Skip to main content

Full text of "A Jókai-jubileum ; és a nemzeti diszkiadás története : az elfizetk névsorával és a száz kötet részletes tartalomjegyzékével, valamint Jókai összes irásainak bibliographiájával"

See other formats




=<o 



^/^V\ 




% '}'Js^^MféS^'^^WM 





RBOR I 



Presented to the 

LIBRARY ofthe 

UNIVERSITY OF TORONTO 

by 

GEORGE BISZTRAY 



JÓKAI MOR 
ÖSSZES MŰVEI 



NEMZETI KIADÁS 



C. KÖTET 
A JÓKAI-JUBILEUM ÉS A NEMZETI DÍSZKIADÁS TÜRTÉNKTi; 



BUDAPEST 

RÉVAI TESTVÉREK KIADÁSA 
19U7 



A 

JÓKAI-JUBILEUM 



ES 



A NEMZETI díszkiadás 
TÖRTÉNETE 



AZ ELŐFIZETŐK NÉVSORÁVAL ES 

A SZÁZ KÖTET RÉSZLETES TARTALOMJEGYZÉKÉVEL, VALAINILNT 

JÓKAI ÖSSZES ÍRÁSAINAK BIBLIOGRAPHIÁJÁVAL 



BUDAPEST 

RÉVAI TESTVÉREK TULAJDONA 
1907 



EEROL A SZÁZADIK KÖTETRŐL. 



Dicsőség a magyar nemzetnek, hogy Jókai Mór összes 
műveinek száz kötetes könyvtára elkészült, együtt van. 
Páratlan és merész vállalkozás volt, a melyhez egy Jókai 
népszerűsége kellett, hogy ötven éves irói munkásság ilyen 
emlékoszlopban glorifikáltassék. Azon a nevezetes január 
hatodikán, a mely a Jókai-jubileum ünnej)ségeinek leg- 
fényesebb napja volt, ezekkel a szavakkal fordult Eötvös 
Loránd báró, lelke az egész mozgalomnak, Jókai felé : « Te 
büszke önérzettel mondhatod, hogy kiadód ez egj'szer 
maga a nemzet". Xem oly régi a történet, hogy ne emlé- 
kezzék még reá az egész nemzet, de a világtörténelemben 
még új és példa nélkül álló : mikép jubilálta meg 
Magyarország élö legnagyobb poétáját. 

Ünnep volt az, bankét és dinom-dánom nélkül, a szere- 
tet és a hála ünnepe, a melyben egyforma nagy volt 
ünneplő és ünnepelt. Néhán}' hónap elég volt arra, hogy 
a magyar társadalom minden osztálj'a összetegye filléreit 
e nagy vállalkozás czéljaira, a melyet öt év alatt Ígére- 
tükhöz képest a kiadók ezzel a kötettel le is bonyolítottak. 
Csak ép a záróköbe kell még beleilleszteni — mint a 
hogy monumentális paloták zárókövébe szokás — egy pár 
históriai aktát arról a kiválasztott poétáról, a kinek meg- 
adatott, hogy már életében lásson egy darab halhatatlan- 
ságot s arról a műről, a melyet büszkén mondhat az egész 
nemzet a magáénak. 

Jókai jubileumának s ennek a száz kötetes nemzeti ki- 

J6k»i: A jnbilenm története. 1 



adásnak a története kell hogj- históriai okmányként kiegé- 
szítő része legj'en a nagy vállalatnak, a minővel sehol a 
földön poéta és nemzet nem dicsekedhetik. Jókai lángesze, 
termékenysége, szíve, hazafisága és költészete kellett 
hozzá egyrészt ; a magyar nemzet rajongó, ifjonti hevü- 
lése, ideális, tiszta költészet-imádata kellett hozzá más- 
részről. És ez a két világ találkozott a jubileum esztende- 
jében és e találkozás gyümölcse a száz kötetes Jókai. 
A hogy az Ezeregy éj meséi közt az ezeregyedik a legcso- 
dálatosabb, mety keretéül szolgált valamennyinek : úgy 
rajzolódott lelkünkbe Jókai legendás világába illő tündér- 
mesének az a felejthetetlen ünnep, a mely bázisul szolgált 
a Jókai-kötetek piramidjához. 

Ez a századik kötet legj'en magyarázója a kilenczven- 
kilencznek. Tiszteljük meg vele a magyar közönséget, a 
mely határt nem ismerő áldozatkészséggel sietett oltárt 
emelni legkedveltebb mesemondójának és szolgáljuk vele 
a történetet, a mely századok múlva is példakép fogja 
emlegetni e ritka jubileumot. Dicsőség a költőnek és dicső- 
ség nemzetének! M. E. 



A SZÁZ KÖTETES JOKAI-KIADASEOL. 



Az ezernyolczszáz nyolczyannegyedik esztendőben me- 
rült fel először az idea, hogy Jókai Mór ötvenéves irói 
jubileumát az egész ország megülje. Komócsy József szá- 
mította ki ezt a nevezetes dátumot s az irók és művészek 
köre hozzá is látott már az ünnep tervezetének kidolgozá- 
sához. De Jókai a lapokhoz intézett levelében élénken til- 
takozott a korai jubileum ellen s irói működésének kez- 
detéül az 1843-ik évet jelölte meg. a mikor is a Magyar 
Tudományos Akadémia Zsidó fiu czimű pályaművét dicsé- 
rettel tüntette ki. így hát az 1893-ik esztendővel múlt 
csak el az a félszázad, a melyet Jókai annyi dicsőséggel 
tolla és hazája szolgálatában töltött. 

De már ezt az évszámot megjegyezte magának mindenki. 
Altalános lelkesedés volt visszhangja annak a levélnek, a 
melyet megint csak a jó Komócsy József 1893 márczius 
harmadikán a lapokban közzétett s a mely ekkép szólt : 

Ebben az évben lesz ötven éve, hogy hazánk koszorús 
nagy költője : Jókai Mór első irodalmi munkájával a közön- 
ség előtt megjelent. A rendkívüli szellem e csodálatos pálya- 
futása, mely fényével nemcsak hazánkat, hanem az összes 
müveit világot betöltötte : arra ösztönöz minket, hogy a ki 
annyi kincset adott nekünk egy félszázadon át, azt mi tisz- 
teletünk és szeretetünk kincseivel vegyük körül. Rendez- 
zünk nemzeti ünnepet a legnagyobb író tiszteletére ! Nem 
pohtikáról van itt szó, hanem egyik legnagj'obb nemzeti 
büszkeségünk megünnepléséről, az egész nemzet hálájának 



nyilvánításáról egy nagy szellem iránt. Jókai Mór, a láng- 
eszű költó', a nemzet vigasztalója, reményeinek ébresztője, 
a nemzeti géniusz édes gyermeke : a miénk, a kicsinyeké és 
nagyoké egyaránt. Kell tehát, hogy öt mindannyian ünne- 
peljük az ő csodával határos munkájának jubiláris évforduló- 
ján ! Az ünneplés megbeszélésére van szerencsém önöket 
meghívni, az új városháza társalgótermébe, márczius 4-én 
délután 4 órára. 

Márczius negj^edikén a lipótutczai városház tanácskozó- 
termében együtt volt a magyar szellemi arisztokráczia. 
Az értekezlet, a melyen Szász Károly elnökölt, egyhan- 
gúlag elfogadta a jubileum eszméjét s elhatározta, hogy 
az ünnepet 1893 őszén rendezi. Kiküldött továbbá a kebe- 
léből egy 25 tagú végrehajtó bizottságot Falk Miksa elnök- 
lete alatt, a mely ismét öt tagját bizta meg a részletes 
programmj avaslat készítésével. Ez az öt tag Gerlóczy 
Károly, Emich Gusztáv, György Aladár, Komócsy József és 
Eákosi Jenő volt. 

Márczius tizedikén tanácskozott először a jjrogramm- 
készítő bizottság, a mely ekkép tervezte az ünnepet : 

1. A nemzet alapítványt tesz, melynek kamatait Jókai 
kapja életefogytáig. 

2. Felépül a jubileum napjára a Költők háza, elsőbben 
is a Jókai-ereklyék számára. 

3. A bizottság kiad egy Jókai- albumot, a jubilánsra 
vonatkozó adatokkal, költeményekkel és rajzokkal. 

4. Megjelenik az ünnep ötletéből fényképgyűjtemény 
azokról a vidékekről, a hol Jókai élt. 

5. Népszerű füzetekben a bizottság kiadja Jókai több 
munkáját és életrajzát. 

6. A jubileum napját irodalmi ülés és körmenet teszi 
emlékezetessé. A körmenetben résztvevő nők virágot szór- 
nak a költő lába elé. Az ünnep-estén díszelőadás lesz a 
színházakban, a Vígadóban pedig Jókai regényalakjait 
mutatják be legjobb művészeink tableaukban. 

Ez volt az első konkrét tervezet ; a végrehajtó bizottság 



el is fogadta azzal az indítványnyal együtt, hogy egy öt- 
száz tagból álló nagybizottság vezesse ezután az országos 
mozgalmat. 

Április kilenczedikén alakult meg az ünneprendezö 
nagybizottság s az választotta meg a tisztikart ekképen : 



YétTnök: 
József főhcrczeg császári és királyi Fensége. 

Díszelnökök : 
Vaszary Kolos, Vay Miklós báró. 

Elnök : 
Eötvös Loránd báró 



Alelnökök : 



Andrássy Tivadar gróf, 
Apponyi Albert gróf, 
Benczúr Gyula, 
Berzeviczy Albert, 
Brázay Kálmán, 
Dr. Breznay Béla. 
Bubics Zsigmond, 
Bélavári Burcbard Konrád, 
Emicb Gusztáv, 
Csávolszky Lajos, 
Eszterbázy Miklós gróf, 
Falk Miksa dr., 
Gajári Ödön, 
Gerlóczy Károly, 
Hock János, 
Hoffmann Alfréd, 



Horvátb Gyula, 

Kenedi Géza, 

Kisfaludy Árpád dr., 

Kobner Zsigmond, 

Komócsy József, 

Dr. König Gyiila, 

Mikszáth Kálmán, 

Nikolics Feodor báró, 

Pallavicini Ede őrgróf, 

Eákosi Jenő, 

Piátb Károly főpolgármester, 

Szász Károly, 

Tbaly Kálmán, 

Tbék Endre, 

Dr. Wagner Géza, 

Zichy Géza gróf. 



Főtitkár : 
Dr. Beöthy Zsolt. 



Titkárok 



Amtmann Géza, 
Benedek Elek, 
Dr. Buday József, 
Endrődi Sándor, 
Fekete József, 
Gabányi Árpád, 
György Aladár, 
Havass Piezsó' dr., 
Kiss József, 
Kozma Andor, 



Molnár Antal, 

Piákosi Viktor, 

Piévai Mór, 

Stettka Gyula, 

Szemére Attila, 

Dr. Szmrecsányi Miklós, 

Szana Tamás, 

Várady Antal, 

Vargha Gyula, 

Zala György. 



Pénztárnok : 
Falk Zsigmond. 

Ellenőrük : 
Heltai Ferencz dr., Vadnay Károly. 



A nagybizottság tagjainak névsora ez : 



Abafi Lajos 
Abonyi Árpád 
Ábrányi Emil 
id. Ábrányi Kornél 
ifj. Ábrányi Koméi 
Adler Móricz 
Adler Zsigmond dr. 
Aebly Adolf 
Ágay Adolf dr. 
Ágoston József 
Alkér Gusztáv 
Ambrus Zoltán 
Andaházy László 
Andi-ássy Aladár gi-óf 
Andrássy rivula gróf 
Andrássy Tivadai- gróf 
Appon.n Albert gróf 
Arany László 
Aranyossy Miksa 
Árkay Sándor 



Asbóth Emil 
Atzél Béla báró 
Bacliát Dániel 
Badics Ferencz dr. 
Baintner Imre 
Balázs Mór 
Bánfíy Dezső báró 
Bánóczi József dr. 
Barabás Miklós 
Barczen János 
Bartay Ede 
Bartalus István 
Baross Károly 
Bartók Lajos 
Batthyány Lajos gi'óf 
Báthoi-y Nándor 
Baumann Antal 
Baumann József 
Bayer József 
Beck Dénes 



Beck Nándor 
Benczúr Gyula 
Benedek Elek 
Benedikovics Károly 
Beniczky Ferencz 
Benkö Kálmán 
Beöthy Ákos 
Beöthy Zsolt dr. 
Bethlen András gróf 
Bethlen Gábor gróf 
Bérezik Árpád 
Bercsényi Béla 
Berecz Antal 
Berger Márk 
Bernát Béla dr. 
Berzeviczy All)ert 
Bitta Dezső dr. 
Bittó István 
Bobula János 
Bodnár Zsigmond 



Bogisich Müiály 
Böhm Károly 
Bolgár Ferencz 
Boncza Miklós 
Bossányi László 
Brám Miksa 
Brázay Kálmán 
Breznay Béla dr. 
Brill Sámuel L. 
Bródy Zsigmond 
Brückler Mihály 
Brúll Ármin 
Bröll Lipót 
Bnbala György 
Bubics Zsigmond 
Enday József dr. 
Burchard Konr. bélavári 
Busbach Péter 
Chorin Ferencz di-. 
Corzán Avendano G. di-. 
Csáky Albin gróf 
Császár Jenő 
Csáázka György dr. 
Csávolszky Lajos 
Csekonics Endre gróf 
Cselka Nándor 
Csendics Gyula 
Csepreghy János 
Cséry Lajos 
Csiky Kálmán dr. 
Csizik Károly 
Csorba Ferencz dr. 
Czigler Gyözö 
Czimmermann Antal 
Czölder János dr. 
Dalmady Győző 
Dániel Emö 
Darányi Ignácz dr. 
Dégen Gusztáv dr. 
Dégen Titusz 
Degré Alajos 
Del'Medico Ágoston 
Derzsi Károly 
Dessewffy Aurél gióf 
Deutsch Gyula 
Deutsch József 
Deutsch Sándor 
Devecis Gyula 



Dóczy Lajos 
Dolinay Gyula 
Dömötör Gedeon 
Dömötör Géza 
Dunszt István 
Ehrlich Gusztáv 
Emicli Gusztáv 
Endrödi Sándor 
Engel Pál 
Entz Géza dr. 
Enyedy Lukács 
Eötvös Károly 
Eötvös Loránd báró 
Erdélyi Sándor 
Erkel Ferencz 
Emey József 
Erödi Béla dr. 
Eszterházy Miklós gróf 
Ewa Lajos 
Falk Miksa dr. 
Falk Zsigmond lovag 
Fejér Miklós 
Fejérváry Géza báró 
Fekete József 
Fektor Ferencz 
Felsmann József 
Fenyvessy Adolf 
Fenyvessy Ferencz 
Ferenchich Yilmo.s 
Ferenczy József 
Fetter György 
Fettich Ferencz 
Fülinger Károly 
Filotás Géza 
Fodor József dr. 
Földváry Mihály 
Forg<j István csongrádi 
Forster Gyula 
Freiszleder Nándor 
Freyberger Pál 
Friedmann Bernát dr. 
Fritz Péter 
Fusz Ferencz 
Gabányi Árpád 
Gajári Ödön 
Gál István 
Gallner József 
Garav Antal 



Geller József 
Gergelyi Jakab 
Gerlóczy Káioly 
Gerlóczy Zsigmond c^r. 
Gerö Lajos dr. 
Ghyczy Géza dr. 
Gogon Gergely 
Gold Zsigmond 
Goldberg Eafael dr. 
Goldberger Sámuel 
Goldzieher Ignácz dr. 
Gombár Tivadar dr. 
Göőz József dr. 
Gracza György 
Gregersen György 
Gromon Dezső 
Grosz Sándor di-. 
Grötschel Imre 
Gschwindt György 
Gundel János 
Gyertyánfj- István 
György Aladár 
Gyöiy Elek 
Gyulay Béla dr. 
Gyulányi Adolf 
Haberhauer János 
Hafner József 
Hahóthy Sándor 
Hajnal Adolf 
Halász Gyula 
Harkányi Frigyes 
Hatala Péter 
Havass Eezső dr. 
Havass Sándor 
Hegedűs Károly 
Hegedűs Sándor 
Heinrich Gusztáv 
Heinrich István 
Helfy Ignácz 
Heltai Ferencz dr. 
Herczegh Ferencz 
Hevesi Ödön 
Hevesy József 
Hieronymi Károly 
Hindy Attila 
Hindy Kálmán 
Hódossy Imre 
Hofier Károly 



Hofímann Alfréd 
Hollán Ernő 
Horánszky Nándor 
Horn Ede 
Hortoványi Antal 
Horváth Boldizsár 
Horváth Gyula 
Horváth János 
Horváth Sándor 
Hoser Viktor 
Hunyady László gróf 
Hümpfner Ferencz 
Hüttl Tivadar 
Hűvös József 
Illyés Bálint 
Inczédy László 
Iritsek Ferencz 
Irmey Ferencz 
Jalics Kálmán 
JancsÓ Benedek dr. 
Jankovics István 
Janky Károly 
Jármy Tamás 
Jellinek Henrik 
Jeny József 
Jeszenszky Danó 
Jósika Sámiiel báró 
Josipovich Imre 
Jungfer Gyula 
Jurány Vilmos 
Jui'mann János 
Kaas Ivor báró 
Kafka Károly 
Káldy Gyula 
ifj. Kálmán Eudolt 
Kamermayer Károly 
Kanovich Béla Mór 
Kármán Lajos 
Károljd Sándor gróf 
Károlyi Tibor gi-óf 
Kaschnitz Gjaila 
Kauser János 
Kauser József 
Kecskeméthy István dr, 
Keglevich István gróf 
Keleti Gusztáv 
Kemény János báró 
Kenedi Géza dr. 



Kétly Károly dr. 
Kétly László 
Khuen-Héderváry K. gr. 
Kirschhoffer Károly 
Kisfaludy Árpád dr. 
Kiss Béla 
Kiss József dr. 
Kiss József 
Klamarik János 
Kléh István 
Klein Gyula dr. 
Kleiner Ármin 
Kochmeister Frigyes b. 
Kohner Zsigmond 
Kokesch Sándor 
Kölber Alajos 
Kölber Fülöp ifj. 
Kollár Lajos dr. 
Koltay Virgil dr. 
Komócsy József 
König Gyula 
Könyves Károly 
Köpesdy Sándor dr. 

Korányi Frigyes dr. 
Komfeld Zsigmond 

Kosztics Simon 

Kozilek János 
Kozma Andor 

Kozma Gyula 

Krajtsik Ferencz di\ 

Kronberger Lipót 

Kulcsár Ernő 

Kugler József 

KuUmann Lajos 

Kun Gyula 

Kurtz Vilmos 

Kvassay Ede 

Lád Károly 

Lakits Vendel 

Lampl Hugó 

Lánczy Leo 

Láng Lajos 

László Blihály di". 

Lavotta Lajos 

Lechner Lajos 

Lederer Ábrahám 

Légrády Károly 

Leng\'el Béla dr. 



Lengyel Sándor 
Létay Péter 
Lévay Henrik 
Lipovcsevics Laurusz 
Lipthay Béla báró 
Lipthay Sándor 
Lóczy Lajos 
Lollok Lénárd 
Lotz Károly 
Luczenbaeher Pál 
Ludvigh Endre dr. 
Ludvigh Gyula 
Lukács Antal 
Lukács Béla 
Lukács Gyula 
Lung György 
Lutter János 
Madary Gábor 
Magyarevics Jeremiás 
Marczali Henrik 
Margitay Dezső 

Margitay Tihamér 

Márkus József 
Markusovszky Lajos 

Marton Alajos 

Matuska Alajos 

Matuska Péter dr." 

Máttyus Arisztid dr. 

Mauritz Kezso 

Mayer József 

Mechwart András 

Mendl István 

Mérő .János 

Mészáros Sámuel 

Mezey Mór 

Mezey Péter 

Mihalkovics Géza dr. 

Mihalovics Antal 

Mihalovics Ödön 

Mikszáth Kálmán 

Moldoványi Sándor 

Molnár Antal 

Morzsányi Károly dr, 

Mudrony Soma 

MüUer Kálmán di-. 

Mmányi Ármin dr. 

Nagy Dezső dr. 

Nagy Lajos dr. 



Nagy Lajos tokaji 
Nagy Miklód 
Natter Ferencz 
Neményi Ambrus dr. 
Német Titusz 
Kévy László 
Ney Béla 

Nikolits Feodor báró 
Nikolits Sándor 
Kyiry Lajos dr. 
Oetl Ferencz 
Oldal János 
Órley Lajos dr. 
Ormay Mór 
Országh Sándor di-. 
Ótvös (Silberstein) A. dr. 
Ott Ádám dr. 
Palágj'i Henyliért 
Pálöy Albert 
Pallavicini Ede örgióE 
Papp Endre 
I'ártüS Gyula 
Pauer Tmre 
Paulay Ede 
Pázmándy Dénes 
l'échy Tamás 
Pékár Imre 
Pertik Ottó dr. 
Péterfy Jeuö 
Péterfy Sándor 
Plosz Sándor dr. 
Podmaniczky Frigy. b. 
PoUák József 
Popper J. István 
Porszász Gyula 
Posa Ferencz 
Ppsch Gyula 
Pucher József 
Pulszky Ferencz 
Pulszky Károly 
Priezel János 
Kácz Károly dr. 
Kadó Antal dr. 
Eadocza János 
Piajner Kálmán 
Fwákosi Jenő 
Rákosi Viktor 
Eakovszky István 



Rátb György 
Eátb Karoly, föpolgárm. 
Eátb Károly 
Eáth Mór 
Eátb Péter 
Kátscb Sándor 
Eeicbart X. János 
Eeiszig Ede 
Eémi Eóbert 
Eévai Mór 
Eicbter Ferencz 
Eieger György 
Eobonczy Gedeon 
Eoller Mátyás 
Eomeiser József 
Eoskovics Iguácz 
Eostabázy Kálmán 
Eotter Lajos 
Eötzer Ferencz 
Eozmanitb Vilmos 
Eózsavölgyi Gyula 
Eicbter Ferencz 
Eudnay Béla 
Eupp Imre 
Eupp Zsigmond 
Sántba Lajos 
Sebastiani Jenő 
Sebők Zsigmond 
Senyéi Ferencz 
Sigray Pál 
Sik Sándor dr. 
Simon Jakab 
Sipos Antal 
Sretvizer Lajos 
Sebeich Károly 
Schiffer Ferencz 
Scbiller György 
Scblick Béla 
Sebmidt Albin 
Scbmidt Gyula 
Sehneider Alajos 
Schober Albert 
Scholtz Gusztáv 
Schön Vilmos 
Sebossberger Zsigm. b. 
Scbrantz János 
Schreker Izidor 
Scbwartzer Ottó di-. 



Schweiger Márton 
Spanberger Alajos 
Staiib Ferencz 
Steiger Gyula 
Steindl Imre 
Stepbany Lajos 
Stettka Gyula 
Stieber Vincze 
Stramer Kamilló 
Stróbl Alajos 
Szabó Endre 
Szabó János gelléri 
Szabó József 
Szabó M. Ferencz 
Szabó Miklós nárai 
Szalay Imre 
Szalay Károly ' 

Szán a Tamás 
Szápáiy Géza gróf 
Szápárj' Gjaila gróf 
Szápáry István gróf 
Szarvas Gábor 
Szász Károly 
Szautner Zsigmond 
Szávoszt Alfonz 
Szécben Antal gróf 
Széchényi Béla gróf 
Székely Bertalan 
Székely Ferencz 
Szelestey Géza 
Széli Kálmán 
Szemere Attila 
Szende Antal 
Szentgyörgyi Imre 
Szigetby József 
Szilágj'i Dezső dr. 
Szilágyi Sándor 
Sziü Kálmán 
id. Szinnyei József 
Szlávy József 
Szmrecsányi Miklós dr. 
Szokoly Gyula 
Szombathelyi Győző 
Szoutágh Pál gömöri 
Szontágb Pál nógrádi 
Sztojanovics István 
Tabódy József 
Takács Lajos dr. 



10 



Tanos Imre 
Tanos Sándor 
Tatay Adolf dr. 
Tátray József 
Teleki Géza ;;^rúf 
Telepy Káiuly 
Teleszky István dr. 
Tenczer Pál 
Thaly Emil 
Thaly Kálmán 
Than Károly 
Thék Endre 
Thewrewk Emil P. 
Thuróczy Adolf 
Tisza István 
Tisza Kálmán 
Tisza Lajos gróf 
Tolnay Ákos 
Tolnay Lajos 
Tolnay Lajos dr. 
Torkos László 
Török György 
Török József 
Tóth József 
Tóth László dr. 



Tóth Lörincz 
Trajtler Károly 
Türr István 
Ugrón Gábor 
Uhl Sándor 
UUmann M. G. 
Unger Alajos dr. 
Ungermann Lipót 
Vadnay Károly 
Vajda János 
Vajdafy Emil 
Vajdaíy Emö 
Vajdafy Gusztáv 
Válya Miklós 
Vámbéry Ármin 
Vámossy Mihály 
Váradi Antal 
Várady István 
Vargha Gj'ula 
Vaszary Kolos 
Vay Miklós báró 
Végh János 
Verédy Károly dr. 
Vézinger Károly 
Vidéky János 



Vikár Béla 
Viola Imre 
Vörös Kálmán 
Vukováry Albert 
Wagner Géza dr. 
Wagner Jenő dr. 
Walser Jakab 
Wehner Gyula 
Weinberger Alajos 
Weinmann Fülöp 
Weisz Bertold 
Wekerle Sándor dr, 
Wenckheim Frigyes gróf 
Wessely Alajos 
Wolf György 
Wolkenberg Gyula 
Zala György 
Zboray Béla 
Zichy Antal 
Zichy Géza gi-óf 
Zichy Jenő gróf 
Zierer Károly 
Zitterbarth Károly 
Zuber József 



A nagybizottság elfogadta a programmot s kivitelét rá- 
bízta az alapítványi, az irodalmi, a képzőművészeti, a mű- 
vészeti és a pénzügyi bizottságokra. 

A nyári hónapok elteltek a tanácskozással. A bízottságok 
megliányták-vetették a programmot, a mely ebben az első 
formájában még mindig nem ígérkezett annak a nagy 
időkre szóló, maradandó becsű irodalmi eseménynek, a 
melylyé később alakult. Közben a művelt magyar közvéle- 
mény nagy lelkesedéssel fogadta a jubileum hírét. Moz- 
galom indult meg országszerte mindenütt, hogy a közön- 
ség Jókai iránt valamely eklatáns formában fejezze ki 
szeretetét és háláját. Budapest székesfőváros márczius 
^2-én díszpolgárává választotta meg Jókait; példáját kö- 
vette csaknem minden magyar város. Arról is szó volt, 
hogy az ország valamennyi vármegyéjében külön jubiláris 
ünnepet rendeznek, de mivel Jókai az első pünkösdkor 



n 

Szegeden rendezett ily ünnepélyre nem fogadta el a meg- 
hívást : a megyék és testületek a budapesti ünnepben való 
részvételre határozták el magukat. 

Jókainak a szegedi ünnep rendezőségéhez irt levelét érde- 
kes dokumentumként mi is megörökítjük, mert annak a 
hangulatnak a kifejezője, a melyben a nagy író a saját 
jubileumát várta. A lemondó levél, a mely Keméndy Nán- 
dorné asszonyhoz, a szegedi ünnep főrendezőjéhez volt 
intézve, így szól : 

»Nyilt levél Keméndy Xándornéhoz. 

Mélyen tisztelt barátném ! 

Kegyednek leányomhoz írt becses leveléből, de ma már a 
hírlapokból is értesültem, hogy Szeged városában egy, az én 
emlékezetemnek szánt ünnepélyhez készülnek jövő pünkösd 
napra. És hogy arra engemet is fel fognak szólítani, hogy 
személyesen részt vegyek benne. 

Bizonyára hálás érzelemmel fogadom mind azt a jóságot, 
melylyel engero, s bennem a magyar nemzeti irodalmat, a 
magyar és idegen közönség megtisztel, s különösen Szeged 
ehsm érése rám nézve nagybecsíí, mely városhoz annyi ne- 
vezetes eseménynek emléke vonz régi és közelmúlt időkből. 
E megtisztelést, mely bárkit büszkévé tehet, én alázatos 
fővel fogadom. De megjelenésemet a május 21-iki ünne- 
pélyre nem ígérhetem. 

Beteg voltam, most sem vagyok jól. Egy év alatt három- 
szor estem bele az influenzába, még pedig annak a leg- 
veszedelmesebb (tüdőbajos) fajtájába mind három esetben. 

Istenen kívül, csak orvosom és a hozzámtartozók gondos 
ápolásának köszönhetem, hogy el nem mentem vele oda, 
a hol semmi sem fáj többé. S ez a baj visszatér. Egy meg- 
hűlés, egy felhevülés, egy étrendi kilépés visszahozza. Utó- 
hatásától most sem tudok megszabadulni. 

Ideges lettem, álmos vagyok s nem tiadok aludni, éhes 
vagyok. és nem tudok enni. Mindig fázom. Mindentől félek. 
Nem merek a szabadba kimenni. Egy év alatt három hóna- 
pot töltöttem szobaárístomban. (Pedig nem is danoltam 
semmi nótát.) 



12 



A jó barátaim, ott a vidéken, minderről nem tudnak 
semmit ; mert ez alatt is mindenféle bohóságot olvasnak 
tőlem a lapokban. Azt gondolják : vigan vagyok. De hiszen 
az irás az egyedüli módszer, a mivel a bajom ellen küzdök. 
Úgy, hogy az orvosom, mikor reggel meglátogat, azt kérdi 
tőlem legelőbb, hogy tudok-e már dolgozni. 

A mint az idő egy kicsit felmelegszik, el kell mennem 
valahova tengerpartra. Mennék már most is, de félek az 
i;tazástól : akár hajón, akár vasúton. Talán ahhoz össze- 
szedem még magamat valahogy a nyáron, hogy őszszel do- 
lognak állhassak. 

Nagy sorom lesz. Októberben lesz az ötven éves írói jubi- 
leumom. 

Ebben a hónapban hirdette ki a magyar tudományos 
akadémia a legelső munkám (« Zsidó fiu» ez, dráma) fölötti 
elismerő bírálatát. 

Ettől a naptól számítom írói pályafutásomat. 

Az ötvenedik évforduló napját (hiszem, hogy szép nap lesz, 
de nehéz nap lesz) valahogy csak keresztül élem. 

Hanem a ki azt hiszi, hogy ezután a nap után kezdődik 
majd még egy hónapokig tartó dinom-dánom, szakadatlan 
ünnepség : az ugyan túlbecsüli testi-lelki tehetségeimet. 

Az aranylakodalom után nem következnek mézeshetek. 

Mikor először keltem egybe múzsámmal : 1843-ban, ugyan 
keresztül tudtam volna magamat enni-inni a két magyar 
hazán is : de akkor sehová se hittak ; most már hínak, de 
most már én is öreg legény vagyok, a múzsám is vén mat- 
róna már. Jobb nekünk itthon. 

Hanem majd magam helyett elküldöm mindenüvé azt a 
remekül készült mellszobromat, a melyet most végzett be 
Zala György művészbarátom. Az legalább ott marad emlé- 
kül s a lelkem egy darabja is vele. 

Kérem Kegyedet, kedves barátném, legyen szives ezt a 
levelemet a májusra tervezett megtisztelés rendezőivel kö- 
zölni, s ha jónak találja, a hírlapoknak is átadni. 

Legforróbb baráti üdvözletem s az ég minden áldásainak 
kivánása mellett, Önre és kedves családjára, maradok 

igaz hű barátja 
Budapest, 1803 ápr. 9. Jókai Mór. 



13 

Nyár derekán merült fel először a terv, hogy a jubiláris 
ünnepet Jókai Mór összes mŰTeinek egyöntetű szép ki- 
adásával kellene megülni. 

Az ideát Révai Mór, az ünneprendező nagj-bizottság 
egyik titkára vetette föl, a ki Jókainak már 1880 óta ki- 
adója. Tervét és első lépéseit ő maga ekkép beszéli el egy 
alkalmi Jókai- Albumban : 

«Egy szép napon kimentem Jókaihoz, liogy beavassam ter- 
vembe és tőle az engedélyt kikérjem az előmunkálatok, tanul- 
mányok megtételére. Előadtam neki az egész tervet, a keresz- 
tülvitel módozatait lehető részletesen — ő nyugodtan meg- 
hallgatott, néha elmosolyodott, mikor pedig befejeztem, azzal 
a lakonikus kérdéssel főzött le : 

— Hát megvan maga bolondulva, öcsém ? Hiszen az én 
munkáim több kiadó kezében örökre le vannak kötve, azok 
csak nem fognak lemondani jogaikról, azután meg hol vesz 
maga ezer embert Magyarországon, a ki annjn. pénzt ad mun- 
káimért, mikor úgy is oly sok példányban el vannak azok ter- 
jedve. 

Es azzal elővette azokat a kimutatásokat, a^ melyeket kiadói 
minden évben rendelkezésére bocsátanak a népszerű kiadások 
kelendőségéről és tételről-tételre kimutatva, hogy minden 
egyes művéből évenként hány példány kel el — azzal bocsá- 
tott el, hogy «ezt a bolond ideát » verjem ki a fejemből. 

Ezt a jó tanácsot persze azért kaptam, hogy meg ne fogad- 
jam. Es ezt annál kevésbbé tettem, mert azok a kimutatások 
nekem mást mutattak, mint a szerénységében a túlságig menő 
szerzőnek. Es akkor aztán én készítettem összehasonlító 
kimutatásokat mindenféle műveiről Jókainak és egy legköze- 
lebbi alkalommal azokat felmutatva neki, oda allegáltam,hogy 
most már még inkább hiszem, hogy művei összkiadására nem- 
csak megvan a talaj a magyar közönségben, de sőt kötelesség 
is azt közrebocsátani, még pedig ötven éves írói működése for- 
dulópontján és az ő közreműködésével, mert az össze-vissza 
kuszált kiadói tulajdonjogi kérdéseket az Ő segítsége nélkül 
valóban nem lehetne sikerrel megoldani. 

Okoskodásom, úgy látszik, ezúttal már kevésbbé tetszett 
bolondnak és azóta meg-megfontoltuk az ügyet, mely mind- 



14 

jobban kidomborodott Jókai előtt is, úgy, hogy az eszmét 
mindjobban megszerette, és a nehézségek elhárítását nem te- 
kintette oly lehetetlennek. 

Most már mindkettőnk titka volt a terv és midőn a « Petőfi- 
társaság)) kezdeményezésére megalakult az a fényes kör, mely 
Jókai 50 éves írói jubileumának megünneplését határozta el, — 
elmentem a költőhöz, engedélyét kikérni, hogy tervemet a jubi- 
leumra alakult bizottság elébe terjeszthessem. Ez engedélyre 
annál is inkább szükségem volt, mivel a szerző műveiről csakis 
ő, illetve kiadója van jogosítva rendelkezni és ily irányú fel- 
hatalmazás hiján az eszme egyáltalán nem lett volna meg- 
pendíthető. — Beleegyezését a terv nyilvánosságra hozatalára 
készséggel megadta ugyan, de midŐn előadtam, hogy a dolgot 
úgy kontemplálom, hogy a kiadás előfizetés utján legyen biz- 
tosítva és hogy ő honoráriumképen az ezer aláíró után be- 
folyó előfizetési összegek felét, azaz 100,000 frtot kapjon, ebbe 
semmiképen sem akart beleegyezni. 

— Ily nagy honorárium nem dukál, ezzel lehetetlenné van 
téve a kiadás, ilyen és hasonló ellenvetésekkel akart engemet 
megczáfolni, míg végre licitálni kezdett, lefelé. Hogy neki ho- 
noráriumképen elég 50,000 frt, de sőt 40,000 is és ha ez aka- 
dály volna a kiadásra nézve, még ennél is kevesebb, ő anyagi 
hasznot a kiadásból nem óhajt magának és megelégszik azzal, 
sőt annak örül csak, ha egyáltalán létrejön mííveinek össz- 
kiadása és azt ő maga rendezheti sajtó alá. 

Minden ellenkezés daczára én nem tágítottam, megmagya- 
ráztam, hogy voltaképen joga sincs elhárítani magától a neki 
természetszerűleg járó írói tiszteletdíjat, hogy ez önzetlenség- 
gel senkit le nem kötelez, sőt hogy ez által az összkiadás 
létrejövetelét koczkáztatja, mert nem volna a magyar nemzet- 
hez méltó dolog és a közönség körében rokonszenvre nem 
számíthatna oly actio, mely a költő anyagi érdekei rovására 
akarná a mindnyájunk által óhajtott czélt, az összkiadás léte- 
sítését elérni. 

Nagynehezen meggyőzve a költőt, végre megengedte, hogy az 
akkor alakult jubileumi bizottság előtt tervemet előadhassam. b 

A terv röviden ez volt : Jókai összes kiadói saját érdekeik 
lehető megóvása mellett átengedik a tulajdonukban levő 



I 



15 

munkákat a nemzeti díszkiadás számára. Jókai Mór ötven 
esztendő alatt 324 kötetet adott ki, vagyis körülbelül 3500 
nyomtatott ivet irt 70.816,464 betűvel. Ezt a mesés kincset 
a jubileumi bizottság 100 kötetben adja ki, kötetenként 
átlag húsz Ívvel, tehát összesen kétezer ivvel. A nemzeti 
kiadásra a bizottság előfizetést hirdet 200 forintjával. Ezer 
aláiró tehát már lehetségessé teszi, hogy a kiadás jövedel- 
méből Jókai Mórnak nemzeti tiszteletdijképen százezer 
forintot lehessen átadni. 

A nagybizottság, mivel ez az új terv a régi programm 
megváltoztatását jelentette, október tizenegyedikén újra 
összeült. Itt került tárgyalásra a következő határozati 
javaslat, a melyet báró Eötvös Loránd terjesztett a bizott- 
ság elé : 

Határozza el a bizottság, hogy Jókai ötven éves írói jubi- 
leuma alkalmából összes műveinek díszes kiadását fogja 
létrehozni, ezzel remélvén egyrészt az ünneplendó'nek a leg- 
tisztább örömet szerezni, másrészt az ö, nemzetünk javára 
kifejtett nagy tevékenységének maradandó emléket állítani. 
A díszkiadás egyes példányának árát 200 frtban állapítván 
meg, forduljon a bizottság hazánk lelkes testületeihez és 
egyesekhez előjegyzések végett, úgy, hogy azoknak alapján 
az ünnepelt szerzőnek mintegy a nemzet tiszteletdíjául 
100,000 frtot ajánlhasson fel. 

E határozat értelmében a bizottság: 1. Felkéri szerzőt, 
adja ahhoz beleegyezését. 2. A kiadás rendezésével az iro- 
dalmi bizottságot, a szerződések megkötésével az elnökséget 
bizza meg. 3. A kiadás technikai kivitelére a Kévai Testvé- 
rek kiadó czéget szólítja fel, köszönetét fejezvén ki már 
eddig ez irányban tett fáradozásaiért. 

A bizottság jóváhagyólag veszi tudomásul a végrehajtó és 
képzőművészeti bizottság azon intézkedését, mely szerint 
hazai művészeinket egy, az ünnepeltre és műveire emlékez- 
tető lapokból álló album létesítésére szóHtotta fel, annak 
elkészítését teljesen a képzőművészeti bizottságra bizza. 

Az ünnep rendezésével a művészeti bizottságot bizza meg, 
s különösen felkéri Budapest székesfőváros törvényhatósá- 



gát, hogy, mint az üBnep lielyén a háznak ura, e bizottsá- 
got tekintélyével támogassa. 

Az ünnepnek és a művészek albumának költségeit a nagy- 
bizottság maga fogja fedezni. 

Végül felszólítja a bizottság mindazon testületeket és 
hatóságokat, melyek országszerte már is ünneplik és még 
ünnepelni fogják Jókait, hogy legalább kiküldötteik képében 
vegyenek részt a jan. 6-iki budapesti ünnepen, elhozva ma- 
gukkal tiszteletük emlékét. 

A nagybizottság elfogadta e javaslatot az ünnep pro- 
grammjának végleges tervezetével együtt, mely kihagj'^ta 
a régiből mindazokat a külsőségeket és demonstratív jel- 
legű tüntetéseket, a melyeknek állandó értékük nincs. Az 
ünneiD napjául 1894 január hatodikát tűzte ki. A dísz- 
kiadás ügyének rendezésére az irodalmi bízottság még az- 
nap összeült és a maga kebeléből szűkebb körű végrehajtó 
bizottságot küldött ki, a melynek tagjai lettek: báró 
Eötvös Loránd, mint elnök, Beöthy Zsolt, mint főtitkár, 
továbbá Komócsy József, Eákosi Jenő, György Aladár, 
Horváth Gyula, Hock János, Thaly Kálmán, Kenedi Géza 
és Kévai Mór. 

Azontúl ez a végrehajtó bizottság intézte a kiadás összes 
ügyeit, szerződött Jókai valamennyi kiadójával, megállapí- ' 
totta a száz kötetes nagy munka programmját s felkérte 
Jókait, hogy adja felhatalmazását a kiadáshoz. Báró 
Eötvös Loránd levelére Jókai így válaszolt : 

Méltóságos báró úr ! 

A legőszintébb örömmel vettem méltóságod nagybecsű 
levelét, a melyben arról értesít, hogy jó barátaim méltósá- 
god elnöklete alatt számomra ötven éves írói pályám végén 
azon kitüntetést szándékoznak megszerezni, hogy összes 
müveimet egy egységes összkiadásban a hazai közönség 
kezébe juttassák. Életemnek legfőbb vágyát látom ez intéz- 
kedésben teljesülni : a minő élő írónak még alig adatott 
meg, s hogy ez létre jöhessen, ahhoz nemcsak szerzői bele- 



17 

egyezésemmel járulok, de az egész vállalat megszerkesztését, 
rendezését, szakszerű beosztását s irodalomtörténeti jegyze- 
tekkel és felvilágosító korrajzokkal ellátását vállalom ma- 
gamra. 

Fogadja méltóságod és a rendező-bizottság legőszintébb 
hálám kifejezését azért a gyöngéd és eszményi gondolko- 
dásért, liogy ez évfordulóját irodalmi pályafutásomnak, kül- 
színben kérkedő szertartások helyett, a miknek fénye az én 
lelkemet nem melegíti, ily komoly s mind a nemzetre, mind 
reám, de különösen az általam követett irodalmi irányra 
nézve megtisztelő módon kivánja megünnepelni. 

Óhajtanám megérni e vágyam teljesülését s Istentől erőt 
és időt kérek hozzá. 

Fogadja méltóságod hálám legőszintébb kifejezését s adja 
át a mélyen tisztelt bizottságnak legforróbb köszönetemet. 

Áldja meg az ég ! 

Igaz hive 

Jókai Mór. 

"Ezzel egyidejűleg Jókai ép ily meleghangú levelet írt 
a száz kötet kiadásával megbízott Révai Testvérekhez 
s benne elvállalta az összes kiadás sajtó alá rendezését. 
A kiadókhoz intézett levél így szól : 

Tisztelt kiadó urak! 

Legnagyobb hálával köszönöm kegyeteknek azon buzgal- 
mát és szeretetét, melylyel összes műveimnek egységes ki- 
adását létrehozni igyekeztek. 

A magyar nemzet iránt, melynek minden osztálya leg- 
nagyobb áldozatkészséggel egyesült e vállalat sikerének 
biztosításában, hálám hódolattá erősödik. 

Viszonzásul ígérem, hogy ezen összes kiadást lígy fogom 
rendezni, hogy az hibáktól menten, szigorú önbírálat után, 
illő jegyzetekkel, jusson a közönség kezébe. 

Isten áldása legyen önökkel 

igaz hívük 

Jóka\ Mór. 

Jókai : A jubileum története. 2 



18 

Arról, hogy maga Jókai miképp tervezte e kiadást, ima 
még egy okmány, az Eötvös báróhoz intézett levele : 

Méltóságos báró Eötvös Lóránt úrnak ! 
Mélyen tisztelt Barátom ! 

Áldom a sorsot, bogy megengedte érnem, s hálásan 
töszönöm jó barátaimnak, kik lehetővé tették, hogy mun- 
káimnak összes kiadását magam szerkeszthessem meg. 
Máskülönben csak halálom után ötven esztendő múlva 
lehetne összes műveimből egységes kiadást rendezni. Az 
alatt pedig rég feledékenységbe megy az a kor, a mely- 
nek eszmeköre műveimnek magyarázója. 

Azontúl is ilyen nagy halmaz munkában a hiba is sok. 
Azt senkinek sincs joga kiigazítani : egyedül magának a 
szerzőnek. Ea magam helyreigazíthatom a nagyobb hibá- 
kat, tévedéseket, kirostálhatom a vadóczot : a mit kivülem 
senki más nem tehetne, az irodalmi egyéniség meghami- 
sítása nélkül. 

Munkáimat három korszakra fogom felosztani, melyek- 
ben összefoglaltatnak az odatartozó regények, novellák, 
színművek és aphoristicus iratok. Megelőzi ezeket mindig 
egy korrajz, mely úgy az irodalmi, mint a társadalmi és 
általános viszonyokat ismertetni törekszik. A nagyobb mű- 
veknél felvilágosító előszó. Azután jegyzetek: végül az 
általam bevezetett szavak és kifejezések igazolása. 

Az első korszak czíme alatt összeállított műveim körül- 
belül a következők lesznek : 

Regények : Erdély aranykora. — Török világ Magyar- 
országon. — Kétszarvú ember. — Janicsárok végnapjai. — 
Fehér Eózsa. — Magyar nábob. — Kárpáthy Zoltán. — 
Eégi jó táblabírák. — Szomorú idők. — Elátkozott csa- 
lád. — Szegény gazdagok. — Felfordult világ. — Új 
földesúr. — Politikai divatok. — Mire megvénülünk. — 
iSzerelem bolondjai. — Óceánia. — Legvitézebb huszár. — 
Hétköznapok. 

Elbeszélések: Vadon virágai. — Nép világ. — Árnyké- 
pek. — Délvirágok. — Csataképek. — Bujdosó naplója. — 



19 

Tarka élet. — Hangok a vihar után. — Véres könyv. - — 
Eegék. — Erdélyi képek. ^ Magyar előidőkböl. — Megölt 
•ország. — Magyar Decameron. 

Szinmüvek : Zsidó fiú. — Dalma. — Manlius Sinister. — 
Kálmán király. — Szigetvári vértanúk. — Dózsa György. — 
Széehy Mária. 

Aphoristicus iratok : A magyar nép élcze. — Nagy tü- 
kör. — Kakas Márton tolltaraja. — Tallérossy Zebulon. — 
Politikus czizmadia, s egyéb közlemények 1843-tól 1860-ig. 
Petőfi és a franczia romantikusok befolyása irataimra. 

A második korszak összesíti az 1861 -tol az újabb alkot- 
mányos korszalug irott müveimet. 

Regények: A köszivű ember fiai. — Még is mozog a 
föld. - — Fekete gyémántok. — Szerelem bolondjai. — 
Arany ember. — Jövő század regénye. — Enyim, tied, 
■övé. — Az élet komédiásai. — Szép Mikbál. — Egy az 
Isten. — Névtelen vár. — Szabadság a hó alatt. — Kab 
Eáby. — Asszonyt kisér. — Páter Péter. — Véres ke- 
nyér. — Szegénység útja. — Egy ember a ki mindent 
tud. — Lunatikus. — Az északi pólusig. — Hirhedett 
kalandor. — Asszonyi hajszál. 

Elbeszélések: Szélcsend alatt. — Milyenek a nők? — 
Milyenek a férfiak? — Virradóra. — Föld felett és víz 
alatt. — Az életből ellesve. — Görög tűz. — Targalyak. 

Szinmüvek: Arany ember. — Fekete gyémántok. — 
Keresd a szived. — Szép Mikhál. — Milton. 

Aphoristicus müvek : Emlékeim. — Magyarhon szépsé- 
gei. — Költemények. — Prologok. — Balladák. 

A harmadik korszakban foglaltatnak : 

Regények : A kik kétszer halnak meg. — A ma. — Egy já- 
tékos, a ki nyer. — Szeretve mind a vérpadig. — Bálványos 
vár. — Minden poklokon keresztül. — Damokosok. — 
Lőcsei fehér asszony. — Kis királyok. — Lélekidomár. — 
Tengerszemű hölgy. — Eákóczy fia. — Fráter György. — 
Czigánybáró. — A pénz betegségei. — Három márvány fej. — 
Afanázia. — Gazdag szegények. — Nincsen ördög. — Két 
Trenk. " — Trenk Frigyes. — Fekete vér. — A Kráó. — 
Sárga rózsa. — Tégy jót. — Koronás gyermekek. 

Elbeszélések: Herczeg és Fra Diavolo. — Apja fia. — 



20 



Észak hónából. — Mesék. — Kassári Dániel. — Kétszer 
kettő négy. — Napraforgók. ■ — Es az újabbak. 

Színmüvek: Jószívű ember. — Aradi hÖsnök. — Bolondok 
grófja. — Világszép leányok. — Thespis kordéja. — Hős 
Pálffy. 

Aphoristictis iratok : Eletemből. — Utazás egy sírdomb 
körül. ■ — Jocus és Momus. — Humoros tárczák. 

Végül egy nagyobb regényes tanulmány, melyen több év 
óta dolgozom, tárgya, a honfoglalás korszakából véve : czíme- 
•Levente*). Ez még most csak töredékekben létezik. 



Ha helyesnek találod Te, mélyen tisztelt barátom, és azí 
irodalmi bizottság ezt a tervezetemet, akkor kérlek, közöl- 
jétek ezt a tisztelt közönséggel. 

Köszönetet mondva eddigi buzgó fáradozásaitokért, s 
azért a jóakaratért, melynek bizonyságaival elhalmoztatok, 
maradok 

holtig igaz híved 

Jókai Mór^ 

Ezzel a nag}' feladat ki volt tűzve czélul. Hogy elérhető 
legyen : országos akczióra volt szükség. Megindítója a 
mozgalomnak Rákosi Jenő classikus széj)ségű Felliivása 
volt, a mely a nagj'^ bizottság tisztikarának autogrammos- 
aláírásával ezer és ezer példányban vitte szét a jubileum 
e nevezetes fordulatának hírét az országban. A felhívás 
ezekkel a lelkesítő szavakkal fordult Jókai tisztelőihez : 

Ország szerint tudva van, hogy a nemzet koszorús írója, 
Jókai Mór, ötven éves írói pályájának öröm-ünnepét készül 
megülni. Ezen ünnep országos lesz és nemzeti, és mint egy 
illatos bokréta lesz odatüzve a közelgő 1894. esztendő homlo- 
kaira, mert ez év január'ms 6-ika lesz a napja. Es mind amaz 
ünneplésnek, melyet a működő bízottság e napra tervez, úgy- 
szólván édes és értékes magva lesz az a maradandó emlék, 
melynek érdekében e sorokkal fordulunk Jókai Mór tisztelői- 
hez, mely elnevezés alá méltán foglalható a nemzet színe-java^ 
rang-, rend- és osztálybeli különbség nélkül. 



Egy góiidolat kapta meg legjobban minci az elméket, a me- 
lyek ez ünnep előkészítésében részt vettek, a gondolat : Oi'szá- 
g OS ünnepet ülve emléket is adni e alapról és henne egyszer- 
smind kettős éHelmü jntalmat, az ünneplendőnek az ö saját 
alkotásai révén. 

Megáldott fejére két ágból fonni koszorút : egy ágból, a mely 
diszíti, és egyből, mely védi és óvja. Egy ág az erkölcsi dísz, 
egy ág az anyagi jutalom s a kettő ölelkezvén a költő homlo- 
kán, hirdesse nemzete háláját s az ő dicsőségét egyben. 

Állana pedig ez emlék összes eddig megirt és ez iinnep le- 
zárásáig megírandó munkáinak nemzeti diszkiadásából. Az 
egész Jókai, a mit az ö szelleme ötven év alatt létrehozott, 
■együtt mint impozáns képe egy nagy pályának, szemünk elé 
állítva ez óriás, e korszakos munkaerő, ez írói hatalmasság, e 
fenomenális pályafutás, mint a költőnek dicsősége és jutalma. 

Maradandó becsű emlék legi/en az, a melylyel mi a jubileum 
napját az irodalom históriájába beiktatjuk. Örök időkre szóló, 
beszédes mű, a mely a költőről és az ő géniuszát megbecsülő 
nemzetről több dicsőséget fog hirdetni jövendő századoknak, 
mint bármennyi lelkes üdvözlő beszéd, ékes, virágos, ünnepi 
tószt. Ugy óhajtanok, hogy ezúttal az összeg, a melyet vár- 
megyék, városok, egyesületek, lestületek ynás alkalomkor ju- 
hileiimi bankettre és külső czifraságokra fordítanának, hasz- 
tios, érdem,es emléknek szolgáljon alapxd. Ebből a pénzből 
készüljön el a díszkiadás, a melylyel magunkat ajándékozzuk 
meg és teljen ki az a tiszteletdíj, a melyet a félszázadon ke- 
resztül szünetlenül nekünk dolgozó költőnek még mindig a 
tartozás érzetével átnyújtunk. 

Mert a kiadás árának a fele fedezze a kiadás költségét, felB 
])edig legyen a költőnek a nemzettől veendő tiszteletdija. 

Ezer aláírásra van szükség, hogy e kiadás létrejöhessen ; az 
előfizetési ár 200 frt rs /g,y 100,000 frt lesz a tiszteletdíj. 

Nem kételkedhetünk abban, hogy a mikor Jókai Mór mű- 
veiről van szó, lesz az országban ezer ember, testület, ható- 
■ág, a ki ezt a nemzeti díszkiadást megszerezve, hozzájárul a 
költő jubileumának méltó megünnepléséhez. 

Erre az aláírásra, erre a szép, nagy és liálás cselekedetre 
hívjuk fel Jókai Mór tisztelőinek fényes táborát. 

Nem arra szólítunk benneteket, ó magyarok, hogy ajándékot, 



22 

hogy alamizsnát adjatok annak, a ki a ti szolgálatotokban szer- 
zett lialhatatlanságot ; ezt roár megtettétek ti is másokkal, meg- 
tették más nemzetek is. Hanem szólítunk arra, szóh'tjuk a ma- 
gyar értelmiség virágát arra, hogy ketten egymást fölmagasz- 
taljátok: a költő kezetekbe tévén egy nagy élet nagy munkáját, 
ti pedig a költő kezébe érette az elismerést. 

A ki ifjúságunkat bűbájos szavával megaranyozta ; a ki lel- 
künket táplálta reménytelen időkben ; a ki örömünk, a ki gyö- 
nyörünk, a ki vigaszunk volt életünk minden szakában ; a ki 
áldásunk volt, megtöltvén a szellem, az erkölcs, a hit, a föl- 
emelkedés, a hazafiság kincseivel a mi szivünk tárait : gyertek 
mind, öregek, ifjak, urak, polgárok, hódoljunk neki mi viszont, 
aranyozzuk meg élete alkonyatát szeretetünk, lelkesedésünk 
örök ifjúságával. 

Áldjuk a gondviselést, hogy nekünk adta Jókai Mórt, a ki a 
magyar faj minden fényességével, a nagy talentumok minden 
varázsával, nemzete büszkesége, idegen népek irigységének 
méltó tárgya ; egy félszázad ragyogványa a magyar irodalom- 
ban, nyelvünk felvirágzásának egyik forrása, a kinek mesélő 
ajakán három nemzedék csügg elandalodva, elbűvölve. 

Irodalomtörténetünk csonka az ö neve nélkül, műveltségünk 
csonka az ő művei nélkül ; dicsőségünk csonka az ő hire 
nélkül. 

Mely magyar könyves-ház, mely magyar asztal nem üres az 
ő összes munkáinak e nemzeti díszkiadása, az ő> jubileuma e 
kedves emléke nélkül ? 

Akinek a házában már van Jókai-ja — ha részben, ha egész- 
ben — • az juttassa azt, a mije van, a nálánál szegényebbnek és 
siessen hozzánk, hogy biztosítsa magának az- öröm.ünnei3Í ki- 
adást. 

És nem csak egyházi főméltóságok, nem csak főurak, nem 
csak egyesek, kiket a sors vagy szorgalom a bőség áldásaihoz 
juttatott, bármely renden legyenek is, hanem ti városok, köz- 
hatóságok, testületek és vállalatok : mind halljátok meg e szó- 
zatunkat és siessetek aláirástokkal lehetővé tenni és biztosí- 
tani e lelkes vállalkozást, juttatván törvényhatósági, városi, 
egyesületi, intézeti, iskolai könyvtáraknak ebből a szép és ne- 
mes emlékből egy-egy példányt, hogy mindenütt legyen fog- 
ható jel és szózatos hirdetője a léleknek, mely mindnyájunk- 



23 

Lan lakozik. Hadd mondják el később is, kezökbe vévén a nem- 
zeti díszkiadás egy-egy példányát, késő ivadékok: 

Az a nemzedék tudta a kötelességét és teljesítette is azok 
iránt, a kik eredményesen szolgálták a nemzet dicsőségét. 

Erre a feladatra bivjuk el a nemzet fiait, és hogy nem hiába 
hivjuk: a fényes eredmény meg fogja mutatni. 

Előbb is a sajtót kellett megnyerni a propagandára. 
November negyedikén gyűlésre jöttek össze a fővárosi hír- 
lapok képviselői és a mikor báró Eötvös Loránd lelkes 
szavakban az újságírók támogatását kérte : mint egy ember 
állott fel valamennyi, hogy Jókai dicsőségéhez a maga 
részéről hozzájárulhasson. A kibocsátott felhívást a leg- 
melegebb szavakkal ajánlotta kivétel nélkül minden ma- 
gyar újság olvasóinak s mind máig a sajtó maradt legbuz- 
góbb terjesztője a kiadásnak. 

A mozgalmat páratlan lelkesedéssel fogadta a közönség. 
A felhívás kibocsátásának napjától kezdve előbb 8 — 10 s 
azután 10 — 15, néha üusz előfizető jelentkezett napon- 
ként : úgy hogy -Jókai tiszteletdíja már november végén 
bizto>sítottnak látszott. 

A nagy bizottság védnöke József főherczeg volt az első, 
a ki a jubiláris száz kötetre előfizetett, ezzel az itt követ- 
kező levéllel adván tudtára báró Eötvös Lorándnak azt is, 
hogy szívvel-lélekkel a mozgalomé : 

Méltóságos uram ! 

A Jókai- jubileum bizottságának hozzám intézett felszólí- 
tását legbensőbb örömmel fogadtam és mint a magyar iro- 
dalom dicső előharczosának, jubiláns hazai költőnknek igaz 
barátja, a megindult mozgalom védnökségét legszívesebben 
fogadom el. Egyúttal kérem méltóságodat engem azon elő- 
fizetők sorába följegyeztetni, a kik Jókai páratlan mííveinek 
díszkiadását óhajtják birni és mellékelve származtatok át 
három példányra 600 forintot. Kedves emlékek ezen munkák 
régmúlt időkből, midőn tá.voi földön clYaslsiikban otthon 
érzem magamat. 



21. 

Fogadj a méltóságod benső ragaszkodásom kifej ezését,mely- 
lyel maradok váltig 

Alcsuthon, 1893. okt. hó 20-án, 

őszinte tisztelője 

József föherczeg s. k. 

Pár nap múlva november hetedikén az első díszpéldányt 
Erzsébet királyné rendelte meg. Ugyancsak az amatőr- 
kiadásból rendelt meg egy példányt magánkönyvtára szá- 
mára Ö Felsége a láráhj is. Legnagyobb megrendelések 
voltak : a közoktatásügyi miniszteré (100 példány) és a 
székes fővárosé (25 példány). 

Az eredmény felülmulta a legnagj^obb várakozást, de 
egyszersmind másra is figyelmessé tette a bizottságot. Az 
ország minden részéből, s a társadalom minden osztályá- 
ból százszámra érkeztek a levelek úgy a jubileum rende- 
zőihez, mint a lapok szerkesztőségeihez, hogy Jókai összes 
műveinek kiadása ne legyen a kiváltságos osztály privilé- 
giuma, hanem könnyen törleszthetö havi részletfizetések 
mellett kerüljön a nagy közönség kezébe is, mert ebből az 
irodalmi ünnepből ki akarja venni részét minden művelt 
tagja a magj^ar társadalomnak. Jókai Mór az egész nem- 
zeté, müveiben szegények és gazdagok egyaránt gj^önyö- 
rüséget találnak: fogyatékos volna tehát az ünnep, ha 
csak a társadalomnak dúsgazdag tagjai szerezhetnék meg 
a költészet e kincstárát. Eg3'hangú véleménye volt az 
egész nemzetnek, hogy a bizottság az előfizetés móuozatait 
megkönnyítve, lehetővé tegye mindenkinek a jubileumban 
való részvételt. 

A végrehajtó bizottság, a mikor az első négyszáz aláírás 
beérkezte után nagy felelőséggel, járó vállalkozását félig- 
meddig biztosítottnak látta : örömmel és teljes készséggel 
állapította meg november 25-íkí ülésében az előfizetés 
módozatait akkép, hogy a munka évi ötven forintos tör- 
lesztéssel a közönség tágabb köreire nézve is hozzáférhe- 
tővé váljék. Az erre vonatkozó felhívást újra 15,000 pél- 
dányban küldötte szét a bizottság. 



25 

Az aláírások ezután még nagyobb számmal érkeztek. 
A begyült összegek kezelésével a bizottság a «Belvárosi 
Takarékpénztár Eészvény-társaság))-ot bizta meg és a 
Jókai irói tiszteletdíján felül befolyó összegek kiutalványo- 
zási jogát olyformán biztosította magának, hogy a kiadók 
mindenkor csak tíz-tíz kötetnek nyomdai elkészülte és az 
aláíróknak történt szétküldése után vehetik fel az előállí- 
tási költségek czímén rajok eső részt. A számadásokat és 
a pontos és szabályszerű megjelenés ellenőrzését egy 
háromtagú ellenőrző-bizottság végezte, melynek tagjai az 
irodalmi bizottság részéről annak elnöke : dr. Falk Miksa, 
a pénzügyi bizottság részéről : Brázay Kálmán és Jókai 
érdekei szempontjából : Hegedűs Sándor. E bizottság fel- 
adata volt az egész vállalat vitelét gondozni és mindmáig 
ellenőrizni. 

A legtöbb napilap állandóan közölte az előfizetők és 
megrendelők névsorát, valamint általában külön rovatot 
nyitott a Jókai ünnepre. Valóban szükség is volt ily külön 
rovatra a nemzeti közérzület kifejezésekép, mert novem- 
ber és deczember hónapokban nem volt egyetlen nap sem, 
melyen az országnak valamely vidékén ne foglalkoztak 
volna a jubileummal. Csaknem minden törvényhatóság, 
tömérdek egyes község, számos társulat és egyesület fog- 
lalkozott a kérdéssel, mikép vegyenek részt az ünnepben, 
nem egy helyen társas mulatságokat, gyűléseket, sőt sor- 
solásokat is rendeztek, hogy azok jövedelmeiből Jókai 
műveit megrendeljék. 

Jóval a hivatalos ünnep előtt tehát már megünnepelte 
a nemzet Jókait úgy, a hogy csak nagy nemzet ünnepel- 
heti meg nagy költőjét. A világtörténelemben nincs példa 
hasonló vállalkozásra, a melynek siliere : az egész magyar 
nemzet dicsősége. 

A kiadást ígéretükhöz képest bonyolították le a vál- 
lalat végrehajtásával megbízott kiadók. Minden évben 
kétszer megjelent egy tíz kötetből álló sorozat a ki- 
adásból, a melynek végső revízióját maga Jókai végezte. 



2G 

majd egy új elühanggal, majd több érdekes kor- és iro* 
dalomtörténeti jegyzettel gyarapítva a monumentális ki' 
adás értékét. 

Mint azóta mindenki meggyőződött, e vállalat nemcsak 
a magyar társadalom áldozatkészségének emlékezetes 
szimbóluma, hanem egyszersmind bámulatraméltó ered- 
ménye a nyomdaiparnak, a mely talán most birkózott 
meg először ilyen óriási munka kiállításának technikájá- 
val. Száz húsz íves kötetnek, vagyis összesen kétezer ívnek 
kiszedése, kikorrigálása, nyomása és fűzése még csak né- 
hány évtizeddel ezelőtt is, tíz-tizenöt emberöltőnek adott 
volna munkát; míg ma a nyomással megbízott Franklin- 
Társulat egymaga végezte ezt a rengeteg munkát, a mely- 
hez hasonló kevés volt még a világliteraturában. Még 
pedig mesébe illő gyorsasággal, mintha a betűk csak úgj 
maguktól futnának össze sorokká, a sorok oldalokká, az 
oldalok kötetekké úgy, hogy az 1898-ik esztendő karácso- 
nyára pontosan együtt is van a hatalmas Jókai-könyvtár. 

Az időnek, az emberi munkának, a gépek erejének ez a 
bámulatos kihasználása becsületére válik a tizenkilencze- 
dik század nyomdaiparának. A fizikai erők összessége, a 
melyet a Jókai-kiadás igénybe vesz, igazán fölülmúl 
minden képzeletet. 

Hogy az olvasónak legalább némi fogalma legyen e- 
korszakot jelentő vállalat nagy mechanismusáról és arról 
az erőanyagról, a melyet Jókai Mór összes műveinek jubi- 
láris kiadása megemészt : csak egy pár adatot említünk 
fel. A Franklin-Társulat műhelyében huszonöt-harmincz 
ember foglalatoskodott állandóan minden nap nyolcz-tíz 
órán keresztül a Jókai kötetek technikaíelkészítésén. Ki a 
szedőszekrény mellett, ki a nagy nyomtató gépeket táp- 
lálva, ki összehajtogatva a nyomdafestéktől nedves Jókai- 
íveket : mindmegannyi szerves része az egész munka orga- 
nizmusának. 

Egy teljes Jókai-példányban — értve ez alatt a száz- 
kötetes jubiláris kiadást — körülbelül 70.000,000 vagyis. 



Í7- 

hefven rnillió pömhölyű betücske va-n, úgy, hogy ha egy 
ilyen teljes példányt egy betűszedő szedne ki: hetven 
milliószor kellene neki kezét a szedöszekrény különböző 
betűket tartalmazó rekeszei felé kinyújtani. Harmincz- 
harminczöt esztendőbe, vagyis ép egy emberöltőbe kerülne 
ez a munka, ha egy szedő végezné, alapul véve nyoloz. 
órai munkaidőt és az év háromszázhatvanöt najjjából 
csak kétszáznyolczvan munka-napot számítva. Természe- 
tesen most csak a nyers szedésre gondolunk, a melynek 
kikorrigálása csaknem annyi idejébe kerül a nyomdász- 
nak, mint maga a szedés. Ahhoz, hogy teljesen hibátlanul 
nyomda alá adja, legalább egy félszázad szükségeltetik. 
Bizonyos tehát, hog}' egy ember nem győzi ezt a kolosz- 
szális munkát, — csak Jókai győzte megírni — de a mint 
a szedést egj" szedő, úgy a nyomást eg}' gép szintén nem 
bírná ki, még ha nappal-éjjel szünetlenül dolgoznék is. 
Eg;s- gépen a nyomás nyolcz évig tartana s ha ilyen pri- 
mitív technikával készült volna a jubiláris munka, akkor a 
kiadás igazán a jövő század regénye lett volna. Azonban 
ismeretes dolog, hogy a modern kor lázas munkáját hihe- 
tetlen módon megkönnyíti az erő és a munka felosztása, 
és a mi más körülmények között egy egész emberéletet 
lefoglalt, azt ma ugyanazok az emberek idejük és mun- 
kájuk kényelmesebb, egymáshoz alkalmazkodó berende- 
zésével néhány év leforgása alatt elvégzik. Igj^ van ez 
a jubiláris Jókai-kötetekkel is, a melyek gyors egymás- 
utánban kerültek ki a gép alól s bizony a hetven millió 
betücske száz meg száz munkás kezén fordult meg, a míg 
végre a hófehér vehn papírosra kristály tisztán lenyomó- 
dik. A betűk, a melyeket a Franklin-Társulat kizárólag a 
Jókai-kötetek számára öntetett, nem valami hosszú éle- 
tűek. Mert a mint a sok nyomástól veszíteni kezdtek régi 
formájukból csak egy árnyalatot is és egy keveset meg- 
koptak, rögtön az öntőmühelyekbe kerültek, a hol új 
betűkké formálódtak. Egy ilyen betücske sorsa tehát- 
valóságos lélekvándorlás volt s nem egv a hetven millió- 



■23 

ból végezte be rövid pályafutását mint gömbölj'ű «a», 
bogy újjá szülessen a karcsúbb «:;)) formájában. 

A jubiláris kiadás papirja, a melyre Jókai gyöngysorai 
lenyomódnak, szintén rengeteg masszát képvisel. Ha egy 
teljes Jókai példány forgó papirra nyomódnék, vagyis 
olyanra, a melyen rotáeziós gépek az újságot nyomják, be 
lebetne teríteni vele egy kilométernyi térséget s egy mo- 
dern Didó a saját külön metódusa szerint nem egy Kar- 
tliagót, banem egy Parist alapíthatna meg belőle. De így 
szélességében kiteregetve is, pompás Jókai szőnyeget 
kapna belőle a fél Andrássj^-út. 

Bizony az ember nem tudná hamarjában megmondani, 
hogy az olvasó, a ki pénzeért magáboz váltotta a száz- 
kötetes Jókait: mit fizetett meg voltaképpen? Az iró 
munkáját, a szedő szedését, a korrektor korrigálását, a 
g 'pek nyomását, vagy — talán még a papirost sem ? 



A JUBILEUM ÜNNEPE. 



Január hatodika: ebben a dátumban állapodott meg 
a Jókai-jubileum rendező bizottsága, hogy ez a nap a 
költő apoteózisa legj'en. De az ünnepségek úgy a főváros- 
ban, mint a vidéken már jóval a hivatalos ünnepnaj) előtt 
megkezdődtek. Küldöttségek tisztelegtek a jubilánsnál, a 
kiket messze földről hozott az ország szivébe a szeretet és- 
a hála. Testületek pompás emléktárgyakkal és díszoldeve- 
lekkel vonultak a költő elé, a ki szerető szavakkal köszönte 
meg a fényes óvácziók mindegyikét. 



Az ünnep hivatalos programmja ez volt : 



1894. évi január hó 5-én, pénteken, este, mint a jiibüeumi 
ünnepély előestéjén, diszelüadiiaok : 

a nemzeti szin/iázban az opera és nemzeti szinház tagjaival,^. 
valamint 

a népszínházban. 

Mimikét díszelőadáson Jókai meg fog jelenni. 

Ezen előadásokra a jegyek a színházi pénztáviiknál válthatók. 
A jegyekre az előjegyzés módozatait az illető színházi igaz- 
gatók teszik közzé. 

A rendező-bizottság színházi jegyeket nem közvetít. 

II. 

1894. évi január hó 6-án, szombaton. 

A) Délelőtt iO órakor. 

A Júkai-ünnepélyt i'endező országos bizottság diszülése a sr.úketi 
fővárosi vigadó nag\- termében, a következő sorrenddel : 



-30 

1. Az országos bizottság elnöke, Eötvös Loránd báró, az ü.ést 
megnyitja. 

2. Küldöttség megj'en Jókaiért. 

3. Addig, mig a küldöttség a niegbizásnak eleget tesz, Komóesy 
József a jubileum alkalmára írt ódáját elszavalja. 

4. Megjelenvén Jókai, őt Eötvös Loránd báró elnök üdvözli és 
a nemzeti díszkiadás tiszteletdíjáról szóló okiratot átadja. 

5. Erre Jókai válaszol. 

•6. Jókaihoz üdvözlő beszédeket intéznek : 

a) a kormány, 

b) az Akadémia, a KisfaJudy-társaság, 

c) a székes főváros törvényhatósága, 

d) a megyék és városok küldöttségei nevében egy szónok, 

e) a magyar hölgyek, 

f) a Petőfi-társaság, 

g) a sMagjar hírlapírók nyugdíjintézete*, 
h) az « Otthon*, 

i) a magyar művészek, 

j) az egyetemi ifjúság. 

Mindezek üdvözlő beszédeire Jókai külön-külön válaszol. 

"j. Az ünnepelt író előtt, a felhívás sorrendjében felvonulva, 
Jókainak hódolatuk jeléül hozott üdvözlő iratokat, oklevele- 
ket, emléktái-gyakat, stb. külön beszédek mondása nélkül kül- 
dőik egyszerű megnevezésével átnyújtják : 
a) a megyék és városok küldöttségei, 
h) az ipartestületek, 
c) az egyesületek, társulatok, stb. 

S. Jókai beszéde. 

i). Elnök az ülést berekeszti. 

A díszülésre a bízottsági iroda külön meghívókat küld szét. 

A) Este 8 órakor. 

A vigadó összes termeiben fogadó-estelije melynek egyedüli 
■-czélja az, hogy Jókai az egj'es küldöttségek tagjait külön is fogad- 
-liassa és velük társaloghasson. 

Az estélyre a bízottsági iroda külön meghívókat ad ki. 

C) Este iO órakor. 

A dalműszinházban az egyetemi ifjúság által Jókai Mór tiszte- 
'létére rendezett OpeiHt-hál, az egyetemi kórház javára. 



31 

Január ötödikén délben a hölgyek tisztelegtek Jókainál, 
Tnindannyian egy-eg}' élő virágbokrétát hozva magukkal. 
A magyar hölgyek ajándéka hatalmas szőnyeg volt, a, 
melynek mindegj'ik koczkáját más-más női kéz szőtte 
vagy himezte, A mikor Wohl Janka a küldöttség nevében 
üdvözlő beszédét elmondta, Jókai válasza ez volt : 

Imádott hölgyeim ! 

Teljes életemben hódolatom tárgya volt a magyar hölgy- 
világ. A hölgyek szívében támad minden szép és nemes gon- 
dolat. Ok nevelnek nagyra minden szép és magasztos esz- 
mét. Ok enyhítik a szenvedést, ők pártolják a költészetet és 
művészetet, de a magyar hölgyek még azonfölül a hazasze- 
retetnek is hitbizományosai. Minden hölgy költő és művész 
a maga családi körében. Nem csoda, ha a költő rajong a ma- 
gyar nőkért. Vajha a hölgyek kezébe volna letéve a politika 
is. E nagyszerű emlék, melylyel engem a magyar hölgyek 
•ötven éves írói pályám évfordulóján megajándékoztak, leg- 
:szebb jutalmam. Minden öltése e szőnyegnek egy gondolat, 
minden szála egy eszme, mely engem üdvözöl s melynek 
szavát én megértem. Ezzel meg lett nekem adva, hogy most 
Tnár nem a földön, hanem az égben járok angyalok között. 
Xiegyenek megáldva, a kik e drága remekművet létrehozták. 
Isten valósítsa meg szivük minden kívánságát. 



Január ötödikén este a főváros elsőrangú színházaiban 
■díszelőadás volt. Jókai előbb a nemzeti színház, utóbb a 
népszínház ünnepén jelent meg: természetes, hogy min- 
denütt meleg és zajos óváczióval fogadták. A nemzeti 
színházban Erkel Ferencz ünnepi nyitánya után a Sziget- 
vári vértanuk első és negyedik felvonása került szinre. 
Az ünnepi est Jókai apotheozisával végződött. A nép- 
színházban a Czigány bárót játszották. 

A főváros' összes iskoláiban szintén január ötödikén 
rendeztek Jókai-ünnepet. 

■K 



A vigadóheli díszülés, a melyen egy nemzet mutatta 
be hódolatát Jókainak, feledhetetlen kép marad mindazok 
emlékében, a kik szemtanúi voltak. Voltaképp könnyebb 
lenne azoknak a notabilitásoknak neyét felsorolni, a kik 
valami külsÖ ok miatt a nemzet hódolatának gyönyörű 
tableaujából hiám'zottak. El lehet mondani, hogy szine- 
java a magyarnak igy talán még soha együtt nem volt, 
mint ezen a jubiláris ünnepen. 

A nagyterem felső részén pálmák és cziprusok közül 
nézett szembe az ünneplő országgal Zala György Jókai- 
mellszobra. Az emelvényen foglaltak helyet az ünnep 
vezéremberei, az ország előkelőségei s a küldöttségek 
szónokai. A diszmagyarba öltözött megyei deputácziókat 
főispánok, a városiakat polgármesterek vezették. A höl- 
gyek az első sorokat s a páholyokat foglalták el. 

Az ünnei)rendezök vezére Eötvös Loránd báró volt, a- 
nagybizottság elnöke, díszmagyarban ; mellette valamennyi 
elnöktársa. Jobb oldalon állott Wekerle miniszterelnök 
minisztertársaival diszmagyarban ; balra Lobkovitz h&d- 
testparancsnok egész raj tábornokkal. Az ország kép- 
viselői közt volt Bánffy Dezső báró képviselőházi elnök, 
a mellette álló képviselők nagj^ táborában pedig Apponyi 
Albert gróf. Megjelent Tüza Kálmán és Szapáry Gyula 
gróf is. A székes főváros óriási küldöttségét RáUi Károly 
főpolgármester, az akadémikusokat &as~ Károly ref. püs- 
pök vezette. 

Az emelvény előtt ültek a nagy költő családjának 
tagjai : Jókay Károly, a költő testvérbátyja, a kihez rend- 
kívül hasonlít, özv. l'^elliy Józsefné szül. Vali Mária, Diász 
Lajos és neje, Jókay Etelka, Hegedűs Sándor és neje, Jókay 
Jolán, továbbá gyermeJsti Lóránt, Sándor és Eózsi, 
Hegedűs István, ifj. Jókay Mór és neje Madarassy Róza, 
dr. Jókay Géza és neje, továbbá a Feszi y család tagijai. 

Báró Eötvös Loránd néhány perczezel tíz óra után 
ünneplésen felemelkedett az elnöki székl)ől s a diszgj'ülést 
rövid beszéddel megnvitotta. Ezután küldöttség ment 



Jókíiiért, miközben Komórsy József allialmi ódát szavalt, 
mély és osztatlan hatással. 

Az óda ekképpen szól : 

Van-e méltó szó, a mely ót dicsérje, 
A mindig hívet, igazat, nagyot '? 
Gyönge a lantnak zengő hiiní ércze, 
Hangot a dal ha nevétől kapott ; 
egy nemzetnek örök dicsősége, 
Hozzá hasonlót hosszii századok, 
Mik elmultának, alig szülének : 
És mégis róla zendül most az ének. 

Milliók szive forró dobbanása 

Egyetlen hanggá váhk e napon, 

S a hódolat, melynek még nem volt mássá: 

Nagy nevét zengi milljó ajakon. 

Hozzá sovárg a lélek édes vágya, 

Midőn őt látja amaz alapon, 

Mit oly magasra épített magának. 

Hogy arról fénye nemzetére árad I 

Es ez a nemzet ünnepelni jött el, 

Hogy a lángésznek tartson ünnepet. 

Az égi lángnak, mely nincs fedve köddel, 

Mely bevilágít hegyet, völgyeket : 

Es megtelik minden sziv szent örömmel, 

Hogy látja őt egy félszázad felett, 

Ki életében — már is halhatatlan : 

Mert az ő fénye ég — kiolthatatlan ! 

De nem hideg fény ég az ö lelkében. 
Mely mint a Sziriusz csak felragyog, 
Hideg sugárit hintve szét az éjben. 
Mint a hogy szokták ezt a csillagok : 
.0 fellobog az istenek tüzében. 
Érzései mind teremtő napok : 
Érezzük hevét ama sugaraknak. 
Melyekből tündérvirágok fakadnak I 

76kai : A jnbilenm t^rténote. S 



Mily pazar kézzel szórja szét virágit 
Eomok felett is életet teremt ; 
Lelke még a sírokba is világít, 
Hogy megmutassa, mi van odalent ; 
A fájdalomból boldogságba kábít, 
Megvigasztalja a reménytelent, 
S annak, kit megmart az élet kígyója 
Eézkigyót emel és lesz gyógyítója! . . . 

Ob, volt idő, mikor mély gyászba minden. 
Halálos volt a sötét nyugalom. 
Véltük : elhagyott már az örök Isten. 
Mi lett az ország ? . . . egy nagy sírhalom. 
Megrendült lelkünk az igérő hitben : 
Már azt sem hittük, hogy van fájdalom. 
A próféták is mind elhallgatának 
Bús éjjelén a sötét tetszhalálnak. 

S midó'n ocsúdva ébredezni kezdtünk. 
Érezni — hogy fáj ! — a bihncseket : 
Megvillant fényes lángesze felettünk, 
Mint az «Úr lelke a vizek felett » : 
Szivünk reménye akkor újra feltűnt. 
Hogy jönni fog újra egy napkelet, 
S bár még körülvett minket a nagy éjjel 
De ő virrasztott tündérszép mesével. 

A költészetnek istenerejével 
Fölszárítá a véres könnyeket ; 
A nemzet sebét gyöngéden köté el. 
Munkában élt át nappalt, éjeket ; 
Majd könnyezve, majd édes nevetéssel 
Ébresztgeté az új reményeket : 
És megtanított hinni és remélni, 
Hogy újra fog még ez a nemzet élni 1 

Álmokat látott, miket elbeszélve, 
Lelkünket vitte fényes szárnyain ; 
A szebb jövendőt szőtte a regébe : 



35 



TTi sejtettük azt az ö álmain. 
Ez volt szivüuknek igaz enyhülése, 
Melyről midőn eltűnt a szikla-kin. 
Miként hajdan az Urnák sírboltjáról, 
Keblünk — • éreztük, tetterőre lángol ! 

Oh nagy, csudálatos az Ég kegyelme. 

Mely nekünk benne egy Yáteszt adott ! 

így egyesülve aranyszív, lángelme : 

A nemzetélet mélyéig hatott ; 

De véghetetlen fennkölt honszerelme 

Adta kezébe azt a balzsamot : 

Melylyel enyhített, gyógyított, vigasztalt 

S lelkünknek nyújtott megterített asztalt. 

Es nyújt ma is. Az istenek kelyhéből 
Táplálja ma is egyre nemzetét. 
És Európa az ő nagy nevétől — 
Ez ünnepen ma hangzik szerteszét. 
Nem vehetik el szivét nemzetétől. 
De megcsudálják lángoló eszét : 
Az örök munka ragyogó lelkének 
Harmóniáján végtelen dics-ének ! 

Oh hozzatok babért ma a dicsőnek 
Hazám fiai és leányai : 
Mutassátok meg a jövő időnek, 
Hogy mi nektek ma — Jókai! 
Századok után évszázadok jőnek. 
Kiről akkor is fogják mondani : 
a magyar faj örök dicsősége, 
ü halhatatlan nemzete szivébe' ! 



Alighogy- Komócsy visszakerült helyére, az utolsó 
tapsok már nem a távozó ódairónak szóltak, hanem az 
udvarával bevonuló író-fejedelemnek : Jókai Mórnak, a 
ki nehéz fekete-bársony díszmagyarjában a közönség sorai 
közt könnyű léptekkel haladt fel az elnöki emelvényre. 



36 

A miniszterek felálltak helyükről s fejük meghajtásával 
üdvözölték. 

A taps és az éljenzés csillapultával báró Eötvös Loránd 
ezt a gyönyörű beszédet intézte Jókaihoz : 

Ünnepelt férfiú ! Tisztelt Barátom ! 

E fényes gyülekezet nevében kérlek, válj meg néhány órára 
dolgozó-szobád csendes magányától, lépj ki képzeleted költői 
világából s foglalj helyet közöttünk, hogy neked félszázados 
irói munkásságodért köszönetet mondhassunk. Az ezerek, 
kiket e terem ma befogadni birt, mint százezerek küldöttei 
vannak itt s egy egész nemzetet képviselnek. 

Nézz körül s itt látod a kormány s a törvényhozás vezér- 
férfiait, hadseregünk daliás alakjait, a főváros, a megyék s 
városok küldötteit, a tudomány, irodalom és művészet, az 
ipar és kereskedelem képviselőit, a magyar hölgyeket és a 
magyar ifjúságot s nézd meg figyelmesebben a jelenlevők 
arczait, találsz közöttük nem egy régi ismerőst, nem egy 
régi jó barátot, kivel valamikor együtt küzdöttél, vagy együtt 
örültél és szenvedtél. (Zajos tetszés.) 

Mindannyian azért jöttünk ide, bogy félszázados írói pá- 
lyádról emlékezzünk meg (Hosszantartó zajos éljenzés,) s a 
megemlékezés ez ünnepe örömünnep lesz, mert nem azzal 
fogunk foglalkozni, a mi elmúlt, hanem azzal, a mi meglett, 
(Tetszés) s a mikor a te alkotásaid felé tekintünk, akkor 
feltárul előttünk nemzetünk haladása, a melynek a te mun- 
kásságod is egy részét teszi. (Hosszantartó zajos éljenzés.) 

Úgy vagyunk vele, mint az, a ki fáklyát gyiijt azért, hogy 
a templomnak egy ékességét tekinthesse meg, de a fényuyel 
megvilágíthatja az egész templomot. Nemzeti tudásimk 
temploma a lefolyt ötven év alatt sok értékes eszközzel, 
sok drága ékességgel gazdagodott, de a kincsek között, 
melyek ma gazdagságát teszik, nincsen egy sem becsesebb, 
nincs egy sem, mely fenmaradását jobban biztosítaná, mint 
az az irodalmi kincs, melyet a nehéz, de nagy idők nagy 
írói összehordtak, mert csak az a nemzet él igazán, mely 
a maga nyelvén jeles müveket ír s azokat olvasva a maga 
szellemében halad. (Hosszantartó zajos éljenzés. Taps.) 

Te sokat írtál, többet mint íróink bármelyike s minthogy 



37 

nem illik hozzád a szemtől szembe való magasztaltatás, 
engedd meg kimondanom legalább annyit, hogy a magyar- 
nak legolvasottabb és legnépszerűbb írója lettél ! (Zajos tet- 
szés. Éljenzés.) 

Nem mesterkélt, hanem egyszerű eszközökkel jutottál te 
e népszerűséghez. Azt az írót olvassák sokan, a kit sokan 
megértenek s téged megértett mindenki e hazában, az úri 
osztály úgy, mint a nép, talán épen azért, mert nyelvedet 
nem hamisítottad meg soha sem az úrias kifejezések, sem a 
népies szólásmódok erőltetett keresésével, hauem irtál úgy, 
a mint a szó tolladba folyt, mindig világosan, mindig ma- 
gyarul. (Zajos tetszés. Éljenzés.) De van abban, a mit írsz. 
még valami, a mi olvasóidat magával ragadja s a minek 
okát bonczoló kés hiába keresi : ez a tollnak az a költői 
varázsa, a melyet a múzsa csak keveseknek, csak kedvelt- 
jeinek ad. És ez a varázs nem csak ékesség, de hatalom is 
az író kezében, a melylyel a sokaságot az emelkedésnek 
vagy a sülyedésnek útjaira vezetheti. 

Te azokat, a kik téged követtek, mindig az erkölcsi emel- 
kedés ösvényére vezetted s a mikor képzeleted ragyogó 
világát föltárva szórakoztattad és gyönyörködtetted az olva- 
sóidat, nem vontad el őket soha a kötelességek ridegebb 
útjáról, hanem inkább fölékesítetted ezt az utat azokkal a 
magasztos eszményekkel, a melyeket hirdetni szoktál s a 
melyek nélkül boldogulni ezen a földön nem lehet. (Tetszés.) 

Megengedem, hogy a regényeidet olvasva, sok nagyra- 
vágyó ifjú még n agyravágyó bb, nem egy szerelmes leány 
még szérelmesebb lett, de te a nagyravágyással a hazasze- 
retetet, a szerelemmel a hűséget is megerősítetted a sziveik- 
ben. S a mint az ifjú és a leány heves érzelmeit, úgy fokoz- 
tad te bizonyára a férfi és nő kebelében is koruknak vágyait 
s e vágyakkal koruk erényeit. 

Igen, te jóra használtad föl tollad hatalmát, hogy oly szé- 
pen Írsz és hogy olvasóid körét széles e hazában s még 
annak határain tul is oly nagyra növelted, az a te dicsősé- 
ged, hogy, mindig a szépre és jóra serkentve, sok nemes 
elhatározásnak, sok jó tettnek magvát hintetted el, az a te 
érdemed. (Zajos tetszés.) 

Ennek a te dicsőségednek, ennek a te érdemednek mi a 



legszebb szavaknál is maradandóbb emléket akarunk állí- 
tani. A köveket hozzá 50 éven át te magad hordtad össze, 
engedd meg, hogy emlékoszlopot mi építsünk belőlük. 

Ez az emlékoszlop összes mííveidnek diszes kiadása lesz, 
száz nagy kötet homlokán neveddel fogja hirdetni jövő 
nemzedékeknek a te érdemelt dicsőségedet és a mi nagyra- 
becsülésünket. Az a másfél ezer aláírás, mely vállalkozásun- 
kat biztosítja, társadalmunk minden osztályából gyűlt össze 
s te büszke önérzettel mondhatod, hogy kiadód ez egyszer 
maga a nemzet s az a tiszteletdíj is, melyet neked átadni 
szerencsés leszek, a nemzet tiszteletdija. (Zajos éljenzés.) 

Adja Isten, hogy a mikor e diszes kiadásnak mind a száz 
kötete már előtted fog sorakozni s te annak két ezer ivét 
átlapozod, akkor újra érezd mind azt az örömet, melyet 
neked annak idején e mííveidnek alkotása szerzett s jól 
tudom, hogy ebbe az örömbe veg}"ülni fog valami abból a 
szeretetből és tiszteletből is, melylyel e hazában mind- 
annyian körülveszünk. (Zajos éljenzés.) 

Végeznem kell, tisztelőid hosszú sora várja a pillanatot, 
melyben üdvözölhessen. Nekem most még csak egy, de 
minden másnál szebb feladat jutott. 

A te dicsőségednek és a mi örömünknek hire a legmaga- 
sabb helyre, a király trónjához is eljutott, ő felsége apostoli 
királyunk ez alkalomból kéziratot intézett hozzád, melyben 
legmagasabb elismerését fejezi ki neked írói tevékenysé- 
gedért. (Hosszantartó zajos éljenzés.) Fogadd a királyi kegy 
e nyilvánulása alkalmából mindnyájunk szívből eredő sze- 
rencsekivánatát. Kérjük a Mindenhatót, tartsa meg nekünk 
még sokáig tollad fényes ragyogását, nemes szived dobba- 
nását. (Perczekig tartó zajos éljenzés. Taps.) 

Eötvös báró felolvasta ezután Tisza Lajos gróf, Fel- 
sége személye körüli miniszter levelét, a mely a kirábi 
üdvözletét tolmácsolta, A levél szövege ez : 

Nagj'ságos uram ! 

császári és királyi felsége, apostoli kírál\imk legkegyel- 
mesebben megbízott azzal, hogy Jókai Mórnak írói pályája 



39 

ötvenedik évfordulója alkalmából jókivánatait és az irodalom 
terén szerzett kiváló érdemeiért teljes elismerését kifejezzem. 
Kelt Bécsben, január H-án. 

Gróf TL'<za Lajos, s. k. 

Jókai megindulva mondta a következő választ : 

Az a legmagasabb kegy, melylyel felséges urunk, szeretett 
királyunk, bennem a magyar irodalmat megtiszteli, irodalmi 
működésemnek legfényesebb jutalma. Hűségem a király 
iránt, ki nemzetemet erőssé, boldoggá és szabaddá tette, 
éveimmel egjütt öregbedik. Eddig is mindennap imáimba 
volt foglalva s holtomig ott lesz, hogy a Mindenható tartsa 
meg sokáig népének igaz édes atyját, a mi szeretett kirá- 
lyunkat, mely imámat a népek millióinak összhangja zengi 
vissza. Éljen a király ! 

Jókai állva maradt az elnöki asztal előtt és úgy fogadta 
az egymásután elébe lépő küldöttségek szónokait. Elsőnek 
gróf Csáky Albin kultuszminiszter emelkedett fel helyéről, 
hogy néhány meleg szóval köszöntse a magj/ar kormány 
nevében a jubilánst. A miniszter beszédére Jókai igy vála- 
szolt : 

Nagyméltóságú miniszter úr, kedves barátom ! 

Mély hálával fogadom azt az elismerést, melylyel 50 éves 
írói működésemet méltányoltad. A magyar kultuszminiszter 
ajkairól nagv* jelentősége van ennek az ehsmerésnek, mert 
minálunk a kultúra egyúttal kultusz is. Az üdvözlést a ma- 
gyar kormánynak hasonlóval viszonozhatom. Kormányunk 
egy év alatt végezte ötven év munkáját. Adja Isten, hogy az 
egész század munkájának befejezésekor is üdvözölhessem a 
magyar kormányt. Hiszem, hogy ezzel nem kivántam ma- 
gamnak hosszú életet. 

Xz Akad cm in és a KisfahuJii-TársüMUj gratuláczióját 
Szász Károly érczes hangja tolmácsolta. Mindkét intézet 
nevében hálálkodott azért a fényért, a melyet Jókai az 
Akadémiára, egész irodalmunkra itthon és a művelt kül- 



40 

föld előtt árasztott. Jókai ezekkel a szavakkal köszönlo 
meg az üdvözletet: 

Mélyen tisztelt barátom ! 

A Magyar Tudományos Akadémiának általad tolmácsolt 
üdvözlete befejező stádii;ma annak a kegyességnek, melyet 
velem a Magyar Tudományos Akadémia fokról-fokra emelve 
éreztetett. Büszke vagyok rá, hogy ennek a magyar szellemi 
felsőháznak tagja lehetek s Ígérem, hogy azt majd ezután 
megérdemelni is törekszem. Szintúgy fölöttébb megörven- 
deztetett a Kisfaludy Társaság baráti üdvözlése. Ha végig- 
tekintünk azon a hosszú phalanxon, melynek soraiban ma- 
gam már csaknem a hátvédben állok : előttem és mögöttem 
csupa fényes alakokat látok. Az elmultakat tiszteletem tartja 
emlékben, a kortársakkal szeretet egyesít s az új nemzedé- 
ket büszke reménynyel kisérem. Viruljon, nŐjjön magasra a 
szép szellemek hazai iskolája : a Kisfaludy Társaság ! 

A főváros deputáczióját RátJi Káról}' Budapest főpolgár- 
mestere vezette a jubiláns elé, átadva neki egyszersmind 
a díszpolgári oklevelet. Jókai erre így felelt: 

Méltóságos főpolgármester úr, kedves barátom ! 

Hálás örömmel fogadom azon kitüntetést, melylyel engem 
Budapest fő- és székvárosa díszpolgárává emel. Negyven- 
nyolczban önként vettem fel a polgárczímet s önérzettel 
telik el szivem, hogy ez a czím ma elsőrendű kitüntetéssé 
vált : különösen hazánk szive, Budapest részéről. 

Negyven év előtt egy regényemben megjósoltam, hogy 
mivé fog lenni Budapest száz év alatt. A sors fényesen meg- 
czáfolta jóslatomat : negyven év alatt túlhaladta Budapest 
mindazt, a mit költői fantázia optimizmusa száz évre jö- 
vendölt. 

Nagy része volt e fényes fölemelkedésben királynak, nem- 
zetnek és parlamentnek ; de az érdem, a siker oroszlánrésze 
azon vezérlő alakokat illeti meg, kik e negyén év elŐtt olyan 
szeréiiy, oly szegény, oly idegen várost ily fényessé, gazdaggá 
és nemzetivé alakították át. 



41 

Adja Isten, hogy mindég ily erős kezek, ily bölcs szelle- 
mek, ily hazafias szivek intézzék hazánk jelképének, Buda- 
pestnek közéletét ; hogy büszke legyen mindenki, a ki e vá- 
rosban a nevét egy kövei vagy egy jó tettel megörökíthette. 
Legyen a mi Budapestünkből egykor a magyar nemzet nagy- 
ságát hirdető világváros. 

A díszpolgári oklevél hosszúkás négyszögű keretbe van 
illesztve, a mely minden részletében és minden izében 
tisztán magyar. Bauscher műegyetemi tanár, a kinek 
rajzai után készült a fényes műtárgy, a renaissance kora- 
beli legszebb művekből vette az eszmét. A keret felső lap- 
ját filigrán dísz ékesíti ; a négy sarkában egy-egy paizs- 
szerű gomb ragyog, a melynek közepe gyémántokkal van 
kirakva. A felső léczen erőteljes domborlatú körzetben a 
székesfőváros czimere látható s ennek megfelelőleg az 
alsó léczen nemtökkel környezett cartoucheban ez a két 
szám 1843—1893. 

Az oldalléczeket középen Jókai arczképei díszítik, az 
egyik 18 éves saját egykorú festménye után, a másik a 
mostani korából. Az arczképek domború alapon nyugsza- 
nak és lencsenag}'ságú rubinokkal és egymáshoz sorakozó 
gyémántszemekkel vannak környezve. A keret eme nyolcz 
főpontja között tizenhat erdélyi filigránba foglalt, lilaszin 
zománcz medaillon talál helyet és ezek mindegyikének 
közepén Jókai egyik remekművének czíme olvasható. 

Mindezeket az elfoglalt részeket igazgyöngyök és rubi- 
nok díszítik, a melyek összefoglaló szegek g}*anánt sze- 
repelnek a díszítésben. Az egész mű tíz font vastagon ara- 
nyozott ezüstből készült. Közepében a XYI-ik századbeli 
miniatűrök modorában festett inicziáléval a következő 
oklevél olvasható : 

Mi Budaj)est székesfőváros közönsége adjuk tudtára mind- 
azoknak, a kiket illet, hogy midőn közügyeink elintézése 
végett mai napon rendes közgyűlést tartottunk, akkoron 
törvényhatósági bizottságunknak számos tagja azon indít- 
ványt terjesztette elénk, hogy Jókai Mór iir, hazánk koszo- 



42 

rus költője, irodalmi működésének ötvenedik évfordulója 
alkalmából, Budapest székesfőváros díszpolgárává válasz - 
tassék. 

Ezen indítványt lelkestilt örömmel fogadván, ahhoz ké- 
pest Jókai Mór urat, a hazai irodalom terén szerzett hervad- 
hatlan érdemei méltánylásául, valamint kiváló nagyrabecsü- 
lésünk s osztatlan tiszteletünk jeléül Budapest székesfőváros 
díszpolgárává egyhangúlag megválasztottuk. 

Kelt Budapesten, a székesfőváros törvényhatósági bizott- 
ságának 1893. évi márczius hó 22-én tartott közgyűléséből. 

Ráth Károly s. k. főpolgármester, Kaiumcrmuijer Ká- 
roly s. k. polgármester, Gerlóczy Károly s. k. I. alpolgár- 
mester, Horváth János s. k. 11. alpolgái-mester, Kxdlmann s. k. 
főjegyző. 

A megyék és városok küldöttei nevében Földváry 
Mihály Pestmegye alispánja köszöntötte Jókait, a ki erre 
a beszédre így válaszolt : 

Nagyságos alispán úr ! Kedves barátom ! 

Magasztos ünnepélyt ül mai nap nemzetünk. Egy ideális 
alkalomból, a mit egy ötven évig működött magyar író pá- 
lyájának évfordulója szolgáltat, összesereglik Magyarország 
szellemi elŐkelŐ világa, hogy egy közös ünnepet üljön. A köl- 
tészet, a hazaszeretet és a szabadság ünnepét. Ez a nagy 
gyülekezet, a melyben együtt képviselve van a magyar nem- 
zetnek minden felekezete, nemzetisége, pártárnyalata, rang- 
fokozata, élő tanúbizonysága annak, hogy ez a nemzet a leg- 
magasabb eszményben, a haza fentartásában egyetért. 

Azok a díszes oklevelek, a melyek egymásra halmoztat- 
tak, többet jelentenek, mint egy írónak a megtiszteltetését, 
ezek a záloglevelei a magyar nemzet egyetértésének, a közös 
haza iránti szeretetének. 

Adja az ég. hogy ez az egyetértés soha se érje véget, ta- 
lálja folytatását a napok végtelenjéig, a honfiak kölcsönös 
szeretetében. 

Engedje Isten, hogy ezért a babérágért, a melyet a ma- 
gyar nemzet összessége mai nap felém nyújtott, én a béke 
és testvéri szeretet olajfaágát nynjthassam vissza. 

Éljen az egyetértő Magyarország ! 



43 

Husz-huszonöt asszony vonult fel ezután a közönség 
éljenzésétöl kísérve a pódiumra, hogy a magyar hölgyek 
nevében hálálkodjék .Jókainak. A hölg^'bizottság szónoka 
Csiky Kálmánné volt, a kinek beszédét Jókai ezekkel a 
szavakkal köszönte meg : 

Mély tisztelettel hajtom meg fejemet a magyar hölgyek 
üdvözlő küldöttsége előtt. 

Ez a jelenet elveszi tőlem az öregség előjogát s kényszerít 
ifjúkori hódolatot éreznem életem napplanétája iránt. 

Igen is, a hölgy^'ilág a nemzet napplanétája. Ez az éltető, 
a világító, az újjáteremtő. En láttam a fényét, éreztem a me- 
legét e sugárnak s érezte velem együtt a magyar nemzet. 

Más, nagy, hatalmas nemzetek írói tehetik azt, hogy a 
maguk napjában a napfoltokat keressék, én a napfáklyákat 
kerestem a mienkben. Más, nagy, hatalmas nemzetek írói, 
a kiknek létjogát nem fenyegeti semmi vész, tehetik azt, 
hogy a nőben csak a játszótársat keressék, nekünk magya- 
roknak, kik szüntelen a létért küzdünk, a nő fegyvertár?. 
ki jóban-rosszban osztozik velünk. 

S nem rakhat a balsors annyi jéghegyet egy nemzetre, 
hogy azt a nőszivek melege el ne olvaszsza. 

Fényes példa erre hazánk közelmúlt félszázada. Vajha 
felírhatnám minden magyar szívbe e mondást, vajha oda 
Írhatnám a tíz parancsolat közé : 

• Tiszteljed a nőket, hogy sokáig ifjan maradhass e földön. » 

Üdv, áldás legyen a magyar nő-világon. 

7{omócsij József a Petőfi- Tdrsasáfj elnökét üdvözölte 
Jókaiban, a ki beszédére igj' felelt: 

Szeretett barátom, kedves tagtársaim ! 

A ti üdvözléstek családi ünnepélylyé édesíti a mai ünne- 
pet. A Petőfi-társaság már rokonaim közé tartozik. Te, ked- 
ves elnöktársam, költői szépségíí ódádban saját homlokod 
babérait fűzted koszorúvá, hogy azt nekem nyújtsad. Minket 
a szeretet kapcsol össze s kapcsol azokhoz a nagy ideálok- 
hoz, a melyekért társaságnak vezércsillaga, Petőfi, élt és 
meghalt. Tartsátok meg az irántam való szeretetet ezentúl, 
a hogy én megtartom az irántatok érzettet mindhalálig. 



44 

A hirlapirók nyugdíjintézete nevében Molnár Antal 
országgyűlési képviselő üdvözölte a költőt. Szavaira 
Jókai így válaszolt : 

Szeretett barátaim ! Tisztelt pályatársaim ! Köszönöm, 
hogy most is soraitok közé számítotok, a midöu az én szer- 
kesztői állapotom nem egyéb, mint a bolt czímerén levő vad- 
emberé. Hírlapiról mííködésem csaknem olyan régi keletű, 
mint költői pályám. Csakhogy a régi időkben lehetett a hir- 
lapirónak még a költészettel is foglalkozni. A hírlapirás ak- 
kor egy kis patakocska volt, a melyen kedélyesen elcsóna- 
káztunk, a merre a hullám vitt s a czenzura eresztett ; 
helylyel-közzel kikötöttünk virágokat szedni, poétázni. Ma 
azonban a hírlapirodalom egy tenger, a mely gályákat hord 
s azoknak a szolgálata egész embert követel. A nagy közön- 
ségnek nincs tudomása róla, de én látom, minő áldozatokba 
kerül ez a tenger, hány gazdagon folyó költői érnek kell ab- 
ban elveszni ! 

Ha végig nézitek munkáim megjelenési lajstromát, találni 
fogtok abban két egymásutáni évet, a melyben semmi iij 
költői mű nem jelent meg tőlem. E két évben komolyan hír- 
lapíró voltam. S ha szétnézek a mostani hírlapírói nagysá- 
gok között, csaknem ugyanannyi nagy költői tehetséget ta- 
lálok köztük, a kik elcserélték a lantot a kürttel. 

A poézis vesztett, de nyert bennök az élet. 

A magyar hírlapirodalmon meglátszik, hogy azt érző szí- 
vek, költői szellemek alkotják. A haza köszönettel tartozik 
nekik azon áldozatért, a melyet a közügynek önmagukban 
hoztak. 

De senki a földön nem tartozik annyi hálával a magyar 
hírlapíróknak, mint az én ősz fejem. 

E mai napnak fénysugarait ti gyújtottátok meg : szivembe 
zárva maradtok holtomig, kedves pálj'atársaim. 

Az Otthon írók és hírlapírók körének nevében Rákosi 
Jenő járult a jubiláns elé. Üdvözlő beszédét Jókai ezekkel 
a szavakkal köszönte meg : 

Eégi közmondás az, hogy « nehéz valakit úgy megdicsérni, 
hogy az a megdicsértnek jól esséki). Én ebben a ritka élve- 
zetben száz napon át részesültem. Ti készítettétek elő a mai 



örömünnepet. Igaz, szívből jövő szeretet volt mindaz, a mi- 
vel engemet elhalmoztatok. Ugy szóltatok rólam, mint apá- 
ról, édes testvérről lehet szólni. Egy visszatetsző hang nem 
vegyült üdvözlő szavaitok közé. 

Fogadjátok soha el nem halványuló hálámat és atyai ál- 
dásomat. Én tinektek ezt a szép magyar közönséget hagyom 
örökségül. 

A magyar művészek hódolatát Zala György tolmácsolta. 
Üdvözlő szavaira Jókai így válaszolt : 

Kedves barátom ! Tisztelt müvésztársak ! 

Nagy örömömre szolgál, hogy még az a múzsa is eljött 
írói örömünnepemet felköszöntem, a kihez hűtelen lettem. 
Festőnek készültem egykor én is. A festő az az Isten ihlette 
próféta, a kinek a költeményét minden nemzet megérti. Az 
ecsetben van a világnyelv. De a magyar festő s a magyar 
költő nincs egymástól különválva. A magyar költőnek leg- 
erősebb oldala a festés s a magyar festőnek, szobrásznak és 
építésznek alkotásaiban végig voniil a költészet ihlete. Ez a 
közös ihlet tartson bennünket jövőre is össze. 
. Gyönyörű ajándékotokat, a melynek művészi becsét az 
azokat alkotó szeretet kifej ezhetlenné sokszorozza, mint leg- 
drágább ereklyémet fogom őrizni mindenkor. A nemzet el- 
ismerése kivívja ragyogó pályátok nehéz küzdelmeit. Virul- 
jon és hirdesse a magyar szellemerőt a magyar szépmű- 
vészet. 

Ekkor vette át Jókai a mag^■ar művészek hódolatát. 

A mag}'ar művészek Jo/vrti-albumában hetven, nagyrészt 
a Jókai regényeihez készült rajz es akvarell van. Zichy 
Mihály a Véres könyvhői vette tárgyát. A jelenet egy bég ha- 
lálát ábrázolja. Benczúr Gyula saját magát rajzolta le, mint 
mosolygó faunt. Munkácsy Mihály elküldte híres képének 
a Siralomháznak első szénrajzvázlatát. Barabás Miklós 
azt a jelenetet örökítette meg, midőn Jókai Petőfivel Lan- 
derer nyomdája előtt beszédet tart szakadó esőben. Keleti 
Gusztáv egy hangulatos akvarell tájképet küldött. Vastagh 
György rajza egy betyárt ábrázol, a mint alkonyatkor egy 



46 

tanyára leselkedik. Váyó Pál szintén egy betyárt küldött. 
Baditz Ottó akvarell tanulmányföt adott, lágy szinekkel 
dolgozva. Peske Géza az Arany emberhez rajzolt inicziálét. 
Képviselve vannak továbbá az albumban: Tölgy essy 
Arthur, Papp Henrik, Knopp Imre, Ujváry Ignácz, Stróbl 
szobrász, Roskovics Ignácz, Margitay Tihamér, Mesterházy 
Kálmán, Koroknyay Ottó, Kacziány Ödön, Telepy Károly, 
Illés Aladár és Neogrády. Ferraris ama kép akvarelljét 
küldte, a melyen Jókai, Tisza Kálmán és több barátja 
társaságában tarokkozik. Nagy Lázár akvarellje Bálványos 
várát mutatja. A rajzok és akvarellek egyenlő nagyságú 
kartonokra vannak húzva. 

A magyar ifjúság díszmagyarba öltözött küldöttsége 
lépett ezután az emelvényre. Ennek soraiban voltak a 
tudomány- és műegyetem, továbbá a bécsi egyetem kül- 
döttei. Szónokuk Parcsetich László volt, a kinek beszé- 
dére Jókai ezeket mondta : 

Légy üdvöz, hazám reménye, ifjú Magyarország ! 

Öt évtized alatt ugyanannyi új nemzedéket láttam magam 
előtt felsarj adzani. Mert tíz év alatt bizony megvénülünk. 

Mind a régi pálmaerdő lett az új gesztből. 

Te is az fogsz lenni legifjabb nemzedék. 

Vedd a munkát komolyan s az életet derülten. 

Ne pazarold el, de ne is tagadd meg érzéseidet. 

Tanulj a külföld tudományából, de ne utánozd az idegent. 

Hagyd el a régiek hibáit ; de tartsd meg az ősi erényeket. 

Ne « arany fiatalsága*, de aczél fiatalsága légy nemze- 
tednek. 

A jövendő terhe vállaidon fekszik : légy erős, légy törhe- 
tetlen, hogy azt diadalmasan elviselhesd. 

Mi egy szabad hazát adunk nektek örökségbe s a túlvi- 
lágról is eljövünk számon kérni, hogy tartottátok fenn a 
magyarok hazáját. 

Isten vezéreljen minden pályátokon. 

A mikor a tisztelgések véget értek, Jókai érezte, hogy 
szava van még ahhoz a bizottsághoz, a mely jubileu- 
mát előkészítette és ahhoz a magyar közönséghez, a mely 



47 

hihetetlen rövid idő alatt összeadta élete legfőbb ezéljához : 
a nemzeti díszkiadás megvalósításához szükséges száz- 
ezreket. És azért előbb a bizottság elnöke, majd a nagy- 
közönség felé fordulva, következő beszédben köszönte 
meg örömnapját: 

Méltóságos elnök uram ! 
Kedves barátom ! 

Az a bizottság, melynek elnökeképpen üdvözöltél, keve- 
set beszélt, sokat tett ; vele szemben keveset hálálkodom, 
sokat érzek. 

IMidőn lelkemből jövő hálámat ti nektek átadnám, enged- 
jétek meg, hogy néhány szót szóljak dicsőséges nemzetem- 
hez, melynek színét, virágát látom körülem összegyűlve : 
látom azokat is, a kik túl a falakon, túl a látkörön egyetér- 
tenek s ez órában egyet gondolnak az itt levőkkel. 

Ez a mai nemzeti ünnepség nem egy megőszült írónak, 
nem a nemzet kiszolgált harczosának jubileuma, de öröm- 
ünnepe annak az ideálnak, a melyet mííveimben fentartani 
mindenkor törekedtem. 

Hiszen Magyarország ezredéves fennállása is egy ideál. 

Ideál a haza, ideál a vallás, ideál a szabadság : ez ideá- 
lokért áldozott vért és verítéket őseink tábora, áldozunk mi 
kortársainkkal és áldozni fog a jövő nemzedék időtlen 
időkig. 

Ideál a koronás király és a nemzet között való szövetség : 
az alkotmány, a hűség. 

Ideál minálunk a nő : s vele egjütt a családi élet. 

Ideál a becsület : a min a társadalom s a hitel alapszik. 

Ideál a humanizmus : ez az új korszak vezérlő nemtője. 

De ideál maga a magyar nép, annak egész élete, lelkülete, 
eszmejárása. 

Tehettem-e én egj-ebet, mint hogy ennek az ideálnak ad- 
tam kifejezést, melyet mindenütt magam előtt láttam, ele- 
venen, igazán, alakokban és tettekben megvalósítva. 

A költő tartozik nemzete lelkének kifejezése lenni. 

És ha nem találná is az életben az ideált : a költő misz- 
sziója az, hogy azt keresse, megalkossa, nemzetével meg- 
ismertesse. 



A költő hivatása meglátni az égő' csipkebokorban az 
Istent és tolmácsolni az égi szót a ráfigyelő nemzet előtt. 

A költő megedzheti, a költő elpuhíthatja a nemzetét. 

A költő lehet őre a nemzeti és emberi erények frigyládá- 
jának, lehet bálvány-papja az érdekek aranyborjújának, a 
hiú gyönyörök rézkigyójának. Az isteni szikra minden oltárt 
meggyújtani jó. 

Én választottam az oltárok között. 

S éltemnek alkonyán megvan az a lelki megnyugvásom, 
hogy a miért ifjúkoromban lelkesültem, azt vénségemben 
megvalósulva látom ; hogy nem hiában hirdettem a feltá- 
madást. 

S nekem Isten különös kegyelméből megadatott, hogy fel- 
támadott nemzetemmel tovább is együtt éljek. 

S erre nemzetemnek nemcsak éljenkiáltása buzdít, de 
nagylelkií adományozása is biztat. 

A fényes nemzeti jutalomnak nem az anyagi értéke az, a 
mi lelkemet megragadja. En eddig is munka után éltem, 
ezután is munka után fogok élni. Nálam a munkakedv az 
életmérő. De felmagasztal az a tünemény, hogy a midőn az 
én írói tollam által hirdetett ideál megörökítése volt a jel- 
szó : ezrével támadt nemzetem soraiból, ki érte áldozni kész 
volt. Ezek a magyar szellem, a magyar szabadság, a magyar 
honszeretet halhatlan ezredei. Hódolattal hajlok meg a kö- 
zönség előtt. Ötven évig azt hittem, hogy egy kis nemzetnek 
az írója vagyok : ma megtudtam, hogy egy nasrv nemzet szir>i- 
gája voltam. 

Azt a nemzetet, mely nemcsak gyökereit verte a ver- 
áztatta földbe kitéphetetleníil, de sudara val is felnőtt az 
örök égbe : azt nem sepri el a századok semmi özönvizo 
többé. 

Éljen, viruljon, legyen dicső és szabad az én imádott ha- 
zám, nemzetem ! 

Jókai, a kit sem a beszédek meghallgatása, sem a vala- 
mennj'ire mondott válasz ki nem fárasztott, utolsó beszéde 
után, a melyet fiatalos hévvel és egyre növekvő lelkese- 
déssel, az egész teremben érthető hangon mondott el, 
leült néhány perezre piros bársony karosszékébe s úgy 



49 

hallgatta végig mindazoknak a törvényhatóságoknak, 
városoknak, testületeknek felolvasott névsorát, a melyek 
magukat az ünnepen képviseltették. Talán nem is volt az 
egész országban olyan város, testület vagy intézet, a mely 
ne sietett volna egy levelet fűzni abba a babérkoszorúba, 
a melylyel Jókait a nemzet megkoszorúzta. Azután le- 
szállt az emelvényről és sorba kezet fogott a kormány 
tagjaival, az irodalom képviselőivel és a politikai élet 
kimagaslóbb alakjaival, a kik köréje gyűltek. 

E közben az emelvény asztalai megteltek albumokkal, 
emléktárgyakkal, képekkel, díszoklevelekkel, feliratokkal, 
a melyeket a küldöttségek egy-egy tagja adott át a költő- 
nek. Selyem boritokban szerényen meghúzódott a többi 
között egy igénytelennek látszó ajándék, a mel}' azonban 
mégis, legalább földi érték szerint, valamennyivel együtt- 
véve versenyezhet. Ebben volt a Belvárosi Takarékpénz- 
tárnak az a százezer forintos folyószámla kivonata, ame- 
lyet báró Eötvös Loránd a nemzet tiszteletdíjaként, később 
egy mellékteremben, az ünnepeltnek átn3"ujtott. A pro- 
gramm szerint ugyan a nyilvánosság előtt akai-ták ünnepé- 
lyesen átadni Jókainak az irói honoráriumot, a költő 
azonban kijelentette, hogy az összeg átvétele a nagy kö- 
zönség előtt zavarba hozná. 

íme azoknak a küldöttségeknek névsora, amelyek Jókai 
előtt tisztelegtek : 

A) Megyék. 

Ahauj -Tornamegy c : Péchy Zsigmond főispán, gróf Hadik- Barkóczy 

Endre, Hedry Lörincz, Horánszky Nándor, gróf Károlyi László, 

Lakatos Miklós, Péchy Tamás, Vécsey Endie. 
Aradmegye : Végh Aurél kir. tan., áll. jószágigazgató és dr. Ta- 

kácsy Sándor nagybirtokos bizotts. tagok, 
Bács-Bodrogmegye : Schmausz Endre alispán vezetése alatt 3 tagú 

küldöttség. 
Baranyamegye : Küldöttség. 
Barsmegye: Négy tagú küldöttség. 
Békésmegye: Dr. Fábry Sándor főjegyző vezetése alatt Beliczay 

Jókai: A jnbUeum története. 4 



50 

István nyiig. főispán, Terényi Lajos, Haviár Dániel, Veres 

József országgy. képv. és Geist Gyula nagybirtokos várm. biz. 

tagok. 
Beregmegye: Gnlácsy Dezső, Uray Imre, Lónyay Géza, Nedeczey 

János országgy. képv, 
Besztercze-Naszódmegye : két tagú küldöttség. 
Biharmegye: Három tagú küldöttség. 
Csanádmegye : Meskó Sándor alispán, Ki-istófEy József megyei 

főjegyző, Blaskovics Aladár, P. Eckbardt Oszkár, Szentes Vidor 

és Dr. Dózsa Sámuel biz. tag. 
Csikmegye: Tódor József, Mikó Ái-pád, Győrfíy Gyula, Molnár 

József országgy képv., Bochkor Károly egyetemi tanár. 
Csongrádmegy • Dr. Csató Zsigmond alispán vezetése alatt Eácz 

László ügyvéd és Tajthy Ferencz jegyző bizottsági tagok. 
Fehérmegye . Báró Fiátli INIiklós főispán, Sárközy Aurél alispán, 

Heinricli Lajos főügyész, Kenessey Gyula és Molnár Béla biz* 

tagok. 
Gömör-Kis-Hontmeyye : Hámos László főispán vezetése alatt 

Bornemisza László alispán, Gróf Audrássy Géza, Kubinyi Géza, 

Szentiványi Árpád, Fáy Gyula, Bornemisza István és Putnoky 

Mór országg\'. képviselők. 
Győrmegye: gróf Laszberg Eezsö főispán, Lippay Géza alispán, 

dr. Földváry Elemér orsz. képv., dr. Ziskay Antal főapátsági 

jogtanácsos és Goda Béla földb. biz. tag. 
Hajdumegye : Rásó Gyula kir. tan. alispán vezetése alatt Lukács 

Dezső, Kiszelák Sándor és Csohány László biz. tagok. 
Háromszékmegye: Potsa József főispán, Nagy János és Beksics 

Gusztáv orsz. képv.. Malik József töi-vh. tag. 
Hontmegye: Pongrácz Lajos cs. és kú-. kamarás, nyűg. alispán, 

Ivánka Zsigmond, ifj. Luczenbacber Pál. 
Hunyadmegye: Barcsay Kálmán, Pogány Károly, báró Nopcsa 

Elek, gróf Teleky Árpád, Lázár Árpád, báró Jósika Gábor ; üdv. 

felirat. 
Jász-Nagy-Kun-Szolnokmegye: Almásy Géza csász. és kir. kama- 
rás főispán, Okolicsányi István kir. tanácsos, kir. közjegyző, 

Koncz Menyhért és Dr. Rétay Gyula esperesek, Zrumetzky Béla 

biz. tag. 
Kolozsmegye: Gyarmathy Miklós, Barcsay Domokos, Sombory 

Lajos, Dr. Groisz Győző. 
Komárommegye: Eudnay Béla főispán, Ghyczy Dénes alispán, 

Erdélyi Gáspár főjegyző, Pulay Géza, Balogh Kálmán, Konkoly- 

Thege Béla, Feszty Béla, Feszty Lajos, Horváth Géza, Kun 

Miklós, Heckenaszt György, Losonczy Ödön, Gálba Károly, 



51 

Asztalos Aba, PúlíTy Elek, Antal Gábor, Pogányi József, Konkoly- 

Thege Kálmán, Baranyai Géza. gróf Zichy Vladimir, Boncz 

Ferencz, Batlió Bálint, Szombathely Győző, Ordódy Pál, Ordódy 

Béla. 
JkVassó-Szörénymegye : Küldöttség. 
Liptómegye : Négy tagú küldöttség. 

^lármarosmegye : Fejér Miklós, Urányi Imre, Pogány Sándor 
- országgy. képv. és K. Jónás Ödön műegyetemi tanár. 
Maros-Tordamegye : Gróf Teleky Sámuel, br. Kemény Ákos. 
Mosonmegye : iíj. gróf Pálffy-Daun Vilmos főispán vezetése alatt 

Tóth Imre alispán. Békeffy Jenő főjegyző, Oshegyi József t. fő- 
ügyész és Sötér Ferencz tb. főszolgabíró. 
NagyküküllGmegye : Somogyi István alispán, dr. S eh wicker Henrik, 

dr. Bausznem Gnidó, Schuster József és Guttenau Károly orsz. 

képv. 
Nógrádmegye: dr. Pulszky Ágost vezetése alatt. Bálás Antal, 

Bölöni Ödön, báró Andreánszky Gábor és Sréter Alfréd bizotts. 

tagok. 
■Nyitramegye: Hat tagú küldöttség. 
l'est-Pilis-Solt-Kis-Kunmegye : Földváry M. alispán vezetése alatt 

Bossányi László, Daknady Győző, Gullner Gyula és Hajós József 
Pozsony megy e : Földes Gyula, Kiss Sándor, gróf PálSy István, dr. 
• Samarjay Károly, dr. Pioszival József. Bacsák Pál, Kisfaludy 

Zsigmond, Dömötör Kálmán, Garbais Ferencz, Prileszky Tádé 

biz. tagok, Klempa Bei-talan alispán, Petőcz Jenő főjegyző, dr. 

Németh Dezső aljegyző, dr. Lendvay Benő főoi-vos, Prikkel 

Lajos ái-vaszéki elnök. 
Sárosm,egye : Bornemissza Ádám, Bornemissza Lajos, Bujanovics 

Sándor, Fest Lajos és Hódossy Imre országgy. képv., Szinyei 

Merse István alispán, di-. Schmidt Gyula árv. elnök, Ghillány 

József kii-, tan., Kubinyi Bertalan birtokos és Duka Pióbert nyűg. 

huszárezredes. 
Somogymegye: Maár Gyula vezetése alatt Eoboz István kir. tan., 

Dr. Gosztony Mihály, Kacskovics Zoltán, Dr. Andorka Elek és 

Folly József várm. főügyész biz. tag. 
Szabolcsmegye : Három tagú küldöttség. 
Szatmá7'megye : Öt tagú küldöttség. 
Szolnok-Dobokamegye : Bornemisza K. vezetése alatt Torma Miklós 

alispán, gróf Korniss Victor, Voith Gergely kir. tan., ifj. Gajzágó 

László és Yeres Dezső. 
Tem,esmegye : br. Ambrózy Béla, br. Baich Miklós, Bessenyei 

Ferencz, Janicsáry Sándor, Kralitz Béla, PálÖy Elemér, Scháflfer 

Dezső, Vargics Imre, gr. Zselénszky Róbert orsz. képv. 



52 

Tolnaniegye: Simontsits Béla alispán vezetése alatt Csapó Vilmos 
cs. és kir. kamarás, Br. Jeszeusz.ky Béla, Döry Pál, Kálmán 
Dezső és Sántha Károly biz. tagok. 

Torda-Avanyosmegye: Hat tagú küldöttség. 

Ugocsamegye: báró Perényi Zsigmond és Teleszky István orsz. 
képv. 

Ungmegye : Gróf Török József főispán vezetése alatt Bemáth Dezső, 
Kende Müiály, Gróí Sztáray István és Tomcsányi László or- 
szággá', képv. 

Vasmegye : Öt tagú küldöttség. 

Veszprémmegye : Véghely Dezső alispán. Szabó Imre, dr. Feny- 
vessy Ferencz, Láng Lajos, dr. Ováry Ferencz, Komjáthy Béla, 
dr. Kemény Pál. dr. Matkovich Tivadar országgy. képv., Ihász 
Lajos m. biz. tag. 

Zalamegye: bocsári Svastics Benő főispán vezetése alatt három 
tagú küldöttség. 

Zemplénmegye: Gróf Andrássy Tivadar vezetése alatt gi'óf An- 
drássy Sándor, Balogh Géza, Dokns Ernő, Bemáth Béla, dr. Mol- 
nár Béla, dr. Nagy Sándor, báió Sennyey István, Bárczy Ist- 
ván, zempléni Moscovits Geyza és Szmrecsányi János bizottsági 
tagok. 

Zólyom,megye : Zsilinszky Mihály főispán vezetése alatt nemeskéri 
Kiss Pál, Halassy Gynla, Lehoczky Egyed és dr. Radvánszky 
György orsz. képv. 

B) Törvényhatósági joggal felruházott városok. 

Arad város : Institoris Kálmán főjegyző, dr. Barabás Béla, Edvi 
niés László, Kristyói-y János törvh. biz. tag. 

Baja szab. kir. város : Dr. Hegedűs Aladár polgármester, Dreseher 
Ede országg5\ képv. és Erdélyi Gyula főjegyző. 

Debreczen szab. kir. város: Simonffy Imre kir. tanácsos polgár- 
mester vezetése alatt Dr. Kóla János, Dr. Király Ferencz, Nemes 
Kálmán és Könyves Tóth Kálmán biz. tagok. 

Fium.e város: gr. Batthyány Tivadar. 

Győr szab. kir. város : Kiss Ferencz főjegyző h. polgármester, 
Francsics Norbert országgy. képv., Dr. Kantz Gusztáv kir. tan. 
és Szávay Gyula keresk. és iparkamarai titkár. 

H.-M.-Vásárhely : Baksa Lajos polg. m. és dr. Endrey Gyula o. gy. 
képv., dr. Imre József, a Casinó elnöke és dr. Soós István. 

Kassa szab. kir. város : Péchy Zsigmond főispán vezetése alatt 
Münster Tivadar kir. tan. polgármester, Kozora Vincze főjegyző, 
Loósz József, Tunkó József és Eder Gyula tanácsnokok, Antal 



53 

Emil uradalmi ügyész, Deil Jenő, Demeter Titiis, Éder Ödön, 
Lesskó István, Maiéter Vilmos és Sudy K. János biz. tagok. 

Kecskemét th. város : Lestár Péter kir. tan. polgármester, Horváth 
Döme nyng. kir. táblai tanácselnök biz. tag. és ifj. Bagi László 
városi főjegjzö. 

Kolozsvár sz. kii-, város : Albach Géza kir. tan. polgármester, dr. 
Szabó Gynla főjegyző. 

Komárom sz. kir. város : Eudnay Béla főispán vezetése alatt 
Beöthy Zsigmond, Tátray József. Tnba János, Peeháta Antal, 
Csepy Dani, Sárkány Ferencz, Dr. Vásárhelyi Domokos, Ivánfy 
Géza, Adler Vilmos, Poloni Lajos, Losonczy Lajos, Bese János, 
Kecskés János és Domány János. 

Maros-Vásárhely sz. kir. város. 

Nacfyvárad város : Sal Ferencz kir. tan. polgármester vezetése alatt 
Kádi Ödön és Dr. Beikovics Ferencz biz. tagok. 

Pozsony város : három tagú küldöttség. 

Selmecz és Bélabánya sz. kir. város : Farbaky István országgy. képv. 

Sopron város : Küldöttség. 

Szabadka sz. kii\ város : Mamusich Lázár polgái-mester vezetése 
alatt Vermes Béla és Dr. Auttmovits József országgy. képv. 

Szatmárnémeti: Boros Bálint biz. tag, Jandrisits János apátplé- 
bános biz. tag, Kiss Gedeon főkap. és Pap Géza tanácsos. 

Székesfehérvár : Havranek József kir. tan. polgm., Seidel Lajos 
rendőrfőkapitány, Tóth Arthiur biz. tag. 

Temesvár sz. kir. város : Dr. Telbisz Károly kir. tan. polgármes- 
ter vezetése alatt Geml József főjegyző, Eózsa Imre főügyész, 
Dr. Niamessny Gyula, Vimmer József, Dr. Löwy Mór és Steiner 
Ferencz trvh. biz. tagok. 

Újvidék sz. kii-, város : Dr. Flatt Viktor főispán vezetése alatt 
Petzy Popovits István kir. tan. polgm., Dr. Demetrovits Vladi- 
mír főjegyző. Macsvanszky Pál nyűg. törvényszéki elnök, Press- 
burger Gábor ügyvéd és Molnár Hugó ref. lelkész törvh. biz. 
tagok. 

Zoynbor sz. kir. város: Schlagetter Gyiila polgáiTQester vezetése 
alatt Dr. Drakulits Pál országgy. képv. és Koczkái- Zsigmond 
kir. közjegj'ző városi biz. tag. 

C) Más városok. 

Bihar-Udvari -nagy község ; Dr. Fromm Béla vezetése alatt Ötvös 
Károly főjegyző. Szőke Sámuel főbiró és iJQ. Fromm Béla. 

Deés: Dr. Hankó Ödön kir. tan., Hatfaludi József takarékpénztári 
vezérigazgató és Róth Károly gyógyszerész városi képv. 



Eger: Gronay Sándor polorárraester, Kovách Kálmán kir. főmér- 
nök és Wolf Károly ügyvéd. 

Eperjes : Dr. Sclimidt Gyiila, Duka Róbert cs. és kir. ny, huszár- 
ezredes, Gliillány József kir. tan. képv. tagok és Bujanovics 
Sándor és Fest Lajos orsz. képv. 

Gyöngyös : Balogh Gyula polgármester vezetése alatt Hanák Kolos, 
Rezutsek János és Szabó Béla városi képv. 

Kézdivnsárhely város: Nagy Gábor oszt. tan., Tliuróczy Adolf, 
Benkö Sándor. 

Kis-Kún-Félegyháza : Dr. Zámbó Géza polgármester, Dr. Holló 
Lajos országgy. képv. és Ulrich István főjegyző. 

Kis-Uj szállás : Gaál Kálmán polgármester, Dorogi Lajos esperes 
lelkész, Mészáros Illyés ügyvéd városi képv. 

Körmöczbánya sz. kir. és föbányaváros : Lovag Amon Ede jog . 
tudor országgy. képv. 

Makó város : küldöttség. 

Mármaros-Sziget : Mandics József vezetése alatt ürányi Imre, 
Vincz Gyula országgy. képv. és Lator Sándor árvaszéki ülnök. 

Mezőtúr: Mészáros Endre polgármester és Dr. Ádám Sándor 
ügyvéd. 

Miskolcz: Soltész Nagy Kálmán vezetése alatt Diószeghy György 
főjegyző, Radvány István, Kun Kálmán, Kovács Lajos, Soltész 
Nagy Albert, Dr. Gencsi Soma városi képv. 

Nagybánya: Turman Olivér kir. tan. polgármester, Schönherr 
Antal rendőrkapitány és Nyirő Sándor városi tiszti ügj'ész. 

Nagy-Kanizsa: három tagú küldöttség. 

Nagy-Károly : Schuszterics Ignácz polgármester vezetése alatt 
Dr. Serly Gusztáv vármegyei főorvos, Ferencz József-rend lovagja, 
Dr. Adler Adolf ügyvéd és lapszerkesztő, Hain József gj'mn. 
igazg. 

Nagy-Kőrös: Póka Kálmán polgármester vezetése alatt Ádám 
László és Bordács Szilárd városi képv. 

Nyíregyháza,: Benes László polgármester. 

Pápa: Osvald Dániel polgármester, Lamperth Lajos városi fő- 
jegyző, Néger Ágoston apát-plébános, Gyurátz Ferencz ev. lelkész, 
Sült József közjegyző. Láng Lajos és Dr. Fenyvessy Ferencz 
országgy. képv. 

Torda: Velits Ödön polgármester vezetése alatt Nesselfeld Miklós 
városi főjegyző, Gergely Ignácz kanonok, Füzy Sándor ev. ref. 
lelkész, Nagy Olivér vármegyei főjegyző és Gombos László 
bii-tokos. 

Túrkeve város : Kenéz Béla polgm., Tóth János országgy. képv. 

Ungvár város : Küldöttség. 



55 

Veszprém: Kováts Imre polgármester vezetése alatt Dr. Bezerédy 
Victor, Szabó Imre és Dr. Ováry Ferencz városi képv. 

Zenta : Boromisza János polgármester, Dudás Lajos föjegj'zö, 
Ormós Kálmán jegyző és Mikosevics József városi képv. 

Zilah: Péntek Farkas polgármester, Molnár Lajos, Hochsinger 
Zsigmond, Bikfalvi Ferencz és Weisz Mór városi képv. 

D) Testületek és egyesületek. 
(Jelentkezés sorrendje szerint.) 

A Pápai Jókai- Kör : négy tagú küldöttség. 

Soproni Irodalmi és Művészeti Kör: Hoffman Pál dr. nyűg. egyet, 
tanár stb. és dr. Berényi Pál főtitkár. 

Kölcsey Egyesület Aradon : Dr. Mülek Lajos és Dr. Barabás Béla 
országgy. képv., dr. Lóczy Lajos műegj'etemi tanár és dr. Jancsó 
Benedek gymn. tanár. 

Székesfehérvári Vörösmarty Kör: Vértessy József ügyvéd a Kör 
igazgatója, Heltay Jenő titkár és Kováts Pál háznagy. 

A budapesti hentes-ipartestület elöljárósága: Dr. Hoi-váth János 
iparbatósági biztos. Pórszász Gyiüa ipartestületi elnök, Ticliy 
József ipart, alelnök, Kleineisel József és Troppert János elölj. 
tagok. 

-4 budapesti könyvkötők, keztyüsök stb. ipartestülete: Dulcz Antal, 
udv. nyereg- és szíjgyártó, elnök, Gotteitnayer Nándor könyv- 
kötő, alelnök, Fodor Kálmán dobozgyártó és Molnár Mihály 
könyvkötő elölj, tagok. 

Dudapesti egyesült lakatos stb. ipartestület: Jungfer Gyula ipar- 
testületi elnök, Kirner József alelnök és Schmelhegger Nándor 
alelnök. 

-4 budapesti mészáros ipartestület elöljárósága: Dr.'H.ovváth.JánoB 
iparhatósági biztos, Schiller György elnök, Szidon Samu alelnök, 
Schneider Dávid, Sch-wertzig Antal, Koch Lipót, Hoffer Gyula, 
Berliner Bódog és Szabó Sándor tagok. 

Magyar Tudományos Akadémia: Szász Károly másodelnök veze- 
tése alatt Zichy Antal osztályelnök és Szüy Kálmán főtitkár. 

Magyarorsz. közp. Fröbel nőegylet : özv. Eosenzvreig-Saphii- Sarolta 
alelnök, Kugler Jánosné pénztárnok, Kaixders Hermina ellenőr, 
dr. Virava József jogtanácsos. 

Országos Magyar Gazdasági Egyesület Budapesten : Gr. Dessewfiy 
Aurél elnök vezetése alatt gróf Andrássy Aladár és Tolnay Lajos 
alelnök. 

Magyar Iparművészeti Társulat: Fischer Ignácz, Fittler Kamill, 
Jungfer Gyula, Thék Endre. 



56 

Országos Kisdedóvó Ecnjesület vezetése alatt álló Országos árvaház 

és Országos kisdedóvónö képző intézet : 5 — 5 tagú küldöttség. 
Erdchjrészi Marpjar Közművelődési Egyesület Kolozsvárit: Gróf 

Bethlen Gábor elnöklete alatt Horváth Gyula, gróf Dessewffy 

Aurél, Szathmái-y György és Reményi Antal. 
Magyar Kereskedelmi Csatinak : haraszti Jelűnek Henrik elnök, 

Kuncz Ferencz és Fürst Jakab alelnökök és dr. Schreyer Jakab 

titkár. 
Luther-Társaság : Bachát Dániel esperes, Horváth Sándor ev. 

lelkész. Scholcz Gusztáv ev. lelkész, Falvay Antal igazg. 
Magyar Mérnök és Építész-Egylet: K. Lipthay Sándor egyleti 

elnök, Fábián János egyleti igazgató, Fittler Kamill egyleti 

titkár. 
Népnevelök budapesti Egyesülete: három tagú küldöttség. 
Nemzeti Zenede: Thaisz Péter, Obadich János, Kókay Lajos. 
Országos Nöképző-Egyesület : özv. Veres Pálné sziil. Beniczky 

Hernain elnök, özv. gr. Teleki Sándorné alelnök, Eudnay Jó- 

zsefné másodelnök, Gönczy Béláné választm. tag. 
Az *Otthon» Írók és hirlapirók köre Budapesten: Eákosi Jenő 

elnök vezetése alatt négy tagií küldöttség. 
Petőfi-Társaság : Komócsy József, Szaua Tamás, Jeszenszky Danó, 

Ábrányi Emil, Kiss József, Margitay Dezső, Palágyi Menyhért. 
Országos Magyar Szinész-EgyesiUet és Nyugdíjintézet : Kaffka 

László elnök, Bényei István irodaigazg. és Vedress Gyula titkár. 
Kir. Magy. Természettudományi Társulat: Szüy Kálmán, Högyes 

Endre elnökök és Lengj^el Béla titkár. 
Magyarországi tanítói: országos bizottsága : Lakits Vendel elnök, 

Szabó László titkár és Minké Béla. 
Orszá,gos középiskolai tanáregyesület: Beöthy Zsolt elnök, Berecz 

Antal tisztb. elnök, Hofer Károly és Köpesdy Sándor alelnökök 

és Szerelemhegj^i Tivadar főtitkár. 
Az ftOrszágos magy. izr. tanító-egyesület* elnöksége Budapesten: 

Kornfeld Gyula elnök, Csajági Béla igazgató és Eeif Jakab 

tanár. 
Stefánia özv. Trónörökösné Ö Fensége fővédnöksége alatt álló 

Fehér-Kereszt-Egyesület Budapesten: Tabódy József, dr. Choriu 

Ferencz másodelnökök és dr. Balogh Iguácz h. titkár. 
« Gyermek Barátv szűkölködő és gondozás nélküli iskolás gyerme- 
keket gyámolitó-egyesűlet : Berecz Antal elnök, Hosszú Józsefné, 

dr. Neumann Árminné, Semler Sándorné és Weisz Ödön titkár. 
A Magyar Gazdasszonyok Országos Egyesülete: HoUán Emőné, 

Hegedűs Sándorné, gróf Pálffy-Daun Lipótné és Mayer Györgj- 

titkár. . 



57 

iJó Szív* Egyesület: Tisza Kálmánné, Hollán Emőné, Gajári 

Ödön és dr. Hajduska Emil. 
A Magyar-Szent-Korona Országainak Vörös-Kereszt-Egylete. 
Mária Dorothea-Egycsület : Tóth József. Hampel Józsefné szül. 

Pulszky Polvxena. Dorogsághy Dénesné, Eadnay Jenőné szül. 

Vámossy Ilona. 
Pesti izr. Nőegylet: Bischitz Dávidné elnök, Herzl D. Antalné 

alelnök. Forrai Gábor titkár. 
Magyar királyi József Műegyetem : Dr. König Gyula műegyetemi 

rektor, dr. Ilosvay Lajos a mérnöki szakosztály dékánja, Asbóth 

Emil a gépészmérnöki szakosztály dékánja és dr. Entz Géza 

az egyetemes szakosztály dékánja. 
Katonai tudományos e's haszinó-egylct Budapesten: Eohmann és 

ehrensteini báró Pfeifíer Károly cs. és kir. altábornagy elnök és 

nemes Ságódy Szvetics József cs. és kir. vezérőrnagy. 
Budai Polgári Casinő: Küldöttség. 
II. ker. Polgári K&r : Beck Adolf, Szabó Lajos és dr. Szabolcsi 

Izidor. 
Fővárosi III. ker. Társaskör: Gyulányi Adolf, dr. Tatay Adolf, 

Szende Antal, Varga Ignácz. 
Belvárosi Polgári Kör: dr. Láng Lajos elnök, Majovszky Vilmos, 

Tömöry Károly, Grünbanm Miksa, Sacelláry Mihály és Ernyei 

Gyula. 
Budapesti V. ker. Polgári Kör: Hüttl Tivadar elnök, dr. Bródv 

Samu és dr. Hajós Zsigmond. 
Terézvárosi Casinő : Pucher József alelnök, dr. Teleki Béla, Havass 

Károly kii-, ciuiai biró, Eadocza János kir. tan., Tenczer Pál 

szerkesztő. 
Erzsébetvárosi Kör: Küldöttség. 
Budapesti VII. ker. külső részének Polgári Köre: dr, Hlatky 

József elnök. Szusz István, Gach Károly. 
Fővárosi VIII. ker. Józsefvárosi Kör : Küldöttség. 
Ferenczvárosi társas Kör : Hazay Lajos, Kiss E. János és Nóvák 

Sándor. 
Budapesti katholikus Kör : Küldöttség. 
Terézvárosi Polgári Kör : Küldöttség. 
Budapest hegyvidéki turista egylet (a svábhegyi közönség nevében) : 

Mérő János elnök, dr. Váradi Antal alelnök, Garay Károly, 

Kriegner György és dr. Erőss Zsigmond. 
Budapesti ügyvédi Kör: ár. Bossányi Iván, di-. Burián Béla, 

Konkoly-Thege József, dr. Márkus Dezső és dr. Stiller Mór. 
Ügyvédjelöltek és joggyakwnokok köre : di-. Bittó Gyula elnök, 

dr. Tóth István alelnök, dr. Xászai Károly titkár, dr. Majer 



58 

József jegyző, Dömötör László és dr. Tóth Jenő választmányi 
tagok. 
Magyar Tisztviselők Országos Egyesülete: Eakovszky István elnök, 
Lintner Imi-e és Turóczy Adolf alelnökök. 

* Csak Szorosan* Budapesti könyvkereskedő segédek Egylete: Sto- 

koYSzky Antal elnök, Wiesner Emil titkár, Weinberg Gynla 

pénzt, és Glück Soma. 
Budai Dalárda : dr. Oi-szágli Sándor min. tan. elnök, Eózsavölgyi 

Gyula föv. tanácsnok alelnök és dr. Stockinger László jegyzői 
Magyar könyvkereskedők Egylete : Hoffmann Alfréd elnök, Benkő 

Gyula titkár, Franké Pál pénztáros. 
Magyarországi kereskedelmi Utazók Egyesülete Budapesten : Gutt- 

mann Ádám elnök, Wollák Soma alelnök és dr. Gutmann Adolf 

titkár. 
tEötvös Alap* Országos tanitói egyesület: Péterfy Sándor elnök, 

Eoller Mátyás pénztáros és Luttenberger Ágost. 
Gyermekvédő-Egyesület : Báró Malcomes Jeromosné, báró Radise- 

vits Tivadarné, Bosányi L, dr. Ottava Ignácz. 
Liszt Ferencz-Társaság : Feny^^essy Ferencz országgy. képv. és 

Szentirmay Elemér elnökök vezetése alatt Köpesdy Sándor, 

Mészáros Imre, Szendy Árpád, Chován Kálmán, Tomka István. 
Magyarországi Hirlapirók Nyugdíjintézete: Falk Miksa dr. elnök, 

Acsády Ignácz, Falk Zsigmond lovag, Gelléri Mór, Molnár Antal 

és Szatmári Mór. 
Kisdednevelők országos egyesülete: dr. Hagara Viktor elnök, Eöser 

Lili, Halász Sarolta, Schneider Jánosné, Sclmeider János. 
Budapesti Szállodások, Vendéglősök és Korcsmárosok: Gundel 

János elnök, Stadler Károly, Kommer Ferencz, Glück Ferencz. 

* Adria* m. kir. tengerhajózási részvénytársaság: Küldöttség. 

* Szegedi Hölgy ekv: Keméndyné Drucker Irma elnök, özv. Szluha 

Agostonné, Babarczy Erzsi, Kelemen Istvánné. 
Komáromi Casino : Szombathelyi Győző elnök vezetése alatt Piüay 
Géza törvényszéki elnök, Gálba Károly árvaszéki ügyész, Kon- 
koly-Thege Béla törvényszéki biró. 

* Gizella-Egyesület* Bécsben: Küldöttség. 

Tanitóképző intézeti Tanárok Országos Egyesülete : Kozocsa Tiva- 
dar alelnök, Thuránszky Irén igazg., Komárcmy Lajos, Nagy 
László. 

A galgóczi m. k. áll. polgári fiú- és leányisk. igazg. : Dölle 
Gyula igazg.. Lázár Lajos. 

Budapesti IV X. ke>'. szűcs és sapkás, kalapos, kötélgyártó stb. 
ipartestük'' Novelly Antal alelnök, Schunda V. József elnök, 
Quentzer Henrik alelnök, Anderlik Ede alelnök. 



59 

Magyar nyelvterjesztő egylet ^Oraviczai Arany-Kört: Kniesz Fer. 

elnök, Flaschner Vilmos titkár, dr. Kövái-y S. v. tag. 
Petrozsényi Casino : Tallatschek Ferencz elnök, bányaigazg. veze- 
tése alatt öt tagú küld. 
Magy. kir. állami polgári leány isk. igazg. Újpesten: Küldöttség. 
Fővárosi Szegény Gyermekkert-Egylet : báró Xikolics Feodomé 

elnöknö, dr. Grósz Sándor elnök, Schönfeld Júlia, Beksits Gusz- 

távné, dr. Schwartz Gyula és Csillag Máté. 
Erdélyrészi Kárpát-Egyesület: gróf Bethlen Bálint országgyűlési 

képviselő elnök, gróf Komis Viktor alelnök és Eadnóti Dezső 

titkár. 
Veszprémmegyei Kör Budapesten: dr. Eötvös Bálint elnök, dr. 

Somogyi Lajos alelnök és Cseh Gjiila jegyző. 
Az ev. ref. nagykörösi főgymnasium igazgatósága : Küldöttség. 
.4 siketnémák országos segély-egyesülete: Küldöttség. 
tLányok Lapja* előfizetői: dr. Szabóné Illéssy Piroska. 
Erdélyi Múzeum-Egylet : gróf Eszterházy Kálmán elnök és Fiuály 

Henrik titkár. 
Piudolf koronaörökös jótékonysági egylet : Küldöttség. 
Magyar-Óvári m. kir. gazd. Akadémiai Kazinczy-Egylet : Szikszay 

Elemér elnök. 
Dunántúli ev. reform, egyház Komárom: Tisza Kálmán, Beöthy 

Zsigmond és Vály Lajos. 
Pápai ev.-reform. főiskola: Darányi Ignácz és Czita Lajos. 
tMaticza Szrpszka* Újvidék: DimitrieA'ics Milos elnök, Hadzsics 

Antal titkár. 
Pozsonyi magyar közművelődési egyesület: Neiszidler Károly orsz. 

képv., Klempa Bertalan alispán. Tallér Pál h. polgármester, 

Molec Dani, dr. Németh Dezső várm. t. főügyész. 
Országos magyar Dalár-Egyesület : Lung György főv. tanácsnok 

elnök, Siposs Antal alelnök, id. Ábrányi Kornél, Emey József. 
Magyar Jogászegylet: Csemegi Károly nyűg. kúriai tanácselnök, 

v. b. t. t., ManoUovich Emil kúriai tanácselnök és di-. Kömyei 

Ede. 
Országos magyar képzőművészeti társulat: gróf Andrássy Tivadar 

elnök vezetése alatt Barabás Miklós, Harkányi Frigyes alelnö- 
kök, Keleti Gusztáv igazg., Benkő Kálmán, Bihari Sándor, dr. 

Wagner Géza, Zala György, Baditz Ottó, Jendrassik Jenő, Eóna 

József, Szmrecsányi Miklós. 
Magyar történelmi társulat : Pulszky Ferencz elnök. Szilágyi 

Sándor titkár. 
Országos Polgári Iskolai Tanáregyesület: Lád Károly alelnök, 

Vankó György titkár, Válya Miklós. 



60 

Széchényi Társulat, Szatmár : Kováts Eduárrl kir. tan. igazg. 
elnök, Jandrisits János apátplébános aligazgató, Kiss Gedeon 
főkapitány. 

IX. ker. községi középkeresk. isk. önképzőköre: Küldöttség. 

Kir. József Műegyetemi Olvasó-Kör : Küldöttség. 

Brassói magyar Casinó: Küldöttség. 

Bécsi magyar egyesület: Küldöttség. 

Komárom,i ev. ref. egyház : Konkoly-Thege Béla főgondnok, Pulay 
Géza kir. tvszéki elnök, Tuba János orsz. képv. 

Felső nép- és polgáriskolai tanítók és tanítónők országos egyesü- 
lete: Gyertyánffy István kir. tanácsos, áll. psedagogiiimi igazg., 
dr. Kiss Áron, dr. Kovács János, Miklós Gergely és Ugray János 
áll. psedagógiumi tanárok. 

Országos magyar Iskolaegycsület : Tótli József kir. tan. vezetése 
alatt Rupp Zsigmond, dr. Buday József. 

Budapesti Férfi és Nönthakészítő ipartestület : Török György elnök, 
Körömy János és Stoll Nándor alelnökök. 

A pesti első bölcsőde és a budapesti első gyermekmenhely egyle- 
tek: Négy tagú küldöttség. 

IX. ker. polgári és keresk. középiskola tanári kara: Fillinger 
Károly, Ullericb Gyula, Mihály József. 

Magyar földrajzi társaság : dr. Erődi Béla kir. tan. elnök, Ghyczy 
Béla nyűg. altábornagy, főrendiházi tag, dr. Havass Eezső. 

A felvidéki Magyar Közművelődési Egyesület: Báró Roszner Ei-vin, 
Csipkay Károly, Farbaky István, Libertiny Gusztáv, Majláth 
István, dr. Pulszky Ágost, báró Révay Gyula, gróf Zay Miklós. 

IV. kerületi társaskör: Hahóthy Sándor h. elnök, dr. Eulenberg 
Salamon és Schwarcz Lajos. 

Mátészalkai polgári Casinó: Szálkai Gyula nagybirtokos elnök, 
dr. Kosa Vilmos ügyvéd. Halasi Lajos. 

.4 * Pécsi Újság » szerkesztősége: dr. Stein Lajos. 

Az <i Osztrák-Magyar Monarchia Írásban és képben» igazgató- 
tanácsa: Nagy Miklós. 

Budapesti Arany- és Ezüstműves, Ékszerész stb. ipartestület: 
Zitterbarth Károly elnök, Fleischmann Mihály alelnök, Stephan 
Nándor pénztáros, Tanyay Géza jegyző. 

Magyar Casinó Újvidéken: dr. Perczel János, Zombory László és 
dr. Stroné Ferencz. 

Hódmezővásárhelyi Casinó Egyesület: Küldöttség. 

Országos Iparegyesület : Gróf Zichy Jenő, lovag Falk Zsigmond, 
gömöri Szontagh Pál, Mudrony Soma, Gelléri Mór. 

Győri olvasó-egylet : Gróf Laszberg Rezső, Küldöttség. 

Pénzintézeti tisztviselők Orsz. egyesülete: Küldöttség. 



61 

Pesti Lloyd-társidat : Küldöttség. 

Társaskör, Szatmdr-Xémeti : Boros Bálint elnök vezetése alatt 

Jancirisics János apát, Kiss Gedeon főkapitány és Pap Géza 

közigazg. tan. 
0^ Concordia* Schriftsteller-Verhand, Bécs: Július Bauer, Edc^ar 

Spiegel és dr. Gustav Steinbach. 
Magyar Ivók segélyegylete : Zichy Antal másodelnök, di*. Ullmann 

Sándor igazg. bizottsági tag és Vadnay Károly titkár. 
Honvéd-egyletek országos egyesülete: Pécliy Tamás vezetése alatt. 
Zenetanárok országos egyesillete : Küldöttség. 

Kereskedöifjak társulata Budapest: Szávoszt Alfonz elnök, Mar- 
ton Alajos. Woilák Soma, Beukö Gyula, Patsu Leo, Glosz Béla 

és Demeter József. 
Kárpitos-, gombkötő- és paszományos ipartestület Kozilek János, 

Kraminer Samu, Csermák Károly. 
Poliklinika-egyesület : Küldöttség. 

Sepsi-Szt.-György városa nevében Turóczy Adolf fővámigazgató. 
Sepsi-Szent-Györgyi Jótékony nőegylet: küldöttség. 
Kertészeti egyesület: Emicli Gusztáv vezetése alatt Szelnár Adolf, 

Mauthner Ödön, Benes János, Ilsemann Keresztély. 



Január hatodikán este fogadó-estély volt a Vigadóban, 
a hova csak lígy özönlött a közönség, hogy Jókai Mórral 
beszélhessen. A míg az ünnepelt költő meg nem érkezett, 
mindenki nagy érdeklődéssel nézte a Vigadó termeiben 
kiállított szép albumokat, okleveleket. A selyemnek, bőr- 
nek, fémnek, brokátnak, az olasz és erdélyi specziális 
zománczozásnak bámulatos ízléssel és leleménynyel kom- 
plikált produktumai ezek. Egymás mellett hevert az egy- 
szerű irodapapiroson megirt hivatalos jegyzőkönyvi ki- 
vonat, a közönséges kartonokba hajtogatott oklevél, a 
kemény pergamenttekercs és a legnagyobb fényűzéssel 
czizellált ezüstből, préselt bársonyból kiállított díszalbum. 

Hogy csak néhány emléktárgyat említsünk fel a sok 
közül : A petrozséiiyi kaszinó a Jókai-bányából (az aninó- 
szai köszénbányát nevezték el így a Fekete Gyémántok 
szerzőjének jubileumára) egy kőszénréteget hasított ki s 
abból készített ajándékkal lepte meg a költőt. A fekete 



62 

bányatorokban talicskázó munkások csoportozata mellett 
érdekes pendant Stróbl remek bronzirozott szobra, a mely 
a Fekete Gyémántok hősét talicskája mellett ábrázolja. 

Igen érdekes emléktárgy a bécsi írói és hirlapirói kör- 
nek, a Coiicordiának vörös plüskeretbe foglalt felírása. 
Az aranynyal befuttatott aczéllemezen gót betűkkel s a 
legművésziesebb domború véséssel a következő felírás 
van megörökítve : 

Der Wiener Journalisten- und Scliriftsteller-Verein Con- 
cordia ernennt hiemit Herrn Moritz Jókai, den bervorragen- 
den ungarischen Poeten, den Stolz seiner Nation, die Zierde 
der Weltlitteratur zu seinem Ebrenmitglied. Wien, am 5. 
Jáner 1 894. Warbanek President, Eegierungsrath Winter- 
nitz, Edgár Spiegel, Leopold Löbl, Wilbelm Frey, Pribyl, 
dr. Gustav Kobn. 

Az Athenaeum részvénjiiársaság remek bronz-szobrot 
adott Jókainak ; Phílípp Reklám híres lipcsei könyvkiadó- 
czég pedig csínos kazettben egyforma aranyozott zöld- 
vászon kötetekben elküldte a czég által kiadott Jókai- 
fordítások gyűjteményét. 

A budapesti szállótulajdonosok és korcsmárosok arany- 
szőlöszemes ezűstkehelylyel lepték meg a jubiláló költőt. 

Az egyetemi ifjúság aranytollal. 

Az ((Adrián tengeri gőzhajózási társulat albumának 
mindkét táblája tömör színaranyból, drága kövekkel ki- 
rakva ; belül a kezdő lapon a Jókai nevét viselő tengeri 
gőzhajó. 

Kedves ajándék a Magyar Iskola-egyesület pompás 
palatábla-ímitáczíója, a melyen naiv, kusza gyermek- 
betűkkel van, a krétavonásokat utánozva, bevésve: Jókai 
Mór úrnak kiváló tisztelettel Budapesten. 

Kiválik még a Budapest Hegyvidéki Turista-Egyesil- 
let által fölajánlott hangulatos Spányí-féle tájkép, a mely 
a Svábhegy egyik legérdekesebb részét ábrázolja nagy 
aranyos keretben. 



63 

A specziálitások között nemcsak külső kiállításánál, 
hanem érdekességénél fogva is megemlítjük a Szrbszka Ma- 
tica szerb nyelven fogalmazott és nagy luxussal kiállított 
albumát, a melynek barna disznóbőr kötését vert aranyból 
készített méhkas díszíti. Egyszerűsége révén említjük fel a 
Szegedi Nőegyesület közönséges drappvászonba borított 
fölirását, a mely azonban mégis többe került valameny- 
nyinél, a mennyiben egy ezer forintos alapítvány okleve- 
lét tartalmazza, a melyet a jubileum alkalmából a jószívű 
szegedi nők a Dugonics Irodalmi 'T^nrsa&áanál kezdő írók 
javára deponáltak. 

A kis Erdély határozottan nagy konkurrense ebben a 
kis Jókai-muzeumban az öreg Magyarországnak. Különö- 
sen Sepsi- Szemit- György tett ki magáért. Kaszinójának 
albuma, a melynek egyszerű bordó plüskötése a legigény- 
telenebb, művészi nívó tekintetében egyedül áll. Gyárfás 
Jenő festőművész akvarelljei, a melyek a pergament lapo- 
kon Jókai nevezetesebb regényeinek főbb jeleneteit illusz- 
trálják, remekül sikerültek. Kedves a sepsi-szent-györgyi 
Kisdedóvó Egyesület ajándéka is. Egy bonbonniére ez, a 
melyet a növendékek az erdélyrészi hegyek legérdekesebb 
ásványaiból szedtek és bámulatos harmóniával illesztet- 
tek össze. Az egyetlen aranybogyós ezüst babérkoszorút a 
sepsi-szent-györgyi Nőegyesület adta. 

A Leányok Lapja olvasói tizenkét személ}Te való, ma- 
g}'aros stílusban kék-fehér pamuttal hímzett asztalkészle- 
tet ajánlottak fel. A Selmeczh anyai Óvó-intézet növen- 
dékei a Eózsák Szigete írójának felírással pompás albumot 
állítottak össze azokból a képekből, a melyekben, mint 
a múlt évben előadott kosztümös darabok előadói szere- 
peltek. A győri Tanítóképző-intézet píros plüsrámás albu- 
mán az egyik növendék akvarell ben festette meg az inté- 
zet házát. 

A városok és a megyék feliratai többé-kevésbbé egy- 
formák; ízléses egyszerűséggel vagy gazdag pompával ki- 
állított albumok. Kiválik közülok Pozsony é, Fiuméé, a mely 



64 

olasz nyelven van irva és Székesfehérváré. Az első ízléses- 
ségével, a második fényűzésével, a harmadik érdekességé- 
vel. Az utóbbi préselt maroquin bőrből készült tokban a 
város szépen czizellált ezimerével, s az apró email-diszí- 
téssel tűnik ki. 

Bécsből a Concordián kívül még két egyesület küldött 
üdvözlő feliratot, a Magyarok Egyesülete, a melynek 
kék plüs tokba zárt üdvözlését az elnök, Neugebauer 
László irta alá és a Gizella JSöegyesidet, a melynek üveg 
alá zárt albuma igen értékes emléktárgy, A Történelmi 
Társulat diplomája korhű barna bádog dobozban a régi 
okiratoknak minden, kiállításban és stílusban való erede- 
tiségét teljesen utánozza a hamisítatlan kutyabörön. 
A Magyar Színész- egyesület albuma Jókainak a főváros- 
ban előadott összes színműveinek vastag, barna karton 
papiroson aranyosan nyomott szinlapjaít foglalj a magában. 

A közönség órákhosszat bámulta a gyönyörű emlék- 
tárgyakat, s alig tudott betelni velük. 

Kilencz órakor zajos éljenzés hirdette, hogy Jókai meg- 
jött. Mindenki a nagy ajtó felé tódult s e percztől kezdve 
a költő az emberek sűrű tömegétől körülvéve járkált föl 
s alá a teremben. Mindenkivel kezet szorított s minden- 
kihez volt egy nyájas szava. Közben megnézte a kiállított 
emléktárgyakat s a halomszámra érkezett üdvözlő irato- 
kat. Azután átvette virágait s azonnal rózsánként ki- 
osztotta a körülötte csoportosult fiatal lányok és menyecs- 
kék között. 

Onnan a díszbe öltözött operába ment, a hol bál volt 
tiszteletére. A színpad hátterében emelvényen, délszaki 
növények között volt felállítva Jókai mellszobra, tőle 
balra a lady patronessek páholya, jobbra a zenekar. 
A páholyokban együtt volt az arisztokráczia mesés pom- 
pában, míg a nézőtéren és a vele egymagasságra emelt 
színpadon a politika, az irodalom és a művészet legelőke- 
lőbb alakjai fogták körül a jubilánst. 

Ott volt a szó szoros értelmében egész Budapest. A sok 



65 

száz előkelő asszonyból csak néhányat; Beniczky né Bajza 
Lenke, Wekerle Sándorné, Szapáry Gézáné, Károlyi 
Imréné, Bethlen Andrásné, Aczél Béláné, Karácsonyi 
Jenöné, Festetich Taszilóné, Hnnyady Imréné s a mágnás- 
világon kívül számos művésznő. A bál különben csak éjfél 
után kezdődhetett meg tánczczal, mikor a hihetetlenül 
sűrű sorok valamikép ritkulni kezdtek. 



A Jókaihoz érkezett üdvözlő levelek és táviratok közül 
-felemlítünk egy jDárat. Stefánia főherczegnő a következő 
kéziratot intézte Jókaihoz : 

Kedves Jókai ! 

Közelgő írói örömünnepe alkalmából legszívesebb üdv- 
kivánatomnak, azon forró óhajtásommal adok kifejezést, 
hogy a Mindenható Önt nekünk még számos éven át teljes 
erőben és változatlan egészségben tartsa meg. 

Kérem Önt, legyen meggyőződve e kivánataim öszinte- 

■ ségéröl s fogadja egjiíttal köszönetemet azon szívességeért, 

melylyel a védnökségem alatt álló Fehérkereszt-egylet javára 

tervezett ünnepély díszét, a kilátásba helyezett felolvasás 

által mindinkább emelni hajlandó. 

Őszinte tisztelettel 

jóakarója 

Stefánia. 

A felolvasás anyagi eredménye 1000 forint tiszta jöve- 
delem volt, melyet Jókai még egy 1000 forinttal kiegé- 
szítve egy ágy alapítására fordított a Fehér Kereszt 
'egyletnél. 

'' Ferdinánd bolgár fejedelem a következő távirattal ke- 
reste fel a költőt: «Je vous envoie toutes mes félicitations 
m'associant, de coeur a l'enthousiasme national.D Le 
prince de Bulgarie. (Magyarul : Én is szívből járulok 
hozzá a nemzet lelkesüléséhez, midőn üdvözletemet kül- 
'döm.) 

Jókai : A jubileum története. " 



66 

Tisza Lajos gróf, elküldvén a király üzenetét, ezt a 
levelet irta : 

Kedves barátom ! 

Kiváló örömömre szolgál, hogy legfelsőbb megbizásból 
nekem jutott a szerencse : ötvenéves írói jubileumod alkal- 
mából Ö Felségének legkegyelmesebb jó kivánatait és az írói 
pályán kifejtett fényes működésedért való legmagasabb el- 
ismerését neked, a mellékelt hivatalos okmányban átad- 
hatni. 

Örömömre azonban lehangolólag hat azon körülmény, 
hogy hivatalos elfoglaltatásom folytán nem lehetek szemé- 
lyesen tanúja és részese a nemzeti ünnepnek. 

A tollhoz keU tehát folyamodnom — melyet, sajnos, tá- 
volról sem forgatok oly mesterileg, mint te — hogy, halvá- 
nyan bár, kifejezést adjon azon régi barátságnak, őszinte 
tiszteletnek, melylyel irántad viseltetem. 

A magyarok Istene tartson és áldjon meg. 

Hived 
Tisza Lajos. 

Hohenlohe berezeg, ö felsége főudvarmestere Bécsből a 
következő táviratot adta fel : 

Kérem fogadja szívesen az én és családom legmelegebb 
üdvkivánatait szép ünnepe alkalmából, melyet gondolatban, 
önnel együtt ülünk meg. 

Üdvözlő táviratok jöttek: Sonnenthal Adolftól, a bécsi 
burgszinbáz művészétől, Ebers Györgytől, Ernesto Bre- 
lichtöl (Fiume), az Arany ember olasz fordítójától, Kállay 
Béni közös pénzügyminisztertől (Bécs), Zelenka püspöktől 
(Miskolcz), Jalava finn egyetemi tanártól (Helsingfors) s 
jóformán Európa minden részéből. 



Bár egész Magyarország képviselve volt a január haTo- 
diki ünnepen : előtte és utána majdnem mindéül magyar 
város szentelt egy napot Jókai dicsőítésére. Nemkülönben 



67 

u külföldi magyar egyesületek és társaskörök, a melyek 
dísz-üléssel, vagy a Jókai arczképének leleplezésével ünne- 
j)eltek a hazával. 

Emlékezetes ünnep volt Pápán, a hol a Jókai-kör rende- 
zett fényes dísz-ülést; Pozsonyban, a hol emléktáblát he- 
lyeztek el annak a háznak falába, a hol Jókai 1835 — 1837-ig 
tanuló éveit töltötte : Oraviczán, Jókai választókerületé- 
ben, a hol az új színházat avatták fel a jubiláns darabjai- 
val ; Temesvárt, a hol a magyar nyelv terjesztő egyesület 
Jókai-társasággá alakult át. 



Egész Jókai-irodalom keletkezett az ünneppel kapcso- 
latosan. A sajtó hónapokon keresztül foglalkozott Jókai- 
val; az ünnep napján pedig minden magyar lap vezér- 
■czikkben és tárezában, versben és prózában zengte dicső- 
segét. 

A sajtó megnyilatkozásában azonban nemcsak a lelke- 
-sedés és szeretet hangja keltett figyelmet, hanem az a 
leleményesség és szellem is, a melylyel egy-egy újság 
Jókait ünnepelte. 

A magyar újságírói leleményességnek és szellemesség- 
nek valóban nem mindennapi példáiban gyönyörködhetett 
íi fővárosi olvasó közönség, 

így a Magyar Hirlap azzal lepte meg olvasóit, hogy 
Jókai jubileuma alkalmából 160 oldalra terjedő könyv 
alakjában jelent meg, melynek minden egyes jelentősebb 
közleménye Jókaira vonatkozott. E közlemények között 
Igen érdekes az az eredeti ötlet, melylyel Jókai tíz híre- 
sebb regényének tárgyát fiatal írók novella alakjában ki- 
vonatosan megírták. 

A Budapesti Hirlap is minden közleményében Jókaival 
foglalkozott, fölelevenítette Csepreghy Ferencznek Jókai- 
Ijoz irt versét s azt a szellemes ötletet produkálta, hogy 
-^ Jkai leghíresebb regényeit reporteri stílusban írta meg, 

5* 



68 

mint megtörtént eseményeket. A sikerűit irodalmi tréfa. 
illusztrálására itt közöljük az « Arany emberi) leirását. 

AZ ARANYEMBER, 

Szenzácziós hírt olvasunk a Veszprémi F. Hírlapban, a mely- 
nek hitelességéért nem merünk jót állani. Azt irja ugyanis a 
nevezett újság, hogy Timár Mihály, az aranyember, beleesett 
a Balaton rianásába és belefúlta vízbe. A hír alkalmas arra, 
hogy a legszélesebb körökben keltsen érdeklődést, mert egy 
zseniális ember kalandos életpályájának szakadt vele vége. Le- 
vetinczi Timár Mihály volt az az egyszeríí hajóács, a ki olyan 
rejtelmes módon gazdagodott meg, hogy csakhamar a legelő- 
kelőbb magyar kereskedők egyike lett. Az elhunytról, a ki a. 
komárommegyei kormánypárt egyik korifeusa volt, ellenzéki 
körökben valóságos legendákat suttogtak. Azt beszélték, hogy 
Ali Csorbadsinak, a titokzatosan elhalt török bégnek vagyoná- 
ból lett úrrá. Timár tettei is megerősítették e hitet, később 
ugyanis feleségííi vette Ali Csorbadsi leányát, Timeát, mint 
mondták, a halott kiengeszteléséül. Annál különösebb volt ez 
akkor, mert Timár állítólag bigamiát követett el. Hír szerint 
első feleségét a Duna egyik kis szigetén rejtette el, s ez ma- 
gyarázta meg évenkinti titkos eltűnéseit. De mortuis nil, ni i 
bene. Nem feszegetjük a halott magánéletét, most egyszerűen 
azt konstatáljuk, hogy Timár a kereskedelmi téren nagy szol- 
gálatot tett hazájának. 

A késő éjjeli órákban a «V. F, Hírlap » e hírére két tele- 
grammot kaptunk. Az egyik a «Bud. Corr.» félhivatalos értesí- 
tése, a mely a következő : 

<iEgy vidéki újság nyomán a fővárosi lapok is jelentették^ 
hogy Timár Mihály a Balatonba fúlt. Mint illetékes oldalról 
jelenthetjük, ez a hír minden tényleges alapot nélkülöző rosz- 
akaratú koholmány. Timár Mihály, a komáromi szabadelvűpárt 
elnöke, fontos kereskedelmi misszióval keletre utazott. A Ba- 
latonból kifogott holttest, mint a rendőrorvosi bonczolás meg- 
állapította, egy Krisztyán Tódor nevű csavargóé, a ki betöréses 
lopásért már többször volt büntetve.* 

Ennek a czáfolatnak részben igazat ad belgrádi tudósítónk 
távirata, a mely így hangzik : A szerb kormány ma adta meg- 



6a 

Ausztria-Magyarországgal egyetértve az engedélyt Timár Mi- 
hálynak, hogy az uratlan Senki-szigetén családjával együtt le- 
telepedhessék. 

A Fővárosi Lapok külón mellékletet adott ki Jókai 
<;zíminel, melyben Komócsy József, Abonyi Lajos, Zichy 
Oéza gróf, Szász Gerő, Paiilay Ede, Helfy Ignácz, Gyar- 
mathy Zsigáné s Abránj^i Emil versben és prózában hó- 
dolnak Jókai nagysága előtt. 

A Pesti Napló azonkívül, hogy tárczában és vezérczikk- 
ben foglalkozott Jókaival, igen érdekes részleteket közölt 
Jókai politkai szónoklataiból. 

A Pesti Hirlap Jókairól szóló vezérczikkén és tárczáján 
kívül «Jókai napja)) czím alatt igen terjedelmes és tartal- 
mas mellékletet adott, melyben Mikszáth Kálmán és má- 
sok Jókai sokoldalú tevékenységét jellemzik. 

Érdekes alkalmi füzetet adott ki a jubileumra a Magyar 
Szalon, a melyben irodalmunk minden számottevő tagja 
elmond reminiszczencziákat, apróságokat az atyamester- 
jói. Ebből közöljük a MiJcszáth Kálmánét : 



JÓKAI MINT KÉPVISELŐ. 

Még csak évek előtt is gyakran lehetett látni a nagy írót a 
folyosó valamely csendes részében sétálni, hátra tett s keresztbe 
font kezekkel. A hátul keresztbe tett kezek a fejtörést jelezték 
nála. Ez azt jelentette, hogy beszédre készül. Csodálatos regé- 
nyeinek meséit is ilyen hátra rakott kezekkel gondolta ki. 

Jókai mindig egyformán öltözött. Egy sötét, hátul is gombos 
Eerencz József-kabát van rajta, sötét barna nadrág, tarka nyak- 
kendő egy karneol kutyafej tűvel. Másforma ruhát soha senki 
■se látott rajta, kivéve, ha frakkban vagy díszmagyarban van ; 
•ő maga sokat változott, a feje pedig épenséggel változik most 
is (hol kopaszon látjuk, hol dús hajjal), szakálla megderesedett, 
bajusza vesztett a hetykeségéből, de azért még mindig ruga- 
nyos, nyúlánk, szinte deli alak, hanem most már évek hosszú 



70 

során át nem teszi keresztbe hátul a kezeit, azaz nem tart be- 
szédeket. 

Úgy tetszik, mégis asszony a politika. S mire megöregszik az 
ember, kiokosodik belőle is, ha csak nem olyan szerelmes va- 
laki, mint Tisza Kálmán. Hajdan nemcsak igen gyakran be- 
szélt, kivált a balközépi időkben, hanem a Hon-ban, mint ve- 
zérczikkíró s az Üstökös -ben felséges humorú Tallérossy Zebu- 
lonjával részt vett az aktuális politikai szóharczokban is ; most 
hova-tovább mindinkább elhallgatott. Az Üstökös-sel elenyé- 
szett a jó öreg Zebulon, a ki a maga tót ravaszságával sokszor 
megmondta az igazat, a Hon-nal pedig végkép eltűnt a politi- 
záló Jókai — teljesen visszatért a múzsákhoz. A Házba eljár 
ugyan, de beszédet nem tart többé, a tárgyalás menete nem ér- 
dekli, korrektúrákat csinál a padiján, vagy ábrándozva tarka- 
barka meséket sző az ellenzéki szónokok beszéde alatt, s mikor 
látja, hogy pártja (az a bizonyos erdő) feláll, ő is fölemelkedik 
velők gépiesen, s igen sokszor utólag kérdi a szomszédjait : 

— Miről is van szó, kérlek '? 

Néha kimegy a folyosóra (bár nem levén szivaros, nem igen 
kiváhja a folyosót) s éppen csak annyit tud a politikai esemé- 
nyekből, melyek a kedélyeket momentán foglalkoztatják, a 
mennyit az ottani trécselésekböl elméjében összefogdos. 

A közönségben rendkívül szeretik hangoztatni mint egy röpke 
ragadós szót : « Jókai rósz politikus*. Azaz, hogy Jókai ma már 
nem is politikus. Annyira nem az, hogy alapok politikai rova- 
tát is csak elvétve olvassa el. Az apró cselszövények, személyi 
súrlódások, klubbeli fondorlatok éppenséggel nem érdeklik. 
Úgy él ő a politikában, mint egy igazi grand seigneur, a ki 
cseppet se törődik a háztartással, semmi gondja rá, hogy a. 
szakácsok mit főznek, ő bizony bele nem tekint a konyhába és 
a fazékba, hanem csak a tálalásnál van, s legfeljebb akkor vág 
némely ételhez savanyú arczot, de az asztaltársak kedvéért ő is 
megeszi. 

Jókai tehát már nem jár keresztbe tett kezekkel többé a fo- 
lyosókon ; köznapi dolgokról beszélget, leginkább a szölömíve- 
lésröl (a legbüszkébb a svábhegyi boraira), fölkeresi a karzaton 
valamelyik munkatársát, a kinek a regény folytatást adja át 
(melyet otthon az ülés elÖtt megírtV azután a fiatalabb kollégák- 
kal évelödik, a kiknek azonban már csak egy kis részét ismeri. 



71 

Egy-egy ötletke, egy aper9u, egy bonmot mindig van a táská- 
jában. Szeretetreméltó, kedves, nyájas, nyilt, barátságos, egy- 
>^ zerű, szerény. az egyetlen ember, a kinek nincsen egyetlen 
személyes ellensége sem. De hol is szerezte volna ? 

Arról épen semmi tudomással se látszik birni, bogy ő Ma- 
gyarország eg^-ik legnagyobb élő embere, ép oly félénk tiszte- 
lettel emelkedik fel egy-egy miniszter elŐtt, a ki kezet jő hozzá 
fogni, mint egy kéthónapos mameluk ; a világért se tudna ülve 
maradni, ha egy a folyosón átmenő miniszter útközben meg- 
szólítja. Ez a felsőbbség iránti tisztelete sok tréfás megjegyzés 
forrásául szolgál némelykor. 

— Ha én neked volnék Móricz bácsi — kötődnek vele — 
mind a nyolcz miniszternek meg kellene minden reggel kér- 
deznie tőlem, hogy érzem magam, mit álmodtam ? 

— Mit érnék vele? — felel — hogy nyolczszor kelljen elbe- 
szélni az álmaimat reggelenkint ? Egyszer is sok, a míg leírom. 
Mert én minden éjjel tovább álmodom a munkában lévő regé- 
nyeimet. Nem szoktam én hiába aludni, mint ti. 

A parlamentben ma már semmi szerepet se akar vinni. 
A bizottságok közül egyikben sem vesz részt, csak a delegá- 
eziókbajár még. Ha valamely csoportnál, a hol beszélgetni 
megállt, aktuális politikai kérdést feszegetnek, vagy kulissza- 
titkokat suttognak, szent ijedelemmel fut odébb : «Apage sa- 
tíinas ! » 

Boldog, ha az ülésekről a végük előtt szökhet el, s ilyenkor 
ravasz körültekintéssel oson ki, megfigyelve egy olyan szeren- 
csés pillanatot, a mikor a Perczel Béni héja-tekintete másfelé 
van fordulva. 

De a ■wippnek csodálatos látást adott az isteni végzés. Van 
annak tán szeme a feje búbján is. Igen gyakran észreveszi a 
menekülőt. 

— Ne méltóztassék bátyám elmenni, mert szavazás lesz. 

A mire sóhajtva fordul meg a nagy író s mintha a gondvi- 
selés hallatná a maga szavát, néma megadással várja be a gyű- 
lés végét. 

— No, hála istennek — sóhajtja, mikor aztán csakugyan 
véget ér a dolog — s egy konfortábHn siet haza a « gyerekek- 
hez*, kik már nehezen várják a «Pápit». (így nevezi a leánya 
és veje.) 



72 

A Papi azután megebédel otthon, ebéd után rászedi a sze- 
mét egy félórára s aztán újra odaül abba a karszékbe az író- 
asztala mellé, mely megrázkódik, mint a mesebeli csikó s viszi 
a gazdáját a csillagok, felhők közt azokba a bűvös tartomá- 
nyokba, melyekben olyan jók, olyan bölcsek és olyan elmések 
az emberek, - — de a mint a vén óra elüti az ötöt, egyszerre 
csökönyös lesz a csikó és nem akar tovább indítani, a sokszíníí 
csigák és kagylók elkezdenek fészkeló'dni a nagy üvegszekrény- 
ben, a kis aczél-eke, mely annyi termo' barázdát szánt azon a 
fehér papiroson, akadozik, a fehér medve, a ki csak külső bur- 
kolatjában fekszik ott a padlón, rá-rákacsingat az üveg-szemei- 
vel, mintha integetne, mintha küldözgetné. 

Úgy-úgy. Az ötöt elütötte már. A pajtások most kezdenek 
gyülekezni a klubban a parthiehoz. 

S a mint rajzanak fejében a regénybeli alakjai, a mint jön- 
nek-mennek, látja közöttük ballagni nagy köpenyegében Ne- 
deczky Istvánt is. Valami csodálatos telepátiával megérzi, hogy 
Sváb Károly a Sugárúton lépeget : épen a Petánovics előtt 
megy e perczben. A Tisza Kálmán kocsija pedig épen ebben 
a szent pillanatban robog be a klub udvarára. 

Nosza, hamar pontot s Jókai is siet a tarok-parthiehoz. 
A skiz, az a csodálatos, gonosz skiz még a múzsáktól is el tudja 
szakítani ! 

Üdén, frissen érkeznek a partnerek, az örök csaták vívói. 
Tegnap fáradtan távoztak, győzve és legyőzetve, ma már 
semmi nyoma a tegnapi ütközetnek, új harczot folytatni mind 
készek, semmi gyüröttség sincs egyiken sem. 

Ez a legősibb parthie a klubban (melyet különben nemso- 
kára a Ferraris gyönyörű képén látni is fog a közönség). Jókai 
még meg sem áll a tanácskozóteremben (a konferencziákon 
csak rendkívüli események idejében szokott megjelenni), a mi- 
niszterelnöktől nincs semmi kérnivalója, a kulissza-titkokra 
nem kiváncsi, siet be gyorsan a szentélybe, a billiárd melletti 
szoba ismeretes szögletasztalához, hol nagy reményekkel és 
kedélyes fenyegetésekkel kezdődik meg a két óra hosszáig tartó 
megü:*.közés. 

— Ma visszaveszem a tíz forintomat. 

— Hát az én öt forintom ? szólal fel a másik tegnapi 
vesztő. 



Osztanak, kedélyeskednek, biztatják, szidják egymást. 

— Azt hittem urakkal játszom, sóhajt fel Jókai egy-egy 
Tosz vételnél. 

— Nem voltál katona, haragítja Tisza, ha az elsó' kár- 
tyánál megállapodik, 

— Kontrázzuk meg a «ritmus-csinálótB, kedélyeskedik 
Nedeczky. 

Elénk örömzaj tör fel az asztalnál, ha Sváb Károlyt sikerült 
"megbiiktatniok. 

— Nagy halott van ! 

A kibiczek egész raja üli körül az asztalt, hol a magyar köz- 
élet ilyen kiváló alakjai szórakoznak épen olyan vehemen- 
<;ziával, passzióval, mintha soha egyebet se csináltak volna a 
világon. 

Megérkezvén aztán a «hora legahs» (afélnyolcz), kimondat- 
nak a tonrok, összeszámíttatnak, beváltatnak a blokok s Jókai 
tigy, a mint jött, észrevétlenííl siet el a termeken át a politi- 
zálok tömege közt a felső kabátjához. 

De ha útközben elfogják is az ismeró'sök, nem gj'ötrik egy- 
házpohtikai eszméikkel, hanem a legaktuáhsabb kérdést inté- 
zik hozzá : 

— Mennyit adtak? 

— Megnyúztak, feleli mélabúsan s még egyszer megfenye- 
geti ökleivel a partnereit. — Eablók. 

De a mikor ő nyer, diadalittasan dicsekszik kifelé menet: 
• — Lekaszaboltam szegényeket ! 



Az alkalmi kötetek és albumok közül megemlítjük a 
vemzeti kiadás mintakötetét, a melynek formája, pajtirja, 
nyomása ugyanaz volt, a mi a nemzeti díszkiadásé. A kötetet 
Jókai Mór fénymetszetben sokszorosított arczképe díszí- 
tette, továbbá facsimilében a jubilánsnak Eötvös Loránd 
báróhoz intézett levele, a melyben felhatalmazza a jubi- 
leum rendező nagybizottságot összes műveinek kiadására. 



7* 

A külföldi sajtó is úgy irt Jókairól, mint a bogy csak 
kiválasztott nagy _ poétákról irnak. A jubileum ötletéből 
Karagy orgyevics Bozidór berezeg — Tolsztoj fordítója — - 
Jókai egy novelláját fordította le szerb nyelvre s adta ki 
pompás elzevir kiadásban. Horn kisasszony a Nouvelle 
Eevuebe nagyszabású tanulmányt irt az ünnepeltről. 
Ezenkívül egy kötet Jókai fordítást adott ki. Wangh E.,. 
a Szabadság a hó alatt czímű regényét fordította angolra. 



A jubileummal kapcsolatban érték továbbá Jókait a 
következő kitüntetések : 

A budapesti ügyvédi kamara Jókait, a ki egykor kis 
ideig szintén prókátor volt, dísztagjává választotta, kz. 
erről szóló jegyzőkönyvet egy küldöttség adta át a költő- 
nek, a ki Györy Elek kamarai elnök üdvözletére így 
válaszolt : 

Kedves Barátaim ! Tisztelt Kartársaim ! A kitüntetés,, 
melyre önök engem érdemesnek találtak, igazi büszkeséggel 
tölt el. Már mint gyermek, a szülei házban, tanultam az 
ügyvédi kart, az ügyvédi működést szeretni és tisztelni. Nem- 
csak én nyertem el az ügyvédi oklevelet, de az édes atyám 
is, az én drága jó apám, ügyvéd volt, az volt bátyám és az 
volt sógorom is. Azt, bogy az irodalom terére léptem, mit 
nem bántam meg sóba, szintén egy ügyvédnek köszönöm : 
principálisomnak. Molnár Józsefnek, a vészbizottság 1849-iki 
elnökének, ki nem tudta túlélni hazája leveretését. Az 
ö irodájában használtam fel szabad óráimat irodalmi te- 
vékenységre és a poros akták között mindig találtam ma- 
gamnak annyi időt, hogy egyetlen szórakozásomnak és mu- 
latságomnak, az irodalomnak is áldozhattam. Molnár volt 
az, ki első beszélyeimet elolvasta, ki buzdított és bátorított, 
ki a kiadókhoz beprotegált és ki előfizetőket gyűjtött szá- 
momra. Az ö ügyvédi irodájából léptem ki az irodalom biro- 
dalmába. Mint író is, úgy, mint önök ügyvédi mííködésük- 
ben, mindig csak az igazságot szolgáltam. 

Az önök szíves megemlékezése már azért is jól esik szí- 



75 

vemnek, mert jól tudom, hogy a magyar ügyvédi kar a hazai 
kultúra legkiválóbb előharczosa, a mely nélkül ez a nemzet 
széjjel hull. 

A magyar ügyvédi kar belsÖ fortifikáczióját képezi a nem- 
zetnek s hogy ez a kar engem ismét kebelébe fogadott, azért 
én önöknek és megbizóiknak mindig hálával fogok tar- 
tozni. 

A Királyi Magyar Tudomány Egyetem Jókait tisztelet- 
beli doktorrá avatta. A diplomát róla az egyetemi tanács 
és az egyetemi ifjak küldöttsége lakásán adta át a jubi- 
lánsnak. Schnierer Aladár rektor üdvözlő beszéde után a 
rektor és a jogkari dékán a szokásos doktori kézfogással 
az ifjúság éljenzése közben doktorrá fogadták Jókait. Az 
ünnepelt ezekkel a szavakkal hálálkodott : 

Nagyságos rektor és dékán urak ! Készen voltam a legko- 
molyabban venni ezt a kitüntetést, mely a legmagasabb te- 
kintélyt adja meg, a mi egy írót boldoggá tehet. Készen vol- 
tam arra, hogy a szokásos szertartások közt leteszem az 
esküt. De önök oly kegyesek, hogy engemet itt, szerény la- 
kásomban tiszteltek meg. Most az illenék, hogy a kandidá- 
tusok fehér ruhájába öltözködve, szerényen elhárítsam ma- 
gamtól az érdemeket. De nem teszem, sőt őszintén bevallom, 
hogy e kitüntetésben lelkem legforróbb vágya teljesült. 

A költó'i pálya nem a közönség szórakoztatása, nem saját 
magának a ezélja. A magyar regényírónak czélja eszméket 
megvalósítani és irányeszmét adni a filozóíiában, a szépér- 
zésben, a nemzeti és családi életben. íme, itt van könyv- 
táram, melyben a klasszikusokon kívül csakis filozófiai, his- 
tóriai és természettudományi míivek vannak. Ezek voltak a 
tanítóim. Életrajzíróim ugyan reám fogták, hogy a franczia 
írókat utánoztam. 

Nem utánzók én senkit, mert nem is tudok. A históriából 
és filozófiából merítettem azt, a mi poézis. Nagy örömömre 
szolgál, hogy az Alma-mater fiává fogadtattam. Titulusra 
soha életemben nem vágyódtam, ha ez a gyöngém lett volna, 
fényes czímek birtoklója lehetnék ; de arra igen, hogy dok- 
torrá legyek. A doktori czímet büszkén fogom viselni nevem 
előtt. Fogadják a megtisztclésért mély hálámat. 



Az egvpf<^Tni tanács tagjainak üdvözlése után Jókai az 
ifjúsághoz iütézett pár szót: 

Kedves liarátaím ! Az ifjúság a nép óhajtásának kifejezése. 
Az öregek feladata létesíteni azt, a mi az óhajtásból telje- 
síthető. Örvendetes jelenség Magyarországon, hogy a tűz- 
lelkíí ifjnságnak és az öregségnek liberális szellemben való 
megnyilatkozása teljesen fedezi egymást. Vezessék önök 
Magyarország fiatalságát abban a hazafias szellemben, a 
melyben egykor mi öregek vezettük őt. Az Isten áldja meg 
önöket ifjú barátaim. 



A jubileum emlékére Jókai a következő alapítványokat 
tette : A Magyar Tudományos Akadémiának 2000 koro- 
nát, a hirlapirói nyugdíjintézetnek 2000 koronát, az 
irói segély egy létnek 2000 koronát, a Kisfaludy -társaság- 
nak 2000 koronát, a Petőfi-társaságnak 2000 koronát 
és a képzőhuívészeti társaságnak 2000 koronát, a Fehér 
keresztegylet lelenczházának 2000 koronát és a László 
gyermekmenhelynek 1000 koronát, tehát összesen i5,000 
koronát. 

Itt emiitjük meg azt is, hogy a jubileum örömére a 
százkötetes Jókai kiadásával megbízott Révai Testvérek 
2000 forintot adományoztak a Hirlapirók Nyugdíjintéze- 
tének és 500 forintot a Hirlapkiadók Egyesületének. 



Ez a története röviden a százkötetes nemzeti kiadásnak 
-és a Jókai jubileumának. Felejthetetlen szép kulturális 
ünnep és jiáratlan irodalmi vállalkozás fogja maradan- 
dóvá tenni az 1894. esztendőt nemzetünk történetében. 
Irodalmi esemény még ennyire nem foglalkoztatta ezt 
az országot soha ! Megmozdult az egész magyar társa- 
dalom, hogy legnagyobb poétáját ünnepelje s összerakta 
forintjait és filléreit gazdagja és szegénye, hogy a leg- 
:Qagyobb magyar irodalmi vállalkozás megszülethessek. 



Ma is még, a mikor a jubileum ünnepe már a históriáé, 
a százkötetes Jókai pedig a könyves polczoké : csodálattal 
és büszkeséggel emlékezünk a nemzeti lelkesedés ama 
fényes napjaira, mert általuk bizonyosodott be újra, bogv 
lobbanó hevületünk nagy időkben és nagy dolgokra nem 
puszta szalmaláng, hanem hasonlóan a napfényhez^ 
ragvog és termékenvít. 



A 

JÓKAI-JUBILEUM 

ALKALMÁVAL ÉRKEZETT 

ÜDVÖZLETEKNEK, 

DÍSZOKLEVELEKNEK ÉS AJÁNDÉKOKNAK 

JEGYZÉKE. 



Ó felsége legmagasabb elismerése és 
jó kívánala^aláirásávalés miniszteri 
ellenjegyzéssel^ a hivatalos lapban 
közzétéve. 



Ji'.l-ii! : A ír>inpnTn t'r'— '*« 



Felsége, a királyné fidvözlö tdvirala. 

Fensége, Stefánia özvegy trónörökösnő üdvözlő 
levele. 

Fensége, József főherczeg üdvözlő levele. 

Felsége, Sándor király által küldött Szent Száva 
rend nagy keresztje. 

Fensége, Cobiirg Ferdinánd fejedelem üdvözlő 
távirata. 

Gróf Tisza Lajos, Felsége melletti miniszter üdvözlő 
levele. 

Gróf Csáky Albin kultuszminiszter üdvözlő levele. 

Báró Vay Miklós, a főrendiház elnökének üdvözlő levele. 

Az országos szabadelvű pártklubtól. Br. Púdmaniczky 
Frigyes. 

Főváros díszpolgári oklevele. 

Eausclier műépitész tervezete szerint Baclinicli hazai műék- 
szerész által készített tömör ezüst, gazdagon aranyozott rámá- 
ban, melynek kivitelében remekül van egyesítve a régi magyar 
ötvösművészet a renaissance styllel ; felül középen a fő- és 
székváros czímere paizsban a Szent István koronával, alul a 
vérten 1843—1893. Két oldalon Jókai arczképei email festésben, 
az egjik 1843-ból való saját festménye után, a másik a mostani 
arczképe : mindkettő gyémántokkal körül kerítve ; a ráma négy 



84 

oLlaláuak oszlopain tizeiiliat fiU<?van és zomárcz művű paizson 
Jókai tizenhat regónyének czíme bevésve ; a négy sarkon né^y 
boglár rózsa gyémántokkal, rubintokkal, smaragilokkal és igaz- 
gyöngyökkel ékesítve. 

Váxmegyék, városok, községek oklevelei és társulatok 
emlék ajándékai. 

Magyar Jiőhif/rk (tjthnlcl.íí. 

A 82 úrhölgy áit;il híjnzett ugyanannyi négyszögméter nagy- 
ságú smyrna- szőnyeg. 
Fcsiő-müvészck szekrénye, gothicus remekmű. 

Schickedanz műépitész terve szerint készítette Fischof. A ké- 
pek és művészek névsorozata a következő 72 hazai mavész 
rajzaival és festményeivel : 



A magyar raűvészek Jókai Mórnak 1843 — 1893. 



Anilráskovics Tamás. «Kraszna- 
horkan vízfestménj'. 

Baditz Ottó, ónrajz. 

Barabás Miklós, « 184S-búl» víz- 
féstmény. 

Basch Gyula, wScynthiai) szén- 
rajz. 

Benczúr Béla, tollrajz. 

Benczúr Gyula, vörüskrétarajz. 

Bihari Sándor, viztestmény. 

Brandl Gusztáv, « Mikor íésiüte- 
lek ugy-e nem téptelek)) víz- 
festmény. 

Brodszky Sándor, olajfestmény. 

Bruck Miksa, szénrajz. 

Cserna Károly, gouache. 

Déri Xálmán, « Komaasszony ta- 
nácsa* vízfestmény. 

Dörre Tivadar, "A két Treuk», 
gouache. 

Dudits Andor, szénraj/.. 

Dux Zsigmond, tollrajz. 

Ferraris Arthur, «Kártya partioo 
olajfestmény. 



Frecskay László, tollrajz. 

Horti Pál, ónrajz. 

Ipolj'i Sándor, ónrajz. 

Istvánffy Gyula, « Jókai ligct», 
tusrajz. 

Jankó vies Gyula, tollrajz. 

Jendrassik Jenő, vízfestmény. 

KacziányOdön «Alfonzine» széu- 
rajz. 

Keleti Gusztáv, « Badacsony fj- 
letti) vízfestmény. 

Klein Miksa, «Timea» ónrajz. 

Knopp Imre, «A tengerszemű 
hölgyu, vöröskréta rajz. 

Kocsi Horváth Jolán, ónrajz. 

Koroknyai Ottó, «Czigánybárói>, 
vízfesmény. 

Kviesch Aladár, vízfestmény. 

László Fülöp, ónrajz. 

Lohr Ferencz, «Az aranyem- 
ber* vízfestmény. 

Löschiuger Hedvig, vízfestmény. 

Mannheimer Gusztáv, gouacho. 

Makai Philomena, tollrajz. 



irakai Pliilomena, vízfestniéuy. 

Margitay Tihamér, ónrajz. 

Márk Lajos, sKöszivű ember 
fiaiból — a narisclie Leni» 
TÍzfestmény. 

Markovics Iván, « Lőcsei fehér 
asszony* vízfestmény. 

Mesterházy Kálmán, kréta- 
rajz. 

Molnár Adél, olajfestmény. 

^Molnár Géza, ónrajz. 

Molnár József, olajfestmény. 

Moreili Gusztáv, tollrajz. 

Munkácsy Mihály « Siralomház* 
szénrajz. 

Nadler Róbert, vízfestmény. 

Nagy Lázár, vízfestmény. 

Németh Bertalan, vízfestmény. 

Keográdj- Antal, vízfestmény. 

Papp Henrik, «Az első dér* toll- 
rajz. 

Pataky László, gouache. 

Peske Géza, «Az arany ember- 
nek » vízfestmény. 

Rinyi Ede, tollrajz. 

Piippl Eónai Józsi, tollrajz. 



Koskovics Tgnáez, «Tisza Eál- 
mánné» tusrajz. 

Piubovics Márk, vízfestmény. 

Schickedanz Albert, tusrajz. 

Stetka Gyula, vízfestmény. 

Stomo Ferencz id., vízfestniéuy. 

Storno Ferencz ifj., <iLöcse» -sáz- 
festmény. 

Strobentz Frigyes, «Magyir pa- 
raszt* vöröskréta rajz. 

Tahi Antal, vízfestmény. 

Telepi Károly, • Odvas kő* víz- 
festmény. 

Tölgyessy Artúr, vízfestmény. 

Ujváry Ignácz, «Fortunatus» szé- 
piarajz. 

Vágó Pál, szépiarajz. 

Yastagh György, id. szépiarajz. 

Vajda Zsigmond, krétarajz. 

Vajda Zsigmond, gouache. 

Vogel Hona, «Tájképi) olajfest- 
mény. 

Zala György, szénrajz. 

Zichy Mihály, «Véres köny^■, — 
A fegyvertelen* vízfestmény. 

Zilzer Antal, vízfestmény. 



Otthont írók és művészek társulata által felajánlott arany 
írótoll. 

Adria niagy. kir. tengeri gőzhajózási társulat arany könyve. 
Felső táblán rubintokkal, smaragdokkal és igaz gyöngyökkel 
kirakott vésett díszítés, középen zománczos jelvénye a társulat- 
nak, horgony A betűvel, felül a magyar korona, alul szalagon 
jelmondat «Hazának használj*, alsó arany táblán Jókai nevét 
viselő tengeri gőzhajó kivésve ; belül aquarell czímkép ; Fitune 
látképe, éi'kező t Jókai* gőzössel ; üdvözlő lap. 

Aláírva: Gróf Szapái-y István, Bélaváiy Burchard Konrád, 
lovag Lederer Sándor, esetei Herzog Péter, Matlekovich Sándor, 
báró MoUing, Pósch Gyula, Kohner Zsigmond, Simon Jakab, 
dr. Piosenberg GjTila, Kuranda, Szarvassy Sándor, Lánczy Leo, 
Zeyk A. József, Kupecz Ödön. 

Bécsi <( Concordiai> irodalmi egylet diszokmánya. 

Vörös plüsh albumban aranyozottf ezüst táblába bevésve : 



£5 

• «Der Wiener Journalisten- und Scliriftsteller-Verein Concordia, 
emennt hieniit Herrn Moriz Jókai, den liei'\'orragenden unga- 
rischen Poeten, den Stolz seiner Nation, die Zierde der Welt- 
literatur zii seinein Ehrenmitglied. — Wien, am 5. Jánner ISO-t. 
Warhanek, Prásident, I. Wintemitz, Prasident-Stellvertreter, 
Edgár Spiegl, Obmann des akad. Comités, Dr. Leo Pribyl, Cassa- 
Verwalter, Dr. G. Kohn, Leopold Löbl, Schrj ftführer, Wil- 
helm Frey. 

Történelmi társulat diplomája, kiityahörre írva, latin szöveg- 
gél, Jókai czímer kezdőbetűjén, XVI. századbeli mintára, régi 
vörösréz capsulában. — Aláírva : Fr. Pulszky prseses, Alexander 
Szilágyi secretarius, Július Nagy nótárius. 

Strohl Alajos. Bronz szobor márvány talapzaton magyar 
munkást ábrázoló, pihenő állásban. 

Zala György. Jókai mellszobra háromszoros nagyságban. 

Athenaenm. «A gondolatit, bronz szobor, Picatdtól. 

Budapesti vendéglősök. Ezüst billikom. 

Petrozsényi casino. Allegorikus szoborcsoportozat, hányat 
ábrázoló. 

Budapesti turista-egylet. Olajfestmény Spányitól, a MáHa- 
makk- zárdát ábrázoló. Fráter György regényből. 

Szepsi- Szent- Györgyi jótékony -nőegylet ezüst koszorúja. 

Löfkovics Arthur debreczeni ékszerész. Jókai-medaillon, inibin 
és smaragddal ékítve, túliapján Pannónia zománczfestésü képével. 

Ludvig János budapesti mézeskalácsos és viaszkmü nagyiparos 
Jókai arczképe kerettel, viaszkból. 

József-falvai bukovinai csángó község. Népm^unka, remek sző- 
nyeg, hímzett kendőkkel. 

Abaúj-Tornomegye. Díszalbum, fehér bőrkötés, aranyozott ke-. 
réttel, középen vármegye czímere: fenn koronás sas, paizson 
három arany, három vörös sáv, kék mezőben fehér galamb. — 
Okirat aláírva Makkai Fábián János alispán által. 

Abrudbánya. Diszalbum, barna bőrkötés, arayiyozott kerettel, 
középen város czímere : griíf két kalapácscsal markában. — Ok- 
irat aláírva: Boér Béla polgármester, Sturm Mihály jegyző. 

Alsó-Fehér vártnegye. Diszalbum, kék plüshbe kötve. 

Okmány aláírva : Jankafalvi Csató János kir. tan. alispán és 
Hadikfalvi Török Bertalan főjegyző által. — 1893 okt. 28. 

Arad város. Diszalbum, barna bőr, aranyozott keretben, mo- 
nogrammal. — Okirat aláírva: Salacz Gyula kir. tan., polgár- 
mester és Institoris Kálmán főjegyző által. — 1893 máj. 10. 



Arad város. OLlcccl dibzdobúzhan^ vörös lúrsomjhól. 

Salacz Gyula kir. tan. polgáiinester, Institoris Kálmán fő- 
jegyző. — Decz. 4. 

Barsvámiegye. Diszalhioii. fehér hörhötcs, czimer középen: kH 
templom közt harántfiitó folyana. — Okirat aláírva Dombay 
Vilmos alispán által. 

Baja város. Diszalhum, fehér hörkőtcs, renaissance érczkerettel 
középen J. M. monogrammal. — Okirat aláírva dr. Hegedűs 
Aladár po]gánxiester és Erdélyi Gyula főjegyző által. — 1S93 
máj. 25. 

Békés megye. DiszaloHm. frhér bőrbe kötve, ara))ijozott keret- 
ben, középen vármegye czímere: ezüst paizs egyik felén kard- 
fogó oroszlán, másikon bárom folyó zöld mezőben. — Dr. Fábry 
Sándor főjegyző. — Szept. 27. 

Bajmok községe. Diszalbum, vörös brokátba kötve. 

Aláírva Seliossberger Elvira Olga, Eévész Hugó, Elirenreicii 
Dezső, Budanovics Arpádné, Essers János káplán, ^Matkovich 
Bertalan plébános, Szakács Mátyás, Veréb Kornélia, Eévész 
Ottó, Horovítz Nátbán és Czeczilia által. — 1893 aug. 

Békés- Gyula. Diszalbum, fehér bőr, zománczolt kerettel, közé- 
pen városi ezímer: fél paizson kai'dos oroszlán, más felén liá- 
rom folyó zöld mezőben. — Okirat aláírva Dr. Fábry Sándor fő- 
jegyző által. 

Bihar váivnegye. Diszalbum, sötétkék bőrkötés, középen ezil^t, 
arany és aczél ornamentikával. — Okirat aláírva Szunj-ogh 
Péter alispán által. — 1893 decz. 20. 

Bűiarudvari község. Diszalbum, barna bőrkötés, aczél, bronz 
és ezüst ékítményekkel. — Okirat aláírva Szőke Sámuel főbíró, 
Ötvös Károly jegyző és több elöljárók által. 1893 nov. 15. 

Br<<ztcrrze- Naszód megye. DiszaUnim, sötétvörös bőrbe kötve, 
középen hímzett bársony. — Okirat aláírva : gr. Bethlen Pál 
főispán, gr. Lázár István alispán, Kuales Godofi-éd főjegyző. — 
1893 deczember. 

Csanád vármegye. Diszalbum, scirga bőrkötés, aranyozott di- 
Bzítés, középen J. M. — Aláírva : dr. Meskó Sándor kir. tan. 
alispán. — 1893 nov. 20. 

Czegléd. Diszalbum, vörös brocatkötés. 

Aláírv-a Gubody Ferencz polgármester és Szalay Sándor fő- 
jegyző által. — 1893 máj. 13. 

Debreczen. Diszalbum, sajtolt marokinkötés, zománczolt jelvé- 
nyekkel, középen város czímere : legfent sugárzó nap, paizs- 
korona fölött lángok között lebegő phoeníx, paizson agnus Dei, 



SS 

lábaival két kitárt könyvön, fölötte egy pálmafa, zománcz fes- 
tésben. Belül egész lapra irott diploma, régi miniatur festéssel. 
Aláírva: Simonffy Imre kir. tan. polgármester, Vértesy István 
főjegyző. — 1893 máj. 25. 

Eperjes város. Diszalhmn, vörösbarna marokinha kötve, ara- 
nyozott, zománezos keretben, város czimerével. Felül griff, egyik 
markában kardra tűzött koronát, másikban három piros rózsát 
tartva, paizson négy szakaszba osztott oroszlán és kétfejű sas ; 
oroszlán oszlopot tart, sas gyöngyvirágot. Belül huszonhat kép 
Eperjes városából és egy allegoi-ia. Aláin-a Fulirman Andor 
polgármester, Kyss Géza főjegyző által. 

Eger város. Díszalbutn, barna bőr, vörös és kék bái'S07iy kötés, 
város czimerével: kigyó, egyszarvú és phoenix egy vár fölött. 
Okirat aláirva Gronay Sándor polgármester és Dálnoky János 
főjegyző által. — 1893 okt. 23. 

Fehér vármegye. Díszalbum, sötétzöld bőrbe kötve, középen 
sárga plüsh. Középen megye czímere: Szent István király fel- 
ajánlja koronáját a boldogságos szűz anyának, ország czímere előtt 
térdepelve. Aláírva Sárközy Aurél csász. és kir. kamarás al- 
ispán által. 

Fiume. Diszalbiim, barna bőrkötés, czhner : két egy irányba 
néző fekete sas, egy ömlő amphorára lépve, felül Szent István 
koronája, alul jelmondat <(Indefieíenteri), belül olasz nyelven 
díszpolgári oklevél. Pelletich podesta, Francesco Polesi titkár. 

Gyöngyös. Díszalbum, plüsh kötés monogrammal. 

Okirat aláírva Balogh Gjo^ila polgármester, Baltás Ferencz 
főjegyző által. — 1893 nov. 6. 

Győr város. Oklevél pergcmienen, művészi festésű kerettel. 
város czimerével, díszdobozban, barna bőrből; város czímere zo- 
máuczczal : paizs egyik felében szt. Benedek, másikban várkapu- 
torony, alatta három folyó vörös mezőben. — Zechmeister Ká- 
roly polgármester, Kiss Ferencz főjegyző. — 1893 máj. 13. 

Gyula város. Oklevél, barna bőr díszdobozban, pergamenre 
Írva, város czimerével (boldogs. szűz anya glóriában). — Ruttkay 
Béla polgármester, Popovics Justin főjegyző. — April 29. 

Hajdú-Szoboszló. Díszalbum, barna bőrbe kötve, zománezos 
sarkokkal. — Okirat aláirva Túiy Albert polgármester, Szívós 
Géza főjegyző által. — 1893 juu. 25. 

Hódmezővcisárhely . Díszalbum, kék bársonykötés, aranyos ke- 
retben, középen város czímere : vöi-ös mezőben három nyilat 
markoló pánczélos kar, nap és félhold. — Dr. Baksa Lajos pol- 
gármester, Kmetyko József főjegyző. — 1893 nov. 22. 



89 

Hiinyad vármegye. Biszalhum, vörös plmhhe kötve. 

Aláírva Hollaky Arthur alispán által. — 1893 decz. 28. 

Jász- Xagy-Ktin- Szolnok vái^iegye, diszaloum, zoniánczos di- 
szitésií táblával, középen vármegye czímere : paizs felső része 
egyik felén ezüst túzok, másikon kétfarku arany oroszlán, fél- 
hold és csillag. Középső szakaszban három ezüst folyam, alsó- 
ban fehér lovon vágtató vörös mhás lovag kürttel, paizszsal. 
Oklevél díszes keretben. — Aláírva : Bagossy Károly főjegyző. — 
1893 nov. 23. 

Komárom megye. Diszcdhum, vörös plüshhe kötve. 

OkLrat aláírva Ghyezy alispán által. — 1893 decz. 21. 

Komárom város üdvözlete. Diszalbum, fakó hő'rhe kötve, ara- 
nyozott kerettel, középen város czímere : hánnas torony két 
csillaggal. Okirat elején aquarell initiale, mely a vár fokán levő 
márványszűzet mutatja. Aláírva : Tátray József polgármester, 
Domány János főjegyző. — 1893 decz. 19. 

Kolozsvár. Diszalhwn, barna bőrbe kötve, zománczolt aranyos 
keretben, közepett város czímere : hármas torony ; belül művészi 
rajz, alvó oroszlánt ébresztő genius, «Salve» feliratot tartva. 
Három lapon régi miniatüi-e festmények és hetükben az okirat. 
Aláírva Albaeh Géza, kir. tan. polgármester, dr. Szabó Gyiüa 
föjeg^'ző által. 

Kolozs megye. BiszaUann, barna bőr és bársony, aranyos 
jelvényekkel. — Okirat aláírva Béldi Ákos főispán, Gyarmathy 
Miklós alispán, Bonis István főjegyző által. — 1893 nov. 30. 

Kecskemét váro'<. Díszalbiim, fehé^- bőr tábla, zománczolt ércz- 
kerettel, középen város czímere : felül remekművű Szent István 
koronája, paizsban vörös mezőben, hármas zöld halmon ágas- 
kodó ezüst kecske. Okirat aláírva Lestár Péter polgármester 
és ifj. Bagi László főjegyző által. — 1893 ápril 24. 

Krassó- Szörény megye. Diszalbum, tengerkék bőrbe kötve, 
középen bíborszín bársony, aranyozott kerettel. Középen egyesült 
raegyeczímerek. Elsőn balról Duna folyam híddal, fenn nap 
és hold, jobbról vörös mezőben méhköpü, alul zöld erdő fa- 
növő óriással. Másodikon felül tornyos vár ország czímerével, 
alatta folyam, lefelé fordult félholddal. — Okirat aláírva Litsek 
Béla alispán által. — 1894 jan. 4. 

Kőszeg. Diszalbum, kék plüshbe kötve, középen város czímere, 
koronázott torony. — Okirat aláírva Típka Félix polgármester, 
August János jegyző által. — 1893 decz. 22. 

Ki s-Kun- Félegyháza. Diszalbum, fehér bőrkötés, aranyos ke- 
rettel ; középen város czímere : bástyatorony, kapujában áUó 



90 

alabárdos vitéz, arany, zománcz és oxydált ezüst ékítés, függő 
pecsét. — Aláírva : dr. Zámbó Géza polgármester, Ulrich István 
főjegyző. — 1893 nov. 22. 

Kisújszállás. Diszalbum, fehér bőrkötés, aranyozott jelvények- 
kel, városi czímer : pánczélos kar liárom buzakalászszal. — Ok- 
irat pergamenen, aláírva Gaal Vilmos polgármester és Imo 
Mihály főjegyző által. 1893 nov. IG. 

Kis-Küküllő megye. Diszalbum, sárga bőrkötés, zománczolt 
sarkokkal, középen megye czímere : szölőfürtöt tartó griff, aczél 
és aranyból. — Okirat aláírva Gál Domokos alispán által. — 
1893. okt. 14. 

Kassa. Díszdoboz, préselt marokin, belül okmányon város czi- 
mere: boldogságos szűz ölében paizs, azon fent három liliom, 
középen négy folyó vörös mezőben, fehér sas fele, alul liliomok, 
függő pecsét. — Münster Tivadar polgármester, Kozora Vincze 
főjegyző. — 1893 ápril 27. 

Kézdivásárhely . Oklevél, kék selyem diszdobozban, pergamenen, 
művészi festésű antik minta szerinti kördíszítéssel, felül Jókai 
arczképével, alant a város látképével, város ezímerével (szekeret 
hajtó férfi, szekéren három búzakalász), függő pecsét. — 
Szept. 29. Karatnai Bartók Károly polgármester, Varga József 
főjegyző. 

Kis- Kun- Halas. Oklevél, diszdobozban, pergamenre irva, város 
ezímerével (ország heroldja paizszsal, puzdrával, csatabárddal, 
tegezzel, lábainál három ezüst hal). — Dr. Tóth Kálmán polgár- 
mester, dl". Babó Mihály főjegyző. 

Libetbánya. Diszalbum. 

Aláírva Lehotzky Nándor biró és Kécsey Béla jegyző által. — • 
1894 jan. 6. 

Lőcse. Diszdoboz, vörös bársony. Belül művészi festményü 
díszítés. — Sümegy Kálmán polgármester, Fleischhakker Lajos 
főjegyző. — April 19. 

Losoncz. Oklevél pergamenen, függő pecséttel, fehér bőr disz- 
tokban. — Török Zoltán polgármester, Draskovics Ede főjegyző. 
Decz. 13. 

Maros-Torda megye. Diszalbum, fehér bőr és kék bársonyba 
kötve, zománczos aranyozott keretben, monogx'ammal. — Okirat 
aláírva Sándor László alispán és Dcsa Elek főjegyző által. — 
1893 decz. 23. 

Mezőtúr város. Diszalbum, sárgabörkötés, aranyozott, zománcz 
és filigrán keret. Középen város czímere : korona, hliom és rózsa, 
körirat: «Mezőtúr város közönsége Jókai Mórnak)), függő pecsét. 



01 

Okirat aláírva : Mészáros Aladár polgármester, Talán Gábor fő- 
jegyző. — 1893 noY. 21. 

Mch^iarossziget. Nagyméretű, diszalbnm, bíborvörös bársony- 
ban, függő pecséttel, belül okirat rajzokkal, initialékkal díszítve, 
középen város czímere : félpaizson bölényfő, másikon liliomok. 
Aláírva Mandics József polgármester és Darvay Béla főjegyző által. 

Miskolcz város. Diszalbum, vörös bőr, zomáiiczolt sarkokkal, 
középen város czímere, magj'ar férfi jobbjában búzakalász, bal- 
jában szüllőfürt. — Okirat aláírva: Soltész Nagy Kálmán kir. 
tan. polgármester, Diószegliy Györgj' főjegyző. 

Makó. Diszdoboz, kék bőrben, okmány pe^^gamen, város czime- 
rével : két fehér galamb, kereszt kígyóval, függő pecsét. — Ma- 
jor Miklós polgármester. Bakos Ferencz. — 1893 máj. S. 

y agykanizsa város. Diszalbum, táblája arany ázott ezüst rámá- 
val, középen a város czímere : koronás egyfejű fekete sas, cső- 
rében cserfaág, egyik markában félhold, másikban csei-füzér. 
Az oklevél pergamenen aláírva : Babochay György polgármester 
és Lengyel Lajos főjegyző. — 1893 okt. 5. 

Nagykőrös. Díszalbum, vörös bőrkötés, bronz és ezüst díszítés, 
középen J. M. — Aláírva: Kálmán polgármester és Molnár Ge- 
deon főjegyző. — 1893 okt. 29. 

Nagybánya. Díszdoboz, kívül két kalapács, díszoklevél művészi 
rajzkerettel. — Tm-man Olivér polgármester, Gellért Endre fő- 
jegyző. — 1893 decz. 6. 

Nagy-Kikinda. Díszalbum, tenger-kék bőrkötés, aranyozott ke- 
retben. középen város czímere: vörös szív fölött kardos kar, 
feltűzött fejjel. — Okirat aláírva Teveszky Kristóf polgármester 
és Aiigusztin Miklós főjegj'ző által. — 1893 nov. 27. 

Nógrád vármegye. Diszalbum, fehér bőrkötés, zománczos ara- 
nyozott kerettel, középen vármegye czímere : pánczélos vitéz, 
jobbjában kard, baljában nemzeti czímeres paizs. — Okirat alá- 
írva Sczitovszky alispán által. — 1893 nov. 12. 

Nagyvárad. Diszalbum, fekete kötés. 

Aláírva Sal Ferencz kir. tan. polgármester, Eácz Mihály fő- 
jegyző által. ~ 1893 nov. 9. 

Nyitra megye. Díszalbum. 

Pécs város. Okirat, selyem díszdobozban, művészi festésű ke- 
rettel, város czímerével, függő pecséttel. — Kardos Káhiján fő- 
ispán, Aidinger János polgármester. Majoros főjegyző. — Máj. 17. 

Pest-Pilis- Solt-Kis-Kun megye. Díszalbum, aranyozott ezüst 
sarkokkal, középen koronát és országalmát tartó kétfarku orosz- 
lán, alsó mezőben kardot tartó magjar vitéz. — Aláírva Föld- 



r,3 

vái*y Mihály alispán, Hajós József, Szivák Imre, Dalmacly Győző, 
Taliy Lajos, Kudnay József küldottségi tagok által. — 1893 
november 29, 

Pozsony város. Díszalhum, fehér bőrkötés, aranyozott antik 
zománczú rámában, közepett a város czimere : liáiTnas bástya- 
torony. Az okirat belül egyetlen nagy lap, régi mintázatú mi- 
niatűr festéssel, középen a Jókai-család nemesi czímerével, 
oldalt a régi Pozsony látképével, kétfelől a város és ország czí- 
mereivel. — Aláirva Tallér Pál li. polgármester és Brolly Tiva- 
dar főjegyző által. 

Pápa város. Díszalbum, kék és vörös bársonykötés. Belül mii- 
vészi aquarellekkel. — Osváth Dániel polgármester, Lamperth 
Lajos főjegyző. 

Rimaszombat. Diszalbum, fehér bőrkötés. 

Aláirva Szabó Györgj^ polgármester. Nagy Ferencz főjegyző 
által. — 1893 ápril 20. 

Sáros vármegye. Diszalbum, kék bőrkötésben, megye czimeré- 
vel : hegyek és vizek közül kiemelkedő nemtő, koronát magasra 
emelve. — Okirat pergamenen aláirva Szinnyei Merse István 
alispán — 1893 nov. 6. 

Selmeczbánya. Diszalbum. 

Aláirv'a Ocsovszky Vilmos polgáimester. — 1893 okt. 17. 

Somogy megye. Okirat, díszdobozban, zöld plüsh, aranyos 
foglalattal. — Maár Gyula alispán. — Nov. 23. 

Sopron város. Diszalbum, vörös és fehér bőrbe kötve, arany o-- 
zott kerettel, középen J. M. név kezdőbetűkkel. Belül kezdő lap, 
barokk stilben festett aUegoricus kép, felül két hölgyalak, egyik 
a Hétköznapokat, másik a Fráter Györgyöt jegyzi fel, középen 
Jókai mellképe, a boltíven: «A világnak él, ki a hazának él», 
alább a város czimere, legalant Sopron mai látképe. — Okirat 
aláirva Fink János kir. tan. polgármester és Eeichenhaller Béla 
főjegyző által. 

Szathmár- Németi város. Díszalbum, fehéi- bőrkötés, ezüst sar- 
kokkal, középen város czimere : vártorony, pálmákkal, várkapun 
griff. — Aláirva Böszörményi Károly kir. tan. polgármester és 
Joó Gábor főjegyző által. — 1893 nov. 13. 

Szabadka város. Tengerkék bőrkötés, táblája zománczozott 
érez, almandin kövekkel, középen város czimere : felül a boldog- 
ságos szűz anya és szent Anna képe, alul kardot fogó oroszlán : 
czímer fölött korona, függő pecsét. — Okirat pergamenlapon, 
aláirva Gyorgyevich polgánnester, Vojnits Félix főjegj-ző által. 
1893 szept. 14. 



I 



93 

Szarvas város. Di^zalhum, hantahor cslilaszin plüshkőtés, ara- 
nyos kerettel, monogi-ammal. — Melis György biró, Dancs Béla 
I. jegyző. — Nov. 28. 

Szeged város. Diszalbum, világoskék bársony tábla, ezíist zo- 
mánczos keretben, négy s<arkán türkisekkel, középen város czí- 
mero : felül koronás ezíLst sisakos fö, azon fehér bárány ; paizs 
egyik felén két fehér sáv, másikon kétfejű sas fele, markában 
jogarral, függő pecsét. — Oklevél aláirva Pálffy Fei-encz polgár- 
mester és dr. Tóth Pál főjegyző által. — 1S93 nov. 29. 

Székes-Fehérvár. Díszdoboz, disznóbőr, ezüst foglalat, ezüst 
czímer kívül, egjrfelől város czimere, másfelöl a Jókai czímer. — 
Havranek József polgármester, Tóth István főjegyző. 1893 
ápril 27. 

Szatlimár-Németi. Diszalbum, barna bőrkötés, aranyos és ezüst 
kerettel, középen ezüst paizson « Jókai Mórnak*. — • Aláirva 
Böszörményi Károly kir. tan. polgármester, Joó Gábor főjegyző 
által. — 1893 máj. JO. 

Székelyudvarhely. Díszalbíim, kék bársonykötés, aranyozott 
kerettel, középen S. U. monogramm zománczban. Belül okirat 
egész lapon, diplomaszerűen művészi kivitelű miniatiir festmé- 
nyekkel. — Aláirva Kassai Farkas Ignáez polgármester, Pálffy 
Károly főjegyző által. — 1893 szept. 18. 

Szombathely. Diszalbum. 

Okirat aláirva dr. Török Sándor polgármester, Csedera Gyula 
aljegyző által. — 1893 okt. 31. 

Szeged vá7'0s. Diszalbum, testszin selyem boríték. 

Okirat aláirva Pálffy Ferencz polgármester és Tóth Pál fő- 
jegyző által. — 1893 nov. 29. 

Szilágy megye. Diszalbum, aranyos filigrán kerettel, középen 
kettős czímer. Jobbról kétfelé osztott paizson kalászt és szőllő- 
förtöt tartó kar, alatta iramszarvas, más felén három folyam 
vörös mezőben ; zöld hegyen fehér felleg\ár. Balnil kétfarku 
oroszlán, és olajágat tartó galamb vörös paizsban. Zománez- 
munka. — Szikszay Lajos kir. tan. alispán. — Nov. 16. 

Sepsi-Szt.- György. Diszalbum. Belül művészi aquarellekkel és 
válogatott jelmondatokkal. — Benedek János elnök. Darvas 
Lajos titkár. 

Temesvár. Diszalbum, fehér bőrboriték, ezüst kerettel, négy 
szegletén- ezüst dombortükrök, középen város czimere, két ágas- 
kodó fehér méntől tartva, bal szakaszában négy ezüst folyam 
vörös mezőben, jobbon vártorony két keresztes lobogóval. Alul 
hét tornyú város, kék égen arany nap, ezüst féDiold. Középen 



94 

kétfejű sas. — Aláírva Telbisz Károly polj^ármpster, Geml Jó- 
zsef főjegyző által. — 1893 jun. 28. 

Tolna vármegye. Diszalhum, remek szép fényes antik bőrbe 
kötve, rococo díszítésekkel aranyozott ezüstből, felső fülkében 
megye czímere miniatűr festésben: Szent István király trónián 
ülve ; alsó fülkében költészet múzsája festményben. — Okirat 
aláírva : Simoncsics Béla alispán. — 1893 május 30. 

Torda-Arcnxyos vánnegye. Okirat, díszdobozban aranyozott 
állványnyal. — Gróf Bethlen Géza főispán, Eédiger Béla alispán, 
Nagy Olivér főjegyző. — Máj. 26. 

Torontál megye. Okirat, ÍOOO frtos alapítvány Jókai Mór ne- 
vére, közmivelődési czélra. — Szamosujvári Némethy László 
alispán. — Szept. 4. 

Torda város. Diszalbum, barna bőrkötés, zománczos sarkok- 
kal, középen város czímere : szent László király sziklahasadékon 
lovával átugratva. — Okirat aláírva Lászlófalvy Velícs Ödön 
polgármester és Nesselfeld Miklós főjegj'ző által. — 1893 jun. 3. 

Túrkeve. Díszalbum. 

Újvidék. Diszalbimi, barna bőrkötés, aranyozott zománczos 
kerettel, középen város czímere : hármas bástyatorony, fölötte 
galamb olajággal, alatta zöld mező a Duna folyammal. — Okirat 
aláírva Flatt Victor főispán, Petry Popovich István polgármes- 
ter és dr. Demeterovich Vladimír által. — 1893 nov. 18. 

Ungvár. Diszalbum, fehér bőr, középen Jókai családi czimere. 
Okirat aláírva Fincziczky Mihály polgármester, Eöi-y Elek fő- 
jegyző által. — 1893 ápril 1.5. 

Vas vármegye. Diszdoboz, belül okirat, várm jye czímet-évcl : 
koronán álló struczmadár. — Dr. Károly Antal kir. tan. alispán. 
1893 decz. 4. — Kívül zománczolt monogramm. 

Veszprém. Diszalbum, fehér brokátkötés. 

Aláírva Kovács Imre polgármester, Vikár Lajos főjegyző. — 
1893 nov. 28. 

Vizakna város. Oklevél zöld plüsh dobozban. 

Szőcs József polgármester, Koncz Lajos jegyző. — Decz. 15. 

Zenta város. Diszalbum, ba^ma bőrkötés, aranyozott és ezüst 
kerettel, czímpaizson város czímere : zománczban paizsos magyar 
vitéz. — Boromisza János polgármester. Dudás János főjegyző. 

Zilah. Díszalbum , fehér bőrkötés, ezüst sarkokkal, középen J. ^f. 
Aláírva Péntek Farkas polgájrmester és Czeglény Miklós főjegyző 
által. — 1893 okt. 22. 

Zala vármegye. Diszalbum, szederjes plüshbeköt^e, aranyozott 
kerettel, középen sárga brokát, megye czímerével: kék mezőben 



95 

korona, középen fehér sávban egy nyílvessző. — Okirat alá- 
írva : Zala vái-megye közönsége. 
Zomhor. Diszalbiim, sárga bőrkötés, város czimerével: hármas 
tornyú bástya, egyik ablakából kék zászló, másikból kardfogó 
kar nyúlik ki, kapu előtt két fegyveres vitéz. Függő pecsét. — 
Aláirva Schlagetter Gyula polgármester. — 1S93 máj. 30. 



Testületek, egyletek díszoklevelei. 

Sclmcczbánt/a városi óvoda növendéket . Díszalbum, képekkel. 

Orsz. magy. dnlár egyesület, Díf^zalhum, lilaszin plüshkötés, 
aranyos keret és czímpaizszsal. 

Népnevelők budapesti egylete. Diszalbum, vörös plüsh és kék 
selyemkötés. Okmány dí?zes rajzzal. — Sántba Lajos elnök, 
Váradi Annin titkár. 

Tanif.óképző intézet tanári testülete. Diszalburn, vörös plüsh- 
kötés, aranyozott keret és J. ?.I. monogramm. — Péterfy Sándor 
elnök, Nagy László főtitkár, Zirzen Janka, Thiiránszky Iréu, Ko- 
zocsa Tivadar, Komáromy Lajos. 

Föv. lII. ker. társaskör. Diszalbum, zöld bársony aranyozott 
keret és monogramm J. M. — Gyulányi Adolf elnök, Hauzer 
Ferencz titkár. 

Orsz. polg. iskolai tanárok egylete. Diszalbum, kék plüshkőtés, 
aranyos keret, monogramm, belül művészi toUrajzú kezdőlap. 
Habótliy Sándor elnök, Lád Károly alelnök, Vass Károly jegyző. 

Az *Én Újságom'!) albuma. Fehér bőrkötés, a^^any ózott keret 
és miniatűr festés monogrammal. Belül ezer gyermek fénj'képe, 
az «Én Újságom') olvasóié. 

A kir. József műegyetem liallgatói. Diszalbum, aranyozott ke- 
rettél, monogramm J. M. — Belül kezdőlap aquarell festmény- 
nyel, rózsák, nefelejtssel. — Ifj. Scbimanek Emil elnök, Korom- 
pay Frigyes s. e. elnök, Zboray János alelnök, Vay Sándor 
titkár. Összes tagok aláírásai. 

Mária-Dornthea-egylet. Diszalbum, feh&r brocatkötés, ezüst 
díszítéssel. — Gr. Csáky Albinné elnök, Bischitz Dávidné al- 
elnök, Hericb Károlyné alelnök, Tóth József alelnök, Zirzen 
Janka pénztárnok, Radnai Jenőné titkár. Lovag Falk Zsigmond 
ellenőr, Sebestyénné Stettina Hona, Berta Flóra jegj'ző, Dorog- 
sághy Dénesné jegyző. 

Országos szinészegylet. Diszalbum, fekete bőrkötés. 

Tartalma a Jókai Mór színmüveiből megtartott díszelőadások 



96 

színlapgyűjteménye. Okirat pergamenen. — Hoffman László 
elnök, Eényei István irodaigazgató, Vedres Gjaila titkár. 

Huny ad megyei tanitó-egylet. Diszokmány. 

Boga Károly elnök, Borostyány Béláné alelnök, Sziklay Gyula 
titkár. 

Gizella egylet Bécs. Diszalbuw, barna, fényes bőrkötés, ara- 
nyozott ezüst díszítés és monogramm J. M. 

Székesfehérvári Vörösmarty -kör. Diszalbum, kék bőr és bár- 
sonykötés, aranyozott és zománczolt keret, középen Jókai csa- 
ládi czímer. — Vértessy József igazgató, Czapáry László 
titkár. 

Országos magyar iskola egyesület. Okirat, palatábla utánzatú 
tokban. Belül tollrajzú kezdőlap — Mágócsy Károly elnök, 
dr. Buday József jegyző. 

M. 0. közp. Fröbel egylet. Diszalbum, hímzett borítékkal. 

Özv. Eosenzweig Sapliir Sarolta alelnök, Kngler Jánosné pénz- 
tárnok, Kauders HeiTnina ellenőr, dr. Virava József jogtan., 
Cseckel Győző titkár. 

Assicurazione Generáli Budapest. Diszalbum, vörös bársony- 
kötés, filigrán díszítés, Jókai-czínaer középen. — Aláírva Hege- 
dűs Sándor, Piott József s több tag által. 

Magyar általános takarékpénztár. Diszalbum,, zöld plüshbe 
kötve, aranyos keretben, Jókai-czímer középen, belül aquareli- 
festményü kezdőlap. — Aláírva Hegedűs Sándor elnök, Bekk 
Miksa, Besso Leipziger Vilmos, Franki J., Beck, Eott József, 
Kronberger Lipót. 

Assicurazioni Generáli Trieste. Diszalbum, fehér bőrkötés, 
filigrán díszítés, Jókai-czínaer zománcz festésben. — Aláírva 
Moi-purgo, Besso s több igazgató-tag által. — Olasz és magyar 
szöveggel. 

Mérnök- és építész-egylet. Diszalbum. faragott bőrtábla, alle- 
goriás képpel, belül Komárom látképe aqiiarell. Aláírva K. Lip- 
thay Sándor elnök, Fittler Kamill titkai-. 

Segesvári Casino. DiszaVmm. 

Horváth László elnök, Balázs Imre jegyző. — 1893 nov. 20. 

Nagy-Kükidlői Tanító egyesület. Diszalbum. 

Benedek Mihály elnök, Csulak Lajos titkár. — 1893 decz, 28. 

Pozsonyi jogász ifjúság. Diszalbum, zöld bársony, aranyos 
díszítéssel. P. J. I. monogramm. 

Gyet^m.ekbarát-egyesülot. Diszalbum, kék bőrkötés, diszfestésü 
diploma. — Berecz Antal elnök, dr. Neumann Ái-minné, Hosszú 
Józsefné. Semler Sáudorné. 



97 

Magyar Földrajzi Társaság. Diszalhtim, vörös brocatkötés. 
Belül díszfestményü lap. — Dr. Ei-ődy Béla elnök, Berecz Antal 
főtitkár. 

Budapesti könyvkereskedő segédek egylete. Diszalhum, vad- 
galanabszín brocatkötés. — Stokovszky Antal elnök, Wiesner 
Jakab titkár, Levitter Győző alelnök, Eeich Bernát altitkár, 

' Weinberg Gyula pénztárnok. 

Szegszárdi Casino-egylet. Díszalbum, barna bőr, zománczos 
kerettel és paizszsal. — Fördös Vilmos elnök, Dicenty Géza 
jegyző. 

Pápai Jókai-kör. Diszalbiim, vörös plüshbe kötve, aranyozott 
szegletekkel. — Fenyvessy Ferencz elnök, dr. Kapossy Lucián 
titkár. 

Eötvös-alap országos tanító -egylete. Diszalbiim, fehér plilsh, 
nenazetiszín sávval, aranyos kerettel. Okirat három lapja mű- 
vészi rajzokkal díszítve. — Péterfy Sándor elnök, Lakics Ven- 
del, Luttenberger Ágost, Jenéi József, Kurz Sámuel, EolLer 
Mátyás, Sebestyén Gyula. 

Nemzeti zenede. Díszalbtim, testszín bőrkötés, aranyozott ke- 
retben, J. M. monogramm. — Gróf Zichy Géza elnök, Bartay 
Ede kir. tan. igazgató, Gerlóczy Károly alelnök, Vajdafy Emil 
titkár. — 1893. decz. 17. 

//. kerületi polgári kör. Diszalbum, vörös plüshkötés. 

Delmedico Ágoston elnök. Hermán Gyula jegyző. — 1894 
jan. 6. 

Magyarországi kereskedelmi utazók egyesülete. Díszalbum, 
fehér bőrkötés, aranyozott szegletek. — Guttman Ádám elnök, 
dr. Guttman Adolf titkár. — 1894 jan. 6. 

Marosvásárhelyi ügyvédi kamara. Diszalbum, zöld plüshkötés, 
ezüst monogramm. J. M. — Csongvay Lajos elnök. 

Újvidéki magyar Casino. Diszalbum,, fehé)' bőrkötés, aranyo- 
zott zománczos díszítés t monogramm J. M. — Eohonyi Gyula 
elnök, Profuma Eóbert titkár. — 1893 decz. 17. 

Soproni irodalm,i és művészi kör. Vörös plüshkötés, renais- 
sance stylu művészi festményű diploma. — Hoífmann Pál elnök, 
dr. Berényi Pál titkár. 

Sáros megyei jótékony nőegylet. Diszalbum, vörös plüsh him- 

' zéssel. — Kubinyi Albertné elnök, Krayzell Aurélné alelnök, 

i Horváth Ödön titkár. 

Budapesti hegyvidéki tourista-egylet. Díszalbum, barna bőr- 
kötés, külső lapon svábhegyi tájkép művészi festménye, belül 
aquarell. — Eákosfalvi Mérő János kir. tan. elnök. 

Jókai : A iubilenm története. 7 



98 

Mcgyarorfizf'irji tanilók orsz. hlzoft^^árja. D'szalhnm, vöro^ hőr- 

és kék bársony kötés, ezüst sarkokkal, paizson rnonogramm J. M. 

Lakits Ventlel elnök. Szabó Bugáth László titkár. 
Országos nökcpzö-egycsület. Diszalhum, vörös brocatkötés. 

Özv. Veres Pálné elnök, özv. gr. Teleky Sándorné alelnök, 

özv. Majtliényi Alajosné alelnök, Eudnay Józsefné alelnök, özv. 

Szathmáry Király Pálné ellenöi", özv. Gönczj' Pálné pénztárnok 

és választmányi tagok. 
Királyi Magyar Természettudományi Társulat. Diszalbum, 

barnavörös bőrkötés. — Szily Kálmán elnök. Lengyel Béla titkár. 
Felső nép és polgári iskolai tanítók és tanitónok orsz. egylete. 

Diszalbum, fehér brocatkötés. — Gyertyánffy István kir. tan. 

elnök, dr. Kiss Áron alelnök, dr. Kerékgyártó Elek alelnök, 

dr. Baló József titkár. 
Pozsonyi Toldy kör. Diszalbum, vörös bársony és fehér brocat- 

kötés. — Dr. Scliwamosky Victor elnök, Güdölle Gábor főjegyző. 
Szegedi hölgyek alapitványi okirata. Diszalbum-, brocatkötés, 

belül Jókai nevére alapítványi okirat 2000 koronáról, melynek 

kamatai négy évenkint irodalmi munkálatokra tűzetnek ki. — 

Keméndy Drucker Irma elnök, Szlubáné Pataky Irma társelnök, 

Beökné Kelemen Ida társelnök, Babarczi Erzsi titkár. Zákányi 

Pálfy ]\Iargit pénztárnok, Vass Zoltán titkár. 
Szegedi Dugonics-Társaság. Diszalbum, barna bőrkötés. 

Dr. Lata elnök, Békefy Antal főtitkár. 
Orsz. középiskolai tanáregylet. Diszalbum, barna bőrkötés, 

aranyozott ezüst paizsdíszszel. — Beöthy Zsolt elnök, Hofor 

Károly alelnök, Köpesdy Sándor alelnök. 
Győri általános tanitőképző-intézet. Diszalbum, vörös plüsh és 

fehér selyemkötés, aquarell -festmények ; mellékelve jelenetek 

Jókai regényeiből élő képek iitán, rámában. 
Budapesti lakatos, puskamüves, késes,[sarkantytis,reszelövágó, 

láncz- és szerkovács, csattos, műszerész, kardmüves és köszörűs 

ipartestület. Díszalbum, kék brocatkötés. — Jungfer Gyula elnök, 

Schmelhegger alelnök, Zombory Gyula jegyző. 
Békés- Csabai 2)olg. kör. Diszalbum, vörös plüshbe kötve, ezüst 

sarkokkal. — Ridovszky János elnök. 
Magyar könyvkereskedők egylete. Diszalbum, barna bőrkötés, 

faragott díszítés, oxydált ezüst paizs, fenn szárnyas pegazus, alul 

könyv, bagoly és kígyós bot. — HoíTmann A. elnök, Eroicli 

Gusztáv alelnök, Bcnkö Gyula titkár. 
Szentesi Casino-egylet. 

Okirat. — Fekete Márton elnök. 



99 

Felvidéki magyar 'közmivelödési egylet. Diszalbvm, kék selyem- 
kötés. — Dancs István alelnök, dr. Kostenszky Géza titkár. 
-fJraviczai Arany-kör. Diszalbimi, barnakötés, aranyozott és 
ezüst díszítés, középen paizson J. M. jjionogramm. — Kruesz 
Ferencz esperes-plébános elnök, Fiasehr.er Vilmos tanár jegyző. 
Decz. 10. 
Miskolczi I. hadastyán-egylet. Diszalbiin}. 

Láng Károly parancsnok, Miskovich István elnök, Erdey An- 
tal titkár. 
Békés- Csabai Casino. Diszalbum, kék bársony, ezüst dLszitésseh 

Varságh Béla elnök, Donner Lajos jegyző. 
Lévai Casino. Diszalbum, kék brocatkötés. 

Dr. Brach Ferencz elnök, Jaross Ferencz jegyző. 
JX. kerületi kereskedelmi középiskola önképző köre. Díszalbum, 
vörös selyemkütés. — Schlinglioff Károly elnök, Pelikán Gyula, 
Friedmann Miksa. 
Kisdednevelök orsz. egylete. Diszalbum, vörös bőrkötés. 

Dr. Hagara Viktor elnök, Schneider János titkár. 
"Temesvári társaskör. Diszalbum, sárgabőr, monogrammal. 
Csasznek József elnök, Scháffer Károly alelnök, Unterreiner 
Jakab titkár. 
JÁszt Ferencz-társaság . Diszalbum, vörös schjemkötés. 

Fenyvessy Ferencz elnök, Szentirmay Elemér alelnök. 
I\agykanizsai izrael. nőegylet. Diszalbum, fehér selyemkötés. 
Vidor Samuné elnök, Blau Pálné alelnök, Eosenfeld Lajos 
titkár. Sommer Sándorné pénztárnok. 
Budolf trónörökös-egylet. Diszalbum, vörös bársonykötés. 

Grünwald Bernát elnök. 
Révkomáromi Casino. Díszalbum, fehér bőrbe kötve, aranyos 
kerettel, monogrammal. — Szombathelyi Győző kir. tan. elnök, 
dr. Gaál Gjiila jegyző. 
Maticza szerbszka. Diszalbum, barna bőrkötés, ezüst fdigran 
kerettel, négy szegletében zománcz festésű arczképek, belül 
diploma, díszrajzú kerettel. Szerb nyelven. 
JBrassói kereskedelmi és iparkamara. Díszalbum, kék bársony, 
ezüst díszítéssel. — Fabriczius elnök, Lázár Gerő alelnök, Gild 
alelnök, Jekelius titkár. 
Budapesti Luther-társaság. Diszalbum, fehér bőrkötés, mono- 
gramm. -^ Zsilinszky Mihály elnök, Bachát Dániel alelnök, 
Horváth Sándor, Scholz Gusztáv titkár, Falvay Antal jegyző, 
JBexheft Ármin. 



100 

Dudapesti Erzsébetvárosi Casino. Diszalbum, kék plüshköiés^ 

aranyos keret és czímpaizs. — Csikvári Jáká tiszt, elnök. dr. 

. Csengeri János elnök, Eoliáry Antal főtitkár, Kocsis Fereucz. 

titkár. 
Halmi olvasóegylet. 

Nagy József elnök, Vajda Gábor jegyző. 
Bécsi magyar-egyesület. Díszdoboz, kék plüsh. 
, Neiigebauer László elnök, Zápori Eegenhart Ferencz alelnök,. 
Lukács Sándor titkár. 
Orsz. m. gazdasági egylet. Okirat, pergamenre irva. 

Gróf Dessewfíy Aurél elnök, Tolnay Lajos alelnök, gr. Andrássy 
Aladár alelnök. 
Pesti izr. nőegylet. Okirat, vörös bársony, m-anyos díszítésű 
díszdobozban. Jókai Mór alapítvány egy árva leány nevelteté- 
sére. — Biscbitz Dávidné elnök, Herzl Antalné alelnök. 
Deszterczehányai Társaskör. Okirat, díszdobozban. 

Jeszenszky János elnök, Blanár Ödön titkár. 
Szabadkai kereskedő ifjak. Okirat díszdobozban, 

Stojkovics István alelnök. Komlós Ai-min titkár. 
Dtidolf trónörökös jótékony-egylet. Okirat, díszdobozban. 

Grünwald Bei-nát elnök. 
Erdélyi magyar közművelődési egylet. Okirat, díszdobozban. 

Gróf Bethlen Gábor elnök, Sándor József alelnök. 
Terézvárosi polgári kör. Oklevél, díszdobozban. 
Eáth Péter elnök, Dr. Eigócz Kálmán titkár. 
F'ischer Sátniiel néptanító. Héber nyelven irt köszöntő vers. 
Dudái dalcirda. Oklevél, díszdobozban, kőrajzú keretben. 

Dr. Országli Sándor elnök, Eózsavölgyi Gyula alelnök, Jálil 
Nándor jegyző. 
KolozsváH tudom, egyetemi kör. Okirat, díszdobozban. 

Szenkovics Aurél elnök, Knörr Ferencz titkár. 
Budapesti zenemüvész-kör. Okirat, dobozban, művészi rajzzal, 

Mihalovszky Ödön elnök, Kereszty István jegyző. 
Orsz. magy. izr. tanító-egylet. Okirat, kék plüsh díszdobozban^ 
Jókai nevét viselő ezer forintos alapítványnyal, magyar nyelv- 
tanítás jutalmazására. — Kornfeld Gyula elnök, Eeif Jakab 
alelnök. Csajági Béla alelnök, Morgenstern Jakab titkár. 
Drassói magyar Casino. Oklevél, díszdobozban, fekete bőr, 
ezüst abroncsokkal és paizszsal, művészi tollrajzú kerettel, 
Brassó látképével. — Hamerman PiU elnök, Buslig József titkár. 
Szathmár- Németi társaskör. Okirat, nemzeti szín brocat, disz- 
dobozban, művészi rajzú keretben, Szathmái* város látképével 



101 

■és czímerével (várfokon két vitéz, két pálma, hármas tornyú 
bástya). — Boross Bálint elnök, Ferenczy János jegyző. 

Magyar-Óvári Kazinczy-kör. Oklevél, diszdohozbaii. 
Szikszay Elemér elnök, iíj. Cathiy Szalér jegyző. 

Pozsonyi magy. közmürelődési egylet. Oklevél, díszdobozban, 
zöld bőrkötés. — Gróf Pálffy István elnök, dr. Németh Dezső 
jegyző. 

SzatJunár megyei Széchenyi-társulat. Diszdoboz, kivid mono- 
gramm. — Jandrasics János aligazgató. 

HódmczövásárJielyi Casino. Diszdoboz, kék bőrből, okirat-per- 
gamen, körül kézrajzokkal. — Dr. Imre József elnök. 

Terézvárosi Casino alapító okmánya iOOO koronás Jókai Mór 
nevét viselő alapítványról. — Hieronymi Károlyné elnök, Ha- 
vas Károly elnök. Pucher Józsefné elnök, Eadocza János, Ten- 
czer Pál. dr. Feleki Béla, Pucher József^ Eóna Márk. 

Orsovai magyar mj elvterjesztő egylet. 
Díszalbum. Pavlovics Miklós díszelnök. 



Üdvözlő levelek. 

Mosón vármegye közönségétől. — Tóth Imre alispán. 

Körmöcz szab. kir. és bányaváros közönségétől. — Chabada Józaef 
polgármester, Szmethánovics József főjegyző. 

Losoncz r. t. város képviselő-te.-itületétől. — Draskány Elek főjegyző. 

Llptü megye közönségétől. — Liptó megye alispáni hivatalátóL 

Nármaros vármegye közönségétől. — Szaplonczai Miklós alispáa, 
Szabó Sándor főjegyző. 

Oömör-Kishont vármegye közönségétől. — Bornemi-szsza Lászlá 
alispán. 

Hajdú vármegi/e közönségének üdvözlete. — Rásó Gyiüa kir. taná- 
csos, alispán. 

Hont vármegye törvényhatósági bizottságától. — Hont vármegye 
közönsége nevében: Lestyánszky Sándor kir. tanácsos, alispán. 

.Szolnok-Doboka vármegye közönségétől. — Dr. Torma Miklós 
alispán. 

Ugocsa vcirmegye közönsége nevében: Szentpály István alispán. 

Díszpolgárig oklevél Turkeve rendezett tanácsú város képviselő- 
testületétől. — Kiss Pujohn főjegjzö. Kenéz Béla polgármester. 

Baranya vármegye közönsége. — Alispán helyett : Sey Lajos. 

^Gyermekvédő Egyesület* választmányótól. — Malcomes Gizella 
báróné, Földváry Mihály alelnökük, Dr. Ottam egyes, igazgató. 
Gelléri ^fiklós egyes, titkár. 



102 

Ung vármegye törvényhatósági bizottsága által, a vármegye közön- 
sége nevében: Kende Péter alispán. 
Veszprém, vármegye közötiségétöl. — Véghelyi Dezső alispán. 
Deés vciros tanácsától. — Akosfalvi Szilágyi Albert polgármester,. 

Losonczy István főjegyző. 
Szepsi-Szent-György város közönsége. — Kovács Bálint polgár- 

mestejf, ifj. Gödri Ferencz főjegyző. 
Nagy-Kár olyból, a városi képviselő-testület megbizásábóL — Herey 

Ábrahám főjegyző, Schuszterics polgármester. 
Magyar tisztviselők országos egyesülete. — Rakovszky István elnök,. 
Lintner Imre alelnök, Turóczy Adolf alelnök, Jankovich István, 
igazgató. 
Nagyváradi Szigligeti-társaság nevében. — Eádl Ödön elnök.,. 

K. Nagy Sándor főtitkár. 
A *veszprémm.egyei kör» Budapesten. — dr. Eötvös Bálint elnük^ 

Cseh Gyula jegyző. 
.4 budapesti ügyvédjelöltek és joggyakornokok köre. — Dr. Bittó' 

Gyula elnök, dr. Nászai Károly titkár. 
Petrozsényi Cusino. — Tallatschek Ferencz elnök, dr. Eosenberg, 

Ignácz titkár. 
Az országos kisdedóvó-egyesület nevében: Tisza Kálmánné elnök,^ 
Berzeviczy Albert másodelnök, Nagj^ Gábor titkár, dr. Hegedűs 
István. 
A budapesti I. gyernnekmenhely-egyesület. — Gróf Károlyi Sán- 

dorné egyesületi elnök, Nóvák Lajos egyesületi titkár. 
Budapest VII. kerület külső részének j)olgciri köre. — Dr. Hlatky 

József elnök, Lambory Miksa titkár. 
O császári kircdyi felsége Erzsébet királyasszonyunk védnöksége 
alatt iilló pesti első bölcsőde-egylet. — Gróf Károlyi Sándorné- 
elnök. Nóvák Lajos titkár. 
A budapesti építőmesterek, kőmives-, kőfaragó- és ácsmesterek 

■ipartestülete. — Pucher József elnök, Gunszt József jegyző. 
A Magyar-Óvári Széchenyi-kör iga.zgató-tanácsának megbízásá- 
ból: Balásy Árpád kir. tanácsos, elnök, Mezey Gyula titkár. 
Budapesti hentes ipartestülettől. — Pórszász Gyula elnök, Feszeli 

Béla jegyző. 
ilefánia fehérkereszt-egylet nevében. — Tabódy József csász. és- 

kir. kamarás, m. elnök. 
.Írva vármegye üdvözlő irata. — Id. Csillaghy József alispán. 
Nagy-Enyed. — Kovács Gyula polgármester, Horváth József fő-^ 

jegyző. 
Zemplén vármegye. — Matolay Etele alispán. 
ITevcs vármegye. — Zalár József alispán. 



103 

fíimaszombat. — Szabó György polgármester. 

Nyitra város képviselő-testületétől. — Kostyál Pál polgármester. 

1893 július hó 7-én. 
Veleg községe. — Aláírva minden gazda. 
Temesvár-József vá ros i társaskör. 

Aradi kereskedő ifjak köre. — Tedeschi Viktor elnök. 
Beodrai iskolaszék. — Nagy Kende elnök, Liska Ferencz jegyző. 
Korpona. — Bujkovszky polgármester. 
Jstensegits községi csángó magyarok (Bukovincihan). — László 

István plébános, Szöcs Jóska biró, Szőcs Antal, Kilyén Ferencz, 

Lőrincz Mihály. 
Hajdu-Böszörmény. — Somossy Béla polgármester, Gaál Ber- 
talan jegyző. 
Maros-Vásárhelyi ügyvédi kamara. — Csongvay Lajos elnök. 
Szepes-Igló. — Dr. Kotz Gyula polgármester, Schivetz Gyula 

aljegyző. 
Esztergom. — Dr. Helcz Antal polgármester, Kollár Károly fő- 
jegyző. 
Silloralja-Ujhely. — Ujf;ihisi Endre föbiró, Pataky Miklós főjegyző. 
Neiv-Yorki önképzö-egylet. — Székely Miklós. 
Bcsztcrcze véiros Erdély. — Pellion Márton polgármester, Kertli 

Jakab jegjző. 
Szabolcs vármegye. — Miklós László alispán. 
Brassó vármegye. — Maurer Mihály főispán, dr, Jekel Frigyes 

főjegyző. 
Budapesti kereskedelmi akadémia. — Br. Kochmeister Frigyes 

elnök, Ghyczy Géza igazgató, Bricht Lipót titkár. 
Budapesti szünidei gyermektelep-egyesület. — Gróf Teleki Géza 

elnök, dr. Dégen Gusztáv alelnök. Szabó József titkár. 
Győri olvasó-egylettől. — Ellesberg N. elnök, dr. Németh Károly 

titkár. 
.-1 m,átészalkai polgciri kaszinótól. — Szálkai Gyula elnök. 
Nagykőrösi ev. ref. főgymnázium tanú.ri testülete. — Ádám Ger- 

zson főgymn. igazgató. 
A «Jó szívn egyesülettől. — Tisza Kálmánná, dr. Hajduska Emil 

titkár. 
Pénzintézeti tisztviselők országos egyesülete. — Wavry egyesületi 

elnök, Schuller Alajos egyes, alelnök, Sternfrál egyes, titkár. 
A szegedi jótékony nőegylet. — Özv. Wöber Györgyné elnök, 

Szomolény Sándor titkár. 
A budapesti arany- és ezüstmives, ékszerész, aranyverő és óratok 

készitő ipartestület elöljárósága. — Zitterbarth Károly elnök, 

Parall Ferencz iparhatósági biztos, Tanyai Géza jegj'ZÖ. 



104 

.1 komáromi evancfeKkus református egyház közönsége nemben. 

Konkoly Thege Béla fögondnok, Pap Gábor dunántúli ev. ref. 

püspök tnnit lelkész. 
A budapesti üqyvédi kör tagjai nevében: Dr. Szedenics Jánog 

elnök, dr. Márkus Dezső titkár. 
.1 «JF. kerületi társaskör ». — Hahóthy Sándor elnök, dr. Eulen- 

berg Salamon titkár, dr. Donáth Fülöp jegyző. 
.1 fővárosi szegény-gyermekkert-egi/h't alapítványi okmánya. 

Nagys. Jókai Mór úr nevére. — Br. Nikolics Fedorné elnökné, 

dr. Grósz Sándor elnök, Csillag Máté titkár. 
.1 magyar gazdasszonyok országos egylete. — Gróf Batthyány 

Gézáné pártfogó-védnök, Damjanics János özvegje egyleti elnök, 

Hollán Ernőné egyleti alelnök, Hegedűs Sándorné egyleti 

alelnök, gróf Pálffy-Daun Lipótné tanbizottsági elnök, Mayer 

György egyleti titkár. 
Gyulafehérvár közönsége nevében: Nóvák Ferencz polgármester, 

Újvári Károly jegyző. 1893 deczember 1-én. 
Érsekújvár képviselő testületétől. — Paulus Ignácz polgármester, 

Köszeghy Ferencz főjegyző. 1893 decz. 18-án. 
Borsod vármegye nevében : Melczer Gyula alispán. — Miskolcz-on. 

1893 decz. 11. 
Marosvásárhelyi Casinotól. — Elekes Pál elnök, Molnár Albert 

titkár. 1S93 decz. 3. 
Háromszék vármegye közönségétől. — Tompa Mihály ahspán. 

1893 jun. 13. 
A budapesti Katholikus körtől. — Pintér Kálmán alelnök, 1893 

decz. 17-én. 
Halas város képiselő testületétől. — Dr. Tóth Kálmán polgármes- 
ter. 1893 jul. 16. 
A zirczi apáttól. — Vajda Ödön zirczi apát. 1893 okt. 22. 
Zólyom vármegye közönségétől. — Zsigraj' Károly alispán. Besz- 

terczebányán, 1893 okt. 11-én. 
Bács-Bodrog megye közönsége nevében: Schmausz Endre alispán. 

Zombor, 1893 decz. 19. 
Istenhegyi lakosok. — Bertsik József orvos, Gotléb György vezető- 
tanító, Horn Vilmos állandó lakos, dr. Han Pál orvos s többen. 
Szilágy-Somlyói Casino-egylettől. — Faragó Sándor elnök. 1893 

decz. 31-én. 
H.-Nánási Casino-egylettől. — Dr. Nagj' Gábor egyleti elnök. 

1893 decz. 17. 
Kivonat a szathmári ev. ref. egyházmegye tiszavidéki lelkészi Itö- 

rének Pangolán tartott értekezlete jegyzökönyvéből. — Bélteky 

Albert elnök. Kovács Lajos jegyző. 



I\oIozsvári tud. en]ictrrr,I hőv. — Knörr Ferencz főtitkár. 1893 
decz. 15. 

Bereg vármegi/e közönsége nevében : Jobsztv Gyiüa alispán. Be- 
regszász, 1893 decz. 19. 

Budapesti ügyvédi hatnara által. — Dr. Gyöi-y Elek elnök, dr. 
Nagy Dezső titkár, Eeményi Antal, dr. Pap József. 

A privigyei Casino 189S jul. 0-diki jegyzökönyvének kivonata. 
Sztancsek József egyl. jegyző, Gulyák Antal igazgató naint a 
választmány elnöke. 

-Nyitra város közönsége nevében : Kostyál Pál polgármester, Mérey 
Ágoston főjegyző. 1893 jiil. 7-én. 



Ezeken kívül vannak a számos jó barát, rokon, ismerős höl- 
g^-ek kedves ajándékai, miket a megtisztelt élőszóval, vagy ma- 
gánlevélben köszönt meg, hímzett ingek, vánkosok, asztalteritókek, 
.Igorok, koszorúk, versek, emlékéiTnek. 



Mindezen tárgyak rendezett elhelyezésére a jubileumi 
l^izottság készíttetett két nagy szekrényt Thék Endre müa^zlaloá 
^Ital rococo stylben, melyek Jókai dolgozószobáját díszítik- 



JÓKAI ÉLETRAJZA. 



Teljes Jókai-biográfiáról ma még szó sem lehet. Az életrajz- 
író tolla alatt nőne az anyag, a melynek összehordásával máig 
sincsenek készen a Jókai biografusai. Mi itt csak id. Szinnyei 
József Jókai-biografiája nyomán, azoknak a nevezetesebb ada- 
toknak egymásutánját adjuk, a melyekre föltétlenül szüksége 
van az olvasónak, hogy Jókait tökéletesen élvezhesse. 



JÓEAi MÓR, Ásvay Jókay József hites ügyvédnek és 
Pulay Máriának fia, született 1825 február 18. (20-án 
keresztelték meg) Eév-Komáromban. 

Szülei 1831-ben adták az elemi iskolába; ISSS-beii 
már ugyanott az evangélikus református középiskolában 
a gymnasiumi declinisták sorába lépett és 1833-ban 
conjugista lett ; mind a két osztályban Keresztesi Barsi 
József volt a tanára. 

1834 — 35-ben grammatista volt Sörös Lajos tanárko- 
dása alatt. Jókaiban korán jelentkezett az erős képzelő- 
dés. Ennek tulaj donitható ideges félénksége, mely egye- 
bek között abban nyilvánult, hogy rettegett a nagy- 
szakállú zsidóktól, a kutyáktól és különösen attól, hogy 
éivő eltemetik. Szülei nem eresztették el a háztól, 
pajtásai nem igen voltak; magában, bizarr játékokkal 
szeretett mulatni. Nagy hatást gyakorolt lelkére édes- 
atyja, ki barátja volt az irodalomnak, szincszetnek és 
maga is irogatott időtöltésből verseket s rajzolgatott,. 



107 

festett, valamint édes anyja, ki jeles adomázó volt. 
Mindezeket a hajlamokat Jókai szüleitől örökölte. 

1834-ben jelent meg első verse nyomtatásban, melyet 
Tóth Lörincz fedezett föl. 

ISo.j-ben Pozsonyba adta öt atyja cserébe Zsigmondy 
Sámuel ágcstid evangélikus lyceumi tanárhoz, a német 
szó megtanulása végett. Pozsonyban Schröer Tóbiás 
Godofréd volt a tanára, ki az akkori idők szelleme 
szerint szigorúan óvta az ifjakat a magyar beszédtől 
és irodalomtól. A német nyelven kívül jól megtanult 
latinul és a görögbe is belekezdett; kitűnő tanuló volt. 

1837-ben hazatértekor már halálos betegen találta 
atyját és még abban az évben el is vesztette. A fájdalom 
ágyba döntötte a gyennekifjút és méltán féltették életét.- 
Hálával emlékezik Jókai « áldott jó Eszter nénjére % 
a ki őt ápolta, mert ennek az ápolásnak köszöni, hogy 
életben maradt. Gymnasiumi tanulmányait szülőváro- 
sában foMatta. Tanárai közül nagy szeretettel és hálával 
emlékezik meg Yály Ferenczröl, a ki később sógorává 
lett. Ugy jellemzi őt, mint puritán szigorúságú, sok- 
oldalú, tudományosan képzett férfiút és jeles tanárt. 
Tőle tanult meg Jókai három év alatt francziául, angolul 
és olaszul ; az ő vezetése alatt készítette rhetorikai 
(1837—38) és poétikai (1838—1839) feladatait. Jókainak 
télen-nyáron mindennap reggel öt órakor ott kellett 
lennie tanítója írószobájában és ezt úgy megszokta, hogy 
most is reggeli hat órakor kel fel és 10 órára elvégzi 
írni valóját. Az 1839 — 40. iskolai évben a logikai tan- 
folyamot ugyancsak a komáromi evangélikus református- 
középiskolában végezte Y:ily vezetése mellett. 

1841 -ben ;i második bölcseleti osztályra, melyet akkor 
physikának neveztek, a pápai evangélikus református 
főiskolába küldte őt édes anyja. Jeles tanárai voltak. 
köztük a természettudós Tarczy Lajos, ki egyébként az 
irodalmi foglalkozásban is vezetője volt az ifjúságnak. 
A szerencsés véletlen több tehetséges iiortárssal, többek 



1C3 

közt Kerkapoly Károlyijai, Petrich Somával, Kozma 
i^ándorral és Petőfivel hozta össze; utóbbival szoros 
barátságot kötött. Jókai 1 1 tantárgyból mind a két fél- 
évben csupa kitünö osztályzatot kapott és az elsők között 
volt mint poéta is. Volt t. i. a főiskolában egy képzö- 
iársulat, melynek tagjai hetenkinti üléseikben a beadott 
irodalmi müveket bírálták, a mit elfogadtak, azt a szer- 
zők felolvasták és sajátkezüleg az érdemkönyvbe iktatták. 
1841 november 21-én érdemkönyvbe írásra ítélték: Mi 
az? czímü lyrai költeményét; 1842-ben hasonló tisz- 
tesség érte : Az istenitélet czímü elbeszélését. írt még 
több lyrai müvet, 1842 július 26-án pedig egy arany 
jutalmat nyert Tüz és víz czimü elbeszélésével. Erős é3 
gyakori mellfájás kínozta, meg volt róla győződve, hogy 
tüdővésze van. 

1842-ben, az iskolai év bevégeztével, hazament szü- 
leihez. Levegőváltozásra lévén szüksége, anyja Kecske- 
métre küldte őt jogot tanulni. Ez az alföldi város testére, 
lelkére egyaránt üdvösen hatott. «Itt lett belőlem ember! 
Itt lett belőlem magyar író», mondja visszaemlékezésé- 
ben ö maga. Mellbaja teljesen megszűnt, szervezete meg- 
erősödött. Megismerte az igazi magyar népéletet, a nép- 
jellemet, a puszták világát. Kecskeméten a visszatért 
életkedv elég változatosakká tette napjait. Szorgalmasan 
tanult, de volt ideje színi előadásokat rendezni, játszani, 
rajzolni és festeni. 

1842-ben, Kecskeméten írta a Zsidó fiút. A darab 
pályázatra lévén szánva, idegen kézzel kellett írva lennie. 
Petőfi mint színész 1843 január közepén Kecskemétre 
került s felkereste Jókait. A szinészköltő sanyarú hely- 
zetben volt, Jókai arra kérte őt, másolja le drámáját, 
gondolván, hogy majd tisztességes honoráriumot ad neki. 
Petőfi örömmel tette meg a baráti szolgálatot; a honorá- 
riumot azonban nem fogadta el. Jókai tehát azzal fejezte 
ki háláját, hogy lefestette barátját olaj-miniatureban, 
violaszín sárga gombos frakkban. Petőfi nagj'on meg- 



109 

ürült a kf'pnek és később is szívesen mutogatta pesti 
barátjainak. (Ekkor festette bankházi Acs Pál arczképét 
is, mely a kecskeméti főiskola birtokában van.) 

1843 márczius 8-án nynjtotta be Jókai darabját a 
Magyar Tudományos Akadémiához és október 31-én di- 
cséretben részesült (a pálj^adijat Obernyik Főúr és pór 
czimű drámája nyerte el). 

1843 április elején Jókai elkísérte Petőfit Pestre s 
og}ütt ment vele Frankenburg lakására. 

1844-ben, a jogi tanulmányok befejezése után, egy évig 
imtvarián volt Asztalos István komáromi ügyvédnél, 
azután mint jurátus Molnár Józsefnek irodájába jutott 
Pesten. Javadalma volt szálláson kívül G frt egy hónapra.. 
Petőfi már ekkor Pesten lakott és ünnepelt költő volt. 
Örömmel fogadta Jókait és büszkén mutatta be fiatal 
írótársainak, a kik az Életképekben megjelent Xepean 
sziget után ismerték. Ekkor irta Petőfi Jókai Mórhoz 
czímű költeményét, mely a Pesti Divatlapban (1845. IL- 
37. sz. deczember 11-én) jelent meg. 

1845-ben a m'ári hónapokat Komáromban édesanyja 
körében tölte ; a társaságot kerülve rendesen kora reggel 
ment ki szigeti kertjükbe s késő este tért haza; ott 
készült az ügyvédi censurára s írta a Hétköznapok czímü 
regényét; olykor ellátogatott Orbán Gábor városi rajz- 
mesterhez, hol olajba festett eg}- várat. 

Az 1845 — 46. telet ismét Pesten töltötte, többnyire 
Petőfi, Lisznyay, Czakó, Pákh és Yahot Imre társaságá- 
ban; ezen a télen Tompa Mihály is a társaságukhoz 
tartozott. 

lS46-ban letette a censurát, ügyvédi oklevelet nyert 
és egy pert is vitt, melyet szerencsésen megnyert. De 
az ügyvédi pályával csakhamar szakított. Eszménye, az 
irodalom, vonzotta őt ellenállhatatlanul és a lapokban 
egymást követték elbeszélései s mutatványai regényéből. 

1846-ban Frankenburg lapjánál vállalt foglalkozást,, 
vezetvén a színházi rovatot ; nemsokára azonban Hel- 



110 

meczy Jelenkoránál az újdonságok rovatának vezetését 
vette át és itt működött három hónapig. Ugyanez év tava- 
szán Petőfi ösztönözésére a fiatal irói nemzedék leg- 
kiválóbb tagjai állást foglaltak a kiadók és szerkesztők 
ellen. ígéretet tettek egymásnak, hogy egy évig semmi- 
féle lapba nem irnak, hanem maguk fognak lapot alapí- 
tani, mely az ő irányukat képviselje. Tízen %oltak az új 
irány hívei : Petőfi, Pálffi, Degré, Obemyik, Pákh, Bérczy, 
Tompa, Kerényi, Lisznyai s Jókai. A kormány azonban 
nem adott engedélyt a « tízek w-nek lap kiadására. Fran- 
kenburg erre felszólította őket, hogy dolgozzanak újra 
lapjába; félévi szünet után, a társak felmentették egy- 
mást a fogadás alól és az egy Obernyiket kivéve, mind- 
nyájan elfogadták a meghívást. Jókai leghatliatósabban 
támogatta az Életképeket és dolgozatai tetemesen fokoz- 
ták a lap népszerűségét. 

1847 közepén fFrankenburg az udvari kanczelláriánál 
kapván hivatalt, Bécsbe költözött. Lapjának szerkesztését 
J (kainak adta át. Petőfi is ekkor tért Pestre (június 14.) 
utazásaiból. Jókai naponként találkozott vele, szövetkez- 
tek a lap érdekében; megnyerték Aranyt, Tompát és 
többeket munkatársakul. Petőfi nejével november 4-én 
megérkezvén Pestre, a Dohány-utcza 373. sz. Schiller- 
ház első emeletére költözött ; e lakás egy előszobából és 
három utczai szobából állott; az egyiket, melynek a 
konyhán át külön bejárata volt, Jókainak adták ki (itt 
laktak együtt 1848 június 12-ig). A közös ebédet az 
Ai-anysasból hozatták, bort egyikök sem ivott ; az esték 
beszélgetéssel teltek el thea mellett. 

1848 márczius 14-én az ellenzéki kör közgyűlést tar- 
tott, melyen az ifjúság, köztük Jókai is, elhatározta, hogy 
a reformokat 12 pont alakjában a királyhoz fölterjesztik. 
Este a Pilwax-kávéházban értesültek a márczius IS-iki 
bécsi forradalomról; ekkor már elhatározta az ifjúság, 
hogy a 12 pont érdekében nem petitionálni fog, hanem 
[megadásukat követelni fogja. 



lil 

1848 márczius 15-én Petőfi Vasvári Pállal és Bu- 
Ijovszky Gyulával Jókaihoz ment, s nála a négy ifjú 
megegyezett a sajtó felszabadításában. Jókai és Bu- 
lyovszky proclamatiót szerkesztettek a 12 ponthoz. 
A proclamatio elkészülvén, nyolcz órakor az ifjak kávé- 
házába értek. Itt Jókai szólt, felolvasta a proclamátiófc 
•és a 12 pontot. Az ujvilág-utczai orvosi egyetemhez 
ervén, beszóltak a tantermekbe ; az ifjak az udvarra 
tódultak, hol Jókai székre állva, még egj'szer elolvasta 
a proclamátiót és Petőfi elszavalta a Nemzeti dalt. Az 
ifjak vállalkozása magával ragadta a tömeget, mely zajo- 
san követte őket a mérnöki egj'etem felé. Jókai ismét 
felolvasta a proclamátiót és Petőfivel újból elszavaltatták 
a Nemzeti dalt. Ezután a Landerer és Heckenast-féle 
nyomdához indultak, mely a Hatvani-utczában a Hor- 
váth-házban volt. A proclamátiót és a Nemzeti dalt ki- 
nyomatták. Ezalatt Jókai jelentette a történteket a nép- 
nek. Fél 12 óra tájt a szabad sajtó első termékeit, a 
12 pontot és a Nemzeti dalt Irinyi mutatta be a népnek 
■és ezrenként osztották azokat szét. Délután a múzeum 
terén népgyűlés volt és innét a városház tanácskozó 
termébe tódult a nép, hol a többek közt Jókai is beszélt 
a nép nevében és erre a polgármester Szepessy Ferencz 
társaival együtt kijelentette csatlakozásukat s aláírta a 
12 pontot. Eögtön választottak egy rendreügyelö választ- 
mányt, melynek Jókai is tagja lett. 1848 márczius 16-án 
JBudán Táncsicsot a rab-írót kiszabadították és a nemzeti 
színházhoz vitték. Itt közkívánatra a Bánk bánt adták 
€lő, a sokaság beözönlésére felbomlott az előadás, a zene- 
kar a Piákóczy- indulót harsogtatta ; a közönség a Marseil- 
laiset követelte; majd Egressy a Nemzeti dalt szavalta el; 
annak eskütartalmú szavait a nép utána dörgé. A mikor 
Vasvári, Irinyi és Petőfi hiába csillapították a tömeget 
a nézőtérről, Jókainak az a gondolata támadt, hogy fel- 
megy a színpadra s onnan szól a néphez, és csakugyan 
felrohant. Ott találta Laborfalvi Piózát, a ki saját nemzeti 



112 

színű kokárdáját tűzte mellére. így felékesítve, egyébként 
« térdig sárosan (egész nap esett az eső), karbonári köpe- 
ny égben, behorpadt czilindere mellett óriási veres tollal, 
oldalán jurátus karddal »>, lépett a közönség elé. Meghall- 
gatták és a nép lecsendesedett : lelkesülten, de szépen, 
rendesen oszlott szét. Jókai a további eseményekben is 
folyvást élénk részt vett ; nemcsak gyűlésekben, demon- 
istratiókban, a nemzetörségben, hanem lapjában is egész 
lélekkel szolgálta a szent ügyet. Az Életképek szinte 
politikai lappá alakult át. Mint igazi demokrata, nevé- 
nek nemesi y-ját i-vel cserélte fel. Április 30-tól Petőfivel 
együtt szerkesztették a lapot, melynek mottója lett: 
Eg}^€nlöség, szabadság, testvériség. 

1848 szeptember 24-én Kossuth engedelmet kapott az 
országgyűléstől, hogy az Alföldön népfölkelést szervezzen. 
Az ifjúságból többen csatlakoztak hozzá, köztük Egressy 
Gábor, Csernátoni Lajos és Jókai mintegy testörségképen 
esetleg, hogy ha kimerülne, felváltsák a beszédben. 
Kossuth elfogadta Rózsa Sándor folyamodását bűnbocsá- 
natért, és a kegyelmet Jókai vitte meg a fogolynaki 
A bécsi forradalom kitörése után, október elején Kossuth 
Jókait és Csernátonit küldte Bécsbe, hogy a felkelőket 
segítségre szólítsák. Az Életképek befejezvén pályafutá- 
sát, Jókai készséggel fogadta Landerer és Heckenast 
meghívását, hogy újévkor a kormányhivatalba lépő Csen- 
gery helyett a Pesti Hírlap szerkesztését elvállalja ; már 
deczember '3-án közölte programmját, melynek lényege 
(•Magyarhon független egységének biztosítása)). Bécs 
megfékezése után az osztrák hadsereg Pest ellen kez- 
dett nyomulni; deczember 30-án a főváros lakossága 
a Gellért-hegy alatt hatalmas sánczokat emelt; több 
ezerén dolgoztak a sánczokon rangkülönbség nélkül, 
férfiak és nők, köztük Jókai is nejével. 

1849 január elsején, a moóri csata után, Jókai is 
Debreczenbe menekült nejével. Itt is hírlapírással tar- 
totta fenn magát; február 22-én megindította az Esti 



113 

Lapokat, meivet az alkotmányos iranv fíigí^etlen kép- 
viseletére alapított a radikálisok föorganuma, a Márczius 
Tizenötödike ellen. Midőn április 14-én az országgyűlés 
egyhangúlag mondotta ki a detronizálást, Jókai is radi- 
kálissá lett és már előbb (április 3-án) a respublica mel- 
lett nyilatkozott. A mint honvédeink Budavárát bevették, 
a kormány és az országgyűlés Pestre költözött : Jókai is 
ott adta ki az Esti lapokat és a Pesti Hirlap szerkesztését 
is átvette. Mind a két lapnak egyedüli törekvése a haza 
védelmére való buzdítás volt. A kormány egy hónap 
múlva azonban az osztrák és orosz hadak előnyomulása 
miatt Szegedre, onnan pedig Aradra tette székhelyét. 
Jókai is követte azt mindkét helyre. A világosi katasztrófa 
után menekülését Eákóczy János, Kossuth rokona és 
titkára mozdítá elő, a ki kocsit, lovat vett, felöltözött 
kocsisnak, felvette Jókait utasnak és vakmerően keresztül 
hajtott a szembe jövő orosz táboron. Gyulán találkozott 
ismét nejével és vele együtt menekült tovább a borsodi 
Bükk rengetegeibe. Tardonán, az erdős hegység elrejtett 
völgyi falujában, Csányi Béni földbirtokosnál vonta meg 
magát és itt élt, leginkább festéssel foglalkozva, ötödfél 
hónapig. Jókainénak sikerült egy Klapka-féle komáromi 
menedéklevelet szerezni, mely Jókai Mór, mint Klapka 
által kinevezett honvédhadnagy számára állíttatott ki 
8 a melyet Szathmáry Zsigmond (Szigligeti testvére) 
honvédkapitány küldött el Jókainénak. Elete így meg 
volt mentve, de az óvatosság nem volt felesleges. Pestre 
csak később. Kovács János neve alatt Miskolczon szerzett 
útlevéllel tért vissza, s még itt is több hónapig részint 
neje lakásán, részint a budai hegyekben Adliczer ven- 
déglőjében rejtőzött. Az irodalom férfiaival szemben a 
katonai kormány kíméletes volt; azonban egy Hegyesi 
nevű mag}'ar közvádló 34 írót, köztük Jókait is halálra 
jelölt ki; de Kossalkó János államügyész, terjedelmes 
emlékiratban megvédte őket, kimutatván, hogy az iroda- 
lom nem vezette a forradalmat, csupán visszhangja volt 

Jókai: A iubilenm története. " 



Ili 

a közérzésnek. így volt lehetséges, hogy az 1850. irodabiii 
müvek közt Jókai (Sajó álnév alatt) munkái is megjelen- 
hettek, elébb a Szilágyi Sándor által szerkesztett Magyar 
Emléklapok, Pesti Eöpívek és Magyar írók Füzetei-bcíi 
közölve. 

1851-ben élénkebb n-odalmi élet kezdődött, Jókai má.- 
saját neve alatt dolgozgatott Yahot Imrével szövetkezve., 
kinek Kemény czimű folyóiratába írt és félévig szerkesztő 
xársa volt. Minthogy lapszerkesztésre nem kapott enge- 
délyt, 1853 — 54-ben a Festetics Leo gróf alapította Déli- 
bábnak lett főmunkatársa és névtelenül szerkesztette is 
a lapot, melybe sokat írt. 

1854-től Jókai tevékenységét jó részben az akkor mej"- 
indult Vasárnapi Újságnak szentelte; a lap eszméje Í5 
Jókaié volt, de szerkesztője nem lehetett, tehát főmunka- 
társa maradt. Jókai már ekkor igen népszerű volt a 
magyar irodalomban. A Hölgyfutár már 1854-ben meg- 
írta, hogy Jókai ekkorig 45 kötetet írt 611 ívvel. 

1853 május elején Jókai meglátogatta Erdélyt és otí; 
több hetet töltött. 

1856 márczius 13-án halt meg édes anyja Komárom- 
ban, 66 éves korában. 

1856-ban alapította a Nagy Tükör czímű humorisz- 
tikus képes folyóiratot. 

1858 augusztus 21-én az első humorisztikus hetilapot, 
:í:Z Üstököst. 

1858 deczember 15-én a Magyar Tudományos Akadé- 
mia levelező tagjai sorába választotta (1861. deczember 
t^O-án rendes tag lett és 1883. május 17-én tisztelet- 
beli, lS92-ben pedig igazgató-tag); a Kisfaludy-társaság 
1860. julms 15-én szintén tagjának választotta. A mint 
az összbirodalom kudarczai után a nemzet ismét felszó- 
lalhatott eltiport jogai mellett és megtagadott alkot- 
mányáért, Jókai a politika terén is buzgó munkásságot 
fejtett ki. 

Az 1861-iki országgyűlésen, mint a siklósi kerület kép- 



TÍseloje, a "határozati pártlio^ csatlalíozott, május íí4-én 
mondott beszédérel avatta fel magát parlamenti szó- 
4iokká, 

1858-tól a Magyar Sajtónak volt főmunkatársa s 
1862-ben szerkesztését is átvette. 

1863-ban maga alapította a Hon czímíí nagy politikai 
napilapot. Alig állott fenn a Hon öt hétig, abban február 
7-én Zichy Nándor gróftól Alapkérdéseink cziraű czikk 
jelent meg, mely alkalmul szolgált Pálffi Móricz hely- 
tartónak, hogy a sajtót megfélemlítse ; perbe fogták a 
szerkesztőt is, m^'g az írót is; február 17-én a katonai 
törvényszék meghozta az ítéletet ; csendháborítás czímén 
-Tokait egy évi nehéz börtönre, vasban, nemessége s 
1 J 00 forint biztosíték elvesztésére, Zichy Nándort szintén 
•egy évi nehéz börtönre vasban, továbbá grófi s kamarási 
méltósága elvesztésére ítélte. Április 23-án Jókai (pár 
Léttel rá Zichy Nándor is) a budai József-kaszárnya 
]:azamatájába vonultak be, fogságukat eltöltendők. Pa- 
rancsnokuk Haymerle kapitány, a későbbi külügyminisz- 
ter öcscse, igen elnéző volt a fogh'ok iránt ; és egy hónap 
múlva felsége kegyelméből visszanyerték szabadsá- 
gukat. 

1865-ben Jókai ismét a siklósi kerület mandátumával 
jelent meg az országgyűlésen. 

1867 után is előkelő tagja volt a « balközép »-nek, 
benső barátja s híve Tisza Kálmánnak. Ugyanebben az 
évben alapította az (dgazmondÓD czímű politikai nép- 
lapot, melyet 1879-ig szerkesztett. 

1869-ben a budapest-terézvárosi kerületben megbuk- 
tatta Gorove István minisztert; 1872-ben azonban ki- 
sebbségben maradt ugj^anott Kadocza János deákpárti 
jelölt ellenében. Ekkor a dárdai választó-kerület tisztelte 
meg öt bizalmával. 

1874 február 18-tól márczius 4-ig Jókai Prágában és 
3i eriinben volt, hol Bismarckot is meglátogatta. 

1875-ben Jókai a balközépi párt kebelében a fúr.ij 



IIG 

éi-dekében felszólalt, mintán rz idők tannlsáí;;ai mog- 
gyözték róla, hogy a Deák Ferencz által teremtett alapon 
biztosan áll Magyarország független államisága s ezentúl 
mint az új szabadelvű-párt tagja vett részt a törvény- 
hozásban és dolgozott mint journalista. (Az 1875 — 78-iki 
országgyűlésen a budapest-józsefvárosi, az 1878 — 81-ikin 
az erdélyi Erzsébetváros, az 1881 — 84-ikin az illyefalvi 
kerület, 1884 — 92-ig Kassa város képviselője volt, 1892 — 
lS9G-raKrassó-Szörénymegyeoraviczai kerületében válasz- 
tatott meg és 1896-ban Karczagon kisebbségben maradt.) 
1876-ban a Petőfi- Társaság elnöke lett. Ugyanabban 
az esztendőben Felső- Olaszországba utazott és ott két 
hetet töltött, hogy Egy az Isten czímü regényéhez tanul- 
mányokat tegyen; augusztus 12-én erdélyi útjából vissza- 
térve. Teleki Sándor grófhoz rándult ívoltóra, innét 
Nagybányára. 

1876-ban a királytól a Szent István-rend kis keresztjét 
kapta. 

1879 augusztusba esik vágvölgyi utazása. 
1881 január 4-én érkezett a székelyekhez. 
1882-ben lapja: a Hon a Csernátoni Ellenőrjével 
összeolvadt és belőlük Nemzet czimmel új kormánypárti 
lap lett. Ennek Jókai kezdettől fogva főszerkesztője. (Az 
Üstököstől 1880-ban vonult vissza.) 

1883-ban tanulmányutat tett Lőcsén, Betléren éa 
egyebütt is Gömörmegyében. 

1885-ben Eudolf trónörökössel jutott ismeretségbe. 
Ekkor indult meg t. i. Az osztrák-magyar monarchia 
írásban és képben czímü vállalat, és a trónörökös Jókait 
bízta meg a magyar kiadás szerkesztésével és e munka 
gyakrabban hozta öt érintkezésbe a nagyrahivatott feje- 
delmi sarjjal. A királyfi váratlan halála mélyen lesújtotta 
8 kegyeletének kifejezést adott az akadémiában fölötte 
május 5-én tartott beszédében. 

1886 április 18-án egy napot töltött Boszniában a 
f)f>boj-szimánházi vasút megn.yitásáuáL 



117 

1886 november 20-án vesztette el nejét és fájdalmára 
Olaszországban keresett vigaszt. 

A magyar közélet, irodalom és társadalom megújuló 
ovátiókkal ünnepelte a költőnek 50-ik és 60-ik születés- 
napját. 

1894 január 6-án volt ötven éves irói jubileuma. 

1897 január 23-án O felsége a főrcndi-báz tagjává ne 
vezte ki. 



JÓKAI A MAGA lEODAL^TI MUXIvÁSSÁGÁRÓL * 



Tavaly múlt negyven éve annak, hogy a legelső elbeszé- 
lésem az olvasóközönség elé került. A czíme « Istenitélet »). 
Pályamű volt: «egy)) arany jutalmat nyert s megjelent a 
((Tavasz » czímű almanachban. Azóta nagyon sokat írtam : 
hogy mennyit ? magam sem tudom megmondani. Körül- 
belül ilyenformán állnak az activáim:. Az Athenaeumnill 
van 66 kötet első kiadásbeli újabb munkám; a Franklin- 
társulatnál 112 régibb, népszerű kiadásban; Pfeiffer István 
kiadónál (a most sajtó alatt levővel) 50, Révai testvérek- 
nél 7, Stampfel Károlynál 6, Ráth Mórnál 2, Abafinál 1. 
Saját kiadásomban 7. Azonkívül 4 kötet költeménj-, 
4 kötet színművek, 3 kötet Magyar nemzet története ; az 
Üstökösben, Honban szórványosan megjelent mindenféle 
apróbb munkáimat adom ráadásba. 

Hogy lehetett ennyit összeírni? 

Legelőször is az rá a válaszom, hogy negi/cen év szc^t 
idő! 

Azután pedig micsoda negyven év ! 

Négy olyan különböző korszak egymásutánja, melynek 
minden eszmejárása különbözik, elüt a másikétól. 

Gyermekkorom emlékei visszahatolnak egész a napó- 
leoni világharczok korszakáig: a magyar insurrectiói.ií. 
Apám maga is ott verekedett Győr alatt a francziákkal, 
mint nemesi hadnagy. Még én láttam azokat a nyugal- 



* (iNegyveii év visszliaugja* czímiiiel írta Jókai ezt a tár- 
r'/át, a mikor irói működésének nef^yvenéves juhileuiuút akait:i 
!i nrmzet megülni. 



i 



119 

mázott biipzúrföstrázsamestereket, a kik egv elvcszthetet- 
len golyóval a lábukban, s azokat a nagy vállalkozókat, a 
kik egy (nagyon is elveszthető) millióval a zsebükben 
jöttek haza a világháborúból: s hallgfiiiam a tüi-téneteket, 
a mikben maguk is résztvettek, a nkend az Alvinczy?)> 
adomáját (a sárkánytalan puskával), a «retirálj, Komá- 
romig meg se állj ! » gúnydalát , a mesés korszakot, a mikor 
Komáromban volt az udvar : Még láttam azt a csodaszép 
hölg3'et, a kiről az « Aranyember*) legendája szól; egykor 
császári kegytől fölemelve, aztán elfeledve, megvénülve. 
Még én találkoztam azokkal a múlt századbeli senátorok- 
tal, a kik a czopfot megtartották, csakhogy a nyakravaló- 
JTikba kötve viselték. Még én ismeríem azokat a magyar 
embereket, a kik az arczukat simára borotválták, de hozzá 
'4uruczöltözetben parádéztak. Hát azokat a polgárokat, a 
kik egyenruhában jártak, hogy az öltözetükről meg lehe- 
tett őket ismerni : ez a szabó, ez a molnár, ez a csizma- 
dia, ez a takács ! 

Aztán még olvastam azokat a könyveket, a miket csak 
leírni volt szabad, de kinyomtatni nem : néhányat még 
most is tartogatok. 

Talán el sem hiszik már, hogy ilyen korszak is volt 
valaha. 

Jött helyébe a másik; az ébredés, az újjá alakulás kom. 
Táblabíró kornak csúfolják mai nap. Pecsovicsokról be- 
széltek és Kubiiiszkyakról. Két nagy tábor volt. Fegyvere, 
zászlója, vezére sok! Ütközeteik nagyok I — Ugy elmul- 
tak, mint egy álom ! A történetíró feljegyezte küzdelmei- 
ket; de hova lettek azok a tarka képek, a mikben az élet 
nyilatkozott ? 

Szétfútta őket a szabadságharcz : következett rohammal 
a forradalom, a népátalakító fordulat, a mesés harczok, 
a mámorító diadalok, a kétségbeesés; azután az elnyoma- 
tás, a hősi ellenállás a néma türelemben, a világháborító 
reménykedés. Ezer ellentétes helyzet, indulat, fogalom; 
de a korszak minden eleme ugyanaz: ma hősök, holnap 



120 

földönfutók ; ma a rémület szörnyetegei, holnap a nevet- 
ség karrikaturái ; népvezetök, aztán rabok; nagy urak, 
aztán földönfutó koldusok ; rablókalandorok, s népmesék 
hősei, a sorstól jobbra-balra forgatva; óriási katastrofák- 
tól letiporva s megint fölelevenülve, egymással szembe- 
állítva. Egy lehetetlen korszak. Átélni is nehéz : átérezni 
még nehezebb. 

Fátyol takarja már! — S most megint egy új (iMaél- 
stromw ragad bennünket magával; a mi egészen elválili 
attól a jeges tengertől, a mit hátrahagytunk; a szikláktól, 
a forgatagoktól. 

Ennek a négy különböző korszaknak minden eseménye, 
minden alakja átvonult a szemem előtt. Kicsiny pont vol- 
tam benne, de mindenütt ott voltam. 

Jártam a korszak legnagyobb hőseivel együtt diadal 
útjaikon s futottam futó betyárokkal együtt úttalan pusz- 
tákon, mocsarak, erdők sűrűjében ; ott voltam Bécs város 
€8 Budapest ostrománál, a bombatűz közepett, s a feldúlt 
Komárom romjai közt; s láttam a világot a fejemre sza- 
kadni Világosnál ; ettem czigány bográcsából s királyi asz- 
talok ezüst tálairól; voltam szegény ördög, a ki zsidó- 
gyerekeket tanít magyar nyelvre havi két forintéii;, s vol- 
tam bankelnök, a ki százezrekkel hajigálózik; volt a 
nyakamon kötéllmrok és érdemrend-szalag; megdobáltak 
koszorúval és sárral ; hallottam magamat hivatni író- 
királynak és Kossuthkutyának ; huszonhárom esztendős 
koromban egy év alatt csináltam forradalmat, hábo- 
rúba mentem és megházasodtam ; — egyiket se bántam 
meg . . . 

És a míg ezt a földglobust, a minek Magyarország a 
neve, annyiszor körülkerültem, mennyi alakjával kellett 
megismerkednem az egymást váltó kornak ! élők és halot- 
tak nekem modellt álltak: hívásomra most is előjönnek, 
változatosságban kifogyhatatlanok. Emlékkönyveimben 
annyi tárgy van följegyezve, hogy egy másik negyven év 
sem volna, elég azokat mind feldolgozni. 



12t 

De őszintén be kell azt vallanom, hogy segítségem is van. 
Tlaga a közönség. A mi csak jellemző adat, ötlet fölmerül 
a napok töi'ténetében, azt nekem mindenünnen beküldi 
maga az ismeretlen jóbarát. Sok éven át az általam szer- 
kesztett humoristikus lapot úgy szólván maga a közönség 
í.ta tele ; s ezeken a lapokon van a magyar népélet min- 
den rétegeiben s fázisaiban ismertetve. Azontúl jó barát- 
jaim közé számíthattam olyan szellemi kincstárnak nevez- 
hető nagy alakjait a magyar közéletnek, mint Deák 
Ferencz és Xyáry Pál, a kik élő krónikásai voltak a 
magj'ar világnak, a legalantabb rétegektől a legmaga- 
sabbakig. Én bennük az én pon'á lett aranybányámat 
-iratom. 

Azonkívül, akármerre járok az országban, jóakaróim 
mindenütt elém hozzák azokat a hag^'ományokat, törté- 
neteket, a mik a vidékhez vannak kötve; régiségbuváiok, 
történettudósok figyelmeztetnek a históriai események közé 
beszövődő regényes episodokra ; nyomába igazítanak rej- 
télyes, titokszerü alakoknak ; úgy hogy mondhatnám, hogy 
az egész magyar nemzet együtt dolgozik velem. 

Igaz, hogy ez a közreműködés csak olyan, mint mikor 
Liszt Ferencznek a figyelmét megragadta ez a népdal: 
«nem ettem én ma egyebet, fekete retket, kenyeret!* 
s csinált belőle egy nagyszabású oratóriumot. Én is csak 
egy akkordot kapok meg, egy végső katastrophát, s ahhoz 
kell hozzá divinálnom a megelőző regénj-t. 

Ez a mesterség pedig így megj'. 

Elmondom az egész titkomat : utánam csinálhatja 
akárki. 

Vagy egy vezéreszmém akad, vagy egy történelmi ada- 
tom, vag}' egy lélektanilag megoldatlan eseményem az 
életből. Ez ötlet, véletlen, ajándék, lelet. 

Akkor ehhez meg kell találnom az alakokat, a mik ezt 
íi történetet keresztül . viszik. Ez már tanulmány. Sok 
nmnka, búvárkodás, megfigyelés, megválogatás kell hozzá. 
L'tmutató a korszak ; de még arra is rá kell előbb találni, 



mert nem minden mesét lehet akármely korba áthelyezni. 
Annak a kornak a szokásait, hangulatát, fogalmait, ural- 
kodó eszméit, divatját, néha még a nyelvét, kifejezéseit is 
út kell tanulmányozni; gyakran a töi*ténet helyszínét 
beutazni, tájak, viseletek rajzait felvenni, műhelyek titkait 
tanulmányozni, szaktudósoktól leczkét venni, stb. stl). 

Mikor aztán ez megvan, akkor maguknak az előterem- 
tett alakoknak kell kidolgozniok a regéuymese egész szii- 
vevényét. Itt már nem segít senki: egyedül a fantázia. 
Akkor belehelyezem magam az egyes alakoknak a kedély- 
hangulatába : iparkodom bennük élni. A gyilkosnak, az 
árulónak, a kéjencznek, a zsugorínak a lelki állapotját 
épen úgy a magamévá teszem, mint a szenvedőét, a két- 
ségbeesettét, a haragos boszúállóét. Ilyenkor ha a csalá- 
dom tagja, vagy a legkedvesebb barátom hál)orgat is, 
roszúl esik ; lehet, hogy akkor éppen zsarnoki kedvemben 
talál, indulatos vagyok, vagy elérzékenyülök, a könyekre 
fakadásig; vagy az egekben járok és gyönyörködöm. Egy 
ajtónyitás, s az egész hangulatnak vége van. Újra kell 
kezdeni. — Bele kell melegednem a tárgyamba : a nélkül 
is lehet ugyan írni, hidegen, kiszámítva; hanem olj^an 
munka is az aztán. Lehet, hogy szabályszerűbb, de én azt 
akarom, hogy az olvasó érezze azt a meleget, a mi engem 
hevített. 

Ülve soha sem gondolkozom, hanem járkálva. Előbb az 
egész hosszú regényt apróra kidolgozom a fejemben, a 
legrészletesebb dialógokig (kivéve a leíró részeket). Ilyen- 
kor a fantázia átveszi a memória szerepét s az egész 
munka úgy készen van a fejemben, hogy le tudnám dik- 
tálni. Hanem diktálni nem szeretek; mikor dolgozom, 
nem akarok emberi arczot látni. Mikor aztán leülök, akkor 
egj^szerre megírok egy nyomtatott ivet ; de megesik, hogy 
kettőt is, egy szó kitörlés, igazítás nélkül. S hogy valóság- 
gal a képzelet pótolta az emlékezetet, bizonyítja az, hogy 
egy év múlva már úgy olvashatom a regényemet, mint va- 
lami idegen munkát, nem tudom, mi van benne, s na- 



??Ton kíváncsi vaírs'ok rá, hogy a regényhősöm hogy fog le- 
gázolni abból a hínárból, a mibe belelovagolt ? 

Ha hibásak a regényalakjaim, az a hibájuk, hogy nem 
látom őket ; mei-t bennük vagyok. Ha kívülről mintáznám 
őket, lehet, hogy jobb lábon állnának; — de mi lenne f- 
számyaíkból '? 

Már ezt a hibámat meg nem javíthatom. Vénebb leszek, 
de okosabb nem. így kell azt a közönségnek elfogadni, a 
hogy megvan negyven esztendő óta. 

Nem tartom semmi érdemnek, hogy sokat dolgoztam : 
nem követelek érte se a jelenkortól, se az utókoi-tól sem- 
mit, még azt sem, hogy olvassák. Magamnak íiiam : gyö- 
nyörüségem volt benne. Ez volt a világom, életemnek 
titka, utamnak vezetője, nagy bajokban vigasztalóm, bal- 
sors csapásai között védelmezőm, jobb idők reményét, 
megnyugvást, iij erőt új küzdelmekhez ez adott, ez az 
íróasztal; elvesztett vagj'Ont ez adott vissza, rámtámadó 
ellenségeket ez vei-t vissza; az életet újra kezdeni ez buz- 
dított. Negyven éve beszélgetünk egymással, s még mindig 
van egjTuásnak valami mondani valónk. Sok jó volt, a 
mit szerettem ezen a világon, sok elmúlt már belőle : a 
többit itt kell hagynom. Megnyugszom benne. Hanem 
hogy az íróasztalomat itt kell hag}'nom: azt sajnálom. 

S ha már ennyire mentem az emlék-szellőztetésben, 
hadd mondjam el azt is, hogy lettem én regényíróvá. 

Előrebocsátom, hog}- fatalista vag^^ok, ómenekben, pra-- 
destinatióban hiszek : a földöntúli világ, az életentúli élet, 
az érzékektől felfoghatatlan lények befolyása sorsunkiM, 
meggyőződés nálam. Egész életemen át annyi rendkívüli 
csoda által szabadultam meg magam kereste veszélyekből, 
hogy egészen theosophistává lettem. 

Maga a családomnak a czimere is egy kész regény. 
Ütközet volt a magyar király és a török vezér között. Egy 
fiatal zászlótartó felfedezi a királynak, hogy a spanyol 
tüzérek meg vannak vesztegetve az ozmánoktól: szánd '- 
kosán rosszul lőnek. «Lőjj te jobban Ii» mond neki a királ -,. 



124 

Erre a zászlótartó odalép az Ágyához, czélbaveszi a török 
A-ezér sátorát s úgy odatalál a szakállas golyóval, hogy a 
vezér halva terül el. Ez mind le vau festve a czimer- 
paizsunkon : a zászlótartó az ágyúval a veres mezőben, 
alatta a török tábor a félholdas sátoraival, a vezér a közép- 
fátorban: csak egy fiatal hajadon hiányzik még (az én 
prsesumtiv ősanyám), a ki a koszorút a hős zászlótartó 
fejére feltegye, s kész a regény. 

Ezt hallottam én elbeszélni, mikor még nagyon kicsi 
gyerek voltam, az édes apámtól. Neki is voltak költői, 
művészi hajlamai. Emlékezem azokra a jó vastag papirosra 
írt verses könyveire, a mikhez igen jellemzően rajzolt és 
kiszínezett alakok is voltak festve. Meg volt neki Blumauer 
travestalt Aeneise is, saját rajzaival illustrálva; s milyen 
szépeket tudott nekem mesélni a « Szalonna várról'), — 
"Csalóka Péterről)), — oHüvelycsik Palkóról » — a « farkas 
komáról*), — meg a ((jövendőmondó czigányasszony))-ról 
-az insurrectio alatt ! — Hanem a hivatala egészen mostoha 
talaj volt a költői és művészi hajlamokra. Ügyvéd volt és 
a városi árvavagyon pénztárnoka. Ezekhez az ellentéte 
];ell a poézisnek : s nála az is megvolt. A rendszerető pon- 
tosság. 

Visszaemlékezem rá, hogy egyszer kis gyermekkorom- 
Imn felvitt magával az apám a városházára, a hol a hiva- 
tala volt, s megmutogatta a nagy vasládákat, a mik mes- 
terséges zárakkal nyiltak fel, s azokban azt a sok minden- 
féle csillogó és penészes pénzt. Egy hivatalnoktársa is 
ielen volt, az ellenőr. Egy gömbölyű fatányérban álltak a 
legkisebb ezüstpénzek, ötkrajczárosok. ((Xo, végy el belőle 
magadnak egyet !)) monda az ellenőr. Szép fényes új veretű 
pénzek voltak. — «Nem szabad, az a másé» mondám. 
«Igen, de én a helyett egy ócska ötöst teszek vissza a 
magam zsebéből)), biztatott a jószívű gyermekbarát. Erre 
aztán bátorságot vettem magamnak egy ötöst kiszemelni 
ti sok közül. De nagj'on égette én nekem az az ötös a 
•markomat. Mégis csak olyan pénz ez, a mi az én apám 



155- 

gondviselésére vau Lizva. Mikor senki se nézett oda, visz- 
gzatettem az ötöst a tálkába. Mikor az apám haláláyal a 
számadásait és a pénztárt átvették: öt ki-ajczáiTal többet 
találtak benne a kimutatásnál. Ez az én visszalopott 
ötkrajczárom volt. És én annak az ősömnek a véres kezére, 
a ki egy török basát ölt meg, nem vagyok büszke ; de az 
apámnak a tiszta hezére az vagyok. 

Milyen angyali élet volt annál a mi házunknál ! Soha 
f.em hallott ott egy haragos szó. Testvéreim szerették et^y- 
mást, engemet még jobban. Mikor kis gyerek voltam, isko- 
lába mentem, Eszter nénémuek a házajtóból utánam kel- 
lett addig nézni, míg az iskola ka^Duján befordulok. Xagyon 
félénk voltam. Három tárgya volt különösen félelmem 
fantáziájának. Azok a nagyszakállú zsidók, — azután a 
veszett kutyák — és az élve eltemettetés. Ez az utóbbi 
rém annwa üldözött, hogy egy kis papírra felírva szünte- 
len a derekamra kötve hordoztam a végrendeletemet, 
(8 éves gyerek), a miben arra kérem az anyámat, hogy ha 
meghalok, ne temettessen el felbonczolás nélkül. — Leg- 
hamarabb kibékültem a zsidókkal : az élve eltemettetéstől 
nem rettegek, halva se temetnek már el engem I hanem a 
kutyáktól még most is félek s bot nélkül nem járok az 
utczán. 

Az elemi iskolában volt egy kedves tanítóm, Székely 
János; leczke után sokszor ott tartott s mesélt nekem 
régi szép adomákat Mátyás királyról, Mária Theresia udvari 
bolondjáról, találós meséket, a mik közül eg}a"e emléke- 
zem: «az elseje mindig far ; a vége, lány előtt csipked .-. 
szúr: ha kitalálod is fm-csa, ha nem találod is « furcsa ». 
Ez aztán arra buzdított, hogy én is csináljak találós mesét : 
még pedig versben. Az első siker arra buzdított, hogy 
még merészebb kísérletet tegyek. Yolt egy utczán járó 
bolond a városban, a ki mindig azt kiabálta, hogy «urak 
a papok !))Xnem is volt egészen bolond). Erről ii-tam verset. 
Eg}^szer odafenn járt Komáromban Tóth Lőrincz, akkor 
épen a tudós akadémiától pályakoszorúzott költő, (Koma- 



126 

rom a poéták hazája) ; meglátta az én nét versemet, elhozta, 
Pestre, kiadatta az egyiket a Kegélöhen, a másikat a Tár- 
salkodóban, alányomtatva az egész nevem praedicatumos- 
tól, az életkorommal együtt : kilencz éves, — Ez volt a 
fátumom. Ezzel el voltam jegj^ezve a múzsának. El volt 
döntve, hogy nem lesz belőlem se szolgabiró, se vicefisca- 
lis. — Még egy másik múzsának a nyomai is keresztezték- 
az utamat, a festészeté ; tollrajzaim közül egy, a mit 14 éves 
koromban rajzoltam, szintén a nyilvánosságnak lett átadva 
(Tóth Ferencz, ref. snperintendens arczképe) s sok olaj- 
festményű arczkép heverhet még, ha emlékezik még rájuk 
valaki, tőlem, a világban ; hanem ez nem volt komoly 
szenvedély. 

Tíz éves koromban a szülőim cserébe adtak. Kedves 
patriarchális szokás volt ez ; két család összebeszélt : az 
• egyik lakott Pozsonyban, a másik Komáromban ; az egyik- 
nek a gyermekei nem tudtak magyarul, a másiké németül : 
kicserélték őket. Családi gond, jó iskola egyforma mind a 
két helyütt. Pozsonyban Zsigmondy tanár fiai és leányai 
voltak az én testvéreimnek és nekem a helyetteseim ~ 
Komáromban. Nekünk is, azoknak is, mindenikünknek 
volt így egy wédes anyja», meg egy (diebe mutter»-je. Ugy 
tekintettük egymást, mintha testvérek volnánk. Az akkori 
tanrendszer mellett már a 1 1 éves gyermekeknek kellett 
tanulni a poezist, prosodiát, természetesen latinul, ornata 
syntaxist ! Aztán meg a kegyetlen görög nyelvet. De mind 
hasznát vehetni annak ! 

Mikor Pozsonyból hazakerültem, már akkor az én feled- 
hetetlen jó apámat halálos betegen találtam. Még abban 
az évben meg kellett ismernem azt a megmérhetetlen nagy 
fj'íjdalmat, a mi az árvaságra jutás. Ez annyira összetörte 
a lelkemet, hogy halálos beteg lettem utána. Csak áldott 
jó Eszter néném ápolásának köszönhetem, hogy meg- 
maradtam. Itt hozta elém (ismét) a sors azt a férfiút, a 
kinek befolyása egész életemre kihatott, Vály Ferenczet. 
Elébb tanárom volt. Később sógorom lett, ki nénémet 



i:7 

■olvette. Puritán szigoni5á;_,ú ember volt. Sok oldalú tudo- 
mánj'os miveltséggel biil. Nem csak azt tanította, s nera 
-csak azokban a tanórákban, a mik kötelezett tantárgyak 
és órák voltak, hanem mindenfélét, a mi az életben hasz- 
nos, a mi a míveltséget kiegészíti. Reggeltől estig foglal- 
kozott a lélekmíveléssel. Senki sem sokallta meg. Vf:^y 
"tudott .tanítani, hogy az gyönyörűség volt. Egy évben elő- 
szedte velem a gymnasium könyvtárából a nagy incuna- 
Tbulákat, s azokból készíttetett velem tanulmányokat, 
3 három év alatt megtanított franeziául, angolul és ola- 
szul. Igaz, hogy mindennap télen-nyáron öt órakor reggel 
már ott kellett lennem az ő írószobájában : de azt meg is 
szoktam, úgy hogy most is mindig hajnalban kelek fel 
s tíz óráig dolgozom : mikor más ember felkel, már akkor 
■én elvégeztem s járok a publicum officium után. 

Ez alatt mindennapi gj-nkorlataim voltak a rhetorica 
és poézis feladványai ; de azok (hála Istennek !) mind elég- 
tek a padláson Komárom bombáztatása alatt ; nem kell 
rettegnem, hogy valaha kinyomtatják. 

Tizenhét éves koromban a pápai főiskolába küldött el 
szeretett jó anyám, a hol akkor kitűnő tanári kar volt : 
Tarczy, Boesor, Stettner; mind elsőrendű tudományos 
<íapacitások, a kiknek az előadásait nem « muszáj » -hói 
hallgattuk, hanem a tudvágytól hevített ifjúi lélek vonzó- 
•dásával. És miután (ismét) a sors olyan kortársak közé 
hozott, a kiknek a szelleme versenytérre kényszerített. Ott 
voltak Kerkapolyi, Petőfi, Petrich Soma, Gondol Gábor, 
Bárány Gusztáv, Bathó Bálint, Gaál Péter ; mind nevek, 
a miknek a betűi máig is fényesek. Ott volt «Képző-társa- 
ságai) a fiatalságnak, a hol hetenkint irodalmi műveket 
olvastunk fel, azokat bírálatra kiadtuk, a bírálatokat is 
felolvastuk; ebben az évben egy «Tavasz)) czímű alma- 
nachot is szerkesztettünk s akadt rá kiadónk : ebben jelent 
ineg az első elbeszélésem. 

Ekkor tele voltam egészségtelen képzelődéssel. A miket 
-'^•tam, csupa világfájdalom, embergyűlölet, sentimentalia 



12S 

érzelgés; rendldvüli, hihetetlen esetek hajhászása ; a mihes 
járult még az is, hogy testileg is sokat szenvedtem. Fol}'- 
vást fájt a mellem : elhitettem magammal, hogy tüdő vész- 
ben vagyok. Jó anyám azt hitte, hogy a pápai éles leveg('> 
és meszes víz a bajom, s elküldött az áldott levegőjű 
alföldre, Kecskemétre, a jogi tanfolyamra. Áldott legyen 
érte ! Mert itt lett belőlem ember ; e derék tősgyökeres 
mag3^ar városban : és különösen itt lett belőlem magyar 
író. Itt ismertem meg az igazi uépéletet, a maga kifog\'- 
hatatlan változatosságában ; a néphumort, a puszták vilá- 
gát, egész írói működésemnek az alaphangulatát itt sajá- 
títottam el, s a mellett testileg is megerősödtem : elmúlt 
rólam a mellbaj, a világfájdalmas bolondságok, új vért, új 
szivet kaptam, és kedvet a munkához. — Tizennyolcz. 
éves voltam, mikor az első drámámat írtam Kecskeméten, 
a minek a czíme « Zsidó fiu» (tárgya: Fortunatus Imre, 
II. Lajos pénzügyére). Ezt a müvemet Petőfi másolta le, 
minthogy pályamű volt, idegen kéz írásának kellett lenni ; 
s az akadémiai pályázaton dicséretet nyert e drámám, süt 
öt szavazat közül kettő : Vörösmarty és Bajza, a száz ara- 
nyos pályadíjra ajánlotta azt. A munkának természetesen 
nagy hibái voltak. Vörösmarty és Bajza atyai szeretettel 
hívtak oda magukhoz és nem restelltek naphosszant fára- 
dozni velem, hogy ezeket a hibákat kiigazítani segítsék. 
(Ug}' an ki tenné ezt meg a mai világban fiatal íróval /> 
Utoljára azt mondtam: «Irok én ennél jobbat, menjen ez. 
a semmiségbe ! » S a « Zsidó fiu)) soha sem jelent meg. 
Most már sajnálom, hogy elpusztítottam. Azt tudom, hogy 
jó jambusokban volt írva. A tárgyát később feldolgoztam 
flFortunatuso czím alatt novellának."'' 

Tizenkilencz éves koromban írtam az első regényemet, 
a «Hélköznapok»-Rt. Az egész kecskeméti visszaemléke- 
zés; zabolátlan fantázia szüleménye; de itt-ott olyan 

* Azóta Gyulai Pál barátságos titáiijáiása mellett az elveszett- 
nek vélt kézirat kezemlic;^ jutott. /. -V. 



129 

leírásokkal, hogy most nem tudnék hasonlót írni. Ezt 
Ilartleben adta ki, Nagy Ignácz ajánlatára, igen tisztessé- 
ges tiszteletdíj mellett. — Azontúl aztán nem kellett 
nekem többet a prókátorság. Maga a principálisom, a 
derék Molnár József ajánlotta Heckenastnak kiadásra a 
két első kötet novellámat: ((Vadon virágain czím alatt. 
Azok közül az e?so novella, « Sonkolyi Gergely »,híit kiadást 
ért meg, s angolra is lett fordítva (Hungárián sketches. 
Mr. Stuart). 

Húsz éves koromban már állandóul Pesten laktam s 
tagja voltam a Petőfi által tervezett <( tizek társaság d- 
nak» , meljnék irodalmi missiója volt; de nem kezdett 
hozzá. 

Petőfi befolyása nagy tényező volt pályám kezdetén. Az 
ő fényes sikerei buzdítottak engem is. Bámulói voltunk 
mind a ketten a franczia romantikusoknak, azután Sha- 
kespearenek, Byronnak, Shelleynek; — első müveimen 
észrevehető a Hugó Viktor és Sue Jenő bálványozása ; 
csak a humorisztikus munkáknál érvényesül valami ön- 
állóság. Kerestem a rendkívüliségeket, a soha meg nem 
történteket. Ambitióm volt, olyan helyeken jámi, a hol 
még pegazus patkója nyomot nem hagyott. 

Ekkor szólított fel Frankenburg az általa kiadott « Élet- 
képeké szerkesztésének átvételére. Huszonkét éves voltam. 
Nem a magam érdeme, hanem a közreműködött író- 
társaké, hogy bátran elmondhatom, miszerint annál becse- 
sebb évfol^-amai magyar szépirodalmi lapnak nem voltak, 
talán nem is lesznek. Olyan irodalmi csillagzatok, mint 
Petőfi, Arany, Vörösmai-ty, Tompa egyszerre, egymás mel- 
lett, körülvéve Jósika, Gyulai, Szász, Lévay, és annyi más 
ifjú tehetségtől. Hanem engem a lapszerkesztés elzsibbasz- 
tott. Költő és szerkesztő egyszerre nem lehet valaki. 
Lehet, de rossz lesz, vagy az egyik, vagy mind a kettő. 

Jöttek aztán az 1848-iki martiusi napok. 

Akkor kezdtem lenni huszonhárom esztendős. 

Hogy mit csináltunk ezeken a napokon, az más lapon 

Jókai: A jubileum türténete. í* 



130 

van megírva ; annyi l)izonyos, hogy a forradalom egész 
más irányt adott az eddigi költői működésnek. 

Engem is ragadott magával Petőfi, mint Phgetont a 
világgyujtogató napszekér. 

Szerencsémre, hogy (ismét) a sors összevezetett ugyan- 
ekkor egész életemnek jó nemtőjével, a feleségemmel: 
akkor még Laborfalvy Eózával. 

Maga is egy rendkívüli tehetség : az előadó művészet- 
ben párját nem találó alak; erős, önálló lélek; a mellett 
széles tanulmány nyal, ismeretgazdagsággal megáldva, 
akarata aczél, hanem a szíve arany. 

A mi életemben sikernek nevezhető, annak legnagyobb 
részét neki köszönhetem. 

Nem beszélek életem regényéről, a minek ő volt vezér- 
fénye, s azt hálával kell elismernem ; a ki elolvassa Poli- 
tikai divatok czímű regényemet, ott a főalakban sokszor 
ráösmerhet. Hogy keresett fel bujdosásomban, hogy sza- 
badított meg ezer veszély közül, hogy jött velem fényes 
életmódból hosszú nyomort, üldözést, halál-rettegést 
viselni a szabadságharcz alatt ? ez mind az embert illeti 
csak; de hogy mi befolyást gyakorolt egész irodalmi 
működésem irányzatára, arról műveimnek egész sorozata 
beszél. A mi láng van bennük, az az ő szikrájánál gyúlt 
meg. Egy írónak a kedély az, a mi az eső és napsugár a 
kertésznek: mesterség, üvegház pótolja mind a kettőt; de 
a zamatot csak amaz adja meg. S ezt a kedélyt köszön- 
hetem az asszonynak. 

Annak, hogy olyan sokat dolgozom, az egyik oka az is, 
hogy szeretek otthon lenni. 

S hogy még egyet megvallják, még a bírálóim legelsőjét 
is tisztelem az én asszonyomban. Az ő Ítélete nekem ora- 
culum. 

És én egyátaljában nagyon tisztelem a bírálókat. 
Köszönöm, ha velem foglalkoznak, s tanulok tőlük. Petőfi 
mindig beczézett, annak minden nagyon jó volt, a mit 
írok. Ez elrontja a fogat. A kritika keserű, de gyógyít. 



131 

Sokat Tiöszönölí Gyulainak, még többet Aranynak és 
Keménynek, a kik, ha nem nyilvánosan is, de magánhasz- 
nálatra szánt birálataikban olykor kegyetlenül bántak 
Telem, s nagyon jót tettek vele. 

Azonban az író hiába dicsekedik Apolló kegyeivel, ha a 
főszemély nincs az oldala mellett: a kiadó. Horatius 
Flaccus idejében Msecenas, atavis edite regibus ! Én pro- 
íessionatus író vagyok negyven év óta. Szépirodalmi mun- 
Iváim jövedelméből élek, tisztességesen, jogosult igényeim- 
nek megfelelő módon, A kik ebben segédkezet nyújtanak, 
a kik a közönség részvétét számomra fentartják, terjesztik, 
méltók rá, hogy hálás emlékezettel chronologiai sorban 
felemlítsem őket. Magyar kiadóim voltak: Hartleben- 
Adolf, Heckenast Gusztáv, Emich Gusztáv, Müller Adolf^ 
az Athenoeum, a Franklin-Társulat, Pfeiffer Nándor és 
István, Eáth Mór, Eévai testvérek, Stampfel Károly, 
Abafi — és a Nemzeti Színház, Munkáimból magyar 
■nyelven mintegy két millió kötet számra menőt terjesz- 
-tettck el.-^' 

De a mit még kevésbbé hagyhatok felemlítés nélkül, ez 
•azon külföldi kiadók és fordítók megbecsülhetlen barát- 
sága, a melylyel ők egy ilyen kis «anonym») nemzet tro- 
■glodyth írójának a müveit a földrészünket lakozó minden 
nemzet nyelvén megismertetni törekedtek. Angol, német, 
franczia, hollandi, dán, svéd, lengyel, orosz, finn, spanyol, 

* Ebbe csak az önálló munkáim vannak beleértve, azokon 
kívül vannak az általam szerkesztett hírlapokban megjelent mun- 
kálataim. Életképek 1847 — 48. III kötet; ugyanaz 1876. I k. Esti 
Lapok I kötet. Délibáb 1863—64. III k. Nagy Tükör 1S57. I k. 
tJstökös 18ŐS— 1880-ig. XXIII k. Magyar Sajtó 1862. I k. Hon 
1863— 1882-ig XL k. Igazmondó IV k. Kakas Márton albuma 
II kötet; összesen hetvenkílencz kötet: meg a politikai röpiratok, 
•a miknek se a számára, se a czímére nem emlékezem. 

A regény«ÍBQ közül legtöbb példányszámban adták ki a ((Kár- 
páti Zoltáno-t (13,000), aztitán a ((Magyar Nábobw-ot (12,000), a 
miben az a különös, hogy az előbbi ennek az utóbbinak a folj- 
tatdsa. 

9* 



132 

cseh, román, szerb, szláv, horvát és török n5''elven meg- 
jelent müveimnek kiadói, átültetöi, megbirálói sorából 
alig tudom kiválasztani azokat, a kiknek legtöbb hálával 
tartozom : Wallner, Janke Ottó, Braun von Wiesbaden^ 
Schmidt Julián, Uhlbach, Jalava, Patterson, de Gerando 
Antónia grófnő, Stuart M. grófnő, Callier A, grófnő,. 
Hemgren Károly, Asel Damkier, Jovanovies, Kertbeny 
Károly, Dux Adolf, Kárffy, Silberstein, Geist, Schwarz 
Ármin, Weisz Julián, Helfy I., BreKch E., Pock Waczláw,, 
Sasváry, Erödy, Lindau Pál, Fleischer Eichard, Kai*peles, 
Heigel s a jelen müvem kiadója, a magyar nemzettel 
annyira rokonszenvező, Kárpátainkat évenkint megláto- 
gató Prochaska, tescheni könyvkiadó. — Tisztelet annak, 
a kit megillet. A jó fordító és a jó kiadó az írónak az, a 
mi a szárny a madárnak. Egy «toll» még nem röpít el. 

A magyar tudományos akadémiának az elismerését is 
hálás köszönettel kell felemlítenem, mely nekem a levelező- 
tagságot 1850-ben, úgy szólván, előlegezte; mert még 
ekkor mindössze hat kötet munkám volt csak a közönség 
előtt: a « Csataképeket a forradalomból)) ebben az évben 
írtam. Az akkori rémuralom alatt a magyar tudományos 
akadémiának sem volt szabad közgyűlést tartania: én 
tehát olyanformán lettem tudóstársasági taggá, hogy az 
akadémiai igazgató -tanács ajánlatára az akkori katonai 
főparancsnokság által neveztettem ki, (a hogy ezt a kiállí- 
tott diplomám bizonyítja). Nem hiszem, hogy a kerek föl- 
dön volna még valaki, a ki hasonló úton jutott a halha- 
tatlanok sorába! Csak 1859-ben jutottam be újra rendes 
tagnak megválasztás útján. 

Es mostan, legvégül, hadd szóljak rólatok, leghívebb 
munkatársaim, segítőim, gyámolítóm: édes szép zöld 
fáim! a kiket ültettem, magjáról neveltem, ojtva idomí- 
tottam : égnek emelkedő földi társak. Ti tudjátok, mennyit 
suttogtatok nekem? mennyi gondolatot hullattatok alá 
virágaitokkal ? hányszor kerestem nálatok eszmét, felüdü- 
lést? mennyi álmot, ábrándot árnyékoltatok be? egéss 



világ üldözése ellen hogy rejtettetek el? szívnek nehéz 
háborgásait hogy csendesítettétek el ? Ha egyszer valaki 
idejön, azt kérdeni, miért tudtam többet dolgozni nyáron, 
mint télen, mondjátok el neki, hogy ti is ott voltatok 
akkor. 

A szabad természet volt az én sokatirásomnak legfőbb, 
legmélyebb titka ! 

írtam Budaj^esten, 1883 május 29-én. 

Jókai Mó)\ 



önéletírásom. 

(Tíz évvel később.) 

A legtekintélyesebb newyorki folyóirat, The Forum szer- 
kesztősége szólított fel, fölöttébb lekötelező modorban ön- 
életírásom adatainak közlésére. 

Megvallom, hogy én ezt a legnehezebb feladatnak talá- 
lom egy íróra nézve ; mert az életírás nem szorítkozbatik 
a száraz adatok összeállítására: annak át kell szövetni 
úgy az elismeréssel, mint a megrovással. S az első még- 
nehezebb, mint a második magára az íróra nézve. 

Azonban egy bevégzett életpálya végén lehető mind a 
kettő : a mikor az író úgy beszélhet már magáról, mint 
egy objectumról. 

Ez évben (febr. 18-án) töltöttem be hetvenedik eszten- 
dőmet. Tavaly, szintén az év elején ünnepeltem az ötve- 
nedik évfordulóját irodalmi működésemnek. 

Hetven éves koromban egy új hazát, egy új nemzetet,, 
egy új családot és egy új irodalmat látok magam körül és 
nem érzem magamat benne idegennek és kivénültnek : én 
folyton együtt maradtam a megújulókkal; az új a régiből 
támadt s én együtt fejlődtem vele; ott maradtam a köze- 
pében, otthon vagyok benne: hozzájuk tartozom. S én 
tudom most is viselni a munka terhét, élvezni az örömö- 
ket, daczolni a szenvedésekkel, s remélni a jövendőben. 
Minden este úgy hajtom álomra a fejemet, mint a ki a 
számadásait végkép befejezte, s minden reggel úgy kelek 
fel, mint a ki előtt még évtizedek feladatai állnak. 

Tavaly megtartott írói jubileumom alkalmával kétszáz 
vármegye, város és társulat választott meg díszpolgárává. 



135 

r,z egyetem doktorává. A számomra beküldött albumok és 
diplomák, művészi és industrialis tekintetben is egy ritka 
érdekes múzeumot képeznek : mondhatnám egy unicumot. 
Először azért, mert Magyarországon kivül egy kontinensi 
államnak sincsenek önkormányzattal bíró municipiumai, 
a kik íróiknak díszpolgári kitüntetéseket oszthassanak; 
másodszor, mert az író is ritkaság, a ki ötven esztendei 
folytonos munkássággal erre alkalmat szolgáltasson. 

E félszázados munkásságról ismét egy egész megtelt 
könyvtár tanúskodik, a mi írószobám dekoráczióját ké- 
pezL Müveimnek első rendes kiadásai háromszázötven 
kötetet számítanak, kiadói szeszély szerint kisebb-nagyobb 
formátumokban bekötve. Azután a népszerű kiadások. 
Kiegészítik a gyűjteményt az idegen nyelvre lefordított 
munkák. Azok között kétszáz kötetre megy a német kiadás ; 
ezen túl legtöbb a svéd, azután az angol, a franczia, len- 
jryel, olasz, hollandi, dán, finn, cseh, orosz, szerb, horvát 
ts tót. Tizennégy nemzet nyelvébe lettek átültetve. Siker- 
nek kell neveznem, hogy annyi mívelt nemzet érdeklődött 
műveim nyomán nemzetem élete, viszontagságai iránt s 
lanulta megismerni hazám viszonyait, népe alakjait, jel- 
lemrajzát és művelődési stádiumait. 

Most megszaporítja még e könytárt összes munkáimnak 
jubiláris kiadása, mely száz kötetben, kétezer nagy alakú 
ivén fogja csupán szépirodalmi munkáimat a közönség 
kezébe juttatni. Történelmi és politikai műveim, nyilvános 
beszédeim, valamint a gyűjteményes művekben megjelent 
dolgozataim nem foglaltatnak benne. Eddigelé harmincz 
l:ötet lett kinyomatva s még négy év kell rá, hogy az egész 
elkészüljön. Magam dolgozom át az egészet : a számos 
hibákat kiigazítom s a nagyobb műveket jegyzetekkel 
látom el. 

Megvallom, hogy jobb szerettem volna összes munkái- 
mat elébb a kritika rostáján átverni s azoknak egy részét 
megsemmisíteni. Különösen azokat, a mik nem a magj'ar 
történelemből és társadalomból vannak véve ; (kivételt csak 



136 

a keleti tárgyú müveimre tennék, a miket hasonló szere- 
tettel irtam, mint a saját hazámra vonatkozókat); azután 
azokat, a melyek egy túlcsigázott fantázia alkotásai, meg 
az alkalmi munkákat ; de abban állapodtam meg, hogy 
azt később egy avatottabb kéz könnyebben megteheti, 
mikor már nekem nem fáj. 

Azt is sikernek kell neveznem, hogy a míg a rendező- 
bizottság ez összes műveim kiadásánál ezer megrendelőre 
számított, (a mi egy 400 márkába kerülő munkánál igen 
merész számitásnak tetszett) : mostanáig egy év lefolyta 
alatt több mint négj^ezer példányra történt megrendelés ; 
a mi a magyar nyelv elterjedésének korlátolt voltához 
arányítva, rendkívüli eredménynek mondható. 

Megkezdem az életirásomat. 

Jómódú nemesi családból származtam : atyám neve volt 
Ásvai Jókay József. Az y-grec a név végén nemesi privi- 
légium volt, valaminthogy vármegyei hivatalt csak neme- 
sek viselhettek. Atyám azonban nem maradt az apai ház- 
nál «a kis urak » ősi gazdálkodását folytatni; hanem arra 
a szokatlan pályára lépett, melyen az egyéni tehetség 
szerzi meg az életmódot. Jogot végzett, ügyvéddé lett 8 e 
hivatása mellett városi hivatalt töltött be: a mit úgy hív- 
tak, hogy « árvák atyján. Halála után a számadása alatt 
levő pénztárak az utolsó fillérig rendben találtattak. Én 
Ijüszkébb vagyok az apám tiszta kezére, ki rám a polgári 
becsületet hagyta örökségül, mint az ősapám véres kezére, 
a ki harczi érdemeiért a nemesi czímerünket szerezte. 

Már gyermekkoromban hajlamokat árultam el a festé- 
szethez és költészethez: eléggé jól talált arczképeket raj- 
zoltam és festettem ismerősökről és városi kitűnőségekről, 
később nagy előszeretettel szép hölgyekről miniatűrben ; 
saját gyermekkori arczképem (tükörből festve) most is meg 
van nálam. Kilencz éves koromban két versem jelent meg 
a hírlapokban. 

De azért nem helyes adat az, mintha én előbb festői 
életpályára készültem volna, s később tértem volna át a 



137 

költőire. Az én ifjulíornrnban se a festést, se a költést nem 
•.ekintették életpályának : mind a kettő «nobel passio» 
volt, a mi az embernek nimbust igért, de betevő falatot 
nem. Honoráriumot senki sem fizetett s kész munkát 
ísak úgy adhatott ki a költő, ha maecenást kapott, a ki 
-iedicatio fejében fedezte a nyomtatás költségét. A köny- 
vét azután kioszthatta az ismerőseinek; ha pedig megtör- 
tént az az eset, hogy egy piktornak festményért pénzt ad- 
iak, úgy az bizonyosan boltczímer volt. 

Hanem a helyett készültem én is, mint minden jól ta- 
nuló gentry ifjú, a jogi pályára. Mindig első eminens vol- 
tam a klasszisban minden exact tudományból, s mielőtt 
«gy irodalmi munkám megjelent volna, már ki volt hir- 
detve az ügyvédi diplomám a komáromi vármegyeházán. 

Az irodalommal foglalkozás még akkor csak élvezet- 
számba ment nálam. 

A legelső regény, melyet olvastam, Scott Walter Ivan- 
lioeja volt magyar fordításban. Németül már akkor tudtam. 
■jól: Pozsonyban tanultam meg, mint cseregyerek. (Az a 
szép szokás volt akkor, hogy a pozsonyi német családok 
komáromi magyar családokkal kicserélték a gyerekeket, 
fiút fiúért, leányt leányért egy pár esztendőre : ez volt a 
legjobb tanrendszer a nyelvtanulásra.) Én azonban elő- 
szeretettel viseltettem az angol és franczia költők iránt. 
Tizenöt-tizenhat éves koromban megtanultam angolul és 
írancziául grammatikából nyelvmester nélkül, — hogy Boz 
Dickenst és Coopert olvashassam eredetiben. A francziá'c 
közül első volt Hugó Yictor, a kit megkedveltem. Boznak 
még akkor csak egy regénye volt nálunk kapható: a 
<lPick^^"ick-klubb)). Coopertől az « Utolsó Mohikánok », 
Hugótól «Bug Jargal*) és aHan D'Izlandw. Ezekhez jött 
később Sue Eugen, kinek exotikus regényei (többek közt 
41 «Női kékszakállo), végzetes szuggesztióval voltak a 
fantáziámra. Dumast legkésőbb ismertem meg a Trois 
jnusquetaires-ből. A mint azonban Shakespeare több mü- 
vét megszerezhettem : Lear királyt, III. Piikhardot, ez az 



138 

olvasmány végképen holdkórosává tett a nagy irodalmi 
planétának. Jogász voltam a kecskeméti kollégiumban, 
Petőfi pedig szinész egy ott letelepült vándortársulatnáL 
Keki is jelent már meg két verse alapokban. Együtt álmo- 
doztunk elérhetlen dicsőségről és a mellett tanultunk an- 
golul, francziául. Megtettük azt, hogy lefordítottuk Lear 
királyt és aztán rábírtuk a kecskeméti közönséget, hogy 
Shakespeare darabjára a színházat megtöltse és tapsoljon. 
Lear királynak ! ^ — Az a túlvilági mámor, a mit a fölsége ; 
szellemóriás ihlete támasztott agyamban, mentheti azt ii 
vakmerőséget, hogy én, a tizenhét éves gyerek, egy dráma 
írására vállalkozzam (mindjárt a legmagasabban kezdve) ; 
megírtam a « Zsidó fiú» czímü szomorújátékot, melynek 
hőse ((Emericus Fortunatus » II. Lajos király kincstárnoka 
s azt beküldtem a magyar tudós akadémia drámai j)ályá- 
zatára. És a tudós akadémia ezt az én első művemet dicsé- 
rettel tüntette ki, sőt a pályabírák kisebbsége (Vörösmarty^ 
Bajza) a száz aranyos jutalomra ajánlotta. 

Ezzel alá volt írva a vérszerződésem annak az édes 
ördögnek, a kit úgy hívnak, hogy « poézis »>, a ki elvisz. 
bennünket abba az örökké égő lángba, a mely folyvást 
éget, de soha el nem hamvaszt. Az ügyvédi diplomámnak 
soha hasznát nem vettem : egy pöröm volt, azt meg is 
nyertem; azon időben az ügyvédnek magának kellett 
exequálni az alperest. Azt már nem követtem el. 

Ettől fogva tudtam, hogy nem lesz belőlem más, miut 
író. 

Negyven évig azt hittem, (a hogy meg is írtam a « Negy- 
ven év viszhangjá»-ban), hogy ez a legelső munkám elve- 
szett. Az ötvenedik évben azonban az én szintén ötven 
évet jubiláló kedves barátom és kritikusom : Gyulai Pál 
(az is ritka kegj^elme és nagy adománya a sorsnak, hogy 
egy ötven évig iró egy ötven évig kritikust tisztelhessen 
maga előtt!) addig kutatott az akadémia levéltárában^ 
míg rátalált az elveszettnek hitt első drámámra s most 
liüir az is ki van nyomatva a műveim próbakötetébe. 



niszen rossz dráma a «Zsidó fiú», tele vakmerő képte- 
lenségekkel ; de Tannak benne gondolatvillámok, a mi- 
nőkre most nem volnék képes, és van egy merész emberi 
eszme, a mi a korszellemet félszázaddal megelőzte, egy 
elnyomott faj szenvedéseinek égrekiáltása. 

Az első siker uj ösztönt adott: én fölfelé szédültem. - 
A dráma után következett a regény. Tizennyolcz, tizen- 
kilencz éves voltam, a midőn megírtam első regényemet, 
a « Hétköznapok ))-at. — Ez is tele van hibákkal; de én 
az összes munkáim kiadásában semmit sem igazítottam 
rajta. Azok a hibák is az én eredetiségeim, hozzám tartoz- 
nak. Én az első müvemben senkit sem utánoztam azon 
nagy regénjrírók közül, kiknek műveit bámultam. Téve- 
deztem, botorkáltam az úton; de az az út a saját magam- 
törte csapás volt. 

Később aztán írtam rosszabbakat is, olyan genreben,. 
mely idegen befolyásra vall. Első novella-gyűjteményeim- 
ben sok excentricus fantázia működik, túlcsigázott élet- 
nézetekkel : a mik közül ismét kiválik egy-egy való élet- 
ből kikapott eredeti magyar kép, minő a « Sonkolyi Ger- 
gely*) elbeszélésem, mely angolra is lefordíttatott Stuaii; 
grófnő által. 

Az első regényem megjelenése után életpálya lett rám 
nézve az irodalom. Voltak már kiadók, a kik tisztességes 
honoráriumot fizettek egy kezdő magyar írónak, a kinek 
nyelvén nem is értettek. Németek voltak. Haríleben, 
Heckenast. Dicséretreméltó derék emberek. Szorgalmas 
Írónak meg lehetett élni, mellékfoglalkozás nélkül is. Én 
már huszoneg}' éves koromban egy szépirodalmi lap szer- 
kesztésével bízattam meg, a mi abban az időben nem volt- 
olyan rendes hivatás, mint most. Lapot csak a kormány 
engedélyével lehetett kiadni. Az akkori dikasteríalis kor- 
mánynak pedig az volt a nézete, hogy a politikában dívó 
pártok szerint, melyekből csak kettő volt: 1. liberális, 
2. conservatív, elég mindegyiknek eg}'' orgánum; harma- 
diknak aztán egy neutrális. Ezek mellé függeléknek szín- 



•140 

ién csak három szépirodalmi lapra adtak engedélyt, ha- 
sonló irányzattal. A hogy a conservativ párt politikai lap- 
jának satellese volt az aristocrata Honderű, a neutrális 
táblabiró világ orgánumának a Pesti Divatlap : úgy csat- 
lakozott a liberális reformok közlönyéhez a demokrata 
Életképek, s a milyen harczok folytak amazok között a 
politika magas régióiban, nem kevesebb erélylyel küzdöt- 
tek emezek az sesthetica, poézis és társadalmi élet meze- 
jén. Én a liberális irányzatú szépirodalmi lapnak, az 
« Életképek i)-nek lettem a szerkesztője. Ebbe a lapba dol- 
goztak a magyar költővilág legkiválóbb matadorai. Külö- 
nösen az ifjú nemzedék s annak vezérszelleme, Petőfi, 
kivel a legbensőbb barátság fűzött össze évek óta. 

Majd elkövetkezett az egész Európára nézve új korszak- 
alkotó 1848-ik év, mely különösen Magyarországon az 
egész eddigi társadalmi és politikai viszonyok helyett me- 
•röben újakat teremtett. 

Ezideig Magyarországon kizárólag a félmilliónyi nemes- 
ség képezte a nemzetet. A többi jobbágy volt : ez viselte 
.az adó terhét, ez adta a hadsereghez az ujonczokat, a 
nemes csak háború idején fogott fegyvert; az országgyű- 
lést a nemesség követei alkották: az összes polgárság egy 
szavazattal volt képviselve ; a kormány nem volt felelős, 
nála volt a hatalom, a mit a censura útján még a szellem 
fölött is gyakorolt. 

Ezen elavult rendszer ellen küzdött az új nemzedék, 
melynek programmját képezte a történelmi nevezetességű 
«pesti tizenkét ponto, melyekben a jobbágyság felszabadi- 
tása, a nemesi előjogok eltörlése, közteherviselés, sajtó- 
szabadság, jogegyenlőség követeltetett, felelős kormány és 
.képviseleti országgyűlés mellett. 

Nekem adatott a sorstól a szerencse, hogy márczius 

15-ikén a köztéren a polgárok előtt e tizenkét pontot fcl- 

• olvashassam, Petőfivel együtt, ki ugyanekkor a « Talpra 

magyar ! » költeményét elszavalta. Ezt úgy neveztük, ho^-j 

■ a forradalom » . 



141' 

A merész kezdeményezést teljes siker követte. A pesti 
pontokat magáévá tette az egész nemzet, elfogadta a po- 
zsonyi országgyűlés, szentesíté a korona ; a magyar ne- 
messég önként lemondott nemesi előjogairól, (ezen le- 
mondás jelzéséül hagytam én el a nemesi y-grec-et nevem- 
ből) s felszabadította a jobbágyságot s ez által a közös 
hazaszeretet tüzében egygyé-olvasztá az egész magyar 
nemzetet. 

Ezzel ismét egy új kötött pálya lett elém rajzolva a 
sorstól : a politika útja, melyen a költői működéssel paral- 
lel irányban haladtam mind ez ideig; a szabadságot, az 
emberiséget, a felvilágosodást, a haladást szolgáltam 
hiven. 

Ugyanez évben magánéletem is határozott fordulathoz 
ért. A márcziusi napok diadalmámora összehozott azzal 
az alakkal, a ki hosszú éltemen át jótékony befolyással 
volt kedélyemre, valóságos jó fátumom nemtője. A szin-- 
padon szónokolva a forradalom néptömegéhez, találkoz- 
tam a drámai művészet legmagasabb alakjával, Labor- 
falvy Eózával : megszerettük egjTiiást és egybekeltünk. 

Nemsokára kitört a reactio által felidézett ellenforrada- 
lom, mely a magyar nemzetet és szabadságot végpusztu- 
lással fenyegette. A magyar nemzet e szabadságharczban 
csodáit mutatta fel a vitézségnek és honszeretetnek. A fel- 
szabadult nép kaszával és szuronynyal sietett hazáját és 
szabadságát védeni, s a bilincseitől menekült sajtó a szel- 
lem lángfegyvereivel intézte a harczot, s a magyar hon- 
védsereg diadalmaskodott a reactio zsoldos tábora fölött. 
Petőfi elesett a csatatéren. Én egész Világosig kisértem a 
szabadságharcz vezéreit, minden viharokon keresztül : 
Debreczenben politikai lapot szerkesztettem. Esti Lapok 
czime alatt, mely a « magyar girondistáknak>) nevezhető 
országgyűlési pártnak az orgánuma volt, melynek vezérei 
voltak: Nyáiy Pál, Almásy Pál, Kazinczy Gábor, politi- 
kai elvük : harczolni a végső erőfeszítésig Magyarország 
szabadságáért és alkotmányáért, de nem a trón megdön- 



142 

tóseért, előre látva, hogy az ellenkező politika ellenünk 
idézi az orosz nag}'liatalmat. E politikai irány hazafias 
volt és becsületes ; — hanem háládatlan. A reactio nem 
tett külömbséget szabadságharczosok és forradalmárok 
között. A magyar szabadságharcz leveretése után az orosz 
hadsereg által a Magyarország fölött úrrá lett osztrák rém- 
uralom épen úgy halálra keresett engem is, mint a többi 
politikai szereplőket. A vértörvényszékek uralma alatt 
nyártól télig ott rejtőztem a Bükk erdőségei között, s meg- 
szabadulásomat a vesztőhelytől nőmnek köszönhetem, ki 
a művésznő és feleség látnoki szellemétől vezetve, azt a 
módját találta ki számomra a védelemnek, hogy Komárom 
várának Klapka által történt átadásakor az én nevemet is 
beíratta a kapituláló sereg hadnagyai sorába, s az így 
szerzett menedéklevéllel felkeresett a borsodi rengeteg 
közepett. De még azután is egy évig rejtőzve kellett marad- 
nom; mert az osztrák menedéklevél biztosította ugyan 
a fejemet a halálitélet ellen, de nem a lábaimat az ellen, 
hogy engem is úgy, mint a többieket (például Podmaniczky 
Frigyest) besorozzanak közkatonának az osztrák hadse- 
regbe s elmasiroztassanak Lombardiába. 

Nevem ki volt törülve az irodalomból két évig. Jókai 
Mór nem létezett. De azért tollam nem nyugodott. Egy 
-szerencsétlen emlékű folyóvíznek a nevét választottam 
magamnak írói álnévként «Sajó». (Ezt a nevet csak kutyá- 
nak szokták adni.) És ezen név alatt írtam a « Forradalmi 
és csataképeket)). Szabadságtól és honszeretettől lángoló, 
keserűségkeltő elbeszélések hosszú sorozatát. 

S ez volt a kezdete irói jellemem uj átalakulásának. 

Elhagytam a beteges fantázia agj^émeit, s a hozzájuk 
illő bombasztos irályt: törekedtem az élet igaz alak- 
jait megtalálni, s olyan nyelven írni, a minőn a nép be- 
szél ; legnagyobb sikernek tartva azt a palócz parasztnő 
mondását, a ki egy elbeszélésemre azt véleményezte, hogy 
flhisz így én is tudnék írni !» 

A szépirodalmi lapok a szabadságharcz után mind 



113 

"tönkrementek. Eg}-általában minden költészeti productio el 
Tolt sekélyesedve. A közönségben el volt zsibbadva a kedv 
sz olvasáshoz, a költőkben a kedv a lelkesedéshez. 

Ismét én kisértettem meg egy szépirodalmi lap (a 
Délibáb) szerkesztését. Saját nevem alatt nem kaptam 
rá engedélyt: a nemzeti színház igazgatója, gróf Festetlek 
Leo kölcsönözte oda a magáét. A mint aztán Festetich 
megszűnt intendáns lenni, az én Délibábomnak is meg kel- 
lett szűnni. Ekkor Heckenast Gusztáv nyomdatulajdonos 
indított meg egy új vállalatot : az első illusztrált magyar 
lieti lapot, «Vasárn?.pi Újsága czím alatt, (mely mind e 
mai időkig kedvencz olvasmánya a magyar közönségnek^. 
A kiadó engem szólított fel ennek a szerkesztésére. Az 
én nevem azonban még folyvást a proscribáltak tábláján 
állt az osztrák kormány előtt. De nemcsak az enyém, ha- 
nem valamennyi mag}'ar íróé. A felelős szerkesztő (gerant ) 
minőségét senkinek sem adták meg. Jó szerencsére volt 
egy irótársunk, a ki makacs betegség miatt az egész 48/49-íki 
liorszakot a graefenbergi gyógyintézetben töltötte és így 
sem lehetett a szabadságharczban kompromittálva : Pákli 
Albert, esl^ neveztettük ki felelős szerkesztőnek : de a ki 
még ezután is hosszú időkig a graefenbergi gyógyintézet- 
ben maradt. Ennek a firmája alatt szerkesztettem én ez; 
íi nagyhamar népszerűvé vált képes folyóiratot, melyben 
magam « Kakas Márton » név alatt írtam a humorisztikus 
heti szemlét. Yolt a Y. U.-nak olyan évfolyama, melyben 
12 ezer volt az előfizetőinek száma. Ez volt a török- 
'^rosz-angol-franczia-olasz keleti háború alatt. 

Ezen időközben írtam én az erdélyi fejedelmi és a török 
uralom alatti történelmi regényeimet : a török regényeket 
és a Véres Könyv czímű keleti novelláimat. De nyomban 
utánuk a Magyar Xábob és Kárpáthy Zoltán czímű regé- 
nyeimet, melyek nekem magamnak legrokonszenvesebbek. 

Később kezdtem hozzá a « Magyar dekameronhoz «, mel}' 
€záz novellát tartalmaz a legtarkázottabb tartalommal. 

E közben drámákat is írtam, a mik között a Dalma, 



VA 

Dózsa György, Szigetvári vértanuk hatással voltak a közön- 
ségre. A költészet nimbuszába burkolt hazaszeretet és sza- 
badság eszméi megtalálták a fogékony kebleket. A szinpad 
volt a parlament helyettesítője. 

Ekkor ismét egy új vállalatot kezdeményeztem. Az első 
magyar karikatúrákkal illustrált humorisztikus lapot « Üs- 
tökös)) czím alatt. 

A kezdeményezés nehéz volt : se humorisztikus iró, se 
karikatúra rajzoló hozzá. Magamnak kellett kezdetben ír- 
nom is, rajzolnom is, később segített maga a közönség. 
Azóta a magyar humor magas fokra fejlődött mind iro- 
dalmi, mind művészi tekintetben ; de azért az Üstökösnek 
első évfolyamai becsesek maradnak, melyekben a szöveget 
is, a képeket is maga a közönség hordta össze : jellemezve 
magát a magyar népéletet. 

A csörgő-sipka alatt harczoltak a koreszmék. Tizenkét 
évfolyama e humoros lapnak élő képét örökíti meg a kort 
jellemző eszméknek és észjárásnak. Ebben is egy új álnév 
alatt működtem, mint Tallérossy Zebulon. 

Ugyanebben a lapban kezdeményeztem én a nemzeti 
öltözet viselését (1860-ban), mint eleven tiltakozást az elr 
nemzetietlenítés ellen; a mi az egész országot magával 
ragadta, s éveken át fentartotta magát. 

A következő évben fordulat állt be a politikában. Akorona 
megkísértette az alkotmányos élet helyreállítását Mag}'ar- 
országon. A kísérlet eredménytelenül végződött. Az európai 
concertben megbukott az absolut kormányzat. Helyébe 
lépett a szerencsétlen kétbalkezű Schmerling kísérlete 
egy theoreticus összalkotmánynyal, mely egy összmonar- 
chiát tervezett német alapon. Ez a kísérlet Magyarorszá- 
gon még az absolutízmusnál is nagyobb resensusra talált. 
Az ellenálló nemzeti párt ekkor egy nagy politikai lapot 
alapított meg, s annak kiadásával és szerkesztésével en- 
gemet bízott meg, mint a ki a 61-iki országgyűlésen 
tartott képviselői programmbeszédemmel bizalmát meg- 
nyertem, A lap czime volt ((A Honw. Nagy hatás- 



sal indult meg, a mit a kormány azzal gondolt meg- 
akadályozhatni, hogy engemet és munkatársamat Zichy 
Nándor gi'ófot, egyikét a magyar aristocratia legkiválóbb 
championjainak haditörvényszék elé állittatott (egy aka- 
démikus vezérczikk miatt) s elitéltetett egy évi nehéz vas- 
ban töltendő fogságra. A fogság nagyobb részét az ural- 
kodó kegyelme elengedte, s a Hon továbbra is a szabad- 
elvű ellenzék közlönye maradt, az én vezetésem, de más 
szerkesztő felelőssége alatt, míg Schmerling bukása után 
ismét visszanyertem a szerkesztői állást s vezettem a Hont 
hazafias irányban a bal-közép politikája értelmében, míg 
Tisza Kálmán kormányra jutásával a lap is a kormányt 
támogató fuzionált szabadelvű párt orgánumává lett (most 
Nemzet). Ez alatt folyvást tagja voltam a képviselőháznak 
tíz országgyűlésen keresztül s tevékeny részt vettem a tör- 
vényhozás tanácskozásaiban. Mint szónokot is szívesen 
meghallgattak. 

És e közben megírtam 350 kötet költői munkát külön- 
böző czím alatt, 3937 ív terjedelemmel, mely most is sza- 
porodik. A lapokban elszórt apróbb munkálataimat nem 
számítom kö^. 

Hogy lehetett ennyit összeírni ? 

Legelőször is az rá a válaszom, hogy ötven év nagy idő ! 

Aztán micsoda ötven év ! 

Négy olyan különböző korszak egymásutánja, melynek 
egész észjárása elüt a másiktól. 

Gyermekkorom emlékei visszahatolnak egész a napó- 
leoni világharczok korszakáig, melyben a magyar insur- 
rectió is szerepelt. Még én ismertem annak a kornak a 
szereplőit ; a nyugalmazott huszár őrnagyoktól kezdve a 
czopfos szenátorokig, s a fejedelmi kegytől fölemelt és az- 
tán elfelejtett szép asszonyokig : azt az egész társadalmat, 
melyben a .ruházatáról meg lehetett ismerni mindenkit : 
ez a nemes, ez a molnár, ez a takács, ez a szekeres gazda, 
ez magyar, ez német. Costume volt divat helyett. Apám 
hadnagy volt az insurrectióban. 

J6kai: A iabilenm tSrténete. K^ 



140 

Még én a magj'ur életet visszatükröző tiltott könyvek- 
ből lopkodtam ismereteimet, miket kinyomatni nem volt 
szabad, apáink leírva adták tovább ; néhányat most is tar- 
togatok belőlük ; magáról az országgyűlésről is csak irott 
lapok útján lehetett értesülni. 

Aztán megértem az ébredés, az újjáalakulás korszakát, 
a hol a lángeszme harczolt a kőkemény valóság ellen ; 
<(virrad! haladjunk !» jelszó alatt. 

És az arra következett szabadságharez is magával so- 
dort, hol felemelt, hol letiport. Vezettem és vitettem benne. 
Végigéltem egy nemzet újjászületését, a mesés harczokat, 
a mámorító diadalokat, a kétségbeesett elbukást, a szívós 
ellenállást, a világháborító reménykedést. 

Láttam az ezerféle ellentétes helyzetet, indulatot, fogal- 
mat ; a mai nap hőseit, kik holnap földönfutók, a rémület 
szörnyetegeit a nevetség karikatúráivá torzulva ; koldussá 
lett nagy urakat ; rablókat, mint népmesék hőseit. 

És most ismerem az uj korszakot, uj jelszavaival, tágult 
látkörével, felmagasult ezéljaival, reális eszközeivel, ideál- 
jainak megtartása mellett. 

Egy ily mozgalmas életjíálya mellett, mennyi alakjával 
kellett megismerkednem az egj^mást felváltó korszakok- 
nak ! Élők és halottak nekem modellt álltak : hívásomra 
most is előjönnek, változatosságban kifogyhatlanok. 

Azt mondják rólam, hogy mint regényíró idealista va- 
gyok. Vádnak nem volna megszégyenítő, de nem fogadha- 
tom el. Hogy rendkívüli alakokat, szokatlan helyzeteket 
rajzolok : az nem teszi sem a tárgyat, sem az egyént lehe- 
tetlenné. Én azokkal együtt éltem, s a mi exorbitans fan- 
táziának látszik, az visszaemlékező tapasztalat többnyire. 

Én jártam a korszak legnagyobb hőseivel együtt diadal- 
Vitjaikon s futottam, vesztett csaták után, futó betyárok 
vezetése mellett, úttalan mocsarakon, pusztákon keresztül. 
Ott voltam Bécs város és Buda ostrománál a bombák tűzi- 
játéka közepett, s láttam egy rombadőlt világot fejemre 
szakadni Világosnál. Részt vettem egv elnvomott nemzet 



147 

Lalálveszélves conspiratióiban, s részesültem a koronás 
király legkegyelmesebb kitüntetéseiben ; voltam szegény 
ördög, a ki zsidógyerekeket tanít magyar nyelvre havi két 
forintért, s voltam komoly vállalatok szerencsés igazgatója. 
Viseltem a sors minden csapását, s élveztem minden ked- 
vezését; volt a nyakamon kötélhurok és érdemrendszalag; 
hullott a fejemre a dicsöités arany virágpora s a rágalom 
ássa foetidája. Voltam szeretve és voltam gyűlölve, mint 
talán senki más. S a saját életem színének keresztül kell 
rémleni a munkáimon. S a míg ezt a furcsa földglobust, 
a minek Mag}'arország a neve, s mely a külvilág előtt oly 
ismeretlen, mint a hold túlsó oldala, keresztül-kasul jár- 
tam — (hol kergetve, hol hívogatva, hol meg a magam 
gyönyörűségére) mennyi alakjával kellett megismerked- 
nem a népéletnek ; mennyi drámát láttam, a mi valóság 
volt; mennyi különösséget, mely nemzeti sajátságot kép- 
viselt és mennyire meg kellett győződnöm arról, hogy 
fajomnak és a civilizált társadalomnak alaplelkülete a 
becsület, az emberszeretet, az igazság. S a mi ezzel ellen- 
kezik, az kivétel. Én is megtalálom a rútat, a rosszat a 
közéletben, fel is mutatom, de nem csinálok az árnyékból 
alapszínt, nem használom czélnak az eszközt, nem veszem 
ethicának a pessimizmust. Lehet-e engem ezérí idealistá- 
nak szidalmazni ? A nyomort én is gyógyitandónak hir- 
detem, de nem híresztelem kétségbeejtően gyógyíthatat- 
lannak. 

Hogy tárgyaimból nem tudok kifogyni, abban segítsé- 
gemre van maga a közönség. A mi csak jellemző adat, öt- 
let fölmerül a napok történetében, azt nekem mindenün- 
nen beküldi egy-egy ismeretlen jó barát. Két élő króni- 
kája volt a magyar közéletnek : Deák Ferencz és Xyáry 
Pál; azokat én jó barátaim, mondom inkább protekto- 
raim közé számítottam, tőlük nyertem sok adatot, a mit 
munkáimbán felhasználtam. Magyarországon a vidék tele 
van anekdotákkal s a mező népdalokkal. 

És akármerre járok az országban, jó akaróim (s mint 

10* 



148 

regényírónak minden párt jóakaróm, még a legtúlzóbb 
nemzetiségiek is) mindenütt elém hozzák azokat a hagyo- 
mányokat, a mik vidékükhöz vannak kötve ; régiségbuvá- 
rok, történettudósok figyelmeztetnek a históriai emlékek 
közül kivillanó ejDizódokra; nyomába igazítanak rejtélyes 
titokszerű eseményeknek, rámbízva a lélektani kutatást 
úgy, hogy mondhatnám, hogy az egész magj^ar nemzet 
együtt dolgozik velem. 

Igaz, hogy ez a közremunkálás csak olyan, mint mikor 
Liszt Ferencznek a zeneérzékét megkapta ez a népdal : 
«nem ettem én ma egyebet: fekete retket, kenyeret ». 
S csinált belőle egy nagyszabású oratóriumot. Én is csak 
egy accordot kapok meg, egy vég-katasztrófát. S ahoz kell 
hozzá divinálnom a megelőző regényt. 

De hadd emlékezzem meg méltó hálával költői mun- 
kásságom legerősebb támaszáról, a könyvtáramról. 

Munkáimnak nagyobbik fele magj^ar tárgyú, s ebből is- 
mét tetemes részt foglalnak el a történelmi regények és 
elbeszélések, melyek a régi pogány magyarok korszakától 
kezdve, átvonulnak az első keresztj'énség, Kálmán király, 
a tatárpusztítás, a Dózsa pórlázadás, a török-uralom, az 
erdélyi fejedelmi udvar, a Zrínyiek, a Tököly és Kákóczy 
szabadság-harczok, a törökök kiűzetése, Eákóczy fiai, 
Mária Therézia, II. József, a magyar insurrekczió és napó- 
leoni hadjárat eseményein keresztül, egész az 1848 — 49-iki 
szabad ságharczig. 

A régi Magyarországot bejárta a fantáziám a Kárpátokon 
kezdve, a Székelyföldön, a magyar tengerparton, a pusztá- 
kon, mocsarakon, a várakon keresztül, a bányákig és a 
névtelen Dunaszigetig s aztán átszáguldozta a kerek földet: 
elbeszéléseim játszanak a tengereken és azok szigetein, 
Észak és Délamerikában, a régi és uj Egj'ptomban, a cassarok 
Rómájában s a forradalmi líómában. Parisban, London- 
ban, Szent-Pétervárott (itt különös előszeretettel), Lengyel- 
országban; azután az orosz sivatagokon, Szibériában, 
Kamcsatkában. Törökország története, kelet meséi, Sztam- 



149 

búi, nagy tért foglalnak el regényeimben, hozzájárul a 
Krim, a Kaukázus ; tovább Perzsia, Palmyra, Afghanisz- 
tán, China, az Amur vidék, Ázsia pompás városai, majd 
Syria, a régi Palesztina ; visszatérett Sicilia, az egész olasz 
paradicsom, Raguza, Bosznia ; aztán Poroszország, meg- 
állapodva a régi Bécsben. Azonkívül még szárnyára eresztve 
uratlan, léttelen régiókba; az elsülyedt világrészbe, 
Oczeániába, az eltemetett Leaotungba, a bozzájárulhatat- 
lan északi i^olus alá, s a jövő század álomországába, sőt a 
pliocene özönvízelötti világába. 

Annyi esze azonban már van a fantáziának, hogy saját 
szárnyain kívül felhasználja a rendelkezésére álló gőz- 
erőt, sőt a hol meredek az út, az öszvér hátára sem átall 
felülni. Ennyi történelmi és tájleirási művet puszta kép- 
zeletből nem lehet, nem « szabad*) előteremteni. 

Az én könyvtáram egyike a (magán kézben lévő) legbe- 
csesebb gyűjteményeknek, a melyben minden nevezetes 
útleírás, néprajzi, természettudományi mű a legdíszesebb 
illustrált kiadásokban feltalálható s legbecsesebbek közte 
azok az egérrágta régi krónikák. Ezek az én kalauzaim a 
multak történetében s a széles nagy világban. Nincs olyan 
elrejtett völgye a földnek, olyan tájék, olyan vegetatió, a 
mit könyveimből ne ismernék. De hát éhez tanulni is kell 
sokat. Először is a saját anyanyelvemen kívül teljesen el 
kellett sajátítnom a latin, angol, franczia, német nyelvet ; 
azután az olasz, szláv, görög nyelvben annyira vinnem, 
hog}^ szótár segélyével eligazodjam benne, a saját nemze- 
tem történetét és a világhistóriát keresztül tanulmányoz- 
nom, a természetrajzot erősen kultiválnom, (a növényeket 
névszerint mind ismerem, csigák dolgában egyikét a leg- 
szebb gyűjteményeknek bírom), a mellett a modern társa- 
dalom irányeszméivel : a technika vívmányaival, a csoda- 
termő korszellem hódításaival, a politikai eseményekkel 
folyvást ismeretségben maradnom. Mint a hogy az akroba- 
tának mindennap kell gyakorolni az izmait : úgy kell ne- 
kem folyton fejleszteni az ismereteimet könJ■^•ekből és 



150 

lapokból. A napi sajtó maga egy nagy iskola, melyből a 
regényírónak egy leczkét sem szabad elmulasztani. 

Bevett fogalom az elmetehetséget három minőségre 
szétválasztani: judicium, memória, fantázia. Sőt ezek még 
ellentétbe is hozatnak; a kinek erős a fantáziája, annak 
gyönge a memóriája, vagy megfordítva. Az én tapasztala- 
tom szerint a regényírónál együtt kell dolgozni mind a 
háromnak. Különben tündérmeséket teremtünk. Ebből a 
fajtából is található müveim közt elég, talán több is a kel- 
leténél. Hanem ennek is meg van a közönsége, a melynek 
számára érdemes írni. Nálunk különösen még a naiv 
kedélyek nem fogyatkozának el, s a magyar gyermekvilág 
egy nagy olvasóközönséget képez. 

A regényírás mestersége pedig így megy. 

Elmondom az egész titkomat, utánam csinálhatja akárki. 

Vagy egy vezéreszme érik meg agyamban, vagy egy tör- 
ténelmi adatra találok, vagy lélektanilag megoldatlan 
esemény merül fel előttem. Ez mind ötlet, adomány, lelet ; 
mint a csigahalásznál a gyöngy. 

Akkor ehhez meg kell találnom az alakokat, a mik ezt 
a történetet keresztül viszik. Ez már tanulmány. Sok fej- 
törés, megfigyelés, megválogatás kell hozzá. Útmutató a 
korszak, a melyben a történet játszik; de azt megválasz- 
tani már az itélőtehetség dolga, mert nem minden mesét 
lehet akármely korba áthelyezni. Bayardból Don Quixote 
lesz. A megfelelő korszak szokásait, fogalmait, hangulatát, 
uralkodó eszméit, külső divatját, néha még a kifejezéseit 
is át kell tanulmányozni ; többször a történet színhelyét 
beutazni, tájképek, népviseletek rajzait felvenni, műhelyek 
technikai titkait ellesni és a többi. 

A mikor aztán ez megvan, akkor maguknak az előterem- 
tett alakoknak kell kidolgozniok a regénymese egész szöve- 
vényét. Itt már együtt működik a képzelet az emlékezettel. 
Én ekkor odahelyezem magam az egyes alakoknak a lelki 
világába : bennük élek. Magamévá teszem mindegyiknek 
a kedélyhangulatát. S ez nem jár mindig gyönyörűséggel: 



:5i 

vannak emberi indulatok, a mik lelki egyéniségemmel 
antarctice ellenkeznek ; a kéjencz, a gyilkos, a fösvény, a 
zsarnok, a szívtelen kedélyhangulatának szuggerálása fáj- 
dalommaljár; a kétségbeesett öngyilkos idegzavara kínoz, 
r.z atheista ridegsége borzaszt; de nem tudok máskép írni 
s a képzelt alakok szenvedése könyre fakaszt. Ezért föl- 
tétlen magányra van szükségem, mikor kigondolom a 
regényemet. Eendesen járkálva dolgozom, ezért tudok 
többet és jobbat írni nyáron künn a fák alatt, mint télen 
a falak között. Elébb az egész regényt apróra kidolgozom 
a fejemben, a legutolsó dialógig, s mikor már leülök írni, 
akkor oly sebesen írok, hogy egy szótörlés sem fordul elő 
a papíron. Munkáimnak egész tömegét sajátkezűleg írtam ; 
(valaki kiszámította : 72 millió betűt) s most is ugyanolyan 
mákszemnyi gömbölyű betűkből áll az írásom, a miken 
nem látszik a kéz reszketése. A mit írok, azt mind érzem. 
J)e a velem egyidejű korból vett regényeim alakjai mind 
elő emberek, s ha rendkívüliek is, de valóságosak. 

Lehet, hogyha nem így csinálnám a regénj^eket, hanem 
úgy, mint a szerencsésebb mesterek, a kik nem benne 
élnek az alakjaik meséjébe"1a, hanem maguk előtt látják 
azokat s kívülről mintázzák őket, akkor alakjaim jobb 
lábon állnának; de mi lenne a szárnyaikból? 

Már ezt a hibámat meg nem javíthatom. Vénebb leszek, 
de bölcsebb nem. így kell a közönségnek elfogadni — 
hibáimmal együtt. 

Most még egy munka áll előttem, a mivel szeretném 
aztán irói pályámat befejezni. Egy magyar «Xíbelungen- 
énekeni) dolgozom már évek óta, s soká fog tartani, míg 
elkészülök vele, ha testi, lelki erőm kitart. Ai-pád honala- 
pításának történetét akarom költői tollal megírni, mely- 
ben egybeolvad a történelem a mondakörrel. Elenyészett 
fogalmak, a miket érthetővé kell tenni ; tündérek meséje, 
melyben á tündérek igazi alakokul jelennek meg, s a 
mese valósággá válik. Formája a költeménynek regény, 
drámai alakzattal s lírai lendülettel; a regényben a 



152 

modern irodalom nyelve, verselésben, prozodiában ; a drá- 
mában az a nj^elv, az az észjárás, az a fogalom, a mely 
ezer év előtt az ősök sajátja lehetett. Természetesen nem 
a búcsúztató cLaatiatuc feleim zumtukhel mic wogmuc» 
mintájára, a mi nem az ösny elvet, csak az ős ortográfiát 
j elzi ; a magyar kiejtés ezer év előtt is csak az lehetett, 
a mi most, a népdalokból elsajátított versformákkal, a táj- 
szólásokból összegyűjtött kifejezésekkel, százakra menő 
szavakkal, miket szótáraink nem jegyeztek fel, de amelyek 
ismerősek, a néptől használtatnak; egy uj szónak, egy 
mostani eszmének nem lehet azok közé vegyülni és mégis 
teljesen kifejezni a legegyszerűbb szavakkal a gondolato- 
kat, úgy, hogy az olvasó ne találjon bennük keresettséget, 
eredetiséghajhászatot. És aztán az egésznek, mikor min- 
den basreliefjeiben ki lesz faragva, egy nagy ethicai és 
állami eszmének a megtestesülését kell felmutatni. Ha 
elkészülhetek vele úgy, a hogy képzeletemben látom, 
akkor aztán Isten kezébe hajtom le a fejemet. 

Magánéletemről a következőket tartom följegyzendők- 
nek. Kora gyermekségemtől kezdve mindig a legjobb csa- 
ládi életet láttam magam körül. Otthon mindenki szerette 
egymást : szülőim, testvéreim engemet valamennyien és 
én is őket. Soha egy zokszó nem hangzott a házunknál. 
És a hová idegen helyre kerültem, mindenütt valódi puri- 
tán szokások, jellemes, derék emberek álltak előttem. 
A pozsonj'i, pápai, kecskeméti házigazdáimnak családjai- 
val úgy összerokonultam, hogj^ ivadékaik késő korukig 
testvérüknek néztek. Nagj^ szerencsém volt, hogy kitűnő 
tanáraim voltak ; és még nagyobb, hogy kortársaim, kik- 
kel az iskolában versenyeznem kellett, fényes tehetségű 
és nagy szorgalmú ifjak: közülök támadt egy pénzügy- 
miniszter, miniszteri tanácsos, három országgyűlési kép- 
viselő, két kúriai biró, egy alispán, egy hires mérnök, az 
első artézi kútfúró, kitűnő lelkészek, tudományos akadé- 
mia tagjai, tanárok, egy hires festő, és egy Petőfi ! Egy 
hosszú sor a hir kandidátusaiból. Az volt az olympi ver- 



153 

seny ! Prédáló úrfi, korhely czimbora még példának sem 
volt közöttünk, önképző társaságokat alakítottunk, a hol 
a klasszikusok és romantikusok remekeit s a magunk 
irodalmi zsengéit felolvastuk, az elsőbbeket essayvel, az 
utóbbiakat birálattal kisérve, a lancaster-nevelési rend- 
szer mintájára egymást tanítottuk, ki mihez értett, énekre, 
zenére, rajzolásra, tornára és kardvívásra. Bort neni 
ismertem húsz éves koromig, s asszonyt nem, míg meg 
nem házasodtam ; én a nőmhöz egész szivet vittem. 

Nőm elsőrendű művésznő volt a nemzeti színháznál : 
a magasabb dráma személyesítője, ki a shakespearei dara- 
bokban Ladj' Macbethet, Cleopatrát, Volumniát játszta. 
Szobortermet, classicus széjDségű arcz, csodálatos beszélő 
nagy szemekkel; hangja mély, lágy és erőteljes, minden 
indulatkifejezésre képes; szavalása tiszta és érzésteli. 
Az angol-amerikai Eosciussal, Ira Aldridgesal eg}-ütt ját- 
szott a pesti színpadon, az Macbethet, őaLadyt, és játszta 
Eachel jelenlétében Lecouvreur Adriennét, egyik estén a 
nagy franczia művésznő, másik estén ő. 
. És művészete mellett a legegyszerűbb háziasszony volt, 
minden rigolyák nélkül ; lelke művelt, a hazai és külföldi 
irodalmat jól ismerte. Szive tiszta volt és jó. Emberszerető 
a szegények iránt, független és büszke a nagyokkal 
és gazdagokkal szemben. Irántam, csak mint költő iránt 
volt szigorú, munkáimat megbírálta, s a mit ő megjegy- 
zett, az reám nézve orákulum volt. 

Hogyan szabadított meg forradalmi bujdosásomból, 
azt fentebb megemlítem, és aztán hosszú életen át hány- 
szor éreztette velem .önfeláldozó jóságát nehéz napjaim- 
ban ; s nekem sok nehéz napom volt. a miknek emlékét 
nem fogom megörökíteni, legyenek megbocsátva azoknak 
a jó barátaimnak, a kik azokat okozták. Eltakarja az árnyé- 
kot azoknak a «jobb)) barátaimnak az emléke, a kik éle- 
temnek napos oldalát képezik. (Tisza Kálmán.) 

Legjobb barátom volt maga a magyar közönség, mely 
nagy kegyével gondtalan élettel jutalmazott; a király 



154 

kitüntetett a Szent-István-rend s az írói és művészi érem. 
adományozásával, a kormányférfiak barátságukkal, a nem- 
zet a képviselői állással, a magyar tudományos akadémir^ 
négy izbeni választással, a tudományegyetem doktori pro- 
moveálással, városok, társulatok dísztagsággal, intézetek 
jövedelmező állásokkal; kiadóim müveim elterjesztésével,, 
ifjú Írótársaim és a művészek szeretetükkel. Ha ma el- 
hagynám a földi világot, csak azt tudnám referálni annak 
a másik világ népének, hogy ez az elhagyott nagyon szép 
világ volt. 

Azon fényes alakok között, a kik életem egének első 
csillagait képezték, elsők közé jegyezhetem dicsőséges 
királyunkat és királynénkat, József főherczeget és mind- 
nyájunk közös fájó emlékét, Rudolf trónörököst és Ste- 
fániát. A csillagászok találnak az égen olyan foltot, melyen 
a legerősebb távcsővel sem lehet találni legkisebb csilla- 
got; azt úgy híják, hogy « szénüreg ». Arról az üres foltról 
a «mi» csillagunk futott le. 

Harmincznyolcz esztendeig éltem nőmmel háborítatlan 
családi életet. Most már csak arczképei vesznek körül, s 
csak álmaimban jelen meg előttem. De sokszor megjelen. 
Mindig ugyanaz. 

Hanem azért nem állok egyedül. A hozzám való jó 
indulat átöröklött gyermekeinkre : egy leányom, egy vöm, 
e»y kis csevegő unokám. Rokonszenves alakok mind. 
Eszük, szivük hozzámvaló. Művészi lelkek, kikben nemes 
uagyravágyás lángol s viszi előre, magasra. 

A fának csak a koronája törött le : a sarjak virágoznak 
c törzs körül. 



Jókai Mór összes megjelent műveinek bibliográfiája. 

Ebbe a jegyzékbe Jókai-nak összes művei (In'rlapi czikkei, 
tárczái, költeményei, alkalmi dolgozatai) föl vannak véve, még 
pedig a megjelenés évének sorrendjében és azon iíjság vagy 
folyóirat megjelölésével, a melyben a közlemény első ízben 
megjelent. A melyik czímnél nincs valamely folyóirat meg- 
nevezve, az önálló könyvalakú kiadás. 

Ezen könyvészeti összeállítás Id. Szinnyei Józsefnek « Magyar 
Irók» ez. míívében foglalt adatok alapján készült. 



1834. 

Gyermekkori vers. Társalkodó. 

1839. 

Egy adoriHi, Regélő. 

1844. 

Románcz, Pesti Divatlap. 

.4; arany és az ember, K., Pesti 

Divatlap. 
Hármas kín, K., Pesti Divatlap. 

1845. 

Az ingovíuvj odza, mutatvány, 
Pesti Divatlap. 

Csodák, mutatvány. Pesti Divat- 
lap. 

Kártya, elbeszélés. Pesti Divat- 
lap. 

Marcze Záré, elbeszélés. Pesti 
Divatlap. 

Istenitélet, Tavasz. 

Nepean sziget. Életképek. 

A fukar végperczei, Életképek. 



1846. 

A nyomorék naplója, Pesti Di- 
vatlap. 

A gonosz lélek, Pesti Divatlap. 

Házasságok desperáczióból. 
Pesti Divatlap. 

A csavargó, mutatvány. Élet- 
képek. 

So)d;olyi Gergely. Elbeszélés. 
Életképek. 

Hétköznapok. Regény. 2 kötet. 
(8-r. 187, 176 1.) Pest, Hart- 
leben C. A. 

1847. 

A remete hagyománya , Pesti 
Divatlap. 

.4 bűntárs, elbeszélés, Életképek. 

A serfőző, elbeszélés. Élet- 
képek. 

Irodalmi levelek. Életképek. 

Az aegyiptusi rózsa, elbeszélés, 
Életképek. 

Mi hir Budán ? Életképek. 



156 



Hírlapi kacsák, Életképek. 

Hölgysalon, Életképek. 

Keselyed Péter, Életképek. 

Adamante, Életképek. 

Czakó Zsigmond emléke. Élet- 
képek. 

Nemzeti Szi»ház, Életképek. 

Budapesti Napló czímű rovat 
január 1-töl deczember 31 ig, 
Jelenkor. 

1848. 

Forradalom vér nélkül, Élet- 
képek. 

Nyilt szavak hónunk fiatalsá- 
yához, Életképek. 

Nöszahadság , Életképek. 

.4 napok hangulata, Életkéjiek. 

Délibáb, Életképek. 

A világhírű Martinovics-össze- 
esküvés részletei. Életképek. 

Hyppona romjai, Életképek. 

Egy római polgárnő, Élet- 
képek. 

Pillanatnyi fényül némely söté- 
tebb helyekre. Életképek. 

Chariimri, Életképek. 

.4 forradalom költészete. Élet- 
képek. 

Congrev rakéták, Életképek. 

Fiatalság, Életképek. 

Pesti polgárság. Életképek. 

Nép, Életképek. 

Nemesség és táblabírák. Élet- 
képek. 

Diplomatikus barometrumoli. 
Életképek. 

Az utolsó fejedelem, Életképek. 

Hol leszünk két év múlva 9 vagy 
három exkolléga Szibériában, 
Életképek. 

Szomorú napok, I — VII. czikk. 
Életképek, 



Szegény király, Életképek. 
Nem szeretem a sápadt arczo- 

kat, Életképek. 
Bizalmi hévméro. Életképek. 
Keserű hangok. Életképek. 
A forradalom metempsycJwsisa, 

Életképek. 
Pan Jelasics, hősköltemény, 

Életképek. 
Budapesti napló czímű rovat 

márczius 16-ig, Jelenkor, 
Az átkozott ház. Unió zseb- 
könyv. 
Az üstökös útja, Országgj-ülési 

Emlék. 
Vadon virágai. Novellák. 2 kötet. 

(Kis 8-r. 238, 212 I.) Pest, 

Heckenast Gusztáv. 

1849. 

Magyarítón népei, vezérczikk. 
Közlöny. 

Windischgratz több j^roklama- 
tiói, vezérczikk. Közlöny,' 

Fel munkára, vezérczikk, Köz- 
löny, 

Netn csalódunk, vezérczikk, 
Közlöny, 

Bcir csak örökké . . . Vezér- 
czikk, Közlöny. 

A czivakodás nem nagy mester- 
ség. Esti Lapok. 

Nagy napok, előperezeit éljük, 
Esti Lapok. 

Magyarország boldog leend, 
Esti Lapok. 

Mi lesz belőlünk? Esti Lapok. 

Miért küzdünk "í Esti Lapok. 

Pro memória. Esti Lapok. 

Martius i5, Esti Lapok. 

Orosz interventio, Esti Lapok. 

Szei^kesztői nyilatkozat, Esti 
Lapok. 



Ír 



Hahshnrgház, Esti L.ipok. 

1848-iki törvén]!^ Esti Lapok. 

Politikai horo>>kop. Esti Lapok. 

Respublika, Esti Lapok. 

Békepárt, Esti Lapok. 

Koputosoh, Esti Lapok. 

Kérdeztem egykor . . . Esti 
Lapok. 

Arisztokraták és demokraták^ 
Esti Lapok. 

Odiozus elnevezések. Esti Lapok 

Egyike a legfülhasgatóbb . 
Esti Lapok. 

Flectere si ncqiieo. Esti Lapok 

Nekünk az vj alkctmátvi . . 
Esti Lapok. 

Az ápjrilis '20-ik> ülés. Esti 
Lapok. 

Kkqjka levele, Esti Lapok. 

Pesti levelek. Esti Lapok. 

Levelek Debreczenbe, Esti La- 
pok. 

Kedves Táncsics komám. Esti 
Lapok. 

.1 király felesége, Esti Lapok. 

Megint Táncsics, Esti Lapok. 

A huszárkáplár, Esti Lapok. 

Levelek Debreczenbe. I., Pesti 
Hirlap. 

Levelek Debreczenbe, II., Pesti 
Hirlap. 

Levelek Debreczenbe, I. stb., 
Charivari. 

Levelek Debreczenbe, II., Chari- 
vari. 

1850. 

A gyémántos minister. Magyar 
Emléklapok. 

.-Ír érez lecmy. Magyar Emlék- 
lapok. 

A tarczali hadnagy. Magyar 
Emléklapok. 



A fránya hadnagy, elbeszélés, 
Magyar Emléklapok. 

F^y Béla, Magyar Emléklapok. 

Székely asszony. Magyar Em- 
léklapok. 

IL, Magjar Emléklapok. 

Szenttamási György, Magyar 
Emléklapok. 

.4 vérontás angyala, elbeszélés, 
Magyar írók Füzetei. 

Egy liőhér i849-ből, Magyar 
írók Füzetei. 

Bujdosó tanyája, naplótöredék, 
Magyar írók füzetei. 

Csonka vitéz. Magyar írók Fü- 
zetei. 

Az eltűnt leányok, Magyar írók 
Füzetei. 

Egy poéta viselt ember levele. 
Pesti Eöpívek. 

Az erdők leánya. Pesti Piöp- 
ívek. 

Sic vos non vobis, Pesti Eöp- 
ívek. 

Egy halálitélet. Pesti Röpívek. 

.-1 munkácsi rab, Eeguly- Album. 

Széchenyi feltámadása, Ka- 
zinczy-ünnep emléklapja. 

Forradalm.i és csataképek (Sa- 
jótól). 2 kötet. (S-r. 147, 169 
1.) Pest, Heckenast Gusztáv. 

1851. 

.4. láthatatlan csillag, 'Losonczi 

Phönix. 
Rozgonyi Cecília, Losonczi 

Phönix. 
Másik haza, Eomemlékek. 
-4. népdalok hőse, Eemény. 
Soliman álma. Remény. 
Béldi Pál, Eemény. 
Egy lakoma a hunn királynál, 

Eemény. 



158 



Ttioiig Xuj Remény. 

Koronát szerelemért, Nagy- 
enyedi Album. 

Egy halálitélet, Magyar Hirlap. 

Vándoroljatok ki ! Magyar Hir- 
lap. 

Erdély aranykora, regésiy, Pesti 
Napló. 

Az titohó tengeristen, Pesti 
Napló. 

Kelet királynője. Pesti Napló. 

Kalóz király, Pesti Napló. 

A varchoniták. Pesti Napló. 

Fortunatus Imre, Pesti Naijló. 

A kétszarvú ember, Pesti Napló. 

Egy bujdosó naplója. Novellák. 
(8-r. 212 1.) Pest, Geibel Ármin. 

1852. 

Jókai felség folyamodása. Pesti 
Napló. (1896. 228. sz.) 

Shirin, novella, Értesítő. 

Az örmény és családja, Hölgy- 
futár. 

Egy bukott angyal, Hölgyfutár. 

Mahizet, lappon ösmonda, Mül- 
ler Gyula Nagy Naptára. 

Hangok a vihar után. Novellák. 
(8-r. 163, 209 1.) Pest, Emich 
és Eisenfels. 

Erdély arain/kora. Regény. 2 kö- 
tet. (8-r. 236, 225 1.) Pest, 
Emich Gusztáv. 

A kétszarvú ember. Históriai 
beszély. (8-r. 182 1.) Pest, 
Emich és Eisenfels. 

1853. 

Carinus, elbeszélés. Pesti Napló. 
Egy magyar nábob, regény. 

Pesti Napló. 
Egy komo)idor naplója, Müller 

Gyula Nagy Naptára. 



Petki Farkas leányai, elbeszé- 
lés, Délibáb. 

Magyar népvilág, apró regék, 
I— ni. Délibáb. 

Üti levelek : Nagyvárad, Kolozs- 
vár, Berzencz, Kelementelke, 
homoród-almási barlang és 
Szent-Anna tava, Délibáb. 

.4 nagyenyedi két fűzfa, Délibáb. 

A háromszéki leányok, Délibáb. 

Papagályom emlékiratai, Déli- 
báb. 

Egif agg színész naplójából. 
Délibáb. 

Halil Patronu, DéHbáb. 

Perozes, Jókai Országos Nagy 
Naptára. 

A szökevény, Jókai Országos 
Nagy Naptára. 

Egy ünnepnap a Svábhegyen, 
Jókai Országos Nagy Nap- 
tára. 

A nagyidai nóta, Jókai Orszá- 
gos Nagy Naptára. 

Kivonatok egy nevezetes kül- 
földi gazdasági tanácsos jegy- 
zeteiből, Jókai Országos Nagy 
Naptára. 

Találmányok, Jókai Országos 
Nagy Naptára. 

A hold és a nap, Jókai Orszá- 
gos Nagy Naptára. 

A magnetismus, Jókai Országos 
Nagy Naptára. 

Bacsó Tamás, elbeszélés, Jókai 
Országos Nagy Naptára. 

A játékos, Jókai Országos Nagy 
Naptára. 

Különös qualifikátio, Jókai Or- 
szágos Nagy Naptára, 

Ötven adoma és életkép, Jókai 
Országos Nagy Naptára. 

Iqen száraz adatok egy humor- 



159 



ih't.s fülolvasáshoZj Szépiro- 
dalmi Lapok. 

Szent-Anna tava, Magyarország 
és Erdély képekben. 

Töi'ökvilág Magyarországon. 
Eegény. 3 kötet. (8-r. 204. 
253, 195 1.) Pest, MüUer 
Gyula. 

Egy rnagya.r nábob. Regény. 
4 kötet. (Kis 8-r. 149, 163, 
155, 114 I.t Pest, Emich 
Gusztáv. 

1854. 

Kárpáthy Zoltán, regény. Pesti 
Napló. 

A janicsárok végnapjai, Délibáb. 

^4 janicsárok végnapjai regény 
folytatása. Hölgyfutár. 

Manlitts Sinister, dráma. Hölgy- 
futár. 

Holtak harcza. regék I — "\T;II., 
Hölgyfutár. 

Az utolsó csatár, MüUer Gyula 
Nagy Naptára. 

Férj és jegyes, vígjáték, Jókai 
Országos Nagy Naptára. 

A Hargita, székely népmonda, 
Jókai Országos Nagy Nap- 
tára. 

A iiecdoták, Jóíai Országos Nagy 
Naptára. 

Az utolsó czigány ország, Vasár- 
napi Ujsúg. 

Magyar költők sorsa, Vasár- 
napi Újság. 

A hosszú álom. Vasárnapi 
Újság. 

Hinni és nem hinni. Vasárnapi 
Újság. 

Történeti rajzok, Vasárnapi 
Újság. 

.4 székelyek, Vasárnapi Újság. 



.4; amazon, Vasárnapi Újság. 

Fejedelmi pá,rbaj. Vasárnapi 
Újság. 

Egy pár szó Szontagii Gusztáv 
úrhoz, Vasárnapi Újság. 

Az avar vezé>\ Vasárnapi Újság. 

Könyves Kálmán, Vasárnapi 
Újság. 

.4 koldus gyermek. Vasárnapi 
Újság. 

Dsem herczeg. Divatcsarnok. 

.4 haz'ijáró lélek, Magyar Nép 
Könyve. 

Janicsárok végnapjai. Regény. 
3 kötet. (Kis 8-r. 204, 2.53, 
195 1.) Pest, MüUer Gyula. 

Erdélyi képek. Novellák. 2 kö- 
tet. (Kis 8-r. 127, 160 1.) Pest. 
Emich Gusztáv. 

Kárpáthy Zoltán. Regény. 4 kö- 
tet. (8-r. 160, 136, 160, 96 l.i 
Pest, Emich Gusztáv. 

.4 magyar nemzet története. 
(Nagy 8-r. 352 1.) Pest, He- 
ckenast Gusztáv. 

Török mozgalmak 11 33-ban. 
Regény. 2 kötet. íKis 8-r. 
192, 170 1.) Pest, Számwald 
Gyula. 

1855. 

A bajadere, mutatvány. Hölgy- 
futár. 

Az év kezdetén. Vasárnapi 
Újság. 

Az akhtiari fogoly, Vasárnapi 
Újság. 

Emlékezzünk régiekről : Táncz- 
vigalom stb. Vasárnapi Újság. 

Szóváltás a dalidó fölött, Vasár- 
napi Újság. 

Vörösmarty Mihály, Vasárnapi 
Újság. 



IGO 



Valahány ház, annyi szokás, 
Vasárnapi Újság. 

A szegedi vésznapok, Vasárnapi 
Újság. 

Gonosz húznak gonosz vége, 
Vasárnapi Újság. 

Egy népnevelő, Vasárnapi Újság. 

.-1 karácsonyi dolgozó. Vasár- 
napi Újság. 

Tábornok és asztralszellem, 
Divatcsarnok. 

-4 veszélyes sakkjáték. Divat- 
csarnok. 

A kötél áztatva jó. Magyar Nép 
Könyve. 

A tengerszetn tündére, Magyar 
Hölgyek Naptára. 

Thorlatievna, Laczikonyha. 

Czigánynö, Család Könyve. 

Véres könyv. Csataképek a jelen- 
kori háborúból. 3 kötet. (Kis 
8-r. 225, 162, 190 1.) Pest, 
Heckenast Gusztáv. 

A tnagyar elöidökböl. Novellák. 
(Kis 8-r. 342 1.) Pest, Hecke- 
nast Gusztáv. 

Tarka étet. 2 kötet. (Nagy 8-r. 
160, 160 1.) Pest, Landerer 
és Heckenast. 

1856. 

A régi jó táblabirák, regény, 
Pesti Napló. 

Szomorú napok, regény, Pesti 
Napló. 

Válasz a Hölgyfutár szerkesz- 
töjének, Pesti Napló. 

Nemzeti haladásunk. Vasárnapi 
Újság. 

A nőlázadás, Vasárnapi Újság. 

Egy nevezetes gazda honunk- 
ban. Vasárnapi Újság. 

A koldus vo'cb. Vas. Újság. 



Hogyan mulat a magyar nép m 

piros pünkösd napján. Vasár- 9 
napi Üjság. 

Vörösmarty laka Xyéken, Va- 
sárnapi Újság. 

Feltámadunk, Vasárnajii Újság. 

Fekete világ, Vasárnapi Újság. 

Felszólítás a pecsétczímer-ma- 
gyarázatok végett. Vasárnapi 
Újság. 

A rézpataki lelkész. Vasárnapi 
Újság. 

Melyiket a kilencz közül? Vasár- 
napi Újság. 

Adju)ik számot. Vasárnapi Új- 
ság. 

Petőfi Sándor, Vasárnapi Újság. 

Kakas Márton levelei,'h&rm.incz- 
egy czikk. Vasárnapi Újság. 

•4 mohácsi veszedelem, ballada. 
Vasárnapi Újság. 

Kincses Abdul és gyáva Izmál, 
Budapesti Visszhang. 

Tlionuzoba, ősmagyar rege. 
Magyar Hölgyek Naptára. 

Bokdczius ];nlo)uljai. Nemzeti 
Képes Naptár. 

Oczeánia. Egy elsülyedt világ- 
rész története. (8-r. 177 i.) 
Pest, Heckenast Gusztáv. 

Délrirágok. 2 kötet. (Kis 8-r. 2-24 
103 1. Pest, Emich Gusztáv. 

Árnyképek. Novellák. 2 kötet 
(8-r. 199, 17tí 1.) Pest, Emich 
Gusztáv. 

Szomorú napok. Regény. 2 kö- 
tet. (Kis S-r. 144, 150.) Pest, 
Emich Gusztáv. 

.4 magyar nép adomái. (Kis 8-r. 
272 1.) Pest, Heckenast G. 

.4 legvitézebb huszár. Történeti 
rajz, tizenöt képpel. (16-r.) 
Pest, Heckenast Gusztáv. 



IGl 



A regi jó tühkihirúk. Regény. 
4 kötet. (Kis 8-r. 148, 140, 
142, 122 1.) Pest. Emicli 
Gusztáv. 

1857. 

.Ír elátkozott család, regény, 

Pesti Napló. 
Végszó, Pesti Napló. 

Jókai válasza Gyulainak, Pesti 
Napló. 

.4: első alapkő, Vasáraapi Újság. 

.4; aradi vérnap. Vasárnapi 
Újság. 

Magyar színészet a. legrégibb 
időkben, Vasárnapi Újság. 

Szigligeti Ede, Vasárnapi Újság. 

Xépszokások a magyar színé- 
szek országából. Vasárnapi 
Újság. 

Az istenhegyi székelyleány. Va- 
sárnapi Újság. 

Kakas Márton levelei, hariuiiicz 
czikk, Vasárnapi Újság. 

.4 gyémántkiró ly. Nemzeti Ké- 
pes Nagy Naptár. 

^4 világ vége. Délibáb Naptár. 

A hold, egy sensitiv hölgy nap- 
lójából, Sárosy, Az én allm- 
mom. 

Politikai körút gyalng. Nagy 
Tükör. 

Jaska és Jaksa. Nagy Tükör. 

Diplomatia, Nagy Tükör. 

Baromtörténetek, Nagy Tükör. 

Koldusnő asszonyság. Nagy 
Tükör. 

Ez a világ sorja, Nagj^ Tükör. 

Kutyahistóriák, Nagy Tükör. 

Kiliameron, ezer novella. Nagy 
Tükör. 

Szaladj, szaladj, jön a billog, 
K., Nagy Tükör. 



A megölt orszátf, Színházi 

Naptár, 
fy dekameron : Az én galam- 
bom nem Aalt porrá, Növilág. 
Uj dekameron : A lialálfős ál- 
arcz, Növilág. 

Ij dekameron : A tündérpalota, 
Növilág. 

Uj dekameron : VaJdivia, Nő- 
világ. 

Uj dekameron : Bolivár, No- 
világ. 

.4 hősök könyvéből : Dobozy és 
neje. Magyar Sajtó. 

Dcbreczeni krónikákból : A 
struczmadár, Magyar Sajtó. 

Hogyan lett Dull Mátyás uram- 
ból Rácz János? Magyar 
Sajtó. 

Korán elsült pisztoly. Magyar 
Sajtó. 

-4 tnagyar irodalom missziója. 
Magyar Sajtó. 

Eötvös Xövérek czimü regényé- 
nek ismertetése, Magyar Sajtó. 

-4 nemzeti szinházi pályázatok 
felől, Magyar Sajtó. 

Szint kritikák. Magyar Snjtó. 

Prolog a miskolczi szinlniz 
megnyitásakor. Magyar Sajtó. 

Ajánló levél TótJi József czik- 
kéhcz. Magyar Sajtó. 

Jordaki feje. Szépirodalmi Köz- 
löny. 

Xovellák. (12-r. 129 l.j Pest, 
Beiméi J. és Kozma Vazul. 

Xépvilág. Elbeszélések. 2 kötet. 
(S-r. 188, 215 1.1 Pest, Heeke- 
nast Gusztáv. 

1858. 
Sylvcsl cr- éjszakák. Hölgyfutár. 
Újév napján. Vasárnapi Újság. 



Jókai: A jnbilenm tnr'énete. 



11 



162 



Szent László, Vasárnapi Újság, 

Lendvay Márton, necrolog, Va- 
sárnapi Újság. 

A regényes Temjyeoölgye, Vasár- 
napi Újság. 

Vatha lázadása. Vasárnapi Új- 
ság. 

A peregrinus, Vasárnapi Újság. 

More jmtrio, regényes kóbor- 
lások Erdélyben, Vasárnapi 
Újság. 

A tatárfutás után. Vasárnapi 
Újság. 

Kakas Márton levelei, liuszon- 
nyolcz czikk, Vas. Újság. 

Farsang bolondjai. Vasárnapi 
Újság. 

Húsvéti piros tojások, Vasárnapi 
Újság. 

Mi van a föld alatt ? Nővilág. 

Történetek egy ócska kastély- 
ban, Nővilág. 

Egy kis feleselés Gyulaival, 
Magyar Sajtó. 

Felfordult világ, regény, Magyar 
Sajtó. 

Szombati tárcza .-politikai körút 
a nagyvilágban. Magyar Sajtó. 

Violenla, Szépirodalmi Közlönj^ 

Mátyás király fája, rege, Nem- 
zeti Szinliázi Naptár. 

Bizebán, Remény. 

Magyarázatok a d ali dóhoz, ^3l^- 
kelet. 

Bürgözdi bácsi csintevései, 
Üstökös. 

Kakas Márton költeményei és 
levelei. Üstökös. 

Exotikus történetek, Üstökös. 

Négy óra egy vulkán fenekén, 
Üstökös. 

^2 úrídó gyűrű. Szépirodalmi 
Album. 



Regék, 

Az elátkozott család. Eegény. 
2 kötet. (Kis 8-r. 182, 201 1.) 
Pest, Heckenast Gusztáv. 

Jókai Mór dekameronja. Száz 
novella. 10 kötet. (Kis 8-r. 
158, 158, 160, 160, 160, 175, 
148, 173, 183. 1.) — Pest, 
Heckenast Gusztáv* 

1859. 

Az utolsó budai basa. Vasár- 
napi Újság. 

Irinyi József, necrolog. Vasár- 
napi Újság. 

Az első koronázás Magyar- 
országon, Vasárnapi Újság. 

Giskra hadai. Vasárnapi Újság. 

Szent László diadala a kuno- 
kon. Vasárnapi Újság. 

Kakas Márton levelei, harmincz 
czikk, Vasárnapi Újság. 

A magyar divat, K., Üstökös. 

Első az etiquette. Üstökös. 

Krónikás adomák és apró czik- 
kek. 

Kakas Márton naptára. 

1860. 

^^9 ^9U csókot. Vasárnapi Új- 
ság. 

Benzerade szerelme, Vasárnapi 
Újság. 

Egy női szó, Vasárnapi Újság. 

A magyar néphumorról, Vasár- 
napi Újság. 

Széchenyi megszűnt élni. Vasár- 
napi Újság. 

Kurbán bég. Vasárnapi Újság. 

Egy család drámája. Vasár- 
napi Újság. 

Korona és kard. Vasárnapi 
Újság. 



163 



Imre király elfogja lázadó ócs- 
csét, Endrét, Vasárnaj)i Újság. 

A főváros gyásza az ország 
halottjaiért, Vasárnapi üjság. 

Az eUő testvérharczok, Vasár- 
napi Újság. 

Árpád honfoglaló csatái, Vasár- 
napi üjság. 

Kakas Márton levelei, tizen- 
nyolcz czikk, Vasárnapi Új- 
ság. 

A három Csák, históriás álom, 
Üstökös. 

A szerelem és a kis kutya, 
Üstökös. 

A huszti beteglátogatók, Üstö- 
kös. 

Kakas Márton emléklapjaiból, 
Üstökös. 

Ama bizonyos csizmadia be- 
szélgetései a feleségével, Üstö- 
kös. 

Mit tudnak a nők? Családi Kör. 

A kuruczvilág után. Szépiro- 
dalmi Figyelő. 

A gyújtogató, Szigeti-Album. 

Bábel, K., Kisfaludy-Társaság 
Évlapjai. 

Fxdkó lovag, Emicli Gusztáv 
Nagy Naptára. 

A tnagyar néphumorról. Ma- 
gyar Akadémiai Értesítő. 

Kakas Mártott naptára. 

Kakas Márton tolltaraja. Ver- 
sek, levelek, stb. 2 kötet. (Kis 
8-r. 160, 160 1.) Pest, Hecke- 
nast Gusztáv. 

üzegény gazdagok. Kegény. 4 kö- 
tet. (Kis 8-r. 185, 169, 140, 
196 1.) Pest, Emicli Gusztáv. 

Színművek (Szigetvári vérta- 
núk, Könyves Kálmán, Dózsa 
György, Manlius Sinister, 



Dalma és Murányi hölgy). 
3 kötet. (Kis 8-r. 192, 192, 
179 1.) Pest, Heckenast Gusz- 
táv. 

1861. 

A pesti Nemzeti Szinház ügyé- 
ben teendő vizsgálatra kikül- 
dött bizottmány jelentése. 
Hölgyfutár. 

A budai népszínház megnyitá- 
sára, K., Hölgyfutár. 

Teleki László meghalt, Vasár- 
napi Újság. 

Széchenyi feltámadása, Vasár- 
napi Újság. 

Eletem legszomorúbb napja. 
Vasárnapi Újság. 

Smaragdok és zafírok, Vasár- 
napi Újság. 

A debreczeni kastély, I,, Vasár- 
napi Újság. 

Egy katholikus pap ól. Vasár- 
napi Újság. 

A Thököly -e'tnlékünnep Újvidé- 
ken, Vasárnapi Újság. 

Kakas Márton levelei, hat czikk. 
Vasárnapi Újság. 

Igazi czígánypeticzíó. Vasárnapi 
üjság. 

Beszéd a képviselőházban, Va- 
sárnapi üjság. 

Visszaemlékezések iSV.)-re, Ma- 
gyar Sajtó. 

Erdemrendeli kiosztása Dcbre- 
czenben. Üstökös. 

Bölcs tanácsbirák. Üstökös. 

Egy vers története, Üstökös. 

A sánta koldus. Üstökös. 

Országgyűlési Xapló, Üstökös. 

Tallér osy Zebulon levelei Min- 
denváró Ádámhoz, Üstökös. 

Ha az ember híressé lesz. 
Üstökös. 



11^ 



16i 



A felirati javaslatról, Toldy 
István, Magyar politikai szó- 
noklat kézikönyve. 

Kakas Márton naptára. 

Országgyűlési beszéd (8-r. 15 1.) 
Pest, Lampel Róbert. 

Jókai és báró Po dm a niczky Fri- 
gyes beszédei. (8-r. 20 1.) Pest, 
Wodianer F. 

1862. 

Az új földesúr, regény, Pesti 
Napló. 

Xemzet szózata, jjrolog, Hölgy- 
futár. 

1862!? Vasárnapi Újság. 

.4 debreczeni kastély, II., Vasár- 
napi Újság. 

Miért láttál, Vasárnapi Újság. 

.4 villámjárta, Vasárnapi Újság. 

Silvester és utolsó percze. Va- 
sárnapi Újság. 

Bábel, K., Vasárnapi Újság. 

A nemtő szózata, K., Vasárnaj^i 
Újság. 

Ne^nzeti eledeleink, Vasárnapi 
Újság. 

Kakas Márton levelei, öt czikk. 
Vasárnapi Újság. 

Beszéljünk már egyszer vilá- 
gosan. Magyar Sajtó. 

Egy kis gyanakodás. Magyar 
Sajtó. 

Ismét a Vojvodina ügye. Magyar 
Sajtó. 

.4 magyar klérus. Magyar Sajtó. 

Szellőztetések, Magyar Sajtó. 

Kényszerített magyarázat. Ma- 
gyar Sajtó. 

Egy szerény kísérlet, Magyar 
Sajtó. 

Kecskeméti Aurél úrnak. Ma- 
gyar Sajtó. 



Az ellentétek fülhasználásf. 
Magyar Sajtó. 

A birodalotn alkotmányos ren- 
dezése magyar fölfogás sze- 
rint, Magyar Sajtó. 

Egy régi baj. Magyar Sajtó. 

A mai nap története, tiz czikk. 
Magyar Sajtó. 

Egy szegény asszony története. 
Szépirodalmi Figyelő. 

Prolog a budai népszinház meg- 
nyitására, Thália. 

Kakas Mcirton naptára. 

Kakas Mcirton politikai költe- 
ményei. (Kis 8-r. 254 1.) 

Politikai divatok. 4 kötet. (Kis 
8-r. 192, 169, 184, 149 1.) Pest, 
Eáth Mór. 

Téli zöld. Elbeszélések az iíjn- 
ság számára. (4-r. 376 1.) 
Ifjiiság Könyvesháza. 

1863. 

Az én dulgom a Pesti Napló- 
nál, Pesti Napló. 

Miranda, Vasárnapi Újság. 

Egy lengyel történet. Vasárnapi 
Újság. 

A kalifa papucsa. Vasárnapi 
Újság. 

A míg a termő rügyből körte 
lesz, Vasárnapi Újság. 

Hol születnek a regények, Üstö- 
kös. 

Száz év iniilva. Üstökös. 

Csodabogarak, Üstökös. 

Emina, beszély, Üstökös. 

Egy kritikus álmai. Üstökös. 

Salamon kibékülése Szent Lász- 
lóval. Emich Gusztáv Nagy 
Naptára. 

A fehér lap, beszélyek, Emich 
Gusztáv Nagy Naptára 



í 



105 



.1 kardvas és a villám, Részvét 
Könyve. 

Milyenek a nők ? Koszorú. 

Gyümölcsészet, Falusi Gazda. 

.4 (iHon» első olvasóihoz, A Hon. 

Politikai divatokji-egénj, KHon. 

Szivi kritikák, három czikk, 
A Hon. 

Helyzetünkről, A Hon. 

A *Fügcietlennek», A Hon. 

.4 Fiirigctlen pártja, A Hon. 

Mi mindent tudna, tenni a ma- 
yyar ember, ha sokat járna 
Bécsbe? A Hon. 

Azokhoz, a kik bennünket sze- 
retnek megijeszteni, A Hon. 

Január oi-én, A Hon. 

Kakas Márton naptára. 

Az új földesúr. Eegény. 3 kötet. 
(Kis 8-r. 154, 178, 161 1.) Pest, 
Emich Gusztáv. 

Szélcsend alatt. Elbeszélések. 
2 kötet egyben. (Kis 8-r. 374 
1.) Pest, Heckenast Gusztáv. 

Felfordult világ. Humorisztikus 
papirszeletek. 2 kötet. (Kis 
S-r. 180, 115 1.) Pest, Hecke- 
nast Gusztáv. 

1864. 

Megyeri emléke, K., Hölgyfutár. 

A liiltagadó, Vasárnapi Újság. 

.4 vakmerő, Vasárnaiii Újság. 

Adénn apicink első hűtlensége. 
Üstökös. 

Juida, novella, Üstökös. 

Az ikes igék áldozatja. Üstökös. 

Fgy csók, egy szó, Üstökös. 

A hivatalviselő /tölgyek, vígjá- 
ték, Üstökös. 

Tudtán kívül férj, Üstökös. 

Szinliéizi pid>likumfogás fürdőn , 
Üstökös. 



Fredegonda, Koszorá. 
Lucretia, Koszorú. 
Hétköznapi fecsegések, K., A 

Hon. 
.4 jótékony úrnői bazár, A Hon. 
Műkedvelői előadás, A Hon. 
A rabnő, A Hon. 
Kazinczy Gábor m egh alt, A Hon . 
Szini kritikák, A Hon. 
Az úrnő, A Hon. 
Válaszok Vadnai Károlynak. 

A Hon. 
.4 szerb Beszeda, A Hon. 

1865. 

Nevezetes férfiak,negy\-en czikk, 
Üstökös. 

Prolog a debreczeni szinház 
megnyitására, Üstökös. 

Toaszt ifj. Emich Gusztáv és 
Torniay Lenke menyegzőjén. 
Üstökös. 

Jókai első és utolsó pöre. Üstö- 
kös. 

Mire megvénülünk^ Regény, 
A Hon. 

Szini kritikák, A Hon. 

.4 magyar journalistika a napi 
kérdésekben, A Hon. 

Tizenegy vezérczikk, A Hon. 

Restauratio vagy retablirozás? 
A Hon. 

Levelek Tisza Kálmánhoz, A 
Hon. 

Mi a legfőbb nehézség ? A Hon. 

Egy kényes kérdésre kénytelen 
válasz, A Hon. 

A cancellar a provizóriumról, 
A Hon. 

Az erdélyi emlékirat, A Hon. 

Kaiserfeld beszéde, A Hon. 

Nyílt levél Kemény Zsigmond- 
hoz, A Hon. 



Ku; 



Jegyzet ^Jocsáry Lajos czikké- 
hez, A Hon. 

Kemény Zsigmond a megyék- 
ről, A Hon. 

Az erdélyi országgyűlés, A Hon. 

Tanulságok Kemény Zsigmond 
észrevételeivel, A Hon. 

Két hang «intra tnurosn, utó- 
tnegjegyzés, A Hon. 

A szeptember 20-iki manifestum, 
A Hon. 

A «verivirkt» és nsistirt», AHon. 

A sajtó, a tanácsterem és a 
könyvpiacz, A Hon. 

.4 pestmegyei barátságos érte- 
kezlet, A Hon. 

A közhangulat körülményei, 
A Hon. 

Milyen phasisai lesznek a jövő 
országgyűlésnek, A Hon. 

Nyilatkozvány a siklós-kerületi 
választó közönséghez, A Hon. 

E hét eseményei, A Hon. 

Választási izgalmak, A Hon. 

Kényes kérdések, A Hon. 

Az uralkodói trónbeszéd, A Hon. 

A szünnapok alatt, A Hon. 

Az elmúlt évről, A Hon. 

Két menyegző, Regélő. 

Fáy Atidrás, Hazánk és a Kül- 
föld. 

Hajnik Pál, Hazánk és a Kül- 
föld. 

Kazinczy Gábor, Hazánk és a 
Külföld. 

Madách Imre, Hazánk és a Kül- 
föld. 

Szalay László, Hazánk és a 
Külföld. 

Chinclulla herczeg. Hazánk és 
a Külföld. 

Kerüld a szépet, Hazánk és a 
Külföld. 



Milyenek a nők 9 Elbeszélések. 
2 kötet. (Kis 8-r. 207, 200 1.) 
Pest, Heckenast Gusztáv. 

Milyenek a férfiak? Elbeszélé- 
sek. (Kis 8-r. 194 1.)) Pest, He- 
ckenast Gusztáv. 

Mire megvénülünk 9 Regény. 
4 kötet. (Kis 8-r. 204, 168, 
178, 156 1.) Pest, Heckenast 
Gusztáv. 

Kakas Márton albuma. 2 kötet. 
(123, 120 1.) Pest, Emich 
Gusztáv. 

1866. 

Visszatekintés '1865-re, A Hon. 

Egy napirenden lévő kérdés 
felöli javaslat, A Hon. 

A kérdések kérdése, A Hon. 

Az országgyűlés nevezetesebb 
momentumai, A Hon. 

-4 válaszfelirati javaslat, A Hon. 

Egy kis históriai helyreigazitás, 
A Hon. 

Amásodik válaszfelirat. A Hon. 

Nem leszünk Epimetheusok, 
A Hon. 

Jelen válság és a magyarországi 
kérdés, A Hon. 

Mit szóljon a magyar nemzet? 
A Hon. 

Mire kellene hát az a Reichs- 
rath most? A Hon. 

Mit hozhat egy habom előtti 
congressus ? A Hon. 

Sikertelen munkák, A Hon. 

Inségi aggodalmak és meg- 
nyugtatási kisérletek, A Hon. 

Hová juttatta az államot az egy- 
séges német politika. A Hon. 

Kilencz vezérczikk, A Hon. 

.4 sajtó és a czenzura Magyar- 
országon, A Hon. 



167 



Somsich Pálnak, A Hon. 

Egy szónok, a ki xel nem áll*, 

A Hon. 
Baróthy Ilona, Hazánk ét a 

Külföld. 
A mostoha meséi. Hazánk és a 

Külföld. 

1867. 

Jósika Miklós em,lékezcte, Kis- 
faludy-Társaság Evlapjai. 

Szerelem bolondjai, Emich 
Gusztáv Nagy Naptára. 

Huszonhat vezérczikk, A Hon. 

A hadkiegészítési pátens ügyé- 
hen indítványozott felirata a 
képviselőházhoz, A Hon. 

Emlékbeszéd báró Jósika .V/A/ds 
felett, A Hon. 

Hideg vérrel, de jó szándékkal, 
A Hon. 

.4 február iT-iki leirat, A Hon. 

.4 *Concordia» elnökéhez tartott 
beszéde, A Hon. 

Még egyszer de profundis, A 
Hon. 

Néhány szó a szélső baloldal 
indítványáról, A Hon. 

A magyar »úr» Amerikában, 
A Hon. 

JCs még egyszer de profundis, 
A Hon. 

Tisztelt külmunkatársainkhoz, 
A Hon. 

A szabad sajtó, A Hon. 

Fiume??? A Hon. 

Martius i5-ike, A Hon. 

Indítvány az akadétniai pályá- 
zatok ügyében, A Hon. 

A cseh országgyűlés, A Hon. 

Lzer év, K., A Hon. 

A politika a ' malom alatt, 
A Hon. 



Egy ember, a ki nem akar ko- 
ronázni, A Hon. 
Petőfi??? A Hon. 
KossutJi Beákhoz, A Hon. 
.4 koronázás után, A Hon. 
.4 honvédek központi gyűlése 

Pesten, A Hon. 
Néhány szó a Pesti Naplóhoz, 

A Hon. 
Balaton-Füred, A Hon. 
Kivel szövetkezzünk? A Hon. 
Az ungvári képviselőválasztás, 

A Hon. 
Magyarországnak, a Pesti 

Naplónak, A Hon. 
lurr megérkezett Pestre, A 

Hon. 
Rövid üdvözlés, A Hon. 
Egy igen szerény kérdés a l^esti 

Hírnökhöz, A Hon. 
.4 multakra vetett fátyol, A Hon. 
Jókai válasza Görgetnek, A Hon. 
-4 pécsi választás, A Hon. 
Ifjú, honfitársainklioz, A Hon. 
Türr altábornagy levelezése, 

A Hon. 
Négy szem közt Böszörményi 

Lászlónak, A Hon. 
.4 hosszi(h(ijú hölgy. Hazánk és 

a Külföld. 
Egy magyar honvéd. Igaz- 
mondó. 
(ircssák József mint aranyásó 

Ausztráliában, Igazmondó. 
}íég sem, lesz belőle tekintetes 

asszony. Igazmondó. 
Adatok a magyar szabadság- 

harcz kisebb történetéből. 

Igazmondó. 
.1 magyar nép adomái, (Kis 

S-r. 320 1.) Pest, Heckenast 

Gusztáv. 



168 



1868. 

A szerelem holondjai, regény, 

A Hon. 
IJarminczhét vezérczikk. A Hon. 
Az ellenzék koi'tnányképessvge, 

A Hon. 
A segítő a szükségben^ A Hon. 
Lássuk mi lesz belőle, A Hon. 
Azok a szegény honvédek, A 

Hon. 
A magyar királyné Budapesten, 

A Hon. 
Nyílt levél a belügyminiszler- 

hez, A Hon. 
Válasz Vay Léiszhhiak, A Hon. 
Válasz a Pesti Naplói 37. czikkrc, 

A Hon. 
Még egyszer a Szegfi-iigy, A 

Hon. 
Nyílt levél Tisza Kálmánhoz, 

A Hon. 
Perczel körútja, A Hon. 
Szabó Jánoshoz, A Hon. 
Jókai beszéde siklósi választói- 
hoz, A Hon. 
Ludvigh János barátomnak, 

A Hon. 
A király igazat ad az ellenzék- 
nek, A Hon. 
A Nép Zászlója, szerkesztőjének, 

A Hon. 
Napóleon licrczeg Budapesten, 

A Hon. 
Megyünk-e vcgy álhoík? A 

Hon. 
Merre menjünk? A Hon. 
Non quid iuris, nec qnid eoii- 

ailii : sed quid pe}-soiiae, 

A Hon. 
Schmerling és mink, A Hon. 
A baloldali delegátusok leraon- 

dása, A Hon. 



.4 nemzetiségi xnták a képviselő- 
házban, A Hon. 

A honvédség újjászületése, A 
Hon. 

Az országgyűlés befejezése, A 
Hon. 

Előfizetési felhívás. A- Hon. 

Jókai választóihoz a haloldal 
működéséről, A Hon. 

.4 hevesmegyei határozat, A 
Hon. 

Benn és künn, A Hon. 

Jókai beszéde választóihoz. Igaz- 
mondó. 

Jókai beszéde a képviselőház 
július 25-iki ülésén, Igaz- 
níondó. 

Jókai köszönő levele, Igazmondó. 

A fekete sereg. Igazmondó. 

Azok a szegény honvédek. Igaz- 
mondó. 

Mi az a mtinkáskéz, Igazmondó. 

A tizenegyedik. Igazmondó. 

Megjegyzés Kossuth Fercncz 
levelére. Igazmondó. 

A nemzeti beesületérzéshcz 
Igazmondó. 

.Három vezérczikk, Igazmondó. 

Egy dal, <( Kossuth Lajos azt 
üzente» keletkezésének tö)ié- 
nete, Kossnth-Albnm. 

A honoédek í848-ban,ííon\éá- 
Világ. 

A két hízó, tréfás versezet, Nép- 
iskolai Könyvtár. 

A munkáról és a munkás ke- 
zekről. Munkások Újsága. 

Virradórc(. Legújabb novellák. 
4 kötet. (8-r. 184, 188, 163, 
126 1.) Pest, Emich Gusztáv. 

Szerelem bolondjai. Eegény. 
4 kötet. (Kis S-r. 158, 189, 
158, 1S9 1.) Pest, AtheuíBum. 



1C9 



1869. 

A kőszívű emhev jlai, regény, 
A Hon. 

Jókai beszéde a pestvárosi ellen- 
zéki értekezleten^ A Hon. 

Jók ai beszéde terézvárosi vá- 
lasztóihoz, A Hon. 

Tizennyolcz vezérczikk, A Hon. 

Jókai beszéde a pestvárosi vá- 
lasztók összejövetelére, A Hon. 

A mohácsi balpárti választó- 
kerületi központi bizottmáwj 
kérdéseire felelet, A Hon. 

A Hon tisztelt munkatársaihoz, 
A Hon. 

Jókai beszéde választóihoz, A 
Hon. 

Giiermekkori életéből, A Hon. 

Nyilatkozat, A Hon. 

Siklósi választókerületi elvtár- 
saimhoz, A Hon. 

Jókai beszéde a választás után, 
A Hon. 

Az új földfelosztás, A Hon. 

Egy tisztességes eszköz, A Hon. 

A királyi trónbeszéd, A Hon. 

Jókai pohárköszöntője a május 
4-iki banketten, A Hon. 

Ót válasz felirati javaslat, A 
Hon. 

A birálóbizoltságok igazságszol- 
gáltatása, A Hon. 

^1 július 3-iI;i országos üh'^, 
A Hon. 

Magyarország öriálló pcnzügyc, 
A Hon. 

Egy pár szó az ellmzékröl, 
A Hon. 

I\yilatkozat é:i hclgrcigaziiás, 
A Hon. 

^1 dalmatiai lázadás, A Hon. 

Felvilágosítás, A Hon. 



Észrevétel Szilágyi Virgil leve- 
lére, A Hon. 

Jókai Mór a királynénál, IgSLZ- 
mondó. 

Az Irányi-Horvát Boldizsár-féle 
ügy. Igazmondó. 

Beszéd június -26-án a képviselő- 
házban. Igazmondó. 

Jókai interpellatiója a bank- 
ügyben. Igazmondó. 

Jókai beszéde a Pesti Xépkörben. 
Igazmondó. 

Mit akar az ellenzék? (12-r. 
16 1.) Pest, Athenaeum. 

A malom alatt, (16-r. 791.) Pest, 
Corvina-társaság. 

Beszéde a pest-terézvárosi vá- 
lasztókhoz. (Kis 8-r. 14 1.) 
Pest, Athenaeum. 

A kőszívű ember fiai. Eegény. 
6 kötet. (Kis 8-r, 1G2, 169, 
162, 148, 192, 134 1.) Pest 
Atlienreum. 

1870. 

Vértanúk emléke, K., Üstökös. 
A szellem meghamisítása, Kis- 

faludy-Társaság Evlapjai, 
Fekete gyémántok, regény, A 

Hon. 
Magyarország bclpoliiikúja az 

elmúlt évben, A Hon. 
Néhány szó a beti'iszcdői stri- 

kcről, A Hon. 
Az országházból, A Hon. 
Ötvenkét vezérczikk, A Hon, 
Észrevételek Horn Ede nyilot- 

kozványára, A Hon. 
^1 Il-ik és Vl-ik osztály, A Hon. 
Batthyány temetése napján, 

A Hon. 
Honvedek és honvédmenház, A 

Hon. 



170 

Két bayátomhoz, A Hon. 

Politikai tanulságok, A Hon. 

Majd meglássuk, A Hon. 

A nemzeti gyűlöletcsinálók ellen, 
A Hon. 

Ki bukott meg? A Hon. 

Palikao és Kulw, A Hon. 

Egy nevezetes nyilatkozata Bis- 
marcknak, A Hon. 

A háború mint absurdum, A 
Hon. 

Nostradamus jóslatai, A Hon. 

Qui est Lamhert? A Hon. 

Belügyek! ! ! A Hon. 

Szives kérelem, A Hon. 

A sajtkukacz monológja, A Hon. 

Archimedesi pontok, A Hon. 

Xantus gyűjteménye a Múzeum- 
ban, A Hon. 

Petőfi ismeretlen költeményéhez ; 
levél Várady Antalhoz. KUon. 

Jókai megjegyzése, A Hon. 

A miniszterelnöknek. Igaz- 
mondó. 

Jókai beszéde a honvédnyugdij 
tnellett. Igazmondó. 

Ludvigh János, necrolog, Igaz- 
mondó. , 

Belügyek, Igazmondó. 

A fekete gyémántok. Regény. 
5 kötet. (Kis 8-r. 181, 175, 143, 
171, 165 1.) Pest, Athenaeiam. 

1871. 

A magyar Faust, népmonda 
Hatvani professorról, Kis- 
faludy -Társaság Évlapjai. 

A csigák regénye. Üstökös. 

Milyen demokraták vagyunk 
mi? Üstökös. 

A Jakli, természethistóriai rajz, 
Üstökös. 



Eppur si muove"/ És mégis 
mozog a föld! Regény, A 
Hon. 
Kilencz vezérczikk, A Hon. 
Egy léghajós, kit Amerikába 

vert át a szél, A Hon. 
A szavazás után, A Hon. 
Észrevételek Csáky Gyula gróf 

vezérczikkére, A Hon. 
A béke hirnökei, A Hon. 
.4 reactió? A Hon. 
Jókai levele a baloldali kör 

elnökéhez, A Hon. 
Pletykázzunk egy kicsit, A Hon. 
Nyáry Pál meghalt, A Hon. 
Nyáry Pál emléke, A Hon. 
Jókai észrevétele Horn czikkére, 

A Hon. 
Még egyszer a delegatiók kér- 
dése, A Hon. 
Nyilt levél a Hon szerkesztőségi 

tagjaihoz, A Hon. 
Az ellenzéki pártok egyesülése, 

A Hon. 
Öt év alatt, A Hon. 
Quid nunc? A Hon. 
Kormányválságok, A Hon. 
Andrássy mint külügym iniszter, 

A Hon. 
A nyitrai események alkalma-, 

ból, A Hon. 
K Vasúti politikánk* czikk ki- 
igazítása, A Hon. 
Andrássy első külügyminiszteri 

lépései, A Hon. 
Felelősség és adott szó, A Hon. 
A nagy vasúti szerződés, A Hon. 
A budgetvitához, A Hon. 
Budapest jövője, A Hon. 
Párbaj az Istennel. Regényes 

korrajz. Igazmondó. 
Milyen demokraták vagyunk 
mi? Igazmondó. 



171 



Jókai beszéde február '25-én, 
Igazmondó. 

Xecrolog és búcsúszózat Xyáríj 
Pál felett, Igazmondó. 

Jókai levele a baloldali kör 
elnökéhez. Igazmondó. 

Jókai levele a kolozsváriakhoz, 
Igazmondó. 

A megyékről, Igazmondó. 

Ne sülyedjünk. Igazmondó. 

A siami ikrek, politikai satyra, 
Igazmondó. 

Kossuth a cseh kérdésről. Igaz- 
mondó. 

Andrássy Gyula első külügy- 
miniszteri lépései,Igazinonió. 

A budgetvitához, Igazmondó. 

Vezérczikkek, Igazmondó. 

Jókai kolozsfári íoa.s2í;'«, Buda- 
pesti Közlöny. 

Beszéd a hivatalos lap tartal- 
máról. Budapesti Közlöny. 

Sala.non nyilatkozata, Buda- 
pesti Közlöny. 

Kakas Márton humorisztikns. 
levelei. 2 rész egy kötetben. 
(Kis 8-r. 160, 160 1.) Pest, 
Heckenast Gu-.ztáv. 

1872. 

Az én színpadi életem. Üstökös. 

Az én színpadi életem. Igaz- 
mondó. 

Az én kortársaim. Kisfalu dy- 
Társaság Évlapjai. 

Jósika Miklós mint barát. Üstö- 
kös. 

.12 arany ember, regénj, A Hon. 

A középpárt, A Hon. 

Az én színpadi életem, A Hon. 

Tizenegy vezérczikk, A Hon. 

FákJyásm,enet alkalmával mon- 
dott beszéde, A Hon. 



A többség, A Hon. 

Jókai képviselő jelentése Pest- 
Terézváros választópolgárai- 
hoz, A Hon. 

Jókai programmb eszed e válasz- 
tóihoz, A Hon. 

A balpárt agendája, A Hon. 

Jókai választói körében mandott 
beszéde, A Hon. 

A választás után, A Hon. 

yyilt levél Tors KálmánJioz, A 
Hon. 

Mit Reb ellen unterhandeln wir 
nicht, A Hon. 

Az osztrák Nemzeti Bank pin- 
czéi, A Hon. 

A bécsi arzenálban, A Hon. 

A válság, A Hon. 

A véres kenyér. Igazmondó. 

.4 választás után. Igazmondó. 

Jókai beszéde Pozsonyban , Igaz- 
mondó. 

A bécsi arzenál. Igazmondó. 

Jókai beszéde a képviselőház- 
ban a főváros rendezéséről 
szóló törvényjavaslat elleti, 
Igazmondó. 

ParlamentarismusPIgazmonáó. 

Ki felelős a história előtt? Igaz- 
mondó. 

A loyalitás. Igazmondó. 

.4. veVes kenyér. Egy ifjú hős 
naplója. Igazmondó. 

Föld felett és viz alatt. Regény- 
kék. (Kis 8-r. 283 l.i Pest, 
Athenaeum. 

Ha az ellenzék többségre jut. 
Programmbeszéd. (Kis 8-r. 
16 1.) Pest, Athenaeum. 

.4 baloldal igazi reformpárt. 
Képviselői jelentés. (8-r. 43 1.) 
Pest, Athenaeum. 

Eppur si rnuove .' És mégis 



172 



mozog a föld! Regény. 6 kö- 
tet. (KisS-r. 198, 198, 184, 192, 
228, 188 1.) Pest, Athén -um. 

.4 jövő század regénye. 9 kötet. 
(Kis 8-r. 188, 182, 139, 184, 
193, 160, 154, 155, 130 1.) 
Pest, Atlienseum. 

Jókai Mór válogatott beszélyei. 
2 kötet. Pest, Heckenast 
Gusztáv. 

A véres kenyér. Egy ifjú hős 
naplója. (Kis 8-r. 87 1.) Pest, 
Atlienseum. 

1873. 

Bernát Gazsi a mennyország- 
ban. K., Üstökös. 

iS4S márczius io, üstökös. 

Utolsó napjai a fürdőid cnynek, 
Üstökös. 

A jövő század regénye, regény, 
A Hon. 

Petőfi, A Hon. 

Bernát Gáspár, A Hon. 

///. Napóleon és Magyarország, 
A Hon. 

Liszt hangversenye, A Hon. 

Deák Ferencz czáfolata és utó- 
szó, A Hon. 

d848 martius i5, A Hon. 

.4. nemzeti színházról, A Hon. 

.-1 Leszámitoló Bankról, A Hon. 

Három vezérczikk, A Hon. 

Lehet-e pártfúzió ? A Hon. 

Selhsl ist der Mami, A Hon. 

A trónralépés haszonötéves ün- 
nepélye, A Hon. 

hAz államnak élni J;ell», A Hon. 

Quid nunc? A Hon. 

.4 királyi estélyen, A Hon. 

A mi válságunk, A Hon. 

Az angyalarczú démon. Igaz- 
mondó. 



Petőfi, Igazmondó. 
écsi nen 
mondó. 

Mit várunk a balközéptől? Igaz- 
mondó. 

Mcgtámadóinkhoz, Igazmondó. 

Az államnak élni kell, Igaz- 
mondó. 

^4 trónraléj)és ?5 éves ünne- 
pélye, Igazmondó. 

A mi válságunk. Igazmondó. 

Irodalmi statisztika. Igaz- 
mondó. 

Ősapánk, Athenaeum Nagy Ké- 
pes NajDtára. 

Kis dekameron. A serdülő ifjú- 
ság számára. (8-r. 370 1.) 
Pest, Heckenast Gusztáv. 

Az arany ember. Piegény. 5 kö- 
tet. (Kis 8-r. 191, 186, 175, 
141, 146 1.) Pest, Atlienseum. 

Két menyegző. (Kis 8-r. 188 1.) 
Pest, Athenaeum. 

Chinchilla herczeg. (Kis 8-r. 
184 1.) Pest, Athenaeum. 

A fránya hadnagy. (Kis 8-r. 163 
I.) Pest, Athenaeum. 

Fekete sereg. (Kis 8-r. 126 1.) 
Pest, Athenaeum. 

1874. 

Az utolsó vers és az utolsó 
golyó; Zcyk Domokos halála, 
Vasárnajji Újság. 

I^rulog a székesfehérvári szín- 
ház megnyitására. Vasárnapi 
Újság. 

Xon vagytok liulva ti liösöli 
K., Vasárnapi Újság. 

A legelső gőzhajó Magyarorszá- 
gon, Vasárnajn Újság. 

.4 lőporos látogatók, Vasárnaiii 
Újság. 



hM 



173 



De mi lesz a feltáinacJós után? 

Vasárnapi Újság. 
A jól nevelt ifjú. Vasáraapi 

üjság. 
A hochhreitensteini uralkodó 

hcrczeg, Vasárnapi Újság. 
Kit tetszik keresni? Vasárnapi 

Újság. 
Hogy lett Miklós öcsémből sza- 
kács ? Vasárnapi Újság. 
Holt költő szerelme, K., Vasár- 
napi Újság. 
Egy föltétel alatt, Vasárnapi 

Újság. 
Hol van Sas Pál? Vasárnapi 

Újság. 
Mindent látni sem jó. Vasárnapi 

Újság. 
Egy ember, a ki mindent tud, 

regény, Vasárnapi Újság. 
Bölcs bolondság ok,\.\zen'ói czikk, 

Vasárnapi Újság. 
Petőfi mint színész. Vasárnapi 

Újság. 
.-13 Ítélet utolsó napja : utóhang 

a jövő század regényéhez, 

A Hon. 
Hat vezérczikk, A Hon. 
Ha egy koalicziós mínisterium 

fog alakulni, A Hon. 
A befagyott Balaton, A Hon. 
Az ölelkező várromok, A Hon. 
Azok a sok keresztek, A Hon. 
A bécsi börzén, A Hon. 
A Reichsrathban, A Hon. 
-4. bécsi hírlapokról, A Hon. 
Bismarcknál, A Hon. 
Prága, A Hon. 
Berlin, A Hon. 
Német irodalmi viszonyok, A 

Hon. 
..•1 német írók otthon, A Hon, 
A berlini magyarok, A Hon. 



Még egy coalitio, A Hon. 

Jókai válasza Simonyi Ernőnek, 
A Hon. 

.4 Bitto-Ghyczy-Bartal minisz- 
térium, A Hon. 

Tizennégy vezérczikk, A Hon. 

A ."^érthetlen lovag, A Hon. 

Kiki a maga helyén, A Hon. 

Ki hogy tudja, A Hon. 

A föherczeg és a fuvaros, A 
Hon. 

A gutái petitio, A Hon. 

A félkrajczáros pör, A Hon. 

A *tens asszonyt, A Hon. 

.4 színház macskájával egy 
rangban, A Hon. 

Egy sajtóhiba, A Hon. 

Még egyszer arról a bizcmyos 
orról, A Hon. 

Az a bizonyos dolog, A Hon. 

-4 Bacckus-szobor, A Hon. 

Az arán}/ mondás, A Hon. 

Taps, fütty és hagymakoszorú. 
A Hon. 

A veszélyes titok, A Hon. 

Petőfi mint színész, A Hon, 

.4r osztrák-porosz túzéi'próbá- 
hoz, A Hon. 

Még egyszer az adófölemelés 
kérdéséhez, A Hon. 

Kossuth levele után, A Hon. 

Sobri Jóska elfogatása, A Hon. 

Egy magyar festő mint utazó, 
A Hon. 

Xeni vagytok halva ti hősök f 
K., A Hon. 

Az aradi vértanúk huszonötéves 
emléke, K., A Hon. 

-4 Bravalla-mező hölgyei. Igaz- 
mondó. 

Zafireh, Igazmondó. 

Holt költő szerelme, K., igaz- 
mondó. 



174 



-4 phüolog szerelme, paródia, 

K., Igazmondó. 
A bankkérdésröl, Igazmondó. 
Isaszeg és hősei i849 április 

tí-án, Igazmondó. 
A szegénység útja. (Kis 8-r. 151 

1.) Pest, Athenaeum. 
Egy ember, a ki mindent tud. 

(Kis 8-r. 175 1.) Athenaeum. 

1875. 

A zsolczai hős, Yaskrnaj^i Újság. 

A Balaton vőlegényei, elbeszé- 
lés, Vasárnapi Újság. 

Egész az északi pólusig, regény, 
Üstökös. 

^4 debreczeni lunatikus,tj stökö^. 

Ne hagyd magad, Üstökös. 

Az ecsedi lápban, Üstökös. 

.4 bambuki nótárusné, Üstökös. 

.4 bátorság piróbája, Üstökös. 

Petőfi-ébresztő^ K., Üstökös. 

Enyém, tied, övé, regény, A Hon. 

A balközép hétfői' értekezlete, 
A Hon. 

Vezérczikk, A Hon. 

A «nuUák», A Hon. 

Az i848 — 49. honvédek ügye, 
A Hon. 

Márczius 15-én, A Hon. 

Az élet komédiásai, regény, A 
Hon. 

Nyílt levél Bakay Nándornak, 
A Hon. 

Szabadelvűség, szabadság, A 
Hon. 

Észrevételek Bakay Nándornak, 
A Hon. 

Jókai beszéde a szentesi és hód- 
mezővásárhelyi választókhoz, 
A Hon. 

Jókai programmbeszéde a Jó- 
zsefvárosban, A Hon. 



Jégvihar a Svábhegyen, A Hon. 

Balaton-Füred, július 10, A 
Hon. 

Deák Ferencznél, A Hon. 

A mi saját magunkon m.ulik, 
A Hon. 

.4 magyar delegatióból, A Hon. 

Az Uchatius-ágyúk között, A 
Hon. 

A szavazógép a delegatióban, 
A Hon. 

Lőpróba aczélbronz-ágyúinkkal 
a Steinfelden, A Hon. 

Horn Ede, A Hon. 

A balközép a költségvetési vitá- 
ban. Igazmondó. 

Tisza Kálmán a királynál. 
Igazmondó. 

Vértanúk emléke : Törők, Gál fi, 
Horváth K., Igazmondó. 

Frettwell, Igazmondó. 

Az nIgazmo7idó» programmja. 
Igazmondó. 

Az ezerkettedik éjszaka. Igaz- 
mondó. 

Miért nincs vörös könyv ? Igaz- 
mondó. 

.4: új miniszterelnök. Igaz- 
mondó. 

Az a hires zászló. Igazmondó. 

Enyim,, tied, övé. Eegény. 6 kö- 
tet. (Kis 8-r. 163, 151, 152, 
1.50, 154, 138 1.) Budapest, 
Athenaeum. 

Endékeim. 2 kötet. (Kis 8-r. 
273, 307 1.) Budapest, Edth 
Mór. 

Jókai forradalom alatt írt mű- 
vei. (Nagy 8-r. 274 1.) Buda- 
pest, Athenaeum. 

Jókai Mór elbeszélő költeményei 
és satyrái. (Kis 8-r. 332 1.) 
Budapest Athenaeum. 



17.' 



1876 

Beák Ferencz temetése előtt, 
A Hon. 

TánczestéJy József föherczegnél, 
A Hon. 

Tóth Ede, A Hon. 

Tizenegy vezérczikk, A Hon. 

Nyilt levél a választókhoz, á. Hon. 

Andrássy külügyi politikája, 
A Hon. 

A magyar politika mint euró- 
pai politika, A Hon. 

Az ifjúság tüntetéséről, A Hon. 

Ülések végeztével, A Hon. 

Petőfi összes költeményeinek is- 
mertetése, A Hon. 

Atlantis, Igazmondó. 

Egy elsülyedt világrész törté- 
nete. Igazmondó. 

Jókai válasza, a Józsefváros kül- 
döttségének. Igazmondó. 

Deák Ferencz, necrolog, Igaz- 
mondó. 

Borotvaélen tánczolunk. Igaz- 
mondó. 

Táticzestély József föherczegnél. 
Igazmondó. 

Ne hagyjuk magunkat. Igaz- 
mondó. 

Akkor és most. Igazmondó. 

Nyilt levél a váhisztókhoz,IgSLZ- 
mondó. 

Szenttamási György .Eíhe&zélés. 
Igazmondó. 

A szamosújvári fegyencztelep. 
Igazmondó. 

Az osztrákok r.f a kiegyezés. 
Igazmondó. 

Ülések végeztével. Igazmondó. 

Vezérczikk, Igazmondó. 

Az utolsó eszménykép, K., Élet- 
képek. 



Miitan, dráma, Életképek. 

Feredzse, Életképek. 

Medzsidée, Életképek. 

Utazás a harangokkal együtt. 
Életképek. 

Rendkivúlinők : Őrült Johanna, 
Életképek. 

Rendkívüli nők : Xara, Élet- 
képek. 

Rendkívüli nők • Zo.time, Élet- 
képek. 

Rendkívüli nők : Hormosane, 
Életképek. 

Piendkívüli nők: Artemisia, 
Életképek. 

Excusé. Humoros elbeszélés. 
Életképek. 

Hajdan, most és valaha. Élet- 
képek. 

Apró monographia : Az ember- 
kerülök tanyája. Életképek. 

A rémnap. Életképek. 

Az ernherszeretők tanyája. Élet- 
képek. 

.4 Parnassus, Életképek. 

A nagy nap, Életképek. 

A szőlőmivelő vandálok, Élet- 
kéj)ek. 

Uti táskámból : A szamosujvári 
fegyencztelep. Életképek. 

Teleky Sándor, Életképek. 

Koltó, Életké2)ek. 

Egy európai múzeum. Élet- 
képek. 

Petőfi Költőn, Életképek. 

A megénekelt czigány. Élet- 
képek. 

Pila Anikó, Életképek. 

Kakas fogta farkast. Életképek. 

Kisfaludy Sándor új szobra, 
Életkéi^ek. 

Balatonfüredi levelek, Élet- 
képek. 



176 



Báró Siiia életéből, Életképek. 

Az utolsó eszménykép, emléke- 
zés Petőfire, K., Életképek. 

Szép Mikhál, regény, Életké- 
pek. 

Jegyzetek a Szép Mihhálhoz, 
Életképek, 

A debreczeni hinatikus. í8-r. 
141 1.) Budapest. AthenEexim. 

Eyész az északi pólusig. Eegény. 
2 kötet. (8-r. 155, 174 1.) 
Budapest, Athenaeum. 

Az élet komédiásai. Eegény. 
7 kötet. (8-r. 202, 189, 191, 
159, 155, 157, 155 1.) Buda- 
pest, Athenaeum. 

1877. 

Ne nyúlj hozzám, elbeszélés. 
Vasárnapi Újság. 

Uli táskáimból : A szentbenedeki 
várkastély, Vasárnapi Újság. 

Vti táskámból: A leányka-kő. 
Vasárnapi Újság. 

Maszka rajzok : Xagy urak bo- 
szúja, Üstökös. 

Muszka rajzok : Szép Febrónia 
mulatságai. Üstökös. 

Muszka, rajzok: A czár, a ki 
boszút áll. Üstökös. 

.4 tüzesvas próba, ballada, Üstö- 
kös. 

A király és bolondja, ballada. 
Üstökös. 

Amirani, elbeszélés. Üstökös. 

Hogyan kezdik és hogyan vég- 
zik. Üstökös. 

A három karácsonyfa. Üstökös. 

Egy az Isten, regény, A Hon. 

Tize^ihárom vezérczikk, A Hon. 

Lakoma a iisztelt ház elnöké- 
nél, A Hon. 

Az ál-báró, A Hon. 



Phantasmagoria, K., A Hon. 

Apotheosis, a Várszínházban a 
töröksebesültekjavára, A'Ron, 

Néhány jóakaratú szó, A Hon, 

A plevnai hősök, K., A Hon. 

Ördögsáncz, A Hon. 

Görög tűz, elbeszélések. A Hon. 

A kiegyezésről. Igazmondó. 

.4 muszkák arany ágyúgolyói. 
Igazmondó. 

.4 helyzetről. Igazmondó. 

A zólyomiak. Igazmondó. 

Egy szent nő, Athenaeum Nagy 
Képes Naptára. 

Xe nyúlj hozzám, elbeszélés, 
Életképek. 

Petőfi-ébresztő, K., Életképek. 

Elnöki megnyitóbeszéd a Petőfi- 
Társaság megnyitó közgyű- 
lésén, Petőfi-Társaság Lacija. 

Solferinonál, Petőfi -Társaság 
Lapja. 

Egy az Isten. Regény, 6 kötet. 
(8-r. 182, 183, 182, 171, 191, 
131 1.) Budapest, Athenjeum. 

Névtelen vár. Történelmi re- 
gény. 3 kötet. (8-r. 240, 320, 
250 1.) Budapest, Pfeiffer 
Ferdinánd. 

Szép Mikhál. Eegény. 3 kötet. 
(Kis 8-r. 174, 170, 150 1.) 
Budapest, Athenaeum. 

Milton. Dráma. (8-r. 99 1.) Buda- 
pest, Pfeiffer Ferdinánd. 

1878. 

Tisztelt ház, karzat és buffet. 

Üstökös. 
Mahadi, Üstökös. 
Jedikulai rab, Üstökös. 
A nyulak históriája, Üstökös, 
Boszniaihuszárkaland.tJ stökös. 



177 



Hog;/on ontottam én a véremet 
Franeziüonszág ért ? Üstökös. 

A hazatért, Üstökös. 

.43 angol, Üstökös. 
• Az utolsó kaczaj. Üstökös, 

Egg hírhedett kalandor, regény, 
A Hon. 

Mondjuk ki az igazat, A Hon. 

Három vezérczikk, A Hon. 
■ Beszcimoló beszéd a józsefvárosi 
választókhoz. A Hon. 

Józsefvárosi választóimhoz, A 
Hon. 

Jókai beszéde a képviselőház 
február 8-iki ülésén, Igaz- 
naondó. 

Az ittolsó mór királgok. Igaz- 
mondó. 

Mondjuk ki az igazat, Igaz- 
mondó. 

Programmheszéd a józsefvárosi 
választókhoz. Igazmondó. 

Egg dal keletkezésének törté- 
nete. Igazmondó. 

Rendkivfdi nők : Agatha, Xara, 
Zatime stb, Igazmondó. 

Bosznia és Herczegovina, Igaz- 
mondó. 

Ki mit akar. Igazmondó. 

A fátyol, Athenaeum Nagy Ké- 
pes Naptára. 

Elnöki meg ngitób eszed a Petőfi- 
Társaság közgyűlésén, Petőfi- 
Társaság Lapja. 

Az életből ellesve. Beszély ek. 
3 kötet. (8-r. 186, 197, 186 l.l 
Budapest, Athenaeum. 

Egg asszonyi hajszál. Törté- 
nelmi regényvázlat. (8-r. 252 
.1.) Budapest, Pfeiffer Férd. 

Észak horaiból. Muszka rajzok. 
(Kis 8-r. 179 1.) Budapest, 
Aigner Lajos. 



Görög tűz. Elbeszélések. 3 kö- 
tet. (8-r. 179, 188. 202 1.) 
Budapest, Athengeum. 

Jókai Mór programmbeszéde. 
(8-r. 31 1.) Budapest, Athe- 
ncBuna. 

Mondjuk ki az igazat. (Kis 8-r. 
45 1.) Budapest, PfeiflFer Fer- 
dinánd. 

1879. 

Hogy született, hogy dajkáltuk. 
Vasárnapi Újság. 

Petőfi, és ellenségei. Üstökös, 

Piab Ráby, történeliűi befejezés, 
Üstökös. 

Feladvány jogászok számára. 
Üstökös. 

Jön a deres. Üstökös, 

Min kezdődik a magyar diplo- 
rnáczia, Üstökös, 

Rab Ráby, regény. Üstökös. 

Szabadság a hó alatt, regény, 
A Hon. 

.1 szegedi vész, A Hon. 

.1 szegedi életmentők, A Hon. 

.1 költő, K., A Hon. 

Jókai toaszfja, A Hon, 

Csöndes évek, A Hon, 

.4 magyar nyelv a népiskolá- 
ban, A Hon. 

Chateau Palugyay. A Hon. 

Szeged, A Hon. 

.4 corruptió-ügg a liirla pókban, 
A Hon. 

.4 Petőfi-megjelenések rejtélyé- 
nek megoldása, A Hon. 

.4 magyar nyelv a király há- 
zánál, A Hon. 

I^etőfi és elle)iségei, A Hon, 

Petőfi arczképének kérdése, A 
Hon. 



•76ktti : A jnbileüiD tí^rténete- 



12 



178 



Alhumsorok három albumba, 
A Hon. 

A második ülésszak, A Hon. 

Andrássy istnét itthon, A Hon. 

Jókai levele Arany Jánoshoz, 
A Hon. 

A párbaj a magyar irodalom- 
ban régibb időkben, A Hon. 

Maguk ketten ! Adalék a Petőfi- 
korszakhoz, Koszorú. 

A látható Isten, Koszorú. 

Fölhivás előfizetésre, Magyar 
Népvilág. 

A bölcső, K., Magyar Népvilág. 

A csendes évek története, Ma- 
gyar Népvilág. 

A dagői torony, Magy. Népvilág. 

A magyar kisbirtokosokhoz. 
Magyar Népvilág. 

A hazajáró lelkek. Magyar Nép- 
világ. 

Jókai levele Frankenburg Adolf- 
hoz, Pesti Hirlap. 

Jókai levele a bécsi egyetem 
német-osztrák olvasó-köréhez. 
Pesti Hirlap. 

Jókai bécsi pohárköszöntése. 
Pesti Hirlap. 

Eötvös József, K., Pesti Hirlap. 

Egy hirhedett kalandor a XVII. 
századból. Eegényes korrajz. 
3 kötet. (8-r. 186, 188, 167 1.) 
Budapest, Athenseum. 

Hős Pál ff y. Drámai jelenetek. 
(8-r. 39 1.) Budapest, Pfeiffer 
Ferdinánd. 

Bab Ráby. Regény. 3 kötet. 
(318, 239, 149 1.) Pozsony, 
Stampfel Károly. 

Szabadság a hó alatt, vagy a 
zöld könyv. Regény. 4 kötet. 
(8-r. 191, 197, 175, 264 1.) 
Budapest, Atlienseum. 



A magyar világból. Magyar 
Ifjúság Könyvesháza, 

1880. 

Egy nap Arany Jánosnál, Va- 
sárnapi Újság. 

Az ivói jog tulajdonának elévü- 
léséről és Petőfiről, Y&skxna^i 
Újság. 

Levél dr. Fenyvessy Ferencz^ 
hez. Vasárnapi Újság. 

Mártius ű5-ike Bécsben,\Jstök'ós. 

Az én legkedvesebb czenzorom, 
Üstökös. 

Asszonyt kisér, Istent kisért, 
regény. Üstökös. 

Intervju, Üstökös. 

Petőfi jellemzéséhez. Üstökös. 

Nefélsz Pista, adomázás, Üstö- 
kös. 

Szeged feltámadása, K., Üstö- 
kös. 

Visszaemlékezések a jó Wenck- 
heim Bélára, Üstökös. 

Az első Lendvay Márton emlé- 
kére, K., Üstökös. 

A kik kétszer halnak meg, re- 
gény, I., A Hon. 

Öt vezérczikk, A Hon. 

Reportereink fantáziája, A Hon. 

A párbajügy és az utczai za- 
vargások, A Hon. 

Hát mi feltámadunk-e még ? 
A Hon. 

Petőfi István, necrolog, A Hon. 

A ki még a királyon kivül vi- 
selte Szent István koronáját, 
A Hon. 

Széchenyi, a szobor, A Hon. 

Orlai Pctrich Sotna, A Hon. 

Az első magyar irodalompár- 
toló társulathoz, A Hon. 

A Petőfi-életrajzhoz, A Hon. 



17^ 



Az első Arany, A Hon. 

Ileminiscentiák arról az átko- 
zott német nyelvről, A Hon. 

Látogatás a Helikonon, A Hon, 

Zichy Mihály és Jókai, A Hon. 

.4 drága karácsonyi kalács, 
szájhagyomány, A Hon. 

-Ve bántsd a magyart! drámai 
jelenetek, Koszorú. 

A Széchenyi-szobor,'Mag\. Népv, 

Kamoensz, Magyar Nép világ. 

Az egyhuszasos lány. Magyar 
Népvilág. 

Az orgyilkos. Magyar Népvilág. 

Levél Fenyvessy Ferenczhez, 
Magyar Népvilág. 

Felhívás előfizetésre. Magyar 
Népvílág, 

Mátyás király és a szegény 
varga, Magyar Népvilág. 

Jókai beszéde a budg et-törvény- 
j'avaslat felett, Magyar Nép- 
világ. 

Jókai levele Fenyvessy Ferencz- 
hez, Pesti Hírlap. 

Jókai beszéde a költségvetési 
ügyben. (8-r. 30 1.) Budapest, 
Atlienaeum. 

A török világból. 3 kötet. (Kis 
8-r. 79, 72, 84 1.) Pozsony, 
Stampfel Károly. 

Bacsó Tamás. Egy bukott an- 
gyal. (Kis 8-r. 88 1.) Pozsony, 
Stampfel Károly. 

1881. 

.42 utolsó prológ, a pápai szín- 
ház megnyitására,Yas. Újság. 

Á kik kétszer halnak meg, re- 
gény, n., 'A Hon. 

A »Ma», regény, A Hon. 

Jókai beszéde a kaszinó Szé- 
chenyi-lakomáján, A Hon. 



Jókai saját irúi pályájáról, A 
Hon. 

Jókai beszéde a váczi szabad- 
elvűpárt értekezletén, 'Magjar 
Népvilág. 

Jókai programrnbeszéde Ilye- 
falván, Magyar Népvilág. 

Jókai beszéde Tisza Kálmánról 
Sepsi-Szent- Györgyön, Ma- 
gyar Népvilág. 

Prolog a fiumei városi színház- 
ban. Magyar Népvilág. 

Saját irói pályájáról. Magyar 
Népvilág. 

Az utolsó prológ, a piápai szín- 
ház megnyitási ünnepén. Ma- 
gyar Népvilág. 

Üdv Fiúménak, prológ, Pesti 
Hirlap. 

Jókai önéletírása. Pesti Hirlap. 

A kik kétszer habiak meg. 
Eegény. 4 kötet. (Kis S-r. 
186, 169, 181, 119 1.) Buda- 
pest, Athenaeum. 

Páter Péter. Eegény. (Kis 8-r. 
217 1.) Budapest, Révai Test- 
vérek. 

Jókai beszéde a váczi szabad- 
elvű párt értekezletén. (4-r. 
7 1.) Budapest, Athenasum. 

1883. 

Szeretve mind a vérpadig, re- 
gény, A Hon. 

Deliancsa, Koszorú. 

Petőfi emlékszobránál, emlék- 
beszéd. Koszorú. 

II. Rákóczy Ferencz emléke, 
Pesti Hirlap. 

Petőfi emlékszobrdnál , Pesti 
Hirlap. 

Az életből ellesve, végnélküli 
czikksorozat, Nemzet. 



W 



ISO 



.1 pánszlácok földjén, rejtelmes 
história, Nemzet. 

Balaton-Füred és a Balaton 
jövője, Nemzet. 

Az életből : A miskolczi szűz, 
Nemzet. 

.4 social-demokratia Európában 
és Észak-Amerikában, Nemz. 

Bálványos i'ór^ történeti regény, 
Nemzet. 

Mire megvénülünk? Nemzet. 

Mikor az embernek nincsen 
gondolatja. Nemzet. 

Egy karácsonyest a bolondok 
házában. Nemzet. 

Asszonyt kisér, Istent kisért. 
Eegény. (Kis 8-r. 187 1.) Buda- 
pest, Aigner Lajos. 

Targallyak. Beszéljek. (8-r. .312 
1.) Budapest, Athenaeum. 

Szereive mind a vérpadig. Tör- 
téneti regény. 5 kötet. (8-r. 
186, 192, 208, 180, 227 1.) 
Budapest, Athenaeum. 

Egy játékos, a ki nyer. Regény. 
2 kötet. (8-r. 183, 213 1.) 
Budapest, Eévai Testvérek. 

A ma. Regény. 3 kötet. (Kis 
8-r. 168, 193, 102 1.) Buda- 
pest, Athenaeum. 

Mátyás diák és Bente úr. (Kis 
8-r.) «Jó könyvek)). Budapest, 
Révai Testvérek. 

Mátyás király és a szegény 
varga. (Kis 8-r.) «Jó Köny- 
vek*. Budapest, Révai Test- 
vérek. 

1883. 

A kőszegi Jiősöh, Képes Családi 

Lapok. 
Jókai felküszöntője Betléren, 

Pesti Hirlap. 



Negyven év visszhangja, Pesti 
Hirlap. 

Fejedelem és Fra Diavolo, Pesti 
Hirlap. 

A Damokosok, regényes törté- 
net, Nemzet. 

Bálványosvár a trónörökös fő- 
herczegi párnctl. Nemzet. 

Mikor Haynald a kálvinistáli- 
nak prédikál. Nemzet. 

A koldusok király a, K., 'Nemzet. 

A pénz betegségei, elbeszélés. 
Nemzet. 

Oroszlánhűség, elbeszélő költe- 
mény. Nemzet. 

Negyven év visszhangja, Nemzet. 

Ischia, K., Nemzet. 

A király a pusztán. Nemzet. 

Történelmi kommentár a lőcsei 
fehér asszonyhoz, Nemzet. 

Szaffi, elbeszélés, Székely Nem- 
zet. 

Jókai háromszéki beszédei. Szé- 
kely Nemzet. 

Puskás Kídári. (Kis 8-r.) «Jó 
Könyvek)). Budapest, Révai 
Testvérek. 

Oroszlánhűséy. (Kis 8-r.) «Jó 
Könyvekö. Budapest, Révai 
Testvérek. 

A pénz betegségei. Elbeszélés. 
(Kis 8-r. 64 1.) Budapest, Grill 
Károly. 

A bálványos vár. Történeti re- 
gény. 2 kötet. (8-r. 170, 205 
1.) Budapest, Athenaeum. 

A Damokosok. Regényes törté- 
net. 2 kötet. (Kis 8-r. 181, 
1S6 1.) Budapest, Athenseuru. 

1884. 

Al.csi(ih)ól, Vasárnapi Újság. 
Fejedelem és Fra Diavolo, 



181 



Athenaeum Nagy Képes Nap- 
tára. 

Hogyan lettem én filoszemitává? 
Pesti Hirlap. 

A lőcsei fehér asszony, történeti 
regény, Nemzet. 

Jókai nyilatkozata társadalmi 
regényeinek hőseiről, Nemzet. 

Jókai pohárköszöntője Kassán, 
Nemzet. 

A trónörökös irodalmi vállala- 
táról. Nemzet. 

Hogyan lettem én filoszemitává? 
Nemzet. 

Jókai válasza a trónörökös 
könyve ügyéhen, Nemzet. 

Romano csibakero sziklaribe. 
Nemzet. 

Villámvonat szekerén. Nemzet. 

Beszéd a hudget-törvényjavaslat 
fölött. (8-r. 24 1.) Budapest, 
Athenseum. 

Negyven év visszhangja. (Kis 
8-r. 38 1.) Budapest, Franklin- 
Társulat.) 

Minden poklokon keresztül. 
Történeti regény. 2 kötet. 
(8-r. 191, 175 1.) Budapest, 
Eévai Testvérek. 

Magyarország története a nép- 
iskolák részére. (8-r. 79 1.) 
Budapest, Révai Testvérek. 

Magyar föld. (8-r. 109 1.) Buda- 
pest, Kilián Frigyes. 

1885. 

Prolog o ternesván színház meg- 
nyitására. Vasárnapi üjság. 

Király éknál, -Vasárnapi üjság. 

Gyermekkori két vers. Vasár- 
napi Újság. 

Prolog a temesvári színház 



megnyitó ünnepére, Pesti 
Hirlap. 

A kis királyok, regény, Nemzet. 

Milyen a török nép ? Nemzet. 

Tisza Kálmán tíz éves miniszter- 
elnöki ünnepén. Nemzet. 

Verescsagin és Irányi, Nemzet. 

Alcsuth, a tündérlak Magyar- 
honban, Magyar Szalon. 

iS48 márcz. iö^ Magyar Szalon. 

A lőcsei fehér asszony. Regény. 
5 kötet. í8-r. 226, 178, 198, 
181, 135 1.) Budapest, Révai 
Testvérek. 

Az arany ember. Dráma. (Elis 
8-r. 262). Budapest, Révai 
Testvérek. 

A czigánybáró. Regény. (8-r. 
166 1.) Budapest, Révai Test- 
vérek. 

1886. 

A Jókai tágabb hazája. Az 
ifjabb nemzedék számára, 
Vasárnapi Újság. 

Lidérczfény, Vasárnapi üjság. 

Előszó a pozsonyi szinház meg- 
nyitására. Vasárnapi Újság. 

A trónörökös otthon. Vasárnapi 
üjság. 

Három márványfej , regény, 
Nemzet. 

Egy ember, a ki nem akar adós 
maradni, Nemzet. 

Piudolf trónörökösnél, Nemzet. 

Egy nap Boszniában, Nemzet. 

Lidérczfény ek, K., Nemzet. 

A lissai tengeri ütközetből, 
Nemzet. 

A kis királyok. Regény, 5 kö- 
tet. (8-r. 198, 202, 112, 333, 
174 1.) Budapest, Eévai Test- 
vérek. 



1S2 



Fekete gyémántok. Dráma, (Kis 

8-r. 170 1.) Budapest, Eévai 

Testvérek. 
Eletemből. Igaz történetek. Örök 

emlékek. Humor. Útleirás. 

3 kötet. (8-r. 407, 356, 258 1.) 

Budapest, Eáth Mór. 
Még egy csokrot. Elbeszélések. 

(8-r. 280 I.) Budapest, Athe- 

níeum. 

1887. 

Mátyás király forrása. Vasár- 
napi Újság. 

Olympi verseny, K., Vasárnapi 
Újság. 

Magyar családélet. Vasárnapi 
Újság. 

Utazás egy sirdomh körül, 
Nemzet. 

Levél Urváry Lajoshoz, Nemzet. 

Levél Paulay Edéhez, Nemzet. 

A kantomé királyi palástja, 
Nemzet. 

Az első szerej)tanulás. Nemzet. 

Olympi verseny, ábrándkép, 
Nemzet. 

Levél Urvái^ Lajoshoz, Nemzet. 

Jókai félszázados irodalmi mun- 
kásságáról. Nemzet. 

Levél az ujságiró report érhez. 
Nemzet. 

A Magláy-család. A ki holta 
után áll boszút. (8-r. 168 1.) 
Budapest, Révai Testvérek. 

Keresd a szived. Dráma. (Kis 
8-r. 180 1.) Budapest, Révai 
Testvérek. 

Három márványfej. Regény. 
3 kötet. (8-r. 211,236, 187 1.) 
Budapest, Révai Testvérek. 

Olympi verseny. Ábrándkép a 
budapesti Nemzeti Szinház 



ötven éves fennállásának ün- 
nepére. (8-r. 29 1.) Budapest, 
Révai Testvérek, 
Gróf Benyovszky Móricz élet- 
rajza. 2 kötet. (Nagy 8-r. 413, 
310 1.) Budapest, Ráth Mór. 

1888. 

A világlátott fiú. Vasárnapi 
Újság. 

Az igazi «Jó szív* Vasárnapi 
Újság. 

Tiszamenti élet, Vasárnapi Új- 
ság. 

Emléksorok, Képes Családi 
Lapok. 

A Guta, Herkó Páter meg a kis 
borbély, KéTpes Családi Lapok. 

A lélekidomár, regény, Nemzet. 

Márczius dö-ike negyven, év 
múlva! Nemzet. 

Nyilt szavak honunk fiatcdsá- 
gához. Nemzet, 

Huszonöt év múlva. Nemzet, 

Az ifjúsághoz. Nemzet, 

Világszép leányok, népszinmü- 
részlet. 

Vialis levelek : Az árviz utáni 
táj. Nemzet. 

Vialis levelek : Deák Ferencz-: 
adoma. Nemzet. 

A tengerszemű hölgy, regény, 
Nemzet. 

Barak Hogeb asszonyai, Mik- 
száth Almanachja. 

A családélet^ Osztrák-Magyar 
Monarchia írásban és Képben. 

Az új korszak,{o]ytatá,sa a Habs- 
burg-házbeli királyok korá- 
nak, Osztr.-Magy. Monarchia 
írásban és Képben. 

.4 magyar nép, Osztrák-Magyar 
Monarchia írásban és Képben. 



1S3 



Jocus e$ Morniis. Adomák. tS-r. 
188 1.) Budapest, Révai Test- 
vérek. 

Lenczi fráter. Regény. (8-r. 150 
1.) Budapest, Révai Testv'érek. 

1889. 

A rosszul osztozott testvérek. 
Vasárnapi Újság. 

Corcin Mátyás király. Vasár- 
napi Újság. 

Rudolf trónörökös, necrolog, 
Nemzet. 

Andrássy Gyula gróf, necrolog, 
Nemzet. 

.fókái emlékbeszéde Rudolf trón- 
örökös felett. Nemzet. 

.1 Hortobágy, Nemzet. 

Egy sirkert. Nemzet, 

Gazdag szegények, regény, Nem- 
zet. 

A pusztai rózsa. A •lélekido- 
már t-ból, Mikszáth Alma- 
nachja. 

A ki a szivét a hotn lakán hordja, 
regény, Budapesti Hirlap. 

Utazás egy sirdornb körül. (Nagy 
4-r. 199 1.) Budapest, Révai 
Testvérek. 

A lélekidomár. Regény. 5 kötet. 
(8-r. 205, 161, 173, 159, 188 1.) 
Budapest, Révai Testvérek. 

Szemelvények Jókai Mór mű- 
veiből. (16-r.) Budapest, Lam- 
pel Róbert. 

1890. 

^1 jószívű ember, vígjáték, Va- 
sárnapi Újság. 

Kassári Dániel, regény, Képes 
Családi Lapok. 

Kétszer keltő négy, elbeszélés, 
Képes Családi Lapok. 



Elisannc, elbeszélés, Képes Csa. 
ládi Lapok. 

A kajmános hölgy. Pesti Hirlap. 

Levél a Pesti Hirlap szerkesz- 
tőjéhez. Pesti Hirlap. 

.4 kit nem engednek meghalni. 
Pesti Hirlap. 

.4 királyleány babái. Pesti Hir- 
lap, 

Thespis kordéja vagy a földön- 
járó csillagok, szinjáték. Pesti 
Hirlap. 

Földön járó csillagok, drámai 
prológ, Pesti Hirlap. 

Majmuna, az álomtündér. Pesti 
Hirlap. 

-4 lnaotangi emberkék. Pesti 
Hirlap. 

Hogy jutottam én a leaotungi 
emberkékhez. Pesti Hirlap. 

Levél Mikszáth Kálmánhoz, 
Pesti Hirlap. 

•Scfííí Antal generális. Pesti 
Hirlap. 

Valami furcsaság. Pesti Hirlap. 

Xitu^sen ördög, regény, Nemzet. 

Magam magamról. Nemzet. 

Volt, van és lesz. Nemzet. 

Tisztelendő és tiszteletes, nyelv- 
tudományi értekezés. Nemzet. 

Szegedinecz Péró visrlt dolgai, 
Mikszáth Almanachja. 

.4 tengerszemű hölgy. Regény. 
3 kötet. (8-r. 179, 151, 161 1.) 
Budapest, Révai Testvérek. 

Gazdag szegények. Regény. 
2 kötet. í8-r, 226, 24-0 1.) 
Budapest, Révai Testvérek. 

.4 ki a szivét a homlokán hordja. 
Rege, regény és való. (S-r. 
182 1.) Budapest, Révai Test- 
vérek. 

Thespis kordéja, vagy a földen 



184 



.járó csillagok. (S-r. 112 1.) 
Budapest, Légrádi Testvérek. 

1891. 

Vén emberek nyara, Vasárnapi 
Újság. 

A kis király beszélő habája, 
Vasárnapi Újság. 

A legdrágább öltöny, Pesti 
Hirlap. 

Petőfi esz)necsirái, Pesti Hirlap. 

Álmodád, Pesti Hirlap. 

Az aradi hősnők, vígjáték, Pesti 
Hirlap. 

Báró Kemény fogságban. Pesti 
Hirlap. 

A budapesti samaritanusok. 
Pesti Hirlap. 

Tengeren a magyar. Pesti Hir- 
lap. 

A névtelen társaság, Pesti Hir- 
lap. 

Én és a százezer forint, hogy 
kerüh"ink mi össze. Pesti 
Hirlap. 

A két jwluson. Pesti Hirlap. 

Pulvis et tnnbra sumus. Pesti 
Hirlap. 

A magyar thea, életkép. Pesti 
Hirlap. 

A fekete vér, regény. Pesti 
Hirlap. 

Az új szölőoész,a «nekropoliszy> , 
Pesti Hirlap. 

Hányféle a bccmlct. Pesti Hir- 
lap. 

Az én birói hivatalom. Pesti 
Hirlap. 

Lesz-e háború? Pesti Hirlap. 

Bécsi dolgok, Pesti Hirlap. 

A királyné és a majom. Pesti 

Hirlap. 
^eíőfi cszmecsirái. Nemzet. 



Rákóczy fia, regény, Nemzet. 

Király hymnus, Nemzet. 

Komárom, Nemzet. 

Brazil Heliogabálné asszony 
fé)je. Nemzet. 

A béke, életkéj), Nemzet. 

Csel-csal, elbeszélés, Mikszáth 
Almanachja. 

Tííízameníi f'/cí, Osztrák-Magyar 
Monarchia írásban és Képben. 

^•1 pesti sikság, bevezetés, Osz- 
trák-Magyar Monarchia írás- 
ban és Képben. 

A rémhalász. Pesti Hirlap Nap- 
tára. 

Napraforgók. Újabb elbeszélé- 
sek. 2 kötet. í8-r. 196, 186 1.) 
Budapest, Révai Testvérek. 

Nincsen ördög. Eegény. 2 kötet. 
(8-r. 178, 212 1.) Budapest, 
Légrádi Testvérek. 

1892. 

Házasság éhségből. Vas. Újság. 

.1 koronázás örömünnepén, 
Vasárnapi Újság. 

Ilonca, Athenaeum Nagy Képes 
Naptára. 

Női honvédhadnagy. Képes Csa- 
ládi Lapok. 

A Feszty-féle körkéj). Képes 
Családi Lapok. 

Jókai h-veltia komáromi választó- 
polgárokhoz. Pesti Hirlap. 

Az a rongyos 739,000 forint. 
Pesti Hirlap. 

Petőfi könyve. Pesti Hirlap. 

Rudülftrónörökös verse Magyar- 
országról, Pesti Hirlap. 

Mátyás-ugrás naj)ja. Pesti Hir- 
lap. 

A szatyor, életkép a múlt idők- 
ből, Pesti Hirlap. 



A női honvédhudnagy , Pesti 
Hírlap. 

A mándrucz-kirö ly ^esti Hirlap. 

A hét nemes. Pesti Hirlap. 

tCsiná.ljunk magunknak egy jó 
napoto. Pesti Hirlap, 
• Sárga rózsa, regény. Pesti 
Hirlap. 

A művészek ünnepe az árvái 
Ínségesek fölsegitésére, Pesti 
Hirlap. 

A király koronázás, Festi Hirlap. 

Madártávlatból, Pesti Hirlap. 

Beák Ferencz a koronázás nap- 
ján. Pesti Hirlap. 

Vipera a Svábhegyen, Pesti 
P Hirlap. 

^ A Feszty-féle körkép. Pesti 
Hirlap. 

Szép lövés volt! Pesti Hirlap. 

A két Trenk, történeti regény, 
Pesti Hirlap. 

Prolog az erdélyi magyar szí- 
nészet százéves jubileumára. 
Pesti Hirlap. 

Mink szegény tótok. Pesti Hir- 
lap. 

Fráter György, regény. Nemzet. 

Baross Gábor. necrolog, Nemzet. 

Ferencz József király huszonöt 
éves uralkodása. Nemzet. 

Az alcsuthi örömünnep. Nemzet. 

A glóriás hölgy, Mikszáth Al- 
manachja. 

Első utam Bécsben, Eeform- 
Naptár. 
• Jrói életemből. Magyar Szellemi 
Élet. 

Előszó Petőfi összes költemé- 

Inyeihez. 
A fekete vér. Regény. 2 kötet. 
(8-r. 158, 142 L) Budapest, 
Révai Testvérek. 



1S5 

Rákóczy fia. Regény. 3 kötet 
(8-r. 161, 227, 238^ 1.) Buda- 
pest, Révai Testvérek. 

Mrséskönyr. (Nagy 8-r. 393 1.) 
Budapest, Révai Testvérek. 

Diákok regénye. «És mégis mo- 
zog a föld» czímű regényből 
átdolgozta Bródy Sándor. (Kis 
8-r. 306 1.) Budapest, Singer 
és Wolfner. 

Rozgonyi Cecília. Az ellensége.r. 
koponyák. (16-r.) Pozsony, 
Stampfel Károly. 

.4 cseregyermekek. (16-r. 43 1.) 
Berger IMiksa. 

1893. 
Xazli Hanem egyiptomi her- 

czegnő. Vasárnapi Újság. 
Jókai levele anyjához. Vasárnapi 

^'jság. 
Askrlje - dlniczai kariatidák, 

Athenaeum Nagy Képes Nap- 
tára. 
^ f('99y^i9yertya. Képes Családi 

Lapok. 
Jókai vallomásai. Képes Családi 

Lapok. 
Trenk Frigyes, regény. Pesti 

Hirlap. 
A varázsing. Pesti Hirlap. 
A királynő nyárfavesszeje, Pesti 

Hirlap. 
Az első temetkezés s első feltá- 
madás. Pesti Hirlap. 
Józ.'íef főherczeg pálmáskertje. 

Pesti Hirlap. 
Hatvanhárom év előtti diétái 

referáda. Pesti Hirlap. 
A hol sok ember van s a, hol 

senki sincs. Pesti Hirlap. 
Tizenhárom, levél Génuáhói, 

Pesti Hirlap. 



186 



Levél Csernátonyhoz, Pesti Hír- 
lap. 

Jókai parókája, iS7'l-bőI, Pesti 
Hírlap. 

A bécsKJ helyi katonai akadé- 
miában. Pesti Hírlap. 

Fiume, K., Pesti Hírlap, 

-4 «cinipsz», Pesti Hírlap. 

Az én iskolatársaim, (vissza- 
emlékezés, Pesti Hírlap. 

Közhasznú felriasztás. Pesti 
Hírlap. 

-4 magyar kalendáriu.mosoknak 
barátságos fígyelmeztetés^esti 
Hírlap. 

.4 *Magyar nábob* megköltése. 
Pesti Hírlap. 

-4 háromszinü kandúr, Pesti 
Hírlap. 

.4 zálog, elbeszélés, Pesti Hírlap. 

A varázsing. Nemzet. 

Rút leányok wewísmra. Nemzet. 

Kráó, regény, Nemzet, 

Jókai és a vZsidó fiú». Nemzet. 

Jókai vallomása, levél, Nemzet. 

Egy nevezetes csók, emlékíra- 
tairoból. Nemzet. 

Huszonnégy év előtt, Nemzet. 

.4 halberstadti Ádám, Mikszáth 
Almanachja. 

Budapest, bevezetés, Osztrák- 
Magyar Monarchia írásban és 
Képben. 

Budapesti élet, Osztrák-Magyar 
Monarchia írásban és Képben. 

Jókai levelei Petőfihez, Petöfi- 
Muzeum. 

.4 zálog, Ország-Vílág. 

A Balaton vőlegényei, Ország- 
Világ. 

A Mrom királyné, elbeszélés, 
Ország-Világ. 

/meíu//í(/t^ operaszöveg, Hazánk. 



Házasság éhségből és egyéb el- 
beszélések. (8-r. 163 1.) Buda- 
pest, Révai Testvérek. 

Vén emberek nyara és egyéb 
elbeszélések. (8-r. 193 1.) Buda- 
pest, Révai Testvérek. 

Kétszer kettő négy és egyéb el- 
beszélések. (8-r. 215 1.) Buda- 
pest, Révai Testvérek. 

Sárga rózsa. Regény. (8-r. 167 
1.) Budapest, Révai Testvérek. 

Fráter Cryörgy. Regény. 5 kötet. 
(8-r. 186, 183, 222, 235, 283 1.) 
Budapest, Révai Testvérek. 

A két Trenk. Történeti regény. 
2 kötet. (8-r. 176, 208 1.) Buda- 
pest, Révai Testvérek. 

Szintnűvek. 3 kötet. (16-r. -580, 
.521, 571 1.) Budapest, Frank- 
lin-Társulat. 

1894. 

.4 nr^gy ellenség, Vas. Újság. 

Levél b. Eötvös Lorándhoz, Va- 
sárnapi Újság. 

A kuglóf, Athenaeum Nagy Ké- 
pes Naptára. 

Hogy kezdődött ez a dolog, 
visszaemlékezések. Képes Csa- 
ládi Lapok. 

Kossuthról, Képes Családi La- 
pok. 

A Margitszigetről, Képes Csa- 
ládi Lapok. 

Koronás gyermekek, regényes 
korrajz. Pesti Hírlap. 

Jókai és a szerzői jog. Pesti 
Hírlap. 

A halál után. Pesti Hirlap. 

Egy kis fo.lsum. Pesti Hirlap. 

Ugyan értsünk tréfát. Pesti 
Hirlap. 



187 



A régi boldog újságírók, Pesti 
Hirlap. 

A három királyok c sillag a, V esti 
Hirlap. 

Köszönet és kérelem. Pesti 
Hirlap. 

Valóságos /cöszőweí. Pesti Hirlap. 

l'jdbb hálás köszönet j Pesti 
Hirlap. 

Miért )iem ismerik az én neve- 
tnél külföldön, Pesti Hirlap. 

Egy vjabb nyavalya és annak 
gyógymódja, Pesti Hirlap. 

.4. Margitszigetről, Pesti Hirlap. 

Csodák, Pesti Hirlap. 

Magneta, regény, Pesti Hirlap. 

A mi királynénk, Pesti Hir- 
lap. 

Utóhang a politikai divatokhoz, 
Pesti Hirlap. 

Tégy jót! regény, Nemzet. 

Jókai beszéde a nemzeti ünne- 
pen, Nemzet. 

ivossMÍ^ Lfl/os^neerolog, Nemzet. 

.4. halál után, egy féij viziói, 
Nemzet. 

Beszéd Kossuth Lajos ravata- 
lánál. Nemzet. 

A zálog, elbeszélés, Mikszáth 
Almanachja. 

Egy régi adoma, mely mindig 
vj marad, Ország-Yilág. 

Alkalmi kötet Jókai irói rnvhö- 
désé)iek ötvenedik éri fordu- 
lójára. 1894 január 6. (8-r. 
318 1.) Budapest, Eévai Test- 
vérek. 

A gyermek. Elbeszélés. (16-r. 
43 1.) Budapest, Lampel Ró- 
bert. 

Magyar nemzeti vértanuk. (8-r. 
99 1.) Budapest, Franklin- 
Társulat. 



1895. 

De kár megvénülni, regény, 
Pesti Hirlap. 

Gróf Zichy Xándor és a Hon, 
Nemzet. 

Egy tapolczai yóioszíós. Nemzet. 

Keresztény-e vagy keresztyén ? 
Nemzet. 

Hat nagy magyar töHénehni 
festmény Bécsben, Nemzet. 

Jókai önéletirása. Nemzet, 

Magya ro rszág millen n iu tnáról 
és kiállitásáról. Nemzet. 

A kedves László, neerolog, 
Nemzet. 

Beszéd az interparlam,entáris 
kongresszuson. Nemzet. 

Ahistóriai tarokkparti, Nemzet. 

A magyar vér a munkás szive- 
ben. Nemzet. 

Egy régi adoma, mely mindig 
új marad. Mikszáth Alma- 
nachja. 

A hármas párbaj, Ország-Yilág. 

Az iskolamesterek a háborúban. 
Néptanítók Lapja. 

Magneta. Eegény. (8-r. 136 l.i 
Budapest, Révai Testvérek. 

Trenk Frigyes. Regény. iS-r. 
116 1.^ Budapest, Eévai Test- 
vérek. 

A Kráó. Regény. (8-r. 131 1.) 
Budapest, Révai Testvérek. 

Tégy jót ! Regény 4 szakaszban, 
(8-r. 176 1.) Budapest, Révai 
Testvérek. 

1896. 

A két életű. Vasárnapi Újság. 
A Svábhegy és kábelvasut. Va- 
sárnapi Újság, 
Mi a cynikus? Pesti Hirlap, 



1S8 



Jókai statisztikai jegyzetei, Va- 
sárnajii Újság. 

Daliás új nemzedék, Pesti Hír- 
lap. 

Naplóm lapjaiból, Pesti Hirlap. 

Etetés, itatás. Pesti Hírlap. 

A napi kérdésekről, Pesti Hirlap. 

Vészkiáltás/ A szőlő legújabb 
veszedelme. Pesti Hírlap. 

Cochyllis, ambignella, szőlő- 
moly. Pesti Hirlap. 

Védekezés a szőlőmoly ellen. 
Pesti Hirlap. 

Bulletin, Pesti Hírlap. 

Coccus vitis, Pesti Hírlap. 

A ihanaton. Pesti Hirlap. 

Azok a kertészek. Pesti Hirlap. 

A kalapemelgetésrűl. Pesti Hir- 
lap. 

A Konti contra Káldy-ügy, Pesti 
Hirlap. 

Egy szerény indítvány. Pesti 
Hirlap. 

Külföldi publicista a magyar 
p)arlamentröl. Pesti Hirlap. 

Super eodem, levél a Pesti Hir- 
lap szerkesztőjéhez. Pesti 
Hirlap. 

A vaskapu és az aranykapu, 
Pesti Hirlaj). 

Az albumlegyező. Pesti Hirlap. 

A gellérthegyi paradicsom. 
Pesti Hirlap. 

Mauthner Ödön pavillonja és 
a magnemesités, 'Pesti Hirlap. 

Nyilt ajánlat Ugrón Gáborhoz 
egy kormánypárti képviselő- 
től. Pesti Hirlap. 

Komámasszony orvosság, Pesti 
Hirlap. 

A legerősebb fej. Pesti Hirlap. 

Jókai mint népdalénekes. Pesti 
Hirlap. 



Az új ezredév első napja, Nem- 
zet. 

Hozsanna! Az ezredéves Ma- 
gyarország, Nemzet. 

A költő joga. Nemzet. X^ 

Erős várunk nekünk d tudo- 
mány. Nemzet. 

Az én gyermekkori játszótár- 
sam, Nemzet. 

Jókai levele a szerkesztőhöz, "\ 
Nemzet. 

A kvóta kérdése. Nemzet. 

Jókai képviselőjelölt előrajza a 
karczagi választókhoz. Nem- 
zet. 

Jókai levele Papp Sándorhoz, 
Nemzet. 

Jókai levele Endrődy Sándor- 
hoz, Nemzet. 

Levél a főszerkesztőhöz. Nem- 
zet. 

Jókai toasztja deczember il-én, 
Budapesti Hirlap. 

Miért férges a gyümölcsünk, 
A Kert. 

Előszó Kéry Gyula, Blaha Lujza 
életéhez, (4-r. 190 1.) Rózsa- 
völgyi és Társa. 

De kár megvénülni! Regény. 
(8-r. 354 1.) Révai Testvérek 
írod. Int. R. T. 

Kertészgazdászati jegyzetek. 
(Kis 8-r. 80 1.) Budapest, 
Révai Testvérek írod. Int. 
R. T. 

Budapestnek emlékül. Budapest 
versekben. (Kis 8-r. 28 1.) 
Budapest, Grill Karolj-. 

1897. 

Az asztalos családja, elbeszélés, 

Vasárnapi Újság. 
Tallérosy Zebulon levele az 



« üstökös* szerkesztőjéhez , 
Üstökös. 

A harát falvi levita, regény, 
Pesti Hirlap. 

Jókai levele Bartók Lajoshoz, 
Pesti Hirlap. 

ÁstrcU szellemek, Pesti Hirlap. 

Kérelem, Pesti Hirlap. 

.4 méltóságos főrendek között. 
Pesti Hirlap. 

Honnan jön az nahzugn ? Pesti 
Hirlap. 

Az ágyú mint háború-lehetetle- 
rdtő. Pesti Hirlap. 

Apái-isi katasztrófa tanulságai. 
Pesti Hirlap. 

A mi klubjaink, Pesti Hirlap. 

Még egyszer Helcila, Pesti 
Hirlap. 

Eltévesztett életpálya. Pesti 
Hirlap. 

Még egy jubileutn és egy álom- 
látás, Pesti Hirlap. 

Petőfiről, Pesti Hirlap. 

Jókai levele Goda Bélához, 
Pesti Hirlap. 

Petőfi iszákossága. Pesti Hirlap. 

Jókai levele Mészáros Kciroly- 
hoz. Pesti Hirlap. 

Az el nem mondott válasz. 
Pesti Hirlap. 

Az ellenmondások manója, az , 
első pénteki levél a szerkesz- 
tőhöz. Nemzet. 

Második pénteki levél a szer- 
kesztőhöz. Nemzet. 

Még egy új szinház, Nemzet. 
A Magyar irók honoráriuma a 
Ipi külföldön. Nemzet. 

A mi araeopagunk. Nemzet. 

Az európai pestis. Nemzet. 

József föherczeg leveléről. Nem- 
zet. 



189 

Levél Josipovich Gézához, Nem- 
zet. 

A Gellért-hegyi czitadella, Nem- 
zet. 

Abbázia, dr. Szegő gyermek- 
sanatoriuma. Nemzet. 

Hypparata, monológ, Nemzet. 

Márczius tizenötödike. Nemzet. 

Az új sajtó -rendszabályzat. 
Nemzet. 

Az » Adriát, Nemzet. 

Az összeférhetlenségről. Nemzet. 

Szinházaink, Nemzet. 

Embermentő találmány. Nem- 
zet. 

.-1 kurxiti rektor. Nemzet. 

Puliszka és dicsőség. Nemzet. 

A legalsó tizezer becsülete. 
Nemzet. 

A magyar insurrectio emlék- 
szobra. Nemzet. 

Levél dr. Herczegh Mihályhoz, 
Nemzet. 

Papirrongyok. (Naplómból), 
Nemzet. 

Milyen demokraták vagyunk 
mi? Magyar Hirlap. 

Solitudo, Magyar Hirlap. 

^-1 nemzetiszin sijjka. Magyar 
Hirlap. 

.•1 győri ütközet emléke. Magyar 
Hirlap. 

A nazarénusok nálam. Magyar 
Hirlap. 

Aliért kétszerkettő a négy ? Ma- 
gyar Hirlap. 

Ne hagyd magad és egyéb el- 
beszélések. (8-r. 148 1.) Buda- 
pest, Athenseum. 

Ezernyolczszáznegyvennyolcz. 
(Nagy 4-r. 476 1.) Budapest, 
Eévai Testvérek írod. Int. 
Piészv. Társ. 



190 



1898. 

Tallérossy Zebiilon levelei Min- 
denváró Ádámhoz és vissza, 
Magyar Hirlap. 

A inárcziusi fiatalság, Magyar 
Hirlap. 

Petőfi - em lékek d848—49 - bői. 
Magyar Hirlap. 

Elmúlt évek, Magyar Hirlap. 

Öreg ember nem vén ember-kép- 
Zeit regény, Magyar Hirlap. 

Levente, történeti drámai költe- 
mény, Magyar Hirlap. 



Helvila. Dráma öt felvonásban. 
(16-r. 110 1.) Budapest, Lam- 
pel Róbert. (Magyar könyv- 
tár.) 

Megölték a királynénkat. Ma- 
gyar Hirlap. 

A fekete vér, Dráma (Magyar 
könyvtár) Lampel. 

Gyász orgiák. Magyar Hirlap. 

A Henczi ügyről Magyar Hirlap. 
Előszó Jókai Mór müveinek 
amerikai kiadásálioz. 



JÓKAI MÓR ÖSSZES MÜVEI JUBILÁRIS 
NEMZETI DÍSZKIADÁSA ELŐFIZETŐINEK NÉVJEGYZÉKE. 

a) Amateur kiadás. 
(Japán papíron húsz példányban nyomatott.) 

1. I. Ferencz József cs. és hir. Felsége. 

2. Erzsébet hirályné cs. és hír. Felsége. 

3. Eötvös Loránd hr. 

4. Eszterházy Miidós gr. 

5. Jókai Mór dr. 

6. Szájhely Gyula. 

7. Székely Ferencz. 

8. Ernyei Gyula. 

9. Révai Mór. 

10. Hirsch Lipót. 

11. Pest-Pilis-Solt-Kis-Kiin niegye. 

12. Szeged sz. kir. város. 

13. Léhreczen sz. kir. város. 

14. Képviselőház könyvtára Budapest. 

15. J^emzeti Casino Budapest. 

16. Bévai Testvérek Budapest. 
Készleten maradt négy példány. 

■k 

h) Nemzeti díszkiadás (nagy 8-rét) és nemzeti kiadás 
(kisebb 8-rét).* 

* József főherczeg cs. és kir. Fensége. 3 példány. 

* Károly Lajos főherczeg cs. és kir. Fensége. 
*Lipót Salvator főherczeg cs. és kir. Fensége. 

* Mária Terézia főherczeg nő cs. és kir. Fensége. 

* Stefánia főherczegnő cs. és kir. Fensége. 

* Ferencz Salvator fhg. és Mária Valéria főhgnő 

cs. és kir. Fensége. 

* Ferdinánd bolgár fejedelem kir. Fensége. 



* A *-al jelültek a nemzeti díszkiadás 200 forintos előfizetői, kik a 
munkát megindítása előtt rendelték meg ós a 100,000 forintos nemzeti 
tiszteletdijat létesítették. 



192 



Acél Gyula, dr. 
*Andrejkovits Sándor 

Balogh Antal 
*Szendrey Balogh Istv. és 
neje Szilágyi Katinka 

Bauemehel Szilárd ifj. 
*Benedek Ferencz 

Berzáczy Mihály 

Body Pál 
*Bombelles Lajos, gr. 
^Bubics Zsigmond 

Búza József 

Desseicffy Géza 

Egey Gyula 

Fábián Lajos 

Falvay Béla 

Fényes Soma, dr, 
*Forgách József 

M. Forgón Lajos 

Glancz Gyula, dr. 

Glitck Lipót, dr. 

Grün Lajos, dr. 

Gerlóczy Géza 

Jankó Miklós 

Kail Antal, dr. 

Keczer László, dr. 

Képes Lina 



Abanj-Torna megye. 

Kiss Endre 

Klimkovics EUmérné 

Hadadi Kovácsy Béla 

Kitlkei Gyula 

László Miksa 
*Loosz József 

Máriássy Zoltán 

Megela Antal 

Meisels Alfons 

Mokry Sámuel 

Molnár Lipót 

3IühlJluss Miksa dr. 

Münster Tivadar, ifj. 

Nagy Géza dr. 

Nyulászy Jánosné, dr. 

Paksy József né 

Pausz Béla 

Péchy András 

Pilisy Aladár 

Pillér Miklós 
*Kassai Polinszky Emil 

Pongrácz Gyula 

Puky Pál 

Putnoky Sándor 

Eadovits Ferencz 

Rombauer Sándor 

Scháfer M. 



Schalkház Lipót 
Schaller Ernő 
Soltész Jenő 
Sudy K. János 
Szontágh Sándor 
Vanka Ferencz 

* Vay Tihamér gri 
Widder József 

*Zábráczky József 
*Abáuj-Torna megye 
*Kassa sz. kir. város 
^Társalgási egylet, Kaíi><a 
*Magy. kir. áll.föreálisk. 

ifj. könyvt. Kassa 
*Magy. kir. posta és'tdv, 

igazg. Kassa 

* Társas kör Kassa 
Premontrei kanonokr. 

kassai fögymnásiumá- 

nak ifj. önképzőköre 
« Milit. Wissenscha ftl. 

Vérein és Casinó Kassa 
Gazdaságiifj. Olvasókör 

Kassa 
Prém. Gymn. ifj. könyv. 

tár Kassa 
*Abauj-Szepsii Gasino. 



Ajtai Viktor 
*özv. Baruch Gyuláné 
Mendel Manó 

Binder József 

Biamant Sámuel 

Ebergényi Sándor 

Fürst Lajos 
* Gáspár János 

Incza Antal 

Jancsó Sámuel 

Janky Kálmán 

Janky Lajos 

Kálnoky Imre 



Alsó-Fehér megye. 

*Kaufmann Gyula 
és G. Képes Ferencz 

Kiss Károly 
*Lenk Lajos 

Posch Albert 

Sebesi Zsigmond 

Simonffy Alajos 

Tookos Sándor 

Tormay Gyula 

Törzs Gyula 

Versényi Károly 
*Alsó-Fehér megye 
*Abrudbánya r. t, város 



* Gyulafehérvár sz. k. v. 
^Kölcsön könyvtár M.- 

Üjvár 
*Nagy-Enyed r. t. város 
*N.-enycdi Bethlenfőisk. 

ifj. egylet 
*Ref. Bethlen-Collegium 

könyvt. Xagy-Enyed 
*Nagyenyedi Casino 
*Nagyenyedi polg. olv. e. 
*Tiszti Casino Ozd 
*Vizakna r. t. város 



193 



Ándrényi Károly 

Aschauer Mátyás 

Balázs József 
*Barkassy Kálmán 

Baross László 

Barth Gyula 

Basa Lajos 

Berger d: Ballá 

Blau Mór és fia 

Bolyás János 

Borsós Géza 

Braun Fülöp 

Brann Jakab 

Csikós Mihály 

C'zégka. Zdenko, dr. 

Dobó Kálmán 

Fehér Sámuel 

Földes Kelemen 

Gebhardt István 

Gutsjalír Mihály 

Hamvas Károly dr. 

Hirschler Jakab 

Hofhauer Lajos 

Honisch L. István 
*Tivadari Imre Sándor 

Issekutz László dr. 

Kárász Elemér 

Kelemen János 

Kerpel Izsó 
*Kintzig Jánosné 

Kiss Ferencz 
^Konopy Kálmán 



Arad megye. 

*Kornay Károly 

Kosztolányi Béla 

Kövér Gábor 

Kripp József 
*Kristyory János 

Kriván János 

Laczay István 

Lengyel Sándor dr. 
*Löffler Mórné özv. 

Lukács Gyuláné 

Madarász Géza 

Mann Vilmos 

Marossy Miklós 

Mészáros Gábor, dr. 
*Moinár Imre 

Nachtnébl Ödön 

Xeumanii Mihály dr. 
^Neumann Testvérek 

Pdlffy Gyözo 
*Péterffy Antal 

Popp József E. 

Popp Vilmos 

Purgly Jánosné i'j. 

Rajla Péter 

Bázel István 

Récsey Miklós 

Réthy Viktor 
* Rozsjiyay Mátyás 

Sánka Vilmos 

Seidner Miklós 

Szathmáry Géza 

Szatmáry Géza 



Szigethy Elek 

Szlovák János 

Szmolinszky Károly 

Szőke Dezső 

Takács Gyula 

Török Árpád 

Turay János 

Tuitsányi Dezső 

Urhegyi Alajos 

Vajda Lajosné 

Vas Sándor dr, 
*Végh Aurél 

Verhos Nándor 

Vesztmaym Gyula 
*Arad megye 
*Arad sz. k. város 
*A7-adí ker. ifj. közm. köre 
* — polgári takarél.pémt. 
* — megyei takarékp. 
* — Csanádi gazd. tak.-p. 
* — ipar és népbank 
* — Casino-egylet 
* — Kir. főgymn. ifj. hvt, 
* — Kölcsey-egyesület 
* — Keresk. és iparkam. 
* Aradi Casinó egyl. tagj. 
*Kisjenő erdőhegyi casinó 

egylet 
Olvasó kör X.-Hahnágy 
*Radnai Casino-egylet 

Társaskör üj szent Anna 



Csillaghy József ifj, 
Hilberth Rezső 
Vojnár Tamás 
*Arva megye 



ÁiTa megye. 

'^Magyar társaskör Al- 

Knbin 
*Arvai közbirtokossági 



lenfalvi gróf Thurzó 
György ivadékai) 
''Kir. kath. gymn. tan. 



uradalom (néhai Betli- könyvt. Trsztena 



*Abra.nts Antal 
*Acsády Béla 
* Alföldi Gedeon dr. 
Araniczky Athanáz 



Bács-Bodrog megye. 

Balaton Gyula dr. 
Baloghy Ernő dr. 
*Békeffy Károly dr. 
Berecz Károly 



Jókai: A jnbileom története. 



Braun Károly dr. 
Brenner József dr. 
Bntck Nándor 
*Buchwald Samu 

13 



191 



Donoszlovits Vilmos dr. 

Duchon János dr. 

Dungyerszky M. Ged. 
*Engisch Frigyes 
*Ernst József és Bernát 
*Fernbacli Antal 
*Fernbach Bálint 

Fernbach Lajos 

Fischof Zsigmond dr. 

Fischl Manó dr. 
*Flatt Viktor 
*Gaiger A. Mór 
*Gál Péter 
* Gertinger Pál dr. 

Grigorevits Péter 
*Hadzsy János dr. 

Hailbrimn Artúr dr. 

Hajdú Dezső dr. 

Hankovszky Béla 
*Hiersch Tivadar 

Hosszú Vaznl 

Ivánkovics Pál dr. 

Jojárt János 

Kakas János 

Kirschbaum Lajos 

Kiss Gyula 

Kleiner Gyula 

Korbai Pál 

König Soma dr. 

Kuszli Béla 

Laczkovics Károly 

Ledniczky Ipoly 
*Lichtschein Gyula 

Löbl Zsigmond 

Matkovics Béla 
*Matkovich József 
*Megyánszky Seböné 

Méry Sándor dr. 

Michitsch József 

Mihályi János ifj. 

Mikosevics Kanut 
*Milkó Izidor dr. 

Molnár Béla 

Nyiraty Jái:osné dr. 
*Fapp László 

Papp Pogány Endre 



*Pejacsevich Pál gr, 

Peklp Béla 

Pinterovits Jenő 
^Piry József 

Pisztora József 

Podmaniczky Endre br 

Récsey Ede dr. 
*Reisner Lajosné szül. 

Milassin Irina 
*Reschner György 

Rosenstock Márton 

Rottler József 

Sárkány János dr. 
*Schaffer Mór 

Schieck Rezső 

Schön Ödön 

Schwarz Márton 

Stein Adolf dr. 

Stenger László 

Szabó József dr. 

Szász Ottó 

Széchenyi Emil gr. 
*Szekfü György 
*Szilassi Kornél 
*Szlávy János 

Thurszky Zsiga dr. 
* Törley Gyula 

TripoUzky Béla 

Tripolszky Gyula ifj. 

Trischler Károly 

üngár Rózsa 

Vargay Ferencz 
*Városy Károly 
*Vasdényei Géza 

Vermes Károly 

Vojnits István 

Vojnich Lajos dr. 

Vojta Antal 

Wagner Károly dr. 
*Weinberger Lajos 

Weitzenfeld Lajos 

Wenetianer Sándor 

Wiegandt Artúr 

Zombory László 

Zombory József dr. 
*Bács-Bodrug m. 2 pld. 



*'Adai ifjúsági kör 
*Casino Bács-Al más 
*Polgári Casinó Apatin 

* Apatini Casinó egyesület 
*Baja sz. kir. város 
*Bajai takarékpénztár 

* — keresk. Casinó 

*■ — Casinó 

* — ipartestület 

Olvasó kör Bezdán 
*Csantavér község 
*Casinó egylet Csci-venka 

Község Bács-Feketehegy 
*Bács-kulai népkör 
*Polg. olvasó egylet Kula 
*0-Becsc község 
*0-Becsei keresk. kör 

* Casinó 0-Kanizsn 
^Palánkai Casino-egylet 
''^Szabadka sz. kir. város 

2 pld. 

^Szabadkai t.-pénztár és 
népbank 

^Izraelita hitközség Sza- 
badka 

^Nemz. Casinó Szabadka 

* Szabadkai kereskedni ifj. 

társulata 
* Olvasó-egyl. Uj-Verbász 
^'Üjvidék sz. kir. város 

3 pld. 

*Szerb Maticza irod. társ. 

Újvidék 
'^Újvidéki takarékpénztár 
^Magyar Casinó Újvidék 
*Zenta r. t. város 
^Zentai ip. ifj. önk. köre 
* — Casino-egylet 
* — gazdakör 
^Zombor sz. kir. város 
*Ker. középiskola Zombor 

* Magyar olv.-kör Zombor 
*Bács-Bodrog vármegyei 

községi és körjegyzők e. 
Zombor 



195 



Antal György 
* Antal Margit 
*Turonyi Biedermann R. 

Bittó Béla 

Csukás Zoltán 
*Czirer József ifj. 

Enedy Sándor 

Fnhry Zsigmond 

Füzesséry József 

Halász Géza 

Kantz Adolf dr. 

Kelemen Mózes dr. 

Kisaszondy József 

Kieszár Lajos 

Komáromy B. István 

Lechner Tihtor 

Lenkei Lajos 



Baranya megye. 

Littke József ifj. 

Littke Lenczi 

Loeszl Jenő dr. 
*Majláth György gr. 

Medgyessy Béla dr. 

Nagy Jenő 

Orbán Márton 

Philipp Ferencz dr. 
*Pozsonyi László 

Rátky Béla dr. 

Roth László dr. 
*Rüll János dr. 
*Schmidt Boldizsár 

Scholtz István 

Schütz Ferencz 
*Simonkovits Mihály 

Stein Henrik dr. 



Sudár Gyula 
Szaiitner Gvsztáv 
*Taussig Zsigmond 
ürszinyi Pál 

* Wadiauer Károlyné 
*Wertheimer Jakab 

* Baranya megye 3 pld. 
Jegyzőség Izsész 

* Mohács község 
*Pécs sz. kir. város 
*Pécsi takarékpénztár 
* — ker. és iparkamara 

* — M. k. 8. honv. húsz. 

ezr. par. 
*— M. k. 19. honv. gy. 

ezr. tiszti könyvt. 
* — nemz. casino-egyl. 



Balásíty József 

Boleman Árpád 

Heine Alfréd 

Justh Endre 
*Kelecsényi Rafael 
* Kosztolányi Aurél 

Majláth István ifj. 

Kedeczky Vincze 



Bars megye. 

Persay Ferencz dr. 
Fóliák Gyula 
Reichmann Sándor 
Schvarcz Izidor 
*Simonyi Béla 
Szabó Erzsike, Zsory 

Györgyné 
Szajbely Arpádné 



*Bars megye 

*Bars m. Gasino-egylet 

Ar.-Maroth 
^Körmöczbánya sz. k. v. 
*Léva r. t. város 
*Lévai Casino 
*Casino-egyes. Zsarnócz 



Áchim Károly 
*Almássy Dénes gr. 

Mecs-Balogh Ferei. ez 
*Szendrey Balogh Samu 

Batizy Endre 
*Beliczey István 

Berthóty Károly 

Biró Benedek 
*Bodoky Kálmán 

Bodoky Mihály 

Bodoky Zoltán dr. 

Bolza Pál gr. - 

Boisóthy Géza 

Bugyis Andor 

Csánki Béla- 



Békés megye. 

Csausz Lajos 
Czitó Sándor 
Décsey József 
Dobay Ferencz 
Fejér László 
Fischer Salamon 
Hinger Tivadar 
Horváth Gyula 
Horváth Károly 
Edvi Illés Dezső 
Jakab Sándor 
Kállay Ödön 
Kerényi Soma dr. 
Keresztes Ferencz 
Korcsok János 



Kovács Gyula 
Kovács János 
Környey Zoltán 
Kunos József 
Lacsny István 
Lakatos Károly 
Manheimer Arnold 
Maros György 
Medveczky József 
Menyhárt Zsigmond 
Mikolay MiMly 
Nagy Elemér dr. 
Nagy Jenő 
Piltz Endre 
Piltz Márton ifj. 

13* 



196 



*Ponyiczky Máté 

Sal Gyula 

Serly Gyozö 

Steiner Zsigmond dr. 

Stolcz József 

Síik Dezső 

Szalay József dr. 
*Szegedy Kálmán dr. 
*Szekács István 

Széli István 

Terényi Lnjof 

Tevan Adolf 

Thuróczy Endre 
* Verner László 

Wagner József 

Walter Ferencz 



Weisz Miksa 

Weisz Mór 

Willim István 
*Zöldy János dr. 
*Békés megye 3 pld. 

Reform, tanítói szak- 
könyvtár Békés 
*Békési Casino 
*Polg. Casinó Bánfalva 
*Békés-Csahai Casino-e. 

* — polgári kör 

Ker. ifj. egyes. B.-Csaba 

* Újvárosi olvasó egylet 

Békés-Gyula 
M. kir. gyulai 2, honvéd 
gyalog ezred t.-könyvt. 



*Központi Casinó Gyoma 
Felsörészi olvkr. Gyoma 
*Orosliázi takarékpénztár 
*Polgári olvasó kör Oros- 
háza 

* Casino Orosháza 

* Kereskedelmi csarnok 

Orosháza 
Iparosifjak önk. egylete 

Orosháza 
*Szarvas község 
* — takarékpénztár 
* — ág. ev. fögimn. tanári 

kara és tanulósága 
*Szeg}ialmi polg. olv. c. 
* — Casinó 



Balajthy Mór 
Csatlós Elek 
Friedrich Vilmos 
Grósz Jenűné 
Hraboz Kyrosz 
Janka Sándor 
Kául Jakab 



Bereg megye. 

Kiszely Aladár 
Komjáthy Pál 
Katzba Nándor 
Lörincz Ignácz 
Moskovits Károly 
Murczkó Gyula 
*Xemes József 



Nyemcdk Imre 

Rosenfeld Bernát dr. 

Török Gyula 
*Bereg megye 
^Munkács r. t. város 

— Uonv, tiszti könyvtár 
* — polg. Casino 



Besztercze-Naszód megye. 

* Bethlen Pál gr. Kubinyi László * Besztercze-Naszód m. 
Bodó Kálmán Storch G. Gusztáv 2 pld. 

* Jeszenszky Sándor Váradi Hajnal Géza dr. *Beszterczei kör 
Klairobecz Géza Wagner Frigyes 



Agáczi Norbert 
*Andrényi Lajos 
*Balásházy Bertalan 

Balogh László ifj. 
*Baranyi László 

Bárányi Menyhért 

Benedek Vilmos dr. 

Benedek Zoltán 

Berger Arnold 
*Bernáth Margit 

Bethlen Aladámé gr. 

Bozsik Lajos 



Bihar megye. 

*Nagy~Bölöny József 

*Bölöni Sándor 

*Buzás Kálmán 
Csanády Jenő 
C zajlik György dr 
Diószegi Miluíly 
Eisele Etelka 
Fisch Lajos 
Fleischer Ignácz 
Fleischhacker Gyula 
Géczy htván 

*Grosz Anna 



*Groszmann Mór dr. 

György László 

Hegedűs Rezső 
*Hegyessy Márton 

Huzella M. 

Jakab Rezső 
*Janky József 

Kassay Kálmán dr. 

Kenéz Sándor 

Klobusitzky Géza 

Kohn Lipót 
*Kollárszky István 



I 



197 



Kolczsidry Béla dr. 
* Kornhauser Antal 
* liorniss Károly gr. 
*Kurcz Gusztáv 

Laszky Ármin 

Lazarovits Gábor 

Lédig Dezső 

Leél Ö^sy Albert 

Leidl Henrik 

Linter Ákos 

Madari István 

Major Gyula 
*Markovits Kálmán 

Medzihradszl.y Miksa 

Mezei Ödön 
*Miklóssy Ferencz 

Miákolczy Barnabás 

Morvay Tihamérné 
*Na^y Márton 

Pellér Ferencz 

Eácz Gyula 



*r.ádl Ödön 

Béthy Kálmán 
*Bimanóczy Kálmán 
*Schlauch Lörincz 
*Schirartz Ferencz 
*Schwartz Margit 

Skuteczky Emil 

Somogyi Géza 

Stem Sándor 
^Sternthal Árthur 

Sternthál Béla 

Szalay Simon 
^Széchenyi Jenő 

Szirmay Vilmog dr. 

Szlávy József 

Tapfer Márton 

Terdényi Olivér 

Tóth Gyula 

Török Gyula 

Várszeghy Lajosné öze. 

Vitályos Lajos 



Wallerstein Mátyás 

* Bihar megye 

* Bihar Udvari község 
*Csökmői olvasó-kör 

* Ér-Köbőlkut község 

* Olvasó-egylet Margitta 
*Xagy Szalonta község 

* Nagyszalontai Casino 

* Nagyvárad sz. kir. város 

3 pld. 
*Biharmegyei keresk. ip. 

és termény hitelbank 
*Nagyváradi tak.-pénzt. 
^Kereskedő ifjak egylete 

Nagy-Várad 

* Biharmegyei Casino 

N.- Vár ad 

*Nagy- Váradi « Magya r 
Király* kávéház asz- 
taltársaság 

*Casinó Székelyhíd 



Bajza István 

Blechner Adolf 

Bródy Lajos ifj. 

Csallóközi Jenő 

Cserey Gyula 

Csizik János 
*Debreczeni Gábor 

Dick Hugó 

Dobos József dr. 

Engel Ignácz 

Fábry Arpádné dr. 

Fodor Pál dr. 

Frankfurter Sándor dr. 
*Gálfy Ignácz 

Görgey László 

Grünfeld Ödön 

Gallyas Benő 

Györy József 

Hoffmann Erzsébet 
*Horvát)i Lajos. 

Hubay József 
*'Jesze István 

Juricskay Boldizsár 

Kállai Kállay Manó 



Borsod megye. 

Kauschill Gusztáv 
*Kiszely István 

Kissházy Gyuláné 

Klein Vilmos 

Komjáthy János 

Kőrössy Dániel 
*Kun Kálmán 

Lesiczky Kelemen 

Leszkay Károly 

Lusztig Jakab dr. 

Markó László dr. 
*Matkovich Albertné özv. 

Matun József 
* Matuskovics János és 
neje Mária 

Menner Richárd 
*Molnár Gyula dr. és 

neje szül. Polnis Eona 
* Orczy Gyula 

OtrokocsyVégh Dani ifj. 

Péchy László 
*Petró József 
^^ Popper József dr. 

Prázay János 



*Rácz György dr. 
*Padvánszky Béla 
*Radvány István 

Ragályi Béla 

Robicsek Adolf dr. 

Rosenberg Lajo< dr. 

Sághy hadnagy 

Schwartz József dr. 

Schwartz Mór 

Schweitzer Bernát 

Soltész Károly dr. 
'''Soltész Nagy Kálmán 
*Szatmáry Király Pálné 

Szendeffy Károly 

Szikszay Ferencz 
*Szirmay Alfréd gr. 

Szombathy János 
*Tamkó Károly dr. 

Terény Lajos 

Ternovics Ödön 

Vajda Adolf dr. 

Varajthy István 
* Vay Béla br. 

Wattay Comél 



198 



Weisz József 
Wexler Miksa 
*Borsod megye 
*^ Vasgyári Casino Diós- 
Győr 
*Miskolcz r. t. város 
Felső-Borsodi ev. ref. 
tanitó' egylet 



*Keresk, és polg. iskola *Miskolczi izr. nők 



Miskolcz 

*MiskoJczi tak.-pénzt. 

* — tak.-egylet 

* — hitelintézet 

*Ip. ifj. önképző és olv. 
hözmüv.-egylet Mis- 
kolcz 



* — nemzeti Casinó 
*Borsod-Miskokzi Club 
*Polgári egylet Miskolcz 
*Nádasdi gyári t. Casinó 
Olvasó egylet Nádasd 



Gzinege István 
Fein Ármin 
Harsányt István 
Komoróczy Miklós 
Lázár Ottó 
*Nehrer Gyula 



Brassó megye. 

*Rombauer Tivadar 

Wolff Aladár 
*Brassó megye 
* — sz. kir. város 
* — áll. kereskedelmi aka- 
démia 



*Brassó magyar Casinó 
* — m. kir. 2á. honv. gy. 

ezr. tiszti könyvtára 
*Emke hétfalud köre 

Csernátfalu 



Institoris Elemér 
Iritz Manó dr. 
Herényi Vilmos 
Kiss Vilmos 
Kövér Béla 
*Lonovits József 
Mályusz György 
Molnár Albert 



Csanád megye. 

^Molnár Ede 

Nágel Vilmos ifj. 

Ott Károly ifj. 

Pöppel Gyula 

Riesz Béla 

Schambach Emil ifj. 
*Steiner Simon dr. 

Temesváry Pálné 



*Thomka Gyula 
*Csanád vicgye 
*Keresk. egylete Makó 

* Makói Casinó 

— iparos olvasó kör 

* Nagy laki t.-pévzt. r.-t, 
* — polg. olvasókör 



Albertényi Antal 
*Aniszfeld Endre dr. 

Apró István 
*Back Ernő bégavári 

Bácsy István 

CsemánéBaghy Ukai 

Balassa Ármin dr. 

Balogh Géza 
^'Bányai József 

Barcsay Károly 

Bécsi Sándor 
^Beregi József dr. 
*Beregi Lajos 

Bergentheil Mór 

Biedl Samu 

Biró Kálmán 

Csemovics Agenor 



Csongrád megye. 

Cserö Ede dr. 
*Csonka Pál 
*Braskoczy Lajosné id., 
szül. Nagy Clementina 

Droppa Károly 
*Ec$eri Lajos dr. 
*Eisenstádter Nándor és 
Róbert 

Falta Marczcl dr. 
*Faragó Gyula 

Farkas Mihály 

Fellmeier Sándor 

Felsenhxirg Lipót 

Flesch Mihály 

Filo Tihamér dr. 

Gaál Dániel 
*Kesseriiné Gerenday I. 



Gerle Imre dr. 

Gunszt Lajos 

Győri Antal 

Halmi Mór 

Hankisz Károly né G^j. 

Hódi Mózes dr. 
*Holczer Adolf 

Jászay Géza 
*Jerney Zoltán 
*Joó Károly 

Kalmár Istcánné ö.:v, 
^Károlyi Zsófia gróf és 
Károlyi Nándin Berch- 
told Lipótnt 

Kelemen Dezső dr. 
^Kelemen István 
*Keleti Adolf 



199 



*Kiss Gyula 
Korda Sándor 
Kovács János 

* Kovács Rozina és ViJmn 
Kováts Károly 

Kozák György né özv. 

Krausz József dr. 

Kulisits István 

László Gyula 

Leinczinger Gyuldné 
*Lichtenberg Mór 

Lichtenegger Gyida 

Magyar Elek 

Mátéffy Ferencz dr. 

Mátéfy Pál dr. 

Matók István 

Mikecz Ödön dr. 
* Milkó Sándorné és V.-né 

füssi Molnár Sándor 

Müller Ferencz dr. 

Kristó Nagy Antal 
*sarkadi Nagy Antal 

dombrádi Nagy Gyula 

Nagy Sándor dr. 

Németh Lajos 

* Németh Pá! 
Niffriny Zoltán 
Nyáry János 
Oláh Sándor 



*Ormódy Bé'a 

Papp Andor 

Papp László 

Pépa János 

Pick Mór 

Eigó Endre dr. 

Simák Ferencz 

Solilya Gyula 

Steinberger Simon 

Szallay I. József 

Székely Mihály dr. 
*Szél Ákos 
*Széll Gyula 

Szénásy György 
*Szobotka ViJni'is 
*Tajthy Ferencz 

* Tas nádi Imre 
Torma István 
Vajda Henrik 
Yalpcek Lajos 

* Veress Károly 

Veiró Lajos Endre dr. 
V. Vitális Béla 
Zehery Lajos 

* Zsoldos Ferencz 
*Zsótér Andor 

* Csongrád megye 2 pld. 

* Csongrád község 
H.-M.-Vásárh. sz. k. v. 



*Uódmezövásárh. Casinó 

egylet 
*— gazd. egylet 
* — takarékpénztár 
* — Ker. ifj. társulata 
* — ev. r. tan.fögymn. kot. 
* — ev. r.fögymn. ifj.kvt. 
* — term. es gab. -csarnok 
* — Iparegylet 
* — ev. ref. tanitó-egyes. 
Szeged város közönsége 
2 pld. 
* — Dugonics-társaság 

* Szeged-Csongrádi tak.- 

pénztár 
*Szegedi Casinó 
* — m. k. 11. honvéd ker. 

tisztikara 
*'M. k. államvas. szegedi 

iizletvez. 

* Szegedi keresk. és ipark. 

* Jókai-jubileum szegedi 

végreh.-bizottsága 
8 pld. 

* Szentesi Casinó-egyltt 
' — polg. olvasó kör 
*— városi fögymnasium 
*— 48-as népkör 

— városi polg. leányisk. 



Abnássy Zsigmond 
''Balási Lajos 
Bocskor Domokos 
Cziffra János 
Fülöp József 



Csik megye 

Kracsovszky Gyula 
Mcrza Vilmos 
Szabó Lajos 
Széchy Károly 
Székely Károly 



Szinnyei Ágost 
*Csik megye 

-"Gy.-Szt. -Miklós község 
* — keresk. kör 
*Gyergyó-Töl gyesi olv.-k. 



Etter Gyula 
Faragó Károly 
Gorzó Nándor 
György Emöd dr. 
Horacsek Gyula dr. 



Esztergom megye. 

*Kollár Mihály 
Magurányi József 
Meszéna Lajos 
Pfalcz József 

*Pór Antal 



Rátz Mózes 

Szalay Béla 

Véghelyi Ödön 
*Esztergom sz. kir. vároi 
* — Casinó 



200 



Altmann N^ándor 

Babay Kálmán 

Bányay Vincze 

Báron Izsó 

Bartóky Blariska 

Borsodi Vilmos 
*Cziráky Avtal gr. 

Décsy György 
*Dietrich Szilárd 
* Fehér Ipoly 

Festetich Bruno gr. 

Forticivgler Fercncz 

Görgey Vincze 
*Grünfeld Jakab 

Günsberg Mór 

Havas Béla 

Hcumann József dr. 

Hirschhorn Sándor 

Jiiraszek János 

Kalmár Ödön 
*Kégl György 



Idejét megye. 

*Kempelen Imre 

Kolonits Ferencz 

Löicinger Mór ifj. 

Löwy Jenő 

Litháts Jenő 

Makay Béla 

Molnár József 

Xagy Lajos 

Polónyi Jenő 

Rohrrnann Agostim 

Schlammadinger J. dr. 

Szavimer Imre 

Szekér István 

Szknlla Ferencz 

Szöllösy Gyula 

Tautl Lajos 

Trencsény János 

Vértessy János 
*Fejér megye 
*Alcsiithi segélyegyl. Itir 
*Bicskei tak.-pénzt. 



*Csurgói ref. gymn. kvtr. 
* — • Casinó 
*Polg, kör Ercsi 
*Kápolnás-Nyéki segély- 
egylet 
*Olv. körNádasd-Ladáuy 

* Sárkereszturi köles, nép- 

segélyzö egylet mint 
szövetkezet 

* Székesfehérvár sz. k. v. 
*Zirczi cistert. r. kath. 

fögymn. Székesfehér- 
vár. 2 pld 

* Székesfehérvári Vöros- 

marty-kör 

* Fehér megyei tak.-pénzt. 
* Sz.-fehérvári tak.-pénzt. 
* — tóvárosi olv. kör 

*■ — áll. föreálisk. ifj. 

könyvtár. 
* — pinczér egylet 



Foris Eichárd 
Kincses Kristóf né özv. 
Kovács Gábor 
Köntzei Károly 



Fogaras megye. 

Urányi Aladárné 

Várady Géza 
*Fogaras megye 
*Takarékp. r. t. Bethlen könyvt. 



* Olvasó-kör Fogaras 
*Fogarasi áll, polg. és 
keresk. középisk. ifjak 



Benedikty Kálmán 

Bronts Viktor 
*Eheczky liózsi 

Göniöry Bertalan 
^Hanvay Zoltán 

Heregi János 

Hevessy László ifj. 

haranyai Horváth S. 

Horváth Zoltán 
^Hönsch Anna 

Járdánházy Dénes 

Kovács Ákos 

Kozlasnik Sámuel 

Krausz Gyula dr. 

L'-ngyel György 



Gömör megye. 

Lintner Géza 

Manczel József 

Marikovszky L-né özv 

Mészáros látván dr. 

Müller Lajos 

Nádassy János 
*Póka Gyula 

Somogyi Géza 

Szabó Erzsike 

Szénássy Béla 

Szentpétery Árpád 
*Thomka László 

harátosi Tóth Gyula 

Urszinyi Zsigmond 



Vajda Ferdinánd örök 
Zajátz János 
*Gömör-Kis Hont megye 
*Dobsina r. t. város 
*Közép keresked. iskola 

Nagy-Röcze 
*Pelsöczi társaskör 
^Egyenlőségi kör Putnok 
^Rimaszombat r. t. város 
* — takarékpénztár 
* — Casinó 
* — polg. olvasó-kör 
*Sajó-Gömöri ev. polgári 

fiúiskola 



201 



Bleuer Viktor 

Fekete Gyula 

Gold Jaliab 
*Horváth Kálmán 
* Jedlik Ányos dr. 
*Kálóczy Lajosné 

Kaijos Balázs 

Kiss Mihály 



Győr megye. 

Laszberg Rezső gr. 
Németh Elek 
Neuhauer Gyula 

^Popper Helén 
Szendröi Mór 
Ticsinszky Károly 
Vukailovich Z. Vilmos 

*Györ megye 



*Győr sz. kir. város 
* Győri főreáliskola 
* — Lloyd r.-t. 
* — ügyvédi kamara 
* — olvasó-egylet 
* — takarékpénztár 
* — kath. főgymn. ifj. 
könyvtára 



Alexi Sándor 
Altmann Béla dr. 
"^ Ár VI OS Bálint 
Babolchay Béla 
Bácsy Imre 
Bakóczy János 
Bálás Ödön 
Balogh István 
Balogh László 
Bartha Béla dr. 
Beké Károly 
Berger Andor dr. 
Berger Jenő 
Bernáth Miklós 
Biró Mór 

Borsányi Viktorné özv. 
Bosznay István 
Bosznay Károly 
Burger Menyhért dr. 
Chylinszky György lov. 
Csanády Ferencz 

* Csanak József 

* Csanak József ifj. 
Csiffy Katalin 
Csiha Elek 
Czeglédy 2Iihály dr. 
Drumár János 
Farkas Lehel 
Fejér Ferencz dr. 
Fischbein Ignácz 
Forrai Ernő 
Fried Leó 

FucJis Jenő 
Fuchs Samu 
Führer Andor 



Hajdú megye. 

Füleky Pál 

Fiizy Kálmán 

Geréby Fülöpné 

Glück Géza dr. 

Gondos Gyula 

Harsány i Pál 

Haty Kálmán 

Hollaender Dezső dr. 
^Horváth Kálmán 

Hütter Károly dr. 

Igmándy József 

Irinyi István dr. 

Irsay Miklós 

Kabay György 

Kálmánczhelyi Kálmán 
^Káposztás János 

Kardos Samu dr. 

Kaszanyitzky Andor 

Kohn Lipót 

Kontsek Géza 

Kontsek Kornél 

Kovács Ferencz dr. 

László Imre 
*Löfkovits Arthur 

Magoss Györffy dr. 

Meszlényi Lajos 

Molnár Ferencz 

Moskovics Miksa dr. 

Muraköz y László 

Nagy Elek 

Nagy Dániel 

Nagy Imre 

Nyegrus Gyuta 
Oznitz Endre 

Papp Antal 



*Pap Ferencz 

Piacsek Sándor 
*Polgár Jenő 

Beichard Manó dr. 

Rosenberg Albertné 

Rosenthál Sándor 

Rótschnek Emil dr. 
*Sajó György 

Schachtner Géza 

Schesztauber János 

Schuk József 

Steiner Gyula 

Szabó Lajos 

Szabó Miklós 

Szent-Királyi Tivadar 

Szikszay Gyula 

Szolnoky Gerzson 

Szopek Gábor dr. 

Szőllössy Jánosné özv. 

Szöllőssi Sándor 

Sztachó István 

Tar Gyula 

Taróczky Antal 

Tóth István 

Tóth Sámuel 

Ujfalussy József né dr. 

ünterberger Ignácz 

Várady Géza 

Varga Emil dr. 

Varga József 

Weisz Vilmos 

Weisz Zsigmond 

Wcszely Jenő 
*Wolafka Nándor 
*Hajdu megye 



202 



*Balmaz újváros község 
*Debreczeni ref. Collég. 
*— I. takarékpénztár 
• — István gőzmalom társ 
*■ — Casinó 
*— m. kir. II. lionv. h 

ezred tisztikara 
* — 7«, kir. 111. honv.gy 

ezred tisztikara 



*Dehreczeni róm. kath. 

algymn. tan. könyvtár 
* — Csokonay-kör 
* — függetlenségi kör 
* — áU. főreáliskola 
* — Jogász- és tisztv. kar 
Ev. ref. felsőbb leányisk. 
*Hajdu Böszörmény r. t. 
város 



*" Polgári Cas'no Hajdu- 

Böszörmény 
* Hajdu-Hadház község 

* Casinó Hajdu-Nánás 

* Hajdú Szoboszló r. t. v. 
*Hajdu megyei t.-pénzt. 

Hajdú- Szoboszló 
*Casinó H.-Szoboszló 
*P.-Ladányi társas-kör 



Balogh Vendel dr. 
H. Bathó János 

* Bogdán Arthur 
Brachfeld L. Arnold 

*Cseh Károly dr. 
Csoboth János 
Daday Vilmos dr. 

* Domokos Dénes 
Demes Péter 
Felsner József 
Gazda Gyula 
Gergely István 

*Uollaky Attila 



Alföldy Mór 
Békefy Lajos dr. 
*Beökönyi Viktor 
*Bernáth Ignácz 
Bolla János 
Cséka János 
Csik Imre 
Csillag Mór dr. 
Csütörtök Arnold dr. 
Czingell László 
Danilűvits Pálné dr. 
Fábián Ignácz 
Farkas Kálmán dr. 
Fáy György 
*Fág József 
Fülöp Zoltán 
Gebhardt Márton 
Grünbaum József 



Háromszék megye. 

Morvay Béla 

Morvay István dr. 
*Pótsa József 

Solmossy István dr. 

Szentiványi Árpád dr. 

Szacsvay Gyula dr. 

Tóth József dr. 

Zágoni Erzsébet 
^Háromszék megye 
*A.-Csernátoni olv.-egyl. 
* Gazd. felső népisk. tan- 
testület Baróth 



Heves megye. 

Heringh Kálmán 

Kanitz Gyula dr, 
^Kintzly Béla 

Klein Miksa ifj. 

Kolozsváry József 

Kreith Gyula gr. 
*Lipcsey Józsefné 

Makra Géza 

Orosz Tibor 

Pá ez Ferenc z 

Polátscliek Jenő 

Preszler Ármin dr. 
*Quintus Józsefné özv. 

Reviczky Rudolf 

Ringer Ede 

Róth Gyula 
*Samassa József dr. 

Schüller Zsigmond 



* Háromszék megyei kezdi 

jár. jegyzői kör Dalnok 

* Olvasóegylet Háromhük 
*Kovásznai Casinó 

Birtokost. Málnás-fürdő 
* S.-Szt.-Györgyr.t. város 
* — ev. ref. székely Mikó- 

főgymn. 
* — Három,^zéki t.-pénzt. 
* — Háromszék m. gazd. 

szövetkezet 
* — Casinó 



Sonnenschein Jenő 

Szentivány József 

Szokolay Lajos 

Timon Tiliamér György 

Tóth Gyula 

Ungár Ignácz 

Vécsei Hennin 
*Heves megye 
*Eger r.t. város 
*Egri Casinó 
* — Casinó Jókai-ünnep 
rendező- bizottsága 

* Gyöngyös r. t. város 

* Gyöngyösi társad, kör 
* — keresk. csarnok 

* — Casinó egylet 

* Olvasó egylet Heves 



i 



203 



Bárdossy Antal 
*Brauviűller Sándor 

Gaál Lajos 

Halász Ferencz 

Imre Ferencz 
*Ivánka István 

Köszeghy András 
^László Sándor 

Myskovszliy Emil 



Hont megye. 

Xiesner József 
* Radvánszky János hr. 
*Schenek Gyula 

Soltész István dr. 
*Szartorisz Ferencz 

Sztancsay Miklós 

Szwoboda János 

Totavics Kálmán 
*Hont vm. Cas. Ipolyság 



*SeImecz-Bélnbámja sz. 

kir. város 
'Selmeczi m. k. dohánii- 

gyár szivargyártási o. 
M. kir. bányász és erd. 

akad. Selmrczlkínya 
'Magy. olvadó társtdat 

Selmeczbánya 



Ádler Ármin 
Biró József 
Bock Hermann 
B. Brázovay Zoltán 
Dobay Ferencz 
Jakab Géza 
Kerpely Lajos 
Kohn Samu 
Naláczy Akosné 
Petco Valér 
Petrovich Ferencz 
Pick Samu 
Richter Viktor 



Hunyad megye. 

Rotter Jolán 

Rozgonyi Viktor 

Stojkovits Sándor 

Szabó Edmund 

Szöllösy Lajos né 

Werner Sámuel 
*Hunyad megye 
*AU. főreálisk. ifj. önk. 
köre Déva 

* Dévai nemzeti Casino 

* Hunyadmegyei tanitó- 

testület Déva 
Erzs. leányi'k. Hátszeg 



* Magyar Casinó Hátszeg 
Olvasó egylet K.-bánya 
ürikányvölgyi bánya r. 

társaság Lupény 

* Casino Petrozsény 
Fiski telepi poly. olvasó 

kör 
^^ Szászvárosi in. polg. olv. 

egylet 
* — Ev. ref. Kwn CoU.e- 
gium 



*Adám Imre 
*Ádám Sándor dr. 

AU Miksa 
*Baghi Imréné 

Balogh Sándor 
*Bárczay Gyula 

Bátorkeszy Béla dr. 

Békeji Gyula dr. 
*Beniczky Margit és I.. 

Bentsik László 

Bodogh Zsigmond 

Body Antal 

Buciiéit Gusztáv 

Csathó Lajos 

Csávás János 
* Csikós Balázs 

Czappán József 

Dabis Antal dr. 



J.-IÍ.-K,-Szolnok megye. 

Dala Károly 

Dósa József 

Dudá.s József 

Ehrlich Adolf 

Farkas Béla 

Fiedler Róza 

Fischmann Ignácz 

Gombkötő Géza 

Greksza János 

Grünhut Ferencz dr. 

Haatz Adolf dr. 

Hay Lajos dr. 

Hay Miksa 
*Hellebronth Istránné 
* Horthy István és neje 

Horváth Dezső 

Istvánfy Gytda dr. 

Jakucs Gábor 



Kiss Ernöné 
Klein Mór 
Koczka István 
Krasznay Gábor <lr. 
Krausz Lajos dr. 
Kunay Imre 
Lázár József 
Lipthay György 
Lukács Andor 
Lukács Imre dr. 
Makay József 
Mészáros Gyula dr. 
Nádas Gyula 
Nagy Pál dr. 
Nagy Sándor ifj. 
Nánássy János 
Némedy János 
Neuberger Márk dr. 



204 



Orosz Miklós 
Padár Mátyás ifj, 
bogdi Papp János 
Pászthy Jenő 
Pekker István ifj. 
Pethes Pál 
Petrovay György 
Ruttkay Aladár 
Schioertner Imre 
Somogyi József 
Soós József 
Stein Vilmos 

* Strassburger OH 
Szabó Kálmán 
Szegedi László 

^Széky Péter 
Szemerédy János 
Szolcsányi János 



Szűcs Sándor dr. 
'^Várady Lukács 

Varga István 

Vidinszky László 

Vogl Antal 

Weisz Emil 

Wigner Ignácz 

Wisnyák Alajos 

Zoványi Jenő 

Zöldy János 
*Jász-N.-Kun-Szolnok ni. 
*Casino-egyes. Jászapáti 
^Jászberény r. t. város 
*Uri Casino Jászberény 
*Casino-egylet J.-K.-Er 
*Jászladány község 
*Karczag r. t. város 
^Kis-Uj száll ás r. t. város 



*Kii-Ujszéllén N.-Kuns. 
* — Casino [t. -pénzt. 

* Ku n hegyes község 

* Mezőtúr r. t. város 
* — takarékpénztár 

* — közp. olvasó-egtfet 
* — fögymn. ifj. könyvt. 

* Kidsö-Szolnok m.tak.-p. 
*J.-N.-K. -Szolnok megy. 

mezőgazd. hit. int. és 
tak.-pénztár r.-t. 

* Tiszavidéki hitelint, és 

takarékpénztár r.-t. 
*Tisza-Roffi Casino 
*Török-Sz.-Miklós község 
* — takarékpénztár 
*Turkeve r. t. város 
* — Casino 



^Arkossy Gyula dr. 
Benkö Dénes 
Bornemissza János br. 
Csató Gábor 



Eis-EüküUő megye. 

*Dersy Leontina 
Horváth Ákos 
Láday István 
Ugrai Gábor 



Vitályos Géza 
Zambler Domonkos 
* Olvasó és társaskör D.- 
Szenf-Márton 



Alföldy Győző 

Asztalos Béla 

Berzeviczy Zsigmond 
*Cseíke Béla 

Dávidházy János 

Erdélyi Pál 

Gandernak Frigyes 
*Hittrich József 

Hofstetter József 
*Holzmann Mór 

Kirchner Gyula 
*Kovácli Arisztid 
*Kézdy- Vásárhelyi Imre 

Luha Sándor 



Komárom megye. 

Mikos Nándor ifj. 
*Pap Gábor 
*KöröskényiPaulovicsD. 

Puhr János 
*Pulay Géza 

Schmidlhauer Lajos 

Seregélyesy Ferencz 

Szili János dr. 
^Szombathelyi Győző 
'^'Konkoly Thege Béla 

Konkoly Tliege Lajos 

Vdly László 

Vaszary Dezső 

Wallner Endre 



Zechmeititer Sándor 

* Komárom megye 
*Gesztesi járási takarék' 

pénztár Kisbér 
*3Icnes- intézeti Casino 

Kisbér 
^Komárom sz. kir. város 
* — vidéki tak.-pénztár 
*— I. tak.-pénzt. 
* — izr. hitközs. elöljárói 
* — Casino 

* Révkomáromi ev. ref. e. 
13. honv. gy.-ezr. IX, 

zászlóalj Tata-Tóváros 



Kolozs megye. 

Ápáthy István dr. bessenyei Böjtbe Bened. *Gdnián Zsigmond 

Barcza Dániel Csűrös József Geng Ákos 

Bogdán Péter dr. Ferenczy Vilmos Gibbon Albert 3 pld. 



205 



Grün Lipót 

Gidtmann Béla 

Iléya Endre 

Horváth Ferencz 

Huszár János 

Huszár Lajos dr. 

Jakabházy Zsigmond dr. 

Jancsó Lajos 

Kahán Sámuel 

Kunfi Pál 

Kükemezey Árpád 

Macserál Virgil 

Mannsberg Sándor br. 

Marinka Kálmán 

Matskási Pál 
* Molnár Sándor 
*Mózsa Attiláné 
*Mucsy Ilona és Amália 

Nagy Kálmán 

Nemes Károly 

Páll Béla 

Pigetty Lajos 

Pohl Gyula 



Posoni Gábor dr. 

Poszler Gyula 

Poszler K. József 

Eadnóthy Dezső 

Reich Ernő 

Remenyik Lajos 

Richtzeit Artúr 

Sándor Imre 

Schandl Emil dr. 
*Schilling Rudolf 

Siynak Lajos 
*Szabó Dénes dr. 
* Szász Domokos 

Székely Sándor 

Szilágyi Károly 

Szokolay István 

Szőcs Ákos 

Tamásy István dr. 

Temesváry Gerőné 

Tokaji László 
*Udránszky László dr. 
*Vadona János 

Végli Ferencz 



* Wass Albert gr. 
*Kolozs megye 
*Kálotaszegi tak.-pénzt. 

Bánffy-Hunyad 
*Mapy. kir. gazd. tan- 
intézet K.-Monostor 

* Kolozsvár sz. kir. város 

2 pld. 
*Kolozsvári ker. ak. ifj. 

könyvt. 
*E. M. K. E. Kolozsvár 
*Erdélyi múzeum-egylet 

Kolozsvár 
*Casino Kolozsvár 
*M. kir. kolozsvári VI. 

honv. ker. tiszti kara 
^Kolozsvári unit. főtan. 

könyvtára 
*Áll. tanitóképzőint.önk. 

köre Kolozsvár 
*Kolozsvári keresked. és 

iparkamara 

* Kolozsvári kör 



Krassó- Szörény megye. 



B'ibioi Dániel 
Balogh Miksa 
Biró Béla 
Bozsenik Béla 
Bugát Pál 
FAbner József 
Fitz Pál dr. 
Fülöp Béla 
Garlathy István 
Héjjá Mihály 
*Hirsc}d Béla 



Hotnoky Ferencz dr. 

Ilönsch Árpád 

Jóczits Milorúd dr. 

Kovács Lajos 

Mészáros J. György 
*Nagy Ödön 

Nagy Sándor dr. 

Neufeld Dezső 
*Párvy Lajos 

Regenhardt Pál 

Sebők Ernő 



*prikrájai Sussich Károly 

Talajdy Zoltán dr. 

Trippon Sándor 

belényesi Várady Gy. 

Wigh János 

Wittich Sándor 

Zakariás Ferencz 
*Polg. fiuisk. ifj. könyv- 
tára Oravicza 

M. kir. 8. honvéd gy.- 
ezred tisztikara 



Dcnvuth Gusztáv 
Fischer Károly 
Horánszky István 
Krcsméry József 



Balázs Lajos 
Balogh Péter 



Liptó megye. 

Platthy Zsigmond * L.-Szt.-Miklósi magyar 

*M. társáig, kör Liptó- társ. kör 
Rózsahegy 



Mármaros megye. 

Bogdán Géza 
Csorna Jancsó Ilona 



Enyedi Alajos 
Erdő Imre 



206 



* Fehér Zsigmond 
Ferenczy Lajos 
Gödrössy László 

* Groed^l Ármin és Me- 

lánia 
Heller Zsigmond dr. 
Huber Ödön 
*Kovássy Ákos és neje sz. 

Derzsy Irma 
Kökényesdy Mihály dr. 
Krajnyák Antal dr. 



Mihalló Pálné 
Páll Manó 
Papp Simon 
Pap Tibor dr. 
Sándor Ágoston 
Spanyol Géza 
*Szabó Aurél 
Szabó Elemér 
Szkiba Józsefné 
Török Gábor 
üjhely Pál 



Vájna Dániel 
Vdrady Gábor 
Weinherger Sándor 
*Mármaros megye tiszti 
segéd és kezelő sze- 
mélyzete 
*Huszti Casino 

— polgári olvasó egylet 
* Mármar OS- Sziget sz. kir. 
város 2 pld. 



Ballá Attila 
Bürger Albert 
Csorba Miklós 
Desbordes Viktor 
Eitel Rezső 
Flesch A dolf 
Fried Farkas dr. 
Gerbert Emiiné özv. 
Hofbauer Aurél 



Maros-Torda megye. 

Petri Rezső 
Sebestyén Miklós dr. 
*Sellyei és Szt.-Lászlói 
Tholnay Regináid 
Veress Árpád 
Wittich József 
*3Iaros-Torda megye 
*Ev. ref. egyházmegyei 
papi künyvt. Görgény 



*Maros-Vásár}iely sz. k.v. 
^Maros-Torda megye ált. 

tanitótest. közp. könyvi. 

Maros- Vásárhely 
*M.- Vásárhelyi Marosi 

nnit. egylvázkÖT lelkészi 

és tanítói kvt. 
* — Casino-egyl. 
* — kir. táblabirói kara 



^Batthyány .Tózsef gr. 
borosjenői Jeney Artúr 
Jurcsek Géza 
Kldber József 



Mosón megye. 

Pogány József 
Szirmay Jenő 
Zaicz Gnisztáv 



*Moson megye 



*Gazd. akad. (íKazinczy- 
egylet* Magyar-Ovár 
* Széchényi-kör M.-Ovár 
*Lébeny község 



Hirscheinstein Gyula 
Pásztor József 
Toldálagi Samu gr. 



Nagy-Küküllö megye. 

*N.-KiiküUő megy. ált. 
tanítói egyesület Se- 
gesvár 



^Segesvári magyar Ca- 
sino 



*Batier 3Iiksa 

Berzeviczy Béla 
*Borbély Lajos 

Bruck J. Gyula dr. 
*Butler Malvin hr. 
^Fáy Albert és neje 

Foglár Géza 
*Gömöry Elek dr. 

Haffner Ferrncz 



Nógrád megye. 

Hammermiiller József 
Huszár Antalné 
Löwy Hermann 
Lövy Izidor 
Markovits Lajos 
Nagy Miklós 
Nemessányi Gyula 
Pap János 
Pick Mór dr. 



Pitrolffy Béla 
Plichta Soma dr. 
Pongrácz György 
Révész Dezső dr. 
Rubint Károlyné özv, 
Sándor Zoltán 
Schneller Ignácz dr. 
Seyfert Danó 
Somló Gyula 



207 

* Szmrecsányi Emil *Nógrád megyei népbank munkág és felügyelő 

*Szontágh Pál Losoncz személyzet olv.-egylete 

'' Wohl Hermann *Lo80tu;zí tak. és hitelb. *Aczélgyári tiszti Casino 

Zajátz István * — Casino Salgótarján 

*Nógrád megye *R.-Murány-SaUió-tar- *Szécsényi Casino Szé- 

*B.-Gyarmati tak. -pénzt, jani i-asmü részv.-társ. csény 



*Apponyi Lajos gr. 

Barcs Béla 
*Barsi Jenő dr. 
*Bende Imre 

Csacska László 
*Evgel József 
*Erdödy Ferencz gr. 

Farkas Ferencz 

Glega Rezső 

Guth Jenő dr. 

Hajdú András 
^Jeszenszky Gézáné 
* Károlyi Alajosné özv. gr. 

Kenessey Kálmán 

Kiss Jenő 

Kostyál Pál ifj. 

Koszom Lajos 
*Kozmovszky Ödön 

Kratochvilla Antal 

Kulinyi Rafael 

Lutonszky Géza 

Mankoviczky József 

Marton Miklós 



Nyitra megye. 

Mattyok Gyula 

Mezner Vihnos 

Maró Béla 

Nevéry Sándor 

Ozorai József dr. 

Pálmay Dezső Istinn 

Petro István 

Polónyi József dr. 

Rohács János 

Sándor Jenőné 

Schmidt Adolf ifj. 

Schönberger Vilmos 

Schuch Zsófia 

Szmida Antónia 
*Tlialy István 
*Thuroczy Károly dr. 
*Uzovits Pál 

* Vagyon István 
Vajda Mihály 
Vanek Vilmos 

*WeiszPálbr. 
Willinek Kamill 

* Nyitra megye 



*Érsekiijcár r. t. város 
* — tak. -pénzt. 
*Galgóczi polg. iskola 
* — tak.-pénzt. 
*— Casino-egylet 

Magyar társaskör Mia ra 
*Felvidéki magy. közm. 

egyes. Nyitra várm. 

választmánya 
Felvidéki magyar közm. 

egylet Nyitra 
*Nyitra megyei vivó és 

torna egylet 

* Nyitra- Zsámbokréti tp. 
*Pöstyéni fürdő-bérlet 

fürdői könyvtára 
^Casino Privigye 
*Szakolcza sz. kir. város 
*Szeniczi m. k. áll. polg. 

iskola 
* — takarékpénztár 
* — magyar társaskör 

* Vág-sellyei Casino-egyl. 



*Aba Lehel barantali 

Abelsberg Lajos 

Abonyi Andor 

Adler Imre 
*Adler Lajos 
*'Adl£r Mór 

Adolf Sebestyén dr. 

Ajtai Albert 

Albach Géza 
*Álgyai Jenő 

Almásy Antal 

Ambrózy Béla 
*Amtmann Géza 



Pest-Püis-Solt megye. 

Anderlick Emma 
Andorfy Péter 

* Andrássovich Béla 
*Andrássy Aladár gr. 
*Andrnssy Gyula gr. 
*Andrássy Tivadar gr. 

Andreánszky Jenő dr. 
Angyal József 

* Antal Gyula dr. 
Antal János dr. 
Apáthy I tván 

*Apponyi Albert gr. 
Arany Sándor 



* Arányi Miksa dr. 

Arányi Vilmos 
*Arkay Kálmán dr. és 
neje Sehwachhoffer 
Linka 

Arnoul Kálmán 
*Atzcl Béla br. 

Bdcskay Miklós ifj. 
*Báckcr József dr. 

Bádonyi Mihály 

Bákr Vilmos 

Baintner Ernő 

Bakits Sándor 



208 



Balds Béla di\ 
Bálás Jáiios 
Balásy Antal 
*Balázs Ignácz 

* Balázs il/or 
*Bdlint Sándor 

Balkay Béla dr. 

Ballá Jakab 

Balog Károly 

Balog Ödön 

Balogh Pál 

Bánd Lajos dr. 
*Bánffy Dezső br, 

Bánki Donát 

Baráth Zoltán 

Barcza Adolf 

Bárczay Gyula dr. 

Bárdos József 
*Barkassy Géza 

Barna Fülöp dr. 

Barna Ignácz dr. 

Barna Sándor 
*Baross Gyula dr. és neje 

Hermina 
*Baross Pálné 

Bartha József 

Bartos Jenő 

Barucli Sámuel 

Baschtyr Teréz 
*Baumann Antal 

Bairmann Mór 
*Baumgarten Károly 

Beck Ignácz 

Beck Jenő Gyula 
^Beiméi Sándor 
*Beliczay Béla 

Benczák János dr. 
*Benczur Dénes dr. 

* Benczúr Gyula 
Benecsek Gyula 
Benedek Oszkár 
Benedict Miksa 
Bengyer Nándor 
Benkő Nándar 
Benkő Sándor 
Beöthy László 

*Berczik Arpádné 
Berényi Antal 



Beretvás Endre 

Beretvás Mátyás 

Beretvás Péter 

Bcrger Márkus 

Bergsmann Adolf 

Berkovits Jenő 

Berkovits Lázár dr. 

Bernáth József 

Bernthaler Adolf 
* Bertalan Lajosné 
*Bethlen András gr. 

Bethlen Miklós gr. 
*Bezerédj Viktor 

Biasini Domokosné 

Bíró Bertalan 

Biró István 

Biró Zsuzsika 
*Bischitz Dávid 

Bischitz Károly 
*Bischitz Lajos 
*Bísehitz Mór 
*Bittó István 
*Blaskovich Sándor 

Blau Gyula 

Bleyer Péter 

Blitz Ármin 

Blitz Géza 

Blitz Marczell 

Bloch Adolf 

Boday Jenő 

Bodroghy Imre 

Boglár Frigyes 

Bohimiczky Ödön 
*Bohus Pál ifj. 

Bokor József ifj.' 

Boleman Aladár 

Ballá Ferencz 

Bornemissza Bertalan 

Borszéky So7na 

Brandt Adolf 

Braun Kálmán 

Brauner Nándor 
*Brázay Kálmán 

Brázay Károly 

Brázay Zoltán 

Brehm Károly 

Breitner Lipót 

Brestyánszky Ödön 



Bródy Sándor 

Bródy Sándor dr. 
*Bródy Zsigmond 

Bruchsteiner Rezső 

Bruck Manó 

Bruckmüller Ferencz 

Bruckner Antal 
*Briill Ármin 
*Brüll Annin ig. 
^domonyi Brüll Miksdné 

Briill Oskár 

Brummel József 

Brunner Ferencz 

Buchbinder Ármin 
*Bucsányi Lajos 

Buday Aladár Eleracr 

Budinszky Kár oly né 
*hélavári Burcliard K. 

Burdács Rezsőné 

Burger Gusztáv 
*Busbach Péter 

Butykay Elemér 

Búza Barna 

Biizay Béla 

Chudovszky Móricz dr. 
*Crouy Chanel Endre gr. 

Csajághy István 
*Csáky Albin gr. 

Csáky Ármin 
*Csáky Kálmán gr. 
*Csányi Agostoti 
*Császka György í pld. 

Cseh Béla 
*Csekonits Endre gr. 
*Csekonits Ján.-né őz r. gr. 
*Cselley Pál 

Csemiczky Pál 

Csepcsényi Etelka 
*Csernátoni Lajos 
*Csiszér Tömöry Clarisse 
* Csorba Béla 

Czentner Józs.-nédr. özv. 

Czinner Márton 

Czir hegyi Sándor 
*Dániel Ernő br. és neje 

Danis Lajos dr. 

Darányi Ignácz dr. 
^Darázsi Albert dr. 



209 



Darilek Henrik 

Darvof Károly 

Dáind Károly és fiai 

Deák Tamás 

Décsy Gyula ifj. 
*Dekány Mihály 

Delej Izidor 

'Demjanovich Emil dr. 

Depóid Lajos 
*DetTÍch Zsigmondné 

Deutsch M. Annin 

Deutsch Fülöp 
*Deittsch Ignácz és fia 
*Deutsch Jakab 

* Deutsch József ifj. 
Deutsch József 

* Deutsch Károly 
*Deutsch Sándor 

* Deutsch Samu 
Diamant Mór 
Dittler Ferencz 
Dittrich Nándor 
Dohák Emil 
Dobos István 
Dömötör Béla dr. 
Dömötör Pál 

*Dőmötör Sándor 

Dörfner Antal 

Dnicker Viktor dr. 

Eygenberger Alajos 

Egler Oszkár 

Egyény József 
*Ehrlich Mózes 

Eisenberger Ferencz 

Eisner Jenő 
*Eissen Ede 

Elfér Díhid 
*Emich Gusztáv 
*Emmer Kornél dr. 

Endrényi Árpád id. 
*Engel Pál 

* Eötvös Károly 
Erdélyi Géza 
Erdey Gyula dr. 

i'Erkel Ödön ' 

Ernszt Kálmán 
*Ewa Lajos 

Fai>er Lipót 



Facfinia Béla 

Faludi Károly 
*V. Faragó Ambrus 

Faragó János 
*Farkas Elek inárcsi 

Farkas Gyula 

Farkas János 
^Farkas Ödön 
*Fazekas Ágost 

Fazekas Dániel dr. 

Féder Vilmos dr. 

Fejér Miksa 

Fejős Dezső 

Fejes Dezső 
*Fekete Lajosné szül. 
Szalag Georgina 

Feldmann Gyula dr. 

Feldmann Izidor dr. 

Fellner Dávid 

Fellner Gyula 

Ferenczy Gyula 
*Festetich Tassilo gr. 

Feszeli Ferencz 

Feszty Béla 
^Feszty Gyula 

Fischer Emil 

Fischer Gyula 
* Fischer József 

Fischer József 

Fischer Manó 

Fischer Zsigmond dr. 
*Fischhoff Vilmos dr. 

Fleischl Róbert 

Fleischmann József 
* Fleischmann M. 

Fleissig Adolfné özv. 

Fodor Béla 

Fodor Béla 

Fodor József 

Fodor Károly 
*Földváry Elemér 

Földváry Mihály ifj. 
*Földváry Miklós 

Fölsinger Ferencz 
*Forinyák Gyula 

Formagyi Győző dr. 

Formágyi Imre 
*Forray Henrik 



Jókai : A Inbllenm Mrt''iiete. 



Forrni Laj'^s 
*Forster Gyula 
*Forster Kálmán 

Franck Rezső 
*Francsek Imre 
*Frankl József 

Freud Miksa 

Freund Ármin dr. 

Fried Adolf 

Fried Mihály 

Friedeczky Timót ifj. 

Friedl József 

Friedlander Imre 

Friedlánder Manó dr. 

Friedmann Lajos 

Frisch Jakab 

Fritsch István 

Fröhlieh Pál dr. 

Fuchs Ármin 

Fuchs József dr. 

Fuchs Kálmán 

Führer Mór 

Fülbier Béla 

Fülöp Alfréd 

Fürst Izidor 
*Fürst Jakab 

Fürst Lázár 
*'Futtaki Gyula 

Gaál István 

Gabel Vilmos 

Gabory József 

Gaizler Béla 
*Gajzágó Salamon és neje 

Gallasi Gyula 

Galovits Viktor dr. 

Gamentzy Márton 
*Garai Károly 

Gárdonyi Henrík 

Gáspár B. 

Grauer Vilmos dr. 

Geguss Béla 

Geiger Jakab 

Gelb Zsigmond 
*Gerbeaud Emil 

Gerde Ödön 

Geréby Imre 

Gergelyt iMván 

Gerlóczy Béla 



210 



*Gerlóczy Zsigmond dr. 

Gerö Miklós 
^Giczey Samu 

Giréth Károly 

Glasel Frigyes 

Glauhitz Flóra hr. 

Glüch Artúr 
*Glück Frigyes 

Goitein Zsigmond 
*Goldbprger Berthold 

Goldmann Andor 

Goldmann Lipót 

Goldner Zsigmond 

Goldsclimied Bernát 

Goldzieher Emil 

Gollovitz Mihály 

Gonda Lajos 

Göndöcs István 

Göndöcs József 

Görgey Gyula 
*Gorove Jánosné 
*GoJove László 
*Goszleth István 

Gottdiener Samu 
*Gottfried Ludivig 

Gottlieb József 

* Gráff Pál János 
Greiner Béla 
Grill Rikhárd 

* Gróf Móricz 
Grosz Jenő 
Groszberger Ernő 
Grossmann János 
Grossmann Lipót 
Grottenegg József gr. 

*Grötsc}iel Imre 

Gruber Nándor dr. 

Griin Manó dr. 
*Grüner Dávid 

Gmner Mór 

Grünfeld Margit 

Grünhut Béla 

Gi'iinhut Edéné 

Grünsberg Bertalan 
^Grumvald és társa Leip- 

ziger Vilmos 
^Gundel János 

Güns ÁrtlniT 



Gunszt Miklós 
*Guoth Sándor 

Guthi József 

Guttmann Károly 

Gyérey Richárd 
*Gyertyánfy Istrán 

* György Aladár 
*^ Györgyei Élés 

* Györgyei Kálmán 

* Györgyei Miklós 
*Haas Fülöp és fiai 

Habeszer Károly 
*Hadik Barkóczy E. gr. 

Háhn Béla dr. 
*Hainiss Géza dr. és neje 

Hajós Béla 

Halasy Elemér 

Halász Henrik 

Halászy Géza 

Halbauer Kálmán 

Hamvay Gyula 

Hanák Adolf 

Hanák Lajos 

Hann Lajos 
*^Harkányi Frigyes 
^Harkányi Károly 

Harmat Ji Ede 

Harsányi Gáspár dr. 

Hartmann Elek dr. 
*Hartyán Imre 

Hauszner József 

Havas Hugó 

gömöri Havas Pál 

Hava SS Sándor 

Havasy Árthur 
*Hazay István 
*Hecht Emil 

Hegedűs Dienes 

Hegedűs Gyula dr. 

Káli Hegedűs József dr, 
^Hegedűs Sándor 
*Heidelberg V. Lipót 
*Heinrich Ferencz 

Heinrich Rezső 

Hele Ferencz 

Heller Gyula 

Hellsinger István 

Herczegh Zsigmond 



Herczfeld Samu dr, 
*Herczfelder Jenő 

Hermann Béla 

Herodek István 

Herschmanek Gyula 

Hertz ka Alfréd 

Herz Ignácz id. 

Herzl Leo 
*Hetényi Mór 

Heumann Rudolf dr. 
*Hieronymi Károly 

Hilian Jenő dr. 

Hinzinger Gusztáv 

Hirscli Gyula ifj. 

Hirsch Henrik 

Hirsch László 

Hirsch Ottó 
* Hirsch Sándor 

Hirschbein Lajos 

Hirschler Imre 

Hirschmann Ticada r 

Hody Imre 
*Hotlmann Alfréd 

Hoffmann Artúr dr, 

Hnffmann Imre 
*Hofímann S. V. 

Holczer József 
*Hollán Ernő 

Holló Mihály 

Hollós Ödön 

Holzner Sándor 
*HolzwarÜi György 

Homássy Edéné 

Homonay Szilárd ifj, 

Horánszky Bertalan 

Horánszky Lajos 

Hörl Sándor 

Hortí Rudolf 

Horváth Árpád 

Horváth Döme 
*Horváth Géza 

Horváth György 

Horváth Gyula 
*palóczi Horváth István 
és neje sz. Katona Ilona 

Hoselitz Arthur 

Huber Elemér 

Hubert Fiilöp dr. 



211 



Hudacsek József dr, 
Uujdits Károly 
Humayer József 

* Hunyadi László gr. 
Húsz József 
Hűvös Iván 

*Hvzella Elek 
*Ihász Lajos 

niy György 

Illyés Endre 

Iritz Ferencz 
*Irsay György és neje 

Isoz E. 

Istvávffy Antal 
*Ivánka Imre 
*Jahn József 

Jakabb Béla 
*Jakabfalvy Gyula 

Jdmbory Lajos 

Janik Imre 
*Jankovich Gézáné 

Jány József 

Jármai Gyula 
*Jármay Gusztáv 
*Jármay Gyula dr. 

Jármy Béla 
*Jellinek Henrik haraszti 

Jellinek Ignácz dr. 

Jiraszek Nándorné 
*dsvai Jókai Móricz 

* Jósika Sámuel br. 
Kaiser Sándor 
Kajlinger Mihülyné özv. 
Kálai Mór 

^Kállai Gyula 
*Kallos János 

* Kálmán Géza 
Kalmár Károly 
Kálnoky Henrik 

*Kammer Ernő 
* Kammennayer K.-né 
özvegy 

Kanitz Ignácz és fiai 

Kapeller Ferencz 

Kapus Béla 
^Karátsonyi László 

Kardos Frida 

Karkii István 



^Károlyi Gy.-né özv. gr. 

Károlyi Henrik 
^Károlyi Csekonics Mar- 
git grófnő 
*Károlyi Tiborné gr, 
*Karsay Albert 
* Nagycsepcsényi Kaszay 
István 

Kasztreiner Mór 

Kátay Lajos 

Kattler Bernát 

Kaufmann József 

Kautz Gyula dr. ifj. 

Kazinczy Lajos 

Kecskeméti Antal 
^Kelemen Kajetánné 

Kellermann Lipót 
^Kellner János 

Kellner Miksa 
* Kende Kanut 

Képessy József dr. 

Keppich Gézáné 

Kerner Istváii 

Kertész Józsefné 
^Kétly K. dr. és neje 

Kilianek Ferencz 
^Kintzly Gyula 

Kirsehner Sándor 

Kiss Áron dr. 

Kiss Antal ifj. 

Kiss Bertalan 

Kis Jenő 
*Kiss József 
*Kiss Károly csávási 

Kisfaludy Pál 

Klein Izidor 

Klein Gyula 

Klein Simon 
*Kleiner Ármin 

Klekner Mihály 

Klemcns Antal 

Klobusitzky János 
*Klug Nándor dr. 

Kmetykó József dr. 
*Kóbek István 

Kochanovszky István 

Kohlmann János 

Kohn Arnold 



Kohn Emil 

Kóhn Jakab 
*Kohner Adolf dr. 
*Kohner Ágoston 
*Kohner Henrik 
*'Kohner Zsigmond 
*Kölber Alajos 

Koller Károly 
*Kollerich Géza 

Kondor Mihály 

K&nigsegg Fidelné gr. 

Koós Ármin 

Kopp Miksa 
*Korányi Frigyes dr. 

Koréin Béla 
*Koritsánszky János 

Körmendy Ödön 

Korniss Emil dr, 

Környei Izidor 

Kőrösmezey Gusztáv 

Kőrösy Albert 

magyari Kossá Sámuel 

Kossuth Ágoston 

Kosztka Antal dr, 

Kótay Antal 

* Kovács Sebestyén A . 
Kováts Alajos 
Kováts Arnold 

* Kováts Ferencz 
leleszi Kovách Gáspár 
Kovács Gyula 
Kovács István 
Kovács Istvánné 
Kovács Jenő 
Kovács Jenő 
Kovács József dr. 

*Kováts József 

Kovách Lajos 

Kovács Manó 
*Kövér Kálmán dr, 

Középesy Béla 

Kraitz Károly 
*Králitz Béla 
*Kramer J. 
*Kramer Samu 

Krasánszky Henrik 

Kratochvilla Sándor 

Krausz Arnold 



li* 



212 



Kiausz Janha 
*Krausz Mayer megyeri 

Krausz Sándor 

Krenedits Ferencz 

Krenedits Géza 

Krishahei Károly 
*Krizsán Miksa 

Kronits Mirko 

Krumpholz Mihály ifj. 

Kubinyi Andor 

Kttcsera József 

Kuyler József 

Kugler Sándor 

Kxihn Nándor 

Kühnel Károly 

Kulcsár Ferencz 

Kun Nándor 

Kunos Ignácz dr. 
*Kuranda Emil 

Kurtz Sándor 

Kytha Ernő 
*Laczkó Ai'tal dr. ifj. 
*Lampel Róbert 
*Lánczy Leo 

Láng Árpád 
*Láng Lajos dr. 
''Láng László 

Lányi Emil 

László Frigyes dr. 

László Lajos 

László Lajos 

Laszner Gusztáv 
*Latinovits János 
*Latinovits Gábor 

Lázár György 
*Lechner Ágost dr. 
*Tjederer Ede 

Lederer Ignácz 
*Lederer Sándor lovag 

Leidenfrost László 

Leitner Ármin 
Leitner Ilona 
Leitner Károly Rezső 
Lelkes Sándor 
Lcngvári Ferencz 
Lengyel Antal 
Lesták Ödönné 

'kisteleki Le'vay Henrik 



Lévai József 

Libái Lajosné 
*Lipthay Béla br. 

Liptay József 

Liptay Lajos 

Liszer Lipót 
*Liszkay Jenő 
*Lobkovitz Rezső heg. 

Lobi Vilmos 

Lorber Béla 

Losert Ferencz 

Losonczy György 

Löcil Emiiné 
*Lőw Károly 
*Lövy Adolf 

Lövy Henrik 
*szohbi Luczi-nbacher J. 

* Lukács Béla 
Lukács Bella 
Lukács Dániel 
Lukács István 
Lukács József 
Lukáts Gyula 
Lukics Mihályné 

''Luppa Péter, Svetozár 
és Vidor 

Máday Aladár 

Máday Lajos 
*Madarassy Pál 

2Iády Gyula dr. 

Magasiner Lajos 

Magyar Ede 

* Magyar Mór 
Maison Lajos 
Majerszky Vilmos 

*Makai Emil 

Mamusich Pál 
*Mandel Pál dr. 

Már Zoltán ifj. 

Marcsekényi Emil 
*Margó Tivadar dr. 

Marikovszky Kálmán 

Mnrk Sándor 

Márkus Imre 
*Marky István 
*Marsovszky Lajos 

Martin István 

Márton Adolf dr. 



Márton Ödön dr. 

Mártunffy Imre 

Máthé Lajos 

Matkovich Tivadar 
*Matlekovits Sándor 

Matuska Ferencz 
*Matuska Péter 

Mátz János 

Maurer Vilmos 
*Mauthner Ödön 

Meduna Géza 

Meiszner Nándorné özv. 

Melczer Károly 

Melléki Ferencz 

Meller Lajos 

Menczer Béla 
*Merényi Józsi f 

Merkl Adolf ifj. 

Meskó Márton 
^Mészáros Káru'y dr. 

Mezey Árpád 
*Mezey Gyula 

Mezey László dr. 

* Mezey Mór dr. 
*Migazzi Vilnws gr. 

Miháljfy Vilmos 
Mihály Ferencz 
Miklós Elek 
*Miklvs Gyula id. 

* Miklós Ödön 
*Mikszáth Kálmán 

Milvius Imre 
Miskey F. Béla 
Mogyorósi Aladár 
Moldorán Lajos 
Molnár Albert dr. 
Molnár Elemér 
Molnár Emi 
Molnár József 
Molnár Károly dr, 
Molterer Antal 
Monostori Károly 
Móricz Vinczéné özv. 
Morvay Istvánné 
Morvay Jenő 
Moser János 
Moskovitz Jónás 
Midler Henrik 



213 



*Múller Kohllá n dr. 
*Múll€r Lajos 
*Műnnich Aurél dr. 
^Nádaidíj Ferencz gr. 
*Nagy Dezső dr. 

Xagy Eh' mér 
*szotyori Sagy János és 

Nagy Károly 
*'Xagy József dr. 

Nagy Pál 

Nagy Sándor 

Nagyfalvsy Gyula 
*Ndkó Kálmán gr. 

Námessy János 

Nánátsy Dfzső 
^Natter Ferencz 
*nedeczei Nedeczhy Rezső 

Nemecsek Gyula dr. 

Németh György 

Németh Sándorné 

Németh Zsigmond 

Neufeld Mór 

Neumann Albert 

Neumann Károly 

Neurath Tódor 
*Nemchloss Emil 

Ney Imre 

Nierschy Ticadur 
*Nikolics Fedor 
*Nofcsa Ferencz hr. 

Nóvák Ferencz 

Nyáry József 

Nyáry László 

Nyilas Antal 

Nyisztor .Sándor 

Nytdászy Géza 

Oberscliall Viktor ifj. 

Oberschall Zoltán 

Oblatt Márkus 
*Odescalchi Gyuláné hg. 

OkoUcsányi Gyula 
^Oláh Nándssy József 

Onody A. dr. 

* Orczy Andor hr. 

* Orczy Béla br. 
Ormos Adolf 

*Országh Sándor dr. 
Orth Gyula 



Osváth Alhrrt 

Oszvald Elza 

Ováry István 

Paál Elemér 

Paál István 

Paczka László 

Palásthy Géza 

Pálfy Ferencz 
*Pallavicini Ede őrgróf 

Papp György 

Pásztory Dezső 

Pásztory János 

Pataky Andorné 

Pataki Katicza 

Patrubány Olivér 
*Pauer Imre dr. 

Paul Mór 
*Pauler Gyula dr. 
*Paulheim József 

Paidovits János dr. 

Paulovits Viktor 

Pech Kálmán 

Peér Gyula 

Pekáry Fcrenczné 

Péntek Ferencz 

Pe.<ty István 

Peihe Csongor 

Petőcz Bétáné özv. 

Petrányi János 

Petró János 
* Petrovich László 

Petrovits Pál 
*Pfeiffer Ferdinánd 
*PfeiJfer Ignácz 

Pfeifer Ignácz 
*ikvai Pfeiffer Mátyás 

Philippe Orosdi 

Pichhr Győző 

Pick Salamon 
*Pila.izanovits József 
roglaticzai 

Pilcz Károly 

Pingiczer István 

I'itzek János 

Pivány Jenő 

Piványi Ernő 

Planer Béla 

Pláner Jenő 



Pocsy György 

Podmaniczky Á.-né br. 
*Podmaniczk-y Géza br. 
*Podmaniczky Lev. br. 

Pogács Cornél 

Polgár Gyula 
*Politzer Árm in 

Pollák Adolf 

Pollák József 

Pollák Manó 

Pollák Náthán 

Púlónyi Dezső 

Pongrácz Elemér 

De Ponty Nándor 

Popovits Gyula 
*Popovics Jenő 
* Popper István 

Popper Mór dr. 
*Pcsch Gyula 

Posch József 

Foszpischil Károly 

Pozsgay Tivadar 

Preisach Izidor dr. 

Pribék Imre 

Prinner Vilmos 
*Prohá.izka Ferencz 
*Prónay Dezső br. 
*Pucher József 
^Pulszky Ágost 

Rácz Károly 
*EadanovUs Iszáné 

Radó Lajos 

Rajz Béla 

Rákóczy Lajos 

Rákossy Gyula 
*Rakovszky Géza 
^Rakovszky István 

Rappensberger Andor 

Raskó Géza 
*Rédl Béla br. 
*Redlich, OrnHein és 
Spitzer 

Reichenfeld Lipót 

Reik Ferencz dr. 

Reiner Vilmos 
*Reiner Ztigiwmd 
*Reinle Igvncz 

Rémi Gyula 



214 



Ecthey Lajos 

Rétliy Ákos 
*Révai Lajos dr. 
*Révai Ödön 
*Révai Samu 
*Révész Adolf 

Révész Béla dr. 

Révész Lipót 
*Reviczky Ambrus 

Rayd Ferencz lovag 

Riedt Sándor 
*Riegersperger Ferencz 

Riesz Zsigmond 
*Rigler József Ede 

Rimanóczy Lajos 
*Robitsek József dr. 
*Röck Lstván 
*Rohonczy Gedeon 
*Rokrer László 

Róna A. Antal 

Róna Lajos 

Rónai Izsó 

Rónai Miksa dr. 

Rosenfeld Manó 
*Rosenberg Gyula dr. 

Rosenberg Jenöné dr. 
*Röser Miklós 

Rosmayer Ferencz 

Roth Alfréd dr. 

Roth Sándor 

Rothbart József dr. 
*Rothberger Jakab 
*Rott József 

Rötzer József 

Royko János 

Rozsa Mihály 
*Rozsnyai Károly és neje 

*Rudnyánszky Béla dr. 

Rudnyánszky Jenő 

Rumbach Pius 

Ruzicska Ödön 

Ryll Viktor 

Saád József 

Saenger Gyula 

Sajó Aladár 

*alapi Salamon Aladár 
Salzer Oszkár 
Sámson Tibor Sándor 



*Sárcscvits Betti 
^Sárkány József 
*Sárközy László 
Sarlay János 
Sas Ármin 
* Saxlehner Andrásné öze. 
Schaffer Mihály 
Scháfer Adolf 
Schell Zsigmond 
Scher Ferencz 
Schiff Fülöp 
Schiffer Alajos 
Schilhan József 
Schiller Vilmos 
Schlesinger Irma 
Schlesinger Mór 
Schlesinger Richárd 
*Sclilesinger és Pollako- 

vits 
Schmieder János 
Schmiederer János 
Schneider Alajos dr. 
Schneider Bertalan 
Schneider Jánoa dr. 
Schober Géza 
Schodl Ádá7n 
Schön Mór 
Schöntag Lipót 
Schönviczky Aladár 
^Schossberger Henrik 
*Schossberger Zsigm. br. 
*Schottola Ernő 
*Schreiber Ignácz 

Schulemann Anna 
*Schiiler Fngyes 
*Schultz Vilmos 

Schusztek Dezső 
^Sclncartz Abrahdmné 

Schwarcz Ármin 

Schicarz Ede dr. 

Schwarz FelLv Ferencz 
*Sc)íwartz Ignáczné 

Schwarz Jenő 

Schwarz Lajos 

Schwarz Salamon 
*Schweiger Adolf 
*Schweiger Márton 

Schicciger Mór 



Schweiger Tivadír 
Sebestyén Artúr 
Sebestyén Ignácz 
Seidner Etelka 
Selevér József né 
*Semsei Lá,<zló dr. 
Sibrik György 
Siletti Fortunát 
Sillye Géza 
Simák Márton 
Simig Károly 
* Simon Jakab 
Simon József 
Simon MiMly 
Siráky Béla 
*Sivirf:zky Antal 
Skrilecz Mihály 
M. Soharszky Gusztáv 
Somogyi Béla dr. 
Somogyi Ede 
Somogyi Gyula 
*Somogyi Nándor 
*Somogyi Rudolf 
*hoUósy Somogyi Zs.'né 
Sonnenfeld Andor dr. 
Sonnenschein Géza 
Spanraft Ágost 
Splényi Ödön br. 
Sréter Ferencz 
Stebő Gábor 
*Steiger Gyula 
*Steindl Imre 
Steiner Ferencz 
*Steitier József 
*Steiner József dr. 
Stei7ier Imjos 
Steiner Mária 
Steiner Miksa 
Steiner Simon 
Stempien Lajos 
*Stephány Imjos 
*Sternthal Adolf 

Stern Ármin 
*Stern Gusztáv 
Stern Lajos 
Stern Miksa 
Stern Salamon dr, 
*Stern Simon 



215 



Stiberth Lothár 
' Streliszky Sándor 

Sirem Tódor dr. 

Strobentz Rezső 

Sturcz István 

Sugár Sándor 
*Suhayda István dr. 

Sulyok Kálmán 
*Sváb Károly 
*Sváb Sándor ijj. 

Szabó Ákos 
* Szabó Antal 
*Szabó Fanny 

Szabó Gyula 
*Szabó János gdUri 

Szabó Jóitei 

Szacsvay Gyula 

Szaiády Géza 

Szalay Bfla dr. 

Szántó Frigye" 

Szánthó Gyula 

Szántó Jenő 
*Szapáry Gyula gr. 

Szapáry Pista gr. 

Számyasi Béla dr. 
*Szécsi Ferencz dr. 
*Széchényi Gyula gr. 

Szedenics Zoltán dr. 

Szegfi Alfréd 

Székely Elek 

Székely Endre 

Székely Henrikné özv. 

Székely Ignácz 
*Székely Miksa dr. 

Székely E. Miksa 
*Szelényi Aladár dr. 

Szelényi Béla 

Szelestey Károly 

Széli Ignácz 

Széli Zoltán 

Szemére Leo 

Szende Amigel 

Szendrő Hermanu 
*Szeniczey Ödön 

Szenté Pál 

Szentpétery Józs>f 

Szeőcí Ferencz dr. 
*Szepft»y Gyjila 



*Sz('pessy Lajos 

Szerényi Árpád 

Szervátny Imre dr. 
*Szeyffert Ede 

Sziberth István 

Sziklay Jenő 
*Szilágyi Dezső 

* Szilágyi Lajos 
*Szilas$y Aladár és n'je 

Szimély József 

Szincsák Mihály 
*Szinnyei József id. 

Szirmay Ignácz dr. 

Szirmay István dr. 

Szivos Gyula 

Szh-urka István 

Szlatényi Valér dr. 
*Szlávy József 
* Szmrecsányi Pál 

Szinstsák Lajos 

Szöcs János 

Szőke Edéné 

Szokop Nándor 

* Szomjas József 
Sztankó Sándor 
-ztropkói Sztareczky I. 
Szűcs Zsigmond dr. 
Szttkits Henrik 
Szulyovszky Géza 

*Tahy István 
Takács Béla ifj. 

* Takács Lajos 
Takács Mihály 
Tamás János 
Tandlich Soma dr. 
Tarits János 
Tárnok Béla 

* Tatár János dr. 
Tecliert József 
Téglássy István 
Tekulics Sándor 

*Teleki József gr. 

* Teleki Sándomé özv. gr. 
Tenner Soma dr. 
Tenus Tivadar 

Tér ff y Gyula dr. 
Tesléry Károly 
*Tliék Endre 



*Tlionet testvérek 

*Thuróczy Aranka 

Tillmann Zoltán 

* Tisza Kálmán 

* Tisza Káimánné 

* Tisza Lajos gr. 
Tizsér Ernő dr. 

* Todorescu Gyula dr. 
Tomcsányi Gyula 

*Tomcsányi László dr. 

Tomka István 
*Tomory Anasztáz 

Tőpfner Tilma 

Török Bálint 

Török Istvánné dr. 
^ Török József 

Török Sándor 
*Töry József dr. 

Tószöghy Andor dr. 

Tóth Arisztid 

Tóth Ferencz dr. 

Tóth Gyula 
*Tóth József 

Tóth Kálmán dr. 

Tóth Kálmán 

Tóth Kálmán 
*Tóth László 
*Tóth Mihály dr. 

Tóth Ödön dr. 

Tóth Pál 

Totis Andor 

Trebitsch 3Iiksa 

Troster Lajos 
*Turnovszky Jenő dr. 
*Turoczy Adolf 

Tusák Arnold 

Tuymer János 

Ujfalussy Dezső 

Vjhelyi Gyula 

Újhelyi Marczell 

Ulár Pál 

ülreich Nándor 

Ürge Károly Lajos 

Vágó Aladár 

Vágó László 

* Vaitz Sándor dr. 
Vajda Lajos 
Vajda Sándor 



216 



Vajda Vilmog dr. 
Vanyek Kálmán 

* Várady László dr. 
Várady Zoltán 
Vargha Béla 
Varga Gyula 
Varga János 
Varga Mihály 
Vásárhelyi József 
Vaskovich dr.-féle viz- 
gyógyintézet 

Vasskó Elemér 

* Vaszary Kolozs ,? fid. 

* Vay Miklós br. 
Végh János dr. 
VeresK Győző 
Verő Gyirgy 
Versenyi Dezső 

* Veszprémi János 

* Vétsey Etelka 

* Viczian Elek és n je 
HoUóné Vidovics Teréz 

* Vigyázó Sándor gr. 
Villányi János 
Violet Mór 
Virágos Sándor 
Virányi Mór 

*Viraia József dr. 
*Visontai Soma dr. 
Viszolny Istiánné özv. 

* Vízaknai Antal dr. 
Vizer Artúr 
Vizer Dezső 
Vladár Márton dr. 
Vojtek Ödön 

*Vuk Gyula 

* Vuk Lajos 
Vachsmann Jenő 
Wagner Géza dr. 

* Wagner József és neje 

* Wahrmann Renée 

* Wassermann Jónás 
Wéber Gyula 

*Wechselmann Ignácz lov 
Wehrmann Ignácz 
Weigerüi Károly ifj. 
Weil József 
Weiller Zsigmond 



Weinberger Gusztác 
Weinberger Izidor 
Weiner Antal 

* Weisz Berthold 
Weisz Gusztáv 

* Weisz Manfréd 
Weisz Manó dr. 
Weisz Menyhért 
Weisz Mór 
Weissburg Dezső 
Weinzhausz Géza 

* Wekerle Sándor dr. 
*Wenckheim Frigyes gr. 
*Weresmarty Miklós dr. 
*Weresmarty Ödön dr. 

Wilfing Nándor 

* Wimmerth Margit 
Winter Jakab 
Wisinger Mór 
Wittek Vilmos 
WlaMr Róbert 

^Wodianer Albert id. br. 
*Wodianer Albert ifj. br. 

Wohl Márk dr. 

WolfJenő 

Wolf L. Lajo^ 
*Wolfner Tivadar 
*Ybl Félix dr. 

Záborszky Jánosné 

* Zalán Lipót JánoK 
Zalánfíy Gizella 

*Zámori Kálmán 

Zboray Béla ifj. 

Zechmeister Nándor 

Zehntbauer Gyula 

Zelovich Kornél 

Zenovics Béla 
*Zichy Ágost gr. 
*Z\chy Antal 
*Zichy Edmund id. gr. 

* Zichy Ferencz gr. 

* Zichy N. János id. gr. 
*Zilah Benő dr. 

. Zilahy Dezső 
Zilahy Simon 
Zinhober Illés 
Zitterbnrtli Ernő 
Zöld Károly 



^Zoltán Jánosné 

Zollner Béla dr. 

Zólyomi Andor dr. 
*Zombory László 
* Zsigmondy Géza 

* Társalgási egylet Ahony 
*Casinó Abony 

* Aszódi tak.-pénztár 

Főváros : 
*' Budapest szék- és főváros 
25 pld. 

Minisztériumok : 
*.!/. kir. vallás- és közok- 
tatásügyi miniszte- ■ 
rium 100 pld. 
*IIonv. minisztérium 
*M. kir. földmivelésiigyi 
minisztérium 

Hivatalok : 
*3/. kir. államvasutak 

igazgatósága 
*Budape'<ti potta- és táv- 

irda igazgatömga 

2 pld. 

Pénzintézetek : 
^Egyesült Bpest főrárosi 

takarékpénztár 
*Magy. ált. tak.-pénztár 

r. t. Bpest 
*Magy. orsz. központi 

tak.-pénzt. Bpest 

* Hazaitak.-pénztár egye- 

sület Bpest 

* Magyar iparés ker. bank 

Bpest 
*Magy. jelzáloghitelbank 



* Osztrák-magyar bank 
bpesti föintézete 

*Angol-osztr. bank bpesti 
fiókja 

*Pestiniagy. keresk. bank 

*Főiárosi bank r. t. 

*Magy. leszámítoló é" 
pénzváltó bank Bpest 



217 

*I. magyar iparb. Bpest *J. vmnijar ré^zvényser- *M. AvV. tanárképző in- 
*I. magy. ált. bizt. társa- főzCde Bpest tézeti gyakorló fő- 

tág Bpest *Alt. osztr. légszesz-tárta- gymn. tan. ifj. Bpest 

* Assicurazioni Generáli ság Bpest *Ag. ev. polg. leányi>:k. 

Bpest *'Déli vaspálya-társaság növend. Bpest 

*Fonriere pesti bizt. int. Bpest 2 pld. *II.ker.kir. egyet. gymn. 

*Duna bizt.-társ. magy. Magyar építő r.-t. Bpe<t önk. kőre 

országi ig. Bpot *Ref. főgymn. önk. köre 

"Magyar-franczia bizt. Tanintézetek: ' j^pg.t 

intézet Bpest * Rö^er-f éle tanintézet Bu- *József-viűegyet. tanári 

*Pannonia magy .viszont- dapest kara 

biztositó intézet Bpext *J/. kir. Ferencz-József *VI. ker. áll. tanitóképzn 
* Adriai bizt. társa-ág nevelő intézet Bpest intézet 

Itivat. kara Bpe*t *II. ker. áll. reáliskola * Állami tanítóképző int. 
^Gresham ált. bizt. társ. 'IV. ker. kegy. tan. r. *Magy. ország. Iröbel- 

bpesti fiókja főgymn. gyak. isk. nőegylet gyermekkert 

*I. bizt. intézet katonai * Ágost evang. egyházjog. intézet Bpest 

szolgálat esetére hiv. Bpest *Országos nőképző egye- 

kara Bpest *Y. ker. főreáliskola tület Bpest 

*VJ. ker. állami reáiisk. * Egyetemi könyvtár Bu- 
Eészrénytársaságok : *ia's-'/ó Mihály dr. nyih: dapest 

*Pesti hengermalom r.-t. főgymn. és nevelő int. * Kegy. tan. rend kctúra 

*I. bpesti gőzmalmi r.-t. Bpest Bpest 

* Salgó-Tarjáni hőszénb. *Ludovika Akadémia Bu- 

r.-t. Bpest dapest Társulatok: 

*Magy. ált. kőszénbánya *n. ker. kir. egyetemi *Kir. magy. tud. egyet. 

r.-t. Bpust főgymn. tan. könyvi. bölcs, halig. *Segítő 

*Eszakmagy. egy. kőszén- *II. ker. kir. egyetemi egyesülete* 

bánya r.-t. Bpest. főgymn. ifj. könyvt. *Xemzeti színház kvtára 

*Magyar asphalt részv.- *IV. ker. kegy. tan. r. *Kir. magy. természettani 

társ. Bpest főgymn. ifj. könyvt. társulat 

*Gunz és társa Bpest *I. ker. kir. katholikus * Magyar mérnöki ésépi- 
*Eimamiirány- Salgótar- gymn. ifj. könyvt. tesz egylet Bpest 

jánivasmür.-t.Bp''st *V. ker. kir. kath. fő- ^Magijar tudom. Akad. 
*Schlick-féle vasöntöde gymn. tan. könyvt. * Budapesti Eötrös-alap 

r.-t. Bpest *V. ker. kir. kath. fő- orsz. tanítói egyes. 

*Budapest közitti vasp. gymn. ifj. könyvt. * — hivatalnokok és dij- 

társaság *Pesti ref. egyh. főgymn. nokok segély egylete 

*L cs. k. Duna-gőzhajó- könyvt. *Izraelita hitközség Bpest 

zási társ. Bpest *Kcr. isk. ifj. könyvt. *Budapesti aut. orth. izr. 

*Bpesti villamos városi 'Budapesti X. ker. Ligeti hitközség 

vasút nép- és isk. könyvt. * — Mészáros ipartest. 

*■ — könyvnyomda r.-t. *VI1. ker. áll. gymn. ifj. *Lloyd társaság hpest 
'(országos irodalmi r.-t. könyvt. * Katonai tudom. Casino 

Bpest VJII. ker. áll. főgymn. egyesület Bp-st 

*Athenaevm r.-t. Bpest ifj. kvtára *Magy. tisztv. orsz. egyl. 

*Magyar papír-ipar r.-t. *V. ker. föreálisk. önk. Bpest 

*Hermaneezi papirgyi^ lőre * Árú- ét értéktőzsd- Bpest 



218 



* Utazó kereskedők egylete 

Bpest 
*Izr. nőegylet választm. 
hölgyei Bpest 

* Magyarország Simhol. 

nagypáholya Bpest 
*Nagíjkereskedőkésnagy- 

iparosok test. Bpcft 
*Magy. szt. kor, vör. ker. 

egyl. Bpext 
*Magy. keresk. csarnok 

Bpest 
*Orsz. tnagy. színész egy. 

nyugdíj, int. 
*Magyarorsz. kövyvvy. éa 

betűöntők egyl. Bpi.'-i 

* Tiszavölgyi társ. közp 

bizotts. Bpest 
*Házépítö tisztv. egyes. 



*Mária Dorottya egyes. 
Bpest 

^Kisfaludy társ. Bpest 

*Főv. VII. ker. Bákosi 
közművelődési és jó- 
tékony egylet 

*Folg. keresk. testület 
Bpest 

*A magyar erdőtisztek 
Bpest 

*'t Törekvés yi m. á. v. fű- 



műhelyében fennálló 
dal- és önképző egyl. 

*Izr. fiárvaház Bpest 
Gőzh.tisztv.egylete Bpest 

^Belvárosi polg. kör 

*í. ker. polg. kör 

* Terézvárosi po'g. kör 
*Terézrárod Casino 

* Lipótvárosi Casino 

* Fővárosi VIII. ker. Jó- 

zsefvárosi kör 

* Erzsébetvárosi Casino 

* Országos Casino 
*V. ker. polgári kör 
*VII. ker. Erzsébetv. kör 
*X. ker. Kőbányai kör 
*Budapest IV. ker. tár- 
saskör 

* — Kath. kör 
— fővárosi II. ker. kör 
Kávéházseg. köre Bpest 

*Czegléd r. t. város 

*Gzeglédi tak.-pénzt. egy. 

*— Casino 

* — népkör 

* Duna-vecsei I. polg. kör 
*IIalas r. t. város 
*Halasi tak.-pénzt. 

* — reform, fögymn. ifj. 

könyvtár 
*Casinó egylet Kalocsa 



^Kecskemét sz. kir. város 

* Kecskeméti ref. fögymn. 

VIII. oszt. és főnöke 
* — ref. főiskola könyvt. 
* — ref. főaymnasium ifj. 

könyvt. 
* — takarékpénztár 
* — Keresk. Casino 
* — Casino 

*— róm. k. egyh. tanács 
*Ag. hit. vall. ev. tanitói 

kar Kis-Kőrös 
*Kis-Kun Dorozsma közs. 
*Kun Félegyháza r. t. v. 
^K.-Szt.-Miklós-Dabad 

t.-pénzt. 
* — közbirtokosság 
*Monor ker. tak.-pénzt. 
— társaskör 
*2'ársaskör Nagy-Kdta 
*Nagy-Kőrös r. t. város 

* Nagy-Körösi ev. ref. fö- 

gymn. önképzö-köre 
* — városi Casino 
*Casinó Ráczkeve 
*Casinó Uj-Kécske 

* Újpest község 

* Újpesti közműv. kör. 
*Vácz r. t. város 

* Váczi egyesült Casino 
Visegrádi társaskör 



Angermuycr Károly 

Bokay Oszkár 

Baksay Sohár Pdlné 

Báron Manó 

Boronkuy Ákos 

Csépán János 
*Eszterházy Ernő gr. 

Fligl József 
*Forray Ernő 

Franko István 

Grosz Arinin 

Horváth László 

Hozler Emil 

Huberth Andor 



Pozsony megye. 

Kra.'^csenits Árpád 
*Kvffner Károly 
*Lányi Gyula 

Naményi Géza 
* Neuma7in József dr. 
*Pálfy Miklós hg. 

Pávai Vájna Gábor dr. 
*Samarjai Károly dr. 
*Soós Jenő 

Vendörfer Nándor 
* Wiener Rezső lovag dr. 

Wilheim Ignácz 

Zsarnay Mártonné 
*Pozsony megye 



*Felső Szeli község 
*Galanthai tak. -pénztár 
*Nagy-Szombat sz. kir. v. 
* Pozsony sz. kir. város 
*Pozsonyi I. tak.-pénztár 
* — kir. kath. fögymn. 
* — ker. akad. ifj. önk. 

köre 
* — ág. hitv. ev. egyh. 
* — zsidóság 2 pld. 
* — magy. közmüv. egyl. 
*— Toldy-kör 
* — polgári magyar kör 
*Somorja r. t. város 



219 



*Bielek László 

Csizy József 

Goldberger Lajos 
*Koós Elemér 

LiUia Zsigmond 



Sáros megye. 

Eibiánszky Elemér 
*Schmidt Gyula dr. 
*Szinyei Merse István 

Veszelovszky Béla 
*Sáros megye 



pécsujfalusi Péchy Ernő *Bártfa sz. kir. város 



* Bártfai társaskör 
*Eperjes sz. kir. város 
* — bankegylet 
* — takarékpénztár 
* — SzécMnyi^kör 
* — társadalmi egylet 



Andorka Elek dr. 

Berzsenyi Sándor dr. 

Brestyánszky Dénes 

Bruckner Ede 

Búzás Alajos 
*Duchon Ödön 

Egyed Jenő 
^Folly József ijj. 

Gálffy János 

Gundy Gyula 

Hauer Sándor 

Hermann Márk 

Herzog Mór 
*Kacskovics Zoltán 

Kiss István 
* Kovács János 



Somogy megye. 

Kuhn Mihály dr. 

Küzdy Árpád 

Major Árpád 

Mérey Pál 

Mihályi Zoltán 

Nagy Sándor 

Pehte Márton 

Plainer Lajos 
* Podmaniczky Horáez hr. 
*PoUtzer Géza 

Rásky József dr. 

Sclncarz Artúr 

Solti Gyula 
*Somsich József id. gr. 

Sury Ferencz 

Süteö Lajos 



Svastics Elek 
Szalánczy látván 
Szánthó Péter 
Szapáry Istvánnc yr, 
Szenthe Ferencz 
Weiss Sándor 
Wenetianer Izor dr, 
*Zichy Béla gr. 

* Somogy megye 

*Olv. és társaskör Barcs- 
telep 
*Pol^. olv.-kör Csokonya 
Igali Casino 

* Kaposvári nemz. Casi7ij 
* — jótékony nőegylet 
*Tubi olv.-kör 



Baditz Lajos 
*Balkay Adolf 
*^Barthodeiszky Antalné 

Csontos Ferencz 
*Eszterházy Pál hg. 
*Eszterházy hg. hitbizo- 
mányi könyvtára 

Faludi Nina 
*martosi Feszt y Adolf 
*Hartig és Rottermann 

Högyészy Béla 



Sopron megye. 

Józsa Menyltértné 

Kass Ignácz 

Kregczy Ottó dr. 
*Kuncz A dolf dr. 

Molnár Sándor 

Xendtvicli Jenő 

Petz Ottó 
* Széchényi Béla gr, 

Tóth György 

Vojtkó Pál 
*Wolf Lipót fiai 



''Sopron megye 3 pld. 
^Premontrei kvtr. Csorna 
*Xagyczenki czukorgyár 
*Sopron sz. kir. város 
* — megyei I. tak.-pénzt. 
*Soproni tak.-pénzt. 
* — ág. hitv. ev. lyccum 

könyvtára 
* — ág. ev. ifjak magy. t. 
* — írod. és müv. kör 
* — Casino 



*Ary Lajos 

Beniczky Alajosne ö:v. 
Bogár Lajos 
Bopyay Zo.'í.:.* 



Szabolcs megye. 

Bonis Zsigmond 
Cukor Vilmos 
Csanak János 
Csemák Samu 



Csernyus Margit 
Detrich Miklós 
Ebrey Győző 
Emyey Jdnoi dr. 



220 



Eró'ss Mariska 
Fleischer Fcrencz 
Fried Igndcz 
Grosz Vümoí'né 
Groszmann Sámuel 
Haas Igrtácz 
Hajdú Imre 

^Horváth Ferencz hrí 
Kálnay Zoltán 
Katz Sámuel ifj, 
Kende Sándor 
Klór Gusztáv 
Klár Leo 

*Korniss Ferenczné 
Komis Géza 
Kovács Teréz 
Kreisler Benő 
Kubinyi Lóránd 
Kun Ármin 
Kunfalvi/ István 



Küzmös Györqy ár, 
*Lang Zsigmond 

Lövey Elek dr. 

Mandel Géza 

Mikecz Dezső 

Nóvák Géza 

Nozdrociczky Jenöné 

Péchy Béla 

Prock Gyula dr. 

Piszdorfer József 
*Poth Izsó dr. 
*Salamon Tódor alapi 
^Silbersdorf Ferenczné 

Steiczer Imre 

Hiczy Szabó Gyuláné 

Szabó István 

Szabó László 

Szabó Zsigmond 

Szálkai Emil 

Szikszay Sándor 



Újhelyi Tamás 
Virág Kálmán 
Weinberger Artliur 
Wouvermans Ferencz 

* Szabolcs megye 
*Kisvárdai term. csarnok 
* — Casino-egylet 
*Jlándoki önk. tűzoltó' 

testület 
*Szabolcs megyei tak.- 
pénzt. Nagy- Kalló 

* Nyíregyháza r. t. város 
* — tak.-pénzt. egyesület 
* — ág. hitvall. ev. /ó'- 

gymn. tanári könyvt. 
* — ág. hitvall. ev. fö- 

gymn. ifj. könyvt. 
*■— Caaino-egylet 
Szabolcsi hitelbank r.-t. 



Agiicola Adolf 

Bakcsy Domokos 

Bakó Lajos 

Balázsy Károly 

Ballá Samu 

Benedek Erzsike 

Biró Elemér dr. 

Bodoky Béla 

Egri Bonis Károly 
*Böszörményi Sándor ifj, 

Budaházy Sándor 
* Csaba Adorján 

üsepelyi Miklósné 

De Gerandó Atilláné 
^Domaliidy István 

Domahidy Viktor 

iJitsárdy Lajos 

Ékkel Lajos 

Eötvös Irén 

Fehér Ediiár 

Fény ha I my A rpád 

Fogarass y József 

Freimd Sámuel ifj. 

Fried Emil 
*Gal]óczi Zsigmond 



Szatmár megye. 

Góth Ferencz dr. 

Göbl Adolf dr. 

Gönczi István 

Hader Ferencz 

Hahn János ifj. 

Ha'.ász Jenő dr. 

Haraszthy Tamás 
*Hclmeczy József 

Hermán Mihá'y 

Horváth. János 

Illosvay Aladár 

Ilosvay Endre 

Isaák Elemér 

Izsépy Andor 

Jékey Ilona 
*Jeney Géza 

Jesenszky Béla 

* Károlyi István gr. 

* Károlyi Laj s gr. 
Kereskényi Sándor 
Klein Andor 
Kohányi Kálmánné özi\ 
Korányi Zsigmond dr. 
Kossu th Zsigmon d 
Kovács Gyuláné 



*Kovásznai Ákos 

Kölcsey Ferencz 
*Kölcsey Sándor 

Kölcsey Zoltánné 

Krasznay Sándor 

Lakafos Dániel 

Lator Gézáné dr. 

Lator István 

Leskó János 

Losonczy József ifj. 

Lönj Adolf 

Litby Lajos 

Majoros Károly 

Markoiits Mór 

Matterny Ltván 

Nagy Gusztáv 

Nagy Gyula 

Nagy Innéné 

sarkadi Nagy Sándor 

Nagyiday Zsigmond 

Natt^and János 

Nóvák Ferencz ifj. 
*Palczer Ernő 

Papp .iurél 

Papp Béla 



22J 



Papp Berta 

Papp Géza 

Péchy Istvánné 

Pirkler József 

Pivány Béla 

Rosenbinm Miksa dr. 

Roykó Viktorné 
*Serly &nsztáv dr. 

Siposs Sándor 

Somlyódy JJ.nosné 
'Staudinger Béla 

Szalkay Zoltán 

Szántó LajosTié dr. 

Szaplonczay Elekvé 

Szegedy Antainé ifj. 

Szentgyörgyi K. V.-né 
*Szentiiányi Gyula 



Szeőke Sándor 
*Szohoszlay Sándor 

Szuhányi Ferencz 

Teleky Jánosné gr. 

Thott Károly 
*T}iury Lajos 

Sz. Török János 
*Ujfalussy Miklós 

Vargha Antainé özv. 

Vidra István 

Weisz Lajos 

Witt Miklós 

Zimmermann Lajos 

Zoltány Károly 
*Szatmár megye 

Társaskör Csenger 
*Olv.kör Ér-Endréd 



*Társaskör F.-Gyarmat 

Mátészalkai Ca^ino 
*Kagybányu sz. k. váro^! 
* — városi t.-pénzt. 2 pld. 
*Nagy Károly r. t. város 
*Xagykárolyi tak. -pénzt. 
* — régi Casino 
*■ — polg. olv. kör 
*Szatmár- Németi sz. kir. 

város 
*Szatmári t.-pénzt. egij. 
* — keresk. és iparbank 

részv.-társaság 
* — népbank r.-t. 
* — társaskör 
* — pinczér <gylct 



Bóka Iván 
*Jánossy Sándor 
Strasser Miksríné 
Szöcs Miklós 



Szeben megye. 

^Nagyszebeni m. kir. áll. * Nagyszebeni B. Brii- 

fögymn. ifj. köinjvt. ckentaVsches Miisen m 
* — szász-egyetem * — magy. polgári kör 



Ambro Gyula 
Ambrózy István 
Csáky Vidor gr. 
Friedmann Mór 
*Hohenlohe Ölningeni hg 
Holldnder Jenő 
Kozma Gyula 
Lelkes Kálmán 
Lichtmann Soma 
Matavovszky Aladár dr. 
Perlstein Jakab dr. 



Szepes megye. 

Tiottenberg Márton dr. 
alapi Salamon Gézaifj. 
Schollz Árpád 
Schwarz Sándor 
Sichicar Jusztus 
Szánthó Márk dr. 
Szedéhji József 
Sziihay József dr. 
Tarnay Róbert 
Teichner Lipót dr. 
Teöke László 



IVein Károly 

* Tátra- Múzeum e. Felka 
*Iglói ág. ev. főgrjmn. 

* — Casino 

^Késmárki Casino-egylet 

*Löcse sz. kir. város 

* Lőcsei kir.fögymn. tan. 

testülete 
* — magy. kir. áll. főreál' 

iskola 
* — Casinó 



Balázs Árpád 
*Bartha Dezső 

Bartha Lajosné 

Bod Ferencz^ 
*I>ull Mariska 
* Fodor Blanka és Irén 

Friedmann Nándor 

Goldstein Lajosné 



Szilágy megye. 

Govrik Sándor 
*Horválh Bertalan 
Józsa György dr. 
Kandel Ödön 
Kovácsy Miklós 
Marossy Imre 
Solymossy Ignácz 
Szeőke Bálint 



Szilágyi Mik'ós 

Szilágyi Tráger Antal 

Tömpe Géza 
*Szilágy megye 

Iparos olv.-kör Szilágy- 
Cseh 
* Szilágy-Somlyó r t. v. 
*Olv.-egyl. Szil-Kraszna 



222 

* Taavódi polg. olv.-kör *ZUah ev. ret. coll. tan. k. *' Zilahi Casino 

*Zilah r. t. város — Szilágy viegyei tan.- *'— iparos olvadókor 

Ev. ref, fögymn. Zildh egyesület 



Ambrózy János 
*Bartók József 
Biró Istrán 
Domankoa Koroly 
Gajzágó László 
Ganger Arnold dr. 
Görög Márton 



Szolnok-Doboka megye. 

Incze Lajos 
Móricz Károly 
liehák Ágoston 
Tarsoly Zoltán 
Turóczy Ferencz 
Tüzes Kristóf 



*Diés r. t. város 

* — iparos ifj. önképző- 
körének a deési 
leányok 

*Deési Casino 

* Szamosit j vár sz. k. város 



* Szolnok-Doboka megye * Szamosujvári társalk.-e. 



Baross Dezső 
Barta Ignácz dr. 

*Bissingen Ernő gr. 
Brassoványi Mária 
Buday József 
Bukovszky Venczel 
Cossel Arnold 
Dajkovits István dr. 
Darabonth János dr. 

*Derera Izrael 

*De.tsettffy Sándor 

*Deutsch Adolf 
Domán Péter 
Endrédy Zsigmond 

* Gáli József 

*Gerson Antalné özv. 
Györy Imre 
Haydvska Lipót 
Hennel Gyula 

*Hollósy Gyula dr. 
Joanovics Döme 
Jxtnga Lajos 
Kardos Zsigmond 
Kolarits Nándor 
Konkolyi Jenő 
Kun Gábor dr. 
Lazarovits Fedor 



Temes megye. 

Lindner Arminré 
Löwinger Samu 
Mühlbacli Károly 
Novomeszky Imre 

* Ormós Zsigmond 
Pálosi Dénes 
Pánczél Lajos 
Pártos József 

*Pászt Vilmos 

Pauszip 3Iiklós 

Perlusz József dr. 

Bácz Géza 

Rigyitzky Vhidimir 

Rötth Miklós 
*Scháffer Dezső 

Schwarz Sáiidor 

Serédy Géza 

Stern Jenő 

Stolcze József 

Syposs ilítA-ios 

Szalay Lajos 

Szandhéz Ferenc: 

Tyroler Emil 

Vllmann József 

* Vajda Károly dr. 
Vargics Emilia 
Wácz Bálintné 



*Zselénszky Róbert gr. 
*Temes megye 2 pld. 
*Bavaniste község 
^Társaskör Csákóvá 
*Polgóri Casino Detta 

* Fehértemplomi m. kir. 

áU. fögymn. ifj. könyvi . 
*Izbiste község 
*Károlyfalva község 
*Xagyzsámi olv.-egylet 
^Társaskör Temes-Rékás 
*Temesvár sz. kir. város 

3 pld. 
^Temesvári posta és táv, 
igazg. személyzet 
könyvtára 
* — takarékpénztár 
* — I. takarékpénztár 
* — róm. kath. fögymn. 
* — áll. reáliskola ifjus. 
könyvtára 

* — gör. kel. szerb.egyház- 

megyei könyvt. 
* — belvárosi társaskör 

— gyárvárosi társaskör 
*'Versecz sz. kir. város 
*Vinga r. t. város 



^Apponyi Sándor gr. 
Beöthy Károly 



Tolna megye. 

Serényi Jenő 
Bobics Antal 



Bruckmann János 
Bruzer Mihály 



223 



*Csapő Vilmos 
Dömötör Sándor 

*Döry Dénes 

*Döry Jenő 

*Ddry Vilmos 

*Eötvös Károly ifj. 
Fejes György 
Filipanits Lajos 
Hainrikfy Pál 
Janosits Károly 
Késmárky Iván 



Kiss Ernöné dr. 

* Márton Sándor 
Oravszky László 
Pálföldy Lajos dr. 

*Perczel Lajos 
Popper Béla 
Spitzer Károly 

* Szarka Dezső 
Tanárky Árpád dr. 
Tihanyi Domokos 

*Tóth Károly 



* Varga István 
Zoltán Sándor 

* Tolna megye 5 pld. 
*Bonyhádi polg. Casino 
*Olv. kör Nagy-Szukoly 
*Szegszárdi tak.-pénzt. 
* — keresk. egylet 

* — Casino 

* Tamási Casino 
Társaskör Tolna 



Bányai Elemér 
Csiky József 
Czakó László 
Ferenczy Jenő 
* Illyés Aíbertné 
Lndmann Miksa 
Magyar Bertalan 



Torda-Aranyos megye. 

Moldovány Károly 
Szikszay Gyula 
*Teleky László gr. 

* Ugrón István 
Vertán Endre dr. 
Ziegler Emil 

* Torda-Aranyos megye 



'^Torda r. t. város 
*Tordai unit. gymnásium 

könyvi. 
* — Iparos ifjak önképző 

köre 
* — olvasó nőegylet 
* — Gasino-egylet 



*Aiisterlitz Ede 

Bánfalvy Ede 

Bayer Józsefné 

Becker János 

Bernády Dániel dr. 
*Bizek Kornél 

Bodócsy Antal 

Bolla Gyulávé dr. 

Botka Ferencz 
*Gsávossy Ignác z 

Czarina Szilárd 

Gzibere István 

Demko Belánszky F. 

Felber MiMly 
*Fitcher és neje dr. 

Frank Sándor 

Gaeeal János 

Gergelyi László 
*Gerliczy Ferencz br. 

Göszl Géza 

Grosz János 

Gyertyánjf'y Jenő dr. 

Hadfy Döme 

Haller István 



Torontál megye. 

Hegedűs Kálmán 

Heinrich Irén 

Holzinger Lajos 

Horváth József 

Horváth Károly 

Hunyár Lászlóné 

Ikotics Ödön 

Jeszenszky Géza dr. 

Kádár Árpád 
*Karátsonyi Almliír gr 
*Kar<ítsonyi Jinő gr. 
*Kiss János dr. 

Kiszely Kálmán dr. 

Klein János 

Klein Sámuel 
*Korsos Elemér dr. 

Kőszeghy Jenő 

Krepsz József 

Lázár Antal 

Lowieser Imre 

Lővy Izidor 

Luhinszky Ernő 

Magyar Károly dr. 

Márton Stitini 



Nikolajevits Plató 

Orsó Gáspár 
* Orsó Mátyás dr. 

Pejov Lipót dr. 

Polónyi Manó 

Ribiczey Ferencz 

Rónay László 

lióth Béla 

Scsitinszky Adolf dr. 

Spányi Ernő 

Szalay Vilmos 

Szarnék Gusztáv dr. 

Szmik Antal 

Szoboszlay Zoltán 

Takfícsy Imre 

Térjfy Dezső 
*Tó.szögi Aladár dr. 

i'rszó Antal 

Várady Imre dr. 

Világhy Gyula 

Vogel Ákos 

Winkler Ignácz 

Wittigschlager Rezső dr. 

Antalffy Zsíros Giiuht 



224 



^Avtalffij Zsircs József és 

neje 
* — Zsiros Lajos 
Zsirkovits István i'fj. 
*Torontál megye 2 pél- 
dány 

Casino Antalfalva 
*Béga-Szt. -Györgyi 

társaskör 
*N.-Becskerek r. t. város 
3 pld. 



* Toront ál megyei tak. és 

hitelbank N.-Becsk. 
* Xagybecskereki tak. és 
előleg pénzt. 

* — Lloyd-társaság 

* — keresk. ifjak egylete 
* — niagy. olv.-kör 
* — Casino társaság 
*X(igi/kikindai gynin. 
tanári testület 
— Casino 



*N.-Szt-Miklósiiij Casino 

* Pancsova sz. kir. város 
*Párdányi Casino-egylet 

* Periasz község 

*Szerb Nagy-Szt.-^Iihlós 

község 
*Török-Becsei tak.-pénzt. 
* — társaskör 

* Zsombolyi tak.-pén:t. 

* Casino-egylet Zoniboly t 
Casino Torontál 



*Andoházy Pál Árpád 
Baán Árpád dr. 
Dessewtj'y Aui-él 
Donáth Manó 
Ferényi Antal 
Gratzel Andor 
Hajdú József 
Hauptmann Kálmán 
KJiade Géza 
Langc Kálmán dr. 



Trencsén megye. 

Langer Jenő 
Mcdnyánszky László 
Póka Kálmán 
Vdvardy Gyula 
Vietoris János 
Zsigárdy Aladár 

* Trencsén megye 
*yiemzeti kör Baán 

* Olvasó kör Kagy-Bittse l^asutasok olvasó köre 
*Trencsén sz. hir. város Zsolna 



*Trencséni gymn. ifjak 

könyvt. 
*■ — 7/1. k. 13. honvéd gy. 

ezr. tisztikara 
*^ társaskör 
*Fiirdöi könyvt. és olvasó 

kör Trencsén-TepUcz 
* Casino Zay ügrocz 



Kafenda Frigyes 



Turócz megye. 
*AU. köz. keresk. isk. ifj. önk. köre T.-Szt.-Márton 



*Dániel Gábor id. 

Hoffmann Sándor 

Jakab Gyula 

Jórcnd József 
*Lantzky Sándor 

Lukácsfy Elek 
* Stankovánszky Mária 



Udvarhely megye. 

Szentkirályi Árpád * Székely-Udvarhelyi r. 

^ Udvarhelyi unit. egyház ' kath. fögymn. 

ker. Dávid Ferencz *Székely-Udvarhelyi oi". 

könyvt. Homok-Szt.- kir. föreálisk. 

Márton *Udvarhely m. íak.-pénzt. 

* Székelykereszturi unit. * — Casino 

gymn. — m. kir. Agyagiparisk. 



*Aczél László 

*Csics Imre 
Kaminszky Mihály 
Szentpály Miklós 



Ugocsa megye. 

Szintay János 
Vajda Gáborné 
Wolfmayer Viktor 



* Ugocsa megye 
*Halmii olv. egylet 
*Tisza-ÜJlaki tak.-pénzt. 



TJng megye. 



Balajtliy Jolán 
*Firczák Gyula 

Garai Ignáczné 

Goldner Fülöp 

Győröcskey Jxtvánné 

Kaminszhy Bertalan 

Kardos Emil 

Kende István 
*K€nde Péter kölesei 



Knlin Aurél 
Kusnyiry Gyuldné 
Ijehoczky Béla 
Páll Albert 
Pallósy Vincze 
Róth Hermán 
Schulmann Ignácz 
Takács Miklós 
Zuhay Béla 



*Vngvár r. t. város 

* Ungvári székes káptalan 

* — fögymnásiumi önk. 

<iDaykakör* 
* — társaskör 
*L'ng megye értelmisége 
között eszlözölt gyűj- 
tés Ungvár 



*Almássy Ede 
Banczy Sándor dr. 
Bárdossy József 
Berke Béla 
Bertha György 
Buzinkay Mihály 

*Éhen Gyula 
Fmust Gézáné 
Fejérváry Jenő 
Feleky Ferencz 
Gotthárdt Jenő 
Gömbös EUonora 
Illés Antal 
niés István 
Kaiser Fajos 
Kiss Alador 
Koller Ödön 



Vas megye. 

Ltgálh testiérek 
Leszner József 
Lukács Gábor dr. 
Magassy Sándor 
Marothy Győző 
Milán Gyula 
Molnár Kálmán 
Műszer Károlyné 
Nagy Antal 
Propper Sándor 
Radó Gyula dr. 
Rusa Lázár 
Schönhofer Gusztáv 
Steierlein Gábor 
Széli Ödön 
Toldi Szabó László 
Váraiig i Elemér 



Vcrlán Csnha 
*Walther Gyula 
Wechtich Gizella 

* Vas megye 2 pld. 
*Körmend város 

* — tak.-pénzt. 
* — ifj. kör 
" — Casino 
*Kőszegi tak.-pénzt. 

* Szombathely r. t. város 
*Szombathely premontrei 

főgymn. 
* — tak.-pénzt 
* — keresk. ifjak önképző 

és betegsegélyző egyl, 
* — Vasmegyei Casino 

egyl. 



Barcza Gyula 

Beji'k Vi'mos 

Bélák István 

Cseresnyés József dr. 

Csitzár Gyula 

Faa Imre 
*kövesgy. Freistádler J. l. 

Fülöp Antal 

Gyurkorich József 

Ho ff' János 

Horváth Gyula 

Horváth Zoltán 
*Ihász Lajos 

Kányái József 



Veszprém megye. 

Karcsay István 
Keresztes Ferencz dr. 
Knopp Árpád 
Kit Tivadar 
Lázár Antal 
Monspart Andor 
*Puzdor Gyula 
Rá ez Gyula 
Révai Gyula dr. 
Seefranz József 
Szikora Béla 
Szűcs Albert 
Szusz Rafael 
Szüts Ákos 



JAk»i : A jDhileniD története. 



Vég Izidor 

* Veszprém megye 
*Lovász-Patonai olv.-kör 
*Pápa r. t. város 

* Pápai tak.-pénzt. 

* — ev. ref. főiskola ifj. 
* — Dunántúli ev. e. k. 

* Várpalotai tak. pénzt. 
* — társaskör 

* Veszprém sz. kir. város 

* Veszprémi kápt. könyvi . 
* — tak.-pénzt. 

* — nemzeti Casino 
^Apátsági könyvi. Zircz 



122G 



Bachrach Lnjos 

Baranyai Béláné 

Batthyány Tamás gr. 

Biró Mária 
*Csigó Pál 

Csizmadia András 

Deák Jenő dr. 
*Eperjessy Gábor 
*Feledi Miksa 
*Gidtviann Vilmos gelsei 

Hajós Izsó 

Uertelendy Ferencz 

Jámbor Márton dr. 



Zala, megye. 

Juhász József 
*Karezag István 

Kreiszler József dr. 

Langer Hugó 

Nagy Zoltán 

Schicarz Soma ifj. 

Skíibics Károly 

Skublics Imre 

Stampay Sándor 

Szabó Döme 

Szmodiss Viktor 
*Ujlaky, Hirschler és fia 
Visla Vilmos 



*Zala megye 

* Keszthely község 

^Keszthelyi premontrei 

főgymn. 
* — tak.-pénzt. 
^Nagy-Kanizsa r. t. város 
*Nagykanizsai t.-pénzt. 
*^ m. kir. 20. Itonr. gy 

ezr. tiszti könyvt, 
*— izr. nőegylet 
* — Casino 
*Tapolczai Casino 
* Zala-Egerszegi ker. kör 



*Ballagi Géza 
Buday Ákos 
Constantin Ottó 

^Czibur Bertala n 
Czigámji Béla 
Dauscher Miklós 
Dienes Gyida 
Dókiis Gyula 

*Fjlek Imre dr. 
Erényi Manó dr. 
Farkas Dezső 
Galambos János 
Gay János 
Goldblatt Mór 
Grósz Jenő 
Hatvány Antal 
Horváth Hmjőné 
Joós János 



Zemplén megye. 

^Kazinczy Arthur 
*Keglevich Gábor gr. 

Klein Artúr 

Kunicz János 

Lehoczky István 

Markovics János 

Motolay Béla 

Meczner Ferencz 

Moskovits Errin dr. 

Ölhey János 

Palasovszky Sándor 

Palányi Gyula 
*Rácz Kálmán dr. 
* Rónay Albert 

Rosenberg Bernát dr. 
*Stepán Gábor 

Szántó Mihály 

Szűk Ödön 



Theisz Géza 

Thuránszky László 

Veress Károly 
* Vitányi Berta' an 

Widder Márk dr. 

Wohl Áron 
^Zemplén megye 3 pld. 
*Gálszécsi Casino 
*Homonnai Casino-egyl. 
^Sárospataki ev. ref. fő- 
iskola 
* — népbank mint szövet- 
kezet 
*S.-A.-üjhely r. t. város 
*S.-A.-Ujhelyi t.-pénztár 

— Gyártelepi dal, zene 
és önképző kör 

Varannói tak.-pénzt. 



Bálint László 
Bothár Sámuel dr. 
Endes Antal 
Forgács János 
Frank Dániel 
Graber Károly dr. 
Hiipka Lajos dr. 
Markstein Mór 



Zólyom megye. 

Martinovits István 

Mészáros Béla 

Pajer István 
*Radvá7iszky György dr. 

Reisz Bertalan 

Ungvári Miklós 

Wahlner Aladár 
*Zólyom megye 



*Beszterczcbánya sz. kir, 

város 
*Beszterczebányai tak.-p, 
*Brez7tóbánya sz. kir. v. 

* Zólyom sz. kir. város 

* Zólyom-Brezó-Kis.- 

Garami vasgyári olv, 
és társaskör 



227 



Bóna Géza 
*Coros!íacz Franccscó 

Csiiry József 

Dunay László 

Heffyi Jenő 

Kain Albert 
*Oíisoinack Luigi 
*Rudán Carló 



Bnsztit< Ggörgy 
* Brankovich György 

Havas József 
* Hirscliler Arnold 

Kuhányi Gyula 



Fiume. 

*Steinacker Arthur 
* Fiume sz. k, város 

Tengerészeti akadémia 
*Cassa Communale Di 
Rispargnio 



*m. kir. állami fő- 
gymnasiumi tan. 
könyvt. 

'm, k. áll. keresk. ak. 
tanuló ifj. 



* Fiumei m. kir. áll.fö- Ali. el. fiúiskola tantest, 
gymn. ifj. könyvt. *Keresk. és iparkamara 
Pénzügyőri szemlészek 
olv. köre 



Horvát-Slavonország. 



Kundrát Emil 
Lövi Mór 
Márton Nándor 
Puskás Elemér 
Schilhan László 



Sommer Lipót 
Szende Dávid 
Szombathelyi János 
Trapich Károly 
Vuchetich Sándor 



Altt'vburger Guido 
^Chotek Rezső gr. 

Delej Imre 

FÁbisch Dezső 

Emey Jenő 
* Eszterhrízy Miklós hg. 
*Franck Henrik fiai 

Fucskó József 

Geyer Emil 

Hó mos Béla 

Haupt Ödön 

Jurahin László 
*Kállay Benjámin 



Ausztria. 

*Kálnoky Gusztáv gr. 
2 pld. 

* Fülöp Szász Kobiirg 

gothai herczeg 

* Lujza Szász Koburg 

gothai herczegné 

Kun fi. József Jenő 
*Mérey Sándor 

Morgeristern Gusztáv dr. 

Norman H. gr. 

PiHsrh Félix 
*Schmidt Ádám Vilmos 
*Schnitzer Ignácz 



*ScMnborn Buchheim K. 

gróf 
*Schönerer Álexandrine 

és Jaiiner Ferencz 
*Strausz Johann 

Szegő Kálmán dr. 
*üllmann Lajos erényi 
Weszelovszky Béla dr. 
*Bécsi cs. és kir. hadi 

tengerészet 
^ — Theresianum 
* — magy. kir. testőrség 



^Back Hermann 
*Rajeczi Burján István 
*Desseirffy Tamás 
Fischer József 
*Jármay Gusztáv ifj. 
*Jas]tovich J. J. 
* Korizmics Antal 
*Menrling Ijeopoldine 



Más külállamok. 

*Munkácsy Mihály 
*Okolicsányi A. 

Razovich J. 
*Szathmáry Király Do- 
mokos 
*Szögyény-Marich L. ifj. 
*Tiur István 
* Velics Lajos lászlófalvi 



^Zsigmnndy Pál 

* Berlini magyar egyes. 

* Bukaresti magyar társ. 
*Hungarian Association 

London 

* Kölcsönös seg. magyar 

egylet Paris 



15* 



Az előfizetők statisztikája. 

1. Megye szerint. — 9. Alkisok szerint. 



1. Megye szerint : 



5. 

C. 

7. 

8. 

0. 
10. 
11. 
12. 
13. 
14. 
1.5. 
IG. 
17. 
IS. 
19. 
20. 
21. 
22. 
23. 
24. 
iő. 
26. 
27. 

28. 



Abauj-Torna megye ._. 73 

Alsó-Fehér megye.„ 34 

Arad megye _ 9.5 

Árva megye _„ _ 7 

Bács-Bodrog megye... 144 

Baranya megye ... 51 

Bars megye — _ 21 

Békés megye .._ .... 87 

Bereg megye 21 

P)esztercze-Naszód m. 11 

Bihar megye 95 

Borsod megye._ ... 87 

Brassó megye ._. . 14 

Csanád megye 23 

Csongrád megye._. __ 136 

Csik megye _ 15 

Esztergom megye _ 15 

Fejér megye _ 57 

Fogaras megye .... „. 10 

Gömör megye._. _, 41 

Győr megye „. 23 

Hajdú megye ~. .... 126 

Háromszék megye ._. 33 

Heves megye .... _ 52 

Hont megye .... „ 22 

Hunyad megye .... 31 
Jász - Nagy - Kun-Szol- 
nok megye _.. „.. _. 104 
Kis-Küküllő megj-e 11 
Átvitel 1439 



29. 
30. 
3Í. 
32. 
33. 
34. 
35. 
36. 
.37. 
38. 
39. 

40. 
41. 
42. 
43. 
44. 
45. 
46. 
47. 
48. 
49. 
50. 
51. 



.54. 
55. 



Átliozat 
Komárom megj-e ._ 

Kolozs megye 

Krassó-Szörény megye 

Liptó megye_ __ 

Mármaros megye __ 
Maros-Torda megye — 
kioson megye „. „ 
Nagy-Küküllő megye 

Nógrád megye __ 

Xyitra megye 

Pest-Pilis-Solt-Kis-Knn 
megye .___„_ 
Pozsony megye 
Sáros megye.- .... .... 

Somogy megye ™ 
Sopron megye _ _. 
Szabolcs megye _ 
Szatmár megye .... „. 

Szeben megye.-. _. 
Szepes megye ._ _ 

Szilágy megye 

Szolnok-Doboka m. ._ 
Temes megye .- „ 
Tolna megye_ .... _. 
Torda-Aranyos m.... 

Torontál megye _ 

Trencsén megye ... 

Turócz megye 

ÁtviteT 



1439 

39 

' 72 

31 

7 
34 
21 
11 

5 
39 
63 

1.559 
42 
18 
47 
33 
67 

125 
8 
31 
30 
19 
78 
43 
19 

100 

26 

2 



4017 



230 



Áthozat 4017 



Áthozat 4193 



56. udvarhely megye 

57. Ugocsa megye„ 

58. üng megye ._ — 

59. Vas megye ™ 

60. Veszprém megye 

61. Zala megye 



15 
10 
23 
49 
42 
37 



Átvitel 4193 



62. Zemplén megye ._ .... 

63. Zólyom megye ._ 
Fiume ..- — _ - 
Horvát-Szlavonország 

Ausztria ._. .- 

Más külállamok _.. 

Összesen 



53 
21 
18 
12 
33 
21 



435* 



2. Állások szerint: 



1. Uralkodóház .„ __ ._ 


9 




Áthozat 


1792 


2. Miniszterek .„. _- 


14 


22. 


Földbirtokosok 


246 


3. Főrendek 


79 


23. 


Kereskedők 


216 


4. Diplomaták 


12 


24. 


Gyárosok _. ..- 


23 


5. Miniszteri tanácsosok 


12 


25. 


Iparosok™ .._ 


85 


6. Főpapok.... „ 


23 


26. 


Magánosok .... .... 


338 


7. Főispánok .„ _ .... 


8 


27. 


Magánhivatalnokok 


3S0 


8. Egyetemi tanárok .... 


18 


28. 


Hölgyek ~. 


213 


9. Országgy. képviselők 


43 


29. 


Minisztériumok és ál- 




10. Birák és bírósági tiszt- 






lami hivatalok ._. ._, 


112 


viselők ._. ._. .- 


103 


30. 


Megyék _ 


104 


11. Állami hivatalnokok 


250 


31. 


Városok, községek ._. 


112 


12. Közjegyzők ._ 


31 


32. 


Pénzintézetek, bizto- 




13. Ügyvédek „. _ ._. 


240 




sító intézetek .... _ 


112 


14. Orvosok _ — 


200 


33. 


Ipari részvénytársasá- 




15. Mérnökök és építészek 


142 


. 


gok ~ ... ™ 


26 


16. Művészek és hirlapirók 


49 


34. 


Gymnasiumok.... ._ 


56 


17. Tanfelügyelők, iskolai 




35. 


Reáliskolák ._ _ 


12 


igazgatók, tanárok és 




36. 


Polg. és kereskedelmi 




tanitók „.. .... .._ _. 


99 




iskolák ._. „ 


26 


Í8. Gyógyszerészek .... 


92 


37. 


Önképző egyesületek 


39 


19. Megyei, törvényszéki 




38. 


Katonai személyek és 




és városi tisztviselők 


274 




hivatalok __ 


121 


20. Pénzintézeti igazgatók 


38 


39, 


. Kaszinók .... ... ._ 


240 


21. Egyházi személyek _ 


56 


40 


. Különféle _ _. .- 


101 


Átvitel 


1792 




Összesen 4354 



UTOSZO 

ÖSSZES KÖLTŐI IVfÜYEITVI GYÜJTEMÉXYÉHEZ. 

Hálát adok az én jóságos Istenemnek, hogy összes költői 
műveimnek kiadásában megsegitett ! 

Olyan feladat volt ez, melyet magán a szerzőn kívül 
senki meg nem oldhat. 

Eletem bevégezte után az a barátom, a ki müveimnek 
sajtó alá rendezését elvállalta lesz, nem tehetett volna 
mást, minthog}' mindazt, a mi tőlem nyomtatásban, vagv 
még kiadatlan kéziratban fenmaradt, szakszerint osz- 
tályozva, sorba állítsa s úgy bocsássa a közönség elé. 

Egyedül nekem volt jogom hozzá, Ítéletet tartani saját 
müveim fölött. 

Hosszú életpályám alatt nemcsak költő voltam, hanem 
politikus is, és mint ilyen, hírlapíró, élczlapszerkesztö, 
adomázó, képviselőjelölt, törvényhozási szónok: azonkívül 
történet-, táj- és népisme-iró, sőt még kertész is. Szellemi 
termékeim, mint vezérczikkek, országgyűlési beszédek, 
programmok, polémiák, politikai szatírák, pamfletek, 
életrajzok (komolyak és tréfásak) még egy roppant tömeget 
képeznek : azokhoz janiinak az emlékbeszédek, nyilvános 
felköszöntők, közczélú adakozásra felhívások, előszavak 
idegen munkákhoz, a mik elszórva mind megtalálhatók a 



232 

napi sajtó hasábjain. Mindezek a szellemi munkás édes 

gyermekei ; de nem a költőé. 

De még magukban a költői művekben is válogatnom 
kellett. Nekem szabad volt ez. Kívülem senkinek. Meg- 
ítélni, mit tartok méltónak arra, hogy ezen gyűjteményben 
helyet foglaljon, vagy nem tartok időszerűnek, hogy újból 
közönség elé kerüljön. Kötetet "tesznek ki a 48 — 49-iki 
naplóm ivei, melyek hajdan elkoboztattak, s melyeket 
újból megirni nem kivánok. Mellőztem az Életképekben, 
Délibábban, Honban, Nemzetben, Pesti Hírlapban, Magyar 
Hírlapban, a Kakas Márton tolltarajában, a Nagy tükör- 
ben megjelent napi érdekű czikkeimet. A Magyar Nemzet 
Történetét, s az Osztrák Magyar Monarchiába irt czik- 
keimet szerződések tartották vissza. A Benyovszky czímü 
regényt, mint kölcsönzött tárgyút, nem számítottam saját 
alkotásaim közé. A ((Negyven év víszhangját» sem vettem 
föl, mint a melynek egyes aforizmái szétszórva úgyis fel- 
találhatók összes műveimben. Ellenben az eddig megjelen- 
tekhez még egy kötet új regényt írtam, mint régen 
megígért befejezését egy korábbi regényemnek. 

Csak ityen megválogatás mellett voltam képes költői 
munkálataimat a tisztelt közönségnek megígért kétezer 
iybe beszorítani, ezt is csak ugy, hogy kiadóimmal 
egyetértve az előmíntában bemutatott nyomtatott lapoka !; 
két sorral megszaporítottuk, a mi végül teljes öt kötetnyi 
többletet tesz ki. 

Most már be van fejezve ez a munka. Öt év alatt 
elkészült. Az utolsó tíz kötettel bezáródik. 

, Hogy e feladat akadálytalanul sikerült, azért hálás 
köszönetet kell kifejeznem első sorban tisztelt kiadóimnak, 
kik barátságos egyességgel ezt lehetővé tették, azután 



233 

a nyomdai feladatot pontosan és kitűnően teljesítő könyv- 
nyomda intézetnek ; a mű elterjesztésével foglalkozó kiadó 
czégnek s azzal együtt a hazai könyvárusoknak, és az én 
kedves pályatársaimnak, a hirlapiróknak. 

De a ki előtt legmélyebb hazafiúi hódolattal hajtom 
meg fejemet, az az én uram és fentartóm, a dicsőséges 
magyar nemzet. Soha még egy nemzet munkása úgy meg- 
jutalmazva nem volt, mint én a magyar olvasó közönség 
által. 

A mit ötven éves működésem felejthetetlen forduló 
napján e mű megkezdésekor mondtam : csak azt ismétel- 
hetem most az ötvenötödik év végén, e munka befeje- 
zésekor: « eddig azt hittem, hogy egy kis nemzetnek az 
írója vagyok: most megtudtam, hogy eg}- nagy nem- 
zet szolgája voltam. Éljen, viruljon, legyen dicső, boldog 
és szabad az én imádott hazám és nemzetem*. 

Budapesten, 1898-ban. 

Dr, Jókai Mór. 



A KIADOK UTÓSZAVA. 

Egy kötelességet vállaltunk magunkra •■ a Jókai összes 
munkáinak egy nemzeti kiadásban való összegyűjtését és 
közreadását. A koszorús regényíró bizalma, a Jókai-jubi- 
leum mélyen tisztelt intézőinek megbizása juttatott ben- 
nünket ehhez a feladathoz, a melynél különb soha, semmi 
magyar könyvkiadót nem lelkesített még. Boldogok va- 
gyunk, hogy a czél nagyszemségét a mi munka-készsé- 
günk szolgálta, hogy a gyűjtés és rendezés, de különösen 
az olvasó közönség fölkeresésében nekünk bizonyára nem 
könnyű, de páratlan sikerű munkánk akadt. Az érdemet 
e sikerért még sem vállaljuk, hanem áthárítjuk azokra, a 
kiket első sorban illet: a Jókai-jubileum rendezőire, a 
magyar írókra, a kik újságjaikban tüzelték és ébren tar- 
tották a közönség érdeklődését, kiadó és könyvkereskedő 
kartársainkra, a kik a legnagyobb lelkesedéssel és hűség- 
gel szolgálták a nemzeti kiadás egész ügyét. Mindeme 
hatalmas tényezők egységes és állandó segítsége nélkül 
még hosszú ideig csak egy gyönyörű idea maradt volna 
a Jókai összes műveinek kiadása, melyet az alulírott 
kiadók már másfél évtizede melengettek, a míg átad- 
hatták az illetékes, az erős és áldásos kezekbe. 



23G 

Az a hiíiink, hogy sem az irodalom, sem az olvasó nem 
veszi tolakodásnak, ha a könyvkiadó alázatos tisztelet- 
tel — tanúság okáért és az irodalomtörténet kedvéért, — 
megjegyzi hogy: a Jókai nemzeti kiadása az első nagy- 
szabású szépirodalmi siker Magyarországon, a legnagyobb 
nemzetek irodalmához méltó és azokhoz is mérhető. Gon- 
dolkodás tárgya maradhat még mindig, hogy mily arányo- 
kat öltött volna az eredmény, ha Jókai a külföld valamely 
nagy nemzetéé, de ezt szerencsére elképzelni is nehéz, 
példa sincs rá, hogy iró és olvasó oly lángoló hűséggel és 
állandó szenvedélylyel maradjanak meg egymás mellett, 
mint a hogy megmaradt és egymással összeforrott Jókai 
és a magj^ar olvasó közönség. 

Csak ennek a világirodalomban páratlan együttérzés- 
nek és kölcsönhatásnak köszönhető, hogy magyar nyel- 
ven meg volt indítható és be is fejeztetett ez a szokat- 
ianúl nagyszabású gyűjteményes kiadás, a milyen még a 
legműveltebb és legnagyobb nemzetek irodalmában sem 
található. 

A bizalom, mely ránk ruházta az e mű létesítésével 
járó soknemű teendőt, magának a gyönyörű eszmének 
gondozását és keresztülvitelét, kötelességünkké tette, hogy 
az annak idején kibocsátott programm szabatos betartásá- 
ról minden tekintetben gondoskodjunk. 

És most a mikor beszámolunk a ránk bizott vállalat 
viteléről: megnyugvással és megelégedéssel konstatáljuk, 
hogy a megállapított terv és az ismert programm minden 
irányban lelkiismeretesen betartatott, hogy az öt évi idő- 
tartamra beosztott közrebocsátás a most megjelent tizedik- 
sorozattal a kitűzött időn belül befejeztetett • és hogy a 
megigcrt 100 köteten belül a megígért 200Ö ívnél jóval 



237 

többet adtunk az előfizetőknek, mint a mennyit annak 
idején az előrajz igért. 

Attól tartva, hogy az óriási anyag 100 kötetbe mégsem 
fog beleférni és azt óhajtva, hogy Jókainak még ama 
művei is belekerülhessenek az összkiadásba, melyeket a 
kiadás közrebocsátásának öt esztendeje alatt ir, — mind- 
jáii; az első kötettől kezdve oldalonkiut két sorral több 
Bzöveget adtunk, mint a mennyi az előzetes számításoknál 
kalkulusba volt véve. Ez a két sornj'i többlet az egész 
műnél 2000 oldal, illetve 125 iv. 

Hogy ezen óriási ivmennyiség ily aránylag rövid idő 
alatt elkészülhessen, a nyomdai előállítással megbízott 
műintézetnek is rendkívüli munkát kellett végeznie. Elsőb- 
ben is új betüöntögépeket kellett felállítania, hogy a 
nyomda rendelkezhessék azzal a hatalmas betüanyaggal, 
melyre szakadatlanul szükség volt, mivel az egész kiadást 
mindvégig teljesen uj betüanyagból szedték. Az eg}'szer 
felhasznált betű e munka további szedéséhez soha sem 
használtatott fel többé, hanem minden uj iv mindig éles 
és szabatos metszésű uj betűvel készült, A technikai elő- 
állítás lelkiismeretes gondozásáért szabadjon ezúttal kü- 
lönös köszönetünket és elismerésünket kifejeznünk a 
Franklin- Társulat ügybuzgó vezetőségének. 

Ez előkelő hazai könyvkiadóvállalat különben is elé- 
vülhetlen érdemeket szerzett magának a Jókai összes 
müveinek létesítése körül, midőn mint e művek egy 
tekintélyes részének tulajdonosa, kiadói jogairól a nem- 
zeti kiadás megteremtése kedveért ideiglenesen lemondott 
és evvel atöbbi kiadóknak példát adott hasonló eljárásra. 
Kedves kötelességünknek tartjuk ez alkalommal ezeknek 
a kiadóknak, nexezeteaen SLzAthenacum igazgatóságának. 



238 

Pfeifer István urnák, Ráth Mór urnák köszönetünket ki- 
fejezni ügybuzgó támogatásukért, mely nélkül a nemzeti 
kiadás a maga teljességében sohasem jöhetett volna létre. 

Ugyancsak köszönetünket kell kifejeznünk ez alkalom- 
mal a Belvárosi Takarékpénztár részvénytársaság igaz- 
gatójának, Székely Ferencz úrnak, ki, mélyen áthatva az 
eszme fenkölt voltától, azt lelkesedéssel karolta fel és 
ügyszeretettel és kiváló buzgósággal végezte a nagy feladat- 
nak azt a részét, melylyel a bizottság bizalma őt, illetve 
intézetét megbízta. 

Legkedvesebb kötelességünk azonban ezúttal mélyen 
érzett hálánkat kifejezni báró Eötvös Loránd, a Jókai- 
jubileumi bizottság elnökének, ki lelkesedésének egész 
hevével, egyéniségének egész súlyával oda törekedett, hogy 
a nemzet legnagyobb költőjének ötven éves évfordulója ne 
csak múló ünnepség legyen, hanem egy korszakos iro- 
dalmi momentum kiinduló pontja és első volt, ki ilyenül 
a költő összes műveinek egyöntetű kiadását ismerte föl. 
A nagy nehézségek közepette, melyekkel az irodalmi vál- 
lalkozás létesítése járt, az ö buzdító szava, lelkes készsége 
és az ügy iránti ideális buzgósága volt legfőbb támaszunk. 
Csak mi tudjuk azt, hogy nélküle ez a nagy emlélimü 
sohasem létesülhetett volna, csak mi tudjuk azt, hogy az 
ö czéltudatos és tapintatos vezetése nélkül az eszme, mint 
annyi más, már a tervezés stádiumában elbukott volna 
és csak mi tudjuk mélyen fájlalni azt, hog}' szavakban 
méltón ki nem fejezhetjük iránta érzett elévülhetetlen 
hálánkat. 

És most a magunk részéről e nagy nemzeti vállalat- 
nak zárókövét azzal a felemelő tudattal teszszük le, 
hogy e munka körül mindenki megtette kötelességét azzal 



239 

a lelkpsprlí^copi. ríielylyel a Jókai Mór iránti rajongó lelke- 
sedés megihlette. 

Még csak arról a részéről kell beszámolnunk a nagy 
nyilvánosság előtt, e czéljaiban és eszközeiben is külön- 
leges nemzeti kiadásnak, mely a költő tiszteletdiját illeti. 

E nagy mü tiszteletdiját a magyar nemzet adta és így 
joga van hozzá, hogy e kötetben, mely beszámoló az egész 
nemzeti kiadásról, megkeresse a beszámolót a tiszteletdíj 
ügyéről is. 

A százezer forintos nemzeti tiszteletdíj, valamint egyálta- 
lában az összes előfizetési pénzek kezelésével a jubileumi 
bizottság annak idején a Belvárosi Takarékpénztár rész- 
vénytársaságot bizta meg. Midőn a jubileum lezajlott és 
a bizottság áldásos működését bevégezte, egy három tag- 
ból álló kuratoriumot választott oly czélból, hogy a kiadás 
befej eztéig és teljes lebonyolításáig úgy a fentnevezett 
pénzintézetet, valamint a közrebocsátással megbízott kiadó 
czéget elvállalt kötelezettségei pontos teljesítése dolgában 
ellenőrizze. 

E háromtagú bizottságba Hegedűs Sándor, Dr. Falk 
Miksa és Brázay Kálmán urak küldettek ki. E bizottság 
előtt számolt el félévenként a nevezett pénzintézet amaz 
összegekre nézve, melyek a kiadás költségeinek fedezésére 
félévenként esedékesekké váltak. Maga a nemzeti tisztelet- 
díj, azaz az egész 100,000 frt, hála az aláírások és befize- 
tések tekintélyes számának, már 181)4 január C-án adatott 
át Jókai Mórnak báró Eötvös Loránd által egy takarék- 
pénztári folyószámla-kivonat alakjában. Ezen kivonat 
tanúsította azt, hogy a bizottság a százezer forintnyi tisz- 
teletdíjat az ünnepelt költő részére a Belvárosi Takarék- 
pénztárban tényleg elhelyezte és ezen összeg azóta a ne- 



2iO 

vezett pénzintézetnél Jókai Mór részére gyümölcsözött és 
az ö kizárólagos rendelkezésére állott. 

Mély tiszteletünket és köszönetünket jelentjük min- 
denkinek, a ki segített e nagy irodalmi vállalatot létre- 
hozni, és így mindazon lelkes hazafiaknak is, kiknek ál- 
dozatkészsége teremtette meg azokat az eszközöket, melyek 
6 nagy nemzeti vállalat megindítását lehetővé tették. 

Budapesten, 1898 deczember havában. 

A kiadók. 



A NEMZETT KTADAS TELJES TARTALOM- 
JEGYZÉKE. 

(A róxuai számok a köU-tszámut, az arabs számjelek az illet6 lapszámot 

jelzik.) 



Abn József, elb. XI. :{(»3 
.\chaemeni(lion, elb. XI. í2.Si 
Adamante, elb. XTS'. 58 
.\domák Széchenyi Istvánról. 

XCVII. .38 
Akhtiári logolv (az I. olb.XIX.288 
Álma, elb. XIX. 176 
.Umássv Pál meghalt. XCVTT. 

269 
Alruodád, rege. XCII. 3 
Amazon (az), elb. XIX. JoT 
.\niirani, rajz. XXXIV. 281 
Angvabirczú daemon íaz), elb. 

LXI. 1 
Apja fia lazI, elb. LXIX. 1 
Arab tréfa. XCIII. 83 
Aradi hősnők (az), színdarab. 

XXX\TII. 373 
Arany ember ^azi. színdarab. 

XL. 170 
Arany ember (az), reg. XI.V — 

LXVI 
Arany hajam, elb. XII. lö'i 
Arany János. XCVII. 282 
Arany mondás (az), elb. LXI. 
, 123 

Árnyképek. XIV. 
.\rria, elb. XI. 293 
.Áruló gyűrű, elb. XI. 255 
Asszonyt kísér — Istent kisért, 

regény. LXXXIH 
Asztalos családja (az ), elb. XCIV'. 

156 
Átkozott ház (azi, elb. XXII. 170 
Atya nyüai i az), rege. XCIU. 206 
Azok a sok keresztek, uti kép. 

XCVII. 415 
Azokról a •Spitzlik»-ről. XCVI. 

400 

Jókai : \ jnbilenm tórténcts. 



Babszemek, elb. XCII. 271 
Bachus-szobor (a), flb.LXI. 128 
Bacsó Tamás, elb. XXXVI. 114 
Bajadére íal, elb. XIX. 123 
Ballagí Mór. XCVII. ::0I 
Bálvi'iuyos vár, reg. I.X 
Bálványos vár a tróimrókös fő- 

herczegi párnál. XC^^. 15.5 
Bámulatusjuhász ^a). XCVI. 4<)7 
Barátfalvi lévita (a), elb. XCIV. I 
Bárdy-család, elb. X. 100 
Baróthv Ilona, beszély. XLIX..57 
Basi-bözuk (a), elb. XIX. 112 
Basszista és szabadsághős, elb. 

XCI. 56 
Batthyány temet. napján.XCVJl. 

251" 
Bébe. elb. XI. 54 
Bécsi börzén (a), utikép. XCVII. 

416 
Bécsi dolgok, elb. XCH. .307 
Bécsi hírlapírókról (ai. utikép. 

XCVII. 422 
Beczkó felesége, elb. XI. 35 
Befagyott Balaton ía), az ölel- 
kező várromok, utikép.XCVTI. 

414 
Béka ,ai, elb. XCH. 110. 
Benzeráde szerelme, elb. XI. 307 
Bérczy Károly. XCVH. 291 
Berlin, utikép. XCVU. 425 
Berlini magyarok (a), utikép. 

XCVn. 443 
Bernát Gáspár. XC^TI. 272 
Bernát Gáspár. XCVII. 298 
Bethlen Gábor, egy táncza, tört. 

adoma. XC^r[I.'205 
Bíró uram ítélete, elb. XI. 45.' 
Bismarcknál, iitíkép. XCVH. 426 

16 



?{•? 



Bizanczig lőtt nyíl ía), rege. 
XCm. 231 

Bizebán, elb. XII. 41 

Bizonyos dolog (az, a), elb. LXI. 
126 

Bojár leány (a), elb. XIX. 268 

Bóka Károly hegedűje. XCVII. 
330 

Bölcs Hamlet, elb. XI. 77 

Bölcs Salamon muszka kiadás- 
ban, rajz. XXXIV. 316 

Bölcs tanácsbirák (a).XCVn.360 

Bolivár, elb. XII. 77 

Bolondok grófja (a), színdarab. 
XXXIX. 115 

Borbogányi Uzindur. XCVII. 285 

Boszniai liuszárkaland, elb. 
LVni. 160 

Boszúatúlvilágon, elb.XCII.183 

Brassay. XC\T:I. 307. 

Bravallamezö hölgyei la), elb. 
LXI. 21 

Brazil Heliogabálné asszony 
férje, elb. XCn. 111 

Budapesti samaritánusok (a), 
elb. XCII. 342 

Bűn-e az enabernek saját fele- 
ségét megcsókolni? elb.XCn. 
241 

Bűntárs (a), elb. XXII. 135 

Burg fehér asszonya (a), XCVII. 
13 

Caldaria, elb. XH. 130 

Carinus, hist. nov. XXX V 11. 1 

Carrion (olasz dalmüvész föl- 
lépte). XCVn. 392 

Chinchilla herczeg, beszély. 
XLIX. 1 

Constantin regéje, episod. LXVI. 
453 

Csaba íre, rege. XCm. 217 

Csalavér. XCm. 126 

Csataképek. X. 

Csel-csal, elb. XCn. 97 

Csendes évektörténete (a),XCVI. 
72 

Cseréljünk vőlegényt, elb. XI. 30 

Csigák regénye (a), reg., ter- 
mészetrajz, V. szatíra, L. 94 
Csillaglövés (a), rege.XCni.215. 

Csillagos szoba, elb. XI. 126 

Czápa-historiák, elb.XXXVI.247 

Czár, a ki boszút áll (a), rajz. 
XXXIV. 323 



Czárfiak színdarabot látszanak 

(a), rajz. XXXIV. 357 
Czigánybáró (a), reg. LXXXIV. 1 
Czigányleány ía), elb. költ. ford. 

LXVI. 466 
Dagői torony, elb. LVlll. 85 
Dalma, színdarab. XXXVni.277 
Damokosok, reg. tört. LVI. 
Deák Ferencznél. XCVI. 274 
Deák Ferencz temetése előtt. 

XCVn. 265 
Debreczeni kastély (a), XXXV. 

105 
Debreczeni krónikák, elb. XII. 1 
Debreczeni lunatikus (a), nov. 

XXXIV^. 205 
Degré Alajos. XCVH. 309 
Dekameron (100 novella) XI — 

xin. 

De kár megvénülni, reg. XG. 
Délvirágok, elb. XX. 
Diplomaczia (a), XCVI. 342 
Dózsa György, színdarab. 

XXXViri. 171 
Drága föld, elb. XIX. 162 
Drágakövek (a), nov. XXXYII. 

111 
Egész az északi pólusig, elb. 

LIX. 1 
Eget vívó szerelem, elb. XTTI. 83 
Egy asszonyi hajszál, elb. 

XXXVI. 175 
Egy az Isten, reg. XXVI — 

xxvn. 

Egy bá], elb. X. 27 

Egy beteg ember éjjeli mulat- 
sága fürdőn. XC\T[. 384 

Egy bujdosó naplója, elb. X. 201 

Egy bukott angyal, elb.XXXVI.3 

Egy család drámája. XC^TI. 225 

Egy csók, egy szó, elb. XXV. 
336. 

Egy dal keletkezésének törté- 
nete, elb. LXI. 44 

Egy ember, a ki mindent tud, 
elb. XXXVn. 211 

Egy ember, a ki nem akar ko- 
ronázni. XCTn. 66 

Egy ember, ki gyalog járta meg 
Parist. XCVli. 47 

Egy fiatal lapszerkesztőhöz. 
XCVn. 338 

Egy föltétel alatt, elb. LXI. 87 

Egy haláUtélet, elb. XTV. 104 



?43 



EíXj haramia-banda a havason, 

elb. XI. 131 
Egy hírhedett kalandor a tizen- 
hetedik századból, LXV. 
Egy hóhér, elb. XI. 310 
Egy huszasos leány laz), elb. 

tvni. 42 
Egy játékos, a ki nyer, reg. 

LXX. 
Egy komondor naplója, elb. XI. 

223 
Egy karácsonyest a bolondok 

házában, elb. XXXV. 242 
Egy kis félreértés, rajz. XXXTW 

360 
Egy lengyel történet, elb. XXY. 

81 
Egy magyar nábob, reg. IV — V. 
Egy mag var költő életéből. 

XCVI. 221 
Egy nap Arany Jánosnál XCVI. 

159 
Egy népnevelő. XCVXI. 25 
Egy nevezetes gazda honunk- 
ban. XCVn. 28 
Egy női szó, elli. XI. 39 
Egy szegény asszony története. 

elb. XXXV. 76 
£g^ szónok, a ki el nem áll. 

elb. XLIX. 388 
Egy tekintet, elb. XIII. 206 
Egy titkos drámaíró kínszen- 
vedései. XCVn. 185 
Egy új színpad. XCVH. 376 
Egy úr és egy asszonyság, elb. 

XCn. 333 
Egy vers története. XCVII. 35 
Egy világító sugár. XCSTE. 10 
Egyiptusi rózsa (azj, elb. XXH. 

223 
Elgy szerre nagygy á lenni.XCVII. 

147 
Ehető drágakő (az), beszély. 

LXI. 107 
Elátkozott család (azi, regény. 

XXXI. 
Elesett neje, elb. X. 59 
Elet komédiásai lazi. regény. 

UV— LV. 
Életből ellesve, elb. XXXV. 
Életemből XCVI— XCVn. 
Életem legszomorúbb napjai, 

napló töredék. LCVI. 33 
Elizianna. elb. XCU. 175 



Ellenség levele íaz), elli. XIH. 

276 
Ellenséges koponyák lazi. 

XCVH. 149 
Első alapkő (azi. XCVII. 237 
Első az etiquette, elb. XTTT 221 
Első harangszó Stambulban íazi. 

XCVn. 167 
Emberek és kétlábú áUatok 

(Orbis pictust, elb. XVI. 169 
Emina, elb. XXV. 116 
Emlékbeszéd báró Jósika IMíklós 
. felett. XLIX. 372 
En bírói hivatalom (az), elb. 

XCn. 315 
Én druszám (azj, elb. XC^TI. 224 
Én és a zsidók. XCVI. 295 
Én galambom nem vált pox-rá 
. lazi, elb. Xn. 260 
Én kortársaim tazi. XCVI. 165 
Én lehettem volna az, elb. XI. 

202 
Én színpadi életem (az) XCVI. 63 
Enyim, tied, övé, reg. XLVII — 

XLVni. 
Eppur sí muove. És mégis mozog 
. a föld. regény. XT.TTl— XLH". 
Érez leány. elb. X. 38 
Erdei dafiaz). XCYI. 30-.t 
Érdekes fiatal ember íazt, szín- 
darab. LVin. 201 
Erdély aranykora, regény. I. 
Erdélyi képek, elb. XXIII. 
Erdők leánya lazi. elb. XIV. 227 
Érkövj-. XC^T1. 284 
Észak hónából, elb. XXXV. 
Ez a világ sorja. XCVT. 403 
Ez előtt. XCVI. 418 
Ezer kettedik éjszaka (azi. Igaz 

történet. LXI. 137 
Ezüst ibrik (azi. XCVI. 410 
Exequálhatatlan lazt. XCVII. 

371 
Faegvugyertya (ai. elb. XCIV. 

28!) 
Falk Miksa, CXVU. 27b 
Falu bolondjai (al, XVI. 92 
Faustína, elb. XI. 88 
Fecske Bandi, elb. XIU. 141 
Fegyvertelen (a), elb. XIX. 222 
Fehér angyal, elb. X. 161 
Fehér lap (a)', elb. XXV. 230 
Fehér rózsa, elb. VII. 
Fehér >as (a), rege, XCIIl. 228 

16* 



24* 



Fejedelem buzogánya, elb. XII. 

144 
Fejedelem és Fra Diavoló, elb. 

LXIX. 116 
Fekete gyémántok, (a), szín- 
darab, XL. 108 
Fekete gyémántok, reg. XLIT. 
Fekete sereg (a), tört. elli. 

XLIX. 316 
Fekete vér (a), reg. LXXXVIl. 
Fekete világ, noTella, XXXVII. 

71 
Felfordult világ, nov. XXXIV. 1 
Feltámadunk, XCVI. 60 
Fluidoni harcz, elb. XI. -50 
Fogadalmi templomfelszentelés 

és színházi díszelőadás, XCVI. 

143 
Föld felett és víz alatt, L. 
Földön járó csillagok, színdarab, 

XL. 62 
Fortunatus Imre, novella, XXI. 

112 
Fránva hadnagy íai, elb. XLIX. 

2.38 
Fráter Gvörgy, reg. LXXXI^ 

LXXXil. 
Fredegonda, elb. XXV. 194 
Fulkó lovag. elb. XIII. 184 
Gauthier Margit. (iranczia 

dráma), XC\T:L 398 
Gazdag szegénvek (a), szín- 
darab, XXXIX. 293 
Gazdag szegények fa), regény. 

LXXIX. 
Ghedimin és Zeneida. episod, 

LXVI. 4.52 
Girókuti Ferencz, XCVn. 300 
Glóriás hölgy (a), elb. XCU. 197 
Gonosz háznak gonosz vége. 

XC^T:I. 23 
Gonosz lélek, elb. XXII. 91 
Görögtűz, elb. LXIV. 
Greguss Ágost XCVII. 217 
Grófi' Sewteeth Péter keeth 

hitwesse, elb. XII. 68 
Gúnyádat, tarisznvádat el ne 

hadd! elb. XCL'218 
Guta, Herkó Páter, meg a kis 

borbély (a), XCm. 89 • 
Gyémánt-kii-álv, elb. XII. 277 
Gyerköcz (a), elb. XIX. 148 
Gyújtogató (a), elb. XII. 293 
Gvulai Pál, XCll. 29.5 



Ha az ember híressé 'lesz. 

XCVI. 37-5 
Hachée-Fachée, rajz, XXXR'. 

362 
Hadak útja, rege, XGIII. 233 
Hajdan, most és valaha, LXI. 

247 
Halál-íős arcz (aj, elb. XTTT 228 
Halál után, elb. XIl. 19 
Hangok a vihar után, elb. XXI. 
Hánvan vagvunk még. elb. 

XCIV. 156 ■ 
Hányféle a becsület, elb. XCU. 

211 
Hargita (a), székely népmonda. 

XXin. 143 
Három a táncz, elb. XII. 49 
Három Csák (a), XCVH. 314 
Három gyűrű (a), elb. XIII. 233 
Három karácsonyfa (a), rajz. 

XXXR^ 368 
Három királyné, elb. XCr\''. 272 
Három királyok csillaga (a), 

LXXXVm. 207 
Három közül a legszebbik, elb. 

Xn. 301 
Három márványfej (a), regény, 

LXXin. 
Három vármegye örököse, 

XCVn. 139 
Háromszéki leányok, elb. XXIII. 

43 
Hazajáró lélek (a), elb. XVI. 190 
Házasság éhségből, elb. XCII. 

247 
Házasságok desperátióból, elb. 

XXn. 21. 
Hazatért (a), elb. LVIH. 12.5 
Hej mikor naég mi zöldek vol- 
tunk I elb. XCn. 160 
Hétköznapok, regény, VITT. 
Hét nemes (a), elb.' XCH. 322 
Hinni és nem hinni, XCVII. 51 
Hittagadó (a), elb. XXV. 277 
Hoch ! hoch ! dreimal hoch I 

elb. XCL 203 
Hochbreitensteini uralkodó her- 

czeg, elb. LXI. 71 
Hogyan fogy el magától a porzó ? 

vagy Az új török kölcsön, 

XCVI. 392 
Hogy becsülik meg a poétákat 

Oroszországban, rajz, XX Xr\'. 

:',os 



245 



Hogy kezdik és hogvan végzik. 

rajz, XXXIY. 375 
Hogv lett Miklós öcsémből sza- 
kács, elb. LXI. 81 
Hoc^y nverik meg a nőket. elb. 

Xil. 223 
Hold, elb. XI. 96 
Hol leszünk két év múlva ? vagy 
Három excollega Szibériában, 
elb. XLIX. 356 
Hol van Sas Pál ? elb. LXT. 130 
Holtak harcza, rege, XCHI. 197 
Holt ember (a), XC^I. 387 
Hortobágy fa), elb. XCT. 6Í- 
Hőp Pálffv, színdarab. XXXTX. 
,89 
Hosszú álom (a). XCAH. .59 
HoRszúhaiú hölgv (a>. elb. 

XLIX. 203 
Húsz év múlva, elb. XH. 119 
Huszonöt év naulva. 1873. 

XCVI. 96 
Huszthi beteglátogatók, elb. 

XH. 217 
Hyponna romjai, elb. XX. 112 
Tdeális és praktikus, XC^TI. 1 1 3 
ígéret — adósság, elb. XIH. 27?' 
I lőve von, elb. XHI. 238 
Indás országgyűlés, elb. XIH. 65 
Intő prédikáczió, melyet tartott 
Dugdelmár vajda az 6 czigány 
fajrokonaihoz, kik Bécsbe 
mentek fel lopni, s rajta vesz- 
tettek, Ü862), XCVri. 366 
I].olyi Ámold, XCVH. 289 
írói és művészi körök Berlin- 
ben, uti kép. XCVn. 433 
Ismeretlen nagy emberek. 

XCVn. 126 
Istenhegvi székely leánv, elb. 

Xn. 153 
Jakli ía), rajz, XCVI. .366 
Janicsárok végnapjai, regénv. 

vn. 

J.itékos ía). elb. XH. 270 
Jedikulai rab fa), elb. LMU. I 
Jégpalata fa), rajz. XXXR'. 

351 
Jó ember (a|. elb. XIH. 146 
Jó öreg asszony fa), XCVI. 253 
•TÓI el kell tenni a pénzt. elb. 

XTTT 281 
Jókai Jubileum és a nemzeti 

díszkiadás története, C. 



JÓI nevelt i:gu fa), génre kép. 

LXI. 67 
■Tordaki feje, elb. XI. 193 
Jövő század regénve fa\ regénv. 

LH— LHI. 
■Tózsef föherczeg családja köré- 
ben. XCVI 279 
Tuida, elb. XXV. 342 
Kaimános hölgv (a), elb. XCI. 

208 
Kakas Márton a műtárlatban. 

XCVH. 3.50 
Kakas Márton a pokolban. 

XCVH. .345 
Kakas Márton arczképcsamoka. 

XCVH. 278 
Kakas Márton levele saját ma- 
gához. XCVH. 318 
Kakas Márton válogatott leve- 
lei a Vasárnapi njság szer- 
kesztőségéhez. XC^TI. 383 
Kalifa papucs íai. elb. XXV. 202 
Kalmár és családja fa"!, elb. 

XXin. 176 
Kalóz-király fa), nov. XXL 169 
Karácsonyi dolgozó, elb. XI. 2 14 
Kardvas és a villám lat, elb. 

XXV. 237 
Kárpáthy Zoltán, regény. VI. 
Kassai biró, elb. XI. 62 
Kassári Dániel, elb. XCL 118 
Katona dolog, elb. XI. 93 
Kedves atyafiak, elb. XVI. 3 
Kelet királynéja, hist. nov. XX. 

13 
KeU-e informatió, elb. XIH. 272 
Kemény Zsigmond. XCVTT. 303 
Kénytelen mulatság, elb. XTI. 29 
Képviselőikörök, uti kép.XCVil. 

441. 
Keresd a szived, színdarab. XL. 

267 
Kertész a csatatéren, elb. XIX. 

179 
Kerüld a szépet, beszély. XLIX. 

29 
Keselyeő Péter. elb. XVI. 146 
Kész regénytárgy. XC^^I. 215 
Kétéletű fa), elb. XCIV. 251 
Kétszarvú ember, beszély. Hl 
Kétszerkettő — négv.elb.XCH. 1 
Két jó barát, elb. XH. 203 
Két lání?ész eev házban. XCVH. 
87 



21-6 



Két léghajós, költ. L. 67 
Két légyott, elb. XI. 60 
Két Markov, elb. XII. 137 
Két menyasszony, elb. X. 1 
Két menyegző, elb. XLIX. 119 
Két milliomos, XCVII. 123 
Két óra egy újságíró élményei- 
ből, a ki állandó helylyel biz- 
tosíttatott. XCVI. 396 
Két pólusán (a), elb. XCH. 228 
Két szász (a), tört. humoreszk. 

XXIII. 84 
Két Treuk (a), tört. regény. 

LXXXVII. 1 
Khámok utóda (a), elb. XIX. 1 
Ki a kör négyszögítését fel- 
találta (a). XCVII. 131 
Ki a szivét a homlokán hordja 

(a), regény. LIX. 169 
ELi hát az a Kakas Márton ? 

XCVI. 428. 
Ki holta után áll bosszút (a). 

LXXXV. 271 
Kik kétszer halnak meg (a), 

regény. LXII— LXIII. 
Kiliameran, novella. XCVI. 403 
Kincses Abdul és gyáva Izmál, 

elb. XX. 209 
Kinek a halottja, elb. XI. 114 
Ki nem talál haza (a), elb. XIII. 

149 
lürúlyéknál. XCVI. 288 
Királyi estélyen (a). XCVI. 124 
Királyleány babái (a), XCIII.84 
Királyné és a majom (a). XCIII. 

108 
Kísérlet (a), (Népszínmű Szigeti- 
től és Szigetiért). XCVII. 400 
Kis király beszélő babája (a). 

XCIII. '40 
Kis királyok (a), reg. LXXIV — 

LXXV. 
Kis szürke ember, elb. X. 167 
Kit tetszik keresni, elb. LXI. 76 
Koblerék tánczoló babái (a). 

XCI. 222 
Koldus gyermek, elb. XII. 65 
Koldus veréb (a), XCVI. 421 
Költemények (Eészl. tart. jegyz. 
lásd a XCIX. kötet végén) 

xcvin— xcix. 

Komárom, elb. X. 146 
Könyező Szultána(a), elb. XXV. 
122 



Könyves Kálmán, színdarab. 

XXXVIII. 127 
Koronát szerelemért, elb. XXIII. 

111 
Kosevói Ottomán (a), rajz. 

XXXIV. 354 

Kőszívű ember fiai (a), regény. 

XXIX— XXX. 
Kötél áztatva jó (komáromi 

mendemonda), elb. XVI. 161 
Kraó (a), regény. LXXXVTE. 

103 
Különböző életleírások, XCVII. 

171 
Kurbán bég, novella.XXXVn.92 
Kurucz világ után (a), elb. 

XXXV. 1 

Láda! Kérnek! .lösz-e ? elb. 

LXIX. 80 
Lám megmondtam, elb. XU. 62 
Láthatatlan csillag (a), elb. XX. 

167 
Láthatatlan seb, elb. XI. 17 
Látható Isten (a). XCVL 2(t 
Leaotungi emberkék (a). XCIII. 

45 
Legbátrabb emberek (a). XCIII. 

118 
Legdrágább öltöny (a), elb. 

XCII. 88 
Legelső gözhaió Magyarorszá- 
gon (a), elb." LXI. 56 
Legvitézebb husnár (a), elb. 

XXXVIL 310 
Lélekidomár (a), reg. LXXVII — 

Lxxvin. 

Leleményes rendőrfőnök (a', 

rajz. XXXIV. 364 
Lenczi Fráter, reg. LXXXVI. 

187 
Levél a «Pesti Hirlap» szer- 
kesztőjéhez. XCII. 231 
Levente, színmű. XCV. 1 
Libapásztor, elb. XU. 213 
Liszt Ferencz hangversenye. 

XCVII. 326 
Liszt hangversenye. XCVII. 147 
Lőcsei fehér asszony (a), reg. 

LXXI— LXXII. 
Lonkay Antal. XCVIL 311 
Lőporos látogató (a), elb. LXI. 

62 
Lucrétia, elb. XXV. 189 
Lunatikus (a), elb. XIH. 218 



247 



Maglay család (a), reg. LXXXV. 

Magnéta, reg. LXXXTX. 1 
Magyar előidőkböl, XXXVI. 
Magyar Faust fa), néprege, L. 44 
Magvar költők sorsa, 1854. 

XCVI. 101 
Magyar iiéphumorról (a). XCVI. 

3lb 
Magyar színészek életéből. 

XCVI. 307 
Magyar színészet a legrégibb 

időkben. XCAT:. 107 
Magyar tliea (a), elb. XCII. 

2á0 
Magyar «úr» Amerikában (a), 

XLIX. 193 
Mabadi, elb. LVin. 165 
Mabizeth. monda. XXXVI. ö'6 
Majmuna, az álomtiindér, elb. 

XCn. 153 
Mándrucz király fa), elb. XCII. 

328 
Manlius Sinister, színdarab. 

XXXVin. 231 
Márcze-Záre, elb. XXH. 1 
Márcziusi fiatalság (a), vissza- 
emlékezés. XCVI. 1 
Márczius tizenötödike, 1867. 

XCVI. 93 
Martinovics összeesküvési pör 

részletei (a). XCIV. 306 
Másik haza, elb. XXXVI. 73 
Mátyás diák (Nyugdíjazottak 

föllépte). XCVn. 409 
Mátyás fia, (Hist. dráma Szig- 
ligetitől. Lendvav jutalmai. 

XCVII. 405 
Mátyás király fája, elb. XI. 267 
Mátyás király forrása. XCIII. 35 
Még egy csókot, elb. XI. 234 
Még egy csokrot. LXIX. 
Megmentett költő (a), episod. 

LXVI. 450 
Megölt ország, elb. XI, 143 
Még sem lesz belőle tekintetes 

asszony, elb. XLIX. 270 
Megtörtént regék. LXI. 
Melyiket a kilencz közül, elb. 

XI. 297 - 
Melyik hát a jobbik ? XCVI. 414 
Menyegző utáni nap, elb. XII. 72 
Mennyei parittya kövek, elb. 

XI. 18! 



Mesék és regék. XCIII. 
Miért láttál, elb. XXXV. 198 
Míg a termő rügyből körte lesz 
vagy mennyi mindenkinek 
van beleszólása a szegény ker- 
tész dolgába (a). XCVI. 151 
Mikor az embernek nincsen 
gondolatja, elb. XXXV. 233 
Mikor ebédre hivsz valakit, meg- 
mondd, hogy hová ? XCVI. 
412 
Milton, színdarab. XXXIX. 1 
Milyen a török nép. XCVII. 162 
Milyen demokraták vagyunk mi. 

XCYI. 331 
Milyenek a férfiak. XXV. 
Milyenek a nők. XXV. 
Minden poklokon keresztül, tört. 

rege. LXXXR^ 93 
Minta színbírálat vagy «Ez az 
út a halhatatlanságra ». XCVI. 
349 
Míranda, elb. XXV. 208 
Mire kell a fűmag. XCEH. (?.» 
Mire megvénülünk, regény. 

xxvin. 

Mískolczi szűz (a), elb. XXXV. 

210 
Mit beszél rólunk a világ, elb. 

XII. 265 
Mit tudnak a nők, elb. XIII. 

531 
Mi van a föld alatt, novella. 

xin. 1 

Múmia és a gólya (a). XCIII. 71 
Munkácsi rab (a), elb. XTV. 76 
Murányi hölgy (a), színdarab. 

XXXVin. 333 
Muszka ajándékok,rajz. XXXVI. 

346 
Nagyapa várkastélya (a^, elb. 

XCII. 92 
Nagy ellenség fa), elb. XCIV. 22 í 
Nagyenyedi két fűzfa (a), be- 
szély. XXIII. 89 
Nagyurak boszúja, rajz. XXXIV. 

300 
Napóleon ni. Pesten. XCVH. 16 
Napraforgók. XCI. 
Názlí-Hanem, elb. XCIV. 141 
Négy óra egv volcán fenekén, 

elb. XIII. 123 
Ne hagyd magad ! LXI. 353 
Ne légy Othelló, elb. XIL 2?0 



248 



Német birodalmi viszonyoli, 

úti kép. XCVII. 437 
Német irók otthon (a), úti kép. 

XCVn. 440 
Népdalok hőse (a), elb. XVI. 127 
Nepean-sziget (a), elb. XXII. 73 
Népszokások a magyar sziné- 

Bzek országából. XCVT. 115 
Népvilág, elb. XVI. 
Nevezetes jogi kérdés.XCm. 12.5 
Névnapi köszöntő (a), rajz. 

XXXIV. 399 
Névtelen társaság (al, elb. XCII. 

319. 
Névtelen vár, tört. reg. XXXII — 

xxxm. 

Nincsen ördög, reg. LXXXV. 1 
Női honvéd-hadnagy (a), elb. 

XCII. 52 
Nomen et ómen, elb. X. 172 
NoveUák. XXXVH. 
Nyájy Pál emléke. XCVII. 2.5.5 
Nyáry Pál halálakor. XCVII. 

253 
Nyomorék naplója (a), elb. XXII. 

116. 
Nyulak históriája fa), elb. LVIIl. 

145. 
Obsitos huszár (népszinmü 

Szigligetitől). XCVn. 411 ^ 
Óceánia, egy elsülyedt világrész 

története. XX. 221 
Oda fent és oda alant. XCVII. 

177 
Olympi verseny, szindb. XL. 95 
Ördög menyasszonya (az), elb. 

XXXV. 42 
f)rdögtáncz, rajz. XXXIV. 379 
Örök béke ! (az), vagy miket 
fogunk olvasni az európai hír- 
lapokban 1959-ben, a midőn 
száz esztendeig nem volt már 
háború. XCVII. 3.54 
Örök harcz (az), török poesis. 

XCYIL. 165 
Orosz canonisatio, rajz. XXXIV. 

366 
Orosz czárról (az). XCVII. 33 
Orosz idyU, rajz. XXXIV. 312 
Orosz koppantó (az), rajz. 

XXXIV. 339 
Orosz nemezis, rajz.XXXIV. 336 
Őszi fény. XCn. 
Özvegy és proletár (Beöthy 



Lászlótól) és Megcsaltak a 

komédiások (Szerdahelvitőli. 

XCVn. 394 
Pákh Albert. XCVH. 306 
Pánszlávok földén (a). — ííej- 

telmes história elb. XXXV. 

205 
Párbaj a csatatéren. XCVII. 1 
Párbaj Istennel, reir. korraj:;. 

L. 1 
Párisi divat (a). XCVII. 374 
Páter-Péter, reg. LXXXIH. 1 
Pathologicophisiologiai pöreset 

(a). XC^a. .382 
Pénz betegségei (a), elb. XXXV» 

255 
Pénz elrepül. XCVH. 208 
Peregrinus, elb. XL 238 
Perozes, hist. nov. XX. 85 
Péter Pál (Pompéry).XCVn. 280 
Petki Farkas leányai, elbesz. 

xxm. 1 

Petőfi, elb. XLIX. 189 

Petőfi és ellenségei. XCVI. 207 

Petőfi eszmecsirái, elb. XCII. 
73 

Petőfi-megjelenések rejtélvének 
megoldása (a). XCVI. 218 

Petőfi mint szinész, elb.LXI. 90 

Politikai Divatok, reg. XVII. 

Politikai érzület a legalacso- 
nyabb osztályoknál (1862). 
XCVn. 368 

Prenumeráczió különféle stá- 
diumai Magyarországon (ai. 
(Hisztorikó-statisztikai érte- 
kezés Kakas Mártontól.) 
XCVn. 333 

Pulirs et umbra stmius. elb. 
XCn. 338 

Rabló kaland, igaz történet. 

xcvn. 41 

Eabnő (a), elb. XXV. 131 
Bab-Ráby, reg. LI. 
Rákóczy fia, reg. LXXX. 
Ráth Mór válogatott levelei. 

XCATI. 297 
Régiségbuvár, elb. XI. 118 
Régi hü szerető, elb. XI. 208 
Régi jó táblabirák, reg. IX. 
Régi pénzek (Szentpéteri jnta- 

lomjátéka). XC^TI. 407 
Régi szép restaurácziók (a), elb. 

XCn. 204 



a4y 



Eeichsrathban (a), úti kép. 

XCVn. 420 
Rejtélyes csontváz (a), XCVI. 

405 
Eeményi Ede. XLVH. 304 
Eemete hagyománya (a), elb. 

XIY. 203 
EémhaMsz (a), XCIH. 103 
Rendkívüli nők. reg. képek. 

LXI. 217 
Reperált lelkek, elb. XH. 208 
Rézpataki lelkész (a), elb. XVI. 

209 
Rezső trónörökös irószobája. 

XCYI. 293 
Ristori utófájdalmak. XCVii. 

403 
Románó Csibakéro Sziklaribe, 

elb. LXIX. 168 
Rossz hely (a), elb. XIX. 197 
Rosszul osztozott testvérek (a), 

elb. XCI. 30 
Rozgonvi Czeczilia, elb. XXXVI. 

137 
Rútak-rútja ta), elb. XLIX. 80 
Sakkiáték Isten és sátán között, 

mese. XCIH. 102 
Sárga rózsa, reg. LXXX^TH. 1 
Serfőző (a), elb. XXH. 184 
Sérthetetlen (a), elb. XIX. 185 
Shirin, nov. XXI. 81 
Sic vos non vobis, elb.X^T;. 179 
Skrlje-dlniczai kariatidák ía), 

elb. XCn. 234 
Smaragdok és zafírok, elb. 

XXXV. 30 
Sobri Jóska elfogatása, elbesz. 

LXI. 50. 
Socialdemokrata Európában és 

Északamerikában (a). XXXV. 

216 
Soha sem egyedül, elb. XCn.166 
Sók ember (a). XCMI. 144 
SoKmán álma, elb. XX. 153 
Sonkolyi Gergely, elb. XXII. 38 
Strucczmadár (a), elb. XIII. 47 
Sylvester-éjszakák, emlék. XI. 

102 
Sylvester-éj utolsó percze. 

XCVn. 56 

Szabad a rablás, elb. Xm. 60 

Szabadság a hó alatt, vagy a 

zöld köny^-, tört. reg. LXVI. 

Száműzött tZ. (a). XCVII. 363 

Jókai ; A jabileam t<">rtéDete. 



Szatyor (a), elb. XCII. 63 
Száz leány egy rakáson, elb. 

LXIX. 148 
Százszorszépek, elb. XL 1 
Széchényi megszűnt 9 földön 

éLnL XCVn. 240 
Szeged : LA romtemető. XUVii. 

70 
Szeged : II. Az illovai malom. 

XCVn. 72 
Szeged : Ltl. A szádfal. XCVn. 

74 
Szeged : I^'. A magyar Zuider- 

see. XCVEL 76 
Szeged : V. Az öthalom. XCVII. 

78 
Szeged : VI. Az otthon — ház 

nélkül. KCYU. 80 
Szeged : VII. A szivattyúk. 

XC\TI. 81 
Szeged : "\ Lli. A hét választó- 
fejedelemnél. XCMI. 83 
Szeged : IX. A szegedi legenda. 

XCVn. S6 
Szegedi életmentők (ai. XCVH. 

231 
Szegedi vésznapok (a), életkép. 

xcvn. 19 

Szegénv asszony áldozatja, elb. 

X. 195 
Szegény gazdagok, reg. XV. 
Szegénység útja (a), elb. L. 201 
Székely adott szava, elb. XI. 37 
Székely asszony, elb. X. 83 
Szélcsend alatt, elb. XXXV. 
Szél Gáspár utódai, elb. XCIL 

209 
Szellem meghamisítása (a). 

XCVI. 200 
Szent -Antal generális, elb.XCII. 

105 
Szent-Búbánat, elb. Xn. 274 
Szép Febronia mulatságai ^a), 

rajz. XXXIV. 319 
Szép Mikhál, szindarab.XXXIX. 

115 
Szép Mikhál, reg. LVII, 
Szerelem bolondjai, reg. XLI. 
Szerelmes az ördög (ballot). 

xcvn. 384 
Szerencsétlen szélkakas, e'b. 

X. 189 
Szeretve mind a vérpadig, tört. 

reg. lxm:i— Lxvin. 

16a 



250 



Szerkesztési kuriozumoli. XCVL 

302 
Szigetvári vértanúk (a), szin- 

darab. XXXVin. 55 
Szigligeti. XCVn. 274 
Szinán basa, elb. XCII. 191 
Szinmüvek. XXXVni— XL. 
SziDope, elb. XIX. 103. 
Szinbázi publikumfogás fürdőn. 

XCVI. 360 
Szökevény (a), elb, XIV. 158 
Szomorú napok, reg. XVlii. 
Szörnyű nemesis, elb. XI. 117 
Szüreti mulatság Alcsuthon. 

XCVI. 283 
Tábornok és az asztrálszellem 

(a), elb. XIX. 90 
Talmi asszony (a), elb. XCI. 180 
Taps, fütty és hagynaakoszorú, 

elb. LXI. 119 
TargaUyak, elb. LVIH. 
Tátos (a). XCVn. 127 
Tégy jót, reg. LXXXIX. 93 
Tekintetes koldusné asszony- 
ság. XCVI. 344 
Teleky László meghalt. XCVH. 

247 
TeU Vilmos (opera). XCVn. 389 
Tengerszem tündére, (a), rege. 

XCm. 238 
Tengerszemű hölgy (a), reg. 

LXXVI. 
Thespis kordéja, Bzindarab.XL.l 
Thonuzoba, rege. XCIH. 256 
Tisztelt ház, karzat és bufi'et, 

elb. LVm. 178 
Tíz mülió dollár, elb. XII. 226 
Tököli emlékünnep Újvidéken. 

XCVL 116 
Tolvaj história. XCVI. 389 
Töredelmes vallomás. XCVL 

424 
Török János (dráma). XCVII. 

387 
Török világ, reg. 11 — m. 
Történetek egy ócska kastély- 
ban, elb. Xin. 84 
Trenk Frigyes, tört. regény. 

LXXXVn. 227. 
Trónörökös pár elfogadási napja 

Budavárában (a). XCVL 1.38 
Tsong-Nu, hist, nov. XX. 70 
Tudomány bolondja (a). XCVII. 

133 



Tudtán kivül férj (a), elb. XXV. 

339. 
Tündér nő fia (a), rege. XCIII. 

199 
Tündérpalota, elb. XTTT. 211 
Udvari bálról (az). XCVL ÍZö 
Ujabb elbeszélések. XCIV. 
Uj földesúr (az), reg. XXIV. 
Uj földesúr, elb. XCH. 345 
Uj szőlővész, wAnekropoliszt 

(az), elb. XCn. 216 
Urházy (u), XCVn. 293 
Urnö (az), elb. XXV. 1 
Üstökös útja (az), elb. XXXVI. 

34 
Utazás a harangokkal együtt. 

LXI. 274 
Utazás egy sírdomb körüU 

XCV. 169 
Uti táskámból. LXI. 326 
Utolsó budai basa (az), tört. 

elb. XXXVn. 137 
Utolsó csatár (az), elb. XTTT. 132 
Utolsó czigányország (az), elb. 

XX. 199 
Utolsó fejedelem (az), elb. XCIV. 

295 
utolsó kaczaj (az), elb. LVIIL 

142 
Utolsó mór királyok (az), tört. 

elb. LXIX. 192 
Utolsó napjai a fürdő- idénynek. 

XCVI. 353 
Utolsó tengeristen (az), elb. 

XX. 1 
Vadon virágai, elb. XXII. 
Vakmerő (a), elb. XXV, 306 
Valahány ház, annyi szokás, 

elb. XIV. 136 
Valdivia, elb. XI. 156 
Vámbéry egv estélven. XCVII. 

379 
Vanderguld úr, elb. XCI. 195 
Vándoroljatok ki, elb. XIV. 1 
Varchoniták (a), nov. XXI. 1 
Végzetes hely (a), elb. XTTT. 281 
Velezke, elb. XI. 109 
Vén emberek nvara, elb. XCII. 

128 
Vén huszárkapitány (a). XCVII. 

101 
Vén sas (a), elb. XH. 286 
Véres kenyér (a). L. 149 
Véres könyv, elb. XIX. 



251 



Vérontás angyala (a), elb. XLIX* 

158 
Veszélyes sakkjáték (a), elb. 

XIX. 169 
Veszélyes titok (a), elb. LXI. 104 
Világlátott fiu (a), elb. XCI. 1 
Világszép leányok, színdarab. 

XXXIX. 221 
Világ ura (Dráma Szigligetitől). 

XCVII. 397 
Világ vége (a), elb. XVI. 107 
ViUámjárta (a), elb. XXXV. 

187 
Villámvonat szekéren, úti kép. 

XCVn. 446 



Violanta, elb. XII. 193 
Virradóra, elb. XLIX. 
Vőlegény- verseny, elb. XCI. 91 
Vörösmarty Mihály. XCVII. 243 
Vörösmarty sírjánál. XCVn.244 
Vörössipkás, elb. X. 177 
Xelenhoa és Toipingvang, eib. 

xn. 55 

Zafireh, elb. LXI. 32 
Zomotor (a), rege. XCHI. 211 
Zöld mulatság, elb. XIII, 73 
Zsidó fiu (a), színdarab. 

xxxvni, 1 

Zsolczai hős (a). XCVII. 4 



TAETALOM. 



Lap 

Erről a századik kötetről ._ ._ _„ .„ _.. _, — 1 

A száz kötetes Jókai-kiadásról ._ ._ .... 3 

A jubileum ünnepe _„ .„. .,„ ._. _ ... 29 

Az üdvözletek, díszoklevelek és ajándékok jegyzéke ... — 79 

Jókai életrajza ._ ..„ .„. ._ ._ _ . 106 

Jókai a maga irodalmi munkásságártU _ .... 118 

Jókai önéletírása (10 évvel később) .„. ._. .„. ._ .„ __. _.. 134 

Jókai Mór összes megjelent müveinek bibliographiája ™ 155 

A jubiláris nemzeti díszkiadás előfizetőinek névjegyzéke ._- 191 

Az előfizetők statisztikája „_ „. „. .„, ., 229 

utószó Jókai Mórtól ._. .„ .„ „„ .„ .„ ._ ._. . 231 

A kiadók utószava „. ._ .._ ._. _ ._ „ 235 

A nemzeti kiadás teljes tartalomjegyzéke _„._„„_„ 24J 



FRANKLIN-r/(RSULAT NVOMOiti*.