Skip to main content

Full text of "A Jókai-jubileum ; és a nemzeti diszkiadás története : az elfizetk névsorával és a száz kötet részletes tartalomjegyzékével, valamint Jókai összes irásainak bibliographiájával"

See other formats 


=<o 


^/^V\ 


%  '}'Js^^MféS^'^^WM 


RBOR  I 


Presented  to  the 

LIBRARY  ofthe 

UNIVERSITY  OF  TORONTO 

by 

GEORGE  BISZTRAY 


JÓKAI  MOR 
ÖSSZES  MŰVEI 


NEMZETI  KIADÁS 


C.  KÖTET 
A  JÓKAI-JUBILEUM  ÉS  A  NEMZETI  DÍSZKIADÁS  TÜRTÉNKTi; 


BUDAPEST 

RÉVAI  TESTVÉREK  KIADÁSA 
19U7 


A 

JÓKAI-JUBILEUM 


ES 


A  NEMZETI  díszkiadás 
TÖRTÉNETE 


AZ  ELŐFIZETŐK  NÉVSORÁVAL  ES 

A  SZÁZ  KÖTET  RÉSZLETES  TARTALOMJEGYZÉKÉVEL,  VALAINILNT 

JÓKAI  ÖSSZES  ÍRÁSAINAK  BIBLIOGRAPHIÁJÁVAL 


BUDAPEST 

RÉVAI   TESTVÉREK   TULAJDONA 
1907 


EEROL  A  SZÁZADIK  KÖTETRŐL. 


Dicsőség  a  magyar  nemzetnek,  hogy  Jókai  Mór  összes 
műveinek  száz  kötetes  könyvtára  elkészült,  együtt  van. 
Páratlan  és  merész  vállalkozás  volt,  a  melyhez  egy  Jókai 
népszerűsége  kellett,  hogy  ötven  éves  irói  munkásság  ilyen 
emlékoszlopban  glorifikáltassék.  Azon  a  nevezetes  január 
hatodikán,  a  mely  a  Jókai-jubileum  ünnej)ségeinek  leg- 
fényesebb napja  volt,  ezekkel  a  szavakkal  fordult  Eötvös 
Loránd  báró,  lelke  az  egész  mozgalomnak,  Jókai  felé  :  « Te 
büszke  önérzettel  mondhatod,  hogy  kiadód  ez  egj'szer 
maga  a  nemzet".  Xem  oly  régi  a  történet,  hogy  ne  emlé- 
kezzék még  reá  az  egész  nemzet,  de  a  világtörténelemben 
még  új  és  példa  nélkül  álló :  mikép  jubilálta  meg 
Magyarország  élö  legnagyobb  poétáját. 

Ünnep  volt  az,  bankét  és  dinom-dánom  nélkül,  a  szere- 
tet és  a  hála  ünnepe,  a  melyben  egyforma  nagy  volt 
ünneplő  és  ünnepelt.  Néhán}'  hónap  elég  volt  arra,  hogy 
a  magyar  társadalom  minden  osztálj'a  összetegye  filléreit 
e  nagy  vállalkozás  czéljaira,  a  melyet  öt  év  alatt  Ígére- 
tükhöz képest  a  kiadók  ezzel  a  kötettel  le  is  bonyolítottak. 
Csak  ép  a  záróköbe  kell  még  beleilleszteni  —  mint  a 
hogy  monumentális  paloták  zárókövébe  szokás  —  egy  pár 
históriai  aktát  arról  a  kiválasztott  poétáról,  a  kinek  meg- 
adatott, hogy  már  életében  lásson  egy  darab  halhatatlan- 
ságot s  arról  a  műről,  a  melyet  büszkén  mondhat  az  egész 
nemzet  a  magáénak. 

Jókai  jubileumának  s  ennek  a  száz  kötetes  nemzeti  ki- 

J6k»i:  A  jnbilenm  története.  1 


adásnak  a  története  kell  hogj-  históriai  okmányként  kiegé- 
szítő része  legj'en  a  nagy  vállalatnak,  a  minővel  sehol  a 
földön  poéta  és  nemzet  nem  dicsekedhetik.  Jókai  lángesze, 
termékenysége,  szíve,  hazafisága  és  költészete  kellett 
hozzá  egyrészt ;  a  magyar  nemzet  rajongó,  ifjonti  hevü- 
lése,  ideális,  tiszta  költészet-imádata  kellett  hozzá  más- 
részről. És  ez  a  két  világ  találkozott  a  jubileum  esztende- 
jében és  e  találkozás  gyümölcse  a  száz  kötetes  Jókai. 
A  hogy  az  Ezeregy  éj  meséi  közt  az  ezeregyedik  a  legcso- 
dálatosabb, mety  keretéül  szolgált  valamennyinek :  úgy 
rajzolódott  lelkünkbe  Jókai  legendás  világába  illő  tündér- 
mesének az  a  felejthetetlen  ünnep,  a  mely  bázisul  szolgált 
a  Jókai-kötetek  piramidjához. 

Ez  a  századik  kötet  legj'en  magyarázója  a  kilenczven- 
kilencznek.  Tiszteljük  meg  vele  a  magyar  közönséget,  a 
mely  határt  nem  ismerő  áldozatkészséggel  sietett  oltárt 
emelni  legkedveltebb  mesemondójának  és  szolgáljuk  vele 
a  történetet,  a  mely  századok  múlva  is  példakép  fogja 
emlegetni  e  ritka  jubileumot.  Dicsőség  a  költőnek  és  dicső- 
ség  nemzetének!  M.  E. 


A  SZÁZ  KÖTETES  JOKAI-KIADASEOL. 


Az  ezernyolczszáz  nyolczyannegyedik  esztendőben  me- 
rült fel  először  az  idea,  hogy  Jókai  Mór  ötvenéves  irói 
jubileumát  az  egész  ország  megülje.  Komócsy  József  szá- 
mította ki  ezt  a  nevezetes  dátumot  s  az  irók  és  művészek 
köre  hozzá  is  látott  már  az  ünnep  tervezetének  kidolgozá- 
sához. De  Jókai  a  lapokhoz  intézett  levelében  élénken  til- 
takozott a  korai  jubileum  ellen  s  irói  működésének  kez- 
detéül az  1843-ik  évet  jelölte  meg.  a  mikor  is  a  Magyar 
Tudományos  Akadémia  Zsidó  fiu  czimű  pályaművét  dicsé- 
rettel tüntette  ki.  így  hát  az  1893-ik  esztendővel  múlt 
csak  el  az  a  félszázad,  a  melyet  Jókai  annyi  dicsőséggel 
tolla  és  hazája  szolgálatában  töltött. 

De  már  ezt  az  évszámot  megjegyezte  magának  mindenki. 
Altalános  lelkesedés  volt  visszhangja  annak  a  levélnek,  a 
melyet  megint  csak  a  jó  Komócsy  József  1893  márczius 
harmadikán  a  lapokban  közzétett  s  a  mely  ekkép  szólt : 

Ebben  az  évben  lesz  ötven  éve,  hogy  hazánk  koszorús 
nagy  költője  :  Jókai  Mór  első  irodalmi  munkájával  a  közön- 
ség előtt  megjelent.  A  rendkívüli  szellem  e  csodálatos  pálya- 
futása, mely  fényével  nemcsak  hazánkat,  hanem  az  összes 
müveit  világot  betöltötte  :  arra  ösztönöz  minket,  hogy  a  ki 
annyi  kincset  adott  nekünk  egy  félszázadon  át,  azt  mi  tisz- 
teletünk és  szeretetünk  kincseivel  vegyük  körül.  Rendez- 
zünk nemzeti  ünnepet  a  legnagyobb  író  tiszteletére !  Nem 
pohtikáról  van  itt  szó,  hanem  egyik  legnagj'obb  nemzeti 
büszkeségünk  megünnepléséről,  az  egész  nemzet  hálájának 


nyilvánításáról  egy  nagy  szellem  iránt.  Jókai  Mór,  a  láng- 
eszű költó',  a  nemzet  vigasztalója,  reményeinek  ébresztője, 
a  nemzeti  géniusz  édes  gyermeke  :  a  miénk,  a  kicsinyeké  és 
nagyoké  egyaránt.  Kell  tehát,  hogy  öt  mindannyian  ünne- 
peljük az  ő  csodával  határos  munkájának  jubiláris  évforduló- 
ján !  Az  ünneplés  megbeszélésére  van  szerencsém  önöket 
meghívni,  az  új  városháza  társalgótermébe,  márczius  4-én 
délután  4  órára. 

Márczius  negj^edikén  a  lipótutczai  városház  tanácskozó- 
termében együtt  volt  a  magyar  szellemi  arisztokráczia. 
Az  értekezlet,  a  melyen  Szász  Károly  elnökölt,  egyhan- 
gúlag elfogadta  a  jubileum  eszméjét  s  elhatározta,  hogy 
az  ünnepet  1893  őszén  rendezi.  Kiküldött  továbbá  a  kebe- 
léből egy  25  tagú  végrehajtó  bizottságot  Falk  Miksa  elnök- 
lete alatt,  a  mely  ismét  öt  tagját  bizta  meg  a  részletes 
programmj avaslat  készítésével.  Ez  az  öt  tag  Gerlóczy 
Károly,  Emich  Gusztáv,  György  Aladár,  Komócsy  József  és 
Eákosi  Jenő  volt. 

Márczius  tizedikén  tanácskozott  először  a  jjrogramm- 
készítő  bizottság,  a  mely  ekkép  tervezte  az  ünnepet : 

1.  A  nemzet  alapítványt  tesz,  melynek  kamatait  Jókai 
kapja  életefogytáig. 

2.  Felépül  a  jubileum  napjára  a  Költők  háza,  elsőbben 
is  a  Jókai-ereklyék  számára. 

3.  A  bizottság  kiad  egy  Jókai- albumot,  a  jubilánsra 
vonatkozó  adatokkal,  költeményekkel  és  rajzokkal. 

4.  Megjelenik  az  ünnep  ötletéből  fényképgyűjtemény 
azokról  a  vidékekről,  a  hol  Jókai  élt. 

5.  Népszerű  füzetekben  a  bizottság  kiadja  Jókai  több 
munkáját  és  életrajzát. 

6.  A  jubileum  napját  irodalmi  ülés  és  körmenet  teszi 
emlékezetessé.  A  körmenetben  résztvevő  nők  virágot  szór- 
nak a  költő  lába  elé.  Az  ünnep-estén  díszelőadás  lesz  a 
színházakban,  a  Vígadóban  pedig  Jókai  regényalakjait 
mutatják  be  legjobb  művészeink  tableaukban. 

Ez  volt  az  első  konkrét  tervezet ;  a  végrehajtó  bizottság 


el  is  fogadta  azzal  az  indítványnyal  együtt,  hogy  egy  öt- 
száz tagból  álló  nagybizottság  vezesse  ezután  az  országos 
mozgalmat. 

Április   kilenczedikén    alakult   meg   az    ünneprendezö 
nagybizottság  s  az  választotta  meg  a  tisztikart  ekképen : 


YétTnök: 
József  főhcrczeg  0  császári  és  királyi  Fensége. 

Díszelnökök : 
Vaszary  Kolos,         Vay  Miklós  báró. 

Elnök : 
Eötvös  Loránd  báró 


Alelnökök : 


Andrássy  Tivadar  gróf, 
Apponyi  Albert  gróf, 
Benczúr  Gyula, 
Berzeviczy  Albert, 
Brázay  Kálmán, 
Dr.  Breznay  Béla. 
Bubics  Zsigmond, 
Bélavári  Burcbard  Konrád, 
Emicb  Gusztáv, 
Csávolszky  Lajos, 
Eszterbázy  Miklós  gróf, 
Falk  Miksa  dr., 
Gajári  Ödön, 
Gerlóczy  Károly, 
Hock  János, 
Hoffmann  Alfréd, 


Horvátb  Gyula, 

Kenedi  Géza, 

Kisfaludy  Árpád  dr., 

Kobner  Zsigmond, 

Komócsy  József, 

Dr.  König  Gyiila, 

Mikszáth  Kálmán, 

Nikolics  Feodor  báró, 

Pallavicini  Ede  őrgróf, 

Eákosi  Jenő, 

Piátb  Károly  főpolgármester, 

Szász  Károly, 

Tbaly  Kálmán, 

Tbék  Endre, 

Dr.  Wagner  Géza, 

Zichy  Géza  gróf. 


Főtitkár : 
Dr.  Beöthy  Zsolt. 


Titkárok 


Amtmann  Géza, 
Benedek  Elek, 
Dr.  Buday  József, 
Endrődi  Sándor, 
Fekete  József, 
Gabányi  Árpád, 
György  Aladár, 
Havass  Piezsó'  dr., 
Kiss  József, 
Kozma  Andor, 


Molnár  Antal, 

Piákosi  Viktor, 

Piévai  Mór, 

Stettka  Gyula, 

Szemére  Attila, 

Dr.  Szmrecsányi  Miklós, 

Szana  Tamás, 

Várady  Antal, 

Vargha  Gyula, 

Zala  György. 


Pénztárnok : 
Falk  Zsigmond. 

Ellenőrük : 
Heltai  Ferencz  dr.,  Vadnay  Károly. 


A  nagybizottság  tagjainak  névsora  ez  : 


Abafi  Lajos 
Abonyi  Árpád 
Ábrányi  Emil 
id.  Ábrányi  Kornél 
ifj.  Ábrányi  Koméi 
Adler  Móricz 
Adler  Zsigmond  dr. 
Aebly  Adolf 
Ágay  Adolf  dr. 
Ágoston  József 
Alkér  Gusztáv 
Ambrus  Zoltán 
Andaházy  László 
Andi-ássy  Aladár  gi-óf 
Andrássy  rivula  gróf 
Andrássy  Tivadai-  gróf 
Appon.n  Albert  gróf 
Arany  László 
Aranyossy  Miksa 
Árkay  Sándor 


Asbóth  Emil 
Atzél  Béla  báró 
Bacliát  Dániel 
Badics  Ferencz  dr. 
Baintner  Imre 
Balázs  Mór 
Bánfíy  Dezső  báró 
Bánóczi  József  dr. 
Barabás  Miklós 
Barczen  János 
Bartay  Ede 
Bartalus  István 
Baross  Károly 
Bartók  Lajos 
Batthyány  Lajos  gi'óf 
Báthoi-y  Nándor 
Baumann  Antal 
Baumann  József 
Bayer  József 
Beck  Dénes 


Beck  Nándor 
Benczúr  Gyula 
Benedek  Elek 
Benedikovics  Károly 
Beniczky  Ferencz 
Benkö  Kálmán 
Beöthy  Ákos 
Beöthy  Zsolt  dr. 
Bethlen  András  gróf 
Bethlen  Gábor  gróf 
Bérezik  Árpád 
Bercsényi  Béla 
Berecz  Antal 
Berger  Márk 
Bernát  Béla  dr. 
Berzeviczy  All)ert 
Bitta  Dezső  dr. 
Bittó  István 
Bobula  János 
Bodnár  Zsigmond 


Bogisich  Müiály 
Böhm  Károly 
Bolgár  Ferencz 
Boncza  Miklós 
Bossányi  László 
Brám  Miksa 
Brázay  Kálmán 
Breznay  Béla  dr. 
Brill  Sámuel  L. 
Bródy  Zsigmond 
Brückler  Mihály 
Brúll  Ármin 
Bröll  Lipót 
Bnbala  György 
Bubics  Zsigmond 
Enday  József  dr. 
Burchard  Konr.  bélavári 
Busbach  Péter 
Chorin  Ferencz  di-. 
Corzán  Avendano  G.  di-. 
Csáky  Albin  gróf 
Császár  Jenő 
Csáázka  György  dr. 
Csávolszky  Lajos 
Csekonics  Endre  gróf 
Cselka  Nándor 
Csendics  Gyula 
Csepreghy  János 
Cséry  Lajos 
Csiky  Kálmán  dr. 
Csizik  Károly 
Csorba  Ferencz  dr. 
Czigler  Gyözö 
Czimmermann  Antal 
Czölder  János  dr. 
Dalmady  Győző 
Dániel  Emö 
Darányi  Ignácz  dr. 
Dégen  Gusztáv  dr. 
Dégen  Titusz 
Degré  Alajos 
Del'Medico  Ágoston 
Derzsi  Károly 
Dessewffy  Aurél  gióf 
Deutsch  Gyula 
Deutsch  József 
Deutsch  Sándor 
Devecis  Gyula 


Dóczy  Lajos 
Dolinay  Gyula 
Dömötör  Gedeon 
Dömötör  Géza 
Dunszt  István 
Ehrlich  Gusztáv 
Emicli  Gusztáv 
Endrödi  Sándor 
Engel  Pál 
Entz  Géza  dr. 
Enyedy  Lukács 
Eötvös  Károly 
Eötvös  Loránd  báró 
Erdélyi  Sándor 
Erkel  Ferencz 
Emey  József 
Erödi  Béla  dr. 
Eszterházy  Miklós  gróf 
Ewa  Lajos 
Falk  Miksa  dr. 
Falk  Zsigmond  lovag 
Fejér  Miklós 
Fejérváry  Géza  báró 
Fekete  József 
Fektor  Ferencz 
Felsmann  József 
Fenyvessy  Adolf 
Fenyvessy  Ferencz 
Ferenchich  Yilmo.s 
Ferenczy  József 
Fetter  György 
Fettich  Ferencz 
Fülinger  Károly 
Filotás  Géza 
Fodor  József  dr. 
Földváry  Mihály 
Forg<j  István  csongrádi 
Forster  Gyula 
Freiszleder  Nándor 
Freyberger  Pál 
Friedmann  Bernát  dr. 
Fritz  Péter 
Fusz  Ferencz 
Gabányi  Árpád 
Gajári  Ödön 
Gál  István 
Gallner  József 
Garav  Antal 


Geller  József 
Gergelyi  Jakab 
Gerlóczy  Káioly 
Gerlóczy  Zsigmond  c^r. 
Gerö  Lajos  dr. 
Ghyczy  Géza  dr. 
Gogon  Gergely 
Gold  Zsigmond 
Goldberg  Eafael  dr. 
Goldberger  Sámuel 
Goldzieher  Ignácz  dr. 
Gombár  Tivadar  dr. 
Göőz  József  dr. 
Gracza  György 
Gregersen  György 
Gromon  Dezső 
Grosz  Sándor  di-. 
Grötschel  Imre 
Gschwindt  György 
Gundel  János 
Gyertyánfj-  István 
György  Aladár 
Gyöiy  Elek 
Gyulay  Béla  dr. 
Gyulányi  Adolf 
Haberhauer  János 
Hafner  József 
Hahóthy  Sándor 
Hajnal  Adolf 
Halász  Gyula 
Harkányi  Frigyes 
Hatala  Péter 
Havass  Eezső  dr. 
Havass  Sándor 
Hegedűs  Károly 
Hegedűs  Sándor 
Heinrich  Gusztáv 
Heinrich  István 
Helfy  Ignácz 
Heltai  Ferencz  dr. 
Herczegh  Ferencz 
Hevesi  Ödön 
Hevesy  József 
Hieronymi  Károly 
Hindy  Attila 
Hindy  Kálmán 
Hódossy  Imre 
Hofier  Károly 


Hofímann  Alfréd 
Hollán  Ernő 
Horánszky  Nándor 
Horn  Ede 
Hortoványi  Antal 
Horváth  Boldizsár 
Horváth  Gyula 
Horváth  János 
Horváth  Sándor 
Hoser  Viktor 
Hunyady  László  gróf 
Hümpfner  Ferencz 
Hüttl  Tivadar 
Hűvös  József 
Illyés  Bálint 
Inczédy  László 
Iritsek  Ferencz 
Irmey  Ferencz 
Jalics  Kálmán 
JancsÓ  Benedek  dr. 
Jankovics  István 
Janky  Károly 
Jármy  Tamás 
Jellinek  Henrik 
Jeny  József 
Jeszenszky  Danó 
Jósika  Sámiiel  báró 
Josipovich  Imre 
Jungfer  Gyula 
Jurány  Vilmos 
Jui'mann  János 
Kaas  Ivor  báró 
Kafka  Károly 
Káldy  Gyula 
ifj.  Kálmán  Eudolt 
Kamermayer  Károly 
Kanovich  Béla  Mór 
Kármán  Lajos 
Károljd  Sándor  gróf 
Károlyi  Tibor  gi-óf 
Kaschnitz  Gjaila 
Kauser  János 
Kauser  József 
Kecskeméthy  István  dr, 
Keglevich  István  gróf 
Keleti  Gusztáv 
Kemény  János  báró 
Kenedi  Géza  dr. 


Kétly  Károly  dr. 
Kétly  László 
Khuen-Héderváry  K.  gr. 
Kirschhoffer  Károly 
Kisfaludy  Árpád  dr. 
Kiss  Béla 
Kiss  József  dr. 
Kiss  József 
Klamarik  János 
Kléh  István 
Klein  Gyula  dr. 
Kleiner  Ármin 
Kochmeister  Frigyes  b. 
Kohner  Zsigmond 
Kokesch  Sándor 
Kölber  Alajos 
Kölber  Fülöp  ifj. 
Kollár  Lajos  dr. 
Koltay  Virgil  dr. 
Komócsy  József 
König  Gyula 
Könyves  Károly 
Köpesdy  Sándor  dr. 

Korányi  Frigyes  dr. 
Komfeld  Zsigmond 

Kosztics  Simon 

Kozilek  János 
Kozma  Andor 

Kozma  Gyula 

Krajtsik  Ferencz  di\ 

Kronberger  Lipót 

Kulcsár  Ernő 

Kugler  József 

KuUmann  Lajos 

Kun  Gyula 

Kurtz  Vilmos 

Kvassay  Ede 

Lád  Károly 

Lakits  Vendel 

Lampl  Hugó 

Lánczy  Leo 

Láng  Lajos 

László  Blihály  di". 

Lavotta  Lajos 

Lechner  Lajos 

Lederer  Ábrahám 

Légrády  Károly 

Leng\'el  Béla  dr. 


Lengyel  Sándor 
Létay  Péter 
Lévay  Henrik 
Lipovcsevics  Laurusz 
Lipthay  Béla  báró 
Lipthay  Sándor 
Lóczy  Lajos 
Lollok  Lénárd 
Lotz  Károly 
Luczenbaeher  Pál 
Ludvigh  Endre  dr. 
Ludvigh  Gyula 
Lukács  Antal 
Lukács  Béla 
Lukács  Gyula 
Lung  György 
Lutter  János 
Madary  Gábor 
Magyarevics  Jeremiás 
Marczali  Henrik 
Margitay  Dezső 

Margitay  Tihamér 

Márkus  József 
Markusovszky  Lajos 

Marton  Alajos 

Matuska  Alajos 

Matuska  Péter  dr." 

Máttyus  Arisztid  dr. 

Mauritz  Kezso 

Mayer  József 

Mechwart  András 

Mendl  István 

Mérő  .János 

Mészáros  Sámuel 

Mezey  Mór 

Mezey  Péter 

Mihalkovics  Géza  dr. 

Mihalovics  Antal 

Mihalovics  Ödön 

Mikszáth  Kálmán 

Moldoványi  Sándor 

Molnár  Antal 

Morzsányi  Károly  dr, 

Mudrony  Soma 

MüUer  Kálmán  di-. 

Mmányi  Ármin  dr. 

Nagy  Dezső  dr. 

Nagy  Lajos  dr. 


Nagy  Lajos  tokaji 
Nagy  Miklód 
Natter  Ferencz 
Neményi  Ambrus  dr. 
Német  Titusz 
Kévy  László 
Ney  Béla 

Nikolits  Feodor  báró 
Nikolits  Sándor 
Kyiry  Lajos  dr. 
Oetl  Ferencz 
Oldal  János 
Órley  Lajos  dr. 
Ormay  Mór 
Országh  Sándor  di-. 
Ótvös  (Silberstein)  A.  dr. 
Ott  Ádám  dr. 
Palágj'i  Henyliért 
Pálöy  Albert 
Pallavicini  Ede  örgióE 
Papp  Endre 
I'ártüS  Gyula 
Pauer  Tmre 
Paulay  Ede 
Pázmándy  Dénes 
l'échy  Tamás 
Pékár  Imre 
Pertik  Ottó  dr. 
Péterfy  Jeuö 
Péterfy  Sándor 
Plosz  Sándor  dr. 
Podmaniczky  Frigy.  b. 
PoUák  József 
Popper  J.  István 
Porszász  Gyula 
Posa  Ferencz 
Ppsch  Gyula 
Pucher  József 
Pulszky  Ferencz 
Pulszky  Károly 
Priezel  János 
Kácz  Károly  dr. 
Kadó  Antal  dr. 
Eadocza  János 
Piajner  Kálmán 
Fwákosi  Jenő 
Rákosi  Viktor 
Eakovszky  István 


Rátb  György 
Eátb  Karoly,  föpolgárm. 
Eátb  Károly 
Eáth  Mór 
Eátb  Péter 
Kátscb  Sándor 
Eeicbart  X.  János 
Eeiszig  Ede 
Eémi  Eóbert 
Eévai  Mór 
Eicbter  Ferencz 
Eieger  György 
Eobonczy  Gedeon 
Eoller  Mátyás 
Eomeiser  József 
Eoskovics  Iguácz 
Eostabázy  Kálmán 
Eotter  Lajos 
Eötzer  Ferencz 
Eozmanitb  Vilmos 
Eózsavölgyi  Gyula 
Eicbter  Ferencz 
Eudnay  Béla 
Eupp  Imre 
Eupp  Zsigmond 
Sántba  Lajos 
Sebastiani  Jenő 
Sebők  Zsigmond 
Senyéi  Ferencz 
Sigray  Pál 
Sik  Sándor  dr. 
Simon  Jakab 
Sipos  Antal 
Sretvizer  Lajos 
Sebeich  Károly 
Schiffer  Ferencz 
Scbiller  György 
Scblick  Béla 
Sebmidt  Albin 
Scbmidt  Gyula 
Sehneider  Alajos 
Schober  Albert 
Scholtz  Gusztáv 
Schön  Vilmos 
Sebossberger  Zsigm.  b. 
Scbrantz  János 
Schreker  Izidor 
Scbwartzer  Ottó  di-. 


Schweiger  Márton 
Spanberger  Alajos 
Staiib  Ferencz 
Steiger  Gyula 
Steindl  Imre 
Stepbany  Lajos 
Stettka  Gyula 
Stieber  Vincze 
Stramer  Kamilló 
Stróbl  Alajos 
Szabó  Endre 
Szabó  János  gelléri 
Szabó  József 
Szabó  M.  Ferencz 
Szabó  Miklós  nárai 
Szalay  Imre 
Szalay  Károly  ' 

Szán  a  Tamás 
Szápáiy  Géza  gróf 
Szápárj'  Gjaila  gróf 
Szápáry  István  gróf 
Szarvas  Gábor 
Szász  Károly 
Szautner  Zsigmond 
Szávoszt  Alfonz 
Szécben  Antal  gróf 
Széchényi  Béla  gróf 
Székely  Bertalan 
Székely  Ferencz 
Szelestey  Géza 
Széli  Kálmán 
Szemere  Attila 
Szende  Antal 
Szentgyörgyi  Imre 
Szigetby  József 
Szilágj'i  Dezső  dr. 
Szilágyi  Sándor 
Sziü  Kálmán 
id.  Szinnyei  József 
Szlávy  József 
Szmrecsányi  Miklós  dr. 
Szokoly  Gyula 
Szombathelyi  Győző 
Szoutágh  Pál  gömöri 
Szontágb  Pál  nógrádi 
Sztojanovics  István 
Tabódy  József 
Takács  Lajos  dr. 


10 


Tanos  Imre 
Tanos  Sándor 
Tatay  Adolf  dr. 
Tátray  József 
Teleki  Géza  ;;^rúf 
Telepy  Káiuly 
Teleszky  István  dr. 
Tenczer  Pál 
Thaly  Emil 
Thaly  Kálmán 
Than  Károly 
Thék  Endre 
Thewrewk  Emil  P. 
Thuróczy  Adolf 
Tisza  István 
Tisza  Kálmán 
Tisza  Lajos  gróf 
Tolnay  Ákos 
Tolnay  Lajos 
Tolnay  Lajos  dr. 
Torkos  László 
Török  György 
Török  József 
Tóth  József 
Tóth  László  dr. 


Tóth  Lörincz 
Trajtler  Károly 
Türr  István 
Ugrón  Gábor 
Uhl  Sándor 
UUmann  M.  G. 
Unger  Alajos  dr. 
Ungermann  Lipót 
Vadnay  Károly 
Vajda  János 
Vajdafy  Emil 
Vajdaíy  Emö 
Vajdafy  Gusztáv 
Válya  Miklós 
Vámbéry  Ármin 
Vámossy  Mihály 
Váradi  Antal 
Várady  István 
Vargha  Gj'ula 
Vaszary  Kolos 
Vay  Miklós  báró 
Végh  János 
Verédy  Károly  dr. 
Vézinger  Károly 
Vidéky  János 


Vikár  Béla 
Viola  Imre 
Vörös  Kálmán 
Vukováry  Albert 
Wagner  Géza  dr. 
Wagner  Jenő  dr. 
Walser  Jakab 
Wehner  Gyula 
Weinberger  Alajos 
Weinmann  Fülöp 
Weisz  Bertold 
Wekerle  Sándor  dr, 
Wenckheim  Frigyes  gróf 
Wessely  Alajos 
Wolf  György 
Wolkenberg  Gyula 
Zala  György 
Zboray  Béla 
Zichy  Antal 
Zichy  Géza  gi-óf 
Zichy  Jenő  gróf 
Zierer  Károly 
Zitterbarth  Károly 
Zuber  József 


A  nagybizottság  elfogadta  a  programmot  s  kivitelét  rá- 
bízta az  alapítványi,  az  irodalmi,  a  képzőművészeti,  a  mű- 
vészeti és  a  pénzügyi  bizottságokra. 

A  nyári  hónapok  elteltek  a  tanácskozással.  A  bízottságok 
megliányták-vetették  a  programmot,  a  mely  ebben  az  első 
formájában  még  mindig  nem  ígérkezett  annak  a  nagy 
időkre  szóló,  maradandó  becsű  irodalmi  eseménynek,  a 
melylyé  később  alakult.  Közben  a  művelt  magyar  közvéle- 
mény nagy  lelkesedéssel  fogadta  a  jubileum  hírét.  Moz- 
galom indult  meg  országszerte  mindenütt,  hogy  a  közön- 
ség Jókai  iránt  valamely  eklatáns  formában  fejezze  ki 
szeretetét  és  háláját.  Budapest  székesfőváros  márczius 
^2-én  díszpolgárává  választotta  meg  Jókait;  példáját  kö- 
vette csaknem  minden  magyar  város.  Arról  is  szó  volt, 
hogy  az  ország  valamennyi  vármegyéjében  külön  jubiláris 
ünnepet  rendeznek,  de  mivel  Jókai  az  első  pünkösdkor 


n 

Szegeden  rendezett  ily  ünnepélyre  nem  fogadta  el  a  meg- 
hívást :  a  megyék  és  testületek  a  budapesti  ünnepben  való 
részvételre  határozták  el  magukat. 

Jókainak  a  szegedi  ünnep  rendezőségéhez  irt  levelét  érde- 
kes dokumentumként  mi  is  megörökítjük,  mert  annak  a 
hangulatnak  a  kifejezője,  a  melyben  a  nagy  író  a  saját 
jubileumát  várta.  A  lemondó  levél,  a  mely  Keméndy  Nán- 
dorné  asszonyhoz,  a  szegedi  ünnep  főrendezőjéhez  volt 
intézve,  így  szól  : 

»Nyilt  levél  Keméndy  Xándornéhoz. 

Mélyen  tisztelt  barátném ! 

Kegyednek  leányomhoz  írt  becses  leveléből,  de  ma  már  a 
hírlapokból  is  értesültem,  hogy  Szeged  városában  egy,  az  én 
emlékezetemnek  szánt  ünnepélyhez  készülnek  jövő  pünkösd 
napra.  És  hogy  arra  engemet  is  fel  fognak  szólítani,  hogy 
személyesen  részt  vegyek  benne. 

Bizonyára  hálás  érzelemmel  fogadom  mind  azt  a  jóságot, 
melylyel  engero,  s  bennem  a  magyar  nemzeti  irodalmat,  a 
magyar  és  idegen  közönség  megtisztel,  s  különösen  Szeged 
ehsm érése  rám  nézve  nagybecsíí,  mely  városhoz  annyi  ne- 
vezetes eseménynek  emléke  vonz  régi  és  közelmúlt  időkből. 
E  megtisztelést,  mely  bárkit  büszkévé  tehet,  én  alázatos 
fővel  fogadom.  De  megjelenésemet  a  május  21-iki  ünne- 
pélyre nem  ígérhetem. 

Beteg  voltam,  most  sem  vagyok  jól.  Egy  év  alatt  három- 
szor estem  bele  az  influenzába,  még  pedig  annak  a  leg- 
veszedelmesebb (tüdőbajos)  fajtájába  mind  három  esetben. 

Istenen  kívül,  csak  orvosom  és  a  hozzámtartozók  gondos 
ápolásának  köszönhetem,  hogy  el  nem  mentem  vele  oda, 
a  hol  semmi  sem  fáj  többé.  S  ez  a  baj  visszatér.  Egy  meg- 
hűlés, egy  felhevülés,  egy  étrendi  kilépés  visszahozza.  Utó- 
hatásától most  sem  tudok  megszabadulni. 

Ideges  lettem,  álmos  vagyok  s  nem  tiadok  aludni,  éhes 
vagyok. és  nem  tudok  enni.  Mindig  fázom.  Mindentől  félek. 
Nem  merek  a  szabadba  kimenni.  Egy  év  alatt  három  hóna- 
pot töltöttem  szobaárístomban.  (Pedig  nem  is  danoltam 
semmi  nótát.) 


12 


A  jó  barátaim,  ott  a  vidéken,  minderről  nem  tudnak 
semmit ;  mert  ez  alatt  is  mindenféle  bohóságot  olvasnak 
tőlem  a  lapokban.  Azt  gondolják  :  vigan  vagyok.  De  hiszen 
az  irás  az  egyedüli  módszer,  a  mivel  a  bajom  ellen  küzdök. 
Úgy,  hogy  az  orvosom,  mikor  reggel  meglátogat,  azt  kérdi 
tőlem  legelőbb,  hogy  tudok-e  már  dolgozni. 

A  mint  az  idő  egy  kicsit  felmelegszik,  el  kell  mennem 
valahova  tengerpartra.  Mennék  már  most  is,  de  félek  az 
i;tazástól :  akár  hajón,  akár  vasúton.  Talán  ahhoz  össze- 
szedem még  magamat  valahogy  a  nyáron,  hogy  őszszel  do- 
lognak állhassak. 

Nagy  sorom  lesz.  Októberben  lesz  az  ötven  éves  írói  jubi- 
leumom. 

Ebben  a  hónapban  hirdette  ki  a  magyar  tudományos 
akadémia  a  legelső  munkám  (« Zsidó  fiu»  ez,  dráma)  fölötti 
elismerő  bírálatát. 

Ettől  a  naptól  számítom  írói  pályafutásomat. 

Az  ötvenedik  évforduló  napját  (hiszem,  hogy  szép  nap  lesz, 
de  nehéz  nap  lesz)  valahogy  csak  keresztül  élem. 

Hanem  a  ki  azt  hiszi,  hogy  ezután  a  nap  után  kezdődik 
majd  még  egy  hónapokig  tartó  dinom-dánom,  szakadatlan 
ünnepség  :  az  ugyan  túlbecsüli  testi-lelki  tehetségeimet. 

Az  aranylakodalom  után  nem  következnek  mézeshetek. 

Mikor  először  keltem  egybe  múzsámmal :  1843-ban,  ugyan 
keresztül  tudtam  volna  magamat  enni-inni  a  két  magyar 
hazán  is :  de  akkor  sehová  se  hittak ;  most  már  hínak,  de 
most  már  én  is  öreg  legény  vagyok,  a  múzsám  is  vén  mat- 
róna már.  Jobb  nekünk  itthon. 

Hanem  majd  magam  helyett  elküldöm  mindenüvé  azt  a 
remekül  készült  mellszobromat,  a  melyet  most  végzett  be 
Zala  György  művészbarátom.  Az  legalább  ott  marad  emlé- 
kül s  a  lelkem  egy  darabja  is  vele. 

Kérem  Kegyedet,  kedves  barátném,  legyen  szives  ezt  a 
levelemet  a  májusra  tervezett  megtisztelés  rendezőivel  kö- 
zölni, s  ha  jónak  találja,  a  hírlapoknak  is  átadni. 

Legforróbb  baráti  üdvözletem  s  az  ég  minden  áldásainak 
kivánása  mellett,  Önre  és  kedves  családjára,  maradok 

igaz  hű  barátja 
Budapest,  1803  ápr.  9.  Jókai  Mór. 


13 

Nyár  derekán  merült  fel  először  a  terv,  hogy  a  jubiláris 
ünnepet  Jókai  Mór  összes  mŰTeinek  egyöntetű  szép  ki- 
adásával kellene  megülni. 

Az  ideát  Révai  Mór,  az  ünneprendező  nagj-bizottság 
egyik  titkára  vetette  föl,  a  ki  Jókainak  már  1880  óta  ki- 
adója. Tervét  és  első  lépéseit  ő  maga  ekkép  beszéli  el  egy 
alkalmi  Jókai- Albumban  : 

«Egy  szép  napon  kimentem  Jókaihoz,  liogy  beavassam  ter- 
vembe és  tőle  az  engedélyt  kikérjem  az  előmunkálatok,  tanul- 
mányok megtételére.  Előadtam  neki  az  egész  tervet,  a  keresz- 
tülvitel módozatait  lehető  részletesen  —  ő  nyugodtan  meg- 
hallgatott, néha  elmosolyodott,  mikor  pedig  befejeztem,  azzal 
a  lakonikus  kérdéssel  főzött  le  : 

—  Hát  megvan  maga  bolondulva,  öcsém  ?  Hiszen  az  én 
munkáim  több  kiadó  kezében  örökre  le  vannak  kötve,  azok 
csak  nem  fognak  lemondani  jogaikról,  azután  meg  hol  vesz 
maga  ezer  embert  Magyarországon,  a  ki  annjn.  pénzt  ad  mun- 
káimért, mikor  úgy  is  oly  sok  példányban  el  vannak  azok  ter- 
jedve. 

Es  azzal  elővette  azokat  a  kimutatásokat,  a^  melyeket  kiadói 
minden  évben  rendelkezésére  bocsátanak  a  népszerű  kiadások 
kelendőségéről  és  tételről-tételre  kimutatva,  hogy  minden 
egyes  művéből  évenként  hány  példány  kel  el  —  azzal  bocsá- 
tott el,  hogy  «ezt  a  bolond  ideát »  verjem  ki  a  fejemből. 

Ezt  a  jó  tanácsot  persze  azért  kaptam,  hogy  meg  ne  fogad- 
jam. Es  ezt  annál  kevésbbé  tettem,  mert  azok  a  kimutatások 
nekem  mást  mutattak,  mint  a  szerénységében  a  túlságig  menő 
szerzőnek.  Es  akkor  aztán  én  készítettem  összehasonlító 
kimutatásokat  mindenféle  műveiről  Jókainak  és  egy  legköze- 
lebbi alkalommal  azokat  felmutatva  neki,  oda  allegáltam,hogy 
most  már  még  inkább  hiszem,  hogy  művei  összkiadására  nem- 
csak megvan  a  talaj  a  magyar  közönségben,  de  sőt  kötelesség 
is  azt  közrebocsátani,  még  pedig  ötven  éves  írói  működése  for- 
dulópontján és  az  ő  közreműködésével,  mert  az  össze-vissza 
kuszált  kiadói  tulajdonjogi  kérdéseket  az  Ő  segítsége  nélkül 
valóban  nem  lehetne  sikerrel  megoldani. 

Okoskodásom,  úgy  látszik,  ezúttal  már  kevésbbé  tetszett 
bolondnak  és  azóta  meg-megfontoltuk  az  ügyet,  mely  mind- 


14 

jobban  kidomborodott  Jókai  előtt  is,  úgy,  hogy  az  eszmét 
mindjobban  megszerette,  és  a  nehézségek  elhárítását  nem  te- 
kintette oly  lehetetlennek. 

Most  már  mindkettőnk  titka  volt  a  terv  és  midőn  a  « Petőfi- 
társaság))  kezdeményezésére  megalakult  az  a  fényes  kör,  mely 
Jókai  50  éves  írói  jubileumának  megünneplését  határozta  el, — 
elmentem  a  költőhöz,  engedélyét  kikérni,  hogy  tervemet  a  jubi- 
leumra alakult  bizottság  elébe  terjeszthessem.  Ez  engedélyre 
annál  is  inkább  szükségem  volt,  mivel  a  szerző  műveiről  csakis 
ő,  illetve  kiadója  van  jogosítva  rendelkezni  és  ily  irányú  fel- 
hatalmazás hiján  az  eszme  egyáltalán  nem  lett  volna  meg- 
pendíthető. —  Beleegyezését  a  terv  nyilvánosságra  hozatalára 
készséggel  megadta  ugyan,  de  midŐn  előadtam,  hogy  a  dolgot 
úgy  kontemplálom,  hogy  a  kiadás  előfizetés  utján  legyen  biz- 
tosítva és  hogy  ő  honoráriumképen  az  ezer  aláíró  után  be- 
folyó előfizetési  összegek  felét,  azaz  100,000  frtot  kapjon,  ebbe 
semmiképen  sem  akart  beleegyezni. 

—  Ily  nagy  honorárium  nem  dukál,  ezzel  lehetetlenné  van 
téve  a  kiadás,  ilyen  és  hasonló  ellenvetésekkel  akart  engemet 
megczáfolni,  míg  végre  licitálni  kezdett,  lefelé.  Hogy  neki  ho- 
noráriumképen elég  50,000  frt,  de  sőt  40,000  is  és  ha  ez  aka- 
dály volna  a  kiadásra  nézve,  még  ennél  is  kevesebb,  ő  anyagi 
hasznot  a  kiadásból  nem  óhajt  magának  és  megelégszik  azzal, 
sőt  annak  örül  csak,  ha  egyáltalán  létrejön  mííveinek  össz- 
kiadása és  azt  ő  maga  rendezheti  sajtó  alá. 

Minden  ellenkezés  daczára  én  nem  tágítottam,  megmagya- 
ráztam, hogy  voltaképen  joga  sincs  elhárítani  magától  a  neki 
természetszerűleg  járó  írói  tiszteletdíjat,  hogy  ez  önzetlenség- 
gel senkit  le  nem  kötelez,  sőt  hogy  ez  által  az  összkiadás 
létrejövetelét  koczkáztatja,  mert  nem  volna  a  magyar  nemzet- 
hez méltó  dolog  és  a  közönség  körében  rokonszenvre  nem 
számíthatna  oly  actio,  mely  a  költő  anyagi  érdekei  rovására 
akarná  a  mindnyájunk  által  óhajtott  czélt,  az  összkiadás  léte- 
sítését elérni. 

Nagynehezen  meggyőzve  a  költőt,  végre  megengedte,  hogy  az 
akkor  alakult  jubileumi  bizottság  előtt  tervemet  előadhassam. b 

A  terv  röviden  ez  volt :  Jókai  összes  kiadói  saját  érdekeik 
lehető  megóvása  mellett  átengedik  a  tulajdonukban  levő 


I 


15 

munkákat  a  nemzeti  díszkiadás  számára.  Jókai  Mór  ötven 
esztendő  alatt  324  kötetet  adott  ki,  vagyis  körülbelül  3500 
nyomtatott  ivet  irt  70.816,464  betűvel.  Ezt  a  mesés  kincset 
a  jubileumi  bizottság  100  kötetben  adja  ki,  kötetenként 
átlag  húsz  Ívvel,  tehát  összesen  kétezer  ivvel.  A  nemzeti 
kiadásra  a  bizottság  előfizetést  hirdet  200  forintjával.  Ezer 
aláiró  tehát  már  lehetségessé  teszi,  hogy  a  kiadás  jövedel- 
méből Jókai  Mórnak  nemzeti  tiszteletdijképen  százezer 
forintot  lehessen  átadni. 

A  nagybizottság,  mivel  ez  az  új  terv  a  régi  programm 
megváltoztatását  jelentette,  október  tizenegyedikén  újra 
összeült.  Itt  került  tárgyalásra  a  következő  határozati 
javaslat,  a  melyet  báró  Eötvös  Loránd  terjesztett  a  bizott- 
ság elé : 

Határozza  el  a  bizottság,  hogy  Jókai  ötven  éves  írói  jubi- 
leuma alkalmából  összes  műveinek  díszes  kiadását  fogja 
létrehozni,  ezzel  remélvén  egyrészt  az  ünneplendó'nek  a  leg- 
tisztább örömet  szerezni,  másrészt  az  ö,  nemzetünk  javára 
kifejtett  nagy  tevékenységének  maradandó  emléket  állítani. 
A  díszkiadás  egyes  példányának  árát  200  frtban  állapítván 
meg,  forduljon  a  bizottság  hazánk  lelkes  testületeihez  és 
egyesekhez  előjegyzések  végett,  úgy,  hogy  azoknak  alapján 
az  ünnepelt  szerzőnek  mintegy  a  nemzet  tiszteletdíjául 
100,000  frtot  ajánlhasson  fel. 

E  határozat  értelmében  a  bizottság:  1.  Felkéri  szerzőt, 
adja  ahhoz  beleegyezését.  2.  A  kiadás  rendezésével  az  iro- 
dalmi bizottságot,  a  szerződések  megkötésével  az  elnökséget 
bizza  meg.  3.  A  kiadás  technikai  kivitelére  a  Kévai  Testvé- 
rek kiadó  czéget  szólítja  fel,  köszönetét  fejezvén  ki  már 
eddig  ez  irányban  tett  fáradozásaiért. 

A  bizottság  jóváhagyólag  veszi  tudomásul  a  végrehajtó  és 
képzőművészeti  bizottság  azon  intézkedését,  mely  szerint 
hazai  művészeinket  egy,  az  ünnepeltre  és  műveire  emlékez- 
tető lapokból  álló  album  létesítésére  szóHtotta  fel,  annak 
elkészítését  teljesen  a  képzőművészeti  bizottságra  bizza. 

Az  ünnep  rendezésével  a  művészeti  bizottságot  bizza  meg, 
s  különösen  felkéri  Budapest  székesfőváros  törvényhatósá- 


gát,  hogy,  mint  az  üBnep  lielyén  a  háznak  ura,  e  bizottsá- 
got tekintélyével  támogassa. 

Az  ünnepnek  és  a  művészek  albumának  költségeit  a  nagy- 
bizottság maga  fogja  fedezni. 

Végül  felszólítja  a  bizottság  mindazon  testületeket  és 
hatóságokat,  melyek  országszerte  már  is  ünneplik  és  még 
ünnepelni  fogják  Jókait,  hogy  legalább  kiküldötteik  képében 
vegyenek  részt  a  jan.  6-iki  budapesti  ünnepen,  elhozva  ma- 
gukkal tiszteletük  emlékét. 

A  nagybizottság  elfogadta  e  javaslatot  az  ünnep  pro- 
grammjának  végleges  tervezetével  együtt,  mely  kihagj'^ta 
a  régiből  mindazokat  a  külsőségeket  és  demonstratív  jel- 
legű tüntetéseket,  a  melyeknek  állandó  értékük  nincs.  Az 
ünneiD  napjául  1894  január  hatodikát  tűzte  ki.  A  dísz- 
kiadás ügyének  rendezésére  az  irodalmi  bízottság  még  az- 
nap összeült  és  a  maga  kebeléből  szűkebb  körű  végrehajtó 
bizottságot  küldött  ki,  a  melynek  tagjai  lettek:  báró 
Eötvös  Loránd,  mint  elnök,  Beöthy  Zsolt,  mint  főtitkár, 
továbbá  Komócsy  József,  Eákosi  Jenő,  György  Aladár, 
Horváth  Gyula,  Hock  János,  Thaly  Kálmán,  Kenedi  Géza 
és  Kévai  Mór. 

Azontúl  ez  a  végrehajtó  bizottság  intézte  a  kiadás  összes 
ügyeit,  szerződött  Jókai  valamennyi  kiadójával,  megállapí- ' 
totta  a  száz  kötetes  nagy  munka  programmját  s  felkérte 
Jókait,  hogy    adja   felhatalmazását   a   kiadáshoz.    Báró 
Eötvös  Loránd  levelére  Jókai  így  válaszolt : 

Méltóságos  báró  úr ! 

A  legőszintébb  örömmel  vettem  méltóságod  nagybecsű 
levelét,  a  melyben  arról  értesít,  hogy  jó  barátaim  méltósá- 
god elnöklete  alatt  számomra  ötven  éves  írói  pályám  végén 
azon  kitüntetést  szándékoznak  megszerezni,  hogy  összes 
müveimet  egy  egységes  összkiadásban  a  hazai  közönség 
kezébe  juttassák.  Életemnek  legfőbb  vágyát  látom  ez  intéz- 
kedésben teljesülni :  a  minő  élő  írónak  még  alig  adatott 
meg,  s  hogy  ez  létre  jöhessen,  ahhoz  nemcsak  szerzői  bele- 


17 

egyezésemmel  járulok,  de  az  egész  vállalat  megszerkesztését, 
rendezését,  szakszerű  beosztását  s  irodalomtörténeti  jegyze- 
tekkel és  felvilágosító  korrajzokkal  ellátását  vállalom  ma- 
gamra. 

Fogadja  méltóságod  és  a  rendező-bizottság  legőszintébb 
hálám  kifejezését  azért  a  gyöngéd  és  eszményi  gondolko- 
dásért, liogy  ez  évfordulóját  irodalmi  pályafutásomnak,  kül- 
színben  kérkedő  szertartások  helyett,  a  miknek  fénye  az  én 
lelkemet  nem  melegíti,  ily  komoly  s  mind  a  nemzetre,  mind 
reám,  de  különösen  az  általam  követett  irodalmi  irányra 
nézve  megtisztelő  módon  kivánja  megünnepelni. 

Óhajtanám  megérni  e  vágyam  teljesülését  s  Istentől  erőt 
és  időt  kérek  hozzá. 

Fogadja  méltóságod  hálám  legőszintébb  kifejezését  s  adja 
át  a  mélyen  tisztelt  bizottságnak  legforróbb  köszönetemet. 

Áldja  meg  az  ég  ! 

Igaz  hive 

Jókai  Mór. 

"Ezzel  egyidejűleg  Jókai  ép  ily  meleghangú  levelet  írt 
a  száz  kötet  kiadásával  megbízott  Révai  Testvérekhez 
s  benne  elvállalta  az  összes  kiadás  sajtó  alá  rendezését. 
A  kiadókhoz  intézett  levél  így  szól : 

Tisztelt  kiadó  urak! 

Legnagyobb  hálával  köszönöm  kegyeteknek  azon  buzgal- 
mát és  szeretetét,  melylyel  összes  műveimnek  egységes  ki- 
adását létrehozni  igyekeztek. 

A  magyar  nemzet  iránt,  melynek  minden  osztálya  leg- 
nagyobb áldozatkészséggel  egyesült  e  vállalat  sikerének 
biztosításában,  hálám  hódolattá  erősödik. 

Viszonzásul  ígérem,  hogy  ezen  összes  kiadást  lígy  fogom 
rendezni,  hogy  az  hibáktól  menten,  szigorú  önbírálat  után, 
illő  jegyzetekkel,  jusson  a  közönség  kezébe. 

Isten  áldása  legyen  önökkel 

igaz  hívük 

Jóka\  Mór. 

Jókai :  A  jubileum  története.  2 


18 

Arról,  hogy  maga  Jókai  miképp  tervezte  e  kiadást,  ima 
még  egy  okmány,  az  Eötvös  báróhoz  intézett  levele : 

Méltóságos  báró  Eötvös  Lóránt  úrnak  ! 
Mélyen  tisztelt  Barátom ! 

Áldom  a  sorsot,  bogy  megengedte  érnem,  s  hálásan 
töszönöm  jó  barátaimnak,  kik  lehetővé  tették,  hogy  mun- 
káimnak összes  kiadását  magam  szerkeszthessem  meg. 
Máskülönben  csak  halálom  után  ötven  esztendő  múlva 
lehetne  összes  műveimből  egységes  kiadást  rendezni.  Az 
alatt  pedig  rég  feledékenységbe  megy  az  a  kor,  a  mely- 
nek eszmeköre  műveimnek  magyarázója. 

Azontúl  is  ilyen  nagy  halmaz  munkában  a  hiba  is  sok. 
Azt  senkinek  sincs  joga  kiigazítani :  egyedül  magának  a 
szerzőnek.  Ea  magam  helyreigazíthatom  a  nagyobb  hibá- 
kat, tévedéseket,  kirostálhatom  a  vadóczot :  a  mit  kivülem 
senki  más  nem  tehetne,  az  irodalmi  egyéniség  meghami- 
sítása nélkül. 

Munkáimat  három  korszakra  fogom  felosztani,  melyek- 
ben összefoglaltatnak  az  odatartozó  regények,  novellák, 
színművek  és  aphoristicus  iratok.  Megelőzi  ezeket  mindig 
egy  korrajz,  mely  úgy  az  irodalmi,  mint  a  társadalmi  és 
általános  viszonyokat  ismertetni  törekszik.  A  nagyobb  mű- 
veknél felvilágosító  előszó.  Azután  jegyzetek:  végül  az 
általam  bevezetett  szavak  és  kifejezések  igazolása. 

Az  első  korszak  czíme  alatt  összeállított  műveim  körül- 
belül a  következők  lesznek  : 

Regények :  Erdély  aranykora.  —  Török  világ  Magyar- 
országon. —  Kétszarvú  ember.  —  Janicsárok  végnapjai.  — 
Fehér  Eózsa.  —  Magyar  nábob.  —  Kárpáthy  Zoltán.  — 
Eégi  jó  táblabírák.  —  Szomorú  idők.  —  Elátkozott  csa- 
lád. —  Szegény  gazdagok.  —  Felfordult  világ.  —  Új 
földesúr.  —  Politikai  divatok.  —  Mire  megvénülünk.  — 
iSzerelem  bolondjai.  —  Óceánia.  —  Legvitézebb  huszár.  — 
Hétköznapok. 

Elbeszélések:  Vadon  virágai.  —  Nép  világ.  —  Árnyké- 
pek. —  Délvirágok.  —  Csataképek.  —  Bujdosó  naplója.  — 


19 

Tarka  élet.  —  Hangok  a  vihar  után.  —  Véres  könyv.  - — 
Eegék.  —  Erdélyi  képek.  ^  Magyar  előidőkböl.  —  Megölt 
•ország.  —  Magyar  Decameron. 

Szinmüvek :  Zsidó  fiú.  —  Dalma.  —  Manlius  Sinister.  — 
Kálmán  király.  —  Szigetvári  vértanúk.  —  Dózsa  György.  — 
Széehy  Mária. 

Aphoristicus  iratok :  A  magyar  nép  élcze.  —  Nagy  tü- 
kör. —  Kakas  Márton  tolltaraja.  —  Tallérossy  Zebulon.  — 
Politikus  czizmadia,  s  egyéb  közlemények  1843-tól  1860-ig. 
Petőfi  és  a  franczia  romantikusok  befolyása  irataimra. 

A  második  korszak  összesíti  az  1861 -tol  az  újabb  alkot- 
mányos korszalug  irott  müveimet. 

Regények:  A  köszivű  ember  fiai.  —  Még  is  mozog  a 
föld.  - —  Fekete  gyémántok.  —  Szerelem  bolondjai.  — 
Arany  ember.  —  Jövő  század  regénye.  —  Enyim,  tied, 
■övé.  —  Az  élet  komédiásai.  —  Szép  Mikbál.  —  Egy  az 
Isten.  —  Névtelen  vár.  —  Szabadság  a  hó  alatt.  —  Kab 
Eáby.  —  Asszonyt  kisér.  —  Páter  Péter.  —  Véres  ke- 
nyér. —  Szegénység  útja.  —  Egy  ember  a  ki  mindent 
tud.  —  Lunatikus.  —  Az  északi  pólusig.  —  Hirhedett 
kalandor.  —  Asszonyi  hajszál. 

Elbeszélések:  Szélcsend  alatt.  —  Milyenek  a  nők?  — 
Milyenek  a  férfiak?  —  Virradóra.  —  Föld  felett  és  víz 
alatt.  —  Az  életből  ellesve.  —  Görög  tűz.  —  Targalyak. 

Szinmüvek:  Arany  ember.  —  Fekete  gyémántok.  — 
Keresd  a  szived.  —  Szép  Mikhál.  —  Milton. 

Aphoristicus  müvek :  Emlékeim.  —  Magyarhon  szépsé- 
gei. —  Költemények.  —  Prologok.  —  Balladák. 

A  harmadik  korszakban  foglaltatnak  : 

Regények :  A  kik  kétszer  halnak  meg.  —  A  ma.  —  Egy  já- 
tékos, a  ki  nyer.  —  Szeretve  mind  a  vérpadig.  —  Bálványos 
vár.  —  Minden  poklokon  keresztül.  —  Damokosok.  — 
Lőcsei  fehér  asszony.  —  Kis  királyok.  —  Lélekidomár.  — 
Tengerszemű  hölgy.  —  Eákóczy  fia.  —  Fráter  György.  — 
Czigánybáró. — A  pénz  betegségei.  —  Három  márvány  fej. — 
Afanázia.  —  Gazdag  szegények.  —  Nincsen  ördög.  —  Két 
Trenk.  " —  Trenk  Frigyes.  —  Fekete  vér.  —  A  Kráó.  — 
Sárga  rózsa.  —  Tégy  jót.  —  Koronás  gyermekek. 

Elbeszélések:  Herczeg  és  Fra  Diavolo.  —  Apja  fia.  — 


20 


Észak  hónából.  —  Mesék.  —  Kassári  Dániel.  —  Kétszer 
kettő  négy.  —  Napraforgók.  ■ —  Es  az  újabbak. 

Színmüvek:  Jószívű  ember.  —  Aradi  hÖsnök.  —  Bolondok 
grófja.  —  Világszép  leányok.  —  Thespis  kordéja.  —  Hős 
Pálffy. 

Aphoristictis  iratok :  Eletemből.  —  Utazás  egy  sírdomb 
körül.  ■ —  Jocus  és  Momus.  —  Humoros  tárczák. 

Végül  egy  nagyobb  regényes  tanulmány,  melyen  több  év 
óta  dolgozom,  tárgya,  a  honfoglalás  korszakából  véve :  czíme- 
•Levente*).  Ez  még  most  csak  töredékekben  létezik. 


Ha  helyesnek  találod  Te,  mélyen  tisztelt  barátom,  és  azí 
irodalmi  bizottság  ezt  a  tervezetemet,  akkor  kérlek,  közöl- 
jétek ezt  a  tisztelt  közönséggel. 

Köszönetet  mondva  eddigi  buzgó  fáradozásaitokért,  s 
azért  a  jóakaratért,  melynek  bizonyságaival  elhalmoztatok, 
maradok 

holtig  igaz  híved 

Jókai  Mór^ 

Ezzel  a  nag}'  feladat  ki  volt  tűzve  czélul.  Hogy  elérhető 
legyen :  országos  akczióra  volt  szükség.  Megindítója  a 
mozgalomnak  Rákosi  Jenő  classikus  széj)ségű  Felliivása 
volt,  a  mely  a  nagj'^  bizottság  tisztikarának  autogrammos- 
aláírásával  ezer  és  ezer  példányban  vitte  szét  a  jubileum 
e  nevezetes  fordulatának  hírét  az  országban.  A  felhívás 
ezekkel  a  lelkesítő  szavakkal  fordult  Jókai  tisztelőihez : 

Ország  szerint  tudva  van,  hogy  a  nemzet  koszorús  írója, 
Jókai  Mór,  ötven  éves  írói  pályájának  öröm-ünnepét  készül 
megülni.  Ezen  ünnep  országos  lesz  és  nemzeti,  és  mint  egy 
illatos  bokréta  lesz  odatüzve  a  közelgő  1894.  esztendő  homlo- 
kaira, mert  ez  év  január'ms  6-ika  lesz  a  napja.  Es  mind  amaz 
ünneplésnek,  melyet  a  működő  bízottság  e  napra  tervez,  úgy- 
szólván édes  és  értékes  magva  lesz  az  a  maradandó  emlék, 
melynek  érdekében  e  sorokkal  fordulunk  Jókai  Mór  tisztelői- 
hez, mely  elnevezés  alá  méltán  foglalható  a  nemzet  színe-java^ 
rang-,  rend-  és  osztálybeli  különbség  nélkül. 


Egy  góiidolat  kapta  meg  legjobban  minci  az  elméket,  a  me- 
lyek ez  ünnep  előkészítésében  részt  vettek,  a  gondolat :  Oi'szá- 
g OS  ünnepet  ülve  emléket  is  adni  e  alapról  és  henne  egyszer- 
smind kettős  éHelmü  jntalmat,  az  ünneplendőnek  az  ö  saját 
alkotásai  révén. 

Megáldott  fejére  két  ágból  fonni  koszorút :  egy  ágból,  a  mely 
diszíti,  és  egyből,  mely  védi  és  óvja.  Egy  ág  az  erkölcsi  dísz, 
egy  ág  az  anyagi  jutalom  s  a  kettő  ölelkezvén  a  költő  homlo- 
kán, hirdesse  nemzete  háláját  s  az  ő  dicsőségét  egyben. 

Állana  pedig  ez  emlék  összes  eddig  megirt  és  ez  iinnep  le- 
zárásáig megírandó  munkáinak  nemzeti  diszkiadásából.  Az 
egész  Jókai,  a  mit  az  ö  szelleme  ötven  év  alatt  létrehozott, 
■együtt  mint  impozáns  képe  egy  nagy  pályának,  szemünk  elé 
állítva  ez  óriás,  e  korszakos  munkaerő,  ez  írói  hatalmasság,  e 
fenomenális  pályafutás,  mint  a  költőnek  dicsősége  és  jutalma. 

Maradandó  becsű  emlék  legi/en  az,  a  melylyel  mi  a  jubileum 
napját  az  irodalom  históriájába  beiktatjuk.  Örök  időkre  szóló, 
beszédes  mű,  a  mely  a  költőről  és  az  ő  géniuszát  megbecsülő 
nemzetről  több  dicsőséget  fog  hirdetni  jövendő  századoknak, 
mint  bármennyi  lelkes  üdvözlő  beszéd,  ékes,  virágos,  ünnepi 
tószt.  Ugy  óhajtanok,  hogy  ezúttal  az  összeg,  a  melyet  vár- 
megyék, városok,  egyesületek,  lestületek  ynás  alkalomkor  ju- 
hileiimi  bankettre  és  külső  czifraságokra  fordítanának,  hasz- 
tios,  érdem,es  emléknek  szolgáljon  alapxd.  Ebből  a  pénzből 
készüljön  el  a  díszkiadás,  a  melylyel  magunkat  ajándékozzuk 
meg  és  teljen  ki  az  a  tiszteletdíj,  a  melyet  a  félszázadon  ke- 
resztül szünetlenül  nekünk  dolgozó  költőnek  még  mindig  a 
tartozás  érzetével  átnyújtunk. 

Mert  a  kiadás  árának  a  fele  fedezze  a  kiadás  költségét,  felB 
])edig  legyen  a  költőnek  a  nemzettől  veendő  tiszteletdija. 

Ezer  aláírásra  van  szükség,  hogy  e  kiadás  létrejöhessen ;  az 
előfizetési  ár  200  frt  rs  /g,y  100,000  frt  lesz  a  tiszteletdíj. 

Nem  kételkedhetünk  abban,  hogy  a  mikor  Jókai  Mór  mű- 
veiről van  szó,  lesz  az  országban  ezer  ember,  testület,  ható- 
■ág,  a  ki  ezt  a  nemzeti  díszkiadást  megszerezve,  hozzájárul  a 
költő  jubileumának  méltó  megünnepléséhez. 

Erre  az  aláírásra,  erre  a  szép,  nagy  és  liálás  cselekedetre 
hívjuk  fel  Jókai  Mór  tisztelőinek  fényes  táborát. 

Nem  arra  szólítunk  benneteket,  ó  magyarok,  hogy  ajándékot, 


22 

hogy  alamizsnát  adjatok  annak,  a  ki  a  ti  szolgálatotokban  szer- 
zett lialhatatlanságot ;  ezt  roár  megtettétek  ti  is  másokkal,  meg- 
tették más  nemzetek  is.  Hanem  szólítunk  arra,  szóh'tjuk  a  ma- 
gyar értelmiség  virágát  arra,  hogy  ketten  egymást  fölmagasz- 
taljátok: a  költő  kezetekbe  tévén  egy  nagy  élet  nagy  munkáját, 
ti  pedig  a  költő  kezébe  érette  az  elismerést. 

A  ki  ifjúságunkat  bűbájos  szavával  megaranyozta  ;  a  ki  lel- 
künket táplálta  reménytelen  időkben  ;  a  ki  örömünk,  a  ki  gyö- 
nyörünk, a  ki  vigaszunk  volt  életünk  minden  szakában ;  a  ki 
áldásunk  volt,  megtöltvén  a  szellem,  az  erkölcs,  a  hit,  a  föl- 
emelkedés, a  hazafiság  kincseivel  a  mi  szivünk  tárait :  gyertek 
mind,  öregek,  ifjak,  urak,  polgárok,  hódoljunk  neki  mi  viszont, 
aranyozzuk  meg  élete  alkonyatát  szeretetünk,  lelkesedésünk 
örök  ifjúságával. 

Áldjuk  a  gondviselést,  hogy  nekünk  adta  Jókai  Mórt,  a  ki  a 
magyar  faj  minden  fényességével,  a  nagy  talentumok  minden 
varázsával,  nemzete  büszkesége,  idegen  népek  irigységének 
méltó  tárgya ;  egy  félszázad  ragyogványa  a  magyar  irodalom- 
ban, nyelvünk  felvirágzásának  egyik  forrása,  a  kinek  mesélő 
ajakán  három  nemzedék  csügg  elandalodva,  elbűvölve. 

Irodalomtörténetünk  csonka  az  ö  neve  nélkül,  műveltségünk 
csonka  az  ő  művei  nélkül ;  dicsőségünk  csonka  az  ő  hire 
nélkül. 

Mely  magyar  könyves-ház,  mely  magyar  asztal  nem  üres  az 
ő  összes  munkáinak  e  nemzeti  díszkiadása,  az  ő>  jubileuma  e 
kedves  emléke  nélkül  ? 

Akinek  a  házában  már  van  Jókai-ja — ha  részben,  ha  egész- 
ben — •  az  juttassa  azt,  a  mije  van,  a  nálánál  szegényebbnek  és 
siessen  hozzánk,  hogy  biztosítsa  magának  az-  öröm.ünnei3Í  ki- 
adást. 

És  nem  csak  egyházi  főméltóságok,  nem  csak  főurak,  nem 
csak  egyesek,  kiket  a  sors  vagy  szorgalom  a  bőség  áldásaihoz 
juttatott,  bármely  renden  legyenek  is,  hanem  ti  városok,  köz- 
hatóságok, testületek  és  vállalatok :  mind  halljátok  meg  e  szó- 
zatunkat és  siessetek  aláirástokkal  lehetővé  tenni  és  biztosí- 
tani e  lelkes  vállalkozást,  juttatván  törvényhatósági,  városi, 
egyesületi,  intézeti,  iskolai  könyvtáraknak  ebből  a  szép  és  ne- 
mes emlékből  egy-egy  példányt,  hogy  mindenütt  legyen  fog- 
ható jel  és  szózatos  hirdetője  a  léleknek,  mely  mindnyájunk- 


23 

Lan  lakozik.  Hadd  mondják  el  később  is,  kezökbe  vévén  a  nem- 
zeti díszkiadás  egy-egy  példányát,  késő  ivadékok: 

Az  a  nemzedék  tudta  a  kötelességét  és  teljesítette  is  azok 
iránt,  a  kik  eredményesen  szolgálták  a  nemzet  dicsőségét. 

Erre  a  feladatra  bivjuk  el  a  nemzet  fiait,  és  hogy  nem  hiába 
hivjuk:  a  fényes  eredmény  meg  fogja  mutatni. 

Előbb  is  a  sajtót  kellett  megnyerni  a  propagandára. 
November  negyedikén  gyűlésre  jöttek  össze  a  fővárosi  hír- 
lapok képviselői  és  a  mikor  báró  Eötvös  Loránd  lelkes 
szavakban  az  újságírók  támogatását  kérte :  mint  egy  ember 
állott  fel  valamennyi,  hogy  Jókai  dicsőségéhez  a  maga 
részéről  hozzájárulhasson.  A  kibocsátott  felhívást  a  leg- 
melegebb szavakkal  ajánlotta  kivétel  nélkül  minden  ma- 
gyar újság  olvasóinak  s  mind  máig  a  sajtó  maradt  legbuz- 
góbb  terjesztője  a  kiadásnak. 

A  mozgalmat  páratlan  lelkesedéssel  fogadta  a  közönség. 
A  felhívás  kibocsátásának  napjától  kezdve  előbb  8 — 10  s 
azután  10 — 15,  néha  üusz  előfizető  jelentkezett  napon- 
ként :  úgy  hogy  -Jókai  tiszteletdíja  már  november  végén 
bizto>sítottnak  látszott. 

A  nagy  bizottság  védnöke  József  főherczeg  volt  az  első, 
a  ki  a  jubiláris  száz  kötetre  előfizetett,  ezzel  az  itt  követ- 
kező levéllel  adván  tudtára  báró  Eötvös  Lorándnak  azt  is, 
hogy  szívvel-lélekkel  a  mozgalomé  : 

Méltóságos  uram ! 

A  Jókai- jubileum  bizottságának  hozzám  intézett  felszólí- 
tását legbensőbb  örömmel  fogadtam  és  mint  a  magyar  iro- 
dalom dicső  előharczosának,  jubiláns  hazai  költőnknek  igaz 
barátja,  a  megindult  mozgalom  védnökségét  legszívesebben 
fogadom  el.  Egyúttal  kérem  méltóságodat  engem  azon  elő- 
fizetők sorába  följegyeztetni,  a  kik  Jókai  páratlan  mííveinek 
díszkiadását  óhajtják  birni  és  mellékelve  származtatok  át 
három  példányra  600  forintot.  Kedves  emlékek  ezen  munkák 
régmúlt  időkből,  midőn  tá.voi  földön  clYaslsiikban  otthon 
érzem  magamat. 


21. 

Fogadj  a  méltóságod  benső  ragaszkodásom  kifej  ezését,mely- 
lyel  maradok  váltig 

Alcsuthon,  1893.  okt.  hó  20-án, 

őszinte  tisztelője 

József  föherczeg  s.  k. 

Pár  nap  múlva  november  hetedikén  az  első  díszpéldányt 
Erzsébet  királyné  rendelte  meg.  Ugyancsak  az  amatőr- 
kiadásból  rendelt  meg  egy  példányt  magánkönyvtára  szá- 
mára Ö  Felsége  a  láráhj  is.  Legnagyobb  megrendelések 
voltak :  a  közoktatásügyi  miniszteré  (100  példány)  és  a 
székes  fővárosé  (25  példány). 

Az  eredmény  felülmulta  a  legnagj^obb  várakozást,  de 
egyszersmind  másra  is  figyelmessé  tette  a  bizottságot.  Az 
ország  minden  részéből,  s  a  társadalom  minden  osztályá- 
ból százszámra  érkeztek  a  levelek  úgy  a  jubileum  rende- 
zőihez, mint  a  lapok  szerkesztőségeihez,  hogy  Jókai  összes 
műveinek  kiadása  ne  legyen  a  kiváltságos  osztály  privilé- 
giuma, hanem  könnyen  törleszthetö  havi  részletfizetések 
mellett  kerüljön  a  nagy  közönség  kezébe  is,  mert  ebből  az 
irodalmi  ünnepből  ki  akarja  venni  részét  minden  művelt 
tagja  a  magj^ar  társadalomnak.  Jókai  Mór  az  egész  nem- 
zeté, müveiben  szegények  és  gazdagok  egyaránt  gj^önyö- 
rüséget  találnak:  fogyatékos  volna  tehát  az  ünnep,  ha 
csak  a  társadalomnak  dúsgazdag  tagjai  szerezhetnék  meg 
a  költészet  e  kincstárát.  Eg3'hangú  véleménye  volt  az 
egész  nemzetnek,  hogy  a  bizottság  az  előfizetés  móuozatait 
megkönnyítve,  lehetővé  tegye  mindenkinek  a  jubileumban 
való  részvételt. 

A  végrehajtó  bizottság,  a  mikor  az  első  négyszáz  aláírás 
beérkezte  után  nagy  felelőséggel,  járó  vállalkozását  félig- 
meddig  biztosítottnak  látta :  örömmel  és  teljes  készséggel 
állapította  meg  november  25-íkí  ülésében  az  előfizetés 
módozatait  akkép,  hogy  a  munka  évi  ötven  forintos  tör- 
lesztéssel a  közönség  tágabb  köreire  nézve  is  hozzáférhe- 
tővé váljék.  Az  erre  vonatkozó  felhívást  újra  15,000  pél- 
dányban  küldötte  szét  a  bizottság. 


25 

Az  aláírások  ezután  még  nagyobb  számmal  érkeztek. 
A  begyült  összegek  kezelésével  a  bizottság  a  «Belvárosi 
Takarékpénztár  Eészvény-társaság))-ot  bizta  meg  és  a 
Jókai  irói  tiszteletdíján  felül  befolyó  összegek  kiutalványo- 
zási  jogát  olyformán  biztosította  magának,  hogy  a  kiadók 
mindenkor  csak  tíz-tíz  kötetnek  nyomdai  elkészülte  és  az 
aláíróknak  történt  szétküldése  után  vehetik  fel  az  előállí- 
tási költségek  czímén  rajok  eső  részt.  A  számadásokat  és 
a  pontos  és  szabályszerű  megjelenés  ellenőrzését  egy 
háromtagú  ellenőrző-bizottság  végezte,  melynek  tagjai  az 
irodalmi  bizottság  részéről  annak  elnöke  :  dr.  Falk  Miksa, 
a  pénzügyi  bizottság  részéről :  Brázay  Kálmán  és  Jókai 
érdekei  szempontjából :  Hegedűs  Sándor.  E  bizottság  fel- 
adata volt  az  egész  vállalat  vitelét  gondozni  és  mindmáig 
ellenőrizni. 

A  legtöbb  napilap  állandóan  közölte  az  előfizetők  és 
megrendelők  névsorát,  valamint  általában  külön  rovatot 
nyitott  a  Jókai  ünnepre.  Valóban  szükség  is  volt  ily  külön 
rovatra  a  nemzeti  közérzület  kifejezésekép,  mert  novem- 
ber és  deczember  hónapokban  nem  volt  egyetlen  nap  sem, 
melyen  az  országnak  valamely  vidékén  ne  foglalkoztak 
volna  a  jubileummal.  Csaknem  minden  törvényhatóság, 
tömérdek  egyes  község,  számos  társulat  és  egyesület  fog- 
lalkozott a  kérdéssel,  mikép  vegyenek  részt  az  ünnepben, 
nem  egy  helyen  társas  mulatságokat,  gyűléseket,  sőt  sor- 
solásokat is  rendeztek,  hogy  azok  jövedelmeiből  Jókai 
műveit  megrendeljék. 

Jóval  a  hivatalos  ünnep  előtt  tehát  már  megünnepelte 
a  nemzet  Jókait  úgy,  a  hogy  csak  nagy  nemzet  ünnepel- 
heti meg  nagy  költőjét.  A  világtörténelemben  nincs  példa 
hasonló  vállalkozásra,  a  melynek  siliere  :  az  egész  magyar 
nemzet  dicsősége. 

A  kiadást  ígéretükhöz  képest  bonyolították  le  a  vál- 
lalat végrehajtásával  megbízott  kiadók.  Minden  évben 
kétszer  megjelent  egy  tíz  kötetből  álló  sorozat  a  ki- 
adásból, a  melynek  végső  revízióját  maga  Jókai  végezte. 


2G 

majd  egy  új  elühanggal,  majd  több  érdekes  kor-  és  iro* 
dalomtörténeti  jegyzettel  gyarapítva  a  monumentális  ki' 
adás  értékét. 

Mint  azóta  mindenki  meggyőződött,  e  vállalat  nemcsak 
a  magyar  társadalom  áldozatkészségének  emlékezetes 
szimbóluma,  hanem  egyszersmind  bámulatraméltó  ered- 
ménye a  nyomdaiparnak,  a  mely  talán  most  birkózott 
meg  először  ilyen  óriási  munka  kiállításának  technikájá- 
val. Száz  húsz  íves  kötetnek,  vagyis  összesen  kétezer  ívnek 
kiszedése,  kikorrigálása,  nyomása  és  fűzése  még  csak  né- 
hány évtizeddel  ezelőtt  is,  tíz-tizenöt  emberöltőnek  adott 
volna  munkát;  míg  ma  a  nyomással  megbízott  Franklin- 
Társulat  egymaga  végezte  ezt  a  rengeteg  munkát,  a  mely- 
hez hasonló  kevés  volt  még  a  világliteraturában.  Még 
pedig  mesébe  illő  gyorsasággal,  mintha  a  betűk  csak  úgj 
maguktól  futnának  össze  sorokká,  a  sorok  oldalokká,  az 
oldalok  kötetekké  úgy,  hogy  az  1898-ik  esztendő  karácso- 
nyára pontosan  együtt  is  van  a  hatalmas  Jókai-könyvtár. 

Az  időnek,  az  emberi  munkának,  a  gépek  erejének  ez  a 
bámulatos  kihasználása  becsületére  válik  a  tizenkilencze- 
dik  század  nyomdaiparának.  A  fizikai  erők  összessége,  a 
melyet  a  Jókai-kiadás  igénybe  vesz,  igazán  fölülmúl 
minden  képzeletet. 

Hogy  az  olvasónak  legalább  némi  fogalma  legyen  e- 
korszakot  jelentő  vállalat  nagy  mechanismusáról  és  arról 
az  erőanyagról,  a  melyet  Jókai  Mór  összes  műveinek  jubi- 
láris kiadása  megemészt :  csak  egy  pár  adatot  említünk 
fel.  A  Franklin-Társulat  műhelyében  huszonöt-harmincz 
ember  foglalatoskodott  állandóan  minden  nap  nyolcz-tíz 
órán  keresztül  a  Jókai  kötetek  technikaíelkészítésén.  Ki  a 
szedőszekrény  mellett,  ki  a  nagy  nyomtató  gépeket  táp- 
lálva, ki  összehajtogatva  a  nyomdafestéktől  nedves  Jókai- 
íveket :  mindmegannyi  szerves  része  az  egész  munka  orga- 
nizmusának. 

Egy  teljes  Jókai-példányban  —  értve  ez  alatt  a  száz- 
kötetes jubiláris  kiadást  —  körülbelül  70.000,000  vagyis. 


Í7- 

hefven  rnillió  pömhölyű  betücske  va-n,  úgy,  hogy  ha  egy 
ilyen  teljes  példányt  egy  betűszedő  szedne  ki:  hetven 
milliószor  kellene  neki  kezét  a  szedöszekrény  különböző 
betűket  tartalmazó  rekeszei  felé  kinyújtani.  Harmincz- 
harminczöt  esztendőbe,  vagyis  ép  egy  emberöltőbe  kerülne 
ez  a  munka,  ha  egy  szedő  végezné,  alapul  véve  nyoloz. 
órai  munkaidőt  és  az  év  háromszázhatvanöt  najjjából 
csak  kétszáznyolczvan  munka-napot  számítva.  Természe- 
tesen most  csak  a  nyers  szedésre  gondolunk,  a  melynek 
kikorrigálása  csaknem  annyi  idejébe  kerül  a  nyomdász- 
nak, mint  maga  a  szedés.  Ahhoz,  hogy  teljesen  hibátlanul 
nyomda  alá  adja,  legalább  egy  félszázad  szükségeltetik. 
Bizonyos  tehát,  hog}'  egy  ember  nem  győzi  ezt  a  kolosz- 
szális  munkát,  —  csak  Jókai  győzte  megírni  —  de  a  mint 
a  szedést  egj"  szedő,  úgy  a  nyomást  eg}'  gép  szintén  nem 
bírná  ki,  még  ha  nappal-éjjel  szünetlenül  dolgoznék  is. 
Eg;s-  gépen  a  nyomás  nyolcz  évig  tartana  s  ha  ilyen  pri- 
mitív technikával  készült  volna  a  jubiláris  munka,  akkor  a 
kiadás  igazán  a  jövő  század  regénye  lett  volna.  Azonban 
ismeretes  dolog,  hogy  a  modern  kor  lázas  munkáját  hihe- 
tetlen módon  megkönnyíti  az  erő  és  a  munka  felosztása, 
és  a  mi  más  körülmények  között  egy  egész  emberéletet 
lefoglalt,  azt  ma  ugyanazok  az  emberek  idejük  és  mun- 
kájuk kényelmesebb,  egymáshoz  alkalmazkodó  berende- 
zésével néhány  év  leforgása  alatt  elvégzik.  Igj^  van  ez 
a  jubiláris  Jókai-kötetekkel  is,  a  melyek  gyors  egymás- 
utánban kerültek  ki  a  gép  alól  s  bizony  a  hetven  millió 
betücske  száz  meg  száz  munkás  kezén  fordult  meg,  a  míg 
végre  a  hófehér  vehn  papírosra  kristály  tisztán  lenyomó- 
dik.  A  betűk,  a  melyeket  a  Franklin-Társulat  kizárólag  a 
Jókai-kötetek  számára  öntetett,  nem  valami  hosszú  éle- 
tűek. Mert  a  mint  a  sok  nyomástól  veszíteni  kezdtek  régi 
formájukból  csak  egy  árnyalatot  is  és  egy  keveset  meg- 
koptak, rögtön  az  öntőmühelyekbe  kerültek,  a  hol  új 
betűkké  formálódtak.  Egy  ilyen  betücske  sorsa  tehát- 
valóságos  lélekvándorlás  volt  s  nem  egv  a  hetven  millió- 


■23 

ból  végezte  be  rövid  pályafutását  mint  gömbölj'ű  «a», 
bogy  újjá  szülessen  a  karcsúbb  «:;))  formájában. 

A  jubiláris  kiadás  papirja,  a  melyre  Jókai  gyöngysorai 
lenyomódnak,  szintén  rengeteg  masszát  képvisel.  Ha  egy 
teljes  Jókai  példány  forgó  papirra  nyomódnék,  vagyis 
olyanra,  a  melyen  rotáeziós  gépek  az  újságot  nyomják,  be 
lebetne  teríteni  vele  egy  kilométernyi  térséget  s  egy  mo- 
dern Didó  a  saját  külön  metódusa  szerint  nem  egy  Kar- 
tliagót,  banem  egy  Parist  alapíthatna  meg  belőle.  De  így 
szélességében  kiteregetve  is,  pompás  Jókai  szőnyeget 
kapna  belőle  a  fél  Andrássj^-út. 

Bizony  az  ember  nem  tudná  hamarjában  megmondani, 
hogy  az  olvasó,  a  ki  pénzeért  magáboz  váltotta  a  száz- 
kötetes Jókait:  mit  fizetett  meg  voltaképpen?  Az  iró 
munkáját,  a  szedő  szedését,  a  korrektor  korrigálását,  a 
g  'pek  nyomását,  vagy  —  talán  még  a  papirost  sem  ? 


A  JUBILEUM  ÜNNEPE. 


Január  hatodika:  ebben  a  dátumban  állapodott  meg 
a  Jókai-jubileum  rendező  bizottsága,  hogy  ez  a  nap  a 
költő  apoteózisa  legj'en.  De  az  ünnepségek  úgy  a  főváros- 
ban, mint  a  vidéken  már  jóval  a  hivatalos  ünnepnaj)  előtt 
megkezdődtek.  Küldöttségek  tisztelegtek  a  jubilánsnál,  a 
kiket  messze  földről  hozott  az  ország  szivébe  a  szeretet  és- 
a  hála.  Testületek  pompás  emléktárgyakkal  és  díszoldeve- 
lekkel  vonultak  a  költő  elé,  a  ki  szerető  szavakkal  köszönte 
meg  a  fényes  óvácziók  mindegyikét. 


Az  ünnep  hivatalos  programmja  ez  volt : 


1894.  évi  január   hó    5-én,  pénteken,    este,    mint  a  jiibüeumi 
ünnepély  előestéjén,  diszelüadiiaok : 

a  nemzeti   szin/iázban   az    opera    és   nemzeti  szinház   tagjaival,^. 
valamint 

a  népszínházban. 

Mimikét  díszelőadáson  Jókai  meg  fog  jelenni. 

Ezen  előadásokra  a  jegyek  a  színházi  pénztáviiknál  válthatók. 
A  jegyekre  az  előjegyzés  módozatait  az  illető  színházi  igaz- 
gatók teszik  közzé. 

A  rendező-bizottság  színházi  jegyeket  nem  közvetít. 

II. 

1894.  évi  január  hó  6-án,  szombaton. 

A)  Délelőtt  iO  órakor. 

A  Júkai-ünnepélyt  i'endező  országos  bizottság  diszülése  a  sr.úketi 
fővárosi  vigadó  nag\-  termében,  a  következő  sorrenddel : 


-30 

1.  Az  országos  bizottság   elnöke,    Eötvös    Loránd   báró,   az  ü.ést 
megnyitja. 

2.  Küldöttség  megj'en  Jókaiért. 

3.  Addig,  mig  a  küldöttség  a  niegbizásnak  eleget  tesz,  Komóesy 
József  a  jubileum  alkalmára  írt  ódáját  elszavalja. 

4.  Megjelenvén  Jókai,    őt    Eötvös  Loránd  báró  elnök  üdvözli  és 
a  nemzeti  díszkiadás  tiszteletdíjáról  szóló  okiratot  átadja. 

5.  Erre  Jókai  válaszol. 

•6.  Jókaihoz  üdvözlő  beszédeket  intéznek : 

a)  a  kormány, 

b)  az  Akadémia,  a  KisfaJudy-társaság, 

c)  a  székes  főváros  törvényhatósága, 

d)  a  megyék  és  városok  küldöttségei  nevében  egy  szónok, 

e)  a  magyar  hölgyek, 

f)  a  Petőfi-társaság, 

g)  a  sMagjar  hírlapírók  nyugdíjintézete*, 
h)  az   « Otthon*, 

i)   a  magyar  művészek, 

j)  az  egyetemi  ifjúság. 

Mindezek  üdvözlő  beszédeire  Jókai  külön-külön  válaszol. 

"j.  Az  ünnepelt    író    előtt,    a    felhívás    sorrendjében    felvonulva, 
Jókainak    hódolatuk   jeléül  hozott    üdvözlő  iratokat,  oklevele- 
ket, emléktái-gyakat,  stb.  külön  beszédek  mondása  nélkül  kül- 
dőik egyszerű  megnevezésével  átnyújtják : 
a)  a  megyék  és  városok  küldöttségei, 
h)  az  ipartestületek, 
c)  az  egyesületek,  társulatok,  stb. 

S.  Jókai  beszéde. 

i).  Elnök  az  ülést  berekeszti. 

A  díszülésre  a  bízottsági  iroda  külön  meghívókat  küld  szét. 

A)  Este  8  órakor. 

A  vigadó  összes  termeiben  fogadó-estelije  melynek  egyedüli 
■-czélja  az,  hogy  Jókai  az  egj'es  küldöttségek  tagjait  külön  is  fogad- 
-liassa  és  velük  társaloghasson. 

Az  estélyre  a  bízottsági  iroda  külön    meghívókat  ad  ki. 

C)  Este  iO  órakor. 

A  dalműszinházban  az  egyetemi  ifjúság  által  Jókai  Mór  tiszte- 
'létére  rendezett  OpeiHt-hál,  az  egyetemi  kórház  javára. 


31 

Január  ötödikén  délben  a  hölgyek  tisztelegtek  Jókainál, 
Tnindannyian  egy-eg}'  élő  virágbokrétát  hozva  magukkal. 
A  magyar  hölgyek  ajándéka  hatalmas  szőnyeg  volt,  a, 
melynek  mindegj'ik  koczkáját  más-más  női  kéz  szőtte 
vagy  himezte,  A  mikor  Wohl  Janka  a  küldöttség  nevében 
üdvözlő  beszédét  elmondta,  Jókai  válasza  ez  volt : 

Imádott  hölgyeim ! 

Teljes  életemben  hódolatom  tárgya  volt  a  magyar  hölgy- 
világ. A  hölgyek  szívében  támad  minden  szép  és  nemes  gon- 
dolat. Ok  nevelnek  nagyra  minden  szép  és  magasztos  esz- 
mét. Ok  enyhítik  a  szenvedést,  ők  pártolják  a  költészetet  és 
művészetet,  de  a  magyar  hölgyek  még  azonfölül  a  hazasze- 
retetnek is  hitbizományosai.  Minden  hölgy  költő  és  művész 
a  maga  családi  körében.  Nem  csoda,  ha  a  költő  rajong  a  ma- 
gyar nőkért.  Vajha  a  hölgyek  kezébe  volna  letéve  a  politika 
is.  E  nagyszerű  emlék,  melylyel  engem  a  magyar  hölgyek 
•ötven  éves  írói  pályám  évfordulóján  megajándékoztak,  leg- 
:szebb  jutalmam.  Minden  öltése  e  szőnyegnek  egy  gondolat, 
minden  szála  egy  eszme,  mely  engem  üdvözöl  s  melynek 
szavát  én  megértem.  Ezzel  meg  lett  nekem  adva,  hogy  most 
Tnár  nem  a  földön,  hanem  az  égben  járok  angyalok  között. 
Xiegyenek  megáldva,  a  kik  e  drága  remekművet  létrehozták. 
Isten  valósítsa  meg  szivük  minden  kívánságát. 


Január  ötödikén  este  a  főváros  elsőrangú  színházaiban 
■díszelőadás  volt.  Jókai  előbb  a  nemzeti  színház,  utóbb  a 
népszínház  ünnepén  jelent  meg:  természetes,  hogy  min- 
denütt meleg  és  zajos  óváczióval  fogadták.  A  nemzeti 
színházban  Erkel  Ferencz  ünnepi  nyitánya  után  a  Sziget- 
vári vértanuk  első  és  negyedik  felvonása  került  szinre. 
Az  ünnepi  est  Jókai  apotheozisával  végződött.  A  nép- 
színházban a  Czigány bárót  játszották. 

A  főváros'  összes  iskoláiban  szintén  január  ötödikén 
rendeztek  Jókai-ünnepet. 

■K 


A  vigadóheli  díszülés,  a  melyen  egy  nemzet  mutatta 
be  hódolatát  Jókainak,  feledhetetlen  kép  marad  mindazok 
emlékében,  a  kik  szemtanúi  voltak.  Voltaképp  könnyebb 
lenne  azoknak  a  notabilitásoknak  neyét  felsorolni,  a  kik 
valami  külsÖ  ok  miatt  a  nemzet  hódolatának  gyönyörű 
tableaujából  hiám'zottak.  El  lehet  mondani,  hogy  szine- 
java  a  magyarnak  igy  talán  még  soha  együtt  nem  volt, 
mint  ezen  a  jubiláris  ünnepen. 

A  nagyterem  felső  részén  pálmák  és  cziprusok  közül 
nézett  szembe  az  ünneplő  országgal  Zala  György  Jókai- 
mellszobra.  Az  emelvényen  foglaltak  helyet  az  ünnep 
vezéremberei,  az  ország  előkelőségei  s  a  küldöttségek 
szónokai.  A  diszmagyarba  öltözött  megyei  deputácziókat 
főispánok,  a  városiakat  polgármesterek  vezették.  A  höl- 
gyek az  első  sorokat  s  a  páholyokat  foglalták  el. 

Az  ünnei)rendezök  vezére  Eötvös  Loránd  báró  volt,  a- 
nagybizottság  elnöke,  díszmagyarban ;  mellette  valamennyi 
elnöktársa.  Jobb  oldalon  állott  Wekerle  miniszterelnök 
minisztertársaival  diszmagyarban ;  balra  Lobkovitz  h&d- 
testparancsnok  egész  raj  tábornokkal.  Az  ország  kép- 
viselői közt  volt  Bánffy  Dezső  báró  képviselőházi  elnök, 
a  mellette  álló  képviselők  nagj^  táborában  pedig  Apponyi 
Albert  gróf.  Megjelent  Tüza  Kálmán  és  Szapáry  Gyula 
gróf  is.  A  székes  főváros  óriási  küldöttségét  RáUi  Károly 
főpolgármester,  az  akadémikusokat  &as~  Károly  ref.  püs- 
pök vezette. 

Az  emelvény  előtt  ültek  a  nagy  költő  családjának 
tagjai :  Jókay  Károly,  a  költő  testvérbátyja,  a  kihez  rend- 
kívül hasonlít,  özv.  l'^elliy  Józsefné  szül.  Vali  Mária,  Diász 
Lajos  és  neje,  Jókay  Etelka,  Hegedűs  Sándor  és  neje,  Jókay 
Jolán,  továbbá  gyermeJsti  Lóránt,  Sándor  és  Eózsi, 
Hegedűs  István,  ifj.  Jókay  Mór  és  neje  Madarassy  Róza, 
dr.  Jókay  Géza  és  neje,  továbbá  a  Feszi y  család  tagijai. 

Báró  Eötvös  Loránd  néhány  perczezel  tíz  óra  után 
ünneplésen  felemelkedett  az  elnöki  székl)ől  s  a  diszgj'ülést 
rövid   beszéddel   megnvitotta.   Ezután   küldöttség    ment 


Jókíiiért,  miközben  Komórsy  József  allialmi  ódát  szavalt, 
mély  és  osztatlan  hatással. 

Az  óda  ekképpen  szól : 

Van-e  méltó  szó,  a  mely  ót  dicsérje, 
A  mindig  hívet,  igazat,  nagyot '? 
Gyönge  a  lantnak  zengő  hiiní  ércze, 
Hangot  a  dal  ha  nevétől  kapott ; 
0  egy  nemzetnek  örök  dicsősége, 
Hozzá  hasonlót  hosszii  századok, 
Mik  elmultának,  alig  szülének  : 
És  mégis  róla  zendül  most  az  ének. 

Milliók  szive  forró  dobbanása 

Egyetlen  hanggá  váhk  e  napon, 

S  a  hódolat,  melynek  még  nem  volt  mássá: 

Nagy  nevét  zengi  milljó  ajakon. 

Hozzá  sovárg  a  lélek  édes  vágya, 

Midőn  őt  látja  amaz  alapon, 

Mit  oly  magasra  épített  magának. 

Hogy  arról  fénye  nemzetére  árad  I 

Es  ez  a  nemzet  ünnepelni  jött  el, 

Hogy  a  lángésznek  tartson  ünnepet. 

Az  égi  lángnak,  mely  nincs  fedve  köddel, 

Mely  bevilágít  hegyet,  völgyeket : 

Es  megtelik  minden  sziv  szent  örömmel, 

Hogy  látja  őt  egy  félszázad  felett, 

Ki  életében  —  már  is  halhatatlan  : 

Mert  az  ő  fénye  ég  —  kiolthatatlan ! 

De  nem  hideg  fény  ég  az  ö  lelkében. 
Mely  mint  a  Sziriusz  csak  felragyog, 
Hideg  sugárit  hintve  szét  az  éjben. 
Mint  a  hogy  szokták  ezt  a  csillagok : 
.0  fellobog  az  istenek  tüzében. 
Érzései  mind  teremtő  napok  : 
Érezzük  hevét  ama  sugaraknak. 
Melyekből  tündérvirágok  fakadnak  I 

76kai :  A  jnbilenm  t^rténote.  S 


Mily  pazar  kézzel  szórja  szét  virágit 
Eomok  felett  is  életet  teremt ; 
Lelke  még  a  sírokba  is  világít, 
Hogy  megmutassa,  mi  van  odalent ; 
A  fájdalomból  boldogságba  kábít, 
Megvigasztalja  a  reménytelent, 
S  annak,  kit  megmart  az  élet  kígyója 
Eézkigyót  emel  és  lesz  gyógyítója!  .  .  . 

Ob,  volt  idő,  mikor  mély  gyászba  minden. 
Halálos  volt  a  sötét  nyugalom. 
Véltük  :  elhagyott  már  az  örök  Isten. 
Mi  lett  az  ország  ?  . . .  egy  nagy  sírhalom. 
Megrendült  lelkünk  az  igérő  hitben  : 
Már  azt  sem  hittük,  hogy  van  fájdalom. 
A  próféták  is  mind  elhallgatának 
Bús  éjjelén  a  sötét  tetszhalálnak. 

S  midó'n  ocsúdva  ébredezni  kezdtünk. 
Érezni  —  hogy  fáj !  —  a  bihncseket : 
Megvillant  fényes  lángesze  felettünk, 
Mint  az  «Úr  lelke  a  vizek  felett »  : 
Szivünk  reménye  akkor  újra  feltűnt. 
Hogy  jönni  fog  újra  egy  napkelet, 
S  bár  még  körülvett  minket  a  nagy  éjjel 
De  ő  virrasztott  tündérszép  mesével. 

A  költészetnek  istenerejével 
Fölszárítá  a  véres  könnyeket ; 
A  nemzet  sebét  gyöngéden  köté  el. 
Munkában  élt  át  nappalt,  éjeket ; 
Majd  könnyezve,  majd  édes  nevetéssel 
Ébresztgeté  az  új  reményeket : 
És  megtanított  hinni  és  remélni, 
Hogy  újra  fog  még  ez  a  nemzet  élni  1 

Álmokat  látott,  miket  elbeszélve, 
Lelkünket  vitte  fényes  szárnyain ; 
A  szebb  jövendőt  szőtte  a  regébe  : 


35 


TTi  sejtettük  azt  az  ö  álmain. 
Ez  volt  szivüuknek  igaz  enyhülése, 
Melyről  midőn  eltűnt  a  szikla-kin. 
Miként  hajdan  az  Urnák  sírboltjáról, 
Keblünk  — •  éreztük,  tetterőre  lángol ! 

Oh  nagy,  csudálatos  az  Ég  kegyelme. 

Mely  nekünk  benne  egy  Yáteszt  adott ! 

így  egyesülve  aranyszív,  lángelme  : 

A  nemzetélet  mélyéig  hatott ; 

De  véghetetlen  fennkölt  honszerelme 

Adta  kezébe  azt  a  balzsamot : 

Melylyel  enyhített,  gyógyított,  vigasztalt 

S  lelkünknek  nyújtott  megterített  asztalt. 

Es  nyújt  ma  is.  Az  istenek  kelyhéből 
Táplálja  ma  is  egyre  nemzetét. 
És  Európa  az  ő  nagy  nevétől  — 
Ez  ünnepen  ma  hangzik  szerteszét. 
Nem  vehetik  el  szivét  nemzetétől. 
De  megcsudálják  lángoló  eszét : 
Az  örök  munka  ragyogó  lelkének 
Harmóniáján  végtelen  dics-ének  ! 

Oh  hozzatok  babért  ma  a  dicsőnek 
Hazám  fiai  és  leányai : 
Mutassátok  meg  a  jövő  időnek, 
Hogy  mi  nektek  ma  —  Jókai! 
Századok  után  évszázadok  jőnek. 
Kiről  akkor  is  fogják  mondani : 
0  a  magyar  faj  örök  dicsősége, 
ü  halhatatlan  nemzete  szivébe' ! 


Alighogy-  Komócsy  visszakerült  helyére,  az  utolsó 
tapsok  már  nem  a  távozó  ódairónak  szóltak,  hanem  az 
udvarával  bevonuló  író-fejedelemnek :  Jókai  Mórnak,  a 
ki  nehéz  fekete-bársony  díszmagyarjában  a  közönség  sorai 
közt  könnyű  léptekkel  haladt  fel  az  elnöki  emelvényre. 


36 

A  miniszterek  felálltak  helyükről  s  fejük  meghajtásával 
üdvözölték. 

A  taps  és  az  éljenzés  csillapultával  báró  Eötvös  Loránd 
ezt  a  gyönyörű  beszédet  intézte  Jókaihoz  : 

Ünnepelt  férfiú  !  Tisztelt  Barátom  ! 

E  fényes  gyülekezet  nevében  kérlek,  válj  meg  néhány  órára 
dolgozó-szobád  csendes  magányától,  lépj  ki  képzeleted  költői 
világából  s  foglalj  helyet  közöttünk,  hogy  neked  félszázados 
irói  munkásságodért  köszönetet  mondhassunk.  Az  ezerek, 
kiket  e  terem  ma  befogadni  birt,  mint  százezerek  küldöttei 
vannak  itt  s  egy  egész  nemzetet  képviselnek. 

Nézz  körül  s  itt  látod  a  kormány  s  a  törvényhozás  vezér- 
férfiait,  hadseregünk  daliás  alakjait,  a  főváros,  a  megyék  s 
városok  küldötteit,  a  tudomány,  irodalom  és  művészet,  az 
ipar  és  kereskedelem  képviselőit,  a  magyar  hölgyeket  és  a 
magyar  ifjúságot  s  nézd  meg  figyelmesebben  a  jelenlevők 
arczait,  találsz  közöttük  nem  egy  régi  ismerőst,  nem  egy 
régi  jó  barátot,  kivel  valamikor  együtt  küzdöttél,  vagy  együtt 
örültél  és  szenvedtél.  (Zajos  tetszés.) 

Mindannyian  azért  jöttünk  ide,  bogy  félszázados  írói  pá- 
lyádról emlékezzünk  meg  (Hosszantartó  zajos  éljenzés,)  s  a 
megemlékezés  ez  ünnepe  örömünnep  lesz,  mert  nem  azzal 
fogunk  foglalkozni,  a  mi  elmúlt,  hanem  azzal,  a  mi  meglett, 
(Tetszés)  s  a  mikor  a  te  alkotásaid  felé  tekintünk,  akkor 
feltárul  előttünk  nemzetünk  haladása,  a  melynek  a  te  mun- 
kásságod is  egy  részét  teszi.  (Hosszantartó  zajos  éljenzés.) 

Úgy  vagyunk  vele,  mint  az,  a  ki  fáklyát  gyiijt  azért,  hogy 
a  templomnak  egy  ékességét  tekinthesse  meg,  de  a  fényuyel 
megvilágíthatja  az  egész  templomot.  Nemzeti  tudásimk 
temploma  a  lefolyt  ötven  év  alatt  sok  értékes  eszközzel, 
sok  drága  ékességgel  gazdagodott,  de  a  kincsek  között, 
melyek  ma  gazdagságát  teszik,  nincsen  egy  sem  becsesebb, 
nincs  egy  sem,  mely  fenmaradását  jobban  biztosítaná,  mint 
az  az  irodalmi  kincs,  melyet  a  nehéz,  de  nagy  idők  nagy 
írói  összehordtak,  mert  csak  az  a  nemzet  él  igazán,  mely 
a  maga  nyelvén  jeles  müveket  ír  s  azokat  olvasva  a  maga 
szellemében  halad.  (Hosszantartó  zajos  éljenzés.  Taps.) 

Te  sokat  írtál,  többet  mint  íróink  bármelyike  s  minthogy 


37 

nem  illik  hozzád  a  szemtől  szembe  való  magasztaltatás, 
engedd  meg  kimondanom  legalább  annyit,  hogy  a  magyar- 
nak legolvasottabb  és  legnépszerűbb  írója  lettél !  (Zajos  tet- 
szés. Éljenzés.) 

Nem  mesterkélt,  hanem  egyszerű  eszközökkel  jutottál  te 
e  népszerűséghez.  Azt  az  írót  olvassák  sokan,  a  kit  sokan 
megértenek  s  téged  megértett  mindenki  e  hazában,  az  úri 
osztály  úgy,  mint  a  nép,  talán  épen  azért,  mert  nyelvedet 
nem  hamisítottad  meg  soha  sem  az  úrias  kifejezések,  sem  a 
népies  szólásmódok  erőltetett  keresésével,  hauem  irtál  úgy, 
a  mint  a  szó  tolladba  folyt,  mindig  világosan,  mindig  ma- 
gyarul. (Zajos  tetszés.  Éljenzés.)  De  van  abban,  a  mit  írsz. 
még  valami,  a  mi  olvasóidat  magával  ragadja  s  a  minek 
okát  bonczoló  kés  hiába  keresi :  ez  a  tollnak  az  a  költői 
varázsa,  a  melyet  a  múzsa  csak  keveseknek,  csak  kedvelt- 
jeinek ad.  És  ez  a  varázs  nem  csak  ékesség,  de  hatalom  is 
az  író  kezében,  a  melylyel  a  sokaságot  az  emelkedésnek 
vagy  a  sülyedésnek  útjaira  vezetheti. 

Te  azokat,  a  kik  téged  követtek,  mindig  az  erkölcsi  emel- 
kedés ösvényére  vezetted  s  a  mikor  képzeleted  ragyogó 
világát  föltárva  szórakoztattad  és  gyönyörködtetted  az  olva- 
sóidat, nem  vontad  el  őket  soha  a  kötelességek  ridegebb 
útjáról,  hanem  inkább  fölékesítetted  ezt  az  utat  azokkal  a 
magasztos  eszményekkel,  a  melyeket  hirdetni  szoktál  s  a 
melyek  nélkül  boldogulni  ezen  a  földön  nem  lehet.  (Tetszés.) 

Megengedem,  hogy  a  regényeidet  olvasva,  sok  nagyra- 
vágyó ifjú  még  n agyravágyó bb,  nem  egy  szerelmes  leány 
még  szérelmesebb  lett,  de  te  a  nagyravágyással  a  hazasze- 
retetet, a  szerelemmel  a  hűséget  is  megerősítetted  a  sziveik- 
ben. S  a  mint  az  ifjú  és  a  leány  heves  érzelmeit,  úgy  fokoz- 
tad te  bizonyára  a  férfi  és  nő  kebelében  is  koruknak  vágyait 
s  e  vágyakkal  koruk  erényeit. 

Igen,  te  jóra  használtad  föl  tollad  hatalmát,  hogy  oly  szé- 
pen Írsz  és  hogy  olvasóid  körét  széles  e  hazában  s  még 
annak  határain  tul  is  oly  nagyra  növelted,  az  a  te  dicsősé- 
ged, hogy,  mindig  a  szépre  és  jóra  serkentve,  sok  nemes 
elhatározásnak,  sok  jó  tettnek  magvát  hintetted  el,  az  a  te 
érdemed.  (Zajos  tetszés.) 

Ennek  a  te  dicsőségednek,  ennek  a  te  érdemednek  mi  a 


legszebb  szavaknál  is  maradandóbb  emléket  akarunk  állí- 
tani. A  köveket  hozzá  50  éven  át  te  magad  hordtad  össze, 
engedd  meg,  hogy  emlékoszlopot  mi  építsünk  belőlük. 

Ez  az  emlékoszlop  összes  mííveidnek  diszes  kiadása  lesz, 
száz  nagy  kötet  homlokán  neveddel  fogja  hirdetni  jövő 
nemzedékeknek  a  te  érdemelt  dicsőségedet  és  a  mi  nagyra- 
becsülésünket. Az  a  másfél  ezer  aláírás,  mely  vállalkozásun- 
kat biztosítja,  társadalmunk  minden  osztályából  gyűlt  össze 
s  te  büszke  önérzettel  mondhatod,  hogy  kiadód  ez  egyszer 
maga  a  nemzet  s  az  a  tiszteletdíj  is,  melyet  neked  átadni 
szerencsés  leszek,  a  nemzet  tiszteletdija.  (Zajos  éljenzés.) 

Adja  Isten,  hogy  a  mikor  e  diszes  kiadásnak  mind  a  száz 
kötete  már  előtted  fog  sorakozni  s  te  annak  két  ezer  ivét 
átlapozod,  akkor  újra  érezd  mind  azt  az  örömet,  melyet 
neked  annak  idején  e  mííveidnek  alkotása  szerzett  s  jól 
tudom,  hogy  ebbe  az  örömbe  veg}"ülni  fog  valami  abból  a 
szeretetből  és  tiszteletből  is,  melylyel  e  hazában  mind- 
annyian körülveszünk.  (Zajos  éljenzés.) 

Végeznem  kell,  tisztelőid  hosszú  sora  várja  a  pillanatot, 
melyben  üdvözölhessen.  Nekem  most  még  csak  egy,  de 
minden  másnál  szebb  feladat  jutott. 

A  te  dicsőségednek  és  a  mi  örömünknek  hire  a  legmaga- 
sabb helyre,  a  király  trónjához  is  eljutott,  ő  felsége  apostoli 
királyunk  ez  alkalomból  kéziratot  intézett  hozzád,  melyben 
legmagasabb  elismerését  fejezi  ki  neked  írói  tevékenysé- 
gedért. (Hosszantartó  zajos  éljenzés.)  Fogadd  a  királyi  kegy 
e  nyilvánulása  alkalmából  mindnyájunk  szívből  eredő  sze- 
rencsekivánatát.  Kérjük  a  Mindenhatót,  tartsa  meg  nekünk 
még  sokáig  tollad  fényes  ragyogását,  nemes  szived  dobba- 
nását. (Perczekig  tartó  zajos  éljenzés.  Taps.) 

Eötvös  báró  felolvasta  ezután  Tisza  Lajos  gróf,  0  Fel- 
sége személye  körüli  miniszter  levelét,  a  mely  a  kirábi 
üdvözletét  tolmácsolta,  A  levél  szövege  ez  : 

Nagj'ságos  uram ! 

0  császári  és  királyi  felsége,  apostoli  kírál\imk  legkegyel- 
mesebben megbízott  azzal,  hogy  Jókai  Mórnak  írói  pályája 


39 

ötvenedik  évfordulója  alkalmából  jókivánatait  és  az  irodalom 
terén  szerzett  kiváló  érdemeiért  teljes  elismerését  kifejezzem. 
Kelt  Bécsben,  január  H-án. 

Gróf  TL'<za  Lajos,  s.  k. 

Jókai  megindulva  mondta  a  következő  választ : 

Az  a  legmagasabb  kegy,  melylyel  felséges  urunk,  szeretett 
királyunk,  bennem  a  magyar  irodalmat  megtiszteli,  irodalmi 
működésemnek  legfényesebb  jutalma.  Hűségem  a  király 
iránt,  ki  nemzetemet  erőssé,  boldoggá  és  szabaddá  tette, 
éveimmel  egjütt  öregbedik.  Eddig  is  mindennap  imáimba 
volt  foglalva  s  holtomig  ott  lesz,  hogy  a  Mindenható  tartsa 
meg  sokáig  népének  igaz  édes  atyját,  a  mi  szeretett  kirá- 
lyunkat, mely  imámat  a  népek  millióinak  összhangja  zengi 
vissza.  Éljen  a  király ! 

Jókai  állva  maradt  az  elnöki  asztal  előtt  és  úgy  fogadta 
az  egymásután  elébe  lépő  küldöttségek  szónokait.  Elsőnek 
gróf  Csáky  Albin  kultuszminiszter  emelkedett  fel  helyéről, 
hogy  néhány  meleg  szóval  köszöntse  a  magj/ar  kormány 
nevében  a  jubilánst.  A  miniszter  beszédére  Jókai  igy  vála- 
szolt : 

Nagyméltóságú  miniszter  úr,  kedves  barátom  ! 

Mély  hálával  fogadom  azt  az  elismerést,  melylyel  50  éves 
írói  működésemet  méltányoltad.  A  magyar  kultuszminiszter 
ajkairól  nagv*  jelentősége  van  ennek  az  ehsmerésnek,  mert 
minálunk  a  kultúra  egyúttal  kultusz  is.  Az  üdvözlést  a  ma- 
gyar kormánynak  hasonlóval  viszonozhatom.  Kormányunk 
egy  év  alatt  végezte  ötven  év  munkáját.  Adja  Isten,  hogy  az 
egész  század  munkájának  befejezésekor  is  üdvözölhessem  a 
magyar  kormányt.  Hiszem,  hogy  ezzel  nem  kivántam  ma- 
gamnak hosszú  életet. 

Xz  Akad  cm  in  és  a  KisfahuJii-TársüMUj  gratuláczióját 
Szász  Károly  érczes  hangja  tolmácsolta.  Mindkét  intézet 
nevében  hálálkodott  azért  a  fényért,  a  melyet  Jókai  az 
Akadémiára,  egész  irodalmunkra  itthon  és  a  művelt  kül- 


40 

föld   előtt    árasztott.  Jókai  ezekkel  a  szavakkal  köszönlo 
meg  az  üdvözletet: 

Mélyen  tisztelt  barátom  ! 

A  Magyar  Tudományos  Akadémiának  általad  tolmácsolt 
üdvözlete  befejező  stádii;ma  annak  a  kegyességnek,  melyet 
velem  a  Magyar  Tudományos  Akadémia  fokról-fokra  emelve 
éreztetett.  Büszke  vagyok  rá,  hogy  ennek  a  magyar  szellemi 
felsőháznak  tagja  lehetek  s  Ígérem,  hogy  azt  majd  ezután 
megérdemelni  is  törekszem.  Szintúgy  fölöttébb  megörven- 
deztetett a  Kisfaludy  Társaság  baráti  üdvözlése.  Ha  végig- 
tekintünk azon  a  hosszú  phalanxon,  melynek  soraiban  ma- 
gam már  csaknem  a  hátvédben  állok  :  előttem  és  mögöttem 
csupa  fényes  alakokat  látok.  Az  elmultakat  tiszteletem  tartja 
emlékben,  a  kortársakkal  szeretet  egyesít  s  az  új  nemzedé- 
ket büszke  reménynyel  kisérem.  Viruljon,  nŐjjön  magasra  a 
szép  szellemek  hazai  iskolája  :  a  Kisfaludy  Társaság  ! 

A  főváros  deputáczióját  RátJi  Káról}'  Budapest  főpolgár- 
mestere vezette  a  jubiláns  elé,  átadva  neki  egyszersmind 
a  díszpolgári  oklevelet.  Jókai  erre  így  felelt: 

Méltóságos  főpolgármester  úr,  kedves  barátom ! 

Hálás  örömmel  fogadom  azon  kitüntetést,  melylyel  engem 
Budapest  fő-  és  székvárosa  díszpolgárává  emel.  Negyven- 
nyolczban  önként  vettem  fel  a  polgárczímet  s  önérzettel 
telik  el  szivem,  hogy  ez  a  czím  ma  elsőrendű  kitüntetéssé 
vált :  különösen  hazánk  szive,  Budapest  részéről. 

Negyven  év  előtt  egy  regényemben  megjósoltam,  hogy 
mivé  fog  lenni  Budapest  száz  év  alatt.  A  sors  fényesen  meg- 
czáfolta  jóslatomat :  negyven  év  alatt  túlhaladta  Budapest 
mindazt,  a  mit  költői  fantázia  optimizmusa  száz  évre  jö- 
vendölt. 

Nagy  része  volt  e  fényes  fölemelkedésben  királynak,  nem- 
zetnek és  parlamentnek  ;  de  az  érdem,  a  siker  oroszlánrésze 
azon  vezérlő  alakokat  illeti  meg,  kik  e  negyén  év  elŐtt  olyan 
szeréiiy,  oly  szegény,  oly  idegen  várost  ily  fényessé,  gazdaggá 
és  nemzetivé  alakították  át. 


41 

Adja  Isten,  hogy  mindég  ily  erős  kezek,  ily  bölcs  szelle- 
mek, ily  hazafias  szivek  intézzék  hazánk  jelképének,  Buda- 
pestnek közéletét ;  hogy  büszke  legyen  mindenki,  a  ki  e  vá- 
rosban a  nevét  egy  kövei  vagy  egy  jó  tettel  megörökíthette. 
Legyen  a  mi  Budapestünkből  egykor  a  magyar  nemzet  nagy- 
ságát hirdető  világváros. 

A  díszpolgári  oklevél  hosszúkás  négyszögű  keretbe  van 
illesztve,  a  mely  minden  részletében  és  minden  izében 
tisztán  magyar.  Bauscher  műegyetemi  tanár,  a  kinek 
rajzai  után  készült  a  fényes  műtárgy,  a  renaissance  kora- 
beli legszebb  művekből  vette  az  eszmét.  A  keret  felső  lap- 
ját filigrán  dísz  ékesíti ;  a  négy  sarkában  egy-egy  paizs- 
szerű  gomb  ragyog,  a  melynek  közepe  gyémántokkal  van 
kirakva.  A  felső  léczen  erőteljes  domborlatú  körzetben  a 
székesfőváros  czimere  látható  s  ennek  megfelelőleg  az 
alsó  léczen  nemtökkel  környezett  cartoucheban  ez  a  két 
szám  1843—1893. 

Az  oldalléczeket  középen  Jókai  arczképei  díszítik,  az 
egyik  18  éves  saját  egykorú  festménye  után,  a  másik  a 
mostani  korából.  Az  arczképek  domború  alapon  nyugsza- 
nak és  lencsenag}'ságú  rubinokkal  és  egymáshoz  sorakozó 
gyémántszemekkel  vannak  környezve.  A  keret  eme  nyolcz 
főpontja  között  tizenhat  erdélyi  filigránba  foglalt,  lilaszin 
zománcz  medaillon  talál  helyet  és  ezek  mindegyikének 
közepén  Jókai  egyik  remekművének  czíme  olvasható. 

Mindezeket  az  elfoglalt  részeket  igazgyöngyök  és  rubi- 
nok díszítik,  a  melyek  összefoglaló  szegek  g}*anánt  sze- 
repelnek a  díszítésben.  Az  egész  mű  tíz  font  vastagon  ara- 
nyozott ezüstből  készült.  Közepében  a  XYI-ik  századbeli 
miniatűrök  modorában  festett  inicziáléval  a  következő 
oklevél  olvasható : 

Mi  Budaj)est  székesfőváros  közönsége  adjuk  tudtára  mind- 
azoknak, a  kiket  illet,  hogy  midőn  közügyeink  elintézése 
végett  mai  napon  rendes  közgyűlést  tartottunk,  akkoron 
törvényhatósági  bizottságunknak  számos  tagja  azon  indít- 
ványt terjesztette  elénk,  hogy  Jókai  Mór  iir,  hazánk  koszo- 


42 

rus  költője,  irodalmi  működésének  ötvenedik  évfordulója 
alkalmából,  Budapest  székesfőváros  díszpolgárává  válasz - 
tassék. 

Ezen  indítványt  lelkestilt  örömmel  fogadván,  ahhoz  ké- 
pest Jókai  Mór  urat,  a  hazai  irodalom  terén  szerzett  hervad- 
hatlan  érdemei  méltánylásául,  valamint  kiváló  nagyrabecsü- 
lésünk s  osztatlan  tiszteletünk  jeléül  Budapest  székesfőváros 
díszpolgárává  egyhangúlag  megválasztottuk. 

Kelt  Budapesten,  a  székesfőváros  törvényhatósági  bizott- 
ságának 1893.  évi  márczius  hó  22-én  tartott  közgyűléséből. 

Ráth  Károly  s.  k.  főpolgármester,  Kaiumcrmuijer  Ká- 
roly s.  k.  polgármester,  Gerlóczy  Károly  s.  k.  I.  alpolgár- 
mester, Horváth  János  s.  k.  11.  alpolgái-mester,  Kxdlmann  s.  k. 
főjegyző. 

A  megyék  és  városok  küldöttei  nevében  Földváry 
Mihály  Pestmegye  alispánja  köszöntötte  Jókait,  a  ki  erre 
a  beszédre  így  válaszolt : 

Nagyságos  alispán  úr !  Kedves  barátom  ! 

Magasztos  ünnepélyt  ül  mai  nap  nemzetünk.  Egy  ideális 
alkalomból,  a  mit  egy  ötven  évig  működött  magyar  író  pá- 
lyájának évfordulója  szolgáltat,  összesereglik  Magyarország 
szellemi  elŐkelŐ  világa,  hogy  egy  közös  ünnepet  üljön.  A  köl- 
tészet, a  hazaszeretet  és  a  szabadság  ünnepét.  Ez  a  nagy 
gyülekezet,  a  melyben  együtt  képviselve  van  a  magyar  nem- 
zetnek minden  felekezete,  nemzetisége,  pártárnyalata,  rang- 
fokozata, élő  tanúbizonysága  annak,  hogy  ez  a  nemzet  a  leg- 
magasabb eszményben,  a  haza  fentartásában  egyetért. 

Azok  a  díszes  oklevelek,  a  melyek  egymásra  halmoztat- 
tak,  többet  jelentenek,  mint  egy  írónak  a  megtiszteltetését, 
ezek  a  záloglevelei  a  magyar  nemzet  egyetértésének,  a  közös 
haza  iránti  szeretetének. 

Adja  az  ég.  hogy  ez  az  egyetértés  soha  se  érje  véget,  ta- 
lálja folytatását  a  napok  végtelenjéig,  a  honfiak  kölcsönös 
szeretetében. 

Engedje  Isten,  hogy  ezért  a  babérágért,  a  melyet  a  ma- 
gyar nemzet  összessége  mai  nap  felém  nyújtott,  én  a  béke 
és  testvéri  szeretet  olajfaágát  nynjthassam  vissza. 

Éljen  az  egyetértő  Magyarország  ! 


43 

Husz-huszonöt  asszony  vonult  fel  ezután  a  közönség 
éljenzésétöl  kísérve  a  pódiumra,  hogy  a  magyar  hölgyek 
nevében  hálálkodjék  .Jókainak.  A  hölg^'bizottság  szónoka 
Csiky  Kálmánné  volt,  a  kinek  beszédét  Jókai  ezekkel  a 
szavakkal  köszönte  meg : 

Mély  tisztelettel  hajtom  meg  fejemet  a  magyar  hölgyek 
üdvözlő  küldöttsége  előtt. 

Ez  a  jelenet  elveszi  tőlem  az  öregség  előjogát  s  kényszerít 
ifjúkori  hódolatot  éreznem  életem  napplanétája  iránt. 

Igen  is,  a  hölgy^'ilág  a  nemzet  napplanétája.  Ez  az  éltető, 
a  világító,  az  újjáteremtő.  En  láttam  a  fényét,  éreztem  a  me- 
legét e  sugárnak  s  érezte  velem  együtt  a  magyar  nemzet. 

Más,  nagy,  hatalmas  nemzetek  írói  tehetik  azt,  hogy  a 
maguk  napjában  a  napfoltokat  keressék,  én  a  napfáklyákat 
kerestem  a  mienkben.  Más,  nagy,  hatalmas  nemzetek  írói, 
a  kiknek  létjogát  nem  fenyegeti  semmi  vész,  tehetik  azt, 
hogy  a  nőben  csak  a  játszótársat  keressék,  nekünk  magya- 
roknak, kik  szüntelen  a  létért  küzdünk,  a  nő  fegyvertár?. 
ki  jóban-rosszban  osztozik  velünk. 

S  nem  rakhat  a  balsors  annyi  jéghegyet  egy  nemzetre, 
hogy  azt  a  nőszivek  melege  el  ne  olvaszsza. 

Fényes  példa  erre  hazánk  közelmúlt  félszázada.  Vajha 
felírhatnám  minden  magyar  szívbe  e  mondást,  vajha  oda 
Írhatnám  a  tíz  parancsolat  közé  : 

•  Tiszteljed  a  nőket,  hogy  sokáig  ifjan  maradhass  e  földön. » 

Üdv,  áldás  legyen  a  magyar  nő-világon. 

7{omócsij  József  a  Petőfi-  Tdrsasáfj  elnökét  üdvözölte 
Jókaiban,  a  ki  beszédére  igj'  felelt: 

Szeretett  barátom,  kedves  tagtársaim  ! 

A  ti  üdvözléstek  családi  ünnepélylyé  édesíti  a  mai  ünne- 
pet. A  Petőfi-társaság  már  rokonaim  közé  tartozik.  Te,  ked- 
ves elnöktársam,  költői  szépségíí  ódádban  saját  homlokod 
babérait  fűzted  koszorúvá,  hogy  azt  nekem  nyújtsad.  Minket 
a  szeretet  kapcsol  össze  s  kapcsol  azokhoz  a  nagy  ideálok- 
hoz, a  melyekért  társaságnak  vezércsillaga,  Petőfi,  élt  és 
meghalt.  Tartsátok  meg  az  irántam  való  szeretetet  ezentúl, 
a  hogy  én  megtartom  az  irántatok  érzettet  mindhalálig. 


44 

A  hirlapirók  nyugdíjintézete  nevében  Molnár  Antal 
országgyűlési  képviselő  üdvözölte  a  költőt.  Szavaira 
Jókai  így  válaszolt : 

Szeretett  barátaim !  Tisztelt  pályatársaim !  Köszönöm, 
hogy  most  is  soraitok  közé  számítotok,  a  midöu  az  én  szer- 
kesztői állapotom  nem  egyéb,  mint  a  bolt  czímerén  levő  vad- 
emberé. Hírlapiról  mííködésem  csaknem  olyan  régi  keletű, 
mint  költői  pályám.  Csakhogy  a  régi  időkben  lehetett  a  hir- 
lapirónak  még  a  költészettel  is  foglalkozni.  A  hírlapirás  ak- 
kor egy  kis  patakocska  volt,  a  melyen  kedélyesen  elcsóna- 
káztunk, a  merre  a  hullám  vitt  s  a  czenzura  eresztett ; 
helylyel-közzel  kikötöttünk  virágokat  szedni,  poétázni.  Ma 
azonban  a  hírlapirodalom  egy  tenger,  a  mely  gályákat  hord 
s  azoknak  a  szolgálata  egész  embert  követel.  A  nagy  közön- 
ségnek nincs  tudomása  róla,  de  én  látom,  minő  áldozatokba 
kerül  ez  a  tenger,  hány  gazdagon  folyó  költői  érnek  kell  ab- 
ban elveszni ! 

Ha  végig  nézitek  munkáim  megjelenési  lajstromát,  találni 
fogtok  abban  két  egymásutáni  évet,  a  melyben  semmi  iij 
költői  mű  nem  jelent  meg  tőlem.  E  két  évben  komolyan  hír- 
lapíró voltam.  S  ha  szétnézek  a  mostani  hírlapírói  nagysá- 
gok között,  csaknem  ugyanannyi  nagy  költői  tehetséget  ta- 
lálok köztük,  a  kik  elcserélték  a  lantot  a  kürttel. 

A  poézis  vesztett,  de  nyert  bennök  az  élet. 

A  magyar  hírlapirodalmon  meglátszik,  hogy  azt  érző  szí- 
vek, költői  szellemek  alkotják.  A  haza  köszönettel  tartozik 
nekik  azon  áldozatért,  a  melyet  a  közügynek  önmagukban 
hoztak. 

De  senki  a  földön  nem  tartozik  annyi  hálával  a  magyar 
hírlapíróknak,  mint  az  én  ősz  fejem. 

E  mai  napnak  fénysugarait  ti  gyújtottátok  meg  :  szivembe 
zárva  maradtok  holtomig,  kedves  pálj'atársaim. 

Az  Otthon  írók  és  hírlapírók  körének  nevében  Rákosi 
Jenő  járult  a  jubiláns  elé.  Üdvözlő  beszédét  Jókai  ezekkel 
a  szavakkal  köszönte  meg : 

Eégi  közmondás  az,  hogy  « nehéz  valakit  úgy  megdicsérni, 
hogy  az  a  megdicsértnek  jól  esséki).  Én  ebben  a  ritka  élve- 
zetben száz  napon  át  részesültem.  Ti  készítettétek  elő  a  mai 


örömünnepet.  Igaz,  szívből  jövő  szeretet  volt  mindaz,  a  mi- 
vel engemet  elhalmoztatok.  Ugy  szóltatok  rólam,  mint  apá- 
ról, édes  testvérről  lehet  szólni.  Egy  visszatetsző  hang  nem 
vegyült  üdvözlő  szavaitok  közé. 

Fogadjátok  soha  el  nem  halványuló  hálámat  és  atyai  ál- 
dásomat. Én  tinektek  ezt  a  szép  magyar  közönséget  hagyom 
örökségül. 

A  magyar  művészek  hódolatát  Zala  György  tolmácsolta. 
Üdvözlő  szavaira  Jókai  így  válaszolt : 

Kedves  barátom !  Tisztelt  müvésztársak ! 

Nagy  örömömre  szolgál,  hogy  még  az  a  múzsa  is  eljött 
írói  örömünnepemet  felköszöntem,  a  kihez  hűtelen  lettem. 
Festőnek  készültem  egykor  én  is.  A  festő  az  az  Isten  ihlette 
próféta,  a  kinek  a  költeményét  minden  nemzet  megérti.  Az 
ecsetben  van  a  világnyelv.  De  a  magyar  festő  s  a  magyar 
költő  nincs  egymástól  különválva.  A  magyar  költőnek  leg- 
erősebb oldala  a  festés  s  a  magyar  festőnek,  szobrásznak  és 
építésznek  alkotásaiban  végig  voniil  a  költészet  ihlete.  Ez  a 
közös  ihlet  tartson  bennünket  jövőre  is  össze. 
.  Gyönyörű  ajándékotokat,  a  melynek  művészi  becsét  az 
azokat  alkotó  szeretet  kifej ezhetlenné  sokszorozza,  mint  leg- 
drágább ereklyémet  fogom  őrizni  mindenkor.  A  nemzet  el- 
ismerése kivívja  ragyogó  pályátok  nehéz  küzdelmeit.  Virul- 
jon és  hirdesse  a  magyar  szellemerőt  a  magyar  szépmű- 
vészet. 

Ekkor  vette  át  Jókai  a  mag^■ar  művészek  hódolatát. 

A  mag}'ar  művészek  Jo/vrti-albumában  hetven,  nagyrészt 
a  Jókai  regényeihez  készült  rajz  es  akvarell  van.  Zichy 
Mihály  a  Véres  könyvhői  vette  tárgyát.  A  jelenet  egy  bég  ha- 
lálát ábrázolja.  Benczúr  Gyula  saját  magát  rajzolta  le,  mint 
mosolygó  faunt.  Munkácsy  Mihály  elküldte  híres  képének 
a  Siralomháznak  első  szénrajzvázlatát.  Barabás  Miklós 
azt  a  jelenetet  örökítette  meg,  midőn  Jókai  Petőfivel  Lan- 
derer  nyomdája  előtt  beszédet  tart  szakadó  esőben.  Keleti 
Gusztáv  egy  hangulatos  akvarell  tájképet  küldött.  Vastagh 
György  rajza  egy  betyárt  ábrázol,  a  mint  alkonyatkor  egy 


46 

tanyára  leselkedik.  Váyó  Pál  szintén  egy  betyárt  küldött. 
Baditz  Ottó  akvarell  tanulmányföt  adott,  lágy  szinekkel 
dolgozva.  Peske  Géza  az  Arany  emberhez  rajzolt  inicziálét. 
Képviselve  vannak  továbbá  az  albumban:  Tölgy essy 
Arthur,  Papp  Henrik,  Knopp  Imre,  Ujváry  Ignácz,  Stróbl 
szobrász,  Roskovics  Ignácz,  Margitay  Tihamér,  Mesterházy 
Kálmán,  Koroknyay  Ottó,  Kacziány  Ödön,  Telepy  Károly, 
Illés  Aladár  és  Neogrády.  Ferraris  ama  kép  akvarelljét 
küldte,  a  melyen  Jókai,  Tisza  Kálmán  és  több  barátja 
társaságában  tarokkozik.  Nagy  Lázár  akvarellje  Bálványos 
várát  mutatja.  A  rajzok  és  akvarellek  egyenlő  nagyságú 
kartonokra  vannak  húzva. 

A  magyar  ifjúság  díszmagyarba  öltözött  küldöttsége 
lépett  ezután  az  emelvényre.  Ennek  soraiban  voltak  a 
tudomány-  és  műegyetem,  továbbá  a  bécsi  egyetem  kül- 
döttei. Szónokuk  Parcsetich  László  volt,  a  kinek  beszé- 
dére Jókai  ezeket  mondta : 

Légy  üdvöz,  hazám  reménye,  ifjú  Magyarország  ! 

Öt  évtized  alatt  ugyanannyi  új  nemzedéket  láttam  magam 
előtt  felsarj adzani.  Mert  tíz  év  alatt  bizony  megvénülünk. 

Mind  a  régi  pálmaerdő  lett  az  új  gesztből. 

Te  is  az  fogsz  lenni  legifjabb  nemzedék. 

Vedd  a  munkát  komolyan  s  az  életet  derülten. 

Ne  pazarold  el,  de  ne  is  tagadd  meg  érzéseidet. 

Tanulj  a  külföld  tudományából,  de  ne  utánozd  az  idegent. 

Hagyd  el  a  régiek  hibáit ;  de  tartsd  meg  az  ősi  erényeket. 

Ne  « arany  fiatalsága*,  de  aczél  fiatalsága  légy  nemze- 
tednek. 

A  jövendő  terhe  vállaidon  fekszik :  légy  erős,  légy  törhe- 
tetlen, hogy  azt  diadalmasan  elviselhesd. 

Mi  egy  szabad  hazát  adunk  nektek  örökségbe  s  a  túlvi- 
lágról is  eljövünk  számon  kérni,  hogy  tartottátok  fenn  a 
magyarok  hazáját. 

Isten  vezéreljen  minden  pályátokon. 

A  mikor  a  tisztelgések  véget  értek,  Jókai  érezte,  hogy 
szava  van  még  ahhoz  a  bizottsághoz,  a  mely  jubileu- 
mát előkészítette  és  ahhoz  a  magyar  közönséghez,  a  mely 


47 

hihetetlen  rövid  idő  alatt  összeadta  élete  legfőbb  ezéljához : 
a  nemzeti  díszkiadás  megvalósításához  szükséges  száz- 
ezreket. És  azért  előbb  a  bizottság  elnöke,  majd  a  nagy- 
közönség felé  fordulva,  következő  beszédben  köszönte 
meg  örömnapját: 

Méltóságos  elnök  uram  ! 
Kedves  barátom  ! 

Az  a  bizottság,  melynek  elnökeképpen  üdvözöltél,  keve- 
set beszélt,  sokat  tett ;  vele  szemben  keveset  hálálkodom, 
sokat  érzek. 

IMidőn  lelkemből  jövő  hálámat  ti  nektek  átadnám,  enged- 
jétek meg,  hogy  néhány  szót  szóljak  dicsőséges  nemzetem- 
hez, melynek  színét,  virágát  látom  körülem  összegyűlve  : 
látom  azokat  is,  a  kik  túl  a  falakon,  túl  a  látkörön  egyetér- 
tenek s  ez  órában  egyet  gondolnak  az  itt  levőkkel. 

Ez  a  mai  nemzeti  ünnepség  nem  egy  megőszült  írónak, 
nem  a  nemzet  kiszolgált  harczosának  jubileuma,  de  öröm- 
ünnepe annak  az  ideálnak,  a  melyet  mííveimben  fentartani 
mindenkor  törekedtem. 

Hiszen  Magyarország  ezredéves  fennállása  is  egy  ideál. 

Ideál  a  haza,  ideál  a  vallás,  ideál  a  szabadság :  ez  ideá- 
lokért áldozott  vért  és  verítéket  őseink  tábora,  áldozunk  mi 
kortársainkkal  és  áldozni  fog  a  jövő  nemzedék  időtlen 
időkig. 

Ideál  a  koronás  király  és  a  nemzet  között  való  szövetség  : 
az  alkotmány,  a  hűség. 

Ideál  minálunk  a  nő :  s  vele  egjütt  a  családi  élet. 

Ideál  a  becsület :  a  min  a  társadalom  s  a  hitel  alapszik. 

Ideál  a  humanizmus :  ez  az  új  korszak  vezérlő  nemtője. 

De  ideál  maga  a  magyar  nép,  annak  egész  élete,  lelkülete, 
eszmejárása. 

Tehettem-e  én  egj-ebet,  mint  hogy  ennek  az  ideálnak  ad- 
tam kifejezést,  melyet  mindenütt  magam  előtt  láttam,  ele- 
venen, igazán,  alakokban  és  tettekben  megvalósítva. 

A  költő  tartozik  nemzete  lelkének  kifejezése  lenni. 

És  ha  nem  találná  is  az  életben  az  ideált :  a  költő  misz- 
sziója  az,  hogy  azt  keresse,  megalkossa,  nemzetével  meg- 
ismertesse. 


A  költő  hivatása  meglátni  az  égő'  csipkebokorban  az 
Istent  és  tolmácsolni  az  égi  szót  a  ráfigyelő  nemzet  előtt. 

A  költő  megedzheti,  a  költő  elpuhíthatja  a  nemzetét. 

A  költő  lehet  őre  a  nemzeti  és  emberi  erények  frigyládá- 
jának, lehet  bálvány-papja  az  érdekek  aranyborjújának,  a 
hiú  gyönyörök  rézkigyójának.  Az  isteni  szikra  minden  oltárt 
meggyújtani  jó. 

Én  választottam  az  oltárok  között. 

S  éltemnek  alkonyán  megvan  az  a  lelki  megnyugvásom, 
hogy  a  miért  ifjúkoromban  lelkesültem,  azt  vénségemben 
megvalósulva  látom  ;  hogy  nem  hiában  hirdettem  a  feltá- 
madást. 

S  nekem  Isten  különös  kegyelméből  megadatott,  hogy  fel- 
támadott nemzetemmel  tovább  is  együtt  éljek. 

S  erre  nemzetemnek  nemcsak  éljenkiáltása  buzdít,  de 
nagylelkií  adományozása  is  biztat. 

A  fényes  nemzeti  jutalomnak  nem  az  anyagi  értéke  az,  a 
mi  lelkemet  megragadja.  En  eddig  is  munka  után  éltem, 
ezután  is  munka  után  fogok  élni.  Nálam  a  munkakedv  az 
életmérő.  De  felmagasztal  az  a  tünemény,  hogy  a  midőn  az 
én  írói  tollam  által  hirdetett  ideál  megörökítése  volt  a  jel- 
szó :  ezrével  támadt  nemzetem  soraiból,  ki  érte  áldozni  kész 
volt.  Ezek  a  magyar  szellem,  a  magyar  szabadság,  a  magyar 
honszeretet  halhatlan  ezredei.  Hódolattal  hajlok  meg  a  kö- 
zönség előtt.  Ötven  évig  azt  hittem,  hogy  egy  kis  nemzetnek 
az  írója  vagyok :  ma  megtudtam,  hogy  egy  nasrv  nemzet  szir>i- 
gája  voltam. 

Azt  a  nemzetet,  mely  nemcsak  gyökereit  verte  a  ver- 
áztatta  földbe  kitéphetetleníil,  de  sudara val  is  felnőtt  az 
örök  égbe  :  azt  nem  sepri  el  a  századok  semmi  özönvizo 
többé. 

Éljen,  viruljon,  legyen  dicső  és  szabad  az  én  imádott  ha- 
zám, nemzetem ! 

Jókai,  a  kit  sem  a  beszédek  meghallgatása,  sem  a  vala- 
mennj'ire  mondott  válasz  ki  nem  fárasztott,  utolsó  beszéde 
után,  a  melyet  fiatalos  hévvel  és  egyre  növekvő  lelkese- 
déssel, az  egész  teremben  érthető  hangon  mondott  el, 
leült  néhány  perezre  piros  bársony  karosszékébe  s  úgy 


49 

hallgatta  végig  mindazoknak  a  törvényhatóságoknak, 
városoknak,  testületeknek  felolvasott  névsorát,  a  melyek 
magukat  az  ünnepen  képviseltették.  Talán  nem  is  volt  az 
egész  országban  olyan  város,  testület  vagy  intézet,  a  mely 
ne  sietett  volna  egy  levelet  fűzni  abba  a  babérkoszorúba, 
a  melylyel  Jókait  a  nemzet  megkoszorúzta.  Azután  le- 
szállt az  emelvényről  és  sorba  kezet  fogott  a  kormány 
tagjaival,  az  irodalom  képviselőivel  és  a  politikai  élet 
kimagaslóbb  alakjaival,  a  kik  köréje  gyűltek. 

E  közben  az  emelvény  asztalai  megteltek  albumokkal, 
emléktárgyakkal,  képekkel,  díszoklevelekkel,  feliratokkal, 
a  melyeket  a  küldöttségek  egy-egy  tagja  adott  át  a  költő- 
nek. Selyem  boritokban  szerényen  meghúzódott  a  többi 
között  egy  igénytelennek  látszó  ajándék,  a  mel}'  azonban 
mégis,  legalább  földi  érték  szerint,  valamennyivel  együtt- 
véve versenyezhet.  Ebben  volt  a  Belvárosi  Takarékpénz- 
tárnak az  a  százezer  forintos  folyószámla  kivonata,  ame- 
lyet báró  Eötvös  Loránd  a  nemzet  tiszteletdíjaként,  később 
egy  mellékteremben,  az  ünnepeltnek  átn3"ujtott.  A  pro- 
gramm  szerint  ugyan  a  nyilvánosság  előtt  akai-ták  ünnepé- 
lyesen átadni  Jókainak  az  irói  honoráriumot,  a  költő 
azonban  kijelentette,  hogy  az  összeg  átvétele  a  nagy  kö- 
zönség előtt  zavarba  hozná. 

íme  azoknak  a  küldöttségeknek  névsora,  amelyek  Jókai 
előtt  tisztelegtek : 

A)  Megyék. 

Ahauj -Tornamegy c :  Péchy  Zsigmond  főispán,  gróf  Hadik- Barkóczy 

Endre,  Hedry  Lörincz,  Horánszky  Nándor,  gróf  Károlyi  László, 

Lakatos  Miklós,  Péchy  Tamás,  Vécsey  Endie. 
Aradmegye :  Végh  Aurél  kir.  tan.,  áll.   jószágigazgató    és    dr.  Ta- 

kácsy  Sándor  nagybirtokos  bizotts.  tagok, 
Bács-Bodrogmegye :  Schmausz  Endre  alispán  vezetése  alatt  3  tagú 

küldöttség. 
Baranyamegye :  Küldöttség. 
Barsmegye:  Négy  tagú  küldöttség. 
Békésmegye:   Dr.    Fábry  Sándor   főjegyző  vezetése   alatt  Beliczay 

Jókai:  A  jnbUeum  története.  4 


50 

István     nyiig.    főispán,    Terényi    Lajos,    Haviár    Dániel,    Veres 

József  országgy.  képv.  és  Geist  Gyula   nagybirtokos    várm.  biz. 

tagok. 
Beregmegye:  Gnlácsy  Dezső,  Uray  Imre,  Lónyay  Géza,  Nedeczey 

János  országgy.  képv, 
Besztercze-Naszódmegye :  két  tagú  küldöttség. 
Biharmegye:  Három  tagú  küldöttség. 
Csanádmegye :    Meskó    Sándor    alispán,    Ki-istófEy   József   megyei 

főjegyző,  Blaskovics  Aladár,  P.  Eckbardt  Oszkár,    Szentes  Vidor 

és  Dr.  Dózsa  Sámuel  biz.  tag. 
Csikmegye:   Tódor    József,    Mikó    Ái-pád,    Győrfíy   Gyula,  Molnár 

József  országgy    képv.,  Bochkor  Károly  egyetemi  tanár. 
Csongrádmegy    •  Dr.  Csató  Zsigmond  alispán   vezetése  alatt  Eácz 

László  ügyvéd  és  Tajthy  Ferencz  jegyző  bizottsági  tagok. 
Fehérmegye .  Báró  Fiátli  INIiklós  főispán,    Sárközy   Aurél  alispán, 

Heinricli    Lajos  főügyész,    Kenessey  Gyula  és  Molnár  Béla  biz* 

tagok. 
Gömör-Kis-Hontmeyye :    Hámos     László    főispán    vezetése     alatt 

Bornemisza  László  alispán,  Gróf  Audrássy  Géza,  Kubinyi  Géza, 

Szentiványi  Árpád,  Fáy  Gyula,  Bornemisza    István  és  Putnoky 

Mór  országg\'.  képviselők. 
Győrmegye:    gróf  Laszberg    Eezsö  főispán,  Lippay  Géza  alispán, 

dr.  Földváry  Elemér   orsz.    képv.,   dr.  Ziskay   Antal    főapátsági 

jogtanácsos  és  Goda  Béla  földb.  biz.  tag. 
Hajdumegye :  Rásó  Gyula  kir.  tan.    alispán  vezetése  alatt  Lukács 

Dezső,  Kiszelák  Sándor  és  Csohány  László  biz.  tagok. 
Háromszékmegye:    Potsa   József  főispán,    Nagy   János  és  Beksics 

Gusztáv  orsz.  képv..  Malik  József  töi-vh.  tag. 
Hontmegye:   Pongrácz    Lajos   cs.    és  kú-.  kamarás,   nyűg.  alispán, 

Ivánka  Zsigmond,  ifj.  Luczenbacber  Pál. 
Hunyadmegye:   Barcsay    Kálmán,    Pogány    Károly,   báró   Nopcsa 

Elek,  gróf  Teleky  Árpád,  Lázár  Árpád,  báró  Jósika  Gábor ;  üdv. 

felirat. 
Jász-Nagy-Kun-Szolnokmegye:  Almásy  Géza  csász.  és  kir.  kama- 
rás  főispán,    Okolicsányi   István    kir.   tanácsos,    kir.    közjegyző, 

Koncz  Menyhért  és  Dr.  Rétay  Gyula  esperesek,  Zrumetzky  Béla 

biz.  tag. 
Kolozsmegye:    Gyarmathy    Miklós,    Barcsay    Domokos,    Sombory 

Lajos,  Dr.  Groisz  Győző. 
Komárommegye:    Eudnay    Béla    főispán,    Ghyczy    Dénes  alispán, 

Erdélyi  Gáspár  főjegyző,  Pulay  Géza,  Balogh  Kálmán,  Konkoly- 

Thege    Béla,    Feszty    Béla,    Feszty    Lajos,    Horváth    Géza,  Kun 

Miklós,    Heckenaszt    György,    Losonczy    Ödön,    Gálba    Károly, 


51 

Asztalos  Aba,  PúlíTy  Elek,  Antal  Gábor,  Pogányi  József,  Konkoly- 

Thege    Kálmán,    Baranyai    Géza.    gróf   Zichy    Vladimir,    Boncz 

Ferencz,  Batlió  Bálint,  Szombathely  Győző,  Ordódy  Pál,  Ordódy 

Béla. 
JkVassó-Szörénymegye :  Küldöttség. 
Liptómegye :  Négy  tagú  küldöttség. 

^lármarosmegye :    Fejér    Miklós,    Urányi    Imre,    Pogány    Sándor 
-     országgy.  képv.  és  K.  Jónás  Ödön  műegyetemi  tanár. 
Maros-Tordamegye :   Gróf  Teleky  Sámuel,    br.  Kemény  Ákos. 
Mosonmegye :  iíj.  gróf  Pálffy-Daun  Vilmos    főispán    vezetése    alatt 

Tóth  Imre  alispán.  Békeffy  Jenő  főjegyző,  Oshegyi   József  t.  fő- 
ügyész és  Sötér  Ferencz  tb.  főszolgabíró. 
NagyküküllGmegye :  Somogyi  István  alispán,  dr.  S eh wicker  Henrik, 

dr.  Bausznem  Gnidó,  Schuster  József  és  Guttenau  Károly  orsz. 

képv. 
Nógrádmegye:    dr.    Pulszky    Ágost    vezetése    alatt.  Bálás    Antal, 

Bölöni  Ödön,  báró  Andreánszky  Gábor  és  Sréter  Alfréd  bizotts. 

tagok. 
■Nyitramegye:  Hat  tagú  küldöttség. 
l'est-Pilis-Solt-Kis-Kunmegye :   Földváry  M.  alispán  vezetése  alatt 

Bossányi  László,  Daknady  Győző,  Gullner  Gyula  és  Hajós  József 
Pozsony  megy  e :  Földes  Gyula,  Kiss  Sándor,  gróf  PálSy  István,  dr. 
•     Samarjay   Károly,    dr.    Pioszival    József.    Bacsák    Pál,  Kisfaludy 

Zsigmond,  Dömötör  Kálmán,   Garbais    Ferencz,    Prileszky  Tádé 

biz.  tagok,  Klempa  Bei-talan    alispán,    Petőcz  Jenő  főjegyző,  dr. 

Németh    Dezső    aljegyző,     dr.    Lendvay    Benő    főoi-vos,    Prikkel 

Lajos  ái-vaszéki  elnök. 
Sárosm,egye :  Bornemissza  Ádám,  Bornemissza   Lajos,    Bujanovics 

Sándor,  Fest  Lajos  és    Hódossy    Imre    országgy.    képv.,  Szinyei 

Merse  István  alispán,  di-.  Schmidt    Gyula  árv.  elnök,    Ghillány 

József  kii-,  tan.,  Kubinyi  Bertalan  birtokos  és  Duka  Pióbert  nyűg. 

huszárezredes. 
Somogymegye:  Maár  Gyula  vezetése  alatt  Eoboz  István  kir.  tan., 

Dr.  Gosztony  Mihály,  Kacskovics    Zoltán,  Dr.  Andorka  Elek  és 

Folly  József  várm.  főügyész  biz.  tag. 
Szabolcsmegye :  Három  tagú  küldöttség. 
Szatmá7'megye :  Öt  tagú  küldöttség. 
Szolnok-Dobokamegye :  Bornemisza  K.  vezetése  alatt  Torma  Miklós 

alispán,  gróf  Korniss  Victor,  Voith  Gergely  kir.  tan.,  ifj.  Gajzágó 

László  és  Yeres  Dezső. 
Tem,esmegye :   br.    Ambrózy    Béla,    br.    Baich    Miklós,    Bessenyei 

Ferencz,  Janicsáry  Sándor,  Kralitz  Béla,  PálÖy  Elemér,  Scháflfer 

Dezső,  Vargics  Imre,  gr.  Zselénszky  Róbert  orsz.  képv. 


52 

Tolnaniegye:  Simontsits  Béla  alispán  vezetése  alatt  Csapó  Vilmos 
cs.  és  kir.  kamarás,  Br.  Jeszeusz.ky  Béla,  Döry  Pál,  Kálmán 
Dezső  és  Sántha  Károly  biz.  tagok. 

Torda-Avanyosmegye:  Hat  tagú  küldöttség. 

Ugocsamegye:  báró  Perényi  Zsigmond  és  Teleszky  István  orsz. 
képv. 

Ungmegye :  Gróf  Török  József  főispán  vezetése  alatt  Bemáth  Dezső, 
Kende  Müiály,  Gróí  Sztáray  István  és  Tomcsányi  László  or- 
szággá', képv. 

Vasmegye :  Öt  tagú  küldöttség. 

Veszprémmegye :  Véghely  Dezső  alispán.  Szabó  Imre,  dr.  Feny- 
vessy  Ferencz,  Láng  Lajos,  dr.  Ováry  Ferencz,  Komjáthy  Béla, 
dr.  Kemény  Pál.  dr.  Matkovich  Tivadar  országgy.  képv.,  Ihász 
Lajos  m.  biz.  tag. 

Zalamegye:  bocsári  Svastics  Benő  főispán  vezetése  alatt  három 
tagú  küldöttség. 

Zemplénmegye:  Gróf  Andrássy  Tivadar  vezetése  alatt  gi'óf  An- 
drássy  Sándor,  Balogh  Géza,  Dokns  Ernő,  Bemáth  Béla,  dr.  Mol- 
nár Béla,  dr.  Nagy  Sándor,  báió  Sennyey  István,  Bárczy  Ist- 
ván, zempléni  Moscovits  Geyza  és  Szmrecsányi  János  bizottsági 
tagok. 

Zólyom,megye :  Zsilinszky  Mihály  főispán  vezetése  alatt  nemeskéri 
Kiss  Pál,  Halassy  Gynla,  Lehoczky  Egyed  és  dr.  Radvánszky 
György  orsz.  képv. 

B)  Törvényhatósági  joggal  felruházott  városok. 

Arad  város :  Institoris  Kálmán  főjegyző,  dr.  Barabás  Béla,  Edvi 
niés  László,  Kristyói-y  János  törvh.  biz.  tag. 

Baja  szab.  kir.  város :  Dr.  Hegedűs  Aladár  polgármester,  Dreseher 
Ede  országg5\  képv.  és  Erdélyi  Gyula  főjegyző. 

Debreczen  szab.  kir.  város:  Simonffy  Imre  kir.  tanácsos  polgár- 
mester vezetése  alatt  Dr.  Kóla  János,  Dr.  Király  Ferencz,  Nemes 
Kálmán  és  Könyves  Tóth  Kálmán  biz.  tagok. 

Fium.e  város:  gr.  Batthyány  Tivadar. 

Győr  szab.  kir.  város :  Kiss  Ferencz  főjegyző  h.  polgármester, 
Francsics  Norbert  országgy.  képv.,  Dr.  Kantz  Gusztáv  kir.  tan. 
és  Szávay  Gyula  keresk.  és  iparkamarai  titkár. 

H.-M.-Vásárhely :  Baksa  Lajos  polg.  m.  és  dr.  Endrey  Gyula  o.  gy. 
képv.,  dr.  Imre  József,  a  Casinó  elnöke  és  dr.  Soós  István. 

Kassa  szab.  kir.  város :  Péchy  Zsigmond  főispán  vezetése  alatt 
Münster  Tivadar  kir.  tan.  polgármester,  Kozora  Vincze  főjegyző, 
Loósz  József,  Tunkó  József  és  Eder  Gyula   tanácsnokok,    Antal 


53 

Emil  uradalmi  ügyész,  Deil  Jenő,  Demeter  Titiis,  Éder  Ödön, 
Lesskó  István,  Maiéter  Vilmos  és  Sudy  K.  János  biz.  tagok. 

Kecskemét  th.  város :  Lestár  Péter  kir.  tan.  polgármester,  Horváth 
Döme  nyng.  kir.  táblai  tanácselnök  biz.  tag.  és  ifj.  Bagi  László 
városi  főjegjzö. 

Kolozsvár  sz.  kii-,  város :  Albach  Géza  kir.  tan.  polgármester,  dr. 
Szabó  Gynla  főjegyző. 

Komárom  sz.  kir.  város :  Eudnay  Béla  főispán  vezetése  alatt 
Beöthy  Zsigmond,  Tátray  József.  Tnba  János,  Peeháta  Antal, 
Csepy  Dani,  Sárkány  Ferencz,  Dr.  Vásárhelyi  Domokos,  Ivánfy 
Géza,  Adler  Vilmos,  Poloni  Lajos,  Losonczy  Lajos,  Bese  János, 
Kecskés  János  és  Domány  János. 

Maros-Vásárhely  sz.  kir.  város. 

Nacfyvárad  város :  Sal  Ferencz  kir.  tan.  polgármester  vezetése  alatt 
Kádi  Ödön  és  Dr.  Beikovics  Ferencz  biz.  tagok. 

Pozsony  város  :  három  tagú  küldöttség. 

Selmecz  és  Bélabánya  sz.  kir.  város  :  Farbaky  István  országgy.  képv. 

Sopron  város :  Küldöttség. 

Szabadka  sz.  kii\  város  :  Mamusich  Lázár  polgái-mester  vezetése 
alatt  Vermes  Béla  és  Dr.  Auttmovits  József  országgy.  képv. 

Szatmárnémeti:  Boros  Bálint  biz.  tag,  Jandrisits  János  apátplé- 
bános biz.  tag,  Kiss  Gedeon  főkap.  és  Pap  Géza  tanácsos. 

Székesfehérvár :  Havranek  József  kir.  tan.  polgm.,  Seidel  Lajos 
rendőrfőkapitány,  Tóth  Arthiur  biz.  tag. 

Temesvár  sz.  kir.  város :  Dr.  Telbisz  Károly  kir.  tan.  polgármes- 
ter vezetése  alatt  Geml  József  főjegyző,  Eózsa  Imre  főügyész, 
Dr.  Niamessny  Gyula,  Vimmer  József,  Dr.  Löwy  Mór  és  Steiner 
Ferencz  trvh.  biz.  tagok. 

Újvidék  sz.  kii-,  város :  Dr.  Flatt  Viktor  főispán  vezetése  alatt 
Petzy  Popovits  István  kir.  tan.  polgm.,  Dr.  Demetrovits  Vladi- 
mír főjegyző.  Macsvanszky  Pál  nyűg.  törvényszéki  elnök,  Press- 
burger  Gábor  ügyvéd  és  Molnár  Hugó  ref.  lelkész  törvh.  biz. 
tagok. 

Zoynbor  sz.  kir.  város:  Schlagetter  Gyiila  polgáiTQester  vezetése 
alatt  Dr.  Drakulits  Pál  országgy.  képv.  és  Koczkái-  Zsigmond 
kir.  közjegj'ző  városi  biz.  tag. 

C)  Más  városok. 

Bihar-Udvari  -nagy  község ;  Dr.  Fromm  Béla  vezetése  alatt  Ötvös 
Károly  főjegyző.  Szőke  Sámuel  főbiró  és  iJQ.  Fromm  Béla. 

Deés:  Dr.  Hankó  Ödön  kir.  tan.,  Hatfaludi  József  takarékpénztári 
vezérigazgató  és  Róth  Károly  gyógyszerész  városi  képv. 


Eger:  Gronay  Sándor  polorárraester,  Kovách  Kálmán  kir.  főmér- 
nök és  Wolf  Károly  ügyvéd. 

Eperjes :  Dr.  Sclimidt  Gyiila,  Duka  Róbert  cs.  és  kir.  ny,  huszár- 
ezredes,  Gliillány  József  kir.  tan.  képv.  tagok  és  Bujanovics 
Sándor  és  Fest  Lajos  orsz.  képv. 

Gyöngyös :  Balogh  Gyula  polgármester  vezetése  alatt  Hanák  Kolos, 
Rezutsek  János  és  Szabó  Béla  városi  képv. 

Kézdivnsárhely  város:  Nagy  Gábor  oszt.  tan.,  Tliuróczy  Adolf, 
Benkö  Sándor. 

Kis-Kún-Félegyháza :  Dr.  Zámbó  Géza  polgármester,  Dr.  Holló 
Lajos  országgy.  képv.  és  Ulrich  István  főjegyző. 

Kis-Uj szállás :  Gaál  Kálmán  polgármester,  Dorogi  Lajos  esperes 
lelkész,  Mészáros  Illyés  ügyvéd  városi  képv. 

Körmöczbánya  sz.  kir.  és  föbányaváros :  Lovag  Amon  Ede  jog  . 
tudor  országgy.  képv. 

Makó  város :  küldöttség. 

Mármaros-Sziget :  Mandics  József  vezetése  alatt  ürányi  Imre, 
Vincz  Gyula  országgy.  képv.  és  Lator   Sándor  árvaszéki    ülnök. 

Mezőtúr:  Mészáros  Endre  polgármester  és  Dr.  Ádám  Sándor 
ügyvéd. 

Miskolcz:  Soltész  Nagy  Kálmán  vezetése  alatt  Diószeghy  György 
főjegyző,  Radvány  István,  Kun  Kálmán,  Kovács  Lajos,  Soltész 
Nagy  Albert,  Dr.  Gencsi  Soma  városi  képv. 

Nagybánya:  Turman  Olivér  kir.  tan.  polgármester,  Schönherr 
Antal  rendőrkapitány  és  Nyirő  Sándor  városi  tiszti  ügj'ész. 

Nagy-Kanizsa:  három  tagú  küldöttség. 

Nagy-Károly  :  Schuszterics  Ignácz  polgármester  vezetése  alatt 
Dr.  Serly  Gusztáv  vármegyei  főorvos,  Ferencz  József-rend  lovagja, 
Dr.  Adler  Adolf  ügyvéd  és  lapszerkesztő,  Hain  József  gj'mn. 
igazg. 

Nagy-Kőrös:  Póka  Kálmán  polgármester  vezetése  alatt  Ádám 
László  és  Bordács  Szilárd  városi  képv. 

Nyíregyháza,:  Benes  László  polgármester. 

Pápa:  Osvald  Dániel  polgármester,  Lamperth  Lajos  városi  fő- 
jegyző, Néger  Ágoston  apát-plébános,  Gyurátz  Ferencz  ev.  lelkész, 
Sült  József  közjegyző.  Láng  Lajos  és  Dr.  Fenyvessy  Ferencz 
országgy.  képv. 

Torda:  Velits  Ödön  polgármester  vezetése  alatt  Nesselfeld  Miklós 
városi  főjegyző,  Gergely  Ignácz  kanonok,  Füzy  Sándor  ev.  ref. 
lelkész,  Nagy  Olivér  vármegyei  főjegyző  és  Gombos  László 
bii-tokos. 

Túrkeve  város :  Kenéz  Béla  polgm.,  Tóth  János  országgy.  képv. 

Ungvár  város :  Küldöttség. 


55 

Veszprém:  Kováts  Imre  polgármester  vezetése  alatt  Dr.  Bezerédy 
Victor,  Szabó  Imre  és  Dr.  Ováry  Ferencz  városi  képv. 

Zenta :  Boromisza  János  polgármester,  Dudás  Lajos  föjegj'zö, 
Ormós  Kálmán  jegyző  és  Mikosevics  József  városi  képv. 

Zilah:  Péntek  Farkas  polgármester,  Molnár  Lajos,  Hochsinger 
Zsigmond,  Bikfalvi  Ferencz  és  Weisz  Mór  városi  képv. 

D)  Testületek  és  egyesületek. 
(Jelentkezés  sorrendje  szerint.) 

A  Pápai  Jókai- Kör :  négy  tagú  küldöttség. 

Soproni  Irodalmi  és  Művészeti  Kör:  Hoffman  Pál  dr.  nyűg.  egyet, 
tanár  stb.  és  dr.  Berényi  Pál  főtitkár. 

Kölcsey  Egyesület  Aradon :  Dr.  Mülek  Lajos  és  Dr.  Barabás  Béla 
országgy.  képv.,  dr.  Lóczy  Lajos  műegj'etemi  tanár  és  dr.  Jancsó 
Benedek  gymn.  tanár. 

Székesfehérvári  Vörösmarty  Kör:  Vértessy  József  ügyvéd  a  Kör 
igazgatója,  Heltay  Jenő  titkár  és  Kováts  Pál  háznagy. 

A  budapesti  hentes-ipartestület  elöljárósága:  Dr.  Hoi-váth  János 
iparbatósági  biztos.  Pórszász  Gyiüa  ipartestületi  elnök,  Ticliy 
József  ipart,  alelnök,  Kleineisel  József  és  Troppert  János  elölj. 
tagok. 

-4  budapesti  könyvkötők,  keztyüsök  stb.  ipartestülete:  Dulcz  Antal, 
udv.  nyereg-  és  szíjgyártó,  elnök,  Gotteitnayer  Nándor  könyv- 
kötő, alelnök,  Fodor  Kálmán  dobozgyártó  és  Molnár  Mihály 
könyvkötő  elölj,  tagok. 

Dudapesti  egyesült  lakatos  stb.  ipartestület:  Jungfer  Gyula  ipar- 
testületi elnök,  Kirner  József  alelnök  és  Schmelhegger  Nándor 
alelnök. 

-4  budapesti  mészáros  ipartestület  elöljárósága:  Dr.'H.ovváth.JánoB 
iparhatósági  biztos,  Schiller  György  elnök,  Szidon  Samu  alelnök, 
Schneider  Dávid,  Sch-wertzig  Antal,  Koch  Lipót,  Hoffer  Gyula, 
Berliner  Bódog  és  Szabó  Sándor  tagok. 

Magyar  Tudományos  Akadémia:  Szász  Károly  másodelnök  veze- 
tése alatt  Zichy  Antal  osztályelnök  és  Szüy  Kálmán  főtitkár. 

Magyarorsz.  közp.  Fröbel  nőegylet :  özv.  Eosenzvreig-Saphii-  Sarolta 
alelnök,  Kugler  Jánosné  pénztárnok,  Kaixders  Hermina  ellenőr, 
dr.  Virava  József  jogtanácsos. 

Országos  Magyar  Gazdasági  Egyesület  Budapesten :  Gr.  Dessewfiy 
Aurél  elnök  vezetése  alatt  gróf  Andrássy  Aladár  és  Tolnay  Lajos 
alelnök. 

Magyar  Iparművészeti  Társulat:  Fischer  Ignácz,  Fittler  Kamill, 
Jungfer  Gyula,  Thék  Endre. 


56 

Országos  Kisdedóvó  Ecnjesület  vezetése  alatt  álló  Országos  árvaház 

és  Országos  kisdedóvónö  képző  intézet :  5 — 5  tagú  küldöttség. 
Erdchjrészi  Marpjar   Közművelődési   Egyesület   Kolozsvárit:    Gróf 

Bethlen  Gábor  elnöklete    alatt    Horváth    Gyula,  gróf  Dessewffy 

Aurél,  Szathmái-y  György  és  Reményi  Antal. 
Magyar  Kereskedelmi  Csatinak :    haraszti   Jelűnek   Henrik  elnök, 

Kuncz  Ferencz  és  Fürst  Jakab  alelnökök  és  dr.  Schreyer  Jakab 

titkár. 
Luther-Társaság :    Bachát    Dániel    esperes,    Horváth    Sándor    ev. 

lelkész.  Scholcz  Gusztáv  ev.  lelkész,  Falvay  Antal  igazg. 
Magyar  Mérnök    és   Építész-Egylet:    K.    Lipthay    Sándor    egyleti 

elnök,    Fábián    János    egyleti    igazgató,    Fittler    Kamill    egyleti 

titkár. 
Népnevelök  budapesti  Egyesülete:  három  tagú  küldöttség. 
Nemzeti  Zenede:  Thaisz  Péter,  Obadich  János,  Kókay  Lajos. 
Országos    Nöképző-Egyesület :    özv.    Veres    Pálné    sziil.   Beniczky 

Hernain  elnök,  özv.  gr.  Teleki    Sándorné    alelnök,    Eudnay  Jó- 

zsefné  másodelnök,  Gönczy  Béláné  választm.  tag. 
Az  *Otthon»    Írók  és  hirlapirók   köre   Budapesten:   Eákosi   Jenő 

elnök  vezetése  alatt  négy  tagií  küldöttség. 
Petőfi-Társaság :  Komócsy  József,  Szaua  Tamás,  Jeszenszky  Danó, 

Ábrányi  Emil,  Kiss  József,  Margitay  Dezső,    Palágyi   Menyhért. 
Országos    Magyar    Szinész-EgyesiUet    és    Nyugdíjintézet :    Kaffka 

László  elnök,  Bényei  István  irodaigazg.  és  Vedress  Gyula  titkár. 
Kir.  Magy.  Természettudományi  Társulat:  Szüy  Kálmán,  Högyes 

Endre  elnökök  és  Lengj^el  Béla  titkár. 
Magyarországi  tanítói:  országos  bizottsága :   Lakits  Vendel  elnök, 

Szabó  László  titkár  és  Minké  Béla. 
Orszá,gos  középiskolai  tanáregyesület:  Beöthy  Zsolt  elnök,  Berecz 

Antal  tisztb.  elnök,  Hofer  Károly  és  Köpesdy   Sándor  alelnökök 

és  Szerelemhegj^i  Tivadar  főtitkár. 
Az  ftOrszágos  magy.  izr.  tanító-egyesület*  elnöksége  Budapesten: 

Kornfeld    Gyula    elnök,    Csajági    Béla    igazgató    és    Eeif  Jakab 

tanár. 
Stefánia   özv.    Trónörökösné   Ö   Fensége   fővédnöksége   alatt   álló 

Fehér-Kereszt-Egyesület  Budapesten:  Tabódy  József,  dr.  Choriu 

Ferencz  másodelnökök  és  dr.  Balogh  Iguácz  h.  titkár. 
« Gyermek  Barátv  szűkölködő  és  gondozás  nélküli  iskolás  gyerme- 
keket gyámolitó-egyesűlet :  Berecz  Antal  elnök,  Hosszú  Józsefné, 

dr.  Neumann  Árminné,  Semler  Sándorné  és  Weisz  Ödön  titkár. 
A  Magyar  Gazdasszonyok  Országos  Egyesülete:    HoUán    Emőné, 

Hegedűs  Sándorné,  gróf  Pálffy-Daun  Lipótné  és  Mayer  Györgj- 

titkár.  . 


57 

iJó    Szív*    Egyesület:    Tisza    Kálmánné,    Hollán    Emőné,    Gajári 

Ödön  és  dr.  Hajduska  Emil. 
A  Magyar-Szent-Korona  Országainak   Vörös-Kereszt-Egylete. 
Mária  Dorothea-Egycsület :    Tóth    József.    Hampel    Józsefné  szül. 

Pulszky  Polvxena.  Dorogsághy  Dénesné,    Eadnay    Jenőné   szül. 

Vámossy  Ilona. 
Pesti  izr.  Nőegylet:   Bischitz    Dávidné    elnök,    Herzl    D.    Antalné 

alelnök.  Forrai  Gábor  titkár. 
Magyar  királyi  József  Műegyetem :  Dr.  König  Gyula  műegyetemi 

rektor,  dr.  Ilosvay  Lajos  a  mérnöki  szakosztály  dékánja,  Asbóth 

Emil    a  gépészmérnöki  szakosztály    dékánja    és    dr.    Entz  Géza 

az  egyetemes  szakosztály  dékánja. 
Katonai  tudományos  e's  haszinó-egylct  Budapesten:    Eohmann  és 

ehrensteini  báró  Pfeifíer  Károly  cs.  és  kir.  altábornagy  elnök  és 

nemes  Ságódy  Szvetics  József  cs.  és  kir.  vezérőrnagy. 
Budai  Polgári  Casinő:  Küldöttség. 
II.  ker.  Polgári  K&r :    Beck    Adolf,    Szabó    Lajos  és  dr.  Szabolcsi 

Izidor. 
Fővárosi  III.  ker.  Társaskör:    Gyulányi    Adolf,    dr.    Tatay  Adolf, 

Szende  Antal,  Varga  Ignácz. 
Belvárosi  Polgári  Kör:  dr.  Láng  Lajos  elnök,  Majovszky  Vilmos, 

Tömöry  Károly,  Grünbanm  Miksa,    Sacelláry  Mihály  és  Ernyei 

Gyula. 
Budapesti  V.  ker.  Polgári  Kör:    Hüttl  Tivadar    elnök,  dr.  Bródv 

Samu  és  dr.  Hajós  Zsigmond. 
Terézvárosi  Casinő :  Pucher  József  alelnök,  dr.  Teleki  Béla,  Havass 

Károly  kii-,    ciuiai    biró,    Eadocza    János  kir.  tan.,  Tenczer  Pál 

szerkesztő. 
Erzsébetvárosi  Kör:  Küldöttség. 
Budapesti    VII.    ker.   külső  részének   Polgári   Köre:   dr,    Hlatky 

József  elnök.  Szusz  István,  Gach  Károly. 
Fővárosi  VIII.  ker.  Józsefvárosi  Kör :  Küldöttség. 
Ferenczvárosi  társas  Kör :  Hazay  Lajos,  Kiss  E.  János  és  Nóvák 

Sándor. 
Budapesti  katholikus  Kör :  Küldöttség. 
Terézvárosi  Polgári  Kör  :   Küldöttség. 
Budapest  hegyvidéki  turista  egylet  (a  svábhegyi  közönség  nevében) : 

Mérő    János    elnök,    dr.  Váradi    Antal    alelnök,    Garay   Károly, 

Kriegner  György  és  dr.  Erőss  Zsigmond. 
Budapesti    ügyvédi    Kör:    ár.    Bossányi    Iván,    di-.    Burián  Béla, 

Konkoly-Thege  József,  dr.  Márkus  Dezső  és  dr.  Stiller  Mór. 
Ügyvédjelöltek  és  joggyakwnokok  köre :    di-.    Bittó    Gyula   elnök, 

dr.  Tóth    István    alelnök,   dr.   Xászai  Károly   titkár,  dr.    Majer 


58 

József  jegyző,    Dömötör    László  és  dr.  Tóth    Jenő  választmányi 
tagok. 
Magyar  Tisztviselők  Országos  Egyesülete:  Eakovszky István  elnök, 
Lintner  Imi-e  és  Turóczy  Adolf  alelnökök. 

*  Csak  Szorosan*  Budapesti  könyvkereskedő  segédek  Egylete:  Sto- 

koYSzky   Antal    elnök,  Wiesner  Emil    titkár,    Weinberg    Gynla 

pénzt,  és  Glück  Soma. 
Budai  Dalárda :  dr.  Oi-szágli  Sándor  min.  tan.  elnök,  Eózsavölgyi 

Gyula  föv.   tanácsnok  alelnök  és    dr.    Stockinger  László  jegyzői 
Magyar  könyvkereskedők  Egylete :  Hoffmann  Alfréd  elnök,  Benkő 

Gyula  titkár,  Franké  Pál  pénztáros. 
Magyarországi  kereskedelmi  Utazók  Egyesülete  Budapesten :  Gutt- 

mann  Ádám  elnök,  Wollák  Soma  alelnök  és  dr.  Gutmann  Adolf 

titkár. 
tEötvös  Alap*   Országos  tanitói  egyesület:   Péterfy    Sándor  elnök, 

Eoller  Mátyás  pénztáros  és  Luttenberger  Ágost. 
Gyermekvédő-Egyesület :  Báró  Malcomes  Jeromosné,  báró  Radise- 

vits  Tivadarné,  Bosányi  L,  dr.  Ottava  Ignácz. 
Liszt  Ferencz-Társaság :   Feny^^essy   Ferencz    országgy.    képv.    és 

Szentirmay    Elemér    elnökök    vezetése    alatt    Köpesdy    Sándor, 

Mészáros  Imre,  Szendy  Árpád,  Chován  Kálmán,  Tomka  István. 
Magyarországi  Hirlapirók  Nyugdíjintézete:  Falk  Miksa  dr.  elnök, 

Acsády  Ignácz,  Falk  Zsigmond  lovag,  Gelléri  Mór,  Molnár  Antal 

és  Szatmári  Mór. 
Kisdednevelők  országos  egyesülete:  dr.  Hagara  Viktor  elnök,  Eöser 

Lili,  Halász  Sarolta,  Schneider  Jánosné,  Sclmeider  János. 
Budapesti   Szállodások,    Vendéglősök    és    Korcsmárosok:    Gundel 

János  elnök,  Stadler  Károly,  Kommer  Ferencz,  Glück  Ferencz. 

*  Adria*  m.  kir.  tengerhajózási  részvénytársaság:  Küldöttség. 

*  Szegedi  Hölgy  ekv:  Keméndyné  Drucker  Irma  elnök,  özv.  Szluha 

Agostonné,  Babarczy  Erzsi,  Kelemen  Istvánné. 
Komáromi  Casino :  Szombathelyi  Győző  elnök  vezetése  alatt  Piüay 
Géza  törvényszéki  elnök,  Gálba   Károly  árvaszéki   ügyész,  Kon- 
koly-Thege  Béla  törvényszéki  biró. 

*  Gizella-Egyesület*  Bécsben:  Küldöttség. 

Tanitóképző  intézeti  Tanárok  Országos  Egyesülete :  Kozocsa  Tiva- 
dar alelnök,  Thuránszky  Irén  igazg.,  Komárcmy  Lajos,  Nagy 
László. 

A  galgóczi  m.  k.  áll.  polgári  fiú-  és  leányisk.  igazg. :  Dölle 
Gyula  igazg..  Lázár  Lajos. 

Budapesti  IV  X.  ke>'.  szűcs  és  sapkás,  kalapos,  kötélgyártó  stb. 
ipartestük''  Novelly  Antal  alelnök,  Schunda  V.  József  elnök, 
Quentzer  Henrik  alelnök,  Anderlik  Ede  alelnök. 


59 

Magyar  nyelvterjesztő  egylet  ^Oraviczai  Arany-Kört:  Kniesz  Fer. 

elnök,  Flaschner  Vilmos  titkár,  dr.   Kövái-y  S.  v.  tag. 
Petrozsényi  Casino :  Tallatschek  Ferencz   elnök,  bányaigazg.  veze- 
tése alatt  öt  tagú  küld. 
Magy.  kir.   állami  polgári  leány isk.  igazg.    Újpesten:  Küldöttség. 
Fővárosi   Szegény    Gyermekkert-Egylet :   báró    Xikolics   Feodomé 

elnöknö,  dr.  Grósz  Sándor  elnök,  Schönfeld  Júlia,  Beksits  Gusz- 

távné,  dr.  Schwartz  Gyula  és  Csillag  Máté. 
Erdélyrészi  Kárpát-Egyesület:   gróf  Bethlen  Bálint  országgyűlési 

képviselő    elnök,    gróf  Komis  Viktor   alelnök  és  Eadnóti  Dezső 

titkár. 
Veszprémmegyei  Kör   Budapesten:    dr.   Eötvös   Bálint   elnök,  dr. 

Somogyi  Lajos  alelnök  és  Cseh  Gjiila  jegyző. 
Az  ev.  ref.  nagykörösi  főgymnasium  igazgatósága :  Küldöttség. 
.4  siketnémák  országos  segély-egyesülete:  Küldöttség. 
tLányok  Lapja*  előfizetői:  dr.  Szabóné  Illéssy  Piroska. 
Erdélyi  Múzeum-Egylet :  gróf  Eszterházy  Kálmán  elnök  és  Fiuály 

Henrik  titkár. 
Piudolf  koronaörökös  jótékonysági  egylet :  Küldöttség. 
Magyar-Óvári  m.  kir.  gazd.  Akadémiai  Kazinczy-Egylet :  Szikszay 

Elemér  elnök. 
Dunántúli  ev.  reform,  egyház  Komárom:  Tisza   Kálmán,  Beöthy 

Zsigmond  és  Vály  Lajos. 
Pápai  ev.-reform.  főiskola:  Darányi  Ignácz  és  Czita  Lajos. 
tMaticza  Szrpszka*   Újvidék:   DimitrieA'ics  Milos  elnök,    Hadzsics 

Antal  titkár. 
Pozsonyi  magyar  közművelődési  egyesület:  Neiszidler  Károly orsz. 

képv.,    Klempa   Bertalan    alispán.    Tallér    Pál   h.    polgármester, 

Molec  Dani,  dr.  Németh  Dezső  várm.  t.  főügyész. 
Országos  magyar  Dalár-Egyesület :   Lung  György  főv.  tanácsnok 

elnök,  Siposs  Antal  alelnök,  id.  Ábrányi    Kornél,  Emey  József. 
Magyar  Jogászegylet:   Csemegi  Károly  nyűg.   kúriai   tanácselnök, 

v.  b.  t.  t.,  ManoUovich  Emil  kúriai  tanácselnök  és  di-.  Kömyei 

Ede. 
Országos  magyar  képzőművészeti  társulat:  gróf  Andrássy  Tivadar 

elnök  vezetése  alatt  Barabás  Miklós,    Harkányi    Frigyes  alelnö- 
kök, Keleti  Gusztáv  igazg.,  Benkő    Kálmán,  Bihari    Sándor,  dr. 

Wagner  Géza,  Zala  György,  Baditz  Ottó,  Jendrassik  Jenő,  Eóna 

József,  Szmrecsányi  Miklós. 
Magyar    történelmi    társulat :    Pulszky    Ferencz    elnök.    Szilágyi 

Sándor  titkár. 
Országos  Polgári  Iskolai    Tanáregyesület:    Lád    Károly    alelnök, 

Vankó  György  titkár,  Válya  Miklós. 


60 

Széchényi  Társulat,  Szatmár :  Kováts  Eduárrl  kir.  tan.  igazg. 
elnök,  Jandrisits  János  apátplébános  aligazgató,  Kiss  Gedeon 
főkapitány. 

IX.  ker.  községi  középkeresk.  isk.  önképzőköre:  Küldöttség. 

Kir.  József  Műegyetemi  Olvasó-Kör :  Küldöttség. 

Brassói  magyar  Casinó:  Küldöttség. 

Bécsi  magyar  egyesület:  Küldöttség. 

Komárom,i  ev.  ref.  egyház :  Konkoly-Thege  Béla  főgondnok,  Pulay 
Géza  kir.  tvszéki  elnök,  Tuba  János  orsz.  képv. 

Felső  nép-  és  polgáriskolai  tanítók  és  tanítónők  országos  egyesü- 
lete: Gyertyánffy  István  kir.  tanácsos,  áll.  psedagogiiimi  igazg., 
dr.  Kiss  Áron,  dr.  Kovács  János,  Miklós  Gergely  és  Ugray  János 
áll.  psedagógiumi  tanárok. 

Országos  magyar  Iskolaegycsület :  Tótli  József  kir.  tan.  vezetése 
alatt  Rupp  Zsigmond,  dr.  Buday  József. 

Budapesti  Férfi  és  Nönthakészítő  ipartestület :  Török  György  elnök, 
Körömy  János  és  Stoll  Nándor  alelnökök. 

A  pesti  első  bölcsőde  és  a  budapesti  első  gyermekmenhely  egyle- 
tek: Négy  tagú  küldöttség. 

IX.  ker.  polgári  és  keresk.  középiskola  tanári  kara:  Fillinger 
Károly,  Ullericb  Gyula,  Mihály  József. 

Magyar  földrajzi  társaság :  dr.  Erődi  Béla  kir.  tan.  elnök,  Ghyczy 
Béla  nyűg.  altábornagy,  főrendiházi  tag,  dr.  Havass  Eezső. 

A  felvidéki  Magyar  Közművelődési  Egyesület:  Báró  Roszner  Ei-vin, 
Csipkay  Károly,  Farbaky  István,  Libertiny  Gusztáv,  Majláth 
István,  dr.  Pulszky  Ágost,  báró  Révay  Gyula,  gróf  Zay  Miklós. 

IV.  kerületi  társaskör:  Hahóthy  Sándor  h.  elnök,  dr.  Eulenberg 
Salamon  és  Schwarcz  Lajos. 

Mátészalkai  polgári  Casinó:  Szálkai  Gyula  nagybirtokos  elnök, 
dr.  Kosa  Vilmos  ügyvéd.  Halasi  Lajos. 

.4  *  Pécsi  Újság »  szerkesztősége:  dr.  Stein  Lajos. 

Az  <i  Osztrák-Magyar  Monarchia  Írásban  és  képben»  igazgató- 
tanácsa: Nagy  Miklós. 

Budapesti  Arany-  és  Ezüstműves,  Ékszerész  stb.  ipartestület: 
Zitterbarth  Károly  elnök,  Fleischmann  Mihály  alelnök,  Stephan 
Nándor  pénztáros,  Tanyay  Géza  jegyző. 

Magyar  Casinó  Újvidéken:  dr.  Perczel  János,  Zombory  László  és 
dr.  Stroné  Ferencz. 

Hódmezővásárhelyi  Casinó  Egyesület:  Küldöttség. 

Országos  Iparegyesület :  Gróf  Zichy  Jenő,  lovag  Falk  Zsigmond, 
gömöri  Szontagh  Pál,  Mudrony  Soma,  Gelléri  Mór. 

Győri  olvasó-egylet :  Gróf  Laszberg  Rezső,  Küldöttség. 

Pénzintézeti  tisztviselők  Orsz.  egyesülete:  Küldöttség. 


61 

Pesti  Lloyd-társidat :  Küldöttség. 

Társaskör,  Szatmdr-Xémeti :    Boros   Bálint    elnök    vezetése    alatt 

Jancirisics  János    apát,    Kiss    Gedeon    főkapitány    és    Pap  Géza 

közigazg.  tan. 
0^ Concordia*   Schriftsteller-Verhand,   Bécs:   Július  Bauer,   Edc^ar 

Spiegel  és  dr.  Gustav  Steinbach. 
Magyar  Ivók  segélyegylete :  Zichy  Antal  másodelnök,  di*.  Ullmann 

Sándor  igazg.  bizottsági  tag  és  Vadnay  Károly  titkár. 
Honvéd-egyletek  országos  egyesülete:  Pécliy  Tamás  vezetése  alatt. 
Zenetanárok  országos  egyesillete :  Küldöttség. 

Kereskedöifjak  társulata  Budapest:    Szávoszt  Alfonz  elnök,    Mar- 
ton Alajos.  Woilák  Soma,  Beukö  Gyula,  Patsu  Leo,  Glosz  Béla 

és  Demeter  József. 
Kárpitos-,  gombkötő-  és  paszományos  ipartestület    Kozilek  János, 

Kraminer  Samu,  Csermák  Károly. 
Poliklinika-egyesület :  Küldöttség. 

Sepsi-Szt.-György  városa  nevében   Turóczy   Adolf  fővámigazgató. 
Sepsi-Szent-Györgyi  Jótékony  nőegylet:  küldöttség. 
Kertészeti  egyesület:  Emicli  Gusztáv  vezetése  alatt  Szelnár  Adolf, 

Mauthner  Ödön,  Benes  János,  Ilsemann  Keresztély. 


Január  hatodikán  este  fogadó-estély  volt  a  Vigadóban, 
a  hova  csak  lígy  özönlött  a  közönség,  hogy  Jókai  Mórral 
beszélhessen.  A  míg  az  ünnepelt  költő  meg  nem  érkezett, 
mindenki  nagy  érdeklődéssel  nézte  a  Vigadó  termeiben 
kiállított  szép  albumokat,  okleveleket.  A  selyemnek,  bőr- 
nek, fémnek,  brokátnak,  az  olasz  és  erdélyi  specziális 
zománczozásnak  bámulatos  ízléssel  és  leleménynyel  kom- 
plikált produktumai  ezek.  Egymás  mellett  hevert  az  egy- 
szerű irodapapiroson  megirt  hivatalos  jegyzőkönyvi  ki- 
vonat, a  közönséges  kartonokba  hajtogatott  oklevél,  a 
kemény  pergamenttekercs  és  a  legnagyobb  fényűzéssel 
czizellált  ezüstből,  préselt  bársonyból  kiállított  díszalbum. 

Hogy  csak  néhány  emléktárgyat  említsünk  fel  a  sok 
közül :  A  petrozséiiyi  kaszinó  a  Jókai-bányából  (az  aninó- 
szai  köszénbányát  nevezték  el  így  a  Fekete  Gyémántok 
szerzőjének  jubileumára)  egy  kőszénréteget  hasított  ki  s 
abból  készített  ajándékkal  lepte  meg  a  költőt.  A  fekete 


62 

bányatorokban  talicskázó  munkások  csoportozata  mellett 
érdekes  pendant  Stróbl  remek  bronzirozott  szobra,  a  mely 
a  Fekete  Gyémántok  hősét  talicskája  mellett  ábrázolja. 

Igen  érdekes  emléktárgy  a  bécsi  írói  és  hirlapirói  kör- 
nek, a  Coiicordiának  vörös  plüskeretbe  foglalt  felírása. 
Az  aranynyal  befuttatott  aczéllemezen  gót  betűkkel  s  a 
legművésziesebb  domború  véséssel  a  következő  felírás 
van  megörökítve : 

Der  Wiener  Journalisten-  und  Scliriftsteller-Verein  Con- 
cordia  ernennt  hiemit  Herrn  Moritz  Jókai,  den  bervorragen- 
den  ungarischen  Poeten,  den  Stolz  seiner  Nation,  die  Zierde 
der  Weltlitteratur  zu  seinem  Ebrenmitglied.  Wien,  am  5. 
Jáner  1 894.  Warbanek  President,  Eegierungsrath  Winter- 
nitz,  Edgár  Spiegel,  Leopold  Löbl,  Wilbelm  Frey,  Pribyl, 
dr.  Gustav  Kobn. 

Az  Athenaeum  részvénjiiársaság  remek  bronz-szobrot 
adott  Jókainak ;  Phílípp  Reklám  híres  lipcsei  könyvkiadó- 
czég  pedig  csínos  kazettben  egyforma  aranyozott  zöld- 
vászon kötetekben  elküldte  a  czég  által  kiadott  Jókai- 
fordítások  gyűjteményét. 

A  budapesti  szállótulajdonosok  és  korcsmárosok  arany- 
szőlöszemes  ezűstkehelylyel  lepték  meg  a  jubiláló  költőt. 

Az  egyetemi  ifjúság  aranytollal. 

Az  ((Adrián  tengeri  gőzhajózási  társulat  albumának 
mindkét  táblája  tömör  színaranyból,  drága  kövekkel  ki- 
rakva ;  belül  a  kezdő  lapon  a  Jókai  nevét  viselő  tengeri 
gőzhajó. 

Kedves  ajándék  a  Magyar  Iskola-egyesület  pompás 
palatábla-ímitáczíója,  a  melyen  naiv,  kusza  gyermek- 
betűkkel van,  a  krétavonásokat  utánozva,  bevésve:  Jókai 
Mór  úrnak  kiváló  tisztelettel  Budapesten. 

Kiválik  még  a  Budapest  Hegyvidéki  Turista-Egyesil- 
let  által  fölajánlott  hangulatos  Spányí-féle  tájkép,  a  mely 
a  Svábhegy  egyik  legérdekesebb  részét  ábrázolja  nagy 
aranyos  keretben. 


63 

A  specziálitások  között  nemcsak  külső  kiállításánál, 
hanem  érdekességénél  fogva  is  megemlítjük  a  Szrbszka  Ma- 
tica  szerb  nyelven  fogalmazott  és  nagy  luxussal  kiállított 
albumát,  a  melynek  barna  disznóbőr  kötését  vert  aranyból 
készített  méhkas  díszíti.  Egyszerűsége  révén  említjük  fel  a 
Szegedi  Nőegyesület  közönséges  drappvászonba  borított 
fölirását,  a  mely  azonban  mégis  többe  került  valameny- 
nyinél,  a  mennyiben  egy  ezer  forintos  alapítvány  okleve- 
lét tartalmazza,  a  melyet  a  jubileum  alkalmából  a  jószívű 
szegedi  nők  a  Dugonics  Irodalmi  'T^nrsa&áanál  kezdő  írók 
javára  deponáltak. 

A  kis  Erdély  határozottan  nagy  konkurrense  ebben  a 
kis  Jókai-muzeumban  az  öreg  Magyarországnak.  Különö- 
sen Sepsi- Szemit- György  tett  ki  magáért.  Kaszinójának 
albuma,  a  melynek  egyszerű  bordó  plüskötése  a  legigény- 
telenebb, művészi  nívó  tekintetében  egyedül  áll.  Gyárfás 
Jenő  festőművész  akvarelljei,  a  melyek  a  pergament  lapo- 
kon Jókai  nevezetesebb  regényeinek  főbb  jeleneteit  illusz- 
trálják, remekül  sikerültek.  Kedves  a  sepsi-szent-györgyi 
Kisdedóvó  Egyesület  ajándéka  is.  Egy  bonbonniére  ez,  a 
melyet  a  növendékek  az  erdélyrészi  hegyek  legérdekesebb 
ásványaiból  szedtek  és  bámulatos  harmóniával  illesztet- 
tek össze.  Az  egyetlen  aranybogyós  ezüst  babérkoszorút  a 
sepsi-szent-györgyi  Nőegyesület  adta. 

A  Leányok  Lapja  olvasói  tizenkét  személ}Te  való,  ma- 
g}'aros  stílusban  kék-fehér  pamuttal  hímzett  asztalkészle- 
tet  ajánlottak  fel.  A  Selmeczh anyai  Óvó-intézet  növen- 
dékei a  Eózsák  Szigete  írójának  felírással  pompás  albumot 
állítottak  össze  azokból  a  képekből,  a  melyekben,  mint 
a  múlt  évben  előadott  kosztümös  darabok  előadói  szere- 
peltek. A  győri  Tanítóképző-intézet  píros  plüsrámás  albu- 
mán az  egyik  növendék  akvarell  ben  festette  meg  az  inté- 
zet házát. 

A  városok  és  a  megyék  feliratai  többé-kevésbbé  egy- 
formák; ízléses  egyszerűséggel  vagy  gazdag  pompával  ki- 
állított albumok.  Kiválik  közülok  Pozsony é,  Fiuméé,  a  mely 


64 

olasz  nyelven  van  irva  és  Székesfehérváré.  Az  első  ízléses- 
ségével, a  második  fényűzésével,  a  harmadik  érdekességé- 
vel. Az  utóbbi  préselt  maroquin  bőrből  készült  tokban  a 
város  szépen  czizellált  ezimerével,  s  az  apró  email-diszí- 
téssel  tűnik  ki. 

Bécsből  a  Concordián  kívül  még  két  egyesület  küldött 
üdvözlő  feliratot,  a  Magyarok  Egyesülete,  a  melynek 
kék  plüs  tokba  zárt  üdvözlését  az  elnök,  Neugebauer 
László  irta  alá  és  a  Gizella  JSöegyesidet,  a  melynek  üveg 
alá  zárt  albuma  igen  értékes  emléktárgy,  A  Történelmi 
Társulat  diplomája  korhű  barna  bádog  dobozban  a  régi 
okiratoknak  minden,  kiállításban  és  stílusban  való  erede- 
tiségét teljesen  utánozza  a  hamisítatlan  kutyabörön. 
A  Magyar  Színész- egyesület  albuma  Jókainak  a  főváros- 
ban előadott  összes  színműveinek  vastag,  barna  karton 
papiroson  aranyosan  nyomott  szinlapjaít  foglalj  a  magában. 

A  közönség  órákhosszat  bámulta  a  gyönyörű  emlék- 
tárgyakat, s  alig  tudott  betelni  velük. 

Kilencz  órakor  zajos  éljenzés  hirdette,  hogy  Jókai  meg- 
jött. Mindenki  a  nagy  ajtó  felé  tódult  s  e  percztől  kezdve 
a  költő  az  emberek  sűrű  tömegétől  körülvéve  járkált  föl 
s  alá  a  teremben.  Mindenkivel  kezet  szorított  s  minden- 
kihez volt  egy  nyájas  szava.  Közben  megnézte  a  kiállított 
emléktárgyakat  s  a  halomszámra  érkezett  üdvözlő  irato- 
kat. Azután  átvette  virágait  s  azonnal  rózsánként  ki- 
osztotta a  körülötte  csoportosult  fiatal  lányok  és  menyecs- 
kék között. 

Onnan  a  díszbe  öltözött  operába  ment,  a  hol  bál  volt 
tiszteletére.  A  színpad  hátterében  emelvényen,  délszaki 
növények  között  volt  felállítva  Jókai  mellszobra,  tőle 
balra  a  lady  patronessek  páholya,  jobbra  a  zenekar. 
A  páholyokban  együtt  volt  az  arisztokráczia  mesés  pom- 
pában, míg  a  nézőtéren  és  a  vele  egymagasságra  emelt 
színpadon  a  politika,  az  irodalom  és  a  művészet  legelőke- 
lőbb alakjai  fogták  körül  a  jubilánst. 

Ott  volt  a  szó  szoros  értelmében  egész  Budapest.  A  sok 


65 

száz  előkelő  asszonyból  csak  néhányat;  Beniczky  né  Bajza 
Lenke,  Wekerle  Sándorné,  Szapáry  Gézáné,  Károlyi 
Imréné,  Bethlen  Andrásné,  Aczél  Béláné,  Karácsonyi 
Jenöné,  Festetich  Taszilóné,  Hnnyady  Imréné  s  a  mágnás- 
világon kívül  számos  művésznő.  A  bál  különben  csak  éjfél 
után  kezdődhetett  meg  tánczczal,  mikor  a  hihetetlenül 
sűrű  sorok  valamikép  ritkulni  kezdtek. 


A  Jókaihoz  érkezett  üdvözlő  levelek  és  táviratok  közül 
-felemlítünk  egy  jDárat.  Stefánia  főherczegnő  a  következő 
kéziratot  intézte  Jókaihoz  : 

Kedves  Jókai ! 

Közelgő  írói  örömünnepe  alkalmából  legszívesebb  üdv- 
kivánatomnak,  azon  forró  óhajtásommal  adok  kifejezést, 
hogy  a  Mindenható  Önt  nekünk  még  számos  éven  át  teljes 
erőben  és  változatlan  egészségben  tartsa  meg. 

Kérem  Önt,  legyen  meggyőződve  e  kivánataim   öszinte- 

■     ségéröl  s  fogadja  egjiíttal  köszönetemet  azon  szívességeért, 

melylyel  a  védnökségem  alatt  álló  Fehérkereszt-egylet  javára 

tervezett  ünnepély  díszét,  a  kilátásba  helyezett  felolvasás 

által  mindinkább  emelni  hajlandó. 

Őszinte  tisztelettel 

jóakarója 

Stefánia. 

A  felolvasás  anyagi  eredménye  1000  forint  tiszta  jöve- 
delem volt,  melyet  Jókai  még  egy  1000  forinttal  kiegé- 
szítve egy  ágy  alapítására  fordított  a  Fehér  Kereszt 
'egyletnél. 

''  Ferdinánd  bolgár  fejedelem  a  következő  távirattal  ke- 
reste fel  a  költőt:  «Je  vous  envoie  toutes  mes félicitations 
m'associant,  de  coeur  a  l'enthousiasme  national.D  Le 
prince  de  Bulgarie.  (Magyarul :  Én  is  szívből  járulok 
hozzá  a  nemzet  lelkesüléséhez,  midőn  üdvözletemet  kül- 
'döm.) 

Jókai :  A  jubileum  története.  " 


66 

Tisza  Lajos  gróf,  elküldvén  a  király  üzenetét,  ezt  a 
levelet  irta : 

Kedves  barátom ! 

Kiváló  örömömre  szolgál,  hogy  legfelsőbb  megbizásból 
nekem  jutott  a  szerencse  :  ötvenéves  írói  jubileumod  alkal- 
mából Ö  Felségének  legkegyelmesebb  jó  kivánatait  és  az  írói 
pályán  kifejtett  fényes  működésedért  való  legmagasabb  el- 
ismerését neked,  a  mellékelt  hivatalos  okmányban  átad- 
hatni. 

Örömömre  azonban  lehangolólag  hat  azon  körülmény, 
hogy  hivatalos  elfoglaltatásom  folytán  nem  lehetek  szemé- 
lyesen tanúja  és  részese  a  nemzeti  ünnepnek. 

A  tollhoz  keU  tehát  folyamodnom  —  melyet,  sajnos,  tá- 
volról sem  forgatok  oly  mesterileg,  mint  te  —  hogy,  halvá- 
nyan bár,  kifejezést  adjon  azon  régi  barátságnak,  őszinte 
tiszteletnek,  melylyel  irántad  viseltetem. 

A  magyarok  Istene  tartson  és  áldjon  meg. 

Hived 
Tisza  Lajos. 

Hohenlohe  berezeg,  ö  felsége  főudvarmestere  Bécsből  a 
következő  táviratot  adta  fel : 

Kérem  fogadja  szívesen  az  én  és  családom  legmelegebb 
üdvkivánatait  szép  ünnepe  alkalmából,  melyet  gondolatban, 
önnel  együtt  ülünk  meg. 

Üdvözlő  táviratok  jöttek:  Sonnenthal  Adolftól,  a  bécsi 
burgszinbáz  művészétől,  Ebers  Györgytől,  Ernesto  Bre- 
lichtöl  (Fiume),  az  Arany  ember  olasz  fordítójától,  Kállay 
Béni  közös  pénzügyminisztertől  (Bécs),  Zelenka  püspöktől 
(Miskolcz),  Jalava  finn  egyetemi  tanártól  (Helsingfors)  s 
jóformán  Európa  minden  részéből. 


Bár  egész  Magyarország  képviselve  volt  a  január  haTo- 
diki  ünnepen :  előtte  és  utána  majdnem  mindéül  magyar 
város  szentelt  egy  napot  Jókai  dicsőítésére.  Nemkülönben 


67 

u  külföldi  magyar  egyesületek  és  társaskörök,  a  melyek 
dísz-üléssel,  vagy  a  Jókai  arczképének  leleplezésével  ünne- 
j)eltek  a  hazával. 

Emlékezetes  ünnep  volt  Pápán,  a  hol  a  Jókai-kör  rende- 
zett fényes  dísz-ülést;  Pozsonyban,  a  hol  emléktáblát  he- 
lyeztek el  annak  a  háznak  falába,  a  hol  Jókai  1835 — 1837-ig 
tanuló  éveit  töltötte :  Oraviczán,  Jókai  választókerületé- 
ben, a  hol  az  új  színházat  avatták  fel  a  jubiláns  darabjai- 
val ;  Temesvárt,  a  hol  a  magyar  nyelv  terjesztő  egyesület 
Jókai-társasággá  alakult  át. 


Egész  Jókai-irodalom  keletkezett  az  ünneppel  kapcso- 
latosan. A  sajtó  hónapokon  keresztül  foglalkozott  Jókai- 
val; az  ünnep  napján  pedig  minden  magyar  lap  vezér- 
■czikkben  és  tárezában,  versben  és  prózában  zengte  dicső- 
segét. 

A  sajtó  megnyilatkozásában  azonban  nemcsak  a  lelke- 
-sedés  és  szeretet  hangja  keltett  figyelmet,  hanem  az  a 
leleményesség  és  szellem  is,  a  melylyel  egy-egy  újság 
Jókait  ünnepelte. 

A  magyar  újságírói  leleményességnek  és  szellemesség- 
nek valóban  nem  mindennapi  példáiban  gyönyörködhetett 
íi  fővárosi  olvasó  közönség, 

így  a  Magyar  Hirlap  azzal  lepte  meg  olvasóit,  hogy 
Jókai  jubileuma  alkalmából  160  oldalra  terjedő  könyv 
alakjában  jelent  meg,  melynek  minden  egyes  jelentősebb 
közleménye  Jókaira  vonatkozott.  E  közlemények  között 
Igen  érdekes  az  az  eredeti  ötlet,  melylyel  Jókai  tíz  híre- 
sebb regényének  tárgyát  fiatal  írók  novella  alakjában  ki- 
vonatosan megírták. 

A  Budapesti  Hirlap  is  minden  közleményében  Jókaival 
foglalkozott,  fölelevenítette  Csepreghy  Ferencznek  Jókai- 
Ijoz  irt  versét  s  azt  a  szellemes  ötletet  produkálta,  hogy 
-^  Jkai  leghíresebb  regényeit  reporteri  stílusban  írta  meg, 

5* 


68 

mint  megtörtént  eseményeket.  A  sikerűit  irodalmi  tréfa. 
illusztrálására  itt  közöljük  az  « Arany  emberi)  leirását. 

AZ   ARANYEMBER, 

Szenzácziós  hírt  olvasunk  a  Veszprémi  F.  Hírlapban,  a  mely- 
nek hitelességéért  nem  merünk  jót  állani.  Azt  irja  ugyanis  a 
nevezett  újság,  hogy  Timár  Mihály,  az  aranyember,  beleesett 
a  Balaton  rianásába  és  belefúlta  vízbe.  A  hír  alkalmas  arra, 
hogy  a  legszélesebb  körökben  keltsen  érdeklődést,  mert  egy 
zseniális  ember  kalandos  életpályájának  szakadt  vele  vége.  Le- 
vetinczi  Timár  Mihály  volt  az  az  egyszeríí  hajóács,  a  ki  olyan 
rejtelmes  módon  gazdagodott  meg,  hogy  csakhamar  a  legelő- 
kelőbb magyar  kereskedők  egyike  lett.  Az  elhunytról,  a  ki  a. 
komárommegyei  kormánypárt  egyik  korifeusa  volt,  ellenzéki 
körökben  valóságos  legendákat  suttogtak.  Azt  beszélték,  hogy 
Ali  Csorbadsinak,  a  titokzatosan  elhalt  török  bégnek  vagyoná- 
ból lett  úrrá.  Timár  tettei  is  megerősítették  e  hitet,  később 
ugyanis  feleségííi  vette  Ali  Csorbadsi  leányát,  Timeát,  mint 
mondták,  a  halott  kiengeszteléséül.  Annál  különösebb  volt  ez 
akkor,  mert  Timár  állítólag  bigamiát  követett  el.  Hír  szerint 
első  feleségét  a  Duna  egyik  kis  szigetén  rejtette  el,  s  ez  ma- 
gyarázta meg  évenkinti  titkos  eltűnéseit.  De  mortuis  nil,  ni  i 
bene.  Nem  feszegetjük  a  halott  magánéletét,  most  egyszerűen 
azt  konstatáljuk,  hogy  Timár  a  kereskedelmi  téren  nagy  szol- 
gálatot tett  hazájának. 

A  késő  éjjeli  órákban  a  «V.  F,  Hírlap »  e  hírére  két  tele- 
grammot kaptunk.  Az  egyik  a  «Bud.  Corr.»  félhivatalos  értesí- 
tése, a  mely  a  következő : 

<iEgy  vidéki  újság  nyomán  a  fővárosi  lapok  is  jelentették^ 
hogy  Timár  Mihály  a  Balatonba  fúlt.  Mint  illetékes  oldalról 
jelenthetjük,  ez  a  hír  minden  tényleges  alapot  nélkülöző  rosz- 
akaratú  koholmány.  Timár  Mihály,  a  komáromi  szabadelvűpárt 
elnöke,  fontos  kereskedelmi  misszióval  keletre  utazott.  A  Ba- 
latonból kifogott  holttest,  mint  a  rendőrorvosi  bonczolás  meg- 
állapította, egy  Krisztyán  Tódor  nevű  csavargóé,  a  ki  betöréses 
lopásért  már  többször  volt  büntetve.* 

Ennek  a  czáfolatnak  részben  igazat  ad  belgrádi  tudósítónk 
távirata,  a  mely  így  hangzik  :  A  szerb  kormány  ma  adta  meg- 


6a 

Ausztria-Magyarországgal  egyetértve  az  engedélyt  Timár  Mi- 
hálynak, hogy  az  uratlan  Senki-szigetén  családjával  együtt  le- 
telepedhessék. 

A  Fővárosi  Lapok  külón  mellékletet  adott  ki  Jókai 
<;zíminel,  melyben  Komócsy  József,  Abonyi  Lajos,  Zichy 
Oéza  gróf,  Szász  Gerő,  Paiilay  Ede,  Helfy  Ignácz,  Gyar- 
mathy  Zsigáné  s  Abránj^i  Emil  versben  és  prózában  hó- 
dolnak Jókai  nagysága  előtt. 

A  Pesti  Napló  azonkívül,  hogy  tárczában  és  vezérczikk- 
ben  foglalkozott  Jókaival,  igen  érdekes  részleteket  közölt 
Jókai  politkai  szónoklataiból. 

A  Pesti  Hirlap  Jókairól  szóló  vezérczikkén  és  tárczáján 
kívül  «Jókai  napja))  czím  alatt  igen  terjedelmes  és  tartal- 
mas mellékletet  adott,  melyben  Mikszáth  Kálmán  és  má- 
sok Jókai  sokoldalú  tevékenységét  jellemzik. 

Érdekes  alkalmi  füzetet  adott  ki  a  jubileumra  a  Magyar 
Szalon,  a  melyben  irodalmunk  minden  számottevő  tagja 
elmond  reminiszczencziákat,  apróságokat  az  atyamester- 
jói.  Ebből  közöljük  a  MiJcszáth  Kálmánét : 


JÓKAI  MINT  KÉPVISELŐ. 

Még  csak  évek  előtt  is  gyakran  lehetett  látni  a  nagy  írót  a 
folyosó  valamely  csendes  részében  sétálni,  hátra  tett  s  keresztbe 
font  kezekkel.  A  hátul  keresztbe  tett  kezek  a  fejtörést  jelezték 
nála.  Ez  azt  jelentette,  hogy  beszédre  készül.  Csodálatos  regé- 
nyeinek meséit  is  ilyen  hátra  rakott  kezekkel  gondolta  ki. 

Jókai  mindig  egyformán  öltözött.  Egy  sötét,  hátul  is  gombos 
Eerencz  József-kabát  van  rajta,  sötét  barna  nadrág,  tarka  nyak- 
kendő egy  karneol  kutyafej  tűvel.  Másforma  ruhát  soha  senki 
■se  látott  rajta,  kivéve,  ha  frakkban  vagy  díszmagyarban  van  ; 
•ő  maga  sokat  változott,  a  feje  pedig  épenséggel  változik  most 
is  (hol  kopaszon  látjuk,  hol  dús  hajjal),  szakálla  megderesedett, 
bajusza  vesztett  a  hetykeségéből,  de  azért  még  mindig  ruga- 
nyos, nyúlánk,  szinte  deli  alak,   hanem  most  már  évek  hosszú 


70 

során  át  nem  teszi  keresztbe  hátul  a  kezeit,  azaz  nem  tart  be- 
szédeket. 

Úgy  tetszik,  mégis  asszony  a  politika.  S  mire  megöregszik  az 
ember,  kiokosodik  belőle  is,  ha  csak  nem  olyan  szerelmes  va- 
laki, mint  Tisza  Kálmán.  Hajdan  nemcsak  igen  gyakran  be- 
szélt, kivált  a  balközépi  időkben,  hanem  a  Hon-ban,  mint  ve- 
zérczikkíró  s  az  Üstökös -ben  felséges  humorú  Tallérossy  Zebu- 
lonjával  részt  vett  az  aktuális  politikai  szóharczokban  is  ;  most 
hova-tovább  mindinkább  elhallgatott.  Az  Üstökös-sel  elenyé- 
szett a  jó  öreg  Zebulon,  a  ki  a  maga  tót  ravaszságával  sokszor 
megmondta  az  igazat,  a  Hon-nal  pedig  végkép  eltűnt  a  politi- 
záló Jókai  —  teljesen  visszatért  a  múzsákhoz.  A  Házba  eljár 
ugyan,  de  beszédet  nem  tart  többé,  a  tárgyalás  menete  nem  ér- 
dekli, korrektúrákat  csinál  a  padiján,  vagy  ábrándozva  tarka- 
barka meséket  sző  az  ellenzéki  szónokok  beszéde  alatt,  s  mikor 
látja,  hogy  pártja  (az  a  bizonyos  erdő)  feláll,  ő  is  fölemelkedik 
velők  gépiesen,  s  igen  sokszor  utólag  kérdi  a  szomszédjait : 

—  Miről  is  van  szó,  kérlek '? 

Néha  kimegy  a  folyosóra  (bár  nem  levén  szivaros,  nem  igen 
kiváhja  a  folyosót)  s  éppen  csak  annyit  tud  a  politikai  esemé- 
nyekből, melyek  a  kedélyeket  momentán  foglalkoztatják,  a 
mennyit  az  ottani  trécselésekböl  elméjében  összefogdos. 

A  közönségben  rendkívül  szeretik  hangoztatni  mint  egy  röpke 
ragadós  szót :  « Jókai  rósz  politikus*.  Azaz,  hogy  Jókai  ma  már 
nem  is  politikus.  Annyira  nem  az,  hogy  alapok  politikai  rova- 
tát is  csak  elvétve  olvassa  el.  Az  apró  cselszövények,  személyi 
súrlódások,  klubbeli  fondorlatok  éppenséggel  nem  érdeklik. 
Úgy  él  ő  a  politikában,  mint  egy  igazi  grand  seigneur,  a  ki 
cseppet  se  törődik  a  háztartással,  semmi  gondja  rá,  hogy  a. 
szakácsok  mit  főznek,  ő  bizony  bele  nem  tekint  a  konyhába  és 
a  fazékba,  hanem  csak  a  tálalásnál  van,  s  legfeljebb  akkor  vág 
némely  ételhez  savanyú  arczot,  de  az  asztaltársak  kedvéért  ő  is 
megeszi. 

Jókai  tehát  már  nem  jár  keresztbe  tett  kezekkel  többé  a  fo- 
lyosókon ;  köznapi  dolgokról  beszélget,  leginkább  a  szölömíve- 
lésröl  (a  legbüszkébb  a  svábhegyi  boraira),  fölkeresi  a  karzaton 
valamelyik  munkatársát,  a  kinek  a  regény  folytatást  adja  át 
(melyet  otthon  az  ülés  elÖtt  megírtV  azután  a  fiatalabb  kollégák- 
kal évelödik,  a  kiknek  azonban  már  csak  egy  kis  részét  ismeri. 


71 

Egy-egy  ötletke,  egy  aper9u,  egy  bonmot  mindig  van  a  táská- 
jában. Szeretetreméltó,  kedves,  nyájas,  nyilt,  barátságos,  egy- 
>^  zerű,  szerény.  0  az  egyetlen  ember,  a  kinek  nincsen  egyetlen 
személyes  ellensége  sem.  De  hol  is  szerezte  volna  ? 

Arról  épen  semmi  tudomással  se  látszik  birni,  bogy  ő  Ma- 
gyarország eg^-ik  legnagyobb  élő  embere,  ép  oly  félénk  tiszte- 
lettel emelkedik  fel  egy-egy  miniszter  elŐtt,  a  ki  kezet  jő  hozzá 
fogni,  mint  egy  kéthónapos  mameluk ;  a  világért  se  tudna  ülve 
maradni,  ha  egy  a  folyosón  átmenő  miniszter  útközben  meg- 
szólítja. Ez  a  felsőbbség  iránti  tisztelete  sok  tréfás  megjegyzés 
forrásául  szolgál  némelykor. 

—  Ha  én  neked  volnék  Móricz  bácsi  —  kötődnek  vele  — 
mind  a  nyolcz  miniszternek  meg  kellene  minden  reggel  kér- 
deznie tőlem,  hogy  érzem  magam,  mit  álmodtam  ? 

—  Mit  érnék  vele?  —  felel  —  hogy  nyolczszor  kelljen  elbe- 
szélni az  álmaimat  reggelenkint  ?  Egyszer  is  sok,  a  míg  leírom. 
Mert  én  minden  éjjel  tovább  álmodom  a  munkában  lévő  regé- 
nyeimet. Nem  szoktam  én  hiába  aludni,  mint  ti. 

A  parlamentben  ma  már  semmi  szerepet  se  akar  vinni. 
A  bizottságok  közül  egyikben  sem  vesz  részt,  csak  a  delegá- 
eziókbajár  még.  Ha  valamely  csoportnál,  a  hol  beszélgetni 
megállt,  aktuális  politikai  kérdést  feszegetnek,  vagy  kulissza- 
titkokat suttognak,  szent  ijedelemmel  fut  odébb  :  «Apage  sa- 
tíinas ! » 

Boldog,  ha  az  ülésekről  a  végük  előtt  szökhet  el,  s  ilyenkor 
ravasz  körültekintéssel  oson  ki,  megfigyelve  egy  olyan  szeren- 
csés pillanatot,  a  mikor  a  Perczel  Béni  héja-tekintete  másfelé 
van  fordulva. 

De  a  ■wippnek  csodálatos  látást  adott  az  isteni  végzés.  Van 
annak  tán  szeme  a  feje  búbján  is.  Igen  gyakran  észreveszi  a 
menekülőt. 

—  Ne  méltóztassék  bátyám  elmenni,  mert  szavazás  lesz. 

A  mire  sóhajtva  fordul  meg  a  nagy  író  s  mintha  a  gondvi- 
selés hallatná  a  maga  szavát,  néma  megadással  várja  be  a  gyű- 
lés végét. 

—  No,  hála  istennek  —  sóhajtja,  mikor  aztán  csakugyan 
véget  ér  a  dolog  —  s  egy  konfortábHn  siet  haza  a  « gyerekek- 
hez*, kik  már  nehezen  várják  a  «Pápit».  (így  nevezi  a  leánya 
és  veje.) 


72 

A  Papi  azután  megebédel  otthon,  ebéd  után  rászedi  a  sze- 
mét egy  félórára  s  aztán  újra  odaül  abba  a  karszékbe  az  író- 
asztala mellé,  mely  megrázkódik,  mint  a  mesebeli  csikó  s  viszi 
a  gazdáját  a  csillagok,  felhők  közt  azokba  a  bűvös  tartomá- 
nyokba, melyekben  olyan  jók,  olyan  bölcsek  és  olyan  elmések 
az  emberek,  - —  de  a  mint  a  vén  óra  elüti  az  ötöt,  egyszerre 
csökönyös  lesz  a  csikó  és  nem  akar  tovább  indítani,  a  sokszíníí 
csigák  és  kagylók  elkezdenek  fészkeló'dni  a  nagy  üvegszekrény- 
ben, a  kis  aczél-eke,  mely  annyi  termo'  barázdát  szánt  azon  a 
fehér  papiroson,  akadozik,  a  fehér  medve,  a  ki  csak  külső  bur- 
kolatjában fekszik  ott  a  padlón,  rá-rákacsingat  az  üveg-szemei- 
vel, mintha  integetne,  mintha  küldözgetné. 

Úgy-úgy.  Az  ötöt  elütötte  már.  A  pajtások  most  kezdenek 
gyülekezni  a  klubban  a  parthiehoz. 

S  a  mint  rajzanak  fejében  a  regénybeli  alakjai,  a  mint  jön- 
nek-mennek, látja  közöttük  ballagni  nagy  köpenyegében  Ne- 
deczky  Istvánt  is.  Valami  csodálatos  telepátiával  megérzi,  hogy 
Sváb  Károly  a  Sugárúton  lépeget :  épen  a  Petánovics  előtt 
megy  e  perczben.  A  Tisza  Kálmán  kocsija  pedig  épen  ebben 
a  szent  pillanatban  robog  be  a  klub  udvarára. 

Nosza,  hamar  pontot  s  Jókai  is  siet  a  tarok-parthiehoz. 
A  skiz,  az  a  csodálatos,  gonosz  skiz  még  a  múzsáktól  is  el  tudja 
szakítani ! 

Üdén,  frissen  érkeznek  a  partnerek,  az  örök  csaták  vívói. 
Tegnap  fáradtan  távoztak,  győzve  és  legyőzetve,  ma  már 
semmi  nyoma  a  tegnapi  ütközetnek,  új  harczot  folytatni  mind 
készek,  semmi  gyüröttség  sincs  egyiken  sem. 

Ez  a  legősibb  parthie  a  klubban  (melyet  különben  nemso- 
kára a  Ferraris  gyönyörű  képén  látni  is  fog  a  közönség).  Jókai 
még  meg  sem  áll  a  tanácskozóteremben  (a  konferencziákon 
csak  rendkívüli  események  idejében  szokott  megjelenni),  a  mi- 
niszterelnöktől nincs  semmi  kérnivalója,  a  kulissza-titkokra 
nem  kiváncsi,  siet  be  gyorsan  a  szentélybe,  a  billiárd  melletti 
szoba  ismeretes  szögletasztalához,  hol  nagy  reményekkel  és 
kedélyes  fenyegetésekkel  kezdődik  meg  a  két  óra  hosszáig  tartó 
megü:*.közés. 

—  Ma  visszaveszem  a  tíz  forintomat. 

—  Hát  az  én  öt  forintom  ?  szólal  fel  a  másik  tegnapi 
vesztő. 


Osztanak,  kedélyeskednek,  biztatják,  szidják  egymást. 

—  Azt  hittem  urakkal  játszom,  sóhajt  fel  Jókai  egy-egy 
Tosz  vételnél. 

—  Nem  voltál  katona,  haragítja  Tisza,  ha  az  elsó'  kár- 
tyánál megállapodik, 

—  Kontrázzuk  meg  a  «ritmus-csinálótB,  kedélyeskedik 
Nedeczky. 

Elénk  örömzaj  tör  fel  az  asztalnál,  ha  Sváb  Károlyt  sikerült 
"megbiiktatniok. 

—  Nagy  halott  van ! 

A  kibiczek  egész  raja  üli  körül  az  asztalt,  hol  a  magyar  köz- 
élet ilyen  kiváló  alakjai  szórakoznak  épen  olyan  vehemen- 
<;ziával,  passzióval,  mintha  soha  egyebet  se  csináltak  volna  a 
világon. 

Megérkezvén  aztán  a  «hora  legahs»  (afélnyolcz),  kimondat- 
nak a  tonrok,  összeszámíttatnak,  beváltatnak  a  blokok  s  Jókai 
tigy,  a  mint  jött,  észrevétlenííl  siet  el  a  termeken  át  a  politi- 
zálok tömege  közt  a  felső  kabátjához. 

De  ha  útközben  elfogják  is  az  ismeró'sök,  nem  gj'ötrik  egy- 
házpohtikai  eszméikkel,  hanem  a  legaktuáhsabb  kérdést  inté- 
zik hozzá : 

—  Mennyit  adtak? 

—  Megnyúztak,  feleli  mélabúsan  s  még  egyszer  megfenye- 
geti ökleivel  a  partnereit.  —  Eablók. 

De  a  mikor  ő  nyer,  diadalittasan  dicsekszik  kifelé  menet: 
• —  Lekaszaboltam  szegényeket ! 


Az  alkalmi  kötetek  és  albumok  közül  megemlítjük  a 
vemzeti  kiadás  mintakötetét,  a  melynek  formája,  pajtirja, 
nyomása  ugyanaz  volt,  a  mi  a  nemzeti  díszkiadásé.  A  kötetet 
Jókai  Mór  fénymetszetben  sokszorosított  arczképe  díszí- 
tette, továbbá  facsimilében  a  jubilánsnak  Eötvös  Loránd 
báróhoz  intézett  levele,  a  melyben  felhatalmazza  a  jubi- 
leum rendező  nagybizottságot  összes  műveinek  kiadására. 


7* 

A  külföldi  sajtó  is  úgy  irt  Jókairól,  mint  a  bogy  csak 
kiválasztott  nagy  _ poétákról  irnak.  A  jubileum  ötletéből 
Karagy orgyevics  Bozidór  berezeg  —  Tolsztoj  fordítója  — - 
Jókai  egy  novelláját  fordította  le  szerb  nyelvre  s  adta  ki 
pompás  elzevir  kiadásban.  Horn  kisasszony  a  Nouvelle 
Eevuebe  nagyszabású  tanulmányt  irt  az  ünnepeltről. 
Ezenkívül  egy  kötet  Jókai  fordítást  adott  ki.  Wangh  E.,. 
a  Szabadság  a  hó  alatt  czímű  regényét  fordította  angolra. 


A  jubileummal  kapcsolatban  érték  továbbá  Jókait  a 
következő  kitüntetések : 

A  budapesti  ügyvédi  kamara  Jókait,  a  ki  egykor  kis 
ideig  szintén  prókátor  volt,  dísztagjává  választotta,  kz. 
erről  szóló  jegyzőkönyvet  egy  küldöttség  adta  át  a  költő- 
nek, a  ki  Györy  Elek  kamarai  elnök  üdvözletére  így 
válaszolt : 

Kedves  Barátaim !  Tisztelt  Kartársaim !  A  kitüntetés,, 
melyre  önök  engem  érdemesnek  találtak,  igazi  büszkeséggel 
tölt  el.  Már  mint  gyermek,  a  szülei  házban,  tanultam  az 
ügyvédi  kart,  az  ügyvédi  működést  szeretni  és  tisztelni.  Nem- 
csak én  nyertem  el  az  ügyvédi  oklevelet,  de  az  édes  atyám 
is,  az  én  drága  jó  apám,  ügyvéd  volt,  az  volt  bátyám  és  az 
volt  sógorom  is.  Azt,  bogy  az  irodalom  terére  léptem,  mit 
nem  bántam  meg  sóba,  szintén  egy  ügyvédnek  köszönöm  : 
principálisomnak.  Molnár  Józsefnek,  a  vészbizottság  1849-iki 
elnökének,  ki  nem  tudta  túlélni  hazája  leveretését.  Az 
ö  irodájában  használtam  fel  szabad  óráimat  irodalmi  te- 
vékenységre és  a  poros  akták  között  mindig  találtam  ma- 
gamnak annyi  időt,  hogy  egyetlen  szórakozásomnak  és  mu- 
latságomnak, az  irodalomnak  is  áldozhattam.  Molnár  volt 
az,  ki  első  beszélyeimet  elolvasta,  ki  buzdított  és  bátorított, 
ki  a  kiadókhoz  beprotegált  és  ki  előfizetőket  gyűjtött  szá- 
momra. Az  ö  ügyvédi  irodájából  léptem  ki  az  irodalom  biro- 
dalmába. Mint  író  is,  úgy,  mint  önök  ügyvédi  mííködésük- 
ben,  mindig  csak  az  igazságot  szolgáltam. 

Az  önök  szíves  megemlékezése  már  azért  is  jól  esik  szí- 


75 

vemnek,  mert  jól  tudom,  hogy  a  magyar  ügyvédi  kar  a  hazai 
kultúra  legkiválóbb  előharczosa,  a  mely  nélkül  ez  a  nemzet 
széjjel  hull. 

A  magyar  ügyvédi  kar  belsÖ  fortifikáczióját  képezi  a  nem- 
zetnek s  hogy  ez  a  kar  engem  ismét  kebelébe  fogadott,  azért 
én  önöknek  és  megbizóiknak  mindig  hálával  fogok  tar- 
tozni. 

A  Királyi  Magyar  Tudomány  Egyetem  Jókait  tisztelet- 
beli doktorrá  avatta.  A  diplomát  róla  az  egyetemi  tanács 
és  az  egyetemi  ifjak  küldöttsége  lakásán  adta  át  a  jubi- 
lánsnak. Schnierer  Aladár  rektor  üdvözlő  beszéde  után  a 
rektor  és  a  jogkari  dékán  a  szokásos  doktori  kézfogással 
az  ifjúság  éljenzése  közben  doktorrá  fogadták  Jókait.  Az 
ünnepelt  ezekkel  a  szavakkal  hálálkodott  : 

Nagyságos  rektor  és  dékán  urak  !  Készen  voltam  a  legko- 
molyabban venni  ezt  a  kitüntetést,  mely  a  legmagasabb  te- 
kintélyt adja  meg,  a  mi  egy  írót  boldoggá  tehet.  Készen  vol- 
tam arra,  hogy  a  szokásos  szertartások  közt  leteszem  az 
esküt.  De  önök  oly  kegyesek,  hogy  engemet  itt,  szerény  la- 
kásomban tiszteltek  meg.  Most  az  illenék,  hogy  a  kandidá- 
tusok fehér  ruhájába  öltözködve,  szerényen  elhárítsam  ma- 
gamtól az  érdemeket.  De  nem  teszem,  sőt  őszintén  bevallom, 
hogy  e  kitüntetésben  lelkem  legforróbb  vágya  teljesült. 

A  költó'i  pálya  nem  a  közönség  szórakoztatása,  nem  saját 
magának  a  ezélja.  A  magyar  regényírónak  czélja  eszméket 
megvalósítani  és  irányeszmét  adni  a  filozóíiában,  a  szépér- 
zésben, a  nemzeti  és  családi  életben.  íme,  itt  van  könyv- 
táram, melyben  a  klasszikusokon  kívül  csakis  filozófiai,  his- 
tóriai és  természettudományi  míivek  vannak.  Ezek  voltak  a 
tanítóim.  Életrajzíróim  ugyan  reám  fogták,  hogy  a  franczia 
írókat  utánoztam. 

Nem  utánzók  én  senkit,  mert  nem  is  tudok.  A  históriából 
és  filozófiából  merítettem  azt,  a  mi  poézis.  Nagy  örömömre 
szolgál,  hogy  az  Alma-mater  fiává  fogadtattam.  Titulusra 
soha  életemben  nem  vágyódtam,  ha  ez  a  gyöngém  lett  volna, 
fényes  czímek  birtoklója  lehetnék  ;  de  arra  igen,  hogy  dok- 
torrá legyek.  A  doktori  czímet  büszkén  fogom  viselni  nevem 
előtt.  Fogadják  a  megtisztclésért  mély  hálámat. 


Az  egvpf<^Tni  tanács  tagjainak  üdvözlése  után  Jókai  az 
ifjúsághoz  iütézett  pár  szót: 

Kedves  liarátaím  !  Az  ifjúság  a  nép  óhajtásának  kifejezése. 
Az  öregek  feladata  létesíteni  azt,  a  mi  az  óhajtásból  telje- 
síthető. Örvendetes  jelenség  Magyarországon,  hogy  a  tűz- 
lelkíí  ifjnságnak  és  az  öregségnek  liberális  szellemben  való 
megnyilatkozása  teljesen  fedezi  egymást.  Vezessék  önök 
Magyarország  fiatalságát  abban  a  hazafias  szellemben,  a 
melyben  egykor  mi  öregek  vezettük  őt.  Az  Isten  áldja  meg 
önöket  ifjú  barátaim. 


A  jubileum  emlékére  Jókai  a  következő  alapítványokat 
tette  :  A  Magyar  Tudományos  Akadémiának  2000  koro- 
nát, a  hirlapirói  nyugdíjintézetnek  2000  koronát,  az 
irói  segély  egy  létnek  2000  koronát,  a  Kisfaludy -társaság- 
nak 2000  koronát,  a  Petőfi-társaságnak  2000  koronát 
és  a  képzőhuívészeti  társaságnak  2000  koronát,  a  Fehér 
keresztegylet  lelenczházának  2000  koronát  és  a  László 
gyermekmenhelynek  1000  koronát,  tehát  összesen  i5,000 
koronát. 

Itt  emiitjük  meg  azt  is,  hogy  a  jubileum  örömére  a 
százkötetes  Jókai  kiadásával  megbízott  Révai  Testvérek 
2000  forintot  adományoztak  a  Hirlapirók  Nyugdíjintéze- 
tének és  500  forintot  a  Hirlapkiadók  Egyesületének. 


Ez  a  története  röviden  a  százkötetes  nemzeti  kiadásnak 
-és  a  Jókai  jubileumának.  Felejthetetlen  szép  kulturális 
ünnep  és  jiáratlan  irodalmi  vállalkozás  fogja  maradan- 
dóvá tenni  az  1894.  esztendőt  nemzetünk  történetében. 
Irodalmi  esemény  még  ennyire  nem  foglalkoztatta  ezt 
az  országot  soha !  Megmozdult  az  egész  magyar  társa- 
dalom, hogy  legnagyobb  poétáját  ünnepelje  s  összerakta 
forintjait  és  filléreit  gazdagja  és  szegénye,  hogy  a  leg- 
:Qagyobb   magyar  irodalmi  vállalkozás  megszülethessek. 


Ma  is  még,  a  mikor  a  jubileum  ünnepe  már  a  históriáé, 
a  százkötetes  Jókai  pedig  a  könyves  polczoké  :  csodálattal 
és  büszkeséggel  emlékezünk  a  nemzeti  lelkesedés  ama 
fényes  napjaira,  mert  általuk  bizonyosodott  be  újra,  bogv 
lobbanó  hevületünk  nagy  időkben  és  nagy  dolgokra  nem 
puszta  szalmaláng,  hanem  hasonlóan  a  napfényhez^ 
ragvog  és  termékenvít. 


A 

JÓKAI-JUBILEUM 

ALKALMÁVAL  ÉRKEZETT 

ÜDVÖZLETEKNEK, 

DÍSZOKLEVELEKNEK  ÉS  AJÁNDÉKOKNAK 

JEGYZÉKE. 


Ó  felsége  legmagasabb  elismerése  és 
jó  kívánala^aláirásávalés  miniszteri 
ellenjegyzéssel^  a  hivatalos  lapban 
közzétéve. 


Ji'.l-ii! :  A  ír>inpnTn  t'r'— '*« 


0  Felsége,  a  királyné  fidvözlö  tdvirala. 

0  Fensége,  Stefánia  özvegy  trónörökösnő  üdvözlő 
levele. 

0  Fensége,  József  főherczeg  üdvözlő  levele. 

0  Felsége,  Sándor  király  által  küldött  Szent  Száva 
rend  nagy  keresztje. 

0  Fensége,  Cobiirg  Ferdinánd  fejedelem  üdvözlő 
távirata. 

Gróf  Tisza  Lajos,  0  Felsége  melletti  miniszter  üdvözlő 
levele. 

Gróf  Csáky  Albin  kultuszminiszter  üdvözlő  levele. 

Báró  Vay  Miklós,  a  főrendiház  elnökének  üdvözlő  levele. 

Az  országos  szabadelvű  pártklubtól.  Br.  Púdmaniczky 
Frigyes. 

Főváros  díszpolgári  oklevele. 

Eausclier  műépitész  tervezete  szerint  Baclinicli  hazai  műék- 
szerész  által  készített  tömör  ezüst,  gazdagon  aranyozott  rámá- 
ban, melynek  kivitelében  remekül  van  egyesítve  a  régi  magyar 
ötvösművészet  a  renaissance  styllel ;  felül  középen  a  fő-  és 
székváros  czímere  paizsban  a  Szent  István  koronával,  alul  a 
vérten  1843—1893.  Két  oldalon  Jókai  arczképei  email  festésben, 
az  egjik  1843-ból  való  saját  festménye  után,  a  másik  a  mostani 
arczképe :  mindkettő  gyémántokkal  körül  kerítve ;  a  ráma  négy 


84 

oLlaláuak  oszlopain  tizeiiliat  fiU<?van  és  zomárcz  művű  paizson 
Jókai  tizenhat  regónyének  czíme  bevésve  ;  a  négy  sarkon  né^y 
boglár  rózsa  gyémántokkal,  rubintokkal,  smaragilokkal  és  igaz- 
gyöngyökkel ékesítve. 

Váxmegyék,  városok,  községek  oklevelei  és  társulatok 
emlék  ajándékai. 

Magyar  Jiőhif/rk  (tjthnlcl.íí. 

A  82  úrhölgy  áit;il  híjnzett  ugyanannyi  négyszögméter  nagy- 
ságú smyrna- szőnyeg. 
Fcsiő-müvészck  szekrénye,  gothicus  remekmű. 

Schickedanz  műépitész  terve  szerint  készítette  Fischof.  A  ké- 
pek és  művészek  névsorozata  a  következő  72  hazai  mavész 
rajzaival  és  festményeivel : 


A  magyar  raűvészek  Jókai  Mórnak  1843 — 1893. 


Anilráskovics  Tamás.  «Kraszna- 
horkan   vízfestménj'. 

Baditz  Ottó,  ónrajz. 

Barabás  Miklós,  « 184S-búl»  víz- 
féstmény. 

Basch  Gyula,  wScynthiai)  szén- 
rajz. 

Benczúr  Béla,  tollrajz. 

Benczúr  Gyula,  vörüskrétarajz. 

Bihari  Sándor,  viztestmény. 

Brandl  Gusztáv, « Mikor  íésiüte- 
lek  ugy-e  nem  téptelek))  víz- 
festmény. 

Brodszky  Sándor,  olajfestmény. 

Bruck  Miksa,  szénrajz. 

Cserna  Károly,  gouache. 

Déri  Xálmán,  « Komaasszony  ta- 
nácsa* vízfestmény. 

Dörre  Tivadar,  "A  két  Treuk», 
gouache. 

Dudits  Andor,  szénraj/.. 

Dux  Zsigmond,  tollrajz. 

Ferraris  Arthur,  «Kártya  partioo 
olajfestmény. 


Frecskay  László,  tollrajz. 

Horti  Pál,  ónrajz. 

Ipolj'i  Sándor,  ónrajz. 

Istvánffy  Gyula,  « Jókai  ligct», 
tusrajz. 

Jankó vies  Gyula,  tollrajz. 

Jendrassik  Jenő,  vízfestmény. 

KacziányOdön  «Alfonzine»  széu- 
rajz. 

Keleti  Gusztáv,  « Badacsony  fj- 
letti)  vízfestmény. 

Klein  Miksa,  «Timea»  ónrajz. 

Knopp  Imre,  «A  tengerszemű 
hölgyu,  vöröskréta  rajz. 

Kocsi  Horváth  Jolán,  ónrajz. 

Koroknyai  Ottó,  «Czigánybárói>, 
vízfesmény. 

Kviesch  Aladár,  vízfestmény. 

László  Fülöp,  ónrajz. 

Lohr  Ferencz,  «Az  aranyem- 
ber* vízfestmény. 

Löschiuger  Hedvig,  vízfestmény. 

Mannheimer  Gusztáv,  gouacho. 

Makai  Philomena,  tollrajz. 


irakai  Pliilomena,  vízfestniéuy. 

Margitay  Tihamér,  ónrajz. 

Márk  Lajos,  sKöszivű  ember 
fiaiból  —  a  narisclie  Leni» 
TÍzfestmény. 

Markovics  Iván,  « Lőcsei  fehér 
asszony*  vízfestmény. 

Mesterházy  Kálmán,  kréta- 
rajz. 

Molnár  Adél,  olajfestmény. 

^Molnár  Géza,  ónrajz. 

Molnár  József,  olajfestmény. 

Moreili  Gusztáv,  tollrajz. 

Munkácsy  Mihály  « Siralomház* 
szénrajz. 

Nadler  Róbert,  vízfestmény. 

Nagy  Lázár,  vízfestmény. 

Németh    Bertalan,  vízfestmény. 

Keográdj-  Antal,  vízfestmény. 

Papp  Henrik,  «Az  első  dér*  toll- 
rajz. 

Pataky  László,  gouache. 

Peske  Géza,  «Az  arany  ember- 
nek»  vízfestmény. 

Rinyi  Ede,  tollrajz. 

Piippl  Eónai  Józsi,  tollrajz. 


Koskovics  Tgnáez,  «Tisza  Eál- 
mánné»   tusrajz. 

Piubovics  Márk,  vízfestmény. 

Schickedanz  Albert,  tusrajz. 

Stetka  Gyula,  vízfestmény. 

Stomo  Ferencz  id.,  vízfestniéuy. 

Storno  Ferencz  ifj.,  <iLöcse» -sáz- 
festmény. 

Strobentz  Frigyes,  «Magyir  pa- 
raszt* vöröskréta  rajz. 

Tahi  Antal,  vízfestmény. 

Telepi  Károly,  •  Odvas  kő*  víz- 
festmény. 

Tölgyessy  Artúr,  vízfestmény. 

Ujváry  Ignácz,  «Fortunatus»  szé- 
piarajz. 

Vágó  Pál,  szépiarajz. 

Yastagh  György,  id.  szépiarajz. 

Vajda  Zsigmond,  krétarajz. 

Vajda  Zsigmond,  gouache. 

Vogel  Hona,  «Tájképi)  olajfest- 
mény. 

Zala  György,  szénrajz. 

Zichy  Mihály,  «Véres  köny^■,  — 
A  fegyvertelen*    vízfestmény. 

Zilzer  Antal,  vízfestmény. 


0  Otthont  írók  és  művészek  társulata  által  felajánlott  arany 
írótoll. 

Adria  niagy.  kir.  tengeri  gőzhajózási  társulat  arany  könyve. 
Felső  táblán  rubintokkal,  smaragdokkal  és  igaz  gyöngyökkel 
kirakott  vésett  díszítés,  középen  zománczos  jelvénye  a  társulat- 
nak, horgony  A  betűvel,  felül  a  magyar  korona,  alul  szalagon 
jelmondat  «Hazának  használj*,  alsó  arany  táblán  Jókai  nevét 
viselő  tengeri  gőzhajó  kivésve ;  belül  aquarell  czímkép ;  Fitune 
látképe,  éi'kező  t Jókai*  gőzössel ;  üdvözlő  lap. 

Aláírva:  Gróf  Szapái-y  István,  Bélaváiy  Burchard  Konrád, 
lovag  Lederer  Sándor,  esetei  Herzog  Péter,  Matlekovich  Sándor, 
báró  MoUing,  Pósch  Gyula,  Kohner  Zsigmond,  Simon  Jakab, 
dr.  Piosenberg  GjTila,  Kuranda,  Szarvassy  Sándor,  Lánczy  Leo, 
Zeyk  A.  József,  Kupecz  Ödön. 

Bécsi  <(  Concordiai>  irodalmi  egylet  diszokmánya. 

Vörös    plüsh    albumban    aranyozottf    ezüst    táblába    bevésve : 


£5 

•  «Der  Wiener  Journalisten-  und  Scliriftsteller-Verein  Concordia, 
emennt  hieniit  Herrn  Moriz  Jókai,  den  liei'\'orragenden  unga- 
rischen  Poeten,  den  Stolz  seiner  Nation,  die  Zierde  der  Welt- 
literatur  zii  seinein  Ehrenmitglied.  —  Wien,  am  5.  Jánner  ISO-t. 
Warhanek,  Prásident,  I.  Wintemitz,  Prasident-Stellvertreter, 
Edgár  Spiegl,  Obmann  des  akad.  Comités,  Dr.  Leo  Pribyl,  Cassa- 
Verwalter,  Dr.  G.  Kohn,  Leopold  Löbl,  Schrj  ftführer,  Wil- 
helm  Frey. 

Történelmi  társulat  diplomája,  kiityahörre  írva,  latin  szöveg- 
gél, Jókai  czímer  kezdőbetűjén,  XVI.  századbeli  mintára,  régi 
vörösréz  capsulában.  —  Aláírva  :  Fr.  Pulszky  prseses,  Alexander 
Szilágyi  secretarius,  Július  Nagy  nótárius. 

Strohl  Alajos.  Bronz  szobor  márvány  talapzaton  magyar 
munkást  ábrázoló,  pihenő  állásban. 

Zala  György.  Jókai  mellszobra  háromszoros  nagyságban. 

Athenaenm.  «A  gondolatit,  bronz  szobor,  Picatdtól. 

Budapesti  vendéglősök.  Ezüst  billikom. 

Petrozsényi  casino.  Allegorikus  szoborcsoportozat,  hányat 
ábrázoló. 

Budapesti  turista-egylet.  Olajfestmény  Spányitól,  a  MáHa- 
makk- zárdát  ábrázoló.  Fráter  György  regényből. 

Szepsi- Szent- Györgyi  jótékony -nőegylet  ezüst  koszorúja. 

Löfkovics  Arthur  debreczeni  ékszerész.  Jókai-medaillon,  inibin 
és  smaragddal  ékítve,  túliapján  Pannónia  zománczfestésü  képével. 

Ludvig  János  budapesti  mézeskalácsos  és  viaszkmü  nagyiparos 
Jókai  arczképe  kerettel,  viaszkból. 

József-falvai  bukovinai  csángó  község.  Népm^unka,  remek  sző- 
nyeg,  hímzett  kendőkkel. 

Abaúj-Tornomegye.  Díszalbum,  fehér  bőrkötés,  aranyozott  ke-. 
réttel,  középen  vármegye  czímere:  fenn  koronás  sas,  paizson 
három  arany,  három  vörös  sáv,  kék  mezőben  fehér  galamb.  — 
Okirat  aláírva  Makkai  Fábián  János  alispán  által. 

Abrudbánya.  Diszalbum,  barna  bőrkötés,  arayiyozott  kerettel, 
középen  város  czímere :  griíf  két  kalapácscsal  markában.  —  Ok- 
irat aláírva:  Boér  Béla  polgármester,  Sturm  Mihály  jegyző. 

Alsó-Fehér  vártnegye.  Diszalbum,  kék  plüshbe  kötve. 

Okmány  aláírva :  Jankafalvi  Csató  János  kir.  tan.   alispán  és 
Hadikfalvi  Török  Bertalan  főjegyző  által.  —  1893  okt.  28. 

Arad  város.  Diszalbum,  barna  bőr,  aranyozott  keretben,  mo- 
nogrammal. —  Okirat  aláírva:  Salacz  Gyula  kir.  tan.,  polgár- 
mester és  Institoris  Kálmán  főjegyző  által.  —  1893  máj.  10. 


Arad  város.  OLlcccl  dibzdobúzhan^  vörös  lúrsomjhól. 

Salacz  Gyula  kir.  tan.  polgáiinester,  Institoris  Kálmán  fő- 
jegyző. —  Decz.  4. 

Barsvámiegye.  Diszalhioii.  fehér  hörhötcs,  czimer  középen:  kH 
templom  közt  harántfiitó  folyana.  —  Okirat  aláírva  Dombay 
Vilmos  alispán  által. 

Baja  város.  Diszalhum,  fehér  hörkőtcs,  renaissance  érczkerettel 
középen  J.  M.  monogrammal.  —  Okirat  aláírva  dr.  Hegedűs 
Aladár  po]gánxiester  és  Erdélyi  Gyula  főjegyző  által.  —  1S93 
máj.  25. 

Békés  megye.  DiszaloHm.  frhér  bőrbe  kötve,  ara))ijozott  keret- 
ben,  középen  vármegye  czímere:  ezüst  paizs  egyik  felén  kard- 
fogó oroszlán,  másikon  bárom  folyó  zöld  mezőben.  —  Dr.  Fábry 
Sándor  főjegyző.  —  Szept.  27. 

Bajmok  községe.  Diszalbum,  vörös  brokátba  kötve. 

Aláírva  Seliossberger  Elvira  Olga,  Eévész  Hugó,  Elirenreicii 
Dezső,  Budanovics  Arpádné,  Essers  János  káplán,  ^Matkovich 
Bertalan  plébános,  Szakács  Mátyás,  Veréb  Kornélia,  Eévész 
Ottó,  Horovítz  Nátbán  és  Czeczilia  által.  —  1893  aug. 

Békés- Gyula.  Diszalbum,  fehér  bőr,  zománczolt  kerettel,  közé- 
pen  városi  ezímer:  fél  paizson  kai'dos  oroszlán,  más  felén  liá- 
rom  folyó  zöld  mezőben.  —  Okirat  aláírva  Dr.  Fábry  Sándor  fő- 
jegyző által. 

Bihar  váivnegye.  Diszalbum,  sötétkék  bőrkötés,  középen  ezil^t, 
arany  és  aczél  ornamentikával.  —  Okirat  aláírva  Szunj-ogh 
Péter  alispán  által.  —  1893  decz.  20. 

Bűiarudvari  község.  Diszalbum,  barna  bőrkötés,  aczél,  bronz 
és  ezüst  ékítményekkel.  —  Okirat  aláírva  Szőke  Sámuel  főbíró, 
Ötvös  Károly  jegyző  és  több  elöljárók  által.  1893  nov.  15. 

Br<<ztcrrze- Naszód  megye.  DiszaUnim,  sötétvörös  bőrbe  kötve, 
középen  hímzett  bársony.  —  Okirat  aláírva :  gr.  Bethlen  Pál 
főispán,  gr.  Lázár  István  alispán,  Kuales  Godofi-éd  főjegyző.  — 
1893  deczember. 

Csanád  vármegye.  Diszalbum,  scirga  bőrkötés,  aranyozott  di- 
Bzítés,  középen  J.  M.  —  Aláírva :  dr.  Meskó  Sándor  kir.  tan. 
alispán.  —  1893  nov.  20. 

Czegléd.  Diszalbum,  vörös  brocatkötés. 

Aláírv-a  Gubody  Ferencz  polgármester  és  Szalay  Sándor  fő- 
jegyző által.  —  1893  máj.  13. 

Debreczen.  Diszalbum,  sajtolt  marokinkötés,  zománczolt  jelvé- 
nyekkel, középen  város  czímere :  legfent  sugárzó  nap,  paizs- 
korona  fölött  lángok  között  lebegő  phoeníx,  paizson  agnus  Dei, 


SS 

lábaival  két  kitárt  könyvön,  fölötte  egy  pálmafa,  zománcz  fes- 
tésben. Belül  egész  lapra  irott  diploma,  régi  miniatur  festéssel. 
Aláírva:  Simonffy  Imre  kir.  tan.  polgármester,  Vértesy  István 
főjegyző.  —  1893  máj.  25. 

Eperjes  város.  Diszalhmn,  vörösbarna  marokinha  kötve,  ara- 
nyozott, zománezos  keretben,  város  czimerével.  Felül  griff,  egyik 
markában  kardra  tűzött  koronát,  másikban  három  piros  rózsát 
tartva,  paizson  négy  szakaszba  osztott  oroszlán  és  kétfejű  sas ; 
oroszlán  oszlopot  tart,  sas  gyöngyvirágot.  Belül  huszonhat  kép 
Eperjes  városából  és  egy  allegoi-ia.  Aláin-a  Fulirman  Andor 
polgármester,  Kyss  Géza  főjegyző  által. 

Eger  város.  Díszalbutn,  barna  bőr,  vörös  és  kék  bái'S07iy  kötés, 
város  czimerével:  kigyó,  egyszarvú  és  phoenix  egy  vár  fölött. 
Okirat  aláirva  Gronay  Sándor  polgármester  és  Dálnoky  János 
főjegyző  által.  —  1893  okt.  23. 

Fehér  vármegye.  Díszalbum,  sötétzöld  bőrbe  kötve,  középen 
sárga  plüsh.  Középen  megye  czímere:  Szent  István  király  fel- 
ajánlja koronáját  a  boldogságos  szűz  anyának,  ország  czímere  előtt 
térdepelve.  Aláírva  Sárközy  Aurél  csász.  és  kir.  kamarás  al- 
ispán által. 

Fiume.  Diszalbiim,  barna  bőrkötés,  czhner :  két  egy  irányba 
néző  fekete  sas,  egy  ömlő  amphorára  lépve,  felül  Szent  István 
koronája,  alul  jelmondat  <(Indefieíenteri),  belül  olasz  nyelven 
díszpolgári  oklevél.  Pelletich  podesta,  Francesco  Polesi  titkár. 

Gyöngyös.  Díszalbum,  plüsh  kötés  monogrammal. 

Okirat   aláírva    Balogh    Gjo^ila   polgármester,    Baltás   Ferencz 
főjegyző  által.  —  1893  nov.  6. 

Győr  város.  Oklevél  pergcmienen,  művészi  festésű  kerettel. 
város  czimerével,  díszdobozban,  barna  bőrből;  város  czímere  zo- 
máuczczal :  paizs  egyik  felében  szt.  Benedek,  másikban  várkapu- 
torony, alatta  három  folyó  vörös  mezőben.  —  Zechmeister  Ká- 
roly polgármester,  Kiss  Ferencz  főjegyző.  —  1893  máj.  13. 

Gyula  város.  Oklevél,  barna  bőr  díszdobozban,  pergamenre 
Írva,  város  czimerével  (boldogs.  szűz  anya  glóriában).  —  Ruttkay 
Béla  polgármester,  Popovics  Justin  főjegyző.  —  April  29. 

Hajdú-Szoboszló.  Díszalbum,  barna  bőrbe  kötve,  zománezos 
sarkokkal.  —  Okirat  aláirva  Túiy  Albert  polgármester,  Szívós 
Géza  főjegyző  által.  —  1893  juu.  25. 

Hódmezővcisárhely .  Díszalbum,  kék  bársonykötés,  aranyos  ke- 
retben, középen  város  czímere :  vöi-ös  mezőben  három  nyilat 
markoló  pánczélos  kar,  nap  és  félhold.  —  Dr.  Baksa  Lajos  pol- 
gármester, Kmetyko  József  főjegyző.  —  1893  nov.  22. 


89 

Hiinyad  vármegye.  Biszalhum,  vörös  plmhhe  kötve. 

Aláírva  Hollaky  Arthur  alispán  által.  —  1893  decz.  28. 

Jász- Xagy-Ktin- Szolnok  vái^iegye,  diszaloum,  zoniánczos  di- 
szitésií  táblával,  középen  vármegye  czímere :  paizs  felső  része 
egyik  felén  ezüst  túzok,  másikon  kétfarku  arany  oroszlán,  fél- 
hold és  csillag.  Középső  szakaszban  három  ezüst  folyam,  alsó- 
ban fehér  lovon  vágtató  vörös  mhás  lovag  kürttel,  paizszsal. 
Oklevél  díszes  keretben.  —  Aláírva  :  Bagossy  Károly  főjegyző.  — 
1893  nov.  23. 

Komárom  megye.  Diszcdhum,  vörös  plüshhe  kötve. 

OkLrat  aláírva  Ghyezy  alispán  által.  —  1893  decz.  21. 

Komárom  város  üdvözlete.  Diszalbum,  fakó  hő'rhe  kötve,  ara- 
nyozott  kerettel,  középen  város  czímere :  hánnas  torony  két 
csillaggal.  Okirat  elején  aquarell  initiale,  mely  a  vár  fokán  levő 
márványszűzet  mutatja.  Aláírva :  Tátray  József  polgármester, 
Domány  János  főjegyző.  —  1893  decz.  19. 

Kolozsvár.  Diszalhwn,  barna  bőrbe  kötve,  zománczolt  aranyos 
keretben,  közepett  város  czímere  :  hármas  torony  ;  belül  művészi 
rajz,  alvó  oroszlánt  ébresztő  genius,  «Salve»  feliratot  tartva. 
Három  lapon  régi  miniatüi-e  festmények  és  hetükben  az  okirat. 
Aláírva  Albaeh  Géza,  kir.  tan.  polgármester,  dr.  Szabó  Gyiüa 
föjeg^'ző  által. 

Kolozs  megye.  BiszaUann,  barna  bőr  és  bársony,  aranyos 
jelvényekkel.  —  Okirat  aláírva  Béldi  Ákos  főispán,  Gyarmathy 
Miklós  alispán,  Bonis  István  főjegyző  által.  —  1893  nov.  30. 

Kecskemét  váro'<.  Díszalbiim,  fehé^-  bőr  tábla,  zománczolt  ércz- 
kerettel,  középen  város  czímere  :  felül  remekművű  Szent  István 
koronája,  paizsban  vörös  mezőben,  hármas  zöld  halmon  ágas- 
kodó ezüst  kecske.  Okirat  aláírva  Lestár  Péter  polgármester 
és  ifj.  Bagi  László  főjegyző  által.  —  1893  ápril  24. 

Krassó- Szörény  megye.  Diszalbum,  tengerkék  bőrbe  kötve, 
középen  bíborszín  bársony,  aranyozott  kerettel.  Középen  egyesült 
raegyeczímerek.  Elsőn  balról  Duna  folyam  híddal,  fenn  nap 
és  hold,  jobbról  vörös  mezőben  méhköpü,  alul  zöld  erdő  fa- 
növő  óriással.  Másodikon  felül  tornyos  vár  ország  czímerével, 
alatta  folyam,  lefelé  fordult  félholddal.  —  Okirat  aláírva  Litsek 
Béla  alispán  által.  —  1894  jan.  4. 

Kőszeg.  Diszalbum,  kék  plüshbe  kötve,  középen  város  czímere, 
koronázott  torony.  —  Okirat  aláírva  Típka  Félix  polgármester, 
August  János  jegyző  által.  —  1893  decz.  22. 

Ki s-Kun- Félegyháza.  Diszalbum,  fehér  bőrkötés,  aranyos  ke- 
rettel ;  középen  város    czímere  :    bástyatorony,  kapujában  áUó 


90 

alabárdos  vitéz,  arany,  zománcz  és  oxydált  ezüst  ékítés,  függő 
pecsét.  —  Aláírva :  dr.  Zámbó  Géza  polgármester,  Ulrich  István 
főjegyző.  —  1893  nov.  22. 

Kisújszállás.  Diszalbum,  fehér  bőrkötés,  aranyozott  jelvények- 
kel, városi  czímer  :  pánczélos  kar  liárom  buzakalászszal.  —  Ok- 
irat pergamenen,  aláírva  Gaal  Vilmos  polgármester  és  Imo 
Mihály  főjegyző  által.  1893  nov.  IG. 

Kis-Küküllő  megye.  Diszalbum,  sárga  bőrkötés,  zománczolt 
sarkokkal,  középen  megye  czímere  :  szölőfürtöt  tartó  griff,  aczél 
és  aranyból.  —  Okirat  aláírva  Gál  Domokos  alispán  által.  — 
1893.  okt.  14. 

Kassa.  Díszdoboz,  préselt  marokin,  belül  okmányon  város  czi- 
mere:  boldogságos  szűz  ölében  paizs,  azon  fent  három  liliom, 
középen  négy  folyó  vörös  mezőben,  fehér  sas  fele,  alul  liliomok, 
függő  pecsét.  —  Münster  Tivadar  polgármester,  Kozora  Vincze 
főjegyző.  —  1893  ápril  27. 

Kézdivásárhely .  Oklevél,  kék  selyem  diszdobozban,  pergamenen, 
művészi  festésű  antik  minta  szerinti  kördíszítéssel,  felül  Jókai 
arczképével,  alant  a  város  látképével,  város  ezímerével  (szekeret 
hajtó  férfi,  szekéren  három  búzakalász),  függő  pecsét.  — 
Szept.  29.  Karatnai  Bartók  Károly  polgármester,  Varga  József 
főjegyző. 

Kis- Kun- Halas.  Oklevél,  diszdobozban, pergamenre  irva,  város 
ezímerével  (ország  heroldja  paizszsal,  puzdrával,  csatabárddal, 
tegezzel,  lábainál  három  ezüst  hal).  —  Dr.  Tóth  Kálmán  polgár- 
mester, dl".  Babó  Mihály  főjegyző. 

Libetbánya.  Diszalbum. 

Aláírva  Lehotzky  Nándor  biró  és  Kécsey  Béla  jegyző  által.  — • 
1894  jan.  6. 

Lőcse.  Diszdoboz,  vörös  bársony.  Belül  művészi  festményü 
díszítés.  —  Sümegy  Kálmán  polgármester,  Fleischhakker  Lajos 
főjegyző.  —  April  19. 

Losoncz.  Oklevél  pergamenen,  függő  pecséttel,  fehér  bőr  disz- 
tokban.  —  Török  Zoltán  polgármester,  Draskovics  Ede  főjegyző. 
Decz.  13. 

Maros-Torda  megye.  Diszalbum,  fehér  bőr  és  kék  bársonyba 
kötve,  zománczos  aranyozott  keretben,  monogx'ammal.  —  Okirat 
aláírva  Sándor  László  alispán  és  Dcsa  Elek  főjegyző  által.  — 
1893  decz.  23. 

Mezőtúr  város.  Diszalbum, sárgabörkötés,  aranyozott,  zománcz 
és  filigrán  keret.  Középen  város  czímere  :  korona,  hliom  és  rózsa, 
körirat:   «Mezőtúr  város  közönsége  Jókai  Mórnak)),  függő  pecsét. 


01 

Okirat  aláírva  :  Mészáros  Aladár  polgármester,  Talán  Gábor  fő- 
jegyző. —  1893  noY.  21. 

Mch^iarossziget.  Nagyméretű,  diszalbnm,  bíborvörös  bársony- 
ban,  függő  pecséttel,  belül  okirat  rajzokkal,  initialékkal  díszítve, 
középen  város  czímere :  félpaizson  bölényfő,  másikon  liliomok. 
Aláírva  Mandics  József  polgármester  és  Darvay  Béla  főjegyző  által. 

Miskolcz  város.  Diszalbum,  vörös  bőr,  zomáiiczolt  sarkokkal, 
középen  város  czímere,  magj'ar  férfi  jobbjában  búzakalász,  bal- 
jában szüllőfürt.  —  Okirat  aláírva:  Soltész  Nagy  Kálmán  kir. 
tan.  polgármester,  Diószegliy  Györgj'  főjegyző. 

Makó.  Diszdoboz,  kék  bőrben,  okmány  pe^^gamen,  város  czime- 
rével :  két  fehér  galamb,  kereszt  kígyóval,  függő  pecsét.  —  Ma- 
jor Miklós  polgármester.  Bakos  Ferencz.  —  1893  máj.  S. 

y agykanizsa  város.  Diszalbum,  táblája  arany  ázott  ezüst  rámá- 
val,  középen  a  város  czímere :  koronás  egyfejű  fekete  sas,  cső- 
rében cserfaág,  egyik  markában  félhold,  másikban  csei-füzér. 
Az  oklevél  pergamenen  aláírva :  Babochay  György  polgármester 
és  Lengyel  Lajos  főjegyző.  —  1893  okt.  5. 

Nagykőrös.  Díszalbum,  vörös  bőrkötés,  bronz  és  ezüst  díszítés, 
középen  J.  M.  —  Aláírva:  Kálmán  polgármester  és  Molnár  Ge- 
deon főjegyző.  —  1893  okt.  29. 

Nagybánya.  Díszdoboz,  kívül  két  kalapács,  díszoklevél  művészi 
rajzkerettel.  —  Tm-man  Olivér  polgármester,  Gellért  Endre  fő- 
jegyző. —  1893  decz.  6. 

Nagy-Kikinda.  Díszalbum,  tenger-kék  bőrkötés,  aranyozott  ke- 
retben.  középen  város  czímere:  vörös  szív  fölött  kardos  kar, 
feltűzött  fejjel.  —  Okirat  aláírva  Teveszky  Kristóf  polgármester 
és  Aiigusztin  Miklós  főjegj'ző  által.  —  1893  nov.  27. 

Nógrád  vármegye.  Diszalbum,  fehér  bőrkötés,  zománczos  ara- 
nyozott  kerettel,  középen  vármegye  czímere :  pánczélos  vitéz, 
jobbjában  kard,  baljában  nemzeti  czímeres  paizs. —  Okirat  alá- 
írva Sczitovszky  alispán  által.  —  1893  nov.  12. 

Nagyvárad.  Diszalbum,  fekete  kötés. 

Aláírva  Sal  Ferencz  kir.  tan.    polgármester,    Eácz  Mihály  fő- 
jegyző által.  ~  1893  nov.  9. 

Nyitra  megye.  Díszalbum. 

Pécs  város.  Okirat,  selyem  díszdobozban,  művészi  festésű  ke- 
rettel, város  czímerével,  függő  pecséttel.  —  Kardos  Káhiján  fő- 
ispán, Aidinger  János  polgármester.  Majoros  főjegyző. — Máj.  17. 

Pest-Pilis- Solt-Kis-Kun  megye.  Díszalbum,  aranyozott  ezüst 
sarkokkal,  középen  koronát  és  országalmát  tartó  kétfarku  orosz- 
lán, alsó  mezőben  kardot  tartó  magjar  vitéz.  —  Aláírva  Föld- 


r,3 

vái*y  Mihály  alispán,  Hajós  József,  Szivák  Imre,  Dalmacly  Győző, 
Taliy  Lajos,  Kudnay  József  küldottségi  tagok  által.  —  1893 
november  29, 

Pozsony  város.  Díszalhum,  fehér  bőrkötés,  aranyozott  antik 
zománczú  rámában,  közepett  a  város  czimere :  liáiTnas  bástya- 
torony. Az  okirat  belül  egyetlen  nagy  lap,  régi  mintázatú  mi- 
niatűr festéssel,  középen  a  Jókai-család  nemesi  czímerével, 
oldalt  a  régi  Pozsony  látképével,  kétfelől  a  város  és  ország  czí- 
mereivel.  —  Aláirva  Tallér  Pál  li.  polgármester  és  Brolly  Tiva- 
dar főjegyző  által. 

Pápa  város.  Díszalbum,  kék  és  vörös  bársonykötés.  Belül  mii- 
vészi  aquarellekkel.  —  Osváth  Dániel  polgármester,  Lamperth 
Lajos  főjegyző. 

Rimaszombat.  Diszalbum,  fehér  bőrkötés. 

Aláirva  Szabó  Györgj^    polgármester.   Nagy    Ferencz  főjegyző 
által.  —  1893  ápril  20. 

Sáros  vármegye.  Diszalbum,  kék  bőrkötésben,  megye  czimeré- 
vel :  hegyek  és  vizek  közül  kiemelkedő  nemtő,  koronát  magasra 
emelve.  —  Okirat  pergamenen  aláirva  Szinnyei  Merse  István 
alispán  —  1893  nov.  6. 

Selmeczbánya.  Diszalbum. 

Aláirv'a  Ocsovszky  Vilmos  polgáimester.  —  1893  okt.  17. 

Somogy  megye.  Okirat,  díszdobozban,  zöld  plüsh,  aranyos 
foglalattal.  —  Maár  Gyula  alispán.  —  Nov.  23. 

Sopron  város.  Diszalbum,  vörös  és  fehér  bőrbe  kötve,  arany o-- 
zott  kerettel,  középen  J.  M.  név  kezdőbetűkkel.  Belül  kezdő  lap, 
barokk  stilben  festett  aUegoricus  kép,  felül  két  hölgyalak,  egyik 
a  Hétköznapokat,  másik  a  Fráter  Györgyöt  jegyzi  fel,  középen 
Jókai  mellképe,  a  boltíven:  «A  világnak  él,  ki  a  hazának  él», 
alább  a  város  czimere,  legalant  Sopron  mai  látképe.  —  Okirat 
aláirva  Fink  János  kir.  tan.  polgármester  és  Eeichenhaller  Béla 
főjegyző  által. 

Szathmár- Németi  város.  Díszalbum,  fehéi-  bőrkötés,  ezüst  sar- 
kokkal,  középen  város  czimere  :  vártorony,  pálmákkal,  várkapun 
griff.  —  Aláirva  Böszörményi  Károly  kir.  tan.  polgármester  és 
Joó  Gábor  főjegyző  által.  —  1893  nov.  13. 

Szabadka  város.  Tengerkék  bőrkötés,  táblája  zománczozott 
érez,  almandin  kövekkel,  középen  város  czimere :  felül  a  boldog- 
ságos szűz  anya  és  szent  Anna  képe,  alul  kardot  fogó  oroszlán : 
czímer  fölött  korona,  függő  pecsét.  —  Okirat  pergamenlapon, 
aláirva  Gyorgyevich  polgánnester,  Vojnits  Félix  főjegj-ző  által. 
1893  szept.  14. 


I 


93 

Szarvas  város.  Di^zalhum,  hantahor  cslilaszin  plüshkőtés,  ara- 
nyos kerettel,  monogi-ammal.  —  Melis  György  biró,  Dancs  Béla 
I.  jegyző.  —  Nov.  28. 

Szeged  város.  Diszalbum,  világoskék  bársony  tábla,  ezíist  zo- 
mánczos  keretben,  négy  s<arkán  türkisekkel,  középen  város  czí- 
mero :  felül  koronás  ezíLst  sisakos  fö,  azon  fehér  bárány ;  paizs 
egyik  felén  két  fehér  sáv,  másikon  kétfejű  sas  fele,  markában 
jogarral,  függő  pecsét.  —  Oklevél  aláirva  Pálffy  Fei-encz  polgár- 
mester és  dr.  Tóth  Pál  főjegyző  által.  —  1S93  nov.  29. 

Székes-Fehérvár.  Díszdoboz,  disznóbőr,  ezüst  foglalat,  ezüst 
czímer  kívül,  egjrfelől  város  czimere,  másfelöl  a  Jókai  czímer.  — 
Havranek  József  polgármester,  Tóth  István  főjegyző.  1893 
ápril  27. 

Szatlimár-Németi.  Diszalbum,  barna  bőrkötés,  aranyos  és  ezüst 
kerettel,  középen  ezüst  paizson  « Jókai  Mórnak*.  — •  Aláirva 
Böszörményi  Károly  kir.  tan.  polgármester,  Joó  Gábor  főjegyző 
által.  —  1893  máj.  JO. 

Székelyudvarhely.  Díszalbíim,  kék  bársonykötés,  aranyozott 
kerettel,  középen  S.  U.  monogramm  zománczban.  Belül  okirat 
egész  lapon,  diplomaszerűen  művészi  kivitelű  miniatiir  festmé- 
nyekkel. —  Aláirva  Kassai  Farkas  Ignáez  polgármester,  Pálffy 
Károly  főjegyző  által.  —  1893  szept.  18. 

Szombathely.  Diszalbum. 

Okirat  aláirva  dr.  Török  Sándor  polgármester,  Csedera  Gyula 
aljegyző  által.  —  1893  okt.  31. 

Szeged  vá7'0s.  Diszalbum,  testszin  selyem  boríték. 

Okirat    aláirva   Pálffy    Ferencz    polgármester  és  Tóth  Pál  fő- 
jegyző által.  —  1893  nov.  29. 

Szilágy  megye.  Diszalbum,  aranyos  filigrán  kerettel,  középen 
kettős  czímer.  Jobbról  kétfelé  osztott  paizson  kalászt  és  szőllő- 
förtöt  tartó  kar,  alatta  iramszarvas,  más  felén  három  folyam 
vörös  mezőben ;  zöld  hegyen  fehér  felleg\ár.  Balnil  kétfarku 
oroszlán,  és  olajágat  tartó  galamb  vörös  paizsban.  Zománez- 
munka.  —  Szikszay  Lajos  kir.  tan.  alispán.  —  Nov.  16. 

Sepsi-Szt.- György.  Diszalbum.  Belül  művészi  aquarellekkel  és 
válogatott  jelmondatokkal.  —  Benedek  János  elnök.  Darvas 
Lajos  titkár. 

Temesvár.  Diszalbum,  fehér  bőrboriték,  ezüst  kerettel,  négy 
szegletén-  ezüst  dombortükrök,  középen  város  czimere,  két  ágas- 
kodó fehér  méntől  tartva,  bal  szakaszában  négy  ezüst  folyam 
vörös  mezőben,  jobbon  vártorony  két  keresztes  lobogóval.  Alul 
hét  tornyú  város,  kék  égen    arany    nap,    ezüst  féDiold.  Középen 


94 

kétfejű  sas.  —   Aláírva  Telbisz  Károly  polj^ármpster,    Geml  Jó- 
zsef főjegyző  által.  —  1893  jun.  28. 

Tolna  vármegye.  Diszalhum,  remek  szép  fényes  antik  bőrbe 
kötve,  rococo  díszítésekkel  aranyozott  ezüstből,  felső  fülkében 
megye  czímere  miniatűr  festésben:  Szent  István  király  trónián 
ülve  ;  alsó  fülkében  költészet  múzsája  festményben.  —  Okirat 
aláírva :  Simoncsics  Béla  alispán.  —  1893  május  30. 

Torda-Arcnxyos  vánnegye.  Okirat,  díszdobozban  aranyozott 
állványnyal.  —  Gróf  Bethlen  Géza  főispán,  Eédiger  Béla  alispán, 
Nagy  Olivér  főjegyző.  —  Máj.  26. 

Torontál  megye.  Okirat,  ÍOOO  frtos  alapítvány  Jókai  Mór  ne- 
vére, közmivelődési  czélra.  —  Szamosujvári  Némethy  László 
alispán.  —  Szept.  4. 

Torda  város.  Diszalbum,  barna  bőrkötés,  zománczos  sarkok- 
kal, középen  város  czímere  :  szent  László  király  sziklahasadékon 
lovával  átugratva.  —  Okirat  aláírva  Lászlófalvy  Velícs  Ödön 
polgármester  és  Nesselfeld  Miklós  főjegj'ző  által.  —  1893  jun.  3. 

Túrkeve.  Díszalbum. 

Újvidék.  Diszalbimi,  barna  bőrkötés,  aranyozott  zománczos 
kerettel,  középen  város  czímere :  hármas  bástyatorony,  fölötte 
galamb  olajággal,  alatta  zöld  mező  a  Duna  folyammal.  —  Okirat 
aláírva  Flatt  Victor  főispán,  Petry  Popovich  István  polgármes- 
ter és  dr.  Demeterovich  Vladimír  által.  —  1893  nov.  18. 

Ungvár.  Diszalbum,  fehér  bőr,  középen  Jókai  családi  czimere. 
Okirat  aláírva  Fincziczky  Mihály  polgármester,  Eöi-y  Elek  fő- 
jegyző által.  —  1893  ápril  1.5. 

Vas  vármegye.  Diszdoboz,  belül  okirat,  várm  jye  czímet-évcl  : 
koronán  álló  struczmadár.  —  Dr.  Károly  Antal  kir.  tan.  alispán. 
1893  decz.  4.  —  Kívül  zománczolt  monogramm. 

Veszprém.  Diszalbum,  fehér  brokátkötés. 

Aláírva  Kovács  Imre  polgármester,  Vikár   Lajos   főjegyző.  — 
1893  nov.  28. 

Vizakna  város.  Oklevél  zöld  plüsh  dobozban. 

Szőcs  József  polgármester,  Koncz  Lajos  jegyző.  —    Decz.  15. 

Zenta  város.  Diszalbum,  ba^ma  bőrkötés,  aranyozott  és  ezüst 
kerettel,  czímpaizson  város  czímere :  zománczban  paizsos  magyar 
vitéz.  —  Boromisza  János  polgármester.    Dudás  János  főjegyző. 

Zilah.  Díszalbum ,  fehér  bőrkötés,  ezüst  sarkokkal,  középen  J.  ^f. 
Aláírva  Péntek  Farkas  polgájrmester  és  Czeglény  Miklós  főjegyző 
által.  —  1893  okt.  22. 

Zala  vármegye.  Diszalbum,  szederjes plüshbeköt^e,  aranyozott 
kerettel,  középen  sárga  brokát,  megye  czímerével:  kék  mezőben 


95 

korona,  középen  fehér  sávban  egy  nyílvessző.  —  Okirat  alá- 
írva :  Zala  vái-megye  közönsége. 
Zomhor.  Diszalbiim,  sárga  bőrkötés,  város  czimerével:  hármas 
tornyú  bástya,  egyik  ablakából  kék  zászló,  másikból  kardfogó 
kar  nyúlik  ki,  kapu  előtt  két  fegyveres  vitéz.  Függő  pecsét.  — 
Aláirva  Schlagetter  Gyula  polgármester.  —  1S93  máj.  30. 


Testületek,  egyletek  díszoklevelei. 

Sclmcczbánt/a  városi  óvoda  növendéket .  Díszalbum,  képekkel. 

Orsz.  magy.  dnlár egyesület,  Díf^zalhum,  lilaszin  plüshkötés, 
aranyos  keret  és  czímpaizszsal. 

Népnevelők  budapesti  egylete.  Diszalbum,  vörös  plüsh  és  kék 
selyemkötés.  Okmány  dí?zes  rajzzal.  —  Sántba  Lajos  elnök, 
Váradi  Annin  titkár. 

Tanif.óképző  intézet  tanári  testülete.  Diszalburn,  vörös  plüsh- 
kötés,  aranyozott  keret  és  J.  ?.I.  monogramm.  —  Péterfy  Sándor 
elnök,  Nagy  László  főtitkár,  Zirzen  Janka,  Thiiránszky  Iréu,  Ko- 
zocsa  Tivadar,  Komáromy  Lajos. 

Föv.  lII.  ker.  társaskör.  Diszalbum,  zöld  bársony  aranyozott 
keret  és  monogramm  J.  M.  —  Gyulányi  Adolf  elnök,  Hauzer 
Ferencz  titkár. 

Orsz.  polg.  iskolai  tanárok  egylete.  Diszalbum,  kék  plüshkőtés, 
aranyos  keret,  monogramm,  belül  művészi  toUrajzú  kezdőlap. 
Habótliy  Sándor  elnök,  Lád  Károly  alelnök,  Vass  Károly  jegyző. 

Az  *Én  Újságom'!)  albuma.  Fehér  bőrkötés,  a^^any ózott  keret 
és  miniatűr  festés  monogrammal.  Belül  ezer  gyermek  fénj'képe, 
az  «Én  Újságom')  olvasóié. 

A  kir.  József  műegyetem  liallgatói.  Diszalbum,  aranyozott  ke- 
rettél, monogramm  J.  M.  —  Belül  kezdőlap  aquarell  festmény- 
nyel, rózsák,  nefelejtssel.  —  Ifj.  Scbimanek  Emil  elnök,  Korom- 
pay  Frigyes  s.  e.  elnök,  Zboray  János  alelnök,  Vay  Sándor 
titkár.  Összes  tagok  aláírásai. 

Mária-Dornthea-egylet.  Diszalbum,  feh&r  brocatkötés,  ezüst 
díszítéssel.  —  Gr.  Csáky  Albinné  elnök,  Bischitz  Dávidné  al- 
elnök, Hericb  Károlyné  alelnök,  Tóth  József  alelnök,  Zirzen 
Janka  pénztárnok,  Radnai  Jenőné  titkár.  Lovag  Falk  Zsigmond 
ellenőr,  Sebestyénné  Stettina  Hona,  Berta  Flóra  jegj'ző,  Dorog- 
sághy  Dénesné  jegyző. 

Országos  szinészegylet.  Diszalbum,  fekete  bőrkötés. 

Tartalma  a  Jókai  Mór  színmüveiből  megtartott  díszelőadások 


96 

színlapgyűjteménye.    Okirat   pergamenen.    —    Hoffman    László 
elnök,  Eényei  István  irodaigazgató,  Vedres  Gjaila  titkár. 

Huny  ad  megyei  tanitó-egylet.  Diszokmány. 

Boga  Károly  elnök,  Borostyány  Béláné  alelnök,  Sziklay  Gyula 
titkár. 

Gizella  egylet  Bécs.  Diszalbuw,  barna,  fényes  bőrkötés,  ara- 
nyozott ezüst  díszítés  és  monogramm  J.  M. 

Székesfehérvári  Vörösmarty -kör.  Diszalbum,  kék  bőr  és  bár- 
sonykötés,  aranyozott  és  zománczolt  keret,  középen  Jókai  csa- 
ládi czímer.  —  Vértessy  József  igazgató,  Czapáry  László 
titkár. 

Országos  magyar  iskola  egyesület.  Okirat,  palatábla  utánzatú 
tokban.  Belül  tollrajzú  kezdőlap  —  Mágócsy  Károly  elnök, 
dr.  Buday  József  jegyző. 

M.  0.  közp.  Fröbel  egylet.  Diszalbum,  hímzett  borítékkal. 

Özv.  Eosenzweig  Sapliir  Sarolta  alelnök,  Kngler  Jánosné  pénz- 
tárnok, Kauders  HeiTnina  ellenőr,  dr.  Virava  József  jogtan., 
Cseckel  Győző  titkár. 

Assicurazione  Generáli  Budapest.  Diszalbum,  vörös  bársony- 
kötés,  filigrán  díszítés,  Jókai-czínaer  középen.  —  Aláírva  Hege- 
dűs Sándor,  Piott  József  s  több  tag  által. 

Magyar  általános  takarékpénztár.  Diszalbum,,  zöld  plüshbe 
kötve,  aranyos  keretben,  Jókai-czímer  középen,  belül  aquareli- 
festményü  kezdőlap.  —  Aláírva  Hegedűs  Sándor  elnök,  Bekk 
Miksa,  Besso  Leipziger  Vilmos,  Franki  J.,  Beck,  Eott  József, 
Kronberger  Lipót. 

Assicurazioni  Generáli  Trieste.  Diszalbum,  fehér  bőrkötés, 
filigrán  díszítés,  Jókai-czínaer  zománcz  festésben.  —  Aláírva 
Moi-purgo,  Besso  s  több  igazgató-tag  által.  —  Olasz  és  magyar 
szöveggel. 

Mérnök-  és  építész-egylet.  Diszalbum.  faragott  bőrtábla,  alle- 
goriás  képpel,  belül  Komárom  látképe  aqiiarell.  Aláírva  K.  Lip- 
thay  Sándor  elnök,  Fittler  Kamill  titkai-. 

Segesvári  Casino.  DiszaVmm. 

Horváth  László  elnök,    Balázs  Imre  jegyző.  —  1893  nov.  20. 

Nagy-Kükidlői  Tanító  egyesület.  Diszalbum. 

Benedek  Mihály  elnök,  Csulak  Lajos  titkár.  —  1893  decz,  28. 

Pozsonyi  jogász  ifjúság.  Diszalbum,  zöld  bársony,  aranyos 
díszítéssel.  P.  J.  I.  monogramm. 

Gyet^m.ekbarát-egyesülot.  Diszalbum,  kék  bőrkötés,  diszfestésü 
diploma.  —  Berecz  Antal  elnök,  dr.  Neumann  Ái-minné,  Hosszú 
Józsefné.  Semler  Sáudorné. 


97 

Magyar  Földrajzi  Társaság.  Diszalhtim,  vörös  brocatkötés. 
Belül  díszfestményü  lap.  —  Dr.  Ei-ődy  Béla  elnök,  Berecz  Antal 
főtitkár. 

Budapesti  könyvkereskedő  segédek  egylete.  Diszalhum,  vad- 
galanabszín  brocatkötés.  —  Stokovszky  Antal  elnök,  Wiesner 
Jakab  titkár,  Levitter   Győző   alelnök,   Eeich   Bernát    altitkár, 

'  Weinberg  Gyula  pénztárnok. 

Szegszárdi  Casino-egylet.  Díszalbum,  barna  bőr,  zománczos 
kerettel  és  paizszsal.  —  Fördös  Vilmos  elnök,  Dicenty  Géza 
jegyző. 

Pápai  Jókai-kör.  Diszalbiim,  vörös  plüshbe  kötve,  aranyozott 
szegletekkel.  —  Fenyvessy  Ferencz  elnök,  dr.  Kapossy  Lucián 
titkár. 

Eötvös-alap  országos  tanító -egylete.  Diszalbiim,  fehér  plilsh, 
nenazetiszín  sávval,  aranyos  kerettel.  Okirat  három  lapja  mű- 
vészi rajzokkal  díszítve.  —  Péterfy  Sándor  elnök,  Lakics  Ven- 
del, Luttenberger  Ágost,  Jenéi  József,  Kurz  Sámuel,  EolLer 
Mátyás,  Sebestyén  Gyula. 

Nemzeti  zenede.  Díszalbtim,  testszín  bőrkötés,  aranyozott  ke- 
retben, J.  M.  monogramm.  —  Gróf  Zichy  Géza  elnök,  Bartay 
Ede  kir.  tan.  igazgató,  Gerlóczy  Károly  alelnök,  Vajdafy  Emil 
titkár.  —  1893.  decz.  17. 

//.  kerületi  polgári  kör.  Diszalbum,  vörös  plüshkötés. 

Delmedico  Ágoston  elnök.   Hermán    Gyula  jegyző.  —    1894 
jan.  6. 

Magyarországi  kereskedelmi  utazók  egyesülete.  Díszalbum, 
fehér  bőrkötés,  aranyozott  szegletek.  —  Guttman  Ádám  elnök, 
dr.  Guttman  Adolf  titkár.  —  1894  jan.  6. 

Marosvásárhelyi  ügyvédi  kamara.  Diszalbum,  zöld  plüshkötés, 
ezüst  monogramm.  J.  M.  —  Csongvay  Lajos  elnök. 

Újvidéki  magyar  Casino.  Diszalbum,,  fehé)'  bőrkötés,  aranyo- 
zott zománczos  díszítés  t  monogramm  J.  M.  —  Eohonyi  Gyula 
elnök,  Profuma  Eóbert  titkár.  —  1893  decz.  17. 

Soproni  irodalm,i  és  művészi  kör.  Vörös  plüshkötés,  renais- 
sance  stylu  művészi  festményű  diploma.  —  Hoífmann  Pál  elnök, 
dr.  Berényi  Pál  titkár. 

Sáros  megyei  jótékony  nőegylet.  Diszalbum,  vörös  plüsh  him- 

'   zéssel.  —  Kubinyi  Albertné  elnök,   Krayzell  Aurélné   alelnök, 

i  Horváth  Ödön  titkár. 

Budapesti  hegyvidéki  tourista-egylet.  Díszalbum,  barna  bőr- 
kötés, külső  lapon  svábhegyi  tájkép  művészi  festménye,  belül 
aquarell.  —  Eákosfalvi  Mérő  János  kir.  tan.  elnök. 

Jókai :  A  iubilenm  története.  7 


98 

Mcgyarorfizf'irji  tanilók  orsz.  hlzoft^^árja.  D'szalhnm,  vöro^  hőr- 

és  kék  bársony  kötés,  ezüst  sarkokkal,  paizson  rnonogramm  J.  M. 

Lakits  Ventlel  elnök.  Szabó  Bugáth  László  titkár. 
Országos  nökcpzö-egycsület.  Diszalhum,  vörös  brocatkötés. 

Özv.  Veres  Pálné    elnök,   özv.    gr.    Teleky    Sándorné  alelnök, 

özv.  Majtliényi  Alajosné  alelnök,  Eudnay  Józsefné  alelnök,  özv. 

Szathmáry  Király  Pálné  ellenöi",  özv.  Gönczj'  Pálné  pénztárnok 

és  választmányi  tagok. 
Királyi  Magyar   Természettudományi    Társulat.    Diszalbum, 

barnavörös  bőrkötés.  —  Szily  Kálmán  elnök.  Lengyel  Béla  titkár. 
Felső  nép  és  polgári  iskolai  tanítók  és  tanitónok  orsz.  egylete. 

Diszalbum,    fehér    brocatkötés.    —    Gyertyánffy  István  kir.  tan. 

elnök,    dr.   Kiss    Áron    alelnök,    dr.    Kerékgyártó  Elek  alelnök, 

dr.  Baló  József  titkár. 
Pozsonyi  Toldy  kör.  Diszalbum,  vörös  bársony  és  fehér  brocat- 

kötés.  —  Dr.  Scliwamosky  Victor  elnök,  Güdölle  Gábor  főjegyző. 
Szegedi  hölgyek  alapitványi  okirata.  Diszalbum-,  brocatkötés, 

belül  Jókai  nevére  alapítványi  okirat  2000  koronáról,  melynek 

kamatai  négy  évenkint  irodalmi    munkálatokra  tűzetnek  ki.  — 

Keméndy  Drucker  Irma  elnök,  Szlubáné  Pataky  Irma  társelnök, 

Beökné  Kelemen  Ida  társelnök,  Babarczi  Erzsi  titkár.    Zákányi 

Pálfy  ]\Iargit  pénztárnok,  Vass  Zoltán  titkár. 
Szegedi  Dugonics-Társaság.  Diszalbum,  barna  bőrkötés. 

Dr.  Lata  elnök,  Békefy  Antal  főtitkár. 
Orsz.  középiskolai  tanáregylet.   Diszalbum,    barna   bőrkötés, 

aranyozott    ezüst   paizsdíszszel.   —    Beöthy    Zsolt   elnök,   Hofor 

Károly  alelnök,  Köpesdy  Sándor  alelnök. 
Győri  általános  tanitőképző-intézet.  Diszalbum,  vörös  plüsh  és 

fehér    selyemkötés,    aquarell -festmények ;    mellékelve    jelenetek 

Jókai  regényeiből  élő  képek  iitán,  rámában. 
Budapesti  lakatos,  puskamüves,  késes,[sarkantytis,reszelövágó, 

láncz-  és  szerkovács,  csattos,  műszerész,  kardmüves  és  köszörűs 

ipartestület.  Díszalbum,  kék  brocatkötés.  —  Jungfer  Gyula  elnök, 

Schmelhegger  alelnök,  Zombory  Gyula  jegyző. 
Békés- Csabai  2)olg.  kör.  Diszalbum,  vörös  plüshbe  kötve,  ezüst 

sarkokkal.  —  Ridovszky  János  elnök. 
Magyar  könyvkereskedők  egylete.  Diszalbum,  barna  bőrkötés, 

faragott  díszítés,  oxydált  ezüst  paizs,  fenn  szárnyas  pegazus,  alul 

könyv,  bagoly    és   kígyós    bot.    —    HoíTmann  A.  elnök,  Eroicli 

Gusztáv  alelnök,  Bcnkö  Gyula  titkár. 
Szentesi  Casino-egylet. 

Okirat.  —  Fekete  Márton  elnök. 


99 

Felvidéki  magyar  'közmivelödési  egylet.  Diszalbvm,  kék  selyem- 
kötés.  —  Dancs  István  alelnök,  dr.  Kostenszky  Géza  titkár. 
-fJraviczai  Arany-kör.  Diszalbimi,  barnakötés,  aranyozott  és 
ezüst  díszítés,  középen  paizson  J.  M.  jjionogramm.  —  Kruesz 
Ferencz  esperes-plébános  elnök,  Fiasehr.er  Vilmos  tanár  jegyző. 
Decz.  10. 
Miskolczi  I.  hadastyán-egylet.  Diszalbiin}. 

Láng  Károly  parancsnok,  Miskovich  István  elnök,  Erdey  An- 
tal titkár. 
Békés- Csabai  Casino.  Diszalbum,  kék  bársony,  ezüst dLszitésseh 

Varságh  Béla  elnök,  Donner  Lajos  jegyző. 
Lévai  Casino.  Diszalbum,  kék  brocatkötés. 

Dr.  Brach  Ferencz  elnök,  Jaross  Ferencz  jegyző. 
JX.  kerületi  kereskedelmi  középiskola  önképző  köre.  Díszalbum, 
vörös  selyemkütés.  —  Schlinglioff  Károly  elnök,  Pelikán  Gyula, 
Friedmann  Miksa. 
Kisdednevelök  orsz.  egylete.  Diszalbum,  vörös  bőrkötés. 

Dr.  Hagara  Viktor  elnök,  Schneider  János  titkár. 
"Temesvári  társaskör.  Diszalbum,  sárgabőr,  monogrammal. 
Csasznek  József  elnök,    Scháffer  Károly    alelnök,    Unterreiner 
Jakab  titkár. 
JÁszt  Ferencz-társaság .  Diszalbum,  vörös  schjemkötés. 

Fenyvessy  Ferencz  elnök,  Szentirmay  Elemér  alelnök. 
I\agykanizsai  izrael.  nőegylet.  Diszalbum,  fehér  selyemkötés. 
Vidor  Samuné   elnök,    Blau    Pálné    alelnök,    Eosenfeld  Lajos 
titkár.  Sommer  Sándorné  pénztárnok. 
Budolf  trónörökös-egylet.  Diszalbum,  vörös  bársonykötés. 

Grünwald  Bernát  elnök. 
Révkomáromi  Casino.  Díszalbum,  fehér  bőrbe  kötve,  aranyos 
kerettel,  monogrammal.  —  Szombathelyi  Győző  kir.  tan.  elnök, 
dr.  Gaál  Gjiila  jegyző. 
Maticza  szerbszka.  Diszalbum,   barna  bőrkötés,  ezüst  fdigran 
kerettel,    négy    szegletében    zománcz    festésű    arczképek,    belül 
diploma,  díszrajzú  kerettel.  Szerb  nyelven. 
JBrassói  kereskedelmi  és  iparkamara.  Díszalbum,  kék  bársony, 
ezüst  díszítéssel.  —  Fabriczius  elnök,  Lázár  Gerő  alelnök,  Gild 
alelnök,  Jekelius  titkár. 
Budapesti  Luther-társaság.  Diszalbum,  fehér  bőrkötés,  mono- 
gramm.  -^   Zsilinszky   Mihály    elnök,   Bachát   Dániel   alelnök, 
Horváth  Sándor,    Scholz    Gusztáv    titkár,  Falvay  Antal  jegyző, 
JBexheft  Ármin. 


100 

Dudapesti  Erzsébetvárosi  Casino.  Diszalbum,  kék  plüshköiés^ 

aranyos  keret  és  czímpaizs.    —    Csikvári    Jáká  tiszt,  elnök.  dr. 

.    Csengeri  János  elnök,    Eoliáry    Antal   főtitkár,    Kocsis   Fereucz. 

titkár. 
Halmi  olvasóegylet. 

Nagy  József  elnök,  Vajda  Gábor  jegyző. 
Bécsi  magyar-egyesület.  Díszdoboz,  kék  plüsh. 
,     Neiigebauer  László  elnök,  Zápori  Eegenhart  Ferencz  alelnök,. 
Lukács  Sándor  titkár. 
Orsz.  m.  gazdasági  egylet.  Okirat,  pergamenre  irva. 

Gróf  Dessewfíy  Aurél  elnök,  Tolnay  Lajos  alelnök,  gr.  Andrássy 
Aladár  alelnök. 
Pesti  izr.   nőegylet.   Okirat,  vörös  bársony,   m-anyos  díszítésű 
díszdobozban.  Jókai  Mór  alapítvány  egy    árva   leány  nevelteté- 
sére. —  Biscbitz  Dávidné  elnök,  Herzl  Antalné  alelnök. 
Deszterczehányai  Társaskör.  Okirat,  díszdobozban. 

Jeszenszky  János  elnök,  Blanár  Ödön  titkár. 
Szabadkai  kereskedő  ifjak.  Okirat  díszdobozban, 

Stojkovics  István  alelnök.  Komlós  Ai-min  titkár. 
Dtidolf  trónörökös  jótékony-egylet.  Okirat,  díszdobozban. 

Grünwald  Bei-nát  elnök. 
Erdélyi  magyar  közművelődési  egylet.   Okirat,  díszdobozban. 

Gróf  Bethlen  Gábor  elnök,  Sándor  József  alelnök. 
Terézvárosi  polgári  kör.  Oklevél,  díszdobozban. 
Eáth  Péter  elnök,  Dr.  Eigócz  Kálmán  titkár. 
F'ischer  Sátniiel  néptanító.  Héber  nyelven  irt  köszöntő  vers. 
Dudái  dalcirda.  Oklevél,  díszdobozban,  kőrajzú  keretben. 

Dr.  Országli  Sándor  elnök,    Eózsavölgyi    Gyula  alelnök,  Jálil 
Nándor  jegyző. 
KolozsváH  tudom,  egyetemi  kör.  Okirat,  díszdobozban. 

Szenkovics  Aurél  elnök,  Knörr  Ferencz  titkár. 
Budapesti  zenemüvész-kör.  Okirat,  dobozban,  művészi  rajzzal, 

Mihalovszky  Ödön  elnök,  Kereszty  István  jegyző. 
Orsz.  magy.  izr.  tanító-egylet.  Okirat,  kék  plüsh  díszdobozban^ 
Jókai  nevét  viselő  ezer  forintos  alapítványnyal,    magyar  nyelv- 
tanítás jutalmazására.   —    Kornfeld    Gyula   elnök,    Eeif  Jakab 
alelnök.  Csajági  Béla  alelnök,  Morgenstern  Jakab  titkár. 
Drassói  magyar  Casino.   Oklevél,  díszdobozban,   fekete   bőr, 
ezüst    abroncsokkal    és    paizszsal,    művészi     tollrajzú    kerettel, 
Brassó  látképével.  —  Hamerman  PiU  elnök,  Buslig  József  titkár. 
Szathmár- Németi  társaskör.  Okirat,  nemzeti  szín  brocat,  disz- 
dobozban,  művészi  rajzú    keretben,    Szathmái*   város   látképével 


101 

■és  czímerével  (várfokon  két    vitéz,    két   pálma,    hármas  tornyú 
bástya).  —  Boross  Bálint  elnök,  Ferenczy  János  jegyző. 

Magyar-Óvári  Kazinczy-kör.  Oklevél,  diszdohozbaii. 
Szikszay  Elemér  elnök,  iíj.  Cathiy  Szalér  jegyző. 

Pozsonyi  magy.  közmürelődési  egylet.  Oklevél,  díszdobozban, 
zöld  bőrkötés.  —  Gróf  Pálffy  István  elnök,  dr.  Németh  Dezső 
jegyző. 

SzatJunár  megyei  Széchenyi-társulat.  Diszdoboz,  kivid  mono- 
gramm.  —  Jandrasics  János  aligazgató. 

HódmczövásárJielyi  Casino.  Diszdoboz,  kék  bőrből,  okirat-per- 
gamen,  körül  kézrajzokkal.  —  Dr.  Imre  József  elnök. 

Terézvárosi  Casino  alapító  okmánya  iOOO  koronás  Jókai  Mór 
nevét  viselő  alapítványról.  —  Hieronymi  Károlyné  elnök,  Ha- 
vas Károly  elnök.  Pucher  Józsefné  elnök,  Eadocza  János,  Ten- 
czer  Pál.  dr.  Feleki  Béla,  Pucher  József^  Eóna  Márk. 

Orsovai  magyar  mj elvterjesztő  egylet. 
Díszalbum.  Pavlovics  Miklós  díszelnök. 


Üdvözlő  levelek. 

Mosón  vármegye  közönségétől.  —  Tóth  Imre  alispán. 

Körmöcz  szab.  kir.  és  bányaváros  közönségétől.  —  Chabada  Józaef 
polgármester,  Szmethánovics  József  főjegyző. 

Losoncz  r.  t.  város  képviselő-te.-itületétől.  —  Draskány  Elek  főjegyző. 

Llptü  megye  közönségétől.  —  Liptó  megye  alispáni  hivatalátóL 

Nármaros  vármegye  közönségétől.  —  Szaplonczai  Miklós  alispáa, 
Szabó  Sándor  főjegyző. 

Oömör-Kishont  vármegye  közönségétől.  —  Bornemi-szsza  Lászlá 
alispán. 

Hajdú  vármegi/e  közönségének  üdvözlete.  —  Rásó  Gyiüa  kir.  taná- 
csos, alispán. 

Hont  vármegye  törvényhatósági  bizottságától.  —  Hont  vármegye 
közönsége  nevében:  Lestyánszky  Sándor  kir.  tanácsos,   alispán. 

.Szolnok-Doboka  vármegye  közönségétől.  —  Dr.  Torma  Miklós 
alispán. 

Ugocsa  vcirmegye  közönsége  nevében:  Szentpály  István  alispán. 

Díszpolgárig  oklevél  Turkeve  rendezett  tanácsú  város  képviselő- 
testületétől. —  Kiss  Pujohn   főjegjzö.  Kenéz  Béla  polgármester. 

Baranya  vármegye  közönsége.  —  Alispán  helyett :  Sey  Lajos. 

^Gyermekvédő  Egyesület*  választmányótól.  —  Malcomes  Gizella 
báróné,  Földváry  Mihály  alelnökük,  Dr.  Ottam  egyes,  igazgató. 
Gelléri  ^fiklós  egyes,  titkár. 


102 

Ung  vármegye  törvényhatósági  bizottsága  által,  a  vármegye  közön- 
sége nevében:  Kende  Péter  alispán. 
Veszprém,  vármegye  közötiségétöl.  —  Véghelyi  Dezső  alispán. 
Deés  vciros  tanácsától.  —  Akosfalvi    Szilágyi  Albert  polgármester,. 

Losonczy  István  főjegyző. 
Szepsi-Szent-György  város   közönsége.    —  Kovács   Bálint  polgár- 

mestejf,  ifj.  Gödri  Ferencz  főjegyző. 
Nagy-Kár olyból,  a  városi  képviselő-testület  megbizásábóL  —  Herey 

Ábrahám  főjegyző,  Schuszterics  polgármester. 
Magyar  tisztviselők  országos  egyesülete.  —  Rakovszky  István  elnök,. 
Lintner  Imre  alelnök,  Turóczy  Adolf  alelnök,  Jankovich  István, 
igazgató. 
Nagyváradi    Szigligeti-társaság    nevében.   —    Eádl   Ödön   elnök.,. 

K.  Nagy  Sándor  főtitkár. 
A  *veszprémm.egyei  kör»  Budapesten.  —  dr.  Eötvös  Bálint  elnük^ 

Cseh  Gyula  jegyző. 
.4  budapesti  ügyvédjelöltek  és  joggyakornokok  köre.   —  Dr.  Bittó' 

Gyula  elnök,  dr.  Nászai  Károly  titkár. 
Petrozsényi  Cusino.  —  Tallatschek  Ferencz  elnök,   dr.    Eosenberg, 

Ignácz  titkár. 
Az  országos  kisdedóvó-egyesület  nevében:   Tisza  Kálmánné    elnök,^ 
Berzeviczy  Albert  másodelnök,  Nagj^  Gábor  titkár,   dr.  Hegedűs 
István. 
A  budapesti  I.  gyernnekmenhely-egyesület.  —    Gróf  Károlyi   Sán- 

dorné  egyesületi  elnök,  Nóvák  Lajos  egyesületi  titkár. 
Budapest   VII.  kerület  külső  részének  j)olgciri  köre.  —  Dr.  Hlatky 

József  elnök,  Lambory  Miksa  titkár. 
O  császári  kircdyi  felsége  Erzsébet    királyasszonyunk   védnöksége 
alatt   iilló  pesti  első  bölcsőde-egylet.  —  Gróf  Károlyi  Sándorné- 
elnök.  Nóvák  Lajos  titkár. 
A    budapesti   építőmesterek,   kőmives-,  kőfaragó-    és   ácsmesterek 

■ipartestülete.  —  Pucher  József  elnök,  Gunszt  József  jegyző. 
A  Magyar-Óvári  Széchenyi-kör    iga.zgató-tanácsának    megbízásá- 
ból: Balásy  Árpád  kir.  tanácsos,  elnök,  Mezey  Gyula  titkár. 
Budapesti  hentes  ipartestülettől.  —  Pórszász  Gyula  elnök,  Feszeli 

Béla  jegyző. 
ilefánia  fehérkereszt-egylet   nevében.    —   Tabódy  József  csász.  és- 

kir.  kamarás,  m.  elnök. 
.Írva  vármegye  üdvözlő  irata.  —  Id.  Csillaghy  József  alispán. 
Nagy-Enyed.  —  Kovács  Gyula   polgármester,    Horváth  József  fő-^ 

jegyző. 
Zemplén  vármegye.  —  Matolay  Etele  alispán. 
ITevcs  vármegye.  —  Zalár  József  alispán. 


103 

fíimaszombat.  —  Szabó  György  polgármester. 

Nyitra  város   képviselő-testületétől.  —   Kostyál   Pál   polgármester. 

1893  július  hó  7-én. 
Veleg  községe.  —  Aláírva  minden  gazda. 
Temesvár-József vá  ros  i  társaskör. 

Aradi  kereskedő  ifjak  köre.  —  Tedeschi  Viktor  elnök. 
Beodrai  iskolaszék.  —  Nagy  Kende  elnök,   Liska  Ferencz  jegyző. 
Korpona.  —  Bujkovszky  polgármester. 
Jstensegits   községi   csángó    magyarok   (Bukovincihan).   —  László 

István  plébános,  Szöcs  Jóska  biró,  Szőcs  Antal,  Kilyén  Ferencz, 

Lőrincz  Mihály. 
Hajdu-Böszörmény.   —    Somossy   Béla   polgármester,    Gaál   Ber- 
talan jegyző. 
Maros-Vásárhelyi  ügyvédi  kamara.  —  Csongvay  Lajos  elnök. 
Szepes-Igló.    —    Dr.    Kotz    Gyula   polgármester,    Schivetz    Gyula 

aljegyző. 
Esztergom.    —   Dr.   Helcz  Antal  polgármester,    Kollár  Károly  fő- 
jegyző. 
Silloralja-Ujhely.  —  Ujf;ihisi  Endre  föbiró,  Pataky  Miklós  főjegyző. 
Neiv-Yorki  önképzö-egylet.  —  Székely  Miklós. 
Bcsztcrcze  véiros  Erdély.  —  Pellion    Márton  polgármester,    Kertli 

Jakab  jegjző. 
Szabolcs  vármegye.  —  Miklós  László  alispán. 
Brassó  vármegye.  —  Maurer   Mihály   főispán,    dr,    Jekel  Frigyes 

főjegyző. 
Budapesti   kereskedelmi   akadémia.   —   Br.    Kochmeister  Frigyes 

elnök,  Ghyczy  Géza  igazgató,  Bricht  Lipót  titkár. 
Budapesti  szünidei  gyermektelep-egyesület.    —    Gróf  Teleki    Géza 

elnök,  dr.  Dégen  Gusztáv  alelnök.  Szabó  József  titkár. 
Győri  olvasó-egylettől.  —  Ellesberg  N.  elnök,  dr.  Németh  Károly 

titkár. 
.-1  m,átészalkai  polgciri  kaszinótól.  —  Szálkai  Gyula  elnök. 
Nagykőrösi  ev.  ref.  főgymnázium  tanú.ri  testülete.  —  Ádám  Ger- 

zson  főgymn.  igazgató. 
A  «Jó  szívn  egyesülettől.  —  Tisza  Kálmánná,    dr.  Hajduska  Emil 

titkár. 
Pénzintézeti  tisztviselők  országos  egyesülete.  —  Wavry    egyesületi 

elnök,  Schuller  Alajos  egyes,  alelnök,  Sternfrál  egyes,  titkár. 
A    szegedi  jótékony   nőegylet.   —    Özv.    Wöber   Györgyné  elnök, 

Szomolény  Sándor  titkár. 
A  budapesti  arany-  és  ezüstmives,  ékszerész,  aranyverő  és  óratok 

készitő   ipartestület    elöljárósága.    —    Zitterbarth  Károly  elnök, 

Parall  Ferencz  iparhatósági  biztos,  Tanyai  Géza  jegj'ZÖ. 


104 

.1  komáromi   evancfeKkus  református   egyház  közönsége  nemben. 

Konkoly  Thege  Béla  fögondnok,    Pap  Gábor  dunántúli   ev.   ref. 

püspök  tnnit  lelkész. 
A    budapesti    üqyvédi    kör   tagjai   nevében:    Dr.    Szedenics  Jánog 

elnök,  dr.  Márkus  Dezső  titkár. 
.1  «JF.  kerületi  társaskör ».  —  Hahóthy  Sándor  elnök,  dr.  Eulen- 

berg  Salamon  titkár,  dr.  Donáth  Fülöp  jegyző. 
.1      fővárosi    szegény-gyermekkert-egi/h't     alapítványi    okmánya. 

Nagys.  Jókai  Mór  úr  nevére.  —  Br.  Nikolics  Fedorné  elnökné, 

dr.  Grósz  Sándor  elnök,  Csillag  Máté  titkár. 
.1  magyar  gazdasszonyok   országos   egylete.    —    Gróf  Batthyány 

Gézáné  pártfogó-védnök,  Damjanics  János  özvegje  egyleti  elnök, 

Hollán    Ernőné    egyleti     alelnök,     Hegedűs     Sándorné     egyleti 

alelnök,    gróf   Pálffy-Daun    Lipótné    tanbizottsági  elnök,  Mayer 

György  egyleti  titkár. 
Gyulafehérvár  közönsége  nevében:  Nóvák   Ferencz   polgármester, 

Újvári  Károly  jegyző.  1893  deczember  1-én. 
Érsekújvár  képviselő  testületétől.  —    Paulus    Ignácz  polgármester, 

Köszeghy  Ferencz  főjegyző.  1893  decz.  18-án. 
Borsod  vármegye  nevében :  Melczer  Gyula  alispán.  —  Miskolcz-on. 

1893  decz.  11. 
Marosvásárhelyi  Casinotól.  —   Elekes    Pál   elnök,    Molnár    Albert 

titkár.  1S93  decz.  3. 
Háromszék    vármegye    közönségétől.    —   Tompa  Mihály    ahspán. 

1893  jun.  13. 
A  budapesti  Katholikus  körtől.   —   Pintér  Kálmán  alelnök,   1893 

decz.  17-én. 
Halas  város  képiselő  testületétől.  —  Dr.  Tóth  Kálmán  polgármes- 
ter. 1893  jul.  16. 
A  zirczi  apáttól.  —  Vajda  Ödön  zirczi  apát.  1893  okt.  22. 
Zólyom  vármegye  közönségétől.  —  Zsigraj'  Károly    alispán.    Besz- 

terczebányán,  1893  okt.  11-én. 
Bács-Bodrog  megye  közönsége  nevében:  Schmausz  Endre  alispán. 

Zombor,  1893  decz.  19. 
Istenhegyi  lakosok.  —  Bertsik  József  orvos,  Gotléb  György  vezető- 
tanító, Horn  Vilmos  állandó  lakos,  dr.  Han  Pál  orvos  s  többen. 
Szilágy-Somlyói  Casino-egylettől.  —  Faragó    Sándor    elnök.  1893 

decz.  31-én. 
H.-Nánási    Casino-egylettől.    —    Dr.    Nagj'    Gábor    egyleti  elnök. 

1893  decz.  17. 
Kivonat  a  szathmári  ev.  ref.  egyházmegye  tiszavidéki  lelkészi  Itö- 

rének  Pangolán  tartott  értekezlete  jegyzökönyvéből.  —   Bélteky 

Albert  elnök.  Kovács  Lajos  jegyző. 


I\oIozsvári  tud.  en]ictrrr,I  hőv.  —  Knörr  Ferencz  főtitkár.  1893 
decz.  15. 

Bereg  vármegi/e  közönsége  nevében :  Jobsztv  Gyiüa  alispán.  Be- 
regszász, 1893  decz.  19. 

Budapesti  ügyvédi  hatnara  által.  —  Dr.  Gyöi-y  Elek  elnök,  dr. 
Nagy  Dezső  titkár,  Eeményi  Antal,  dr.  Pap  József. 

A  privigyei  Casino  189S  jul.  0-diki  jegyzökönyvének  kivonata. 
Sztancsek  József  egyl.  jegyző,  Gulyák  Antal  igazgató  naint  a 
választmány  elnöke. 

-Nyitra  város  közönsége  nevében :  Kostyál  Pál  polgármester,  Mérey 
Ágoston  főjegyző.  1893  jiil.  7-én. 


Ezeken  kívül  vannak  a  számos  jó  barát,  rokon,  ismerős  höl- 
g^-ek  kedves  ajándékai,  miket  a  megtisztelt  élőszóval,  vagy  ma- 
gánlevélben köszönt  meg,  hímzett  ingek,  vánkosok,  asztalteritókek, 
.Igorok,  koszorúk,  versek,  emlékéiTnek. 


Mindezen  tárgyak  rendezett  elhelyezésére  a  jubileumi 
l^izottság  készíttetett  két  nagy  szekrényt  Thék  Endre  müa^zlaloá 
^Ital  rococo  stylben,    melyek   Jókai  dolgozószobáját  díszítik- 


JÓKAI  ÉLETRAJZA. 


Teljes  Jókai-biográfiáról  ma  még  szó  sem  lehet.  Az  életrajz- 
író tolla  alatt  nőne  az  anyag,  a  melynek  összehordásával  máig 
sincsenek  készen  a  Jókai  biografusai.  Mi  itt  csak  id.  Szinnyei 
József  Jókai-biografiája  nyomán,  azoknak  a  nevezetesebb  ada- 
toknak egymásutánját  adjuk,  a  melyekre  föltétlenül  szüksége 
van  az  olvasónak,  hogy  Jókait  tökéletesen  élvezhesse. 


JÓEAi  MÓR,  Ásvay  Jókay  József  hites  ügyvédnek  és 
Pulay  Máriának  fia,  született  1825  február  18.  (20-án 
keresztelték  meg)  Eév-Komáromban. 

Szülei  1831-ben  adták  az  elemi  iskolába;  ISSS-beii 
már  ugyanott  az  evangélikus  református  középiskolában 
a  gymnasiumi  declinisták  sorába  lépett  és  1833-ban 
conjugista  lett ;  mind  a  két  osztályban  Keresztesi  Barsi 
József  volt  a  tanára. 

1834 — 35-ben  grammatista  volt  Sörös  Lajos  tanárko- 
dása alatt.  Jókaiban  korán  jelentkezett  az  erős  képzelő- 
dés.  Ennek  tulaj  donitható  ideges  félénksége,  mely  egye- 
bek között  abban  nyilvánult,  hogy  rettegett  a  nagy- 
szakállú zsidóktól,  a  kutyáktól  és  különösen  attól,  hogy 
éivő  eltemetik.  Szülei  nem  eresztették  el  a  háztól, 
pajtásai  nem  igen  voltak;  magában,  bizarr  játékokkal 
szeretett  mulatni.  Nagy  hatást  gyakorolt  lelkére  édes- 
atyja, ki  barátja  volt  az  irodalomnak,  szincszetnek  és 
maga   is   irogatott   időtöltésből    verseket   s    rajzolgatott,. 


107 

festett,    valamint   édes    anyja,    ki    jeles    adomázó    volt. 
Mindezeket  a  hajlamokat  Jókai  szüleitől  örökölte. 

1834-ben  jelent  meg  első  verse  nyomtatásban,  melyet 
Tóth  Lörincz  fedezett  föl. 

ISo.j-ben  Pozsonyba  adta  öt  atyja  cserébe  Zsigmondy 
Sámuel  ágcstid  evangélikus  lyceumi  tanárhoz,  a  német 
szó  megtanulása  végett.  Pozsonyban  Schröer  Tóbiás 
Godofréd  volt  a  tanára,  ki  az  akkori  idők  szelleme 
szerint  szigorúan  óvta  az  ifjakat  a  magyar  beszédtől 
és  irodalomtól.  A  német  nyelven  kívül  jól  megtanult 
latinul  és  a  görögbe  is  belekezdett;  kitűnő  tanuló  volt. 

1837-ben  hazatértekor  már  halálos  betegen  találta 
atyját  és  még  abban  az  évben  el  is  vesztette.  A  fájdalom 
ágyba  döntötte  a  gyennekifjút  és  méltán  féltették  életét.- 
Hálával  emlékezik  Jókai  « áldott  jó  Eszter  nénjére  % 
a  ki  őt  ápolta,  mert  ennek  az  ápolásnak  köszöni,  hogy 
életben  maradt.  Gymnasiumi  tanulmányait  szülőváro- 
sában foMatta.  Tanárai  közül  nagy  szeretettel  és  hálával 
emlékezik  meg  Yály  Ferenczröl,  a  ki  később  sógorává 
lett.  Ugy  jellemzi  őt,  mint  puritán  szigorúságú,  sok- 
oldalú, tudományosan  képzett  férfiút  és  jeles  tanárt. 
Tőle  tanult  meg  Jókai  három  év  alatt  francziául,  angolul 
és  olaszul ;  az  ő  vezetése  alatt  készítette  rhetorikai 
(1837—38)  és  poétikai  (1838—1839)  feladatait.  Jókainak 
télen-nyáron  mindennap  reggel  öt  órakor  ott  kellett 
lennie  tanítója  írószobájában  és  ezt  úgy  megszokta,  hogy 
most  is  reggeli  hat  órakor  kel  fel  és  10  órára  elvégzi 
írni  valóját.  Az  1839 — 40.  iskolai  évben  a  logikai  tan- 
folyamot ugyancsak  a  komáromi  evangélikus  református- 
középiskolában  végezte  Y:ily  vezetése  mellett. 

1841 -ben  ;i  második  bölcseleti  osztályra,  melyet  akkor 
physikának  neveztek,  a  pápai  evangélikus  református 
főiskolába  küldte  őt  édes  anyja.  Jeles  tanárai  voltak. 
köztük  a  természettudós  Tarczy  Lajos,  ki  egyébként  az 
irodalmi  foglalkozásban  is  vezetője  volt  az  ifjúságnak. 
A  szerencsés  véletlen  több  tehetséges  iiortárssal,  többek 


1C3 

közt  Kerkapoly  Károlyijai,  Petrich  Somával,  Kozma 
i^ándorral  és  Petőfivel  hozta  össze;  utóbbival  szoros 
barátságot  kötött.  Jókai  1 1  tantárgyból  mind  a  két  fél- 
évben csupa  kitünö  osztályzatot  kapott  és  az  elsők  között 
volt  mint  poéta  is.  Volt  t.  i.  a  főiskolában  egy  képzö- 
iársulat,  melynek  tagjai  hetenkinti  üléseikben  a  beadott 
irodalmi  müveket  bírálták,  a  mit  elfogadtak,  azt  a  szer- 
zők felolvasták  és  sajátkezüleg  az  érdemkönyvbe  iktatták. 
1841  november  21-én  érdemkönyvbe  írásra  ítélték:  Mi 
az?  czímü  lyrai  költeményét;  1842-ben  hasonló  tisz- 
tesség érte :  Az  istenitélet  czímü  elbeszélését.  írt  még 
több  lyrai  müvet,  1842  július  26-án  pedig  egy  arany 
jutalmat  nyert  Tüz  és  víz  czimü  elbeszélésével.  Erős  é3 
gyakori  mellfájás  kínozta,  meg  volt  róla  győződve,  hogy 
tüdővésze  van. 

1842-ben,  az  iskolai  év  bevégeztével,  hazament  szü- 
leihez. Levegőváltozásra  lévén  szüksége,  anyja  Kecske- 
métre küldte  őt  jogot  tanulni.  Ez  az  alföldi  város  testére, 
lelkére  egyaránt  üdvösen  hatott.  «Itt  lett  belőlem  ember! 
Itt  lett  belőlem  magyar  író»,  mondja  visszaemlékezésé- 
ben ö  maga.  Mellbaja  teljesen  megszűnt,  szervezete  meg- 
erősödött. Megismerte  az  igazi  magyar  népéletet,  a  nép- 
jellemet, a  puszták  világát.  Kecskeméten  a  visszatért 
életkedv  elég  változatosakká  tette  napjait.  Szorgalmasan 
tanult,  de  volt  ideje  színi  előadásokat  rendezni,  játszani, 
rajzolni  és  festeni. 

1842-ben,  Kecskeméten  írta  a  Zsidó  fiút.  A  darab 
pályázatra  lévén  szánva,  idegen  kézzel  kellett  írva  lennie. 
Petőfi  mint  színész  1843  január  közepén  Kecskemétre 
került  s  felkereste  Jókait.  A  szinészköltő  sanyarú  hely- 
zetben volt,  Jókai  arra  kérte  őt,  másolja  le  drámáját, 
gondolván,  hogy  majd  tisztességes  honoráriumot  ad  neki. 
Petőfi  örömmel  tette  meg  a  baráti  szolgálatot;  a  honorá- 
riumot azonban  nem  fogadta  el.  Jókai  tehát  azzal  fejezte 
ki  háláját,  hogy  lefestette  barátját  olaj-miniatureban, 
violaszín   sárga  gombos  frakkban.   Petőfi   nagj'on  meg- 


109 

ürült  a  kf'pnek  és  később  is  szívesen  mutogatta  pesti 
barátjainak.  (Ekkor  festette  bankházi  Acs  Pál  arczképét 
is,  mely  a  kecskeméti  főiskola  birtokában  van.) 

1843  márczius  8-án  nynjtotta  be  Jókai  darabját  a 
Magyar  Tudományos  Akadémiához  és  október  31-én  di- 
cséretben részesült  (a  pálj^adijat  Obernyik  Főúr  és  pór 
czimű  drámája  nyerte  el). 

1843  április  elején  Jókai  elkísérte  Petőfit  Pestre  s 
og}ütt  ment  vele  Frankenburg  lakására. 

1844-ben,  a  jogi  tanulmányok  befejezése  után,  egy  évig 
imtvarián  volt  Asztalos  István  komáromi  ügyvédnél, 
azután  mint  jurátus  Molnár  Józsefnek  irodájába  jutott 
Pesten.  Javadalma  volt  szálláson  kívül  G  frt  egy  hónapra.. 
Petőfi  már  ekkor  Pesten  lakott  és  ünnepelt  költő  volt. 
Örömmel  fogadta  Jókait  és  büszkén  mutatta  be  fiatal 
írótársainak,  a  kik  az  Életképekben  megjelent  Xepean 
sziget  után  ismerték.  Ekkor  irta  Petőfi  Jókai  Mórhoz 
czímű  költeményét,  mely  a  Pesti  Divatlapban  (1845.  IL- 
37.  sz.  deczember  11-én)  jelent  meg. 

1845-ben  a  m'ári  hónapokat  Komáromban  édesanyja 
körében  tölte ;  a  társaságot  kerülve  rendesen  kora  reggel 
ment  ki  szigeti  kertjükbe  s  késő  este  tért  haza;  ott 
készült  az  ügyvédi  censurára  s  írta  a  Hétköznapok  czímü 
regényét;  olykor  ellátogatott  Orbán  Gábor  városi  rajz- 
mesterhez, hol  olajba  festett  eg}-  várat. 

Az  1845 — 46.  telet  ismét  Pesten  töltötte,  többnyire 
Petőfi,  Lisznyay,  Czakó,  Pákh  és  Yahot  Imre  társaságá- 
ban; ezen  a  télen  Tompa  Mihály  is  a  társaságukhoz 
tartozott. 

lS46-ban  letette  a  censurát,  ügyvédi  oklevelet  nyert 
és  egy  pert  is  vitt,  melyet  szerencsésen  megnyert.  De 
az  ügyvédi  pályával  csakhamar  szakított.  Eszménye,  az 
irodalom,  vonzotta  őt  ellenállhatatlanul  és  a  lapokban 
egymást  követték  elbeszélései  s  mutatványai  regényéből. 

1846-ban  Frankenburg  lapjánál  vállalt  foglalkozást,, 
vezetvén   a  színházi  rovatot ;   nemsokára  azonban  Hel- 


110 

meczy  Jelenkoránál  az  újdonságok  rovatának  vezetését 
vette  át  és  itt  működött  három  hónapig.  Ugyanez  év  tava- 
szán Petőfi  ösztönözésére  a  fiatal  irói  nemzedék  leg- 
kiválóbb tagjai  állást  foglaltak  a  kiadók  és  szerkesztők 
ellen.  ígéretet  tettek  egymásnak,  hogy  egy  évig  semmi- 
féle lapba  nem  irnak,  hanem  maguk  fognak  lapot  alapí- 
tani, mely  az  ő  irányukat  képviselje.  Tízen  %oltak  az  új 
irány  hívei :  Petőfi,  Pálffi,  Degré,  Obemyik,  Pákh,  Bérczy, 
Tompa,  Kerényi,  Lisznyai  s  Jókai.  A  kormány  azonban 
nem  adott  engedélyt  a  « tízek w-nek  lap  kiadására.  Fran- 
kenburg  erre  felszólította  őket,  hogy  dolgozzanak  újra 
lapjába;  félévi  szünet  után,  a  társak  felmentették  egy- 
mást a  fogadás  alól  és  az  egy  Obernyiket  kivéve,  mind- 
nyájan elfogadták  a  meghívást.  Jókai  leghatliatósabban 
támogatta  az  Életképeket  és  dolgozatai  tetemesen  fokoz- 
ták a  lap  népszerűségét. 

1847  közepén  fFrankenburg  az  udvari  kanczelláriánál 
kapván  hivatalt,  Bécsbe  költözött.  Lapjának  szerkesztését 
J  (kainak  adta  át.  Petőfi  is  ekkor  tért  Pestre  (június  14.) 
utazásaiból.  Jókai  naponként  találkozott  vele,  szövetkez- 
tek a  lap  érdekében;  megnyerték  Aranyt,  Tompát  és 
többeket  munkatársakul.  Petőfi  nejével  november  4-én 
megérkezvén  Pestre,  a  Dohány-utcza  373.  sz.  Schiller- 
ház első  emeletére  költözött ;  e  lakás  egy  előszobából  és 
három  utczai  szobából  állott;  az  egyiket,  melynek  a 
konyhán  át  külön  bejárata  volt,  Jókainak  adták  ki  (itt 
laktak  együtt  1848  június  12-ig).  A  közös  ebédet  az 
Ai-anysasból  hozatták,  bort  egyikök  sem  ivott ;  az  esték 
beszélgetéssel  teltek  el  thea  mellett. 

1848  márczius  14-én  az  ellenzéki  kör  közgyűlést  tar- 
tott, melyen  az  ifjúság,  köztük  Jókai  is,  elhatározta,  hogy 
a  reformokat  12  pont  alakjában  a  királyhoz  fölterjesztik. 
Este  a  Pilwax-kávéházban  értesültek  a  márczius  IS-iki 
bécsi  forradalomról;  ekkor  már  elhatározta  az  ifjúság, 
hogy  a  12  pont  érdekében  nem  petitionálni  fog,  hanem 
[megadásukat  követelni  fogja. 


lil 

1848  márczius  15-én  Petőfi  Vasvári  Pállal  és  Bu- 
Ijovszky  Gyulával  Jókaihoz  ment,  s  nála  a  négy  ifjú 
megegyezett  a  sajtó  felszabadításában.  Jókai  és  Bu- 
lyovszky  proclamatiót  szerkesztettek  a  12  ponthoz. 
A  proclamatio  elkészülvén,  nyolcz  órakor  az  ifjak  kávé- 
házába értek.  Itt  Jókai  szólt,  felolvasta  a  proclamátiófc 
•és  a  12  pontot.  Az  ujvilág-utczai  orvosi  egyetemhez 
ervén,  beszóltak  a  tantermekbe ;  az  ifjak  az  udvarra 
tódultak,  hol  Jókai  székre  állva,  még  egj'szer  elolvasta 
a  proclamátiót  és  Petőfi  elszavalta  a  Nemzeti  dalt.  Az 
ifjak  vállalkozása  magával  ragadta  a  tömeget,  mely  zajo- 
san követte  őket  a  mérnöki  egj'etem  felé.  Jókai  ismét 
felolvasta  a  proclamátiót  és  Petőfivel  újból  elszavaltatták 
a  Nemzeti  dalt.  Ezután  a  Landerer  és  Heckenast-féle 
nyomdához  indultak,  mely  a  Hatvani-utczában  a  Hor- 
váth-házban  volt.  A  proclamátiót  és  a  Nemzeti  dalt  ki- 
nyomatták. Ezalatt  Jókai  jelentette  a  történteket  a  nép- 
nek. Fél  12  óra  tájt  a  szabad  sajtó  első  termékeit,  a 
12  pontot  és  a  Nemzeti  dalt  Irinyi  mutatta  be  a  népnek 
■és  ezrenként  osztották  azokat  szét.  Délután  a  múzeum 
terén  népgyűlés  volt  és  innét  a  városház  tanácskozó 
termébe  tódult  a  nép,  hol  a  többek  közt  Jókai  is  beszélt 
a  nép  nevében  és  erre  a  polgármester  Szepessy  Ferencz 
társaival  együtt  kijelentette  csatlakozásukat  s  aláírta  a 
12  pontot.  Eögtön  választottak  egy  rendreügyelö  választ- 
mányt, melynek  Jókai  is  tagja  lett.  1848  márczius  16-án 
JBudán  Táncsicsot  a  rab-írót  kiszabadították  és  a  nemzeti 
színházhoz  vitték.  Itt  közkívánatra  a  Bánk  bánt  adták 
€lő,  a  sokaság  beözönlésére  felbomlott  az  előadás,  a  zene- 
kar a  Piákóczy- indulót  harsogtatta ;  a  közönség  a  Marseil- 
laiset  követelte;  majd  Egressy  a  Nemzeti  dalt  szavalta  el; 
annak  eskütartalmú  szavait  a  nép  utána  dörgé.  A  mikor 
Vasvári,  Irinyi  és  Petőfi  hiába  csillapították  a  tömeget 
a  nézőtérről,  Jókainak  az  a  gondolata  támadt,  hogy  fel- 
megy a  színpadra  s  onnan  szól  a  néphez,  és  csakugyan 
felrohant.  Ott  találta  Laborfalvi  Piózát,  a  ki  saját  nemzeti 


112 

színű  kokárdáját  tűzte  mellére.  így  felékesítve,  egyébként 
« térdig  sárosan  (egész  nap  esett  az  eső),  karbonári  köpe- 
ny égben,  behorpadt  czilindere  mellett  óriási  veres  tollal, 
oldalán  jurátus  karddal  »>,  lépett  a  közönség  elé.  Meghall- 
gatták és  a  nép  lecsendesedett :  lelkesülten,  de  szépen, 
rendesen  oszlott  szét.  Jókai  a  további  eseményekben  is 
folyvást  élénk  részt  vett ;  nemcsak  gyűlésekben,  demon- 
istratiókban,  a  nemzetörségben,  hanem  lapjában  is  egész 
lélekkel  szolgálta  a  szent  ügyet.  Az  Életképek  szinte 
politikai  lappá  alakult  át.  Mint  igazi  demokrata,  nevé- 
nek nemesi  y-ját  i-vel  cserélte  fel.  Április  30-tól  Petőfivel 
együtt  szerkesztették  a  lapot,  melynek  mottója  lett: 
Eg}^€nlöség,  szabadság,  testvériség. 

1848  szeptember  24-én  Kossuth  engedelmet  kapott  az 
országgyűléstől,  hogy  az  Alföldön  népfölkelést  szervezzen. 
Az  ifjúságból  többen  csatlakoztak  hozzá,  köztük  Egressy 
Gábor,  Csernátoni  Lajos  és  Jókai  mintegy  testörségképen 
esetleg,  hogy  ha  kimerülne,  felváltsák  a  beszédben. 
Kossuth  elfogadta  Rózsa  Sándor  folyamodását  bűnbocsá- 
natért, és  a  kegyelmet  Jókai  vitte  meg  a  fogolynaki 
A  bécsi  forradalom  kitörése  után,  október  elején  Kossuth 
Jókait  és  Csernátonit  küldte  Bécsbe,  hogy  a  felkelőket 
segítségre  szólítsák.  Az  Életképek  befejezvén  pályafutá- 
sát, Jókai  készséggel  fogadta  Landerer  és  Heckenast 
meghívását,  hogy  újévkor  a  kormányhivatalba  lépő  Csen- 
gery  helyett  a  Pesti  Hírlap  szerkesztését  elvállalja ;  már 
deczember  '3-án  közölte  programmját,  melynek  lényege 
(•Magyarhon  független  egységének  biztosítása)).  Bécs 
megfékezése  után  az  osztrák  hadsereg  Pest  ellen  kez- 
dett nyomulni;  deczember  30-án  a  főváros  lakossága 
a  Gellért-hegy  alatt  hatalmas  sánczokat  emelt;  több 
ezerén  dolgoztak  a  sánczokon  rangkülönbség  nélkül, 
férfiak  és  nők,  köztük  Jókai  is  nejével. 

1849  január  elsején,  a  moóri  csata  után,  Jókai  is 
Debreczenbe  menekült  nejével.  Itt  is  hírlapírással  tar- 
totta  fenn  magát;   február   22-én  megindította  az    Esti 


113 

Lapokat,  meivet  az  alkotmányos  iranv  fíigí^etlen  kép- 
viseletére alapított  a  radikálisok  föorganuma,  a  Márczius 
Tizenötödike  ellen.  Midőn  április  14-én  az  országgyűlés 
egyhangúlag  mondotta  ki  a  detronizálást,  Jókai  is  radi- 
kálissá lett  és  már  előbb  (április  3-án)  a  respublica  mel- 
lett nyilatkozott.  A  mint  honvédeink  Budavárát  bevették, 
a  kormány  és  az  országgyűlés  Pestre  költözött :  Jókai  is 
ott  adta  ki  az  Esti  lapokat  és  a  Pesti  Hirlap  szerkesztését 
is  átvette.  Mind  a  két  lapnak  egyedüli  törekvése  a  haza 
védelmére  való  buzdítás  volt.  A  kormány  egy  hónap 
múlva  azonban  az  osztrák  és  orosz  hadak  előnyomulása 
miatt  Szegedre,  onnan  pedig  Aradra  tette  székhelyét. 
Jókai  is  követte  azt  mindkét  helyre.  A  világosi  katasztrófa 
után  menekülését  Eákóczy  János,  Kossuth  rokona  és 
titkára  mozdítá  elő,  a  ki  kocsit,  lovat  vett,  felöltözött 
kocsisnak,  felvette  Jókait  utasnak  és  vakmerően  keresztül 
hajtott  a  szembe  jövő  orosz  táboron.  Gyulán  találkozott 
ismét  nejével  és  vele  együtt  menekült  tovább  a  borsodi 
Bükk  rengetegeibe.  Tardonán,  az  erdős  hegység  elrejtett 
völgyi  falujában,  Csányi  Béni  földbirtokosnál  vonta  meg 
magát  és  itt  élt,  leginkább  festéssel  foglalkozva,  ötödfél 
hónapig.  Jókainénak  sikerült  egy  Klapka-féle  komáromi 
menedéklevelet  szerezni,  mely  Jókai  Mór,  mint  Klapka 
által  kinevezett  honvédhadnagy  számára  állíttatott  ki 
8  a  melyet  Szathmáry  Zsigmond  (Szigligeti  testvére) 
honvédkapitány  küldött  el  Jókainénak.  Elete  így  meg 
volt  mentve,  de  az  óvatosság  nem  volt  felesleges.  Pestre 
csak  később.  Kovács  János  neve  alatt  Miskolczon  szerzett 
útlevéllel  tért  vissza,  s  még  itt  is  több  hónapig  részint 
neje  lakásán,  részint  a  budai  hegyekben  Adliczer  ven- 
déglőjében rejtőzött.  Az  irodalom  férfiaival  szemben  a 
katonai  kormány  kíméletes  volt;  azonban  egy  Hegyesi 
nevű  mag}'ar  közvádló  34  írót,  köztük  Jókait  is  halálra 
jelölt  ki;  de  Kossalkó  János  államügyész,  terjedelmes 
emlékiratban  megvédte  őket,  kimutatván,  hogy  az  iroda- 
lom nem  vezette  a  forradalmat,  csupán  visszhangja  volt 

Jókai:  A  iubilenm  története.  " 


Ili 

a  közérzésnek.  így  volt  lehetséges,  hogy  az  1850.  irodabiii 
müvek  közt  Jókai  (Sajó  álnév  alatt)  munkái  is  megjelen- 
hettek, elébb  a  Szilágyi  Sándor  által  szerkesztett  Magyar 
Emléklapok,  Pesti  Eöpívek  és  Magyar  írók  Füzetei-bcíi 
közölve. 

1851-ben  élénkebb  n-odalmi  élet  kezdődött,  Jókai  má.- 
saját  neve  alatt  dolgozgatott  Yahot  Imrével  szövetkezve., 
kinek  Kemény  czimű  folyóiratába  írt  és  félévig  szerkesztő 
xársa  volt.  Minthogy  lapszerkesztésre  nem  kapott  enge- 
délyt, 1853 — 54-ben  a  Festetics  Leo  gróf  alapította  Déli- 
bábnak lett  főmunkatársa  és  névtelenül  szerkesztette  is 
a  lapot,  melybe  sokat  írt. 

1854-től  Jókai  tevékenységét  jó  részben  az  akkor  mej"- 
indult  Vasárnapi  Újságnak  szentelte;  a  lap  eszméje  Í5 
Jókaié  volt,  de  szerkesztője  nem  lehetett,  tehát  főmunka- 
társa maradt.  Jókai  már  ekkor  igen  népszerű  volt  a 
magyar  irodalomban.  A  Hölgyfutár  már  1854-ben  meg- 
írta, hogy  Jókai  ekkorig  45  kötetet  írt  611  ívvel. 

1853  május  elején  Jókai  meglátogatta  Erdélyt  és  otí; 
több  hetet  töltött. 

1856  márczius  13-án  halt  meg  édes  anyja  Komárom- 
ban, 66  éves  korában. 

1856-ban  alapította  a  Nagy  Tükör  czímű  humorisz- 
tikus  képes  folyóiratot. 

1858  augusztus  21-én  az  első  humorisztikus  hetilapot, 
:í:Z  Üstököst. 

1858  deczember  15-én  a  Magyar  Tudományos  Akadé- 
mia levelező  tagjai  sorába  választotta  (1861.  deczember 
t^O-án  rendes  tag  lett  és  1883.  május  17-én  tisztelet- 
beli, lS92-ben  pedig  igazgató-tag);  a  Kisfaludy-társaság 
1860.  julms  15-én  szintén  tagjának  választotta.  A  mint 
az  összbirodalom  kudarczai  után  a  nemzet  ismét  felszó- 
lalhatott eltiport  jogai  mellett  és  megtagadott  alkot- 
mányáért, Jókai  a  politika  terén  is  buzgó  munkásságot 
fejtett  ki. 

Az  1861-iki  országgyűlésen,  mint  a  siklósi  kerület  kép- 


TÍseloje,  a  "határozati  pártlio^  csatlalíozott,  május  íí4-én 
mondott  beszédérel  avatta  fel  magát  parlamenti  szó- 
4iokká, 

1858-tól  a  Magyar  Sajtónak  volt  főmunkatársa  s 
1862-ben  szerkesztését  is  átvette. 

1863-ban  maga  alapította  a  Hon  czímíí  nagy  politikai 
napilapot.  Alig  állott  fenn  a  Hon  öt  hétig,  abban  február 
7-én  Zichy  Nándor  gróftól  Alapkérdéseink  cziraű  czikk 
jelent  meg,  mely  alkalmul  szolgált  Pálffi  Móricz  hely- 
tartónak, hogy  a  sajtót  megfélemlítse ;  perbe  fogták  a 
szerkesztőt  is,  m^'g  az  írót  is;  február  17-én  a  katonai 
törvényszék  meghozta  az  ítéletet ;  csendháborítás  czímén 
-Tokait  egy  évi  nehéz  börtönre,  vasban,  nemessége  s 
1 J  00  forint  biztosíték  elvesztésére,  Zichy  Nándort  szintén 
•egy  évi  nehéz  börtönre  vasban,  továbbá  grófi  s  kamarási 
méltósága  elvesztésére  ítélte.  Április  23-án  Jókai  (pár 
Léttel  rá  Zichy  Nándor  is)  a  budai  József-kaszárnya 
]:azamatájába  vonultak  be,  fogságukat  eltöltendők.  Pa- 
rancsnokuk Haymerle  kapitány,  a  későbbi  külügyminisz- 
ter öcscse,  igen  elnéző  volt  a  fogh'ok  iránt ;  és  egy  hónap 
múlva  0  felsége  kegyelméből  visszanyerték  szabadsá- 
gukat. 

1865-ben  Jókai  ismét  a  siklósi  kerület  mandátumával 
jelent  meg  az  országgyűlésen. 

1867  után  is  előkelő  tagja  volt  a  « balközép  »-nek, 
benső  barátja  s  híve  Tisza  Kálmánnak.  Ugyanebben  az 
évben  alapította  az  (dgazmondÓD  czímű  politikai  nép- 
lapot, melyet  1879-ig  szerkesztett. 

1869-ben  a  budapest-terézvárosi  kerületben  megbuk- 
tatta Gorove  István  minisztert;  1872-ben  azonban  ki- 
sebbségben maradt  ugj^anott  Kadocza  János  deákpárti 
jelölt  ellenében.  Ekkor  a  dárdai  választó-kerület  tisztelte 
meg  öt  bizalmával. 

1874  február  18-tól  márczius  4-ig  Jókai  Prágában  és 
3i eriinben  volt,  hol  Bismarckot  is  meglátogatta. 

1875-ben   Jókai  a  balközépi  párt   kebelében   a  fúr.ij 


IIG 

éi-dekében  felszólalt,  mintán  rz  idők  tannlsáí;;ai  mog- 
gyözték  róla,  hogy  a  Deák  Ferencz  által  teremtett  alapon 
biztosan  áll  Magyarország  független  államisága  s  ezentúl 
mint  az  új  szabadelvű-párt  tagja  vett  részt  a  törvény- 
hozásban és  dolgozott  mint  journalista.  (Az  1875 — 78-iki 
országgyűlésen  a  budapest-józsefvárosi,  az  1878 — 81-ikin 
az  erdélyi  Erzsébetváros,  az  1881 — 84-ikin  az  illyefalvi 
kerület,  1884 — 92-ig  Kassa  város  képviselője  volt,  1892 — 
lS9G-raKrassó-Szörénymegyeoraviczai  kerületében  válasz- 
tatott meg  és  1896-ban  Karczagon  kisebbségben  maradt.) 
1876-ban  a  Petőfi- Társaság  elnöke  lett.  Ugyanabban 
az  esztendőben  Felső- Olaszországba  utazott  és  ott  két 
hetet  töltött,  hogy  Egy  az  Isten  czímü  regényéhez  tanul- 
mányokat tegyen;  augusztus  12-én  erdélyi  útjából  vissza- 
térve. Teleki  Sándor  grófhoz  rándult  ívoltóra,  innét 
Nagybányára. 

1876-ban  a  királytól  a  Szent  István-rend  kis  keresztjét 
kapta. 

1879  augusztusba  esik  vágvölgyi  utazása. 
1881  január  4-én  érkezett  a  székelyekhez. 
1882-ben   lapja:     a    Hon   a   Csernátoni   Ellenőrjével 
összeolvadt  és  belőlük  Nemzet  czimmel  új  kormánypárti 
lap  lett.  Ennek  Jókai  kezdettől  fogva  főszerkesztője.  (Az 
Üstököstől  1880-ban  vonult  vissza.) 

1883-ban  tanulmányutat  tett  Lőcsén,  Betléren  éa 
egyebütt  is  Gömörmegyében. 

1885-ben  Eudolf  trónörökössel  jutott  ismeretségbe. 
Ekkor  indult  meg  t.  i.  Az  osztrák-magyar  monarchia 
írásban  és  képben  czímü  vállalat,  és  a  trónörökös  Jókait 
bízta  meg  a  magyar  kiadás  szerkesztésével  és  e  munka 
gyakrabban  hozta  öt  érintkezésbe  a  nagyrahivatott  feje- 
delmi sarjjal.  A  királyfi  váratlan  halála  mélyen  lesújtotta 
8  kegyeletének  kifejezést  adott  az  akadémiában  fölötte 
május  5-én  tartott  beszédében. 

1886  április  18-án  egy  napot  töltött  Boszniában  a 
f)f>boj-szimánházi  vasút  megn.yitásáuáL 


117 

1886  november  20-án  vesztette  el  nejét  és  fájdalmára 
Olaszországban  keresett  vigaszt. 

A  magyar  közélet,  irodalom  és  társadalom  megújuló 
ovátiókkal  ünnepelte  a  költőnek  50-ik  és  60-ik  születés- 
napját. 

1894  január  6-án  volt  ötven  éves  irói  jubileuma. 

1897  január  23-án  O  felsége  a  főrcndi-báz  tagjává  ne 
vezte  ki. 


JÓKAI  A  MAGA  lEODAL^TI  MUXIvÁSSÁGÁRÓL  * 


Tavaly  múlt  negyven  éve  annak,  hogy  a  legelső  elbeszé- 
lésem az  olvasóközönség  elé  került.  A  czíme  « Istenitélet »). 
Pályamű  volt:  «egy))  arany  jutalmat  nyert  s  megjelent  a 
((Tavasz »  czímű  almanachban.  Azóta  nagyon  sokat  írtam  : 
hogy  mennyit  ?  magam  sem  tudom  megmondani.  Körül- 
belül ilyenformán  állnak  az  activáim:.  Az  Athenaeumnill 
van  66  kötet  első  kiadásbeli  újabb  munkám;  a  Franklin- 
társulatnál  112  régibb,  népszerű  kiadásban;  Pfeiffer  István 
kiadónál  (a  most  sajtó  alatt  levővel)  50,  Révai  testvérek- 
nél 7,  Stampfel  Károlynál  6,  Ráth  Mórnál  2,  Abafinál  1. 
Saját  kiadásomban  7.  Azonkívül  4  kötet  költeménj-, 
4  kötet  színművek,  3  kötet  Magyar  nemzet  története ;  az 
Üstökösben,  Honban  szórványosan  megjelent  mindenféle 
apróbb  munkáimat  adom  ráadásba. 

Hogy  lehetett  ennyit  összeírni? 

Legelőször  is  az  rá  a  válaszom,  hogy  negi/cen  év  szc^t 
idő! 

Azután  pedig  micsoda  negyven  év  ! 

Négy  olyan  különböző  korszak  egymásutánja,  melynek 
minden  eszmejárása  különbözik,  elüt  a  másikétól. 

Gyermekkorom  emlékei  visszahatolnak  egész  a  napó- 
leoni világharczok  korszakáig:  a  magyar  insurrectiói.ií. 
Apám  maga  is  ott  verekedett  Győr  alatt  a  francziákkal, 
mint  nemesi  hadnagy.  Még  én  láttam  azokat  a  nyugal- 


*  (iNegyveii  év  visszliaugja*  czímiiiel  írta  Jókai  ezt  a  tár- 
r'/át,  a  mikor  irói  működésének  nef^yvenéves  juhileuiuút  akait:i 
!i   nrmzet  megülni. 


i 


119 

mázott  biipzúrföstrázsamestereket,  a  kik  egv  elvcszthetet- 
len  golyóval  a  lábukban,  s  azokat  a  nagy  vállalkozókat,  a 
kik  egy  (nagyon  is  elveszthető)  millióval  a  zsebükben 
jöttek  haza  a  világháborúból:  s  hallgfiiiam  a  tüi-téneteket, 
a  mikben  maguk  is  résztvettek,  a  nkend  az  Alvinczy?)> 
adomáját  (a  sárkánytalan  puskával),  a  «retirálj,  Komá- 
romig meg  se  állj ! »  gúnydalát ,  a  mesés  korszakot,  a  mikor 
Komáromban  volt  az  udvar :  Még  láttam  azt  a  csodaszép 
hölg3'et,  a  kiről  az  « Aranyember*)  legendája  szól;  egykor 
császári  kegytől  fölemelve,  aztán  elfeledve,  megvénülve. 
Még  én  találkoztam  azokkal  a  múlt  századbeli  senátorok- 
tal,  a  kik  a  czopfot  megtartották,  csakhogy  a  nyakravaló- 
JTikba  kötve  viselték.  Még  én  ismeríem  azokat  a  magyar 
embereket,  a  kik  az  arczukat  simára  borotválták,  de  hozzá 
'4uruczöltözetben  parádéztak.  Hát  azokat  a  polgárokat,  a 
kik  egyenruhában  jártak,  hogy  az  öltözetükről  meg  lehe- 
tett őket  ismerni :  ez  a  szabó,  ez  a  molnár,  ez  a  csizma- 
dia, ez  a  takács ! 

Aztán  még  olvastam  azokat  a  könyveket,  a  miket  csak 
leírni  volt  szabad,  de  kinyomtatni  nem :  néhányat  még 
most  is  tartogatok. 

Talán  el  sem  hiszik  már,  hogy  ilyen  korszak  is  volt 
valaha. 

Jött  helyébe  a  másik;  az  ébredés,  az  újjá  alakulás  kom. 
Táblabíró  kornak  csúfolják  mai  nap.  Pecsovicsokról  be- 
széltek és  Kubiiiszkyakról.  Két  nagy  tábor  volt.  Fegyvere, 
zászlója,  vezére  sok!  Ütközeteik  nagyok  I  —  Ugy  elmul- 
tak, mint  egy  álom !  A  történetíró  feljegyezte  küzdelmei- 
ket; de  hova  lettek  azok  a  tarka  képek,  a  mikben  az  élet 
nyilatkozott  ? 

Szétfútta  őket  a  szabadságharcz  :  következett  rohammal 
a  forradalom,  a  népátalakító  fordulat,  a  mesés  harczok, 
a  mámorító  diadalok,  a  kétségbeesés;  azután  az  elnyoma- 
tás, a  hősi  ellenállás  a  néma  türelemben,  a  világháborító 
reménykedés.  Ezer  ellentétes  helyzet,  indulat,  fogalom; 
de  a  korszak  minden  eleme  ugyanaz:  ma  hősök,  holnap 


120 

földönfutók ;  ma  a  rémület  szörnyetegei,  holnap  a  nevet- 
ség karrikaturái ;  népvezetök,  aztán  rabok;  nagy  urak, 
aztán  földönfutó  koldusok ;  rablókalandorok,  s  népmesék 
hősei,  a  sorstól  jobbra-balra  forgatva;  óriási  katastrofák- 
tól  letiporva  s  megint  fölelevenülve,  egymással  szembe- 
állítva. Egy  lehetetlen  korszak.  Átélni  is  nehéz :  átérezni 
még  nehezebb. 

Fátyol  takarja  már!  —  S  most  megint  egy  új  (iMaél- 
stromw  ragad  bennünket  magával;  a  mi  egészen  elválili 
attól  a  jeges  tengertől,  a  mit  hátrahagytunk;  a  szikláktól, 
a  forgatagoktól. 

Ennek  a  négy  különböző  korszaknak  minden  eseménye, 
minden  alakja  átvonult  a  szemem  előtt.  Kicsiny  pont  vol- 
tam benne,  de  mindenütt  ott  voltam. 

Jártam  a  korszak  legnagyobb  hőseivel  együtt  diadal 
útjaikon  s  futottam  futó  betyárokkal  együtt  úttalan  pusz- 
tákon, mocsarak,  erdők  sűrűjében ;  ott  voltam  Bécs  város 
€8  Budapest  ostrománál,  a  bombatűz  közepett,  s  a  feldúlt 
Komárom  romjai  közt;  s  láttam  a  világot  a  fejemre  sza- 
kadni Világosnál ;  ettem  czigány  bográcsából  s  királyi  asz- 
talok ezüst  tálairól;  voltam  szegény  ördög,  a  ki  zsidó- 
gyerekeket tanít  magyar  nyelvre  havi  két  forintéii;,  s  vol- 
tam bankelnök,  a  ki  százezrekkel  hajigálózik;  volt  a 
nyakamon  kötéllmrok  és  érdemrend-szalag;  megdobáltak 
koszorúval  és  sárral ;  hallottam  magamat  hivatni  író- 
királynak és  Kossuthkutyának ;  huszonhárom  esztendős 
koromban  egy  év  alatt  csináltam  forradalmat,  hábo- 
rúba mentem  és  megházasodtam ;  —  egyiket  se  bántam 
meg . .  . 

És  a  míg  ezt  a  földglobust,  a  minek  Magyarország  a 
neve,  annyiszor  körülkerültem,  mennyi  alakjával  kellett 
megismerkednem  az  egymást  váltó  kornak !  élők  és  halot- 
tak nekem  modellt  álltak:  hívásomra  most  is  előjönnek, 
változatosságban  kifogyhatatlanok.  Emlékkönyveimben 
annyi  tárgy  van  följegyezve,  hogy  egy  másik  negyven  év 
sem  volna,  elég  azokat  mind  feldolgozni. 


12t 

De  őszintén  be  kell  azt  vallanom,  hogy  segítségem  is  van. 
Tlaga  a  közönség.  A  mi  csak  jellemző  adat,  ötlet  fölmerül 
a  napok  töi'ténetében,  azt  nekem  mindenünnen  beküldi 
maga  az  ismeretlen  jóbarát.  Sok  éven  át  az  általam  szer- 
kesztett humoristikus  lapot  úgy  szólván  maga  a  közönség 
í.ta  tele ;  s  ezeken  a  lapokon  van  a  magyar  népélet  min- 
den rétegeiben  s  fázisaiban  ismertetve.  Azontúl  jó  barát- 
jaim  közé  számíthattam  olyan  szellemi  kincstárnak  nevez- 
hető nagy  alakjait  a  magyar  közéletnek,  mint  Deák 
Ferencz  és  Xyáry  Pál,  a  kik  élő  krónikásai  voltak  a 
magj'ar  világnak,  a  legalantabb  rétegektől  a  legmaga- 
sabbakig.  Én  bennük  az  én  pon'á  lett  aranybányámat 
-iratom. 

Azonkívül,  akármerre  járok  az  országban,  jóakaróim 
mindenütt  elém  hozzák  azokat  a  hag^'ományokat,  törté- 
neteket, a  mik  a  vidékhez  vannak  kötve;  régiségbuváiok, 
történettudósok  figyelmeztetnek  a  históriai  események  közé 
beszövődő  regényes  episodokra ;  nyomába  igazítanak  rej- 
télyes, titokszerü  alakoknak ;  úgy  hogy  mondhatnám,  hogy 
az  egész  magyar  nemzet  együtt  dolgozik  velem. 

Igaz,  hogy  ez  a  közreműködés  csak  olyan,  mint  mikor 
Liszt  Ferencznek  a  figyelmét  megragadta  ez  a  népdal: 
«nem  ettem  én  ma  egyebet,  fekete  retket,  kenyeret!* 
s  csinált  belőle  egy  nagyszabású  oratóriumot.  Én  is  csak 
egy  akkordot  kapok  meg,  egy  végső  katastrophát,  s  ahhoz 
kell  hozzá  divinálnom  a  megelőző  regénj-t. 

Ez  a  mesterség  pedig  így  megj'. 

Elmondom  az  egész  titkomat :  utánam  csinálhatja 
akárki. 

Vagy  egy  vezéreszmém  akad,  vagy  egy  történelmi  ada- 
tom, vag}'  egy  lélektanilag  megoldatlan  eseményem  az 
életből.  Ez  ötlet,  véletlen,  ajándék,  lelet. 

Akkor  ehhez  meg  kell  találnom  az  alakokat,  a  mik  ezt 
íi  történetet  keresztül .  viszik.  Ez  már  tanulmány.  Sok 
nmnka,  búvárkodás,  megfigyelés,  megválogatás  kell  hozzá. 
L'tmutató  a  korszak ;  de  még  arra  is  rá  kell  előbb  találni, 


mert  nem  minden  mesét  lehet  akármely  korba  áthelyezni. 
Annak  a  kornak  a  szokásait,  hangulatát,  fogalmait,  ural- 
kodó eszméit,  divatját,  néha  még  a  nyelvét,  kifejezéseit  is 
út  kell  tanulmányozni;  gyakran  a  töi*ténet  helyszínét 
beutazni,  tájak,  viseletek  rajzait  felvenni,  műhelyek  titkait 
tanulmányozni,  szaktudósoktól  leczkét  venni,  stb.  stl). 

Mikor  aztán  ez  megvan,  akkor  maguknak  az  előterem- 
tett alakoknak  kell  kidolgozniok  a  regéuymese  egész  szii- 
vevényét.  Itt  már  nem  segít  senki:  egyedül  a  fantázia. 
Akkor  belehelyezem  magam  az  egyes  alakoknak  a  kedély- 
hangulatába :  iparkodom  bennük  élni.  A  gyilkosnak,  az 
árulónak,  a  kéjencznek,  a  zsugorínak  a  lelki  állapotját 
épen  úgy  a  magamévá  teszem,  mint  a  szenvedőét,  a  két- 
ségbeesettét, a  haragos  boszúállóét.  Ilyenkor  ha  a  csalá- 
dom tagja,  vagy  a  legkedvesebb  barátom  hál)orgat  is, 
roszúl  esik ;  lehet,  hogy  akkor  éppen  zsarnoki  kedvemben 
talál,  indulatos  vagyok,  vagy  elérzékenyülök,  a  könyekre 
fakadásig;  vagy  az  egekben  járok  és  gyönyörködöm.  Egy 
ajtónyitás,  s  az  egész  hangulatnak  vége  van.  Újra  kell 
kezdeni.  —  Bele  kell  melegednem  a  tárgyamba :  a  nélkül 
is  lehet  ugyan  írni,  hidegen,  kiszámítva;  hanem  olj^an 
munka  is  az  aztán.  Lehet,  hogy  szabályszerűbb,  de  én  azt 
akarom,  hogy  az  olvasó  érezze  azt  a  meleget,  a  mi  engem 
hevített. 

Ülve  soha  sem  gondolkozom,  hanem  járkálva.  Előbb  az 
egész  hosszú  regényt  apróra  kidolgozom  a  fejemben,  a 
legrészletesebb  dialógokig  (kivéve  a  leíró  részeket).  Ilyen- 
kor a  fantázia  átveszi  a  memória  szerepét  s  az  egész 
munka  úgy  készen  van  a  fejemben,  hogy  le  tudnám  dik- 
tálni. Hanem  diktálni  nem  szeretek;  mikor  dolgozom, 
nem  akarok  emberi  arczot  látni.  Mikor  aztán  leülök,  akkor 
egj^szerre  megírok  egy  nyomtatott  ivet ;  de  megesik,  hogy 
kettőt  is,  egy  szó  kitörlés,  igazítás  nélkül.  S  hogy  valóság- 
gal a  képzelet  pótolta  az  emlékezetet,  bizonyítja  az,  hogy 
egy  év  múlva  már  úgy  olvashatom  a  regényemet,  mint  va- 
lami idegen  munkát,  nem  tudom,   mi  van  benne,  s  na- 


??Ton  kíváncsi  vaírs'ok  rá,  hogy  a  regényhősöm  hogy  fog  le- 
gázolni abból  a  hínárból,  a  mibe  belelovagolt  ? 

Ha  hibásak  a  regényalakjaim,  az  a  hibájuk,  hogy  nem 
látom  őket ;  mei-t  bennük  vagyok.  Ha  kívülről  mintáznám 
őket,  lehet,  hogy  jobb  lábon  állnának;  —  de  mi  lenne  f- 
számyaíkból '? 

Már  ezt  a  hibámat  meg  nem  javíthatom.  Vénebb  leszek, 
de  okosabb  nem.  így  kell  azt  a  közönségnek  elfogadni,  a 
hogy  megvan  negyven  esztendő  óta. 

Nem  tartom  semmi  érdemnek,  hogy  sokat  dolgoztam : 
nem  követelek  érte  se  a  jelenkortól,  se  az  utókoi-tól  sem- 
mit, még  azt  sem,  hogy  olvassák.  Magamnak  íiiam :  gyö- 
nyörüségem  volt  benne.  Ez  volt  a  világom,  életemnek 
titka,  utamnak  vezetője,  nagy  bajokban  vigasztalóm,  bal- 
sors csapásai  között  védelmezőm,  jobb  idők  reményét, 
megnyugvást,  iij  erőt  új  küzdelmekhez  ez  adott,  ez  az 
íróasztal;  elvesztett  vagj'Ont  ez  adott  vissza,  rámtámadó 
ellenségeket  ez  vei-t  vissza;  az  életet  újra  kezdeni  ez  buz- 
dított. Negyven  éve  beszélgetünk  egymással,  s  még  mindig 
van  egjTuásnak  valami  mondani  valónk.  Sok  jó  volt,  a 
mit  szerettem  ezen  a  világon,  sok  elmúlt  már  belőle :  a 
többit  itt  kell  hagynom.  Megnyugszom  benne.  Hanem 
hogy  az  íróasztalomat  itt  kell  hag}'nom:  azt  sajnálom. 

S  ha  már  ennyire  mentem  az  emlék-szellőztetésben, 
hadd  mondjam  el  azt  is,  hogy  lettem  én  regényíróvá. 

Előrebocsátom,  hog}-  fatalista  vag^^ok,  ómenekben,  pra-- 
destinatióban  hiszek :  a  földöntúli  világ,  az  életentúli  élet, 
az  érzékektől  felfoghatatlan  lények  befolyása  sorsunkiM, 
meggyőződés  nálam.  Egész  életemen  át  annyi  rendkívüli 
csoda  által  szabadultam  meg  magam  kereste  veszélyekből, 
hogy  egészen  theosophistává  lettem. 

Maga  a  családomnak  a  czimere  is  egy  kész  regény. 
Ütközet  volt  a  magyar  király  és  a  török  vezér  között.  Egy 
fiatal  zászlótartó  felfedezi  a  királynak,  hogy  a  spanyol 
tüzérek  meg  vannak  vesztegetve  az  ozmánoktól:  szánd '- 
kosán  rosszul  lőnek.  «Lőjj  te  jobban  Ii»  mond  neki  a  királ  -,. 


124 

Erre  a  zászlótartó  odalép  az  Ágyához,  czélbaveszi  a  török 
A-ezér  sátorát  s  úgy  odatalál  a  szakállas  golyóval,  hogy  a 
vezér  halva  terül  el.  Ez  mind  le  vau  festve  a  czimer- 
paizsunkon :  a  zászlótartó  az  ágyúval  a  veres  mezőben, 
alatta  a  török  tábor  a  félholdas  sátoraival,  a  vezér  a  közép- 
fátorban:  csak  egy  fiatal  hajadon  hiányzik  még  (az  én 
prsesumtiv  ősanyám),  a  ki  a  koszorút  a  hős  zászlótartó 
fejére  feltegye,  s  kész  a  regény. 

Ezt  hallottam  én  elbeszélni,  mikor  még  nagyon  kicsi 
gyerek  voltam,  az  édes  apámtól.  Neki  is  voltak  költői, 
művészi  hajlamai.  Emlékezem  azokra  a  jó  vastag  papirosra 
írt  verses  könyveire,  a  mikhez  igen  jellemzően  rajzolt  és 
kiszínezett  alakok  is  voltak  festve.  Meg  volt  neki  Blumauer 
travestalt  Aeneise  is,  saját  rajzaival  illustrálva;  s  milyen 
szépeket  tudott  nekem  mesélni  a  « Szalonna  várról'),  — 
"Csalóka Péterről)),  —  oHüvelycsik Palkóról »  — a  « farkas 
komáról*),  —  meg  a  ((jövendőmondó  czigányasszony))-ról 
-az  insurrectio  alatt !  —  Hanem  a  hivatala  egészen  mostoha 
talaj  volt  a  költői  és  művészi  hajlamokra.  Ügyvéd  volt  és 
a  városi  árvavagyon  pénztárnoka.  Ezekhez  az  ellentéte 
];ell  a  poézisnek :  s  nála  az  is  megvolt.  A  rendszerető  pon- 
tosság. 

Visszaemlékezem  rá,  hogy  egyszer  kis  gyermekkorom- 
Imn  felvitt  magával  az  apám  a  városházára,  a  hol  a  hiva- 
tala volt,  s  megmutogatta  a  nagy  vasládákat,  a  mik  mes- 
terséges zárakkal  nyiltak  fel,  s  azokban  azt  a  sok  minden- 
féle csillogó  és  penészes  pénzt.  Egy  hivatalnoktársa  is 
ielen  volt,  az  ellenőr.  Egy  gömbölyű  fatányérban  álltak  a 
legkisebb  ezüstpénzek,  ötkrajczárosok.  ((Xo,  végy  el  belőle 
magadnak  egyet !))  monda  az  ellenőr.  Szép  fényes  új  veretű 
pénzek  voltak.  —  «Nem  szabad,  az  a  másé»  mondám. 
«Igen,  de  én  a  helyett  egy  ócska  ötöst  teszek  vissza  a 
magam  zsebéből)),  biztatott  a  jószívű  gyermekbarát.  Erre 
aztán  bátorságot  vettem  magamnak  egy  ötöst  kiszemelni 
ti  sok  közül.  De  nagj'on  égette  én  nekem  az  az  ötös  a 
•markomat.  Mégis  csak  olyan  pénz  ez,  a  mi  az  én  apám 


155- 

gondviselésére  vau  Lizva.  Mikor  senki  se  nézett  oda,  visz- 
gzatettem  az  ötöst  a  tálkába.  Mikor  az  apám  haláláyal  a 
számadásait  és  a  pénztárt  átvették:  öt  ki-ajczáiTal  többet 
találtak  benne  a  kimutatásnál.  Ez  az  én  visszalopott 
ötkrajczárom  volt.  És  én  annak  az  ősömnek  a  véres  kezére, 
a  ki  egy  török  basát  ölt  meg,  nem  vagyok  büszke  ;  de  az 
apámnak  a  tiszta  hezére  az  vagyok. 

Milyen  angyali  élet  volt  annál  a  mi  házunknál !  Soha 
f.em  hallott  ott  egy  haragos  szó.  Testvéreim  szerették  et^y- 
mást,  engemet  még  jobban.  Mikor  kis  gyerek  voltam,  isko- 
lába mentem,  Eszter  nénémuek  a  házajtóból  utánam  kel- 
lett addig  nézni,  míg  az  iskola  ka^Duján  befordulok.  Xagyon 
félénk  voltam.  Három  tárgya  volt  különösen  félelmem 
fantáziájának.  Azok  a  nagyszakállú  zsidók,  —  azután  a 
veszett  kutyák  —  és  az  élve  eltemettetés.  Ez  az  utóbbi 
rém  annwa  üldözött,  hogy  egy  kis  papírra  felírva  szünte- 
len a  derekamra  kötve  hordoztam  a  végrendeletemet, 
(8  éves  gyerek),  a  miben  arra  kérem  az  anyámat,  hogy  ha 
meghalok,  ne  temettessen  el  felbonczolás  nélkül.  —  Leg- 
hamarabb kibékültem  a  zsidókkal :  az  élve  eltemettetéstől 
nem  rettegek,  halva  se  temetnek  már  el  engem  I  hanem  a 
kutyáktól  még  most  is  félek  s  bot  nélkül  nem  járok  az 
utczán. 

Az  elemi  iskolában  volt  egy  kedves  tanítóm,  Székely 
János;  leczke  után  sokszor  ott  tartott  s  mesélt  nekem 
régi  szép  adomákat  Mátyás  királyról,  Mária  Theresia  udvari 
bolondjáról,  találós  meséket,  a  mik  közül  eg}a"e  emléke- 
zem: «az  elseje  mindig  far ;  a  vége,  lány  előtt  csipked  .-. 
szúr:  ha  kitalálod  is  fm-csa,  ha  nem  találod  is  « furcsa ». 
Ez  aztán  arra  buzdított,  hogy  én  is  csináljak  találós  mesét : 
még  pedig  versben.  Az  első  siker  arra  buzdított,  hogy 
még  merészebb  kísérletet  tegyek.  Yolt  egy  utczán  járó 
bolond  a  városban,  a  ki  mindig  azt  kiabálta,  hogy  «urak 
a  papok !))Xnem  is  volt  egészen  bolond).  Erről  ii-tam  verset. 
Eg}^szer  odafenn  járt  Komáromban  Tóth  Lőrincz,  akkor 
épen  a  tudós  akadémiától  pályakoszorúzott  költő,  (Koma- 


126 

rom  a  poéták  hazája) ;  meglátta  az  én  nét  versemet,  elhozta, 
Pestre,  kiadatta  az  egyiket  a  Kegélöhen,  a  másikat  a  Tár- 
salkodóban, alányomtatva  az  egész  nevem  praedicatumos- 
tól,  az  életkorommal  együtt :  kilencz  éves,  —  Ez  volt  a 
fátumom.  Ezzel  el  voltam  jegj^ezve  a  múzsának.  El  volt 
döntve,  hogy  nem  lesz  belőlem  se  szolgabiró,  se  vicefisca- 
lis.  —  Még  egy  másik  múzsának  a  nyomai  is  keresztezték- 
az  utamat,  a  festészeté  ;  tollrajzaim  közül  egy,  a  mit  14  éves 
koromban  rajzoltam,  szintén  a  nyilvánosságnak  lett  átadva 
(Tóth  Ferencz,  ref.  snperintendens  arczképe)  s  sok  olaj- 
festményű  arczkép  heverhet  még,  ha  emlékezik  még  rájuk 
valaki,  tőlem,  a  világban ;  hanem  ez  nem  volt  komoly 
szenvedély. 

Tíz  éves  koromban  a  szülőim  cserébe  adtak.  Kedves 
patriarchális  szokás  volt  ez ;  két  család  összebeszélt :  az 
•  egyik  lakott  Pozsonyban,  a  másik  Komáromban ;  az  egyik- 
nek a  gyermekei  nem  tudtak  magyarul,  a  másiké  németül : 
kicserélték  őket.  Családi  gond,  jó  iskola  egyforma  mind  a 
két  helyütt.  Pozsonyban  Zsigmondy  tanár  fiai  és  leányai 
voltak  az  én  testvéreimnek  és  nekem  a  helyetteseim  ~ 
Komáromban.  Nekünk  is,  azoknak  is,  mindenikünknek 
volt  így  egy  wédes  anyja»,  meg  egy  (diebe  mutter»-je.  Ugy 
tekintettük  egymást,  mintha  testvérek  volnánk.  Az  akkori 
tanrendszer  mellett  már  a  1 1  éves  gyermekeknek  kellett 
tanulni  a  poezist,  prosodiát,  természetesen  latinul,  ornata 
syntaxist !  Aztán  meg  a  kegyetlen  görög  nyelvet.  De  mind 
hasznát  vehetni  annak ! 

Mikor  Pozsonyból  hazakerültem,  már  akkor  az  én  feled- 
hetetlen jó  apámat  halálos  betegen  találtam.  Még  abban 
az  évben  meg  kellett  ismernem  azt  a  megmérhetetlen  nagy 
fj'íjdalmat,  a  mi  az  árvaságra  jutás.  Ez  annyira  összetörte 
a  lelkemet,  hogy  halálos  beteg  lettem  utána.  Csak  áldott 
jó  Eszter  néném  ápolásának  köszönhetem,  hogy  meg- 
maradtam. Itt  hozta  elém  (ismét)  a  sors  azt  a  férfiút,  a 
kinek  befolyása  egész  életemre  kihatott,  Vály  Ferenczet. 
Elébb  tanárom   volt.  Később  sógorom  lett,  ki  nénémet 


i:7 

■olvette.  Puritán  szigoni5á;_,ú  ember  volt.  Sok  oldalú  tudo- 
mánj'os  miveltséggel  biil.  Nem  csak  azt  tanította,  s  nera 
-csak  azokban  a  tanórákban,  a  mik  kötelezett  tantárgyak 
és  órák  voltak,  hanem  mindenfélét,  a  mi  az  életben  hasz- 
nos, a  mi  a  míveltséget  kiegészíti.  Reggeltől  estig  foglal- 
kozott a  lélekmíveléssel.  Senki  sem  sokallta  meg.  Vf:^y 
"tudott  .tanítani,  hogy  az  gyönyörűség  volt.  Egy  évben  elő- 
szedte velem  a  gymnasium  könyvtárából  a  nagy  incuna- 
Tbulákat,  s  azokból  készíttetett  velem  tanulmányokat, 
3  három  év  alatt  megtanított  franeziául,  angolul  és  ola- 
szul. Igaz,  hogy  mindennap  télen-nyáron  öt  órakor  reggel 
már  ott  kellett  lennem  az  ő  írószobájában  :  de  azt  meg  is 
szoktam,  úgy  hogy  most  is  mindig  hajnalban  kelek  fel 
s  tíz  óráig  dolgozom :  mikor  más  ember  felkel,  már  akkor 
■én  elvégeztem  s  járok  a  publicum  officium  után. 

Ez  alatt  mindennapi  gj-nkorlataim  voltak  a  rhetorica 
és  poézis  feladványai ;  de  azok  (hála  Istennek !)  mind  elég- 
tek a  padláson  Komárom  bombáztatása  alatt ;  nem  kell 
rettegnem,  hogy  valaha  kinyomtatják. 

Tizenhét  éves  koromban  a  pápai  főiskolába  küldött  el 
szeretett  jó  anyám,  a  hol  akkor  kitűnő  tanári  kar  volt : 
Tarczy,  Boesor,  Stettner;  mind  elsőrendű  tudományos 
<íapacitások,  a  kiknek  az  előadásait  nem  « muszáj » -hói 
hallgattuk,  hanem  a  tudvágytól  hevített  ifjúi  lélek  vonzó- 
•dásával.  És  miután  (ismét)  a  sors  olyan  kortársak  közé 
hozott,  a  kiknek  a  szelleme  versenytérre  kényszerített.  Ott 
voltak  Kerkapolyi,  Petőfi,  Petrich  Soma,  Gondol  Gábor, 
Bárány  Gusztáv,  Bathó  Bálint,  Gaál  Péter ;  mind  nevek, 
a  miknek  a  betűi  máig  is  fényesek.  Ott  volt  «Képző-társa- 
ságai)  a  fiatalságnak,  a  hol  hetenkint  irodalmi  műveket 
olvastunk  fel,  azokat  bírálatra  kiadtuk,  a  bírálatokat  is 
felolvastuk;  ebben  az  évben  egy  «Tavasz))  czímű  alma- 
nachot is  szerkesztettünk  s  akadt  rá  kiadónk  :  ebben  jelent 
ineg  az  első  elbeszélésem. 

Ekkor  tele  voltam  egészségtelen  képzelődéssel.  A  miket 
-'^•tam,  csupa  világfájdalom,  embergyűlölet,  sentimentalia 


12S 

érzelgés;  rendldvüli,  hihetetlen  esetek  hajhászása ;  a  mihes 
járult  még  az  is,  hogy  testileg  is  sokat  szenvedtem.  Fol}'- 
vást  fájt  a  mellem :  elhitettem  magammal,  hogy  tüdő  vész- 
ben vagyok.  Jó  anyám  azt  hitte,  hogy  a  pápai  éles  leveg('> 
és  meszes  víz  a  bajom,  s  elküldött  az  áldott  levegőjű 
alföldre,  Kecskemétre,  a  jogi  tanfolyamra.  Áldott  legyen 
érte !  Mert  itt  lett  belőlem  ember ;  e  derék  tősgyökeres 
mag3^ar  városban :  és  különösen  itt  lett  belőlem  magyar 
író.  Itt  ismertem  meg  az  igazi  uépéletet,  a  maga  kifog\'- 
hatatlan  változatosságában ;  a  néphumort,  a  puszták  vilá- 
gát, egész  írói  működésemnek  az  alaphangulatát  itt  sajá- 
títottam el,  s  a  mellett  testileg  is  megerősödtem :  elmúlt 
rólam  a  mellbaj,  a  világfájdalmas  bolondságok,  új  vért,  új 
szivet  kaptam,  és  kedvet  a  munkához.  —  Tizennyolcz. 
éves  voltam,  mikor  az  első  drámámat  írtam  Kecskeméten, 
a  minek  a  czíme  « Zsidó  fiu»  (tárgya:  Fortunatus  Imre, 
II.  Lajos  pénzügyére).  Ezt  a  müvemet  Petőfi  másolta  le, 
minthogy  pályamű  volt,  idegen  kéz  írásának  kellett  lenni ; 
s  az  akadémiai  pályázaton  dicséretet  nyert  e  drámám,  süt 
öt  szavazat  közül  kettő :  Vörösmarty  és  Bajza,  a  száz  ara- 
nyos pályadíjra  ajánlotta  azt.  A  munkának  természetesen 
nagy  hibái  voltak.  Vörösmarty  és  Bajza  atyai  szeretettel 
hívtak  oda  magukhoz  és  nem  restelltek  naphosszant  fára- 
dozni velem,  hogy  ezeket  a  hibákat  kiigazítani  segítsék. 
(Ug}' an  ki  tenné  ezt  meg  a  mai  világban  fiatal  íróval  /> 
Utoljára  azt  mondtam:  «Irok  én  ennél  jobbat,  menjen  ez. 
a  semmiségbe ! »  S  a  « Zsidó  fiu))  soha  sem  jelent  meg. 
Most  már  sajnálom,  hogy  elpusztítottam.  Azt  tudom,  hogy 
jó  jambusokban  volt  írva.  A  tárgyát  később  feldolgoztam 
flFortunatuso  czím  alatt  novellának."'' 

Tizenkilencz  éves  koromban  írtam  az  első  regényemet, 
a  «Hélköznapok»-Rt.  Az  egész  kecskeméti  visszaemléke- 
zés;   zabolátlan   fantázia   szüleménye;    de   itt-ott   olyan 

*  Azóta  Gyulai  Pál  barátságos  titáiijáiása  mellett  az  elveszett- 
nek vélt  kézirat  kezemlic;^  jutott.  /.  -V. 


129 

leírásokkal,  hogy  most  nem  tudnék  hasonlót  írni.  Ezt 
Ilartleben  adta  ki,  Nagy  Ignácz  ajánlatára,  igen  tisztessé- 
ges tiszteletdíj  mellett.  —  Azontúl  aztán  nem  kellett 
nekem  többet  a  prókátorság.  Maga  a  principálisom,  a 
derék  Molnár  József  ajánlotta  Heckenastnak  kiadásra  a 
két  első  kötet  novellámat:  ((Vadon  virágain  czím  alatt. 
Azok  közül  az  e?so  novella, « Sonkolyi  Gergely  »,híit  kiadást 
ért  meg,  s  angolra  is  lett  fordítva  (Hungárián  sketches. 
Mr.  Stuart). 

Húsz  éves  koromban  már  állandóul  Pesten  laktam  s 
tagja  voltam  a  Petőfi  által  tervezett  <( tizek  társaság d- 
nak» ,  meljnék  irodalmi  missiója  volt;  de  nem  kezdett 
hozzá. 

Petőfi  befolyása  nagy  tényező  volt  pályám  kezdetén.  Az 
ő  fényes  sikerei  buzdítottak  engem  is.  Bámulói  voltunk 
mind  a  ketten  a  franczia  romantikusoknak,  azután  Sha- 
kespearenek,  Byronnak,  Shelleynek;  —  első  müveimen 
észrevehető  a  Hugó  Viktor  és  Sue  Jenő  bálványozása  ; 
csak  a  humorisztikus  munkáknál  érvényesül  valami  ön- 
állóság. Kerestem  a  rendkívüliségeket,  a  soha  meg  nem 
történteket.  Ambitióm  volt,  olyan  helyeken  jámi,  a  hol 
még  pegazus  patkója  nyomot  nem  hagyott. 

Ekkor  szólított  fel  Frankenburg  az  általa  kiadott  « Élet- 
képeké szerkesztésének  átvételére.  Huszonkét  éves  voltam. 
Nem  a  magam  érdeme,  hanem  a  közreműködött  író- 
társaké, hogy  bátran  elmondhatom,  miszerint  annál  becse- 
sebb évfol^-amai  magyar  szépirodalmi  lapnak  nem  voltak, 
talán  nem  is  lesznek.  Olyan  irodalmi  csillagzatok,  mint 
Petőfi,  Arany,  Vörösmai-ty,  Tompa  egyszerre,  egymás  mel- 
lett, körülvéve  Jósika,  Gyulai,  Szász,  Lévay,  és  annyi  más 
ifjú  tehetségtől.  Hanem  engem  a  lapszerkesztés  elzsibbasz- 
tott. Költő  és  szerkesztő  egyszerre  nem  lehet  valaki. 
Lehet,  de  rossz  lesz,  vagy  az  egyik,  vagy  mind  a  kettő. 

Jöttek  aztán  az  1848-iki  martiusi  napok. 

Akkor  kezdtem  lenni  huszonhárom  esztendős. 

Hogy  mit  csináltunk  ezeken  a  napokon,  az  más  lapon 

Jókai:  A  jubileum  türténete.  í* 


130 

van  megírva ;  annyi  l)izonyos,  hogy  a  forradalom  egész 
más  irányt  adott  az  eddigi  költői  működésnek. 

Engem  is  ragadott  magával  Petőfi,  mint  Phgetont  a 
világgyujtogató  napszekér. 

Szerencsémre,  hogy  (ismét)  a  sors  összevezetett  ugyan- 
ekkor egész  életemnek  jó  nemtőjével,  a  feleségemmel: 
akkor  még  Laborfalvy  Eózával. 

Maga  is  egy  rendkívüli  tehetség :  az  előadó  művészet- 
ben párját  nem  találó  alak;  erős,  önálló  lélek;  a  mellett 
széles  tanulmány  nyal,  ismeretgazdagsággal  megáldva, 
akarata  aczél,  hanem  a  szíve  arany. 

A  mi  életemben  sikernek  nevezhető,  annak  legnagyobb 
részét  neki  köszönhetem. 

Nem  beszélek  életem  regényéről,  a  minek  ő  volt  vezér- 
fénye, s  azt  hálával  kell  elismernem ;  a  ki  elolvassa  Poli- 
tikai divatok  czímű  regényemet,  ott  a  főalakban  sokszor 
ráösmerhet.  Hogy  keresett  fel  bujdosásomban,  hogy  sza- 
badított meg  ezer  veszély  közül,  hogy  jött  velem  fényes 
életmódból  hosszú  nyomort,  üldözést,  halál-rettegést 
viselni  a  szabadságharcz  alatt  ?  ez  mind  az  embert  illeti 
csak;  de  hogy  mi  befolyást  gyakorolt  egész  irodalmi 
működésem  irányzatára,  arról  műveimnek  egész  sorozata 
beszél.  A  mi  láng  van  bennük,  az  az  ő  szikrájánál  gyúlt 
meg.  Egy  írónak  a  kedély  az,  a  mi  az  eső  és  napsugár  a 
kertésznek:  mesterség,  üvegház  pótolja  mind  a  kettőt;  de 
a  zamatot  csak  amaz  adja  meg.  S  ezt  a  kedélyt  köszön- 
hetem az  asszonynak. 

Annak,  hogy  olyan  sokat  dolgozom,  az  egyik  oka  az  is, 
hogy  szeretek  otthon  lenni. 

S  hogy  még  egyet  megvallják,  még  a  bírálóim  legelsőjét 
is  tisztelem  az  én  asszonyomban.  Az  ő  Ítélete  nekem  ora- 
culum. 

És  én  egyátaljában  nagyon  tisztelem  a  bírálókat. 
Köszönöm,  ha  velem  foglalkoznak,  s  tanulok  tőlük.  Petőfi 
mindig  beczézett,  annak  minden  nagyon  jó  volt,  a  mit 
írok.  Ez  elrontja  a  fogat.  A  kritika  keserű,  de  gyógyít. 


131 

Sokat  Tiöszönölí  Gyulainak,  még  többet  Aranynak  és 
Keménynek,  a  kik,  ha  nem  nyilvánosan  is,  de  magánhasz- 
nálatra szánt  birálataikban  olykor  kegyetlenül  bántak 
Telem,  s  nagyon  jót  tettek  vele. 

Azonban  az  író  hiába  dicsekedik  Apolló  kegyeivel,  ha  a 
főszemély  nincs  az  oldala  mellett:  a  kiadó.  Horatius 
Flaccus  idejében  Msecenas,  atavis  edite  regibus !  Én  pro- 
íessionatus  író  vagyok  negyven  év  óta.  Szépirodalmi  mun- 
Iváim  jövedelméből  élek,  tisztességesen,  jogosult  igényeim- 
nek megfelelő  módon,  A  kik  ebben  segédkezet  nyújtanak, 
a  kik  a  közönség  részvétét  számomra  fentartják,  terjesztik, 
méltók  rá,  hogy  hálás  emlékezettel  chronologiai  sorban 
felemlítsem  őket.  Magyar  kiadóim  voltak:  Hartleben- 
Adolf,  Heckenast  Gusztáv,  Emich  Gusztáv,  Müller  Adolf^ 
az  Athenoeum,  a  Franklin-Társulat,  Pfeiffer  Nándor  és 
István,  Eáth  Mór,  Eévai  testvérek,  Stampfel  Károly, 
Abafi  —  és  a  Nemzeti  Színház,  Munkáimból  magyar 
■nyelven  mintegy  két  millió  kötet  számra  menőt  terjesz- 
-tettck  el.-^' 

De  a  mit  még  kevésbbé  hagyhatok  felemlítés  nélkül,  ez 
•azon  külföldi  kiadók  és  fordítók  megbecsülhetlen  barát- 
sága, a  melylyel  ők  egy  ilyen  kis  «anonym»)  nemzet  tro- 
■glodyth  írójának  a  müveit  a  földrészünket  lakozó  minden 
nemzet  nyelvén  megismertetni  törekedtek.  Angol,  német, 
franczia,  hollandi,  dán,  svéd,  lengyel,  orosz,  finn,  spanyol, 

*  Ebbe  csak  az  önálló  munkáim  vannak  beleértve,  azokon 
kívül  vannak  az  általam  szerkesztett  hírlapokban  megjelent  mun- 
kálataim. Életképek  1847 — 48.  III  kötet;  ugyanaz  1876.  I  k.  Esti 
Lapok  I  kötet.  Délibáb  1863—64.  III  k.  Nagy  Tükör  1S57.  I  k. 
tJstökös  18ŐS— 1880-ig.  XXIII  k.  Magyar  Sajtó  1862.  I  k.  Hon 
1863— 1882-ig  XL  k.  Igazmondó  IV  k.  Kakas  Márton  albuma 
II  kötet;  összesen  hetvenkílencz  kötet:  meg  a  politikai  röpiratok, 
•a  miknek  se  a  számára,  se  a  czímére  nem  emlékezem. 

A  regény«ÍBQ  közül  legtöbb  példányszámban  adták  ki  a  ((Kár- 
páti Zoltáno-t  (13,000),  aztitán  a  ((Magyar  Nábobw-ot  (12,000),  a 
miben  az  a  különös,  hogy  az  előbbi  ennek  az  utóbbinak  a  folj- 
tatdsa. 

9* 


132 

cseh,  román,  szerb,  szláv,  horvát  és  török  n5''elven  meg- 
jelent müveimnek  kiadói,  átültetöi,  megbirálói  sorából 
alig  tudom  kiválasztani  azokat,  a  kiknek  legtöbb  hálával 
tartozom :  Wallner,  Janke  Ottó,  Braun  von  Wiesbaden^ 
Schmidt  Julián,  Uhlbach,  Jalava,  Patterson,  de  Gerando 
Antónia  grófnő,  Stuart  M.  grófnő,  Callier  A,  grófnő,. 
Hemgren  Károly,  Asel  Damkier,  Jovanovies,  Kertbeny 
Károly,  Dux  Adolf,  Kárffy,  Silberstein,  Geist,  Schwarz 
Ármin,  Weisz  Julián,  Helfy  I.,  BreKch  E.,  Pock  Waczláw,, 
Sasváry,  Erödy,  Lindau  Pál,  Fleischer  Eichard,  Kai*peles, 
Heigel  s  a  jelen  müvem  kiadója,  a  magyar  nemzettel 
annyira  rokonszenvező,  Kárpátainkat  évenkint  megláto- 
gató Prochaska,  tescheni  könyvkiadó.  —  Tisztelet  annak, 
a  kit  megillet.  A  jó  fordító  és  a  jó  kiadó  az  írónak  az,  a 
mi  a  szárny  a  madárnak.  Egy  «toll»  még  nem  röpít  el. 

A  magyar  tudományos  akadémiának  az  elismerését  is 
hálás  köszönettel  kell  felemlítenem,  mely  nekem  a  levelező- 
tagságot  1850-ben,  úgy  szólván,  előlegezte;  mert  még 
ekkor  mindössze  hat  kötet  munkám  volt  csak  a  közönség 
előtt:  a  « Csataképeket  a  forradalomból))  ebben  az  évben 
írtam.  Az  akkori  rémuralom  alatt  a  magyar  tudományos 
akadémiának  sem  volt  szabad  közgyűlést  tartania:  én 
tehát  olyanformán  lettem  tudóstársasági  taggá,  hogy  az 
akadémiai  igazgató -tanács  ajánlatára  az  akkori  katonai 
főparancsnokság  által  neveztettem  ki,  (a  hogy  ezt  a  kiállí- 
tott diplomám  bizonyítja).  Nem  hiszem,  hogy  a  kerek  föl- 
dön volna  még  valaki,  a  ki  hasonló  úton  jutott  a  halha- 
tatlanok sorába!  Csak  1859-ben  jutottam  be  újra  rendes 
tagnak  megválasztás  útján. 

Es  mostan,  legvégül,  hadd  szóljak  rólatok,  leghívebb 
munkatársaim,  segítőim,  gyámolítóm:  édes  szép  zöld 
fáim!  a  kiket  ültettem,  magjáról  neveltem,  ojtva  idomí- 
tottam :  égnek  emelkedő  földi  társak.  Ti  tudjátok,  mennyit 
suttogtatok  nekem?  mennyi  gondolatot  hullattatok  alá 
virágaitokkal  ?  hányszor  kerestem  nálatok  eszmét,  felüdü- 
lést? mennyi  álmot,  ábrándot  árnyékoltatok  be?  egéss 


világ  üldözése  ellen  hogy  rejtettetek  el?  szívnek  nehéz 
háborgásait  hogy  csendesítettétek  el  ?  Ha  egyszer  valaki 
idejön,  azt  kérdeni,  miért  tudtam  többet  dolgozni  nyáron, 
mint  télen,  mondjátok  el  neki,  hogy  ti  is  ott  voltatok 
akkor. 

A  szabad  természet  volt  az  én  sokatirásomnak  legfőbb, 
legmélyebb  titka ! 

írtam  Budaj^esten,  1883  május  29-én. 

Jókai  Mó)\ 


önéletírásom. 

(Tíz  évvel  később.) 

A  legtekintélyesebb  newyorki  folyóirat,  The  Forum  szer- 
kesztősége szólított  fel,  fölöttébb  lekötelező  modorban  ön- 
életírásom adatainak  közlésére. 

Megvallom,  hogy  én  ezt  a  legnehezebb  feladatnak  talá- 
lom egy  íróra  nézve ;  mert  az  életírás  nem  szorítkozbatik 
a  száraz  adatok  összeállítására:  annak  át  kell  szövetni 
úgy  az  elismeréssel,  mint  a  megrovással.  S  az  első  még- 
nehezebb,  mint  a  második  magára  az  íróra  nézve. 

Azonban  egy  bevégzett  életpálya  végén  lehető  mind  a 
kettő :  a  mikor  az  író  úgy  beszélhet  már  magáról,  mint 
egy  objectumról. 

Ez  évben  (febr.  18-án)  töltöttem  be  hetvenedik  eszten- 
dőmet. Tavaly,  szintén  az  év  elején  ünnepeltem  az  ötve- 
nedik évfordulóját  irodalmi  működésemnek. 

Hetven  éves  koromban  egy  új  hazát,  egy  új  nemzetet,, 
egy  új  családot  és  egy  új  irodalmat  látok  magam  körül  és 
nem  érzem  magamat  benne  idegennek  és  kivénültnek :  én 
folyton  együtt  maradtam  a  megújulókkal;  az  új  a  régiből 
támadt  s  én  együtt  fejlődtem  vele;  ott  maradtam  a  köze- 
pében, otthon  vagyok  benne:  hozzájuk  tartozom.  S  én 
tudom  most  is  viselni  a  munka  terhét,  élvezni  az  örömö- 
ket, daczolni  a  szenvedésekkel,  s  remélni  a  jövendőben. 
Minden  este  úgy  hajtom  álomra  a  fejemet,  mint  a  ki  a 
számadásait  végkép  befejezte,  s  minden  reggel  úgy  kelek 
fel,  mint  a  ki  előtt  még  évtizedek  feladatai  állnak. 

Tavaly  megtartott  írói  jubileumom  alkalmával  kétszáz 
vármegye,  város  és  társulat  választott  meg  díszpolgárává. 


135 

r,z  egyetem  doktorává.  A  számomra  beküldött  albumok  és 
diplomák,  művészi  és  industrialis  tekintetben  is  egy  ritka 
érdekes  múzeumot  képeznek :  mondhatnám  egy  unicumot. 
Először  azért,  mert  Magyarországon  kivül  egy  kontinensi 
államnak  sincsenek  önkormányzattal  bíró  municipiumai, 
a  kik  íróiknak  díszpolgári  kitüntetéseket  oszthassanak; 
másodszor,  mert  az  író  is  ritkaság,  a  ki  ötven  esztendei 
folytonos  munkássággal  erre  alkalmat  szolgáltasson. 

E  félszázados  munkásságról  ismét  egy  egész  megtelt 
könyvtár  tanúskodik,  a  mi  írószobám  dekoráczióját  ké- 
pezL  Müveimnek  első  rendes  kiadásai  háromszázötven 
kötetet  számítanak,  kiadói  szeszély  szerint  kisebb-nagyobb 
formátumokban  bekötve.  Azután  a  népszerű  kiadások. 
Kiegészítik  a  gyűjteményt  az  idegen  nyelvre  lefordított 
munkák.  Azok  között  kétszáz  kötetre  megy  a  német  kiadás ; 
ezen  túl  legtöbb  a  svéd,  azután  az  angol,  a  franczia,  len- 
jryel,  olasz,  hollandi,  dán,  finn,  cseh,  orosz,  szerb,  horvát 
ts  tót.  Tizennégy  nemzet  nyelvébe  lettek  átültetve.  Siker- 
nek kell  neveznem,  hogy  annyi  mívelt  nemzet  érdeklődött 
műveim  nyomán  nemzetem  élete,  viszontagságai  iránt  s 
lanulta  megismerni  hazám  viszonyait,  népe  alakjait,  jel- 
lemrajzát és  művelődési  stádiumait. 

Most  megszaporítja  még  e  könytárt  összes  munkáimnak 
jubiláris  kiadása,  mely  száz  kötetben,  kétezer  nagy  alakú 
ivén  fogja  csupán  szépirodalmi  munkáimat  a  közönség 
kezébe  juttatni.  Történelmi  és  politikai  műveim,  nyilvános 
beszédeim,  valamint  a  gyűjteményes  művekben  megjelent 
dolgozataim  nem  foglaltatnak  benne.  Eddigelé  harmincz 
l:ötet  lett  kinyomatva  s  még  négy  év  kell  rá,  hogy  az  egész 
elkészüljön.  Magam  dolgozom  át  az  egészet :  a  számos 
hibákat  kiigazítom  s  a  nagyobb  műveket  jegyzetekkel 
látom  el. 

Megvallom,  hogy  jobb  szerettem  volna  összes  munkái- 
mat elébb  a  kritika  rostáján  átverni  s  azoknak  egy  részét 
megsemmisíteni.  Különösen  azokat,  a  mik  nem  a  magj'ar 
történelemből  és  társadalomból  vannak  véve  ;  (kivételt  csak 


136 

a  keleti  tárgyú  müveimre  tennék,  a  miket  hasonló  szere- 
tettel irtam,  mint  a  saját  hazámra  vonatkozókat);  azután 
azokat,  a  melyek  egy  túlcsigázott  fantázia  alkotásai,  meg 
az  alkalmi  munkákat ;  de  abban  állapodtam  meg,  hogy 
azt  később  egy  avatottabb  kéz  könnyebben  megteheti, 
mikor  már  nekem  nem  fáj. 

Azt  is  sikernek  kell  neveznem,  hogy  a  míg  a  rendező- 
bizottság ez  összes  műveim  kiadásánál  ezer  megrendelőre 
számított,  (a  mi  egy  400  márkába  kerülő  munkánál  igen 
merész  számitásnak  tetszett) :  mostanáig  egy  év  lefolyta 
alatt  több  mint  négj^ezer  példányra  történt  megrendelés ; 
a  mi  a  magyar  nyelv  elterjedésének  korlátolt  voltához 
arányítva,  rendkívüli  eredménynek  mondható. 

Megkezdem  az  életirásomat. 

Jómódú  nemesi  családból  származtam :  atyám  neve  volt 
Ásvai  Jókay  József.  Az  y-grec  a  név  végén  nemesi  privi- 
légium volt,  valaminthogy  vármegyei  hivatalt  csak  neme- 
sek viselhettek.  Atyám  azonban  nem  maradt  az  apai  ház- 
nál «a  kis  urak »  ősi  gazdálkodását  folytatni;  hanem  arra 
a  szokatlan  pályára  lépett,  melyen  az  egyéni  tehetség 
szerzi  meg  az  életmódot.  Jogot  végzett,  ügyvéddé  lett  8  e 
hivatása  mellett  városi  hivatalt  töltött  be:  a  mit  úgy  hív- 
tak, hogy  « árvák  atyján.  Halála  után  a  számadása  alatt 
levő  pénztárak  az  utolsó  fillérig  rendben  találtattak.  Én 
Ijüszkébb  vagyok  az  apám  tiszta  kezére,  ki  rám  a  polgári 
becsületet  hagyta  örökségül,  mint  az  ősapám  véres  kezére, 
a  ki  harczi  érdemeiért  a  nemesi  czímerünket  szerezte. 

Már  gyermekkoromban  hajlamokat  árultam  el  a  festé- 
szethez és  költészethez:  eléggé  jól  talált  arczképeket  raj- 
zoltam és  festettem  ismerősökről  és  városi  kitűnőségekről, 
később  nagy  előszeretettel  szép  hölgyekről  miniatűrben  ; 
saját  gyermekkori  arczképem  (tükörből  festve)  most  is  meg 
van  nálam.  Kilencz  éves  koromban  két  versem  jelent  meg 
a  hírlapokban. 

De  azért  nem  helyes  adat  az,  mintha  én  előbb  festői 
életpályára  készültem  volna,  s  később  tértem  volna   át  a 


137 

költőire.  Az  én  ifjulíornrnban  se  a  festést,  se  a  költést  nem 
•.ekintették  életpályának :  mind  a  kettő  «nobel  passio» 
volt,  a  mi  az  embernek  nimbust  igért,  de  betevő  falatot 
nem.  Honoráriumot  senki  sem  fizetett  s  kész  munkát 
ísak  úgy  adhatott  ki  a  költő,  ha  maecenást  kapott,  a  ki 
-iedicatio  fejében  fedezte  a  nyomtatás  költségét.  A  köny- 
vét azután  kioszthatta  az  ismerőseinek;  ha  pedig  megtör- 
tént az  az  eset,  hogy  egy  piktornak  festményért  pénzt  ad- 
iak,  úgy  az  bizonyosan  boltczímer  volt. 

Hanem  a  helyett  készültem  én  is,  mint  minden  jól  ta- 
nuló gentry  ifjú,  a  jogi  pályára.  Mindig  első  eminens  vol- 
tam a  klasszisban  minden  exact  tudományból,  s  mielőtt 
«gy  irodalmi  munkám  megjelent  volna,  már  ki  volt  hir- 
detve az  ügyvédi  diplomám  a  komáromi  vármegyeházán. 

Az  irodalommal  foglalkozás  még  akkor  csak  élvezet- 
számba ment  nálam. 

A  legelső  regény,  melyet  olvastam,  Scott  Walter  Ivan- 
lioeja  volt  magyar  fordításban.  Németül  már  akkor  tudtam. 
■jól:  Pozsonyban  tanultam  meg,  mint  cseregyerek.  (Az  a 
szép  szokás  volt  akkor,  hogy  a  pozsonyi  német  családok 
komáromi  magyar  családokkal  kicserélték  a  gyerekeket, 
fiút  fiúért,  leányt  leányért  egy  pár  esztendőre :  ez  volt  a 
legjobb  tanrendszer  a  nyelvtanulásra.)  Én  azonban  elő- 
szeretettel viseltettem  az  angol  és  franczia  költők  iránt. 
Tizenöt-tizenhat  éves  koromban  megtanultam  angolul  és 
írancziául  grammatikából  nyelvmester  nélkül,  —  hogy  Boz 
Dickenst  és  Coopert  olvashassam  eredetiben.  A  francziá'c 
közül  első  volt  Hugó  Yictor,  a  kit  megkedveltem.  Boznak 
még  akkor  csak  egy  regénye  volt  nálunk  kapható:  a 
<lPick^^"ick-klubb)).  Coopertől  az  « Utolsó  Mohikánok », 
Hugótól  «Bug  Jargal*)  és  aHan  D'Izlandw.  Ezekhez  jött 
később  Sue  Eugen,  kinek  exotikus  regényei  (többek  közt 
41  «Női  kékszakállo),  végzetes  szuggesztióval  voltak  a 
fantáziámra.  Dumast  legkésőbb  ismertem  meg  a  Trois 
jnusquetaires-ből.  A  mint  azonban  Shakespeare  több  mü- 
vét megszerezhettem :  Lear  királyt,  III.  Piikhardot,  ez  az 


138 

olvasmány  végképen  holdkórosává  tett  a  nagy  irodalmi 
planétának.  Jogász  voltam  a  kecskeméti  kollégiumban, 
Petőfi  pedig  szinész  egy  ott  letelepült  vándortársulatnáL 
Keki  is  jelent  már  meg  két  verse  alapokban.  Együtt  álmo- 
doztunk elérhetlen  dicsőségről  és  a  mellett  tanultunk  an- 
golul, francziául.  Megtettük  azt,  hogy  lefordítottuk  Lear 
királyt  és  aztán  rábírtuk  a  kecskeméti  közönséget,  hogy 
Shakespeare  darabjára  a  színházat  megtöltse  és  tapsoljon. 
Lear  királynak  !  ^ —  Az  a  túlvilági  mámor,  a  mit  a  fölsége  ; 
szellemóriás  ihlete  támasztott  agyamban,  mentheti  azt  ii 
vakmerőséget,  hogy  én,  a  tizenhét  éves  gyerek,  egy  dráma 
írására  vállalkozzam  (mindjárt  a  legmagasabban  kezdve) ; 
megírtam  a  « Zsidó  fiú»  czímü  szomorújátékot,  melynek 
hőse  ((Emericus  Fortunatus »  II.  Lajos  király  kincstárnoka 
s  azt  beküldtem  a  magyar  tudós  akadémia  drámai  j)ályá- 
zatára.  És  a  tudós  akadémia  ezt  az  én  első  művemet  dicsé- 
rettel tüntette  ki,  sőt  a  pályabírák  kisebbsége  (Vörösmarty^ 
Bajza)  a  száz  aranyos  jutalomra  ajánlotta. 

Ezzel  alá  volt  írva  a  vérszerződésem  annak  az  édes 
ördögnek,  a  kit  úgy  hívnak,  hogy  « poézis »>,  a  ki  elvisz. 
bennünket  abba  az  örökké  égő  lángba,  a  mely  folyvást 
éget,  de  soha  el  nem  hamvaszt.  Az  ügyvédi  diplomámnak 
soha  hasznát  nem  vettem :  egy  pöröm  volt,  azt  meg  is 
nyertem;  azon  időben  az  ügyvédnek  magának  kellett 
exequálni  az  alperest.  Azt  már  nem  követtem  el. 

Ettől  fogva  tudtam,  hogy  nem  lesz  belőlem  más,  miut 
író. 

Negyven  évig  azt  hittem,  (a  hogy  meg  is  írtam  a  « Negy- 
ven év  viszhangjá»-ban),  hogy  ez  a  legelső  munkám  elve- 
szett. Az  ötvenedik  évben  azonban  az  én  szintén  ötven 
évet  jubiláló  kedves  barátom  és  kritikusom :  Gyulai  Pál 
(az  is  ritka  kegj^elme  és  nagy  adománya  a  sorsnak,  hogy 
egy  ötven  évig  iró  egy  ötven  évig  kritikust  tisztelhessen 
maga  előtt!)  addig  kutatott  az  akadémia  levéltárában^ 
míg  rátalált  az  elveszettnek  hitt  első  drámámra  s  most 
liüir  az  is  ki  van  nyomatva  a  műveim  próbakötetébe. 


niszen  rossz  dráma  a  «Zsidó  fiú»,  tele  vakmerő  képte- 
lenségekkel;  de  Tannak  benne  gondolatvillámok,  a  mi- 
nőkre most  nem  volnék  képes,  és  van  egy  merész  emberi 
eszme,  a  mi  a  korszellemet  félszázaddal  megelőzte,  egy 
elnyomott  faj  szenvedéseinek  égrekiáltása. 

Az  első  siker  uj  ösztönt  adott:  én  fölfelé  szédültem. - 
A  dráma  után  következett  a  regény.  Tizennyolcz,  tizen- 
kilencz  éves  voltam,  a  midőn  megírtam  első  regényemet, 
a  « Hétköznapok ))-at.  —  Ez  is  tele  van  hibákkal;  de  én 
az  összes  munkáim  kiadásában  semmit  sem  igazítottam 
rajta.  Azok  a  hibák  is  az  én  eredetiségeim,  hozzám  tartoz- 
nak. Én  az  első  müvemben  senkit  sem  utánoztam  azon 
nagy  regénjrírók  közül,  kiknek  műveit  bámultam.  Téve- 
deztem,  botorkáltam  az  úton;  de  az  az  út  a  saját  magam- 
törte  csapás  volt. 

Később  aztán  írtam  rosszabbakat  is,  olyan  genreben,. 
mely  idegen  befolyásra  vall.  Első  novella-gyűjteményeim- 
ben sok  excentricus  fantázia  működik,  túlcsigázott  élet- 
nézetekkel :  a  mik  közül  ismét  kiválik  egy-egy  való  élet- 
ből kikapott  eredeti  magyar  kép,  minő  a  « Sonkolyi  Ger- 
gely*) elbeszélésem,  mely  angolra  is  lefordíttatott  Stuaii; 
grófnő  által. 

Az  első  regényem  megjelenése  után  életpálya  lett  rám 
nézve  az  irodalom.  Voltak  már  kiadók,  a  kik  tisztességes 
honoráriumot  fizettek  egy  kezdő  magyar  írónak,  a  kinek 
nyelvén  nem  is  értettek.  Németek  voltak.  Haríleben, 
Heckenast.  Dicséretreméltó  derék  emberek.  Szorgalmas 
Írónak  meg  lehetett  élni,  mellékfoglalkozás  nélkül  is.  Én 
már  huszoneg}'  éves  koromban  egy  szépirodalmi  lap  szer- 
kesztésével bízattam  meg,  a  mi  abban  az  időben  nem  volt- 
olyan  rendes  hivatás,  mint  most.  Lapot  csak  a  kormány 
engedélyével  lehetett  kiadni.  Az  akkori  dikasteríalis  kor- 
mánynak pedig  az  volt  a  nézete,  hogy  a  politikában  dívó 
pártok  szerint,  melyekből  csak  kettő  volt:  1.  liberális, 
2.  conservatív,  elég  mindegyiknek  eg}''  orgánum;  harma- 
diknak aztán  egy  neutrális.  Ezek  mellé  függeléknek  szín- 


•140 

ién  csak  három  szépirodalmi  lapra  adtak  engedélyt,  ha- 
sonló irányzattal.  A  hogy  a  conservativ  párt  politikai  lap- 
jának satellese  volt  az  aristocrata  Honderű,  a  neutrális 
táblabiró  világ  orgánumának  a  Pesti  Divatlap  :  úgy  csat- 
lakozott a  liberális  reformok  közlönyéhez  a  demokrata 
Életképek,  s  a  milyen  harczok  folytak  amazok  között  a 
politika  magas  régióiban,  nem  kevesebb  erélylyel  küzdöt- 
tek emezek  az  sesthetica,  poézis  és  társadalmi  élet  meze- 
jén. Én  a  liberális  irányzatú  szépirodalmi  lapnak,  az 
« Életképek i)-nek  lettem  a  szerkesztője.  Ebbe  a  lapba  dol- 
goztak a  magyar  költővilág  legkiválóbb  matadorai.  Külö- 
nösen az  ifjú  nemzedék  s  annak  vezérszelleme,  Petőfi, 
kivel  a  legbensőbb  barátság  fűzött  össze  évek  óta. 

Majd  elkövetkezett  az  egész  Európára  nézve  új  korszak- 
alkotó 1848-ik  év,    mely    különösen  Magyarországon  az 
egész  eddigi  társadalmi  és  politikai  viszonyok  helyett  me- 
•röben  újakat  teremtett. 

Ezideig  Magyarországon  kizárólag  a  félmilliónyi  nemes- 
ség képezte  a  nemzetet.  A  többi  jobbágy  volt :  ez  viselte 
.az  adó  terhét,  ez  adta  a  hadsereghez  az  ujonczokat,  a 
nemes  csak  háború  idején  fogott  fegyvert;  az  országgyű- 
lést a  nemesség  követei  alkották:  az  összes  polgárság  egy 
szavazattal  volt  képviselve  ;  a  kormány  nem  volt  felelős, 
nála  volt  a  hatalom,  a  mit  a  censura  útján  még  a  szellem 
fölött  is  gyakorolt. 

Ezen  elavult  rendszer  ellen  küzdött  az  új  nemzedék, 
melynek  programmját  képezte  a  történelmi  nevezetességű 
«pesti  tizenkét  ponto,  melyekben  a  jobbágyság  felszabadi- 
tása,  a  nemesi  előjogok  eltörlése,  közteherviselés,  sajtó- 
szabadság, jogegyenlőség  követeltetett,  felelős  kormány  és 
.képviseleti  országgyűlés  mellett. 

Nekem  adatott  a  sorstól  a  szerencse,  hogy  márczius 

15-ikén  a  köztéren  a  polgárok  előtt  e  tizenkét  pontot  fcl- 

•  olvashassam,   Petőfivel  együtt,  ki  ugyanekkor  a   « Talpra 

magyar ! »  költeményét  elszavalta.  Ezt  úgy  neveztük,  ho^-j 

■  a  forradalom » . 


141' 

A  merész  kezdeményezést  teljes  siker  követte.  A  pesti 
pontokat  magáévá  tette  az  egész  nemzet,  elfogadta  a  po- 
zsonyi országgyűlés,  szentesíté  a  korona ;  a  magyar  ne- 
messég önként  lemondott  nemesi  előjogairól,  (ezen  le- 
mondás jelzéséül  hagytam  én  el  a  nemesi  y-grec-et  nevem- 
ből) s  felszabadította  a  jobbágyságot  s  ez  által  a  közös 
hazaszeretet  tüzében  egygyé-olvasztá  az  egész  magyar 
nemzetet. 

Ezzel  ismét  egy  új  kötött  pálya  lett  elém  rajzolva  a 
sorstól :  a  politika  útja,  melyen  a  költői  működéssel  paral- 
lel irányban  haladtam  mind  ez  ideig;  a  szabadságot,  az 
emberiséget,  a  felvilágosodást,  a  haladást  szolgáltam 
hiven. 

Ugyanez  évben  magánéletem  is  határozott  fordulathoz 
ért.  A  márcziusi  napok  diadalmámora  összehozott  azzal 
az  alakkal,  a  ki  hosszú  éltemen  át  jótékony  befolyással 
volt  kedélyemre,  valóságos  jó  fátumom  nemtője.  A  szin-- 
padon  szónokolva  a  forradalom  néptömegéhez,  találkoz- 
tam a  drámai  művészet  legmagasabb  alakjával,  Labor- 
falvy  Eózával :  megszerettük  egjTiiást  és  egybekeltünk. 

Nemsokára  kitört  a  reactio  által  felidézett  ellenforrada- 
lom, mely  a  magyar  nemzetet  és  szabadságot  végpusztu- 
lással fenyegette.  A  magyar  nemzet  e  szabadságharczban 
csodáit  mutatta  fel  a  vitézségnek  és  honszeretetnek.  A  fel- 
szabadult nép  kaszával  és  szuronynyal  sietett  hazáját  és 
szabadságát  védeni,  s  a  bilincseitől  menekült  sajtó  a  szel- 
lem lángfegyvereivel  intézte  a  harczot,  s  a  magyar  hon- 
védsereg diadalmaskodott  a  reactio  zsoldos  tábora  fölött. 
Petőfi  elesett  a  csatatéren.  Én  egész  Világosig  kisértem  a 
szabadságharcz  vezéreit,  minden  viharokon  keresztül  : 
Debreczenben  politikai  lapot  szerkesztettem.  Esti  Lapok 
czime  alatt,  mely  a  « magyar  girondistáknak>)  nevezhető 
országgyűlési  pártnak  az  orgánuma  volt,  melynek  vezérei 
voltak:  Nyáiy  Pál,  Almásy  Pál,  Kazinczy  Gábor,  politi- 
kai elvük :  harczolni  a  végső  erőfeszítésig  Magyarország 
szabadságáért  és  alkotmányáért,    de  nem  a  trón  megdön- 


142 

tóseért,  előre  látva,  hogy  az  ellenkező  politika  ellenünk 
idézi  az  orosz  nag}'liatalmat.  E  politikai  irány  hazafias 
volt  és  becsületes ;  —  hanem  háládatlan.  A  reactio  nem 
tett  külömbséget  szabadságharczosok  és  forradalmárok 
között.  A  magyar  szabadságharcz  leveretése  után  az  orosz 
hadsereg  által  a  Magyarország  fölött  úrrá  lett  osztrák  rém- 
uralom épen  úgy  halálra  keresett  engem  is,  mint  a  többi 
politikai  szereplőket.  A  vértörvényszékek  uralma  alatt 
nyártól  télig  ott  rejtőztem  a  Bükk  erdőségei  között,  s  meg- 
szabadulásomat a  vesztőhelytől  nőmnek  köszönhetem,  ki 
a  művésznő  és  feleség  látnoki  szellemétől  vezetve,  azt  a 
módját  találta  ki  számomra  a  védelemnek,  hogy  Komárom 
várának  Klapka  által  történt  átadásakor  az  én  nevemet  is 
beíratta  a  kapituláló  sereg  hadnagyai  sorába,  s  az  így 
szerzett  menedéklevéllel  felkeresett  a  borsodi  rengeteg 
közepett.  De  még  azután  is  egy  évig  rejtőzve  kellett  marad- 
nom; mert  az  osztrák  menedéklevél  biztosította  ugyan 
a  fejemet  a  halálitélet  ellen,  de  nem  a  lábaimat  az  ellen, 
hogy  engem  is  úgy,  mint  a  többieket  (például  Podmaniczky 
Frigyest)  besorozzanak  közkatonának  az  osztrák  hadse- 
regbe s  elmasiroztassanak  Lombardiába. 

Nevem  ki  volt  törülve  az  irodalomból  két  évig.  Jókai 
Mór  nem  létezett.  De  azért  tollam  nem  nyugodott.  Egy 
-szerencsétlen  emlékű  folyóvíznek  a  nevét  választottam 
magamnak  írói  álnévként  «Sajó».  (Ezt  a  nevet  csak  kutyá- 
nak szokták  adni.)  És  ezen  név  alatt  írtam  a  « Forradalmi 
és  csataképeket)).  Szabadságtól  és  honszeretettől  lángoló, 
keserűségkeltő  elbeszélések  hosszú  sorozatát. 

S  ez  volt  a  kezdete  irói  jellemem  uj  átalakulásának. 

Elhagytam  a  beteges  fantázia  agj^émeit,  s  a  hozzájuk 
illő  bombasztos  irályt:  törekedtem  az  élet  igaz  alak- 
jait megtalálni,  s  olyan  nyelven  írni,  a  minőn  a  nép  be- 
szél ;  legnagyobb  sikernek  tartva  azt  a  palócz  parasztnő 
mondását,  a  ki  egy  elbeszélésemre  azt  véleményezte,  hogy 
flhisz  így  én  is  tudnék  írni !» 

A   szépirodalmi   lapok   a    szabadságharcz    után   mind 


113 

"tönkrementek.  Eg}-általában  minden  költészeti  productio  el 
Tolt  sekélyesedve.  A  közönségben  el  volt  zsibbadva  a  kedv 
sz  olvasáshoz,  a  költőkben  a  kedv  a  lelkesedéshez. 

Ismét  én  kisértettem  meg  egy  szépirodalmi  lap  (a 
Délibáb)  szerkesztését.  Saját  nevem  alatt  nem  kaptam 
rá  engedélyt:  a  nemzeti  színház  igazgatója,  gróf  Festetlek 
Leo  kölcsönözte  oda  a  magáét.  A  mint  aztán  Festetich 
megszűnt  intendáns  lenni,  az  én  Délibábomnak  is  meg  kel- 
lett szűnni.  Ekkor  Heckenast  Gusztáv  nyomdatulajdonos 
indított  meg  egy  új  vállalatot :  az  első  illusztrált  magyar 
lieti  lapot,  «Vasárn?.pi  Újsága  czím  alatt,  (mely  mind  e 
mai  időkig  kedvencz  olvasmánya  a  magyar  közönségnek^. 
A  kiadó  engem  szólított  fel  ennek  a  szerkesztésére.  Az 
én  nevem  azonban  még  folyvást  a  proscribáltak  tábláján 
állt  az  osztrák  kormány  előtt.  De  nemcsak  az  enyém,  ha- 
nem valamennyi  mag}'ar  íróé.  A  felelős  szerkesztő  (gerant ) 
minőségét  senkinek  sem  adták  meg.  Jó  szerencsére  volt 
egy  irótársunk,  a  ki  makacs  betegség  miatt  az  egész  48/49-íki 
liorszakot  a  graefenbergi  gyógyintézetben  töltötte  és  így 
sem  lehetett  a  szabadságharczban  kompromittálva  :  Pákli 
Albert,  esl^ neveztettük  ki  felelős  szerkesztőnek :  de  a  ki 
még  ezután  is  hosszú  időkig  a  graefenbergi  gyógyintézet- 
ben maradt.  Ennek  a  firmája  alatt  szerkesztettem  én  ez; 
íi  nagyhamar  népszerűvé  vált  képes  folyóiratot,  melyben 
magam  « Kakas  Márton »  név  alatt  írtam  a  humorisztikus 
heti  szemlét.  Yolt  a  Y.  U.-nak  olyan  évfolyama,  melyben 
12  ezer  volt  az  előfizetőinek  száma.  Ez  volt  a  török- 
'^rosz-angol-franczia-olasz  keleti  háború  alatt. 

Ezen  időközben  írtam  én  az  erdélyi  fejedelmi  és  a  török 
uralom  alatti  történelmi  regényeimet :  a  török  regényeket 
és  a  Véres  Könyv  czímű  keleti  novelláimat.  De  nyomban 
utánuk  a  Magyar  Xábob  és  Kárpáthy  Zoltán  czímű  regé- 
nyeimet, melyek  nekem  magamnak  legrokonszenvesebbek. 

Később  kezdtem  hozzá  a  « Magyar  dekameronhoz «,  mel}' 
€záz  novellát  tartalmaz  a  legtarkázottabb  tartalommal. 

E  közben  drámákat  is  írtam,  a  mik  között  a  Dalma, 


VA 

Dózsa  György,  Szigetvári  vértanuk  hatással  voltak  a  közön- 
ségre. A  költészet  nimbuszába  burkolt  hazaszeretet  és  sza- 
badság eszméi  megtalálták  a  fogékony  kebleket.  A  szinpad 
volt  a  parlament  helyettesítője. 

Ekkor  ismét  egy  új  vállalatot  kezdeményeztem.  Az  első 
magyar  karikatúrákkal  illustrált  humorisztikus  lapot  « Üs- 
tökös)) czím  alatt. 

A  kezdeményezés  nehéz  volt :  se  humorisztikus  iró,  se 
karikatúra  rajzoló  hozzá.  Magamnak  kellett  kezdetben  ír- 
nom is,  rajzolnom  is,  később  segített  maga  a  közönség. 
Azóta  a  magyar  humor  magas  fokra  fejlődött  mind  iro- 
dalmi, mind  művészi  tekintetben ;  de  azért  az  Üstökösnek 
első  évfolyamai  becsesek  maradnak,  melyekben  a  szöveget 
is,  a  képeket  is  maga  a  közönség  hordta  össze  :  jellemezve 
magát  a  magyar  népéletet. 

A  csörgő-sipka  alatt  harczoltak  a  koreszmék.  Tizenkét 
évfolyama  e  humoros  lapnak  élő  képét  örökíti  meg  a  kort 
jellemző  eszméknek  és  észjárásnak.  Ebben  is  egy  új  álnév 
alatt  működtem,  mint  Tallérossy  Zebulon. 

Ugyanebben  a  lapban  kezdeményeztem  én  a  nemzeti 
öltözet  viselését  (1860-ban),  mint  eleven  tiltakozást  az  elr 
nemzetietlenítés  ellen;  a  mi  az  egész  országot  magával 
ragadta,  s  éveken  át  fentartotta  magát. 

A  következő  évben  fordulat  állt  be  a  politikában.  Akorona 
megkísértette  az  alkotmányos  élet  helyreállítását  Mag}'ar- 
országon.  A  kísérlet  eredménytelenül  végződött.  Az  európai 
concertben  megbukott  az  absolut  kormányzat.  Helyébe 
lépett  a  szerencsétlen  kétbalkezű  Schmerling  kísérlete 
egy  theoreticus  összalkotmánynyal,  mely  egy  összmonar- 
chiát  tervezett  német  alapon.  Ez  a  kísérlet  Magyarorszá- 
gon még  az  absolutízmusnál  is  nagyobb  resensusra  talált. 
Az  ellenálló  nemzeti  párt  ekkor  egy  nagy  politikai  lapot 
alapított  meg,  s  annak  kiadásával  és  szerkesztésével  en- 
gemet bízott  meg,  mint  a  ki  a  61-iki  országgyűlésen 
tartott  képviselői  programmbeszédemmel  bizalmát  meg- 
nyertem,   A    lap    czime    volt     ((A   Honw.   Nagy  hatás- 


sal  indult  meg,  a  mit  a  kormány  azzal  gondolt  meg- 
akadályozhatni, hogy  engemet  és  munkatársamat  Zichy 
Nándor  gi'ófot,  egyikét  a  magyar  aristocratia  legkiválóbb 
championjainak  haditörvényszék  elé  állittatott  (egy  aka- 
démikus vezérczikk  miatt)  s  elitéltetett  egy  évi  nehéz  vas- 
ban töltendő  fogságra.  A  fogság  nagyobb  részét  az  ural- 
kodó kegyelme  elengedte,  s  a  Hon  továbbra  is  a  szabad- 
elvű ellenzék  közlönye  maradt,  az  én  vezetésem,  de  más 
szerkesztő  felelőssége  alatt,  míg  Schmerling  bukása  után 
ismét  visszanyertem  a  szerkesztői  állást  s  vezettem  a  Hont 
hazafias  irányban  a  bal-közép  politikája  értelmében,  míg 
Tisza  Kálmán  kormányra  jutásával  a  lap  is  a  kormányt 
támogató  fuzionált  szabadelvű  párt  orgánumává  lett  (most 
Nemzet).  Ez  alatt  folyvást  tagja  voltam  a  képviselőháznak 
tíz  országgyűlésen  keresztül  s  tevékeny  részt  vettem  a  tör- 
vényhozás tanácskozásaiban.  Mint  szónokot  is  szívesen 
meghallgattak. 

És  e  közben  megírtam  350  kötet  költői  munkát  külön- 
böző czím  alatt,  3937  ív  terjedelemmel,  mely  most  is  sza- 
porodik. A  lapokban  elszórt  apróbb  munkálataimat  nem 
számítom  kö^. 

Hogy  lehetett  ennyit  összeírni  ? 

Legelőször  is  az  rá  a  válaszom,  hogy  ötven  év  nagy  idő ! 

Aztán  micsoda  ötven  év ! 

Négy  olyan  különböző  korszak  egymásutánja,  melynek 
egész  észjárása  elüt  a  másiktól. 

Gyermekkorom  emlékei  visszahatolnak  egész  a  napó- 
leoni világharczok  korszakáig,  melyben  a  magyar  insur- 
rectió  is  szerepelt.  Még  én  ismertem  annak  a  kornak  a 
szereplőit ;  a  nyugalmazott  huszár  őrnagyoktól  kezdve  a 
czopfos  szenátorokig,  s  a  fejedelmi  kegytől  fölemelt  és  az- 
tán elfelejtett  szép  asszonyokig :  azt  az  egész  társadalmat, 
melyben  a  .ruházatáról  meg  lehetett  ismerni  mindenkit : 
ez  a  nemes,  ez  a  molnár,  ez  a  takács,  ez  a  szekeres  gazda, 
ez  magyar,  ez  német.  Costume  volt  divat  helyett.  Apám 
hadnagy  volt  az  insurrectióban. 

J6kai:  A  iabilenm  tSrténete.  K^ 


140 

Még  én  a  magj'ur  életet  visszatükröző  tiltott  könyvek- 
ből lopkodtam  ismereteimet,  miket  kinyomatni  nem  volt 
szabad,  apáink  leírva  adták  tovább ;  néhányat  most  is  tar- 
togatok belőlük ;  magáról  az  országgyűlésről  is  csak  irott 
lapok  útján  lehetett  értesülni. 

Aztán  megértem  az  ébredés,  az  újjáalakulás  korszakát, 
a  hol  a  lángeszme  harczolt  a  kőkemény  valóság  ellen ; 
<(virrad!  haladjunk !»  jelszó  alatt. 

És  az  arra  következett  szabadságharez  is  magával  so- 
dort, hol  felemelt,  hol  letiport.  Vezettem  és  vitettem  benne. 
Végigéltem  egy  nemzet  újjászületését,  a  mesés  harczokat, 
a  mámorító  diadalokat,  a  kétségbeesett  elbukást,  a  szívós 
ellenállást,  a  világháborító  reménykedést. 

Láttam  az  ezerféle  ellentétes  helyzetet,  indulatot,  fogal- 
mat ;  a  mai  nap  hőseit,  kik  holnap  földönfutók,  a  rémület 
szörnyetegeit  a  nevetség  karikatúráivá  torzulva ;  koldussá 
lett  nagy  urakat ;  rablókat,  mint  népmesék  hőseit. 

És  most  ismerem  az  uj  korszakot,  uj  jelszavaival,  tágult 
látkörével,  felmagasult  ezéljaival,  reális  eszközeivel,  ideál- 
jainak megtartása  mellett. 

Egy  ily  mozgalmas  életjíálya  mellett,  mennyi  alakjával 
kellett  megismerkednem  az  egj^mást  felváltó  korszakok- 
nak !  Élők  és  halottak  nekem  modellt  álltak :  hívásomra 
most  is  előjönnek,  változatosságban  kifogyhatlanok. 

Azt  mondják  rólam,  hogy  mint  regényíró  idealista  va- 
gyok. Vádnak  nem  volna  megszégyenítő,  de  nem  fogadha- 
tom el.  Hogy  rendkívüli  alakokat,  szokatlan  helyzeteket 
rajzolok  :  az  nem  teszi  sem  a  tárgyat,  sem  az  egyént  lehe- 
tetlenné. Én  azokkal  együtt  éltem,  s  a  mi  exorbitans  fan- 
táziának látszik,  az  visszaemlékező  tapasztalat  többnyire. 

Én  jártam  a  korszak  legnagyobb  hőseivel  együtt  diadal- 
Vitjaikon  s  futottam,  vesztett  csaták  után,  futó  betyárok 
vezetése  mellett,  úttalan  mocsarakon,  pusztákon  keresztül. 
Ott  voltam  Bécs  város  és  Buda  ostrománál  a  bombák  tűzi- 
játéka közepett,  s  láttam  egy  rombadőlt  világot  fejemre 
szakadni  Világosnál.  Részt  vettem  egv  elnvomott  nemzet 


147 

Lalálveszélves  conspiratióiban,  s  részesültem  a  koronás 
király  legkegyelmesebb  kitüntetéseiben ;  voltam  szegény 
ördög,  a  ki  zsidógyerekeket  tanít  magyar  nyelvre  havi  két 
forintért,  s  voltam  komoly  vállalatok  szerencsés  igazgatója. 
Viseltem  a  sors  minden  csapását,  s  élveztem  minden  ked- 
vezését;  volt  a  nyakamon  kötélhurok  és  érdemrendszalag; 
hullott  a  fejemre  a  dicsöités  arany  virágpora  s  a  rágalom 
ássa  foetidája.  Voltam  szeretve  és  voltam  gyűlölve,  mint 
talán  senki  más.  S  a  saját  életem  színének  keresztül  kell 
rémleni  a  munkáimon.  S  a  míg  ezt  a  furcsa  földglobust, 
a  minek  Mag}'arország  a  neve,  s  mely  a  külvilág  előtt  oly 
ismeretlen,  mint  a  hold  túlsó  oldala,  keresztül-kasul  jár- 
tam —  (hol  kergetve,  hol  hívogatva,  hol  meg  a  magam 
gyönyörűségére)  mennyi  alakjával  kellett  megismerked- 
nem a  népéletnek ;  mennyi  drámát  láttam,  a  mi  valóság 
volt;  mennyi  különösséget,  mely  nemzeti  sajátságot  kép- 
viselt és  mennyire  meg  kellett  győződnöm  arról,  hogy 
fajomnak  és  a  civilizált  társadalomnak  alaplelkülete  a 
becsület,  az  emberszeretet,  az  igazság.  S  a  mi  ezzel  ellen- 
kezik, az  kivétel.  Én  is  megtalálom  a  rútat,  a  rosszat  a 
közéletben,  fel  is  mutatom,  de  nem  csinálok  az  árnyékból 
alapszínt,  nem  használom  czélnak  az  eszközt,  nem  veszem 
ethicának  a  pessimizmust.  Lehet-e  engem  ezérí  idealistá- 
nak szidalmazni  ?  A  nyomort  én  is  gyógyitandónak  hir- 
detem, de  nem  híresztelem  kétségbeejtően  gyógyíthatat- 
lannak. 

Hogy  tárgyaimból  nem  tudok  kifogyni,  abban  segítsé- 
gemre van  maga  a  közönség.  A  mi  csak  jellemző  adat,  öt- 
let fölmerül  a  napok  történetében,  azt  nekem  mindenün- 
nen beküldi  egy-egy  ismeretlen  jó  barát.  Két  élő  króni- 
kája volt  a  magyar  közéletnek :  Deák  Ferencz  és  Xyáry 
Pál;  azokat  én  jó  barátaim,  mondom  inkább  protekto- 
raim  közé  számítottam,  tőlük  nyertem  sok  adatot,  a  mit 
munkáimbán  felhasználtam.  Magyarországon  a  vidék  tele 
van  anekdotákkal  s  a  mező  népdalokkal. 

És  akármerre  járok  az  országban,  jó  akaróim  (s  mint 

10* 


148 

regényírónak  minden  párt  jóakaróm,  még  a  legtúlzóbb 
nemzetiségiek  is)  mindenütt  elém  hozzák  azokat  a  hagyo- 
mányokat, a  mik  vidékükhöz  vannak  kötve  ;  régiségbuvá- 
rok,  történettudósok  figyelmeztetnek  a  históriai  emlékek 
közül  kivillanó  ejDizódokra;  nyomába  igazítanak  rejtélyes 
titokszerű  eseményeknek,  rámbízva  a  lélektani  kutatást 
úgy,  hogy  mondhatnám,  hogy  az  egész  magj^ar  nemzet 
együtt  dolgozik  velem. 

Igaz,  hogy  ez  a  közremunkálás  csak  olyan,  mint  mikor 
Liszt  Ferencznek  a  zeneérzékét  megkapta  ez  a  népdal : 
«nem  ettem  én  ma  egyebet:  fekete  retket,  kenyeret ». 
S  csinált  belőle  egy  nagyszabású  oratóriumot.  Én  is  csak 
egy  accordot  kapok  meg,  egy  vég-katasztrófát.  S  ahoz  kell 
hozzá  divinálnom  a  megelőző  regényt. 

De  hadd  emlékezzem  meg  méltó  hálával  költői  mun- 
kásságom legerősebb  támaszáról,  a  könyvtáramról. 

Munkáimnak  nagyobbik  fele  magj^ar  tárgyú,  s  ebből  is- 
mét tetemes  részt  foglalnak  el  a  történelmi  regények  és 
elbeszélések,  melyek  a  régi  pogány  magyarok  korszakától 
kezdve,  átvonulnak  az  első  keresztj'énség,  Kálmán  király, 
a  tatárpusztítás,  a  Dózsa  pórlázadás,  a  török-uralom,  az 
erdélyi  fejedelmi  udvar,  a  Zrínyiek,  a  Tököly  és  Kákóczy 
szabadság-harczok,  a  törökök  kiűzetése,  Eákóczy  fiai, 
Mária  Therézia,  II.  József,  a  magyar  insurrekczió  és  napó- 
leoni hadjárat  eseményein  keresztül,  egész  az  1848 — 49-iki 
szabad  ságharczig. 

A  régi  Magyarországot  bejárta  a  fantáziám  a  Kárpátokon 
kezdve,  a  Székelyföldön,  a  magyar  tengerparton,  a  pusztá- 
kon, mocsarakon,  a  várakon  keresztül,  a  bányákig  és  a 
névtelen  Dunaszigetig  s  aztán  átszáguldozta  a  kerek  földet: 
elbeszéléseim  játszanak  a  tengereken  és  azok  szigetein, 
Észak  és  Délamerikában,  a  régi  és  uj  Egj'ptomban,  a  cassarok 
Rómájában  s  a  forradalmi  líómában.  Parisban,  London- 
ban, Szent-Pétervárott  (itt  különös  előszeretettel),  Lengyel- 
országban; azután  az  orosz  sivatagokon,  Szibériában, 
Kamcsatkában.  Törökország  története,  kelet  meséi,  Sztam- 


149 

búi,  nagy  tért  foglalnak  el  regényeimben,  hozzájárul  a 
Krim,  a  Kaukázus ;  tovább  Perzsia,  Palmyra,  Afghanisz- 
tán,  China,  az  Amur  vidék,  Ázsia  pompás  városai,  majd 
Syria,  a  régi  Palesztina  ;  visszatérett  Sicilia,  az  egész  olasz 
paradicsom,  Raguza,  Bosznia  ;  aztán  Poroszország,  meg- 
állapodva a  régi  Bécsben.  Azonkívül  még  szárnyára  eresztve 
uratlan,  léttelen  régiókba;  az  elsülyedt  világrészbe, 
Oczeániába,  az  eltemetett  Leaotungba,  a  bozzájárulhatat- 
lan  északi  i^olus  alá,  s  a  jövő  század  álomországába,  sőt  a 
pliocene  özönvízelötti  világába. 

Annyi  esze  azonban  már  van  a  fantáziának,  hogy  saját 
szárnyain  kívül  felhasználja  a  rendelkezésére  álló  gőz- 
erőt, sőt  a  hol  meredek  az  út,  az  öszvér  hátára  sem  átall 
felülni.  Ennyi  történelmi  és  tájleirási  művet  puszta  kép- 
zeletből nem  lehet,  nem  « szabad*)  előteremteni. 

Az  én  könyvtáram  egyike  a  (magán  kézben  lévő)  legbe- 
csesebb gyűjteményeknek,  a  melyben  minden  nevezetes 
útleírás,  néprajzi,  természettudományi  mű  a  legdíszesebb 
illustrált  kiadásokban  feltalálható  s  legbecsesebbek  közte 
azok  az  egérrágta  régi  krónikák.  Ezek  az  én  kalauzaim  a 
multak  történetében  s  a  széles  nagy  világban.  Nincs  olyan 
elrejtett  völgye  a  földnek,  olyan  tájék,  olyan  vegetatió,  a 
mit  könyveimből  ne  ismernék.  De  hát  éhez  tanulni  is  kell 
sokat.  Először  is  a  saját  anyanyelvemen  kívül  teljesen  el 
kellett  sajátítnom  a  latin,  angol,  franczia,  német  nyelvet  ; 
azután  az  olasz,  szláv,  görög  nyelvben  annyira  vinnem, 
hog}^  szótár  segélyével  eligazodjam  benne,  a  saját  nemze- 
tem történetét  és  a  világhistóriát  keresztül  tanulmányoz- 
nom, a  természetrajzot  erősen  kultiválnom,  (a  növényeket 
névszerint  mind  ismerem,  csigák  dolgában  egyikét  a  leg- 
szebb gyűjteményeknek  bírom),  a  mellett  a  modern  társa- 
dalom irányeszméivel :  a  technika  vívmányaival,  a  csoda- 
termő korszellem  hódításaival,  a  politikai  eseményekkel 
folyvást  ismeretségben  maradnom.  Mint  a  hogy  az  akroba- 
tának mindennap  kell  gyakorolni  az  izmait :  úgy  kell  ne- 
kem folyton  fejleszteni  az  ismereteimet   könJ■^•ekből  és 


150 

lapokból.  A  napi  sajtó  maga  egy  nagy  iskola,  melyből  a 
regényírónak  egy  leczkét  sem  szabad  elmulasztani. 

Bevett  fogalom  az  elmetehetséget  három  minőségre 
szétválasztani:  judicium,  memória,  fantázia.  Sőt  ezek  még 
ellentétbe  is  hozatnak;  a  kinek  erős  a  fantáziája,  annak 
gyönge  a  memóriája,  vagy  megfordítva.  Az  én  tapasztala- 
tom szerint  a  regényírónál  együtt  kell  dolgozni  mind  a 
háromnak.  Különben  tündérmeséket  teremtünk.  Ebből  a 
fajtából  is  található  müveim  közt  elég,  talán  több  is  a  kel- 
leténél. Hanem  ennek  is  meg  van  a  közönsége,  a  melynek 
számára  érdemes  írni.  Nálunk  különösen  még  a  naiv 
kedélyek  nem  fogyatkozának  el,  s  a  magyar  gyermekvilág 
egy  nagy  olvasóközönséget  képez. 

A  regényírás  mestersége  pedig  így  megy. 

Elmondom  az  egész  titkomat,  utánam  csinálhatja  akárki. 

Vagy  egy  vezéreszme  érik  meg  agyamban,  vagy  egy  tör- 
ténelmi adatra  találok,  vagy  lélektanilag  megoldatlan 
esemény  merül  fel  előttem.  Ez  mind  ötlet,  adomány,  lelet ; 
mint  a  csigahalásznál  a  gyöngy. 

Akkor  ehhez  meg  kell  találnom  az  alakokat,  a  mik  ezt 
a  történetet  keresztül  viszik.  Ez  már  tanulmány.  Sok  fej- 
törés, megfigyelés,  megválogatás  kell  hozzá.  Útmutató  a 
korszak,  a  melyben  a  történet  játszik;  de  azt  megválasz- 
tani már  az  itélőtehetség  dolga,  mert  nem  minden  mesét 
lehet  akármely  korba  áthelyezni.  Bayardból  Don  Quixote 
lesz.  A  megfelelő  korszak  szokásait,  fogalmait,  hangulatát, 
uralkodó  eszméit,  külső  divatját,  néha  még  a  kifejezéseit 
is  át  kell  tanulmányozni ;  többször  a  történet  színhelyét 
beutazni,  tájképek,  népviseletek  rajzait  felvenni,  műhelyek 
technikai  titkait  ellesni  és  a  többi. 

A  mikor  aztán  ez  megvan,  akkor  maguknak  az  előterem- 
tett alakoknak  kell  kidolgozniok  a  regénymese  egész  szöve- 
vényét. Itt  már  együtt  működik  a  képzelet  az  emlékezettel. 
Én  ekkor  odahelyezem  magam  az  egyes  alakoknak  a  lelki 
világába :  bennük  élek.  Magamévá  teszem  mindegyiknek 
a  kedélyhangulatát.  S  ez  nem  jár  mindig  gyönyörűséggel: 


:5i 

vannak  emberi  indulatok,  a  mik  lelki  egyéniségemmel 
antarctice  ellenkeznek ;  a  kéjencz,  a  gyilkos,  a  fösvény,  a 
zsarnok,  a  szívtelen  kedélyhangulatának  szuggerálása  fáj- 
dalommaljár; a  kétségbeesett  öngyilkos  idegzavara  kínoz, 
r.z  atheista  ridegsége  borzaszt;  de  nem  tudok  máskép  írni 
s  a  képzelt  alakok  szenvedése  könyre  fakaszt.  Ezért  föl- 
tétlen magányra  van  szükségem,  mikor  kigondolom  a 
regényemet.  Eendesen  járkálva  dolgozom,  ezért  tudok 
többet  és  jobbat  írni  nyáron  künn  a  fák  alatt,  mint  télen 
a  falak  között.  Elébb  az  egész  regényt  apróra  kidolgozom 
a  fejemben,  a  legutolsó  dialógig,  s  mikor  már  leülök  írni, 
akkor  oly  sebesen  írok,  hogy  egy  szótörlés  sem  fordul  elő 
a  papíron.  Munkáimnak  egész  tömegét  sajátkezűleg  írtam  ; 
(valaki  kiszámította :  72  millió  betűt)  s  most  is  ugyanolyan 
mákszemnyi  gömbölyű  betűkből  áll  az  írásom,  a  miken 
nem  látszik  a  kéz  reszketése.  A  mit  írok,  azt  mind  érzem. 
J)e  a  velem  egyidejű  korból  vett  regényeim  alakjai  mind 
elő  emberek,  s  ha  rendkívüliek  is,  de  valóságosak. 

Lehet,  hogyha  nem  így  csinálnám  a  regénj^eket,  hanem 
úgy,  mint  a  szerencsésebb  mesterek,  a  kik  nem  benne 
élnek  az  alakjaik  meséjébe"1a,  hanem  maguk  előtt  látják 
azokat  s  kívülről  mintázzák  őket,  akkor  alakjaim  jobb 
lábon  állnának;  de  mi  lenne  a  szárnyaikból? 

Már  ezt  a  hibámat  meg  nem  javíthatom.  Vénebb  leszek, 
de  bölcsebb  nem.  így  kell  a  közönségnek  elfogadni  — 
hibáimmal  együtt. 

Most  még  egy  munka  áll  előttem,  a  mivel  szeretném 
aztán  irói  pályámat  befejezni.  Egy  magyar  «Xíbelungen- 
énekeni)  dolgozom  már  évek  óta,  s  soká  fog  tartani,  míg 
elkészülök  vele,  ha  testi,  lelki  erőm  kitart.  Ai-pád  honala- 
pításának történetét  akarom  költői  tollal  megírni,  mely- 
ben egybeolvad  a  történelem  a  mondakörrel.  Elenyészett 
fogalmak,  a  miket  érthetővé  kell  tenni ;  tündérek  meséje, 
melyben  á  tündérek  igazi  alakokul  jelennek  meg,  s  a 
mese  valósággá  válik.  Formája  a  költeménynek  regény, 
drámai   alakzattal    s   lírai   lendülettel;    a   regényben   a 


152 

modern  irodalom  nyelve,  verselésben,  prozodiában ;  a  drá- 
mában az  a  nj^elv,  az  az  észjárás,  az  a  fogalom,  a  mely 
ezer  év  előtt  az  ősök  sajátja  lehetett.  Természetesen  nem 
a  búcsúztató  cLaatiatuc  feleim  zumtukhel  mic  wogmuc» 
mintájára,  a  mi  nem  az  ösny elvet,  csak  az  ős  ortográfiát 
j  elzi ;  a  magyar  kiejtés  ezer  év  előtt  is  csak  az  lehetett, 
a  mi  most,  a  népdalokból  elsajátított  versformákkal,  a  táj- 
szólásokból  összegyűjtött  kifejezésekkel,  százakra  menő 
szavakkal,  miket  szótáraink  nem  jegyeztek  fel,  de  amelyek 
ismerősek,  a  néptől  használtatnak;  egy  uj  szónak,  egy 
mostani  eszmének  nem  lehet  azok  közé  vegyülni  és  mégis 
teljesen  kifejezni  a  legegyszerűbb  szavakkal  a  gondolato- 
kat, úgy,  hogy  az  olvasó  ne  találjon  bennük  keresettséget, 
eredetiséghajhászatot.  És  aztán  az  egésznek,  mikor  min- 
den basreliefjeiben  ki  lesz  faragva,  egy  nagy  ethicai  és 
állami  eszmének  a  megtestesülését  kell  felmutatni.  Ha 
elkészülhetek  vele  úgy,  a  hogy  képzeletemben  látom, 
akkor  aztán  Isten  kezébe  hajtom  le  a  fejemet. 

Magánéletemről  a  következőket  tartom  följegyzendők- 
nek. Kora  gyermekségemtől  kezdve  mindig  a  legjobb  csa- 
ládi életet  láttam  magam  körül.  Otthon  mindenki  szerette 
egymást :  szülőim,  testvéreim  engemet  valamennyien  és 
én  is  őket.  Soha  egy  zokszó  nem  hangzott  a  házunknál. 
És  a  hová  idegen  helyre  kerültem,  mindenütt  valódi  puri- 
tán szokások,  jellemes,  derék  emberek  álltak  előttem. 
A  pozsonj'i,  pápai,  kecskeméti  házigazdáimnak  családjai- 
val úgy  összerokonultam,  hogj^  ivadékaik  késő  korukig 
testvérüknek  néztek.  Nagj^  szerencsém  volt,  hogy  kitűnő 
tanáraim  voltak ;  és  még  nagyobb,  hogy  kortársaim,  kik- 
kel az  iskolában  versenyeznem  kellett,  fényes  tehetségű 
és  nagy  szorgalmú  ifjak:  közülök  támadt  egy  pénzügy- 
miniszter, miniszteri  tanácsos,  három  országgyűlési  kép- 
viselő, két  kúriai  biró,  egy  alispán,  egy  hires  mérnök,  az 
első  artézi  kútfúró,  kitűnő  lelkészek,  tudományos  akadé- 
mia tagjai,  tanárok,  egy  hires  festő,  és  egy  Petőfi !  Egy 
hosszú  sor  a  hir  kandidátusaiból.  Az  volt  az  olympi  ver- 


153 

seny !  Prédáló  úrfi,  korhely  czimbora  még  példának  sem 
volt  közöttünk,  önképző  társaságokat  alakítottunk,  a  hol 
a  klasszikusok  és  romantikusok  remekeit  s  a  magunk 
irodalmi  zsengéit  felolvastuk,  az  elsőbbeket  essayvel,  az 
utóbbiakat  birálattal  kisérve,  a  lancaster-nevelési  rend- 
szer mintájára  egymást  tanítottuk,  ki  mihez  értett,  énekre, 
zenére,  rajzolásra,  tornára  és  kardvívásra.  Bort  neni 
ismertem  húsz  éves  koromig,  s  asszonyt  nem,  míg  meg 
nem  házasodtam  ;  én  a  nőmhöz  egész  szivet  vittem. 

Nőm  elsőrendű  művésznő  volt  a  nemzeti  színháznál : 
a  magasabb  dráma  személyesítője,  ki  a  shakespearei  dara- 
bokban Ladj'  Macbethet,  Cleopatrát,  Volumniát  játszta. 
Szobortermet,  classicus  széjDségű  arcz,  csodálatos  beszélő 
nagy  szemekkel;  hangja  mély,  lágy  és  erőteljes,  minden 
indulatkifejezésre  képes;  szavalása  tiszta  és  érzésteli. 
Az  angol-amerikai  Eosciussal,  Ira  Aldridgesal  eg}-ütt  ját- 
szott a  pesti  színpadon,  az  Macbethet,  őaLadyt,  és  játszta 
Eachel  jelenlétében  Lecouvreur  Adriennét,  egyik  estén  a 
nagy  franczia  művésznő,  másik  estén  ő. 
.  És  művészete  mellett  a  legegyszerűbb  háziasszony  volt, 
minden  rigolyák  nélkül ;  lelke  művelt,  a  hazai  és  külföldi 
irodalmat  jól  ismerte.  Szive  tiszta  volt  és  jó.  Emberszerető 
a  szegények  iránt,  független  és  büszke  a  nagyokkal 
és  gazdagokkal  szemben.  Irántam,  csak  mint  költő  iránt 
volt  szigorú,  munkáimat  megbírálta,  s  a  mit  ő  megjegy- 
zett, az  reám  nézve  orákulum  volt. 

Hogyan  szabadított  meg  forradalmi  bujdosásomból, 
azt  fentebb  megemlítem,  és  aztán  hosszú  életen  át  hány- 
szor éreztette  velem  .önfeláldozó  jóságát  nehéz  napjaim- 
ban ;  s  nekem  sok  nehéz  napom  volt.  a  miknek  emlékét 
nem  fogom  megörökíteni,  legyenek  megbocsátva  azoknak 
a  jó  barátaimnak,  a  kik  azokat  okozták.  Eltakarja  az  árnyé- 
kot azoknak  a  «jobb))  barátaimnak  az  emléke,  a  kik  éle- 
temnek napos  oldalát  képezik.  (Tisza  Kálmán.) 

Legjobb  barátom  volt  maga  a  magyar  közönség,  mely 
nagy  kegyével  gondtalan    élettel  jutalmazott;  a  király 


154 

kitüntetett  a  Szent-István-rend  s  az  írói  és  művészi  érem. 
adományozásával,  a  kormányférfiak  barátságukkal,  a  nem- 
zet a  képviselői  állással,  a  magyar  tudományos  akadémir^ 
négy  izbeni  választással,  a  tudományegyetem  doktori  pro- 
moveálással,  városok,  társulatok  dísztagsággal,  intézetek 
jövedelmező  állásokkal;  kiadóim  müveim  elterjesztésével,, 
ifjú  Írótársaim  és  a  művészek  szeretetükkel.  Ha  ma  el- 
hagynám a  földi  világot,  csak  azt  tudnám  referálni  annak 
a  másik  világ  népének,  hogy  ez  az  elhagyott  nagyon  szép 
világ  volt. 

Azon  fényes  alakok  között,  a  kik  életem  egének  első 
csillagait  képezték,  elsők  közé  jegyezhetem  dicsőséges 
királyunkat  és  királynénkat,  József  főherczeget  és  mind- 
nyájunk közös  fájó  emlékét,  Rudolf  trónörököst  és  Ste- 
fániát. A  csillagászok  találnak  az  égen  olyan  foltot,  melyen 
a  legerősebb  távcsővel  sem  lehet  találni  legkisebb  csilla- 
got; azt  úgy  híják,  hogy  « szénüreg ».  Arról  az  üres  foltról 
a  «mi»  csillagunk  futott  le. 

Harmincznyolcz  esztendeig  éltem  nőmmel  háborítatlan 
családi  életet.  Most  már  csak  arczképei  vesznek  körül,  s 
csak  álmaimban  jelen  meg  előttem.  De  sokszor  megjelen. 
Mindig  ugyanaz. 

Hanem  azért  nem  állok  egyedül.  A  hozzám  való  jó 
indulat  átöröklött  gyermekeinkre  :  egy  leányom,  egy  vöm, 
e»y  kis  csevegő  unokám.  Rokonszenves  alakok  mind. 
Eszük,  szivük  hozzámvaló.  Művészi  lelkek,  kikben  nemes 
uagyravágyás  lángol  s  viszi  előre,  magasra. 

A  fának  csak  a  koronája  törött  le  :  a  sarjak  virágoznak 
c  törzs  körül. 


Jókai  Mór  összes  megjelent  műveinek  bibliográfiája. 

Ebbe  a  jegyzékbe  Jókai-nak  összes  művei  (In'rlapi  czikkei, 
tárczái,  költeményei,  alkalmi  dolgozatai)  föl  vannak  véve,  még 
pedig  a  megjelenés  évének  sorrendjében  és  azon  iíjság  vagy 
folyóirat  megjelölésével,  a  melyben  a  közlemény  első  ízben 
megjelent.  A  melyik  czímnél  nincs  valamely  folyóirat  meg- 
nevezve, az  önálló  könyvalakú  kiadás. 

Ezen  könyvészeti  összeállítás  Id.  Szinnyei  Józsefnek  « Magyar 
Irók»  ez.  míívében  foglalt  adatok  alapján  készült. 


1834. 

Gyermekkori  vers.  Társalkodó. 

1839. 

Egy  adoriHi,  Regélő. 

1844. 

Románcz,  Pesti  Divatlap. 

.4;  arany  és  az  ember,  K.,  Pesti 

Divatlap. 
Hármas  kín,  K.,  Pesti  Divatlap. 

1845. 

Az  ingovíuvj  odza,  mutatvány, 
Pesti  Divatlap. 

Csodák,  mutatvány.  Pesti  Divat- 
lap. 

Kártya,  elbeszélés.  Pesti  Divat- 
lap. 

Marcze  Záré,  elbeszélés.  Pesti 
Divatlap. 

Istenitélet,  Tavasz. 

Nepean  sziget.  Életképek. 

A  fukar  végperczei,  Életképek. 


1846. 

A  nyomorék  naplója,  Pesti  Di- 
vatlap. 

A  gonosz  lélek,  Pesti  Divatlap. 

Házasságok    desperáczióból. 
Pesti  Divatlap. 

A  csavargó,  mutatvány.  Élet- 
képek. 

So)d;olyi  Gergely.  Elbeszélés. 
Életképek. 

Hétköznapok.  Regény.  2  kötet. 
(8-r.  187,  176  1.)  Pest,  Hart- 
leben  C.  A. 

1847. 

A  remete  hagyománya ,  Pesti 
Divatlap. 

.4  bűntárs,  elbeszélés,  Életképek. 

A  serfőző,  elbeszélés.  Élet- 
képek. 

Irodalmi  levelek.  Életképek. 

Az  aegyiptusi  rózsa,  elbeszélés, 
Életképek. 

Mi  hir  Budán  ?  Életképek. 


156 


Hírlapi  kacsák,  Életképek. 

Hölgysalon,  Életképek. 

Keselyed  Péter,  Életképek. 

Adamante,  Életképek. 

Czakó  Zsigmond  emléke.  Élet- 
képek. 

Nemzeti  Szi»ház,  Életképek. 

Budapesti  Napló  czímű  rovat 
január  1-töl  deczember  31  ig, 
Jelenkor. 

1848. 

Forradalom  vér  nélkül,  Élet- 
képek. 

Nyilt  szavak  hónunk  fiatalsá- 
yához,  Életképek. 

Nöszahadság ,  Életképek. 

.4  napok  hangulata,  Életkéjiek. 

Délibáb,  Életképek. 

A  világhírű  Martinovics-össze- 
esküvés   részletei.   Életképek. 

Hyppona  romjai,  Életképek. 

Egy  római  polgárnő,  Élet- 
képek. 

Pillanatnyi  fényül  némely  söté- 
tebb helyekre.  Életképek. 

Chariimri,  Életképek. 

.4  forradalom  költészete.  Élet- 
képek. 

Congrev  rakéták,  Életképek. 

Fiatalság,  Életképek. 

Pesti  polgárság.  Életképek. 

Nép,  Életképek. 

Nemesség  és  táblabírák.  Élet- 
képek. 

Diplomatikus  barometrumoli. 
Életképek. 

Az  utolsó  fejedelem,  Életképek. 

Hol  leszünk  két  év  múlva  9  vagy 
három  exkolléga  Szibériában, 
Életképek. 

Szomorú  napok,  I — VII.  czikk. 
Életképek, 


Szegény  király,  Életképek. 
Nem  szeretem  a  sápadt  arczo- 

kat,  Életképek. 
Bizalmi  hévméro.  Életképek. 
Keserű  hangok.  Életképek. 
A  forradalom  metempsycJwsisa, 

Életképek. 
Pan     Jelasics,     hősköltemény, 

Életképek. 
Budapesti  napló   czímű   rovat 

márczius  16-ig,  Jelenkor, 
Az    átkozott    ház.    Unió    zseb- 
könyv. 
Az  üstökös  útja,  Országgj-ülési 

Emlék. 
Vadon  virágai.  Novellák.  2  kötet. 

(Kis    8-r.    238,    212    I.)  Pest, 

Heckenast  Gusztáv. 

1849. 

Magyarítón  népei,  vezérczikk. 
Közlöny. 

Windischgratz  több  j^roklama- 
tiói,  vezérczikk.  Közlöny,' 

Fel  munkára,  vezérczikk,  Köz- 
löny, 

Netn  csalódunk,  vezérczikk, 
Közlöny, 

Bcir  csak  örökké  .  .  .  Vezér- 
czikk, Közlöny. 

A  czivakodás  nem  nagy  mester- 
ség. Esti  Lapok. 

Nagy  napok,  előperezeit  éljük, 
Esti  Lapok. 

Magyarország  boldog  leend, 
Esti  Lapok. 

Mi  lesz  belőlünk?   Esti  Lapok. 

Miért  küzdünk  "í  Esti  Lapok. 

Pro  memória.  Esti  Lapok. 

Martius  i5,  Esti  Lapok. 

Orosz  interventio,  Esti   Lapok. 

Szei^kesztői  nyilatkozat,  Esti 
Lapok. 


Ír 


Hahshnrgház,  Esti  L.ipok. 

1848-iki   törvén]!^   Esti  Lapok. 

Politikai  horo>>kop.  Esti  Lapok. 

Respublika,  Esti  Lapok. 

Békepárt,  Esti  Lapok. 

Koputosoh,  Esti  Lapok. 

Kérdeztem  egykor  .  .  .  Esti 
Lapok. 

Arisztokraták  és  demokraták^ 
Esti  Lapok. 

Odiozus  elnevezések.  Esti  Lapok 

Egyike   a  legfülhasgatóbb  . 
Esti  Lapok. 

Flectere  si  ncqiieo.  Esti  Lapok 

Nekünk    az   vj  alkctmátvi  .  . 
Esti  Lapok. 

Az  ápjrilis  '20-ik>  ülés.  Esti 
Lapok. 

Kkqjka  levele,  Esti  Lapok. 

Pesti  levelek.  Esti  Lapok. 

Levelek  Debreczenbe,  Esti  La- 
pok. 

Kedves  Táncsics  komám.  Esti 
Lapok. 

.1  király  felesége,    Esti  Lapok. 

Megint  Táncsics,  Esti  Lapok. 

A  huszárkáplár,  Esti  Lapok. 

Levelek  Debreczenbe.  I.,  Pesti 
Hirlap. 

Levelek  Debreczenbe,  II.,  Pesti 
Hirlap. 

Levelek  Debreczenbe,  I.  stb., 
Charivari. 

Levelek  Debreczenbe,  II.,  Chari- 
vari. 

1850. 

A  gyémántos  minister.  Magyar 
Emléklapok. 

.-Ír  érez  lecmy.  Magyar  Emlék- 
lapok. 

A  tarczali  hadnagy.  Magyar 
Emléklapok. 


A  fránya  hadnagy,  elbeszélés, 
Magyar  Emléklapok. 

F^y  Béla,  Magyar  Emléklapok. 

Székely  asszony.  Magyar  Em- 
léklapok. 

IL,  Magjar  Emléklapok. 

Szenttamási  György,  Magyar 
Emléklapok. 

.4  vérontás  angyala,  elbeszélés, 
Magyar  írók  Füzetei. 

Egy  liőhér  i849-ből,  Magyar 
írók  Füzetei. 

Bujdosó  tanyája,  naplótöredék, 
Magyar  írók  füzetei. 

Csonka  vitéz.  Magyar  írók  Fü- 
zetei. 

Az  eltűnt  leányok,  Magyar  írók 
Füzetei. 

Egy  poéta  viselt  ember  levele. 
Pesti  Eöpívek. 

Az  erdők  leánya.  Pesti  Piöp- 
ívek. 

Sic  vos  non  vobis,  Pesti  Eöp- 
ívek. 

Egy  halálitélet.  Pesti  Röpívek. 

.-1  munkácsi  rab,  Eeguly- Album. 

Széchenyi  feltámadása,  Ka- 
zinczy-ünnep  emléklapja. 

Forradalm.i  és  csataképek  (Sa- 
jótól). 2  kötet.  (S-r.  147,  169 
1.)  Pest,    Heckenast  Gusztáv. 

1851. 

.4.  láthatatlan  csillag, 'Losonczi 

Phönix. 
Rozgonyi      Cecília,      Losonczi 

Phönix. 
Másik  haza,  Eomemlékek. 
-4.  népdalok  hőse,  Eemény. 
Soliman  álma.  Remény. 
Béldi  Pál,  Eemény. 
Egy  lakoma  a  hunn  királynál, 

Eemény. 


158 


Ttioiig  Xuj  Remény. 

Koronát  szerelemért,  Nagy- 
enyedi  Album. 

Egy  halálitélet,  Magyar  Hirlap. 

Vándoroljatok  ki !  Magyar  Hir- 
lap. 

Erdély  aranykora, regésiy,  Pesti 
Napló. 

Az  titohó  tengeristen,  Pesti 
Napló. 

Kelet  királynője.   Pesti    Napló. 

Kalóz  király,  Pesti  Napló. 

A  varchoniták.  Pesti  Napló. 

Fortunatus  Imre,   Pesti  Naijló. 

A  kétszarvú  ember,  Pesti  Napló. 

Egy  bujdosó  naplója.  Novellák. 
(8-r.  212 1.)  Pest,  Geibel  Ármin. 

1852. 

Jókai  felség  folyamodása.  Pesti 
Napló.  (1896.  228.  sz.) 

Shirin,  novella,  Értesítő. 

Az  örmény  és  családja,  Hölgy- 
futár. 

Egy  bukott  angyal,  Hölgyfutár. 

Mahizet,  lappon  ösmonda,  Mül- 
ler  Gyula  Nagy  Naptára. 

Hangok  a  vihar  után.  Novellák. 
(8-r.  163,  209  1.)  Pest,  Emich 
és  Eisenfels. 

Erdély  arain/kora.  Regény.  2  kö- 
tet. (8-r.  236,  225  1.)  Pest, 
Emich  Gusztáv. 

A  kétszarvú  ember.  Históriai 
beszély.  (8-r.  182  1.)  Pest, 
Emich  és  Eisenfels. 

1853. 

Carinus,  elbeszélés.  Pesti  Napló. 
Egy    magyar    nábob,     regény. 

Pesti  Napló. 
Egy  komo)idor  naplója,  Müller 

Gyula  Nagy  Naptára. 


Petki  Farkas  leányai,  elbeszé- 
lés, Délibáb. 

Magyar  népvilág,  apró  regék, 
I— ni.  Délibáb. 

Üti  levelek :  Nagyvárad,  Kolozs- 
vár, Berzencz,  Kelementelke, 
homoród-almási  barlang  és 
Szent-Anna  tava,  Délibáb. 

.4  nagyenyedi  két  fűzfa,  Délibáb. 

A  háromszéki  leányok,  Délibáb. 

Papagályom  emlékiratai,  Déli- 
báb. 

Egif  agg  színész  naplójából. 
Délibáb. 

Halil  Patronu,  DéHbáb. 

Perozes,  Jókai  Országos  Nagy 
Naptára. 

A  szökevény,  Jókai  Országos 
Nagy  Naptára. 

Egy  ünnepnap  a  Svábhegyen, 
Jókai  Országos  Nagy  Nap- 
tára. 

A  nagyidai  nóta,  Jókai  Orszá- 
gos Nagy  Naptára. 

Kivonatok  egy  nevezetes  kül- 
földi gazdasági  tanácsos  jegy- 
zeteiből, Jókai  Országos  Nagy 
Naptára. 

Találmányok,  Jókai  Országos 
Nagy  Naptára. 

A  hold  és  a  nap,  Jókai  Orszá- 
gos Nagy  Naptára. 

A  magnetismus,  Jókai  Országos 
Nagy  Naptára. 

Bacsó  Tamás,  elbeszélés,  Jókai 
Országos  Nagy  Naptára. 

A  játékos,  Jókai  Országos  Nagy 
Naptára. 

Különös  qualifikátio,  Jókai  Or- 
szágos Nagy  Naptára, 

Ötven  adoma  és  életkép,  Jókai 
Országos  Nagy  Naptára. 

Iqen  száraz  adatok  egy  humor- 


159 


ih't.s    fülolvasáshoZj     Szépiro- 
dalmi Lapok. 

Szent-Anna  tava,  Magyarország 
és  Erdély  képekben. 

Töi'ökvilág    Magyarországon. 
Eegény.   3    kötet.    (8-r.    204. 
253,     195     1.)     Pest,     MüUer 
Gyula. 

Egy  rnagya.r  nábob.  Regény. 
4  kötet.  (Kis  8-r.  149,  163, 
155,  114  I.t  Pest,  Emich 
Gusztáv. 

1854. 

Kárpáthy  Zoltán,  regény.  Pesti 
Napló. 

A  janicsárok  végnapjai,  Délibáb. 

^4  janicsárok  végnapjai  regény 
folytatása.  Hölgyfutár. 

Manlitts  Sinister,  dráma.  Hölgy- 
futár. 

Holtak  harcza.  regék  I — "\T;II., 
Hölgyfutár. 

Az  utolsó  csatár,  MüUer  Gyula 
Nagy  Naptára. 

Férj  és  jegyes,  vígjáték,  Jókai 
Országos  Nagy  Naptára. 

A  Hargita,  székely  népmonda, 
Jókai  Országos  Nagy  Nap- 
tára. 

A  iiecdoták,  Jóíai  Országos  Nagy 
Naptára. 

Az  utolsó  czigány ország,  Vasár- 
napi Ujsúg. 

Magyar  költők  sorsa,  Vasár- 
napi Újság. 

A  hosszú  álom.  Vasárnapi 
Újság. 

Hinni  és  nem  hinni.  Vasárnapi 
Újság. 

Történeti  rajzok,  Vasárnapi 
Újság. 

.4  székelyek,  Vasárnapi  Újság. 


.4;    amazon,   Vasárnapi   Újság. 

Fejedelmi  pá,rbaj.  Vasárnapi 
Újság. 

Egy  pár  szó  Szontagii  Gusztáv 
úrhoz,  Vasárnapi  Újság. 

Az  avar  vezé>\  Vasárnapi  Újság. 

Könyves  Kálmán,  Vasárnapi 
Újság. 

.4  koldus  gyermek.  Vasárnapi 
Újság. 

Dsem  herczeg.  Divatcsarnok. 

.4  haz'ijáró  lélek,  Magyar  Nép 
Könyve. 

Janicsárok  végnapjai.  Regény. 
3  kötet.  (Kis  8-r.  204,  2.53, 
195  1.)    Pest,    MüUer    Gyula. 

Erdélyi  képek.  Novellák.  2  kö- 
tet. (Kis  8-r.  127,  160  1.)  Pest. 
Emich  Gusztáv. 

Kárpáthy  Zoltán.  Regény.  4  kö- 
tet. (8-r.  160,  136,  160,  96  l.i 
Pest,  Emich  Gusztáv. 

.4  magyar  nemzet  története. 
(Nagy  8-r.  352  1.)  Pest,  He- 
ckenast  Gusztáv. 

Török  mozgalmak  11 33-ban. 
Regény.  2  kötet.  íKis  8-r. 
192,  170  1.)  Pest,  Számwald 
Gyula. 

1855. 

A  bajadere,  mutatvány.  Hölgy- 
futár. 

Az  év  kezdetén.  Vasárnapi 
Újság. 

Az  akhtiari  fogoly,  Vasárnapi 
Újság. 

Emlékezzünk  régiekről :  Táncz- 
vigalom  stb.  Vasárnapi  Újság. 

Szóváltás  a  dalidó  fölött,  Vasár- 
napi Újság. 

Vörösmarty  Mihály,  Vasárnapi 
Újság. 


IGO 


Valahány  ház,  annyi  szokás, 
Vasárnapi  Újság. 

A  szegedi  vésznapok,  Vasárnapi 
Újság. 

Gonosz  húznak  gonosz  vége, 
Vasárnapi  Újság. 

Egy  népnevelő,  Vasárnapi  Újság. 

.-1  karácsonyi  dolgozó.  Vasár- 
napi Újság. 

Tábornok  és  asztralszellem, 
Divatcsarnok. 

-4  veszélyes  sakkjáték.  Divat- 
csarnok. 

A  kötél  áztatva  jó.  Magyar  Nép 
Könyve. 

A  tengerszetn  tündére,  Magyar 
Hölgyek  Naptára. 

Thorlatievna,  Laczikonyha. 

Czigánynö,  Család  Könyve. 

Véres  könyv.  Csataképek  a  jelen- 
kori háborúból.  3  kötet.  (Kis 
8-r.  225,  162,  190  1.)  Pest, 
Heckenast  Gusztáv. 

A  tnagyar  elöidökböl.  Novellák. 
(Kis  8-r.  342  1.)  Pest,  Hecke- 
nast Gusztáv. 

Tarka  étet.  2  kötet.  (Nagy  8-r. 
160,  160  1.)  Pest,  Landerer 
és  Heckenast. 

1856. 

A  régi  jó  táblabirák,  regény, 
Pesti  Napló. 

Szomorú  napok,  regény,  Pesti 
Napló. 

Válasz  a  Hölgyfutár  szerkesz- 
töjének,  Pesti  Napló. 

Nemzeti  haladásunk.  Vasárnapi 
Újság. 

A  nőlázadás,  Vasárnapi  Újság. 

Egy  nevezetes  gazda  honunk- 
ban. Vasárnapi  Újság. 

A  koldus  vo'cb.  Vas.  Újság. 


Hogyan   mulat  a  magyar  nép  m 

piros  pünkösd  napján.  Vasár-         9 
napi  Üjság. 

Vörösmarty  laka  Xyéken,  Va- 
sárnapi Újság. 

Feltámadunk,  Vasárnajii  Újság. 

Fekete  világ,  Vasárnapi  Újság. 

Felszólítás  a  pecsétczímer-ma- 
gyarázatok  végett.  Vasárnapi 
Újság. 

A  rézpataki  lelkész.  Vasárnapi 
Újság. 

Melyiket  a  kilencz  közül?  Vasár- 
napi Újság. 

Adju)ik  számot.  Vasárnapi  Új- 
ság. 

Petőfi  Sándor,  Vasárnapi  Újság. 

Kakas  Márton  levelei,'h&rm.incz- 
egy  czikk.  Vasárnapi    Újság. 

•4  mohácsi  veszedelem,  ballada. 
Vasárnapi  Újság. 

Kincses  Abdul  és  gyáva  Izmál, 
Budapesti  Visszhang. 

Tlionuzoba,  ősmagyar  rege. 
Magyar  Hölgyek  Naptára. 

Bokdczius  ];nlo)uljai.  Nemzeti 
Képes  Naptár. 

Oczeánia.  Egy  elsülyedt  világ- 
rész története.  (8-r.  177  i.) 
Pest,  Heckenast  Gusztáv. 

Délrirágok.  2  kötet.  (Kis  8-r.  2-24 
103  1.  Pest,  Emich   Gusztáv. 

Árnyképek.  Novellák.  2  kötet 
(8-r.  199,  17tí  1.)  Pest,  Emich 
Gusztáv. 

Szomorú  napok.  Regény.  2  kö- 
tet. (Kis  S-r.  144,  150.)  Pest, 
Emich  Gusztáv. 

.4  magyar  nép  adomái.  (Kis  8-r. 
272  1.)  Pest,  Heckenast  G. 

.4  legvitézebb  huszár.  Történeti 
rajz,  tizenöt  képpel.  (16-r.) 
Pest,  Heckenast  Gusztáv. 


IGl 


A  regi  jó  tühkihirúk.  Regény. 
4  kötet.  (Kis  8-r.  148,  140, 
142,  122  1.)  Pest.  Emicli 
Gusztáv. 

1857. 

.Ír    elátkozott    család,    regény, 

Pesti  Napló. 
Végszó,  Pesti  Napló. 

Jókai  válasza  Gyulainak,  Pesti 
Napló. 

.4:  első  alapkő,  Vasáraapi  Újság. 

.4;  aradi  vérnap.  Vasárnapi 
Újság. 

Magyar  színészet  a.  legrégibb 
időkben,  Vasárnapi  Újság. 

Szigligeti  Ede,  Vasárnapi  Újság. 

Xépszokások  a  magyar  színé- 
szek országából.  Vasárnapi 
Újság. 

Az  istenhegyi  székelyleány.  Va- 
sárnapi Újság. 

Kakas  Márton  levelei,  hariuiiicz 
czikk,  Vasárnapi  Újság. 

.4  gyémántkiró ly.  Nemzeti  Ké- 
pes Nagy  Naptár. 

^4  világ  vége.    Délibáb    Naptár. 

A  hold,  egy  sensitiv  hölgy  nap- 
lójából, Sárosy,  Az  én  allm- 
mom. 

Politikai  körút  gyalng.  Nagy 
Tükör. 

Jaska    és    Jaksa.    Nagy  Tükör. 

Diplomatia,  Nagy  Tükör. 

Baromtörténetek,  Nagy  Tükör. 

Koldusnő  asszonyság.  Nagy 
Tükör. 

Ez  a  világ  sorja,  Nagj^  Tükör. 

Kutyahistóriák,  Nagy  Tükör. 

Kiliameron,  ezer  novella.  Nagy 
Tükör. 

Szaladj,  szaladj,  jön  a  billog, 
K.,  Nagy  Tükör. 


A     megölt      orszátf,     Színházi 

Naptár, 
fy  dekameron  :   Az   én  galam- 
bom nem  Aalt  porrá,  Növilág. 
Uj  dekameron  :    A  lialálfős  ál- 
arcz,  Növilág. 

Ij  dekameron  :  A  tündérpalota, 
Növilág. 

Uj  dekameron  :  VaJdivia,  Nő- 
világ. 

Uj  dekameron  :  Bolivár,  No- 
világ. 

.4  hősök  könyvéből :  Dobozy  és 
neje.  Magyar  Sajtó. 

Dcbreczeni  krónikákból :  A 
struczmadár,    Magyar    Sajtó. 

Hogyan  lett  Dull  Mátyás  uram- 
ból Rácz  János?  Magyar 
Sajtó. 

Korán  elsült  pisztoly.  Magyar 
Sajtó. 

-4  tnagyar  irodalom  missziója. 
Magyar  Sajtó. 

Eötvös  Xövérek  czimü  regényé- 
nek ismertetése,  Magyar  Sajtó. 

-4  nemzeti  szinházi  pályázatok 
felől,  Magyar  Sajtó. 

Szint   kritikák.    Magyar    Snjtó. 

Prolog  a  miskolczi  szinlniz 
megnyitásakor.  Magyar  Sajtó. 

Ajánló  levél  TótJi  József  czik- 
kéhcz.  Magyar  Sajtó. 

Jordaki  feje.  Szépirodalmi  Köz- 
löny. 

Xovellák.  (12-r.  129  l.j  Pest, 
Beiméi   J.    és  Kozma  Vazul. 

Xépvilág.  Elbeszélések.  2  kötet. 
(S-r.  188,  215  1.1  Pest,  Heeke- 
nast  Gusztáv. 

1858. 
Sylvcsl cr- éjszakák.  Hölgyfutár. 
Újév  napján.  Vasárnapi  Újság. 


Jókai:  A  jnbilenm  tnr'énete. 


11 


162 


Szent  László,  Vasárnapi  Újság, 

Lendvay  Márton,  necrolog,  Va- 
sárnapi Újság. 

A  regényes  Temjyeoölgye,  Vasár- 
napi Újság. 

Vatha  lázadása.  Vasárnapi  Új- 
ság. 

A  peregrinus,  Vasárnapi  Újság. 

More  jmtrio,  regényes  kóbor- 
lások Erdélyben,  Vasárnapi 
Újság. 

A  tatárfutás  után.  Vasárnapi 
Újság. 

Kakas  Márton  levelei,  liuszon- 
nyolcz  czikk,  Vas.  Újság. 

Farsang  bolondjai.  Vasárnapi 
Újság. 

Húsvéti  piros  tojások,  Vasárnapi 
Újság. 

Mi  van  a  föld  alatt  ?    Nővilág. 

Történetek  egy  ócska  kastély- 
ban, Nővilág. 

Egy  kis  feleselés  Gyulaival, 
Magyar  Sajtó. 

Felfordult  világ, regény,  Magyar 
Sajtó. 

Szombati  tárcza  .-politikai körút 
a  nagyvilágban.  Magyar  Sajtó. 

Violenla,  Szépirodalmi  Közlönj^ 

Mátyás  király  fája,  rege,  Nem- 
zeti Szinliázi  Naptár. 

Bizebán,  Remény. 

Magyarázatok  a  d ali dóhoz, ^3l^- 
kelet. 

Bürgözdi  bácsi  csintevései, 
Üstökös. 

Kakas  Márton  költeményei  és 
levelei.  Üstökös. 

Exotikus  történetek,  Üstökös. 

Négy  óra  egy  vulkán  fenekén, 
Üstökös. 

^2  úrídó  gyűrű.  Szépirodalmi 
Album. 


Regék, 

Az  elátkozott  család.  Eegény. 
2  kötet.  (Kis  8-r.  182,  201  1.) 
Pest,  Heckenast  Gusztáv. 

Jókai  Mór  dekameronja.  Száz 
novella.  10  kötet.  (Kis  8-r. 
158,  158,  160,  160,  160,  175, 
148,  173,  183.  1.)  —  Pest, 
Heckenast  Gusztáv* 

1859. 

Az  utolsó  budai  basa.  Vasár- 
napi Újság. 

Irinyi  József,  necrolog.  Vasár- 
napi Újság. 

Az  első  koronázás  Magyar- 
országon,   Vasárnapi    Újság. 

Giskra  hadai.  Vasárnapi  Újság. 

Szent  László  diadala  a  kuno- 
kon. Vasárnapi  Újság. 

Kakas  Márton  levelei,  harmincz 
czikk,  Vasárnapi  Újság. 

A  magyar   divat,    K.,  Üstökös. 

Első  az  etiquette.  Üstökös. 

Krónikás  adomák  és  apró  czik- 
kek. 

Kakas  Márton  naptára. 

1860. 

^^9  ^9U  csókot.  Vasárnapi  Új- 
ság. 

Benzerade  szerelme,  Vasárnapi 
Újság. 

Egy  női  szó,  Vasárnapi  Újság. 

A  magyar  néphumorról,  Vasár- 
napi Újság. 

Széchenyi  megszűnt  élni.  Vasár- 
napi Újság. 

Kurbán  bég.   Vasárnapi  Újság. 

Egy  család  drámája.  Vasár- 
napi Újság. 

Korona  és  kard.  Vasárnapi 
Újság. 


163 


Imre  király  elfogja  lázadó  ócs- 
csét,  Endrét,  Vasárnaj)i  Újság. 

A  főváros  gyásza  az  ország 
halottjaiért,  Vasárnapi  üjság. 

Az  eUő  testvérharczok,  Vasár- 
napi Újság. 

Árpád  honfoglaló  csatái,  Vasár- 
napi üjság. 

Kakas  Márton  levelei,  tizen- 
nyolcz  czikk,  Vasárnapi  Új- 
ság. 

A  három  Csák,  históriás  álom, 
Üstökös. 

A  szerelem  és  a  kis  kutya, 
Üstökös. 

A  huszti  beteglátogatók,  Üstö- 
kös. 

Kakas  Márton  emléklapjaiból, 
Üstökös. 

Ama  bizonyos  csizmadia  be- 
szélgetései a  feleségével,  Üstö- 
kös. 

Mit  tudnak  a  nők?  Családi  Kör. 

A  kuruczvilág  után.  Szépiro- 
dalmi Figyelő. 

A  gyújtogató,  Szigeti-Album. 

Bábel,  K.,  Kisfaludy-Társaság 
Évlapjai. 

Fxdkó  lovag,  Emicli  Gusztáv 
Nagy  Naptára. 

A  tnagyar  néphumorról.  Ma- 
gyar Akadémiai  Értesítő. 

Kakas  Mártott  naptára. 

Kakas  Márton  tolltaraja.  Ver- 
sek, levelek,  stb.  2  kötet.  (Kis 
8-r.  160,  160  1.)  Pest,  Hecke- 
nast  Gusztáv. 

üzegény  gazdagok.  Kegény.  4  kö- 
tet. (Kis  8-r.  185,  169,  140, 
196  1.)  Pest,  Emicli  Gusztáv. 

Színművek  (Szigetvári  vérta- 
núk, Könyves  Kálmán,  Dózsa 
György,     Manlius      Sinister, 


Dalma  és  Murányi  hölgy). 
3  kötet.  (Kis  8-r.  192,  192, 
179  1.)  Pest,  Heckenast  Gusz- 
táv. 

1861. 

A  pesti  Nemzeti  Szinház  ügyé- 
ben teendő  vizsgálatra  kikül- 
dött bizottmány  jelentése. 
Hölgyfutár. 

A  budai  népszínház  megnyitá- 
sára, K.,  Hölgyfutár. 

Teleki  László  meghalt,  Vasár- 
napi Újság. 

Széchenyi  feltámadása,  Vasár- 
napi Újság. 

Eletem  legszomorúbb  napja. 
Vasárnapi  Újság. 

Smaragdok  és  zafírok,  Vasár- 
napi Újság. 

A  debreczeni  kastély,  I,,  Vasár- 
napi Újság. 

Egy  katholikus  pap  ól.  Vasár- 
napi Újság. 

A  Thököly -e'tnlékünnep  Újvidé- 
ken, Vasárnapi  Újság. 

Kakas  Márton  levelei,  hat  czikk. 
Vasárnapi  Újság. 

Igazi  czígánypeticzíó.  Vasárnapi 
üjság. 

Beszéd  a  képviselőházban,  Va- 
sárnapi üjság. 

Visszaemlékezések  iSV.)-re,  Ma- 
gyar Sajtó. 

Erdemrendeli  kiosztása  Dcbre- 
czenben.  Üstökös. 

Bölcs  tanácsbirák.  Üstökös. 

Egy  vers  története,  Üstökös. 

A  sánta  koldus.  Üstökös. 

Országgyűlési  Xapló,   Üstökös. 

Tallér osy  Zebulon  levelei  Min- 
denváró   Ádámhoz,    Üstökös. 

Ha  az  ember  híressé  lesz. 
Üstökös. 


11^ 


16i 


A  felirati  javaslatról,  Toldy 
István,  Magyar  politikai  szó- 
noklat kézikönyve. 

Kakas  Márton  naptára. 

Országgyűlési  beszéd  (8-r.  15  1.) 
Pest,  Lampel  Róbert. 

Jókai  és  báró  Po dm  a niczky  Fri- 
gyes beszédei.  (8-r.  20  1.)  Pest, 
Wodianer  F. 

1862. 

Az  új  földesúr,  regény,  Pesti 
Napló. 

Xemzet  szózata,  jjrolog,  Hölgy- 
futár. 

1862!?  Vasárnapi  Újság. 

.4  debreczeni  kastély,  II.,  Vasár- 
napi Újság. 

Miért  láttál,   Vasárnapi  Újság. 

.4  villámjárta,  Vasárnapi  Újság. 

Silvester  és  utolsó  percze.  Va- 
sárnapi Újság. 

Bábel,  K.,  Vasárnapi  Újság. 

A  nemtő  szózata,  K.,  Vasárnaj^i 
Újság. 

Ne^nzeti  eledeleink,  Vasárnapi 
Újság. 

Kakas  Márton  levelei,  öt  czikk. 
Vasárnapi  Újság. 

Beszéljünk  már  egyszer  vilá- 
gosan. Magyar  Sajtó. 

Egy  kis  gyanakodás.  Magyar 
Sajtó. 

Ismét  a  Vojvodina  ügye.  Magyar 
Sajtó. 

.4  magyar  klérus.  Magyar  Sajtó. 

Szellőztetések,  Magyar  Sajtó. 

Kényszerített  magyarázat.  Ma- 
gyar Sajtó. 

Egy  szerény  kísérlet,  Magyar 
Sajtó. 

Kecskeméti  Aurél  úrnak.  Ma- 
gyar Sajtó. 


Az  ellentétek  fülhasználásf. 
Magyar  Sajtó. 

A  birodalotn  alkotmányos  ren- 
dezése magyar  fölfogás  sze- 
rint, Magyar  Sajtó. 

Egy  régi  baj.  Magyar  Sajtó. 

A  mai  nap  története,  tiz  czikk. 
Magyar  Sajtó. 

Egy  szegény  asszony  története. 
Szépirodalmi  Figyelő. 

Prolog  a  budai  népszinház  meg- 
nyitására, Thália. 

Kakas  Mcirton  naptára. 

Kakas  Mcirton  politikai  költe- 
ményei. (Kis  8-r.  254  1.) 

Politikai  divatok.  4  kötet.  (Kis 
8-r.  192,  169,  184,  149  1.)  Pest, 
Eáth  Mór. 

Téli  zöld.  Elbeszélések  az  iíjn- 
ság  számára.  (4-r.  376  1.) 
Ifjiiság  Könyvesháza. 

1863. 

Az  én  dulgom  a  Pesti  Napló- 
nál, Pesti  Napló. 

Miranda,  Vasárnapi  Újság. 

Egy  lengyel  történet.  Vasárnapi 
Újság. 

A  kalifa  papucsa.  Vasárnapi 
Újság. 

A  míg  a  termő  rügyből  körte 
lesz,  Vasárnapi  Újság. 

Hol  születnek  a  regények,  Üstö- 
kös. 

Száz  év  iniilva.  Üstökös. 

Csodabogarak,  Üstökös. 

Emina,  beszély,  Üstökös. 

Egy    kritikus   álmai.   Üstökös. 

Salamon  kibékülése  Szent  Lász- 
lóval. Emich  Gusztáv  Nagy 
Naptára. 

A  fehér  lap,  beszélyek,  Emich 
Gusztáv  Nagy  Naptára 


í 


105 


.1  kardvas  és  a  villám,  Részvét 
Könyve. 

Milyenek  a  nők  ?  Koszorú. 

Gyümölcsészet,    Falusi    Gazda. 

.4  (iHon»  első  olvasóihoz,  A  Hon. 

Politikai  divatokji-egénj,  KHon. 

Szivi  kritikák,  három  czikk, 
A  Hon. 

Helyzetünkről,  A  Hon. 

A  *Fügcietlennek»,  A  Hon. 

.4  Fiirigctlen  pártja,  A  Hon. 

Mi  mindent  tudna,  tenni  a  ma- 
yyar  ember,  ha  sokat  járna 
Bécsbe?  A  Hon. 

Azokhoz,  a  kik  bennünket  sze- 
retnek megijeszteni,   A  Hon. 

Január  oi-én,  A  Hon. 

Kakas  Márton  naptára. 

Az  új  földesúr.  Eegény.  3  kötet. 
(Kis  8-r.  154,  178, 161  1.)  Pest, 
Emich  Gusztáv. 

Szélcsend  alatt.  Elbeszélések. 
2  kötet  egyben.  (Kis  8-r.  374 
1.)  Pest,  Heckenast    Gusztáv. 

Felfordult  világ.  Humorisztikus 
papirszeletek.  2  kötet.  (Kis 
S-r.  180,  115  1.)  Pest,  Hecke- 
nast Gusztáv. 

1864. 

Megyeri  emléke,  K.,  Hölgyfutár. 

A  liiltagadó,  Vasárnapi  Újság. 

.4    vakmerő,   Vasárnaiii  Újság. 

Adénn  apicink  első  hűtlensége. 
Üstökös. 

Juida,  novella,  Üstökös. 

Az  ikes  igék  áldozatja.  Üstökös. 

Fgy  csók,  egy  szó,  Üstökös. 

A  hivatalviselő  /tölgyek,  vígjá- 
ték, Üstökös. 

Tudtán  kívül  férj,  Üstökös. 

Szinliéizi  pid>likumfogás  fürdőn , 
Üstökös. 


Fredegonda,  Koszorá. 
Lucretia,  Koszorú. 
Hétköznapi    fecsegések,    K.,    A 

Hon. 
.4  jótékony  úrnői  bazár,  A  Hon. 
Műkedvelői  előadás,  A  Hon. 
A  rabnő,  A  Hon. 
Kazinczy  Gábor  m egh alt,  A  Hon . 
Szini  kritikák,  A  Hon. 
Az  úrnő,  A  Hon. 
Válaszok     Vadnai    Károlynak. 

A  Hon. 
.4  szerb  Beszeda,  A  Hon. 

1865. 

Nevezetes  férfiak,negy\-en  czikk, 
Üstökös. 

Prolog  a  debreczeni  szinház 
megnyitására,  Üstökös. 

Toaszt  ifj.  Emich  Gusztáv  és 
Torniay  Lenke  menyegzőjén. 
Üstökös. 

Jókai  első  és  utolsó  pöre.  Üstö- 
kös. 

Mire  megvénülünk^  Regény, 
A  Hon. 

Szini  kritikák,  A  Hon. 

.4  magyar  journalistika  a  napi 
kérdésekben,  A  Hon. 

Tizenegy  vezérczikk,  A  Hon. 

Restauratio  vagy  retablirozás? 
A  Hon. 

Levelek  Tisza  Kálmánhoz,  A 
Hon. 

Mi  a  legfőbb  nehézség  ?  A  Hon. 

Egy  kényes  kérdésre  kénytelen 
válasz,  A  Hon. 

A  cancellar  a  provizóriumról, 
A  Hon. 

Az  erdélyi  emlékirat,   A    Hon. 

Kaiserfeld  beszéde,  A  Hon. 

Nyílt  levél  Kemény  Zsigmond- 
hoz, A  Hon. 


Ku; 


Jegyzet  ^Jocsáry  Lajos  czikké- 
hez,  A  Hon. 

Kemény  Zsigmond  a  megyék- 
ről, A  Hon. 

Az  erdélyi  országgyűlés,  A  Hon. 

Tanulságok  Kemény  Zsigmond 
észrevételeivel,  A  Hon. 

Két  hang  «intra  tnurosn,  utó- 
tnegjegyzés,  A  Hon. 

A  szeptember  20-iki  manifestum, 
A  Hon. 

A  «verivirkt»  és  nsistirt»,  AHon. 

A  sajtó,  a  tanácsterem  és  a 
könyvpiacz,  A  Hon. 

.4  pestmegyei  barátságos  érte- 
kezlet, A  Hon. 

A  közhangulat  körülményei, 
A  Hon. 

Milyen  phasisai  lesznek  a  jövő 
országgyűlésnek,  A  Hon. 

Nyilatkozvány  a  siklós-kerületi 
választó  közönséghez,  A  Hon. 

E  hét  eseményei,  A  Hon. 

Választási  izgalmak,  A  Hon. 

Kényes  kérdések,  A  Hon. 

Az  uralkodói  trónbeszéd,  A  Hon. 

A  szünnapok  alatt,  A  Hon. 

Az  elmúlt  évről,  A  Hon. 

Két  menyegző,  Regélő. 

Fáy  Atidrás,  Hazánk  és  a  Kül- 
föld. 

Hajnik  Pál,  Hazánk  és  a  Kül- 
föld. 

Kazinczy  Gábor,  Hazánk  és  a 
Külföld. 

Madách  Imre,  Hazánk  és  a  Kül- 
föld. 

Szalay  László,  Hazánk  és  a 
Külföld. 

Chinclulla  herczeg.  Hazánk  és 
a  Külföld. 

Kerüld  a  szépet,  Hazánk  és  a 
Külföld. 


Milyenek  a  nők  9  Elbeszélések. 
2  kötet.  (Kis  8-r.  207,  200  1.) 
Pest,  Heckenast  Gusztáv. 

Milyenek  a  férfiak?  Elbeszélé- 
sek. (Kis  8-r.  194  1.))  Pest,  He- 
ckenast Gusztáv. 

Mire  megvénülünk  9  Regény. 
4  kötet.  (Kis  8-r.  204,  168, 
178,  156  1.)  Pest,  Heckenast 
Gusztáv. 

Kakas  Márton  albuma.  2  kötet. 
(123,  120  1.)  Pest,  Emich 
Gusztáv. 

1866. 

Visszatekintés  '1865-re,  A  Hon. 

Egy  napirenden  lévő  kérdés 
felöli  javaslat,  A  Hon. 

A  kérdések  kérdése,  A  Hon. 

Az  országgyűlés  nevezetesebb 
momentumai,  A  Hon. 

-4  válaszfelirati  javaslat,  A  Hon. 

Egy  kis  históriai  helyreigazitás, 
A  Hon. 

Amásodik  válaszfelirat.  A  Hon. 

Nem  leszünk  Epimetheusok, 
A  Hon. 

Jelen  válság  és  a  magyarországi 
kérdés,  A  Hon. 

Mit  szóljon  a  magyar  nemzet? 
A  Hon. 

Mire  kellene  hát  az  a  Reichs- 
rath  most?  A  Hon. 

Mit  hozhat  egy  habom  előtti 
congressus  ?  A  Hon. 

Sikertelen  munkák,  A  Hon. 

Inségi  aggodalmak  és  meg- 
nyugtatási  kisérletek,  A  Hon. 

Hová  juttatta  az  államot  az  egy- 
séges német  politika.  A  Hon. 

Kilencz  vezérczikk,  A  Hon. 

.4  sajtó  és  a  czenzura  Magyar- 
országon, A  Hon. 


167 


Somsich  Pálnak,  A  Hon. 

Egy  szónok,  a  ki  xel  nem  áll*, 

A  Hon. 
Baróthy   Ilona,    Hazánk    ét    a 

Külföld. 
A  mostoha  meséi.  Hazánk  és  a 

Külföld. 

1867. 

Jósika  Miklós  em,lékezcte,  Kis- 
faludy-Társaság  Evlapjai. 

Szerelem  bolondjai,  Emich 
Gusztáv  Nagy  Naptára. 

Huszonhat  vezérczikk,    A   Hon. 

A  hadkiegészítési  pátens  ügyé- 
hen indítványozott  felirata  a 
képviselőházhoz,  A  Hon. 

Emlékbeszéd  báró  Jósika  .V/A/ds 
felett,  A  Hon. 

Hideg  vérrel,  de  jó  szándékkal, 
A  Hon. 

.4  február  iT-iki  leirat,  A  Hon. 

.4  *Concordia»  elnökéhez  tartott 
beszéde,  A  Hon. 

Még  egyszer  de  profundis,  A 
Hon. 

Néhány  szó  a  szélső  baloldal 
indítványáról,  A  Hon. 

A  magyar  »úr»  Amerikában, 
A  Hon. 

JCs  még  egyszer  de  profundis, 
A  Hon. 

Tisztelt  külmunkatársainkhoz, 
A  Hon. 

A  szabad  sajtó,  A  Hon. 

Fiume???  A  Hon. 

Martius  i5-ike,  A  Hon. 

Indítvány  az  akadétniai  pályá- 
zatok ügyében,  A  Hon. 

A    cseh   országgyűlés,   A  Hon. 

Lzer  év,  K.,  A  Hon. 

A  politika  a  '  malom  alatt, 
A  Hon. 


Egy  ember,  a  ki  nem  akar  ko- 
ronázni, A  Hon. 
Petőfi???  A  Hon. 
KossutJi  Beákhoz,  A  Hon. 
.4  koronázás  után,  A  Hon. 
.4    honvédek    központi   gyűlése 

Pesten,  A  Hon. 
Néhány  szó  a  Pesti    Naplóhoz, 

A  Hon. 
Balaton-Füred,  A  Hon. 
Kivel   szövetkezzünk?   A   Hon. 
Az  ungvári   képviselőválasztás, 

A  Hon. 
Magyarországnak,       a      Pesti 

Naplónak,  A  Hon. 
lurr    megérkezett     Pestre,    A 

Hon. 
Rövid  üdvözlés,  A  Hon. 
Egy  igen  szerény  kérdés  a  l^esti 

Hírnökhöz,  A  Hon. 
.4  multakra  vetett  fátyol,  A  Hon. 
Jókai  válasza  Görgetnek,  A  Hon. 
-4  pécsi  választás,  A  Hon. 
Ifjú,  honfitársainklioz,   A    Hon. 
Türr     altábornagy     levelezése, 

A  Hon. 
Négy   szem    közt   Böszörményi 

Lászlónak,  A  Hon. 
.4  hosszi(h(ijú  hölgy.  Hazánk  és 

a  Külföld. 
Egy     magyar     honvéd.     Igaz- 
mondó. 
(ircssák  József  mint  aranyásó 

Ausztráliában,  Igazmondó. 
}íég  sem,    lesz    belőle  tekintetes 

asszony.  Igazmondó. 
Adatok    a  magyar  szabadság- 

harcz     kisebb      történetéből. 

Igazmondó. 
.1    magyar   nép    adomái,    (Kis 

S-r.  320    1.)    Pest,  Heckenast 

Gusztáv. 


168 


1868. 

A  szerelem    holondjai,   regény, 

A  Hon. 
IJarminczhét  vezérczikk.  A  Hon. 
Az  ellenzék  koi'tnányképessvge, 

A  Hon. 
A  segítő  a  szükségben^  A  Hon. 
Lássuk  mi  lesz  belőle,    A  Hon. 
Azok    a    szegény    honvédek,   A 

Hon. 
A  magyar  királyné  Budapesten, 

A  Hon. 
Nyílt    levél  a  belügyminiszler- 

hez,  A  Hon. 
Válasz  Vay  Léiszhhiak,  A  Hon. 
Válasz  a  Pesti  Naplói  37.  czikkrc, 

A  Hon. 
Még    egyszer    a    Szegfi-iigy,  A 

Hon. 
Nyílt    levél    Tisza    Kálmánhoz, 

A  Hon. 
Perczel  körútja,  A  Hon. 
Szabó  Jánoshoz,  A  Hon. 
Jókai  beszéde  siklósi  választói- 
hoz, A  Hon. 
Ludvigh     János      barátomnak, 

A  Hon. 
A  király  igazat  ad  az  ellenzék- 
nek, A  Hon. 
A  Nép  Zászlója,  szerkesztőjének, 

A  Hon. 
Napóleon  licrczeg   Budapesten, 

A  Hon. 
Megyünk-e     vcgy     álhoík?    A 

Hon. 
Merre  menjünk?  A  Hon. 
Non  quid  iuris,  nec  qnid  eoii- 

ailii :     sed     quid    pe}-soiiae, 

A  Hon. 
Schmerling    és    mink,   A  Hon. 
A  baloldali  delegátusok  leraon- 

dása,  A  Hon. 


.4  nemzetiségi  xnták  a  képviselő- 
házban, A  Hon. 

A  honvédség  újjászületése,  A 
Hon. 

Az  országgyűlés  befejezése,  A 
Hon. 

Előfizetési  felhívás.  A-  Hon. 

Jókai  választóihoz  a  haloldal 
működéséről,  A  Hon. 

.4  hevesmegyei  határozat,  A 
Hon. 

Benn  és  künn,  A  Hon. 

Jókai  beszéde  választóihoz.  Igaz- 
mondó. 

Jókai  beszéde  a  képviselőház 
július  25-iki  ülésén,  Igaz- 
níondó. 

Jókai  köszönő  levele, Igazmondó. 

A  fekete  sereg.  Igazmondó. 

Azok  a  szegény  honvédek.  Igaz- 
mondó. 

Mi  az  a  mtinkáskéz,  Igazmondó. 

A  tizenegyedik.  Igazmondó. 

Megjegyzés  Kossuth  Fercncz 
levelére.  Igazmondó. 

A  nemzeti  beesületérzéshcz 
Igazmondó. 

.Három  vezérczikk,  Igazmondó. 

Egy  dal,  <( Kossuth  Lajos  azt 
üzente»  keletkezésének  tö)ié- 
nete,  Kossnth-Albnm. 

A  honoédek  í848-ban,ííon\éá- 
Világ. 

A  két  hízó,  tréfás  versezet,  Nép- 
iskolai Könyvtár. 

A  munkáról  és  a  munkás  ke- 
zekről. Munkások  Újsága. 

Virradórc(.  Legújabb  novellák. 
4  kötet.  (8-r.  184,  188,  163, 
126  1.)  Pest,  Emich  Gusztáv. 

Szerelem  bolondjai.  Eegény. 
4  kötet.  (Kis  S-r.  158,  189, 
158,  1S9  1.)  Pest,  AtheuíBum. 


1C9 


1869. 

A  kőszívű  emhev  jlai,  regény, 
A  Hon. 

Jókai  beszéde  a  pestvárosi  ellen- 
zéki értekezleten^  A  Hon. 

Jók ai  beszéde  terézvárosi  vá- 
lasztóihoz, A  Hon. 

Tizennyolcz  vezérczikk,  A  Hon. 

Jókai  beszéde  a  pestvárosi  vá- 
lasztók összejövetelére,  A  Hon. 

A  mohácsi  balpárti  választó- 
kerületi központi  bizottmáwj 
kérdéseire  felelet,  A  Hon. 

A  Hon  tisztelt  munkatársaihoz, 
A  Hon. 

Jókai  beszéde  választóihoz,  A 
Hon. 

Giiermekkori  életéből,   A   Hon. 

Nyilatkozat,  A  Hon. 

Siklósi  választókerületi  elvtár- 
saimhoz, A  Hon. 

Jókai  beszéde  a  választás  után, 
A  Hon. 

Az  új  földfelosztás,  A  Hon. 

Egy  tisztességes  eszköz,  A  Hon. 

A  királyi  trónbeszéd,   A   Hon. 

Jókai  pohárköszöntője  a  május 
4-iki  banketten,  A  Hon. 

Ót  válasz  felirati  javaslat,  A 
Hon. 

A  birálóbizoltságok  igazságszol- 
gáltatása, A  Hon. 

^1  július  3-iI;i  országos  üh'^, 
A  Hon. 

Magyarország  öriálló  pcnzügyc, 
A  Hon. 

Egy  pár  szó  az  ellmzékröl, 
A  Hon. 

I\yilatkozat  é:i  hclgrcigaziiás, 
A  Hon. 

^1  dalmatiai   lázadás,  A   Hon. 

Felvilágosítás,  A  Hon. 


Észrevétel  Szilágyi  Virgil  leve- 
lére, A  Hon. 

Jókai  Mór  a  királynénál,  IgSLZ- 
mondó. 

Az  Irányi-Horvát  Boldizsár-féle 
ügy.  Igazmondó. 

Beszéd  június  -26-án  a  képviselő- 
házban. Igazmondó. 

Jókai  interpellatiója  a  bank- 
ügyben. Igazmondó. 

Jókai  beszéde  a  Pesti  Xépkörben. 
Igazmondó. 

Mit  akar  az  ellenzék?  (12-r. 
16  1.)  Pest,  Athenaeum. 

A  malom  alatt,  (16-r.  791.)  Pest, 
Corvina-társaság. 

Beszéde  a  pest-terézvárosi  vá- 
lasztókhoz. (Kis  8-r.  14  1.) 
Pest,  Athenaeum. 

A  kőszívű  ember  fiai.  Eegény. 
6  kötet.  (Kis  8-r,  1G2,  169, 
162,  148,  192,  134  1.)  Pest 
Atlienreum. 

1870. 

Vértanúk  emléke,  K.,  Üstökös. 
A  szellem  meghamisítása,  Kis- 

faludy-Társaság  Evlapjai, 
Fekete   gyémántok,   regény,   A 

Hon. 
Magyarország    bclpoliiikúja  az 

elmúlt  évben,  A  Hon. 
Néhány  szó  a  beti'iszcdői    stri- 

kcről,  A  Hon. 
Az  országházból,  A  Hon. 
Ötvenkét  vezérczikk,  A  Hon, 
Észrevételek  Horn  Ede  nyilot- 

kozványára,  A  Hon. 
^1  Il-ik  és  Vl-ik  osztály,  A  Hon. 
Batthyány     temetése     napján, 

A  Hon. 
Honvedek  és  honvédmenház,  A 

Hon. 


170 

Két  bayátomhoz,  A  Hon. 

Politikai   tanulságok,   A    Hon. 

Majd  meglássuk,  A  Hon. 

A  nemzeti  gyűlöletcsinálók  ellen, 
A  Hon. 

Ki  bukott  meg?  A  Hon. 

Palikao  és  Kulw,  A  Hon. 

Egy  nevezetes  nyilatkozata  Bis- 
marcknak, A  Hon. 

A  háború  mint  absurdum,  A 
Hon. 

Nostradamus  jóslatai,  A  Hon. 

Qui  est  Lamhert?  A  Hon. 

Belügyek! ! !  A  Hon. 

Szives  kérelem,  A  Hon. 

A  sajtkukacz  monológja,  A  Hon. 

Archimedesi  pontok,  A  Hon. 

Xantus  gyűjteménye  a  Múzeum- 
ban, A  Hon. 

Petőfi  ismeretlen  költeményéhez ; 
levél  Várady  Antalhoz. KUon. 

Jókai  megjegyzése,  A  Hon. 

A  miniszterelnöknek.  Igaz- 
mondó. 

Jókai  beszéde  a  honvédnyugdij 
tnellett.  Igazmondó. 

Ludvigh  János,  necrolog,  Igaz- 
mondó. , 

Belügyek,  Igazmondó. 

A  fekete  gyémántok.  Regény. 
5  kötet.  (Kis  8-r.  181, 175,  143, 
171,  165  1.)  Pest,  Athenaeiam. 

1871. 

A  magyar  Faust,  népmonda 
Hatvani  professorról,  Kis- 
faludy-Társaság  Évlapjai. 

A  csigák  regénye.  Üstökös. 

Milyen  demokraták  vagyunk 
mi?  Üstökös. 

A  Jakli,  természethistóriai  rajz, 
Üstökös. 


Eppur    si    muove"/    És    mégis 
mozog    a    föld!    Regény,    A 
Hon. 
Kilencz  vezérczikk,  A  Hon. 
Egy    léghajós,    kit    Amerikába 

vert  át  a  szél,  A  Hon. 
A  szavazás  után,  A  Hon. 
Észrevételek  Csáky  Gyula  gróf 

vezérczikkére,  A  Hon. 
A  béke  hirnökei,  A  Hon. 
.4  reactió?  A  Hon. 
Jókai    levele    a    baloldali    kör 

elnökéhez,  A  Hon. 
Pletykázzunk  egy  kicsit,  A  Hon. 
Nyáry  Pál  meghalt,  A  Hon. 
Nyáry  Pál  emléke,  A  Hon. 
Jókai  észrevétele  Horn  czikkére, 

A  Hon. 
Még  egyszer  a  delegatiók  kér- 
dése, A  Hon. 
Nyilt  levél  a  Hon  szerkesztőségi 

tagjaihoz,  A  Hon. 
Az  ellenzéki  pártok  egyesülése, 

A  Hon. 
Öt  év  alatt,  A  Hon. 
Quid  nunc?  A  Hon. 
Kormányválságok,  A  Hon. 
Andrássy  mint  külügym  iniszter, 

A  Hon. 
A  nyitrai  események   alkalma-, 

ból,  A  Hon. 
K  Vasúti  politikánk*    czikk   ki- 
igazítása, A  Hon. 
Andrássy  első  külügyminiszteri 

lépései,  A  Hon. 
Felelősség  és  adott  szó,  A  Hon. 
A  nagy  vasúti  szerződés,  A  Hon. 
A  budgetvitához,  A  Hon. 
Budapest  jövője,  A  Hon. 
Párbaj   az   Istennel.   Regényes 

korrajz.  Igazmondó. 
Milyen    demokraták     vagyunk 
mi?  Igazmondó. 


171 


Jókai  beszéde  február  '25-én, 
Igazmondó. 

Xecrolog  és  búcsúszózat  Xyáríj 
Pál  felett,  Igazmondó. 

Jókai  levele  a  baloldali  kör 
elnökéhez.  Igazmondó. 

Jókai  levele  a  kolozsváriakhoz, 
Igazmondó. 

A  megyékről,  Igazmondó. 

Ne  sülyedjünk.  Igazmondó. 

A  siami  ikrek,  politikai  satyra, 
Igazmondó. 

Kossuth  a  cseh  kérdésről.  Igaz- 
mondó. 

Andrássy  Gyula  első  külügy- 
miniszteri lépései,Igazinonió. 

A  budgetvitához,  Igazmondó. 

Vezérczikkek,  Igazmondó. 

Jókai  kolozsfári  íoa.s2í;'«,  Buda- 
pesti Közlöny. 

Beszéd  a  hivatalos  lap  tartal- 
máról. Budapesti  Közlöny. 

Sala.non  nyilatkozata,  Buda- 
pesti Közlöny. 

Kakas  Márton  humorisztikns. 
levelei.  2  rész  egy  kötetben. 
(Kis  8-r.  160,  160  1.)  Pest, 
Heckenast  Gu-.ztáv. 

1872. 

Az  én  színpadi  életem.  Üstökös. 

Az  én  színpadi  életem.  Igaz- 
mondó. 

Az  én  kortársaim.  Kisfalu dy- 
Társaság  Évlapjai. 

Jósika  Miklós  mint  barát.  Üstö- 
kös. 

.12  arany  ember,  regénj,  A  Hon. 

A  középpárt,  A  Hon. 

Az  én  színpadi  életem,  A  Hon. 

Tizenegy  vezérczikk,  A  Hon. 

FákJyásm,enet  alkalmával  mon- 
dott beszéde,  A  Hon. 


A  többség,  A  Hon. 

Jókai  képviselő  jelentése  Pest- 
Terézváros  választópolgárai- 
hoz, A  Hon. 

Jókai  programmb eszed e  válasz- 
tóihoz, A  Hon. 

A  balpárt  agendája,  A  Hon. 

Jókai  választói  körében  mandott 
beszéde,  A  Hon. 

A  választás  után,  A  Hon. 

yyilt  levél  Tors  KálmánJioz,  A 
Hon. 

Mit  Reb ellen  unterhandeln  wir 
nicht,  A  Hon. 

Az  osztrák  Nemzeti  Bank  pin- 
czéi,  A  Hon. 

A  bécsi  arzenálban,  A  Hon. 

A  válság,  A  Hon. 

A  véres  kenyér.  Igazmondó. 

.4  választás    után.   Igazmondó. 

Jókai  beszéde  Pozsonyban , Igaz- 
mondó. 

A  bécsi  arzenál.  Igazmondó. 

Jókai  beszéde  a  képviselőház- 
ban a  főváros  rendezéséről 
szóló  törvényjavaslat  elleti, 
Igazmondó. 

ParlamentarismusPIgazmonáó. 

Ki  felelős  a  história  előtt?  Igaz- 
mondó. 

A  loyalitás.  Igazmondó. 

.4.  veVes  kenyér.  Egy  ifjú  hős 
naplója.  Igazmondó. 

Föld  felett  és  viz  alatt.  Regény- 
kék.  (Kis  8-r.  283  l.i  Pest, 
Athenaeum. 

Ha  az  ellenzék  többségre  jut. 
Programmbeszéd.  (Kis  8-r. 
16  1.)  Pest,  Athenaeum. 

.4  baloldal  igazi  reformpárt. 
Képviselői  jelentés.  (8-r.  43  1.) 
Pest,  Athenaeum. 

Eppur    si    rnuove .'    És    mégis 


172 


mozog  a  föld!  Regény.  6  kö- 
tet. (KisS-r.  198,  198,  184,  192, 
228,  188  1.)  Pest,  Athén -um. 

.4  jövő  század  regénye.  9  kötet. 
(Kis  8-r.  188,  182,  139,  184, 
193,  160,  154,  155,  130  1.) 
Pest,  Atlienseum. 

Jókai  Mór  válogatott  beszélyei. 
2  kötet.  Pest,  Heckenast 
Gusztáv. 

A  véres  kenyér.  Egy  ifjú  hős 
naplója.  (Kis  8-r.  87  1.)  Pest, 
Atlienseum. 

1873. 

Bernát  Gazsi  a  mennyország- 
ban. K.,  Üstökös. 

iS4S  márczius  io,  üstökös. 

Utolsó  napjai  a  fürdőid cnynek, 
Üstökös. 

A  jövő  század  regénye,  regény, 
A  Hon. 

Petőfi,  A  Hon. 

Bernát  Gáspár,  A  Hon. 

///.  Napóleon  és  Magyarország, 
A  Hon. 

Liszt  hangversenye,  A  Hon. 

Deák  Ferencz  czáfolata  és  utó- 
szó, A  Hon. 

d848  martius  i5,  A  Hon. 

.4.  nemzeti  színházról,   A  Hon. 

.-1  Leszámitoló  Bankról,  A  Hon. 

Három  vezérczikk,  A  Hon. 

Lehet-e  pártfúzió  ?  A  Hon. 

Selhsl  ist  der    Mami,   A   Hon. 

A  trónralépés  haszonötéves  ün- 
nepélye, A  Hon. 

hAz  államnak  élni  J;ell»,  A  Hon. 

Quid  nunc?  A  Hon. 

.4  királyi  estélyen,  A  Hon. 

A  mi  válságunk,  A  Hon. 

Az  angyalarczú  démon.  Igaz- 
mondó. 


Petőfi,  Igazmondó. 
écsi  nen 
mondó. 

Mit  várunk  a  balközéptől?  Igaz- 
mondó. 

Mcgtámadóinkhoz,  Igazmondó. 

Az  államnak  élni  kell,  Igaz- 
mondó. 

^4  trónraléj)és  ?5  éves  ünne- 
pélye, Igazmondó. 

A    mi   válságunk.    Igazmondó. 

Irodalmi  statisztika.  Igaz- 
mondó. 

Ősapánk,  Athenaeum  Nagy  Ké- 
pes NajDtára. 

Kis  dekameron.  A  serdülő  ifjú- 
ság számára.  (8-r.  370  1.) 
Pest,  Heckenast  Gusztáv. 

Az  arany  ember.  Piegény.  5  kö- 
tet. (Kis  8-r.  191,  186,  175, 
141,  146  1.)  Pest,  Atlienseum. 

Két  menyegző.  (Kis  8-r.  188  1.) 
Pest,  Athenaeum. 

Chinchilla  herczeg.  (Kis  8-r. 
184  1.)  Pest,  Athenaeum. 

A  fránya  hadnagy.  (Kis  8-r.  163 
I.)  Pest,  Athenaeum. 

Fekete  sereg.  (Kis  8-r.  126  1.) 
Pest,  Athenaeum. 

1874. 

Az  utolsó  vers  és  az  utolsó 
golyó;  Zcyk  Domokos  halála, 
Vasárnajji  Újság. 

I^rulog  a  székesfehérvári  szín- 
ház megnyitására.  Vasárnapi 
Újság. 

Xon  vagytok  liulva  ti  liösöli 
K.,  Vasárnapi  Újság. 

A  legelső  gőzhajó  Magyarorszá- 
gon, Vasárnajn  Újság. 

.4  lőporos  látogatók,  Vasárnaiii 
Újság. 


hM 


173 


De  mi  lesz  a  feltáinacJós  után? 

Vasárnapi  Újság. 
A   jól    nevelt    ifjú.    Vasáraapi 

üjság. 
A    hochhreitensteini    uralkodó 

hcrczeg,  Vasárnapi  Újság. 
Kit  tetszik  keresni?  Vasárnapi 

Újság. 
Hogy  lett  Miklós  öcsémből  sza- 
kács ?  Vasárnapi  Újság. 
Holt  költő  szerelme,  K.,  Vasár- 
napi Újság. 
Egy    föltétel    alatt,    Vasárnapi 

Újság. 
Hol   van    Sas    Pál?  Vasárnapi 

Újság. 
Mindent  látni  sem  jó.  Vasárnapi 

Újság. 
Egy  ember,  a  ki  mindent   tud, 

regény,  Vasárnapi  Újság. 
Bölcs  bolondság ok,\.\zen'ói  czikk, 

Vasárnapi  Újság. 
Petőfi  mint  színész.   Vasárnapi 

Újság. 
.-13  Ítélet  utolsó  napja  :  utóhang 

a    jövő    század    regényéhez, 

A  Hon. 
Hat  vezérczikk,  A  Hon. 
Ha  egy  koalicziós  mínisterium 

fog  alakulni,  A  Hon. 
A   befagyott   Balaton,   A  Hon. 
Az  ölelkező  várromok,  A  Hon. 
Azok  a  sok  keresztek,   A  Hon. 
A  bécsi  börzén,  A  Hon. 
A  Reichsrathban,  A  Hon. 
-4.  bécsi  hírlapokról,  A  Hon. 
Bismarcknál,  A  Hon. 
Prága,  A  Hon. 
Berlin,  A  Hon. 
Német   irodalmi   viszonyok,  A 

Hon. 
..•1    német   írók   otthon,  A  Hon, 
A  berlini  magyarok,  A  Hon. 


Még  egy  coalitio,  A  Hon. 

Jókai  válasza  Simonyi  Ernőnek, 
A  Hon. 

.4  Bitto-Ghyczy-Bartal  minisz- 
térium, A  Hon. 

Tizennégy   vezérczikk,  A  Hon. 

A  ."^érthetlen  lovag,  A  Hon. 

Kiki  a  maga  helyén,  A  Hon. 

Ki  hogy  tudja,  A  Hon. 

A  föherczeg  és  a  fuvaros,  A 
Hon. 

A  gutái  petitio,  A  Hon. 

A  félkrajczáros  pör,  A  Hon. 

A  *tens  asszonyt,  A  Hon. 

.4  színház  macskájával  egy 
rangban,  A  Hon. 

Egy  sajtóhiba,  A  Hon. 

Még  egyszer  arról  a  bizcmyos 
orról,  A  Hon. 

Az  a  bizonyos   dolog,   A   Hon. 

-4  Bacckus-szobor,  A  Hon. 

Az  arán}/  mondás,  A  Hon. 

Taps,  fütty  és  hagymakoszorú. 
A  Hon. 

A  veszélyes  titok,  A  Hon. 

Petőfi  mint  színész,  A  Hon, 

.4r  osztrák-porosz  túzéi'próbá- 
hoz,  A  Hon. 

Még  egyszer  az  adófölemelés 
kérdéséhez,  A  Hon. 

Kossuth  levele  után,  A  Hon. 

Sobri  Jóska  elfogatása,  A  Hon. 

Egy  magyar  festő  mint  utazó, 
A  Hon. 

Xeni  vagytok  halva  ti  hősök  f 
K.,  A  Hon. 

Az  aradi  vértanúk  huszonötéves 
emléke,  K.,  A  Hon. 

-4  Bravalla-mező  hölgyei.  Igaz- 
mondó. 

Zafireh,  Igazmondó. 

Holt  költő  szerelme,  K.,  igaz- 
mondó. 


174 


-4   phüolog    szerelme,   paródia, 

K.,  Igazmondó. 
A    bankkérdésröl,    Igazmondó. 
Isaszeg    és    hősei   i849   április 

tí-án,  Igazmondó. 
A  szegénység  útja.  (Kis  8-r.  151 

1.)  Pest,  Athenaeum. 
Egy  ember,  a  ki  mindent  tud. 

(Kis  8-r.  175    1.)    Athenaeum. 

1875. 

A  zsolczai  hős,  Yaskrnaj^i  Újság. 

A  Balaton  vőlegényei,  elbeszé- 
lés, Vasárnapi  Újság. 

Egész  az  északi  pólusig,  regény, 
Üstökös. 

^4  debreczeni  lunatikus,tj stökö^. 

Ne  hagyd  magad,  Üstökös. 

Az  ecsedi  lápban,  Üstökös. 

.4  bambuki  nótárusné,  Üstökös. 

.4    bátorság   piróbája,   Üstökös. 

Petőfi-ébresztő^  K.,  Üstökös. 

Enyém,  tied,  övé,  regény,  A  Hon. 

A  balközép  hétfői'  értekezlete, 
A  Hon. 

Vezérczikk,  A  Hon. 

A  «nuUák»,  A  Hon. 

Az  i848 — 49.  honvédek  ügye, 
A  Hon. 

Márczius  15-én,  A  Hon. 

Az  élet  komédiásai,  regény,  A 
Hon. 

Nyílt  levél  Bakay  Nándornak, 
A  Hon. 

Szabadelvűség,  szabadság,  A 
Hon. 

Észrevételek  Bakay  Nándornak, 
A  Hon. 

Jókai  beszéde  a  szentesi  és  hód- 
mezővásárhelyi választókhoz, 
A  Hon. 

Jókai  programmbeszéde  a  Jó- 
zsefvárosban, A  Hon. 


Jégvihar  a  Svábhegyen,  A  Hon. 

Balaton-Füred,  július  10,  A 
Hon. 

Deák  Ferencznél,  A  Hon. 

A  mi  saját  magunkon  m.ulik, 
A  Hon. 

.4  magyar  delegatióból,  A  Hon. 

Az  Uchatius-ágyúk  között,  A 
Hon. 

A  szavazógép  a  delegatióban, 
A  Hon. 

Lőpróba  aczélbronz-ágyúinkkal 
a  Steinfelden,  A  Hon. 

Horn  Ede,  A  Hon. 

A  balközép  a  költségvetési  vitá- 
ban. Igazmondó. 

Tisza  Kálmán  a  királynál. 
Igazmondó. 

Vértanúk  emléke  :  Törők,  Gál  fi, 
Horváth  K.,  Igazmondó. 

Frettwell,  Igazmondó. 

Az  nIgazmo7idó»  programmja. 
Igazmondó. 

Az  ezerkettedik  éjszaka.  Igaz- 
mondó. 

Miért  nincs  vörös  könyv  ?  Igaz- 
mondó. 

.4:  új  miniszterelnök.  Igaz- 
mondó. 

Az  a  hires  zászló.   Igazmondó. 

Enyim,,  tied,  övé.  Eegény.  6  kö- 
tet. (Kis  8-r.  163,  151,  152, 
1.50,  154,  138  1.)  Budapest, 
Athenaeum. 

Endékeim.  2  kötet.  (Kis  8-r. 
273,  307  1.)  Budapest,  Edth 
Mór. 

Jókai  forradalom  alatt  írt  mű- 
vei. (Nagy  8-r.  274  1.)  Buda- 
pest, Athenaeum. 

Jókai  Mór  elbeszélő  költeményei 
és  satyrái.  (Kis  8-r.  332  1.) 
Budapest  Athenaeum. 


17.' 


1876 

Beák  Ferencz  temetése  előtt, 
A  Hon. 

TánczestéJy  József  föherczegnél, 
A  Hon. 

Tóth  Ede,  A  Hon. 

Tizenegy  vezérczikk,  A  Hon. 

Nyilt  levél  a  választókhoz, á.  Hon. 

Andrássy  külügyi  politikája, 
A  Hon. 

A  magyar  politika  mint  euró- 
pai politika,  A  Hon. 

Az  ifjúság  tüntetéséről,  A  Hon. 

Ülések  végeztével,  A  Hon. 

Petőfi  összes  költeményeinek  is- 
mertetése, A  Hon. 

Atlantis,  Igazmondó. 

Egy  elsülyedt  világrész  törté- 
nete. Igazmondó. 

Jókai  válasza,  a  Józsefváros  kül- 
döttségének. Igazmondó. 

Deák  Ferencz,  necrolog,  Igaz- 
mondó. 

Borotvaélen  tánczolunk.  Igaz- 
mondó. 

Táticzestély  József  föherczegnél. 
Igazmondó. 

Ne  hagyjuk  magunkat.  Igaz- 
mondó. 

Akkor  és  most.  Igazmondó. 

Nyilt  levél  a  váhisztókhoz,IgSLZ- 
mondó. 

Szenttamási  György .Eíhe&zélés. 
Igazmondó. 

A  szamosújvári  fegyencztelep. 
Igazmondó. 

Az  osztrákok  r.f  a  kiegyezés. 
Igazmondó. 

Ülések    végeztével.   Igazmondó. 

Vezérczikk,  Igazmondó. 

Az  utolsó  eszménykép,  K.,  Élet- 
képek. 


Miitan,  dráma,  Életképek. 

Feredzse,  Életképek. 

Medzsidée,  Életképek. 

Utazás  a  harangokkal  együtt. 
Életképek. 

Rendkivúlinők :  Őrült  Johanna, 
Életképek. 

Rendkívüli  nők :  Xara,  Élet- 
képek. 

Rendkívüli  nők  •  Zo.time,  Élet- 
képek. 

Rendkívüli  nők  :  Hormosane, 
Életképek. 

Piendkívüli  nők:  Artemisia, 
Életképek. 

Excusé.  Humoros  elbeszélés. 
Életképek. 

Hajdan,  most  és  valaha.  Élet- 
képek. 

Apró  monographia  :  Az  ember- 
kerülök   tanyája.    Életképek. 

A  rémnap.  Életképek. 

Az  ernherszeretők  tanyája.  Élet- 
képek. 

.4  Parnassus,  Életképek. 

A  nagy  nap,  Életképek. 

A  szőlőmivelő  vandálok,  Élet- 
kéj)ek. 

Uti  táskámból :  A  szamosujvári 
fegyencztelep.  Életképek. 

Teleky  Sándor,  Életképek. 

Koltó,  Életké2)ek. 

Egy  európai  múzeum.  Élet- 
képek. 

Petőfi  Költőn,  Életképek. 

A  megénekelt  czigány.  Élet- 
képek. 

Pila  Anikó,  Életképek. 

Kakas  fogta  farkast.  Életképek. 

Kisfaludy  Sándor  új  szobra, 
Életkéi^ek. 

Balatonfüredi  levelek,  Élet- 
képek. 


176 


Báró  Siiia  életéből,  Életképek. 

Az  utolsó  eszménykép,  emléke- 
zés  Petőfire,    K.,   Életképek. 

Szép  Mikhál,  regény,  Életké- 
pek. 

Jegyzetek  a  Szép  Mihhálhoz, 
Életképek, 

A  debreczeni  hinatikus.  í8-r. 
141  1.)  Budapest.  AthenEexim. 

Eyész  az  északi  pólusig.  Eegény. 
2  kötet.  (8-r.  155,  174  1.) 
Budapest,  Athenaeum. 

Az  élet  komédiásai.  Eegény. 
7  kötet.  (8-r.  202,  189,  191, 
159,  155,  157,  155  1.)  Buda- 
pest, Athenaeum. 

1877. 

Ne  nyúlj  hozzám,  elbeszélés. 
Vasárnapi  Újság. 

Uli  táskáimból :  A  szentbenedeki 
várkastély,  Vasárnapi  Újság. 

Vti  táskámból:  A  leányka-kő. 
Vasárnapi  Újság. 

Maszka  rajzok  :  Xagy  urak  bo- 
szúja,  Üstökös. 

Muszka  rajzok :  Szép  Febrónia 
mulatságai.  Üstökös. 

Muszka,  rajzok:  A  czár,  a  ki 
boszút  áll.  Üstökös. 

.4  tüzesvas  próba,  ballada,  Üstö- 
kös. 

A  király  és  bolondja,  ballada. 
Üstökös. 

Amirani,     elbeszélés.    Üstökös. 

Hogyan  kezdik  és  hogyan  vég- 
zik. Üstökös. 

A  három  karácsonyfa.  Üstökös. 

Egy  az  Isten,  regény,    A  Hon. 

Tize^ihárom  vezérczikk,  A  Hon. 

Lakoma  a  iisztelt  ház  elnöké- 
nél, A  Hon. 

Az  ál-báró,  A  Hon. 


Phantasmagoria,  K.,  A  Hon. 

Apotheosis,  a  Várszínházban  a 
töröksebesültekjavára,  A'Ron, 

Néhány  jóakaratú  szó,  A  Hon, 

A  plevnai  hősök,  K.,  A  Hon. 

Ördögsáncz,  A  Hon. 

Görög  tűz,  elbeszélések.  A  Hon. 

A  kiegyezésről.  Igazmondó. 

.4  muszkák  arany  ágyúgolyói. 
Igazmondó. 

.4  helyzetről.  Igazmondó. 

A  zólyomiak.  Igazmondó. 

Egy  szent  nő,  Athenaeum  Nagy 
Képes  Naptára. 

Xe  nyúlj  hozzám,  elbeszélés, 
Életképek. 

Petőfi-ébresztő,    K.,    Életképek. 

Elnöki  megnyitóbeszéd  a  Petőfi- 
Társaság  megnyitó  közgyű- 
lésén, Petőfi-Társaság  Lacija. 

Solferinonál,  Petőfi  -Társaság 
Lapja. 

Egy  az  Isten.  Regény,  6  kötet. 
(8-r.  182,  183,  182,  171,  191, 
131  1.)  Budapest,  Athenjeum. 

Névtelen  vár.  Történelmi  re- 
gény. 3  kötet.  (8-r.  240,  320, 
250  1.)  Budapest,  Pfeiffer 
Ferdinánd. 

Szép  Mikhál.  Eegény.  3  kötet. 
(Kis  8-r.  174,  170,  150  1.) 
Budapest,  Athenaeum. 

Milton.  Dráma.  (8-r.  99 1.)  Buda- 
pest, Pfeiffer  Ferdinánd. 

1878. 

Tisztelt   ház,    karzat   és  buffet. 

Üstökös. 
Mahadi,  Üstökös. 
Jedikulai  rab,  Üstökös. 
A  nyulak    históriája,   Üstökös, 
Boszniaihuszárkaland.tJ  stökös. 


177 


Hog;/on  ontottam  én  a  véremet 
Franeziüonszág ért  ?  Üstökös. 

A  hazatért,  Üstökös. 

.43  angol,  Üstökös. 
•  Az  utolsó  kaczaj.  Üstökös, 

Egg  hírhedett  kalandor,  regény, 
A  Hon. 

Mondjuk  ki  az  igazat,  A  Hon. 

Három  vezérczikk,  A  Hon. 
■  Beszcimoló  beszéd  a  józsefvárosi 
választókhoz.  A  Hon. 

Józsefvárosi  választóimhoz,  A 
Hon. 

Jókai  beszéde  a  képviselőház 
február  8-iki  ülésén,  Igaz- 
naondó. 

Az  ittolsó  mór  királgok.  Igaz- 
mondó. 

Mondjuk  ki  az  igazat,  Igaz- 
mondó. 

Programmheszéd  a  józsefvárosi 
választókhoz.  Igazmondó. 

Egg  dal  keletkezésének  törté- 
nete. Igazmondó. 

Rendkivfdi  nők  :  Agatha,  Xara, 
Zatime  stb,  Igazmondó. 

Bosznia  és  Herczegovina,  Igaz- 
mondó. 

Ki  mit  akar.  Igazmondó. 

A  fátyol,  Athenaeum  Nagy  Ké- 
pes Naptára. 

Elnöki  meg ngitób eszed  a  Petőfi- 
Társaság  közgyűlésén,  Petőfi- 
Társaság  Lapja. 

Az  életből  ellesve.  Beszély ek. 
3  kötet.  (8-r.  186,  197,  186  l.l 
Budapest,  Athenaeum. 

Egg  asszonyi  hajszál.  Törté- 
nelmi regényvázlat.  (8-r.  252 
.1.)    Budapest,    Pfeiffer   Férd. 

Észak  horaiból.  Muszka  rajzok. 
(Kis  8-r.  179  1.)  Budapest, 
Aigner  Lajos. 


Görög  tűz.  Elbeszélések.  3  kö- 
tet. (8-r.  179,  188.  202  1.) 
Budapest,  Athengeum. 

Jókai  Mór  programmbeszéde. 
(8-r.  31  1.)  Budapest,  Athe- 
ncBuna. 

Mondjuk  ki  az  igazat.  (Kis  8-r. 
45  1.)  Budapest,  PfeiflFer  Fer- 
dinánd. 

1879. 

Hogy  született,  hogy  dajkáltuk. 
Vasárnapi  Újság. 

Petőfi,  és  ellenségei.  Üstökös, 

Piab  Ráby,  történeliűi  befejezés, 
Üstökös. 

Feladvány  jogászok  számára. 
Üstökös. 

Jön  a  deres.  Üstökös, 

Min  kezdődik  a  magyar  diplo- 
rnáczia,  Üstökös, 

Rab  Ráby,  regény.  Üstökös. 

Szabadság  a  hó  alatt,  regény, 
A  Hon. 

.1  szegedi  vész,  A  Hon. 

.1  szegedi  életmentők,   A   Hon. 

.1  költő,  K.,  A  Hon. 

Jókai  toaszfja,  A  Hon, 

Csöndes  évek,  A  Hon, 

.4  magyar  nyelv  a  népiskolá- 
ban, A  Hon. 

Chateau  Palugyay.  A  Hon. 

Szeged,  A  Hon. 

.4  corruptió-ügg  a  liirla pókban, 
A  Hon. 

.4  Petőfi-megjelenések  rejtélyé- 
nek megoldása,  A  Hon. 

.4  magyar  nyelv  a  király  há- 
zánál, A  Hon. 

I^etőfi  és  elle)iségei,  A  Hon, 

Petőfi  arczképének  kérdése,  A 
Hon. 


•76ktti :  A  jnbileüiD  tí^rténete- 


12 


178 


Alhumsorok  három  albumba, 
A  Hon. 

A  második  ülésszak,  A  Hon. 

Andrássy  istnét  itthon,  A  Hon. 

Jókai  levele  Arany  Jánoshoz, 
A  Hon. 

A  párbaj  a  magyar  irodalom- 
ban régibb  időkben,   A  Hon. 

Maguk  ketten  !  Adalék  a  Petőfi- 
korszakhoz, Koszorú. 

A  látható  Isten,  Koszorú. 

Fölhivás  előfizetésre,  Magyar 
Népvilág. 

A  bölcső,  K.,  Magyar  Népvilág. 

A  csendes  évek  története,  Ma- 
gyar Népvilág. 

A  dagői  torony,  Magy.  Népvilág. 

A  magyar  kisbirtokosokhoz. 
Magyar  Népvilág. 

A  hazajáró  lelkek.  Magyar  Nép- 
világ. 

Jókai  levele  Frankenburg  Adolf- 
hoz, Pesti  Hirlap. 

Jókai  levele  a  bécsi  egyetem 
német-osztrák  olvasó-köréhez. 
Pesti  Hirlap. 

Jókai  bécsi  pohárköszöntése. 
Pesti  Hirlap. 

Eötvös  József,  K.,  Pesti  Hirlap. 

Egy  hirhedett  kalandor  a  XVII. 
századból.  Eegényes  korrajz. 
3  kötet.  (8-r.  186,  188,  167  1.) 
Budapest,  Athenseum. 

Hős  Pál  ff y.  Drámai  jelenetek. 
(8-r.  39  1.)  Budapest,  Pfeiffer 
Ferdinánd. 

Bab  Ráby.  Regény.  3  kötet. 
(318,  239,  149  1.)  Pozsony, 
Stampfel  Károly. 

Szabadság  a  hó  alatt,  vagy  a 
zöld  könyv.  Regény.  4  kötet. 
(8-r.  191,  197,  175,  264  1.) 
Budapest,  Atlienseum. 


A  magyar  világból.  Magyar 
Ifjúság  Könyvesháza, 

1880. 

Egy  nap  Arany  Jánosnál,  Va- 
sárnapi Újság. 

Az  ivói  jog  tulajdonának  elévü- 
léséről és  Petőfiről,  Y&skxna^i 
Újság. 

Levél  dr.  Fenyvessy  Ferencz^ 
hez.  Vasárnapi  Újság. 

Mártius  ű5-ike  Bécsben,\Jstök'ós. 

Az  én  legkedvesebb  czenzorom, 
Üstökös. 

Asszonyt  kisér,  Istent  kisért, 
regény.  Üstökös. 

Intervju,  Üstökös. 

Petőfi    jellemzéséhez.   Üstökös. 

Nefélsz  Pista,  adomázás,  Üstö- 
kös. 

Szeged  feltámadása,  K.,  Üstö- 
kös. 

Visszaemlékezések  a  jó  Wenck- 
heim  Bélára,  Üstökös. 

Az  első  Lendvay  Márton  emlé- 
kére, K.,  Üstökös. 

A  kik  kétszer  halnak  meg,  re- 
gény, I.,  A  Hon. 

Öt  vezérczikk,  A  Hon. 

Reportereink  fantáziája,  A  Hon. 

A  párbajügy  és  az  utczai  za- 
vargások, A  Hon. 

Hát  mi  feltámadunk-e  még  ? 
A  Hon. 

Petőfi  István,  necrolog,  A  Hon. 

A  ki  még  a  királyon  kivül  vi- 
selte Szent  István  koronáját, 
A  Hon. 

Széchenyi,  a  szobor,  A  Hon. 

Orlai  Pctrich  Sotna,  A  Hon. 

Az  első  magyar  irodalompár- 
toló társulathoz,  A  Hon. 

A  Petőfi-életrajzhoz,  A  Hon. 


17^ 


Az  első  Arany,  A  Hon. 

Ileminiscentiák  arról  az  átko- 
zott német  nyelvről,  A  Hon. 

Látogatás  a  Helikonon,  A  Hon, 

Zichy  Mihály  és  Jókai,  A  Hon. 

.4  drága  karácsonyi  kalács, 
szájhagyomány,  A  Hon. 

-Ve  bántsd  a  magyart!  drámai 
jelenetek,  Koszorú. 

A  Széchenyi-szobor,'Mag\.  Népv, 

Kamoensz,  Magyar  Nép  világ. 

Az  egyhuszasos  lány.  Magyar 
Népvilág. 

Az  orgyilkos.  Magyar  Népvilág. 

Levél  Fenyvessy  Ferenczhez, 
Magyar  Népvilág. 

Felhívás  előfizetésre.  Magyar 
Népvílág, 

Mátyás  király  és  a  szegény 
varga,  Magyar  Népvilág. 

Jókai  beszéde  a  budg et-törvény- 
j'avaslat  felett,  Magyar  Nép- 
világ. 

Jókai  levele  Fenyvessy  Ferencz- 
hez, Pesti  Hírlap. 

Jókai  beszéde  a  költségvetési 
ügyben.  (8-r.  30  1.)  Budapest, 
Atlienaeum. 

A  török  világból.  3  kötet.  (Kis 
8-r.  79,  72,  84  1.)  Pozsony, 
Stampfel  Károly. 

Bacsó  Tamás.  Egy  bukott  an- 
gyal. (Kis  8-r.  88  1.)  Pozsony, 
Stampfel  Károly. 

1881. 

.42  utolsó  prológ,  a  pápai  szín- 
ház megnyitására,Yas.  Újság. 

Á  kik  kétszer  halnak  meg,  re- 
gény, n., 'A  Hon. 

A  »Ma»,  regény,  A  Hon. 

Jókai  beszéde  a  kaszinó  Szé- 
chenyi-lakomáján, A  Hon. 


Jókai  saját  irúi  pályájáról,  A 
Hon. 

Jókai  beszéde  a  váczi  szabad- 
elvűpárt értekezletén, 'Magjar 
Népvilág. 

Jókai  programrnbeszéde  Ilye- 
falván, Magyar  Népvilág. 

Jókai  beszéde  Tisza  Kálmánról 
Sepsi-Szent-  Györgyön,  Ma- 
gyar Népvilág. 

Prolog  a  fiumei  városi  színház- 
ban. Magyar  Népvilág. 

Saját  irói  pályájáról.  Magyar 
Népvilág. 

Az  utolsó  prológ,  a  piápai  szín- 
ház megnyitási  ünnepén.  Ma- 
gyar Népvilág. 

Üdv  Fiúménak,  prológ,  Pesti 
Hirlap. 

Jókai  önéletírása.  Pesti  Hirlap. 

A  kik  kétszer  habiak  meg. 
Eegény.  4  kötet.  (Kis  S-r. 
186,  169,  181,  119  1.)  Buda- 
pest, Athenaeum. 

Páter  Péter.  Eegény.  (Kis  8-r. 
217  1.)  Budapest,  Révai  Test- 
vérek. 

Jókai  beszéde  a  váczi  szabad- 
elvű párt  értekezletén.  (4-r. 
7  1.)  Budapest,  Athenasum. 

1883. 

Szeretve  mind  a  vérpadig,  re- 
gény, A  Hon. 

Deliancsa,  Koszorú. 

Petőfi  emlékszobránál,  emlék- 
beszéd. Koszorú. 

II.  Rákóczy  Ferencz  emléke, 
Pesti  Hirlap. 

Petőfi  emlékszobrdnál ,  Pesti 
Hirlap. 

Az  életből  ellesve,  végnélküli 
czikksorozat,  Nemzet. 


W 


ISO 


.1  pánszlácok  földjén,  rejtelmes 
história,  Nemzet. 

Balaton-Füred  és  a  Balaton 
jövője,  Nemzet. 

Az  életből :  A  miskolczi  szűz, 
Nemzet. 

.4  social-demokratia  Európában 
és  Észak-Amerikában,  Nemz. 

Bálványos  i'ór^  történeti  regény, 
Nemzet. 

Mire  megvénülünk?  Nemzet. 

Mikor  az  embernek  nincsen 
gondolatja.  Nemzet. 

Egy  karácsonyest  a  bolondok 
házában.  Nemzet. 

Asszonyt  kisér,  Istent  kisért. 
Eegény.  (Kis  8-r.  187  1.)  Buda- 
pest, Aigner  Lajos. 

Targallyak.  Beszéljek.  (8-r.  .312 
1.)  Budapest,  Athenaeum. 

Szereive  mind  a  vérpadig.  Tör- 
téneti regény.  5  kötet.  (8-r. 
186,  192,  208,  180,  227  1.) 
Budapest,  Athenaeum. 

Egy  játékos,  a  ki  nyer.  Regény. 
2  kötet.  (8-r.  183,  213  1.) 
Budapest,    Eévai    Testvérek. 

A  ma.  Regény.  3  kötet.  (Kis 
8-r.  168,  193,  102  1.)  Buda- 
pest, Athenaeum. 

Mátyás  diák  és  Bente  úr.  (Kis 
8-r.)  «Jó  könyvek)).  Budapest, 
Révai  Testvérek. 

Mátyás  király  és  a  szegény 
varga.  (Kis  8-r.)  «Jó  Köny- 
vek*. Budapest,  Révai  Test- 
vérek. 

1883. 

A  kőszegi  Jiősöh,  Képes  Családi 

Lapok. 
Jókai     felküszöntője     Betléren, 

Pesti  Hirlap. 


Negyven  év  visszhangja,  Pesti 
Hirlap. 

Fejedelem  és  Fra  Diavolo,  Pesti 
Hirlap. 

A  Damokosok,  regényes  törté- 
net, Nemzet. 

Bálványosvár  a  trónörökös  fő- 
herczegi  párnctl.  Nemzet. 

Mikor  Haynald  a  kálvinistáli- 
nak  prédikál.  Nemzet. 

A  koldusok  király  a,  K., 'Nemzet. 

A  pénz  betegségei,  elbeszélés. 
Nemzet. 

Oroszlánhűség,  elbeszélő  költe- 
mény. Nemzet. 

Negyven  év  visszhangja,  Nemzet. 

Ischia,  K.,  Nemzet. 

A  király  a  pusztán.  Nemzet. 

Történelmi  kommentár  a  lőcsei 
fehér  asszonyhoz,  Nemzet. 

Szaffi,  elbeszélés,  Székely  Nem- 
zet. 

Jókai  háromszéki  beszédei.  Szé- 
kely Nemzet. 

Puskás  Kídári.  (Kis  8-r.)  «Jó 
Könyvek)).  Budapest,  Révai 
Testvérek. 

Oroszlánhűséy.  (Kis  8-r.)  «Jó 
Könyvekö.  Budapest,  Révai 
Testvérek. 

A  pénz  betegségei.  Elbeszélés. 
(Kis  8-r.  64  1.)  Budapest,  Grill 
Károly. 

A  bálványos  vár.  Történeti  re- 
gény. 2  kötet.  (8-r.  170,  205 
1.)  Budapest,  Athenaeum. 

A  Damokosok.  Regényes  törté- 
net. 2  kötet.  (Kis  8-r.  181, 
1S6  1.)  Budapest,  Athenseuru. 

1884. 

Al.csi(ih)ól,  Vasárnapi  Újság. 
Fejedelem     és     Fra     Diavolo, 


181 


Athenaeum  Nagy  Képes  Nap- 
tára. 

Hogyan  lettem  én  filoszemitává? 
Pesti  Hirlap. 

A  lőcsei  fehér  asszony,  történeti 
regény,  Nemzet. 

Jókai  nyilatkozata  társadalmi 
regényeinek  hőseiről,  Nemzet. 

Jókai  pohárköszöntője  Kassán, 
Nemzet. 

A  trónörökös  irodalmi  vállala- 
táról. Nemzet. 

Hogyan  lettem  én  filoszemitává? 
Nemzet. 

Jókai  válasza  a  trónörökös 
könyve  ügyéhen,  Nemzet. 

Romano  csibakero  sziklaribe. 
Nemzet. 

Villámvonat  szekerén.  Nemzet. 

Beszéd  a  hudget-törvényjavaslat 
fölött.  (8-r.  24  1.)  Budapest, 
Athenseum. 

Negyven  év  visszhangja.  (Kis 
8-r.  38  1.)  Budapest,  Franklin- 
Társulat.) 

Minden  poklokon  keresztül. 
Történeti  regény.  2  kötet. 
(8-r.  191,  175  1.)  Budapest, 
Eévai  Testvérek. 

Magyarország  története  a  nép- 
iskolák részére.  (8-r.  79  1.) 
Budapest,    Révai    Testvérek. 

Magyar  föld.  (8-r.  109  1.)  Buda- 
pest, Kilián  Frigyes. 

1885. 

Prolog  o  ternesván  színház  meg- 
nyitására. Vasárnapi    üjság. 

Király éknál,  -Vasárnapi  üjság. 

Gyermekkori  két  vers.  Vasár- 
napi Újság. 

Prolog     a    temesvári     színház 


megnyitó  ünnepére,  Pesti 
Hirlap. 

A  kis  királyok,  regény,  Nemzet. 

Milyen  a  török  nép  ?   Nemzet. 

Tisza  Kálmán  tíz  éves  miniszter- 
elnöki ünnepén.  Nemzet. 

Verescsagin  és  Irányi,  Nemzet. 

Alcsuth,  a  tündérlak  Magyar- 
honban, Magyar  Szalon. 

iS48  márcz.  iö^  Magyar  Szalon. 

A  lőcsei  fehér  asszony.  Regény. 
5  kötet.  í8-r.  226,  178,  198, 
181,  135  1.)  Budapest,  Révai 
Testvérek. 

Az  arany  ember.  Dráma.  (Elis 
8-r.  262).  Budapest,  Révai 
Testvérek. 

A  czigánybáró.  Regény.  (8-r. 
166  1.)  Budapest,  Révai  Test- 
vérek. 

1886. 

A  Jókai  tágabb  hazája.  Az 
ifjabb  nemzedék  számára, 
Vasárnapi  Újság. 

Lidérczfény,  Vasárnapi   üjság. 

Előszó  a  pozsonyi  szinház  meg- 
nyitására.  Vasárnapi   Újság. 

A  trónörökös  otthon.  Vasárnapi 
üjság. 

Három  márványfej ,  regény, 
Nemzet. 

Egy  ember,  a  ki  nem  akar  adós 
maradni,  Nemzet. 

Piudolf  trónörökösnél,   Nemzet. 

Egy  nap  Boszniában,   Nemzet. 

Lidérczfény ek,  K.,  Nemzet. 

A  lissai  tengeri  ütközetből, 
Nemzet. 

A  kis  királyok.  Regény,  5  kö- 
tet. (8-r.  198,  202,  112,  333, 
174  1.)  Budapest,  Eévai  Test- 
vérek. 


1S2 


Fekete  gyémántok.  Dráma,  (Kis 

8-r.  170  1.)    Budapest,  Eévai 

Testvérek. 
Eletemből.  Igaz  történetek.  Örök 

emlékek.     Humor.     Útleirás. 

3  kötet.  (8-r.  407,  356,  258  1.) 

Budapest,  Eáth  Mór. 
Még  egy  csokrot.  Elbeszélések. 

(8-r.  280  I.)  Budapest,  Athe- 

níeum. 

1887. 

Mátyás  király  forrása.  Vasár- 
napi Újság. 

Olympi  verseny,  K.,  Vasárnapi 
Újság. 

Magyar  családélet.  Vasárnapi 
Újság. 

Utazás  egy  sirdomh  körül, 
Nemzet. 

Levél  Urváry  Lajoshoz,  Nemzet. 

Levél  Paulay  Edéhez,   Nemzet. 

A  kantomé  királyi  palástja, 
Nemzet. 

Az  első  szerej)tanulás.  Nemzet. 

Olympi  verseny,  ábrándkép, 
Nemzet. 

Levél  Urvái^  Lajoshoz,  Nemzet. 

Jókai  félszázados  irodalmi  mun- 
kásságáról. Nemzet. 

Levél  az  ujságiró  report érhez. 
Nemzet. 

A  Magláy-család.  A  ki  holta 
után  áll  boszút.  (8-r.  168  1.) 
Budapest,    Révai    Testvérek. 

Keresd  a  szived.  Dráma.  (Kis 
8-r.  180  1.)  Budapest,  Révai 
Testvérek. 

Három  márványfej.  Regény. 
3  kötet.  (8-r.  211,236,  187  1.) 
Budapest,    Révai    Testvérek. 

Olympi  verseny.  Ábrándkép  a 
budapesti    Nemzeti    Szinház 


ötven  éves  fennállásának  ün- 
nepére. (8-r.  29  1.)  Budapest, 
Révai  Testvérek, 
Gróf  Benyovszky  Móricz  élet- 
rajza. 2  kötet.  (Nagy  8-r.  413, 
310  1.)  Budapest,   Ráth  Mór. 

1888. 

A  világlátott  fiú.  Vasárnapi 
Újság. 

Az  igazi  «Jó  szív*  Vasárnapi 
Újság. 

Tiszamenti  élet,  Vasárnapi  Új- 
ság. 

Emléksorok,  Képes  Családi 
Lapok. 

A  Guta,  Herkó  Páter  meg  a  kis 
borbély, KéTpes  Családi  Lapok. 

A  lélekidomár,  regény,  Nemzet. 

Márczius  dö-ike  negyven,  év 
múlva!  Nemzet. 

Nyilt  szavak  honunk  fiatcdsá- 
gához. Nemzet, 

Huszonöt  év  múlva.  Nemzet, 

Az  ifjúsághoz.  Nemzet, 

Világszép  leányok,  népszinmü- 
részlet. 

Vialis  levelek :  Az  árviz  utáni 
táj.  Nemzet. 

Vialis  levelek :  Deák  Ferencz-: 
adoma.  Nemzet. 

A  tengerszemű  hölgy,  regény, 
Nemzet. 

Barak  Hogeb  asszonyai,  Mik- 
száth Almanachja. 

A  családélet^  Osztrák-Magyar 
Monarchia  írásban  és  Képben. 

Az  új korszak,{o]ytatá,sa  a  Habs- 
burg-házbeli királyok  korá- 
nak, Osztr.-Magy.  Monarchia 
írásban  és  Képben. 

.4  magyar  nép,  Osztrák-Magyar 
Monarchia  írásban  és  Képben. 


1S3 


Jocus  e$  Morniis.  Adomák.  tS-r. 
188  1.)  Budapest,  Révai  Test- 
vérek. 

Lenczi  fráter.  Regény.  (8-r.  150 
1.)  Budapest,  Révai  Testv'érek. 

1889. 

A  rosszul  osztozott  testvérek. 
Vasárnapi  Újság. 

Corcin  Mátyás  király.  Vasár- 
napi Újság. 

Rudolf  trónörökös,  necrolog, 
Nemzet. 

Andrássy  Gyula  gróf,  necrolog, 
Nemzet. 

.fókái  emlékbeszéde  Rudolf  trón- 
örökös felett.  Nemzet. 

.1  Hortobágy,  Nemzet. 

Egy  sirkert.  Nemzet, 

Gazdag  szegények,  regény,  Nem- 
zet. 

A  pusztai  rózsa.  A  •lélekido- 
már t-ból,  Mikszáth  Alma- 
nachja. 

A  ki  a  szivét  a  hotn lakán  hordja, 
regény,  Budapesti  Hirlap. 

Utazás  egy  sirdornb  körül.  (Nagy 
4-r.  199  1.)  Budapest,  Révai 
Testvérek. 

A  lélekidomár.  Regény.  5  kötet. 
(8-r.  205,  161,  173,  159,  188  1.) 
Budapest,    Révai    Testvérek. 

Szemelvények  Jókai  Mór  mű- 
veiből. (16-r.)  Budapest,  Lam- 
pel  Róbert. 

1890. 

^1  jószívű  ember,  vígjáték,  Va- 
sárnapi Újság. 

Kassári  Dániel,  regény,  Képes 
Családi  Lapok. 

Kétszer  keltő  négy,  elbeszélés, 
Képes  Családi  Lapok. 


Elisannc,  elbeszélés,  Képes  Csa. 
ládi  Lapok. 

A  kajmános  hölgy.  Pesti  Hirlap. 

Levél  a  Pesti  Hirlap  szerkesz- 
tőjéhez. Pesti  Hirlap. 

.4  kit  nem  engednek  meghalni. 
Pesti  Hirlap. 

.4  királyleány  babái.  Pesti  Hir- 
lap, 

Thespis  kordéja  vagy  a  földön- 
járó csillagok,  szinjáték.  Pesti 
Hirlap. 

Földön  járó  csillagok,  drámai 
prológ,  Pesti  Hirlap. 

Majmuna,  az  álomtündér.  Pesti 
Hirlap. 

-4  lnaotangi  emberkék.  Pesti 
Hirlap. 

Hogy  jutottam  én  a  leaotungi 
emberkékhez.  Pesti  Hirlap. 

Levél  Mikszáth  Kálmánhoz, 
Pesti  Hirlap. 

•Scfííí  Antal  generális.  Pesti 
Hirlap. 

Valami  furcsaság.  Pesti  Hirlap. 

Xitu^sen  ördög,  regény,  Nemzet. 

Magam  magamról.  Nemzet. 

Volt,  van  és  lesz.  Nemzet. 

Tisztelendő  és  tiszteletes,  nyelv- 
tudományi értekezés.  Nemzet. 

Szegedinecz  Péró  visrlt  dolgai, 
Mikszáth  Almanachja. 

.4  tengerszemű  hölgy.  Regény. 
3  kötet.  (8-r.  179,  151,  161  1.) 
Budapest,    Révai    Testvérek. 

Gazdag  szegények.  Regény. 
2  kötet.  í8-r,  226,  24-0  1.) 
Budapest,    Révai    Testvérek. 

.4  ki  a  szivét  a  homlokán  hordja. 
Rege,  regény  és  való.  (S-r. 
182  1.)  Budapest,  Révai  Test- 
vérek. 

Thespis  kordéja,  vagy  a  földen 


184 


.járó  csillagok.  (S-r.  112  1.) 
Budapest,  Légrádi  Testvérek. 

1891. 

Vén  emberek  nyara,  Vasárnapi 
Újság. 

A  kis  király  beszélő  habája, 
Vasárnapi  Újság. 

A  legdrágább  öltöny,  Pesti 
Hirlap. 

Petőfi  esz)necsirái,  Pesti  Hirlap. 

Álmodád,  Pesti  Hirlap. 

Az  aradi  hősnők,  vígjáték,  Pesti 
Hirlap. 

Báró  Kemény  fogságban.  Pesti 
Hirlap. 

A  budapesti  samaritanusok. 
Pesti  Hirlap. 

Tengeren  a  magyar.  Pesti  Hir- 
lap. 

A  névtelen  társaság,  Pesti  Hir- 
lap. 

Én  és  a  százezer  forint,  hogy 
kerüh"ink  mi  össze.  Pesti 
Hirlap. 

A  két  jwluson.  Pesti  Hirlap. 

Pulvis  et  tnnbra  sumus.  Pesti 
Hirlap. 

A  magyar  thea,  életkép.  Pesti 
Hirlap. 

A  fekete  vér,  regény.  Pesti 
Hirlap. 

Az  új  szölőoész,a  «nekropoliszy> , 
Pesti  Hirlap. 

Hányféle  a  bccmlct.  Pesti  Hir- 
lap. 

Az  én  birói  hivatalom.  Pesti 
Hirlap. 

Lesz-e   háború?   Pesti   Hirlap. 

Bécsi  dolgok,  Pesti  Hirlap. 

A  királyné  és  a  majom.  Pesti 

Hirlap. 
^eíőfi  cszmecsirái.  Nemzet. 


Rákóczy    fia,   regény,    Nemzet. 

Király hymnus,  Nemzet. 

Komárom,  Nemzet. 

Brazil  Heliogabálné  asszony 
fé)je.  Nemzet. 

A  béke,  életkéj),  Nemzet. 

Csel-csal,  elbeszélés,  Mikszáth 
Almanachja. 

Tííízameníi  f'/cí,  Osztrák-Magyar 
Monarchia  írásban  és  Képben. 

^•1  pesti  sikság,  bevezetés,  Osz- 
trák-Magyar Monarchia  írás- 
ban és  Képben. 

A  rémhalász.  Pesti  Hirlap  Nap- 
tára. 

Napraforgók.  Újabb  elbeszélé- 
sek. 2  kötet.  í8-r.  196,  186  1.) 
Budapest,    Révai    Testvérek. 

Nincsen  ördög.  Eegény.  2  kötet. 
(8-r.  178,  212  1.)  Budapest, 
Légrádi  Testvérek. 

1892. 

Házasság  éhségből.  Vas.  Újság. 

.1  koronázás  örömünnepén, 
Vasárnapi  Újság. 

Ilonca,  Athenaeum  Nagy  Képes 
Naptára. 

Női  honvédhadnagy.  Képes  Csa- 
ládi Lapok. 

A  Feszty-féle  körkéj).  Képes 
Családi  Lapok. 

Jókai  h-veltia  komáromi  választó- 
polgárokhoz. Pesti  Hirlap. 

Az  a  rongyos  739,000  forint. 
Pesti  Hirlap. 

Petőfi  könyve.  Pesti  Hirlap. 

Rudülftrónörökös  verse  Magyar- 
országról, Pesti  Hirlap. 

Mátyás-ugrás  naj)ja.  Pesti  Hir- 
lap. 

A  szatyor,  életkép  a  múlt  idők- 
ből, Pesti  Hirlap. 


A  női  honvédhudnagy ,  Pesti 
Hírlap. 

A  mándrucz-kirö  ly  ^esti  Hirlap. 

A  hét  nemes.  Pesti  Hirlap. 

tCsiná.ljunk  magunknak  egy  jó 
napoto.  Pesti  Hirlap, 
•        Sárga     rózsa,     regény.     Pesti 
Hirlap. 

A  művészek  ünnepe  az  árvái 
Ínségesek  fölsegitésére,  Pesti 
Hirlap. 

A  király  koronázás, Festi  Hirlap. 

Madártávlatból,  Pesti  Hirlap. 

Beák  Ferencz  a  koronázás  nap- 
ján. Pesti  Hirlap. 

Vipera     a    Svábhegyen,     Pesti 
P  Hirlap. 

^     A     Feszty-féle     körkép.     Pesti 
Hirlap. 

Szép  lövés   volt!   Pesti    Hirlap. 

A  két  Trenk,  történeti  regény, 
Pesti  Hirlap. 

Prolog  az  erdélyi  magyar  szí- 
nészet százéves  jubileumára. 
Pesti  Hirlap. 

Mink  szegény  tótok.  Pesti  Hir- 
lap. 

Fráter  György,  regény.  Nemzet. 

Baross  Gábor. necrolog, Nemzet. 

Ferencz  József  király  huszonöt 
éves  uralkodása.  Nemzet. 

Az  alcsuthi örömünnep.  Nemzet. 

A  glóriás  hölgy,  Mikszáth  Al- 
manachja. 

Első    utam     Bécsben,    Eeform- 
Naptár. 
•    Jrói  életemből.  Magyar  Szellemi 
Élet. 

Előszó     Petőfi    összes    költemé- 

Inyeihez. 
A  fekete  vér.  Regény.  2    kötet. 
(8-r.    158,    142   L)    Budapest, 
Révai  Testvérek. 


1S5 

Rákóczy  fia.  Regény.  3  kötet 
(8-r.  161,  227,  238^  1.)  Buda- 
pest, Révai  Testvérek. 

Mrséskönyr.  (Nagy  8-r.  393  1.) 
Budapest,  Révai  Testvérek. 

Diákok  regénye.  «És  mégis  mo- 
zog a  föld»  czímű  regényből 
átdolgozta  Bródy  Sándor.  (Kis 
8-r.  306  1.)  Budapest,  Singer 
és  Wolfner. 

Rozgonyi  Cecília.  Az  ellensége.r. 
koponyák.  (16-r.)  Pozsony, 
Stampfel  Károly. 

.4  cseregyermekek.  (16-r.  43  1.) 
Berger  IMiksa. 

1893. 
Xazli    Hanem     egyiptomi    her- 

czegnő.  Vasárnapi  Újság. 
Jókai  levele  anyjához.  Vasárnapi 

^'jság. 
Askrlje  -  dlniczai       kariatidák, 

Athenaeum  Nagy  Képes  Nap- 
tára. 
^  f('99y^i9yertya.  Képes  Családi 

Lapok. 
Jókai  vallomásai.  Képes  Családi 

Lapok. 
Trenk    Frigyes,    regény.    Pesti 

Hirlap. 
A  varázsing.  Pesti  Hirlap. 
A  királynő  nyárfavesszeje,  Pesti 

Hirlap. 
Az  első  temetkezés  s  első  feltá- 
madás. Pesti  Hirlap. 
Józ.'íef  főherczeg  pálmáskertje. 

Pesti  Hirlap. 
Hatvanhárom    év    előtti    diétái 

referáda.  Pesti  Hirlap. 
A  hol  sok  ember   van  s   a,  hol 

senki  sincs.  Pesti  Hirlap. 
Tizenhárom,      levél     Génuáhói, 

Pesti  Hirlap. 


186 


Levél  Csernátonyhoz,  Pesti  Hír- 
lap. 

Jókai  parókája,  iS7'l-bőI,  Pesti 
Hírlap. 

A  bécsKJ helyi  katonai  akadé- 
miában. Pesti  Hírlap. 

Fiume,  K.,  Pesti  Hírlap, 

-4  «cinipsz»,  Pesti  Hírlap. 

Az  én  iskolatársaim,  (vissza- 
emlékezés, Pesti  Hírlap. 

Közhasznú  felriasztás.  Pesti 
Hírlap. 

-4  magyar  kalendáriu.mosoknak 
barátságos  fígyelmeztetés^esti 
Hírlap. 

.4  *Magyar  nábob*  megköltése. 
Pesti  Hírlap. 

-4  háromszinü  kandúr,  Pesti 
Hírlap. 

.4  zálog,  elbeszélés,  Pesti  Hírlap. 

A  varázsing.  Nemzet. 

Rút  leányok  wewísmra.  Nemzet. 

Kráó,  regény,  Nemzet, 

Jókai  és  a  vZsidó  fiú».  Nemzet. 

Jókai  vallomása,  levél,  Nemzet. 

Egy  nevezetes  csók,  emlékíra- 
tairoból.  Nemzet. 

Huszonnégy   év    előtt,    Nemzet. 

.4  halberstadti  Ádám,  Mikszáth 
Almanachja. 

Budapest,  bevezetés,  Osztrák- 
Magyar  Monarchia  írásban  és 
Képben. 

Budapesti  élet,  Osztrák-Magyar 
Monarchia  írásban  és  Képben. 

Jókai  levelei  Petőfihez,  Petöfi- 
Muzeum. 

.4  zálog,  Ország-Vílág. 

A  Balaton  vőlegényei,  Ország- 
Világ. 

A  Mrom  királyné,  elbeszélés, 
Ország-Világ. 

/meíu//í(/t^  operaszöveg,  Hazánk. 


Házasság  éhségből  és  egyéb  el- 
beszélések. (8-r.  163  1.)  Buda- 
pest, Révai  Testvérek. 

Vén  emberek  nyara  és  egyéb 
elbeszélések.  (8-r.  193  1.)  Buda- 
pest, Révai  Testvérek. 

Kétszer  kettő  négy  és  egyéb  el- 
beszélések. (8-r.  215  1.)  Buda- 
pest, Révai  Testvérek. 

Sárga  rózsa.  Regény.  (8-r.  167 
1.)  Budapest,  Révai  Testvérek. 

Fráter  Cryörgy.  Regény.  5  kötet. 
(8-r.  186, 183,  222,  235,  283  1.) 
Budapest,  Révai  Testvérek. 

A  két  Trenk.  Történeti  regény. 
2  kötet.  (8-r.  176,  208  1.)  Buda- 
pest, Révai  Testvérek. 

Szintnűvek.  3  kötet.  (16-r.  -580, 
.521,  571  1.)  Budapest,  Frank- 
lin-Társulat. 

1894. 

.4  nr^gy  ellenség,  Vas.  Újság. 

Levél  b.  Eötvös  Lorándhoz,  Va- 
sárnapi Újság. 

A  kuglóf,  Athenaeum  Nagy  Ké- 
pes Naptára. 

Hogy  kezdődött  ez  a  dolog, 
visszaemlékezések.  Képes  Csa- 
ládi Lapok. 

Kossuthról,  Képes  Családi  La- 
pok. 

A  Margitszigetről,  Képes  Csa- 
ládi Lapok. 

Koronás  gyermekek,  regényes 
korrajz.  Pesti  Hírlap. 

Jókai  és  a  szerzői  jog.  Pesti 
Hírlap. 

A  halál  után.  Pesti  Hirlap. 

Egy  kis  fo.lsum.   Pesti    Hirlap. 

Ugyan  értsünk  tréfát.  Pesti 
Hirlap. 


187 


A  régi  boldog  újságírók,  Pesti 
Hirlap. 

A  három  királyok  c sillag a, V esti 
Hirlap. 

Köszönet  és  kérelem.  Pesti 
Hirlap. 

Valóságos  /cöszőweí.  Pesti  Hirlap. 

l'jdbb  hálás  köszönet  j  Pesti 
Hirlap. 

Miért  )iem  ismerik  az  én  neve- 
tnél külföldön,   Pesti  Hirlap. 

Egy  vjabb  nyavalya  és  annak 
gyógymódja,  Pesti  Hirlap. 

.4.  Margitszigetről,  Pesti  Hirlap. 

Csodák,  Pesti  Hirlap. 

Magneta,  regény,  Pesti  Hirlap. 

A  mi  királynénk,  Pesti  Hir- 
lap. 

Utóhang  a  politikai  divatokhoz, 
Pesti  Hirlap. 

Tégy  jót!  regény,  Nemzet. 

Jókai  beszéde  a  nemzeti  ünne- 
pen, Nemzet. 

ivossMÍ^  Lfl/os^neerolog,  Nemzet. 

.4.  halál  után,  egy  féij  viziói, 
Nemzet. 

Beszéd  Kossuth  Lajos  ravata- 
lánál. Nemzet. 

A  zálog,  elbeszélés,  Mikszáth 
Almanachja. 

Egy  régi  adoma,  mely  mindig 
vj  marad,  Ország-Yilág. 

Alkalmi  kötet  Jókai  irói  rnvhö- 
désé)iek  ötvenedik  éri  fordu- 
lójára. 1894  január  6.  (8-r. 
318  1.)  Budapest,  Eévai  Test- 
vérek. 

A  gyermek.  Elbeszélés.  (16-r. 
43  1.)  Budapest,  Lampel  Ró- 
bert. 

Magyar  nemzeti  vértanuk.  (8-r. 
99  1.)  Budapest,  Franklin- 
Társulat. 


1895. 

De  kár  megvénülni,  regény, 
Pesti  Hirlap. 

Gróf  Zichy  Xándor  és  a  Hon, 
Nemzet. 

Egy  tapolczai  yóioszíós.  Nemzet. 

Keresztény-e  vagy  keresztyén  ? 
Nemzet. 

Hat  nagy  magyar  töHénehni 
festmény  Bécsben,  Nemzet. 

Jókai  önéletirása.  Nemzet, 

Magya ro rszág  millen n iu tnáról 
és  kiállitásáról.  Nemzet. 

A  kedves  László,  neerolog, 
Nemzet. 

Beszéd  az  interparlam,entáris 
kongresszuson.  Nemzet. 

Ahistóriai  tarokkparti,  Nemzet. 

A  magyar  vér  a  munkás  szive- 
ben. Nemzet. 

Egy  régi  adoma,  mely  mindig 
új  marad.  Mikszáth  Alma- 
nachja. 

A  hármas  párbaj,  Ország-Yilág. 

Az  iskolamesterek  a  háborúban. 
Néptanítók  Lapja. 

Magneta.  Eegény.  (8-r.  136  l.i 
Budapest,  Révai  Testvérek. 

Trenk  Frigyes.  Regény.  iS-r. 
116  1.^  Budapest,  Eévai  Test- 
vérek. 

A  Kráó.  Regény.  (8-r.  131  1.) 
Budapest,  Révai  Testvérek. 

Tégy  jót  !  Regény  4  szakaszban, 
(8-r.  176  1.)  Budapest,  Révai 
Testvérek. 

1896. 

A  két  életű.   Vasárnapi   Újság. 
A  Svábhegy  és  kábelvasut.  Va- 
sárnapi Újság, 
Mi  a  cynikus?  Pesti  Hirlap, 


1S8 


Jókai  statisztikai  jegyzetei,  Va- 
sárnajii  Újság. 

Daliás  új  nemzedék,  Pesti  Hír- 
lap. 

Naplóm  lapjaiból,  Pesti  Hirlap. 

Etetés,  itatás.  Pesti  Hírlap. 

A  napi  kérdésekről,  Pesti  Hirlap. 

Vészkiáltás/  A  szőlő  legújabb 
veszedelme.  Pesti  Hírlap. 

Cochyllis,  ambignella,  szőlő- 
moly.  Pesti  Hirlap. 

Védekezés  a  szőlőmoly  ellen. 
Pesti  Hirlap. 

Bulletin,  Pesti  Hírlap. 

Coccus  vitis,  Pesti  Hírlap. 

A  ihanaton.  Pesti  Hirlap. 

Azok  a  kertészek.  Pesti  Hirlap. 

A  kalapemelgetésrűl.  Pesti  Hir- 
lap. 

A  Konti  contra  Káldy-ügy,  Pesti 
Hirlap. 

Egy  szerény  indítvány.  Pesti 
Hirlap. 

Külföldi  publicista  a  magyar 
p)arlamentröl.    Pesti    Hirlap. 

Super  eodem,  levél  a  Pesti  Hir- 
lap szerkesztőjéhez.  Pesti 
Hirlap. 

A  vaskapu  és  az  aranykapu, 
Pesti  Hirlaj). 

Az  albumlegyező.  Pesti  Hirlap. 

A  gellérthegyi  paradicsom. 
Pesti  Hirlap. 

Mauthner  Ödön  pavillonja  és 
a  magnemesités, 'Pesti  Hirlap. 

Nyilt  ajánlat  Ugrón  Gáborhoz 
egy  kormánypárti  képviselő- 
től. Pesti  Hirlap. 

Komámasszony  orvosság,  Pesti 
Hirlap. 

A  legerősebb  fej.  Pesti  Hirlap. 

Jókai  mint  népdalénekes.  Pesti 
Hirlap. 


Az  új  ezredév  első  napja,  Nem- 
zet. 

Hozsanna!  Az  ezredéves  Ma- 
gyarország, Nemzet. 

A  költő  joga.  Nemzet.  X^ 

Erős  várunk  nekünk  d  tudo- 
mány. Nemzet. 

Az  én  gyermekkori  játszótár- 
sam, Nemzet. 

Jókai    levele    a    szerkesztőhöz,     "\ 
Nemzet. 

A  kvóta  kérdése.  Nemzet. 

Jókai  képviselőjelölt  előrajza  a 
karczagi  választókhoz.  Nem- 
zet. 

Jókai  levele  Papp  Sándorhoz, 
Nemzet. 

Jókai  levele  Endrődy  Sándor- 
hoz, Nemzet. 

Levél  a  főszerkesztőhöz.  Nem- 
zet. 

Jókai  toasztja  deczember  il-én, 
Budapesti  Hirlap. 

Miért  férges  a  gyümölcsünk, 
A  Kert. 

Előszó  Kéry  Gyula,  Blaha  Lujza 
életéhez,  (4-r.  190  1.)  Rózsa- 
völgyi és  Társa. 

De  kár  megvénülni!  Regény. 
(8-r.  354  1.)  Révai  Testvérek 
írod.  Int.  R.  T. 

Kertészgazdászati  jegyzetek. 
(Kis  8-r.  80  1.)  Budapest, 
Révai  Testvérek  írod.  Int. 
R.  T. 

Budapestnek  emlékül.  Budapest 
versekben.  (Kis  8-r.  28  1.) 
Budapest,  Grill  Karolj-. 

1897. 

Az  asztalos  családja,  elbeszélés, 

Vasárnapi  Újság. 
Tallérosy     Zebulon    levele     az 


«  üstökös*       szerkesztőjéhez , 
Üstökös. 

A     harát  falvi     levita,     regény, 
Pesti  Hirlap. 

Jókai    levele   Bartók   Lajoshoz, 
Pesti  Hirlap. 

ÁstrcU  szellemek,  Pesti  Hirlap. 

Kérelem,  Pesti  Hirlap. 

.4  méltóságos   főrendek    között. 
Pesti  Hirlap. 

Honnan  jön  az  nahzugn  ?  Pesti 
Hirlap. 

Az  ágyú  mint  háború-lehetetle- 
rdtő.  Pesti  Hirlap. 

Apái-isi  katasztrófa  tanulságai. 
Pesti  Hirlap. 

A  mi  klubjaink,   Pesti   Hirlap. 

Még     egyszer     Helcila,     Pesti 
Hirlap. 

Eltévesztett      életpálya.      Pesti 
Hirlap. 

Még  egy  jubileutn  és  egy  álom- 
látás, Pesti  Hirlap. 

Petőfiről,  Pesti  Hirlap. 

Jókai     levele     Goda    Bélához, 
Pesti  Hirlap. 

Petőfi  iszákossága.  Pesti  Hirlap. 

Jókai   levele  Mészáros  Kciroly- 
hoz.  Pesti  Hirlap. 

Az    el    nem     mondott    válasz. 
Pesti  Hirlap. 

Az  ellenmondások    manója,    az  , 
első  pénteki  levél  a  szerkesz- 
tőhöz. Nemzet. 

Második  pénteki   levél    a  szer- 
kesztőhöz. Nemzet. 

Még  egy  új  szinház,  Nemzet. 
A     Magyar    irók    honoráriuma    a 
Ipi  külföldön.  Nemzet. 

A  mi  araeopagunk.  Nemzet. 

Az  európai  pestis.  Nemzet. 

József  föherczeg  leveléről.  Nem- 
zet. 


189 

Levél  Josipovich  Gézához,  Nem- 
zet. 

A  Gellért-hegyi  czitadella,  Nem- 
zet. 

Abbázia,  dr.  Szegő  gyermek- 
sanatoriuma.  Nemzet. 

Hypparata,   monológ,    Nemzet. 

Márczius  tizenötödike.   Nemzet. 

Az  új  sajtó -rendszabályzat. 
Nemzet. 

Az  » Adriát,  Nemzet. 

Az  összeférhetlenségről.  Nemzet. 

Szinházaink,  Nemzet. 

Embermentő  találmány.  Nem- 
zet. 

.-1  kurxiti  rektor.  Nemzet. 

Puliszka   és    dicsőség.   Nemzet. 

A  legalsó  tizezer  becsülete. 
Nemzet. 

A  magyar  insurrectio  emlék- 
szobra. Nemzet. 

Levél  dr.  Herczegh  Mihályhoz, 
Nemzet. 

Papirrongyok.     (Naplómból), 
Nemzet. 

Milyen  demokraták  vagyunk 
mi?  Magyar  Hirlap. 

Solitudo,  Magyar  Hirlap. 

^-1  nemzetiszin  sijjka.  Magyar 
Hirlap. 

.•1  győri  ütközet  emléke.  Magyar 
Hirlap. 

A  nazarénusok  nálam.  Magyar 
Hirlap. 

Aliért  kétszerkettő  a  négy  ?  Ma- 
gyar Hirlap. 

Ne  hagyd  magad  és  egyéb  el- 
beszélések. (8-r.  148  1.)  Buda- 
pest, Athenseum. 

Ezernyolczszáznegyvennyolcz. 
(Nagy  4-r.  476  1.)    Budapest, 
Eévai    Testvérek    írod.    Int. 
Piészv.  Társ. 


190 


1898. 

Tallérossy  Zebiilon  levelei  Min- 
denváró  Ádámhoz  és  vissza, 
Magyar  Hirlap. 

A  inárcziusi  fiatalság,  Magyar 
Hirlap. 

Petőfi  -  em lékek  d848—49  -  bői. 
Magyar  Hirlap. 

Elmúlt  évek,  Magyar  Hirlap. 

Öreg  ember  nem  vén  ember-kép- 
Zeit  regény,   Magyar  Hirlap. 

Levente,  történeti  drámai  költe- 
mény, Magyar  Hirlap. 


Helvila.  Dráma  öt  felvonásban. 
(16-r.  110  1.)  Budapest,  Lam- 
pel  Róbert.  (Magyar  könyv- 
tár.) 

Megölték  a  királynénkat.  Ma- 
gyar Hirlap. 

A  fekete  vér,  Dráma  (Magyar 
könyvtár)  Lampel. 

Gyász  orgiák.  Magyar  Hirlap. 

A  Henczi  ügyről  Magyar  Hirlap. 
Előszó  Jókai  Mór  müveinek 
amerikai  kiadásálioz. 


JÓKAI    MÓR    ÖSSZES    MÜVEI    JUBILÁRIS 
NEMZETI    DÍSZKIADÁSA    ELŐFIZETŐINEK   NÉVJEGYZÉKE. 

a)  Amateur  kiadás. 
(Japán  papíron  húsz  példányban  nyomatott.) 

1.  I.  Ferencz  József  0  cs.  és  hir.  Felsége. 

2.  Erzsébet  hirályné  0  cs.  és  hír.  Felsége. 

3.  Eötvös  Loránd  hr. 

4.  Eszterházy  Miidós  gr. 

5.  Jókai  Mór  dr. 

6.  Szájhely  Gyula. 

7.  Székely  Ferencz. 

8.  Ernyei  Gyula. 

9.  Révai  Mór. 

10.  Hirsch  Lipót. 

11.  Pest-Pilis-Solt-Kis-Kiin  niegye. 

12.  Szeged  sz.  kir.  város. 

13.  Léhreczen  sz.  kir.  város. 

14.  Képviselőház  könyvtára  Budapest. 

15.  J^emzeti  Casino  Budapest. 

16.  Bévai  Testvérek  Budapest. 
Készleten  maradt  négy  példány. 

■k 

h)  Nemzeti  díszkiadás  (nagy  8-rét)  és  nemzeti  kiadás 
(kisebb  8-rét).* 

*  József  főherczeg  0  cs.  és  kir.  Fensége.  3  példány. 

*  Károly  Lajos  főherczeg  0  cs.  és  kir.  Fensége. 
*Lipót  Salvator  főherczeg  0  cs.  és  kir.  Fensége. 

*  Mária  Terézia  főherczeg  nő  0  cs.  és  kir.  Fensége. 

*  Stefánia  főherczegnő  0  cs.  és  kir.  Fensége. 

*  Ferencz  Salvator  fhg.  és  Mária  Valéria  főhgnő 

0  cs.  és  kir.  Fensége. 

*  Ferdinánd  bolgár  fejedelem  0  kir.  Fensége. 


*  A  *-al  jelültek  a  nemzeti  díszkiadás  200  forintos  előfizetői,  kik  a 
munkát  megindítása  előtt  rendelték  meg  ós  a  100,000  forintos  nemzeti 
tiszteletdijat  létesítették. 


192 


Acél  Gyula,  dr. 
*Andrejkovits  Sándor 

Balogh  Antal 
*Szendrey  Balogh  Istv.  és 
neje  Szilágyi  Katinka 

Bauemehel  Szilárd  ifj. 
*Benedek  Ferencz 

Berzáczy  Mihály 

Body  Pál 
*Bombelles  Lajos,  gr. 
^Bubics  Zsigmond 

Búza  József 

Desseicffy  Géza 

Egey  Gyula 

Fábián  Lajos 

Falvay  Béla 

Fényes  Soma,  dr, 
*Forgách  József 

M.  Forgón  Lajos 

Glancz  Gyula,  dr. 

Glitck  Lipót,  dr. 

Grün  Lajos,  dr. 

Gerlóczy  Géza 

Jankó  Miklós 

Kail  Antal,  dr. 

Keczer  László,  dr. 

Képes  Lina 


Abanj-Torna  megye. 

Kiss  Endre 

Klimkovics  EUmérné 

Hadadi  Kovácsy  Béla 

Kitlkei  Gyula 

László  Miksa 
*Loosz  József 

Máriássy  Zoltán 

Megela  Antal 

Meisels  Alfons 

Mokry  Sámuel 

Molnár  Lipót 

3IühlJluss  Miksa  dr. 

Münster  Tivadar,  ifj. 

Nagy  Géza  dr. 

Nyulászy  Jánosné,  dr. 

Paksy  József  né 

Pausz  Béla 

Péchy  András 

Pilisy  Aladár 

Pillér  Miklós 
*Kassai  Polinszky  Emil 

Pongrácz  Gyula 

Puky  Pál 

Putnoky  Sándor 

Eadovits  Ferencz 

Rombauer  Sándor 

Scháfer  M. 


Schalkház  Lipót 
Schaller  Ernő 
Soltész  Jenő 
Sudy  K.  János 
Szontágh  Sándor 
Vanka  Ferencz 

*  Vay  Tihamér  gri 
Widder  József 

*Zábráczky  József 
*Abáuj-Torna  megye 
*Kassa  sz.  kir.  város 
^Társalgási  egylet,  Kaíi><a 
*Magy.  kir.  áll.föreálisk. 

ifj.  könyvt.  Kassa 
*Magy.  kir.  posta  és'tdv, 

igazg.  Kassa 

*  Társas  kör  Kassa 
Premontrei      kanonokr. 

kassai   fögymnásiumá- 

nak  ifj.  önképzőköre 
« Milit.      Wissenscha  ftl. 

Vérein  és  Casinó  Kassa 
Gazdaságiifj.  Olvasókör 

Kassa 
Prém.  Gymn.  ifj.  könyv. 

tár  Kassa 
*Abauj-Szepsii  Gasino. 


Ajtai  Viktor 
*özv.  Baruch  Gyuláné 
Mendel  Manó 

Binder  József 

Biamant  Sámuel 

Ebergényi  Sándor 

Fürst  Lajos 
*  Gáspár  János 

Incza  Antal 

Jancsó  Sámuel 

Janky  Kálmán 

Janky  Lajos 

Kálnoky  Imre 


Alsó-Fehér  megye. 

*Kaufmann  Gyula 
és    G.  Képes  Ferencz 

Kiss  Károly 
*Lenk  Lajos 

Posch  Albert 

Sebesi  Zsigmond 

Simonffy  Alajos 

Tookos  Sándor 

Tormay  Gyula 

Törzs  Gyula 

Versényi  Károly 
*Alsó-Fehér  megye 
*Abrudbánya  r.  t,  város 


*  Gyulafehérvár  sz.  k.  v. 
^Kölcsön    könyvtár    M.- 

Üjvár 
*Nagy-Enyed  r.  t.  város 
*N.-enycdi  Bethlenfőisk. 

ifj.  egylet 
*Ref.  Bethlen-Collegium 

könyvt.  Xagy-Enyed 
*Nagyenyedi  Casino 
*Nagyenyedi  polg.  olv.  e. 
*Tiszti  Casino  Ozd 
*Vizakna  r.  t.  város 


193 


Ándrényi  Károly 

Aschauer  Mátyás 

Balázs  József 
*Barkassy  Kálmán 

Baross  László 

Barth  Gyula 

Basa  Lajos 

Berger  d:  Ballá 

Blau  Mór  és  fia 

Bolyás  János 

Borsós  Géza 

Braun  Fülöp 

Brann  Jakab 

Csikós  Mihály 

C'zégka.  Zdenko,  dr. 

Dobó  Kálmán 

Fehér  Sámuel 

Földes  Kelemen 

Gebhardt  István 

Gutsjalír  Mihály 

Hamvas  Károly  dr. 

Hirschler  Jakab 

Hofhauer  Lajos 

Honisch  L.  István 
*Tivadari  Imre  Sándor 

Issekutz  László  dr. 

Kárász  Elemér 

Kelemen  János 

Kerpel  Izsó 
*Kintzig  Jánosné 

Kiss  Ferencz 
^Konopy  Kálmán 


Arad  megye. 

*Kornay  Károly 

Kosztolányi  Béla 

Kövér  Gábor 

Kripp  József 
*Kristyory  János 

Kriván  János 

Laczay  István 

Lengyel  Sándor  dr. 
*Löffler  Mórné  özv. 

Lukács  Gyuláné 

Madarász  Géza 

Mann  Vilmos 

Marossy  Miklós 

Mészáros  Gábor,  dr. 
*Moinár  Imre 

Nachtnébl  Ödön 

Xeumanii  Mihály  dr. 
^Neumann  Testvérek 

Pdlffy  Gyözo 
*Péterffy  Antal 

Popp  József  E. 

Popp  Vilmos 

Purgly  Jánosné  i'j. 

Rajla  Péter 

Bázel  István 

Récsey  Miklós 

Réthy  Viktor 
* Rozsjiyay  Mátyás 

Sánka  Vilmos 

Seidner  Miklós 

Szathmáry  Géza 

Szatmáry  Géza 


Szigethy  Elek 

Szlovák  János 

Szmolinszky  Károly 

Szőke  Dezső 

Takács  Gyula 

Török  Árpád 

Turay  János 

Tuitsányi  Dezső 

Urhegyi  Alajos 

Vajda  Lajosné 

Vas  Sándor  dr, 
*Végh  Aurél 

Verhos  Nándor 

Vesztmaym  Gyula 
*Arad  megye 
*Arad  sz.  k.  város 
*A7-adí  ker.  ifj.  közm.  köre 
* — polgári  takarél.pémt. 
* —  megyei  takarékp. 
* —  Csanádi  gazd.  tak.-p. 
* —  ipar  és  népbank 
* —  Casino-egylet 
* —  Kir.  főgymn.  ifj.  hvt, 
* —  Kölcsey-egyesület 
* —  Keresk.  és  iparkam. 
*  Aradi  Casinó  egyl.  tagj. 
*Kisjenő  erdőhegyi  casinó 

egylet 
Olvasó  kör  X.-Hahnágy 
*Radnai  Casino-egylet 

Társaskör  üj  szent  Anna 


Csillaghy  József  ifj, 
Hilberth  Rezső 
Vojnár  Tamás 
*Arva  megye 


ÁiTa  megye. 

'^Magyar  társaskör  Al- 

Knbin 
*Arvai  közbirtokossági 


lenfalvi  gróf  Thurzó 
György  ivadékai) 
''Kir.  kath.  gymn.  tan. 


uradalom  (néhai  Betli-      könyvt.  Trsztena 


*Abra.nts  Antal 
*Acsády  Béla 
*  Alföldi  Gedeon  dr. 
Araniczky  Athanáz 


Bács-Bodrog  megye. 

Balaton  Gyula  dr. 
Baloghy  Ernő  dr. 
*Békeffy  Károly  dr. 
Berecz  Károly 


Jókai:  A  jnbileom  története. 


Braun  Károly  dr. 
Brenner  József  dr. 
Bntck  Nándor 
*Buchwald  Samu 

13 


191 


Donoszlovits  Vilmos  dr. 

Duchon  János  dr. 

Dungyerszky  M.  Ged. 
*Engisch  Frigyes 
*Ernst  József  és  Bernát 
*Fernbacli  Antal 
*Fernbach  Bálint 

Fernbach  Lajos 

Fischof  Zsigmond  dr. 

Fischl  Manó  dr. 
*Flatt  Viktor 
*Gaiger  A.  Mór 
*Gál  Péter 
*  Gertinger  Pál  dr. 

Grigorevits  Péter 
*Hadzsy  János  dr. 

Hailbrimn  Artúr  dr. 

Hajdú  Dezső  dr. 

Hankovszky  Béla 
*Hiersch  Tivadar 

Hosszú  Vaznl 

Ivánkovics  Pál  dr. 

Jojárt  János 

Kakas  János 

Kirschbaum  Lajos 

Kiss  Gyula 

Kleiner  Gyula 

Korbai  Pál 

König  Soma  dr. 

Kuszli  Béla 

Laczkovics  Károly 

Ledniczky  Ipoly 
*Lichtschein  Gyula 

Löbl  Zsigmond 

Matkovics  Béla 
*Matkovich  József 
*Megyánszky  Seböné 

Méry  Sándor  dr. 

Michitsch  József 

Mihályi  János  ifj. 

Mikosevics  Kanut 
*Milkó  Izidor  dr. 

Molnár  Béla 

Nyiraty  Jái:osné  dr. 
*Fapp  László 

Papp  Pogány  Endre 


*Pejacsevich  Pál  gr, 

Peklp  Béla 

Pinterovits  Jenő 
^Piry  József 

Pisztora  József 

Podmaniczky  Endre  br 

Récsey  Ede  dr. 
*Reisner    Lajosné  szül. 

Milassin  Irina 
*Reschner  György 

Rosenstock  Márton 

Rottler  József 

Sárkány  János  dr. 
*Schaffer  Mór 

Schieck  Rezső 

Schön  Ödön 

Schwarz  Márton 

Stein  Adolf  dr. 

Stenger  László 

Szabó  József  dr. 

Szász  Ottó 

Széchenyi  Emil  gr. 
*Szekfü  György 
*Szilassi  Kornél 
*Szlávy  János 

Thurszky  Zsiga  dr. 
*  Törley  Gyula 

TripoUzky  Béla 

Tripolszky  Gyula  ifj. 

Trischler  Károly 

üngár  Rózsa 

Vargay  Ferencz 
*Városy  Károly 
*Vasdényei  Géza 

Vermes  Károly 

Vojnits  István 

Vojnich  Lajos  dr. 

Vojta  Antal 

Wagner  Károly  dr. 
*Weinberger  Lajos 

Weitzenfeld  Lajos 

Wenetianer  Sándor 

Wiegandt  Artúr 

Zombory  László 

Zombory  József  dr. 
*Bács-Bodrug  m.  2  pld. 


*'Adai  ifjúsági  kör 
*Casino  Bács-Al más 
*Polgári  Casinó  Apatin 

*  Apatini  Casinó  egyesület 
*Baja  sz.  kir.  város 
*Bajai  takarékpénztár 

* —  keresk.  Casinó 

*■ —  Casinó 

* —  ipartestület 

Olvasó  kör  Bezdán 
*Csantavér  község 
*Casinó  egylet  Csci-venka 

Község  Bács-Feketehegy 
*Bács-kulai  népkör 
*Polg.  olvasó  egylet  Kula 
*0-Becsc  község 
*0-Becsei  keresk.  kör 

*  Casinó  0-Kanizsn 
^Palánkai  Casino-egylet 
''^Szabadka  sz.  kir.  város 

2  pld. 

^Szabadkai  t.-pénztár  és 
népbank 

^Izraelita  hitközség  Sza- 
badka 

^Nemz.  Casinó  Szabadka 

*  Szabadkai  kereskedni  ifj. 

társulata 
* Olvasó-egyl.  Uj-Verbász 
^'Üjvidék  sz.  kir.  város 

3  pld. 

*Szerb  Maticza  irod.  társ. 

Újvidék 
'^Újvidéki  takarékpénztár 
^Magyar  Casinó  Újvidék 
*Zenta  r.  t.  város 
^Zentai  ip.  ifj.  önk.  köre 
* —  Casino-egylet 
* —  gazdakör 
^Zombor  sz.  kir.  város 
*Ker.  középiskola  Zombor 

*  Magyar  olv.-kör  Zombor 
*Bács-Bodrog  vármegyei 

községi  és  körjegyzők  e. 
Zombor 


195 


Antal  György 
*  Antal  Margit 
*Turonyi  Biedermann  R. 

Bittó  Béla 

Csukás  Zoltán 
*Czirer  József  ifj. 

Enedy  Sándor 

Fnhry  Zsigmond 

Füzesséry  József 

Halász  Géza 

Kantz  Adolf  dr. 

Kelemen  Mózes  dr. 

Kisaszondy  József 

Kieszár  Lajos 

Komáromy  B.  István 

Lechner  Tihtor 

Lenkei  Lajos 


Baranya  megye. 

Littke  József  ifj. 

Littke  Lenczi 

Loeszl  Jenő  dr. 
*Majláth  György  gr. 

Medgyessy  Béla  dr. 

Nagy  Jenő 

Orbán  Márton 

Philipp  Ferencz  dr. 
*Pozsonyi  László 

Rátky  Béla  dr. 

Roth  László  dr. 
*Rüll  János  dr. 
*Schmidt  Boldizsár 

Scholtz  István 

Schütz  Ferencz 
*Simonkovits  Mihály 

Stein  Henrik  dr. 


Sudár  Gyula 
Szaiitner  Gvsztáv 
*Taussig  Zsigmond 
ürszinyi  Pál 

*  Wadiauer  Károlyné 
*Wertheimer  Jakab 

*  Baranya  megye  3  pld. 
Jegyzőség  Izsész 

*  Mohács  község 
*Pécs  sz.  kir.  város 
*Pécsi  takarékpénztár 
* —  ker.  és  iparkamara 

* —  M.  k.  8.  honv.  húsz. 

ezr.  par. 
*—  M.  k.  19.  honv.  gy. 

ezr.  tiszti  könyvt. 
* —  nemz.  casino-egyl. 


Balásíty  József 

Boleman  Árpád 

Heine  Alfréd 

Justh  Endre 
*Kelecsényi  Rafael 
*  Kosztolányi  Aurél 

Majláth  István  ifj. 

Kedeczky  Vincze 


Bars  megye. 

Persay  Ferencz  dr. 
Fóliák  Gyula 
Reichmann  Sándor 
Schvarcz  Izidor 
*Simonyi  Béla 
Szabó  Erzsike,  Zsory 

Györgyné 
Szajbely  Arpádné 


*Bars  megye 

*Bars  m.  Gasino-egylet 

Ar.-Maroth 
^Körmöczbánya  sz.  k.  v. 
*Léva  r.  t.  város 
*Lévai  Casino 
*Casino-egyes.  Zsarnócz 


Áchim  Károly 
*Almássy  Dénes  gr. 

Mecs-Balogh  Ferei.  ez 
*Szendrey  Balogh  Samu 

Batizy  Endre 
*Beliczey  István 

Berthóty  Károly 

Biró  Benedek 
*Bodoky  Kálmán 

Bodoky  Mihály 

Bodoky  Zoltán  dr. 

Bolza  Pál  gr.  - 

Boisóthy  Géza 

Bugyis  Andor 

Csánki  Béla- 


Békés  megye. 

Csausz  Lajos 
Czitó  Sándor 
Décsey  József 
Dobay  Ferencz 
Fejér  László 
Fischer  Salamon 
Hinger  Tivadar 
Horváth  Gyula 
Horváth  Károly 
Edvi  Illés  Dezső 
Jakab  Sándor 
Kállay  Ödön 
Kerényi  Soma  dr. 
Keresztes  Ferencz 
Korcsok  János 


Kovács  Gyula 
Kovács  János 
Környey  Zoltán 
Kunos  József 
Lacsny  István 
Lakatos  Károly 
Manheimer  Arnold 
Maros  György 
Medveczky  József 
Menyhárt  Zsigmond 
Mikolay  MiMly 
Nagy  Elemér  dr. 
Nagy  Jenő 
Piltz  Endre 
Piltz  Márton  ifj. 

13* 


196 


*Ponyiczky  Máté 

Sal  Gyula 

Serly  Gyozö 

Steiner  Zsigmond  dr. 

Stolcz  József 

Síik  Dezső 

Szalay  József  dr. 
*Szegedy  Kálmán  dr. 
*Szekács  István 

Széli  István 

Terényi  Lnjof 

Tevan  Adolf 

Thuróczy  Endre 
*  Verner  László 

Wagner  József 

Walter  Ferencz 


Weisz  Miksa 

Weisz  Mór 

Willim  István 
*Zöldy  János  dr. 
*Békés  megye  3  pld. 

Reform,    tanítói  szak- 
könyvtár Békés 
*Békési  Casino 
*Polg.  Casinó  Bánfalva 
*Békés-Csahai   Casino-e. 

*  —  polgári  kör 

Ker.  ifj.  egyes.  B.-Csaba 

*  Újvárosi    olvasó    egylet 

Békés-Gyula 
M.  kir.  gyulai  2,  honvéd 
gyalog  ezred  t.-könyvt. 


*Központi  Casinó  Gyoma 
Felsörészi  olvkr.  Gyoma 
*Orosliázi  takarékpénztár 
*Polgári  olvasó  kör  Oros- 
háza 

*  Casino  Orosháza 

*  Kereskedelmi  csarnok 

Orosháza 
Iparosifjak  önk.  egylete 

Orosháza 
*Szarvas  község 
* —  takarékpénztár 
* —  ág.  ev.  fögimn.  tanári 

kara  és  tanulósága 
*Szeg}ialmi  polg.  olv.  c. 
* —  Casinó 


Balajthy  Mór 
Csatlós  Elek 
Friedrich  Vilmos 
Grósz  Jenűné 
Hraboz  Kyrosz 
Janka  Sándor 
Kául  Jakab 


Bereg  megye. 

Kiszely  Aladár 
Komjáthy  Pál 
Katzba  Nándor 
Lörincz  Ignácz 
Moskovits  Károly 
Murczkó  Gyula 
*Xemes  József 


Nyemcdk  Imre 

Rosenfeld  Bernát  dr. 

Török  Gyula 
*Bereg  megye 
^Munkács  r.  t.  város 

—  Uonv,  tiszti  könyvtár 
* —  polg.  Casino 


Besztercze-Naszód  megye. 

*  Bethlen  Pál  gr.  Kubinyi  László  *  Besztercze-Naszód  m. 
Bodó  Kálmán  Storch  G.  Gusztáv  2  pld. 

*  Jeszenszky  Sándor  Váradi  Hajnal  Géza  dr.  *Beszterczei  kör 
Klairobecz  Géza  Wagner  Frigyes 


Agáczi  Norbert 
*Andrényi  Lajos 
*Balásházy  Bertalan 

Balogh  László  ifj. 
*Baranyi  László 

Bárányi  Menyhért 

Benedek  Vilmos  dr. 

Benedek  Zoltán 

Berger  Arnold 
*Bernáth  Margit 

Bethlen  Aladámé  gr. 

Bozsik  Lajos 


Bihar  megye. 

*Nagy~Bölöny  József 

*Bölöni  Sándor 

*Buzás  Kálmán 
Csanády  Jenő 
C zajlik  György  dr 
Diószegi  Miluíly 
Eisele  Etelka 
Fisch  Lajos 
Fleischer  Ignácz 
Fleischhacker  Gyula 
Géczy  htván 

*Grosz  Anna 


*Groszmann  Mór  dr. 

György  László 

Hegedűs  Rezső 
*Hegyessy  Márton 

Huzella  M. 

Jakab  Rezső 
*Janky  József 

Kassay  Kálmán  dr. 

Kenéz  Sándor 

Klobusitzky  Géza 

Kohn  Lipót 
*Kollárszky  István 


I 


197 


Kolczsidry  Béla  dr. 
* Kornhauser  Antal 
*  liorniss Károly  gr. 
*Kurcz  Gusztáv 

Laszky  Ármin 

Lazarovits  Gábor 

Lédig  Dezső 

Leél  Ö^sy  Albert 

Leidl  Henrik 

Linter  Ákos 

Madari  István 

Major  Gyula 
*Markovits  Kálmán 

Medzihradszl.y  Miksa 

Mezei  Ödön 
*Miklóssy  Ferencz 

Miákolczy  Barnabás 

Morvay  Tihamérné 
*Na^y  Márton 

Pellér  Ferencz 

Eácz  Gyula 


*r.ádl  Ödön 

Béthy  Kálmán 
*Bimanóczy  Kálmán 
*Schlauch  Lörincz 
*Schirartz  Ferencz 
*Schwartz  Margit 

Skuteczky  Emil 

Somogyi  Géza 

Stem  Sándor 
^Sternthal  Árthur 

Sternthál  Béla 

Szalay  Simon 
^Széchenyi  Jenő 

Szirmay  Vilmog  dr. 

Szlávy  József 

Tapfer  Márton 

Terdényi  Olivér 

Tóth  Gyula 

Török  Gyula 

Várszeghy  Lajosné  öze. 

Vitályos  Lajos 


Wallerstein  Mátyás 

*  Bihar  megye 

*  Bihar  Udvari  község 
*Csökmői  olvasó-kör 

*  Ér-Köbőlkut  község 

*  Olvasó-egylet  Margitta 
*Xagy  Szalonta  község 

*  Nagyszalontai  Casino 

*  Nagyvárad  sz.  kir.  város 

3  pld. 
*Biharmegyei  keresk.  ip. 

és  termény  hitelbank 
*Nagyváradi  tak.-pénzt. 
^Kereskedő  ifjak  egylete 

Nagy-Várad 

*  Biharmegyei  Casino 

N.- Vár  ad 

*Nagy- Váradi  « Magya r 
Király*  kávéház  asz- 
taltársaság 

*Casinó  Székelyhíd 


Bajza  István 

Blechner  Adolf 

Bródy  Lajos  ifj. 

Csallóközi  Jenő 

Cserey  Gyula 

Csizik  János 
*Debreczeni  Gábor 

Dick  Hugó 

Dobos  József  dr. 

Engel  Ignácz 

Fábry  Arpádné  dr. 

Fodor  Pál  dr. 

Frankfurter  Sándor  dr. 
*Gálfy  Ignácz 

Görgey  László 

Grünfeld  Ödön 

Gallyas  Benő 

Györy  József 

Hoffmann  Erzsébet 
*Horvát)i  Lajos. 

Hubay  József 
*'Jesze  István 

Juricskay  Boldizsár 

Kállai  Kállay  Manó 


Borsod  megye. 

Kauschill  Gusztáv 
*Kiszely  István 

Kissházy  Gyuláné 

Klein  Vilmos 

Komjáthy  János 

Kőrössy  Dániel 
*Kun  Kálmán 

Lesiczky  Kelemen 

Leszkay  Károly 

Lusztig  Jakab  dr. 

Markó  László  dr. 
*Matkovich  Albertné  özv. 

Matun  József 
* Matuskovics  János  és 
neje  Mária 

Menner  Richárd 
*Molnár  Gyula  dr.  és 

neje  szül.  Polnis  Eona 
*  Orczy  Gyula 

OtrokocsyVégh  Dani  ifj. 

Péchy  László 
*Petró  József 
^^ Popper  József  dr. 

Prázay  János 


*Rácz  György  dr. 
*Padvánszky  Béla 
*Radvány  István 

Ragályi  Béla 

Robicsek  Adolf  dr. 

Rosenberg  Lajo<  dr. 

Sághy  hadnagy 

Schwartz  József  dr. 

Schwartz  Mór 

Schweitzer  Bernát 

Soltész  Károly  dr. 
'''Soltész  Nagy  Kálmán 
*Szatmáry  Király  Pálné 

Szendeffy  Károly 

Szikszay  Ferencz 
*Szirmay  Alfréd  gr. 

Szombathy  János 
*Tamkó  Károly  dr. 

Terény  Lajos 

Ternovics  Ödön 

Vajda  Adolf  dr. 

Varajthy  István 
*  Vay  Béla  br. 

Wattay  Comél 


198 


Weisz  József 
Wexler  Miksa 
*Borsod  megye 
*^  Vasgyári  Casino  Diós- 
Győr 
*Miskolcz  r.  t.  város 
Felső-Borsodi    ev.    ref. 
tanitó' egylet 


*Keresk,  és  polg.  iskola  *Miskolczi  izr.  nők 


Miskolcz 

*MiskoJczi  tak.-pénzt. 

* —  tak.-egylet 

* —  hitelintézet 

*Ip.  ifj.  önképző  és  olv. 
hözmüv.-egylet  Mis- 
kolcz 


* —  nemzeti  Casinó 
*Borsod-Miskokzi  Club 
*Polgári  egylet  Miskolcz 
*Nádasdi  gyári  t.  Casinó 
Olvasó  egylet  Nádasd 


Gzinege  István 
Fein  Ármin 
Harsányt  István 
Komoróczy  Miklós 
Lázár  Ottó 
*Nehrer  Gyula 


Brassó  megye. 

*Rombauer  Tivadar 

Wolff  Aladár 
*Brassó  megye 
* —  sz.  kir.  város 
* —  áll.  kereskedelmi  aka- 
démia 


*Brassó  magyar  Casinó 
* —  m.  kir.  2á.  honv.  gy. 

ezr.  tiszti  könyvtára 
*Emke     hétfalud     köre 

Csernátfalu 


Institoris  Elemér 
Iritz  Manó  dr. 
Herényi  Vilmos 
Kiss  Vilmos 
Kövér  Béla 
*Lonovits  József 
Mályusz  György 
Molnár  Albert 


Csanád  megye. 

^Molnár  Ede 

Nágel  Vilmos  ifj. 

Ott  Károly  ifj. 

Pöppel  Gyula 

Riesz  Béla 

Schambach  Emil  ifj. 
*Steiner  Simon  dr. 

Temesváry  Pálné 


*Thomka  Gyula 
*Csanád  vicgye 
*Keresk.  egylete  Makó 

*  Makói  Casinó 

—  iparos  olvasó  kör 

*  Nagy  laki  t.-pévzt.  r.-t, 
* —  polg.  olvasókör 


Albertényi  Antal 
*Aniszfeld  Endre  dr. 

Apró  István 
*Back  Ernő  bégavári 

Bácsy  István 

CsemánéBaghy  Ukai 

Balassa  Ármin  dr. 

Balogh  Géza 
^'Bányai  József 

Barcsay  Károly 

Bécsi  Sándor 
^Beregi  József  dr. 
*Beregi  Lajos 

Bergentheil  Mór 

Biedl  Samu 

Biró  Kálmán 

Csemovics  Agenor 


Csongrád  megye. 

Cserö  Ede  dr. 
*Csonka  Pál 
*Braskoczy  Lajosné  id., 
szül.  Nagy  Clementina 

Droppa  Károly 
*Ec$eri  Lajos  dr. 
*Eisenstádter  Nándor  és 
Róbert 

Falta  Marczcl  dr. 
*Faragó  Gyula 

Farkas  Mihály 

Fellmeier  Sándor 

Felsenhxirg  Lipót 

Flesch  Mihály 

Filo  Tihamér  dr. 

Gaál  Dániel 
*Kesseriiné  Gerenday  I. 


Gerle  Imre  dr. 

Gunszt  Lajos 

Győri  Antal 

Halmi  Mór 

Hankisz  Károly  né  G^j. 

Hódi  Mózes  dr. 
*Holczer  Adolf 

Jászay  Géza 
*Jerney  Zoltán 
*Joó  Károly 

Kalmár  Istcánné  ö.:v, 
^Károlyi  Zsófia  gróf  és 
Károlyi  Nándin  Berch- 
told  Lipótnt 

Kelemen  Dezső  dr. 
^Kelemen  István 
*Keleti  Adolf 


199 


*Kiss  Gyula 
Korda  Sándor 
Kovács  János 

*  Kovács  Rozina  és  ViJmn 
Kováts  Károly 

Kozák  György  né  özv. 

Krausz  József  dr. 

Kulisits  István 

László  Gyula 

Leinczinger  Gyuldné 
*Lichtenberg  Mór 

Lichtenegger  Gyida 

Magyar  Elek 

Mátéffy  Ferencz  dr. 

Mátéfy  Pál  dr. 

Matók  István 

Mikecz  Ödön  dr. 
* Milkó  Sándorné  és  V.-né 

füssi  Molnár  Sándor 

Müller  Ferencz  dr. 

Kristó  Nagy  Antal 
*sarkadi  Nagy  Antal 

dombrádi  Nagy  Gyula 

Nagy  Sándor  dr. 

Németh  Lajos 

*  Németh  Pá! 
Niffriny  Zoltán 
Nyáry  János 
Oláh  Sándor 


*Ormódy  Bé'a 

Papp  Andor 

Papp  László 

Pépa  János 

Pick  Mór 

Eigó  Endre  dr. 

Simák  Ferencz 

Solilya  Gyula 

Steinberger  Simon 

Szallay  I.  József 

Székely  Mihály  dr. 
*Szél  Ákos 
*Széll  Gyula 

Szénásy  György 
*Szobotka  ViJni'is 
*Tajthy  Ferencz 

*  Tas  nádi  Imre 
Torma  István 
Vajda  Henrik 
Yalpcek  Lajos 

*  Veress  Károly 

Veiró  Lajos  Endre  dr. 
V.  Vitális  Béla 
Zehery  Lajos 

*  Zsoldos  Ferencz 
*Zsótér  Andor 

*  Csongrád  megye  2  pld. 

*  Csongrád  község 
H.-M.-Vásárh.  sz.  k.  v. 


*Uódmezövásárh.  Casinó 

egylet 
*—  gazd.  egylet 
* —  takarékpénztár 
* —  Ker.  ifj.  társulata 
* —  ev.  r.  tan.fögymn.  kot. 
* —  ev.  r.fögymn.  ifj.kvt. 
* —  term.  es  gab. -csarnok 
* —  Iparegylet 
* —  ev.  ref.  tanitó-egyes. 
Szeged  város  közönsége 
2  pld. 
* —  Dugonics-társaság 

*  Szeged-Csongrádi    tak.- 

pénztár 
*Szegedi  Casinó 
* —  m.  k.  11.  honvéd  ker. 

tisztikara 
*'M.  k.  államvas.  szegedi 

iizletvez. 

*  Szegedi  keresk.  és  ipark. 

*  Jókai-jubileum     szegedi 

végreh.-bizottsága 
8  pld. 

*  Szentesi  Casinó-egyltt 
' —  polg.  olvasó  kör 
*—  városi  fögymnasium 
*—  48-as  népkör 

—  városi  polg.  leányisk. 


Abnássy  Zsigmond 
''Balási  Lajos 
Bocskor  Domokos 
Cziffra  János 
Fülöp  József 


Csik  megye 

Kracsovszky  Gyula 
Mcrza  Vilmos 
Szabó  Lajos 
Széchy  Károly 
Székely  Károly 


Szinnyei  Ágost 
*Csik  megye 

-"Gy.-Szt. -Miklós    község 
* —  keresk.  kör 
*Gyergyó-Töl  gyesi  olv.-k. 


Etter  Gyula 
Faragó  Károly 
Gorzó  Nándor 
György  Emöd  dr. 
Horacsek  Gyula  dr. 


Esztergom  megye. 

*Kollár  Mihály 
Magurányi  József 
Meszéna  Lajos 
Pfalcz  József 

*Pór  Antal 


Rátz  Mózes 

Szalay  Béla 

Véghelyi  Ödön 
*Esztergom  sz.  kir.  vároi 
* —  Casinó 


200 


Altmann  N^ándor 

Babay  Kálmán 

Bányay  Vincze 

Báron  Izsó 

Bartóky  Blariska 

Borsodi  Vilmos 
*Cziráky  Avtal  gr. 

Décsy  György 
*Dietrich  Szilárd 
*  Fehér  Ipoly 

Festetich  Bruno  gr. 

Forticivgler  Fercncz 

Görgey  Vincze 
*Grünfeld  Jakab 

Günsberg  Mór 

Havas  Béla 

Hcumann  József  dr. 

Hirschhorn  Sándor 

Jiiraszek  János 

Kalmár  Ödön 
*Kégl  György 


Idejét  megye. 

*Kempelen  Imre 

Kolonits  Ferencz 

Löicinger  Mór  ifj. 

Löwy  Jenő 

Litháts  Jenő 

Makay  Béla 

Molnár  József 

Xagy  Lajos 

Polónyi  Jenő 

Rohrrnann  Agostim 

Schlammadinger  J.  dr. 

Szavimer  Imre 

Szekér  István 

Szknlla  Ferencz 

Szöllösy  Gyula 

Tautl  Lajos 

Trencsény  János 

Vértessy  János 
*Fejér  megye 
*Alcsiithi  segélyegyl.  Itir 
*Bicskei  tak.-pénzt. 


*Csurgói  ref.  gymn.  kvtr. 
* — •  Casinó 
*Polg,  kör  Ercsi 
*Kápolnás-Nyéki  segély- 
egylet 
*Olv.  körNádasd-Ladáuy 

*  Sárkereszturi  köles,  nép- 

segélyzö    egylet     mint 
szövetkezet 

*  Székesfehérvár  sz.  k.  v. 
*Zirczi   cistert.   r.   kath. 

fögymn.     Székesfehér- 
vár. 2  pld 

*  Székesfehérvári    Vöros- 

marty-kör 

*  Fehér  megyei  tak.-pénzt. 
* Sz.-fehérvári  tak.-pénzt. 
* —  tóvárosi  olv.  kör 

*■ —  áll.     föreálisk.     ifj. 

könyvtár. 
* —  pinczér  egylet 


Foris  Eichárd 
Kincses  Kristóf  né  özv. 
Kovács  Gábor 
Köntzei  Károly 


Fogaras  megye. 

Urányi  Aladárné 

Várady  Géza 
*Fogaras  megye 
*Takarékp.  r.  t.  Bethlen        könyvt. 


*  Olvasó-kör  Fogaras 
*Fogarasi    áll,   polg.  és 
keresk.  középisk.  ifjak 


Benedikty  Kálmán 

Bronts  Viktor 
*Eheczky  liózsi 

Göniöry  Bertalan 
^Hanvay  Zoltán 

Heregi  János 

Hevessy  László  ifj. 

haranyai  Horváth  S. 

Horváth  Zoltán 
^Hönsch  Anna 

Járdánházy  Dénes 

Kovács  Ákos 

Kozlasnik  Sámuel 

Krausz  Gyula  dr. 

L'-ngyel  György 


Gömör  megye. 

Lintner  Géza 

Manczel  József 

Marikovszky  L-né  özv 

Mészáros  látván  dr. 

Müller  Lajos 

Nádassy  János 
*Póka  Gyula 

Somogyi  Géza 

Szabó  Erzsike 

Szénássy  Béla 

Szentpétery  Árpád 
*Thomka  László 

harátosi  Tóth  Gyula 

Urszinyi  Zsigmond 


Vajda  Ferdinánd  örök 
Zajátz  János 
*Gömör-Kis  Hont  megye 
*Dobsina  r.  t.  város 
*Közép   keresked.    iskola 

Nagy-Röcze 
*Pelsöczi  társaskör 
^Egyenlőségi  kör  Putnok 
^Rimaszombat  r.  t.  város 
* —  takarékpénztár 
* —  Casinó 
* —  polg.  olvasó-kör 
*Sajó-Gömöri  ev.  polgári 

fiúiskola 


201 


Bleuer  Viktor 

Fekete  Gyula 

Gold  Jaliab 
*Horváth  Kálmán 
*  Jedlik  Ányos  dr. 
*Kálóczy  Lajosné 

Kaijos  Balázs 

Kiss  Mihály 


Győr  megye. 

Laszberg  Rezső  gr. 
Németh  Elek 
Neuhauer  Gyula 

^Popper  Helén 
Szendröi  Mór 
Ticsinszky  Károly 
Vukailovich  Z.  Vilmos 

*Györ  megye 


*Győr  sz.  kir.  város 
*  Győri  főreáliskola 
* —  Lloyd  r.-t. 
* —  ügyvédi  kamara 
* —  olvasó-egylet 
* —  takarékpénztár 
* —  kath.   főgymn.   ifj. 
könyvtára 


Alexi  Sándor 
Altmann  Béla  dr. 
"^ Ár VI OS  Bálint 
Babolchay  Béla 
Bácsy  Imre 
Bakóczy  János 
Bálás  Ödön 
Balogh  István 
Balogh  László 
Bartha  Béla  dr. 
Beké  Károly 
Berger  Andor  dr. 
Berger  Jenő 
Bernáth  Miklós 
Biró  Mór 

Borsányi  Viktorné  özv. 
Bosznay  István 
Bosznay  Károly 
Burger  Menyhért  dr. 
Chylinszky  György  lov. 
Csanády  Ferencz 

*  Csanak  József 

*  Csanak  József  ifj. 
Csiffy  Katalin 
Csiha  Elek 
Czeglédy  2Iihály  dr. 
Drumár  János 
Farkas  Lehel 
Fejér  Ferencz  dr. 
Fischbein  Ignácz 
Forrai  Ernő 
Fried  Leó 

FucJis  Jenő 
Fuchs  Samu 
Führer  Andor 


Hajdú  megye. 

Füleky  Pál 

Fiizy  Kálmán 

Geréby  Fülöpné 

Glück  Géza  dr. 

Gondos  Gyula 

Harsány i  Pál 

Haty  Kálmán 

Hollaender  Dezső  dr. 
^Horváth  Kálmán 

Hütter  Károly  dr. 

Igmándy  József 

Irinyi  István  dr. 

Irsay  Miklós 

Kabay  György 

Kálmánczhelyi  Kálmán 
^Káposztás  János 

Kardos  Samu  dr. 

Kaszanyitzky  Andor 

Kohn  Lipót 

Kontsek  Géza 

Kontsek  Kornél 

Kovács  Ferencz  dr. 

László  Imre 
*Löfkovits  Arthur 

Magoss  Györffy  dr. 

Meszlényi  Lajos 

Molnár  Ferencz 

Moskovics  Miksa  dr. 

Muraköz y  László 

Nagy  Elek 

Nagy  Dániel 

Nagy  Imre 

Nyegrus  Gyuta 
Oznitz  Endre 

Papp  Antal 


*Pap  Ferencz 

Piacsek  Sándor 
*Polgár  Jenő 

Beichard  Manó  dr. 

Rosenberg  Albertné 

Rosenthál  Sándor 

Rótschnek  Emil  dr. 
*Sajó  György 

Schachtner  Géza 

Schesztauber  János 

Schuk  József 

Steiner  Gyula 

Szabó  Lajos 

Szabó  Miklós 

Szent-Királyi  Tivadar 

Szikszay  Gyula 

Szolnoky  Gerzson 

Szopek  Gábor  dr. 

Szőllössy  Jánosné  özv. 

Szöllőssi  Sándor 

Sztachó  István 

Tar  Gyula 

Taróczky  Antal 

Tóth  István 

Tóth  Sámuel 

Ujfalussy  József  né  dr. 

ünterberger  Ignácz 

Várady  Géza 

Varga  Emil  dr. 

Varga  József 

Weisz  Vilmos 

Weisz  Zsigmond 

Wcszely  Jenő 
*Wolafka  Nándor 
*Hajdu  megye 


202 


*Balmaz  újváros  község 
*Debreczeni  ref.  Collég. 
*—  I.  takarékpénztár 
• —  István  gőzmalom  társ 
*■ —  Casinó 
*—  m.  kir.  II.  lionv.  h 

ezred  tisztikara 
* —  7«,  kir.  111.  honv.gy 

ezred  tisztikara 


*Dehreczeni  róm.  kath. 

algymn.  tan.  könyvtár 
* —  Csokonay-kör 
* —  függetlenségi  kör 
* —  áU.  főreáliskola 
* —  Jogász-  és  tisztv.  kar 
Ev.  ref.  felsőbb  leányisk. 
*Hajdu  Böszörmény  r.  t. 
város 


*" Polgári   Cas'no  Hajdu- 

Böszörmény 
* Hajdu-Hadház  község 

*  Casinó  Hajdu-Nánás 

*  Hajdú  Szoboszló  r.  t.  v. 
*Hajdu  megyei  t.-pénzt. 

Hajdú- Szoboszló 
*Casinó  H.-Szoboszló 
*P.-Ladányi  társas-kör 


Balogh  Vendel  dr. 
H.  Bathó  János 

*  Bogdán  Arthur 
Brachfeld  L.  Arnold 

*Cseh  Károly  dr. 
Csoboth  János 
Daday  Vilmos  dr. 

*  Domokos  Dénes 
Demes  Péter 
Felsner  József 
Gazda  Gyula 
Gergely  István 

*Uollaky  Attila 


Alföldy  Mór 
Békefy  Lajos  dr. 
*Beökönyi  Viktor 
*Bernáth  Ignácz 
Bolla  János 
Cséka  János 
Csik  Imre 
Csillag  Mór  dr. 
Csütörtök  Arnold  dr. 
Czingell  László 
Danilűvits  Pálné  dr. 
Fábián  Ignácz 
Farkas  Kálmán  dr. 
Fáy  György 
*Fág  József 
Fülöp  Zoltán 
Gebhardt  Márton 
Grünbaum  József 


Háromszék  megye. 

Morvay  Béla 

Morvay  István  dr. 
*Pótsa  József 

Solmossy  István  dr. 

Szentiványi  Árpád  dr. 

Szacsvay  Gyula  dr. 

Tóth  József  dr. 

Zágoni  Erzsébet 
^Háromszék  megye 
*A.-Csernátoni  olv.-egyl. 
*  Gazd.  felső  népisk.  tan- 
testület Baróth 


Heves  megye. 

Heringh  Kálmán 

Kanitz  Gyula  dr, 
^Kintzly  Béla 

Klein  Miksa  ifj. 

Kolozsváry  József 

Kreith  Gyula  gr. 
*Lipcsey  Józsefné 

Makra  Géza 

Orosz  Tibor 

Pá  ez  Ferenc  z 

Polátscliek  Jenő 

Preszler  Ármin  dr. 
*Quintus  Józsefné  özv. 

Reviczky  Rudolf 

Ringer  Ede 

Róth  Gyula 
*Samassa  József  dr. 

Schüller  Zsigmond 


*  Háromszék  megyei  kezdi 

jár.  jegyzői  kör  Dalnok 

*  Olvasóegylet  Háromhük 
*Kovásznai  Casinó 

Birtokost.  Málnás-fürdő 
* S.-Szt.-Györgyr.t.  város 
* —  ev.  ref.  székely  Mikó- 

főgymn. 
* —  Három,^zéki  t.-pénzt. 
* —  Háromszék  m.  gazd. 

szövetkezet 
* —  Casinó 


Sonnenschein  Jenő 

Szentivány  József 

Szokolay  Lajos 

Timon  Tiliamér  György 

Tóth  Gyula 

Ungár  Ignácz 

Vécsei  Hennin 
*Heves  megye 
*Eger  r.t.  város 
*Egri  Casinó 
* —  Casinó  Jókai-ünnep 
rendező-  bizottsága 

*  Gyöngyös  r.  t.  város 

*  Gyöngyösi  társad,  kör 
* —  keresk.  csarnok 

* —  Casinó  egylet 

*  Olvasó  egylet  Heves 


i 


203 


Bárdossy  Antal 
*Brauviűller  Sándor 

Gaál  Lajos 

Halász  Ferencz 

Imre  Ferencz 
*Ivánka  István 

Köszeghy  András 
^László  Sándor 

Myskovszliy  Emil 


Hont  megye. 

Xiesner  József 
* Radvánszky  János  hr. 
*Schenek  Gyula 

Soltész  István  dr. 
*Szartorisz  Ferencz 

Sztancsay  Miklós 

Szwoboda  János 

Totavics  Kálmán 
*Hont  vm.  Cas.  Ipolyság 


*SeImecz-Bélnbámja    sz. 

kir.  város 
'Selmeczi  m.  k.  dohánii- 

gyár  szivargyártási  o. 
M.  kir.  bányász  és  erd. 

akad.  Selmrczlkínya 
'Magy.    olvadó    társtdat 

Selmeczbánya 


Ádler  Ármin 
Biró  József 
Bock  Hermann 
B.  Brázovay  Zoltán 
Dobay  Ferencz 
Jakab  Géza 
Kerpely  Lajos 
Kohn  Samu 
Naláczy  Akosné 
Petco  Valér 
Petrovich  Ferencz 
Pick  Samu 
Richter  Viktor 


Hunyad  megye. 

Rotter  Jolán 

Rozgonyi  Viktor 

Stojkovits  Sándor 

Szabó  Edmund 

Szöllösy  Lajos  né 

Werner  Sámuel 
*Hunyad  megye 
*AU.  főreálisk.   ifj.  önk. 
köre  Déva 

*  Dévai  nemzeti  Casino 

*  Hunyadmegyei    tanitó- 

testület  Déva 
Erzs.  leányi'k.  Hátszeg 


*  Magyar  Casinó  Hátszeg 
Olvasó  egylet  K.-bánya 
ürikányvölgyi  bánya  r. 

társaság  Lupény 

*  Casino  Petrozsény 
Fiski  telepi  poly.  olvasó 

kör 
^^ Szászvárosi  in.  polg.  olv. 

egylet 
* —  Ev.  ref.   Kwn  CoU.e- 
gium 


*Adám  Imre 
*Ádám  Sándor  dr. 

AU  Miksa 
*Baghi  Imréné 

Balogh  Sándor 
*Bárczay  Gyula 

Bátorkeszy  Béla  dr. 

Békeji  Gyula  dr. 
*Beniczky  Margit  és  I.. 

Bentsik  László 

Bodogh  Zsigmond 

Body  Antal 

Buciiéit  Gusztáv 

Csathó  Lajos 

Csávás  János 
*  Csikós  Balázs 

Czappán  József 

Dabis  Antal  dr. 


J.-IÍ.-K,-Szolnok  megye. 

Dala  Károly 

Dósa  József 

Dudá.s  József 

Ehrlich  Adolf 

Farkas  Béla 

Fiedler  Róza 

Fischmann  Ignácz 

Gombkötő  Géza 

Greksza  János 

Grünhut  Ferencz  dr. 

Haatz  Adolf  dr. 

Hay  Lajos  dr. 

Hay  Miksa 
*Hellebronth  Istránné 
*  Horthy  István  és  neje 

Horváth  Dezső 

Istvánfy  Gytda  dr. 

Jakucs  Gábor 


Kiss  Ernöné 
Klein  Mór 
Koczka  István 
Krasznay  Gábor  <lr. 
Krausz  Lajos  dr. 
Kunay  Imre 
Lázár  József 
Lipthay  György 
Lukács  Andor 
Lukács  Imre  dr. 
Makay  József 
Mészáros  Gyula  dr. 
Nádas  Gyula 
Nagy  Pál  dr. 
Nagy  Sándor  ifj. 
Nánássy  János 
Némedy  János 
Neuberger  Márk  dr. 


204 


Orosz  Miklós 
Padár  Mátyás  ifj, 
bogdi  Papp  János 
Pászthy  Jenő 
Pekker  István  ifj. 
Pethes  Pál 
Petrovay  György 
Ruttkay  Aladár 
Schioertner  Imre 
Somogyi  József 
Soós  József 
Stein  Vilmos 

* Strassburger  OH 
Szabó  Kálmán 
Szegedi  László 

^Széky  Péter 
Szemerédy  János 
Szolcsányi  János 


Szűcs  Sándor  dr. 
'^Várady  Lukács 

Varga  István 

Vidinszky  László 

Vogl  Antal 

Weisz  Emil 

Wigner  Ignácz 

Wisnyák  Alajos 

Zoványi  Jenő 

Zöldy  János 
*Jász-N.-Kun-Szolnok  ni. 
*Casino-egyes.  Jászapáti 
^Jászberény  r.  t.  város 
*Uri  Casino  Jászberény 
*Casino-egylet  J.-K.-Er 
*Jászladány  község 
*Karczag  r.  t.  város 
^Kis-Uj  száll  ás  r.  t.  város 


*Kii-Ujszéllén    N.-Kuns. 
* —  Casino         [t. -pénzt. 

*  Ku  n  hegyes  község 

*  Mezőtúr  r.  t.  város 
* —  takarékpénztár 

* —  közp.  olvasó-egtfet 
* —  fögymn.  ifj.  könyvt. 

*  Kidsö-Szolnok  m.tak.-p. 
*J.-N.-K. -Szolnok  megy. 

mezőgazd.   hit.  int.   és 
tak.-pénztár  r.-t. 

*  Tiszavidéki  hitelint,  és 

takarékpénztár  r.-t. 
*Tisza-Roffi  Casino 
*Török-Sz.-Miklós  község 
* —  takarékpénztár 
*Turkeve  r.  t.  város 
* —  Casino 


^Arkossy  Gyula  dr. 
Benkö  Dénes 
Bornemissza  János  br. 
Csató  Gábor 


Eis-EüküUő  megye. 

*Dersy  Leontina 
Horváth  Ákos 
Láday  István 
Ugrai  Gábor 


Vitályos  Géza 
Zambler  Domonkos 
*  Olvasó  és  társaskör  D.- 
Szenf-Márton 


Alföldy  Győző 

Asztalos  Béla 

Berzeviczy  Zsigmond 
*Cseíke  Béla 

Dávidházy  János 

Erdélyi  Pál 

Gandernak  Frigyes 
*Hittrich  József 

Hofstetter  József 
*Holzmann  Mór 

Kirchner  Gyula 
*Kovácli  Arisztid 
*Kézdy-  Vásárhelyi  Imre 

Luha  Sándor 


Komárom  megye. 

Mikos  Nándor  ifj. 
*Pap  Gábor 
*KöröskényiPaulovicsD. 

Puhr  János 
*Pulay  Géza 

Schmidlhauer  Lajos 

Seregélyesy  Ferencz 

Szili  János  dr. 
^Szombathelyi  Győző 
'^'Konkoly  Thege  Béla 

Konkoly  Tliege  Lajos 

Vdly  László 

Vaszary  Dezső 

Wallner  Endre 


Zechmeititer  Sándor 

*  Komárom  megye 
*Gesztesi  járási  takarék' 

pénztár  Kisbér 
*3Icnes- intézeti  Casino 

Kisbér 
^Komárom  sz.  kir.  város 
* —  vidéki  tak.-pénztár 
*—  I.  tak.-pénzt. 
* —  izr.  hitközs.  elöljárói 
* —  Casino 

*  Révkomáromi  ev.  ref.  e. 
13.  honv.  gy.-ezr.  IX, 

zászlóalj  Tata-Tóváros 


Kolozs  megye. 

Ápáthy  István  dr.  bessenyei  Böjtbe  Bened.  *Gdnián  Zsigmond 

Barcza  Dániel  Csűrös  József  Geng  Ákos 

Bogdán  Péter  dr.  Ferenczy  Vilmos  Gibbon  Albert  3  pld. 


205 


Grün  Lipót 

Gidtmann  Béla 

Iléya  Endre 

Horváth  Ferencz 

Huszár  János 

Huszár  Lajos  dr. 

Jakabházy  Zsigmond  dr. 

Jancsó  Lajos 

Kahán  Sámuel 

Kunfi  Pál 

Kükemezey  Árpád 

Macserál  Virgil 

Mannsberg  Sándor  br. 

Marinka  Kálmán 

Matskási  Pál 
*  Molnár  Sándor 
*Mózsa  Attiláné 
*Mucsy  Ilona  és  Amália 

Nagy  Kálmán 

Nemes  Károly 

Páll  Béla 

Pigetty  Lajos 

Pohl  Gyula 


Posoni  Gábor  dr. 

Poszler  Gyula 

Poszler  K.  József 

Eadnóthy  Dezső 

Reich  Ernő 

Remenyik  Lajos 

Richtzeit  Artúr 

Sándor  Imre 

Schandl  Emil  dr. 
*Schilling  Rudolf 

Siynak  Lajos 
*Szabó  Dénes  dr. 
*  Szász  Domokos 

Székely  Sándor 

Szilágyi  Károly 

Szokolay  István 

Szőcs  Ákos 

Tamásy  István  dr. 

Temesváry  Gerőné 

Tokaji  László 
*Udránszky  László  dr. 
*Vadona  János 

Végli  Ferencz 


*  Wass  Albert  gr. 
*Kolozs  megye 
*Kálotaszegi    tak.-pénzt. 

Bánffy-Hunyad 
*Mapy.    kir.   gazd.   tan- 
intézet K.-Monostor 

*  Kolozsvár  sz.  kir.  város 

2  pld. 
*Kolozsvári  ker.  ak.  ifj. 

könyvt. 
*E.  M.  K.  E.  Kolozsvár 
*Erdélyi  múzeum-egylet 

Kolozsvár 
*Casino  Kolozsvár 
*M.  kir.  kolozsvári    VI. 

honv.  ker.  tiszti  kara 
^Kolozsvári   unit.  főtan. 

könyvtára 
*Áll.  tanitóképzőint.önk. 

köre  Kolozsvár 
*Kolozsvári  keresked.  és 

iparkamara 

*  Kolozsvári  kör 


Krassó- Szörény  megye. 


B'ibioi  Dániel 
Balogh  Miksa 
Biró  Béla 
Bozsenik  Béla 
Bugát  Pál 
FAbner  József 
Fitz  Pál  dr. 
Fülöp  Béla 
Garlathy  István 
Héjjá  Mihály 
*Hirsc}d  Béla 


Hotnoky  Ferencz  dr. 

Ilönsch  Árpád 

Jóczits  Milorúd  dr. 

Kovács  Lajos 

Mészáros  J.  György 
*Nagy  Ödön 

Nagy  Sándor  dr. 

Neufeld  Dezső 
*Párvy  Lajos 

Regenhardt  Pál 

Sebők  Ernő 


*prikrájai  Sussich  Károly 

Talajdy  Zoltán  dr. 

Trippon  Sándor 

belényesi  Várady  Gy. 

Wigh  János 

Wittich  Sándor 

Zakariás  Ferencz 
*Polg.  fiuisk.  ifj.  könyv- 
tára Oravicza 

M.  kir.  8.  honvéd  gy.- 
ezred  tisztikara 


Dcnvuth  Gusztáv 
Fischer  Károly 
Horánszky  István 
Krcsméry  József 


Balázs  Lajos 
Balogh  Péter 


Liptó  megye. 

Platthy  Zsigmond  * L.-Szt.-Miklósi  magyar 

*M.  társáig,  kör  Liptó-      társ.  kör 
Rózsahegy 


Mármaros  megye. 

Bogdán  Géza 
Csorna  Jancsó  Ilona 


Enyedi  Alajos 
Erdő  Imre 


206 


*  Fehér  Zsigmond 
Ferenczy  Lajos 
Gödrössy  László 

*  Groed^l  Ármin  és  Me- 

lánia 
Heller  Zsigmond  dr. 
Huber  Ödön 
*Kovássy  Ákos  és  neje  sz. 

Derzsy  Irma 
Kökényesdy  Mihály  dr. 
Krajnyák  Antal  dr. 


Mihalló  Pálné 
Páll  Manó 
Papp  Simon 
Pap  Tibor  dr. 
Sándor  Ágoston 
Spanyol  Géza 
*Szabó  Aurél 
Szabó  Elemér 
Szkiba  Józsefné 
Török  Gábor 
üjhely  Pál 


Vájna  Dániel 
Vdrady  Gábor 
Weinherger  Sándor 
*Mármaros  megye  tiszti 
segéd    és    kezelő    sze- 
mélyzete 
*Huszti  Casino 

—  polgári  olvasó  egylet 
*  Mármar  OS- Sziget  sz.  kir. 
város  2  pld. 


Ballá  Attila 
Bürger  Albert 
Csorba  Miklós 
Desbordes  Viktor 
Eitel  Rezső 
Flesch  A  dolf 
Fried  Farkas  dr. 
Gerbert  Emiiné  özv. 
Hofbauer  Aurél 


Maros-Torda  megye. 

Petri  Rezső 
Sebestyén  Miklós  dr. 
*Sellyei    és   Szt.-Lászlói 
Tholnay  Regináid 
Veress  Árpád 
Wittich  József 
*3Iaros-Torda  megye 
*Ev.  ref.    egyházmegyei 
papi  künyvt.  Görgény 


*Maros-Vásár}iely  sz.  k.v. 
^Maros-Torda  megye  ált. 

tanitótest.  közp.  könyvi. 

Maros-  Vásárhely 
*M.-  Vásárhelyi  Marosi 

nnit.  egylvázkÖT  lelkészi 

és  tanítói  kvt. 
* —  Casino-egyl. 
* —  kir.  táblabirói  kara 


^Batthyány  .Tózsef  gr. 
borosjenői  Jeney  Artúr 
Jurcsek  Géza 
Kldber  József 


Mosón  megye. 

Pogány  József 
Szirmay  Jenő 
Zaicz  Gnisztáv 


*Moson  megye 


*Gazd.  akad.  (íKazinczy- 
egylet*  Magyar-Ovár 
*  Széchényi-kör  M.-Ovár 
*Lébeny  község 


Hirscheinstein  Gyula 
Pásztor  József 
Toldálagi  Samu  gr. 


Nagy-Küküllö  megye. 

*N.-KiiküUő    megy.    ált. 
tanítói  egyesület  Se- 
gesvár 


^Segesvári  magyar  Ca- 
sino 


*Batier  3Iiksa 

Berzeviczy  Béla 
*Borbély  Lajos 

Bruck  J.  Gyula  dr. 
*Butler  Malvin  hr. 
^Fáy  Albert  és  neje 

Foglár  Géza 
*Gömöry  Elek  dr. 

Haffner  Ferrncz 


Nógrád  megye. 

Hammermiiller  József 
Huszár  Antalné 
Löwy  Hermann 
Lövy  Izidor 
Markovits  Lajos 
Nagy  Miklós 
Nemessányi  Gyula 
Pap  János 
Pick  Mór  dr. 


Pitrolffy  Béla 
Plichta  Soma  dr. 
Pongrácz  György 
Révész  Dezső  dr. 
Rubint  Károlyné  özv, 
Sándor  Zoltán 
Schneller  Ignácz  dr. 
Seyfert  Danó 
Somló  Gyula 


207 

* Szmrecsányi  Emil  *Nógrád  megyei  népbank      munkág    és    felügyelő 

*Szontágh  Pál  Losoncz  személyzet  olv.-egylete 

'' Wohl  Hermann  *Lo80tu;zí  tak.  és  hitelb.  *Aczélgyári  tiszti  Casino 

Zajátz  István  * —  Casino  Salgótarján 

*Nógrád  megye  *R.-Murány-SaUió-tar-     *Szécsényi    Casino  Szé- 

*B.-Gyarmati  tak. -pénzt,     jani  i-asmü  részv.-társ.      csény 


*Apponyi  Lajos  gr. 

Barcs  Béla 
*Barsi  Jenő  dr. 
*Bende  Imre 

Csacska  László 
*Evgel  József 
*Erdödy  Ferencz  gr. 

Farkas  Ferencz 

Glega  Rezső 

Guth  Jenő  dr. 

Hajdú  András 
^Jeszenszky  Gézáné 
*  Károlyi  Alajosné  özv.  gr. 

Kenessey  Kálmán 

Kiss  Jenő 

Kostyál  Pál  ifj. 

Koszom  Lajos 
*Kozmovszky  Ödön 

Kratochvilla  Antal 

Kulinyi  Rafael 

Lutonszky  Géza 

Mankoviczky  József 

Marton  Miklós 


Nyitra  megye. 

Mattyok  Gyula 

Mezner  Vihnos 

Maró  Béla 

Nevéry  Sándor 

Ozorai  József  dr. 

Pálmay  Dezső  Istinn 

Petro  István 

Polónyi  József  dr. 

Rohács  János 

Sándor  Jenőné 

Schmidt  Adolf  ifj. 

Schönberger  Vilmos 

Schuch  Zsófia 

Szmida  Antónia 
*Tlialy  István 
*Thuroczy  Károly  dr. 
*Uzovits  Pál 

*  Vagyon  István 
Vajda  Mihály 
Vanek  Vilmos 

*WeiszPálbr. 
Willinek  Kamill 

*  Nyitra  megye 


*Érsekiijcár  r.  t.  város 
* —  tak. -pénzt. 
*Galgóczi  polg.  iskola 
* —  tak.-pénzt. 
*—  Casino-egylet 

Magyar  társaskör  Mia  ra 
*Felvidéki   magy.  közm. 

egyes.  Nyitra  várm. 

választmánya 
Felvidéki  magyar  közm. 

egylet  Nyitra 
*Nyitra  megyei   vivó  és 

torna  egylet 

*  Nyitra- Zsámbokréti  tp. 
*Pöstyéni    fürdő-bérlet 

fürdői  könyvtára 
^Casino  Privigye 
*Szakolcza  sz.  kir.  város 
*Szeniczi  m.  k.  áll.  polg. 

iskola 
* —  takarékpénztár 
* —  magyar  társaskör 

*  Vág-sellyei  Casino-egyl. 


*Aba  Lehel  barantali 

Abelsberg  Lajos 

Abonyi  Andor 

Adler  Imre 
*Adler  Lajos 
*'Adl£r  Mór 

Adolf  Sebestyén  dr. 

Ajtai  Albert 

Albach  Géza 
*Álgyai  Jenő 

Almásy  Antal 

Ambrózy  Béla 
*Amtmann  Géza 


Pest-Püis-Solt  megye. 

Anderlick  Emma 
Andorfy  Péter 

*  Andrássovich  Béla 
*Andrássy  Aladár  gr. 
*Andrnssy  Gyula  gr. 
*Andrássy  Tivadar  gr. 

Andreánszky  Jenő  dr. 
Angyal  József 

*  Antal  Gyula  dr. 
Antal  János  dr. 
Apáthy  I  tván 

*Apponyi  Albert  gr. 
Arany  Sándor 


*  Arányi  Miksa  dr. 

Arányi  Vilmos 
*Arkay  Kálmán  dr.  és 
neje  Sehwachhoffer 
Linka 

Arnoul  Kálmán 
*Atzcl  Béla  br. 

Bdcskay  Miklós  ifj. 
*Báckcr  József  dr. 

Bádonyi  Mihály 

Bákr  Vilmos 

Baintner  Ernő 

Bakits  Sándor 


208 


Balds  Béla  di\ 
Bálás  Jáiios 
Balásy  Antal 
*Balázs  Ignácz 

*  Balázs  il/or 
*Bdlint  Sándor 

Balkay  Béla  dr. 

Ballá  Jakab 

Balog  Károly 

Balog  Ödön 

Balogh  Pál 

Bánd  Lajos  dr. 
*Bánffy  Dezső  br, 

Bánki  Donát 

Baráth  Zoltán 

Barcza  Adolf 

Bárczay  Gyula  dr. 

Bárdos  József 
*Barkassy  Géza 

Barna  Fülöp  dr. 

Barna  Ignácz  dr. 

Barna  Sándor 
*Baross  Gyula  dr.  és  neje 

Hermina 
*Baross  Pálné 

Bartha  József 

Bartos  Jenő 

Barucli  Sámuel 

Baschtyr  Teréz 
*Baumann  Antal 

Bairmann  Mór 
*Baumgarten  Károly 

Beck  Ignácz 

Beck  Jenő  Gyula 
^Beiméi  Sándor 
*Beliczay  Béla 

Benczák  János  dr. 
*Benczur  Dénes  dr. 

*  Benczúr  Gyula 
Benecsek  Gyula 
Benedek  Oszkár 
Benedict  Miksa 
Bengyer  Nándor 
Benkő  Nándar 
Benkő  Sándor 
Beöthy  László 

*Berczik  Arpádné 
Berényi  Antal 


Beretvás  Endre 

Beretvás  Mátyás 

Beretvás  Péter 

Bcrger  Márkus 

Bergsmann  Adolf 

Berkovits  Jenő 

Berkovits  Lázár  dr. 

Bernáth  József 

Bernthaler  Adolf 
*  Bertalan  Lajosné 
*Bethlen  András  gr. 

Bethlen  Miklós  gr. 
*Bezerédj  Viktor 

Biasini  Domokosné 

Bíró  Bertalan 

Biró  István 

Biró  Zsuzsika 
*Bischitz  Dávid 

Bischitz  Károly 
*Bischitz  Lajos 
*Bísehitz  Mór 
*Bittó  István 
*Blaskovich  Sándor 

Blau  Gyula 

Bleyer  Péter 

Blitz  Ármin 

Blitz  Géza 

Blitz  Marczell 

Bloch  Adolf 

Boday  Jenő 

Bodroghy  Imre 

Boglár  Frigyes 

Bohimiczky  Ödön 
*Bohus  Pál  ifj. 

Bokor  József  ifj.' 

Boleman  Aladár 

Ballá  Ferencz 

Bornemissza  Bertalan 

Borszéky  So7na 

Brandt  Adolf 

Braun  Kálmán 

Brauner  Nándor 
*Brázay  Kálmán 

Brázay  Károly 

Brázay  Zoltán 

Brehm  Károly 

Breitner  Lipót 

Brestyánszky  Ödön 


Bródy  Sándor 

Bródy  Sándor  dr. 
*Bródy  Zsigmond 

Bruchsteiner  Rezső 

Bruck  Manó 

Bruckmüller  Ferencz 

Bruckner  Antal 
*Briill  Ármin 
*Brüll  Annin  ig. 
^domonyi  Brüll  Miksdné 

Briill  Oskár 

Brummel  József 

Brunner  Ferencz 

Buchbinder  Ármin 
*Bucsányi  Lajos 

Buday  Aladár  Eleracr 

Budinszky  Kár  oly  né 
*hélavári  Burcliard  K. 

Burdács  Rezsőné 

Burger  Gusztáv 
*Busbach  Péter 

Butykay  Elemér 

Búza  Barna 

Biizay  Béla 

Chudovszky  Móricz  dr. 
*Crouy  Chanel  Endre  gr. 

Csajághy  István 
*Csáky  Albin  gr. 

Csáky  Ármin 
*Csáky  Kálmán  gr. 
*Csányi  Agostoti 
*Császka  György  í  pld. 

Cseh  Béla 
*Csekonits  Endre  gr. 
*Csekonits  Ján.-né  őz  r.  gr. 
*Cselley  Pál 

Csemiczky  Pál 

Csepcsényi  Etelka 
*Csernátoni  Lajos 
*Csiszér  Tömöry  Clarisse 
*  Csorba  Béla 

Czentner  Józs.-nédr.  özv. 

Czinner  Márton 

Czir hegyi  Sándor 
*Dániel  Ernő  br.  és  neje 

Danis  Lajos  dr. 

Darányi  Ignácz  dr. 
^Darázsi  Albert  dr. 


209 


Darilek  Henrik 

Darvof  Károly 

Dáind  Károly  és  fiai 

Deák  Tamás 

Décsy  Gyula  ifj. 
*Dekány  Mihály 

Delej  Izidor 

'Demjanovich  Emil   dr. 

Depóid  Lajos 
*DetTÍch  Zsigmondné 

Deutsch  M.  Annin 

Deutsch  Fülöp 
*Deittsch  Ignácz  és  fia 
*Deutsch  Jakab 

*  Deutsch  József  ifj. 
Deutsch  József 

*  Deutsch  Károly 
*Deutsch  Sándor 

*  Deutsch  Samu 
Diamant  Mór 
Dittler  Ferencz 
Dittrich  Nándor 
Dohák  Emil 
Dobos  István 
Dömötör  Béla  dr. 
Dömötör  Pál 

*Dőmötör  Sándor 

Dörfner  Antal 

Dnicker  Viktor  dr. 

Eygenberger  Alajos 

Egler  Oszkár 

Egyény  József 
*Ehrlich  Mózes 

Eisenberger  Ferencz 

Eisner  Jenő 
*Eissen  Ede 

Elfér  Díhid 
*Emich  Gusztáv 
*Emmer  Kornél  dr. 

Endrényi  Árpád  id. 
*Engel  Pál 

*  Eötvös  Károly 
Erdélyi  Géza 
Erdey  Gyula  dr. 

i'Erkel  Ödön  ' 

Ernszt  Kálmán 
*Ewa  Lajos 

Fai>er  Lipót 


Facfinia  Béla 

Faludi  Károly 
*V.  Faragó  Ambrus 

Faragó  János 
*Farkas  Elek  inárcsi 

Farkas  Gyula 

Farkas  János 
^Farkas  Ödön 
*Fazekas  Ágost 

Fazekas  Dániel  dr. 

Féder  Vilmos  dr. 

Fejér  Miksa 

Fejős  Dezső 

Fejes  Dezső 
*Fekete  Lajosné  szül. 
Szalag  Georgina 

Feldmann  Gyula  dr. 

Feldmann  Izidor  dr. 

Fellner  Dávid 

Fellner  Gyula 

Ferenczy  Gyula 
*Festetich  Tassilo  gr. 

Feszeli  Ferencz 

Feszty  Béla 
^Feszty  Gyula 

Fischer  Emil 

Fischer  Gyula 
*  Fischer  József 

Fischer  József 

Fischer  Manó 

Fischer  Zsigmond  dr. 
*Fischhoff  Vilmos  dr. 

Fleischl  Róbert 

Fleischmann  József 
* Fleischmann  M. 

Fleissig  Adolfné  özv. 

Fodor  Béla 

Fodor  Béla 

Fodor  József 

Fodor  Károly 
*Földváry  Elemér 

Földváry  Mihály  ifj. 
*Földváry  Miklós 

Fölsinger  Ferencz 
*Forinyák  Gyula 

Formagyi  Győző  dr. 

Formágyi  Imre 
*Forray  Henrik 


Jókai :  A  Inbllenm  Mrt''iiete. 


Forrni  Laj'^s 
*Forster  Gyula 
*Forster  Kálmán 

Franck  Rezső 
*Francsek  Imre 
*Frankl  József 

Freud  Miksa 

Freund  Ármin  dr. 

Fried  Adolf 

Fried  Mihály 

Friedeczky  Timót  ifj. 

Friedl  József 

Friedlander  Imre 

Friedlánder  Manó  dr. 

Friedmann  Lajos 

Frisch  Jakab 

Fritsch  István 

Fröhlieh  Pál  dr. 

Fuchs  Ármin 

Fuchs  József  dr. 

Fuchs  Kálmán 

Führer  Mór 

Fülbier  Béla 

Fülöp  Alfréd 

Fürst  Izidor 
*Fürst  Jakab 

Fürst  Lázár 
*'Futtaki  Gyula 

Gaál  István 

Gabel  Vilmos 

Gabory  József 

Gaizler  Béla 
*Gajzágó  Salamon  és  neje 

Gallasi  Gyula 

Galovits  Viktor  dr. 

Gamentzy  Márton 
*Garai  Károly 

Gárdonyi  Henrík 

Gáspár  B. 

Grauer  Vilmos  dr. 

Geguss  Béla 

Geiger  Jakab 

Gelb  Zsigmond 
*Gerbeaud  Emil 

Gerde  Ödön 

Geréby  Imre 

Gergelyt  iMván 

Gerlóczy  Béla 


210 


*Gerlóczy  Zsigmond  dr. 

Gerö  Miklós 
^Giczey  Samu 

Giréth  Károly 

Glasel  Frigyes 

Glauhitz  Flóra  hr. 

Glüch  Artúr 
*Glück  Frigyes 

Goitein  Zsigmond 
*Goldbprger  Berthold 

Goldmann  Andor 

Goldmann  Lipót 

Goldner  Zsigmond 

Goldsclimied  Bernát 

Goldzieher  Emil 

Gollovitz  Mihály 

Gonda  Lajos 

Göndöcs  István 

Göndöcs  József 

Görgey  Gyula 
*Gorove  Jánosné 
*GoJove  László 
*Goszleth  István 

Gottdiener  Samu 
*Gottfried  Ludivig 

Gottlieb  József 

*  Gráff  Pál  János 
Greiner  Béla 
Grill  Rikhárd 

*  Gróf  Móricz 
Grosz  Jenő 
Groszberger  Ernő 
Grossmann  János 
Grossmann  Lipót 
Grottenegg  József  gr. 

*Grötsc}iel  Imre 

Gruber  Nándor  dr. 

Griin  Manó  dr. 
*Grüner  Dávid 

Gmner  Mór 

Grünfeld  Margit 

Grünhut  Béla 

Gi'iinhut  Edéné 

Grünsberg  Bertalan 
^Grumvald  és  társa  Leip- 

ziger  Vilmos 
^Gundel  János 

Güns  ÁrtlniT 


Gunszt  Miklós 
*Guoth  Sándor 

Guthi  József 

Guttmann  Károly 

Gyérey  Richárd 
*Gyertyánfy  Istrán 

*  György  Aladár 
*^  Györgyei  Élés 

*  Györgyei  Kálmán 

*  Györgyei  Miklós 
*Haas  Fülöp  és  fiai 

Habeszer  Károly 
*Hadik  Barkóczy  E.  gr. 

Háhn  Béla  dr. 
*Hainiss  Géza  dr.  és  neje 

Hajós  Béla 

Halasy  Elemér 

Halász  Henrik 

Halászy  Géza 

Halbauer  Kálmán 

Hamvay  Gyula 

Hanák  Adolf 

Hanák  Lajos 

Hann  Lajos 
*^Harkányi  Frigyes 
^Harkányi  Károly 

Harmat Ji  Ede 

Harsányi  Gáspár  dr. 

Hartmann  Elek  dr. 
*Hartyán  Imre 

Hauszner  József 

Havas  Hugó 

gömöri  Havas  Pál 

Hava  SS  Sándor 

Havasy  Árthur 
*Hazay  István 
*Hecht  Emil 

Hegedűs  Dienes 

Hegedűs  Gyula  dr. 

Káli  Hegedűs  József  dr, 
^Hegedűs  Sándor 
*Heidelberg  V.  Lipót 
*Heinrich  Ferencz 

Heinrich  Rezső 

Hele  Ferencz 

Heller  Gyula 

Hellsinger  István 

Herczegh  Zsigmond 


Herczfeld  Samu  dr, 
*Herczfelder  Jenő 

Hermann  Béla 

Herodek  István 

Herschmanek  Gyula 

Hertz  ka  Alfréd 

Herz  Ignácz  id. 

Herzl  Leo 
*Hetényi  Mór 

Heumann  Rudolf  dr. 
*Hieronymi  Károly 

Hilian  Jenő  dr. 

Hinzinger  Gusztáv 

Hirscli  Gyula  ifj. 

Hirsch  Henrik 

Hirsch  László 

Hirsch  Ottó 
*  Hirsch  Sándor 

Hirschbein  Lajos 

Hirschler  Imre 

Hirschmann  Ticada  r 

Hody  Imre 
*Hotlmann  Alfréd 

Hoffmann  Artúr  dr, 

Hnffmann  Imre 
*Hofímann  S.  V. 

Holczer  József 
*Hollán  Ernő 

Holló  Mihály 

Hollós  Ödön 

Holzner  Sándor 
*HolzwarÜi  György 

Homássy  Edéné 

Homonay  Szilárd  ifj, 

Horánszky  Bertalan 

Horánszky  Lajos 

Hörl  Sándor 

Hortí  Rudolf 

Horváth  Árpád 

Horváth  Döme 
*Horváth  Géza 

Horváth  György 

Horváth  Gyula 
*palóczi  Horváth  István 
és  neje  sz.  Katona  Ilona 

Hoselitz  Arthur 

Huber  Elemér 

Hubert  Fiilöp  dr. 


211 


Hudacsek  József  dr, 
Uujdits  Károly 
Humayer  József 

*  Hunyadi  László  gr. 
Húsz  József 
Hűvös  Iván 

*Hvzella  Elek 
*Ihász  Lajos 

niy  György 

Illyés  Endre 

Iritz  Ferencz 
*Irsay  György  és  neje 

Isoz  E. 

Istvávffy  Antal 
*Ivánka  Imre 
*Jahn  József 

Jakabb  Béla 
*Jakabfalvy  Gyula 

Jdmbory  Lajos 

Janik  Imre 
*Jankovich  Gézáné 

Jány  József 

Jármai  Gyula 
*Jármay  Gusztáv 
*Jármay  Gyula  dr. 

Jármy  Béla 
*Jellinek  Henrik  haraszti 

Jellinek  Ignácz  dr. 

Jiraszek  Nándorné 
*dsvai  Jókai  Móricz 

*  Jósika  Sámuel  br. 
Kaiser  Sándor 
Kajlinger  Mihülyné  özv. 
Kálai  Mór 

^Kállai  Gyula 
*Kallos  János 

*  Kálmán  Géza 
Kalmár  Károly 
Kálnoky  Henrik 

*Kammer  Ernő 
* Kammennayer  K.-né 
özvegy 

Kanitz  Ignácz  és  fiai 

Kapeller  Ferencz 

Kapus  Béla 
^Karátsonyi  László 

Kardos  Frida 

Karkii  István 


^Károlyi  Gy.-né  özv.  gr. 

Károlyi  Henrik 
^Károlyi  Csekonics  Mar- 
git grófnő 
*Károlyi  Tiborné  gr, 
*Karsay  Albert 
* Nagycsepcsényi  Kaszay 
István 

Kasztreiner  Mór 

Kátay  Lajos 

Kattler  Bernát 

Kaufmann  József 

Kautz  Gyula  dr.  ifj. 

Kazinczy  Lajos 

Kecskeméti  Antal 
^Kelemen  Kajetánné 

Kellermann  Lipót 
^Kellner  János 

Kellner  Miksa 
*  Kende  Kanut 

Képessy  József  dr. 

Keppich  Gézáné 

Kerner  Istváii 

Kertész  Józsefné 
^Kétly  K.  dr.  és  neje 

Kilianek  Ferencz 
^Kintzly  Gyula 

Kirsehner  Sándor 

Kiss  Áron  dr. 

Kiss  Antal  ifj. 

Kiss  Bertalan 

Kis  Jenő 
*Kiss  József 
*Kiss  Károly  csávási 

Kisfaludy  Pál 

Klein  Izidor 

Klein  Gyula 

Klein  Simon 
*Kleiner  Ármin 

Klekner  Mihály 

Klemcns  Antal 

Klobusitzky  János 
*Klug  Nándor  dr. 

Kmetykó  József  dr. 
*Kóbek  István 

Kochanovszky  István 

Kohlmann  János 

Kohn  Arnold 


Kohn  Emil 

Kóhn  Jakab 
*Kohner  Adolf  dr. 
*Kohner  Ágoston 
*Kohner  Henrik 
*'Kohner  Zsigmond 
*Kölber  Alajos 

Koller  Károly 
*Kollerich  Géza 

Kondor  Mihály 

K&nigsegg  Fidelné  gr. 

Koós  Ármin 

Kopp  Miksa 
*Korányi  Frigyes  dr. 

Koréin  Béla 
*Koritsánszky  János 

Körmendy  Ödön 

Korniss  Emil  dr, 

Környei  Izidor 

Kőrösmezey  Gusztáv 

Kőrösy  Albert 

magyari  Kossá  Sámuel 

Kossuth  Ágoston 

Kosztka  Antal  dr, 

Kótay  Antal 

*  Kovács  Sebestyén  A . 
Kováts  Alajos 
Kováts  Arnold 

*  Kováts  Ferencz 
leleszi  Kovách  Gáspár 
Kovács  Gyula 
Kovács  István 
Kovács  Istvánné 
Kovács  Jenő 
Kovács  Jenő 
Kovács  József  dr. 

*Kováts  József 

Kovách  Lajos 

Kovács  Manó 
*Kövér  Kálmán  dr, 

Középesy  Béla 

Kraitz  Károly 
*Králitz  Béla 
*Kramer  J. 
*Kramer  Samu 

Krasánszky  Henrik 

Kratochvilla  Sándor 

Krausz  Arnold 


li* 


212 


Kiausz  Janha 
*Krausz  Mayer  megyeri 

Krausz  Sándor 

Krenedits  Ferencz 

Krenedits  Géza 

Krishahei  Károly 
*Krizsán  Miksa 

Kronits  Mirko 

Krumpholz  Mihály  ifj. 

Kubinyi  Andor 

Kttcsera  József 

Kuyler  József 

Kugler  Sándor 

Kxihn  Nándor 

Kühnel  Károly 

Kulcsár  Ferencz 

Kun  Nándor 

Kunos  Ignácz  dr. 
*Kuranda  Emil 

Kurtz  Sándor 

Kytha  Ernő 
*Laczkó  Ai'tal  dr.  ifj. 
*Lampel  Róbert 
*Lánczy  Leo 

Láng  Árpád 
*Láng  Lajos  dr. 
''Láng  László 

Lányi  Emil 

László  Frigyes  dr. 

László  Lajos 

László  Lajos 

Laszner  Gusztáv 
*Latinovits  János 
*Latinovits  Gábor 

Lázár  György 
*Lechner  Ágost  dr. 
*Tjederer  Ede 

Lederer  Ignácz 
*Lederer  Sándor  lovag 

Leidenfrost  László 

Leitner  Ármin 
Leitner  Ilona 
Leitner  Károly  Rezső 
Lelkes  Sándor 
Lcngvári  Ferencz 
Lengyel  Antal 
Lesták  Ödönné 

'kisteleki  Le'vay  Henrik 


Lévai  József 

Libái  Lajosné 
*Lipthay  Béla  br. 

Liptay  József 

Liptay  Lajos 

Liszer  Lipót 
*Liszkay  Jenő 
*Lobkovitz  Rezső  heg. 

Lobi  Vilmos 

Lorber  Béla 

Losert  Ferencz 

Losonczy  György 

Löcil  Emiiné 
*Lőw  Károly 
*Lövy  Adolf 

Lövy  Henrik 
*szohbi  Luczi-nbacher  J. 

*  Lukács  Béla 
Lukács  Bella 
Lukács  Dániel 
Lukács  István 
Lukács  József 
Lukáts  Gyula 
Lukics  Mihályné 

''Luppa  Péter,   Svetozár 
és  Vidor 

Máday  Aladár 

Máday  Lajos 
*Madarassy  Pál 

2Iády  Gyula  dr. 

Magasiner  Lajos 

Magyar  Ede 

*  Magyar  Mór 
Maison  Lajos 
Majerszky  Vilmos 

*Makai  Emil 

Mamusich  Pál 
*Mandel  Pál  dr. 

Már  Zoltán  ifj. 

Marcsekényi  Emil 
*Margó  Tivadar  dr. 

Marikovszky  Kálmán 

Mnrk  Sándor 

Márkus  Imre 
*Marky  István 
*Marsovszky  Lajos 

Martin  István 

Márton  Adolf  dr. 


Márton  Ödön  dr. 

Mártunffy  Imre 

Máthé  Lajos 

Matkovich  Tivadar 
*Matlekovits  Sándor 

Matuska  Ferencz 
*Matuska  Péter 

Mátz  János 

Maurer  Vilmos 
*Mauthner  Ödön 

Meduna  Géza 

Meiszner  Nándorné  özv. 

Melczer  Károly 

Melléki  Ferencz 

Meller  Lajos 

Menczer  Béla 
*Merényi  Józsi  f 

Merkl  Adolf  ifj. 

Meskó  Márton 
^Mészáros  Káru'y  dr. 

Mezey  Árpád 
*Mezey  Gyula 

Mezey  László  dr. 

*  Mezey  Mór  dr. 
*Migazzi  Vilnws  gr. 

Miháljfy  Vilmos 
Mihály  Ferencz 
Miklós  Elek 
*Miklvs  Gyula  id. 

*  Miklós  Ödön 
*Mikszáth  Kálmán 

Milvius  Imre 
Miskey  F.  Béla 
Mogyorósi  Aladár 
Moldorán  Lajos 
Molnár  Albert  dr. 
Molnár  Elemér 
Molnár  Emi 
Molnár  József 
Molnár  Károly  dr, 
Molterer  Antal 
Monostori  Károly 
Móricz  Vinczéné  özv. 
Morvay  Istvánné 
Morvay  Jenő 
Moser  János 
Moskovitz  Jónás 
Midler  Henrik 


213 


*Múller  Kohllá n  dr. 
*Múll€r  Lajos 
*Műnnich  Aurél  dr. 
^Nádaidíj  Ferencz  gr. 
*Nagy  Dezső  dr. 

Xagy  Eh' mér 
*szotyori  Sagy  János  és 

Nagy  Károly 
*'Xagy  József  dr. 

Nagy  Pál 

Nagy  Sándor 

Nagyfalvsy  Gyula 
*Ndkó  Kálmán  gr. 

Námessy  János 

Nánátsy  Dfzső 
^Natter  Ferencz 
*nedeczei  Nedeczhy  Rezső 

Nemecsek  Gyula  dr. 

Németh  György 

Németh  Sándorné 

Németh  Zsigmond 

Neufeld  Mór 

Neumann  Albert 

Neumann  Károly 

Neurath  Tódor 
*Nemchloss  Emil 

Ney  Imre 

Nierschy  Ticadur 
*Nikolics  Fedor 
*Nofcsa  Ferencz  hr. 

Nóvák  Ferencz 

Nyáry  József 

Nyáry  László 

Nyilas  Antal 

Nyisztor  .Sándor 

Nytdászy  Géza 

Oberscliall  Viktor  ifj. 

Oberschall  Zoltán 

Oblatt  Márkus 
*Odescalchi  Gyuláné  hg. 

OkoUcsányi  Gyula 
^Oláh  Nándssy  József 

Onody  A.  dr. 

*  Orczy  Andor  hr. 

*  Orczy  Béla  br. 
Ormos  Adolf 

*Országh  Sándor  dr. 
Orth  Gyula 


Osváth  Alhrrt 

Oszvald  Elza 

Ováry  István 

Paál  Elemér 

Paál  István 

Paczka  László 

Palásthy  Géza 

Pálfy  Ferencz 
*Pallavicini  Ede  őrgróf 

Papp  György 

Pásztory  Dezső 

Pásztory  János 

Pataky  Andorné 

Pataki  Katicza 

Patrubány  Olivér 
*Pauer  Imre  dr. 

Paul  Mór 
*Pauler  Gyula  dr. 
*Paulheim  József 

Paidovits  János  dr. 

Paulovits  Viktor 

Pech  Kálmán 

Peér  Gyula 

Pekáry  Fcrenczné 

Péntek  Ferencz 

Pe.<ty  István 

Peihe  Csongor 

Petőcz  Bétáné  özv. 

Petrányi  János 

Petró  János 
* Petrovich  László 

Petrovits  Pál 
*Pfeiffer  Ferdinánd 
*PfeiJfer  Ignácz 

Pfeifer  Ignácz 
*ikvai  Pfeiffer  Mátyás 

Philippe  Orosdi 

Pichhr  Győző 

Pick  Salamon 
*Pila.izanovits  József 
roglaticzai 

Pilcz  Károly 

Pingiczer  István 

I'itzek  János 

Pivány  Jenő 

Piványi  Ernő 

Planer  Béla 

Pláner  Jenő 


Pocsy  György 

Podmaniczky  Á.-né  br. 
*Podmaniczk-y  Géza  br. 
*Podmaniczky  Lev.  br. 

Pogács  Cornél 

Polgár  Gyula 
*Politzer  Árm  in 

Pollák  Adolf 

Pollák  József 

Pollák  Manó 

Pollák  Náthán 

Púlónyi  Dezső 

Pongrácz  Elemér 

De  Ponty  Nándor 

Popovits  Gyula 
*Popovics  Jenő 
*  Popper  István 

Popper  Mór  dr. 
*Pcsch  Gyula 

Posch  József 

Foszpischil  Károly 

Pozsgay  Tivadar 

Preisach  Izidor  dr. 

Pribék  Imre 

Prinner  Vilmos 
*Prohá.izka  Ferencz 
*Prónay  Dezső  br. 
*Pucher  József 
^Pulszky  Ágost 

Rácz  Károly 
*EadanovUs  Iszáné 

Radó  Lajos 

Rajz  Béla 

Rákóczy  Lajos 

Rákossy  Gyula 
*Rakovszky  Géza 
^Rakovszky  István 

Rappensberger  Andor 

Raskó  Géza 
*Rédl  Béla  br. 
*Redlich,  OrnHein  és 
Spitzer 

Reichenfeld  Lipót 

Reik  Ferencz  dr. 

Reiner  Vilmos 
*Reiner  Ztigiwmd 
*Reinle  Igvncz 

Rémi  Gyula 


214 


Ecthey  Lajos 

Rétliy  Ákos 
*Révai  Lajos  dr. 
*Révai  Ödön 
*Révai  Samu 
*Révész  Adolf 

Révész  Béla  dr. 

Révész  Lipót 
*Reviczky  Ambrus 

Rayd  Ferencz  lovag 

Riedt  Sándor 
*Riegersperger  Ferencz 

Riesz  Zsigmond 
*Rigler  József  Ede 

Rimanóczy  Lajos 
*Robitsek  József  dr. 
*Röck  Lstván 
*Rohonczy  Gedeon 
*Rokrer  László 

Róna  A.  Antal 

Róna  Lajos 

Rónai  Izsó 

Rónai  Miksa  dr. 

Rosenfeld  Manó 
*Rosenberg  Gyula  dr. 

Rosenberg  Jenöné  dr. 
*Röser  Miklós 

Rosmayer  Ferencz 

Roth  Alfréd  dr. 

Roth  Sándor 

Rothbart  József  dr. 
*Rothberger  Jakab 
*Rott  József 

Rötzer  József 

Royko  János 

Rozsa  Mihály 
*Rozsnyai  Károly  és  neje 

*Rudnyánszky  Béla  dr. 

Rudnyánszky  Jenő 

Rumbach  Pius 

Ruzicska  Ödön 

Ryll  Viktor 

Saád  József 

Saenger  Gyula 

Sajó  Aladár 

*alapi  Salamon  Aladár 
Salzer  Oszkár 
Sámson  Tibor  Sándor 


*Sárcscvits  Betti 
^Sárkány  József 
*Sárközy  László 
Sarlay  János 
Sas  Ármin 
* Saxlehner  Andrásné  öze. 
Schaffer  Mihály 
Scháfer  Adolf 
Schell  Zsigmond 
Scher  Ferencz 
Schiff  Fülöp 
Schiffer  Alajos 
Schilhan  József 
Schiller  Vilmos 
Schlesinger  Irma 
Schlesinger  Mór 
Schlesinger  Richárd 
*Sclilesinger  és  Pollako- 

vits 
Schmieder  János 
Schmiederer  János 
Schneider  Alajos  dr. 
Schneider  Bertalan 
Schneider  Jánoa  dr. 
Schober  Géza 
Schodl  Ádá7n 
Schön  Mór 
Schöntag  Lipót 
Schönviczky  Aladár 
^Schossberger  Henrik 
*Schossberger  Zsigm.  br. 
*Schottola  Ernő 
*Schreiber  Ignácz 

Schulemann  Anna 
*Schiiler  Fngyes 
*Schultz  Vilmos 

Schusztek  Dezső 
^Sclncartz  Abrahdmné 

Schwarcz  Ármin 

Schicarz  Ede  dr. 

Schwarz  FelLv  Ferencz 
*Sc)íwartz  Ignáczné 

Schwarz  Jenő 

Schwarz  Lajos 

Schwarz  Salamon 
*Schweiger  Adolf 
*Schweiger  Márton 

Schicciger  Mór 


Schweiger  Tivadír 
Sebestyén  Artúr 
Sebestyén  Ignácz 
Seidner  Etelka 
Selevér  József  né 
*Semsei  Lá,<zló  dr. 
Sibrik  György 
Siletti  Fortunát 0 
Sillye  Géza 
Simák  Márton 
Simig  Károly 
*  Simon  Jakab 
Simon  József 
Simon  MiMly 
Siráky  Béla 
*Sivirf:zky  Antal 
Skrilecz  Mihály 
M.  Soharszky  Gusztáv 
Somogyi  Béla  dr. 
Somogyi  Ede 
Somogyi  Gyula 
*Somogyi  Nándor 
*Somogyi  Rudolf 
*hoUósy  Somogyi  Zs.'né 
Sonnenfeld  Andor  dr. 
Sonnenschein  Géza 
Spanraft  Ágost 
Splényi  Ödön  br. 
Sréter  Ferencz 
Stebő  Gábor 
*Steiger  Gyula 
*Steindl  Imre 
Steiner  Ferencz 
*Steitier  József 
*Steiner  József  dr. 
Stei7ier  Imjos 
Steiner  Mária 
Steiner  Miksa 
Steiner  Simon 
Stempien  Lajos 
*Stephány  Imjos 
*Sternthal  Adolf 

Stern  Ármin 
*Stern  Gusztáv 
Stern  Lajos 
Stern  Miksa 
Stern  Salamon  dr, 
*Stern  Simon 


215 


Stiberth  Lothár 
'  Streliszky  Sándor 

Sirem  Tódor  dr. 

Strobentz  Rezső 

Sturcz  István 

Sugár  Sándor 
*Suhayda  István  dr. 

Sulyok  Kálmán 
*Sváb  Károly 
*Sváb  Sándor  ijj. 

Szabó  Ákos 
*  Szabó  Antal 
*Szabó  Fanny 

Szabó  Gyula 
*Szabó  János  gdUri 

Szabó  Jóitei 

Szacsvay  Gyula 

Szaiády  Géza 

Szalay  Bfla  dr. 

Szántó  Frigye" 

Szánthó  Gyula 

Szántó  Jenő 
*Szapáry  Gyula  gr. 

Szapáry  Pista  gr. 

Számyasi  Béla  dr. 
*Szécsi  Ferencz  dr. 
*Széchényi  Gyula  gr. 

Szedenics  Zoltán  dr. 

Szegfi  Alfréd 

Székely  Elek 

Székely  Endre 

Székely  Henrikné  özv. 

Székely  Ignácz 
*Székely  Miksa  dr. 

Székely  E.  Miksa 
*Szelényi  Aladár  dr. 

Szelényi  Béla 

Szelestey  Károly 

Széli  Ignácz 

Széli  Zoltán 

Szemére  Leo 

Szende  Amigel 

Szendrő  Hermanu 
*Szeniczey  Ödön 

Szenté  Pál 

Szentpétery  Józs>f 

Szeőcí  Ferencz  dr. 
*Szepft»y  Gyjila 


*Sz('pessy  Lajos 

Szerényi  Árpád 

Szervátny  Imre  dr. 
*Szeyffert  Ede 

Sziberth  István 

Sziklay  Jenő 
*Szilágyi  Dezső 

*  Szilágyi  Lajos 
*Szilas$y  Aladár  és  n'je 

Szimély  József 

Szincsák  Mihály 
*Szinnyei  József  id. 

Szirmay  Ignácz  dr. 

Szirmay  István  dr. 

Szivos  Gyula 

Szh-urka  István 

Szlatényi  Valér  dr. 
*Szlávy  József 
* Szmrecsányi  Pál 

Szinstsák  Lajos 

Szöcs  János 

Szőke  Edéné 

Szokop  Nándor 

*  Szomjas  József 
Sztankó  Sándor 
-ztropkói  Sztareczky  I. 
Szűcs  Zsigmond  dr. 
Szttkits  Henrik 
Szulyovszky  Géza 

*Tahy  István 
Takács  Béla  ifj. 

*  Takács  Lajos 
Takács  Mihály 
Tamás  János 
Tandlich  Soma  dr. 
Tarits  János 
Tárnok  Béla 

*  Tatár  János  dr. 
Tecliert  József 
Téglássy  István 
Tekulics  Sándor 

*Teleki  József  gr. 

*  Teleki  Sándomé  özv.  gr. 
Tenner  Soma  dr. 
Tenus  Tivadar 

Tér  ff y  Gyula  dr. 
Tesléry  Károly 
*Tliék  Endre 


*Tlionet  testvérek 

*Thuróczy  Aranka 

Tillmann  Zoltán 

*  Tisza  Kálmán 

*  Tisza  Káimánné 

*  Tisza  Lajos  gr. 
Tizsér  Ernő  dr. 

*  Todorescu  Gyula  dr. 
Tomcsányi  Gyula 

*Tomcsányi  László  dr. 

Tomka  István 
*Tomory  Anasztáz 

Tőpfner  Tilma 

Török  Bálint 

Török  Istvánné  dr. 
^  Török  József 

Török  Sándor 
*Töry  József  dr. 

Tószöghy  Andor  dr. 

Tóth  Arisztid 

Tóth  Ferencz  dr. 

Tóth  Gyula 
*Tóth  József 

Tóth  Kálmán  dr. 

Tóth  Kálmán 

Tóth  Kálmán 
*Tóth  László 
*Tóth  Mihály  dr. 

Tóth  Ödön  dr. 

Tóth  Pál 

Totis  Andor 

Trebitsch  3Iiksa 

Troster  Lajos 
*Turnovszky  Jenő  dr. 
*Turoczy  Adolf 

Tusák  Arnold 

Tuymer  János 

Ujfalussy  Dezső 

Vjhelyi  Gyula 

Újhelyi  Marczell 

Ulár  Pál 

ülreich  Nándor 

Ürge  Károly  Lajos 

Vágó  Aladár 

Vágó  László 

*  Vaitz  Sándor  dr. 
Vajda  Lajos 
Vajda  Sándor 


216 


Vajda  Vilmog  dr. 
Vanyek  Kálmán 

*  Várady  László  dr. 
Várady  Zoltán 
Vargha  Béla 
Varga  Gyula 
Varga  János 
Varga  Mihály 
Vásárhelyi  József 
Vaskovich  dr.-féle  viz- 
gyógyintézet 

Vasskó  Elemér 

*  Vaszary  Kolozs  ,?  fid. 

*  Vay  Miklós  br. 
Végh  János  dr. 
VeresK  Győző 
Verő  Gyirgy 
Versenyi  Dezső 

*  Veszprémi  János 

*  Vétsey  Etelka 

*  Viczian  Elek  és  n  je 
HoUóné  Vidovics   Teréz 

*  Vigyázó  Sándor  gr. 
Villányi  János 
Violet  Mór 
Virágos  Sándor 
Virányi  Mór 

*Viraia  József  dr. 
*Visontai  Soma  dr. 
Viszolny  Istiánné  özv. 

*  Vízaknai  Antal  dr. 
Vizer  Artúr 
Vizer  Dezső 
Vladár  Márton  dr. 
Vojtek  Ödön 

*Vuk  Gyula 

*  Vuk  Lajos 
Vachsmann  Jenő 
Wagner  Géza  dr. 

*  Wagner  József  és  neje 

*  Wahrmann  Renée 

*  Wassermann  Jónás 
Wéber  Gyula 

*Wechselmann  Ignácz  lov 
Wehrmann  Ignácz 
Weigerüi  Károly  ifj. 
Weil  József 
Weiller  Zsigmond 


Weinberger  Gusztác 
Weinberger  Izidor 
Weiner  Antal 

*  Weisz  Berthold 
Weisz  Gusztáv 

*  Weisz  Manfréd 
Weisz  Manó  dr. 
Weisz  Menyhért 
Weisz  Mór 
Weissburg  Dezső 
Weinzhausz  Géza 

*  Wekerle  Sándor  dr. 
*Wenckheim  Frigyes  gr. 
*Weresmarty  Miklós  dr. 
*Weresmarty  Ödön  dr. 

Wilfing  Nándor 

*  Wimmerth  Margit 
Winter  Jakab 
Wisinger  Mór 
Wittek  Vilmos 
WlaMr  Róbert 

^Wodianer  Albert  id.  br. 
*Wodianer  Albert  ifj.  br. 

Wohl  Márk  dr. 

WolfJenő 

Wolf  L.  Lajo^ 
*Wolfner  Tivadar 
*Ybl  Félix  dr. 

Záborszky  Jánosné 

*  Zalán  Lipót  JánoK 
Zalánfíy  Gizella 

*Zámori  Kálmán 

Zboray  Béla  ifj. 

Zechmeister  Nándor 

Zehntbauer  Gyula 

Zelovich  Kornél 

Zenovics  Béla 
*Zichy  Ágost  gr. 
*Z\chy  Antal 
*Zichy  Edmund  id.  gr. 

*  Zichy  Ferencz  gr. 

*  Zichy  N.  János  id.  gr. 
*Zilah  Benő  dr. 

.    Zilahy  Dezső 
Zilahy  Simon 
Zinhober  Illés 
Zitterbnrtli  Ernő 
Zöld  Károly 


^Zoltán  Jánosné 

Zollner  Béla  dr. 

Zólyomi  Andor  dr. 
*Zombory  László 
* Zsigmondy  Géza 

*  Társalgási  egylet  Ahony 
*Casinó  Abony 

*  Aszódi  tak.-pénztár 

Főváros : 
*' Budapest  szék-  és  főváros 
25  pld. 

Minisztériumok : 
*.!/.  kir.  vallás-  és  közok- 
tatásügyi    miniszte-  ■ 
rium  100  pld. 
*IIonv.  minisztérium 
*M.  kir.  földmivelésiigyi 
minisztérium 

Hivatalok : 
*3/.     kir.    államvasutak 

igazgatósága 
*Budape'<ti  potta-  és  táv- 

irda      igazgatömga 

2  pld. 

Pénzintézetek : 
^Egyesült  Bpest  főrárosi 

takarékpénztár 
*Magy.  ált.  tak.-pénztár 

r.  t.  Bpest 
*Magy.     orsz.     központi 

tak.-pénzt.  Bpest 

*  Hazaitak.-pénztár  egye- 

sület Bpest 

*  Magyar  iparés  ker.  bank 

Bpest 
*Magy.  jelzáloghitelbank 


*  Osztrák-magyar  bank 
bpesti  föintézete 

*Angol-osztr.  bank  bpesti 
fiókja 

*Pestiniagy.  keresk.  bank 

*Főiárosi  bank  r.  t. 

*Magy.  leszámítoló  é" 
pénzváltó  bank  Bpest 


217 

*I.  magyar  iparb.  Bpest  *J.  vmnijar    ré^zvényser-  *M.    AvV.    tanárképző  in- 
*I.  magy.  ált.  bizt.  társa-         főzCde  Bpest  tézeti    gyakorló    fő- 

tág  Bpest  *Alt.  osztr.  légszesz-tárta-  gymn.  tan.  ifj.  Bpest 

* Assicurazioni    Generáli  ság  Bpest  *Ag.   ev.  polg.   leányi>:k. 

Bpest  *'Déli    vaspálya-társaság  növend.  Bpest 

*Fonriere  pesti  bizt.  int.  Bpest  2  pld.  *II.ker.kir.  egyet.  gymn. 

*Duna   bizt.-társ.   magy.    Magyar  építő  r.-t.  Bpe<t  önk.  kőre 

országi  ig.  Bpot  *Ref.  főgymn.  önk.  köre 

"Magyar-franczia      bizt.      Tanintézetek:  '  j^pg.t 

intézet  Bpest  * Rö^er-f éle  tanintézet  Bu-  *József-viűegyet.     tanári 

*Pannonia  magy  .viszont-  dapest  kara 

biztositó  intézet  Bpext  *J/.    kir.    Ferencz-József  *VI.  ker.  áll.  tanitóképzn 
*  Adriai     bizt.     társa-ág  nevelő  intézet   Bpest         intézet 

Itivat.  kara  Bpe*t       *II.  ker.  áll.  reáliskola      *  Állami  tanítóképző  int. 
^Gresham  ált.  bizt.  társ.  'IV.   ker.    kegy.   tan.  r.  *Magy.   ország.    Iröbel- 

bpesti  fiókja  főgymn.    gyak.    isk.  nőegylet  gyermekkert 

*I.  bizt.  intézet   katonai  *  Ágost  evang.  egyházjog.  intézet  Bpest 

szolgálat  esetére  hiv.  Bpest  *Országos   nőképző  egye- 

kara  Bpest  *Y.  ker.  főreáliskola  tület  Bpest 

*VJ.  ker.  állami  reáiisk.  *  Egyetemi  könyvtár  Bu- 
Eészrénytársaságok :    *ia's-'/ó  Mihály  dr.  nyih:  dapest 

*Pesti  hengermalom  r.-t.  főgymn.  és  nevelő  int.  *  Kegy.   tan.  rend  kctúra 

*I.   bpesti  gőzmalmi  r.-t.  Bpest  Bpest 

* Salgó-Tarjáni    hőszénb.  *Ludovika  Akadémia  Bu- 

r.-t.  Bpest  dapest  Társulatok: 

*Magy.  ált.  kőszénbánya  *n.    ker.    kir.    egyetemi  *Kir.   magy.   tud.  egyet. 

r.-t.  Bpust  főgymn.  tan.  könyvi.  bölcs,  halig.  *Segítő 

*Eszakmagy.  egy.  kőszén-  *II.    ker.    kir.    egyetemi  egyesülete* 

bánya  r.-t.   Bpest.  főgymn.  ifj.  könyvt.  *Xemzeti  színház  kvtára 

*Magyar   asphalt  részv.-  *IV.   ker.    kegy.   tan.   r.  *Kir.  magy.  természettani 

társ.  Bpest  főgymn.   ifj.  könyvt.  társulat 

*Gunz  és  társa  Bpest        *I.   ker.    kir.    katholikus  *  Magyar  mérnöki  ésépi- 
*Eimamiirány- Salgótar-  gymn.  ifj.  könyvt.  tesz  egylet  Bpest 

jánivasmür.-t.Bp''st  *V.    ker.    kir.    kath.  fő- ^Magijar  tudom.  Akad. 
*Schlick-féle      vasöntöde  gymn.  tan.  könyvt.     *  Budapesti    Eötrös-alap 

r.-t.  Bpest  *V.  ker.    kir.    kath.    fő-  orsz.  tanítói  egyes. 

*Budapest    közitti    vasp.  gymn.  ifj.  könyvt.      * —  hivatalnokok   és  dij- 

társaság  *Pesti  ref.  egyh.  főgymn.  nokok  segély  egylete 

*L  cs.  k.  Duna-gőzhajó-  könyvt.  *Izraelita  hitközség  Bpest 

zási  társ.  Bpest  *Kcr.  isk.  ifj.  könyvt.       *Budapesti  aut.  orth.  izr. 

*Bpesti   villamos    városi  'Budapesti  X.  ker.  Ligeti  hitközség 

vasút  nép-  és   isk.  könyvt.  * —  Mészáros  ipartest. 

*■ —  könyvnyomda  r.-t.      *VI1.  ker.  áll.  gymn.  ifj.  *Lloyd  társaság  hpest 
'(országos   irodalmi  r.-t.  könyvt.  *  Katonai   tudom.  Casino 

Bpest  VJII.  ker.  áll.  főgymn.      egyesület  Bp-st 

*Athenaevm  r.-t.  Bpest  ifj.  kvtára  *Magy.  tisztv.  orsz.  egyl. 

*Magyar  papír-ipar  r.-t.  *V.   ker.  föreálisk.  önk.  Bpest 

*Hermaneezi  papirgyi^  lőre  *  Árú- ét  értéktőzsd- Bpest 


218 


*  Utazó  kereskedők  egylete 

Bpest 
*Izr.   nőegylet  választm. 
hölgyei  Bpest 

*  Magyarország     Simhol. 

nagypáholya  Bpest 
*Nagíjkereskedőkésnagy- 

iparosok  test.   Bpcft 
*Magy.  szt.  kor,  vör.  ker. 

egyl.  Bpext 
*Magy.    keresk.    csarnok 

Bpest 
*Orsz.  tnagy.  színész  egy. 

nyugdíj,  int. 
*Magyarorsz.  kövyvvy.  éa 

betűöntők  egyl.  Bpi.'-i 

*  Tiszavölgyi    társ.   közp 

bizotts.  Bpest 
*Házépítö    tisztv.    egyes. 


*Mária  Dorottya  egyes. 
Bpest 

^Kisfaludy  társ.  Bpest 

*Főv.  VII.  ker.  Bákosi 
közművelődési  és  jó- 
tékony egylet 

*Folg.  keresk.  testület 
Bpest 

*A  magyar  erdőtisztek 
Bpest 

*'t  Törekvés  yi  m.  á.  v.  fű- 


műhelyében  fennálló 
dal-  és  önképző  egyl. 

*Izr.  fiárvaház  Bpest 
Gőzh.tisztv.egylete  Bpest 

^Belvárosi  polg.  kör 

*í.  ker.  polg.  kör 

*  Terézvárosi  po'g.  kör 
*Terézrárod  Casino 

*  Lipótvárosi  Casino 

*  Fővárosi  VIII.  ker.  Jó- 

zsefvárosi kör 

*  Erzsébetvárosi  Casino 

*  Országos  Casino 
*V.  ker.  polgári  kör 
*VII.  ker.  Erzsébetv.  kör 
*X.  ker.  Kőbányai  kör 
*Budapest  IV.  ker.    tár- 
saskör 

* —  Kath.  kör 
—  fővárosi  II.  ker.  kör 
Kávéházseg.  köre  Bpest 

*Czegléd  r.  t.  város 

*Gzeglédi  tak.-pénzt.  egy. 

*—  Casino 

* —  népkör 

*  Duna-vecsei  I.  polg.  kör 
*IIalas  r.  t.  város 
*Halasi  tak.-pénzt. 

* —  reform,  fögymn.  ifj. 

könyvtár 
*Casinó  egylet  Kalocsa 


^Kecskemét  sz.  kir.  város 

*  Kecskeméti  ref.  fögymn. 

VIII.  oszt.  és  főnöke 
* —  ref.  főiskola  könyvt. 
* —  ref.  főaymnasium  ifj. 

könyvt. 
* —  takarékpénztár 
* —  Keresk.  Casino 
* —  Casino 

*—  róm.  k.  egyh.  tanács 
*Ag.  hit.  vall.  ev.  tanitói 

kar  Kis-Kőrös 
*Kis-Kun  Dorozsma  közs. 
*Kun  Félegyháza  r.  t.  v. 
^K.-Szt.-Miklós-Dabad 

t.-pénzt. 
* —  közbirtokosság 
*Monor  ker.  tak.-pénzt. 
—  társaskör 
*2'ársaskör  Nagy-Kdta 
*Nagy-Kőrös  r.  t.  város 

*  Nagy-Körösi  ev.  ref.  fö- 

gymn.   önképzö-köre 
* —  városi  Casino 
*Casinó  Ráczkeve 
*Casinó  Uj-Kécske 

*  Újpest  község 

*  Újpesti  közműv.  kör. 
*Vácz  r.  t.  város 

*  Váczi  egyesült  Casino 
Visegrádi  társaskör 


Angermuycr  Károly 

Bokay  Oszkár 

Baksay  Sohár  Pdlné 

Báron  Manó 

Boronkuy  Ákos 

Csépán  János 
*Eszterházy  Ernő  gr. 

Fligl  József 
*Forray  Ernő 

Franko  István 

Grosz  Arinin 

Horváth  László 

Hozler  Emil 

Huberth  Andor 


Pozsony  megye. 

Kra.'^csenits  Árpád 
*Kvffner  Károly 
*Lányi  Gyula 

Naményi  Géza 
* Neuma7in  József  dr. 
*Pálfy  Miklós  hg. 

Pávai  Vájna  Gábor  dr. 
*Samarjai  Károly  dr. 
*Soós  Jenő 

Vendörfer  Nándor 
*  Wiener  Rezső  lovag  dr. 

Wilheim  Ignácz 

Zsarnay  Mártonné 
*Pozsony  megye 


*Felső  Szeli  község 
*Galanthai  tak. -pénztár 
*Nagy-Szombat  sz.  kir.  v. 
*  Pozsony  sz.  kir.  város 
*Pozsonyi  I.  tak.-pénztár 
* —  kir.  kath.  fögymn. 
* —  ker.   akad.   ifj.  önk. 

köre 
* —  ág.  hitv.  ev.  egyh. 
* —  zsidóság  2  pld. 
* —  magy.  közmüv.  egyl. 
*—  Toldy-kör 
* — polgári  magyar  kör 
*Somorja  r.  t.  város 


219 


*Bielek  László 

Csizy  József 

Goldberger  Lajos 
*Koós  Elemér 

LiUia  Zsigmond 


Sáros  megye. 

Eibiánszky  Elemér 
*Schmidt  Gyula  dr. 
*Szinyei  Merse  István 

Veszelovszky  Béla 
*Sáros  megye 


pécsujfalusi  Péchy  Ernő  *Bártfa  sz.  kir.  város 


*  Bártfai  társaskör 
*Eperjes  sz.  kir.  város 
* —  bankegylet 
* —  takarékpénztár 
* —  SzécMnyi^kör 
* —  társadalmi  egylet 


Andorka  Elek  dr. 

Berzsenyi  Sándor  dr. 

Brestyánszky  Dénes 

Bruckner  Ede 

Búzás  Alajos 
*Duchon  Ödön 

Egyed  Jenő 
^Folly  József  ijj. 

Gálffy  János 

Gundy  Gyula 

Hauer  Sándor 

Hermann  Márk 

Herzog  Mór 
*Kacskovics  Zoltán 

Kiss  István 
*  Kovács  János 


Somogy  megye. 

Kuhn  Mihály  dr. 

Küzdy  Árpád 

Major  Árpád 

Mérey  Pál 

Mihályi  Zoltán 

Nagy  Sándor 

Pehte  Márton 

Plainer  Lajos 
* Podmaniczky  Horáez  hr. 
*PoUtzer  Géza 

Rásky  József  dr. 

Sclncarz  Artúr 

Solti  Gyula 
*Somsich  József  id.  gr. 

Sury  Ferencz 

Süteö  Lajos 


Svastics  Elek 
Szalánczy  látván 
Szánthó  Péter 
Szapáry  Istvánnc  yr, 
Szenthe  Ferencz 
Weiss  Sándor 
Wenetianer  Izor  dr, 
*Zichy  Béla  gr. 

*  Somogy  megye 

*Olv.  és  társaskör  Barcs- 
telep 
*Pol^.  olv.-kör  Csokonya 
Igali  Casino 

*  Kaposvári  nemz.  Casi7ij 
* — jótékony  nőegylet 
*Tubi  olv.-kör 


Baditz  Lajos 
*Balkay  Adolf 
*^Barthodeiszky  Antalné 

Csontos  Ferencz 
*Eszterházy  Pál  hg. 
*Eszterházy   hg.  hitbizo- 
mányi könyvtára 

Faludi  Nina 
*martosi  Feszt y  Adolf 
*Hartig  és  Rottermann 

Högyészy  Béla 


Sopron  megye. 

Józsa  Menyltértné 

Kass  Ignácz 

Kregczy  Ottó  dr. 
*Kuncz  A  dolf  dr. 

Molnár  Sándor 

Xendtvicli  Jenő 

Petz  Ottó 
*  Széchényi  Béla  gr, 

Tóth  György 

Vojtkó  Pál 
*Wolf  Lipót  fiai 


''Sopron  megye  3  pld. 
^Premontrei  kvtr.  Csorna 
*Xagyczenki  czukorgyár 
*Sopron  sz.  kir.  város 
* —  megyei  I.  tak.-pénzt. 
*Soproni  tak.-pénzt. 
* —  ág.  hitv.  ev.  lyccum 

könyvtára 
* —  ág.  ev.  ifjak  magy.  t. 
* —  írod.  és  müv.  kör 
* —  Casino 


*Ary  Lajos 

Beniczky  Alajosne  ö:v. 
Bogár  Lajos 
Bopyay  Zo.'í.:.* 


Szabolcs  megye. 

Bonis  Zsigmond 
Cukor  Vilmos 
Csanak  János 
Csemák  Samu 


Csernyus  Margit 
Detrich  Miklós 
Ebrey  Győző 
Emyey  Jdnoi  dr. 


220 


Eró'ss  Mariska 
Fleischer  Fcrencz 
Fried  Igndcz 
Grosz  Vümoí'né 
Groszmann  Sámuel 
Haas  Igrtácz 
Hajdú  Imre 

^Horváth  Ferencz  hrí 
Kálnay  Zoltán 
Katz  Sámuel  ifj, 
Kende  Sándor 
Klór  Gusztáv 
Klár  Leo 

*Korniss  Ferenczné 
Komis  Géza 
Kovács  Teréz 
Kreisler  Benő 
Kubinyi  Lóránd 
Kun  Ármin 
Kunfalvi/  István 


Küzmös  Györqy  ár, 
*Lang  Zsigmond 

Lövey  Elek  dr. 

Mandel  Géza 

Mikecz  Dezső 

Nóvák  Géza 

Nozdrociczky  Jenöné 

Péchy  Béla 

Prock  Gyula  dr. 

Piszdorfer  József 
*Poth  Izsó  dr. 
*Salamon  Tódor  alapi 
^Silbersdorf  Ferenczné 

Steiczer  Imre 

Hiczy  Szabó  Gyuláné 

Szabó  István 

Szabó  László 

Szabó  Zsigmond 

Szálkai  Emil 

Szikszay  Sándor 


Újhelyi  Tamás 
Virág  Kálmán 
Weinberger  Artliur 
Wouvermans  Ferencz 

*  Szabolcs  megye 
*Kisvárdai  term.  csarnok 
* —  Casino-egylet 
*Jlándoki  önk.  tűzoltó' 

testület 
*Szabolcs    megyei    tak.- 
pénzt.  Nagy- Kalló 

*  Nyíregyháza  r.  t.  város 
* —  tak.-pénzt.  egyesület 
* —  ág.    hitvall.    ev.   /ó'- 

gymn.  tanári  könyvt. 
* —  ág.   hitvall.    ev.   fö- 

gymn.  ifj.  könyvt. 
*■—  Caaino-egylet 
Szabolcsi  hitelbank  r.-t. 


Agiicola  Adolf 

Bakcsy  Domokos 

Bakó  Lajos 

Balázsy  Károly 

Ballá  Samu 

Benedek  Erzsike 

Biró  Elemér  dr. 

Bodoky  Béla 

Egri  Bonis  Károly 
*Böszörményi  Sándor  ifj, 

Budaházy  Sándor 
*  Csaba  Adorján 

üsepelyi  Miklósné 

De  Gerandó  Atilláné 
^Domaliidy  István 

Domahidy  Viktor 

iJitsárdy  Lajos 

Ékkel  Lajos 

Eötvös  Irén 

Fehér  Ediiár 

Fény  ha  I  my  A  rpád 

Fogarass y  József 

Freimd  Sámuel  ifj. 

Fried  Emil 
*Gal]óczi  Zsigmond 


Szatmár  megye. 

Góth  Ferencz  dr. 

Göbl  Adolf  dr. 

Gönczi  István 

Hader  Ferencz 

Hahn  János  ifj. 

Ha'.ász  Jenő  dr. 

Haraszthy  Tamás 
*Hclmeczy  József 

Hermán  Mihá'y 

Horváth.  János 

Illosvay  Aladár 

Ilosvay  Endre 

Isaák  Elemér 

Izsépy  Andor 

Jékey  Ilona 
*Jeney  Géza 

Jesenszky  Béla 

*  Károlyi  István  gr. 

*  Károlyi  Laj  s  gr. 
Kereskényi  Sándor 
Klein  Andor 
Kohányi  Kálmánné  özi\ 
Korányi  Zsigmond  dr. 
Kossu th  Zsigmon d 
Kovács  Gyuláné 


*Kovásznai  Ákos 

Kölcsey  Ferencz 
*Kölcsey  Sándor 

Kölcsey  Zoltánné 

Krasznay  Sándor 

Lakafos  Dániel 

Lator  Gézáné  dr. 

Lator  István 

Leskó  János 

Losonczy  József  ifj. 

Lönj  Adolf 

Litby  Lajos 

Majoros  Károly 

Markoiits  Mór 

Matterny  Ltván 

Nagy  Gusztáv 

Nagy  Gyula 

Nagy  Innéné 

sarkadi  Nagy  Sándor 

Nagyiday  Zsigmond 

Natt^and  János 

Nóvák  Ferencz  ifj. 
*Palczer  Ernő 

Papp  .iurél 

Papp  Béla 


22J 


Papp  Berta 

Papp  Géza 

Péchy  Istvánné 

Pirkler  József 

Pivány  Béla 

Rosenbinm  Miksa  dr. 

Roykó  Viktorné 
*Serly  &nsztáv  dr. 

Siposs  Sándor 

Somlyódy  JJ.nosné 
'Staudinger  Béla 

Szalkay  Zoltán 

Szántó  LajosTié  dr. 

Szaplonczay  Elekvé 

Szegedy  Antainé  ifj. 

Szentgyörgyi  K.  V.-né 
*Szentiiányi  Gyula 


Szeőke  Sándor 
*Szohoszlay  Sándor 

Szuhányi  Ferencz 

Teleky  Jánosné  gr. 

Thott  Károly 
*T}iury  Lajos 

Sz.  Török  János 
*Ujfalussy  Miklós 

Vargha  Antainé  özv. 

Vidra  István 

Weisz  Lajos 

Witt  Miklós 

Zimmermann  Lajos 

Zoltány  Károly 
*Szatmár  megye 

Társaskör  Csenger 
*Olv.kör  Ér-Endréd 


*Társaskör  F.-Gyarmat 

Mátészalkai  Ca^ino 
*Kagybányu  sz.  k.  váro^! 
* —  városi  t.-pénzt.  2  pld. 
*Nagy  Károly  r.  t.  város 
*Xagykárolyi  tak. -pénzt. 
* —  régi  Casino 
*■ —  polg.  olv.  kör 
*Szatmár- Németi  sz.  kir. 

város 
*Szatmári  t.-pénzt.  egij. 
* —  keresk.   és   iparbank 

részv.-társaság 
* —  népbank  r.-t. 
* —  társaskör 
* —  pinczér  <gylct 


Bóka  Iván 
*Jánossy  Sándor 
Strasser  Miksríné 
Szöcs  Miklós 


Szeben  megye. 

^Nagyszebeni  m.  kir.  áll.  *  Nagyszebeni  B.  Brii- 

fögymn.  ifj.  köinjvt.      ckentaVsches  Miisen  m 
* —  szász-egyetem  * —  magy.  polgári  kör 


Ambro  Gyula 
Ambrózy  István 
Csáky  Vidor  gr. 
Friedmann  Mór 
*Hohenlohe  Ölningeni  hg 
Holldnder  Jenő 
Kozma  Gyula 
Lelkes  Kálmán 
Lichtmann  Soma 
Matavovszky  Aladár  dr. 
Perlstein  Jakab  dr. 


Szepes  megye. 

Tiottenberg   Márton  dr. 
alapi  Salamon  Gézaifj. 
Schollz  Árpád 
Schwarz  Sándor 
Sichicar  Jusztus 
Szánthó  Márk  dr. 
Szedéhji  József 
Sziihay  József  dr. 
Tarnay  Róbert 
Teichner  Lipót  dr. 
Teöke  László 


IVein  Károly 

*  Tátra- Múzeum  e.  Felka 
*Iglói  ág.  ev.  főgrjmn. 

* —  Casino 

^Késmárki  Casino-egylet 

*Löcse  sz.  kir.  város 

*  Lőcsei  kir.fögymn.  tan. 

testülete 
* —  magy.  kir.  áll.  főreál' 

iskola 
* —  Casinó 


Balázs  Árpád 
*Bartha  Dezső 

Bartha  Lajosné 

Bod  Ferencz^ 
*I>ull  Mariska 
*  Fodor  Blanka  és  Irén 

Friedmann  Nándor 

Goldstein  Lajosné 


Szilágy  megye. 

Govrik  Sándor 
*Horválh  Bertalan 
Józsa  György  dr. 
Kandel  Ödön 
Kovácsy  Miklós 
Marossy  Imre 
Solymossy  Ignácz 
Szeőke  Bálint 


Szilágyi  Mik'ós 

Szilágyi  Tráger  Antal 

Tömpe  Géza 
*Szilágy  megye 

Iparos  olv.-kör  Szilágy- 
Cseh 
*  Szilágy-Somlyó  r    t.  v. 
*Olv.-egyl.  Szil-Kraszna 


222 

*  Taavódi  polg.  olv.-kör  *ZUah  ev.  ret.  coll.  tan.  k.  *' Zilahi  Casino 

*Zilah  r.  t.  város  —  Szilágy  viegyei  tan.-  *'—  iparos  olvadókor 

Ev.  ref,  fögymn.  Zildh  egyesület 


Ambrózy  János 
*Bartók  József 
Biró  Istrán 
Domankoa  Koroly 
Gajzágó  László 
Ganger  Arnold  dr. 
Görög  Márton 


Szolnok-Doboka  megye. 

Incze  Lajos 
Móricz  Károly 
liehák  Ágoston 
Tarsoly  Zoltán 
Turóczy  Ferencz 
Tüzes  Kristóf 


*Diés  r.  t.  város 

* —  iparos  ifj.   önképző- 
körének a  deési 
leányok 

*Deési  Casino 

*  Szamosit j  vár  sz.  k.  város 


*  Szolnok-Doboka  megye    *  Szamosujvári  társalk.-e. 


Baross  Dezső 
Barta  Ignácz  dr. 

*Bissingen  Ernő  gr. 
Brassoványi  Mária 
Buday  József 
Bukovszky  Venczel 
Cossel  Arnold 
Dajkovits  István  dr. 
Darabonth  János  dr. 

*Derera  Izrael 

*De.tsettffy  Sándor 

*Deutsch  Adolf 
Domán  Péter 
Endrédy  Zsigmond 

*  Gáli  József 

*Gerson  Antalné  özv. 
Györy  Imre 
Haydvska  Lipót 
Hennel  Gyula 

*Hollósy  Gyula  dr. 
Joanovics  Döme 
Jxtnga  Lajos 
Kardos  Zsigmond 
Kolarits  Nándor 
Konkolyi  Jenő 
Kun  Gábor  dr. 
Lazarovits  Fedor 


Temes  megye. 

Lindner  Arminré 
Löwinger  Samu 
Mühlbacli  Károly 
Novomeszky  Imre 

*  Ormós  Zsigmond 
Pálosi  Dénes 
Pánczél  Lajos 
Pártos  József 

*Pászt  Vilmos 

Pauszip  3Iiklós 

Perlusz  József  dr. 

Bácz  Géza 

Rigyitzky  Vhidimir 

Rötth  Miklós 
*Scháffer  Dezső 

Schwarz  Sáiidor 

Serédy  Géza 

Stern  Jenő 

Stolcze  József 

Syposs  ilítA-ios 

Szalay  Lajos 

Szandhéz  Ferenc: 

Tyroler  Emil 

Vllmann  József 

*  Vajda  Károly  dr. 
Vargics  Emilia 
Wácz  Bálintné 


*Zselénszky  Róbert  gr. 
*Temes  megye  2  pld. 
*Bavaniste  község 
^Társaskör  Csákóvá 
*Polgóri  Casino  Detta 

*  Fehértemplomi  m.   kir. 

áU.  fögymn.  ifj.  könyvi . 
*Izbiste  község 
*Károlyfalva  község 
*Xagyzsámi  olv.-egylet 
^Társaskör  Temes-Rékás 
*Temesvár  sz.  kir.  város 

3  pld. 
^Temesvári  posta  és  táv, 
igazg.  személyzet 
könyvtára 
* —  takarékpénztár 
* —  I.  takarékpénztár 
* —  róm.  kath.  fögymn. 
* —  áll.  reáliskola    ifjus. 
könyvtára 

*  —  gör.  kel.  szerb.egyház- 

megyei  könyvt. 
* —  belvárosi  társaskör 

—  gyárvárosi  társaskör 
*'Versecz  sz.  kir.  város 
*Vinga  r.  t.  város 


^Apponyi  Sándor  gr. 
Beöthy  Károly 


Tolna  megye. 

Serényi  Jenő 
Bobics  Antal 


Bruckmann  János 
Bruzer  Mihály 


223 


*Csapő  Vilmos 
Dömötör  Sándor 

*Döry  Dénes 

*Döry  Jenő 

*Ddry  Vilmos 

*Eötvös  Károly  ifj. 
Fejes  György 
Filipanits  Lajos 
Hainrikfy  Pál 
Janosits  Károly 
Késmárky  Iván 


Kiss  Ernöné  dr. 

*  Márton  Sándor 
Oravszky  László 
Pálföldy  Lajos  dr. 

*Perczel  Lajos 
Popper  Béla 
Spitzer  Károly 

*  Szarka  Dezső 
Tanárky  Árpád  dr. 
Tihanyi  Domokos 

*Tóth  Károly 


*  Varga  István 
Zoltán  Sándor 

*  Tolna  megye  5  pld. 
*Bonyhádi  polg.  Casino 
*Olv.  kör  Nagy-Szukoly 
*Szegszárdi  tak.-pénzt. 
* —  keresk.  egylet 

* —  Casino 

*  Tamási  Casino 
Társaskör  Tolna 


Bányai  Elemér 
Csiky  József 
Czakó  László 
Ferenczy  Jenő 
*  Illyés  Aíbertné 
Lndmann  Miksa 
Magyar  Bertalan 


Torda-Aranyos  megye. 

Moldovány  Károly 
Szikszay  Gyula 
*Teleky  László  gr. 

*  Ugrón  István 
Vertán  Endre  dr. 
Ziegler  Emil 

*  Torda-Aranyos  megye 


'^Torda  r.  t.  város 
*Tordai  unit.  gymnásium 

könyvi. 
* —  Iparos  ifjak  önképző 

köre 
* —  olvasó  nőegylet 
* —  Gasino-egylet 


*Aiisterlitz  Ede 

Bánfalvy  Ede 

Bayer  Józsefné 

Becker  János 

Bernády  Dániel  dr. 
*Bizek  Kornél 

Bodócsy  Antal 

Bolla  Gyulávé  dr. 

Botka  Ferencz 
*Gsávossy  Ignác z 

Czarina  Szilárd 

Gzibere  István 

Demko  Belánszky  F. 

Felber  MiMly 
*Fitcher  és  neje  dr. 

Frank  Sándor 

Gaeeal  János 

Gergelyi  László 
*Gerliczy  Ferencz  br. 

Göszl  Géza 

Grosz  János 

Gyertyánjf'y  Jenő  dr. 

Hadfy  Döme 

Haller  István 


Torontál  megye. 

Hegedűs  Kálmán 

Heinrich  Irén 

Holzinger  Lajos 

Horváth  József 

Horváth  Károly 

Hunyár  Lászlóné 

Ikotics  Ödön 

Jeszenszky  Géza  dr. 

Kádár  Árpád 
*Karátsonyi  Almliír  gr 
*Kar<ítsonyi  Jinő  gr. 
*Kiss  János  dr. 

Kiszely  Kálmán  dr. 

Klein  János 

Klein  Sámuel 
*Korsos  Elemér  dr. 

Kőszeghy  Jenő 

Krepsz  József 

Lázár  Antal 

Lowieser  Imre 

Lővy  Izidor 

Luhinszky  Ernő 

Magyar  Károly  dr. 

Márton  Stitini 


Nikolajevits  Plató 

Orsó  Gáspár 
*  Orsó  Mátyás  dr. 

Pejov  Lipót  dr. 

Polónyi  Manó 

Ribiczey  Ferencz 

Rónay  László 

lióth  Béla 

Scsitinszky  Adolf  dr. 

Spányi  Ernő 

Szalay  Vilmos 

Szarnék  Gusztáv  dr. 

Szmik  Antal 

Szoboszlay  Zoltán 

Takfícsy  Imre 

Térjfy  Dezső 
*Tó.szögi  Aladár  dr. 

i'rszó  Antal 

Várady  Imre  dr. 

Világhy  Gyula 

Vogel  Ákos 

Winkler  Ignácz 

Wittigschlager  Rezső  dr. 

Antalffy  Zsíros  Giiuht 


224 


^Avtalffij  Zsircs  József  és 

neje 
* —  Zsiros  Lajos 
Zsirkovits  István  i'fj. 
*Torontál  megye  2  pél- 
dány 

Casino  Antalfalva 
*Béga-Szt. -Györgyi 

társaskör 
*N.-Becskerek  r.  t.  város 
3  pld. 


*  Toront  ál  megyei  tak.  és 

hitelbank  N.-Becsk. 
* Xagybecskereki  tak.  és 
előleg  pénzt. 

*  —  Lloyd-társaság 

* —  keresk.  ifjak  egylete 
* —  niagy.  olv.-kör 
* —  Casino  társaság 
*X(igi/kikindai  gynin. 
tanári  testület 
—  Casino 


*N.-Szt-Miklósiiij  Casino 

*  Pancsova  sz.  kir.  város 
*Párdányi  Casino-egylet 

*  Periasz  község 

*Szerb  Nagy-Szt.-^Iihlós 

község 
*Török-Becsei  tak.-pénzt. 
* —  társaskör 

*  Zsombolyi  tak.-pén:t. 

*  Casino-egylet  Zoniboly  t 
Casino  Torontál 


*Andoházy  Pál  Árpád 
Baán  Árpád  dr. 
Dessewtj'y  Aui-él 
Donáth  Manó 
Ferényi  Antal 
Gratzel  Andor 
Hajdú  József 
Hauptmann  Kálmán 
KJiade  Géza 
Langc  Kálmán  dr. 


Trencsén  megye. 

Langer  Jenő 
Mcdnyánszky  László 
Póka  Kálmán 
Vdvardy  Gyula 
Vietoris  János 
Zsigárdy  Aladár 

*  Trencsén  megye 
*yiemzeti  kör  Baán 

*  Olvasó  kör  Kagy-Bittse    l^asutasok    olvasó    köre 
*Trencsén  sz.  hir.  város  Zsolna 


*Trencséni  gymn.    ifjak 

könyvt. 
*■ —  7/1.  k.  13.  honvéd  gy. 

ezr.  tisztikara 
*^  társaskör 
*Fiirdöi  könyvt.  és  olvasó 

kör  Trencsén-TepUcz 
*  Casino  Zay  ügrocz 


Kafenda  Frigyes 


Turócz  megye. 
*AU.  köz.  keresk.  isk.  ifj.  önk.  köre  T.-Szt.-Márton 


*Dániel  Gábor  id. 

Hoffmann  Sándor 

Jakab  Gyula 

Jórcnd  József 
*Lantzky  Sándor 

Lukácsfy  Elek 
* Stankovánszky  Mária 


Udvarhely  megye. 

Szentkirályi  Árpád  *  Székely-Udvarhelyi     r. 

^  Udvarhelyi  unit.  egyház        ' kath.  fögymn. 

ker.  Dávid   Ferencz  *Székely-Udvarhelyi  oi". 

könyvt.  Homok-Szt.-  kir.  föreálisk. 

Márton  *Udvarhely  m.  íak.-pénzt. 

* Székelykereszturi    unit.  * —  Casino 

gymn.  —  m.  kir.  Agyagiparisk. 


*Aczél  László 

*Csics  Imre 
Kaminszky  Mihály 
Szentpály  Miklós 


Ugocsa  megye. 

Szintay  János 
Vajda  Gáborné 
Wolfmayer  Viktor 


*  Ugocsa  megye 
*Halmii  olv.  egylet 
*Tisza-ÜJlaki  tak.-pénzt. 


TJng  megye. 


Balajtliy  Jolán 
*Firczák  Gyula 

Garai  Ignáczné 

Goldner  Fülöp 

Győröcskey  Jxtvánné 

Kaminszhy  Bertalan 

Kardos  Emil 

Kende  István 
*K€nde  Péter  kölesei 


Knlin  Aurél 
Kusnyiry  Gyuldné 
Ijehoczky  Béla 
Páll  Albert 
Pallósy  Vincze 
Róth  Hermán 
Schulmann  Ignácz 
Takács  Miklós 
Zuhay  Béla 


*Vngvár  r.  t.  város 

*  Ungvári  székes  káptalan 

* —   fögymnásiumi    önk. 

<iDaykakör* 
* —  társaskör 
*L'ng  megye  értelmisége 
között  eszlözölt gyűj- 
tés Ungvár 


*Almássy  Ede 
Banczy  Sándor  dr. 
Bárdossy  József 
Berke  Béla 
Bertha  György 
Buzinkay  Mihály 

*Éhen  Gyula 
Fmust  Gézáné 
Fejérváry  Jenő 
Feleky  Ferencz 
Gotthárdt  Jenő 
Gömbös  EUonora 
Illés  Antal 
niés  István 
Kaiser  Fajos 
Kiss  Alador 
Koller  Ödön 


Vas  megye. 

Ltgálh  testiérek 
Leszner  József 
Lukács  Gábor  dr. 
Magassy  Sándor 
Marothy  Győző 
Milán  Gyula 
Molnár  Kálmán 
Műszer  Károlyné 
Nagy  Antal 
Propper  Sándor 
Radó  Gyula  dr. 
Rusa  Lázár 
Schönhofer  Gusztáv 
Steierlein  Gábor 
Széli  Ödön 
Toldi  Szabó  László 
Váraiig  i  Elemér 


Vcrlán  Csnha 
*Walther  Gyula 
Wechtich  Gizella 

*  Vas  megye  2  pld. 
*Körmend  város 

* —  tak.-pénzt. 
* —  ifj.  kör 
" —  Casino 
*Kőszegi  tak.-pénzt. 

*  Szombathely  r.  t.  város 
*Szombathely  premontrei 

főgymn. 
* —  tak.-pénzt 
* —  keresk.  ifjak  önképző 

és  betegsegélyző  egyl, 
* —  Vasmegyei    Casino 

egyl. 


Barcza  Gyula 

Beji'k  Vi'mos 

Bélák  István 

Cseresnyés  József  dr. 

Csitzár  Gyula 

Faa  Imre 
*kövesgy.  Freistádler  J.  l. 

Fülöp  Antal 

Gyurkorich  József 

Ho  ff' János 

Horváth  Gyula 

Horváth  Zoltán 
*Ihász  Lajos 

Kányái  József 


Veszprém  megye. 

Karcsay  István 
Keresztes  Ferencz  dr. 
Knopp  Árpád 
Kit  Tivadar 
Lázár  Antal 
Monspart  Andor 
*Puzdor  Gyula 
Rá  ez  Gyula 
Révai  Gyula  dr. 
Seefranz  József 
Szikora  Béla 
Szűcs  Albert 
Szusz  Rafael 
Szüts  Ákos 


JAk»i :  A  jDhileniD  története. 


Vég  Izidor 

*  Veszprém  megye 
*Lovász-Patonai  olv.-kör 
*Pápa  r.  t.  város 

*  Pápai  tak.-pénzt. 

* —  ev.  ref.  főiskola  ifj. 
* —  Dunántúli  ev.  e.  k. 

*  Várpalotai  tak.  pénzt. 
* —  társaskör 

*  Veszprém  sz.  kir.  város 

*  Veszprémi  kápt.  könyvi . 
* —  tak.-pénzt. 

* —  nemzeti  Casino 
^Apátsági  könyvi.  Zircz 


122G 


Bachrach  Lnjos 

Baranyai  Béláné 

Batthyány  Tamás  gr. 

Biró  Mária 
*Csigó  Pál 

Csizmadia  András 

Deák  Jenő  dr. 
*Eperjessy  Gábor 
*Feledi  Miksa 
*Gidtviann  Vilmos  gelsei 

Hajós  Izsó 

Uertelendy  Ferencz 

Jámbor  Márton  dr. 


Zala,  megye. 

Juhász  József 
*Karezag  István 

Kreiszler  József  dr. 

Langer  Hugó 

Nagy  Zoltán 

Schicarz  Soma  ifj. 

Skíibics  Károly 

Skublics  Imre 

Stampay  Sándor 

Szabó  Döme 

Szmodiss  Viktor 
*Ujlaky,  Hirschler  és  fia 
Visla  Vilmos 


*Zala  megye 

*  Keszthely  község 

^Keszthelyi     premontrei 

főgymn. 
* —  tak.-pénzt. 
^Nagy-Kanizsa  r.  t.  város 
*Nagykanizsai    t.-pénzt. 
*^  m.  kir.  20.  Itonr.  gy 

ezr.  tiszti  könyvt, 
*—  izr.  nőegylet 
* —  Casino 
*Tapolczai  Casino 
* Zala-Egerszegi  ker.  kör 


*Ballagi  Géza 
Buday  Ákos 
Constantin  Ottó 

^Czibur  Bertala  n 
Czigámji  Béla 
Dauscher  Miklós 
Dienes  Gyida 
Dókiis  Gyula 

*Fjlek  Imre  dr. 
Erényi  Manó  dr. 
Farkas  Dezső 
Galambos  János 
Gay  János 
Goldblatt  Mór 
Grósz  Jenő 
Hatvány  Antal 
Horváth  Hmjőné 
Joós  János 


Zemplén  megye. 

^Kazinczy  Arthur 
*Keglevich  Gábor  gr. 

Klein  Artúr 

Kunicz  János 

Lehoczky  István 

Markovics  János 

Motolay  Béla 

Meczner  Ferencz 

Moskovits  Errin  dr. 

Ölhey  János 

Palasovszky  Sándor 

Palányi  Gyula 
*Rácz  Kálmán  dr. 
*  Rónay  Albert 

Rosenberg  Bernát  dr. 
*Stepán  Gábor 

Szántó  Mihály 

Szűk  Ödön 


Theisz  Géza 

Thuránszky  László 

Veress  Károly 
*  Vitányi  Berta' an 

Widder  Márk  dr. 

Wohl  Áron 
^Zemplén  megye  3  pld. 
*Gálszécsi  Casino 
*Homonnai  Casino-egyl. 
^Sárospataki  ev.  ref.  fő- 
iskola 
* —  népbank  mint  szövet- 
kezet 
*S.-A.-üjhely  r.  t.  város 
*S.-A.-Ujhelyi  t.-pénztár 

—  Gyártelepi  dal,  zene 
és  önképző  kör 

Varannói  tak.-pénzt. 


Bálint  László 
Bothár  Sámuel  dr. 
Endes  Antal 
Forgács  János 
Frank  Dániel 
Graber  Károly  dr. 
Hiipka  Lajos  dr. 
Markstein  Mór 


Zólyom  megye. 

Martinovits  István 

Mészáros  Béla 

Pajer  István 
*Radvá7iszky  György  dr. 

Reisz  Bertalan 

Ungvári  Miklós 

Wahlner  Aladár 
*Zólyom  megye 


*Beszterczcbánya  sz.  kir, 

város 
*Beszterczebányai  tak.-p, 
*Brez7tóbánya  sz.  kir.  v. 

*  Zólyom  sz.  kir.  város 

*  Zólyom-Brezó-Kis.- 

Garami  vasgyári  olv, 
és  társaskör 


227 


Bóna  Géza 
*Coros!íacz  Franccscó 

Csiiry  József 

Dunay  László 

Heffyi  Jenő 

Kain  Albert 
*Oíisoinack  Luigi 
*Rudán  Carló 


Bnsztit<  Ggörgy 
* Brankovich  György 

Havas  József 
* Hirscliler  Arnold 

Kuhányi  Gyula 


Fiume. 

*Steinacker  Arthur 
*  Fiume  sz.  k,  város 

Tengerészeti    akadémia 
*Cassa    Communale    Di 
Rispargnio 


*m.  kir.  állami  fő- 
gymnasiumi  tan. 
könyvt. 

'm,   k.   áll.    keresk.    ak. 
tanuló  ifj. 


*  Fiumei  m.   kir.  áll.fö-    Ali.  el.  fiúiskola  tantest, 
gymn.  ifj.  könyvt.       *Keresk.    és  iparkamara 
Pénzügyőri    szemlészek 
olv.  köre 


Horvát-Slavonország. 


Kundrát  Emil 
Lövi  Mór 
Márton  Nándor 
Puskás  Elemér 
Schilhan  László 


Sommer  Lipót 
Szende  Dávid 
Szombathelyi  János 
Trapich  Károly 
Vuchetich  Sándor 


Altt'vburger  Guido 
^Chotek  Rezső  gr. 

Delej  Imre 

FÁbisch  Dezső 

Emey  Jenő 
*  Eszterhrízy  Miklós  hg. 
*Franck  Henrik  fiai 

Fucskó  József 

Geyer  Emil 

Hó  mos  Béla 

Haupt  Ödön 

Jurahin  László 
*Kállay  Benjámin 


Ausztria. 

*Kálnoky  Gusztáv  gr. 
2  pld. 

*  Fülöp  Szász  Kobiirg 

gothai  herczeg 

*  Lujza  Szász  Koburg 

gothai  herczegné 

Kun  fi.  József  Jenő 
*Mérey  Sándor 

Morgeristern  Gusztáv  dr. 

Norman  H.  gr. 

PiHsrh  Félix 
*Schmidt  Ádám    Vilmos 
*Schnitzer  Ignácz 


*ScMnborn  Buchheim  K. 

gróf 
*Schönerer  Álexandrine 

és  Jaiiner  Ferencz 
*Strausz  Johann 

Szegő  Kálmán  dr. 
*üllmann  Lajos  erényi 
Weszelovszky  Béla  dr. 
*Bécsi  cs.  és  kir.    hadi 

tengerészet 
^ —  Theresianum 
* —  magy.  kir.  testőrség 


^Back  Hermann 
*Rajeczi  Burján  István 
*Desseirffy  Tamás 
Fischer  József 
*Jármay  Gusztáv  ifj. 
*Jas]tovich  J.  J. 
* Korizmics  Antal 
*Menrling  Ijeopoldine 


Más  külállamok. 

*Munkácsy  Mihály 
*Okolicsányi  A. 

Razovich  J. 
*Szathmáry  Király  Do- 
mokos 
*Szögyény-Marich  L.  ifj. 
*Tiur  István 
*  Velics  Lajos  lászlófalvi 


^Zsigmnndy  Pál 

*  Berlini  magyar  egyes. 

*  Bukaresti  magyar  társ. 
*Hungarian   Association 

London 

*  Kölcsönös    seg.   magyar 

egylet  Paris 


15* 


Az  előfizetők  statisztikája. 

1.  Megye  szerint.  —  9.  Alkisok  szerint. 


1.  Megye  szerint : 


5. 

C. 

7. 

8. 

0. 
10. 
11. 
12. 
13. 
14. 
1.5. 
IG. 
17. 
IS. 
19. 
20. 
21. 
22. 
23. 
24. 
iő. 
26. 
27. 

28. 


Abauj-Torna  megye ._.  73 

Alsó-Fehér  megye.„  34 

Arad  megye _ 9.5 

Árva  megye     _„     _  7 

Bács-Bodrog  megye...  144 

Baranya  megye     ...  51 

Bars  megye  —     _ 21 

Békés  megye  .._    ....  87 

Bereg  megye       21 

P)esztercze-Naszód   m.  11 

Bihar  megye       95 

Borsod  megye._     ...  87 

Brassó  megye     ._.     .  14 

Csanád  megye 23 

Csongrád  megye._.     __  136 

Csik  megye     _  15 

Esztergom  megye     _  15 

Fejér  megye    _  57 

Fogaras  megye  ....     „.  10 

Gömör  megye._.     _,  41 

Győr  megye „.  23 

Hajdú  megye  ~.  ....  126 

Háromszék  megye  ._.  33 

Heves  megye  ....  _  52 

Hont  megye ....  „ 22 

Hunyad  megye      ....  31 
Jász  -  Nagy  -  Kun-Szol- 
nok megye    _..     „..    _.  104 
Kis-Küküllő   megj-e  11 
Átvitel  1439 


29. 
30. 
3Í. 
32. 
33. 
34. 
35. 
36. 
.37. 
38. 
39. 

40. 
41. 
42. 
43. 
44. 
45. 
46. 
47. 
48. 
49. 
50. 
51. 


.54. 
55. 


Átliozat 
Komárom  megj-e      ._ 

Kolozs  megye 

Krassó-Szörény  megye 

Liptó  megye_     __     

Mármaros  megye  __ 
Maros-Torda  megye  — 
kioson  megye  „.     „ 
Nagy-Küküllő    megye 

Nógrád  megye    __ 

Xyitra  megye 

Pest-Pilis-Solt-Kis-Knn 
megye     .___„_ 
Pozsony  megye 
Sáros  megye.-     ....     .... 

Somogy  megye      ™ 
Sopron  megye     _     _. 
Szabolcs  megye     _ 
Szatmár  megye  ....     „. 

Szeben  megye.-.     _. 
Szepes  megye      ._     _ 

Szilágy  megye 

Szolnok-Doboka  m.  ._ 
Temes  megye .-     „ 
Tolna  megye_     ....     _. 
Torda-Aranyos  m.... 

Torontál  megye _ 

Trencsén  megye     ... 

Turócz  megye     

ÁtviteT 


1439 

39 

'  72 

31 

7 
34 
21 
11 

5 
39 
63 

1.559 
42 
18 
47 
33 
67 

125 
8 
31 
30 
19 
78 
43 
19 

100 

26 

2 


4017 


230 


Áthozat  4017 


Áthozat  4193 


56.  udvarhely  megye 

57.  Ugocsa  megye„ 

58.  üng  megye  ._    — 

59.  Vas  megye      ™ 

60.  Veszprém  megye 

61.  Zala  megye 


15 
10 
23 
49 
42 
37 


Átvitel  4193 


62.  Zemplén  megye  ._    .... 

63.  Zólyom  megye       ._ 
Fiume     ..-     —    _      - 
Horvát-Szlavonország 

Ausztria ._.    .- 

Más  külállamok    _.. 

Összesen 


53 
21 
18 
12 
33 
21 


435* 


2.  Állások  szerint: 


1.  Uralkodóház  .„    __    ._ 

9 

Áthozat 

1792 

2.  Miniszterek      .„.    _- 

14 

22. 

Földbirtokosok 

246 

3.  Főrendek       

79 

23. 

Kereskedők 

216 

4.  Diplomaták 

12 

24. 

Gyárosok _.    ..- 

23 

5.  Miniszteri  tanácsosok 

12 

25. 

Iparosok™     .._     

85 

6.  Főpapok....     „ 

23 

26. 

Magánosok       ....     .... 

338 

7.  Főispánok  .„     _     .... 

8 

27. 

Magánhivatalnokok 

3S0 

8.  Egyetemi  tanárok     .... 

18 

28. 

Hölgyek     ~. 

213 

9.  Országgy.    képviselők 

43 

29. 

Minisztériumok  és  ál- 

10. Birák  és  bírósági  tiszt- 

lami hivatalok    ._.     ._, 

112 

viselők    ._.     ._.     .- 

103 

30. 

Megyék      _ 

104 

11.  Állami     hivatalnokok 

250 

31. 

Városok,  községek    ._. 

112 

12.  Közjegyzők  ._ 

31 

32. 

Pénzintézetek,     bizto- 

13. Ügyvédek  „.     _    ._. 

240 

sító  intézetek      ....     _ 

112 

14.  Orvosok _    — 

200 

33. 

Ipari  részvénytársasá- 

15. Mérnökök  és  építészek 

142 

. 

gok   ~     ...     ™ 

26 

16.  Művészek  és  hirlapirók 

49 

34. 

Gymnasiumok....    ._ 

56 

17.  Tanfelügyelők,  iskolai 

35. 

Reáliskolák  ._ _ 

12 

igazgatók,  tanárok  és 

36. 

Polg.  és  kereskedelmi 

tanitók    „..     ....     .._     _. 

99 

iskolák    ._.     „ 

26 

Í8.  Gyógyszerészek     .... 

92 

37. 

Önképző    egyesületek 

39 

19.  Megyei,    törvényszéki 

38. 

Katonai  személyek  és 

és   városi  tisztviselők 

274 

hivatalok       __     

121 

20.  Pénzintézeti  igazgatók 

38 

39, 

.  Kaszinók   ....     ...     ._ 

240 

21.  Egyházi  személyek  _ 

56 

40 

.  Különféle      _    _.    .- 

101 

Átvitel 

1792 

Összesen  4354 

UTOSZO 

ÖSSZES  KÖLTŐI  IVfÜYEITVI  GYÜJTEMÉXYÉHEZ. 

Hálát  adok  az  én  jóságos  Istenemnek,  hogy  összes  költői 
műveimnek  kiadásában  megsegitett ! 

Olyan  feladat  volt  ez,  melyet  magán  a  szerzőn  kívül 
senki  meg  nem  oldhat. 

Eletem  bevégezte  után  az  a  barátom,  a  ki  müveimnek 
sajtó  alá  rendezését  elvállalta  lesz,  nem  tehetett  volna 
mást,  minthog}'  mindazt,  a  mi  tőlem  nyomtatásban,  vagv 
még  kiadatlan  kéziratban  fenmaradt,  szakszerint  osz- 
tályozva,   sorba    állítsa  s  úgy   bocsássa  a  közönség  elé. 

Egyedül  nekem  volt  jogom  hozzá,  Ítéletet  tartani  saját 
müveim  fölött. 

Hosszú  életpályám  alatt  nemcsak  költő  voltam,  hanem 
politikus  is,  és  mint  ilyen,  hírlapíró,  élczlapszerkesztö, 
adomázó,  képviselőjelölt,  törvényhozási  szónok:  azonkívül 
történet-,  táj-  és  népisme-iró,  sőt  még  kertész  is.  Szellemi 
termékeim,  mint  vezérczikkek,  országgyűlési  beszédek, 
programmok,  polémiák,  politikai  szatírák,  pamfletek, 
életrajzok  (komolyak  és  tréfásak)  még  egy  roppant  tömeget 
képeznek :  azokhoz  janiinak  az  emlékbeszédek,  nyilvános 
felköszöntők,  közczélú  adakozásra  felhívások,  előszavak 
idegen  munkákhoz,  a  mik  elszórva  mind  megtalálhatók  a 


232 

napi  sajtó  hasábjain.  Mindezek  a  szellemi  munkás  édes 

gyermekei ;  de  nem  a  költőé. 

De  még  magukban  a  költői  művekben  is  válogatnom 
kellett.  Nekem  szabad  volt  ez.  Kívülem  senkinek.  Meg- 
ítélni, mit  tartok  méltónak  arra,  hogy  ezen  gyűjteményben 
helyet  foglaljon,  vagy  nem  tartok  időszerűnek,  hogy  újból 
közönség  elé  kerüljön.  Kötetet  "tesznek  ki  a  48 — 49-iki 
naplóm  ivei,  melyek  hajdan  elkoboztattak,  s  melyeket 
újból  megirni  nem  kivánok.  Mellőztem  az  Életképekben, 
Délibábban,  Honban,  Nemzetben,  Pesti  Hírlapban,  Magyar 
Hírlapban,  a  Kakas  Márton  tolltarajában,  a  Nagy  tükör- 
ben megjelent  napi  érdekű  czikkeimet.  A  Magyar  Nemzet 
Történetét,  s  az  Osztrák  Magyar  Monarchiába  irt  czik- 
keimet szerződések  tartották  vissza.  A  Benyovszky  czímü 
regényt,  mint  kölcsönzött  tárgyút,  nem  számítottam  saját 
alkotásaim  közé.  A  ((Negyven  év  víszhangját»  sem  vettem 
föl,  mint  a  melynek  egyes  aforizmái  szétszórva  úgyis  fel- 
találhatók összes  műveimben.  Ellenben  az  eddig  megjelen- 
tekhez még  egy  kötet  új  regényt  írtam,  mint  régen 
megígért  befejezését  egy  korábbi  regényemnek. 

Csak  ityen  megválogatás  mellett  voltam  képes  költői 
munkálataimat  a  tisztelt  közönségnek  megígért  kétezer 
iybe  beszorítani,  ezt  is  csak  ugy,  hogy  kiadóimmal 
egyetértve  az  előmíntában  bemutatott  nyomtatott  lapoka !; 
két  sorral  megszaporítottuk,  a  mi  végül  teljes  öt  kötetnyi 
többletet  tesz  ki. 

Most  már  be  van  fejezve  ez  a  munka.  Öt  év  alatt 
elkészült.  Az  utolsó  tíz  kötettel  bezáródik. 

,  Hogy  e  feladat  akadálytalanul  sikerült,  azért  hálás 
köszönetet  kell  kifejeznem  első  sorban  tisztelt  kiadóimnak, 
kik  barátságos    egyességgel   ezt   lehetővé  tették,   azután 


233 

a  nyomdai  feladatot  pontosan  és  kitűnően  teljesítő  könyv- 
nyomda intézetnek ;  a  mű  elterjesztésével  foglalkozó  kiadó 
czégnek  s  azzal  együtt  a  hazai  könyvárusoknak,  és  az  én 
kedves  pályatársaimnak,  a  hirlapiróknak. 

De  a  ki  előtt  legmélyebb  hazafiúi  hódolattal  hajtom 
meg  fejemet,  az  az  én  uram  és  fentartóm,  a  dicsőséges 
magyar  nemzet.  Soha  még  egy  nemzet  munkása  úgy  meg- 
jutalmazva nem  volt,  mint  én  a  magyar  olvasó  közönség 
által. 

A  mit  ötven  éves  működésem  felejthetetlen  forduló 
napján  e  mű  megkezdésekor  mondtam :  csak  azt  ismétel- 
hetem most  az  ötvenötödik  év  végén,  e  munka  befeje- 
zésekor: « eddig  azt  hittem,  hogy  egy  kis  nemzetnek  az 
írója  vagyok:  most  megtudtam,  hogy  eg}-  nagy  nem- 
zet szolgája  voltam.  Éljen,  viruljon,  legyen  dicső,  boldog 
és  szabad  az  én  imádott  hazám  és  nemzetem*. 

Budapesten,  1898-ban. 

Dr,  Jókai  Mór. 


A  KIADOK  UTÓSZAVA. 

Egy  kötelességet  vállaltunk  magunkra  •■  a  Jókai  összes 
munkáinak  egy  nemzeti  kiadásban  való  összegyűjtését  és 
közreadását.  A  koszorús  regényíró  bizalma,  a  Jókai-jubi- 
leum mélyen  tisztelt  intézőinek  megbizása  juttatott  ben- 
nünket ehhez  a  feladathoz,  a  melynél  különb  soha,  semmi 
magyar  könyvkiadót  nem  lelkesített  még.  Boldogok  va- 
gyunk, hogy  a  czél  nagyszemségét  a  mi  munka-készsé- 
günk szolgálta,  hogy  a  gyűjtés  és  rendezés,  de  különösen 
az  olvasó  közönség  fölkeresésében  nekünk  bizonyára  nem 
könnyű,  de  páratlan  sikerű  munkánk  akadt.  Az  érdemet 
e  sikerért  még  sem  vállaljuk,  hanem  áthárítjuk  azokra,  a 
kiket  első  sorban  illet:  a  Jókai-jubileum  rendezőire,  a 
magyar  írókra,  a  kik  újságjaikban  tüzelték  és  ébren  tar- 
tották a  közönség  érdeklődését,  kiadó  és  könyvkereskedő 
kartársainkra,  a  kik  a  legnagyobb  lelkesedéssel  és  hűség- 
gel szolgálták  a  nemzeti  kiadás  egész  ügyét.  Mindeme 
hatalmas  tényezők  egységes  és  állandó  segítsége  nélkül 
még  hosszú  ideig  csak  egy  gyönyörű  idea  maradt  volna 
a  Jókai  összes  műveinek  kiadása,  melyet  az  alulírott 
kiadók  már  másfél  évtizede  melengettek,  a  míg  átad- 
hatták az  illetékes,  az  erős  és  áldásos  kezekbe. 


23G 

Az  a  hiíiink,  hogy  sem  az  irodalom,  sem  az  olvasó  nem 
veszi  tolakodásnak,  ha  a  könyvkiadó  alázatos  tisztelet- 
tel —  tanúság  okáért  és  az  irodalomtörténet  kedvéért,  — 
megjegyzi  hogy:  a  Jókai  nemzeti  kiadása  az  első  nagy- 
szabású szépirodalmi  siker  Magyarországon,  a  legnagyobb 
nemzetek  irodalmához  méltó  és  azokhoz  is  mérhető.  Gon- 
dolkodás tárgya  maradhat  még  mindig,  hogy  mily  arányo- 
kat öltött  volna  az  eredmény,  ha  Jókai  a  külföld  valamely 
nagy  nemzetéé,  de  ezt  szerencsére  elképzelni  is  nehéz, 
példa  sincs  rá,  hogy  iró  és  olvasó  oly  lángoló  hűséggel  és 
állandó  szenvedélylyel  maradjanak  meg  egymás  mellett, 
mint  a  hogy  megmaradt  és  egymással  összeforrott  Jókai 
és  a  magj^ar  olvasó  közönség. 

Csak  ennek  a  világirodalomban  páratlan  együttérzés- 
nek és  kölcsönhatásnak  köszönhető,  hogy  magyar  nyel- 
ven meg  volt  indítható  és  be  is  fejeztetett  ez  a  szokat- 
ianúl  nagyszabású  gyűjteményes  kiadás,  a  milyen  még  a 
legműveltebb  és  legnagyobb  nemzetek  irodalmában  sem 
található. 

A  bizalom,  mely  ránk  ruházta  az  e  mű  létesítésével 
járó  soknemű  teendőt,  magának  a  gyönyörű  eszmének 
gondozását  és  keresztülvitelét,  kötelességünkké  tette,  hogy 
az  annak  idején  kibocsátott  programm  szabatos  betartásá- 
ról minden  tekintetben  gondoskodjunk. 

És  most  a  mikor  beszámolunk  a  ránk  bizott  vállalat 
viteléről:  megnyugvással  és  megelégedéssel  konstatáljuk, 
hogy  a  megállapított  terv  és  az  ismert  programm  minden 
irányban  lelkiismeretesen  betartatott,  hogy  az  öt  évi  idő- 
tartamra beosztott  közrebocsátás  a  most  megjelent  tizedik- 
sorozattal a  kitűzött  időn  belül  befejeztetett  •  és  hogy  a 
megigcrt  100  köteten  belül  a  megígért  200Ö  ívnél  jóval 


237 

többet  adtunk  az  előfizetőknek,  mint  a  mennyit  annak 
idején  az  előrajz  igért. 

Attól  tartva,  hogy  az  óriási  anyag  100  kötetbe  mégsem 
fog  beleférni  és  azt  óhajtva,  hogy  Jókainak  még  ama 
művei  is  belekerülhessenek  az  összkiadásba,  melyeket  a 
kiadás  közrebocsátásának  öt  esztendeje  alatt  ir,  —  mind- 
jáii;  az  első  kötettől  kezdve  oldalonkiut  két  sorral  több 
Bzöveget  adtunk,  mint  a  mennyi  az  előzetes  számításoknál 
kalkulusba  volt  véve.  Ez  a  két  sornj'i  többlet  az  egész 
műnél  2000  oldal,  illetve  125  iv. 

Hogy  ezen  óriási  ivmennyiség  ily  aránylag  rövid  idő 
alatt  elkészülhessen,  a  nyomdai  előállítással  megbízott 
műintézetnek  is  rendkívüli  munkát  kellett  végeznie.  Elsőb- 
ben is  új  betüöntögépeket  kellett  felállítania,  hogy  a 
nyomda  rendelkezhessék  azzal  a  hatalmas  betüanyaggal, 
melyre  szakadatlanul  szükség  volt,  mivel  az  egész  kiadást 
mindvégig  teljesen  uj  betüanyagból  szedték.  Az  eg}'szer 
felhasznált  betű  e  munka  további  szedéséhez  soha  sem 
használtatott  fel  többé,  hanem  minden  uj  iv  mindig  éles 
és  szabatos  metszésű  uj  betűvel  készült,  A  technikai  elő- 
állítás lelkiismeretes  gondozásáért  szabadjon  ezúttal  kü- 
lönös köszönetünket  és  elismerésünket  kifejeznünk  a 
Franklin-  Társulat  ügybuzgó  vezetőségének. 

Ez  előkelő  hazai  könyvkiadóvállalat  különben  is  elé- 
vülhetlen  érdemeket  szerzett  magának  a  Jókai  összes 
müveinek  létesítése  körül,  midőn  mint  e  művek  egy 
tekintélyes  részének  tulajdonosa,  kiadói  jogairól  a  nem- 
zeti kiadás  megteremtése  kedveért  ideiglenesen  lemondott 
és  evvel  atöbbi  kiadóknak  példát  adott  hasonló  eljárásra. 
Kedves  kötelességünknek  tartjuk  ez  alkalommal  ezeknek 
a  kiadóknak,  nexezeteaen  SLzAthenacum  igazgatóságának. 


238 

Pfeifer  István  urnák,  Ráth  Mór  urnák  köszönetünket  ki- 
fejezni ügybuzgó  támogatásukért,  mely  nélkül  a  nemzeti 
kiadás  a  maga  teljességében  sohasem  jöhetett  volna  létre. 

Ugyancsak  köszönetünket  kell  kifejeznünk  ez  alkalom- 
mal a  Belvárosi  Takarékpénztár  részvénytársaság  igaz- 
gatójának, Székely  Ferencz  úrnak,  ki,  mélyen  áthatva  az 
eszme  fenkölt  voltától,  azt  lelkesedéssel  karolta  fel  és 
ügyszeretettel  és  kiváló  buzgósággal  végezte  a  nagy  feladat- 
nak azt  a  részét,  melylyel  a  bizottság  bizalma  őt,  illetve 
intézetét  megbízta. 

Legkedvesebb  kötelességünk  azonban  ezúttal  mélyen 
érzett  hálánkat  kifejezni  báró  Eötvös  Loránd,  a  Jókai- 
jubileumi bizottság  elnökének,  ki  lelkesedésének  egész 
hevével,  egyéniségének  egész  súlyával  oda  törekedett,  hogy 
a  nemzet  legnagyobb  költőjének  ötven  éves  évfordulója  ne 
csak  múló  ünnepség  legyen,  hanem  egy  korszakos  iro- 
dalmi momentum  kiinduló  pontja  és  első  volt,  ki  ilyenül 
a  költő  összes  műveinek  egyöntetű  kiadását  ismerte  föl. 
A  nagy  nehézségek  közepette,  melyekkel  az  irodalmi  vál- 
lalkozás létesítése  járt,  az  ö  buzdító  szava,  lelkes  készsége 
és  az  ügy  iránti  ideális  buzgósága  volt  legfőbb  támaszunk. 
Csak  mi  tudjuk  azt,  hogy  nélküle  ez  a  nagy  emlélimü 
sohasem  létesülhetett  volna,  csak  mi  tudjuk  azt,  hogy  az 
ö  czéltudatos  és  tapintatos  vezetése  nélkül  az  eszme,  mint 
annyi  más,  már  a  tervezés  stádiumában  elbukott  volna 
és  csak  mi  tudjuk  mélyen  fájlalni  azt,  hog}'  szavakban 
méltón  ki  nem  fejezhetjük  iránta  érzett  elévülhetetlen 
hálánkat. 

És  most  a  magunk  részéről  e  nagy  nemzeti  vállalat- 
nak zárókövét  azzal  a  felemelő  tudattal  teszszük  le, 
hogy  e  munka  körül  mindenki  megtette  kötelességét  azzal 


239 

a  lelkpsprlí^copi.  ríielylyel  a  Jókai  Mór  iránti  rajongó  lelke- 
sedés megihlette. 

Még  csak  arról  a  részéről  kell  beszámolnunk  a  nagy 
nyilvánosság  előtt,  e  czéljaiban  és  eszközeiben  is  külön- 
leges nemzeti  kiadásnak,  mely  a  költő  tiszteletdiját  illeti. 

E  nagy  mü  tiszteletdiját  a  magyar  nemzet  adta  és  így 
joga  van  hozzá,  hogy  e  kötetben,  mely  beszámoló  az  egész 
nemzeti  kiadásról,  megkeresse  a  beszámolót  a  tiszteletdíj 
ügyéről  is. 

A  százezer  forintos  nemzeti  tiszteletdíj,  valamint  egyálta- 
lában az  összes  előfizetési  pénzek  kezelésével  a  jubileumi 
bizottság  annak  idején  a  Belvárosi  Takarékpénztár  rész- 
vénytársaságot bizta  meg.  Midőn  a  jubileum  lezajlott  és 
a  bizottság  áldásos  működését  bevégezte,  egy  három  tag- 
ból álló  kuratoriumot  választott  oly  czélból,  hogy  a  kiadás 
befej eztéig  és  teljes  lebonyolításáig  úgy  a  fentnevezett 
pénzintézetet,  valamint  a  közrebocsátással  megbízott  kiadó 
czéget  elvállalt  kötelezettségei  pontos  teljesítése  dolgában 
ellenőrizze. 

E  háromtagú  bizottságba  Hegedűs  Sándor,  Dr.  Falk 
Miksa  és  Brázay  Kálmán  urak  küldettek  ki.  E  bizottság 
előtt  számolt  el  félévenként  a  nevezett  pénzintézet  amaz 
összegekre  nézve,  melyek  a  kiadás  költségeinek  fedezésére 
félévenként  esedékesekké  váltak.  Maga  a  nemzeti  tisztelet- 
díj, azaz  az  egész  100,000  frt,  hála  az  aláírások  és  befize- 
tések tekintélyes  számának,  már  181)4  január  C-án  adatott 
át  Jókai  Mórnak  báró  Eötvös  Loránd  által  egy  takarék- 
pénztári folyószámla-kivonat  alakjában.  Ezen  kivonat 
tanúsította  azt,  hogy  a  bizottság  a  százezer  forintnyi  tisz- 
teletdíjat az  ünnepelt  költő  részére  a  Belvárosi  Takarék- 
pénztárban tényleg  elhelyezte  és  ezen  összeg  azóta  a  ne- 


2iO 

vezett  pénzintézetnél  Jókai  Mór  részére  gyümölcsözött  és 
az  ö  kizárólagos  rendelkezésére  állott. 

Mély  tiszteletünket  és  köszönetünket  jelentjük  min- 
denkinek, a  ki  segített  e  nagy  irodalmi  vállalatot  létre- 
hozni, és  így  mindazon  lelkes  hazafiaknak  is,  kiknek  ál- 
dozatkészsége teremtette  meg  azokat  az  eszközöket,  melyek 
6  nagy  nemzeti  vállalat  megindítását  lehetővé  tették. 

Budapesten,  1898  deczember  havában. 

A  kiadók. 


A  NEMZETT  KTADAS  TELJES  TARTALOM- 
JEGYZÉKE. 

(A  róxuai  számok  a  köU-tszámut,  az  arabs  számjelek  az  illet6  lapszámot 

jelzik.) 


Abn  József,  elb.  XI.  :{(»3 
.\chaemeni(lion,  elb.  XI.  í2.Si 
Adamante,  elb.  XTS'.  58 
.\domák    Széchenyi     Istvánról. 

XCVII.  .38 
Akhtiári  logolv  (az  I.  olb.XIX.288 
Álma,  elb.  XIX.  176 
.Umássv  Pál    meghalt.  XCVTT. 

269 
Alruodád,  rege.  XCII.  3 
Amazon  (az),  elb.  XIX.  JoT 
.\niirani,  rajz.  XXXIV.  281 
Angvabirczú    daemon  íaz),    elb. 

LXI.  1 
Apja  fia  lazI,  elb.  LXIX.  1 
Arab  tréfa.  XCIII.  83 
Aradi    hősnők    (az),   színdarab. 

XXX\TII.  373 
Arany    ember    ^azi.    színdarab. 

XL.  170 
Arany  ember  (az),  reg.  XI.V — 

LXVI 
Arany  hajam,  elb.  XII.   lö'i 
Arany  János.  XCVII.  282 
Arany  mondás   (az),  elb.   LXI. 
,  123 

Árnyképek.  XIV. 
.\rria,  elb.  XI.  293 
.Áruló   gyűrű,  elb.  XI.  255 
Asszonyt  kísér  —  Istent  kisért, 

regény.  LXXXIH 
Asztalos  családja  (az ),  elb.  XCIV'. 

156 
Átkozott  ház  (azi,  elb.  XXII.  170 
Atya  nyüai  i  az),  rege.  XCIU.  206 
Azok  a  sok  keresztek,  uti  kép. 

XCVII.  415 
Azokról  a  •Spitzlik»-ről.  XCVI. 

400 

Jókai :   \  jnbilenm  tórténcts. 


Babszemek,  elb.  XCII.  271 
Bachus-szobor  (a),  flb.LXI.  128 
Bacsó  Tamás,  elb.  XXXVI.  114 
Bajadére  íal,  elb.  XIX.  123 
Ballagí  Mór.  XCVII.  ::0I 
Bálvi'iuyos  vár,  reg.  I.X 
Bálványos  vár  a  tróimrókös  fő- 

herczegi  párnál.  XC^^.  15.5 
Bámulatusjuhász  ^a).  XCVI.  4<)7 
Barátfalvi  lévita  (a),  elb.  XCIV.  I 
Bárdy-család,  elb.  X.   100 
Baróthv  Ilona,  beszély.  XLIX..57 
Basi-bözuk  (a),  elb.  XIX.  112 
Basszista  és  szabadsághős,  elb. 

XCI.  56 
Batthyány  temet. napján.XCVJl. 

251" 
Bébe.  elb.  XI.  54 
Bécsi  börzén  (a),  utikép.  XCVII. 

416 
Bécsi  dolgok,  elb.  XCH.  .307 
Bécsi  hírlapírókról  (ai.  utikép. 

XCVII.  422 
Beczkó  felesége,  elb.  XI.  35 
Befagyott  Balaton  ía),    az  ölel- 
kező várromok,  utikép.XCVTI. 

414 
Béka  ,ai,  elb.  XCH.  110. 
Benzeráde  szerelme,  elb.  XI.  307 
Bérczy  Károly.  XCVH.  291 
Berlin,  utikép.  XCVU.  425 
Berlini   magyarok    (a),    utikép. 

XCVn.  443 
Bernát  Gáspár.  XC^TI.  272 
Bernát  Gáspár.  XCVII.  298 
Bethlen  Gábor,  egy  táncza,  tört. 

adoma.  XC^r[I.'205 
Bíró  uram  ítélete,   elb.  XI.  45.' 
Bismarcknál,  iitíkép.  XCVH.  426 

16 


?{•? 


Bizanczig  lőtt  nyíl  ía),  rege. 
XCm.  231 

Bizebán,  elb.  XII.  41 

Bizonyos  dolog  (az,  a),  elb.  LXI. 
126 

Bojár  leány    (a),  elb.  XIX.  268 

Bóka  Károly  hegedűje.  XCVII. 
330 

Bölcs  Hamlet,  elb.  XI.  77 

Bölcs  Salamon  muszka  kiadás- 
ban, rajz.  XXXIV.  316 

Bölcs  tanácsbirák  (a).XCVn.360 

Bolivár,  elb.  XII.  77 

Bolondok  grófja  (a),  színdarab. 
XXXIX.  115 

Borbogányi  Uzindur.  XCVII.  285 

Boszniai  liuszárkaland,  elb. 
LVni.  160 

Boszúatúlvilágon,  elb.XCII.183 

Brassay.  XC\T:I.  307. 

Bravallamezö  hölgyei  la),  elb. 
LXI.  21 

Brazil  Heliogabálné  asszony 
férje,  elb.  XCn.  111 

Budapesti  samaritánusok  (a), 
elb.  XCII.  342 

Bűn-e  az  enabernek  saját  fele- 
ségét megcsókolni?  elb.XCn. 
241 

Bűntárs  (a),  elb.  XXII.  135 

Burg  fehér  asszonya  (a),  XCVII. 
13 

Caldaria,  elb.  XH.  130 

Carinus,  hist.    nov.  XXX  V 11.  1 

Carrion  (olasz  dalmüvész  föl- 
lépte). XCVn.  392 

Chinchilla  herczeg,  beszély. 
XLIX.  1 

Constantin  regéje,  episod.  LXVI. 
453 

Csaba  íre,  rege.  XCm.  217 

Csalavér.  XCm.  126 

Csataképek.  X. 

Csel-csal,  elb.  XCn.  97 

Csendes  évektörténete  (a),XCVI. 
72 

Cseréljünk  vőlegényt,  elb.  XI.  30 

Csigák  regénye  (a),  reg.,  ter- 
mészetrajz, V.  szatíra,  L.  94 
Csillaglövés  (a),  rege.XCni.215. 

Csillagos  szoba,  elb.  XI.   126 

Czápa-historiák,  elb.XXXVI.247 

Czár,  a  ki  boszút  áll  (a),  rajz. 
XXXIV.  323 


Czárfiak   színdarabot  látszanak 

(a),  rajz.  XXXIV.  357 
Czigánybáró  (a),  reg.  LXXXIV.  1 
Czigányleány  ía),  elb.  költ.  ford. 

LXVI.  466 
Dagői  torony,  elb.  LVlll.  85 
Dalma,  színdarab.  XXXVni.277 
Damokosok,  reg.  tört.  LVI. 
Deák  Ferencznél.  XCVI.  274 
Deák    Ferencz    temetése    előtt. 

XCVn.  265 
Debreczeni  kastély  (a),  XXXV. 

105 
Debreczeni  krónikák,  elb.  XII.  1 
Debreczeni   lunatikus   (a),  nov. 

XXXIV^.  205 
Degré  Alajos.  XCVH.  309 
Dekameron  (100  novella)  XI — 

xin. 

De  kár  megvénülni,  reg.  XG. 
Délvirágok,  elb.  XX. 
Diplomaczia  (a),  XCVI.  342 
Dózsa       György,        színdarab. 

XXXViri.  171 
Drága  föld,  elb.  XIX.  162 
Drágakövek  (a),  nov.  XXXYII. 

111 
Egész    az   északi   pólusig,  elb. 

LIX.  1 
Eget  vívó  szerelem,  elb.  XTTI.  83 
Egy      asszonyi      hajszál,      elb. 

XXXVI.  175 
Egy    az    Isten,    reg.     XXVI — 

xxvn. 

Egy  bá],  elb.  X.  27 

Egy  beteg  ember  éjjeli  mulat- 
sága fürdőn.  XC\T[.  384 

Egy  bujdosó  naplója,  elb.  X.  201 

Egy  bukott  angyal,  elb.XXXVI.3 

Egy  család  drámája.  XC^TI.  225 

Egy  csók,  egy  szó,  elb.  XXV. 
336. 

Egy  dal  keletkezésének  törté- 
nete, elb.  LXI.  44 

Egy  ember,  a  ki  mindent  tud, 
elb.  XXXVn.  211 

Egy  ember,  a  ki  nem  akar  ko- 
ronázni. XCTn.  66 

Egy  ember,  ki  gyalog  járta  meg 
Parist.  XCVli.  47 

Egy  fiatal  lapszerkesztőhöz. 
XCVn.  338 

Egy  föltétel  alatt,  elb.  LXI.  87 

Egy  haláUtélet,  elb.  XTV.  104 


?43 


EíXj  haramia-banda  a  havason, 

elb.  XI.  131 
Egy  hírhedett  kalandor  a  tizen- 
hetedik századból,  LXV. 
Egy  hóhér,   elb.  XI.  310 
Egy   huszasos    leány    laz),  elb. 

tvni.  42 
Egy  játékos,    a    ki    nyer,    reg. 

LXX. 
Egy  komondor  naplója,  elb.  XI. 

223 
Egy    karácsonyest    a   bolondok 

házában,  elb.  XXXV.  242 
Egy  kis  félreértés,  rajz.  XXXTW 

360 
Egy  lengyel  történet,  elb.  XXY. 

81 
Egy  magyar  nábob,  reg.  IV — V. 
Egy     mag  var     költő      életéből. 

XCVI.  221 
Egy  nap  Arany  Jánosnál  XCVI. 

159 
Egy  népnevelő.  XCVXI.  25 
Egy  nevezetes    gazda   honunk- 
ban. XCVn.  28 
Egy  női  szó,  elli.  XI.  39 
Egy  szegény  asszony  története. 

elb.  XXXV.  76 
£g^  szónok,  a    ki    el    nem  áll. 

elb.  XLIX.  388 
Egy  tekintet,  elb.  XIII.  206 
Egy  titkos    drámaíró    kínszen- 
vedései. XCVn.  185 
Egy  új  színpad.  XCVH.  376 
Egy  úr  és  egy  asszonyság,  elb. 

XCn.  333 
Egy  vers  története.  XCVII.  35 
Egy  világító  sugár.  XCSTE.   10 
Egyiptusi  rózsa  (azj,  elb.  XXH. 

223 
Elgy  szerre  nagygy  á  lenni.XCVII. 

147 
Ehető    drágakő    (az),     beszély. 

LXI.  107 
Elátkozott  család   (azi,  regény. 

XXXI. 
Elesett  neje,  elb.  X.  59 
Elet   komédiásai    lazi.    regény. 

UV— LV. 
Életből  ellesve,  elb.  XXXV. 
Életemből  XCVI— XCVn. 
Életem     legszomorúbb    napjai, 

napló  töredék.  LCVI.  33 
Elizianna.  elb.  XCU.  175 


Ellenség   levele  íaz),  elli.  XIH. 

276 
Ellenséges       koponyák        lazi. 

XCVH.  149 
Első  alapkő  (azi.  XCVII.  237 
Első  az  etiquette,  elb.  XTTT   221 
Első  harangszó  Stambulban  íazi. 

XCVn.  167 
Emberek     és     kétlábú     áUatok 

(Orbis  pictust,  elb.  XVI.  169 
Emina,  elb.  XXV.  116 
Emlékbeszéd  báró  Jósika  IMíklós 
.  felett.  XLIX.  372 
En    bírói    hivatalom    (az),    elb. 

XCn.  315 
Én  druszám  (azj,  elb.  XC^TI.  224 
Én  és  a  zsidók.  XCVI.  295 
Én  galambom  nem    vált  pox-rá 
.  lazi,  elb.  Xn.  260 
Én  kortársaim  tazi.  XCVI.  165 
Én  lehettem  volna  az,  elb.  XI. 

202 
Én  színpadi  életem  (az)  XCVI. 63 
Enyim,  tied,  övé,  reg.  XLVII — 

XLVni. 
Eppur  sí  muove.  És  mégis  mozog 
.  a  föld.  regény.  XT.TTl— XLH". 
Érez  leány.  elb.  X.  38 
Erdei  dafiaz).  XCYI.  30-.t 
Érdekes  fiatal  ember  íazt,  szín- 
darab. LVin.  201 
Erdély  aranykora,  regény.  I. 
Erdélyi  képek,  elb.  XXIII. 
Erdők  leánya  lazi.  elb.  XIV.  227 
Érkövj-.  XC^T1.  284 
Észak  hónából,  elb.  XXXV. 
Ez  a  világ  sorja.  XCVT.  403 
Ez  előtt.  XCVI.  418 
Ezer  kettedik  éjszaka  (azi.  Igaz 

történet.  LXI.  137 
Ezüst  ibrik  (azi.  XCVI.  410 
Exequálhatatlan    lazt.    XCVII. 

371 
Faegvugyertya  (ai.  elb.  XCIV. 

28!) 
Falk  Miksa,  CXVU.  27b 
Falu  bolondjai  (al,  XVI.  92 
Faustína,  elb.  XI.  88 
Fecske  Bandi,  elb.  XIU.  141 
Fegyvertelen  (a),  elb.  XIX.  222 
Fehér  angyal,  elb.  X.  161 
Fehér  lap  (a)',  elb.  XXV.  230 
Fehér  rózsa,  elb.  VII. 
Fehér  >as  (a),  rege,  XCIIl.  228 

16* 


24* 


Fejedelem  buzogánya,  elb.  XII. 

144 
Fejedelem  és  Fra  Diavoló,  elb. 

LXIX.  116 
Fekete    gyémántok,    (a),    szín- 
darab, XL.  108 
Fekete    gyémántok,  reg.  XLIT. 
Fekete     sereg     (a),     tört.     elli. 

XLIX.  316 
Fekete  vér  (a),  reg.  LXXXVIl. 
Fekete  világ,  noTella,  XXXVII. 

71 
Felfordult  világ,  nov.  XXXIV.  1 
Feltámadunk,  XCVI.  60 
Fluidoni  harcz,  elb.  XI.  -50 
Fogadalmi  templomfelszentelés 

és  színházi  díszelőadás,  XCVI. 

143 
Föld  felett  és  víz  alatt,  L. 
Földön  járó  csillagok,  színdarab, 

XL.  62 
Fortunatus  Imre,  novella,  XXI. 

112 
Fránva  hadnagy  íai,  elb.  XLIX. 

2.38 
Fráter  Gvörgy,  reg.  LXXXI^ 

LXXXil. 
Fredegonda,  elb.  XXV.  194 
Fulkó  lovag.  elb.  XIII.  184 
Gauthier       Margit.      (iranczia 

dráma),  XC\T:L  398 
Gazdag     szegénvek    (a),     szín- 
darab, XXXIX.  293 
Gazdag  szegények  fa),  regény. 

LXXIX. 
Ghedimin    és    Zeneida.  episod, 

LXVI.  4.52 
Girókuti  Ferencz,    XCVn.  300 
Glóriás  hölgy  (a),  elb.  XCU.  197 
Gonosz    háznak    gonosz    vége. 

XC^T:I.  23 
Gonosz  lélek,  elb.  XXII.  91 
Görögtűz,  elb.  LXIV. 
Greguss  Ágost  XCVII.  217 
Grófi'    Sewteeth     Péter     keeth 

hitwesse,  elb.  XII.  68 
Gúnyádat,    tarisznvádat    el   ne 

hadd!  elb.  XCL'218 
Guta,  Herkó  Páter,   meg  a  kis 

borbély  (a),  XCm.  89      • 
Gyémánt-kii-álv,    elb.   XII.  277 
Gyerköcz  (a),  elb.  XIX.  148 
Gyújtogató  (a),  elb.  XII.  293 
Gvulai  Pál,  XCll.  29.5 


Ha    az     ember     híressé    'lesz. 

XCVI.  37-5 
Hachée-Fachée,    rajz,    XXXR'. 

362 
Hadak    útja,    rege,   XGIII.  233 
Hajdan,  most  és  valaha,    LXI. 

247 
Halál-íős  arcz  (aj,  elb.  XTTT  228 
Halál  után,  elb.  XIl.  19 
Hangok  a  vihar  után,  elb.  XXI. 
Hánvan     vagvunk     még.     elb. 

XCIV.  156  ■ 
Hányféle  a  becsület,  elb.  XCU. 

211 
Hargita  (a),  székely  népmonda. 

XXin.  143 
Három  a  táncz,  elb.  XII.  49 
Három  Csák  (a),  XCVH.  314 
Három  gyűrű  (a),  elb.  XIII.  233 
Három    karácsonyfa    (a),    rajz. 

XXXR^  368 
Három  királyné,  elb.  XCr\''.  272 
Három    királyok    csillaga    (a), 

LXXXVm.  207 
Három  közül  a  legszebbik,  elb. 

Xn.  301 
Három  márványfej  (a),  regény, 

LXXin. 
Három       vármegye       örököse, 

XCVn.  139 
Háromszéki  leányok,  elb.  XXIII. 

43 
Hazajáró  lélek  (a),  elb.  XVI.  190 
Házasság    éhségből,  elb.  XCII. 

247 
Házasságok   desperátióból,  elb. 

XXn.  21. 
Hazatért  (a),  elb.  LVIH.  12.5 
Hej  mikor  naég  mi  zöldek  vol- 
tunk I  elb.  XCn.  160 
Hétköznapok,  regény,  VITT. 
Hét  nemes  (a),    elb.' XCH.  322 
Hinni  és  nem  hinni,  XCVII.  51 
Hittagadó  (a),  elb.  XXV.  277 
Hoch  !    hoch !    dreimal    hoch  I 

elb.  XCL  203 
Hochbreitensteini  uralkodó  her- 

czeg,  elb.  LXI.  71 
Hogyan  fogy  el  magától  a  porzó  ? 

vagy   Az    új    török    kölcsön, 

XCVI.  392 
Hogy  becsülik  meg  a  poétákat 

Oroszországban, rajz,  XX  Xr\'. 

:',os 


245 


Hogy  kezdik  és  hogvan  végzik. 

rajz,  XXXIY.  375 
Hogv  lett  Miklós  öcsémből  sza- 
kács, elb.  LXI.  81 
Hoc^y  nverik  meg  a  nőket.  elb. 

Xil.  223 
Hold,  elb.  XI.  96 
Hol  leszünk  két  év  múlva  ?  vagy 
Három  excollega  Szibériában, 
elb.  XLIX.  356 
Hol  van  Sas  Pál  ?  elb.  LXT.  130 
Holtak  harcza,  rege,  XCHI.  197 
Holt  ember  (a),  XC^I.  387 
Hortobágy  fa),  elb.  XCT.  6Í- 
Hőp  Pálffv,  színdarab.  XXXTX. 
,89 
Hosszú  álom  (a).  XCAH.  .59 
HoRszúhaiú      hölgv     (a>.     elb. 

XLIX.  203 
Húsz  év  múlva,    elb.    XH.  119 
Huszonöt      év      naulva.      1873. 

XCVI.  96 
Huszthi     beteglátogatók,      elb. 

XH.  217 
Hyponna  romjai,  elb.  XX.  112 
Tdeális  és  praktikus,  XC^TI.  1 1 3 
ígéret  —  adósság,  elb.  XIH.  27?' 
I  lőve  von,  elb.  XHI.  238 
Indás  országgyűlés, elb.  XIH. 65 
Intő  prédikáczió,  melyet  tartott 
Dugdelmár  vajda  az  6  czigány 
fajrokonaihoz,     kik     Bécsbe 
mentek  fel  lopni,  s  rajta  vesz- 
tettek, Ü862),  XCVri.  366 
I].olyi    Ámold,  XCVH.  289 
írói  és  művészi    körök  Berlin- 
ben, uti  kép.  XCVn.  433 
Ismeretlen       nagy       emberek. 

XCVn.  126 
Istenhegvi    székely   leánv,  elb. 

Xn.  153 
Jakli  ía),  rajz,  XCVI.  .366 
Janicsárok  végnapjai,    regénv. 

vn. 

J.itékos  ía).  elb.  XH.  270 
Jedikulai  rab  fa),  elb.  LMU.  I 
Jégpalata    fa),     rajz.     XXXR'. 

351 
Jó  ember  (a|.  elb.  XIH.   146 
Jó  öreg  asszony  fa),  XCVI.  253 
•TÓI  el  kell    tenni  a  pénzt.    elb. 

XTTT    281 
Jókai  Jubileum    és    a   nemzeti 

díszkiadás  története,  C. 


JÓI  nevelt  i:gu    fa),    génre  kép. 

LXI.  67 
■Tordaki  feje,  elb.  XI.  193 
Jövő  század  regénve  fa\  regénv. 

LH— LHI. 
■Tózsef  föherczeg  családja  köré- 
ben. XCVI    279 
Tuida,  elb.  XXV.  342 
Kaimános  hölgv  (a),  elb.  XCI. 

208 
Kakas  Márton    a   műtárlatban. 

XCVH.  3.50 
Kakas  Márton  a  pokolban. 

XCVH.  .345 
Kakas  Márton  arczképcsamoka. 

XCVH.  278 
Kakas  Márton  levele  saját  ma- 
gához. XCVH.  318 
Kakas  Márton   válogatott  leve- 
lei   a  Vasárnapi  njság    szer- 
kesztőségéhez. XC^TI.  383 
Kalifa  papucs  íai.  elb.  XXV.  202 
Kalmár    és    családja    fa"!,    elb. 

XXin.  176 
Kalóz-király  fa),  nov.  XXL  169 
Karácsonyi  dolgozó,  elb.  XI.  2 14 
Kardvas  és    a  villám    lat,    elb. 

XXV.  237 
Kárpáthy  Zoltán,    regény.    VI. 
Kassai  biró,  elb.  XI.  62 
Kassári  Dániel,    elb.    XCL  118 
Katona  dolog,  elb.  XI.  93 
Kedves  atyafiak,  elb.  XVI.  3 
Kelet  királynéja,  hist.  nov.  XX. 

13 
KeU-e  informatió,  elb.  XIH.  272 
Kemény  Zsigmond.  XCVTT.  303 
Kénytelen  mulatság,  elb.  XTI.  29 
Képviselőikörök,  uti  kép.XCVil. 

441. 
Keresd  a  szived,  színdarab.  XL. 

267 
Kertész  a  csatatéren,  elb.  XIX. 

179 
Kerüld  a  szépet,  beszély.  XLIX. 

29 
Keselyeő  Péter.    elb.   XVI.  146 
Kész  regénytárgy.    XC^^I.  215 
Kétéletű  fa),  elb.  XCIV.  251 
Kétszarvú  ember,   beszély.  Hl 
Kétszerkettő — négv.elb.XCH.  1 
Két  jó  barát,  elb.  XH.  203 
Két  lání?ész  eev  házban.  XCVH. 
87 


21-6 


Két  léghajós,  költ.  L.  67 
Két  légyott,  elb.  XI.  60 
Két  Markov,  elb.  XII.  137 
Két  menyasszony,  elb.  X.   1 
Két  menyegző,  elb.  XLIX.  119 
Két  milliomos,  XCVII.  123 
Két  óra  egy  újságíró  élményei- 
ből, a  ki  állandó  helylyel  biz- 
tosíttatott. XCVI.  396 
Két  pólusán  (a),  elb.  XCH.  228 
Két  szász  (a),  tört.  humoreszk. 

XXIII.  84 
Két    Treuk    (a),    tört.    regény. 

LXXXVII.  1 
Khámok  utóda  (a),  elb.  XIX.  1 
Ki    a   kör    négyszögítését    fel- 
találta (a).  XCVII.  131 
Ki  a  szivét  a  homlokán  hordja 

(a),  regény.  LIX.  169 
ELi    hát    az    a   Kakas  Márton  ? 

XCVI.  428. 
Ki  holta  után   áll  bosszút    (a). 

LXXXV.  271 
Kik    kétszer    halnak    meg    (a), 

regény.  LXII— LXIII. 
Kiliameran,  novella.  XCVI.  403 
Kincses  Abdul  és  gyáva  Izmál, 

elb.  XX.  209 
Kinek  a  halottja,  elb.    XI.   114 
Ki  nem  talál  haza  (a),  elb.  XIII. 

149 
lürúlyéknál.  XCVI.  288 
Királyi  estélyen  (a).  XCVI.  124 
Királyleány  babái  (a),  XCIII.84 
Királyné  és  a  majom  (a).  XCIII. 

108 
Kísérlet  (a),  (Népszínmű  Szigeti- 
től és  Szigetiért).  XCVII.  400 
Kis  király  beszélő    babája    (a). 

XCIII. '40 
Kis  királyok  (a),  reg.  LXXIV — 

LXXV. 
Kis  szürke  ember,  elb.    X.  167 
Kit  tetszik  keresni,  elb.  LXI.  76 
Koblerék    tánczoló     babái    (a). 

XCI.  222 
Koldus  gyermek,  elb.    XII.    65 
Koldus  veréb  (a),  XCVI.  421 
Költemények  (Eészl.  tart.  jegyz. 
lásd    a    XCIX.    kötet    végén) 

xcvin— xcix. 

Komárom,  elb.  X.  146 
Könyező  Szultána(a),  elb.  XXV. 
122 


Könyves     Kálmán,     színdarab. 

XXXVIII.   127 
Koronát  szerelemért,  elb.  XXIII. 

111 
Kosevói  Ottomán  (a),  rajz. 

XXXIV.  354 

Kőszívű  ember  fiai  (a),  regény. 

XXIX— XXX. 
Kötél     áztatva    jó     (komáromi 

mendemonda),  elb.  XVI.  161 
Kraó  (a),    regény.    LXXXVTE. 

103 
Különböző  életleírások,  XCVII. 

171 
Kurbán  bég,  novella.XXXVn.92 
Kurucz    világ     után     (a),     elb. 

XXXV.  1 

Láda!    Kérnek!     .lösz-e  ?    elb. 

LXIX.  80 
Lám  megmondtam,  elb.  XU.  62 
Láthatatlan  csillag  (a),  elb.  XX. 

167 
Láthatatlan  seb,  elb.  XI.  17 
Látható  Isten  (a).   XCVL  2(t 
Leaotungi  emberkék  (a).  XCIII. 

45 
Legbátrabb  emberek  (a).  XCIII. 

118 
Legdrágább     öltöny     (a),     elb. 

XCII.  88 
Legelső  gözhaió    Magyarorszá- 
gon (a),  elb."  LXI.  56 
Legvitézebb    husnár     (a),     elb. 

XXXVIL  310 
Lélekidomár  (a), reg.  LXXVII — 

Lxxvin. 

Leleményes     rendőrfőnök     (a', 

rajz.  XXXIV.  364 
Lenczi    Fráter,  reg.    LXXXVI. 

187 
Levél    a    «Pesti    Hirlap»    szer- 
kesztőjéhez. XCII.  231 
Levente,  színmű.  XCV.  1 
Libapásztor,  elb.  XU.  213 
Liszt     Ferencz     hangversenye. 

XCVII.  326 
Liszt  hangversenye.  XCVII.  147 
Lőcsei  fehér    asszony    (a),    reg. 

LXXI— LXXII. 
Lonkay  Antal.  XCVIL  311 
Lőporos  látogató  (a),  elb.  LXI. 

62 
Lucrétia,  elb.  XXV.   189 
Lunatikus  (a),  elb.  XIH.  218 


247 


Maglay  család  (a),  reg.  LXXXV. 

Magnéta,  reg.  LXXXTX.  1 
Magyar  előidőkböl,  XXXVI. 
Magyar  Faust  fa),  néprege,  L.  44 
Magvar  költők  sorsa,  1854. 

XCVI.  101 
Magyar  iiéphumorról  (a).  XCVI. 

3lb 
Magyar  színészek  életéből. 

XCVI.  307 
Magyar    színészet    a   legrégibb 

időkben.  XCAT:.  107 
Magyar    tliea    (a),    elb.    XCII. 

2á0 
Magyar    «úr»  Amerikában    (a), 

XLIX.  193 
Mabadi,  elb.  LVin.  165 
Mabizeth.  monda.    XXXVI.  ö'6 
Majmuna,    az  álomtiindér,  elb. 

XCn.  153 
Mándrucz  király  fa),  elb.  XCII. 

328 
Manlius  Sinister,  színdarab. 

XXXVin.  231 
Márcze-Záre,  elb.  XXH.  1 
Márcziusi  fiatalság  (a),   vissza- 
emlékezés. XCVI.  1 
Márczius  tizenötödike,  1867. 

XCVI.  93 
Martinovics    összeesküvési  pör 

részletei  (a).  XCIV.  306 
Másik  haza,  elb.  XXXVI.  73 
Mátyás    diák     (Nyugdíjazottak 

föllépte).  XCVn.  409 
Mátyás  fia,  (Hist.  dráma  Szig- 
ligetitől.   Lendvav    jutalmai. 

XCVII.  405 
Mátyás  király  fája,  elb.  XI.  267 
Mátyás  király  forrása.  XCIII.  35 
Még  egy  csókot,  elb.  XI.  234 
Még  egy  csokrot.  LXIX. 
Megmentett   költő    (a),    episod. 

LXVI.  450 
Megölt  ország,  elb.  XI,   143 
Még  sem  lesz  belőle  tekintetes 

asszony,  elb.  XLIX.  270 
Megtörtént  regék.  LXI. 
Melyiket   a   kilencz  közül,    elb. 

XI.  297    - 
Melyik  hát  a  jobbik  ?  XCVI.  414 
Menyegző  utáni  nap,  elb.  XII.  72 
Mennyei    parittya    kövek,    elb. 

XI.  18! 


Mesék  és  regék.  XCIII. 
Miért  láttál,  elb.  XXXV.  198 
Míg  a  termő  rügyből  körte  lesz 
vagy    mennyi     mindenkinek 
van  beleszólása  a  szegény  ker- 
tész dolgába  (a).    XCVI.  151 
Mikor    az    embernek     nincsen 
gondolatja,    elb.    XXXV.  233 
Mikor  ebédre  hivsz  valakit,  meg- 
mondd,  hogy   hová  ?    XCVI. 
412 
Milton,  színdarab.  XXXIX.  1 
Milyen  a  török  nép.  XCVII.  162 
Milyen  demokraták  vagyunk  mi. 

XCYI.  331 
Milyenek  a  férfiak.  XXV. 
Milyenek  a  nők.  XXV. 
Minden  poklokon  keresztül,  tört. 

rege.  LXXXR^  93 
Minta  színbírálat  vagy  «Ez    az 
út  a  halhatatlanságra ».  XCVI. 
349 
Míranda,  elb.  XXV.  208 
Mire  kell  a  fűmag.    XCEH.    (?.» 
Mire  megvénülünk,  regény. 

xxvin. 

Mískolczi  szűz  (a),  elb.  XXXV. 

210 
Mit  beszél  rólunk  a  világ,  elb. 

XII.  265 
Mit    tudnak  a  nők,   elb.   XIII. 

531 
Mi  van    a    föld    alatt,    novella. 

xin.  1 

Múmia  és  a  gólya  (a).  XCIII.  71 
Munkácsi  rab  (a),  elb.  XTV.  76 
Murányi  hölgy   (a),    színdarab. 

XXXVin.  333 
Muszka  ajándékok,rajz. XXXVI. 

346 
Nagyapa  várkastélya    (a^,    elb. 

XCII.  92 
Nagy  ellenség  fa),  elb.  XCIV.  22  í 
Nagyenyedi  két   fűzfa    (a),   be- 
szély. XXIII.  89 
Nagyurak  boszúja, rajz. XXXIV. 

300 
Napóleon  ni.  Pesten.  XCVH.  16 
Napraforgók.  XCI. 
Názlí-Hanem,  elb.  XCIV.  141 
Négy  óra  egv  volcán    fenekén, 

elb.  XIII.  123 
Ne  hagyd  magad !  LXI.  353 
Ne  légy  Othelló,  elb.  XIL   2?0 


248 


Német     birodalmi     viszonyoli, 

úti  kép.  XCVII.  437 
Német  irók  otthon  (a),  úti  kép. 

XCVn.  440 
Népdalok  hőse  (a),  elb.  XVI.  127 
Nepean-sziget  (a),  elb.  XXII.  73 
Népszokások  a  magyar    sziné- 

Bzek  országából.    XCVT.    115 
Népvilág,  elb.  XVI. 
Nevezetes  jogi  kérdés.XCm.  12.5 
Névnapi      köszöntő     (a),     rajz. 

XXXIV.  399 
Névtelen  társaság  (al,  elb.  XCII. 

319. 
Névtelen  vár,  tört.  reg.  XXXII — 

xxxm. 

Nincsen  ördög,  reg.  LXXXV.  1 
Női    honvéd-hadnagy   (a),    elb. 

XCII.  52 
Nomen  et  ómen,  elb.  X.  172 
NoveUák.  XXXVH. 
Nyájy  Pál  emléke.  XCVII.  2.5.5 
Nyáry  Pál  halálakor.     XCVII. 

253 
Nyomorék  naplója  (a),  elb.  XXII. 

116. 
Nyulak  históriája  fa),  elb.  LVIIl. 

145. 
Obsitos      huszár      (népszinmü 

Szigligetitől).  XCVn.  411  ^ 
Óceánia,  egy  elsülyedt  világrész 

története.  XX.  221 
Oda  fent  és  oda  alant.  XCVII. 

177 
Olympi  verseny,  szindb.  XL.  95 
Ördög  menyasszonya  (az),  elb. 

XXXV.  42 
f)rdögtáncz,   rajz.  XXXIV.  379 
Örök    béke !    (az),    vagy  miket 
fogunk  olvasni  az  európai  hír- 
lapokban 1959-ben,   a  midőn 
száz  esztendeig  nem  volt  már 
háború.  XCVII.  3.54 
Örök  harcz  (az),    török  poesis. 

XCYIL.  165 
Orosz  canonisatio,  rajz.  XXXIV. 

366 
Orosz  czárról  (az).   XCVII.   33 
Orosz  idyU,  rajz.   XXXIV.  312 
Orosz      koppantó      (az),     rajz. 

XXXIV.  339 
Orosz  nemezis,  rajz.XXXIV.  336 
Őszi  fény.  XCn. 
Özvegy     és     proletár     (Beöthy 


Lászlótól)    és    Megcsaltak    a 

komédiások  (Szerdahelvitőli. 

XCVn.  394 
Pákh  Albert.  XCVH.  306 
Pánszlávok  földén  (a).   —    ííej- 

telmes    história  elb.    XXXV. 

205 
Párbaj  a  csatatéren.    XCVII.  1 
Párbaj   Istennel,    reir.    korraj:;. 

L.  1 
Párisi  divat  (a).  XCVII.  374 
Páter-Péter,    reg.  LXXXIH.    1 
Pathologicophisiologiai  pöreset 

(a).  XC^a.  .382 
Pénz  betegségei  (a),  elb.  XXXV» 

255 
Pénz  elrepül.  XCVH.  208 
Peregrinus,  elb.  XL  238 
Perozes,  hist.  nov.  XX.  85 
Péter  Pál  (Pompéry).XCVn.  280 
Petki    Farkas    leányai,    elbesz. 

xxm.  1 

Petőfi,  elb.  XLIX.  189 

Petőfi  és  ellenségei.  XCVI.  207 

Petőfi  eszmecsirái,  elb.  XCII. 
73 

Petőfi-megjelenések  rejtélvének 
megoldása  (a).  XCVI.  218 

Petőfi  mint  szinész,  elb.LXI.  90 

Politikai  Divatok,  reg.  XVII. 

Politikai  érzület  a  legalacso- 
nyabb osztályoknál  (1862). 
XCVn.  368 

Prenumeráczió    különféle    stá- 
diumai   Magyarországon  (ai. 
(Hisztorikó-statisztikai    érte- 
kezés     Kakas      Mártontól.) 
XCVn.  333 

Pulirs  et  umbra  stmius.  elb. 
XCn.  338 

Rabló    kaland,    igaz    történet. 

xcvn.  41 

Eabnő  (a),  elb.  XXV.  131 
Bab-Ráby,  reg.  LI. 
Rákóczy  fia,  reg.  LXXX. 
Ráth    Mór    válogatott     levelei. 

XCATI.  297 
Régiségbuvár,  elb.  XI.  118 
Régi  hü  szerető,  elb.    XI.    208 
Régi  jó  táblabirák,  reg.  IX. 
Régi  pénzek  (Szentpéteri  jnta- 

lomjátéka).  XC^TI.  407 
Régi  szép  restaurácziók  (a),  elb. 

XCn.  204 


a4y 


Eeichsrathban     (a),     úti     kép. 

XCVn.  420 
Rejtélyes  csontváz    (a),    XCVI. 

405 
Eeményi  Ede.  XLVH.  304 
Eemete   hagyománya   (a),    elb. 

XIY.  203 
EémhaMsz  (a),  XCIH.  103 
Rendkívüli     nők.     reg.    képek. 

LXI.   217 
Reperált  lelkek,  elb.    XH.    208 
Rézpataki  lelkész  (a),  elb.  XVI. 

209 
Rezső    trónörökös     irószobája. 

XCYI.  293 
Ristori    utófájdalmak.     XCVii. 

403 
Románó    Csibakéro   Sziklaribe, 

elb.  LXIX.  168 
Rossz  hely  (a),  elb.    XIX.    197 
Rosszul  osztozott  testvérek  (a), 

elb.  XCI.  30 
Rozgonvi  Czeczilia,  elb.  XXXVI. 

137 
Rútak-rútja  ta),  elb.  XLIX.  80 
Sakkiáték  Isten  és  sátán  között, 

mese.  XCIH.  102 
Sárga  rózsa,  reg.  LXXX^TH.  1 
Serfőző  (a),  elb.  XXH.  184 
Sérthetetlen  (a),  elb.  XIX.  185 
Shirin,  nov.  XXI.  81 
Sic  vos  non  vobis,  elb.X^T;.  179 
Skrlje-dlniczai    kariatidák    ía), 

elb.  XCn.  234 
Smaragdok     és      zafírok,     elb. 

XXXV.  30 
Sobri  Jóska  elfogatása,    elbesz. 

LXI.  50. 
Socialdemokrata  Európában  és 

Északamerikában  (a).  XXXV. 

216 
Soha  sem  egyedül,  elb.  XCn.166 
Sók  ember  (a).  XCMI.  144 
SoKmán  álma,  elb.  XX.  153 
Sonkolyi  Gergely,  elb.  XXII.  38 
Strucczmadár  (a),  elb.  XIII.  47 
Sylvester-éjszakák,   emlék.   XI. 

102 
Sylvester-éj      utolsó     percze. 

XCVn.  56 

Szabad  a  rablás,  elb.  Xm.  60 

Szabadság    a    hó  alatt,  vagy  a 

zöld  köny^-,  tört.  reg.  LXVI. 

Száműzött  tZ.   (a).  XCVII.  363 

Jókai ;  A  jabileam  t<">rtéDete. 


Szatyor  (a),  elb.  XCII.  63 
Száz  leány    egy   rakáson,    elb. 

LXIX.  148 
Százszorszépek,  elb.  XL  1 
Széchényi    megszűnt    9   földön 

éLnL  XCVn.  240 
Szeged  :  LA  romtemető.  XUVii. 

70 
Szeged :    II.  Az  illovai  malom. 

XCVn.  72 
Szeged  :  Ltl.  A  szádfal.  XCVn. 

74 
Szeged  :  I^'.  A  magyar  Zuider- 

see.  XCVEL  76 
Szeged :  V.  Az  öthalom.  XCVII. 

78 
Szeged :  VI.  Az  otthon  —  ház 

nélkül.  KCYU.  80 
Szeged :     VII.     A     szivattyúk. 

XC\TI.  81 
Szeged  :    "\  Lli.  A  hét  választó- 
fejedelemnél. XCMI.  83 
Szeged  :  IX.  A  szegedi  legenda. 

XCVn.  S6 
Szegedi  életmentők  (ai.  XCVH. 

231 
Szegedi  vésznapok  (a),  életkép. 

xcvn.  19 

Szegénv  asszony  áldozatja,  elb. 

X.  195 
Szegény  gazdagok,  reg.  XV. 
Szegénység  útja  (a),  elb.  L.  201 
Székely  adott  szava,  elb.  XI.  37 
Székely  asszony,  elb.  X.  83 
Szélcsend  alatt,  elb.  XXXV. 
Szél  Gáspár  utódai,  elb.  XCIL 

209 
Szellem      meghamisítása      (a). 

XCVI.  200 
Szent -Antal  generális,  elb.XCII. 

105 
Szent-Búbánat,  elb.  Xn.  274 
Szép  Febronia    mulatságai  ^a), 

rajz.  XXXIV.  319 
Szép  Mikhál,  szindarab.XXXIX. 

115 
Szép  Mikhál,  reg.  LVII, 
Szerelem  bolondjai,    reg.    XLI. 
Szerelmes     az     ördög    (ballot). 

xcvn.  384 
Szerencsétlen     szélkakas,     e'b. 

X.  189 
Szeretve  mind  a  vérpadig,  tört. 

reg.  lxm:i— Lxvin. 

16a 


250 


Szerkesztési  kuriozumoli.  XCVL 

302 
Szigetvári  vértanúk    (a),    szin- 

darab.  XXXVin.  55 
Szigligeti.  XCVn.  274 
Szinán  basa,  elb.  XCII.  191 
Szinmüvek.  XXXVni— XL. 
SziDope,  elb.  XIX.  103. 
Szinbázi  publikumfogás  fürdőn. 

XCVI.  360 
Szökevény  (a),  elb,  XIV.  158 
Szomorú  napok,  reg.  XVlii. 
Szörnyű  nemesis,  elb.    XI.  117 
Szüreti     mulatság     Alcsuthon. 

XCVI.  283 
Tábornok  és  az  asztrálszellem 

(a),  elb.  XIX.  90 
Talmi  asszony  (a),  elb.  XCI.  180 
Taps,  fütty  és  hagynaakoszorú, 

elb.  LXI.  119 
TargaUyak,  elb.  LVIH. 
Tátos  (a).  XCVn.  127 
Tégy  jót,  reg.  LXXXIX.  93 
Tekintetes     koldusné    asszony- 
ság. XCVI.  344 
Teleky  László  meghalt.  XCVH. 

247 
TeU  Vilmos  (opera).  XCVn.  389 
Tengerszem  tündére,  (a),  rege. 

XCm.  238 
Tengerszemű    hölgy    (a),    reg. 

LXXVI. 
Thespis  kordéja,  Bzindarab.XL.l 
Thonuzoba,    rege.     XCIH.   256 
Tisztelt  ház,  karzat    és    bufi'et, 

elb.  LVm.  178 
Tíz  mülió  dollár,  elb.  XII.  226 
Tököli  emlékünnep    Újvidéken. 

XCVL   116 
Tolvaj  história.  XCVI.  389 
Töredelmes     vallomás.    XCVL 

424 
Török  János  (dráma).    XCVII. 

387 
Török  világ,  reg.  11 — m. 
Történetek  egy  ócska    kastély- 
ban, elb.  Xin.  84 
Trenk     Frigyes,    tört.    regény. 

LXXXVn.   227. 
Trónörökös  pár  elfogadási  napja 

Budavárában  (a).  XCVL  1.38 
Tsong-Nu,  hist,  nov.  XX.  70 
Tudomány  bolondja  (a).  XCVII. 

133 


Tudtán  kivül  férj  (a),  elb.  XXV. 

339. 
Tündér  nő  fia  (a),  rege.  XCIII. 

199 
Tündérpalota,  elb.  XTTT.  211 
Udvari  bálról  (az).  XCVL    ÍZö 
Ujabb  elbeszélések.  XCIV. 
Uj  földesúr  (az),  reg.  XXIV. 
Uj  földesúr,  elb.  XCH.  345 
Uj     szőlővész,     wAnekropoliszt 

(az),  elb.  XCn.  216 
Urházy  (u),  XCVn.  293 
Urnö  (az),  elb.  XXV.  1 
Üstökös  útja  (az),  elb.  XXXVI. 

34 
Utazás  a    harangokkal    együtt. 

LXI.  274 
Utazás     egy      sírdomb     körüU 

XCV.  169 
Uti  táskámból.  LXI.  326 
Utolsó   budai    basa    (az),    tört. 

elb.  XXXVn.  137 
Utolsó  csatár  (az),  elb.  XTTT.  132 
Utolsó  czigányország  (az),  elb. 

XX.  199 
Utolsó  fejedelem  (az),  elb.  XCIV. 

295 
utolsó  kaczaj  (az),  elb.  LVIIL 

142 
Utolsó  mór  királyok  (az),  tört. 

elb.  LXIX.   192 
Utolsó  napjai  a  fürdő- idénynek. 

XCVI.  353 
Utolsó     tengeristen     (az),     elb. 

XX.  1 
Vadon  virágai,  elb.  XXII. 
Vakmerő  (a),  elb.  XXV,  306 
Valahány    ház,    annyi    szokás, 

elb.  XIV.  136 
Valdivia,  elb.   XI.  156 
Vámbéry  egv  estélven.  XCVII. 

379 
Vanderguld  úr,  elb.  XCI.  195 
Vándoroljatok  ki,  elb.  XIV.  1 
Varchoniták  (a),  nov.  XXI.  1 
Végzetes  hely  (a),  elb.  XTTT.  281 
Velezke,  elb.  XI.  109 
Vén  emberek  nvara,  elb.  XCII. 

128 
Vén  huszárkapitány  (a).  XCVII. 

101 
Vén  sas  (a),  elb.  XH.  286 
Véres  kenyér  (a).  L.  149 
Véres  könyv,  elb.  XIX. 


251 


Vérontás  angyala  (a),  elb.  XLIX* 

158 
Veszélyes    sakkjáték    (a),     elb. 

XIX.  169 
Veszélyes  titok  (a),  elb.  LXI.  104 
Világlátott  fiu  (a),  elb.  XCI.  1 
Világszép    leányok,    színdarab. 

XXXIX.  221 
Világ  ura  (Dráma  Szigligetitől). 

XCVII.  397 
Világ   vége   (a),  elb.  XVI.  107 
ViUámjárta    (a),     elb.    XXXV. 

187 
Villámvonat  szekéren,  úti  kép. 

XCVn.  446 


Violanta,  elb.  XII.  193 
Virradóra,  elb.  XLIX. 
Vőlegény- verseny,  elb.  XCI.  91 
Vörösmarty  Mihály.  XCVII.  243 
Vörösmarty  sírjánál.  XCVn.244 
Vörössipkás,  elb.  X.  177 
Xelenhoa  és  Toipingvang,  eib. 

xn.  55 

Zafireh,  elb.  LXI.  32 
Zomotor  (a),  rege.  XCHI.    211 
Zöld  mulatság,  elb.  XIII,  73 
Zsidó      fiu     (a),      színdarab. 

xxxvni,  1 

Zsolczai  hős  (a).  XCVII.  4 


TAETALOM. 


Lap 

Erről  a  századik  kötetről       ._     ._     _„     .„ _..     _,     —  1 

A  száz  kötetes  Jókai-kiadásról        ._     ._     ....             3 

A  jubileum  ünnepe    _„     .„.     .,„     ._.     _     ...              29 

Az  üdvözletek,  díszoklevelek  és  ajándékok  jegyzéke    ...     —  79 

Jókai  életrajza      ._     ..„     .„.     ._     ._     _       .  106 

Jókai  a  maga  irodalmi  munkásságártU       _     ....  118 

Jókai  önéletírása  (10  évvel  később)  .„.     ._.     .„.     ._     .„     __.     _..  134 

Jókai  Mór  összes  megjelent  müveinek  bibliographiája      ™  155 

A  jubiláris  nemzeti  díszkiadás  előfizetőinek  névjegyzéke     ._-  191 

Az  előfizetők  statisztikája  „_     „.     „.     .„,     .,  229 

utószó  Jókai  Mórtól  ._.     .„     .„     „„     .„     .„     ._     ._.                     .  231 

A  kiadók  utószava  „.     ._    .._    ._.    _    ._ „  235 

A  nemzeti  kiadás  teljes  tartalomjegyzéke     _„._„„_„  24J 


FRANKLIN-r/(RSULAT  NVOMOiti*.