Skip to main content

Full text of "Új magyar muzeum; egyszersmind a Magyar Academia közlönye"

See other formats 




Google 





This ıs a digital copy of a book that was preserved for generations on library shelves before ıt was carefully scanned by Google as part of a project 
to make the world’s books discoverable online. 


It has survived long enough for the copyright to expire and the book to enter the public domain. A public domain book is one that was never subject 
to copyright or whose legal copyright term has expired. Whether a book is in the public domain may vary country to country. Public domain books 
are our gateways to the past, representing a wealth of history, culture and knowledge that’s often difficult to discover. 


Marks, notations and other marginalia present in the original volume will appear in this file - a reminder of this book’s long journey from the 
publisher to a library and finally to you. 


Usage guidelines 


Google is proud to partner with libraries to digitize public domain materials and make them widely accessible. Public domain books belong to the 
public and we are merely their custodians. Nevertheless, this work 1s expensive, so in order to keep providing this resource, we have taken steps to 
prevent abuse by commercial parties, including placing technical restrictions on automated querying. 


We also ask that you: 


+ Make non-commercial use of the files We designed Google Book Search for use by individuals, and we request that you use these files for 
personal, non-commercial purposes. 


+ Refrain from automated querying Do not send automated queries of any sort to Google's system: If you are conducting research on machine 
translation, optical character recognition or other areas where access to a large amount of text is helpful, please contact us. We encourage the 
use of public domain materials for these purposes and may be able to help. 


+ Maintain attribution The Google *watermark" you see on each file is essential for informing people about this project and helping them find 
additional materials through Google Book Search. Please do not remove it. 


+ Keep it legal Whatever your use, remember that you are responsible for ensuring that what you are doing is legal. Do not assume that just 
because we believe a book is in the public domain for users in the United States, that the work is also in the public domain for users in other 
countries. Whether a book is still in copyright varies from country to country, and we can't offer guidance on whether any specific use of 
any specific book is allowed. Please do not assume that a book's appearance in Google Book Search means it can be used in any manner 
anywhere in the world. Copyright infringement liability can be quite severe. 


About Google Book Search 


Google's mission is to organize the world's information and to make it universally accessible and useful. Google Book Search helps readers 
discover the world's books while helping authors and publishers reach new audiences. You can search through the full text of this book on the web 


athttp://books.google.com/ 


j 


ri 
| 





L Soc 2301.cC 








Am a 
q2 cd. 
us 


SQ 





HARVARD 
COLLEGE 
LIBRARY 


L3 








Digitized by Google 


UJ 


MAGYAR MUZEUNM. 


EGYSZERSMIND 


A MAGYAR ACADEMIA KÖZLÖNYE. 


nn nn nt nn ea 


TOLDY FERENC. 


. . peragit tranquilla potestas 


HATODIK FOLYAM : 1856. 


MÁSODIK KÓTET. 


———— — o — — — "A ——— 


PEST. 


HECKENAST GUSZTÁY. 


L See—9- reb 


BHerver 


4 College Library 


LS ve EN "pens ot 
Georgi 








TARTALOM. 


MAGYAR ACADEMIAI ÉRTESÍTŐ. 


Nyelv- és széptudományi osztály. 


Lap 
Újfalvi Imre XVI. századbeli szótáriró, Nagy Ivántól . . . . . 98 
A dakota nyelv, Hunfaloy Páltól . . . . . . 225 


Jegyzet a , talan, telen" tagadó képzőről, Podkradesky Hess . 898 


Philosophiai és társadalmi tudd. osztályai. 


A positiv és negativ philosophiaról, Horedth Cyrilltól, IV. V. 12, 443 
A kigyótisztelet a khámi és scytha népeknél, Kállay Ferencstől, III. 23 
A magyar Parthenon alapjai, Szontagh Gusstáetól, I. Il. . . 161, 331 
Az egyéni saját jogról és szabad concurrentiáról, Karvassy Ágosttél 464 


Tórténettudományi osztály. 
Adalék a zsidók újabb történetéhez M.-Országon, Hwnfaley Páltól 51 


Zalamegyei Keszthely, Podhradesky Jósseftől . . . . . . . 953 
Historiai egyveleg, PodAradcsky Jósseftől, I. IT. IIT. . . . . . 82 
Régészeti adalékok, Kiss Ferencstől, Y. IE. . . . . . . 93 
Szent István király kettős keresztéről, Podhradcsky Iesseftl . . 105 
Bon Alajos jelentése Magyarországról, Wensel Gusstäantol . . . «118 
Szegedy János jelemzése, Pauler Tivadartól . . . . . . . . 208 
Keszthely mint végvár, Rath Károlytól . . . . . . . . . . 307 


Az M.DC.LX. ev. Rath Károlytól . . . . . Ea ezé, ex. d 880 
Kifenberger és Radler költeményei méltatása, Wenzel Gusstävtol . 402 
A nádorispán eredete s egykori hatásköre 1492-1g, Podhradcsky 
Jésseftól . . . . . . gud OX Go xot ege 486 
Hunyadi János utolsó hadjárata, K Kiss Károlytél . o4. de cope Ow 605 


Mathematicai és természettudományi ósztályok. 
| pep 
Óslénytani adatok Magyarországról, Kubinyi Ferencstöl . . . . 1 
Magyarország s Erdély édesvizis földi puhányai, Frivaldssky Imrétől 57 


A büvós nógyszógekról, Gyóry Sándortól . . . . . . . . . 77 
A zsidók biostaticai viszonyai, Glatter Edudrdtgl . . . . . . 129 


A hanglépték kiszámításairól, Gyóry Sándortól . . . . . . . 217 
Amerikai utamnak rövid vázlata, Nendtvich Károlytól, I. II. 291, 425 
Budapest területének földtani fejlődése, Ssabó Jósseftól . . . . 8913 


Academiai tárgyalások. 


Januárban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 155 
Februárban . . 2 . oo rn nn... . 158 
Martiusban . . . . . . . . . . . . . . . . . 169, 222 
Aprilisban . . . . oe . . . . uw . . . . . . . 228 
Májusban . . . . . . . . . . . . . . . . . 224, 308 
Juniusban i b, Jón vál, sú, céh, TET SEG Ue fecus > d. cul 
Julusban . . . . . . . . . . . . .. .. . 839, 501 
Octoberben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 619 
Novemberben . . . . . . . . . . . . . . . . . . 621 


Decemberben . . . . . . . . . . . . . . . . . . 694 





1 


MAGYAR 


ACADEMIAI ÉRTESÍTŐ. 


XVI. Er. 1856. I. Sz. 


.— [2 - -_—— _— -— [1-1 —— — — —— —— mi rui mM —— - ———— nn a 0 ett 


ÖSLENYTANI ADATOK MAGYARORSZÁGRÓL. 
KUBINYI FERENCZTÓL. 
Olv. az acad. január" 7. 1856. 


Egy pár év óta a gazdászaton kivűl az őslénytannal 
(palaeontologia) foglalkodván, néhai tagtársunkkal és hű ba- 
rátommal Petényi Salamonnal egy magyarországi őslénytanon 
dolgoztunk , teljes szandekunk levén azt napfényre bocsátani; 
az egyesadatok, fölfedezesek’ előleges előterjesztését a tisztelt 
Academia" gyűléseire tartván fel leginkább azért, hogy a" tárgy" 
fontosságára felhíván és figyelmeztetvén a" tudós világot, ré- 
szint másokat adatok" gyüjtésére, fölfedezéseik" eléadására ser- 
kentsünk, részint azért hogy kivált idegenek által meg ne 
elöztessünk, és idővel annál kimerítőbb munkát adhassunk ki. 
Az elsőre nézve tisztelt barátom balála által örökre megfosz- 
tattam. Mi megállapodásunk" másik részét illeti, az e’ részbe- 
ni adatok és értekezések" előleges előterjesztését, már múlt 
évben megkezdtük leróni ajánlatunkat. Részemről, hogy egy 
részről ajánlatomnak eleget tehessek, más részről hogy néhai 
tagtársunk" fölfedezéseit és adatait napfényre derítsem, teljes 
szándékom a tisztelt Academia" kegyes engedelmével kivált 
Magyarország" palaeontologiája' érdekében ezen czím alatt: 
, Magyarország palaeontologiáját illető adatok", időről időre 
értekezéseket tartani. Ha én nem lehetnék szerencsés vagy 
tulajdon nevem alatt vagy mással kezet fogva a’ czélba vett 

ACAD. ÉRT. 1856. 1. ] 1 


2 KUBINYI FERENCZ. 


munkát kiadhatni, a’ tiszt. Academiänal feltalálván az adato- 
kat, azokat más felhasználhatja — legalább tájékozásul szol- 
gálhatnak, és így azoknak minden esetre hasznát veheti. 
Mielőtt a’ mai napra kitűzött tárgyakra nézve értekezé- 
semet megkezdeném, minekutána Petényi rokonai hátraha- 
gyott kéziratait, jegyzeteit, szóval minden tudományos iromá- 
nyait, számos kül- és belföldi tudósok" leveleivel, kikkel tudo- 
mányos öszveköttetésben és levelezésben állott, tudományos 
felhasználás végett, nekem adták által, leginkább pedig azért, 
hogy azokat a" boldogultnak előttem is több ízben kivált halá- 
la előtt néhány nappal nyilvánított, vég kivánatához képest 
részszerint a’ tiszt. Academiának, reazazerint a’ magyar terme- 
szettudomänyi társulatnak bemutatvän, a’ tisztelt intézetek" 
pártfogásába ajánljam : ahhoz képest addig is, míg e? részben 
tudósításomat a’ tisztelt Academiának benyujthatnám, ünne- 
pélyesen kijelentem, hogy az általam tartandó értekezések" 
alkalmával, valahányszor szerencsém lesz palaeontologiai fel- 
olvasásokat tartani, az őslénytani adatokat , fölfedezéseket, 
észrevételeket, mellyek a" kitűzött munkához tartoznak , a’ 
mennyiben azok Petényitől származnának , mindenkor az ő 
neve alatt lelkiösméretesen előadni szives kötelességemnek is- 
merendem. Mert, ha műveletlen emberekre nézve nem csak 
szégyen, de megfenyítendő bűn egyszersmind a lopás, annál 
inkább a’ művelt egyénekre és kivált tudományos tárgyakkal 
foglalkodókra nézve nem csak nagyobb szégyen , de szigo- 
rúabban fenyítendő vétek egyszersmind, ha valaki más föl- 
fedezéseit, más" költségén szerzett adatait az illetőnek tudta "s 
beléegyezése nélkül magáéivá teszi, azokat tulajdon neve alatt 
felhasználja, és a’ mástól elorzott fényes tollal felpiperézve 
azon ürügy alatt lép fel a’ közönség és tudós világ előtt, hogy 
ő nem nyerészkedés, hanem egyedűl hazafiságból, az iroda- 
lom előmozdítása és óregbitése' tekintetéből lépett az irodalmi 
pályára. Ez valóságos spoliatio, melly a’ legbärdolatlanabb 
kalóztól várható. — Nagy baj, ha valaki pénzbeli hitelét el- 
veszti; de annál nagyobb, ha erkölcsi hitelét veszelyezi, vagy 
ha erkölcsi hitele nincsen. Egyes esetek egyes irók" erkölcsi 
hitelét veszélyezik , sőt idővel végkép elenyésztetik; de ha 
többektől származnak és gyakrabban fordulnak elő : magát az 


ÖSLENYTANI ADATOK MAGYARORSZÄGRÖL. 3 


irodalmat megakasztjak, csonkitjäk, veszélyezik, mert a’ pärt- 
fogókat is, az irókat is elidegenitek az irodalmi pályától. 

A. társas életben az egy élő igazságon alapúlt törvény 
és annak pontos de indulatnélküli végrehajtása biztosítja 
egyedűl a" személyt és vagyont. Az idő int, hogy az iroda- 
lom?" nem legháladatosabb mezején ne csak az iró" személye, 
tudományos értéke, annak nevezem fölfedezeseit , adatait, I 
valamelly munkára szánt pénzbeli öszvegét, de maga az iro-: 
dalom is czélirányos és igazságos törvény által mentül előbb 
egyesek és az irodalom" hitelének fentartäsa’ tekintetéből biz- 
tosíttassék. ; 

Ennek előre bocsátása után van szerencsém az emlő- 
sök’ nyolczadik rendéhez tartozó kérődzők közől hazánkban 
asadekkint előforduló marhák" (bos) csontmaradványairól ér- 
tekezni, és azok? hű ábráit bemutatni. 

Az I. táblán látható : a) az ős bika (Bos Taurus Primi- 
genius). Egy koros bikától származó koponyának két ép 
szarvval, szarvtörzezsel és laposdad alakú homlokcsonttal 
ellátott felső része, melly Sáros vára alatt a Tarczából fogatott 
ki 1837. sept. 15. Lőcsén Fabriczi Sámuel megyei főmérnök — 
ajándékozta azt Petényi Salamonnak; !/ természeti nagy- 
ságban. 

b) Borju-koponyának jobb oldali felső részéből való tö- 
redék csonka jobb szarvtörzs-töredekkel !/, term. nagyságban. 
Találtatott Sopronyban, ajándékoztatott a muzeumnak 1847. 
évben Ócskay Ferencz által. 

c) Jobb oldali alsó állkapocsbóli töredék 5, u. m. 2. 3, 4, 
5, és 6, zápfoggal fél természeti nagyságban; került Zólyom 
megyében fekvő Garan völgyi Lipova nevű barlangból. Pe- 
tényinek ajándékozta Neubebler Pál 1851-ben. 

d) Jobb oldali alsó 3-dik zápfog belszínéről vagy is 
oldaláról tekintve fél nagyságban. Hont megyében létező 
kemenczei vízmosásokból kerülvén, 1852. évben Sipos Antal 
küldötte be a magyar muzeum? számára. 

e) Jobb oldali alsó 5-dik zápfog kivülről véve !/ nagy- 
ságban, szinte kemenczei vízmosásokból. 

f) Szinte jobb oldali alsó 6-dik vagy is utolsó zápfog, 
küloldalról véve fél nagyságban, szinte onnan. 

1 


4 KOBINYI FERENCZ. 


g) Bos taurus, Linné ; bal oldali alsó 3-dik zápfog-tóre- 
dek. Beloldalról term. nagyságban. A’ budai sz. gellerthegyi 
sziklaüregekböl töretett ki 1851. évi febr. 20-kan. 

h) Jobb oldali alsó 3-dik zápfog küloldalról természeti 
nagysägban. 

i) Baloldali felső 5-dik zápfog küloldalról természeti 
nagyságban. 

k) Jobb oldali alsó utolsó zápfogküloldalról term. nagy. 
A! h, i, és k) alatti zápfogak szinte a’ sz. gellérthegyi szikla- 
üregből kerültek ki 1851. évi febr. 20-kán. 

A’ II, táblán látható a Bos Taurus Primigenius Bojani. 

a) Baloldali szarvhegy !/ nagyságban , Lipova barlang- 
ból , 1851. 

b) Tengely-csigolyának (epistropheus) alrész töredéke 
Lipova barlangból, 1851. !/, nagyságban. 

c) 5-dik nyakcsigolya '/, nagyságban, szinte onnan. 
1851. évi szerzemény. 

d) Borda-töredék, !/ nagyságban Lipovából, 1851. 

e) Baloldali könyök-nyujtvány" (ole-cranon seu cubitus 
sinister) töredéke. Tufnából !/, nagyságban; szerezte Peté- 
nyi 1837. 

f) Baloldali könyök-nyujtvány" töredéke fiatalabb állat- 
ból '%, nagys. A’ budai sz. Gellérthegy" csúcsa ezikláiból 
hozta Petényi 1851. julius 19-kén. 

g) Jobb előlábnak külvég újjpercze '/, nagy., szinte a’ 
sz. Gellérthegy" csúcsa" szikláiból töretett k11851. évi február" 
20-kán. | 
h) Jobb elöläb’ kül- és belpatája ! nagyságban. 

A’ III. táblán láthatós a) a’ jobb czombcsontnak alsó 
belbütyke !/ nagys. Hozta Petényi 1837. évben a’ Zólyom me- 
gyei tufnai barlangból. 

b) Bal alszär-csont !/ nagys. Lipovai barlangból 1851. 
szerzemény. 

c) Jobb alszär-csont’ (sípcsont) alsó vége !/, nagys. Buda 
ujvidéki kis-máriaczelli kőbányából. 

d) Hátulsó jobb lábnak lábtő alsó része a kül és bel 
nagy újjperczczel és a’ kül kisújj-perczczel '/, nagys. a’ lipovai 
barlangböl, 1851. 


ÖSLENYTANI ADATOK MAGYARORSZÁGRÓL. 5 


e) Hátulsó jobb kül nagy percz bel oldaláról tekintve 
4, nagys. Lipova, 1851. 

f) Hátulsó jobb bel nagy újj-percz bel oldaláról véve '/, 
nagys. Lipova, 1851. 

g) Jobb oldali szarvtörzs, nagyszerű példány csekély 
koponyatöredekkel !/, nagys. Talältatott István főherczeg kis- 
jenői jószágán 1835. évi május havában. 

IV. Tábla. Bölény (Bos Urus Priscus Bojani). a) A’kopo- 
nya előrészének mintegy ?/, része, hegyein csonkított két szarv- 
val ellátva, !/, nagyságban, elülről véve. Ezen koponyának 
homloka rendkivűl lapos , kevéssé előre görbült, szarvai szinte 
nagyon öszvenyomattak. A" varsányi Tiszából fogatván, 1847- 
ben Agnelli ajándékozta a magy. nem. muzeumnak. 

b) Nagyszerű koponya" felső részének '/, része, hegyein 
csonkított, tövén igen vastag majd gömbölyűded, kissé öszve- 
nyomott két szarvval !/, nagys. elülröltekintve. Került Szobb- 
ról 1847. 

c) Gyámcsont (atlas), nagyszerű darab, alkalmasint 
vén bikától, felülről véve !/, nagyságban. cc) Ugyanaz alul- 
ról véve !/, nagys. Szobbról került a’ muzeumba. | 

d) Gyámcsont középszerű állatból !/, nagyságban felül- 
ről nézve. Kiásatott Vácz felett a’ vaspálya ásása" alkalmával 
4V, ölnyi mélységből. Ajándékozta Vatzinger S. 1850. évi 
aug. 17-kén. 

e) Tengely-csigolya (epistropbeus) nagy bikából !/, nagy- 
ságban, oldalról véve. ee) Ugyanaz elülről véve !/, nagyság- 
ban, mindkettő a’ fegyvernöki Tiszából Petrovai László által 
ajándékoztatott a’ muzeumnak 1850. évi dec. 27-kén. 

V. táblán. Bos Urus Priscus Bojani. a) Egy koponyának 
felső elöfele és cerebelluma, nagy bikából, kitűnő hosszú, 
előre hajló felholdas, azért is a Bos Tauruséhoz hasonló két 
ép szarvval és annyi szarvtörzszsel, !/, nagys. elülről tekintve. 
Kifogattatott a" varsányi Tiszából 1847-ben. Agnelli Ferencz 
ajándékozta 1848. évi ju iius' 4-kén. Ugyanezen koponya lát- 
ható két külön oldalról véve a’ VI-dik táblán a) és aa) betűk 
alatt. | 

b) Tehen-koponyának felsö elórésze egy hegyen tört, 
másik tövén elvágott szarvtörzszsel !/, nagys. Gróf Brunzvik- 


6 KUBINYI FERENCZ. 


Forrayfele gyüjteménynyel került a magyar nemzeti mu- 
zeumba. 

c) Derek-caigolya tetemes nagyságu bikától, felette hosz- 
azü tóvis nyujtványnyal, két darabból állva, !/, nagyságban. 
Hont megyéból alkalmasint Szobbról került a’ muzeumba. 

d) Derék-csigolya szinte nagyszerü, de csonka tóvis- 
nyujtványnyal, alulröl nézve az elóbbihez legközelebb all, 
ı/, nagyságban, szinte onnan. 

e) Derek-csigolya letört tövis nyujtványnyal, szinte 
onnan. 

f) Jobb oldali sípesont , hátulsó oldalról tekintve !'/, 
nagys. A" szolnoki Tiszából 1847. évben fogatván ki, 1848. évi 
junius’ 4-kén Agnelli Ferencz ajándékozta a magyar nemzeti 
mezeumnak. | 

A’ VI. táblán szemlelhetö : a’ Bos Urus Priscus Bojani. 

a) Fentebb az V. táblán előforduló koponya" hátulsó ré- 
sze !/, nagys. aa) Ugyanaz jobb oldalról véve szinte '/, nagy- 
ságban. 

A Bos Taurus Primigenius Bojani. 

b) Az I. táblán a) alatt látható bos taurusféle koponya 
hátulról tekintve, " nagys. bb) Ugyanaz jobb oldalról tekint- 
ve, szinte egy hatod nagyságban. 

A" VII. táblán következik : Ovibos Fossilis, Petényi ; melly 
a" legnevezetesebb őslénytani ritkaságok közé számitándó. 

a) Koponyatöredék, mellyen mind két szarvtörze’ töve- " 
nek töredéke látható elülről tekintve '/, nagyságban. Szem- 
betűnő ezen példányon a" két szarv közti, felülről lefelé nyuló, 
a" homlok" közepén látható csatorna. Lásd a’ VIII. táblán a) 
alatt. — aa) Szinte az hátulról véve, hol a" velőüregnek egy 
része látható. 

b) Az Éjszak-Amerikában most élő, ásadékkint előfor- 
duló Oviboshoz leghasonlóbb pézsma-ókórnek(bos moschatus) 
elülröl rajzolt koponyája Cuvier szerint !/, nagyságban *). 

c) 4-dik alsó bal zápfog küloldalról ; cc) Ugyanaz belol- 
dalról tekintve $/; nagy. Kisebb és fiatalabb állattól származnak. 


*) Cuvier : Recherches sur les Ossemens Fossiles. IV. kötet" X. Táb- 
láján a’ 15. ábrán látható, a’ 198—187. lapon van leírva. 





ÖSLENYTANI ADATOK MAGYARORSZÄGRÖL. 7 


d) 4-dik alsó bal zápfog küloldalról koros álattól, alkal- 
masint bikától szärmazik ; dd) ugyanaz, belszineröl nézve 
i nagyságban. 

e) 6-dik vagyis utolsó alsó jobboldali Állkapocsból való 
zápfog küloldaláról; ee) ugyanaz belszinéről ?/, nagys. 

f) Szinte 6-dik vagyis utolsó alsó bal állkapocsból való, 
külszineröl; ff) ugyanaz beloldaláról nézve, ?/, nagys. 

Mindezen maradványok kerültek a’ lipovai csontbarlang- 
ból és Petényi által szereztettek meg 1851. évi junius dd 
ban a’ m. nemz. muzeum’ számára. 

A’ VIII.táblán: Ovibos Fossilis Pet. et Bos Taurus Primi- 
genius Bojani ; 

a) Ovibos Fossilis koponya-tóredéke, mellyen a’ bal 
szarvtöredek kivehető, baloldalról tekintve !/, nagyságban. 

b) Bos Taurus primigeniusféle koponya (fiatal állattól) 
alúl és hátul csonkított mindkét szarvtórzszsel '/, nagyság- 
ban; kiásatott 1843-ben Horkän Radványban Zólyom megyé- 
ben, a’ Radvánszky-család? sírboltja alatt mintegy 2 ölnyi 
mélységből, 1850. évi január" 7-ken került a’ muzeumba. 

c) Bos Taurus Primigenius’ koponya-töredeke hátulról 
tekintve, ügy hogy a’ cerebellum ’s egyszersmind a’ homlok- 
lapja is látható !/; nagys. Hont megye küldeményéból való; 
cc) ugyanaz alrészéről nézve, mellyen a’ csont és a’ nyujtvány 
kivehető '/, nagys. . 

d) Jobboldali alsó 5-dik zápfog beloldalról véve?/, nagys. 
Hont-kemenczei vízmosásokból, Sipos Antal ajándéka 1852. 
évről. 

Ugyanaz, melly az I. táblán e) alatt, hova ee) alatt 80- 
rozandó. 

e) 6-dik vagyis utolsó jobb oldali alsó zápfog bel oldal- 
ról véve, */, nagyságban, szinte a’ nevezettnek ajándéka. 

ff) alatt az I. táblán besorozandó, mert az f) betű alatti- 
val ugyanaz. 

f) Jobb oldali czombesont’ alsó rész töredéke, mellyen a 
bütykók' küloldala látható 1%, nagys. A’ fonáczai v. uoncsäszai 
Bihar megyei barlangból. 

Cuvier az ásadékkint előforduló szarvasmarhákból há- 
rom, egymástól különböző fajt állított fel. Az első rendbeli- 


8 | KUBINYI FERENCZ. 


hez tartozó szarvak, koponyák és egyéb csontrészek legin- 
kább a turfa- és felső árvízi (alluvium) képletekben találtat- 
nak, ezeket Cuvier nem tartja őscsontoknak. Bojanus azon- 
ban a" következő 2-dik rendbeliekkel egykorúaknak vallja. Az 
ezen fajtához tartozó emlósók Cuvier és Bojanusnal : Bos pri- 
migenius, Bos taurus priscus vel fossilis név álatt fordúl- 
nak elő. 

A’ második rendbeli, melly többnyire az özönvízi rétegek- 
ben az ős elefánt (mammut), mastodon, rhrinoceros’ esontma- 
radvanyival ásadékkint fordúl elő , legközelebb áll a mostani 
Bisonhoz, az amerikai és litvániai bölényhez. Ezen faj (species) 
a" következendö nevek alatt ösmeretes: Bos priscus Bojani ; 
Bos Cesaris, Schlottheim; Bos urus priscus, Cuvier; Bos la- 
tifrons, Harlan és Fischer; Bos Pallasii; Bos Colossus, Rie- 
sen-Büffel, Buffle fossile de Siberie, Cuv.; Bison fossilis. 


Ezen elnevezések sok zavarra és gyakran tévedésre szol- 
gältattak okot, legtanácsosabb egy névnél maradni; ena’ Bos 
urus priscus nevet szoktam használni. 


A’ 3-dik fajhoz számított szarvasmarha-maradvänyok, 
mellyek eddig csupán Szibériában, Uj-Madrid mellett Ejszak- 
Amerikában, es néhány évvel ezelőtt Zólyom megyében a’ 
lipovai barlangban fedeztettek föl, a Linné által nevezett éj- 
szak-amerikai Bos Moschatushoz hasonlítanak. Minthogy Pal- 
las első volt, a’ ki azt fölfedezte: Bos moschatus fossilisnak v. 
Bos Pallasiinak neveztetik, Fischer Bos Canaliculatumak 
nevezi , Petényi pedig Ovibosnak. 

Az előszámlált háromféle szarvasmarha-fajon kivülkesöb- 
ben néhány különböző és az elébbeniektől eltérők fedeztetvén 
föl, különbféle nevek alatt határoztattak meg ; mellyekre nézve 
azonban tökéletes ésáltalános megállapodás hiányozván, azok- 
nak előszámlálásával a tiszt. Academiát terhelni nem kivánom. 

A’häromfajbelieket azért számláltam elő, mivel Magyar- 
országban ásadékkint fedeztettek föl, azokhoz legjobban ha- . 
sonlítanak , sőt azokkal ugyanazonosoknak vagyis megegye- 
zőknek tartathatnak. 

Lássuk már az előszámlált háromféle szarvasmarhák kö- 
zötti különbséget az ásadekkint előforduló, az általam ez nt- 


LÖSENYTANI ADATOK MAGYARORSZÁGRÓL. 9 


tal előadott és az elöterjeszteti táblákon lerajzolt esontmarad- 
ványokhoz alkalmazva. 

A’ marha" (bos taurus) !) homloka lapos és kissé völgyelt 
(concave); hosszabb mint széles, gömbölyű szarvai a homlokot 
a" fejháttól elválasztó szélnek két végére helyheztettek ?), a’ 
homlok felső szélivel majd egy vonalban állanak. Ezen leírás 
az első táblán 1. szám alatt látható Bos Taurusra alkalmazha- 
tó. Ebből származhatnak az európai, kivált szarvaik nagysá- 
gära tekintve, a’ siciliai és magyarországi aránylagos idomú 
és nagyságu fehér és daruszőrü szarvas-marhák, következőleg 
a" házi marha vad törzsének tartathatik. 

A" Bos Urus (bölény) kiváltírégi időkben, melly tévedésben 
még jelenleg is számosan vagynak, a! házi marha" vad törzsé- 
nek tartaték. Különbözik attól emelt és szélesb mint magas 
homloka, szarvainak a fejbübi taraj" aljához való tapadása, szá- 
rai magassága, egy párral több bordája, a" bika fejét és nyakát 
fedő "8 torka alatt rövid szakált képező bodor gyapja "8 röfögő 
szava által. ?) 

A" IV, V. es VI. táblán lerajzolt koponyák legközelebb 
állanak a mostani Bisonhoz és az amerikai "8 litvániai bölény- 
hez. Részemről mindnyáját Bos Urusnak tartom. 

A" Pézsma-ökör" (Bos Moschatus) homloka emelt, szarvai 
oldalvást és alá irányzottak, hegyök visszaemelkedő, laposak, 
tőben olly szélesek, hogy majdnem az egész homlokot beta- 
karják, a homlok" közepén egy felülről lefelé nyúló csatornát 
hagyvaegymás között. Az élő Pézsma-ökör arczorrának hegye 
szőrös. Alacsony száru; egész a’ földig csüngő bojtos szőrrel 
takart. Farka rendkivűl rövid. Az egész nemben létező pézs- 
ma szagot erősebben terjeszti; csak Ejszak-Amerika’ leghide- 
gebb részein láttatik; többen azt állítják, hogy csontmarad- 
ványit a’ jég egész Sziberiäig elhordá. Az eskimok sapkákat 
csinálnak farkából, mellynek ábrazatukracsüngő szőre őket a’ 
szunyogoktól védelmezi. *) 


1) Lásd I. táblán a) alatt. 

2) Lásd, Az Állatország. Cuvier után fordította Vajda Péter. I. köt. 
294. lap. 

3) Lásd, Az Állatország. Cuvier után ford. Vajda Péter. 1. köt. 295. lap. 

*) Lásd, Az Állatország. Cuvier után fordította Vajda Pét. 296—297. 1. 


10 KUBINYI FERENCZ. 


A’ VII. táblán a) és aa), valamint a’ VIII. táblán a) alatt 
lerajzolt Bos Móschatus vagyis Ovibos, Petényi szerint, kopo- 
nyatöredék a legnagyobb palaeontologiai ritkaságok közé szá- 
mitandó. | | 

Cuvier szerint Pallas első volt, ki a’ Sziberiában fölfede- 
zett, szerinte Bos Moschatushoz hasonló két koponyatóredék- 
re tette figyelmetessé a’ tudós világot. Kesöbben az elöbbe- 
niekhez hasonló ugyan de azoktól mégis eltéró vagyis kü- 
lónbózó találtatott szinte Sziberiaban, melly épebb a’ fentérin- 
tetteknél; az azonban, vajjon az ásadékkint elóforduló cson- 
tokhoz bizton számitándók-e a’ kérdéses koponyatóredékek ? 
Cuvier szerint még eldóntendó. Hát ha, a’ mint Cuvier äl- 
litja, a" viz" hullámai által jéggel hozattak Éjszak-Ameriká- 
ból Sziberiába. 

Ezen nehézség szerintem a’ lipovai barlangból kikerült 
koponyatöredékre nem alkalmazható. A’ földgömbön előfor- 
duló földtani települéai viszonyok gyakran a víznek egykori 
kiszámíthatatlan és megfoghatatlan magasságára mutatnak- 
Első tekintettel majdnem lehetetlennek látszik, hogy az érin- 
tett koponyatöredék Éjszak-Amerikából Sziberiäba, onnan 
pedig a" lipovai barlangba jutott volna, a" víznek t. i. olly ma- 
gosságát véve vagy képzelve, mellynek segítségével ez meg- 
történhetett volna. Vannak számos esetek, mint p. o. az ugy- 
nevezett kóbor törzsök (erratische Blöcke), mellyek Sziberiá- 
ban és Németországban nagy mennyiségben találtatnak, ezek 
tökéletesen megegyeznek a" svédországi és norvégiai gránittal ; 
kétséget nem szenved hogy ezek víz által jutottak mostani 
helyökre, melly körülmény a’ víznek iszonyú magasságára 
mutat. A" Sziberiában fölfedezett és fentérintett koponyatöre- 
dékek a? viz? segítségével Éjszak- Amerikából, a’ vilag? két részi, 
földtani kivált vízi (hydrostaticai) viszonyaira tekintve, köny- 
nyen juthattak Sziberiäba ; az azonban szerintem igen merész 
és elhamarkodott állítás volna, mintha a" lipovai barlangban 
fölfedezett koponyatöredék azon az úton került volna a" bar- 
langba, mellyen a" Sziberiában fölfedezett koponyatöredékek. 
Erre egyszerű a’ felelet : mert Sziberia és Magyarországra 
nézve nem léteznek olly földtani és hydrostaticai próbák, 
mellyek ezt támogatnák, 


ÖSLENYTANI ADATOK MAGYARORSZÄGRÖL. 11 


Ezeknel fogva nincsen ok arra hogy a’ lipovai barlang- 
ból kikerült koponyatöredeket ásatag (fossile) csontnak ne 
tekintsük. Hát ha más földgömbi viszonyok létezvén, az ak- 
kori emlősök kényelmesen vándorolhattak egyik éghajlat alól 
a" másik égbajlat alá, legelés közben jobbnál jobb legelőt 
keresve; igy vándorolhatott egykor más éghajlat alól azon 
állat is, mellynek koponyatöredeke a’ lipovai barlangból való, 
valamint azon állatok is, mellyeknek maradványai Sziberiában 
találtattak. — Hát ha nem is a Bos Moschatus fajtához tartozik 
a’ kérdéses lipovai koponyatóredék.' A Sziberiaból kikerült 
fent érintett koponyatóredékeket maga Cuvier sem tartja a' 
Bos Moschatussal tökéletesen megegyezóknek. Nem lehetetlen 
hogy a tóbbszór emlitett lipovai koponyatóredék nem épen a’ 
Bos Moschatus, hanem egy más, még eddig ismeretlen fajhoz 
tartozik. 


Minden esetre §" kérdéses koponyatöredék becses pél- 
dány, és míg az eddigieknél bővebb próbák nem állíttatnak 
fel, mindaddig a most élő Bos Moschatushoz sorozandó, és mint 
ásatagcsont a magyar nemzeti muzeum" palaeontologiai gyüj- 
teményének egyik diszpéldánya maradand melly, valamint a 
többi, általam ez uttal előszámlált csontmaradványok néhai 
Petényi Salamon muzeumi őr által szereztettek meg a" mu- 
zeum? számára , úgy azok az intézet" jegyzőkönyve szerint 
szinte általa is határoztattak meg. 


Addig is, míg az ezen ertekez&shöz tartozó, és az általam 
VIII táblán előterjesztett ábrák napfényt láthatnának, az 
ez úttal leírt emlősök" maradványai közől a’ legritkábbat, u. m. 
a’ lipovai Ovibos koponyatöredéket a’ szibériai Oribos koponya- 
töredekkel és a most élő Bos Moschatus koponyával együtt az 
Értesitó' számára ide mellékelt külön táblára lerajzoltattam 
leginkább azért, hogy a" lipovai és sziberiai csontmaradvá- 
nyok és a Bos Moschatus közötti hasonlatosság voltakép ki- 
tűnjék. 


E külön táblára rajzolt ábrák illy renddel következnek : 
a) a lipovai Ovibos fossilis koponyatöredék elülröl véve !/, ter- 
mészeti nagyságban ; 2) ugyanaz oldalról véve a’ bal szarv- 
töredekkel, 4/, term. nagysb; 3) szinte az hátulról véve, !/, 


12 HORVÁTH CYRILL. 


term. nagys. !); 4) a’ Sziberiában fölfedezett és Pallas által 
leírt koponya két szarttöredekkel, elülröl véve; 5) ugyanaz 
oldalról véve, mellyen a" jobb oldali szarvtöredék látható (cra- 
niumanalogum cranio Bovis moschati Canadensis cornubusbasi 
approximatis) ?); 6) a’ most élő ójezak-amerikai pezama-Ökör’ 
(bos moschatus) koponyája két szarvval, elülröl véve; 7) 
ugyanaz oldalról véve, mellyen a’ baloldali szarv látható; 8) 
szinte az hátulról véve ?). A" 4-dik, 5, 6, 7, és 8. szám alattı - 
ábrák Cuvier" munkájából rajzoltattak le. 

A" mi végtére ezen értekezésnek földtani részét u. m. 
azon képleteknek, mellyekben a leírt csontmaradványok ta- 
láltattak, telepűlési viszonyait illeti, azoknak leirását azon 
időre halasztom, midőn a’ magyarországi , ez ideig fölfede- 
zett, de általam még le nem írt többi emlősök" csontmaradvá- 
nyiról, kivált a’ magyarországi barlangokról, és az azokban 
nagy számmalelőfordult ragadozó emlősök" maradványiról elő- 
adandom nézeteimet. 


A" POSITIV ÉS NEGATIV PHILOSOPHIÁRÓL. 
HORVÁTH CYRILLTÓL. 
IV. 


Olvastatott az acad. kis gyülésóben febr. 18. 1856. 

A" negativismus' első fokának irányszerü megvizsgálásából 
kitünt, miszerint a’ gondolkodó En koránsem elégedhetik meg 
az ott nyert birománynyal a’ nélkül, hogy saját ügyében ön- 
magának ellent ne mondjon. Mert ha a' tudatos énnek joga 
"van az igazsäghoz, akkor bizonyára joga van ugyanannak olly 
mértékbeni birtokolásához is, minőre magát az én eredeti ha- 
tározottságánál fogva , hivatottnak érzi. Az első fokon szer- 
zett birtokoläs még csak nem is közelíthetett a’ várható mér- 
tékhez. Mi által is történhetett volna ez, miután az ott alko- 
tott bölcseletet mind elvére mind módszerére mind eredményére 


1)" Lásd a’ VII. tábl. az a és aa), úgy szintea' VIII. t. a) alatt fog- 
lalt ábrák" leírását. 

2) Recherches etc. Tome IV. XII. Pl. 9, 10. fej. 155 - 59. 11. 

3) Recherches etc. T. IV. pag. 138—137. 11. 





A" POSITIV ES NEGATIV PHILOSOPHIÄRÖL. 13 


nézve bizonytalanság környezte. Semmi sem fordulhatott tehát 
ott. elő, mitől a’ közelítés biztosságot kölcsönözhetett volna 
magának. Sőt még csak szó sem lehetett ott a’ szükségképi, 
egyetemes és KÖZÉLVENYŰ bizonyosságról, hol a" közvetlenűl 
fölfogott levés, vagy is a" közvetlen tudatnak ingadozó tartal- 
ma és alakja bírt eldöntő hatalommal. 

Történt ugyan az első fokon is említés az N) 
de érvényitóleg csupán a’ viszonylagosröl, nem az altalanos- - 
ról. Amaz ki lön emelve, ez háttérbe lön szorítva. Azon ok, 
melly miatt e' bánásmód követtetett, további magyarázgatás 
nélkül is világos. Ha mindenik ember mértéke az igazságnak, 
ha ezen elvnél fogva élete" mindenik perczében mindenki kóve- 
telheti, hogy akár így akár amúgy legyen az ő egyénisége 
módosítva , mégis mindenkori mértéke az igazságnak: fogjuk-e 
a" sok igazság miatt valaha önmagát bírni az igazságot? Soha. 
Lesz igazság úton útfélen akármennyi; de azon egy igazság, 
melly utánaz ész szakadatlanúl törekszik, melly egyedül képes 
a’ határ nélkül sovárgó kedélyt a művészet, tudomány és 
egely’ körében megnyugtatni, azon egy igazság tehát, melly a’ 
természeti világnak szintúgy mint a’ szelleminek egyedüli élet- 
forrása, sehol és soha sem foga" maga tisztaságában előtünni. 
Vagy talán nincs is már arra az egy igazságra szükségünk? 

Voltak, kik némi előszeretettel vítatták és a" materiali- 
smus' újra fölkerekedő zászlósai most sem nagyon idegenkedók 
a'vítatástól. Mellékirány nélkül azonban csupán az vetemed- 
hetnék most az illy vítatásra, ki még eddig a gondolkodás" ere- 
deti törvenyeiröl alaposan soha sem gondolkodott. Mert a’ ki 
ezen törvények" belső szerkezetét átértette, meg lön arról gyö- 
zödve : hogy a saját eredeti határozottsága szerint fejlődő én 
sem a" viszonylagos igazságot nem gondolhatja, hacsak azt az 
általánostól , sem az áltaiinosigazságot nem gondolhatja, ha- 
csak azt a’ viszonylagostól megnem különbözteti. Maga ezen 
belszükségü megkülönböztetés is mutatja tehát, miszerint a" 
köztük létező összefüggés csakugyan lényeges. Ha pedig ez 
így van, megállhatná-e, saját ügyébeni ellenmondás nélkül, a’ 
tudatos én, hogy gondolkodásának folyamában illy kérdést 
ne intézzen önmagához: miért nem vagyok én képes az álta- 
lános igazság" megismerésére? 


14 HORVÁTH CYRILL. 


Látható volt az előhozott idézetből, hogy Protagoras 
nál is felmerült már e" kérdés, azonban ő a" negativismus' első 
fokán nem adhatott rá eldöntő választ. Kiválólag furcsán 
hangzott a mentegetödzes’ oka. Mélyen érezte, hogy az iste- 
nekre vonatkozó kérdést el nem távolíthatja; érezte, hogy 
akármit tegyen, válaszolnia kell, és ámbár nyomá őt saját. 
negativismusának tévsúlya, inkább akart mégis tétovázni, mint 
tulajdon elvének hiányosságát bevallani. Ámde hamindjárt 
ügy volna is, hamindjárt az elsö fok nem adhatott is eldóntó 
választ az általános igazság" meg- vagy meg nem ismerhetésé- - 
nek irányában, méltán lehet itt újra kérdezni : vajjon köyet- 
kezik-e azért onnan, hogy a" tudatos én a" negativismus’ egy 
magasabb fokáról és így egy magasabb elvből se legyen képes 
az adott kérdésre válaszolni? 


Soha se vesződjünk biz avval, fogja itt közbeszólólag 
mondani az első fok" practicus embere; hiszen valamennyi ol- 
dalról be vagyunk az áttörhetetlen korlátok közé szorítva, 
mire való tehát az az általános igazság utáni kapkodás? Álmot 
hüvelyezzünk-e mindig a helyett, hogy az exact tudományok" 
segedelmével a’ viszonylagos igazságot megragadnók? Csak ez 
igazán a’ miénk; a’ mi ezen túl van, nem tartozik hozzánk. 
Ragadjuk meg tehát a közvetlen valóságot, tisztogassuk azt 
eszünk" szelével, a" mint tetszik, és ne bibelödjünk mindig 
azokkal a’ subtilis szörszälhasogatäsokkal. 


Igaz, adjuk ezen practicus okoskodäsra välaszül, igaz, 
. hogy a’ fa’ levele sem mozog szél nélkül; de kérdezzük a’ pra- 
cticus bölcset, fogja-e az a’ szél a’ fának levelét mozgatni, ha 
előbb azt a" levelet a fa saját magából elő nem fejlesztette? 
Vagy mozgathatunk-e okszerüleg és tisztogathatunk-e termé- 
szetszerüleg valamelly tagot a’ szervezetben, ha magának az 
azt előhozó szervezetnek czélirányos ismeretével nem birunk ? 
És ugyan miért igaz az, a’ mit viszonylagos igazságnak neve- 
zünk, ha nem azért, mert abban és az által az általános igaz- 
ság nyilatkozott meg? Nem az aprólékok utáni léha kapko- 
dás, hanem a" mindenik tagot becsénél fogva méltányló és az 
egészlethez bensöleg viszonyító fölemelkedettség az, a’ mi az 
igazság" ügyének tisztogatásában valódi kötelesség. Ehhez 








A" POSITIV ÉS NEGATIV PHILOSOPHIÄRÖL. 15 


pedig előbb tisztán átgondolt és igazán megalapított elvek 
szükségeltetnek. , | 

Itt is fő dolognak látszik tehát azon elvnek föltaläläsa, 
melly a" negativismus’ második fokán minden mozzanat fölött 
határozó erővel birjon. Két eset adhatja itt magát elő : vagy 
kivülről viszszük be a negativismus' folyamlásába a’ kívánt el- 
vet; vagy a már meghaladt első fok" tartalmából fogjuk azt 
előfejteni. A" kivülröli bevivéssel két hibát ejtenénk. Egyfelül 
ugyan is megfosztanók a második fokot az önmagávali meg- 
egyezestöl; mäsfelül megfosztanók a’ negativismus' egészét az 
ónmagábani egységtól. Megfosztanók a’ második fokot az ón- 
magávali megegyezéstól; mert ama' kivülról bevitt elv, posi- 
tiv minóségénél fogva, épen olly elemeket foglalna magaban, 
mellyek ellen a’ negativismus folytonosan küzd. Megfosztanók 
a’ negativismus' egészét az ónmagábani egysegtöl; mert a’ ne- 
gatıv philosophia, mint tanegész , elütasíthatlanül követeli : 
hogy benne mindenik alárendelt foknak érvényültsége a’ vala-: 
mennyi fokot átható fó elvnek érvényességén alapuljon. Nem 
idegenszerű oltvány gyanünt bevinni, hanem az első fok" mi- 
voltából belülről kell tehát azon elvet kifejteni, melly a" máso- 
dik fok" valamennyi mozzanatának viszonylagos értéket köl- 
csönözzön. Hogyha e" kölcsönözés a" maga tisztaságában sike- 
rül, az is ki fog aztán világlani : vajjon a’ gondolkodó én egy 
magasabb fokról képes-e az általános igazság" megismerésére 
vagy nem. 

Kellő tájékozás végett pillantsunk ez úttal egykissé visz- 
sza az első fokon adottakra. 

Ama’ fok" elvét az alanyi, vagy jelzöbben szólva, az ön- 
kényleges gondolásban, módszerét a" külső viszonyításban, 
eredményét pedig a viszonylagos igazságban találtuk föl. Az 
önkényleges gondolásnak a’ szükségképi gondoläs, a" külső 
viszonyításnak a" belső viszonyítás, a" viszonylagos igazságnak 
az általános igazság tétetik ellenébe. Mikből az látszik minden 
más előtt következni, mintha a" negativismus’ második fokának 
elve a’ szükségképi gondolásba volna helyezendő. De hogyan 
fejthetnénk illyes valamit elő e" fokból, miután bizonyos, hogy 
annak valamennyi oldalát esetlegesség jellemzi? Lássuk. 

Különösen három pontra kellett ott ügyelnünk : az én, a’ 


16 HORVÁTH CYRILL. 


nem-én és a levésre. Ha tehát valamelly nyomára lehetne ott 
találnunk a’ szüksegkepisegnek, azt vagy az énben vagy a’ 
nem-énben vagy a levésben vagy ezek" egymáshozi viszonyá- 
ban kellene föltalálnunk. Az én önállólag az, a" mi, valamint 
a" nem-én is: azért azénépen úgy kivűl van a" nem-énen, vala- 
mint a" nem-én az énen. A’ levesközös előhozmánya levén az 
. én és nem-énnek, összeköti ugyan őket, de csak látszólag, nem 
valödilag, mert a nem-én az énben előidézett változás után 
egészen visszavonult és a működés folytatását az énre hagyta. 
Föl is fogta az én a’ benne okozott változást mint önmagának 
olly határozottságát, melly előbb benne nem volt, következő- 
leg mint ollyat, minek segedelmével aztán, tehát közvetve 
nem pedig közvetlenül, annak is tudtára jutott, hogy a nem- 
én létezik. Es i így nyilván van, miszerint a gondolkodó én a" 
nem-énnek létezésére és létezési módjaira vonatkozó ismeretet 
saját működésének határain belűl és egyedűl hajtotta végre. 
Mi legyen a nem-én önmagában, vagy is az ismeret határain 
kivűl, azt az én nem tudta, nem is tudhatta; mert akkor sa- 
ját magán és ismerésén kivűl kellett volna ismerkednie, a mi 
képtelenség. És mire mutat ez? Arra kétségkivül, hogy már 
a negativismus' első fokán vettetett meg azon bólcselésnek 
alapja, melly subjectiv idealismusnak szokott neveztetni. 

Csak ez volna még hátra, kiáltandja itt újolag a" practi- 
cus okoskodó, bizony még utóljára az exact tudományokban 
észlelt viszonylagos igazságot is elragadják azok az általános 
igazság" papjai. Hiszen ha a subjectiv idealismus érne valamit, 
akkor az anyag, a kő, a fa, a’ nyúl, a’ szölövesszö, söt még 
maga a jóizű tokaji bor sem volna más, mint puszta tüne- 
mény , képzelet. i 

És nincs különben. Akármint berzenkeqyek a’ practicus 
bölcs, a’ subjectiv idealista előtt mindaz, a’ mit n’practicus vi- 
lag, reflexio nelküli megszokottsägäban, kézzel fogható igaz- 
ságnak tart, sőt maga a practicus bölcs is, a mennyiben isme- 
reti tárgy , nem más mint tünemény , képzelet. És ezen néze- 
tet ő, saját álláspontjából, épen olly szükségképiséggel vallja 
magáénak, a’ minő szükségképiséggel mondja létezőnek és jó, 
ízűnek a" tokaji bort saját szempontjából a’ practicus bölcs, mi- 
dőn azt szürcsölgeti. Igazán ugy van-e ez azután vagy nincs? 


A’ POSITIV ES NEGATIV PHILOSOPHIÁRÓL. 17 


az egészen más kerdes; elég, hogy itt az ügy-mondäs es az 
ügy-vallás szükségképen történik. 

Megis találhatni tehát valamelly pontot, mellyból az lát- 
szik sarjadozni, hogy a’ negativismus' első foka sincs minden 
nyoma nélkül a" szükségképiségnek. Szükségképen következik 
ugyanis az ott ervenyitett elv. minösegeböl, hogy az ismerési 
működés egészen a’ tudatos en határain belűl fogassék föl. 
Akármi forduljon elő az ismerésben, az nem "a" nem-én- 
nek, hanem az ismerkedő énnek határain belűl fog előfordul- 
ni. Mi legyen valódi létalapja ezen szükségképiségnek, arról 
még most nem szólhatunk; annyi minda’ mellett bizonyosnak 
látszik, hogy a’ negativismus’ második fokán a’ nyomozgatäs 
czélpontját nem teszi a" közvetlen levés, hanem az ismerésnek, 
mint érrünkbeni működésnek folyamlása. Az ismerés , mint fo- 
lyamló működés magában foglalja a’ levést is, de nem olly 
homályos közvetlenségben, mint az első fok, hanem különleg 
fölmutatott és jellemzett oldalaival együtt; hogy így atisztá- 
ba hozott tényezők minőségéhez képest a" tudatos én annál 
biztosabban fölépíthesse a’ második fok" szerkezetét. 

E" szerkezethez itt három oldal fog különösen járulni, az 
ismerés" tárgya, az ismerés" alanya és a kettő közötti viszony, 
mellynek fokszerű módosulásaiból ama" működésekis előtünend- 
nek, mellyeket az ismerésben önmagát érvényesítő én végre 
szokott hajtani. Olly alany gyanánt lép tehkt itt föl az én, 
melly az általa előhozott ismeretekben saját, eredetileg megha- 
tározott , ismerő tehetségéről tesz okszerű bizonyságot. Meg- 
jegyzendő azonfelűl, miszerint az ismerkedő énnek itteni mű- 
ködését valamennyi fokozatán keresztűl öntudatosság jellemzi. 

Lássuk már most, hogy ugyan mit rejt magában az ön- 
tudatos énnek ismerési folyamlása. Nem valamelly ismerési 
oldalról, hanem ismeresi folyamlásról, vagyis olly működési 
egészről van itt szó, melly különszerű, de egymást kölcsönö- 
sen kiegészítő oldálakat és fokozatokat mutat föl. És pedig 

1) ki kell emelnünk a fogékonyságot, melly nélkül a’ 
ném-ének közt működő én tárgyilagos ismerethez soha sem 
juthatna. Bir ugyan természeténél fogva már az én ismerő 
tehetséggel; de hogy ez a" tehetség erővé váljék, vagy is hogy 
ez a" tehetség a képességi állapotból működési állapotba hozas- 


ACAD. ÉRT. 1856. 1. 2 


18 "E HORVÄTH CYRILL. 


sek, bizonyos ingerre van szüksege. Ugyde mivel itt meg az 
énen és nem-Enen kivűl semmi sincs, a’ kivánt inger sem áll- 
hat másban, mint a nem-énnek ama" hatásában, mellyet az 
énre gyakorol. A" gyakorlott hatás azonban csak úgy válha- 
tik az énre nézve tettleges ingerré, ha azt az én elfogadja; el 
nem fogadhatná pedig, ha az ahhoz szükségelt fogékonysággal 
el nem láttatott volna. 

2) Kiemelendö az En’ öntevősége, melly által a’ nem-ének" 
sorában önmagát tevő, fentartó és érvényítő én a’ nem-éntól 
elfogadottakat saját életének valódi birományává avatja. Az 
én ugyan is, midőn a nem-én hatását elfogadja, nem viselke- 
dik csupán szenvedőleg, hanem foglalkodik, vagyis a nem-én 
által benne okozott változásnak önmagára és önmagának ama" 
változásra történt viszonyításával azon két oldalból álló egé- 
szet hozza elő, melly ismeretnek mondatik. 

Olly egész tehát az ismeret, mellyben két oldal van, az 
anyag t.i., mellyet tartalomnak is neveznek, és az alak. Fő do- 
log itt minden más előtt, hogy a’ tartalmat az ismeret" tárgyá- 
val és az alakot az ismeret" alanyával föl ne cseréljük. Sem a" 
tartalom nincs ugyan tárgy, sem az alak nincs alany nélkül; 
fölötte nagy zavart okozna mindamellettaz ismerés" körében az, 
ki az ezek között előfordúló különbségre vizsgábban nem 
ügyelne. Más az ismeret" tartalma, ha én annak tárgyát az 
érzék, más ha az értelem, és ismét más, ha az ész" körében fo- 
gom föl. Hasonlólag más alakja van az ismeretnek az érzék, 
más az értelem, és más az ész" körében. Mielőtt azonban a’ tar- 
talomnak önmagábani és az alaknak önmagábani különítmé- 
nyeire ügyelnénk, lássuk előbb ama" pontokat, mellyekre nézve 
az általában vett tartalom és alak egymástól különböznek és 
egymással megegyeznek. Kell pedig egymástól valamiben kü- 
lönbözniök, meg is kell valamiben egyezniök, mert ugyanazon 
egésznek részei. Sokkal könnyebb azonban a’ különbözési mint 
a megegyezési pontokat kijelölni. Lássuk előbb a’ különbö- 
zesieket. 

Ha ismeretem van, kell valaminek létezni, a’ mit megis- 
mertem. Ezen valami a tárgy, például ez a fa, ez a’ madár, 
ez a ház. Ugyde midőn én ezt a fát fának ismertem, akkor 
én őt, bizonyos jegyek" segedelmével, mind a’ madártól mind 


A’ POSITIV ÉS NEGATIV PHILOSOPHIÄRÖL. 19 


a’ háztól megkülönböztettem; mäsfelül meg ugyanazon fát 
szinte bizonyos jegyek" segedelmével, mindennel, a" mi a’ fa 
neméhez tartozik , egyesítettem. Akár megkülönböztetőleg 
akár egyesítőleg viselkedjem az ismeretnek tárgyához, mind 
a" két esetben elkerülhetlenül szükséges, hogy én annak irá- 
nyában valami sokfélével bírjak. Ezen sokféle teendi az isme- 
ret" tartalmát. Akár honnan eredjen és bármi legyen valódilag 
ez a’ tartalom, mindenkor elötünendik rajta a’ sokszerűség. 

Megjegyzendő mindamellett, hogy az adott sokféléből 
csak úgy lesz igazán ismereti tartalom, ha bizonyos egység- 
gel láttatik el. De mi által és mi viszi ezen egységet be az 
adott sokfélébe? Az ismeret a" tartalom és alak" egysége gya- 
nánt volt fölmutatva; ha tehát n’ sokféle csupán a’ belé vitt 
egység által válhatik az ismeret" valódi tartalmává, világos : 
hogy az egységet csupán az alak által lehet a" sokfélébe bevin- 
ni. De mi lehet itt azon egyesítő alak? A? közszerű tudat e 
kérdésre nagyon könnyen szokott válaszolni. Szerinte az isme- 
ret" alakja és azon alak között, mellyben neki a" kivűlről adott 
tárgy megjelenik, nincs különbség. Itt azonban jelentékeny 
a köztük létező különbség. Nincs most itt azon alakról szó, 
mellyet mi közönségesen az ismeret" tárgyának, például ennek 
vagy amannak a’ fának tulajdonítunk, hanem arról van szó, 
melly által az ismerő én, saját működésének határain belűl, a 
tárgy-közlötte sokfélét egységgel szokta ellátni. Minthogy 
pedig az egységgeli ellátás meghatározó működés , minő az 
alaknak mint máshoz függedő sajátságnak, nem tulajdoníttat- 
hatik, nyilván van : miszerint a" sokfélének egységgeli ellátá- 
sát egyedűl azon tényező hajthatja végre, melly valamennyi 
elemen túlterjed és magát az ismeret" egészét előhozza. Ezen 
tényező a’ tudatos én mint ismereti alany. A’ tudattal biró én 
viszi tehát be az adott sokfélébe azon egységet, melly által 
azután a" sokféle ismereti tartalommá lesz. 

De hogyan teheti ezt a’ tudatos én? Kétségkivűl bizo- 
nyos mód szerinti működés által. Nem is a működés, mint el- 
vontan vett működés, hanem a’ működésnek különös módja 
érvényíttetik akkor, midőn az adott sokféle ismereti tartalom- 
má lesz. És így az ismereti alak sem lehet más, mint az énnek 
olly eredeti határozottsága, mellyet ő, midőn saját magát is- 

t 2% 


20 HORVÁTH CYRILL. 


merkedve elöfejti, azüksegk&pen követ. Minek következtében 
az ismerés alakja a" negativismus e" fokán nem függheta' nem- 
entöl, a! mint az önmagában van, nem azon változásoktól, 
. mellyeken akkor megy keresztűl, midőn az énre hatást gyako- 
rol, nem végre azon változásoktól, mellyek az énben a" nem- 
én által előhozatnak; hanem függ egyedűl az éntől, mint ere- 
detileg meghatározott alanytól. Hogy ezen így vett alaknak 
nem lehet más bélyege, mint az egyszerűség, fölösleges mon- 
danunk. 

Sokszerűség tehát és egyszerűség, amaz az ismeret" tar- 
talmanak, ez alakjának megkülönböztető jegye. Ha az ezen 
két szó által kifejezett gondolatokat atvizsgaljuk, majdnem 
lehetetlennek látszik ama" közös jegy föltalálása, mellynél fogva 
a'sokszerü tartalmat és az egyszerű alakot az ismeret" egészé- 
ben bensőleg össze lehetne olvasztani. Hogy a" sokszerű egy- 
szerűvé és az egyszerű sokszerűvé legyen, olly követelmény, 
melly ellenmondást látszik magában foglalni. És még sem le- 
het e" követelményen tágítanunk, mihelyt az ismeretet a maga 
teljességében akarjuk megvalósítani. Ha a" fát szemlélem, 
szemléletem csak egy, és mégis azon jegyeket magában foglal- 
ja, mellyek a’ rám közvetlenül ható fán érzékileg fölfoghatók. 
Ha a fát gondolom, gondolatom csak egy, és mégis egészle- 
téhez tartozik egyfelűla világ" valamennyi fája, mäsfelül ezek" 
valamennyi lényeges jegye. Ha valamelly faegyedről ismere- 
tem van, ezen ismeret, mint egész, a" fa" fogalmát az ezen fa- 
egyedre vonatkozó szemlélettel együtt magában foglalja. 
Akármellyik oldaláról tekintsük az ismeretet, benne min- 
dig egyesítve van a’ tartalom az alakkal. De minek sege- 
delmével? 

Mondottaink szerint a levés két oldalból álló egész, 
mellynek egyikét a’ nem-én, másikát az én hozza elő. Benvan- 
nak tehát már a" levésben ama" mozzanatok, mellyek a’ köz- 
vetett ismeretnél szükségesek; a" levés mindamellett csak úgy 
válandik ismeretté, ha a" tudat által fölfogatik. E" fölfogáskor 
a tudatoló én a levést a) a’ nem-énre mint tárgyra, azután 
meg önmagára mint alanyra viszonyítja, hogy így mind az 
egyik mind a másik tényezőtől határozottan meg legyen kü- 
lónbóztetvc; b) az így megkülönböztetett levést magát, mint 


A’ POSITIV ES NEGATIV PIIILOSOPHIÁRÓL. 91 


előhozott tényegészet, ónmagára viszonyítja, hogy előtte úgy 
álljon, mint önmagában megkülönített egység. A" megtuda- 
tolás" ezen utóbbi folyamlisakor a’ levés" azon oldala, melly : 
a" nem-énre viszonylik, ismereti tartalomnak, azon oldala 
pedig, melly az énre vonatkozik, ismereti alaknak mutat- 
kozik. | 

B nyomozgatás igen fontos kóvetkezményeknek nyitja 
meg az útat. Különös kiemelendők itt ezek: 1) más az isme- 
retté vált levésnek tartalma és más az ő tárgya; 2) határozot- 
tan vett tárgyát az ismeretnek azon változás teszi, mellyen a 
nem-én akkor ment keresztűl, midőn az énre hatott; 3) az 
én" meghatásakor változáson keresztűl ment nem-én a’ meg- 
hatott énben azon változás által van jelen, mellyet ő az énben 
előhozott; 4) az ismeretnek közvetlen tartalmául azon válto- 
zás tekintendő, mellyet az énben a’ nem-én előhozott; 5) akar- 
hányszor viszonyíttassék az ismeret a’ nem-énre, nem viszo- 
nyíttatik az rá mint önmire, vagy is a’ mint azaz ismeret 
határain kivűl van, hanem viszonyíttatik rá mint tárgyra, 
vagyis mint változkodó nem-énre. 

Ezek után világosan kimondhatjuk, miszerint az isme-. 
ret" közvetlen tartalmát azon határozottság teszi, mellyet az 
énben az őt megható nem-én okozott. Kimondhatjuk azonfö- 
"űl, hogy az ismeret" ezen tartalma nem szükségképi hanem 
esetleges, nem állandó hanem változékony, nem eredeti hanem 
kivülről adott. Ha pedig ez igy van, föltaláltatott ama" kö- 
zösség is, mellynél fogva a" tartalom és az alak az ismeret egy- 
ségében, mint megkülönített tagok is, összeolvadhatnak. Nem 
egyéb ugyan is ezek" következtében itt az ismeret, mint két 
. olly határozottságnak megtudatolt egysége, mellyek az En’ 
határain belül esnek. Az egyik a’ tartalmi, másik az alaki 
határozottság. Abban megegyeznek, hogy mindenik énbeni 
határozottság; abban pedig különböznek, hogy a’ tartalmi 
határozottság adott és esetleges, az alaki ellenben eredeti és 
szükségképi. I 

Akárminő fejlésfokokon menjen az ismerés keresz- 
tűl, kimutatandó mindenütta tartalommal együtt az alak is. 
Amannak bélyege a’ sokszerűség, emezé az egyszerűség. Ez 
azonban nem úgy értendő, mintha a’ tartalom" változtával, a’ 


22 HORVÁTH CYRILL. , 


fokok" sajätlagossägähoz képest, az alak is más meg más nem 
lehetne. Es ez épen nem valami különös dolog azok elótt, kik 
az elöadottak’ nyoman kitudtäk, hogy itt nem a’ gondoló én 
alkalmazkodik az adott tárgyhoz, hanem az adott tárgy al- 
kalmazkodik a" gondoló énhez. A" sokféle adva lőn; de hogy 
ez a" sokféle épen illy és nem másnemű egységben fogassék 
föl, az nem függ a változó tárgytól, hanem függ a’ megtu- 
datoló én" eredeti határozottságának minőségétől. 

Önkényt tolúlnak ezek után itt elő a’ következő kérdé- 
sek : minők, min alapulnak és hogyan találhatni föl a" közve- 
tett ismeret" ama" szükségképi alakjait? Olly kérdések bizo- 
nyára, mellyek" okszerű megfejtése nélkül soha sem jöhetne 
az emberi én azon jog iránt tisztába, mellyel az igazsághoz 
természeténél fogva bír. Hogy csakugyan bír, azt amaz ösz- 
tön váltig erősíti, melly minket, saját tudatunk"? hozzájárulása 
nélkül is, folytonosan kénytet az igazság utáni sovárgásra. 
Mihelyt pedig az öntudat fölébred, és a’ többi oldalra nézve 
mozgásba hozott gondolkodás által úgy fölvilágosíttatik, hogy 
ő magát az igazság" irányában a fogékonyságon fölül öntevő- 
séggel is ellátottnak ismeri : gaját ismerő-tehetségének beható 
vizsgálásától mindaddig el nem állhat az emberi én, míg az 
ismerés" határain belűl egyedűl érvénykedő "Orte pponbg föl 
nem emelkedik. És ezen középpont , melly a’ negativismus” 
mäsodik fokának elve, a’ már mondottak? erejénél fogva, nem 
lehet más, mint az öntudat maga, melly az ismerési működés" 
valamennyi mozzanatával szünet nélkül együtt szokott járni. 

Az öntudatban birjuk most már azon elvet, melly 
a" negativiemus’ második fokán keresztűl érvénykedvén , az 
általános igazság" meg- vagy meg nem ismerhetését illető kér- 
dés ügyében is tartozik a’ kivánt fölvilágosítással. Méltán 
lehet azonban meg itt azt kérdezni : vajjon ez az elvgyanänt 
fölmutatott öntudat azonegy-e a’ már előbb érintett szükseg- 
képi gondolással vagy nem? Ha igen, mi az benne, a minek 
előfejtése által ama" szükségképiség is napfényre jöhet? Ha 
nem, hol rejlik azon hiány, melly miatt a negativismus' e" foka 
is kiegészítésre vár ? 

Hogy ezen ránk nézve nagyhatásu kérdésekre válaszol- 
hassunk, a’ többször említett fok" határai közt alkotott philo- 


A" POSITIV ÉS NEGATIV PHILOSOPHIÁRÓL. 23 
sophiai rendizer' titkaiba kell bocsätkoznunk. Ki fog ezekből 


aztán világosan tetszeni: vajjon az eddig csupán mozzanati 
szerepet vivő, most pedig elvi polczra emelt öntudat képes-e 
elly tartalmi elemekkel szolgálni, minőket az előhozott kér- 
dések" alapos megfejtése szüksegel. Sőt nem csak a’ negativi- 
smus’ épen most tárgyalt foka, hanem értekezésünknek kitü- 
zött föladata is követeli: hogy ama" rendszer iránt különös 
figyelemmel viseltessünk. Mert az ő irányszerű folfogása és 
átértése nélkül a’ positiv és negativ philosophiának utóbb al- 
kotott rendszereihez annál kevesebbé lehetne férkeznünk, minél 
bizonyosabb a’ philosophia’ történetéből, hogy valamennyinek 
alapja a’ negativismus’ második fokát képviselő rendszerben 
található. E’ rendszer" alkotója a’ mindent leromboló Kant. 
Mindent lerombolónak két oknál fogva szokott neveztetni : 
egyfelül a korában divatozó bölcseleteket, hiányaik" világos 
kimutatása után , csakugyan lerontotta ; másfelűl az ember" 
ismerő-tehetségét fölbontotta ugyan alkotó részeire, de a" kü- 
lön megvizsgált részeket valódi egység nélkül hagyta. Hatott 
tehát mint negativ bölcsész hatalmasan; csalatkoznék mind3- 
mellett, ki őt egyedűl a" negativ irányban működők közé 80- 
rolná. Kant a szó" legszorosabb jelentmenyeben philosophus, 
vagy is olly egyén volt, ki az igazságot önmagáért és pedig 
valódi hivatásból nyomozgatta. Nyomozványai mélyek ; de 
korának, őt sem kimélő, hiányai miatt több oldalról kiegészi- 
tést sürgetők. Nincs, nem is lehet itt szándékunkban, hogy 
rendszerének valamennyi részére egyaránt kiterjeszkedjünk ; 
megkivánja mégis a kitűzött föladat, hogy Kant" bölcselésé- 
nek kiindulási pontjával különösen megismerkedjünk. 

A’ középkori philosophiát elótétesség, az ujabbkorit el- 
lenben előtétlenség jellemzi. Az ujabbkori bölcselők minden- 
kép azon voltak, hogy az igazságot szabad, előtétlen isme- 
retben fogják fel. A’ szándék üdvös, de az őt megvalósító 
módszer hiányos volt : azért a’ napfényre hozott eredmény 
sem lehetett teljesen megnyugtató. Eleinte ugyan is a’ bölcse- 
lők közvetlenül, vagy is a’ nélkül fogtak az igazság" megis- 
meréséhez, hogy magát az ismerést ismerték volna. És ebbe 
helyezi Kant az előtte divatozó philosophiának fő hibáját. Ez- 
ért nevezte azt dogmatismusnak, 


24 HORVÄTH CYRILL. 


A’ dogmatismus kétféle módszerét követi az ismeresnek : 
vagy tapasztalás" utján behozölag keresi a" valóság" törvényeit, 
a’ dolgok" lényegét; vagy a" valóság? törvényeiből, a’ dolgok" 
lényegéből, mint velünk született eszméből, sarkigazságból 
mathematicai módszer" segedelmével hozza le a’ tüneményeket 
és azok" törvényeit. A" tárgy mind a" két irányban azonegy, 
t.i. a dolgok" lényege, az, a’ mit állagnak, substantiának, ne- 
vezünk; de vagy kerestetik mint végső eredmény , vagy előre 
föltétetik mint elv. Amazt teszi az empirismus, ezt az ideali- 
smus. Azonban az ismerést magát sem az egyik sem a" másik 
nem tudja megmagyarázni. 

Hogy Kant e’ nagyon elharapózott és fölötte sok tévfo- 
gással átszőtt hiányon segíthessen, beható megfejtés végett 
illy kérdést tűzött ki magának : hogyan lehetségesek az előleg 
összekötő itéletek? Az ő állítása szerint minden ismerés itélés. 
Ha pedig itelünk: vagy elemezünk, azaz a kiemelt állítmány- 
ban csupán azt fejezzük ki, a’ mi már az alany" fogalmában 
benfoglaltatott; vagy összekötünk, azaz a" kiemelt állítmány- 
ban ollyas valamit tulajdonítunk az alanynak, a" mi még az ő 
fogalmában nem foglaltatott. Az összekötő itélet tágítja, az 
elemező csupán magyarázza az alany" fogalmát: minél fogva 
csak az összekötő itélet foglal magában való ismeretet. Nem 
ok nélkül fordíta tehát Kant olly különös gondot az összekötő 
itéletek" mivoltának fejtegetésére. 

Nyomozgatásán keresztűl határozottan vítatja, hogy az 
ismeret utólagos és előleges elemekből alkotott egység, melly- 
hez az utólagost a" tárgyak, az előlegest ellenben az ismerő 
én kölcsönözi. Az érzékiségen nyugvó szemlélet vak az érte- 
lem" fogalma nélkül, az értelem" fogalma pedig üres az érzé- 
kiség" szemlélete nélkül. Következőleg az ismerethez épen úgy 
szükséges a’ szemlélet mint a fogalom. Mik legyenek a’ dol- 
gok önmagokban, vagyis mint önmisegek, azt az emberi ér- 
telem meg nem foghatja; mert az ő működése csak a" szemlé- 
let által adott tüneményekre szorítkozik. Ha tehát azokon túl- 
terjeszkednék, vagy azokat egyedül létező tárgyaknak tekin. 
tené: előáll az ész, hogy őt saját határai közé vissza- 
útasítsa. 

Három tehetségről lön itt említés , ugymint az érzéki- 


A" POSITIV ÉS NEGATIV PHILOSOFHIÁRÓL 25 


ség, értelem és észről , mellyek ugyanannyi alkotó részei az 
egy ismerő-tehetségnek. 

Első közöttük az érzékiség, mellynek körében az isme- 
ret szemléletnek mondatik. Szemléljük azon tárgyat, melly . 
jelen van és ránk közvetlenül hat. Amaz állapot vagy válto- 
zás , mellyet bennünk a’ ránk ható tárgy elöidez, érzésnek, az 
érzést előidéző tárgy pedig tüneménynek szokott neveztetni. 
Ismereti anyag itt azon behatás, mellyel ránk a tünemény 
munkál; alak ellenben ama mód, melly szerint a" behatás 
sokféleségét egységgé idomítjuk. Az alak , minthogy elvül 
szolgál az érzési sokféleség" egységének, nem lehet érzés; kö- 
vetkezőleg azon úton az nem is szerezhető, mellyen az érzés 
előhozatott. Az érzés anyaga kivülről jött behatás utján lön 
adva; az alaknak már előleg benn kellett foglaltatnia a 
tudatban. Az érzék vagy külső, mellyel a" külső tüneménye- 
ket, vagy belső, mellyel saját belsönk’ változásait fogjuk 
föl : alakkal is kettővel kell tehát birnunk. Külső érzékünk' 
alakja a" tér, belső érzékünké az idő : és Így a’ tér és időben 
találtuk föl azon előleges, szükségképi alakokat, mellyek a 
kivülről adott anyaggal együtt lehetségesítik a’ szemléletet. 
Kant őket előleges, tiszta szemléleteknek nevezi. 

A" tehetségek között második helyen áll az értelem, melly 
öntevőségét a' fogalmak" képezésében tünteti föl. A" fogalom 
itt több, egyes képzeletet maga alatt foglaló egység. Kettő ' 
fordúl elő benne : a képzeleti sokféleség és az egység. Kant 
az illy, tiszta fogalmaknak és categoriáknak is mondott, egy- 
segeket az itélés módjai szerint rendezi. Különösen tizenkét 
categoriát emel ki, mellyek az ő állításánál fogva, előleges, 
tiszta birtokát teszik az értelemnek. Kettő következik innen : 
1) a categoriák előlegesek levén, szükségképi és egyetemes 
fogalmak ; 2) minthogy önmagokban tekintve üres alakok, tar- 
talmat a’ szemléletektől kapnak. Kant szerint a’ categoriák 
által kifejezett valamennyi egység , a minden képzeletet kisé- 
rő énben, mint legfőbb egységben foglaltatik; azért ezt az 
öntudat" transscendentalis egységének nevezi. Nála ez a’ phi- 
losophiának elve. 

Tehetségeink között harmadik helyen az ész áll, melly 
az értelmi categoriák" egységeit még magasabb egységek alá 


26 E HORVÁTH CYRILL. 


szerkeszti. Ezen magasabb egységek az eszmék, mellyekról 
azonban nem tudjuk, vajjon nekik a" tapasztalás határain be- 
lül megfelel-e valamelly tárgy vagy nem. Nem nyugodhatik 
mindamellett az ész, valamig a’ föltétes lények . közől a’ föl- 
tétlenhez föl nem emelkedik. A? föltétlent aztán három eszmé- 
ben fogja föl, ugymint a" léleknek, világnak és az istennek 
eszméjében, melly eszmék bennünk valósággal birnak ugyan, 
de a" categoriák rájok épen nem alkalmazhatók. Minek követ- 
keztében a" szabadság, halhatlanság és istenség" eszméi nem 
tárgyai a tudásnak, hanem a’ hivésnek. 

Eddig tartanak Kant" Criticismusának föladatunkat ille- 
tő mozzanatai. A" mi még ezeken túl ott előfordúl, hozzánk 
jelenleg nem tartozhatik. A" gyakorlati ész és az itélő tehet- 
segre vonatkozó Critikákban is fölötte sok jő elő ; mivel azon- 
ban ezek a" röviden vázoltak" alkalmazott folyományai gya- 
nánt tekinthetők; itt, hol a’ Criticismus a" negativismus’ má- 
sodik fokának csupán képviselójeül nézetett, semmi sem szük- 
ségli előhozásukat. 

Ezek után önkényt támad most e' kérdés : a’ negativi- 
smus’ e" foka kielégítheti-e teljesen a’ gondolkodó ént vagy 
nem ? 3 

Emlitve lön e’ nyomozväny’ kezdetén, hogy az emberi 
én-nek joga van az igazság" olly mértékbeni birtokolásához, 
minőre magát, eredeti határozottságánál fogva, hivatottnak 
érzi. Birhatja-e azt e’ fokon olly mértékben? Lássuk. 

Az itt tárgyalt fokon alkotható bölcselet elve az öntu- 
dat, vagyis az önmagát saját egységében tudatosan felfogó 
én. Mivel tehát itt ezen egység nem elvont üres, hanem olly 
egység, melly önmagában eredetileg meg van különítve ; to- 
vábbá mivel ezen eredeti megkülónitettséget itt az én nem csak 
létileg hanem tudatilag is birja, nyilván van : hogy itt ama" 
mozzanatoknak , mellyek e? fokot tartalmasítják , valódi er- 
vényességet maga az azokban önmagát tevő én kölcsönöz. 
Akármi forduljon tehát itt elő, azt az én nem hagyja, nem is 
hagyhatja a" nélkül, hogy önmagára viszonyítsa. Hogy ezen 
viszonyítás itt csak az ő eredeti határozottsága szerint történ- 
hetik, fölösleges említenünk , valamint az sem szorúl többé 
magyarázásra, hogy e’ viszonyítás szükségképiséggel járó 





A’ POSITIV ES NEGATIV PHILOSOFHIÄRÖL. 97 


működés. Mivel pedig azon működés, mellynek folyamlásá- 
ban e? viszonyítás végrehajtatik, a’ gondolás, látható az is: 
hogy az a" fokon érvénykedő elv azonegy a" szükségképi gon- 
dolással. Itt is mértéke az. ember minden dolognak, de 
nem az életviszonyok" különbségéhez képest így vagy amúgy 
módosított, hanem az általában, vagyis a’ maga tiszta való- 
diságában vett ember. | , 

Az érvényített elv" fölmutatásával föl van ama" módszer 
is mutatva, melly által amaz elv az egész bölcseleten keresz- 
tül érvényíthető. Ez a" belső viszonyítás. Mondathatik pedig 
belsőnek, mert itt nem is lehet más a’ módszer, mint az önma- 
gát saját, eredeti határozottságánál fogva öntudatosan ér- 
vényítő énnek saját határain belűl, végrehajtott működés- 
módja. Minek következtében őt is méltán megilleti a szük- 
segkepiseg. | 

Szükségképi tehát az elv szintúgy mint a’ módszer; és 
mégis önmagának mondana ellene a’ gondolkodó én, ha őt az 
e" fokon kivívott eredmény minden oldalról kielégítené. Inkább 
kitünt ugyan már ezen mint az előbbi fokon, hogy a’ gondo- 
lás a létnek igazsága, de még sem a" maga egész teljében ; 
mert az e" fokon nyert ismeretek csupan alakjaikra nézve szük- 
ségképiek, nem tartalmaikat illetőleg is. A" félszegség, akár- 
hol forduljon elő, soha sem okozhat teljes megnyugvást. Mi 
legyen saját önmiségében az én, a’ nem-én és az isten, az itt 
sincs tudva. Az én szintúgy mint a' nem-én szükségképi föl- 
tete az itt nyert ismeretnek, és mégis sem az egyik sem a’ má- 
sik nem fordúl elő, mint önmiség, a" szükségképiség" határain 
belűl. Az isten’ létének elfogadására is kénytettetik az öntu- 
datos én, és mégis az isten a’ tudás" köréből a’ hives’ orszá- 
gába lön útasítva. Honnan ez a" félszegeskedés ? 

E" kérdésre a’ negativismus’ harmadik foka válaszoland. 


28 . KÁLLAY FERENCZ. 


A" KIGYÓTISZTELET A" KHÁMI ÉS SCYTHA 
NÉPEKNÉL. 
KÁLLAY FERENCZTÖL. 


III. 


Olvastatott az academiában február" 18. 1856. 

e) Wilson, kit Ritter követett, azt írja hogy Kaschmir’ 
indus neve Sati-saras — Sati' tengere v. tava, Mahadios’ nőjé- 
nek neve is; ezen indogermán elnevezés mutatja, hogy Kasch- 
mir, mint Kaschgar földnevek az altaj-törzsűektől kerültek ki. 
Hammera’ Kaschmiri Krónika" megismértetésében azon tény; 
re támaszkodva , hogy a’ kigyötisztelet az indus Siva-cultus- 
. ba Kaschmirból oltatott be, a kigyó isten" Abrazas bűvös nevét 
indus eredetűnek véli, a mit addig, úgymond, a’ gnosticusok 
"8 ophiták irói nem tudtak: „Wodurch die Erklaerung des be- 
rühmten Abrazas des Gigantorector mit denSchlangenfüssen, 
inder Rechten mit der Geissel, in der Linken mit dem heiligsten 
Namensschilde LA $) ursprünglich in denindischen Schlan- 
gen und Sivacultus zu finden seyn dürfte.* Korántsem! In- 
diában reg otthonos lehetett ugyan a’ kigyötisztelet, mivel az 
ma is a’ kigyófajok" termékeny hazája; de a" szájhagyomány 
Kaschimirra utal vissza, melly India" népesedésével magasabb 
helyekről áll viszonyban, "8 a’ megnépesedés? fő tényezői vol- 
tak a’ kusch, scytha’s medo-árius elemek. Már maga a’ titok- 
teljes Abraxas név is Égyiptomra utal vissza, mellynek a kop- 
tus aperek, a genesisi abrek vallási értelmet kölcsönöz, bár- 
mellyike fogadtassék is el a’ magyarázatoknak (l. Winert in 
voce abrek 14.1. Gesén' zsidó grammatic. Somogyi által kiad- 
va, 30. 1.). Montfaucon a’ basiliänusok’ abraxas figuráiról írja 
hogy azok gnosticus jellemüek, maga a’ basileána secta is a’ 
gnosticus testületböl eredt a’ II. szäzadban Krisztus utän, 
melly alatt a’ napot értették. Betüszám szerint az A4fpacat az 
esztendő" 365 napját jelenté, mint meg annyi erényeit a’ nap- 
istennek: „Quibusomnibus praefici ac dominari Abrachamsuum, 
sive solem opinabantur." (Palaeographia graeca. LII. Cap. 
VIII. 177. lap.) Kircher hasonlólag magyarázza a’ nap" Mith- 


A" KIGYÓTISZT. A" KHÁMI ÉS SCYTHA NÉPEKNÉL. 29 


ra nevét, ha az görögösen iratik, hogy az — 365, 's egyenvo- 
nalünak tartja az Abraxassal. (Die Mithrageheimnisse von 
Heinrich Seel. 370. 1., és Kircher, Oedipus. Pars II. Sect. II. 
Cap. II.) Zoega az orphicusok, ophitäk, gnosticusok' kosmo- 
goniai bölcseleteit előadván, igen sok hasonlatosságot talált 
azokban a kigyói tiszteletre "s abrakra nézve is. Az Ananda 
nagy kigyó, melly indus hit szerint a’ világot körülfonja, az 
égyiptomi ábrákon is látható, az orphicus írias, úgymond, 
égyiptomi eredetre mutat, mint a’ gnosticusok, ophitäk’ 
ajonja is. Égyiptomban minden templomi bémenetel fölött 
láthatni a’ szárnyas golyót együtt a kigyóval, a golyó a’ 
napgömböt , a kigyó az életet, a szárny a röpülő lelket áb- 
räzolja, miből keletkezett az ophiták' Abraxasa, vagyis a 
súgárzó orozlán fejű kigyó, mellyek az élet , világosság "8 erő" 
jelképei (Wien. Jahrbücher. I. B. 97— 124. 1.). 

Mi sok hasonlatosság 's viszonyos kapgcs létezik az 
égyiptomi's indus mythologiában, mutatja Othmar Frank’ 
academiai értekezése (Abhandlungen der Bayer. Akademie. 
III. B. I. Abtheilung. München, 1840.), melly épen e" czélra 
készült : elég legyen az égyiptomi két Thot-Hermesre utalni, 
melly az indus dharma, az erény és törvény" kútfeje, kit a 
dschain és buddhai felekezetek ma is nagy tiszteletben tarta- 
nak. Előadja aztán az első Thot" hieroglyph jeleit, a’ szárnyas 
golyót kigyóval, mellyek a’ szent házak! homlokzatain ma is 
láthatók , Young és Champollion szerint Hnubnak azaz a" nap- 
nak élő személyesítőjét (Encyclopaed. Britannica. Vol. IV. P. 
I. 55. I.), kinek hieroglyph legendája , a nagy Thot a legna- 
gyobb úr." Fejtegeti azután a nap és hold közti hittani viszo- 
nyokat, mellyek az indus Siva-cultusban sem hiányzanak. In- 
dokolja végre hieroglyphi rajzok után a háromszorosan nagy 
Tbot melléknevet is, 's imigy zárja be észrevételeit : „Man 
sieht daraus dass dieser dreymal grosse Hermes oder Thot I. 
die höheren Formen des Indischen Siva, wie er in Trimurti 
in Harihara ist, besitze.“ 

De térjünk vissza a! Kaschmiri Krónikára , melly szerint 
Kaschmir, Beludsch, Aphgan, Pendschab földeken scythafa- 
júak, mletschák vagy nem-árius hitűek küzdöttek a’ medo- 
áriusokkal , melly hosszasküzdéseknek vallásháborúi nyilvános 


30 KÄLLAY FERENCZ. 


jelleme volt (Ritter, II. 1001. 1.). A’ krónika Gonerdán kézdi 
meg a’ tórténelmeket 1400. Krisztus előtt. Asokà király? ide- 
jében a’ mletschák berontanak Indiába, hol Siva fejdelem 
által legyözetnek, annak fia pedig Jaloka a’ buddhistäkat ül- 
dózi, "s bramai hitet terjeszt és kasztokat Kaschmir földön ; 
de a’ turuschka azaz Wilson és Ritter szerint turk királyok 
Huschka, Juschka — Jósika és Kanischka ott is ismét felülke- 
rekednek, ’s a’ buddhismushoz csatlakozvän, azt terjesztik 
Kaschmirban 542. Kr. előtt, mikor szinte az iráni földön a’ 
zoroasterismus terjesztetett az ärius fajúak által egy időben, 
mint Wilson véli. E" három turk fajú király után fölemliti a’ 
krónika az indus nevű Abimanyu királyt, ki Chandra bramin’ 
segedelmével visszaállitá a’ braminiamust Kaschmirban, "s III. 
Groonerda 388. Kr. előtt folytatá a’ bramini reformot, a’ Naga 
v. kigyói tiszteletet is újra behozván, melly Siva" templomai- 
ból sincs kizárva. Azonban a braminismus csak Kr. után kez- 
dett Kaschmirban inkább megerősödni, és tartott az ott 1012- 
. ig, mikor Mahmud szultán islami hitet vitt be oda. E" tények 
már ismét scytha befolyásra utalnak India 's Kaschmir’ törté- 
nelmeiben, 's ha megfontoljuk hogy Sogdianät is a’ scytha 
sagidek lakták, és a’ Sogd földnév legjobb értelmet nyer az 
altaji törzstiek’ nyelvéből : kénytelenek leszünk bevallani a’ 
scytha autochthonságot Kaschmir és Sogd földeken, vagy 
pedig Halinggal kezet kell fognunk, hogy a bibliai Eden föl- 
dön, mellynek egy részét tette a" paradicsom (Kaschmir, 
Sogd’ kies völgyei), hol arany 's más drágakövek teremnek, a’ 
scythak "s irániak' eldödei együtt laktak, de a’ paradicsom- 
ból éjszakra költöztek, magokkal vivén az Ari nevet, hol mint 
ecytha-áriusok nagy nemzetté alakúltak, "8 mint Turán" lakói 
küzdöttek az irániakkal előbbi hazajok’ visszafoglalásaért. Rit- 
ter szerint Lár legéjszakiabb része Kaschmirnak Ladák felé, 
hol a’ halhatatlanság? forrása van. Sirkarpusnál van a’ Gul- 
kut szoros, melly Kaschgarba vezet, ott a Puke hely, hol 
aranyport mosnak ma is kecskebörben. A’ hegylakosok’ ere- 
deti vallásnyomai még megvannak, azok nem vedai, nem is 
lámi, hanem naptiszteleti, talán gueberi jelleműek. Magok a" 
kaschmiriak kaukázi fajúak, nem mongol arczúak, Tübetben, 
Kaschgarban, Ladákban a’ kaukázi fajtaság vagy arczidom 





A’ KIGYÓTISZT. A" KHÁMI ÉS SCYTHA NÉPEKNÉL. 31 


még túlnyomólag fennáll tündöklő piros színnel. Ez török ere- 
detre mutat, mert Kaschgart turkesztánok lakják, hová maga 
Kaschgar is tart. Ha Durga, Siva" neje" temploma is még 
Lárban fennáll, az bramini időszakból való lesz. 

f) Indiát illetőleg a’ kigyótisztelet' nyomairól több tanú- 
bizonyságok léteznek, mellyeket itt közlünk. Elliot, Walter" 
hindu feliratok" gyüjteményiről szóltában, ennek alapján föl- 
említi hogy 1095 Kr. után Dékány földön még buddha hitűek 
laktak, sőt még régibb felirat is van az ezeredik évből, melly 
szerint ott akkor még a’ kigyótisztelet szokásos volt, "s rendes 
ünnepi járatokat tettek a kigyók királyához Ahikatrába Indus 
víz mellett, hol annak szent helye volt. Tod Jakab írja hogy 
az indus kuschitak ma is megüllik a nap" ünnepét, annak ló- 
val áldoznak, Kusch Rahma" második fia volt, Ajodhában la- 
kott. A" radschput törzsök’ Kutschvaha neve is csak Kuschra 
mutat, mert az iró szerint létezik szájhagyomány a népek" 
öszveelegyedéséről. Tovabba Bund; tartományban a’ Hara 
nepfaj’ mythusa szerint Abu hegyen trónol a" teremtő hydrán 
ülve, melly az örökkévalóság" jelképe. Ez az Ananda nagy 
kigyó lesz, "s az égyiptomi hittanban is hason jellemű. Az emlí- 
tett utazó Bikanier tartományról írja hogy ott sok homokhegy 
van ’s a kavaró szélnek Tufan a" neve, a’ mi az égyiptomi 
Typhon lehet csak, minek az arab Samiel felel meg. 

Jones az indus ünnepekről szóltában megjegyzi, hogy 
a" puranák szerint az egész föld hét dwipasra azaz éghajlatra 
van felosztva, mit érdemesnek tartottunk a’ Kuschadvipa v. 
India’ nevére megérinteni. Irja továbbá ugyanő hogy Ceylon- 
ban "8 Hátulsó-Indiában Pali, Bali, Magadhi tartományne- 
vek egyjelentésűek. Magadha-országban a maghások laknak, 
kik Sáka-dwipából jöttek "8 ott letelepedtek, mint a’ Taras 
törzs 18 onnan származott, mellynek szinte Magas neve van 
Maga őstől, kitől eredtek a magusok Birmán föld" keleti ré- 
szében, Siamban és Chinában. Hammer szerint ezek talán a? 
kivándorlott persa magusok, mogének (Wien. Jahrb. III. B. 
147. 1.); de a puranák" Sáka-dwipa földe scytho-zsáka föl- 
det föltételez; a’ magiában kusch és scytha fajúak tűntették 
ki magokat leginkább. 

A" sanskrit emlék-fölíratok több scytha és kusch dynasti- 


32 KÄLLAY FERENCZ. 


alis neveket fentartottak, illyenek a’ Kamudsch-dy nastia, melly 
1192-ben halt ki, mint Fell "s Wilson’ kózléseiben láthatni az 
Abu hegyen talält emlek-feliratokröl (Wien. Jahrb.LI. B. 17. 
l.). Ez a Kamudsch név az Oksus földi Kám scythákra vezet 
vissza, "8 mind a’ Kamu mind a’ Kamotsche törzenevek máig 
is fentartvák a' régi Soghd, ma Peschaur fóldi siapuschok 
közt; a"turk fajú Kio-mutschi király VII. századból Oksus föl- 
dön azoktól nem választható el. 

Mill ’s utána Lassen Írja a’ gazi—puri sanskrit emlekfel- 
iratok" nyomán, hogy a’ Gupta és Samudra-Gupta dynastiäk 
India’ nagy részében parancsoltak, birták Hindostänt, De- 
khánt, Magadiát "stb; mivel brámai hiten voltak, birtokaik- 
ban a’ buddhismus mindinkább gyengült. Kandra Gupta volt 
atyja Samudra Guptának , fiát is ez utóbbinak nagyapja ne- 
vén hitták , Samudra Gupta harczolt a" persákkal és scythák- 
kal, mert a’ (aka Murmida emlékfeliratú nép csak a’ kis, sze- 
rintünk a nagy Yuetschiket illeti. kik az V. század" kezdetén 
Indiában birodalmat alakítottak. Ez nyomdai hiba lesz az I. 
század helyett. A" puránák szerint 13 király uralkodott belö- 
lök éjszaknyugati Indiában, ezek Kosmas fejér hunnusai, 
tehát a’ guptai dynastia sasán időszaki lehet. A" puranákban 
, a" bakthro-görög országlásnak is nyomai vagynak , nyolcz ja- 
vana ——jón királyuk említtetik, kiket a’ Caka — zsáka scytha 
tizenhat király váltott fel. A" Tuschara felirati név a tocharok 
v. juetsik, kik turuschkäknak is neveztetnek a’ sanakrit kütfók- 
ben. Ezek mellett tizenegy Mauna és négy Bahlika királyról 
van szó téve; az utolsók parthusok lehetnek, az elsők mik 
voltak , nem tudni. 

Az allahabádi oszlopfeliratok Acoka’ idejéből valók , ki 
Sandracotus" onokája volt, ki a’ buddhistai történelmekben 
magasztaltatik. A" feliratok magadhi dialectusban sanekrit 
nyelven irvák Kr. előtt III. században (Zeitschrift für die 
Kunde des Morgenlands. III. B. I. Heft, 152—170. 1.). Mär 
ha ezekkel egybevetjük , a’ mit Jacquet az indo-scytha pen- 
zek" magyarázataiban ir, hogy t.i. a’ hunnus nepägazatok’ 
hatalma Indiában Saketa földön Koszalán keresztűl Madhya- 
dezsáig terjedt, hogy Bakthriában, Arachosiäban, Persia egy 
részében ily hunnus csapatok laktak (Journal Asiatique. 


A’KIGYÖTISZT. A: KHÁMI ES SCYTHA NÉPEKNÉL. 33 


1840. sept. 221. I.) , kétséget sem szenved a’ scythäk, hunnu- 
sok , parthusok, turkok’ szoros érintkezése a’ kusch és iráni 
fajúakkal Indiában, mert a’ gupta néven csak koptust, azaz 
égyiptomit kell érteni. A" Samudra név is — Kham, Scham, 
midőn a" kandra-gupta sz. chandra-gupta, melly a" sandra-cot- 
tusban ismét fölmerül, mi Indiában holdat jelent. A’ turusch- 
kák vagy turk fajüak' történelmi szereplése a chinai evköny- 
vek nyomán Kr. előtti néhány századra viendő fel, midőn a" 
hákások v. sákák' hátramaradt részét Okous földön magokba 
felolvasztäk. Acoka=ashvogkirälyröla’ Kaschimiri Krónika is 
emlékezik, ki alatt a’ mletschák Indiába törnek, e ott Sivaältal 
legyőzetnek. Ezen Acokának utódaitól vették el Kaschmirta’ 
turuschkák, hol 542 körül Kr. előtt a buddhismust terjesztik , 
mignem Chandra bramin ismét a" braminismust ülteti oda Abi- 
manyukirály alatt, miből egyenesen következik, hogy a brami- 
nismust iráni v. medo-áriusi törzsű királyok pártolták mind In- 
diában mind Kaschmirban; ellenben a" különben is scytha szár- 
mazatú Buddha hitét scytha és turk fajúak követték, "s a’ hol 
a’ görög és zend kütfókben samánokról van szó, azok a’ kusch 
és scytha fajok" papjainak, bölcselőinek tekintendők. Áll hát 
azon állításunk is, hogy a’ bramin papnyelvben, tehát a sans- 
kritban chandra levén a bold? neve, a" soma, saumja holdnevek, 
mint különben is későbbi jelenetek az újabb sanskrit iratokban, 
India régibb lakóitól, a kusch fajúaktól kölcsönözvék. Az egy- 
szerű gupta, öszvetett Kandra-gupla, Sandra-cottus , Samudra 
dynastialis nevek már nyelv-öszveelegyedésre mutatnak , há- 
rom ezek közöl a bramin, egy a buddha hitet pártoló volt. 
Mackenzie szerint annyi bizonyos, hogy Déli-India fő 
nyelvei alapelveikre tekintve nem a’ sanskrit tőkéhez tartoz- 
nak , millyenek a" tamuli , telugu, karnata, kanara, masajá- 
lam, tuluva nyelvjárások (HallischeLiteratur-Zeitung. Ergün- 
zungsblátter. 1832. 4. sz. 86. 1.). Burnoouf szinte azt állítja 's 
hozzá teszi, hogy India" eredeti népei ma a" hátra tett castok 
vagy a’ legutolsó rendek a’ hierarchiai társadalomban. Ezek 
egy legyőzetett nepmaradvänyok, szinök, nyelvök, erkölcseik 
megkülönböztetik öket a’ brämai casttöl (Journal Asiatique. 
Mars. 63. sz. 268. 1.). Mackenzie szerint az indus irodalom" 
nagy részét sanskrit fordítások képezik, a’ pouranákba van 
3 


ACAD. ÉRT. 1856. 


51 KÁLLAY FERENCZ. 


letéve az indus mythologia' öszvege, mellyek a’ veda köny- 
vekból eredtek. Heeren is mondja hogy azindus castok külón 
nemzetiségre utalnak. Jones a’ bráminokról nyilván följegyzi, 
hogy azok kivülról jöttek Indiába (Bulletin des Sciences par 
Ferussac. 1831. Juin. 200. 1). E" folyóiratban Mackenzie 
gyüjteményei is tärgyalvak, mellyeket Wilson Kalkuttäban 
1828-ban adott ki, "s előszavában tizennégy különböző nyel- 
vet sorol fel, melly nem sanskrit, ırodalmuk azonban sans- 
kritból tett fordításokon alapszik. A’ Rama’ ceyloni hadjára- 
táról való szájhagyomány mutatja, hogy az éjszaki bráminok 
délre is kiterjeszkedtek, azért a" latin 's görög irókban több 
földirati nevek fordulnak elő Nagy Sándor" időszakából , mely- 
lyek Déli-Indiában sanskritbölkölesönöztettek. Ha ezígy volt, 
föl is lehet tenni hogy megfordított irányban szinte a győzte- 
sek" nyelveiből sok szót elfogadtak. Az indus és veda nyelv- 
viszonyokról a" göttingai tudományos folyóirat megolvasandó, 
mellyben mutogattatik, hogy a mai indus nyelvek Kr. előtt 
már a’ III. században figält alakúak voltak (Grelehrte Anzei- 
gen. 1840, 170. St. October). Kételkedem azon, a’ mit Boh- 
len ír, hogy Kaschimir’ lakói még ma is sanskrit dialectuson 
beszélnek, ámbár megengedem hogy India nemesebb castjai 
Kaschimirböl mentek le Indiába, kik irániakból, 's iranisált 
scytho-pehlivánokból állottak. Egyfelül a’ zend és sanskrit 
nyelv, mäsfelül az iráni , turáni történelmi viszonyok, mely- 
lyekben a" pehlivánok fontos szerepet vittek, ezen eredményre 
vezetnek elutasíthatlanúl. 

A" krónikás előadás hogy Kaschmirban a kigyótisztelet 
az eredeti, mellyet a’ braminismus és buddhismus váltott fel, 
mint szinte annak kapcsolatba hozása a Siva-cultussal, melly 
egész jellemében . nem egyéb, mint a scytha földi typhoni- 
smus, ismét elutasithatlan tanuságok arra, hogy maga a’ ret- 
tentő Siva "s Durga-cultus is nem iráni , hanem kuschito-scy- 
tha eredetű, melly aztán az indus mythologiában kevert ön- 
tetű alakzatokra fejlődött ki. Othmar Frank is e" nézetben 
van, 's ha szerinte az első Thot—Siva, föntebb láttuk hogy 
Tot, Taot Mover szerint kigyó, Tot Hermes, v. Merkur’ ki- 
gyós botja nekromantisi, ellenben az Aeskuläpe gyógyászi 
erejű volt, mert a görög mythus szerint Apollo ölte meg a" 


A" KIGYÓTISZT. A" KHÄMI ES SCYTHA NÉPEKNÉL. 35 


pusztító Pythont. Láttuk azt is hogy Kanopisban gyógyáüsz; 
serapeum volt, láttuk a Kneph==nap és kigyó, és Typhon 
közti ellentétet, mint a" naptisztelet kettős elvéből (éltető, 
tápláló "s rontó) kimagyarázandót. A’ Siva-cultus már illy 
typhonismus—a nap" égető, perzselő erő" hatványa volt, miről 
más momentumok is kezeskednek ; azért jól írja Macrob: „Di- 
versae virtutes solis nomina Deis dederunt.** (Saturn. I. 18.) 

9) Bővebben szólván már föntebb a’ khamiták" naptisztele- 
téről, közöljük itt az égyiptomi kigyótisztelet némelly főbb 
részeit. Lenormant egy égyiptomi cartouchera (emlékfelira- 
tok'rámázatja), mellyen Phiops 's Apapus olvasható, azon 
jegyzetet teszi, hogy phiops égyiptomi nyelven kigyót jelent 
és apop az istenek által üldözött csudás kigyónak a neve 
(Journ. Asiat. 1839. May. 456. 1.). Ez Bochart' ephe kigyója, 
arabül névelővel glephe, mellyet ő viperának, mások sär- 
kánynak, basiliscusnak a’ kigyók' királyának magyaráznak, 
's & szötärakban rendesen a phuah «fü gyökböl magyarázta- 
tik, melly fuvást, süvölt£st jelent. Ez meglehet; de a zsidó 
nyelv bir aphaph igegyököt is melly, mivel dages jegy nel- 
kül iratik, inkább apap-nak olvasandó — circumdedit , cinxit. 
Ez nézetünk szerint a’ kigyó-tekercs, 's mível ridegen all e 
gyök, mellynek semmi származékai nincsenek, azt kell hinni, 
hogy az az Égyiptomban eltanúlt apap lesz. A’ bibliai öszve- 
tett Szer-aph, égyiptomi Ser-apis-banis az apgyök kigyói érte- 
lemben keresendő, melly ab, ob idomokban is létezett , hon- 
nan ophis, ophion, obion nevek keletkeztek. A’ phiops szó- 
idomban a" szokásos p, ph égyiptomi névelő keresendő, mint 
a’ Pharao "8 Pigmaeus nevekben — pha-rao, méskép phra, 
phro öszvehúzva, és pi-mai. A’ bibliai sseraph, többesben: 
szeraphim, Winer és Gesenius szerint szárnyas, ember- és 
kigydalaku angyalok voltak; már magában ssaraph — draco, 
serpens venenatus, szaraph gyök alá sorolva==ussit, adussit, 
de vi vocis nézetünk szerint — serpens urens. Jól írja Panofka 
hogy a’ görög mythus' Apisa 's az égyiptomi Serapis egy lé- 
nyegü, Apis Apollo tehát a nap fia, gyógyászi heros, v. jó 
daemon, ki után Argolis Apis földnek neveztetett; Egyiptom- 
ban is Serapis alvilägi, egyszersmind gyögyäszi isten volt 
(Die Heilgötter der Griechen. 272.1). Hogy Egyiptomban 

| ] 9* 


36 KÄLLAY FERENCZ. 


Serapis vagy Sarapis görög kütfökben — sol inferus, azt Ja- 
blonski mutogatja (Pantheum Aegypt. 236—7.1.); de ő is meg- 
tévedt, azt gondolván, hogy az a másik hemisphaerium 
vagy antipodesek’ napja volt. Ó világi nézet szerint földünk 
kerek tányéralakú volt, középen kissé domború, délre és éj- 
szakra hát lapultabb volt mint KÖZÉPEN. Öszszel "s télen át, 
mikor a’ láthatárra nem hág úgy fel a’ nap, láthatatlannak — 
sol inferusnak neveztetett "8 ez a’ görög aoparoc aids — az 
égyiptomi Serapis, a" latin sidus inferius; mert a'téli nap nem 
látható annyira, mint mikor magasan áll. Régi nézet szerint 
már, mikor legtávolabb állott, görbe vagy oldalas sugáro- 
kat bocsátott a tányér" aljára, melly az árnyékvilágnak esti 
szürkületje, a Jób v. Hiób' seolja volt : , terra obecuritatis, 
sicut caligo umbrae mortis, et non sunt in ea ordines (csillag- 
változások) ac tenebrescit sicut caligo.* Az alvilági Serapis 
volt hát a" sol inferus, a" persa sohrab, Macrobius szerint is 
„in inferiori hemisphaerio id est hyemalibus eignis cursum 
suum peragit.“ (Saturn. I. C. XIX.). Itt a’ földkör’ deli felét 
kell érteni &'hemisphaeriumon, nem pedig a’ foldgómbnek; 
mert Voss már kimutatá hogy az 6 világ a földet nem tekinté 
gómbalakünak, tehát az antipodeseknek nem is világított Se- 
rapis, mint Jablonski vélte, mert azokról akkór mitsem tudtak 
(Hermes. VII. B. 214. 1.). Wilkinson írja hogy hnub, kneph, 
knuphis mind csak egy szó—nap, Thebe föld" lakóinak Plu- 
tarch szerint is fő istene, kinek kezdete 's vége nincs , a’ min- 
denható világ" lelke, azértis emlékeken kigyói alakban ábrá- 
zoltatott (Gelehrte Anz. 1838. Dec. 249. sz.). E" kigyói alak 
már Othmar Frank szerint a’ denderai zodiacuskörben épen 
napkölte és dél közé van helyhezve, miből következik hogy a" 
kigyói ábrák fontos szerepet vittek a’ naptiszteletben mind a’ 
kneph—sol superus, mind Serapis— sol inferus irányában, 
mellynek nyomai Osiris és Horus tiszteletében is láthatók. 
Egy birálója Hävernick’ könyvének: Commentar über 
den Propheten Ezechiel, a’ bibliai seraphot és serapist kap- 
csolatba hozta. Haevernick szerint seraphim es cherubim egy 
„Gestalten voll verzehrenden Feuers.“ Mire írja a’ biráló: 
„Man kennt sie schon lange, bedeuten in bewiesenem Sprach- 
gebrauche eine Art Schlangen; die Combination des Wortes 


A’ KIGYÖTISZT. A’ KHÄMI ÉS SCYTHA NÉPEKNÉL. 37 


mit Sarpa, Serpens und für Jesaiasbuch mit Serapis, Sarapis 
ist dadurch gerechtfertigt.‘ Itt mutogatja aztán Haevernick 
Vatka és Voss ellen hogy Serapis’ tisztelete Egyiptomban ré- 
gibb a’ ptolomaeusi idószaknál. Igaz, ügy mond, hogy Pto- 
lomaeus Lagi Alexandriába egy istenképet vitetett, kit a’ 
. dologhoz értők akkor Serapisnak neveztek; de Plutarch nyil- 
ván írja hogy a’ képszoborral együtt nem külről vitetett be 
a’ Serapis név Égyiptomba, mert az ott rég isméretes volt, 's 
ott helyben a’ régi név szerint Pluto Serapisnak neveztetett 
el, ’s Tacitus szerint is a’ kápolna, mellyben a’ képszobor fel- 
állíttatott: , Fuit sacellum Serapidi atque Isidi sacratum." 
Bochart hát ok nélkül vonta kétségbe Tacitus hitelességét; 
mert, habár Herodot hallgat is az égyiptomi Serapisról, habár 
Polyba’pontus-földi Serapejont vagy Serapis’ kápolnáját em- 
litiis, hol Jason áldozott, az csak egypto-phoenik ätültet- 
vény a’ pontusi földre, de nem megfordítva veendő. Az sem 
ad döntő súlypontot Bochartnak, hogy Macrobius szerint 
Serapis bálványa nem volt ökörkép- alakú, kinek leirása sze- 
rint orozlán, kutya- és farkasfejek sárkány kigyótekercscsel 
körülfonva képezék a’ csodaképet. Mert ha igaz is, hogy 
Osirisnak, Serapisnak szentelt ökrei voltak Apis neven, hogy 
azok a" hieroglyph rajzokon sem hiányoznak; de az is igaz 
mäsfelül, hogy az ökrök? apis neve az isteni név után készült, 
nem pedig megfordítva, az isteni tulajdonok "s foglalkozások 
után a" név birót "s itélőt is jelentett papi nyelven, mert Osi- 
ris, Serapis az al- és felvilágban mint birók szerepeltek a' hit- 
tanban. Valamint a’ kanopusi necromanti figurák az etrüriai 
edényeken csak utánzásai az égyiptomiaknak: ügy a’ pontusi 
esodabálvány is olly utánzásnak veendö már csak a’ kigyói 
tekercsnél fogva is, a’ mellett hogy az orozlán ábrák régi hie- 
roglyph rajzokban épen a’ naptisztelettel kótvék egybe. Bo- 
chart azonban jól jegyzé meg , hogy a’ Serapis név" magyará- 
zatja a’ soros-ból — loculus, koporsó helytelen, mit már Plu- 
tarch kigúnyolt, az csak a’serapisi mythus’ későbbi elferditései- 
nek szüleménye, melly több görög irót tévútra vezetetta' kereaz- 
tyéni első századokban (Buddeus, Hist. Eccl. T. I. p. 356.). 
Igen hihető hogy mind a' seraph mind a teraph bálvány- 
képek egyeredetüek, amint Spenzer is állítá , "s megfontolva 


38 KÄLLAY FERENCZ. 


mind azt, a! mi az 6 testamentomban Laban "s Michah’ tera- 
phimjairól elmondatik, hogy azok öntött vas, faragott v.met- 
szett bálványképek voltak, mellyekkel jósoltak, hogy azok 
Laban’ ’s Michah’ isteneinek neveztetnek, hogy Rachel kijö- 
vén Jákóbbal Mesopotamiából, atyja Laban’ ez istenképét 
magával el is vitte, hogy Ezechiel szerint a'babyloni királyok 
nyiljöslatot űztek a teraphim előtt, önként következik hogy 
syro-nabath földön teraphnak mondatott ki a’ seraph, melly 
syrismus nyelvtanilag is meg van ällapitva. Bizonyos az is 
hogy khamitäk tették lea’ müveltseg első alapjait a" chaldo- 
babyloni földön, közölvén azokat a" semitákkal; a" müvészet 
— öntvények, metszvények, faragványok — irás, csillagászat, 
földmértan, építészet, mérték és súlyrend azon földrészeken 
tőlök eredtek, tehát a’ teraph-fal egybekötött jóslást is tőlök 
tanulták ela" semitäk. A’ Ser-apis, Sar-apis név" első szó- 
tagja a napra, annak fenyere’s khamokuschitai nap dynastia- 
lis nevekre (Nabopala-szar, Ela-ssar, Phala-szar, Nabonna- 
szar, Bachtalna-ssar — Nebukadnezar) vonandó. 

Az égyptomi papi bölcseletek és hittan theo- és cosmo- 
goniai tekintetben Róth' gyakran idézett könyvében kütfók 
szerint állítvák egybe; itt azonban csak a kigyótiszteletre 
vonatkozó adatait közöljük. Apis" tisztelete Aseth király" ide- 
. jébenjött létre, kia XVII. dynastia utolsó királya, egy- 
szersmind az állam új rendezője volt, a'napesztendót (365 
nap) 1780-ban Kr. előtt állandósította, mi Biot" astronomiai 
utánszámításai által is tanusíttatik (Journ. des Savants. 1843. 
Aoüt. 481. 1.). Sesostris 1570—1503. Kr. e. papi telepet ül- 
tetett át Babyloniába, "s égyiptomi telepeket hagyott hátra 
Colchisban, mellyek még Herodot idejében is fennálltak, és 
égyiptomi szokást követtek. Sesostris’ hatalma Déli-Ázsiában 
Indiáig kiterjedt, Bakthriát is meghóditá, mert az égyiptomi 
papirtekeresekben erről nyílvános említés tétetik. E" tény 
ujabb erőt ad Halling' állításának a bakthro-kuschitai ország- 
lás irányában , "s mivel persa kútfők szerint Feridun buktatta 
meg az assyr Zohak-uralkodást ugyanott, ezt a’ rontó kigyói 
dynastiát, Feridun pedig 1564 körül működött : látni való a" 
khamitük' folytonos befolyása Keleti-Ázsia! történelmeire, 
még pedig egy részről assyriai, más részről égyiptomi földek- 





A" KIGYÖTISZT. A’ KHÄMI ÉS SCYTHA NÉPEKNÉL. 39 


ről, de látni való az is, hogy az assyrokat Röth és Kunig hi- 
básan veszik iráni törzsüeknek, mert azok Nimrod-Kusch fa- 
jüak voltak, kik persa mythus szerint is eger évig parancsol- 
tak Iránban, míg Zohák meg nem bukott. Az Izeschne v. 
Yaszna régi szent könyvben még a zend ashi dahah — rontó 
kigyó v. Zohák" irányában a" háromfejű kigyóról tétetik emlí- 
tés. A" Ninus, Osiris, Osymandias, Tearcho" hadjáratairól 
fenmaradt hagyományok egyenvonalúak Sesostris és Rham- 
ses hason vállalataival. 

Ha már Röth az égyiptomi uralkodást Ázsia" több ré-. 
szében az assyriaival váltatja fel, ez helyes; de tévedés azt 
iräninak venni, mert tanítása szerint is az idegen hyksosok’ 
uralkodása miatt Égyiptom meggyengült. Azért Ázsia? befo- 
lyása megszűnt, midőn az assyr hatalom ott folytonos növeke- 
désű lett, benn Égyiptomban pedig az állami élet senyvedt, 
mígnem Aseth a hyksosokat kiüze, mikor a" 18. 19. fényes 
dynastiäk jöttek létre, mellyek a" khamitai befolyást Ázaiá- 
ban újra föléleszték. Az assyri "s égyiptomi hatalmat a" mé. 
dum dönté meg , "a itt és ezzel kezdődik az irániak tólemelke- 
dése, melly a’ peraäban tetőpontjára hágott. 

h) Az égyiptomi bölcseleti "s hittani körben Amun-Aneph, 
Pascht, Seb v. Sevek, Typhon játszák a főbb szerepet ki- 
gyóábrák által, mellyek jó és rosz jelleműek a’ szerint, a’ 
mint a nap táplál v. pörzsöl, "s mivel a nap időben és tér- 
ben mozog, az idő és tér v. vilägür’ istenei is Amun-kneph- 
fel szoros kapcsolatban állanak. Az időt Seb v. Sevech (Satur- 
nus, Kronos) , az ürt Pascht istenek képviselik. Az időnek 
szinte megvan a maga jó és rosz oldala mint az ürnek is, 
mert azokban növekszik minden , azokban is enyészik el. 
Pascht hieroglyphi rajzok szerint a nap" egyik őre, felügyel 
arra hogy -a világ" rende feltartassék, "8 az a’ nap" heve 
által megsemmíttessék. Orozlán fővel rajzoltatik, mellyen a 
naptányér van, két kézzel kigyót fogva, azt lábaival tapos- 
sa. Ez azon Apophis kigyó, melly Seb, See v. Serech meg- 
testesülése által a gigaszok v. titánok" harczában az istenek 
ellen nagy ezerepet visz. De a kigyói ábra azért nem min- 
dig rosz jellemü, mert a hieroglyphi B rajzban a’ kereszt a’ 
fold négy sarkát, az O a’ világot körülövedző kigyót, más- 


40 KÁLLAY FERENCZ. 


kép Kneph istent jelent (Röth, 104. jegyzet). Ezt az aegy- 
ptologusok egy szivvel és szájjal tanítják, 's oka azon pan- 
theisticus nézet, mellyet a" phoenik Él, ’s az égyiptomi Amun- 
Kneph fő isteni szellem" irányában Elme ezó alatt kifejtettünk, 
melly szerint abban a’ szinte nem származott anyag, tér v. 
ür, idő és lég egyesülvevoltak, melly chaoszi állapotból a 
látható , határozott idomú külvilág fejlődött ki, miután a 
kezdet "s végnélküli főlény a" maga életerejében részesítette 
a’ chaoszt, azaz művészileg kitéve azzal párosült. E' kezdet- 
és végnelküliségnek jelképe volt a kigyói fonadék v. tekercs, 
melly, mint láttuk, a" világot körülövedzi, "s Indiában is az 
Ananda kigyó hason eszmére mutat. Erre mutat az orphicu- 
sok" tojása is, melly mint csúcsos gömbalak a kezdet- ’s vég- 
nélküliségre, tehát a" primitiv chaoszi állapotra vonandó, 
melly az ajonnal (=: Chronos) ’s az Ananda kigyóval állott 
szoros kapcsolatban, mivel indus nézet szerint Ananda ve- 
szi körűl a világ" tojását, Bundi tartományban pedig Tod 
Jakab" hiteles közlése szerint Abuw hegyen a" teremtő trónol 
hydrán ülve, melly az örökkévalóság, tehát az ajon’ jelképe. 
Az orphicusok szerint vízből, sárból született egy kigyó oroz- 
lán- "s bikafóvel, 's istenképpel a" két fő közt, ennek tojásá- 
ból, miután egy szétvált, lett a" felső részből az ég, az alsó 
részből a föld; az indus cosmologiában is a’ világ a kétfelé 
vált tojásból lett (Wien. Jabrb. I. B. 97—124. 1.). Későbben 
a’ gnosticus ophitäk is azorphicusok’ ajonját fogadtäk el, az 
pedig — Kronosz, az égyiptomi Sevech, mit Röth okszerüleg 
kimutatott, mirt azt is hogy az orphica theogonia’ elemei az 
égyiptomi hittanba voltak már letéve. Ha már Amun-Kneph 
az örökkévaló pantheisticus fő szellemi lény, kitől eredt a’ 
. mindenség , "s kiben az benmaradólag fentartatik továbbra is, 
mint a" jó lélek Agathodaemon, Ophion nevekkel is emlitte- 
tik; ha a Nilusnak is mint Amun Kneph’ megtestesülésének 
szinte Agathodaemon és Ophion nevei vagynak: látni való 
hogy ezek emblematicus hittani nevek foglalkozási és örökléti 
tekintetből. Nonnus már följegyezvén hogy a" legrégibb jós- 
ló" neve Ophion volt , bizonyosnak vehető hogy Amun Kneph" 
Ophion neve az antecedens, ’s az annak oraculumait kezelő 
papokra is átment a" név. A’ világtojás nem hiányzik a" hie- 





A" KIGYÖTISZT. A" KHÄMI ÉS SCYTHA NÉPEKNÉL. 41 


roglyph rajzokböl is, az az idomnelküli, tehát még meg nem 
alkotott világot, a’ chaoszi anyagot jellemzi, mellyból aztán 
kifejlett a’ látható, határozott idomú világ (Roth i. h. 142.1.). 

Az égyiptomi hittan szerint is volt aranykor, de 
akkor még nem éltek emberek, hanem a megtestesült 
négy fő erő uralkodott, és létre hozta a’ nyolcz cosmicus 
istent. Megzavarta az arany kort Seb vagy Sevech azaz Kro- 
nosz' megtestesülése, ki a’ világ-teremtői léleknek erejét fo- 
gyasztá, mert benne mint az időben kelt ki a’ roszak’ csirá- 
ja is, azért Apophis neve is van — óriás, gigas, titan, és a 
hieroghyphi óriás kigyó által személyesíttetett. A" gigászok a’ 
föld" szülöttjei — Apophisk, Anukis’ gyermekei , kiknek har- 
czáról, az égi istenek elleni harczáról bőven szóltunk. Aphoph, 
ephoph, aphohp koptusúl ma is gigaszt jelent. Ni-aphophi — 
gigäszok, a’ Genesis’ nephilimjei, melly felirat a’ hieroglyphi 
rajzokban is előjön a karvaly fejű Horusnál, ki nagy kigyó 
fején áll. A" Lepsius által kiadott halottak" könyvében egy 
czikk az istenek "harczát írja le Apophissal, melly szerint 
Osiris küzd a kigyóalakú Apophissal, "s azt az istenek" gyil- 
kával leöli; a’ gyilokrajz mellett sepAi olvasható — gladius, 
szablya. ; 

A" görög mythologia, feledve az eredeti jellemet, vál- 
toztatott azon, és Herculest szerepelteti a" titani harczban, a 
typhoni mythus is hason alakítást szenvedett. A" Typhon név- 
ről még hiányzik a" hieroglyphi felirat, de Seth" nevéről van- 
nak rajzfeliratok, és Plutarch írja, hogy Égyiptomban Seth- 
nek hítták Typhont, nője Nephthys, anyja Netpe volt, kit férje 
Apophis — Seb , Saturnus , Kronosz , a nagy kigyó üldözött, 
mert mindig ellenkezett vele. Azért Typhon, eredetileg had- 
isten v. Ares, testvéreivel, u.m. Osirisszal és Aruerissel = 
Hercules , szövétkezett anyjához, részt vett az istenek" nagy 
csatáiban, és atyját, Apophist megölte. Mind ez görög acco- 
modatio, mert a" görög mythusban is Rhea, Saturnus neje, 
gyermekeivel csatlakozik férje ellen, ki ellen csatáznak. Az 
aegypto-phoeniki jellem abban áll, hogya gigászok 8 a phoe- 
niki Herakles Saturnus" oldala mellett küzdenek a" többi égi 
istenek ellen. A’hadisten Typhon — Seth égyiptomi hittan sze- 
rint is később minden rosznak jelképe lett a naphoz való vi- 


49 KÁLLAY FERENCZ. 


szonyánál fogva, mert halála után napban lakónak tartatott, 
a nap" rekkentő és szárító melege neki tulajdoníttatott. A" 
görög irók is typhos szót egynek vették az égyiptomi typhon- 
nal——kavaró, forró szél Hesich magyarázata szerint, tehát a’ 
samum , samieli szél. Plutarchus is megnevezi a" nap" kifo- 
lyásait kezelő isteneket, u. m. Horust, a görög Apollöt, Osi- 
rist és Serapist, mi csak egy isten két név alatt, és Sothit, "s 
ez a" feliratos Typhon-Seth. Az alvilágnak, tehát a’ föld" deli 
sarkának is egyik őre Seth volt, ki a" tengerre 's annak part- 
jaira nejével felügyelt. Itt azonban csak a Vöröstengert kell 
érteni, mert az égyiptomiak'csak vízi hajósok de nem tenge- 
ren járók voltak. A’ Pe-Seth (pe névelő) tengeri fő isten-név 
a tengeren járó lybiaiaktól vagy lybo-phoenikektől került ki,'s 
a’ görög Poseidon mythusnak alapja lett Herodot szerint is. 
Typhon" öszvekelése Nephtissel helyzeti eredetű. Ackerblad 
Damiatból Biulosba menvén, tizenhat óráig nem látott egye- 
bet mint tengert egy oldalról, más részről pusztát. „C’est le 
mariage, Írja, de Typhon avec Nephtys, et cette fable égyi- 
ptienne a sans doute été imaginée dans ces contrées les plus 
aridea, qu’on puisse voir." Az utas élő állatot nem látott, 
hanem számtalan tengeri pókot, mellyek sebesen mentek a 
homok? pusztáin , 's n’ lovak" közelgetésére hirtelen a" tenger- 
be szöktek (Journal As. 76. sz. 369. 1.). Typhon Sevech’ he- 
lyét pótlá mint rosz isten, mint Osiris Amun-Kneph’ helyét, 
Isis — Pascht és Neith helyeiket tölték be. Ez az égyiptomi 
hittudomány? kifejlése, Herodot idejében már Osiris és Isis 
tisztelete egyedüli "s egész Egyiptombanelterjedt volt. Miután 
Typhon roszisten lett, emlekrajzaiie lassanként kipusztittattak, 
eltördeltettek, mint Champollin, Rosellinni és Wilkinson tanu- 
sitja. Plutarch szerint Typhon’ szent állatjai voltak a’ kroko- 
dil, szamár és nilusi ló. Ez utóbbiról írja Herodot, hogy az 
csak a" papremiti kerületben tartatott szent állatnak, hol Ares 
tiszteltetett. Ez pedig Typhon-Seth volt. Phiops, Apapus, 
ephe, apap, v. aphaph, apop, apis, ophis, ophion, ophiusa 
== draco, obion névidomok tehát mind jelképi, mind valódi 
értelemben a’ kigyó állatot illetik, és ha a’ gigászok is apo- 
phiak: azok a nagy kigyó királytól, a  basilisoustól nyertek 
nevet , melly főleg Égyiptomban, és az ahhoz tartó lybiai 





A’ KIGYÖTISZT. A" KHÁMI ES SCYTHA NÉPEKNÉL. 43 


Cyrenaicaban volt otthonos. Ez Boclıart’ obionja, ubajonja, a 
bibliai tsepha, tsifon — Typhon. Judaeában nem volt illy ki- 
gyófaj, azt a' zsidók Egyiptomban tanulták megismerni, on- 
nan hozván ki magokkal 2' nevet is. Miután Typhon rosz dae- 
monná lett, Égyiptomban szamär- azaz veres színűnek rajzol- 
tatott, veres bikát áldoztak neli, általjában minden rosz neki 
tulajdonittatott, mint ezt Bochart bőven kiemeli. Ha Aelianus 
azt jegyzé föl hogy Apollo város lakosai gyülöltek a’ kroko- 
dilt, mert Typhon krokodilalakot vett föl, ez ismét csak 
égyiptomi nézet, hol a krokodilok’ hazája van, ezen ällatok- 
nak, mint a’ hippopotamusoknak saját mythusos körei van- 
nak, mellyekről Bochart megolvasandó, ki szerint a’ bibliai 
Leviathan —krokodil, Behemott — hippopotamus, egyik mint 
másik, testalkatukra, természetökre tekintve, sokban hason- 
lit egymáshoz, "s mint a’ Nilus" vizi lakosai a’ vízi kigyók, 
sárkányok" mythusaira befolyással bírtak. Azonban Bochart’ 
magyaräzatja a Typhon névnek a héber tsupk, ayrus tup 
gyökböl nem áll —inundare, honnan arabül fuphas — in- 
undatio; ez mellékes kinövése a’ gyökertelemnek, hihetőleg 
onnan eredt, mert Typhon mint Pe-Seth v. Poseidon a’ Vö- 
röstengerre, a" lybo-phoenikeknél pedig a" világ" tengereire 
felügyelő isten volt. Inkább elfogadható Röth magyarázata 
a Typhon névről, ki eredetileg hadisten, Ares volt, toubi, 
touba az égyiptomiak' nyelvén — adversarius, inimicus, oppo- 
sitio, az osiridák' egész történelme Osirisés Seth közti harcz- 
ra viszonyul. Tudni kell hogy mind az osirisi mind a Ty- 
phon-Sethról való mythusok' keletkezése az égyiptomi hittani 
böleseletek szerint azon időszakból való, mikor már emberek 
laktak a" földön, az ,,antecedens'* a" nagy kosmikus istenek" 
uralkodása, mikor Seb, Seo v. Sevech = Kronosz a’ föld 
fiaival v. gigaszaival folytatta a" harczot a" többi istenek el- 
len, ez volt az arany időszak" megzavarása , s hogy a föld a’ 
rosz magvaktól megtisztíttassék, a vilägteremtöi lélek özön- 
vizet bocsátott a földre, mikor a’ megbukott rosz erők is 
hogy megtisztüljanak, az özönvíz által földi testesülést nyer- 
tek, mellyre az anyagot a’ napisten készité, miből az emberi 
nem sarjadzott. A’ második és harmadik nemződési istenek 
már az emberi társaság" szemléléséből eredtek, midőn a" kos- 


44 '" ^" "KÁLLAY FERENCZ. 


mikus istenek létre jöttét a bölcselet csak a’ külvilági szem- 
léletre alapítá. Taot v. Toth, Osiris és Typhon — ez utóbbi 
fegyvergyakorlati szempontból — az emberi társaság" rende- 
ző istenei lettek. Szükség azt is megemlítenünk hogy a’ gö- 
rög kútfőkben már sokféle zavar , fölcserélések, syncretismus 
állnak az égyiptomi vallás, mythologia, történelem? irányá- 
ban, mellyeknek kiegyenlítése nehéz munkát okozott már 
eddig is a’ tudósoknak. Nem osztozunk Röth’ véleményében, 
hogy Apophis phoenik — nézete szerint hyksosok" királya 
volt Égyiptomban, "s hogy Kronosz v. Seb" harcza az iste- 
nekkel a’ phoenik és égyiptomi hittanok’ küzdéséből merült 
fel. Az alapnézet, u.m. a’ hittani küzdés megállhat; de a’ 
hyksosok alatt a’ hieroglyphäk’ scheta nemzetét — scytha is 
lehet érteni, úgy hogy Typhon-Seth scytha Ares volt, mit 
az is indokol, mert a" hellén "s latin irók általában Typhont 
scytha földön szerepeltetik, 's Bor-Seth v. Bore-Seth neve 
is a’ hyperboreus scythäkra utalhat, mit a ború, süt, sötét 
czikkekben tovább indokolunk. De már itt fölemlítjük hogy 
Movers szerint a Typhon' phoenik neve Zephon — taephon, 
aramisálva schephon, honnan schefadon viperafaj’ neve, mely- 
lyet Aquilas basiliscusnak forditott. Ezek Bochart' tschiphon, 
sephiphon kigyónevei, a' tschiphon tziphonnak is olvasható. 
Movers’ könyvének birálója ellenben ajánlja a’ Typhon név" 
értelmezésére a’ tsaphon, tsephon — tschafon gyököt homály, 
sótétség értelemben, mit a’ Baal tsephon v. Zephon — tsche- 
fon város' neve is tämogat, melly Typhonnak volt szentelve, 
mivel a monda szerint itt mennykő sujtotta agyon (Bayer- 
Gelehrte Anz. 1842. 75. sz.) Ha már tekintetbe veszszük 
hogy a’ tzaphon gyökige a sémi nyelvben a homályosság, el- 
rejtés, zártság" fogalmával bir, honnan tsaphon — septentrio, 
plaga septentrionalis, proprie absconsio, regio occulta, hogy 
Winer.is e'gyók alá vette Typhon és Baol-sephon mint a’ kop- 
tus dsiophon — Typhon, a jeruzsálemi Targam 's rabbi Jo- 
nathán ältal fölemlitett Zephon bálvány neveket, hogy má- 
sok is, p. o. Michaelis, az areturus, tehát a’ medvecsillag cso- 
portozatra utalnak a’ tsaphon v. éjezak' értelmezésében, melly 
caillagcsoport az ég" het ragyájának is neveztetett : nem épen 
alaptalan azon nézet hogy, ha csakugyan hittani küzdést kell 


A" KIGYÖTISZT. A’ KHÁMI ES SCYTHA NÉPEKNÉL. 45 


fölvenni a’ typhoni mythusban Égyiptomra nézve, mint Róth 
igényli, az a’ scytha türzere is vonható , kivált hogy a’ Ty- 
phon név eddig még hiányzik a’ hieroglyph feliratokban, csak 
a’ Bore-Seth és Ombte-Seth'nevei hozattak napfényre. Azon- 
ban mind ez csak mellékes érintése a’ dolognak. Siciliába a’ 
phoenikek ültették át a’ typhoni mythust, az Aetna hegyre 
alkalmazva, hol a’ mythus’ görög földön készült idomításai 
szerint a" cyclopsok kovácsolják a’ tüzet; más idomítás szerint 
az istenekkel küzdő Enceladus gigas vettetett le a’ hegy alá, 
hogy többé ki ne jöhessen az őt lenyomó Aetnából, hol dúl 
fúl, és tüzet szór ki száján, orrán. Bochart' számos idézvé- 
nyeiböl mi csak Apollodor' helyét közöljük, a Typhon tehát 
Apophis gigasról, mikép Enceladus gyakran neveztetik: „Emi- 
nebant centum capita draconum, partes autem infra femora 
immensas habebant viperarum spiras, quae voluminibus ad : 
verticem usque protensis multum sibilum emittebant. Typhon 
autem Jovem spiratum voluminibus circumplexum detinuit.“ 
Végre minden más tüzokádó hegyek is typhonisáltattak. Hy- 
ginus szerint a’ pokol szülte a’ száz sárkányfejü Typhont, ki 
Jupiterrel a’ viläg’ uralma felett csatäzott, a’ görög fupho — 
incendo, fuphon — ventus, procella, vortex igne factus, Ty- 
phon — gigantis nomen, a' latin Typhoeus mind e' pokoltüzi 
mythuskörböl valók, mint a’ chaldaesi tuphine és thophet — 
ignis Gehenna, a’ persa taphtin, teftin — conbussit. A'giga- 
szok, titánok, anákok, zamzummik v. zómókók' harcza az ég 
ellen szoros Öszvefüggesben ällvan már a’ kigyótisztelettel, 
mint a’ herkulesi mythus is csak a’ gigaszi erók' ószpontosítása 
levén, önként foly a’ következtetés hogy a’ kigyötiszteletben 
és schamanismusban egyaránt osztozó khám és scytha, mint 
különben is legrégibb néptörzsök fejleszték ki az illy mythu- 
sok" első cairáit, mi a’ két törzs" koránti és huzamosan tartott 
érintkezéseire hagy következtetni. A’ Gog v. Magogról szóló 
hagyományok is igazolják azt, mert hogy azok a" scytha tör- 
zaót illetik, rég fölismert tény. Letronne állítá hogy a’ kigyó- 
test character distinctivum a’ titánoknál, 's utasít Dodwel’ 
athenaei candelabrumára, hol Atlas mint titan alfelén kigyó- 
farkkal rajzoltatott le; az afrikai Atlaszt 's a’ kaukázi Prome- 
theust az eget tartó titánok kózé sorolja (Bulletin des Sciences 


46 KÁLLAY EERENCZ. 


par Ferussac. 1831. 1.sz.188 etb. 1.). Letronnet azonban meg- 
czáfolta Raoul Rochelette, Viscontira támaszkodva, ki szerint 
a’ titánok Égyiptomban, mint a! régibb kor" istenei sem kül- 
tészetben sem rajzokban nem vétettek kigyoläbuaknak, hanem 
colossalis testalkatüaknak, emberi alakoknak, vadtekintetü- 
eknek "s nagyon szakálasoknak tariattak, mik által mas ha- 
landóktól elkülónózvék. Azonban Raoul Rochelette is ellent- 
mond önmagának , mert a" gigaszokröl mint föld" fiairól azt 
állítja hogy azok mindig kigyólábakkal tűnnek fel, "s mégis 
másutt írja, hogy az athenaei mivekben a’ gigaszi harczról 
ezek csak emberi alakban jönnek elé, kivéve Erichthoniost 
(Mémoiresur les représentations figurées dupersonage d Atlas 
par R. Rochelette. Paris, 1885. 30—53. 1.). 


Azon jelenet hogy a’ görög mythologia a’ titänok &s gi- 
gäszok’ harczät elkülönözi "s egy harczból két külön harczot 
képezett , nézetem szerint azt mutatja, hogy a’ titanokról való 
mythust Egyiptomböl phoenikek által, ellenben a" gigaszimy- 
thust a’ scytha törzetől nyerte a’ hellén föld, ’s a" kettőt ösz- 
vevegyíté; mert az égyiptomi hittannak nincsenek gigaszai, 
hanem titanjai, apophijai, anakjai, zamzummijai: ellenben a’ 
gigaszok , a gőgösök, Magog" nemzedékei, kik Jupiterrel a’ 
világ?" uralma fölött csatáztak. A’ titanok Egyptom’ ős régi jó 
istenei, kik ellen Seb v. Sevech feltámadt; amazok" vezére 
Ophion, máskép Amun-Kneph, kinek a’ hieroglyphi kigyó- 
tekercs jelképe volt; Sevech mellett a’ föld gyermekei , ana- 
kok, aphophik küzdenek. Vajjon a koptus títon — contende- 
re, contentio, egy-e a" bibliai dodanim nép- és a görög Do- 
donna városnévvel, mint Röth tanítja? azt most érintetlenűl 
hagyjuk ; de bizonyosnak vehető hogy a’ későbbi görögmy- 
thusban elkülönözött titani és gigaszi harcz két külön kútfőre 
utal, s valamint a’ typhoni mythus a" khamo-schétai azon scy- 
tha tusát föltetelezi, úgy a" titano-gigaszi harcz is görög my- 
thoszi szempontból hason tusára hagy következtetni, mert 
Hesiodusban a’ kronidák egyesülve a" gigaszokkal épen a’ ti- 
tanok ellen harczolnak. 


$) Láttuk fónnebb hogy a kigyótekercs emblematicus jel- 
képnek veendő a hieroglyphi rajzokban; láttuk azt is hogy 


A’ KIGYÖTISZT. A’ KHÁMI ÉS SCYTHA NÉPEKNÉL. 47 


az apophik— gigaszok a’ kigyókirály" testnagysäga utännyer- 
tek hason nevet, így Typhon’ kigyörajza a hellen mythusban 
csodás kigyói alakká változott át, miről Apollodorius helyét 
közlök. A" gorgoni mivek mint ijesztő ábrák kigyókkal kerit- 
vék körűl. Hercules" paizsán is, mint Hesiodus leírja, sárkány- 
fej volt tizenkét kigyó által berámázva, mellyek fejeiket fe- 
nyegetőleg fordíták mindenfelé (Müller Ottfried, Hallische 
Litt. Zeitung. 1835. 100. sz.). 

A" jósló Melampuszról, ki még a trójai had előtt élt, 
kigyókat növelt föl, mellyek vállain függöttek kinyujtott 
nyelvekkel, Olympias büvésznóról, Nagy Sándor" anyjáról, 
ki kigyóval közösült, és szülte Nagy Sándort, végre a’ ma- 
cedóniai ezelidíthető kigyókról, a" nők" kigyós karpereczeiröl, 
nyakékeiről bacchusi ünneplés alatt megolvasandó Bayle 
historico-criticai nagy szótára az Olympiasczikkhen. Ezek mind 
khamo-phoeniki, más részről scytha mythusok" fejleményei, 
mellyek szerint Zohák' vállaibol nőttek ki a kigyók, "s ember- 
velővel täplältattak. A" scythäk Echidna anyakigyónak szü-- 
löttei, kinek Scyihes fia után azok scytháknak neveztettek. 
A" karpereczek, nyakékek kigyótekercs idomúak voltak "s ta- 
lismani erejök volt, melly hiedelem ma is folytonosan fen- 
tartja magát keleten. A" nubiai geographns Emesa városról 
írja Bochart" fordítása szerint : „Illa sic talismanisata est, ut 
nulli eam serpentes aut scorpiones ingrediantur, quin si ad 
portam civitatis inferantur , statim exapirent.‘“ A" kigyószeli- 
diteshez "s büvészethez különösen a'lybo-phoenik fajú psyllu- 
sok értettek Afrikában, hol Le Blanc szerint e" szokás még 
‚ma is divatos. Mózses réz kigyója botra kötve, melly a sze- 

ráfok v. mérges kigyók" marása ellen védte a zsidókat a pusz- 
tai útban, kikre, mivel zúgolódtak, Jehova büntetésül küld- 
te a’ kigyókat, ’s a megmarottakat Mózses botos kigyójával 
gyógyítá meg, csak a Toth-Mercur" kigyós botjának után- 
zása. Igy Aron "s Jerobeam' öntött arany bornyúi csak az 
égyiptomi Apis ökörnek másolatai voltak, melly Osirisnak 
szentelt állatja volt. Osiris mint alvilági főbiró az emlékraj- 
zokban Sar-api, Api, Hapi neveket visel, mellyek bírót is 
jelentettek papi nyelven; de ez csak a’ foglalkodásból merült 
fel. Osiris ökrének neve görög kútfökben omuphis, a napé 


48 KÁLLAY FERENCZ. 


mneueis, a holdé apis; ez utóbbi Memphisben tiszteltetett. 
Mivel már Osiris feliratokban Unuphris melléknévvel is tisz- 
teltetik — manifestans bona, látni való hogy az onuphis csak 
elrontott idoma az onuphrisnek, de látni való az is hogy az 
ökörnév itt is Osiris" melléknevére vonandó, ki ökörfejjel is 
rajzoltatik, következőleg az apis ökörnev is a’ Serapis névhez 
csatlandö, mellyet Röth Osirihapi felirat nyomán — Osiris 
judex, ebből keletkezettnek tart, 's el&adja, mikép Ptolo- 
maeus Soter Sinopéból hozatta át Osiris’ szobrát Alexandriá- 
ba. E" magyarázat első tekintetre elfogadhatónak mutatkozik; 
de tekintve a" kanopi serapeumra, hol gyógyászi "8 necroman- 
tiai foglalatosságokat űztek, 's a ptolomaeusi időszaknál ré- 
gibb, tekintve az ó kornak királyi nevekben nagy szerepet ját- 
szó szer, szár gyökszóra, melly a’ persa Sseráb, Dschoráb 
névben is fentartatott — Seropis ; tekintve végre a’ genesisi 
seraphra, az égyiptomi Serapisra: azt kell mégis következtet- 
nünk hogy a’ szer, szár gyök megtartandó , 's az Apis vagy 
Apophis' öszvehuzása, v. pedig az ap — ab, ob— rendes ki- 
fejlése, mint a’ górüg ophis—kigyó. Hogy az Obion, ophion 
név" gyökét ob a héber irodalom mint égyiptomi hozomány 
állandóul fentartotta, necromans, necromantia értelemben 
már fentebb említettük. , 

Tertullianus’ idejében , tehát a’ III. században Kr. után 
az alexandriai serapeum még épen állt fen: , Libri, sermones, 
vaticinia et miracula prophetarum referentes , jubente Ptolo- 
maeo Philadelpho in graecum stylum translati et hodie apud 
Serapeum Ptolomaei bibliothecae cum ipsis hebraicis literis 
asservantur.'* (Apologet. C. XIX). Ide tart a’ rosetti felira- 
tok" apis neve, koptusül aphos, névelővel paphos, miből a’ 
görögök epaphost csináltak. Mind ezt még tovább indokoljuk 
későbben , "s az eddig elmondottak szerint is már biztos ered- 
ményekül vehető: 1) a kigyótiszteletnek szoros öszvekötte- 
téss a’ naptisztelettel; 2) a’ typhonismussal, melly a sátán, 
ördög, arimáni v. ármányos mythuszokra törte fel az útat; 3) 
a" titanismussal v. gigászi harezezal, melly Ares, Mars, Her- 
kules' tiszteletére vezetett; 4) a’ pokollal, melly az alvilág, 
sötétség" országa, hol a" kincseket sárkányok, griffek 's más 
csodás állatok őrzik, hol egyszersmind a vulcanismus és cy- 


A" KIGYÖTISZT. A’ KHÁMI ES SCYTHA NÉPEKNÉL. 49 


clopismus' fészke volt, "s mint kovács cultus bányászok által 
fejtetett ki. 

Erintettük fönnebb a" gorgoni miveket, mellyeket a 
perseusi, medusai "s az éjisten Dionysius v. Bacchug mythu- 
saival állnak ószvefüggésben. Bőven írt e" tárgyról Streber: 
»,Über die Gorgonen-Fabel“ czímű munkájában (München, 
1834.), kihez utasítjuk az olvasót; csak azt érintjük meg, 
hogy itt a világosságnak a’ sötétséggel küzdése az alap; 's 
mivel már a" pellai nők Macedóniában kigyós karpereczekkel, 
nyakékekkel jelentek meg Bacchus" ünnepén, ez pedig erede- 
tileg khamiták közt jött létre, látni való hogy itt is az elsőség 
az égyiptomiakat illeti, ámbár későbben a" bacchusi szertar- 
tások sok változásokon mentek keresztűl. Azon körülmény, 
hogy Gorgon fejű ’s feliratú pénzek legnagyobb számmal a’ 
pontusi földön találtattak , Olbia egykor gorgon város volt 
Sabia néven , oda utal hogy a" pontusi scythäk is nem marad- 
tak érintetlenül a mythusi befolyástól. Legalább Herodot föl- 
jegyzé hogy Skytes scytha király Olbia városban magát fel- 
avattatá Bacchus ünnepélyes mysterionjaiba, ’s egy ottani 
polgár imígy nyilatkozott a scythák előtt : „Ti kaczagtok min- 
ket hogy bacchanáliákat űzünk, mellyek" folytán isten által . 
ihletve tébolygunk, dühöngünk." Hogy az Inachusról való 
hellén regék csak az aegypto-phoenik anákok, azt a" tudósok 
rég észrevették (Buddaei Hist. Eccl. I. 379. Hammer Letron- 
ndPlleni jegyzet. Wien. Jahrbücher, CX, B. 151. L). Így a" 
görög föld ószveolvasztá Medea, Medusa" mythusait a’ perse- 
usi, kephen v. kiw mythusokkal, mit Halling böven tärgyalt 
(Geschichte der Skythen. I. 302—307. 11.). | 

A’ görög Themis’ hittani eredete ismét Égyiptomra utal 
viszeza mind nyelvi mind foglalkozási tekintetben, ez tóbbé 
kétséget sem szenved. A’ Nemesis foglalkozasainak csakegyik 
ágazatja, testverei Nemesisnek az Eumenidák, kik mint bün- 
tetók Cicero szerint a'rosz lelkiósméretet mardosták, azért 
kigyófejüek voltak , és ijesztók Aeschilus’ leirása szerint, bár 
egyéb tulajdonságaikat tekintve, ha nem kellett büntetni, ko- 
rändem volt ijesztő arczok (Pausanias, I. 28.). Ugyancsak Pau- 
sanias említi az Anák gyermekek? tiszteletét az amphisiusok 
közt, ezek ismét csak az inakhidäk, Inakhus’ maradványai, 


ACAD. ÉRT. 1856. 4 


50 KÁLLAY FERENCZ. 


Anaks, anaktes, anaktor görögül már szoértelemben is a’ hatal- 
masokat jelenti, a’ kabirokat, kikről a’ samo-thraki mythusok 
nem gyöznek eleget beszelni (Die Cabiren in Deutschland v. 
Karl Barth. Erlangen, 1832.). Ophion a’ het táblára jegyze 
fel az örökké való napisten" (Phtah = Amun kneph) végzéseit. 
„Sieben Tafeln haelt die Harmonie, irja Barth, auf welche 
Phanes = Protogonos oder Ophion mit Phoenixschrift das 
Schicksal der Welt geschrieben. Diese Tafeln sind die sieben 
Planeten, eigentlicher wohl die Bahnen, durch welche sich 
die Planeten wälzend das Geschick verkünden. Der mit ihnen 
schreibt, ist Phthast.* A’ kabirismus v. anakismus sok módo- 
sítást nyert az orphicusok, új platonicusok theo- és cosmogo- 
niájában; de az alap az ős aegypto-phoeniki kabiriamus. Mär 
maga a" név tisztán phoeniki, "s pénzeik által is igazolva van 
kabirismusok. . Herodot Memphisben még virágzónak találta a 
kabirok’ v. nagy ietenek cultusät; annak későbbi módosításá- 
ról, 6, 7, 8, 12 számra növekedéséről, Hesiodus 12 titänja- 
nak kiegyenlítéséről megolvasandó Röth’ könyve. Az 6 világ" 
mythusai nem egy-, hanem több oldalúak; azoknak alapzatait 
tekintve , főbb elemei hit- és természettani, csillagászat, törté- 
nelmi bélyegűek voltak. A" hieroglyphák ezen alapzatok" bár 
mellyikében épen olly elkerülhetetlenül szükségesek voltak, 
mint a’ mértanban a’ rajzok; de azoknak értelme idő" multá- 
val feledve lett, vagy pedig hely- és nemzetviszonyi alkalma- 
zások által megzavartatott. Azert a" criticának feladata a my- 
thusi hagyományoknak , a" mennyire lehet, tisztába hozása. 
A" kigyók is már olly hieroglyphok voltak a" históriai előtti 
időszakokban, mellyekhez későbben a’ phoneticus jegyek já- 
rultak, mint a régiebb symbolumok’ gyermekes utánzásai 
Champollion’ vallomása szerint is; más részről a kigyók- 
nak természettani tulajdonuknál fogva szinte bő szerep ju- 
tott a’ typhon-arimani, gigaszi "s pokolról készült mythu- 
sokban. 


ADALEK A’ ZS'DÖK’ ÚJABB TÖRTENETEHEZ. 51 


ADALEK A’ ZSIDÖK’ ÚJABB TÖRTENETEHEZ 
MAGYARORSZÁGON. 
HUNFALVY PÁLTÓL. 
Olv. az acad. febr. 25. 1856. 


Talán nem egészen érdektelen oklevelet van szerencsém 
bemutatni, mellyet az académia könyvtárában kézirati cso- 
mon boriteknak találtam, 's melly már azelőtt is könyvbori- 
ték volt, mit annak külseje világosan mutat. A’ könyvkötö 
elvágván valamit egyik felibül, az arra eső szókat el metszé, 
miért több helyütt, de kivált ebben : „universosque inter eos- 
dem emersuros discord — — — — — cicae et politicae judaeo- 
rum" "stb. homályos az értelem. Nem mondhatom ugyan, 
hogy ez oklevél ismeretlen tényről tudósít : mert a’ mi eddig 
én előttem volt ismeretlen, azt mások bizonyosan régen jól 
tudják : de ujabb felvilágosítást nyújt minden esetre. Meg- 
mondja ugyanis, kik valának III. Károly király és az uralko- 
dó családnak tózsérei, "s mutatja, hogya zsidók a’ hitel" hatal- 
mát ismerék, mikor az országos törvények azt sejteni sem lát- 
szottak még, 's hogy váltótörvény és váltóbiróságok' nem lé- 
tében, a’ főrabbi, mint a" felség által kinevezett perosztó sőt 
bíró, pótolta a’ törvényt és törvényszéket; "8 végre mutatja , 
hogy a’ förabbisäg a felség" kinevezésével dicsekedhetett, a 
nélkül, úgy látszik, hogy hatóságának területe mindig az 
volt volna; — mert Wertheimber Sámson azösszes birodalom- 
ban, Magyarországot is belé tudva, viselé a’ főrabbiságot : 
ellenben veje Eskeles Bernárd Gábor , ki azelőtt morvai fó- 
rabbi volt, ezen oklevél által Magyarország" legfőbb rabbijá- 
vá neveztetik ki. Az oklevél maga igy szól : 

Nos Carolus Sextus, electus Romanorum imperator Semper Au- 
gustus, ac Germaniae, Hispaniarum , Hungariae , Bohemie etc. 

Memoriae commendamus tenore praesentium significantes guibus 
expedit universis, Qua — nsideratis multifariis iisque utilibus servitiis 
Simsonis Condam Werthheimber nostri quippe Caesarei et Serenissimae 
principiasae Amaliae Wilhelminae Viduae imperatricis nec non Regio 
polonici — I. principum et Electorum, Ducumque et Statuum Supremi 
Factoris, Judaeorumque in hacreditariis regniset ditionibus nostriscom- 
morantium Archi-Rabbini, quae idem a compluribus — — cendo et au- 


4* 


59 HUNFALVY PÁL. 


gendo ditandoque aerario nostro regio summa cum dexteritate et in- 
defesso labore Majestati nostrae exhibuit et impendit; sed et clemen- 
tem habentes Considerationem ad p — — nominis famam, et in rebus 
Mossicis sufficientem capacitatem Bernkardi Gabrielis Eskeles judaeo- 
rum in Marchionatu nostro Moraviae existentium Supremi Rabbini, 
Eundem Bernardum Gabrielem Eskeles tamquam suprafati Simsonis 
condam Wertheimber Generum in Supremum universorum in praedicto 
Regnu nostro Hungariae existentium judaeorum Rabbi — — dum et no- 
minandum, ac simul benigne annuendum et concedendum esse duximus 
in omnibus illis juribus, praerogativis et Authoritate, quibus praede- 
cessor et socer ipsius usus est — — — nardus Gabriel Eskeles per om- 
nem vitam suam uti et gaudere, Causasque et controversias Judaeorum: 
ad invicem habitas, universosque inter Eosdem emersuros Discord — 
— — — cicae et politicae Judaeorum in facie loci componere et sopire, 
taliterque Negotationem quoque eorumdem et Creditum procurare ac 
stabilire, in eumque Statum, ut tam Äerario nostro, quam — sub quo- 
rum protectione degunt — — inos proventus et Census exactius praesta- 
re possint, redigere debeat et teneatur. Imo constituimus et denomina- 
mus anpuimusque et concedimus — — — Quocirca universis et singulis 
signanter autem Reverendissimis, Reverendis, Spectabilibus ac Magni- 
ficis, Magnificis item et Egregiis Dominis Praelatis, Baronibus, Mag- 
natibus — quorumcunque praefati Regni nostri Hungariae ac partium 
eidem annexarum, Comitatuum Supremis et ViceComitibus, judicibus 
Nobilium et Juratis Assessoribus, totisque denique — — Item praesi- 
diorum nostrorum eorumque Commendantibus ac officialibus bellicis et 
Cameralibus utriusque nationis et Ordinis, Capitaneis videlicet et Vice- 
capitaneis | — — — prout et tricesimatoribus, Teloniatoribus, passuum- 
que et pontium Custodibus ac quorumcunque tributorum exactoribus; 
praeterea liberarum Civitatum nostrarum — — — um Consulibus, judi- 
cibus, tribunis plebis et rectoribus, denique cujuscunque status, gradus 
honoris et Conditionis hominibus, sed vel maximeproprietariis quorum- 
vis judaeorum — — m Protectione per praefatum regnum Hungariae de- 
gunt, ipsorumque officialibus quocunque nomine censendis serio praeci- 
pientes committimus et mandamus, quatenus praefatum — — — — lem 
Eskeles pro universorum Judaeorum in Suprafato regno nostro Hun- 
gariae commorantium declarato et constituto Archi-Rabbino recognos- 
centes, dum et quando ipse — — um sub Vestra protectione degentium 
inter ipsos duntaxat ad invicem vertentes etemergentia judicaturus, ac- 
comodaturus et vigore legum Mosaicarum et Ceremoniarum — — — aut 
Vestrum aliquem accesserit, semetque eatenus insinuaverit non solum 
Eundem in praemissis pro more et consvetudine ipsorum progredi et 
procedere, verum imploran — — — — — contra refractarios nefors et 
inobedientes, seque dispositionibus eorundum accomodare nolentes ju- 
daeos assistentiam praebere velitis debeatisque et teneamini. Praesen- 





ZALA MEGYEI KESZTHELY. 53 


tes vero c — — — am semper Festitui volumus ^xhibenti. Datum in Ci- 
vitate nostra Vienna Austriae die decima mensis Septembris. Anno Do- 
mini Millesimo Septingentesimo vigesimo — — — trorum Romani de- 
cimo tertio, Hispaniarum vegesimo primo. Hungariae vero Bohemiae 
et reliquorum anno decimo quarto. 


ZALA MEGYEI KESZTHELY. 


PODHRADCZKY JÓZSEFTÓL. 
Közöltetett a’ jan. 23-ki ülésben 1854. 

Fekszik ez a’ magyar m. v. a’ ssántói járásban, ország- 
úton , épen a’ Balaton’ nyugati partján éjszakról délre hosz- 
szában, éjszak és kelet felől bortermő és erdős hegyek" köze- 
lében. Van fő utczájában egynéhány csinos ház, nagy vendég- 
fogadója gróf Festeticsnek, ki ott földes uraság, szép kastélya, 
benne ritka gazdagságú könyvtár; a" kastély előtt egy őrálló 
torony, mellynek egyházát néhai gróf Festetics György letö- 
rette, megúnván az alkalmatlan sok harangozást. Igérte a’ 
városnak, hogy a helyett majd alkalmasabb tájon egy más 
szentegyházat fog rakatni, de ezen igéretével örökre adós ma- 
radt. A’ város déli végén fekszik egy, szent Ferencz sser- 
seteseié volt monostorhoz épült szinte régi szentegyház, melly 
most plébánia-templom. A’ plébániához mindenkorra kapcsol- 
tatott a" hahóti szent Margit szűz és vértanú apátsága, mellyet 
a" Festetics-ág adományoz. A" monostort jelenleg csornai pre- 
montréi kanonok urak lakják, kik benne tanítanak. Az itteni 
iskoláknak első alapítója volt 1772-ben gróf Festetics Pál. Kü- 
lönös díszére vált ez ágnak 's a’ városnak az 1797/. évben föl- 
állított Georgicon. 

Néhai Fejér György prépost 1850. évi november" 24-kén 
ezeket beazélette nekem Keszthelyről, melly nékiszülötte-helye, 
hova az ő elei, mint mondá, Heves vármegyéből szakadtak; 
édes atyja is, kinek ő legkisebb és tizennegyedik szülötte , 's 
egyetlenegy életben maradt fia volt, ott holt meg az erdőn, 
midőn elejtett kesztyűjeért lehajlana, a" dűlőfélben levő vá- 
gott fa ütötte agyon. 

Ezek voltak az nap szavai: , Keszthely valami kastélyról, 
melly a’ mostani premontréiek' monostora és szentegyhaza’ 
helyén feküdött vala , vette volna nevezetét." 


54 PODHRADCZKY JÖZSEF. 


E" tudományát népmondából vette Fejér; mert Oláh 
Miklós, Máriának H. Lajos király" özvegyének titoknoka, 
utóbb esztergami érsek, Bruzelläban 1536. évben írt Hunga- 
ria czímű munkájában világosan Kereszthelynek nevezi, nyil- 
ván azért, hogy kezdetekor keresztesurak bírták, kikről 
több falu visel Keresst-ár nevet; vagy tán régi plébánia 
szentegyháza valamikor a’ szent kereszf tiszteletére volt föl- 
szentelve ? 

Hogy hajdanában hét földesurat uraltegymás után: Hor- 
vát Palisnai Jánost vránai perjelt (vagy tán Horváthi János 
bánt (Johannem Horváthi) akart mondani), ki a’premontreiek’ 
egyházában lenne temetve egy oldaloltár előtt. — De itt is 
tévedni látszik Fejér, mert Csáktornyát Ziregoval, vagy Stri- 
goval együtt Lacskf István bírta I. Lajos király adományá- 
ból. „Nam praefatum Stephanum, filium Lacsk, ampla castro- 
rum Chakthornia et Ztrego possessione dotaverat.* M. Joh. 
de Thurócz, Chron. P. III. Cap. I. Keszthely pedig valamikor 
Csäktornyahos tartozott. 

Gersei Petót, Erdódi Bakacsot, Juranics Miklóst, Ákus- 
hási Sárkánt, Mártont és Sárküsit; mindegyiknek czimere füg- 
gött volna a’ letóretett plébánia-egyház' karajának falán. 

Hogy a' Balaton' partján, hol Zalából Somogyba járnak, 
egy Fenék nevü vár állott volna. — Ezekhez pótlékul told- 
hatom, a miket én föliratokböl, oklevelekből, és krónikáinkból 
tudok, jelesen: hogy Kessthelyt XIV-ik században Laczkfi Ist- 
ván erdélyi vajda, utóbb nádor bírta: ,,Stephanus et Andreas 
filii Laczk de Debregezth; ipse videlicet Stephanus Wayvoda 
Transsilvanus.“ M. Joh. de Thurócz Chron. P. III. Cap. I., 
kit Paullus de Paulo, Apor néven is nevez; ez lehetett nemzet- 
ségi, vagyis vezetékneve. A’ többi hat uraság őutána jutott 
Keszthely" birtokába. | 

Ez a Lacskfi hozta beSsent Ilonára is Caáktornya' szom- 
szédságában 1376-ban Remete szent Pál szerzeteseit, kikről 
némelly 1802-ki okiratban ezeket találtam följegyezve: „Ca- 
put Dominii est ipsum claustrale aedificium 1786.die20. Mar- 
tii abolitorum Paulinorum Szent Helena compellatum in fundo 
Vár-hely dicto locatum, in Insula Mura-köz inter Dravum et 
Morum. Pertinentiae eius sunt quatuor Possessiones, et una 


e 


ZALA MEGYEI KESZTHELY. 55 


tertialitas Oppidi. Possessiones sunt: Senkovecz, Zássad, 
Macskovecs et Lesskovecs; item Curatura S. Hieronymi in op- 
pido Strido.“ 


Locus Vár-hely, in quo de praesenti abolitorum Pauli- 
norum aedificium claustrale existit, et pro capite huius dominii 
habetur, iam anno 1376. cum suis appertinentiis per Transsil- 
vaniae Vayvodam Stephanum dictis Paulinis, pro erigendo 
claustro, huicque inducendis tribus monachis, absque omni 
obligatione donatus est; quam Donationem, et respective fun- 
dationem anno 1384. Regina María I. ac demum anno 1406. 
Sigismundus confirmavere: quod ipsum Iconis dicti Transsilva- 
niae Vayvodae in Refectorio claustrali Sanctae Helenae !) arte 
Murarii efformatae Inscriptio his expressis docet: ,,Magnificus 
D. Stephanus Vajvoda Transylvaniae fundavit Monasterium 
Sanctae Helenae supra Csaktornyam anno 1376., confirmavit 
Maria Regina 1384., Sigismundus Rex 1406. et Ferdinandus 
I. Imperator 1553.“ 


Claustrum — in Terreno Vár-hely —in quadrangulo aedi- 
ficatum, cuius quartam alam ecclesia cum ambitu claustrali 
recludit, et est unius contignationis altum. Ala prima meri- 
diem respicit, uhi ingressus patet. Refectorium ad septentrio- 
nem habetur. Ex parteorientali claustro adjacet ecclesia ex 
tegulis structa cum octangulari turri aeque ex tegulis stru- 
eta, cupro tecta, huic adhaerent rudera Capellae B. M. V. — 
Claustri aedificia et *cclesiae cum areis. habent circiter 
2,990 DI°. : 


Oppidum Strido trans montes (sylvae et. terrena dominii 
Csáktgrnya Festeticsiana ad 5 horarum distantiam divulsa 
habentur et situantur in valle) est in una tertialitate Dominii 
S. Helenae. In monticulo Strigovchak, supra oppidum Strído 
sito, structa est Curatura, cum adnexa ecclesia seu capella S. 
Hieronymi duabus turribus provisa, cuius sanctuarium formam 
tertiae turris praefert. Curatura est unius contignationis. Ad 
ecclesiam introitus patet cum hac Inscriptione : 


T) Ssent Ilona asszony tartatika' kereszt" fültalálójának; az is Keresst- 
hely régi nevére látszik mutatni, 


56 PODHRADCZKY JÖZSEF. 


Vetustae Temporibus Vetustis: 
Honori 
Seti Hieronymi hic Stridone prognati 
Erectae ; 


ed | 
graVI terrae MotV DestrV Ctae et VIX non 
CorrVentl . 
Ampliorem, simul et formosiorem sollicitudine Patrum 
Paulinorum 
patrlotarVM. VICInIqVe Jap DeVota Largltae noVIter 
sV bstIt V It. 

Ez az a’ Lacskfi István, kit Zsigmond király 1397. pár- 
toskodásáért, mivel 1883. Kis Károly részére hajlott !), és 
azért, mert ő első volt, ki ellene az ozmanokat Magyaror- 
szágba hívta ?), Körös-Udvarhelyt (Crisium) Slavoniában le- 
nyakaztatott. Tetemei Körös- Vásárhelyről Kessthelybe hozat- 
tak, 's az általa épített "s most is fónálló szentegyházban, a’ 
sanctuarium elótt, egy veres márványkó alá örök nyugoda- 
lomra tétettek; a’ rajta levő gótbetüjü körülirat ez : 

„Hic est sepultura magnifici viri domini Stephani vaivo- 
de et Palatini regni 1397.“ " 

E sirirat szerint tévedett, és téveszt Thurócsi János 
mester is, midőn 1401-dik évre, Chron. Part. IV. Cap. 9. 
Lacskfi Istvánt is részesíti Zsigmond királynak elfogatásában. 

E" fenálló régi szentegyházról Keszthelyt létemben 
1846. évi augustus’ 3-dikán kózlé velem Gerics Pál úr a jelen 
verseket is : 

Saecula per guatuor Divi exsto Regis Honori : 
Oswaldi, ast niveas ternis in pando genas. 

Nata Deo votiva fui, exin Sponsague Martis : 
Vices alternas, tristis et orba tuli. 

E" versekből tanuljuk, hogy e’ szentegyházata XIV. szá- 
zadban Lacskfi Istoän, szent István király tiszteletére rakatta, 
mit ezen fölirása is igazol : ; 

Impensis gratiosis Stephani Vayvodae Transsilvaniae, 
Regnique Hungariae Palatini erecta, renovatur 1748.“ Meg 
azt, hogy ez a’ szentegyház azozmán rabság alatt valami erös- 
ség, vagy kastély volt. E" változására mutat a’ ,,Sponsaque 
Martis" kitétel; ez egyszersmind fölvilägositja Fejér György 
említett hagyományát, hogy Keszthely valami kastélyról ne- 
veztetett volna el. 


1) M. Joh. de Thurócz Chron. Parte IV. Cap. 4. és 9. 
2) Ugyanott Cap. 12. 


Felelős szerkesztő : Toldy Ferencz, titoknok. 


Pest, 1856. Nyomatott Landerer és Heckenestnál. 


MAGYAR 


ACADEMIAI ÉRTESÍTŐ. 


XVI. Év. 1856. II. Sz. 


nn nn — —À -— e — —---—-——— —- -—--— xL —— vut rid m ME — mn — - — 








MAGYARORSZÁG S ERDÉLY 
ÉDESVIZI S FÖLDI PUHÁNYAI. 


FRIVALDSZKY IMRÉTÓL. 
Olvastatott az acad. februär 4. 1856. 


Ha honi tudományosságunk láthatárán kissé körültekin- 
tünk, örömmel s reménytelve látjuk azon élénk mozgalmat, 
mely a haladás jelen korszakában a természettudományok kö- 
reben is mutatkozik. Jelesül alakültak nemzeti intézetek e 
társulatok , melyeknek tagjai ernyedetlen szorgalommal gyűj- 
tik honunk természeti tárgyait, 8 az ezekre vonatkozó tanul- 
ságos adatokat; vannak, kik egyik fő feladatokúl a honnak 
természettudományi ismerését, 8 ismertetését tűzték ki, az 
ilyenek észleleteit nyilvánosságra hozó közlönyeink sem hiány- 
zanak már. Az elemi valamint a felsőbb tanodai osztályok 
használatára célszerű tankönyvek kerülnek ki a sajtó alól, me- 
lyek segedelmével most már könnyebben s készültebben jut- 
hat be a tudnivágyó növendék a természet nagyszerű csarno- 
kába. Alig létezik már a terjedelmesen szétágazó természet- 
rajznak oly része , melyet a honban szaktudós , vagy legalább 
tankedveló fel ne karolt volna: irodalmunk ide vonatkozó szá- 
mos hezagai lassan-lassan kiegészítő kezekre találnak. A. terme- 
szet három külön országának tárgyai részesültek már eddig- 


ACAD. ÉRT. 1836. II. 4, 


58 FRIVALDSZKY IMRE. 


elé is némi, bar csak töredékes es tudományos leiräsokban, 
igazolják ez állításomat hazánkra vonatkozó több rendbeli ás- 
vány-, növeny- és állattani munkák s értekezések, melyek 
ugyanannyi szakértő fáradozásainak gyümölcsei. De mind 
ezen igyekezetek eredményei illetőleg csak árnyképei, és kis- 
szerű előzményei ama nagy feladatnak, miszerint egykor, 
más művelt nemzetek példájaként honunk tökéletes ásványta- 
nát, részletes faunáját s floráját birhassuk. 

Magyarország faunájáról elmélkedvén, 8 a nagyszerű 
feladatnak kellékeit közelebbről vizsgálván, csakhamar meg- 
győződünk arról, miképen az eddigelé gyűjtött adatok, 8 e 
részben tett észleletek összege, ennek rögtöni létesítését idő- 
elöttive teszik; mert bátor már a múlt század némely iróinál 
akadunk ide vonatkozó jegyzetekre, a jelen század , neveze- 
tesen pedig a közelebbi évtizedek természetrajz-irói faunánk . 
ügyét méltányolva, részletesebb adatokkal szolgálnak is, mind- 
amellett ezen, aránylag csekélyszerű előmunkálatok, a még 
hátra levő teendők özönében csaknem elenyésznek, s igen tá- 
vol vannak ama tökély fokától, hogy a tudomány jelen állá- 
sának megfelelőleg hazánk tudományos rovatának eme nagy 
hézágát kipótolhatnák. 

Valamint tehát egy részt Magyarország egész faunájá- 
. nak haladéktalan kiadását az előadott oknál fogva jelenleg 
még időelőttinek tartom, úgy más részről meg vagyok győ- 
ződve hogy itt az idő, melyben a cselekvés terére lépnünk, 
kezdenünk kell; mert, ha minden egyes természetbuvár hosz- 
szú évek sorozatán át szerzett tapasztalati s észleleti ösmére- 
teit, a hont érdeklőket, a nyilvánosság szövétneke elől mind 
addig óvatosan elrejti , míglen azokat nézete 8 avatottságához 
képest a lehető tökéletességig megérlelni gondolja, vajmi 
gyakran megtörténik, hogy neki is Hipokratesként az ars 
longa, a vita pedig brevis lesz! s Így annyi testi, s lelki erö- 
nek felhasznált eredményei vele együtt a semmiség homályá- 
ba sülyednek — minek gyászos példáját legközelebb Petényi 

kora kimúltakor is szomorúan tapasztaltuk — míg néha aztán 
. az ily veszteség kipótolhatása majd egy új nemzedék idó- 
szakát igényli. Ismétlem tehát , hogy sürgetős szükséggé vált 
a hazában eddigelé fölfedezett állatok jellemző leirását , habár 


MAGYARORSZÁG S ERDÉLY PUHÁNYAL 59 


osztályok, vagy csalädokkent is, megkezdeni, részint hogy 
a növendék a természet kebelében ösztönszerűleg gyűjtött tár- 
gyait meghatározhassa , s közelebbről megismerhesse, részint 
pedig hogy megközelitsük ama nagy célt, melyet országunk 
faunája létre-hozásában tűztünk ki magunknak. De a minő 
kivánatos és sürgetős egy részről hazánk részletes faunájának 
kiadása, úgy bizonyos más részről, hogy e nagy feladat sike- 
res megoldása tetemes nehézségekkel jár, mert nem kell feled- 
nünk azon nagy különbséget, mely egy általános természet- 
rajz, és egy ország részletes faunája közt létezik , az előbbire 
bár kevésbbé avatottnak is számtalan nagy , s kisebb terjedel- 
mű rendszeres munkák szolgálhatnak felhasználandó kútfőül; 
míg egy ország faunája a kitűzött téren húzamosabb fáradal- 
mat, szorgos kutatást , hű észleletet, s valódi tudományos ava- 
tottságot követel. Mivel pedig egy ország faunájának kidolgo- 
zására, főleg mely oly dúsan változatos mint a miénk , nem egy- 
két, de több gyakorlati természetbuvár és szakértő egyén köz- 
remunkálása szükséges; azért nézetem szerint az ebbeli munká- 
latoknál valami szigorú rendszeres sorozatot kitűzni, példaúl 
az emlősökön kezdeni, s az ázalagokon végezni, vagy meg- 
fordítva, fölöslegesnek, sőt kesedelmesnek tartom, s előbb 
reménylem a kitűzött célt elérhetőnek, ha kiki kedve s hiva- 
tásához képest hazai faunánknak azon részét teszi közzé, mely- 
ben elegendő adatokat s isméreteket szerzett magának. Ily 
szempontból indulván ki, Magyarország puhányait, mint 
kedvenc tanúlmányaim egyik részét kivánom előterjeszteni, 
reménylvén, hogy ezen kis kezdetet mint faunánk egyik osz- 
tälyreszet, idővel magam, sügybarátim közremunkálása által, 
nagyobb szerű magán rajzok követendik, melyek összvegéből 
egykoron honi faunánk alakúlandhat. A halhatatlan Cuvier, 
rendszeres természetrajzi munkájában, a puhányokat az ál- 
latország második serégébe, a gerinctelenek osztályába soroz- 
za, ezek csontváz és iz nélküli fehér vagy kékes vérű puha 
állatok, testök lágy, nyulékony, s könnyen összehúzható, 
bőrük nyálkás, némelyeknél paizsidomú páncélt, másoknál 
ismét terjedt, köpeny nevü takarót képez, maga az állat 
többnyire mészállományú rejtényben (héjban) lakik, mely a 
kültakarók kiizzadt nedvéből alakül, s azokkal, valamint ma- 


60 " FRIVALDSZKY IMRE. 


gával az állattal szoros kapcsolatban van. Ezen rejtény a pu- 
hányoknál vagy egy darabból áll, mely közönségesen a for- 
gatyú körül tekervényesen csavarodik s ekkorcsigának nevez- 
zük, vagy pedig két teknőidomú részből áll s ekkor kagyló- 
nak hívjuk. A héjincseknél (Limax) ezen rejtény hiányzik, 
ezek meznélküliek. A puhányok dúc idegrendszerrel, többe 
kevesbbé izmos szívvel, rendes véredényekkel, kettős vérke- 
ringéssel, és elválasztó mirígyekkel vannak ellátva. Lélekzó 
szerveik eletmödjokhoz s tartózkodásuk helyéhez képest mó- 
dosül, a földiek majd mindnyájan egyszerű léglyukak , s tüdő 
által, a viziek ellenben lődözőkkel lélekzenek. Ezen szerv al- 
kotása fő szerepet visel ezen állatok rendszerezésében. Gyom- 
" ruk s bélcsatornájok igen bó, s innen néhány nemek, mint 
példaúl a héjincs és a biga, igen falánkok, mi által gyakran 
kartékonynyá lesznek a vetésekre skerti veteményekre nézve, 
mindamellett sok ideig képesek minden tápszer nélkül elélni. 
Meggyözödem erről, midőn 1836-an kisázsiai és siciliai utamból 
haza térvén, az ottan gyűjtött puhányoknak egy részét 4 hó- 
nap lefolyta után is még életben találtam. Itteni tenyésztéső- 
ket a budai hegységben megkisértém, de ez siker nélkül ma- 
radt. 

Az ivart illetőleg majd mindnyája hímnő (hermaphrod), 
s Így ugyanazon egy egyén magát istermékenyítheti, de több- 
nyire viszonyosan termékenyítik egymást , s petéket tojnak ; 
csak kevesen szülnek eleveneket, ezek is csak születesök előtt 
kelnek ki petéjökből az anyaméhben. Idegrendszerök alkotá- 
sához képest — kitünő visszaszerző erővel birnak, azért testök 
s rejtényök tetemesebk csonkításait is képesek helyre pótolni. 
Érzékeik a külön családok szervezetéhez képest különböző fo- 
kig vannak kifejlődve. A tapintás últalában az egész osztály- 
nál a többi érzékek irányában legtökéletesebb, a látás néme- 
lyeknél létezik, másoknál egeszlen hiányzik, példaúl a kagy- 
lóknál; az ízlés szinte észrevehető, mit bizonyos növények 
iránti nagyobb étvágyuk bizonyít be; a szaglás jelenlétét né- 
mely kisérletek szinte bebizonyitäk, a kellemes illat után ki- 
nyúlnak 8 közelednek: míg ellenkezőleg a kellemetlen bűzt 
kerülik , s ennek közelében testöket vagy bevonják vagy egész 
felületökön nyirkos nedvet izzadnak ki. Mind ezen érzékek a 


MAGYARORSZÁG S ERDELY PUHÁNYAI. 61 


puhányok azon osztälyändl, mely fejjel s ezen létező tapokkal 
van ellátva, sokkal tökéletesebben kifejlődvék, mint a fejet- 
lenek családjánál. A mozgás műszereit a test izomrendszere, 
és az erre rendelt idomtalan húsos láb képezi; mászások lassú, 
hullámmodorú; a vizieknél a mozgás, akár az a viz fenekére, 
akár annak felületére történjék, nem uszás által, hanem szintén 
a láb segedelmével megy véghez. 

A tárgyalandó puhányok vagy földön, vagy folyó, vagy 
pedig állóédes vizekben laknak, s ehhez képest nem csak alko- 
tásukra, de külön idomuk, életmódjok, és szokásaikra nézve 
is tetemesen különböznek egymástól; a viziek, kivált a kagy- 
lók sajátságai eddiggelé kevesebbé vannak kipuhatolva, mint- 
sem a földiekéi. A puhányok általában véve növényevők, csak 
kivételként vannak néhányan, melyek állati tápszerekkel élód- 
nek. Életük tartóssága egész bizonyossággal meghatározva 
nincsen ; annyi azonban bizonyos, hogy a kagylók hosszabb 
életűek , mintsem a földi csigák. Míg az állat tökéletes korát 
el nem éri, addig évről évre gyarapítja rejtényét, kinőtt álla- 
potban rejténye többé nem gyarapodik, ezt könnyen megha- 
tározhatni azon fajoknál, melyek rejtényök nyilását fogido- 
mú durványokkal, vagy hátra hajlott karimával végezik bé; 
ellenben nehezebb azoknál, melyeknél ezen jelek hiányozván, 
csak egyszerű éles nyilással végződnek. 

Mióta a híres francia természetbuvár Cuvier György a 
hasonlító bonc- , 8 élettani elveket a természeti tudományok 
tökéletesbítésére fényes sikerrel alkalmazá, azóta a puhányok 
is gyakrabban vizsgáltattak meg élettanilag, s nem ritkán ju- 
tottak bonckés, és górcső alá, mi által az állatok ezen osztá- 
lya is kiemeltetvén, a külformák felülegességéből szigorúabb 
tudományosságra emelkedett. Ezen tanulmányok segedelmé- 
vel sikerült a puhányoknál kijelölni illető helyöket a nagy 
rendszerben; ezek szolgálának zsinórmértékül rendszeres el- 
osztasukban, végre ezek adának legtöbb felvilágosítást a csa- 
ládok és külön nemek egymásközti viszonyairól, s a természet- 
alapította rokonsägukröl. Legközelebbi időkben ezen állatok 
Schmidt tudós által a legnagyobb szorgalommal buvároltat- 
nak , az eredményt nem sokára meglátandjuk. Mivel azonban 
a puhányok nagy része szoros élettani összeköttetésben s vi- 





62 | FRIVALDSZKY IMRE. 


szonyban áll külhéjával (rejtényével), mely nélkül egyéni 
élete megszűnik, azért ezen jellemző részt mint az egyéni élet 
kifolyásának eredményét nem csak mellőzni nem lehet, sőt 
egész figyelemre érdemesíteni annál inkább is szükséges, mi- 
vel magából az elkülönözött állatból még csak a nemeket sem, 
annál kevésbbé lehetne pedig meghatározni a külön fajokat. 
Valamint tehát egy részről a puhányok rejtényei azoknak 
biztos meghatározására fő eszközül szolgálnak, úgy más rész- 
ről maga az állat felsőbb tudományos vizsgálatuknak nyújthat 
alkalmat; ez azonban csak az állat élő állapotjában eszközöl- 
hető , mivel huzamosabb időkre azt eltenni csak borlélben le- 
het, hol visszavonúlván hajlékába az állat, összezsugorodik 
s természeti sajátságától egészen eltér. 

A puhányok szóban lévő osztályánál több oly tulajdo- 
nokat veszünk észre, melyek földrajzi elosztásuk buvárlását 
különösen könnyítik ; ugyanis az egész osztály két fő családban 
öszpontosülvan, csiga vagy kagyló alakban tűnik fel. Korlá- 
tolt mozgásuk által a helyzet sajátivá válnak, s mivel pedig 
majd mindenütt számosan élnek, és könnyen feltalálhatók, 
azért alkalmas adatúl szolgálnak földrajzi elosztásuk megha- 
tározására. 

Rossmässler szerint az európai rejtényes puhányok fau- 
nája szám szerint Öszvesen 30 nemet és 535 fajt tartalmaz, 
ezek közől 369 Deli-, 166 faj pedig Éjszak-Európát illeti. Az 
említett 30 európai nemből honunk faunája 27-et bír, az 535 
európai fajból pedig Magyar- és Erdélyországot az eddigi 
fölfedezések szerint 232 fajlakja, ezek közől 152 a földi puhá- 
nyok osztályához tartozik, 80 faj pedig vizeinkben él. Magá- 
ban Magyarországban és a Bánságban mintegy 218 faj jön 
elő, 144 faj a földi, 74 pedig a vízi fajokat képviselvén. 

Azon általános észleletet , miszerint az éjszaki részekben 
sokkal gyérebben jönnek elő ezen állatok, mintsem a déli 
részekben, honunkra nézve tulajdon tapasztalásaim is igazol- 
ták; mert a Bánságban legalább is még egyszer annyi faj ju- 
talmazá fáradalmaimat, mintsem Felső-Magyarország külön 
vidékein. Valamint az állatok többi seregénél, úgy a csigák- 
nál és kagylóknál is a mieink a tengertúliakhoz képest mind 
alakjokra, mind szinezetökre nézve.sokkal egyszerűbbek , a 


MAGYARORSZÁG S ERDELY PUHÄNYAL 63 


midőn azok a legkülönbfele idomban és pompás szinezetben 
tűnnek fel, ezek egyszerű alakjok mellett kevés szinvältoza- 
tosságra mutatnak. — A. felső vidékiek többnyire sötétebb 
vagy világosabb barnák, kova szinűek; míg a déli fajok in- 
kább fehér színbe mennek által. 

Hátra van még hogy a honi puhányok gyiijtése módjá- 
ról néhány szót szóljak kivált azok számára, kik faunánk 
gyarapodása tekintetéből ezen állatokat gyűjteni hajlandók _ 
volnának. A puhányokat eleven és kinőtt állapotban Bzükse- 
ges gyűjteni, mert a kihalt csigák rejtényei többnyire el- 
vesztik külhámjokat (epidermis), félig meddig elmállanak, 8 
megmeszesednek; a fiatal puhányok rejtényei pedig mint bé 
nem végzett munka tökéletlenek , jellegnélküliek, ily példá- 
nyok valamint a fajok biztos meghatározására elégtelenek, 
úgy gyüjteménybe sem alkalmasak. Ámbár a mérséklett égöv 
alatt alig létezik egy oly négyszög mérföldnyi terület, mely 
ezen állatoknak lakhelyűl nem szolgálna ; mindazonáltal bir- 
tokában vagyunk némely tapasztalati adatoknak, melyek a szó- 
ban lévő állatok összegyüjtését tetemesen könnyítik. Mint- 
hogy a puhányok lakhelyökre nézve vagy viziek, vagy víz- 
partiak, vagy pedig földiek , ehhez képest gyüjtésök módja is 
ezen külön környülmények által módosíttatik, föltételeztetik. 

A földiekre nézve megjegyzendő általában , hogy ezek 
inkább a homály vagy sötétség lényei , mintsem a világoságéi; 
azért a nap, és élénk világosság elől többnyire elrejteznek s 
leginkább árnyas és hűs helyeken tartózkodnak. A növény- 
dús vidéken, lombos árnyas erdőkben , nedves , viranyos szi- 
geteken több csigafaj található, mintsem kopár, és száraz he- 
lyeken, a lombos kivált bükkerdőkben ismét több, mint a 
fenyvesekben, az aljasban s árnyas mély völgyekben számo- 
sabbak, mint a magas hegygerinceken. A hegységet képző 
sziklák fajait illetőleg úgy tapasztaltam, hogy a mész- vagy 
fővénykő-rétegeket inkább választják lakhelyül, mintsem az ös- 
képletü magla- vagy porphyrtelepeket. A. Kárpátok ős magla- 
szikláin alig valék képes ezen állatokból néhány példányt ta- 
lálni, míg a mésztelepek bőven jutalmazák fáradalmimat. A 
vizi puhányoknak az álló vagy lassan folyó vizek, melyek sza- 
bad helyzetők által a melegítő nap sugárinak kitevék, ezen 


64 FRIVALDSZKY IMRE. 


felül buja növényzettel s homokos iszappal ellátvák , inkább 
kedveznek, mintsem a hideg, sebes, hegyi patakok, bár ezek- 
nek sem hiányzanak sajátlagos lakói. Az időre nézve megjegy- 
zendő hogy ezen állatokat az év minden időszakában föl lehet 
ugyan keresni , még téli búvó helyeiken is dermett állapotban 
feltalálhatni; de mégis gyüjtésőknek legalkalmatosabb ideje a 
nyár, ezen időszakban mentül tartósabb a szárazság, annál 
hüsebb s rejtettebb helyekre s közel a földhöz vonúlnak; egy 
jótékony meleg nyári eső után rejtekeikből seregesen szok- 
tak a szabadba kivándorlani, hol azután egész kényelemmel 
megkaphatók. | 

Ezeket előre bocsátván, még részletesebben is kijelölen- , 
dem azon helyeket, hol ezen állatok kónnyen feltalálhatók. A 
földi csigák gyüjthetók nóvényes kertekben a fák, s eleven 
fövenyek tóvénél, palánk s kófal-kerítések mellett, régi kó- 
omladékok közt, nagyobb s kissebb, füben heveró kövek alatt, 
a lapalyban vagy homokos vidéken az apróbb növények, sa 
föld színe között, árkokban, nedves, vizenyős helyeken, 8 viz- 
partokon, magokon a növényeken, némelyek, mint példaúl . 
nálunk a csíkos falha (Bulinus radiatus) és a gyepi Biga (he- 
lix cespites) kopár meleg dombokon nagy mennyiségben te- 
nyésznek. Azelőhegyek pagonyaiban és cserjeiben, kivált hol 
ezek bércse iszalag (clematie) vagy vadszőlő 8 más kuszó nö- 
vények miatt csaknem járhatatlanná válnak. Az erdőkben 
találhatni a csigákat hüves árnyas helyeken, de hová a nap 
sugárai mégis belopódzkodhatnak , itt, leginkább levágott 
fák redves tuskóiban, dült fák törzsökei, s ezeknek leváló héja, 
lehullott falevelek, terméskövek, mohák alatt és között lap- 
panganak. Igen jó helyek e tekintetben még a mély árnyas 
völgyek , kivált csermelyek folytában, a vízszakadások, szik- 
lahasadékok, és a mészkő apróbb üregei. Az erdők szélein, a 
porhanyós televeny föld több apró fajoknak szolgál lakhelyül, 
ezeket földestül együtt haza lehet vinni, s otthon kényelme- 
sen kiszemelni. A vízi puhányok tavakban, mocsárokban, 
nagyobb, és kissebb folyókban, patakokban, a leghidegebb 
hegyi forrásokban sőt még az ásványos hévvizekbenis laknak. 
Némelyek tetszesök szerint a vízben alá- s felmozognak , má- 
sok a vízi növények levelein, szárain tartózkodnak , mások 








MAGYARORSZÁG S ERDÉLY PUHÁNYAI. 65 


ismét egyre a vizek iszapos fenekén tanyáznak, ily vizen csol- 
nakázván vagy ha kevésbbé mély, belé gázolván, a levelek 
alsó lapjáról s a növények száráról a csigák leszedetnek , a fe- 
néken tenyésző növények gereblyével fölhuzatnak s lakóiktól 
kizsákmányoltatnak ; a vízben heverő kő vagy tuskó darabok 
megvizsgältatnak,s a rájok rakodott puhányok leszedetnek, a 
tiszta víz fenekén mászkáló tegzér (phryganea) hernyóknak 
apró csigákból szerkesztett tokjai valamint a könnyen elérhető 
8 az iszapból félig kiálló kagylók fölszedetnek s összegyüjtet- 
nek, végre a vizek fenekén tartózkodó puhányok egy erre 
készülterős merítgető segedelmével iszapostul együtt kihalász- 
tatnak. A folyó vizekben heverő kövek alsó lapján nem ritkán 
érdekes fajokat lehet találni. Különös figyelmet érdemelnek 
még a vizek áradásai, mely alkalommal kivált nagyobb sze- 
lek után nád és káka-töredékkel együtt számos csigák dobat- 
nak ki a partra, hol őket kényelmesen össze lehet szedni, de 
még érdekesebb zsákmányra szolgáltat alkálmat a nagy szá- 
razságra bekövetkezett vízapadás, midőn a folyók és tavak vi- 
zéből megszabadúlt téreken, vagy hátra maradott apró pocso- 
lyákban egész családokra lehet akadni. Jó foganattal lehet 
kivált a nagyobb vízi csigák fajaira a halászeknak is a csigák 
gyüjtesere utasítást adni. 

Az ekként öszvegyüjtött puhányok doboszokban vagy 
pléh szelencében haza vitetvén, a nagyobbak forró vízzel leön- 
tetnek, s rejtényókból az állatok görbe horog segedelmével 
kihuzatván, megtisztíttatnak, s Így kiszáríttatván, rendelteté- 
sök helyére tétetnek. 

Rendszeres elosztása a magyar- és erdélyországi édes vízi és 
földi puhányoknak. 

A Cuvier által alapított puhányok 6 rendéből faunánk 
körébe csak kettő tartozik, és pedig a haslábúak (gasteropo- 
da) és a fejtelenek (acephaläk) rendje. 

A haslábuak rendéből hazánkban két család jön elő: 
a Héjincs, és Bigafélék. 

A héjincsek vagy rejténytelenek 3 nemben képviseltet- 
nek, úgymint : Vemhe (Arion), Héjincs (Limax) és Bigüveny 
(Dandebardia). 

A Rigafélék ismét vagy földön vagy pedig visben élők, 

5 


ACAD. ÉRT. 1856. 11. . 


66 FRIVALDSZKY IMRE. 


földiek 12, a viziek pedig 10 nem által, az összes Bigafélék 
tehát 22 nem által képviseltetnek faunánkban. 

A fejtelenek rendéból hazánkban 3 család jön elő: 1) 
a Göcänyfelek (mytilaceae), 2) a Gyöngyikefeiek (submytila- 
cege), 3) a Körössfelek (cyclades). 

A Gócányok 1, a Gyüngyikék 2, a Köröszök ismét két 
nem által vannak képviselve. 


Általános szemle a magyar- és erdélyországi puhányok nemet 
és fajai felett, 


A Héjincsek vagyis rejténytelenek három nemben és 11 
fajban találtattak, úgymint : 


1. Arion (Vemhe) faj . . 4 17. Limnaeus (Hangász) . 10 
2. Limax (Héjincs) . . . 2 18. Physa (Holygs) . . 2 
8. Dandebardia(Bigüveny) 3 19. Aucylus (Tálacs). . 2 
A rejtönyes földi csigák osstályá- 20. Paludina (Mocsga) . . 6 
ból 139: 21. Lythoclyptus (Kóveg) . 2 

4. Vitrina (Ögeny) faj. . 3 22. Valvata (Ajta) . 8 
5. Helix (Biga) . . 57 23. Melanis (Homár) faj 1 
6. Succinea (Gyantár) . . 5 24. Melanopsis (Harancs) . 4 
7. Bulinus (Falha) . 7 25. Neritina (Vizürcse) . . 4 
8. Achatina (Agdce) 2 | A kagylók családjából (conchae 


[Y 


10. Vertigo (Górge) . . 
11. Pupula (Babärka) 

12. Balea (Herge). . . 
13. Clausilis (Zárasz) . 
14. Carychium (Tóveg) . . 
15 Cyclostoma (Köröb) 


A visi csigafélékből 50 : 
16. Planorbis (Tángyér) faj 16 


9. Pups(Babár) . . . . 


4 

1 

1 

. 9 
42 
2 
2 


bivalves) 30: 
26. Tichogonia (Birék) faj . 1 
27. Anodonta (Fogines). . 8 
28. Unio (Gyöngyike) . . 10 
29. Cyclas (Köröszz) . . . 5 
30. Pisidium (Borsony) . . 6 


összesen 230 faj. 


A tárgyalás alatt lévő puhányok tehát Magyar- és Er- 
országban 30 külön álló nemben tünnek fel, tudtomra 230 faj 
lakja az illető területet, ezek közől 150 a földet, 80 faj pedig 
a vizeket lakja; a földiek közől ismét 11 faj héj- v. rejtény 
nélküli, és 139 faj héjas v. rejtényes. 

A. viziek között a Csigafélék 50 faj által képviseltetnek, 
míg a kagylósok száma csak 30 fajra mén. 


MAGYARORSZÁG S ERDELY PUHÁNYAI. 67 - 


A földi puhányok közt hazánk kiváló saját fajai gyanánt, 
melyek t.i. a föld területén eddiggelé másutt nem találtattak, 
a következendő fajokat tekinthetjük : 


1. Ikerfogú Biga, H. diodonta, Meg.; Bánságban Herku- 
lesfürdők közelében a Cserna völgyében a Domuglet hegy ár- 
nyas és erdős helyein, nedves fák héja, moha, és kövek 
alatt. Ä 

2. Ket dudorü B., H. dibotrion, Friv. A Kärpät hegy 
läncolatänak lakója, csak gyéren található az előbbivel hason- 
ló helyisegeken. 

3. Rokon B., Helix vicina, Rossmäss., Felsö-Magyaror- 
szäg hegységeiben a Kárpátok lenyúló ágazatain erdős, är- 
nyas helyeken. 

4. Háromsujtású B., Hel. írizona, Z.; a Bánság hegysé- 
geben aDuna szorosánál elárnyalt mészsziklákon s azok hasa- 
dékaiban gyakori. 

5. Bánsági B., Hel. banatica, Parts, délkeleti havasaink 
rengetegében növény-korhadmány és moha alatt ritkább. 

6. Jövevény B., H. advena, Rossmissler , Pfeif., Besz- 
terce- Bánya vidékén a regényes hermaneci völgyben s hason- 
ló erdős helyeken Felső-Magyarországban. 


7. Övedzett B., H. cingulella, Ziegler; a Kárpátok mész- 
kő képletű ezikláin árnyas, erdős helyeken csaknem az egész 
havasok törzsén elterjed, Marmaros megyén a galiciai olda- 
lakon. 

8. Hármas B., H. triaria, Fridv., általam födöztetett föl 
legelőször 1835-ben Mehádia vidékén a Csorna folyó völgyé- 
ben nedves helyeken lehullott falevelek s dült fák alatt. Szája 
nyilása 3-mast képez, honnan elnevezése. 

9. Szerecsen B., H. aethiops, Bieltz; Erdély havasainak 
lakója. 

10. Dáciai Zárász, Cl. dacica, Friv. Ez a nemének 
csaknem legfeltünöbb faja 1846. a Duna szorosánál Kazán és 
Islas vidékén a meredek mészsziklák üregeiben s hasadékaiban 
szinte általam födöztetett föl. 

11. Parregs-Zárasz, Cl. Parregsii, Ziegl., aszepesi Kár- 
pátok mészkő képletü hegységeiben. 

5% 


68 e FRIVALDSZKY IMRE. 


12. Karimás Z., Clausilia marginata, Ziegl. A Bánság 
hegységében nedves fahéj s kövek alatt. a 

13. Fuss. Z., CI. Fussiana, Bieltz. Az erdélyi havasokon 
Brassó vidékén 6500 lábnyi magasságban. 

14. Kékelló Z., Cl. livens, Bieltz. Toroczkó vidékén a 
pesterei barlang környékén. 

15. Ónszinü Z., Cl. plumbea, Rossmässl. Erdély hegyst- 
geiben. 

16. Fejdelmi Zárász, Clausilia regalis, Parregs. Erdély 
havasain. 

17. Bieltz-Z., Cl. Bieltsii, Pfeif. Erdely magasabb hegy- 
láncolatain. 

18. Ormos Zárász, Cl. clathrata, Friv. Torna megyében 
a szadellöi völgy sziklafalain. 

19. Csinos Zárász, Cl. elegans, Bieltz. Erdély- és Oláh- 
ország határos havasain. 

20. Pór Zárász, Cl. pagana, Ziegler. Mehádia vidékén a 
Cserna völgyében. 

21. Zöldes Z., Cl. viridana, Ziegler. A bánsági hegysé- 
gen árnyas helyeken fahéjak alatt. 

22. Szikár F., CI. macilenta, Rossm. Mehádia környékén 
8 Erdélyben. 

23. Hegyi Z., Cl. montana, Stentz. Orsova vidékin sa 
közeli hegységekben. 

24. Válságos Z., Cl. critica, Bieltz. Erdély havas alatti 
erdeiben fahéj alatt. 

25. Sudar Z., Cl.procera, Bieltz. A Czibles éjszaki ol- 
dalán Erdélyben. 

26. Redősnyakú Z., Cl. rugicollis, Ziegler. A Herkules- 
fürdők közelében a Cserna völgyében sziklákon s kövek alatt 
gyakori. 

27. Sajajakú F., Cl.tenuilabris, Rossmüsel. A Herkules- 
fürdők vidékin mészsziklakon. 

28. Olajszinü Z., CI. oleata, Rossm., adéli havasok hegy- 
láncolatain s Erdélyben. 

29. Kedves Z., Cl. charissima, Zieg., a Bánság hegyeiben 
Mehádia vidékén. 





A BEREMENDI CSONTTORLAT. 69 


80. Domborodott Z., Cl. elata, Ziegl., a Hamer elága- 
zäsain aljasabb helyeken. 

31. Állandó Z., Cl. stabilis, Ziegl., a Bánság hegyes vi- 
dékein és a szomszéd Erdélyben. 

32. Zománczos Herge, Balea livida, Menke. Hazánk 
délkeleti hegységeiben és Erdélyben. 

33. Szőke Herge, Balea glanea, Bieltz; eddigelé még 
csak Erdély hegységein találtam. 

34. Kis Gyantár, Succinea minuta, Bieltz. Erdélyben 
Szeben vidékén. 


A vizi csigák közől: 


35. Erdélyi Mocsga, Paludina transyleanica, Bieltz. Er- 
délyben Dobra és Lajosnyak vidékin egy a Maros mentében 
létező tóban. 

36. Gyöngéd Köveg, Lythoclyptus tener, Bieltz. 

Végre a kagylók közől a Chemitz Birék, Tichogo- 
nia Chemitsii vagy Mytillus Volgae, Chemitz, eddigelé csak 
a Volgäban és az alsó Dunában találtatott, hazánk határain 
felül ezen folyamban sem található többé. 


EMLÖSÖK ÉS HÜLLÖK MARADVÁNYAI 
A BEREMENDI CSONTTORLATBAN. 


KIVONAT 
KUBÍNYI FERENC 
akadémiai előadásából martius 3. 1856. 

Mindenek előtt a feletti sajnálkozását jelenté ki előadó, hogy 
a múltkor a kérődző emlősökről megkezdett értekezését több 
akadály miatt nem folytathatja, a kérődzők legnevezetesbiké- 
ről, u. m. a magyar nemzeti muzeumban levő teve (Merico- 
therium) koponyáról, mint egyik legnagyobb őslénytani rit- 
kaságról kivánt volna értekezni; de az e részben egy most élő 
tevétól való tevekoponyávali egybehasonlítást ezen utóbbi- 
nak hiánya miatt meg nem tehetvén, kénytelen e tárgybani 
értekezésének előadását más időre halasztani, mikor t.i. az e 
részbeni adatokat kézre kerítendi. Addig is azonban, hogy e 
részben készségét bebizonyítsa, a kérdéses tevekoponyát és 


70 KUBÍNYI FERENC. 


ennek részleteit három táblán annak módja ezerint lerajzolva 
bemutatta. 


Ez után általment néhai Petényi Salamon muzeumi őr 
irományaira , és az e tárgyban a múlt alkalommal kijelentett 
igéretének eleget akarván tenni, kijelenté hogy a kérdéses 
irományokat általvizsgálta és azoknak szakonkénti elrendezé- 
sét megkezdette, minekutána pedig Petényi életét és kivált 
tudományos mükódéseit illető nevezetes és még nem látott 
adatokra talált, melyek hiteles életleirása és fáradhatatlan 
vizsgálkodásainak és eljárásainak s fölfedezéseinek alapjaúl 
tekintendők; de különben is azon remek gyászbeszédbe fog- 
lalt és Petényi életét, s tudományos működéseit illető adato- 
kon kivűl, melyet a tisztelt Akadémia nagyérdemű titoknoka 
Toldy Ferenc úr az akademiában 1855. évi oct. 29-kén Peté- 
nyi S. felett tartott, az általa fölfedezett és előtte mint tanuló 
és dolgozó társa előtt tudva levő más lényeges adatok nem 
foglaltatnának, abban állapodott meg, hogy minden lehető 
adatokat öszveszedvén, Petényi életét tudományos működé- 
seinek alapján leírja, azt P. ifjabbkori képével és annak a be- 
remendi csonttorlatbani őslénytani emlősökről írt munkájával 
kiadja. 

Az e részben készített munkát e cím alatt: „Petenyi 
Salamon életrajza és az általa leírt beremendi őslénytani em- 
lősök", kéziratban ez úttal bemutatván, kijelenté hogy , mi- 
nekutána a Petényi életrajzához kivántató adatokat egy rész- 
ben a kezénél levó Petényi-féle irományokból meritette, a bol- 
dogült irományai rendezése körüli eddigi munkálkodásának 
egyik eredmenyeül tekintse a tiszt. Akadémia Petenyi Sala- 
monnak ez úttal bemutatott, és általa készített életleirását és 
azon tudósítása mintegy előmunkájaúl, melyet e tárgyban a 
tiszt. Akadémiának beadni szándékozik. 


Abbeli szándékát is nyllvánitá hogy azon megtisztelte- 
tést és bizalmat, melyet a magyar természettudományi társu- 
lat nyilvánított, mely szerint az néhai Petényit és előadót a 
beremendi csonttorlat és az abbani csontmaradványok vizsgá- 
latával megbízta, meg akarván hálálni, a többször érintett 
munkát a tiszt. magyar természettudományi társulatnak aján- 


A BEREMENDI CSONTTORLAT. 71 


landja, teljes reménye lévén, hogy azt a társulatkegyes leend 
elfogadni. | 

Végre a beremendi csonttorlatban fölfedezett emlösök 
csontmaradvänyaira nézve, melyeket földtanilag az előadó, 
öslenytanilag pedig Petényi írt le, az iránt hívta fel a tisztelt 
Akadémia figyelmét, hogy előadó e tárgyban már 1847-ben 
értekezett ugyan a magyar orvosok és termeszetvizegälök 80- 
pronyi gyülésén a zoologiai és őslénytani szak akkori elnöke, 
a caninói herceg elnöklete alatt, mely alkalommal a beremen- 
di csontmaradványokra nézve Petényivel kezet fogva azokétól, 
kik az érintett csontok némely részét madárcsontoknak tar- 
tottäk, mihez a tisztelt caninói herceg ishajólni látszott, eltérő 
véleményt terjesztett elő, ezen maradványokat apró emlősök 
maradványinak tekintvén, azoknak pontosabb és részletes 
meghatározását megajánlotta, mit Petényi teljesített is; azon- 
ban sem az előadó által a sopronyi gyülésen tartott első, sem 
a Petényi általtartott értekezés ez ideig napfényt nem látván, 
a beremendi csonttorlat földtani tekintetbeni leirását előadó a 
, Magyarország és Erdély Képekben" című munka II. kötetében 
adta ki; Petényi értekezése azonban több akadály miatt nem 
jöhetett ki e munkában. Ez úttal tehát előadó az őslénytani 
tárgyakra és ádatokra nézve ajánlatát, sőt Petényi akaratát 
is teljesítendő, hogy e részben az őslénytani adatok a már 
eddigelé adottakkal a tiszt. Akad&miänäl öszpontosítva legye- 
nek , felhívta a t. Akadémiát: nem kivánná-e Petényi munká- 
jának a beremendi őslénytani emlősökről szóló vázlatát elöa- 
datni, mit is elfogadván a t. Akadémia, előadó annak felol. 
vasásához fogott , bemutatván a csontmaradványok kömetsze- 
tű próbaábráját. 

Petényi S. ezen nevezetes értekezésében előre bocsátja 
a beremendi mészsziklának helyleiratát, előszámlálja az abban 
előforduló üregeket és hasadékokat, melyekben az általa meg- 
határozott állatok csontmaradványai találtattak, hivatkozván 
Kubinyi Ferencnek mint a magyar természettudományi társu- 
lat által a helyszínére kiküldött közreműködő társának a kér- 
déses mészszikláról a , Magyarország és Erdély Képekben" 
című munkában közre bocsátott fóldtani leirására. Ez után a 
beremendi kőbányában fölfedezett és általa meghatározott 


72 KUBÍNYI FERENC. 


gerinces állatok maradványait írja le; , ezek, úgy mond, két 
osztályhoz, t.i. az emiösök (mammalia) és a hüllők (amphibia) 
osztályához tartoznak." 

Az emlősök osztályából három rendbeli állatok képvisel- 
tetnek azokban , ú. m. 

I. Rend. Húsevő emlősök (mammalia carnivora) két nem- 
mel és három fajjal. 

II. Rend. Rovarevő vagy földturó emlősök (mammalia 
subterranea , fodientia, insectivora) szinte két nemmel de négy 
fajjal, és 

III. Rend. Őrlők v. rágcsálók (glires) három nemmel B 
mintegy hat-het fajjal. 

A hüllők osztályából két rendbeli állatok maradványai 
találhatók , u. m. 

I. Rend. Békafélék (batrachii) két nemmel s nébány faj- 
jal, és 

" II. Rend. Kigyók (ophidii) egy nemmel s mintegy két- 
három fajjal. 

Az itt előszámlált állatokat őslénytanilag egyenként tár- 
gyalja. 

A) Húsevő emlősök (mammalia carnivora , fleischfressen- 
de Süuger). Ezen emlősök maradványai legelőbb a harmad- 
rendű képletekben s ott is csak itt-ott egyenként lelhetők; el- 
lenben a vizözöni telepek (diluvium) és barlangok bővölköd- 
nek azokkal. A beremendi vizözöni csonttorlatban a húsevő 
emlősök közől csak egy család, t.i. a menyétfélék (mustelidae, 
marderartige) családja van képvieelve. 

I. Nem. Nyest (mustela, Marder). A. beremendi csont- 
torlatban csak két faja jön elő a valódi nyesteknek. 

1. Mustela martelina, Petényi. A beremendi nyusztfaj 
igen közel állott a közönséges nyuszthoz; mivel azonban vala- 
mint nagyságára, úgy némely más jelényeire nézve is ettől 
tetemesen különbözik, azt Mustela martelinának nevezé el 
Petényi. 

2. Mustela Beremendensis, Petényi. E fajból is csak egy 
darab maradvány találtatott , u.m. az alsó jobb állkapocsnak 
12""-nyi hosszú töredéke. Ezen állkapocs-töredékről 8 az ab- 
ba foglalt fogakról itélve ez állat, nagyságára nézve közelebb 


A BEREMENDI CSONTTORLAT. 13 


állott a hölgymenydthez (foetorius ermineus), mint a görény- 
menyéthez (foetorius putorius). Azonban semmikép nem volt 
Foetorius, mert a foetorius-nemüiek szabdafögainak közép gu- 
mója csak egyes, ellenben a mi beremendi állatunknak kettős 
gumója, tehát valódi nyestféle szabdafoga volt, melyen a ket- 
tós gumó úgy van elhelyezve, hogy a nagyobbik kivűl fekszik, : 
a kisebbik pedig belül látható. Nagyságra nézve állatunk a 
Foetorius putorius és Foetorius ermineus közé sorolható. Mi- 
után ezen faj valamint nagyságára , úgy fent említett egyéb 
fajjelényeire nézve is nem egyezik meg sem a most élő valódi 
nyestfélékkel, sem az eddig fölfedezett ős fajokkal: ezt, mint 
önálló fajt (Mustela Berémendensis) beremendi nyuszt név 
alatt állítá fel Petényi. 

II. Nem. Menyét (Foetorius, Wiesel). A menyétfajok 
eddigelé csak a vizözöni képletekben s főleg a barlangokban 
találtattak. A beremendi csonttorlatban csak egy ásatag me- 
nyétfaj találtatott , t.i. az ős hölgymenyét (Foetorius palermi- 
neus, Petényi). Ezen állatból való állkapocs-töredék, úgy a 
fogak alkata és nagysägaränya arra mutat, hogy ezen ősfaj 
legnagyobb rokonságban van most élő hólgymenyétünkkel 
(Mustela erminea , Linné , Feotorius ermineus). 

B) Rovarevő emlősök (Mammalia insectivora, insekten- 
fressende Säuger). Ezen emlősök maradványai csak a harmad- 
rendű képletek közép rétegeiben jövén elő, létök kezdete 
azok idejébe esik. 

A rovarevők közől két nem jön elő a beremendi csont- 
torlatokban : 

I. Nem. Vakand (Talpa, Maulwurf). E nemből csak egy 
faj jön elő, u. m. a közönséges ősvakand (Talpa vulgaris fos- 
silis , Petényi, gemeiner fossiler Maulwurf). Ezen állat csont- 
maradványai tökéletesen megegyeznek a most élő közönséges 
vakand (Talpa vulgaris, Briss., — Talpa Europaea, Linné, 
gemeiner Maulwurf) csontjaival valamint alkatásokra, úgy 
nagy fog-arányra nézve is, így ezen ős vakanda most élő va- 
kandtól fajilag sem különbözött. — Ezen állatból a beremendi 
csonttorlatban az ott előforduló valamennyi emlősök között 
legtöbb és legépebb csontmaradványok találtattak, u.m. alsó 
állkapocs , lapcsont, szegycsont , fólkarosont, alkarcsontból 


74 KUBÍNYI FERENC. 


singcsont, orsöcsont stb. Ezen csontmaradványok a most élő 
közönséges vakand csontjaival ugyanazonosak, s így köztök 
semmi fajkülönbség nincsen. | 

Az özönvizi képletek szinte tartalmaznak ős vakand ma- 
radvänyokat. Franciaország és Belgium barlangjaiban olyan 
vakand csontok jönnek elő, melyeket a most élókéitól lehet- 
len megkülönböztetni. Genf környékének azon halmazaiban, 
melyeket Necker ős özönvizi képletnek nevez, szinte fordul- 
nak elő ős vakandcsontok, melyeken azonban Pictetnek leg- 
azorgalmasabb kutatás mellett sem sükerült észrevennie vala- 
mi különbséget a most élő vakandok csontjaitöl. Úgy azon ős 
vakand csontmaradvänyok is, melyek az Elster folyam partjän 
fekvő kösztrici hasadek-telvenyekböl isméretesek , Geinitz 
szerint, Versteinerungskunde, pag: 10, Nro 5. szinte nem 
különböztethetők meg a most élők megfelelő csontjaitöl. 

II. Nem. Cickány (Sorex , Spitzmaus). E nemből a be- 
remendi özönvízi képletekben három faj tökéletesen megkü- 
lönböztethető. Az első legnagyobb szines fogú a Crossopusok, 
az igen kicsiny szines fogcsucsú második a Sorexek, s aszinte 
kicsiny tökéletes fejérfogú a Crocidusok családjához tartozik, 
és Így a most élő cickányoknak mind három családja kép- 
viselve van beremendi csonttorlatunkban. 

a) Család. Vízi cickány (Crossopus, Wasserspitzmaus). 
A vízi cickányok családjából jön elő a beremendi csonttor- 
latokban egy tetemesen nagy, erős alkatú 8 azért is marad- 
ványaiban meglehetősen jól megtartott faj, melyet felső áll- 
kapcsában levő elófogainak tökéletesen hasadt csücsainál fog- 
va Petényi hasadt fogú vízi cickánynak (Crossopus fissidens, 
Petényi; spaltzahnige Wasserspitzmaus) nevezett. 

Ha a most élő vízi cickány (Crossopus fodiens, Sorex 
fodiens, Linné) koponya- és felső állcsontját öszvehasonlítjuk 
az ős vízi cickány (Crossopus fissidens, Petényi) hason ma- 
radványaival: a nagy különbség már első pillantásra szembe- 
tűnik közöttök. Ha pedig figyelmesebben egybe hasonlítva 
szorosabban vizsgáljuk azokat: mindinkább meggyőződünk 
hogy, ámbár a mi ős hasadtfogú cickányunk a most élőnek 
általános bélyegeit hordozza is magán, mindazáltal attól igen 
lényegesen és fajilag különbözik valóban, és pedig nagysága 


A BEREMENDI CSONTTORLAT. 75 


és erőssége által oly annyira, hogy az a most élő vízi eic- 
kánynál legalább !/,-dal nagyobb, tehát oly nagy lehetett 
mint valamely nagy häzieger (Mus musculus, Linné), -sőt 
majd oly nagy , mint valamely erdei egér (Mus sylvaticus, 
Linné). Erre mutat koponyájának aránylagos nagysága 8 fo- 
gainak kifejlettsége. 

A hasadtfogú ős vízi cickány fajilag különbözött a 
most élő közönséges vízi cickánytól a felső állkapocsban levő 
metszőfogaknak nagyon eltérő alkatában. A metsző foghegy 
hasadtfogú cickányunknál feltünőleg két konch s mintegy 
hasított levén, t.i. sikér kikarélyozás által kifeléegy nagyobb, 
befelé egy második kisebb konccal, ezek közt pedig mintegy 
köthártyával vanellátva, ez által rák ollójához s idomára nézve 
az állkapocs második szemfogához hasonlít némileg. Éperrezen 
sajátságos s a most élő cickányfajoktól annyira eltérő bélye- 
génél fogva nevezte Petényi ezen ős cickányfajt hasadifogú 
vízi cickánynak. A hasadtfogü cickány fajilag különbözött 
a most élő közönséges vízi cickánytól még afelső állkapocs- 
ban levő metssófogaknak különböző fekvése 8 ezenkivül az alsó 
állkapocs és a fogaknak különböző alkotása által is. 

Mind ezen adatok folytán kiviláglik, hogy a mi ős ha- 
sadtfogú vízi cickányunk (Crossopus fissidens, Petenyi), 
tetemes nagyobbságát nem is említve , a most élő közönséges 
vízi cickánytól s így a Cuvier által leírt ős vízi cickánytól 
is (Crossopus fodiens fossilis), mely általa a most élővel azo- 
nosnak (?) mondatik, valamint felső úgy alsó előfogainak el- 
térő alkotásánál fogva lényegesen különböző, szóval oly ér- 
dekes faj, mely minden esetre megérdemli hogy az őslénytan- 
ban mint új s magán álló vízi cickányfaj állíttassék fel. 

b) Család. Mocsár cickány (Sorex, Sumpfspitzmaus). 
Az e családhoz tartozóknál a felső állkapocsban levő metsző- 
fogak hátsó horgai oly nagyok, mint az öt zápfog elsője; az 
alsó állkapocsban lévő előfogak élszélei fogazottak; valamennyi 
fog, kivéve az utolsó legkisebb ötödik résfogat és a hátsó záp- 
fogat, kisebb nagyobb mértékben vörös vagy sötétbarnán szí- 
nezett fogkoncokkal és élszélekkel van ellátva. 

A beremendi csonttorlatban e családból csupán egy igen 
gyöngécske új faj találtatott. Hogy az ezen családhoz tartozó 


16 KUBÍNYI FERENC. 


emlősök közé sorozandó, azt valamint az állkapocsi töredékek 
alkata, úgy a zápfog korona vég csúcsainak vöröses színezete 
is eléggé bizonyítja. 
mbár ezen ős mocsár cickánynak csekély maradvá- 

nyi meglehetősen hasonlítanak mind alkotásuk, mind a fog- 
hegyek színezetére nézve a most élő közönséges vagyis négy- 
szög farku mocsár cickány (Sorex vulgaris, Linné; Sorex 
tetragonurus Hermannii) csontvázának megfelelő részeihez s 
így a családnak valódi bélyegével bírnak; minthogy azonban 
a most élő mocsár cickányfajok közől igen karcsu, gyön- 
gécske alkotásuk által kitünvén, nagyon gyönge állatkára 
mutatnak, azért Petényi e cickányfajt ős karcsu mocsár 
cickánynak (Sorex gracilis, Petényi; zarte Sumpf-Spitzmaus) 
nevezte. A csontmaradvänyoknak a Sorex tetragonurussali 
öszvehasonlitäsäböl kitetszik hogy a beremendi ős karcsu mo- 
csär cickány sokkal, csaknem !/,-szel kisebb tehát valamint 
csontvázában , úgy teste egyéb alkotásában gyöngébb, kar- 
csubb volt a most élő közönséges v. ı. négyszögfarku mocsár 
cickánynál (Sorex vulgaris, Linné; Sorex tetragonurus 
Herm.). 

c) Család. Mezei cickány (Crocidura, Landspitzmaus). 
E családból csak egy faj van képviselve még pedig olyan, 
melynek az alsó állkapocsban levő előfoga élszélén egy igen 
feltünő, nagyságra nézve az első szemfoggal egyenlő , fogala- 
kú gumó van, miért is azt, valamint azon okból is, mivel az 
alsó állkapocsban lévő szemfogak mindenike kétkoncú, s így 
a nagyobb koncok mellett még egy konc gumóval is bír, 
Petényi gumósfogú mesei cickánynak (Crocidura Gibbeno- 
don, Petenyi; zahnhöckerige Landspitzmaus) nevezé el. 

Ezen ős cickänyfaj alsó állkapcsa első pillantásra na- 
gyon látszik hasonlítani a most élő ugyanazon családi közön- 
séges mezei (Crocidura aranea), és a fejérfogú (Crocidura leu- 
codon), egymáshoz különben mind nagyság, mind csontváz 
tekintetében fölötte hasonló cickányok alsó állkapcsaihoz. 
Mihelyt azonban pontos öszvehasonlító vizsgálatra vettük a 
különféle állkapcsokat, azonnal számosabb és közben igen lé- 
nyeges különbségek tűnnek fel. 

A mi gumósfogú mezei cickányunk alsó állkapcsa a 


A BÜVÖS NÉGYSZÓGEK. 77 


Crocidera aranea és Crocidera leucondonétól tetemesb kisebb- 
sége által ter el — elöfogänak egészen különböző helyzete és 
alkotában is. Gumósfogü cickányunknak az alsó állkapocs- 
ban levó zápfogai nagyon hasonlitanak a Crocidera aranea és 
Crocidera leucodonéihoz , csakhogy sokkal kisebbek, gyón- 
gébbek, alacsonyabbak, azokon a fogkorona koncai cseké- 
lyebbek, különösen pedig a kózépfogi !/,-dal kisebb mint a 
Crocid. aranea és Crocid. leucodonnál. 

Miutän Petényi az öslenytani munkákban általán sehol- 
sem akadt oly ós cickány leirására, mely az általa leírt gu- 
mósfogü cickänyhoz hasonló, és annál kevésbbé olyanra, 
mely ezzel családilag és fajilag is azonos volna: azért állítá fel 
azt itt mint önálló fajt a magyarországi ős cickányok 
sorában. 

Az előadottakból voltakép kitűnik, hogy ezen érteke- 
zésben, igazabban szólva , jeles, és hazánkra nézve egészen 
új munkában az előszámlált gerinces állatok maradványai 
nagy szorgalommal leírvák, a most élőkkel és másutt fölfedez- 
tekkel a legpontosabban öszvehasonlítvák , a csontváz egyes 
részeinek egybe hasonlított nagyságaránya külön táblákon 
adatván elé; e munka az eddigi magyarországi őslénytant 
illető munkáknak legjelesebb művei közé számítandó egyszere- 
mind; a mennyiben pedig a fölfedezett apró gerincesek rész- 
letes leírása seholsem jelent meg, az kivált Magyarország ös- 
lénytani faunájára nézve szerfölött becsesnek sőt egyetlen- 
egynek tartathatik. 





A BÜVÖS NÉGYSZÖGEKRŐL. 


KIVONAT 
GYÖRY SÁNDOR 
akadémiai előadásaiból. 

Bűvös négyszögeknek azon négyszögek neveztetnek, 
melyeknek fiókokra felosztott hasábjaiba valamely számláló 
haladás (progressio arithmetica) számjai akképen íratnak bé 
hogy azoknak öszvetei mind a fekmentes mind a függélyes 
hasábokban, mind az átszegő (diagonalis) vonalak mentében 
egyenlők legyenek. Például : 


78 GYÖRY SÁNDOR. - 





Minthogy ezen feladatnak noha évezredek óta ismeretes, 
egyenletek feloldására alapított megfejtése még eddig nincs, sőt 
részint azért, mivel benne olyan föltételek foglaltatnak, melyek 
tulajdonképen nem mennyieégi viszonyokra vonatkoznak, mi- 
lyenek hogy: a bűvös négyszög csupán az adott számokból 
alkottassék, 8 azok mindnyájan belé foglaltassanak , követke- 
zőleg bennök sem 0, sem tagadó szám, sem az adottaknak va- 
lamelyike ismételve elő ne kerüljön, s ezen föltételeket egyen- 
letekben ki nem fejezhetjük ; részint azért, mivel: ha szinte a 
feladat kivánatai szerint alkotható egyenleteket felfejtjük is, 
azokból a feloldásra szükséges eredményt nem találjuk — le- 
hetetlennek látszik; mindezek ellent nem állván, annak lehe- 
tőségét anégy hasábos négyszögekre alkalmazott megfejtéssel 
fogom felvilágosítani. E végre : 

Jegyezzük a bűvös négyszög egymás után következő ta- 
gait X,; X$,; X, ....el stb. Minthogy a számláló haladás 
minden tagjainak öszvete, annyi mint: az első és utolsóé a ta- 
gok számának felével sokszorozva — (1--16) X 8=136e ennek 
negyedrésze — ő4egy hasáb öszvetével egyenlő tartozik lenni, 
állani fognak a következő egyenletek : 

1. x, --x, dx, dx, — 34 


2. x; 4 x4 d x, +% — 384 
3. X + x49 + X4, + 3,4 — 34 
4. Xig + Xi4 Xu xg — 34 
9. XQ d X, dox, dox — 94 
6. x, to xg d xy, + Xu 3 
4. xs Hx, -t x, + x; >= 94 
8. x, -F xg + Xi2 + X = 34 
9. x, -F X, xao x — 34 
10. x, 4 xi T x d xà 94 


A BÜVÖS NÉGYSZÜGEK. 79 


melyekből tétetvén egymás után : 
. xx —84—x — x, —, 
OXQ— 04 — X, — Xi — Xi 
X, — 04 — x; — X4 — Xs 
. x,— 84 — Xg — Xu — Xy 
X, — 04 — x, — X; — x, 
X, — Xg TF Xu + X — Io — Xi8 
találjuk : 

7. X, + — Xio d- Xi 

8. xi + X + 25 + xu = 34 
melyek szerint a feladatnak megoldására így is nyolc egyen- 
letnek kellene eleget tennünk mint eredetileg, mivel amazok 
között kettő azonos, tudniillik ha három fekmentes hasáb ösz- 
vete 34, a negyediké is szükségképen annyi tartozik lenni, s 
ugyanez áll a függélyes hasábokra nézve 18. 

Mindazonáltal az analytikai rövid és szabatos kitételek 
értelme, egyszersmind fölötte rejtélyes lévén, itten meg nem 
allapodhatunk, hanem szükséges a 7. szám alatti rövid kite- 
tel értelmét tovább fejtegetnünk. Ugyanis: 

A nevezett kitételbe foglalt ismeretlenek két hasábra es- 
nek, melyek közől tehát akár egyiket akár másikat könnyü 
kiegészíteni. Tegyük fel, hogy: x, -t x,-at egészítjük ki, adva 
lesznek illetőleg : a, ; as; &; ; Ag; 8,95 8,1- 

Tegyük ez után S, — x,--x,,; 8, — x, +2,5%= 
X,-- X; 9,-X,-FX,, 94 sz x,-txis mely öszvetek hogy 
a bűvös negyszóg legközelebb nevezett tagjainak meghatáro- 
zása következtében közvetlenűl ismeretesek leendenek, magá- 
ban látható. 

Már hát, ha még ezen ismeretesekké lett öszvetek meg- 
felelő külzéseit is fel tudnók találni, azokból a keresett isme- 
retlenek értékei könnyen meghatározhatók lennének, mint- 
hogy tudva lévóképen azoknak egyike: S+k, másika: S—k 


ga en Ma 09 to r2 


a külzések k-val jegyeztetvén. 
Leszen pedig az ismeretleneknek ekképen kifejezett 
értékeivel : 
,+k+S+k+S -t-k, 4-5, tk, — A 
S, —k, 3-5, —k, c 8, — k; S, — k,— A 


80 GYÖRY SÄNDOR. 


honnét : 
(1) k, 4-k. - k, tk, — 0 
nem különben: 
S, Fk, -- 8, - k; - S, — k, — 2(A—2) 
Ss + k, + S; T ks T S, A k,— 2(A— ag) 
: tehát : 
(2) k, —k, -F k; 4- (a, — 84) 

Melyek után a feladat megfejtése kovetkezóképen eszkö- 
zelhető : 

1. Meghatároztatván a fentebbi lehozatokhoz képest a; 
8,5 84; Ag; 8495 84, B ezek az adott számok közől kihagyatván, 
formáltassanak az S,; S,; Sz; S,; S,-el jegyzett öszvetek any- 
nyiszor, a mennyiszer a még felmaradt számokból kitelik. 

2. Ezenöszveteket ällitsuk öszve ügy, hogy közöttök ket- 
szer előforduló számok ne találtassanak, s ekkor egyszersmind 
azoknak k, k, k, k, k,-el jegyzett külzései is ismeretesekké 
lesznek. 

3. Az ällito és tagadó jegyeket ügy alkalmazzuk hogy 
az (1) alatti egyenletnek megfelelóképen legyen: 

ck tk k Tk -—0 

4. Az öszveällitäsokböl välaszezuk ki azokat, melyekben 
a (2) alatti egyenlet szerint: k, —k, -- k, + (a, — 3) s 
ezekből a maradva lévő ószvetek és külzések segedelmével köz- 
vetlenül, vagy pedig, ha az utóbbi egyenletnek a, és a, fölcse- 
rélésével eleget lehet tenni, akkor ezen változtatással büvös 
négyszóget alakithatunk. Például: 

a) Az idézett mutatványban a,—12; a,—6; a,—7 

85—9; 8,510; a,,—11, tehát: S, —18; S,—16; S,—13; 

S,—17; S,—17 

b) Felmaradt számok: 1. 2. 3. 4. 5. 8. 18. 14. 15. 16. me- 
lyekböl: | ' 

$,—18—2--16; 3+15; 4+14; 53-13 

$,—16—1 4-15; 2+14; 3+13 

S,—13=5+8 

S, —17—1--16; 2+15; 33-14; 4+13 

S,—=17=1-+16; 23-15; 3+14; 44-13 

c) A közös számok kihagyásával lehető öszveällitäsok: 





A BŰVÖS NÉGYSZÖG. 81 


S,—1--15 k,—--14 8,—2--144-12 


$,—2-F16 k,—-k14 )  ( 8,—3415412 
D $, 3414 KH a S,—14-16--15 


S, 44-18 kd 9. Ser s 9 
aa | 
38) S,—38-1-184-10 
| , S,—1-T 164-15 
8=2+15=13 


Ezen öszveällitäsok kózól csak a 2) in alatti ószveál- 
litás külzeseit lehet állító és tagadó jegyekkel ekképen egymás- 
hoz foglalni hogy legyen 

(1) k, +k+k + k=o 

a) 12 +12 —15 — 9=o 
b) 12—12- 15 + 9=o 
s ezekből találjuk egyszersmind 
(2) k, — k, -- k, -- (a; — ag) 
a) —9— 15 + 3 + 3 közvetlenül 
b) 4-9— 15 — 3 — 3 (&,—2,) megforditásával 


tehát mivel a) szerint: 
2 2 Re P) | 


x, —S$ ir EE 
$3 
b) ho" hogy a (2) alatti egyenletnek is elég tétes- 
sek a, és a, fölcserélése következtében 
x S, +k, =18—12=3; x, =S,+k,=16—12— 2 
9 ! 


2 |. 2 2 
X; —S,--k, —18— 8-35; x, —S,-- k, —17--15—16 
2 2 . 2 2 


r,—B8,--k,—17 4- 9—13. 
mg —3- 


ACAD. ÉRT; 1856. LI. 6 





82 GYÖRY SÁNDOR. 


melyeknek megfelelő bűvös negyszögek:: 





s így, ezen nehéz megfejtésü szövevényes feladat mulatságos 
játékká válhatik, azért is egyéb eseteknek, például: ha a, és 
&,-et vagy : a,, ÉS a,,-et egymással fölcseréljük vagy 6+7 he- 
lyébe 5-+8-at teszünlésat. sat., sőt akármi lehető bűvös négy- 
szögeknek az előadattak szerint eszközölhető alakítása az effé- 
lékben gyönyörködőknek időtöltésül szolgálhat. 


(Bővebben az Évkönyvekben fog megjelenni.) 


HISTORIAI EGYVELEG. 
PODHRADCZKY JÓZSEFTÖL. 
Közöltetett az akadémiában febr. 25. 1856. 





I. 
Sopronmegyei Keresztény helységnek utolsó megtelepedése. 


Keresztény magyar falu Sopronhoz három és fél mérföld- 
nyire, melyet Fényes Elek statistieai leírása eszerint, Mária 
Terézia ajándékozott néhai tudós Kollár Ádámnak a bécsi cs. 
kir. könyvtár őrzőjének, 8 most is egy testvérétől származott 
rokona bírja. Vályi Endre Magyarország Leirásában Kollár 
helyett Koller uraságot emleget. — Kollár Adam magyar besz- 
tercze-bányai fi volt, elhiresedett az 176*/,-ki országgyűlésen 
is, jelesen az 1764-ki juliusi, és augustusi 5. 6. 10. 12. 13. és 
16. ülések naplóiban. — E falu régibb sorsáról , s nevezetének 
okáról pedig ezen hiteles másolatból leírt oklevél tudósítja az 
olvasót : 


HISTORIAI EGYVELEG. 83 


„Matthias Veres de Nijeek ex Comitatu de Baranya, 
Crucifer Ordinis Cruciferorum Sancti Joannis Hierosolymi- 
tani Hospitalium, Archidiaconus Comitatus Mosoniensis, Ca- 
thedralis Ecclesiae Jaurieneis Canonicus, Altariumque San- 
ctissimi Corporis Christi, et Sanctae Crucis Sopronii in maio- 
ri Ecclesia fundatorum Rector, Adom emlekezetül mindenek- 
nek tudtára, az kiknek illik: Hogy az irgalmas Isten keué- 
bül, és Gröff Nádasdi Pál vram eo Nagysága collatioiából, 
ezen Keresstességemhes ") az mi nemü sok esztendők alat puez- 
tán állott falu helem, mely Keressténynek hiuatik *), bizonyos 
emberek lakása kiuül volt; Moet azon Jószágot, Isteneo szent 
Felsége gonduiseleo teczésóból bizonyos reá készült Emberek- 
nek, Czupi Mihálnak ") ió forgolódásából, illyen móddal, 
szabadságual, és szolgálattal attam : mindenek előtt az Nagy 
Gonduiseleo Vr Istent segétségül hiuán, a ki eoket ott letele- 
pítette, az eo szent Neuének dicziretére és magasztalására az 
mi nemü puszta Szent-Egyház hel ott uagyon, ahoz : 

Legh előszer, szinten ugy, mint egyéb ház helyhez, 
mind szántó földeket, "s minden szőlőt rendellyenek. 

Másodszor, az én számomra házat, és szántó földeket, 
mint magoknak, rendellyenek és kimérienek, de ugy : hogy 
az mennyi szántó föld egy egy egész házhoz iutna: azon föly- 
lyül tíz holdal szakaszanak többet, az én szükségemre buzá- 
nak; zabnak pedig két üdőre, tizenkét holdott külön hadgya- 
nak. A kimérésben és osztásban Istent szemek előt uiseluen, 
igaszágot tarczanak. . 

Harmadszor, ugyan azon földeket az üdőnek ió alkal- 
matossága szerént, akarom, hogy megh szántyák, beuessék, 
"s megh arassák, az mezőröl behordgyák az én házamhoz, és 
az én tetczésem szerént, ha kiuántatik, Sopronyba uigyék. 


1) Keresstesség—crucigeratus, keresstes=cruciger. A külső renden le- 
vő pedig kwrwcról kurucos=cruciatus; kuruc h4boru==cruciate ex- 

3) Valószínü, hogy e szerzetes rend egykor nem csak Keresst-ur, és 
Keresstes, hanem Keresstén nevü helységeknekis birtokában volt; ha a 
Keresstén nevü faluk keresztről nem neveztettek, mint Pdsmdny Péter 
szerint a kereszténség. 

3) Nem látom okát, miért kellene Mihál névben az ál véget, mely a 
keleti Ei-Isten névmása , y-nal írni. Ar 


84 PODHBADCZKY JÓZSEF. 


. ANegyedszer, minden ezekerezéstól auagy fuuarezástil 
ualó szolgálattul szabadossá tettem eoket, az Sopronyi ut ki- 
uül; azért tartoznak minden háztól esztendeig nékem hat fo- 
rintot adnij, kinek felét Szent György napiára, felét Szent 
Mihály napiára kötelesek megh adnyi elmulhatatlan képpen. 

.. Eotödször, az Korczomát nékik meghengedtem, de 
ugy , hogy az én számomra, minden esztendőben három hor- 
dó bort ki-árullyanak, a ki harmicz két akónál keuesseb ne le- 
gyen, Pünkösd, és Szent Iuán nap táiban. 

Hatodszor, az minemü rétet eddigh egyedül birtam, azt 
nékik engedem; czak az magam . számára két szekérre ualót 
hadtam, akit meg kaszállyanak, föl gyüitsijenek, és be is 
hordgyanak az én házamhoz. Szokot adóiok lészen: Kará- 
csonba.egy egy kappan minden háztól; ismét az Szent Mar- 
git Aszony napiära ualó Tyúk-fiak, az Husuéti Tyúk-monnyal, 
és az Pünkösdi egy egy meszel uaijal. Szabadságok az ház ép- 
péttésre, és Maiorkodásra három esztendő lészen: az szőlő 
hegynek éppétésére és plántálásokra eott lészen, az mely ez 
jóuendó Szabad Szent Király Napian. kezdetik, és ismét akkor 
uegeztetik '). Beteluén azért ezek, Isten akarattyából, az 
esztendők, mindtárast, az aratás után, eo szent Felsége ren- 
deléséből, ualahol az igaz Tized kiesik, azt jó Keduel az Dés- 


Y) Azaz: Ssent Istvánkirály napján, ki ezen oklevélben is Ssabad Ssent 
Királynak neveztetik, mint a Libertinus Ssent Király szabadjának; 
mert ő adott a királyi nemes rendnek , jobb-ágsknak: libertinusoknak 
szabadságot; a hadban elfogott idegeneket is.ő kezdé a kegyetlen rab- 
szolgaság alól fölmenteni; ezen érdemeire nézve e dicső király a hálás 
magyar nemzettől Pesta—Legislator nevet nyert,mi a persa Pesdad szó- 
ra emlékeztet, belőle származott az Istvan név is, mit én Istánnak ol- 
vasok: miért? itt el nem mondhatom ; a’ görög Stephanos szószármazás, 
korona jelentéssel, legenda-írók leleménye. 


A törzsökös magyar nemzetségeknek, kik e hazát, elfoglalásakor 
magok között egyforma jussal(ez oklevcleinkben: Jus regium) fölosztot- 
ták, Ssent Isiván nem adhatott szabadságot, ők tették az úri kart, csak 
I. Lajos országlása alatt végeztetett , hogy minden néven nevezendő ki- 
rályi nemesek a hazában egyforma szabadsággal éljenek; ezért II. End- 
rének 1222-dik évi arany pecsétes levele sem illethette azúri kart, ha- 
nem a nemes rendet, Servientes regios; innen viselt a pedaneus biró : 
ssolga-biró nevet. | 











HISTORIAI EGYVELzG. 85 


mäläsban, mind az buzából, rosból, zabbul, és arpából megh 
adgyák; lenczeböl, borsóbul, bükkónybül, kólesbül és haidi- 
nábó] nem kiuányuán semmit. Az borbul hasonló képpen az 
ipaz szokot Désmát megh uáruán, mind az hegyuámmal ed- 
gyüt, kiben az Vissi hegynek jó rendtartása szerént — 
magokat '). 

Vtolszor, kíuánom, logs az éppétésben, mind most, 's 
mind ez után, az mikor a’ szükségh kiuánnya, készek legye- 
nek, és azon ne hiualkodgyanak. | 

Ezek azért uelek ualó uégzésemnek bizonyos keuáneági, 
és azokon megalkodot egyértelmünk, és eggyesedésünk, ki- 
uel eorókóssen kötelezték magokat, 's mind az eo maradéko- 
kat folbomhatatlan képpen , mind az en környülem ualó hüsé- 
gek megh tartásáual, engedelmességek és hála adó uoltok. 
meghmutatäsäual: kiért én is uiszontag, Isten segétségéból, 
ualami az eo jauokra és.hasznokra, 's mind böczülletekre ua- 
lók lesznek , kiczin erőm szerént, jó keduel megh mutatom ?). 
Kinek állandó és örökös erősségére adtam -ezen kezem Írásá- 
ual, és pechétemuel megh erősítet leuelemet eo nékik, 's mind 
az eo maradékinak. Datum in KOnsae one Bü °) die 7. April. 
An. Dni. 1633. 

(P. H) 


Idem Cruciger Sopronien. manu ppria.* | 
A mennyi magyar levelünk van, majd annyiféle az 
Írásmód ; ez az eredetiekben is nagyon változó: ezért szerin- 
tem a régi magyar írás nekünk nem szolgálhat zsinórmér- 
tékül. | | 


1) Viss nevü két falu is van Bopron värmegyeben. 

3) A magyar földesúr, a volt törvények értelmében, jobb-ágainak 
pártfogója volt, a rabszolgák tórvénykivül léteztek más országokban is, 
ezért velek a tulajdonos szabadon rendelkezhetett, eladhatta sat. Nyéki 
Veres Mátyás, jelen levelében, földesúr létére, szinte pártfogásra köte- 
lezé magát. 

3) Bá, most Bő Sopron vármegyei mesőváros, mit egykor a magyar 
ösök Peles, Pilis-nek neveztek, előfordul Polosnik formában is, és egy 
jelentésü a görög reAsz civitas szóval;okát csak a magyar mythusban 
lehet és kell keresni. Minden esetre a mesőráros elnevezés okatlan; mert 
egy olyan helyet, melynek nincsen vára, nem is volt, okosan, logice, nem 
lehet városnak nevezni; mert a városok vár alatti helyekből lettek. 





86 PODHRADCZKY JÓZSEF. \ 


II. 
A Fejér megyében talált scytha cités koponyájáról. 


A Budapesti Hírlapnak 132. számához mellékelt ,,Tu- 
dósitó Lap" hirdeté, hogy Fejér megyében Végh úr jószágán 
egy vitéz vázát lelték , kinek koponyája egy ére lappal volt 
belékelve. 


De e koponya nem lehetett a vélt vitézé, mert nemzeti 
történet szerint , apáink azon scythák közől voltak, kik halot- 
taikat (ide nem értve fejedelmeiket) elégették '). Ezt igazolja 
még eme példabeszéd is „Sem híre, sem hamva" azaz: nem 
tudni: él-e, vagy hal. S ebben egészen eltértek volt a Zen- 
davestába foglalt hittantól, mely a holt testek hamvazatát, 
mint Ármán-találta bűnt, nyilván tiltja. Egy névtelen görög 
író az Illendőség s Illetlenségről írott második értesítésében ?) 
emlékezetben hagyta, hogy a scytha fajok agyba ütött elle- 
neik koponyáját ivó edényül használták; mert ez nálok vitéz- 
ség jele volt. Sorai latín nyelven így hangzanak: „Puella- 


A múlt században vártalan helyekböl is lettek szabad királyi városok. 
. „Maria Theresia etc. Spectabiles"ac Magnifici, Magnifici, item, et Egre- 
gi, Fideles Nobis dilecti ! 

Fidelitatibus vestris benigne committendum esse duximus; quate- 
nus Super eo: quali nimirum ratione, quibusve mediis, ac in quibus si- 
gnanter Locis plures in Hungaria Liberae, Regiaeque Civitates, cum emo- 
lumento Publici, erigi possint? mutuam cum Consilio Nostro Regio Lo- 
cumtenentiali Hungarico, quod eatenus, sua via, iam instructum habetur, 
concertationem indilate inire, et meritum isthoc, in maturam discussio- 
nem et deliberationem assumere, opinionemque suam desuper, medio 
communis Commissionalis Prothocolli, Maiestati Nostrae, quo celerius 
submittere noverint. Viennae Die XVI. Decembris. 1767." E parancs 

„sz6lott az elenyészett m.k. u. kamarának. 

1) A acythák , mint Tertullianus írja, boltaikat vagy foólemésztették, 
azaz, gyerekek vén szülóiket egészségók korában leölték s megették: 
„Sin autem, ante ex morbo moriantur, non edunt, sed tumulo condunt, 
dolentes , quod illis immolari, vel potius obtruncari non contigerit. He- 
rodot de Massagetis; — vagy befüszerezve eltemették, vagy pedig karókba 
huzva, kissárították s így az eltakarítás körül különböző ezertartá- 
suk volt. 

3) Opuscula Mythologica, Physica et Ethica, Graece et Latine. Am- 
stelodami, 1688. 8. p. 718. edit. Thom. Gale. 





HISTORIAI EGYVELEG. 87 


rum frontes Notis quibusdam interpungi, Thracibus ornamen- 
tum videtur. Scythis quidem honestum, ut, cum quis Homi- 
nem occiderit, Capitis cute divulsa, partem crinitam ante 
Equum gestet, osseam vero auro, vel argento obducens, ex 
illa bibat, Diisque ipsis libamina fundat.“ Azaz: Thrák leá- 
nyok a homlokaikra tűzött holmi jeleket ékességnek tartják, 
a scythäk pedig becsületnek, ha ki közölök a megölt ember 
tarkójáról hajastul lehúzott bőrt nyergen viseli, az aranynyal, 
vagy ezüsttel belékelt koponyáját pedig pohárul használja, s 
abból dúsok nevében áldomást is iszik. — Iszik, mondom, 8 
nem önt, mint más pogány nemzetek tettek. Ascythák ebbeli 
szokásáról Arsacomas Lucianus Toxarisában vagy De Amici- 
tia tudósít bennünket: ,, Arsacomas, postulata phiala, non li- 
barit, ugy mond (neque enim mos apud nos vinum effundere: 
quin magis contumeliosum hoc iudicatus in Deum) sed tractim 
(egy hüzomban) bibens.* Azaz: Arsac, miután fialät ") kért 
volna, a borból nem locesantott fóldre, mert nálunk ez nem 
szokás, sőt inkáb Istennek nagy megbántása; hanem hüzom- 
ban iván. 

Szól az érintett koponyákról a történet atyja Herodot is 
L.4. Előadása, Xylander latin fordítása szerint, ily forma : 

„A. hadban pedig ekép viselik magokat. Annak, kit leg- 
elébb kezére kerít a scytha férfi, vérét megiszeza ?), s a meg- 
öltek fejeit fejedelmének bemutatja; mert ha ezt cselekedte, 
az elszedett zeäkmänyokban részesül "). 

A koponyát így nyúzza meg: bőrét füle körül szemöl- 


—— — BÀ — M - 


) Fiala keleti n. nyelven tejes edény. Klenker Fridrichnél Zendavesta, 
zwei kleine Wörterbücher, Peo: Zend, Pim: Pehlvi, Milch; s mivel ap 
betű f betűvel fölcsereltetik, az elsöböl lett a magyar fej ige: amab- 
ból pedig a pint név, mely eredetileg tejes edény lehetett; továbbá a 
fej igéből f betűnek t betűre változásával tej. 

3) Vallásbeli meggyőződésből, hogy életével a magsst gyarapitsa; 
mert a régiek szerint vérben van az élet. Lelke pedig más világon szol- 
gája. „Est namque fides Sciticorum, ut quoscunque viventes occiderint, 
in alio seculo, ipsis servire teneantur." Tehát nem minden tet, a mitől 
mert visszaborzadunk, barbar cselekedet. Minden időben uralkodott, e 
uralkodik bizonyos közvélemény, mely szerint az emberek élnek és 
halnak. i 

5) Innen a sok emberfej a magyar címereken. 





88 PODHRADOZKY JÓZSEF. 


‚dökig hajastul levonja, s miután azt, mint valami ökörbört 
meglágyította, dicsekedve lova szerszámára függeszti. Minél 
több bőrre tett szert, annál vitézebbnek tartatik. 

Vannak közöttök, kik az ily börökböl, mint valami ba- 
roméból, magoknak köntöst varnak. 

Sokan a megöltek jobb karjáról is lehúzzák a bőrt kör- 
möstül"!), a azzal tegzeiket födözik. Sokan egész emberbőrt 
feszítenek dorongra, s lóháton magokkal hordozzák. 

Ily szokásuk van; de nem nyúzzák meg mindegyik fejét, 

hanem csak a halálos ellenségókét; ezéről mindenik lehúzza 
szemöldök alant egészen ; s ha szegény , csak ökörbőrt von a 
koponyára: ha pedig dús, nem csak kivülről húz reá bőrt, 
hanem belűl megaranyozza, s azt úgy, az ie, ez ie pohárul 
használja. . 
Midőn meghasonlanak , honfiaikkal is így bánnak, ha a 
fejedelem pártján rajtok győztek. Ezeket a koponyákat aztán 
a hozzájok betérő tekintélyes vendégeknek előmutatják , s el- 
beszélik: hogy ezek azon honfiak koponyái, kik őket boszúra 
" ingerlék , s általok legyőzettek ; az ily diadalmat vitézségnek 
tartják. 

A tartományok fejedelmei esztendőnként egyszer megtöl- 
tenek borral egy kupát (koponyát), melyből a felgyült scy- 
thák, kik már ellenséget öltek, rendre isznak; de a ki még 
semmi jeles dolgot nem viselt, az a kupából nem ihatik, hanem 
félre ül, 8 ez a legnagyobb gyalázat. Kik pedig több ellensé- 
get öltek , saját két kupájokból is isznak." 

. Hogy ez a scytha fajoknál bevett közönséges szokás 
volt , erősíti egy más, Herodot által följegyzett szertartás is, 
mely nálok a holtak kórüldivatozott. ,,Szekérre tevén (a feje- 
delem) testet, viszik a szomszéd pásztor scythak határáig. — 
E pásztor scythák is azután födeles kocsira teszik a testet , és 
viszik a gerrhusok határáig, és általadják. Itten a test ágyra 


1) Plutarchus in Vita M. Crassi, kit a Partus Pomaxaethres ölt meg, 
Cap. 32. beszéli : „Caput Crassi et Dextram misit Surenas ad Hyrodem 
in Armeniam." Cap. 31. „Crassum Parthus Pomaxaethres nomine, inter- 
fecit." Cap. 82. „Rex itaque his laetus, donis eum, de more, auxit." E 
szokásra emlékeztetnek benmiink a magyar címereken írott jobb ka- 
rok is. 





HISTORIAI EGYVELEG. 89 


tétetik. Akkor a fejedelem feleségei közöl egynéhányat meg- 
fojtanak; megfojtják pohárnokát, szakácsát, lovászát, hírmon- 
dóját, lovát, s mindnyájokat a tágas sírba teszik, valamint a 
fejedelemnek arany poharát is "), és egyéb (kedves) holmiét.* 


A többi köz scythäk temetéséről pedig ezeket Írja: „A 
testet szekerekre teszik , a legközelebbi szomszédok a barátai- 
nál meghordozzák, kik a halottat elfogadván egyenként csap- 
nak tort ?) a testvivóknek, és kiséróknek.* | 


Ez a halottas szeker az éjszakon forgó göncölszekeré- 
nek képe volt, melyen a holtak a halál országába vitettek. 
Ez a keresztyénség fölvétele után ,,Szent-Mihály-ló* neve- 
zetet kapott, Telegdi Miklós prédikációinak II. R. a halottai- 
ból feltámasztott naimi fiúról szóltában beszéli: , Oda járul- 
ván, illeti Jézus a Sellyet, azaz: azt, a miben a test fekszik 
vala, kit a község Szent-Mihály-lovának is hí." ?) 


Figyelemre méltó dolog, hogy e futólag elősorolt ős 
scytha szokások némely részben még most isfolyvást divatoz- 
nak a magyar népnél; a világi s egyházi szokások, és az Ős 
nyelv maradványai is Scythiára mutatnak vissza, 8 épen nem 
oly viaszásat állít a scytha vitéz koponyájának leirója. 


1) A Fejér megyében talált ére lappal belékelt koponya szinte io potens 
volt az ott eltemetett scytha vitéznek. 
2) Tor, Taurus, Tur formában is előjön, innen: Turda, Turdo«, Torda, 
Tordacs, sat. S mivel a magyar nyelv , mint egyébkeleti nyelv, a s-betü- 
höz rendesen s betút vesz föl, lett belőle: tsor, tsorda; s mivel e két 
betű egymással fölcseréltetik, sor is tort jelent; fenvan a söre szóban. 
A tor, taurus magyar mythusban is fő szerepet játszik , tulajdonnévül 
is viselték. Béla kir. névtelen jegyzőjénél Cap. 19. olvashatni: „Velec, 
a cuius progenie Turda episcopus descendit." Valamint a bika nevét is 
Bikás , később Bikács-nemzetség vezetéknevében. Szerintem róla, nem 

pedig a békákról neveztetett hajdan Bikás- Megyer Ó-Buda felett. 


3) Gönc, vagy göncöl magyar Mercurius , ki a lelkeket a testbe, s eb- 
ből a mennyégbe kisérte. Alejövetel, s fölmenetel rendesen a map wtján 
történt. — Mythus a nap sebességét, állatok közöl, ló által ló képé- 
ben jelentette; ezért a pogány magyarok is , kiknek vándorlás közben ló 
volt a házuk, szekerök, eledelök s mindenök, Istennek is s napnak) 
ezzel áldoztak , góncól meter mentek az égbe. 


90 PODHRADCZKY JÓZSEF. 


III. 
Labanc és Kuruc szók eredete és jelentése. 


Néhai Cornides Dániel (Ungr. Magaz. I. B. S. 221— 
228. Von dem Ursprunge der ungrischen Wörter: Labants, und 
Kuruts föliräsu értesítésében) a labanc szót a német Lands- 
knecht szóból származtatja, mely Wagner Károlynál a Leibi- 
ci Krónikában (Analector. Scepus. P. II. p. 57.) gyalog hadat 
jelent. „Eodem anno (1556) 16. Februarii ingressi sunt Leut- 
schoviam duo manipuli Militum Pedestrium, quos teutonice 
vocant Landsknecht.* Tinódi Sebestyén is használta e neve- 
zetet a palásti ütközet leírásában, mely 1552. történt. , Há- 
rom ezer Lanckenet indulla" úgymond, kiket ugyanazon időre 
s esetre Istvánffy Miklós Lib. XVIII. a c „Pedites Ger- 
manos**-nak nevez. 


Előjön a labanc nevezet még a XVII. századbeli iromá- 
nyokban is; 1681-ki évre olvasom Borsod megyének X. ezá- - 
mu jegyzőkönyvében: ,,Nem tuttam: haLabancz, vagy Kurucz 
praedaltatott Joszágh légyen." És a XII. számu jegyzőköny- 
vében 1685-dik évre: „az Labanczok felégetvén Ónod várassát — 
marhajokat — eö Fölsége akkori vitézi (német labancok) haj- 
tották el.“ Ugyan ott s MAKHOJOKAE az akkori labancz el- 
hajtotta." 


De ha a labanc szó valóban „pedestrie“ azaz: ,,gyalog** 
jelentéssel bír, mint a fönnidézett írók beszélik; úgy az semmi 
esetre sem származhatik a német Landsknecht szótól, mert ez 
a szó annyit jelent, mint „lanceatus miles“ lándzsás. Pus- 
kapor föllobbanásától sem vehette eredetét, mint Cserei Mi- 
hály az ő kézíratában akarja: „A mely magyarok pedig a 
teászár hűségében vagynak, labontzoknak hivattak, né- 
mellyek úgy magyarázzák: labontz, azaz, lobbants, mivel 
a németek puskával szoktak inkább hartzolni, mint karddal, 
a puska por pedig fel szokott lobbanni.** hanem a magyar láb 
névtől, A német gyalogságot: Landsknecht, azért nevezték 
nálunk labancnak, hogy őket megkülönböztessék a magyar 
talpasoktól, azaz gyalogoktól, kiket máskép hajdúknak is ne- 
veztek egészen 1743-ki esztendőig, a mikor a Mária Terézia 


HISTORIAI EGYVELEG. 91 


alatti közönséges fölüles alkalmával eltiltatott; mert a kedvet- 
len ,,hajdu'* nevezetet, mint a Bocskai Istvánnak fölkelő haj- 
dúira emlékeztetőt, az akkori magyar sereg viselni nem akarta, 
mint az elenyészett kir. helytartóságnak jelen körleveléből bi- 
Zonyos. 

Ez Consilio Regio Locumtenentiali Hungarico. 

Illustrissimis, Reverendissimis, Spectabilibus ac Ma- 
gnificis, Perillustribus item, ac Generosis Dominis N. N. Su- 
premo , et V. Comitibus, Judlium, et Jurassoribus: Toti de- 
nique Universitati Dominorum Praelatorum, Baronum, Ma- 
gnatum, et Nobilium Comitatus Borsodiensis, Dominis nobis 
obssmis. Veres viaszba nyomott pecsét helye. Buda Agria 
Miskolcz . || . 

Ex Officio. 

Illustrissimi, Reverendissimi, Spectabiles, ac Magnifici, 
Perillustres item, ac Generosi Domini, Nobis observandis- 
simi. 

Nomen Hajdonis, Pedestri Militiae Hungaricae (uti ob- 
vertit) maxime offensivum, quod eodem a pluribus Regnicolis 
compellentur, nonnullis in Locis inter eandem Militiam, et 
Incolas, eas jam causavit Dissensiones, et Altercationes, ut 
exinde etiam ad Rixas, et Vulnerationes, ab utrinque deven- 
tum fuerit ; Unde, ad avertendas imposterum eiusmodi Alter- 
cationes, et Rixas, Consilium hoc Regium Locumtenentiale 
praetitulatis Dominationibus Vestris, praesentibus intiman- 
dum esse duxit: quatenus Ineolas in eo, ne Militiam Pede- 
strem Hungaricam Hajdonis nomine compellent; verum illud, 
quod sibi videlicet arrogant, utpote Infantería Hungarica, 
vulgo Magyar Gyalogság dent, taliterque compellent, cautos 
reddere, ac instruere noverint. Datum ex Consilio Regio Lo- 
cumtenentiali , Posonii Die Decima Quarta Mensis Maii, 
Anno Millesimo, Septingentesimo Quadragesimo "Tertio ce- 
lebrata. Praetitulatarum Dominationum Vestrarum Ad Offi- 
cia paratissimi. Comes Georgius Erdődy m.p. Georgius Fa. 
biánkovies m.p. Michael Domsics m.p. 

Borsod megye levéltárának eredeti példányából Politicor. 
Intimator. Materiae II. Falc. IV. frust. 48. 
Hogy régenten a hajdúk nem a legjobb hírben állottak: 


99 PODHRADCZKY JÓZSEF. 


Ursinus Velius beszéli (Casparis Ursini Velii de Bello Panno- 
nico Libri Decem. Vindob. 1762. 4. Lib. 3. p. 45): ,,Pedites, 
quos Heudones appellant indigenae, armentarii sunt plerique 
omnes, caedibus ac rapinis imprimis assveti (nyilván innen 
száradt rajtok a hajdu nevezet) *) et genus hominum praeci- 
pue audax: verum seminerme ac non magnum habens usum in 
re militari, latrocinio, quam bello aptius.* De hogy hadvi- 
selésre igen is alkalmas vala, megmutatta Bocskai István fe- 
jedelem alatt. Némely 1600-ki sept. 21-kén írott levélben ol- 
vasom: „Deus magna operatur per simplicem istum plebem. 
. Vtinam misera natio hungarica haberet existimationem et so- 
lutionem, sub sole non possent reperiri contra Turcas aequi- 
valentiores. Datum Uijwarij 21. Sept. Anno 1600." 

.. A közlött helytartósági levél eme soraiból továbbá: ,, Ne 
Militiam Pedestrem Hungaricam Hajdonis nomine compel- 
lent: verum illud, guod sibi videlicet arrogant, utpote In- 
fanteria Hungarica, vulgo Magyar Gyalogság dent." nem 
következik, hogy a gyalogság nevezet csak Mária Terézia 
idejében keletkezett volna; mert Gyarlog és lófejü székel, ha 
emlékezetem nem "csal, Benkő Transylvaniája szerint már a 
XI. században előfordul annak bizonyságául, hogy a gyalog 
melléknévnek és igehatározónak jár ige a gyöke. Olvashat- 
ni az 1092-ki évi oklevelet Fejér György Codexében is Tomo 
II. p. 17., melyben , tam Loohfeu ‚ quam Giharlog vocati* 
hadak említtetnek. 

Cornides Dánielnek azon állítását is, hogy a magyar 
Lánc név, melyet Heltai Gáspár szinte megemlít, és Bocs- 
kai István idejéból maradt levélben is találtatik, a német 
Landsknecht szóból támadott volna, ez is csak I. Ferdinánd 
király alatt, megcáfolja a szepesi láncsások (Lanceatorum) 
nevezete. Du Fresne Glossariumában az úgynevezett capitu- 
lárek 271-ki fejezetéből tanítja: hogy régenten csak szabad 
eredetű katona (miles) viselhetett lándzsát; ezért a középkor- 
ban lancea épen azt jelentett , mit a magyar u vagy 
lánc t.i. láncsás vitézt. | 


'*) Törvenykönyvünk 1684-ki kiadásában p. 598. „vox proprie abie- 
gum designat." . 











RÉGÉSZETI ADALÉKOK. 93 


A kuruc névről is azt tartotta Cornides, hogy ez a tö. 
rök kurudzsi szó hason mása, mely annyit tesz mint régi ta- 
pasztalt as forgott vitéz, veteranus miles; s hogy a magyar 


pártosok Tököly Imre alatt kapták azt föl és ruházták magok- - 


ra: holott bizonynyal a „magyar kereszt" szónak csak egyik 
változata. Mert hogy a pogány magyaroknak is volt kereszt- 
jök, Priscus Rhetorból bizonyos, ki a maga koräban.a kún 
magyarokat megismertetvén, azt jegyzi meg rólok: hogy 
szökevényeiket keresztre feszegették: „Itaque, qui ex Barba- 
ris (nem a rómaiak közöl). ad Romanos transierant, redditi 
sunt, de quorum numero erant fili Mama, et Attacam ex re- 
gio genere, quos Scythae receptos in Carso, Thraciae Ca- 
stello, Crucis supplicio affecerunt, et hanc ab his fugae poe- 
nam exegerunt.** 

A „kereszt‘‘ szó, mint hdysipuiv. elökerül a szepesi 
káptalannak némely 1330-ki évi határjáró levelében is (1819- 
dik évi Tudom. Gyüjt. V. k. 107. I.) Zent Kwruch formában; 
innen Dózsa György idejébóla Kuruo=Cruciatus, Cruce signa- 
tus, és kuruc háború nevezetek, miket Tököly Imre pärttar- 
tói fölvettek, s a nélkül hogy tudták volna, mit it jelentenek, 
magokra ruháztak. 


EURER 
KISS FERENCTÖL. 
Olvasva az akad. mart. 31. 1856. 
| I. 


Valamely antik tárgy megbirálásánál következő pontok 
főkép megállapítandók: 1. Annak minősége; 2. Vajon való- 
ban antik mű-e az, 8 nem ujabbkori koholmány, a régéezet- 
vizsgálók gyűjtési buzgalmának kizsákmányolására készült 
tárgy? 3. Melyik korszaknak, és melyik népnek tulajdonítan- 
dó? 4. Mi végre használtatott? és 5. Hol találtatik annak 
analog formája, és föltételezett használata a régészetben? 

Az elsőre amű minőségét illetőleg nyilatkoztatom , hogy 
e különös tárgy rajz nélkül nehezen írható le. Előleges meg- 
birálásul azonban megjegyzendő, hogy ez kiterjesztett formá- 
ban oldalrészein 7" magasságu, alapzatán 6" széleségü három- 





94 KISS FERENC. 


szögből All, melynek felső fogäspontja mindkét felől kicifrá- 
zott erős gyürűben végződik, ez alatt a testtel két egymásba 
ütköző szarvazott állatszegy lép elő. A háromszög '/,‘' széles- 
ségü oldalai folytonos ágcifrazatot képező számos pontokkal 
födvék. Az egész belrész részint kigyódad tekerődzésekkel, 
részint az aljakon öszvetett tompa kettős szögletekkel, részint 
erősen álló karikákkal van kitöltve, mindezen idomok mind- 
két oldalt alkalmazott számtalan pontokkal cifrázvák. A há- 
romszöglet minden oldalán négy hozzá öntött karika látható, 
melyek két legfelsőbbikéhez felgyürűzött nyelekben befelé 
görbitett két kés van alkalmazva, a római sarlókhoz (falculae) 
hasonlók; a többi három karikánál részint felgyürűzött nye- 
leken, részint tompa négyszögletekről függő buzgányok ezem- 
lélhetők. Az alján tizenegy hozzá öntött karika látható, me- 
lyekhez cifrázott középtagoknál fogva öt felgyürüzött buzo- 
gány van erősítve. Az egész sárga rézöntetből vette eredetét, 
több sérülést szenvedett, és csak egy ponton ujíttatott meg a 
. régi időben. 

A második kérdést illetőleg a részint érdes, részint finom 
sötétzöld patina, némi oxydatio-nyomokkal valamint a tárgy 
egész kinézése kétségtelen régiségnek ismerteti azt. 

Ezen antik tárgy a azarvazott állatszegyrészek, a sarló- 
szerű kések , a számos buzogány tulajdonságainál fogva a ró- 
mai korba látszik tartozni. 

Minthogy Lampridius egy Hercules Rusticust, talán u- 
gyanazt említi, kit Victor Hercules Silvanusnak nevez, és 
Silvanus oltárai görbe késekkel szinte úgy, mint Hercules 
oltárai buzogányokkal ékesítve előfordúlnak, végre az akkor 
erdődús Pannoniában Silvanusnak szentelt számos fogadalmi 
kő találtatik , mint csak Ó-Budán a praefeeturai épületben : 


SIL. SILV PRIN. PED. 0 MALEX L. CANDIDV. 
D. D. azaz : Silvano Silvestri Princeps pedestris Centurio mi- 
litum alae decimae Lucius Candidus dedicavit. 


Ugyanott. 
SIL DOM AVR PIV LARQVS ET SVIS V.S.L M. 


Silvano Domino Aurelius Pius Larquus, et suis votum Sol- 
vit lubens merenti. 


RÉGÉSZETI ADALÉKOK. 95 


Ugyanott. 

SIL. SILV. S. SEPTI PIPI MANVS CANDI D. N. 
PRO. S. Sn. V.S.L. M. Silvano Silvestri Sacrum Septimius 
Pipimanus Candidus devotus numini pro Salute Sus votum 
Solvit lubens merenti. 

A budai várban, a volt Almásy-házban a Bécsi-kapu 
mellett: | 

SILVANO ERBARIO 
SEPTIMIA CONSTANTINA 
V. S. L. M. 
Ugyanott. 
SILVANO SILVESTRI 
SACRVM 
CORINTIVS NVMVLARIVS 
V. S. L. M. 


E kő, összeköttetésben a birtokomban volt , részint még 
abban levő érmeszabályozási súlymértékekkel azt bizonyítja, 
hogy Pannoniának Siscia, és Sirmium két ismert pénzverő 
műhelyein kivül, még egy harmadik, eddigelé isméretlen 
pénzverdéje is volt Aguincum, vagy Ó-Buda városában. 

. Ugyanott. 

SILVANO C CORNELIVS GENETIVOS DECV- 
RIOEX S.N.C.V L M II SILANIS COS. Silvanodomino 
Cajus Cornelius Genetivos Decurio ex Senatus nostri consulto 
vovit lubens merito Duobus Silanis Consulibus. 

azaz Commodus alatt 189. év végével, mert e két Sila- 
nus Consul még ugyanazon évben helyettesíttetett Severus 
és Vitellius consulok által. 

Az ötödik kérdést illetőleg. Az imént felhozott adatokra 
támaszkodva elfogadhatnok, hogy e talányos antik tárgy egy 
Hercules Silvanus oltárán mint egyes ember fogadalom-emlé- 
ke , valószínűebben pedig valamely testület, talán a csőszök, 
vagy kerülők áldozatjelvényeül használtatott; mert Montfau- 
connál: Supplement. II. kötet, 86. I. 26. táblán a bresciai 
márványábrázolatok közt a következő is fentartatott: midőn 
egy pap oltáron áldoz, egy jobbról mellette álló ifjú egy, a 
rajzban ide mellékelt hasonló, az alján karikákkal ellátott 


9 KISS FERENC. 


háromszöget az oltár felett tart, talán mint képviselője vala- 
mely testület által felajánlott nagyobb áldozatnak. 





II. 


Vanazerencsém még egy más, Erdélyből küldött, a mult 
héten birtokomba került, honi régiséget,'tán minden magyar 
szívnek drága ereklyét , bemutatnom. 

ÄU ez egy, jó aranyba foglalt, elefántcsontból készült 
illattartóból, melynek előlapján hajadon fejű, bajuszos, vas- 
ba fegyverkezett, jobbjában kardját tartó, már koros vitéz, 
ily kiálló körirattal szemközt állva, s domborúan kifaragva : 

x P:atri. P:atriae ET ORB:is CR :istiani DEF:ensori 
C:omiti Bistriciensi AR: administratori regni, IOH:anni ZEC- 
CHEL D:e HVNIAD. 

Hätlapja két felé osztott, felső osztályában a velencei 
Sz.-Márk balra álló oroszlánya a nyitott evangéliomos köny- 
vét tartja, melynek lapjain a szokott: , Pax tibi Marce Evan- 
gelista meus" helyett már kopott alakban vonatkozólag az 
akkori körülményekre , balról Se — jobbról CR bevésve 

CV IS 
RI:tati TI: anorum 
olvasható. 

Az alsó osztály egy balra fordult, sisakos, vasba fegy- 
verkezett vitézt mutat, ki az ellene rohanó sárkánynak nya- 
kát dárdával átszúrja. 

Ezen oldal kiálló körirata : 

"PAX TIBI PAN: onio * WICT : ori GLOR :ioso. 
S:enatus EQIT :equitesque * 
bevésve uncialis betűkkel : 
F:actum O:pus WeNeT:iis. O(opere) M(manus). 

A mi ezen emlék eredetiségét illeti, az, akár munkáját, 
mely összehasonlítva a bemutatott II. Pál római pápa 1466- 
ban készült eredeti pénzével, korának megfelel; akár betűi- 
nek graphikai jellemét, akár egész jelenségét tekintsük: eddig 
minden szakértő véleménye szerint kétségbe sem vonható. 

Köriratának az akkori körülményekhez alkalmazására 
csak annyi legyen mondva : Kerchelich, Aranka, Istvänfi után 








REGESZETI ADALEKOK. 97 


Engel ällitjäk, hogy a Hunyadi-család Szekel vezetéknévvel 
is élt. Chalcocondylas (de reb. turc. L. VII. 1. Hist. Rer. 
Orient. Francof. 1587. p. 256.) az 1448-ki kassovai ütközet- 
ről irvän, többi közt így szól: „Choniates (Hunyadi) suos in 
aciem educit, eamque hoc pacto instruit: Dextrum cornu te- 
nuere Pannonum praefecti, nec non paírueles Choniatis Se- 
 cwles* stb !) Kovachich, és Teleki ezen állításnak ellent 
nem mondanak; de a velencei vésóról sem lehet feltenni, hogy 
az minden adat nélkül ezen melléknevet kóltótte volna. 

Az elólapi feliratban a C: B: Comes Bistricensis betük 
oda mutatnak, hogy Hunyadi János 1452, és 1454 év közt, 
miután t.i. besztercei gröfsäggal ruháztatott már fel, tisztelte- 
tett meg ez emlékkel a velencei köztärsasäg ältal, mely még 
1454-dikben a béke fölött alkudozott II. Mahomeddel; de fél- 
vén a kózvéleménytól, ezen diplomatikai titkos igyekezeteit 
fol nem fedezte, és csak 1458. nem csak megkötötte Marcel- 
lo által a békeséget, hanem annak 12 pontjában szövetségre 
is lépett a hatalmas török császárral ?). 

Igy meg lévén akadályoztatva összes Európa, és különö- 
sen Hunyadi János fővezér felazólitásainak megfelelni, harco- 
sait, és hatalmas hajóhadait a keresztes népekkel összekap- 
csolni, ilyen, és talán becsesb diplomatikai ajándékokkal ki- 
vánta üres igéreteit pótolni, és nagy kormányzónk méltányos 
bosszúját csillapítani. . 

Az A: R: betűket tán Administrator Regni-nek olvashat- 
ni, mert akkor, 1452 és 1454 közt, Hunyadi János már le- 
lépett a kormányzói polcról; de mivel még igen nagy tekin- 
télylyel és befolyással bírt, atanács az addig diplomaticus gu- 
bernator helyett a csaknem hasonló értelmű Administratort 
tétette. 

Egyébiránt nem csak a velencei köztársaság, hanem Al- 
phons aragoniai király, V. Miklós pápa, és mások által is 


1) Wenzel úr megjegyezte ez alkalommal, hogy a Ssékely névnek it- 
teni előfordulása nem oly meglepő, miután különösen déli szomszédaink- 
nál, az oláhok, és szerbeknél népmondáik és énekeik tanusága szerint 
csak ugyan ez volt Hunyadinak nálok populáris neve. 

") Histoire dela Républigue de Venise. Paris, 1765. T. VII. p, 99. 
170. etc. 

ACAD. ÉRT. 1856. III. 1 


98 NAGY IVÁN. 


követségi, és diplomatikai ajándékokkal tiszteltetett meg a 
törököknek ezen egyedüli félelme, a keresztyén vallás legerósb 
fegyvere, királyának, honának, és emberiségnek legnagyobb 
dísze, kinek e becses emlékéről érdekes volna, hogy a közép- 
kor viszonyaiban jártasbak bővebben és kimeritöleg értekez- 
nének. 


UJFALVI IMRE XVI. SZÁZADBELI SZÓTÁRIRÓ. 


NAGY IVÁNTÓL. 
Olv. az academiában, január 14. 1856. 

Kalmár István hazánkfia és irodalmunk tudományos ba- 
rátjánál több kézirat közt egy magyar-latin régi kézirott 
szótárra akadván, miután a tisztelt birtokos fölszólításomra 
késznek nyilatkozott minden kéziratait am. Akadémia könyv- 
tárának fölajánlani, szerencsésnek érzem magamat, eleve az 
említett szótárt a nevezett könyvtár részére átszolgáltatnom, 
és annak ismertetéseül csekély észrevételeimet előterjesztenem. 

Az érdeklett kisnyolcad rét alakú, papirosra Írott szó- 
tár, a 3 levélnyi előszó és ugyan annyiból álló tartalommuta- 
tón kivűl , 54 levélből all. Az egész újolag van bekötve, és 
végső levelein nedvesség által az írás egy csücskön benne el- 
homályosítva. Az elején egy levél az előszóból rendetlenűl 
hátrább van kötve , mint kellene, és nagy sajnálatunkra egy 
levél az előszóból s több magából a szótárból hiányzik is. 
Címlapja nincs, valószinűleg nem is volt, hanem kezdődik az 
előszón, mely erdélyi Krakai Demeternek sárospataki tanodai 
igazgatónak van ajánlva, ki Pesti Gáspár után 1596-dik 
évtől 1598-ig volt sárospataki tanár '). 

Mi Ujfalvi Imre életét illeti, arról részint a szótár elö- 
beszédéből, részint egyéb adatokból a következőket tud- 
hatjuk. 

Mindenek előtt, hogy a vezetékneve előtti Z betű (mely 
az akkori orthographia szerint sz-t jelentett) Szílvás-Újfalut 


jelenti, Lampe historiájának alább idézendő helyeiből kétség- 
telenül kitűnik. . | 


!) Szirmay Ant. Notit. hist. pol. oec. CottusZemplin. Cassovise, 1798. 
168. lap. 


UJFALVI IMRE XVI. SZÁZADBELI SZÓTÁRIRÓ. 99 


Az elöbeszedböl tudjuk meg, hogy Ujfalvi Imre 1587. 
táján a sárospataki iskolában segédtanár (collaborator), 1596- 
ban pedig, a debreceni iskolában Laskai Jánossal a héber 
nyelvnek s mathesisnak tanára volt !). Ezen hivatalában 1597- 
ben írta az érdeklett szótárt, és 1598-ban nyomatta ki halotti 
énekeit Debrecenben ?). Debreceni tanárságot mintegy 1607- 
ig viselt, a midőn már a nagyváradi egyháznak lelkésze, és 
a Bihar-megyei tractusnak seniora volt. Mint ilyen Lampe bi- 
zonysäga szerint °) 1609-ben leginkább Hodászy Lukács deb- 
receni lelkész és tiszántúli superintendens elleni gyűlöletből 
a magyar ref. egyházi fegyelem ellen kikelve, terjedékeny 
viszályokra és szakadásokra izgatott, miért 1610. nov. 7-kén 
a nagyváradi zsinat elébe idéztetett, és csak nov. 10. bizonyos 
pontoknak aláírása mellett kerülte el a büntetést. De 1611. 
elején már ismét el kezdte izgatását, mi által 1612. a nagyká- 
rolyi 8 váradi, 1614-ben pedig a szatmári zsinatok tartására 
adott okot; s végre Bátori Gábor fejdelem parancsából egy 
erre rendelt bizottmány ellene az egyházi hatóság előtte tár- 
gyalván a vádakat , őt mint káromló hitszegő bűnöst elma- 
rasztalá. Igy került Ujfalvi a huszti és váradi börtönökbe, 
honnan szintén nem szűnt meg levelek által az izgatást 
megkisérteni, melyeknek végre is nem egyéb lőn eredménye, 
mint hogy a nyugtalan izgató számüzetett, és e számkivette- 
tése Melotai Nyilas István superintendens által 1615. május 
29. kelt levelében a megyék KK. és RRvel is közöltetett, 
Eképen Ujfalvi Imre, a különben jeles tudós és főleg a ma- 
thesisben és csillagászatban jártas férfiú, számiüzetésében 
megtörve dicstelen végezte be életét. 


Meg kell egyébiránt Ujfalvi Imrénket különböztetniegy 
másik szintén ezen korban élt Ujfalvi Katona Imrétől, ki 1599. 
sárospataki tanár, azután Rákóczy Zsigmond udv. papja, to- 
vábbá szepsi, gönci és b.-keresztúri predikátor volt, és 1610. 


T) Lampe: Historia dd Reform. in Hung. et Transylv. 1728. pag. 
633. 636. 637. 11. 
2) Sándor: Könyveshäz. 1803. 13. lap. 
3) Lampe id. h. 337, 344. 847. 355. 1. 
q* 


100 NAGY IVÄN. 


halt meg !). Ennek életét Lampe ?), közvetve Paraeus Dávid, 
közvetlen Czvittinger után közli, és határozottan ki is jelenti, 
miszerint ezen baranyai Ujfalvi Katona Imre amattól teljesen 
megkülónbóztetendó. 

Ennyit Ujfalvi Imre életéról; de e kevésból kitetszik, 
miszerint Ujfalvi Imre iróink kózótt ishelyet vívott inagának; 
és mint e fölmaradt kis szótár elószavából és külső kiallits- 
sából nem minden alap nélkül gyanítani lehet, e mű is sajtó 
alá volt rendezve. 

Visszatérve magára a szótárra, ennek előszavából azt 
tudjuk meg , miszerint 1574. év táján Szikszói Fabricius Va- 
zul as. pataki iskolában adott elő egy latin-magyar szótárt, 
mely azután 16 év múlva, tehát 1580 táján került sajtó alá 
leginkább Pesti Gáspár pártfogása alatt. Mielőtt azonban e 
szókönyv kinyomatott volna, azt többen leírták , a mit maga 
Ujfalvi Imre is több példányoknak egymássali összehasonlítá- 
sa mellett teljesített. , Azelőtt, úgy mond Ujfalvi, iskoláink- 
ban semmi ilynemű munka nem létezett, ha a Bécsben 1568- 
ban megjelent Nomenclatura kivétetik, melyben a magyar 
nyelv a tanulóink előtt ismeretlenebb német betűkkel Pesti 
Gábor által iktattatott be." 

Írja továbbá Ujfalvi hogy, miután ő Debrecenbe tétet- 
vén át, a tanrendszerre nézve ily munkának szükségét, főleg 
az első kiadásbeli példányok szükében, észrevette volna, kez- 
dett egy újabb kiadásról gondolkozni. Hogy pedig e részben 
mit eszközlött legyen, úgymond, észreveendi, ki jelen szótárát 
az előbbiekkel összehasonlítandja. Sajnos! ezután egy levél az 
előszóból hiányzik, miből tan még többet tudhattunk volna 
ki. 

Az előszó után Sturmius János egy leveléből kivonat 
közöltetik, mely után a szótár megkezdetik ily címmel : 


„Dictionarium Latino-Ungaricum. 
Neves könyu. Deakul s Magyarul.“ 


Ezután kezdődnek a szavak tárgyak szerint osztályozva 82 


!) Szirmay A. Notit. Hist. pol. oec. Cottus Zemplin. 1708. pag. 168- 
— És Szombsthi János. A S.pataki Colleg. histor. 1820. 36. lap. 
2) I. h. 844. lap. 


UJFALVI IMRE XVI. SZÁZADBELI SZÓTÁRIRÓ. 101 


fejezetben, melyeknek címeit ismertetés végett orthographiá- 
jok szerint érdekesnek tartom latinúl magyarúl közleni : 


Caput I.  Substantiarum Spiritualium Lelki allatoknak neuek. 


C. II. Substantiarum Corporearum coelestium nomina. Egkhi alla- 
toknak neuck. 

C. HL — Substant. corporear. simplicium seu Elementorum nomina. 
Eltetó allatoknak newek. I 


C. IV. . Meteora. Nagyressbul fön termő allatok. — Meteora aires. 
Eghes fön termő allatok. — Meteora ignea Tüses fön termő 
allatok.. M. aquea. Vises fón termó allatok. —. Met. terrestria 
seu fossilia quorum genera 3 sunt. — Földbul ásott allatok, 
melyeknek nemek harom fele. I. Metalla. Ercsek. II. Lapides 
quorum genera sunt quinque. Kövek, melyeknek nemek öt fe- 
le. 1. Gemma Gyöngy. 2. Marmora: Maruanyok. 3. Cotes 
Fen kövek. 4. Silices: Kouak. 5. Saxa: Kemeny kövek. III. 
Metallica seu succi concreti: Ercsekhós es Köuekhos jaruloh. 


C. V. Liquidorum Nomina: Hig allatoknak neuek. 

C. VI. Herbarum Nomina: Füueknek neuek. 

C. 7. Legumina et Frumenta diversa. Magoknak neuck. 

C. 8. Radices esculentze. Megh ehető gyökerök. 

C. 9. Aromata seu Condimenta. Fü sserssdm. 

C. 10. Arborum nomina et partes: Faknak neuck es ressey. 

C. 11. Ad arborum culturam pertinentia. Elő fak kórnyul ualo gon- 
dok, — Arborum morbi: Faknak megvessese. 

C. 12. De Fructibus ad Pomarium pertinentibus. Kerti gyümol- 
czökrül. 

C. 13. Ad vinetum pertinentia. Szölökös tartosó newek. — Vitium 


Fructus. Szölö gyümülcze. 

C. 14. Ad vineae culturam pertinentia. Ssölömühös valo szok. — In- 
strumenta vineatica. Ssölö mükös valo sserssamok. Vitium 
morbi. Szólónek veszedelmei. 

C. 15. Ad vineam pertinentia. Szürethes valo ssok. 


C. 16. Vinorum genera. Boroknak neme. 

C. 17. Ad agrum pertinentia Meseohos valo neuek. 

C. 18. Instrumenta ad culturam agri pertinentia Mesój munkahos 
valo sserssamoknak nevek. 


C. 19. Ad pratum pertinentia. Rethes tartosó neuck. 
C. 20. Ad lacum pertinentia. Tokos tartoso neuek. 
C. 21. Ad Sylvam pertinentia. Erdóhos tartosó neuck. 
C. 22. Animalium terrestrium appellationes. Fóldón eló eleuenj ala- 
toknak neuek. 

C. 23. Reptilium appellationes. Csuso massoknak neuek. 

C. 24. Insectorum appellationes. Bogaraknak neuek. 

C. 25. Appellationes volucrum. Madaraknak neuck. 





102 


Cap. 


Cap. 


Cap. 


Cap. 
Cap. 


Cap. 


Cap. 


26. 


. 27. 
. 28. 
. 29. 
. 80. 


. 91. 
. 82. 


. 97. 


. 98. 


39. 


. 40. 
. 41. 
. 48. 
. 44. 
. 45. 


56. 


NAGY IVÁN, 


Piscium appellationes. Halaknak neuek. 

Homo et partes humani corporis tam exterioris quam inte- 
rioris. Ember külső belső resseiuel. 

De habitibus Corporum. Testnek allapatyarul ualo neuck. 
De aetatibus hominum. Embereknek Idejeknek neuck. 
Dimensionem seu mensuram corporum significantia, idem 
ponderum et mensurarum nomina. Mértekeknek neuek. 
Artium nomina. Mestersegeknek neuek. 

Virtutum et Vitiorum Appellationes. Jo es gonoss chel'ekede- 
teknek neuek. 


. 93. 84. (Nincs meg, hiányozva a 64. és 68 level.) 
. 95. 


Sonorum appellationes. Zóngeseknek neuek. 


. Odorum appellationes. Ssagoknak neuek, 


Saporum appellationes (a 71—74. level hianyozván, nincs 
meg.) 

Tectum concernentia (a hianyzó 71— 74. lapon voltak). 
Figurarum et Formarum nomina. (Szinte hiányzik.) 
Cognationem et affinitatem spectantia. (nincs meg) 

Conjugii nomina. (nincs meg az említett lapok hiánya miatt) 
Arbor Consangvinitatisin recta linea. In sexu masculino stb. 
Nomina Magistratuum. Külssö tisstoiszelöknek neuck. 
Diversarum conditionum seu graduum vitae humanae appel- 
lationes. Külömb külömbfele allapotban auagy rendben léuó 
Embereknek neuck. 


Artificium diversorum et Mechanicorum nomina. Kulömb kü- 
lómb farago mester Embereknek neuck. 

Officinae Artificum. (hiányzik a 89. és 91-k level) 

Ciborum variae differentiae. KÉtkeknek külömb külömbfele 
neuek. 


Panes et Placentae diversi generis. Kenyereknek es belesek- 
nek külóm neuek nemej. 

Vasorum generis appellationes. Külömb kül-féle Edenyeknek 
neuek. 

Vehiculorum diversa genera. Ssekereknek nemek. — Currus 
cum suis partibus. Szeker resseivel óssoe. 

Machinarum bellicarum et armorum genera. Hadi eskószok- 
nek paltangyuknak es fegyvereknek neuck. 

Ad militiam pertinentia vocabula. Vitességhes ualo neuek. 
Poenarum et suppliciorum diversa genera. Büntetésekmek 
külömb kül nemey. ; ; 

Morborum diversorum appellationes. Külömb külömbfele be- 
tegsegehnek neuck. 


Ad valetudinem pertinentia. Egesseghes walo igek. 


UJFALVI IMRE XVI. SZÁZADBELI SZÓTÁRA. 103 


Cap. 57. 
Cap. 58. 
Cap. 59. 
Cap. 60. 


Cap. 63. 


Foeces et excrementa diuersar. rer. Söpröje es ganeja külöm- 

fele allatoknak. 

Navigiorum diversa genera. Hajoknak külömb külömbfele 

nemek. | 

Domus et partium ejus vocabula. Hasnak es annak resseinek 

neuek. 

Cubiculum cum suis partibus. Halohas reszeivel össve. 
(hiányzik a 115—118 level.) 

Ad coenaculum pertinentia. Ebello s uacsoralo hashoz valo 

neuck. 


Cap. 64— 66. (hiányzik a 122 - 126. level) 


Cap. 67. 
Cap. 68. 
Cap. 69. 
Cap. 70. 


Cap. 71. 
Cap. 72. 


Cap. 73. 


Cap. 74. 


Cap. 75. 
Cap. 76. 
Cap. 77. 
Cap. 78. 


Cap. 79. 


Cap. 80. 
Cap. 81. 


Cap. 82. 


Ad tectum pertinentia. 

Ad puteum pertinentia. Kuthos ualo neuek. 

Ad stabulum spectantia. Istallohos ualo vetek. 

Balneum concernentia. Fördöhös ualo neuek. 

Contractuum appellationes. Vetelhes s adashos valo neuek. 
Temporis et partium ejus appellationes. Üdönek — — — re- 
sseinek neuck. I 

De Numerando. Az ssamlalasrul. 

Aquarum appellationes. Viseknek neuek. 

De vestibus. As ruhakrul. 

Ventorum Nomina. Sseleknek neuek. 

Locorum Nomina. llelyeknek neuck. 

Regnorum, et Regionum nomina. Orssagoknak es Tartoma- 
nyoknak neuck. I 

Gentiúm nomina. Nemsetsegeknek neuck. 

Civitatum nomina. Varosoknak neuek. 

De varijs titulis Epistolarum item Curialium seu forensium 
vocabula. Külómb külömb fele Leueleknek neuey es Tórvenyhes 
«alo igek. — 

Sylva propriorum. Tulaydonsagoknak össue gyüjtesek. 


Ezen tárgymutató fejezeteknek elósorolásából kitünik, 
mennyire érdekes legyen e kis szótár azonkorban a tudomány 
minden ágából nyelvünkben dívott műszavakra nézve, 8 mint- 
egy a tudomány némely ágairól, például: a jog-, gyógy- és 
természettudományok akkori állásának főleg hazánkra nézve 
tüköreül szolgál; nyelvészeti sőt történelmi szempontból is 
pedig belőle több hibás értelmezésre nézve eligazodás meríthető. 

Érdekes és nevezetesnek hiszem végre e kis szótári ma- 
radványt azért is, mivel véleményem szerint ez az UjfalviIm- 
re-féle szótárnak autographuma, mely véleményem, ohajtom, 
hogy senki által meg ne ingattassék. 


104 NAGY IVÁN. 


— Az előadottakra Toldy Ferenc ezeket jegyzette meg: 

„A bemutatott kézirott könyv, bár annak graphikája 
minden tekintetben a XVI. század vagy a XVII-dik első felé- 
nek jellemét viseli, s Így a tartalmazott munkával egykorú 
lehet, még is inkább nyomtatvány másának mint eredetiének 
tartható. Ugyanis nem ritkák a régi könyvek egy- és közel- 
korú másolatai: maga az academia bír egy ily kézirott Hel- 
tai-Krönikät, bir XVI. századbeli verses munkák közelkorú 
másait; bírok magam egy ily egykorú mását a Zrínyiász első 
kiadásának stb; ellenben nem könnyű elgondolni: mi végre 
Írta volna le szerző nyomatni szándokolt munkáját ily csínnal, 
hacsak sajtó alá nem; de hogy az itt beadott kézirat, épsége 
és tisztasága mellett, betüszedő kezein nem forgott, gya- 
korlott szem első tekintetre felismerheti. j 

Mondám : , nyomatni szándokolt*; mert nincs kétség 
benne, hogy Ujfalvy Imrének ezen dolgozata 1597-ben, t. i. 
azon évben, mely az előttünk fekvő kézirat előszava alatt áll, 
nyomtatva megjelent. Epen e napokban olvastam Szemere Pal 
tisztelt társunk szivessegeböl Kölcsey Ferenc 1808. évi leve- 
leit Kazinczy Ferenchez, melyek egyikében írja, hogy Szik- 
szai Fabricius Vazul szótárát, Ujfaloy Imre által 1597-ben 
kiadva bírja. Bod annak 1592. és 1619-ki kiadásait említi. A 
Kalmár István úr által ajándékozott kézirati másolat — mely 
addig, míg a Kölcsey vagy más valaki lappangó példánya is- 
mét előkerül, azt nekünk pótolja —elószavában, mint ez velünk 
közöltetik, ez adatokat leljük: Fabricius 1574-ben közölte 
(hihetőleg leírás végett, tanítványaival) Nomenclatúráját; 16 
évvel halála után(t1576) kiadatott az Pesti Gáspár indításából 
Debrecenben, s ez lenne a Bod 1592-ki kiadása, melynek egy 
igen ép példányát Nagy István kerületi főtörvényszéki ülnök 
úr bírja; a nemzeti muzeumé 1593. évet visel, ezt követi Ujfalvi 
Imre átdolgozott vagy pótlott kiadása, még pedig, mint most 
már Kölcsey után tudjuk, 1597-ben nyomtatva ; végre ugyan- 
ennek 1619-ki szinte debreceni kiadása, melyet Szilágyi István 
társunk ismertetett meg 1847-ki emlékezetes academiai elő- 
adásában." 


EM Felelós szerkesztó : Toldy Ferencz , titoknok. m 


MAGYAR 


ACADEMIAI ÉRTESÍTŐ. 


XVI. Év. 1856. III. Sz. 


SZ. ISTVÁN KIRÁLY KETTÖS KERESZTERÖL 


MINT AZ ORSZÁG CÍMERÉRŐL. 
PODHRADCZKY JÓZSEFTŐL. | 
Elóterjesztetett az akad. april 28. 1856. 

A magyar történetben alig van bonyolódottabb tárgy a 
ez. Istvan kettós kereszténél; igy áll még ma is a kérdéa: 
ki, es mikor kezdett nálunk kettós kereszttel élni? A mennyi 
az író , csaknem annyiféle a vélemény ; ezért terjedelmesebben 
kell hozzá szólanunk , s e kérdésen kezdenünk : minő címerök 
volt a pogány magyaroknak? Erre határozottan felelnek 
krónikáink: hogy Sas volt, mit ők Turulnak nevezték ; ez 
látszik a bécsi Képes Krónikában P. I. Cap. 13. 14. P. II. initio, 
et Cap. 2. 3. 26. írott vérteken: „‚Ipse quoque Attila Rex — 
suis quoque bellicis pro Insigniis, tum in Scuto, tum in 
Vexillo, Avis imaginem, ad modum Asturis depictam , Coro- 
nam in capite habentem gestari faciebat. Haec quidem Insi- 
gnia, per Hunnos sive Hungaros, usque ad tempora Geyane, 
filii Ducis Toxon, gestata fuere.“ P. I. Cap. 13 !). 


1) Annak okát, hogy koríróink a magyarokat a künokkal egy nemzet- 
nek tartják, atyáink pogány vallásában kell keresni; mert Plato szerint 
de Legg. L. V. azonegy nemzet istenek száma szerint volt folósztva, 6 
mindegyik fél arról az istenról nevezteték, kinek gondviselése alatt élt. 
„Partem quamlibet suo consecrare Deo, Tribumqueipsam (az ő nevéről) 
vocare." A magyar nép a VII bujdosó száma szerint volt fólósstva. Ez 

ACAD. ÉRT. 1856. I. 13 





106 PODHRADCZKY JÓZSEF. 


Es Késai Simon L.I. C.2. „Banerium quoque Regis 
Ethelae, quod proprio scuto gestare consveverat, similitudi- 
nem Avis habebat, quae hungarice Turul dicitur, in capite 
cum Corona. Illud enim Banerium Huni usque tempora Du- 
cis Geiche, dum se regerent pro communi (királyság behoza- 
tala előtt) in exercitu semper secum gestavere.'* — A Sas nem 
volt egyedül pogány atyáink címere, éltek vele egyéb nemze- 
tek is; hanem a Turul azért nevezetes a magyar történetben, 
hogy ősi valläsukröl teszen bizonyságot, miszerint ők valóban 
nap-imádok—Sabaeusok voltak. A sast.i. az ősnépek mythu- 
sában a nap jelve. E nemzeti mondát oklevelek is támogatják, 
mert Árpád nagyherceg, kit Kézai Simon L.II.C. 1. a Tarul- 
ágról származtat le: , Arpad filius Almi, filii Elad, filii Vgec 
de genere Turul." egy a leleszi conventben létező 1805-dik évi 
okirat szerint, valóban ebből az ágból volt ; legalább létezett 
Turul-nemzetség : ,,Collatio perennalis, Comitis Joannis, filu 
Sixtini de Genere Turul, super villa sua Cseyteluk vocata, 
facta Comiti Paulo fratri Bud genero suo.* — Actorum Con- 

ventus Lelesziensis Nro 5. Anni expositi. Megemlitette ezt az 

" oklevelet Horvát Isiván is ,, Magyarország gyökeres Régi Nem- 
zetsegeiröl“ írtában. Pest. 1820. 63. 1. „Megvagyon nálam a 
leleszi prépostságból némely 1305-ki oklevél, úgymond, mely- 
ben a nagyváradi káptalan bizonyítja: hogy János bíró (co- 
mes) a Turul-nemzetségből származott Sixtinus fia, Seraphi- 
nus nevű fiának és egyéb gyermekeinek egyezésekből, . Pál bi- 
rónak (comiti) Bud testvérének, cheyteluki birtokát oda 
ajándékozta." — Az efféle állatokról vett nevezetek ismét 
atyáink vallására vezetik a vizsgálót, s azt tanusítják, hogy 
ők a napimádás titkaiba fölavatottak , initiatusok, voltak. 

E sasos címer a keresztyénség fölvételével 995. év felé 
megszűnt nemzeti címer lenni; III.Ottó császár helyette Gézs 
negyhercegnek lándzsát adott, mely adományával őt keresz- 
tyén fejedelemnek elismerte , s őt országostul az európai ke- 
resztyéntartományok sorába fölvette: ,,Quem Otto Imperator 
in natali protomartyris Stephani a baptismo excepit, et Re- 


tehát nem mese, de történet , mi azt igazolja, hogy kellett pogány aty&- 
inknak írott történetöknek lennie, melyből ezek merítvék. 








SZ. ISTVÁN KIRÁLY KETTŐS KERESZTÉRÓL. 107 


gnum ei liberrime habere permisit, dans ei licentiam ferre 
Lanceam Sanctam ubique, sicut ipsi Imperatori mos est: et 
de Lancea S. Mauricii ei concessit in propria Lancea." Engo- 
lismeni Ademar. — E lándzsa azért nevezteték szentségesnek, 
mert abba sz. Mór lándzsájának valami része volt beillesztve. 
„Tales autem Lanceae, ob certas impressas Reliquias Sanctae 
habebantur. * Du Fresne Glossar. Erről a római birodalom 
lándzsájáról beszéli 929- dik évre Gemblachi Sigebert : ,,Quae 
dicitur Primi et Magni Constantini fuisse, donatam Rudolpho 
Regi Burgundionum et Italiae a Samsone Comite; Rex Hen- 
ricus (Auceps) precibus, minis, muneribus, addita etiam parte 
provinciae Svevorum, a Rudolpho Comite extorquet, et hanc, 
ad Insigne et Tutamen Imperii, Posteris reliquit.* Minthogy 
az a lándzsa a római birodalom címere volt, vele adatott a 
császárnak a főhatalom is: „Quandoque Imperium noviter ele- 
cto, per Sacrae Lanceae, vel Hastae Dominicae Traditionem 
conferebatur.** Burcardus Gotthelffius Struvius: Corpus Juris 
Publici Imperii Romano-Germanici. Jenae, 1738. 4.-Cap. VI. 
8. 5. p. 181. — E szokást bizonyítja Ditmár is L. 5. „Bern- 
hardus Dux (Sax.) accepta in manibus Sacra Lancea ex parte 
omnium Regni curam illi fideliter committit. Es Tagmarus 
in Vita Bernwardi Cap. 34.: ,, Willegisus Archiepiscopus, et 
beatus Bernwardus — Heinricum Moguntiam ducentes, Regi- 
men et Regiam potestatem cum Dominica Hasta illi tradide- 
runt.* Igy tett Géza nagyhercegünkkel is III. Ottó, e szokást 
kóveték a későbbi császárok is Turóci János, vagy inkább a 
Képes Krónika írója szerint P. II. C. 38. ,,Sequenti vero Anno 
(1045) reversus est Caesar in Hungariam, cui Petrus Rex, 
in ipsa sancta paschali Solennitate, Regnum Hungariae, cum 
deaurata Lancea tradidit. Miért, hogy a császárnak hódolt, 
és alája vetette az országot , szemei kitolattak. VII. Gergely 
pápa is azért küldött 1074-ben Salamonnak dorgáló levelet, 
hogy a német császártól adatta magának vissza az országot, 
holott sz. István nagyherceget II. Sylvester pápa emelé ki- 
rályságra: „Si tua incauta conditio non adeo beatum Petrum 
offendisset. Nam, sicut a maioribus patriae tuae cognoscere 
potes, Regnum Hungariae Sanctae Romanae Ecclesiae pro- 
prium est, a Rege Stephano olim beato Petro, cum omni 
7* 


108 PODHRADCZKY JÓZSEF. 


iure et potestate sua oblatum, et devote traditum. — Quae, 
cum ita sint, tu tamen — ius et honorem Sancti Petri, quan- 
tum ad te, imminuisti et alienasti; düm eius Regnum a Rege 
Teutonicorum in beneficium, sicut audivimus, accepisti. Quod 
si verum est— te non aliter — regnaturum, nisi Sceptrum 
Regni, quod tenes, correcto errore tuo, apostolicae, non re- 
giae maiestatis beneficium recognoscas.** — Akkor tehát, mi- 
dón 1000-ben sz. István Rómából koronát nyert, azzal az 
országnak egy új címert is kellett nyernie, az előbbi birodal- 
mi lándzsa helyett. De miből állott ez a címer ? 

Hartvic szent István király életírója, és Verbőczi István 
követői úgy vélekednek, hogy az ország címerében kitetsző 
kettős kereszt II. Sylvester pápától küldött adomány, melyet 
szent István, s utódai mindenba magok viseltethetnek. — 
Mások ismét , minthogy a kettős keresztnek a királyi pecséte- 
ken régibb jelét nem láthatni, hanem csak II. Endre király 
pecsétén; ezért annak országunk címerébe fölvételét az ő ko- 
rából származtatják: nevezetesen Pray György azt a hospita- 
larius szerzettól kölcsönözteti ; mert ennek veres vértén fénylő 
kettős kereszt volt megkülönböztető jelve. II. Endre pedig 
ehhez a szerzethez különös indulattal viseltetvén, abba 1217- 
ben tagülis fölvétette magát: , Confraternitati eorum — nos 
adstrinximus devote" mond magáról Endre, Katona István- 
nál Hist. Crit. Regum Hung. Tom. V. p. 27. segu. Mások 
megint azt állítják, hogy nálunk a kettős kereszt a régi ke- 
resztes háborúban vette eredetét. De ezek is Pray György 
mellett szólanak. — Horvát István pedig az 1833-dik évi Tu- 
dományos Gyűjteménynek XII. kötetében e kérdésre: Igaza 
vagyon-e Verbőczinek, hogy a magyar nemzet a pólyás címer 
osztályt a régi Pannónia címeréből kölcsönözte? határozottan 
nem tudott felelni. , Itt a régiség aligha nyújthat tudományt, 
úgy mond. Mindazáltal, gyanítva, de csak gyanítva, köny- 
nyebb volna talán azt védeni, hogy a kettős kereszt maradott 
inkább reánk a pannoniaiaktól, mintsem a pólyás címer. Ju- 
stinianus gör. császárnak egyik deák nyelvre fordíttatott arany 
bullájában ezek olvastatnak: „Ex parte vero sinistra, in sectio- 
ne secunda coelestis coloris cum duplici Cruce aurea exprimen- 
te secundam Pannoniam." — De Pray épen ezen helynél fogva 


SZ. ISTVÁN KIRÁLY KETTŐS KERESZTERÖL. 109 


gyanúba veszi ezen oklevelet. Védeni ugyan én sem bátorko- 
dom, azonban figyelmezvén arra is, hogy a régieknek is vol- 
tak vérteiken még nemzeti jeleik is — mint a Notitia utriusgue 
Imperi című könyvből kitetszik , — csupán azért nem merem 
tagadni is ezen arany bulla hitelességét, s némely más ellen- 
vetéseket sem tartok reá nézve elég nyomosaknak. Más rész- 
ről tudván még azt is, hogy a pannonesek bizonyosan jászok 
voltak , azt is tapasztalom az austriai birodalom mostani nagy 
címerében, hogy a Jaczving (más néven jász) nemzet címerén 
is— a lithvánus lovag paizsän kettős kereszt vagyon. — Az 
illurok, kik jäszok valának, már az első keresztyén század- 
ban elfogadták az üdvözítő tudományt." 

Úgy de nem a jászok térítették keresztyénségre atyáin- 
kat, hanem a rokon német császárok, bajor, cseh, meg len- 
gyel hercegek, házasulás és kiházasítás alkalmával; ugyanis 
a magyar keresztyénségnek Arnulf császár vetette meg első 
alapját, midőn Árpáddal Szvatopolug ellen összeszövetkez- 
vén, e szövetségnek állandóbbságára, akkori szokás szerint, 
Árpád két leányát Ágnest és Beatrixot a császár két fiának 
férjhez adta, mint ezt az 1855-ki novemberi ,, Religio** számai- 
ban elmondottam. 

A fölhozott véleményekre csak ezt jegyzem meg: hogy 
a kettős kereszt II. Endre király alatt a pólyás vérttel változ- 
tatva legelőször találtatik. Pray De vetere Reginas Hung. 
coronandi more. p. 55. és De Sigillis Regum Hung. p. 61— 
62. Endrének fia IV. Béla, s az utána uralkodók I. Ferdinán- 
dig csaknem háromszáz esztendő folytán kettős kereszttel él- 
tek kettős pecséteiknek tulsó oldalán. Kettős kereszt volt a 
karok és rendek pecsétén is, valamint a nádorén is; Kaprinai 
István kéziratai között B. Tom. XLIV. p. 166. találtam e 
jegyzéket : „1239. Literae Judiciales Dionysii Palatini per 
Danielem condam Cornides possessae, in his Sigillum pendens 
Crucem Patriarchalem Hungaricam exhibet.“ 

Pray Györgytöl tehät, ha élne, kérdezhetnók: mi volt 
hát II. Endre elótt Magyarország cimere? cimer nélkül csak 
nem volt. Megfelelt helyette Horvát István az 1833-ki Tud. 
Gyöjt. XII. köt. , Magyarország régi pólyás címeréről" köz- 
lött értesítésében: hogy arszlän volt az ország cimere; denem 


110 PODHRADCZKY JÖZSEF. 


vette észre, hogy nem csak az országriak volt tulajdon címere, 
hanem az uralkodó Árpád-háznak is. E különbségnek észre 
nem vételében fekszik az egész nehézség. A pólyás címeren 
látszó arszlán nem volt az ország címere, hanem a fejedelem 
nemzetségi címere, mint a Horvát István által fölhozott Imre 
királyféle oklevél igazolja. Hogy pedig III. Béla magyar ki- 
rály alatt is már oroszlánok voltak a pólyákon, az bizonyos 
Imre királynak némely 1197-ki okleveléből, melyben többi 
között ezek mondatnak: „De Praelatorum et Baronum com- 
municati consilii provida deliberatione, ipsi comiti Stephano, 
Arma seu Insignia sua regalia, vigore sui iuramenti , praesen- 
tibus nobis, et eisdem Praelatis, et Baronibus, et quamdam 
Terram Vodiza vocatam, in partibus inferioribus Sclavoniae, 
in contiguitate Districtus Sane et Dubicza, libero et iusto or- 
dine ad nos, et neminem alterum pertinentem: nec non et Ar- 
ma seu Insignia sua regalia dare et conferre pollicitus exsti- 
tisset.““ S valamivel alább ,,Praedicto Comiti Stephano, suis- 
que haeredibus, dictam Terram Vodiza mediantibus aliis lit- 
teris nostris, aurea bulla in pendenti autentico consignatis, 
Arma etiam, seu Insignia ipsius Domini et Patris nostri, et 
nostra: Scutum, et desuper Galeam, de summitate ipsius 
Galeae Leonis anteriorem Medietatem, cum Pedibus anterio- 
ribus, Ungula aurea rapaci, ac Coronam auream in capite 
gestantem — dedimus et conferimus.** — Imre király két ízben 
is elég világosan mondja: ,, Arma seu Insignia sua regalia' 
tehät nem Regni. Aläbb pedig még értelmesebben nyilatko- 
zik: ,, Arma etiam seu Insignia ipsius Domini et Patris nostri, 
et nostra.“ — III. Bela fejedelmi székének két oldalán arszlán 
látható, mert ez volt Árpád nemzetségének saját címere a Ké- 
pes Krónika szerint is P.II. Cap. 52. „Ladislaus autem Dux, 
commutaverat Signa sua, cum Vexillo Ducis Geysae ea inten- 
tione, quod Salamon audacius invaderet illud agmen, in quo 
Signa Geysae gestabantur, putans esse agmen Geysae, quem 
nuper devicerat." Hogy pedig szent László címerén arszlán 
volt, emez egyházi énekből tanúljuk, melyet a Budai Króni- 
kában is p. 162. megemlítettem: — 


Tu carne purus, mente preclarus, 
Tu corde audax, more Leonis: 


SZ. ISTVÁN KIRÁLY KETTŐS KERESZTÉRÓL. 111 


Ad boc es dictus bátor. Ladislaus , . 
Cum adhuc iuvenis aetate fores. 

De élő s leggyőzőbb bizonyság Pest vármegye címere; ezt a 
vármegyét, mint tudjuk, hajdanában magok a fejdelmek, 8 
helyettök a budai várnagyok kormányozták, ezért főispánja 
nem is volt; most is egy országtekét tartó koronás arszlánt 
visel címerében , melyet Nagy Gábor néhai Fejér György ké- 
relmére 1838-ki oct. 18. költ levelében ekép ír le: ,, Comitatus 
Pesthiensis antiquiua, moderno, Sigillum non novi. Nec puto 
habuisse; cum sub iugo turcico constitutus fuerit, Congregatio- 
nesque et Tabularium prius Szécsényini, mox Filekini habue- 
rit 1). Modernum est in Clypeo coelestini coloris Leo aureus 
erectus, posterioribus pedibus tricolli viridis coloris insistens; 
priori dextro pede Coronam auream, sinistro autem Pomum 
aureum cum superposita Cruce aurea tenens, ac ante pedes 
posteriores tres Rosas aureas habens. E tribus his Rosis au- 
reis censeo, Sigillum hoc, per Principem Palatinum Paulum 
Eszterhäzy, Comitatui impetratum fuisse ?). Sigillum Comitis 
Francisci Wesselényi Palatini: de Anno 1670. *), item Pauli 
Wesselényi de Anno 1676. utrumque in origine apud me ex- 
stans, ostendit in Clypeo oblongo Serpentem coronatum ad 
sinistram versum, cum cauda retrorsum incurvata; pedibus- 
que Rosam triplicem tenentem. Supra Siypeum Corona cer- 
nitur. €€ 

Az sem érdemel figyelmet, hogy a régi cst a 
pólyák és arszlánok száma hol kisebb, hol nagyobb; mert ez 
csupán a pecsétmetsző, vagy mint a régiek nevezék , likasztó 





T) A közlő azt akarja mondani, hogy ez a címer nem I. Ferdinánd 
korából való , a ki alatt rendelteték, hogy a vármegyék tulajdon s nefő- 
ispánjaik pecséteivel éljenek. Ha jól emlékezem, Szala vármegye volt 
az első, melynek II. Ulászló király adott címeres levelet, ki is van adva 
a Tud. Gyüjt. valamelyik kötetében. 

2) Legfölebb tán ő vésette. . I 

9) Wesselényi nádor 1667-ben holt meg. Az arany koronát és világte- 
két tartó arszlín, a nevezett két nádor koránál sokkal régibb, s azon 
időkböl való, mikor még dicső királyaink voltak e vármegye főispánjai. 
Az érintett három arany rózsáról inkább azt lehetne állítani, hogy e cí- 
mert tán Wesselényi erősíttette meg, vagy pedig , hogy a mostani pecsó- 
tet ő készíttette. 


112 PODHRADCZKY JÓZSEF. 


akaratától függött. Kiviläglik továbbá a mondottakból az 
is, hogy a pogány időben a sas, vagy turul nemzeti, nem 
pedig Árpád nemzetségi vagy ági címer volt. - 

Minő címere volt tehát a keresztyén Magyarországnak? 
Figyelmezvén Hartvicra, szent István király életírójára, ket- 
séget nem szenved: hogy a keresztyénség, vagyis inkább ki- 
rályság óta kettős kereszt. Ez látszik az 1358-ban másolt Ké- 
pes Krónikában P. II. Cap. 28., szent István vértén, és zász- 
lóján, Cap. 56., szent László király galibáján, valamint e 
krónika homlokán is, az Anjou-ház két címerének közepette. 
E Képes Krónikában írott nemzetségek címereinek valóságát 
" pedig oklevelekből lehet bebizonyítani ; ha ezek hitelesek, mi- 
ért nem volna a kettős kereszt, melyet a XI. és XII. század- 
ban élt Hartvic 1109-dik év felé írott szent István király le- 
gendájában nyilván s világosan megemlít: ,,Quarto post pa- 
tris obitum anno — ascricum presulem, guialio nomine ana- 
stasius dictus est, ad limina sanctorum apostolorum misit, ut a 
successore sancti petri principis apostolorum postularet, quo 
novelle christianitati exorte in partibus pannonie, largam be- 
nedictionem porrigeret, strigoniensem ecclesiam in metropo- 
lim, sue subscriptionis auctoritate sanciret, et reliquos epi- 
scopatus, sua benedictione muniret. Regio etiam dignaretur 
ipsum diademate roborare !), ut eo fultus honore, cepta, per 
dei graciam posset solidius stabilire. — — preaul ascricus ad 
pspam pervenit, qui officium iniunctum sibi prudenter exe- 
quens, et sancti ducis gesta referens, ordine ab apostolica 
sede, que premisimus insignia postulavit, indicans, eum di- 
gnum fore tali honore et dignitate, qui plures gentes, per dei 
adiutorium sibi subiugasset, et multos infideles per suam po- 
tenciam ad dominum convertisset. Quibus auditis, valde 
gavisus romanus pontifex, cuncta, prout fuerant postulata, 
benigne concessit, Crucem insuper ante, regi ferendam, velut 
in signum apostolatus misit. sat. 


Valamint Géza nagyherceg megtértekor turul helyett 
szent lándzsát nyert III. Ottó császártól: úgy szent István 


1) Azon nyomos okokat, miért kért szent István épen Rómából koro- 
nát , fölhoztam az 1855-ki augustusi , Religió"ban. 


SZ. ISTVÁN KIRÁLY KETTŐS KERESZTÉRÓL. 113 


király mint magyar apostol, s mint apostoli szent-szék követe, 
keresztet. Hogy szent István király az apostoli szent-szék kö- 
vetségével s hatalmával föl volt ruházva, IV. Béla király 
1237-dik évi oklevelének kivonata, mely Pozsony város level- 
tárában létezik, bizonyítja: , Cum privilegium Sancti Stephani 
Regis, pariter et Legati tunc Sedis Apostolicae, hospitibus 
Albensibusconcessum — fuisset conversum in cinerem.** Ismét 
IV. Bela király mondja 1238-ban IX. Gergely pápának írott 
levelében: „Petimus, ut Officium Legationis, non alii, sed 
nobis, in terra Ássani committatur, ut habeamus potestatem 
limitandi dioeceses — quia haec omnia beatae memoriae Ante- 
cessori nostro , Sancto Stephano sunt concessa.* Mert szokás 
volt e követseggel s hatalommal a keresztyén fejedelmeket is 
fölekesiteni. „A Latere Legati, seu Apostolici cum amplissi- 
ma auctoritate, quae tanta est, ut toto Legationis tempore, 
non secus, ac ipse Pontifex, honoretur, et suprema in Rebus 
Ecclesiasticis potestate gaudeant (ilyen volt, hogy érsekeket 
és püspököket nevezhetett, s egyházi megyéket állíthatott). 
Iidem vero Legati Apostolici a Latere, munus Regibus etiam 
inditum esse a Pontificibus Romanis, Rogerus Hovedenus 
docet Ánn. Chr. 1164., ubi Henrico IL. Regi Pontificem con- 
cessisse: ut Legatus esset totius Angliae." — Joh. Jacobi 
Hoffmanni Lexici Universalis Continuat. 1683. fol. Tom. I. 
pag. 983. — Az ilyen apostoli szent-ezek követe s fejedelem 
Patriarcha címet is viselt: marprdpyns,azaz: marpräs üpyawv— 
Gentis Primas, méltóságára nézve a római anyaszentegyház- 
ban, pápa után, ki hármas kereszttel él, legelső; ezért kettős 
keresztje volt, mely közönségesen patriarchai keresztnek hi- 
vatott. , Omnis autem illius modus, figura et reliqua per se 
loquuntur , esse Apostolicam, et earum simillimam, quae Le- 
gatis Bomani Pontificis consvevit praeferri. Hinc praeclare, 
me iudice, mond Kollár Ádám, Hist. Dipl. Juris Patronatus 
Regum Hungariae. Lib. I. Cap. 8. p. 42— 48. Illustr. Réwajus 
laudati mihi iam supra Operis p. 149. Imprimis, inquit, Crux 
gemina Coronae adiuncta fuit, S. Stephano Regi Hungariae 
praeferenda eo nimirum respectu, quod Rex simul et Aposto- 
lus Hungarorum esset; Regiam simul et Apostolicam digni- 
tatem ac Professionem, ex Conversione suae Gentis ad Fidem 
ACAD. ÉRT. 1950. III. 8 


114 PODHRADCZKY JÓZSEF. 


Christianaın consecutus. Es ugyanott p. 41. „Crux Hungs- 
rica, inquit Réwajus, nescio, temporumne iniuria, an homi- 
num potius incuria? !) (addere poterat. vel invidia) amissa 
desideratur. Eius effigies, quae in vctustissimis Regum no- 
strorum Ceris spectatur — Cruci, quae Legatis Romani Pon- 
tificis praeferri solet, est simillima. Debeo hanc memoriam 
Illustri atque eruditissimo Viro Antonio a Rosenthal, Mariae 
Theresiae Augustae a Consilis, et Sanctionis Augustae Do- 
mus tabularii Praefecto dignissimo, qui, prosingulari suo, Jura 
Regia , illustrandi studio, exemplum Cerae mecum communi- 
cavit, adpensae Litteris Belae IV. Hungariae Regis, quibus 
Comiti Symoni Yspano terram Chenke cum insula, feneto et 
aliis pertinentiis ob benemerita donat. Datum Nitriae IX. Ka- 
lendas Februar. A. 1242. anno regni octavo.“ 


E kettős keresztet Mátyás király a bibornokoknak 1460- 
ban írott levelében nyílván ország címerének vallja és nevezi: 
Epistolae Matthiae Corvini Regis Hungariae. Cassoviae 1744. 
8. P. IV. Epistola XXVII. „Fuit et hoc nobis grave, guod 
sua Sanctitas Jus Nobis nostrum, guod in lectionibus Praela- 
torum Regni nostri a Praedecessoribus nostris Regibus devo- 
lutum est ad Nos, turbare voluit, cupiens aliis, cum praeiu- 
dicio nostro, et Juris nostri detrimento, de Episcopatu Mo- 
drusiensi,qui ad nostram electionem semper pertinebat, et per- 
tinet, complacere. Non considerat, quantum praeiudicii ea 
res Nobis inferat, et quantum impossibile sit Nobis in ea re 
Sanctitati suae morem gerere, et id tolerare. Credimus talia 
Sanctitas sua non faceret, sisciret, quanti momenti ea res apud 
Nos Hungarosreputetur. Quod quidem his diebus patuit: cum 
certos Regnicolas harum Partium feceramus convenire, a qui- 
bus tanti clamores sunt contra Nos habiti, quod Nos Jura no- 
atra negligamus, duod profecto veriti simus, ne Populus omnis 
in seditionem verteretur. Quae, ut Sanctitas sua aperte co- 
gnoscat, certa esse debet, Duplicatam illam Crucem, quae Re- 
gni nostri Insigne est, Genlem Hungaricam libentius triplicare 


I) Miből volt ez a kettős kereszt, mikor tünt el, s hova lett? a ma- 


gyar történet nem tudja, de azt füljegyezte, hogy a pápák több ízben 
igyekeztek e just visszavenni. 














SZ. ISTVÁN KIRÁLY KETTŐS KERESZTERÖL. 115 


celle, quam in id consentire, ut beneficia et Praelaturae ad 
Jus Coronae spectantes, per Sedem Apostolicam conferantur. 
II. Sylvester pápa, mint Hartvic beszéli, küldött szent 
Istvánnak 1000-dik évi mart. 27-kén egy levelet is, melyben 
ez az apostoli, vagyis kettös kereszt nyilván megemlittetik: 
„Et quia Nobilitas Tua Apostolorum Gloriam aemulando, 
Apostolicum munus, Christum praedicando, eiusque Fidem 
propagando, gerere non est dedignata, Nostrasque et Sacer- 
dotii vices supplere studuit, atque Apostolorum Principem, 
praecaeteris singulariter honorare: idcirco, et Nos, singulari 
insuper Privilegio, Excellentiam Tuam, Tuorumque Merito- 
rum intuitu Haeredes ac Successores Tuos legitimos nunc et 
perpetuis temporibus condecorare cupientes, ut, postquam 
Tu, et illi, Corona, quam mittimus, rite, iuxta Formulam, 
Legatis Tuis traditam, coronatus: vel coronati extiteritis, 
Crucem ante Te, Apostolatus Insigne, gestare facere possis 
et valeas, atque illi possint, valeantque; et secundum quod 
Divina Gratia Te, et illos docuerit, Ecclesias Regni Tui, prae- 
sentes el futuras, Nosira, ac Successorum nostrornm vice, 
disponere , atque ordinare, Apostolica Authoritate, similiter 
concessimus, volumus et rogamus: sicuti in aliia Literis, quas 
in communi ad Te, Optimatesque Regni, et cunctum fidelem - 
Populum, per Nuncium nostrum, quem ad Te dirigimus, de- 
ferendis, plenius haec omnia continentur. — E level hiteles- 
ségét a tavali „Beligiö“-ban kivívni igyekeztem, kiszürván 
belöle Levakovich Ráfaelnek belé csusztatott koholmányait. 

Miután ezek szerint II. Sylvester pápa küldótt szent 
Istvánnak, mint tőle nevezett és címzett apostoli királynak 
keresztet, én ezt a fölhozott okoknál fogva kettős keresztnek 
tartom, és azt hiszem, hogy ez volt a királyság fölvétele óta 
Magyarországnak címere. 

Nagy Lajos király 1366-ban e kettős kereszttel egyesi- 
tette háza pólyáját is, mint azon évi titkos pecsétén látszik, 
és most Magyarország címerének egyik osztályát veres mezőn 
fekvő négy fejér pólya teszi. Ezeknek is eredetök s jelentésök 
felől sem egyformák az írók vélekedései. Verbőczi István Tri- 
part. Part. I. Tit. 11. §. 3. a négy fejér pólyának pannoniai 
eredetet adott, melyek szerinte a Duna, Tisza, Száva és Drá- 

g*+ 


116 PODHRADCZKY JÓZSEF. 


va. „Unde ab illius (Sancti Stephani) tempore, Gens Hunga- 
rica, dupplicatam Crucem pro Armis ac Insignibus babere 
pariter, et gerere consvevit. Insignium namque quatvor Flu- 
minum, scilicet :: Histri seu Danubii, ac Tybisci seu Thiciae, 
nec non Zavae et Dravae, a Regno Pannoniae, quod modo 
Hungari incolunt, atque inhabitant, pro se vendicavit.“ E 
hires magyar Treboniamus nem tudta, hogy a Tisza nem is 
foly a régi Pannóniában, melynek a Duna volt határa; a 
szomszéd barbár nem-római tartományok a Duna bal részén 
feküdtek, s már ezért sem jelenthet a négy fejér pólya folyó- 
kat. A pólyák is ugyan fejér színüek, de inkább halavany- 
kékek, vagy zöldek, és mindenkor habosak. Hihető, hogy 
Verbőczi II. Ulászló királynak 1496-dik okleveléből , mely- 
ben Szlavonia címerében a Száva és Dráva említtetik, követ- 
keztette: hogy a magyar fejér pólyák is vizek. E magyarázat 
. tehát elég régi; találtatik II. és III. Ferdinánd 1627-dik, és 
1650-dik okleveleiben is, melyeket sz. kir. Breznó-Bánya 
városnak címerrel együtt adtak: , In gua guidem dextra cae- 
rulea Scuti area guatvor Fluvii, nimirum principaliora Pan- 
noniae Flumina: Danubium utpote, Savum et Dravum et 
Tybiscum designantes decurrere, et praeterlabi: in rubea au- 
tem sinistra Scuti parte, in terna serie, sex alba Lilia, ordi- 
ne locata effloruisse et excrevisse visuntur.“ 

Schwartner Márton pedig úgy vélekedett, hogy a pó- 
lyák a Magyarországhoz tartozó szövetséges országokra cé- 
loznak. Különben Pray György de Sigillis p. 70. Imre király 
korából származtatja, s régibbnek lenni nem tartja, mivel 
ennek a királynak 1202-dik arany pecséténél még eddig régibb 
olyas pecsét nem találtatott , melyen a pólyák látszatnának. 
— Horvát István, végre, szokása ellenére, habozva szólott 
e tárgyhoz az 1833-dik Tud. Gyüjt. XII. köt. Magyarország 
pólyás címeréről közlött értesítésében , hol többféle véleményt 
fölhordván: , Nekem tehát anélkül, hogy itt valamit állítanék, 
úgymond, elég volt e tárgyat megérintenem." E tárgyon sem 
indulhata el Horvát, mert nem tudta a fejedelmi címert és 
színeket az ország címerétől megkülönböztetni, s minthogy 
a pólyák már Imre király pecsétén láthatók , magával elhitet- 
ni: hogy az ország címerének egyik osztályában veres vérten 


SZ. ISTVÁN KIRÁLY KETTÓS KERESZTÉRÓL. 117 


fekvő négy fejér pólya az Anjou ifjabbik háznak jelve volt, 
Nagy Lajos király 1369-dik címeres oklevelében a fejér és ve- 
res pólyákat, tulajdon nemzetségi címerének és saját színei- 
nek vallja: 

, Nos Ludovicus Dei gratia Rex Hungariae etc. Memo- 
riae commendamus, tenore presentium significantes, quibus 
expedit, universis: quod nos commodo et utilitati fidelium 
civium et hospitum nostrorum de Cassa, regia liberalitate in- 
vigilare cupientes, ac eosdem graciosis donis gliscentes ampli- . 
are; ad devotam et humilem ipsorum supplicacionem, eisdem 
civibus nostris de Cassa annuimus ex gracia speciali: ut iidem 
& modo, in Sigillo ipsius civitatis secreto et missivo, ac ve- 
xillo, formam clypei cum signo nostro regio exornato, desuper 
videlicet unum tractum , seu lineam flavei coloris *), tribus ima- 
ginibus Liliorum compaginatam: ?) ac de subtus quatcor Line- 
as ruffas et totidem albas lateraliter habentis, inperpetuum ge- 
stare valeant atque possint. Harum sub nostro sigillo secreto 
testimonio Litterarum, quas in forma nostri privilegii sub 
magno nostro Sigillo, pro ipsis civibus redigi faciemus, dum 
nobis fuerint reportatae. Datum in Diosgewr feria prima pro- 
xima ante festum Ascensionis Domini. Anno eiusdem Millesi- 
mo trecentesimo L Xo nono.“ 

Vegye akárki is kezébe a Képes Krónikát, tekintsen 
annak homlokára, azután fordítson, és üsse föl másod részét, 
nézzen a 90-dik fejezetre, ott találandja 1312-dik évre Róbert 
Károlyt is ugyan ezen fia, Nagy Lajos által leírott címerrel; 
ez tebät, vagyis a négy fejér, és négy veres pólya az Anjou- 
ház ifjabb ágának jelve. 1831-ki Tud. Gyűjt. IV-dik köte- 
tében megemlítettem egyéb a heraldikában talált neveit is. 
Horvát szavaival végzem értesítésemet: , Elég tudni , mi volt, 
ha most az, a mi volt, zás báli vagyon is, az a régiséghez 
nem tartozik. 


T) Azaz: kékszínű vérten. 
2) Három arany liliom. A francia heraldicusok tévedésből nevezik a 
királyi lándzsa fölső részét liliomnak. 


118 WENZEL GUSZTÁV. 


BON ALAJOS JELENTÉSE MAGYARORSZÁGRÓL 
A VELENCEI NAGYTANÁCSHOZ 1519. 
WENZEL GUSZTÄVTOL. 
Olvastatott az akad. nov. 10. 1855. 

Újabb tórténetirodalmi előzmények nyomán meggy ózód- 
hettünk, hogy a volt velencei köztársaság stätusactäi, vala- 
mint általában az európai, úgy névszerint a magyarországi 
történetre nézve is igen fontos segédforrásokat képeznek. Áll 
ez névszerint azon jelentésekre nézve, melyeket a köztársaság- 
nak különféle országokba küldött követei, miután haza tér- 
tek , eljárásukról és ezen országok állapotairól tenni kötelez- 
ve voltak. Nem szenved kétséget, hogy ezen jelentések az 
európai státusok történetének legbecsesebb kútfői közé tar- 
toznak, 8 várható, miszerint, ha azok, a mennyiben Magyar- 
országra vonatkoznak, kellőleg felhasználva lesznek, hazánknak 
1540. előtti története is nevezetes felvilágosításokat nyerend. 

Ez úttal azon jelentést kivánom a Tek. Akadémiával kö- 
zölni, melyet Bon Alajos (ser Aluise Bon el dottor), ki 1516. 
martius 24. a velencei nagytanácstól a budai udvarhoz köve- 
tül választatott, s ezen missióját 1519. junius 13-káig Budán 
elvégezvén, követségéről 1519. julius 18-kán a nagytanács 
előtt jelentést tett. 

Velencében már 1269. december 9-kén volt törvény által 
meghatározva, hogy , Oratores in reditu dent in nota eaguae 
sunt utilia dominio"; 1296. julius 24-kén : „Referant suas le- 
gationes in illis Consiliis, in quibus facti fuerunt‘‘; és 1425- 
ben: „In scriptis relationes facere teneantur.** Soranzo Lázár 
továbbá tudósít bennünket arról, hogy kórülbelül 1500-tól 
kezdve a követek jelentései külön archivumban öriztettek, s 
többé közzé nem tétettek. De úgy látszik, hogy épen ezen 
titoktartás még inkább ébresztette és táplálta a velencei kö- 
: vetjelentések iránt a köz érdeket. Mutatják azt azon számos 
gyűjtemények, melyek az 1530. ótai jelentésekből készültek, 
és nemcsak Velence és általán Olaszországban (Rómában, 
Florene, Nápoly, Milano, Turin); hanem Anglia, Franciaor- 
szág (Páris) és Némethon (Béca, Berlin, Gotha) kóz és ma- 
gán kónyv- és levéltáraiban találtatnak "). Más részről nem 





BON ALAJOS MAGYARORSZÄGRÖLI JELENTESE. 119 


fajlalhatjuk eléggé, hogy az 1330. előttiek nagyrészt elvesz- 
tek ?). Sanuto Marino mindazáltal az 1494—1534-dik évi 
időből ezek közöl is többeket megtartott hires kézirati króni- 
kajaban ?). 

Bon Alajos elött, kinek jelentese ezen közlemenynek 
tárgya, Magyarországban Surian Antal (ser Antonio Surian 
el dotor); utána pedig Orio Lőrinc (ser Lorenzo Orio el do- 
tor) voltak velencei követek. Bon követsége három eszten- 
deig tartott (1516—1519); mely idő annál érdekesebb, mert 
II. Lajos király uralkodásának három első évét teszi. Egyéb- 
iránt meg kell különböztetnünk azon egyes jelentéseket, me- 
lyeket Bon, követsége alatt, időről időre Magyarországból 
Velencébe küldött, az 1519. július 18-kai vég jelentésétől. 
Összesen amazok sokat tartalmaznak, mi az utóbbi események 
értésére felette fontos. 

Sanuto Marino , ki, mint látszik, Bon Alajos szellemi 
tehetségéről nem sokat tartott , krónikája XXVII-dik kötete- 
ben annak követjelentését közölvén , azt jegyzi meg róla, hogy 
nem igen helyes, sőt hogy vége felé sok nevetsegest is tartal- 
maz (gual fo inepta et ala fin risibile), miért abból többet ki 
is hagyott. Az bizonyos hogy fogalmazására és formájára 
nézve az tökéletlenebb Guidoto Vince követjelentésénél (1523 
—1525), melyet Firnhaber Frígyes érdekes felvilágosítással 
és mellékletekkel 1849-ben kiadott *). 

Bon Lengyel- és Magyarországba küldetvén követül, 
mindkét követsegeröl tett egyszerre jelentést; s én azt azon 
érdeknél fogva, melylyel az előbbi ország is bír reánk nézve, 
egészen közlöm. Miután Bon abban követségi titkárát dicsér- 
te , először Lengyelországról szól, a hová küldve volt, hogy 


1) Reumont Alfred: Italienische Diplomaten und diplomatische Ver- 
hältnisse 1260—1550. Raumer történeti zsebkünyvében 1841-ki év fo- 
lyam, 429.1. 

7) Ranke: Über die Verschwörung gegen Venedig im Jahre 1618. 
Berlin 1831. 57. 1. 

3) Eredetie létezik a bécsi császári titkos levéltárban; teljes másolata 
Velencében a sz. Márk nevü kónyvtárban. 

4) Quellen und Forschungen zur vaterländischen Geschichte, Litera- 
tur und Kunst. Bécs 1849. 67—138. I. 


120 WENZEL GUSZTÁV, 


Zsigmond királyt , második nejével Sforza Bonávali ósszeke- 
lésekor a velencei köztársaság nevében üdvözölje. A lengyel 
királynéról, Izabella, Szapolyai János nejének anyjáról azt 
mondja: , E bellissima donna e il re li vol grandissimo bon.“ 

Érdekes különösen az hogy, midőn a követ nála audi- 
entián volt, az udvari nyelv iránt is szó tétetett. „La qual, 
(t.i. a királyné) így olvassuk Bon jelentésében — quandoesso 
orator la visito e si alegro dimandandoli, in gual sermon la 
voleua lexponese lambasata sua, o hongaro, o latin, o latin 
vulgar, disse latin vulgar, perche li piace molto parlar in tal 
forma, benche la impara parlar per letera, per poter parlar 
col re suo marito.* Kitetszik ebből, hogy a magyar nyelv 
akkor időben Olaszországban nem kevesbbé, mint Lengyel- 
országban ismeretes volt, mert mind a milanói eredetü len- 
gyel kirälynenak, mind a velencei kóvetnek Bon Alajosnak 
(ki, mint alább látandjuk, németül nem tudott) ezen tudósi- 
tás szerint magyarül tudniok kelle; kitetszik továbbá az, hogy 
a classicai latin nyelven kivűl más köz latin nyelv is volt ak- 
kor általános szokásban (latin vulgar), melyet a lengyelek 
különösen használtak, oly annyira hogy Sforza Bona mint 
menyasszony azt gyakorolni célszerünek találta, miszerint 
azon jövendőbeli férjével, a lengyel királylyal, társalkod- 
hassék. Í 

Magyarországi követségére vonatkozó jelentésében min- 
denek előtt Lengyelországbóli útja viszontagságait beszél; el, 
s névszerint hogy, midőn Kassán keresztűl utazott, ott tűz- 
vész volt, mely alkalommal azon ház is, a hova ő szállt, el- 
égett, s ő csak nagy nehezen birt az estei bibornok (egri püs- 
pök) házába menekülni, ki épen akkor szintén Lengyelország- 
ból visszatért, hová a királynét Colonna Prosperrel elkisérte 
volt. Minthogy pedig a tűzvész által nagy kárt vallott, és 
minden köntösét elvesztette (kárát 100 aranyra becsülte), 
Kassa városától kárpótlást kivánt, mely az estei bíbornok 
tanácsára neki 50 aranyat fizetett is. 

Magyarország tekintetében II. Lajos király személyisé- 
géről, az ország zavart finánc állapotairól és természeti gaz- 
dagságáról, a kormányi intézetekről és azon férfiakról érte- 
sít, kik a kormányt kezelik; így a hadi erőről; s végre azon 


BON ALAJOS MAGYARORSZÄGRÖLI JELENTÉSE 121 


lépésekről, melyeket I. Ferenc francia és I. Károly spanyol 
királyok a budai udvarnál tettek, hogy a királynak, ki mint 
cseh király egyszersmind német birodalmi választó is volt, 
szavazatát a császári választáshoz megnyerjék. 

A jelentés többi része Bon Alajos személyiségére vonat- 
kozik. Panaszkodik, hogy a budai éghajlat egészségének nem 
kedvezett , hogy sokat betegeskedett, három hónapot folyto- 
nosan az ágyban töltvén stb, mely idő alatt követségi titkára 
Vedoa Jakab kezelte a követségi ügyeket, továbbá azt beszé- 
li, hogy midőn ő, utódja Orio Lőrinc Budára érkeztével II. 
Lajos királynál bucsú-audientián volt, ez őt lovagi állásra 
emelni és lovagi karddal feldíszesíteni akarta; mit egyébiránt 
minthogy már öreg és sem a lovagi állásra megkivántató va- 
gyonnal nem bír, sem fegyverrel szolgálni nem képes, meg- 
köszönt. ,,Ő doktor, ugymond, és tudományával szolgálja a 
köztársaságot (e doctor e sa usar la doctrina a beneficio dila 
Signoria nostra). Ennek folytán a király őt két aranyozott 
ezüstserleggel ajándékozta meg , melyeknek értéke 100 ara- 
nyat teszen. 

A követjelentés szövegét Sanuto Marinónál következő- 
leg találjuk: 

18-a Julii 1519. 

Ser Aluise Bon el dotor, vestito da maschin cremexin, 
qual e dila zonta tornato orator di hongaria, ando in renga e 
fe la sua relatione, qual fo inepta et ala fin risibile; pur diese 
assa coase il sumario scriuero di sotto. Laudo Jacomo dila 
Vedos era li presente, fiol di Gasparo stato suo secretario; et 
venuto zoso il principe lo laudo de more. Ä 

Sumario dila relatione fata im pregadi di ser Aluize Bon el 
dotor ritornato ambasador dar serenissimo re di hongaria 
adi 18. luio 1519. 3 

„Considerando la causa, che nel ritorno suo li oratori e 
noncii referiscono ai 80i signori quale sia serenissimo principe 
et uos patres Excellentissimi: trouo e perche non potendo es- 
ser li principi in quelli lochi doue li oratori vanno intendano 
nel suo ritorno il tutto per il qual instituto nostro hessendo 
ritornato et stato ambasador a do re et do prouintie referira 
quello a uisto e al dito seguondo il ditto di christo nel euan- 


122 WENZEL GUSZTÁV. 


zelio ite et nuntiate quod vidistis. E stato aduncha in polonia 
ét hongaria , et comenzera de polonia.* 

,, Casimiro di brandiburg re vechio di polonia aue 5 fioli, 
4 re et vno cardinal. Fo re felicissimo quanto ali honori tem- 
porali. Aue ladislao fo re di hongaria; zuam alberto, alexan- 
dro et sigismondo tutti re di polonia; et laltro cardinal. Que- 
sto re casimiro prese il gran maestro di prusia esi lo fece sub- 
dito suo. Ilregno di polonia e gran regno, vi nasse tutto 
quello si pol zerchar excepto vin. Questo gran maestro di pru- 
sia di nation todesco non e contento esser dominato da poloni 
dicendo, che la prusia era dominata per infidelli, et non po- 
tendo poloni domarla veneno questi todeschi, la prese et tol- 
se quel dominio, perho li par esser lhoro signori e non subditi 
(del) re. Per la qual cossa questo e causa dile guerre e in po- 
lonia, da vna parte che la rossia per tartari, dal altra che la 
bossina (Moldavia) per turchi, Et conuicina la polonia con la 
moschouia, doue tra lhoro re et ducha e guerra per causa, 
chel duca predito tolse vno castello chiamato simolento situa- 
toin lalituania al principio; Il qual il re uol reaquistarlo, 
qual hauendolo potria dominar 1a ditta litoania. Qual li mos- 
chouitti (avendo), che saria perder gran ponte dil regno di 
polonia, per esser partido il regno in 3 parte: polonia, litua- 
nia et prusia. Per il che quelli talli fano corarie et moschouiti 
et tartari, facendo gran danni. Il re presente di polonia chia- 
mato sigismondo edi anni 34, bellissimo di corpo, grando 
piu di lui orator, largo in le spale et a bon nome in quel re- 
gno di far iustitia; perche li piace forte dar audientia, e sta 
ogni zorno occupato in questo fino mezo zorno, per il che 
tutti desiderano il suo viuer sia longo. A de intrada duc. 400 
milia, non ha niuna spesa, non tien corte. La soa intrada e 
di salh, che gran numero traze 100 milia duc. al anno, et 
quelli li asuna li paga con la poluere di ditti salli et questi ne 
spaza assai da Todeschi. Poi traze vtilita di dacii di ceruose 
et di altri dacii; perho che ogni vaso da lhoro cussi chiamato 
bota di vin si paga duc. vno, e di ceruosa che deli non si be- 
ue, quasi altro vi son gran copia di pelle et corami e di tal 
dacii traze duc. 80 milia ; item duc. 25 milia de — — — — —. 
Questo re quando fa exercito non spende lui; ma quando el 





BON ALAJOS MAGYARORSZÁGRÓLI JELENTÉSE. 123 


ua im persona, tuttipoloni e ubligati caualchar con lui, chi 
con piu, chi con mancho, secondo che poleno et cussi fano 
li pedoni poloni. Ma quando si fa corarie, il re mete vnataxa 
a villani, e di quelli paga 4 in 5000 caualli e li manda al in- 
contro. Questo re nouiter si ha maridato in la fiola dila du- 
chessa di bari (Sforza Bona) per la qual causa esso orator fo 
mandato dala Signoria nostra de li & congratularse. E belis- 
sima dona e il re li vol grandissimo bon. La qual, quando 
esso orator la visito e si alegro dimandoli in qual sermon la 
voleua lexponese lambasata sua, o hongaro o latin o latin vul- 
gar, disse latin vulgar, perche li piace molto parlar in talfor- 
ma, benche la impara parlar per letera per poter parlar col re 
suo marito, Et nel suo partir tolse licentia ringratio la Signo- 
ria nostra offerendossi etc. E il re li fece presente di do cope 
darzento val da duc. 80, le qual si apresenteia se cussi parera 
ala Signoria. Et il re si offerisse molto ala Signoria e disse, 
che lauia parlato con quelli grandi, qualli si doleuano dila po- 
cha stima feua questo stado di quel regno per esser molto lon- 
tano, perche quando el fo electo re non li fo mandato oratori 
a congratularsi, ni pur fato tal officio con lettere; et che esso 
orator justifichoe la Signoria nostra esser sta implicita in que- 
sta acerba guera passata. Concluse il re e morto drio laraina.* 

,,E disse in questa sua andata di polonia in camin aue li 
4 elementi contrarii, et in vna terra chiamata casouia pur in 
hongaria habitano il forzo todeschi li vene vn caxo che hessen- 
do alozato in vna caxa se impio el fuogo adeo conuene leuarsi ' 
in camisa e andar sula piaza e fo grandissimo fuogo che bruso 
tutta la caxa ma perche lhoro e gran maistri di soudar fuogi 
non ando piu oltra che si non si prouedeua tutta la terra ei 
brusaua e inteso quelli popoli era alozati li italiani diceano es- 
ser sta measo il focho aposto e uoleano butarli viui nel focho 
e lui orator si saluo in caxa dil Reuerendissimo cardinal Esten- 
se che era li ritornaua di adria dil suo episcopato stato in po- 
lonia con la raina et il signor prospero colona; et le porte dila 
terra fo tenute serate per zorni et fo mandato per li Judici ai 
quallui orator disse facesseno inquisition chi e sta causa et 
che hauio preso dile sue robe. Andono feno processo (o) 
trouono: a la fin disseno voler pagasse il danno. Et cussi 


194 - . . WENZEL GUSZTÁV. 


conseiato dal Reuerendissimo Cardinal li dete duc. 50 pee dile 
so robe siche auto danno di duc. 190. Disse e pouero zenthi- 
lomo stato presom di Inimici quando fu preso prima a caxal 
mazor e perse quello hauia perho suplichaus la Signoria nostra 
non facesse che lui pagasse dal danno“ etc. 

Poi intro sula legatiom di hongaria: Come quel re e 
governato da do capi, che il conte palatim (Perényi Imre) et 
il gran canzelier che Episcopo Vaciense (Szalkai László); 
qualli hanno il cargo dil regno, perche quello re chiamato Lo- 
douico a anni 13 compite adi 2 zugno; homo grande e bon. 
complesionado e bello in ziera, ma non formoso. Si dellecta 
di arme et si armo pocho, e & buda corse la lanza con gran 
piaser di tutto quel popolo chel uite. Studia in latim; a 4 
lengue: hongara, todescha, bohema et latina. Fa da si bone 
risposte, e sil uiue sara degno re." 

„A pocha intrada, duc. 140 milia; che re Mathias ha- 
uia duc. 800 milia; et tal volta nela sua cusina non e da cusi- 
nar, e non ha da viuer;e talhorali soi hanno mandato a diman- 
dar 14 duc. imprestedo. E la causa e, perche il padre alieno 
assa lochi dil regna, per aver danari dasustentarsi; poi li turchi 
li hanno tolto assa castelli in la Bossina et in la Coruatia. Et 
disse, sapeua le intrade tutte al presente, da chi le scodeua. 
Le qual sonno queste: Traze di salli che le montagne di salli, 
e chi ne uol ne ua a tuor; per quelli, che si uende duc. 16 
milia. Di minere di. oro e di arzendo duc. 14 milia, le qual 
minere se impie di aqua e di brieue non ne auera. Re Mathias 
trazeua di ditte minere duc. 100 milia, e di salli duc. 100 mi- 
lia, Et al presente in hongaria le monede e sta basade, per 
non si trouar li arzenti tanti come si feua prima, a dila tran- 
siluania duc. 6000, a dil trigesimo che vna angaria duc. 20 
milia. Traze di buda e di vestem (Pest), che do terre in mezo 
dile qual passano il danubio, duc. 20 milia per li dacii Poi il 
resta, che zercha duc. 60 milia, traze dile diche mette nel 
regno; dile qual re mathias trazeua duc. 200 milia. E questo 
perche tutti quelli e al governo fa a soluer, chi li par dicendo, 
e di mii; e lhoro traze lintrade, e il pouere re la perde.“ 

„In hongaria vi nasse tutto quello bisogna al vito huma, 
excepto oio; et in polonia tutto da vin in fuora vi nasse. Ha- 


BON ALAJOS MAGYARORSZÄGRÖLI JELENTÉSE. 125 


uia il regno dihongaria al tempo di re mathias 72 contadi, 
adesso ne ha solum 55, il resto turchi li domina, parte in 
bossina et parte nela coruatia.'* 

„Questo regno e governado de 8 electi in la dieta, in 
la qual vi entrano tre sorte: prelati baroni et nobeli; et ulti- 
mate in le diete di thetha (Tolna) e di baza (Bács) li popoli 
volseno etiam Ihoro, che li nobelli ui governase et elexeno 16 
al anno, i qualli 8 mexi 6 star douesseno con li altri 8, videli- 
cet 4 prelati et 4 baroni residenti al governo dil regno, e pa- 
eati li 6 mexi li altri 8 intraseno ; et che li 8 prelati e baroni 
non potesseno far nulla zercha il regno senza il uoler diquelli - 
8 nobili; tamen i fanno pur si i nobelli volesseno non fariano, 
et sempre stanno nel corseio con li altri. Sonno aduncha que- 
sti li prelati; il primo il Reuerendissimo Cardinal Strigonién- 
se (Bakacs Tamás) homo di grandissima reputaziom , licet ad- 
esso lhabi persa. E di anni 84; a de intra da duc. 85 milia al 
anno; earziepiscopo di strigonia, che luntan di buda miglia 
XII italiani, doue tien corte, e a grandissima spesa per la 
gran fameglia el tien, poi tutti, chi vali, fanno le spexe al- 
horo e caualchature , si ben steseno 6 mexi, Et vi uanno qua- 
si tutti, chi vien in hongaria, poi altri assa, perche la piacer 
di parlar di cosse di stato. E stato a roma; a assaissimi ar- 
zenti; fa credenziere somptuose; a assa castelli e ville sotto 
de lui; a piu reputazion cha ilre; e il primas nel regno e si 
tien lhabi in contadi da duc. 400 milia e piu. Da 6 mexi in 
qua , quando el uene ala dieta di san zorzi; staua ben, e mal 
andato. Si dice e cazudo apopleticho. Est alter Rex. Questo 
cardinal li ha ditto piu volte, e sta grandissimo amico di que- 
eto stado; e solo contra tutti in questa guera a tenuto le ra- 
xom dila Signoria e tolto gran inimicitia per quella; tamen la 
Signoria non li a coresposo si in darli certi danari, li fo pro- 
messo ; come etiam in darli vna galia, quando el tornaua di 
roma per passar il mar. Tamen per questo dice non e mutato 
dil amor porta ala Signoria. Conclude e vechio, viuera pocho. 
Ilsecondo e lo arziepiscopo colocense e di nation di frangipani 
zerman dil conte bernardin (Frangepán Gyórgy) e per amor 
suo il re richiese al ambasador di franza foli per aver il suo 
voto la liberation dil conte christophoro. Questo e di anni 


126 |" WENZEL GUSZTÁV. 


60, a intrada duc. 25 milia, non ha molta reputaziom. Si dice 
a di contadi duc. 400 milia. II 3" e lo Episcopo di transilua- 
nia (Várdai Ferenc) di eta di anni 45 a intrada duc. 20 milia 
si dice à de contade duc. 200 milia et a assa arzenti che li pre- 
ti ogni anno li donado vna credenziera et viuendo auera as- 
saissimi arzenti. Etiam questo non e in repufaziom, hongaro 
dila caxa di Varda e homo grasso. Il 4-o elo Episcopo di 
Cinque Chiesie (Szakmáry György) di anni 62 homo di gran- 
dissima reputaziom e quello el uol in quel regno e fato. E di 
nation todescha di Casouia di bassa conditiom fo fiol di vno 
sartor a intrada duc. —. Et caualcha per buda solo con 200 
zenthilomeni a piedi. Questo a grandissima reputaziom mon- 
 &tra praticho in cosse di stato e stato al tempo dil re lodouico 
(ez hiba, mert Ulászló királyról van szó) padre di questo re 
sempre al governo dil regno homo fedolo, ma praticho, a di 
contadi duc. 800 milia. Per quello si dice se imbriaga volen- 
tiera et questo e il costume di hongari che spesso. se imbriaga- 
no et dormena 4hore poi disnar per padir el uin ne evergogna 
in quelle parte a imbrisgarse; et la matina si fa le facende e 
non da poi disnar. Poi li 4 baroni il primo era il conte pala- 
dim (Perényi Imre) che morto qual era amico dila Signoria 
nostra e sta electo nouiter il conte di themisuar nominato ste- 
phano boat (Báthory István). Boat in hongaro uol dir auda- 
ce; quella caxa era audace re mathias lisubleuo. Questo conte 
palatim nouo e sta electo per il re, e si fa con tal cerimonie 
per li baroni econti ne altri ni entra e siballota ma si ben vno 
hauesse mancho ballote il re lo elezo dummodo non sia suario 
numero. Questo aue balote 57 et il scontro che fo Vayuoda 
transiluano (Zápolyai János) aue 27. E di eta anni — — si 
ricomanda ala Signoria, dice e seruitor, scrisse se li scriuesse 
vna bona lettera congratulatoria. Et cussi li fo scrito; al suo 
partir non era zonta. Il secundo e il Vayuoda Transiluano 
(Szapolyai János) qual vien fato per il re. E parente dil re 
di polana. Questo e homo di anni 34, di gran cuor, li basto 
lanimo intrar in castello dil re per forza et andar fino ala por- 
ta dil re con vno cortello in man, perche li fo alza il ponte 
volendo intrar in castello. Questo non si contenta di pocho. - 
E azio si sapia e do Vayuodi dila, vno transalpino et laltro il 


BON ALAJOS MAGYARORSZÁGRÓLI JELENTÉSE. 127 


moldauio. Questo transalpino hessendo morto il padre, il po- 
polo elexe il fiol natural e fo dal re confirmato. Si chiama ba- 
ron di hongaria; tamen e subdito etiam dil Signor Turcho; et 
a questi capitoli, che a quel exercito primo vien in compagna 
o turchesco o hongaro lui si aderisse. Manda ogni mexe soi 
oratori a buda per varie cosse li achadeno; e cussi fa il mol- 
dauo. Il terzo e il ducha di lorenzo (Ujlaki Lórinc) fo fiol di 
re di bossina di eta anni 75. Il 4-o eil conte di themiauar, 
quale nominato di sopra electo conte palatim, e non e ata 
fato conte di themisuar fin al suo partir par esso palatin, voi 
tenir etiam themisuar. Questi e li 8 governano quel regno con 
altri 8 nobelli come ha ditto di sopra. Disse il Vayuoda tran- 
siluano e richissimo di anni (24); a intrada duc. 140 milia al 
anno, traze di villani, a uno fradello menor qual e feroze si- 
gnor etc. et exercitato in le arme“ etc. 

„El regno di hongaria pol far caualli XV milia a custo- 
dia dil regno, et e tanxadi li prelati baroni e nobeli; videli- 
cet: il cardinal strigonia homeni darme 300 e li 1000 pedoni. 
Et cussi va disinendo li altri ut pz. Et danno caualli lizieri, 
in tutto homeni darme 2000, e come li hauia ditto i11 Reueren- 
dissimo Cardinal Estense, li homini darme hongari catiui, ma 
li. cauali lizieri primi dil mondo. El regno di bohemia fa caual- 
li 6 milia valentissimi homeni belli e ben in ordine; ma li pe- 
doni il re non pol aver quanti danari vora spender et homeni 
ben disposti. La transiluana di soto e di sora cauali 25 mi- 
lia** etc. 

„Al suo partir di buda certissimo il Signor Ee hauia ju- 
rato la trieua per 3 anni dauanti 3 oratori turcheschi, qualli 
erano tenuti con custodia deli, et niun li parlaua, et e capi- 
tola chel Turchi li renda tutti li castelli tolti in tempo suo e 
di suo padre. E come scrisse fo ordinato farli tal comunicatio- 
ne a lui orator per il re, ma non fu fata, perche non hessen- 
do venuto il juramento fato per il Signor Turco, dubitauano 
non seguiria. Et vete diti oratori andar per la terra, et ando- 
no ali confini ad aspetar li oratori di soa Maesta stati in Con- 
stantinopoli, retenuti per quel Signor za anni —, qualli erano 
sta liberati etc. Et in questo mezo da Turchi 4000 veneno a 
Jayza, et andono a vno castello per lhoro preso li vicino chia- 


128 WENZEL GUSZTÁV. 


mato — — — — per fortificharlo Jayza era mal custodita di 
zente armono le porte etc. Et il regno preparo socorso per 
mandarli, ma fu tamen do capetanii corusti (croati) compo- 
seno col re che dandoli duc. 26 milia al anno mantegneriano 
Jayza con 400 fanti et 200 cauali licet cauali li pocho pol far 
per esser terra picola et cussi quelli e al governo contentono 
ma ancora non erano partiti di buda." 

„Poi disse dila praticha dila eletion dil re di romani, ve- 
neno ambasadori dil christianissimo re e dil catholico re a pre- 
gar quella Maesta come re di bohemia volesseno darli il uoto. 
Et quelli inclinono piu a dar il uoto al re catholico e per niun 
modo a franza per esser cugnado di quel re. Et lo Episcopo di 
Cinque Chiesie diceua, che uol far il re dital grado per do- 
minar il mondo, si non era. La Signoria era roto da sguizari 
a milan; che allo fato per la fede, chel uuol questo titolo, el 
fa per tuor il reame d? napoli, nunquam habebit votum regis. 
Et fo mandato li do oratori bohemi a dar il uoto perche cussi 
bohemi- volseno andar e con lhoro andono il ducha zorzi di 
brandiburg qual sta li in corte di hongaria di eta di anni — — 
per concluder matrimonio di madona anna sorella dil re nel 
re catholico, la qual per li pati fece maximiliano, quando fo 
a viena. Sta in augusta insieme con madams maria, sorella 
dil archiduca, che sara moglie certissimo dil re di hongaria; 
nesi aspeta altro cha lhabi la eta di poterla transdur. Et 
quella anna si dice e bellissima, e le noze sequera.* | 

„Disse dil successor ser lorenzo orio, ni di danari dia 
dar la Signoria a quel re. Disse come era stato in quella lega- 
tione mexi —, ma assa amalato per vna syaticha li vene pro- 
cessa dali gran fredi, e deli per la qual e stato talhora 3 mexi 
continui in lecto, ringratiando Idio chel sia ritornato in la pa- 
tria. E il suo secretario Jacomo Vedoa negotiaua le facende. 
Disse non hauia medico ni medicine, hauia febrela qual si 
sacio di lui poi labandono. Era il medico dil re, qual fo .chia- 
mato dal arziepiscopo colocense era amalato, siche conuene 
aver pacientia. Hor zonto il suo guccessor ando a tuor licen- 
tia dal re Soa Maesta el uoleua decorar dila militia e hauia 
fato portar la spada de li per soiarlo e azonzerlo; e lui.sene 
&corse et disse a quelli: Uultis decipere me; — et quelli là 


A ZSIDÓK BIOSTATICAI VISZONYAI. 129 


risposeno: Et quare non vultis militare contra turchos. Lui 
disse: Non ere bon; et lhoro li disseno: Domine orator acce- 
datis ad regem vult dicere vobis vnum verbum. Lui sene 
acorse, non volse, e renoncio la militia e tolse licentia da sog 
Maesta. E venuto a caxa il re li mando a donar do poti dar- 
zento dorati di valuta zercha duc. cento; li qual si cussi vora 
la Signoria , li apresentera: Si scuso non hauer acepta la mi- 
litia. E doctor e sa usar la doctrina a beneficio dila Signoria 
nostra; sil fosse caualier non hauendo richeza, non la poria 
usar. Laudo poiil ditto suo secretario, qual era li molto, e 
si pol operarlo in ogni gran facenda; et sa la lengua todescha, 
imparata in 13 mexi. Et alui orator etiam li e venuto voia de 
impararla, siche sa beuer con vn todesco e dormir con vna to- 
descha. E a questo tutto il pregadi si cazo arider. Poi si scuso 
se in questa legation non hauia fato il uoler dila Signoria, 
dando la colpa a non sauer piu, e non al suo bon voler etc. 
Et vene zoso el principe lo laudoe de more.“ 

Látjuk tehät, hogy Bon Alajos a dogétól követi eljá- 
rásaért megdicsertetett. Mindamellett Sanuto Marino, mint 
fennebb említettem, a kóvetjelentést nem igen helyesnek talál- 
ja, és mint látszik, Bon személyes tehetsdgeiröl is nem leg- 
kedvezőbb véleménynyel van. Egyébiránt Orio Lőrinc, midőn 
1523-ban budai követségéből visszatérvén , azon esztendőbeli 
december 22-kén követjelentését tette, előde Bon Alajos Ma- 
gyarországbani követségi eljárását különösen megdicsérte 
(Firnhaber, Quelle und Forschungen zur vaterländischen 
Geschichte stb. Bécs, 1849. 76. 1.). 


A ZSIDÓK BIOSTATICAI VISZONYAI. 
GLATTER EDVÁRDTÓL. 
Olvastatott az acad. május 5. 1856. 


1. $. A zsidóság mint nagyszerű rom áll még ma is kó- 
zöttünk; mint a földben magát erősen megfészkelt gyökér, 
melyből a keresztyénség fölfelé törekvő törzse nőtt ki, s míg 
száz meg száz nemzet tűnt el a világ színpadáról, csupán ne- 
veiket hagyva hátra; míg hitszakadäsok és felekezetességek, 

ACAD. ÉRT. 1856. III. 9 





130 GLATTER EDVÄRD. 


mint ugyan annyi bizonyítékai az abbanlakó virgoncabb élet- 
nek , látogaták meg a keresztyénséget: a zsidóság, kevéssé 
érintve az idők változása által, "dacolva az anyagi és szellemi 
üldözésekkel, többé-kevésbbé változatlanúl fentartá magát 
eredeti alakjában. A. népek történelme alig tud e viszonyokra 
nézve analogont mutatni fel. 

S e szivósságot, tartósságot a nemzet életében — meny- 
nyiben a zsidók tudva levő biostaticai arányainak öszvehason- 
lításából itéletet hozhatunk — újra feltaláljuk az egyén életé- 
ben is. A mennyiben e biostaticai arányok bizonyosan kifeje- 
zését teszik valamennyi életaránynak, szükségesnek tartottam 
mindenek előtt följegyezni azon számokat, melyek e vizsgá- 
latnál érdekeseknek látszának, hogy aztán kipuhatolhassam, 
mennyiben találhatják e feltünő adatok, mesterkéletlen meg- 
fejtesöket azon momentumokban , melyekben a zsidó a ke- 
resztyéntől még mai nap is különbözik. 

A jelenleg csak mintegy kivételesen megtartott s köve- 
tett étektörvényeknek tehát e tekintetben semmi becset, érté- 
ket nem tulajdoníthatunk — mert a zsidó úgy öltözködik mint 
a keresztyén, lakása olyan mint a keresztyéné, ha azon- 
ban a zsidónak már társas életviszonyaiban difterentiakat ve- 
szünk észre, mik őt lényegesen megkülönböztetik keresztyén 
polgártársaitól: mégis a fő nyomatékot itt hajdandók volnánk 
a nemzetiségnek eddigelé általában és külónleg nagyon kevés- 
sé méltatott momentumára tenni. 5 valóban nevezetes dolog, 
hogy az állatnál oly általánosan méltányolt ezen körülmény 
szemlátomást elhanyagoltatik az emberi nemre nézve. Ismer- 
jük a betegségeket, melyeknek anemtelen és vegyített fajtáú 
ló különösen ki van téve; tudjuk hogy a magyarországi ökör 
könnyebben kiállja amarhadögöt mint p.o.- a achweiziés tyróli 
stb; ama nagy népcsaládok hason viszonyaira azonban, me- 
lyek már külső mivoltuknál fogva többé kevésbbé élesen elüt- 
nek egymástól, csak egyes kevés följegyzéseket bírunk. S 
mégis az ezekbe való mélyebb belébocsátkozás már a priori 
gazdag eredményeket igér, miután a faj- és nemzetiaégbeli 
különbség bizonyos szerves jelleget, bizonyos szerves alkatot 
foglal magába, mely a működő életet lényegesen határozza, « 
az anyagcserét, valamint annak mai nap ismert és nem ismert, 





A ZSIDÖK BIOSTATICAI VISZONYAI. 131 


de azért nem kevésbbé meglevő, következményeit nagyon kü- 
lönböző módon módosítja. 

I Igy azon keleti jelleg is, melyet többé kevésbbé általán 
kifejezve találunk a zsidó nép arculatán , bizonyos fokig épen 
oly bizonyos külső kinyomata a belső viszonyoknak, melyeket 
csaknem külónlegeseknek nevezhetnék; s ámbár a mai zsidó. 
ban sok, csak külső. viszonyok eredménye: mégis e nevezetes 
nép életében oly ruganyosság létezik, mi épen úgy megérdem- 
li a physiolog, mint a psycholog méltánylatát. E tétel támo- 
gatására Mosony vármegye zsidójának életviszonyait, kinek 
biostaticai viszonyai teszik főkép e munka alapját, veszem 
szemügyre, megjegyezvén, hogy a szegényebb zsidó társas 
viszonyai egész Magyar- és Németországban nem térnek el 
lényegesen a szóban nevő népesség viszonyaitól. 

2. $.. Mosony vármegye zsidó népessége, mely ott hat 
mezóvárosban, és pedig háromban horvátokkal, s háromban 
németekkel keverve lakik, 1833-dik év elején, tehát azon idö- 
pontban, midőn az illető följegyzesek kezdettek, 1952 lelket 
számlált. E szám csak az által volt föllelhetö, hogy a nevezett 
megyében 1856 elején lakó zsidók öszvegéből az azóta meg- 
holtak kivonása után az azóta születettek öszvege vonatott ki, 
s tekintetbe véve, hogy ezen népesség is meglehetősen állvá- 
nyos (stationarius), miután idő közben nagyon csekély beván- 
dorlások történtek, míg másfelül csak némely kevés ott meg- 
gazdagodott zsidók költöztek fővárosokba, a más vallásokra 
áttérések pedig a kivételek közé tartoznak; ezen felszámítási 
mód annál inkább bir viszonyos értékkel, minthogy az elébbi 
évek öszveirásai e tekintetben igen sok kivánni valót hagyá- 
nak hátra. 1855 végével az ezen megyében lakó zsidók száma 
2462-re rugott. 

3. §. Minthogy én közönséges viszonyok mellett ott, hol 
23 év alatt egyetlen törvénytelen, elevenen született gyermek 
sincs följegyezve, a születések és halálozások szabályzóját a 
házasságok számában látom: ezekkel kell azt kezdenem; min- 
den egyéb adatok hiányában csak azt akarom megjegyezni, 
hogy ezen idő közben Mosony vármegyében 377 zsidó házas- 
ság köttetett, tehát a középszám 16,5 tett; e középszámon 
alúl a kötött házasságok számát 14-szer találom 8 minimum- 


9% 


132 GLATTER EDVÄRD. 


mal, azon fölül pedig 9-szer 35 maximummal (1850). A kö- 
zép népségi szám e 23 évre 2178-cal számítva, 132 zsidó _ 
lakóra egy házasság esik évenkint. Ha azzal öszvehasonlitjuk 
az esketesek szämät ugyanazon idöszakban Magyar-Óváratt 
és Lucsonyban, mely bizonyos tekintetben ama város elövä- 
rosának nézethetik, s ezen értekezésben folyvást Óvárhoz 
számláltatik: akkor amott 23 évre 619 házasságot találunk, 
tehát 94 lakosra egyet. Es ha Hain, jeles statistikai munká- 
jában különösen azt jegyzi meg, hogy az esketések száma äl- 
talában szembetünőleg csekélyebb a zsidóknál mint más nem- 
zetiségeknél, itt is bebizonyúlva látjuk ezen állítást. 

Bár nem vagyok képes a házasági kijelöltek korát külön 
följegyezni, annyit mégis határozottan mondhatok, hogy a 
zsidó e vidéken jobbára csak akkor házasodik , midőn bizto- 
sitottabb kilátása van a keresetre. Már Bernoulli ie megjegy- 
zé, hogy a kalmárságot űző egyének általában később háza- 
godnak mint a falusi nép; a sok szükséget igénylő emberek 
későbben nösülnek mint olyanok , kik csak kevés szükséget 
ismernek; hogy a hol a halandóság csekélyebb , későbben nó- 
sülnek mint ott, hol az ellenkezőnek van helye, és mindezen 
momentumokat találjuk fel a zsidó népségnél is, mint azt 
alább meglátjuk. 

A jövendő miatti gond a zsidó legényt gyakran arra 
ösztönözi jövendő élettársa választásánál, hogy a fő súlyt meny- 
asszonya vagyonviszonyaira helyezze; s köztudomásu dolog 
hogy a házasságok itt rendszerint más körülményeknek, mint 
a kölcsönös szívbeli hajlandóságnak eredményei; minek dacá- 
ra a szerencsétlen házasságok zsidók között a kivételek közé 
tartoznak, legalább faluhelyeken. Oly embereknél, kik ré- 
szint neveletlen hajlandóságaik, részint kivételes társas állá- 
suknál fogva le szoktak mondani a nyilvános gyönyörökről, 
az együttélés szokalma pótolja ki a szerelem azon fönséges ér- 
zelmét, mely az úgy nevezett jobbmöduaknäl sokszor meg- 
látszik aranyozni a házasság első idejét, 8 utóbb egyik s má- 
sik részről sokszor fájdalmas hatásu jéghidegségnek csinál 
helyet. Megemlítendő itt még azon valóban nem lényegtelen 
körülmény is, miszerint a zsidóknál igen gyakran a jövő nem- 
zedékek hátrányára közeli rokonok közt köttetnek házassá- 


A ZSIDÖK BIOSTATICAI VISZONYAI. 138 


gok; mihez hozzájárulván a szülők jobbára gyöngébb testi 
tulajdonsága, oly gyermekek nemzettetnek , kiknek öröksége 
nem épen a legerősb organisatióban áll. 

A terhes zsidónő inkább kíméli magát, mint ugyanazon 
viszonyok közt a keresztyén nő. Mosony vármegye meglevő 
anyakönyvei, fájdalom! kevés támaszpontokat szolgáltatnak, 
hogy a zsidó népség között holtan születettek számára nézve 
öszvehasonlító vizsgálatokat tehessünk; míg azonban a holtan 
születettek száma általában úgy aránylik a szülöttek számá- 
hoz mint 1: 20 vagy 25-höz, ezen arány 15 évi fölszámítás 
után Poroszországban az ottani zsidók között úgy áll mint 1: 
40, 5. Hain az erre nézve bizonytalanoknak ismert anyakönyvi 
kivonatok alapján 1830-tól 1847-ig 123 szülésre a monarchiá- 
ban, Magyarország és Erdélyt ide nem tudva, 1 halva szülöt- 
tet veszen. A császárság szülőházainak sokkal biztosabb , de 
nem általában szabályadó kimutatásai az ez időszakra 1 balva 
szülöttet adnak 41, 4 szülésre; az anyakönyvi kivonatok végre 
1848-tól 1850-ig 1: 64 arányt mutatnak. 

4. $. Azon nézet hamis voltára nézve, mely a zsidónőt 
általában termékenyebbnek véli a keresztyén eredetű nőnél, 
meg kell jegyeznem, hogy Mosony vármegyében 377 zsidó 
házasság és 1396 szülés mellett 3,70 szülés jön egy házasság- 
ra, Magyar-Öväratt pedig, 619 házasság és2236 szülés mel- 
lett, 3,93 szülés jön egy házasságra. Az 1854-dik év az egész 
vármegye keresztyén népsége között 3320 szülést és 531 há- 
zasságot, tehát oly arúnyt mutat mint 6, 2: 1-hez; az 1855. év 
543 házasságra 3234 szülést, tehát 5, 9: 1-re, míg az 1854. 
év a zsidó népség között— 19 házasság és 110 szülés mellett 
5, 7: 1-re; az 1855. év, 95 szülés és 25 házasság mellett oly 
arányt eredményezett mint 3, 8: 1-hez. — A 3, 70 szülés kö- 
zépszáma egy kötött zsidó házasságra e tekintetben 23 év köz- 
ben átlépetett 14-szer 6, 87 maximummal 1833-ban, és csak 
9-szer maradt a középszámon alúl 1,57 minimummal 1850- 
ben, hol a mozgalmas idő után a házasság-kötések száma 
szembetünőleg gyarapodott: a legközelbi év azonban neveze- 
tes módon a szülések középszámát csak kevéssel haladta 
meg. 

Míg egész Poroszországban 1826-tól 1830-ig lefolyt 


134 GLATTER EDVÁRD. 


években a szülések altalänos aránya a kötött házasságokhoz 
olyan volt mint 4, 62: 1-hez; a königsbergi kormänykerület- 
ben mint 5, 38: 1-hez: Wald kerületi orvos 1842-—1852-ig 
való évekre az utóbb nevezett kerületet illetóleg 429 zsidó 
házasságra 1823 szülést jegyez föl, tehát oly arányt mint 1: 
4, 2-hóz. — Bickes a meglevó adatok szerint az osztrák biro- 
dalom azon részére, hol ezen számok akkor ószvegy(üjtettek, 
1815— 1880-ig (tizenöt évre) a szülések arányát a házasságok- 
hoz úgy számítja fel mint 4, 72: 1-hez, Hain 1830—1847-ig 
való évekre 4, 29 gyermeket, 1848-tól 1850-ig terjedőleg 3, 
72 gyermeket számít (a monarchiát illetőleg) 1 házasságra. — 
A mosony-vármegyei zsidóság középszámu népségét 23 évre 
9178-cal számítva ezen időszakra 1396 szülési számnál 60, 6 
évenkénti középszám , vagyis 27, 8 kerül ki ezer után. A 60, 
6 középszámon felül 8-szor találjuk a szülési számot 110 ma- 
ximummal 1854-ben, azon alúl 15-ször 42 minimummal az 
1836-diki kolera-évben; Magyar-Óváratt ugyanazon időszak- 
ban 2542 középszámu nepsegnel 2236 szülést találunk , tehát 
97, 1 vagyis 38, 2 évenkénti középszámot 1000-re. A közép- 
számon fólül 10-szer 128-cali maximumot az 1849-ki kolera- 
évben, azon alul 13-szor 71-gyeli minimumot 1839-ben. Mo- 
sony vármegyében 35, 9 élő zsidóra 1 szülés esik , Óváratt 26 
lakosra 1 szülés, mi által Casper szerint ki volna fejezve a 
közép élettartósság a szülésnél. Az egész monarchiában, min- 
dig Magyarország és Erdély nélkül, Hain szerint 1830— 
1847-ig terjedő időt véve25,04, 1848—1850-ig 26,39 lakosra 
jön 1 szülés; Casper szerint az 1826 —1830-ig lefolyt évekre néz- 
ve Poroszország részére ez arány 25, 9:1-hez; Dieterici szerint 
1849-re 23, 6. A biostatica körűl nagy érdemeket ezerzett 
Casper, Sadler által 1810—1820 évekre adott anyag alapján 
Anglia részére az arányt úgy találta mint 32, 9:1-hez (a 12th 
annual report szerint 1829-re 81, 0). Quetelet Németalföldön 
1815—1824. időszakra oly arányt mint 27, 1: 1-hez. Casper 
Franciaországban 1817—1821 évekre 23 vármegyében 28, 3 
lakosra számít egy szülést, 42 vármegyében pedig 34, 6 la- 
kosra egyet. 

5. $. Mi az iker szülések arányát illeti az egyszerű szü- 
lésekhez, mely Németországra nézve 1: 84-hez; ezen arány 


A ZSIDÓK BIOSTATICAI VISZONYAI. 135 


a Mosony vármegyei zsidóknál, 1396 szülésre 8 jövén, ugy 
mutatkozik mint 1: 174; Magyar-Óváratt 2236 szülésre. 22 
esven, az arány 1: 101, 6-hoz. | 

6. $. Mi a nembeli differentiákat t.i. a született fiúk ará- 
nyát illeti a leányokéhoz, mely általában úgy mutatkozik 
mint 21: 20, s a külföld abbeli tapasztalatai szerint a zeidók- 
nál is a férfinem részére üt ki, itt is bebizonyúlva találjuk, 
mert az itteni zsidóknál 1396 elevenen szülött közt 753 fiút, 
és csak 643 leányt, tehát oly arányt találunk, mint 23, 2 : 
20-hoz. A königsbergi kormánykerületben ezen arány 1842 
—1852. évekre úgy állott mint 21, 3: 20-hoz; és csak 1835, 
36, 39, 51, 53 és 55. években volt ott az arány kedvezőbb a 
nőnemre. Magyar-Óváratt ugyanazon években 2236 szülés 
közt 1104 fiút és 1132 leányt találunk, s Így világosan ked- 
vezőtlenebb arányt az elsőbbekre nézve. 

7. §. Mi a szülési szám változatosságát illeti különböző 
hónapok szerint, a Mosony vármegyei zsidó népességre nézve 
23 év lefolyta alatt, azt az itt következő öszveállítás mutatja : 


Kov. | Dec. | Jan. | Febr.| Mart.| Apr. | Maj. | Jun. | Jul. | Aug. | Sept. | Oct. 


102/113 115105 102112140/1120|129/1120112| 13 
4, 44, 915,04, 1 
711319] 9 |10| 14 11 J10J 11) 9 | 11| 11 


Febr.| Mart. Apr. | Mal. Jun. | Jul. | Aug. | Sept. | Oct. | Nov. | Dec.| Jan. 





Mig február azon hónapnak vétetik, hol egyremásra legtöbb 
gyermek születik, itt május hava mutatkozik azon hónapnak 
(az augustusban való fogamzási idővel). Magyar-Óvárra néz- 
ve ugyanazon időszakban januárban találunk legtöbb, april 
havában legkevesebb szüléseket. 

Az izraelitáknál a szülések gyakoriságára nézve itt egyes 
hónapokat illetőleg következő rangsort találunk: május, octo- 
ber, julius, augustus, junius, december, september, aprilis, 
martius, november és február. Mihez képest a május-juliusi 
évnegyedre legtöbb szülés esik : 389, a február-aprilisire leg- 
kevesebb , u. m. 809 szülés. Legtöbb fogamzás esik az augu- 


136 GLATTER EDVÁRD. 


stus-octoberi évnegyedre, legkevesebb a május-juliusira. Né- 
metalföldön Quetelet szerint épen február havában történik 
legtöbb (itt legkevesebb) szülés; ott legkevesebb szülés ju- 
liusban, holott e hónap itt erre nézve harmadrangu; ott a hat 
téli hónapra (novembertől aprilisig) sokkal több szülés esik 
mint a hat nyári hónapra: az itteni izraelitáknál épen ellenke- 
zőleg. Óváratt szinte több szülés esik a hat téli hónapra. 

8. §. Hogy a zsidóknak csak számokból megitélhető ha- 
landósági arányait megfelelő viszonyokba hozhassuk életvi- 
szonyaikkal, újra számokra kell hivatkoznunk; természetes 
és világos azonban hogy eszámok csak öszvehasonlítások által 
nyerik valódi jelentőségöket, s itt a Mosony vármegyében lakó 
más nemzetiségek (magyarok , németek s horvátok) halandó- 
sági arányainak öszveállítása annál szükségesebb, minthogy 
az izraeliták ezek közt szetszörtan laknak, e szerint tehát 
ugyanazon cosmicus és telluricus befolyásoknak alávetve. 
Minthogy azonban én nem egyhamar volnék képes az illető 
adatok tökéletes öszveállítását hosszabb időszakra az ezen me- 
gyében lakó különböző nemzetiségekre nézve elkészíteni, be 
kell érnem az egyes helységek öszvehasonlításával (lásd az I. 
Táblát). 

A) A halálozási esetek százalékos aránya különböző élet- 
korok szerint, 1000-ret véve törzsökszámnak, Mosony vár- 
megyében 1888— 1853. évekre: a) az izraeliták közt, b) a 
németek közt az óvári népiségre, c) magyarok közt Mecsér 
népségére, d) a horvátok közt Gátára Ge) hol zei- 
dók is laknak. 

B) Százalékos aránya a halálozási eseteknek különböző 
életkorok szerint, 1000-ret törzsökszámnak véve, Közép- 
Európára az Annuaire du bureau des longitudes: szerint 1825. 
evröl. 

C) Austria tartomány ószletére nézve a) 1830-1847; 
b) 1848—1850-ig. 

Részemről meg vagyok győződve, hogy e munka tökele- 
tességére nézve számításba kellene venni itta vármegye vala- 
mennyi helységét; de e hiányt mentse ki ama körülmény, 
hogy nekem minden gyámolítás nélkül egyes magamnak kelle 
rendeznem és öszveállítanom az adott, de sokszor csak küz- 


A ZSIDÓK BIOSTATICAI VISZONYAI. 137 


delmekkel nyerhető anyagokat, és sokkal kevesbek üres óráim, 
mint hogy egyhamar reményem volna ezen anyagnak lehető 
tudomänyos-gyakorlati értékesíthetésére. Hogy tovább a ne- 
mek különbségének kihalási rendében nem vétetett kellőleg 
figyelembe a tudományos vizsgálatok tökéletessége, ez továb- 
bi hiánya e munkának. De midőn azt mondom hogy az ahhoz 
megkivántató anyagok oly időben gyűjtettek, hol azokkal más 
célt űztem, méltóztassanak e hiányokat szívesen elnézni. — E 
kimutatás azonban még öszvehasonlítási tökéletlenségében is 
bizonyítja, hogy itt a halandósági arányok szemlátomást ked- 
vezőleg alakúlnak az izraelita népségre nézve, s hogy Hain 
szavai, miszerint a halandóság azeidöknäl kedvezőbb arányok- 
ban mutatkozik mindenütt, itt is igazolva vannak. . 

9. $. Vegyük most már tekintetbe az illető differentiá- 
kat, és vizsgáljuk, mennyire indokolvák azok valamely külö- 
nös életmód által. Szembetünó az, miszerint az e vármegye- 
beli izraelita népségre nézve a halandóság a születéstől kezdve 
az első életévnek végeig — 237, 5: 1000-re — csak 5, 1-dal 
nagyobb, mint ugyanazon korosztály halandósága Közép-Eu- 
rópára nézve; míg az 56, 3-dal kevesebb, mint Óváré, és 47, 
3-dal csekélyebb mint a magyarok közt Mecsérben, 15-tel 
csekélyebb mint a horvátok közt Gátában. Süssmilch szerint 
a halandóság az életkorban egyremásra 250, Burdach szerint 
222, ezerre. Hain szerint a monarchiában 1830—1847-ig le- 
folyt időben 1000 élve születettből 259, 5, 1848—1850-ig 
azonban 267, 8 halt meg első életévében. E számok lehetőleg 
helyes megértése végett vizsgáljuk az izraeliták életmódját. A 
zsidó népség itt jobbára szegényebb emberekből áll, kik majd- 
nem általában házalással tengetik nyomorú létöket. A sze- 
gény zsidó, folytonosan küzdve a leganyagiabb gondokkal, s 
többé-kevésbbé üldözve a nyers tömeg balitélete által, mint 
mindenütt úgy itt is egyedűl a családi életben talál kárpótlást 
földiléte terheért, de a melyen ő azon erővel csügg, mi több- 
nyire oly tanítmány éredménye, mely az élet súlypontját nem 
a síron túl keresi. Ő csaknem bálványozó szeretettel csügg 
gyermeken, és folytonos ápolás, gondoskodásnak kell tulaj- 
donítani főkép, hogy a természetnél fogva, kivált pedig a 
hiányzó fajvegyülés miatt: gyöngélkedő zsidó gyermek már az 


138 GLATTER EDVÄRD. 


első élet hónapjaiban a megeles biztosabb tenyezöivel bir. Fon- 
tos dolognak kell tartanunk itt azt hogy a zsidó gyermekre 
nézve nem létezik azon ártalmasságok egyike, mi e vidéken 
"valóban lényeges befolyást gyakorol az illető halandósági ará- 
nyokra a keresztyén népség között. Ugyanis, az alig megszü- 
letett keresztyén csecsemő, nem sokat figyelve az időjárásra 
vagy évszakra, jobbára már második nap, a gyakran messze 
fekvő egyházba vitetik keresztelés végett, és ha tekintetbe 
veszszük , miszerint a kisded, ki anyja méhében 30? R. fokú 
légmérsékhez van szokva, s azért nagyon érzékeny a kisebb 
hőfok irányában, most egyszerre tetemes légmérséki válto- 
zásnak tétetik ki: nem csodálhatjuk az illetőleg nagyobb ha- 
landósági arányt. Az izraelita fiúra ellenben az első nyolc 
életnap után más ártalmasság hat, t. i. a körülmetélés műtéte, 
bár nem értesültem esetről, hogy itt valamely gyermeknél a 
műtét szerencsétlen kóvetkezményüvé lett volna. * 

Az élet első hónapjában 23 év óta itt ezerből 44, 1 zsidó, 
123 német, 167 magyar, 146,9 horvát gyermek halt meg. 
Faluhelyen az 1—6 bónapig való életkorra nézve az izraelita 
anyának még azon tulságos gondoskodása is, mely minden 
meghülest visszatartöztat, s mihelyt a csecsemő roszúl érzi 
^ magát, azonnal orvosi segélyhez folyamodik, bizonyos pon- 
tig több ártalmasságot elhárít, nevezetesen melyek nyalánk- 
ságok s más céliránytalan tápszerek formájában hatnak a kis- 
dedre. Mert hiszen a szülék semmit sem tagadhatnak meg 
gyermeköktöl, és azt hiszik hogy minden kivänat teljesítésé- 
vel csak jót tesznek vele: Így aztán ezerből 83, 7 zsidó, 113 
német, 72, 1 magyar és 140, 6 horvát hal meg. 

Az élet második féléve nagyon veszélyes az izraelita 
gyermekre nézve, mert míg a német népség Óváratt 23 évre 
ezen korosztályban 56, 6, a horvát népség 64, 0, a magyar 
pedig 45, 3 közepezämu halandóságot mutat ki, az izraelita 
népség 23 évi időközre 109, 7-dot mutat ezerből. Ezenaräny- 
lag nagy halandóság a zsidóknál egy részt onnan magyaráz- 
ható, hogy mas népségeknél az az előbbi élethónapokban volt 
nagyobb , s a gyöngébb gyermekek gondosabb ápolás hiányá- 
ban már elhaltak, még mielőtt hat hónapot éltek volna. 
Egyébiránt a rendszerint ezen korszakban kezdődő fogadzás 


A ZSIDÓK BIOSTATICAI VISZONYAI. 189 


itt sincs befolyás nélkül a halandósági arányokra, valamint 
az öszves életműségnek ezzel karöltve járó fejlődése, mi köz- 
ben a csecsemő sok oly ártalmak iránt fogékonyabb, mik az- 
előtt nyom nélkül látszottak elvonúlni fölötte; ámbár mäs 
részről nem tagadható, hogy az ártalmasságok épen a táplá- 
lásmódban vannak, melyek a fogadzást nehezítik. Fájdalom 
hogy eddigelé csak félig biztos följegyzéseink sincsenek , me- 
lyek felvilágosítást adhatnának ama betegségekről, mikben 
az izraelita gyermek ez életkorában leginkább elhal. Ha az 
ember ily alkalmaknál kérdezősködik , rendszerint görcsök 
okoltatnak, mint a halál okai, holott azok csak kísérői a leg- 
különbözőbb nyavalyáknak , s gyakran már csak a haláltusa 
jelenségei, sohasem önálló betegségek. 

Ámbár tebát ez életkor az izraelitáknál itt veszélyesebb, 
mint más népségeknél, mégis egy pillantás a fönmondottakra 
elégséges annak bebizonyítására, miszerint az izraelita gyer- 
mekek közti halandóság születésöktől fogva az első életév vé- 
geig szembetünőleg kedvező az illető koru keresztyén gyer- 
mekek balandóságához képest. Az osztrák birodalomban az 
első életévben az 1830—1847-ki evekben 311,4, 1848—1850. 
években pedig 272, 2 halt meg ezerből. 

10. §. Az első és ötödik év közt a zsidók közől itt 1000 
lakosból 138, az óvári népségből 105, a horvátokból 153, 5, a 
magyarokból 159, 5 halt meg középszámmal. A fentebb mon- 
dottakból felfogható hogy ott, hol a halál az első élethónapok 
alatt oly gazdag aratásban részesült , a szülők kisebb nagyobb 
gondatlansága miatt a gyönge és beteges gyermekek nagyobb 
számát elragadta, a túlélő gyermek megedződvén, könnyeb- 
ben eltűri a viszontagságokat. Mind a mellett falun az arány 
mindig szerfölött kedvezőtlen, és a gondtalan horvát és ma- 
gyar ezen életkorra nézve kedvezőtlenebb eredményeket mutat 
fel mint az izraelita, hol a folyvásti gondos ápolás megköze- 
litöleg hasonló eredményeket szolgáltat. De általában véve az 
izraelita itt még mindig előnyben van , mert 23 év alatt 1000 
Mosony vármegyei izraelita közől 625, 1000 óvári közől csak 
601, 1854-ben 1000 horvát közől csak 488, magyar 561, élte 
túl az őt éves kort. Míg az izraelita apa nyári tikkasztó forró- 
ságban s téli förgetegben házaló batuját hátán cepelve beba- 


140 " GLATTER EDVÄRD. 


rangolja a vidéket: addig a honmaradó izraelita anya szorgo- 
san gondoskodik , hogy a kisdednek baja ne essék , megőrzi őt 
minden meghüléstől, mi számtalan keresztyén gyermekre be- 
tegségeket hoz, 8 a gyermek legcsekélyebb roszúlléte elegendő 
arra hogy azonnal orvost vagy sebészt hivjon a házhoz. 

11. $. A szegény zsidó gyermeknek, névszerint a figyer- 
meknek, 5—10 éves korában faluhelyen igen kevés jó dolga 
van. Azon idő közben, hol a falusi gyermek erdő-mezőn a ter- 
mészet adományait élvezi, à szegény zsidó fiúnak a rekedt, 
szellőzetlen, erősen fütött, sokszor piszkos iskolaszobában a 
szent könyvek és azok magyarázatának tanulásával kell ve- 
sződnie. S ezzel tölti el aztán fiatalsága egy részét; e mellett 
nem ritkán az önfertőzés bűnébe esve. Vajjon a makktyú nem- 
léte e viszonyok közt ingerli-e a nemi ösztönt, vagy pedig, 
minthogy a makkot nem védi többé a makktyú, a ruhák sur- 
lása annak ingerlékenységét eltompítja-e? előbb alaposan és 
sokoldalúlag volna megvizsgálandó, mielőtt arról kellőleg 
itélbetnénk. A zsidó fiú iskolában üléssel, mi az izraelitánál 
még inkább előmozdítja az altest vérmességét mint fajsajátsá- 
got, tölti fiatalsága nagy részét, többé kevesbbé testileg el- 
satnyúlva, mignem apja kiviszi őt magával vándorlásaira, be- 
avatva őt üzletébe, hol e pályát jobbára az árunyalábok hor- 
dozásával kezdi meg. E teherhordozás azonban az előbbi élet- 
mód által meg nem edzett, s jobbára már a születés és neve- 
lésnél fogva semerős testben gyakran gerincgórbülést idéz elő. 
De mit is gondol ő az ily testi elnyomorodással? mely gyakran 
ürügyet vagy okot szolgáltat a zsidó legénynek , hogy az any- 
nyira rettegett katonáskodás alól kibúhasson. 

. A falusi keresztyén suhanc nem kevésbbé sanyarúan 
dolgozik; minthogy azonban ott egy részről a halál, nem aka- 
dályozva gondos ápolás által, elragadta már az életre nem 
való gyermekeket; más részről pedig testét a hozzátörődés 
megedzette, ez dacol azon ártalmasságokkal, melyekbe nem 
szakad ugyan belé mindig az izraelita fiú sem, de azok nem 
ritkán csakugyan eltörölhetlen nyomokat hagynak testén. 

Ha már öszvehasonlítjuk a halandósági számokat az 5 — 
10 évi korra nézve , a Mosony vármegyei izraelitáknál 23évre 
56, 5, az óváriaknál ugyanazon időközre 40, 1, a magyarok- 


A ZSIDÓK BIOSTATICAI VISZONYAI. 141 


nál 55, 5, a horvátoknál 54, 6-dot találunk. Mosony värme- 
gyében 23 év alatt a 2-dik év kezdetétől fogva a 10.év végeig 
1000 izraelitából megholt 194, 5, a németekből 145, 8, ma- 
gyarokból 209, horvátokból 213, 7. Közép-Európában ezen 
korosztályból 216, 4 esik ezer megholtra. A 10-dik életévig, 
hol Közép-Európában 1000 születettből 448, 8, Poroszország- 
ban 468, Óváratt 441,6 német, Mecséren 493, 8 magyar, Gá- 
tában 566, 2 horvát, Hufeland szerint általában 500 halt el, 
az izraeliták közt Mosony vármegyében 432 halott fordül elő, 
mi minden esetre kedvező körülménynek mondható, és ösz- 
hangzatban áll a Poroszországban Hoffmann által tett azon 
észrevétellel, mely szerint aránylag kevés izraelita gyermek 
hal meg az első életévekben. A 10—20 évi kor az itteni izrae- 
litáknál ezerből 23 év alatt 48, 6, Óvárra nézve csak 47, 3, 
Mecsérre 61, 0, Gátára 38, 4, Közép-Európában 48, 9 vesz- 
teséget mutat; ennek dacára a zsidó népség itt még előnyben 
van annyira, hogy 1000 születettből 520 éri el azon kort, hol 
az egyén még csak kezd lenni hasznos tagjává a társaságnak ; 
míg 1000 óváriból csak 513, 1000 mecsériből csak 445, 8, 
ugyanannyi gátaiból azonban csak 395, 4 éli túl ezen kort. A 
monarchiában , Magyar- és Erdélyország nélkül, a Hain által 
szolgáltatott anyag szerint 1830— 1847. évekre ezerből 448, 
1 túlélet, 1848—1850 időre azonban 472, 0 túlélet mutat- 
kozik. 

12. $. Ámbár a 20 és 30-közötti időszak az e vidékbeli 
izraelitäkra kedvező annyiban, hogy itt 1000 közől 23 év 
alatt csak 64, 4 balt meg, míg ugyannyi németből 65, 8, 
ugyanannyi magyarból 74, 9, a horvátokból pedig csak 44, 4 
húnyt el: e százalék mégis jelentékenyebbnek tekintendő, ha 
az illető számokat Süssmilchnél 52-vel, s Burdachnál 62-vel 
hasonlítjuk össze ; e szám Közép-Európában csak kevéssé cse- I 
kélyebbnek, t. i. 64, 0-nak tűnik elé. Az idevaló zsidó jobbá- 
ra 30 éves kora felé házasodik. Azizraelität itt (mint jobbára 
mindenütt) érettebb korban szorgalom, mértéklet, józanság 
és szabályos élet különbözteti meg a többi népiségektől. Az 
izraelita, célszerű ruházat s másféle vigyázat által védve min- 
den időjárási befolyás ellen, melyektől a földmívelő lakos csak 
kivételesen óvhatja magát, míg a keresztyén falusi népség töb- 


142 GLATTER EDVÄRD. 


bi része bizonyos pontig jobbára gondatlanságból elhanya- 
golja ezt, a 30—40 közti korban is előnyben van. 28 év alatt 
1000 elhúnyt izraelitából Mosony vármegyében 66, 7, ugyan- 
annyi óvári keresztyén közől 79, 5, magyarokból 67,5, a hor- 
vátok közől csak 55, 8 találtatik e korosztályban, s azon kort, 
melyet Közép-Európában csak 370 egyén él túl, itt ezer kö- 
zől 391 éli túl. Hain kitünő munkája itt is szolgáltat anyagot 
érdekes öszvehasonlításokra. 1830—1847-ig a monarchiában 
1000 lélek közől csak 329, 2, 1848—1850-ben pedig 335, 9 
élte túl a 40 éves kort. 

13. §. Aránylag kevesebb izraelität lätunk sírba szállani 
40— 50 közötti korban, mint keresztyén lakosokat e videke- 
ken, közép számmal 70, 1 izraelität, 75, 6 óvárit, 78, 6 ma- 
gyart és 59, 2 horvätot ezerből , 72, 3 lakost Kózép-Európá- 
ban. A zsidó korán venül, idején megszürkül vagy kopaszo- 
dik; mert dacára a benne lakó életszivósságnak a fiatalságától 
fogva elpuhúlt test nem állhat ellent erélyesen azon nyomo- 
ruságoknak, melyek életmódjával járnak, azon folytonos küz- 
delmeknek, mikkel családjának jövendőt biztosíthat, e az en- 
nek földi jövendője miatti emésztő gondnak. Mert a zsidó mé- 
lyen és súlyosan érzi mindazon bántalmakat, melyeket a világ 
neki okoz, melyek jobbára azzá tették őt, a mi ő gyakran, s 
nem iemer más lehetőséget, hogy. elhárítsa szeretett gyermeke 
fejéről azörökölt gyalázatot, mint ha pénzt gyüjtöget, gazdag- 
ságot keres és kuporgat, mert a néptömeg osak a gazdag zsi- 
dót süvegeli. Ily aggasztó gondok , vesződések és hajhászás 
közt korán megvénűl az ember. Az ötven éves kort 23 év 
alatt 1000 izraelita közől megérte itt 319, ugyanannyi óvári 
közől csak 291, 1000 magyar közől 224, ugyanannyi horvát- 
ból 236, Közép-Európában csak 297, Poroszországban Casper 
szerint csak 280, és ha innen tovább egyes életkorokra nézve 
a Mosony vármegyei izraelitáknál az illető (I.) táblán nagyobb 
számokat találunk: az csak azt bizonyítja, hogy sok koros 
egyén van itt, kiknek szinte el kell halniok. 

14.§. Attól tartunk hogy hosszadalmasságunk unalmas- 
sá válnék, ha itt újra öszveállítását adnók a halandósági ará- 
nyoknak egyes életkorokra nézve az 50-diki életévtől fölfelé 
menőleg , könnyebben és áttekinthetőbben kitetszik az az I. 


A ZSIDÓK BIOSTATICAI VISZONYAI. 143 


táblából , melynek megtekinteseböl kiviláglik, hogy az 50— 
90 közötti s azontúli korosztályok az izraelitákra nézve itt má- 
sod rangúak ; erre.nézve az izraelitäkat csak a minden egyéb 
tekintetben nagyon különböző, - kicsapongó horvátok halad- 
ván felül, mi Hoffmann tételét részint újra megerősíti, misze- 
rint a zsidók rendszerint több holtat számlálnak 70 éven felüli 
korban, mint más keresztyén felekezetek. Valóban érdekes 
volna öszvehasonlító tekintetet vetni a 70 évet túlhaladó kor 
halandósága számára. A 70 éves kort túlélte itt 23 év alatt 
1000 izraelitából 123, 1, 1000 óváriból 87, 8, ugyanannyi ma- 
gyarból 54, 4, horvátokból 71, 1, Közép-Európa lakosaiból 
117, Poroszországban 103. 

15. $. Az ostrák monarchiäban 1830—1847-ig 80 és 100 
év közötti korban 1000-böl meghalt 30, 4, 1848—1850-ig 
azonban 26, 3, az itteni izraelitákból . meghalt 46, 3, az óvá- 
riakból 28,3, magyarokból 14, 1, horvátokból 15, 4, ezer kö- 
zől ezen életkorban. Az osztrák monarchiában Hain szerint 
az 1830—1847. évi idő közben a 100 éves kort túlélte ezerből 
0, 7, 1848—1850-ig 0, 5. Száz éven túli meghalt az itteni iz- 
raelitákból ezen 23 év közben kettő, mindkettő Károlyváratt, 
és pedig egy állítólag 104 éves nő és egy 107 éves férfi; Ma- 
gyar-Óváratt ezinte 2, azonban épen nem akarunk kezeskedni 
ezen adatok valóságaért; mert, mint Casper igen helyesen 
jegyzi meg, a nagyon elöregedett emberek ritkán tudják pon- 
tosan megmondani életkorukat, s minthogy kortársaik közől 
senki sem éltöbbé halálukkor, csak az anyakönyvek maradnak 
szabályozó tamászpontokúl; de hol ilyek régebb idő óta létez- 
nek is, ily alkalmaknál csak kivételkép ügyekeznek felütni, 
azért is nem hiszünk szemrehányást érdemelni, ha itt kevésb- 
bé bocsátkozunk részletekbe. 

16. §. Mielőtt tovább mennénk , kisértsük meg, a meny- 
nyiben a közép élettartósság (a születésnél) meghatározható a 
születési és halálózási jegyzőkönyvekből az ezen munkánál 
hiányzó pontos népjegyzékek segélybe-vétele nélkül oly nép- 
ségnél, mely nincs állandó állapotban, hanem hol a születések 
száma tetemesen felülhaladja ahalálozási esetek számát; — ki" 
sértsük meg, mondam, az előttünk levő anyagból a Mosony vár- 
megyei izraeliták középkorát kimutatni aszületésnél. Minthogy 


144 - — GLATTER EDVÄRD. 


a korosztályok adott öszveällitäsa nem minden egyes életévet, 
hanem többnyire 10év csoportozatát foglaljamagába:itt tehát 
nem lehet Deparcieux eszerint oly fölvetést állítanunk fel, mely 
szerint azon évek öszvege, melyeket az adott számu egyének 
éltek , ezen számmal osztandó el, hogy a hányadosban (guo- 
tiens) minden egyesnek közép élettartóssága megtaláltassék. 
Minthogy azonban. ezen fölvetés többnyire a Halley fölvetésé- 
hez hasonló eredményt szolgáltat, fordúljunk ezen módszer- 
höz, közbeigtatás által vizsgálandók az izraelita újonszülöttek 
valószinű élettartósságát , hol aztán úgy találjuk, hogy a 28- 
dik évig az azon időköz elején, melynél a fölvetés kezdetett 
(itt az 1833.év), élőknek fele része kihalt. A magyar-óvári né- 
metekre nézve e számot itt 22, a magyarokra Mecsérben 13, 
4, a gátai horvátokra nézve csak 7-nek találjuk. Ha Malthus, 
Price, Corbaux stb szerint számítunk : az itteni izraelitáknál 
a születések közép arányát a népességhez úgy találjuk mint 
1: 35, 9, a halálózási esetek arányát a népséghez úgy, mint 
1: 57, 1 megállapítva , itt 35, 94-57, 1 — 46, 5 mint közép 
Ee | 
kort; a magyar-óvári németre nézve itt 26, 7 számot taläl- 
juk; Mecsérre és Gátára nézve nem vagyok birtokában a szü- 
letési számjegyeknek, hogy itt fölvetést tehessek. Ha az osz- 
trák monarchiában 1830—1847-ig való évekre a közép szüle- 
tési arány a népséghez olyan volt mint 1: 25, 0, a halálozási 
arány mint 1: 30, 4: ezen időszakra nézve a születésnél 27, 7 
közép élettartósságot találunk 1848—1850 évekre, az előbbit 
26, 3, utóbbit 26, 9-ben állapítván meg. Ezen módszer szerint 
Casper közleményei után 1835-ben azon időben a közép élet- 
tartósság Oroszországban 21, 3, Poroszországban 29, 6, 1849- 
ben pedig Dieterici adatai szerint 31, 8, Schweizban 34, 6, 
Belgiumban 36, 5, Franciaországban 35, 8, Angliában 38, 5; 
1849-ben 35, 6; az osztrák monarchia tartományaira nézve 
27, 5, (1830—1850) tett. — Finlaison szerint az újon szüle- 
tettnek valószinű élettartóssága hasonértékű volna a népség 
halálozási aránya szämjegyevel, az itteni izraelitáknál tehát 
59, 4, az óváriaknál 27, 5, a magyaroknál Mecsérben 24, 5, a 
gátai horvátoknál 49, 4; Casper szerint, ki azt egyenlőnek 
tartja a születések arányával a népséghez, az az itteni izraeli- 


A ZSIDÓK BIOSTATICAI VISZONYAI. 145 


tákra nézve mintegy 35, 9, az óváriakra mintegy 26 
volna. | 

17. $. A mennyiben itt a bé- és kivándorlás által Jénye- 
cesen nem bolygatott népség nemzedektartössägänak értéke 
lehet, kitűnik hogy, míg általában valamely nemzedék tartós- 
sága 30—33 évre tétetik s ez, Óvárra nézve is, csak 27, 3- 
dot tesz; az előttünk levő adatok szerint az izraelita népség 
csak 58, 8 év után változik; ha t.i. 23 év múlva 2178 egyen- 
ből, kik azoknak elején éltek, csak 884 halt meg, az egész 
öszvegnek 58, 8 évre van szüksége hogy kihaljon. | 

18. $. Mielőtt e szembetünó arányokból okoskodnám, az 
itteni izraelita népségnek a II. táblán szemlélhetó 23 év alatti 
ingadozásaira hivatkozom, melyekhez a königsbergi kormány- 
kerület izraelita népségénél Wald porosz kerületi physicusnak 
1842-től 1852-ig tett észlelései csatolvák. Ezen táblából több 
momentum teljes figyelmünket érdemli meg. Az általános sza- 
porodás ez idő közben az itteni izraelitäkra nézve évenkint 
teszen 22, 1; ha azonban tekintetbe veszszük, hogy a közép 
szaporodási arány nem helyes; ha a közép évi szaporodást a 
kérdéses időszak elején való népesség öszves számával hason- 
lítjuk egybe: az évi szaporodott születési szám a halálozási 
esetek levonta ntán 11, 18 lesz 1000 után. A 22, 1 közép sza- 
porodáson alúl 10 év találtatik 24 minimummal (az 1836. ko- 
leraév), 13 középen felül, + 48-cal mint maximummal (az 
1835. évben), és eléggé feltünőleg ismét az 1855-diki kolera- 
évet megelőző év volt az, hol a szaporodás + 4, 7-et tett. 
Mennyiben nyernek értéket ily számok csupán Öszvehasonli- 
tás által, erre nézve néhány ide vonatkozó adatot jegyzek föl. 
Magyar-Óváratt Lucsonynyal együtt a vármegye legegészeé- 
gesb vidékü helységeiben, az évi középszám (2509 lakosság 
mellett 1833-ban, 2616-nál 1855 végével) 4, 6—vagyis valósá- 
gosan 1, 1 középszámot teszen ezerután. Azonban ezen adatokis 
csak a születetteknek amegholtakon felüli maradványával tett 
kiszámításon, nem pedig valóságos népszámlálásokon alap- 
szanak. Ezen öszvehasonlításokból kitűnik , hogy az izraelita 
népesség itt világosan előnyben van, s minthogy már fentebb 
láttuk, miszerint aszületések száma az izraelitáknál jóval alább" 
áll a keresztyén népségnél észlelt ezámnál: fel vagyunk jogo- 


ACAD. ÉRT. 1856. I. 10 





146 GLATTER EDVÄRD. 


sitva e körülményt az aránylag csekélyebb halandóság rová- 
sára irni. A königsbergi kormänykerületben az ottani izraeli- 
tákra nézve Il évre épen 62,5 közép évi szaporodást találunk, 
hol e népséget , melynek száma 1852 végével 4804-re van ha- 
tározva, az adott mód szerint 4166-ra számítjuk 1842. évre, 
vagyis helyesebben 1000-re 14, 9 évi szaporodás jött. 
Hain az osztrák monarchiára nézve a viszonyos közép 
. szaporodást 1831—1837-ig 4-re, 1840— 1846. években 9,9-re 
számítja 1000 után. Érdekes lehetne a Hain jeles munkájából 
vett következő öszveállítás. Az osztrák monarchiában, Ma- 
gyar- és Erdélyország nélkül, minden 10,000 egyénre esik : 
1831-ben: 1846-ban : 
8,346 catholicus . . . . . . . . . 8295 
953 egyesült görög . . . . . . . . 951 
896 nemegy.-góróg  . . . . . . . 417 
239 evangélicus . . : . . . . . . 230 
59 református . . . . . . . . . 50 


] unitárius . . . CE ee RE: 1 
1 más felekezetü b REPE E EST 1 
172 zsidó . . . . . . . . "192 


Hain a császári állam static Gazletére nézve 1840—1846- 
ig 0, 9989/, népszaporodást mutat ki, Hoffmann Poroszor- 
ezágra nézve 1822 —1837-ig azonban 1, 31-t, Bernouilli ugyan- 
azon időre 1, 19-et, 1887 —1849-ig 1, 26-t. Ezen áttekintés- 
ből (II. Tábla) látjuk továbbá, hogy az 1846 — 47 és— 48-ki 
évek, melyek az egész monarchiában a halandóság tülnyomó- 
ságát mutatják a szülóttek fölött, az izraelita népséget e te- 
kintetben szembetünöleg kevésbbé érintették, a königsbergi 
kormánykerület zsidóira nézve is csaknem nyom nélkül látjuk 
elvonúlni e halandósági hullámot. Csak az 1836 —1849. kole- 
raévekben , továbbá 1834-ben, hol úgy látszik gonosz indu- 
latú gyermekbetegség uralkodott, találunk hiányt az itteni 
izraelitáknál a kijelölt 23 év alatt, míg e tekintetben az 1834, 
1836, 1847, 1848, 1849 és 1855-dik, tehát 6 évet Óvárra néz- 
ve ez esetben kedvezőtlenebbnek kell jelölnünk. 

13. $. A statisticusra nézve érdekes lehetne azon átte- 
kintés is, mely 23 év alatt egyes hónapokra mutatja ki a ha- 
Jandóság ingadozásait , hol csak azt jegyzem meg, hogy 1836- 


A ZSIDÓK BIOSTATICAI VISZONYAI. 147 


ban a zs:dók-lakta helységekben leginkább september, 1849- 
ben julius, september és october, 1855-ben pedig ez utóbbi 
két hónap volt az, melyekben a kolera leggonoszabbúl dü- 
höngött, Óvárra nézve 1836-ban augustust, 1849-ben juni- 
ust és juliust, 1855-ben juliust, septembert s octobert talál- 
juk oly hónapoknak , melyekben a kolera dúlt. 


No v. | Dec.| Jan. | Febr.| Mart.| Apr. | Maj. | Jun. | Jul. | Aug. | Sep. | Oct. 


66,58] 70/82. 76 | 82/66 | 63 | 72| 67 1103| 79 


2, 8/2, 513, 013, 513, 313, 52,8 12, 713, 112, 94, als, 4 
13|10| 9. 11| 9 |10| 14| 9 | 5 | 13| 15| 7 
10| 13|14 | 12| 14: 13| 9 | 14| 18 10] 18| 16 





Ha ezen ättekintetet a halandósági számokra nézve vizs- 
"gäljuk egyes hónapokra, következő rendsor áll elő: september, 
február aprillal, october, martius, julius, január, augustus, 
májas, november, junius, december. De ha tekintetbe vesz- 
szük hogy juliusban és septemberben a halandósági szám 18- 
szor van alúl a középen (23 között): a február-aprili évnegyed 
legkedvezótlenebbnek, a mäjus-juliusi évnegyed legkedvezóbb- 
nek mutatkozik az itteni izraelita népségre; tehát itt is mint 
jobbára mindenütt a tavasz veszélyes hönapnak jelentkezett. 
Leginkább van veszélynek kitéve a születéstől fogva a 6-dik 
hónapig eltelő kor a 6 téli hónap alatt; a 6—12 hónapig és 5 
—20 évig eltelő kor a február-aprili évnegyed alatt, az 1—5, 
és 20—30 évi kor őszkor (a hat téli hónap első felében), a 
30—60 évi nyáron, végre az öregkor nyáron és őszkor. Óvár- 
ra nézve a legnagyobb halandóságot szinte septemberben ta- 
láljuk, hol azonban 12 esztendő kózépszámon fölüli halandó- 
ságot mutat; aztán martius, augustus stb következik novem- 
berig, mely itt legkevesebb halálozási esetet hoz. 

20. §. Az izraelita népiségre nézve itt nyert eredmények 
az egyéni élet és egyes nemzedékek hosszasabb tartósságát 
illetőleg annál inkább megérdemelnék a statisticusnak mél- 
tánylatát, minthogy azon kevés más tapasztalatok, melyek 
mindeddigelé gyűjtettek ez irányban, a zsidók között egyhan- 
gulag kedvezőbb arányokat mutatnak. Így Poroszországban 

10" 


148 GLATTER EDVÄRD. 


1822—-1837-ig az izraelita népesség 27°/,-kal szaporodék, s e 
szaporodás ott is csak a csekélyebb halandóság rovására csik; 
mert csak 28-ra (a keresztyén népségnél 25-re) esik egy szü- 
letés; míg 46-ra (a keresztyéneknél 34-re) egy halálozási eset. 
Boroszlóban keresztyén lakosok közől a 26-dik hal meg, az 
izraelita népségből csak a 41-dik, a königsbergi kormányke- 
rűletben egy születés esik 24, 5 keresztyénre és 25 zsidóra, 
egy halálozás 33 keresztyénre, 5, 44 izraelitára. Wald kerü- 
leti physicus az ezen kerületbeli kedvezőbb biostaticus arányok 
megfejtését a nagyobb jólétben keresi, melynek az izraelita 
örvend többnyire ama vidéken ; de ebben nem fekhetik az ok, 
mert az itteni izraeliták, mint tudva van, egyremäsra a sze- 
gényebbekhez számláltatnak. Más részről ismét azt állítják 
hogy az izraelitának mértékletes életmódja, egészségéről való 
gondossága idézi elő e kedvező arányokat. Úgy de a horvát, 
ki legkevésbbé sem él mértékletesen, testét sem ápolja, sem 
kiméli , sok korosztályra nem sokkal kedvezőtlenebb halan- 
dósági arányokat szolgáltat, mig a minden tekintetben rende- 
sebb életű német alább áll e két népiségnél legtöbb korosz- 
tályban. E különbségek okát tehát ép oly kevéssé találjuk fel 
a vagyoni viszonyokban, mint a szabályos, rendes életmód- 
ban nem. A minden más tényezőt kirekesztő anyagcsere alig 
megdöntött egyoldalú álláspontja sem nyújt elégséges magya- 
rázatot ott, hol a zsidó más népiségek közt lakik, melyek más 
biostaticus arányokat mutatnak; épen oly befolyás nelkü- 
lieknek kell itt természetesen az éghajlati behatásoknak is 
lenniök. | 

21. $. De ezen irányokban eddigelé, fájdalom, nagyon 
keveset tudunk, pedig az illető tanulmány gyakorlati tekin- 
tetben is a legnagyobb becsű volna. Így egy pesti ügyfelem 
közlese szerint a szerbek (kik jobbára nem-egyesült-görögök- 
ből állva, Hain szerint a monarchiában a zsidón kivűl azon 
egy töredéket képezik, mely évek óta szaporodásra mutat haj- 
lamot) Miskolcon, Egerben és Budán a kihaláshoz közeled- 
nek, még pedig a születéseket folyton meghaladó halálozások 
miatt. Így találunk Pesten is négy év leforgása alatt 1852 - 
1855-ig 81 élve születettet és 148 halálozást a nem-egyesűlt- 
görögök közt. Ha már bizonyos vidékek kedvezőtleneknek 


A ZSIDÓK BIOSTATICAI VISZONYAI. 149. 


mutatkoznak egyes népiségekre nézve: az erre célirányosan 
figyelmesekké tett túlélők lassanként azon meggyőződést nyer- 
hetik, hogy más valahol kedvezőbb életarányokat kel! keres- 
niök. Így Hain jeles közleményei szerint a tyróli és vorarlber- 
gi németek biostaticus arányai kedvezőbbek, mint az ott élő 
olaszokéi. A katonai határvidékben e kedvezésben az oláhok 
részesűlnek. Viszont, szinte Hain állítása szerint, Tyrólban 
a német egészen más népesség- arányokat mutat mint Cseh- 
országban; Galiciában a lengyelek tünnek ki a ruthének fö- 
lött stb. Ha ellenben valamely néptórzsben tehetséget ve- 
szünk észre, mely szerint az, tekintet nélkül akülbefolyásokra, 
kedvező biostaticai arányokban képes fentartani magát, ennek 
ketsegkivül különös életszivósságot kell tulajdonítanunk. 

22. §. Lássuk már most azon viszonyokat, melyekben 
ezen biostaticai arányok, névszerint a hosszabb élettartósság 
általában állanak az izraelita népség több más arányához. Az 
aránylag kicsiny születési szám mellett a jelentékeny népsza- 
porodás, mit a zsidóknál mindenütt találunk, csak a viszony- 
lag csekélyebb halandóság rovására tétethetik, és az ember- 
capitális mérsekelt bevételek folytán csak azért növekszik, 
mert a kiadások (halálozási esetek) még csekélyek. A mellett 
a halál is sokkal gyakrabban, mint a legtöbb más népiségnél, 
csak késő életévekben lép be. Azonban minél gyakrabban ta- 
lálja a halál áldozatait az első virágzó férfiuság korosztályai- 
ban, minél inkább fogy valamely népesség közép élettartóssá- 
ga: annál inkább ezaporodik, mint Hebbel helyesen jegyzi 
meg , az özvegyek és keresetképtelen árvák száma, és csök- 
ken a keresetképesek , termesztők száma, míg a fogyasztóké 
növekszik; apad az érett, tapasztalt egyének száma, az egy- 
másra gyorsabban következő nemzedékek hátramaradnak ki- 
művelődésőkben, könnyeden és hamar változtatják szemlélet- 
mödjokat, a korán elhaló családapa nem vigyázhat fel többé 
kevésbbé gyámkoruságban hátramaradt gyermekei növelésére, 
nem vezérelheti őket az általa követett pályán. Ott, hol ellen- 
tétes biostaticai arány mutatkozik, hol a népség nagyobb 
mennyisége későbbi korban hal el, ellentétes eredmények fog- 
nak mutatkozni egyszersmind; mert a népség ereje nem fek- 


szik épen a nagy lélekszámban, hanem a meglettek nagyobb 


150 GLATTER EDVÄRD. 


öszvegében , minthogy csak ezek munkálkodnak, szereznek, 
tartanak fenn stb. Ott, hol az apa tovább él, ennek nézetei, 
tapasztalatai is átmennek a fiúra, ki ezeket magába szívja mind 
azon korig , hol azok elidegeníthetlen tulajdonává lettek. Ha 
az apa méltányolni tudja a jó növelés áldását, gondosabban 
növelendi bizonyosan a maga gyermekét, mint bármely gyám- 
atya, és ha gyakran találunk zsidókat a művészet és tudo- 
mány első képviselői közt, ez részint szinte e nemzetnek em- 
lített biostaticai arányaiban fekszik ; ezen arányokban fekszik 
legnagyobb részt oka azon vallás folytonos létezésének is, 
mely épen úgy dacolt a tűzzel vassal való anyagi üldözteté- 
sekkel és a gyűlölség s megvetés fenekedéseivel, miként ellent 
állott a cosmopolitai szemléletmód csalogatásainak, s fentar- 
totta magát, szétszórva a föld kerekségén, 8 mégis némi egé- 
szet képezve. 

23. $. Értekezésemben némi figyelmet iparkodám fordi- 
tani az eddigelé névszerint az aétiologiában lényegesen elha- 
nyagolt ezen tényezőre, t.i. a népiség momentumára az ég- 
hajlati viszonyok mellőzésével, mik különben sokat nyomnak 
a mérlegben ; figyelmet iparkodtam fordítani az ethnographiai 
elemre a földirati elemnek lehető mellőzésével. S mily kevés 
történt eddigelé ezen irányban? Mit tudunk még azon viszo- 
nyokról, melyekben bizonyos betegségokozó hatások állanak 
bizonyos népiségekhez? S mégis ily tanulmány által sokat 
nyernénk az orvosi gyakorlatra nézve, mert általa tetemesen 
nyerne bizonyos gyógyszerek hatásának megértése némely vi- 
dékek sajátságos kóros állapotjai ellenében. Mellesleg mond- 
va, névszerint a katonaságnál, könnyen valósítható feladat 
volna kijelölni azon népiségeket, melyek másmás idegen he- 
lyen bizonyos járványok alkalmával inkább és legveszelyes- 
ben, melyek ritkábban és legkönnyebben betegszenek meg, 
mely népiségek állanak ellent bizonyos vidékek honos befolyá- 
sainak legerélyesben, melyek ismét legkevesbbé; mely vize- 
gálatokban természetesen minden egyéb mellékes befolyások 
is számba veendők. Legnagyobb gyakorlati becse volna to- 
vábbá józan észlelés alapján kifürkészése azon helyeknek, hol 
e tényezők legerősebben hatnak , valamint azoknak, hol a népi- 
ség befolyása túlnyomóbb a honos befolyásnál. A tót, a len- 


A ZSIDÓK BIOSTATICAI VISZONYAI. 151 


gyel, oly népiségek, mik az általam tett tapasztalat nyomán 
hazájokban is nagyon könnyen fejtik ki a typhust , különösen 
a tüdótyphust, e hajlandóságot magokkal hozzák Magyar- 
országba is; vajjon elhozzák-e Olaszországba és Tyrólba is ? 
Németalföldön az ott uralkodott dögvészben egyetlen egy 
zsidó sem betegedett meg, Krakóban viszont a kolera , első 
fölleptekor, főkép az izraelitákat ragadta el. Mosony várme- 
gye horvát helységei 1855-ben igen keveset szenvedtek az 
ázsiai kolera által. Riecke beszéli, hogy 1830—1831-ben az 
erfurti várőrizetnek Brandenburgban született katonái váltó- 
lázban sinlödtek, míg a polgári lakosokat az megkimélte. És 
ismét a legalább részint okvetlenül a népiségtől függő egész- 
ségi bajok különbsége az, mi a megbetegedett szervezet visz- 
szahatását módosítja a gyógyszer ellenében; az ezen irányban 
következetesen és józanan folytatott vizsgálatok nem csak a 
tudományra , hanem az életre nézve isa legnagyobb jelenté- 
kességgel birnänak, és oda hatnának, hogy a számok megsza- 
badíttassanak azon átoktól, mely a legutóbbi időkig nyomja 
azokat, azon átoktól t.i. hogy szünjenek meg szerepelni mint 
érdekes curiosumok, s értékesíttessenek gyakorlati célokra 
nézve. 3 

Az eddigi tényekből a következőket vagyok bátor követ- 
keztetni : 

1. A kötött házasságok aránya a népiséghez az izraeli- 
táknál kisebb mint más nemzetiségeknél. 

2. A házasságok az izraelitáknál általán kevésbbé ter- 
mékenyek mint a keresztyéneknél. 

3. A születések nemi differentiája az izraelitáknál a férfi- 
nemnek feltünőleg kedvez. 

4. A gyermeki korban való halandóság aránylag cseké- 
lyebb a zsidóknál. 

5. A zsidó egyre másra hosszabb életű a keresztyénnél. 

6. Az izraeliták nagyobb szaporodásának oka a cseké- 
lyebb halandóságban fekszik. 

. 7. A zsidó nemzet életében sok jelenség annak apecifi- 

cus, biostaticus arányaiból magyarázható. 

8. Ezen arányok csak népies differentia elfogadásából 
megérthetők. 





152 GLATTER EDVÁRD. 
I. Tábla. 


fSizázalékos aránya 


a halálozási eseteknek különböző életidőszakok szerint (a törzs - 
számot 1000-ben állapítva meg). | 


| 


si 


Az osztrak E 








Mosony vármegyében E E g ERE : 
1833—1855. évekre || 42:3 || ország nélkül. 
. 8S 99 [/akövetkező evekre; 
FE 
> sh er d 
sitlz|z His 
$ BIFR|Sjei3s3 
$ $3]|5]/|335|97 jer] 
S jd t8 
|születéstól — 1 hónap ||128,8}167,4|146,9| 44,1 
| 
| 1— 6hönap. . .|113,9| 72,1|141,6 - 83,7| | 232,4 |) 811,4 | 272,2] 
| 5 
| 6— 12 » . . .]|| 66,6| 45,3| 64,0|109,7 
1—4 évig 


|1— 5év. . . .|105,7]158,5|159,1188,0 184,8 |135,2 
216,4 : 








» 
15-102... .|| 401 55,5| 54,6| 56,5 e 120,6; 
10 — 20 2. . .] 47.81 61,0| 884| 486| 489)" 
20 —530 , . . . . 688| 749] 444] 644| 64,0 | 
| |7118,9) 186,1] 
80 —40 ,. . . .| 795| 67,5| 55,81 667) 68,7 | 
40 — 50 , . . . .] 756| 786| 59.21 70,11 72,8 
| 146,6 162,8 
150 — 60 , . . . .] 88.51 86,0| 66,0| 78,5] 883,5 
60 —70 , . . . .|1048| 81,5| 98,4|111,9] 95,9 
| 151,5/146,8 
|/0 —80 , . . . .| 584] 39,7| 55,2 M 82,9 
| 
80— 90 , . . . .|| 251| 12,9| 14,8) 40,7] 30,8 
| | 5 904] 26,8 
o—100 ,. . . .| 82] 18| 06 " 36 
[100 évenfelül . . .| 11| - I — | 22 2 0,7| -0,5 


határozatlan kor . .| 82] 09] — | 88) — ze 





8 
u 
" 
= 
> 
E 


lÖsz- 


veg 





A ZSIDÓK-BIOSTATICAI VISZONYAI. 


II. Tábla. 


Kimutatása 


az izraelita népség ingadozásainak Mosony vármegyében 
8 a königsbergi kormánykerületben. 


. Mosony vármegyében 
élve született. 


Differentia 


55|—| 22|-F 881 — 
42| 1| b1|— 9| — 
74|—| 26|-- 48 — 
421 1| 66|— 24| — 
61|—| 54|-- 7| — 
44|—| 97|-- 17|| — 
53| —| 241-t 29| — 
421—| 80|- - 121 — 
43|—| 29|+ 14| — 
56| —| 27|4+ 29|| 70 
66|—| 28|-- 38|| 80 
55] 1| 28|-- 27, 81 
58| —| 22|+ 36|| 76 
52|—| so|-4- 22| 55 
581—] 87|-]- 21| 58 
52|—| 29|-1- 28|| 82 


60|—| 77|-- 17! 86 


56|—| 31|-- 241109 
72|—| 32|+ 40/138 
82| 1| 89|-- 431111 
88| 2| 58|-- 351 — 


110| 1| 681-E 47| — 
76| 1| 61|+ 15| — 


| 
758|643|1396| 81886 dba 


| 


A künigsb. kerületben 


élve született. 


882 


e&eoewlllilll!lll! 


+++ 


Differentia 





exelllllllli 


84 | J- 571 


82|-+101 


90 | -]-109 


102 | -]-148 
171|4- 57 


1823| 1085 | 4-738 


158 


Kolersév | 


123|-]- 31!| Kolera a | 


königsb. | 
ker. 


Kol. 
Wosony | 
megyében| 


i 


Koleraév | 
d 
Koleraév | 





154 GLATTER EDVÄRD. 


Alig van ország a földön, mely a különböző népiségek- 
nek ily tarka képét mutatná fel mint hazánk. Eltekintve több 
rendbeli magyar törzsökeinktől, melyek mind maig nyelvjá- 
rásra, ruházatra, erkölcsökre és szokásokra nézve nagyobb 
kisebb mértékben különböznek; találunk németeket Németor- 
szág különféle vidékeiről, kik részben már századok ólta kö- 
zénk telepedtek, s mind külményökben, mind életmódjokban 
szinte különbözéseket mutatnak; találunk szláv és román tör- 
zsököket, sőt nomadizáló, a polgárisodás által csak kevesséérin- 
tett cigányokat 18. Épen ezért nem könnyen lehetne bárhol 
oly gyümölcsöző tanulmányokat tenni azimént tárgyalt irány- 
ban mint épen itt. 

Ha különösen lelkészeink nem sajnálnák azon fáradsá- 
got, hogy példáúl téli estvéken bizonyos táblázat szerint a 
házassági, keresztelési és temetési anyakönyvekből számosabb 
évekre kiterjedő kivonatokat tennének, és pedig a külön né- 
piségekre nézve külön szerkesztve, s ha ezen kivonatokat az 
illető megyei orvosoknak adnák, kiknek az ilyes vizsgálatok 
épen hivatásához tartoznak: tetemes anyag gyűlne össze a 
külön népségek biostaticai törvényeinek megalapíthatására, és 
számtalan tünemény, mely jelenleg többnyire esetékessé- 
geknek tulajdoníttatik , igaz oka szerint derülne ki; bizonyos 
vidékek egészségi viszonyainak alapja alkalmasint nem a föld- 
ben 8 a levegőben, hanem egészen más, maig alig sejtett 
momentumokban fognak feltaláltatni, s ily vizsgálatok a tu- 
dományos érdeken kivűl gyakorlati hasznos intéseket is fog- 
nának eredményezni egyes népségek netaláni áttelepítése, 
gyarmatosításra, 8 többre nézve. 


ACADENIAI TÁRGYALÁSOK, 155 


ACADEMIAI TÁRGYALÁSOK. 


A mathematicai és természettud. osztályok ülése 
január 7. 1856. 


Wélt b. Kötvös József másod Elnök úr elnöklete alattjelen az 
illető esstiályekbólk Bugát, Frivaldssky, Gebhardt, Kis K. er. tt., Brassai, Csorba, Kubinyi 
Fer. ll. tt. — Egyéb osztályokból: Balogh, Cauczor, Erdy, Horváth Cyrill, Szalay rr. tt. , 
Ballagi, Bertha, Csengery, Hunfalvy, Pauler , Peregriny, Tóth L., Wenzel 1l. tt. — Toldy Ferenc 
titohnek. 

— Kubinyi Ferenc lt. öslénytani adatokat olvasott Magyaror- 
szágról. j 


— Győry Sándor rt. a bűvös négyszögekről folytatólag értekezett. 


u m Ten - m .—- —— 0 


A nyelv- és széptudd. osztálya ülése jan, 14. 1856. 


Wélt. b. Eötvös József mésod Elnök úr elnöklete alatt jelen az 
osztályból: Ballagi, Hunfalvy, Tasner ll. t. —Egyéb osztályokból: Kubinyi Ágos- 
tes Uu. , Bugät, Éréy, Gebbardt, Győry, Kiss K., Szalay rr. tt. Bertba, Csengery, Gasl, Kubinyi 
Fer., gr. Teleki Domokos, Wenzel li. tt. — Toldy Ferenc titeknolk. 

— Hunfalvy Pál lt. észrevételeit adta elő a helyesírásról a magyar 
nyelvben tapasztalható hangsúly alapján. 

— Olvastatott Nagy Iván egyetemi könyvtártiszt jelentése Ujfal- 
vy Imrének 1597-ben készült desk-magyar szókönyvéről, beadván egy- 
szersmind annak Kalmár István úr által az academiának ajándékozott 
kézirott példányát: mire a titoknok megjegyezvén, hogy a benyújtott 
példányt az 1597-ki kiadás másolatának tartja, Nagy Iván úr közlése 
e megjegyzés kiséretében rendeltetett kibocsáttatni. 


— A mélt. másod Elnök jelentvén, hogy múlt évi sept. 1. a ta- 
gokhoz intézett körlevél azon pontja, mely oct. 20-ig észrevételeket 
kivánt az academia Helyesírására és Nyelvtanára, foganatnélkül maradt; 
e munkák revisiója pedig szükségessé lett új kiadásuk tekintetéből töb- 
bé nem halasztható: mind kettőnek s a Szókötésnek új tárgyalására, va- 
lamint egyéb, koronként előforduló, nyelvészeti kérdések véleményzé- 
sére egy állandó nyelvészeti bisolimány kineveztetését javasolta: mely 
indítvány elfogadtatván, a bizottmány Toldy, Czuczor, Ballagi és 
Hunfalvy osztálybeli —, Fogarasi és Brassai osztálykivüli r. és lev. 
tagokból megalkottatott, s egyelőre a fentebbi munkák étnómésével 
megbizatott. 


156 — . ACADEMIAI TÁRGYALÁSOK. 


A philosophiai és társadalmi tudd. osztályai 
ülése január 21. 1856. 


Wélt. b. E61v6;Jóssef m. Elnök úr elnöklete alatt jelen sz il- 
lető osztáélyokból: Horváth C., Szalay, Bertha és Pauler rr. ési. t. — Egyéb osztä- 
Iyokböl: Balogh Bugát, Érdy r., Ballagi, Brassai, Csengery, Kubinyi F., Wenzel ll. tt. — 
Toldy Ferenc títoknok. 

— Wensel Gusstáv It. a középkori államviszonyokat fejtegette 
életben és tudományban , főleg a magyarországi történet szempontjából. 


A történettud. osztály ülése jan. 28. 1856. 


Wélt. gróf Dessewffy Emil Elnök úr elnöklete alatt jelen az 
osztályból: b. Eötvös József tt., Bajza, Érdy rr., Csengery, Waltherr, Wenzel II. tt. — E- 
gyéb osztályokból: Császár tt. Balogb, Bugát, Czuczor, Frivaldszky, Gebhardt, Horváth, 
C., Kiss K., Szalay rr. tt., Ballagi, Bertha, Brassai, Hunfalvy, Karvasy, Kubínyi F., Pauler, Tasner, 
gr. Teleki Domokos, Tóth II. tt. — Toldy Ferenc titoknok. 

— Wenzel Gusztáv It. a velencei-magyar békeértekezletek törte- 
netéhez adalékul egy, a velencei tanács által 1349-ben a magyar kiräly- 
ho% küldött követek utasítását közlötte, sazt a történeti előzmények s 
az utasításnak Magyarország akkori állapotjait megvilágosító helyei ki- 
emelésével kisérte. 


— A titoknok benyújtott a nagyváradi cs. kir. helytartósági osz- 
tály alelnöke gr. Zichy Herman úr által használatra beküldött 11 darab 
eredeti okiratot a XVII. és XVIII. századból, melyek közt ő török, 5 
magyar 8 1 német, mik Szabolcs vármegye Sáp helysége irattárához 
tartoznak. 


-— Ez után a jelenvoltak 


Öszves üléssé 


alakulván, a mélt. Elnök úr jelentette, hogy Marton János úr Pesten, 
súlyos betegségéből kigyógyulta örömét azzal kivánta kifejezni, misze- 
rint a m. academia alaptőkéje neveléséhez 300 arany letételével járul. 
Továbbá 


— Olvastatott Ssilasy János nagyváradi kanonok és rt. 1856-ki 
január 7. költ levele, melyben az academia felállásának 1855. nov. 17- 
kére esett huszonötödik évnapja megünneplésére 1000 ftot ajánl fel az 
academiának oly módon, hogy a summa egyik fele az általa ötszáz pél- 
dányban kiadott ‚Philosophiai Tanulmányok" címü munkájából teljék ki, 
másik felétegy, atiszt. tag nevére szóló 8 az academiára átírt ötszáz ftos 


ACADEMIAI TÁRGYALÁSOK. 157 


foldtehermentesitési kötelezvenyben róván le. Az ülés mind a két nagy- 
lelkű hazafi áldozatot méltányló részvéttel fogadta. à 


— A mélt. másod Elnök ür jelentvén, hogy néhai Fessler Ignác 
lev. tagnak Rombauer löcsei képiró által Sz.Péter-V árában élet után fes- 
tett eredeti képe megszereztetett, azt indítványozta, hogy e nagy ér- 
demü tag képének , a magyar történetirás s a magyar név becsülete mel- 
lett a külföldön oly buzgón és sikeresen tett fáradozásai iránti tisztelet- 
ből az academia ülésteremében hely adassék. A méltóságos Elnök úr a 
társaságot szavazásra híván fel, az öszves gyülekezet egyhangu felszó- 
lalässal el kivánta az indítványt fogadtatni, mihez képest az Elnök 
Fessler Ignác képe felfüggesztését végzésül kimondván, az azonnal vég- 
hez is ment. 


— A m. Elnök úr kijelentette, hogy azon fizetetlen, de munkás 
tagok szorgalma méltánylásaul, kik előadásaikkal a társas munkásságot 
és eszmecserét az academiában í-ntartják, az igazgatóság utólagos hely- 
benhagyása reményében, minden értesítői ívtől tiz ít díjt rendelt f. év 
elejétől fogva; a fizetett rendes tagoktól egész bizodalommal elvárván, 
hogy részökről ezentúl buzgó részt veendenek a társas munkásságban, s 
különösen az Utasft6 Határozatok 7. pontja d) alatti szakaszát zsinór- 
mértékül vevén, az abban célba vett összesítését s köz ismeretbe hoza- 
talát a tudományosság haladásának lehetővé tenni lelkesen törekven- 
denek. 


— Szinte a m. gr. Elnök jelentette, hogy a néhai elnök végren- 
deleti alapítványai dolga tisztába hozatván, sígy foganatba vétethet- 
vén, a 12,000 pítnyi drámai jutalomalapítvány ügye is immár megindít- 
ható, még pedig úgy , hogy 1857-re két jutalom hirdettessék ki, egy a 
legjobb szomorüjátékra, a másik a legjobb vígjátékra ; mihez az ülés is 
hozzá járulván, e jutalomosztás mindenkori örömnapjául az elhúnyt 
elnök nevenapja vagyis martius 19-ke rendeltetett, mihez képest a ver- 
senymunkák beküldése határnapjául ez izben a folyó év utolsó napja 


tüzetett ki. ő 


— A titoknok a követk. tudós testületektől nyújtott be küldemé- 
nyeket: a tudd. cs. academiájától : Sitzungsberichte der philos.-hist. 
Class. XVI: 2, XVII: 1.; Sitzungsberichte der mathem.-naturw. Cl. 
XVI: 2, XVII: I, 2, 3. ; Mass Habsburgica: I. Abthlg. 2. Bd.; 
Fontes Rerum dsiitacarum. I. Abth. I. Bd. II. Abth. VIII. IX. Bd. 
Archiv für Kunde der öst. Geschichtsquellen XIV: 2, XV: 1.; Notizen- 
blatt 1855: 13—24 és 1856: 1—3. — A cs. kir. geologias intésettól : 
Jahrbuch der kk. geologischen Reichsanstalt. 1855, II. — As amerikai 
Smithsonian intézettől: Contributions to knowledge. Vol. VII. Wash. 
1855. — Eight annual Report és Ninth annual Report of the board of 
regents of the Smithsonian Institution. Wash. 1854, 55. — Ninth an- 
nual Report of the board of agriculture of the state of Ohio to the go- 


158 . ACADEMIAI TÁRGYALÁSOK. 


vernor for the year 1854. Columb. 1855. — A belgrádi sserb tudom tár- 
saságtól : TAACHHKB. 2 — 6. rész. Belgrád 1849 —54. 

— Beadványok a könyvtár számára magánosoktól: Ballagi 
Mörictöl: Bopp's Vergl. Grammatik des Sanskrit, Zend stb. 1. Abthl. 
Berlin 1833. és: Justus Lipsiusnak a polgári társaságnak tudományáról 
írt VI. könyve, Laskai János által 1640. — Gr. Mikó Imrétől : * Er- 
délyi Történelmi Adatok. I. Kolozs. 1855. — Preyer Jánostól : * Mono- 
graphie der k. Freistadt Temesvár. Tem. 1853. és: Die Sulioten, Trauersp. 
Leipz. 1854. — Kötelmi példányokban 3 db. a budai egyetemi, 13 db 
az egri érseki, 2 db a pápai, 3 db a pataki, 8 db a pesti Bucsánszky- 
nyomdáktól. 


A mathematicai és természettud. osztályok 
ülése február 4. 1856. 


Gebhbardt Fereno rt. korelinókleteo alatt jelen az illető esztáé- 
lyokból: Bugát, Frivaldszky, Győry, Kiss K. rr. tt., Brassai, Nendtvich ]l. t. — Egyéb osz- 
tályokból: Balogh, Czuczor, Érdy, Horváth C., Szalay rr. tt., Csengery, Hunfalvy, Tóth, Wal- 
therr, Wenzel ll. tt. — Toldy Ferenc liteknok. 

— Frivaldssky Imre rt.Magyarorszäg és Erdély édesvizi és földi 
puhänyairöl értekezett. 


A nyelv és széptudományi osztäly ülése 
február 11. 1856. 


Bagát Pál rt. korelnóklete alatt jelen az osztályból: Balogh, 
Cauezor rr. Ballagi, Gaal, Hunfalvy, Tasner II.tt. — Egyéb osztályokból: Érdy, Györy, 
Borváth C., Szalay rr., Bertha, Csengery, Panler, Waltherr, Wenzel II. tt. —Toldy Ferenc titoknok. 


— Hunfalvi Pál lt. folytatta észrevételei előadását a magyar he- 
lyesírásról a magyar nyelvben tapasztalható hangsúly alapján. 

— Csucsor Gergely rt. újabb mutatványokat közlött a készülő 
nagy szótárból. 


A philos. és társad, tudd. osztályai ülése febr. 
18. 1856. 


Mélt. b. Eötvös József m. Elnök úr elnöklete alatt jelen 
as illető osztályokból: Horváth C., Kállay, Szalay rr. Bertha, Pauler, gr. Teleki 
Domokos, Tóib ll. t. — Egyéb osztályokból: Kubinyi Ág. tt. Bugát, Czuczor, Fri- 
valdszky, Gebhardt rr. tt. Ballagi, Csengery, Hunfalvy, Waltherr, Wenzel ll. tt. — Toldy Fereuc 
titoknok. . 

— Horváth Cyrill rt. a positiv és negativ philosopbiáról olvasta 
negyedik cikkét. 

— Kállay Ferenc rt. folytatta értekezését az ophitismusról. 


ACADEMIAI TÁRGYALÁSOK. 159 


A törtenettud. osztály ülése febr. 25. 1856. 


Melt b.Eötvös József m. Elnök úr elnöklete alatt jelen 
az esztályból: Érdy, Waltherr es Wenzel r. ésli. tt. —Egyéb osztályokból, 
Kubiuyi Ag. tt. Balogh, Bugát, Czuczor, Frivaldszky, Gebbardt, Győry, Szalay rr. tt. Bertha, Csen- 
gery, Hunfalvy, Karvaasy, Kubinyi F., Psuler, Székécs, Tasner, Tóth ll. tt. — Toldy Fer. títoknok- 


— Wensel Gusstáv lt. históriai studiumainak ötödik cikkét adta 
elő. 

— Hunfalei Pal lt. egy adalékot közlött a zsidók történetéhez 
Magyarországban. 

— Podhradcsky Jóssef Ittól históriai egyveleg olvastatott: Sopron 
vármegyei , Keresztény" u utolsó ee Labanc és 
Kuruc szók eredete stb. 


— Az ülés 


Összes üléssé 


alakulvän, a titoknok egyéb belső dolgokon kivül, a könyvtár részére 
adott be némelyeket, u. m. Havas Jósseftól: Utazás Német-, Francia- 
és Olaszország nevezetesb vidékein a mezei gazdászat s leginkább a bor- 
és selyemtermelés érdekében. Pest, 1855. Tormay Károlytól : * A népes- 
ség mozgalmának kimutatása Pesten 1853—4-ben. Pest 1855. A pesti 
iparkamrától: * Statistische Arbeiten der pesther Handels- u. Gewerbs- 
kammer. I. Pest, 1856. — Kötelmi példányokban 1 dbot a kecskeméti, 1 
dbot a pápai, 16-ot a pesti Trattner- s 1 dbot a nagyszombathelyi 
nyomd£ákból. 


——— — Qe iin € o ——Ó—— ri 


A mathem. és természettud. osztályok ülese 
martius 3. 1856. 


Mélt. b. Kótvós József m. Elnök úr elnöklete alatt jelen az il- 
lető osztályokból: Bugát, Frivaldszky, Győry, Kiss K. rr., Brasssi, Kubínyi F., Nendtvich 
u 4. — Egyéb osztályokból : Czuczor, Érdy, Horváth C., Szalay rr. tt. Bertha, Csengery, 
Hunfalvy, Wenzel II. tt. — Toldy Ferenc titoknok. 

— Kubinyi Ferenc It. Petényi Salamon irományaihól adott küzlé- 
seket a beremendi csonttorlatban találtató emlősök és hüllők maradvá- 
nyairól óslénytani tekintetben. 


— Nendteich Károly It. apróbb közléseket adott amerikai ee 
természettudományi tekintetben. 


160 ACADEMIAI TÄRGYALÄSOR. 


A nyelv- és széptudo mányi osztály ülése mar- 
. tius 10.. 1856. 


Melt. b. Eötvös József m. Elnök úr elnöklete EM jelen az osz- 
tályból: Cauczor, Ballagi, Hunfalvy, Mátray, Tasner r. esil. tt. —Egyéb osztályokból. 
Kubinyi Äg. tt., Erdy, Gebhardt, Győry, Horváth C., Kiss K., Szalay rr. tt. Bertha, Csengery, Pau- 
ler, gr. Teleki Domokos, Wenzel II. tt. — Toldy Ferenc titoknok. 

— A mélt. másod Elnök úr közlötte néhai Samuel Alajos majkai 
prépost végintézete kivonatát, mely szerint a boldogúlt az academiának, 
ezer ftot hagyott oly célra, hogy annak kamatával az évenként megje- 
lenö, s a társaság által legjobbnak itélendő Ban munka szerzöi 
megjutalmaztassanak. 


— Csucsor Gergely rt. mutatványokat közlött a nagy szótárból 


— Toldy Ferenc rt. a magyar középkori legendákról értekezett 
történeti és irodalmi tekintetben. 


A philos. és társadalmi tudd. osztályai ülése 
martius 17. 1856. 


Mélt. b. Eötvös József m. Elnök úr elnöklete alatt jelen 
az illető osztályokból: Horváth C., Szalay, Bertha, Pauler rr. ésil. t.—Egyéb 
osztályokból: Balogh, Bugát, Érdy, Frivaldszky, Gebhardt, Kiss K. rr. tt. Csengery, 
Hunfalvy, Kubinyi F., Tóth, Wenzel II. tt. — Toldy Ferenc títoknok. 


— Tóth Lőrinc It. az urbéri viszonyok átalakulásáról értekezett, 
föleg históriai szempontból. 


— Wensel Gusstäv lt. a községi rendszert fejtegette a közép- 
korban. | 


Eggenberger Ferdinánd academiai kónyvárusnál s általa min- 
den hiteles könyvärusoknäl a következő academiai könyveik- 
kek is kaphatök: 


Magyar Történelmi Tár. Kiadja a Magyar Tudom. - Academia 
Tört. Bizottmänya. I. II. kötet, 2 pecsetfametszettel és 100 pecsétréz- 
metszettel. Pest, 1856. 4 fr. 

A Magyar Nyelv Rendszere. Közre bocsátá a Magyar Tudós Tär- 
saság. Második kiadás. Buda, 1847. 1 fr. 30 kr. 

A Magyar Ilelyesirds ügyében aM. Acad. Nyelvtud. Bizottmány 
előterjesztése a Nyelvtud. Osztályhoz. Pest, 1850. 6 kr. 

Erdélyben talált Viassos Lapok. A Magy. Academia elibe terjesz- 
tette Erdy János. Hat kőiratú táblával. Pest, 1856. 1 fr. 80 kr. 

Felelős szerkesztő: Toldy Ferenc, titoknok. 
Pest, 1856, Nyomatott Landerer és Heckenastnál, 


MAGYAR 


. ACADEMIAI ÉRTESÍTŐ, 


XVI. Év. — 1856. IV. Sz. 


ren En en nr mH ae ee rn rn nn I u A 








A MAGYAR PARTHENON ALAPJAI. 


SZONTAGH GUSZTÄVTÖL. 
Olvast. az academiäban april 21., máj. 26., jun. 23. és jul. 21. 1856. 





I. 

Ha tettetett szerénységből palástolni akarnám is e mos- 
tani felolvasásom tárgyának jelentőségét, Tekintetes Társa- 
ság, címe elárulná, mily nagy követ szándékozom mozgatni. 
Ugyanis tudva van a társak előtt, mikép Hetényi János, itt 
e teremben felolvasott utolsó munkája által, a magyar nem- 
zetnek Parthenont, bölcseség templomát, szándékozott épí- 
teni, de nagyratörekvő igyekezetében ahaláláltal megakaszta- 
tott. Magyar Parthenonnak pedig az egyezmény, a harmonia 
philosophiáját nevezé, melynek megállapításában fáradozott 
a nélkül, hogy célját teljesen elérhette volna. E philosophia 
azonban, mely alanyi vonatkozásban már jóval előbb német 
földön született, tulajdonképen nem tőle vette eredetét. Ezt 
irodalmunk egy másik nagysága, Berzsenyi Dániel 1833-ban 
székfoglaló beszédében itt e teremben kiáltotta ki legelőbb, és 
pedig alanyi-tárgyas értelemben „a poétai harmonisticärol‘ 
értekezve, s a művészet, különösen pedig a költői szépség 
elvét meghatározva. Hetényi csak utána tesz említést e rend- 
szerről, 1835-ben jutalmazott s az academia — 
XI. kótetében 1837-ben Baar bocsátott pälyairatäban : „A 


ACAD. ÉRT. 1856. IV. 11 


162 - SZONTAGH GUSZTÄV. 


magyar philosophia tórténetirásának alaprajzäban“, de ez 
egyezmény elvét nem csak a művészetre, hanem már az egész 
philosophia körére kiterjesztve; utóbb pedig az 1841. tartott 
székfoglaló beszédében, mely az Évkönyvek VI. kötetében 
van kinyomtatva, e rendszer alapvonäsait is előterjeszti, a nél- 
kül azonban, hogy azokat illően megállapítaná , mit tulajdon- 
kép csak Magyar Parthenonában akara teljesíteni. 

Így áll ez ügy : előactái, mint látni, egyről egyig e te- 
remben tárgyaltattak; az egyezményes philosophia tehát, ha 
igaz, hogy e társaság munkássága tagjai által nyilvánul, mit 
senki sem tagadhat, mint tett, az academia tette , és 
pedig felette nagy jelentőségű. A philosophia, akármint 
vesaszük a dolgot, az egyetemes emberi műveltség tetőpontja, 
befejező zärköve, s itt egy sajátságos, mint pontos vizsgála- 
tok után meggyőződtem, semmi jelenkori idegen irodalmi be- 
folyasoktól nem határzott, tehát eredeti, ezen academia keb- 
lében szülemlett, 8 mint már most elhatárzottan mondhatom, 
legszigorúbb értelemben magyar philosophiáról van szó. Fel- 
olvasásom címe tebát azt jelenti, hogy egy sajátszerű és pedig 
magyar philosophiának alapjait akarom kitüntetni, magyaráz- 
ni, megvetni; mi oly merészség, mely meglehet elbizakodott 
túlbecslésnek fog tekintetni. Azonban, tisztelt társaim, helye- 
zetem igen kedvező. Ha azt kérdezitek tőlem, mint már ismé- 
telve is kérdeztetett: lehet-e magyar philosophia? azt fogom 
mondani: hogy nem csak lehet, hanem már van is; ha azt, 
hogyan merészelnek Európa abderitái ily vakmerőségre vete- 
medni, mi tudtomra még nem mondatott ugyan, de mit né- 
mely nyilatkozatok sorai közől ki lehetett olvasnom, erre fele- 
letem az : miszerint az úr isten ily reményletekre a magyarnak 
18 szintazon szabadalmat adta, mint más nemzeteknek , s ha 
irodalmunk két kitünő notabilitása e szabadalommal itt e te- 
remben élni bátorkodott, én társuk és követőjök , a felelőssé- 
get ez iránt szinte e teremben magamra vállalni kész vagyok, 
sőt annak megmutatäsät, hogy e merényletre teljesen feljo- 
gosítva valának, azon oknál fogva, mert a dolgot épen oly 
jól, vagy inkább jobban értették mint mások. Bocsánatot 
kérek e nyilatkozat merészségeért. Mint felolvasásom címe 
mutatja, nem saját, hanem mások ügyében szólalok fel, s 


A MAGYAR PARTHENON ALAPJAI. 16 


os 


oly ügyben, melynek fontosságát s igazságát mélyen érzem. 
Hetényi engem Parthenonában egyezményes philosophnak 
nevezett, s az voltam lényegben, de öntudatlanúl, mint kiki 
közölünk itélve és beszélve a logica és grammatica elveit kö- 
veti a nélkül, hogy azt mindig tudná, a nélkül hogy az al- 
kalmazás percében azt eszmélné. Az egyezményes elv öntuda- 
tához azonban csak később, Hetényi Parthenonja olvasása 
közt jutottam , azt legalább szépészeti tekintetben felfogván. 
Ez eredete azon értekezésemnek a , szép és rútról," mely az Új 
Magyar Muzeum 1854-ki. folyamában jelent meg. Az eszme 
azonban fejemben tovább fejlődött és pedig kiterjeszkedve a 
philosophia egész körére, előjáró tanulmányok nélkül. Ez 
úton eredt múlt évbeni röpiratom: ,,A magyar philosophia 
ügye, módszere, rendszere és jelleméről", mely három nem 
kedvező recensiót vont maga után. E munkácska, nem taga- 
dom, kissé elhamarkodva jutott létre. A rögtön támadt vilá- 
gosság arra ragadott , hogy eszméimet közöljem, minekelőtte 
az egyezményes elv alapját legmélyebb alapjában, öntuda- 
tunkban, teljes világosságban felfogtam volna. Ezen hiányt 
ki kelle pótolnom ; mert mi tagadás benne, eddigelé sem Ber- 
zsenyi, sem Hetényi ezen elv általános érvényességét a kö- 
zönség előtt nem hozhatták közelismerésre, s ez eredményt, 
mint kitünt, röpiratom sem szülte, mert magyarázatunk épen 
ez alappontra nézve maradt hiányos. Mind a mellett egy jó 
eredménye lett mégis röpíratomnak: figyelmet gerjesztett tár- 
gya iránt 8 ez fő kellék arra, hogy tárgyaltatás alá vétessék, 
mi nélkül ez ügynek hiába reméljük diadalát. Bosszankodás 
nélkül tudniillik nem tudnám elmondani, ha arra némi külső 
okok is be nem folytak volna, hogy Berzsenyi és Hetényi in- 
dítványai, ünnepelt neveik dacára, koránt sem méltattattak az 
ügy fontosságához képest. Berzsenyi híres köztünk mint köl- 
tő; de ki tartotta őt eddig lángeszű s mély belátásu műphilo- 
sophnak? Hetényi neve is ünnepeltebb számos nyert pályadi- 
jai, mint philosophiai munkái következtében. E csekély hatás 
az egyezményes philosophiára nézve, az igaz, onnan is szär- 
mazott, hogy székfoglaló beszédeik, hol ez ügyet megpendí- 
tették, az academia Évkönyveiben láttak napvilágot, mik 
magas árukmellett kevesek kezében fordúlhatnak meg; a Ma- 
11" 


164 SZONTAGH GUSZTÁV. 


gyar Parthenon pedig be nem fejezett munka, melyet csak az 
szerez meg, kit Hetényi philosophiai nézetei közelebbről érde- 
kelnek; csekély röpiratom ellenben magában egy egész és 
számba alig vehető ára mellett tágasabb körben fordúlhatott 
meg. Talán élénkebb sőt meglehet kihívó hangja is, előnyére 
szolgált; elég az hozzá, e röpirat hatott, fölébresztve az ellen- 
tételeket, s a három nem kedvező recensio senkinek sem szol- 
gált nagyobb hasznára, mint magának a röpiratirónak, mert 
gondolkodását tárgya felett ujonnan megindították, mit arra 
látott jónak használni , hogy összes philosophiai meggyőződé- 
sét revisio alá vegye, komoly tanúlmányokat tevén az összes 
világ-philosophia mezején , tehát az angol, francia, német és 
magyar philosophiákon keresztűl. 

E tanúlmányok eredményei jelen előadásaim. Ki akarom 
pótolni a mulasztást, kiegészíteni a hiányt, kimutatni: mily 
alapokon nyugszik az egyezményes rendszer, megmagyarázni 
fő elvét alapjában, az emberi öntudat alkotásában és terjedelmét 
a szellemi és anyagi élet minden jelenetében , érthetőleg és vi- 
lágosan, hogy gondolkodó közönségünk "VERTE bizonytalan- 
ságban ne maradjon, 

Hogy pedig feladatomnak illően megfelelhessek, ez úttal 
sem látok más módot, mint kitüntetni a philosophia igassá- 
gának föltételeit általán véve 8 alkalmazva ezt az egyezményes 
rendszerre , pontosan meghatározván a philosophia tárgyát, e 
tudomány alanyi természetét , eredeti kútfőit 8 ez által megha- 
tározott módszerét, rendszerét és főelvét. Eljárásom részint 
egyenes bizonyítás lesz, részint mellékes (indirect), kimutat- 
- ‚va az ellenkező mód- s rendszerek hamisságát. 

És ez utolsó tekintetben kénytelen vagyok ezennel a 
nagyra tisztelt Társaság türelmes engedékenységét eleve ki- 
kérni. A. philosophiában az egyének, nemzetek és a kor világ- 
szemlélete nyilvánúl. Külön világszemlélete van minden em- 
bernek, olyan a milyen, és pedig szorosan egyéniségéhez sza- 
bott, mi oknál fogva egymástól olykor vegtelenül eltávozó. 
Tér nyílik e körben az emberi bölcseség és bolondság minden 
árnyéklatai kitüntetesere, 8 Ím ez oka a philosophiák annyira 
eltérő különbféleségeinek. Pillantsatok be e tudomány történet- 
könyvébe, látni fogjátok, hogy nem létezik egy philosophia, mint 








A MAGYAR PARTHENON ALAPJAI,. 165 


létezik egy mennyiség- vagy természettan stb, hanem csak 
különböző rendszérek 8 ez annyira megy, hogy végre Welker 
szélesen elterjedt állami Lexikonában azt állítja: „a philoso- 
phia igaz, de a philosophiák nem.“ Ne csodáljuk tehát ha iro- 
dalmunkban, ha a folyóiratokban, ha magában e Társaság 
kebelében is ellenkező philosophiai nézetek nyilvánúlnak. A. 
philosopbia ellenkezőleg, mint a többi tudományok , elveit 
készen nem kapja, hanem azokat maga állapítja meg, termé- 
szete szerint tehát a legszabadabb tudomány, sőt magának a 
szabad gondolatnak szüleménye. Ez oknál fogva nyilvánítá- 
sai türelmes kihallgatást követelnek, és erre különösen az 
egyezményes philosophiának van szüksége. Ez, mint kimutat- 
tam, jövevény, mely köztünk helyt foglalni bátorkodik. 
Hogy ezt elérje, nem csak ezen helyfoglaláshoz jogát kell be- 
bizonyítanom, hanem azt is, hogy azon helyet, mely őt meg- 
illeti, eddig mások bitorolták. Ez természetesen kibívó s in- 
gerlő föllépés; de mit tegyen, ha igényei jogosságáról le nem 
akar mondani? És vegyük a mellett fontolóra, hogy azon új 
jövevény fiatal, az ifjú erő pedig merész, smindent túlszárnyal- 
ni kész. 

Azonban rosszúl ajánlanám a fellépő jövevényt, ha őt 
bár látszólag kurucos tekintete mellett, perpatvarkodónak s 
meggondolatlannak jellemezném.Oly férfiaktól mint Berzsenyi 
és Hetényi, meggondolatlanságot és elhamarkodást nem vár- 
hatunk. Az egyezményes bölcselkedők nem riadnak meg Wel- 
ker szavaira, sőt azokat elfogadják. Van, igenis, igaz philo- 
sophia. A gondolkodó nem kétli, hogy az igazság birtokába 
jöhet, az emberi ész önmagával született önbizalommal bir; 
van igaz philosophia, ismétlem, de ez csak eszme; az eddigi 
philosophiák inkább kisérleteknek tekintendők az egy igaz 
philosophia kiállítására. Az egyezményes bölcselkedők, mon- 
dom , elfogadják ez igazságot, sőt lépteiket e zsinórmérték- 
hez szabják. Berzsenyi ugyan, naiv genialitäsäban, alig lát- 
szik tudni, mit mond, mily nagy követ mozgat. Nagyszerű 
költői conceptióval felkarolja az egyezményt , mint szelle- 
münk s a világ fő elvét, oda helyezi azt mint szépeszeti elmé- 
letének talpkövét; de másra nem gondolva, mással mit sem 
törődve. Egészen másképen Hetényi. Ez nagy tudós, ismeri 


166 SZONTAGH GUSZTÁV. 


a philosophia történetét, minden mód- s rendszereket, keresz- 
tülgondolta Kant kritikáit, kikutatta az emberi ismeret kút- 
forrásait, kimérte az emberi belátás határát, ő igen jól tudja, 
mit tudhat ember mit nem , s mikép tudbatja, ő azért világo- 
san tudja azt is, mit mivel, mit jelent az új felállított elv, mily 
terjedelmű , ő ennél fogva iteszileg tör elő utjában, s ha az- 
után valaki utját állja, a dolgot jobban akarja tudni , s állítá- 
sokkal handabandáz, mikről Hetényi hajszálra be tudja bizo- 
nyitani, hogy azok vitatására felhatalmazva nincs, nem a 
vitató, nem más senki: rosz néven vehetjük-e tőle, ha ily kur- 
jongató előtt térdre nem bukik, hanem őt olykor harsányabb 
szóval rendre igazítja? „Az egyezményes philosophia , mond ő 
székfoglaló beszédében (Évkönyvek, VI. köt. 60. lap), termé- 
szete szerint békés, mint a műveltség, s az ellenkezeteket ki 
akarja egyenlíteni; azonban önkénytelen harcba kell kere- 
kednie az eddigi philosophiai mód- s rendszerekkel , és olyan 
reformokat létesítnie, melyek nélkül utját nem folytathatja." 

A. mi engemet illet — bocsánat hogy parányiságomat 
annyiszor említem; de minekutána a dicsérve említett férfiak 
nézetei igazolását magamra vállaltam, kénytelen vagyok ve- 
le,-van talán, nem tudom, gondolat-menetemben vagy elő- 
adásomban valami, mi — panaszolva említem — egynél másnál 
már azon gyanút gerjesztette, mintha a tudományban köny- 
nyelmüleg forgolódnám s könnyű vállról venném a dolgokat. 
Ismételve mondom: panaszolva említem ezt , mert semmi sem 
gátolhatná törekvéseim sikerét annyira, mint ily gyanú, ha 
eleve elhitetnek. De ellenkezőleg áll a dolog; ha a nagyra 
tisztelt társak írói pályámra csak egy pillantást szíveskednek 
vetni, azonnal világosan kitünendik elöttök, mikép a legna- 
gyobb lelkiismerettel járok el tisztemben. Fő tekintetet fordít- 
ván ifjuságom óta az encyclopaediai, az általános emberi mű- 
veltsegre, mely nélkül szaktudományban sem juthatunk fel a 
tetőre, a mellett mindig oly mélyen meg voltam győződve a 
tudni érdemes ismeretek tömérdekségéről , az emberi ész kor- 
latairól s az emberi élet rövidségéről, hogy szaktudományilag 
nem csak specialitäsokra, hanem specialitások specialitásaira 
is adnám magamat. Bölcselkedem, mióta önálló gondolkodásra 
serdültem; de a Propylaeumokon túl eddig nem terjeszkedtem: 





A MAGYAR PARTHENON ALAPJAI. 167 


fő törekvésem eddigelé mindig az volt, hogy az igaz philoso- 
phiának utját kiegyengessem hazánkban, mi oknál fogva kö- 
rülményesen és már több izben e tudomány igazsága föltéte- 
leiről értekeztem, és hogy ez úttal az egyezményes philosophia 
tartalmát s fő elvét meggyőzőleg megalapithassam, ismételve 
részint e tárgyakról kell szólanom, végre az igaz már azon 
forró ohajtással: vajha utolszor történnék , és pedig nem any- 
nyira a közönség mint enmagam miatt; mert hogy csak e te- 
remben is a tisztelt hallgatók nagyobb száma ide vonatkozó 
munkáimat mind ismerné s olvasta volna, 8 e szerint ismétlé- 
sekkel úntathatnám — ezt föltenni s aziránt aggódni: erre 
nem vagyok eléggé hiú, s lelkiismeretem e részben nyugodt. 
Mily kiáltó szükség mutatkozik azonban, a philosophia habozó 
állapotánál fogva , és kivált oly ifju irodalomban mint a ma- 
gyar, ily előleges felvilágosításokra, leginkább Köteles Sá- 
muel Encyclopaediája múlt évbeni olvasásánál érzettem. Ő 
bévezetésében (már 1829-ben) a philosophia tárgyáról, kútfői- 
ről, céljáról, mód- s rendszereiről úgy mint fő elveiről érteke- 
zett, mint látni, oly tárgyakról, miket én Propylaeumomban 
a magyar philosophiába csak 1839-ben tűztem ki vizsgálódá- 
som tárgyaul, tehát tíz évvel utána, s bár kivitelem egészen , 
különböző, a fő nézetekben azonban annyira egyezünk, hogy 
valamely jóakaró kritikus bátran rám foghatná, mikép csak 
Kötelest írtam ki. Ezen összetalálkozás, egy oly kitünő hazai 
bölcselkedővel nagy örömömre szolgált, s meggyőződésemben 
megerősített. Hetényi is Parthenona bévezetésében e tárgyak- 
kal foglalkodik. Roszra nem fogja tehát a Tekintetes Társa- 
ság magyarázni, ha ez úttal is e kérdések fejtegetésével foglal- 
kodom, a mennyire tudniillik azoknak felvilágosítását előadá- 
som célja követeli. Ismétlem a mellett ohajtásomat, vajha 
erre többé szükség ne mutatkoznék, hogy az egyezményes phi- 
losophia is valahára az előcsarnokokon túl temploma építésé- 
hez foghasson ; mert a jónak is van határa, s ha az egyezmé- 
nyes bölcselkedők eztbe nem látják — s nem méltatják, végre 
úgy járnak, mint a francia eclecticusok, kik szinte addig for- 
golódtak a philosophia igazságának föltételei megállapítása 
körűl, míg a közönség türelmét veszíté, mikor azután Dami- 
ron , Cousin növendéke 8 philosophiai cathedrájának utódja 


168 SZONTAGH GUSZTÁV. 


philosophiai rendszerét ki kezdé adni, melynek első részét, a 
lélektant, a francia academia örömében 4000 franknyi díjjal 
tisztelte meg. 

Tekintetes Társaság! Az egyezmény elve, tárgy-alanyi 
értelmében, e teremben kiáltatott ki legelőbb, e teremben ter- 
jeszté elő Hetényi az egyezményes philosopbia rajzát, snekem, 
ki e halhatatlan társak lelki munkáját napszámosként foly- 
tatni szándékozom , előadásommal épen e teremben kelle föl- 
lépnem, mire azonkivűl a perc is igen kedvező. A philosophia 
minden időben az eszmesurlódás kedvenc csatatére volt, 8.a 
tisztelt társak, kik irodalmunk menetét mindig éber szemmel 
kísérik, tudják, hogy a közfigyelem tárgyamra nézve fel van 
ébresztve, 5 ez iránt folyóiratainkban a nyilatkozatok élénken 
folynak. Elvekről van s lesz szó, s ha világos és meggyőző- 
dést okozó akarok lenni, elülröl kell kezdeni magyaräzataimat. 
De ne tartsanak tőlük. Tudom, atudós világ nemazért hagyta 
el a holt latin nyelvet, nem azért műveljük napjainkban nem- 
. zeti nyelven a tudományokat, hogy az ismeret világát élette- 
len, homályos, műszókkal agyontömött előadásban elrejtsük, 
s a szaktudósok körére szigeteljük. Mennélelvontabb és szára- 
zabb tárgyam, annálélénkebb és érthetőbb igyekezendem lenni, 
hogy a tisztelt hallgatókat a szívemen fekvő ügytől önbűnöm 
által el ne idegenítsem, 8 e teremben bizonyos hollandiai vá- 
gyakat ne gerjeszszek, mik igyekezetem sikerét tönkre tennék. 
Műszókkal kell élnem, ilyek nélkül bölcselkedő nem beszélhet, 
mert eszmeköre túlhaladja a mindennapi élet látkörét; de 
legalább újakat szükség nélkül nem gyártok, s a már használ- 
tak közől, érthetőség kedvéért , kivált Purgstaller tisztelt tár- 
sunk műszavait alkalmazandom, azon oknál fogva, mivel 
azokat nem csak célunknak megfelelőknek találom, hanem 
mivel már iskoláinkban is használtatnak; az egyezményes 
philosophia pedig magához édesgetni, és nem magától elide- 
genítni ohajtja a közönséget. Ellenmondó tanok ellen szólnom 
kell, érintenem itt-ott tőlem nyilvánított szavaimnak félrema- 
gyarázatát; de miután a tárgyalás ez iránt folyóiratainkban 
megindult, teendem ezt keserűség nélkül, a polemiát elutasítva, 
— csak a tárgyat szemre véve és soha nem a személyt. 

s vajha szavaim nem csak érthetőknek, de igazaknak is 


A MAGYAR PARTHENON ALAPJAI. 169 


talältatnänak; igazaknak egyről egyig! Ez volna legfőbb dia- 
dalmam ! De ezzel már nem kecsegtetem magamat. A philo- 
sophiában, mondám, minden egyes ember világ szemlélete 
nyilvánul, gondolkodásmódja legvégsőbb egyetemiségben, 
tehát lényegileg egyéni szinezetben, nemzet s kor szerint. 
Hogy lehetne tehát e tekintetben az emberiséget egy kalap 
alá hozni? És mégis ; meggyőződést nemokozhatni arra nézve, 
miről oly bensőleg meg vagyunk győződve, elismerésre nem 
találni , sőt makacsellenszegülésre: ez az igazságszerető kedélyt 
elszomorítja, ez philosophiai rózsapályámon is a tövis, mely 
derűlt kedvemet olykor elegiai hangulatra változtatja. Azon- 
ban a dolgokat ugy kell vennünk, a mint vannak. A helyett 
tehát hogy az emberek hajthatatlansága felett könnyeket hul- 
latnék, democritoszi szeszélylyel fogadom az egymástól eltérő 
véleményeket , megelégedve azzal, ha beszédemet a rokonkeb- 
lüek megértik s azt mit mint utóbb kiviláglandik, gondolko- 
dóink legnagyobbjai megpendítettek, általam folytatva kebleik- 
be fogadják, mivel épen oly igaz 8 üdvös, mint irodalmunknak 
becsületére szolgáló. 

1. A philosophia tárgya , alanyi természete és célja. 

A philosophiában minden kérdés alatt van , vagy inkább 
kérdés alá vétetik; mert a legellenkezőbb nézetek színbelye. 
Ha tehát az egyezményes philosophia tartalmát meggyőződést 
okozólag akarom előadni, elülről kell kezdenem, a philoso- 
phia tárgyán, mert ha ezt pontosan meg nem állapítom, örök- 
ké habozó maradt róla fogalmunk. 

E tárgyat már többször magyaráztam , s hogy ismétlés- 
sel még inkább magamat mint a tisztelt hallgatókat ne úntas- 
sam, kik, mint már érintém, bizonyosan mindent, mit eddig 
róla Írtam, nem olvastak , röviden csak azt érintem, mi az 
egyezményes philosophia lényegének felfogására elkerülhe- 
tetlen. 

A philosophia, ha a keleti bölcseleteket is ide számítjuk, 
bizonyosan több mint háromezer éves. Legyen . tehát ezen 
tudomány , tartalmára nézve akármint egymástól különböző, 
történeti folyamából legalább kiviláglik, mit tartott a bölcsel- 
kedők nagyobb része eddigelé philosophiának? És ez az itt 
eldöntendő kérdés. 


170 SZONTAGH GUSZTÁV. 


Tárgyasan a philosophálás minden szemlélhetót, sőt 
minden gondolhatót foglalt magába: istent, embert és világot. 
Tegyük magunkat a philosophálónak helyzetébe. Mihelyt 
eszünk önállóságra fejlődik, körülnézünk: honnan van ez a 
mindenség , mely körülvesz, kérdezzük? honnan kerekedett? 
mi törvénye , célja? És magunkra vetve szemünket, kérdez- 
zük: ki vagyok én? mily törvényekhez van munkasságom 
kötve? mi rendeltetésem ? 


A tárgyas világ előbb vonván magára az ember figyel- 
mét, mint belső életünk, természetes, miként az első bölcsel- 
kedők (Thales és az ioniai iskola) a külvilággal foglalkoztak; 
Socrates az emberre 8 kivált erkölcsi természetére fordította 
figyelmét, s mivel világ ésember mint föltételes valóságok, ön- 
magokat nem magyarázzák, Anaxagoras már elébb a föltét- 
len lényt is, az istent, tűzte ki a philosophia egyik tárgyaul. 
Az újabb időben, Baco és Cartesius óta, a philosophia mind 
inkább az emberre és belső szellemi életére fordította figyel- 
mét, ez Locke, Kant, Fries iránya, melyet napjainkban kivált 
a skót iskola, a francia eclecticismus 8 a német és magyar böl- 
cselkedők nagyobb része követ , eltérve e tekintetben a leg- 
újabb német materialismus- és a korábbi szemlélődő philoso- 
phiától. 

A. philosophiának története tehát, mint látni, arra mu- 
tat, mikép e tudomány a külvilágtól az emberre és belső szel- 
lemi életére, mint sajátlágos tárgyára fordúlt. Embernek ön- 
maga s az emberek mindig az első, a külvilág kérdése csak 
másodrendü. És ennek elutasíthatlanúl így is kell lenni. Mert 
végre mi okból bölcselkedik? Magát akarja megismerni, ter- 
mészete törvényeit, céljait, rendeltetését e világra. És miért? 
Mert észszel felruházott szabad lény, melynek ennél fogva elébb 
törvényeit és céljait ismerni kell hogy magát ezen törvények 
és célokhoz képest gondolkodva és cselekvőleg helyesen hatá- 
rozhassa. Mivel a világban él, és pedig mint a mindenség 
kiegészítő része, mint oly része, mely a mindenség egységi 
egészéhez tartozik, figyelmét, gondját a külső valóság 8 annak 
teremtője és fentartója ki nem! kerülheti, de mint mondám 
szemlélődése fő tárgya mindig saját maga 8 törvényszerű mun- 


A MAGYAR PARTHENON ALAPJAI. 171 


kássága marad, hogy azt ismérve hivatásának e földön meg. 
felelhessen. 

És itt egy kissé meg kell állapodnom. Krug az egyez- 
ményes rendszer alanyi tekintetbeni alapítója, a philosophiát 
törvényes munkásságunk, rendeltetésünk tudományának ne- 
vezé, s ezen nézetét elfogadja a magyar alany-tárgyas egyez- 
ményes philosophia, mivel azt hiszi, hogy elfogadni kenyte- 
len; a philosophálónak szabadságában nem állván, mit tart- 
son philosophiának mit ne; mert ha igaz, hogy észszel felru- 
házott szabad lények vagyunk, kik elórejáró belátás s elha- 
tározás nélkül emberekhez illetóleg rendeltetésóket nem telje- 
sithetik, magától értetik , hogy azon törvényeket és célokat, 
miket a teremtó valósulandó rendeltetésünk szabälyai s irá- 
nyáiúl tűzött ki, szemlélódésünk tärgyaul ki kell tüznünk, s 
nem teszem fól, hogy lenne valaki, ki azt hinné, hogy az ältal 
philosophiánk elibe alacsony célt tüzünk; mert hiszen mi 
lehet fontosabb s magasabb ez életben, mint rendeltetésünk 
valósitása? 

És itt azonnalegy félreértést kell felvilágosítnom. He- 
tényi az egyezményes philosophiát életphilosophiának nevezi, 
ellentétben az iskolai philosophiával, melyet elméletinek bé- 
lyegez. Mit? kiáltottak s kiáltanak még most is fól erre: tia 
philosophiát nem ónmagáért üzitek, nem tartjátok célnak, 
hanem csak eszkóznek, a viläg fonák anyagi, haszonkeresési 
irányát követve? Értsük meg egymást; az éles ész helyes 
megkülönböztetésben mutatkozik. A bölcselkedönek, mondám, 
természetünk törvényeit , munkásságunk céljait kell meghatá- 
rozni. Ez ismeret, ismeret gyakorlati munkasságunkra nézve 
is, és e tekintetben aphilosophia elméleti tudomány, igazság, 
nem tett. Az igazság továbbá cél magában, és pedig rendel- 
tetésünk egyik célja, s ez oknál fogva művelést kiván önma- 
gáért, tehát természetesen a philosophia is mint igazság. De, 
uraim , e mindenség, melynek tagjai, részei vagyunk, nem 
áll puszta egyes összeköttetés nélküli dolgok egymás mellé- 
létéből, ez egység, melynek részei a legszorosabb összekötte- 
tésben vannak; itt minden, mi magára nézve cél, viszont esz- 
köz másra s az egészre nézve, s Így az igazság, és a philoso- 
phia is. A tárgyakat nem pusztán azért akarjuk megismerni, 


172 SZONTAGH GUSZTÁV. -: 


hogy megismerjük, hanem meg akarjuk ismerni hogy azokat 
hasznälhassuk ; nem gondolkodunk pusztán az igazság végett, 
hanem gondolkodunk hogy az igazat és jót megismervén, lete- 
síthessük. A philosophia, ismétlem, mivel tudomány, gyakorlati 
részében is, mint akaratunk törvényeinek ismerete elméleti tu- 
domány , elmélete emunkásságnak, a mint ilyen is fő fontosságu 
önmagában; de el ne feledjük: e főfontosság onnan eredt, mivel 
tanait rendeltetésünk valósítására nézve nem nélkülözhetjük, s 
oly philosophia, mely elméleti körében szorosan elzárkoznék, 
mely minden alkalmazását azéletre megtagadná, ugyan , kérem, 
mitérhetne ily philosophia? mely eszköz volna cél nélkül, egy 
nagy anomalia, egy természet elleni szörnyeteg a mindenség- 
ben. Még rosszabb nálánál, az igaz, az lenne, melynek tartal- 
mát nem az igazság, hanem a tévelygés képezné, mert ez 
nem csak rendeltetésünk valósítását elő nem segítené, de még 
akadályozná is. Mindkettő azonban megérdemlené, hogy reá 
Shakspeare-Romeo szavai alkalmaztassanak : „Akaszszätok 
fel a philosophiät!“ 
Ha egyetemileg igaz iteleteket akarunk hozni, az egyes 
es reszletesbe el nem kell merülnünk, mert az csak korlátolt 
és egyoldalú nézetet nyújt, hanem egyetemes álláspontra häg- 
nunk. , Csak az egészletben (totalitásban) van üdv" mond 
Hetényi. A philosophia bár egy oldalról a magány, a szoba, 
az iskola tudománya, másról, mint Hetényi azt nevezi, élettu- 
domány, szükségkép s lényegesen gyakorlati irányu, mint 
vég folyamatban minden ismeret és igazság; tudomány, mely 
életünket akarja szépíteni, mely a lelki szépség alakítását tűzi 
ki célul. Hetényi e nézete a régi görög életből van levonva, s 
alläspontja itt inkább müvészi vagy inkább szépészeti, mert 
. tudományosan felfogva, a philosophiának más célja nem le- 
het, mint elmélet-gyakorlati bölcseség, világokossággal pá- 
rosítva, mit, mint utóbb kiviláglandik , az egyezményes elv 
követel. De szintúgy az életszépséget, mert e bölcseség akkor 
jelenik meg teljes tökélyben, ha az igazzal és jóval egyszers- 
mind a szépet is párosítjuk. 

E ponton azonban a tisztelt társakat egy különbségre 
kell figyelmeztetnem, mely köztem és Hetényi közt fennáll, az 
egyetlenre, melyre nézve egymástól eltérünk , de anélkül hogy 








A MAGYAR PARTHENON ALAPJAI. 173 


az egyezményes rendszer tartalmára befolyna, bár igen föelve 
megállapítására. Hetényi tudniillik Parthenona bévezetésében 
a korphilosophia alanyisága ellen csatáz, sőt az öntudat philo- 
sophiája ellen. Ha élesen oda pillantunk, kiviláglik, mikép e 
kifakadásoknak félreértés szolgál alapúl. A szemlélődő philo- 
sophia nem azért érdemli a Hetényitől nyilvánított gáncso- 
kat, mert alanyi álláspontból szemlélődik, hanem mert tisz- 
tán előlegesből, ez oknál fogva, mint utóbb meg fogom mutat- 
ni, egész tana tartalom nélküli nihiliemus. E félreértés oka 
annak , hogy az egyezményes rendszert tárgyasan igyekszik 
megállapítani, mi lehetetlenség, miben azután annak követ- 
kezését kell keresnünk, hogy azt számos igérgetései dacára, 
18 év alatt nem tudta teljesíteni. És ezt nem belátás hiányá- 
nak kell tulajdonítnunk, mert az egyezményes elv alapját ön- 
tudatunkban, mint utóbb ki fogom tüntetni , igen jól észre- 
vette és székfoglaló beszédében meg is magyarázta ; de a le- 
hozásban ez utat követni átallotta, talán ellenszenvtől vezet- 
ve a szemlélődő philosophia iránt, és csak azért is egészen 
ellenkező utat választva, mire egész világszemlélete tárgyas 
levén, azonkivül is elég ösztönt találhatott magában. 
Azonban mi a dolgok természete ellen van, nem sikerül- 
het. Hetényi állításai egyről egyig igazak, de légben függők, 
mert a philosophiát egyáltalában csak alanyilag lehet megál- 
lapítani , mivel természete szerint alanyi és alaki tudomány. 
Vegyük csak fontolóra, mi tulajdonkép tárgya a philosophiá- 
nak? Velejére nézve: az ember és törvényszerű munkássága. 
Ezen törvényszerüséget, azon törvényeket és célokat, mikhez 
gondolkodása és cselekvése, természeti eredeti alkotása által 
kötve van, múlhatatlanúl ismernie kell, hogy magát mint sza- 
bad erkölcsi lény önállóan elhatározhassa. Szellemi munkás- 
sága ezen törvényeinek ismerete, mint látni, alanyi ismeret. 
Az általános lényt továbbá, az istent, tárgyasan nem ismer- 
hetjük meg, mert nem tárgya szemléletünknek; s végre ból- 
cselkedve a világot sem akarjuk tárgyasan megismerni, mert 
a világ tárgyas ismerete a természettan feladata, hanem ere- 
dete, fennállása és hatása utolsó okaira nézve, mik megint 
csak alanyiak lehetnek, mivel túl a szemlélhetőségen, a gon- 
dolkodás törvényein alapúlnak. Mikép tehát a világot tárgya- 


174 SZONTAGH GUSZTÄV. 


san a természettan, úgy az istent és embert tärgyasan a theo- 
logia és anthropologia, physiologia, ethnographia stb ismer- 
teti meg, mely tudomänyok, mint lätni, nem tartoznak a 
philosophiához, mert ez természete szerint alanyi, eldleges 
(a prioristicai) és alaki tudomány, mivel feladata, szellemünk 
eredeti alkotásának szervezetét, törvényeit és céljait, szóval 
törvényszerű munkásságunk alakját kitüntetni. A helyes phi- 
losophiának, mint utóbb bebizonyitandom, szemléletből, tárgy- 
ból kell ugyan kiindúlni, külső szintúgy mint belső tapaszta- 
lásból, ezt követeli minden igaz isméret; de ezen kiindulás- 
pontjai nem képezik a philosophia sajátképeni tartalmát. Ez 
a tényeken túl emelkedik egyetemes előleges igazságokra; a 
philosophia nem a szemlélet, nem az értelem, hanem az ész 
tudománya, 8 mivel velejére nézve szellemi életünk eredeti 
szervezetét s annak törvényszerű munkasságát kell felvilágo- 
sitania, ennélfogva csak öntudatunk mélyeiből kifejthető, s 
ezen alanyi, előleges és alaki természete szerint szükségkép 
eszmék , rendeltetésünk eszméinek tudománya. 

Dacára tehát annak, hogy a philosophiát nem csak tár- 
gyas igazságunak, hanem gyakorlati irányunak is tartom, tu- 
dománynak, mely azegyetemes emberi műveltségnek egyének 
s nemzeteknél nem csak tetőpontját képezi, hanem hivatva is 
van szövetnekül szolgálni az élet pályáján; dacára mon- 
dom ezen felfogásnak, elhatározottan e tudomány szokásos 
osztályozásánál maradok, melynél fogva mint rendeltetésünk 
eszméinek tudománya adatik elő tudniillik az égaz, ssép, jó és 
isteni eszméinek tudománya. A gondolkodástannak (logicá- 
nak) ismeretünk alanyi, az ismerettannak (metaphysicának) 
annak tárgyas törvényeit kell tisztába hozniok; az izléstan- 
nak a szépnek , az erkölcs- és jogtanoknak a jónak, az észval- 
lástannak végre az isteninek törvényeit. 

És mivel e törvényeket belső szellemi életünk tüneme- 
nyeire való reflexio s elvonás által csak öntudatunk adataiból 
határozhatjuk meg, egyáltalában át nem láthatom, mikép 
lehessen helyes philosophiát máskép mint öntudatunk mélyei- 
ből kifejteni, tehát az egyezményest is. Már a szokásos phi- 
losophia is, mint tanaiból kitűnik, eszmék tudománya , esz- 
mék tudománya szerintem az egyezményes philosophia is, s 


A MAGYAR PARTHENON ALAPJAI. 175 


én a philosophia e természeténél fogva az. egyezményes rend- 
szer fő feladatát kivált ekét követelés teljesítésében látom : 
először rendeltetésünk eszméit, tehát természetünk törvényeit, 
önmagok által bizonyos, ellenmondhatlan igazságok által kell 
megállapítania, és másodszor: fő elvét az egyezményt, a phi- 
losophia legmélyebb kútfejéből, az öntudatból, kell kifejte- 
nie. E két követelésnek szándékom ezen előadással megfelel- 
nem; de hogy ne csak érthetőleg, hanem meggyőződést oko- 
zólag is szólhassak, előbb még némely elkerülhetlenül tudni 
szükséges előzményeken kell átesnünk. 

2. Az emberi ismeret kúlfejei és a philosophiai mód- 
szerek. 

E fejezetnél különös figyelmet kell kérnem. Több ízben 
szóltam már munkáimban ismeretünk tényezőiről, s itt újra 
e tárgyról kell szólanom, mert erős meggyőződésem, hogy a 
hamis irányok, és egyoldaluságok a philosophiában főleg e 
tárgyiránti tájékozatlanságból erednek. Ki ismereteink erede- 
tét s egymäsiränti viszonyát tisztán fel nem fogja, az bölcsel- 
kedve nem követhet helyes módszert ; a hamis módszer pedig 
elkerülhetlenűl maga után vonja a hamis rendszert. 

Tudva lévő dolog, hogy összes ismeretünk előleges (a 
priori) vagy utólagos (a posteriori) úton, tehát gondolkodás 
vagy tapasztalásból keletkezik. Szellemünk tudniillik egy 
részről felizgatható fogékonyság, másról gondolkodó önmun- 
kasság. Ismerő-tehetségünk eredeti alkotása szerint, előbb a 
tárgyakat kell észrevennünk, és csak uióbb gondolkodhatunk 
felettök. Az ismeret anyagát e szerint a szemléletből, a ta- 
pasztalásból nyerjük, felizgatható fogékonyságunk segítségé- 
vel; alakját pedig önmunkásan képezzük: ez gondolkodásunk 
eredménye. Természetünk ezen eredeti érzék-szellemi kettő- 
sége által határoztatik ismeretünk dualismusa, s annak való 
(reál) és eszményi (ideál) tényezői , miket józanul gondolkod- 
va, soha sem szabad szemünk elől veszítenünk. 

Ugyanis, ha tárgy nélkül nem gondolkodhatunk, ész- 
revevés nélkül egyáltalában nem szerezhetünk ismeretet. Ta- 
gadhatlan tény, melyre az egyezményes philosophia nagy 
súlyt fektet, s mely már annyira el van ismerve, hogy az is- 
kolai oktatásba is bevétetett (lásd Greguss-Beck tapasztalati 


176 SZONTAGH GUSZTÁV. 


lélektanát a 39. lapon) , miszerint a vakon született színek és 
festészetről, a siketen született hangok és zenéről isméretet 
nem szerezhetnek. De más oldalról a tárgy észrevevése sem 
elégséges az ismeret képezésére, arra gondolkodás kell, mely 
a tárgyat magyarázza, mert a tárgy nem magyarázza meg 
maga magát, ezt egyedűl önmunkás szellemünk teheti. 

Még egyszer tehát: észrevevés által az ismeret anyagát 
nyerjük, gondolkodás által annak alakját; tiszta előieges 
vagy utólagos ismeret nincs és nem lehet, s a mit annak ne- 
vezünk, az merő elvonás. Ezen tételekre az egyezményes 
philosophia nagy súlyt vet, teljesen elfogadva azon eredmé- 
nyeket, miket Kant es Fries mélyelmű Eszkritikäikban nyil- 
vánítottak. Valóról, letelröl tudás csak észrevevés által sze- 
rezhetö, ismeretünk anyaga mindig adott, mint adottak isme- 
rettehetségünk törvényei is; tehát adottak a szemlélet, foga- 
lomképezés, itélés és az eszmék alakjai, 8 önmunkás alkalma- 
zásuk által csak akkor képezünk tartalmas isméretet, határgy- 
ból és nem tisztán gondolatból indulunk ki, azaz nem tisztán 
előleges úton. 

E tételek kijelölvén azon pontot, melytől az idealismus 
és realismus eltérései kezdődnek, megérdemlik hogy azokat 
itt kissé körülményesebben vegyük tekintetbe. Philosophiai 
röpiratomban azt mondám: szemlélet nélkül tárgyról csak 
akkor gondolkodhatnánk, ha gondolkodásunk a tárgyat al- 
kotná, ha teremtő erővel bírna. Ez félre értetett. Megmagya- 
rázom tehát e tételt bővebben. Teremthetünk-e valamit, ér- 
tem, létezőt, valót (reale) gondolkodva, vagy cselekedve is 
semmiből? Tehetjük-e azt a mi nem létezik valóvá, létezővé? 
Nem; azt senki nem fogja állítani; ezt nem tehetjük, mint 
nem tehetjük a létezőt nem-létezővé. Mert gyakorlati tekin- 
tetben is szintazon viszony áll. Cselekedve általakíthatjuk a 
természettől nyert anyagot, de nem létező elemeket nem te- 
remthetünk, sőt nem teremthetjük a meglevöket sem. Ha 
tehát a szemlélődő bölcselkedők, Plató, Plotin és mások pél- 
dája után indúlva, a szemléletet és tapasztalást megvetve, 
pusztán előleges úton, tisztán gondolkodásból, akarjuk az 
ismeret 8 így a philosophia tartalmát alakítni, látni való, mi- 
kép törekvéseikben nem boldogúlhatnak s az ily úton kelet- 


A MAGYAR PARTHENON ALAPJAI. 177 


kezö philosophiai rendszereknek okvetetlenül a nihilismus ör- 
venyebe kell sülyedniök. Ellenben pusztän tärgyra sem lehet 
támaszkodnunk, mert a tárgy nem magyarázza meg maga 
magát, hanem azt csak gondolkodó szellemünk teheti. És ha 
mindezek ellenére a realisták és materialisták avalóból (reálé- 
ból) az eszményit, az anyagból a szellemet magyarázni 8 le- 
hozhatni törekszenek : az az emberi ismeret korlátait oly túl- 
hágó (transscendens) merény, mely tévedésnél mást nemered- 
ményezhet. - | 

Azonban eszünk egyik alaptörvénye az egység lévén, 
természetes , hogy a bölcselkedők is, a mint minden létezőt 
egy fő okból, úgy a philosophiát is egy elvből származtatni s 
lehozni megkisertek. Ez keletkezése a monisticai, csupán egy 
elöleges vagy utólagos tényezőből eredő rendszereknek , mik- 
nek törekvései mint mondám eszünk korlátait túlhaladják s a 
philosophiät nihilismus vagy transscendentalismusba sülyesz- 
tik; mert, ismétlem, a létezőt csak szemlélet által ismerhetjük 
meg, ismerő tehetségünk pedig pusztán alakokból áll, miknek 
csak úgy szerezhetünk tartalmat, ha azt észrevevés által sa- 
játunkká teszszük. E tekintetben analogia uralkodik testünk 
és szellemünk közt, sőt mivel anyagi réazünkkel a physical 
természethez tartozunk, köztünk és az állatok és növények 
közt is. Hogy élhessünk, táplálékra van szükségünk minma- 
gunknak, az állatoknak és növényeknek; e táplálék mege- 
mésztésére és sajátunkká fordítására van gyomrunk, mint az 
állatoknak, és áthasonlító (assimiláló) szervezetünk, mint az 
állatoknak és növényeknek. Táplálék nélkül nem élhetünk s 
nem növekszünk, sem mi, sem az állatok, sem a növények; e 
táplálékot pedig kivülről kell kapnunk, ezt a szervezet, pusz- 
ta működése által nem teremtheti, ésfurcsa hogy ily merényre 
tudtom szerint eddigelé még nem is vetemedett senki: a phi- 
losophia tartalmát pedig már nem egy bölcselkedő pusztán 
szellemének működése által akarta teremteni. Szerencse hogy 
mindkét merénynek nem egy az eredménye, mert ez esetben 
sok philosoph éhen halva vándorlott volna a Styxen keresztűl. 

Szellemünk eredeti szervezete szerint tehát csak egy he- 
lyes ismeretmódunk van: észlelnünk kell elébb a tárgyakat, s 
azután magyarázhatjuk azokat gondolkodva. A philosophnak 


ACAD. ÉRT. 1856. IV. 12 


178 SZONTAGH GUSZTÁV. 


ennélfogva szintúgy mint a termeszetbuvärnak tényekből kell 
kiindúlni, csak azon különbséggel, hogy a termeszetbuvär, 
észleléseire a külső érsékeket használja, a philosoph pedig bel- 
ső érzékét, mert belső szellemi életét akarja megismerni; a 
mellett a bölcselkedő pusztán a tényeknél meg nem állapodik, 
mert ezek csak kiinduláspontjai; hanem a szemlélhetőn túl- 
nyomúl, a tünemények belső okait kivizsgálva. És mivel, 
mint látni, észlelései kivált belsőnk körében, tehát a lélektan 
határai közt forognak , észlelési módját, és az általa keletkező 
módszert lelektaninak nevezik. Minden philosophiai kérdés 
tehát helyesen csak lélektani úton megfejthető, mely oknál 
fogva szerintem e módszernél más a philosophiában nem létez- 
hetik , helyesen alkal mazható. 

És ezen gondolatmenet határozta az angol és francia böl- 
cselkedóket aıra, hogy a philosophiai módszereket, eltérvén e 
tekintetben a németektől, észlelési és föltevésiekre (méthode 
d'observation, méthode hypothétique) osztályoznák. Az ész- 
lelési mödszert mär megmagyaráztam , a föltevesi (hypotheti- 
cal) az, mely , mellőzve az észlelést és adatokat, tisztán elöle- 
ges úton jár, s valamely elvont tételből mint első igazságból 
indúl ki, rendszerét ez úton szerkeszteni igyekezvén. A fölte- 
vési módszer egyébiránt a természettudományban sem isme- 
retlen, de itt csak ideiglenes szerepet játszik; ha tudniillik a 
természet jelenetei az addig ismert igazságokból nem magya- 
rázhatók, ideiglenesen föltesznek valamely új okot, s ha ez a 
magyarázandó okozatokat teljesen megfejti, igaznak fogadják 
el. Igy Copernicus meg nem tudván magyarázni a bolygó 
csillagok tüneményeit, azon föltevés szerint hogy földünk áll, 
8 a nap forog körülte, megfordítá a viszonyt föltevén, hogy 
a nap áll s földünk forog körülötte, s minekutána ezen fölte- 
vés szerint napi rendszerünk tüneményeinek magyarázata tel- 
jesen sikerűlt, a csillagászok Copernicus rendszerét elfo- 
gadták. 

Egészen máskép alkalmaztatik azonban ezen módszer a 
philosophiában. Az előleges úton indúló bölcselkedő nem ész- 
lelésből indúl ki, hogy a tárgyak tünemenyeiböl, különösen 
szellemi életünkéből, visszamenő (regressiv) úton az egyete- 
mest, azaz szellemünk törvényeit meghatározhassa, hanem a 


x 


A MAGYAR PARTHENON ALAPJAI. 179 


legegyetemibb tételből, belőle mint első igazságból, előmenő 

(progressiv) úton, az egész philosophia tartalmát lehozván 

(deducálván). Ezen legegyetemibb tétel lehet ismeretünk két 

tényezője szerint vagy a legegyetemibb való (reále), vagy a . 
legegyetemibb gondolható (ideále). Spinoza a legegyetemibb 

valóból indúlt ki, az állomány (substantia) fogalmából s be- 

lőle fejtette meg az ember, világ és isten, szóval a mindenség 

titkait. Hegel ellenben a legegyetemibb gondolatból, ez rend- 
szere szerint, melynél fogva a fogalom stárgya ugyanaz, 

nem lehetett más mint a tiszta lét, s ezt ellentételezvén a 
senméivel , kihozta belőle a levést, 8 ebből azután a való lételt 
(Daseyn) , 8 Így tovább, míg a mindenség dialecticai proces- 
susa mindenhatóságánál fogva, concret valóságában előtte 
állt. 

És most vegyük tekintetre , mennyire elüt a philosophok 
ezen eljárása a természetbuvárok eljárásától. Ezek csak ideig- 
lenesen használják a föltevést, s elvetik, ha kivánságaiknak 
meg nem felel; mert észlelési módszerök szerint a tények a 
közvetetlen igazságok, miket tagadni nem lehet; a gondolat- 
beli magyarázatnak utánok kell módosúlni; az előleges philo- 
sophnál ellenben elvont főtétele az első, a közvetetlen igaz- 
ság, mely szerint a tények magyarázata módosúl. Ha p. o. 
Spinoza azt állítja: csak egy örök isteni állomány létezik, s 
ez szükségeskép ható , hiába hivatkozunk azután szabad er- 
kölcsi természetünk tényeire; elve eszerint nincs és nem lehet 
szabadság, következésképen erény és jog sem. A jog szerinte 
mindig egyenlő a hatalommal. 

Helyes gondolkodás csak észrevevésból, tárgyból, té- 
nyekből, mint a gondolkodásnak adott s közvetetlenűl igaz 
alapjából indúlhatván ki, az angol és francia bölcselkedők 
ezen pusztán előleges úton járó módszert azért hívják föltevé- 
sinek (hypotheticainak), mert első elve vagy tétele, melyre a 
rendszer alapúl, merő önkényes föltevés; tétel mely be nem 
bizonyítható, mert ha bizonyíttatnék, nem volna első, hanem 
más tételből folyó. A mellett mivel tiszta gondolkodásból ke- 
letkezik , adott felvilágosításom szerint, szükségkép tarta- 
lomüres. 

Az egyezményes philosophia a módszerek ezen angol- 

| 12* 


180 SZONTAGH GUSZTÁV. 


francia felosztását magáévá teszi, mert szorosan ismerette- 
hetségünk két kútfején alapúl; eljárásában pedig belső szel- 
lemi életünk törvényei meghatározásában természetesen a lé- 
lektani mödszert kóveti. | 

A németek osztályozása a philosophiai mödszereknek 
irodalom-türténeti. úton keletkezett, s azért nem oly pontos. 
Kant azt találta, hogy a bölcselkedők előtte oly tételekből 
mint kétséget nem szenvedő igazságokból indúltak ki, melyek 
később koránt sem mutatkoztak helyesen megállapítottaknak, 
ő tehát e bajt elhárítandó mindenek élőtt meggyőződésünk bi- 
zonyosságának alapjait vélte vizsgálat alá veendöknek, s tel- 
jesíté azt híres Észeriticáiban , hogy az ónkényesen állító do- 
gmatismust 8 az önkényesen tagadó sceptieismust elutasítsa. 
Ezen eljárása után divatba jött a németeknél a philosophiai 
módszereket dogmaticai, criticai és scepticaiakra osztani, mely 
osztályozás nézetem szerint csak annyiban helyes, a mennyi- 
ben ismeretünk két tenyezőjén alapszik; mert a dogmatismus 
es scepticismus e felosztás szerint is, csak azért megvetendó, — 
mert önkényes állítás. és tagadásból, tehát hamis föltevésből 
(hypothesisből) indúl ki. 

Ha tájékozásúl a philosophia történetére vetjük pillan- 
tásunkat, úgy találjuk, a görög és római philosophok több- 
nyire előleges úton bölcselkedtek; többnyire mondom, mert 
csak Socrates és Áristotelesre kell emlékeznünk , hogy ez ál- 
lítás egyetemiségének érvényességét megszorítsuk. Az újabb 
philosophiára nézve, szemlélődő philosophok voltak a schola- 
sticusok: Descartes, Malebranche, Spinoza, Leibnitz, Wolf, 
es az újabb német szemlélődő , sőt a legújabb materialisticai 
philosophok is; észlelésiek ellenben: Baco, Locke, a skót isko- 
la, a francia eclecticusok, Kant, Fries, Krug és korunkban 
általán véve a philosophok végtelenül túlnyomó része. 

Szabadjon itt a mondottak teljés felvilágosítására vizs- 
gálódásom eredményeit az ismeretünknek csak egy eleméből 
alkotott rendszerekre alkalmaznom, Hegel azonságrendszeré- 
re és a legújabb német materialismusra. Az első tisztán gon- 
dolatból, a második merőn tárgyból indúl ki, a miért bátor- 
kodtam az elsőt nihilismusnak , a másodikat transscendensnek 
nevezni, mit itt be kellbizonyftanom, nem polemizálási viszke- 


A MAGYAR PARTHENON ALAPJAI. 181 


tegböl, mert a philosophálás szabadsága kivánja, hogy e te- 
remben ellenkező nézetek ia Damen ‚ hanem állí- 
tásaim erősítése végett. | 
Hegel philosophiája dialecticai processusa, mondäm,a vi- 
läg teremtésének reproductiója. Ő a legegyetemibb gondolat- 
ból, a tiszta létből indül ki, s e tiszta létet ellentételezi 
a semmivel. A tiszta let, mint prius, mini a való létet 
megelőző, mint attól el nem vont, tehát előadásom szerint 
tartalomüres fogalom, tárgyas tekintetben valóságos semmi, 
mely egy másik semmivel tétetik ellentétbe, vagy inkább e 
semmi maga ellentételezi magát; mert hogy. e processusban 
az emberi egyéni korlátolt nézet kizárassék, 8 az ismeret ál- 
talános igazságú lehessen, a gondolkodó személy hozzájárú- 
lása kizáratik, s így semmiből semmi által, megered a levés, 
s ebből — feleslegesnek tartom előadni: mikép? a való létel 
(Daseyn). Hogy oly philosophia, melynek eleje semmi, köze- 
pett és végül sem lehet valami, meglehetős bizonyossággal kö- 
vetkeztethető. A nihilismus azonban a szemlélődő philosophiá- 
ban nem Hegel rendszerével kezdődött. Annak elismert atyja 
Fichte sodorta tiszta Énjével a valóságot az általános ideali- 
smus örvényébe, nyiltan kimondván, mikép való nincs is, a 
világ nem létezik, sőt ő maga sem. E nevezetes passust már 
Propylaeumaimban lefordítottam, de mivel annak létezte két- 
ségbe hozatott, ide iktatom és pedig eredeti szóvege szerint 
— hogy az áttétel hűsége ellen se lehessen kifogás — , a mint 
az fia által kiadott munkái II. kötetében a 245. lapon szórúl 
szóra így áll: „Es giebt, így szól Fichte, überall nichts Dau- 
erndes, weder ausser mir noch in mir, sondern nur einen un- 
aufhörlichen Wechsel. Ich weiss überall von keinem Seyn, und 
auch nicht von meinem eignen. Es ist kein Seyn. — Ich selbst 
weiss überhaupt nicht und bin nicht. ‚Bilder sind, sie sind das 
Einzige, was da ist, und sie wissen von sich, nach Weise 
der Bilder: — Bilder, die vorüberschweben, ohne dass etwas 
sey, dem.sie vorüberschweben, die durch Bilder von den Bil. 
dern zusammenhängen. Bilder, ohne etwas in ihnen Abgebil- 
detes, ohne Bedeutung und Zweck. Ich selbst bin eins dieser 
Bilder; ja ich bin selbst dies nicht, sondern nur ein verwor- 
renes Bild von den Bildern. — Alle Realität verwandelt sich 


182 SZONTAGH GUSZTÁV. 


in einen wunderbaren Traum, ohne ein Leben, von welchem 
geträumt wird, und ohne einen Geist, dem da träumt, m 
einen Traum, der in einem Traume vonsich selbst zusammen- 
hängt. Das Anschauen ist der Traum; das Denken — die Quel- 
le alles Seyns und aller Realität, die ich mir einbilde, meines 
Seyns, meiner Kraft, meiner Zwecke, — ist der Traum von 

jenem Traume.** Erélyesebben a nihilismust ugy hiszem lehe- 
. tetlen kimondani. 

A szemlélődő philosophiának örököse, szerintem, a leg- 
újabb német materialismus. Amaz túlcsigázta a szemlélődést 
eszményi oldalról , a gondolkodás oldaláról, Feuerbach, Bauer 
Brúnó és Ruge által fatalismus és atheismusba sülyesztve; ez 
a természettudományok legújabb gyors haladásától élesztve 
ezintezen túlságra vetemedik tárgyas oldalról. Amaz mindent 
istenné téve, ez mindent anyaggá. A viszonthatás törvénye 
szerint az egyik sark fölébreszti ellenkezőjét. Ezen legújabb 
német materialismus a mint Rüchner Lajos, Czelbe Henrik, 
Moleschott Jakab és Vogt Károly által adatik elő, új világ- 
szemléletnek s a tudomány eredményének hirdeti magát, miben 
semmikép egyet nem érthetek. A materialismus ugyanis a 
philosophiában épen a legrégibb világszemlélet, mert Thales- 
sel és azioniai iskolával keletkezett, csak hogy az igaz, az ioniai 
iskola materialismusa kissé nagyobb szerűnek mutatkozott 
mint e legújabb , röghöz tapadt német, mert világtani (cosmi- 
cai) természetű volt. Franciaországban is.e tan, mint tudjuk, 
a forradalom előtt s alatt divatozott, hirdetve a Systéme de 
la nature, Helvetius és La Metrie irataik által; ott már azon- 
ban napjainkban Jouffroy tanusága szerint , követelt vadon 
újdonsága dacára mint elkopott triviál nézet, rosz hírben áll. 
A mi pedig a német materialismus hivatkozását a tudomány- 
ra illeti, alig szükség mondanom, hogy igaz ismeret mellett 
hamis is van, s így tudományban, kivált a philosophiában, 
hamis tudományos rendszerek is, miknek sorába ezen új ma- 
terialismust előkelő helyre kell iktatnom. Ugyanis szellemünk 
eredeti ismeretmódja szerint, mely az adott tárgyas világ ész- 
revevéséhez van kötve, szemléleti körünk két külön világra 
oszlik , bélsőre és külsőre. Belsőnkben a szellem tüneményeit 
veszszük észre csak időben; kivűlünk azanyagéit térben és idő- 








A MAGYAR PARTHENON ALAPJAI. 183 


ben. Hogy szellem és anyag létezik, tagadni nem lehet; mert 
e kérdés tapasztalás által el van döntve. Ez oknál fogva kissé 
furcsának találtam egy vitatkozónak hozzám intézett szavait : 
„hogy alélek létezését benem lehet bizonyítani." A lélek alatt 
alkalmasint valami túlvilági lényt értett; én azonban soha 
sem mást mint azt, a mi bennünk gondolkodik, érez és akar; 
elvégre bármi legyen az. Ha már most a szellem és anyag ter- 
mészetét meg akarjuk ismerni, a mennyire ez lehetséges, ezen 
szellemünk eredeti alkotása által elénkbe szabott utat kell kö- 
vetnünk, máskép elkerülhetlenül tévutakra vetemedünk; az 
anyagot külső érzékeink által kell észlelnünk s tüneményeit 
legközelebbi okai által magyaráznunk, azokat hasonlat (ana- 
logia) és behozás (inductio) által meghatározva; szintúgy a 
szellem tüneményei is csak öntörvényei által magyarázhatók, 
. 8 ezeket belső érzékünk által öntudatunk adataiból reflexio és 
elvonás utján kell kinyomoznunk. Anyag és szellem tehát, 
mint látni, igen is magyarázhatók , de tüneményeik külön és 
egymástól elvált szemléleti körökbe esvén, csak önmagok és 
nem egymás által, és mi nem csak enmagam, hanem az ösz- 
ezes egyezményes bölcselkedők, sőt a világbölcselkedői túl- 
nyomó részének véleménye, csak tüneményeik-, nem lénye- 
gökre nézve; mert — mint utóbb bővebben ki fogom tüntet- 
ni — az ember ismerete a tárgyak lényegéig nem hathat, s 
egyedűl a tünemények magyarázatában áll, akkor lévén isme- 
retünk valamely tárgyról, ha hatása törvényeit kivizegältuk. 
Az azonság rendszerének elvét, hogy a fogalom e tárgya 
ugyanaz , önkényes hypothesisnek neveztem, mert ez állítás 
ellenkezik öntudatunk tanuságával, melynél fogva a tárgy min- 
dig gondolkodásunkon, tehát a fogalmon kivül van, és a sze- 
rint azzal ugyanaz nem lehet ; de ezen elv önkényessége kivi- 
láglik azonkivül az által is, hogy a dolgok lényegébe vágva 
meg akarja határozni, mik magokban, s az által transscendens- 
sé válik. Hasonlókép, ha a materialismus a szellemet s annak 
tüneményeit nem saját közvetetlen törvényeiből, hanem az 
anyagéiból akarja magyarázni , eltávozik az eredetileg elénk- 
be szabott ismeretmódtól, s túlhágja az emberi ismeret kor- 
látait, mert hogy a szellem anyag, csak akkor állíthatnók 
jogosan, ha tudnók: mi az anyag és szellem lényegökben. Ha 


184 SZONTAGH GUSZTÁV. 


példával e kérdést szabadna bővebben felvilägositanom, a hal- 
lás és látás érzékeire hivatkoznám. A hang törvényeit meg- 
magyarázza az acuetica, a szín törvényeit az optica. De még 
senkinek sem jutott eszébe a hangokat az optica, a színeket az 
acustica törvényeiből magyarázni. És miért? mert hang és 
szín külön érzékeink tárgyai, és csak önmagok és saját szer- 
vök alkotása által magyarázhatók. Hogy egyébiránt a mate- 
rialismusnak ily egészen hamis útra kicsapongó magyarázatai 
belső szellemi életünk tüneményeit helyesen meg nem fejt- 
hetik, sőt azokkal ellenmondásban állanak, itt azon oknál 
fogva bővebben előadni szükségtelennek tartom , mivel e pon- 
tot utóbb a rendszerek előadásánál úgyis ismét érintenem kell. 

Ismét a német philosophia ellen csatázok , tisztelt tár- 
sak , 8 ezen irataimban gyakran előfordúló jelenet azon véle- 
ményt terjeszté felőlem, hogy ellensége vagyok a német phi- 
losophiának. A. látszat ellenem szól, de nem a valóság. Épen 
ellenkezőleg, én növendéke vagyok a német philosophiának, 
első tanítóm az öreg Reimarus volt, s mestereimnek Kantot 
és Friest vallom; ezeknek Éaxcriticdikon alapül fóleg philoso- 
. phiai meggyőződésem. Ha a német azonsági rendszer s a leg- 
újabb materialismus ellen szólok, nem a német philosophiát 
hanem csak annak kinövéseit kárhoztatom, s ezt tenni kénysze- 
rittetem kiváltazon okból, mert szomszédságunknál fogvaezen 
iránytévesztések reánk nézve károsabbak, mint más irodal- 
mak tévedései. Az azonsági rendszer és a német materialismus 
még nem a német philosophia, sőt egészben véve nem csak 
annak többségét nem képezik , de többséget még az egyes né- 
met egyetemeknél sem. A német philosophia túlnyomó józan 
részével én puszta vítatási viszketegből nem ellenkeztem soha, 
mint nem a józan ekót iskolával, s nem a lelkes francia eclecti- 
cusokkal; de philosophiában olykoraz ügyesen előadott képte- 
lenség is nagy zajt üt s hírre kap s én, kinek az emberismeret 
képezi tanúlmányai egyik előkelő ágát, soha sem mulaszthat- 
tam el a tünemény okai nyomozásába beléereszkedni. És vizs- 
gálatim eredménye az, hogy az igazság más téren is, de ki- 
vált a philosophiában, nem annyira a ragyogó , mint a helyes 
és józan ész eredménye. 

A szellemdús ember, ha tehetaégei arán ytalanségátél félre 











A MAGYAR PARTHENON ALAPJAI. 185 


vezetve hamis irányba ragadtatik, nagyobbat téved mint a kö- 
zönséges fő, 8 ez természetesen könyv- és szobaembereknél 
gyakrabban tapasztalható, ha elszigeteltségökben a helyett 
hogy embert és világot észlelnének , az embert és világot 
tiszta fogalmak utján a priori szerkesztik. Kant és Fries ma- 
gok is lángeszü vizegalödok, ez oknál fogva nem mulasztjäk 
el olvasóikat a lángész kicsapongó ugrásai ellen óvakodásra 
figyelmeztetni. | 

3. A philosophiai rendszerek. 

Eddigi elöadäsomböl kitűnt, mikép szellemünk eredeti 
alkotása szerint, ismeretünk két elemből képeztetik, melyek 
egyike amásikat ki nem pótolhatja, mi oknál fogva az ismeret- 
ben általában , s különösen a philosophiában, csak egy helyes 
módszer létezhetik , az eszlelési, vagy szellemünk belső élete 
kivizsgálására alkalmazva, a lélektani. A. módszer, eszköze 
lévén a rendszernek , — mert ez annak alkalmazása által al- 
koltatik , igen természetes, mikép a philosophiában az által 
egészen különböző rendszerek letesülnek, ha a bölcselkedő 
meggyözödeseit vagy csak egy, előleges vagy utólagos, vagy 
pedig mind a két kútfőből meríti. Így születnek a monisticai, 
ismeretünknek csak egy eleméből keletkező rendszerek, és a 
dualisticaiak, mik mind a két elemet használják alkotásaikra. 

Előadásomból továbbá kitűnt, mikép ismeretünknek 
csak egy , előleges vagy utólagos, eleméből igaz ismeretet 
képezni lehetetlen lévén, a monisticai rendszereknek , ha pusz- 
tán előleges úton kalandoznak , tárgyas igazságban szükölkö- 
dőknek, ha pedig pusztán utólagoson, transscendenseknek kell 
lenni. „Propylaeumaimban a magyar philosophi&hoz* ez állí- 
tást criticailag megalapítottam , kimerítő birálat alá véve a 
philosophia története tanusága szerint eddig feltűnt philoso- 
phiai rendszereket. Ezt itt bővebben ismételni szükségtelen ; 
azonban, mivel ezen igazság az egész philosophiára nézve oly 
eldöntő, s az egyezményes rendszer sajátlagos jelleme felfo- 
gására nélkülezhetlen, egészen nem mellőzhetem. 

A philosophiában, mint már egyszer mondám, az em- 
ber világszemlélete nyilvánúl, gondolkodva, fogalmak alak- 
jában; mint képzelődve , képek alakjában , a költészetben. Az 
emberi képzeletek eredete szerint kétféle világszemléletünk 





186 SZONTAGH GUSZTÁV. 


van philosophiában és költészetben, természetes vagy való 
(reál), mely szemlélet által a tárgyakról szármasik, s eszmé- 
nyi, mely eszünk működése által létesül. A mint tehát világ- 
szemléletünkben túlnyomólag vagy a szemlélet vagy az ész 
oldalára hajlunk, a szerint szükségkép túlnyomólag való vagy 
eszményi leend az. Ezen állítás igazságát a philosophiában, 
legtisztábban kitüntetik az alanyi rendszerek: az empirismus, 
rationalismus és synthetismus. 

Az emperismus csupán a szemléletre (az érzékek tanüsá- 
gära) Allapodván, azt vitatja: minden ismeretünk csupán a 
tárgyakból (tapasztalásból) ered, szellemünk tehát meró ér- 
zéki fogékonyság, Öönmunkässäg nélkül. Nézete szerint min- 
den fogalmaink, itéleteink, eszméink az észrevevésból fejlód- 
nek ki, s nem mások mint átváltozott érzések (seneatiók). 
Elve szerint tehát csak az, a mi az érzékek tanuságán alapül, 
igaz és bizonyos, minden egyéb pedig koholt, valótlan képzel- 
ges, mi által az empirismus az igazság kérdésének is megfe- 
lelni vél, mert hiszen, ha képzeleteink egyedül a tárgyakból 
származnak, azokkal szükségkép egyezniók is kell. 

Ennek ellenében a rationalismus azt állitja: minden is- 
meret pusztán ónmunkdás szellemünk által alkottatik, tehát az 
ész eredménye; az érzékek tanusága puszta látszat és csa- 
lódás. 

Végre asynthetismus megmutatja, mikép e szemleléti is- 
mereteken kivül ismeretünkben a tapasztalást túlhaladó igaz- 
ságok is fordúlnak elő. Minden észrevevéseink tér- és időben 
történnek, tehát esetékes természetűek , miket bevégzeni nem 
lehet , sőt mikből hasonlatosság és behozás utján egészletet 
(totalitást) képező és szükségesképeni igazságokat alkotni sem 
lehet. Az egyetemes szükségképeni igazságok tehát csak 
eszünkből ezärmazhatnak. De az ész maga sem képes isme- 
retet képezni, mert törvényei csak az ismeret alakjai, mik- 
nek működése ennél fogva csak akkor eredményezhet tár- 
gyas igazságot, ha elébb a tárgyakat szemlélet által ismer- 
jük meg. 

És e tekintetben a synthetismusnak igaza is van, s hiá- 
nya csak az, mint utóbb bővebben ki fogom tüntetni, hogy 
azon alakban , mint Krugból előadatott, pusztán alanyi ter- 


A MAGYAR PARTHENON ALAPJAI. 187 


mészetű , az ismeret és igazság pedig szintúgy tärgyas mint 
alanyi. | 

Dacára azonban annak , hogy a philosophia meggyózó- 
désünk okaira nézve alanyi természetű, a bölcselkedők min- 
den időben tárgyasan is bölcselkedtek, azaz az igazságot a 
tárgyak oldaláról igyekeztek megfejteni, bár ez esetben is 
csak magokból kifelé szemlélték és magyarázták a világot, 
egymástóleltérőleg természetesen, a mint érzéki és észbeli ter- 
mészetünk egyik vagy másik álláspontjából itélték meg. 

Tárgyas philosophiai rendszerek eddig elé kivált három 
álláspontból keletkeztek. Először : Külső és belső érsékeink 
álláspontjából, a materialismus, spiritualismus és dualismus. 

Külső érzékeink által csak anyagot veszünk észre; a 
materialismus ennél fogva azt mutatja : csak anyag létezik, a 
szellem csak az anyagnak legfinomabb sublimatiója. Ellenben 
a belső érzék csak szellemünk gondolkodási, Erzesi és akarati 
működéseit vevén észre, a spiritualismus tana szerint csak 
szellem létezhetik, az anyag csak a szellemnek megtestesüle- 
se, külső érzéki alakja. A dualismus végre a külső és a belső 
érzékek álláspontjára hágván, azt mondja: Van anyag, de 
van szellem is; azonban e két állományt eddig nem tudta egy- 
mással teljesen egyeztetni; két egymásnak ellenmondó állo- 
mány pedig nem létezhetik a valóságban, mely egység magá- 
ban, mint egység eszünk is. 

Másodszor tárgyas philosophiai rendszerek keletkeztek 
as érsékek és ész álláspontjaiból, és pedig anaturalismus, pan- 
theismus és theismus. Az érzékek tárgya a véges valóság, ta- 
nuságuk szerint tehát minden természet, és csak természet; 
ezt vítatja a naturalismus. Az ész ellenben az általánosnak 
(absolutumnak) tehetsége lévén, szerinte csak az általános 
létezhetik, tana ez oknál fogva: Minden isten, a véges való- 
ság csak az általánosnak tüneménye. Ezt állítja a panthei- 
smus. A theiemus ellenben az érzékekre és észre támaszkodva 
azt mondja: Van világ, de van isten is, és pedig a világ fe- 
lett , mint annak teremtője és fentartója, s a kérdés itt csak 
az: mily viszonyba állítja az istent a világgal, mert ha az 
istent és világot úgy elkülöníti egymástól, hogy azáltal a 
végesnek eredete a végtelenből, annak fentartása s tőle füg- 


188 SZONTAGH GUSZTÁV. 


gése lehetetlenné válik, meg nem felel feladatának, mert az 
isten eszméje azért főfontosságú a philosophiában, mivel az 
ember és világ eredete és fennállása csak általa magyarázható. 

Végre a bölcselkedők magát az igazság kérdését vevék 
tárgyilagos vizsgálódásuk feladatáúl, tudniillik képzeleteink 
viszonyát a tárgyakhoz, meghatározni igyekezvén: mi módon 
egyezhetnek képzeleteink a tárgyakkal? a tárgy-e az első , a 
határozó, vagy a képzelet? s melyik ismeretünk e két eleme 
közöl a másika által határozott? És ez álláspontról ismét három 
rendszer keletkezett: a realismus, idealismus és az asonság 
rendszere. 

A realismus a tárgy elsőségét vítatja; szerinte a képze- 
let a tárgy által határoztatik, s mivel az eszményi elem a va- 
lótól származik , vele szükségkép össze is egyezik. .Az ideali- 
smus ennek ellenében azt mondja: A tárgyak ismerésünk által 
határoztatnak, .a tárgyas az alanyitöl függ, 8 ez oknál fogva 
vele ellenmondásba nem is jöhet. Az azonság rendszere végre 
azt állítja: A fogalom és tárgya közti különbség hamis fölte- 
vés, az eszményi és való magában egy s ugyanaz. 

Feleslegesnek tartom itt e rendszerek taglalásába ismé- 
telve ereszkedni, minekutána azokat már a módszerek előadá- 
sában tűzetesen tárgyaltam. Elébbi előadásomból úgy hiszem 
már világosan kisült , mikép igaz isméretet csak ismerőtehet- 
ségünk mindkét kútfejéből meríthetünk, s ezt a rendszerek 
bár csak futó és vázolatos criticája is megerősíti, bebizonyít- 
ván, mikép a monisticai rendszerek nem csak egyoldalúak, 
hanem vég következményeikben tagadók is. Kérem, ne tessék 
ezt félre érteni, vég következményeikben, mondtam, mert az 
mindenkinek szabadságában áll meghatározni, meddig akar 
terjeszkedni, meddig nem. A pantheismust p.o. nem lehet 
egyáltalában istentagadónak mondani, mert hiszen mindenütt 
istent lát; a kérdés azonban az: minő istent; általán véve 
azonban s mint mondám, vég követkestetésben istent, öröklétet 
és szabadságot állító rendszer meggyőződésem szerint csak 
dualisticai lehet. Ez természetes: minden, bennünk és kivű- 
lünk, ellentételes erők visszahatása által fejlődik. Tegyük fel 
hogy a természetben csak egy erő működik , p. o. vonzó: ak- 
kor minden a mindenségben feltartöztatäs nélkül annak közép- 


A MAGYAR PARTHENON ALAPJAI. 189 


pontja felé siet és szorül össze; ha fölteszszük, hogy csak a 
távoztató, akkor minden a tér végtelenségébe szóratik. Min- 
den erő, legyen az anyagi vagy szellemi, magára hagyva, 
csak öntörvényeinek hódol, és ekkor hatása szükségképeni, 
mivel más által nem korlátoltatik. Lenne bennünk csak érzé- 
kiség, akkor érzékileg szükségkép hatnánk; lenne csak ész, 
akkor szellemi kényszerüséggel. A gondolat szemléletés tárgy- 
által nem határozva, szükségkép egyedűl logicai törvénye 
szükségességétől vezettetik, s ezen szükségességét a tárgyak- 
ra viszi át: állítsd a pantheismussal, hogy csak isten létezik, 
és kivüle semmi más: úgy minden szükségesképen isten 
által 18 határoztatik, s emberi szabad akaratról nem lehet szó; 
állítsd a materialismussal, hogy csak anyag van, és semmi 
más mint anyag: úgy egy úttal szükségkép állítnod kell, hogy 
isten, halhatatlan lélek, és szabad akarat valótlan agyrémek, 
mert az anyag egyedülisége s kényszerűsége létezésőket lehe- 
tetlenítik. Állító philosophia tehát dualisticai, mi mellett azon- 
ban nem akarom vítatni, hogy minden: dualisticai rendszer min- 
denben igaz, sőthogy ez nem áll, a rendszerek criticája mutatja; 
de a dualisticai rendszereknek legalább elemei helyesek. 

Igazi philosophta azonban ki nem egyenlített, vagy ha 
úgy akarjük, nem közvetített dualisticai rendszer sem lehet. 
Eszünk egység magában, mint egység az ember, sőt a min- 
denség, s e mindensegben egymásnak ellenmondó állományok 
nem létezhetnek, máskép fen nem állhatna. Hogy egyeztes- 
sük tehát az eszményit a valóval, a szellemet az anyaggal, a 
szabadságot a kényszerűséggel , az istent a világgal? Ez itt a 
sarkkérdés. Igazi philosophiai rendszer csak egy lehet, mint 
egy igazi philosophiai módszer s ez egynek dualisticainak kell 
lenni, de úgy, hogy e dualismus közvetítve legyen , egységbe 
összefoglalva. Hogy értsük ezt? Magyarázom azonnal. 

Az azonsági rendszer, mint láttuk, e gordiusi cso- 
mót az által vágja szét, hogy a fogalom és tárgy azonságát 
vítatja. Ez azonban, mint már érintém, öntudatunk tanu- 
sága ellen van, mert eszméljük hogy a tárgy mindig gon- 
dolatunkon kivűl van, tehát azzal ugyanaz nem lehet. Mü- 
vészetben is szintúgy áll e viszony: alkotásai nem a tár- 
gyak msgok, mert élettel és valósággal nem bírnak, ha- 





190 SZONTAGH GUSZTAV. 


nem csak képei a valóságnak, minelfogva a müvészeti igaz- 
ság vagy élethüség is csak valószínüség. Ezen azonsági hypo- 
thesis tehát nem csak meg nem oldja a kérdést, hanem azt in- 
kább feloldhatlanná teszi, mert oda helyezi a feloldást, a hol 
az lehetetlen, t.i. a dolgok lényegében. Es itt egy új kérdés 
támad, melynek felvilágosítása nélkül lehetetlen az egyezmé- 
nyes rendszer sajátlagos jellemét felfogni. Kantnak nyilatko- 
zata: hogy csak a dolgok tüneményeit veszszük észre s lé- 
nyegöket nem ismerjük, Németországban az elmékben nagy 
izgatást okozott, s Fichte, Schelling, Hegel törekvései e nyi- 
latkozás megcáfolására valának irányozva. Velejében azon- 
ban ezen nyilatkozás csak azt mondja: az emberi tudás nem 
általános, hanem korlátolt, nem isteni hanem csak emberi, 8 
ezen nézet a dualisticai rendszerű philosophoktöl, tehát a phi- 
losophok nagyobb részétől, el is van fogadva , el a ekót isko- 
la, a francia eclecticusok s a német s magyar egyezményes 
philosophoktól, ezektől kivétel nélkül, Krug, Köteles Sámuel, 
Berzsenyi Dániel és Hetényi Jánostól. 

Hogy véges lények tudása nem lehet végtelen, hogy te- 
hát határpontjának kell lennie, melyen túl nem haladhat: ez 
már a véges lény fogalmából következik. Korlátolva pedig 
tapasztaljuk szellemünket mindjárt első működési lépésénél az 
által hogy tárgy nélkül nem gondolkodhatunk, s elébb a tár- 
gyat észre kell vennünk; továbbá észrevevésünk csak a tünemé- 
nyekre terjed, nem a dolgok lényegére, szemléletünk oda nem 
hat, 8 ha az okozatokhoz az okokat hozzá sorozzuk, ezt csak 
gondoljuk : magokat az erőket nem látjuk hanem csak hatásai- 
kat; végre az észrevevés adatai, a tények, bevégezhetlenek, 
folytonosan új és új észrevevéseket tehetünk, s a legközelébbi 
észrevétel megdöntheti minden elébbi tapasztalásaink ered- 
ményét; mert a tapasztalati valóságot csupán hasonlat és be- 
hozás által magyarázhatjuk, s ezen okoskodás formája épen 
azért nem adhat teljes apodicticai bizonyoseságot, mert" az 
észrevételek bevégezhetlensége miatt a behozás soha teljes 
nem lehet. Tárgyas ismeretünk tehát csak a dolgok tünemé- 
nyeiről lehet, mert csak azokat veszezük észre, a többi szem- 
léleten nem alapúló alaki természetű, természetünk eredeti 
alkotását s annak törvényeit illető, általában a viszonyok kö- 


A MAGYAR PARTHENON ALAPJAI. 191 


reben forgó. A mennyiségi viszonyokat igen pontosan meg 
tudjuk határozni; ezek a szemléleti ismeretekkel együtt leg- 
bizonyosabb ismereteink , a mennyiségtan (mathesis) legbizto- 
sabb tudományunk; de a hol minőség és élet, kivált szerve- 
zett fordúl elő, ott vajmi könnyen megakadunk. Mi az anyag, 
mi a szellem lényege? kérdem. Én nem tudom , azt csak az 
tudhatja, ki az anyagot és szellemet teremté, s ezt itt ismét 
őszintén bevallom, ámbár Térey már évek előtte nyilatkozá- 
somon megbotránkozott. Sőt én nem tudom, mi a szín és 
hang, lényegében. Goethe sem tudja mi a szín, önvallomása 
szerint, ámbár aszínekről az opticában korszakot képező mun- 
kát írt, 8 ha tudós társaim közt létezik valaki, ki azt tudni 
hinné , kísértse meg ismeretét vakon születettel közleni, foga- 
dok, magyarázata után is annyit fog tudni a színről, mint an- 
nakelőtte. És mindemellett vannak bölcselkedők, kik absolut 
ismerettel bírni vélnek, kik a dolgok lényegét ismerni hiszik, 
sőt az istent concret eszmében gondolhatni képzelik, a végte- 
len lényt, melyet véges teremtés végtelen valóságában soha 
sem képzelhet máskép, hanem csak ellentétben a vegessel, 
negative, a végesnek korlátait elgondolva. És fájdalom e min- 
dentudók puskáznak a Duna és Bodrog partjairól az egyez- 
menyes philosophiára, mivel lényeget felfogni nem képes, mi- 
vel csak tüneményeket magyaráz. Ezt el kell türnünk; min. 
dentudókkal nehéz beszélni, mert tudni való, mindent jobban 
tudnak. Az egyezményes bölcselkedőnek már csak a tünemé- 
nyekkel is meggyűl olykor a baja. A tisztelt társak tudják, 
mikép én részemről nem csax philosophálok, de kertészkedem 
is, pedig főleg egy specialitással foglalkozva, melyet elmélet- 
gyakorlatilagévek óta kimeríteni törekszem. Kérdezhetik: elér- 
tem-e célomat? kitanúltam-e már mindent? Bátran megmond- 
hatom, dacára eredményeimnek, dacára annak, hogy mívelési 
elméletem a közönségtől el van fogadva, nem csak ki nem ta- 
núltam mindent , de kitanúlhatni sem képzeltem magamnak 
soha, mert a természet a mindenhatóság műve, melynek csu- 
dái az emberi észnek az örökkévalóságon át mindig hagyand- 
nak valami fölfedezni valót, a nélkül hogy a saisi kép fátyolát 
valaha teljesen föllebbenthetné. A természet ez oknál fogva az 
emberi nem műveltségének kimeríthetlen kútfeje, de lehetne-e 


B 


192 SZONTAGH GUSZTÁV. 


ez, ha a dolgok lényegét ismernók, az anyagét szintúgy mint 
a szellemét? Akkor csakhamar a tudás végén állanánk. 

De itt némelyek azt mondhatják: Azt ugyan meghatá- 
rozhatjuk: mit nem tudunk, de nem azt is, mit nem tudhatunk. 
S ebben van valami, mert a nem-tudhatás ürügye már nem 
egyszer szolgált a gondolkodási henyeségnek kedvenc pihenő- 
párnájaúl. Tökeletesülhetö termeszetünknel fogva mindig ha- 
ladhatunk s fogunk is haladni ismeretben, de a mellett még 
sem tanäcslom hogy nagyon pöffeszkedjünk a paradicsom kí- 


. gyója szavait elfogadva, mert ennek soha sem lehet jó vége. 


Általános tudásra véges ész, egy örökévalóságon át sem ver- 
gődhetik fel. Valamint gondolkodásunk tárgyhoz van kötve, 
úgy gyakorlati munkásságunk is. Cselekedve is csak azt dol- 
gozhatjuk fel s fordíthatjuk hasznunkra, mire az anyagot a 
természettől nyertük. Mint gondolkodva a tárgyat nem, úgy 
cselekedve sem teremthetjük azt. Elébbi kérdésünkhez térve 
kerdezhetjük: Mi vonatkozásban áll e hosszú beszéd a duali- 
sticai rendszerekkel ? Abban, hogy ezek sem állhatnak mega 
kettőségnél , hanem ezt egységbe kell összefoglalniok, a dol- 
gok lényegében ugyan, de a nélkül hogy annak ismeretével 
kérkednének. A dualisticai rendszerek az ember összes tehet- 
segeire támaszkodván egyféleséget nem állíthatnak , szellemi 
egyféleséget nem mint a pantheismus, és nem anyagit, mint 
a materialismus; hanem különfeleseget, és pedig szintúgy anya- 
git mint szellemit, mert hogy ez létezik a valóságban , arról a 
tünemények bizonyossá tesznek. A dualismus kettősége tehát 
csak a tüneményeket illetheti , nem a dolgok lényegét. A józan 
dualistának túl a tünemenyeken, a dolgok örök lényegében, 
egységet kell vítatni. Egység magában minden egyes egész, 
dacára tüneményei különfelesegenek, 8 egység megint az ösz- 
szeg egész, a mindenség, dacára végnélküli különféleségének, 
8 egység végre magában az ember , kettős anyagi és szellemi 
természete dacára, mint egység az igaz ismeret, való és esz- 
ményi alkatrészei ellenére. 

A dualisticai rendszerek tehát, bár eredetök kettős kút- 
fejeinél fogva alkotásaikban ezen kettőséget el nem tagadhat- 
ják, mégis minden időben egységre törekedtek, túl a tüne- 
mények adatain, túl a valón és eszményin, az anyagon és 


A MAGYAR PARTHENON ALAPJAI. 193 


ezellemen, egy mélyebb egyesülési pontot keresven, egy elvet, 
melyből az anyagi és szellemi különféleség tüneményeit bizto- 
san magyarázhassuk. Krug ezen elvet az Öntudatba helyezi, 
azt a tudat és lét egyesületének nevezvén, ez egyszer, mint 
némely magyar philosophusaink, nyelvtanilag bölcselkedve: 
„DasBewusstseynist die ursprüngliche Verknüpfung vom Seyn 
und Wissen — Wissen vom Seyn‘‘; miért is dualisticai rendszc- 
rét synthetismusnak nevezi, és pedig transeendentálisnak, 
mert ezen összekötés szerinte magyarázhatlan lévén, tülhalad- 
ja felfogásunkat is, és abölcselkedés azon határpontját képezi, 
melyen túl nem hághat, mi oknál fogva szerinte a realismus a 
lételből (tárgyból) soha a gondolkodást (az eszményit) nem 
képes szármáztatni; az idealismus pedig az eszményiből (a 
gondolkodásból) a valót, létezőt, szóval a tárgyat. E tételek 
felvilágosító birálatát utóbbra hagyva, mikor az egyezményes 
rendszerek történetét tüzetesen előadandom, itt csak aztjegy- 
zem meg, mikép Krug az eszményinek és valónak egységét 
kimondta ugyan , de elvét nem határozta meg. Hason esetben 
van az ifjabb Reinhold, kinek való-eszményi (real-ideal) rend- 
szerét Purgstaller József tisztelt társunk fogadta el, azt kézi- 
könyveiben alkalmazván. A dolog pedig oly közel fekszik, oly 
egyszerű magában, és mégis soknak oly megfoghatatlan mint 
Columbus tojása. Az emberi ismeret nem állván a dolgok lé- 
nyege ismeretében, hanem törvényeik ismeretében, a duali- 
smusegysége csak azon elv által eszközölhető, mely az eszmé- 
nyinek és valónak, gondolkodásnak s annak tárgya, a létező- 
nek, törvényes munkásságát határozza, s ez az egyezmény. 
Hogy ez az , erről a bölcselkedőt már esze és gondolkodása 
fő törvényei, sőt minden egyes itélet meggyőzhetik. Minden 
itéletretudniillik szükséges: 1) egyetemes törvény a főtételben, 
2) tapasztalati tény vagy ismeret az altételben, és csak ezek- 
nek következtetés által eszközlött egyesménye általlétesűl 3) n 
zártételben az itélet egyesült való-eszményi igazsága. De mind 
ez természetesen bővebb és tüzetes magyarázatot kiván, mely- 
lyel legközelebbi alkalomkor szolgálni szerencsém lesz. 

így elvégre túl levén az előzményeken, most már 
egyenesen a Magyar Parthenon alapjai magyarázatához fog- 
hatok, oly munkához, melytől nézctem szerint az egyezmé- 

ACAD. ÉRT. 1856. IV. 13 


194 SZONTAGH GUSZTÁV. 


nyes philosophia megállapítása sajátképen függ. Ha tudniillik 
meg akarok felelni feladatomnak, az előadottak után: 1) az 
egyezményes philosophia tartalmát , azaz meggyőződéseinket 
az igaz, szép, jó és isteniröl, közvetlenül bizonyos, tehát el- 
lenmondhatlan igazságokra kell fektetnem, s ez által dönthet- 
lenül megállapítanom, és 2) bebizonyítanom, hogy az igazat, 
szépet, jót és istenit tárgyazó munkásságunk törvényességé- 
nek belyege, sőt határozó elve az egyezmény. Ebbeli lehozá- 
somat (deductiöt) pedig közvetetlenül öntudatunk mélyeiből, 
mint összes meggyőződéseink legegyetemibb kútfejéből kell 
ugyan merítenem , de a mellett érvényességét az által ie kimu- 
tatnom, hogy bebizonyítom, mikép nem csak szellemi éle- 
tünk, de általában minden életmunkásság törvényszerűsége, 
szint ezen elv által hatäroztatik, mi által ismeretünk való- 
eszményi elemei egységbe köttetnek össze, 8 az egyezményes 
rendszer csak a tüneményekre vonatkozó dualismusa a dolgok 
lényegében megszűnik, s egységgé olvad össze. 

És a kegyelet egy nemével fogok ezen három felejthetet- 
len társunktól hatrahagyott szellemi örökség öregbítéséhez, 
őrködve, hogy gondatlanok és tékozlók kezére ne jusson. A 
tisztelt társak pedig , kiknek egy része magoknak az indítvá- 
nyozóknak hatalmas szavait e teremben hallani és részvéttel 
követni szerencsés volt, figyelmöket nem fogják megtagadni 
utódjoktól, ki bár gyöngébb erővel, de nem csekélyebb ügy- 
szeretettel, bevégzetlenűl hagyott kezdeményóket folytatni 
bátorkodik. 

4. Öntudatunk közvetlen igazságai. 

„A. bizonyítás, mond Purgstaller, Propaedeuticája 130. 
lapján , felteszi azt, hogy valami bizonyos van; miből kivilág- 
lik, hogy nem csak az bizonyos a mit bebizonyftunk, hanem 
valami közvetetlenül bizonyosnak is kell lennie, különben a . 
bizonyításnak nem volna helye." 

Idézem, tisztelt társak , hivatalosan helybenhagyott tan- 
könyvünk ezen helyét, s ezentúl is örömest mások nézeteire 
támaszkodandom, hogy egy új, nem tőlem, hanemegyik irodal- 
mi notabilitásunk által feltalált s kikiáltott rendszert megálla- 
pitani törekedve , azon gyanút ne gerjeszszem, mintha erede- 
tiségi viszketegtől sarkalva curiosumokat és paradoxumokat 








A MAGYAR PARTHENON ALAPJAI. 195 


vadasznék, mi, meg kell engednem, a philosophia körében vaj- 
mi gyakran történik és történt. Ellentétben e fonáksággal, 
előadásom folytában lesz alkalmam kitüntetnem, mikép min- 
denütt a már tisztába hozott igazságot nem csak elismerem, 
hanem előhaladó lépéseim alapjául is használom, az által úgy 
hiszem tanusítva, mikép nem eredetiséget és újdonságot haj- 
hászok, hanem az igazság vezérel. Ily érzülettől vezettetve, 
előszeretettel idézek kivált tankönyveket , hogy annál világo- 
sabban kitünjék , mikép elismert, már iskoláinkban is tanított, 
igazságokra állapodom. 

A. felhozott idézetre visszatérve, belőle kiviláglik , mikép 
már csak a bizonyítás lehetsége is, közvetlen, önmagok által 
bizonyos igazságokat feltételez. E tétellel kezdem a magyar 
Parthenon alapjai megvetését, mivel philosophiában azt oly 
sarkigazságnak nézem, melynek elismerése nélkül helyes phi- 
losophiai meggyőződést alkotni épen oly lehetetlen, mint isme- 
retünk kütfejei helyes felfogása nélkül helyes philosophiai 
rendszert. 

Fogjuk fel a kérdést éretten. Mikor szorúlunk bizonyí- 
tásra? Akkor, mikor valamely tétel igazsága kétes. És mit 
teszünk akkor? Hiányozó igazságát, más bizonyos igazságú 
tételből következtetjük. Ily következtetés által igazolt kétes 
tételt azután bebizonyítottnak, de közvetett igazságúnak ne- 
vezünk. 

Ámde a közvetett igazság közvetetlen igazságot tesz fel, 
olyat, mely igazságokát önmagában bírja, melynek bizonyos- 
ságát tehát nem kell másból következtetni , sőt mely ezen kö- 
vetkeztetésre nem csak nem szorúl, de azt meg sem szenvedi. 
Mert, mint Purgstaller társunk szavaiból kitűnik, már csak 
a bizonyítás lehetsége is — önmagokban bizonyos igazságokat 
tesz fel, máskép bizonyításunknak be nem végezhető sorban 
kellene bolyongnia, s az utolsó bizonyító ok sehol sem volna 
található. Ha tehát a bizonyításban van erő, ha a közvetett 
igazságban van bizonyosság, azt vég folyamatban mint kútfe- 
jéből, csak a közvetlen, önmaga által bizonyos igazságból 
merítheti. Ezen közvetlen igazságokra támaszkodik tehát min- 
den igazság, minden bizonyosság, minden ismeret, pbiloso- 
phiai szintúgy mint nem philosophiai. E tételt tehát bölcsel- 

1a* — 


196 SZONTAGH GUSZTÄV. 


kedónek soha sem szabad szem elől vesztenie, ha tévutakat ki 
akar kerülni. 

És e mellett fogja fel élesen azon viszonyt, melyben a 
közvetett igazságok a közvetetlenekhez állanak. ,,A közvetlen 
igazságok, mond Krug, Alapphilosophiájában, oly igazságok, 
. melyeket tagadni nem lehet, hacsak magát az öntudatot nem 
tagadjuk, mi lehetetlen, mert öntudat nélkül nincs ismeret." 
A közvetetlen igazságok tehát, ez teszem hozzá, oly igazsi- 
gok, melyek szellemünk eredeti alkotásán alapúlnak, miket 
öntudatosan és öntudatlanúl követünk, ellentállhatlanúl, mert 
szellemi természetünk eredeti alkotásának nyilatkozatai, miken 
az ember önkénye nem változtathat, mik ennél fogva a termé- 
szet csalhatatlanságával bírnak. Ellenben a közvetett igazsá- 
gok, az önkénynek kitett szabad szellemi munkásságunkból 
eredvén, csalódásnak vannak kitéve; a hamis következtetés, a 
ferde itélet, épen azon kör, hol a tévelygés felüti sátorát. 
Minden csalódásunk a hamis itéletben áll; ismerettehetségünk 
törvényeinek hamis alkalmazásában adott esetekre. 

És ezen bamis alkalmazás kivált akkor fordúl elő, midőn 
okoskodva mást következtetünk, mint mire a közvetlen igaz- 
ságok jogosítanak, vagy épen ellenkezőt. Ez világos. Ha min- 
den következtetés vég folyamatban igazságát csak a közvetlen 
igazságokból merítheti: úgy állítása hamis, ha azzal nem 
egyezik; még inkább pedig, ha annak ellenmond. Ez nekem 
igen világosnak tetszik , mégis ellenvetésre talált. 

De hát kérdezzük: melyek azon közvetlen igazságok, 
melyeken szellemünk törvényes murikássága alapúl, mik min- 
den meggyőződésünk alapjai, minden emberi ismeretnek alak- 
jait képezik ? | | 

. lsmeretünk anyagát a szemlélet által nyerjük; közvetet- 
lenül, sőt ellenállhatlanúl igaznak kell tehát először annak 
lenni, a mit észreveszünk. Vagy talán kételkedik valaki azon 
a mit lát, hall, ízlel , tapint és szagol? Nem ellentállhatlanúl 
létezőnek , közvetetlenül igaznak kell-e azt tartania? És lehet- 
e oly itélet helyes, mely a szemléleti adatok igazságát tagad- 
ná , p. o. a szemlélt létezőt nem létezőnek állítaná? - 

 Ismeretünk alakját, mondtam, szellemünk munkássága 
által nyerjük. E munkásság szellemünk törvényei által hatá- 





A MAGYAR PARTHENON ALAPJAI. 197 


roztatik. Közvetetlen igazsággal kell tehát, másodszor, ezelle- 
münk törvényeinek bírniok, mert ezek szellemiink eredeti alko- 
tásának alakjai, s etőrvények s működéseik nélkül ismeret nem 
létezhetik, mint nem létezhetik észre vett tárgy nélkül, tehát 
szintoly közvetetlen igazsággal kell bírniok mint a szemlélet- 
nek, sőt szintazon igazsággal, mert gondolkodásunk törvé- 
nyei épen úgy szellemünk eredeti szervezetéhez tartoznak, 
mint a szemlélet törvényei. Ha tehát gondolkodásunk, érzé- 
sünk s akaratunk eredeti törvényei csalnának, akkor a tévely- 
gésnek-színtúgy teljesen ki volnánk téve, mint ha ezemléle- 
tünk csalna. | m 

Es melyek ezen törvények? mik eredeti alakjaik? A 
szemléletre nézve érzékiségünk elöleges alakjai, ter és idő, 
értelmünké: a categoriák és itéletformák, eszünkéi az eszmék, 
kivált rendeltetésünk essméi. A szemlélet alakjait, a categoriá- 
kat s itéletformákat senki sem hozza kétségbe ; mindenki meg- 
vallja, hogy segitsegökkel szemléli a bel- és külvilágot, fogal- 
makat képez és okoskodik, öntudatosan és óntudatlanül, akar- 
va nem akarva, igazságuk iránti közvetlen, ellentállhatlan 
meggyózódéssel. Rendeltetésünk eszméi iránt ellenben talán 
kétség támadhatna, legalább ilyesmi nyilvánittatott; szük- 
ség tehát hogy e tekintetben magamat bóvebben kimagya- 
rázzam. | 

Senki sem tagadhatja, hogy ismerótehetaége van, s mü- 
ködesenek célja az igazság; hogy érzése van, s ennek célja a 
szép; hogy vágyó tehetsége van, és pedig érzéki és erkölcsi, 
melynek - célja az érzéki és erkölcsi jó, a boldogság , erény és 
jog; s végre hogy az észszel együtt az általánosnak tehetsé- 
gével is bír, melynek célja az isteni, tárgyai isten és öröklét. 
Szellemi természetünk ezen eredeti alkotása szerint tehát az 
igaz, ezép, jó és isteni, céljaink, és pedig rendeltetésünket ké- 
pezők ; tökéletesülés e célok irányában, haladás igazban, szép- 
ben, jóban, isteniben, egyénileg, nemzetileg s az egész emberi 
nemre nézve ; ez a teremtőtől elénkbe tűzött feladat , melynek 
ez életben megfelelni kötelességünk. 

A philosophia tárgyáról szólván, kimutattam, mikép e 
tudomány egész tartalma tényleg és jogilag, rendeltetésünk 
ezen eszméinek megállapítása és magyarázatában áll, Ezt bi- 





198 SZONTAGH GUSZTÁV. 


zonyitjak a philosophiának tanai egyenként és összesen. Ren- 
deltetésünk eszméinek igazságán állapulván tehát az egész 
philosophiának igazsága; ezen eszmék érvényességének meg- 
állapítása e tudomány fő feladata. És mégis, bár a bölcselke- 
dők a philosophiát rendesen mint rendeltetésünk eszméinek 
tudományát adják elő, a ekót iskolán és Friesen kívűl, ezen 
megállapításra eddigelé nem fordítottak annyi figyelmet, mint 
szükségeltetnék. Vegyük csak e kérdést éretten fontolóra. Ha 
igaz, hogy rendeltetésünk eszméi összes munkásságunk céljait 
magokban foglalják, úgy vég folyamatban összes törvényes vagy 
törvénytelen munkásságunkat is határozzák, tehát épen azt, 
mit minden , szabadságra felserdűlt , önmagát határozni aka- 
ró, embernek tudnia kell, mi, ha a gyakorlatot hozzá tesz- 
szük, fő feladata az emberiségnek 8 a philosophiának — mint. 
e tudás foglalatjának — fő fontosságot ad a tudományok 
közt. 

De kerdezhetjük: igaz-e, hogy rendelteterünk eszméi ösz- 
.szes munkásságunk legfelsőbb alakjai? Hogy minden szemlé- 
letünk, gondolkodásunk, képzelődésünk, érzésünk és vágyaink 
egyenként és összesen, e körben forognak? hogy tudomány- 
ban, müveszetben és életben mindent az igazság és tévelygés, 
szépség és rütság, boldog- és boldogtalanság, erény és vétek, 
jog és jogtalanság, istenesség és istentelenség szempontjaiból 
tekintünk és itélünk meg, munkásságunk törvényességét az 
igazba, szépbe, jóba és istenibe helyezve, törvénytelenségét a 
hamisba , rútba, roszba, és istentelenbe? Igen, én legalább 
úgy vagyok meggyőződve, bár ez iránt is kételkedés nyilvá- 
níttatott. Ha behozásom hiányos, tessék azt kimutatni; ne- 
vezzenek csak egy esetet, mely kivételt képez, s én azonnal 
visszavonom állításomat. Fontosabb kérdés azonban, sőt mint 
már érintém, aphilosophiában eldöntő fontosságú, rendelteté- 
sünk eszméinek közvetetlen igazsága ; mert ezen alapúl összes 
munkásságunk törvényessége s ennél fogva minden philoso- 
phia helyessége. 

Az eszmék eszünk képzeményei. Hogy keletkeznek gon- 
dolkodásunk ezen legfőbb alakjai öntudatunk egységéból? 
utóbb meg fogom magyarázni ; e helyütt elég leez mondanom, 
mikép rendeltetésünk eszméi is, mint keblünk minden közve- 





A MAGYAR PARTHENON ALAPJAI. 199 


tetlen igazságai, belső érzeményünk által nyilvánülnak e 
nyernek ellentállhatlan bizonyosságot. Ezen bizonyosság okait 
a müveletlen, az öntudata teljes kifejlődésére fel nem vergő- 
dótt, nem eszméli és nem ismerheti, s azért meggyőződése és 
cselekedeteiben közvetetlen érzeményétől vezettetik; a mű- 
velt ellenben igen; s itt kezdődnek az úgynevezett meghason- 
lások a szív és ész közt, mikről utóbb szólandok, mert egyez- 
ményes bölcselkedőnél azon tárgyakhoz tartoznak, mik demo- 
eritoszi szeszélyét megindítják. 

Fő feladatom itt megmutatni, mikép eszünk azon esz- 
méi, mik rendeltetésünk céljait magokban foglalják, öntuda- 
tunk tanusága szerint, tényleg épen úgy közvetetlenül bizo- 
nyosak, mint érzékiségünk alakjai, a tér és idő, értelmünk 
fogalombeli alakjai, a categoriák 8 itéletünk alakjai, az okos- 
kodás törvényei. Röpiratomban e tekintetben így fejeztem ki 
magamat: 

„Keblünk legbelsőbb sében előrejáró gondolkodás 
nélkül, az igazság helyeslést okoz , a tévelygés rosszallást ; a 
szép tetszést, a rút nem-tetszési, sőt az ocsmányság undort; 
az érzéki jó, a kéjkivánást, az érzéki rosz, a fájdalom, irtód- 
sást; az erkölcsi jó, az erény, tiszteletet, a rosz , megvetést , s 
ha azt magunk követtük el, lelkifurdalásokat; az isteni végre 
imädäst, az istentelenség issonyodäst.“ 

„Es fogjuk fel öntudatunk ezen közvetetlen tényeit helye- 
sen. Mint erkölcsi szabad lények , lehetünk ugyan jók vagy 
rosszak , istenfélők vagy istentelenek, ismereteink lebetnek 
igazak vagy hamisak, művészetünk a széppel egyező vagy tőle 
eltérő: de az tőlünk nem függ , azt nem tehetjük, ha fejünkre 
állnánk is, hogy az igazság bennünk rosssalást gerjeszezen, a 
tévelygés helyeslést , a szép nemtetszést vagy épen undort, a 
rút feíssést, az erkölcsi rosz, a vétek és bűn tissleletet, a jó, 
az erény és jogosság megvetést, a kéj képzelete irtödzäst, a 
fájdalomé kivandst, az istentelenség imádást, az isteni, í850- 
nyodást. Ezt, mint látni, egyáltalában nem tehetjük, mert nem 
mí teremtettük magunkat , tehát nem is mí állapítottuk meg 
természetünk törvényeit és céljait , hanem az a ki az emberrel 
együtt amennyet és földet teremté. Ez oknál fogva nem is tő- 
lünk (önkényünktől) függ, helyeseljük vagy rosszaljuk-e, mi 


200 SZONTAGH GUSZTÁV. 


természetünk alaptörvényeivel egyezik vagy ellenkezik; ezt, 
akarjuk nem akarjuk, tennünk kell." 

Ezen lehozäsböl, melynek igazságát kiki önkeble suga- 
latai által kétségtelenné teheti, annyi világos, mikép összes 
szellemi munkásságunk legfelsóbb alakjait rendeltetésünk esz- 
mei képezvén; azoknak törvényessége közvetetlen bizonyos- 
ságon alapúl, és pedig tényleg, melyet ennél fogva, mint a 
szemlélet adatait, bebizonyítani sem nem kell, sem nem lehet, 
mert minden bizonyítás reájok támaszkodik, és belölők indúl 
ki. A bölcselkedők ezen közvetetlen igazságokat a közérzék 
(sensus communis) igazeágainak nevezik ; Cicero: judicia com- 
munibus hominum sensibus infixa, a skót iskola common sen- 
se-nek. Ha valamit szemlélünk, lételéről közvetlenül bizonyo- 
sak vagyunk; szemléletünk eredeti előleges alakjait, az érte- 
lem categoriäit, az itélés alakjait, rendeltetésünk eszméit el- 
lenben gondolkodva, érezve, cselekedve mint közvetlenül bi- 
zonyosokat alkalmazzuk ugyan, de a nélkül hogy azokat — 
hacsak tüzetesen azokra nem fordítjuk figyemünket — közve- 
tetlenül eszmélnők. A mit tudnillik belső szellemi életünkből 
észreveszünk , az nem törvény, hanem működés, gondolko- 
dás, érzés vagy vágy. E működésekre reflectálván, elemzés és 
összekötés, szóval elvonás által meghatározzuk a szabályt, a 
minden emberrel közös emberi természet alaptörvényeit, mik 
öntudatunkban fölébresztetve s tisztára hozva öntudatos bizo- 
nyosságot nyernek , rendeltetésünk eszméi szintúgy mint gon- 
dolkodásunk törvényei, mint szemléletünk alakjai, mint az 
értelem categoriái és az itélés alakjai. 

Tisztelt társaimnak e magyarázat ellen azigazra, szépre 
és jóra nézve talán nem lesz kifogások, de meglehet, egyik vagy 
másik a vallás eszméit különböző szempontból tekinti, s két- 
séget nem szenved: a mint tudásunk és a hít tárgyai közt van 
különbség, úgy van azon meggyőződési mód közt is, mely 
szerint a vallás érzékfeletti és az ismeret tapasztalati tárgyait 
igazoljuk. Ezt utóbb meg fogom magyarázni. De vég folya- 
matban , öntudatunk legbelsőbb melyeiben, az isteni is ben- 
nünk szintazon közvetetlen alapon nyugszik, mint az igaz 
szép és jó. Ha t. i. keblünket elfogulatlanúl vizsgáljuk , talá- 
lunk bennünk az értelmi, izlési és erkölcsi tehetségek mellett, 


A MAGYAR PARTHENON ALAPJAI. 201 


vallási tehetséget is, ezt nyertük eszünk azon alkotása által 
mely szerint az általánost (absolutumot) képes gondolni, sőt 
eszünk épen ez általánosnak tehetsége , mely által az állatok- 
tól meg vagyunk különböztetve, s tökeletesülhetö lényekké 
alkotva. Külső munkásságunk a belsőből eredvén, minekutá- 
na eszünkben a vallás idomát (Anlage) nyertük, mint többi 
tehetségeink által az igaznak, szépnek, és jónak idomát és 
törvényeit : természetes hogy az isteninek eszméi is as 
életben teljes analogiát mutatnak az igaz, szép és jó eszméivel. 
Mint emberek közt, lényegben, csak egy igazság, szépség, és 
jóság van és volt: úgy lényegben csak egy vallási meggyőző- 
dés is, mert a legkülönbözőbb vallásoknak is velejét az isten 
és halhatatlanság hite képezi. E veleje minden vallásnak hely, 
kor és müveltségi fok szerint , az igaz, minden időben külön- 
böző külső alakokban tünik fel; a műveletlen érzéki ember az 
istent csak igen anyagi alakban képes képzelni, s a lélek hal- 
hatatlansága iránti hite rendesen kisertethitte fajúl; de hät nem 
hason jelenetekben tünnek-e fel műveletlen népek közt az igaz- 
ság, szépség és jóság eszméi is? sőt művelt nemzetek közt is nem 
különböző-e alakokban, tudományban, művészetben, törvény- 
hozásban és erkölcsben? És vajjon erősebb, áldozatra készebb- 
e értelmi , izlesi és erkölcsi meggyőződésünk, mint a vallási? 
A historia kétségtelenné teszi, mikép az emberek, a mint az 
év legjelentékenyebb napjait s azépítészet legnagyszerűbb mü- 
veit az isten tiszteletének szentelék, úgy semmiféle anyagi 
vagy müveltsegi érdékekért nem küzdenek oly lelkesedéssel s 
feláldozással, mint a vallásért. Ismétlem tehát, s ezt utóbb 
öntudatunk alkotásából törekszem megmagyarázni, az isteni- 
nek eszméi szintazon tüneményeket állítják az el nem fogúlt 
vizsgáló szeme elébe , mint a többiek, szintoly egyetemes és 
örök természetűek mint azok, 5 ez oknál fogva, mint az igaz- 
nak , szépnek és jónak eszméi, véletlen okokból nem szár- 
mazhatnak s nem is magyarázhatók , hanem csak ssükségesek- 
ből, a közös emberi termésset örök törvényeiből. 

Így állván a dolgok, szegény fejemnek mindig furcsának 
tetszett, ha keserves panaszokat kelle hallanom a szív és ész 
meghasonläsäröl, s azon borzasztó veszélyekről, miknek a 
bölcselkedők sikamló pályájokon ki vannak téve. Felvilágoso- 


202 SZONTAGH GUSZTÁV. 


dott ember nemhisz vakon ; gondolkodása tárgyául kitűz min. 
dent, 8 nem mulasztja el érzeményeit is az ész szóvétnekével 
felderíteni; de ha szelleme ép, ha aránytalanság nem létezik 
tehetségei közt s azok egyezőleg működnek, nem fog egy- 
könnyen arra vetemedni, hogy okoskodásának több bizonyos- 
ságot tulajdonítson mint szelleme közvetlen meggyőződéseinek; 
ha teszi, csak akkor teheti, ha szelleme normalis állapota már 
hajótörést szenvedett. Hogy ez vajmi sokszor tapasztalható ; 
hogy a tudósok az elmélkedést olykor minden mértéken és 
arányon túl űzik, még a tények eltagadása vagy legalább el. 
csavarásával — ez megfogható; de ha ily elferdült fők azután a 
józan éss ellen csatáznak, a józan ész ellen, mely jelességet 
épen úgy föltételez mint helyességet, mely az, mit Széchenyi 
István ép velő név alatt minden magyar fő tulajdonának sze- 
retett volna tekinteni; ha mélységet keresnek abban, mi 8a- 
játlag természetelleniség, mert ép észjárásunk kificamodása; 
ha a helyett hogy belső életünk tüneményeit észlelnők, & azo- 
kat szellemünk eredeti alkotásából magyaráznók ; e tünemé- 
nyeket figyelemre sem méltatják, s előleges úton önkényesen 
felkapott hypothesisekből kiindulva, tények ellenére s ellen- 
mondásban szellemünk közvetetlen igazságaival embert és vi- 
lágot magyaráznak: tisztelt társak! ily természetellenes s azért 
gyászos következésű fonäksäg, képes a legderültebb igazság- 
szerető keblet is elbúsítani úgy, hogy végre Schiller-Piccolo- 
minival felkiált : Wie ich das Gute liebe, hass ich auch! Mert 
valóban philosophia, mely nem az igazat, ezépet, jót és istenit 
magyarázza, mely nem világító szövétnek életünk pályáján, 
hanem az emberi szabadsággal azoknak lehetségét is tagadja; 
az nem philosophia, hanem életünk pályáját sötétséggel elbo- 
rító antiphilosophia. 

A németek a közvetetlen igazságok felvilágosítását Ja- 
kobinak szokták tulajdonítani. Azonban a világ philosophiájá- 
ra nézve ez nem áll; mint láttuk, már Cicero ismerte azokat, 
8 az újabb korban különösen a skót iskola ez igazságokra ala- 
pita egész philosophiáját, minél fogva közérsék philosophiájá- 
nak neveztetett. Mily világosan látott e tekintetben kivált 
Reid Tamás, az emberi szellemről írt munkájának III. kötete 
4. fejezetéből tünik ki, hol megmutatja, mikép közvetetlen 


SZEGEDY JÁNOS JELLEMZÉSE. 903 


igazságok nélkül az analyticai bizonyításnak nem volna vége, 
a syntheticainak nem lehetne kezdete. A skót iskolának, a 
mindent bebizonyítani akaró német szemlélődő bölcselkedők 
lusta ésst vetnek szemére; nem csodálnám, ha a skótok a szem- 
lélődőket eszelősséggel vádolnák , mert szellemünk első, ere- 
deti igazságait ki lehet ugyan mutatni, de nem következtetni, 
épen mivel első és nem következtetett igazságok. Egyébiránt 
hogy ismét ellenszenvet ne látszassam mutatni a német philo- 
sophia iránt, végül megjegyzem, mikép a közvetetlen igazsá- 
gok természetét épen egy német magyarázta meg legjobban : 
Fries Jakab. 


SZEGEDY JÁNOS JELLEMZÉSE. 
PAULER TIVADARTÓL. 
Olvast. az acad. május 26. 1856. 

A nagyszombati törvénykar tagjai közől, akár jogirodal- 
mi tevékenysége terjedelmét, akár hatását tekintsük , alig van, 
kit Szegedy Jánossal párvonalba helyezhetnénk. 

Törvénytárunk általa eszközlött kiadása , egy század óta 
honi jogintézkedéseink ismertetési forrásaúl szolgál; Tyroci- 
níuma nemzedékeken át, a legolvasottabb kézikönyvek közé 
tartozott ; Rubricáé bőségét tartalmazzák a törvényhozás 
történetére vonatkozó adatoknak; szóval működése hatálytel- 
jes volt sírján túl tágas körökben. 

Állításom igazságát, munkásságának jellemzése, minden 
kétely fölé emelendi. | 

Mezö-Szegedi Szegedy János régi nemes családból szü- 
letett Vas megyében 1699. évi april 4. Édes atyja Pál Vas, 
egy ideig Zala és Somogy egyesült vármegyék alispánya, az 
1687. országgyűlés alatt I. Lipóttól arany nyakláncot nyert. 
Anyja Telekesi Török Katalin volt. 

Míg fivérei részint a katonai részint közhivatalnoki pá- 
lyát választák, ő nővérei egyike példája szerint, ki orsolyai 
szűzzé lett, már tizenhat éves korában, az akkoriban teljes 
virágzásában levő Jézus-társaságba lépett, melynek tagjai 
között számos kitünő magyar családok neveire akadunk. 


204 PAULER TIVADAR. 


Tanulmányait nagy részt Nagy-Szombatban végezte; 
azok béfejezése után , ámbár tengeren túli hitterjesztési kikül- 
detés után vágyakodott és az iránt Rómában is folyamodott, 
hazájában a tanítási pályára rendeltetett. 

A rend szabályaihoz képest előbb alsóbb iskolákban alkal- 
maztatván, 1729. Nagyszombatba jött, hogy mint könyvtár- 
noki segéd, egyszersmind a canoni jogban is bóvebb kiképe- 
zést nyerjen. 

Itten 1730. november 3. Kecskés Ferenc rectorsága és 
Hussár János cancellärsäga alatt bölcseleti, utóbb pedig hit- 
tudorrá lón, és 1731—1734-ig az elméleti és gyakorlati böl- 
cselet különböző részeit tanítá. 

1735. mint hitterjeaztó szónok az ország több vidékein 
mükódótt; azután három évig (1736—1738.) a nagyszombati 
egyetemnél az egyházi jogot tanítá, és idő közben a tör- 
venytudomänyi kar dekänsägät is, mely az akkori rendszer 
szerint minden másod évben a canoni jog tanárára szállott, 
viselte. | 

Utóbb az ágazati hittant ugyancsak Nagyszombatban 
két, és Grätzben ismét két évig adta elő. 

1743. negyedik fogadványa letétele után Kolozsvárra 
mint az ottani társoda rectora küldetett ; itten nemcsak 
az erdélyi viszonyok bő ismereteit szerzé, hanem nagyrészt 
személyes befolyása által. eszközlé ki, hogy az ellenkező 
intézkedések megszüntetésével, rendje törvényesen honosít- 
tatott. 

Később a győri társoda élére állíttatott, melynek gaz- 
dászati állapotját fényes polcra emelé; azután Nagyszombat- 
ban a szent írás magyarázatával, és a bölcseleti kar dekánsá- 
gával (1751—53.), majd a bécsi pázmáneum , utóbb a budai 
főbb iskolák igazgatásával bizatott meg, hol egyszersmind a 
magyarországi hadsereg tábori főpapjának hivatalát viselte, és 
mint az érsek-helytartói szentszék ülnöke , kitünő jogtudomá- 
nyánál fogva , annak tárgyalásaira nyomos befolyást gya- 
korolt. | 

Végre a nagyszombati papnövelde igazgatója, rövid alig 
24 óráig tartott betegségi rohamnak, mely. jelenségeiben a 
századunkban járványként uralkodott epemirigyhez hasonló- 








SZEGEDY JÄNOS JELLEMZESE. 205 


nak látszik , áldozatja lett 1760. december 8. élete 62. évé- 
ben. " | 

Szegedy irodalmi munkássága kivälölag a magyar tór- 
vényre irányult , mire őt foglalkodása az egyházi joggal ve- 
zette, mely benne azon erős meggyőződést szülte, miszerint 
a polgári jog ismerete a canonistára nézve nélkülözhetetlen, 
Baldus jellemző állítása szerint: ,,Leges sine canone valent 
parum; canones sine lege nihil." 

Legelsó és leghiresebb munkája „Tripartitum Juris Un- 
garici Tyrocinium* címe alatt legelőször Nagyszombatban 
1734. jelent meg. ?) 

Szerző abban koránt sem Verbőcsy hármas könyvéhez 
commentárt szándékozott Írni : , Cum non commentarios scri- 
bere, sed perspicua brevitate prodesse conati simus** — hanem 
azósszes magyar jog átnézetét nyujtani törekedett. 

Ahhoz képest, a härmas könyv rendjében, melytól csak 
az elöismeretekben tert el, a hazai jog külön forräsaiban talál- 
ható anyagot állitá egybe; kitünó figyelemmel Kitonich és az 
1715. ev 24.tc. által kiküldött országos választmány munkála- 
taira, minthogy ez utóbbiak, azonfelül hogy a természeti 
méltányosságon gyökereznek, már a törvényszéki gyakorlat 
által ıs nyerék szentesitésóket. 

A magyar jogon kivűl tekintettel volt a római és canoni 
jog szabályaira, melyeknek hatásait és felosztásukat megis- 
merteti, sőt még a német birodalmi jog kútfőit is említi. 

A canoni jogot főleg az egyhazitörvenykezes szempont- 
jából tartja szükségesnek; egyébiránt mind annak mind a ró- 
mai jognak elveit hazánkban honi források hiányában alkal- 
mazandóknak tartja, mivel azt természeti méltányossággal . 
öszhangzó tartalmuk , a leghíresebb nemzetek példája, sőt te- 
kintettel a végrendeletekről ezoló 1715. 17. tc. hazánk gya- 
korlata is javasolja. 

A természeti jogról alaposan jegyzi meg, miszerint aro- 


1 Herányi, Memoria Hung. et Prov. scriptis editis notorum. Tom. 
III. — Scriptores Provincise Austr. Soc. Jesu. Tom. I. Viennae, 1855. 

7) Tripartitam Juris Ung. Tyrocinium iuxta ordinem titulorum operis 
tripartiti SS. Canonibus accomodatum. Tyrnaviae, 1734. 1751. 1755. 
1767. Zagrabiae, 1736- 


206 PAULER TIVADAR. 


maiak hibásan az embernek az állatokkal közös ösztöneire ala- 
píták; minthogy ezek valamint jogtalanság ugy jogra is kép- 
telenek, a jog az észből eredvén. 

Szabadjon az említetteken kivűl még Szegedy néhány 
állításait , munkája bővebb jellemzéséül felhoznom. 

A korában erősen feszegetett kérdés közől: vajjon a biró 
mindig csak a felhozott és bebizonyított adatok szerint köte- 
les-e itélni, vagy magán tudomását is tekintetbe veheti? bün- 
tető ügyekre nézve igenlőleg felel, ugy hogy azokban inkább 
hivataláról lemondani mint tudva igazságtalanul itélni köte- 
lessége; miből kitűnik, miszerint Szegedy polgári jogügyekben 
az alaki jogszerűséget, büntetökben azonban a valóságos igaz- 
ság felderítését tekinté a törvénykezés céljának. 

Ama publicisticai vitapont iránt, vajjon Magyarország 
az öröklési rendszernek újabb behozatala előtt választási vagy 
öröklésinek tekintendő-e? a választás mellett szólal fel. 

A. törvényhozó hatalomra nézve, örök szentesitvenyü 
záradékoknak helyt nem ád; mert , par in parem non habet 
imperium. *« 

Egyházi tárgyakban azon hatalom a pápát illeti; Ma- 
gyarországra nézve történetét Bonfinius nyomán Etelétől 
kezdi, és Assalay ellen vítatja, miként Zsigmond király 
harmadik végzeményét nem csak önhatalmánál fogva al- 
kotta. 

A , legesolutio" körül a természet nemzetek ésisten tör- 
vényeit az uralkodókra nézve is kötelezőknek vallja; az embe- 
rieket közvetlenűl csak akkor, ha az uralkodás testületet illet- 
ne, egyes tagjaira vonatkozólag; egyébiránt csupán közvetve 
a természeti igazság és jó példa tekintetéből; Magyarország- 
ban azonban a királyi eskü tartalma szolgál feleletül e közjogi 
kérdésre. 

A papság is a törvényeknek hódolni tartozik, nem mint- 
ha a világiak hatóságot gyakorolhatnának fölötte, de mert 
vegyes természetű tárgyakban azt a természeti méltányosság 
követeli, és a.pápa hallgatag beléegyezése is hozzájárul; Ma- 
gyarországban annál inkább, minthogy a papi rend befolyá- 
sával alkottatnak a törvények; miért is ellenmondásának er- 
vénytelenitő erőt tulajdonít; egyébiránt a magyar törvénye- 


SZEGEDY JANOS JELLEMZESE. 207 


ket nem , mere poenalisek" hanem a lelkiismeretben is kötele- 
zőknek állítja. 

Az egyház és állam viszonyzata szempontjából oly fon- 
tos menedékjogot, a plébánialakokra terjeszti ki; abban más 
keresztyén felekezetűek és katonai szökevények is, de a pápai 
rendeletekben megállapított megszorításokkal részesülnek. 

A helyhatósági szabályok tárgyánál a megyék és részek 
földirati vázlatát, Pozsony vármegyének magyar szövegű sza- 
bályait közli. 

A kapcsolt részek szabályainál az 1715. 120. tenek 
koránt sem tulajdonítja azon értelmet, melyet később többen 
abban keresének. 

Az 1635. és 1681. Ferdinánd és Leopold által megerősí- 
tett szabályokat egész kiterjedesökben közli, minthogy azokat 
nehezen kaphatóknak mondja. 

Áttérvén Erdélyre az ,, Approbaták* és „Compilatäkat“ 
ismerteti meg; az erdélyi szászok helyhatósági jogkönyvet 
pedig egészen adja; mert habár több szabálya a házasság kö- 
rül a sz. canonokkal ellenkezik , mégis érdekében van mint 
mondja a jogtudósoknak, ismerni , törvényeit és szokásait 
mind azoknak, kik ugyanazon egy korona tagjai." 

A kapcsolt és alárendelt részek közötti megkülönbözte- 
tést már nála találjuk. | 

A jobbágyok viszonyát a római jog örök haszonbéréhez 
hasonlítja. 

Sajátságos benyomást tesz azon állítása, hogy , kevés 
esztendő" múlva az ország közelebb kidolgozandó saját bün- 
tetőtörvénynyel birand; — remény, mely századon át a nemzet 
leghőbb vágyai, legsürgősb szükségletei közé tartozván; nem 
ment teljesedésbe. 

Számosak azonkivűl az érdekes történeti adatok, melyek 
az akkori viszonyokra világosságot derítenek; Így olvassuk 
hogy az egri püspök előrangját tagadólag elintéző határozás 
kelt az 1712. országgyűlésen ; a jézsuiták országgyűlési meg- 
hivó levele a tartományi főnöknek szólott, ki a követeket ma- 
ga nevezte, de született magyarok közöl; felemliti, mi leg- 
ujabban e helyen is meg volt pendítve, miszerint Csallóközön, a 
Végh-család ez. István egy eredeti kiváltságlevelének birto- 





208 PAULER TIVADAR. 


kában volna; hogy még vannak városok, melyekben az összes 
polgárság választja a tanácsot; az országos választmány a 
drávántuli kerületről mint ötödikről tészen említést , apro- 
clamáták a kir. táblánál magyarul történtek, az akkori ügy- 
védi szabályzat Lipót király által 1694. bocsáttatott közre 
etb. ') | | 

Munkája nagy tetszésben részesült; első részének kia- 
dása után közel negyven buzdító levelet vett nemcsak az or- 
szágból és kapcsolt részeiből, hanem Ausztriából, Stájerhon- 
ból is; összesen öt kiadásban, utolsója a szerző halála után 
(1767.) jelent meg. 

A ,, Tyrociniumot'* ugyanazon évben , Rubricae sive Sy- 
nopses titulorum, capitum et articulorum univ. iuris ungari- 
ci** címe alatt három részben a magyar tórvénycikkek fölzetei 
kóvették. ?) 

Azokat arómai és canoni Jog példájára az emlékezet kóny- 
nyebbítésére foglalta egybe, és fölemlitven Reiffenstuehi és 
Schmalsgrueber canonisták nyomán magyarázati fontosságu- 
kat, nyelvtani, jogi éstórténeti jegyzetekkel kiséri. 

A nyelvtaniakban a hazai jog sajátságos szavait magya- 
rázza, a jogiak gyérebbek és Tyrociniumából kölcsönözvék, a 
történelmiek a törvénycikkek történeti okai és körülményei 
előadása által I. Mátyás korától kezdve, mind a törvények 
szellemére, mindcéljára világosságot derítenek, és ennél fogva 
főfontosságúak. | 

Igy az 1548. 18. cikknél érdekesen adja elő a magyar 
egyház állapotját, a tridenti zsinat elfogadását; az 1574. 83. 
c. a Ssapolyaiak, Bebekek, Országok, Perényiek stb. után, a 
koronára szállott jószágok sorozatát, az 1587. 44. c. és az 
1613.32. c., miként került a turóci prépostság a jézsuiták bir- 
tokába, és elvesztése után hogy nyerték ismét vissza; az 1647. 
5. c. folytán élénken rajzolja a vallási kérdések iránt keletke- 
zett heves vitákat, az 1715. 31. cikk alatt az evangelicusok 


P) Trip. Tyroc. (2 kiad.) 64, 248, 810, 871, 542, 778. 1. 

3) Rubricae....iuris ung. nunc primum collectae et in tres partes 
distributae atque in tyronum gratiam notis iurid. hist. chron. nec non 
etymolog. illustratae. Tyrnaviae 1784. 


SZEGEDY JÄNOS JELLEMZESE. 209 


zeinatainak történetét közli: azonkivül több család, ugymint 
a Gálok, Sybrikek, Szegedyek történelmére becses adatokat 
szolgáltat. (1550. 42., 1566. 1., 1687. 15.) 

A munka befejezéséül a tárnoki cikkek fölzetei, és a ró- 
mai polgári s canoni jog szabályai közöltetnek. 

A rubricák után még Nagyszombatban Verböczy hár- 
mas könyvét jegyzetekkel felvilágosítva bocsátotta közre, 
1740. !) ! 

A jegyzetek ugyan azok, melyek a Tórvénytár utóbbi 
kiadásaiban találtatnak. 

Ezen munkája, a Törvénytáron kivül összesen négyszer, 
legutólszor 1822. évben és pedig oly változatlanul jelent meg, 
hogy a II. 14. címében elősorolt királyok közt utolsónak III. 
Károly említtetik. | 

Kolozsváratt 1744. a magyar királyok végzeményeit sz. 
Isteántól II. Endréig életrajzaikkal együtt adta sajtó alá. ?) 

Célja mint mondja az erdélyieknek azon törvények szó- 
vegét nyüjtani, melyek óket kótelezik, és mégis közöttük 
oly ritkák, hogy legnagyobb számok az eredeti végzemények 
helyett Zsámboky kivonata használatára szoritkozik. 

Az életrajzok a Tórvénytárban elófordulókkal megegye- 
zők; a jegyzetek, melyekkel mind azokat mind a törvényeket 
kiséri, jogi, időrendi és nyelvnyomozäsiak; a törvénytáriaknál 
sokkal bővebbek, ámbar azok némelyikeivel tökéletesen ösz- 
hangzók. 

Ezen munkának második kiadása IV. Béláig kiegészítve 
1763. jelent meg. 

Győri tartózkodása időszakába több iratai esnek, me- 
lyek nagyrészt a már folyamatban lévő törvénytári kiadásra 
vonatkoznak. 

„Manusle Jurisperitorum Ungariae" címe alatt a hazai, 


1) Werböczyus illustratus, sive decretum tripartitum iuris consuet. I. 
Regni Hungariae in $8. distinctum et notis ac observationibus in usum 
praesertim tyronum jllustratum. Tyrnaviae 1740. 1768. 1775. Budae 
1822. in 8. 

3) Decreta et vitae primorum Hungariae Regum, qui Transylvaniam 
possidere. Claudiopoli 1744. 1763. 

ACAD. ÉRT. 1866. IV. 14 


210 PAULER TIVADAR. 


római és egyházi jog föszabälyait egybe foglaló kézikönyvet 
kivánt a honi ifjúság számára készíteni. ') 

Mi végre a Szentiványi által már kiadott császári jog, és 
a Rubricákban megjelent egyházi jog szabályait, a hazai jog 
forrásaiból merített 250 irányelvvel bővítette. 

Bévezetésében ezen szavak értelméről és a EE 
használatáról értekezik. 

A hazai jogból vett szabályok érvényesek forrásuknál; a 
római és canoniak pedig, mennyiben a honi intézményekkel ösz- 
sze nem ütköznek, a bennök rejlő természeti méltányosságuk- 
nál fogva; ugyan azt állíthatni a szavak értelméről a római 
jogban előforduló, és a leghíresebb jogászok irataiból vett el- 
vekről. 

Végre az általános jogelvek ismerésének szükségét velő- 
sen fejtvén ki, Verböczyt és Kitonichot, tekintvén kora kö- 
rülmenyeit, egyéb tudományos készültség nélkül, elégtelenek- 
nek mondja. ?) 

A „Bipartita Cynosura" című munkájában ?), melyet a 
Foglár-féle egri intézet jogtanulóinak ajánlott, bevezetesül a 
magyar törvénytári mutatók irodalmáról értekezik, mely- 
nek bővebb történetét nem rég Wenzel Gusztáv tagtársunktól 
vettük. 

A „Cynosura“ vagy tárgymutató két részre oszlik; az 
elsőt, mely adolgok és kereseteket tartalmazza, Szegedy maga, 
a másodikat, mely a személyek és családokra vonatkozik, Szent- 
keresstes Pál bölcselettudor, ,,munkái és utazásai hű társa" 
mint nevezi, szerkeszté. 

Kiadását testvére és Festetics hétszemélynök segedelme- 
zései lehetségesíték. 

Valamint a fennérmtett jogszabályok, ugy ezen tágymu- 
tató is, a Törvénytárhoz csatoltattak; az utóbbi azonban némi 


1) Manuale Jurisperitorum Ungariae continens regulas iuris patrii 
nunc primum ex toto corpore iuris collectas . . . . quibus accedunt regu- 
lae iuris pontificii et caes. Jaurini 1749. 

2) ,,— Nisi ultra Verbóczyum, Kitonichium , pro moderno temporum 
statu aliquid sapiant , haerebit aqua.“ 

3) Bipartita Cynosura universi iuris ungarici de rebus, actionibus et 
personis. Jaurini 1749. Partes II. 


SZEGEDY JÁNOS JELLEMZÉSE. 211 


módosításokkal , miről mindenki meggyözödhetik, ki az első 
részből a Rosenbergense, Venetus, Vicarii, Ursulinae, Strigo- 
niensis, Talleri, Nobilium Campi Turopolya, Zagoria, Zent- 
Gaal stb, a második részből Acsády, Althan, Zichy stb című 
cikkeket a törvénytáriakkal összehasonlítja; azonkivűl ezen 
külön kiadásban a törvénycikkek egyes §§-aira utalás nincsen. 

A győri naptár mellékleteül, de attól elválasztva is je- 
lent meg 1750. értekezése: ,, Assertor libertatis ungaricae An- 
dreas II.“ !) . 

Abban II. Endre király életrajzát, az arany bulla szó- 
vegét, számos jogi és tórténet-itészeti jegyzetekkel adja. 

Figyelemre méltó, hogy a bulla béfejezésében említett 
„templum‘“ és , hospitale"" kifejezéseket a Romäban sz. István 
által alapított egy- és kórházra érti, és Lips Just hason véle- 
ményének fölemlítésével, az Ahrembergek és Croyak András 
fiatóli származását vítatja. 

Erdekesek történeti tekintetből a magyar egyházi vár- 
megyék eredetére vonatkozó adatok; az e korban alapított és. 
a jézsuiták birtokába jutott magasabb javadalmak jegyzéke; 
sz. István panonhalmi alapító oklevelének kivonata, ugyan- 
azon királynak a veszprémvölgyi apácák számára kiadott gö- 
rög oklevelének latin fordítása, és Kálmán király megerősítő 
okmánya, melyeket figyelemgerjesztésül közöl. 

Következő évben ugyancsak a győri naptárral bocsátotta 
közre II. Endre királynak az erdélyi szászoknak 1224. adott 
kiváltságát, gazdag történeti felvilágosításokkal. ?) 

Szegedy itten felhasználva az erdélyi viszonyokról szer- 
zett bő ismereteit, a szász szerkezetnek igen tanulságos raj- 
zát adá. 

A. szászokat nem goth eredetűeknek Toppeltinnel , hanem 
nagyobb részt a II. Géyza kormánya alatt megtelepült gyar- 
matok ivadékainak állítván, kiváltságolásuk okait történetileg 
nyomozza. 





2) Assertor libertatis ungaricae, dalmaticae, croaticae et slavonicae 
Andreas II. Rex Hierosolymitanus. Jaurini, 1750. 
3) Andreas II. dictus Hierosolymitanus Rex Ungariae decimus nonus 
Saxonum in Transylvania libertatis assert. Jaurini, 1751. 
2 14* 


212 PAULER TIVADAR. 


Kimutatja miszerint állítólagos ezegénységók csak ürügy 
volt; és e tekintetben az általok alapított gazdag szebeni pré- 
postságra utal, melynek püspöksegrei emeltetése körül, az 
esztergami és kalocsai érsekek meg nem tudtak egyezni. 

Kiemeli hogy a lelkészek választatását, és azok egyházi 
hatoságának megalapítását, csak Endre apostoli kegyúri jogá- 
ból magyarázhatni meg; hogy a szász egyházak közvetlenül 
az esztergami érsek alatt állottak, sőt még korában is anagy- 
szebeni és brassai Jézus-társasági lelkészek hatósága alá tar- 
toztak. | 

A szászok földjét foldiratilag határozván meg, a beazter- 
ceiek külön eredetét és csak Mátyás király idején atöbbiekhez 
történt csatoltatásukat vítatja. 

Megérinti hogy helyhatósági joguk szerkesztése előtt, 
norimbergai szokásokkal éltek; magyarul is beszélnek , Nam 
ungaricam expedite nitidegue fari gloriosum ducunt;" korában 
levéltáraikban számos magyarországi oklevelek találtattak, és 
két száz év lefolyta után ismét római catholica vallásu viselte 
a száz nemzet ispánságát. 

. Azonfelül közli Mária Terézia 1744. felszolítását az er- 
délyiekhez, ugy szintén a nádorhoz intézett levelét, melyek- 
ben a magyar vitézségnek tulajdonítja a háború szerencsés fo- 
lyamát, kimenetelét. 

Nevezetes továbbá hogy I. Lipótnak, a nem-egyesültek 
uniójára vonatkozó rendelete, melyben az egyesültek a római- 
catholicusokkal egyenjogüaknak nyilvänittatnak, Kollonics tő- 
érsek mint korlátnok aláírásával, kettős pecsét alatt kelt. 

: Végül Szegedy a Mossócsy s Telegdy püspökök, utóbb 
Szentiványi által kiadott, és ,, Corpus Juris“-nak címezett tör- 
venygyüjtemenynek új kiadását eszközlé. 

Neve ugyan azon elő nem fordúl; de az általános hagyo- 
mányon kivül, mint Kovachich József Miklós mondja , ezt né- 
mely jegyzetek, melyekben a Tyrocinium és Rubricákra, mint 
saját munkáira hivatkozik , kétségen kivül teszik. ") 

Hozzá járul, hogy a , Cynosura bipartita" előszavában, 


1) Notitiae praeliminares ad Syllogen Decretorum Comitialium. Pe- 
stini, 1820. 60. 61.1. 


SZEGEDY JÁNOS JELLEMZÉSE. 213 


magát a nyomtatás alatt levő Törvénytár jegyzetei szerzőjé- 
nek kifejezett szavakkal vallja. 

Ezek közöl Frank Ignác szerint, leghasznosabbak, me- 
lyek a rokon törvényeket kimutatják, vagy homályos helyekre 
világot a történetekből nyújtanak. 

Azokon kivűl a királyok életrajzait, melyeket Mossócsy 
a Quadripartitumból vett által, egészítette ki és bővítette. 

A. törvénycikkek felosztása előbeszéd- és §§-ra tőle van; 
ugy szintén atárgymutató, és amagyar jogból vett szabályok, 
mint azt fenebb megérintők. 

A főérsekek és nádorok másod sorozatát és az 1747. évi 
katonai szabályzatot hasonlag ő iktatta a törvénytárba. 

A királyi kiváltságlevélben adott felhatalmazással azon- 
ban, hogy az elavult törvénycikkek külön betűkkel nyomatas- 
sanak, nem élt. | 

A törvenytär ezen kiadása, mely Kovachichkent 1742— 
1751. nyomtatás alatt volt, újra változatlanul Budán 1779. 
és 1822. jelent meg. 

A legújabbik 1845. kiadás is aszerintazon módosítással 
történt, hogy a Cynosura helyett tökéletesebb tárgymutató 
készült , es az valamint a mellékletek is, külön kötetekben bo- 
csáttattak közre. 

Kovachich, ki ezen kiadást éles birálat alá vette, a régieb- 
bek fölötti előnyeit nyiltan elismeri: ,,Caeterum haec editio 
omnibus praecedentibus pro usu commodior est.“ !) 

A mondottakböl kitűnik, miszerint Szegedy munkásságát 
nagyrészt források kiadására, magyarázatára, azok használa- 
tát könnyítő segédszerek előállítására fordíta, de önálló tudo- 
mányos munkák által is előmozdítá a hazai jognak ismeretét. 


Bokros foglalatosságai mellett a legbuzgóbb egyházi fő- - 


leg hitterjesztő szónokok közé tartozott, számos missiói irat- 
káin kivűl bizonyítják azt több, nyomtatásban megjelent latin 
és magyar beszédjei, melyek sorából gr. Erdődy László Mik- 
lós nyitrai püspök és udvari korlátnok emlékezetére 1736. 
mondott gyászbeszédjét mind velős magyarsága, mind tartal- 
ma miatt, minthogy abban az Erdődy-nemzetség történetét 


!) Notitiae praeliminares. 60. 1. 


e 


214 PAULER TIVADAR. 


főbb vonásaiban fejtette ki, különösen tartom megemlíten- 
dőnek. !) i 

Ö eszközlötte továbbá Révay a szent koronáról írt 
híres commentäränak második kiadását, Okolicsángi Jözsef 
költségén, és azt III. Károly koronázása leírásával bő. 
vítette. 

A , Cereographia Hungariae** című munkát azonban töb- 
ben nem néki, hanem Koller József rendtársának tulajdonítják. 

Szegedy a magyar jogot nem fogta fel elszigetelten, a 
rómaiés canoni jog fontosságát ismételve említi; összeköttetés- 
ben azokkal fejtegeti a magyar jog intézményeit, meleg sza- 
vakkal ajánlja azoknak tanulmányozását. 

Innen gyakrabban, főkép Tyrociniumában külföldi jo- 
gászokra hivatkozik; a romanisták közől leginkább Baldus, 
Zoesius, Wesembeck, a canonisták sorából Barbosa Suares, 
Molina, Pirhing, Mysing, Schmalsgrueber és Reiffenstuehl mun- 
káival élt. 

A magyar jogban a források tanulmányozása és ismére- 
tének szükségét több ízben főleg Tyrociniuma előszavában 
velősen emelte ki; egész kiterjedésében a különös kútfők érté- 
két méltányolván, kitünő figyelmet a helyhatósági szabályok- 
nak szentelt. i 

A kapcsolt részek szabályai még korunkban is kiadásai- 
ból idéztettek; Erdélyre és jogviszonyaira pedig magyar jogá- 
szaink, csak a legújabb időkben ismét kezdék fordítani figyel- 
möket. 

Az ország és részei történetében teljesen jártas , ismerte 
annak régibb és újabb iróit , és valamint a spalatoi főesperes, 
Lucius, Thurócsy stb ugy az ujabbak munkáit is szorgalma- 


. tosan használta. 


A mi a jog természete körüli nézeteit illeti , iratait szent 
tisztelet lengi át az örökös igazság iránt; több ízben a termé- 


szetijogra, még többször a természeti méltányosságra hivatko- 


1) Aquila magnarum alarum; nagyszärnyü saskeselyü, azaz nagynemü 
stb. gr. Erdődy László Ádam Miklós úr Istennek és sz. apostoli római 
széknek kegyelméből nittrai püspek stb. halottas dicséreteinek képe. 
Nagyszombat 1736. Végén olvashato : „Explicit impressio 1800 exem- 
plarium usque ad litteram S excurrentium intra octodecim dies." 


SZEGEDY JÁNOS JELLEMZÉSE. i 215 


zik, sőt a római jog nyomosságát nagy részttartalmának azok- 
kali öszhangában találja. 

Észleges irányt Szegedynek ki sem fog tulajdonítani , de 
józan esze sugallatánál fogva , egy percig sem kétkedett azon, 
miszerint a jogot minden erkölcsi erejétől fosztja meg, ki em- 
beri intézményektől független, örökös, általános lényegét két- 
ségbe veszi. 

A mit a bölcseleti ismeretek szükségéről Cynosurája elő- 
szavában mond, eléggé jellemzik irányát; miért is teljes Jog- 
gal állítá Szalay László, miszerint megvolt benne a sejtelem, 
hogy az ősöktől maradt törvényes ellátást , léteges egész ké- 
pében kell tekintenünk . annak, mi utóbb históriai és észjognak 
neveztetett , meg nem tagadásával." !) 

Irálya folyó , könnyen érthető; a Rubricák előszavában 
kimondott nézete : , Non tam verbis guam rebus soliciti, in- 
telligi potius, quam a nitore sermonislaudari optabamus** min- 
den iratai jellemzéseül szolgál. 

Gyakran magyar jogi müszavakat és példabeszédeket 
használván, az utóbbiakat itt-ott meg is magyarázza. 

Minden munkáiból buzgó vallásossága tűnik ki, szerze- 

si állását több állításai tükrözik vissza. 

Ebből magyarázhatjuk meg különösen némely, az egy- 
lei jogra vonatkozó tételeit, nevezetesen a canoni jog köte- 
l6 erejének terjedelméről, továbbá hogy az egyháziak tanú- 
s&étel alól isteni jognál fogva fel vannak mentve, kisebb 
halmaskodäsi esetekben egyházi törvényszék elébe tartoz- 
nak azok még a végrendeletek belső ünnepélyességeiről is 
itéltnek, a Rómában történt kihírdetés az egész világra 
nézYkótelezó, nem különben némely személyek mint Bocskay 
fölöt szigorú itéleteit, azon okoskodását, melylyel a jézsui- 
ták kitását tartalmazó 1608. k. e. 8 tc. érvénytelenségét, a 
papi ud ellenmondásának tórvényerótlenitó hatását vítatja : 

stb. ? 
Isoha az oda nem terjed, hogy a magyar jog sarkigaz- 
ságait, apostoli király kegyúri jogait támadná meg, vagy 








1) Publtai dolgozatok. Pest 1847. I. köt. 9. I. 
7) Tyro, 41. 89. 464. 479. 522. 1. Rubricae II. 68. III. 4. 10— 12.1, 





216 PAULER TIVADAR. 


az evangelicusok törvényes igazait kétségbe vonni, megszori- 
tani, félremagyarázni iparkodnék, szent volt Ssegedynek vallá- 
808 meggyőződése, de szent hazája törvényeinek rendelete is. 

Nevezetesen a szászok kiváltságairól írt értekezését a 
mérsékeltség, ezen nemzet méltánylásának szelleme lengi át; 
és szerzete iránt kitüntetett jó akaratjokat nem csak fölemliti 
hanem hálásan el is ismeri. 

Közjogi tekintetben mind a korona, mind a Verböczy 
értelmében vett nemzetnek jogait egyaránt védi; mindenhol a 
hazafiság meleg érzelmei, a magyar szent korona dicsőitésére 
irányzott törekvései nyilvánulnak; a szászokról írt értekezésé- 
ben pedig státusférfiui tapintatának több jelenségeire aka- 
dunk. 

Egyáltalán Szegedy működése megitélésében el nem sza- 
bad felejtenünk, miszerint a magyar jog tudományos müve- 
lésében rést törőleg lépett fel. 

Mily sikerrel a gyakorlati életre? mutatja azon körül- 
mény , hogy munkáira törvényszékek előtt történtek hivatko- 
zäsok, hatása kiterjedt később nemzedékekre. 

Mily tudományos készültséggel? arra nézve elégséges 
fennevezett tagtársunkra, mint legkitünóbb jogtudósaink egyi 
kéré utalnunk, kiazon cikkében, melyben jogtudományi állapc 
tunk múltjáról elég szigorú itéletet hoz, akként nyilatkozi' 
„Különös de való, hogy Szegedy tyrociniuma és rubricái, xx 
lyek száz és néhány évvel ezelőtt jelentek meg, tudomány- 
ság tekintetében épen nem állanak alantabb fokon napjsk 
commentatorainäl. A rendszer egyszerűsítése körül tétettek 5- 
lépések, a históriai tudományok haladásával haladott ez gy 
ama törvénycikk hermeneuticája is; a diplomatica, me az 
csakugyan továbbra vitetett, mint sem hol azt az „Astor 
libertatishungaricae Andreas IT.*irója hagyá vala, fenytasz- 
tott erre s amarra, de ez aztán a végre új pályát nyitórank 
föllépéséig minden.“ !) 

Szegedyt annál fogva méltán nem csak a nagyembati 
törvenykar, hanem az összes honi jogirodalom legfünőbb 
nevei közé számíthatjuk. 


1) Publicistai dolgozatok I. köt. 9. 1. 








Ww o tn t1 


a7 er rn m av 


A HANGLÉPTÉK KISZÁMÍTÁSAIRÓL. ' 917 


Róla teljes igazsággal Állithatá Horányi hogy emlékeze- 
te, mig a tórvénytudománynak becse fenálland, az idók fele- 
dékenysége és viezontagságai enyésztó hatalma ellen biztosit- 
va van. ') 


A HANGLÉPTÉK KISZÁMÍTÁSAIRÓL. 


KIVONAT 
GYÓRY SÁNDOR 
elóadásából, apr. 7. 1856. 


Sokan azt hiszik hogy hangléptékünk szämviszonyait 
azért nem lehet kiszámítani, mivel hangrendezerünkben a ter- 
ciák, quinták és octávák viszonyait lehetetlen úgy Öszveegyez- 
tetni hogy azok valahol egymással öszveessenek; mások ismét 
azt hogy hangléptékünk szämviszonyai ki vannak ugyan szá- 
mitva, de a gyakorlatban ámbár elméletileg igazak is, alkal- 
mazhatatlanok. 

Ezen utóbbi fogalom mindenki előtt méltán visszatetszö- 
nek látszhatik. Mert hiszen a hanglépték nevezete alatt, a ze- 
nészetben elfogadott hangok egymásutáni következését kell 
értenünk, nem pedig azon hangokét, a mik csak elméletileg 
léteznek, ha tehát a hanglépték-ki volna számítva, annak al- 
kalmazhatónak kellene a gyakorlatban is lenni ; ha. pedig azon 
kiszámítások csak elméletileg igazak, gyakorlatban pedig nem 
alkalmazhatók, akkor azon kiszámítások nem hangléptékünket 
illetik, hanem azon elméleti hangokat, melyek gyakorlatban 
nem léteznek a nem is létezhetnek. 

A dolog abban van, hogy hangléptékünk viszonyait ao- 
kan sokféleképen igyekeztek meghatározni és kiszámítani, de 
azon kiszámítások nem sikerültek, 8 ez az egyszerű ok, a mi 
miatt gyakorlatban alkalmazhatlanok, azaz: sem elméletileg 
sem gyakorlatilag nem igazak. 

Lássunk ezek közől mutatványképen egynéhányat. 

1) Malcolm szerint hogy a diatonicai hangmenetelbe cs 

d,e,f, g, a, h, c iktatandóöt fél hangokat meghatározhassuk, az 


7) Memoria Hung. III. köt. 837. I. 


218 GYÖRY SÄNDOR. 


alsóbb hangokat 4% arányban kellene fölemelni, mely szerint 
lenne: cis—4$; dis=$; fis—=$$; gis— ; ais—1$ 

melyekből három felette kemény terciát találunk, 34= 
1, 28 viszonynyal, pedig a terciáknak ezen viszonyáról tapasz- 
talat után tudjuk hogy türhetetlen. Névszerint: 


gis cis dig 
€ a h M 


2) Malcolm szerint másképen: a nagy egész hangokat 
9/, — 148 ekképen: 18x17, akis egész hangokat :9—39 ekké- 
pen: 38 X 18 kellene félhangokra felosztani, melyek igen keve- 
set különböznének egymástól. 

Ezen felosztás figyelmet sem érdemel, mivel erre azon 
tévedés szolgáltatott alkalmat, hogy némelyek szerint a közbe 
iktatott hangoknak az egész hangok között épen középütt 
kellene esni, melyről az alábbiakban körülményesebben le- 
szen szó. : 

3) Rousseau azon felosztást ajánlja, miszerint a nagy 
egész hang, kis fél hangra— $$ éslegnagyobb fél hangra 37, a 
kis egész hang, kis fél és nagy fél— 48 hangokra szakasz- 
tatnék. 

E szerint a Malcolm felosztásában találtató felette ke- 
mény terciák kiigazíttatnának ugyan, ellenben ugyanannyi és 
szintolyan hibás terciák tétetnének helyökbe : 

cis gis die , 

Er ar d 
sőt még ezeken kivül fis-nek nem lenne felső terciäja, mert 
fis, melynek tercia viszonyban kellene lenni, guarta viszonyba 
als 
— 5), hozatnék. 

4) Rousseau-näl Dictionaire de Musique Art. Sysieme a 
távközök kiszámítására négy haszonvetlen formula terjeszte- 
tik elő Boisgelou-tól. Hasonló értelemben irt egy cikket az 
Encyclopédie methodigue-be is, a mely ott sem tett szerencsét. 
Szerinte minden távközök a guarták és guinták viszonyaiból 
származnak — tehát mindnyájokat ezekből kell kiszámítani. 
Ugy de a guarták és guinták viszonyai már csak a diatonicai 
hangmenetekben sem egyenlők, tehát hol és mikor melyik vi- 
szonyokkal számítsunk? 











A HANGLÉPTÉK KISZÁMÍTÁSAIRÓL. 219 


Meg nagyobbhibába esik azonban, midőn azt mondja : A 
quinta viszonya «3, mely eddig tiszta viszonynak tartatott, nem 
egyéb közelítőnél, s igen kemény guintál ssármastat, s ez a 
mérsékletnek valóságos alapja, melyet csak visszaélésből neve- 
zünk annak, mert a guintának gyengének kell lenni hogy jó le- 
gyen. Ezen állítását pedig (a guinta viszonyát n-nek nevez- 
vén) kétségbe vonhatlanul bebizonyítva hiszi ezen megmuta- 
tás következtében : 

nt —5, úgymond , tapasztalati adat tehát n —ő4 = 
1,49535..« 3. 
T évedése abban áll hogy négy egyenló—"/, quinta viszonynyal 
számít. Márpedigazon négy quinta, melylyel c— 1-ból —e— 
5-re érünk, kóvetkezó C: G; G: d; d: a; a: e, melyek között 
d: a nem § hanem 2.75 — $9 így tehát: 
33 


3 93 

X = —b a tapasztalati adat, nem pedig n!=5 

5) Mások ismét úgy vélekednek, hogy a két föhangok- 
nak mindegyikét a nagy—"/, és kis tercia—$ közötti viszony- 
nyal $X$—41 kellene fölemelni és lenyomni, tehát huszonegy 
hangra volnaszükségünk, mivel pedig csak tizenkettő van, ezek 
nem elegendők arra , hogy közöttök minden alaphangnak meg- 
felelő tiszta öszhangzatok találtassanak. Minél fogva a követ- 
kező huszonegy hangra volna szükségünk. 

c=1; cis=44; des=47; d—7/,; dse=}}; es—$; ezm/, 

eis! ji; fes—1; f—; fi geh; g— 2 

gis==}}; aes=}; a— i4; aie— ! 45; hes=$; b—1$ 

his—=133; ces—4$; c—2 

De a fólemelések és lenyomások a diatonicai hanglépték 
haszontalan ismétlései lévén — miszerint hangmenetünknek 
ces, c, és cis-ból szükségképen egyenlőnek kell lenni— ezekkel 
annak hiänyait helyre nem hozhatjuk, mert egy az, hogy a 
hangok azaporitásával amegkivántató öszbangzatoknak iseza- 
porodni kell; más az: hogy a kis terciák viszonya kétféle lé- 
ven, egyiknek módosításával nem lehet a másikat is kiegyenlí- 


teni, miknél fogva ezen három kis terciából 8" — p ha 
a 


az illetékes hangokat 43-el fölemeljük és lenyomjuk, tiszta ter- 


220 GYÓRY SÁNDOR. 
ciäkat nyerünk ugyan, ebböl ellenben 


f. 33 semmiképen nem. 
d 


Például: ; 
A d felső nagy terciájának vagy fis-nek vagy ges-nek kel- 
lene lenni. Már pedig : 
fie _ 5? 29 100 egy kommával kisebb a tiszta viszony- 
d 2.91 3 81 
nál. Ellenben: 


ges 2.537. 29" 25 32 mint tudjuk, türhetetlen. 
d 5 34 5 25 
Hasonlag az f alsó nagy terciájának vagy cis-nek vagy 
des-nek kellene lenni, ügy de: 


f 2? 2.3 2° 32 türhetlen 
ds 3^ 5 — 5 35 
f 2° 5? 100 egy kommával kisebb a tiszta viszony- 

des 3735 81 
nál. Melyekböl világos, hogy sem d-nek felső sem f-nek alsó 
tiszta tercisira még a huszonegy hang között sem akadhatunk. 

Mindazonáltal a fentebbi viszonyok ezen világosan kimu- 
tatható hibák mellett is, noha még azon felül ezekben nem is 
hangléptékünk van kiszámítva, mert az nem huszonegy ha- 
nem csak tizenkét hangból áll, a hanglépték kiszámításául álta- 
länosanel vannak fogadva, s a mi a tizenkét hangot illeti, arra 
nézve azon rövid elütasitässal kell megelégednünk, hogy ale- 
nyomott és fölemelt hangok között kevés különbség lévén, ha 
a kettőnek közepét veszszük, az innét származó csekély eltérés 
érezhetetlen. L. Baumgartners Naturlehre. 6-te Auflage, Wien 
1839. 216. 1. Jedlik Ányos, Természettan elemei. Pest, 1850. 
498. lap. 

De ha ez így van, huszonegy hangra semmi szükségünk 
nem lévén, számítsuk ki a tizenkettőt,úgy hogy azokat a nagy 
és kis hangok között középre ejtsük. . 

A nagy hangok — $ kellő közepétől 35,2 kis hangoketol 
— 19 hasonlag $3 csak 543599-ed részben távozik el, ha te- 
hát a nagy egész hangközök alsó hangjait $$-al, a kis egész 
hangközök alsóit 39-el fölebb emeljük, azzal azoknak közepét 





A HANGLÉPTÉK KISZÁMÍTÁSAIRÓL. 291 ' 


minden kivántató pontossággal megközelithetjük. Igy pedig 
leszen : 


E fis —, x paie EX odis Xie pH 


Xen ix 


tehát n tercia viszonyok másfél kommäval tértek 
el a tiszta viszonytól, a mit pedig érezhetetlennek épen nem 
mondhatunk. 

6) Euler is közlött egy kiszámítást a berlini Academia 
évkónyveiben (Mémoires de l'Académie de Berlin T. XX.) 
hihetőleg a szokott hangolási mód után, mivel ezt írja felibe: 


Voici le systéme ordinaire, mely szerint: 


f—29—512; fis=2.73.?5—=540; g—2.93?—516; gie 
—42.53.5?— 600; 
8—2.75—640; b—38.95*— 675; h— 2.13.5 — 720; 
cs—2 83—768 
ci8—2.:5?—:800 ; d — 2.53? — 864 ; dis —2.23.?52— 
960; e—2.93.5.—960; £—219—1024 
ezekben négy türhetetlen tercia találtatik : 


e d BT DER 33, következőleg ezsemelfogadható. 





gis h cis dis 

Hátra van tehát azon kérdés hogy, mivel aterciák, quin- 

ták, és octavák viszonyait nem lehet egymással Öszveegyez- 

tetni, e miatt hangléptékünk viszonyai kiszámíthatatlanok-e? 

Erre csak a kiszámítások tettleges végrehajtásával lehet 

megfelelni, melyeket s azoknak gyakorlati alkalmazását itten 

egész terjedelmökben nem közölhetjük, annál fogva csak ered- 
ményöket mutathatjuk elő , zn szerint: 





285 256; Q 25 
—1; ; => 7450 = ; di—,,—j4 
5 5;, 2" 4; 9.0 45; 3 
57 


27 p 5; pr 16, 35 15; 2 


Big za gg 9 
ezen viszonyok a tapasztalati adatokkal is tökéletesen öszve- 





222 ACADEMIAI TÁRGYALÁSOK. 


egyeznek, tehát gyakorlatilag alkalmazhatók, s bennök a leg- 
nagyobb terciák viszonyai 


f g cis d 81 1,26562 


er PETE, — 


cis dis gis ais 64 

a tiszta viszonytöl csak egy kommával távoznak el, a komma 
pedig öszhangzatos eltérés, s a diastonicai hangmenetel minden 
egyéb távkóreiben is feltaláltatik. 








ACADEMIAI TÁRGYALÁSOK. 


A törtenettudomänyi osztály ülése martius 
31. 1856. 


Bugát Pál rt. korelnöklete alatt jelen az osztályból: Bajza; 
Csengery, Kiss F., Wenzel r. és 11.tt. — Egyéb osztályokból: Csuczor, Gobhardt, Her- 
váth C., Kiss K., Szalay rr. tt., Gaal, Hunfalvy, Kubínyi F., Pauler ll. tt. —Toldy Ferenc títoknek. 


— Wensel Gusstáo It. Chiphenwerger XV. századbeli német vers- 
iró gúnyiratát a magyarok ellen ismertette , s annak tartalmát és hite- 
lességét históriai szempontból felvilágosította. 

— Kiss Ferenc lt. archaeologiai közléseket olvasott , névszerint 
egy római ércmüvet mutatva be, mely Hercules Sylvanus áldozatai mel- 
lett használtatott; s egy a velencei köztársaság által Hunyadi Jánosnak 
ajándékozott, faragványos elefántcsont illattartót. 

— A titoknok a Történelmi Bizottmány részéről benyújtotta a 
Történelmi Tár I. és II. kötetét; mely munka az academiával összeköt- 
tetésben levő minden testületnek, úgy a történettud. osztály és bizott- 
mány tagjainak, a belé dolgozóknak pedig az illető kötet megküldetni 
rendeltetett. Egyszersmind a Tört. Bizottmány ajánlatára a mélt. másod 
Elnök úr megkéretni határoztatott, hogy mint különben is osztálybeli 
tiszteleti tag a bizottmány elnöklő tagságát elfogadni méltóztatnék. 


Összes ülés ugyanakkor. 


— A jegyzőkönyvek olvasása alkalmával a Nyelvtud. Bizottmány 
felszólíttatni rendeltetett, hogy a Sámueldíj szervezése s a körülte leen- 
dő eljárás iránti utasítás ügyében javaslatot készítene, s azt az öszves 
ülés elébe terjesztené. 

— Beadványok a kónystár részére: Brassai Sámweltől: * Criticsi 
Lapok, I. Pest, 1856. Cornet Henriktől: * Le Guerre dei Veneti nell’ A- 
sia 1470—74. Vienna 1856.; Lettere al Senato Veneto di Giosofatte Bar- 
baro ambasciatore ad Usunhasan dei Persia. Vienna 1852.; Giornale 
dell’ Assedio di Costantinopoli 1453. di Nicolo Barbaro. Vienna 1856. 
Dobócsky Ignáctól: M. Gazdasági Vjság, Bécs, 1796. 1. sz.; Matthaei- 
des: Roma et Geneva Hungariae irreconciliabilis. Gryphisw. 1708.; C. A. 
Belii Carmen de diversis inclarescendi modis. Lips. 1766.; Dan. Hay- 


ACADEMIAI TÁRGYALÁSOK. 223 


nóczy, Oratio fanebris Jo. Ge. Kramer. Sopron 1782.; Dan. Fischeri De 
terra medic. Tokajensi tractatus. Wratisl. 1732. Krisa János Ittól: * Ima 
Gedó József felett. Kolozsv. 1856. Pólya Jössef Ittól: Gyógyszeres Ér- 
tekezés 1829, 30, 33—36. évekből. Pest, 4. kötetben. Toldy Ferenctől, 
* Régi magyar Szent Katalin-Legendák. Pest, 1855. 


A mathematicai és természettud. osztályok 
ülése, april 7. 1856. 


Mélt. b. Eötvös József m. Elnök úr elnöklete alatt jelen 
sz illető osztályokból: Bagát, Gebhardt, Györy, Kies K., rr.tt. — Rgyób oss- 
tályokból: Bajza, Czuczor, Horvasb C., rr., Bertha, Csengery, Hunfalvy, Wenzel 1l. tt. — 
Toldy Ferenc titoknok. 


— Győry Sándor rt. a hanglépték kiszámítása körül tett sikeret- 
len igyekezetekről értekezett. 


A nyelv- és széptudományi osztály ülése 
april 14. 1856. 


Melt. gróf Dessewffy Emil Elnök úr elnöklete alatt jelen a 
osztályból: Csuczor, Ballagi és Hunfalvy r. és il. t. — Más osztályokból: Kubiayi 
Ágoston tt. — Bajza, Bugát, Érdy, Fogarssi, Gebhardt, Györy, Horváth C., Kállay, Kiss K., Sza- 
lay Lészló rr. tt. — Bertha, Brassai, Csengery, Csorba, Wenzel ll. tt. — Toldy Ferenc titoknok. 


— A Hitoknok felolvasta a Nyelvtudományi Bizottmány Elóter- 
jesztését & magyar helyesírás ügyében, melynek, hogy róla a jelen nem 
levő és vidéki tagok is adhassák vélemónyüket, a tagokhoz nyomtatäs- 
ban megküldetese, s a júliusi osztályülésben -vég tárgyalás als vétele 
rendeltetett, mely a szükséghez képest több napokon át folytatható, s 
melynél a tanácskozásba bármely osztálybeliek befolyhatnak, az eldön- 
tő szavazat azonban , a dolog természete szerint a nyelvtudományi osz- 
tályé levén, az ekép megalapítandó szabályzat pedig csak az academiai 
kiadásokra nézve kötelező. 

— Olvastatott Fábián Gdbor rt. értekezése az eredetiségról az 
irodalomban. 


A philos. és társad. tudd. osztályai ülése april 
21. 1856. 


Kubinyi Ágoston ig. és tt. helyetes elnöklete alatt jelen 
az illető osztályokból: Horváth O., Kállay, Szalay, Szontagh rr. tt. Bertha it. — 
Más osztályokból: Bajza, Balogh, Bugát, Czuczor, Gebhardt, Györy, Kiss K. rr. tt. — 
Ballagi, Csengery, Csorba, Hunfalvy, Wenzel il. tt. — Toldy Ferenc titoknok. 


— Szontagh Gusstáv rt. a Magyar Parthenon alapjairól, vagyis 
az egyezményes philosophiáról kezdett értekezni. 


A történettud. osztály ülése apr. 28. 1856. 


Hill b. Kötvös József m. Elnök úr elnöklete alatt jelen az osr- 
sáty bol: Bajza, Érdy, Csengery, Miss F., Wenzel rr. és11. u. — Más osztályokból: Csá- 


294 ACADEMIAI TÁRGYALÁSOK. 


szár F., ti. — Balogk, Bugát, Cauczor, Gebhardt, Györy, Horváth C., Kiss K., Ssalay., Beontagh ır. 
tt. — Ballsgi, Bertha, Hunfalvy, Tóth L. ll. tt. — Toldy Ferenc titoknok. 

— Érdy János rt. az Erdélyben talált viaszos lapokról értekezett, 
azoknak hasonmásait is bemutatva; mely előadás a külföld tekintetéből 
latin fordítás kiséretében külön kiadatása rendeltetett el. — 

— Elóterjesztetett RátA Károly úr adaléka az 1660. év türténe- 
téhez. 

— Ez után az ülés 


Összes üléssé 


alakúlván, a titoknok a következő tudós testületektől nyújtott be külde- 
ményeket: 1. a cs. kir. földtani Intesettöl:Jahrbuch der kk. Geol. Reichs- 
anstalt. 1855. No. 3. Bécs, 2. As erdélyi orsságismertetó egyesülettől: Ar- 
chiv des Vereines f. siebenbürgische Landeskunde. Neue Folge I. 3. 
Brassó 1855.; Chronicon Fuchsio-Lupino-Oltardianum, ed. Jos. Trausch. 
To. II. Brassó 1847—8. 3. A sádgrábi délissldo társaságtól : Bibliografis 
della Dalmazia e del Montenegro, saggio di Gius. Valentinelli. Zágr. 
1855.; 4. A tudd. poross kir. academidjától : Abhandll. der kön. Akad. d. 
Wiss. aus d. J. 1854. Erster Supplementband, Berl. 1856.; Monatsbe- 
richt 1855. julius — dec. 

— A késirattár számára : Sslemenics Pál rttól ez ónkezü kézirati 
munkáját: P. Ovidius Naso versezete az Általakításról, magyarra for- 
ditva; Rupp Frigyes pesti könyvkötötöl: Catalogus Bibliothecarum qua- 
rundam Hung. 

— A könyvtár számára: Redlinssky Joakim mantuai prof.-tól: * 
Esposizione e difesa dei dogmi principali del Cristianesimo dell’ Abate 
Noirlieu. Milano 1855.; Orazione nelle solenni esequie dei defunti bene- 
fattori delle pie case di ricovero e d'industria di Mantova. Mant. 1854. 
— Gr. Dessewffy Emil úrtól: Belii Adpar. ad Hist. Hung. Pozs. 1795. 
Fugger's Spiegel der Ehren des Erzhauses Österreich. Nürnberg, 1668. 
— Kötelmi példányokban 4 dbot a budai egyetemi, 1 dbot a pápai, 11 
dbot a pesti Bucsánszky-nyomdából. 


A mathem. és természettud. osztályok ülése 
május 5. 1856. 


Melt b. Eótvós Jóssef m. Elnök úr elnöklete alatt jelen az il- 
lető osztályokból: Bugát, Gebhardt, Gyóry rr. tt. Brassailt. — Egyéb osztályok- 
b ól: Bajzn, Balogh, Czuczor, Érdy, Szalay rr. tt. — Bertha, Csengery, Hunfalvy, Kiss K., Pauler, 
Wenzel 11. tt. — Toldy Ferenc titoknok. 

— Bugát Pál rt. a szóhangelemek physiologiai természete és 
azoknak jelképeiről értekezett. 

— Olvastatott Dr. Glaster Edvard értekezése a zsidók biostati- 
cai viszonyairól a keresztyén felekezetek irányában. 


Felelős szerkesztő: Toldy Ferenc, titoknok. 


Pest, 1856. Nyomatott Landerer és Heckenasinál. 





ACADEMIAI ÉRTESÍTŐ. — 


XVI. Év. 1856. V. Sz. 


Re en 





ee ee TTS ee 


A DAKOTA NYELV. 


HUNFALVY PÁLTÓL. 
. Olvast. az academiában máj. 19., jun. 16. 1856. 

Közöttünk sokan még folyvást nem jó szemmel nézik a 
nyelvhasonlítást, holott másfelül nagyonis rögtön szeretünk 
nyelvhasonlítólag itélni. Biztos jelensége az annak, hogy fél- - 
reértés uralkodik elméinkben. A nyelvhasonlítás nem egyéb 
mint nyelvtanulás, mi nélkül nyelvtudományrul nem beszéll- 
hetünk. A nyelvtudós kénytelen nyelveket tanulni, s ezt tévén 
hasonlít nyelveket, hogy kiismerje azon tájékot , melyen fo- 
rog, 8 alkothassa azon itéleteket, melyek a nyelvtudomány 
épületit hordozzák. Lehet-e valakinek nyelvtudománya, ha 
nem tanúl nyelveket; s tanulhatni-e nyelveket, a nélkül hogy 
felfogja, tehát összehasonlítás útján itéljen azokrúl? — , Igen, 
a sajátságos keleti magyar nyelvet magábul kell tanulni meg- 
ismerni", azt mondják sokan. — Helyes, ha nyelvhasonlítás 
nélkül megmondhatják nekem, mi sajátságos a magyar nyelv- 
ben; s ha megbizonyitbatjäk, hogy a magyar nyelvnek nin- 
csenek történetei; rokonai. 

" De akármint vagyunk is a nyelvtudomänynyal, az füg- 
getlen tőlünk, nem hajt ránk, sőt nekünk kell a tárgyhoz 
alkalmazkodnunk. A nyelvtudománynak helyes tájékozásra 
lehető tágas kilátás, alapos ítélésre pedig lehető mély belátás 
kell a részletekbe. Jelen kis munkámmal ki akarom tágítani 
látkörünket , s úgy hiszem, szivesen fogják venni a nyelvta- 
nulók, kiknek alkalmuk nem lehet az amerikai , Smithsonian 


ACAD. ÉRT. 1856. V. 15 


226 HUNFALVY PÄL. 


Institution“ kiadásaihoz járulni, melyeket akademiánk idóril 
időre ajándékba veszen. Ismertetni akarom a dakota nyd. 
yet !), az úgynevezett Sioux indiánok nyelvét, kik magokat 
dakotáknak nevezik. | 

A dakotäk most a Missouri folyötul nyugatra a Fekete 
hegyekig (Black hills) laknak, az éjszaki szélesség 44— 48. fo- 
kai között. Huszonötezerre menő számuk het türzsre, vagy 
mint ők mondják, hét tüshelyre (ocseti sakowiü==täzhely het) 
szakad, úgymint: 

1) mdewakaütoäwaü-ra (mdetó, wakaü szent, szent- 
tó-falu) ; 

2) wahpekute-ra (wahpe levél, kute lő, level-lövök); 

3) wahpetofiw afi-ra (levél-falura); 

4) sziszitofiwafi-ra (sziszi láp, láp-falu); 

9) ihafiktofiwafina-ra (ihaüke vég, végfalu) ; 

6) ihafiktofiwafi-ra (végfalu) ; 

7) titoíüiwafi-ra (ti lakni, rétfalu), kik felit teszik a 
nemzetnek. Az elsőség az ihafiktonw aü-näl van. 

Az egész nyelvben, mely tájejtések által különbözik, hi- 
bázik az r hang; az ! is csak a titoäwan törzenel találtatik. 
Így például Ada hazajönni, az ihaüktotüwafinál kfa, a titon- 
wafünál gla; iszan kés, a titofiwaünál milla, az ihanktoüwai- — 
nal miüna. 

A dakota nyelv a tómkódó nyelvekhez tartozik (lásd az 
1855. Értesítő 130. lapját), melyekrül ezen dakota nyelvis- 
mertetés után alaposabhan itélhetünk. 





ELSŐ RÉSZ. 
Bótük. 


A dakota nyelvben van öt hangzó: a, e, 1, o, u, melyeket 
ajegygyel járó hang szerint ejt; s huszonnégy mással hangzó, 
meg egy hangürt (hiatus) jelentő ", úgymint: bescsdg gh 
hjkklmnfüppeszsttwzzs. A cs, fg, h, k, p, t erősebb 
hanggal pattannak ki, mint a megfelelö cs, g, h, k, p, t; külö- 


!) Smithsonian Contributions to knowledge. Vol. IV. Grammar and 
Dictionary of the Dakota language. Washington 1852. 


A DAKOTA NYELV. 221 


nösenag hasonlítana az arab : gain-hoz, h az arab kh ; -hoz, 
melyet az előtt r-rel is kifejeztek; — fi orrhangu, mint a fran- 
cia bon szóban; a w úgy hangzikmint az angol w az előhang- 
ban, p.o. waste hangzik uvaste-nak rövid u elöhanggal. A 
hiányjegy " némely hangürt akar jelölni a kiejtesben, p. o. 
sz’a; hasonlónak látszik az arab hamzához. Némelykor m elibe 
gyönge b-t és n elibe gyönge d-t szúrnak itt-ott, p.o. om, vel, 
szót úgy is ejtik; obm; en, ben, szót pedig: edn. Ezt más nyel- 
vekben is tapasztaljuk, p. o. a finn jumala, isten, szó lappul 
jubmel , szin hän, te ő, lappul szodn, todn. 

2) A dakota nyelvben a szótag utóbangja többnyire a, 
vagy orr—íi, p. o. maka fold, tafi-jan jól. Kivételt tesznek: a) 
az en—ben viszonyító, s azon szók, melyekhöz az ragul jár, 
p. 9. peta tűz, petan tüzön; tukte mi, tukten hol; dehan most, 
hehan akkor (de ez, he az); b) az összehúzott vagy csonkí- 
tott szök, melyekben a hangzó elesvén mással hangzó jut vé- 
gül, p. o. o-pa követni, ebbül lesz om,- vel; c) mis en, nis te, 
is ő, nakaes valóban stb. szók, melyek talán csonkítást szen- 
vedtek. | 

3. Hangsüly. A dakota nyelv teljesen &s tökeletesen ejti 
a szókat, 8 kiemeli a hangsúlyos tagokat, p. o. mága mező, 
maga lúd; okija segíteni , okija beszélleni valakihöz. A hang- 
suly legtöbb szóban előrül a második tagon van, külömben az 
elsőn; soktagu szókban a fő hangsuly után másodrendü is szo- 
kott lenni, egy sulytalannak kózbevetésével, p. o. hevonszkan- 
tüja kietlen hely; icsijöpeja cserélni. Az összetett szók meg- 
tartják tulajdon hangsulyukat, p. o. agüjapi-icsapan buzaveró, 
azaz csep; inmü-süüka (macska-kutya) házimacska. 

A ragok nem igen mozdítják el a hangsulyt, de elö- vagy 
betoldott tag hátra vonja azt, hogy megint illő helyére jusson 
p. o. napé kéz, minape kezem; baksza elvágni késsel, bawük- 
sza elvágok; mdaszka lapos , csaümdäszka (fa-lapos) deszka, 
lócza; mága mező, mitamaga mezóm; kaska köt, wakáska 
kötök, wicsáwakaska kötöm őket. — Első tagon lévén a bang- 
suly, az előtoldott tag nem mindig mozdítjael azt helyérül, p. o. 
nöge fül, manöge fülem. (Jegyezze meg az olvasó, hogy itt 
már háromféle birtokjegyzes van: minápe kezem, mitámaga 
mezóm, manöge fülem.) 

15* 


228 HUNFALVY PÁL. 


Ha a második tagon van a hangsuly, s utána toldatik 
bé névmás, nem mozdul ela hangsuly, mert előlrül helye 
nem változott, p. o. wastédaka szeretni, wastówadaka ezere- 
tök. De ha első tagon van, az utána bétoldott névmás a má- 
sodik tagra vonja le a hangsulyt, p. o. máni menni, mawäni 
megyek; — azonban meg is marad néha, p. o. dhi ér, dwahi 
érók. 

Ellenkezóleg wa, mely hangzó elejü szó elibe toldatván 
kiveti az elöhangot , és wo, mely elvont névszókat alkot, ma- 
gokra vonják a hangsulyt, p. o. ijüskifi örvendeni valamin, 
wijuskiä örvendeni (wo-ijüskifi h.); amdéza tiszta, wamdezs; 
— pidà víg, wópida vígság, wadüsida kegyes, wbwaofsida 
kegyesség. 

Ugyan ez történik , mikor a szónak első tagja egy elibe- 
toldott névmásba vesz, p. o. kikszúja emléközni, mikszuja 
emléközzél rólam. 

4. Bötüváltozás. Ennek tüneményei nagy figyelemre 
méltók. 

I. A és afi utóhangok e-re változnak: 

kija tétetni és ufi van előtt , p. o. ja menni, je-kija me- 
netni: niwafi úszni, niwe-kija úsztatni, niwe-ufi úszni szokott, 
úszó ; 

kta jövőt jelentő szó és sni tagadás előtt, p. o. juke kta 
lesz; mdekte sni nem fogok menni (én-menni-fog-nem ; ja 
menni, mda megyek); 

hificsa nagyon és do igenlő előtt, p, o. sicsa rosz, sicse 
hificsa igen rosz; waste kte do jó lesz ám, kta do helyett; 

a szók összesimuläsakor , különösen ka, és, által, p. o. 
kszape csa waste bölcs és jó, kszapa ka helyett. | 

A utóhang e-re változik dolognevekben, ha birtokinév- | 
más eleikbe toldatik, p. o. sufika kutya, mitasufike, nitssufi- 
ke, tasufike: kutyám, kutyád, kutyája. 

Viszontag e utóhang is változik a-ra, p. o. Ptafiszifita 
tulajdonnév, ptafi és sziäte-bül. 

HU. a) K változik cs-re az igeszók elöhangjäban, hae 
vagy i utóhangu névmás vagy viszonyító elibe toldatik, p. o. 
kaga csinálni, kicsaga valakinek csinálni; kiceiceaga valamiért 
csinálni; kaksza elvágni, kicsaksza és kicsicsaksza valakinek- 











A DAKOTA NYELV. 229 


és valamiért elvágni. — De nem változik el a k, ha t követi, s 
ha a szó nem igeszó, hanem tulajdonságnév, p.o. kte öl, nik- 
te öl téged; — kata hév, meleg, nikata te vagy meleg: kuzsa 
rest , nikuzsa te vagy rest. 

b) Kif az, kifihafi ha, mikor, ka és, kehaf ha stb. 
szókban a k és k, cs-re vagy cs-re változik , ha igeszó vagy 
tulajdonságnév megelözi, melynek utöhangja a, afi, e-re vál- 
tozott, p. o. juhe csifihai, ha van neki (van—Aa), juha kiü- 
hafi h.; juhe csehafi, ha van ott, jukafi keha& h. — De ha az 
elózó szónak e utóhangja nem változásbul lett, a k k megma- 
rad az emlitött szókban, p. o. waste kinhafi, ha ő jó (jó ha); 
wakafitafika ape ka wastedaka wo: bizzäl istenben és szeressed 
(wakaf szellem, tafka nagy, wakafitafika isten, nagy szellem; . 
ape bízni, remenyleni; ka és; waste jó, daka vélni, waste daka 
jót vélni, szeretni; wo parancsoló rag; „szellem-nagy reményl 
és j6-vel-jel“). 

c) Ki neki, kicsi ert-nek előhangja cs-re változik, haja, 
te, névmás előzi meg, mely maga je-vé lesz, s a kettő egybe 
olvad, p.o. kaga csinál, jecsaga csinálsz valaki-nek, jakicsasn 
(a) helyett ; jecsicsaga valakiért csinálsz, jakicsicsaga helyett. 

HI. Bötücsere történik téskközött, ha p követközik, p.o. 
inkpa vagy ifitpa vég , wakpa vagy watpa folyó. 

Így tájszerint k helyett áll A, vagy g vagy n, p.o. kdi 
megjönni, helyett mondják: hdi; másutt csafipakmikma sze- 
kér, kocsi, helyett: csafipahmihma, még másutt: csafipagmig- 
ma, és csaüpanminma. — Végre mäsutt | és d cserélődnek föl, 
p. o. Adi helyett mondják gli, nina nagyon h. lila. 

IV. Összehúzások vagy kilókések is vannak, Így ju szótag 
kilóketik az első tóbbes személy előtt, p. o. juha birni, unhapı 
bírunk , ufjuhapi helyett; jüza tartani, üüzapi, ünüjuzapi h. 
Két szó, melyek utója és eleje hangzós, összetalálkozván , az 
elsőnek utóhangja kilóketik , p. o. csaftokpani kivánni, csafte 
szív, és okpani nélkülözni; napkawifi kézzel inteni, nape kéz, 
és kawifi; mondják namkawifi is, nape nam-ra csonkulvan, 
lásd 2. b. 

V. Viszontag aszéphangzat w és j-nek bétoldásait meg- 
engedi, p.o. ate atya, nijate atyád, niate h., ihafike vég, owi- 
hanke ugyan az, o és ih. helyett. 


230 HUNFALVY PÁL. 


5. Üsssehusások történnek névszók és igeszók találko- 
zásakor úgy, hogy az utóhangzó elvesz, s az azt előző mással- 
hangzó elváltozik, p. o. jusz tartani juza-bul, tom négy topa- 
bul. Elváltozik pedig : 

zZ, sz-re: juza tartani, jusz nazsifi tartva állani; 

ze, s-re; kakizsa szenvedni , kakiswaufi, szenvedni szok- 

tam (szenved-én-van) ; 

&, h-re: mága mező és maga lúd-bul lesz mah ; 

k, g-re: wafijaka lätni-bul lesz wafjag ; 

p, m-re: topa négy , tom; watopa evezni , watom ; 

t, d-re: odota sok , otota h. 

t, g-re: bozsagzsata, DOZSREZRALA helyett, két águvá 

tenni ; 

cs, -t, » n-re: wanicsa egysem, wanin; 
jüta enni, jun; kuja alul, kun. 

A határozó kifi néha g-re csonkul, p-o. ojate kifi a nép, 
csonkulva ojateg; csafite sziv-bül lesz csafi, p.o. csafiwaste víg 
(csafite waste szív-jó). 

Ceonkitäs mellett az orrhangu fi elvesz néha, p.o. csaű- 
nufipa dohányozni, csafinum mani dohányzik menet, csaf- 
nufipa mani helyett; mert csafinufiípa-bul lenne előbb csaf- 
nufim (2. b.) s ebbül csaüinum. 


MÁSODIK RÉSZ. 
Szótan. 
1. Névmások. ; 


6. A dakota névmások: személyi, magáravivő, kérdő, 
visssaviod, mutató, határozó és határozatlan névmások. 


A) Személyi névmások. 

7. A személyi névmások három személyben , három szám- 
ban , és három esetben, úgymint nevezőben , tárgyiban és bir- 
tokiban fordúlnak elő, s lehetnek különállók, vagy toldatók. A 
kettős számban az első és második személy egyesűl. 

8. A különálló személyi névmások : a) mis én, nis te, is 
ő; kettösben: ufikis (én és te) monnó; többesben: ukis-pi mi, 
nis-pi tí, is-pi ők; a pi tóbbes-jeleló, a mondat végire jut. b) 


= 


A DAKOTA NYELV. 231 


mije én, nije te, ije ő; kettösben: ufikije monnó; több. ufkije- 
pi mi, nije-pi ti, ije-pi ők, ps hasonlókép végire jutván a mon- 
datnak. 

Ezen névmásokat különös erő kifejezésére használják, is- 
mételvén az alanyi vagy tárgyi névmást, mely az igeszóban 
van. Az alany kifejezésire monnóféle, mis és mije alkalmas, 
de a tárgy ismétlésire inkább járja a másik. P. o. kafa csinál 
wakaga csinálok (wa lévén már toldató első személy) , mis wa- 
kaga, én csinálok; mije mnjakaga (engem engem-te- csinálsz) 
te csinálsz engem. 

A kétféle személyi névmások egyesülvén (mis mije, nis 
nije, is ije; ufikis ufikije; ufikis uükije-pi, nis nije-pi, is ije-pi) 
teszik : en magam,ten magad, ón maga; monnón magunk, min 
magunk stb. 

A birtoki névmások: mitawa enyim, nitawa tied, tawa 
övé; ufikitawa kettónké; ufikitawa-pi mienk, nitawa-pi tietek, 
tawa-pi övék. Erösbitve: mije mitawa, nije nitawa, ije tawa; 
ufikije ufikitawa; ufikije ufikitawa-pi, nije nitawapi, ije ta- 
wa-pi. 

9. A toldató személyi névmások a cselekvés alanyát vagy 
tárgyát, vagy valaminek birtoklóját jelentik; vannak tehát 
nevező, tárgyi és birtoki esetben. 

a) A nevező esetbeli néomások, melyek a cselekvés ala- 
nyát jelentik, s azért tevöknek mondhatjuk, ezek: wa én, ja 
te, —; kettösben: ufi (én és te) monnón; többesben: uf-pi mi, 
ja-pi tí (a pi mindig az ige végire jutván). Ezek tehát nem fe- 
jezik ki a harmadik személyt. Legtöbbnyire toldatnak cselekvő 
igékhóz, p. o. kaga csinál: wakaga, jakaga, kaga csinálok, 
csinálsz, csinál; unkaga monnón csinálunk; ufikagapi, jakagapi, 
kagapi csinálunk stb. 

Toldatnak benható igékhóz söt tulajdonsäg-nevekhöz is 
(mint tórókben és jakutban névszóhoz járulhat a személyirag, 
s lesz güzelim szep-én, azaz szép vagyok, agabin atya-én azaz 
atya vagyok) , p. o. ti lakni, wati, jati, ti; ufiti; ufitipi, jatipi, 
tipi, lakom lakol stb. — waonsida kegyelmes, waofisiwada, 
waonsijada, waofisida stb, kegyelmes vagyok stb, kszapa bölcs, 
wakszäpa, jakszapa bölcs vagyok stb. 

a) Hangzó elejü igében a kettős és többes uii-ja uük-ká 





282 - HUNFALVY PÁL. 


lesz, p. o. itofisni hazudni, ußkitoßsni monnón hazudunk; au 
hozni, ufikaupi hozunk. 

8) Ha ki neki és kicsi ért van az ige elején, és elejökbe 
wa, ja toldatik, nem mondják : waki, wakicsi, hanem ve, je (4. 
II. e.), p. o. kicsaga valakinek csinálni, kicsicsaga valakiért 
csinálni, ira és ja-val lesz: wecsaga csinálok neki , jécsaga csi- 
nálsz neki; wécsicsaga csinálok érte , jecsicsaga csinálsz érte. 

7) Igékben, melyek ju, ja taggal kezdődnek, az első 
ezemélybeli wa és j összeolvad md-re, a második személybeli 
ja pedig egyesben és többesben d-re lesz, p. o. jawaste jót ten- 
ni, mduvaete jót teszek, duwaste duwastepi jót teszesz, jóttesz- 
tök; jawa olvasni, mdawa olvasok, dawa olvasol, dawapi 
olvastok, 

b) A tárgyeseti névmások a cselekvés tárgyát jelölik: ma 
engem, ni téged ; ufi kettőnket; un-pi minket , ni-pi titetek. A 
harmadik személy itt is hibázik, de a többesben wicsa (talán: 
ember) fejezi ki a harmadik személyt. Toldatnak cselekvő 
irekhöz a tárgy jelölesire, p. o, makaga engem csinál, nicsa- 
gapi titeket csinál, wicsakagapi őket csinálja. Toldatnak ben- 
ható igék és tulajdonsäg-nevekhöz is, p. o. waste jó, mawaste 
jó vagyok, úgy értve a személyre vonzást mint a finn: minua 
janottaa, és a német: es durstet mich-félékben. Belé is tol- 
datnak a nevszökba, p. o. wicsasta ember, wimacsasta ember 
vagyok. 

a) Hol ki és kicsi előtt wa és ja, we, je-vé lesz, ott ezen 
tárgyi névmások is mi és ni, p. o. kicsaga csinál valakinek, 
tehát: miesaga csinál nekem, nicsaga csinál neked, nicsafapi 
csinál nekünk. 

B) Mikor wa és ni találkoznak egy szóban, mint p. o. 
wastedaka szeretni; wastewadaka szeretök-bül, ha szeretlek-et 
akarok mondani, wastewanidaka lesz: akkor csi kifejezi mind 
az alanyt mind a tárgyat, tehát : wastecsidaka szeretlek, wa- 
stecsidakapi szeretlek benneteket. Itt és előbb is látjuk, hogy 
pi nem csak az alanynak, hanem a tárgynak többesit is jelöli. 

Hová toldatnak az alanyi és tárgyi névmások az igében, 
tulajdonság- és dolognévben, alább fogjuk látni. 

c) A birtokeseli névmások: mi vagy ma—m, ni—d; ket- 
tösben: ufi; többesben: ufi-pi—nk, ni-pi—tok, -tók. Ezek eléje 


/ 


A DAKOTA NYELV. 233 


toldatnak a névszónak, hogy kifejezzék magunk részeit, tet- 
teit, beszédeit, p. o. csafte szív, ista szem, taficsafi test, nagi 
lélek , sziha lab, tezi gyomor, iszto kar, oie szó, okafi tett-bül 
lesz: micsante szivem, niista szemed, ufitafíicsafi kettőnk teste, 
nitafícsafipi testetök ; minagi lelkem, nisziha lábad, ufitezi ket- 
tónk gyomra, ufisztopi karunk; mioie szavam és szavaim, 
niohaf tetted és tetteid. 

A mely része a testnek nem gyakorol független cselek- 
vést, annál első személyben ma áll, p. o. pa fej, ve vér, nofge 
fül, poge orr—mapa fejem, mave vérem, manoge fülem, ma- 
poge orrom stb. | 

Az atyafisági névszók következő birtoki névmásokat fo- 
gadnak el: mi, ni; kettósben: uüki ; többesben: ufiki-pi, ni-pi. 
A harmadik személy külón jegyzessel bir, egyesben: ku, tób- 
besben ku-pi, mely i és ifi után tku vagy csu-vá lesz, p. o. 
esiicsa gyermek, micsifiesa gyermekem, sufika öcs, nisufika 
öcséd, taüka hüg, tafikaku huga, ate atya, uükiatepi atyánk; 
deksi nagybatya, deksitku nagybátyja, csifikesi fiú, esiähiät- 
ku fija, mely szép hangzat miatt van csifikcsitku helyett. 

Dologi birtokot fejeznek ki: mita, nita, ta; kettösben: 
ufikita; többesben : ufikitapi, nitapi, tapi, p. o. ofiszpe fejsze ; 
sufke kutya, mitaofiszpe fejszém, nitasufike kutyád; — de 
mondják: hoksidafi fiú-nál is: mitahoksidaü. Moda barát, és 
kicsuwa társszók is ezeket veszik fől: mitakoda barátom, ni- 
takoda barátod , mitakicsuwa társam stb. 

a) O és i elejü szóknál elesik ezen birtokinak a-ja, p. o. 
owinzsa ägy, ipahifi föal, itazipa iv, mitowinzse ágyam, niti- 
pahiüi föalod, titazipa ive. 

8) Wo elejü szóknál, melyek ezen wo elótoldás által 
elvont jelentesüekke válnak, mind a birtokinak a-ja, mind az 
elötoldis ıw-je elvesz, p. o. kszapa bölcs, wokszape bölcseseg, 
mitokszape bóleseségem; waste jó, wowaste jóság, nitowaste 
jóságod ; w2^fíeidz kegyelmes, wowaofsida kegyelmesség, to- 
waofisida kegyelmessége. 

y) A elejü azóknál a birtoki névmás rendesen ceonkitat- 
lan, p. o. akicsita katona, mitaakicsita katonám. 

à) Wicsa és wicsi elótoldás a harmadik többes személyt 
fejezi ki, p.o. hufi anya, hunku anyja, wicsähunku anyjok; 


‘ 


234 HUNFALVY PÁL. 


ate atya , atkuku atyja (a birtoki jelölés ismételve van), m- 
csiatkuku atyjok, 
Jegyset. Ezen jelölések között: ku, kupi a szók végire toldatnak, 


mint láttuk. ' 
A személyi névmások egybeállatása. 
Külónállók. 
Nevezó. |  Tárgyi. Birtoki. 
Egy. sz. 1. mis  mije mije mitawa 
2. nis nije nije nitawa 
9. is je jje tawa 
Kettössz.1. uükis unkije — — 
Több. sz. 1. uükis-pi unkije-pi ufikijepi unkitawapı 
2. nis-pi nije-pi nijepi nitawapi 
3. is-pi — ije-pi ijepi towapi 
T oldódzók. é 
Nevezó. Tárgyi. Birtoki. 
Egy.sz. 1. va ve ma mi mi- ma- mita- 
2. ja je ni n ni- ni- mnita- 
8, — — — — ku, tku ta- 
Kett. sz. 1. ufi ufiki — -  [ufi-pi ufiki ufikita- 


Több. sz. 1. uf-pi uükipi |ufi-piufiki-pi | ufi-piufiki-pi ufikita-pi 
2.ja-pije-pi |ni-pini-pi |ni-pi ni-pi nita-pi 
3. — — viesa | kupi, tkupi ta-pi. 
B) Magäravivö névmások. 

10. Ezen névmások a fevőt (9. a) és szenvedőt egy aze- 
mélyben fejezik ki, p. o. wastedaka szeret, wasteicsidaka ma- 
gát ezereti, wastenicsidaka magadat szeretöd, wastemicsidaka 
magamat szeretöm. 


Ezek : 

Egy. ss. Kettós sz. Többes sz. 
1. micsi uäkicsi unkicsi-pi 
2. nicsi nicsi-pi 
3. icsi icsi-pi 


C) Visszavivd névmások. 


11. Ezek: tuwe ki, taku mi; tuwe kasta és tuwe kakes 
akárki, valaki; takukasta és taku kakes akármi , valami. 





A DAKOTA NYELY. 235 


Tuwe és taku magán is állanak , mint dolog-névszók, 
p. 0. tuwe u valaki jő; taku jamni wafimdaka (valami három 
látok, vafijaka látni, wafimdaka látok 9. a. y.) hármat látok. 


. Állanak dan raggal is, az ige után sni követközvén, 
p. o. juha birni, sni nem, sem: takudafi mduhe (9. a. 7.) eni, 
nem bírok semmit, nincs semmim; tuktedafi uf sni sehol 
since. 


D) Kérdő névmások. 


12. Tuwe ki? tuwepi kik? taku mi? takupi vagy csak 
taku mik? tukte mi? tukten hol? tuwe tawa kié, kinek? to, 
mi? tona, tonaka, és tonakecsa mennyi ? 


E) Mutató névmások. 


13. Ezek: de ez, be az, többesben dena ezek, hena 
azok; — ka az, kana azok, valakik. Ezekbül lettek: denaka 
és denakecsa ezen sokan, henaka és henakecsa azon sokan, 
kanaka és kanakecsa annyian mennyien. 


a) Daü vagy na rag megkorlätozza a mutatók jelenté- 
sit, p. 0. dena ezek, denana csak ezek; hena azok, henana 


csak azok. 


b) Kofi valami előbb mondottra értetvén, szintén mu- 
tató természetü; s ha az előző szónak a, af utóhangja e-re 
változott, csikofi-nak ejtik (4. II.) p. o. wicsasta kofi ezen 
ember; — towe wafimdake csikofi (ki láttam az) a szémely, 
kit láttam. 


F) Határozó névmások. 


14. A határozó kif, mely e után, ha ez a, af-bul lett 
(4. II.), csifi-re változik, a névszó után jár, p. o. maka kifi a 
föld; wicsasta ember, sicsa rosz, tehát: wicsasta sicse csin a 
rosz ember (ember rosz a). Közbeszédben kifi 9-re csonkul, 
mint: makag a föld, makakiü helyett; ojate nép, ojateg a 
nép, ojate kifí helyett. Az előbb (13. b.) fölhozott kon igen 
hasonlít ezen kifi-hóz , s használtatik is ezenkép. 


a) Határozatlan meghatározásra wan, egy szolgál, 
mely hihető a wafízsi egy, számnévnek csonkája, p. o. wi- 
csasta wafi egy ember, valamely ember. 


* 


236 HUNFALVY PÁL. 


2. Igeszók. 


15. Az igeszó alakulásárul meg kell tartani, hogy van- 
nak bizonyos igegyökök, melyek csak előtoldásokkal fordul- 
nak elő. Ezen gyökök többnyire hangutánzók, p. o. 


baza simít hifita seper |hdata kapar | hpa esik 
ga hmufi fon hesi morzsol | htapa kap 
gat ls. nyit | hna pattan hdecsa csap — | hu hánt 
gapa hnajan csal |hpu morzsol | ska köt 
gata terit huhuza ráz — | huga züz zsipa csíp 
guta kiterit hesa tár, nyit | kcaa fejt z88 mozog 


mdaza kiterit, mdu porlik, ptafijafi, fordul, ptuzsa roppan, ta- 
ka fog, tpu esik stb. 


16. Ilyen gyökök, azután tulajdonságnevek és némely 
benható igék elé: ba, bo, ka, na, pa, ja és ju tagok toldatnak, 
melyek a cselekvés módját, szerszámát fejezvén ki, azokbul 
egyszersmind cselekvő kiható igéket alkotnak. Igy: 

ba vágást, fürészölést jelöl, s azt , hogy a cselekvés kés- 
sel vagy fürészszel történik ; 

bo lövést, lökést jelöl, tehát puska-bottali cselekvést; 
jelenti még az eső és jégeső hatását, s a szájjali füvást, p. o. 
boszni elfúni; 

ka fejszével, buzgánynyal való csapást jelöl, valamint a 
szélnek, folyóvíznek mozgását; 

na lábbal vala nyomást, tapodást és önkénytelen cselek- 


vést jelöl, p. o. puskänak elsülesit, deszkának meggörbülesit, 


forrást , fagyást etb. 

pa kézzeli taszítást, dörzsölest jelent; 

ja szájjali cselekvést; 

ju cselekedtető értelmet kölcsönöz, a nélkül hogy a 
cselekvő módot vagy szerszámot kifejezze. 


Az igegyökök jelentése többnyire állandó, p.o. kszasza- - 


kad, baksza ketté vágni késsel vagy bottal; boksza elsütni; 
kaksza fejszével vágni; naksza lábbal törni; paksza kézzel tör- 
ni; jakeza elharapni; juksza törni. — Ska értelme változik, 
mert kaska kötni, juska oldani. | 

Toldatnak tulajdonsägnevek elé, p.o. waste jó, juwaste 


A DAKOTA NYELV. 237 


jót tenni, jóvá tenni ; tecsa új, jutecsa ujítani; sicsa rossz, ja- 
sicsa megszólni valakit. 

Benható igék elé, p. o. nazsifi áll, junazsiű állatni; cse- 
ja kiált, nacseja lábbal okozni kiáltó hangot. 

17. Vannak összetett igék is. . 

Kija, ja vagy jafi, igéhez ragasztatván, cselekedtetö ér- 
telmet kölcsönöznek neki; az ige pedig meg is csonkul, p. o. 
nazsiű áll, nazsifikija állatni; wafjaka lát, wafijagkija láttat. 

Egyéb összetételekben a két ige megtartja külön jelen- 
tésit, p. o. hdiwafika haza jő és hál, hdi haza jönni és wafika 
hálni-bul ; hinazsifi jő és áll. 

As igének idomai. 

18. A. dakota igépek van három személye, három száma, 
(kettőse csak az első és második személyrül szól), vannak mód- 
jai és időji; sőt vannak külömböző toldásai és értelmi válto- 
zatjai. 

19. Az ige toldás-rendei a mondományi névmás első és 
második személyei által külömböznek. A mondományi névmás 
okvetlenül nevező, s jelenti a tevőt, kinek cselekvésit vagy 
szenvedésit vagy lételit kifejezi azige; azért nevezhetjük tevő- 
nek a mondományi névmást. Ez már az első toldásrendben 
wa, ja, vagy we, je; a másodikban, melyhöz a ju, ja, jo elejü 
igék tartoznak , atevőnek első személyemd, másodika d (9.7.); 
a harmadikban a tárgyi névmások ma és ni pótolják a tevőt. 

20. Az igének értelmi változásait ezekben találjuk : 

a) Gyakorító értelmet okoz az ismétlés, p.o. ksza sza- 
kad, baksza késsel elvágni, bakszaksza több helyütt elvágni ; 
iha nevet, ihaha hahotáz; jahuhuza rázogat. Ez nem változtat 
a toldáson. 

b) Viszonytalan értelmet ád a kiható igéknek az elötol- 
dott wa, mely nem változtat a toldáson, de az ige nem fogad- 
hat el tárgyi dolognevet vagy névmást, mintha ez már a wa- 
ban lappangana; p.o. manof lopni, wamanofi lopni (valamit); 
innen, ha tárgyszót teszünk hözzá p. o. taszpafitaüka alma, e 
mondani akarom : almát loptam, így kell kitennem: taszpafi- 
taáka mawanofi (az ige az első toldásrendben van), nem: tasz- 
paütafika wamawanofi, melyben az elötoldott wa és a bétol- 


238 HUNFALVY PÁL. 


dott tevő wa megvan, mert Így mondva, viszonytalanul áll az 
ige, azt jelentvén? zsiványságot követtem el. 

c) Mikor a tevő maga magát tárgyazza, az ige magára- 
ható értelmü. Ez két uton alakúl, vagy a magáraható névmá- 
sok: micsi, nicsi, icsi, ufkicsi (10.) bétoldásával, p. o. waste- 
icsidaka maga magát szereti; — vagy a ju, ja jo elejü igék, 
melyek a birtokit, j-nek hd- vé változtatásával alakítják, ez 
elé $-t vesznek, p. o. juzsazsa mosni, hduzsazsa magáét mos- 
ni; ihduzsazsa maga magát mosni. 

d) Mikor a tevő a magáéra hat, az ige birtoki értelmű. 
Ez is két úton lesz , vagy ki, néha k birtoki névmás elő- s bé- 
toldásával, p.o. wastedaka szeret , csificsa wastekidaka gyer- 
mekit szereti; — vagy a ja, ju, jo elejü Ígék a j-t hd-re val- 
toztatják, p.o. juha birni, hduha magáét bírni, suktanka 
wahduha birom magam lovát. 

e) Tulajdonító ertelmü ígék úgy alakulnak, hogy, mikor 
, kinek" jelentéssel járnak, a ki viszonyító eló- vagy bétolda- 
tik, p.o. kaga csinálni, kicsaga (4. II.) valakinek csinálni; 
wowapi kicsaga (irás neki csinál) levelet irt neki; sufika kikte 
(kutya-neki-öl) kutyáját öli meg. — Mikor pedig ,,-ért** ,,szá- 
mára" jelentéssel járnak, kicsi toldatik hozzá, p.o. wowapi 
kicsicsaga levelet ír érette vagy számára. Ez a többesben köl- 
csönösségi értelemmel is jár, p. o. wowapi kicsicsagapi levelet 
irtak egymásnak. 

f) Némely igék ki előtoldással azt jelentik, hogy a cse- 
lekvés a tárgy közepin esik meg, p.o. baksza késsel ketté vág- 
ni, teszem , botot, kibaksza közepin vágni ketté. 

21. A számokat illetve, a többes szám pi hozzátoldással 
lesz, mely által külömbözik a kettőstül, p. o. wastedaka sze- 
retni, wasteuädaka ketten szeretjük, wasteufädakapi (többen) 
szeretjük. Némely mozgást jelentő igék társas többest képez- 
nek a vagy e előtoldásával , p. o. u jönni, au jönnek; ja men- 
ni, aja mennek ; nazeifi áll, enazsiű állanak ; de azok a rendes 
többessel is járnak : upi jőnek , japi mennek , nazaifipi állanak. 

22. A dakota ígének két módja van: jelentő, és paran- 
csoló. - | 

A jelentő maga az ige, p. o. csejakiält, csejapi kiáltanak. 
Ezen idom kifejezi az infinitivust is. 


A DAKOTA NYELV. 239 


A parancsoló mód, a jelentőnek harmadik személyéhöz 
az egyesben wo és többesben po toldást teszi, ha férfi beszéll; 
ha pedig nő beszell, hozzá teszi az egyesben je, a többesben 
pe, mije, m-t, p. o. a férfi mondja: cseja wo kiálts, cseja po ki- 
áltsatok; anő mondja: cseja je, cseja pe, csejam, cseja mije. A 
férfi parancsol, anő kér; azért hakérni akar a férfi, ó is mondja: 
cseja je, cseja pe stb. Po és pe talán a többes pi és wo, je-nek 
összeolvadásábul lettek, legalább azok nem szükölködnek pi 
nélkül a többesben, hacsak a tagadó sni nincs ott, mert az 
megkívánja a többest, p. o. csejapi sni po ne kiáltsatok. 

Tájilag je helyett we, és le fordul elő. 

A föltételező és foglaló mód a jelentöbül lesz, hozzája 
adatván ufikaíia, kiűhaű vagy csinhafi, tuka, esta vagy sta, és 
kes, p. o. cseja ufikafis ha kiáltott volna; cseje csifihaf ha ki- 
altana; cseja kta tuka kiáltana de nem kiált; wahi uüikafis wa- 
kaske kta tuka (én jő ha, én köt fog) ha jöttem volna, meg- 
kötöttem volna. 

23. A dakota igének két idője van, jelen-mult, mely je- 
lent és multat fejez ki, és jövő. 

A jelen-multnak nincs jelelője. | 

A jövőnek jelelöje kta, mely az igehöz toldatik, néha 
kte (4. I.). 

A bevégzett multat jelöli néha koft vagy csikofi, néha kij 
vagy caifi, p. o. taku nawahofi koü a mit hallottam vala (taku 
11., nahofi hallani, nawahof hallok , hallék). 

24. Tulajdonságnévi mód (participium) lesz ha á hoz- 
zátoldásáltal a harmadik azemélyhóz, p. o. ia beszéll, iahafi be- 
szélló, nazsifi all, nazsinhan álló; mani megyen, manihafi menő. 
Két együtt lévó igének elseje gyakran bir ily tulajdonságnevü 
jelentéssel, p. o. nahoű wauü halló vagyok, hallani szoktam; 
s meg is csonkulhat, p.o. wafijaka látni, wafjag nawazsifi lát- 
ván állok. 

A többesben az ige gyakran szenvedő tulajdonságnévi 
mód, p. o. makaskapi waufi (én kötnek én val) kötve vagyok, 
megköttettem, vagy megkötöttek. 

De igegyökök is (15.) alkotnak szenvedő tulajdonságne- 
veket, ha: ha, wahaü júrul hozzájok, p. o. ksza szakad, 
kszawahaü vagy kszahaű kette szakadt. Ez tulajdonságnevek- 








240 HUNFALVY PÁL. 


bül is alakulhat, p. o. mdu apró, mduwahafi apróra mor- 
zsolt. 


Első ige-toldás-rend. 
25. Az első toldás alá többnyire cselekvő ígék tartoz- 


nak, melyek a wa we, ja je, tevő néymásokat vagy elö- vagy 
bétoldják. 


Elótoldók, p. o. kaska köt (ka-ska). 
Jelentó mód. 


. Jelen-muit idő. 
Egy. ss. wakaska | Kett. ss. ufikaska — | T. ss. uükaskapi 


jakaska kötünk jakaskapi 

kaska kaskapi 

kötök stb. | kötünk stb. 
Jövő idő. 

E. sz. wakaskekta | K.ez. ufikaske kta | T.sz. ufikaskapi kta 
jakaske kta kótni fogunk. jakaskapi kta 
kaske kta kaskapi kta 
kótni fogok. kótni fogunk. 

Parancsoló möd. 

E. sz. kaska wo, je T. sz. kaska po, pe, 

mije. 


Tulajdonsägnevi mód. 
kaskahafi köttetött. 
Bétoldók, p. o. manofi lopni. 


Jelen-mult. . 

E.8z. mawanofi K. sz. maufinof T. ez. maufinofipi 
majanofi lopunk. majanofipi 
manofi | manofipi 
lopok stb. lopunk stb. 

Jövő. 

E. sz. mawanofi kta| K. sz. maufinofi kta | T.sz. maufinonpikta 
majanofi kta lopni fogunk. majanofipi kta 
manofi kta ! manofipi kta 
lopni fogok. lopni fogunk. 

Parancsoló. 


E. sz. manofi wo, we | Többes sz. manof po, pe, mije. 


A DAKOTA NYELV. 241 


Jegyset. Juta enni, ide tartozik; de a tevő névmások előtt ju tag el- 
vesz, innen: wäta, játa, juta eszem, eszel, eszik; ufita eszünk ketten; un- 
tapi, jatapi, jutapi eszünk stb. 

26. A we je- toldó igék (9. 8.) ki, kicsi elejüek, s ezek 
is vagy elótoldók vagy bétoldók. | 
Elótoldók, p. o. kikszüja emleközni. 


Jelen- mult. 

E. sz. wekszuja K. sz. ufikikezuja |T.sz. unkikszujapi 
jekszuja jekszujapi 
kikszüja kikszüjapi 
emlékszóm. emlékszünk 

atb. stb. 
Jövő. 

E. sz. wekszuje kta | K.sz. ufikikszuje — | T. sz. ufikikezujapi 
jékszuje kta kta kta 8 
kikszüje kta jékszújapi kta 
emléközni fo- kikszújapi kta 
gok stb. emléközni fo- 

günk stb. 
Parancsoló. I 
kikszúja wo, je, | kikszüja po, pe, mije 


Bétoldók, p. o. ecsakicson vAlamit tenni másnak, 
(ecsofi tenni, dolgozni, ecsaofi valakinek tenni, ecsakicsoü 
ugyan az) 


Jelen-mult. 

Egy. sz. Kettős sz. : Többes sz. 
ecsawecsofi ecsaufikicsofi eceaufikicsofipi 
ecsajecsofi ecsajekicsofipi 
ecsakicsofi ecsakicsofipi 

Parancsoló. 
ecsakicsofi wo, we | ecsakicsofi po, pe, mije 


Jegyset. À jóvót nem teszszük ki tóbbé, mivel az mindig a határo- 
zatlan, kta hozzátételével. 


Második igetoldás-rend. 
27. Ez alá tartoznak a ju, ja, jo elejü igék, melyek a 
j-t az első személyben md- s a másodikban d-re változtatják. 
Rendszerint cselekvó jelentesüek. 
ACAD. ÉBT. 1856. V. 16 


242 HUNFALVY PÁL. 


Justaä béfejezni. 


Jelen-muit. 
Egyessz. Kettős sz. Többes sz. 
mdustaä ufistafi ufstanpi 
dusta - | dustaäpi 
Justaä | justafíipi 
béfejezek béfejezünk 
atb. stb. 


A jövő és parancsoló mindig a határozatlan szerint 
alakúl. 


Jegyset. A kettős és többes szám első személye közönségösen elejti 
a ju tagot, de mondhatni: ufjustanpi is, uüstaüpi helyett. 


Jaksza ketté harapni (ja-keza). 





Egy. sz. Kettős sz. - Többes az. 
mdaksza ufijaksza ufijakszapi 
daksza dakazapi 
jaksza jakszapi 
Ijotaäüka leülni (melyben az i elótoldásnak ve- 
tetik) 
imdotafika uákijotafika ufikijotafikapi 
idotafika (9. a. a.) idotafikapi 
ijotafka jjotafikapi 


28. Tartoznak ide olyan igek is, melyek rendhagyök 
vagy hiányosak. 


a) Hiju előjönni, vagy indulni. 








hibu ufihiju ufihijupi 
hidu hidupi 
hiju hijupi 
b) Jukafi lenni, itt van, megvan. 
— ufikaü ufikafipi 
— dukafipi 
jukafi jukaüpi 








Az egyesben csak dolgokrul, nem szemelyekrül hasz- 
. náltatik, kivéve gyüjtönevileg álló személyekrül. 


A DAKOTA NYELV. ; 243 


Jakoíüpi vannak. 

ufijakofipi 

dukanofipi 

jukofipi 
Kijukafi , mely a jukafi-bul lett, az első igeragozás ala 

tartozik, s jelenti: helyet csinálni valakinek. 


Igék tárgyi névmással. 


29. A tárgyi névmás ugyan azon helyet foglalja el az 
igében, melyet a tevő vagy alanyi, p. 0. kaska köt, makaska 
engem köt; manon lop, maninofi téged lop (9. c.). Mikor 
alanyi és tárgyi (személyi és birtoki) névmás találkozik, a tár- 
gyi megelőzi a személyit, kivéve a többesnek első személyét, 

mely mindig előtte jár a másodiknak, akár ez alanyi akártár- 

gyi, p. o. majakaska engem-te-köt, mawicsajanofi (manofi az 
ige, wicsa ők (9. b) ja te) öket-te-lopod; ufinicsaskapi (kas- 
ka köt, mely ni bennetek miatt csaska) kötünk benneteket. 
Lássuk a kaska szót alanyi és tárgyi névmásokkal, mely után 
a manofi-t és többeket lehet toldogatni: 


unjakon 


dakanofi 








16* 


244 


HUNFALVY PÁL. 


od exsuxesorA 


OM BISBIJESOLAL 


idessvvsora 


| td'exeexufesota 


id'esgesunsorA 
BISBYUNSITA 
BIJSBYBSILAA 
vxsexufesora 


SYX8UqU A ESOLA. 


jexoze ‘949 


idexessoru 


ıdeysesdruyn 


2 


Id'exsesoru 


Id 03 8t80I80 


7390413 


od uyseyun 


OA SXseun 





idexeexun 
tdexevxefun 
ıdeyseyun 


ıdeysgyelyn 


od eyseg 


OMABISBI 


ıduysuy 
idegsvyyl 
ideyseyyun 
exeuxun 
vXSU3 
exevyef 


VXSUUA 


yz8 ‘3999 


ıdeysusoru 


id'exsusotuun | rdexevvfeur "z 


gp 


BXISBSIIT 


BISVSOIISI 


p2399 


od syevyeui 


OA BYStYBUI ||° 
tdeyseytui *e 


— T'L 

Mom € "Tf "X 
SXAPUXSUI 'p 
exsexu(eur "zZ 


— "TA 


*j[nur-ueo f 


: ; | 
A DAKOTA NYELV. 945 


Látjuk, hogy csakazon toldás megyen minden személyben, 
mely a tárgyat a harmadikban birja, s ezt tärgyi vagy birto- 
ki névmással ki sem fejezi, kivéve a tóbbes wicsa-t. Tehát wa- 
kaska, jakaska, kaska stb. teszi: kötöm azt, őt, kötök vala- 
mit, kötöd, kötsz, köti köt; — wicsawakaaka stb. teszi: kötöm 
őket; wicsufkaskapi kötjük őket stb. De már nem lehet mon- 
dani:mawakaska kötöm magamat, hanem csak : majakaska, ma- 
kaska stb. te kötöd magadat, ő köt téged etb. 


39. A kiható igék gyakran személytelenül állanak atöb- 
besben, a tárgyi nevmassal, p. o. kaskapi (kötik őt, azt, és 
személytelenűl) meg van kötve; nicsaskapi (tégedkötnek) meg 
vagy kötve; makaskapi (engem kötnek) meg vagyok kötve; 
wicsakaskapi (őket kötik) meg vannak kötve. 


A tárgyi névmással előfordulnak benható igék és tulaj- 
donsägnevek is szinte személytelenül, azaz alanyi, vagy tevő 
névmás nélkül, hasonlitvän a német ‚es hungert mich" félék- 
höz, p. o. ta (es stirbt ihn) hal, nita (es stirbt dich) halsz, ma- 
ta halok; tapi halnak, nitapi haltok, ufitapi halunk; waste jó, 
és ő jó, niwaste te vagy jó, mawaste, wastepi, niwastepi, ufi- 
wastepi. Ezekben a pi nem a tevő, vagy alanyi névmásra ér- 
tetik, hanem a tárgyira, mi kitetszik wicsata-bul: es stirbt sie, 
halnak, hol a pi nincs meg, mert wicsa fejezi ki a többes har- 
madik személyt. Ezen benható és tulajdonságnévi igék teszik 
a harmadik igetoldás módját. 


Harmadik igetoldás-rend. 


31. Ezen igetoldás tehát ma és ni tárgyi névmások által 
tűnik ki. Ezek pedig vagy egész alakban fordulnak elő, vagy 
csonkítottan. Az egész névmások előfordulnak benható és tu- 
lajdonsági igekben, vagy előtoldásul, vagy betoldasul. 


Előtoldók: ta hal, holt; waste jó. 


mata ufita untapi 
nita nitapi 

ta tapi ° 
halok halunk 


stb. stb. 


246 HUNFALVY PÁL. 


mawaste ufiwaste ufiwastepi 
niwaste niwastepi 
waste wastepi 
jó vagyok jók vagyunk 
stb. stb. 
Bétoldók, p. o. asni jól járni, épülni. 
amasni ufikasni ufikasnipi 
anisni anisnipi 
asni asnipi 
jól vagyok ; jól vagyunk 
etb. stb. 


82. Csonkitott névmásuak m, n-et mutatnak, s tóbbnyi- 
re kiható jelentésüek. 


Elótoldók, p. o. uf használni. 


muf ufikufi ufikufipi 
nufi nufipi 
ufi ufipi 








Így toldatik még ufipa és csafinufipa pipázni; így toldat- 
nak az ihd elejü magárahatók (20. c.), p. o. ibdaska magát köt- 
ni: mihdaska, nihdaska kótóm magam, kótód magad stb. 

A j elejü igék az m és n-et j helyére veszik, p. o. jafikä 





lenni 

mafika vagyok ' ufíjafika lufíjafikapi vagyunk 

nafika stb. nafikapi 

jafika jafikapi 

jafika szőni, kötni. 

mnáfika szövök unjafika ufjafikapi 
nanka nankapi 
jiüka jàfkapi 








Ez az elöbbitül az első személyben bészurt n és a hang- 
suly által külómbózik, mert vagyok: manka, nankä stb. 


Bétoldók, owifizsa ágynak használni. 


omifizsa unkowifizea ufikowifizeapi 
onifizes | onifizsapi 
owifizsa owifizeapi 











A DAKOTA NYELV. 247 


Iwaüga nyomozni. 


imufiga uükiwafiga ufikiwafigapi 
inufiga inufigapi 
iwanga iwafigapi 





Ezekben az m és n, v helyére jut, azonkívül az utolsó- 
ban a u-ra változik. Iwafiga-t követik: wáfika és iwáfika, le- 
fekünni. 


Ecsofi tenni valamit, a-t veszen az m és n elé. 


ecsamofi ecsofiku ecsofikupi 
ecsanoü ecsanofípi 
ecsofi ecsofipi. 


Föltetszö, hogy a kettós és tóbbes ufi névmás hátul tol- 
datik ebben, ku megfordított alakban. Ecsofi-t követik: hécsofi 
ezt tenni (he és ecsofi), hecsamofi, hecsanofi; kettős: hecson- 
ku; több. hecsofikupi és hecsofikofipi; — kécsoi azt tenni, tó- 
kon tenni, melyben cs az elózó o miatt k-vá lett. 

83. Vannak olyan igék is, melyek a névmást mi, ni ké- 
piben toldják. 


Ecsifi gondolni. 


ecsafimi unkecsifi nfikecsifpi 
ecsafni ecsafipi 
ecsifi ecsifipi 


Hécsifi ezt gondolni, kécsifi azt gondolni, awacsifi gon- 
dolkodni, rágondolni, wacsiü szándékozni (ecsofi wacsafümi 
tenni gondoltam) sziniugy toldatnak. A toldáson kivül neve- 
zetós az i-nek a-ra változása. 


iü viselni, h-t toldja eló. 


hifimi ufikifi ufikifipi 
hifini hifinipi 
ifi ifipi 





Összetett ígék. 

34. Az összetett igék (17.) két igébül állanak. Rende- 
sen megtartják a mindenik igehöz illó névmásokat, de az utób- 
bike elis maradhat, p. o. hdijotafika (hdi és ijotaüka) haza 
jőni és leülni, wahdimdotaäka, és wahdijotanka haza jövök és 
leülök, melyben hdi-nek névmása wa, és ijotafika-é md, Így: 
imdotafika (26.), vagy a nélkül. 





248 HUNFALVY PÁL. 


Hijotafika jönni és leülni (hi jő, ijotafika). 





wahimdotafika ufihijotafika ufühijotafkapi 
jahidotafika jahidotafikapi 
hijotafika hijotankapi 





Igy jár hdijotafika is, mely mint az előbbi, hi, hdi sze- 
rint az első, ijotafika szerint a második igetoldáshoz tartozik. 
De hinazsifi jönni és állani, hdinazsifi hazajönni és állani, ki 
nazsifi haza érni és helyit megállani, monnó részök szerint az 
első igetoldáshoz tartoznak, p. o. wahinawazsif, jahinajs- 
zei stb. 


Iüjafika sietni (az első és harmadikhoz), talán i 


es jafika-bul. 
waimnanka ufikifijafika ufikifijafikapi 
jainafika jainafikapi 
ifijafika iüjahkapi 








Hiwaüka jönni és éjjelezni, kiwafika, haza jönni és le 
fekünni, hazajönni hálni, hdiwaüka haza jönni hálni, úgy 
toldatnak mint kaska az elsőben, és 1waüga a harmadikban. 

Rendhagyó és hiányos ígék. 


35. Eja mondani és héja ezt, kéja azt mondani, p és h-t 
vesz föl j helyire. 


epà mondok ufikéja ufikéjapi 
eha stb. ehäpi 
ója éjapi 








Epcsa gondolok, és hepcsa, ezt, kepcsu azt gondolom, 
csak ezen elsö személyben használtatnak. 

36. Most teljes mintában adjuk a keza igegyököt a 16- 
ban felhozott elótoldásokkal, tárgyi névmásokkal (29.) ésa 
17-ben említótt értelmi változatokkal : 











Viszonytalan. 


wabawaksza 


- 
md 


wanakszapi 


wabajaksza 
wabaksza 
wabauriksza 
wabaufikszapi 
wabajakszapi 
wabakszapi 


wabowaksza 
wabojaksza 
waboksza 
wabounksza 
waboufikszapi 
wabojakszapi 
wabokszapi 
wawakaksza 
wajakaksza 
wakaksza 
waunkaksza 
wauükakszapi 
wajakakszapi 


wakakszapi 


wanawaksza 
wanajaksza 
wanaksza 
wanauüksza 
wanaufikszapi 
wanajakszapi 































Magáraható. Birtoki. 
bamicsiksza bawakiksza 
hanicsiksza bajakıksza 
baicsiksza bakıksza 
baußkicsiksza baufikiksza 
bauükicsikszapi | baufikikszapi 
banicsikszapi bajakikszapi 
baicsikszapi bakikszapi 
bomicsiksza bowakiksza 


bonicsiksza 
boicsiksza 
boufikicsiksza 
boufikicsikszapi 
bonicsikszapi 
boicsikszapi 


mihdaksza 
nihdaksza 
ihdaksza 
ufikihdaksza 
ufikihdakszapi 
nihdakszapi 
ihdakszapi 


namiesiksza 
naniesiksza 
naicsiksza 
naufikicsiksza 
naufikicsikszapi 
nanicsikszapi 
naicsikszapi 


bojakiksza 
bokiksza 
boufikiksza 
boufikikszapi 
bojakikszapı 
bokikszapi 
wahdaksza 
jahdaksza 
hdaksza 
ufihdaksza 
ufihdakszapi 
jahdakszapi 
hdakszapi 


nawakiksza 
najakiksza 
nakiksza 
naufikiksza 
nauükikszapi 
najakikszapı 





nakikszapi 


248. laphoz. 


Tulajdonits. 


bawecsiksza 
bajecsiksza 
bakicsiksza 
baufikicsiksza 
baufkicsikszapi 
bajecsikszapi 
bakicsikszapi 





bowecaiksza 
bojecsiksza 
bokicsiksza 
bouäkicsiksza 
boufikicsikszapi 
bojecsikszapi 
bokicsikszapie 


















wecalcsaksza 
jecsicsaksza 
kicsicsaksza 
uükicsicsaksza 
ufikiesicsakszapi 
Jecsicsakszapi 
kicsicsakszapi 


nawecsiksza 
najecsiksza 
nakicsiksza 
nauükicsiksza 
naufikicsikszapi 
najecsikszapi 
nakicsikszapi 


A DAKOTA NYELV. 949 


3. Dolognév. 


37. A dolognév vagy eredeti, p.o. maka föld, peta tűz? 
pa fej, ista eszem, ate atya, ina anya stb, vagy származott! 
melyek i, wa, wo, o, wicsa (ta, wa, ho stb.) előtoldások, pi, 
sz'a, daű és na utótoldások által lesznek. 


Elötoldäsok. 


38. I kiható igekbül szerszämnevet alkot, p. o. jumdu 
szántani, ijjumdu eke; kaszdecsa hasítani, icsaszdecse ék; ka- 
hiüta gereblyézni vagy seperni, icsahifite (4. II.) gereblye, 
seprü. 

Wa kiható igébül tevő névszót alkot, p. o. ihafigja el- 
rontani, waihangje rontó; jawaste áldani, wajavaste áldó. 

Wo tulajdonságnévbül és ígébül elvont jelentésü dolog- 
nevet alkot, p. o. ihafigja rontani, woihafigje rontás, wajazaii 
beteg lenni, wowajazaű betegség; waofisida kegyes, wowaof- 
sida kegyesség, waste jó, wowaste jóság. 

0 többféle jelentésü dologneveket alkot igékbül és tulaj - 
donságnevekbül, p. o. wanka lefekünni, owafüka' házföldje, 
fekvőhely; apa csapni, oape csapás; owa róni, Írni, oowa ro- 
väs, bötü; szni hideg, oszni hidegség, fagy; maste hö, omaste 
hőség. 

Wicsa benható igékbül elvont jelentésü névezót alkot, 
p.o.jazaü beteg, wicsajazafüi vagy wacsicsajazafi betegség; 
waste jó, wicsawaste jóság. 

Néha tevő nevet alkot, p.o. jasicsa rosszat beszélleni va- 
lakirül, szidni, wicsajasicse szidalmazó. 

Néha más névszóhoz adva, csonkítottan is, annak értel- 
mit az emberfajra szorítja, p. o. csafite szív, wicsacsafite em- 
beri szív; nape kéz, wiesanape ember kéz; oie szó, wicsoie 
emberi szó; ohafi cselekvés, wicsohaü emberi cselekvés. Eló- 
fordul : wicsaatkuku atya, valakinek atyja; wicsahufku anya, 
valakinek anyja; wicsacsificsa valaki fija. 

Wicso (wicsa, wo) szinte alkot elvont jelentésü dologne- 
veket, p. o. wicsowaste jóság, wicsowaofisida kegyesség. 

Jegyset. Valamint wicsa (ember) a dolognevet az emberi fajra szo- 
rítja, úgy állatok neveibül lett előtoldások a névszókat az illető állat- 
fajra értetik, p. o. 


250 HUNFALVY PÁL. 


Ta jávorszarvas s általában kéredző állat; tacsafite bü- 
val- vagy szarvas szív; tapa szarvasfeje ; tacsezsi büval-nyels; 
taha szarvas-bÓr; tacseszdi tüzelő ganéj. 

Wa (wahafikszicsa medve); wapa medvefej, waha med- 
vebór, wasufi medvebarlang. 

Ho (hogaf hal) hoape hal-szärny, hocsaka hal-kopotyu 
stb. . 


Utótoldások. 


39. Pi viszonytalan jelentesü névszót alkot igékbül, p.o. 
wowa ir, wowapi (mintegy : írnak) írás, könyv; wajawa szam- 
lálni, wajawapi számjegyek. 

Némely ige ezen pi utótoldással igeszói névül állhat, a 
határozóval vagy a nélkül , p. o. icsazo kölcsönvenni, icsazopi 
hitel; wajawaste áldani, wajawastepi áldás; waihafigja ronta- 
ni, waihafigjapi rontás; ecsofi tenni, ecsofipi kifi valaminek 
tevése. 

Sza a cselekvés gyakoritäsät fejezi ki az igéknél, s tevő 
névszókat alkot azokbul, p.o. kagesz'a csináló; ecsofipisz'a 
tevók, jakofipisz'a lakók. 

Daü vagy na kicsinyltóket alkot, p.o. mde tó, mdedai 
tócsa; wakpa folyó, wakpadafü folyócska; apa némely, apa- 
dafi apró rész: hoksidafi fiú, sufhpadafi kölyök, suügidaü ro- 
ka csak ezen dafi toldással fordulnak most elő. Mikor a töb- 
best jelentő toldäs is hozzájárul, az megelőzi daft, p.o. hok- 
sipidafi fiúk. Na ilyenkor pi után nem marad meg, hanem daf- 
nak engedi át helyit, p.o. wicsifijafina lányka, wicsifijatipidaü 
leánykák. Tonana kevés, csak többesben tonanaüpidaü ke- 
véskék. 

De dafi nemcsak a többes pi-t ereszti maga elé, hanem 
több szót is, melyek együtt a mondat tagját teszik, p.o.suk- 
taüka wafi waste-dafi (kutya egy jó-ka) egy jó kutyácska; ni- 
caifiksi cseje-dafi (te fiad kiált-ka)te fiacskád kiált. Ezenkép a 
mondat tagjához toldatván a dafi, ha tehát abban kiható ige 
van, a toldäs mind az alanyra mind a tárgyra értethetik, p. o. 
niszufika sufika kikte dafi (te öcsekutya neki öl- cse) teócsécs- 
kéd megölte kutyáját, vagy: te öcséd megölte kutyácskáját ; 
a dafi értethetik niszufika-ra és sufika ki-re. 





A DAKOTA NYELV. 251 


Nem. 


49. A dakota nyelv nem ismer szónemet. De az élő álla- 
tok nemeit megkülömbözteti külömbféle szókkal, p. o. wicsasta 
ember, winohifcsa asszony, nő; tatafika büvalbika, pte bü- 
valtehén; hehaka jávorszarvas him, upafi jávorszarvas ünó. 

Közönsegesebb a tulajdonságnévveli külömböztetes. Em- 
berrül wicsa férfit, winjafi nőt jelent, p. o. hoksijokopa wicsa 
fiúgyermek, hoksijokopa wifijafi leánygyermek. Állatrul mdo- 
ka jelent hímet, wije nőstényt, p.o. tamdoka himszarvas, tavi- 
jedaü nöstenyöz (a dafi kicsinyitö); pa&onta mdoka kansár- 
käny; zitkadaü wije fajdtyük. Ezek előtt csonkitäst is szen- 
ved a szó, p. o. suüg mdoka ménló, sufig wije kancza (sufika 
helyett). 

Nök tulajdonnevei wifi, vagy kicsinyitö vifina (vifijan- 
bul) toldást vesznek föl, p. o. Totidutawiü (veres ház asszo- 
nya), Wakaükazsuzsavifi (női ezellem, mely adósságot fizet), 
Mahpiwiüna (felhö-n6). 

41. A névszónak két száma van, egyes és többes. A tób- 
besjelölö pi, de csak élő állatoknál, mely a nevazöhoz, több- 
nyire azonban a tulajdonsäg- vagy igeszóhoz toldatik, p. o. 
sufika kutya, sufikapi kutyák, sufika kszapapi okos kutyák, 
sufika ecsofipi kutyák tették (kutya-tett-ek). Elettelen dolgok, 
ha többesben vannak is, gyéren fogadják el a pi-t, p. o. maga 
mezó és mezók. Viszontag pi toldással képzett névszók egyes 
számuak, p.o. tipi ház és házak, wowapi könyv és köny- 
vek (39.). 

42. Nincs esetjelölö a dakotában, mely csak nevezőt és 
tárgyit fejez ki az illető hely által; mert a nevező első helyen, 
a térgyi másodikon, s az ige harmadikon áll, p. o. wicsasta 
waü wowapi vafi kaga (ember egy könyv egy csinál) egy ember 
egy könyvet csinált; Dawid Szopija wastedaka, Dávid Zsófiát 
szereti; Dakota Besdeke wicsaktepi (Dakota Besdeke ő (em- 
ber) öl-ek) a dakoták megölték a besdekéket (rókaindeket). 
Mikor világos, melyik névszó a nevező, az a tárgyi után is 
állhat , p. o. Viesasta Wakafitafika kafa (ember isten csinál) 
az Isten teremté az embert. 

43. Biró és birtoklott egymás mellé jut; az első a bir- 


252 HUNFALVY PÁL. 


toki, mely csonkítást is szenvedhet, és az által a kettő össze- 
tett szóvá lesz, p. o. wahukeza ihupa gerelynyel, tipi tijopa 
ház-ajtó, wicsasta oie ember szava; mahcsiácsa liba (maja 
csinesa föld fija), mah ijumda föld eke (maga ij.), mahicsahinte 
gereblye. | 

a) A birtoklási viszonyt kifejezik a birtoki névmások is, 
melyek vagy a másik névszó után tétetnek, akár bíró akár 
birtoklott az, p. o. tataűka wojute tawa (büval eledel övé) bü- 
val eledele, wojute suktaüka tavapi (eledel ló övéké) lovak ele- 
dele, wicsasta jatapi tipi tawa (ember szóló ház övé) főnök há- 
: za; — vagy a birtoklott el&toldatnak, mint: tatafika tawote 
(ta-wojute) büval ó-eledel, Dawid taaűpetu Dávid ó-nap— 
napja. 

b) Néha ta helyett ti áll, p. o. waühifikpe nyíl, Dawid 


tiwafhifkpe Dávid nyila. Ha a névszó elötoldott # vagy 0-val— 
kezdődik, csak t áll, p. o. ipahifi föal, Hake tipahin H. föalja; — 
owinzsa ágy , Hake towifizse. A wo elötoldatu névszók kive- | 
tik w-t a t után, mint: wowaste jóság, Wakafitanka towaste 


Isten jósága. 

c) Atyafisági névszók : ku, csu, tku ragot vesznek fól, 
p. o. sufika öcs, Dawid sufikaku Dávid öcscse; csifüje báty, 
Tomasz csifcsu Tamás bátyja; csifikcsi leány, wicsastacsifik- 
sitku ember leánya. 


44. A dakoták nevei mind jelentéssel birnak, p.o. Mab- 


pija felhő, Hoksidaf fiú; Tataüka-hafiska büval hosszu, Pe- 


zsibuta-wicsasta orvosság-ember, Ta-peta-tanka Ó-tüz-nagy 


stb. A fiúk és aleányok, azon rend szerint, melyben születnek, 
Baját névvel birnak. Ilyen sorszerinti fiú-nevek: Csaské, He- 
pài, Hepi, Csatáfi és Haké; leánynevek: Winona, Hapaf, 
Häpisztiina, Wäfske és Wihäke. Tehát haaz első szülött fiú, 
Ceaské-nak, ha leány, Windna-nak nevezik stb. Ötön túl 
nincs többé saját név. Külömben 


embernek nőnek 
bátyja : csifijé . . timdó 
nénje: tafi:ké csufi 
Öcsese: szunka szufka 
huga: tafíksi tafikà 


nagybátyja: taháfíei icsési 





A DAKOTA NYELV. 253 


nagynénje : hafıkasi icsépafisi 
sógor — taháf 8icsé 
sógornó hafkà icsépaű. 





4. Tulajdonságnevek. 


45. Legtöbb tulajdonságnév eredetinek látszik, p. o. 
szka fejér, taűka nagy, waste jó. — Azomban némely tulaj- 
donságnév wa előtoldat által igébül lesz, mint: ofisida könyö- 
rülni valakin, waofisida kegyes; csafitekija szeretni, wacsafit- 
kija jóakaró. I 

Több tulajdonságnév utóhangja a, vagy afi e-re változik 
hificaa, do, kifi vagy csifi stb előtt, mint: sicsa rosz, sicse hifi- 
csa igen rosz; wicsasta sicse csifi (kin h.) a rosz ember. 

46. Van ezeknek egyese, kettőse és többese. A kettős 
jelelője un, mely elő- vagy betoldatik, p.o. kszapa bölcs, wi- 
csasta uükszapa mí két bölcsek ; waofisida kegyes, waofisiuiida 
mi két kegyesek. 

A többes ps által lesz, mint: wicsasta wastepi jó embe- 
rek. De kívált állati vagy élettelen tárgyaknál e többes szám 
valamelyik tag ismétlésivel is alakúl, p. o. kszapa bölcs, kszak- 
szapa bölcsek; tafika nagy, tafiktafika nagyok; waste jó, was- 
teste jók ; — tafkifjaű nagy, taükifikinjan nagyok. 

47. A hasonlítás szafpa, több, által lesz, mint: waste 
jó , szaüpa waste jobb. Mikor a hasonlított dolog közvetlen 
megelőzi a szafipa-t, ez elé i toldatik , p. o. wicsasta kin de 
iszafıpa waste (ember ez, az nál több jó) ezen ember jobb an- 
nál. Ez értelemben szam ijeja , többre ment, is áll, p. o. szam 
ijeja waste jobb. Így is kifejezik a hasonlitäst, hogy mondják: 
egyik jó, másik rosz, p. o. de sicsa, he waste az jobb mint ez. 

Kitafina kisebbit, mint: kitafina tafika valamennyire 
nagy — nem igen nagy. 

A harmadik fokot jelölhetik nina, hincsa, ijotaü, mint; 
nina waste, vagy waste hiücsa nagyon jó, ijotafi waste leg- 
jobb. 

5. Számnevek. 


48. Összeállatjuk az alapszámneveket és a sorozókat. 


254 HUNFALVY PÁL. 


Álapssámnecek. Sorosó ssámnecek. 
1. waficsa, wafizsi, wafizsidafiitokaheja első 
2. nofipa inofipa, vagy icsinofipa második 
3. jamni ijamni — ,, icsijamniharmadik 
4. topa itopa — ,, icsitopa negyedik 
9. zaptaü izaptafi ,, icsizaptaf 
6. sakpe isakpe  ,, icsisakpe 
7. sakowıü isakowin ,, icsisakowif 
8. sahdogafi isahdogafi ,, icsisahdogan 
9. napcsifiwafika inapcsifiwanka 
10. wikesemna iwikcsemna stb. 


A többi alapszámok: wikesemna nofíipa (10X2) húsz, 
wikesemna jamni (10X3) harminc, wikesemna topa (10X4) 
negyven stb. opawinge száz, opawinge noüpa (100X2) 200 
stb. kektopawinge ezer, kektopawinge nofipa kétezer stb. wo- 
jawa tafika nagy szám, azaz millió. 


Tizenegy — tizennyolcig az alapszámnevek ake, megint, 
vagy szaűpa , több, által lesznek. A dakota, ujjain számlál 
tízig , s lehajtja egyik ujját, az elszámlált tíznek jelölésire, így 
folytatván: ake wanzsidan== (megint egy), azaz tizenegy, ake 
nofipa (megint kettő) — tizenkettő stb. tizennyolcig, mi ake 
sahdogan (megint nyolc) ; a tizenkilenc: ufima napceifiwatika 
— a másik kilenc. De szafipa, több, által így fejezi ki: wik- 
csemna szafipa waäzsidan (tíz több egy) tizenegy, wikcsemna 
szafipa nofipa tizenkettő , wikcsemna szafjpa jamni tizenhárom 
atb, wikcsemna szafipa sahdogan tizennyolc, wikcsemna ezaíi- 
pa napcsiiwafika tizenkilenc, wikcsemna nofipa húsz. 


A húsz és harminc, harminc és negyven stb. közötti szá- 
mokat a sorozóval fejezi ki, melyet az alapszám elé teszen, 
így : ijamni wafizeidafi harmadik (tizedbül) egy, — 21, ijamni 
nofipa harmadik kettő 22, stb. itopa jamni negyedik három, 
azaz 33, itopa topa negyedik négy — 34 stb. isahdogan waf- 
zsidafi nyolcadik egy — 71. A finn nyelvben hasonlóan fejezik 
ki a tizesekön felüli egyeseket, p.o. yksitoista (egy a mäsik- 
bul) tizenegy ; kaksi kolmatta (kettő a harmadikbul) huszon- 
kettő stb. 





A DAKOTA NYELV. 255 


49. Az alapszámok ismétlése azt jelenti körülbelül, mit 
s magyar: egy egy, kettő kettő stb. De vagy csonkitva ismé- 
teltetnek, mint noüpa és topa, melyekbül lesz: nomnom 
kettő kettő, vagy kettesével; tomtom négy négy, vagy né- 
gyesével;— avvagy csak az utolsó tagot ismételik, mint jamni, 
zaptan, sakowiii és wikcsemna, így: jamnimni három három, 
zaptanptafi öt-öt, sakowinwin hét-hét, wikcsemnamna tiz-tiz; 
ugyan ezt teszik opawinge és kektopawinge , Így: opawifigege 
száz-száz stb; — vagy a közepső tagot ismétlik, mint sahdogan 
és napesifiwafika, így: sahdohdogan nyolc-nyolc, naposifi- 
wafigwafika kilenc-kilenc. 

A waüzsi-nek ismétlése: wafizsikzei , keveset" jelent. 

Waficsa, nofipa, jamni stb kifejezik a sokszorozókat is, 
p. o. nofipa nofipa hecsen tops, kétszer kettő az négy. Erre 
szolgál akihde, és, is, p. o. nofipa akihde nofipa hecsen topa, 
kettó és kettó négy. 

Daá és na korlátolja a számnevek jelentésit, p.o. jamni- 
na, csak három, zaptafina csak öt. Egytagüak után kettözte- 
tik a na, p. 0. nomnana csak kettő, tomnana csak négy; hufih 
rész , huühnana csak egy rész. 

50. Láttuk, hogy a sorozó számok i, scsi előtoldást vesz- 
nek föl; icsi helyett lehet wicsi is, tehát itopa, icsitopa és wi- 
csitopa mind : negyedik. 

Tizen felül ake kapja meg az elötoldäst, p. o. iake waű- 
zsi tizenegyedik, iake nonpa tizenkettődik, iake jamni tizen- 
harmadik stb. iwikcsemna nonpa huszadik; iopawinge száza- 
dik etb. 

Több szám kerülvén össze, a sorozó toldást az utolsó 
kapja meg, p.o. wikcsemna nofipa szafipa ijamni huszonhar- 
madik ; opawinge szaüpa iake nofipa száz tizenkettödik. 

51. Például fejezzünk kitóbb számot. 1856 — kektopa- 
wißge szaűpa opawifipe sahdogafi szafípa wikcsemna zaptafi 
szanpa sapke — ezer, több száz X nyolc, több tíz x öt, több 
6; — 2536 — kektopawiűge noüpa szafipa opawifge zaptafi 
szafıpa wikcsemma jamni szafípa sakpe—(1000 X 2) + (100X 5) 
T (10x 3) 4-6. 


256 HUNFALVY PÁL. 


6. Igemellékek. 


. 52. Némely igemellek, úgy látszik, eredeti, p. o. ecsa 
mikor ; kuja, kun alatt, alul; kitaina kevéssé; nina, hificsa 
igen, nagyon; ohifini mindig; szafipa több; taükan kívül, waä- 
kan felül, wafina most stb. Mások nyílván szärmazottak, még 
pedig : 

1) Mutató névmásokbul, haü és han, ken és cseü, ketu 
és csetu, en, ki, kija, csi és csija utótoldatok által, mint : 

haü és han: de ez, dehan itt, most; he az, hehan ott, 
akkor; ka az, kahan, kahafi akkor ott, mennyiben. 

ken és csen: kaken azon módon; ecsa mikor, ecsaken va- 
lamikor, mindig; decsen így, hecsen úgy. 

ketu és csetu: kaketu azon módon, decsetu ekképen , he- 
csetu akképen. 

en, ben, csonkítottan: n ; de ez, den itt, he az, hen ott, 
ka amaz, kan amott túl, tukte mely, tukten hol? 

ki és csi, kija és csija: ka amaz, kaki, és kakija ott; de 
ez, decsi és decsija itt. 

Ezen igemellékekbül uj toldatok által megint mások ala- 
kulnak, ugymint: 

tu által: dehan most, dehantu mostani időben ; hehan ak- 
kor, hehantu akkoriban; tohan mikor? tohantu mikoriban? 

ja által: dehantuja igy, itt; hehantuja ott ; decsetujaigy; 
toketuja akárhogyan. 

ken által: dehantujaken, toketujaken, Így , úgy. 

jaü altal: dehafjjaá ekkor, itt, mennyiben; tohafijaü 
mennyire, a mennyiben; ohifini mindig, ohifnijan örökre. 

tkija által: kun alúl , kufitkija lefelé; waükan fölül, wati- 
kafitkija fölfelé. 

2) Igékbül, jafi, ja és na toldások által. 

jaj által: ijuskifi örvendeni, ijuskifjafi vígan; itofisni ha- 
zudni, itofisnijaúű hamisan; így : tanjan jól, talán az elavult taj 
igétül, mert ataü-gondjat viselni valaminek. 

ja által: aokaga hamisságot mondani valakirül, aokahja 
hamisan. 

na által: inahni sietni, inahnina sietve, ideiglen. 

3) Tulajdonságnevekbül ja toldat által, p. o. waste jó, 


Li 
A DAKOTA NYELV. 257 . 


wasteja jól; sicsa rosz, sicsaja rosszul, tafika nagy, tafikaja 
nagyon, szélesre terjedve. 

4) Dolognevekbül, a eló- és ja utótoldat által, p.o. paha 
domb, apahaja dombfélekép, dombosan ; wanicsa senki, awa- 
nin és awarınja rontólag, semmisitöleg. 

aia és jata utötoldat által, p. o. he domb, hát, hejata 
domb mögött. 

5) Vissonyitökbul : 

tu vagy tuja ältal, p. o. mahen ben, mahentu, vagy ma- 
hetu, mahetuja belsöleg. 

wapa által, p. o. ako túl, akowapa rajta, mahen ben, 
mahenwapa bent. . 


4. Viszonyítók. 


53. Ezeket szóviszonyítókra és mondatviszonyítókra (con- 
junctiók) osztván, lássuk előbb a BON melyek kü- 
lónállók vagy toldatók. 

A külünállók, melyek kóvetik a dileguevelisk leginkább 
ezek : 


ahna vel etkija felé ohomni kórül 
akan rajt etuhoz - . om vel 

ako túl jata hoz ofi ról, tól, ért, 
ehna kózótt kahda nál miatt, 
ektaben, nek, hoz, kicsi vel opta által 

en ben mahen belül, szafipa túl 
etafihaf tól ohna ben i tafihaű tól. 


A toldatök, a dolognevek után, s az igéknek vagy eléje 
vagy beléje toldatnak. 

A dolognevek után toldatnak: a) ta, ata, jata, rá, rajta, 
p. o. tifta rét, tifitàta rétre ég rétón; máàga mező, föld, magáta 
mezóre, mezón; csafi erdő, fák, csanjata fákon; he domb, hejata 
dombon, vagy mögött (52. 4.). 

b) en, vagy n kevés delognévhőz jár, p. o. ti ház, tin 
házban. I 
Az igék elé toldatnak (a helyett, hogy a dolognevek után 
toldatnának) a, e, $, o viszonyítók, melyek akan, ekta, kicsi, 
ohna-nak csonkított maradványai, p.o. a (akan n, rajt): mani 

ACAD. ÉRT. 1856. V. . 17 


258 HUNFALVY PÄL. 


menni, amani rajta menni valaminek, csaükaga amawani fs 
gerendán megyek. 

e (ekta: ra, hoz): juhpa letenni a mit viszen az ember, 
ejuhpa letenni egy helyre. 

$ (kicsi: vel, ért): csekija kérni, icsekija kérni valamiért, 

o (ohna: be): hnaka letenni, ohnaka bétenni. 

ki és kicsi névmások helyett toldatnak elő, vagy be az 
igékbe. 

ki jelent neki, p. o. kaga csinálni, kicsaga csinálni vala- 
kinek; huweja valamiért menni , kihuweja valaki szamäraneı- 
ni valamiért. I | 

kicsi jelent ,ért*: kaksza elvágni, p. o. botot, kicsicsakszs 
valakiért elvágni. 

54. Több igemellék i elótoldást veszen föl, s ez által 
viszonyt fejez ki az előző dolognévhez, tehát viszonyitors 
lesz, megfelelvén a magyar harmadszemély ragjával ellátott 
viszonyitöknak, p. o. tehafi túl, tól fogva, itehafi messzire. Kö- 
vetkező igemellékek válnak így viszonyitókká : 


iako tülrajta - iszahpa tülján 
lakan rajta itakaszafipa rajta túl 
iaskadan közel hozzá itafikan kívüle 
icsahda közel hozzá itehafi messzire 
ihakam mögötte iwafikam felette 
ihduksaf körülte ! ijohakam utána 
ihektam mögötte ijotahedafi kózótte 
ihukuja alatta . ijotahepi közötte 
ihejata mógótte ijotakofisz ellenkezóje. 
ikanjeta alája 

ikijedafi közel hozzá 


8. Mondatviszonyitók. 


55. A mondatviszonyitók mindig mondatokat vissonyl- 
tanak egymáshoz, még mikor látszólag csak egyes szókat kot- 
nek 18 össze, p. 0. waste ka kszapa jó és bölcs; mert ha mon- 
dományt teszek hozzá, tulajdonkép két mondat van egybeköt- 
ve. A fő mondatviszonyítók : ufikafi, ka és; ko, koja is, és; 
uükafs, kiábafi és osiihaü, kinahan és csinahaű ha; esta és 








A DAKOTA NYELV. 259 


sta, kes és cses, kes és cses ámbár, kaes és csaes, kejas és 
csejas habár ; ka is, vagy; tuka de. 


9. Indúlatszók. 


56. Minél közvetlenebb, azaz természetiebb valamely 
nyelv , annál több indulathangjai vannak. A dakota nyelvben 
kifejeznek 

fájdalmat: jun! wifiswi! (jaj ah) 

sajnálkozást : hehe! hehehe! huähe, hufhufhel (oh, kár) 

ámulást: hopidati! hopidaänije! hopidaűsni! ifiah! inama! 
ijui! jjanaka! (csuda , úgyan) 

figyelmet: a! e! bes! hiwo! iho! ito! mah! toko! wa! 
(lám) 

dicseküdést : ihdataü! ihdata&ih! (bezzeg) 

. égenlést: ecsahe! ecsas! ecsaes! ees! ehaes! ehdakaes! 
ejakes! ejakes! nakas! nakaes! (igen) 

kétkedést: cze! hesz! hifite! ho! hoecsah! ijesnicsa! oho! 


HARMADIK RÉSZ. 
* A ssók elhelyesése. 
1. Névmások. 


Személyi névmások. 


57. A személyi névmások toldatók és ónsllók lévén, s 
amazok igék, tulajdonság-, dolognevekhöz és egymás mellé 
toldatván, ezen renddel fogjuk röviden felhozni. | 

58. A toldatök helye az igéknél. 

1) elötoldatnak, még pedig: 

a) egytagu igek ele: ba ae, da kerdezni; ma- 
jaba engem te gánceola. 

b) a ka és pa elótoldásu, sa kpa vagy tpa, Ada eshdu 
birtoki elötoldäsos igek elé: kaksza fejszével elvágni, wakak- 
sza en vágok el; pagafi elválni, wapagafi elválok, kpagafi és 
tpagafi elválni a magaétul, wakpagaü elválok a magamétul; 
hduta magaét enni, wahduta eszem a magamét. 

c) d és k elejü ígék elé: daka becsülni, wadaka be- 
csülök ; kaga csinálni , jakaga csinálsz. 

17* 


260 HUNFALVY PÄL. 


d) a ju ja jo elejü igekrül, melyek az első személy- 
ben md, a masodikban d-t toldanak elő; lásd a 27. és 9. 7.) 

2) Bétoldatnak, még pedig: 

a) minden igébe, mely hangzóval kezdódik, mely 
nem elótoldat, p.o. opa követni, owapa kóvetók. De a tóbbes 
szám elsó személye uük elötoldatik; Bnkopap) követünk, ám- 
. bár oufipapi is fordul elő. . 

b) a e i o viszonyítás igébe (53.) , a személyi nev- 
más ezen viszonyítók után toldatik, ha külömben az egyszerű 
ige elé toldatnék, p. o. kastafi kiönteni, wakastan kiöntök, 
tehát okastafi kiönteni valamibe, owakastafi; pahta kötni, 
apahta hozzákötni , apawahta hozzákötök. | 

c) Igegyökök- (15.) és tulajdonságnevekbül ba, bo, 
na elótoldás által képzett igék, a névmást az elótoldás után 
teszik: baksza késsel elvágni, bawaksza ; boksza elsütni, bo- - 
jaksza elsütaz. | 

d) cs, s; m vagy nelejü igek az első szótag után told- . 
ják be; csapá átszurni, csawapa atszürok; mäni menni majáni - 
mégy; pahta kötni is azt teszi, jóllehet pa nem elótoldás, pa- . 
wahta kötök , paufihtapi kötünk. | 

e) a ki és kicsi elótoldatu igék (19. e.) ezek utänte- 
szik a személyi névmáest. 

f) tulajdonság- vagy dolognevekbül, kija és ja (17.) 
képzők által lett kiható ígék , ezen képzők után toldják, p. o. 
wafijagkija láttatni, wafjagmakija láttat engem; szamkija 
feketíteni , szamwakija feketítók; csaütekija szeretni, csafite- 
wakija szeretók valakit. 

g) a magára vivő névmások (10.) azon helyet fog- . 
lalják el az igében, melyet a bétoldató névmások, p. o. waste- 
daka szeretni, wastewadaka szeretők , wastemicsidaka szere- 
töm magamat. 

59. A toldatók helye a tulajdonsägnevehnel. Elótoldatnak 
tulajdonságnevek és számneveknél, p. o. jazafi beteg, tafícsaf 
majazafı test- én-beteg—testem beteg; wastejó, niwaste te-jó 
—te vagy jó; — mawafizsidafi én-egy— én egy vagyok; ni- 
noüpapi ti- kettók— ti ketten vagytok; ufijamnipi mi-hármak 
— mí hárman vagyunk. 

Bétoldatnak , mikor a tulajdonsägnev a viszonytalan 


A DAKOTA NYELV. 261 


wa-t (20. b.) vette föl, vagy hangzóval kezdődik ; wajazafika 
beteg lenni, wamajazafika beteg vagyok; aszni jól lenni, am- 
aszni fölüdültem. 

Waofisida, és wacsafitkija és talán többen is, melyeket 
tulajdonságneveknek híjunk, bétoldják a névmásokat : waofi- 
siwada kegyelmes vagyok ; wacsafitwakija jóakaró vagyok. 

60. A toldatók helye dolognevekben. A birtoki névmások 
(9. c.) előtoldatnak. De mikor névmás és dolognév egyestül, a 
névmás hol eló- hol bétoldatik, p.o. nisunka te-kutya (vagy); 
wicsasta ember, winicsasta te-ember (vagy); dakota, dama- 
kota én- dakota—dakota vagyok. Néha a bétoldásönkény sze- 
rint eshetik meg az első vagy második tag után, p. o. wicsa- 
hißesa vén ember, wimacsahificsa vagy wicsamahiäcsa ven em- 
ber vagyok. 

Dolog- és tulajdonságnév együtt lévén, a névmás akár 
az egyik akár a másik elé toldathatik, p.o. nape kéz, szuta 
kemény , kezem kemény így mondhatom: minape szuta, vagy 
nape maszuta. (Miért az elsőnél mi 9. c.) — De adolognév-és 
tulajdonságnévbül összetett névszó, közibe veszi a névmást, 
p. o. iszafitafika (kés nagy), így híjják a dakoták az amerikai 
angolokat; iszaümatafka amerikai vagyok. 

61. Egymáshosi helyök. Két névmás Összekerülven, az 
első személy mindig elül van, akár tevő akár tárgy , p.o. ma- 
jaduhapi engem ti birtok ; ufnijuhapi mé-fe-birsz, vagy mí ti- 
leket birunk. A kétes értelmet a pi többes jelelője okozza, mely 
ott lehet, mikor a tárgyi, többesben áll, mint most uü-pi, s ok- 
vellenül ott van, mikor a tevőt akarom többesben kifejezni. 

De wicsa, a harmadik személy tárgyi — többese mindig 
elül áll, p. o. wicsawakaska őket kötöm. . 

62. As önálló személyi névmások nem jelölik a személyt, 
mert azt a toldató névmás fejezi ki, hanem nagyobb sulyt je- 
lentenek, p. o. niszuäka he kupi he? hija, he mije makupi (te- 
öcscse az adnak az? nem, az én én-adnak)ócsédnek adták azt ? 
vagy ócsédnek adatott-e az? nem, nékem adták. Ja masi wo? 
hija, mije mde kta (menni én-parancsolez vaj; nem én én-megy 
fog) küldj engem, vagy parancsolj mennem ; nem, magam fo- 
gok menni. | 

a) Az önálló személyi névmás elül all a mondat ré- 


262 HUNFALVY PÄL. 


szin, jóllehet ha tárgyat jelent, a dolognév után is állhat, p.o. 
mije iszaßmatafika énén-amerikai— én amerikai vagyok; ufki- 
je uücsuwitapi mi hidegek vagyunk — fázunk; ufkije ufjafpi 
kta mi menni fogunk ; mije makaska en én-kót—engem köt. 
Mije mini wacsiü én viz én-kiván—vizet kívánok; nije tóka 
kiű nijuzapi, vagy töka kifi nije nijuzapi (tik ellenség az ti- 
fog-ek) az ellenségek megfogtak benneteket. 

b) Visszavivő mondatrészben az önálló névmás leg- 
hátul áll, p.o. wicsasta hi kofi he mije (ember jő az, az én) én 
vagyok az ember, ki jő; önicsijapi kiü hena ufikijepi (titeket 
segít-nek az , azok mi) mí vagyunk azok, kik títeket segítünk. 

c) Gyakran hifccsa neveli az önállók sulyát, p. o. mije 
hificsa én magam; nije nitawa hificsa te tied nagyon—igazán 
a tied. I 

d) Feleletben az önálló névmás maga van, vagy az 
ige is vele áll, p. o. tuwe hecsofi he? mije, ki tette azt? én; — 
tuwe jaka he? nije, ki te-vél az —kit vélsz te? téged. Vagy: 
he tuwe kaga he? he mije wakaga (az u tett az? az En En-tett) 
ki tette azt? azt én tettem. 

63. A többes jelelöje az utolsó szóhoz ragad, legyen az 
akár igeszó vagy tulajdonságnév, akár névmás, p. o. nije ja- 
kagapi tí teszitek azt; nije niwastepi tí jók vagytok; tona wa- 
ofísidipi kifi hena nijepi (a hány kegyelmesek az, azok tik) ti 
vagytok azok , kik kegyelmesek. 

64. Személyi névmások és a kérdő-visszavivő tue csak 
élőkrül mondatnak , p. o. he tuwe az ki, de mije az én vagyok; 
he Dawid tava az Dávidé; he mije mitawa az enyim; he tuwe 
tawa (az ki azé) kié az? 

65. A harmadik személy ritkán fejeztetik ki. Nincs is 
harmadik személyü bétoldató névmás, wicsa és ta-t kivéve 
(9. b, c). Az önálló (je és jepi (8.b) gyakran nevezőben, né- 
ha tárgyiban állanak. Egyébiránt nem is fejezik ki a harmadik 
személyt névmás által, p.o. sijo waü kute ka o (fajd-egy-lő és 
talál) fajdot lőtt és talált (ölt); suktafika kif juzapi ka kaska 
hdepi (ló az fognak és köt tesznek) megfogták a lovat, és meg- 
kötötték. —— 

66. Midőn mondatviszonyítók egybekötnek mondatokat 
vagy szókat , ismételni kell a nevmäsokat, p. o. wahi ka waf- 








A DAKOTA NYELV. 268 


mdake csa ohiwaja (hi jő, wafijaka lát, ohija felülmul) jött és 
láta és gyöze. — Tataüka kiü wafiticsamdake csa wicsawakte 
(wafjaka lát, kte öl) büval az őket láttam és őket óltem—lát- 
tam a büvalokat és megöltem. Nitasuüke ka nitamazakafi te 
kutyád és te puskád. 


Mutató névmások. 


67. A mutató névmás elül áll , ha alany vagy tárgy; de 
ha tulajdonítmány , utól áll, p. o. hena tatafikapi azok ökrök; 
de mije ez én vágyok; dena wasteste ezek jók; he majaku az 
én-te-ad— azt nekem adtad. — Wicsasta kii hena (ember az 
azok) azon emberek; wicsasta waste kifi dena (ember jó az 
azok) azon jó emberek. 

Ott is áll néha a mutató, hol más nyelvben nem állana 
stb. ate umasi kij , he wicsajadapi sni (ate atya, u jő, si paran- 
csol, umasi jönni engem parancsol, wicsada hinni; — atya 
jönni engem parancsol ki) az atya, ki engem küldött, annak 
ti nem hisztók; iszaá kii he iwacsu (icsa venni, kés azaz vet- 
tem) vettem a kést. 


Visszavivő névmások. 


68. Tuwe ki, taku mi, kérdők és visszavivök, a mondat 
elején állanak, p. o. tuwe jaka heXka vélni, — ki te-vél az) 
kit vélez te? taku odake csifi (ojaka elbeszélleni, csif, kifi h.) 
a mit te elbeszéllesz. 

Igenlő mondatban tuwe és taku dolognév gyanánt álla- 
nak, p. o. tuwe ke manofi valaki azt lopta; taku ijewaja (ijeja 
találni) valamit találtam. 

Tagadó mondatban daf toldatik tuwe és takuhoz, p. o. 
tuwedafi he eni (valakicske jönem) senki sem jő ; takudafi duhe 
eni nincsen semmid. 

Az összetettek (11.) példájaul legyen: tuwe kasta hikifi- 
haí, he waku kta, ha valaki jó, odaadom neki; — taku kasta 
wafmdake csifihaű wakute kta, ha valamit látok, meg fogom 
lőni. 

Határozó névmások. 

69. A katározó kifí és wafi utána áll a szók foglalatának, 

melyet meghatároz, s melybe nemcsak tulajdonság-név, hanem 


264 HUNFALVY PAL. 


igeszó és igemellék is tartozik, p.o. maka kifi a föld, wicsasta 
kifi waste az ember jó; wicsasta waste kifi ajó ember; taku 
ecsamofi kifi (mi én-tett az) a mit én tettem; wicsasta sicsaja 
ohafijatipi kifi (ohaű dolgozni, ohafijaü u. a.) ember rosszul 
dolgoznak az — az emberek, kik rosszul cselekesznek. — Wi- 
csasta wafi egy jo ember ; hoksidaűi waste wafi egy jó fiú; wi- 
. esasta wafi waste kifi he kaga (ember egy jó az, az tett) az 
egy jó ember volt, a ki azt tette. 

Kofi és csikofi, a mult idő jelelője, a határozó helyinall, 
p- 0. wicsasta wafimdake csikofi, az ember, kit.láttam. 


2. Igeszók. 


70. Az ige nemcsak a dolognév után áll, akár alany, 
akár tárgy az, hanema dolognév tulajdonítmánya, s az igemel- 
lék után is. P. o. hoksidaä kin mani (fiú az megyen) a fiú me- 
gyen; wowapt wafi duha (juhabirni) egy könyvet birsz, köny- 
ved van. Waanatan wicsssta wajapike csifi he tafijai wanmda- 
ka (W. ember beszédes az, az jól lát-én) jól láttam Waana- 
tan-t a beszédes embert. 

71. Az ige az alany és tárgy után állván, a pi többes 
jelelóje, mely hozzá toldatik, mind kettóre vonatkozhatik; 
tehát a tóbbes tárgyra is, ha az alany egyesben äll. P.o. wi- 
csasta kifi kipi (ember az jőnek) az emberek jőnek; Wakaü- 
tafika ufikafapi isten bennünket teremtött; Dakota nije Wa- 
kafitatka csafitenicsijapi (dakota tik isten szeret titeket) isten 
szeret benneteket, dakotäk. 

a) A tárgy tóbbesét wicsa fejezi ki (pi nélkül), p.o. 
wafitoicsajaka őket látja; Hake wahafikszicsa jamni wicsakte 
(Hake medve három öket-ölt) Hake megölt három medvét. 

b) Az igéhez a többes jelelője nem jár, ha élettelen 
dolgokrul van szó, p.o. csafi topa icsaga fa négy nő. 

c) Minthogy azigetöbbese mind alanyra mind tárgy- 
ra vonatkozik, kétértelműség támadhat, p. o. wasteufinida- 
kapi (ufi mí, ni te, tí) teheti: mí szeretünk téged és mi szere- 
tünk titeket; wastenidakapi teheti : szeretnek téged , és ő sze- 
ret benneteket, és ők szeretnek benneteket. 

d) Gyűnevek rendösen többes-jelelővel kívánják az 
igét, p. o. ojate hecsofipi a nép teszik. 





A DAKOTA NYELV. 265 


e) Jukan, jeja, és származékai: jeja, hijeja lenni, 
egyesben állanak, habár többes alanyra értetnek is, p. o. wa- 
kijedaű ota jukaf (galamb sok van) sok galamb van; wicsota 
(vicsa ota) hen hijeja sok személy van itt. 

70. A kettős, mely csak az első és második személyt fe- 
jezi ki, harmad személybeli tárgyra vonatkozik, p. 0. waste- 
undaka monnón szeretjük; wastewicsundaka monnön szeret- 
jük őket. 

71. Kiható ige két tárgyra is vonatkozik, mikor is az 
egyik tárgy névmás lévén, az az igéhez toldatik, ha pedig mon- 
nó tárgy dolognév: a közvetött tárgy megelőzi a közvetlent, 
p. o. nape majaduza (kéz én-te-fog) kezemen fogsz, vagy meg- 
fogod kezemet; wowapi kin he majaku kta (könyv az, az én- 
te-ad-fog) adni fogod nekem azt a könyvet; Hepaű wowapi 
jaku kta (hepafi könyv te-ad-fog) te fogsz Hepannak könyvet 
adni. 

a) Kiható igék a vagy o előtoldással (51. toldatók.) 
három tárgyra is vonatkozhatnak, p.o. mini pa amakastaű 
(kastafi önteni, akastafi räönteni) vizet fejemre öntesz. 

b) Benható igék is a, o előtoldással tárgyat vonza- 
nak, p. o. csafika kifi omani (út az ben-jár) az útban jár; hai 
áll, maka kin awahafi a földet állom — a földön állok. 


Parancsoló mód. 


72. Tiltásban az ige elibe gyakran ihnuhafi, utána pedig 
kin, kinhafi, csi, csiühan tétetik; s ez erősebb parancsoló, 
p. o. ihnuhann hecsanofű kif, ne tedd azt; ihnuhafi wicsadapi 
kinhaß , ne higyétek azt. 

Két ige mondatviszonyítóval egybe lévén kötve, csak az 
utóbbik kapja a parancsoló jelelójét, p. o. owifizsa kin ehdaku 
ka mani wo, vedd föl az ágyat és menj (nem : ehdaku wo ka 
m. w.). 7 


Határozatlan mód. 


73. A határozatlan mód közvetlen megelőzi vonzóját, 
p. o. csafi kaksze jahi (fa vág te-jő) fát vágni jöttél; he ecsoj 
csisipi (az tesz, csi-pi bennetek, si parancsol) azt tenni nek- 
tek parancsoltam. Néha a határozatlan jelentóben van, p. o. 


266 HUNFALVY PÄL. 


mda wacsiü (md-ja, csin nélkül lenni— én-megy en-nelkülöz) 
menni kívánok , ohajtok. 

A határozatlan nem fejez ki dolognévi fogalmat, mint 
ez: halni a hazáért dicsőség; tehát csak tulajdonságnévi mód 
állhat ilyenkor, p. o. wi waüjakapi kin he oijokipi (wi nap és 
hold, wanjaka látni 35., oijokopi kellemes) a napot látni, vagy 
. a nap látása kellemes. 

Foglaló mód. 

74. A foglaló módot mondatviszonyítók képezik, melyek 
az ige után állanak. 

Kiühaü és származékai: csinhati, kinahaü, csinahafi a jo- 
vóre vonatkoznak, p.o. jahi kiühàü mde kta (te-jő ha, én- 
megy-fog) ha te jósz, én megyek. | 

Kiühaü igemellek is, kivált mikor tohati megelőzi; tohaj 
jahi kiühan mde kta mikor te jösz, en megyek. 

Hecsiühaä a multra vonatkozik : hecsanoft hecsiühafi ecsen 
ohdaka wo (ojaka mondani, o-hdaka 18. d. magáét mondani, 
megvallani) ha azt tetted, úgy valld meg. 

Esta, sta, kejas, kes is foglaló módot képeznek: ocsicsi-—. 
jaka esta wicsajada sni (ojaka mondani, ocsijaka téged mond- 
lak, ocsicsijaka azt neked mondom, ocsikijaka h.). ámbár 
mondom is neked, nem hiszed; hi kejas, kicsi mde kte sni ha . 
jőn is, véle nem fogok menni; amap'a kes en ewacsafimi sni - 
(apa csapni, amap'a engem csap ; en ben, rajt, ra; ecsifi gon- - 
dolni 32.) babár megcsapott is, véle nem gondoltam. | 

Uükaüs multra vagy tudva lévőre vonatkozik, azt fejez- 
vén ki, hogy mi történt volna, ha az máskép lesz vala; ren- | 
desen tuka, de, követi: mijecsicsazsuzsu ufikafis csicsu kta tu- | 
ka (kazsuzsu kitörölni, fizetni, ki elötoldattal 19.e. nek-fizetni, 
kicsazsuzsu, ez azután második személyben jecsicsazeuzsu 25. 
mi toldató En csicsu — ka adni, az elózó csí miatt csicsu) ha 
megfizetted volna, azt néked adtam volna. — Suktafka mduha - 
ufikafis mde kta tuka (ló én-bfr ha, én-megy-fog de) ba lovam 
volna, menni fognék. 


Ohajtó, tehető mód. 


15. Tokiü bár, erős ohajtäst fejez ki, mikor is az igéhöz 
n toldatik: tokifi mduhen bár bírnám, bár volna nekem. 





A DAKOTA NYELV. 267 


ljecsecsa, alkalmas, kifejezi a szükséget, kötelességet: 
ecsanofi kta ijecsecsa, kell azt tenned. 

Okihi tehető , képes, tehetöt fejez ki: ecsof owakihi te- 
hetóm (tenni képes vagyok); suktafika mduza owakihi (ló, juza 
fogni, mduza én-fog, foghatok lovat. 

Okihisni vagy okitpani lehetetlenséget fejez ki: mawani 
kta owakihi sni (én-megy-fog képes-én nem) nem járhatok, 
vagy: mawani kta owakitpani. — Tóka vagy tökadaf, sni-vel 
ugyan azt teszi: tókadafi mawani sni, lehet hogy nem jar- 
hatok. 

Picsa lehetőséget jelent, p. o. ecsofipicsa tehető, wafijag- 
picsa látható; tagadólag is; kahpiesa (kaga-picsa) nem tehető. 


Jelen-mult. 


76. A jelen-mult idő vagy magában fejez ki jelenidöt, 
vagy dehan most, hinahiti már segitsegivel: tijata Jafika, na- 
kaha wafimdaka , otthon van, most láttam ; dehan tijata jafika 
most otthon van; kinahiü den un már itt van; sicsecsa waszku- 
jecsa wastedapi gyerekek gyümölcsöt szeretnek. 

A jelen-mult idő egyszersmind elbeszéllési idő : ecsamofi 
tevém, he dustafi azt elvégzéd. Wafina most, segitsegivel mul. 
tat jelent: wafina justafipi most elvégezték; wafna ocsicsijaku 
most mondtam neked. — Ha más határozatlan követi, a wafi- 
na bevegzett multat jelent: wafina justaüpi, hehan wai elvé- 
geztek vala, mikor elerköztem. 

Nacsecsa talán jövő jelentést kölcsönöz neki, p. o. hecson 
masipi kiihafi, ecsamofi nacsecsa (azt tenni én-parancsolnak 
ha, teszek talán) ha azt megparancsolják nekem, talán meg- 
teszem. 


Jövő idő. 

77. A jövő időnek jelelője kta, mely igékhöz, tulajdon- 
ság-, dolognevek- és névmásokhoz járulhat, p. o. mani kta jár- 
ni fog, he waste kta az jó lesz, he tifita kta az rét lesz, he 
mije kta az én leszek. 

Kifejez jövőt a multban is, mikór az másra vonatkozik: 
wafina upi kta, hehan wai akkor jövők voltak, mikor érköz- 
tem. 


268 HUNFALVY PÁL. 


Kifejez föltételőst, tuka-t vevén föl: wau kta tuka cl- 
fogtam jönni; upi kta tuka wicsawakisicsa (kisicsa ellenzeni, 
tiltani) el akartak jönni, de megtiltottam nekik. . 

Hiücsa-val szándékot, kívánságot fejez ki valaminek te- 
vésére: mde kte hificsa (én- megy-fog-nagyon) menni kívánok, 
szándékozom; ecsofi kte hificsa ecsofi (tesz-fog-nagyon tesz) 
szántszándékkal tette. 

Áll gyakran határozatlan mód helyett is: wau kta owat- 
kitpani lehetlen jönnem; tejapi: kta akitapi keresték megölni, 
halálra keresték. 

Kifejez végre lehetőt is, p.o. tinwicsakte kif-hee kta 
(tinwicsakte ölni, he az, e van) a gyilkos az lesz. 

78. Nuii vagy non kérdő vagy bizonytalan jövőt fejez ki: 
mda nuf he menjek-e? token ecsofpi nufi tafiın sni (hogyan 
tesznek-e, tafin-sni eltünt) nem tudták , mint kelljen tenni. 

Hin is kérdő, s äll:kta he? fog-e? helyett; wau hiü, men- 
jek-e? 

Ke is, ecsih és, epcsa gondolniigékelőtt jövőt jelent: mda 
ke epcsa menni fogok, gondoltam. 


Képző ígék. 


79. Ezen nevezet alá foglaljuk ijeja, kija, ja és jan ígé- 
ket, melyek az előző igének jelentésit modósítják, mint kép- 
zők, s mégis önálló igék maradnak. Ijeja lenni, kija tenni, a 
ja és ja hol egyik hol másik származékának vagy inkább cson- 
kájának látszik. 

1. ljeja (ijewaja ijejaja) többnyire a magyar el, be, meg 
hatásával bir az igék után, p.o. justafi végezni, justafi ijeja el- 
végezni , justafi ijewaja elvégzem, vagy elvégeztem; kaksza 
ijeja elvágni, hirtelen elvágni; kaptuzsa hasitanı, SADHAS ijeja 
meghasit. 

ljeja viszonyitökkal tenni-t jelent, p. o. pamahen tjeja 
belédugni, tenni; juhukun ijeja, letenni. 

2. Kija, maga elé toldván a névmást, az elózó igere 
nézve cselekedtetó: ecson tenni, ecsofi Aija tétetni, ecsofi toa- 
hija tétetek; kaga csinálni, kahksja csináltatni, kah wakija 
csináltatok. 

3. Ja vagy jan: 





A DAKOTA NYELV. ; 269 


a) kiható igékbül cselekedtetóket csinál mint kija, s 
ekkor mindig dolognevet vagy névmást veszen maga elé tár- 
gyul, p. o. ecsofja cselekedtetni, manija menetni, mani ma- 
iajapi engem menettök. 

b) tulajdonsagnevekbül képez kiható igéket: sa vö- 
rós, 8aja vörösre festeni, sakija u. a., szapa fekete, ceonkitva 
szam, szamja feketíteni. 

c) megfelel a magyar il vagy | képzőnek, mikor az 
valaminek tartást, valamire hasznäläst jelent, p. o. ateja 
atyául birni, atewaja atyának tartom; ha igy a második sze- 
mély ja nem toldatott belé, a ma, ni és ufi után jafi használta- 
tik ja helyett , Így : atewaja az atyám, atemajaű engem tart 
atyjának, ateufjafipi mi atyánk: ellemben atemajaja engem 
tartasz atyádnak, ateufjajapi minket tartotok atyáitoknak. In- 
nen: ateufijafipi mahpija ekta naüke csifi (atyánkég-ben vagy- 
janka, manka, nanka, 31. — az — kifi) mí atyánk, ki vagy 
égben. 

Ezen ! képzős értelem előtűnik a valamire használás je- 
lentésiben is, p. o. de iszaü waja ezt késnek tartom, késnek 
használom; ti ház, tijopa ajtó , he tijopajaja azt ajtónak hasz- 
nálod. 

Sza és ka toldatók.: 

80. Sza megfelel a magyar szokott szónak, p. o. hi jő, 
jahi jösz, jahisz’a jönni szoktál; itofisni hazudni, ijatofisnisz'a 
hazudni szoktál ; wamanofisz'a lopogató, zsivány. 

Ka néha ugyanezen jelentéssel jár, p. o. o lőni, wao 
iränyzani, waoka irányozgaíó, vadász, wawaoka vadászok: 
— néha nem módosítja a jelentést, p. o. wasteda és wasteda- 
ka szeretni. 

Ezen sz a és ka nem veszik az ige többesét magok után 
p. 0. waopika vadászok, nem waokapi, ecsofpisz'a cseleke- 
dök. Csak da vélni, alítani ígével a pi hol ehhez, hol ka-hoz 
járul, p.o. wastedakapi és wastedapika szeretők. 


Létigék. 


81. A dakota nyelvben több ige jelent létet; uni lenni, 
oui benne lenni, owüjah u. a., jatika lenni, jukaü meglenni, 
iakoüpi vannak, ijeja lenni , kijeja okozni lételt, hijeja lenni, 


270 HUNFALVY PÁL. 


de megkívánják ezek, hogy más szó fejezze ki a hol-, mikép- 
lételt, p. o. mani waufi járó vagyok; ti maben manka (31.) 
házban vagyok; hécsija jakofipi itt vannak; en maufi bennem 
van (mint tin maufi házban vagyok). 

Jukaü különösen megfelel a magyar van-nak, wansicsa 
pedig a nincsen-nek, p.o. Wakafitafika jukaü van isten; wa- 
kafitafika wanicsa nincs isten. 

Ee, hol-, mikép-lételt jelentő szónélkül fordul elő, decsak 
a harmadik személyben van meg; hee az van, dee ez van. 

Azt: vagyok, vagy, van, elvont jelentésben nem mond- 
hatja a dakota , hanem csak összerű jelentésben , p. o. dakota 
vagyok damakota, dakota vagy danikota etb. 


Tulajdonsägigek. 


82. A cselekvő tulajdonságige (23.) követi a dolognevet 
s megelőzi az igét : mazakan hduha jahi (maza vas, fém, wa- 
kaf szellet, mazakafi puska; juha bírni, hduha birtoki 20. d. 
hi jő) puskádat bírván jösz — puskáddal jősz. 

Ezen cselekvő tulajdonságige szintúgy fölveszi a tárgyi 
névmást, mint az ige: majuha jukafpi engem tartván vannak 
— még mind tartanak engem; — nijuha japi kta téged tartva 
menni fognak — téged el akarnak vinni. 

a) Ezen igetulajdonság-név tartós cselekvést jelent, 
mint a magyar: Járó-vagyunk; p. o. kikszuja u emlékező va- 
gyok; Wakafitaüke csekija ufi istent imádni ezokott. 

b) Két ige tulajdonságnév is állhat összeköttetés nél- 
kül: cseja patus inazsifi (cseja kiált, sir, patuzsa hajlik Osszh. 
patus) sírva görbedve áll. 

c) Fordulnak elő ilyenek is: manihafi mani járva jár, 
azaz, jár nem lovagol; nazsifihah nazeifi állva all. 

83. A szenvedő tulajdonságnévi mód (23.) követi a dolog- 
nevet: tahiücsa kifi opi (ezarvas az lónek —lóve van) a szar- 
vas meg van lóve. 

Az, birtoki névmással, pótolja a szenvedő igét; sőt 
névszó gyanánt is áll: ktepií (ölnek) megöletett, niktepi 
kta meg leszel ölve, vagy : meg fogsz öletni, vagy: meg fog- 
nak ölni. 





A DAKOTA NYELV. 271 


3. Dolognevek. 

84. Dolognév, akár alanyi akár tárgyi, megelőzi az 
iget, ritka esetet kivéve, p.o. wamnaheza icsaga rozs nől; mi- 
ni wacsifi vizet kívánok; — eja Wakafitafika mondá isten. 

Két dolognév kerülvén össze, az alany megelőzi a tär- 
gyat, 8 à birtokló a birtokot, p.o. tatafika pezsi jutapi (ökör 
fű esznek) az ökrök esznek fűvet; Dakota Padani kiű wicsak- 
tepi (dakota padani az őket ölnek) a dakoták megölték a pa- 
daniakat; — tipi tijopa ház ajtaja; wicsasta oie ember szava. 


Többes szám. 


85. A dakota szórend ez: dolognév, tulajdonságnév, ige- 
szó; a többesjelelő az utolsóhoz járul; innen: 

nape kéz, ninapepi kezeid; hene Dakotapi, azok dakoták; 

wicsasta wastepi jó emberek; koska kin hipi (ifju az jöt- 
tek) az ifjak eljöttek; wicsasta waste kifi hipi a jó emberek el- 
jöttek. ' 

De mikor az élő állatokat jelentő többes tárgyiban áll, 
függjön bár igeszótul vagy viszonyítótul, vicsa toldatik a von- 
zóhoz, p. o. tahifícsa wicsaktepi (szarvas őket-ölnek) szarva- 
sokat ölnek ; Dakota ewicsatafihafi (etaűhaű messze-tól) távul 
van a dakotáktul. 


4. Tulajdonságnevek. 

86. A tulajdonságnév mint tulajdonítmány, a dolognév 
után áll; mint mondomány , ahatározó és mutató névmás után 
is áll, p. o. wicsasta waste jó ember; csaf sicsa rosz fa; — 
wicsasta kin he waste az az ember jó. 

Ikse, közönséges, és a számnevek csaü-nal, nap (fa) előt- 
te állanak adolognevnek p. o. ikcse hafípa közönséges bocskor, 
ikcse wicsata közönséges ember — indianus; noüpa csaü két 
nap. 

87. A tulajdonságnév, mint tulajdonítmány vagy mon- 
domány, kifejezi a dolognév többesit: de ha ige következik, ez 
fejezi azt ki; p. o. ifjaű szapa wafi (kő fekete egy) egy fekete 
kő, mMjah szapszapa fekete kövek; takafıka kifi was’ aka az 
ökör erös, tatafıka kifi was - akapi az ökrök erősek — wicsasta 
waste he kagapi (ember jó az csinál-nak) azt jó emberek csi- 





272 HUNFALVY PÁL. 


nálták; Walkaftaűka wicsasta waste nom wicsakaga (isten em- 
ber jó két (nofipa összh. nom); őket csinál) isten két jó embert 
teremtött. 

A szämnevek föl- vagy föl nem veszik a többest : wicsa- 
sta jamni vagy : wicsasta jamnipi három ember. 

88. A számnév magában kifejezi a hänyszorsägot is, p.o. 
jamni jahi (három jöttél) háromszor jöttél. Az egymásutáni 
háromszorságot akihde szó fejezi ki, p. o. topa akihde jakutepi 
(négy megint ti lőttek) négyszer lőttetek egymásután. 

Kija a számnév után (mintegy magyarúl féle) helyet és 
módot jelent: nofipakija jakonpi két külömböző helyen — két 


felé vannak; he topakija ojakapi (ojaka beszélleni, ojakapi) 


azt négyfélekép beszéllik. 
Haüke, fél, oüspa, rész, által kifejezik a tört számokat: 


oüspa ijamni (rész harmad) harmadrész ; ofispa itopa negyed- | 


rész. 
89. Owasiá, üjuhpa minden , ssakim, napin mind kettő, 


monnó, apa, huáh némely, tonana wanisztiána kevés, wüma | 


másik , ota sok, hol tulajdonítmányok, hol dolognevek. 

. Ota sokat jelentvén, nem ismétli a tagot (onota vagy 
odota) a többes jelölesire, mikor élettelen dolgokrul áll, kivé- 
ve ha tóbbféleséget vagy részt akar jelenteni, p.o. ota amwah- 


di (hi jő, hdi birt. 19. d. haza jönni, vagy magáéba jönni, ah- 
di haza hozni) sokat hoztam haza; odota awahdi, sokfélét hoz- 


tam haza. 
De mikor élőkrül áll, fölveheti a többes jelelőt, azomban 


el is van nélküle; emberekrül állván , ha dolognév nem előzi — 


meg, wicsa-t és a pi-t veszi föl, p. o. wicsota (wicsa ota) hipi 


sokan jövének. 


Kifejezvén többféle embereket, kettözteti a többest, p. o. — 
wicsokcsota (wicsotcsota h.) ahi ember-csoportok Erköztek _ 


meg. 


tétetik, ha azonos is, p. o. suktaüka kii waste ka csanpahmih- 
ma waste a ló jó, és a kocsi jó. 


De névmás segítségivel csak egyezer áll: suktaüka kıf 


. ka csafipahmihma kifí napin waste a ló és a kocsi monnó jó; 


wicsasta ka winohificsa kin hena wasteste a férfi és nő azok - 


90. A tulajdonságnév, mint mondomány , rendesen ki- - 


A DAKOTA NYELV. 978 


jók; Hepaü ka Hepi ka Hake hena ijuhpa haüszkapi (hafiezka 
hosszú, szálas) Hepan és Hepi es Hake, ezek mind szálasak. 

Ko és koja, is és, által kóttetvén össze két dolognév, a 
tulajdonságnév csak egyszer áll, p. o. venktandn a a 
ko bicsa ló kocsi is rosz. 


5. Igemellékek. 


91. Igemellék rendösen azon szó előtt áll, melyet minő- 
sit, p. o. tafijafi waun jól vagyok , szicsaja ohaiüjafipi rosszul 
cselekesznek. A. kérdő igemellék is elül áll: tokecsa wowapi 
dawa sni he (jawa olvasni, dawa olvasol 26.) miert nem olva- 
sol? wowapi jawa olvasni — írást olvasni. 

De hincsa, sni, s az időt jelentök: kiühafi csa vagy ecse, 
kehaü és csoh, mikor, utána állanak, valamint tokecsa helyett 
lo és he kérdók is, p. o. waste hincsa igen jó; ecsoüipi sni nem 
tették; — jahi kiühafi mikor jösz; waünjaka ecsa, mikor, ha 
látja; — duhe sni to miért nem birod ? jahi he jöttel-e? 

92. Igemellékek is toldanak eló vagy be névmásokat, 
p. o. nitonakapi he (tónaka mennyi, nitonaka mennyi vagy te, 
nitonakapi) hányan vagytok he? tonstaühafi he (totathafi hon- 
nan) honnan való vagy? 

93. Az igemellék tóbbessé lesz ismétlés által (45.), p. o- 
tahjan ecsoh jól teszi; taftanjan ecsoiü jól tett többféle dol- 
got; de tafítafjaű ecsofpi jol tettek. Ebbül látjuk, hogy az 
igemellék többesitese mind a tárgyra mind az alanyra vonat- 
kozik. : 

Ezen tóbbesítés vonatkozik helyre, időre, módra is, p. 0. 
wicsasta kin tehaf ni ember az sokáig él (mibül : wicsasta kiü 
tehafhaű nipi az emberek sokáig éltek); de ecsadati wahi ha- 
mar jöttem, ecsacsadan wahi gyakran jöttem; he hafszkaja 
baksza wo vágd azt hosszura, hena hafszkaja baksza wo vágd - 
azokat hosszúra. 

94. Cse hátul áll, mikor ecsa, vagy csa-ra vonatkozik, 3 
mikor másnak szavait idézi, p.o. wanijetu csa wapa cse (wa- 
nijetu tél, wa hó, wapa havaz , hó esik) tél mikor, hó esik ak- 
kor ; — decsen ecsanofi kifhafi jani kta cse, Wakajfitafika eja 
cse (Így csinálsz ha, te-él fog akkor, isten mond akkor) ha te 
így teszel, élni fogsz , úgymond isten. 


ACAD. ÉRT, 1856. V. 18 


274 HUNFALVY PÁL. 


Tohan és kiőhaf is viszonylanak egymáshoz : tohan jahi 
kiáhaft mde kta ha jösz én megyek. 

95. Tagadó kérdésre igennel haf, igen, nemmel hija 
, nem, szó által felelnek, p.o. jahi kte eni he? hafl, wahi kte 
sni : nem fogsz jönni , he? igen, nem fogok jönni; jahi kte eni 
he? hija, wahi kta: nem fogsz jönni, he? nem, fogok jönni. 

Ha itökam, előbb (itokapa ős, idősebb) időre vonatko- 
zik, gyakran sni előzi meg , p.o. jahi sni itokam mielőtt nem 
jósz. A magyar nem hasonló itt a dakota sni-hez. 

96. A tagadást sni fejezi ki, mely utól áll, p. o. mde sni 
nem megyek, he csafi sni az nem fa. Erősebb tagadást fejez ki 
kacsa —soha, p.o. jao kacsa sohse lőtted. 

Kérdésben a tagadó sni engedelmet fejez ki; ijacsu sni 
to (icsu venni) nem veszed azt ? — veheted azt, _ 

Két tagadás igenel: wanicsa nincs, wanicse sni van. 

98. A kérdő he utól áll: wicsajada he? nem hiszel. He 
összeolvadván wo-val, lesz Awo, mit a férfiak használnak (21.) 
távolabbi személyrül, p. o. toki da hwo (ja menni) hová mégy? — 

Néha ka áll he helyett: he taku hogafi ka az milyen - 
hal-e? 


6. Visaon yitók. 3 


99. A viszonyitók a dolognevek után állanak , vagy kü- 
lón, vagy ragképen, vagy a következő igéhez toldva. A kü- 
lónáliók a dolognév többesit magokra veszik wicsa betolda- 
sával. 

Külön állók: maka kif akan (föld az-n) a földön; csof- 
kaste ekta az őrizetben; Dakota ewicsatafihafi (etafühaf tól, 
ról) a dakotáktul ; így : ikijedafi közel, wikijedaáű, nikijedan, — 
wicsijedafi, csikijedan stb közel hozzám, hozzád , hozzájok, 
hozzátok ; tatafika kifi wicsikajadafi (ökör az ők közel) közel 
az ökrökhöz. 

Ragssók: tifitata réten , magata mezőn, csafijata erdó- 
ben, tin házban stb. 

Igéhes toldatók: amani azon járni, scsekija valamiért 
kérni. 

100. A viszonyító által követelt névmás annak vagy 
eléje vagy beléje toldatik, vagy a következő igéhez adatik, 


& DAKOTA NYELV. .915 


p. 0. ikejedafi közel hozzá, mikijedaii közel hozzäm, nikrjedart, 
wiemkijedafi, csiktjedaü stb, melyben a névmás í-je kiesik a 
viszonyító i-je miatt; itehafi mesezetól, nihetafi messzi tőled, 
uüketanhafipi tőlunk (etafíliat), enitaähat tőled stb, — en mau 
(en ben, hoz, en mi-hozzám, au jő) hozzám jő; ekta nipi (i 
ment, ekta ben, hoz, ekta n- WosESes ipt mentek) hozzád " 
mentek. 

101. Kicsi és om vel, amaz egyes, ez többes számu do- 
lognévvel jár, p. o. he kicsi mde kta (az-vel én-megy fog) az- 
zal, vagy vele menni fogok; hena om mde kta velók menni 
fogok. 

1. Mondatviszonyitók. 

102. Ezek, mint egybekötök, az egybeköttetö szók vagy 
mondatok között állanak p. o. mabpija ka maka menny és föld; 
wancsijaka tuka ijecsicajje sni láttalak, de nem ismertelek . 
meg. | 

Ko, koja és ahna utánok állanak: esafika waühi ko mdu- 
ha acélt kovát is bírok; mahpija ınaka ahna kaga mennyet fól- 
det is csinált. 

Ka összeköt két igét, ee egy alanyok van, de ha 
más alany hogatik be, wűkaf áll, p. o. ekta wai ka waämdaka 
bementem és lättam: ekta war uáka& wadmajakapi bémentem 
8 ők láttak engent. 

103. Vagy szót kifejezi ka és, p. o. hen. ufi ka is hen ufi 
sni, uíimg tukte ijecsetu szdonwaeje gni (itt van vagy itt van 
nem — uüma másik ufima tukte — melyik így lenni — szdonja 
tudni azdonwaja tudok) nem tudam, itt van-e. vagy ninos. He 
Sukta&ka ka is tatafika náma tukte hecsetu. he (az1ó vagy ókór 
melyik úgy lenm az) ló-e vagy ökör az? 

104. Mondatokat nemigen.birnakegybehasonlitani, csak 
körülírás utján, p.o. jobb nékem halnom mintélnem, így mond- 
hatják: mate cstü he waste ka wani kii he sziose (én-kal az az 
jó és én-él az az rosz); vagy: wani kin. be waste esta, mate 
csi he ijotaü waste (én-él az az jó bár, én hal az az több jó). 


8. Indúlatszók. 


105. Ezek használutw felette nehéz, mert nem csak a be- 
eréllőnekr érzelmeit kifejezik, hanem módosítják a mondat je- 
18" 


276 HUNFALVY PÄL. 


lentésit is, például: hehehe,  didita ofi mate kta (didita igen 
meleg, hőség, on ért, miatt) jaj, hőség miatt meg fogok halni. 
— János evang. I. 4. ,, Wicsoni kif iko hee: wicsoni kif he 
wicsasta 1jozsafzsaf kifi iho hee" élet az ime azaz; élet az az 
ember világosság az íme az az) íme az az élet; az az élet az 
emberek világossága az. 
Itaficsaü tawocsekije kif. 
úr 6-kérés az 
1. Ateufjaüfpı mahpijja ekta  nafüke csif; 


atya-mi-tart-ok menny ben vagy az 
2. Niesazse kin  — wakaűdapi kte. 
te-név az szenteltetött fog (lenni) 


3. Mahpija ekta token nitawacsii ecsofpi kif, 
menny ben hogyan te-akarat tetetött az 


maka -akan hecsen ecsonpi nufwe. 
föld- ön úgy tétetött legyen 
4. Afipetu lif de taku-jutapi ufikupo: 
^A map az az mi-esznek mink-adj 
5..Ka wauähtanipi kif ufikicsicsazsuzsu-po, 
és . mink-vétek az ertünk-töröld 
ufikis ijecsen tona ecsifsnijai — ufikokicsihaü- 
mi hasonlökep mennyi hibásan nekünk-tet- 
jaüpi hena ijessei wicsufkicsicsazsuzsupi 
tek . azok úgy . nekik meg bocsátunk 
kif. 6. Wowawijutaűje kif he en  ijaje uf- 
az, kísértet az az-ban men- minket 
jafpi 8ni-po, ka taku sicsa etafihaf 
etni ne, és mi TOSSZ attul 
eufihdaku-po. 7. .Wokicsofizse ki, wowas'ake 
szabadits minket. ország az, hatalom 
kif , wowitafi kif , henakija owihafike 
az,  dicaöseg az mindenkép vég 
wanin nitawa nufwe. 
nélkül “tied . legyen. 


Itaücsat; itaü gőgös lenni, imataf, djatafí kerkedöm. 
kerkedöl; itaficsahi fő , úr, parancsoló : itaficsaikija uralni. 
Tawocsekije ; cseja kiált, sír, csekija kiáltoz, imád; eb- 





A DAKOTA NYELV. 277 


bül wocsekije imádság , fa harmadik birtoki szemelylyel (9. c. 
dologi birtok). 

kin az (14. 69.) — Az úr imádsága. 

2. ateufjafpi ; ate atya, ateja atyának tartani valakit 
(79. 3. c.), ateufijafipi atyánk 

mahpija felhö, menny ; ekta ben 53. különdllök. 

saüke vagy, jaßka lenni, mafika vagyok, 32., nafika he- 
lyett naüke, mely miatt csij lett kiü-bül, 4. II. b.) 

3. nicsazse, csazse név, nicsazse neved, 9.c.) itt kii nem 
változik csiü-re, mivel csazse-ban az e nem lett a-bul. 

wakandapi, wakan szellem, szent; da vélni, wakaida 
szentnek vélni, imádni, wakafdapi szentnek veinek, vagy 
szentöltetik , 24. 

kta a jövőnek jelelője, 23. 

4. mahpija ekta mennyben. 

token, to mi? token hogyan? 52. 1.) 

nilawacsi , wacsin gondolni, akarni , akarat, nitawacsifi 
akaratod, 9. c. dologi birtok. 

ecsofi tenni, ecsofipi tesznek , tétetik, 24. 

maka akan földön 53. 

hecsen, he az, hecsen úgy , 52. 1.) 

nufite legyen , hiányos ige. 

5. afipetu nap; kii, de monnó az, de az elsó határozó 
névmás, a másik mutató névmás. A dakota nyelv meg tudja 
azokat külómbóztetni, miket a magyar, sőt az indogermán 
nyelvek sem bírnak tenni. 

taku mi, 12. jüta enni, jutapi esznek, étetik, 24. — ta- 
ku-jutapi ennivaló; de taku-jutapi, azt mi ennivaló. 

unkupo, ku adni valamit, valakinek; ufikupo parancso- 
lónak tóbbese adj nekünk; azért ufi, és hátul po, lásd. 29. uf- 
kaskapo kóss bennünket 

ka és, 55. 

wauühtanipi , ahtani tenni, tórvényt szegni, wahtani 
ugyan az, 20. b.), wáyvahtani szegek, wauühtanipi törvényt 
szegünk, és vétkünk ; uükicsicsassussupo, kazsuzeu kitörölni, 
megbocsátani, kicsicsuzsuzsu (4. II. c.) valakinek megbocsá- 
tani, ufikics. nekünk bocsásd meg, po parancsolónak jelelóje. 

ufkis—pi mi, ezen pi csak wicsufikicsicsazsu zsupi-ban. 





278 HUNFALVY PÁL. 
jjecsen úgy , hasonlóképen , éjecsecsa hasonló lenni, 


tona a mennyi , 12. 

ecsisnijan — ecsin gondolni, sni nem, ecsinsni gondo- 
letlan, hibás, ecstüsnsjan gondolatlanul, hibásan. 52. 2.) 

uükokicsihaüjaüpi, ohafi tenni, dolgozni, ohafijaä tenni, 
okicsihafjafi neki tenni, 20, e.) uükokicsihafjafipi nekünk tet. 


" tek, vagy tesznek 


hena azok, 13. 

ijecsen úgy 

wicsufikicsicsassussupi, megint kazauzeu, kicsicsazsuzsu, 
ufikicsicsazsupi megbocsátunk, wicsa őket, wicaa — kicsi ne- 
kik, 71. a.) | 

6. Wowatijutafije, ijutafi kísérteni, ijutahjanh kísérteni, 
wawijutafjaü u.a., wawijutaßje kisertö; wowawijutanje, 38. 
kisertet 

(jaja bemenni, en ijaja bémenni, vagy he en abba; ijaje 
afjafips tulajdonkép: ijajepafi, 79. 3.) menetni, ijajawaja me- 
netek, vezetek, ijajeufijatipi (jafi, ju helyett, 79. 3. c.), min- 
ket vezess; a pi, uühoz értetik. Tehát 

ijaje-ufijaüpi sni po ne vezess bennünket, melyben sri 
nem, po parancsolönak jelelóje, pi az ufi-nak kiegészítője; 

taku mi; sicsu rosz; etaühaü tól, tul , 53. 

eufihdakupo, éjaku elvenni, émdaku .elveszek; ehdaku 
megint elvenni, valakiét elvenni, 20. d., éwahduka elveszöm, 
eufihdakupi elveszszük, ehdakupo vedd el, euühdakupo végy 
minket el, szabadíts meg ; itt ufi nem tevő, hanem tárgy. 

7, Wokicsoüsse törvény, uraság , ország 

wowass’ ake hatalom, was’ aka erős, 38. 

wowitah dicsőség , witaű büszke, fenhéjázó , 28. 

hena azok 18., henakija mindenképen, mindenféle, 88. 

owihaüke vég , ihaüke vég, 

. wanin, összeh. wanicsa nélkül , 
nitawa tied; 9. c. dologi birtok, 
nuüwe legyen. 


— | a mn rn — 


Az ember valamely tärgyat fe] akarván fogni, azt egy- 
beveti hasonló és nem-hasonló tárgyakkal, s úgy ítél arrul. 
Minket is ösztön hajt ilyentén ítélésre a dakota nyelvrül: hol 
találunk hasonló és nem-hasonló nyelveket? 





A DAKOTA NYELV. 279 


Már földirati viszonybul is a dakotához hasonló nyelve- 
ket az éjszak-amerikai indián nyelvekben gyaníthatunk, e 
ezekre ajálkozhatnék Du Ponceau munkája: „Memoire sur le 
systeme grammatical des langues de guelgues nations indien- 
nes de PAmérigue du Nord. Paris 1838." mely általában az 
amerikai ősnyelvekrül, különösen pedig az éjszakamerikai al- 
gonkin nevezetü nyelvcsaládrul érteközik. Azonban Du Pon- 
ceaunem bíztos vezér. Ő filozof-nyelvész akar lenni. Sok nyelv- 
rül beszéll, de egyet sem tudat teljesen; általános itéletei 
pedig olyanok , hogy szinte csudálkozni lehet, mint adhatta 
mege munkára, jóváhagyását al'Institut royal de France. Kö- 
teles vagyok e szigoru Ítéletet a kérdésős munkábul támogat- 
ni és igazolni. Du Ponceau ‚filozoful‘ beszéllvén ‚de la forma- 
tion des langues* 79—85. 1. azt állítja többi között: „Ce ne 
sont pas toujours les hommes de génie qui ont inventé les pre- 
mires langues; — c'est rarement le génie qui gouverne les 
affaires humaines; — dans toutes les reunions d'hommes, il 
ya une classe qu'on peut appeler des faéseurs; — c'est à ces 
hommes vulgaires que sont dues les anomalies, les irrégulari- 
tés que l'on observe dans toutes les langues. — C'est ainsi qu'a 
été produite la difference des langues selon le caractére de 
ceuz qui ont présidé d leur formation , modifié jusqu' à un cer- 
tain point par le climat et d'autres circonstances locales; de là 
sont venues les langues analytiques, synthétiques *), mono- 
syllabiques, polvsyllabiques, langues à inversion, langues dans 
lesquelles les mots se suivent dans un ordreréglé plus ou moins 
naturel, langues à inflexions, langues à particules à préfixes 
et suffixes, et tout ce qui forme la variété qu'on observe dans 
les différens idiomes. La premiere impulsion donnée par les 
premiers faiseurs a été suivie par ceux qui leur ont succédé, 
car l'homme est naturellement plus porté à imiter qu' à inven- 


*) Analytiques , synthetiques. Tán némely olvasó nem tudja ezen 
szók értelmét a nyelvre nézve, minthogy nálunk alig használjuk. Fogla- 


ló, synthetique, Du Ponceau és mások szerint p. o. a latin nyelv, mert . 


mondja : hominis, homini; amavi, amabo: ellenben taglaló analytique 
p.0.a német nyelv, mert móhdja: des menschen, dem menschen ; ich 
habt geliebt , ich werde lieben. Hogy syntheticus nyelvbül micsoda fai- 
senr csinálhatott analyticust, derék volna tudni. 


PM Man rn _ mn mn 


- 


280 HUNFALVY PÁL. 


ter; c'est ce qui fait que toutes les langues ont une tendance 
manifeste à conserver le caractére grammatical qui leur a 
d'abord été imprimé.'* — „I resulte de tout ce qui est dit ci- 
dessus, que le hasard, le caprice, l'ignorance et une foule des 


circonstances tant locales que personnelles, ont concouru à la 


.formation originelle des langues et qu'elles ont nécessaire- 


ment différé dans leur structure et leurs formes grammatica- 
les." Tehát egynéhány hóbortos nagyszäjunak kell köszönni 
azt, hogy az indgermán nyelvek külömböznek a sémiektül és 
az altajiaktul; de milyen hóbortosok lehettek, kik a magyar 
iget alkották, melynek felfogására nem tudom ha fölér-e Du 
Ponceau bölcsesége ! 


Ő már az amerikai nyelveket polysynthétigues-nek (töm- 
ködőknek) nevezi, mit a ,,synthétigue" nyelvészeti fogalma vi- 
lágosít. Ha foglaló (synthetique) azon nyelv, mely a névszó 
viszonyításait esetek vagy ragok, az igeszó módi, idői stb. vi- 
szonyításait szintén képzők és ragok által fejezi ki: akkor a 
polysynthetique csak sokat foglaló, vagy foglalgató- nyelv, 
olyan t.i., mely a szó foglalatjába többet egyesít , mint a szo- 
kott nyelvek. S itt aztán kérdözni kell: mi a több? Már a 
sémi nyelvek igéje nem sokat foglaló-e a görög igéhóz képest? 
még inkább, nem ilyen-e az altájr nyelvfaj, mert p. o. e ma- 
gyar szó: ,halhatatlanságunkénak', melyben hat, atlan, ság, 
unk, é, nak számszerint 6 képző és rag fordul elő, nem foglal-e 
sokat magában? Látjuk, hogy ezen külsőleges értelmezés nem 
érinti a nyelvek tartalmát. Meg ishadd nevezzük mi is tömkö- 
dóknek az amerikai sokat foglaló nyelveket , ha már nevezet 
kell, s ha be nem pillanthatunk azok belsejébe, — mi csak 
összevetés utján volna lehetségös , — hogy helyes értelmezé- 
söket adhassuk. 


Du Ponceau szerint az algonkin nyelvekben megvan a 
névhatározó mo (monko, az-bul), mely elül áll: a dakótanyelv 
határozója utól áll; — nincsen azokban szó-nem, ámbár kü- 
lömbséget tesznek a méltóságosb és kevesbbé méltóságos kö- 
zött ; a dakotá-ban sincsen szó-nem, de az ige parancsólójában 
más képzőt használ, mikor parancsol , mást mikor kér. Az al- 
gonkin nyelvek névszója nem képez eseteket; a dakota sem. 


A DAKOTA NYELV. 281 


Az algonkin nyelvekben, úgy látszik, kettős szám i js van a 
tübbesón kívül, p.o. 


a csippevé személyi névmás; a lenape: 

nin én ni én 

kin te ki te | 

uin Ő neka vagy nekama ó 

ninovin mí niluna mi 

kinovin mi mindnyájan kiluna mí mindnyájan 

kinova tik kiluna tik 

unovaók . nekamava ők: 
a dakotában világos a kettős szám. 

Csippevé. , Lenape. ' A Dakota. 
osz atya |. 08 atya ate atya 
nósz atyám nős atyám  . miate atyám 
kösz atyád kös atyád niate atyád 
oszan atyja osvall atyja ateku atyja 
nöszak atyáim nösuvak u: 
köszak atyaid kösuvak — — 
oszan atyái ' osvavall — 
noszinan atyánk nosena ."miateun ket- 
koszinan mind- kosena tónk atyja 

nyájunk atyja miateunpi 

kosziva atyátok kosuva niatepi 
oszivan atyjok osvavall 3 atepi 
noszinanig atyáink nosenana 
koszinanig atyáink | " kosenana 
koszivag atyáitok kosuvak 
oszivan atyájik osuvavavall 


A dakota nem külömbözteti meg olyan jól az egyes-többest és 
a többes-többest, mint az algonkin nyelvek. 

Hozzunk még föl egy csippevei igét, nöndom, csak a 
jelentöben: 


Jelen idő. 


ninöndom hallok - . ninóndamin hallunk 
kinöndom hallasz _ kinóndam hallotok 
nóndom hall, nöndomög hallanak 


282 HUNFALVY PÁL. 


Első mult. 





ninginőndom hallottam ninginőndamin hallottunk 
s stb. 
kiginöndom - stb. kiginöndom 
ginöndom | ginóndomóg 
Másik mult. 
ninginöndanabon hallottam | ninginöndanaminalom 
kiginöndanabon kiginondamvabon 
ginöndanabon ginondomobonög 
 Jöob. 
ningonöndom fogok ningonöndamin 
kigonöndom hallani kigonöndam 
tenöndom tenóndomóg. 





| Ebbül már látjuk, hogy az algonkin nyelvek igéje a da- 
kotanál idomban sokkal gazdagabb. — Mégis a köz fölfogäs 
szerint rokonság van az éjszak-amerikai nyelvek között, mit 
polysynthetique, tömködő jellemnek tartanak. 

Elhagyván ezen közönségös tért, melyen kellő tudo- 
mánynyal nem foroghatunk, s rá sem vetvén szemünket azon 
nagy kérdésre, honnan származtak az ős amerikaiak? igazán 
mutatkozik-e közöttök és az ázsiai kelet-éjszak között valami 
kapocs? vegyük összehasonlítási tekintetbe a dakotát és olyan 
nyelveket , melyek ismeretösbek előttünk. 

A dakota nyelv, anyagra nézve, sokban találkozik az 
ázsia-európai három nagy nyelvfajjal, az indgermán , sémi és 
altaji fajjal; bizonyítják azt a névmások, különösen az ezek- 
bül lett igemellékek (adverbiumok). Ha már ezekben látunk 
föltünő hasonlatosságot , nem csudálkozhatunk a hang után 
készült szók rokonságán; hisz az ember a hangokat azon egy 
halló érzékkel vévén észre, lehetetlen volt egyféle hang után 
nem hasonló szókat alkotnia. A természeti szókat is, mint 
. mama, papa, a dakota gyermek úgy kezdi ejteni, mihelyt 
megszólal, mint a gőgös európai (német vagy francia), ki vál- 
tig pöngetvén Krisztus szavait, miszerint mindnyájunknak 
egy mennyei atyänk van, mégis tudományos meggyőződés- 


P d 


A DAKOTA NYELV. 988 


bül irtanı akarja, nemcsak az indiänokat, hanem mäsokat is; 
mert, úgymond, azok nyelveiben ki van mondva az enyészet 
ítélete, Ezen képmutató keresztyén tudományt meg kell vet- 
ni, — akár Gobineau *) hírdesse, akár más. — A dakota . 
nyelvtan és szótár íróji nem olyan farizeusok. Tudják ők is, 
hogy a fehérbórüek kardja és szeszvize (mini wakaf, égett- 
bor) nagyon emészti a természet ezen fijait: de nem merik 
ällitanı, hogy isteni gondviselés dogmájává tegyük a háborút 
és a csapszeket. | 

Van anyagi hasonlatosság ezen amerikai és nevezött 
ázsia-európai nyelvek között, akármennyi; lássunk különö- 
sen némely, a magyarral és finnel találkozó szókat. 

ate atya, török. ata hpa potyog finn. pudota 


ina . anya. finn.  üiti htakakap . ,, kauraa 
mani menni ,,  mennü tafika (nagy) tenger,, — 
juta esz-ik ,,  syódü máza vas — ,, vaski 
hiju, hi, hdi jő ,, — — küwe hozni ,, — 
ufi van ,, on mini viz  ,, vesi 


maka (fold) — ,, maa kaszdecsa hasitani „  halkaista 
peta (tűz) fény ,, paisti apa csapni „ — 


pa fej » pää oie 826 , sana 
pahin fejhaj „ päähius csa (ha) csak(id6) „ ka 
sta szem  ,, seilmä hafiazka hosszu , — 


we ver ,„ veri . ha (fejhaj) haj 5  — 
wakpa folyó ,„ joki ihaha hahota, ,  hohotan 
kastafi (önt) ka- 

stos „ kastaa  koko kong ,, — 
ho, hogan hal ,, kala ho ^ hang „ = 
cseja kislt „ kiljahtaa huja héa „  — 
esafte eszű, szív ,, sydän 
hmufi fonni — ,, punoa | stb. 


*) Essai sur l'inégalité des races humaines, pat M. A. de Gobineaw. 
Paris 1858—1855, négy kötet 8-r. A tudós és nagyon kegyes író több 
szép okoskodása közt felhozza azt is, vajjon eszkimó lehet-e valaha Ra- 
eine, Napoleon stb ? — Mí viszont kérdózzük, vajjon ha Franklin féle 
hajóval, minden tudományostul az eszkimók földére jutván s ott hagyat- 
ván, rá ért volna-e okoskodni az emberek hasonlatlanságárul? — Hogy 
a magyar nyelvet nem tudja, mégis ítél róla, az a francia alaposság 


egyik mérve. 


x 


bl 


284 ^ HUNFALVY PÁL. 


Azonkép lehetne indgermán szókhoz is hasonlókat találni a 
dakotában, p. o. nivafi, neo, nato, szanszkrit, nava; já, i, eo 
szanszkr. ja; ia ajo, iahan ajens; kaga tenni, szanszkr. kara; 
en in stb. A névmásokat és hangután készült szókat Erintöt- 
tük már. — 

De a nyelvtudományban többet ér az idom az anyagnál: 
miben válik hát ki a dakota nyelv idoma, s miben külömbözik 
a három már megnevezött ázsia-európai nyelvfajok idomaitul? 
Tudjuk, az indgermän nyelvek idoma leginkäbb ebben all: 
hogy a szök képesek belső hajtogatäsra; hogy szönemmel bir- 
nak; hogy a névszók részint önálló viszonyitok, részint rago- 
zó viszonyítók által fejezik kia fogalmat, az igeszók pedig 
képzők által módosítják jelentéseiket, és személyi . névmások 
últal meghatározzák a tevőt vagy alanyt. — A sémi nyelvek 
idoma nagyban megegyez az indgermán nyelvek idomával, de 
külömbözik attul, hogy gyökszavai kevesbbé önállók, meny- 
nyiben képzőket a gyök testébe fogadhat be, mit az indger- 
mánok nem tehetnek; hogy névszójik szegényebbek viszonyí- 
tói jelölesekben , de fölvehetik a személyi névmásokat, mint 
az igeszók; hogy végre az igeszók is szegényebbek idö- és 
mód-képzőkben , de többször vehetik föl a személyi névmáso- 


kat, ezek által nemcsak a tevőt vagy alanyt, hanem a tárgyat , 


is viszonyíthatván. — Az altaji nyelvek idoma szinte sokban 
megegyez az indgermán és sémi nyelvek fajaiéval, de külöm- 
bözik is azoktul, hogy nem ismer szónemet; hogy a szótör- 


zsök hangzóji három soru egyezést tartanak, s a szerint vál- - 


toztatják el a képzők és ragok hangzójit; hogy a szótörzsök 
legállandóbbak, tehát sem belső hajtogatást *), mint az 


*) Ballagi Mórics, 1855-ki december 2-kán olvasott érteközésében azt 
állítja, hogy a mi nyelvünkben is óseredetileg megvolt a hajlítás. , Avagy 
nem hajlitäs-e az, úgymond, ha érni valere-bül lett dr, pretium, élni- 
ból állat, vágni-ból vég, marni-bol méreg stb?" — Nem bizony az, még 
pedig nemcsak azért nem, hogy ezek talán nem is lettek egymásbul, ba- 
nem leginkább azért nem , hogy hajlítás, ragozás stb alátt nem szoktuk 
a gyökök alakulását , hanem a kész törzsök viszonyításbeli változásait 
érteni. Ha például a vágni-bul vóg, vúg, víg, vég lenne a vága, vágott, 
vágj idomok kifejezésére mint az indgermán fajban, vagy vágat, vágatik, 
vághat stb jelölésére, mint a sémi fajban: akkor megvolna nyelvünkben 
is a bajlítás, de úgy az nincs meg abban. — Ugyan ott B. több szóroko- 


A DAKOTA NYELV. 285 


indgermánok, sem béssuratást nem engednek meg, mint a 
semiek. Azonkivül névszójok gazdagabbak ragozó viszonyí- 
tokban, s igeszojık gazdagabbak módosító képzókben, mint a . 
két előbbi fajéi. Nagy megegyezés van a három faj között ab- 
ban is, hogy a személyi névmások ragképen mind a szók után 
követköznek, s hogy a jelelók mind a névszón mind az igessón 
fejeztetnek ki; p. o. látom az embert, itt az. (lát)-om-ban 
megvan már atárgyi viszonyítás, mind a mellett ujra kife- 
jezzük a névszón is, (ember)t által. Vagy: homines moriun- 
tur, az emberek halnak-ban a tóbbes jeleló mind a névszón 
mind az igeszón elófordul. 

A dakota nyelv idomát eléggé megismertóttük. A kü- 
lómbség pedig kózte és a három fajbeli nyelvek között legin- 
kább ebben áll: 1) Hogy a dakota nyelv nem fejezi kétszer ki 
ajelelöket, mint amazok, p.o. dakotában a többes jelelő nem 
fordul elő a névszón, 8 azon kívül az igén is, Így: patres 
amant, az atyák szeretnek, hanem így pater- amant—ate wa- 
stedakaps. — 2) A személyi névmások nem ragadnak hátul az 
igeszóhoz, mint az altaji, sémi és indgerman nyelvekben, ha- 
nem elül, vagy belül, jóllehet van példa az utolragozásra is, ' 
mint a 33-ban láttuk. — 3) A névszó helybeli viszonyitäsait 
kivéve, melyeket önálló vagy ragozó viszonyszók fejeznek ki, 
nincs annak belviszonyítása, nincs tárgyi, nincs birtoki, nincs 
tulajdonító esete vagy viszonyzása; s a mi lehet is, azige von- 
ja magához , p.o. a , gyermekét szereti"-ben a névazón van a 
birtokló é és tárgyi (, mely utóbbit az ige ,szereti* az i-vel is- 
metli, mely is ja, je tárgyi névmás. Németül: er liebt sein 
kind-ben, a sein a kind-hóz, nem a liebt-höz tartozik. De a 


nitást követ el, melyettudományunk mai állása már nem enged meg. Kal- 
márt nem szabad többé rokonítani kolmá-val; ó, óta, mióta, éshajdan, haj- — 
nal, és a finn ajka között sincs rokonság. — Ó, avas egyéb gyökü mint 
óta, melyet olta-nak kell irni, s mely volta-nak ikertestvére; hajdan lett: 
ha -]- idóbül, mint majdan lett: ma + idóbtil; monnó, ma és ha névmás, s 
jelentik az, ez-t; tehát: ha-]-idón teszen: azon (távolabbi) idön, ma-j-időn 
teszen: ezen időn. — A hajnal meg rokon a finn kos-val; nal képző, mint 
hönal-ban is, mely meg finnben kainalo. Aika — ikű s ez rokon a magyar 
idö-vel; vajjon ó, avas nem viszonylik-e aika-val, nem tudom még . de 
lehet. Kellő körülnézés kell hasonlítás-tevésre ! 


286 HUNFALVY PÁL. 
dakota így mondja: csihcsa wastekidaka, mi szószerint ma- 
. gyarul így volna: gyermek-szer-őt(ja-jej-et; tehát az ige a 
névszó viszonyzását magába vette. Azért áll, mit 1) alatt 
mondtunk , hogy a dakota nyelv nem adja kétszer elő a jele- 
lőket. — Hogy nincsen szöneme, abban megegyez az altajı 
nyelvekkel. De a három külömbséget összefoglalva mondani 
lehet, hogy a dakota nyelvben minden mondat egy szó, mely- 
lyet a határozó ki, kon, wat végez, ha helye van neki. 5 
már így fogva fel a dolgot, tömködőnek mondhatjuk ezen 
nyelvet. | 
Ismertetésünk nem meríti ki a tárgyat, mire a azóalko- - 
tás is nagyon kell: mégis annyit ad, mibül ezen nyelvre nézve - 
alkalmasint tájékozhatjuk magunkat. 


Némely szók. 
I. 


Isten wakafitafika (szellem 
nagy) 

világosság, nap afipa 

világ, föld makà 

mező maka 

fű pezsi 

rét omdaja 

tenger miniwafcsa 

tó mde 

folyó watpa 

hegy he, paha 

felhő mahpija 

menny mahpija, és mahpi- 
jato 

wetu álló tavasz , jövő tavasz 

wehaű mult tavasz | 

mdoketu álló nyár, jövő 

. nyár 

mdokehafi mult nyár 

ptafjetu álló ősz, jövő ősz " 


ptiühaß mult ősz 

tél, álló, jövő wanijetu 

tél, mult wanihafű 

wi hóld és hó 

nap aßpetu wi, nappali hold | 

hold hasjetu wi, éjjeli hold. — 

januasrius witehi, nehéz hó 

februarius wicsata-wi med. 
vehó - 

martius i&tawicsajasafi wi 
(ista szem, jazaű beteg) 
beteg szem-hó 

aprilis magaokada-wi lüd- 
tojó hó (maga lúd, oka- 
da tojni), nevezik : wo- 
kada-wi-nek is vagy : 
watopapi-wi evező hó 
(watopa evezni, mivel 
abban a jég enged.) 

majus wozsupi-wi vető hó, 
wozsu vetni, ültetni. 





A DAKOTA NYELV. 


junius wazsustecsasa-wi 
epererö hó (wazsuste- 
csa eper) - 

julius csafipaszapa-wi kó- 

. kenyhö (csafipa kökény, 
szapa fekete): vagy 
wasufipa-wi lüd-vedló 
hó (sufipa vedleni). 

augusztus waszutofi wi 
arató hó (ezutofi érni, 
waszutofipi aratás. 

september pszifhnaketu- 
wirizs szárító hó (pszin 
rizs 

oktober wazsupi-wi rizs- 
azáritó hó (wazsu kirak- 
ni, szárítani). 

november takijuha-wi ezar- 
vas üzekedö hó (ta szar- 
vas, kijuha hágni). 

december tahecsapsun-wi 
szarv-vedlö hó. 

éjtszaka hafijetu, Összeh. 
haü, jó ejtszakät haiü 
waste 

éjfél haficsoka, 

éjjeli dal hafidowaf, f 

holnap és reggel haiihaüna 

korán kelni, virrasztani 
haükikta 

holnapi nap ihafikajetu 

nappal afipe 

ember, férfi wicsasta 

nó tawicsu 

anya mama, mint szop- 
tató, ina, huf , anyád 
nihuű, anyja hufika 

atya ate, atyja atkuku. 


287 


valakit atyának nevez- 
ni ateja 

fej pa; fejem mapa; em-" 
berfej wiesapa 

fejhaj, fejbór pàha 

haj hif 

szem jeta, szemem mi-ista, 
szemed ni-ista, szemünk 
ufikistapi stb. 

szemhät, szemcsont istahe - 
(szemhegy) 

szemöldök istahehin 

szempilla istahepifi 

szem héjja istahepehii 

vak gofiga, istagofiga 

szemethünyni istakakpafi 

szempillantás istakakpafi- 
pisze 

vak lenni ista-kpe 

vakítani ista-kpeja | 

sanda szemü 1sta-ksifi; san- 
da vagyok istamaksifi 

tiszta szemü istamdeza; 
tiszta szemü vagyok 
istamamdeza 

tiszta szemüvé tenni ista- 
mdeszvaja 

köny ista minihafipe (ista- 


mini szem víz) 


. könyes szemmel istamini- 


osdoka 
fül noße 
fület hegyezni noge-azsog- . 
kija . 
rőf noge-ijutapi — a fültül 
az ujjak begyeig. 
süket noge-kpa 
süketiteni noge-kpeja 


288 


hallgatni nogoptafi 

. fülnyílása nogeohdoka 

orcza tapofi, tapufi 

orczacsont tapofihu 

állkapcza ijoha 

pofaszakál, barkó ijohahifi 

száj i; emberszáj wicsai, 
szájam, szájad mii, niistb- 

beszélleni 18, beszellek, be- 

széllesz , beszéllünk 1waa 
jjaa, ufikiapi 

beszélló iahafi 

rest beszélleni iakap’in 

fog hi, emberfog wicsahi 

fogat csikorgatni hihda- 
kifiszlifizaa 

fogat ropogtatni hihdako- 
kota 

torok dote, dotku 

gége dote-hbeza 

danolni dowafi, danolok, 
danolsz wadowaü, ja- 
dowaü 

dal dowaä 

nyak tahu | 

torok és melly köze tahpa 

lélekzeni nija, wanija, ja- 
nija lélekszöm, lélekszól 

elö nijake; eleven nijaken 

eleveníteni nije ,. nijafi 

halni ta, balok, halsz stb. 
mata, nita, ufitapi 

halni, te, tin, matif, nitin 

holt tecsa 

haló félben tecsakis 

holtan tecsaja 

félholt tecsazsejaü 

ölni tekija, ölök tewakija stb. 


HUNFALVY PÁL. 


holtnak kivánni valakit, 
átkozni tekoü, — kivá- 
nok tewakofi 


. vér we: 


verezni weja 

melly maku 
mellycsont makuhu 

öv makuijutaü 

asszony mellye mama 
állat csecse , tölgye aze 
has itpi, ikpi 

hasalja csowohe 

hät tapete 


. háton tapetepa 


hátra tapetepatafihaf 

kéz napa, nape 

fordított kéz napakaha 

kézen napata ; kézen fogni 
napata juza 

két kézzel napanuäkiä 

hüvelykujj napahufika 

mutatóujj napetokaheja (el- 
ső ujj) 

kózépujj napeocsokaja 

ujj napcsupe 

gyürű mazanapcsupe 

kezit mosni napehduzsazsa 

kézzel inten? napkawif, 
napkicsawifi 

gyüszü napeostafina 

kézzel elhajtani napeja 


^ kesztyük napifikpajugaga 


láb sziha, lábom stb. mi- 
eziha , nisziha ufniszi- 
hapi 

talp ürege szihape 

talp gumója sziipusiü 

lábmérték: sziijúta 


A DAKOTA NYELV. 


lábbocskor haüpa 

inni jatkafi, iszom stb. 
mdatkan, datkan 

ivó jatkafijafi 

itatni Jatkekija 

enni juta, eszöm stb. wa- 
ta, jata, ufitapi. 

etel taku jutapi (valami 
enni való) 

ére, fém máza 

vas mázaszapa, fekete fém 

ezüst mázaszka, fehér fém 

arany mázaszkaszi, sárga 
fém 

réz mázasa, veres fém 

ólom mázuszu 

dollár mázaszka, ezüst 

féldollár màzaszkahafike 

bankjegy mázaszkaminihu- 
ha (mázaszka ezüst, mi- 
nihuha vászon) 

puska mäzakafi,vagy má- 
zawakaű vas szellem, 
szellő. 

gomb mazataspudaü 

csont, láb hu, mihu, nihu 

tagok huha 

négylábu huhatopa , külö- 
nösen farkas. 

égni ide 

tűz, láng ide; tűz jő ide au 

égetni ideja 


II. 


Összetetel és származás pél- 
. diji, melyekben a dakotát eló- 
| re bocsátjuk. 
mini viz 
ACAD. ERT. 1856. Y. 


289 


minin vizben 


mininta vizbenhalni, minin- 


mata mininjata vizbenha- 
lok, vizbenhalsz 

mininteja vizbe fulasztani, 
minintewaja vizbefulasz- 
tok 

minitafi folyni 

minitafíka (mini és taüka 
nagy) árviz 

minitafija folyatni 

miniwaficsa tenger 

minisose (zavaros víz) Mis- 
souri 

minijopa nedves, ittatott, 

miniszküja (víz-só) só, ize- 
SÍtó viz, eczet. 

miniszape (víz fekete) tinta 

minisa (v. vörös) bor, sór, 

minisicsa (v. rosz) égett bor 

miniwakafi (v. szesz) égett _ 
bor, 

miniwakafitipi (ti ház) ceár- 
da, csapszék 

minizi (v. sárga) epe. 


to az, 
tóke hogyan, 
tökecsa miert 
tokecsacse miért 
tökecsa kacsen semmiért 
tökecsificsin valahogyan, 

a hogy tetszik , 
töken hogyan , 
tökenken ugyanaz 
tökenkentu bármikép 
töki hol, hová 
tokidaüi hol 

19 


290 HUNFALVY PÁL. 


tókidan eni sehol nek, hafíazka hosszú) ló- 
tohán mikor, cza, pad 

tohánhan mikor csaf-amanipi lépcső, falép. 
tohántu mikor csők (mani menni, ama- 


tohántukasta akármikor 
tohantujakaste bármikor 
tohaf merre, hol? 
tohafhaf merre 
tohaükecsa mennyire, hely- 
rül, | 
. tohafjaű mennyire, hely- 
rül es időrül stb. 


szküja izes, savanyú, 86 
szküjeja sózni, izesíteni 
szkujewaja sózok etb. 

szkuszküja izesitgetni 
szkumná savanyus, Ízes. 


caafi fa, azután éjtszaka és 
nap. Mondják mindig 
számmal, ha éjtezakát 
vagy napot jelent, így 
nofipa csafi két nap, jam- 
ni esafí három nap stb. 
Talán azért nevezik fának 
a napot, hogy utban esté- 
re fához vagy fákhoz ér- 
nek. 

csafi-akan-jotafika szék (fá- 
n-ül) 

csafiakanjotafikapihafiszka 
(esa akan-jotafikapi ül- 


ni rajta menni, amanini 
rajta mennek) 

csafina fahéj , sajka. 

csaühaüpa fabocskor 

csafibaszdecsa (baszdecsa 
füreszelni) fat fürészel- 
ni 

csafibaszdeszdecsa fürészel- 
getni 

csanbaszdeszdecsa-tipi fü- 
részeló ház, fürészma- 
lom. 

csafide fát szerezni, tűzet 
szerezni 

csafhafpi fa-lé, — nád- 
méz, czukor 

esafihafipi-mdu tört czukor 

csafihafipimini czukorviz 

csafhasa veres fahéj, fe- 
héj. 

esafihdaka nagy fák, cser- 
je nélkül 

csaühdehde szétszort fák 

csaühdeska kerék 

csafotidaű erdei isten 

csafíowaficsaja erdő (min- 
denütt fa, owaüzsa mind 
egy); Így ıniniwaficsa 
tenger stb. 


AMERIKAI UTAMNAK RÖVID VÄZLATA. 291 


AMERIKAI UTAMNAK RÖVID VÁZLATA. 
NENDTVICH KÁROLYTÓL. 
Olvast az acad. mart. 8. 1856. 


I. 

Egy véletlen szerencse vitt az Átlanti-teger nyugati 
partjaira, azon országba ésazon nép közé, mely ritka tevékeny- 
ségére, hatalmának terjeszkedésére; politikai, társadalmi és 
egyéb institutiói célezerüségére nézve mint egyetlen példa áll 
a historiában , nép közé , mely legszabadabb institutiói ótalma 
alatt nem csak anyagi de szellemi erejét is ritka gyorsassággal 
és visszatartóztathatlan haladáseal fejleszti, nép közé, melyet 
sokan a durva materialismus szivtelen imádójának , mások pe- 
dig mindazon tulajdonságokkal felruházottnak hisznek, me- 
lyek arra szükségesek, hogy valamely nemzet nagygyá, hatal- 
massá és az emberiség szebb jövendőjének méltó elójárója le- - 
gyen. | 

Mennyire érdekelhetett az, egy ily nemzetet, melyről 
oly különböző vélemények uralkodnak, közelebbről és maga 
szemeivel látni, magának tapasztalni mindent , és saját érzé- 
seinek zsinórmértékét alkalmazni jellemére, társadalmi szoká- 
saira, és institutidira, mindenkinek, könnyen elgondolhatja. 
Ügyekeztem is, hogy rövid tartózkodásom idejét oly haszno- 
san töltsem, hogy semmi, a mi érdekelhetett, figyelmemet 
ki ne kerülje. 

Tapasztalásaim és észleléseim eredményét minden rész- 
leteiben közölni más helyen lesz alkalmam. Itt csak azon ré- 
szét szándékom előadni, mely a természet észleléseire ésa 
természeti tárgyakra vonatkoznak. Tartózkodásom ideje min- 
denütt oly rövid volt, hogy lehetetlen vala természeti tár- 
gyak gyüjtésére még csak kevés időt és gondot is fordítani. A 
nagyobb és érdekesebb városokban legfelyebb 1—2 napot töl- 
töttem, mi természet szerint elegendő nem vala még arra sem, 
hogy a városok nevezetességeit mind nézzem. Csak Davenport- 
ban, a Mississippi partján mulaték több napokig, ugy hogy ott 

19." 


292 NENDTVICH KÁROLY. 


természeti tárgyak gyüjtesere időm is, alkalmatosságom is 
vala. Csak ott tehettem több kirándulásokat, melyeken ré 
szint növényeket , részint rovarokat gyüjtöttem. 


Mielőtt: azonban Davenport, vidékének és természete jel- - 


lemének leírásához fognék, nem lesz tán érdektelen, ha tett 
utam fonalán a természet általános jellemét közlendem, sazon 


benyomást leirandom, melyet az rám tett. 
Julius 7-dikén Liverpool nagyszerű kikötőjéből indul- 


ván el, e hó 18-dikán délelőtt Halifaxba, Nova Skótiának fó- 


városába érkeztünk. Nova Skótia angol tartomány Ameriká- 
ban, és az angol postagőzösök fölváltva, egyszer Halifaxba, 


másszor egyenesen Uj-Yorkban szoktak kikötni. Tengeri ut- 
unk rendkivüli tüneményekben gazdag épen nem vala. Egy- 
két viharon és a tenger hullámaiból kiemelkedő halsergeken 
kivül alig volt valami, mi változatosságot hozott volna útunk- 
ba. Igen kellemetlenül hatott ránk a sürű köd, mely utunk — 
negyedik napjától kezdve csaknem végig ellepte volt aten- 


ger felületét. E szerint alig volt alkalom más tüneményeket 
észlelni , mint a melyek magokat a tengeren közönségesen elő- 
adják. Ezek közé tartozik a tenger kék szine is, melynek oka 
már számtalanszor volt a természettudósok közt élénk vitat- 
kozás tárgya. Legujabban Burmeister „Geologische Bilder“ 
című munkájában a tenger kék szinének okát ismét az ég kék 
boltozatának tulajdonítja. Felfogásom szerint alig lehet vala- 
mely tüneménynek oka oly egyszerű, oly világos, mint a ten- 
ger kék szinének. Igen ferdén járnak el azok, a kik valamely 
tüneményt más tünemények közös láncolatából kiszakasztva, 
magában viszgálnak és okát kutatják. Minden tüneménynek 
kutatásánál, a többi hasonló tüneményeket is szükséges hogy 
figyelembe vegyük, és egymással összehasonlítsuk. A ki a 
víznek szinét egyedűl csak a tengeri vizen akarja tanúlmányoz- 
ni, okát nem oly hamar fogja megtudni, s meglehet, hogy 
mindig másban keresendi, csak abban nem, mi a legtermé- 
szetesebb és a legközelebb. 

Én a tengeren is arról győződtem meg ujra és már régen 
kimondott véleményemben itt is megerósittetém, miszerint a 
tenger, tavak, tolyók stef. kék vagy zöld színe egyedűl csak a 
tiszta víz saját színének tulajdonítandó. Valamint t.i. a levegő 





AMERIKAI UTAMNAK RÖVID VÁZLATA. 293 


természetes színe kék, szintugy kék a tiszta viznek szine is. 
Igaz ugyan, miszerint mí a víznek kék szinét nem láthatjuk, 
ha azt pohárba óntjük, valamint a levegó kék szinét nem ve- 
hetjük észre, ha a reteg, melyen keresztül nézünk, nem ele- 
gendó vastag. Az üvegtábla is, melyet Solinüvegnek neve- 
zünk, tiszta fehérnek, vagyis inkább színtelennek látszik, ha 
rajta keresztülnézünk. Ha azonban több ily táblát egymásra 
teszünk, s úgy nézünk keresztül; vagy ha fehér papirost tar- 
tunk alája : kéknek látszik. A tiszta víznek színe tehát kékes, 
és annál kékesebb, mentül tisztább, és mentül vastagabb a 
réteg, melyen keresztülnézünk. 

A felső-ausztriai, a schweizi és felső-olaszországi tavak 
kékesek, vagy szép zöldek , s ugyan ezen színnel birnak min- 
den hegyi tavak, általában mindazok, a melyek egészen tiszta 
vízet foglalnak magokba , sőt a patakok és folyók is gyakran 
kekesek, vagy zöldek, ha vizök tiszta. Ki nem látta volna, 
miszerint a Duna is , midőn télen vize jeges födele alatt kide- 
rül, győnyörű zöld szinű. De a jég maga is ha tiszta, főleg a ha- 
vasok jege, mindig kékeszöld. A zöld szín pedig a kékből csak 
akkor származik, ha a víz maga organicus testek által kevéssé 
sárgára van festve, vagy ha a vízben igen kevés agyagos ré- 
szecskék lebegnek. 

Azonban soha sem volt jobb alkalmam a víz kék szine- 
ről meggyőződhetni , mint Gasteinban. Soha tisztább, kristály- 
derültebb vizet nem láttam a gasteininál. Az ottani gyógy- 
szerész, hajdani tanítványom, arra figyelmeztetett, hogy a 
gasteini víz azon különös tulajdonsággal bír, mely szerint, ha 
ember ül az avval megtelt fürdőkádba, teste halotti szint 
vesz föl magára. Én e tünemény okát azonnal átláttam , és 
hogy tanítványomat is meggyőzhessem róla, egy jelen levő 
egészen fehér porcellán tálat a fürdőkád fenekeresülyesztettem. 
A tál víz alatt a fürdőkád fenekén levén, nem fehér, de kékes 
vala, mely szín az emberi test felületéről visszasugározva, azt 
halavány piszkos szinnel festi. 

Tengeri utunkban az éjszaki szélesség egész 51 fokáig 
értünk, és midőn a New-Foundland szigetek , vagy tulajdon- 
képen zátonyhoz közeledtünk , a sürü köd éjjel nappal nem 
hagyott el többé bennünket. Egyszersmind a levegő hőfoka 


294 . NENDTVICH KÁROLY. 


annyira leszállott, hogy legmelegebb téli ruhánkat valánk 
kénytelenek kikeresni, és magunkra venni, hogy a hideg ellen 
megóvhassuk testünket. Julius 14 és 15-dikén a hévmérő le- 
szállott egész a 4-dik fokig a 0 fölött. Az ily ködös idő össze- 
kötve a hőmérsék tetemes sülyedésével, a New-Foundland szi- 
getek közelében nem csak kellemetlen de veszélyes is. Miután 
t.i. az Egyesült-státusokból jövő es oda menő hajók mind arra 
szokták venni utjokat, ködös időben az összeütközés veszedel- 
me nagy szokott lenni, minélfogva a hajó sípját ilyenkor éjjel 
nappal hangoztatják. De sokkal nagyobb veszedelem fenye- 
getett azon jeges hegyekről, melyek az éjszaki jeges tengertől 
elszakadva nyári hónapokban utjokat délfelé veszik, hol a ha- 
jókkal találkozván, gyakran elkerülhetlen vesztök okai vol- 
tak, mert a jeges hegy nem ügyelvén a hajó sípjára, nem tér 
ki annak, mire ködös időben néha oly közel jön a hajó hozzá, 
hogy csak akkor látja meg, midőn többé ki nem térhet és hoz- 
zá ütödven, ketté szakad csaknem percben elsülyedvén. Mia 
jeges hegyeknek közellétét nem csak a levegő leszállott hőfo- 
kából, hanem a tenger víz felületének alacsony hömereekeböl 
is gyanítottuk. Julius 14-ikéről 15-ikére éjjel a hideg annyira 
volt érezhető, hogy a kettős flanel takaró alatt ie fáztunk. Ez 
éjszakán a hideg miatt nem alhatván, egy ízben a nagy zaj és 
szokatlan ide 8 tova futkározás tünt fel nekem a hajó födeze- 
tén. Más nap reggel azonban semmi különöst nem hallottunk 
ezen futkározás okáról, míg harmad napra ezután egy ameri- 
kai hajóskapitány, ki szinte mint utazó volt a gőzösön, be- 
vallotta, hogy az éjjel két nagy jeges hegy mellett oly közel 
mentünk el, miszerint különös szerencsének köszönhetjük. 
hogy azokba nem ütődtünk. 

Julius 17-dikén reggel nyolc óra felé, csak miután aten- 
ger szinét ellepő és a láthatárt eltakaró köd emelkedett, tűnt 
fel előttünk az uj világnak, nevezetesen Nova Skótiának, sö- 
tét zöld partja, melyet 11 óra felé elértünk, Halifax kikötő- 
jében kikötvén. A vidék inkább csak dombosnak mint hegyes- 
nek látszott és nagyobbára sötét fenyvesekkel vala födve. A 
szikla-nem, mely Nova Skótia partjának ezen részét teszi, a 
mennyire azt szemmel kivehettem, gránit. A városnak szep 
kikötőjén gyönyörű fekvése, tőle egy negyedórányira távol 


AMERIKAI UTAMNAK RÖVID VÁZLATA. 295 


egy erősség a kikötő védelmére, skörülötte szép rétek, és ter- 
mékeny szántóföldek lepik el a bájos vidéket, mely az euró- 
pai eivilisatiónak hóditása/;za minden úton és lépten emléköz- 
tetett. Halifax kikötőjében csak néhány órát mulatott gözö- 
sünk, mire utját tovább Boston felé folytatá. 

Bostonba 20-dikán korán reggel érkezénk. E város, ki- 
terjedt keresködése, és tudományos intézetei tekintetéből a 
szövetséges státusok egyik legérdekesebb városai közé tarto- 
zik. Tudományos intézeteiről és szellemi mozgékonyságáról 
más helyt vala alkalmam beszélni. A város kis félszigetet fog- 
lalvan el, három részről vízzel van környezve, és csak kes- 
keny szoros által függ össze a szárazfölddel. 

Keresködésére nézve leginkább jellemző az isszonyú sok 
jég, melyet számtalan hajóival nem csak az Egyesült-státusok 
és a többi Amerika minden részében, hanem általában az egész 
világban széthordoz. Angliát, Égyiptomot, Kelet-Indiát, Sí- 
nát, a déli tenger szigeteit stb Boston látja el gyönyörű, 
kristályderűs jegével. 

A mód, mely által azt nyerni szokták , különös, és bi- 
zonyságot szolgáltat szinte az amerikaiak igen practicus fogá- 
sairól. A legszebb jeget a Fresh-pond Cambridge mellett adja, 
mely kristály tisztasággal biró vizet foglal magában. Hideg 
télen, miután a jég eléggé vastag lett, annak felületéről a 
havat tisztán lesöprik, azt, egy kis kézi eke segítségével egye- 
nes vonalakat huzván rajta, négyszögekre felosztják, ezután 
pedig fűrészszel köb darabokra vágják, melyek nagyszerü jég- 
tárakba tétetvén, onnét az év minden szakában részint vas- 
utakon, részint hajókon a világ minden részébe vitetnek. A 
jégtárak mind a föld felett vannak, és föld alatti jégvermekről 
mit sem tudnak az amerikaiak. Ezek egyébiránt oly célszerüen 
vannak épitve, hogy a jég bennök legjobban tartja magát. E. 
jégtárakba 200,000 tonnát raknak el télen, és e munkával 
többnyire 3 hét alatt készen vannak. 

Bostonból Cambridgebe, Amerika híres universitäsäba 
gyalogolván, alkalmam vala ottan az előjövő növényeket szem- 
lélni, és összehasonlításokat tenni a mi növényzetünkkel. 

A föld többnyire terméketlen és granitból áll. A teng- 
életnek nem csak általános jelleme megegyez Közép-Európa 





296 NENDTVICH KÁROLY. 


tengeleti jellemével, hanem maga a növényeknek tetemes 
része, melyet az út mellett láttam és találtam, ugyan azon 
fajokból áll, mint nálunk. A cichoreum intubus, a polygonum 
aviculare és több más igen ismeretes fajok emléköztetének a 
hazai világrészre. 

Bostonból a legelső útat az amerikai szárazföldön vas- 
pályán Uj-Yorkba tevők. A föld mindenütt lapály, terméket- 
len és granitkavicsokkal van ellepve. A természet nagyrészt 
még eredeti vadságában, s azerdők csak itt-ott vannak vágva 
és csinos házaknak csinálnak helyet, melyek mint a bokrok közt 
ülő fehér galambok elszórvák. Utunknak nagy részét éjjel tet- 
tük, t.i. délután 4 órától kezdve éjfélig. A nap hőmértéke a 
tikkasztó hőség után, mely az előbbi napokon Uj-Yorkban 
uralkodott, oly hüvös és kellemetlen vala, hogy téli ruhánkat 
kénytelenek valánk magunkra venni. A hőmérséknek ily vál- 
tozása, mely rögtön egy pár óra alatt bekövetkezik, Amerika 
Egyesült-státusaiban oly közönséges, hogy általános szokásba 
ment át még a legforróbb nyáron is kötött gyapot-inget hor- 
dani atesten. Valóban feltünő, miszerint Uj-Yorknak éghajlata, 
mely Nápollal egy szélességi fok alatt fekszik, Stettin vagy 
Riga éghajlatához hasonló. A nyarak néha igen forrók ugyan, 
de a tel is annál erősebb, ugy hogy egy sem múlik el ott a 
nélkül, hogy a folyók és tavak erősen be nem fagynának, vagy 
2—3 hónapig szánút nem tartana. A tavasz csak későn kez- 
dődik, csak többnyire május közepén, de akkor az átmenet a 
hideg téltől a forró nyárba oly hirtelen történik, hogy igazi 
tavaszra számítani tíz év alatt csak egyezer lehet. A hőmér- 
sék erögtöni változtatásának tulajdonítható is leginkább, hogy 
két utitársam az uton egyidőben cholera által erősen vala 
megtámadva. Mind a mellett lehetséges vala utunkat folytatni 
egész Uj-Yorkba, mit egyedűl azon emberséges és célszerű 
intézködésnek köszönhetünk, mely szerint minden vagonban 
ily váratlan eseményről gondoskodva van. 

Uj-York kopár és sziklás szigeten (Manhattan sziget) 
fekszik, melyet a Hudson folyó alkot, mielőtt a tengerbe 
ömlenék. A város eddig e szigetnek még csak harmad részét 
foglalja el, de az egész a város számára már ki van mérve, 
az utcák és háztelkek kiszabva. Ezen, a város által még 





AMERIKA] UTAMNAK RÖVID VÁZLATA. 297 


még el nem foglalt része a szigetnek igen vadnak látszik , egy 
igen sziklás puszta, melyen a kecske csak sovány gyepet és 
itt-ott alacsony bokrot talál. Kertekről, vagy egyéb mulató- 
helyekről, miként azokat más népes városok szomszédságában 
találhatni , itt szó sincsen. Az uj-yorkiaknak, kik egyébiránt - 
igen keveset mulatnak , közönséges mulató helye Long-Island 
és Staten-Island, hol a vagyonos uj-yorki kereskedők szá- 
mára gyönyörű nyári lakok vannak. Itt a íengélet, szorgal- 
matos miveles által emelve, már bujább. 

Midőn Manhattan sziget kopár vidékébe rándulánk, 
hogy a híres Croton vizvezetés nagyszerű viztärjait lássuk, 
legelőször vala alkalmam azon viläglö rovarokat szemlélni, 
melyek Éjszak- Amerikában egész azon vidéken, melyet be- 
jártam, este nagy mennyiségben láthatók, midőn a levegőn 
keresztülröpülve , időnként a tűzszikrához egészen hasonló 
fényes világot árasztanak. Fényök nem oly halavány zöldes, 
mint a mi Lampyris Noctilucánké, hanem veres és erős, mint- 
ha igazi szikrát látnánk röpűlni a levegőben. Ez az ismeret- 
lent annyira csalja, hogy valóságos szikráknak tartja, mi raj- 
tam is megtörtént , midőn Bostonból vasúton Uj-Y orkba men- 
vén, e szép állatokat éjjel a vagonokhoz közel a levegőben és 
a bokrok közt röpülni láttam. 

Uj-Yorkböl három napi mulatásom után gőzösön a Hud- 
son folyón éjszak felé indulánk. A folyónak partjai a város- 
hoz közel nem igen sok változatosságot mutatnak, a vidék 
többnyire lapály, csak itt-ott tűnik fel egy dombocska, mely 
körül csinos falusi házak emelködnek. Azonban mentől inkább 
távozánk a várostól, annál hegyesebbek, és regényesebbek 
lettek partjai. Én a Hudson folyó regényessége alatt nem azt 
értem, mit például a Raina regényességének neveznek, hol a 
szőlőmívelés megfosztotta a vidéket minden természetes ékes- 
ségitól, és a puszta hegyek tetején régi várromokat lát az 
ember, mint a hajdani lovagoknak ugyan annyi rablófészkeit. 
A Hudson folyónak sziklás hegyeit a természet minden szép- 
ségével felruházta, természeti szépsége emberi kéz által cson- 
kitva nincsen, sőt inkább, a mi rajta változtatva van, mind 
csak kellemei emelésére történt. A leggyönyörűbb, és legiz- 
letesebb falusi lakok, szép virágos kertekkel környezve, tető- 


298 | NENDTVICH KÁROLY. 


zik a regényes dombokat, vagy a buja bokrok sötét arnyeka- 
ból derült világgal kiragyogván; gyönyörü látványt nyujta- 
nak a folyón fel s alá röpülő ezer meg ezer utazónak. Szépsé- 
gének tetőpontját eléri a vidék West-pointn#l, mely Ameriká- 
nak egyedűli, de minden tekintetben kitünő katonaintézete. 
A tengélet itt is annyira hasonló az európai növényzet- 
hez hogy, ha más körülmények nem emlékeztetnék az embert 
arra, hogy más világrészben van, a Hudson folyó parti növé- 
 nyei bizonyosan nem. A különbség a tengélet jellemére nézve 


Magyarország éjszaki és déli része között nagyobb, mint ha- . 


zánk közép része és a szövetséges állodalmak éjszaki részei 
között. A növények családjai, és nemei mind azok, melyek 
Közép-Európában is közönségesek, sőt a fajok is annyira ha- 


sonlök a mi fajainkhoz , hogy az avatatlan ugyanazoknak . 


tartaná. De közelebbről tekintve látja az ember, hogy minden 
. hasonlatosságuk mellett mégis különböznek az európai fajok- 
tól, saját és külön álló fajakat alkotván. A bikkfa, a juhar, a 


tölgyfa, a dió-, a gesztenyefa, a jegenye, a köris, a szilfamind 


találhatók, és az európai utazó azoknak elismeri mindjárt, ha- 
bár fajukra nézve lényegesen különbözők a mieinl től. Ezek 


között találja azonban nagy mennyiségben elszórva a Plata- 


nust és a Liriodendron tulipiferát is, melyeknek itt házájok. 


A Hudson folyó élénksége kimondhatatlan nagy. Aznap, 
hogy rajta Uj-Yorkból Albanyba mentünk , több száz hajóval - 
találkoztunk. A folyó felülete több helyen csak nem el vala 


lepve azokkal. A hajók részint gőzösök, s ezek közt vannak 
nagyszerű és gyönyörű gőzösök, részint vitorlás hajók. Külö- 
nösen feltünt hogy számtalan vitorlás hajó fölfelé mene a fo- 
lyón , mi részint a folyó lassu mentéből magyarázható, részint 
pedig e főleg a hajók igen célszerü alkotásából. 

Délután négy órakor Albanyba Uj-York státus főváro- 
sába, ha t.i. azt fővárosnak akarjuk .evezni, melyben asta - 
tus hatóságai és egyéb intézetei vannak , érkeztünk. E del- 
után iszonyú zivatar oly rögtön ereszkedett le az égről, hogy 
még a hajóban is alig valánk képesek menedéket találni ellene. 


Az egészen tiszta, fényes napvilágban ragyogó ég egy pár 


perc alatt annyira behomályosodott, mintha sürű fekete fátyol 
borította volna el, és az eső irtózatos villámlások és menny- 


AMERIKAI UTAMNAK RÖVID VÄZLATA. 299 


dörgés között oly mohón, és oly sürün egett a felhőkből, mint- 
ha vizözönnel akarta volna elönteni a vidéket. Én soha oly 
rögtön jött , és oly rövid idő alatt előttünk ismét eltünt ziva- 
tart nem láttam, mint az volt a Hudson folyón. Az ég szinte 
oly hirtelen ismét kiderült, mily hirtelen beborúlt, hasonló 
egy gyermek képihez, mely keservesen sirt könyein át mo- 
solyog. 

Albany fekvése igen szép és kedélyes. A státusház tete- 
jeröl átlátja az ember az egész vidéket sok mérföldre. Míg az 
egyik oldalán a Hudson folyó gyönyörű partjaival elnyulik; a 
másik oldalán hegyes és erdős vidék, kedves változatossággal 
egymást felváltván, gyönyörködteti az utazót. 34 angol mér- 
földnyi távolságra látja a 2,500 lábnyi magas Catskillt, mely 
az uj-yorkiaknak Rigi-je. E hegyhez vándorolnak az ameri- 
kaiak messze földről és gyönyörködnek ama nagyszerű kilátás- 
ban, melyet tetejérőlmutat ésmelyről ők azt hiszik, hogy nincs 
annál szebb a világon. A szövetséges állodalmak általában oly 
szegények természeti szépségekben , hogy nem csuda, ha elrá- 
gadtatik az amerikai oly szépség által is, melyet európai fo- 
galmunk szerint csak igen középszerűnek kell mondani. Az 
amerikai azonban hazája előnyei iránt minden tekintetben 
annyira el van fogúlva, hogy ő azt csak kötve hiszi, miszerint 
" lehet valami más országban, mi szebb és jobb volna az övé- 
nél. Az amerikai azonban, mind a mellett hogy az európai 
tagadja benne a természet szépségei iránti hajlamot, mindent 
elkövet, hogy hazájának természeti kellemeit kiemelje és 
azokat a legfényesebb világba helyezze. Igy péld. a Catekill 
hegy tetején nagyszerű 4 emeletes vendégfogadót építtetett, 
mely minden csak kivántató kényelemmel el van látva. 

Albanyból, mely státus-egyetemmel, ez pedig több gyüj- 
teményekkel bír, melyeknek hiányos voltát más helyen emli- 
teni alkalmam vala, vasúton Saratogába tartánk. Saratoga 
az éjszaki státusoknak leghíresebb és legdivatosabb gyógyvíze. 
Ide nem csak az éjezaki de a déli státusoknak polgári aristo- 
cratiája összegyűl, a víz használatát mint minden gyógyku- 
taknál, nagyobbára csak mellékes dolognak, a mulatságot 
pedig fő dolognak tartván. E nyáron azonban a déliek azon 
politikai feszültség következtében , melyet a rabszolga-kérdés 


300 NENDTVICH KÁROLY. 


előidézett, elmaradtak, ugy hogy az éjszakiak csak magoktár- 
sasägära valának hagyva. Mindamellett a fenyüzesben és azon 
tárgyakra nézve, melyek a divathoz tartoznak, ők is semmi- 
ben sem állanak hátrább az európaiaknál. A párisi divat ott 
is szintúgy űzi uralmát valamint Badenbadenben, vagy Enne- 
ben sat. De avendegfogadök nagysága- és fényességére, a bol- 
tok szépsége- és gazdagságáranézve felülmulja e fiatal fürdő- 
hely a legtöbb európai fürdőket. 

A víz, melyet ott csak egy forrásból isznak (összes 
spring) alkotó részeire és hatására nézve valamint izére nézre 
is megegyezik a füredi gyógyvízzel, t. i. szinte gyönge vas- 
tartalmu savanyú víz. Analysise dr. Steel Johntól és a híres 
Davy Humphreytöl van. Az első szerint alkatrészei következő 
mennyiségben találtattak egy gallonban : 

Natriumchlorid . . . . . . . 385,000 szemer 
Natriumjodid . . . . . . . . 3,500 — 
Kettedszensavas natriumoxyd . . 8,982  — 
Kettedszénsavas magnesiumoxyd . 95,788  — 


Szénsavas mész . . . . . . . 98,0099 — 
»  wvasoxydu .. . . .. 95,075  — 
Kovasav és agyagföld . . . . . 1,500 — 


Kalumbromid . . . . . . . nyomok — 
összesen 597,943  — 





Saratogából egyenesen, s a nélkül hogy valahol tartóz- 
kodtunk volna, Niagaräba sieténk. Saratogából a vasút elóbb 


Schenectadybe, innét pedig classicus névvel biró helyeken 





t. i. Uticán, Roma, Syracuson keresztül egyenesen Rochester- 


be, és Niagarába vitt. E városok közöl mindegyik megérdem- 
lette volna, hogy egy-két napot benne töltsünk. Mind fiatal, 


erősen felvirágzó, és gazdag városok. Azonban tartózkodá- — 
sunk ideje ki levén mérve, kénytelenek valánk, mulatásunkat | 


az Egyesült-státusok csak legérdekesebb pontjaira szoritni. 
Rochesterbe reggel 4 órakor érkezvén, 8-ig időzni kénytele- 





nítteténk. E város 1820. csak 1,500 lakossal bírt, míg jelen- 


leg már 40,000-nél többet számlál. Rochester legközelebbi 
szomszédságában , t.i. a város szélén a Genessee folyó három 
vízesést alkot, melyeknek magassága 96 lábra megyen. Keres- 


AMERIKAI UTAMNAK RÖVID VÁZLATA. 301 


kedese valamint iparos vállalatai is igen jelentekönyek. Igy ké- 
pesek péld. malmai naponként 5000 barrel finomlisztet őrölni. 

Rochesterből julius 29-dikén reggel 8-kor indulánk Nia- 
garába. Ez nap épen vasárnap vala, sigy az általános amerikai 
szokás szerint itt tétlenül kellett volna hevernünk egész nap, 
miután a vasárnap szentsége nem engedi az amerikaiaknak 
hogy az nap csak utazzanak is. Ekkor minden megszünik Ame- 
rikában, nem csak minden munka, de minden közlekedés is, 
még a posta sem jár, sőt maga az élet is megakadtnak látszik. 

Azonban egyedül Niagarára nézve tesz kivételt Amerika. 
Ide vasárnap is, de csak reggel és csak egy vonat indul el 
Rochesterből Lockporton keresztül Niagarába. 

A föld, melyen keresztül a vasút nem csak Rochester- 
ből hanem Schenectadytöl az Ontario tó partjai méllett elve- 
zet egész Niagarába, egy határtalan rónaság, melyen egy 
dombot sem lát az ember. E rónaság részint erdőkkel van 
fedve, részint messze terjedő pusztákat alkot, melyeket pre- 
riknek neveznek , és melyek a mi pusztáinkhoz hasonlók. 

E puszta vidék Niagara környékét is jellemzi. Ezen er- 
dők és prerik között számos keletkező városoknak első csi- 
ráit látja az ember, melyek egy pár csinos, fehérre festett 
elszórt házakból, vendégfogadóból, iskolaházból, és egy-két 
csinos templomból állanak. 

Niagarához közelegvén, azon rettentő zúgás és dörgésből, 
melyrőlazt állítják, hogy mérföldekre hallatszik , mitsem valék 
képes kivenni; söt maga a városban levén már és alig ezer lé- 
pésnyire a nagyszerű eséstől, még mindig mit sem hallhaték. 

Szándékunk vala, a lánchidon át a canadai részre men- 
ni, 8 ott a Clifton house nevü nagyszerű vendégfogadóban le- 
szállani. Ez gyönyörű helyen fekszik, melyről a Niagara 
mindkét esését igen jól láthatja az ember, és melyről azok 
hatalmukat teljes erővel gyakorolják az emberi kedélyre. 
Azonban vasárnap levén, a gőzkocsinak nem volt megenged- 
ve, hogy a lánchidon keresztülmenő vaspályán a folyó tulsó 
partjára vigyen s így kénytelenek valánk az amerikai oldalon 
az International hötelben leszállani. 

E helyt, a hol jelenleg egy csinos város nagyszerű ven- 
dégfogadókkal, dús boltokkal és kéjes parkokkal épül, hol az 


302 NENDTVICH KÁROLY. . 


utas a nagy városok minden kényelmeit találja és az elkényez- 
tetett európai uracs szeszélyének minden követelését kielé- 
gítheti, hol jelenleg egy gyönyörű lánchid köti össze a nagy- 
szerű folyó mély medrének két partját, és melynek feneké- 
ről felzavart hullámain gőzös jár, mely az utazókat megfog- 
hatlan merészséggel egész a zuhatag vészszel fenyegető hul- 
lámai alá viszi: ott még csak 50 évvel ezelőtt határtalan 
puszta vala, melyet ős erdők fedének, és melyekben a veres 
bőrü indianus uralmát az ős amerikai bivalokkal, szarvasokkal 
és medvékkel osztotta, hová az európai, vagy az unio keleti 
városainak polgára csak igen ritkán és nagy nehézségek köztjut- 
hatott, hogy a hatalmas természet nagyszerű csudáját bámulja. 
Megvallom, hogy a kiváncsiság, atermészetneke nagyszerű 
tüneményét, melyről annyit olvastam, annyit hallottam, melyet 
annyiszor lerajzolvaláttam, oly nagy volt, hogy alig várhatám 
a pillanatot, melyben avendégfogadótelhagyva a folyó partjait 
elérjem, és a nagyszerű látványt saját szemeimmel lássam. 

A mint tehát a vendégfogadóban elhelyezve valék, a 
világhirü folyó partjához sieték. Csak midőn a folyóhoz mint- 
egy 500lépésnyire közel valék, hallhatám az erős zúgást, mely 
azonban szinte nem az eséstől származott, hanem a folyó azon 
sebes folyásától, melylyel az, mielőtt hullámai le a mélységbe 


ömlenének, a sekély medréből kiálló kövek és sziklák felett — 


elfolyik. A folyóknak efféle pontjait, melyek a Mississippin és 
Ohión gyakran előfordulnak, az amerikaiak rapids-eknek ne- 


vezik (Stromschnellen) és összehasonlíthatók a Dunának azon — 


sebes folyásával, mely a Vas-kapunál szinte kiálló sziklák által 
okoztatik, és a hajókat vészszel fenyegeti. 

Csak midőn egész a szélire jutottam, láttam a nágyszerű 
látványt. 

Meg kell vallanom, hogy, midőn e világhírű látványt 
először megpillantottam, meglepve éreztem magamat nem 
nagyszerüsége által, hanem az által, hogy nem látszott oly 
nagynak, oly hatalmasnak, mint a miként azt mind ezek után. 


miket róla olvastam vala, magamnak képzeltem. Oka ennek . 


több volt, először hogy igen sok iró azt hiszi, hogy csak ak- 
kor felel meg irói kötelességének, és hogy csak akkor képes 
érdeket gerjeszteni az iránt, mit leír, ha a tárgy vagy tüne- 








AMERIKAI UTAMNAK RÖVID VÄZLATA. 303 


mény leiräsäban a tulságig megyen, és e szerint költői szeazé- 
lye általelragadtatva az igazságtól eltér. Egy másik oka abban 
állhat, hogy a Niagara vízesése körül nincsen semmi vidék, a 
mely annak szépségét és Jenyomäsät ez emberi kedélyre emel- 
né. A meddig lát azember, egy határtalan rónaság az, mely 
semmi változatosságot, semmi regényességet nem nyujt. Egy 
szikla sincsen, mely a kopár és minden szépségtől megfosz- 
tott partot szépítené, és még azon kiálló kőlap is, mely a 
parttól a Niagara folyóba benyult, az ugy nevezett , table 
rock“ azelőtt két évvel leroskadt. Vannak ugyan sokan, a 
kik azt állítják, miszerint épen azon körülmény, hogy a 
nagyszerü látvány nincsen semmi mellék decoratióval diszít- 
ve, emeli annak nagyszerüségét , míg a legtöbb zuhatagoknál 
az őket környező hatalmas sziklák, és hegyek hatásukat csök- 
kentik. Az ily dolgok egyébiránt mind csak egyéni felfogástól 
függnek, s azon állítás ellen, hogy valakinek az úgy tetszik, 
és így nem tetszik, további appellátának nincsen helye. 

A harmadik, és pedig legnyomatékosabb ok, melynél 
fogva a Niagara vízesése azon hatást nem gyakorolta rám, me- 
lyet különben más körülmények közt gyakorolhatott volna az, 
hogy én azt az amerikai partról láttam, mely épen legke- 
vesbbé kedvező. 

A Niagara vizesése t.i. két részből áll. Az egyik ameri- 
kai esésnek neveztetik, és ez az amerikai parton van, míg a 
másik sokkal hatalmasabb ettől egy sziget által elválasztva, 
nagyszerüségében leginkább a canadai partról látható. Midőn 
én a Niagara esését legelőször láttam, közvetlenül az ameri- 
kai esés mellett állottam, honnét az ember a canadai esést, 
az ugynevezett , patkót" (horse-shoe) csak !/ angol mérföld - 
nyi távolságra láthatja, 8 ekkor, mint könnyen gondolható, 
nagyszerüségének nagy részét elveszti. De magát az amerikai 
egést is az ember csak oldalvást látja, tehát szinte a legke- 
vesbbé kedvező helyzetben. 

Délután átkelvén egy csónakon, a Niagara felkavart 
hullámain alkalmam vala a canadai esést közelről, és mind 
kettőt szemben (en face) látni. Innét nézve a két esés egész " 
és hatalmas sulyával hat az emberi kedélyre, melyet legben- 
sejébem megrázkodtat. A mi a Niagara. viízesésénél különös, 8 


304 NENDTVICH KÄROLY. 


ugy hiszem, hogy minden nagyszerű lätvänynäl megvan az, 
hogy mentül hosszabb ideig nézi, annál nagyobbnak látszik 
s az ember szeme előtt mintegy nőni tetszik. Tehát. nem veszti 
hatását az által, hogy soká és többször látja, söt hosszabb 
ideig nézve némileg megzavarja az ember eszét és elkábítja, 
azaz hasonló helyheztetésbe állítja, mintha szédelgés ragadná 
meg az embert. 

A canadai esés legalább négyszer szélesebb az amerikai- 
nál és mintegy fél kört alkot, honnét patkó neve is szárma- 
zik. A mi pedig szépségét az amerikaién túl még inkább 
emeli, abban áll, hogy a víz, melyet a mélységbe leömleszt, a 
legtisztább smaragd zöld szinnel bír, míg az amerikaié tiszta 
ugyan, de piszkos sárga. 

A két vízesés a Niagara két, Goat sziget által elválasz- 
tott ágából származik, s Így mintegy egyenes szegben állanak 
. egymáshoz, miből csakugyan magyarázható, miszerint mind 
kettő csak a canadai partról, s pedig ha mintegy a kettő kö- 
zött áll az ember, egész szépségében látható. A víz az amerikai 
részen 164, a canadai részen pedig mintegy 158 lábnyi magas- 
ságról esik ; mélységét a folyónakmintegy 300 lábnyira becsülik 
Minden pont, melyről a két esés jól és teljes szépségében lät- 
ható, célszerűen fel van használva, és számos bellvue-kkel foL 
építve, melyekről az utazók a gyönyörű látványt nézik. Ide 
tartozik atöbbiek közől egy torony is, mely a horse-shoe esése 
felett a folyó medrébe van építve, és melyre az ember a Gost 
nevű szigetről jut. E sziget Porter nevű orvosnak tulajdona, 
melytől tulajdonosa azon 25 centből, melyet minden utazónak, 
a ki a szigetet látogatja, fizetni kell, 20,000 dollarnyi évi jó- 
vedelmet húz. 

A vízeséstől 2 angol mérföldre távolegy gyönyörű lánc- 
híd köti össze a folyónak két partját, mely mintegy két eme- 
letre van építve. A felsőn vaspálya megy keresztül, az alsón 
pedig közönséges kocsik, míg két oldalán gyalogosok járnak. 
Innét minden másod órában egy kis gőzös „th& maid of the 
mist‘ (a köd leánya) indul el, és mentiben a part több pont- 
jain kikötvén, utasokat vesz fől, kikkel mind két eséshez oly 
közel jár, a meddig csak lehetséges, a nélkül hogy a felka- 
vart víz hófehér habjaiban elsülyedjen. 


AMERIKAI UTAMNAK RÖVID VÄZLATA. 305 


Messziről tekintve, a canadai eses nem olyannak látszik, 
mintha a víz rohanva esnék le a mélybe, hanem mintha hófe- 
her ködfátyol szünet nélkül ereszkednék le lassan a kivájt 
meder mélyébe. 

Azonban hagyván aestheticai és leirati részét e gyönyörű 
és a maga nemében egyetlen látványnak, szabad legyen a tár- 
saság figyelmét annak sokkal komolyabb és a tudományra 
nézve sokkal fontosabb oldalára fordítani, t.i. azon nevezetes 
geologiai eredményekre, melyekhez a Niagara vízesésének ku- 
tatásai Lyellt angol geologust vezették. E kutatások előttem 
annál nagyobb érdekkel birtak, miután alkalmam vala magam- 
nak a színhelyet látni, és kutatásai eredményét összehasonlít- 
ni azon változásokkal , melyeket a vízesés ezredek folytán 
okozott. 

A Niagara az Erie tó vizét az Ontarióba ómleszti. Esése 
az Erie tótól mintegy 23angol vagy 4*/,-német, az Ontariótól 
pedig mintegy 14 angol vagy 3 német mérföldnyire távol van. 
A vidéket, mély a folyót messzire környezi, egy szürke ke- 
mény mészkő fedi. 

E mészkő a Niagara esésétől elnyúlik az Ontario felé 
egészen 1?/, mérföldre, hol megszakadvan, mintegy 150 láb- 
nyi magas partot alkot, melyről a Niagarának eredetileg esni 
kellett, hogy a felsőbb tavak vizét az Ontarióba ömleszsze. E 
partot az esés sulya és hatalma lassan kimosta , sígy évről évre 
hátrálván, már eddig is 19/, mérföldnyi hosszú medret alkotott 
magának, melynek közép számmal 150 lábnyi magas és füg- 
gőleges partjai vannak, ugy hogy mintegy 200 lépcsőn le 
kell szállani a partról, hogy az ember a folyó felszinét érje. E 
mély medre a Niagarának, oka lehet annak is, hogy az esés 
zúgását, ha csak különös körülmények nem kedveznek, oly 
messzire nem hallhatni, mint a mikint azt az ember nagyságá- 
hoz képest hinné. 

A Niagarának esése tehát hajdan 1?/, mérfölddel kózc- 
lebb állott az Ontario tóhoz. Ezt bizonyítja részint partjainak 
említett mélysége, részint pedig azon körülmény, melynél 
fogva az esést most is, mióta t.i. e tekintetben észlelések tör- 
ténnek, mindinkább hátrább húzódni látjuk. A folyó t.i. egy 
90 lábnyi vastag mészkőrétegen zuhan-le, mely alatt szinte 

ACAD. ÉRT. 1556. Y. 20 


306 NEND'TVICH KÁROLY. 


mintegy 90 lábnyi vastag puha palaréteg fekszik. Ez a lezu- 
hanó folyó ereje által idővel felmosatik, mi által a felette 
fekvő mészkő-rétag támaszát elvesztvén, időről időre lesza- 
kad, 8 így. a folyóesés is mindinkább hátrább, az Erie tó felé 
húzódik. 

Ebből következik, hogy a Niagara midőn vize a Goat 
nevű sziget. alatt egy mederben folyt, csak egy esést alkotott, 
és csak azóta, hogy medre a közben fekvő sziget által ketté 
van választva, esés is kettő van, melyek azonban annálinkább 
messzebbre fognak elválni egymástól, mentül hátrább húzod- 
nak, míg végre a sziget mögött ismét egyesülnek. Oly szige- 
tek még többen következnek, melyek kózól az ugynevezett 
Graodieland a többieket nagyságra nézve tetemesen felülmul- 
ja. E szerint gyakrabban fognak még egyesülni és ismét el- 
válni egymástól e nagyszerű esések, míg végre az Erie tóme- 
dencéjét elérik. Ekkor az Erie tó vize keresztültörvén a válasz- 
falat, mely medencéjét a Niagara medrétől elválasztandja, 
nagy erővel folyand le, a Niagara mély medrét, melyet az 
magának ezredeken keresztül kimosott , egész a partig kitölt- 
vén, míg az Erie tó niveauja, s eszel a többi tavaké is, melyek 
vele összeköttetésben állanak, mintegy 150 lábbal lejebb sü-— 
lyedt. E körülmény nagy változást fog előidézni Ejezak-Ame- - 
rika nagy vízmedencéiben, melyek ennélfogva kisebbek leen- 
denek, míg azon helyt, hol a Niagara vízesése eredetileg | 
kezdődött, medre képes nem levén a nagy viztömeget magába — 
foglalni, kiömlendik, és nagy térséget elöntven, az Ontariót 
nagyitandja, míg e túlömledöző vizek mind a Lorenzo felyón 
' keresztül az Atlanti-tengerbe lefolytak. | 

Azon geologustól, a ki eféle. theoriäkat felállít, ésa 
földnek, habár annak kis részére terjedő, ily változásait jó- . 
vendőli, méltán követelni lehet, hogy mondja az időt is, mely 
alatt az ily változások megtörténhetnek. 

Azonban vannak adatok erre is. 

Az eddigi tapasztalások szerint, mélyek t. 1. 40 év ótas 
Niagara esése körül tétettek, az minden évben körülbelül egy - 
lábbal hátrál. Fönnebb mondva volt, hogy a mostani esésnek 
helye attól, hol eredetileg kezdődött, és mely minden bizo- 
nyossággal tudva van, 19/, mérfölddel távol AlL Ebből köny- 








KESZTHELY MINT VEGVÄR. 307 : 


nyen kiszámítható, miszerint a folyó medrének kiáságára 
egész addig, hol esése mostan van, 35,000 év kelletett, éshogy 
még más 70,000 év kellend arra, hogy esése a Erie tó meden- 
céjét elérje. E változás azonban, melyet a Niagara medre az 
említett 35,000 év alatt szenvedett, a föld alakulásának leg- 
ujabb és legutolsó korszakába esik, azon korszakba, midőn a 
földünk felszine ez alakot már fölvette volt, melylyel jelenleg 
bír, és mely azóta tetemes változást többé nem szenvedett. 
Már ezen egy kis adatból megitélhetjük, mily roppant, és 
alig képzelhető hosszú időszakokban kellett végbe menni a 
föld felülete azon számtalan változásainak, melyeket az 
ugynevezett geologiai korszakok magokba foglalnak. Ezidö- 
szakok az emberi felfogás szerint határtalanok, és e 35,000 év, 
mely ez alatt lefolyt, hogy a Niagara medrét kimosta, csak 
igen kis, és tekintetbe alig veendő részecskéje azon határta- 
lan hosszú időszakoknak, melyek alatt a föld változásai és 
átalakulásai végbe mentek. 


KESZTHELY MINT VÉGVÁR. 


ADALÉKUL PODHBADCZKY JÓZSEF , KESZTHELY"ÉHEZ AZ ÉRTESITÓ 58— 59. II. 
RÁTH KÁROLYTÓL. 


Kanizsa megvétele után az ez ellen vetett végházak 
egyikévé tétetett Keszthely is, s ily formán végvárrá lett. 
Kutatásim folytán eddig még csak következő néhány parancs- 
nokaira akadtam : 

1620. évben Igaly Istvan mint keszthelyi vajda említte- 
tik a győri káptalan egyik oklevelében. 

1631.évi június 17. tartott Győr vármegyei gyülés jegy - 
zökönyve említi Ákosházi Sárkány Miklóst mint keszthelyi 
kapítányt. | 

1671. a keszthelyi kapitány Babolcsay Ferenc volt, neje. 
pedig Rumy Kata, mi a Taund-osalad által gr. Eszterházy 
Kärmer ellen folytatott Fálogyálfási pör egyik okleveléből tü- 
nik ki. 

1676. évben a keszthelyi kapitány ,, Tekintetes és Nagy- 
ságos Bakacs Sándor" volt (Győr vármegye levéltára). Hason- 
lag 1695. évi april 12. is Szent-Györgyvölgyi Bakacs Sándor 

20" 


308 ACADEMIAI TÄRGYALÄSOK. 


mint keszthelyi fökapitäny említtetik, Kereszturi Mihäl pedig 
keszthelyi vajda (alhadnagy) volt. Kútfőm Felsö-Zsidi (Zala 
vármegyei helység) úrbéri pöre a győri káptalan ellen, külö- 
nösen a pör 492-dik lapja. | 

Ezen a múltak némi felvilágosítására vonatkozó adati- 
mat vegye szivesen a tisztelt academia. 


ACADEMIAI TÁRGYALÁSOK. 


A nyelvtudományi osztály ülése május 
19. 1856. 


Wélt. b. Eótvós József! m. Elnök úr elnöklete alatt jelen az il- 
lető osztályból: Czuczor r., Hunfalvy lu. — Egyéb esztályokból: Kubinyi Ág. 
tt, — Bugát, Erdy, Gebhardt, Horváth C., Kiss K., Szalay rr. tt. — Pauler, Tóth L., Wenzel IL tt. 

— Bugát Pdl rt a magyar helyesírásról értekezett. 

— Hunfalvy Pál It a dakota nyelvet ismertette. 


nn —À— —— o —— 0 — —Á—À 


A philos. és társad. tudd. osztályai ülése majus 
26. 1856. 


Melt. b. Kölvös Joózset m. Elnök úr elnökletealatt jelen as illető 
usztälyokböl: Pogarasi, Horváth C., Kállay, Szalay., Szontagh rr. tt., Bertha, Lukács, Pauler 
i. tt. — Más osztályokból: Balogh, Bugát, Csuczor, Érdy, Gebhardt, Győry, Kiss K., rr. & 
— Csengery, Hunfalvy, Wenzel Il. tt. — Toldy Ferenc titoknok. 

— Szontagh Gusztáv rt a Magyar Parthenon alapjairól folytató- 
lag értekezett. 

— Pauler Tivador It Szegedi János magyar jogtudós jellemzését 
adta elő. 

— Az ülés 


Összes ülesse 


alakulvän , olvastatott Hunfaloy János úrnak f. hó 24-d. költ következő 
levele : 

„Tekintetes Academia! Afrikában útazó derék hazánkfia, Magyar 
László sorsa miatt aggódni kezdenek a tudomány emberei nem csak hs- 
zánkban, hanem az érdemeit méltányolni tudó külföldön is. Édes atyja, 
Itömösi idősb Magyar Imre úr, már majdnem két év óta semmi hírt sem 
vett töle, a kezéhez jutott utolsó levél 1853. dec. 25-kén kelt Eupatán 
Ohila királyságban. Magyar László akkor már bevégezte volt utazásait. 
Afrika belsejét akkora terjedelemben járván be, mint, tán az egyetlen 
angol Livingstont kivéve , senki más. Haza kivánkozott , hogy naplóját 
és földképeit itthon rendezhesse és kiadhassa, de úti költsége nem volt. 


ACADEMIAI TÁRGYALÁSOK. 309 


Édes atyja azonnal, előtte ösmeretes portugal kereskedelmi házhoz, utal- 
ványozta a hazaútazhatására szükséges pénzt. De várva várt fia nem 
jött haza, választ nem küldött. A folyó év elején tehát újra száz aranyat 
utalványozott számára , egyszersmind a portugal kormányhoz is folya- 
modott, hogy fia sorsa felől tudomást szerezzen magának. Ismét elmúlt 
több hónap, s a bús atya mai napig sem kapott választ sem fiától, sem 
a portugal kormánytól. — Fölkérése és megbízása következtében ezen- 
nel a tek. Academiához, mint a hazai tudományosság képviselő .testüle- 
téhez folyamodom , szíveskedjék maga részéről is a szükséges lépéseket 
megtenni, hogy Magyar László sorsa felől mind édesatyja mind a tudo- 
mányos világ mentől elébb bizonyos hírt nyerhessen. Szükségtelennek 
tartom e helyen hosszasan fejtegetni, mennyi dicsőség háramolnék nem 
csak Magyar Lászlóra, hanem egész hazánkra, s különösen nemzeti 
irodalmunkra, ha utazási naplója, mely Afrikának épen. legösmeretle- 
nebb vidékeit tárgyazza, kezünkbe kerülne s magyar nyelven közre bo- 
csattathatnék, főleg jelenleg , midőn a művelt világ Afrika belseje vég- 
. térei földerítésének kiváló érdekkel néz eléje. Miután Magyar László, 
utolsó levelei szerint utazásai bevégezte után afrikai hazájába, Bihebe 
szándékozott utazni, de Ohilában sulyos betegség miatt megtelepedni 
kényszerült, fájdalom! nagyon hihető, hogy mielőtt Bihét elérhette 
volna, az afrikai éghajlat áldozatja lett. Most tehát minden kitelhető 
módon arra kellene törekednünk, hogy legalább hátrahagyott iromá- 
nyai haza kerüljenek. Erre nézve legcélszerűbbnek vélem, hogy a tek. 
Academia hivatalos úton a portugal kormányt, mind Magyar László 
édes atyja, mind általában a tudomány érdekében tölkérje , méltóztss- 
sék afrikai tisztviselői által hazánkfia és irományai sorsa felől magának 
tudomást szerezni , 8 eljárása eredményéről a tek. Academiát tudósíta- 
ni. Miután Magyar László a nyugat-afrikai gyarmatok főkormányzójá- 
val tudományos levelezésben állott,s az Angolatartomány kormányzó- 
jától, 1853. jun. 28-kán kelt levélben, utazásai portugal nyelveni kidol- 
gozására felszólíttatott; továbbá a benguelai és mossamedesi portugal 
tisztviselőkkel is levelezett : csakugyan könnyen szerezhetnének magok- 
nak a portugal tisztviselők arról, kit.saját nevén ösmertek, bizonyos 
hírt, s netán hátrahagyott irományait is kinyomozhatnák. Azonban a 
szerecsenek között Enganna Komo név alatt kellene őt keresni, mert a 
benszülöttek Bihében történt letelepedése s a bihei volt fejedelem leá- 
nya, Ino Cullo Ozoróval kötött házassága után e névvel ruházták fel. 
Föltehetjük , ha felesége és gyermekei még életben vagynak, iromá- 
nyait kegyeletből megőrizték, s tólök, ha atyja nevében kérik, meg- 
szerezhetnék azokat. Egyébiránt a tek. Academia bölcseségére bízom, 
hogy az itt érintettem lépéseken kívűl egyéb módokhoz is nyúljon, me- 
lyek célra vezethetnének. Mély tisztelettel vagyok. Pest, máj. 24. 1856. 
A tek. Academia alázatos szolgája Hunfalvy János m.k." 

A mélt. másod Elnök úr az ülés által kéretett, hogy a Főkor- 
mányzó Ő cs. kir. fenségéhez folyamódnék az iránt , miszerint a cs. kir. 


310 ACADEMIAI TÁRGYALÁSOK. 


külügyi ministerium az ohajtott tadósítás adásh végett a portugal kir, 
kormányt megtalálni méltóstatnék. 

— Olvastatott Kebényi Ödön úrnak Klenócon Gömör vármegyé- 
ben május 18. költ levele, mely mellett családi levéltárából hét darab 
eredeti oklevelet , névezerint 1278, 1829, 1361, ismét 1361, 1865, ismét 
1365, és 1417 évekből, közőlök kettőnek régi másaival együtt az acade- 
mia kézirattára számára beküldeni szíveskedett. 

— A nagyszebeni cs. kir. jogacademia tanári karjának apr. 26. le- 
vele folytán, az ottani magyar tanulók tekintetéből am. Elnök kéretett, 
hogy azon intézet könyvtára az academia minden kiadásaiban, a múltra 
a mennyiben még példányok vannak , s jövöre rendesen részeltessék. 

— A titoknok a következő külföldi tudós testületektől nyújtott be 
küldeményeket : a göttings kir. tudós társaságtól : Gött. Gel. Anzeigen 
1855. 4 köt. ; az amerikai philos. társaságtól : Proceedings of the Ameri- 
can Phil. Society, 1854. vagyis No. 51. 52. — Magán tudosoktól, u.m. 
Foucaud Kdoárdtól : *Rgya Teb’er Rol Pa, ou Développement desjeux, | 
contenant l'Histoire du Bouddha Cakya-Mouni, traduit sur la Version 
tibetaine du Bkah Hgyour, et révue sur l'original sanscrit. 2 voll. Paris. 
1847—8. — Gr. Mikó Imre úrtól : * Erdélyi Történelmi Adatok. IL kö- 
tet. Kolosv. 1856. — Horváth Dömétől : t Újabb Színmütár, IV. Füs 
Kecskemét 1863. — Révéss Imrötöl: A prot. egybázalkotmány Alap- | 
elvei. Szarvas 1856.; A hit, tudomány és szeretet as egyházban. Bucsu- 
beszéd. Szarvas 1856. — Bíromssky Ferenctől : * Feier der Grundstein- - 
legung an dem neuerbauten Lycealgebäude der evang. Gemeinde zu 
‚Pressburg. Pozs. 1855. — Tárkányi Jösseftöl : Toldy Ferenc Irodalmi 
Arcképei. Pest, 1856. 


— - -——-- -- — — 


A törtenettudomänyi oeztály ülése junius 
2. 1856. 








Mélit. b. Kbtvàs Jésset m. Elnök úr elnöklete alatt jelen 


as illető osztályból : Bejaa, Érdy , Csengery , Kim F., Wensel rr. ésli. u. — 
Egyéb osztályokból : Kubinyi Ágaston i, Balogh, Bugát, Cruezor, Gebbardi, Győry, —- 
Horváth C., Kállay, Kiss K., Szalay rr. tt. — Bertha, Hunfalvy, Kacskovics, Kubinyi Perese, — 
Lokdes, Reguly, Tasner, Tóth L. tl. tt. — Toldy Ferenc títoknok. 


— A mélt. m. Einök úr bemutatvän vendégül Podhorssky Lajos | 
urat, jelentette hogy ezen tudós, visszaterven Párizsból, hol a kelet 
különösen a szanszkrit, tibet , móngol, mandzsu , sínai és török nyelvek 
städiumfban több éveket töltött, előadással kíván kedveskedni, s őta— 
szószék elfoglalására szólította fel; mire a tisztelt vendég a Derbend- 
Náméht ismertette, s abból a kazarokat közelebbről érdeklő fejezeteket — 
magyar fordításban előadta. 

) — Reguly Antal lt az éjezaki Ural föld- és néprajzát kıvanvsa 
előterjeszteni, bevezetesäl az &jszaki Uralnak általa Sz. Péter-Vrában 
közzé tett abroszát mutatta be, s annak készítési módszerét adta elő. 

— Olvastatott Szabó István It értékezése a Hetumogerről. 








ACADEMIAI TÁRGYALÁSOK. 311 


A mathematicai és természettud. osztályai 
ülése, junjus 9. 1856. 


Melt. b. Eótvós József m. Elnök úr elnöklete alatt jelen az il- 
tető eszsályekból : Begát, Gebhardt, Győry rr. tt. — Egyéb osztályokból: Bajza, 
Bslegh Czuczee, Érdy, Szalay, re. tt. — Baltagi, Csengery, Bonfalvy, Lubdes, Wenzel I}. tt. — 
Toldy Ferenc titokuek. 

— Ssabó Jóssef tanár úr vendégkép Budapest területének földtani 
fejlődéséről értekezett, előadását rajzok előterjesztésével támogatva. 





A nyelv- és széptud. osztály ülése junius 16. 1856. 


Mélt. b. Kötvös József m. Elnök úr elnöklete alat? jelen az il- 
lető osztályokból: Csuczor, Ballagi, Hunfalvy, Tasner rr. ésil. tt. — Egyéb esztá- 
lyekbol: Kabínyi Ág. tt. — Bajza, Bugát, Györy, Kiss K., Szalay rr. tt. — Csengery, Kiss F., 
Lukédes, Peuler, Tóth E., Wensel I}. tt. — Toldy Ferenc titolmok. 


— Hunfalvy Pál lt befejezte a dakota nyelv ismertetését. 
— Olvastatott Nagy:János rt. értekezése : Rövid taglalata „a tö- 
rök, magyar és finn szók egybehasonlításának" Hunfalvy Páltól. 


A philosophiai s társad. tudd. osztályai ülése 
junius 23. 1856. 


Néltb. Eötvös József m. Elnök úr choóklete alatt Jeten as 
illető osztályokból: Horváth C., Kállay, Szalay, Szontagh rr. tt. Bertha, Lukács, Pau- 
ler, Tóth ll. t. —Egyóéb osztályokból: Balogh, Bugát, Czuczor, Érdy, Györy, Riss M. 
rr. tt. — Ballagi, Csengery, Hunfalvy, Wenzel 11. tt. — Toldy Fer. tiiokmol 


— Suontagh Gusstdo rt folytatta az egyomményes philosophia ie- 
mertetésót , ezuttal annak fő elvét fejtegetve. 





rn rn — 


A tórténettud. osztály ülése, jun. 30. 1856. 

na V. b. Eötvös József másod Elnük úr elnöklete alatt jelen as 
esztály ból: Érdy, Csengery, Wenzel r. ésll. tt. —Eg yéb osztályokból : Kubinyt 
Ágoston tt, — Balogb, Bagát, Gebhardi, Györy, Horváth C., Kiss K., Baalay, Szontagh rr. tt — 
Bertha, Manfalvg., Lukács, Pauler, Savordayi, Tóth ll. tt. — Toldy Ferena títokaola 

— Reguly Antal it folytatta jan. 2. megkezdett. előadását az éj- 
szaki Ural földiratáról. 

— A mélt. elnök vendégül bemutatvin Pase lán wat , ez egy 
Duna-balparti, a pesti határban létezett. római erőd marmdiványsiról ér- 
tekezett, s előadását rajzok elómutatásával támogatta. 

— Olvastatott egy , a. csehországi hohenfurti eisterci klastrom ne- 
crológjából kivont, gróf Árínyi Jásos balálát érdeklő adat Haas Her- 
manniél.. 

— A mélt. elnók azon kedves bírrel lepte meg ax osatályt, misse- 
rint a Történelmi Bizottmány ajánlatára az osztály élial megszereztetni 
kivánt Aranka György-félekönyv- és kesiratgyüjtemeng, úgy a Cuech Jdnos- 
féle késiratok megvételét immár eszközlötte. — Továbbá hogy a Repicky 
János által megbizatásilag fordított Török- Magyar Történeti Kútfők nyo- 
matása iránt két kötetben szinte intézkedett; az első kötet tárgyait tevén: 





‚312 ACADEMIAI TÁRGYALÁSOK. 


1. Szulejmán cs. Naplója, a mennyiben Magyarországot illeti; 2. Dzsá- 
fer pasa Névtelenének emlékirata; 3. Naíma Magyarországot érdeklő 
kivonatai; 4. Dzselalzáde emlékirata Nandorfejérvár megvételéről; a 
második kötetéit : egy török-magyar okmánytár, a mezőtúri, jászberé- 
nyi és lévai török levelekkel. — Egyuttal az osztály kérésére, hogy a 
kazar történetre nézve oly fontos Derbend-Námékt, mely Repicky dolgo- 
zásai közt első vázlatban megvan, Podhorssky Lajos úr által, ki abban 
szinte fáradott, sőt junius 2-dikán mutatványokat is terjesztett elő, beve- 
zetéssel s a szükséges jegyzetekkel ellátva, adatnék ki, ennek eszközlé- 
séről is biztosítani méltóztatott az ülést. 
— Ezek után 
Öszves üléssé 


alakúlván a jelenlevők , levelezések elintézése s jegyzőkönyvek olvasása 
után a titoknok a következő könyvküldeményeket adta be: A tudd. cs.aca- 
demidjától: Denkschriften der kais. Akad. d. Wissenschaften. Mathem. 
naturwiss. Classe, X. Bd. Wien 1855. — Sitzungsberíchte der Math.-na- 
turw. Classe, XVIII: 1, 2. XIX: 1, 2. Hefte. W. 1855, 6. — Sitzungs- 
berichte der Philos.-hist. Classe, XVII: 2. 3. XVIII: 1, 2. XIX : 1. He- 
Re. W. 1855, 6. — Archiv f. Kunde d. oesterr. Geschichtsquellen, XV: 
3, X VI: 1. Bd. W. 1856. — Fontes Rerum Austr. II. Abth. XII. Ba. 1. 
Th. W. 1856. — Almanach der kais. Akad. d. Wiss. für d. J. 1856. — 
A tudd. bajor kir. academidjdtól: Abhandll. d. philos.-philol. Classe VII: 
3. — der hist. Classe VII: 8. Münch. 1855. — Öffentl. Sitzung der kön. 
Akad. d. Wiss. 1854. München 1855. — Hübners Biogr. Charakteristik 
von Wissmayr. Münch. 1855. — Über d. Gliederung d. Bevölkerung des 
Kr. Bayern von Herrmann. Münch. 1855. — Rede zur 96-ten Sitzungs- 
feier der kön. Akad. von Thiersch. Münch. 1855. — A cherbourgi cs. 
terméssettud. társaságtól : Mémoires de la Société Imp. des sciences na- 
turelles de Cherbourg. To. II. Cherb. 1854. — A pesti növendekpapsäg 
magyar egyhásírodalmi iskolájától: Munkálatai, XX-d. évfolyam. Buda 
1856. — Magdánosaktól : Haan Lajos békéscsabai ev. lelkésztől: * Békés- 
Csaba hajdani és mostani állapotjáról. N.Várad 1845, és * Ó ésÚj-Nagy- 
laknak történetei. Szarvas 1853. — Jakschitch Lodomértól : * Statistique 
de Serbie, rédigée par Vl. J. Prem. livr. Belgr. 1855. — Kwthy Lajostól. 
s Szózat Erzsébet ausztr. császárné Ő fels. örvend. szülésekor. Arad 
1856. — Szabó Kár. és Szilágyi Sándortól: * Nagykőrösi Krónika. Kecsk. 
1856. — Ssokolai Istvántól: * Az urbéri törvényszékek teendői. Pest 
1856. — Tormay Károlytól: * Adalékok az 1854—5. Pesten dühöngött 
cholerajárvány statistikájához. Pest 1856. — Pesti Frigyestöl: Acta die- 
rum sub quibus Georg. Rákoczy et Acatius Barczay... contendunt 1660. 

— Végre kötelmi példányokban: a budai nyomdától 2 dbot, a 
kecskemétitől 2 dbot. 


Felelős szerkesztő: Toldy Ferenc, titoknok. — 


Pest, 1856. Nyomatatı Landerer és Heckenastnál. 











MAGYAR 


ACADEMIAI ÉRTESÍTŐ. 


a nn mm me en ee 


XVI. Ev. 1856. VI. Sz. 


ei m ne ne tt nn nn A 








BUDAPEST TERÜLETENEK FÖLDTANI 
FEJLÖDÉSE. 
SZABÓ JÓZSEFTŐL. 





Olvastatott a m. academiában junius 9. 1856. 


Konstantinápolyt kivéve tán alig van nevezetesb város 
Európában, melynek töldtani viszonyai kidolgozva ne len- 
nenek. Hogy ez nálunk eddig nem történt, egyedüli okának 
azt tartom , hogy itt reá kedvvel s elegendő készültséggel nem 
igen adta magát valaki. 1818-ban a franciák királya ásvány- 
gyüjteményeinek aligazgatója Beudant jött honunkba monar- 
chája költségén, s itt körülbelül §/, évet töltött, mely alatt 
honunk legnagyobb részét bejárta. Munkáját 4 évvel későb- 
ben a pärisi academia kiadta 4 kötetben , melyekből 3 szöveg, 
8 1 térképek. A birálás Humboldt, Leliévre és Brochant de 
Villiers-re volt bízva, kik jelentésőket ezen szavakkal kezdték: 
„Nous regardons l’ouvrageque M. Beudantdoit publier, com- 
meun desplus remarquables quiaient paru depuis longtems sur 
la géologie, tant par son étendue et sa variété, que par son 
mérite scientifique.'* 

Beudant főleg az ujabb tűzi képletek, a trachyt s basalt 
viazonyait tüzte ki tanulmányul, mint melyek nálunk arány- 
lag jobban kifejlódvék mint nyugaton , s ezen része munkájá- 

ACAD. ÉRT. 1856. VI. | 20, 


314 SZABÓ JÓZSEF. 


nak oly jeles hogy az ma csaknem 4 tized után is a vilägiro- 
dalomban mint trachyt-monographia nagy becsben áll. Ellen- 
ben némely képletek előtte kevesebb fontossággal bírtak, eze- 
ken átfutott a nélkül , hogy a viszonyokat tisztába hozni időt 
vett volna magának. Ilyen az mit Budáról ir, hova csakegy- 
két kirándulást tett. De kitetszik az is, hogy az akkori ter- 
mészettudósok, kikkel Pesten érintkezésbe tette magát, igen 
keveset bírtak segíteni; mert e szakkal részletesen egyikök 
. sem foglalkozott. 

Boudant után egész a természettudományi társulat ke- 
letkeztéig (1841) mozgásnak semmi nyoma; vagy 15 év óta 
ellenben többen kezdték az őslénytani tárgyakat gyűjtögetni 
s többeket meg is határozni. Végre 1851-ben ugyanazon tár- 

. sulat elhatározta Budapest helyiratának kiadását, s az illető 
részek, melyek közé a földtani is tartozik, kidolgozására szak- 
férfiakat szólított fel. Én három évvel ezelőtt a földtani részt 
magamra bátorkodtam vállalni s annak azóta igyekszem meg- 
felelni. Közbe jövén hogy a földtani társulat részéről is meg - 
vagyók bízva e vidékről sziklafajokat s kövületeket gyűjteni, — 
azon kettős cél elérése van kilátásban, hogy nemcsak leírva 
olvashatja a közönség a természettudományi társulat által hi- - 
szem már a jövő évben kiadandó munkában Budapest környé- 
kének földtani viszonyait , hanem a leírásnak alapúl szolgáló . 
eziklafajokat s kövületeket a m. n. muzeumban (melynek a 
földtani társulat minden gyüjtött tárgyát adja) egyszersmind - | 
alkalma leend a szöveggel összehasonlítani. 

Munkálatomnak, mely nem csak Budapestre hanem jó- . 
val nagyobb környékre terjed ki, részleteit a földtani, s resz- 
ben a természettudományi társulat szakgyűléseiben adtam s 
adandom folytatólag elő, szabadjon a t. Academia előtt e rész- 
letekból egy egészet összeállítva Budapest területének földtani — 
fejlődésével azzá, mivé lett, lépnem fel. : | 

Testvér fővárosunk egy hajdani tengernek részint part- - 
ján részint fenekén fekszik. Buda mutatja a mélyből felnyúló 
és hatalmas partot képezett különkori rétegeket, míg Pesten 
az utolsó tengerek-lerakta sziklafajokat nagyrészt szintesen, 


tehát eredeti fekhelyökben vagy csak kevéssé háborítva ta- 
láljuk. 


BUDAPEST TERÜLETÉNEK FÖLDTANI FEJLÓD. 315 


Mindaz, mit fővárosunk közel környékében látunk, töb- 
bé-kevésbbé réteges, tehát víznek köszöni eredetét, de más- 
részt azon körülmény hogy szintes fekvésökből ki vannak 
hozva, tűzi képlet működésére utal. E képlet közelebbi kör- 
nyékünkben a földszinére nem jött ki, vulkáni kőzetek Buda- 
pest határában tökéletesen hiányzanak, de nem hiányzik a 
rétegek csapása s dűlésének viszonyaiban az újjmutatás, mely 
tisztán útba igazít, hogy minő irányban működött volt azon 
tényező , melynek az egykori tenger-fenekeknek hegygyé 
emelkedése az eredménye. Csakugyan a csapás fő íránya ke- 
letnyugati 8 a düles általában déli lévén, a vulkáni tényezőt 
éjazaknak kell keresni. Ha az ember egy bizonyos pontról 
példaul Budán a Várhegyről éjszaknak indul, mindig régiebb 
és régiebb képletekre jut, míg végre Sz. Endrén egy vulkáni 
kőzetet, a trachytot találja "). Ellenben ha lefelé megy, pél- 
daul a Gellért-hegyről Promontór e Tétény felé, vagy a Vár- 
hegyről át Pestre s innét keletnek, mindig fiatalabb s fiata- 
talabb rétegekre bukkan. Az hogy trachyt előjön Budapesttől 
nem messze , még magában nem elegendő arra, hogy hegyeink 
emelkedését annak tulajdonítsuk, mert ezt szintúgy lehetne 
más régiebb plutói képletnek , peldaul a febérmegyei gránit- 
nak vagy más egyébnek, mi tán a földszintjére nem is emel- 
kedett, tulajdonítni. Az állítás szilárd alapot csak úgy nyer, 
ha egyszersmind arra terjesztjük ki figyelmünket, hogy mi az, 
mily korú az, mi egykori szintes fekvéséből fölemeltetett ? 
Előadásomat tehát a fölemelt rétegek rövid megismertetésével 
leszek bátor megkezdeni, áttérvén aztán a föld szilárd kérgén 
észlelhető emelkedések viszonyaira általában, s béfejezvén 
végre környékünk geologiai történetének vázlatával külö. 
nösen. 

Minden vidéknek megvan a maga saját geologiai jellege, 
nemelegendő most már valamely környék részletes kutatására, 
hogy egy hason korú képlet viszonyait valamely jelesen kita- 
núlt környék viszonyainak rámájába húzzuk. Volt idő, midőn 
azt tartották : hogy a remekül tanulmányozott párisi vagy 


f) Pest csaknem kizárólag trachyttal van kövezve, nevezetesen ennek 
egy veres- és zöldféleségével. 
207 


315 " SZABÓ JÓZSEF. 


londoni harmadkori medencének viszonyait csak le kell. olvas- 
ni más harmadkori medencék viszonyairól; ez nem áll. A ter- 


. mészet, a helyett hogy magát minden harmadkori medencé- . 


ben újra meg újra lemásolta volna, mindenütt előidézett 
valami újat, valami külónóst, mi különös tanulmányozást is 
igényel. Megvan ez a mi vidékünkön is, s ennélfogva egyéb 


nem marad hátra , mint azt önmagából fejteni ki, 8 az Össze- - 


hasonlítást egyéb vidékekkel csak a fő vonalokban tenni. 

A rétegek rendszeres előadása vagy úgy történhetik: 
hogy a legalsótól kezdjük s a legfelsön végezzük, vagy. ellen- 
kező sorban. Vidékünk sajátsága mást igényel : itt legalkal- 


masabb körülbelül a közép képleten kezdeni, s attól két utat 
tenni, egyiket fölfelé, - másikat lefelé. — E közép : a nummu- | 


lit-képlet. (2. ábra) 


Lássuk ennek előbb vilägviezonyait. A nummulitképlet — 


tengeri képzódmény. E tengerról meglehetósen kórülvonalo- 
zott ismeretünk van. Az a dolgok mostani rendjét nem igen 


nagyon megelőző földtani korszakban a mostani u. n. ó-világ - 


területén állott, alakra nézve az európai földközi tengerhez 


hasonlított, csakhogy 10- vagy többször nagyobb volt. Széle . 


.e tengernek ismeretesek, s azok a földközi tengertől éjszak- 


nak, kelet s délnek feküsznek; nevezetesen a Pyrenaek, az Ap- 
peninek, az Alpok és a Kárpátok oldalain, továbbá Krimm- - 
ben, Kis-Ázsiában, Perzsiában, Kelet-Indi&kon, honnét ki- - 
nyulnak egész Sínáig, míg deli partjai Égyiptom s Marok- - 
kön keresztül ismét Spanyolországba vezetnek vissza. E ten- - 


gerből hatalmas rétegek rakódtak le, melyekben számtalan 


állatmaradványt találunk. Ismerünk belőlök összesen közel | 
2000 fajt. Legjellemzóbbek minden esetre a foraminiferákhoz — 
tartozó nummulitek , melyek csupán csak e képletre szoritkoz- — 
nak, s melyek miatt ez biztos földtani horizontot képez. Stu- 
der szerint két tagra oszlik : alsóra vagy nummulitkepletre, 
.és felsöre, melyet Svajcban flysch-nek, Olaszországban hol 
macigno hol alberese-nek neveznek. A nummulitkeplet mész- 
ből vagy homokkőből áll, melyek tele vannak nummulitekel. - 


A felső vagy flyschképlet áll hol palából, hol homokkőből, 


hol mészkőből," mészpalából vagy márgából, s feltűnik az 
által hogy tetemes vastagsága mellett is-alig tartalmaz egyebet — 








> 


BUDAPEST TERÜLETÉNEK FÖLDTANI FEJLÓD, 317 


nehány rosszul megtartott fucoidánál, mi miatt fucoida-ho- 
mokkő név alatt is fordul elő. Szerves maradványok nagy 
mennyiségben csak egy-két helyen ismeretesek benne. | 

Előre bocsätvän ez általános körülményeket, menjünk 
át a budapesti nummulitképletre. Itt mind a két tagja ki van 
fejlődve; az alsó mint nummulitmész tele nummulittel. E mész 
a vidék területén szalagként veszi ki magát, mely a dunapart- 
töl, kezdve a Mátyáshegyen, ätmegy a Jözsef- és Kecske- 
hegyre, továbbá a Lipötmezöre, s innen délnyugatnak mu- 
tatkozik még a Kia-Svábhegyen (1. Ábra) és egyes szakadozott 
reteg-rongy gyaninta Märtonhegyen. Legnagyobb vastagsága 
sem tesz többet körülbelül 50—60 lábnál. Alsó rétegei min- 
dedütt dolomiten feküsznek s ebből zárványokat tartanak, 
melyek valóságos breccia alakúvá teszik, A közép-rétegek tiszta 
mész, melyet nemcsak helyben használnak útcsinálásra, építés- 
re és égetésre, hanem kereskedést is űznek azzal a Bánságban s 
Bácskaságban. Szilárdságára nézvenem enged azon égyiptomi 
nummulitmésznek , melyből ott az enyészettel maiglan is da- 
coló pyramisokat építették vala. A felsó rétegek végre tóbb 
kevesebb agyagot vevén fel, märganemürve lesznek. Fövenykö 
nummulitekkel nálunk hiányzik, ámbár nem messze peldaul 
Fehér megyében már előfordúl s vele együtt a szabadnummu- 
litek is, Sz. László pénzei, melyek Garaynak ismeretes költe- 
ményében (Szent-László, ének) a rege tárgyát képezik '). 

A nummulit-képlet felső tagja a márga, sokkalerösebbe:ı 
van kifejlődve, közép vastagságát legalább kétszer akkorára 
tehetni. Äll agyagos mész, márga, meszes homok s homokos 
agyag számos rétegéből, melyek egymással ismételve válta- 
koznak oly módon: hogy a tömöttebb és szilárdabb mész 
tartalmúak uralkodnak, míg az agyag- s homokkeverékkel la- 
zítottak csak alárendelt szerepet viselnek. A rétegzet valamint 
az alsó úgy e felső tagban is tisztán kivehető. A csapás fő irá- 
nya keletnyugati, a dülésé déli. E felső tagnak közete csak 


') Azon magyarázat ellen, hogy e kövületek szolgáltatták az alapot 
ama regében, mely szerint az ellenség bátradobált aranypénzei kőpén- 
zekké változtak, alig tehetni kifogást, miután ezek a földön sökszor 
szabadon feküsznek a homokban s a pénzhez annyira hasonlítnak hogy 
nevök (nummulites) is reá vonatkozik. 


318 SZABÓ JÓZSEF. , 


kivételesen használható. Néhol vékony: szilárd táblákat ád, s 
azokat a budai szőlőkben a vizcsatornák kirakására fordítják. 
A tunnel is ezen a képlettagon van átfúrva , 8 helyenként a 
kihordott anyagot vizimésznek égették. 

Kövületek, e szóló tanúi a világ akkori körülményeinek, 
a felső tagban sem hiányzanak nálunk, noha, mint említém, 
egészben véve e képletben ritkán mutatkoznak. Két főlelhe- 
lyünk : a tunnel , melynek tisztelt igazgatósága valóban elég- 
gé nem köszönhető hódolattal a tudomány iránt sziveskedett 
azok gyüjtését (még pénz-áldozatot sem kimélve!) a legsike- 


resb módon könnyíteni; a második hely a Császárfürdő melletti — 


sziklafal, mit most egy ujonnan épült háznak udvarában kő- 


bányává változtattak. Egyes kövületpéldányokat sok más 


egyéb pontjáról is bírunk. Vezérkagylók egyike a nautilus lin 
gulatus a tunnelból való. 
Fölületes elterjedésére nézve a márga-képlet mintegy 


szőnyeg foglal helyet, melynek tulsó szegélyét a nummulit- 


szalag képezi, míg maga csaknem az egész Józsefhegyet a 


Kis-és Nagy-Sväbhegynek, aSas- és Gellérthegynek magasabb | 


lejtjeit, ugyszinte a Nyärs- és a Värhegynek legnagyobb ré. 
szét borítja. 

A nummulitképlet e két tagja képezi a harmadkori kő- 
zetek csoportjának legalsóbb, u. n. eocen-képletét, melyre a 





fiatalabb u.n. neogen következik. Ennek világviszonyai: hogy — 


lazább kőzetekből áll, hogy csak kisebb kiterjedésű meden- 
cékben 8 itt is sok változatossággal rakódott leginkább ten- 
gerből, de itt-ott édes vízből le. A szerves maradványok a 


mostan élőkhöz már jóval közelebb állnak, mint az eocen 


képletiek. 


A neogen képlet nálunk agyagból, édes-vízmészből, ka- 


vicsból és durva mészből áll. Ezek már Pest városa területén - 
is észlelhetők, mig az eocen- s még inkább az annál regiebb 


sziklafajok csak a túlhegyekben mutatkoznak. 


Menjünk e sorozaton fölfelé végig. Legalsó réteg az 
agyag. Szine kékes szürke a mélyben és a légtől óvott helye- - 
ken, ellenben piszkos sárga, hol légbeliek hatásának van ki- 
téve. Legnagyobb részt bír némi képlékenységgel, s használ- - 
ják is Ó-Budán, és Budán (itt nevezetesen az Országútnevű 


BUDAPEST TERÜLETÉNEK FÖLDTANI FEJLÓD. 5819 


külvárosban, és a Gellérthegytól délkeletnek) téglaégetésre. 
Van azonban sok egyéb változata, melyek kózól csak a kóze- 
lebbi területen elófordulókra terjeszkedem most ki. Ilyen a 
Józsefhegy tetején az u. n. fehér és sárga kréta, ez a két, csu- 
pín szinben különböző agyagféleség, szobafestésre használ- 
tatik, mind a kettőt ugyanegy lyukból hozzák ki, a sárga 
vasoxydhydratot tartalmazó, a fehér a nélküli képlékeny, 
finom tapintatü agyag. Egy mäsfeleseg a kovácsi úton fordul 
elő az ,,Elégültség** című vendégháznál; itt az agyag egészen 
tiszta a mésztől, mit sem pezseg , bír képlékenységgel, és nyo- 
más által feltünő sima lesz, e simaságot sem a kiszáradás, de 
még a kiégetés után sem veszti el. E miatt keresik a két város 
pékjei a sütő kemencék aljának készítésére, mert míg minden 
más földanyag többé-kevésbbé elporlanék, ebből a kenyér 
aljára semmi sem tapad. 

A Sas- és Gellérthegy déli lejtjén az agyagba telepűlve 
egy márga-pala jőn elő körülbelül 8" vastagságban, eb- 
ben nevezetesen a Sárosfürdő mögött az árokban nagy szám- 
mal találtatnak halmaradványok (pikkelyek és vázak, legin- 
kább meletta sardinites, és egyetlen példány lepidopides bre- 
cispondylus), melyek e képletet régiebb neogennek (miocän) 
jellemzik. Találni azonkivül de nem jól megtartva egyéb ten- 
geri állatokat mint kagylókat s echinideket, rovarokat s levél- 
nyomatokat. 

Terjedését illetőleg, közvetlen az eocen képlet márgá- 
ján fekszik, itt-ott átnyúlva régiebb kőzetekre is. Budán elő- 
jön néhol a legnagyobb magaslaton, így képez a Sváb-, a Ka- 
kuk-, a Budaörsi, a Polgárhegy tetején töbh- kevésbbé terjedt 
fölsikot; a hegyek lejtjein igen gyakori, így a Józsefhegyen, 
a Várhegyen, az Orbán- és Mártonhegyen; a völgyek s meden- 
cék alján pedig tetemes vastagságban találjuk. A Gellért- 
hegytől kezdve az egész dunai part saz arra néző hegyek lejtje 
mindenütt belőle áll; innét bemerűl a Dunába, abban valósá- 
gos vizhatlan feneket képezve, s átjön Pestre, itt annál mé- 
lyebbresülyedvén, mentöltoväbb követjük keletfelé. (1.ábra.) 

Ott, hol fölemelt állapotban van, tehát a hegyek lejtjén 
és tetején, annyira laza, hogy vizet gyűjt magába, s források 
erednek belőle. Budán a hegység csaknem minden forrását s 


+ 


320 - : ^ SZABÓ JÓZSEF. 


kútját e réteg látja el. Ellenben a mélyben, tehát a budaidu- 
naparttól kezdve át Pestre s itt kelet felé, a meddig csak isme- 
retes, mindenütt egyaránt oly annyira tömött, hogy a víz rajta 
áthatni nem képes, 8 Így a kútmesterek méltán nevezik ssáras 
kék agyagnak. 

Lánchidunk mind a négy kő-építménye közvetlen rajta 
nyugszik, segyiken sem vétetett azon 12 évalatt, mióta állnak, 
a legkisebb sülyedés sem észre, mi a kék agyag tömöttségét 
világosan bizonyítja. (1. ábra) 

A budai hídfőnél az agyag képezi a földszint. Clark belé 
furatott.60 lábnyira, de változást nem vett rajta észre. A bu- 
dai oszlopnál 40 láb mélységben találták, itt 12 lábra fúrtak 
még belé, s ugyan olyannak mutatkozott. Azon 40 lábból, 
melyek fölötte vannak , 22" víz (0° alatt) és 18" kavics. 

A pesti oszlopnál fölebb t.i. 21lábra, végre a pesti hid- 
főnél 38" tehát ismét mélyebben van. 

Egészben véve a föld legfelső rétege alatt folületi alakja 
hullámos. Látszik ez egy vonalra nézve már ahidfuratásnál, de 
bővebben meggyőződbetünk, ha a kútásásokat veszszük figye- 
lembe. A belvárosban általában 24— 26 lábra vanlenn, a Teréz- 
városban 30 lábnyira még nem mutatkozik, sőt az Orczy-házban 
az artézi kút furásánál 45 lábra találták, s fúrtak benne innét 
kezdve még 564 lábra a nélkül, hogy keresztűlhatottak volna 
rajta. A József-városban általában 20—21 lábnyira, tehät 
fölebb fekszik, sőt a Kalváriadombnál 18'-ra&a van, s aztán 
fúrtak benne 180 lábra le, de természetét legkevésbbé sem 
változtatta. A Ferenc-városban , noha közelebb esik a Duná- 
hoz, ismét mélyebbre száll, körülbelül 30°. | 

Vizet sehol sem dd, úgy hogy, ha kütásásnálegész a tö- 
mött kék agyagig vizet nem találtak, az agyagban tovább már 
nem is keresnek, mert ennek sikertelensegeröl mär igen sok 
belyen, többi közt az iment emlitett Kalväriahegynel is meg- 
gyözödtek. 

Menjünk most át a | neogen kózetek következöjere. Ez 
más a hegységben, más a rónán, amott édescísméss borítja az 
agyagot, mig Pesten sót Budának délre esö rónább terüle- 
ten hiányzik, hanem helyette kavics van, mely itt-ott önallo 
tetemes magasságu dombokat képez, például Promontórnak 


BUDAPEST TERÜLETÉNEK FÖLDTANI FEJLÖD. 321 


Albertfalva felé levő dombjai, melyek néhány 100" magasak, 
és csupán a kavics-képletből állanak. 

Az édescísméss, mely az agyagot borítja, itt-ott tömött, 
másutt szemcsés 8 helyenként likacsos; szine fehér kiválólag, 
néhol szürkés, sárgás és vereses. A fehér-féleségek rendesen 
jelentékeny összeállással bírnak, mig a sárgásak vagy még 
inkább a vasoxyd-festette veresek lazák, porlók. Vastagsága 
általában csekély, de igen változó. Néhol mint a nagy sváb- 
hegyi fölsikon alig egy láb, míg másutt 4—6—10—12" is 
megvan. A Svábhegyen bitumen tartalmú is fordul elő, mit 
sehol másutt nem észleltem rajta. Használják építésre, Budán 
kövezésre s mészégetésre. 

A budai közel eső hegyeken mint legfelső szilárd boríték 
foglal helyet. Nevezetesen a Várhegyen, hol a sz. Háromság 
mellett mint természeteskövezet van egy- kéthelyenmeghagy- 
va, továbbá láthatni a Várhegy keleti s nyugati oldalán, hol 
a bástyák 8 itt-ott a bástya melletti házak reá építvék. Fedi 
továbbá a Józsefhegyet, a Svábhegyet, és részét a Gellért- 
hegynek. A geolog igen könnyen meggyőződik a felől: hogy 
e boríték ott, hol agyag van, tán sehol sem hiányzott az em- 
litettem hegyeken, de lassanként felhasználták, részint mivel 
a legcsekélyebb fáradsággal lehetett vele bánni, részint mivel 
azt eltávolítván, mívelésre alkalmas rétegre jutottak, melyen 
Budának szőlei diszlenek. Ha az ember a várfalnak régi ré- 
szeit, ha Buda apró zugutczáinak kövezetét, sőt ha a róma- 
iaktól fennmaradt építményeket vizsgálja, e nézet tetemes 
támot kap, mert ott azt nagy mennyiségben látni felhasz- 
nálva. 

Leérvén a hegyekről, Budán az u. n. Kelenföldjén, a 
tömött kék agyag fölött kavics réteget találunk. Ebben a hóm- 
pölyök leginkább guarc, gránit és csillámpala, nagyságuk neni 
tetemes, ökölnyiek a ritkaságokhoz tartoznak. Szerves zárvá- 
nyok helyenként igen nagy mennyiségben fordulnak benneeló, — 
de annyira elmállott állapotban, hogy hozzá nyulva szétes- 
nek; azonban egy-két ölnyire beásva szintoly fauna-gazdag- 
ságot mutathatnánk belőle fel, mint a bécsi medencében s 
egyebütt. 

A föveny sok helyt kötszerre találván fövenykővé lett, 

ACAD. ÉRT .1856. VI. | 21 


322 SZABÓ JÓZSEF. 


melyet a nagyobb hömpöly-zárványok conglomerat neművé 
tesznek; Ily fövenykövet találni benne Promontórnál az u. n. 
Kereszthegyen, ide számítom továbbá azt, mely a Svábhegy 
dél-keleti részén foglal egy aránylag csekély helyet el s több 
kőbányára szolgáltat alkalmat. Ebben találtam eocän márgát 
mint hömpölyt, benne jött továbbá elő Petényi meghatározá- 
82 szerint azon acerotherium incisivum, melylyel helyiratunk 
tökéletesb ismertetését a méltoságos alelnök úr tudomány 
iránti buzgósága segítette elő, ki azt az enyészet örvényéből 
még csakhogy épen jókor kimentette. Végre ide tartozik mind 
azon fövenykö, mely Buda magas hegyláncán túl nyugatnak, 
és éjszaknak nagy változatosságban s tetemesen terjedve lép 
föl. 

E kavics-rétegen egy érdekes képlet van itt-ott kifejlöd- - 
ve: a durvamész, vagy miként a bécsi iskola nevezi, lajtha- 
mész. Nálunk a magas hegyektől bizonyos távban mutatko- 
zik. Legismeretesb a pesti Kőbányában, innen terjed éjszak- 
nak Mogyoród s Föth felé, délnek pedig átcsap a Duna jobb 
partjára s Promontör meg Tétény határai nagy részét fedi, 
annélkül azonban hogy e két pont t. i. a Kőbánya s Promon- 
tór közt nyoma a pesti oldalon hiányzanék : találni azt egé- 
szen jól kifejlődve a gubacsi teglavetönel, s nagyon valószínű, 
haa rétegek fekvését veszszük figyelembe, hogy bizonyos mély- 
ségben szakadatlanul függ össze. Téténytől követhetni Órás és 
Törökbálint határán nyugatnak, s innét ismét éjszaknak Páty, 
Jenő, Tinnye stb felé. Likacsossága s tapintatának érdessége 
miatt kapta a durvamész nevet (calcaire grossier , Grobkalk). 
melyet reá már Beudant is alkalmazott volt. Ezen általános 
jelleme mellett azonban ha közelebbről tekintjük, igen sok 
változatosságot fogunk rajta észrevenni. Némely bányában 
tele van likacsokkal, melyek mind elpusztult kagylók idomát 
mutatják, másutt kagyló nyoma alig látszik, hanem apró sze- 
mekből áll, de a melyek nem igen tömötten állnak öseze (szö- 
vege ikrakőnemű vagy műnyelven : oolites). E két-féleséget 
két végletkint tekinthetjük , melyek közt sok fokozat van. Így 
a használatban is a tömöttebbek műkövekre, kőfaragó tár- 
gyakra, a likacsosak az u. n. ölkövekre (Klaftersteine) vagyis 
közönséges építésre fordíttatnak. Üde állapotban mondhatni 


BUDAPEST TERÜLETÉNEK FÖLDTANI FEJLÓD. 323 


puha, a benyomäsnak kevéssé áll ellent, innét elbánni vele 
akár fűrészszel akár más egyéb beható szerrel nem nehéz. El- 
lenben a légen állva megszilárdul s felettébb tartós lesz. Pest 
azt igen nagy fokban használja építésre, de korán sem akko- 
rában mint Páris, hol annaktömött-féleségét nagy darabokban 
viszik az építendő ház mellé s ott köb vagy táblás darabokra 
fűrészelve bámulatos gyorsasággal alkalmazzák a ház falának 
összerakására. Egyenlő szine 8 jó kinézése miatt a vakolás és 
meszelés is fölösleges. Igy épült az imént mult években mesés 
hamarsággal a Rue de Rivoli, és a Tuilleriáknak ebbe az ut- 
szába eső része. Tartósságát ez épitésanyagnak a bécsi szent 
István templomban lehet bemutatni, melyhez a kóveket a 
lajthahelysegi durvaméaz-bányák szolgáltatták. — Végrehogy 
a monumentalis mívekbólegyik büezkeségünket ki ne hagyjuk, 
sietek megemlíteni hogy lánchidunk .oszlopzata alul gránit- 
ból, fölül sóskúti durva mészből áll, melyen nevezetesen az 
oroszlánok, 8 egyéb szobrászati dombormívek tanusítják a 
kő jeles voltát. Ugyancsak a sóskúti (Budától délnyugatnak 
esik) durvamész szolgáltatja a tunnel szép homlokzatähoz is az 
anyagot. E képlet likacsos szövege azt alkalmassá teszi víz- 
gyűjtésre, innét az egyike a víztartó rétegeinknek. A pesti 
Kőbányának igen jó vizét, ugyszinte Promontórét, Tétényét 
durvamész szolgáltatja. 

A durvamész fölött egy márgás vagy homokos agyagot 
találunk, melyen itt-ott homok rétegecskék huzódnak keresz- 
tűl. Ezen agyagot kifejlődve látni a pesti Kőbányában , hol 
abból készítik a téglákat; továbbá Gubacson, Promontór-, Té- 
tényben és Óráson. Kövületek nem hiányzanak, nevezetesen 
jőnek elő benne, mit a Balatonból ismer a közönség, az u. n. 
kecskekörmök (congeria triangularis), A Kóbányában nagy és 
nem igen koptatott példányok fordulnak elő, melyeket ott a 
nép megkövesedett ökörkörmöknek 8 a vasoxyd-festette veres 
kötszert, mely azokat összetartja, kóvé vált ökörvérnek tart- 
ja. E képlet vastagsága az alantabbi helyeken tetemes, míg 
az emeltebbekencsekélyebb, de nincs fontosság nélkül, mert a 
kőbányai, promontóri és tétényi szőlők termőföldjét képezi. 

A congeria-agyag réteget kavics borítja kisebb nagyobb 
vastagságban; találni ezt a pesti Kőbányában, főleg ott a vá- 

21* 





324 SZABÓ JÓZSEF. 


rosi kavics-gödörben, onnét huzódik a Duna felé s különösen 


a vaspálya mentében lehet követni egész Ujpestig , itt néhol - 


a legfelső réteget képezvén. Reá bukkanni Pesten caaknem 
mindenütt. a kütásásoknál. 
Végre a kavicsot homok fedi; ez azon homok, mely Pes- 


tet körülveszi, s kötszer nélkül szükölködven, futó homok- 


ként enged a szél kényének ott mindenütt, hol a lakosság 
szorgalma növényzet által le nem köti. 

- . Az előadott 9-féle réteg a nummulitmész mint indulási 
pontunk fölött van, azokkal találkoztunk, a mint a nummulit- 
mesztöl fölfelé haladtunk. Hátra van röviden megemlékezni 


azon két képletról, melylyel Buda közelében találkozunk, a 


mint a nummulitmésztól lefelé teszszük az útat. (2. ábra) 


Első a dolomit, mely közvetlen a nummulitmész alatt _ 
fekszik, s kettejók közt nemcsak földtani hanem vegytani ro- — 
konság is létezik, a földtani az által hogy a nummulitmég - 


alsó rétege conglomeratnemű, melyben a kötanyag nummulit- 


mész, a zárványok dolomit vagy ennek szarukó darabjai; a 


vegytani rokonság abban áll hogy némely helyen (Szépvölgy. 
Holdspach utolsó bányája balróly a nummulitmész tetemes 
mennyiségű dolomitet vesz fel igen finom osztatú állapotban; 


vegybontáson kivül e körülmény feltűnik a mész alkalmazásá- 
ban égetésre, mert az ilyen darabok égetés alatt porrá esnek 


szét, azért a kőtörők vigyáznak , mihelyt észreveszik, hogy a 


szilárd kő a sziklafal aljäne porladóba kezd átmenni, aztleebb | 


már nem fejtik. A dolomit felső szintje porlö, ilyet ismerhe- 


tünk a Gellérthegy nyugati részéről, hol egészkőpor-bányák 


vannak benne. Közép szintje szilárd és savakkal nem pezseg, 


míg az alsó szilárd, de savakkal pezseg. — Ezen félesége fokon- 





kénti átmenetet képez a nummulit alatti második képletbe, a 


fehér tömött mészbe. E mész (valamint a dolomit) kövületet 
nem tartalmaz, innét kora meghatározása csak úgy történ- 


hetik, ha alatta fekvő rétegeketkeresünk fel s ezek zärvänyait 
veszszük segítségül; mi azonban mind eddig környékünk KSS | 


labbi pontjain sem fordult elő. E tömött fehér mész igen P 
anyagot szolgáltat égetésre. Bemutatható a Jánoshegyen. 


melynek küpja, ugyszinte a szomszédságában lévő Hárshe- 


gyen, melynek nyugati része abból áll. Hidegkút és Kovácsi . 


/ " 
BUDAPEST TERÜLETÉNEK FÖLDTANI FEJLÓD. 325 


között, ugy szintén Koväcsitöl éjszakra és délre igen erősen 
van kifejlódve; a Remete Boldogasszony nevű kápolnától nyu- 
gatnak azon szoros völgy , melyben a két kis remetebarlang 
van, jobb sbaloldalán e fehér tömött meszet mutatja; ugyan- 
az képezi tájunk legmagasabb hegyét, a pilisi hegyet is. 

A fehér tömött mész képezi tájékunkon a legalsó s leg- 
régibb képletet. Annak szomszédja éjszakról közvetlen a tra- 
chyt, másutt mindenütt a dolomit. 

Bevégezvén a rétegek sorozatát , mielőtt vidékünk föld- 
tani történetének vázlatába bocsátkoznám, szabadjon tájéko- 
zás végett a földkéreg fejlődésének fő vonalait (a mennyire 
ezek az észleletnek nyitva álló részében megállapítvák) előre 
bocsátanom. | 

A föld, miként általánosan el van fogadva, egykor izzón 
folyó tömeg volt , 8 fokonkénti kihűlés által szilárd kérget ka- 
pott. Ezen első kérge az őspalák voltak: ezek alatt semmi 
rétegest nem ismerünk; alúlok a gránit csoport tódult ki itt- 
ott tetemes terjedésben. Vidékünkön nincs. 

. Az ős sziklafajokra az u. n. átmeneti réteges kőzetek ra- 
kódtak, hova a cambriai, siluri, devoni és kőszéncsoport szá- 
inítható. Ezen tengeri rakodmányokat azon korban a quarc- 
porphyr emelte föl. Budapest táján szinte nincs nyoma. 

Következik a másodkori kőzetek rendszere: a permi, trias, 
jura és kréta csoportok. Ezeket akkoriban részint zöldkő, ré- 
szint melaphir-tódulások zavarták. Nálunk e rendszerből fel- 
tolt képletek már előfordulnak, de hiányzanak oly tűzi ténye- 
zők, melyek a föld fejlődésének azon korszakában működtek. 

A harmadkori réteges kőzetek rendszere ellenben tete- 
mesen van kifejlödve s azokkal együtt egyike azon vulkáni 
tényezőknek, melyek e korszakban a föld külidoma alakitásá- 
ban helyenként nevezetes részt vettek t.i. a írachyt ; ellenben 
a basalt, a phonolith nem fordulnak közelünkben elő. A má- 
sodkori dolomitunk és tömött fehér mészünk fölemeltetését 
kell hogy a trachytnak tulajdonítsuk. 

Jelenkori képletek végre csak helybeliek, itt-ott meg- 
vannak némi vastagságban , de egészben véve oly csekélysé- 
gek , hogy ily általános tárgyalásnál szót alig érdemlenek. 

Mindezeket előre bocsátván, az ikerváros-elfoglalta föld- 


326 SZABÓ JÓZSEF. 


rész geologiai történetének ecsetlésébe bocsátkozhatunk azon 
szent elfogultsággal, mely az emberi kebelt mindannyiszor 
megszállja, valahányszor az idő és anyag geologiai korszako- 
kat alkotó fogalmáról elmélkedik. 

Budapest földje váltakozva tengerfenék, száraz, édes- 
vizdús tenger 8 édesvízi tó volt. 

Történetében legyen elég akretacsoport korszakáig men- 
ni vissza. Nálunk e csoport egyik tagja sem találtatik, innét 
azon időszak alatt, míg e másodkori képletek Európának 
egyéb részein lerakódtak, területünk kell hogy szárazföldet 
képezett legyen, melynek fölületéből a dolomit s a fehér tö- 
mött mész maradt meg. 

Ellenben beállván a harmadkori képletek korszaka, a 
száraz sülyedett s tengerfenékké lett, melyre zavartalanul te- 
lepedett az eocán képlet nummulitmesze és márga köve; azon 
szerkezetbeli s vegytani viszonylat, melyre fönnebb voltam bá- 
tor figyelmeztetni , annak bizonysága hogy a nummulitmész 
közvetlen a dolomitra rakódott. Tengerfenéknek maradt to- 
vábbá a neogen képlet alsó rétegének a tömött agyagnak le- 
rakódása alatt, mert ezt legmagasabb hegyeink tetején az 
eocän kőzetekkel mindenütt társulva találjuk. Sőt mint kissé 
alább kifejlik, valószinűleg még a neogen kavics is reá rakó- 
dott volt a tömött agyagra. 

Csak ezután kezdődött meg a tájnak azon alakulása, 
mely fokonkénti fejlődés után végre azzá lett, minek jelenleg 
látjuk. A budai hegyek ugyan is először kiemelkedtek a ten- 
gerből 8 egy .édesvízi tóvá változtak, melyet (valószínűleg 
nyugaton s éjszakon). mészhegyek övedztek, honnét mesztar- | 
talmú víz folyt belé, s benne vesztegelvén meszét fenekére | 
, rakta. Ezen édesvízi mésznek változó vastagsága arra mutat, 
hogy a tó feneke egyenetlen volt, voltak abban mélységek és 
dombok, körülbelűl oly arányban eloszolva, melyben a magas- 
latok jelenleg állnak, mert a mész vastagsága csakugyan ren- 
desen tetemesb az alantabb helyeken mint a magas hegyeken. - 
E mészben részint édesvízben élő csigák részint olyanok, me- 
lyek szárazföldön tenyésznek, fordulnak épen megtartva elő. 
Azonkivűl a megismerhető növénylevelek, magvak 8 egyéb ré- 
szek mind arra mutatnak, hogy a tó körül száraznak kellett 





BUDAPEST TERÜLETENEK FÖLDTANI FEJLÖD. 327 


lenni. E tó csak azon vonalig terjedett, meddig magasabb 
hegyeink nyúlnak kelet felé, tehát hol most a Duna foly; 
déli határa szintén a magasabb hegyek (Gellért , Sas s buda- - 
örsi hegyek) vonala által föltéteztetik, úgyszintén a nyugati 
is. Partjait a tömött agyag képezte volt. 

Pestet úgyszinte Promontórt, Tétényt sat. még folyvást 
tenger borította, melyben a tömött agyagra közvetlen egy I 
kavicsréteg rakódott. Ezen neogen tengerben a partok körül 
sajátságosan foglalkozó klárisok működésének nyomait bírjuk 
a durva-meszkepletben, mely azon hegytömeget, melyen az 
édesvízi tófenéknek maradványait találjuk, a mennyire ku- 
tatásaim mostanig terjednek, bizonyos de nem nagy távban a 
partoktól körülveszi. Az lévén a klárisoknak termeszetök, 
hogy csak partok közelében építenek, valószínű hogy, mielőtt 
működni kezdettek, azon tenger, melynek fenekére a durva- 
mész alatt találtató kavics rakódott, még közel parttal nem 
bírt, így tehát akkor Budának azon része is, mely később 
édesvízi tóvá vált, még tengerfenék volt, s kavics is rakódott 
benne a tömött kék agyagra. Fölemeltetvén , a kötszer nélkül 
szűkölködő képletet könnyű volt a víznek lemosni , 8 alantabb 
helyeken (példaul Promontór éjszaki vorialán) feltornyosítani 
vagy messzire széthordani. Hol kivételesen homokkővé volt 
összeállva, ott eredeti helyén megmaradhatott, mint példaul a 
Svábhegy déli oldalán , úgyszintén attól nyugatra és éjszakra, 
hol az erősen van kifejlödve. 

Ezen emelkedéseknél már elejét veszi i traohyi müköde- 
se, azmár megkezdett az iszonyú mélységből mozogni fölfelé; 
de a felső képleteken át még nem tört, mert darabjait az ed- 
dig vízi rakodmányok egyében sem találjuk. 

Később ellenben nagyszerű mértékben vált etáj vulkáni 
dühöngéseknek színhelyévé az által, hogy a tengerfenékről 
az izzón folyó trachyt magát feltolta, ugyan együtt a tenger- 
nek fenekét is fölemelven, 8 völgyeiben maiglan is meg- 
tartván. 

Honunkban a trachyt tetemesen van kifejlődve, s a 
mennyire eddig tudjuk, Tokaj és Selmec vidékén is ugyan- 
ebben a korszakban s mindenütt tengerből emelkedett ki. 

A Duna jobb partján a trachyt környék középpontjául 


328 SZABÓ JÓZSEF. 


körülbelűl Visegrádot tekinthetjük, onnét kiterjed egyrészt a 
Pilia-hegy éjszaki aljáig, más részt Sz. Endréig. 

Hatását vizsgálván, azon meggyőződésre jutunk, hogy 
e kitörés lefolyása lassú volt, hogy a neki háborodott elemek 
a küzdelem alatt időnként még pedig időnként geologiai érte- 
lemben nyugodtak. Ugyanis : 

a) Az első hatást azon veszszük észre, hogy a tengerbe 
sok édes víz folyt be, mi más részt fölteszi, hogy terjedelmes 
száraznak kellett e tengert övedznie, melyet e korszakban a 
mindenütt kitöréshez készülő trachyt-anyag idézett elő. Az 
ilyen vízben a klärisok élni nem bírván, elhaltak s a durva- 
mész képződése megszünt. Ellenben megvannak az ilyen vi- 
zeknek az ő saját lakóik (congeriák, cardiumok), ezeket finom 
iszapba burkoltantaláljuk azon homokos és márgás agyagban, 
mely a durvamészre rakódott , s mely rajta 30—40' vastag- 
ságra bírt fejlödnil — A rétegek rakódásának minősége, a 
kagylók fekvése s minden egyéb körülmény arra mutat, hogy 
ezen korszakban a vulkanismus pihent, s a vízi képletek ha- 
borítlanul indultak fejlődésnek. 

b) Igen erélyeseknek kell tartanunk azon kitöréseket, 
melyek a congeria-rétegek rakódását mintegy ütéssel meg- 
szüntetek, s azokra erőszakkal egy kavics réteget borítottak. 
Ezen erőszak nyomai a helyszinén semmi figyelmes vizsgáló 
szemeit el nem kerülik, látni ugyanis a pesti Kőbányában je- 
lentékeny hosszaságban földfalat, hol e kavics-hömpölyök 
minden rend nélkül kicsi nagygyal vegyest hol lapra hol 
élre hol hegyre állítva sőt egészben véve hullámos mozgás- 
sal összehordva jöttek oly helyzetbe, mely rendes lefolyás 
mellett egészen máskép fogott volna kiütni. Hasonlókép 
győződhetni meg róla a beomlott promontóri kőbányá- 
ban 18. 

E réteghez az anyagot nagyrészt a neogen tenger kavi- 
csa szolgáltatta, melyet a rögtön fölemelt hegyekről a vizek 
hirtelen lesepertek. Azon szerves zárványokból, melyek ben- 
ne eredetileg voltak, csak a legszilárdabbak állották némileg 
ez erőszakot ki, s azért csak legfölebb a pectenek nagyainak 
töredékeit találni benne, mi a pesti Kőbányában nem ritkaság; 
ellenben mi e képletet a régiebb kavicsképlettől lényegesen 


BUDAPEST TERÜLETÉNEK FÖLDTANI FEJLÓD. 329 


megkülönbözteti, az, hogy benne nagy mennyiségben találni 
trachyt hömpölyöket , míg amabban soha. i 

Innét vidékünkre nézve igen jellemző hogy van-e a ka- 
vicsban trachyt , vagy nincs? A dolog fontosságához arányolt 
türelemmel adtam magamat reá a kavicsok elegyrészeinek meg- 
határozására; de azon kavicsban, mely a durvamész-képlet 
alatt van, soha sem találtam trachytot; míg abban, mely .a 
congeria-retegeket fedi (s mely Pest homokja alatt terül el), 
bőségben van. Ebből következik : hogy a trachyt kitörések a 
neogen korszak végébe esnek , s hogy azok közvetlen előzték 
meg a dolgok jelen folyamát. 

c) Egy külön hatása a trachyt-tódulásnak a budai he- 
gyek véglegesen azzá alakulása, mivé ma látjuk. Ennek követ- 
kezése volt, hogy a rajta levő édes viz lefolyt s a fenekétkép- 
ző mész fölemeltetett. Ezen emelkedésnél kisebb-nagyobb 
táblákra töredezett, melyek a vulkáni tényező kényének en- 
gedve a tömött agyag hátán fölemelkedtek a mostani legna- 
gyobb magasságokig. Innét fejthető meg , hogy miért találjuk 
rendesen táblákban, melyek szélei meglehetősen épek 8 rajtok 
hömpölgetésnek nyoma sem mutatkozik. | 

d) Budának magas hegyei tetemesb változáson többé 
nem mentek át, változtak ellenben előhegyei, ugyszintén Pest 
tája 8 az egész magyarhoni medence. 

Mig a promontóri, tétényi, pátyi 8 jenői neogen képletek 
annyira kiemelkedtek, hogy azokra vagy semmi vagy legfö- 
lebb a congeria rétegek rakódtak; máskép áll a dolog Pesten. 
Itt egy hatalmas homok réteg képződött a trachyt-tartalmú 
kavics tetején, melyet még a kőbányai dombok magasságán 
is találni, de a mely az alantabb helyeken 2—3 ölnyi vas- 
tagságra növekedett. 

Szerves maradványokat e homokból nem ismerek, de a 
dolog fokonkénti fejlődése arra látszik utalni, hogy Pest táján — 
a sós víz végkép elpusztult s helyét édes víz foglalta el. 

Vidékünk földtani történetében ennyire haladván, lehe- 
tetlen említés nélkül hagyni a magyarhoni nagy medencének 
valószinű fejlődését is. Honunk fölületenek mostani alakzatát 
szintén aneogen korszakban kapta atrachyt s az alárendeltebb 
fontosságu basalt kitörések s emelkedesek által. Amint hegy- 


330 SZABÓ JÓZSEF. 


koszorúja kiemelkedett volt, végre a víznek egyéb tér nem 
jutott azon siknal, melyet most a magyar alföldnek neveznek, 
8 mely a geologok nyelvén nagy magyar medencének monda- 
tik. Pest ezen medencének szélén, Buda a partján fekszik. 
Utolsó korszaka e medencének épen az volt, melyet Pest tá- 
jára követel a fejlődés rendje t.i. édes viz; a magyar medence 
tehát egy nagy édes vízi tó volt, melybe a beömlő vizek af, 
Kárpátokról s egyébmagaslatokról kavicsot, homokot s finom 
iszapot cipeltek, s azt azon szabály szerint rakták le, hogy 
előbb a legnehezebbtól szabadultak meg, :a könnyebbeket to 
vabb — de legtovább vivén a legkönnyebb iszaprészeket. 

Ezen axiomáját a vízből rakodó rétegeknek szem előt 
tartva, nemlehetetlen kipuhatolni azon irányt, melyben a vize 
az édesvízi tóba ömlöttek. Ugyanis ha déli részét vizsgálj 
e rónának, ott ölekre lenn találjuk a legfinomabb osztatú fi 
kete iszapföldet, mely Bánátot s a Bácskaságot oly gaz 
termővé teszi; Bácskának Pest megyéhez eső részében, eg 
Pest megyében messze föl homok uralkodik, míg végre föleb 
az előhegyek közt kavics 8 hatalmas coglomerátok találtatna 
Az ömlés tehát éjszakról s éjszak-nyugatróltörtént a szerémi 
szerbiai hegyek felé, melyek déli partját képezték e hatalm 
tónak. Végre elmosódván vagy keresztűltöretvén a gát, tá 
épen a Vaskapunál, lefolyt a víz, kivéve a legmélyebben fekv 
részeket, hol maiglan is megvan, kisebb nagyobb tavak 
képezvén. Onnét maradhatott a Balaton, a Fertő tava 
egyebek. 

A kiürült nagy medence fenekén folyamrendezer fejl 
dótt ki, mely szintén idézett elő kis fölület- változást, és] 
sanként élő teremtmények befogadására lett alkalmas létén 
úgy szólván hajnalán e föld, melynek geologiai alig-multj 
multja és regen-multja tenger meg vizfenék volt! 





















si 





» e 
a 


| jsodpletek | 
We zur 
ton: 
u 
3 tko 
vs za 
vA 


ug 


! " 22 h 
E » 4. 
4. rr + 749 "P, 2 
Liu... . p s a RL p E B 
to a a o ia ER | 


Kelet. 





* 
r 
irály utcza 
; Kiraly uteza. 
"4 À j ) 
x ] - 
T (Orezy ház 
" A : La 
— en 777 een d s 
Ld - ZR puce "t . " . 
e 3 ^" . Er Vu at. 
i fg. oa . . ta^ v AM 
Ed . . LE * Pre d SEE 
GM PM RU UNE E 
Run AN QE m, E22 
y B NT E 
IG. uds — 
e 
] N 
" T 
) AS 
APT Ar é 
DES IE 5 ? . 
T n 4 - 
Ele éb. E uS 
eg ta . oca 
1 ke ^ Me . 
DE, 5 aj 
we, eme A 7 "n : 
a y M 
- Ww . 5 
Put. put. ME , 
AV. ; £e " " ZI 
[d +. R^ > ^ P 
, Nd ES 
2 LT na P 
, (4 raue.‘ 7 " = ’ 
: d 2s v^, 
jvc mege T 
eM ss NS ; 
2.7 PPM 


a- 





A MAGYAR PARTHENON ALAPJAL — 331 


; 


A MAGYAR PARTHENON ALAPJAI. 
SZONTAGH GUSZTÁVTÓL. 
II. 
9. Az egyesményes rendszer fő elve. 

Végre előadásom fő tárgyához jutottam, az egyezmé- 
nyes elv magyarázatához. 

És itt mindenek előtt sajnálkozásomat kell kijelentenem 
azon, hogy ezen elv , bár alany-tárgyas érvényességében ma- 
gyar bölcselkedőktől állíttatott fel legelébb, tehát irodalmunk 
szülöttje, még is eddig elé honunkban oly csekély elismerésre 
talált; mi önkénytelenűl azon gyanúra vezet, miszerint vagy 
magában hamis, vagy hirdetőitől eddigelé még nem magya- 
ráztatott meg illően. Részemről őszintén ez utolsót vallám be. 
Berzsenyi kimondta ugyan az elvet és pedig lélektani és co- 
smicai általánosságában, de lehozását nem adá, nem is kiserte 
meg. Hetényit e szándékában halála akasztotta meg; saját le- 
hozásom pedig röpiratomban főleg a logika fő törvényére tá- 
maszkodik, midőn mélyebben kelle nyomúlnom, mert ha az 
egyezmény — mint bebizonyíthatni reméllem — valóban nem 
csak a gondolkodás, hanem általában minden élet törvény- 
szerüségének fő elve; akkor az kétségen kivűl csak a lét tu- 
dásának kútfejéből, az öntudatból magyarázható. 

Igen is, tisztelt társak ! Minden ismeretünk öntudatunk- 
kal kezdődik, ennek körében forog; s az Öntudaton kivűl 
nincs ismeret. Minden philosophiának tehát, mely alapossá- 
got igényel, útját öntudatunk magyarázatával kell megkez- 
denie, s ha van fő elv e tudományban , s ha ez az egyezmény; 
ez alaposan csak öntudatunk mélyeiből magyarázbató, s más 
alapra nem tämaszkodhatik, mint öntudatunk eredeti alkotása 
törvényszerűségére. 

Tehát az eddig e tekintetben elkövetett hiányt 8 mulasz- 
tást kipótlandó, mi tulajdonkép elejétől fogva jelen előadá- 
saim fő célja, vizsgáljuk meg mindenek előtt : minő fő elve 
lehetaphilosophiának általában; továbbá megfelelhet-e eköve- 
telésnek az egyezmény s ha igen, kisértsük meg végül leho- 
zását öntudatunk eredeti alkotásából. 


332 SZONTAGH GUSZTÁV. 


En nyilvánított nézetemre a philosophia alanyi terme- 
szeteröl, s ismeretünk való és eszményi elemeire állapodván, 
Kanttal azt állítom, mikép a philosophia alkotó (constructiv) 
fő elvvel nem birhat, hanem csak szabalyozöval (regulativ- 
vel). Alkotó elvvel aphilosophia csak akkor birhatna , ha szel- 
lemünk a tárgyakat alkothatná; ekkor észrevevés nélkül a 
priori szerkesztenők a tárgyakat. Ily elvvel az azonsági rend- 
szer bírhat; mert szerinte a fogalom és tárgya ugyanaz lévén, 
nem szorúl észrevevésre, hanem szemlélet nélkül , tiszta gon- 
dolkodäs által szerkesztheti concret ismeretét. Egyezményes 
bölcselkedő, ki ily gondolkodási mindenhatósággal nem bir, 
csak szabályozó elvet használhat , mert a tárgyat nem teremt- 
hetvén, azt elébb észre kell vennie, hogy utóbb magyarázhas- 
sa, s Így csak e magyarázat helyességének elvét kutatja, hogy 


e magyarázatot maga 8 mások előtt igazolhassa. Azonban | 
félre ne értsük a mondottakat. Ha az egyezményes rendszer 


fő elve alanyi és alaki természetű, ha csak szabályozó lehet, 
nem alkotó, azzal nem azt akarom mondani, hogy tárgyas ér- 
vényességben hiányt szenved. Minden igazság természete sze- 
rint tárgyas érvényességü lévén, az egyezményes elv is ezen 
érvenyességben nem szükölködhetik, különben helyes fő elv 


sem lehetne. A mi azonban ezen elvet a többi philosophiák | 


elveitől előnyére megkülönbözteti, s miben sajátsága 8 fő ér- 
deme áll, az : miszerint ezen tárgyilagos érvényességét az 
által minden. kétségen kivűl helyezi, hogy bebizonyíthatja, 
mikép az egyezmény nem csak gondolkodásunk fő elve, ha- 
nem általában fő elve minden élet-mükódésnek, emberben, 
természetben és a mindenség egészében. A gondolkodás fel- 
adata az életnek hű magyarázata lévén , midőn az egyezmé- 
nyes philosophia kimutatja, hogy a gondolat életünk működé- 
sének eredménye, se szerint az élettel szintazon fő törvény 
alatt áll: ez által itéletem szerint törvényszerű gondolkodá- 
sunk tárgyilagos igazságát sokkal helyesben állapítja meg 
mint más rendszerek. T. i. az igazságot képzeleteink meg- 
egyezésébe belyezzük a tárgyakkal. Képzeleteink eszményi, 
a tárgyak való természetűek; ismeretünk elemei azért, mint 
már annyiszor emlitém, eszményiek és valóak, mi oknál fogva 
az egész philosophia Thales, de kivált Plato és Aristotele: 


A MAGYAR PARTHENON ALAPJAI. 333 


óta idealisticai vagy realisticai irányt követett; a rendszerek 
eriticajaban pedig kimutattam, mikép az igazi rendszer, mint 
az igazi ismeret, nem lehet ki nem egyenlített dualismus; 
mert hiszen épen ezen kiegyenlítésben, ismeretünk való és 
eszményi elemeinek egygyé olvadásában álla tárgyilagos igaz- 
ság. Ha tehát az egyezmény oly szabályozó elv, mely alanyi 
és alaki természete dacára , törvényszerűen képezett képzele- 
teink ezen tärgyakkali összeegyezéséről biztosít, s Így ismere- 
teink való és eszményi elemeit egységbe köti össze s az által 
a dualisticai rendszerek kettőségét mélyebb egységben meg- 
szünteti : ekkor, mint látni, az egyezményes elv kielégíti a 
philosophiának minden sarkalatos követeléseit, s teljesíti azt, 
mit a bölcselkedők minden időben a philosophiában teljesíteni 
törekedtek. 

Az egyezményes elv lehozását az öntudat eredeti alkotá- 
sából megkiserlve, tudtom szerint részint töretlen úton järan- 
dok, 8 hogy eredetiségkórságból vadon újdonságokat hajhász- 
ni ne látszassam, a legiemeretesebb tételekből kell kiindülnom, 
és szabadjon itt ismét közkézen forgó iskolai könyveket hasz- 
nálnom e célra. 

Beck Németországban széltiben alkalmazott , 8 nálunk 
is két fordításban használt philosophisi propaedeuticája, Gre- 
guss Ágost magyaritása szerint e szavakkal kezdődik: ,, Min- 
dennek, mit az ember tud, alapját képezi az öntudat, mely 
nem egyéb, mint saját énünk léte felőli tudat. Midőn saját 
énünket közvetetlenűl mint valót megismerjük, akkor a reánk 
nézve első és kétségbevonbatlan bizonyosság ezen alaptétel- 
ben fejezhető ki : tudom, hogy vagyok!" 

Az öntudat tehát létünk tudása levén, Krug, az újabb- 
kori egyezményes rendszer alanyi alapítója, az öntudatot, 
mint elébbi előadásomban már erintem, a lét és tudás eredeti 
összekötésének (synthesisenek) nevezé, tehát szellemünk dua- 
lismusa, ismeretünk való és eszményi elemeinek eredeti egye- 
sítő gyülpontjänak; de mivel e tény öntudatunk tanuságán 
alapúl, tehát mint minden közvetetlen igazság magában be- 
bizonyíthatlan; e synthesis képezi szerinte egyszersmind a 
szemlélődés határpontját, melyen áthágva az idealismus, haa 
tárgyakat tiszta fogalmakból szerkeszteni merészli, nihilismus- 


334 SZONTAGH GUSZTÁV. 


ba sülyed; a realismus pedig, ha az észrevevésből a gondol- 
kodäst, a tárgyból a szellemet származtatni törekszik, trans- 
cendenssé válik. És ez mind igen jól és helyesen van; de a 
mellett az is igaz, mikép Krug egyezményes rendszerének 
alanyi egyoldalusága egyenesen az öntudat hiányos felfogásá- 
ból ered. Tényeket, az igaz, nem lehet és nem szükség bebi- 
zonyitani, mert közvetlen igazságuk erősebb, biztosabb, mint 
minden következtetett igazság. Ha tehát az öntudat tényleg 
a lét és tudás synthesise, fogjuk fel és magyarázzuk meg tisz- 
tán mint tényt. És itt mindenek előtt kérdeznem kell: mitehát 
e tények sajátságos értelme? Élek-e mivel gondolkodom, mint 
azt Descartes elhíresült „cogito ergo sum**-jának szóbeli értel- 
me bizonyítani látszik? Koránt sem. Hogy élek, szintúgy köz- 
vetlenűl bizonyos, és pedig öntudatom tanusága által, mint 
az hogy gondolkodom; s ha kérdezitek : azért élek-e mert 
gondolkodom ? épen megfordítva azt fogom felelni: sőt inkább 
gondolkodom, mert élek; a gondolkodás épen úgy életerőm- 
nek, az életnek működése mint érzésem, akaratom, cselekvé- 
sem. És ha azután S. Patakon Descartes ,, Cogito ergo sum“. 
jának mélységes mélységét csodálják, le ne nézzék, esedezem, 
nyilatkozatomnak képzelt sekélységét, mert szerintem benne 
rejlik a tudás és lét, az eszményi és valónak synthesise, tehát 
egyesítő pontja minden dualismusnak , s az egyezményes phi- 
losophia gyökere. Ismétlem, gondolkodom mert elek; a gon- 
dolkodás nem a léttól elvált működés , hanem megfordítva : 
épen magának a létnek működése, miből aztán szükségkép kö- 
vetkezik, hogy a gondolkodás törvényei magának a létnek tör- 
vényei ís. És ez azután nem Krug és Köteles Sámuel-féle 
alanyi egyezmény, hanem Berzsenyi és Hetényi alany-tár- 
gyas, gondolkodást és tárgyat, embert és természetet össze- 
foglaló egyezmény, ha megengedik magyar egyesmény, mert 
szerencsétlenségére eredetileg magyar főkben származott, mi 
S. Patakon nem kis botrányt okozott. 
De mind ez , teljes megértésre, természetesen bővebb 
magyaráztatot kiván. 

Berzsenyi Dániel, 1832-ben tartott székfoglaló beszédé- 

ben e-szavakat mondá : ,, A. teremtés nem egyéb mint a világ 
lötazereinek harmoniás összefolyása, melynek harmoniásó kö- 





L| 


A MAGYAR PARTHENON ALAPJAI 335 


seppontja a teremtő , valamint az emberi lelket is csak úgy 
tekinthetjük, mint minden létszeresnek harmoniázó közép- 
pontját." 

Tisztább, megállapodottabb philosophiai nyelvünk csak 
tisztelt társunk Balogh Pál. és Hetényi János koszorúzott pá- 
lyairataikkal kezdődött; Berzsenyi e szavainak értelme most 
már kissé homályos és meggondolást kiván; azonban e kor- 
okozta hiány tartalmuk fontosságát nem csökkentheti. E sza- 
vakkal Berzsenyi kikiáltá az egyezményes philosophia fő elvét, 
kimondá e philosophia tartalmának velejét. 

. Hetényi János, Parthenona 22-d. lapján tárgyunkról 
közelebb így nyilatkozik : , Az emberiségnek fő jelleme az ész, 
mely nem másmint egyesítő egyezmény, harmonia harmonisans, 
mely egyesít eszményit és valót, eszmeit éstapasztalatit, egye- 
temest, részletest és egyénit, miként azt bármely észlet — 
syllogismus — tanusítja. Harmonia tehát az ész lénye; saját és 
alkalmas alakba önt ő mindent, mit az értelem, mint a tapasz- 
talat előműszere, szolgáltatott neki. Így hát értelem az ész, 
emez ama nélkül semmikép el nem lehet ; szükség van tapasz- 
talatra, mint anyagra, szükség alakra, mint edényre, mely- 
ben álljon a tapasztalatkincs.'* 

Eszmélettel az állatok is bírnak, öntudattal csak az em- 
ber. „Ha a ló, melyen nyargalok, mond Kant, Anthropolo- 
giájában, e képzeletet : én, gondolhatná, leszállnék hátáról, 
8 kalapomat levéve mint társamat üdvözleném." Az emberi 
öntudat sajátsága az, hogy nem csak kedélyünk mindenkori 
állapotjait eszmeljük, hanem ezen eszmélés mindenkor az én 
gondolatával is össze van kapcsolva. Tudjuk, hogy minma- 
gunk vagyunk azok, kik szemlélünk, gondolkodunk, érezünk, 
akarunk, vagy cselekszünk, a jelen percben és mindenkor, 
hogy mind ezen működések saját életerőnk, saját személyünk 
működései, sőt nem csak tudjuk jelenleg, a működés szempil- 
lanatában, hanem tudjuk , hogy minden működéseink a múlt- 
ban is szinte saját magunk működései valának. E sajátságos 
összekötése mükedéseink idöszerinti tudásának énünk minden- 
kori tudásával egy eszméletben, határozza öntudatunk azon- 
ságát és egységét, mely azonság és egység felől emlékezetünk 
is biztosít; mert ha hű, életműködéseink mint saját magunkéi- 


336 SZONTAGH GUSZTÁV. 


nak tudását fentartja, s ha e tudás egyes részekben elhomá- 
lyosodnék, akaratunk képes azt emlékezetünkben ismét föl- 
ébreszteni. 

Öntudatunk tehát egység magában. De minő egység? 
Vizsgáljuk meg. Szemlélet által nyerjük az ismeret anyagát. 
Ez ismeret esetékes természetű, egymás után keletkező idó- 
ben, és pedig soha be nem végződő sorban, minélfogva egész- 
lettel (totalitässal) és szükségességgel nem is bírhat, mert a 
legközelebbi szemlélet tönkre teheti ebbeli ismeretünk bizo- 
nyosságát. Tapasztalati ismeretekben az igazság kinyomozá- 
sára a hasonlatosságot (analogiát) és a behozást (inductiót) 
használjuk; de a hasonlatosság és behozás soha sem feljes, 
mert szemléletünk időszerinti esetékes természete szerint soha 
egészen be nem fejezhető, s így a legközelebbi tapasztalás 
elébbi észrevevéseink eredményeit megsemmisítheti, mi oknál 
fogva a hasonlatosság és behozás utján keletkezett ismereteink 
csak valószínűséggel bírhatnak, de soha nem szükségességgel 
(apodicticitässal). Tapasztalati ismereteink tehát soha bevég- 
zett egészet , egészletet (totalitäst) sem képezhetnek, s e sze- 
rint, mint mondám, egyetemiség és szükségességgel nem is 
birhatnak. Honnan erednek tehát, kérdezzük ismeretünkben 
az egészlet , egyetemesség és szükségesség gondolatbeli alakjai? 
mert hogy léteznek, az iránt tapasztalatilag minden kétségen 
kivül helyeztetünk. 

. Az egység, mely öntudatunkban az által támad, hogy 
szellemi működéseink tudása, az én, azaz személyünk, min- 
denkori, tehát állandó tudásával össze van kötve,  föltetelezi 
tudásunk összekötését és pedig ssükséghépenit, mert egység 
csak szükségképeni összekötés által létesülhet. Az egységbeni 
szükségképi összekötés pedig föltételezi a tudás egéssletét, az- 
az bevégzett egészét egy alanyban, mi által e tudás egyetemi- 
ségre vergődik fel, mert egyetemességről csak bevégzett egész- 
nél lehet szó. 

És ime előttünk állanak a tiszta elöleges ismeret alkotó 
részei, vagy inkább alakjai: az egység, szükségesség, egéss- 
let és egyetemesség, melyek egyedűl önmunkásságunk tulaj- 
ılonai lévén, a tapasztalástól nem függhetnek, s az emberi 
ismeret második előleges és alaki elemét képezik. 





A MAGYAR PARTHENON ALAPJAI. 337 


Nemtudom, elég világosan és megfoghatölag mutattam-e 
ki öntudatunk eredeti alkotásában ismeretünk utólagos és eló- 
leges elemeit? Ezen elemek leginkább az ember való és esz- 
ményi világszemléletében tünnek ki. Való világszemléletünk 
tárgyból, szemléletből származik, szellemünk fogékonyságán 
alapül, s az ez úton keletkezett ismeretünk a tüneményekkel 
foglalkozik; eszményi világszemléletünk ellenben a tünemé- 
nyek mélyebb okait tárgyalja, szellemünk önmunkásságából 
szärmazvän, s annak előleges törvenyeire, az egység, szük- 
segesseg, egészlet- és egyetemességre támaszkodván. Mind- 
két világszemléletünk szellemünk eredeti alkotásából kelet- 
kezvén, mint látni, egyenlően törvényszerű, s e szerint egyen- 
lő jogossággal is bír. És itt vegyük kérem kivált eszményi 
világszemléletünket tekintetbe. Az által, hogy szellemünk az 
esetékesen nyert ismeret-anyagot, az egyest , különt , föltéte- 
lest, egységbe foglalja, s minden itéletünk, érzésünk, vágyunk 
és akaratunk egészletre vonatkozik, és egyetemiséget nyer : ez 
által mondom határoztatik eszünk szükségkép eszmék képe- 
zésére is, miknek következtében a tapasztalati világ tünemé- 
nyein túl, igazban, szépben és jóban, a teljes bevégzettség, 
azaz a tökély elmélet-gyakorlati eszményei is fejlődnek kiben- 
nünk, azon eszmények, miknek letesülese tökéletesédésünket 
eszközli, az ember sajátságos tulajdonát; mert a tökéletesűl- 
hetés megközelíthető ugyan, de soha egészen el nem érhető 
célokat tesz fel, 8 ez oknál fogva egyedűl szellemünk önálló 
egészletre vonatkozó s az által a tapasztalati világot túlhala- 
dó eszményi iránya által válik lehetségessé. És ezen egyenjo- 
gú való és eszményi világszemlélet, mely ismeretünk különböző 
elemeiből keletkezik, határozza végre azon különböző meg- 
győződésünk módjait is, miket a tudás és hit nevekkel szoktunk 
bélyegezni. A tudás a szemlélhetővel, a vegessel, a változó- 
val foglalkozik, és a szemlélet és értelem eredménye; a hit 
túlhág a szemlélhetőn, a végesen, a változón, ez az ész 8 
általa érzeményünk szülöttje, következménye, szellemünk ere- 
deti alkotása azon alakjainak , mik szerint minden tudásunkat 
egységbe s egészletbe kénytelenek vagyunk összefoglalni 
Üsezes tudásunk a végest, feltételest, változót illeti. A vál- 
tozó, állandó nélkül megfoghatatlan; a véges, végtelen, a 


ACAD. ÉRT. 1856. VI. 22 


338 SZONTAGH GUSZTÁV. 


fóltételes, föltétlen nélkül. Így támadnak minden emberben, 
az ész eredeti alkotásának törvényei szerint az általános lény 
és az öröklét legmagasabb, minden szemléletet túlhaladó, esz- 
méi, mint összes tudásunk egysége s egészletének föltételei, 
miknek az érzemény élénkséget és erélyt ád, s minélfogva ez 
eszmék, ámbár csak ott mutatkozhatnak a hol ész van, tehát 
kizárólag csak emberek közt; e körben azonban szükségkép, 
mindenütt és minden időben, bár tüneményeik külső alakjaira 
nézve, mint már egyszer megjegyzém, idő és műveltségi fok 
szerint, egymástól eltérők. Az érzés homályos, a fogalmak 
világosságára ki nem fejlett meggyőződés. Vallási tekintetben 
ennek következtében a hit ki nem művelt emberekben szükség- 
kép pusztán érzeményen alapúl, s külső jelenésében természe- 
tesen, mint minden egyéb belső meggyőződés , a kor és mű- 
veltségi fok szinét hordja magán. De el ne feledjük, mint az 
emberi természet egy a maga lényegében ; úgy lényegében egy 
8 ugyanaz a vallási meggyőződés is, mert minden bár mily 
különböző vállásokkal közös az isten és öröklét hite és ebben 
áll velejök. Magára hagyva, fonák irányban vezetve vagy 
hamis szemlélődés által megzavarva , e hit babona és kisértet- . 
hitre fajulhat, sőt ideiglenes fejbeli hitetlenségre, melyben 
azonban a szív soha sem részesűl; de mind a mellett lényegé- 
ben e hit változhatlan és örök, mert az emberi természet vál- . 
tozhatlan s örök lényegéből ezármazik, 8 ez oknál fogva em- 
berek közt szükségkép egyetemes érvényességgel és bir, sbirand | 
míg emberek maradunk. 

Philosophiából theologiába tévedtem-e? kérdezheti itt 
valaki? Nem, uraim, a hit a tudás befejező sarkköve, annak 
magyarázatát tehát semmiféle philosophia ki nem kerülendi 
soha. Minden bizonyosságunk , ezt legközelebbi fejezetemben 
igyekeztem megmutatni, közvetetlen igazságon alapúl, s ez, 
ha merem kérdezni, mi által nyer bizonyosságot? Hit által. 
Ugyanis mi kezeskedik arról hogya közvetetlen igazság, hogy 
a szemlélet, hogy eszünk törvényei nem csalinak? A velünk 
született hit önmagunkhoz, tehetségeink igazságához. Ketke- 
dő lehet az, kiben ezen eredeti hit esze önálló törvényei iránt 
megzavaradott; sőt lehetnek s voltak ilyen korok is, mert az 
emberi önkény kitűnik minduntalan; de a mi az emberi ter- 





A MAGYAR PARTHENON ALAPJAI. 339 


mészet ellen van, nem lehet állandó. Schelling, utolsó épen 
most megjelent munkája a „mythologiänak philosophiáját* 
adja elő, napjaink történetbuvárai előszeretettel kutatják a 
régi nemzetek vallási mythosait, hazai tudósaink is e percben 
szép sikerrel foglalkoznak a magyarok régi vallása felvilágo- 
sításával. Mi értelme lehet, kérdem, ezen oly buzgalommal 
űzött buvärlatoknak ? A régi mythologiäkban, úgy hiszem, a 
régi világ nemzeteinek képzeletmódja tűnik ki, s ezt akarják 
megismerni , azon képzeletmódot, melyben a régi nemzetek 
és letűnt korok jelleme tűnik ki. Ezt értem; de a mellett föl , 
kell tennem, mikép e buvárlatok jó hitben történnek, azon 
hitben, tudnillik, miszerintebármi csodálatos vallási képzelet- 
módoknak ép magvok van, azaz tartalmok lényegben igaz; 
mert e feltevés nélkül az egész régi és mai világ hitregéjét, 
pusztán mint az emberi természet eredeti ostobaságának 
tanújelét kellene tekintenünk; s hogy gerjeszthetne ily osto- 
baság oly kitűrő buzgalmat mint tapasztaljuk : ezt ily föltevés 
mellett képes nem volnék megérteni. 

De az istenért! kiálthat itt fel valaki türelmét veszítve, 
mi köze van mind ennek az egyezmény elvével? Bocsánatot; 
minek előtte az egyezményes elvet megmagyarázhattam, öntu- 
datunk eredeti szervezetét kelle kitűntetnem; ezen most már 
szerencsésen túlesvén, igen is, hozzá foghatok a kitűzött mun- 
kához ; jelentem tehát, hogy a kivánt lehozás küszöbén állunk. 

Az egység, szükségesség, egészlet és egyetemesség lé- 
vén öntudatunk alkotásának eredeti alakjai, ez alakok gon- 
dolkodásunk törvényességét képezik : ezt szükségtelen bőveb- 
ben bizonyítanom. Csak azon ismeret tehát törvényszerű azaz 
igaz, mely öntudatunk egységébe szükségességgel összefog- 
lalható, és pedig annak bevégzett egészére , egészletérenézve, 
tehát egyetemes érvényességgel; az pedig törvényellenes, tehát 
hamis, mely ezen egységbe belé nem illik, vele össze nem függ, 
nem egyezik, sőt annak ellentmond, legyen ezen ellentmon- 
dás részletes az egyesre, vagy egyetemes, az egészre terjedő. 

Öntudatunk ezen eredeti alakjai azonban nem határoz- 
zák pusztán gondolkodásunk törvényszerűségét, hanem, mint 
mondám , gondolkodásunk belső életerőnknek lévén nyilatko- 
zata, általában összes éleimunkásságunk törvényességét, az 
| 22" 


340 SZONTAGH GUSZTÁV. 


érzés, vágy és akarat törvényességét szintúgy, mint gondol- 
kodásunkét, bár ezen munkasságok különböző saját irányban 
hatnak, tehát más viszonyokra vonatkoznak. Minden tárgyat 
t. 1. vagy meg akarunk ismerni, meg akarunk tudni: mi? szem- 
lélet, fogalom és itélet utján, 8 ez az igasság kérdése; vagy 
pusztán megjelenését fogjuk fel, mint ez érzésünkre hat, foga- 
lom és minden vonatkozás nélkül használatára. Ekkor a körül 
forog a kérdés : szep-e vagy rút? Vagy továbbá a tárgyat köz- 
vetetlen érzeménynyel becslőleg veszszük tekintetbe, és pedig 
vagy pusztán mint eszközt érzéki szükségeink kielégitésére, 
jólétre törekedve : ekkor vágyak támadnak bennünk, mik ha 
értelmünk által tekintettel szellemi és erkölcsi érdekeinkre, 
fogalmak útján igazíttatnak el, azokos akaratot támasztják fel 
bennünk. Ha pedig munkásságunk az erkölcsi világ lényeire 
terjed, kiket eszközöktil használnunk nem szabad, hanem mint 
öncélokat kell tekintenünk, akkor a kötelesség és jog térein 
állunk, 8 ez az erkölcsi jó az erény kérdése. Végre ha gondol- 
kodó, érző és akaró munkásságunk minden létezőnek vég 
okára és az öröklétre vonatkozik, tehát istenre és halhatat- 
lanságra, a vallás szentségébe lépünk. Mind ezen irányokban 
pedig, a mondottak után, munkásságunk csak úgy lehet tör- 
vényes, ha egyesben és egészletben öntudatunk egységébe 
szükségességgel összefoglalható; ha pedig ez egységbe és 
egészletbe belé nem illik, sőt vele ellentmondásban áll, akkor 
törvényellenes. i 

És itt nem állhatom meg, bármint késleltessem is általa, 
az igért csomófeloldást, hogy elébbi fejezetemben a közvetlen 
igazságok fejtegetésénél szóba hozott , érzeményünk közvetet- 
len nyilatkozatait meg ne magyarázzam. Az igaznak, szépnek, 
. jónak és isteninek eszméi, mondám, rendeltetésünk céljait ké- 
pezik. Mivel a cél szó alatt minden munkásság szükségképeni 
irányát fejezzük ki, a mi törvényszerű, az—tudnillik más 
szempontból tekintve — szükségkép célszerűis. Munkásságunk 
tehát akkor törvényszerű, ha igazat, szépet, jót és istenit 
valósít; s törvényellenes, ha ezen eszmékkel ellentmondásban . 
áll. A törvényes munkásság termeszetünkkel egyezvén , a tör- 
vényellenes vele ellenkescén, azaz életünk érzéki, értelmi, er- 
kölcsi és vallási szükségeivel, érdekeivel és céljaival, amaz 





A MAGYAR PARTHENON ALAPJAIL 341 


életünket fentartván s normális fejlését elömozditvän, ez aka- 
dälyozvän és veszelyeztetven : igen megfogható, mikep gon- 
dolkodva, érezve 8 vágyva, az igazság közvetetlenül helyes- 
lest okoz bennünk, a tevélygés helyben nem hagyäst, a szép 
tetszést, a rút visszatetszést, az érzéki jó kivánságot, az ér- 
zéki rosz utálást, az erkölcsi jó, az erény, tiszteletet, az er- 
kölcsi rosz, a vétek, megvetést; az isteni végre imádást, az 
istentelenségiszonyodást. Természetünk alkotója ezenönkeny- 
telen érzések által a müveletlen embernek is kitünteté az ös- 
vényt, melyen járnia kell, ha rendeltetésének meg akar felelni; 
s ha tudákos ember vélt mély bölcseséggel azt vítatja : hogy 
az ember rendeltetése eloszolhatatlan homályba van burkolva 
— egyezményes philosophus ezen, mint sok más mély böl- 
cseség felett csak vállat vonithat. 

És most már, tisztelt társak, csakugyan nem élek tovább 
vissza türelmökkel. Megmagyaráztam eddig az emberi öntudat 
eredeti alkotását , beszéltem egység, összekötés, szükségesség, 
egészlet, egyetemesség és törvényszerüségről — mindenről, 
csak egyezményről nem ; ideje tehát hogy végre erről is szól- 
jak, nehogy adott szavam ellenére e teremben csakugyan oly 
titkos hollandiai vágyakat költsek fel, miktől tisztelt hallgatói- 
mat megkímélni már felolvasásom kezdetén igértem. Berzse- 
nyi, imént idézetthelyén, mintláttuk, az emberi lelket munkás- 
ságunk harmoniásó középpontjának nevezé; Hetényi az észt, 
egyesitö-egyezmenynek, harmonia harmonisanshak. Hogy tü- 
nik ez ki, kérdezzük, óntudatunkban? Az egyezmény, annyi 
bizonyos, nem egység, mert egyezmény különfeleseget tesz 
fel, melyet egyesítnünk kell; nem is szükségesség, nem egész- 
let, nem egyetemesség, egyenként magokban véve; nem is 
törvényszerűség, mert ez minden munkásság közvetetlen tör- 
venyere vonatkozik , s annak azzali egyezését fejezi ki, fejtet- 
lenűl hagyva azonban azt : vajon ezen munkásság, mely köz- 
vetetlenül saját törvényével megegyezik , megegyezik-e kós- 
vetve a különböző tárgyak azon munkásságával is, mely más 
törvényeknek van alávetve? Ellenkezőleg az egyezmény; en- 
nek mint fő elvnek egyetemes értelműnek és vonatkozásúnak 
kel! lennie. Az egyezmény egység is, igen de különfélességgel 
együtt , azzal egyezésben, az egyezmény az egésznek egysé- 








842 SZONTAGH GUSZTÁV. 


ge részeivel ; szükségesképeni Összekötes is, de egyetemes 
értelemben, az egyest az egeszszel összefoglaló, tórvényszerü- 
ség is, de nem pusztán egyes, hanem egyetemes értelemben; 
törvényszerűség egyesben és egészben, törvényesség minden- 
ben, teljesen összehangzó törvényesség gondolkodásunkban, 
erzesünkben, akaratunkban, egyenként s összesen, a gondo- 
latnak a tárgygyal, az igaznak, szépnek és jónak egymással, 
úgy hogy minden igaz egyszersmind szép és jó is legyen; min- 
den szép, igaz és jó, s minden jó , igaz és szép. Az egyezmény 
továbbá nem pusztán munkásságunk törvényessége, nem pusz- 
tán emberi törvényszerűség, de nem is pusztán a természet 
törvényszerűsége , hanem mindkettőnek együtt is, összehang- 
: zó törvényszerűsége a mindenségnek, egészében és minden 
részeiben , szóval az egyezmény kifejezése, zsinórmértéke, elve 
az általános törvényszerűségnek : az egyezménytelenség pedig 
a törvényellenességnek általában véve. 

És itt, tisztelt társak, a hely, ho) azon tünemény is egy 
részről megmagyarázható : mi oka annak, hogy bölcselkedőink 
ezen elvet eddig nem méltatták illő figyelemre; sőt azt illően 
fel semfogák, Első tekintetre ezoly sokmiféle és minden, hogy 
értelmét alig vagyunk képesek egy egészbe összefoglalni. 
Azonban, ha mélyebben beléhatunk, Columbus tojásának 
találjuk : oly egyszerű és világos. Tulajdonkép mit is mond 
mást ennél ; minden e mindenségben akkor törvényszerű, cél- 
jának és rendeltetésének megfelelő, ha természete törvényei- 
vel egyezik , s más törvényeknek ellene nem mond; ha pedig 
ön- és mások törvényeivel ellenmondásban van, törvényellene- 
sen hat, s rendeltetése. valósulását, s vele együtt fenállását 
kockáztatja. Feltételes világban mindennek feltételesnek, arány- 
hoz, mértékhez kötöitnek kell lenni, a részek egyezése az 
egészszel határozza " ezen egésznek normális hatását. Van-e 
ennél valami megfoghatóbb; de azután félre ne értsük ez elv 
alkalmazását se. Ezen elv, mint mondám, természete szerint 
alanyi , alaki és szabályozó. Magában tehát nem mondja s nem 
mondhatja ki a törvényt egyesben ; értelme : áltálanos törvény- 
szerűség; ennek bélyege zsinórmértéke , erre alkalmazhatjuk, 
de hogy egyesben is alkalmazhassuk, arra előjárólag a gpeciá- 
lis törvényt ismernünk kell. Igaz, szép, jó az, mi értelmi, iz- 





A MAGYAR PARTHENON ALAPJAL 343 


lési és akarati törvenyeinkkel megegyezik. Hogy azonban az 
egyezményt logicában, aestheticaban 8 erkölestudomänyban 
igazra , szépre , jóra, tüzetesen alkalmazhassuk , elébb értelmi, 
ízlési és akarati törvényeinket kell ismernünk. Egyetemes ala- 
ki elv nem határozhatja el atörvényt; ezt elébb észlelés utján, 
összehasonlítás , elemezés és elvonás által kell kinyomoznunk; 
az elv csak zsinórmértéke munkásságunk törvényességének, 
vagy törvényelleniségének egyesben és egészletben és pedig 
nem csak annak helyes irányát, de illő arányát és mértékét is 
határozva. 

Hogy csakugyan az, hogy ezen elv minden munkás- 
ságunknál akaratlanúl is alkalmaztatik, mivel annak munkáló 
fő elve : mutatja szellemünk minden egyes működése. Gon- 
dolkodásunk legegyszerűbb alakja a képzelet. Mikor tartjuk 
azt törvényszerűnek, tehát igaznak? Ha tárgyával megegye- 
zik. Mikor a fogalmat? Ha atárgy minden jegyei képzele- 
tünkben egymással és a tárgygyal megegyeznek. Mikor az 
itéletet? Ha a következmény előzményeivel és a valósággal 
teljes öszhangzásban van. 

De, mondhatja itt valaki : ha ezígy van, ha az egyez- 
mény elve csakugyan minden gondolkodásunkban részletben 
és egészben előtünik : úgy ketsegkivül gondolkodásunk , azaz 
a logica fő törvényei is eZ elvnek kinyomatai? Ugy van, ez 
nem lehet különben. 

Egy alkalommal tisztelve szeretett philosophiai társam 
Purgstaller Józsefről azt bátorkodtam mondani, hogy ő is fé- 
lig meddig egyezményes bölcselkedő. E nyilatkozatommal ő, 
ha jól ertesültem, nincs megelégedve. Itéletem követett rend- 
szerére alapult. Ez, mint rendszeres munkája (A Bölcsészet 
Elemei) második kiadásának előszavában kijelenti, a való-esz- 
ményi , reál-ideál rendszer. Mi tehát, kérdem ezen való-esz- 
ményi rendszer értelme? Mibe helyezi velejét? Ismeretünk 
két elemének, a való és eszményinek egyezésébe. Ez tehát 
mint látni egyezmény, akár mondatik ki, akár nem. Tisztelt 
barátom azonban ez elvet ki nem mondta, tehát reá sem kivá- 
nom tukmálni. Igen, de hátha ezt is kimondta? Idézett mun- 
kája II. kötetében gondolkodásunk earkalatos törvényeit fej- 
tegetvén, az egyezést, az ellenmondást, a középnek kizárását 


344 SZONTAGH GUSZTÁV. 


és az okság törvényeit ; mindjárt e fejtegetés után az 5. dik la- 
pon ezt teszi hozzá : „Mind ezen törvényeknek célja gondola- 
tink öszhangzása, vagy gondolkodásunk helyessége!" Barátom 
tehát maga mondja, hogy gondolkodásunk összes fő törvé- 
nyei foglalatának kinyomata az öszhangzás, a harmonia, s 
hogy ezen öszhangzás gondolatink helyességének, tehát igaz- 
ságának zsinórmértéke. Határozottabban egyezményes philo- 
soph sem fejezhetné ki magát. Barátom ezen nyilatkozatát itt 
azonban nem azért idéztem , hogy őt elvem elfogadására erő- 
szakoljam, hanem bizonyságaul annak, mikép ezen elvet is- 
kolai könyvben , tehát mint elismert igazságot, öntudatlanúl 
azok is hirdetik, kik, ha igaz, ellene tiltakoznak. 

Hogy pedig gondolkodásunk imént megnevezett négy 

sarktörvényeink összes kinyomata valóban az egyezmény, az 
iránt minden kétségen felül meggyózódünk, ha gondolkodási 
törvényeink keletkezését öntudatunkban veszszük tekintetbe. A 
mi szükségképeni összeköttetésben öntudatunk egységébefog- 
lalható, az igaz; a mi nem foglalható, hamis. Ime eredete a 
logica azonsági és ellenmondási törvényeinek, mik szorosan 
véve csak egy 8 ugyanazon törvényt képezik, állító vagy 
tagadó alakban kimondva. A közép kizárásának elve (princi- 
pium exclusi medii), a logicusok egyhangú véleménye szerint, 
az épen szóba hozott két első törvény összekötéséből ered. Az 
ok (Wirkung) vagy alap (Grund) törvénye (princ. causalita- 
tis) ismeretünk szükségképeni összeköttetését fejezi ki öntuda- 
tunk egységében, ezen összeköttetés azt hozván magával, 
hogy minden tételnek szükségképen előtételnek kell lennie, 
minden következménynek előzménynek, azaz alapnak. Isme- 
reteink hamisságának bélyege ennélfogva nem csak az ellen- 
mondás, hanem a következetlenség 1a. 
I Lehozásom eddig, mint kellett, óntudatunk kórében for- 
gott; de ez az egyezménynek csupan alanyi oldala. Hogyezen 
elv igaz lehessen, természetesen tárgyilagos érvényességünek 
is kell lennie; mert hiszen az igazságot épen képzeleteink 
egyezése a tárgyakkal képezi, minélfogva minden igazságnak, 
mely ezen nevet nem bitorolja , tárgyasnak kell lenni. 

Hogy az egyezmény elve belső szellemi életünk tünemé- 
nyeire alkalmazva , tárgyas érvényességben nem szükölködhe- 














A MAGYAR PARTHENON ALAPJAI. 345 


tik, az által vált kétségtelenné, miszerint kitüntettük, hogy 
gondolkodásunk életünk működése lévén, annak törvényei 
szükségkép egyszersmind életünk törvényei. Azonban ezen elv 
magunkon kivül, a külvilág tüneményeire alkalmazva azon 
előfeltevést föltételezi , miszerint a külvilág, a természet sőt 
a mindenség is, lényegben szintazon törvényeknek van alá- 
vetve, miknek gondolkodásunk és életünk hódol; minél fogva 
az egyezmény azután igen is bélyege, zsinórmértéke, szabá- 
lya lehet nem csakónmunkásságunk törvényességének, hanem 
a természet és mindenség törvényességének is. De e szerint 
azután a Berzsenyi-Hetényiféle egyezmény nemcsak lélektani 
egyezményt állítana elő, mint a német Krug-Kötelesféle, ha- 
nem egyszersmind physicait és cosmicait, tehát alany-tárgyas 
általános egyezményt, nem csak harmoniát, de panharmo- 
niát 18, 

Ezt bátorkodik-e tehát a magyar egyezményes philoso- 
phia állítani? kérdjük. 

Ezt, igen. | 

Es itt szabadjon e lényeges, de az elemzést (analysist) 
és elvonást túlságban gyakorló bölcselkedőkről méltán rette- 
gett kérdésnél tisztelt társaimat arra figyelmetessé tenni, mi- 
kép az itt szóba hozott kérdés , velejében nem más, mint ma- 
gának az igazságnak kérdése. Ha tudniillik képzeleteink tár- 
gyilagos igazsággal nem bírnának, akkor bennünk általában 
nem volna és nem lehetne igazság; akkor ismeret-tehetségünk 
nem az igazság , hanem a puszta képzelgés tehetsége volna. 
Ha pedig ezen tehetség csakugyan az igazság tehetsége : ak- 
kor tárgyilagos érvényességgel is kell bírnia; ezzel pedig csak 
úgy bírhat, ha a tárgyak kivülünk is, tehát a természet, sőt 
a mindenség, lényegben szintazon törvények szerint van alkot- 
va, mint természetünk általában ; különösen pedig gondolko- 
dásunk. Microcosmos szellemünk, öntudatunk, csak akkor 
lehet, csak akkor tükrözheti vissza híven a macrocosmust , a 
nagy világot, ha szintazon élettörvények, mik bennünk és 
különösen gondolkodásunkban mutatkoznak, nem csak min- 
magunk sajátai, hanem általában minden életnek törvényei. . 
Ha a törvényszerűség magunkban, egyszersmind törvénysze- 
rűség a természetben és mindenségben : akkor az egyezmény 





346 SZONTAGH GUSZTÄV. 


elve, mely szabálya alanyi törvenyessegünknek, minden ket- 
ségen kivűl szabálya egyszersmind a mindenség tórvényessé- | 
génekis. De lehet-e ezt állítani? 

Minekelőtte részletes magyarázatokba bocsátkoznám, 
kérem előjárólag fontolóra venni, mikép itt tulajdonkép az 
igazság kérdése vétetvén szóba , mindenek előtt azt kell vizs- 
gálat alá vennünk : megismerhetnők-e a külvilágot, ha az más 
törvények szerint volna alkotva, mint min szellemünk? értem 
éltérők vagy ellenmondók szerint. Látni, hogy nem. De to- 
vább megyek. Min lényünk törvényei nem csak gondolkodá- 
sunk, hanem létünk törvényei is, nem csak elméleti , hanem 
gyakorlati irányúak is. És minekutána világban élünk, sa 
természet adományaival tartjuk fen életünket, s a természet 
erőit használjuk céljaink létesítésére : ha a természet ellenkező 
törvényeknek volna alávetve, természetünknek és céljainknak 
ellenmondóknak, hogy létezhetnénk benne, s érhetnők el ren- 
deltetésünket? E kérdés tehát mint látni reánk nézve nemcsak 
pusztán az igazság, hanem egyenesen a létezhetés kérdése is. 
És hogy a végsőt kimondjam : ha igaz, hogy az egyezmény, 
bélyege ésszabálya törvenyesmunkässägunknak, ha igaz hogy 
a külvilágot csak azon feltétel alatt ismerhetjük meg 8 létez- 
hetünk benne , ha természetünk alaptörvényei egyszersmind 
alaptörvényei a külvilágnak; minekutána minden létezőnek 
alaptörvényeiveli egyezményéhez nem csak rendeltetés szerinti 
munkássága, hanem egyenesen létezése is hozzá van kötve, 
mert ellenmondásban öntermészete törvényeivel, minden lény 
önmagát pusztítja : ha, mondom, mind ez igaz , fel nem téte- 
leztetik-e mind ezeknél fogva az egyezményes elv valósága 
által nem csak az ember, hanem a mindenség fenállása is? 
,, Nem szándékom, uraim, mond Cousin Victor (Cours de phi- 
losophie 1828.5-dik lecke) előttetek akülvilág elméletét hosz- 
szasan fejtegetni, csak azt kérdem : nem lát-e a mindenségben 
minden művelt és műveletlen ember állandó egyezményt? Le- 
het-e tagadni, hogy a világ mozgásaiban van egyezmény? Ez 
annyi volna, mint tagadni, hogy a világ fenáll, hogy fenáll 
két percig; mert ha a világ mozgásában nincs egyezmény , a 
világ pusztúl." 

Bocsátkozzunk részletekbe. Az emberi öntudatot micro- 








A MAGYAR PARTHENON ALAPJAI. 347 


cosmusnak , kis világnak neveztem, azaz a macrocosmos, a 
nagy világ hű tükrének. Mint a szó nem ugyan a gondolat 
maga, hanem csak annak hangi érzékitése : úgy a gondolat is 
nem ugyanaz a tárgygyal, de ha törvényszerűen képeztetik, 
annak hű eszményi képe. Már Thales és az ioniai iskola nagy 
jelentőséggel állítá, miképa hasonló csak hasonló által ismerte- 
tik meg. Goethe, a harmonismus legtökéletesebb incarnatiója, 
melyet ismerek , ezt színtanában , rímben , így fejezi ki: 
Wär’ nicht das Auge sonnenhaft, 
Wie könnten wir das Licht erblicken ? 
Lebt nicht in uns des Gottes eigne Kraft, 
Wie könnt’ uns Göttliches entzücken? 
Eszreveves által, mondám , óntudatunk előtt az egyes, 
a különféle jelenik meg közvetlenül, be nem végezhető sor- 
ban; ezen egyes észrevevéseket pedig ónmunkás szellemünk 
szükségképeni egységbe foglalja össze. A mindenség szintúgy 
vegnelküli különféleségnek tärgyas egysége, cosmos, mint 
azt az újabb természettudomány nevezi; sőt minden egyes 
tárgy egység magában, mint egység az ember, de egység kü- 
lönféleségben. Berzsenyi, és utána Hetényi, az emberi szelle- 
met — lelket vagy észt — egyesítő egyezménynek nevezik, tud- 
nüllik ónmunkásságunkra nézve, mert az egészre, a minden- 
ségre, az ember és világra nézve, szerintók az isten az 
egyesítő egyezmény : harmonia harmonisans; a mindenség 
pedig az egyesített egyezmény : harmonia harmonisata. 
Gondolkodásunk első teendői : összehasonlítások és 
megkülönböztetések. A mit meg nem tudunk különböztetni, 
azt meg sem ismerhetjük. A mellett önmunkás szellemünk 
minden ismereteinket egészletbe összefoglalván, teljes bevég- 
zett ismeretünk csak akkor lehet, ha a tárgyak ellenkező 
oldalait ismegkülönböztetjük. Az igazat. szépet és jót teljesen 
csak akkor ismerjük, ha egyszersmind a hamisat, rútat és 
rosszat is ismerjük; sőt egy sarkismerete föltételezi a másik 
sark ismeretét , 8 azt felserkenti. Ily ellentételek által fejlődik 
mint már érintém itélve gondolkodásunk is, és a sarkulat 
(polarisatio) ezen törvényét mutatja a természet is, minden 
eletfejlödes ellenkező erők egymásra-hatása által letesül; sőt 
mivel ez, mint látni, minden gondolkodás és élet fejlődési 


- 


348 I SZONTAGH GUSZTÁV. 


törvénye, ily sarkalati ellentételekben fejlődik, a történet 
tanusága szerint az emberiség élete is, sőt a tudomány- és 
müvészeté. 

Észrevevés közt szellemünk a tárgyak külónféleségét 
érzékiségünk tér- és időbeli alakjai szerint fogja fel; e külön- 
féleségét értelmünk (Verstand) categoriák szerint foglalja 
fogalmakba, s ezekból eszünk, egészleti iránya szerint képezi 
azután az igazság, szépség, boldogság, erény s isteninek 
eszméit. Léteznek-e ezen alakok, kérdezzük, a természetben 
is? Azok szerint van-e a külvilág is alkotva mint saját termé- 
szetünk? Hogy ne? hisz másképen, mint már mondám, meg 
gem ismerhetnők a természetet, sőt nem is létezhetnénk ben- 
ne. De ha ez Így van, mi tehát, kérdezzük, a tér és idő a 
külvilágban? A. dolgok egymás melletti létezése, s hatásaik 
egymás utáni következése. A természettudomány , fogalmak, 
eszmék szerint, magyarázza a természetet, 8 hiszik-e tisztelt 
halhagatóim, hogy tudománya igaz, tehát a tárgyaknak meg- 
feleló? Ez pedig nem lehetne, ha a természet tárgyai catego- 
riák, fogalmak s eszmék szerint nem volnának alkotva. De 
végre eszmék — hogy lehetne a világ az igazság, szépség s 
jóság eszméi szerint alkotva? hogy lehetne nyilatkozata az 
istennek és örökkévalóságnak? Itt Goethe versét megkell 


' fordítanom. Ha az igazság, szépség, jóság, isten és öröklét 


eszméi nem léteznének a külvilágban, ha szerintök a dolog 
örök lénye nem volna alkotva : lehetnének-e ezen eszmék feje- 
tekben mások, mint tárgy és tartalom nélküli képek, mint 
valótlan képzelgések? És mivel ezen eszmék, mint rendelte- 
tésünk eszméi, összes elmelet-gyakorlati munkásságunk cél- 
jait képezik, valósíthatná-e az emberiség rendeltetését, vagy 
csak létezhetnék-e atermeszetben, haa természet más, teszem, 
eltérő, vagy épen ellenmondó törvényeknek volna alávetve, s 
ellenkező célokat valósítana? Láthatni, hogy ez lehetetlen 
volna. 

Fogalmakat, eszméket, annyi Bizonós nem tulajdo- 
nithatunk a természetnek, hacsak fel nem teszszük, hogya - 
természetben is szellem, ész van mint van az embervilägban. - 
Állitja-e ezt az egyezményes philosophia? Igen! ész , szellem - 
van a természetben is, az isten szelleme, mely által minden - 





A MAGYAR PARTHENON ALAPJAI. 349 


létező valóvá lett; de ezen szellem nem öntudatos mint az em- 
berben, hanem öntudatlan. Ezt az újabb természettudomány- 
nak mind inkább ki kell tüntetnie. Beck Propaedeuticájában 
(Greguss forditása szerint) ez a 11. lapon Így fejeztetik ki: 
„A szerves élet, tüneménye oly erőnek, mely egy szerves egy- 
ségben egy gondolatot valósít." Cuvier pedig az állatokról azt 
mondja , hogy ‚az ösztöntől mintegy velek született eszmétől 
hajtatnak.** Oerstedt munkájában : „A szellem a természet- 
ben" megmutatja, mikép a természet is gondolkodik, mert 
életfejlődéseiben gondolatokat valósít, természetesen öntudat- 
lanúl és nem maga, hanem a teremtő gondolatait s ezt kivált 
az állatok műösztönein csodálhatni. Szóval,amint a mindenség 
képzeleteink viszonyai szempontjából a tárgyakhoz tekintve a 
valóés eszményeinekegyezménye, úgy külső és belső érzékeink 
álláspontjából tekintve egyezménye az anyag és szellemnek. A 
véges való, a végtelen valóból származott, végtelen észből ; e 
végtelenész nem kénytelen a tárgyakat észrevenni hogy gon- 
dolhassa, mint a véges, hanem gondolata tárgyas, teremtő ; a 
végtelen ész gondolta a mindenséget, és amindenségtárgyasít- 
va, valóvá lön. Azért azisteni gondolat benne van minden való- 
ban, mely anyagból és erőből áll, anyagból és öntudatlan, s ma- 
gát nem tökéletesíthető erőből a természetben, önkenytelenül 
a végetlen ész gondolatait létesítve, s anyagból és öntudatos 
erőből, melyet szellemnek nevezünk az emberben , önmagát 
és törvényeit megismerve , rendeltetését szabadon valósítva, 


önmagát tökéletesítve, sőt a természet tárgyait is, a nóvé- , 


nyeket és állatokat, miket élete fentartására és szépítésére 
használ. Ez szerintünk azon természetes világszemlélet, mely 
Shakespeare szavait teljesítve : , Írj le a mint vagyok" a min- 
denséget úgy tünteti elő, a mint van. És e természetes világ- 
szemlélet, minden ferde szemlélődés által meg nem zavart 
ember tulajdona is. Kérdezzetek akármely ép velejű, bármű- 
veletlen, magyar embert : hiszi-e, hogy test- lelkére nézve 
egység, vagy két egymástólkülönböző állomány (substantia)? 
Mosolyogni fog. Az ember gondolkodó lény , s gondolkodása 
összehasonlítás, elemzés és összeköttetésből áll. Ha törvénye- 
sen gondolkodik , a különfélét egységbe köti össze, s a külön- 
féleséget egységből, az egységet a különféléből igyekszik 








350 SZONTAGH GOSZTÁV. 


magyarázni, 8 ha ezt egyezményesen képes, felteheti hogy atár- 
gyakat helyesen magyarázta , helyesen ismeri. De az egyoldalú 
szemlélődés nem veszia bevégzett egészt, az egészletet tekin- 
tetbe, hanem hiányos ferdeségre vetemedik , az összeköttetést 
keletén túl gyakorolván, megsemmisitve a különfélét, és csak 
egységet látva, vagy csak valót és anyagot, mint a realismus 
és materialismus; vagy csak eszményit és szellemit, mint az 
idealismus, epiritualismus és pantheismus. Az elemzést pedig 
tülgyakorolva, felaprózza a valóságot összeférhetlen állomá- 
nyokra (substantia), az egységet megsemmisítve. Istent és 
emberi lelket állít ugyan, mint a ki nem egyenlített dualismua 
és theismus, de oly különítésben a világtól és testtől, hogy 
átlátni lehetetlen, mikép létezhessenek együtt és hathassanak 
egymásra. DesCartes, hogy megmagyarazhassa, mikép hat- 
hat a lélek a testre, mikép emelhetjük p. o. akaratunk szerint 
teszem csak kezünket is, ezt oly megfoghatatlanak találtas a 
lélekrőli túlvilági eszménye szerint méltán — hogy e tekintet- 
ben egyenesen az „isteni közbenjáráshoz" (assistentia divina) 
kénytelen folyamodni. E nehézségét a nagy Leibnitz bár még 
természet feletti értelemben, az által fejté meg, hogy ,,eleve 
megállapított egyezményt" (harmonia praestabilita) állított; 
azonban nagyszerű felfogását, tisztára fejtett értelemben, nem 
a német bölcselkedők karolták fel s fejtették tovább, hanem 
n magyarok , azt azélet, általános embert és világot szabälyo- 
zó elvnek kiáltván ki, mely által az ismeret való-eszményi 
elemei egységbe köttetnek össze, sa philosophia követelése, 
t.i. a való-eszményi dualismus kiegyenlítése, 5 egységbe fog- 
lalása teljesítve lön , s ez által az igazság alapfejtménye (pro- 


blema) megoldva, az: hogy egyezhetnek s mikép egyeznek | 


képzeleteink a tárgyákkal? mint ezt a magyar egyezményes 
philosophia irodalom-törteneti rajza által azonnal ki fogom 
tüntetni, e tekintetben „Bölcseszetünk jelenének" egy pesti 
lapban felszólalt biographusától kissé eltérve, 8 a magyar észt 
és eredetiséget méltányosabb mérték alá vetve, mi mellett 
azonban sajnálnám, ha a már készen tartott s jövő alkalom- 
kor kiosztandó koszorúk a magyar egyezményes philosophia 
ellenei táborában újabban rosz vért okoznának. 








A MAGYAR PARTHENON ALAPJAL 351 


6. As egyezményes rendszer irodalom történeti kifejlődése. 


A történeti adatok felfogása, megítélése éselőadása, legyen 
színhelyök az élet vagy az irodalom, azon álláspont által 
határoztatik, melyről a birálóazokat szemléli. A. tárgy, a tény, 
nem magyarázza meg maga magát, azt csak a szemlélő tehe- 
ti, s így a magyarázat szükségkép egyéniségétől függ, 8 azon 
elvektől, mik a biráló itéletének alapúl szolgálnak. Criticai 
szemlét akarván tartani philosophiai irodalmunk legkitünőbb 
újabb jelenései felett, és Shakspeare követelése szerint ma- 
gyarázni törekedvén e jelenéseket saját valóságukban a mint 
vannak, irodalmunkban is feltűnt két álláspontot kerűlni 
szándékom. 

Először : a fatalismus álláspontját , mint azt a philoso- 
phiai rendszerek birálatáhan Hegel eljárása nyomán e napok- 
banegyik hírlapnak hasábjain is, bár természetesen jól bélep- 
lezve, olvashatni szerencsénk volt. Ha bölcselkedő azon vé- 
lemenyban van, hogy csak a pantheisticaiisten létezik, és ki- 
vűle semmi más, sem ember, sem világ, azaz hogy ember és 
világ csak a mindenisten külső tünékény jelenetei, mik mint 
őmaga, isteni szükségess-3nek vannak alávetve : akkor meg- 
semmisülven minden emberi szabadság és önkény, az emberi 
nem története szintúgy mint a philosophiáé átváltoznak ezen 
pantheisticai mindenisten szükségképeni nyilványításaivá, ak- 
kor minden utóbb következő philosophiai rendszer , a véletlen 
és emberi önkény kizárásával, mindig és szükségkép az előb- 
bieknek következménye s az utolsó mindig ez isteni fejlődés 
legmagasabb foka lévén, egyszersmind mindig az egyedűl jo- 
gositott, sőt akkor a különböző rendszerek egymásnak ellen- 
mondó tanai is hason jogossággal bírnak, s igazságról és 
tévelygésről igazán szó sem lehet, mert mindnyájan szintazon 
egy mindenistennek szükségképeni nyilványitásai lévén, szük- 
ségkép hasonjogüuak is. Kár is volna e rendszerek igazságát 
vagy hamisságát feszegetni. Mi célja lehetne ennek, ha az 
ember, öntudata dacára , sem magában sem magán kivül nem 
szabad, 8 Így csak akaratlan szemlélője annak, mi benne és 
kivüle történik? Úgy sem vehetné hasznát! E nézet szerint 





352 SZONTAGH GUSZTÁV. 


tehát a philosophiänak története csak arra szolgálhat, hogy 
megtudjuk : mi történt e tudományban előttünk? megitélése 
ennek, ha ez a mindenistennek máskép tetszik, úgy is lehetet- 
len, szabad alkalmazásról pedig szó sem lehet; azt a minden- 
isten nem oly gyarló teremtményekre bízta mint az ember. 
Alig szükséges mondanom, mikép egyezményes bölcsel- 
kedő a philosophia történetének ezen mélységesnek hirdetett 
felfogását nem pártolhatja. Ö azért bölcselkedik, hogy mun- 
kássága törvényeit megismerje, 8 magát ezek szerint határoz- 
hassa. Szándékának föpontjät ez oknál fogva ép az igazságnak 
a tévelytől, a szépnek a rüttöl, a jónak a rosztól megkülön- 
böztetése képezi, 8 fő pontját kivált azért, mert szemében a 
philosophia nem puszta elméleti tudomány, hanem azt életben 
is akarja használni; mert ő a szabad fejlődés, az önmunkás 
haladás embere, minél fogva a szabadfejlődési szellemet meg- 
tagadó fatalisticai nézetnek a philosophia történetében szük- 
ségképen eskütt ellensége ; ennek nyilvánítása halotti szag- 
ként hat érzékeire, 8 ugy hiszem, mind azokéira is, kik az 
emberiség rendeltetését tökeletesülesbe helyezik, s kötelezést 
érzenek magokban szabad önmunkás létesítésére; egyének 
pedig és nemzetek, kik ezt nem érzik, úgy is korunk előre 
rohanó mozgalmai közt, praedestinálva vannak az enyésztre. 
Másodszor : kerülni akarom az elfogult hazafiság állás- 
pontját. Ha a bölcselkedő mély igazság-érzetével nem bír, ha 
őt itéletében az egy igazságon kivűl, más valami határozni 
képes : akkor hagyjon fel a bölcselkedéssel, mert ez velejében 
épen az igazság kérdését akarja megfejteni. Egyes ember és 
nemzet, ha haladni akarnak , mindenek előtt kell hogy önma- 
gokat ismerjék igazán a mint vannak, elfogulatlanúl. A nem- 
zeti irodalom e haladásra az eszményi eszköz, s hogy ezt a 
nemzet célszerűn használhassa, ismernie kell ez eszközt s be- 
esülnie, de túl nem becsűlnie, hogy chinai képzelgésekbe ne 
merűljön, miknek eredménye megfeneklés. Az illő méltányos- 
ság megtagadása elcsüggeszt s hátráltat, tülbecslés, tömjé- 
nezés és bálványozás ellenben , önhitt elégletre s képzelt bo- 
rostyán koszorúkoni pihenésre vezet, mi ellenkező oldalról 
viszont megakasztja a haladást. En criticámban bölcselkedőink- 
kel, mint azt Vörösmarty szerint Árpád a magyartól kivánta: 





A MAGYAR PARTHENON ALAPJAL 353 


„allva s szemtől szembe'* szólandok, de irodalmi nagysägok- 
kal levén dolgom, levet kalappal, a nélkül azonban hogy 
meggyőződésemet megtagadnám, s a szabad szó ajkaimon 
megakadna. 

Hetényi az egyezményes philosophia eredetét Pythago- 
rasra vezeti vissza; s vele egyetért Köteles Sámuel is Philos. 
Encyclopaediájában a 149. lapon, Pythagorasról azt mond- 
ván, hogy , a világot egy harmoniásan elrendelt egésznek 
képzelte, mely a harmonia principiumai szerint igazgatta- 
tik. | 

Plato is sokat beszél a harmoniáról, kivált a Respublicá- 
ról írt munkájában. Ő a polgárok nevelését zene és gymnasti- 
ca által akarja elintézni, zene által a szellemit, gymnastica 
által a testit. Zene alatt a tudományok és müvészetek öszve- 
gét értvén, mivel ennek alaptörvénye a harmonia, ezt termé- 
szetesen sokféle vonatkozásban alkalmazza. Így szerinte maga 
az erény , cselekedeteinknek észtörvényeinkkeli egyezményé- 
ben áll. 

Hogy Leibnitz a testi és lelki világ közt eleve megálla- 
pitott egyezményt vítatott kora képzeletmódja szerint , termé- 
szetesen a test és lélek közt még természet feletti különbsé- 
get látván, már érintettem; de azt is, hogy e velejében 
nagyszerű gondolata a németeknél következés nélkül ma- 
radott. 

És így Kant utódjának királyhegyi cathedráján, Krug 
Vilmos tanárnak , jutott azon érdem, hogy az újabb időben 
az egyezményes rendszer hirdetőjévé s alanyi oldalról meg- 
alapítójává váljék. Ebbelinézeteit kivált Alapphilosophiájában 
(Fundamentalphilosophie) adá elő, s részletesen a philosophia 
tanaira alkalmazva rendszeres munkájában (System der Phi- 
losophie), mely görög s lengyel nyelvre is lefordíttatott, e 
hazánkban Márton István által latinra is, vagy mint Krug 
azt Philosophiai Szókönyvében fejezi ki: „ins ungrisch-latei- 
nische.‘“ 

Volt idő, midőn Krug egyezményes philosophiája Német- 
ea Magyarországban a legdivatosabb volt, e ezt talán még 
napjainkban is mondhatni Philosophiai Szókönyvéről, mert 
nem hiszem, hogy még napjainkban is más ily tárgyu munka 

ACAD. ÉRT. 1856. VI. 23 


394 SZONTAGH GUSZTÁV. 


hason elterjedesnek örvendjen, mire azt szerzője nézeteinek 
józansága s előadásának világossága érdemesitik. 

Krug a philosophia keletkezését — mint ezt magam is 
előadtam — az ember azon belső szükségéből származtatja, 
mely szerint mint szabad erkölcsi lénynek, törvényes munkás- 
sága a rendeltetése iránt tisztába kell jönnie, hogy magát az 

. életben gondolkodva és cselekedve önállólag határozhassa. A 
philosophiát ennélfogva az emberi szellem összes munkásságá- 
nak törvényszerűsége tudományának kijelentvén, mindenek 
előtt arra törekedett, hogy rendszere biztos alapját az emberi 
öntudatban 8 annak közvetetlen tényeiben megvethesse. Ezen 
rendszerét ő transcendentalis synthetismusnak nevezé, mert 
úgy találá, hogy öntudatunk a lét és tudásnak egyesülete, de 
bebizonyíthatlan, miért is synthetismusát egy részről trans- 
cendentalisnak nevezé, másról pedig ezen bebizonyíthatlan 
&ynthesist azon határpontnak tartá, melyen túl sem a reali- 
smus, sem az idealismus bizonyításaival nem terjedhet , ha 
transcendensekké nem akarnak válni. 

E tételeit már egyszer szóba hozván, itt bővebb fejtege- 
téseikbe nem ereszkedem, egyenesen fő elve birálatára men- 
vén által. 

Krug, Kant philosophiájának nevendéke volt. Ennek 
Criticismusa kivált a divatos dogmatismus ellen vala intézve, 
8 így Krug is Alapphilosophiáját azzal kezdi, hogy a nemtu- 
dás állapotjába helyezi magát, s hamis eleve elfogadott véle- 
ményeket kerülni igyekezvén, mindenek előtt közvetlenül 
bizonyos elveket keres, mikből további állításai igazságát 
következetesen lehozhassa. E szándékában természetesen az | 

; öntudathoz fordul, s rendszere alapját annak legegyetemibb | 

közvetetlen igazságaiban leli. Vagyok és működöm ; ez szerinte 

a philosophia való eszményi fő elve; de mivel a philosophálás- 

nak céljának is kell lenni, melyet úgy mond kiki önkénye 
szerint választhat, ő céljáúl , munkassága egyezményét" tűzi 
ki, syntheticai rendszere fő elvét így fejezvén ki: „Ich bin 
thätig und suche absolute Harmonie in aller meiner Thätig- 
keit.‘ 

Krug ezen elvét s lehozását en röpiratomban quid-pro- 
quo-nak neveztem, s Köteles Sámuel, ki máskép hű követője, 





A MAGYAR PARTHENON ALAPJAI. 355 


ebben eltér tőle, sőt ellene nyilatkozik Philosophiai Encyclo- 
paediája 142. lapján, úgy vélekedvén, mikép ez , nem princi- 
pium, hanem csak azt teszi, hogy az egész philosophia az 
énben, vagy az emberi elmében (mens) gyökerezik", miben 
tökéletesen igaza van. 

Az , egyezményt" illetőleg, melyet Krug bölcselkedése 
céljáúl önkényesen tűz ki, azt kell megjegyeznem, miszerint 
a bölcselkedő önkényesen nemszemlelödik, hanemszüksegkep, 
8 ennélfogva szemlélődésének önkényesen célt sem tüzhet ki. 
Hogy Krug egyébiránt e célt helyesen találta ki, mutatja, mi- 
kép azt önkényesen nem is választá. Egész philosophiájának 
célja, annak adott értelmezése szerint, nunkásságának, törvé- 
nyességének kinyomosása; e törvényességnek bélyege, zsinór- 
mértéke az egyezmény , ennek meghatározását kell tehát bol. 
eselkedése céljául kitűznie, s Krug valóban teljesíti is ezt 
rendszerében, a logica fő elvét képzeleteink egyezményébe 
ónmagokkal, a metaphysicast azoknak egyezményébe a tár- 
gyakkal, az erkölcstanet cselekedeteink egyezményébe erköl- 
csi törvenyeikkel, tehát kötelessegeinkkel stb helyezven. A 
meddig philosophiäja alanyi körben forog, helyes is, és alig 
hagy valami kivánni valót, tehát logicája , jog és erkölcstank; 
hiányosabbak mindazáltal azon tanok, mik tárgyasabb felfo- 
gást követelnek, mint a metaphysica és aesthetica. Rendsze- 
res munkájában azonkivül azon anomalia fordul elő, hogy a 
szöveg e munkának végtelenűl kisebb részét képezi, és csak 
lécezetűl szolgál a rendszer következetessége kitüntetésére, a 
tanok tartalma pedig a jegyzetekben adatik elő. 

Krugról szükségtelen többet mondanom, minekutána 
rendszerét Köteles Sámuel munkái elősorozatánál ismételve 
szóba kell hogy hozzam. 

Újabb philosophiai irodalmunk első kitünő bajnoka két- 
ségen kivűl Köteles Sámuel; s ő első egyezményes philosophu- 
sunk is. Németországi egyetemben nyervén képeztetése befe- 
jezését , Erdélybe visszajöttekor Marosvásárhelyt kezdé Kant 
philosophiáját tanítani; első fellépésével nyugalomba helyez- 
vén az addig divatos Wolfét; később pedig Nagy-Enyeden 
Krug rendszerét követé. Első munkái, Erkölcstudománya, 
Philosophiai Anthropologiája, még Kant rendszere eszerint ké- 

23" 


356 SZONTAGH GUSZTÄV. 


szülvek ; Logikäjänak második kiadása s Philos. Encyclopae- 
diájában ellenben már Krug nézeteit követi, az alanyi egyez- 
mény álláspontján állván. Köteles érdeme, hogy az újabb 
időben Takács Jözseifel és Sárváry Pállal, hazai nyelvünkön 
adá elő és művelé a philosophiát. Nézetei, mint Krugéi, jó- 
zanok s világosan előadvák, bárnapjainkhoz képestmár elavúlt 
nyelven. Alig hinné az ember, mennyit haladott philosophiai 
előadásunk a magyar academia keletkezése óta. Toldy Ferenc 
tisztelt titoknokunk, ki Köteles Sámuel Anthropologiája át- 
dolgozását, tárgya, szerzője s nyelvünk iránti szeretettől 
vezettetve, szíves volt felvállalni, e munka előszavában azt 
mondja : , Köteles nyelve s a miénk közt, gazdaság, szigorú 
határozottság, rövidség és jóhangzásra nézve, több mint egy 
egész nemzedék fekszik : pedig ő csak alig lépett ki az élők 
sorából (t 1831-ben), ő tegnap még tekintet volt, ki maga is 
tovább vitte a beszédet , mely tegnapelőtt még csak pólyáiban 
hevert sat.“ 

I A. ki Köteles érdemeit művelődésünk 8 nemzeti nyelvünk 
iránt méltányos szemügyre akarja venni, annak el.nem eza- 
bad felednie, hogy a philosophiát Marosväsärhelyt s Nagy- 
Enyeden harminc évig nagy hatással tanítá, józan erkölcsi s 
felvilágosodott szellemben. Szóbeli előadása, mint egyik ta- 
nítványától tudom, kit barátim sorába helyezni szerencsém 
van , világosságra nézve hasonlított irási előadásához, de 
. élénkségre nézve messze felülhaladta azt. Lelkesedéssel emlé- 
kezik vissza még mindig leckéire, s ezek különösen azon saját- 
sággal bírtak, hogy olykor , midőn a tárgy elvont szárazságs 
a hallgatók figyelmét ellankasztá, adomákkal állott elő, a 
tárgyat megérzékítve, miknek rendesen furcsa szabások, a 
kívánt sikert soha sem tévesztette el. Kant s később Krug 
rendszereivel, Köteles honunkban a philosophiát a világphi- 
losophia színvonalára emelé, mi által azonban nem azt aka- 
rom mondani, hogy ezen célt minden tanitó már az által er- 
heti el, ha válogatás nélkül azon philosophiát tanítja, mely a 
külföldön történetesen épen a legnagyobb zajt üti. Ily eljárás 
hozta iskoláink cathedráira a német szemlélődő philosophiát is, 
s ha tanáraink ezen szabályt tovább is követik, szerencsénk 
lehet ma-holnap még a legújabb német materialismus épületes 





A MAGYAR PARTHENON ALAPJAI. 357 


tanait is a cathedrákról hirdetve hallhatni. Köteles birálólag 
járt el tisztében, mindenoldalú szempontból itélve; bizony- 
sága annak, hogy Kant Criticismusa helyett Krug egyezmé- 
nyes rendszerét elfogadván, ennek dacára fő elvét — mivel 
Krug azt helytelenül állapítá meg, — még sem fogadta el. 
Meg levén egyébiránt győződve, mikép philosophiát lehetet- 
len úgy tanítani mint más positiv tudományokat, hogy e 
tanításnak sikere nem csak önmunkás reproductiót, hanem 
utóbb még productiót is kiván, ez oknál fogva erre útmutatást 
adott Encyclopaediájában, velősen értekezvén a philosophia 
kútfejei, mód- és rendszereiről. Egyezményes philosophiája 
fő elvét Köteles Encyclopaediája 146. lapján így formulázza : 
„Ha magunkra reflectálunk, úgy találjuk, hogy a léleknek 
természetével semmi sem ellenkezik inkább, mint a magunk- 
kal való ellenkezés és a következetlenség; ellenben a lélek 
természetével és munkásságával semmi sem egyezik inkább 
mint a megegyesés, a harmonia, akár a gondolatokra, akár 
az akaratra, akár a cselekedetekre alkalmaztassék a har- 
monia.“ 

„Innen a philosophiának sem lehet felsőbb és nemesebb 
célja, mint az emberi elmének mindenféle munkásságában 
uralkodó harmonia és megegyezés." 

„Következöleg azt az általános harmoniát az egész phi- 
losophia közönséges principiumának méltó jussal lehet tenni." 

És hogyan alkalmazta Köteles ezen elvét a philosophia 
külön tanaira? Lássuk : 

„Azemberi elmének munkásságában uralkodó harmonia, 
igy folytatja a 147. lapon beszédjét, célja és principiuma min- 
den philosophiai tudományoknak." 

»l. A theoretica philosophiára nézve." 

„li. Az értelem tudományának (a logicänak) célja az, 
hogy a mi gondolataink egyezzenek az értelem törvényeivel 
és egymás közt." 

„2. Az ismeret tudományának (a metaphysicának ), 
hogy a mi ismeretünk egyezzék a megismért tárgygyal — követ- 
kezőleg hogy a mi ismeretünkben nem csak formás, hanem 
egyszersmind materiás ismeret is legyen." 


„8. Az izlés tudományában (az aestheticában) hogy a 


358 SZONTAGH GUSZTÁV. 


mi képzeteink a szépés felséges tárgyakkal megegyezzenek — 
következőleg hogy azokat ízléssel iteljük meg.“ 

„II. A practica philosophiára nézve." 

„A. A természet törvenyeben.“ 

„1. A magános jusra nézve : hogy az egyes embereknek 
külső cselekedeteik és szabadságaik közt harmonia legyen, 
melyből származik az egymás mellett való elférhetés, a csendes, 
békeséges és bátorságos együttlakás." 

2. „A nemzeti törvényre nézve : tökéletes harmonia a 
státus és annak tagjai közt, melyből a státusnak élete és 
egészsége származik." 

3. „A. nemzetek törvényére nézve : tökéletes harmonia 
minden nemzetek közt, melyből származik a világ béke- 
sége." 

B. „Az erkölcstudományra nézve : akaratunknak és cse- 
lekedeteinknek tökéletes megegyezése az erkölcsi törvénynyel 
mint az erkölcsisegnek eredeti zsinörmertekevel.“ 

C. „A vallás-philosophiára nézve : minden cselekede- 
teinknek 8 egész életünknek harmoniája vég célunkkal és fő- 
rendeltetésünkkel." 

Köteles Sámuel, mint látni, Krug nyomain járt; álta- 
lános egyezménye pusztán alanyi természetű, csupán szelle- 
münk munkásságára szorítkozó, midőn az egyezmény csak 
úgy lehet általános, ha nem csak szellemünk, hanem a tárgyas 
világnak is fő elve. Hogy azonban Köteles Krugot szolgailag 
nem utánozta, bizonysága ennek az, miszerint a fő elv meg- 
állapításában tőle egészen eltért. Krug tudniillik különös sze- 
rencsétlenségtől vezettetve, a külön tanok elveit azegyezmény 
elve szerint határozta ugyan meg, de nem a közös elvet, a 
philosophia fő elvét , mely szerinte egész más értelmű. ,, Hogy 
élek 8 tudom hogy élek", ez kétségkivűl öntudatunk legálta- 
lánosabb ténye; de ez, mint Köteles helyesen megjegyzé, nem 
elv, melyből a philosophia igazságát le lehetne hozni. Az 
egyezmény pedig Krug fő elvében csak mint önkényesen vá- 
lasztott cél, nem pedig mint öntudatunk ténye, nem mint 
öntudatunk eredeti alakjának és szellemi munkásságunk tör- 
vényszerűségének kinyomata jelenik meg. E hibát Köteles 
javította ki, az egyezményes rendszer fő elvét öntudatunk 





A MAGYAR PARTHENON ALAPJAI. 359 


legegyetemibb tenyeiböl határozván meg, és pedig tudtom 
szerint ő a legelső; mert habár Thomasius Leibnitz és Wolf 
az egyezmény elvét a philosophiára már előtte is alkalmazták, 
ez pusztán a logica azonsági törvénye , 8 a philosophiára csak 
mint ismeretre alkalmaztatott ; Kötelesnél azonban az egyez- 
mény nem pusztán a logica fő törvénye, hanem fő törvénye 
szellemünk összes munkásságának, az érzésnek és akaratnak 
szintúgy, mint a gondolkodásnak. Ámbár tehát Krug az 
egyezmény elvét a külön tanokra igenis legelébb alkalmazta, 
s az által az alanyi egyezményes philosophiának az újabb idő- 
ben hirdetője lön, fő elvét ennek csak Köteles határozta meg 
helyesen, minélfogva sajátlag ő e rendszer kijavított alapjá- 
nak alkotója. 

És itt, tisztelt társak , kezdődik a magyar philosophia. 
Ennek lehetsége kérdésbe vétetett, sőt tagadtatott is : mire 
feleletem az volt, hogy miután már van, lehetségéről többé 
kérdés nem lehet. A philosophia , ezt egyik előbbi előadásom- 
ban igyekeztem megmutatni, alanyi természetü tudomány, 
minéltogva csak alaki és szabályozó elvvel birhat, melyet ön- 
tudatunk adataiból kell lehoznunk. Ezt teljesíté Köteles, 
nem Krug, nem más senki előtte, s ezen fő elv helyes megál- 
lapításával alapíta egyszersmind egy saját s magyar philoso- 
phiát, mely addig előtte nem létezett, s melynek, hogy min- 
denoldalú lehessen, csak elve tárgyilagos erényességét kelle 
még kivívnia, mit, mint utóbb tüntetem majd ki, Berzsenyi és 
Hetényi teljesítettek. Erdély maiglan tisztelettel említi Köte- 
les Sámuel nevét : önérdemben fogyatkozónak kell annak len- 
nie, ki az érdemet másban el nem ismeri; én tehát Köteles 
" Sámuelt ezennel mint a magyar egyezményes philosophia fő 
elvének érdemteljes megalapítóját üdvözlöm őszinte tiszte- 
lettel. 

Midőn irodalmunkban philosophiai kitünőségekről van 
szó , Köteles után Imre Jánost kell neveznünk. Nálánál philo- 
sophiában, oly rövid idő alatt, nagyobb tevékenységet senki 
sem fejtett ki. Fő munkája : ,, Amicum foedus rationis cum 
experientia, seu philosophia crisi recentissima deducta" mely 
1818-tól 1830-ig adatott ki, s a logicät, methaphysicát s ethi- 
cát tartalmazza , öt tekintélyes kötetet képez. Ehhez járult 


360 SZONTAGH GUSZTÁV. 


1829-ben magyar nyelven : A Bölcselkedes. I. rész : A gon- 
dolkodäs tudománya, II. rész : Az észmérés tudománya. 

Imre Jánost én rópíratomban azon egyezményes philo- 
sophok közé soroztam, kiknél az elv nem fejlődött még ki 
tisztán öntudatra. Mi tudniillik ezen Amicum foedus rationis 
cum experientia? A tapasztalás és gondolkodás, tehát a való 
és eszményinek egyestilete. Epen ez az, mire mi, szorosabb 
értelemben vett egyezményes bölcselkedők, rendszerünk ve- 
lejét helyezzük. Mivel azonban Imre ezen elvet ki nem mond. 
ja, a strictae observantiae egyezményes bölcselkedői közé 
nem számítható. Imréről egyébiránt Hetényi Jánosnak: A 
magyar philosophia történetírásának alaprajzában (Tudomäny- 
tár, Új foly. II. kötet) a152. lapon nyilvánított itéletét kell 
ismételnem : „Imre János, Így fejezi ki magát — ama korán tö- 
lünk elköltözött éles elme, nyomos munkáival azon reményt 
derítette fel a honi bölcseség kedvellőiben, hogy valahára lesz 
nekünk is nemzeti bölcselkedőnk, minő a németeknek Kant, 
angoloknál Bentham, Franchonban régen Cartesius, ma Cou- 
sin; egyébiránt még 42 év, melyet felejthetetlen Imrenk el- 
töltött közöttünk, nem elég, hogy az ész mélységeit akárki 
is megläbolja, és azt a tudományt feszes szabályok alá húzza, 
melyre az emberi élet kevés , és szűk határ." 

A műszavak magyarításában Imre szerencsétlen volt 
úgy hogy magyar logica és metaphysicájának olvasása ma 
már kelletlenül esik. 

Kitünő bölcselkedőink sorában, elvrokonságnál fogva, 
Imre után Purgstaller Jóssefet kell neveznem, bár időre nézve 
jóval utána áll. Reál-ideál rendszere, melyet azitjabb Rein- 
holdtól kölcsönzött, Imre Amicum foedusára emlékeztet, mert 
valóban ez is nem más, mint egyesülete a tapasztalásnak a 
gondolkodással; sőt Purgstaller rendszere, fő elvének magya- 
rázata által, még közelebb vonz a strictae observantiae 
egyezményes philosophokhoz, mint Imre, a nélkül azonban 
hogy őt szorosan ezekhez lehetne számítani. Tőle, a jogtant 
kivéve, minden philosophiai tanokat bírjuk ismételt kiadások- 
ban; a széptant elemző és összekötő módszer szerint külön 
külön; azonkivül jeles propaedeuticáját. Kezikönyvei isko- 
láinkbanszéltiben használtatván, mondhatni hogy Purgstaller 





A MAGYAR PARTHENON ALAPJAI. 361 


a leghasznosabb philosophiai iró lett hazánkban, s közhasznú . 
nem csak munkái tartalmánál fogva, mik érthető előadásban 
helyes philosophiai nézeteket terjesztenek, hanem philosophiai 
műnyelvünk gyarapítása által is, igen szerencsés lévén a mű- 
szavak magyarításában. E tekintetben az egyezményes philo- 
sophiának egy új, ki nem kerülhető tér nyílik a harcháborúra, 
melyet szép csendesen a gyakorlat terén kell folytatnia, az 
eldöntést a közönségre bízva. Tudniillik a szó a gondolat han- 
gi és írásbeli megérzékítése lévén, a különböző philosophiai 
rendszereknél a műszavak különbözők, mert különböző a fo- 
galom-képezés, sigy a szók értelme is. Az azonság rendszere 
p.o. felteszi a fogalmaknál a fogalom s tárgya azonságát; a 
dualisticai rendszerek követői ezen azonságot nem létezőnek, 
sőt lehetetlennek tartván, fogalmaik értelmével ezt természe- 
tesen össze sem köthetik. Mindkét gondolkodásmód lényege- 
sen eltérvén egymástól, eltérő kifejezést is követel s a duali- 
stäk, akármely szinűek legyenek, soha el nem fogadhatják az 
azonsági rendszer követőinek müszavait, mert azokat rend- 
szerök elvei szerint elcsavart, hamis, lehetetlen fogalomképe- 
zesböl eredteknek állítván, elfogadásuk részökről philosophiai 
hitvallásuk megszegését tételezné fel. Harcháború tehát az 
azonsági rendszerrel e tekintetben is, és pedig ki nem kerül- 
hető! Philosophiai nyelvünk, mint már érintém, tisztelt tár- 
sunk Balogh Pál és Hetényi János koszorúzott pályairataik- 
kal lépett mostani fokára; én e nyelvet Propylaeumaimban 
tovább fejteni igyekeztem, s Purgstaller József nyomaimba 
lépve kiképezte azt a philosophia összes tanai terjedelmében, 
a jogtant kivéve, melyet nem adott ki, e hiányt azonban ki- 
pótlák jogtudósaink, és pedig velünk kezet fogva, hasonló 
irányban. A polemia egyébiránt e tekintetben szükségtelen; 
az ügynek gyakorlatban kell eldőlnie, s eldöl az által magá- 
tól, ha bölcselkedőink túlnyomó többsége, az egyik vagy 
másik rendszerhez áll. 

Eddigi előadásomból a tisztelt társak láthatták, mikép 
alanyi, pusztán szellemünk munkásságára kiterjeszkedő egyez- 
mény , csak fél egyezmény. Egyezmény, kivált általános, mint 
azt Krug és Köteles kimondták, egéssletet tesz fel, tehát nem 
csak lélektani, hanem physicai és cosmicai egyezményt is. E 


362 SZONTAGH GUSZTÁV. 


fokra a magyar philosophia Berzsenyi és Hetényi törekvései 
által hágott fel. 

Berzsenyi Dánielt nemzetünk mint egyik első rendű köl- 
töjet tiszteli s talán e körben sem találok ellenmondásra, ha 
állítom : hogy különösen az óda magas lengületében irodal- 
munk terén eddig utól nem ért fönségben tündöklik ; azonban 
hányan ismerik őt mint mély műphilosophot? és mint a 
magyar egyezményes philosophia tárgyas érvényességének 
alapítóját? Székfoglaló beszéde, melyben a ,,Poétai harmoni- 
sticáról* értekezett, s mely hetedfél nyomtatott ivre terjed- 
ven, inkább kis munka mint értekezés, syntheticai, elemzö 
magyarázatokba nem bocsätkoz6 felfogás, és müszavainak 
elavült érthetetlensége által mar magában nem vonzó olvas- 
mány, s még kevesbbé lett azzá összes munkái kiadásában, 
Döbrentei (Gábor philologiai bogarai által. Így lett, hogy 
ezen nagyszerű bölcseszet-müveszeti kinyilatkoztatás, irodal- 
munkban mint kiáltó szó a pusztában hangzott el, de — nem 
örökre. A kor nagy férfiai iránt méltatlan, sőt háladatlan 
lehet, de nem az utókor. 

Krug egyezménye, melyet köztünk Köteles helyesebben 
megállapítva honosított meg, félúton állt meg, csak alany- 
eszményi oldalát képezvén ki; hátramaradt a tárgyas. Es itt 
egy munkát kell megneveznem, melylyel csak nem régiben 
ismerkedtem meg s mely meglehet még ezen irodalmi téren 
előkelőleg járatos körben is ösmeretlen , értem Thürmer né- 
met nyelven {rt s Bécsben, 1827-ben nyomtatott Alapphiloso- 
phiáját. Írója érzé Krug egyoldaluságát, e ki akarta azt egé- 
szíteni , alanyi egyezményéhez a tárgyast hozzá toldva, a tőle 
úgy nevezett Cosmicát. A gondolat ép és helyes, de szeren- 
csetlenül vitetett ki. Krugot utánozva, ő is munkájának tar- 
talmát a jegyzetekben adja elő, új terminologiával él, előadása 
egészen scholasticai, még pedig annyira, hogy ép alapgondo- 
lata dacára hatás és nyom nélkül elhangzott. 

Thürmer e munkáját kelle megszereznem, mert 182;- 
ben nyomatván, Berzsenyi székfoglaló beszéde pedig 1832-re 
esvén , lehetséges, hogy Berzsenyi alany-tárgyas egyezményét 
Krug-Thürmertól kölcsönözte. Meglehet, mondom, mert én 
Berzsenyi életének külső körülményeibe nem vagyok beavatva. 





A MAGYAR PARTHENON ALAPJAI. 363 
) 


tehát csak munkája után itélhetek ; annyit azonban mondha- 
tok, ennek tartalma ellenkezőt bizonyít. Berzsenyi egyezmé- 
nyének középpontja : isten, Thürmer Cosmicájában ember 
és világ isten nélkül áll. Belső okok jogosítnak tehát azon 
állításra, hogy nézetei korának irodalmától függetlenűl, a 
görög élet és irodalom, különösen Plato nyomán fejlődtek ki. 
Berzsenyi Dániel, mint Hetényi János, a classica lite- 
ratura nevendéke volt. Egyre mint másikra eldöntőleg hatott 
a régi görög római élet harmoniája, mely nevelésóknek alapúl 
szolgálván, áthatotta tudományukat szintúgy, mint müvé- 
szetöket, az utókornak örökérvényességü mintákat hagyván 
Keresztyén világi tudományunk s művészetünk a görögből 
származik, és csak azon a nyomon s irányban haladhat igaz 
úton, melyen a hellenektől indíttatott meg. Ez alapnézete 
Berzsenyinek, Hetényinek, és Goethének. Bocsánatot kérek, 
ha itt szeretett embereimet az öröm némi diadálérzetévelegyütt 
nevezem meg. Berzsenyi különösen Plato munkáit latin fordi- 
dásban ismerte, s azokba merült el; említi a Symposiont, Dio- 
tima nézeteit, említi Phaedont; ismételve hellenikáról szól 
mint Hetényi parthenismusról. Plato költői philosoph volt, 
Berzsenyi philosoph költő; egész eszmeképzéses járása Platóra 
emlékeztet, szóval: munkájából itélve fel kell tennünk, hogy 
nézeteit az egyezményről és szépről, nem máshonnan, hanem 
egyenesen a görög élet és müvészetből, különösen pedig Plató 
munkáiból merítette , tudnivaló, önálló produetióval. 
Berzsenyi a bel- és külvilágot, a gondolkodást, a képze- 
lem működéseit és a természet tüneményeit nagyszerű synthe- 
ticai intuitióval, mint az egy anyag-szellemi végtelen külön- 
féleségü, de önmagában összehangzó életnek jeleneteit fogja 
fel; a mindenség — emberes világ — neki ennélfogva az egyez- 
ményezett egyezmény, az isten ellenben az egyezményező 
egyezmény. Szintúgy belvilágunkra átmenvén, az emberi lé- 
lek az egyezményező ; tehetségeink pedig az egyezményezett 
egyczmény. E felfogás szerint a természet az eredeti ezép, a 
vilúg pedig a legfőbb szép. ,, A képzelem világa is, ezek saját 
szavai, a természetben van, mert az sem egyéb mint emberi 
természet, mely is a képzelem csak addig valami, míg termé- 
szetes; mert hol a természet megszűnik, ott kezdődik a sem- 


364 SZONTAGH GUSZTÁV. 


mi.“ Az életnek tórvényszerüsége, emberben és világban, 

képezi a harmoniát, harmoniáját az anyagnak és szellemnek, 
. gondolatnak, képzeletnek, és valónak, harmoniáját az igaz- 
nak és jónak, és e harmonia mint tünemény szemlélve, érze- 
ményi közvetetlen felfogásban, képezi a szépet a természetben; 
a képzelem által reproducálva a szépet a müvészetben. Min- 
den tehát, a mi érzéki vagy képzelmi közvetetlen felfogásban 
harmoniát mutat, szép, a harmoniátlan rút, 8 mivel az, mi 
törvényszerű , egyszersmind célszerű is, s mivel az élet mü- 
ködésének céljávali teljes megegyezését tökélynek szoktuk 
nevezni; e szempontból tekintve, mondhatjuk azt is: szép a 
mi tökéletes. 

A harmonia a különfélének egységbei egyesületét fölté- 
telezven, a szépnek canona a közép szép ; ez a tulajdonképeni 
görög szépség, mely egyaránt távol van a művészeti légben 
lengő idealismustól, mint szolgailag utánzó realismustól; 8 a 
valót és eszményit, testit és lelkit egy teljesen összehangzó, 
tehát tökéletes egészben egyesíti, mely ennélfogva sem óez- 
szekötést és egységet nélkülöző tarkasäg, hanem a különfé- 
leseget kitüntető, s azért jellemsetes egység; sem a különfélét 
egységben megszüntető egyformaság, hanem oly egész, mely- 
ben, mint mondám, a különféleség egységbe van összekötve, s 
mely ennélfogva sem hiányt, sem feleslegvalót nem mutat, s 
melylyel mintelettünemeny vagy élet-visszatükrözésével (mü- 
vészetben) semmi sem ellenkezik inkább az élettelenség és 
eltörpült vagy törvényellenes életnél. 

.. Bocsánatot kérek, ha rövidre vonván Berzsenyi nézeteit, 
a világosság ellen vétettem volna. Nem könnyű platói eszme- 
járását követni, kivált azért is, mert Berzsenyi csakugyan 
erősebb lévén versben mint prózában, nézeteit nem a legjobb 
rendben adja elő, s magyarázatukkal keveset bíbelődik. Előa- 
dásomból legalább annyi kitetszik, hogy Berzsenyi székfog- 
laló beszédében , legalább az én meggyőződésem szerint, nem 
csak a szépnek teljesen fenekére pillantott, hanem egyszers- 
mind a gondolkodás és élet szabályozó fő elvét kimonda, sez 
által alapítója lön a magyar egyezményes philosophiänak tár- 
gyas oldalról, a lélektani egyezményhez a physicait és cosmi- 
cait hozzá mellékelve ; s így az elvet általánosságra emelvén, 


Ld 


A MAGYAR PARTHENON ALAPJAI. . 965 


a harmoniát panharmoniára, mi oknál fogva nem állhatom 
meg, hogy hazánk e kitünő geniusa síremlékére, a költői ko- 
szorühoz, mely azt régóta díszesíti, még a müphilosoph ko- 
&gorüját is hozzá ne mellékeljem; bocsánatot kérve egyszers- 
mind a magyar philosophia elleneitól, hogy öt ismételve 
annak tárgyilagos megalapítójának nevezni bátorkodtam, mi- 
vel, mint az adatokból láthatják, valóban az, és én csak 
azért, mivel Berzsenyi, szerencsétlenségére magyar volt, a 
történtett nem történtté nem tehetem. “ 
Közönsegünk, velem együtt, eddigelé Hetényi Jánost 
tartá a magyar egyezményes philosophia alapítójának; de a 
tények más nézetre vezettek. E philosophiának elve, és pedig 
szintúgy alanyi mint tárgyas, érvényességben már ki volt 
mondva, mielőtt Hetényi első munkájával föllépett. Köteles 
antecedentiáját szükségtelen bizonyítanom ; Berzsenyi szék- 
foglaló beszéde 1833. jött ki, Hetényi első philosophiai mun- 
kája : „A magyar philosophia történetírásának alaprajza" a 
Tudománytár új folyama II-dik kötetében : 1837-ben tehát 
négy évvel utána. Itt említi Hetényi először a harmonismust, 
s ámbár az Academia 1841-ki nagygyülesen „Az ész és phi- 
losophia fölsegeröl“ tartott székfoglaló beszédében azt mond- 
ja: hogy őt a harmonismusra a mód- és rendszerek criticai 
birálata vezette, melynél fogva átlátta, mikép ezek ritkán 
vannak az ész és élettel öszhangzásban , sokszor pedig ezekkel 
tökéletes ellenkezésben" (Evkönyv, VI. köt. 34. lap), mely 
állítását kétségbe sem hozhatjuk ; hogy azonban ezen meg- 
győződésénél fogva épen az egyezményes rendszert karolta fel,, 
ez itéletem szerint, Berzsenyi poetai Harmonistikája ismeretét 
tételezi fel, nem szükségkép, az igaz, de hogy ez valóban Így 
történt, mutatja az újnak hirdetett tan foglalatja, s az elvnek, 
sőt a sarkigazságok nem csak értelmi, de szószerinti azonsága 
is. Midőn az academia ÉvkönyveinekI. kótetemegjelent, He- 
tényi mint tudós már kivolt képezve, s nagy könyvtárt gyűjt- 
vén, lehetetlen hogy azon testület munkásságának első tanu- 
jeléről tudomást ne szerzett volna , melynek körébe tartoznia 
egyike lehetett nagyratörekvő életcéljainak. Berzsenyi mun- 
káját pedig olvasva , ez szelleménél fogva reá a legnagyobb 
hatást gyakorolhatta. Nevendeke, mint Berzsenyi, a classica 


, 





368 SZONTAGH GUSZTÁV. 


literaturának, es szellemével Hellesban és Romában élve, őt 
ia elragadä a classicai világ harmoniája. Mennyire honos volt 
ö e világban, mutatja a római philosophiának rajza, oly mű, 
mely gyönyörködtetve tiszteletre ragad szerzője iránt, akár a 
római irodalom mélyen beható ismeretét, akár éles eriticai 
eszét, akár végre kitisztúlt, talpra egett philosophiai nézeteit 
vegyük tekintetbe. Egyébiránt Hetényi Berzsenyitől nem csak 
egyezményes rendszere tartalmának velejét kölcsönözte, ha- 
nem ezt szintazon szavakkal is fejezte ki, mert az valóban 
különbséget nem tehet, hogy Hetényi egyezményről szól, mi- 
dón Berzsenyi harmoniáról, mert a magyar és latin szó által 
mindkettő szintazon tárgyat és gondolatot igyekszik kifejezni. 
Berzsenyi az istent harmonizáló harmoniának nevezi, Hetényi 
egyesitö egyezménynek; de más helyütt harmonia harmoni- 
sansnak is, Hetényi a világot , egyesített egyezménynek" 
Berzsenyi , harmonisált harmoniának*; de másutt viszont 
harmonia harmonisátának is. Azalaptetelekben is, a mennyire 
azokat Berzsenyi, értekezése szűkebb körében, nyilvánította, 
teljesen megegyeznek egymással; ott van a szépnek, igaznak 
és jónak canona, mely a végleteket kizárja, s minden szerte- 
lenséget kárhoztat, ez ellen egyformán csatáznak mindketten, 
s a mint Berzsenyi a magasabb szépet csak az igaznak és jó- 
nak egyesületében találja, úgy Hetényi viszont az igaznak e: 
jónak nélkülözhetlen befejező tulajdonáúl a szépet tűzi ki; söt 
az életszépítést céljáúl a philosophiának általában. 

Hetényi János az egyezményt mint elvet teljes, alany- 
tárgyas értelmében, az egész philosophiára alkalmazá, görög 
szellemben e tudománynak az életszépítést tűzvén ki irányaúl. 
A. mellett pbilosophiája egészen gyakorlati szabású, élettudo- 
mány, sőt cselekvési oldalról tekintve mesterség, mondanám 
művészet , a mennyiben alkalmazásában a remeklő gyakorlati 
ügyesség nélkülözhetlen kelléke. Hetényi e nézete előadásá- 
ban oly felhevült, szenvedelmes, s végletekre hajlandó, hogy 
magyarázatára külső okokhoz kényteleníttetünk folyamodni. 
Öt, úgy látszik , az eleméleti és gyakorlati észnek a Kantfele 
túlságos elemzésből eredt s végletekbe sülyedő ellentételezése 
boszantá, mert az észt ellenmondásba hozá önmagával , mi- 
nek következtében Hetényi ezen túlzott ellentételezés ellen 





t 


A MAGYAR PARTHENON ALAPJAI. 367 


az „egy megoszthatlan ész" nevében tiltakozik; de bosszan- 
kodásában maga is túlmegy a határon, elméleti. és gyakorlati 
észről semmit sem akarván tudni , minek következtében aphi- 
losophiát sem osztja fel elméleti és gyakorlati philosophiára, 
hanem philosophiájának fő elve lévén az élet, magános éstár- 
sas élettudományra. 

Nézetem szerint az ész egysége semmit sem szenved az 
által, ha annak elméleti és gyakorlati irányát megkülönböz- 
tetjük, mit tennünk kell, mivelvalóban létezik, a gondolkodás 
igen szembetünően különbözvén a cselekvestöl. 

Még nagyobb ellenszenvet mutat Hetényi anémet szem- 
lélődő philosophia ellen, scholasticai szabása s elméletbe elszi- 
getelése miatt, mi által az élettől egészen eltávozik. Ez ellen- 
szenvnek tulajdonítom, hogy az önfudaíról s alanyi philoso- 
phiáról semmit sem akar hallani , s egyezményes rendszere fő 
tételeit az életből törekszik meríteni. Azonban az élet, a ta- 
pasztaläs, a szemlélet, csak arról tudósít mé van, de arról mi- 
kép van, és szükségkép így van-e? csak. eszünk. Minden 
ismeret tehát, mivel szellemünk működésének eredménye, 
mivel a tárgyak magyarázata , alanyi alapon nyugszik, kivált 
a philosophiai, mely nem csak az igazság utolsó okait igyek- 
szik kinyomozni, hanem lényeges tartalmánál fogva, törvé- 
nyes mnnkásságunk tudománya, tehát nem csak alanyi, de 
alaki tudomány is. Hetényinek ezen túlságosan tárgyas és 
gyakorlati felfogása, melyet egyezményesnek nem lehet ne- 
vezni, gyanitäsom szerint oka annak, hogy egyezményes 
philosophiáját gyakori igérgetései dacára 16 év folytán nem 
birta megalkotni, mert tárgyilagosan nem tudta megállapíta- 
ni. Pillantsunk csak fő tételeire : „az egyezményes philoso- i 
phiának — mond ő egy helyütt — két vezercsillaga van, az 
ész és élet. És másutt : Az életharmoniának két tényezője. 
van : észderű és elvhűség."" Mi oknälfogva? kérdezzük. Tár- 
gyilagos oldalról tekintve e tételek légben függenek, bár tel- 
jesen igazak, és igazságuk csak akkor tünik szemünkbe, ha 
azokat alanyi uton öntudatunkból igazoljuk. Öntudatunk ta- 
nusága szerint tudniillik minden ismeretünk tapasztalásból 
származik , gondolkodás által, tehát a philosophiai is, minél- 
fogva e tudomány vezércsillagainak igen is, az észt és életet 


368 SZONTAGH GUSZTÁV. 


kell tartanunk. Es mivel épen ezen öntudat tanusága szerint 
szinte kétségtelen, mikép munkásságunk tórvényezerüsége 
egy részről — elméletileg — az elvek helyesmegállapításától, 
más részről pedig gyakorlatilag — ezen elvek hű létesülésétől 
függ : kétséget nem szenvedhet az is, hogy észderü és elvhü- 
ség a helyes philosophia tényezői. 

s vajon nem túlságos visszahatás a szemlélődő philo- 
sophia ellen mutatkozik-e Hetényinél abban, ha ő a philoso- 
phiának vég célúl nem csak az életszépítést tűzi ki, hanem 3 
philosophiát egyenesen életszépítő mesterségnek nevezi? Az 
igaznak és jónak létesülési , tehát jelenési nélkülözhetlen tör- 
vényszerű alakja kétségkivűl a szép, a szépnek alkotása mű- 
vészet. Ennyiben tehát igaza van Hetényinek ; de ez a philo- 
sophiának csak közvetett célja lehet. Közvetetlen céljáúl a 
szépet csak a müvészet tűzheti ki, közvetett céljai ennek a 
mellett az igaz és jó, a philosophia ellenben mint tudomány 
nem lehet művészet; neki közvetetlenül csak az igaz, szép, jó 
és isteninek meghatározásával van dolga; gyakorlati létesü- 
lése ez eszméknek az életben, alakra nézve, igen i8 a szépség 
szabályai alatt áll; de a philosophia ezen létesülésnek csak 
szabályait határozhatja meg; a művészeti létesűlés pedig sze- 
rintem határain kivűl esik. 

A philosophiai tanok osstályosásában is talán nem épen 
múlhatatlanúl szükséges ujitäsokat indítványoz. A. lélektanról 
nála szó sincs; helyébe az alapphilosophiát állítja, melynek 
egyik része a logica, a másik az egyesmenytan. Hogy Hetényi 
igen jól tudta, hol fekszik egyezményes elve, s általában az 
. egész philosophiának alapja, az egyezménytan foglalatjából 
kitünik, mely szerinte ezen alapelv , eszméjét, alapját, vi- 
szonyát és törvényeit adja elő." Más helyütt az ész lényegét 
magyarázván azt mondja, hogy ennek , négy fő jelleme van, 
úgymint egyetemiség, általánosság, egyesítés és haladás." Ha 
az öntudat philosophiája ellen annyit nem csatázik, ezek sze- 
rint azt kellene gyanitanunk, mikép Magyar Parthenonában, 
átesvén a bevezetesen, Egyezménytanában. philosophiája fő 
elvét az öntudatból fejti ki; de éles nyilatkozatai az öntudat 
philosophiái ellen, ezt viszont kétségbe helyezik. 

A philosophiának tanaira nézve Hetényi még nagyobb 





A MAGYAR PARTHENON ALAPJAL | 369 


reformer. „Elosztäsa harmonisticánknak, igy szól székfoglaló 
beszédében (Évkönyvek VI. köt. 61. lap.), eltér lényegesen az 
eddigi philosophiák részeitől. Ez mellőzi ezen ismeretes el- 
osztást : elméleti és gyakorlati philosophia. Neki fő elvelévén 
az élet, elosztja azt magános és társas élettudományra. Az 
elsőnek elméleti részében előadván elsőben az alapi élet philo- 
sophiáját, melynek tárgya a testi'és kereseti élet; másodszor 
a fensőbb vagy szellemi élet philosophiáját, melynek elmélet- 
tárgyai a szellem, világ és isten; gyakorlati részében pedig 
a morált, mely az alapi és fensőbb élettan elméleteiből eredő 
elveket adja elő. Társas élettanában előadja elsőben a házi 
élet philosophiáját; polgári élettanában a jogtan és politica 
elveit. Végre vallási, vagy egyhási élettanában a cultus, az 
egyház philosophiáját, miknek egyezményben kell lenniök nem 
csak az észvallás és tiszta morál általános elveivel, hanem a 
státus céljával is stb." 

Ha e felosztásra élesebben oda pillantunk, kitűnik, mi- 
kép az eddigi felosztásoktól jobbadán csak külsőleg tér el, 8 
túlcsigázott tárgyas és gyakorlati irányt bizonyít, mert hogy 
a philosophiába a , testi és kereseti élet** szabályait is beléfog- 
laljuk, — erre aligha elhatározandják magokat hazánk böl- 
cselkedői. 

A mi véleményemet illeti, én ily ujítások szükségét át 
nem láthatom. A lélektani módszert tartván a philosophia mű- 
relése egyedűl helyes eszközének, nekem a philosophiának 
alaptana a lélektan. Öntudatunk magyarázata és az egyez- 
ményes elv megállapítása itt foglalhatnak helyt. A philoso- 
phiai tanok pedig szerintem rendeltetésünk eszméi által meg 
vannak határozva , tehát következhetnek egymás után azon 
név alatt és sorban, mint eddig előadattak, s az egész javítás 
az egyezményes rendszer által csak abban áll, hogy c tanok 
teljesebb öszhangzásba hozathatnak egymással. A nyilás, mely 
eddig a gondolatbeli igazságot a tárgyastól elválasztá, tehát 
a logicát a metaphysicától, nem volt kisebb, mint a test és 
lélek közt; szintoly tátongó rés választá el az érzéki és erköl- 
csi jót, a jólétet és erényt; s nem csekélyebb mutatkozott a 
tudás és hit között. Az által pedig, hogy az egyezményes 
philosophia a gondolkodást, érzést, vágyat és akaratot az 

ACAD. ÉRT. 1856. VI. 24 


370 ‚SZONTAGH GUSZTÁV. 


emberben, életmükódéseknek nyilatkoztatja, mik a mintegy 
és ugyanazon életeróból erednek, úgy teljes egységben és 
öszhangzásban is léteznek nem csak egymással , hanem a tár- 
gyas mindenséggel is; az által mondom betöltötte azon nyi- 
lást , mely eddig szellemi munkésságunk különböző irányai 
közt fennállt , s a mellett öntudatunk elemezése által kimutat- 
ván, mikép minden egység, szükségesség és egyetemesség 
ismeretünkben nem a tapasztalásból származik, hanem szelle- 
münk eredeti alkotása s eszünk önmunkásságából, minélfogva 
eszményi világszemléletünk. hason jogossággal bír mint való 
(reál) világszemléletünk, s tulajdonképen ennek szüksegkepeni 
kiegészítője : ez által egyszersmind a hitet összekapcsolta a 
tudással, s amazt ennek fölibe helyezte, mint befejező zár- 
kövét. Az egyezményes bölcselkedő általában jól fog tenni, has 
helyett hogy szükségtelen ujításokat kezdene, mindent elkövet 
mi őt azon gyanúba hozhatná, mintha a philosophiát, mely 
már három évezred óta fenäll, újra fel akarná találni. 

Tisztelt osztály ! Eltéréseimet soroztam elő Hetényi Já- 
nos philosophiai nézeteitől, a helyett hogy eszméit adtam 
volna elő , s tettem ezt nem criticai viszketegből vagy felsőbb- 
ségi igénynyel, mi által, Hetényivel szemközt, minden józa- 
núl gondolkodó előtt csak nevetségessé tenném magamat. 
Hetényivel én minden eredményben annyira egyezem, hogy 
nézeteit előadva, enmagam nézeteit kellene ismételnem, szint- 
azonnézeteket, miket előadásaim során épen itt nyilváníthatni 
szerencsém volt. Ezen eltéréseket pedig el nem hallgathattam 
azon okból, mivel az egyezményes philosophia ezentúli müve- 
lői, tanait főleg Hetényi irásaiból fogják meríteni. E művelés 
módra nézve eltérvén tőle, ki kelle azt tüntetnem, hogy az 
utánunk jövők magokat az egyik vagy másik oldalra elhatá- 
rozhassák. Igényeim e mellett nem lehetnek mások, hanem 
csak hogy nézeteim , tisztelt néhai társam nézetei mellé soroz- 
tassanak. 

Hetényi érdeme a magyar egyezményes philosophia kö- 
rűl nem az, hogy ő azt feltalálta; mert az mint láttuk már 
előtte létezett, hanem az, hogy a kikiáltott elvet egész érvé- 
nyességében átlátva, a philosophiára egész terjedelemben 
alkalmazta. Mily hévvel s reménynyel fogta fel ez ügyet, 





A MAGYAR PARTHENON ALAPJAI. 371 


nyilatkozataiból látható. Ő az egyezményes rendszert a philo- 
sophia érettségi , sőt arany korának nevezi, nagyszerű reform- 
nak mint Baco a tőle ajánlott észlelési módszer alkalmazását 
„restauratio magnának*; s nagyratörekvö lelke föllelkesült, 
hogy nemzetét e kincs boldog örökösévé tehesse. Igy támadt 
benne a Hagyar Parthenon nagyszerű eszméje, melyet fájda- 
lom: be nem végezhetett, mi mellett akaratlanúl Kazinczy 
Ferenc szavai ötlenek eszembe : „Ki lép ürült nyomodba ?* 
mert tiéztelt osztály, ki kell itt meggyőződésemet mondanom: 
bölcselkedő, oly széles tudománynyal, éles és józan észezel, 
mint Hetényi János, koráig e hazában még nem létezett. Hol 
irásaiban az ihlettség megszállja; valami magasabb szellem 
tűnik elő, bizonyos gondolkodási grandezza, mely inponál. 

És ime tisztelt társak, egyenként elősoroltam azon böl- 
cselkedőinket, kiknek írásai újabb philosophiai irodalmunk 
derekát képezik. Jelesebbeket a megnevezetteknél nem isme- 
rek. Tanaik előadásából kiviláglik, mikép ellentétben a német 
újabb philosophiai irodalommal, mely a legtarkább, egymás- 
nak ellenmondó vegyületet mutatja, meglepő egyezésben 
vannak egymással, s ha nem istüzetes egyezményes philosoph 
mind, legalább mind a való-eszményi rendszer követője, tehát 
inplicite egyezményes. Ezen specialis , philosophiai összeegye- 
zést, én röpiratomban az egyetemesből, a nemzetiségből igye- 
keztem magyarázni, nemzeti , magyar philosophiáról szólván, 
mit itt Pesten és Sáros-Patakon nagyon rosz néven vettek, 
úgy vélekedvén, hogy csak egy philosopbia lehet és van. De 
hát az istenért mutassák meg, hol van ezen egy philosophia 
elrejtve, mert én azt sem a jelen, sem a mült korban nem 
talälhatom, hanem caak philosophiai rendszereket, mik nem- 
zetek és korok szerint változnak. Ily korunkban, nemzetünk 
kebelében támadt saját philosophiai rendszer az egyezményes 
is, melyet azért magyar philosophiának bátorkodtam nevezni, 
és pedig nem csak azért miyel magyar nyelven képeztetett, 
hanem azért is mivel tartalmára nézve, mint kimutattam, va- 
lóban sajátságos és másutt nem létező. Tényleg meg lévén 
tehát a magyar philosophia, arról többé nem lehet kérdés : 
lehetséges-e az vagy nem? 

Tárgyas irányban e philosophia mellőzve korunk philo- 

24" 


372 SZONTAGH GUSZTÁV. 


sophiajät, egyenesen az eredeti kütfóból, a görög philosophis- 
ból keletkezett, mint magától értetik: eredeti productióval; a 
görög philosophia pedig igazságait ellentétben a sopbistákkal 
fejtette ki. Ez, úgy látszik, sorsa lesz a magyar philosophiá- 
nak is. A polemia előadásomból ki van rekesztve, irót és mun- 
kát azért itt meg nem nevezhetek; hogy azonban kitünjék, 
mily fegyverrel küzdenek a magyar philosophia ellenei, sza- 
badjon példáúlegy pár sort idéznem, melylyel egy valaki a ma- 
gyar philosophiát leteríthetni vélte. Én röpiratomban körül- 
belűl azt mondtam : tárgyra nésve a magyar philosophia nem 
különbözik más philosophiától, hanem e tárgynak magyarö- 


zatäban, ismertetésében. „Ha tárgyra, így felel reá a megtá- | 


madó — mint Szontagh mondja, nincs magyar nemzeti böl- 
csészet, az a kérdés : bölcsészet-e oly tanítmány , mely nem a 





bölcsészet tárgyával foglalkozik ? (de hisz én épen ellenkezőleg 
azt mondtam, hogy azzal foglalkozik); s érdemli-e az, hogy - 
a nemzetiségi jelző több legyen rajta gúnynévnél, cifra szónil? 


Más szóval : lehet-e tárgyán kivül, vagy inkább tárgya nélkül — 
a bölcsészet akár német, akár francia, akár angol sat." Nem . 
ah nem! ez feleletem, mert tárgy nélkül ismeret sem létezik. | 
De hát , komolyan szólva, ki ällitottaezt? Minden emberi 15- 
meret — legegyetemesebb felfogásban tárgyra nézve ugyanaz, 


mert másra nem vonatkozik, és nem vonatkozhatik, mint a 


létezóre : emberre és világra. De mivel minden ember, saját — 
egyénisége következtében, embert és világot némileg mäskep | 
magyaráz, innen keletkeznek azután a különböző vélemények. | 


A tárgy különbsége határozza atudemány különbségét, a phi- 
losophiänak saját tárgya teszi tehát a philosophiát iskülönvált 
tudománynyá. Azon philosophia, mely mas tárgygyal bírna, 
nem lehetne philosophia. A philosophiák különbségét tehát 
nem tárgyuk, hanem e tárgy különböző magyarázata határoz- 
za. Állítani, hogy mivel a különbség nem a tárgyban, hanem 
magyarázatában áll, e magyarázatnak nincs tárgya, oly dia- 
lecticai bukfenc, melyet csak aztehet, ki a gondolatok elcsava- 


rásában mélységet kereg; mert ismétlem, tárgy nélkül nem is - 
gondolkodhatunk, s minden véleménynek különbsége nem a. 
tárgy; hanem annak magyarázata által határoztatik. Ha ez 
nem így , hanem ellenkezőleg volna, úgy bármely emberi el- 





A MAGYAR PARTHENON ALAPJAI. 373 


térő véleménynek nem lehetne tárgya, még Hegel philoso- 
phiájának sem, mert hisz ennek tárgya is közös a többi philo- 
sophiáéval, mert ellenesetben philosophia sem lehetne, s kü- 
lönbsége ezektől csak e tárgy különböző magyarázatában áll. 
Ily okoskodás azonban csodálkozást nem gerjeszthet oly böl- 
cselkedőnél , ki ajósan ész ellen csátáz" mi szókönyvem szerint 
annyit tesz mint a helyes éss ellen. 


Berekesztes. 


Es íme tisztelt osztály! bevégeztem mondandöimat. Vé- 
gén előadásomnak visszapillantok, s kedvem kerekedik rövid 
rajzát adni az állítottaknak, hogy kitünjék, jólösszefüggenek-e 
egymással? mert annyi csodálatos szemrehányások közt, mik- 
kel az egyezményes philosophia eddig illettetett, az is előfor- 
dúlt : hogy tanai összezilált zavart tömeget képeznek, minél 
nagyobb vád egyezményes philosophiát nem érhet. 

A philosophia tárgyát illetőleg, mely e tudomány tar- 
talmát képezi, azt állítottam, hogy az ember mint szabad 
gondolkodó lény, szükségkép önmaga és a világ eredete, cél- 
jai a törvényei felett szemlélődik; mert kénytelen levén gon- 
dolkodva és cselekvőleg önmagát határozni, hogy ezt helyesen 
tehesse, kénytelen egyszersmind magát eleve a világ s kivált 
önmaga törvényei és céljai azaz rendeltetése felett tájékozni. 
E szemlélődés eredmenye, tudományos főktől rendszerbe ál- 
lítva, képezi a philosophia tudományát. 

Módszerre nézve, egyedűl helyesnek az észlelésit nyil- 
vanitottam, mely öntudatunk adatai vizsgálatára alkalmaz- 
va , lélektaninak neveztetik , mint ezt már Baco indítványozta, 
Reid szellemünk munkássága meghatározására alkalmazta, 8 
Fries, Eszcriticäjäban, a philosophiai kérdések felvilägositä- 
sára legsikeresebben használta. 

A módszerek criticäja által kitünvén, mikép iemeretünk 
pusztán egy elemból, gondolkodás vagy tapasztalásból, isme- 
retet alkotni nem képes; ennek következtében meggyőződtünk 
hogy minden ismeret szükségkép dualiaticai természetű, s e 
szerint a hiánytalan philosophiai rendszer is. A tárgy létezé- 
sének bizonyossága csak észrevevés által lévén megszerezhető, 


374 SZONTAGH GUSZTÁV. 


e tárgynak magyarázata pedig csak gondolkodó szellemünk 
munkássága által, emberi természetünk ezen eredeti alkotásá- 
ból kitűnik, mikép minden monisticai rendszer lehetetlen, 
mert tiszta gondolkodásnak nincs tárgya, tehát tartalma, 
pusztán tárgyból kiindúlva pedig nem magyarázhatjuk a gon- 
dolkodást, s annak alaki s eszményi helyességét , mely egye- 
dűl gondolkodásunk törvényeiből keletkezik. A hiánytalan 
philosophiai rendszer tehát szükségkép dualisticai, akármely 
álláspontból alkottassék. E dualisticai rendszerek foglalják 
magokban a philosophia alanytárgyas tartalmát évezredek 
óta, mely oknál fogva az egyezményes philosophia e tartalmat 
nem is szándékozik csak most feltalálni, hanem egyedűl e 
rendszerek kettőségét egységbe és jobb összeköttetésbe fog- 
lalni. E nézeténél fogva az egyezményes philosophia a duali- 
sticai rendszereket, fejlődéseiket még be nem végzettegyezmé- 
nyes philosophiáknak tekinti, inplicite egyezményeseknek, 
mikkel örömest kezet fog; de visszavonja kezét a monisticai 
rendszerektől, mivel úgy van meggyőződve, hogy azok kö- 
vetkezetes fejlődésben vég irányukban szükségkép hitetlenség- 
re és fatalismusra vezetnek , tehát minden igaz, szép, jó és 
isteninek tagadására, tudnivaló a mennyiben a helyes philo- 
sophia ezen eszmék létesülését mint szabad akaratunk ered- 
ményeit követeli. 

Mert az egyezményes philosophia az ember törvényes 
munkásságát meg akarván állapítani, mivelezépen ezen eszmék 
elméletimegállapításában s gyakorlati létesűlésében áll : minden 
erejét kénytelen arra fordítani, hogy ezen eszmék alany-tärgyas 
érvényességét kimutassa. És megmutattam , mikép minden bi- 
zonyítás által csak közvetett igazságot nyerünk, s a bizonyi- 
túsnak már csak lehetsége is közvetetlen igazságokat tesz 
fel keblünkben, mik sem bizonyításra nem szorúlnak, semazt 
ineg nem szenvedik, a mellett kimutatván, mikép keblünk ezen 
közvetetlen igazságai tényleg épen az igaznak , szépnek, jónak 
és isteninek eszméi: mind ezeknél fogva azzal kecsegtetem 
magamat, hogy az egyezményes philosophia tartalmát szilárd 
alapra fektettem, lényegben új tanokat nem hirdetve, mert a 
közérzék igazságaira fektette már tanait a skót iskola, a köz- 
vetlen igazságok természetét kitüntette már Jacobi, s minde- 





A MAGYAR PARTHENON ALAPJAI. 375 


nek felett legtökeletesebben Fries; mi mellett sajnálnám, ha 
ezen eljárásaért, az egyezményes philosophiät is, mint ez a 
skót iskolával történt, lusta észszel vádolnának. Az egyez- 
ményes philosophia ez eredményhez nem jutott meggondolat- 
lanúl, hanem ismerettehetségünk körülményes criticája által. 
E philosophia is, mint akármely más, érzeményeink felvilá- 
gositását, ész általi igazolását követeli, sőt tudja, mikép em- 
berben épen ezen szabad gondolkodás által fejlődnek ki azon 
tulajdonok, mik nemünk sajátságait képezik. Az állatnak 
képzeletei a nyert" szemléletek által határoztatnak, mást és 
máskép nem képzelhet, mint a mint azt e behatások határoz- 
zák. Az ember az által, hogy mindent gondolhat, hogy gon- 
dolhat mi neki tetszik, s mikor neki tetszik, válik urává nem 
csak gondolkodásának , hanem akaratának is, és mivel az ész- 
revételek soha be nem végezhető sorához nincs kötve, hanem 
gondolkodását önmunkäsan egészletre terjesztheti ki, aztegy- 
ségbe és szükségképeni Osszekóttetésbe hozván, az által.esze 
az érzékiséget tülhaladó eszméket képes gondolni, mi által 
gyakorlati tekintetben tókéletesülhetóvé válik. A logica az 
egyezményes philosoph szemében igen fontos tudomány, nem 
csupán azért, mivel helyes gondolkodásunk törvényeit foglal- 
ja magába; mert hisz ezeknek puszta ismerete még nem : 
képez nagy gondolkodót , hanem azért is, — 8 ez különösen 
az, mi velem a logicát megkedveltette — hogy alakjai ösezes 
munkásságunkban előfordúlnak , természetesen más alkalma- 
zasban, minekutána minden érzés és vágy is beburkolt, még 
fogalom alakjára ki nem tisztúlt itéletet foglalnak magokban. 
Gondolkodásunk alakjai a logica által minden kétségen felül 
meg lévén állapítva, általok hiztos ariadnei fonalat nyerünk 
összes szellemi munkásságunk törvényei kinyomozására. Ne 
gondolja tehát senki, hogy az egyezményes bölcselkedőnek ki- 
vételes tárgyai lehetnének, miknek vizsgálatától esze el volna 
tiltva; sőt inkább azt hisz', hogy eszének mindenre, mi felett 
kérdést támaszt, ki kell terjeszkednie, habár azon feleletet 
nyerné is, hogy feloldása lehetetlen; mert ez is felelet. Az 
egyezményes philosoph tehát tárgyra nézve nem ismer korlá- . 
tot, csak azt nem hiszi, hogy avéges ész magában korlátlan 
lehetne, hogy működésének helyessége föltételekhez ne volna 





376 SZONTAGH GUSZTÁV. 


kötve, s e föltetelek egyike, logicája szerint az, hogy minden 
következménynek alapjának kell lennie, mely vég folyamatban 
csak a közvetlen igazságokban található, tehát az igaz , szép, — 
jó és isteni, szellemünk törvényszerű munkásságának eredeti 
alakjait képező közvetlen meggyőződéseiben. E meggyőződé- 
sek alanyi érvényességét senki sem tagadhatja, mert öntuda- 
tának ellene nem mondhat; de tagadható-e a tárgyas? A mi 
szellemünk eredeti alkotásának lényeges tulajdona, annak 
külső munkásságunkban is ki kell tűnnie. Vessetek tehát egy 
pillantást az emberiség életére. Az igaznak, szépnek, jónak 
és isteninek eszméi életbe lépnek tndomány, müvészet, ipar, 
kereskedés , erkölcs, törvényhozás és vallás által. Ezek az 
emberiség közt mindenütt és minden időben mutatkoznak, a 
hol kifejlett szellemi élet található. És kérdem : a megnevezett 
eszmék , egyesekre s nemzetekre nézve, törvényszerű munkás- 
säguk velejét képezik-e, mely nélkül rendeltetésünket elnem 
erhetnök ? Úgy vélem; de ha nem hiszitek, tegyétek meg a 
kisérletet : Neveljetek embert és nemzetet tudatlanságban és 
rütsägban, erkölcstelenségben, jogtalanságban és istentelen- 
ségben: és hiszitek-e, hogy ezen ember és nemzet paradicsomi 
napokat fognak érni, vígan létezni, s azon rendeltetést elérni, 
mely teremtőjöktől eleikbe szabatott? vagy inkább nyomor- 
ban és kínban vonaglani, míg végre elpusztúlnak ? . 

Az egyezmény elvét megmagyaráztam, lehoztam öntu- 
datunkból. Előadásimból kitűnt, mikép öntudatunk törvény- 
szerű alakja egység, szükségképeni összeköttetésben. Midőn 
minden gondolkodásunkat , érzésünket és akaratunkat egy- 
ségbe és szükségképeni összeköttetésbe foglaljuk, a szemlélet 
és tapasztalás esetékes, soha be nem fejezhető tényeit egész- 
letbe kötjük össze, mi által gondolkodás, érzés és akaratunk- 
ban azon dualismus hozatik létre, mely való (reális) és esz- 
ményi (ideális) világszemléletünkben kitűnik, munkásságunk 
minden törvényszerű alakjaiban, tehát igazban, szépben, jóban 
és isteniben. Fontolóra vevén hogy gondolkodási, érzési és 
akarati munkásságunk életünk , életerőnk munkássága, öntu- 
datunk ezen elemzéséből kitünik, mikép az egység és szük- 
ségképeni összekötés törvényei, nemcsak szellemi munkássá- 
gunk törvényei, hanem törvényei összes érzék-szellemi termé- 





- 


A MAGYAR PARTHENON ALAPJAI. 377 


szetünknek, sőt az életnek általában, és pedig az életnek nem 
csak mibennünk, banem kívülünk is; egység szükségképeni 
összeköttetésben a természet, a mindenség is, minden egyes 
tárgy 8 az egész , ez minden alany-tárgyas létnek és munkás- 
ságnak, minden igaznak, szépnek és jónak törvényszerű alak- 
ja, 8 mi gondolatban és életben egységbe és szükségképi 
összeköttetésbe nem hozható, mi annak ellentmond, az tör- 
venytelen, gondolva, érezve , akarva helytelen és hamis, élet- 
ben pedig a lény rendeltetését s fenállását kockáztató; mert a 
mi az élet legfőbb törvényének meg nem felel, annak pusztúl- 
nia kell. 

Ezen egységet, ezen szükségképi összeköttetést egész- 
letben, szóval ezen törvényszerüséget, mely érzék-szellemi 
természetünknél fogva való és eszményi is egyszersmind, mely 
emberre szintúgy alkalmazható mint a természetre, mert a 
mindenség fő törvénye, azon mindenségre, melyhez az ember 
is mint annak része tartozik, s mely magában egység mind az 
ember szükségképeni okozatos összeköttetésben : ezen általá- 
nos és részletes törvényszerüséget mondom, mely mindent 
fentart , 8 mindennek rendeltetését határozza , és vele együtt 
mindennek munkássága helyességét vagy helytelenségét, ezen 
alany-tárgyas, való és eszményi , egyest és az egészet magá- 
ba foglaló törvényszerüséget, mondom, nevezzük egyezmeny- 
nek, harmoniának, állítván miszerint ezen szabályozó alaki 
legfelsőbb elv által, amint általa mindennek törvényszerű 
munkássága határoztatik, úgy munkásságunk az igazra, szép- 
re, jóra, és istenire nézve is, minélfogva a philosophia egyes 
tanainak elvei is e fő elvből igen egyazerüen lehozhatók. 

Akarjátok-e tudni, mi alanyilag és tárgyasan igaz? Az, 
mi egységbe és szükségképi összeköttetésbe hozható; ha fogal- 
munk a tárgygyal egyezik, ha a fogalom minden egyes kép- 
zetei egymással egyeznek. Mi a tévelygő, a hamis vélemény? 
Az, mely vagy atárgygyal vagy magával ellenmondásban 
van, vagy végre melynek egyes tételei egymással szükségképi 
összeköttetésben nincsenek , össze nem függnek, következet- 
lenek. Akarjátok tudni s magyarázni, mi a szépés a rút? Azon 
jelenet, felelem, mely közvetetlen szemlélet és érzemény által 
az egység és szükségképeni összekötés törvényeit egészletben, 


378 SZONTAGH GUSZTÁV. 


tehát fenállása, élete és hatása törvenyszerüseget , színben, 
hangban , alakban és eszmében tünteti előnkbe; ez szép, mon- 
dom, ez tetszik, mert öntermészetünk törvényszerüségével 
egyezik; az pedig nem tetszik, azt nem tartjuk szépnek , ha- 
nem rütnak, minek tüneménye az egység és összekötés élet- 
törvényének ellenmond, tehát azt, mi holt, élettelen, vagy 
eltörpült, mi színben éshangban öszhangzástnélkülöző, tarka, 
zagyvalékos, minek alakja eszméjének ellenmond, vagy a 
symmetris és proportio szabályainak sat. Hogy magyaráza- 
tomat példákkal túl ne terheljem, nem hozom itt fel az érzéki 
és erkölcsi jót, ámbár mindkettő szintúgy az egyezmény elve 
szerint és pedig igen egyszerűen magyarázható, ha tudniillik 
elébb érzéki vágyunk s erkölcsi akaratunk törvényeit lélektani 
úton észlelve, kinyomoztuk, mert az egyezmény, mint már 
mondtam, nem alkotó hanem szabályozó elv , munkásságunk 
tartalmát tehát meg nem határozhatja, hanem helyes alakját. 

Az egyezményes elv , mint látni, általános érvényességű 
lévén, minden létező és gondolható tórvényszerüségét hatá- 
rozván, a mellett azonban minden egyes alkalmazásnál más 
értelmet nyervén, mert az egyes tárgyak saját törvényei 
eltérnek egymástól: ebből látható, mikép belső egysége dacára 
külső jelenetében oly mindenféle proteusi alakú , hogy némely 
bölcselkedő fel sem tudja fogni, a sok fától az erdőt nem lát- 
hatván. Azonban ez elv tényleg létezvén emberben és világ- 
ban, azt mindenki eszmélve nemeszmélve, akarva nem akarva 
szintúgy használja, mint gondolkodása törvényeit. E tekin- 
tetben meglepő példákat hozhatnék fel, melyekből kitünnek, 
hogy azok is, kik az egyezményes philosophiának ellenmon- 
danak , e philosophia elvei szerint tanítják a philosophiát; 
mert Beck propaedeuticája, metaphysicája egyezményes, bár 
nem explicite : olvassátok a philosophia értelmezését propae- 
deuticája bévezetésében , és meg fogtok győződni. 

Az egyezményes philosophia a külföldön keletkezett 
ugyan, de elve helyes alany-tárgyas megalapítására nézve, 
magyar szülemény. Megneveztem azon férfiakat, kiknek ez 
ajändokot köszönjük, commentáltam nezeteiket, kiegészíteni 
igyekeztem tanaikat s most e rendszernek helyet követelek a —. 
philosophiának legalább magyar nyelven irandó historiájában. | 





- A MAGYAR PARTHENON ALAPJAL . 379 


„Felszäzad óta, mond Jouffroy (Oeuvres complétes de Tho- 
mas Reid. Paris 1830: tome I. Préface, CCXIV. lap.) Euró- 

päban három philosophiai mozgalom fejlődött ki, egy skót, 

német és francia. Törtenetere nézve legelső à skót, mely Reid 

1763-ban kózrebocsátott első munkájától számítható; a leg- 

fiatalabb a francia, kezdődött 1811. körül Biran és Roger- 

Collarddal ; közbe esik a német, mely 1781. körül Kant által 

indíttatott meg“ sat. Így vélekedik egy francia, s ha a kül- 

földiek, kik nyelvünket nem értik és philosophiai irodalmun- 

kat nem ismerik, a philosophia újabb kifejlését így tekintik, 

az ellen, úgy hiszem , nem lehet kifogásunk, mert nem tekint- 

hetik máskép. De kérdés, úgy tekintsük-e mi is, kik ez irodal- 

mat ismerjük? Az egyezményes rendszer , az igaz, még kezdő, 

még ki nem fejlett, az elvnek alkalmazása a külön tanokra 

még csak encyclopaediában létesittetett; itt tehát róla még csak 
előlegesen lehet szó, nem a világ irodalomnak — mely róla ed- 

dig elé nem tud semmit, de sajätirodalmunknak nevében ; de 
e ezempontból tekintve szólnom kell, hogy igényei eleve elis- 
mertessenek. A tisztelt társak tehát meg fogják engedni, hogy 
nem magam , hanem philosophiai irodalmunk első rendű baj- 
uokai nevében, azok nevében, kikmagokat ekörben nemzetünk 
közt mint annak első gondolkodói tűntették ki, a skót, német 
és francia philosophiai mozgalom mellé , egész szerénységgel, 
még a magyart is, mint a negyediket és legujabbat hozzá 
mellékelhessem, mely Köteles Sámuelnek 1829-ben napvilá- 
got látott Philosophiai Encyelopaediájával kezdődött, e élénk 
fejlődésben van e mai napig. 

Fog-e e mozgalom előre haladni? hiveket hódítani, ter- 
jedni, erőre kapni, és gyözedelmeskedni? ezt kérdezheti va- 
laki. Tisztelt társak, én, ki e philosophia igazságáról bensőleg 
meg vagyok győződve, 8 az igazság győzedelméről irodalom- 
ban soha sem kételkedtem : én erre természetesen csak igen- 
ne; felelhetek; és szabadjon e mellett reménylenem, mikép 
azon igazság , mely közönségünk közt annak legkitünőbb gon- 
dolkodói által fejlődött ki, mely ennél fogva magyar szüle- 
mény, szintazon magyar közönség bíráló széke előtt nem 
vallhat kudarcot. — Előadásim folyamában Goethet neveztem 


a harmonismns incarnatidjanak ; e meggyőződésre jutottam 


380 RÁTH KÁROLY. 


épen tanulmányom tárgyát képező Szintana (Farbenlehre) 
olvasása által, mely alkalmazásban legremekebben tünteti ki 
az egyezményes philosophia elveit; helyesebben tehát, mint 
annak homlokára jeligeül tűzött szavaival nem rekeszthetem 
be felolvasäsaimat : „Si vera nostra sunt aut falsa, erunttalia, 
licet nostra per vitam defendimus. Post, fata nostra pueri, qui 
nunc ludunt, nostri iudices erunt.* 


AZ M.DCLX. EV. 


OKLEVELES ADATOK MAGYARHON TÖRTE- 
NETÉHEZ. 


RÁTH KÁROLYTÓL. 
Elóterjesztetett aprfl 28. 1856. 

A Magyar Ácademiai Értesitó 1855. évi folyama 403— 
416. lapjain Podhradezky József úr „Nagy-Värad meghódi- 
tása 1600** című, oklevelekkel támogatott jeles értekezésében 
itészileg megigazítja Horváth Mihályt, a , Magyarok Törté- 
nete'* című nagyobb munkája III. szakaszának 267. és 268-ik 
lapjaira nézve. 

Negyedik éve már, hogy Győr megye levéltárában foly- 
tatom kutatásaimat, s abból eddig már mintegy 2000, hazánk 
történetére vonatkozó eredeti levelet másoltam, melyek segé- 
lyével legjobb tórténetiróink munkáiba becsuszott nagy hibá- 
kat és tévedéseket meg lehet igazítani. Ily segédeszközökkel 
jelen értekezésemben még inkább megerősíthetem Podhradcz- 
ky úr fennebb említett dolgozatában okadatolt állításait, egy- 
szersmind Győr megye levéltárában talált eredeti oklevelek 
nyomán mind Erdélynek akkori sanyarú állását, mint Ma- 
gyarországnak ennek folytáni háborúba keveredését, úgy hadi 
készületeit, bővebben felderithetem. 

Azon idő alatt, míg II. Rákóczy György az 1660-ik év 
első hónapjaiban a Szebenbe szorúlt Barcsai Ákost ostromolta, 
Erdély és Magyarország hozzá csatolt részeinek karai és ren- 
dei országgyűlést tartottak Szelindeken 9), s február 6. itt 


*) Szelindek Szebentól éjszakra mintegy 2mérföldnyire fekszik, tehát 
közel a fejedelem Szebent ostromló táborához tartatott ez országgyűlés. 





OKLEVELES ADATOK MAGYARHON TÖRT. 581 


kelt levelókben felkérték a magyarországi vármegyéket, hogy 
szíves törekedésök által I. Lipót királyt bírják reá a segély- 
nyujtásra. E levél tudtommal még ismeretlen levén történet- 
iróinknál, eredetijéből közlöm hű másolatát, mely így hang- 

zik : ' 

Illmi sat. Paratissimam seruitiorum nostrorum commen- 
dationem. Isten Nagyságtoknak es Kegyelmeteknek minden 
igyekezetit vezerellye, utolso veszedelmehez kózelittó Magyar 
nemzetnek gyamolgatására. 

Az el mult Marus Vasarhellyi Gyülesunkból is irtunk 
vala Nagyságtoknak es Kegyelmeteknek el pusztult hazank- 
nak végsó veszedelmehez kózelitó állapattyarul, mind pedigh 
Barczai Akos Urnak Tórók kozze valo be menetele felól, hon- 
netis nem rettegesünknak le csendesittese, vagy azabadsagunk- 
nak helyben allatása, hanem marokni nemzetunknek fogiatasa 
(ha szinten az Pogánsagnak kárvallasávalis) kóvete bennünket 
es noha az 500,000 taller summának le engedéséuel, es az 
esztendönkent adoul ránk vetet 80,000 tallernak 30,000 tal- 
lérra való szalittasával taplaltanak minnyajunkat, de abbanis 
megh fogiatkoztunk, sót az mi keserveseb s ezers mind félel: 
mesebbis eó Nagysága nem fontolván megh az Tóróknek tit- 
kos es elejtöl fogvást valo szokasos természetit, Erdely or- 
szágnak legh derekassab hellyében Szeben városában feles 
Tórók praesidiumot vit be, magais oda szorult, nagiobb eró 
jóvetelenek reménsége alat, hogy azért az alkalmatossäggal 
egész Erdely orezága mint egy Buda formajara, az várandó 
segétaégtól Tórók országgá ne tetessék, az mi kegyelmes 
urunk Rákoci Gyeorgy Fejedelmunk eö Nagysäga obsidio ala 
vétette azon hellyet, oly remenseggel, hogy ne talan az Te- 
len Nagyságtok es Kegyelmetek io es szives tórekedeseis ac- 
cedalvan Császárt eo felscget alázatos instantiánk altal arra 
birhatnek, hogy az fenyes porta es Erdely országa közöt, 
magat interponalván es valoságosan tórekedvén ne talam 
ennyj romlasunkat megh tekinteni, s — meg nevezet kegyel- 
mes Urunkat velünk edgyüt kedveben venné, holot az megh 
nevezet es fizethetetlen 500,000 tallér is mégh nyakunkon van, 
az 80,000 taller adois nem hogy apadot volna, sót már any- 
nyera duplalodot, hogy mostan eczersmind tsak nem 700,090 


382 RÁTH KÁROLY. 


tallér kevantatnék, melyet mi sohais megh nem fizethetünk, 
ha Urunk eó Nagysága segetsege nem hasznal, igyis tsak el 
kell uesznunk, holot Kapikihánk mégh taualy megh irta vala, 
ha Karátsonigh az Summának felét be nem viszik , nelegyen 
semmi remensegúnk hazank megh maradásárul, mivel már az 
Mahumet zaszloiat az Portán ki tették Erdely orszaga ellen. 
Igy ertven azert Nagyságtok es Kegyelmetek szorongato nya- 
valianıkat, emlekezzek megh arrol, hogy miis Nagyságtok es 
Kegyelmetek csontya es vére Magyarok vagyunk, ne nezze 
szomszédj hazanak egesét, majd ugyan megh emeztődéset 
szunnyadozo szemmel, hanem szánakozásra indulván az mi- 
ben modgyok leszen, mind egy 8— mind mas uton igyekez- 
zék bennünket segetteni, törekedgyekis beczúletes köuet at- 
tiafiai altal Császár eó Felséghe elótt meltoztassék mellettünk 
az Portára Feö követet expedialni, el vesztet szabadsagunk- 
nak, libera electionknak megh szerzeseben faradoztatni, es 
Urunknak eó Nagyságának s — az szegény hazanknak kegyel- 
met nyeretni, mert ha Erdely orszaga idegen nemzet kezére 
kél, minémű ut nyittatik az egész Keresztensegnek, Lengyel 
Országnak , Magyar es töb orszagoknak el romlására, kónyen 
altal lathattia akar ki, légh kózeleb pedig Nagyságtok es Ke- 
gyelmetek maga veszedelmevel (kit Isten tavosztasson) latha- 
tokeppenlegh hamartab fogja tapasztalni. De caeter. Illr. sat. 
Datum ez Selimberk congregationéqué nostra, dje 6 mensis 
Februarii 1660. 
Earund. Illmr. Reuer., Splm, Mgor. Gener. Egr. 
ac Nobil. D. Vrar. ad officia parati 

Status et Ordines Trium Nationum 

Regni Transylvaniae, partiumque Hungarise 

eidem anrexarum pro nunc in dicta 

possessione Selimberk congregatj. 

Külcím Győr megye közönsegehez szokott módon. A 
súrga viaszba nyomott zárt, gömbölyű s egy váltó két garas 
nagysägu pecsét körirata : „SIG. COMMVN. STA. MA... 
EMEN NIE. DE. COL. MONO. 1575.“ azaz Sigillum. 
Commun. Stat. Magnat. Transylvaniae De. Colos. Monostor 
1515** Belkórében egy koronás és királyi pálcát tartó fejede- 
lem läthato. 








OKLEVELES ADATOK MAGYARHON TORT.  " 383 


Már maga a pecsét is fontos érdekkel bir, és egy 1575- 
ben Kolosmonostorban az erdélyi rendek által tartott orezág- - 
gyüléseni előszöri használatra mutat, az ez évben történtek 
már magokban is igen fontosak Erdély shazánk történetében, 
6 azért e pecsét történeti alapjánál fogva mélyebb kutatást 
igényelne, de az ez értekezés körét túlhaladja. 

Horváth Mihály említett munkája 266. lapján írja, hogy 
az erdélyi rendek a marosvásárhelyi 1659. évi septemberben 
tartott országgyűlésből írtak a Pozsonyban országgyűlést tartó 
magyaroknak ; hasonlag a fejedelem is, de hogy a megyéknek 
külön írtak volna, nem említi, pedig ez a fenebb közlött levél 
első soraiból kitünik; valamint egész tartalmából világos, 
hogy Rákóczynak nagy és erős pártja volt Erdélyben. 

Nagyon természetes, hogy a szomszéd testvér haza sorsa 
igen érdekelte mind I. Lipót királyt, mind a nádort és az 
érseket, úgy egész Magyarországot, mi leginkább kitünik a 
védintézkedésekből, melyeket ennek folytán rendeltek. — 
Ugyanis : 

I. Lipót király egy Bécsben február 6. 1660., tehát ép 
azon nap, melyen a szelindeki országgyűlés kérelmei irattak a 
magyarországi megyékhez, kelt levelében megparancsolja 
Győr megyének, hogy a királyi kamara által 1300 katona 
tartására kivetett összegnek rájok eső részét, úgy a német 
katonaság által múltkor Csalló-közben elkövetett károk eny- 
hítésére elvállalt segélypénzt mielőbb befizessék , mert ha még 
egyezer neki a királyi kamara ez érdemben panaszt emel, az 
1655. 5.tc. értelmében kétszeresen megvéteti rajtok. De lás- 
suk az oklevelet egész terjedelmében : 

Leopoldus ete. Reuerende etc. Non sine displicentia ın- 
telleximus fidelitates Vestras iuxta Limitationem, per Came- 
ram nostram Hungaricam factam, hactenus restantias illas 
pro imtertentione Trecentorum militum, in Perceptoratum 
praefatae Camerae nostrae Hungaricae, ad praesens usque, 
non sine euidenti benignarum nostrarum requisitionum labe- 
factatione, minime administrasse. Cum autem id, non in 
alium, quam in bonum Patriae, fipemque atque emolumen- 
tum institutum sit, Ideo Fidelitatibus Vestris, harum serie 
denuo et ex superabundanti firmiter praecipiendo committimus 


384 RÁTH KÁROLY. 


et mandamus, guatenus acceptis hisce, et non exspectatis 
ulterioribus benignis mandatis nostris, seu supplicationibus 
Vestris, apud Nos ex quibuscunque rationibus, interponen- 
dis, siquidem vobis prae casteris Comitatibus Cis Danubianıs, 
intuitu damnorum per Germanicam militiam nostram supe- 
rioribus temporibus in Insula Challokeóz, pro bono Patrise 


collatam ............ maior defalcatio dictarum  restanti 
PEN ^... tam Cameram nostram Hungari 
cam imposita ........ eese tum etiam quod in prefixo 


termino Sancti Georgij praeterito, saepedictas restantias ad- 
ministrare neglexissetis , in Vilipendium benigni Mandat 
nostri, primo quoque tempore, ad perceptoratum Camerse 
nostrae Hungaricae contribuere debeatis et teneamini; alioquin 
. si etiam Cameram nostram requisiti, id facere neglexeritis 
benigne Camerae nostrae commisimus, ut iuxta continentiss 
Articuli 5-ti, de simplici et plano, in poena dupli, toties quo- 
ties, per eos quorum interest, Comitatus Judices, exigi faciet. 
Quibus in reliquo etc. Datum in Ciuitate nostra Vienna, die 
6-ta Mensis Februarij, Anno Domini 1660. 


Leopoldus m. p. 
Georgius Szelepchénij 
E. Archppus Colocens. m.p. 


Ands Ruthkay m.p. 


A pozsonyi királyi magyar kamara Pozsonyban február 
20. kelt levelében hasonlag sürgetiaz 1300 vitéznek tartására 
kiszabott pénz befizetését, nehogy kényszerítve legyen az or- 
szägbird kózbenjóttével keményebb rendszabásokhoz nyúlni. 

Ugyan ez érdemben ir Nádasdy Ferenc orazágbiró is — 
magyar nyelven — Győr megyének, hogy már ennekelótte 
is több ízben írt az ajánlt pénzsegély beszolgáltatása felől, de 
mind eddig nem volt effectusa, azért — ujabb parancs is 
érkezvén a királytól — haladék nélkül béazedetvén a hátra 
levő pénzt, küldjék fel a királyi kamarának; ha pedig tovább 
is valami fogyatkozás lészen a dologban, kényszerítve lesz a 
törvénycikk értelmében jószágokból executiót tétetni. 

Nádasdy Ferenc orezágbirónak e levele kelt Szaibers- 
dorffi várában — ma Schreibersdorf Vas megvében a stájer 


, OKLEVELES ADATOK MAGYARHON TÖRT. 385 


határszélen — Borostyánkő és Fridberg stájer város közt, 
1660. február 28.: 

Bethlen János néhány hatalmasabb erdélyi úrral Rákó- 
czyt fejedelműl elfogadni nem akarván, a budai basát behitta 
Rákóczy megbüntetésére *) az1660-dik év tavaszán. Így áll- 
ván a dolog, Lipót király, nehogy a tiszai részek a török 
előtt nyitva álljanak, a magyar tanácsos urakat Bécsbe össze- 
hivatta, hol — noha az országgyűlésen is megigérte, mikép 
német sereget behozni nem fog — mégis elhatároztatott, a 
külföldi katonaság egy részének s a királyi banderiumnak a 
tiszai részekbe szállítása, mit következő levelében adott tud- 
tokra a megyéknek martius 29. 

Leopoldus etc. Reuerende etc. Non sumus immemores, 
quidnam in diversis Comitijs et in novissima guogue proxime 
elapsi anni Diaeta, de noninducendo in Regnum hoc nostrum 
extraneo Milite, cum fidelibus nostris Statibus et Ordinibus 
concluserimus. Nihilominus cum proximis diebus instans et 
praesentaneum partibus Superioribus dicti Regni nostri peri- 
culum jam jam imminere pro certo animadverterimus, inde 
pro paterna nostra cura et sollicıtudine, ex Consilio fidelium 
nostrorum Regni ejusdem Consiliariorum huc in eum finem 
convocatorum intermittere nequaquam potuimus, quin ijsdem 
certa parte Militiae et Banderij nostri, illinc statim e vicino 
Poloniae Regno pro maiori celeritate educendi subueniremus, 
ne quam anno praeterito adeo deplorandam ruinam memora- 
tae partes perpessae fuerunt, isto quoque similiter experiri 
cogantur. Assecurantes Fidelitates Vestras, quod cessante 
suprafato periculo, dictum Banderium nostrum inde quanto- 
cijjus educi curaturi simus. Ne. vero obhunc ingressum supra- 
fate Militiae quicquam detrimenti, aut incommodi Fidelibus 
Nostris Regnicolis uspiam accidere possit, dedimus in com- 

missis Fideli Nostro, nobis syncere dilecto Regni istius nostri 
Comiti Palatino, quatenus assistentia sua personali, et dire- 
etione, eam curam, ac diligentiam adhibeat, ne vel in minimo 
Fideles nostri Regnicolae se eatenus aggravatos conqueri pos- 
sint, facta etiam ea dispositione circa Annonam et victualia, 





*) Horváth Mihály, Magy. Tört. 8. k. 267. 1. 
ACAD. ÉRT. 1856. VI. 25 


386 RÁTH KÁROLY. 


qua eidem Militiae sufficienter provisum ease queat, cumejus- 
dem ingressum non nisi ad commodum, et bonam conserra- 
tionem Regni hujus nostri destinatum esse voluerimus. Spe- 
rantes vos huic nostrae optimae intentioni et paternae pro 
Regno nostro curae omni promptitudine et zelo pro communi 
securitate collaborantes omnem necessariam assistentiam et 
promotionem adhibituros. Gratia et clementia nostra "uobis in 
reliquo benigne propensi manen. Datum in Cinitate nostr 
Vienna die 29-ta Mensis Martij, Anno Domini 1660. 

Leopoldus m.p. 

Georgius Szelepchénij 
Archppus Coloc. m. p. 
Ands Ruthkay m. p. 

A háború előestéjén lévén az ország , a pozsonyi királyi 
kamara a posták körűl oly intézkedéseket tett, hogy a levelek 
és sürgönyök minél hamarabb juthassanak a hadsereg körül 
levő nádorhoz, úgy ettől a bécsi udvarhoz, és ezt egy, Po- 
zsonyban apr. 19. kelt levelében igéri a megyéknek. A kamara 
ezen intézkedése valóban igen szükséges és hasznos is volt, : 
mint a levél tartalmából kitünik, a magán levelek gyorsabb 
szállítása is nyert ez által. 

A török berontás ólta évenként alább szálló pénzügy e 
korban már igen rosz lábon állott. Egy igen szomorú példáját 
látjuk a pozsonyi kamarának egy , ez évi junius 7. Győr me- 
gyéhez intézett levelében, melyben Írja, hogy a legutóbbi 
országgyűlés X. törvénycikkében rendelt koronaőrző hajduk 
fizetését a rendelt időre beküldjék, nehogy az őröknek nehéz 
kézi munkával kelljen — nem fizetés esetére — kenyeröket 
keresni. Későbbi időkben még arra is van példa, hogy sokan 
elszöktek, mivel a megyék a pénzt nem fizették, s Így ők sem 
kaphattak. 

Nagyvárad békerítése *) után épen egy hónapra I. Lipót 
király Grécben augustus 13. kelt levelében Magyarország 


megyéit felülni parancsolja, mely irata következőleg hangzik : | 


Leopoldus etc. Reuerende etc. Necessitate summa et 
evidentibus Regni periculis id exigentibus benigne decrevimus 


*) 1660. julius 14 





OKLEVELES ADATOK MAGYARHON TÖRT. 387 


et mandavimus , superioribus quidem Regni nostri Hungariae 
Comitatibus, ut statim et de facto generaliter insurgant, et 
defensioni patriae strenue incumbere non praetermittant, par- 
tibus vero Cis et ultro Danubianis iniungere placuit, ut pariter 
ipsi quoque juxta Articulum 7-um novissimae Dietae, aliosque 
ibidem citatos ad Insurrectionem parati esse, quin etiam Lu- 
strationes suas peragere debeant. Quare Fidelitatibus quoque 
Vestris benigne et serio praecipimus et mandamus, ut sese 
interim apparare, Lustrationesque peragere velitis et debeatis. 
Et nihilominus in aedibus quisque suis se contineri, usque ad. 
ulteriorem nostram requisitionem. Executuri in eo benignam, 
et omni modam voluntatem nostram. Quibus etc. Datum in 
ciuitate nostra Graecensi Styriae die 13-tia Mensis Augusti, 
Anno Domini 1660. 
Leopoldus m. p. 
| Geor: Szelepchénij 

Archppus Colocens. m.p. ° 
Ands Ruthkay m.p. 


E hadra hivó parancsot követte I. Lipót királynak egy 
más, szinte Grécben két nappal későbben, augustus 15. kelt 
levele a megyékhez, melyben parancsolja, hogy az ország a 
múlt országgyűlésen egyértelemmel alkotott VI.törvénycikk- 
ben bizonyos mennyiségű gabonasegélyt ajánlván,s most arra 
nagy szükség lévén, igyekezzenek azt öszegyűjteni és a kirá- 
lyi kamara által rendelendő helyre küldeni. 

Bármint védi Wesselényi Ferenc nádor a rakamazi tábor 
segédhadait, épen ellenkezőt bizonyít Sáros megye körirata 
a megyékhez, s ha e megyének annyi panasza volt reájok, 
képzelhetni déli Zemplin és egész Szabolcs mégye sorsát. 
Valóban megfoghatlan e tábor időzése '), s noha jó remény 
fejében türték a megyék káraikat, Nagy-Várad elestével (aug. 
28.) nem szűntek meg kiindításán munkálkodni, átlátva, hogy 
nemcsak hasznokat nem vehetik, sőt a hon letarolását kell 
általok szenvedni. De lássuk Sáros megye érdekes köriratät: 


o — —— ——— M —  — a 


1) Legalább Bihar megye éjszski részén foglaltak volna állomást, 
mint szerették volna az éjszak-magyarhoni rendek. (lásd alább e le- 
relet.) 

25* 


388 RÄTH KÄROLY. 


Illmi sat. Seruitiorum sat. Ugy hiszszük ez elmult orsza- 
gunk gyülesseben levó- s oda expediált becsületes követ 
attyokfiai relatiojabul, annijval inkáb azon orszagh gyüless- 
ben condalt 25 Articulusnak continentiajabul büssegessen 
érthette Nagyságtok s Kegyelmetek, de Inductione Militis 
extranei, michoda kérdések fen forgóttanak, es midőn már 
azon országunk constitutioiok mellet super non inducendo in 
hoc regnum ad quorumvis intimationem et consilium, Milite 
extraneo bátorságossak volnánk, megh emlékezvén ugyan e 
Felséghe az mi Kegyelmes Urunk azon országunk constitu- 
tiojärul, de respectu praesentaneor. periculor, ex consilio et 
consensu nonnullorum Dominorum Consiliariorum Hungaro- 
rum, ad id specialiter convocatorum mind Lengyel orszagbul 
s mind peniglen más szomszéd provincziäkbul ugyan ezámos 
német hadakat , illyen Assecuratioval, hogy nem más végre, 
hanem praecise in defensionem patriae jönnek , es abegueomni 
incommodo et detrimento nostro, sufficientibus provisionibus 
interteneáltatnak , cessante vero periculoazonnal educaltatnak, 
méltoztatot kegyelmessen ide a fel földre küldeni , az mint Nagy- 
ságtok es Kegyelmetek ezen eö Felsége levelének pariajábul 
megh fogia érteni "). Mely eö Felsége Kegyelmes Assecuratio- 
jához — s attyai intimatiojahoz képest , ugy alá jövet, vala- 
mint az Taborra — is Rakomozra, azoknak mind Commeatu- 
- soknak mind vecturak commoditasirul es egyéb securitäsokrul 
sok karunkkal, kóltsegünkkel es fáratsagunkkal illendeóképpen 


kényszeritettünk providealni. Azomban mind azotatul fogvast — 


azon Armada Rakomaznál lévén midőn az Tiszan tul lévő la- 
kosok az Poganyságnak tovab valo excursiojátul nem tartván 
azelötti rablások után, hazokhoz redealtak volna, az Várad: 
impunita obsidionak alkalmatossagaval azon poganysagh ujob- 
ban kiütven, az megh marat Keresztyen attyank fia lako hel- 
lyeit, az eö Felsége Ditioiban elegette, es közzülök számos 
ezereket, rész szerint levagot, rész szerint pediglen kegyet- 
len rabságra elhaitot, es az ki nagyob — 8 —legh kesserves- 
seb, midön Varad, az Keresztyénségnek propugnaculomja. 


1) Nem találtam mellette, azonban ezen felhítt levelet már ismerjük, 
már fentebb közöltetett , Bécs martius 29." alatt. 


OKLEVELES ADATOK MAGYARHON TÖRT. 389 


Erdelynek feje — s — Magyar Országnak Kolcsa, obsidealta- 
tot volna, az nemes fel földi Statusok eö felaógénel az mi Ke- 
gyelmes Urunknal valo alazatos instantiajokkal az Armadának 
továb Szatmar es Szabolcs Vármegyék széli felé valo mozdi- 
tasaert vagy az poganysagnak distractiojaért supplicaltak vol- 
na, hogy az Varadiak — is azzal obsidiobol való tagitast es 
respiriumot vehettek volna, minden segitsegtül destitualtat- 
van az poganij inségét s — az varakozastis megh unván , sok 
emberkedések után ejeli, nappali ostromok mia megh keve- 
sedven, édes hazanknak — s— nemzetünknek nagy es utolso 
minajaval —8 — az egesz Keresztyénségnek periculumiával, 
Török kezében eset, mellyel felö, hogy valamint Varad, igy 
Erdely is az Keresztyen fejedelmek Guberniumja alol éppen 
el ne essék. 

Mivel azért ab initio mensis May praeteriti azon Arma- 
danak mindenféle inségét szenyvegyük , azomba semmi hasz- 
nos gyümölcsét hazankban valo léteknek nem erezzük, sőt 
ezeken kevöl naponkint az erre jövő Legiok szamára valo 
Commeatusok, szekerezések, ezaporodvän, s — más közön- 
séges nemesi ezabadságunknak praejudicalo impositiok — is, 
el annijra, hogy a Tiszan tul sok hatarokon valo vetéseket 
azon Német hadak magok kózót fel osztatván, megh emész- 
tették, és immar naponkint ide fellyebb — is az sok inségek- 
tül, szekerezésektül, kivaltképpen feles vono marhajoknak 
oda veaztesektül — s — az ki nagyobbominált hijbernialis sta- 
tioktul, abbul emergalando insolentiajoktul az szeginységh 
ieezonykodván es megh rémülvén, az Tórók földere es más 
bátorságossab hellyekre takaroszik inkab, hogy sem magának 
tovab való securitast igirhessej. ') Melyböl közönséges nemesi 
szabadsagunknak minemü labefactalása országunk constitutio- 
janak praejuditiumja , maroknij nemzetünknek elfogyasa, es 
édes hazánknak utolsó veszedelme ne következzék Nagysäg- 
tok —s— Kegyelmetek mind érezheti — s — mind bölcsen 
megh itélheti. 

Mind ezekrül alázatos instantiank es fel köldöt becsűle- 
tes követ attyank fia Nemzetes Lypoczij Keczer András Uram 


1) Így! 


390 RÁTH KÁROLY. 


által eö Felségét az mi Kegyelmes Urunkat demisse informal- 
ván esedezünk eö Felséghénél non existente aperto bello, es 
mostis az mint erössen asseveraltatik, az portával valo békes- 
segh fen tartatatván — s — Váradnak megh nem segitése, es 
az Kanisaij obsidionak solutioja azont bizonyitvan, egyeb- 
arant — is in aperto bello az szomszed Keresztyén Orszagok 
es Provinciak, az mellyek — is a continua hadakozasokkil 
exhaurialtattanak, consensussa es succursussa kivantatvän, 
méltoztatnék inkab eö Felsege ad formam Articulorum 13. et 
14. praeteritae Diaetae a portán Magyar Országi dolgokat 
értő —s — oda köldendö Magyar Országi internuntius által 
magát quantotius pro alleviatione praemissorum paceque ser- 
vandam Kegyelmessen interponalni — s — azomban az Conf- 
niariusoknak ekkoraigh intermittalt numerusát, az Töröknek 
partieularis excursioja ellen juxta Articulum 3. Anni 1655 et 
2. praeteritae Diaetae, Kegyelmessen fen tartatni es exolval- 
tatni, az Constitutiok ellen es minden szüksegen kivöl intro- 
ducalt extraneus milest peniglen, melly ennek a fel földnek 
nagy kárával terhével es desolatiojával vagyon, Kegyelmer- 
sen kivitetni. 

Kérjük azért Nagyságtokat — es — Kegyelmeteket nagy 
szeretettel, söt Magyarsagára es igaz haza fiusagära provo- 
callyuk, egy lévén az szabadsagh, egy az permansio, érezze 
ezen mi nyomorusägunkat es utölso veszedelemben forgo ala- 
potunkat, — 5 — fogia egy szivel, lélekkel mind az mi Ke- 
gyelmes Urunk eö Felsege — s — mind édes hazánknak calum- 
niai elöt, hathato intercessiojaval, ez veszedelmes alapatok 
alol valo felszabadulasunkat — s— édes Hazánkban Közönse- 
ges megh maradasunkat. Mellyért Istentül áldást szép poste- 
ritasinál érdemes emlékezetet és tölunk — is minden alkalma- 
tossággal valo hála ádast, es köteles szolgalatot värhat 
Nagysúgtok — és — Kegyelmetek. Nagysagtoknak — s — 
Kegyelmeteknek jo resolutioját el várván , Isten éltesse Nagy- 
ságtokat—a— Kegyelmeteket kedves io egéssógben —s — 
. vezérellyen minden jora. Datum in Libera ac Regia Ciwitale 
Epperies ex Congregatione , nostra Generali die, 8. mensis 
Septembris celebr. Anno 1660. 

Earundem Dominationum Vestrarum 


OKLEVELES ADATOK MAGYARHON TÖRT. 891 


fratrum amici et Vicini 
&d seruiendum semper paratissimi 


Universitas Dominorum Magnatum 
ac Nobilium 
Comitatus de Sááros. 


A rakamazi tábor mozdulatlansága, Zrinyi Miklós hor- 
vät bánnak Kanizsa ostromától a hadi tanács által parancsolt 
felhagyatásából azt következteték Sáros megye rendei, hogy 
a királynak nincs szándoka hadat viselni, azért, és mivel 
hasznokat nem látták a birodalmi hadaknak, stirgették azok 
kivitelét. 

De a fenebbi levél kelte után két napra máskép hang- 
zott Wesselényi Ferenc nádor levele a megyékhez a rakamazi 
táborból, mindenki meggyőződhetett , hogy belékaptak a bel- 
lumba. Tartalma következő : 

Illustrissimi sat. Salutem sat. Nem kételkedünk , az mi 
Kegyelmes Urunk eö Felsége Kegyelmeteknek az personalis 
insurrectio felől valo publicatoriakat meg kütte, hogy in tali 
casu summae necessitatis, Kegyelmetekis hazaja oltalmara 
viritim fel kellien. Mivel penig az fel fuvalkodot poganisag, 
az Nemet követ által, nekünk nem csak meg meréezlette bat- 
ran izenni, de palam et aperte altalunk eó felsegenekis irat- 
ni, az ket Varmegje foglalasahoz akar egi atalliaban niulni. 
Melliel hogy az Generalis békeséget részekrül valojaban fel 
bontottak légjen, ki nem lattja? Kegyelmeteket azért aka- 
rank szeretettel requiralnunk , seöt az eó Felsége nevével Pa- 
latinusi Authoritasunk szerint serio parancholnunk is, hogi 
vévén ez levelünket, ha Ersek Urameknak eó Kegyelmeknek, 
Judex Curiae Urammal s — teób fel fóldi Urakkal ugi tetsik, 
a mikorra, es hova fognak Kegyelmeteknek eö Kegyelmek 
terminalni, igaz hazafiusagat meg mutatván, mingiarast jo 
szerrel és kesztilettel fel ülvén, azon napra és helire compa- 
realni semmi uttal el ne mulassa, és siessen édes hazaja oltal- 
mara. Egjebirant mi tudomant tészünk, Isten s — Magiar 
vilag elót, valaki ebben hatra allo lészen, s — egi szivel lé- 
lekkel nem fog az dologhoz, orszagunk tórvenje szerint irre- 
missibiliter procedalunk ellene, seöt ha orszag teórvénje nem 


n 


392 RATH- KÁROLY. 


volnais, a ki ez haza mulhatatlan szüksegeben velünk edgiütt 
fel nem ül, ra megjünk, 8—ra küldünk, es mint affele mos- 
toha fiat, s hereit hazanknak, ki gjomlalliuk, ki hanniuk, s 
javait az erdemeseknek eladgiuk. Nec secus facturi. In reli- 
quo easdem felicissime valere cupient. Datum ez castris ad 
Rakamas positis die 10. Septembris. Anno 1660. 


Earundem Dnum Vrar 
Amicus ad seruien parat 
Comes F. Wess. m. k. 
Tanácsosabbnak tartá a nádor a fenyegetett megyékhez 
közelebb lenni, s a hadra is vigyázni, ugyanazért a Dunán 
innen és túli megyéket Zombori Lippay György esztergami 
érsek és Nádasdy Ferenc országbíróra bízván, meghagyta ne- 
kik, hogy a védelemről tanácskozzanak az urakkal és a me- 
gyékkel. Erre mutat az érsek levele Farkas András Győr 
megye alispänjähoz, mely következőleg hangzik : 
Generoso Domino Andreae Farkass, Sacrae Caesarese 
ac Regiaeque Mattis Tricesimatori Jauriensi et Comitatus 
eiusdem nominis Vice Comiti etc. Amico nobis observ. 


Generose Domine Amice Nobis 
observandissime! 


Salute et officjj commendatione praemissa. Palatinus 
Uram eó Kegyelme mostani veszedelmes állapottyát conside- 
ralvau szegeny Hazanknak és nemzetünknek, értuén aztis, 
minémó Denuntiatiot tett Ali Passa az két Vármegyéról, hogy 
aszt magának tartaná, és fegyverrelis megvenné, requiralt eö 
Kegyelme bennünköt, kérvén, hogy az közzel valo urakat és 
tanácsokat hozzánk hivatván, beszellyünk eó Kegyelmekkel 
mostani veszedelmes állapotinkrol, azoknak meg orvosläsärul 
és az Insurrectionak modgyárul, és rendirül. 

Mely minthogy az nemes Vármegyéketis nézi és illeti, 
gondolván az üdőnek rövid volta miatt gyülést nem hirdet- 
hetne Kegyelmed, hogy onnan bocsáttassék, akaránk azért 
Kegyelmedet reguiralnunk és kérnünk, maga mellé vévén 
valakit a nemes Vármegye tagjaij közzül, pro 27. praesentis 
itt Posomban jelen legyen, és az teöb Urakkal s— Várme- 
gyékkel eggyütt meg maradasinkrol, és az Insurrectionak 





OKLEVELES ADATOK MAGYARHON TÖRT. 393 


modgyärul beszélgessen és tanacskozzek. Holot peniglen az 
Nemes Vármegye gyülésébül bocsáttathatik Kegyelmeddel, 
annál job leszen. Hozza Isten Kegyelmedet jo egésségben. 
Posonij 17. Septembris Anno 1660. 


G. D. V-ae. 


Amicus beneuolus 
Archieppus Strigon. m. k. 


P. S. Hogiha penighlen azomban mustranak valo napot 
terminalt uolnais Kegyelmed, hallaszeza el aztot ad diem 5. 
avagy 6. Octobris. 

À. veres ostyába ana zárt monoru alaku érseki pe- 
csét köirata: 

„GEORGIVS. LIPPAI. ARCHIEPISCOPVS. STRI- 
GONIENSIS.“ A címerpaizsban két szemközt fenálló koro- 
nás oroszlán látható, melyek két első lábaikkal egy koronás 
oszlophoz támaszkodnak. 

Ezen idő tájban I. Lipót király Stájerország fővárosá- 
ban időzött, és ennek várából september 23. kelt levelében írja 
Győr megyének, hogy a Schaffi nevet viselő lovas ezredet 
Morvaországból az érsek-ujvári komáromi és győri határszé- 
lek megerősítésére beküldi, s megparancsolja, hogy mind az 
ezredet vezető biztosokról , mind élelmökről gondoskodjanak. 
Lássuk a levél egész szövegét : 

Leopoldus sat. Reuerende sat. Quandoquidem . . . . . . 

. praesentium publicarum summe id exposcentium necessita- 
tum, certam Legionem Schaffianam Equestrem, ad aliquod 
pro defensione partium istarum, in Confinia nostra nempe 
Vijuarinum, Jaurinum, Comaromium, et reliqua loca, collo- 
candam, eumque in finem, e Marchionatu nostro Morauiae 
illico mouendam , atque in Regnum hoc nostrum, per aliam 
et diuersam, ac reliquae nuper ingressae sunt Legiones viam, 
nimirum | per montem album, inducendam (prouti Commissa- 
nauerimusque ; Proinde Fidelitates Vestras clementer requi- 
rendas ac simul etiam hortandas duximus, mandantes, quate- 
nus certos e medio huius Comitatus Uestri Commissarios 
deligere et deputare non omittatis, qui dictae militiae obuiam 


394 RÁTH KÁROLY. 


ire eamque excipere, et in proximum Comitatum, qua ipsi 
progrediendum est, deducere, operamque suam tam in tran- 
situ, quam in Annonae et Commeatus, aliorumque necess- 
riorum prouisione et subministratione impendere valeant et 
debeant, quo sic prouisa, a licentia militari abstinere, neque 
miseraé plebi et Incolis oneri et grauamini esse queat. In quo 
rem nobis gratam, Patriae 'salutarem et necessariam facturi, 
seriamque et omnimodam nostram uoluntatem executuri estis. 
Gratia etc. Datum in Arce nostra Goritiensi, die 23-tia Men- 
sis Septembris, Anno Domini 1660. 
Leopoldus m.p. 
Geor : Szelepchénij 
Archppus Colocens. m.p. 


Ugyan ezt hagyja meg a magyar kirälyi kamara Po- 
zsonyban october 6. kelt levelében azon megyéknek, melyek 
a Fehérhegytól e határszélekig *) terjednek. 

Azonban lássuk, mi történt az esztergomi érsek által 
összehivott pozsonyi honvédelmi gyülésben, melyet nekünk 
gróf Batthyáni Kristóf levele mond el, ki a gyülés után, mint 
a dunántúli részek főkapitánya, tüstent értesíttetvén a hatá- 
rozatról, october 12-re felülni parancsolja a dunántuli megyé- 
ket, következő magyar levele következtében : 

Illmi szt. Salutem sat. Nem kétlyük, hogy hirével nem 
volna Kegyelmeteknek, az eö Feölségétűl szegény hazánk 
oltalmára kegyelmessen parancsolt Generalis Insurrectio, kire 

nézve Esztergomi Érsek Urunk eó Nagysága a feö feó Urakat 
. és tanácsokat eöszve hivatván Posonyba, pro elapso die 27 
praesentis és conaultatiöt tartván az megh parancsólt insurre- 
ctionak módgyárol, azt végezték magok keözeöt eó Nagysá- 
gok és eö Kegyelmek, hogy az eö módgya szerint feöl paran- 
csólván, és eöszve készitvén népét, mindenik Vármegye pro 
die 12 affuturi mensis Octobris minnyáian compareállyanak in 
publico, és az hol legh iobnak itélik lenny, ottan megh mue 
tráltassanak a népek Generaliter. Minek okáért reguiralnunk 
keölleöt Kegyelmeteket nékünkis tisztünk és hivatalunk sze- 
rint, s—admoneálnunk, hogy Kegyelmetek certificatussok 


*) Győr, Komárom , Érsek-Ujvár. 








OKLEVELES ADATOK MAGYARHON TÖRT. 895 


lévén az napról, az hellyrül pedigh Kegyelmetek magok te- 
ven rendelést, ió szerrel való feöl készüléssét, egybegyüleset, 
és táborba szálását el ne mulassa , neis halaszsza semmi uttal, 
hanem a napon és helen compareálván effectuallya a mustrát, 
várván azomban eö feölsegenek bizonyos ordinantiáiát, vagy 
Palatinus Urunknak , Érsek Urunk eö Nagysága által. Melly 
dologban mijs készek leszünk Kegyelmetekkel correspondeál- 
nunk, Isten erőnket s — egésségünket iobra fordítván. Éltesse 
Isten Kegyelmeteket szerencsés ió egésségben. Datum raptim 
ez castro nosiro Szolonok *), die 30 Septembris, Anno 1660. 


Earundem Dnum Vrar 


Amicus et Stor 
parmus 


Comes Christophorus de Batthyán m.k. 


A veres ostyába nyomott zárt és monorü alakú pecsét 
körirata : 


"C. C. D. B. S. C. R. M, C. P. R. H. C. D. E. C. C. 
O. S. G. C." azaz : „Comes Christophorus De Batthyán, 
Sacrae Cesareae Regiaeque Majestatis Consiliarius, Partium 
Regni Hungariae Cis Danubianarum Electus Capitaneus, Ca- 
nisae Oppositorum Supremus Generalis Capitaneus.** A pecsét 
belkórében egy magános szikla látható, melynek tetején levő 
fészek felett egy kiterjesztett szárnyu és görbített nyakú anya- 
madár áll, mely alatt a fészekből anyjok felé irányzott fejjel 
néhány apró madárfi látható. A szikla alján egy koronás álló 
oroszlán szemlélhető. ; 

Ezen hadi készületek a török foglalási igyekezetek ellen- 
súlyozása végett történtek, a határvárak is elláttattak élelem- 
mel, mit bizonyít a magyar királyi kamarának egy Győr me- 
gyéhez intézett, Pozsonyban october 4. kelt levele, melyben 
megparancsolja , hogy a legutóbbi országgyűlésen hozott VI. 
tc. tartalma szerint ajänlt gabona-segelyt 4 megye a győri 
erósség élelmezési főbiztosának adja által. 


*) Szolonok ma Szalonak, Vas megye kószegi járásának majdnem 
közepén, BorostyAnkötöl délre. 1450-ben épült várát a Bátthyányiak 
birják. 





396 RÁTH KÁROLY. 


Mi lett azonban a Dunán túli és felföldi megyéknek 
ezen évi felkeléséből, legjobban megmondja az esztergomi ér- 
sek levele, mely így hangzik : 

Illumi sat. Salutem sat. Áldgia megh Isten minden jokkal 
Kegyelmeteket. Mind varunk az eö Felsege valasztételet es 
kegyelmes paranczolatait, ha fel üliün Kegyelmetek kelletek 
e varakozni es egiüt lenni vagi penigh el oszlani ki ki mind 
hazahoz es az mikor kivantatik elő allani. Assecuralt volti 
bennünket az Beczy Consilium hogi bizoniossan legh felyeb 
az may napra megh erkezik az resolutio, de im semmi leue- 
lünk nem jüve, sem az Consiliumtol sem eö Felsegetöl. 

Kihez képest egyebet nem tudunk mit irnia Kegyelme- 


. teknek, hanem iaualiuk, hogy az eó Felsege eddigh valo ke- 


gyelmes paranczolatiához alkalmaztassa Kegyelmetek magat, 
és megh mustraluan haza oszolion. Tarcza es eltesse Isten sok 
iokkal Kegyelmeteket. Datum Posony dje 10-a octobris Anno 
1660. 
Earund Dnum Vrar 
ad servien paratissimus 
Archieppus Strigon. m.k. 


Azonban, noha az érsek a felkelő sereget haza térni 
engedte, a háború megszünése nem következett be, mert a 
Kemény Jánost pártoló Lipót király ezt besegíteni elhatá- 
rozta; ugyanazért a még be nem szolgáltatott katonai se- 


. gélyt a nádor szigorúan megparancsolta a megyéknek követ- 


kező, Tokaj városában october 28. kelt levelében : 


Illmi sat. Emlekezetibe lehet Kegyelmeteknek az Nemes 
orszag az elmult Gyüleseben Articulo 8 mennyi es minemü 
militare subsidiumot vetett vala fel, pro duobus annis, melj- 
nek exactiojara latvan szükséget hazanknak, Tekintetes es 
Nagyságos Zichi Istvan Kamora Praefectus Uramat, innetis 
fel kellet, eö Felseghe Kegyelmes engedelmebül bocsatan- 
nünk, mind az altal nemellyek Kegyelmetek közzül refraga- 
neuskodvan, az kis personalis insurrectiora valo mustra miatt. 


‚el akarnak Portajoktul meg adni mulatni, holott az micsods 


involutiokra jutot, 8 csak nem utolso veszedelmere közelitet 
ez szegeny igye fogyot Magyar haza, nem hogy azt nem kel- 


OKLEVELES ADATOK MAGYARHON TÖRT. 397 


lene praestalnunk, kit articulariter orszagul vettünk fel, de 
seöt többetis kellene cselekednünk. Igy leven azert az dolog 
Kegyelmeteket akarank reguiralnunk, seöt Palatinussi Au- 
thoritasunk szerint serio parancsolnunk is, hogy Kegyelme- 
tek azon két esztendöre való militare subsidiumot az megirt 
Articulusnak continentiaja szerint fogjatkozas nelkül Kamara 
Praefectus Uram requisitjojára adgja meg, egjeb irant fel ta- 
naljuk modgyat, mint kellessek az hatra allokon meg vetetni. 
In reliquo Taten eltesse Kegyelmeteket jo egesseghben. Da- 
tum in oppido Tokaj. die 28. Octobris. Anno 1660. 


Earundem D. Vrar. 


Amicus ad seruiend. paratissimus 
Comes F. Wess. m.p. 


Úgy látszik, hogy a nádor e kemény levele sem hozta 
meg a kivánt sikert; ugyanazért Lipót király Bécsben no- 
vemb. 26. kelt levelében inti a megyéket, hogy veszélyben 
lévén Magyarország, annak védelmére mindent el kellene 
követniök; meghagyja tehát, hogy az 1659-iki országgyűlés 
alkotta VIII. és XII. tc. értelmében rendelt segélyt tüstént 
beszedjék , és a kamara főnökének Zichy Istvánnak kezéhez 
szolgáltassák ; írja egyszersmind, hogy a nádornak paran- 
csul adta, miszerint ez érdemben mindent elkövessen, még 
végrehajtást is eszközöljön, eredményhez jutás kedvéért. — 
Mindezen fenyegetés mit sem használt, mert a nádor egy 
1661. évi martius 12. Pozsonyban kelt levelében még mind 
egyre ezen gabnasegély megadását sürgeti, azonban ennek, 
valamint a következő hadi mozgalmaknak előadása az 1661. 
év okadatolt történetét illetvén, ezt, de még az 1662. 1663. 
és 1664-dik év történetét is más úttal lesz szerencsém előter- 
jeszteni. 


398 PODHRADCZKY JÖZSEF. 


JEGYZÉK A , TALAN, TELEN« TAGADÓKÉPZÓRÓL. 
PODHRADCZKY JÖZSEFTÖL. 
Közölve az academiában novemb. 5. 1358. 


A magyar orthographia legtöbbet vet az : atlan, etlen, talan, te. 
len tagadó képzők használatában. Az at, et tagadó képző sok szóban 
egészen kihagyatik már a régibb íróktól is, mint : tétlen, vétlen, vetles 
szókban, tét-etlen, vét-etlen, vet-etlen helyett; kiket ebben nem taná- 
csos követni , valamint általában az ő irásmódjokat nem , vagy csak igen 
kevés kivétellel. A talan, telen képzők egyik csonkitója volt Molnár 
Albert is, kivált versekre szedett zsoltáraiban. 

Magyarban a ian, len vég tagok, az at, et képzóknek, melyek az 
égyiptomi és kopt nyelvben is tagadók, kiegészítő részei, melyek magok- 
ban véve, at, et nélkül, nem tesznek privatiót; magokban meg sem áll- 
hatnak. Mi lenne nyelvünkből, ha valaki ,,vet-etlen föld" helyett ,,vet- 
len földet" írna? ezt még a költészetben sem türnök. 

A lan, len azért vétetnek önálló képzőkül, mert közönségesen 
azt tartjuk, hogy a lan , len képzők a tárgyesethez ragasztandók ; ho- 
lott nem úgy áll a dolog : mert az : atlan, etlen, talan, telen az alany- 
esetnek, az igéknél pedig az egyes szám harmadik személyének ragasz- 
tékai, mint: mez—pilus , mez-étlen—inpubes, átvitelkép: ruhátlan; me- 
zétlen-láb a helyesírás, s nem mezétláb, mi inkább lábbelit látszik 
jelenteni; gond-atlan, nev-etlen, esz-etlen, vég-etlen, hit-etlen, hir- 
etlen, ir-atlan, hiv-atlan, hisz-etlen, fest-etlen, foly-atlan, löv-etlen. 
szöv-etlen , stb. 

Mikor a név önhangzóval végződik, akkor az at, ei az ónbang- 
zóval egybe foly , mint : atya, atyá-tlan, anya, anyá-tlan, ragya fragyá- 
tlan, megye, megyé-tlen, vese, vesé-tlen. 

Továbbá, mikor a név, s az ige egészen tagadó, akkor rendesen: 
atlan , etlen képzőket vesz föl; ha pedig a tagadás csak relativ, ez eset- 
ben : talan , telen használandó , mint : szav-atlan : néma, szó-talan: nem 
beszédes ; szemetlen : kinek nincs szeme, szemtelen : impudicus; bün- 
etlen : qui omni culpa caret, büntelen : a certa noxa vacuus; hír-etlen: 
sine fama, hir-telen : subito, vagy subitaneum quid; faj-atlan : inprolis, 
faj-talan: buja; számatlan : innumerus, számtalan : mi nincs megszämit- 
va; nevetlen: kinek, vagy minek nincs neve, név-telen : kinek, vagy 
minek van neve, de nem tudatik; sütetlen : mit nem sütnek, süt-telen: 
mi ki nem sült ; fóv-etlen : mit nem főznek, fó-telen : mit főztek, de 
nincs megföve. 

Az ikes igék közöl ezek veszik föl e képzóket : híz-atlan, biz-at- 
lan, mosd-atlan, lép-etlen sat. 








ACADEMIAI TÁRGYALÁSOK. 399 


ACADEMIAI TÁRGYALÁSOK. 


A mathematicai és természettud. osztályok 
ülese, julius 7. 1856. 


Mélt b. Kötvös József m. Elnök ár elnöklete alatt jelen 
az illető osztályból : Bugát, Frivaldszky, Gebhardt, Györy, Kiss K. rr. tt. Nendtvich 
ht.—Egyéb osztályokból: Balogh, Erdy , Szalay rr. tt. — Bertha, Csengery , Hun- 
falvy, Lukács, Pauler, Téth L., Wenzel II. tt. — Toldy Ferenc titoknok. 

— Nendtvich Károly It folytatta amerikai közleseit, s azokat szá- 


mos növény- és állattani tárgyak bemutatásával kisérte. 





A nyelvtudományi osztály ülése julius 
14. 1856. 


Melt. b. Rótvós József m. Elnök úr elnöklete alstt jelen az osz- 
tályokból: Balogh, Ballagi, Hunfalvy, Mélray Gábor r. és ll. tt. — Egyéb osztályokból : 
Bugát, Erdy, Horváth C., Kiss K., rr. tt. Csengery, Pauler Il. tt. — Toldy Ferenc titoknok. 


— Olvaatatott Lugossy Jóssef It értekezése a szócsaládosítás mód- 
szeréről a magyar szónyomozásban. 

— Beadattak Nagy János rtnak az academiai körlevél folytán bc- 
küldött észrevételei a „Magyar Nyelv Rendszer&hez“, mik a Nyelvtud. 
Bizottmányhos tétettek át használat végett. 

— Olvastatott a Nyelotudományi Bisottmány következő Vélemé- 
nye a Sámwel-díj ügyében : Méltóztatott a tisztelt Academia f. é. mar- 
tius 31-d. költ határozatában megbízni, hogy Sámuel Alajos majki pré- 
post úr jutalom-alapítványa szervezési s a körülte leendő eljárás iránti 
utasítás ügyében véleményt adna alulírt bizottmány. 

Minthogy az igen röviden és általánosan, fogalmazott végintézeti 
rendelkezés szerint az 1000 ftnyi alapítvány évi kamata , tehát 50 f. ep., 
minden évben „a társaság biráló széke által legjobbnak itélendő nyel- 
vészeti magyar munkaszerzőjének " kiadandó: ebből szükségkép az követ- 
kezik, hogy 1) valahányszor nyelvészeti munka nyeri el az academianagy 
jutalmát 200 TT ban, egyszersmind a Sámuel-díjjal toldassék meg; 2) vala- 
hAnyazor valamely nyelvészeti pályamű akár akademiai 100, akár Mar- 
czibányi 30 ff jutalmat nyer, ha az kinyomatik s az illető évben a szak- 
jabeliek között legjobbnak találtatik, másodszor is megjutalmaztassék ; 
sőt 3) hogy oly nyelvészeti munka, mely, más szakú nyervén el az aca- 
demiai nagy jutalmat, netán aMarczibányiféle 501] másod jutalmat nyerte 
el, szinte még a Sámuel-díjjal toldassék meg. 

Miután pedig nem hihető, hogy a bold. derék hazafi, ha közelebb- 
ről ismeri az academiai jutalmak szerkezetét, buzgó szívből eredt, de 
igen szerény alapítványával :rkkal nagyobb jutalmakat kivánjon csak 
megtoldani, sígy a jutalmakat cumulálni, mi által az övének előleges 
buzdító hatása a nagyobb jutalmakban szinte sikeretlenül felolvad: a 





400 , ACADEMIAI TÁRGYALÁSOK. 


bizottmäny úgy hiszi, egészen a bold. ar szellemében ajánlaná azon 
előleges megszoritást , mely a Gorove-jutalom szerkezetében is előfordúl, 
hogy t.i. jutalma alól mind azon munkák kivétessenek , melyek akár aca- 
demiai, akár más bármely jutalommal koszorúztattak." De az évenkénti 
jutalmazásnál így sem kerülhetni el a cumulatiót, mert miután az acade- 
miai nagyjutalom hatévi időkörökben minden osztályra ismét visszatér, 
még is szükségkép úgy fordúlna a dolog, hogy midőn nyelvészeti mun- 
ka nyeri el az academiai nagy jutalmat, az olyannak jusson, mely a kö- 
zelebb lefolyt öt év valamelyikében már kapott Sámuel-díjt. 

Egy módját látja tehát csupán a bizottmány e célnélküli, s a juta- 
lom-alapító szándékában bizonyosan nem fekvő cumulatio eltávoztatásá- 
nak, s ezen új jutalom csak így lehetséges gytmölcsöztetésének; ha 
t.i. az oly nyelvészeti dolgozásokra szoríttatik, melyek az említett féle 
nagyobb jutalmakért vagy kisebb terjedelmök , vagy nem önálló alakban 
megjelentöknél fogva nem versenyezhetnek, bár tartalmok újsága, jeles- 
sége s gerjesztő hatásánál fogva néha egy különben igen jó s nagyobb 
rendszeres munkánál fontosbak lehetnek : milyek főleg a nyelvészeti ér- 
tekesések, melyek által leginkább eszközöltetik a tudomány kifejtése s 
előbbre vitele. i 

Hogy pedig e megszorításért az alapító szándéka más oldalról pót- 
lást nyerjen, kéretni ajánlja a Bizottmány a Tekintetes Igazgatóságot, 
hogy azt 15 aranynyalkerekítené ki. 

Szervezete ehhez képest így hangzanék : 

„A Sámuel-díj évenként 15 aranyban, oly szorosan nyelvészeti 
értekezéseknek adatix ki a nagy gyülós, vagy annak elmaradása eseté- 
ben a kis gyülés által, mely a legközelebb évi nyelvészeti értekezések 
közt a nyelvtudományi osztály által legjobbnak iteltetik, akár külön, 
akár valamely gyűjteményben jelent legyen meg az. 

Kivétetnek pedig a) a puszta második kiadások; b) oly dolgoza- 
tok, mikben a dolog ugye a személyével össze van szőve; c) academiai 
vagy más valamely jutalmat nyert pályamunkák." 

Az osztály teljesen magáévá tevén a Bizottmány okait és.szabály- 
ajánlatát, az igazgatóság annak elfogadására kéretni rendeltetett. 

— Olvastatott ugyanazon Nyelvtudományi Bisottmány Javaslata 
Hunfaloy Pál Nyelvésseti fűsetei pártolása ügyében, melyben kiemelvén s 
magyar nyelvvizsgálas általános fontossága mellett, s különösen annak 
jelen mozgalmas stádiumában, égető szükségét egy nyelvészeti időszaki; 
közlönynek , milyennek alapítása fóleg az academiára néz mind eredete, 
mind törvényes rendeltetésénél fogva; de kiemelvén egyszersmind léte- 
sítésének anyagilag terhes voltát is; a Bizottmány az osztály figyelmét 
a Hunfalvy Pál által megindított , Nyelvészetére" kérte ki, mely tu- 
dományos iránya , tartalmassága s hivatásos vezetésénél fogva rövid fen- 
állása óta is már üdvös befolyást gyakorol nyelvtudományi fejlödesünk- 
re; s ezért ajánlja az osztálynak, hogy azt, egy sokkal több nehézségek- 
kel járó academiai külön folyóirat helyett, mely különben is ugyanazon 
irói erőkhöz volna utasítva, venné pártolása alá, s ezt annál inkább, mert 
a munkás kiadó az évfolyamot harminc ívre emelni, 8 annak körét aclas- 
sicai s altaji nyelveken kivül az indoeurópai nyelvcsalád más nyelveire is 
kiterjeszteni szándékozik , s ezentúl is minden szinezetű véleményeknek 
szabad tért nyitni. Mely előadáshoz az osztály 250 ft. segédpénz kiren- 
delését határozott kérni az igazgatóságtól, melyért a kiadó ötven szabad 
példányt ajánlván fel, ezek az academiával csereviszonyban álló némely 
testületeknek és az osztálybeli tagoknak volnának megküldendők. 


Felelős szerkesztő: Toldy Ferenc, titoknok. 
Pest, 1856. Nyomatott Landerer és Heckenastnál. 








MAGYAR 


ACADEMIA] ÉRTESÍTŐ, 


XVI. Ev. 1856. VII. Sz. 


KIFENBERGER ÉS RADLER 


KÉT XV. SZÁZADBELI NÉMET KÖLTEMÉNYEIK MÉLTATÁSA 
A MAGYAR TÖRTÉNELEM SZEMPONTJÁBÓL. 
WENZEL GUSZTÁVTÓL. 

Olv. az acad. mart. 31. 1856. 





Úgy hiszem, nem lesz tórténetbuvár, ki a régibb száza- 
dok történeti költészetének maradványait historiai tekintetben 
18 jelentékenyeknek nem ismeri el; habár akkor , midőn azok- 
nak kútfőképeni használásáról van szó, óvatosoknak kell len- 
nünk és gyakran szemes , sőt igen szigorú criticai vizsgálatok 
szükségesek. Azonkivül a történeti költészet egyes nemei közt 
nagy a különbség. Legbecsesebbek a népköltészet szüleményei; 
mert ezekben a népszellemnek , bármi korlátolt láthatáru, de 
költői egyéniségek elfogultsága által tévutra nem vezetett és 
mindig tiszta felfogása nyilatkozik. Ezekhez közel áll a müvé- 
szeti költészetnek azon neme, mely a népköltészet szerzemé- 
nyeit egyszerűen és közvetlenül, vagy legalább lényeges vál- 
toztatás nélkül magába felveszi. Ellenben sokkal kevesebb 
becse van már oly költeményeknek, melyeket egyes költők 
egyéni felfogásuk és nézeteik túlnyomó befolyása mellett bi- 
zonyos eseményekről készítenek ; ámbár ezekben is különbség 

ACAD. ÉRT. 1856. VII. 26 I 


402 * WENZEL GUSZTÁV. 


van kütfói nyomozáson alapuló s így inkább csak külső ala- 
kuk szerinti kóltemények, és azok kózt, melyeket a költök 
mintegy magokból kifejtenek, melyek tehát némileg mar a 
tulajdonképi hóskólteményekhez számithatók. Ezeknek foly- 
tán a régi magyar történeti népénekek, ha nagyobb szám- 
mal jutottak volna korunkra, hazai törtenetünkre ne&zve 
nem csekély történelmi jelentőséggel birnának. A szerb nép- 
dalok, melyeket legújabb időben Karadcsics Farkas (Vuk 
Stefanovics) gyüjtött, és a melyek nagy részben történeti 
eseményekre vonatkoznak, a mi szempontunkból nem oly 
fontosak már; de mégis szemes critica mellett történetünknek 
is egyes viszonyaira nézve nem minden becsnélküliek. A ré- 
giebb Edda és a német hősmondához tartozó régiebb költemé- 
nyek (p. o. Hildebrandról, az u. n. Waltharius, a Nibelung- 
dal), melyek Etheléról is több ősi népmondát tartalmaznak, 
a nagy hún király történetében kútfőképen figyelembe vehe- 
tők. A csak versformában szerkesztett krónikák, p. o. a német 
történetben Hroswitha apácza munkája ,,De gestis Ottonum“, 
Günther ligurinusa stb; a magyar tórténetben Nagy Lajos 
király korából azon verses krónika, melyet Engel Monumenta 
Ungaricáiban kiadott; Stieröchsel vagyis Taurinus István 
Stauromachiája ugyanott, csupán azért nem szűnnek meg 
valóságos történeti kútfők lenni "). Ellenben azon költemé- 
. nyek, melyekben a költő pusztán mint olyan, ha mindjárt 
történeti tanulmányok alapján, vagy másoktól vett tudosítá- 
sok, sőt saját tapasztalasa után is, bizonyos eseményeket 
elbeszél, vagy azokra nézve bizonyos nézeteket kimond, ilyen 
költő egyéniségére vagy azokra nézve, kiknek felfogását és 
érzelmeit netalán képviseli , tanulságosak lehetnek ugyan, de 
történeti kútfőkül ezen irányon kivül nem igen használhatók. 
Állez p.o. a magyar irodalomnak a XVI. századtól kezdre 
ilynemü számos költeményeiről. 

E helyen a költeményeknek ezen utóbbi nemét veszem 
szemügyre, 8 különösen fordítom figyelmemet régiebb ilynemű 


*) Ujabb időben is találunk még ilyenekre, p.o. Kutsma Endre az 
1831-ki choleralázadásról az illető periratokból készítette latin versekben 
»Revolutio. rustica per terras Scepusii" című történeti munkácskáját 
(megjelent Lócsén, 1884). . 





KIFENBERGER ÉS RADLER. 403 


német költeményekre, melyek a magyar történetre vonatkoz- 
nak. Hogy ezek csak igen szigorú critica mellett kútfőkül 
használhatók, már a fennebbiekből kitetszik. Mindamellett a 
vidéknek, hol készültek, és a kornak, melyből származnak, 
hangulatára nézve nem érdek nélküliek. Ezen szempontból 
névszerint két XV.századbeli költeményt akarok itt kiemelni, 
melyeknek közelebbi megvizsgálása talán több tekintetnél 
fogva tanulságos. 

A német régiebb irodalomnak az utolsó évtizedek alatti 
szorgalmatos tanulmányozása könyv- és levéltárakbani rejthe- 
lyeikből számos régi német költeményt hozott napfényre, me- 
lyek a történet szempontjából hol nagyobb, hol kisebb mér- 
tékben érdekesek. Névszerint báró Hormayr József történeti 
Zsebkönyvének 1830 ótai köteteiben és Mone történeti Tudó- 
sitöjaban (Anzeiger); de más munkákban is több ilyen tör- 
ténetileg nevezetes költemények tétettek közzé. Újabb időben 
leginkább Karajan Tivadar fáradozik másoknak részint fölke- 
resésében és kiadásában, részint, mennyiben incorrect formá- 
ban már kiadva volnának, szövegök javításában és criticai 
átvizsgálásában. , 

Ezen eddig közzé tett történetileg nevezetes régi német 
költemenyek közöl néhány XIII. vagy . kezdő XIV. századbeli 
mutatkozik legbecsesbnek. Első helyen Hornecki Ottokár 
Ausztria történetét tárgyazó verses munkája említendő, me- 
lyet Pez Jeromos a ,,Scriptores rerum Austriacarum" harma- 
dik kötetében (Regensburg 1745) adott ki. A munka Magyar- 
országnak XIII. és XIV. századbeli történetére nézve is igen 
fontos és újabb historicusaink által már általán használtatik. 
Egyébiránt inkább verses formában irt krónika, mint tulaj- 
donkepi történeti költemény. (Lásd : Schacht T., Aus und 
über Ottokars von Horneck Reimkronik, Mainz 1821; — 
Jacobi Tivadar, De Ottocari chronico Austriaco. Boroszló, 
1839 stb). Pez kiadásának szövege pedig, habár a múlt szá- 
zad criticai álláspontjának megfelelt ig, mégis korunk e tekin- 
tetbeni kivánalmaival nem áll többé öszhangzásban. A példás 
szorgalmu Karajan már vagy hász év ötaamunkäröl meglevő 
minden kéziratoknak szorgalimatos és pontos critical Összeha- 
sonlitäsänak alapján annak új kiadásán dolgozik, mely vajha 

26" 





404 | WENZEL GUSZTÁY. 


minél előbb napfényt látna. Nem szintoly fontos ugyan, mint 
Hornecki Ottokár munkája; de mégis hazai történetünk tekin- 
tetében hasonlólag nevezetes a XIII. század végéből Helbling 
Seifrid ,,Lucidarius**-a, mely Magyarországnak azon idei ese- 
ményeiről és előkelő személyiségeiről több érdekes tudosítást 
tartalmaz, és melyet Karajan Tivadar kellő criticai pontos- 
sággal 1844. kiadott Haupt Móricz , Zeitschrift für deutsches 
Alterthum" című folyóiratában , ÍV. kötet. 

A XV. századbeli költemények általában véve történeti 
szempontból már kevésbbé becsesek. Nem feladatom ezt sz&- 
mos példák egybeállitása által bőven bebizonyítani. Maga a 
német költészeti irodalom kifejlődése tűnteti ezt fel az előzmé- 
nyek természetes következésének. Mert a költői szellem és a 
költészeti emelkedettség Némethonban a XIII. ezázad közepe 
táján hanyatlásnak indulvan, kezdetben a történeti költemé- 
nyekben még néhány érdekes és nevezetes eseménynek emlé- 
kezetét híven fentartá; de később minden tekintetben a kor 
mindennapiságába sülyedvén, a XV. században a magasabb 
jelentőség még csak nyomát is alig mutatja már "). Történeti 
szempontból ezt többek közt p. o. azon költőben látjuk, kinek 
munkáit Karajan ujonnan tudományos fáradozásainak egyik 
különös tárgyává tette, t.i. Beheim Mihályban (szül. 1416, 
megb. 1474. után), s ki minket itt csak annyiban érdekel ""), 


*) „Im fünfzehnten Jahrhundert theilt sich der Stamm der Poesie all- 
mälig in zwei grosse Zweige, indem auf der einen Seite die alten poeti- 
schen Stoffe in prosaischer Rede auftreten, auf der anderen neue ge- 
schichtliche, wissenschaftliche und allerhand sonstige prossische Stoffe 
in poetische Sprache gezwüngt werden, die sich aller Aufiassung durch 
die Einbildungskraft geradezu widersetzen. Diese Herabsetzung der 
Dichter und der Dichtung" stb. (Gervinus G. G., Geschichte der poeti- 
schen Nationalliteratur der Deutscher. II. köt. 6. 1.) 


**) Személyisegéról róviden értesit Gervinus : ,,Der Weinsberger We- 
ber Michael Beheim, der an allen Hófen umherwanderte, mit sichtbarer 
Neigung hier seine Hütte zu bauen, wo man ihm doch überall Spott 
und Hohn zu Theil werden liess. Er dichtete historische Sprüche und 
Reden von ausserordentlicher Rohheit, er pries seine jeweiligen Dienst- 
herren, aber das Hoigesinde suchte ihn. tiberall zu verdrüngen; wie ein 
Fürstendiener überliess er sich dem Hasse gegen die Stände, denen er 
angehörte; er predigte den Fürsten von Carl und Arthur vor, liess sich 








KIFENBERGER ES RADLER. — 405 


mennyiben munkái mutatvänyul szolgálhatnak, mily szellem 
lengi által a XV. század német történeti költeményeinek nagy 
részét, midőn a magyarokról és Magyarország dolgairól szólnak. 
Beheim Hunyadi Jánosnak volt kortársa, 8 a magyaroknak a 
törökökkel és Giskra Jánossal viselt háborúit beszéliel; sőt gróf 
Cillei Ulrik szolgálatába állván, midőn ez életének végét találta, 
1456. évben Belgrádon is volt. Sokra nézve tehát, mi akkor 
Magyarországban történt, ő szemtanú volt, mást közvetlenül 
olyanoktól tudott meg, kik az eseményekben részt vevének. 
És mégis mily hiányos és elferdített elbeszéléseket találunk 
költeményeiben. Hogy Cillei Ulrik vég sorsát részrehajlással 
írja le, még megbocsáthatnók neki, mert ez neki ura volt. De 
elfogultsága a magyarok ellen oly nagy, hogy más események 
elbeszélésében isezen elfogultsághoz képest a fő momentumokat 
gyakran kénye kedve szerint megváltoztatja, és nem ritkán a 
leglényegesebb körülményeket, sőt a szereplő fő személyeket is 
említés nélkül hagyja. Például Hunyadi Jánosnak nagy diada- 
lát a törökök ellen 1456, juliusban emelem ki, melyet Beheim 
úgy beszél el, hogy Hunyadi Jánost nem is említi, s a győ- 
zedelmet kizárólag a Capistran János vezérlete alatt állott 
idegen kereszteseknek tulajdonítja. Szavai a következők : 


T Auch waren in diser uest (t.i. Belgrádban, melyet 
a török császár ostromolt) 

etwa uil tausent Cristen, 
die daz sloss sollten fristen, 
aber doch anders nent 

Wann arm vnd nackend leut, 
die daz creuz heten gnummen, 
die prähten einen frummen 
seligen münch mit in 

Hin, daz waz ir gewin. 
Jobannes capistran 
geheissen waz der man, 
der mannet dise creuzer 
wider die übeln scheuczer 
aber die armen paur 





von ihnen vor die Thüre stossen, und versuchte sein Glück wieder bei 
Andern." (Handbuch der Gesch. der poet. National-Literatur der Deut- 
schen, Lipcse 1842. 92. 1.) 





406 WENZEL GUSZTÁV. 


Hin traten zu der maur 
vnd teten als die frummeu 
gegen den schnöden tummen 
stalten sie sich zu wer. stb. stb. *) 


mire azután az ütkózetnek elbeszélése kóvetkezik, mely sem 
Hunyadi Jánosról, sem a harcoló magyarokról legkisebb emli- 
tést sem tesz. Úgy hiszem, mindenki látja, hogy ilyen tudósító 
hitelére nem lehet sokat adni s hogy elbeszélésének egyedül 
a mellék körülményekre nézve és csak egybefoglalva más hite- 
lesebb és teljesebb tudösitäsokkal lehet a történelemben hasz- 
nát venni. , 

Megfoghatlan előttem, hogy oly nagy tudományu férfiú 
mint Karajan Tivadar, mikép halmozhatta el történeti szem- 
"pontból Beheim Mihályt dicsérettel; sőt mikép adhatta ki 
annak Magyarországra vonatkozó költeményeit történelmi 
célból ? **) De még megfoghatatlanabbak azon historicusok, 


'*) Karajan kiadása szerint, Quellen und Forschungen zur vaterländi- 
schen Geschichte, Literatur und Kunst. Bécs 1849. 54. I. 


**) Michael Beheims Buch von den Wienern 1462 —1465, kiadta Ka- 
rajan Bécsben 1843, a bevezetésben: — Zehn Gedichte Michael Beheims 
zur Geschichte Oesterreichs und Ungerns, mit Erläuterungen von Th. 
G. von Karajan, a „Quellen und Forschungen zur vaterländischen Ge- 
schichte, Literatur u. Kunst^-ban (Bécs 1849.)1— 65. 1. —Helyén valónak 
tartom Gervinusnak Beheim ezen költeményeit illető itéletét itt felhoz- 
ni: „Von einem Augenzeugen — mond ez — hatte er sich den Stoff 
zu einem Gesang über die Türkenkriege des Königs Wladislaw von Po- 
len (I. Ulászló magyar király) gegen Murat verschafft,die so unglücklich 
(1444.) für den ersten ausgingen. Die Thaten des Johann Gisgraw, des 
tapfern Feldherrn der Elisabeth, Wittwe König Albrechts; die ungari- 
schen Erbgeschichten zur Zeit Kaiser Friedrich III. die Eroberung von 
Constantinopel (1453), die Ermordung seines Patrons, des schmähli- 
chen Grafen von Cilly (1456), Alles hat er in Reime gebracht. Überall 
singt er seines Dienstherrn Preis; er nimmt sich dieses hässlichen Chs- 
rakters so gut an, wie jedes andern, denn er ist sein ausgesprochener 
Grundsatz, dass er dessen Lied singe, dessen Brod er esse und mit den 
Wölfen heule. Wenn er denn nur so klug gewesen wäre, sich mit dem 
Hofgesinde zu halten : aber da ihm diese nichts gaben, ihn vielmehr 
über die Achsel ansahen und auf sein Gewerbe mit Verachtung blickten, 
so scheint er jede Gelegenheit ergriffen zu haben, um sich an ihnen zu 
reiben.“ (Geschichte der poetischen National-Literatur der Deutschen, 
II. köt. 214. 1.) 





- KIFENBERGER ÉS RADLER. 401 


kik egy másik, Kifenberger nevü XV. századi, Beheimnel 
még sokkal kevesebb figyelemre méltó német vers-gyärtönak 
a magyarokróli költeményének történet dolgában is fontossá- 
got tulajdonítanak. 

Kifenbergernek költeménye jelen fejtegetésemnek első 
tárgyát teszi. Találtatik az a bécsi cs. kir. udvari könyvtár 
kéziratai közt 5153. sz. a. (olim Lunaelacense 4. No. 120). 
Csak kézirat helyett volt eddig egyetlenegyszer nyomtatva, 8 
így a közönség elé nem jutott és hazánkban teljesen isme- 
retlen még. Vannak , kik azt hiszik, hogy annak közzététele, 
mivel keserű kifakadásokat foglal magába a magyarok ellen, 
hazánk közönsége előtt kedves nem völna. Én ellenkező nézet- 
ben. vagyok. Bármilyen legyen is a múlt kornak a magyar dol- 
gokra vonatkozó valamely maradványa, hazánk történetének 
szempontjából csak kivánatos, hogy közzé tétessék. Majd a 
történeti critica azt valóságos jelentősége szerint fogja méltá- 
nyolni. Kifenberger költeményéről is áll ez, és pedig annál 
inkább, mert ámbár párti álláspontból, párti keserűséggel és 
gyanusításokkal iratván és paskvilnál egyéb nem lévén, a 
tényeket elférdítve adja és azok okait falaificálja; mégis haj- 
lam mutatkozik némely részről azt történeti kútfőnek használ- 
ni. Feladata tehát a magyar történeti criticának annak valódi 
jelentőségét meghatározni. 

A költeménynek szövege a következő: 


I. 


Ach got nu lass dir wesen layd, 

Das Unrecht und dy gross valschait, 

Dy widerfuer chunig Albrechten so sere, 
Von den herren in Ungerlandt, 

Irs kintz kint mues sein haben schandt; 
In aller welt sagt man von iu dy mire: 


IL. 


Man spricht sy wollten iren rechten 
Herren erslagen chunig Albrechten 

Und habent es var offt erweiset : 
Manigen chunig sy brachten in not, 

Von dem leben zu dem tod, 

Wo ich bincher ir lob man luczel preyset. 


408 WENZEL GUSZTÁV. 


III. 


Sy habent dem geleichen wolgetan 

Sy habent ze Ofen gemacht sakman, 

Nur uber dy dewtsch sy haben ir guet genumen 
Secht sy wurden so unpeschayden, 

Sy wollten die dewtachen in takchen klayden 
Schikchen aus dem landt, also hab ich vernummen. 


IV. 


Also haben sy es gefangen an 

Sy namen aus der, Tunaw ainen toten man 
Der het den tod verschuldt , 

Und wol verdient vor manigen iar, 

Sy legten den toten auff ein par 

Sy trugen in hin in grosser ungeduldt. 


V. 


Sy slugen im negel durch das hauppt 
Zwekch in dye vinger (dy warhait gelaubt) 
Soliche paterey dy mag ich von in' sprechen. 
Ainer rueft den andern an, 

Sy sprechen es habent dy dewtschen getan 
By schriren all’ wir wellen uns an in’ rechen. 


VI. 


Sy sprachen all’ husgetuman 

Do lieffens an dy hawser hinan. 

Vil gewelb und slos wurden aufgeprochen. 
Sy schriren allgemain gikkin , 

Das aller sy trugen dahin, 

Ich traw got wol es pleib nit ungerochen. 


VII. 


Prueder Jacob *) der pracbt dar, 

Dy marter gotz trug er in" var, 

Ob er dy pubrey mocht uberchomen. 

Darauss triben sy iren spot 

Sy sprachen schaut wenn uns hilfft got 

Das wir den dewtschen gar ir guet genommen. 


*) Jacobus de Marchia. 











KIFENBERGER ES RADLER. 


VIII. 


Der Sarus lasla *) und ettlich mer 

Dy werten sich der puberey ser 

Das ir hawser nit wurden aufgeprochen. : 
Da rachen sy sich an irem guet 

Wo man sich der Ungern weren tuet, 

So seindt sy verzagt. 


IX. 


Wann ich in der warhait melt 

Sy nummen dem chunig sein aygen gelt 

Sex tausent guldein dy habent sy im genummen. 
Der turner was geleget an, 

Uber den chunig so lobesam 

Ob er icht wolt den schaden unterchumen. 


X. 


Das urtail was also gegeben 

Sy wolten dem chunig da nemmen sein leben 
Dy pubrey wol an der herren schuld. 

Der chunig tet als ein weyser man, 

Das er aus seiner purkch nicht cham, 

Er klagt das got haimleich in geduld. 


XI. 


Da sy den chunig nit mochten gehaben 
Da pegunden sy nach dem richter fragen, 
Da sach man von den herren gross paterey 
Da sy das guet schikten da van 

Da namen sy sich schaidens an 

Sy swerten vast wol in dy pubrey slahen. 


XII. 


Sy swerten dem richter und gaben im gelaytt 

Sy teten im gross’ sicherhait , 

Der richter sprach ich mag euch nicht vertrawen. 
Ich will mich ewr chainem ergeben, 

Ich will mich um das Leben 

Weren, auf chunigs gnad darauf so wil ich pawen. 


9) Sáros László. 


409 





410 


WENZEL GUSZTÁV. 


XIII. 


Der chunig schikt sein potschaft dar 

Das er sichert den Sarus lasla gar, 

Wol ein dy purk so cham er geriten. 

Dy pubrey stelt im nach dem leben 

Die heren heten in über gebeu 

Der chunig sprach ir habt ein posen siten. 


XIV. 


Der chunig sprach wir wolten nit leben 

Solt wir unsern gctrewen auf ein fleischpank geben 
Pey der nacht schikt er in von dann 

Das sein nyemant ward gewar i 

Sy legten all’ slussl zu ydem tar 

Noch gieng er von Ungeren aus dem land 


XV. 


Dy chunigin waydt vnd wandt ir hendt 

Sy sach den chunig in grossem elendt, 
Nyemant do der in mit trewe maynet. 

Do mecht er gelegen an, 

Der im trewleich wolt pey pestan, 

Mit zechern hays dy chunigin das pedenket. 


XVI. 


Das dy pubrey wardt gelegt 

Und den herren gefult ir sekch, 

Sy der dachten in ains das pringt in grosse schande 
Sy sprachen wir wellen chainen dewtschen hie haben 
Sy sprachen wir wellen se aus dem landt hiniagen, 
Wir seinn allzeit mit in ser tiberladen. | 


XVII. 


Sy dardachten in sy ruchten nit wes 

Der chunig muest sich verbriefen des, 

Das er chainn dewtschen in Ungern chain erb wolt 
geben 

Er muest tuen als ein gefangner man, 

Der sein nicht gewenden chan 

Damit er frist pey den Ungeren sein leben. 





/ 


KIFENBERGER ÉS RADLER. 411 


XVITI. 


Secht do chamen andrew mär 

Man spracht die hayden ziechent daher 

Mit grosser macht und tuen auch grossen schaden 
Der chunig sprach aus freyen muet, 

Voliget mir es wirt wol guett , 

Ich wil auch manigen gast her zu uns laden. 


XIX. 


Dy ungrischen herren wolten nicht 

Sy vorichten sich vor der geschicht 

Herr volget uns so mag euch wol gelingen. 
Sy legten dem landt ein anslag an 

Mer wenn hundert tawsent man, 

Dy wclten sy dem chunig zu veld pringen. 


XX. 


Der chunig was mit in perait , 

Er zoch mit in auf dy haid, 

Er wolt der Unger manhait anschawen, 

Er zoch mit in so verner hinab 

Der anslag ging wol halber ab, 

Da gedacht er in wes sol ich euch vertrawen 


XXI. 


Dy chunigin alles wandles frey, 

Dy stuendt irem lieben herren pey 

Auf dy Ungeren so mochten sy gepawen. 
Mit swürem leib sy lag zu veld, 

Wenn ich in der warhaitt meld 

Sy tregt der eren ain chran gar und hawen. 


XXII. 


Der chunig sprach, und ist auch war 

Den anslag haben wir nicht gar, 

Nu wie well wir mit den haiden streiten. 

Dy Unger rufften den chunig an, 

Ach herr wir haben unrecht getan , 

Nempt ewr briefschaft und piett zu allen zeiten. 


412 


WENZEL GUSZTÁV. 


XXIII. 


Da sprach der chunig aus freyem mnett 

Das wer ee gewesen guett 

Es wird den gesten sehr von euch versmachen 
So redt der chunig lobesan 

Wir wellen dy hayden woll pestan, 

Wir wellen mit in streiten und slahen. 


XXIV. 


Dy ungrischen herren wolten nicht 
Was er in sagt von der geschicht 

Sy wolten weder vechten noch streiten. 
Das tuent dy Ungeren zu aller Zeit 
Wo man ir pedarff in sturm und streit 
Da turen sy des segens nit enpieten. 


XXV. 


Wo man sy chrewtzt mit dem swert 

Da seinn sy chainer eren wert, 

Grosser falschait chunnen se sich vleyssen 

Ir manheit dy ist gar ein wicht, 

Zu ritterschaft sy taugent nicht 

Sandt Jorgens sporen scholt man von in reissen. 


XXVI. 


Zw Ofen waren sy gar hoch gemuett 

Da sy den deutschen nammen ir guet 

Doch iren veint den tarsten se nicht enpeiten 
Kunig Albrecht tue als ein man 

Leg chaiser Sigmunds seinallen an 

Sy teten ins offt vormals pey seinen Zeiten. 


XXVII. 


Flich dy schamheit und dy schandt. 

Zeuch von in aus Ungerlandt, : 

Gen Osterreich zu deinen trewen geslächte 
Nym frewndt und veindt, tue ingnad 

In piichiim in märchären wo man sew hat 
So magstu dir dy Ungeren wol gerechte. 


KIFENBERGER ES RADLER. 413 


XXVIII. 


Tuestu du das so sing ich mer 
Got enpindt dir all dein swär 
Got mues auch dein und deiner frawen walden. 





XXIX. 


Sy heten den chunig so gar verfuert 

Do dy teyss dy tunaw peruert 

In ein gerör da liessen sy den vil werden 

Sy fluhen pey einer nacht da van 

Und liessen den chunig in noten stan 

Des babent sy schandt dy weil sy leben auf erden. 


XXX. 


Der Urs Michel und der Rosmitson ") 

Dy zugen mit dem chunig davon 

Und peliben pey im uncz auf das allerlezte 

Ich hab also vernummen 

Der chunig wär nit lembtig gen Ofen chummen _ 
Dy selbigen II herren teten an im des peste. 


XXXI 


Der chunig zoch von Ofen gen Gran 

Dy Unger sprachen er fleucht darvan 

Solich spotrey begunden sy nach im sprechen 
Doch hetten sy ein grossen graus 

Chumpt er gen dewtschen Land hinaus 

Ir werdt gewür er wird sich an uns rechen. 


XXXII. 


Darnach nach der red starb der chunig pald 

Dy Unger heten im zw gewald, 

Got wais auch wol wem man dy schuld scholl geben. 
Zum Langen darff lag der chunig tod, 

Do hueb sich grosse sthlag und nott 

Um chunig Albrechten das er verlozz sein leben. 


*) Ország Mihály és Rozgonyi István. 


414 : WENZEL GUSZTÁV. 


XXXIII. 


An seinen endt er hat gesprochen 

Hieten mir dy Unger mein hercz abgestochen 
So schuldig seindt se hie an unsern sterben 
Und hatt der chunig also geredt 

So wirdt doch weder ent noch wett, 

Das Ungerlandt muess ser daromb verderben. 


XXXIV. 


Sy furten in toten hin gen rab 

Darnach gen Weissenburk hinab 

Ellendik leich ward er also pegraben. 

Man opphert im weder harnasch noch dy ros 
Etleicher chlag was in gros 

Doch maniger macht des wainen nit verhaben. 


XXXV. 


Den chunig lobent alle christenlandt. 
Dy Unger teten im smach und schandt 
Er ist gestorben in der Unger handen 
. Das singt Chiphenwerger der diener sein 
Zw lob den chunig und der chunigein 
Zw einer urchundt der gemain in dewtschen landen. 


. Ki ezen kólteményt figyelemmel végig tekinti, annak 
költészeti meddóségét azonnal észreveszi. Kóltészeti ereje a 
legdurvább szidalmakban a magyarok ellen mutatkozik , me- 
lyek oly túlságosak, hogy a magyarok még a lovagi sarkan- 
tyúra is méltatlanoknak mondatnak (zur Ritterschaft sie tau- 
gen nicht, Sankt Georgens Sporren soll man von ihnen 
reissen). E mellett valamely magasabb eszmének vagy költe- 
szeti emelkedettségnek nyoma sem találtatik. Kifenberger in- 
kább korcsmai vagy utcai énekes, mint költő ; s bármi csekély 
is p. o. Beheim költeményeinek értéke, Kifenberger versei 
még sokkal silányabbak és a költészet fagypontján alúl foglal- 
nak helyet. - 

Szintoly keveset jelent Kifenberger verses szidalmainak 





KIFENBERGER ÉS RADLER. ^ 415 


tórténeti indokoläsa. Ugyanis azon surlódásokat, melyek AI- 
bert kiräly idejeben Budán a német és magyar polgárság közt 
kitórtek és az ismeretes utcai kravalra vezettek, s az 1439-ki 
török hadjáratct a maga módja szerint elbeszélvén, Kifenber- 
ger vádolja a magyarokat, hogy a németek irányában dühös 
gyülölseggel viselkednek és őket üldözik; hogy Albert királyt 
a török háborúban gyáván cserben hagyták és elárulták; s 
hogy ehhez képest a hadjárat szerencsétlen kimenetének ők az : 
oka; gyanusítja őket továbbá, hogy a király élete ellen fon- 
dorkodtak, sőt talán őt meg is ölték (,,darnach starb der König 
bald, die Ungarn hatten ihm zu Gewalt, Gott weiss auch 
wohl, wem man die Schuld soll geben“). 

Ily inkább nevetséges , mint boszantható vádak ellené- 
ben elég volna a magyar történet egészére és a magyarok nem- 
zeti jellemére hivatkoznunk ; mert épen olyanról vádoltatnak, 
minek közvetlen megcáfolását tórténetók minden részletében 
nem kevesbbé, mint annak egészében leljük. Egyébiránt a 
sajnos tapasztalás azt bizonyítván, hogy még jeles történet- 
buvárok is találtatnak, kik ezen silány portékát történeti 
vizsgälataikban kútfőül használni hajlandók *), Kifenberger 
állításainak rövid történeti méltatása itt helyén valónak lát- 
szik lenni. 

E vegre Magyarországnak akkori állapotait kell szem- 
ügyre vennünk, mi Zsigmond király hosszas uralkodására 
vezet vissza, a midőn t.i. ama sajátságos állapotok fejlődni 
kezdtek. 

Zsigmond IV. Károly római-német császárnak volt fia. 
I. Mária magyar királyné , I. Lajos nagy királyunk leányá- 
nak kezét megnyervén, ez által Magyarország trónjára jutott. 
Meg kell emlékeznünk, hogy ő a luxemburgi házból szárma-: 
zott, 8 hogy mióta nagyatyja János cseh királylyá lön, ezen 
háznak sajátságos politikája vala, melynek alapirányára az ő 
uralkodásában nem kevesbbé, mint Károly atyjáéban és Venczel 
bátyjáéban könnyen ráismerhetni. | 

Nem feladatom e tekintetben terjedelmes történeti fejte- 


*) Lásd, Chmel : Zur Kritik der österreichischen Geschichte 12. I., a 
cs. bécsi academia Évkönyveinek első kötetében. 





LI 


416 WENZEL GUSZTÁV. 


getesekbe ereszkedni. Elég legyen röviden megjegyeznem, 
. hogy a hohenstaufeni ház megbukása után a német birodalom- 
ban uj territorialis combinatióknak létesítése minden uralomra 
és hatalomrajutott családoknak fő gondja és mintegy vezérelve 
volt, s hogy ezeknek alapján azután külön házi érdekeik sze- 
rint sajátságos politikát is követtek. Látjuk ezt névszerint a 
luxemburgi ház történetében. János cseh király ehhez képest 
országának minden viszonyát rendezte; s ha ezen új elrende- 
zesnek folytán fia, a későbbi császár IV. Károly Ceehország- 
nak hatalmát és jelentőségét nagyra emelte és Prágát a német 
birodalmi kormányzásnak is középpontjává tette, ebben túl- 
nyomólag háza érdekeinek előmozdítása is mutatkozik egyik 
fő céljának. A cseh nemzetnek érdekei nem voltak egyediüli 
motivuma. Kezdetben ugyan Károly képes volt céljait béke- 
séges úton Csehországban elérni. De nem szenved kétséget, 
hogy az utódja, Venczel császár alatt kitört husszitai mozgal- 
mak nagy részben az ő politikájának voltak következménye. 
Zsigmond nem volt oly szerencsés Magyarországban. Ittege- 
szen más politikai conjuncturák léteztek; s Így ugyanazon 
cél tekintetéből nálunk más eszközökkel élt, mint Csehor- 
szágban atyja." 

Tudva van, hogy Zsigmond kezdetben Magyarország- 
ban csak egy factiónak volt királya. A nemzetnek nagy része 
idegenkedett tőle, 8 a magyar aristocratia, mely Nagy Lajos 
alatt magatartása és tettei által egész Európa előtt oly kitünő 
dicsőséget aratott vala, Zsigmondhoz nem igen szított. A 
főurak közt csak kevés híve volt, kikben bízhatott, s a sze- 
rencsétlen nikápolyi ütközetnek (1396) következései, és azon 
hatalmas párt, mely Nápolyi Lászlót a magyar trónra emelni 
törekedett, elegendőképen mutatják, mily gyönge alapja volt 
uralkodásának. Így történt, hogy ő irtó háborút indított ellen- 
zői ellen, s a 32 főúrnak rettentő kivégeztetése a budai Szent- 
György terén, a körözsi országgyűlésnek véres catastrophája 
és számos más kegyetlenségei bizonyságul szolgálnak, hogy 
ezen háború nem volt könnyü. Úgyszinte más részről 1399-ki 
elfogatása is ezen szomorú események láncolatának csak egyik 
szeme volt. Nem csoda tehát, hogy az ezután létrejött com- 
promissum, melynek folytán az összes nemzet által törvényes 





KIFENBERGER ÉS RADLER. 417 
kirälyul elismertetett , Magyarország politikai viszonyainak 
igen nagy átalakulását vonta maga után, s hogy az 1400-ki 
év hazánk történetének fontos fordulatpontját képezi. 

Ha ezt szem előtt tartva Zsigmond király kormányzati 
intézkedéseit részletesen vizsgáljuk, lehetetlen észre nem ven- 
nünk, hogy ő ezekben új, az előbbi királyok 8 névszerint 
Nagy Lajos politikájától tetemesen eltérő irányt követett, & 
hogy országunknak a XV. század első felében kirívó bajai 
nagyrészt ezen iránynak voltak kifolyása. Tagadhatlan , hogy 
ő 1401-en innen többé már nem annyira vérrel és erőszakkal, 
mint inkább békeséges eszközökkel igyekezett magát biztosí- 
tani. De tagadhatlan az is, hogy ezen eszközök királyi hatal- 
mának túlnyomólag személyes érdekeibeni használását mutat- 
ják. Hiveinek számát szaporítani akarván, részint a közép 
nemesség tagjaiban felismert képességeket sebesen magas állá- 
sokra emelte, előbbi számos ellenzőinek a hűtlenség bűnében 
elmarasztalása után confiscált jószágokkal adományozta és ki- 
rályi kegye minden jeleivel kitüntette az anjoui kor nagy- 
ságai felett; részint külföldről is vont be magához jeles és 
céljaira használható egyéniségeket. Így emelkedtek akkor 
nagyra a Palócziak, Országhok, Rozgonyiak , Hunyadiak stb. 
családjai; míg más részről p. o. az olasz Ozorai Pipo és a len- 
gyel Stibor magyarországi főurakká lettek, a Cillei grófok 
terjedelmes birtokot és országos ügyeinkre nagy befolyást 
nyertek ; és a nürnbergi várgróf Hohenzollerni Frígyes itt oly 
állásra emelkedett, hogy Brandenburg birtokát megszerezvén 
a mai porosz birodalomnak vethette meg alapját. Ezen bel- és 
külföldiekből alkotott új főnemességgel vevén magát körül a 
régi, eleinte üldözött, most mellőzött főnemesség irányában, 
egyszersmind a középnemesség ellenében a polgári, a magyar 
nemzetiség ellenében a német elemet pártolta s erősítette min- 
denkép, hogy mindezekben hatalmának új alapokat s táma- 
szokat szerezzen; viszont pedig a külföld, különösen a német 
birodalom irányában így megalapított házi hatalmát hasz- 
nálta fel. 

Innen fontos részint kedvező, részint kedvezőtlen követ- 
kezések eredtek Magyarországra nézve. 

Kedvező volt hazánkra nézve, hogy itt nemcsak a tulaj- 


ACAD. ÉRT. 1856. VII. 97 


* 


418 WENZEL GUSZTÁV. 


L4 


donképi magysrországi, hanem minden ügyek, melyek Zag- 
mondot, habár más tekintetben 18, p. o. mint császárt, munt 
német vagy cseh királyt stb. illették, rendeztetvén, ez által 
Magyarországnak tekintélye egész Európa előtt emelkedett; 
Buda pedig annak első rangú fővárosai közé soroztatott. Már 
midőn 1411. julius 21-kén Zsigmond német királylyá válasz- 
tatott, a választók magyar királyi méltóságát különösen te- 
kintetbe vették *). Később pedig azt találjuk, hogy Németor- 
szág kormányzása és igazgatása Budáról folyt; sőt hogy a 
német koronázási ékszerek is 1424 óta Visegrádon őriztettek. 
Ily alkalommal a magyar főurak a német, söt általános euró- 
pai ügyekre nyertek tekintélyes befolyást. Így midőn Zsig- 
mond 1414-ben a kosztniczi zsinaton a keresztyén egyház 
szakadásának kiegyenlítésén dolgozott s e tekintetben Európá- 
nak nyugatán körútat tett, kiséretében a magyar főurak kü- 
lönösen tündöklöttek; a zsinaton pedig nemcsak magyarországi 
főpapok , hanem a magyarországi egyetemek és városok kóve- 
tei is jelen voltak. Így 1429. decemberben Pozsonyban német 
birodalmi gyülés tartatván, ezen Gara Miklós magyarországi 
nádor és János zágrábi püspök is mint királyi biztosok mű- 
ködtek; és Zsigmond itt az ellenzéknek azt válaszolta : „Es 
were Im lieber, er sagete den Korfürsten das Romsche Reich 
uff; er hofft, er hatte dannoch Brot in Ungern zu essen **). 
Ezen körülményeknek nyomán nem volt csoda, hogy a ma- 
gyar nemzetiség és nyelv egész Európa előtt tekintélylyel bírt; 
hogy névezerint a baseli compactaták 1437-ben a négy azok- 
nak irányában legnevezetesebb nyelven kihírdettetvén, ezek 
közt a magyar nyelv is ott volt ***); s hogy a magyar nyelr 


*) Lásd értekezésemet Hohenzollerni VI. Frígyes tartózkodásáról 
Magyarországban stb., melyet 1851. november 22-kén az academiäban 


D 


olvastam, 6.1. : 


es) Wencker J.: Apparatus et instructus Árchivorum, Argentorati 
1713. 924. I. 


***) Tanuságot ád erről a prágai muzeumban létező táblák felirí- 
sa, melyet én ott olvastam, s mely szerint a kihírdetés latin, német 
cseh és magyar nyelven történt. V. ö. Tudományos Gyűjtemény 1830. 
VE. k..117: és 118. I. jú 


KIFENBERGER KS RADLER. 419 


ismerete XV. században a magasabb európai, METESZ egyik 
kellékének tartatott *). \ 

De más részről kedvezőtlen volt, hogy Zsigmondnak 
nyugati politikája, és nagyainknak szintén nyugatra fordúlt 
figyelme, Magyarországnak belső és keleti érdekeit elejtette ; 
hogy ennek folytán nemcsak a magyar koronának több fontos 
tartományai (Dalmátország, Galiczia és Lodomeria) elvesz- 
tek, s a déliszláv részek kapcsai megtágultak : hanem kelet és 
dél felé a védelmezési intézetek is elhanyagoltatvän, a törö- 
kök az ország határaig nyomúltak elő; — hogy továbbá az 
ország pénzügyei Zsigmond mértéknélküli pazarlása által so- 
kat szenvedtek és a magyar főurak az udvari életben és uta- 
zásokban rendkivüli költségeket tevén, eladósodtak. Ehhez 
járult, hogy a Magyarországban, különösen Budán együtt 
lévő számos idegen notabilitások hazánk belső állapotaira is 
hatottak és a különböző ajkú honlakosok közt előbbi termé- 
szetszerű viszonyt megzavarták. Így kezdődtek el a nemzeti- 
ségnek addig nálunk hallatlan súrlódásai, 8 a német elemnek 
akkor nemcsak királyi, hanem császári székvárosban Budán 
18 tülsülyra jutása a nemzetiségek igen sajnos visszahatását 
szülte. 

Csak mindezeknek szem előtt tartása mellett érthetjük 
Magyarországnak Zsigmond utáni történetét és azon bajokat, 
melyek a derék Albertalatt hazánkat érték. Kifenberger pedig 
legjobb esetben nagy szellemi rövidlátást mutat, midőn e ba- 
jokat és azoknak következéseit a magyar nemzet jellemének 
róvja fel, s ellene a már említett három súlyos vádat emeli. 
Történeti szempontból azoknak teljes alaptalansága azonnal 
kitetszik. 

. *) Például szolgálhat Holandt János 1424-ben készült költeménye : 
Ich Johann Holandt 
Ein Ernholt weit erkhannt 
Von sechs sprachen, die ich khan, 
Latein, Teutsch und Polan, 
Frantzösisch und Enngelisch 
. Darneben guet Ungerisch, 


Geborn aus Bayrn stb. 
(Hormayr, Taschenbuch für die vaterlündischo Geschichte. ne 1848. 


429. lap.) 97° 





420 WENZEI GUSZTÁV. 


A visszahatás Zsigmond kormányzati iránya ellen Ma- 
gyarországban mindjárt annak halála után érezhetóvé lett. 
Utódja Albert, kénytelen volt magát szerződésileg lekötni, 
hogy a német birodalom koronáját, ha arra választatnék, el 
nem fogadandja; és ezen lekótelezést csak a baseli egyházi 
zsinat közbenjárására engedték el neki a magyarok. Hasonló 
jelek mutatkoztak a magyar stätus- és népélet csaknem min- 
den viszonyában ; s Így azon utcai kraval is, mely 1438. Bu- 
dán a német lakosság ellen kitört, s melyre Ötvös magyar 
polgárnak a németek által a Dunába vesztése adott alkalmat, 
az új fordúlatnak csak gyászos következmenyeül veendő. 
Budának Zsigmond alatt szerkeztett statutärius jogkönyve a 
magyar polgárságnak annyi megszorításait mutatja *), hogy 
az ezek elleni reactión nem igen csodálkozhatunk. S nagyon 
hibáz Kifenberger, midőn a népség szenvedélye ezen kitöré- 
sében a magyaroknak a németek ellenébeni mindenre kész 
gyülölsége jelét akarja látni. Maga a történet megcáfolja ezen 
felfogást. Hazánk német ajkú lakosai 1438. utánis legkevesb- 
bé sem háborgattattak a magyarok által ; sőt jogaikat olyany- 
nyira tiszteletben tartották ezek, hogy az 1446-ki rákosi 
országgyűlésen, melyen Hunyadi János kormányzóvá válasz- 
tása alkalmával a magyar nemzet szabad akaratának nyilvá- 
nításában semmi módon nem volt korlátolva , Pozsony város- 
nak német ajkú követei voltak jelen, kik magyarúl sem tud- 
tak **). Szintoly alaptalan a másik vád, mintha Albert királyt 
a török háborúban gyáván cserben hagyták és elárulták volna 
a magyarok. A háború szerencsétlen kimenetele inkább annak 
volt következese, hogy a magyarokat, kiket a közös ellenség 
ellen a keresztyén nemzetek közől most egyik sem segített, 
miután azonkivül Zsigmond félszázadi uralkodása alatt ahon- 
védelem előbbi intézetei el voltak hanyagolva, a törökök rop- 
pant erejének sikerrel nem állhattak ellent. De épen ez vezette 
Hunyadi Jánost arra, miszerint a honvédelem helyreállítására 





*) Buda városának törvénykönyve 1244— 1421. Kiadták Michnay 
Endre és Lichner Pál, Pozsonyban 1845. — 

**) Bartal, Commentariorum ad historiam status jurisque publici 
Hungariae aevi medii libri XV., Posonii 1847. ILL köt. a ae 
és IV. lap. 





KIFENBERGER ÉS RADLER. 421 


minden gondot forditvän, nemzeti szellemü eljárásával szinte 
visszarögtönözte Magyarország régi hadi hatalmát és dicső- 
ségét. Hogy végre Kifenberger gyanúsítása, miszerint a ma- 
gyarok Albert élete ellen fondorkodtak, rágalmazó ráfogásnál 
nem egyéb , bizonyítást nem igényel. 

Ezekhez képest Kifenberger költeményében néhány, a 
magyarság ellen elkeseredett német kedély hangulata kifeje- 
zésénél egyebet nem látunk. Akár az álláspont jogtalanságát, 
akár a tényállítást és a felhozott rágalmakat tekintjük, Kifen- 
bergert méltán gúnyverselőnek , költeményét pedig pasguill- 
nak nevezhetjük, melynek kútfői jelentőséget az elfogulatlan 
történetbúvár nem tulajdoníthat. 

Egyébiránt nagy hiba volna, ha ezen Kifenberger-féle 
versfaragvány után a XV. századbeli németeknek nemzetünk 
iránti általános érzelmeit akarnók megitélni. Hogy az nem az 
összes németség érzelmét fejezi ki, a XV. század egy másik 
német költeménye által bizonyíttatik, melyet a , Neues Lausi- 
tzisches Magazin "ból (XIII. köt. Görlitz 1835. 811. sk.1.) köz- 
lendőnek tartok. Például szolgál az, mikép akkor időben a 
németek közt nemcsak státusférfiak és historicusok, hanem 
költők is a magyarokról Kifenbergertől lényegesen eltérőleg 
gondolkodtak és itéltek. 

Ezen költemény szerzője Radlernek vagy Rädlernek ne- 
vezi magát. Tárgya pedig annak a kor egyik legnevezetesebb 
eseménye , t.i. Albert alatt a husszita háborúnak állati éposz 
formájában (mely akkor időben a német irodalomban különö- 
sen kedveltetett) allegoricus fejtegetése. A. ezereplő történeti 
személyek madarak által jelképeztetnek; Albert király egy 
nemes szépszinü madár, az u. n. ,,Sittig** *), Erzsébet király- 
né egy fejér galamb, Zsigmond császár sas, Borbála özvegy 
császárné varjú , Kazimir lengyel király holló, a husszita párt 
főnökei kánya és kakuk, a magyarok a nemes solymok által. 
A költemény Csehországba helyezi elbeszélését, melyet egy 
erdő, a madarak kedves mulatóhelye jelképez. Albert királyt 


*) Ez némileg a papagájnak felelhetne meg; azonban a mellékjelen- 
tés, melyet ma a papagájjal összekötnek, ezen szószerinti fordítást nem 
engedi meg. 





422 WENZEL GUSZTÁV. 


és Erzsébet királynét ellenségei által a legalávalóbb módon 
megtámadva látjuk; ők fenyegető veszélyekkel vannak korül- 
véve, és csak a szászokkal egyesült magyaroknak köszönik, 
hogy a veszélyekból menekülhetnek; miért is a költő a ms 
gyarokat magasztalja és Albert király iránti hűségök miatt 
Isten áldását kéri ki számukra. 

A költemény szövege a következő : 


Von enserem hern dem Konige. 





I. 


Eyn edler Sittick wol gestalt 
Der wart gefurt in eynen walt 
Von den vögeln iung vnd ald 
Sie hatten den Sittich zcu konige ausirkorn 
Sie erbothen em grosse ere do, 
Des wart eine weisse Taube fro 
Das muele gar sere eyn alde Kro 
Sie schrey daweder vnde tet ir also czorn. 


II. 


Die Kroe hatte vor eynen adeler 
Der brochte die weisse Taube her 
Vnde gabe sie dem Sittich noch seiner ger 
Des frewit sich der Sittich mit seyme hofgesinde, 
Is neid die alde Kro gar sere 
Wie das der edle Sittich here. 
Besitzen sulde des adlers ere. 
Mit seiner tauben is müht se also suynde. 


III. 


Do geschach eyn grosser ungefug 
Es was eyn rabe vnd eyn kukug 
Eyn platténgeier der dawchte sich klug, 
Sie gedochten also sie welden den Sittich leczzen 
Die vögele warn von falseher art. 
Der eyne hatte eynen langen bart 
Sy haben der togend ny gelart. 
Sie czogen hin den Sittich abzcusetzein. 











KIFENBERGER ES RADLER. 423 


IV. 


Sie herschten em sere yn seine land 
Sie treben laster vnde schand 
Das tet dem edeln Sittich and 
Do quomen en vil fromer vögel von meyssen, 
Die feld woren vor vögel swarcz 
Sie treben reichlich eren scharcz 
Sie quomen aus sachsen adir von dem harcz 
Ir gefeder sach man also liplichen gleiszen. 


V. 


Die kro gedachte yn erem sin 
Die falschen vogele werden wyder geen 
Sie floch zcu erem neste hin. 
All ir geniste hatte offgeladen 
Es was eyn schaez gar manichfald 
Do quomen edele falken bald 
Vnd nomen die Kroe mit gewalt 
Do muszte die Kro yn den boszen baden. 


VI. 


Die falken quomen aus Vngerland 
Sie haben vil hochfart wederwand, 
Vnde were das gut den schelken gesand 
Vil schade were uns allen doraus entsprungen, 
Die vógil die weder den Sittich worn 
Die haben ire ere gar vorlorn 
Alleezeit bescheid ausir korn. 
Das wirt von en gesagit vnde gesungen. 


VII. 


Der rabe bedewt peter polag 
Her stilt des nachts vnde auch den tag. 
Den plattengeier Bedirsigk ich nennen mag 
So ist der ptepcske deme kukug wol gleiche *) 
Sie folgen noch der vogil natur 
Vnde treiben wunderliche figur vnfur 
Ir boszheid lewcht vor das laszur 
Sie loszen nicht ab, sie scheiden von gotis reiche. 


pnm 


*) Bedrzich és Birksteini Placzek, a husszita párt két vezére. 


424 WENZEL GUSZTÁV. 


VIII. 


Die falken die do nomen der kroen ir gut 
Dos woren die ongeren, got behalde sy yn hul. 
Vnde wer dem Sittich ere tut 
Den beware got vor sunden onde ouch vor schanden. 
Were dasselbe nicht gescheen 
Do were eyn gros schymp vorscheen 
Sie hetten reichen sault gegeben 
Der czarte got hot is selber vnderstanden. 


. IX. 


Der Sittich konig Albrecht das blüende reis 
Seine edle frawe die tawbe weis. 
Der adeler der keisser got gebo em preisz 
Seine hawsfraw die Kro die wolde den konig brengen 
in schwere. 
Behemen bedewt vns der wald 
Die hern die vogelen jung vnd ald 
Die den konig brochten hen ken Behemen bald. 
Das parlas wünschte den husszon Radeler. 


Nem szükséges figyelmeztetnem, mily egészen más azin- 
ben tünnek fel itta magyarok, mint a Kifenberger-féle versek- 
ben; mi egészen más, lehet mondani, valóban nemes erkölcsi 
jellemmel festetnek. 

S úgy hiszem, ezek szerint Radler költeménye elegendő 
bizonysága annak, hogy Kifenberger nyilatkozatai a magya- 
rokról, a XV. századbeli németek érzelmeinek nem voltak hű 
magyarázata. Legfeljebb azt lehetne megengedni, hogy léte- 
zett akkor a németek közt egy fractio, mely különös, talán 
localis vagy másnemü esetleges okoknál fogva a magyarok 
ellen el lévén keseredve; mivel saját ügye mellett más neme- 
sebb módon nyilatkozni nem volt képes, ezeket rágalmakkal 
és szidalmakkal elarásztani , s e célra a történeti tényeket el- 
ferdíteni és a legvastagabb gúnynyal élni helyénvalónak látta. 

A történetbuvárok pedig megtanúlhatják ebből, mily 
óvatosoknak kell lennünk , ha a múltkor valamely költészeti 
maradványát historiai vizsgálatokban mint kütfót használni 
akarjuk. : 





AMERIKAI UTAMNAK RÖVID VÄZLATA. 425 


AMERIKAI UTAMNAK RÖVID VÁZLATA. 
NENDTVICH KÄROLYTÖL. 
Olvast. az academiában julius 7. 1856, 





II. 


Elbucsúzván a Niagara nagyszerü vizesésétől, mely 
sokkal! inkább földtani mint aestheticai tekintetben nevezetes, 
vasúton, mely a Niagara partján húzódik el, Buffalóba indulánk. 

E fiatal és gyorsan felvirágzó város az Erie tó keleti fo- 
kán fekszik, gyönyörű és nagyszerű kikötővel bír. A város, 
valamint Amerikának minden városai, nagyszerű terv szerint 
van alapítva, utcái szélesek, egyenesek, egymást igaz szeg- 
ben vágók és nagyszerű raktárakkal ellátvák. Közel azon 
vendégfogadóhoz, melyben megszállottunk, egy váci szüle- 
tésű hazánkfiát látogattuk meg saját raktárában, kivel én az- 
előtt való nap a Niagara folyón átkelvén, a csónakban 
ismerkedtem meg. Ő még fiatal korában hagyván el hazáját, 
több esztendeig Németországban élt, honnét kivándorolván 
Amerikába, kereskedőhöz állott be szolgálatba, kinek szerete- 
tét szorgalmas ügyessége és becsületes magaviselete által any- 
nyira megnyerte, hogy későbben társa lett, s végre halála 
után maga vette át a nagyra kiterjedt kereskedést, melyet 
jelenleg a legjobb sikerrel maga folytat, már eddig is tetemes 
vagyont szerezvén magának. 

A mint estve felé a kikötőhöz sétalánk,egy német beván- 
dorlott csapattal találkozánk, kiklegdíszesebb vasárnapi ruhá- 
jokba öltözve, azon hajóra siettek, mely őket még az este az 
Erie tavon át a messzei nyugatra vinni készen állott. Látván 
ez embereket jó kedvökben, valóban inkább azt hittem vol- 
na, hogy bucsúra mennek, mintsemhogy hazájokat elhagy- 
ván, messze földre, és ismeretlen hazába vándorolnak , kétes 
sorsuk elé menendők. Midőn az ember ily vándorló csapa- 

tot lát, mely hazáját elhagyva bizonytalan jövendőnek vígan 
megy elébe, önkénytelen azon gondolat ötlik fel, hogy ez em- 
bereknek vagy rendkivül könnyeleműeknek, vagy felette sze- 
rencsétleneknek kell lenniök, s hogy semmi ok sincs, mi őket 
hazájokhoz csatolhatná. 


426 NENDTVICH KÄROLY. 


Buffalönak szép és nagy költséggel épült kikötője szá- 
mos hajóval volt ellepve. Kereskedése oly nagy és annyira 
kiterjedt , hogy az ember látva a tevékenységet, mely a vá- 
rosnak nagyobb részeiben, főleg pedig annak kikötőjében 
uralkodik, azt hinné, hogy egy nagyszerű tengeri városban 
van, mely a világ minden äruival kereskedik. És valóban, a 
mi kereskedését illeti , joggal mondhatni, miszerint e tekintet- 
ben Európa bármely másodrendű tengeri városával vetélked- 
hetik. Kereskedése és jelentősége csak azóta lett nagygyá, mi- 
óta az Erie-csatörna elkészült, mely az Erie tavat s ezzel a 
többi nagy tavakat összeköti a Hudson folyóval, tehát Ame- 
rikának keleti részét annak nyugati részével, és miután az 
Erie-tó az Ohio és Mississippi folyókkal szinte csatornákkal 
van összekötve, tehát az. Atlanti-tenger a mexicoi öbellel is 
közvetlen kapcsolatban van. 

Az Erie-csatorna 1825-ben készült el, s akkor "m 2,400 
lakost számolt a város, mig jelenleg már 60,000-ret tülhala- 
dott. 1849. összesen 7200 hajó jött és ment 67 millió dollar 
ertekü áruval, és a nagy tavak parti közlekedeset 140 gözös 
tartja fel, melyek a legszebbek és legnagyobb szerüek, miket 
valaha látni alkalmam vala. 

Buffalón keresztül a nyugati tartományok terményei a 
szövetség keleti részébe, és viszont ennek gyártmányai a nyu- 
gati álladalmakba vitetnek át. Innét nagyszerű közlekedése, 
és kereskedése. De ez a bevándorlóknak közönséges útja, mi- 
után ezek szintén Buffalón keresztűl utaznak nyugatra. Mind 
a mellett nagyon is látható Buffalo városán, miszerint az min- 
den nagyszerűsége dacára csak keletkezésben van. Mert min- 
den nagyszerű utcái, lakházai és raktárai mellett, láthatni sok 
apró, jelentéktelen és tisztátalan bódékat, épülő félben lévő 
házakat, omladékot, és a város középpontjától távolabb fekvő 
utcákban sok piszkot és szemetet, mit azonban nemcsak itt 
hanem Európában és annak fővárosaiban is elegendő mennyi- 
ségben találhatni. 

A kikötőben levő hajók közől kettő tünt fel leginkább, 
részint nagysága, részint szépsége, és kiállításának külső 
csína által. Az egyiknek Crescent City, a másiknak the West 
World neve volt. 5 miután mindkettő készen állott az elin- 





AMERIKAI UTAMNAK RÖVID VÄZLATA. 427 


dulásra, s az utazók rajta szabadon ki- s bejártak, nem ällhat- 
tam ellent, miszerint ezen, märkülsö szépségók által is feltünő 
hajók belső szerkezetét és elrendezését meg ne tekintsem. 
Megvallom , hogy szinte meg valék lepve e hajók szépsége, 
belső szerkezetének csinossága, és gazdasága által. A mi gő- 
zöseinkről itélve fogalmunk sem lehet azon pazar fényűzésről, 
melylyel az amerikai hajók belseje kibutorozva és felékesítve 
van; a padozatot a legfinomabb angol szőnyegek borítják, a 
pamlagok és többi butoroka legdrágább selyem szövettel van- 
nak bevonva, valamint a dúsan leomló függönyök is, melyek 
az utazóknak a közös díszterembe nyiló cabinjeit és hálóhelyeit 
választják el. 

-Buffalöböl az utasokat rendesen gőzösök szállítják át 
Toledóba, mely az Erie-tó tulsó partján, vagy Clevelandba, mely 
a tó partjának közepén fekszik. Mi azonban részint időnyerés 
végett, részint mivel hajón utazva a tó partjai semmi válto- 
zatosságot sem mutatnak, inkább a vasutat választottuk, 
melyen haladék nélkül csaknem lélek-szakadva éjjel nappal 
egész Davenportba, utunk celjäig és legnyugattiabb pontjáig 
utazhatánk. , 

A vidék, melyen keresztűl utaztunk és melynek hossza 
742 angol mérföldet tett, egyforma volt csaknem az unalomig. 
Mindenütt meddig a szem láthatott, egyforma, sürű erdővel 
vagy terméketlen kavicscsal fedett rónaság terült el a végte- 
lenségig, mely azonban néha, részint még csak keletkező, 
részint már virágzó , és kiterjedt kereskedést üző városok által 
szakíttaték meg. 

Augusztus elsejénreggel értük el Chicago városát, mely 
a Michigan-tó alsó végén, annak nyugati partján fekszik és 
részint gyors fejlődése, részint pedig Mee kereskedése 
által nagy jelentőségre vergődött. | 

1830-ban azon a helyen, hol jelenleg e nevezetes väros 
áll, még csak néhány jelentéktelen gyarmat telepedek le, me- 
lyek a szomszéd indiánokkal élénk cserekereskedést űztek. 
Eddig már 36,000-re emelkedék a lakosok száma, és kereske- 
désére nézve nyugatnak legjelentékenyebb városai közé tarto- 
zik. Nyugatnak legnevezetesebb vasútai itt mintegy közép- 
pontba folynak össze, s hogy mekkorának kell lenni a közle- 


428 NENDTVICH KÁROLY. 


kedesnek, már abból is kitetszik, hogy 1855-ben minden nap 
64 vasúti vonal indúlt el és érkezék meg Chicagóba. . 

Chicagónak sok nagy és kőből épült házai vannak; na- 
gyobb részt azonban fából van építve. Minden lépten észre 
lehet venni, miszerint e város igen gyorsan emelkedék s hogy 
lakosainak alig volt idejök tartósabb házakat építeni. Az ame- 
rikai úgy tekinti magát, mintha örökös vándorlásban volna, s 
mintha hajléka csak ideiglenes volna, melyet nem sokára más- 
sal leend kénytelen felcserélni. A széles és egyenes utcák még 
kikövezve mindenütt nincsenek, 8 esős időben ép úgy ellepia 
szép utcákat a fekete büzhödt mocsár, mint azt néha a kere- 
pesi és üllői uton van szerencsénk láthatni. Mind a mellett 
számos szép és gazdag hintók robognak e sárosutcákon végig 
és számtalan nép jár és kel hangyaszerű nyugtalansággal fel s 
alá a járdákon. 

Nagyon hibáznánk, ha az amerikai uniónak keletkező 
városait összehasonlítanók hazánk azon városaival, melyek 
még most is ős eredetiségökben megvannak, ha t.i. azt hin- 
nők, hogy miután Debrecennek, Szegednek vagy Kecskemét- 
nek, e híres sárfészkeknek még 1000 év múlva sem jutott 
kövezet, Amerika keletkező városai sem birandnak előbb. 
Sőt inkább itt minden annyira bámulatos gyorsasággal halad 
előre, hogy a városok kinézései rövid idő alatt annyira meg- 
és átváltoztak, hogy a ki azelőtt 20 évvel látta, többé rájok 
sem ismerne. Az amerikainak természete épen ellenkező a mi 
természetünkkel. Midőn t.i. a megszokottól csak kényszerítve 
térünk el, és nehezen változtatunk rajta, az amerikai mindig 
szeret változtatni, mindig mást és újat próbálni, azon ösztön- 
szerű törekvésnél fogva, hogy jobbat találand fel. Azért nála 
nincsen megállapodás, hanem előrehalad visszatarthatatlan 
gyorsasággal. . 

Chicagótól a vasút a Mississippi széles völgyét vágván 
keresztűl, egyenesen Rockislandig vezetett, mely város a 
Mississippi bal partján fekszik. A vidék itt már termékeny 
kezd lenni, és sokban hasonló hazánk áldott dús alföldjéhez. 
Mindenütt messze terjedő sikság, mely részint tölgyes erdők- 
kel, részint virágos prairikkel van fedve, itt-ott épen mint 
hazánkban mocsáros és posványos részek, melyek csak egyes 





AMERIKAI UTAMNAK RÖVID VÄZLATA. 429 


helyeken az Illinois mentében függőlegesen 50—60 lábra 
emelkedő sziklák által szakasztatnak meg. E sziklák mind víz- 
irányos eredeti fekvést mutatnak, és víz által rétegeik szerint 
olyképén mosatvák ki, hogy világosan mutatják, miszerint 
hajdan a Michigan partjai egész idáig értek le, s hogy ennek 
vize mosta e sziklákat. Az erdők mind lombos fákból állanak, 
és a hol azok ki vannak vágva vagy szélökön, az erdők mind 
dús florával vannak ellátva, úgy hogy a vusút mintegy virá- 
gos kerten látszik keresztülhúzódni. Nem különben gyönyör- 
ködik az utazó azon számtalan szép pillangókon is, melyek a 
nap melege által rejtélyeikből kicsalva, fel s alá röpkednek. 

Augusztus elsején Davenportba értünk. Ez csak néhány 
évvel azelőtt alapított , a Mississippi jobb partján fekvő, meg- 
lepő sebességgel felvirágzó ifjú város. Főleg miután a Chica- 
g0-Rok-Islandi vasút elkészült, és egy huzamban Uj-York- 
ból egész Davenportig lehet utazni, gazdagságban, iparban, 
kereskedésben és mindenféle mesterségekben tetemesen gya- 
rapodik. Jelentősége még inkább nóvekedendik, ha a Missis- 
sippi két partját s ezzel a keletetnyugattal összekötő, épülőfél- 
ben levő lánchid elkészül *). Fekvéseis igen kedves , éshazám 
több vidékére élénken emlékeztetett. A Mississippi egyik ter- 
mékeny völgyében fekvén, háta megett erdőkkel borított 
dombláncolatok húzodnak el, melyek messze terjedő praerik- 
kel váltakoznak. 

Davenport már Jowa nevű illadslomban fekszik , mely 
1846-ban még territorium vala, és csak ezen évben emelte- 
tett álladalom dicsőségére. Azóta Jowa minden tekintetben 
gyarapodott nem csak városok és lakosok számában, hanem 
kereskedésben, iparban, gazdaságban. Termékeny földe Ame- 
rikának két legnagyobb folyója t.i. a Missouri és Mississippi 
között azt egy részről a gázdaságra, más részről pedig a ke- 
reskedésre igen alkalmassá teszi. A vasút, mely keleti részét 
a nyugatival összekötendi, és egész Californiáig vezetend, 
Davenportban kezdődik, és azalatt, míg ott mulaték, már 
elkészült része meg is nyittaték. 


nn 


*) A lánchíd azóta nemcsak hogy elkészült, hanem egy alatta elmen- 
ni akaró gőzös kéménye által elszakasztatván , újra ismét fel is épült. 


439 "NENDTVICH KÁROLY. 


Davenportban több napig mulatvän, alkalmam vala az 
ottani vidéket részint füvészeti tekintetből bejárni; részint 
. pedig , mennyire az idő és körülmény engedte, rovarokat is 
gyüjteni. A magammal hozott rovarok és növények egy részét 
azonban a davenporti collegium vegytani tanárának köszönöm, 
ki maga előszeretettel viseltetvén a természettudományok 
iránt , az ottan előforduló növényekből szép herbariumot ala- 
kított magának, s hallván, hogy magam is foglalkozom a nö- 
. vények, és rovarok gyüjtésével, ott mulatásom közben szá- 
momra rovarokat gyüjtött, és herbáriumát is ritka nagy lelkü- 
séggel rendelkezésemre ajánlá. Azonban sajnálkozva említem, 
hogy ezen minden barátságos szolgálatra kész amerikai colle- 
gámmal csak az utolsó előtti napon, melyen Davenportban 
mulatek, ismerkedtem meg, különben barátságos indulatá- 
nak sokkal több hasznát vehettem volna. 

A. davenporti növényzet sokban hasonlít hazánk növény- 
zetéhez, mely annák termékeny részében tenyészik. A mia 
fákat illeti, nagyobb részt ugyanazon nembe számítandók, 
mint hazánk legtöbb fái. De fajra nézve lényegesen különbö- 
zők. A cupuliferak családja Amerikában gazdagan van kép- 
viselve, szintúgy a legtöbb közönséges fanemek : a juhar , a 
. jegenye, a körisfa, az éger, a diófa-családhoz tartozó több fa- 
jok 8.t.m. Közőlök egy sincsen, mely az európai fajokkal 
megegyeznék. 

A kisebb növények közt az Ásclepiadeák bőven vannak 
képviselve, és szép nagy növényekké kifejlödve. Az Asclepias 
Syriaccähoz igen közel álló Asclepias obtusifolia Éjazak-Ame- 
rikában annyira közönséges növény , mint nálunk teszem az 
Euphorbia nicaeensis, melylyel a legelőket és az utak szélét 
- találjuk néha ellepve. Azon időben, melyet Davenportban 
töltöttem, azaz augusztus elején mint másut is előre haladt 
nyáron a Compositák leginkább virágzásban valának, melyek 
közől némely fajok, mint például a Heliopsis scabra, a Sil- 
phium integrifolium, a Lepachis pinnata mint másfél ölnyi 
ágas növények lepék el a Mississippi partján levő réteket. 

Ugyan e körülmények adják elő magokat az állatország- 
ban is. Megvannak itt is a legtöbb európai fajoknak képvise- 
lői, csak.hogy más és különböző fajt alkotnak. Az amerikai 





AMERIKAI UTAMNAK RÖVID VÄZLATA. 431 


fürj , a fogoly, a varjú, a fecske, a csíz, a hófehér kócsag, 
8.t.m. Feltünő volt azonban itt is, valamint városai elneve- 
zeseben, az amerikainak szegénysége eredeti nevekben. Va- 
lamint városai elnevezésében?/,, részre európai neveket alkäl- 
maz, melyeket néha számtalanszor ismétel, szintúgy használ 
az állatok elnevezésében vagy igen egyszerű, vagy európai 
neveket. 

Neki az amerikai Bizon csak Buffalo. Szintúgy elnevezi 
a közönséges madarakat szineik szerint, fekete madár (blak 
bird), kék madár (blue bird) sat. 

Davenportból augusztus 13-dikán kirándulást tettem Wi- 
sconsin nevű államba, mely Illinois felett éjszak felé a Michi- 
gan és a Mississippi között fekszik. Ez állam leginkább gyors 
fejlődése miatt érdekelt, főleg miután a kivándorlók folyama 
1840-től egész 50-ig kiváltképen ide volt irányozva. 

Wisconsin csak 1848-ban lépett a független álladalmak 
sorába, saját alkotmányt adván magának. Felőle az monda- 
tik , miszerint itt a német elem leginkább képviselve van, s 
hogy Milwaukee, Wisconsinnek fővárosa kereskedelmi és 
ipartekintetben kiválólag német városnak volna tekintendő. 
Wisconsin lakossága 1840-ben 30,900-ra mert, mig 1850-ben 
már 305,390 lakost számlált. 

Miután 1840. és 50. között a német kivándorlók folya- 
ma leginkább ide volt irányozva, azt hinné az ember, hogy 
az államnak kiválólag németnek kell lenni. Azonban a német 
elem annyira sehol sem túlnyomó , hogy az képes lett volna 
saját jellemet kölcsönözni annak. Az angol, névszerint azame- 
rikai jellem mindenütt, merre csak jár az ember, annyira 
uralkodó, hogy a többi népfajok teljesen elenyésznek. Alig 
magyarázható meg, hogy honnét veszi magát a sok amerikai. 
Azonban assimiláló tehetsége más nemzetiségekre nézve any- 
nyira kitünő, hogy az idegen országokból, vagy más világ- 
részekből bevándorlók, és itt lctelepülók saját nemzetiségöket 
már a második gencratióban teljesen elvesztik. S így alig gon- 
dolható, miszerint a németnek azon reménysége, a melynél 
fogva nemzete egykor képes lesz az amerikai álladalmakban 
német császárságot felállítani, valósuland valaha. 

Milwaukec, Wisconsinnek legnagyobb, legnépesebb, s 


439 - — NENDTVICH KÁROLY. 


mint mondám, kereskedelmi és ipartekintetben legnevezete- 
sebb városa is, a Michigan partján fekszik. Lakosai száma 
jelenleg már 30,000-et jóval túlhaladott, kiknek egy harmada 
németekből áll. E városnak emelkedése és fejlődése annyira 
képzelhetlen gyorsassággal történt, és a keleti álladalmak tő- 
zsérei annyira felcsigázták egy pár év alatt Wisconsinnek és 
a keletkező városnak hirét s jövendőjét, hogy az egész világ 
és minden ember, aki vállalkozási szellemmel bír, léleksza- 
kadva s azon jó reménységben sietett oda, miszerint ott rövid 
idő alatt Krözus kincseire tehet szert. A vállalkozási láz any- 
nyira megragadta az embereket, hogy esztelen üzletekbe 
helyezték pénzöket. A városi telkek ára oly nevetséges ösz- 
szegre rugott fel, melyért azok Európa fővárosaiban sem 
adatnak el. Szintúgy mesés összegeket fizettek házbér fejében, 
s minden árunak értéke annyira fel volt csigázva, mint a leg- 
népesebb és legdrágább városban sem. Mindezeknek termé- 
szetes következése oly nagyszerű ellenhatás lőn, hogy min- 
dennek az ára annyival csökkent értéken alúl, mennyivel 
azelőtt természet ellen emelve, és felcsigázva vala. Most rend- 
re következtek a bukások, és számtalan bevándorlók ezen 
esztelen nyerészkedések következtében minden vagyonukat 
utolsó fillérig elvesztették. A mennyire azelőtt magasztalták 
Milwaukee fekvését, kereskedelmi előnyeit, és földének ter- 
mékenységét, úgy legyalázzák most azt, és a mint azelőtt a 
bevándorlók folyama oda volt irányozva, ép úgy elfordúlt 
most tőle, másutt keresvén szerencsésebb helyet a letelepü- 
lesre. 

Milwaukee azonban e balsorsa után, melyen keresztül- 
ment, természet szerinti rendes fejlődésének időszakába 
lépett, mi alatt lassabban ugyan, de biztosabban halad né- 
pességben ; vagyonban , kereskedésben és iparban esztendőről 
esztendőre gyarapodik, tudományban és értelmiségben fejlő- 
dik, és az új stätussalegyütt szép jövendőnek néz elébe. Mind 
amellett nem volna Wisconsin azon része a szövetséges álla- 
dalomnak, melyet magamnak e letelepülés végett választanék, 
részint az éghajlatnak mostohasága részint a földnek alig kép- 
zelhető unalmas egyformasága miatt. Az egész állam hullámos 
sikságból áll, melyen sürü erdők váltják fel egymást puszták- 





AMERIKAI UTAMNAK RÖVID VÁZLATA. 433 


kal, a nélkül hogy a földnek termékenysége olyan volna, mint 
azt példaúl magyar pusztákon találjak. 

Milwaukeeból, hol alkalmam vala a németnek életmód- 
ját és szokásait az amerikai életmód és szokások ellenében ré- 
szint a városban, részint falun látni és tapasztalni , esze járá- 
sát követni ott, hol egészen szabadon mozoghat és minden 
megszorítás nélkül fejlődhetik, Madisonba utazám, mely Wi- 
sconsinnak politikai fővárosa, kis de kellemetes fekvésű város, 
mely több kristály tisztaságú vízzel telt tóval, és erdős vidék- 
kel van környezve. Az amerikaiak minden város tervezésénél . 
gondoskodnak arról, hogy az elég nagy , és fákkal beültetett 
térekkel legyen ellátva. E térek közől az, melynek közepén 
a város vagy az állam háza áll, a legnagyobb szokott lenni, 
és kellemes parkká általakítva, közönséges sétatére a városi 
lakosoknak. Az államház többnyire a város közepén és annak 
emeltebb helyén állván, csaknem mindenütt féltekés födéllel 
van ellátva, melyre könnyen feljuthat az utazó, hogy onnét 
a város környékét áttekintse. i 

Madisonban véletlenül egy Toto nevű bácsmegyei ma- 
gyarral találkoztam, a ki már 47 óta tartózkodik ott, és Ha- 
rasztinak bajtársa vala, ki tőle későbben, szerzett vagyonának 
nagyobb részét elvesztvén, elvált és Californiába vándorlott, 
új kincseket keresendő. Haraszti az ott lakó németek között 
báró név alatt ismeretes, minek ő magát kiadta. 

Tudományos intézete Madisonnak egy van, a Wiscon- 
sin university, mely azonban minden tekintetben csak kelet- 
kezésben van még, szintúgy muzeuma is. 

Szándékom vala, Madisonból még a felső Mississippit 
látogatni egész St. Pálig és a Snelling nevű erősségig, mely 
felett az Antony vízesések vannak. Fekszik ez45-dik fokalatt 
a Minesota nevű territoriumban, és a Mississippi gőzösök egész 
idáig járnak fel. A kiszabott idő rövidsége egyébiránt nem 
engedé többé, úgy hogy kényszerítve látám magamat, a leg- 
rövidebb útat választani, hogy még augusztus vége előtt Da- 
venportban megérkezzem, és visszafelé indúljak. Ez útban, 
melyet Madisonból Davenportig választék, Galena nevű város 
esik, mely azért érdekelt leginkább, mivel ehhez közel esnek 
Éjszak-Amerikának nagyszerű ólombányái. A vidék itt vala 

ACAD. ÉRT. 1858. VI, — ^ 28 


434 NENDTVICH KÄROLY. 


mivel váltózatosabb kezd lenni, szinte jól esett, hogy a hosz- 
szú úton, melyet Amerikában már eddig is tettem, hegyes, 
tulajdonkép csak dombos vidéket láthattam. Mert a hegyek, 
melyek Galéna környékén vannak, legfelyebb a sz. Gellér- 
hegy felétérik el. Ily dombokkal környezve Galena Fevernerä 
kis folyó partján fekszik, mely innét két mérföldre a Missis- 
sippibe ömlik. Galenának élénk kereskedése van, főleg ólom- 
mal, melyből 1851-ben 331,880 mázsát szállított Amerikának 
minden részébe. Ez körülbelűl annyit tesz, mint a mennyit 
" Európának egész continense termel , míg Anglia maga három- 
szor annyit állít elő. Galenának népessége sokkal vagyono- 
sabbis, mint p.o. a selmeci, vagy freibergi népesség. A mód 
azonban, melylyel itt az ólmot nyerik, még csak egy pár év- 
vel ezelőtt egészen nyersen és minden okszerű eljárás nél- 
kül történt, körülbelül úgy, mint nálunk a kőszén ásása sok 
helyen , hol kinek-kinek meg van engedve turkálni saját föld- 
jén , a mennyit tetszik. A meddig t.i. ezen érces vidék még 
az állam tulajdona volt, addig mindenkinek szabadságában 
állott bányát nyitni s azt belátása és tehetsége szerint mívelni, 
a hogyan neki tetszett. Ezelőtt egy pár évvel ez egész ércvi- 
dék az állam birtokából magánosok kezébe került, akik 
természetesen nem engedik, hogy mindenki tetszése szerint 
feltúrja földjét. A kinek kedve van hozzá, az haszonbérbe 
veszi a birtokostól földének egy részét , és azt több vállalkozó 
barátja társaságában míveli. 

Én a városhoz legközelebbi szomszédságban fekvő bá- 
nyákat szemléltem meg, azonban csak azt mondbatom rólok, 
miszerint a legnyersebb módon miveltettek, s hogy nyáron 
egészen el valának hagyva. Mihelyt t.1. nyáron a munkások 
jövedelmezőbb munkát kaphatnak a mezőn, a bányákat el- 
hagyják, és csak akkor térnek ismét vissza, midőn a mezei 
munka megszűnt. Azonban valamivel nagyobb távolságban a 
várostól a bányáknak miveltetese nagyobb okszerűséggel tör- 
ténik.. Itt szakértő bányászok vannak, kik tudományos elrek 
szerint vezetik a mívelést. Itt használtatnak gőzgépek sat. 

Az amerikaiak a nyert ólomnak nagyobb részét magok 
használják fel, részint festékeket készítvén belőle, nevezete- 
sen ólom-fehéret, melynek rendkivűli nagy mennyiségét fel- 





AMERIKAI UTAMNAK RÖVID VÄZLATA. 435 


használják, miután mindenóket, sőt még házaikat is azzal 
szokták befesteni, részint pedig a gázvilágításra, mely az ame- 
rikai ezövetséges álladalmakban annyira divatos, hogy amint 
új város keletkezik, melynek házszáma alig szaporodott egy 
pár százra, mindjárt gäzvilagitäst alkalmaznak, úgy hogy 
alig találtam az amerikai városok közt olyant, mely mással 
volna világítva. ; 

A sors úgy hozta EN hogy Galenában, hol csak fél 
napot tölteni vala szándékom, egy nappal valék kénytelen tovább 
mulatni. Ámbár a Mississippin minden napjönnek és mennek 
gőzösök, melyek árukat ésutazókat hoznak és visznek , mégis 
megtörténik néha, hogy épen az nap nem talál az ember 
hajót, mely oda visz, hová útazni kiván. Most is több gőzös . 
kötött volt ki a Fever folyó partján, hanem az vagy tölfelé 
Minesotába ment, vagy nem egész le Davenportig , hova men- 
ni szándékunk vala. Csak más nap reggel indúlhattunkel egy 
középszerű Mississippi gőzösen, mely azonban mégis nagyobb 
vala, mint a legnagyobb dunagőzösünk. Az ember szinte meg 
van lepve, midőn oly nagyszerű gőzösöket lát oly kis folyón 
fel- s alájárni mint a milyen az, mely Galena mellett foly, és 
egy pár mérföldnyire a Mississippibe ömlik. E folyó több he- 
lyen csak 3 lábnyi mély, úgy hogy a fel- s alájáró gőzösök 
az iszapot fenekéről felkavarják, s hogy szélessége sok helyen 
alig akkora, mint a hajó hossza, mégis két emeletes gőzösök 
járnak rajta, melyekben 80 útazó számára különkabin van. 
A hajók azonban oly laposra vannak építve, hogy alig men- 
nek 3 lábnyi mélységre a folyóban. Ily hajók azért szüksége- 
sek az amerikai folyókon, mert gyakran sziklák fölött foly el 
a víz, melyek alig 2—8 lábnyi mély vizet hagynak, úgy hogy 
a felettök eluszó hajónak. gyakran hasát felhasitják. A mint 
reggel nyolc órakor Galena városból elindálánk, még 10 an- 
gol mérföldet kellett a Fever folyóban menni a hajónak, míg 
annak torkolatán keresztül a Mississippibe értünk. A Fever 
folyó oly kicsiny és oly kevés vizet tartott, hogy a menő hajó 
a szó teljes értelmében a folyó iszapját felkavarta. Mégis men- 
tünk rajta habár lassan de minden egyéb akadály nélkül, míg 
a Mississippit elértük. 

E nagy folyó partjaival együtt hasonlít leginkább a Duna 

28" 


436 NENDTVICH KÁROLY. 


leglaposabb partjaihoz. Mindkét partja csaknem mindenütt 
sürű őserdőkkel van fedve, melyek a síkságban elnyúlnak, a 
meddig a láthatár elterjed. De ezen őserdőknek hiányzik min- 
den nagyszerűség. A fák, melyek a partokat fedik és a hajó- 
ból láthatók, mind kisszerűek, törpék tetőjök mind elhalva és 
kiszáradva. Nem mondhatom hogy egyetlenegy ép és szépen 
fejlődött fát is láttam volna. A víz a partokat szünet nélkül 
mossa, miáltal a part szélén álló fák a folyóba dölven, attól 
tovább vitetnek, míg a folyó fenekén megakadván, gyakran 
a hajó vesztének okul szolgálnak. 

Az egészen lapos és az unalomig "egyforma partok csak 
itt-ott szakasztatnak meg alacsony dombok által. A hol azon- 
ban a partok csak annyira emelkednek , hogy a folyó áradá- 
saitól mentvék, ott az amerikai tevékenység , és a gyarmatosi- 
tásra való hajlam már el is foglalta a tért, új városok első 
csiráit ültetvén oda, melyek a hatalmas folyó partján azon 
élénk közlekedés következtében, melyet a számos fel. s alárő- 
pülő gőzösök előidéznek, sebes virágzásnak indülnak. Meny- 
nyire élénk lehet a Mississippin és annak mellék folyóin a köz- 
lekedés, abból is kitetszik, miszerint már jelenleg is 1000 
gőzösnél több jár rajtok. Igaz ugyan, hogy más hajót nem 
igen lát az ember rajtok, de 1000-nél több oly nagyszerű gő- 
zösök, milyenek a sajátságos amerikai Missiesippi gőzösök, 
nemcsak nagyszerű közlekedést tarthatnak fen, de kiterjedt 
kereskedést is. A folyó mentében számos ily keletkező város 
mellett mentünk el, melyek közől többen, úgymint : Bellevue, 
Savannah, Fulton, Lyons, Albany, Camanche, Le-Clair s.t.m. 
már jelentőségre vergódtek. Többnyire akként vannak elhe- 
lyezve, hogy kettő egymással szemközt áll, és az egyik a 
másiknak mintegy ósztónül szolgál. Nem valék képes az egész 
úton még csak egyetlenegy pontot is találni, mely a letele- 
pülésre alkalmatos, a nélkül hogy el ne volt volna foglalva. 

A Mississippi vize egyébiránt nagyon tisztátalan és za- 
varos , minek oka részben abban állhat, hogy azt sem jegesek, 
sem havasok nem táplálják, hanem az éjszakon levő tavak és 
mocsárok. Fölülete mindenütt zöldes hártyával vala fedve, 
mely apró, a víz felületén képződő corferváktól származik. 
Folyása is oly lassu, hogy csak e hártya mozgásából veheti 





AMERIKAI UTAMNAK RÖVID VÄZLATA. 437 


észre az ember folyása irányát. Általában a Mississippi termé- 
szeti szépségeit tekintve a legegyszerűbb , és minden regényes 
kellemtől megfosztott folyamokhoz tartozik, melyet valaha lat- 
ni alkalmam vala. És olyan az nemcsak Galenától kezdve 
egész Davenportig, hanem ezentúl is egész le a torkolatáig. 
Úgy biszem, hogy csak a Tisza azon része hasonlítható össze 
a Mississippi partjaival, mely az alföldnek legunalmasabb sík- 
ságain foly keresztül. 

Le-Clair alatt a folyónak úgynevezett Rapidsei azaz 
sebes folyása kezdődik, hola Mississippi sziklák felett folyván, 
gyakrán már sok hajónak okozta vesztét. Ezek a hajóskapi- 
tányok állításai szerint 18 angol mérföldre terjednek ki, mi- 
alatt nagy vigyázattal szükséges hogy járjanak, és elkerüljék 
azon pontokat, melyek leginkább veszedelmesek. Mindamel- 
lett megtörténik mégis, hogy kicsiny levén a víz, vagy a hajó 
keletén túl megterhelve, a folyó felszine alatt lappangó szikla 
felhasítja a hajót , minek példáját csakugyan láttuk is, miután 
egy gőzös töredékei (Wrak) mellett mentünk el, s hogy mi 
sem voltunk távol ezen balesettől, a körülmény mutatta, hogy 
egy helyen csak nagy nehezen csuszván el a hajó, oly erősen 
dörzsölődött a sziklához, hogy azerősen ropogott. Le-Clair alatt, 
Davenport felett Armstrong nevű erősség mellett mentünk el, 
mely Rok-Islanddal szemközt egy szigetre építtetett az ameri- 
kai gyarmatok biztosítására az indiánok ellen akkor, midőn a 
Mississippin túl fekvő tartományok még azoknak birtokában 
valának. Jelenleg minden jelentőségét elvesztvén, romlásnak 
indúl az erősség, míg a sziget a Mississippin át építendő lánc- 
hídnak egyik támaszpontjául szolgál. 

Már tetemesen besötétedett vala, midőn Davenportot 
elértük, hol kiszállván Fehérváry ur nyári lakára vitettük ma- 
gunkat, mely a várostól mintegy félórányira fekszik. E város 
környékében tett kirándulásaim alkalmával gyüjtöttem a nö- 
vények nagyobb részét, valamint azon rovarokat , melyeknek 
lajstromát azok számára közlendőnek hittem, a kiket az érde- 
kel, és a kikazokat összehasonlítni akarjáka mi virányunkkal, 
melyhez az sok tekintetben hasonló. 





438 . NENDTVICH KÁROLY. 


Természetiek , könyvek és monographiák lajstroma, melyeket 
Nendtvich Károly 1855-dik évi nyári. hónapokban tett éj- 
szak-amerikai utazásában gyüjtött. 


A. Növények. 
Graminacsas. 23. Sysirinchium mucrona- 
1. Panicum capillare L. tum Mx. 
2. Elymus virginicus L. 2. . 
exempl. Amaryllideae. 
: 1 ta. 
Equisetaceae. St Hypoxiseroc 
8. Equisetum non determin. Orckideae. 
C 26. Cymbidium pulchellum. 
| dL dbi 26. Orchis spectabilis L. 
4. Carex blanda Dewey. 27. Habenaria siliculata. 
Comelinacene. 28. m orbiculata 
5. Trad ts virpini Hock. 
Hem LE 39. Neottia gracilis R. Br. 
: PE 90. Pojonia Ophioglottoi- 
Liliaceae. des R. Br. 
6. Erythronium America- 31. Cypripedium acaule. 
num. 32. = candıdum W. 
7. », albidum Nutt. 83. x spectabile Sw. 
8. Lilium philadelphicum 34. » pubescens W. 
5s Araceae. 
9. Allium triflorum. . TA 
10. — , triflorum Punsch. 35. Arum triphyllum L. 
11. Phalangium esculentum Cupuliferae. 
A Nutt. 36. Quercus discolor Ait. 
12. Convallaria non determ. 97. „ — palustris du Roi. 
13. » PRECIHOBN: 38. non determ. Sp. 
14. - stellata L. 
15. 5 borealis. Urticaceae. 
16. Uvularia perfoliata. 39. Canabis sativa L. 
Trilliaceae. Santalacene. 
17. Trillium obovacum. 40. Commandra umbellata 
18. „  recurvatum Beck. Nutt. 
19. , erectum. 
20. »  erythrocarpum. Aristolochiacese. 
21. „  indeterm. sp. 41. Azarum Canadense L. 
Iridaceae. Plantaginaceae. 
22. Iris versicolor L. 42. Plantago cordata Lam. 


57. 


58. 
59. 


62. 
63. 


64. 


65. 
66. 


67. 


68. 


AMERIKAI UTAMNAK RÖVID VÁZLATA. 


Compositae. 


. Veronia fasciculata Mx. 
. Eupatorium perfoliatum 


L. 


. Erigeron bellidifolium 


Mühlb. 


. Solidago Missouriensis 


Nutt. 
» canadensis L. 


. Pluchea camphorata DC. 
. Silphium integrifolium 


Mx. 


. Ambrosia artemisifolia 


L. 
: trifida L. 


. Heliopsis scabra Dum. 
. Lepachis pinnata Ton 


et Gr. 


. Coreopsis palmata Nutt. 
. Maruta Cotala DC. 
. Achillea millefolium L. 


Antennaria plantaginea 
R. Br. 
Senecio aureus L. 
Troximon cuspidatum Ph. 
Cynthia virginica Don. 


Lobeliaceae. 


. Lobelis spicata Lam. 


»  Claytoniana Mx. 


Caprifoliaceae. 


Linnea borealis. 
Lonicora ciliata Müh- 
lenb. 
Triosteum perfoliatum 
L. 
Viburnum oxycoccus. 
- prunifolium. 


Campanulaceas. 


Specularia perfoliata I.. 


'Rubiaceae. 
Galium boreale L. 


a 


69. 


70. 


71. 


76. 


78. 
79. 


80. 
8. 


82 


83, 


84. 


85 


86. 


87. 
88. 


89. 
90. 
91. 


439 


Oleaceae. 


Fraxinus juglandifolia 
Lam. 

Chionanthus virginica 
L. 


Asclepiadaceae. 
Aselepias obtusifolia Mx. 
- incurvata L. 

54 tuberosa L. 


. Acerates longifolia Ell. 


Labiatae. 


Monarda fistulosa L. 
Pyenanthemum lanceola- 
tum Putsch. 
» linifolium P. 
Scutellaria parvula Mx. 
Teucrium canadense L. 


Verbenaceae. 


Verbena stricta Vent. 
» panieulata L. 


Borraginaceae. 


Mertensia virginica DC. 
Lithospermum canescens 
Lehm. 

» hirtum Lehm. 
Myosotis stricta Lk. 
Cynoglosum Morisonii 

DC. 

» officinale L. 

Pentalophus longiflorus 
A. DC. 


Polemoniaceae. 


Phlox pilosa L. 
Phlox floridana DC. 
Polemonium reptans L. 


Hydrophyllaceae. 


92. Hydrophyllum virginicum 


L. 2. ex. 


93. Ellysia Nyctelaea L. 


102. 
103. 


104. 
105. 
106. 


107. 
108. 
109. 


110. 
111. 


112. 


118. 
114. 


115. 
116. 


117. 


118. 


119. 


NENDTVICH KÁROLY. 


Scrophulariaceae. 


. Scrophularia nodosa L. 

. Peustemon pubescens Sol. 
. Mimulus rıngens. 

. Gratiola Virginiana L. 

. Veronica Virginica L. 
Dasystoma non determ. - 


Spec. 


. Pedicularislanceolata Mx. 


Orobanchaceae. 


. Orobanche uniflora L. 


Primulaceae. 


Dodecantheon meadia L. 
Trientalis Americana. 


Ericaceae. 


Kalmia angustifolia. 
Pyrola rotundifolia. 
Monotropis uniflora. 


Umbelliferae. 
Zizia integerrima DC. 
— aurea Koch. 
Sanicula marilandica L. 


Araliaceae. 
Panax trifolium L. 
Aralia nudicaulis L. % 
Vitaceae. 
Vitis riparia Mx. 
Corneae. 
Cornus Canadensis. 
»  paniculata L'Her. 
Sazifrageae. 


Saxifraga Virginiensis. 
Heuchera Americana L. 
Mitella diphylla L. 
Tionella cordifolia. 


Grossulariaceae. 
Ribes floridum L. Her. 


120. 
121. 


122. 
123. 
124. 


125. 
126. 
127. 


128. 


129. 


130. 


181. 


182. 


133. 


134. 
185. 


136. 
187. 


188. 
189. 
140. 
141. 


142. 


143. 


Ranunculaceae. 
Clematis Viorna L. 
Thalictrum anemonoides 

Mx. 
Anemone Pensylvanics L. 
Ranunculus abortirus L. 
= fascıcularis 
Mühlen. 

* aquatilis L. 
Caltha palustris L. 
Isopyrum biternatum Torr 

et Gr. 
Aquilegia Canadensis L. f. 


Berberideae. 


Podophyllum peltstum L. 
Leontice thalictroides. 


Papaveraceae. 


Sangvinaria canadensisL. 


Fumariaceae. 


Diclytra cucullaria DC. 


Cruciferae. 
Cardamine rotundifolis 
Mz. 
Dentaria diphylla. 
a laciniata Müh- 
lenb. 
Cochlearia Armoracia L. 
Sisymbricum canescens 
Nut. 


Violaceae. 


Viola pedata L. 
a delphiniifolia Nutt. 
„ pubescens Ait. 
a cucullata Ait. 


Portulacacone. 
Claytonia virginiana L. 
Tiliaceae. 


Tilia nigra Borkh. 
„ Americans Ait. 





AMERIKAI UTAMNAK RÖVID VÄZLATA. 441 


Caryophgllaceae. 
144. Arenaria lateriflora L. 
Polygaleae, 

145. Polygala Senega L. 
146. a purpurea Nutt. 
Celastrineae. 

147. Staphylea trifolia L. 
Juglandaceae. 
148. Carya tomentosa Nutt. 
2. ex. 
149. „  microecarpa Nutt. 
Geraniaceae. 


150. Geranium maculatum L. 


Ozalideae. 


151. Oxalis stricta L. 
152. „ violacea L. 


Lythrarieae. 
153. Lythrum lineare L. 


Rosaceae. 


154. Pyrus coronaria L. 
155. Crataegus coccinea L. 


B. Rovarok. 
a. Pillék. 


Nappalsak. 
1. Limenitis Ursula. 
2. Euploea Archippe. 
; 33 Dissipe. 
4. Vanessa Jole 2. péld. 


c. argentinum2 p. 


5. 
6. Argynnis Idalis. 
7 T Cybele. 
8 


. Melitaea indetermin. spec. 


9. Hypparchia indeterm. sp. 
10. Papilio Troilus 2 péld. 
11. ,  Turnus2 péld. 
12. ,, Ajax. 

13. Hecarge carinente. 
14. Pieris Protodice. 

15. Colias caesonia. 

16. — ,, Phylodice. 

17.  ,, Thyme. 

18. Hesperia Exadaeus. 

19. » indet. spec. 


Estoélick. 
20. Sphinx Celius Hübn. 2 p. 


156. » punctata Ait. 
157. Fragaria virginiana Ehrh. 
158. Potentilla canadensis L. 
159. Amygdalus pumila L. 
160. Prunus americana Marh. 
161. Cerasus serotina Lois. 


Leguminosae. 
162. Baptisia leucantha Torr 
et Gr. 
163. Petalostemum candidum 
Mx. 
164. » violaceum Mx. 
165. Trifolium reflexum L. 
166. Amorpha fruticosa L. 
167. s canescens Nutt. 
168. Astragalus SMOD 
1m. 


169. Desmodium marylandi- 
cum DC. 
170. " acuminatum 
DC. 
171. Cercis Canadensis L. 
172. Cassia chamaecrista L. 
Dupplicatae, pro parte in- 
determinatae Ő species. 


21. Deilephyla Daucus 2 péld. 

2 5 Andromedae Alex, 

23. Smerinthus Ampelophaga. 

Atychia Semidiaphana. 

Ejjeliek. 

24. Euprepia Virgo. 

25—27. Noctua 3 spec. inde- 

term 


28. Geometra spec. indeterm. 


b. Tehelyröpüek (Coleopterák.) 


29. Chrysochus auratus. 

80. Tetraopus tornator. 

81. Acmoeodera ornata. 

32. Epicauta marginata. 

83. Trichius ind. spec. 

34. Cerambix indet. spec. 2 

péld. . 

35. Clythus indet. spec. 2 péld. 

86. Strangalia indet. sp. 

37. Pachyta vagy Leptura in- 
det. sp. 

38. Cicindela indeterm. spec. 


c. Kétrüópüek (Dipterák.) 
89. Midas indeterm. spec. 





442 


d. Egyenes röptiek (Orthopterák.) 


40—41. Acridium 2 indeterm. 
spec. 


e. Härtyaröptek (Hymenopterák.) 


42. Libellula Sexmaculata ? 2 
peld. 
C. Kagylók, 


1. Unio ovatus. Say. 


NENDTVICH KÁROLY. 


ville, Pennsylvania. By Isaac 
Lea. Philadelphia. 1852. 


7. On a fossil Saurian of the 


newred Sandstone formation 
of Pennsylvania, with some 
account of that formation al- 
80: on some new fossil Mol- 
luscs in the carboniferous 
states ofthe anthracite seams 
of the Wilksharre coal for- 


2 ustulosos Lea. : : 
3. M etanever Lea. donis. 1862. possc 
$4 lacrymosus Lea. 8. Fossil foot-Marks in thered 
b on multiplicatus Lea. SandstoneofPottsville,Pem- 
6. , gibbosus Bas. sylvania. By Isaac Lea. Phi- 
7. , cylindricus Say. ladelphia. 1853. — Nagy fol 


D. Ásványok. 


1. Anthracit. Pennsylvániából. 

2. Ólomfényle(Galena plumbi) 
Galenából Illinois éjszaki ré- 
széból. 


E. Terméezettudományi 
könyvek, értekezések és mo- 


9. On the distribution of the 


Crinoidea in the western Sta- 
tes of America by Lunsford 
P. Yandell. Louisville. 1852. 


10. Description of a new Mollusc 


from the read Sandstone near 
Pottsvile. P. A. by Isaac 
Lea. Philadelphia. 1855. 


; hiák 11. Rectification of Mr. T. A. 
nograpmak. Conrads,Synopsis of the Fa- 
1. A synopsis of the family of mily of Najades of Nort-A- 
Najades by Isaac Lea. Third .merica by Isaac Lea. Phils. 
edition. Philadelphia. Blan- delphia. 1854. 
chard and Lea. 1852. 12. Contribution to te Geology 
2. Contribution to Geology, by of Kentuky by Lunsford P. 
Isaac Lea. Philadelphia. Ca- Yandell. M. D. et Benjamin 
rey Lea et Blanchard. 1833. F. Schumard M.D Louisvil- 
3. Description of Ninteen new le. 1847. 
species of Colimacea, by Isaac 13. Description of a new Genus 
Lea.Read February 21.1840. of Crinoidea. By LunsfordP. 
4. Notice of the oolitic forma- Yandel. M. D. (From the 
tion in Ámerica, with descri- American Journal of Science 
tion of some of its organic and Arts. Vol. XX. Jul. 
Remains. By Isaac Lea. Read 1855). 
May 15. 1840. 14. A notice of the origine, pro- 


5. Description of a new species 
of the Genus Unio. By Isaac 
Lea. — Festett rajzzal. 

6. On the fossil Foot-Marks in 
the Red Sandstone of Potts- 


gresse and present condition 
of the Academy of natural 
sciences of Philadelphia. By 
W. S. W. Ruschenberger M. 
D. Philadelphia. 1852. *). 


*) Mindezen természeti tárgyakkal és munkákkal Nendtvich úr a ma- 


gyar nemzeti muzeumnak kedveskedett. 


Szerk. 








MAGYAR 


ACADEMIAL ÉRTESÍTŐ. 


XVI. Er. 1856. | VIII. Sz. 





A POSITIV ÉS NEGATIV PHILOSOPHIÁRÓL. 


HORVÁTH CYRILLTŐL. 
Olv. az academiában oct. 20. 1856. 


V. 


Két fokát haladtuk immár meg a kózvetett ismerés ha- 
tárain belül mozgó negativismusnak, de a nélkül, hogy azon 
megnyugväst elóidézhettük volna, mely után az igazság esz- 
mejeben önmagát fólfogó emberi szellem szakadatlanül tórek- 
szik. Találkoztunk ugyan eddig is néhány fejlődési mozzanat- 
tal, melyek a részint elkülónítóleg részint egyesitöleg ható. 
gondolkodást némi megállapodásba hozták; kitűnt mind a 
mellett a mozzanatok elemeinek átyizsgálásából: hogy az elö- 
hozott megállapodás sehol sem ütheté meg az ohajtott mérté- 
ket. Birtunk tehát valamit az ohajtmänyböl, de nem birtuk 
azt még a maga teljes valóságában. 

Láthatóvá lön azonfölül a fokok megítéléséből, hogy a 
kifejlesztett, több pontra nézve fölvilágosított és helyeselt 
oldalak mellett mindig fordultak elő olyanok is, melyek ala- 
pot nyújtó kiegészítést várva szükségképen izgattak a tovább- 
xnenésre. Az izgatás érzett szüksegkepisege meg azt eléggé 


— 444 HORVÁTH CYRILL. 


tudatá : miszerint ama fokokon keresztűl nem akárminó, ha. 
nem határozottan intézett vagy is olynemü tovább-menés ki- 
vántatott, mely bizonyos törveny által támogattatván, valódi 
haladás volt azon állomás felé, melynél az alapot nyujtó ki- 
egeszites fölteteit biztosan föl lehessen mutatni. 

A haladás, törvény szerint igazgatott működés levén, 
akárhol jelentkezzék, két pont által van meghatározva. Hs 
igazán sikeríttetik a haladás, ama két pontnak egymástóli vi. 
lágos és tiszta megkülönböztetése mulaszthatlan kötelesség. A 
ki ennek teljesítése nélkül akarna haladni, saját ügyének ár- 
talmát eszközölné. Ama meghatározó két pont közől az egyik 
kezdetpontnak, a másik végpontnak ezokott neveztetni. Az 
egyik épen úgy fontos a haladóra nézve mint a másik. Van 
mégis elég példa rá, hogy némelykor az egyik máskor meg 
a másik hatja meg inkább a haladö egyént. Hogy aztán a 
megható pontok különbségéhez és a hatás nagyságához képest 
a haladás is más meg más minőségben fog előtűnni, kétségbe 
nem hozható következmény. 

De lehet haladnunk, hamindjárt az előbbi pontok min- 
denike nem áll is világosan és tisztán a gondolkodó előtt; mert 
a haladásnak szinte vannak fajai. Más természetű a haladás, 
ha a kezdetpont világosan adatik, a végpont pedig kereste- 
: tik; ismét más, ha a végpont világos adása után a kezdetpont 
kerestetik. Ha a gondolás bizonyos kezdetpont azaz elv után 
indúl, akkor az őt vezérlő szempont valamely alaptétel; haa 
gondolás bizonyos végpont azaz cél után indúl, akkor az őt 
vezérlő szempont valamely föladat. Az alaptétel következte- 
tett tételeket, a föladat megfejtést igényel. Innen az analyti- 
cai és syntheticai gondolkodásmód közötti nagy különbség. 
Egyik sincs következetesség nélkül; csalódnék mind a mellett, 
ki az analyticai gondolkodásmódtól olyan következetességet 
várna, minő a syntheticait, vagy ettől olyat, minő az előbbit 
díszesíti. Verulami Baco analytice, Carthesius ellenben syn- 
thetice gondolkodott, amaz megfejtendő föladat, ez kifejten- 
dő elv által vezéreltetett. Mily fonák itéletekre nyujthat al- 
kalmat e két gondolkodás-módrai nem ügyelés vagy azok 
sajátságainak fölcserélése, a Baco philosophiáját feszegető 
birálók leginkább megmutatták. Olyan következetességet akar- 





A POSITIV ES NEGATIV PHILOSOPHIÄRÖL. 445 


tak tőle kierőszakolni, minönek ő, analyticai gondolkodäs- 
módjánál fogva, nem is tartozott megfelelni. 

Ha a már előbb mondottakat szemesebben átvizsgáljuk, 
azt fogjuk találni, hogy ott a fölemlitett pontok közől egyik- 
nek sem engedtetett kiváló túlnyomóság a másik fölött. A 
vállalat veszélyeztetése nélkül nem is engedtethetett. Azért 
követtünk oly útmódot a haladásban, melynek öszszerűsége 
világosan kivánta : hogy a fokokon keresztűl fejlődő kezdetpon- 
tot mindenik megállapodásnál nyomban kisérje a végpont 
utáni kérdezősködés. De melyik volt az a kezdetpont és me- 
lyik a végpont? A kezdetpont nem lehetett más mint a nega- 
tivismusnak ezen elve : a létnek igazsága a gondolás. A. vég- 
pont sem lehetett más, mint az ugyanazon elvnek mindenképi 
érvényültsége. 

E két pont között haladva jutottunk immár el a negati- 

vismusnak harmadik vagyis azon fokához, mely a közvetett 
ismerés határai közt legfőbb levén, az előbbi fokoktól sajátsá- 
gaira nézve is különbözendik. Melyek azon sajátságok? Föl- 
adatunk megfejthetése nem: szükségli, hogy itt valamennyi 
tüzetesen és behatólag tärgyaltassek ; ämde, mivel lehetnek, 
kik előtt az utóbbiak azonnali fólbozása nagy ugrásnak tetsz- 
hetnék, ha előbb a hozzájok vivő út akadálytalanná nem té- 
tetik : adjunk itt helyet a sajátságok közőlkiválólag kettőnek. 
Ezek, a határozottság és az öszszerűség. De miért épen e ket- 
tőnek? Azért, mert ahhoz, hogy a harmadik fok a gondolás- 
nak, mint a lét igazságának, teljes érvényültségét fölmutat- 
hassa, okvetetlenűl szükséges amakét sajátságnak világos 
előtünése. A viszonylagos öszszerűség ellen aliglehet valakinek 
alapos kifogása; de a határozottsággal egészen máskép áll a 
dolog. Mi sem akarjuk vítatni, mintha őt az előbbi fokok tel- 
jesen nelkülöznek, törekedtek ők is már utána, de sehol sem 
birták azt hiánytalanúl fölmutatni. Mi oknál fogva történt 
legyen ez mindig úgy, azt csak a negativismus természete 
hozhatja napfényre. 

A negativismus, mint negativismus, sehol sem lépbet 
föl igazán, hacsak nem ront; valameddig tehát olyasmire ta- 
lálunk útjában, a minek lerontására képtelen : nincs okunk 
azt mondhatni, hogy ő saját ügyének érvényítését mindenképi 








446 HORVÄTH CYRILL. 
határozottsággal űzi. Az ily hatarozotteägbanı fogyatkozott- 
ság miatt kelle már többször hallanunk, hogy a meghaladt 
fok, a szerkezetében talált hiánynál fogva, másunnan várt 
kiegészítést. E kiegészítés aztán az új foknak lön feladatává. 
És ez igy ment egészen a harmadik fokig, mely itt legfőbb, 
következőleg az előbbieknek kiegészítője gyanánt tünven fol, 
ama lerontó irányt is határozottabban érvényítendi, melyet 
amazok , kirívó egyoldalúságaik miatt, nem birtak megte- 
tözni. 

Nyilván van ezek után, miszerint az egyoldalüsägon 
túlemelkedő harmadik foktól az öszszerűséget sem lehetne min- 
den ellenmondás nélkül megtagadni. Mert haöt illeti ehelyen 
a fejlődési legfőbb polc, úgy ő, tulajdon elvének uralmasit- 
hatása végett, mindazt felölelendi és érvényesítendi önmagá- 
ban, a mi az előbbi fokokon keresztűl igazolva lön. És ebhez 
neki teljes joga is van. ' 

Söt legkisebb sincs, nem is lehet ahhoz joga, mondhatns 
itt az oly egyén, ki a harmadik fokot, az iménti ok miatt, 
épen nem találja öszszerűnek. Ő így fog ez ügy érdekében 
okoskodni: Ha a negativismusnak természetében van a positi- 
vum lerontása, a bölcsészeti rendszerezés meg csupán azt 
érvényesítheti mint szükségképi mozzanatot, a mi positiv 
jellegű : lehetetlen kiáltó ellenmondás nélkül állítani, hogy a 
negativismus találhat a maga körében valamit, a mit felölelhetne 
és szükségképi mozzanat gyanánt érvényesíthetne. Ha pedig 
csakugyan találna olyasmit : akkor annak ott-léte nem a leron- 
tásban gyönyörködő negativismusnak, hanem az őt hiányosan 
kezelő philosophusnak tulajdonítandó. 

Két itélet áll itt egymással szemközt, az egyik igenel, 
a másik tagad. Az első jogot említ , melynél fogva a harma- 
dik fok mindazt egyesítheti és érvényesítheti saját körében, a 
mi az előbbi fokokon keresztűl igazolva lön, a másik e jogot 
kereken tagadja. Az egyik a negativismust tartalomra nézre 
annál gazdagabbnak a másik annál üresebbnek mondja, minél 
magasabb fokáig vergődött fel a fejlődésnek. Hogy a közön- 
séges gondolkodásmód e két itélet közől inkább szít a máso- 
dikhoz mint az elsőhöz, mindenki - tapasztalhatja, Azonban 
az ellenkezőt állítók száma sem csekély. A Pro et contra úton 


A POSITIV ES NEGATIV PHILOSOPHIÁRÓL. 447 


útfélen hallható. De erdemli-e a negativismus azt, hogy 
miatta oly nagy lármát üssünk? Nagyon is érdemli , mert épen 
az ő helytelen fölfogása és erőszakolása nyújt legtöbb alkal- 
mat a legszentebb ügynek is ártó lármaütésre. De nem lehet- 
ne-e szép módjával a torzsalkodó szélsőségeket kiegyenlíteni? 
Azok után, mik eddig érintettek , alig jöhet elő valahol pont, 
melynek hatásával az eltérő itéleteknek egymässali kiegyenli- 
tését meg lehetne kiserteni. Es mégis ki kell azt a pontot 
valahogy fürkésznünk, máskép az itt előterjesztendő vizsgá- 
lódás sem lenne más, mint önkénykedő kalandozás. Tegyük 
föl tehát minden egyéb előtt a következő kérdést: hol rejtezik 
amaz éltérő itéletek különbségének valódi oka? 

Három oldalra fordulhat e kérdés után a vizsgáló figyel- 
me : a szóban levő negativismusra, az itélethozó egyénekre 
vagy a köztük fölmerülő viszonyra. Akármelyik oldalnál 
kezdjük a vizsgálást, több ponttal fogunk találkozni , melyek 
egymáshozi viszonyaiknál fogva, nagyon bonyolttá tehetik a 
megfejtést. Megesik olykor, hogy az eltérő itéletek okaegye- 
dűl a tárgyilág vett negativismus elemeinek sorakozásában, 
máskor egyedűl az itélők értelmi különösségeiben, néha meg 
azon viszonynak szövedékeiben rejtezik, mely az előbbiek között 
igen sokirányúlag fejlődhetik. Rejtezzék azonban bárbol, nagy 
fontossägu, mert a föltett kérdés egy oly bölcselet tartalmát 
illeti, mely mind elméletileg mind gyakorlatilag hódító szere- 
pet visel. 

Bölcseleti tartalomról levén szó, meg kell itt jegyeznünk, 
hogy a bölcsésznek, mint bölcsesznek, soha sem szabad a 
tartalmi elemeket kivülről beerószakolni a bölcselet szerveze- 
tébe. Ha teszi, főbb kötelességeinek egyikét hanyagolja el. 
Kötelessegeben áll ugyan is azon lenni, hogy az őt átható és 
az őáltala is tagonként áthatott elv fejlődési mozzanatait min- 
den irányban tisztán tárgyszerűleg fölfogja, az úgy fölfogot- 
takat világosan átértse, az úgy átértetteket pedig célszerüleg 
megszilärditsa. Következőleg ha itt a kérdés alatti eltérésnek 
okait biztosan fel akarjuk födözni, a negativismus elvének 
belszükségű folyamlásán fölül azon módra is kell ügyelnünk, 
melylyel a bölcselő a fejlődő tartalom mozzanatait egymás 
után megszilárdította. 


448 HORVÁTH CYRILL. 


Azt mondja valahol egy bölcsész, hogy a fejlődés fogal- 
ma az újabb philosophiának valódi kincsei közé tartozik. Mon- 
dásának igazságát a naponkénti tapasztalás is bizonyítja. 
Mióta Leibnitz a fejlődés fogalmára nagyobb fényt vetett, 
mióta követői a kijelölt irányt több oldalról történt átfontolás 
után foganatosították : a philosophiai rendszerek egymáshozi 
viszonyítása egészen más alakot öltött. Vége szakadt főleg 
ama zagyváltságnak, mely miatt a tartalmi mozzanatok között 
épen nem lehetett a philosophiait a nem-philosophiaitól és az 
ezen elvben gyökerültet a más elvben gyökerülttől tisztán meg- 
különböztetni. Hogyan is lehetett volna? Hiszen valamig a 
philosophiai módszernek lényege a fejlődésen kivűl valami 
másba helyeztetik; addig az önmagát fő- és alelveken keresz- 
tül megvalósító bölcseszeteszme száműzve van saját országá- 
ból. A bölcsészeti fő- és alelvek is csupán fejlődés útján lebet- 
nek a philosophia határain belűl valódi vagyis oly tényezők- 
ké, melyek az általok előhozott és érvényített rendszerekben 
önmagok tesznek saját igazságukról bizonyságot. Nem is az 
elvontan vett rendszer, hanem az azt előhozó és hatályosító 
elv az, a mi önmagának a rendszerben és a rendszernek a 
bölcsészeteszmében történt megérvényítése által önmaga tesz 
saját érvényültségéről szükségképi bizonyságot. A még mon- 
dandók irányszerűbb átérthetésének tekintetéből azt is ki kell 
itt ez úttal jelentenünk, hogy az iméntelőhozott érvényültség 
bebizonyítása csupán akkor tünhetik föl igazán, midőn az ön- 
magát fokonként megvalósító elv tetőpontjáig jutott a fejlő- 
désnek. 

Önkényt folynak már most ezekből a következők : 1) a 
fejlődésnek indúlt főelv több belszükségűleg fejlesztett foko- 
kon halad keresztűl ; 2) a haladási fokokon több alelvű bölcse- 
letet származtat ; 3) a fejlődés legfőbb fokán, miután az alsóbb 
fokok elveit lényeges mozzanatok gyanánt felölelte, teljesen 
kivíja magának az azok fölötti érvényültséget. 

Mi ha úgy van, nem lehet nem gáncsolnunk azok becs- 
lelési módját , kik már az alsóbb fokok határai közt akarnák 
erőnek erejével föltalálni azt, a mi a fejlődés természeténél 
fogva csak a legfőbb fokon lesz föltalálható. Valamint azon 
véleményhez sem járulhatunk, mely olyasmit fogadtat el lé- 





A POSITIV ES NEGATIV PHILOSOPHIÁRÓL. 449 


nyeges mozzanat gyanánt a legfőbb fokon , a minek érvényitó 
ereje mellett az alsóbb fokok legkevesebbé sem tanúskodnak. 
A bölcsészet határain belűl soha sem szabad megfeledkeznünk 
azon viszonyról, melyben a fokok egymáshoz állanak. Itt a 
fokok mindenike föltétés föltétezet is, azaz egymást kölcsönö- . 
sen föltetezik. Föltét az alsóbb fok a felsóbbre nézve , mert az 
alsóbb fokon érvénykedő elv nem más a felsőbb fok" elvéhez 
képest, mint ennék mozzanata. Benvan tehát a felsőbb fok 
elve az alsóbb fok elvében, valamint az alsóbb fok elve is 
benvan a felsőbb fok elvében. Más azonban a köri és más a 
tartalmi benlétel. A. felsőbb fok elve tartalmilag van benn az 
alsóbb fok elvében, az alsóbb fok elve pedig körileg van benn 
a felsőbb fok elvében. 

Hasonló viszonyban áll a fejlődési legfőbb fokis az alsóbb 
fokokhoz. Ezek nélkül amaz soha sem tünhetnék föl a maga 
valódiságában; de az alsóbbak scm volnának azok, a mik, ha 
bennök a legfőbb fok elvének mozzanatai, mint alelvek, föl 
nem tünnének. Igy van a dolog a fokok érvényével is. Az 
alsóbb fokok érvénye mindenkor teljetlen a legfőbb fokéhoz 
képest; ellenben a legfőbb fok érvénye mindenkor teljes az 
alsóbb fokokéhoz képest. A legfőbb fok érvénye soha föl nem 
tünik a maga valódiságában, ha előbb az alsóbb fokok érvé- 
nye föl nem tünt; más azonban az érvénynek föltünése és más - 
annak megvalósítása. Nem fog ugyan valódi érvénynyel birni 
a legfőbb fok, ha az alsóbb fokok érvényben szükölködök; de 
azért innen még sem következik , mintha a legfőbb fok érvé- 
nyét az alsóbbaké hozta volna elő. Nem azért érvényesül a 
legfőbb fok, mivel az alsóbb fokok érvényült elveit önmagá- 
ban egyesíti; hanem az alsóbb fokok csakugyan azért birnak 
ervenynyel, mivel már a legfőbb fok elve bennök érvény- 
kedik. 

A legfőbb fok elve iránt igen különbözők a felfogási mó- 
dok. Vannak, kik azt egyedűl eredménynek, mások, kik egye- 
dűl alapnak nézik. Az igazság azok részén van, kik azt alap- 
nak is eredménynek is, azaz célnak nézik. Alap a főelv, mert 
rajta nyugszik a fejlődés egész folyamläsa; eredmény , mert az 
ő érvényülteégével ér véget az egész folyamlás. Cél tehát, 
mert nemcsak kezdi, hanem folytatja és be is végzi az egész 

ACAD. ÉRT. 1856. VIII. : 29 


450 HORVÄTH CYRILL. 


X 


folyamlást. Világosan kivehető már most ezekből, misze- 
rint az önmagának fejlesztésekor bölcseletekben megnyilat- 
kozó és azokat a legfőbb fokon lényeges oldalaiknál fogva 
bensőleg egyesítő főelv folyamlásának igaz fölfogása egye- 
dül a belső, nem pedig a külső teleologismus álláspontjáról 
lehetséges. I | 

Tegyük már most, hogy valaki a bölcselet elvének, 
belszükségü folyamlásábani fölfogása helyett csak amúgy 
külsőleg lát az egészhez, mint általa megitélendó tárgyhoz : 
lehetséges-e akkor az oly itéletnek hozása, mely tisztántárgy- 
szerű? Sohal De hogyan is lehetne? Hiszen ily eset előfor- 
dultakor nem azt itéli meg a biráló, a mi a szükségképen fej- 
lődő elv folyamlásán keresztűl igazán megtörtént; sem nem 
azt, a mi a fejlődéslegfőbb fokán, mint szükségképi eredmény, 
igazán előkerült; hanem azon egyéni , önkényleges gondolat- 
folyást, mely benne a bölcselet külsőleges fölfogäsakor, az 
egyéni fejlettségnek különösségeihez képest , már így már meg 
amúgy sorakozott. De nem követ-e az ilyen biráló is némi 
szükségkópiséget? Követ igen is, követ, de épen azért, mivel 
csak némi szükségképiséget követ, az a némi-sÓóg mutatja, 
hogy nem tärgyit hanem csupán alanyit, vagy is olyant kö- 
vet, melyről bizvást elmondhatjuk : ha akarom, vemhes; ha 
akarom , nem vemhes. 

Igy történik a negativismus harmadik fokáról hozatm 
szokott itéletéknél is. Az egyik e fokot az előbbiekhez képest 
tartalomra nézve öszszerűnek, a másik egészen üresültnek ál- 
lítja. Az egyik átlátja, hogy az útjában minden positivumot 
lerontó negativismus nemcsak nem lehet a legfőbb fokon az 
előbbi, valami positivumot még fentartó , fokoknál tartalomra 
nézve öszszerűbb, hanem magára hagyottan az abstractio üré- 
ben kénytelen elenyészni. A másik itélő másképen fogta fols 
tárgyat. Látván ugyan is, hogy nem az előbbi fokok hozták 
elő a harmadik fokot, hanem a harmadik fok elve, önmagá- 
nak tevése által," hozta inkább elő az előbbi fokokat, mint 
saját föltünhetésének szükségképi föltéteit, látván további, 
hogy ama működés, mely az iménti fokok előhozásában meg- 
nyilatkozott , túlterjed mindenen, a mi e fokokon keresztűl 
akár akadályozólag akár előmozdítólag föltűnik : a harmadik 





A POSITIV ES NEGATIV PHILOSOPHIÁRÓL. 451 


fok öszszerűségének alapját nem a positiv elemekbe, hanem az 
azokon is tulerejedö működésbe helyezi. 

Nem csoda ezek után, ha a kérdésbe vont ítéletek eltó- 
rők, miután alapra nézve is oly igen különböznek egymástól, 
A tagadó itéletet az önkenyiseg, az igenlöt a szükségképiség 
teszi bélyegzetté. A tagadólag itélőtől mindig kérdezhetem, 
hogy ugyan mit tart positiv elemnek? A mint azután az ele- 
mek irányában bizonytalankodik, bizonytalankodni fog az 
itélet okainak fölhordozásában is. Innen a negativismusra vo- 
natkozó vélemények badarsága. Az igenlőleg itélő a negati- 
vismust gyökerében ragadván meg itél, mert máskép nem 
itélhet. 

Sőt kell máskép itélnie, mondhatná ismét a tagadó itélet 
hozója, kell máskép itélnie, mert ha a negativismus minden 
positivumot lerontott, önmagát is lerontotta; ha pedig ön- 
magát is lerontotta, min nyugvandik az öszszerűség pártolása? 
Le kellett pedig önmagát is rontania, mert a negativismus 
csupán akkor az, a mi, midőn tagad, ha tehát minden positi- 
vumnak lerontása után nincs már, a mit tagadjon , ő sem lesz 
az többé, a mi volt. Vagy más szavakkal, a negativismus 
utoljára sem más, mint nihilismus, azaz semmi. 

Ha ez csakugyan igy van, akkor bizony kär érte annyi 
szót vesztegetni. De ugy van-e csakugyan? E kérdés bizto- 
sabb megfejthetése végett helyezkedjünk lassanként át a már 
többször említett harmadik foknak állomási körébe. Talán 
föltaláljuk ott majd azon, eddig hiába keresett, pontot, mely- 
nek segedelmével aztán a már meghaladt, de ki nem elégítő, 
fokok hiányos oldalait is megnyugtatólag kiegeszithetjük. 

Álljon itt minden mäs előtt e kérdés : mit akar sajátké- 
pen a negativismus mint bölcselet? Előadottaink után itélve 
a következő elvet akarja a maga teljes érvényültségében föl- 
mutatni : a lét igazsága a gondolás. Ez azon őt éltető főelv, 
melynek érdekében az lön már egyszer mondva : hogy itt a 
gondolás minden, a lét csupán mozzanat, melyben és mely 
által a gondolás magát érvényesíti. Sőt mivel itt a lét nem le- 
het más a-gondolás által előhozott határazottságnál, ismere» 
teinkre nézve az igazság sem más, mint a létbeli határozott. 
ságokban önmagának feltünő gondolás. Nem a lét hozza elő 

29* — " 


452 HORVÁTH CYRILL. 


bennünk a rá vonatkozó ismereteket, hanem a gondoló én 
hozza elő és minősíti ama határozottságokat, melyeknek ön- 
magábani tárgyiasítása után jő azokban és azok által önmagá- 
nak mindenképi tudatára. Ezek következtében aztán az isvolt 
említve : hogy a negativ bölcsészetben egyedűl a gondoló én 
van, mint határozó elv, és hogy minden más , a mi még van, 
csupán annyiban és csupán az által birhat igazsággal, a meny- 
nyiben és a mennyire abban magát a gondoló én tette. Ezek 
valának már egyszer mondva. Es megtörtént-e mindaz, a mi 
ezekben mondva lön ? 

A negativismus két alárendelt elvnek segedelmével két 
fokon keresztűl akarta már az imént fölemlített főelvet meg- 
érvényesíteni. Az első fok elve így hangzott : a lét igazsága 
az önkényleges"gondolás; a másiké pedig így : a lét igazsága 
a szüksegkepi gondolás. Valamint a gondolás önkényleges és 
szükségképi, úgy a lét is érzékileg fölfogható és érzékileg fol 
nem fogható alakban tünt föl. Az érzékileg fölfogható lét az 
önkenyleges gondolásnak, az érzékileg föl nem fogható let 
meg a szükségképi gondolásnak látszott eleinte megfelelni. 
' De csak látszott, mert az ismerés valódi tényezőinek élesebb 
megvizsgálása után kiviláglott, hogy az érzékileg föl nem 
fogható lét, vagyis az önmi , mindenütt kivül marad az isme- 
rés határain. De ha mindenütt kivűl marad, honnan tudjuk, 
hogy van? Ez azon pont, mely eddig a gondoläsnak, mint 
egyedűl határozó elvnek, minden lépten nyomon utjában ál- 
lott. Valameddig az önmi, mint tényező az ismerés dolgában. 
az ismerés határain kivűl ténykedik, hiába minden törekvés a 
gondolás teljes érvényességének okáért. De mikénytet minket 
arra, hogy azt az önmit, mint ismerési tényezőt, a gondoló 
én határain kivűl létezőnek állítsuk? Az ismerés mint ismerés, 
nem, mert az oly működés, mely csak az én határai közt az, 
a mi. Miért szorulna tehát olyasmire, a mi az énen kivűl van’ 
Talán az ismerésnek alapúl szolgáló levés? Igaz, hogy a levés 
az én és nem-én egymäsrai hatásának eredmenye gyanánt 
tüntettetett föl, de nem lehetne-e azon föltétet, mely nélkül 
a levés nem lehet az, a mi, magának a gondoló énnek hatá- 
rain belűl föltalálni? A. levés, mint tényegész, nincs azokon 
kivűl, miért kellene tehát a rá vonatkozó föltétnek azokon ki- 





A POSITIV ES NEGATIV PHILOSOPHIÁRÓL. 453 


vül lennie? A második fok világosan állította, hogy sem az 
érzékiség sem az értelmiség alakjai vagyis sem a tiszta szem- 
léletek sem a categoriák nincsenek az ismerő énen kivűl; sőt 
az ész eszméi is csak azon belűl birnak valódisággal, miért 
nem lehetne tehát azt az ónmit is azon belűl föltalálni? Demi 
is tulajdonképen az az önmi? Az ismerő én előtt nem lehet 
más, mint gondolat azon határról , melyen túl az ismerés nem 
terjeszkedhetik. Úgyde az ismerésnek, mint ismerésnek, ha- 
tára nem lehet az ismerésen kivűl; ha pedig nincs az ismeré- 
een kivűl, nem lehet más, mint a gondoló énnek elóhozmá- 
nya; ha pedig nem más , mint a gondoló énnek előhozmánya, 
ismét nem más, mint gondolat; ha pedig nem más, mint gon- 
dolat, nincs a gondoló énen kivűl. 

Igaz ugyan, hogy mi sehol sem gondolhatunk változást 
az oknak hozzá történt gondolása nélkül: innen azonban még 
sem lehet azt kihozni, mintha az énen kivűl valódi léttel bir- 
na. Halljuk ez ügyben Schopenhauert, ki „— Die Welt als 
Wille und Vorstellung. I. Bd. Leipzig 1844. 490. 1.“ — így 
okoskodik : , Kant gründet die Voraussetzung des Dinges an 
sich, wiewohl unter mancherlei Wendungen verdeckt, auf 
einen Schluss, nach dem Kausalitätsgesetz, das nämlich die 
empirische Anschauung, richtiger die Empfindung in unsern 
Sinnesorganen, von der sie ausgeht, eine äussere Ursache 
haben müsse. Nun aber ist, nach seiner eigenen und richtigen 
Entdeckung, das Gesetz der Kausalität uns a priori bekannt, 
folglich eine Funktion unsers Intellekts, also subiectiven Ur- 
sprungs; ferner ist die Sinnesempfindung selbst, auf welche 
wir hier das Kausalitätsgesetzanwenden, unleugbar subiectiv; 
und endlich sogar der Raum, in welchen wir mittelst dieser’ 
Anwendung die Ursache der Empfindung als -Obiekt verse- 
tzen, ist eine a priori gegebene, folglich subiective Form un- 
sers Intellekts. Mithin bleibt die ganze empirische Anschau- 
ung durchweg auf subiectivem Grund und Boden, als ein 
blosser Vorgang in uns, und nichts von ihr gänzlich Verschie- 
denes, von ihr Unabhängiges, lässt sich als ein Ding an sich 
hineinbringen, oder als nothwendige Voraussetzung darthun.“ 
Es így lerontatott végre azon akadály , mely a gondolás egye- 
dűli érvénykedésének eddig utjában állott, 





454 HORVÁTH CYRILL. 


Épen nincs lerontva, mondhatná ismét valaki, mert a 
mi csak egy helyről más helyre van ätteve, az még nincs le- 
rontva. Hiszen az volt az előbbiekben mondva, hogy a levés 
az egymásra ható én és nem-énnek közös elöhozmänys; az is 
volt mondva, hogy mí nemcsak azt nem tudjuk, hogy mi 
legyen a nem-én, hanem azt sem tudjuk, hogy mi az En ön- 
magában vagyis az ismerésen kivűl : következőleg az énépen 
úgy önmi mint a nem-én. Ha pedig ez úgy van, akkor anem- 
en ónmiségének lerontásával nincs még minden ónmilerontva. 

Ez itt koránsem erótlenítheti meg a mondottakat. Ezek- 
ben nemcsak a nem-én hanem az én is, mint Ön-miseg, ellené- 
be volt téve a gondolásnak, mint működésnek, következőleg 
itt most már az én nem jö tóbbé eló, mint ónmi, hanem mint 
gondolási alany, vagyis mint oly alany, mely csak a gondo- 
lásban és csak a gondolás által az, a mi. Vagy más szavak- 
kal, ítt most az én, mint tiszta én, azonegy a tiezta általános 
gondolással. És ez által a negativismus harmadik fokának el- 
véhez is eljutottunk. Ezen elv az általános gondolás, melyet 
most, kellőbb felfoghatás végett, így lehet kifejezni: a lét 
igazsága az általános gondolás. Benn volt ezen elv már az 
előbbi fokok elveiben is, de nem tisztán, nem teljesen. Itt 
minden idegenszerűtől megtisztulván ugy lépend föl, mint 
legyőzője és független előhozója mindennek, a mi még az 
előbbi fokokon positiv jellegűnek mutatkozott. Ilyenek a le- 

vés, önmi, tiszta szemléletek, categoriák, eszmék, tehetségek, 
. melyek mint ugyanannyi positiv adottságok, azért nem tagad- 
tathattak a negativismus által, mivel az én, mint gondoló 
alany , nem volt még képes magát a maga eredeti tisztaságá- 
ban öntudatosan megragadni, vagyis mivel még az abstractiót 
nem vitte a tetőpontig. Most már semmi sincs, mint a tiszta 
én, mert mindentől elvonatkozott, csak önmagától nem. Itt 
üll az öntudat teljes diadalmat. 

Elvonatkozott tehát az én mindentől, a mi eddig neki 
az ismerés folyamlásakor adva volt. Elvonatkozott tehát min- 
dentől , de koránsem azért, hogy az abstractio élettelen üré- 
ben vesztegeljen, hanem azért, hogy önbirásának teljes kivi- 
vása után önmagából és szabadon hozhassa mindazt elő, a mi 
előbb rá, mint közvetlen adottság, kénytetőleg hatott. Ezen- 


A POSITIV ES NEGATIV PHILOSOPHIÁRÓL. 455 


túl csupán azt ismerendi el saját, valódi birományagyanánt, a 
mit ő maga szabadon és öntudatosan hozand elő önmagából. 
Ezt végrehajtandó az én, mint általános tevőség, teszi 
vagy meghatározza önmagát. Ezen magának önmagábani te- 
vése vagyis meghatározása által előhozza saját tevényeit vagy- 
15 határozatait; azután az előhozott határozatokat egymástól 
és önmagától is megkülönbözteti; végre az előhozott és meg- 
különböztetett határozottságok egyesítése által alkotandja ma- 
gában össze amaz egészet, mely közönségesen világnak szo- 
kott neveztetni. Előhozás, megkülönböztetés és egyesítés, e 
működések azok, melyek által a gondoló én teljes érvényült- 
séget vívand ki magának minden fölött, a mi a lét köréhez 
tartozik. Itt tehát az én nem akár így vagy amúgy meghatá- 
rozható, nem kivülről elfogadott fölvevények , vagy bár hon- 
nan kapott föltétek alatt összerakott , hanem önmagában ben- 
sóleg megkülönített egység; nem puszta öndég, hanem ónma- 
gát saját, bensőleg megkülönített egységében öntudatosan 
fölfogó és biró alany. Következőleg azon ismereti egész is, 
melyben a tiszta én önmagáról teend bizonyságot, más alakban 
fog most már megjelenni. Nem leend ugyanis többé bizony- 
talan nézetek vagy vaktában itt-ott fölkapott szempontok 
segedelmével összefércelt véleménytár, nem leend oly tan- 
egész , mely egy oldalról bizonyos, más oldalról meg bizonyta- 
lan tényezőkből van szerkesztve; hanem oly ismereti egész 
leend, melynek valódi neve tudomány. | 
És ez az különösen, a mi a harmadik fokon alko- 
tott bölcseletet az előbbiek fölé emeli. Az eleó fok. bővel- 
kedett sokasággal, de valódi egység nélkül; a második fok, 
a többirányú előtétesség miatt, el volt látva sokasággal és 
egységekkel is, de nem tudománybeli egységgel. Azért 
mondja Schelling, Sämmtl. Werke: I. Band. Stuttg. und 
Augsburg, 1856. 154. 1. „So nennt Kant als die ein- 
zig möglichen Formen sinnlicher Anschauung Raum und Zeit, 
ohne sie nach einem Princip (wie z.B. die Kategorien nach 
dem Princip der logischen Functionen des Urtheilens) er- 
schöpft zu haben. So sind zwar die Kategorien nach der Tafel 
der Functionen des Urtheilens, diese selbst aber nach gar 
keinem Princip, angeordnet. Betrachtet man die Sache ge- 





450 — " HORVÁTH CYRILL. 


nauer, 80 findet sich, dass die im Ürtheilen enthaltene Syn- 
thesis zugleich mit der durch eine ihnen zu Grunde liegende 
ursprünglichere Synthesis (die Synthesis der Vielheit in der 
Einheit des Bewustseyns überhaupt) und diese selbst wieder 
nur durch eine höhere absolute Einheit begriffen wird, dass 
also die Einheit des Bewustseyns nicht durch die Formen der 
Urtheile, sondern umgekehrt diese zugleich mit den Katego- 
rien nur durch das Princip jener Einheit bestimmbar seyen. 
Ebenso lassen sich die vielen scheinbaren Widersprüche der 
Kantischen Schriften schlechterdings nur durch höhere Prin- 
cipien schlichten, die der Verfasser der Kritik der reinen 
Vernunft überall nur voraussetzte.** 

Kant igen nagy nyomtatekot helyez azon ällitäsäba, 
mely szerint az ismeret két, egymással ellentétes viszonyban 
álló, elemet tüntet föl, az utólag adott anyagot t.i. és a már 
előleg bennünk levő alakot. Ámde, hogy egyesülten amaz 
ismereti egészet alkothassák, mely közönségesen tapasztalás- 
nak mondatik, közvetíttetniök kell. Szerinte tehát az anyag, 
az alak és a közvetítés szükségképi föltétei a lehető tapaszta- 
lásnak. A közvetítés nála sehol sincs tökéletesen bevégezve, 
azért volt eleinte mindjárt annyi oldalról megtámadva. Rein- 
hold első állítá alaposan, hogy Kant elmélete főelv nélkül 
szükölködik. És ez a tudományi álláspontból itélő előtt min- 
denkor igaz állítás marad. Mások más oldalról ragadták meg. 
Különösen Jacobi, Schulze és Maimon az ugynevezett önmit 
és annak érzékeinkre történő hatását támadván meg vitattäk, 
hogy az nem egyéb, mint dogmaticai elötet, üres szó, puszta 
képzelmény. 

Valamennyiénél határozottabb és rendezettebb volt 
Fichte János Gottlieb föllépése, ki minden tétovázás nélkül 
kimondotta : hogy csupán az önmagát szabadon tevő én van, 
mint általános cselekvőség és hogy az, a mit Kant ónminek 
tart, vagyis az, a mi az ismerő ént korlátozza, nem más, 
mint az önmagát meghatarozó énnek működése, Fichte nem- 
csak elvének, hanem módszerének és nyiltan bevallott ered- 
ményének tekintetéből is leginkább érdemli, hogy itt a nega- 


tivismus harmadik fokának képviselője gyanánt legyen föl- 
mutatva. 


A POSITIV ES NEGATIV PHILOSOPHIÁRÓL. 457 


Fichte tudományosan kialakított elmével birvan, el nem 
fogadhatott valamit, a mi, saját itélete szerint, az általa tisz- 
tára hozott főelvből szükségképen nem következett. Kiindu- 
lási pontját a közvetlen tudatnak tényei között találta föl. — 
Tapasztalván ugyanis, hogy némely képzelet bennünk a sza- 
badságnak , másik a szükségképiségnek érzetével jár : minden 
más előtt azon alapot fürkészte, melyből az iménti tünemé- 
nyeket biztosan meg lehessen magyarázni. A szabadság érze- 
tével járó képzeleteknél nincs akadály , mert e kérdésre: miért 
olyanok , a minők? azonnal így felelhetni : mert magunkat 
épen így határoztuk meg és nem másképen. Stat pro ratione 
voluntas. A szükségképiség érzetével járó képzeleteknél ilyes- 
mit nem hozhatunk föl. A közszerű tudattal beérő ember nem 
is sokat törődik vele : de igen az, ki a tudást és annak egész 
mivoltát mindenestül akarja ismerni. Ilyen a bőlcsész, még 
pedig annál inkább, minél őszintébben lát az igazság ügyéhez. - 
Nem a kiváncsiság tehát, hanem a hivatás elfojthatatlan ér- 
zése fogja őt e kérdésnek előhozására sürgetni : mi teszi a 
szükségképiségnek érzetével járó képzeletek alapját? Azt 
mondja Fichte, hogy a ki e kérdést igazán megfejti, az a 
tapasztalásnak alapját is fölmutatja. De hol található ezen 
alap? Vagy a tapasztaláson belül vagy azon kivűl. Belül nem, 
mert az alap kivűl van az alapítványon, tehát a tapasztaláson 
kivül. Ugyde mivel épen azon alap teszi a philosophiának tár- 
. gyát, ebből az következnék, hogy a philosophiának tárgya ie 
kivűl van a tapasztaláson. Lehetséges-e az? 

Álljunk meg itt egykissé. Kettő merült föl, a philoso- 
phia és annak tárgya. A philosophia, mint emberi tudomány, 
csak a tapasztalás határain belűl lehet az, a mi; tárgyáról még- 
is az mondatik , hogy az a tapasztalás határain kivűl van. 
Hogyan férnek ezek össze? Vagy bír valamivel a bölcsész, a 
mi őt a tapasztalás határain fólülemeli, vagy nem bír. Ha bír, — 
mi az? ha nem bír, mi kényteti őt arra, hogy tárgyát a ta- 
pasztaláson kivűl keresse ? 

Azon működés, mely által a bölcsész a tapasztalás hatá- 
rain fölülemelkedik, az abstractio. A fölülemelkedes pedig . 
abban áll, hogy ő az abstractio segedelmével képes azt, a mi 
a tapasztalás folyamában egygyé olvadt , szétválasztani és az 


458 HORVÁTH CYRILL. 


így szétválasztott tényezőket a reflexio küzbe-jóttével meg in 
vizsgálni. Akármelyik " mozzanata tekintessék a tapasztaläs- 
nak, két, egészen összeolvadt elemre fogunk benne találni. 
Ezek közől az egyik én vagy értelmiség, a másik nem-én vagy 
, tárgy nevet szokott viselni. De valódi elemek-e azok? Nem 
lehetne-e az egyik valódi elv, a másik csupán mozzanat? Ha 
igen, melyiknek adandó a másik fölötti elsőség? ha nem, mond- 
hatni-e már, hogy ezen puszta szétválasztással fölül is emel- 
kedtünk a tapasztalás határain ? Ezen utolsót annál kevesebbé 
mondhatnók, minél bizonyosabb, hogy ahhoz a szétválasztáson 
fölül még azisokvetetlenűl megkivántatik, hogy a tapasztalást, 
mint egységet, megis magyarázzuk. A mi bizonyos elv nélkül 
lehetetlenség levén, szükséges, hogy a fölhozott elemek közől 
azegyik a másiktól legyen származtatva. De melyik? Aza böl- 
csésznek dolga. Valamelyiktől el kell vonatkoznia, hogy így az 
egyiknek fenmaradása a másiknak származtatását lehetővé 
tegye. Ha az éntől vagyis az értelmiségtől vonatkozik el, fen- 
marad a nem-én vagyis a tárgy : és akkor a szükségképiség- 
nek érzetével járó ismeretek alapja a nem-én, a tárgy. Ezt 
vítatja a dogmatismus. Ha a nem-éntől vagyis a tárgytól vo- 
natkozik el, fenmarad az én vagyis az értelmiség; és akkor 
ez leend a szükségképiségnek érzetével járó ismeretek alapja. 
Ezt vítatja az idealismus. Ezek közől kell tehát a bölcsésznek 
választania; mert itt, az egymással szemközt álló két magya- 
rázásmód egyesíthetlensége miatt, valami harmadikról még 
csak szó sem lehet. Vagy dogmatismus vagy idealismus. Itt 
nincs középút. Mit mond ezekhez a reflexio? 

Ha tudatunk közvetlen tartalmára reflectálunk, azt fog- 
juk találni: 1) hogy a tudat csak valami érzettrőltesz bizony- 
ságot, de soha sem arról, a mi önminek neveztetik; 2) az én 
előfordúl a tudat határain belűl, a tárgy, mint önmi, nem. 
Mivel tehát ezek következtében a lét, mint olyan, nem hoz- 
hatja elő a gondolást hanem az értelmiség : csupán az ideali- 
smust lehet okszerüleg pärtolni. Miveltovábbá Fichte állítása 
szerint az én tiszta, vagyis minden szenvedéstől ment, cse- 
lekvőség, az ő cselekvési módjainak rendszerét sem lehet más- 
unnan, mint az értelmiség lényegéből kifejteni. Ha Kant 
után indúlván a categoriákat vagyis az értelmiség törvényeit 


- 











A POSITIV ES NEGATIV PHILOSOPHIÄRÖL. 459 


a tapasztalästöl vennók át, két botlasztó esetre nyujtanánk 
alkalmat. Először ugyanis képtelenekké válnánk annak meg- 
magyarázására, vajon ama törvények benn vannak-e már ere- 
detileg az értelmiségben vagy nincsenek; másodszor akármit 
kezdenénk, sehogy sem birnók a tárgyak eredését átérteni. s 
Miből eléggé kiviláglik, hogy az értelmiségnek törvényeit 
szintúgy mint tárgyiságát egyedűl az énből lehet igazán ki- 
fejleszteni. 

Ha tovább nem fűzzük is a magyarázó érinteteket, a 
mondottak után ki lehet már azon álláspontot jelölni , melyet 
Fichte a negativismus határai közt elfoglalt. Elveül az ént 
tűzte ki. Ez van, mert önmagát szabadon teszi; minden, a mi 
még van, csupän azért van, mert az én által téve lön. Valg- 
mint tehát az én egyedüli tartalom, melyről közvetlenül bizo- 
nyosak vagyunk, úgy egyedűli valóság is. Az én minden, de 
nem az egyéni, hanem az általános, a tiszta, a mindenen túl- 
terjedő én. Halljuk önmagát — Werke II. 96. 1. — „Das Ich 
setzt sich selbst, und es ist, vermöge dieses blossen Setzens 
durch sich selbst; und umgekehrt : das Ich ist, und es setzt 
sein Seyn, vermöge seines blossen Seyns. Es ist zugleich das 
Handelnde, und das Product der Handlung; das Thätige, 
und das, was durch die Thätigkeit hervorgebracht wird; 
Handlung und That sind Eins und eben dasselbe; und daher 
ist das : Ich bin, Ausdruck einer That-Handlung.* Másutt . 
meg — 176.1. ezeket írja : „Aber das Ich ist nichts ausser 
dem Ich, sondern es ist selbst das Ich. Besteht nun das We- 
sen des Ich bloss und lediglich darin, dass es sich selbst setzt, _ 
so ist für dasselbe sich setzen und seyn Eins und Ebendassel- 
be. In ihm ist Real-Grund und Ideal-Grund.“ 

Nagyon érdekes ama módszernek ismerése is, melyhez 
Fichte több ízben újra dolgozott tudománytanának szerkesz- 
tésekor ragaszkodott. Szerinte a tudománytan egy oly alap- 
tételt tartozik fölállítani, melyből aztán minden más tétel 
lehozható legyen; mert ily tétel nélkül soha sem birnánk a 
tudási töredékek közől igazán kivergődni. Mivel pedig az ily- 
szerű alaptételt be nem bizonyíthatni, a fölállítás sikerítése a 
végrehajtandó kisérlettől függend. De hogyan lehetne maga 
az alaptételbizonyos, miután a hozzá vezető út annyira bizony- 


3 





460 HORVÁTH CYRILL. 


talan? Igaz, hogy a kisérletet sem menetében sem eredményé- 
ben nem ajánlja mindenkor a kellő biztosság; hibáslandó még- 
is az, ki őt e miatt valamennyi oldalról silányolná. Az oksze- 
rűleg végrehajtott kisérlés fogja megmutatni, vajjon találha- 
tó-e oly tétel, melyhez minden tudományt vissza lehessen 
vezetni. Ha igen, az lesz a keresett alaptétel. Fichte magát 
egy ilyennek birtokában lenni állítá. 

Szerinte a főelvet tudatunknak mindenik tényéből elő 
lehet fejteni, mert benvan mindenik tudati tényben , sőt atu- 
dati tények csupán a miatt azok, a mik, mert a főelv teszi 
magát bennök és általok. És így nem a tények föltétei a fő- 
elvnek, hanem a főelv föltéte a tények sokaságának : követ- 
kezöleg akármelyik tény vétessék elemezés alá, a fóelv min- 
dikben bizonyságot teend magának önmagávali azonságáról. 
M: által? Az öntevés által. Mi tehát az a mindenben érvény- 
kedő elv? A tiszta én, mint általános működés, vagy még 
határozottabb szóval élve, mint általános tétkedés. Innen a 
philosophiának legfőbb alaptétele : az én van, mert van, ésaz, 
a mi, mert önmagát teszi. 

Ez azon tétel, mely nemcsak első, hanem közvetlenül 
bizonyos és Így mind tartalmára mind alakjára nézve föltétlen 
alaptétele minden tudásnak. Amde hamindjárt az én eszméje 
egyedűl közvetlen és általánosan bizonyos eszme isa mi tuda- 
‚tunkban; mégsem mondhatni , hogy egyedüli nyilatkozmánya 
is a tudatnak. Mert akármikor tegye magát az én, ezensajät 
létének vagyis működésének tevésekor tesz még más létet 
azaz más működést is. Ezen más a nem-én. Innen az így 
hangzó második alaptétel : az én az énnek nem-ént tesz elle- 
nébe, mely alakjára nézve föltétlen, de tartalmát illetőleg 
föltétes. Föltétlen alakjára nézve, mert ezt sem lehet mästol 
származtatni, föltétes ellenben, tartalmát illetőleg, mert a 
nem-én fogalmának meghatározása csak az én fogalmának 
meghatározása után következhetik. 

De hogyan fog e két alaptétel összeférni, miután egy- 
mást kölcsönösen lerontják? Ha elfogadjuk az ént, lerontjuk 
a nem-ént. Fichte szerint a kivánt egyesítést a kölcsönös kor- 
látozás által lehet végre hajtani. Innen a harmadik, alakjára 
nézve föltétes, de tartalmát illetőleg föltétlen alaptétel: az 





A POSITIV ES NEGATIV PHILOSOPHIÁRÓL. 461 


en az énben a részelhetó énnek részelhető nem-ént tesz 
ellenébe. 

Ezek ily módoni meghatározása után három alapfogalma 
villan elö a philosophiának : az én, a nem-én és a korlátozás. 
A gondoläs részéről ezen alapfogalmaknak szinte három főalak 
felel meg : a positio, negatio és limitatio, vagy más szavak- 
kal, a thesis, antithesis és synthesis. A fölmutatott három 
alapfogalom az, melyekből az analysis és synthesis mindazt 
előfejtendi, a mi a tudománytannak mozzanatai közé tartozó. 

Az előfejtés így történik. Először is az adott alaptétel 
fölelemeztetik; ennek bevégzése után napfényre hozatnak amaz 
ellenmondások, melyek benne " foglaltattak; végre az ellen- 
mondások egy új alaptétel segedelmével kiegyenlittetnek. Mi- 
nek következtében az új alaptétel nem más , mint a már előre 
küldött alaptételnek fejleménye. Az is világos, miszerint az 
egymással szorosan összefüggő , és így rendszert alkotó alap- 
tételek kiindulási pontja az önmagát tevő én. 

Ha az itt vázolt módszer segedelmével a kiemelt alapté- 
telek harmadikát fölelemezzük, ugy fogjuk találni, hogy az 
két új alaptételt foglal magában, Az első így hangzik : a 
nem-én meghatározza az ént; a második meg Így : az énmeg- 
határozza a nem-ént. Ezeken nyugszik az elméleti és gyakor- 
lati részből álló tudománytannak fölosztäsa. 

Önkényt merül itt most már föl e kérdés : mit eredmé- 
nyezett a tudomänytan? E pontot illetőleg Fichte bölcseleté- 
nek nagyon különös sors jutott. Vannak, kik azt nem győzik 
eléggé magasztalni; mások, kik nem győzik eléggé ócsárolni. 
Amazok ugy találják , hogy alig lépett még eddig valaki föl 
határozottabban a gondolkodás önállósága mellett, mint Fich- 
te. Emezek nem akarnak benne mást látni, mint a leghaszon- 
talanabb abstractióknak, a mindenkép botránkoztató nihili- 
smusnak elbizakodott terjesztőjét. 

Ha Fichtének munkáit figyelemmel átolvassuk, kétféle 
alakját találjuk bennök a bölcselésnek; az előbbit és az utób- 
bit. Mi jelenleg az előbbiről szólunk, mert ebben tünik fol 
leghatározottabban a negativismus harmadik foka. Egészen 
más elvű, módszerű és eredményü bölcseletet nyujtson-e az 
utóbbi vagy nem, annak eldöntése föladatunkon kivűl esik. 


462 KARVASSY ÁGOST. 


Vannak olyanok is, kik az érintett alakokra nemügyel- 
vén, Fichte ellen kigyót, békát kiáltanak, Pedig annak, a ki 
valamit megitél, mégis csak kötelessége azt, a mit megitél, 
tärgyszerüleg fölfogni és okszerüleg átérteni. De igaz-e, hogy 
Fichte csakugyan nyújtott alkalmat az ilynemű kifakadások- 
ra? Ha igen, szükségképen következett-e az, az általa kép- 
viselt negativismusból? ha nem, mi különösen az, a mi az 
ilynemű kifakadásokat szünet nélkül ismételteti ? 

A kérdések fontossága hozza úgy magával, hogy rólok 
más alkalommal tüzetesebben értekezzünk. 


AZ EGYÉNI SAJÁTJOGRÓL, ÉS A SZABAD 
CONCURRENTIÁRÓL STÁTUSGAZDÁSZATI 
SZEMPONTBÓL. 


KARVASSY ÁGOSTTÓL. 
Olv. az acad. jun. 21. és jul. 12. 1852. 





A polgári társaság jelen állapotjában mutatkozó ezám- 
talan bajok, melyek azemberi nem nagy részét örökös inségre, 
nyomorra kárhoztatják , a napról napra főleg gyári országok- 
ban mindinkább szaporodó proletariatus, és ennek következ- 
tében terjedő megelégedetlenség, mely főleg a népesség alsóbb 
rétegeit áthatja, és a jövőt imitt-amott már rémkép gyanánt 
tünteti elő, a nép boldogságát szivökön hordó, gondolkodó 
főknek arra szolgált indokul, hogy a stätusgazdäszat terén 
tudományos vizsgálataik által forrásait e bajoknak felkeresni, 
azoknak bedugására szolgáló közegeket felfedezni, és az em- 
berek tömegének anyagi jóléte biztosításával az emberiséget 
egy szebb , boldogabb jövő elé vinni törekedtek. 

E törekvésökben valamint különféle nézetekből indúl- 
tak ki, ugy javaslataikban is egymástól nem kevéssé külön- 
böztek. : 

Igy talälkoztak nem kevesen, kik azon elveket, melye- 
ken a polgári társaság jelen szerkezete mindenütt alapszik, 
milyenek az egyéni eajátjog és a szabad concurrentia, státus- 








AZ EGYÉNI SAJÁTJOG, ÉS CONCURRENTIA. 463 


gazdászati szempontból bonckés alá vevén és ennek következ- 
tében a társaság minden bajait e kettőből szärmaztatvän, a 
társasági állapot javulását, azemberi nem jólétét csak az egyé- 
ni sajátjog és a szabad concurrentia megszüntetése vagy kor- 
látolása által elérhetőnek reménylik, s ennél fogva az évezre- 
dek által szentesített sajátjogot megsemmisíteni, vagy leg- 
alább korlátolni, és a társaságot új alapra fektetni kivánják. 

Azon irók, kik ily irányt követnek, és minden üdvöt az 
emberi nemre nézve javaslataik kivitelétől várnak, képezik az 
ugynevezett socialisticus és communisticus iskolákat , melyek 
egymástól az általok a társadalom bajainak gyógyítására indít- 
ványozott közegekre nézve némileg eltérnek, mint alantabb. 
előadandjuk. 

A communisticus elveken alapított társaság némely raj- 
zait már a görög bölcsész Platónál, és Morus Tamásnak 
„Utopia“ című XVI. században megjelent munkájában is 
lelhetni, az eszme tehát nem egészen új; a történelemből 
pedig tudjuk, hogy Németországban Münster városában 
1534-dik évben a félreértett Luther tana következtében kitört . 
lázadás alkalmával a lázadok városuk szerkezetében, új el- 
rendezésében communisticus elvekből indültak ki; továbbá, - 
hogy Peruországnak Délamerikában fölfedezése alkalmával 
ezinte communisticus-féle szerkezete volt, hogy Paraguajban 
Délamerikában a jézsuiták communisticus elveken alapított 
társadalmi állapotot hoztak létre. 

A jelenleg a státusgazdászat mezején tanaiknak elismé- 
résére, és valósítására törekedő communisticus és socialisticus 
iskolák keletkezésóket Francia- és Angolországban lelték. 

A francia gróf Claude Henri de St. Simon, ki életének 
nagyobb részét a bölcsészet tervei megállapítására fordította, 
és a eköt Robert Oven a communisticus, Charles Fourier 
pedig a socialisticus iskola alapítóinak tekintendők. 

Az ezek által felállított tanok azután mások által nem 
mindennapi elmésséggel mindinkább tovább kifejtettek. 

A communisticus irók leghiresebbjei voltak : Cabet, La- 
mennais, Proudhon és Bazard franciák, Combe angol; a so- 
cialisticus irók legnevezetesebbjei : Louis Blanc, Victor Con- 
siderant, Sismondi, Villeneuve és Blangui. 


464 KARVASSY ÁGOST. 


Ezen iskoláknak lényeges tanait röviden előadni, azokat 
elleneik vedveivel összeállítani, és innen a státusgazdászati 
tudomány jelen állapotja, és jövő feladása iránt következé- 
seket vonni jelen értekezésem tárgyául kitüztem. 

. Minden communisticus és socialisticus iró abban meg- 
egyezik, hogy minden rossznak , mely jelenleg az emberi nem 
nagy részét nyomja és mely annyi millió embert inségre, 
nyomorteljes életre kárhoztat, forrásait atársasági viszonyok- 
ban, különösen pedig a birtok egyenlőtlenségében azaz abban 

keresik, hogy némely emberek felette sok javakat sajátul bir- 
" nak, midőn mások minden birtok nélkül szükölködnek , okát 
pedig ezen egyenlőtlenségnek az eddig minden jognak alapját 
képező egyéni tulajdonjog fennállásában, ésaz avval kapcsolat- 
ban lévő tulajdon feletti szabad rendelkezési jogban, s továbbá 
a Smith-Sajféle rendszernek alkalmazása következtében életbe 
lépett szabad concurrentiában feltalálhatónak vélik; a commu- 
nisticus és socialisticus tanok hirdetóinek tehát minden meg- 
támadásai a szabad concurrentia elvei ellen is, különösen azon 
Smith-Sajféle elvek ellen : hogy legjobb, ha a kormány min- 
dent szabadon tenni és menni hagy (laissez faire, laissez passer) 
és az iparba, kereskedésbe be nem avatkozik, és hogy a szabad 
concurrentia melleit a javak felosztása bizonyos szükségképen 
működő státusgazdászati törvények szerint legigazságosabban 
és anyagi tekintetben legkielégítőbb módon magától történik, 
vannak irányozva. A szabad concurrentiának hatásait illető- 
leg elismerik, hogy a szabad concurrentia-féle rendszer alkal- 
mazása az ipart az elébb fennálló korlátozásoktól, céhbeli meg- 
szoritäsoktol, egyedárusságoktól, a földmívelést bilincsei alól 
megszabadította, mindenkinek szabadságot adott akármely 
iparágra, foglalkozásra tehetségeit, tőkéjét fordítani, telket 
mint tulajdonos szerezni, vagy azt felosztani, eladni, hogy 
továbbá az az internationalis kereskedést az elébb fennálló kor- 
látok eltávolításával hatalmasan előmozdította, és főleg a gé- 
pek behozása és a munka-felosztásnak nagyobb mértékben tör- 
tént alkalmazása óta az összes termesztést és azzal az emberi 
élvezetek, a gazdágságnak szaporodását véghetetlenül elő- 

mozdította. 
De más részről a szabad concurrentiát vádolják, hogy a 


AZ EGYÉNI SAJÁTJOG, ES CONCURRENTIA. 465 . 


telkekre nezve gyakran azoknak nagy tömegekben hatalmas 
tökepenzeseknek kezére jutását, vagy ellenkezőleg szerfeletti 
eldaraboläsät, és ennek következtében a földmivelöi népes- 
segnek káros mértékbeni szaporodását, és elszegényedését 
okozta, & műipari és kereskedési vállalatokra nézve pedig a 
legveszélyesebb egyedárusságot t.i. a tőkének egyedárusságát 
megalapította. 

. Ezen egyedárusságnak eredménye pedig szerintök az, 
hogy a nagyobb tőke túlsulylyal birván a kisebb felett, emezt 
absorbeálja, a szellemnektalálmányait mintegy monopolizálja, 
a kisebb tőkepénzesnek minden ügyekezetit meghiusítja, min- 
den észtehetségét hatástalanná teszi. Innen magyarázható a 
tűnemény, hogy a nagyobb kereskedő elnyomja a kisebb bol- 
tost, a gyáros a mesterembert tönkre teszi, innen ered továbbá, : 
hogy a közép osztályok mindinkább gyengíttetnek és közel 
enyészettel fenyegettetnek , a javak pedig napról napra keve- 
sebb kézben gyülnek összve, minek megint elkerülhetlen kö- 
vetkezébe az, hogy most egyik ember a másikat csak a maga 
hasznára mintegy kizsákmányolja, minthogy az, kinek birtok 
nem jutott, s ki tehát munka által kényteleníttetik élelmét ke- 
resni, főleg a gépek feltalalása óta a legnagyobb függésben 
van a tökepenzestöl, és munkaurától, ezen függés nem más 
mint egy neme a rabszolgaságnak (ugy hogy főleg a gyári 
munkásokat valóban fehér négereknek lehet nevezni), mert a 
munkás azonkivűl hogy sokszor oly munkára kényszeríttetik, 
mely tehetségének meg nem felel, a verejtékében véghez vitt 
munkájaért alig kap sokszor annyi bért , hogy örömtelen éle- 
tét nyomorúltan tengesse, és semmi élvezetet magának nem 
szerezhet, állapotját semmi módon nem javíthatja és tehát 
rendeltetését e földön el nem érheti; holott a tőkéknek birto- 
kosai, a gyároknak tulajdonosai, kik semmit sem dolgoznak, 
temérdek sok jövedelemmel bírnak, és mindenféle javaknak 
bőségében vannak. 

A communisticus és socialisticus irók (különösen a fran- 

ciák, Burel, Willerme és Villéneuve, és az angol Chalmero) a 

legelevenebb színekkel festik le a szegény munkásoknak, kik 

mindenütt többségét képezik a népnek, alávaló állapotját, és 

a köztük és a munkaurak azaz a tőkepénzesek közt fennálló, 
ACAD. ÉRT. 1856. VIII. 30 — 


466 . KARVASSY ÁGOST. 


kebellázitó viszonyokat, hü tükörben tüntetik elónkbe a prole- 
táriusok sanyarú létét, mely jelen socialis életünknek sötétebb 
oldalát képezi , és társasági rendszerünk életfáján rágódik. 

Iparkodni fogok róvid rajzát adni a proletáriusok általok 
ecsetelt nyomorült állapotjának. 

A bajok, melyek szerintök a proletárius vállain ólom 
sulyaikkal nehézkednek és azoknak életét keservteljessé teszik, 
következők : a teljes reménytelenség a sanyarú állapotjábol 
kiemelkedésre, a proletárius nem képes valamely üzlet veze- 
tésére szükséges isméreteket magának megszerezni, és ha 
azokat birná is, nem teremtheti elő az arra kivántató legki- 
sebb tőkét, a takarékosság nála legkisebb eredményre sem 
vezet. 

A másik nem kevésbbé nyomasztó súly , mely a proletá- 
riuson fekszik, foglalkozásának örömtelen, sokszor sanyarı 
volta és bizonytalansága, a munka, melyet végez, legritkább 
esetben általa szabadon választatott, hanem olyan, melynek 
üzésére őtet az éhség hajtotta, ezen munka azon élvezetet 
sem szerzi meg neki, melyet az önálló kézmíves a szabadon 
választott és kézművileg űzött munkánál a productiv tevé- 
kenység eredményeinek látása által érez, azon egyforma moz- 
gatások, melyekre a gyári munkás munkájánál a gépek be- 
hozatása következtében minden nap 12—14 óráig kárhoztatva 
vagyon, neki legnagyobb gyötrelmévé válnak, azonkivűl a 
szellemölő, gépszerű és gyakran nagy erőfeszítésbe kerülő mun- 
ka nem ritkán őtet lelkileg eltompítja, és testileg idő előtt 
inaszakattá teszi. | 

A keresletbeni változások, a vállalkozónak szeszélye 
vagy egy hangos panasz és arányosabb munkabér igénylése 
részéről még ezen munkájától is rögtön megfoszthatják őtet, 
és kényszeríthetik vagy a munkahiány miatt a civilizált világ 
közepett dőzsölő dúsgazdagok által körülvéve a reá váró bi- 
zonyos éhhalálnak napról napra szemébe nézni, vagy pedig 
élelem keresése végett a bűntett veszélyes pályájára lépni. 

A proletáriusok vagyoni állapotja legsiralmasabb alak- . 
ban mutatkozik, a sanyarusäg minden képzeletet tülhalad, 
lakásaik keskenyek, világosság és minden" kényelem nélkül 
ezűkölködők , . gyakran földalattiak, nem ritkán több család 





AZ EGYÉNI SAJÁTJOG, ES CONCURRENTIA. 467 


ıgyanazon szobát lakja, ruhájok rongyos, tisztátalan, elede- 
ök elégtelen, rossz, gyakran élvezhetlen, legnyomorúságo- 
abb az állapotjok a nagy iparvärosokban, milyenek Manche- 
ter, Birmingham, hol százezrenkint is együtt élnek, és hol 
nagokat a gazdagság minden fényétől, a pazarlás minden in- 
rereitól minden oldalról körülvéve látják; azon városrészek, 
10] a munkások laknak, már szembetünő szennyességök, mocs- 
ros külsejök, büdös ezaguk által a város többi részeitől külön- 
jöznek , nagy azon proletáriusoknak száma, kik még lakással 
em bírnak, hanem az éjszakát közösen fogadott hálótermek- 
en töltik, hol korra, nemre és egézségrei különbség nélkül 
gymás mellett halmozvák; a nagy ipari városok a társadalmi 
ntézetek hiányait és a kiáltó ellentéteket legszembetünőbben 
nutatják, úgy hogy e szomorú képnek, melyetezek nyújtanak, 
átásánál lehetetlen a gondolkodó embernek el nem szomorod- 
ia, az érzékeny szivnek vissza nem borzadnia. 

A proletáriusnak családi élete továbbá ezen nevet is alig 
rdemli, a családnak tagjai egymást ritkán látják, a gyerme- 
ek már korán szakíttatnak el szülőiktől, és zsenge korukban 
apestig a gyárakban már dolgozni kényteleníttetnek, a eze- 
énység és a kedvezőtlen viszonyok a családtagokat egymás- 
ól elidegenítik, és tűzhelyi összeköttetésőket megoldják. 

Legszorosabb kapcsolatban a családnak megoldásával 
ll a rendetlen nemi közösülés, és a nőnemnek feslettsége, 
xely a proletariatus közt napról napra jobban elharapódzik, 
nnek oka a többeknek szoros egymás melletti lakásán kivűl . 
'ginkabb abban rejlik , hogy a leánykák első nevelesöket nem 
z atyjok házában , hanem a műhelyekben és csapszékekben 
yerik és hogy a munkabérök is oly szüken van ki mérve, mi- 
zerint a prostitutiót mint mellékes keresetet felteszi. 

Az előhozattakból már következtetni lehet, milyen a 
roletáriusok nagy számának egézségi állapotja, a melyre az 
intett okokon kivűl még az igen kora alkalmazás a gyári 
munkánál, a hiány a betegségbeni apolgatásban, és gyakran a 
étségbeesés-szülte mértéktelen pálinkaivás ártalmas befolyást 
yakorolnak, és azért a proletáriusok közt többnyire csak 
ipadt ,.fogyott, behorpadt, vagy egészségtelenül felduzzadt 
rcokat lehet látni, mindenféle nyavalya pedig, mely köztök 

30" 


468 KARVASSY ÁGOST. 


szünet nélkül dühöng, sokkal nagyobb halandóságot mint 
: más osztályok közt idéz elő. 

Végre még egyik a proletáriusok életviszonyaiból eredő 
baj az oktatás csaknem egészleni hiánya, melyben gyerme. 
keik szenvednek, 

Hogy ily kebellázító viszonyok (így szólal fel némely 


communisticus iró), melyeknek valóságát fájdalom! tagadni 
nem lehet, tovább nem türhetók, hogy a munkás osztály sa- 
nyaruságteljes állapotján gyors és hathatós javitás szükséges, 


azon senki többé nem kételkedhetik , kinek keblében a termé- 
szet szózata még egészen el nem némult , szivében az érzé-. 


kenység az emberi nyomor irányában ki nem halt. 
E javítás annál kevésbbé halasztható szerintök, mert már 
ébredni kezd az emberi méltóság és egyenlőség érzete a szen- 


vedesre és sanyarusägra kárhoztatott néposztályban is, mert 
már átlátni kezdi azon számos osztály, hogy a térmészet asz- | 


tala minden ember számára van kiterítve, s hogy tehát leg- 
nagyobb igazságtalanság, hogy némely dúsgazdagok ezen 


asztalnál kizárólag helyet foglalván dözsölhetnek, míg a mun- 
kás osztälynak csak a hulladékot juttatják, át van már hatva 


ezen osztály azon meggyőződéstől, hogy ily állapot az Isten 
akaratja nem lehet, és elkeseredése, gyülölsége a birtokos osz- 
tály ellen napról napra növekedik, ennek kell tulajdonítani az 
imitt-amott a proletáriusok által véghez vitt gépek rontását, 
és azoknak hajlamát a tulajdon megtámadására. Kétséget sem 
. szenved, hogy, ha az említett bajokon idejekorán nem segítte- 
tik, a társaság egy tátongó örvény felé siet, és a legirtózato- 
sabb catastrophäk elébb-utóbb okvetetlentil bekövetkezhetnek, 
melyek az emberi nemet iszonyú vérontással, a vagyont pusz- 
títással, a civilizátiót enyészettel fenyegetik. 

A communisticus és socialisticus irók szerint e bajok tő- 
keletes elhárítása nem részletes reformoktól, nem politicai 
változásoktól, hanemcsak az egész társasági állapot ujjászük- 
tésétől várható, és pedig oly ujjäszületestöl, mely által amun- 
ka és a termesztés szerveztetik, a tőkének túlsulya megsem- 
misittetik, a munkás osztály a rabszolgai állásból kiemeltetik, 
annak illő jutalma biztosíttatik, és a hatalomnak sulypontja 
is a munkásokra ätruhäztatik. 








AZ EGYÉNI SAJÁTJOG, ES CONCURRENTIA. 469 


Ilyen újjászületés pedig St. Simon és Oven szerinte kö- 
vetkező főeszméken alapszik : Minden magános sajátjog meg- 
szüntettessék, mert a sajátjognak behozása az emberek nagyobb 
részét inségre kárhoztatta, és keveseknek emeléséről sokaknak 
elnyomása által gondoskodott (azért jelszavuk ‚a tulajdon 
rablás" la propriété c'est le vol); a magánossajátjog fennállása 
mellett már némely gyerekekazon előjoggal születnek , misze- 
rint életöket henyélésben tölthetvén, másokat érettök dolgoz- 
tathatnak; a sajátjog fennállása forrása az insegnek és nyo- 
mornak, oka az elszegényedésnek és szaporodó proletáriatus- 
nak, anyja az irígységnek és önzésnek , mely csaknem minden 
véteknek szülője, magva az erkölcstelenségnek és táplálója 
a lopásnak ; a javak tehát közösek legyenek, innen ered a szó 
„‚communismus. “ 

A sajätjog megszüntetéséből következik továbbá az örö- 
kösödesi jog megszüntetése is, az egész emberi társaság tehát 
egy nagy munkásokegyesületévé (associatióvá) alakíttassék át, 
melyben a telek és a termesztésnek műszerei, a tőkék, nem ma- 
gános személyek tulajdona többé, hanem az összes társaságé. 

A véleményre nézve az előállított javak felosztását ille- 
tőleg a communisták közt is megint két iskolát kell különböz- 
tetni, t.i. az egész communisticus iskolát, és a félcommuni- 
sticus iskolát, az első (hová tartozik Cabet, és annak idejében 
tartozott a legvadabb communista, Babeuf) mindent akar ni- 
vellirozni, és a javak egyenlő felosztását behozni, mindenki- 
től tekintet nélkül az egyesek testi erőire, egészségére, hajla- 
maira egyenlő munkát kiván , mely közösen különféle, a szük- 
séges eszközökkel ellátandó műhelyekben véghez viendő, 
minden munkásnak számára pedig egyenlő ruházatot, egyen- 
lő táplálékot és egymáshoz hasonló épületekbeni lakást köve- 
tel , a betegek ápolgatására is célszerű intézkedéseket tenni 
javasol, ezen iskola tehát a társaság minden tagja számára . 
egyenlő jogokat és egyenlő kötelességeket állít fel, azaz kife- 
jezése szerint egyenlőséget akar a munkában és az élvezetben, 
az egyenlőségnek pedig mindenbeni elérhetését az : ifjúságnak 
egyenlő szellemi és testi nevelésétől reményli. ; 

Ezen iskola szerint az álladalom nemcsak egyedüli tu- 
lajdonosa minden jószágnak , és minden termesztési üzletnek 


470 .  KARVASSY ÁGOST. 


yállalkozója legyen , hanem általjában minden életviszonyok 
elrendezésével foglalkodjek, a társaság élén mint álladalmi 
hatalom álljon egy igazgatóság , mely a legérdemesebb, leg- 
ügyesebb és legtudósabb égyenekből össze legyen szerkesztve, 
kik a társaság jóléte iránt legnagyobb és legtisztább szerete- 
tet mutatnak, ezen igazgatóság az egész -nép által az ősgyü- 
. lésekben választassék, minden járás továbbá válaszsza a maga 
tisztviselőit, a passiv választói képesség bizonyos korhozlehet - 
kötve. Az igazgatásnak feladása határozni : minő termesztések 
üzessenek, a termékek minő mennyiségben állíttassanak elő, 
hol tartassanak , továbbá ehhez tartozik a javakat az emberek 
közt felosztani (mi bankok által történik) és rendeleteket ki- 
bocsájtani a munkának tartama, a lakásnak, élelem minemü- 
sége, az ifjúságnak nevelése, a betegek ápolgatása iránt, 
szóval ezen iskola szerint az álladalmi hatalomnak el kell in- 
tézni mindent, mi a polgárokra nézve fontos, de minden in- 
tézkedéseiben a teljes egyenlőségi elvből ki kell indulnia. 
Vannak communistäk, kik azt kivánják, hogy a fontosabb tör- 
vények szentesítése a nép ősgyüléseiben történjék. A belső 
forgalom a communisticus tanok szerint csereeszköznek alksl- - 
mazása nélkül történjék, tagjai minden községnek termé- 
keiket közös raktárakba tegyék , melyek azután a felesleget a - 
kormánynak utalása szerint más raktáraknak átszolgáltassák, 
és hasonló módon más raktárakból azoknak feleslegét megkap- 
ják, a csere communisticus álladalmak közt hasonló módon, 
ilyenek és nem-communisticus álladalmak köztpedig a csere s 
kereskedés útján történjék, úgy hogy a kormánynak megha- 
talmazottjai külföldi kereskedőkkel kereskedelmi összekötte- 
tésbe lépjenek. 

De továbbá a communisticus tanok a családi életet is 
megtámadják, mert szerintök a szülői hatalomnak megszünni 
és a gyermekek neveléséről az igazgatóságnak gondoskodnia 
kell, e célra tehát minden községben nevelőintézet lesz felál- 
lítandó, továbbá a házasság könnyen feloldható legyen, 
sőt némely communisták (különösen Pére Enfantin) oly 
messze mentek, hogy még a nőknek közösségét is ajánlották 
azon okból, minthogy a változás a szeretetben és nemi közö- 
sülésben több élvezettel kinálkozik mint a házasság, -e földön 


AZ EGYÉNI SAJÁTJOG, ES CONCURRENTIA. 471 


pedig az élvezeteket a mennyire lehet szaporítani, a nők kö- 
zösségét a nők és a hús emancipatiójának nevezték. 

A fel-communisticus iskola, melyhez még maga gróf St. 
Simon is tartozik, a fő elvekre nézve , t.i. hogy az álladalom 
kizáró tulajdonosa a jószágoknak és vállalkozó legyen, az 
egész communisticus iskolával ugyan megegyez, de a javak 
felosztására nézve egy kis egyenlőtlenséget megenged, de 
csak olyant, mely az igazságosság vagy hasznosság bizonyos 
elvein alapulna ; ezen iskola szerint a munka jutalmának meg- 
határozásában azaz a jövedelmek felosztásában nem a tökéle- 
tes egyenlőség, hanem az érdem tartassék szem előtt, éstehát 
mindenik tag aránylag a munkájához, a haszonhoz, melyet 
nyújt a társaságnak, részesíttessék a köz szerzeményben azon 
elv szerint , chacun selon sa capacité, et chague capacité se- 
lon ses oeuvres.* 

Ezen elosztást az igazgatás eszkózoólje, mely egyszers- 
mind köteles a felserdülők nevelésénél is az egyes emberek 
különös teheteégeire és hajlamira figyelemmel lenni, hogy 
t.i. mindenik azon foglalkozásra kiképeztessék, melyre leg- 
nagyobb tehetséget mutat , és azután különböző kiképezése 
szerint különböző foglalkozáshoz, p. o, az egyik földmívelés- 
hez, a másik a műiparnál, a harmadik szellemi munkához al- 
kalmaztassék. 3 

Ezen iskola szerint is az álladalmi hatalom ihtézi el a 
termesztést, eszközli a javak felosztását, de rendeleteket a 
ruházásra, táplálásra vagy egyébélvezetekre nézve ki nem bo- 
csát , főelve ezen iskolának a testvériség. 

Már nevezetesebb különbség, mint e két előszámlált is- 
kola közt, létezik a socialismus és communismus közt. 

Fourier tanának a communisticus tanokkal az közös, 
hogy a szabad concurrentiát a keresetben megtámadja , és a 
földbirtok közösségét akarja, továbbá hogy a társasági ügyek 
vezetését , az előállított javak felosztását szinte az igazgatásra 
bizza, de abban különbözik a fél communisticus iskolától, 
hogy nem helyesli , hogy mindenkinek tehetségei megiteltes- 
senek, és a szerint neki munka adassék, hanem inkább azt 
pártolja, hogy mindenik különféle munkával hajlama és sza- 
bad választása szerint foglalkodjék, tehát a munka változzék, 


472 KARVASSY ÄGOST. 


mi sokkal kellemetesebb, továbbá a socialisticus iskola a ma- 
gános sajátjogot és az örökösödési jogot az ingóra nézve nem 
egészen zárja ki, hanem azt ajánlja, hogy a gazdálkodás kö- 
zösen egyletek által választott előjárók vezetése alatt történ- 
jek, e végett tehát a munka és tőke egyesíttessék, a szerzett 
javak pedig ezen iskola szerint a tőke, szellemi tehetség és a 
munkamennyiség szerint, melylyel valaki a szerzeményhez já- 
rult, az egyesek közt felosztassanak, a tőketulajdonosok épen 
oly aránylagos részt kapjanak tőkéjökhez mint valamely 
részvényes társaságban a részvényesek, a szellemi tehetség 
becslése pedig azon rangnak foka szerint történjék, melyhez 
az egyén a különféle munkások csoportaiban tartozik, és ezen 
rang a munkatársak szabad választása által határoztassék el, 
elve tehát ezen iskolának : az élvezete mindenkinek határoz- 
tassek a mérték szerint, melylyel a termesztéshez járult. 

A socialisticus iskola szerint a mostani városoknak, me- 
zővárosoknak es faluknak a földről el kell tünniök, és azok- 
nak helyébe úgynevezett phalanxoknak (phalansteriumoknak) 
lépniök, mindenik phalanx 1200—1800 főből álljon, és osz- 
tályokra (series) és ez megint csoportokra (groupes), melyek- 
nek mindegyike 8—9 emberből álljon, osztassék fel, minde- 
nik phalanx különféle osztályaiban és csoportaiban minden- 
féle foglalkozást üzzön (úgy hogy egy-két órai munka után 
más munkára történjék az átmenetel) ésnagy épületet kapjon, 
melyben annak tagjai lakjanak, az épület mellett minden pba- 
lanxnak töldterülete legyen nagyobb vagy kisebb, amint t. i. 
a phalanx mezei gazdasággal vagy műiparral nagyobb kiter- 
jedésben foglalkodik; az elkülönített családi háztartás helyébe 
a phalanxnak nagy és közös háztartása léphet, melynél sok- 
kal kevesebb erő és idő felhasználása mellett sokkal több élve- 
zeti eszköz előteremtetik, egyébiránt a külön háztartás sincsen 
kizárva, a közös gazdálkodásnál temerdeksok erő és idő, mely 
külön a javak átszállítására, és a forgalomra elpazaroltat- 
nék, megnyeretik, mert a phalanx sokat maga termeszt, mire 
az egyeseknek szükségök vagyon, és mert a vételek és eladá- 
sok nagyban történnek, a phalanx egyszersmind minden tag- 
jára nézve a legtökéletesebb takarékpénztár lehet. 

Ezen iskola szerint továbbá az embereknek mindenféle 


N 


AZ EGYÉNI SAJÁTJOG, ES CONCURRENTIA. 473 


kiképezési eszközök nyüjtandók, a termesztésre nézve külön 
szabályok kiadandók , melyek által minden termesztési űzlet- 
nek folytonos űzése, a versenyzők közti lehetséges egyenlőség 
és a termékeknek rendszeres elkelése biztosíttatik, továbbá 
külön hitelrendszer behozandó, mely által az uzsoräskodas- 
nak és csalárdságnak eleje vétetik, és a gazdagoknak felesleges 
tőkéi a szegényebb polgárok számára disponibilisekké tétet- 
nek, a hitelnek eszközlésére bank szolgálhat, mely egyszers- 
mind minden belföldi váltóüzleteket és pénzküldéseket elvállal, 
minden polgár továbbá bizonyos sommával az özvegyi, árvai, 
élelembiztosítási pénztárban részt venni és azáltal magát min- 
den inség ellen biztosítani tartozik. 

Egyébiránt az egyes socialis irók javaslataikban is nem 
csekély eltérést mutatnak egymástól. 

Leginkább említésre méltó a socialistieus irók kózól 
Louis Blanc, ki „Organisation du travail“ című munkájában 
dús phantasiával socialisticus javaslatait előadja, föelv, mely 
munkáján átszövődik, az egyenlőség és testvériség. Louis 
Blanc a concurrentiának, melynek ártalmas hatásait eleven 
szinekkel festi, megszüntetésére következőket ajánl: 

A kormány ruháztassék fel nagy hatalommal azon cél- 
ból, hogy az összes termesztést vezérelje, e vezetésnek fel- 
adása pedig nem más mint annak eszközlése, hogy a concur- 
rentia a concurrentia által elnyomassék, ez utóbbinak elérésére 
pedig szükséges, hogy a kormány a.nemzeti műipar főágaiban 
álladalmi műhelyeket állítson fel, hová szabad legyen jönni 
dolgozni mindenkinek, kinek erkölcsisége ellen kifogás nin- 
csen, az ezekben bejövő tiszta jövedelem évenként számíttas- 
sék ki, és három részre osztassék fel, az egyiket egyenlő ré- 
szekben a munkások kapják, a második az elaggottaknak, 
betegeknek, gyöngéknek tentartäsära, a harmadik műszerek 
vételére és azok számára fordíttassék, kik a társaságba lépni 
akarnak, mindenik tagja valamely műhelynek a bérével ugyan 
korlátlanúl rendelkezhessék, de reménylhető hogy a nagyobb 
olcsóság és a közös életnek előnyei a közösségben dolgozókat 
arra indítják, hogy szükségleteik és élvezeteik szerzésében is 
közösséget behozandnak; tőkepénzesek belépése az álladalmi 
műhelyekbe nem záratik ki, de ezek tőkéjöknek kamatival 


474 | KARVASSY ÄGOST. 


megelégedni kénytelenek legyenek, és a nyereségben csak 
akkor osztakozzanak, ha magok is mint munkások a termékek 
előállításához járultak, az ily állodalmi műhelyek letrejövetele 
által concurrentia idéztetik elő a magános vállalkozókkal, en- 
nek következtében ezek is kényteleníttetnek munkásaiknak 
bérét emelni, nehogy ezek különben mind az álladalmi műhe- 
lyekbe áttérjenek; az előnyök végett, melyeket a részvevők 
találnak, munkások és tókepénzesekaz álladalmi műhelyek felé 
mindinkább nagyobb számmal fognak fordulni, ez pedig azt 
szülendi, hogy a magános iparüzők a concurrentiát az álla- 
dalmi műhelyekkel hosszabb időre ki nem állhatandják, és az 
álladalom lassan az egész műipart kezére kerítendi, miáltal a 
tőkéknek egyedárussága meg lesz szüntetve. 

Minden ugyanazon nemű műhelyben egyenlő rendszer 
és szabályok létezzenek , hogy azok közt semmi concurrentia 
ne legyen, a különféle iparnemek közt is összeköttetés legyen, 
azért minden iparágnak nyereségéből bizonyos somma tétes- 
sék félre, melylyel az álladalom minden iparágnak, mely előre 
nem látott és rendkivüli események miatt hanyatlani kezd, 
segítségére jöhet. 

A műiparon kivűl Louis Blanc rendszere kiterjeszkedik 
a kereskedésre és a földmívelésre is, szerinte a kereskedő mo- 
stanában csak a termesztő és fogyasztó kárára létezik , s mind 
a kettő felett uralmát gyakorolja, azért ajánlja, hogy a ter- 
mesztők magok mindenütt, hol a fogyasztóknak Be ki- 
vánja, tartsanak raktárakat. 

A földbirtokra nézve a sajátjognak fennállását nem veti 
félre, hanem azt inditvänyozza, hogy az oldalagos vérség 
örökösödési joga megszüntettessék, és magzatok hiányában 
a jószág a községre szálljon, ezáltal lassan minden község 
nagyobb földbirtokot fog kapni, melyen azok, kiknek el- 
különített saját nem jutott, munkát és táplálékot talál- 
hatnak. 

Ha valaki újabb találmányt (gépet sat.) fölfedez, azzal 
egyedárusságot ne üzhessen, hanem jutalmat kapjon a státus- 
tól, fölfedezése pedig az álladalom köztulajdonává váljék, e 
rendszer szerint tehát a gépek, melyek a concurrentia mellett a 
munkást sokszor kétségbe ejtik, &släzadäsra ingerlik, csaka napi 





AZ EGYÉNI SAJÁTJOG, ES CONCURRENTIA. 475 


munka könnyítésére és a szellemi művelődésre szükséges idó- 
nek megszerzésére fognak szolgálni. 

A gyárakban, műhelyekben egyenlő bér fizettessék , ha- 
nem minden teremben tábla tétessék ki azon fölirässal : test- 
vérek a társaságban , kik dolgoznak; a henye tolvaj. 

Ezek Louis Blanc rendszerének fővonásai. 

Bármiként különböznek a communisticus és socialisticus 
írók egymástól, abban mindazáltal megegyeznek, hogy az 
összes társaságotegy központi hatalommal fel akarják ruházni, 
melynek ellenében az egyéni szabadság és cselekvőség vagy 
egészen megszüntetnék, vagy felette korlátoltatnék, továbbá 
hogy az embert a termesztésre és a jövedelem felosztására 
nézve nem elszigetelten egymástól, mint a szabad concurren- 
tia rendszere, hanem a legszorosabb összeköttetésben mások- 
kal tehát társaságban tekintik, melyben szerintök egyedűl bír - 
erővel célját és legnagyobb boldogságát elérni, de melyben 
ennek elérésére az egyén akaratjának a társaság akaratjába 
okvetetlenűl belé kell olvadnia, és az egyénnek magát az ösz- 
szesség hatalmának feltétlenül alá rendelnie, s melyben ennek 
következtében a termesztés és a jövedelemnek felosztása nem 
a forgalomra mint a concurrentia rendszere melletthagyatnék, 
hanem bizonyos megállapított szabályok szerint történnék. 

A socialisták és communisták a társaságnak elveik eze- 
rinti általakulásától a legüdvösebb eredményeket, a földi bol- 
dogságnak legnagyobb bőségben az emberekrei kiáradását, 
ezeknek morális javulását igérik, és azon hiedelemben vannak, 
hogy ilyformán szervezett társaságban már mértékletes mun- 
ka által a valódi életszükségletek kielégítésére kivántatójavak 
sokkal nagyobb mennyiségben állíttathatnak elő mint a szabad 
concurrentiänäl, s tehát minden embernek még elég ideje ma- 
radand szellemi kiképezésre, továbbá minthogy csaknem min- 
den gonosztettek a szenvedélyeket felizgató egyenlőtlenségből, 
a hiányból és az önzésből származtatnak, azért az egyenlőség 
behozatásától a bűntettek csaknem egészleni megszünését 
várják. 

Ily szervezet fennállásánál reménylik , hogy az igazság- 
szolgáltatásnak ritkán lesz foglalkozása, és tehát az kevés 
emberrel ellátható leszen, a pénzügyi igazgatás is a magános 


476 KARVASSY ÁGOST.: 


tulajdon megszüntetésével feleslegessé válik, az országnak 
védelme is, melyre minden polgár szükség esetében kötelez- 
tetnék, különös, a társaságnak sokba kerülő osztálynak tartá- 
sät nem szükségelné. 

A socialisták és communietäk iratai alkalmat. adtak sok 
másiratok létrejövetelének, melyekben az industriának mosta- 
ni állapotja azaz a szabad concurrentia védetik, ezen iratok 
legjelesebb szerzői kózól említésre méltók: Angolországban 
lord Brougham, Franciaországban Dunoyer és főleg az ex- 
minister Thiers, ki erre vonatkozólag ‚Sur la propriété** című 
munkát írt; mind ezek azt állítják : hogy az ipari tusa a tár- 
saságnak célja, a szellemi erők emeltyűje, és hogy ezen tusa 
nélkül az embereknek tompa henyeségbe sülyedni, a szellemi 
és testi hajlamoknak fejletlenűl maradni kellene. 

Thiersnek fő támokai a communismusellen a következök- 
ben pontosulnak össze. 

Az embernek testi és szellemi tulajdonai és tehetségei 
kétségtelen sajátját képezik, ha az embernek ezeken őstulaj- 
dona vagyon, akkor tulajdonának is kell lennie azon külső 
tárgyakon, melyeket ezen tehetségekkel szerez, és a társa- 
ságnak legnagyobb érdekében van neki ezen szerzeményt biz- 
tositanı, mert a nélkül nem lesz munkaösztön, -munkaösztön 
nélkül nem lesz civilisatió, munkaösztön nélkül még a leg- 
szüksegesebb életszerek létrehozása sem lehetséges, hanem 
mindenütt csak nyomorúság , vadság szembetünő lesz, mint- 
hogy pedig az emberek tehetségei véghetetlenűl különböznek, 
a külső tulajdonnak is, mely ezen tehetségekkel szereztetik, 
különbözőnek kell lenni; egyenlőségről tehát e földön az embe- 
ri hajlamok és tehetségek különbözése mellett szó sem lehet, 
továbbá ha a munkaösztön fenntartása végett helyt kell adni a 
tulajdon szerzésének , akkor meg is kell engedni hogy a tulaj- 
donos azzal rendelkezhessék, azt elajándékozhassa, akár 
gyermekeinek, akár másoknak éltében vagy halál esetere, a 
gajátjognak ily kiterjesztése által a szerzési ösztön gyarapit- 
tatik, így tehát igazolva lesz az örökösödési jog. 

De feltéve hogy communismus létezik, és mindenféle 
munkák közösen a főhatalomnak elintézése alatt vitetnek vég- 
hez az emberek által, kérdés támad: minő bér fizettessék a 








AZ EGYÉNI SAJÁTJOG, ES CONCURRENTIA. 477 


különféle munkásnak? a munkák minemüségókre nézve na- 
gyon különböznek, az egyik munka könnyü, kellemetes, a má- 
sik nehéz, kellemetlen, de a különféle munkások által bizonyos 
idő alatt előállított munka sem egyenlő, az egyik munkás 
erős, ügyes, szorgalmas, a másik gyenge, ügyetlen, rest, buta, 
ha ezekre tekintet vétetik, mint az igazság kivánja, nem 
egyenlő bért kellene fizetni a különféle munkásoknak, de a 
bérnek egyenlőtlensége által már meg van alapítva a gazdag- 
sägnak és szegénységnek kezdete, ennek elkerülésére nem 
szolgálhat más mint egyenlő bérnek fizetése, de ha egyenlő 
bér megállapíttatik , akkor a munkás. nem fog arra gondot for. 
ditani, hogy physicai és morális tehetségeit alkalmazásba 
hozza, az erős, értelmes nem fog azon lenni, hogy teljes erő- 
vel dolgozzék, mert elégedetlen leend ha látja, hogy az, ki 
munkája által kevesebbet állít elő, szinte úgy jutalmaztatik 
mint ő, ebben ő csak az erősnek a gyengébb általi kizsákmá- 
nyolását látja; csak egy eszköz volna annak elérésére hogy a 
munkás úgy, mint kivántatik, teljes erejével dolgozzék, t. i. 
szigorú felügyelés, de minthogy ez idővel tűrhetetlen lenne, 
azért nem marad más hátra mint hogy a tagok közösségben 


dolgozzanak és egymásra kölcsönösen felvigyázzanak, tehát a 


felállított elvnek első szükséges következése lesza munka a 
társaságban. 

Más kérdés támad a munkabérnek mikénti fogyasztásá- 
ra nézve ; ha mindenkinek megengedtetik, hogy elkülönözve 


elkölthesse munkabérét, félni kellene attól, hogy némelyek ' 


tán takarékossági ösztöntől vagy gyermekeik iránti szerete- 
tök által vezéreltetve munkabérökből valamit félre raknak, va- 
gyont takargatni iparkodnak, ez pedig veszélyezteti az egyen- 
lőséget, ennek akadályozására nem volna más eszköz, mint 
vagy szigorú nyomozás mindenki lakásában , vagy a munka- 
bérnek közös fogyasztása azaz annak megállapítása, hogy az 
emberek, kik közösen dolgoztak, közösen együtt táplálkodja- 
nak, egyenlő ruhában járjanak, melyet bizonyos raktárakból 
kapjanak, egyenlően mulassanak , tehát a communismus vagy 
egyszersmind atürhetetlen nyomozó törvényszéket, vagy pedig 
a fogyasztásnak, élvezetnek és mulatságnak közösségét maga 
után vonná. 





478 KARVASSY ÁGOST. 


De ilyen egyenlóségból megint más bajok származnak. 
Tudni valódolog hogy nem minden ember mindenre való, mi- 
nél jobban foglalkodik az ember szellemével, annál nagyobb 
mértékben hátra marad a testnek muscularis fejlődése; hogy 
a társaságnak gazdasági állapotja előre haladjon, szükséges 
hogy mindenki azon foglalkozást válaszsza, mely szellemi és 
testi tehetségeinek, hajlaminak leginkább megfelel, az egyik- 
nek szántóvetőnek, a másiknak asztalosnak, a harmadiknak 
. tudományokkal foglalkodó embernek, a negyediknek favágó- 
nak kell lenni sat. azaz mit a státusgazdászok munkafelosztás- 
nak neveznek, az álladalomban tehát különféle polgárosztá- 
lyok szükségesek; de most kérdezni lehet, mi lesz annak 
eredménye, ha ezen különféle polgárosztályok a communisti- 
cus elvek következései szigorú alkalmazása szerint egyenlő 
módon élni kényszeríttetnek, egyenlő bánásmódnak alávettet- 
nek, ha egyenlő ruhában, egyenlő táplálékban részesülend 
mindenki, akár az ekét kiséri, akár kalapácscsal dolgozik, 
akár a legfinomabb munkákatszövi selyemből, akár a legszebb 
képeket készíti, akár tudományos buvárkodással vagy bölcs 
törvények alkotásával foglalkodik? Eltekintve attól, hogy ily 
egyenlő életmód az emberek különféle foglalkozásaiknál fogva 
igen célszerütlen, eltévesztett és úntató volna, a műveltség 
ilyen nivellirozás által bizonyosan előre nem haladna, a fino- 
mabb izlésű áruk nem termesztetnének, és az emberek durva 
pásztori barbár állapotba visszataszíttatnának; ha ezt elkerülni 
akarjuk, az élelmet, a ruhát, a bánást a különféle foglalkozá- 
sokhoz kell alkalmazni, azért nincsen más alternativa mint 
vagy egyenlőséget barbár állapottal vagy egyenlőtlenséget 
civilizáltabb állapottal választani. 

A communisticus állapot továbbá megszüntetiaz egyéni 
szabadságot, mert minthogy az összes társaság nem tanács- 
kozhatik, és a felmerülő kérdéseket a számtalan viszálkodá- 
gok miatt el nem döntheti, a társaság élére állított igazgatást 
terjedt hatalommal fel kell ruházni; de ha ez történik, vége 
van az egyéni szabadságnak , ily állapotban az embernek csak 
azt volna szabad tennie, csak avval lehetne foglalkodnia, mit 
az igazgatóság határoz; ily módon szervezett társaságban az 
egyes ember egészen az igazgatóknak hatalmában lenne, ezek 





AZ EGYENI SAJÄTJOG, ES CONCURRENTIA. 479 


intézkednének az ő bére felett, ezek szabnänak néha bünte- 
tést reá, ha nemdolgozik ugy, mint ők óhajtják , ezek tehetnék 
egyik osztályból a másikba (ha pedig nem volna joga az igaz- 
gatásnak büntetni, a munka mind mennyiségére mind mine- 
müségére nézve rosszabb lenne), az ilyen rendszernek életbe- 
léptetése az emberi nemet egy monoton prózai méhkasféle . 
állapotra kárhoztatná. 

Végtére a communisticus rendszer megszüntetné a lélek- 
nek egyik legnemesebb érzeményét, megsemmisítené a cealá- 
dot, elnyomná a gyermekek iránti szeretetet, megoldaná a 
természet legszentebb kötelékeit, a communisticus rendszer- 
ben az emberek nem is ismerhetnék gyermekeiket, kik közös 
intézetben neveltetnek; a ezülők a község gyermekeit csak úgy 
látogatnák meg, mint a gazda a ménest , a birkaaklot vagy 
a tyúkudvart látogatja , és ha tán imitt-amott ismerős arcvo- 
nasokkal találkoznánák is, és azokból saját magzataikat 
ismernék is, nem szabad őket jobban mint másokat szeretni, 
szokniok kell minden gyerek iránt egyenlő érzeménynyel vi- 
seltetni, e rendszerben a szülő megfosztatik azon vigasztaló 
gondolattól, melylyel a szülő, ki gyermekeit ismeri , bír, hogy 
t. 1. azokban mintegy halála után tovább él, e rendszerben a 
meghalálozó szülő, midőn teste az utolsó menetet teszi e föl- 
dön, nem kisértetik azon szeretett lények által, kiknek exi- 
stentiát adott. 

A communisticus rendszer szerinti szervezés minden iz- 
lést, erkölcsiséget, finomságot, moralis műveltséget, szemérme- 
tességet végkép megsemmisítene, és tehát az emberi nem ren- 
deltetésével homlokegyenest ellenkeznék. 

Ezekben pontosulnakössze Thiersnek támokai a commu- 
nismus ellen. 

Véleményünk is oda jár, hogy a communisticus szerve- 
zesben ily hatalmas munkaósztónók, milyenek a sajátjog lété- 
nel az életfenntartási szükség, a kivánság meggazdagodni, és 
gazdagságát családjának bagyni, hiányzanak ; a munkás, ki 
gépszerüleg a munkát kiszabott módon végezni tartozik, any- 
nyit nehezen fog termeszteni, mint az, ki munkája miképeni 
véghezvitelére nézve tökéletes szabadsággal bir, és tetszése 
szerint e vagy ama termesztő munkára tehetaégeit fordíthatja, 





480 KARVASSY ÄGOST. 


ily gépi állapotban, melybe helyezve volna a munkás, a gon- 
dolkozás és akarat is felesleges volna, igen valószinű tehát, 
hogy az ily communisticus állapotban föltalálásoknem történ- 
nenek, az értelmiség az emberek közt előre nem baladna, 
verseny az emberek közt nem volna, az emberi nem mintegy 
stationárius állapotban tengne és hogy nagy kényszerítés nél- 
kül az élvezeti szerek azon mennyisége, mely a communisták 
által igértetik, elő nem állítathatnék. 

Más továbbá, a communistäk által figyelemre sem méltatott 
körülmény az, hogy minekutána a communisticus szervezet- 
ben az álladalom átveszi a szülői kötelességet , a túlnépesedés 
ezen szervezetnek elkerülhetlen következése (holott ellenben 
a szabad concurrentia rendszerében a túlnépesedés némileg 
azáltal elhárittatik, hogy a vagyonosabb polgárok az állásuk- 
hoz illő gondoskodásra gyermekeikről magokat lekötelezve 
érzik , a szegényeknél pedig sokszor a szegénység korlátokat 
állít fel); továbbá ugyanazon mértékben, melyben a népesség a 
communisticus rendszerben szaporodik, a munka terhének 
szaporodni , az élvezetek mennyiségének pedig csökkenni kell, 
ha mind ez szemügyre vétetik, akkor az embernek elegendő 
oka van kételkedni a közös munkárai készség felett, ily körül- 
mények között az álladalmi hatalom magát kényszerítve látná 
a munkaerőket kimerítésig feszíteni, és azért a leggyülölete- 
sebb eszközökhöz folyamodni. 

A socialismust illetőleg tagadhatatlan hogy annyi az 
elveiből származó akadálya a kivitelben nincs mint a commu- 
nismusnak, mert a tulajdont ki nem zárván egészen, a munka- 
ösztönt sem szünteti meg, senkit sem kényszerít szerfeletti 
munkára, a kellemetlen munkának aránylag nagyobb bérrel 
jutalmazását kivánja, a családot sem rontja, sőt némely so- 
cialisticus irók a túlnépesedés elhárítása és a népességnek az 
élelmi szerek termesztésével öszhangzásba hozatása iránt is 
javaslatokat tettek, hova tartozik : a gyarmatosítás, a házasság- 
nak megtiltása nagykorúság előtt, és a házasságra kivántató 
tőkének emelése, mihelyt túlnépesedéstől félni kell; mindaz- 
által elvitázhatlanúl áll az, hogy a socialisticus rendszernek 
is az emberek mineműségéből származó akadályokkal küzdenie 
kellene, mert nagy haladás az emberi jellemben, távolléte a 


AZ EGYÉNI SAJÁTJOG, ES CONCURRENTIA. 481 


hiúságnak és ingerlékenységnek, az ónzetlenségnek oly mérté- 
ke, milyen most kevés embernel találtatik, kivántatik arra, 
hogy sok ember ily összeköttetésben egyesüljön és magát a 
socialis rendszer szerint igazgattasaa , továbbá hogy azok ké- 
pesek legyenek szavazásuk által minden munkának igényét, 
jutalmát 8 minden egyesnek rangját az ész tehetsége szerint, 
mint Louis Blanc akarja, igazságosan és békességesen meg- 
állapítani. Ha ezen feltételek hiányzanak : akkor a megelége- 
detlenség, az irígység a belsöegyetertest,melytöle rendszernek 
egész hatása függ, rontja, és megsemmisíti. Igaz hogy ezen 
rendszer nehézségei eltávolítására a socialisták célszerű neve- 
lést mint leghatósabb eszközt ajánlanak, éspedig oly nevelést, 
mely az ifjúságnak erőit kifejti, benne mások iránti szeretetet 
és hajlamot ébreszt, az egoismust csirájában elfojtja, és így 
az embert korán képessé teszi a tulajdon szerencséjét mások 
elégedettségében keresni; de még nagyon kétséges, vajjon e 
nevelés fogja-e valahaaz óhajtott változást az emberek mine- 
műségében szülni, és ezen változás mely időszak után fog be- 
állani? De ide más nehézség is járul, t. i. hogy e rendszerben 
az egyes phalanxok közti concurrentia elháríttassék és tehát 
egyik phalanxnak a másik általi rontása akadályoztassék, 
szükséges volna ezen phalanxok közti viszonyokat bizonyos 
szabályok szerint úgy meghatározni, hogy azok közt oly szo- 
ros összeköttetés eszközöltessék, miszerint mind ezen phalan- 
xok csak alkotó részeit egy nagyobb szervezetű egésznek ké- 
peznék , eterv kivitelére tehát egész nemzeteknek, sőt az egész 
emberi nemnek egy központtól ezen rendszer szerinti szerve- 
zése szükséges volna, ennek akadályait a kivitelben pedig min- 
denki látja. A kisérletek, melyek imitt-amott ezen tanok gyakor- 
lati kivitelével tétettek, semkoronáztattak meg a kivánt sikerrel. 
Igy Franciaországban a fourieristáknak Baudet-Dulary nevű 
képviselő a juliusi forradalom után nagy kiterjedésű birtokait 
engedte át, hogy azokon phalansteriumot alapítsanak, de a ao- 
cialismusnak tanítványai nem sokára egyenetlenség miatt innét " 
ezetoszoltak. Szinte a gazdálkodó socialisticus egyletek, melye- 
ket Oven Neulanakban Skótiában és Neuharmoniában alakított, 
legyőzhetlen akadályok miatt nem sokára megszüntek; ez arra 
mutat, hogy ily szervezés lehetséges, de nem tartós. 
ACAD. ÉRT. 1856. Vil, al 


482 KARVASSY ÁGOST. 


A mia Louis Blanc által indítványozott álladalmi mübe- 
lyeket illeti, nem lehet még bizonyososan határozni, minő 
foganattal birnának azok, mert az idő, mely alatt Franciaor- 
szágban az utolsó forradalom után velök kisérlet tétetett, 
sokkal rövidebb volt, minthogy ezen kisérletékből nagyobb 
szerű eredményeket lehetne felállítani. i 

Ennél fogva azt mondhatjuk, hogy a socialisták és com- 
munisták a létező bajokat napfényre hozták ugyan; de miként 
lehessen azokon gyökeresen segíteni, a munkásosztály sorsát 
biztosan javítani? azt mind eddig tökéletesen föl nem fedezték, 
mert javaslataik nem csak egymástól eltérők, hanem nagy 
részben a gyakorlatban kivihetetlenek. Aztsem lehet tagadni, 
hogy ők igen sok bajt a concurrentiának, a sajátjog fennállá- 
sának tulajdonitnak, mely tán nincsen ezekkel elválhatlanúl 
összekötve. — I 

A létező bajokat elismervén, de a communisticus és 50- 
cialisticus tanok elégtelenségét azoknak elháritására átlátván, 
némely jelesebb francia irók mint Chevalier Mibály, Droz, 
Gerando azon bajoknak elháritására leginkább rendőri intéz- 
kedéseket ajánlanak; ilyenek a takarék-pénztárak elömozdita- 
sa, melyek által a munkás osztálynak lehetségessé tétessék, 
tőkét takargatni, több munkás és kisebb tőkepénzesek közti 
egyletek létrejövetele nagyobb vállalatok kivitelére, a hitel- 
nek előmozdítása, a munkásosztály célszerű nevelése és okta- 
tása, hogy t.1. a gondolkodótehetség kifejtessék, és a munká- 
sok oly állapotba tétessenek, hogy practicus itéletet az őket 
környező életviszonyokról magoknak képezhessenek. — Fran- 
ciaországban a kormány a munkásosztály sorsa enyhitésére 
jelenleg a munkások számára nagy házakat építtet, hol azok 
egészséges és kényelmes lakást találjanak. 

Mások a munkások a munkabér csekélysége elleni biz- 
tosítása tekintetéből azt indítványozzák, hogy törvényileg 
meghatároztassék a minimum, melyen felül a munkabérnek 
megállapodása a concurrentiára hagyassék, mások azt javasol- 
ják hogy a munkások és vállalkozók küldöttei közől képeztes- 
sek hatóság, mely a munkabér nagysága iránt, egyetértre 
intézkedjék a méltányosság elvei szerint, e terv főleg a mun- 
kások közt nagy sympathiät talált; mások részvényes tärsa- 





AZ EGYÉNI SAJÁTJOG, ES EONCURRENTIA. 483 


ságokat inditvanyoztak, kik a munkásokról gondoskodjanak, 
ismét mások, hogy a munkások nem egyenkint, hanem együtt 
egyetemben . szerződjenek valamely termeszidsnel a nekik 
együtt fizetendő bér felett, miáltal a tőkének uralma ellen 
ellensúly hozatik létre; mások a munkabért egészen úgy hagy- 
ni kivánják, miként a concurrentia azt létesíti , hanem a mun- 
kásoknak a hiányzóért más subsidiarius segélyforrások által 
pótlékot akarnak szerezni, p.o. a plebániának adakozásai 
által; mások követelik hogy a munkásnak pótlás gyanánt kis 
telek adassék, melynek mívelése által ő üres óráit eltöltheti, 
de ezen javaslatok is elégtelenek az óhajtott cél elérésére. 

Az említett indítványoknál nagyobb befolyással a mun- 
kások sorsa javitására minden esetre bir azon javaslat, melyet 
az angol státusgazdászati iró John Stuart Mill a ,, Politikai 
Oeconomia Elvei" címűmunkájában, és a francia státusgazdá- 
szati iró Rossy ,,Sur.la distribution de la richesse“ című mun- 
kájában tesznek. Ezen javaslat pedig a munkások szaporodä- 
sának korlátozásában áll, mert tagadhatlan, hogy a munkabér 
megfordított arányban áll a munkások számához, azaz hogy 
minél nagyobb azoknak száma , annál kisebb lesz a munkabér, 
és ellenkezőleg: minél kisebb azoknak száma, annál nagyobb 
lesz a munkabér; ez azon gazdäszati törvény, mely szabályozza 
a munkabért. Ezen irók kétségkivül azon angol státusgazda 
Malthus által felállított népességi törvény nyomán indultak 
ki, mely szerint t.i. a fentartási eszközöknek számtani, a 
népességnek ellenben mértani aránybani szaporodásra tenden- 
tiájok vagyon, azért szükségesnek tartják a munkásokat fel- 
világosítani, hogy tulajdon érdekök kivánja, miszerint szapo- 
rodásukat gátolni ügyekezzenek, ez utóbbit pedig elérhetőnek 
vélik, ha nagyobb értelmiség terjesztetik a munkások közt, és 
hogy ha ezek a terjedő civilizátió következtében több szük- 
seglettel megismerkednek, minthogy ennek az leszen jótékony 
következése, hogy a munkások nagyobb előrelátással felruház- 
va lévén, gyermekeiknek legalább oly sorsot, milyennel magok 
birnak, biztosítani kivánandnak, és ennélfogva a házasságkö- 
tésben és még inkább a gyermekek nemzésében óvatosabban 
járván el, nem fognak azon szomorú bátorsággal többé bírni né- 
pesíteni házokat oly szerencsétlen lényekkel, kiknek nem 

31" 


484 KARVASSY ÁGOST. 


nyújthatják azt, mit a szokás es a civilizätio nalok már az 
első rendű szükségletek közé sorozott,továbbá hogy oly köz- 
vélemény -fog képzódni, mely a mértékletlenség és a gondat- 
langág felett a házasságban, a gyermekek nemzésében, mely 
által a munkapiac túlságosan megtöltetik, kárhoztató itéletet 
mond. 

El kell ismerni azt, hogy az említett eszköznek alkalma- 

zása által az érintett bajok némileg enyhíttetnének, de tagad- 
ni nem lehet, hogy ezen eszköz is, minekutána nagy száma 
a munkásoknak már létezik, és azonkivül az embernek hatal- 
maa természeti ösztönein mintegy erőszakot követ el, a bajnak 
gyökeres és gyors javítására elégtelen, és azért kénytelenek 
vagyunk azon szomorú vallomást tenni, hogy azon fontos 
státusgazdászati problema : miként lehessen a tőkék túlsúlyát 
megsemmisíteni, és a javak arányosabb felosztását eszközölni, 
a munkásoknak sorsán gyökeresen segíteni, még eddig töké- 
letesen nincsen megoldva. 

Vajjon ezen kérdés közel vagy távol jövőben fog-e meg- 
oldatni, és vajjon végképen a szabad concurrentia és indivi- 
dualis tulajdon, vagy a socialismus rendszere szerint fog-e 
történni az emberi társaság alakulása? az még jelenleg az emberi 
bölcseség számításán kivül esik, mert még kevésbbé ismerjük, 
mennyire lehet a concurrentia-rendszernek legjobb alakulása 
mellett a javak arányosabb felosztását, és nagyobb boldogsá- 
got az eddig mostoha sorsban részesülő munkás osztályra ki- 
árasztani, s mennyire fejlődhetnek a socialis tanok jövőben, 
mennyire leendnek képesek valósítani az általok as 
helyezett ideálképet. 

Es azért a nélkül hogy lemondanánk a reményről, hogy 
az érintett kérdések a tudománynak nagyobb előrehaladása 
következtében a jövőben tökéletesen meg fognak oldatni, és a 
nélkül hogy az emberi jellem haladására és nemesbülése képes- 
ségére nézve vég határvonalt mernénk húzni, azt állítjuk, 
hogy az emberi nem kifejlődése jelenlegi foka szerint nem az 
egyéni tulajdonnak aláásása, hanem a tulajdoni viszonyoknak 
javítása, és a társaság minden tagjának a tulajdonnak jótéte- 
ményeiben és a javak élvezetében részesítése azon cél, mely 
után még jelenleg törekedni kell, a státusgazdászattudomány- 


AZ EGYÉNI SAJÁTJOG, ES CONCURRENTIA. 485 


nak tehát véleményünk szerint még hosszabb ideig anyagi elö- 
ménetelével oly társaságnak kell foglalkodnia, melynek szer- 
kezete az egyéni tulajdonon és a szabad concurrentián alap- 
szik ; feladása e tudománynak leend szakadatlanul fölkeresni 
ezen alapokon nyugvó javításokat és eszközöket , melyek által 
: a javaknak felosztása és azokbani aránylagos részesülés men- 
nél öszhangzóhban az igazság követelésével történhetik. Hogy 
ezen eszközök közt a népesség szabályozása is nem jelentekte- ' 
len helyet foglal el, azttöbbé tagadni nemlehet; minél jobban 
előre fognak haladni a tudományos vizsgálatok, annál köze- 
lebb fog az érintett kérdés megoldásához közel vitetni. 

Noha pedig a socialisták a fönnebbiek szerint e kérdést 
még kielégitőleg meg nem fejtették , mégis távol legyünk attól, 
hogy azoknak ügyekezeteire és javaslataira előkelő lenézéssel 
vagy épen gúnynyal tekintsünk, mert nem tekintve sok sociali- 
sticus Író jó szándékát, melyet minden esetre tisztelni kell, 
tagadhatatlan marad, hogy a socialisticus irók társasági 
viszonyainknak sok nyavalyáit és hiányait világosan előtün- 
tették, a köz figyelmet a mostani kor legsürgősebb feladására, 
az egyleti szellemre, melyben termékeny magva rejlik egy 
nagy jövőnek, a köz nevelés átalakitására, a munkás osztály - 
helyzete javítására ésa munkának szervezésére vonták, továb- 
bá a socialis tanok által a javak felosztási kérdése előtérbe 
állíttatott s impulsus adatott igen fontos kérdések megvizsgá- 
lására; szellemi harc és új eszmék keltettek föl, melyekből a 
mostani társasági rendszernek még leginkább előrehaladt vé- 
dői is sok üdvös tant meríthetnek. 


486 PODHRADCZKY JÓZSEF. 


A NÁDORISPÁN EREDETE, S EGYKORI HA. 
| TÁSKÖRE 1492-ig. 


PODHRADCZKY JÓZSEFTŐL. 


, 


Elóterjesztetett oct. 27. 1856. 


Amint sz. István Magyarországot a többi európai ke- 
resztyén státusok sorába fölvétette, mi akkor történt , midőn 
1I. Sylvester pápa neki koronát, kettős keresztet és levelet 
küldött, megkezdé az előbbi alapokon, az ország úri karai- 
nak általakítását, s a nemzet volt nagy birájának Tárkánnak, 
vagy mint Kézai Simon nevezi, Kádárnak, a római biroda- 
lomban létezett pfalz grófokhoz képest, Comes Palatii címet 
és hatáskört adott, mint II. törvénykönyvének Bévezetésében 
mondja : , Dei nutu nostram gubernando Monarchiam, anti- 
quos, et modernos imitantes Augustoa.“ 

A pfalzgrafoknak pedig Falkenstein János (Autiquita- 
tes Nordgaviae Veteris. Schwabach und Leipzig, 1735. fol. 
II. Th. Cap. IX. $. 2. 3. és 4.) ilyen eredetet tulajdonít:,,Da 
das Frünkische Reich angelegt wurde, und seinen Anfang 
nahm, so hiess es, die Desorgung allgemeinen Rechte, sey 
dem Könige übergeben. — Weilen sie aber der Menge aller 
vorkommenden Sachen nicht gewachsen waren, so stellten sie 
fügliche Subordination an. Sie setzten Obrist-Hof-Richter, 
denen den Namen Major Domus !) beylegten. Dieae mussten 
sich lassen angelegen seyn, die Gerichtbarkeit zu besorgen. 

Der, denen Frünckischen Königen so fürchterliche Na- 
me Major Domus wurde aber abgeschafft, und dessen statt 
Carl der Grosse, Hof-Richter, oder Pfalz Grafen verordne- 
te ?), deren anfünglich verschiedene waren. — Dessen hohes 





1) Major, a Glossariumokban : primus Praetor, Rector; a magyaror- 
szági sz. kir. városok fólszabadító leveleiben is Major Villae, annyi 
mint : Judex. 

2) Pfalz hiess vor Alters vom Lateinischen Palatium insonderheit des 
Kaysers Wohnung — Pfalz Judicium olim supremum , ein Gericht, das 


A NÁDORISPÁN EREDETE, S HATÁSKÖRE. 487 


Ampt erstreckte sich, wie des abgekommenen Majorum Domus, 
auf die Reichs Gerichtbarkeit, und hatte vornehmlich, wann 
jemand an den Hof appell:rte, das End-Untheil zu sprechen, 
unter seiner Obsorge !). 

Ein solcher Pfalz Graf verwaltete nicht allein in Namen, 
und an Statt des Kaysers die höchste Reichs Gerichtbarkeit; 
sondern auch eines der vier Kayserlichen Hof Aempter ?), die 
nach der Zeit Reich-Eiz-Aempter genennet, und jedesmal an 
vier Herzoge des Reichs vergeben worden, unter welchen er, 
der Vornehmste war. — Anfünglich war die Comitiva Pala- 
tii, oder Pfalz Grafschafft ein Personell Werk, und ward zu 
denen Zeiten der Carolingischen Kayser, bald an diesen, bald 
an jenen vergeben, welche zu dieser hohen Function qualifi- 
eirt zu seyn schienen. Dey dem Abgang der Ottonischen Kay- 
ser ward sie einer Familie bestündiger, als zuvor gelassen.“ 

Nalunk is több század lefolyta alatt a nidorispánok egy- 
re változtak; mert Magyarország szabad kóztársaságból emel- 
tetvén királyságra, egyedűl Árpád-nemzetségének volt nagy- 
vezérségre örökös jusa, mire nemzetségét a kazarok, vagy 
kúnok fejedelme ősi szokás szerint, mit a görög és római 
császárok, meg a pápák későbbi századokban is egyre gyako- 


vor Alters im Namen des Königs gehalten wurde. Johann Leonhard 
Frisch, Teutsch-Lateinischer Wörter-Buch, Anderer Theil. Berlin, 
1741. 4. S. 47. 

1) , Scilicet, Supremus Romani Imperii Judex erat Comes Palatinus, 
et cuius Sententia maximae semper habita fuit auctoritatis." L. Burcar- 
di Gotthelfii Struvii Corpus Juris Publici Imperii Romano-Germanici. 
Jenae , 1738. 4. Cap. XXV. 8. III. 

.*) „Primus ex Summis Imperii Officialibus Hinemaro memoratur Ca- 
merarius, qui alias aeque Cubicularius dicitur et Praepositus Camerae 
Regalis. — Fótárnok Mester. 

Alterum Officium est Dapiferi, qui Senescalcus, vel Praepositus 
et Magister Regiae Mensae. — Fóasztalnok. 

Tertium Officium est Pincernae, qui et Magister Pincernarum, et 
Buticularius Regius dicitur. — Fó pohárnok. 

Quartum Officium erat Marescalci , qui Comes Stabuli dicebatur 
— dictus etiam Portiter Ensis. — Comitis Palatii vero Officium vel se- 
paratum, vel plerumque uni ex reliquis iunctum." Ugyanott Cap. IX. 
-§. XXIII—XXVII. Nem ezek-e Hartvicnál is Sz. István legendájában 


a „quatror palatinorum nobilissimi" ? 


488 PODHRADCZKY JÓZSEF. 


roltak, azon alkalommal emelteté, midőn atyáinkkal azövet- 
segre lépett, s leányát Lebedias magyar vezérnek kihäzasi- 
totta "). Eféle házasságok a szövetség nagyobb erósségére 
szoktak tartatni. Így tett Arnulf császár is, midőn Árpáddal 
a nagy-morvaországi fejedelem Svatoplug ellen öszveszövet- 
kezett, két fiával elvétetvén Árpád nagyvezérnek két leányát, 
mi első lépése volt nemzetünknek a keresztyénség fölvételére. 
— De a többi törzs nemzetségek mind az előbbi állapotban 
maradtak; tehát hivatalaik sem lehettek örökösek, hanem 
időről időre, anemzet befolyásával a fejedelem által neveztet- 
tek ?). . 

A nemesség pedig a nädorvälasztäsba mindenkor tórvé- 
nyes befolyást gyakorolt : „Si Palatinus interim male admi- 
nistraverit negotia Regis, et Regni, supplicabunt nobis, ut 
ulteriorem loco eius constituamus, et nos precibus eorum an- 
nuemus'* mond II.|Endre király az 1231-ki törvény 3-dik cik- 


1) Constantinus Porphyrogenneta de Adm. Imp. Cap. 38. Olv. Dan- 
kovszky Györgyöt is: Hungaricae Constitutionis Origenes. Posoni, 
1826. 8. p. 106. et sequ. S hogy Árpád valóban ekkor nyerte a nagyve- 
zérség örökös jusát, Constantin császár nyilván említi : „Quem etiam, 
solenni Chazarorum more ac consvetudine, in scuto erectum, Principem 
fecerunt. Et ante hunc Arpadem, Turcae Principem alium, nullum un- 
quam habuerunt; ex unius Posteris ad hunc usque diem, Princeps Tur- 
ciae constituitur." — De Ar-Pad neve is fejedelemséget jelent, s annyit 
tesz, mint Ur, vagyis a persa: Padi-Schah, és kün Cha-Can, vagy 
Chagan, azaz : Dominus Dominorum. 

2) V. István királynak 1270-ki adománylevele szerint Fejér György- 
nél Cod. Dipl. VII, 2. p. 14. , Cum divina manus , tandem Regnum pa- 
tris nostri, ad manus nostras, Jure successorio universaliter convertis- 
set, universi fideles nostri, tam ecclesiasticae personae, quam servientes 
regales, qui tempore coronationis nostrae in integrum (Regnum) im- 
mensam Congregationem apud Albam fecerant, tam pauperes, quam 
diviteà Coronationem nostram videre cum gaudio exspectantes, voce in 
altum communiter elevata, hujusmodi commendationem de persona sua 
(Rolandi Bani) ad nostras aures regias extulerunt : Noveritis in inte- 
grum Rex consurgens! inter omnes Barones, illustris memoriae patris 
vestri, et vestros, hunc Rolandum Banüm, in omni bonitate, et odore 
bonae famae illibatum cunctis temporibus, secundum Deum et homines 
commendabiliter deguisse, et debere adhue in posterum exaltari, gratis 
vestra regia mediante.'' 








A NÁDORISPÁN EREDETE, S HATÁSKÖRE. 489 


kében !), és III. Endre az 1291-ki törvény 9-dik cikkében: 
„Item, Palatinum — ex consilio Nobilium Regni nostri, ex 
antiqua ConBvetudine Regni nostri , faciemus.* ?). 

A pfalzgrafok hatösägärdl Hincmar Epist. 3. Cap. 21. 
egyezöleg beszél Falkenstein Jánossal : „Comitis Palatini, 
inter caetera, pene innumerabilia, in hoc maxime solicitudo 
erat, ut omnes legales Controversias, quae alibi (alsóbb tör- 
venyszékeken) ortae, propter aequitatis iudicium, Palati- 
num aggrediebantur, iuste ac rationabiliter determinaret ; 
seu perverse iudicata, ad aequitatis tramitem reduceret. — 
És Cap. 19. — : „Comes Palatii de omnibus secularibus Cau- 
sis, vel Judiciis suscipiendis, curam instanter habebat, ut 
nec seculares prius Dominum Regem, absque eius consultu, 
inquietare necesse haberent, quousque ille, si necessitas esset, 
ut causa ante Regem venire merito deberet ?).« - 

Mivel a pfalzgrafok a fejedelem- képében itéltek, ezért 
királyi helytartóknak neveztettek : ,, Palatini in Vocab. utrius- 
que Juris, aliter dicuntur Vicarii, quia quodammodo gerunt 
Vicem Principis.** Du Cange, Glossarium. — Nálunk a nádor 
szinte Personalis Praesentia Regia volt in omnibus Regni Ju- 
dieiis. — S mint ilyennek személyét viselé a később alakült 
hétszemélyü fótórvényszék, minek elnöke volt; az elenyészett 
királyi tábla pedig a Specialis Praesentia Regia személyét. 

Továbbá Hincmar szerint a Pfalz Graf fő kötelessége 
vala : ,,Ut perverse iudicata, ad aequitatis tramitem reduce- 
ret.* A nädorispan is közigazsäg őre, oltalma , védője és ki- 


1) Cod. Dipl. III, 2. p. 256. 

7) Ugyanott VII, 2. p. 142. 

$) Ilyen esetek voltak a szabadságvesztés, és birtok-dülís. „Palati- 
nus omnes homines Regni nostri indifferenter discutiat. Sed Causam No- 
bilium , quae ad perditionem Capitis, vel ad destructionem Possessionum 
pertinent, sine conscientia Regis terminare non possit. Judices vero 
Vicarios non habeat (széltében az országon), nisi unum in Curia Sua." 
II. Endre arany pecsétes törv. 8. cz. — Az egyházi személyek, és szé- 
kökre tartozó ügyek is ki voltak véve hatósága alól : , Palatinus vero 
omnes homines indifferenter discutiat. Praeter personas ecclesiasticas, et 
elericos; et praeter Causas matrimoniales, et dotes, et alias ecclesiasti- 
cas, quacunque ratione videntur ad ecclesiasticum examen pertinere.'' 
II. Endre 1281-ki tórv. 17. cz. — Cod. Dipl. III, 2: p. 256. 


490 PODHRADCZKY JÓZSEF. 


szolgáltatója levén, e végett a vórmegyeket évenkint megjär- 
ta, a hatóságokat egybegyűjtvén , iteleteiket elővette, meg- 
vizsgálta, s ha törvénytelennek találta, elintézte, igazította. 
E szigorú eljárás „Generale Judicium, seu Palatinale'* azaz: 
kenyszeritötörvenyszeknek hivatott. Világos nyomáraakadunk 
IIL Béla király 1190-ki oklevelében Fejér Györgynél Cod. 
Dipl. II. p. 258., mely a pécsi püspökség részére keletkezett: 
',Nec etiam Comes Palatinus, vel Comes Parochianus, aut 
quicunque Jüdex, de nostro etiam latere missus, vel Vice- 
Comes, seu Vacarius eorundem, possit residere ad iudican- 
dum, in aliqua villa ecclesiae." — Mert szabad ég alatt sátor- 
ban tartatott, III. Endre 1298-ki törvényének 35-dik cikke 
szerint : ,,Statuimus etiam : quod Palatinus, castra t.nendo, 
in campis et conventibus, et non in villis, vel civitatibus, iu- 
dicare debeat, vernali, aestivali, et autumnali, et non in 
liyemali (tempore)'* !). 

Hogy a nádorispánok valóban kózigazság kiszolgaltata- 
sára rendelt kényszeritó birák voltak 1492-kig, mikor a Ge- 
nerale Judicium, seu Palatinale megszüntettetven, birásko- 
dása fölebbviteli székre változott, s ez állapotban hagyatott 
1527-kig, mikor a magyarkirályi helytartóság először dicasté- 
riumi lábra állott, annak tanúja jelen elhalasztó itélet : 

„Nos Nicolaus de Gara, Regni Hungarie palatinus, et 
Judex Comanorum, damus pro memoria * quod in congrega- 
cione nostra generali vniversitati nobilium pestiensis, et pili- 
siensis Comitatuum feria secunda proxima ante festum beati 
Georgii martiris prope villam Zenth-elsebeth-falua ?) celebra- 
ta magister Nicolaus filius Sachk de vereseghaz personaliter 
de medio aliorum exsutgendo, proposuit eo modo : quod do- 
minicus filius Stephani de Sydow circa festum Nativitatis 
.domini proxime preteritum ad Siluam suam in dicta vereseg- 
haz existentem personaliter, ex instigacione et permissione 
Stephani filii ladislai , et Nicolai filii Thome veniendo Michae- 


1) Kovachich , Suppl. ad Vestigia Comitior. I. p. 181. 
" 2) Szent-Erzsébet-Falva Budának egyik külvárosa volt, és szent Gel- 
:lért hegye alatt a Duna mentében állott. Sz. Erzsébet II. Endre király 
leányának tiszteletére IV. Béla által 1248-dik év tájban rakatott tem- 
plomról és kórházról neveztetett el. 











* 


A NÁDORISPÁN EREDETE. S HATÁSKÖRE. 491 


lem fabrum, et Beke Jobagiones eiusdem, more latrocinio 
spoliasset, nec non Michaelem famulum suum in libera via 
procedentem gravibus vulneribus sauciasset. Quo percepto 
prefato dominico filio Stephani in nostram exsurgente presen- 
ciam ‚ annotatis vero Stephano filio ladislai, et Nicolao filio 
Thome in premissis aliud Judicium facientibus, premissam 
causam, de earundem parcium voluntate, ad octavas festi 
beati Jacobi apostoli nunc venturas, in Curiam Regiam no 
siram in presenciam duximus prorogandam. datum octauo die 
Congregacionis nostre predicte, in loco memorato, anno do- 
mini Mmo CCCmo LXXX mo primo." | 

A gömbölyű pecsét fejér viaszba volt a levél hátára 
nyomva, | 

Egy más példa : 

s Nos Stephanus regni Hungarie palatinus, et Judex 
Comanorum, damus pro memoria: quod in Congregacione 
nostra generali universitati Nobilium pestijensis, et pilisyen- 
sis Comitatuum feria secunda proxima post festum beati Ja- 
cobi apostoli prope villam Zenth-elzebeth celebrata, Thomas 
filius Stephani de Sydow de medio aliorum exurgendo, pro- 
posuit eo modo : quod nobilis domina anna vocata avia eua, 
filia fuisset Mychaelis de akusmonostora; Ideo ipse Jus quar- 
tale ipsius domine avie sue, de possessionibus harkyan, Ne. 
meth Tur, valkow, Zenth lazlow, Banreve, fon, Nyr, ozlar, 
Saph, Zemen, akusudnar, Oltomma, et Bugizlow, Heuyz, 
Baag, akuspalataya, et Oressow, apud manus magistrorum 
akus, et Stephani filiorum akus, filii Mikch condam Bani, ac 
ladisla1, fili Nicolai, filii lorandi habitarum, habere deberet, 
conguetudine regni requirente : qui quidem magistri akus, et 
Stephanus, ac ladislaus per ipsum Thomam congruis diebus 
dicte Congregacionis nostre coram nobis expectati, ad eandem 
Congregacionem , nostram iudiciariam in presenciam non ve- 
nerunt, neque miserunt; unde ipsos in Judiciis commisimus 
fore convictos, si se racionabiliter non poterint excusare. da- 
tum tredecimo die Congregacionis nostre supradicte, in lóco 
memorato, anno domini Millo CCC? LX X Xmo octauo.* 

A. pecsét oe viaszba a level külső szélére volt 
nyomva. 


a 


492 PODHRADCZKY JÖZSEF. 


A nädorispännak minden vármegyében volt egy birsäg- 
tekerője, ki az igaztételért tartozó birságot számára szede- 
gette, s többi között, ebben állott a magános felektől járó 
jövedelme ; külön fizetése volt a királyi igazak föntartásaért. 

Nyéki István birság-tekerő menedéke : 

„Nos Stephanus filius Nicolai de Nyek Exactor Judici- 
orum viri magnifici Nicolai de Gara regni Hungarie palatini, 
et Judicis Comanorum per ipsum in Neugradiensi, et Hon- 
tensi Comitatibus constitutus, Memorie commendamus per 
presentes, quod, quia Thomas filius Stephani de Macha, de 
Judiciis, seu birsagiis octo marcarum, in quibus ipse contra 
magistrum Nicolaum filium Thome de Ness, Nicolaum, Tho- 
mam, et Johannem filios andree de Chew, ordine Judiciario 
fuisset et extitisset aggravatus, nobis in persona dicti domini 
palatini domini nostri omnimodam inpendit satisfaccionem; 
Ideo nos eundem Thomam filium Stephani super premissis 
Judiciis et birsagiis reddidimus expeditum, quitum et per 
omnia satisfactum Harum nostrarum literarum vigore medi- 
ante, datum in Gyarmath feria quinta proxima ante festum 
beate Marie magdalene, anno domini Millemo quatringmo 
duodecimo.* I 

A pecsét fejér viaszba a levél közepére nyomatott. 

Szigoruságaért fölötte terhes levén a kényszerítő tör- 
vényszéknek tartása, a vármegyék fölmenthették magokat, 
ha a fejedelemnek váltság fejében előre bizonyos öszveget le- 
tettek : 

„Mathias Dei gratia Rex Hungarie, Dalmacie, Croacie 
etc. Fidelibus nostris universis et singulis nobilibus, et alte- 
rius cuiusvis status possessionatis hominibus Comitatus Poso- 
niensis Salutem , et graciam. Cum nos, inter ceteros Comi- 
tatus Regni nostri, eciam in Comitatu vestro Judicium Gene- 
rale, seu Palatinale, in proximo celebrari debere deliberave- 
rimus ; Igitur nos hunc fidelem nostrum Nobilem Magistrum 
Nicolaum de Raan Cancellarie nostre Notarium, latorem sci- 
licet presencium, per quem de intencione vestra, utrum scili- 
cet Judicium acceptare, vel vos redimere ab eius onere voltis, 
experiremur, in medium ,vestri exinisimus ; mandantes fideli- 
tati vestre, quatenus aut Judicium ipsum accipiatis, aut, si 


A NÁDORISPÁN EREDETE, S HATÁSKÖRE. 493 


vos ab eiusdem onere redimere vultis, statim, nulla mora 
protracta, ita faciatis pro redempcioné vestra, sicuti vicini 
vestri nobiles, scilicet de Comitatu Nitriensi faciunt. Hoc est, 
prefato homini nostro presencium ostenaori, ad singulos po- 
pulos vestros singulariter, iuxta modum et computum, qua 
ab eis his diebus Tributum Fisci nostri Regalis exactum est, 
singulos septvaginta quinque denarios monete nostre regalis 
imponi, impositosque citissime exigi permittere debeatis. Nos 
enim, sicuti dictos vicinos vestros, et alios, de ceteris Comi- 
tatibus, qui se redemerunt, exemimus a Judicio : ita eciam 
vos exemptos habebimus. Presentes, si secus feceritis, redda- 
tis presentanti. Datum in descensu nostro exercituali intra 
Moraviam, prope oppidum Lav in festo invencionis sancte 
Crucis. Anno Domini Millesimo, quadringentesimo, sexage- 

simo octavo.** 

Nyitra vármegye, melyre e level utasit, két ezeren vál- 
totta meg magát. 

»Nos Mathias Dei gracia Rex Hungarie, Dalmacie, Cro- 
acie etc. Fidelibus noatris Prudentibus, et Circumspectis Ma- 
gistro Civium, ac Judici, Juratis, ceterisque Civibus Civita- 
tis nostre Posoniensis harum serie firmissime mandamus: qua- 
tenus, visis presentibus, illos duo millia florenps, quos fidelis 
noster Magister Gregorius de Gara Exactor pecuniarum Judi- 
cii Generalis, sive Palatinalis Comitatus Nitriensis apud vos 
deposuit, manibus fidelis nostri Pauli parui de podwynicya, 
quem nos propterea illac misimus, dare et assignare debeatis; 
secus non facturi, presentes autem, pro expedicione vestra 
poteritis retinere, Datum in Trebych Sabbato proximo post 
festum Sacratissimi Corporis Christi, Anno eiuadem Millesimo, 
quadringentesimo , sexagesimo octavo. Regni nostri Anno 
undecimo, Coronacionis vero quinto.“ 

A nádorispán egyéb perek fölvétele után, a címeres 
gonosztevők itéléséhez fogott; gyakran csak ezek elitélése 
végett is tartott székeket; az elitélt, vagy három idézésre 
meg nem jelent gonosztevők birtoka kezére szállott, 8 ha azt 
az illető vérség ki nem váltotta, ellen sem mondott, örök áron 
másnak adományozta. 

, Nos Dionysius Palatinus de Oklich, Judex Cumano- 


494 PODHRADCZKY JÓZSEF. 


rum, Tenore presentium significamus, quibus expedit, uni- 
versis : Quod cum ex precepto Domini nostri Ladislai Sere- 
nissimi Regis Hungarie, et ex consilio Baronum totius Regni, 
ad condemnandos Malefactores fuissemus ingressi; tandem in 
Comitatu Szaladiensi, in Congregationis Collegio, ubi unicer- 
si Nobiles, et Jobagiones Castri, et Ecclesiarum , ac alii con- 
venerant; per eosdem universos Nobiles, et alios, quam plu- 
rimos, qui aderant, fili Jurk, Kondakur videlicet, et Tho- 
mas esse fures, latrones, et per omnia malefactores, exstite- 
runt accusati publice proclamando; qui iuxta Regni Consve- 
tudinem, legitime, presentibus omnibus, ad iustificandum se, 
semel, secundo, et tertio evocati : nec ad primam, secundam, 
tertiam, imo ad nullam Congregationem nostram venire pro- 
curarunt. Unde, cum huiusmodi diffamationes excitato tu- 
multu cum eximio, per proclamationes omnium, in singulis 
Congregationibus existentium, instituerunt contra ipsos; me- 
diantibus et -consentientibus omaibus, dictos filios Jurk, in 
rebus et persona, ubicunque inventi fuerint, duximus esse 
condemnandos. Et quia talium condemnandorum, imo condem- 
nalorum res el possessiones, iuxta Regni Consceludinem, ad 
manum palatinatus debeant devolvi; terram eorum filiorum 
Jurk, que nobis cessit legitime; non redimentibus cognatis 
eorum, nec etiam contradicentibus, sed pacifice permittenti- 
bus, N. cum omnibus utilitatibus, Magistro Haholdo, filio 
Comitis Haholdi, bone memorie, pretio pro condigno, usque 
in filios filiorum, vendidimus, in perpetuum et irrevocabiliter 
possidendam. Ut igitur huius rei series, robur obtineat per- 
petue firmitatis, presentem concessimus, paginolam, Sigilli 
nostri munimine roborari datum anno Gratie Millesimo , du- 
centesimo septvagesimo tertio. ** 

Pray György kézirataiból, kinek nem volt szabad a falu 
nevét kiírni; ő, és néhai Cornides Dániel elhitették magok- 
kal, és utánok mások is, Cod. Dipl. V. 2. p. 136—137., hol 
e level közöltetik, hogy ez volna a nádorispáni adománynak 
eredete; holott a jelen adomány világos eladás. A nádor, 
mint királyi helytartó Zsigmond császár és magyar király en- 
gedelmével ingyen adományozott a fejedelemre szállott birto- 
kokból, mire példa ezen oklevél : 





A NÁDORISPÁN EREDETE, S HATÁSKÖRE. 495 


»Nos Ferdinandus Divina favente Clementia Romano- 
rum, Hungariae, Bohemiae etc. Rex semper Augustus, In- 
fans Hispaniarum, Archi-Dux Austriae, Dux Burgundiae 
etc. Recognoscimus per Praesentes, .quod nos, perspecta iam 
pridem et cognita fide , diligentia, et in rebus nostris tractan- 
dis, et rite concludendis solertia et integritate Reverendissimi 
in Christo Patris Domini Pauli de Varda Archiepiscopi Stri- 
goniensis etc. Eundem, in absentia nostra, praefecimus et 
constituimus in Locumtenentem nostrum, in praedicto Regno 
nostro Hungariae, Conditionibus infrascriptis. Imprimis : ut. 
omni illa Authoritate et Facultate fungatur, qua Praedeces- 
sorum nostrorum, atque etiam nostro tempore, caeteri Lo- 
cumtenentes, pro tempore constituti, usi sunt; videlicet: 
Quod habeat facultatem administrandi Justiciam, citra omnem 
Appellationem. Quod possit indicere Conventum particula- 
rem Regni, omnibus Statibus, pro commodo nostro, dicti- 
que Regni nostri. Quod habeat authoritatem mandandi omni- 
bus Confinia tenentibus, et Officialibus, caeterisque Fideli- 
bus nostris, in omni publica administratione. Quod habeat 
Jus conferendi omnibus Persqnis Bona ad triginta duos Co- 
lonos se extendentia, quae sive per Notam, sive per Defectum 
Seminis, aut alio, quocunque modo ad Collationem nostram 
legitime spectarent. ') Quod habeat Jus conferendi Eecle- 
siastica Beneficia in omnibus Ecclesiis, in quibus Praelati Jus 
Patronatus non habent. Esceptis tamen Abbatys, Praeposi- 
turisque Maioribus. Quod habeat facultatem, plenamque 
authoritatem, omnibus resipiscentibus, et ad obedientiam, 
atque sinum gratiae et clementiae nostrae redire volentibus, 
nostra in persona gratiam impertiendi. In omnium igitur ho- 
rum Testimonium praemissorum, et Robur, praesentes literas 


7) Ez a nádorispán kezére, s a sz. koronára szállott adomány között 
a különbség; a nádorispán tórvényszékén elitéltek birtoka egyenesen 
reászállott : „Ei quia talium condemnandorum, imo eondemnalorum res, 
et possessiones , iuxla. Regni Consvetudinem, ad manum palatinatus de- 
beant devolvi." A sz. koronára szállott javak adományzása pedig csak 
Zsigmond király alatt, mert gyakran kiköltözött volt az országból, jött 
keletbe; ezért áll a helytartók leveleiben eme záradék : „in absentia 
nostra praefecimus et constituimus Locumtenentem nostrum." 





496 PODHRADCZKY JÓZSEF. . 


nostras, manu nostra subscriptas, et Sigillo nostro consigna- 
tas, Eidem Domino Paulo Archiepiscopo duximus conceden- 
das. Datum Viennae Vigesimanona Decembris Millesimo, 
Quingentesimo, Quadragesimo Secundo.** 

Mivel a nádorispáni kényszerítő tórvényszék, igen ezi- 
gorü és terhes volt, a nemesség több ízben sürgeté eltörlését, 
jelesen : 1471, 5. — 1478, 7. — 1481, 14. — 1486, 1. — és 
1492, 35., mikor fölebbviteli székké változott. E kenyszeritö 
törvenyazekröl nem volt helyes fölfogäsa : Révai Péternek, 
Centuria V. p. 52., Szegedi Jánosnak, Tyroc. P. 2. tit. 2. $. 
13., Pray Gyórgynek, Notitiae praev. ad Hist. Reg. Hung. p. 
LXIX., Kelemen Imrének stb. 

Itélómestere a nádorispán hiteles pecsetenek átvételével 
a magáét adta neki, s távol létében a nádori levelek annak 
pecséte alatt keletkeztek. 


„Nos Nicolaus de Gara regni Hungarie palatinus, et 
Judex Comanorum, damus pro memoria : quod causam, quam 
Magister Nicolaus filiua ladislai de vereseghaz, pro quo Mi- 
chael parvus cum procuratoriis literis capituli ecclesie Buden- 
sis "), astitit contra dominicum filium Stephani, et petrum 
alterius Stephani de Sydow, pro quibus Egidius filius Bene- 
dicti cum procuratoriis literis nostris comparuit, iuxta conti- 
nenciam priorum literarum nostrarum prorogatoriarum, super 
factis in eisdem contentis, in octavis festi beati Jacobi apo- 
stoli movere habebat coram nobis, de petencium parcium 
voluntate , ad octavas festi beati Martini confessoris nunc 
ventures duximus prorogandam, p-esentes autem propler ab- 
senciam magistri Thome prothonolarii nostri, et Sigillorum 
nostrorum erga ipsum habitorum , Sigillo eiusdem fecimus con- 
signari. Datum in wyssegrad octavo die termini prenotati, 
anno domini Mmo CCCmo LXX Xmo.* 

Az itélómester pecséte fejer viaszba a level külsó szelere 
volt nyomva. 


Zsigmond király V. törvényének 9-dik cikkében 2. §. 


1) Azaz ; az óbudai káptalan fölhatalmazó levelével; mert Buda vára 
magát hivatalos leveleiben 1541-kig : Castrum novum montis Pestiensis 
nevezte és írta. 





A NÄDORISPÄN EREDETE, S HATÄSKORE. 497 


mondatik „Seutentiam Judiciariam — Palatinus, aut Judex 
Curiae, pro tempore constituti, vel eorum Vices-Gerentes, 
et Sigilliferi literatorie dare et proferre teneantur.* 

P'ecsétek fölvaltasaval éltek a fejedelmek is : 

»Nos Sigismundus dei gracia Rex Hungarie, Dalmacie, 
Croacie etc. Marchioque Brand. etc. damus pro memoria: 
quod causam, quam magister Bekeh filius Stephani de Macha — 
vice castellanus Castri vyssegrad : pro quo Gallus de Syda 
cum procuratoris literis nostris astitit contra Georgium filium, 
et Nobilem dominam Elena vocatam, consortem domini Eeu- 
stachii de Ilsva pridem regni nostri palatini, pro qüibus Jo-, 
hannes dictus Seder cum procuratoris literis palatinalibus 
comparuit; iuxta continenciam literarum nostrarum Evocato- 
riarum, et capituli ecclesie vaciensis rescripcionalium, super 
factis in eisdem contentis, in octavis festi beati Georgii mar- 
tiris movere habebat, nostra speciali in presencia, de peten- 
cium procuratorum voluntate, ad octavas festi beati Michaelis 
archangeli nunc venturas, similiter nostram specialem in pre- 
senciam duximus prorogandam, presentes autem, propter ab- 
senciam venerabilis patris domini Johannis archiepiscopi Stri- 
gontensis , aule nostre Cancellaris, et Sigillorum nosirorum 
erga ipsum habitorum , Sigillo eiusdem fecimus consignari, 
datum in vyssegrad vigesimo octavo die termini prenotati, 
anno domini Millmo quadringentmo.* | 

A gömbölyü pecsét kivülröl fejér viaszba szélre volt 
nyomva. 

Ha a nádor új pecsétet metszetett, vagy eltalálta vesz- 
teni : ez esetet az egész országgal tudatta; így cselekedett 
Wesselényi Ferenc 1663-ban : 

„Illrmis, Rndmis, Splib. ac Magcis, Adm. Rndis, Gener., 
Egriie, item et Nobilibus Dnis N. N. Supremo, et Vice Co- 
mitibus, Judlium, et Assessor. Toti denique Universitti 
Dnorum Magnatum, et Nlium Comitatus Borsodiens. etc. 
Dnis Amicis nobis obssmis. P. h. 

Illmi, Rendmi, Sples, ac Magci, Adm. Rndi, Gener., 
E;regii et Nobiles Domini Nobis obsami. 2 

Ide Muránban jóvó utunkban tennap elótt az Secreta- 
riank Szekerérül az Authenticum és Patens Pecsétünk, s fe- 

ACAD. ÉRT. 1955, VIII, 32 


498 PODHRADCZKY JÓZSEF. 


lyes Leveleink egy lädäcskäval edgyütt szerencsétlenül elvesz- 
tek; Melyel leghutobb Sztrechenij Várunkban 13. praesentis 
bizonyos Expeditiókat pecsételtettünk; kit my (ne talántan 
az altal valamj hamissägh jövendőben következzék) Kglme- 
teknek igen tempestive akaránk tudtára adnunk, hogy, ha 
valakj, a dato praescripto azon elveszett két pecsetünkel élnj 
avagy valami practikat inditani akarna js, tehát azt Kglme- 
tek csak pro irrito, et invigoroso, omnigue firmitate carente, 
tarcsa. In reliquo, Isten éltesse Kglmeteket. Datum in Arce 
nostra Murány 22. Octobris Anno 1663. 

Earun, D. Vrar. 

Amicus ad servien. parat. 
Comes F. Wesseleny. m.p. 

P. S. Azonban penigh Kgltek ez Missile pecsetünket, 
addigh, mégh mást nagyobat ceináltatunk, pro aüthenticis 
agnoscallya. | 

A nádori itéló-mesternek elsóbbsége iránt vetekedés 
támsdván az 1573-ki pozsonyi octávákon, azt II. Maximiliän 
cs. és kir. kedvezóleg elintézte. 

Reverendissimo in Christo patri domino Antonio Ve- 
rancio, Archiepiscopo Metropolitanae Ecclesiae Strigonien. 
Locique eiusdem perpetuo, ac Comitatus Hontensis Comiti, 
Primati Hungariae, Legato Nato, Summo et Secretario Can- 
.. cellario, Consiliario, et per Regnum nostrum Hungariae Lo- 
cumtenenti nostro etc. Fideli nobis syncere dilecto. P. h. 

Maximilianus Secundus, Dei gracia electus Romanorum 
Imperator, semper Augustus, ac Germanise, Hungariae, 
Bohemiae etc. Rex. etc. 

Reverendissime in Christo pater, Fidelis Nobis syncere 
dilecte. Intelleximus ea, quae Nobis de Prothonotario vestro, 
et loco ei per Judices nostros, inter Prothonotarios postremo 
dato, significastis. Mandavimus itaque per adiunctas hisce 
alias literas nostras Judicibus Regni nostri ordinariis '), ne 


1) E level tartalma ez : Reverendis, Spectabilibus, Magnificis, Egre- 
giis, et Nobilibus, Judicibus Regni nostri Hungariae ordinariis, item 
Magistris Prothonotariis, ac Juratis Sedis nostrae Judiciariae Assesso- 
ribus etc. fidelibus nobis dilectis. P. h. 

Maximilianus Secundus, Dei gracia electus Romanorum Impera- 





A NÁDORISPAÁN EREDETE, S HATÁSKÖRE. 499 


guicguam ea in re, de pristina consvetudine immutent, sed 
Prothonotario vestro eum, qui aliorum quoque Locumtenen- 
tum tempore Prothonotariis illorum datus fuit, locum dare et 
assignare debeant. Literas itaque ipsas nostras eis praesen- 
tandas curetis. Datum Viennae quinta Aprilis. Anno domini 
Millesimo, Quingentesimo, Septvagesimo tertio.“ 


Maximilianus. m. p. 
| Jaurien. m. p. 


Minthogy régenten itéló-mesteróket a nádorok, és hely- 
tartók magok nevezték, ezért őket saját erszenyökböl is 
fizették : 

, Nos Catharina Pálffy de Erdeöd, Illustrissimi quon- 
dam Domini Comitis Sigismundi Forgach de Ghymes, Regni 


tor semper Augustus, ac Germaniae, Hungariae, Bohemiae etc. Rex 
etc. : 

Reverendi, Spectabiles, Magnifici, Egregii et Nobiles, fideles 
nobis dilecti. Ex significatione fidelis nostri Reverendissimi in Christo 
patris domini Antonii Verancii Archiepiscopi Strigoniensis etc. Locum- 
tenentis, et Consiliarii nostri intelleximus, quod licet inde ab antiquo 
semper, temporibus aliorum Locumtenencium nostrorum, praedecesso- 
rum videlicet suorum, Prothonotarii eorundem, in Sede nostra Judicia- 
ria, ante alios Prothonotarios, immediate post Locumtenentem Perso- | 
nalis praesentiae nostrae locum habuerint; nunc tamen faetum esse, 
quod Prothonotario suo, contra usitatum Sedis nostrae morem , postre- - 
mus inter Prothonotarios locus datus sit. Supplicans propterea Nobis, 
dignaremur hac in re, autoritati non minus nostrae, quam officii sui 
consulere. Quum autem Locumtenens noster non immerito primum ubi- 
que inter alios fideles nostros locum in Regno nostro Hungariae obti- 
neat; et ea de causa Prothonotarius quoque suus, caeteros antecedere 
merito debeat. Nolimus autem quicquam de pristina consvetudine im- 
mutari : Propterea Fidelitati Vestrae committimus et mandamus : ne hac 
in re innovacionem quampiam, sed Prothonotario Locumtenentis nostri, 
eum, qui aliorum quoque Locumtenentum tempore Prothonotario illo- 
rum datus fuit, locum dare et assignare debeatis. Secus non facturi. — 
Datum in Civitate nostra Vienna Austriae, quarta die Mensis Aprilis, 
Anno domini Millesimo, Quingentesimo, Septvagesimo tertio." 

Maximilianus m.p. 
Jaurien. m. p. 
Mind a két levelet eredetiből közöljük. 
32" 








500 PODHRADCZKY JÓZSEF. 


Hungariae Palatini, et Judicis Cumanorum, nec non Comi- 
tatuum Neogradiensis, Zatthmariensis, et de Zabolch Comitis, 
Sacrae Caesareae Regiseque Maiestatis Intimi Consiliarü, et 
per Hungariam Locumtenentis Relicta Vidua : Recognosci- 
mus per praesentes Literas nostras : Quod cum Egregius Ma- 
gister Andreas de Keresztür, vivente praefato quondam cha- 
rissimo Domino et Marito nostro, Officio Prothonotariatus 
Palatinalis tribus integris annie, prout Officio suo et Voca- 
. tioni suae incumbebat, fideliter et diligenter functus fuisset, 
ipsique ex Salario dicti charissimi Domini et Mariti nostri 
Palatinali, ad singulos annos Ducenti Floreni hungaricales 
cedere et persolvi debuissent. Verum, ob temporum iniuri- 
am, difficultatem, ac perturbationem Reipublicae huius Re- 
gni Hungariae, Contentatio eiusdem Prothonotariü fieri, vi- 
vente ipso Domino quondam defuncto Comite Palatino, Do- 
mino et Marito nostro charissimo, non potuisset. Ideo nos 
ipsi Magistro Andreae de Kereszthür, ex illis Restantiis Sa- 
larii Palatinalis, cuius Persolutio per Sacram Caesaream, 
Regiamque Maiestatem, Dominum nostrum Clementissimum 
ad Cameram Hungaricam esset directa, pro singulis praedi 
ctis tribus annis Functionis suae, singulos Ducentos, hoc est: 
Sexcentos Florenos hungaricales cessimus et deputavimus ex 
Camera Hungarica praedicta eidem persolvendos; Prout ce- 
dimus et deputamus praesentium Literarum nostrarum Vir- 
tute et Testimonio mediante. Datum in Castello nostro To- 
warnik, in festo Sacratissimi Corporis Christi. Anno eiusdem 
Millesimo, Sexcentesimo, Vigesimo Secundo.“ 


Catharina Pálffy 
de Erdeód. m.p. 


E töredek is járuljon tórvényeink tórténetéhez; külön- 
ben jo ilyeneket is ex Jure publico Regni Hungariae 
tudnunk. 











ACADEMIAI TÄRGYALÄSOK. 501 


ACADEMIAI TÁRGYALÁSOK. 





Öszves ülés julius 21. 1856. 


Melt. gróf Dessewffy Emil Elnök úr elnöklete alatt jelen : Kubiny: 
Ágoston íg. és tiszt. tag, Balogh, Bugát, Érdy, Gebhardı, Györy, Horváth C., Kállay, Kiss K., 
Szontagh rr. tt. — Ballagi, Barabás, Brassai, Csengery, Csorba, Hunfalvy, Karvassy, Kiss F., Pau- 
er, Székács, Szilágyi Per., Szvorényi, Wenzel ll. tt. — Toldy Ferenc titoknok. 


— A mélt. gróf Elnök figyelmessé tevén az ülést, hogy 
épen ma telik be negyedik százada a nandorfejérvári azon 
dicső magyar győzödelemnek, mely a hazára, sőt az egész ke- 
resztyénségre nézve eldöntő hatással bírt, s méltán a hazai 
történet legragyogóbb emlékezetei közé számítható : Kiss Ká- 
roly rt e diadal hadtudományi leirását adta elő. 


— A mélt. gróf Elnök jelentette, hogy az april 14. elnöklése alatt 
tartott ülésben beadatván „a Nyelvtudományi Bizottmány Előterjesztése 
a Magyar Helyesirás ügyében", s annak nyomtatva a tagokkal közlése 
rendeltetvén, hogy tekintettel a beküldendő észrevételekre az osztály ál- 
tal végleges tárgyalás alá vétethessék : elmúlván az észrevételek bekül- 
detésének határnapja, az említett vég tárgyalás végett f. hó 24. s ha 
szükség a köv. napokon osztályülés fog tartatni, melyekre az egyéb osz- 
tálybeli tagok is hivatalosak. 


A nyelvtudományi osztály ülése julius 24. és 25. 
napjain 1856. 


Császár Ferenc tisz. tag, s másod nap Balogh Pét rt. helyettes elnöklete alatt 
jelen voltak ez osztályból : Ballagi, Hunfalvy, Székács, Szworenyi 1. tagokzegyéb osa- 
tályokból : Fogarasy J. rt. — Toldy Ferenc titoknak. 

— A helyettes elnöklő tiszt. tag jelentven, hogy e mai osztälyüles 
egyedüli teendője a Nyelvtudományi Bizottmány Előterjesztésének a 
Magyar Helyesírás ügyében érdemleges tärgyalä:sa; pontonként felolvas- 
tatott ezen Előterjesztés, Fábián Gábor, Purgst:sller József, Beely Fidel, 
Jakab Istv. és Szvorényi József írva beadott vréleményeikkel együtt; s 
ezekre való tekintettel pontonkénti értekeződésinyomán a következő sza- 
kaszokra nézve történtek módosítások. 


502 ACADEMIAI TÁRGYALÁSOK. 


Az 1. $-t illetőleg, annak első tétele ekk&p szerkesztetett : A he- 
Iyesirds fő alapját a kiejtés tessi, tekintettel a nyelotudomdnyra. 


A 6. §. 2) pontja példái közöl a csont, melynek ä csomó szóvali 
összefüggése nem épen minden kérdésen tuli, kihagyatott. 


A 6. $. 1) pontja példái közől a beszél, éppen, magyarossan, kissebb, 
kihagyattak, miután az első az idegen besséd szóból eredvén, kettős I be. 
tűt kiván (beszéd-l : beszéll),a többi pedig követelőleg egy p és egy s-sel 
irandó. ] 


A 6. $. 2) pontjának második mondata fgy azerkesztetett : Esck- 
nek tehát as ügynevesett hidnyjellel pótlása felesleges. 


A 10. §. azon része, mely az összetett mássalhangzók egyszerüsi- 
tése tárgyalását végleg abban hagyatni javasolja, elmarad ; s Fábián Gá- 
bor rt. indítványa, mely a deák alphabetumnak a magyar irásban heverö 
betűit ajánlja a kettósek helyett alkalmattatni, a jelen munkálattól meg- 
válva, érdemleges tárgyalás végett a bizottmányhoz utasíttatott. 


A 12.§-t befejező záradék, úgy a 17. §. vég mondatában foglalt 
kivétel, valamint a 20. §. első mondatának másod része : t. 4. mennyiben 
stb. kihagyattak. — Ugyanitt felemlítendő, hogy a valódi összetételt az is 
jellemzi, miszerint abban az összetétel másod részének hangsúlya az el- 
sőre megy által. 


A 21.§-hoz harmadik pontúl hozzá adandó : c) Hol as összeirds két- 
értelműségre nyujtana alkalmat (szinte kötjel használtatik) ; péld. : fa-lé, 
vdr-lak, alap-ok, fej-ék, pisstoly-tok, aranyóra-tok, fa-Kdzstető, esüst- 
tartó stb. . 


A 22. $. 1) pontjának példái közöl a borssess szó kihagyatott. 


A 25.$-ban,az ösztetelekben körülmény szerint alkalmazható köt- 


jel engedményezése a 21. $-ba tett beigtatás által követelönek állíttatván, 
e helyt kihagyatott. 


Minden egyéb részeiben a bizottmány munkálatait az osztály ma- 


| gáévá tettte. 


Eként befejeztetvén a helyesirási munkálat pontonkénti megvíta- 
tása, annak az elhatározott változtatások szerinti módosítása, némely 
előadási és irásmódi javitások tétele, valamint a javaslat alakjából mód- 
szeresbe átöntése s ekép sajtó alá adása végett a Nyelvtudományi Bizott- 
mányhoz utasíttatott. 


. ACADEMIAI TÁRGYALÁSOK. 503 


A philos. és társad. tudd. osztályai ülése julius 
28. 1856. 


Gebhardt Ferencrt. korelnóklete alatt jelen voltak az illető osstilyok- 
bol : Szontagh r., Bertha. és Pauler II. tt. — Egyéb osztályokból : Bugát, Érdy, Györy rr. tt. Hun- 
falvy. Wenzel II tt. — Toldy Ferenc titoknok. 


— Szontagh Gusstädv rt „a Magyar Parthenon alapjairól" című 
előadásai sorát befejezőleg, az egyezményes rendszer irodalmi kifejlő- 
dését adta elő. 


Ugyanakkor Öszves ülés 
ugyanazok jelenlétében. 


— Olvastatott Pest városa polgármesterének levele, melyben je- 
lenti, hogy néhai Bosda Naum pesti kereskedő az academiának végren- 
deletileg száz pgő ftot hagyott. 


— Továbbá Egyed Antal apát és dunaföldvári plébános levele, 
melyben jelenti, hogy Ovid Atváltozásai című munkájának fenlevö 
példányait, számszerint mintegy háromszázat az academia részére 
eladás végett felajánlja; miért a tisztelt tagnak szíves köszönet sza- 
vaztatott. 


— Ismét: a német természetvizsgálók és orvosok Bécsben septem- 
ber 16—22-ig tartandó XXXII. nagy gyülésének. az ügyviselők által 
beküldött előrajza. 


_ - Beadatott Nagy Ivan pesti egyetemi kónyvtártiszt urtól : Nagy- 
Oroszi mezőváros belynevei jegyzéke, mely a Nyelvtudományi Bizott- 
mányhoz tétetett ät jelentéstétel végett. 


— Azacademiai Evkönyvek folytatása iránt vélemény és tervadásra 
bizottmány neveztetett ki, mely Toldy, Balogb, Érdy, Gyóry ésSzontagh 
rr. tagokból állíttatott össze. 


— Végüla Geokok a következö tucomny 08 testületektől adott 
serl. Akademie der Wiss. Mathem. -Naturw. Classe, XI. Bd. Wien, 1856. 
Sitzungsberichte der Mathem.-Naturw. Classe, XX. Bd. 1. Sitzungsbe- 


504 ACADEMIAI TÄRGYALÄSOK. 


richte der Philos.-Histor. Classe, XIX. 2. és XX. 1. H. — 2. A tudd. ba- 
jor kir. academiájától : Abhandlungen der Historischen Classe der k. 
bayr. Akad. d. Wiss. VIII. 1. Abthlg. és Abhandll. der Mathem.-Phys. 
Classe. VII. 2. Abtb. München 1855 —56. — Magányosoktól : Bausıern 
Jóssef Arad: vmegyei törvényszéki tanácsostól : f A bűnvádi Eljárás gya- 
korlati tana, mintákkal. 3 rész. Pest, 1856. Cherrier Miklós pozsonyi ka- 
nonoktól : * Egyházi Jog. 2 köt. N.-Szomb. 1843. Köz F.gyhäztörtenet. 
Pozsony 1841. A magyar Egyház története. Pest, 1856. — A sárospataki 
nyomdából 4 db könyvet kötelmi példányokban. 


— Ezen üléssel az öszi szünidó köszöntvén be, a titoknok kijelen- 
tette, hogy az academia f. €. oct. 6. kezdi meg ujra üléseit a math. és ter- 
mészettudományi osztályokéval. 


| 


Felelős szerkesztó : Toldy Ferenc, titoknok. 





Pest, 1856. Nyomatott Landerer és Heckensstinil. 











. MAGYAR 


ACADEMIAI ÉRTESÍTŐ. 


XVI. Ev. 1856. IX—X. Sz. 


HUNYADI JÁNOS UTOLSÓ HADJÁRATA 


BOLGÁR- ES SZERBORSZÄGBAR 1451-BEN, 8 NANDORFEJÉRVÁR FÜLMENTÉSE A TÖRÖK 
TÄBORITÄSÄTÖL 1456. 


A NANDORFEJÉRVÁRI DIADAL NEGYEDIK SZÁZADOS 
NAPJÁN 


Julius 21. 1856. elöterjesztette 
KISS KÁROLY. 





Uraim! E sokat szenvedett, gyakran félre értett, nem 
ritkán jellemében jól nem ismert, néha keleties szilaj kitórései 
miatt irgalmatlanul bár, de megérdemletten elitelt nemzetnek 
üdvösen tündöklő utolsó korszaka : a Hunyadiak kora volt. 

Azon korszaknak egyik legjelesebb epizodját teszi azon 
győzelem, melyet az első Hunyadi 400 év előtt Nandorfejér- 
vár alatt épen ma vívott ki. 

A magyar nemzetnek azon utolsó fényszakából vúlasz- 
tám azon fegyvertényt themául értekezésemnek , visszaemlé- 
kezve nagy honfiainknak egyik legnagyobbikára, megünnep- 
lendő azon fegyvertényt a tisztelt Academia szerény körében. 

Nincs ére emlékszobra a két magyar hazában a nagy 
hősnek. Bűne volt ez nemzetünknek mindig, hogy kegyelet- 

ACAD. ÉRT. 1856. IX—X. 32, 


506 KISS KÁROLY. 


tel nem viselteték elhünyt nagy fiái iránt, mintha vagy meg 
nem érdemlenék majd a netalán elfajulandó unokák az 6s em- 
lékszobrot, vagy századok lepörgese után talán már nem 
találkozandik a magyar földön egy magyar sem többé, nem 
lesz senki már, ki tiszteletben tartaná a nemzeti szent erek- 
lyét? Akar így, akar amúgy : nincs emlékszobra Hunyadi 
Jánosnak. De él még emlékezete minden jobb honfi keblében. 
Szomorító is volna, ha élne magyar, dús vagy szegény, kasté- 
lyok ura, vagy kunyhók lakója, ki nem tudná, hogy volt e 
nemzetnek négyszáz év előtt egy Hunyadi Jánosa, ki apja volt 
az ifjabbiknak, az igazság királyának, a nép fejedelmének. 

Áldom az isteni gondviselést , hogy nekem , egykori ha- 
dastyánnak, megengedte hanyatló koromban, midőn épen 
dicsően uralkodó fejedelmünk kegyelmei ez országban is ter- 
jedezni kezdenek, e napot megérnem, miszerint Önök közt a 
nagy Hunyadinak utolsó fegyverestettét elemzésem tárgyává 
kitüzhettem, nem is sejdítve tán, hogy nekemis megezämlälvak 
napjaim, és ez volna az utolsó fölléptem az Academia tisztes 
körében! 

Sokan elhullottak már csak huszonhat év alatt is mellet- 
tem academiai tagtársaim közől, mint elhullottak egykor mel- 
lettem az ütközetekben bajtársaim közöl, de végre csak rajtam 
18 a BOT. 

Azonban míg azon komoly perce éltemnek bekövetkez- 
nék, éljünk a mai nap emlékezetének; meghallgatást, elnézést 
s türelmet kérek. 


. Az isteni gondviselés, úgy látszik, csak azért engedett 
Zsigmond királynak ötven évet meghaladó országlást, hogy 
minél inkább szilárduljon azon állami zűr, melybe az ármány 
gonosz szelleme magvát vetette azon folytonos politicai belci- 
vódásnak, melynek végeredménye lön egy nagy nemzet bukása. 

A teremtő hatalmas újja az ős zürből egy világot alko- 
tott. Azon földfeletti irgalmas lénynek kellett volna a Karpa- 
tok által övedzett szép honra leszállani, hogy itt is elválasz- 
sza a szárazat a vizenyektől, miszerint a mindennek életet 
add, mindent megvilágosító napfény megifjitsa a négy század 
leforgása alatt — egy nemzet életében valóban rémitő rövid- 





HUNYADI JÁNOS UTOLSÓ HADJÁRATA. 507 


ség — rothadásnak indúlt természetet. A teremtő lehellete 
csak kimondhatta volna, a hanyatlásnak indúlt államösszeg 
szétbomlásának megakasztására a szüntetó ne-továbbat; de a 
magyar földre nem szállt le többé az iffító erő, a Így mit a 
gyarló ember vétkes elmulasztása , 8 a gonoszok ármánya el- 
rontott, összebonyolított , ki nem bontakozhatott többé, az 
egybekevert zűr alatt mind mélyebbre furódott a romlás üszö- 
ge, míg végre 1526. évi augustus 29-kén a mohácsi vérmezőn 
a megrendűlés lobja légbe röpíté a magyar államot , romjai 
alá temette a királyt, ős alkotmányát s a nemzet jelesebbeit. 
A borzasztó itélet : Finis Hungariae, ki lön mondva a haldok- 
ló nemzetre; mert a mi aztán továbbá történt nagyobb vagy 
kisebb mérvben, nem volt az egyéb, mint a vizbe-fuldoklönak 
minden szalmaszál utáni kapkodása, nem volt az egyéb mint 
egy lepke, róvid életszerű mulékonyan csillámló fénynél, értem 
a Hunyadiak korát, vagy az ügyetlen, gyakran roszlelkű or- 
vosok kezei közt a betegnek halállal küzdelme, mire a kimulás- 
nak előbb-utóbb be kellett következnie. 

Zsigmond király mint uralkodó felett itélőszéket tartani, 
távol legyen tőlem, az a történelem dolga , a melynek foruma 
ellenében az isten kegyelméből uralkodók is, ha több század- 
évvel elhunytok után bár, felelettel tartoznak , de minekutána 
Zsigmond király korszaka, és az utána következett, rövid 
ideig uralkodott két király korszaka is, megelözöje volt azon 
harcias eseménynek , melyet jelen értekezésem tárgyaúl kitűz- 
tem, és mennyiben az államnak hadügyre vonatkozó politikai 
tényei befolyást gyakorolnak a hábor folytatására, nem mel- 
lőzhetem az ország, és az ezen akkor uralkodott fejedelmek 
politicai viszonyai felett rövid szemlét tartani *). 


*) Itt helyén van megemlítenem azon írókat, kiknek munkáiban fel- 
találtam azon forrásokat , melyekből jelen értekezésem kidolgozásakor az 
anyagokat merítgettem , ú. m. 1) Geschichte des Ungariscben Reichs, von 
Johann Christian von Engel. Wien, 1813. 2) Hunyadiak Kora Magyar- 
országon. Írta Teleki József gróf. Pest, 1852. 3) Schütz, Allgemeine 
Erdkunde. Wien, 1838. 4) Hadi Földirás. Irta Komonkai Korponay 
János. II. köt. Kecskemét, 1848. 5) Militär Conversations-Lexicon. — 
Herausgegeben von Hans E. W. von der Luhe. Adorf. 1831. 6) Geschich- 
te des Osmanischen Reichs durch Joseph v. Hammer. Pest, 1828. 7) 

32,* 


508 KISS KÄROLY. 


1. $. A politicai viszony, melyben a harcoló felek a hábor ki- 
ülesekor állottak. 


Zsigmond király politicai és hadi eljárásáról említést 
tettem már „Oloasmänyaimban a hadi történelemből:" azokra 
utallom olvasóimat "); I. Ulászlónak a várnai ütközetet és 
igy halálát is megelőző évekre vonatkozó politicájáról szinte 
szólottam volt a most említett ütközetet tárgyalt értekezésem- 
ben ""), nehogy iemétlésekbe essem : mind amannak mind 
emennek a hadügyre vonatkozó politicájáról szólani most 
mellőzendőnek tartom. Albert király pedig sokkal rövidebb 
ideig uralkodott, mintsem a közigazgatási ügyben gyökeret 
vert visszaéléseket legjobb akarata mellett is megszűntetni 
képes volt volna; sőt már országlása alatt azon mérges nő- 
vény , melynek magvát Zsigmond azon tette következtében 
szórta szét, miszerint a magyar nemzetiség ellenében idegen 
elemet pártolt és azt erősítette meg mindenkép ; kisarjadzott, 
mondom : mert az 1438-ban történt kárhozatos budai kihágás 
a magyar és német polgárok között eredménye volt azon ferde 
politicának, mely t. i. kedvező elsőségbe állítja egyik nemze- 
tiséget a másik ellenében. Az ily surlódás lehetetlen hogy 
káros befolyással ne lett volna az országos honvédelmi rend- 
szerre nézve, kiváltkép akkor, midőn keletről vészfellegek 
tornyosultak hazánknak már úgyis homäly-födte egén; mi- 
dőn épen Magyarországnak mind saját, mind Európának 
keleti oldala érdekében, az ozmanli hódító özönlésnek megtö- 
resere legnagyobb erőt kellett volna kifejtenie; de a helyett 
ereje mindinkább csökkent, köz érzülete a hon fentartásában 
mind inkább zsibbadozott, mert a néptömeg — ezen alapszik 
pedig a honvédelmi rendszer , senki sem tagadhatja — idegen- 
nek kezdé érzeni magát azon földön, melyet a honkereső ős 
apák szívök legjobb vérével szereztek; ereje csökkent továbbá, 
mert a tekintélyesebb társországok, ú.m. Galicia, Lodoméria 


Beitraege zur Kricgsgeschichte und Kriegswissenschaft v. J. B. Scheis. 
Wien, 1829. 

*) L. Academiai Értesítő 1855. I. és IV. szám. 

**) Academiai Értesítő 1854. I. és II. szám. 


HUNYADI JÁNOS UTOLSÓ HADJÁRATA. 509 


és Dalmátország elvesztek, a déli szláv tartományokkali ka- 
pocs pedig mind inkább tágult; az országnagyok többsége a 
királyi udvar fénye által elvakítva, a pazar utazások kórsága 
által elkapva, elszegényedett s eladósodott, mint maga a 
király. 

Ily semmi jót sem igérhető országos körülmények között 
király lett V. László, ki csak ötödik évébe járt, midőn Ulászló 
király 1444-ben elesett Várnánál. Az új király még gyermek, 
nevében hét kerületi kapitány igazgatta az országot , de ezen 
hétfejű sárkány-országlási rendszer csak hamar megbukott. 
Hunyadi János lett 1446-ban az ország kormányzója királyi 
hatalommal; de ezen hatalmáról 1452-ben márönként lemond, 
8 Így a király még mindig gyönge s ifjú testben és lélekben, 
részint a fukar Fridrik császár gyámsága, részint Cillei gróf 
ármányos pókhálózatába bonyolítva mit sem tett, mit sem te- 
hetett az ország üdvösségére. Hogy már akkor Magyarország 
le nem vakartatott Európa térképéről, az csak Hunyadinak, 
az ország erélyes főkapitányának tulajdonítható , kinek lelki 
erejét sem bent az országban az oligarchiai ármánynak ezer 
meg ezer döfesei, Bécsben esküdt elleneinek majd nyílt, majd 
titkos megtámadásai, sem 1448-ban a három napi véres üt- 
közet után a rigómesei megveretés meg nem rendíthette, meg 
nem törhette, hős lelkét le nem nyombatta. 

A szétdúlt Görögbirodalom még fenmaradott silány tar- 
tomänyait, utánok Magyarországot sa vele egybekapcaolt 
vagy határos országokat fenyegető vészt ismerte Hunyadi 
egész nagyságában, ismerte az ázeiai hódítók elleni harc élet- 
halálra szánt folytatásának elkerülhetlen szükségét is; de ha- 
zánk akkori állapota semmikép sem mozdítá elő Hunyadi bölcs 
tervezeteit, mert a nép pártokra levén szaggatva, hatályos 
egészet semmikép sem alakíthatott. A magyar fajnak pedig 
épen akkor kellett volna egy érzületben lenni; mert az idegen 
házakból származott királyok idegen zsoldosokat csöditettek 
az országba, az idegen kard éle hatásával akarák támogatni 
az országlási idegen elveket. Ezen kézzel fogható rosznak az- 
tán természetes következménye lőn , hogy a ki nem elégített 
zsoldszegődés elégtételének rovására Brandeis Giskra János 
cseh zsoldosai Felső-Magyarország nagy részét zsarolták. Ko- 


510 KISS KÁROLY. 


morowski Peter a lengyel martalóc, Liptó vármegyét dúlta, 
Szakolcsai Pongrácz pedig Nyitra, Bars és Turócz megyék 
városaiba befészkelvén magát, mint független kényúr zsar- 
nokoskodott. És ezen három idegen rabló lovag egymás közt 
ig viszálkodásban élvén, tűzzel vassal pusztította több év óta 
az idegen iga alatt nyögött, de a belviszály miatt egymással 
meghasonlott s így erőre nem juthatott egész vidéket. Ennyi 
baj az ország keblében, még több kivülről a magyar birodal- 
mat érdeklő. I 

Fridrik, e néven IV., német császár sem volt békében 
az országgal, kezében volt az apostoli korona, kezében a fia- 
tal király, kinek az országba jöttét azon arányban ellenzette, 
a mennyiben óhajtották azt a magyarok , követeléseit a pénz- 
vágy fukarságig felcsigázta; azokat teljesíteni a nemzeti büsz- 
keség sem engedte, mert azon színben állottak volna a civili- 
zált világ előtt, mintha kirälyukat pénzen vették volna meg a 
császártól. 

Hogy a rigómezei győzelem kivivása után, a szultán hó- 
dításait Magyarország ellenében nagyobb erélylyel nem foly- 
tatta, csak azon egyszerű okból történt, mert a győzteseknek 
nagy áldozatba került a diadal; elgyöngülven a három napi 
véres harcután a törökök, Szerbország határai közt maradtak, 
és már 1449. telén béke-alkudozásokba is ereszkedtek a ma- 
gyarokkal, de minden süker nélkül, mert Brankovic György 
Szerbia despotja , magának tartotta fenn a békekötési közben- 
járást; ő azonban ármányainak valamennyi hálózatát kifeazi- 
tette, csak hogy a béke létre ne jöhessen. Miután a magyarok, 
de különösen Hunyadi ellenében elkövetett undok tettének 
érzete háborgatta lelkét, méltán nyugtalanítá őt azon gondo- 
lat hogy a magyarok békére lépvén egyezer a törökkel, rajta 
állanak majd boszút, és.sükerült is nékie félbeszakasztatnia a 
" békealkudozásokat, s a török elleni hábor tovább tolytatása 
el lön határozva. 

Hogy történelmi fonalunk 1454-ig nyújtva, addig is, 
míg értekezésem hőse Bolgárországban tettleg fölléphetett a 
török ellen, el ne szakadjon, kénytelen vagyok időről időre 
Hunyadit a hon szent érdekében elkövetett vállalataiban 
nyomról nyomra követni, teszem azt röviden, nehogy olva- 








HUNYADI JÁNOS UTOLSÓ HADJÁRATA. 511 


sóimnak, kik meggyőződésem szerint ismérik a hon történel- 
mét, unalmat szerezzek. 

1449 tavaszán Temesváratt látjuk Hunyadit a török 
háborra készületeiben fáradozni. Itt vette V. Miklós pápának 
junius havában arra intő iratát : állítsa helyre előbb a belcsön- 
det az országban, béküljön ki Bosnyák- és Szerbország urai- 
val, béküljön ki a császárral, a török irányában pedig csak 
védelmi állásban maradjon addig, míg a pápának sükerűlend 
a keresztyén fejedelmeknél a közös ellenség dacos lépéseinek 
visszatorlására segedelmet eszközölni. A Pesten tartott ország- 
gyülésnek Hunyadi számot adott arról, mit tett a török elle- 
nében, számot az iránt is, mi oknál fogva nem sükerült bé- 
kére lépni a szultánnal. Brankovicnak aljas áskálkodásaitsem : 
hallgatta el, figyelmezteté az egybegyűlt rendeket, hogy 
Brankovic és a szerbek irányában szemeseknek kell lenniök, 
mert ezek vajmi könnyen átállanak majd ez ellenfél zászlója 
alá, kivált ha annak kedvezni találna némileg a szerencse. 

Hunyadia belbéke helyreállítására istett lépéseket. Pon- 
grácz, mint emlitök, Szakolcza várába fészkelte magát, onnan 
pusztítá rabló kalandozás közben Morva és Osztria vidékeit. 
Cillei Ulrik gróf osztriai hadnéppel meg is táborítá a várat ; 
de lőpor hiányában föl kellett hagynia a komoly megtámadás- 
sal. Pongrácz az osztriai nép elvonultával megadta magát 
Hunyadınak, ki aztán irásban biztosítá az osztriaiakat hogy 
ezentúl mit se tartsanak Szakolczától, mert a várban már 
magyar hadnép őrködik. — Giekrával azonban kevésbbé bol- 
dogúlt. Székely Tamás vezérlete alatt küldött ugyan hadat 
ellene ; de ennek Somos mellett Kassától éjszakra ütött tábo- 
rában az elhanyagolt figyelmet Giskra megtudván , september 
7-ken éjjel, cseh és lengyel harcosaival, a magyarokat velet- 
lenűl meglepte, a tábort -szétverte. Székely maga is halva 
maradt a szerencsétlen csatában; a sereg nagy része elfogat- 
tatott, a tábor egész keszletevel a győztes zsákmánya lett. 
Igy bünhödik az elhanyagolt fegyelem miatt a hadsereg, mely- 
nek elüljärdi vétkes elbízakodásban vagy buja elpuhultságban 
a hadseregnél soha meg nem engedhető kényelemnek adják át 
magokat. A köznép szemmel tartja mindig tisztei viseletét, 
azokhoz alkalmazza a magáét is; és így bomlásnak indúlmin- 


512 KISS KÁROLY. 


den rend, minden együtt-tartäs, az ily hadsereg győzelmet 
nem vihat ki soha. 

Hunyadi e veszteséget megboszúlandó, october havában 
személyesen vezetett egy hadosztályt Giskra ellen, ki Hunya- 
dival nyilt téren szembe szállni nem mert, hanem väraiba 
vonta magát , és így ügyekezett megosztani Hunyadi erejét, 
ki hogy a várak megtámadásához foghasson, kénytelen volt 
több részre osztani seregét, nehogy a várak egymásnak segít. 
ségére járulhassanak. Pusztító apró harc következett ebből, 
mind a két részről kegyetlenségek követték nyomban a hadak 
előnyomulását vagy azok hátrálását. Szilaj öldökléssel kon- 
colták fel egymást a rablások alkalmával itt a ott elkövetett 
kínzások büntetésére. Az ilyen represszáliák azonkivül hogy 
ellenkeznek a civilizált világ minden illedelmével, sükeretle- 
nek is; mert a soldateskai durvaság hasonló visszatorlásra in- 
gerli a megsértett ellenfelet, és kitalálja meg itt a mértéket, 
mennyire jogosíttatik fel a visszatorló hatalom a pusztító 
rendszerhez nyúlni , hogy büntesse vagy elrémítse a nyakas 
ellenfelet, és így az embertelen bánásmód megnagyobbított 
mérvben szinte embertelenaégetszül. Fájdalom! hogy a repres- 
sio rendszert, bár mennyire ellenkezik is az a népek és termé- 
szet törvényével, kiírtani még eddig nem sikerült a hadjäralok- 
ból. Hogy mind Hunyadi, mind Giskra hadsergénél tórtén- 
tek ily megtorló kihágások, alig kárhoztatjuk, ha mérlegbe 
vetjük az akkori századok szilajabb, harcias elveit; ha meg- 
gondoljuk, miszerint jelenkorunkban is történnek ilyesmik, 
midőn az apák s férjek politicai bűneiért durván kell lakolnia 
még az ártatlan leánynak , a gyenge nőnek is! 

Ezen pusztító apróharc folyama alatt érkezett meg Zsó- 
fia lengyel királynőnek követe Hunyadi táborába, ki meg volt 
bízva a két harcoló felet kibékíteni egymással. November 29- 
kén megkezdettek az alkudozások, és hat napi fegyvernyug- 
vás alatt a szerződés létre jött, melynek következtében Giskra 
Kassát, 8 a felső vidék több nagyobb városát mindaddig ha- 
talmában tartandja, míg zsoldkövetelményei ki nem lesznek 
elégítve a magyar kincstár által. Láthatni ebből ,. mennyire 
zsibbasztva lön a honvédelmi rendszer hazánkban, midőn még 
egy külföldi rabló lovaggal is békealkudozásokra kellett lépni, 


HUNYADI JÁNOS UTOLSÓ HADJÁRATA. 513 


hogy zaklatásait mérsékelje, ha már azoktól végkép megsza- 
badúlni épen nem lehetne is. 

Ugyanakkor Christie Tamás boszniai királylyal szövet- 
séget kötött Hunyadi; habár ezen oldalról segédhadakat vér- 
mes reménynyel nem várhatott is, legalább biztosítani akarta — 
Horvátország széleit á bosnyákok becsapásai ellen, míg a ma- 
gyar hadak a törökkel vesződni fognak a bolgár és szerb csa- 
tatéreken. | 

1450-ben június havában az országgyülése Budáról a 
Rákosra tétetett át. Innét követség ment Bécsbe, a császár- 
tól a királyt visszakérendő ; innét V. Miklós papához , hogy 
lenne közbenjáró a császárnál, miszerint egyenlíttetnék ki 
minden viszály, jönne a király országába, ki most már a tíz 
évet meghaladta. Habár ily gyermek király nem nagy súlyt 
vet is az ország kormányába, de szükséges volt megismértet- 
ni őt az ország nyelvével, törvényeivel, szokásaival, hogy 
idegennek ne látszassék a nemzet közt, hol a legelső magyar 
ember a király ; szükséges volt őt az országba hozni, mert va- 
lamíg a király a császár kezei közt van, ez ürügyűl a koronát 
hatalmában tartandja, hatalmában a határszéleken több örs- 
helyet is. 2 

A császár a pápa unszolására küldött is követeket Po- 
zsonyba, de a hosszas alkudozásnak csak azon eredménye lön, 
hogy a király még nyolc évig a császár gyámsága alatt mara- 
dand, de lakását Bécsben veendi, hol öt meglätogatni, vele 
közelebbröl megismerkedni a magyaroknak megengedtetik; 
de a koronänak a csäszärnäl kellett maradnia, kezeben a ha- 
tárváraknak is : ellenben a császár elismerte Hunyadit orszá- 
gos helytartónak. Természetes hogy ezen szerződvénynyel sem 
Hunyadi meg nem elégedett, sem magok az ország rendei, 
Hunyadi azért nem, mert átlátta hogy Fridrik azon ürügy 
alatt, miszerint gyámsága alatt tartja a királyt, gyámságot 
akart gyakorolni az országon is, és ezen gyámság korszaka 
közben a római szent birodalomnak azon rég kovácsolt tervét: 
Magyarországot s tartományait a római császártól függőkké 
tenni , és végre német tartómánynyá átalakíthatni, minden áron 
valósítani törekedendik, mit pedig Hunyadi a magyar nemze- 
tiség, s alkotmányos függetlenségének veszélyezése nélkül nem 

ACAD. ÉRT. 1856. IX. és X. 33 


514 KISS KÁROLY. 


engedhetett. Az ország rendei ellenben egészen más nézetből 
indúlva ki, nem szerették a szerződés létre-jöttét. Ugyanis 
Hunyadi irigyei, à. m. Garai László nádor, Ujlaki Miklós er- 
delyi vajda, Cillei Ulrik gróf, Brankovic György Szervia feje- 
delme, velők szövetkezvén Giskra is, elhíresztelték miszerint 
Hunyadi szándékosan hagyja a fiatal királyt a császár gyám- 
sága alatt, hogy ő annál tovább maradhasson fényes hivata- 
lában, annál tovább uralkodhassék a király nevében a császár 
jóváhagyásával Magyarországon. Ezen elhíresztelt kaján rá- 
galomnak, mint később látni fogjuk, szomorú következme- 
nyei lettek. 

Mikép bánt Brankovic György a rigómezei csatavesztés 
után ITunyadival, mily erőszakosan kicsikart föltetelek alatt 
bocsátotta őt szabadon? a történelem följegyezte a kétszinű 
szerb jellemzésére. Az 1450-ben augustusban országosan egy- 
begyült rendek elhatározták, hogy azon erőszakolt kötvény 
cikkei nemcsaknem teljesítendők, hanem a szerb fejedelmet 
azon aljas tette miatt meg is kellene fenyíteni érzékenyen. Az 
országos határozat magát Ilunyadit küldötte ki Brankovic 
ellen, a hütlen bánásért rajta megtorló bosszút állandót. 

Az ország mind bel-, mind külviszonyait tekintetbe véve, 
a rendek ezen határozata sem helyes, sem észszerű nem volt. 
A szerződvények, bármily körülmények között jönnek is létre, 
határozottan kötelező erővel bírnak, azoknak valamennyi 
pontjában teljesítése is becsületben gyökerezett dolog. A bár- 
mily kedvezetlen körülmények között létre jött szerződvény 
már csak annál fogva is kötelező erővel bír, mert bár állami 
tekintetből egy részről ellenkezőt állítanának, más részről is 
mi könnyen találhatnak szinte állami tekintetből — ürügyet a 
szerződvény pontjainak nem teljesítésére vagy megszegéséra 
Ia azon elvek állanának : akkor a bekekötesck, kereskedelmi 
szerződések , alkotmányos intézkedések érvényességéhen bízni 
nem lehetne soha. — Az állam nevében adolt szónak s aláírás- 
nak szentnek kell maradnia bármily körülmények között is, ha- 
csak azt a később beköretkezett hábor ragy a másik félnek 
bebizonyúlt szótörése már meg nem semmisítelte. Mit Hunyadi, 
bár foglya Brankovienak, fogadott, azt Hunyadinak mint 
kormányzónak, s őt tekintve, az országnak is, teljesitnie 





HUNYADI JÁNOS UTOLSÓ HADJÁRATA. 515 


kötelessége volt, a becsület is úgy hozván magával. Különben 
is mind a törökkel való viszály , mind pedig bent az országban 
magát megfészkelt rosz helyesebben azt kivánta, hogy a szö- 
vetséges jó barátok számát inkább szaporítani, mintsem az 
ellenségeskedéseket minden lépten előidézni volt volna az 
állam józan feladata. Az ellenkező történt! Hunyadi egy had- 
sereg élén betört Szerborszägba, és Brankovic magyarországi 
jószágai zár alá tétettek. Brankovic Hunyadinak e tettét ma- 
gán boszúnak tekintette, az országos tanácshoz folyamodott 
panaszkép és kérőleg, mely hidegebb mérlegezés után át is 
látta bibáját, maga lett közbenjáró IIunyadinál 8 megkeresé 
őt : békülne ki a fejedelemmel, ki hajlandó is volna kedvező 
foltételek elfogadására. | 

Az országos rendeknck ezen habozó eljirása, valamint 
Hunyadie is, mert ő 1451. elején hadait visszahitta a szerb 
földről, bizonvítja miszerint az erőszakos eljárás helyes.igaz- 
rágát később magok is kétségbe hozták, mert alkudozásra 
került a dolog; minek következtében a tuszúl György fejde- 
lemnél tartózkodott Hunyadi László visszabocsáttatott atyja- 
hoz, Cillei Örzsébetteli eljegyeztetése Hunyadi Mátyásnak 
megerósittetett — Cillei Örzsébet a szerb fejdelemnek Margit 
nevű leányától Cillei Ulrik által onokája, s az ara ckkor tíz 
éves volt; — Brankovie visszanyerte magyar urodalmait és a 
netalán megtörténendő törökelleni hadjáratra segelyhadat igért. 

1451. évi február 9-kén H. Murad szultán meghalt, utódja 
II. Mohamed lett, kivel Hunyadi Brankovic közbenjárására 
három évre fegyvernyugvást kötött. 

Mig Hunyadi az ország alsó vidékén a határszélek biz- 
tosításáról , a törökkeli hékekótésról gondoskodott, alattomos 
és nyilvános irígyei Giskrát fölingerelték ellene; a cschhel 
ugyanis elhitették hogy Hunyadi clózvegyült nővérét csak 
azért volna hajlandó Giskränak hitvesül adni, miszerint az 
egybekelés ünnepe alatt fegyveres erővel meglepje várait, őt 
és a násznépet kardra hänyassa. A gyanakodó, egyszersmind 
harcra vágyó csch vagy hitte a rágalmat , vagy csak ürügyűl 
felhasználta azt hogy Hunyadiba köthessen. Hunyadi ellenfe- 
lei a harcra-keléskor Giskrának segítséget igértek. Nem sok 
ingerlés kivántatott arra hogy Giskra fegyvert ragadjon, s a 


99* 





516 KISS KÁROLY. 


belcsöndet felháborítsa. Cseh és lengyel zsoldosai zsákmány- 
ból éltek, a harc volt elemök, a földnépének megfosztása volt 
az ő aratásuk. Egy nap virradtakor a losonciak csak azt vet- 
ték észre, miszerint a csehek hatalmába estek. 

Losonczon a sz. István nevű zárdának a csehek általi 
elfoglalása és erőddé alakítása jeladás volt a belháború kitöré- 
sére. Giskra rabló harcosai a várakból ugyanazon egy időben 
mindenütt kirohantak, és mi ellenállásra sem találtak , mert a 
föld népe vagy szétfutott megmentett vagyonkájával, vagy a 
Hunyadi ellen a csehekkel cimboraságban álló magyar urak 
hadnépével egyesült. Mire Hunyadi sergével a hely szinén 
megjelent , Giskra népei már a várakba vonultak gazdag zsák- 
mánynyal, és dacoltak a magyarok megtámadásaival. Ismét 
elkezdetett változó szerencsével a hegyek közti apröharc, mely- 
ben Giskra népei nagyobb ügyességet fejtettek ki, mert a hu- 
nyadiak itt-ott nem kis veszteséget szenvedtek, mint péld. 
september 7-kén Losoncz vidékén, a mely csatában Hédervári 
László egri püspök is fogságba esett. A giskraiak bátor és 
elszánt védelmezői voltak a megtámadott váraknak, a melyek 
megrohamlására irányzott vállalatai a hunyadiaknak minden- 
kép megkisértett merényletek dacára is sűkeretlenek voltak, 
mint péld. az említett losonczi erődített zárda elleniek; vagy 
csupán a megfeszített és erőszakolt gátna-munkálatokkal ér- 
hettek célt, milyen volt p.o. Derencs vára megtäboritäss, 
melynek mind megtámadása mind védelme nevezetes esemény 
maradand mindig az erödharcban (Festungskrieg, la guerre 
de forteresses) s melynek előadását at. Academia előtt más 
alkalomra hagyom. 

. Hunyadi nem igen boldogulván a giskraiak elleni eröd- 
harcban, miután Zsólyom vár szemmeltartására egy megerő- 
dített táborban figyellő hadat hagyott volna, serege nagyobb 
részével mozgalmi művelet által (l’art de la guerre) nyomúlt 
Giskra ellen, kit Rimaszombathoz szoritvän, alkudozási lé- 
pésre kényszerített. Vérző szívvel állott Hunyadi az alkura, 
nem azért mintha azok nagyon terhelők voltak volna reá, 
hanem mivel vállalataiban sajnosan kellett tapasztalnia, hogy 
nemcsak sok irígye van, hanem barátai sem támogaták őt 
kellőleg, és hogy mennyi magyar vérbe, mennyi pénzbeli 


HUNYADI JÁNOS UTOLSÓ HADJÄRATA. 517 


aldozatba került már az idegen rabló zsoldosokkal való belci- 
vodás minden süker nélkül, és valahányszor alkura lépett a 
magyar kormány a rabló főnökökkel, mind annyiszor csak 
saját gyöngeségét árulta el, mert megszabadúlni tőlök még- 
sem tudott, és azok már annyira vitték erőszakoskodásukat, 
miként mostmár mint uralkodó hatalmak a nemzetnek valóban 
gyalázatára hábort viselnek, békét és szerződéseket kötnek, 
melyeket annyiszor mennyiszer akarják, megszegnek , csak 
hogy ismét rabolhassanak, ismét pusztíthassanak. 

1451. telén IV. Fridrik Rómába utazott hogy a pápától 
a római császári címet is megnyerhesse , magával vitte László 
királyunkat is, alkalmasint csak azért, nehogy távullétében 
alkalmok akadjon a magyaroknak Budára hozhatni királyu- 
kat. Azonban alkalmok volt az osztriai, cseh és morva állam- 
férfiakkal a célra szövetkezni hogy mihelyt megérkezendik a 
császár, azonnal erőhatalommal is — minthogy szép szerrel 
már nem lehet — kicsikarják tőle a királyt, mert mint ennek 
gyámja nadálykéntszítta a megnevezett nemzetek vérét, pedig 
annak az akkori veszélyes körülményekben sokkal szebb, sok- 
kal üdvösebb hasznát lehetett venni, mintsem a császár kielé- 
githetlen pénzszomjának adózni. Mihelyt a szövetségesek meg- 
tudták a császárnak Bécs-Üjhelybe megérkeztét, azonnal tá- 
borítással megtámadták a várlakot. Látván a császár misze- 
rint a szövetségeseknek sükerrel nem szegűlhet ellene, alku- 
dozásba bocsátkozék velök, és már septemb. 4-kén átadta a 
12 éves királyt Cillei Ulriknak, ki legott Bécsbe sietett vele, 
hol az osztriai urak minél előbb megtették hódolatukat , hogy 
nekik legyen előjoguk a fiatal fejedelmet falaik közt megtart- 
hatni, később a magyarok, valamint csehek is fényes küldött- 
ségekben hódoltak a királynak. 

A fiatal királyra nézve, ki székhelyét Bécsben üté most 
fel, mi változás sem történt, a császár gyámhatalmából me- 
nekült ugyan , de Cillei Ulrik gyám gondnokságába esett, ki 
— úgyis mint nagybátyja — nem tartá ugyan őt oly szigorú 
függésben, mint tette a császár, de annál ártalmasabban ha- 
tott a fiatal fejedelemnek úgyis elpuhúlt jellemére a rokonnak 
elkényeztetó nevelési módszere, midőn t.i. az messze elágazó 
ármánya hálózatával mindent megkisértett , iniszerint az ono- 





518 . KISS KÁROLY. 


kaöcsből minden mas váljék inkább, csak erélyes magyar ki- 
rály ne. ; 

Hunyadi , eddig Magyarország kormányzója, a király 
kezébe tette le nagyhatásu hivatalát , melyet ő 6 év alatt az 
apostoli korona méltóságának fentartására Magyarország, és 
azzal , ha nemzetiséget tekintve nem is, de törvényes es állam- 
jogi szempontból testvérileg egybeolvadott más országoknak 
is boldogítására , a magyar fegyver diesöitesere viselt, miazon 
nehéz, nagyon nehéz időszakban szinte oly nehéz feladat 
volt. 

A kormányzó méltóság és hivatal helyett a király va- 
lamennyi magyar birtokában főkapitány lett: de mind azon 
szép cím dacára a tettek nagy emberének zsibbasztvák minden 
tervezetei. : 

1453. máüjus 28-kàn Bizane II. Mohamed szultán hatal- 
mába került. A keleti római birodalom alapítója, Nagy Kon- 
stantin császár fényes székvárosának véd-ordonyain a gorügók 
utolsó császára szinte — Konstantin — hősies harcban esett el, 
vele elbukott a keleti római birodalom. Több külföldi törté- 
nész vádolja Magyarországot , mintha a keleti római biroda- 
lom megmentésére, a prozimus ardet Ukalegon közmondás: 
jelentőségét is szem elől vesztve, mit sem tett volna. A vád 
szerintem alaptalan. Ugyan hát mi által bőszíté fel a magyar 
nemzet maga ellen a szultánok haragját? mi végből lön Eurc- 
pában az ozmanli valamennyi hadászatának vég tárgyazata 
Magyarország megbódítása? ezen állami intézkedést egyik 
szultán mintegy végrendeletileg vevén át a másiktól, miként 
I. Péterét az orosz cárok a török birodalom megsemmisítésé- 
re. Egyedül azért, mert a magyarok királyai nem egyszer 
szálltak síkra a félhold ellen, mióta a lófarku zászlaját Keleti- 
Európa városainak falaira kezdé tüzögetri. Pedig a magyar 
oly nemzetek ügyében és ótalmára harcolt innen is túl is a 
Hemuson, melyeknek uralkodóji vasaljai voltak a bizanci csá- 
szárnak, követője a görög orthodox vallásnak. A magyar 
állam épen az ily vazal fejdelmeket akarta megnyerni saját 
érdekében, gyakran élethalálra vívott mellettök, és a magyar- 
nak épen azok részéről kellett tapasztalnia a legnagyobb ha- 
ladatlanságot a legkésőbb időkig. Mi lőn ezen szakadatlan 


HUNYADI JÁNOS UTOLSÓ IIADJÁRATA. 519 


beavatkozásnak a magyarok részéről természetes következmé- 
nye? Nem egyéb, mint hogy a szultánoknak végre is hinni 
s be kellett vallaniok, miszerint ők a szerb, bolgár és rumén 
aldunai tartományoknak úgyszinte a bosnyák és más szláv or- 
szágoknak mindaddig békés birtokában nem maradhatnak, 
míg magyar él s Buda áll, mig ezen szinte harcias nemzetnek 
hatalma meg nem leend törve. A diván hittehogy a magyarok 
is törekednek a megnevezett tartományok birtoklására, ők 
akarnának örökösei lenni az elhalt Górógbirodalomnak, holott 
az ozmán tekintette magát annak, mert ő volt gyűztes birto- 
kosa a görög anyaorszagnak. S vajjon mit tön atöbbi Európa 
a görög császárság megmentésének érdekében? Üssük fel a 
történelem lapjait, és meggyőződhetünk, hogy nagyon keve- 
set, és az ott történtek roppant halmazahoz képest keveseb- 
bet a semminél , "miután a római curia szüntelen csak a vallás 
egyesítését tűzte ki segedelmenek föltételeűl s igy a proseli- 
táskodó föllépések keleten elzsibbaszták azon kevés még fenn- 
álló erőt is, a helyett hogy azokat egy szent célra, a hanyatló 
haza megmentésére öszpontosították volna. Úgy látszik hogy 
a szent atya Rómában, s így a római sz. birodalom maga is 
fényes igéretekkel felizgatta a görög császárt; de az ily igé- 
retek teljesedésbe sohasem jöttek, és Róma szerette látni, mi- 
szerint kelet elveszszen inkább a keresztyensegre, elveszszen 
a civilisatióra nézve, mintsem az a római vallás némi nem is 
lényeges ágazataitól eltérésével bevallja nem egyesülését Ró- 
mával, el ne ismerje a szentszéknek az egész keresztyénség 
fölötti suprematiáját. A magyarnak kellett tehát mint közeli 
szomszédnak a tüzes gesztenyét kikapargatni a parazeból. 
Ezen politicának meg is adta aztán az árát, martaléka lön az 
ozmanli ádáz hódítási özönlésnek, miből hasznot hajtani ma- 
goknak csak a szomszédok értettek. 

Az igaz miszerint a magyar királyoknak állami rendsze- 
réhez kellett tartozni : kelet irányában a magyar birodalom- 
nak jobb szárnyát az ddrias tengerhez, a balt pedig a Pontus 
Eucinushos. támasztani. A szárnyak támpontjai mind strate- 
giai, mind államgazdászati tekintetből jól választvák , csak 
hogy ezen szárnypontokat kapcsolatban tartó arcagra kellő 
figyelem nem fordíttatott. Ezen arcagot a Ilémus hegy gerin- 


— mm 


520 KISS KÄROLY. 


ceig előre tolni akarni már csak azért is vakmerő gondolat 
volt, mert közvetlen az arcag gátonyain innét a magyar nem- 
zeti elem helyett ős idők óta szláv fajbeli népek laktak és lak- 
nak; ily nemzetekre bízni a magyar birodalom érdekében az 
ország vég gátonyait már csak azért sem volt tanácsos , mert 
azon népek részint inkább vonzódtak mind nemzeti mind vál- 
lási érdekből az arcag gátonyain tültelepült népekhez, részint 
az önfentartás természetes ösztöne tekintetéből is előbb utóbb 
azon időszak bekövetkeztének lehetett elébe nézni, midőn 
azon népek saját nemzetiségöknek, a nemzetektől el nem vi- 
tázható, el nem sajátítható ezen jognak érzetében magok is 
önállólag kikerekített államokra törekedendnek vergődni, és 
Így ezen tórekvésók phasisában mind meg annyi ellenségei 
lesznek az ezen törekvésnek netalán ellenszegülő anyaország- 
nak. Ezen állítás valósága mindannyiszor be is bizonyúlt, va- 
lahányszor csak háboros mozgalmak mutatkoztak a Duna alvi- 
dékén, történelmünk lapjai tömvék ily jelenetekkel, végre 
még olyanokkal ig, midőn a keresztyén szláv és rumén népek 
inkább vonzódtak az ellenök özönlő, őket leigázó mozlimhez, 
mint a keresztyén magyarhoz. Nem egy hadjárata volt a ma- 
gyarnak, melyekben ama szláv népek vagy mint nyilvános 
ellenségek, szövetkezve a törökkel, léptek föl a magyarok 
ellen, vagy titokban ármánykodtak a magyar ügy megakasz- 
tására, és nem ritkán a csaták válsági pillanatában elillantak 
a magyar zászlók alól. 

De ha már elvűl lön kitűzve a fennemlített két támpon- 
tot egy kapcsolatban tartó arcagvonalnak a Hémus bércein 
megalapítása, mit sem kellett volna elmulasztani, hogy azon 
belűl a magyar érdek minél szilárdabb modorban biztosítta- 
tott volna; a mire két út vezethetett : vagy nemzeties egybe- 
olvasztása a szláv fajoknak a magyarral, vagy állandóan erő- 
dített örstanyák kellő számban szervezése, ez utóbbit követ- 
ték p.o. a rómaiak a meghódított tartományokban. 

Az idegen népiség magyarrá olvasztásához szakadatlan 
háborai miatt nem ért rá a magyar, 8 a békés úton való ol- 
vasztás Így önmagától megszűnt; az erőszakolt vagy kénysze- 
ritö beolvasztástól lovagias becsületességénél fogvást irtödzek 
a magyar , habár az ily országos csíny állami érdekből taná- 








HUNYADI JÁNOS UTOLSÓ HADJÁRATA. 521 


csos is néha, de atett mindig aljas a lovagiatlan marad és 
ellenhatást szül, ellenszenvet idéz elő még ott is, hol az alig 
várható. Erődített, örstanyák felállítása és azoknak tösgyöke- 
res magyar harcosokkal őrsítése pedig majdnem másfélszáz 
geographiai mérföldnyi hosszú vonalon sokkal nagyobb költ- 
séget kivánt, hogysem azt az ország akkori szervezete szerint 
képes volt volna előteremteni. Ennélfogva Dalmátországtól a 
drinai havasok bércein és a nagy Balkán gerincein a Fekete- 
tenger melléki Várnáig vonalozott határszél kitüzése aligha le 
nem gyözhetö akadálylyal volt kapcsolatban, miről tehát a 
magyarnak le kellett mondania, midőn látta, hogy a Dalmát., 
Bosnyák- , Szerb- és Bolgárország birhatására törekvés any- 
nyi kiöntött vérnek , megfogyasztott annyi magyar erőnek i 
tékozlása után is csak hiú kisérlet maradhatott. 


A magyar állam érdekével inkább öszveférhető, strate- 
giailag is könnyebben teljesíthető volt a magas bércek helyett 
folyók partjain vonalozni a Magyarbirodalom határszéleit; mit 
külön értekezésben szándékozom a tek. Academiának előter- 
jeszteni. 


2. §. Magyarország politicai helyzetéről részletesebben, az oz- 

man keletkező hatalomról csak általában szólva, tudjuk meg 

okát, miért nyúltak a harcoló felek az 1451. évben kötött fegy- 

vernyugvásnak alig elteltével fegyverhez ? mi készületek tétettek 
a harcok kiküzdésére? 


Görögországnak vég romlása, Bizancnak rohammal el- 
foglalása, XI. Konstantin császárnak a Palaeologok családá- 
ból a város védelme alatti hősies halála megrendíté egész 
Európát. A birodalmi város táborítása alatt a török táborban 
jelen volt Magyarország rendkivűli követe is, de annak min- 
den közbenjárása nem tartóztathatta fel a győztes szultánkar- 
ját. Bizancnak bnknia kellett , s vele a Görögbirodalomnak is. 


Szerbország fejedelme a szultánt pénzzel és hadi néppel 
is segíté több év óta valamennyi vállalatában. Brankovic sok- 
kal farkcsóválóbb egyéniség volt, hogysem meg tudta volna 
tagadni jellemét, s látva azt, miszerint a Konstantinok biro- 
dalmának hanyatlását 8 vég romlását emberi hatalom nem tar- 


522 KISS KÁROLY. 


töztathatja fól többé, magát porig lealázólag minden áron 
kereste a hatalmas szultán kegyelmét, arra alapítá ezentúl h: 
nem is Szerviának , de saját családának jövendő boldogulását; 
azért fényes követsége által Adrinápolyban szerencsét kivánt 
Mahomed szultánnak kivívott győzélmeiért. A szultán meger- 
demlett utálattal fogadta a szerb fejdelem aljas hízelgését, 
saját egyénisége lealacsonyítását azonnal fel is tudta használ. 
ni, és megparancsolta hogy György fejedelem ezentúl éven- 
kint 12,000 aranyat fizessen adóul, mit Brankovic már augusz- 
tus havában le is tett a hős, és az akkori válságos időszakban 
jobb fejdelemre méltó szerb nemzetnek nem csekély szé- 
gyenere. | 
Mohamed szultán azonban nem elégedett meg Gyorgy 
fejdelemnek évenkénti adójával, hanem Szerbországot európai 
birodalinával egybekapcesolni, annak kiegészítő részevé kivánta 
tenni, s már 1454-nek első havában Feric béget számos had- 
néppel Szerbországba küldte Äruserachoz, mely romba dölt 
erőd volt a két Morava egybeszakadásához közel a Jastzebatz 
hegység tövében, meghagyta egyszersmind nékie hogy a vá- 
rat azonnal helyre állíttassa, miszerint kiindulási pont lehes- 
sen az a jövendő hadjáratokra. Maga a szultán ugyanazon év 
második havában Philippepolba jött, honnan hírnököt küldött 
Brankovic Györgyhöz, felszólítván őt, engedné át országát 
szép szerivel, mivel annak birtoka őt, mint Milieva szultanna 
örökösét, ki nővére volt Lazarevic György fejedelemnek , he- 
lyes joggal illeti. Mohamed ezen lépése elárulta minden terve- 
zetét, ő Szerbia birtokába akart lépni, honnan a magyar 
birodalomat határszélének derekában kivánta megtámadni, 
számos lovas hadával a Tisza róna vidékére nyomulni s így 
Erdélyt az anyaországtól elszakasztani.. E tárgyról alább 
bővebben. 

Brankovic Györgyöt a török hírnök nemtalálta az országban. 
Magyarországban kószált , hadi népet gyűjtendő és keresendő 
ott. Dea fejedelem ebbeli utazását a azerb kormányférfiak titok- 
ban tartották, nyájas udvariassággal fogadták a hírnököt , mu- 
latságokkal akarták elfoglalni őt, naponként biztatták hogy a 
fejdelem vagy mégaz nap hazatérend, vagy talán már a szultán 
táborában volna békes ajánlatait ott megteendő, minthogy a 





" HUNYADI JÁNOS UTOLSÓ HADJÄRATA. 523 


fejdelem az állam érdekében minden léptét eszélyes óvatosság- 
ból titokban szokta tartani. Furcsa de igaz, hogy a szerb 
uraknak sükerült is a török hírnököt egy egész hónapig orrá- 
nál fogva hurcolni, miben hihetőleg a szép szerb nők is nem 
jelentéktelen szerepet játszottak. Ez idő alatt siettek a szerbek 
a fejdelem meghagyása szerint hadi néppel, védelmi és élelmi 
szerrel megrakni a várakat, és a magyarokat is pontosan tu- . 
dósítani a közelgető veszélyről. 

Egész Európa megrettent a szultánnak hódításait folyta- 
tandó vállalataitól ; mindenki meggyőződött a felől hogy Gö- 
rögorszäg leigázásával a török nem mondand le hódításairól, 
hanem azt bármi irányban is folytatni fogja. 

A császár körlevelében felszólítá az egész keresztyénség 
valamennyi fejedelmét : álljanak ellent egyesűlt erővel a mind- 
inkább fenyegető veszélynek. V. Miklós pápa egy nagyszerű 
bullának kihírdetésével felszólította a keresztyénséget a mozli- 
mek elleni keresztes csatára. 1454. évi april havában Regens- 
burgban összeültek a nagy Németbirodalom országló fejdel- 
mei, septemberben pedig Frankfurtban; de sem ott, sem itt 
egyéb határozatot nem hozhatott a nehezkedéséről elhírült 
német gyülekezet, minthogy 42,000 főnyi harcost kellene 
küldeni Magyarország segítségére, de azon hadseregnek mi- 
képeni kiállításáról, szervezéséről majd csak a jövő évben 
összeülendő tanácskozmány hozandhat eldöntő határozatot. 
Ez volt a legszebb módja a semmit-nem-tevésnek, a mire 
Magyarországban el kellett készülve lenni. Hunyadi ismérte 
már a Németbirodalom hadügyi rendszereit, melyet egyedűl 
I. Napoleon, mint a rajnai szövetség proteetora, értett felriasz- 
tani lassú, halogatóés egyesűlni sohasem tudó phlegmájából. 

A veszély nőttön nőtt; László király országaiban is 
kellett gondoskodni a védelmi intézkedésekről. Az 1453-ban 
Prágában tartott birodalmi gyülésben Hunyadi János teljes 
hatalommal ruháztatott fel Magyarországügyeinek vezetésére 
általánosan , különösen pedig a királynak az országban nem 
tartózkodása alatt a török hábornak erélyes folytatására. A 
fegyver-nyugvásnak lefolyta végéhez közeledett már, annak 
meghosszabbítása sem Mahomednek sem Hunyadinak nem volt 
többé szändokaban. 


«An. 


524 KISS KÄROLY. 


Királyi rendelet következtében Hunyadi országgyűlést 
hírdetett. A bajnoknak megedzett tevékenysége akkor nyert 
leginkább rugékonyságot, midőn a török hábor ügye forgott 
kérdésben; mert ekkor tudtahogy nyílt ellenséggel van dolga, 
holott a Giskra és kalandor cimborái ellen viselt hadjáratai- 
ban részint egy rejtélyes udvari kamarilla lólábainak nyomait, 
részint magyar irígyei alattomos ármányainak karmóit lehe- 
tett észre venni minden lépten. 1454-ben összeült az ország. 
Hunyadiszivökre kötötte a megjelent országnagyoknak, a me- 
gyék s városok követeinek a hon védelmére komoly gondot 
fordítani, nehogy a fenyegető veszély készületlenül találja az 
országot, mint találta IV. Béla alatt a tatár járáskor; mely 


. vétkes eljárásnak áldozatúl lön az ország, és kicsinybe múlt, 


hogy megmaradhatott Európa államai között. Nyilvános ve- 
szély fenyegette akkor a hont, ismérte azt a király, ismerték 
azt néhány hívei is, de a többség nem ügyelt a király intő 
szavára, a bekövetkezett veszély árja elis söprötte őket. A 
mostani veszély még nagyobb, mert az ozmanlı nem mule- 
kony özönléssel teszi hódításait, mint tette akkor a tatár; a 
török táborszerű államrendszerét mindinkább állandósítani 
törekszik. A magyar királynak véduralma alatt állt dunai 
tartományokkal való kapcsaaz anyaországnak annyira megtá- 
gult, hogy a veszély közepett azokra számolni nemcsaknem 
lehet, hanem még arra is el kell készülve lenni, miszerint 
azoknak hadai a törökéivel egyesülten támadandják meg a 
minden felől szorongatott országot; a külföld segítségére tá- 
maszkodni pedig annyit tenne, mint fövenyre várat építeni, 
és mégis az építész iránt lekötelezett köszönettel lenni s ma- 
radni éltünk hosszáig. 

Határozatok hozattak alegüdvüsségesbek, habár némileg 
oligarchiai szagot terjesztének isel azok az országban, miután 
ki lőn mondva, miszerint ezen határozatok csupán a mostani 
bonyodalmakra vonatkoznak, azok szüntével megszünik a ha- 
tározatok érvényessége is, reine az ország védelmi 
rendszere marad a réginél. 

Az országgyűlésnek ezen dene miután világos- 
ságba hozhatja honunknak akkori banderialis és insurrectio- 
nalis rendszerét, nem lesz talán érdeknélküli, ha egy pillan- 





HUNYADI JÁNOS UTOLSÓ HADJÁRATA. 525 


tást vetünk arra; elhatároztatott t.i. hogy táborba ezáll- 
janak : ! 

1) a királyi banderium. A banderium létszáma oly erős 
legyen, mint a mennyire csak a királyi jövedelmek engedik. 
2) as ország nagyainak banderiumai. Ezek fizetésére a királyi 
kincstár egy bizonyos mennyiségű sóilletéket tartozott kiszol- 
gältatni. 3) a főpapok banderiumai, melyek kiállítvák azon 
tized jövedelméből, melyek Zsigmond király alatt a főpapok- 
nak szedetni engedtetett honvédelmi tekintetből. 4) A kisebb . 
papi méltóságok, ú. m. a pannonhalmi főapát és más apátsá- 
gok és prépostságok lovassága. 5) a birtokos és nem-birtokos 
nemesség személyesen. Megyénként négy egyénből szerkesz- 
tett bizottmány ügyelt arra hogy mindenki kötelességét szen- 
tűl teljesítse. Ugyanezen bizottmány határozta meg : kik kö- 
telesek lóháton szállani táborba, és kik pedig gyalog. A nem 
birtokos nemesnek szabadságában állott azon főúrnak zászló- 
aljához szegődni, kinek telkén lakik. A kiskorú nemes maga 
helyett más alkalmas egyént tartozott állítani. Osztozatlan 
testvérek közől csak egy tartozott fegyverre kelni. A közbir- 
tokosokból álló helységben hátramaradhatott egy nemes mint 
felügyelő. Minden nemes saját költségén volt köteles táborba 
szállani : senkinek sem volt megengedve pénzzel megválthat- 
nia magát a hadi szolgálattól. Ugyanazon megyei bizottmány 
határozta meg : mennyi őrség maradhatott vissza a várakban. 
6) Ezen kivűl elhatároztatott hogy az országban egy tekinté- 
lyes tartalék-sereg is állíttassék fel. Ehhez adjon a királynak 
vagy más birtokosnak minden városában vagy falujában, úgy 
szinte a jászok, kúnok, székelyek és oláhok helységeiben 
minden száz kapu négy lovast karddal és tegezzel, két gyalo- 
got karddal és dzsidával fölfegyverzettet. Ezen hadak a vár- 
megyék által kinevezett ezredesek vezénylete alatt szolgál- 
nak ott, hol a haza védelmi érdeke megkivánja. — Hadfe- 
gyelmi szabályok is jöttek létre ez alkalommal, ú.m. Vala- 
mennyi birtokát veszítse el oly nemes, ki zászlóalját hűtlenül 
elhagyja, fejét, ha nemtelen; így bűnhödjek az is, ki egyik 
vagy másik zászlóaljhoz elszegődvén , a meghatározott időben 
vagy gyűlhelyen meg nem jelenik. A lakosoktól élelmi ezert 
zsaroló vagy rabló katonák halállal büntetendők stb. 





526 KISS KÁROLY. 


Az így felállítandó tekintélyes hadsereg vezérlete Hu- 
nyadira bízatott mint az ország főkapitányára; de egy honvé- 
delmi bizottmány állíttatott hozzája, mely hat főpap, hat 
országnagy 8 ugyanannyi köznemesből alakúlt. Hunyadi maga 
kivánta ezt , részint számosirígyének azon vádja elnémítására, 


"mint ha ő a legfelsőbb hatalomra vágyódnék, részint hogy 


rendeleteinek a honvédelmi bizottmány tekintélye nagyobb 
súlyt adjon; de ő e bizottmánynak semmi befolyást nem en- 
gedett a hadak vezérletében, mihelyt azok fölszerelve, minden 
szügséglettel ellátva táborba indíttattak. A honvédelmi bizott- 
mány feladata leginkább administratio volt; tőle függtek az 
említett megyei bizottmänyok, az országos határozatok a hi- 
vatal láncolatában csak úgy jöhettek a végrehajtás telje- 
gitésébe. 

Hunyadi, hogy minden aggodalom nélkül szállhasson 
sikra a mindinkább valószínűvé vált török háborban, sürge- 
tőleg azt kivánta a királytól, vagy inkább az őt környezett 
tanácsosaitól, miszerint Giskra valamennyi hadával, úgy szinte 
az úgynevezett Nankinreiter osztriai rablók is utasittassanak 
ki az országból, és Fridrik császárnak valamennyi, habár 
jogszerűtlen, követelései elégíttessenek ki, mert míg hát mo- 
gött az ily visszás elemek léteznek, mi reménye sem lehct a 
török hadjárat sükeréhez. 

Hunyadinak két első kivanatara válaszoltatott, hogy 
felhatalmazza őt a király, miszerint tetszése és belátása sze- 
rint utasítsa ki az idegen hadakat, ha jó ezerivel nem lehetne. 
erőhatalommal is; a harmadik pontot illetőleg a király által 
szinte fel lön hatalmazva, hogy az osztriai rendekkel egyet- 
értőleg intézködjék a császárral, nyugtassa meg őt minden 
áron, mert nékie mint osztriai hercegnek bizalmas lábon kell 
állania a császárral, mint a római német birodalem fejével. 
Egyébiránt a király szivére kötötte Hunyadinak, hogy köves- 
sen el mindent az ország boldogságának megállapítására, ca 
a belbéke helyreállítására, IIunyadi isméretes erélyétől vár s 
remél a király mindent; de küldjön neki minélelőbb 3000, a 
Szepességen tivornyázó Azamil cseh kalandornak pedig 5000 
darab aranyat. 

Úgy látszik, a király az országos ügyeknek csak köny - 


’ 


Ld 


HUNYADI JÁNOS UTOLSÓ HADJÁRATA. 521 


nyebbik oldalát választotta saját rendelkezésére, a sülyosab- 
bakkal Hunyadit bízta meg, hadd vesződjék ő t.i. amint tud, 
az ország védelmére megkivántató segédletek előteremtésével, 
vesződjék a bécsiek pártolása által elbizakodott hadfőnökök 
kiutasításával, vesződjék a kiürült kincstár rendbeszedésével: 
csak küldjön pénzt, mert neki utaznia kellett nővére lakodal- 
mára Lengyelországba. És hogy országainak egyike se okoz- 
zon neki: legkisebb gondot is : osztriai birtokainak felügyelő- 
jeűl Waldsee Wolfgangot , Cschország ügyeinek igazgatásával 
pedig Podiebrád Györgyöt bízta meg. Azonban a király ren- 
delkezéseiben a két Cilleiről, Fridrikröl t. ı. és Ulrikról, az 
apáról és fiáról, kik a magyar földre kimondott istenátkának 
végrehajtóiü] látszottak teremtve lenni, mi intezködeseket 
sem tett. Vagy talán épen ezek voltak ellenőrökül felállítva, 
nehogy Hunyadi visszaéljen hatalmával, vagy nehogy kor- 
mánya alatt az ország oly biztos állást foglalhasson el, mely- 
nek azirtein megtörjék azon ármány, melynek hálózata Bécs- 
ben fonatott *). 

De kötelessége érzetében az ország erélyes kapitánya 
mindent megtett, mit tennie kellett, mit tennie az akkori po- 
liticai bonyodalmak közt böcsületes embertől kitelhetett, hogy 
csak a török ellen menten tarthassa a magyar határszéleket és 
a jövő hadjáratban tekintélyes hadi erővel szállhasson táborba. 
A hadosztályok az alföldön rendeletet vettek tökéletes harcké- 
szen közelítni a határszélekhezhogy azok szükség pillanatában 
ott, hol a vezérlő főkapitány megkivánja, rögtön helyt fog- 
lalhassanak a harctéren; a honvédelmi bizottmány pedig oda 
utasittatott, hogy a tartalékhadak szervezetét teendőinek 
első sorozatába helvheztesse, miszerint azokat részint a bel- 
csend fentartására lehessen felhasználni, részint. a harcok szin- 
helyére — ha szükség — kimozdítani. 

Minek előtte értekezésem sorozatos előadásába bocsát- 
koznám, meg kell említenem, miszerint az annak tárgyaúl 
kitűzött harcias esemény ama hadtörténészeti osztályozás sze- 


*) , Wirkte in Wien die heimliche Kaballe des niederträchtigen Ulrich 
von Cillei." Engel, Geschichte des Ungarischen Reichs. Wien, 1813. TIT 
Th. I. Abtheil. 187. 0. 


528 KISS KÁROLY. 


rint, melyet itt e helyen múlt évi január 15-kén előadott, a 
hadi történészeti elveket fejtegető olvasmányaimban megalapí- 
tottam, a hadtörténelem II. szakaszának első, vagy az egé- 
szet tekintve, negyedik időkörében esik ú.m. a lőpor feltalálá- 
sától vagy inkább a lőpor által gyakorlatba hozott tűzi fegy- 
vernek használatától számlálva, a nemzeti állandó hadaknak 
mind a védelmi, mind a támadó háborúkban való alkalmazá- 
sáig. Ezen időkör, mint akkor említém, 1350-től 1650-ig 
terjed, tehát háromszáz évet foglal magába. 

A hadtörténelem két főszakasza közti ellentét a badügy- 
nek minden ágazatára átalakítólag hatott változásokon alap- 
szik, melyeket a tűzi fegyver előidézett a hadaknál. Ezen 
változások elejénte inkább factícai, mint strategiai és admi- 
nisírattonalis oldalakról mutatkoztak, és az átváltozás nem 
csak a tűzi fegyvernek, ide értve mind a löveget (das Ge- 
schütz), mind az apró tűzi fegyvert, t.i. puskát és pisztol:, 
használatában és annak időnkénti tökéletesítésében hatott az 
egész hadügyre, hanem inkább észrevehető lön a lovasság 
addigi hatásának ugyanazon harcoló új tényező közbe jötte 
által előidézett csökkenésében. A harmadik időkorban t.i. a 
tacticai túlnyomóság a lovasság számerejére volt alapítva, 
azért látjuk, miszerint az akkori hadjáratokban a sergek na- 
gyobb száma lovasságból állott. A negyedik időközben azon- 
ban nemcsak az okból, miszerint eme vagy ama harcoló hatal- 
masság országábankevesebb ló tenyészett, mint más egyebütt; 
nemcsak azért, mert több vidéken, hova t. i. a folytonos ha- 
dászat feltartózhatlanúl mind tovább gördült, a lovasságot 
nem lehetett alkalmazásba hozni kellőleg, hanem leginkább 
azért, mivel € tapasztalás tanította, miszerint a tűzi fegyvert 
lóháton kezelni hatálylyal nem igen lehetett, és a mennyiben 
a lövegeknek mindinkább szaporodó száma egészen új alakot 
adott az ütközeteknek, fogyott számban a lovasság száma. 

A hadtudomány és a harcművészlet, melyeknek tekinté- 
lye a harmadik időköznek utolsó felében a sergeknél mindin- 
kább alább szállt, későbbi években nagyrészint majd egészen 
elenyészett, a negyedik időközben ellenben láthatjuk hogy 
azok illő méltóságukba lassankint bár, de mégis visszaléptek, 
és jótékony hatásukat a hadügyre mindinkább bebizonyították. 





HUNYADI JÁNOS UTOLSÓ HADJÄRATA. 599 


A megváltozott művelődésből és politicai viszonyokból több 

tekintetben egy új harctudomány (tactica) fejlődött ki, és ez 

a sikernek azon alapzatát nyerte meg, melyet valamint egy 

részről az ügyeshadvezérek működese, azaz a gyakorlat, úgy 

más részről a mély belátásu férfiak által kezelt tudomány, azaz 

az elmélet mind az harctéren , mind béke idején a hadak kiké- 
^ pezésére előidézett. 

Harcesemenyünk tehát ezen idóben törtent , és részlete 
lett az ozmánok, a góróg ésmagyar birodalmak tartomänyaiban 
1356. körül megkezdett s majd háromszáz éven át szakadatla- 
núl folytatott hódítási háborainak. 


3. §. Ismerkedjünk meg a harcok szinhelyeivel, ismerkedjünk 
meg topographiai és strategiat szempontból is. 


Hunyadinak utolsó hadjáratai Bolgár- és Szerbországban 
voltak, oda kell tehát fordítani figyelmünket, s a mennyiben 
azon hadjáratok elemzése követeli, topographiai és strategiai 
szempontból a hely szinével megismérkedni. Bolgárország 
rövid leirását adtam anikapolys ütközetet tárgyaló értekezésem- 
ben, oda utasítom tehát tisztelt olvasóimat. A milyen rövid 
tekintetet vetettünk olvasmányom sorozatának alkalmával 
Bolgárországra , oly röviden tekintsünk most Szerbország- 
ra is. 

Politicai tekintetben történelmi adatokat előhordani nem 
tartozik absolute előadásomhoz, csak földiratilag ismerked- 
jünk meg ezen nevezetes kis országgal, ezt is csak a mennyi- 
ben szükségünk volna a jelen értekezésem tárgyavá kitűzött 
harcias esemény bővebb felvilágosítására. 


Szerbia fekszik az éjszaki szélesség 43" 20" és 44" 50" és 
a keleti hossznak 379 és 40° 10" között délszaki Európa hegy- 
ségein. Határai éjszakról a Duna , keletről Bolgár-, nyugatról 
Bosnyákorsság , délszakról Albánia, elmondhatni, miként még 
most majd hogy nem a civilizáltabb Európa határszélén, mely- 
től csak a Duna választja el. Hihetőleg volt idő, midőn sová- 
rogva tekintett a szerb a Dunán át a magyar partokra, nem 
mintha vissza szeretne emlékezni azon rég elmúlt időkre, mi- 
kor t.i. a magyar birodalommal öszveköttetésben állott, mert 

ACAD. ÉRT. 1856. IX —X- 34 | 


530 KISS KÁROLY 


ezen kötelék laza volt mindig, habár az apostolrkirály koro- 
náztatásakor a szerb lobogó is díszelgett tóbb más tartomá- 
nyéval a politicai kötelék emlékjeleül. A szerb aligha szerette 
valaha a magyart még akkor is, midőn e hős nemzet annyi 
vérével áztatta azon föld téreit, a melyen tőle különböző nép 
lakik, különböző nemzetisegben, különböző vallásban, szo- 
kásban, ruházatban, szóval vele semmikép sem rokon; még 
akkor sem, midön- Bolgär-, Szerb- és Bosnyákországoknak 
a magyar birodalommal közvetlen érdekében élet s halál har- 
cára kelt ki a maga előtt mindent letipró, tűzzel vassal pusz- 
tító, a keresztyén népséget vallás- és nyelvkülönbség nélkül 
rabigába füző ozmanli hódítókkal, végre maga a magyar is 
azon hosszú harcnak áldozata lett, mert az említett népek 
által kellőleg nem támogattaték, szétszakadozott szép orszá- 
gunk egy része a megemlített népek földével az ozmanli jár- 
ma alá igáztaték, más résziről pedig máskép rendelkezett az 
. isteni gondviselés. A szerb, mint mondám, sovárogva tekin- 
tett át a Dunán alkalmasint azért, mert ott a magyar széleken 
letelepedett, átköltözött, nálunk ótalmat, új hazát nyert szerb 
népfajnak,a keresztyén fejdelem kormánya alatt tűrhető sorsa 
volt, a törvény védelme alatt ősei szent vallásának gyakorla- 
tában nem háborittaték, biztosított vagyonra vergődheték, 
kitárult előtte az út polgári és katonai legnagyobb méltóságra 
léphetni; sovárgott hihetőleg azért is, mert közelgetni sejdíté 
azon időszakot, mely a dunántúli szerb népeket is egy erősza- 
kos megrázkódtatás után velök egyesítendi. 

Az ország igen hegyes, mély és szűk zugok szeldelik at 
a völgyeket; a magaslatok szirtes szorosaihoz csak a tájjal 
nagyon isméretes pásztor tudja a járást. Mind ennek dacára 
Szerbország a természet sok áldásával dusított , nagyon szep 
föld, termékeny ; levegője egészséges, még oly magaslatok is, 
hol szántani nem lehet, ásó és kapa segítségével a borág mi- 
velésére nagyon alkalmasak; az őserdőkben rejlik a nemzeti 
gazdászat dús forrása , ha az szabályosan kezeltetik ; az őser- 
dők most és hajdanta a sertéstenyésztésnek classicus tanyája. 

A Száva a Dunával egyesülve képezi az országnak éjsza- 
ki oldala felől jól megóvható határvonalát; a Dunán leszállít- 
hatja terményeit a Feketetengerig; nyítva áll előtte a vízi út 





HUNYADI JÁNOS UTOLSÓ HADJÁRATA. 531 


fölfelé a Száván, Dunán és Tiszán a szomszéd országok keblé- 
be; a külkereskedésre tehát Szerbia fekvése nagyon kedvező, 
belkereskedését pedig nagyon előmozdítja a Morava, mely 
délszakról lefolyva a Dunába szakad, majd egész folyamának 
hosszában hajókázható, úgy szinte a nyugati határszélt képző 
Timok folyó ia. i 


Az országot igen könnyen lehet védhető állapotba hely-. 
hezni, fekvése természeténél fogva hívatva volt a török özön- 
lés meggátlására Magyarországnak előordonyúl ") szolgálni, 
de az aldunai államok szövetsége nem jöhetett soha létre, és 
így a fonák felfogäsu, és célt tévesztett fejedelmek alatt Szerb- 
ország ritkán, és csak igen rövid ideig örvendhetett függet- - 
lenségének, mert rajta a bizanci császárok uralkodtak, azok- 
nak hanyatlásával Szerbia nem tarthatta fen többé magát, 
választania kellett : vagy jó szövetségben állani a magyar ki- 
rálylyal, ha kell, pártfogása alatt is, és egyesült erővel meg- 
küzdeni a mindinkább a Duna felé hullámzó veszélylyel, vagy 
pedig nyakát a török rabigája alá hajtani. A ssemendriai ud- 
var politicája az utóbbit választá, habár nem elszánt szabad 
akaratból is, de kényszerítve már az által, mert a magyar szö- 
vetséget vagy , ha kell, pártfogást elutasította magától. Szer- 
bia megőrzötte ugyan ez által nemzetiségét; de századokig 
nyögött a török rabigában, melytől végkép megszabadúlni 
mai napig sem tud, és a hősies jellemű szerb nemzetnek oly 
hosszú ideig kellett magán viselnie a műveletlenség bárdolat- 
lan jellegét, és átmennie bizonyos demoralisatio phasisán, a 
melytől megszabadúlni oly nagyon nehéz, a népek jelesbjei- 
nek oly nagy fáradalmába, küzdelmébe kerűl. Mind amattól 
mind emettöl menekülni a jelen nemzedék hívatása, mi telje- 
sedésbe is menend, ha tévútra nem vezettetik; mert Szerbor- 
szágnak jövendője van, miután nyelvét, s nemzetiségét meg 
tudta óvni az idegen befolyástól. A népek nemzetiségben csak 
az elfajult korcsosodás következtében enyésznek el végkép, de 


98) Ordony — bastion, Bollwerk, közönségesen : bdstya ; de miután e 
műszónak igére általakítása kevéssé idomtalan, p. o. bástyázott gátony 
— eine bastionirte Schanze, és francia származatú is, ajánlom tehát az 
új ordonyt. Így lenne : ordonyozolt gátony sat. 


34" 





532 KISS KÁROLY. 


leigázás által nem. A zsarnok uralom kényszerítésének, ha 
van még lelke a nemzetiségéből végkép ki nem veiközölt népnek, 
: ellene szegűl, és ezen visszahatásban edzódik moralis ereje. 

Szerencséjök az ozmánok által meghódított nemzeteknek 
hogy a győzők csak mint katonák, nem mint nép nyomúltak 
be az általok leigázott országokba, és azokat csak amúgy 
katonásan foglalták el, de a honnét, ha a nagyobb erőnek 
engedni kellett, ismét katonásan ki is vonúltak, a nélkül hogy 
a birtoklási magán tulajdon némi kárt szenvedett volna. A 
gyözök mi gondot sem fordítottak ugyan az elfoglalt orezá- 
gokban némileg az állandósítást biztosító intézkedésekre, de 
e mellett mi gondot sem fordítottak a lenyűgözött nemzetisé- 
geknek az ozmanliságba beolvasztására is. A bosnyákok na- 
gyobb részt az izlám vallásra átléptek ugyan, de megmarad- 
tak szláv nyelvök mellett, attól megválni nem kényszeríté 
őket még a szultán absolut uralma sem. 

A szerbek megmaradtak őseik vallása mellett. Ez által 
nálok a vallás a nemzetiség köteléke lön, és azzal a hódítók 
‚nemzetisegenek annyira ellent állhatott, hogy a beolvadástól 
mit sem kellett rettegniök. Igy szilárdult meg a szerb nemze- 
tiség, és benső életében lássan bár, de erélyes akarat fejlő- 
dött ki mindinkább. A török nyerseség három század alatt 
nem volt képes megtörni végkép a szerb nemzet erkölcsi ere- 
jét, annál kevésbbé , miután a szerb nép tömegének egy része 
ätszällingott hazánknak legáldottabb vidékére. A magyar 
állam vendégszeretettel fogadta a jövevényeket, letelepedésre 
termékeny földet adott nékiek , érintetlenűl hagyta nemzeti- 
ségóket, érintetlenül vallásukat; mi több, majd itt majd ott 
még kiváltságokban is részesíté, s Így tavul volt minden erő- 
szaktól, hogy magyarrá akarta volna olvasztani őket. Mikép 
hálálták meg a szívesen fogadott jövevények, s mivel viszo- 
nozák a magyarok vendégszeretetét ? nem tartozik ide; adja- 
nak ők magok számot tetteikért a történelem itélőszéke előtt. 

A szerb magas termetű, erős, izmos, szép népfaj; bátor 
és harcias a vakmerőségig. Vallása gyakorlásában buzgó, néha 
itt-ott a köznép vakbuzgó , babonára hajlandó, és más keresz- 
7488 felekezetbéli embertársa irányában még türelmetlen is. 

ghajlata nem oly szelíd, mint geographiai fekvésénél fog- 











9 


HUNYADI JÁNOS UTOLSÓ HADJÁRATA. 533 


vást lennie kellene. Ezt az országnak magas fekvése, erős 
vizenyóssége, de leginkább a rengeteg nagy érdóségnek kell 
tulajdonítani. Kereskedése : sertés, szarvasmarha, bőr, fagy- 
gyu, méz, viasz, sajt, gubacs, szőrposztó stb. A haromun- 
kálatokra eldöntő befolyást gyakorolnak a hegyek, és folyók, 
ezen geographiai két tárgyra fordítsuk tehát.különösen ügyel- 
münket. 

Az európai fő hegygerincnek azon tönkéből, mely 
graubundtni Alpnak neveztetik, mely 8000 párizsi lábnyi ma- 
gasságra emelkedik a tenger színe felett, melynek keleti tör- 
zsében az Inn, nyugatiban pedig a Rajna forrása bugyog, 
kinyúlik keleti irányban egy fő ág le egészen az Ádriaitenge- 
rig. Délszakra futó vizenyei ennek részint igenyest, részint a 
Pooba ömléssel az Ádriába szakadnak; a keleti irányban lefo- 
lyók pedig a Duna tartományához tartoznak. Azon fő ágból 
az Archipelagus, a Görög és Pontus Euxinus felé három mel- 
lék ág terjedez el, à. m. a dinári havas, a Pindus és Hémus. 
Ezen három mellék ág rendszerének láncolatai képezik Szerb- 
ország hegységeinek hálózatát. Hizek mindenike n tár- 
gyalandó, ú. m. 

I. A dinari havasok egy vonala, mely Karaginka név 
alatt keleti irányban Hercogovinán és török-horvät földön, 
kelet-délszaki irányban pedig Bosnyák- és Szerbországban 
terűl el. Ennek kitünőbb tönkei következendők : 

1. Raska. Ennek láncolata Bosnyák- és Szerbország kö- 
zött két rőzsre oszlik. A nyugati rőzs a Morava völgyét vá- 
lasztja el Vuvác völgyétől; kitünóbb pontjai: Vaszilinovada 
és Macsán; az éjszaki rőzs pedig Kulubára és Drina völgyét 
osztja; jelesebb magaslatai : Jablanik, Prilop, Iván és Brasik. 
Ez utóbbi két vonalban huzódik a Száva felé és Szabácshoz 
közel a most említett folyóra konyúl. E vonalon nevezetes 
pontok a Szokol, Flacser és Jader. 

2. A Mucsain. A Morava és Erszár folyók közt; e hegy 
lejtői e két folyó egybeszakadásaig terjedeznek szét. 

3. Sstolac, a Zerica és Vuvac folyók között a bosnya 
határon. 

4. Zerica a bosnya hatärszelt képezi. 


534 KISS KÁROLY. 


5. Soecica és Kablan; Kamerica, Posega és Morava 
folyók közé tolják lejteiket. 

6. Malen-Sovac; a Kulubara völgyét választja el Ljik 
völgyétől. ú 

. 7. Subor ; a nagy Morava és Kulubara között , kitünöbb 
rőzsei : a Klesnevica Turia és Ljik között; a Kozma, mely- 
mek vonala a Száva és Duna közé szorúl, végső magaslatán 
Nandor-Fejérvár fekszik. 

8. A Rudnik és Kutlenik egymásban függő hegyláncolat; 
legmagasabb kúpja : a Szusac. Rudnikhoz kapcsolódik a Gle- 
dik is. Ezeknek lejtői lekonyúlnak a Nagy-Morava éjszaki 
kanyarultába, vizenyei ugyancsak abba ömlenek; nevezete- 
sebb bércei, melyekből a Kruscha és Nagy-Moravába szaka- 
dozó források bugyognak , az Uragniarka és a Rasnik. 

9. A Cemernö, az Ibar és Raschka folyók völgyeinek 
választéka, nevezetesebb rözsei : a Szelice Tolic, Brusnik és 
Polumir , lejtői ezeknek a Morava deli kanyarulatäba ko- 
nyulnak. 

II. A Pindus vagy görög hegytömeg, Epirosz es Make- 
dónia felől több rözsben huzódik az Egrisudagh nevü-berc- 
tönkböl kiägazva Szerborszäg felé. Kitünóbb pontjai : 

1. A Gliubotin. A Szidnica és a bolgár Morava forrásai 
ebből buzognak ki. Rendszeréhez tartozik még a Csardagh, a 
Toplica és bolgár Morava völgyeinek választéka : a Domaca. 
Ennek három rőzse van, ú. m. nyugatra Kopauneg, Ejszak- 
nyugatra a Shelian, keletre végre a Szerb-Morava és Toplica 
között a Gulka. 

2. A Bolgár-Morava és a Tempesca forrásai közt egy 
magas meredek hegyláncolat ágazik el az Egrisudaghból, 
neve ennek Gsustendul. 

3. Sucha. Választéka ez a Tempesca és Isker forrá- 
sainak. | 

II. A Hémusvagy az úgynevezett Nagy-(Veliki) Balkán- 
nak Szerbországba nyuló rózsei kóvetkezendók : 

1. A szerb hatärszeltöl kezdve a magas és meredeken 
lejtős, majd mindenütt ős erdőkkel benőtt Mocna hegység ve- 
szi kezdetét, mely a Herlani bércben csúcsosodik, és nyugat- 
éjszaki kanyarúlatában a Galubiana bércvonallal kapcsolódik 





HUNYADI JÁNOS UTOLSÓ HADJÁRATA. 535 


. össze. Ennek kitünóbb tönkei : a Hajducka, a Slava és Zera- 
gam. Ez utóbbi éjszakkeletre vonultával a Dunának Orsovára 
könyöklö kanyarodásában Deli, Jóva, Tribuc és a magas Stir- 
buc hegykúpok láncolatát képezi. 

2. A meredek oldalú, kopár, csak itt-ott ormain erdős 
Ham. Ez a Slatowa hegyláncolattal függ egybe a Hajducka 
bérccel, a Mlava és a Nagy-Morava folyók völgyeit választva 
a Dunára konyúl. Egy másik rőzse a Hámnak Vilkovan név 
alatt Stoll hegykúpnál válik el a Hajducka bérctől, és a Duna 
felé vonultában a Mlava és Ipek folyók között a Dunára haj- 
lik; kitűnőbb csúcsai a Vulkan és Sisa. 

3. A Slava hegynek az Ipek és Porecka folyók közötti 
láncolata Pettka, Majdán és Golieh bércekkel, az Ipeknek a 
Dunába szakadásaig terül, s annak egyik végső lejtjén áll a 
mérges legyei miatt elhírült Golumbac váracs. 

Szerbország hegyeinek most adott rajzolatából kitűnik, 
hány csermely, hány kisebb s nagyobb folyó vizenyíti azt; 
mivel pedig a hegyek és folyók főtényezőkül állnak a hadállá- 
sok rendszerében , a hegyek rajzolata után érintsük meg rövi- 
den Szerbia folyóinak hálózatát. 

Szerbország valamennyi vizenyének fő recipiense a Du- 
na. Ebbe szakad — egy kettőt kivéve — az ország valameny- 
nyi nagyobb folyója, a Száva által medrébe veszi azokat ia, 
melyek t.i. ebbe ömlenek; a Dunát, vegyük tehát legelőször 
18 figyelmünk alá. A Duna a Szávával egyesűlve Nandor-Fe- 
jérvárnál érinti Szerbországot. Itt kezdve délszakra kanya- 
rultában a Timok torkolatáig a Szerbia és Havasalföld közti 
határt képezi. A folyamnak Szerbiát érintő vonala 40—45 
geographiai mérföldet tesz. Folyama közben nagyon tekervé- 
nyes, olykor kisebb s nagyobb szigeteket képez, melyek kö- 
zött Szendrőnél a Kulica, továbbá Adakul és Ikladova közt 
a Nagy-Ostrov , alább Grocka , Gradiste, Golumbacnál pedig 
a Kizílieva Moldava, végre a Timok torkolatán felül a Slati- 
na legnagyobbak. Állandó falvak egyben sincsenek, csak kit 
, sebb-nagyobb halásztanyák. 

Nem célom ez alkalommal a Duna fölött szemlét tartani, 
mit talán máskor teendek, csak azt tartom szükségesnek meg- 
érinteni ez úttal, miszerint Nandor-Fejérvártól Raicsáig , hol 





586 ^ KISS KÁROLY. 


t.i. a Karas a bal parton a Dunába ömlik , mérföldnyire kiter- 
jedő mocsár létezik, következőleg a szerbiai jobb part úrkodik 
a volt magyar parton. A hatalmas folyó szélessége a Száva 
torkánál 100— 1100 lépés, mélysége 18—20 láb. 

Szerbországnak valamennyi jelentékenyebb folyói;. mist 
már érintve volt, kivéve a bosnyák határszélt képező Drinit 
és Kulubarát, a Dunába szakadnak , ú.m. 

1. A Jessava. Ered a Rudnik hegy lejtei között, több 
kisebb hegyi folyót medrébe vesz. Hasszan Polankán alúl pár- 
huzamban foly a Nagy-Moravával, körülbelül 16 mérföldnyi 
tért tekervényesen átfutva Szendrőnél a Dunába szakad. 

2. A Nagy-Morava. E néven csak akkor tűnik elő a tér- 
képen, midőn már dJaszevac és Jusika között a két kisebb 
Morava, ú.m. a Szerb- és Bolgár-Morava egybe szakad. Itt 
éjszaki irányt vesz a folyó. Jobb partján a Herlanie, Hajdu- 
cka és Slatova, bal partján pedig a Gledic és Rudnik hegyek 
konyúlatai magaslanak, vizenyeiket medrébe öntik, mi által 
a folyó jelentékeny alakot vesz magára ; szélessége 40—45 ól- 
nyi , 700—800 mázsa terhet bíró járművel hajókázható, kivált 
ha fövenyes medre kitisztíttatnék. 30—35 mf. hosszaságu tért 
tekervényesen átfutván , torkolatánál örök iszap-mocsárt ké- 
pez. Egy ága elszakad itt, s a Jessavával egyesül Szendrő 
alatt. Minthogy a Nagy-Moravät a két másik Moravának 
egyesülése alakítja, mindkettót szemle alá kell venni ez üttal. 
A nyugati vagy Szerb-Moravának forrásai az Uragniaska és 
Vasilinovoda bercek között van, "Csugailnál folyása éjezaki 
irányát hirtelen megváltoztatja, keletnek fordül, négy-öt öl- 
nyi magas szegélyzetű partok közt sebesen foly, medre isza- 
pos; szélessége Csacsáknál alább 30—35 ölnyi, mélysége 
2—3 ol. A Keleti v. Bolgár-Morata ellenben Gliubotin-dagk 
bercei között ered, ättörven a Damaca és Ghiustendul bér- 
cek szorosain, keletejszaki irányából halk kanyarodásban éj- 
szaknak fordúl, 35 mf folyása után Alexicénél hirtelen nyu- 
gati irányba szökelven, átlép a szerb határon. Folyása gyors, 
medre kavicsos , sekély. 3 

3. A Mláva. A Slatova és Hajducka hegyek aljában ve- 
* szi eredetét, tölgyerdővel borított , mélyvésetű völgyben éjsza- 
ki irányban futja 14—16 mf hosszaságu pályáját. Kulichnál 











HUNYADI JÁNOS UTOLSÓ HADJÁRATA. 537 


az Ostrov szigetet átövedző Duna jobb ágába szakad. Medre 
sekély, kavicsos, nem hajókázható, a rögtöni áradásnak ki 
van téve, kivált tavaszkor, ekkor át nem gázolható. 

4. Az Ipek. Forrása van a Hajducka hegykúp alján, fo- 
lyása éjszaknyugati. Rajonabona és Voluja közt sziklatömegű" : 
szoros völgyön törődik át; 12—15 mf. pályájának gyors átfu- 
tása után Gradistenél a Dunába szakad. Medre sekély, átgá- 
zolható. 

5. A Porecka. Ered a Zeragum hegy alján, folyása éjsza- 
ki irányban, gyors és néha zuhatagos, medre sekély; nagyon 
zordon vidéken átfutva a Dunába ömlik. 

:6. A Timok. A Hajducka, Slava és Zeragum hegység. 
keleti oldaláról számos bérczuhatagok ömlenek le, közöttök 
a Mocna hegy tövében eredő Kts-Timók is, melyekből veszi a 
Timók vizenyeit. Folyása Golincéig keleti irányban tart, itt 
éjszak felé fordúl, Kiovánál megszűnik kizárólag szerb folyó 
lenni, mert ezentúl 12—14 mf. hosszaságban Szerb- és Bol- 
gárország közötti határt képez. Vidinből az út Nisszához a 
Timok vidékén fut keresztűl. Partjai Gregováig meredek szir- 
tesek, ezentúl a rónán alacsonyabbak és agyagosak. Medre 
egyenetlen szelessegü, amint a völgye összébb szorúl, vagy 
széttágul; néha 60 ölre is elterül, mélysége ritka helyen hág- 
ja túl az 5 lábat, apró lapos járművekkel hajókázható, de sok 
helyen át is gázolható. Rokovicánál a Dunába szakad. 

7. A Száva. A Drina torkolatánál valamivel feljebb 
érinti a szerb határt. A Dráva és Száva közti (volt) Magyar- 
ország, az úgynevezett Slavónia ellenében, mintegy 20 mf. 
hosszant, a Dunába szakadásaig képezi az ország éjezaki ha- 
tárvonalát. A Száva mind vízárja, mind pedig völgye saját- 
ségánál fogva Szerborszägra nézve nevezetes strategiai tárgy; 
jobb partja t.i. majd mindenütt úrkodik a bal parton, folyá- 
sának lassúsága miatt nem képes mindig felfogni a hegyekről 
medrébe ömlő vizenyeket, az áradat túlhágja a partot, s Így 
sok mocsárt idéz elő. Szélessége Szerbország alatt 2000 láb- 
nyira tehető, mélysége 6—10 lábnyi, nagyobb teriméjü ha- 
jók járhatnak rajta. Belé ómlik : 

a) A Drina. A csernogorai határt képzó Baba hegyek 
kózt veszi eredetét. Povajdánál egyesül a Pivával, elhagyja 


638 KISS KÁROLY. 


nyugatéjszaki irányát, &jszaknak fordül, Klokoticánál a Joi- 
ca hegy alján érinti a azerb határt, kórülbelül 24 mf. hosszban 
képezi annak szélét. Izvornikon alúl már 1000 mázsa terhü 
hajókkal járható. Panovopolinál szakad a Dunába. 

b) A Kulubára. Jablanik és Stubica hegyek forrásainak, 
Valievon alúli egyesülésökből ered. Folyásának kezdete az 
összeszorúlt szűk völgyekben sebes, azoknak szélesbedésérel 
lassúbb , több nagyobb folyónak medrébe szakadásával 80 láb- 
nyi széles; kisebb sajkákkal, melyeket korubnak nevez a föld 
népe, hajókázható. 12 —17 mérföldnyi vízben gazdag folyása 
után Kertinskánál a Szávába ömlik. 

Miután az érdekes kis országnak hegyei s folyóival meg- 
ismérkedtünk, ismérkedjünk most meg annak néhány strate- 
giai pontjával is. Ha arról volna ezó : vajjon jelenkorunkban 
a hadügy oly nagy és sokszerű fejleményeinek ez időszakában 
Szerbországnak melyik pontjai bírnak jelentőséggel mind a 
támadó mind a védelmi harcban? egy külön hadtudományi 
munka válnék a feleletböl, s ekkor nagyon is eltérnék érteke- 
zésem céljától; azért csak azon pontokra fordítsuk figyelmün- 
ket, melyek az 1454. és 1456. évi hadjáratban érdekkel bírtak; 
s mennyiben használták fel pedig azokat a hadakozó felek, azt 
az értekezés befejező §-ában terjesztem elő. 

Szerbországot a világ mindnégy szakának oldala felől 
természetes gátonyok védik. Éjszak felé t.i. hajókázható két 
nagy folyó, a Duna és Száva, megerődítvén annak partját, 
Szabács, Nandorfejervär, Szendrő és Orsova által az ellenség- 
nek a két folyón megkisértendő átkelését meg lehet akadályoz- 
ni egy részről, más részről pedig ugyanazon erődített négy 
"tér lövegeinek ótalma alatt az ellenség birtokára irányzandó 
betörések elősegíttetnek, s a két folyónak az ellenség részéről 
hadműködési célokra való használása megnehezíttetik. Del 
felől védi az országot az ellenség birtokára kidomborodó egy 
laktalan hegyláncolat, melynek lekonyúlata Bosnia, Albánia 
és Bolgárország felé meredekebb , zordonabb és járhatlanabb, 
mint a szerb oldalon, a népesség is túl ritkább, a föld ter- 
mése silányabb. Mind ezen körülmények a támadó ellenség- 
nek a szerb szélek felé közelítését nehezítik, a hadak öszcso- 
portozását akadályozzák. Kelet irányában Bolgárország elle- 








HUNYADI JÁNOS UTOLSÓ HADJÁRATA. 539 


nében a hegyvonalak szintoly zordonak , szintoly járhatlanok 
mint délszaki irányban. Végre nyugatnak Bosnyákország felé 
a Drina meredek vágványu ezűk völgyei ótalmazzák. Szerbia 
belsejében bármi magas bércek, bármi vizenyős és gyakran 
szoros, szűk völgyek akadékossá teszik a vidéket; vannak 
mégis szabadabb területü mezőségei is, melyeken a védelmi 
hadak ósszegyüjthetók, egészséges táborba szállíthatók. Ilyen 
péld. a sürűen népesített Morava völgye Szendrőtől és Pose- 
rovactól kezdve Jakodinán és Csuprián át egészen Karanová- 
cig és Alexincéig, nyugati részében pedig a termékeny macvai 
síkság Szabácstól fel egészen Busnicáig. 

Az országnak majdnem közepén létezik egy vidék a Sw- 
madia erdős hegység kebelében, t.i. a rudniki kerület, mely 
mintegy természetes fellegvár, vagy meredek erőd úrkodik az 
egész országon. A hegység tönke a Sturac bércben pontosúl 
össze, s ez képezi a természet e nagyszerű erődjének védtor- 
nyát. E szirttömeg egészen kopár; innét nyúlnak le köröskö- 
rül meredek sikamban a hegység szoros völgyei, melyeknek 
rengeteg erdeiben számos szűk szoronga van. A népség szen- 
teknek tartja azokat még mostan is, mert azok a zavargós 
időkben, hajdan és az újabb korszakban menedékül szolgáltak 
a megrémült földnepenek, dacos védhelyül az azok ótalma 
alatt összecsoportosúlt bátor harcosoknak, kik onnan gyakran 
sükerült kirohanásokat tettek; és az oda nyomulni merészelt 
ellenséges hadakat végkép tönkre verték. 

Akármi jól védett ország szélén a természet mégis hagy 
nyilást is, melyen át annak belsejébe lehet jutni, mint ha az 
által figyelmeztetni akarná a természet ura az embert , hogy 
ölbe tett kézzel ne támaszkodjék egyedűl a természetes ótalmi 
pontokra, hanem karjait is használja önvédelmére. Így vanaz 
Szerbországgal is. Éjszakról t.i. két nyitja van az országnak, 
az egyik a Dráva mellékéről az úgynevezett Macvába, a másik 
a temesvári Bánságból a Morva völgyébe tárul. Ámbár e nyi- 
lásokat a Száva és Duna védelmezi , mégis ha az átkelet akét 
folyón erőszakolva megtörtént, a betolakodott ellenség az el- 
sőn át elfoglalja a macvai térséget , Így ura leend azon róna-" 
ságnak, mely mind termékenysége, mind pedig népessége 
tekintetéből a tábor-állásra oly igen alkalmas, második által 


540 . KISS KÁROLY. 


birtokába veszi a Morava völgyét, mely a Szerbországban 
folytatandó hadjáratra nézve szinte nagy jelentőséggel bír. 
Délszakról is két nyiláson lehet bejutni Szerbiába : az egyik 
van Nissza felől a Bolgár-Morava partján Alexicénél, mely 
szorongát ha az ellenség elfoglalhat, eljutand a Nagy-Mora- 
va partján Cupriáig , hatalmába ejtheti az említett folyó ter- 
mékeny völgyét; a másik Albaniából Novibazár felől az Ibar 
folyó mentében van, eljuthatni azon Karanováchoz a Szerb- 
Morava partjára, és így innét is a Nagy-Morava völgyébe. 
Ezen négy nyílás gyenge oldala most is, volt is Szerbország- 
nak, azokat kellett annak eröditest térhelyekkel biztosítani; 
így jöttek létre Szabács, Ssendró, Nissza és Novibasár. E 
két utolsó az ujabb időszakban elesett Szerbiától. 

Az értekezésem tárgyaúl kitűzött harci esemény idősza- 
kában Szerbia szélét és belsejét több erődített tér védelmezte; 
ezek közt nevezetesbek voltak, s néhánya még most is fenn- 
áll, ú. m. ° | 

Szabács, a hegyekről lezuhanó több apró folyónak a 
Szávába szakadásanál Belgrádtól nyugatnak 19 mérföldnyire. 
Szendrő (Semendria, Smerderova), akkoriban a fejdelmek 
erődített székvárosa 6 mérföldnyire Belgrádtól a Morava part- 
ján. Alacsony falzat által egybekapcsolt négyszöges, magas 
huszonnégy torony háromszögű alakban képezi a belső várat, 
a város nyílt, hajdan mezővárakkal volt körítve. 

Grocka. Közlék-erőd volt Szendrő és Nandorfejérvár 
között, hasonnevű folyókának a Dunába- szakadásanál. A 
. Grocka folyó bal partja sik föld; a jobb ellenben fél órányi 
távolságban sürű erdőséggel borított magaslatokkal van kö- 
ritve, melyek a Dunára és Grocka felé meredek szegélyzetűek. 
Ezen magaslatok és a Duna képezik a "/, órányi hosszú gro- 
ckai szorongát. 

Posszarovác. Négy mérföldnyire Szendrőtől; palánko- 
zott földvár volt a Morava és Mlava közt a Dunára konyuló 
magaslaton. | 

Kosstolac, Rama és Golumbac a Duna partját szegélyező 
" magaslatokon erődített térek valának. Nandorfejérvárral egy- 
benfüggésben ezen hét erőd védelmezte a Szávát és Dunát, és 
biztosítá egyszersmind az ország éjszaki határszéleit. 








HUNYADI JÁNOS UTOLSÓ HADJÁR ATA. 541 


Csuprio, a Ravenica és Csupria folyóknak a Moravába aza- 
kadásánál, és Kruseoac zárták el a Morava völgyét az annak 
hosszában hadászott ellenség előtt. 

Kragujevac, a Lipnica partján Krusevactöl Belgrádba 
vezető uton, emettől 16, amattól pedig 10 mérföldnyi távol- 
ságban. Most a fejdelmek székvárosa. 

Rudnik, a Sumadia erdős bércek közepett, és Usica, 
ugyanazon hegyeégnek nyugatra dülő lejtein a 2500 lábnyi 
magasságu Koblár alatt ; továbbá : 

Valjevo, a Kulubara partján, zárva tartja az Uzicához 
vezető szorongát. 

Szokol, hegyi erőd Szabács, Zvornik és Valjevo között, 
" végre : ' 

Prisstina. Eröditett város volta több ütközetről híres 
Kossow (Rigó) mezőn; képezik azon várrendszert, mely az 
ország belvédelmére szolgált, midőn t.i. az ellenség már a 
határszéleket eröszakitva, az ország keblébe nyomúlt volna. 
Ha az ember körültekinti ezen erődök helyzetét, meg nem 
tagadhatja azoknak egymásba függő szerkezetétől a strategiai 
szakavatottságot, mely a régi szerbeknek becsűletére, hírne- 
vöknek öregbítésére szolgál. 

Tekintsük meg most már Nandorfejérvárt, melynek ta- 
lai között, falai alatt történt honunk s nemzetünk történelmé- 
ben azon nevezetes harci esemény , melyhek ma négyszázados 
emlékünnepét ülljük. Büszkék lehetünk fegyverünk ama dicső- 
ségére; de elszomorodik minden jó hazafi lelke, midőn látja 
hogy azon fegyver, mely a hazát 8 fejedelmét védeni tudta s 
annyiszor védette, most gyászfátyolba burkolva , széttöredez- 
ve hever. 

A Kubar hegytönknek ágazatai szétterjednek a Kolubara 
és a Nagy-Morava között, azoknak egyik köre Kosma küp- 
ban felcsúcsosodva a Szávára és a Nagy-Dunára hajlik, ennek 
vég magaslatán 100 lábnyira feldomborodva a Duna színe fö- 
lött, all Nandorfejérvár (Belgrad, Belgorod, Alba Graeca, 
Görög-Fejérvár). A Száva, mielőtt a Dunába szakadna, meg- 
változtatja folyamvonalát, a Duna zuhama ellen fordúl, s Így 
alakúlt azon félmérföldnyi hosszaságu háromszögű zug, mely- 
nek legvégső csúcsán fekszik az erődített város. Már maga a 


542 KISS KÁROLY. 


természet kimutatta, miszerint itt várnak kell állania; a ro- 
maiak is megértették azt, azért is ide építették a régi Sigidu- 
numot, hogy úrkodjék a Dunán és Száván, úrkodjék azon 
révponton, mely a Dunán át a magyar rónaságba vezet. A 
hadi művészet és természet által egyaránt meg van eröditve. 
A mint most áll, az más lapra tartozik; ezóljunk arról, mi- 
lyen volt az Hunyadi korában. A város területe a Duna és 
Száva partjaira hajlott le, körűl vólt véve gátonyozott köfal- 
lal, ordonyai helyett számos tornyai voltak, melyekből a kár- 
pitonyokat (curtine) lehetett védeni, oldalt bé lehetett lőni a 
körfalakat védő, majd vizenyős, a partozaton feljebb száraz 
árkolatokba. Az árkok ellen nyesgyéi itt s ott, de kivált a 
tornyok ellenében palánk cövekzettel voltak ellátva. A leg- 
magasabb ormán — a Duna és Száva közé beszögellett hegy- 
lábnak — emelkedett a tulajdonképi erőd a felső-vár név alatt, 
tornyai és árkolatai ennek is voltak, kapuja három, a Duna 
felé egy, a Szávára is egy, harmadik a városra tärult. A felső 
vár úrkodott a két folyón , úrkodott a városon is. A felső vár- 
ban volt a várhad laktanyája, volt Hunyadinak várlaka is, 
mely erődített kapcsolatban állott a tulajdonképi felső 
erőddel. 

A Duna és Száva partjain való fekvése strategiai tekin- 
tetben tekintélyes ponttá teszi Belgrádot. Akkori időben Bu- 
da és Byzanc közti közlékpontnak tekintetett, és keletszak 
felől nyitja volt Magyarországnak. Belgrád már fekvésénél 
fogva is, ámbár azelőtti erődművei nem voltak oly nyomate- 
kosak, mégis gyakran számos csatáknak lön színhelyévé, me- 
lyek közől a nevezetesbeket itt röviden említésbe hozom. 

1086-ban Árpád Salamon királyunk rohammal foglalta 
el az addig a görög császári birodalomhoz tartozott Belgrádot, 
8 Így. aztán magyar uralom alá került az. Gyakran végkép el- 
pusztúlt, ismét fölépült a bolgárok, görögök és magyarok 
folytonos hadjárataiban, ura gyakran változott, mert az a 
szomszéd államok közt a viszály almája volt, míg végre XIV. 
században a bosnyákok elfoglalták, és 1343-ban Dusán Ist- 
ván király alatt az akkori hadművészet szabályai szerint ismét 
állandó erőddé alakíttatott. i 

A hanyatlásnak indúlt görög birodalom vég elpusztulása 


HUNYADI JÁNOS UTOLSÓ HADJÄRATA. 543 


minden órábanbékövetközhetett; Szerbország állása a magyar 
birodalom irányában fejdelmeinek fonák politicája szerint 
mindinkább ingataggá lön : a magyar államnak tehát arról 
kellett gondoskodnia, miszerint Magyarországnak ezen ka- 
puja kelet irányában magyar birtok alá kerüljön, nehogy 
azon az ellenséges özönletekhonunkat mi hamarább elborítsák. 

Azértis 1443-ban Szerbország akkori urával Brankovic György- 
gyel Zsigmond király oly szerződést kötött, miszerint cseré- 
ben Brankovic Magyarországban majdnem oly nagy kiterje- 
desü birtokot kapott Belgrádért, mint egész Szerbia. [Igy jött 
Nandorfejérvár magyar uralomalá, és Zsigmond király Hunya- 
di Jánosra bízta azt, ki azt, mint a hadtudományi tekintet- 
ben annyira nevezetes tért , mint a keresztyénség előordonyát 
a mindinkább közelítő ozman hódítások feltartóztatására, te- 
hát Dusán István erődítéseit még több erőművel nagyobbi- 
totta. 

Jól megeróditve, jól fölszerelve Nandorfejérvár 1440. 
ben Thaloci Sovány János vezérlete alatt, ki egyszersmind 
vránai perjel is volt, két havon át ellent állott Murad szultán 
nagyvezérének Ali beinek , ki a Dunáról 100 vitorla erősségü 
flotilla közremunkálásával, szárazon pedig több magas gá- 
tonyröl, honnan szakadatlanúl szóratá a kőzáport a täbori- 
tott városra, meg akarta vívni. A várőrizet tűzlöveggel felelt 
az ozmannak minden felhivására. A rohamlók alatt tűzakná- 
kat is röpitettek fel a magyarok , öltek is irgalmatlanúl rakás- 
ra sok vakmerő törököt; mígnem Ali felhagyott végre a tá- 
borítással, 17,000 harcost áldozott fel a nagy próféta dicsői- 
tésére, és szégyennel vonúlt el Belgrád alól. Az arra követ- 
kezett évben maga Hunyadi, Issákot, ki magát szendrői ba- 
sának nevezte, Nandorfejérvár falai alatt egy kemény harcban 
tönkre verte, és a város alól elriasztotta. 

Mi történt 1456-ban Nandorfejérvár alatt, arról alább 
leend szó. 

Hogy pedig Belgrád továbbá is mindenik kornak hadá- ' 
szatában nevezetes strategiai pontnak tekintetett, tanusítják 
az ott történt későbbi nevezetes harci események is; többi 
között : 

1521-ben II. Lajos király alatt kemény táborítási harc 





544 | KISS KÄROLY. 


után More Mihálynak és a vele cimborasägba szövetkezett rä- 
cok árulása következtében az ozmanok hatalmába esett, és 


. , 167 évig törők uralom alatt maradt. 


1688-ban az osztriai hadsereg, melynek soraiban hon- 
fiaink közől több ezer harcolt, szövetközve a német-birodalmi 
államok hadnépével, rohammal vette bé Belgrádot. Az egye- 
sültek fővezére, Maximilián, baváriai választó-fejdelem volt; 
a török várhadat Ibrahim basa vezénylette. Serényi tábornok, 
mint hadszermester, igazgatta a táborítási munkálatokat. Ek- 
kor nyerte Belgrád nagyobb kiterjedésű érődműveit. 

1690. A keresztes zászlók nem sokáig lobogtak Belgrád 
tornyain; a törökök rohammal vették be azt október 18-kán. 
A táborítást Kiuperli Musztafa basa, a magasporta nagyve- 
zére vezényelte. A várhad német népből állott, vezérei voltak 
Aspermont Reckheim gróf és Croy herceg — az Árpád fivér egy 
eltévedett sarjadéka. Mindkettőnek sikerült egy tűzakna fel- 
lobbanása-okozta zavarodás alatt a városból elillanni. 

1693-ban az osztriaiak rendszeres táborítással megtá- 
madták Belgrádot, de minden süker nélkül. A támadók ve- 
-zére a fentebbi Croy herceg volt, kia megcsonkúlt hadvezéri 
becsületének kitisztítására sept. 17-kén, miután a fölmentő 
török hadseregnek Biklu Musstafa basa nagyvezér parancsnok- 
sága alatti közeledését megértette volna, megrohanta Belgrád 
falait, de nagy veszteséggel visszaverettetett, s a táborítás 
végkép megszűnt. 

1717-ben esett meg a hadi történelemben oly igen neve- 
zetes megtámadása Belgrádnak, melyet Saaeojaí Jenő herceg 
vezénylett. A város és erőde több napi táborítása után, aug. 
18-kán,, a mely idő alatt mind az ozman várhad, mind a tá- 
madó cs. kir. hadsereg fényes tanuságát adá hadászszellemé- 
nek, alku szerint megadta magát. A várművek új alakot 
nyertek; de már az 1739.évi okt. 2-kén kötött belgrádi béke- 
szerződvény következtén Nandorfejérvár újra a török hatal- 
mába került. 

1787-ben decemb. 2-kén a genialis lelkületű II. Jóssef 
császár, mielőtt a hábor üzenete a szultánnak diplomaticai 
úton megküldetett volna, egy rögcsapással akarta elfoglalni 
Belgrádot. E furcsa merényletet négy magyar ezreddel Al- 





HUNYADI JÁNOS UTOLSÓ HADJÁRATA. 545 


vincsy tábornoknak kellett volna végrehajtani; de biz az a né- 
pek törvénye sértetlen fenmaradására — tévedésből nem sü- 
került. 

1788-ban febr. 9-kén a hábor meg lőn üzenve. Keszüle- 
tek tétettek Belgrád megtámadására; minthogy azonban 
Lascy tábornagynak egész hadászata fonákul tervezve foná- 
kul ütött ki, a megtámadásnak mi eredménye sem lön; míg- 
nem végre : 1789-ben az öreg Loudon a hadjáratnak sikerdu- 
sabb lendületet adott. Sept. 12-kén az osztriai sereg Belgrád 
alá jutott. Az erőd parancsnoka Ozman basa volt. Oct. 7-kén 
már feladta magát a város; de a legközelb: békekótéssel újra 
a nagyúr hatalmába került. 

1807-ben január havában a fellázadott szerbek Cserni 
György vezénylete alatt több évig tartott harcolás után elfog- 
lalták Belgrádot, és a szerb szabadság zászlója lobogott Nán- 
dorfejervär tornyain; de 

1812-ben a bukaresti bekekötessel a felaó eród török kéz- 
re jutott; a väros maga pedig Szerborszäggal a szultän ural- 
mától függő szerb fejdelem kormánya alatt van. 


4. §. A harcoló erők és a vezénylő kitünóbb személyiségek 
megismérletése. 


Az Árpád-vér fimagva szakadtával megkezdettek a bo- 
nyodalmak az elárvult országban; a leänyäg rokonai közöl 
többen mint trónkóvetelók léptek föl a római curiának majd 
pártolása alatt , majd annak ellenére, kezdetóket vették a bel- 
hábor nyomorai, a minek csak a dicső I. Lajos szilárd alapokra 
fektetett kormányzása lön megszüntetője; de őt nem áldotta 
meg fimagzattal az ég. A nagy királynak elhunytával az el- 
szomorodott hazának sok oka volt három évig gyászolni, meg- 
siratni a magyar nap alkonyodását. A nagy királylyal, a sze- 
retett lovagias fejdelemmel sírba szállt a nemzet daliás dicső- 
sege; az Árpádok utáni belvihar ezer körmű karcolásaival újra 
dúlt a haza vérző keblében. 

Úgy látszott azonban, mintha az irgalom istene vagy 
megsokallotta volna már a négy folyam vidékein letelepült 
keletnépének határtalan sanyarät, vagy mintha elenyészte 

ACAD. ÉRT. 1856. IX—X. 35 


546 KISS KÄROLY. 


előtt isteni ujjának mutatásával ki akarná jelölni az útat, me- 
lyen lehetséges volt volna még bejutni az önfentartás csarno- 
. kába a szétbomlásnak indúlt magyar államösszegnek, vagy 
hogy a sírba dőlendő nemzet vigyen legalább magával vigasz- 
talásul az örök enyészetbe egy nem rég múlt dicsőségre visz- 
szaemlékezést, és sirkövere aggathassa a diadal harcias jeleit 
18 : a hosszas borúra rövid derű mutatkozott a magyarok egén. 
Mert épen akkor, midőn mind a keletről határszéleinken du- 
longó , már a velünk szövetséges tartományokba csapott izlam 
özönlése, mind a nyugatnak mifelénk irányzott kiterjeszkedő 
vágya el-elmosott bennünket, és mind a két veszély erőszakos 
hulláma össze-összecsapkodott fejünk fölött : egy férfiú jelent 
meg a szorongatott magyar nép között, kinek hívatása volt, 
letörleni a haza szentének orcájáról a vérző könnyeket, meg- 
menteni a hont a kivülről fenyegető vésztől, elűzni az ellensé- 
get határszéleinkről, megtörni vágyódásait hódításokat tennie 
a szent koronához tartozó országokban; helyre állítani a bel- 
csöndet , a törvények méltóságát, letörni a féktelen oligarchia 
szarvát, a veszszen a világ, csak hogy éljen az igazság! jelszó- 
nak teljes mértékben valósulást adni; tekintélyt szerezni a 
magyar fegyvernek, a merre csak villogtatja azt nemzeti had- 
erő; lemosni a királyi trón bársonyáról a vért , melylyel azt 
az asszony király rokona leggyilkolásával bészennyezte; hely- 
re állítani magok a fejdelmek általeljátszott királyi legfelsöbb- 
séget, jogába helyheztetni a végrehajtó hatalmat, de jogába, 
elidegeníthetlen jogába a nemzetet is; új uralkodó dynastiát 
teremteni; beiktatni azt az Árpádok királyi székébe, szóval: 
a jövendőnek más irányt adni, a történelem lapjaira dicső, egy 
nemzet életéhez méltó korszakot jegyezni. Az isteni irgalom 
ezen küldöttje : Hunyadi János volt. 

Hogy e nagy férfiú és sarjadéka képes volt volna meg- 
felelni azon nagyszerű küldetésnek : tanusítja az ország kor- 
mányzójának egész élete, annak folytában összes államtettei 
mind benn az országban, mind künn az ellenséggel szemközt, 
tanusítja László fiának nagyratermettsége, és a királylyá lett 
Mátyásnak országló erélye. Azonban máskép tetszett a nem- 
zetek sorsát vezető végzésnek; a gondviselés súlyos kezét nem 
vette le a magyar nemzetről. Nagy bűnt, égbe-kiáltó bűnt kel- 





HUNYADI JÁNOS UTOLSÓ HADJÄRATA. 547 


lett annak elkövetnie, hogy oly nagyszerűen bűnhödött. László, 

a legdaliabb, legszebb lovaga széles Magyarországnak, az ifjú 
kornak legszebb szakában , midőn a férfiú még csak szeretni 
tud hazát és hölgyet egyaránt , midőn szivébe nem fészkelheti 
be magát sem gyanú sem gyűlölet, midőn még a könnyebb 
üszta vér nem fér egybe az előre néző óvatossággal , áldozata, 
gyászos áldozata lőn a már atyját is megrontani törekedő, 
magát a fiatalkirälytis behálózta legundokabb csinynek, mely- 
nek finoman szőtt szálai kihullnak kezeinkből; a történész csak 
sejdít, de positiv tényt nem állíthat fel. Azon fő , mely koro- 
nákra teheté magát érdemessé, bakó pallosa alatt hullott a 
porba, vére azon tért festette, hol nékie uralkodnia illett. 
Mátyás, az igaz, király lett, a legnagyobb, legdicsőbb kirá- 
lyaink egyike , de fiát nem ültethette királyi székébe. Amaz 
alattomos csiny finom szálai, mely azon rejtelmes gépet moz- 
gásba hozta, melynek nyilai megtörtek ugyan anagy kormány- . 
zó ércmellén, lesujták a fiakat, az egyikét nyilvánosan mint 
gonosztevőt minden törvényes eljárás nélkül, dadára a kirá- 
lyi eskünek, dacára az anyát megnyugtató szónak; lesujták 
a másikat is gyanitölag a rothadt fügék között. Ennek eleste 
annál sebzőbb volt a úemzetre nézve, mert őt mint királyt 
érte élete közepén , országlási pályájának legszebb, tettben, 
reményben legdúsabb futásában érte, lesujták az onokát is, 
mert eljátszották tőle atyja koronáját, mellőztetett az uralko- 
dónak nevelt ifjú azon ürügy alatt , mert őt nem szülte király- 
né. A gép mind ennyi áldozat után sem szűnt meg mükódni: 
kiírtotta a gyűlölete tárgyává tett családot; most az egész 
nemzetef, annak egész birodalmát tette ki tárcsául mérges 
nyilainak. Egy gyámoltalan fejedelem lön az erélyes Mátyás 
utóda, ezt követte a mohácsi vésznap, ismét egy gyermekte- 
len fiatal királynak a csatatéren eleste; a többit följegyezte 
Clio gyäszbetükkel, az írás tintáját egy egész nemzet könyével 
keverte. 

Az értekezésem tárgyaúl kitűzött harceseményben legki- 
tünóbb személyiség volt Hunyadi János: Személyiségével meg 
kellene ismértetnem az olvasót a hadtörténészet elveihez sza- 
bott feladatom szerint, de miután egy nagybecsű munka forog 
most az irodalom körében, értem : Teleki József gróf feledhet- 

: 39" 


548 KISS KÁROLY. 


len elnökünk Hunyadiak Kora című munkáját, melyben az 
enyimnél sokkal avatottabb kéz adta rajzát a nagy képnek, 
oda utasítom olvasóimat. 

Mint hadvezér elvesztette bár ő a várnai ütközetet (1444), 
el a rigómezeit is (1448) a törökök ellen, Giskra ellen sem 
igen boldogúlhatott a felső-magyarországi erődök közti har- 
colásaiban; de ha tekintetbe veszszük hazánknak akkori hon- 
védelmi rendszerét, tekintetbe a hatalmas oligarchia ellenében 
volt állását : csodálkoznunk kell, hogy annyi erélyt fejthetett 
ki a török elleni hadjáratokban, midőn honn némi tekintetben 
még hatalmasabb ellen kellett küzdenie, mint a nyílt csataté- 
ren; midőn oly igen szerettek az urak a külföld fényes, de soha 
nem teljesített igéreteivel takaródzni, hogy annál kevesebbet 
vagy mit se tegyenek Hunyadi felszölitäsaira; midőn a hon-. 
védelemre nézve a legüdvösebb törvényeket hozták létre a 
honatyák, de a végrehajtó hatalom azokat életbe léptetni vét- 
kesen elmulasztotta, vagy legfeljebb egy évnél tartósabb életet 
adni azoknak nem volt képes soha. A mennyit Hunyadi ily 
zsibbasztó körülmények közt tett, csodánkat érdemli, és ő 
korának első rangu hadvezérei közé méltán sorolható. 

Ezen nevezetes hadjárat nevezetesb személyiségei közé 
számítani kötelességemnek ismérem Kapisztrán János szerze- 
tes barátot is. Csak így nevezem őt, mert Így irva ismeretes 
ő történelmünkben, Így nevezte őt a magyar keresztes had, 
ezen magyarosított névvel lön ő közös atyja a nandorfejérvári 
tábornak, lelki barátja s tanácsadója a magyar fővezérnek. 

Ő Joannes de Capistra vagy Capistranoi János barát 
név alatt még 1451. évben V. Miklós pápa intézkedései követ- 
keztében hagyta el szülő földét, a nápolyi királyságot. A szent 
kereszt apostolául volt ő küldve, de nem mint a biblia aposto- 
lai, az. olajág békelobogója alatt szerte hirdetni a Megváltó 
által nyilatkozott üdvözítő vallást, terjeszteni azt, hol csak 
ember lakik e hivöket szerezni az anyaszentegyháznak; a szent 
kereszt apostolaúl volt ő küldve de harcias szellemben, az olaj- 
ág helyett fölfegyverzett karral, hadakat toborzani az anya- 
szentegyhäznak, nem visszafoglalni többé a szent városokat, 
melyeknek falain az izlam zászlója lobogott már, és annyi vér- 
áldozat dacára végre is a Krisztusban nem hivők lettek és 








HUNYADI JÁNOS UTOLSÓ HADJÁRATA. 549 


maradtak a Szent-föld urai mind ekkorig, hanem gátat vetni 
az izlam terjedésének, gátat vetni a török höditäsainak, a by- 
zanci császárság elbukása után megvédendő a keresztyénség 
végső ordonyát, Magyarországot, melynek védfalait csapdosta 
már a hódító özönlés pusztító hulláma. Legelőbb is a királyi 
udvarnál Bécsújhelyben jelent meg a szent atya követével, 
később Bécsben, utóbb Brünnben; a pünkösdi szent lélek su- 
gallata által értette ő a különféle nemzetek nyelvét, mint 
értették az evangeliumot hirdető szent apostolok, lángoló 
ékesszólásával magához igézett ő minden hallgatót. Szász- és 
Felső-Németországot bejárta, be Sléziát is. Nem elégedett 
meg, csak a német ajku népek közt hírdetni a szent hábort, 
fölkereste aszláv nyelvüeket is, izgatott a buzgó keresztyén és 
vitéz lengyel nép között is, osztogatta a veres keresztet; végre 
1455-ben Hunyadinak győzelmes szerb-bolgár hadjárata után 
Magyarországba jött. Itt nyílt legkedvezőbb alkalma előbb 
Györött a fiatal királyt , később a Budán öszvegyűlt rendeket 
harcra buzdítani, az országban szinte legnagyobb erélylyel 
toborzotta a keresztes hadat. Kedveltté, csudálttá tudta ő 
tenni magát a köznép előtt, megnyerte föltétlen bizalmát és 
barátságát a fővezérnek is, ki ővele a legkomolyabb harci 
tervezetekről szeretett tanácskozni, véleményét a magaéval 
mérlegbe vetni méltónak tartotta. 

Midőn Kapisztrán személyiségét itt említésbe hozom, 
nem akarom állítani ez által, mintha ő valamely kitűnő ka- 
tonai egyéniség volt, vagy épen még hadvezéri tulajdonokkal 
is bírt volna. Ö bátor férfiú volt, rendíthetlen a legnagyobb 
veszélyek közepett, szónoklatával be bírta vezetni a harcoso- 
kat a halál legirtózatosabb pusztításai közé, és a gyakran fel- 
bomlott rendet a fegytelen gyülevész keresztes nép között 
csupán személyes fölléptével , szívre ható dorgálásával helyre 
tudta állítani. Minő bizalommal, minő föltétlen engedelmes- 
séggel csüggött Kapisztránon a harcok embere, példaúl föl- 
jegyzette a krónika Dugovics Titus elszánt áldozatát Nandor- 
Fejérvár tornyán. Ugyanis a város falainak megrohanásakor 
egy vitéz janicsár a torony fokára kitűzte már a félhold zász- 
laját, győzelmet ujjongatott, bátorítva hítta fel bajtärsait. A 
torony belüregeiben hallá ezt Dugovics, azonnal fölsietett 


550 KISS KÁROLY. 


annak pärkanyozatara, megküzdendó ott a zászlós janicsärral. 
Dugovics, kardjával nem férhetett a magát vitézül védő tó- 
rökhöz; ölbe ragadá tehát őt, így akarta letaszítani a torony- 
ról, azonban így sem boldogült, az izmos mozlim megbirko- 
zott így is Dugovicscsal. Ez küzdelem közben megpillantá a 
kereszteseit a körfal védelmére vezető Kapisztránt. , Üdvözű- 
lök-e, apám! kiálta kerdezöleg Dugovics, ha levetem maga- 
mat e pogänynyal a mélybe?* — , Üdvözűlsz , fiam! felelt a 
barát, a vértanúk szent koszorúja leend jutalmad, áldásom 
kövesse vitéz tettedet!!1!‘“ Dugovics erreegy rugást adott ma- 
gának, fölemelte az őt átkorolt törököt, s lezuhant velea 
falak mély árkába. A. keresztesek Hosanna in excelsis-t éne- 
keltek lent a körfalak alján; a félholdas zászló így eltűnt a 
torony fokozatáról, 

Nem volt ő ment, mint akárki más is, kivált akkoriban 
a vallási türelmetlenség mételyétől, bizonyítja ezt többi közt 
a győri országgyűlésen történt nyilatkozata, midőn t.i. Bran- 
kovic György a szerbek fejdelme. a magyarok segedelmeért 
esedezett , egyszersmind szentül igéré, hogy tízezernyi szerb 
hadát a magyarokéval egyesítendi, mihelyt azok átlépendik a 
határszéleket. Kapisztrán, vallási tülbuzgóságában, térítői 
heveskódéssel arra szólítá fel a szerbek fejedelmét, miszerint, 
ha ki akarja érdemleni a catholicus fejdelmek pártolását, ta- 
gadja meg a schismät, térjen az egyedűl üdvözítő vallás keb- 
lébe. Erre a kilencven éves ősz fejedelem visszautasítólag 
válaszolt, mert bosszantotta őt , hogy annyira vagy esztelen- 
nek, vagy gyermeknek hiszik, és ő most megtagadhatná azt, 
mit eddig üdvösnek s helyesnek tartott. Brankovic elszomo- 
rodva hagyta el Győr városát, mert látta hogy ármány szü- 
vetkezik az állam életébe, és a helyett hogy a török legyőzé- 
sére fordítanák az illetők figyelmöket, az emberek térítgeté- 
sével vesződnek. 

Kapisztrán nemsoká élte túl Hunyadi barátjának elhúny- 
tát. A nandorfejérvári dicső évben october 26-kán a szent 
Ferenc-szerzetesek újlaki kolostorában halt meg. A nép szent- 
nek tartá őt még életében, csillagkoszorút látott már fején, 
de aszentek sorába a római szent atya engedelméből csak 1690- 
ben juthatott ; ünnepét a catholicus világ oct. 23-kán ülli. 


HUNYADI JÁNOS UTOLSÓ HADJÁRATA. 551 


A magyar täbar nevezetességei közé tartoztak még : 
Szilágyi Mihály Hunyadi János süve, a nándorfejérvári erőd 
parancsnoka. Kóróghi János ( Teleki szerint : Kórógyi) machói 
bán, Kanizsai László, Rozgonyi Sebestyén, Országh Mihály, 
Bastida János, a pirenéi félsziget fia stb. 

A török krónikaírók isméretlenek levén előttem, az ol- 
vasót nem ismertethetem meg az ozmán hadsereg nevezetes 
férfiúival , csak magát a hadsereg urát, a hatalmas II. Moha- 
med szultánt mutathatom be. Született ő 1430-ban. Nandor- 
Fejérvár alatt huszonhat éves volt. A nagyra termett fejdelem- 
től a férfikorlegerélyesebb szakában csak nagyot lehetett várni; 
1451-ben lépett a szultánok trónjára. A szerail akkori barbár 
szokása szerint Ahmed testvérócscsét megölette , ennek anyját, 
a szinopei szép hercegasszonyt, — egy rabszolgának vetette 
nőül. Minekutána így biztosította volna legfőbb hatalmát a 
megtörténhető zavargások ellen, részéről is helybenhagyólag 
megerősítette mind azon szerződvényeket, melyeket atyjával 
kötöttek ; de mindemellett már azon tervén dolgozott : mikép 
lehessen Byzanc elfoglalásával egy csapással véget vetni a 
byzanci birodalomnak. 

1453. april havában szoros táborítás alá vette a császá- 
rok székvárosát, és már ugyanazon évi május 29-kén még 
neve is megszűnt a byzanci birodalomnak. A elfoglalt várost 
Mohamed székhelyéül választá, a szétrombolt erődműveket 
helyre állíttatá, és a Dardanella várait fölépítteté. A görö- 
göknek szabados okmányokat osztogattatott, ez által biztosítá 
személyöket, biztosítá fekvő birtokukat. 

1454-ben saját vezénylete alatt Szerbiába nyomült, 
Hunyadi János vezérelte ellene a magyar hadat. Ezen hadjá- 
rat történelme, történelme az 1456. évbelinek is, s előjövend 
jelen érteközésem 5. és 8. §-ában. 

1458-ban Mohamed megkezdé hadjáratát Morea ellen, 
két év alatt bevégzé azt; Görögországnak valamennyi részlete 
az ozmánok uralma alá jutott, kivéve Albániát és Epiroszt; 
fejdelem maradt itt az 1461. évi békekötés szerint is Skander 
bég. Ugyanez évben a Byzancból elűzött Komnénok kisázsiai 
birodalmát, Trapezuntot meghódította, az arra következett 
évben Lesbos szigetet foglalta el. 


552 KISS KÁROLY. 


1463-ban majd egész Boszniát elfoglalta. Ugyanazon 
évben a velencei köztársaság hadat üzent a szultánnak. Három 
évi véres harc után a köztársaság több hadvezére minden sü- 
ker nélkül folytatta a hábort, sőt a velenceieknek a görög he- 
gyek közti birtokai , s több apró szigetek a török hatalmába 
kerültek. 

1466-ban Mohamed Ázsiában bevégezte a karamanok 
elleni hábort. A Karaman-dynaetia 166 évig uralkodott Kis- 
Ázsiában majdnem örök harcban az ozmanidákkal. Valahány- 
szor egyik vagy másik keresztyén hatalmasság háborba keve- 
redett a török szultánnal, a karamánokat szövetségben látjuk 
azokkal, míg végre sükerült Mohamednek elpusztitnia az oz- 
mánok ezen örök ellenét. 

Míg Mohamed fegyvere Kis-Ázsiában igénybe vétetett, 
Skander bég három török hadat semmisített meg, ő lett most 
a szultánnak legveszélyesebb ellene. 

1470-ben Negroponte szigetét vette Mohamed táborítás 
alá. 300 vitorla hetvenezer harcossal elzárolás alá vette a sz- 
getet , ugyanannyival lépett a szultán szárazra. Julius 12-kén 
rohammal elfoglalta az erődöt, a várhadat szokása szerint 
kardra hányatta. Magyar-, Horvát-, Koronta- és Stájerország- 
nak ezentúl négy éven át kellett éreznie a török szomszéd al- 
kalmatlanságait, kalandozó hadai pusztíták az említett orszá- 
gok határszéleit. De Havasalföldön és Moldvában a szultán 
hadjárata a magyarok ellen nem volt szerencsés, nem volt 
továbbá sükere Lepanto és Trója táborításának sem. 

1477-ben Omár basa megverte a velenceiek seregét No- 
rello vezérlete alatt, az Isonzo és Tagliamento közti vidéket 
kedvökre pusztitäk a török hadak , következő évben győzelmet 
vívtak ki azok Trójánál, Skuttarinál, Drivaszto és Alesszió- 
nál; 1479-ben ismét Magyarországba ütöttek, de pórúl jártak 
a kenyérmezei csatában. Rhodus szigetnek három havi süke- 
retlen táborítása volt Mohamed szultánnak utolsó tette. 1481. 
május 3-kán halt meg ötvenegy éves korában. E győzelmes 
szultán két császári birodalmat (a byzancit és trapezuntit) 
hódított meg. Európában elfoglalta Szerbiát, Boszniát, Mold- 
vaországot, Albániát és Moreát; Kis-Ázsiában Kasztemun- és 
Karamanorszägot; ura lett Negroponte, Kephalonia, Lesboss, 








HUNYADI JÁNOS UTOLSÓ HADJÁRATA. 553 


Lemnosz, Tenedoss, Imbross és Thasoss szigeteknek, 200-näl 
több város nyitotta meg kapuit a győzelmes előtt. | 

A szultánok közt Mohamed volt az első, ki a tűzi fegy- 
vernek, kiváltkép a nagy lóvegnek harcokbani terjedtebb 
alkalmazására figyelmet fordított, figyelmet ügy szinte a ha- 
daknak rendszeres élelmezésére 18; mindkettónek nyomát látni 
fogjuk Nandorfejérvár táborításánál; látni fogjuk egyszers- 
mind a fent megjegyzett $-okban, miszerint Mohamednek had- 
járatai meghatározott atrategiai combinatiókon alapültak, nem 
voltak azok tóbbé minden alapzat nélküli dulongások, elpusz- 
tításai a harcok szinhelyere kitüzött vidéknek. 

Mind ezt csak azért sorolom elö hogy kitünjek, minó 
ellennel volt küzdelme hósünknek az elemzésem tárgyává ki- 
tüzött két hadjáratban, és hogy a tórténelemnek azon meg- 
jegyzése , miszerint Mahomed meghallván Hunyads J. halálát, 
fájlalta azt , sajnálta isegyszersmind; mert egyedűl őt tartotta 
az akkor élt hadvezérek közől magához érdemes ellennek, nem 
volt az üres bók, nem volt minden értelem nélküli nyilatkozat. 

Mohamed szultánon kivűl lehettek, voltak is minden bi- 
zonynyal a török hadseregben nevezetes személyiségek ; mert 
a hadi történész azt föl nem teheti, miszerint oly nagy hírű 
hadúrnak , mint II. Mahomed volt, roppant seregében nem 
voltak volna oly harctapasztalt vezérek, kik uroknak bizalmát 
teljes mértékben 8 meg is érdemelve bírták; de miután én ke- 
let krónikáit nem ismérem eléggé, Hammer Purgstall munkája 
sem említ olyakat, elég legyen csak annyit hoznom elő, mi- 
eszerint Karacsi basa s ruméliai beglerbegnek jeles egyéniség- 
nek kellett lennie kétség kivűl, minthogy történelmünkből 
kitűnik, miszerint a julius 21-ki rohamlás előtt a résromok 
megszemlélése alkalmával történt agyonlövettetése közönséges 
zavart okozott a török táborban, a szultán fájlalta a jeles 
harcfinak kivált a sorsdöntő vállalat előtti kora elhunytát. 

Ferik vagy Fericbei (Telekinél Firus bég) is az ozman 
sereg nevezetességei közé tartozott. Ő ki volt küldve ura által 
már 1454. tavaszán Krusevacnál állodást foglalni, a város 
omladozott erődműveit helyre állítani, egy elgátonyozott tá- 
borállást a két Morava egyesülésénél kitűzni, a szofiai tábort 
Szerbországgal egybeköthető közlék-utakról jó eleve gondos- 


554 . KISS KÁROLY. 


kodni, és az utakat Morava völgyén le Szendrő felé használ- 
ható állapotba tenni. A. bei pontosan teljesített mindent. Lát- 
ni fogjuk továbbá, hogy az 1454. évi hadjáratban, midőn 
Mohamed Szendrónél kudarcot vallván, onnét nyakra fóre 
eltakarodni kénytelenitteték, Ferik beire bízta az utóhad ve- 
‚zenyletet; megbízta őt továbbá hogy az előre tolakodó magyar 
had feltartóztatására Kruscvacnál a harcot elfogadja , és mind- 
addig küzdjön a győztes ellenséggel, mígnem a szultán a 
sereg zömével áthuzódott az alexincéni szorongán. Ferik bei, 
mennyire körülményei engedték, és 32,000 török harcossal a 
győzelem tudtában bátran előre nyomúlt ellenséggel bármint 
lehetett, megfelelt nehéz feladatának. 

Érdekes volna tudni mind a magyar, mind a török sereg 
valóságos létszámát , tudni egyszersmind : mily arányban ál- 
lott a gyalogsággal a lovasság? minő volt fülfegyverkezetök, 
a tüzérség mily fokozatán állott a hadmüvészetnek ? a kézi 
tűzfegyver mily szerepet játszott a két ellenkező seregnél? 
Mind ezt mily érdekes volna tudni! De történelmi forrásaink 
e tekintetben nem nyújtanak kielégítő tudósításokat, mert 
akkori krónikásaink nem igen foglalkodtak olyas följegyzések- 
kel. Mennyire nyomozásaim sükere kiterjedhet, e történelmi 
nagy hiány némi pótlására ennyi most elég legyen; egészítse 
ki a hiányt nagyobb mérvben az, ki nálamnál jártasabb a kró- 
' nikákban, én a hadi történészet nevében nagy köszönettel 
veendem. 

A magyar hadsereg nem volt többé oly erős sem szerke- 
zeteben, sem létszámában, mint volt az 1454. évi hadjárat- 
ban; mert az ugyanazon évi január bavában országosan hozott 
honvédelmi határozatok, miután az oligarchia mindig jól ér- 
tett maga számára az őt is terhelő kötelezettségeket meghatá- 
rozó törvények alkotásában hátulsó buvajtócskát hagyni, 
részint nem hajtattak végre, részint, miután ki lön akkor 
mondva, hogy azon határozatok csupán az akkori bonyolo- 
dalmakra vonatkoznak, azoknak szüntével elvesztik minden 
kötelmi érvényességóket. Ennek következtében miután 1455. 
évben egészben véve habárbéke nem volt is, de ahábor nagy- 
ban sem folyt, s Hunyadi győzelmei Szendrőnél és Krusevac- 
nál valamennyire megtompították a fenyegető vész agyarát, 





HUNYADI JÁNOS UTOLSÓ HADJÄRATA. 555 


ennek azután az az eredménye lőn, hogy a ki henyélni vagy a 
Hunyadi ellen szőtt ármányban részt akart venni, egész ké- 
nyelemmel ringathatta magát az országnak képzelt veszélyen 
kivüliségében. 

Az országnagyok, kivált a Duna alvidékétől távoliab- 
bak banderiumai közől kevesen jelentek meg a gyűlhelyen, 
néhányan csak akkor, midőn a török tábor elpusztult már 
Nandorfejérvár alól. Jelesbjei a hadseregnek a Hunyadinak 
saját zsoldján tartott harcosok voltak; a hadsereg nagyobb 
része azonban keresztesekből állott. A keresztes had pedig, 
kivéve mindenféle nemzetnek hadastyánait, papokból, szerze- 
tes barátokból, remetékből, diákokból, kézmívesek-, földmi- 
velő köznépből állott. Mindenki óhajtott vértanú-koszorút 
. nyerve üdvözülni, és a jobbágy azon kivűl úrbéri kötelességei 
alól felszabadúlni, mert a kereszt fölvetele személyét attól 
fölmentette. Közőlök csak igen kevés jött jól fölfegyverközve 
a táborba. Többen csak a nandorfejérvári tárból kaptak fegy- 
vert , nagyobb része azonban a nélkül maradt; csak kaszát, 
nyársat, rozsdás buzogányt , még rozsdäsabb kardot, eltom- 
púlt dzsidäkat lehetett látni a keresztesek kezeiben. Akkor 
még fegyvergyárak nem léteztek, csakitt-ott fegyverkovácsok 
foglalkodtak azok készítésével; mi csuda sem tehát, hogy 
szűkében volt akkoriban a fegyver, arra szert tenni nagyobb 
hadseregnél nem könnyű feladat volt. 

Harcágyuk , olyanok t.i. milyenek a hadakkal ütköze- 
tekben a csatavonalban állnak, a magyar hadseregnél akkori- 
ban még aligha voltak. Hány ágyu volt Nandorfejérvár falain, 
szinte nem tudható; azonban bizonyossággal állítható mégis, 
hogy a tüzérség több ágyuval vett részt az erőd védelmében, 
mert a történelem mondja hogy 1448. évben, midőn II. Mu- 
rad szultán alatt Alibei megtámadta Belgrádot, Thalöczi 
Sovány János várparancsnok több ágyut szegezhetett a meg- 
támadók ellen, mint ezeknek volt, és a várhad lövegei a tűz- 
aknák lobbanásaival vegyest nagy kárt okoztak az ozman 
seregben. 

Azt tudjuk hogy a nagy lövegek, ú. m. az ágyuk stb. a 
hadaknál jóval megelőzték a tűzifegyvert. Azértekezésem tár- 
gyaúl kitűzött harcias esemény korszakában is, még midőn 


am 


556 KISS KÁROLY. 


az ágyuk már szerepeltek — kivált a várak védelmében, a kézi 
tűzfegyverek, az úgynevezett puskák, annak kényelmetlen 
kezelése miatt, az ütközetben még igen alárendelt szerepet 
játszottak. Kezdetben ugyanis a puskák — valamint az ágyuk 
18 a csövön felül fúrt gyúlukon át kanóczczal süttettek el. A 
kanócot a lövész egyszerűen kezében tartotta; későbben az 
oldalt a puskacsőhöz alkalmazott zárszerszámnak csappantyu- 
jába volt dugva, mely rugony által lebillentve a sziporkát a 
lőpor-serpenybe vetette. Ilyenek voltak a kézi tűzfegyverek 
vagy puskák 1456. év körűl, s minthogy az ily kanócos fegy- 
verek nagyobb részt oly hosszak és nehezek voltak, hogy 
szabad kézben alig lehetett tartani azokat, segítségül tehát a 
lövész földbe dugott villásbotra fektette a csövet, úgy célo- | 
zott, 8 úgy sütötte el azt. Még nagyobb és nehezebb puskák 
voltak azok, melyek két kerekű böröckére helyhezve a várfa- 
lakon nyitott lőréseknél álltak, a támadókra onnét szórták le 
az apróbb golyókat. Ezeket régi harcosaink szakálasoknak 
nevezték ; Belgrád falainak védelménél is lőttek szakalasok- 
kal. Egy ilyenből eldurrant golyó lőtte le Karacsi basát is. A 
magyar hadseregnél Belgrád alatt még kevés puskalövész volt. 
A magyar harcos a kényelmetlen eszközhöz annak nehezkés 
kezelése miatt nem tudott szokni, inkább kedvelte a keleties 
kézíjat , inkább a valamivel még nehezebb, de annál biztosab- 
ban lövő helvéciai tegezt is. A magyar ijászok fegyverök ke- 
zelésében oly ügyesek voltak, hogy azok egyszersmind lóhát- 
ról is nyilazhattak. Egyébiránt már Belgrád alatt a gyalog- 
säghoz soroltattak az ijäszok; ha lova volt is néhány- 
nak , az csak azért volt, hogy gyorsabban üzhessék az ellen- 
séget, mely alkalommal párosan harcoltak, az egyik t. i. 
leugrott lováról, kantárszárát társának vetette át, ő földön 
állva röpítette el nyilát, azután felszókkent lovára, társa szállt 
le és nyilazott ; vagy ha kellett nyargalva mindketten azellen- 
seg után iramodtak. Igy folyt a nyilasharc előre vagy hátra 
egyaránt. A tegzők általában véve már lóháton szolgáltak. A 
tegez nagyobb és nehezebb is volt az íjnál, a hosszabb nyilak 
puzdra helyett henger alakú tokban voltak rejtve; ez pedig a 
ló bal oldalán csüggött le a nyeregről. 

A magyar lovasság nagyobb részt könnyű s keleties 





. HUNYADI JÁNOS UTOLSÓ HADJÄRATA. 557 


fegyverzetű volt. Német- vagy Csehországban viselt harcolá- 
saik adtak neki alkalmat, miszerint nehezebb vagy vasas 
lovasokat soroltak a könnyű lovasokhoz. Ezekkel rontottak 
be a hosszú dárdákkal tölfegyverkezett szoros és tömeges 
állodásban állt gyalogság közé, ezek küzdöttek meg első pil- 
lanatban az ellenség nehéz vasas lovasaival, és ha sükerült 
rendet bontani azok közt, a könnyű lovasság vette át a har- 
cot , és a megfutamodott ellenséget az vette üldözőbe. A had- 
ügy állása a magyar seregnél Hunyadinak két utolsó hadjára- 
tában ilyen volt, vagy egybehasonlítva más államok had- 
ügyével ilyen lehetett. Most már csak az volna elhatározandó: 
szám szerint mily erős lehetett a magyar hadsereg? 

A magyar hadsereg számát a kereszteseken kivűl körül- 
belűl 45,000-re tehetjük. Ennek két harmada az akkori had- 
ügy állása szerint lovasság volt. Nehezebb meghatározni a 
keresztesek számát, mivel azok mi szabályhoz sem alkalmazák 
magokat : voltak ugyan köztök nem kevesen olyanok , kiket - 
részint a vallás szent ügye, részint a honszeretet hívott a ke- 
resztes zászló alá; ellenben még többen valának közöttök, 
kiknél a vallás és haza csak ürügy volt, hogy annak magasz- 
tos címe alatt nem tiszta indulataiknak szabad tért nyerhesse- 
nek. Közöttök kevés szolgált lóháton; ámbár lovat látni lehe- 
tett a táborban, azok mégis csak a poggyász és tápszerek 
hordozására használtattak. Ennyit a magyar hadseregről. 

A leghitelesebb történetirók megismérik és megegyeznek 
abban, miszerint II. Mahomed, ki úgyis nagy tettek’embere ' 
volt, ki a fél úton felet lépve sohasem ezeretett üdőzni, oly 
haderővel kezdette meg hadjáratát 1456-ban, milyet azon kor 
emberei nem láttak soha. 150,000 válogatott, és fegyverbe 
jól begyakorlott harcos követte a nagyúrt, ki saját nevében 
gazdag zsákmányt igért Nandorfejérvár, Szeged, kiváltkép 
Buda elfoglalásával seregének, a nagy próféta nevében pedig 
üdvösséget a paradicsom kellő közepén. Ennyi igéret elég volt 
már a mozlim fegyvereseit legmagasabbizgatagságba hozni. A. 
gyalogság magvát a mindinkább elhirült janicsárok tették; 
közőlök választá a hatalmas szultán az őt környező őrhadát. 
A lovasság felét tette azegész hadseregnek, legderekabbjai a 
tatárok Kis-Ázsiának fürge, fáradhatlan lovain. Az apró harc- 





558 KISS KÁROLY. 


ban kitünő ügyességet fejtettek ki a tatárok, s az egész vidék 
elrémitésében rettenetesekké tették magokat; a tömeges na- 
gyobb harcra már alkalmatlanabbak voltak. A tüzérség is 
tekintélyes állapotban volt, számra 300 ágyut vonatott ma- 
gával az ozman sereg; ily nagy tüzérerőt álmában sem tudott 
képzelni Európa még akkor, midőn még a tűzerőtudomány a 
hadakozó népeknél csak bölcsőjében volt. Kóhányó gépeket 
is hozott Belgrád alá a török, miknek erejével több mázsa 
nehéz kögolyót legnagyobb magasságu ívröpélyben lehetett 
hányni a városba. A. nagyszámu ágyuk sok tüzért ie vettek 
igénybe; miután az ozman nép nem volt képes annyit kiälli- 
tani, a szultán kinyitá kincstárát, s ügyviselői által a tüzéri 
művészetben már járatos nemzeteknél ügyes tüzéreket tobor- 
zott. Az olasz és német tüzérek seregesen tódultak az ozman 
táborba. E két nemzetnél akkoriban a hazaszeretet nagyon 
alacsony fokon állott; egy nemzetből sem szolgáltak a condot- 
tierok kézi mesterségre alacsonyúlt fegyveres kenyérkereső 
csapda hadaknál annyian, mint a német és olasz nemzetből. 
Ők életöket s egészségóket kótyavetyére bocsátották; ki leg- 
jobban fizetett, annak zsoldjába állottak s maradtak annak 
zászlaja alatt, míg más nagyobb zsoldot, szabadabb zsákmányt 
nem igért. Ezen condottierféle tüzérek annyi sok alakú és 
üregü lövegeket hoztak divatba az ozman seregnél, annyi 
mindenféle ágyukat hoztak magokkal Kölnböl, Augsburgbol, 
Lübeck és Nürnbergből, hol a tüzérségben kitünő kisérletek 
tétettek, hogy nehéz volna meghatározni, milyen volt legtöbb, 
melyikek voltak a legcélszerűbbek. A tüzéri ügyben, mint min- 
den másban is, egyik szélsőségből másikba cstek a szak em- 
berei; majd nagyon rövid mozsár alakú csöveket öntöttek, 
majd nagyon hosszu kigyó vékonyságuakat. Igy volt ez a tó- 
rök tüzérségnél is. Voltak ott 27 lábnyi hosszaságu lövegek, 
. két lábnyi átmetszetű üregűek, voltak hosszu vékonyak is, 
melyekből csak !'/,—?/, g-nyi golyócskákat lőttek. Kerekes 
ágyutalpakat lehetett már látni az ozmán tűztelepekben, de 
még minden böröc és minden rúd nélkül. Ezek későbbi idők ta- 
lálmányai. Ellenben már üres golyók, az úgynevezett bombák 
és granátok alkalmazásban voltak a török táborban , az ágyu- 
lyukak bészegezése is ösmeretes volt. Ezt említésbe hoznom 


HUNYADI JÁNOS UTOLSÓ HADJÁRATA. 559 


már csak azertis kellett hogy kitünjék II. Mohamed tevékeny- 
sége, kitűnjék a török hadseregnek minden szükséglettel föl- 
szerelése. A száztornyu Byzancnak valamennyi harangja a 
lövegöntödebe vándorolt, 64 hajó hordozta a tüzérkészletet a 
Dunán fölfelé à szerb partokra. Tekintélyes dunaflottillája is 
volt a török hadseregnek. Viddinnél gyűlt az öszve, onnan 
evezett föl, keresztyén rabszolgák ezrei által vontatva Nan- 
'dorfejérvár alá. — | 

Enilitesre méltó még az ozmán hadseregnek táprendazc- 
rében azon különös eset is, hogy Brankovic György fejdelem 
gondoskodott a török hadseregnek nem csak az ő országán 
átvonulása, hanem Belgrád alatti táborozása egész idejében is 
szükségelt élelmezéséről; hiány abban tehát nem volt, sőt min- 
den tekintetben bőség uralkodott a török táborban. A politi- 
cában a két kulacsos rendszer már akkor is ösmeretes volt! 

Mindezt előre bocsátva, előre bocsátva pedig a hadtör- 
ténészeti ösméretes elvek szerint, most már hozzáláthatunk a 
két nevezetes hadjárat történelmi leirásához. 


5. §. Az 1454-ki hadjárat és a krusevaci csata. 


A támadófél II. Mohamed szultán. Tekintsünk táborá- 
ba, mi készületeket tőn hadjáratának megkezdésére ? mit an- 
nak sulytatására ? 

A török akkor időben ellenfelével mindig csak fegyver- 
szünetet kötött, békét sohasem. Midőn a fegyverszünetnek 
vége lőn, és az meg nem hosszabbíttatott, a hábor azonnal 
kezdetét vette. Igy történt 1454-ben is. Byzanc meghódítója 
győzelmeinek büszke érzetében komoly készületeket tőn Ma- 
gyarországot is megtámadni , a félhold dicsőségének e földön 
is utat törni. i 

Hadaszatänak tehát politicai indoka volt : a magyar 
földön, ha az állandóan maradandó birtoklás kivívását lete- 
síteni nem lehelne ís, de az országot annyira meggyönyíteni, 
hogy az ne lehessen képes többé a szultánokat hódításaikban 
háborgatni, és a meghódított Görögország birtoklását kétséges- 
sé tenni. Ilogy pedig Magyarországnak legbiztosabban szivé- 
hez juthasson, első hadjárata strategiai tárgyazatául Szerbor- 


560 KISS KÁROLY. 


szágot kellett választani. Egyébbiránt is a szultán nem tür- 
hette, hogy Belgrádban magyar őrség tamyázzon, mert a ma- 
gyar Belgrádot hidföül használhatta, és azon át hadakat küld- 
hetett Szerbiába, mennyit, és mikor csakakart. A török hadá- 
szatnak alapzatául a Balkan hegygerinc tűzetett ki. Ennek 
magaslatairól Mohamed saskeselyűként röpülhete a Duna felé, 
rohamló röptében mind Bolgár-, mind Szerbországot elfogla- 
landó. Két hadtestre osztá a szultán az ozman sereget. Az 
egyiknek rendeltetése lőn : Szofiától jobbra a Balkánról le- 
ereszkedni; az Isker, Vid, és Ozma völgyein lefelé a Dunához 
nyomulni, és annak partján a netalán Erdélyből a Havasal- 
földön át a Dunához tolakodó magyar hadakkal megmerköz- 
ni. E hadtestnek nagyobb része gyalogságból állott, mint a 
hegyek közti harcolásra a lovasságnál alkalmasabb fegyveres 
erőből. E hadtestnek vezérévé a szultán Kolumbán beit tette. 

A másik hadtest vezérletét Mohamed magára vállalta. 
60,000 lovasból, és 20,000 gyalogból állt ez. Feladata volt: 
a Niesza völgyén le Alexincénnél a Morava völgyébe hatni, a 
folyó mindkét partját elfoglalni, azokon fel Szendrő ellen 
nyomulni. E hadtest hadászati tárgyazata tehát Szendrő lön, 
Brankovic György fejedelem székvárosa. 

1454-ben atavasz végzetével, midőn t.i. mind a két 
ország hegyes völgyes tájainak bérceiről a vizenyek lefutot- 
tak, midőn a mély völgyekben s a hegyeklejtjeinek oldalain 
a műtlen útak felszäradtak, Mohamed szultán marsnak indítá 
mindennel jól fölszerelt hadait, s így megnyílt a hábor. 

Brankovic jó eleve tudósítva volt a szultán harcműkö- 
dési intézkedéseiről, és midőn minden hizelgese, ajánlatai 
sikeretlenek maradtak — mert a szultán bírni akarta Szerbiát, 
hogy meghódíthassa Magyarországot is, a szultán akarata 
pedig akkor változhatatlan volt — elhagyta szekvärosät, Bu- 
dára sietett, a magyarok segítségeért esdeklendő. 

Hunyadi elfojtva keblében minden ellenszenvet az épen 
nem szilárd jellemű szerb fejdelem iránt, csak a közös magyar 
érdek lebegett szeme előtt, ő is azonnal a hábor megnyitásá- 
hoz fogott. Hiszen a harc volt az ő eleme, abban mozgott ő 
legszabadabban; a diplomatia sikamlós kockatalaján nem volt 
járatos. Brankovicnak meghagyta" Hunyadi, hogy szerb ha- 





HUNYADI JÁNOS UTOLSÓ HADJÄRATA. 561 


daival szenvedőleges helyzetben maradjon, csak arra fordítsa 
minden ügyekezetét, miszerint az erődített helyeket a török 
el ne foglalhassa, sőt bocsássa azt országának a Duna feld 
mind mélyebbre vésett völgyeibe, hol aztán azt a magaslatok- 
ról könnyebben meg lehessen támadni ; sikerre csak így lehet- 
vén számítani, minthogy a szúltán sergének nagyobb része 
lovasságból állt, a melylyel pedig hegyek közt a hadászat és 
szabadabb mozgás mindig nehézséggel jár. 

Hunyadi hadászatának alapzataúl Erdélynek Havas- 
alföldre hajló magaslatait választá , tárgyazataúl Söphät, Bul- 
gária egyik városát, hol a török hadak tartalékait, raktárait 
összehalmozva lenni tudta. Mosgalmainak vonalaúl az Olt fo- 
lyó völgyét tűzte ki, azon át irányozta hadainak marsát 
Nikápolyhoz, honnét kitűzött tárgyazatához szinte azon völ- 
gyeken akart feljutni, melyeken, mint már említők, Kolum- 
bán béi is a Dunához irányzotta hadainak több osztályát. A 
magyar hadvezérnek terve voltime mozgalma által megakasz- 
tani a töröknek Szerbia ellen irányzott működését , előre ha- 
ladásában feltartóztatni, s ha lehet, annak egészen más irányt 
adni. Ha neki ez sükerülhetett, meg volt a Duna bal partján 
állomásozó magyar hadaknak hagyva, hogy azonnal átkelje- 
nek a folyón , egyesüljenek a szerb hadakkal, s a netalán 
Bulgáriába visszavonuló ellenséget nyomban kövessék ; de a 
csatát mindaddig kerüljék ki, míg csak Hunyadi által nem 
leendenek meghatalmazva annak elfogadására. 

Mind a szultán, mind Hunyadi mozgalmait tekintve át- 
látjuk, hogy azok majd mindenben összevágók voltak; előre 
lehetett tehát látni hogy a Bulgáriának ép ugyanazon ezoro- 
saiban működő ellenséges hadak csakhamar egymás hajába 
kapnak. 

Hunyadi a zászlók alatt készen állt hadaknak épen az 
időben , midőn a szultán megindítá csapatait, indulót paran- 
csolt. Nyilgyorsasäggal elértek azok Erdélyből Havas-alföldön 
át a Duna partjára. Hogy pedig a Balkán magaslatairól le- 
mozgó török csapatokat jobb oldalékukban megleheseenlepni, 
Hunyadi néhány hadosztagot a Jandra völgyébe küldött; de 
épen arra száguldozott a magyarok meglepésére az ellenségnek 


is egy erős osztálya, ott történt tehát az első összecsattanás. 
ACAD. ÉRT. 1856. IX—X- 36 


562 Ä KISS KÁROLY. 


Az ozmanoklegyözve hátráltak a hegyek magaslataira, Terno- 
vöndl újra arcadba állva megnyitották a csatát, de újra nagy 
veszteséget szenvedvc feljebb feljebb huzódtak; Ternova is a 
magyar hadak kezébe jutott. Hasonló szerencsével harcoltak 
a magyarok többi osztagai is a Balkán többi völgyében; a 
mindenütt visszanyomott ozmanok Sopha felé hátráltak, hol 
ismét egyesülve; elgátonyozott táborban várták a magyarok 
újabb megtámadását. 

A magyar hadvezér terve nem sükerült. Ama titokban 
működő gépnek mozgásba hozatala új cselt vetett Hunyadi 
utjába. A hitvány Cilleiek mihelyt megtudták Hunyadinak 
Bolgárországban harcműködését, készen állt hadaikkal azon- 
nal Horvátországba törtek, több helyet elfoglaltak , Székely 
Tamást, atyját t.i. a Somos melletti csatában elesett Székely 
Tamásnak, ottani magyar parancsnokot szorongatásba hoz- 
ták, kiis sürgetóleg segítségért folyamodott a honvédelmi 
bizottmänyhoz; de innen Hunyadihoz utasittatek. A hadve- 
zer Cilleieknek ezen mozgalmäban egy messze elägazott csinyt 
sejditett; ők a Brankovic-családdal való rokonságuknál fog- 
vást rokonságban voltak a török szultánnal is : de a Cilleiek 
rokonai voltak László királynak is. Ök ezen föll&pesökkel 
nyilván megmutatták, hogy ők a Hunyadiak romlására a szul- 
tánnal szövetségben állanak; de vajon nem lehetett-e ebből 
azt is sejditeni, mintha az egész magas rokonság egy kalap 
alá füjna? — Hunyadi megdöbbent e hir hallására, és annál 
nagyobb aggodalomba esett, mert a szultán nem hagyá za- 
varba hozni magát a magyar seregnek Bolgárországban nyert 
győzelmei által, s a Morva völgyében le Szendrő felé akadály- 
talanúl folytatta utját. Hunyadi ily körülmények közt nem- 
csaknem folytathatta eddigi harcműködését, de, miután tar- 
talék hadaiból még Székely Tamásnak is kellett segitséget 
küldenie, és saját hadsergének erősbitésére szinte a tartalék- 
ból több osztagot magához kellett húznia — hogy pedig ezen 
erősítés minden baj nélkül a sereghez juthasson, mert köny- 
nyen a hegyek közt szerte kóvalygó törököknek kelepcéjébe 
eshetének : a Balkán szorosait kénytelen lön elhagyni, a Du- 
nához közelítni, s ha kell, annak bal partjára is áthuzódni. 
A hadvezér hátrálót parancsolt, mi a Balkán négy völgyében 


HUNYADI JÁNOS UTOLSÓ HADJÁRATA. ' 563 


nem csak a legnagyobb rendben, a török részről háborítlanúl 
is, megtörtént, hanem gazdag zsákmányt is takaríthattak át 
a Dunán — minek beszerzésére pedig az akkori hadászatoknál 
a harcműködésnek egyik ágához tartozott. Átkelt Hunyadi is 
sergének nagyobb részével, a jobb parton csak néhány jelen- 
tékenyebb térek örsítésére kisebb hadosztagokat hagyott. 

Ezalatt a Cilleiek hadvezérét Vitovec Jánost július 13- 
kán Székely Tamás derekasan megverte, hadait,a horvát föld- 
ről kiriasztotta. Ugyanaz napon halt meg Cillei Fridrik, Ulrik 
atyja. Cillei Ulrik az elhúnytra hárította Horvátország bel- 
békéjének megháborítását, atyjának az ő tudta sbeléegye- 
zése nélkül tettmerényleteért nem akart felelős lenni. Hunyadi 
hitt a mentségnek, miután a király is közbejárt érette. 

Azonban sem Vitovecmegveretése , sem a belcsönd hely- 
reállítása Horvátországban , sőt Hunyadinak a Duna balpart- 
ján fölfelé huzódása sem gátolta Mohamed szultánt kitűzött 
hadászata tervének végrehajtásában; a Morava völgyben és 
túl a slatovas béreeken a Mlava partján feltartóztatlanúl foly- 
tatta utját a Duna felé. Julius második felében már Szendrő 
alá ért, a külvárost azonnal elfoglalta, felgyujtotta, a duna- 
parti várost a fellegvárral együtt táborítás alá vette. Branko- 
vic hadai vedelmezek azt. 

Hunyadi azonban előbb, mintsem a szultán hitte volna, 
gyorsított marsútban közelített Szendrő fölmentésére, és alig- 
hogy előhadának könnyű lovasai Kubinhoz értek — a temesvári 
bánságnak dunaparti faluja ez 1!/, mérföldnyire Szendrötöl — 
Mahomed azonnal felhagyott a táborítással, és oly sietséggel, 
mint lehetett, lenyomúlt a Morava völgyén, ugyanazon fölfelé 
Sophánál táborozó tartalékához irányozta hátrálatát. Hunya- 
dinak gyors lovai kisebb és nagyobb hajókon átkelvén a 
Dunán, az elvonúlt török sereg zömének utóhadát elérték, 
annak késő estig nyakán voltak, és sokat levagdalának 
közőlök. | 

Szendrö mentve lön, a magyar hadak ismet a Dunajobb 
partján, Szerbországból a törököt kiizendók. A szultán serege 
zömével Morava völgyéből átkelt a Nisszava völgyébe, hogy 
hátrálata vonalától el ne szakíttassék, de hátrálatának bizto- 
sítása végett Feric béget, egyik harctapasztalt s edzett vezé- 

| 36 * 





564 KISS KÄROLY. 


rét, 32,000 derék harcossal Krusevac Örsitesere, s ha kell, az 
ütközet elfogadására is, visszahagyta. | 

Krusevac helyiratät érintém már röviden a 3. $-ban 
de érintém azt is, miszerint Mohamed jóval a hadjárat 
kitörése előtt még február havában folépítteté a romban 
hevert Krusevac erődőt ugyan csak Feriz bég által, hogy 
erődített kiindulási pontja legyen az Szerbia elfoglalá- 
sára. Az erődítési munkálatok még nem voltak bevegezre, 
midőn Feric, vezérletére bízott hadával, az ottani elgátonyo- 
zott táborba ért s állodást foglalt a magyar sereg illő elfoga- 
dására. 

A. török állodás következendő volt: a jobb szárny a 
nisszai úton állt a Bolgár-Morava felé, a bal pedig a jobb 
szárny vonalához képest, akavadári úton szögalakú állásban, 
oldalát a szerb Moravához támasztva; a sereg dereka Kruse- 
vacot foglalta el; az előhadak Jasevacnál őrködtek , a Morava 
hídja el volt bontva; Szendrő Krusevachoz mintegy 24 mföld, 
nyári száraz napok voltak , a folyókban kevés víz , sok helyen 
átgázolhatók. Hatod napra a Dunán átkelés után a magyar 
sereg Parachinhoz ért , itt tudta meg a hadvezér, hogy az oz- 
man sereg nagyobb része kitakarodott Szerbiából, Feric bég 
azonban több ezernyi válogatott haddal Krusevacnál állodás- 
ba vergődött volna , és kész a csata elfogadására. 

Hunyadi eltökélte megtámadni a török sereget ; mert ő 
mindaddig a szultánt hátrálatában nem üldözheti, valamig 
Feric bég a 32,000-nyi erővel a két Morava egybeszakadásá- 
nál őrködik, a honnét Szerbországnak akármelyik vidékére 
fordulhat, s mi több, a hidviselésnél mindig megtörténhető 
megveretés esetében, hátrálatának vonala is el volna állra 
" Nandorfejérvár felé. 

A törökök nagyon kedvezó állodásban voltak a jasztre- 
baci berceknek a Moraväkra lenyuló lejtein, az egymásba 
szakadó Moravák óvták a netalán egész arcaggal való megtá- 
madástól az állodás egész vonalát, és habár a nem egészen, 
de mégis védelmezhető állapotba helyhezett Krusevac erőd 
menedékül szolgált a netalán hátranyomatandó hadosztagok- 
nak a megveretés esetében, ha a nisszai útról leszoríttatná- 
. nak is, a Jasztrebac járható horhosain át a Toplica völgyébe 


HUNYADI JÁNOS UTOLSÓ HADJÁRATA. 565 


juthattak , 8 azon át ismét a Bolgár-Morava völgyébe öszve- 
gyűlhettek a hadak , és közlékben maradhattak a szultán tá- 
borával, honnan segedelmet ís nyerhettek. Feric bég minden- 
ről gondoskodott, nyugton várta be a magyarok elérkezését. 

Hunyadi mint éles felfogásu hadvezér azonnal belátta és 
mérlegbe tudott hozni minden körülményt. Krusevac előtt a 
rögcsapáshoz (coup de main, Handstreich) kelletett nyúlni, 
nehogy az ellenség magát állodásba befészkelhesse, t. i. meg- 
támadni azt minden oldalról, mielőtt a szultánnak eszébe jut- 
na, bégjének erősítéseket küldeni, mielőtt a Szendrötöl 
elriasztott ozman nép nyugottabb lélekzetet vehetne, megtá- 
madni úgy, hogy Feric bégnek oka legyen a szultánnal való 
közléke iránt aggodalomba esni. Jól kiszämitott tervezetének 
végrehajtásához fogott , mihelyt julius 28-kán Bilgarikhez ért 
a hadvezér. Néhány elszórt kunyhóból állott halásztanya volt 
az akkor a Kasanska folyócskának a Moravába szakadásánál 
1'/, mérföldnyi távolságban Krusevactól. Alig ért a magyar 
sereg az említett haläsztanyähoz, Hunyadi , a legények s lo- 
vak egy óráig tartott pihenése után, egy erős hadosztályt a 
bal szárnyról a nisszai útra Alexinc&hez küldött azon megha- 
gyással, hogy Nisszát minél előbb törekedjenek elfoglalni. 
Bilgerikhez Alexince négy , ide Nissza negyedfél mérföld, ke- 
véssé megerőltetett marsban kivált lovassággal, két nap alatt 
oda eljuthatni. Mert ha a szultán megkezdett hátrálatából 
visszafordúl, Nisszát kell nékie megnyernie, mert onnét pár- . 
huzamban két út is vezet Krusevachoz : a Morava jobb part- 
ján az egyik , a hegyek alján a másik, nyáron pedig mind- 
kettő járható. Egy másik hadosztályt a jobb szárnyról t. i. 
átküldött a Nagy-Morava bal partjára, 8 annak meghagyá 
hogy a kavadari útra vergődjék, de Jasikánál térjen le arról, 
nyomúljon feljebb a Szerb- Morava bal partján a Rasina tor- 
kolatáig — a hegyekről lezuhanó folyó ez, a Szerb-Moravába 
szakad annak jobb partján , sok iszapot hord le magával, mi 
gázlót képez a Morava medrében — keljen ott áta jobb partra, 
nyerjemeg a karanovaci utat, nyomuljon le azon Krusevac felé, 
küldjön a hegyekre gyorsläbu ijaszokat, ügyekezzenek azok 
a török állodás mögé juthatni. Hunyadi e mozgalommal fe- 
nyegetni akarta Fericnek mind bal oldalékát, mind hátmögét 


566 KISS KÄROLY. 


E mozgalom végrehajtására, minthogy a kiküldött had job- 
badán gyalog népből állott, hat-hét óra szükségöltetett. Aug. 
1. napján Hunyadi serege a két Morava egybeszakadásánál 
termett, naptámadat előtt a sekély folyón áthatolt a magyar 
sereg, a Jasivacnál őrködötttörök előhad alig tudott nyeregre 
kapni, sebes nyargalva iramlott a sereg zóméhez, melynek 
mégis elég ideje lön fegyverbe lépni, a közelítő magyar lovas- 
ságot nyilzáporral fogadni. I 

Heves volt az összecsattanáe. Bátran és elezántan har- 
coltak az ozmanok; de midőn a támadók számereje minden 
percben nagyobb nagyobb lett, midőn a támadók vonala mind 
hosszabban kiterjeszkedék, midőn a kavadari úton állt török 
hadosztályt a Morava jobb partján hadászómagyar jobbszárny 
mind összébb sodrotta, midőn a török állodáson úrkodó ma- 
gaslatokon a magyar ijászok riadalt kiáltozának, midőn a vé- 
delmezők sorai közt mind inkább elterjedett azon hir, misze- 
rint Nissza már a magyarok hatalmában, e így mi remény 
sem volna segedelmet nyerni a szultántól, vagy hozzá hátra- 
vonúlhatni : a négy óráig tartott heves harc után gyöngülni 
kezde az ellentállás hatása, a támadó erő azon arányban nó- 
vekedett; mígnem végre az ozman arcad minden oldalról tül- 
szárnyaltatván, bomlásnak indült, minden ellentälläs meg- 
szünt. Maga Feric bég is jelt adott.a visszavonulásra, mi 
azonban nem történt oly rendben, mint Szendrönel. A mor- 
vaparti üt el volt ällva, a hegyek horhosait kellett tehát meg- 
mászni. Ezen fárasztó hátráletnál a török had több fötisztje 
fogságba esett, mert ők akarák jó példaadással s önfeláldozás- 
sal védni a hátrálatot, 8 ha még lehetséges volt volna , helyre 
állítani a harcot. 

Mennyi volt a veszteség a győztesék, mennyi a legyő- 
zöttek részén? elő nem adhatom ; a kútfők annak följegyzésébe 
nem bocsátkoztak. Feric bég néhány ezeret összegyüjtött a 
Jasztrabac bércein, tekervényes útakon — hihetőleg a Mora- 
va völgyéből áttérve a Tempesca völgyébe — sietett a szultán 
hadaihoz csatlakozni; a többi ozman nép szétszórva menekült, 
merre menekülhetett. 

Hunyadi lehetőleg törekedett felhasználni kivívott győ- 
zelmeit, s miután azokról mind a királyt, mind Brankovicot 


. 2 








HUNYADI JÁNOS UTOLSÓ HADJÄRATA. 567 


tudósította, és hadainak két napi pihenőt engedett volna, 
august. ö-kän győzelmeinek folytatására indúlt. A Nisszava 
völgyén fel déli Bulgáriába tört, Sophánál magát a szultánt 
megtámadandó, de ő nem várta be Hunyadit, még jókor sá- 
tort szedett, minden hadával elhagyta Sophát, áthágta a 
Balkánt, serege osztályait a Marica völgyében táborba szäl- 
lította; maga pedig Drinápolyba sietett. 


A magyar sereg diadalma dicső érzetében Pirotáig nyo- 
múlt előre, alig tíz mérföldnyire Sophiától, de győzelmeiben 
a hőst újra feltartóztatta azon titkos ármánygép mozgása, 
melynek pokolkeble annyiszor megnyílt, hogy őt és családját 
örvényébe temesse. A magyar sereg, elpusztítva tűzzel vassal 
a meghódított tartományokat, rémítéssel előtte, rémítéssel 
utána , húzódott Viddinhez, ott ütött tábort; ott várta be: 
mire virrad fel majd a jövendő. 


Mi volt tehát azon átkozott gép játékának tartalma, 
hogy hősünket annyira felháboríthatta, hogy gyözelme pályá- 
ján feltartóztathatta ? 

Cillei Ulrik, már nem az atyja, hanem ő maga ismét 
betört Horvátországba. Most már mi kétség sem volt többé, 
miszerint a keresztyén stájer lovag a mozlim fejdelemmel szü- 
vetségben áll egy keresztyén nemzet megrontására. Úgy de 
Ulrik úr süve volt a szultánnak, föllépte ügye mellett csak- 
nem menthetővé válik, ha ő nem volt volna rokona szinte a 
magyar királynak is; ő ennek azonban nemcsak rokona, ha- 
nem mint tudjuk kedvenc tanácsadója is volt. A történész 
akaratlanúl is tényeket sejdít , melyek a közönséges társadal- 
mi életben feketén bélyegezve állanak; de miután igénybe 
véve némely politicai nézeteket, ama tények az államcsínyek 
közé számítandók, melyek bármily aljasak is gyakran, ha si- 
kerülnek , mindig ssentesílést nyernek. 

Cilleinek ezen merénylete feltünő még azon nézetből is, 
miszerint a vitéz horvát nemzet ellent nem állhatott, nem 
akarjuk himondani, hogy ellentállani kedve s akarata sem 
volt, Cillei másod ízbeni támadásának. Akármikép történt, 
elég az hozzá hogy Cillei Osztrovicát, és több várat roham- 
mal elfoglalt. Ha Cilleinek e gyalázatos tette. egyebet nem 


568 KISS KÄROLY. 


bizonyít is, bebizonyítja azt, hogy ő esküdt ellene lön a Hu- 
nyadiaknak, ezek többé vele ki nem bekülhettek. 

Vessünk egy rövidke pillantást katonai szempontból a 
bevégzett hadjáratra, látni fogjuk, hogy a hadászat még a 
XIV. században sem tudott kivergődni pusztító rendszeréből, 
8 bármi nagyon mégnehezíték is a hadászatot a sereg után. 
vonuló tápszerrel ésegyéb szükségletekkel megrakott ökör- és 
lófogatú szekerek , mégsem gondoltak a hadvezérek arra, hogy 
. ezélszerübb volna, kimélni az elfoglalt földnek népét, mint- 
sem tűzzel vassal elpusztítani; megsemmisíteni mindent még 
akkor is fonákság , ha az ellenség birtokához tartozik a föld 
habár azon az elfoglalást megállandósítani nehéz feladat 
vagy talán a hadászat-tervezetbe béfoglalva épen nem volt 
volna is. A pusztító rendszer a mennyiben megnehezíti, vagy 
nem ritkán lehetlenné teszi a győzelem kellőleg felhasználha- 
tását az ellenség földén , messze t.i. hadászati alapzatunktól, 
hol hadsergeink raktárai léteznek, annyiban a legnagyobb ve- 
szélynek vagyunk kitéve, ha csatavesztés esetében hátrálni 
kényteleníttetünk. Győzelmes előnyomuláskor is vajon ki ke- 
zeskedhetik azért, hogy a tärszekerek naponként követhetik-e 
nyomban a gyorsan előre haladó hadainkat, és ha nem, ez 
esetben a tábort környező vidék kipusztítva képtelen lesz ki- 
elégíteni a mindennapi kenyérután esdeklőhadakat. A. harcok 
népe ekkor kénytelen, a tábori szolgálat kiszámíthatlan hát- 
rányára, messzebbi vidékre száguldozni élelemkeresés végett, 
a tábortól távoli és több napi távollétet megkivánó efféle re- 
guisitiók pedig veszélyesek voltak és lesznek, mert az a végett 
kiküldött hadinép könnyen az ellenség kelepcéjébe eshetik, a 
hadfegyelem is a kellő felvigyázat hiányában tágul a sergek 
között, és a katonák gyakran üres tarisznyával térnek viesza 
a táborba, út közben magok is fölemésztik azt, mit itt-ott ta- 
láltak, vagy éhen szomjan kell bevárniok a társzekerek meg- 
érkezését , és ha azok csak két napig késnek is : mi könnyen 
szétbomolhat a tábor, mert a gyomor, habár a nyomorhoz 
szokott katonáé is — megkivánja naponként a magáét ; és ha 
ki nem elégittetik, gyöngül a fegyelem, vagy nyilvános láza- 
dásra tör ki az eléhezett nép, vagy elesüggedve elveszti ked- 
vét, elveszti harcoló képességét. Inség közepett olykor a leg- 








t 


HUNYADI JÁNOS UTOLSÓ HADJÁRATA. 569 


derekabb had is elsatnyül, mert csak azt látja, hogy a min- 
dennapi täplälatra mi gondot sem lätszik fordítani a vezérség: 
holott ez, ha tehetné, szíve vérével is táplálná az eléhezett 
katonát. 

Az 1454. évi hadjáratban is pusztitva tette mozgalmait 
a török sereg, de pusztítva tette Hunyadi is. A szultán nem 
kockázott annyit, mert ő részint nem volt annyira távol ha- 
dászata alapzatától, hol raktárai voltak, mint volt Hunyadi, 
részint amannak nem állott annyira érdekében megnyernie, 
megtartania a földnépe vonzalmát, mint állott Hunyadinak. 
És ünnepelt hadvezérünk mégis elmulasztá azt , minek termé- 
szetes következménye lőn, miszerint győzelmei közepett, mi- 
dőn a szultánt mind Szerb- mind Bolgárországból kiriasztotta, 
midőn Krusevacnál a magyar hadak tökéletes győzelmet vív- 
tak, és a töröknek ezen fegyverterét elfoglalták volna, de 
midőn a Cillei és pártjának fondorkodása távoztát a hadaereg- - 
től szükségessé tette, tanácsosabbnak látta a sereget eltávo- 
lítani az ellenség közeléből, mert sem a kipusztított bolgárok 
kózremunkálásában, sem a kétes jellemű Brankovic barátsá- 
gában bízni nem lehetett. A sok baj közepett legnagyobb volt 
az, hogy a raktárak távolsága miatt a Ruméliával határos 
hegység közt téli tanyára kelni veszélyessé vált. És így az 
annyi reménynyel kezdett, oly jeles tapintattal folytatott, és 
oly dicsőn végzett hadjáratnak minden haszna meghiusúlt, 
meghiusúlt annál érzékenyebben , mert a bevégzett hadjáratot 
jövőben nemcsak hogy ott nem lehetett újra kezdeni, hol az 
bevégeztetett, de még ott sem, hol az kezdetét vette, mert 
Bulgáriának azon vidéke , mely a harcok szinhelyeül szolgál- 
hatandott, a Dunától fogva a Balkán gerincéig elpusztítta- 
'tott, és a magyar seregnek a Dunához visszavonulása még új 
pusztításokat is idézett elő azon strategiai nézetből t.i., ne- 
hogy a török, élelmet találva ott megfészkelje magát; mit 
Hunyadi mellőzhetett volna, ha Bulgáriában rendszeresíti 
foglalásait, ha jóeleve gondoskodik megerődíthető táborállá- 
sokról, ha az országgyűlésnek a hadfegyelmet illető határo- 
zatait nem csak a barátságos, hanem az ellenséges földön is 
legnagyobb szigorral ügyekezett volna végre hajtani. 


570 KISS KÄROLY. 


6. $. 1455-dik év. 


Ki lön mondva a haditórténészetról szóló értekezésem- 
ben *), hogy egy bizonyos új hadjárat történelmének ott kell 
ismét kezdődnie, hol bevégződött a múlt, továbbá : hogy a 
múlt és arra következett hadjárat történelmi előadása egybe- 
függő láncolatban maradjon, miszerint a folyó hadjárat kezde- 
tét a múlt hadjárat vég eseményeinek következményeiből le- 
hessen értelmezni. 

Az 1454-re következett évben mi hadászat sem történt, 
csupán készületek tétettek az 1456-dik évire. Hunyadi győ- 
zelmeit, mint mondók, megakasztá magában az országban 
újra kitört belviszály. Hunyadi első haragjában fel akart hagy- 
ni egészen a török elleni harcnak további folytatásával, föl- 
fegyverkezett hatalmának egész súlyával a belviszályok oko- 
zóit szándékozott elnyomni, lelkében sejdítve, mintha az 
országot nagyobb veszély fenyegetné a királyi udvar környe- 
zete felől, mintsem a török részről. Később azonban higgad- 
tabb vérrel tanácsot tartván saját magával, úgy találta, hogy 
a Cillei gyülölségéből eredt viszályok talán a Hunyadi-csalá- 
dot érdeklik inkább, mintsem magát Magyarországot , aman- 
nak tehát minden érdekei háttérbe utasítandók, midőn az 
államiránti kötelességek felszólalnak. Hiszen Cillei egyéb- 
aránt is rokona a királynak, majd rendre igazítja az őt, idővel 
magok a horvát atyafiak is, kik talán csak nemakarnak elsza- 
kadni az apostoli koronától azért , hogy egy stájer lovag job- 
bágyaivá váljanak , lerázandják nyakokról Cillei hadait, hogy 
aztán a magyar birodalom közös ellensége ellen közre munkál- 
hassanak a mggyar hadakkal. Hunyadi tehát fő gondja tár- 
gyaúl ismét a török hábort tekintette. 

Hunyadi bár kevés reményt fektetett a szent atyának a 
bűnbocsánathoz kapcsolt kereszt kiosztása által toborzandó 
hadakba, még kevesebbet a német fejdelmek igereteibe, mert 
jól ismerte ő az akkori német lassuságot, ismerte a száznál — 
tudja isten, hánynyal több nagyobb s apróbb, egymástól nem 
függő államokra oszlott nagy német nemzetnek zsibbasztó 


") Lásd az Új Magyar Muzeum V. füzetét 1856-ról. 





HUNYADI JÁNOS UTOLSÓ HADJÁRATA. 571 


vélemény-külónbféleségét; mi több, e szép, de diribdarabra 
szakadozott birodalomnak császára IV. Fridrik volt, nem jó 
barátja a magyarnak, nem jóakarója a Hunyadi-csalädnak, 
mégis megtett mindént, hogy mindenütt, hol csak a keresz- 
tyénség ügye némi rokon érzelmet volt képes gerjeszteni a 
szinte keresztyén magyarok iffnt, segítség sürgettessék, ki- 
vált oly kedvező pillantatban, midőn a krusevaci megvere- 
téssel némi elréműlés, bizonyos bátortalanság látszott mutat- 
kozni a törökök között. Vités János püspök és több más ma- 
gyar követ igéretet hozott eleget; de mind az csak füst volt 
lobogó láng nélkül. 

Micsoda mozgalmak látszottak mutatkozni a magyar, 
vagy jobban mondva, a keresztyén érdekben külföldön, rövi- 
den elmondjuk. — Hogy a Frankfurtban 1454-ben összeült 
német-birodalmi gyűlés határozata minél előbb végrehajtásba 
jönni láttassék, 1455-ben nagy gyülekezetet szólított össze a 
császár Bécsújhelyben. Jelen voltak azon László király meg- 
hatalmazottai, sok magyar főúr és pap, a német rend és több 
külföldi követ. De most is, mint máskor, a magyarok remé- 
nye, a német földről nevezetes segedelmet nyerhetni füstbe 
ment. A császár nevében ugyanis Aeneas Silvius april 23-kán 
kinyilatkoztatta, hogy a folyó év nyarán nem gyűlhet össze 
tekintélyes sereg, minthogy a segélyt küldendő országoktávol 
esnek a harcok színhelyétől, és ha talán sikerűlne is felállítani 
egy, a hadjáratra képes sereget ott, hol szükség van arra, de 
ha az tengeri erővel nem gyámolíttatik : minden működés sü- 
keretlen maradna. Ha pedig a hadászatot a bekövetkezendő 
télre kellene halasztani, sok bajjal és veszélylyel volna az kap- 
csolatban : a szárazföldi sereg t.i. a nedves idő és fagy miatt 
gokat szenvedne, a tengeri erő pedig az ellenkező ezelek és 
viharok miatt gátoltatnék minden mozgalmában; de mind 
ezen kedvetlenséget nagyobb fokozatra emeli a római biroda- 
lom hatalmasságainak belviszálkodása. Mind ezt tekintetbe 
. véve, a császár javaslatát oda irányozza , miszerint a hadse- 
reg jövő évnek áldozó csütörtökén a Száva torkolatánál egye- 
süljön; addig is ügyekezni kell a német birodalomban a bel. 
békét helyre állítani, és egy hatalmas tengeri erő közremun- 
kálását biztosítani. 


573 K1SS KÁRLOY. 


E végből a császár közönséges fegyvernyugväst paran- 
csolt, 8 annak áthágóját kemény büntetéssel fenyegette, a né- 
met hatalmasságoknak egyszersmind meghagyta, hogy arájok 
szabott illetőséget mind hadakban, mind élelmi szerekben a 
meghatározott időre és térre kiállítani el ne mulaszszák. Kö- 
vetség ment egyszersmind Angel- és Franciaország királyai- 
hoz, őket a keresztyénség közös ellenségének lealázására fel- 
szólítandó , követség a pápához, az aragóniai királyhoz, s 
más olasz fejdelmekhez azon sürgős kéréssel, mikép hajóha- 
daikat alkalmas időben Gallipolihoz küldjék, és a szárazon 
működő seregnek segitsegere legyenek. Mi pedig Magyaror- 
. ezágot illeti, a császár meg volt győződve az iránt, hogy va- 
lamennyi hadát idő közben is határszéleinek menten tartására 
készen tartandja, az ellenséggel semmi kölcsönös alkudozá- 
sokba nem bocsátkozik , tekintélyes hadat egyesítend a német 
sereggel, azoknak Magyarországon átvonulásakor a szükséges 
tápszert kiszolgáltatja, és maga részéről is Lássló király fel- 
szólítandja segítségre a keresztyén fejdelmeket. 

Mind szép dolgok voltak ezek , kivált ha valósulhatának; 
azonban Hunyadi előre látta, miszerint ezen német jó szívből 
származott igéreteknek fele sem teljesülend; azért is, mintha 
ezek Bécs-Újhelyben el sem mondattak volna, ő létesíteni 
ügyekezett a maga készületeit. ; 

Azalatt, míg Hunyadi királya és hazája szent ügyét 
előmozdítani törekedett, Bécsben Cillei Ulrik ármánya titok- 
ban szőve, győztes lett. Ő ugyanis megbuktatta Eynzingert, 
a fiatal király becsületes tanácsnokát , kinek Ulrik úr, egyet- 
értve bizonyos párttal, annyi boszúságot okozott, hogy az 
ilyesmivel vesződni nem szerető Eynzinger lemondott minden 
méltóságáról, váraiba vonúlt. Csakis ezt várta a király, azon- 
nal udvarába hívta a kedvenc rokont, s őt a kormány élére 
állítá. April havában nagy diadalmi diszezel vonúlt be Cillei 
Bécsbe. Zajos ünnepélylyel fogadta őt a szivelyes bécsi nép, 
boldogtalan elfogultságában át nem látva, hogy Cilleinek 
isméti megjelenése Bécsben sok rosznak magvát rejti méhé- 
ben. Mint tudjuk, áldozata lett annak maga a fejdelem, áldo- 
zata a Hunyadi-cealád, áldozata az ország jövője, de áldozata 
maga a camarilla feje Cillei Ulrik is. 





HUNYADI JÁNOS UTOLSÓ HADJÄRATA. 578 


Zayarok következtek most be, zavarok, melyek bent az 
ország kebelében majdnem belháboruvá fajúltak. Ezen viszá- 
lyok előadvák bőven törtönelmeink könyveiben, elöadväk 
szívbe és lélekbe vésett gyäszbetükkel academiänknak még 
mindegyre gyászolt, feledhetlen elnöke Teleki József grófnak 
a Hunyadiak Korát festő classicus munkájában. Részemről 
elég legyen csak annyit említeni, mennyit t. i. haditörténész- 
nek mellőznie nem lehet. Ugyanis Fridrik császár midőn az 
iránt értesült volna, hogy Cillei Ulrik ismét a magyar király- 
nak bécsi udvarában mint legfőbb tanácsadó szőné ármányait, 
minthogy ő is ellensége volt a ravasz udvaroncnak, igen fel- 
háborodott, és ezentúl közönyös lett az iránt: vajon induland-e 
német segélyhad Magyarországba? az ennek kiindulását sür- 
gető magyar követséget Bécs-Újhelyből csak üres biztatások- 
kal bocsátotta el. Nőttőn nőtt a baj; de a gáton egy Hu- 
nyadi állt. 


7. §. Készületek és tervezetek az 1456. évi hadjáratra. 


April elején érkezett Budára egy futár, ki bizonyos hi- 
rét hozá, miszerint II. Mohamed hadaival Ruméliából már 
Bolgánerszágba nyomúlt, Nandorfejérvárt s több más magyar 
keleti véghelyet táborítandó, hogy azoknak legyőzése után 
átkelhessen a Dunán. Hazánkban az ezen évi hadjáratnak 
csak aratás utáni megnyítására tervezett készületek azonnal 
oda változtak , miszerint azt még a tavaszszalkell megkezdeni. 
A pápa követével közölve lön a terv, miszerint azalatt, míg 
a magyar hadak a töröknek a Dunán szándékozott átkelését 
meggátolják, az ottani várakat legvégső veszélyig védelme- 
zendik, az olasz hajóhad munkálata kezdetét vegye, neveze- 
tesen szükséges leend megtámadni Byzancot, hol a szultán új 
hatalma még nem volt biztosítva kellőleg, hogy ez által Ma- 
homed kényteleníttessék haderejének egy részét délkeleti ten- 
gerpartjainak védelmére fordítani, sigy ő Magyarország ellen 
kevesebb haderővel fog rendelkezhetni; az aragóniai király 
tengerészete az aegeumi vizekbe nyomuljon, a szárazon mű- 
ködendő hadak is kielégítő számban minél előbb lépjenek föl; 
Epirosz hegyeiből Skanderbég ugyanez időben törjön ki, Kis- 


574 KISS KÁROLY. 


Ázsiában pedig a karamániai basa szinte fegyvert ragadjon; a 
velencei doge, a milanói herceg, a florenciek s más olasz fej- 
delmek helyzetök és erejókhóz képest, vizen és szárazonküld- 
jenek segítséget minél előbb; a keresztes hábor a szent atya 
követének buzdítása, és Kapisstrán János magával ragadó 
szónoklata által szerte az országban és külföldön újra kihír- 
dettesaék. | 

Mind ezen tervezetnek s harcias készületeknek csak egy 
része valósult. Az aragóniai admirál Filo Boldissár sok gályá- 
val megjelent az ádriai vizenyeken, Skanderbég taboräba ezer 
lovast s néhány gyalog harcost szállított, ide gyülekezett több 
csoport keresztes is, jobbadán franciák magok közől válasz- 
tott vezérek alatt. Május havában a külföldről is számos ke- 
resztes érkezett Magyarországba, a Duna partján gyültek 


' . össze, hol Kapisztrán a keresztes zászlót kitűzte. Hunyadi 


10,000 jól fölfegyverzett gyalog és lovas katonát állított ki 
gaját költségén, 20,000-t remélt összetoborzani az ország 
költségén. 

Az országos gyülekezet Győrből Budára jött át. Ide 
érkezett a király is Cillei társaságában. Vigalom volt úton 
útfélen, nehogy a fiatal fejdelem unatkozzék. Elérkezett Hu- 
nyadi is bizodalmas barátjai kiséretében, köztök Kapiszträn 
János is. A király jó kedvében, miután oly könnyen sükerült 
neki a budai s több más vár birtokába jutni, mert Cillei sut- 
togása után azokat mind Hunyadi hatalmában hitte lenni, a 
pozsonyi grófi méltósággal jutalmazta meg őt. Itt fogadta el 
a király a sz. atya új követét, a Sanct Angelónak címzett kar- 
dinált. Budán az ezerféle alkudozások s tanácskozások közt 
minden más egyebet lehetett észre venni, csak az egymásbani 
bizodalmat nem; a királynak mégis sükerült Hunyadit kibé- 
kíteni Cilleivel. Ennek azonban esze ágában sem volt a béke. 
Hunyadi jól tudta azt , szivében ő sem érzett semmi vonzal- 
mat a ravasz udvaronc iránt. 

A szertetanyázó hadak parancsot kaptak gyorsított marsban 
a Duna alvidékére sietni, mert a király személyesen akarja ve- 
zényleni a hadjáratot. Hunyadi előre elsietett a táborok he- 
lyére, megteendő minden intézkedést a királyi főhadi szállás 
elrendezésében. Az országban elterjesztetett és élénken fen is 





HUNYADI JÁNOS UTOLSÓ HADJÁRATA. 575 


tartatott azon hír, miszerint maga a király is táborba akar 
szállani. Nem vesztette el ez némileg hatását, mert a hadak 
annál gyorsabban siettek rendeltetésök helyére, miután alkal- 
ma lett az országnak szeretett fejedelme királyi lobogója 
alatt a legveszélyesebb harcmezőn dicsően harcolni, a hazáért 
8 vallásért elvérzeni, ha kell. Hazafias ösztönnek szép volt, 
célszerű is a hír, de tréfának csúf és lealacsonyító; pedig azzá 
lett. A király t.i. Cillei tanácsára a megrendelt udvari nagy 
hajtóvadászat ürügye alatt Cilleivel s követőivel odahagyta 
Buda várát, mellékes utakon mindig vadat űzve, az ország- 
ból elillant, Bécsig meg sem állott, a hadviselés súlyát Hu- 
nyadi vállain hagyta. 

A királyi udvarnak ezen, csúfos elillanása Budáról s az 
országból csak annyiban nyugtalanítá Hunyadit, mennyiben 
az által a királyi tekintély az országban nagyot csökkenhetett, 
miután látni kellett a magyarnak, hogy a törvények kivá- 
nalmai ellenére, a király közöttök lakni nem szeret. Egyéb- 
iránt ezen csíny Hunyadit mit sem háborítá, még azzal sem 
gondolt, hogy Cillei intézködése következtében, pártja (a 
sátánnak is vannak imádói, voltak Ülrik úrnak is : azok t. i., 
kik nem saját érdemeik, hanem egyedűl csak a királyi udvar 
ragyogása által ohajtották fénybe állítani családukat, kik 
gyűlölői voltak Hunyadinak, irígyleni tudták a sohonnai — 
mint ők nevezték — érdemeit, de vele a hazaszeretet pályá- 
ján versenyt futni nem) mind hozzá állott, mind visszavonúlt 
a hadjárattól; és azon ürügy alatt, miszerint az ország bel- 
csöndére is szükség ügyelni, az országban szerte széledett. 

Cillei jól volt értesülve, mily roppant sereggel nyomúl 
a szultán Belgrád alá; jól tudta azt is, mily csekély a magyar 
hadak száma az ellenségéhez képest; meggyőződött a felől is, 
mily kevés segély érkezett a szándékosan zsibbadva tartott 
külföldről, többnek érkezésére alig lehetett már számolni, 
bizonyosnak vélte tehát, hogy Hunyadi e hadjáratban ku- 
darcot valland, és ha ő talán nem is életét, de tekintélyét, 
népszerűségét veszteni fogja az országban. 

. II. Mahomed szultán lön e hadjáratban is a támadó fél. 
Drinápolyból indúlt ki. Hadászatának alapzata ismét Sophia 
város lön azon hegytönk közelében t.i, melyen a Balkán, 


576 KISS KÁROLY. 


Despot, Egris és Perindagh hegyek ágazatai egybe csomósod- 
nak. Markában tartotta a szultán itt a Dunáról Bulgáriában, 
a Morava völgyeiből Szerbiában, Salonikból Albánia felől 
föltekerődző utaknak hálózatát, innen át kapcsolatban maradt 
székvárosával Drinápolylyal; működésének tárgyazatául Nas- 
dorfejérvárt tűzte ki, hadászatánák vonalát áttette a Nisszava 
partjáról a Nagy-Morava völgyébe, tervezete szerint ebből 
egy külön vált osztagot azon mellékvölgyekbe volt küldendő, 
melyeknek nyilásai Szendrőtől Nandorfejérvárig a Dunára tá- 
rulnak. A sophiai táborból szinte küldött egy külön vált osz- 
tagot Viddin felé, egy másikat a Timók völgyében Negodina 
felé a Dunához , feladatuk volt ezeknek a Morava völgyén le 
Szendrő felé hadászó seregzömnek jobb oldalékát a netalán 
Bulgáriában kalandozó könnyű magyar hadak ellenében men- 
ten tartani, Marsutjának indult az ozman sereg, osztályai 
lassan mozogtak , de bizontosan s vigyäzattal előre. A múlt 
évi rosz termés Szerbiában, és aharmad évi hadjáratnak pusz- 
titäsai szükségessé tették a Brankovic táraiból nyert tápsze- 
reknek egy napj marstérrel hátrább a sereg után öszvér és 
ökör-vonta szekereken vagy a tevék hátán való vitelét. 

Az 1454. évi hadjárat végével a győzelmes magyar had- 
sereget Viddinnél hagytuk, ott töltötte a telet; de miután a 
reá következett évben misem történt a harcok színhelyén : a 
török sem mozdúlt a Marica völgyében megszállott tanyáiból, 
a magyarok részéről is az év csupa tanácskozással, a pártszel- 
lem-szülte áskálódásokkal tölt el. A zászlóaljak nagy része 
fegyver alatti kötélyeit bevégzetteknek tekinté 8 az országba 
költözött, csupán Hunyadi saját harcosai, s néhány önkénytes 
csapatok maradtak a zászlók alatt. Ezen hadsereg is Hunya- 
di rendeletére 1456, tavaszán kitakarodott Bulgáriából, átkelt 
a Dunán s annak bal partján felhuzódott Belgrád felé, s ott 
egyesült más több hadakkal. Szegednél szedte azokat Össze 
Hunyadi május utolsó napjaiban. Erdélyből és más vidékről 
sereglettek oda. Karomig nyomült ezekkel előre. E mozgal- 
mával a vezér megakadályozá, hogy a rabló törökök nem 
. mentek beljebb az országba alkalmatlankodni. Kapisztrán 
lengyel keresztesei szinte Karomhoz értek. Igy akarta Hunya- 
di megkezdeni az új hadjáratot védelmi rendszerben. 


HUNYADI JÁNOS UTOLSÓ HADJÁRATA. 577 


Külföldről azonban még mi segítség sem mutatkozott, 
pedig a várt segédhadak fogadására minden készület megtéte- 
tett, a kitűzött állomásokon mindenütt kalauzok várták a 
hadakat, azokat az isméretlen vidékben vezetendők; a meg- 
határozott áron kiszolgáltatandó élelmi szerek felhalmozva a 
táptárakban készen állottak, még a napok is meg voltak ha- 
tározva, melyeken a hadak ide s oda elérendenek. De a német 
fejdelmek sergei közeledésének még híre sem hallatszott, Kás- 
mér lengyel király pedig jelenté, hogy országát a tatárok 
beütése fenyegeti, hadakat nem küldhet , Fridrik császár"8a- 
ját birtokából a kiütött nyugtalanságok miatt Magyarország 
segítésére mit sem tehetett; a csehek megtagadák a királytól 
a kivánt segedelmet. Elhagyta Magyarországot , mint már 
említők, saját királya is; de nem hagyta el erkölcsi tehetősé- 
geben létező istene. Hunyadi János lőn ezen isteni: sugallatnak 
végrehajtója, 8 ő megkettőzteté minden tehetségét. Szilágyi 
Mihály, a fővezér süve, lön parancsnoka Nandorfejérvárnak, 
alatta az őrsereg vezérei voltale: Országh Mihály és a spanyol 
Bastida János. Koroghi János a machovi bán afővezérhez csat- 
lakozott harcosaival, s lön jobb keze rendeleteinek végrehajtá- 
sában. Élelmi és fölfegyverzési szer a várakban és táborokban 
elég; hajókat gyűjtött a Dunán, Száván és Tiszán. Kapisztrán 
János lelki-testi barátja a fővezérnek fáradatlanúl hírdeté s 


osztá a keresztet, szervezé, mint lehetett, a gyülevész népet. 
I / 


8. $. Nandorfejérvár és a két hadsereg állodása. 


Az ozman sereg elóhadai junius első napjaiban Belgrád 
közelebe jutottak, valamivel késóbben a.sereg zóme is; a ma- 
gyarok részéról minden ellentállás nélkül a város delkeleti 
vidékén félhold alakú, több harcadot képzett állodásba ver- 
gődött az egész, a jobb szárny a Dunához, balja a Szávához 
támasztva, 8 igy a város szárazon el lön zárva Szerbországtól. 
Hogy pedig mindent tisztábban láthassunk : vegyük szemle 
alá a Belgrád előtti vidéket, vegyük szemle alá az ellenséges 
két hadsereg állodását is. 

A Nandorfejérvár előtti magaslatoknak uralgó pontjai a 
Dedina és Batina hegyek, a város körfalaitól mintegy 6000 
lépésnyire, mindkettőről a vizenyek természetesen a város 

ACAD. ÉRT. 1856. IX—X. 37 


^ 


578 KISS KÄROLY. 


felé folynak. Az elsőnek két jelentékenyebb pataka, ú. m. a 
Mokrilung és Dedinka a Szávába, a Batináról leszakadó Mi- 
rievo patak ellenben a Dunába ömlik. A Dedinka és Mirievo, 
amaz nyugat, emez kelet felől szegélyezi a Belgrád előtti tért, 
melynek legbővebb szélessége 9000 lépés, s így nem egészen 
egy geographiai mérföld. A Mokrilung e tért majdnem két 
egyenlő részre osztja, csak a Dunába szakadása előtt közele- 
dik inkább a Dedinkához. Mindkét uralgó magaslatpontról 
több út visz le Belgrád felé. A Batina hegy tövében éjszak- 
déli irányban majd 3000 lépés hosszaságu, 1000 lépés széles- 
ségű hegylapály. terűl el, ezen hegylapálynak délkeletszaki 
végén állott akkorban sz. Magdolna díszes temploma, a kalu- 
gyerek kolostorával. Mirievo faluból egy út visz le Belgrád- 
nak, erre felé a lapály meredek eresztékü lejtben szorúl össze 
a város körfalától szintegy 1500 lépésnyi távolságban; az 
egyenlő magasságban van ugyan a felső várral, de a városnál 
mégis jóval emeltebb, s így úrkodik is azon. A várost kör- 
nyező vidéknek magasabb tájai akkoriban erdőkkel voltak 
borítva, csak az említett hegylapály, és onnét lejebb hullá- 
mos dombozatban a város körületéig irtvány volt, termékeny 
mívelt föld, vagy dús kaszáló és legelő mezőség , itt-ott azon 
nyári tanyahäzak, vagy nagyobb körületü megyerek, a város 
lxkosainak tulajdon birtokai voltak. A város előtti környéken 
csak három falucska létezett, ü.m. kelet felé a Batina hegy 
tövében Mirievo, a hasonnevű patak jobb partján, a várostól 
mintegy §/, mérföldnyire, más kettő, közel a városhoz s 
Dedinka patak partjain szétszórt házaival, ü.m. Malacsova 
és Ciganka, az első mindjárt azon hegytő alatt, melyen Bel- 
grád áll, a másik valamivel távolabb. 

Azon hegydomborulat, melyet körfalaival a város, ennél 
még fölebb a felső vár koronáz, majdnem szigetelten áll a 
vidéket környező hegyektől, majdnem épen úgy, mint a bu- 
dai várhegy, amaz szintúgy mint emez, .csak szelíden leko- 
nyúlt horhossal áll kapcsolatban a többi hegytömmel, de a 
horhos is kővel kirakott árokkal volt benyesve, melyen csak 
hidakon lehetett jutni a városba; de a városnak a Duna és 
Szávához közeledő árkait zsilipek által vizenyősekké lehetett 
tenni; a két folyam partjain levő körfalak pedig oly közel vol- 





HUNYADI JÁNOS UTOLSÓ HADJÄRATA. 575 


tak a víz sodrähoz, hogy a hullámok az alsóbb vármíveket 
verdesék. A Dunára nyuló alsóbb város tágasabb volt a szá- 
vapartinál, emez csak sikátorral elkülönített két sor alacsony 
házból állott; de annál terjedelmesebb volt a napkeleti, és 
délszaki városrészlet majd szélesebb majd keskenyebb, de job- 
badán egyenetlen görbe utcákkal. A körfalak előtti természe- 
tes sikamon (glacis) akkor még nem léteztek külső gátonymí- 
vek, csak itt-ott elcövekezett palánkozatok. Nandorfejérvár. 
a temesvári Banáttal a Dunán, Szerém megyével pedig a Szá- 
ván át tutajhidak által volt kapcsolatban, de a melyek tábo- 
rítás kezdetével azonnal szétbontattak. Bal partja a Dunának 
Belgrád, s vidéke ellenében mocsáros ingovány volt, a me- 
lyen át ötevényutak vittek Pancsova és Ó-Borcsa felé, mely 
utóbbi úthoz közel foly a borcsai ér, e Belgrád ellenében a 
Dunába szakad. Pancsova Belgrádhoz 1%/, mf., Ó-Borcsa pe- 
dig !/, mf. Nandorhoz közel több apró ezigetre szakadoz a 
Duna, melyek között legnagyobb az úgynevezett Táborssiget, 
melynek hosszasäga 2000, legbövebb szélessége 1500 lépés. 
Akkoriban száraz nyáron át száraz volt a bokrokkal benőtt 
sziget is. A Duna jobb s a Száva bal partja közti vidék közel 
a folyókhoz szinte vizenyős ingovány volt ekkor. A Dunajobb 
partján egy ötevényút Zimonba vitt, a Száva mellékén egy 
másik Beszaniába. Zimon Belgrádtól ®/,, Beszania pedig 1 
mérf. A Szávának is vannak szigetei Belgrád közelében, me- 
lyek között csak az egy Cigan sziget érdemel némi említést ; 
de ennek is hossza csak 1500 lépés, legnagyobb szélessége 
200 lépés, fűzbokrokkal van benőve, a Szávának csekély 
áradásakor elborítják azt annak hullámai. Említésre méltó 
még hogy hadi eseményünk időszakában a Száva torkolatától 
mintegy 600 lépésnyi távolságban a Dunának egy keskeny 
ága Dunaica név alatt egyesült ismét az anyafolyóval, és ezen. 
át vezetett az ötevény Zimon felé, s ez mintegy csap-árka volt 
a Duna áradásából visszamaradott vizenyősségnek. 

Képletét adtam ez úttal azon. harc színhelyének, melyen 
a magyar fegyver ma négyszáz éve az emlékezetes győzelmet 
vívta ki; tegyünk most egy szemlét : minő hadállást foglalt el 
azon az ozman sereg, milyenben álltak a magyar hadak? 
Lásd a II. térképet. 

37* 


580 KISS KÁROLY. — 


I.. Az ozman sereg II. Mohamed vezérlete alatt. 


A) A szultán tábora a leírt hegylapályon; itt volt fel- 
állítva a tartalékhad is, itt volt a nagy tüzértelep (Artillerie- 
park), a tápszekerek, az élelmi és más szükségleti raktárak. 


B) Az ozman gyalog és lovas hadak három harcadban 
(Treffen), a szárnyakat mindenik a Duna és Szávához támaszt- 
va. Az első harcad legfölebb 2000 lépésnyi távolságban állott 
a város körfalaitól. Malacsna falu nem volt elfoglalva általok, 

ecsak őrjárók száguldoztak ott, és nehogy annak örsítése által 
a táborítók lövegeiket még közelebb hozhassák a város körfa- 
laihoz, Hunyadi felgyujtatta a falut s jó eleve tudtúl adta azt 
a lakosoknak , kik vagyonaikkal vagy a városba, vagy Szer- 
bia belsejébe költöztek. Cigankában ozman hadak tanyáztak. 
Az ozman második harczad csak 500 lépéssel állott hátrább 
az elsőnél, a harmadiknak osztagai szétszórva alkalmas pon- 
tokon őrködtek , szárnyai a Mirievo és Dedinka vizenyes völ- 
gyeire támasztva; Mirievo falu és környéke erősebb hadakkal 
volt megrakra , közléki pont volt ez a Morava völgyevel, ez 
vala kitűzve hátrálati vonalúl, ha netalán meg kellene szün- 
tetni Belgrád táborítását, mi ugyan nem állott a szultán szá- 
mitásában, de a miről mint eszélyes hadvezérnek mégis gon- 
doskodnia kellett. 


C) A törökök tűztelepei gátonyok mögött, a városon 
úrkodó pontokon; a Duna és Száva partjain is voltak felallit- 
va tüzet szórandók a folyókra, ha netalán a magyarok átke- 
letet kisértenének , védelmezendók egyszersmind a két folyót 
elzároló hajórajt. Tűztelepek voltak a hátrábbi harcadok vo- 
nalában is, voltak a szultán tábora és a tartalékhad ótal- 
mára is. 


D) A török flottilla. A Duna el volt zárva általa, a 
Száva torkolata is szemmel tartva, úgyszinte Tábor sziget is. 


E) Szent Magdolna temploma. A. tűzszertár abban volt 
felállítva, 8 a kolostor tágas udvarában a szultán lovai, annak 
celláiban a nagyúr háremdelnői. 








HUNYADI JÁNOS UTOLSÓ HADJÁRATA. 581 


il. Tekintsük meg a magyarok állodását is Hunyadi 
^  fóvezérlete alatt. 


1. Nandorfejérvár felsó erödje. Ürkodott a városon, a 
Dunán és Száván; az erőd nyugati oldalán állott Hunyadi 
lakvära. 

2. A város körfalai mély árkokkal védve. A felső vär- 
ban, a városban, és annak körfalain Hunyadinak megedzett, 
harctapasztalt hű hadinépe mint várhad őrködött. 

3. A város maga. Lakosai szerbek és magyarok vegyest, 
amazok nagyobb számmal, de Hunyadinak hű emberei 8 párt- 
felei a magyar ügynek. 

4. A magyar tábor a Duna mindkét partján , Zimont és 
az ó-borcsai útat védve, a Száva tulpartján is a magyar tábor 
Beszánia és a folyó között. . 

5. A keresztesek tábora : a jobb dus paced 1000 
lépésnyire, még távolabb a Szávától a bal.szárny a Dunaicá- 
hoz támasztva, a másik bent a Tábor szigetben, mint közlek 
a jobb és bal dunaparti magyar tábor közt. 

6. A magyar flottilla, melynek nagyobb osztálya a Du- 
nán a Tábor sziget felső csucsánál horgonyozott, a kisebbik 
a Szávában a Cigán szigetnek szinte felső csúcsánál. 

7. A nandorfejérváriaknak kicsiny hajörnja a part hosz- 
Szában, a vártornyok lóvegeinek ótalma alatt horgonyozott. 

A szultán azonnal hadi tanácsot tartott táborában, mi- 
kép volna legcélszerűbb megkezdeni a táborítást Belgrád 
ellen, mikép folytatni azt legbiztosabb sikerrel? Vezérei itt 
előterjeszték a szultánnak hogy az elhúnyt szultán II. Murad 
hat havig vívta a várost minden süker nélkül , végre is vissza 
kellett az elől vonúlnia ; nem volna-e célszerűbb elegendő zár- 
lóhaddal a várost szemmel tartani, a sereg zömével pedig a 
Száván átkelve, e folyó és a Dráva közt hódításokat tenni. 
De Mohamed szilárd tökélettel elhatározá az atyján történt 
szégyent Belgrád elfoglalásával letörleni, a harmad éve Kru- 
sevacnál esett kudarcot megboszúlni, és a hódítási harcot 
Magyarország ellen megkezdeni, a mihez pedig szerinte biz. 
tonsággal fogni nem lehetne, míg Belgrád Hunyadi hatalmá- 


582 KISS KÁROLY. 


ban van. Mohamed azonnal hozzáfogott a táboritó munkála- 
tokhoz, számtalan árkász dolgozott a tábor eröditesen s a 
tűztelepek felállításán. Krusevacban állíttatta fel a tartalék- 
. tárházakat, hol lövegöntöde is rendeztetett. Itt készültek a 
faltörő lövegek iszonyú hosszúak , nagyüregűek. 
A török hajóhad is azalatt Belgrád alá ért. A szultán 
, hogy annál könnyebbens hamarabb juthasson még több hajó 
birtokába, mind a Dunán, mind annak mellékfolyóin akár- 
minő, csak hasznavehető hajót erővel elszedetett, azokat 
Viddinnél mind öszvegyűjtette és hadaival megrakatta. A 
hajók természetesen különbféle nagyságuak voltak, számra 
200 , azok közt néhány gálya a Duna torkolatától. A hajóhad 
egyik része a Dunát , másik része a Száva torkolatát foglalta 
el, egy harmadik osztálya a város ellenében vetett horgonyt, 
s Így Belgrád vizen és szárazon körül lön véve, minden közle- 
kedéstől elzárva. A Dunán és Száván horgonyozó hajók őrsé- 
gei nem ritkán a magyar part vidékeire merészeltek törni , s 
ott raboltak, pusztítottak. A várostól fél órányira fekvő szent 
Magdolna templomából hadiszertár lett. Tevéken, ökrökön 
s bivalokon szállíttatott oda a tömérdek sok nyíl, tegez , lő- 
fegyver és tápszer. A török táborban jólét és bőség uralko- 
dott. A sátorok tarka tömegéből magasan emelkedtek a basák 
sátrai , ezeknél még magasabbra emelkedett a szultáné. Gaz- 
dagan hímzett lobogók különböztették meg a külön-külön had- 
osztagokat , a harcosok minden kényelméről gondoskodva lőn. 
A tábori malmok éjjel nappal órlótték a lisztet, miből tömér- 
dek nagyságu és sokaságu kemencében sült egyre a kenyér. 
Gabnában, szénában, vágómarhában szükség nem volt. A 
hadak jó kedvökben vigadoztak, a szultán pedig szeles jó 
kedvében a paradicsom élveire esküdött, hogy a lödözes kez- 
detétől számítandó tizennégy nap alatt Belgrádnak ura leend, 
s alig fog megujulni kétszer a hold, Magyarországot is elfog- 
lalandja, 8 Budán a győzelem ünnepét fényesen megtartand- 
ja. Misem rendíté meg a szultánt jókedvében, misem remé- 
nyében, még azon hir elterjedése sem, hogy a pápa és az 
aragóniai király hajóhada már a Hellespontban horgonyoz, az 
európai partok azok által mär elfoglalvák, harcosaik messze 
az ország szivében pusztítanak. Még azon hírt sem méltatta 





HUNYADI JÁNOS UTOLSÓ HADJÁRATA. 588 


figyelemre , hogy Albánia fejedelme, a híres Skander bég fegy- 
verre kelt, és a szultán hátrálati vonalát Drinápoly felé veszé- 
lyezni készül. 

Elkészülvék a tűztelepek s fölszereltetvék lövegekkel, a 
tüzelés a hatalmas szultán keze intésére elkezdetett. Huszon- 
két rendkivűli nagyságu és huszonhét lábnyi hosszaságu ágyu 
és sok más kisebb löveg szakadatlanúl hányta réstörő golyó- 
it a falzatok rombolására, és két roppant üregű mózsár ma- 
gas ívlővésben szórta a kőgolyókat a város lakházaira. Igy 
folyt a tüzelés július eleje óta a város falai ellen. A városba 
hányt kőgolyók habár embert nem öltek is, de sok épületet 
összeromboltak, a falzatokon itt-ott romrések támadtak. A 
török táborban senki sem kétkedett Belgrád meghódításán, a 
várőrség és lakosok romlását bizonyosnak hitték. . 

Mint emlitök, huszonnégy török gálya és tóbb nagyobb 
közönseges hajó zárva tartotta a Dunát, zárva a Szávát. Min- 
den ätkelti pontot annyira örsitve tartottak ezek, hogy ama- 
gyar tábornak minden közleked&selehetlenn& lön a várhaddal. 
Szárazon is el volt zárolva a város. A vár őrsége élelemben 
szükséget nem szenvedett ugyan, de szenvedni kezdé azt a 
városi lakosság. 

“  Hogy Hunyadi az annyira szükségessé vált fölmentést 
megkisérthesse, legelőbb is a török hajókat kellendett elriasz- 
tani, mert csak így lehetett aztán átkelni a Dunán, csak így 
lehetett férni a városhoz. E merényletre szánta el magát leg- 
előbb is a fővezér. E végből a Buda alatt horgonyozott vala- 
mennyi hajóra hadak szällittattak, szintúgy a Péterváradnál 
és Szegednél tartózkodó valamennyijárműa Dunára evedzésre 
rendeltetett. Szalankemennél körülbelül kétszáz hajó néhány 
nap alatt ekként öszvegyűlt, melyek aztán färadhatlan szor- 
galommal és szakértő tehetséggel mind támadó , mind védelmi 
képességre átalakíttattak. Kemény fa-mellvéddel lön ellátva 
mindenik, a födélzetek tűzmentes lemezzel beborítva, meg- 
rakva nyilakkal, kőhányó parittyákkal, tűzi fegyverekkel, 
élelmi tárgyakat is raktak a hajókra, szóval, el voltak látva 
azok mindenféle szükséglettel. Mindenik hajóra kiszemelt leg- 
jobb magyar és keresztes harcosok szálltak. Csak egy ziva- 
taros sötét éjre várt Hunyadi, mi bé is következett. Egy el- 





584 . KISS KÁROLY. 


szánt ügyes hirnöknek sikerült a zároló török hadak szemes 
figyelmének dacára is az erődbe jutnia. Üzenetet hozott ez a 
värparancanoknak, hogy a mennyi hajót csak lehetséges föl- 
szerelve készen tartson július 13-kán, és ha más nap a magyar 
fiottillát mozgásban lenni s a meghatározott pontig eljutni lá- 
tandja, a városi hajóhad is a Dunán fölfelé evezve, víznek 
induljon. Szilágyinak sikerült is negyven hajót öszvegyűjteni, 
legott harcosokat szállított azokra a várőrségből a legjobba- 
kat, a város lakosai közől pedig oly vállalkozó önkényteseket, 
kik mint legügyesebb ijászok, legvakmerőbb lövészek voltak 
isméretesek , és máskép is mint bátor harcosok már több alka- 
lommal bebizonyították vitézségóket, kik köz tudomás szerint 
halálba gyűlölték a törököket, eskütt ellenségei voltak az iz- 
lám vallásnak. 

Julius 14-kén a magyar hajóraj mozgásnak indúlt. Jóval 
megelőzve azt a Duna jobb partján Kapisztrán lépdelt előre, 
vele a keresztes had néhány osztaga , legelül Péter barát a ke- 
resztes zászlóval. Hunyadi pedig egy lovas csapat élén szoro- 
san a folyó bal partján nyomúlt előre, szükség esetében mind 
ő mind Kapisztrán ótalomba veendők a hajósnépet. 

Midőn a török hajóhad megpillantotta a leevedző magyar 
ffottillát, bár csekelysege miatt gúnyban kikacagta azt, mégis 
méltó fogadására készületeket tett : összébb szorúlt vonalba 
nyomult, 's a hajókat erős láncokkal egybekötötte, horgonyt 
vetve erős hidat képezett a Duna közepén , de sem az egyik 
sem a másik parthoz meg nem akasztá azt. 

Az erőd tornyain alig hogy észrevették, a magyar hajó- 
rájt leevedzeni a folyón, azonnal a belgrádi hajóhad isszetter- 
jedett a folyón, s egész erőmegfeszítéssel fölfelé dallózott. A 
magyar hajóraj égett a vágytól a Duna hullámai közt megviv- 
ni az ellenséggel; nem várta be a belgrádi hajókat , a török 
hajókra tört, tűzi fegyverrel kezdék meg a csatát. A hajóvo- 
nalak arcadában egy darabig elkeseredéssel folyt a küzdés, 

" midőn a belgrádihajók a török flottilla mögött termettek. Most 
a magyar hajóraj megkettőztetett erővel tört előre, felhagyott 
a tüzeléssel, a villogó fegyver az izmos harcosok markában, 
megrohanta a törököt, megrohanta ugyanazon pillanatban a 
belgrádi hajóosztály is. A magyarok, dacára az összekapcsoló 


- 








HUNYADI JÁNOS UTOLSÓ HADJÁRATA. 585 


láncolatnak, áttörtek a török vonalon. Most vette kezdetét a 
kézi tusa; a tűzerő, a kard, nyíl és parittya kőzápora emelte 
a csatazajt. Kemény védelem után szét lőn dulva a török flot- 
tilla, futásnak eredt a Dunán minden egyes hajó, nyomban 
utánok a gyors magyar sajkák; a belgrádiak a hajók farával 
a magyar partok felé kanyarodva oldalba fogták a török hajó- 
kat, a szerb parthoz ügyekeztek szorítani azokat, tegezből, 
kézíjból, tűzcsőből a győztesek egyre szórták a gyilkoló löve- — 
tet a megfutamlottakra, mi közben több török hajó a láng 
martaléka is lőn. 

Öt óráig tartott a küzdés. A személyes bátorságnak 
nem kevés példái tűntek elő mind két részről. Az ozmán el-: 
szántan védte hajóit a vitézűl rohanó magyar ellen; de végre 
mégis a kettős keresztes lobogó lett tökéletesen győztes. An- 
nál nagyobb lön a törökök vesztesége, minél kitartóbbak vol- 
tak a küzdésben : három török nagy gálya, melyek őrsége 
500 legényből állott, a Dunába sülyedt, négy gálya, húsz ki- 
sebb jármű a győzők kezébe esett. Harminchat hajónak sike- 
rűlt csak a török tábor közelében horganyterre juthatni, de 
ezeknek őrsége is nagyobb részt leöldösve vagy megsebesítve, 
magok á hajók annyira megrongälva, hogy azok többé harcra 
képtelenek lettek. 

Hunyadinak a belgrádi vizeken kivívott fényes győzel- 
me felszabadította a Dunát, fel a Szávát is, megnyitotta a 
közléket a táborított várossal; a lakosságnak mindenben sege- 
delem nyújtatott, az erődnek őrsége is megerősbíttetett. Hu- 
nyadi ezután mind két táborát a Duna két partján közelebb 
tolta a Dunához, a táborszigeti kereszteshad átment a Dunán, 
egyesült Kapisztrán nagyobb táborával; ujabb sürge élet ke- 
letkezék mindenütt a keresztyén táborban. A fiatal ujoncok a 
fővezér rendelete és útbaigazítása mellett szorgalmasan gya- 
korolták a fegyverkezelést, oktatást nyertek a hadi szolgálat- 
ban. A bíbornok követ újabb meg újabb keresztes csapatokat 
küldött Budáról János apónak. Rozgony és Kanizsai gyakor- 
lott harcosokkal a nagy táborhoz csatlakozott , azonban több 
nagy úr várában maradt, 8 velök a tőlök függő kisebb ne- 
messég is. 

Julius 14-kén azonban a város falai már tóbb helyendó- 


586 KISS KÁROLY. 


ledeztek ; a körgätonyzat tornyai részint a lövegek rombolása, 
részint az aláásások által már ósszeomladoztak; a falak rom- 
halmaza sok helyen az árkokat betömte. Igy a tört rések meg- 
rohamlása lehetségessé tétetett; s nehogy Hunyadi átkeljen 
a szerb partokra, a szultán tartalékhadaival a Száva jobb 
partján fölfelé oly mozdulatokat tett, melyekből gyanítani 
lehetett, hogy a Szerémségbe szándékozik áttörni, ezen hír el- 
terjesztve élénken szárnyalt Hunyadi táborában. 

A várőrség, mennyire a körülmények engedték, min- 
denütt ellene hatott a táborítási támadó munkálatoknak, de 
mégsem annyira, hogy a táborítók kedvöket vesztenék na- 
gyobb merényletek végrehajtására, ámbár a vízi. csatának 
elvesztése lehangolá némileg a basákharcreményeit. Úgy látsz- 
ván azonban, mintha a magyar fővezér nem tudná vagy nem 
merné felhasználni a kivívott előnyöket, mert mi készületeket 
sem tőn átkelni a Dunán és Száván a táborított tér fölment- 
hetésére : a szultán minden előmunkálatot megtétetett adott 
szavának beválthatására. Több napon át nagy sürgés voltlát- 
ható a török táborban is. 

Julius 21-ke felvirradott. A táborítás tizenötödik napja 
volt ez, a szultán fogadásának napja egyszersmind. A nagy- 
úr csataménen ülve sátora előtt körültekintett roppant tábo- 
rára, letekintve Nandorfejérvár rongált falaira, jelt adott 
vezérlő botjával. 

A megkezdendő rohamra gyors készületek tétettek, a 
basa parancsnokok szerte iramodva az arab paripákon, had- 
osztályaikhoz siettek; a cserény- és gátonykosarakat előhord- 
ták, elő a lajtorjákat is a várfalak megrohamlásával megbízott 
janicsár hadak. Örömtüzek lobogtak a tábor vonala előtt. De 
csakhamar megzavartaték a köz jókedv, mert Karacsi basa 
ruméliai beglerbég eleste elhirült az egész táborban. Ő ugyan- 
is szemrevétel végett annyira közelített a város falaihoz , hogy 
egy onnan ledurrant puskának golyója halálosan találta őt. Ő 
legbátrabb, ügyesebb vezíre volt a szultánnak, szerette öt fe- 
jedelme, szerette a közharcos, fájlalta fent és alant mindenki 
egyaránt a derék vezír elhunytát. 

Szilágyi a török tábor komoly készületeit átjelentette 
Hunyadinak, ki azonnal átladikázott Nandorfejérvárba, s a 








HUNYADI JÁNOS UTOLSÓ HADJÁRATA. 587 


kétség kivüli roham visszatorlására megtett minden intéz- 
kedést. | 

Alkonyatkor midőn a tikkasztó melegség meghüsült kis- 
sé, a szultán másodszor adott jelt. 

A. dobok pörgésére s kürtök rivalgására a rohonccsapa- 
tok a kimutatott résekhez siettek; a körfalak keleti homlok- 
zatán két, a délszakin három megmászható romrés volt. A - 
janicsárok voltak az első támadók, ők voltak legelsők a fala- 
kon, ők tűzték ki a lófarkat a megvívott gátonyzat fokára. A 
sikerült első rohamot ujabb meg ujabb csapatok követték. — 
Több száz török a város falain volt már, ott magokat meg- 
fészkelendők, honnét a városba készültek leereszködni. 

Hunyadi a felső erődben volt, és csak azon pillanatra 
várt, hogy a janicsárok benyomuljanak a városba ; ekkor szán- 
dékozott megtámadni őket. E végre a város falait védő osz- 
tályok főnökeinek oly parancsot adott hogy, midőn a falakra 
nyomult törökök száma annyira szaporodott volna már, mi- 
szerint őket a falakról leriasztani nem lehetne többé, hagyja- 
nak fel a falak további védelmével, vonuljanak hátra a félre 
eső melléksikátorokba. Igy akart a magyar fővezér alkalmat 
nyújtani a törököknek, hogy a város főbb utcáiban szerteszé- 
ledésre, valószinűleg rablásra is önkényt kedvök kerekedjék, 
minek bekövetkeztével az őrség a sikátorok rejthelyeiből ismét 
az azelőtt védelmezett falakra siessen, és megfeszítse minden 
erejét , miszerint a városba tolakodott s ott rabolt ellenséget 
ki ne bocsássa többé, és a falakon kivüliektöl egészen elzárja. 
Ezen rendelkezések végrehajtásának megkezdésére a fővezér 
kürt szóval adatand jelt az erőd ordonyáról. Ezen utasítás 
folytán a magyarok a makacsúl védelmezett falakon tört rese- 
ket oly sietséggel hagyták el, miszerint a janicsárok ezen hir- 
telen történt elvonulást valósággal megrémült futásnak tulaj- 
donitottäk, további ellenállásra nem is számítva, csoportosan 
tolakodtak a városba, és midőn azon hamis értesítést vették, 
hogy a felső vár erődműveit csupán gyülevész keresztes had 
védelmezi : elhitették magokkal, mikép elfoglaltatván egyszer 
a város kórgátonyzata, könnyen bejuthatnak az egész tér bir- 
tokába, bizvást hozzá foghatnak tehát a házak fosztogatásá- 
hoz minden késedelem nélkül. E közben a vároe némely ut- 


588 — KISS KÁROLY. 


odiban legnagyobb elkeseredéseel folyt a harc, majd. itt majd 
amott a magyar lett győztes, majd viszont a török. A felső- 
vár közléke az alsóval egy felvonható híd volt, Hunyadi azt 
leeresztette. A törökök rablási vágyokban mind arra rohan- 
tak, ott gondolták elrejtve lenni a városiak öszves kincseit, 
‘ minthogy úgy is volt, ott remélettek gazdag zsákmányra szert 
tenni; de részint mivel maga az ellenség nem volt többé képes 
harcvonalra fejlődni az összezavart gomolyböl, részint mivel 
a rohamlók feltartóztatása a hidnál úgyie tervében állt a főve- 
zernek, ‚ott makacs ellenállás fogadta a török rohamcsapa- 
tokat. 

A fogyó holdnak első feltűntével Hunyadi megfuvatta a 
harckürtöt az erőd ordonyán, mire a tornyokból tovább han- 
goztatták a harsány jelt az ott állott kürtösök; de nem volt 
ez a feltámadás angyalának örömkürtölése, a halál angyala 
fútta a tárogatót, és áldozatát követelte magyartól, töröktől 
egyaránt. Kirohantak most a magyarok a rejtből, előbbi ör- 
geiket elfoglalandók, minek midőn hírét hallá a felsővár hid- 
jának megtámadásánál harcoló ellenség, legott felhagyott a 
híd elleni harccal, a somrésekre törekedett jutni, részint hogy 
azokat birtokában megtarthassa, részint pedig hogy szükség 
esetében azokon át a táborba menekülhessen. Most új fordu- 
latot vön a harc. Hunyadi terve is csak annyiban sikerült, 
mennyiben a felső vár rohamlásával felhagyott az ellenség, és 
azutcai harcban nagy veszteséget szenvedettjanicsárok elhagy- 
ták a város belsejét , de nem sikerült annyiban a fővezér ter- 
ve, mennyiben t.i. a városba tolongott törököt mind tönkre 
nem verhette, mert a szultán az első rohamlöknak segítségók- 
re új rohamcsapatokat küldött, és ezek a réseket ismét viasza- 
foglaló janicsároknak a falakon kezet nyujthattak. Egész éj- 
szaka fort a csata dühe. Hunyadi, Szilágyi, és a Dunán átkelt 
magyar hadakkal a városba jutott Kanizsai Lászlo személyes 
vezényletók alatt vezették a hadakat a megujult csatára, hó- 
sies tetteik által bátoríták, lelkesíték a folytonos küzdésben 
kifáradott, egész éjen át éhen, szomjan verekedő , itt-ott már 
lankadni kezdő harcosokat. 

Habár több helyen a falakra rohanó ujabb török csapa- 
tok visszaverettek is, habár a városba újra betolakodott ellen- 








* 


HUNYADI JÁNOS UTOLSÓ HADJÁRATA. 589 


Béges osztagokat a magyarok lábig lekaszabolták is, dea meny- 
nyiben percről percre nőtt a rohamlók száma, a hosszan tar- 
tott tusában ugyanazon arányban fogytak a védelmezók. A 
körfalakon itt-ott már több helyen a félholdas zászló lobogott, 
több ház meggyúlt a városban, a tűz mindinkább elharapód- 
zott, a veszély nőttön nőtt , hanyatlani kezdett a védelmezők 
reménye a város megtarthatására, a felső várba menekülés 
pedig nagy veszélylyel járt, mert attól lehetett tartani, hogy 
az oda hátrálókkal a kapun a török is betolakodhatik; de arra 
sem lehetett számítani, hogy a Dunán át Zimonyba lehessen 
menekülni, mert Hunyadi a hajókat mind elparancsolta a vá- 
. ros alól, küzdeni kellett tehát élet-halálra utolsó lehelletig. 
Igy akarta Hunyadi 8 annak meg kellett történnie. 

Az ütközet eredménye még mindig bizonytalan volt. 
Julius 22-kén derűre virradt a nap. Nandorfejérvár falain 
még folyvást tartott a harc, senki nem nyugodott, a két na- 
pot a kiontott vér egygyé ragasztotta. 

Hunyadinak új tacticai fogásról kellett gondoskodnia, 
. új segédlethez nyúlni, hogy a már magokat győztöseknek hitt 

törököket le lehessen űzni Belgrád falairól. Azalatt, míg a 
felső várhoz vezető utcákban szerte özönlött, és az erőd meg- 
támadásához készült a janicsárság, a fővezér rendeletére a 
város árkába lebocsátkozott, onnét magoknak új utat törni 
készült ozmán hadakra a védelmezők gyúanyagot, szurkos 
pősöket, kénköves pokrócokat hánytak, ugyanez történt a 
felső vár árkaiban is. I 

Hunyadi kürtje újra megriadt. A lehányt gyúanyagra 

. égő tűz dobatott. Magas lángra lobbant mind a külső , mind 
a belső árok. A magát a városba befészkelni kezdő janicsárhad 
megrémült, amint körülvéve látta magát magas égő lánggal. 
A. remülest észre vévén a fővezér, újra megfúvatta a riadalt. 
Több csoportba osztva kirohant most a felső várból az utolsó 
tartalékhad, a magyar őrség legbátrabbai, legelszántabbjai. 
Elül s hátul a láng, közben az öldöklő magyar. Ez több volt 
mintsem a legvakmerőbb janicsárt is meg ne rémítette volna. 
Mindenki menekülni akart , vége lőn a rendszeres harcnak; ha 
itt-ott küzdött is még egy-egy török csoport, az csak a két- 
gégbeesés küzdelme volt. A kik a nyílt réseken, vagy a város 


590 KISS KÁROLY. 


falairól lajtorjákon akartak lemenekülni : vagy a lángba s 
füstbe fúltak, vagy a győzelmes magyarok kardjára hullottak. 

Déltájban Nandorfejérvár mentve volt már. Alüla vá- 
rosban gátonyain vagy árkaiban egy török sem létezett. A 
janicsárok vesztesége nagy volt, maga a janicsáraga, a válo- 
gatott vitéz sereg legjobb vezére : Khasan bég is elesett. Két- 
séget nem szenved, miszerint a várhad is nagy veszteséget 
szenvedett a húsz óráig tartott, s élethalálra szánt küzdelmé- 
ben. De győzelemkor ki számlálgatja az elhullottakat ?! 

Nandorfejérvár e pillanatban mentve volt ugyan, de a 
táborításnak nem szakadt még vége. A szultán nagy tábora 
még a város alatt tanyázott. A veszély fészke még állott, azt 
is meg kellett semmisíteni. A fővezér kemény rendeletet adott 
utasitásul Szilágyinak, miszerint az ellenséggeli ingerkedés 
végett senki a värosböl ki ne menjen. A hadvezérnek készen 
kellett állnia, mert Muhamed szultán új támadást rendelhetett 
minden pillantatban , tartalékhadának bal szárnyával minden 
órán átkelhetett a Száván, Szerém megyét könnyen elfoglal- 
hatta. A rosszúl fegyverzett, fegytelen gyülevész hadnéppel 
— sergenek nagy része ilyenekből állott — sík téren nem tá- 
madhatta meg a törököt , tervezetében úgy is a város s ennek 
felső erődje megtartása volt a fő tényező, erre volt alapítva 
védelmi rendszere, ezt nem bocsáthatta soha figyelme alól. A 
. hajósnépnek halálos büntetés alatt tiltva volt a várőrségtől 
bárkit is átvinni a Dunán vagy Száván, viszont az ottani tá- 
borokból sem volt szabad, engedelem nélkül átjönni Bel- 
grádba. 


9. §. Kapisztrán János és keresstesei. 


Kapisztrán apó Nandor megrohamlásának második nap- 
ján korán reggel , midőn még javában fort az ütközet, keresz- 
tes táborának nagyobb részét egy új táborba vezette , t. i. 
közelebb a Száva torkolatához, hogy ott részint a két folyó 
egybeszakadása közti zugnak csúcsán szűkebbre szorítkozott 
táborállásban könnyebben fentarthassa a fegyelmet, részint 
pedig hogy, ha a szükség és Hunyadi rendelete úgy hozná 
magával, a Száván átevezhessen, s a várhadnak segítségére 
lehessen. 





HUNYADI JÁNOS UTOLSÓ HADJÁRATA. 591 


Julius 22-kén a déli imádság után, akkor t.i., midőn a 
Belgrádból visszavert török had hátra húzódott a város falai 
alól, Kapisztrán a beszaniai ötövényen fel-s alájártában, több 
keresztes kiséretében , látta, hogy a várhadhoz tartozó öt ke- 
resztes tegezzel és nyilakkal jól fölfegyverközve kilopódzott a 
palánkozat mögől, a Malacsna patak melletti dombra felhá- 
gott, leskelödve : merre látna törököt. 

A. hátravonúlt ellenség előörsei Ciganka előtt állottak, 
az öt keresztes megkezdé azokkal az ingerkedést, a jól célzott 
nyilazässal elriasztá őket álláshelyökről, kiket aztán néhány 
spahi vett ótalmába. A spahik le akarták rázni nyakukról az 
alkalmatlankodó nyilasokat, ezeket a dombon megtámadan- 
dók; de az öt keresztes ijász nem csak hogy meg nem réműlt, 
sőt ellenkezőleg, a spahix ellen fordultak nyillöveseikkel, e 
néhány spahit le is ejtettek, halálosan találva vagy sebesítve 
őket. Ezen csatározást látta Kapisztrán , látták többen a Szá- 
ván túl, látták sokan Belgrád körfalairól is. A. városnak kül- 
ső palánkozatai mögől, hol a keresztesek más fiatal ujonc har- 
cosokkal vegyest őrködtek, dacára a kemény tilalomnak, per- 
cenkint mind többen hagyták el őrhelyeiket, csatlakoztak a 
dombon nyilazókkal; az ellenségtől több lovas és gyalog har- 
cos csoportosodott a domb ellenében. Kapisztrán sejditette, 
miként ebből még komolyabb öszvekoccanás is kerekedhetik, 
a min ő annál inkább aggódott, minthogy tudta a fővezér pa- 
rancsät, ismerte ebbeli szigorát; hát ha még ezen civódás 
némi balságnak válnék okaúl. Kapisztrán hiába ügyekezett 
kiáltással, jeladással hátraparancsolni kereszteseit a dombról; 
azok a páter kiáltását vagy nem hallották, vagy fölingerelt 
harcvágyukban hallani sem akarták. | 

A. páter e csatärozäsnak véget vetendö, Peter fräterrel, 
t.i. a keresztesek zászlóhordozójával, s még két szerzetes ba- 
rättal, ú.m. Tagliacozzo János, és Aguino Ambruzszsal két 
ladikon átjött a Száva jobb partjára. Alig hogy ezek partra 
szálltak, a keresztes nép csoportosan tódult hozzájok, lebo- 
rúlva előtte kérte az imádott vezér áldását. 

A városban csakhamar elhírült Kapisztránnak a vármű- 
vek előtti megjelenése. Ezentúl a kereszteseket 8 más fegyel- 
metlen fiatal harcosokat nem lehetett megtartani többéa falak 


592 KISS KÄROLY. 


mögött; 8 mivel pedig a kapuknál őrködő öregebb harcosok, 
tudva a szigorú rendeletet, vonakodtak kibocsátani őket, ezek 
a talakról köteleken leereszködtek, vagy a résromokról le- 
ugrándoztak. Mindnyája a barát vezér körött sereglett egybe. 

Estenden hat óra lehetett, két ezernél több mindenféle 
hadinép volt már Kapisztrán páter körött. Történt pedig ez 
a város előpalánkozata és a töröknek táborító tűztelepei kö- 
zött. Részint a városban szenvedett veszteség, részint pedig 
a kereszteseknek ily vakmerő föllépése annyira leverte az el- 
lenségnek minden bátorságát, miszerint megtámadatlanul 
vonultak hátra, és a tüztelepek mögött kerestek menedéket. 
E pillanatban ragadta meg a barát vezért azon lelkesedés, 
mely ritka jellemének egyik fő sajátsága volt. Ő itt az Isten 
ujját látta működni, kijelölve : mit kelljen tennie, hogy elég 
tétessék az egek sugallatänak; sejditette ő, hogy ez alkalmat 
nem hanyagolhatja el, és a félhold pillanatnyi elrémülése most 
használandó fel a szent kereszt diadalmára. A tisztes öreg 
hajadon fővel, vándor keresztes botját kezében emelve előre 
lépett, mellette Péter hű követője a keresztes zászlóval. A 
Jézus jelszótrebegő ajakkal felhangoztatvalassu lépésben előre 
nyomult a török hadállás bal szárnyának a Szávára dülő ma- 
gaslatokon állott tüztelepei ellen. 

Rendíthetlen bizalommal zárkozott utána a melléje cso- 
portosodott hadi nép, mely számra csekély volt ugyan, de 
lelkesedésében nagy erőt fejtett ki, kész levén feláldozni ma- 
gát hazáért , vallásért , 8 mint vértanú elhullani a legszentebb 
ügyért. Az ozmán nép első pillanatban bámulva nézte Kapisz- 
tränt mind inkább közeledni, utóbb megrémült a nem is vélt 
merényleten, mintha az ég villáma csapott volna közéjök, a 
közös ijedségben hátra fordultak, és a tűztelepek első vonalát 
elhagyták minden ellentállás nélkül. 

E nem is várt siker Kapisztrán apónak az iáteni gond- 
viselésben való bizalmát, és a keresztesek bátorságát még 
inkább felmagasztalta. Tovább nyomultak előre a tűztelepek 
második vonala ellen. A páni rémülés még inkább lábra ka- 
pott a törökök között, közöttök még a legbátrabbakat is bi- 
zonyos megmagyarázhatlan varázs hálózta körül, ott hagyták 
a török tábor bal szárnyának lövegeit, azok mind a kereszte- 








f 


HUNYADI JÁNOS UTOLSÓ HADJÁRATA. 598 


sek martalékai lettek. Az eszevesztett megfutamodottak a har- 
madik vonal mögött szedtek ószve magokat. E vonal vedel- 
mére erős török osztagok álltak készen. Számos löveg volt itt 
védve elärkolt földvárakkal. De már itt is befészkelte magát 
a páni rémülés, itt sem tettek semmi készületeket az ellentál- 
lásra : a megrémültek alig nyerhettek annyi időt, hogy a 
lövegek gyúlukait bészegezhessék, tömegesen hagyták el állo- 
däsukat, 8 a szultán táborának zömehez futottak. A táborító 
török tűztelepek mind három vonala valamennyi ágyuval a 
keresztesek hatalmába került, kik azonnal a gátonyok szét- 
rombolásához fogtak. Mind ez csodás rendben történt. 

Bármennyire meg volt is a szultán lepve, midőn futni 
látta egyébiránt bátor harcosait a szabálytalan, roszúl fegy- 
verzett keresztyén csapatok előtt minden viadal nélkül; bár 
mennyire boszantotta is ez : de azért lelki éberségét nem vesz- 
tette ő el. Összeszedvén testőreit, hadának javát, önmaga 
állott élókre, azokat a mind előbbre nyomuló, zsolyozmákat 
éneklő keresztesek ellen vezette. Ö maga akarta megtörni a 
varázst, mely népét mintegy megbűvölte, ő maga akarta visz- 
szafoglalni az elvesztett tűztelepeket. Azonkivűl 6000 válo- 
gatott spahit tábora jobb szárnyáról rögtön lóra ültetett, s 
oldalt a város irányában küldötte, hogy ezek támadják meg 
hát mögől az előre tolongott kereszteseket, s állják el közlé- 
köket a várossal, honnan még eddig semmi rendezett hadosz- 
tag nem takarodott ki a keresztesek ótalmára. 


10. §. Hunyadi János utolsó csatája. 


Csakhamar megértette a felsővárban hadilag tanácsko- 
zandó Hunyadi, mi történt nyilvános rendeletének dacára; né- 
mi megnyugvásaül azt ismegértette, hogy Kapisztrán barátja 
mindenkép ügyekezett utját állani a rendetlenségnek , és csak 
akkor, midőn már minden ebbeli föllépése sükeretlen maradt 
vala, miszerint csak némileg is kerékvágásba hozhassa ezen 
számítás nélküli vállalatot , állott élére a mozgalomnak. Meg- 
tudván mindezt Hunyadi, hogy szemtanúja legyen a hevenye- 
zeit harcnak, és azt ha még lehetséges, végkép megezüntesse, 
vagy ha kell, célra vezető lendületet adjon annak, legott a 

ACAD, ÉRT. 1856. IX—X- 38 





594 KISS KÁROLY. 


város falaira sietett. Mozgásban volt ott minden. Osszesereg- 
lett a nép a vár falain, s bärmily kész örömmel sietett volna 
a keresztes bajtársakkal osztozni a nap dicsőségében; de a fó- 
vezér parancsát nem merte megszegni. Látta továbbá Hunyadi 
hogy , ha Kapisztrán segitséget nem nyer rögtön, nem csak 
könnyen kivívott előnyeit elveszti, hanem még veszélybe 1s 
gonyolódhatik; látta egyszersmind a spáhik fenyegető mozgal- 
mát, látta végre a szultánnak a testőr janicsárokkal előre 
nyomuläsät : az ő lelkében is megvillant tehát azon belső sej- 
telem : ez az Isten ujja! itt tenni kell, tenni határozottan; a 
harcot folytatni kell, folytatni élet-halálra. Megfuvatta azért 
a harckürtöt utoljára. Hattyúdalként harsogott az szét a vár 
falai közt, viszhangja Kapisztrán apó fülébe hatott. Lóra s 
fegyverre riasztá a kürt a harcra vágyó katonát; nem késett 
'senki, egy percben mindenki készen s paripán volt, követni 
Hunyadit a dicsőség ösvényén mind baláliglan. Maga a főve- 
zér kirobogott a hadak egy részével a városból. Más részét 
tartalékul kivűl a kapuk előtt hagyta. 

A. epáhiknak már majd hogy nem sikerült bekeríteni a 
kereszteseket, kik egész lelki nyugalommal, szent énekek 
dallama közt, rombolták még egyre a tűztelepeket, midőn 
Hunyadi a spáhik előtt termett épen ott, hol a sz. magdolnai 
lapályról lekanyarodnak az útak a város előtti völgybe Malac- 
nától keletszak felé nyíltabb térségen, 8 lovas osztagainak egy 
ügyes kanyarodásával a janicsárok és spáhik közé nyomúlt, e 
így mind a két hadat megakadályozta hatályosan fölléphetni 
a keresztesek ellen. 

Összecsattant a két ellenséges had. A magyarokat maga 
Hunyadi, az ozmánokat Muhamed a nagyúr vezénylete. Ezen 
öszvecsattanástól függött a magyar had sorsa, sorsa Nándor- 
fejervärnak, de ettől függött sorsa Muhamed roppant nagy- 
seregének is, melynek zászlóira hímeztette a győzelmekben 
mit sem kételkedő szultán Buda várának meghódítását a fél 
Magyarországnak elfoglalását. Ha keblökben érzették a ve- 
zénylő fővezérek : mi függött a válságos harc kockajátékától; 
de érzették a zászlóik alatt harcoló hadak is, mert az öszve- 
csattanás rémítő volt, és sorsdöntő első pillanatban. 

Hunyadi rohamlásának a epáhik lettek első áldozatai, 








HUNYADI JÁNOS UTOLSÓ HADJÁRATA. 595 


kik majd egy lábig kardra hányattak. A szultán többféle ki- 
sérleteket tön, a vészt elhárítani harcosaitól, és új fordúlatot 
adni az ütközetnek; de sükeretlenűl. Mindenütt leküzdhetlen 
ellenállásra talált, rohamai mind dugába dőltek. A csatának 
tovább és tovább tartóssága csak alkalmat nyújtott Hunyadi- 
nak , hogy egyről egyig tönkre verje az ozmán hadakat. Maga 
a szultán bal oldalán egy nyíllövés által veszélyes sebet kapott. 
Az anatóliai beglerbég, mint azelőtti napon a ruméliai, a ta- 
tárok alkänja, sok basa, szandzsák és aga, mindnyájan a szul- 
tán szeme láttára a magyarok kardja által húlltak el; de azért 
a harc csak nem akart jobb fordúlatot venni. 

A magyar hajóraj a csatának sorsdöntő moxsensfdban 
megtámadta a július 14-dikei vízi csatából megmenekült, a 
város falaihoz közel horgonyt vetett, és mindig nyugtalanított 
török flottillat is; a török hajósnép látván a meg nem menekül- 
hetést , sajátkezűleg égette föl hajóit, maga a partra menekült, 
mi még nagyobb zavarba ejté a török hadsereget. A szultánt 
eszméletlenűl ragadták ki a csata zavarából fejedelmi sátorá- 
ba. A táborban is legnagyobb ijedség és rémülés kezdett lábra 
kapni. 

Az elsötétült éj vetett végett az ütközetnek. A szultán 
magához tért ugyan, de előbbi erélye többé nem , e ő nagyon 
valószinűnek hitte, hogy Hunyadi következő nap újra megtá- 
madja őt, mi annál hihetőbb volt, mert hirül hozták neki, 
hogy a Száva csúcsán táborozó keresztesek átkeltek a folyón 
annak jobb partjára , és a Duna bal partján táborozó magyar 
had is komoly készületeket tesz az átkelésre. 

Muhamed tekintve hadainak háromszoros megveretését, 
az ebből származott csüggetegségét, méltán remeghetett attól, 
hogy még negyed ízben is csatát vesztend, s hadsergének hát- 
rálata veszélyeztetnék. Még azon éjjel kiadta tehát rendeletét 
a közönséges elvonulásra , mi eleinte elég jó rendben történt 
ugyan, végre azonban általános futássá lön. A győzelmes ma- 
gyar lovasság nyakán volt a megfutamlott török utóhadnak, 
mely elejénte újra arcadot vetett ugyan, a győztösek előnyo- 
mulását gátolandó, de végre azt is elsodorta a közönséges 
futás. ' 

Hunyadi, nehogy az éj homályában zavar történjék, 


38 * 


546 KiSS KÁROLY. 


azünót füvatott. A törökök további üldözésére készeknek nyi- 
latkoztak a harcosok , készeknek a vezérek is ; Hunyadi azon- 
ban határozottan ellene szegült a köz kivánatnak, tanácsosabb- 
nak tartván az ellenségnek akadálytalan futást engedni, mert 
tapasztalásból tudta azt, hogy, ha a legyőzött hadak kétségbe 
ejtetnek, képesek a legnagyobb veszély közepett is halálra 
szánt ellenállással makacsul harcolni; a mi pedig az ütköze- 
teknek állhatatlan folyamában ha a győzőket mindig veszély- 
be nem döntheti is, de általában keserűvé teendheti a győze- 
delmet. ; . 

Julius 23-kän a fölkelő nap a gyözök diadalmát tündök- 
löve tette. Az ellenségnek éjen által szenvedett vesztesége 
láthatóvá lön. Mintha elsöprötték volna a török hadat Nan- 
dorfejérvár alól. Fel lőn szabadítva az erőd, fel vele egész 
Szerbország. A janicsárok legtöbbet szenvedtek. 24,000 török 
hulla hevert a csatatéren, úgy írta meg Kapisztrán III. Caliz- 
(us pápának, úgyszinte aszemtanú Fara Miklós szerzetes barát 
is. „A csatatér, à. m., melynek kezdete a felső erőd árkai- 
nál tűnedezett elő, átvonúlt a város körfalainak árkolatain, az 
ozman táborító tűztelepein a szultán táborának erődítvényéig, 
megszámíthatlan sok holt test borítá a nagy csatatért. Muha- 
mod fényes táborának minden készlete a magyarok hatalmába 
esett. Vesztesége ezeknek határozottan nem tudatik, még az 
sem, közelítőleg mennyien vettek részt a két napi csatában." 
Ezt írta Fara Miklós barát. A magyar harcosok számát meny- 
nyinek fentebb tettük, annyinak hihetjük; mert tekintetbe 
kell vennünk : minő roppant erővel jött Muhamed Belgrád alá, 
minő élénk harca volt a védőknek a támadók ellenében a vá- 
ros körfalain , a megnyitott résromokon, a felső vár sikamán, 
a lebocsátott hídnál, az ozman tűztelepek elfoglalásakor, végre 
a sík mezőn a szultán támadó csapatainak legyőzésekor. Ha a 
hadi történészek csekély számot vesznek föl saját feleik vesz- 
teségének kimutatására , az ellenséget pedig aránylag sokszo- 
rosítva nagyobbá teszik: vagy valótlanságot írnak, vagy azt 
kell gondolnunk, hogy feleiknek gyáva ellenséggel volt tusá- 
jok, kik vedelmetlenül hagyták fojtogatni magokat, az ily 
gyáva ellenséggel vívott győzelem pedig mi dicsőséget sem 
tanusit. Ha dicső a győzelem : azt csak vitéz ellenséggel küz- 











HUNYADI JÁNOS UTOLSÓ HADJÁRATA. 597 


désben lehet kivini, az ilyeunel való harcban pedig természe- 
tes, ha a legyőzött fél tetemes veszteséget szenved, szenved- 
niök kellett a győzteseknek is egyaránt. Ha netalán amazok- 
nak vesztesége nagyobb, azt csak annak kell tulajdonítanunk 
leginkább, mert a csatatérről elvonulni kénytelen vesztes fél 
a győzők ellenében nagy aránytalanságban áll, miután a 
harcnak ellenhatása a legyőzött ellenfél részéről tetemesen 
csökken. Nandorfejérváratt és alatta kemény harcot állott ki 
Hunyadi népe, veszteségének is nagynak kellett lennie, mert 
vitéz és makacs ellenséggel volt dolga, mi abból is következ- 
tethetö, hogy az eszélyes fővezér tanácsosabbnak tartotta 
 üzóbe nem venni a megfutamodott ellenséget. 

Az elfoglalt lövegek számát háromszázra teszik a ke- 
resztyén történészek, azok közt 12 bombarda, melyeknek 
csöve, mint Hunyadi hadi jelentésében írja, 20 arasznyi hosz- 
szú volt, volt még nyolc kőhányó mozsár, és sok kőhányó 
gép is. Kézi lőfegyver igen-igen sok lehetett, de mennyi? 
nem tudhatni, mert a keresztyén katonák az akkor még igen 
ritka tűzifegyvert megtartották magoknak. Huszonkét török 
gálya, és nagyobb hajó esett a magyarok kezébe julius 14. 
és 22-kén. 

A szultán kivonult Szerbországból, átvonult a Balká- 
non Ruméliába. A mint az akkori krónikások írják : a török 
hadak egymás elleni gyülöletből, és szemrehányások alatt 
összeverekedtek, a mindennapi civódásban 20,000-nél több 
esett volna el, míg Drinápolyhoz értek , hol a megbusult szul- 
tán szigorú törvényszéket tartott a kötelességöket elhanyagolt 
basák fölött; kiket bűnösöknek talált, önmaga nyakazta ra- 
kásra. 

A passiv állásban volt szerbeknek az ozman nép Bel- 
grád alatt szenvedett vesztesége bátorságot adott a fellázadás- 
ra. A magát Novoberdóba befészkelt török őrséget ‚megtä- 
madták, a tért elfoglalták és az ott vezénylő basát minden 
fegyveres népével kardra hányták, egynek sem kegyelmez- 
vén meg. 

Hunyadi e fényes győzelmével végkép lerótta a szeretett 
haza iránti legszentebb kötelességét, e győzelme mintegy 
végrendelete volt egyszersmind, miszerint minden honpolgár, 


598 KISS KÁROLY. 


nagy úr vagy szegény jobbágy egyaránt köteles védeni hazá- 
ját, védeni halálig bármily ellenség ellen; győzelmében evan- 
geliomként állította fel azon államelvet, hogy mi érdem sem 
rejlik még abban, haegy magas származásu család sarjadéka 
vagyunk, mert ez csupána véletlentől függ; hogy valaki ország- 
nagya, 8 vezetője legyen egy nemzetnek, arra több szüksé- 
geltetik, mint csupán származati kedvezmény, szükséges arra 
rendíthetlen megtagadása minden önző haszonvágynak, szük- 
séges arra a fertőzetlen polgári erény. Győzelmében Hunya- 
dinak ez volt végrendelete, halálával erősítette s pecsételte 
azt meg, mert alig telt el győzelme után 20 nap , Zimon mel- 
letti táborában közötte azoknak, kiket a dicsőség pályáján 
a halál mezején győzelemre vezénylett, midőn a hadseregnél 
elharapódzott a dögleletes lázragály, de ő nem távozott szere- 
tett katonái köréből, mígnem ő is az öldöklő kór áldozata lőn, 
3 augusztus 11-kén Nandorfejérvár falaira, harcias tetteinek 
utolsó pontjára függesztve megtört szemeit, elhúnyt az Úrban. 
Az utolsó imádságot a haldokló hős felett Kapisztrán János, 
az elhúnytnak lelki barátja, utolsó győzelmének részese ajta- 
toskodá el, végső gondolata a haza volt. Ő elmondhatta, a 
dicsőült hős, mit Thebáni Epaminondas elmondhatott, de 
Napoleon nem : legyósetlenül halok meg! Önzéstelen erényei- 
ben történelmileg ritka hős hasonlított hozzá, 4 legujabb kor- 
han pedig egyedűl Washington *). 


*) Épen azon nap, midőn a m. academiának egyik szakülésében, azaz 
folyó évi julius 21-k6n ezen értekezést felolvastam, megjelent a Magyar 
Sajtó 168. számában két cikk. Egyik a Magyarországi Ügyek rovatában: 
Nemseti dicsőség a világ végeig cím alatt; másik annak tárcájában, Hu- 
nyadi és Kapiszirán felirással. Jól csik mindig a haza dicsőségét vissza- 
ohajtó szívnek, ha itt-ott rokon érzelemmel találkozhatik; de hogy ezen 
rokonérzelem Hunyadinak utolsó győzelmét négy század után ünneplő 
visszaemlékezés nyilvánításában az enyimmel, melynek, őszintén meg- 
valva, Pauler Tivador tanár úr tisztelt barátom adott egy academiai 
ülés utáni társalgásban elhatározó lendületet, ugyanazon egy nap taläl- 
kozzek, lelki örömömre igen-igen kellemesen lepett meg. Sok szépet, 
lelket, szívet felrázó izgalmat olvashatni a két jeles cikkben, többi kö- 
zött értesülünk arról is, hogy a római catholica egyházban a deli ha- 
rangszó azt jelentené, miszerint III. Calixtus pápa rendeletet bocsátott 
akkor : a keresztyén hívek imádkozzanak, mikép isten Hunyadi karját s 





HUNYADI JÁNOS UTOLSÓ HADJÁRATA. 599 


Politicai eredménye e fényes győzelemnek az események 
első mozzanataiban Magyarországra, bízvást mondhatjuk: 
Keleti Európára nézve , kitünő és nevezetes volt. Muhamed 
szultán diadalmenete meggátoltaték, a Magyarországra ki- 
mondott halálos itélet végrehajtása még hetven évre elhalasz- 
taték, dicsőült hösünknek mindig csak az ország javára tett 
intézkedéseinek fényes béfejezésével polgári és katonai érde- 
mei annyira befészkelték magokat a jobb magyarok szivébe, 
miszerint a nemzet nagy többsége feljogosítva erzetie magát 
Mátyást, a majd csak nem még gyermek Hunyadifit, V. Lász- 
ló elhunytával a prágai fogságból egyenest a megürült királyi 
trónra vezetni, az apostoli szent koronával az atyának a nem- 


az általa vezérlett keresztes hadat győzelemmel áldja meg. Kár hogy 
azon imádság hagyományként reánk nem maradott, mert abból meggyő- 
zódhetnénk, hogy a déli harangozässal úgy vagyunk, mint a Magyar 
Sajtó írja, mert közönségesen az a vélemény, hogy a déli harangszó 
— hajnali és esti harangszó , azaz a sz. ssüs üdvöslése. 

Teleki József gróf is tesz említést Hunyadiak Kora munkájának II. 
kötete 441. lapján a harangozásról, de ő azt délutánnak első órájára te- 
szi, hogy a keresztyén hívek emlékeztessenek Jézusnak a nandorfejérvári 

"ütközetben elesett katonáiért való imádságra, mi Budának a török általi 

elfoglalásáig meg is tartatott; de annak visszafoglalásával többé ismét 
szent szokásba nem vétetett. Igy sülyed végre is minden az örök feledé- 
kenységbe, mint Buda, Magyarország fővárosa utcáinak magyar neve- 
zetei is!!! — Azt is megemlíti Teleki József most említett jeles munká- 
jának szinte 441. lapján, hozzátevén egy jegyzetben egyszersmind, hogy 
az azon napon mondandó imákat a pápa maga készítette , az énekeket 
pedig Aeneas Sylvius szerzette. 

Értesülünk továbbá a Magyar Sajtóban, hogy ugyancsak III. Ca- 
lixtus pápa rendeletére az augustus 6-kára esni szokott Ürssine válto- 
sdsanak ünnepe Hunyadinak Nandorfejérvárnál kivívott győzelmére de- 
cretältatott volna a naptárban. Nagy hiány a történelemre nézve, hogy 
augustus 6-dik napja nincs az említett diadalra vonatkozólag jelölve, 
mert Úrszine változása alatt senki sem sejdítheti a nandorfejérvári győ- 
zelmet , annál inkább sem, minthogy a naptárban aug. 6-kán Úrssíne 
változása csak olyan hétköz-nap, mint utána következő napon : sz. Kajé- 
tán napja. — Egyébiránt bármi viszonyban áll a nandorfejérvári győze- 
lem a déli harangozással : dicsőség a magyar nemsetnek a vílág végeig, 
dicsőség a magyar sz. egyhásnak is, és tisstelet, becsület a Magyar Saj- 
tó sok érdemű szerkesztőjének, ki lapjéban Hunyadinak utols6 diadalát 
négy század után oly hazafiúilag megünneplé. 


600 KISS KÁROLY. 


zet irányában számtalanszor tanusított érdemeit a fiúban meg- 
jutalmazni. A szerb, a többi szláv, és egyéb dunai fejdelem- 
ségek, melyek Konstantinápoly meghódítójával komolyan kez- 
dettek már kacérkodni, egyelőre ki voltak ragadva az ozman 
murkából, némi önállóságban bár a magyar koronátóli füg- 
gésbe kerültek. Magyarország nagy lett, mint volt Nagy La- 
jos alatt, hatalmas és tekintélyes állást vívott ki magának 
nagy és igazságos királyának kormányzása alatt. Ez mind 
eredménye lőn a nandorfejérvári diadalomnak ; de ezen nagy- 
szerű szép korszak csak mint álomkép tűnedezett elő, mert ez 
mily csekélység egy ember életében. A nemzet dicsősége ma- 
gasra emelkedett, de csak azért hogy annál mélyebbre bukjék. 
Bukása nagyszerű volt, mert magával ragadott az mindent, 
mi eredeti, mindent mi alkotmänyszerü, mindent mi nemzeti 
volt. Bukäsa véres és gyászba burkolt vala, vérben fürdött a 
haldokló nemzet; de a történelem meg nem gyászolá, mert a 
nemzet, ha akart, tudott volna önállóan függetlenségében 
uralkodó lenni; bukásának oka önmagában volt. 


11. §. Sirategiai és tacticai eisssapillantás a Nandorfejérvár 
alatt 1456-ban történt harcias eseményekre. 


Hunyadinak 1456. évi hadjárata, és Nandorfejervärnak 
II. Muhamed szultán általi táborításakor, mind strategiai 
mind tacticai tekintetben különféle nevezetesebb hadmozgal- 
mi és csatázási tünemények ötlenek előnkbe; mert bár a had- 
tudomány és harcművészet, mint már 2. §-ban megje- 
gyeztem, a XIV. században előbbi hanyatláeából csak igen 
lassan bár, de mégis fejledezni kezdett, mégis feltűnik : mikép 
történhetett ez vagy amaz? némely körülményekben mikép 
téveszthették ezt vagy amazt a hadvezérek figyelmök alól ? 

Midőn pedig a szembeötlő harci tüneményeket szemle 
alá veendem, ugyanakkor saját véleményem szerint az elmu- 
lasztäsok netalániokát is előadom, mintegy kimenteseül, miért 
kellett ennek vagy annak így vagy amúgy és nem máskép tör- 
ténnie? Fogjunk tehát szemlénkhez. 

I. Föl kell azon akadnunk : miként történhetett az, 
hogy a magyar hadvezér, ki két évvel azelőtt oly nagy erélyt 


HUNYADI JÁNOS UTOLSÓ HADJÁRATA. 601 


fejtett ki hadjáratában , s annak mindjárt kezdetén a védelmi 
rendszerből oly ügyesen lépett át a támadó mozgalmakba, 
melyeknek oly fényes eredménye is lön, és a Szendrő alatti 
csata, és a krusevaci ütközet következtében , valamint Szerb-, 
úgy Bolgárország iskitisztúlt az ellenségtől : és mégis hogyan 
történhetett az meg, miszerint a győzelmes magyar hadak, a 
nélkül hogy a hábornak vége szakadt volna, mind a két or- 
szágból kitakarodtak, a Duna és Száva bal partjain védelmi 
állodást foglaltak, és ugyan ez által a szultán támadólag lép- . 
hetett föl, háborítlanúl elfoglalhatta Bolgár- és Szerborszá- 
got, hatalmába keríthette Novoberdót és más erődített váro- 
sokat. és táborítás alá vette Nandorfejérvárat? A magyar 
hadvezérnek pedig épen ezen eltikkadni látszó védelmi állása 
mentheti ki csak némileg Brankovic György kétes magavise- 
letét, és az egész táborítás alatti eemlegességét, kimentheti 
még azon eljárását ie, miszerint élelmi ezereket szállított a 
török táborba, és de facto cimboraságba lépett a magyar ki- 
rály ellenevel, mert lám Szerbia a magyar hadaknak azország- 
ból való kitakarodásával ki lön téve a török özönlés első ro- 
hamának. 

Ezen hanyag eljárást általában hibaúl kellene felróni 
Hunyadinak, ha a történelem mentségül nem szólana mellette, 
miből megtudhattuk , miszerint a magyar hadvezért győzelmei 
közepett nagyon megzavarák intézkedéseiben a Cilleieknek 
Horvátországban történt ellenséges föllépte, és ezen országos 
zavart állapotot annál inkább természetesnek kell tekintenünk, 
miután történelmi tény az is, miszerint benn az országban 
Cilleiek pártján volt a magyar hatalmas oligarchia, melyhez 
számítandó maga Brankovic György is, rokona a szultánnak, 
rokona a Cilleieknek, rokona magának a királynak is, szon 
oligarchia , mely irígylette Hunyadi fényes állását a kormány- 
zás körében, féltette kiváltságait, nehogy az erélyes harcem- 
bere tökéletes hatalomra juttában a nagyok közt elterjedett 
önkénynek végkép nyakára hágjon, minden lépten túlszár- 
nyalta a hadvezér törekvéseit. Ezen oligarchiai fondor befúrta 
magát, mint tudjuk, a királyi udvarba is, hol az veszterhes 
camarillát képezett, mely még az orgyilkosságot is nem átal- 
lotta segédletei közé számítani , csak hogy a gyűlölt Hunyadit 


602 . KISS KÁROLY. 


leräzhassa nyakáról. Tekintve mind ezt, tekintve azt is, hogy 
az 1454. évi hadjáratban részt vett több banderium béfejezett- 
nek tekinté harckötelmeit, az országosan hozott kétértelmü 
határozataiba burkolva, elhagyta a tábort, haza költözött 
épen akkor, midőn a szultán a krusevaci csatavesztés után a 
két tartományból kitakarodott hadaival, de a kevésre olva- 
dott magyar hadak száma még ekkor is veszélyezve lett volna 
Szerborszägban, hol, a mennyire alkalma volt Hunyadinak 
kiösmernie a szerbek, nevezetesen Brankovic érzületét a ma- 
gyar ügy iránt , állása épen nem volt biztosítva, s egy neta- 
lán bekövetkezhető balesetben nem csak hadserege sorsát, 
hanem a hazában saját népszerűségét is kockázta volna; pedig 
személyéhóz volt kötve az ország boldogsága, a nemzetnek 
alkotmányszerü fenmaradása. 

II. A minek kedvezóbb kórülmények kózótt, a magyar 
hadak állására nézve, 1456-ban meg kellett volna történnie, 
és meg nem történt, egy részről oka volt az 1454. évi győzel- 
meknek föl nem használása, de más részről nyomatékosabb 
oka volt az 1455. évi teveketlenseg, mert , ha Hunyadi zsib- 
basztva a Cilleiféle ármány által, a szultánt föl nem keresi is 
Ruméliában, ha a reá nézve kedvezőtlen politicai constellatiók 
között hadászati alapzatától messze távozni nem tartotta is 
tanácsosnak; de ha ő 1455-ben félre tesz minden kiméletet 
nyilvános ellenségei irányában, azokat egytől egyig nyakon 
ragadja és őket, a nélkül hogy államcsínyt kellene elkövetnie, 
érzékenyen sujtandja s ártalmatlanokká teendi; ha magának 
a fiatal királynak is poharába; bár néhány keserű csöppel ke- 
verve, tiszta vizet önt, és így lerázva alattomos és nyilvános 
elleneit, szabad kezet nyerend : öszpontosíthatta volna hadait 
Szerbország kellő közepén , Nandorfejérvár táborítása meg nem 
történhetik, és a helyett hogy Hunyadinak a város fölmenté- 
sével kellett vesződnie, ő lépend föl a támadó térre, vagy oly 
védelmi állást foglal, mely megzsibbasztja II. Muhamed min- 
den léptét, és a szerbeket is megnyeri a magyar ügynek. 

Van Szerbországnak majdnem közepén egyvidék (lásd az 
J. az. térképetés olvasd a 3.§-t), mely atermészettől arra látszik 
teremtve lenni, hogy onnét mint úrkodó pontról nyujtódzék 
szerte ez ország minden védelme. Ez azúgynevezett Sumadia, 


Ld 





HUNYADI JÁNOS UTOLSÓ HADJÁRATA. 603 


a rudniki kerületben. A Serbiát délkeletről megrohanó ellen- 
ségnek vagy a Nagy-Morava völgyét kell megnyerni, hogy Ku- 
bor magaslateit megmäszhassa; vagy a Szerb-Morava völgyét 
kell elfoglalnia, hogy a Drina völgyebe juthasson; ha mind- 
kettőt egyszerre hatalmába keritheti, annál nagyobb előnyt 
vihat ki magának. De hogy ezen völgyek birtokába juthasson, 
8 maradhasson is, Sumadia erdős hegyes vidék örsítésére 
kel! nekie törekednie, mert valameddig Sumadia a védelmezők 
birtokában van, sem a Nagy-Morava völgyén Cupriän túl 
lefelé, sem a Szerb-Morava partjain Karanovacon túl felebb 
nyomulni nem lehet, mert mind a két hadászati tárgyazat felé 
majd minden nyomon mäs-mäs irányváltoztatással haladhat 
csak előbbre, de ezen változtatások forgó pontjai oly közel 
esnek Sumadiához, hogy onnét azon pontokat meg-megtá- 
madni s az azok felé hadászó sergek mozgalmait nyugtalaníta- 
ni lehet minden percben. 

Ha tehát Hunyadi az 1454. évi győzelmes hadjárat után 
— úgy is ura Szerbiának — állodásait ott, mennyire csak le- 
het, szilárd lábra helyhezi, ha szövetkezve Brankovic fejdelem 
hadaival , ezen bár kétes jellemű despotát egészen megnyeri 
a magyar ügynek, mi pedig a krusevaci győzelem után oly 
könnyű volt volna, mint soha máskor; ha ő, minthogy a kipusz- 
titott Ruméliában a hadjáratot tovább folytatni úgy is nehéz 
feladat volt — a helyett hogy a Dunán átkel, Szerbország 
szivében megmarad és Sumadiában erős állodásba vergődik; 
ha Brankovicot agyőri országgyűlésen Kapisztránnak catho- 
licus túlbuzgósága következtében meg nem szomorítja, haneki 
nem csak igér, de tettleg is nyújt erélyes segedelmet; ha az 
1455. évet a magyar állam jobban fel tudja használni : II. Mu- 
hamed, bár mennyi haderőt gyűjtött is zászlaja alá, és az 
alexincei szorost, melynek örsítését Brankovic derék hadaira 
lehetett volna bízni, habár erőszakolta volna is : vagy nem 
mer a Nagy-Morava völgyén le a Dunához közeledni , mert a 
Sumadiában őrködő magyar hadak őt bal oldalékában minden 
lépten fenyegethették , és csak Krusevacnál foglaland helyet; 
vagy ha ő, roppant sergének számában bízva, a merényletet 
mégis végre hajtandja, ekkor háta mögött a. magyar hadak 
által örsített Sumadia oly fenyegető pont maradott volna min- 


604 KISS KÁROLY. 


dig, hogy Muhamed vagy nem meri megtäboritani Nandort, 
vagy ha azt mégis teendené , valószínűleg még hamarübb ki- 
tette volna magát azon kudarcnak , melyet julius 22-kén szen- 
vedett, és ekkor a vég eltiportatástól meg nem menekül, mert 
visszavonulásában Sumadiának őrsége oldalt mindenütt nya- 
kára tört volna. Még akkor ie, ha Muhamed Sumadiának a 
magyarok általi örsítése miatt nem a Morava völgyén nyomú- 
land be Szerbországba , hanem Viddintöl a Duna partján Nan- 
dor felé, ezen város előtt nem tarthatta volna fel magát, mert 
Sumadiából a veszély őt naponként nagyobbodó mérvben fe- 
nyegethette. De .Hunyadi Sumadiával, szóval Szerborazäg 
belsejével, mit sem gondolt; pedig sohasem kellet volna ve- 
szítnie figyel:ne alól azt, hogy Nandorfejérvár birtoklása, ha a 
magyar állam politicai befolyását Szerbországban elveszti, min- 
dig kétséges marad; holott Magyarországnak ez ordonyát a 
szerb földön a magyar állam Brankovictól csak azért szerzette 
meg oly igen nagy áron, hogy azt mint hidfőt a Dunán szük- 
séglendő átkeléskor akármikor használhassa. 

A most érintett strategiai bolsägof, értem t.i. Sumadia 
elhanyagolását vajon mi okból követhette el Hunyadi? miután 
elvitäzhatlan igazság az, miszerint a strategia az államok vi- 
szonyaiban mindig karöltve jár a politicával, azért a politicai- 
lag elkövetett hibát a legcélszerűbben elintézett strategiai ki- 
számítás sem hozhatja többé helyre, úgyszinte a strategiailag 
kiküzdött legnagyobb vívmányok ezrek meg ezrek vérébe, 
a honpolgárok millióiba került győzelmek füstbe mennek, 
ha az állam politicai intézkedéseinek kezelése kontár kezek- 
ben van. 

A föltett mostani kérdésre válaszolva következendőkre 
szorítkozunk. Az államok politicai mozgalmainak mindig a 
kormányok élén álló államférfiak jelleme szokott irányt adni. 
Hunyadi jellemének legkitünőbb vonalma volt saját böcsüle- 
tességének érzetében a legnyilvánosabb ellenségében is annyi 
méltányosságot föltételezni, miszerint az megismervén végre 
az előmozdítandó közjó kivánalmait , meggyőződik arról, hogy 
csak azon az úton lehet s kell is a király és haza iránti kötele- 
ségeket teljesíteni, a melyen ő és párthívei munkálnak, és így 
mindenki egyesűlend vele, s végre is megszűnik minden párt- 


HUNYADI JÁNOS UTOLSÓ HADJÄRATA. 605 


düh s minden családi üldözés. Ezen hiedelemben volt ellensé- 
'gei irányában Hunyadi még akkor is, midőn abban ringatnia 
magát több volt gyöngeségnél. Hunyadi jellemének ezen er- 
kölcsi sajátsága volt az ok, miszerint nem csak zsibbasztva 
lön minden lépte, és kormányzata alatt nem fejlődött ki azon 
elhatározott cselekvés, mely egy államilag kitűzött közigaz- 
gatási cél elérésére fordítandó, és miután fel nenf bírta vagy 
akarta használni barátai közre munkálását, kiknek pedig di- 
szes koszorüjában ott voltak a Ssilágyiak, Palócsiak, Bodók, 
Orssághok, Bebekek, Bátoriak, Korodiak, Kanissaiak, Ros- 
gonyiak, s más hatalmas családok és a köznemesség nagyobb 
resze, azt várta, hogy a Garák, Ujlakiak, Bánfiak, más né- 
hány oligarcha család és föpap, velók nyíltan vagy titokban 
Giskra, s más rabló cseh és német lovagok, kik a hatalmas 
Cillei-pártot képezék, hozzá simúljanak s egy akaraton legye- 
nek vele. De ez nem történhetett meg soha; így a honvédelem 
sem fejlődhetett azon túlnyomó erőre, melynek már csak er- 
kölcsi hatása is letiporhatott volna minden akadályt , s így, a 
helyett hogy az 1454. évbeli hadjárat utáni esztendőt a kivi- 
vott előnyök folytatására, Szerviának a magyar hadak általi 
örsítésére felhasználta volna, csupán alkudozások, eredmény 
nélküli egyezkedések, a külföld segedelme utáni esdeklések 
közt kellett eltékozlani haszontalanúl. Benn az országban a 
pártviszály sem a kormányzásban egységet, sem a honvéde- 
lemben közös erőfejlődést nem engedhetett. A honvédelem 
csekély számra törpült, külföldrőlsem jött sehonnan is segítség, 
mert akkor — mint máskor is — a német és olasz kisebbnagyobb — 
keresztyén fejdelmeket kárhozatos tespedés, vagy egyenet- 
lenségból származott még kárhozatosabb önhaszonlesés vette" 
igénybe, s megsemmisített bennök minden nemesebb érzületet. 
Hunyadinak jellemében volt továbbá a vallása elveihez szoros 
ragaszkodás még akkor is, midőn az egy lépést sem engedés 
határos volt némileg a vakbuzgósággal, midőn a más vallási 
felekezeten hivőket az igaznak hitt s vallott útra tériteni máso- 
kat illetett inkább mint ahadvezért. Haa politicai érzületkü- 
lönbség a gyarló emberekben keserű ingerültséget szokott elő- 
idézni egymás ellenében, a valláskülönbség pedig nem ritkán 
phanatismussá aljasúl Mind amazt mind imezt türelmetlenség 


606 | KISS KÁROLY - 


által felizgatni mindig veszélyes, hábor idejében pedig a leg- 
szomorúbb következményeket szülheti; mellőzni kell tehát 
mindkettőt kivált a hadvezérnek. 

Hunyadi jellemének ezen két vonalma sok rosznak volt 
előidézője. Engedékenysége okozta miszerint 6, a helyett hogy 
a törvénysértőket és az országos határozatok áthágóit rövid 
úton teljhatálmának egész sulyával rendre igazította, vagy ha 
máskép nem lehetett, eltiporta volna, engesztelő egyezkedé- 
sekkel törekedett meggyőzni, minek aztán mi eredménye sem 
lett. A. vakmerő engedetlenek a kormány szelídségében annak 
jogtalanságát hitték, s annak ürügye alatt még nagyobb tör- 
vénysértésekre vetemedtek. S mi lett mind ennek természetes 
következménye? Nem más, mint hogy a honvédelem tárgyá- 
ban 1454-ben január 14-kén hozott országos határozatok nagy 
részint végrehajtatlanúl maradtak, sőt, mint már eınlitök, 
ugyanazon év végével a hadjárat béfejeztének ürügye alatt a 
hadak nagyobb része a bolgárországi Duna partjáról haza ta- 
karodott, s így a főhadvezér képtelen lett az 1454. évi had- 
járatot a következendővel, a mit pedig a strategia elvei meg- 
kivánnak, kapcsolatba hozni, de így aztán el is vesztek az 
azon évben kivívott valamennyi fényes eredmények, és a kru- 
sevaci tündöklő diadal a hadi történelemben csak mint elszi- 
getelt fegyvertény szerepel, nem csak minden politicai ered- 
mény nélkül, hanem strategiai haszna is elveszett helyreho- 
zatlanúl. És már 1455-ben arról kellett újra gondoskodni: 
mi módon állíttassék lábra ismét egy új haderő, melylyel a 
nagy készületekben tevékeny ellenség irányában méltósággal 
lehessen föllépni. E kedvezőtlen körülmények közt kisikamlott 
Hunyadi markából a támadó hadászatnak minden fonala, és 
föl kellett hagynia Szerbország legnevezetesb pontja-, t. i. 
Sumadia örsítésével, és így a szultánnak időt s alkalmat en- 
gedni kénytelen lön, hogy Bolgárországban megfészkelhesse 
magát, tért nyerjen Szerbiában, és támadó hadászatra hasz- 
nálja fel azon segédeszközöket, melyekkel Byzanc meghódítója 
már akkor is rendelközhetett. 

Hunyadi jellemének második fő vonalmára térve meg- 
jegyzendő, hogy a vallásbeli türelmetlenség megtermi mindig 
kárhozatos gyümölcsét, megtermette hazánkban is Hunyadi 


HUNYADI JÁNOS UTOLSÓ HADJÁBATA. 607 


utókorában. Brankovic György Szerbország fejedelme, Ma- 
gyarországban nagy kiterjedésü földnek ura, mint már emlí- 
tők, a töröknek mindinkább fenyegető zaklatásai ellen a 
magyarokhoz folyamodott segítségért. Mi történt 1455-ben 
a győri országgyűlésen? A helyett hogy az ozmanli hódító 
özönlésének meggátlására valamennyi keresztyén erő öszpon- 
tosíttatott volna, Kapisztránnak mindent magával ragadó 
szónoklata következtén csak azon föltétel alatt igértetett meg 
nékie a segítség, ha áttérend országával együtt arómai catho- 
licus vallásra, mit a 90 éves öreg fejdelemtől kivánni balgaság, 
az akkori szorongatások között kárhoztató fogás volt. Hunya- 
di nem csak nem ellenzette Kapisztrán térítői buzgalmát, sőt 
hihető hogy visszaemlékezve a rigómezei napok utáni bántal- ' 
makra, azt helyeselte is némileg. Ennek azonban az a követ- 
kezménye lőn hogy a szerbek végkép elszakadtak a magyar 
ügytől, mi pedig épen akkor történt , midőn Szerbország bel- 
sejeben egy magyar katona sem volt; ellenben Novoberdo 
erődített város a Vivarina folyó jobb partján, a Bolgár-Mo- 
rava völgyétől négy mérföldnyire már a török batalmában 
volt, mi által Muhamed badászatának megkezdésére új fegy- 
vertért nyert. Brankovic elkészülve minden megtörténhető 
esetre, hadait Sumadiába helyhezé, hová pedig a magyar ha- 
daknak szükséges volt volna nyomülniok, de elmulasztották. 
A. szerb hadak Sumadiában semleges állásban maradtak alkal- 
masint elég tág lelkiismérettel bevárandók, míg az egyik vagy 
másik fél veszteséget szenved. 

Ezen említettem viszonyok, melyekben Hunyadi mint 
regni gubernator , később mint generalis capitaneus a magyar 
kormány élén állott, eléggé világosságba hozák, mi okból 
nem használtattak fel az 1454. évi badjáratnak kivívott ered- 
ményei, mi okból marad a reá következett évben Szerbország, 
nevezetesen a nagy fontosságu Sumadia a magyarok részéről 
örsitlenül. 

III. A magyar hadaknak Nandor táborítása alatti állása 
veszélyes volt, mert, mint a térképen látjuk, azok egy széles, 
mély és sebes sodratú folyónak, t. i. a Dunának mind két part- 
ján közbevőleg (à cheval) voltak felállítva. A. közbevőleges 
állodást csak azon esetben lehet néha helyeselni, ha az a folyó 


608 ^ KISS KÁROLY. 


altal elkülönitett két hadosztag egyik egyik már annyi eróvel 
bir, miszerint az ellenség minden támadó vällalatänak, a sü- 
ker valószinüsége mellett, ellene ezegülhet, vagy ha a folyó 
által elválasztott két hadosztagot egy, a mindkét parton elgá- 
tonyozott, hidfök által elegendően biztosított állóhíd kapcso- 
latban tartja. Hunyadi hadainál egyik eset sem fordult elő. 
A magyar harceró, mint tudjuk, egészben véve is, alig tette 
negyed részét a török hadseregnek, ezen negyed is két részre 
osztva, alig volt volna képes sükerrel ellentállani Muhamed 
szultán merényleteinek, ha ő, mint vezérei tanácsolták is, át- 
kel a Száván, s az ime folyó bal partján táborozó magyar ha- 
dakat, melyeknek nagyobb része harctapasztalatlan keresztes 
" népből állott, megtámadta volna. A Duna két partján tábo- 
rozó hadakat semmi híd sem tartotta közlékben. A magyar 
flottilla a Táborsziget csucsánál horgonyozott ugyan, magán 
a szigeten is táborozott egy keresztes osztály, de mind a flot- 
tillát mind a sziget keresztes hadát igen gyenge és elégtelen 
közléknek lehetett tekinteni az ellenségi megtámadás ese- 
tében. 

Hunyadinak ezen hibás állodását csak az mentheti ki 
. némileg, miután tudtára esett a török hadseregnek roppant 
nagy száma, melylyel II. Muhamed Byzanc meghódítójának 
fénysugáraival környezve, Nandor táborítására Szerbország- 
ban megjelent, azt gyanithatta, miszeririt a szultán annyi 
harcerővel nem fog időzni Belgrád alatt, banem özönleteket 
teend Magyarországnak Dráva és Száva közti megyéiben vagy 
a temesi Bánságban, vagy egyszerre mind a két oldalon. Ezt 
kellett Hunyadinak hinnie, 8 erre elkészülve lennie; de hogy 
a szultán mozgalmának irányzatát merre felé veendi, azt a 
magyar fővezér nem tudta, ez okból kénytelen volt seregét 
megosztani. Mert habár az akkori hadászati eljárás szerint 
egy, kivált nagyobb szerű erőd elegendő volt is az egész had- 
sereget feltartóztatni előrehaladásában; de Muhamed élénk 
rezgésben tudta tartani azon mindenütt elterjedt hírt , misze- 
rint Belgrád úgy sem futhat el előle, be sem várjaannak úgyis 
előbb-utóbb békövetközendő elestét, s hadászatát Magyaror- 
szág szíve felé irányzandja. A szultánnak ezen hírre kapott 
terve annál inkább is teljesíthetőnek látszott, mert tudjuk, 





HUNYADI JÁNOS UTOLSÓ HADJÄRATA. 609 


hogy, mihelytaz ozman sereg Belgrád alá ért, kisebb-nagyobb 
török csapatok áthajókáztak a Dunán, s rémülést okozva 
pusztították a magyar földet. Hunyadinak ezt a szultánról 
annál nagyobb bizonyossággal föl is kellett tennie, mert ő 
előtte nem lehetett titok Magyarországnak pártokra szagga- 
tottsága. 

Miután Hunyadi Szerbország belsejét el nem foglalhat- 
ta, a mi pedig, mint már emlitök, a strategia kívánalma sze- 
rint legcélszerűbb volt volna; miután a Dunán és Száván túl 
Nandor vidékén állodást, annak veszélyessége tekintetéből, 
nem foglalhatott, mert a megtámadtatást minden órán nya- 
kára várható seregnek az ellenséggel úgy állani szemben, hogy 
egy nagyobb szerű folyó a seregnek háta mögött legyen: az 
annyit tenne , mint magát a tűz és víz hatása közé tolni és da- 
colni az ebből következhető veszélylyel. Minthogy pedig Hu- 
nyadi mégsem távozhatott Belgrád közeléből, legcélszerűeb- 
ben tesz, ha sergének egész tömegével a Duna és Száva közt 
foglal állodást, mert azt bízvást számításba vehette, hogy 
Muhamed , hadászatának irányvonalaúl nem fogja választani 
a Duna bal partját mindaddig, míg Nandor fennáll, és Hu- 
nyadi kész seregével a Duna jobb partján táboroz, mert attól 
is tarthatott, miszerint Erdélyből kitörhetnének a magyar 
hadak , ha ő a Tisza bal partján fölfelé merne nyomúlni, s 
így a szultánnak egyéb választania valója nem maradhatott 
volna, mint vagy magosztania seregét a Duna mindkét part- 
jára; de ekkor nem csak azon hibát követi el, mit Hunyadi 
elkövetett, hanem, miután a Duna és Száva az ozman sereg 
háta mögött maradna, a netaláni ütközet elvesztésével a két 
folyó nagyon is veszélyezné a sereg hátrálatát; vagy pedig 
sergének egész zömével a Száván át kellkelni, Hunyadit Zimon 
vidékén megtámadni, hol azonban a támadó harcra kevés 
előny mutatkozott, mert a Duna és Száva közti tér akkor 
még inkább, mint most, vizenyős ingovány volt, a hadak- 
nak támadó harcadokba kifejlődése sok nehézséggel járt volna 
és megveretés esetében itt is az ozmanok hátralatát részint a 
Beszania és Zimony közti ingovány, részint magà a Száva is 
veszélyezte volna : holott Hunyadi előtt nem kedvező esetben 


is nyitva maradt volna az út, a Dunához támaszkodva bal 
ACAD. ÉRT. 1856. IX—X. 


610 KISS KÁROLY. 


oldalekäval, vagy Pétervár vagy Eszék falainak ótalma alatt 
hátrálatát folytatni. Ez utóbbi útnak némi előnye volt az 
által, hogy arra felé szövevényesebb a vidék, s az ellenség- 
nek számos lovassággal való hadászata azon sok bajjal lett 
volna végrehajtható. 

IV. A Duna hullámain julius 14-kén történt hajócsata 
Hunyadinak egy jól kiszámított tacticai intézködésén alapúlt. 
Elősegíté annak következményekben oly dús sükerét részint 
a magyar hajóhadnak a sajkák iránytatásában tanusított gya- 
korlottsága, és az összeütközés közben rendíthetlen bátorsága, 
az altiszai és dunai vidék lakosainak mintegy hagyományként 
morális és physicai sajátságukká vált tetterő, részint azon 
kedvező helyzet , miszerint a magyar hajóraj rohamának sulyt 
kölcsönzött a Duna folyamiránya: ugyanis a lefelé dallazásra 
kevesebb erőt kellett fordítaniok a magyar hajósoknak, mint- 
sem a törököknek , kiknek a Duna sebes sodra ellen kellett 
fölfelé evezni nem kevés erőfeszítéssel. Ezen vízi győzelmet 
azonban csaknem egészben a nandorfejérvári hajórajkának 
kel! tulajdonítani, mely nem csak hogy az ellenség szeme lát- 
tára szerelte föl magát, s kiindúlt a város falai lóvegeinek 
ótalma alól, hanem még mit sem gondolva lejebb — a Duná- 
nak azon partpontján, hol az ozman állodás tűztelepei a folyó 
szélét érinték — horgonyozó török tartalékhajókkal, mit sem 
gondolva azzal sem, miszerint a török flottillänak zöme nála- 
nál feljebb evedzett, és csak egy részletének lefelé fordulása 
volt volna szükséges arra, miszerint a Duna közepén, a nél- 
kül hogy amagyar hajóosztálytól segítséget kaphatna, végkép 
elnyomattassék; azzal sem gondolva, hogy vízár ellen dallaz- 
. va, a kormányosok harc fordultával nehezebben adhattak 
egyhangzatba hozható irányt a hajóknak, a vett utasításnak 
egészen megfelelt, és mind a támadáskori, mind a csata he- 
vében, kiváltkép azon tacticailag ügyes kanyarodáskor, mely- 
lyel t.i. a magyar hajóhad által visszavert török flottillát 
oldalba foghatta, eléggé nem magasztalható dicsőségben 
részesült. 

A. bevégzett vízi győzelmet úgy kell tekintenünk, mint 
Nandor megtäboritäsäban igen nevezetes forduló mozzanatot, 
mert általa a magyar tábor és a megtámadott város közti köz- 


HUNYADI JÁNOS UTOLSÓ HADJÁRATA. 611 


? 

lék helyre lön állítva. Hogy pedig Hunyadi a megzilált ozman 
hajóhadat egy megujított támadással mégsem kisertette tönk- 
re verni, csupán annak kell tulajdonítanunk, hogy neki 
hajóhadát a vízi győzelem után mindenekelőtt arra kellett fel- 
használnia, miszerint a mindenben szorongattatott várost és 
várhadat minél gyorsabban elláthassa minden szükséglettel, 
nehogy Muhamed, ha hajóhadában erősítést nyerend, a Duna 
oldaláról ismét elzárhatja a várost, s ez akkor a legszükségesb 
védelmi s élelmiszerekben nehezen pótolható hiányt szenvedne; 
szükséges volt továbbá Hunyadinak a hajóhad a város és a 
magyar partok közti közleködés fentartására, azt tehát egy 
bizonytalan új öszveütközéssel semmikép sem kockázhatta. 

V. Szembeötlő tán azon körülmény is, miszerint Hu- 
nyadi, miután a most említett vízi csatában némi előnyt vívott 
ki magának, egész táborát, ha azt nem, legalább annak egy 
tekintélyes osztagát, nem nyomítá át a Dunán, hanem meg- 
elégedett azzal, hogy a várhádat néhány száz harcossal meg- 
szaporította. 

Miután azonban Nandor előtt a vízi csatával misem val- 
tozott, miután Muhamed roppant nagy serege még azután is 
félkörben átkarolta a tért, miután az ozman táborítás szár- 
nyai még mindig a Dunához és Szávához zárkoztak, még ak- 
kor is, vagy még leginkább csak akkor tett legnagyobb ké- 
születeket, és azokat szembe szökő nyilvánossággal folytatta 
hogy Szabäcsnäl átkelend a Száva bal partjára. Ily körülmé- 
nyek között Hunyadi a Dunán vagy Száván átkelve vajonhol 
állíthatta volna fel hadait? ha csak nem a török ágyuk és 
Nandor körfalai között, a mely állodás az ozman tábor közel- 
sége és erejének túlnyomósága miatt valóban sem kényelmes, 
sem nyugalmas nem lehetett volna, és nékie tekintettel kellett 
maradnia mindig arra is, nehogy az ellenségnek a Száván át- 
törhetése követköztén leszoríttassék hátrálati vonaláról , mely 
minden esetre a Dráva felé volt kitűzve. 

VI. Első pillantatra alig lehet helyeselnünk azon körül- 
ményt, miszerint Hunyadi julius21-kén nem fordított nagyobb 
erélyt a város körfalainak védelmére, hanem mintegy lemond- 
va annak további védelméről, azokról visszavonatta harcosait, 
mi több, még a felsővár hidját is lebocsáttatta. A magyar 

09" 


612 . KISS KÁROLY. 


fővezér fonákoknak látszó ezen intézködései arra voltak irá- 
nyozva, hogy a janicsárokat a város kirablására csábíthassa, 
ekkor akarta megtámadni, az utcai harc zavarába bonyolítani, 
és a felsővárból teendő kirohanás által két tűz közé szorítani 
őket. Hunyadinak ezen merénylete , az ozman harcerő túlnyo- 
móságát tekintve, veszélyes volt; mert könnyen átláthatta, 
hogy Muhamed a városba tört rohamcsapatok után újakat 
küldend és tartalékai által a megnyomatottaknak segédkezet 
nyujtand, s így könnyen megtórténhetnék, hogy a betolako- 
dott török had túlnyomóságában az utcán küzdő magyarokat 
nem csak elnyomandja, hanem afelsövärba menekülni akarók- 
kal egyszerre benyomúl a kapun , vagy ennek mellőzése okaért, 
ha a felsővár hidja felvonatnék, a kün szorúlt magyar harco- 
sok a merénylet áldozatául eshetgek. Hunyadinak nagyobb 
erővel kellett volna rendelközhetnie, hogy kivánatos sükert 
biztosíthasson merényletének. Hogy pedig csalódott számítá- 
sában, bizonyítja a nem egészen sükerült eredmény; és hogy 
a magyar hadak tönkre nem verettek végképen, csak kitartó, 
bátor elszántságuknak tulajdoníthatják. 

VII. A város és a felsővár árkába hányt gyúanyagok 
általi elrémítése a töröknek jól kigondolt tacticai fogás volt, 
mely sükerült is tökéletesen. Hogy pedig Hunyadi az ellen- 
segnek a városból kiüzetésekor nem rendezött általános kiroha- 
nást, sőt még keményen meg is tiltotta, hogy a város palán- 
kozatain kivűl senki ne mutatkozzék , és nyilvános engedély 
nélkül el ne hagyja a tábort , tekintve Hunyadi helyzetét, az 
előrevigyázat igenis helyes volt, mert a városból kivert ozman 
had csak egy kis része voltaroppant török tábornak ; a lovas- 
ság pedig a két nap tartott harcban részt sem vett, s pihen- 
ten, csatakészen állott. Az ozman tábort csak az esetben 
támadhatta volna meg, ha a most bevégzett győzelmes har- 
coläs közben mind a Dunán, mind a Száván a magyarok tö- 
megesen átkeltek volna;"de az ily átkelés, minekelőtte még 
a város utcáiban és körfalain forrt a csata, midőn még az üt- 
közet sükeres eredménye biztosítva épen nem, 8 az ellenség 
nagyobb számát mérlegbe vetve, valószínű sem volt, meg 
nem történhetett. 

VIII. A Nandorfejérvár körött történt legnevezetesb 





HUNYADI JÁNOS UTOLSÓ HADJÁRATA. 618 


események közé tartozik minden esetre elejénte kicsinységnek 
tetsző, mi több, még fenyítéket érdemlő azon csíny , melyet 
t. l1. az öt keresztes ijáss a töröknek a városból kiveretése után 
nyomban elkövetött. A mily váratlan, épen oly dús is volt az 
eredményében. A harcviselésben néha fordulnak elő oly ki- 
csinységek, példa van rá elég, melyek, azon kivűl hogy nem 
tartoznak a hadvezér számításaihoz, és ba olykor jelentéköny 
követközményei nem volnának, a hadi törtenelemhöz épen 
nem, legfölebb a krónikás lapjaira tartoznának, de a melyek 
midőn a még messze gondolt öszveütközést előidézik, és nem 
ritkán indokai lesznek a válságos mozzanatoknak, nagyon is 
megérdemlik a történelmi jellemet; azértis az eszélyes hadve- 
zérnek készen kell lennie minden eshetőségre, hogy semmi 
meg ne zavarja őt, kezénél tartson minden segédletet, melyek 
a nem is sejtett és békövetközött körülmények közt felhasznál- 
hatókká váljanak. 

Az öt keresztes ijáss vakmerő bátorsága, s ennek foly- 
tán a keresztes hadnak közönséges föllelkesödese annálinkább . 
nevezetös, minthogy Kapisztrán apó kereszteseinek harcké- 
pessége nem a legjobb hitelben állott, nem mintha gyáváknak 
kellene nyílvánítanunk azokat, gyávák nem, sőt inkább me- 
rész vakmerők voltak azok, hanem a fegytelen engedetlenség, 
zabolátlan torkosság ételben e italban, a civakodó elbizako- 
dás, a sokféle nemzetiségek közti egyenetlenség a keresztesek 
apró bűnei közé tartozott minden esetre. És épen a hadifegy 
elleni egy ily ténynek kellett békövetköznie, hogy még azon 
nap a legdicsőbb győzelem koszorúzza hős eldödeink hom- 
lokát. ; 

A keresztesök azon egyetömös föllelkesödését leginkább 
azon szellemi hatásnak kell tulajdonítanunk, melyet Kapisz- 
trán a magyar harcosokon, nevezetösen a keresztösökön gya- 
korolt; megfogható ez még azon kórülménynél fogra is, hogy 
azon kornak majdnem babonás hitehöz tartozott, miszerint a 
túlvilág szellemi őserejével egyenes közleködésben hitte lenni 
az egyháznak szerzetös személyeit , és föltétlenűl ragaszkodék 
ezen hitéhöz. Sőt maga Kapisztránnak, s az őt táborba kö- 
vetett azerzetós társainak buzgó religiositäsäban is kétségkivűl 
meggyökerezött azon hit, hogy a természet fölötti erő hatása 


614 KISS KÁROLY. 


által ők volnának hivatva arra, miszerint a keresztyén vallást 
az akkorban legdühösebb ellenétől, az izlamnak az akkor is- 
meretös három világ részben lábra kapott roppant hódítászi 
ellenében ne csak megvédje, hanem a félholdat ketté is törje. 
Ezen vallási buzgalommal párosúlt honszeretet által is felma- 
güsztalva hivők voltak békövetköznie azon idöpercet, melyben 
a kedves hazát az isteni anya segedelmének közbejöttével, ki- 
nek ótalma alá ajánlotta az első apostoli király Magyarorszá- 
got, meg lehet s meg is kell védeni. 

Az ily fanatizált vallási s honszereteti buzgalom tette 
csak képessé Kapisztránt és keresztöseit, csupán a zsolyozmá- 
nak éneklése közben megtámadni az ozman tüztelepöket , és 
kivini a később békövetközött győzelemnek leírt előzményeit. 

Hunyadi a vár fokáról látta a megtörténteket; csodál- 
kozhatott : mennyi előny kivívásában mutatkoznak a keresz- 
tösök, csodälkozhatott, mikép hátrálhat oly vakúl az egyéb- 
iránt bátor ozman nép majd minden harc nélkül a gyülevész 
keresztösök előtt. A fővezér cselnek gyanította első pillantat- 
ban az egész harcot , minélfogva az ozmanok belyebb csalhas- 
sák a keresztösöket a török táborba, hogy ott aztán annál 
könnyebben elnyomhassák őket végképen; de már csak ezen 
cselbe sem hagyhatta esni őket, habár ők nyílvános megsze- 
gői voltak is a hadi parancsnak. E végből történt Hunyadi- 
nak kirohanása a városból. Minő tacticai ügyességgel tör- 
tént az, tanúsítja annak fényes eredménye. A Nandor előtti 
fegyverténynek ez a legtündöklőbb oldala, mely, úgy szólván, 
hajba kapva az ellenséggel, az összezavart csatatéren jól inté- 
zett mozgalom követköztében hajtatott végre. 

IX. Most vegyünk itészi szemlénk alá egy esetet, a 
melynek elkövetése miatt, a mennyire az előbbi kitűntette 
Hunyadi hadvezéri képességét, annyira van okunk gáncsolhatni 
őt. Mert mi alig tudjuk képzelni magunkat azon helyzetben, 
miszerint kimenthetnők a magyar fővezért azért, hogy ő a 
huszonnégy óra alatt két ízben s helyen megvert ellenséget, 
melynek általános zavarba esését lehetlen volt észre nem ven- 
nie, habár az ütközetnek utolsó mozzanatai már az est homá- 
lyában történtek is, közönségessé vált futásában üzóbe nem 
vette, és Így azt tökéletesen tönkre nem verte, holott vezérei 











HUNYADI JÁNOS UTOLSÓ HADJÄRATA. 615 


figyelmeztették őt az ellenség kimerültsegere, egyszersmind . 
meg is kérték őt, engedné át nekik a töröknek üzőbe-vételét. 
De Hunyadi, mint már a csata előadásánál említők, nem 
tartá tanácsosnak az ellenségnek nyakra-főre üldöztetését; sőt 
mäs nap sem történt semmi a nyert győzelem felhasználására. 
Honnan magyarázható Hunyadinak imez erélytelensége? hi- 
szen attól mit sem tarthatott, hogy a szerbek talán segítségére 
lesznek a legyőzött ellennek; ismérhette ő már eléggé az öreg 
Brankovic jellemét; sőt az ellenközőt hihette volna inkább 
békövetközhetőnek, mi Novoberdónak a szerbek általi elfog- 
lalásával, és az ottani török őrségnek lekoncolásával későb- 
ben be is bizonyúlt. És ha csakugyan nem bízott az öreg fej- 
delemben — mint a szultán rokonában, de bízhatott volna 
mégis a szerb nép józan tapintatában, mely nem szokta vakon 
követni mindig vezetőit, ha t.i. azok eltérnek az okosság, 
méltányosság és igazság utjáról. Vagy talán Hunyadi ezen 
hadjáratának nem volt volna más célja, mint Belgrádnak a 
táborítás alóli fölmentése? és így annak szerencsés végrehaj- 
tásával talán szükségtelennek tartotta már a harc tovább 
folytatását? De miután Belgrád csak úgy felelhetött meg a 
magyar állam érdekeinek, ba Szerbiának keresztyén kézben 
maradása biztosítva volt volna, mi pedig semmikép sem volt, 
azért a harc tovább folytatása szükségessé vált vala a magyar 
állam érdekében. Azonban úgy látszik, Hunyadi , halálának 
elóérzetében, nem akarta kockázni babérait, és a rigómezei 
veszteség nagyon is óvatossá, s Brankovic irányában gyana- 
kodóvá tette őt. A magyar fővezér mentségére mind ezt tekin- 
tetbe vehetjük, tekintetbe még azt is, hogy a húsz órai foly- 
tonos harc nagyon kifárasztotta , meg is fogyasztotta Hunyadi 
népét ; tekintetbe vehetjük továbbá azt is, hogy részint a tö- 
rök hábort akkor mindig nyomban követő dögvész, részint a 
magyar alföldnek akkor még posványosabb mocsáraiból kigő- 
zölgött lázanyag már is nagyon megtizedőlhette seregét; lehet 
még azt is, miszerint Szerbiában nagyon is rosz karban volt 
a táprendszer, e hadinépét tehát nem akarta kitenni gondat- 
lanúl a nélkülözésnek.. 3 

Ennyit hozhatunk fel némileg Hunyadi mulasztásainak 
mentségére. Lehet hogy az akkori politicai körülményekben, 


616 KISS KÄROLY. 


a magyar államnak más hatalmassägokkal való viszonyaiban 
még más mentségi okok is rejlóttek, de minthogy a történelem 
azokat nem jegyezte föl, a Asstoria critica csak úgy itélhet, 
mikép a tények állanak. 

X. A mi pedig II. Muhamed szultánnak Szerbiába nyo- 
mulását, Nandorfejérvár alá eljutását, hadainak ottani el- 
helyhezését , táborítási intézkódéseit illeti, azok annyira meg- 
feleltek a hadtudomány és a haremüvészet akkori fejleményei- 
nek, hogy lényeges kifogást azok ellen alegszigorübb historia 
critica sem tehet. Dicsérettel említendő még Belgrád megtá- 
madtatása is; a rohamlás csak akkor lön elhatározva , midőn 
a romrések már eléggé tágak, a körárkolatok a nyított rések 
előtt tömve valának dülvenynyel. A roham-csapatok elég 
erősek voltak, a tartalékhad nyomban követte azokat, s ez 
okozá, hogy Hunyadi védelmi intézködései nem sikerülhet- 
tek mindenben. A szultán rendelközései a rohamnak legvégső 
visszanyomatásakor is oly célszerűek voltak, hogy Hunyadi- 
nak bé kellett elégednie azzal, miszerint az ellenséget a város- 
bul s ennek kőfalairól elriaszthatta; a szultán magatartása 
oly fenyegető és komoly volt, miszerint a magyar fővezérnek 
minden pillanatban új megtámadtatástól kellett tartania, és 
hogy harcolható erejét kéznél tarthassa: kénytelen volt kiad- 
ni az isméretós szigorú parancsot , melyet, mint tudjuk a ke- 
resztösök megszegtek , 8 minő követközményei lettek annak ! 

Muhamed eljárásában csak azt az egyet kell roszalla- 


nunk, hogy harcoló egész erejét Belgrád alatt tartotta, és 


így a bekövetközött csapás ott nyomta egész seregét, mit 
pedig mellözhetött volna az által, ha ő, mihelyt Belgrád alá 
ért, seregét három hadtestre osztja, azok egyikével megtá- 
madja Nandort, a másikat pedig a táborítás födözésére a város 
vidékén olykép állítja fel, hogy az mind a temesvári Bánát- 
ból, mind pedig netalán a szerbek részéről is a város fölmen- 
tésére intézendő vállalatoknak útját állhassa. Tehette volna 
pedig ezt annál biztosabban, miután a szerbektől keveset tart- 
hatott; mert habár azoknak volt volna is kedvök, de Branko- 
vic épen nem volt hajlandó kilépni a semlegességből. A har- 
madik badtesttel pedig ha felmarsol a Száva partján, és annak 
debreci kanyarulatában átkel a Szerémségbe, s előrenyomulá- 





HUNYADI JÁNOS UTOLSÓ HADJÁRATA. 617 


lásának irányzatát Rumának és Karlovicnak veendi, Hunyadi 
ez által, kit a várnai és rigómezei veszteségek óvatossá tet- 
tek, hátrálati vonalát veszélyben látja forogni, zimonyi állo- 
dását alkalmasint odahagyandja, útját állandó ellenenek, ki 
ha Bács megye sikjaira törhet, számos lovasságával nagy 
előnyt nyerhet. A szultán azonban elmulasztá végrehajtani e 
mozgalmat; azt pedig csak nem állíthatjuk, hogy táborában 
efféle liadászat senkinek eszébe nem jutott volna, mert a tör- 
ténelem tanúskodik arról, hogy a julius elején tartott hadita- 
nácskozmányban (l. a 8. §-t), habár nem ennyi részletösség- 
gel is, de vezérei ilyesmit indítványoztak. 


XI. A török seregnek pani rémülését *) a krónikairók 
mesés, vagy a legendások szent ihlettségéból szülemlött cso- 
dás eseménynek kellene tartanunk, ha ilyesmi kisebb nagyobb 
mérvben elő nem fordulna a harcias események között. Neve- 
zetösen 1429-ben a franciáknak az angolok ellen viselt hadjá- 
ratában a történelmileg híres Johanna d Arc orleansi szűz 
fegyverös fóllépte idézett elő ilyesmit, a ki is, mint tudjuk, 
Orleans várost fölmentette az angolok táborítása alól s ennek 
követköztén az angolok részéről több vesztett csata után Jar- 
geaunál, hol a szűz a suffolki grófot, később Beaugencinel és 
Patainél, hol Talbotot, az angolok hadvezérét fogta el, az 
ellenség valamennyi hadát szétriasztotta, és VIII. Károly ki- 


*) Pani rémülés (terreur-panigue, panischer Schrecken). Honnan 
vette e hadi műszó eredetét ? Nem lehet meghatározni. Polyaeni Strata- 
gematum Libri VIII. latín és görög nyelven 1589. Londonban apud Joan- 
nem Tornaesium megjelent munka 9. lapján akövetköző áll : „Bacchidux 
fuit Pan. Is primum invenit aciem , phalangem nominavit, cornu insti- 
tuit dextrum et sinistrum. Hac de causa ferentem cornua, Pana fingunt. 
Sed primus etiam hic caedem hostibus per solertiam et artem immisit. 
Cum Baccho concavo saltu nunciassent speculatores, infinitas hostium 
copias in ulteriori parte castra metari, metus Bacchum incessit, non item 
vero Pana, sed noctu Bacchico exercitui signum dedit, ut maximum et 
inconditum clamorem tolleret. His vero clamantibus, petrae sonum ex- 
ceptum referebat et cauitas saltus longe maiorum copiarum strepitum 
hostibus reddebat. Quare metu perterriti se in fugam coniecerunt. Cum' 
igitur Pan hoc stratagema usurpauit, Echo Pani gratam et amicam 
esse fingimus, atque uanos nocturnosque terrores exercituum panicos 
appellamus." Nagy Jánosnál : drnyék rémület. 


618 ni KISS KÁROLY. 


rälyt Reimsban megkoronáztatta. Ezen győzelmei után az 
angolokat, kik már pedig urai voltak Párisnak, urai az or- 
szág nagyobb részének, utóbb csupán egyszerű föllépésével 
is annyira elrémítette, hogy senki sem mert már ellentállani, 
és Franciaországot felszabadította az angolok uralmától. 

Ily pani rémülésbe esett az ozman sereg is Nandorfejér- 
vár alatt, a min esodálkozva annál inkább fól kell akadnunk, 
minthogy a támadás nem véletlen, nem tómegesen, nem is éjjel 
történt, nem rögtön , inkább majdnem csak egyenkinti szapo- 
rodásával a keresztös hadnak. Mint a havas bérceiről leomlott 
hógörgeteg nőtt az mind inkább, és elnyomta az ozman tábor 
bal oldalékát, mely reásodródva a sereg derekára, aztis ma- 
gával ragadta. 

Ezen pani rémülés némileg onnan magyarázható , hogy 
a húsz óráig tartott csatában az ezerféle életveszélylyel küz- 
dött, és vesztett török had újra megtámadva látta magát, 
képzelódése a kiállott számtalan veszélyt újra maga elé idézte. 
És midőn az emberben az életfentartási ösztön túlszárnyalja 
az élettel való mitsem-gondolást, mi könnyen rémülést idéz- 
het elő minden, a mi csak megtámadja azon természeti ösz- 
tönt, amint már nem egyszer több éjjeli táborozás csöndében 
kivált vesztett csata után, csupán a karótul elszabadúlt egy 
lónak ides tova nyargaläsa is általános rémülésnek lön indító 
oka. Azértis igen helyesen teszi a hadvezér, ha azon hadosz- 
tagokat, a melyek, kivált ha valamely vesztett csatában részt 
vettek s nagy veszteséget szenvedtek, nem állítja soha oly 
örsítésekre, melyek közel vannak kitéve az ellenséges táma- 
dásnak. Muhamed is ha csatavesztett osapatait hátrább hely- 
hezi a tűztelepek legszélső vonalábul, azokat pihent hadakkal 
pótolja : hihető hogy a pani rémülés meg nem történik, és a 
.zsolyozmát éneklő keresztösök nem foglalják el a tűztelepek 
vonalát oly csodával határos könnyüséggel. A szultánnak 
ezen mulasztásából származott a keresstösök diadalmenete s 
ebből követközött Hunyadink dicső győzelme. 

XII. Úgy látszik, a pani rémülés a megsebesített szul- 
tán szivét is elfogta végre, mert a követköző napot bé sem 
várva, már az ütközetre követközött éjjel minden előre tett 
intézködés nélkül, sátorfát szedött, és egész hadával fat; 


ACADEMIAI TÁRGYALÁSOK. 619 


mert a török seregnek Nandor alóli eltüntet valóságos futás- 
nak kell neveznünk. Úgy látszik, hogy a szultán hódító gőg- 
jében , a lehetőségek közől egészen kifeledte, miszerint őt 
Belgrád alatt még veszteség is érheti. Ilyesmiről pedig meg- 
feledközni, és számításból kihagyni a hátrálásra megkivántató 
rendelkózéseket, a hátrálás sulyát, célravezető utasítások 
által gyöngíteni nemügyeközni, égbekiáltó bűne a hadvezér- 
nek, s annak elkövetése mindig keservesen meg szokta bo- 
szúlni magát, mint megboszúlta magát II. Muhameden is 
Nandorfejérvár alatt. 7 


ACADEMIAI TÁRGYALÁSOK. 


A mathematicai és természettud. osztály ok 
. ülése, oct. 6. 1856. 


Mélt b. Eörvös Jósset m. Elnök úr elnöklete alatt jeles 
az illető osztályokból: Kubinyi Á. tiszt. t, Bugát, Gebhardt, Györy, Kiss K. rr. t. 
Brassai, Csorba, ll. t. — Egyéb osztályokból; Czuczor Gerg., Érdy, Horváth C., Szalay 
L. rr. ıt., Bertha, Csengery, Kiss F., Lukács, Pauler, Tóth, Wenzel ll. tt. — A titeknek helyett 
Hunfalvy Pál. 

— Bugát Pál rt. a Szóhangok birodalmáról értekezett. 

^ — A könyvtár ssámára beadatott Brassai Sámuel ajándékaul La- 

eroix : Traité du Calcul différ. et du calc. intégral. Paris, 1797. 8 k. 


A nyelvtudományi osztály ülése oct. 13. 1856. 


Melt. b. Eötvös József m. Elnök úr elnöklete alatt jelen az illeső 
osztályokból r Csuczor rt., Ballagi, Hunfalvy, Mátray II. tL, — Egyéb osztályokból: 
Bajza, Bugát, Gebhardt, Horváth C., Kiss K., Szalay rr. tt., Csengery, Csorba, Kiss F., Pauler, 
Pölya, Tóth, Wenzel I]. tt. — A titoknok helyett Czuczor Gergely. 


— Hunfalvy Pál lt. az eszt vagy viró irodalmat ismertette. 





nn m —— —— M— ——9 — 


A philos. és társad. tudd. osztályai ülése oct. 
20. 1856. 


Mélt. b. Eótvós József m. Elnök úr elnöklete alatt jeles az osz- 
talyokböl: Horváth C., Kállay, Szalay rr. t, Pauler lt. — Más osztályokból: Bajsa, 
Czuczor, Gebhardt rr. tt. Ballagi, Csengery, Csorba, Pólya, Wenzel li. tt. A titoknok helyett Czu- 
czor Gergely. 

— Horváth Cyrill rt. a positiv és ica philosopbiát tárgyaló ér- 
tekezéseit folytatta. 


—— — 
m  —— ——— e. 


620 "  ACADEMIAI TÁRGYALÁSOK. 


A történelmi osztály ülése oct. 27. 1856. 


i Mélt. b. Eötvös József m. Elnök úr elnöklete alatt jeles as il 
lető osztályból : Bajza , Érdy rr. tt. Csengery, Kiss F., Wenzel Il. tt. — Egyéb ess- 
tályokból : Fáy András, Kubínyi Á. tt. tt., Bugát, Czuezor, Gebhardt, Györy, Horváth Cyr., 
Kiss K., Szalay rr. tt. Ballagi, Bertha, Brassai, Csorba, Hunfalvy, Pauler, Poregriny, Pólya, Tóth 
ll. u. Toldy F. titokaok. 


— Ülvastatott Knaus Nándor értekezése : Zsigmond királynak 
1397-ki temesvári országgyűlési vegzemenye; mely kiadás végett a Tör- 
ténelmi Bizottmányhoz tétetett által. 

— Podhradcsky Jóssef ltagtól előterjesztettek : 1. Nádorispán ere- 
dete és egykori hatásköre 1492-ig ; 2. Mikor irta Constantinus Porphyro- 
genneta fiának Romanusnak oktatására az ő munkáit? , 

— Räth Károly úrtól olvastatott : Keszthely mint végvár. 

-— Ezek után az ülés 


Összessé 


alakülvän, a titoknok beadta az elhúnyt Elnök-gr. Teleki József Hunya- 
diak Kora cimű munkája V. kötetét díszpéldányban a könyvtár számára, 
jelentvén egyszersmind, hogy e kötet teljes kiadása a mélt. család által 
a végintézet értelmében kiállítva az academia részére átvétetett. — 
Ugyanaz bemutatta az academia által pártolás alá vett M. Nyelvésseti Fü- 
setek elsejét, s annak ötven példánya átvételét jelentette; mire minden, 
az academiával összeköttetésben álló tudós társaságok, úgy minden osz- 
tálybeli tagoknak ezen folyó munkából egy-egy példány rendes megkül- 
dése határoztatott. 

— Atitoknok a következő testületektól adott be kónyvküldemé- 
nyeket: 1. A pesti iparkamrától : Statistische Arbeiten des Pest-Ofner 
H. u. G.Kammer. 2. Heft. Gran-Pest, 1856. két példány. 2. A cs. k. Geolo- 
gias Intésettől : Jahrbuch der kk. Geol. Reichsanstalt. 1855: IV, 1856 : L 
Wien. — 8. A belgrádi tudós társaságtól: Glasznik druzstva sz.szl. VIL r. 
Belgrád 1855. — 4. A keszthelyi kath. algymn. Programmja 1856-ra. Vesz- 
prém, 1856. a gymndsiumtöl. — Továbbá : sxagánosoktól : 1. Bartakovics 
Béla egri érsektól : az egri romai kath. egyh. fömegye Térkópe. Kiadta 
Desk Lajos, 1856. hat lapon , tárcában. — 2. Boross Mihály-tól: a)" 
Szenttórténeti Novellák. Sz.-Fejervär, 1844. b)" Vagy idejében vagy 
soha. Pest, 1856. c) Institt. Juris Hung. Poson, 1792. 4r.:2 köt. d) Huszty, 
Jurisprudentia practica. Ed. 3a. Agrise, 1778. — 8. Camel Jössef acad. 
Ittagtól : Monumenta Habsburgica. I. Abth. II-ter Bd. Wien, 1855. — 
4. Gyergyas Ferenc-tól : * A magyar nyelv sajátságairól. Kolosv. 1856. 
— 5. Glatter Eduárdtól : Über die Lebenschancen der Izraeliten gegen- 
über der christl. Confessionen. Wetzlar, 1856. — 6. Gliubich Simontól 
Bécsból:a) Dicionario biografico degli Uomini illustri della Dalmacia. 
Wiena, 1856. b) Numografia Dalmata, 1851. (Archiv. XL). — 7. Grai- 
lich Jóssef bécsi mag. tanártól : Brechung und Reflexion des Lichtes an 








ACADEMIAI TÁRGYALÁSOK. 621 


Zwillingsflaechen optisch einaxiger, vollkommen dursichtiger Radien. 
Aus dem XI. Bde d. Denkschrift. Wien, 1856. — 8. Nagy Jössef és Láng 
Adolf Ferenctől : a)” Magyarhoni Természetbarát. I. füz. Nyitra, 1856. 
. b)* Der Naturfreund Ungarn’s. I. Heft. — 9. Pulssky Ferenctől : * Ca- 
talogue of the Fejérváry Ivories in the Museum of Joseph Mayer, pre- 
ceded by an essay on antique ivories. Liverpool, 1856. — 10. Szabó Ri- 
ehärdtöl : Beszélyei. Kolosv. 1856. — 11. Ssabóhi Adolftól : Alkalmi 
versek, 2 db. — 12. Ssencsy Imre ltagtól : a) Quintilián utasítása az 
Ékesszólásra. Buda és Eger, 1856.b) C. Com. Tacitus Evkönyvei. Szom- 
bathely, 1856. — 13. Török János ltagtól: Kelet Népe. I : 1. 2. Bécs,1856. 
— 14. Warga János lttól : Harmadik tudósítvány a nagykőrösi helv. 
fogymnas. Kecsk. 1856. — 15. As slletöktöl : Sechtes Jahresprogramm 
d. öff. Oberrealschule. Presb. 1856. Zweites Progr. der städt. Oberreal- 
schule. Pest, 1856. — A késirat-tár számára Egyed Antal apát s lttol : 
saját vegyes munkáinak egy nyalábját. — Végre kötelmi pelddnyokban: 
1) a budai egyetemi nyomdából 6 dbot, 2) az egriből 17 dbot, 8) a kecs- 
kemétiből 4 dbot, 4) a pesti Kozma-féléből 3-at s a Bucsánszky-féléből 
22 dbot. 


A mathematicai és termézettud. osztályok ülése 
nov. 8. 1856. 


Melt. b. Bötvös József m. Elnök úr elnöklete alatt jelen az il- 
lető osztályokból: Bugát, Frivaldszky, Gebhardi, Györy, Kisa K. rr. tt. Csorba, Pólya il. 
tt. Egyéb osztályokból : Fáy And. tt. Bajza, Czuczor, Fogarasi, Horváth C., Szalay, Szon- 
tagh rr. tt. Ballagi, Bertha, Pauler, Wenzel ll. tt, Toldy Ferenc titoknok. 

— Győry Sándor rt. ujabban a hanglépték kiszámitásáról érteke- 
zett, vonatkozva a zongorák hangolására. 

— Pólya Jóssef It. phisiologiai vizsgálódásait kezdte meg a test 
és szellem viszonyáról. 


A nyelv-és széptud. osztályok ülése nov. 10. 1856. 


Mélt. b. Eötvös József m. Elnóh úr elnöklete alatt jelen az 
illető osztályokból: Czuczor, rt. Ballagi, Mátray I. t. — Egyéb osztályok- 
ból: Bajza, Bugát, Horváth C., Kiss K., Szalay rr. tt. Bertha, Brassai, Pauler, Pólya, Tóth, 
Wenzel Il. tt. Toldy Fer. titoknok. 

— Csucsor Gergely rt. a magyar betük s illetőleg hangok fejtege- 


tését kezdte meg. 


MiERuier OrCYaUR DER Rp E EE Toce BREED D 


A philosophiai 8 társad. tudd. osztályai ülése 
nov. 17. 1856. 


Mélt. gróf Dessewffy Emil Elnök úr elnöklete alatt jelen: 
Mélt. b. Eölvös József másod Elnök úr. Az osztályokból: Horváth C., Fogarasi, Szalay, 
er. lt, — Bertha, Pauler, Tóth II. i. — Egyéb osztályokból: Bajza, Czuczor, 
Gebhardt, Győry rr. tt. Ballagi, Brassai, Csengery, Csorbs, Hunfalvy, Kubinyi F., Pólye, Wen- 
zel 11. tt. Toldy Ferenc titoknok. 


623 ACADEMIAI TÁRGYALÁSOK. 


— Olvastatott Ssalas István úr, szentmihályi ref. lelkész érteke. 
zése : „Egy kő az egyezményes magyar philosophia templomához." 





A törtenettudomänyi osztály ülése nov. 
24. 1856. 


Mélt b. Bőtvös Józsof m. Elaök úr elnöklete alatt jelen 
veltak az osztályból: Csengery, Wenzel IL tt. — Egyéb osztályokból: 
Bugát, Czuczor, Gebhardt, Győry, Horváth C., Kiss K., Szalay rr. tt. Bertha, Brassai, Csorba, 
Hunfelvy, Pauler, Pólys, Tóth ll. tt. Teidy Fereno títoknok. 


— Wensel Gusstáo It. Ozorsi Pipo életéről és jelleméről értekezett. 
— Olvastatott a történelmi bizottmány jelentése, melyben elő- 
adatik, hogy a mélt. másod Elnök úr magán felszólítása folytán a tehe- 
tösebb hazafiak közől immár számosan ") kötelezven magokat a Magyar 


*) Névszerint jelentették magokat: Gr. Álmásy Móric, b. Ambrózy 
Lajos, gr. Apponyi György, b. Augusz Antal, b. Balassa Antal, gr. Bar- 
kóczy János, Baróczy Zsigmond apát és kanonok, Bartakovics Béla ér- 
sek (egyszersmind külön 100 ftot), hg Battyányi Fülöp, Bezerédy 
Miklós püspök, Bezerédy Pál, Borbély Lajos, Borbély Sámuel, Burián 
László , gr. Csáky Gábor, Csekonics János, gr. Cziráky János, Danielik 
János kanonok, Deáky Zsigmond püspök, Daróczy Zsigmond, gr. Des- 
sewffy Emil, gr. Dessewffy Gyula, b. Eötvös József, gr. Erdődy Sándor. 
gr. Esterházy Mihály, hg. Eszterházy Pál, Fogarasy Mihály püspök, gr. 
Forgách István, b. Gerliczy Vince, Ghycy Ignác, Girk György püspök, 
Gyürky Pál, Gyöngyösy Pál prépost, Haynald Lajos püspök , Hengel- 
müller Mih., Inkey János , Jónás József kanonok, Kádas Rud., gr. Ká- 
rolyi György, gr. Károlyi Gyula, gr. Károlyi István, gr. Károlyi Lajos, 
Kazinczy Gábor, Kelemen József nagyprépost, Kiukóvszky András, Kol- 
larcsik István püspök, Korizmics Antal püspök, Kubínyi Ágoston, 
Kunszt József érsek, Lévay Sándor nagyprépost, Lonovies József püs- 
pök, id. Majláth György, ifj. Majláth György, Marczibányi Antal, Mar- 
kovics József, b. Mednyánszky Géza, b. Mesznil Victor, gr. Mikó Imre, 
gr. Nádasdy Ferenc, gr. Nádasdy Leopold, Nagy István, gr. Nákó 
Kálmán, gr. Pejachevich Péter, b. Podmaniczky Frígyes, Pogány Al- 
bert ptispök, idősb gr. Ráday Gedeon, Rimely Mihály főapát, Ros- 
koványi Ágoston püspök, Rudics Dánfel, b. Rudics József, Sárkány 
Miklós apát, Schultes Zsigmond apát, Scitovszky János bíbornok, b. 
Sennyei Pál, gr. Serényi László , b. Sina Simon (tiz példányra) , So- 
mogyi Károly, Somsich Pál, Szántóffy Antal prépost, gr. Szapáry Antal, gr. 
Széhenyi Antal, gr. Széchenyi Pál, Szenczy Ferenc püspök, Szügyényi 
László, gr. Teleki Domonkos, gr. Teleki Sámuel, Tessedik , Tihanyi Fe- 
renc, Trefort Ágoston, Ürményi Ferenc, Ürményi József, Vörös Mihály, 
gr. Waldstein János, gr. Zay Károly, gr. Zichy Ferenc, gr. Zichy György, 
gr. Zichy Henrik, gr. Zichy Herman, gr. Zichy János , gr. Zichy József 
és Zsedényi Edvárd urak. 


ACADEMIAI TÁRGYALÁSOK. 623 


Történelmi Emlékek (Monumenta Hungariae Historica) tervezett gyüj- 
. teményét évenkénti 10 ftos aláirással pärtolni, lehetővé lett azt megindí- 
tani, s hogy e végre a Scriptorok közől Brutus János Mihály, Szerémi 
György, és Szamosközy István, az okleveles osztályba a Czech-féle Ár- 
pádkori okmánytár s ennek Érdy Jánosnál szerkesztő félben levő szinte 
Árpádkori okmányos kötete, végre néhány kötet a XVI. és XVII. század- 
beli országgyűlési irományok közől van kitűzve. — Mely eljárást javalván s 
illetőleg hálás köszönettel vevén az osztály, e vállalat megindításáról a : 
közönség tudósíttatni fog, s külön a pártoló hazafiak sorozata is közzé 
tetetni rendeltetett. I 


. Összes ülés 
ugyanakkor s azok jelenlétében. 


— Olvastatott gr. Mikó Imre úr levele, melyben kéri az acade- 
miát hogy, miután mostmár az erdélyi muzeum felállása jó formán bizto- 
sftva van, engedné által ennek részére az academia az ő közbenjárása 
által megszerzett Aranyka- gyűjteményt, mely az erdélyi muzeum birto- 
kában is mindig készen álland az academia használatára : mit az acade- 
mia szives örömest teljesített. 3 

— Olvastatott ugyanazon nmélt. gróf nyilt jelentése s felszólítása 
az erdélyi muzeum ügyében, mely kedves tudomásul szolgálván, s a 
mélt. m. Elnök úr a tagokat részvényesekül az erdélyi muzeum-egy- 
letbe beállásra szólitván fel, a jelenvoltak fejenként mindnyájan aláir- 
tak, hason felszólításnak a tagok közt köröztetése, minden academiai 
nyomtatott cikkből most és mindenkorra az erdélyi muzeum részére 
egy-egy példány megküldetése, s gr. Mikó Imre úrhoz is e nemzeti ügy- 
ben tanúsított sükeres buzgóságaért üdvözlő levél intézése rendeltetett. 

— A titoknok következő tud. intézetektől nyujtott be küldemé- 
nyeket : 1) A tudd. cs. k. academiájától : Sitzungberichte der math.-na- 
turwiss. Classe. XX. B. 1, 2, 8. Wien, 1856. Jahrb. der k. k. Cen- 
tral-Anstalt für Meteorologie u. Erdmagnetismus. IV. Bd. W. 1856. — 
Tageblatt der 32. Vers. deutscher Naturf. und Árzte in Wien. Nr. 1—8. 
1856. — 2) A svéd kir. tud. Academidtól : Öfversigt af Kongl Vetenskaps- 
Akademiens Fórhandlingar. 1855. Stockholm, 1856. — Kongl Vetens- 
kaps-Akademiens Handlingar, for ar 1853, 1854. Stockholm, 1856. — 
Ugyanaz magánosoktól a köv. ajándékkonyveket adta be: 1) Ballagi Mór 
Ittól : A héber nyelv elemi Tankönyve. Prága, 1856. 2) Brassai Sám. Ittól: 
Strumpf, Die Vorschritte der Chemie. I. Th. Berlin, 1853. 3) gróf Des- 
seoffy Emil Elnök úrtól : A fenforgó ausztriai pénzügyi kérdésekről. 
Pest, 1856. 4) Fabricsy János mernöktöl : Alphabetisches Verzeichniss 
der gemessenen Meereshöhen in den Central-Karpathen und deren Um- 
gebung S.L. A. 5) Fáy András tissttól : A Szutyogfalviak, két köt. Pest. 
1856. 6) Hutter Antaltól : Tudósítvány a lévai kis gymnasiumzól, 1856. 


624 ACADEMIAI TÄRGYALÄSOK. 


7) Lonovics Jóssef tissttól : Népszerü Egyházi Archaeologia. Bécs, 1857. 
8) Majerffy Istvdntöl : The New Testament. Translated into the Choctaw 
Language. Newyork, 1854. The Books of Joshus, Judges, and Ruth, 
translated into the Choctaw Language. Newyork, 1852. — Ne Kaghya- 
dongh sera ne Royadadokenghdy ne Isaiah. Newyork, 1853. 9) Toldy Fer. 
Régi Magyar Passio. Pest, 1856. 10) Török János levttól : Kelet népe. 3. 
füz. Bécs, 1856. 11) A kalocsai érseki megyétől : Schematismus Cleri 
Mariae Theresiopoli, 1856. — Ugyanaz a köv. kötelmi példányokat adta 
be : A budai egyetemi nyomdától : 1 db, a pápai nyomdät6l 2 db, a pesti 
Trattner-Károlyi nyomdától 4 db. 


A mathematical és term. tudd. osztályai ülése dec. 
1. 1856. 


Ngs Kabínyi Ágoston ig. s tiszteleti tag helyettes elnöhlete 
alatt jelen voltak az illető esstályokból: Bugát, Gebhardt, Kiss K. rr. tt. Ka- 
binyi Ferenc, Nendivich, Pólya lt. tt. — Egyéb osztályokból : Cauczor, Horváth C., Sza- 
ley, Szontagh rr. It. Bertha, Csengery, Hunfalvy, Tóth, Wenzel il. tt. Toldy Ferenc titoknoh. 


— Pólya Jössef It. folytatta phisiologiai előadásait. : 
— Nendivich Károly lt. jelentést olvasott a német orvosok és ter- 
mészetvizsgálók bécsi gyülése munkálkodásairól. 


A nyelvtudományi osztály ülése dec. 15. 1856. 


Melt. b. Eötvös Józsof m. Elnök úr elnöklete alatt jelen az il- 
ető osztályból : Balogb, Czuczor rr. tt. Ballagi, Hunfalvy, Mátray, Tesner, ll. tt. — Egyéb 

osztályokból: Bajza, Bugát, Horváth C., Kiss K. rr. tt. Bertha, Csengery, Pauler, Pólya, 
Tóth, Wenzel, II. tt. Toldy Ferenc títoknok. 

— Ballagi Móric It. folytatta előadását a magyar nyelvészet jelen 
állapotjairól. 

— Hunfaloy Pál lt. a „bennünk, bennetek" személynévmások ere- 
detét fejtegette. 


A philosophiai és társ. tudd. osztályai ülése, dec. 
22. 1856. 


Belt b. Kötvös József m. Elnök úr elnöklete alatt jelen voltak 

az illető osztályokból: Császár tt. Szalay, Szontagh rr. tt. Pauler it. — Egyéb osztá- 
yokból: Kubinyi Ág. tt. Balogh, Bugát, Czuczor, Erdy, Frivaldsıky, Gebhardt, Györy, Kiss K. 

rr. tt. Ballagi, Bertha, Csengery, Csorba, Lugossy, Pólya, Wenzel ll. tt. Telluok : Hunfalvy Pal. 

— Ssontagh Gusstáo rt. vonatkozólag Szalai István értekezésére : 
„Egy kő az egyezményes philosophia templomához" bővebben fejtegette 
e tárgyat. 

A jelenlevők 





5 


ACADEMIAI TÁRGYALÁSOK. ‚625 


. Öszves üléssé 


alakulván : olvastatott Ő cs. kir. Fensége Albert fóherczeg fóudvarmes- 
. tere gr. Braida úr levele a másod Elnökhöz , melyben jelenti, hogy ő Fó- 
hercegsége a Történelmi Emlékek első cyclusára száz-száz fttal előfizetni 
méltóztatik. — Ez nagy örömmel fogadtatván, a mélt. m, Elnök úr ké- 
retett, hogy ő Fenségét az academia hálás érzéseiről bizonyossá tegye. 

— Olvastatott Kis Lajos udv. ágens úrnak Bécsben dec. 3. a ti- 
toknokhoz írt levele, melyben jelenti, hogy néhai Gaal György, hg Es- 
terházy Pál könyvtárnokának legközelebb elhunyt özvegye, férjének fen- 
maradt kéziratait a m. academiának szánván, s ebben a boldogúltnak fia 
. orvos dr. Gaal Gusztáv jelenleg Boszniának török cs. főorvosa is bele- 
egyezvén, ezek nevében a következő kéziratköteteket adja az academia 
rendelkezése alá : 


A. 1) Analecten, real-encyklopaedischen Behufs , 3 kötet , 42,000 
cikkel, 382 íven. 


2) Tutti-írutti, historiai és széptani tartalommal, 1 kötet 215 íven 
mintegy 30,000 cikkel. 

3) Polysitia, polyhistor kivonatok 9706 számmal, 3 köt. 178 íven. 

4) Demokritos, 10000 kivonat Weber Károly magán könyvtárából, 
55 íven, 1 köt. 


5) Polytrophe, világtörténelmi reállajstrom, 9000 cikkel, 1 köt. 
67 íven. h 

6) Weberiana, 2310 kivonat Weber munkáiból, ide nem értve De- 
mokritosát és pápák történetét, 1 köt. 200 íven. 

7) Historica, 1247 adattal, 1 köt. 78 íven. 

B. 1) Polychryse, 2474 hely a görög költökböl, tárgymutatóval, 
1 köt. 70 íven. 

2) Topica, 4 osztályban a romai, olasz, francia és német legjelesb 
költök és prózairókból, 1 köt. 210 íven. 

3) Polydora, helyek Calderon, Shakspear és Byron müveikból, 
3300 kivonat, 1 köt. 130 íven. 


4) Polyhymnia, siue Thesaurus florum . . ccleberr. poötarum lati- 
norum. 1 köt. 152 ív. 

5) Sprichwörterbuch in sechs Sprachen, 4240 cikkből álló, melynek 
a szerző 1830-ban megjelent műve csak kivonata (csak 1808 közmondást 
tartalmazván), 6 köt. . 


C. 1) Versuch eines Handbuchs deutscher Redeweisen. 4 köt. 
215 íven. 

2) Deutsches Reimlexikon, 108 íven. S ekép öszvesen 2000 ívnél 
több. Az academia teljes kegyelettel fogadván a jeles hazafi tudós párat- 
lan szorgalmának ezen hagyományait , Kiss Lajos úrnak elnökileg kéri 
mind közbenjárását ez ügyben megköszöntetni, mind e végzésnek az el- 
húnytnak fiával közlésére felkéretni. 


ACAD, ÉRT. 1856. IX—X. 40 


c» 
to 
2s 


Jan. 5. 
12. 
| 19. 


ACADEMIAI TÁRGYALÁSOK. 


— A könyvtár számára benyujtattak : 1. Greguss Ágost és Hunfaloy 
Jánostól, Csalädkönyve. Pest, 1856. 10 füzet. 2. Kötelmi peldähyokban : 
a) a budai egyetemi nyomdától 1 db. b) az egri lyceumi nyomdától : 16 


db. c) a pesti Buosánszky-nyomdától 12 db. d) a pesti en Aron) 
nyomdätöl 12 db. 


— Az 1857. évi üléssor következőleg szerkesztetett: 


Törtenettud. osztäly. 
Math. és term. tudd. oszt. 
Nyelv- és széptadd. oszt. 
. Philos. és társad. tudd. 
oszt. 
Össves akademiai ülés. 
. Történettudd. osztály. 
6. Mathem. és term. tudd. 
oszt. 
. Nyelv- és széptudd. oszt. 


— — Össves akademiai ülés. 


Mart. 


2. Philos. és társad. tudd. 
oszt. : 
Törtenettud. osztály. 
. Mathem. és term. tudd. 
oszt. 
3. Nyelv- és széptudd. oszt. 
. Philos. és társad. tudd. 
oszt. 
Össves akademiai ülés. 
. Történettudd. osztály. 
. Math. és term. tudd. oszt. 


Szünidő. 


. Nyelv. és széptudd. oszt. 

2. Philos. és társad. tudd. 
oszt. 

9. Történettud. osztály. 


Öszves akademiai ülés. 


Apr. 


Máj. 


Jun. 


27. Nyelv- és széptudd oszt. 

— Óssves akademiai ülés. 

4. Philos. és ure. tudd. 
oszt. _ 

11. Tórténettud. osztály. 

18. Mathem. és term. tudd. 
oszt. 

25. Nyelv- és széptudd. oszt. 

— Össves akademiai ülés. 

8. Philos. és társad. tudd. 
oszt. 

15. Törtenettudd. sh 

22. Mathem. és term. tudd. 
oszt, 

— Öszves akademiai ülés. 


. 6. Nyelv- és széptudd. oszt. 


18. Philos. és 
oszt. 

20. 'T'órténettud. osztály. 

27. Mathem. és term. tudd. 
oszt. 

— Össves akademiai ülés. 


társad. tudd. 


* 


Nov. 23. Mathem. és term. tudd. 


. Math. és term. tudd. oszt. | Dec. 7. Philos. 


oszt. 
30. Nyelv- és széptudd. oszt. 
— Ösives akademiai ülés. 
és társad. tudd. 
oszt. I : 





Nov. 2. Nyelv- és széptudd. oszt. | — 14. Türténettudd. osztály. 
—  9.Philos. és társad. tudd. | — 21. Mathem. és term. tudd. 
oszt. oszt. 
— 16. Történettudd. osztály. — — Öszves akademiai ülés. 
4 Ü e Felelős szerkesztő: Toldy Ferenc, titoknok. 


Pest, 1856. Nyomatott Landerer és Heckensstnil. 











Digitized by Google 


This book should be returned to the 
ibrary on or before the last date stamped 
below. ] 


A fine of five cents a day is incurred by 
retaining it beyond the specified time. 


Please return promptly. . 











3 2044 092 906 - |