(navigation image)
Home American Libraries | Canadian Libraries | Universal Library | Community Texts | Project Gutenberg | Children's Library | Biodiversity Heritage Library | Additional Collections
Search: Advanced Search
Anonymous User (login or join us)
Upload
See other formats

Full text of "Új magyar muzeum, egyszersmind a Magyar académia közlönye"

This is a digital copy of a book that was preserved for generations on library shelves before it was carefully scanned by Google as part of a project 
to make the world's books discoverable online. 

It has survived long enough for the copyright to expire and the book to enter the public domain. A public domain book is one that was never subject 
to copyright or whose legal copyright term has expired. Whether a book is in the public domain may vary country to country. Public domain books 
are our gateways to the pást, representing a wealth of history, culture and knowledge that's often difficult to discover. 

Marks, notations and other marginalia present in the originál volume will appear in this filé - a reminder of this book's long journey from the 
publisher to a library and finally to you. 

Usage guidelines 

Google is proud to partner with libraries to digitize public domain materials and make them widely accessible. Public domain books belong to the 
public and we are merely their custodians. Nevertheless, this work is expensive, so in order to keep providing this resource, we have taken steps to 
prevent abuse by commercial parties, including piacing technical restrictions on automated querying. 

We alsó ask that you: 

+ Make non-commercial use of the filé s We designed Google Book Search for use by individuals, and we request that you use these files for 
personal, non-commercial purposes. 

+ Refrainfrom automated querying Do not send automated queries of any sort to Google's system: If you are conducting research on machine 
translation, optical character recognition or other areas where access to a large amount of text is helpful, please contact us. We encourage the 
use of public domain materials for these purposes and may be able to help. 

+ Maintain attribution The Google "watermark" you see on each filé is essential for informing people about this project and helping them find 
additional materials through Google Book Search. Please do not remove it. 

+ Keep it legal Whatever your use, remember that you are responsible for ensuring that what you are doing is legal. Do not assume that just 
because we believe a book is in the public domain for users in the United States, that the work is alsó in the public domain for users in other 
countries. Whether a book is still in copyright varies from country to country, and we can't offer guidance on whether any specific use of 
any specific book is allowed. Please do not assume that a book's appearance in Google Book Search means it can be used in any manner 
any where in the world. Copyright infringement liability can be quite severe. 

About Google Book Search 

Google's mission is to organize the world's Information and to make it universally accessible and useful. Google Book Search helps readers 
discover the world's books while helping authors and publishers reach new audiences. You can search through the full text of this book on the web 



at |http : //books . google . com/ 



L 5oc P3ohc> 



i 




HARVARD 
COLLEGE 
LIBRARY 



r 



Digitized by 



Google 



Digitized by 



Google 



Digitized by 



Google 



ÜJ 

MAGYAR MÜZEÜM. 



EGYSZERSMIND 



A MAGYAR ACADEMIA KÖZLÖNYE. 



TOLDY FERENC. 



.... ftrtgil Iranquillii poleslas 
Qiiae violcnta neqiiil . . . Cl and. 



HATODIK FOLYAM : l«5i?. 
MÁSOiDIK KÖTET. 



PEST, 

IIECKENAST GUSZTÁV. 

Digitized byCjOOQlC 









Digitized by 



Google 



TARTALOM. 



MAGYAR ACADEMIAI ÉRTESÍTŐ. 

Nyelv- és ezéptudományi ositály. 

Lap 

ÚjMwilmreXyhBzáztiáheúazóiéairó, Nagy Ivántól 98 

A dakoU nyely, iÍMii/«/«y P<í/ltf/ 22ő 

Jegyzet a „talán, telén" tagadd képzőről, Fodkradaky JóMtfíöl . 398 

Philoaophiai és társadalmi tudd. osztályai. 

Á poaitiv éa negatiy pUlosophiaről, Uorváíh CyriiUSl^ IV. V. 12, 443 

A kigyötisztelet a khámi és scytha népekné\, Káliay Ferenczlői,!!!, 28 

A magyar Parthenon alapjai, Stontagh Guszíáttól^ I. it. . . 161, 331 

Az egyéni saját jogról és szabad concarreotíáröl, Karvassy Áyotttél 464 

Történettudományi osztály. 

Adalék a zsidók újabb történetéhez Aí. -Országon, Hunfahy F állói 51 

Zalamegyei Keszthely, Podhradcsky Jó%geftSl 53 

Históriai egyveleg, Podhradciky Jóneflöl, I, II. III 82 

Régészeti adalékok, Ki$g Ferenatői, I. II 93 

Szent István király kettős keresztéről, Podhradczky Jótseftöl . . 105 
Bon Alajos jelentése Magyarországról, Wenitl Gusitáttól ...» 118 

Szegedy János jelemzése, Pauler Tivadartól 203 

Kenthely mint végvár, Ráik Károlytól 307 

Az M.DC.LX. év, Ráth Károlytól 880 

Kifenberger és Radler költeményei méltatása, Wemel Gusztávtól . 402 
A nádorispán eredete s egykori hatásköre 1492-ig, Podhradczky 

Józseftől 486 

Hunyadi János utolsó hadjárata, Kiss Károlytól 505 



Digitized by 



Google 



Mathematicai és természettudományi osztályok. 

Lap 

Őslénytani adatok Magyarországról, Kubinyi Ferencitől .... 1 

Magyarország s Erdély édesvizi s földi puhányai, Frivaldnhy Imrétől 57 

A bűvös négyszögekről, Győry Sándortól 77 

A zsidók biostaticai viszonyai, GUUler Eduárdtól 129 

A hanglépték kiszámításairól, Győry Sándortól 217 

Amerikai utamnak rövid vázlata, Ntndtvich Károlytól^ I. II. 291, 425 

Budapest területének földtani fejlődése, Sm6o Jósf«/20/ .... 313 

Academiai tárgyalások. 

Januárban 155 

Februárban 158 

Martiusban 169, 222 

Áprilisban 22ÍÍ 

Májusban 224, 308 

Júniusban 310 

Júliusban 339, 501 

Octoberben 619 

Novemberben 621 

Decemberben 624 



Digitized by 



Google 



MAGYAR 



ACADEMIAI ÉRTESÍTŐ. 



XVI. Ev. 1856. I. Sz. 



ŐSLÉNYTANI ADATOK MAGYARORSZÁGRÓL. 

KÜBINYI FERENCZTÖL. 

Oiv. az acad. január' 7. 18ő6. 

Egy pár év óta a gazdászaton kivűl az őslénytannal 
(palaeontologia) foglalkodván , néhai tagtársunkkal és hű ba- 
rátommal Petényi Salamonnal egy magyarországi őslénytanon 
dolgoztunk , teljes szándékunk levén azt napfényre bocsátani; 
az egyes adatok, fölfedezések' előleges előterjesztését a' tisztelt 
Academia' gyűléseire tartván fel leginkább azért, hogy a' tárgy' 
fontosságára felhiván és figyelmeztetvén a' tudós világot , ré- 
szint másokat adatok' gyűjtésére, fölfedezéseik' eléadására ser- 
kentsünk, részint azért hogy kivált idegenek által meg ne 
előztessünk, és idővel annál kimerítőbb munkát adhassunk ki. 
Az elsőre nézve tisztelt barátom' halála által örökre megfosz- 
tattam. Mi megállapodásunk' másik részét illeti , az e' részbe- 
ni adatok és értekezések' előleges előterjesztését , már múlt 
évben megkezdtük leróni ajánlatunkat. Részemről, hogy egy 
részről ajánlatomnak eleget tehessek , más részről hogy néhai 
tagtársunk' fölfedezéseit és adatait napfényre derítsem, teljes 
szándékom a' tisztelt Academia' kegyes engedelmével kivált 
Magyarország' palaeontologiája' érdekében ezen czím alatt : 
„Magyarországa pcUaeontologiáját illető adatok^\ időről időre 
értekezéseket tartani.. Ha én nem lehetnék szerencsés vagy 
tulajdon nevem alatt vagy mással kezet fogva a' czélba vett 

ACAD. ÍBT. 1S96. i. 1 



Digitized by 



Google 



2 KÜBINYI FERENCZ. 

munkát kiadhatni, a' tiszt. Academiánál feltalálván az adato- 
katy azokat más felhasználhatja — legalább tájékozásul szol- 
gálhatnak, és igy azoknak mindén esetre hasznát veheti. 

Mielőtt a' mai napra kitűzött tárgyakra nézve értekezé- 
semet megkezdeném, minekutána Petényi' rokonai hátraha- 
gyott kéziratait, jegyzeteit, szóval minden tudományos iromá- 
nyait, számos kül- és belföldi tudósok' leveleivel, kikkel tudo- 
mányos öszveköttetésben és levelezésben állott, tudományos 
felhasználás végett, nekem adták által, leginkább pedig azért, 
hogy azokat a' boldogultnak előttem is több ízben kivált halá- 
la előtt néhány nappal nyilvánított, vég kivánatához képest 
részszerint a' tiszt. Academiának, részszerint a' magyar termé- 
szettudományi társulatnak bemutatván, a' tisztelt intézetek' 
pártfogásába ajánljam : ahhoz képest addig is, míg e' részben 
tudósításomat a' tisztelt Academiának benyújthatnám, ünne- 
pélyesen kijelentem , hogy az általam tartandó értekezések' 
alkalmával, valahányszor szerencsém lesz palaeontologiai fel- 
olvasásokat tartani , az őslénytani adatokat , fölfedezéseket, 
észrevételeket, mellyek a' kitűzött munkához tartoznak , a' 
mennyiben azok Peténjritől származnának , mindenkor az ő 
neve alatt lelkiösméretesen előadni szives kötelességemnek is- 
merendem. Mert, ha műveletlen emberekre nézve nem csak 
szégyen, de megfenyítendő bűn egyszersmind a lopás, annál 
inkább a' művelt egyénekre és kivált tudományos tárgyakkal 
foglalkodókra nézve nem csak nagyobb szégyen , de szigo- 
rúabban fenyítendő vétek egyszersmind, ha valaki más' föl- 
fedezéseit, más' költségen szerzett adatait az illetőnek tudta 's 
beleegyezése nélkül magáéivá teszi, azokat tulajdon neve alatt 
felhasználja, és a' mástól elorzott fényes tollal felpiperézve 
azon ürügy alatt lép fel a' közönség és tudós világ előtt, hogy 
ő nem nyerészkedés, hanem egyedül hazafiságból, az iroda- 
lom' előmozdítása és öregbitése' tekintetéből lépett az irodalmi 
pályára. Ez valóságos spoliatio, melly a' legbárdolatlanabb 
kalóztól várható. — Nagy baj, ha valaki pénzbeli hitelét el- 
veszti; de annál nagyobb, ha erkölcsi hitelét veszély ezi, vagy 
ha erkölcsi hitele nincsen. Egyes esetek egyes irók' erkölcsi 
hitelét veszélyezik , sőt idővel végkép elenyésztetik ; de ha 
többektől származnak és gyakrabbivn fordulnak elő : magát az 



Digitized by 



Google 



ÖSLÉNTTANl ADATOK MAGYARORSZÁGBÓL. 3 

irodalmat megakasztják, csonkítják, veszélyezik, mert a' párt- 
fogókat is, az Írókat is elidegeníték az irodalmi pályától. 

A' társas életben az egy élő igazságon alapúit törvény 
és annak pontos de indulatnélküli végrehajtása biztosítja 
egyedül a' személyt és vagyont. Az idő int, hogy az iroda- 
lom' nem legháladatosabb. mezején ne csak az iró' személye, 
tudományos értéke , annak nevezem fölfedezéseit , adatait, 
valamelly munkára szánt pénzbeli öszvegét, de maga az iro- 
dalom is czélirányos és igazságos törvény által mentül előbb 
egyesek és az irodalom' hitelének fentartása' tekintetéből biz- 
tosfttassék. 

Ennek előre bocsátása után van szerencsém az emlő- 
sök' nyolczadik rendéhez tartozó kérődzők közöl hazánkban 
ásadékkint előforduló marhák' (bos) csontmaradványairól ér- 
tekezni, és azok' hű ábráit bemutatni. 

Az I. táblán látható : o) az ős bika (Bos Taurus Primi- 
genius). Egy koros bikától származó koponyának két ép 
szarvval , szarvtörzszsel és laposdad alakú homlokcsonttal 
eUátott felső része, melly Sáros vára alatt a'Tarczából fogatott 
ki 1837. sept. 15. Lőcsén Fabriczi Sámuel megyei főmérnök 
ajándékozta azt Petényi Salamonnak; V5 természeti nagy- 
ságban. 

b) Borju-koponyának jobb oldali felső részéből való tö- 
redék csonka jobb szarvtörzs-töredékkel y^ term. nagyságban. 
Találtatott Sopronyban, ajándékoztatott a' múzeumnak 1847. 
évben Ócskay Ferencz által. 

c) Jobb oldali alsó állkapocsbóli töredék ő, u. m. 2, 3, 4, 
5, és 6, zápfoggal fél természeti nagyságban ; került Zólyom 
megyében fekvő Garan völgyi Lipova nevű barlangból. Pe- 
tényinek ajándékozta ^eubehler Pál 1851-ben. 

d) Jobb oldali alsó 3-dik zápfog bélszínéről vagy is 
oldaláról tekintve fél nagyságban. Hont megyében létező 
kemenczei vízmosásokból kerülvén, 1852. évben Sipos Antal 
küldötte be a' magyar múzeum' számára. 

e) Jobb oldali alsó 5-dik zápfog kivülről véve y^ nagy- 
ságban, szinte kemenczei vízmosásokból. 

f) Szinte jobb oldali alsó 6-dik vagy is utolsó zápfog^ 
küloldalról véve fél nagyságban, szinte onnan. 

1* 



Digitized by 



Google 



4 KÜBINYI FERENCZ. 

I 
g) Bo8 taurus , Linné ; bal oldali alsó 3-dik zápfbg-töre- 

dék. Beloldalról term. nagyságban. A' budai sz. gellérthegyi 
sziklaüregekből töretett ki 1851. évi febr. 20-kán. 

h) Jobb oldali alsó 3-dik zápfog küloldalról természeti 
nagyságban. 

i) Baloldali felső 5-dik zápfog küloldalról természeti 
nagyságban. 

k) Jobb oldali alsó utolsó zápfog küloldalról term. nagy. 
A' hy t, és k) alatti zápfogak szinte a' sz. gellérthegyi szikla- 
üregből kerültek ki 1851. évi febr. 20-kán. 

A' n. táblán látható a' Bos Taurus Primigenius Bqjani. 

a) Baloldali szarvhegy Vg nagyságban, Lipova barlang- 
ból , 1851. 

b) Tengely-csigolyának (epistrophcus) alrész töredéke 
Lipova barlangból, 1851. y, nagyságban. 

c) 5-dik nyakcsigolya ^ nagyságban, szinte onnan. 
1851. évi szerzjmény. 

d) Borda-töredék, ^/^ nagyságban Lipovából, 1851. 

e) Baloldali könyök-nyujtvány' (ole-cranon seu cubitus 
sinister) töredéke. Tufnából ^/j nagyságban; szerezte Peté- 
nyi 1837. 

f) Baloldali könyök-nyujtvány' töredéke fiatalabb állat- 
ból y, nagys. A' budai sz. Gellérthegy' csúcsa' szikláiból 
hozta Petényi 1851. juUus' 19-kén. 

g) Jobb előlábnak külvég újjpcrcze % nagy., szinte a' 
sz. Gellérthegy' csúcsa' szikláiból töretett ki 1851. évi február' 
20-kán. 

h) Jobb élőláb' kül- és belpatája \^^ nagyságban. 

A' ni. táblán láthatós a) a' jobb czombcsontnak alsó 
belbütyke yj nagys. Hozta Petényi 1837. évben a' Zólyom me- 
gyei tuinai barlangból. 

b) Bal alszár-csont % nagys. Lipovai barlangból 1851. 
szerzemény. 

c) Jobb alszár-csont' (sípcsont) alsó vége yg nagys. Buda 
újvidéki kis-máriaczelli kőbányából. 

d) Hátulsó jobb lábnak lábtő alsó része a' kül és bel 
nagy újjperczczel és a' kül kisújj-perczczel % nagys. a* lipovai 
barlangból, 1851. 



Digitized by 



Google 



ŐSLÉNYTANI ADATOK MAGYAROHSZ ÁGRÓL, 5 

e) Hátulsó jobb kül nagy perez bel okliiláról tekintve 
Vi nagys. Lipova, 1851. 

f) Hátulsó jobb bel nagy újj-percz bel oldaláról véve % 
nagys. Lipova, 1851. 

g) Jobb oldali szarv törzs, nagyszerű példány csekély 
koponyatöredékkel % n^gys. Találtatott István főherczeg'kis- 
jenői jószágán 1835. évi május havában. 

IV. Tábla. Bölény (BosUrus Priscus Biyant). a) A' kopo- 
nya' előréazének mintegy 73 része, hegyein csonkított két szarv- 
val ellátva, % nagyságban, eliilről véve. Ezen koponyának 
homloka rendkívül lapos , kevéssé előre görbült, szarvai Bzinte 
nagyon öszvenyomattak. A' varsányi Tiszából fogatván, 1847- 
ben Agnelli ajándékozta a' magy. netQ. múzeumnak. 

b) Nagyszerű koponya' felső részének % része, hegyein 
csonkított, tövén igen vastag majd gömbölyűded, kissé öszve- 
nyomott két szarvval % nagys. eliilről tekintve. Került Szobb- 
ról 1847. 

c) Gyámcsont (atlas) , nagyszerű darab , alkalmasint 
vén bikától, felülről véve y^ nagyságban, cc) Ugyanaz alul- 
ról véve V4 nagys. Szobbról került a' múzeumba. 

d) Gyámcsont középszerű állatból V^ nagyságban felül- 
ről nézve. Kiásatott Vácz felett a' vaspálya' ásása' alkalmával 
4 Va .ölnyi mélységből. Ajándékozta Vatzinger S. 1850. évi 
aug. 17-kén. 

e) Tengely-csigolya (epistropheus) nagy bikából V^^^gJ- 
ságban, oldalról véve. ee) Ugyanaz elülről véve y^ nagyság- 
ban, mindkettő a' fegyvernöki Tiszából Petrovai László által 
ajándékoztatott a* múzeumnak 1850. évi dec. 27-kén. 

y. táblán. Bos Urus Priscus Bojani. a) Egy koponyának 
felső előféle és ccrebelluma, nagy bikából, kitűnő hosszú, 
előre hajló félholdas, azért is a' Bos Tauruséhoz hasonló két 
ép szarvval és annyi szarv törzszsel, % nagys. elülről tekintve. 
Kifogattatott a' varsányi Tiszából 1847-ben. Agnelli Ferencz 
ajándékozta 1848. évi ju lius' 4-kén. Ugyanezen koponya lát- 
ható két külön oldalról véve a' Vl-dik táblán a) és aa) betűk 
alatt. 

b) Tehen-koponyának felső előrésze egy hegyen tört, 
másik tövén elvágott szarvtörzszsel V^ nagys. Gróf Brunzvik- 



Digitized by 



Google 



6 KUBINYI PERENCZ. 

Forrayféle gyűjteménynyel került a* magyar nemzeti mú- 
zeumba. 

c) Derék-csigolya tetemes nagyságú bikától, felette hosz- 
szú tövis nyujtványnyal, két darabból állva, y^ nagyságban. 
Hont megyéből alkalmasint Szobbról került a' múzeumba. 

d) Derék-csigolya szinte nagyszerű , de csonka tövis- 
nyujtványnyal , alulról nézve az előbbihez legközelebb áll, 
V4 nagyságban, szinte onnan. 

e) Derek-csigolya letört tövis nyujtványnyal , szinte 
onnan. 

f) Jobb oldali sipcsont , hátulsó oldalról tekintve % 
nagys. A' szolnoki Tiszából 1847. évben fogatván ki, 1848. évi 
június' 4-kén Agnelli Ferencz ajándékozta a* magyar nemzeti 
mezeumnak. 

A' VI. táblán szemlélhető : a' Bos Vrus Príscus B&jani. 

a) Fentebb az Y. táblán előforduló koponya' hátukó ré- 
sze Yq nagys. aa) Ugyanaz jobb oldalról véve szinte '/g nagy- 
ságban. 

A Bos Taurus Primigenius Bqjani. 

b) Az I. táblán a) alatt látható bos taurustéle koponya 
hátulról tekintve, % nagys. bb) Ugyanaz jobb oldalról tekint- 
ve,, szinte egy hatod nagyságban. 

A' VII. táblán következik: OvibosFossiliSy Petényi; melly 
a' legnevezetesebb őslénytani ritkaságok közé számítandó. 

a) Koponyatöredék, mellyen mind két szarvtörzs' tövé- 
nek töredéke látható elülről tekintve % nagyságban. Szem- 
betűnő ezen példányon a' két szarv közti, felülről lefelé nyúló, 
a* homlok' közepén látható csatorna. Lásd a' YIII. táblán aj 
alatt. — aa) Szinte az hátulról véve, hol a' velőüregnek egy 
része látható. 

b) Az Éjszak- Amerikában most élő, ásadékkint előfor- 
duló Oviboshoz leghasonlóbb pézsma-ökörnek (bos moschatus) 
elülről rajzolt koponyája Cuvier szerint '/ig nagyságban *). 

c) 4-dik alsó bal zápfog küloldalról ; cc) Ugyanaz belol- 
dalról tekintve Ys nagy. Kisebb és fiatalabb állattól származnak. 



*) Cavier : Eecberches snr les Ossemenfl Fossiles. IV. kötet* X. Táb- 
láján A* 15. ábrán látbatö, a* 138—187. lapon van leírva. 



Digitized by 



Google 



ŐSLÉNYTANI ADATOK MAGYARORSZÁGRÓL. 7 

d) 4-dik alsó bal zápfog küloldalról koros ilattól^ alkal- 
maamt bikától származik ; dd) ugyanaz , bélszínéről nézve 
Vs nagyságban. 

e) 6-dik vagyis utolsó alsó jobboldali állkapocsból való 
zápfog küloldaláról; ee) ugyanaz bélszínéről ^/^ nagys. 

f) Szinte 6-dik vagyis utolsó alsó bal állkapocsból való, 
külszinéről; ff) ugyanaz beloldaláról nézve, y^ nagys. 

Mindezen maradványok kerültek a' lipovai csontbarlang- 
ból és Petényi által szereztettek meg 1851. évi június hónap- 
ban a' m. nemz. múzeum' számára. 

A' ym. táblán : Otihos FossilisPet. et Bos Taurus Prími- 
genius Bqfom; 

a) Ovibos Fossilis' koponya-töredéke, mellyen a* bal 
szarvtoredék kivehető, baloldalról tekintve y^ nagyságban. 

b) Bos Taurus primigeniusféle koponya (fiatal állattól) 
alul és hátul csonkított mindkét szarvtörzszsel y, nagyság- 
ban ; kiásatott 1849-ben Horkan Badványban Zólyom megyé- 
ben , a' Badvánszky-család' sírboltja alatt mintegy 2 ölnyi 
mélységből, 1850. évi január' 7-ken került a' múzeumba. 

c) Bos Taurus Primigenius' koponya-töredéke hátulról 
tekintve, úgy hogy a' cerebellum 's egyszersmind a' homlok- 
lapja is látható '/s nagys. Hont megye' küldeményéből való; 
cc) ugyanaz alrészéről nézve, mellyen a* csont és a' nyujtvány 
kivehető '/g nagys. 

d) Jobboldali alsó 5-dik zápfog beloldalról véveyg nagys. 
Hont-kemenczei vízmosásokból, Sipos Antal' ajándéka 1852. 
évről. 

Ugyanaz, melly az I. táblán e) alatt, hova ee) alatt so- 
rozandó. 

e) 6-dik vagyis utolsó jobb oldali alsó zápfog bel oldal- 
ról véve, Vg nagyságban, szinte a' nevezettnek ajándéka. 

ff) alatt az I. táblán besorozandó, mert az f) betű alatti- 
val ugyanaz. 

f) Jobb oldali czombcsont' alsó rész töredéke, mellyen a' 
bütykök' küloldala látható y^ nagys. A' fonáczai v. uoncsászai 
Bihar megyei barlangból. 

Cuvier az ásadékkint előforduló szarvasmarhákból há- 
rom, egymástól különböző fajt állított fel. Az első rendbeli- 

Digitized byCjOOQlC 



8 KUBINYI FERENCZ. 

hez tartozó szarvak, koponyák és egyéb csontrészek legin- 
kább a' turfa- és felső árvizi (alluvium) képletekben találtat- 
nak, ezeket Cuvier nem tartja őscsont oknak. Bojanus azon- 
ban a' következő 2-dik rendbeliekkel egykorúaknak vallja. Az 
ezen fajtához tartozó emlősök Cuvier és Bojanusnál : Bospn^ 
migenius, Bos taurus priscus vei fossilis név alatt fordul- 
nak elő. 

A' második rendbeli, raelly többnyire az özönvízi rétegek- 
ben az ős elefánt (mammut), mastodon, rhrinoceros* csontma- 
radványival ásadékkint fordul elő , legközelebb áll a* mostani 
Bisonhoz,az amerikai és litvániai bölényhez. Ezen faj (species) 
a' következendő nevek alatt ösmeretes : Bos prisais Bqjani ; 
Bos Cesaris, Schlottkeim; Bos urus prisvus, dtvier; Bos la^ 
tffronsy Harlan és Fischer; Bos Pallasii; Bos ColossuSj Rie- 
sen-Büffel, BufBe fossile de Siberie, Cuv.; Bison fossilis. 

Ezen elnevezések sok zavarra és gyakran tévedésre szol- 
gáltattak okot, legtanácsosabb egy névnél maradni; én a' Bos 
urus priscus nevet szoktam használni. 

A' 3-dik fajhoz számított szarvasmarha -maradványok, 
mellyek eddig csupán Szibériában, Új-Madrid mellett Éjszak- 
Amerikában , és néhány évvel ezelőtt Zólyom megyében a* 
lipovai barlangban fedeztettek föl, a' Linné által nevezett éj- 
szak-amerikai Bos Moschatushoz hasonlítanak. Minthogy Pal- 
las első volt, a' ki azt fölfedezte : Bos moscluifus fossilisnHk v. 
Bős Pallasiiuak neveztetik, Fischer Bos Canaliculatusnak 
nevezi , Petényi pedig Ovibosnvik, 

Az előszámlált háromféle szarvasmarha-fajon kivűl későb- 
ben néhány különböző és az elébbeniektől eltérők fedeztetvén 
föl, különbféle nevek alatt határoztattak meg ; mellyekre nézve 
azonban tökéletes és általános megállapodás hiányozván, azok- 
nak előszámlálásával a' tiszt. Academiát terhelni ncmkivánom. 

A' háromfajbelieket azért számláltam elő, mivel Magyar- 
országban ásadékkint fedeztettek föl , azokhoz legjobban ha- 
sonlítanak, sőt azokkal ugyanazonosoknak vagyis megegye- 
zőknek tartathatnak. 

Lássuk már az előszámlált háromféle szarvasmarhák kö- 
zötti különbséget az ásadékkint előforduló, az általam ez iit- 



Digitized by 



Google 



LÖSÉNYTANI ADATOK MAGYARORSZÁGRÓL. 9 

tal előadott és az elöterjeszUítí tiiblákon lerajzolt csontmarad- 
ványokhoz alkalmazva. 

A' marha* (bos taurus) *) homloka lapos és kissé völgyeit 
(concave); hosszabb mint széles, gömbölyű szarvai a' homlokot 
a' fejháttól elválasztó szélnek két végére helyheztettek *), a' 
homlok'felso szélivel majd egy vonalban állanak* Ezen leírás 
az első táblán 1. szám alatt látható Éos Taurusra alkalmazha- 
tó. Ebből származhatnak az európai, kivált szarvaik* nagysá- 
gára tekintve, a' siciliai és magyarországi aránylagos idomú 
és nagyságú fehér és daruszőrU sznrvas-marhák, következőleg 
a* házi marha' vad törzsének tartat hátik. 

A' Bos Vrus (bölény) kiváltVégi időkben, melly tévedésben 
még jelenleg is számosan vágynak, a* házi marha' vad törzsé- 
nek tartat ék. Különbözik attól emelt és szélesb mint magas 
homloka, szarvainak a* fejbúbi taraj* aljához való tapadása, szá- 
rai^ magassága, egypárral több bordája, a' bika* fejét és nyakát 
fedő 'b torka alatt rövid szakált képező bodor gyapja *8 röfögő 
azava által. ^) 

A' IV, V. és VI. táblán lerajzolt koponyák legközelebb 
állanak a' mostani Bi^onhoz és az amerikai 's litvániai bölény^ 
hez. Részemről mindnyáját Bos Urusnak tartom. 

A* PézsmOrökör^Bos Moschatus) homloka emelt, szarvai 
oldalvást és alá irányzottak, hegyök visszaemelkedő, laposak, 
tőben olly szélesek , hogy majdnem az egész homlokot beta- 
karják, a' homlok' közepén egy felülről lefelé nyúló csatornát 
hagyvaegymás között. Az é]ő Péasma-ökör arczorrának hegye 
szőrös. Alacsony szdru; egész a' földig csüngő bojtos szőrrel 
takart. Farka rendkívül rövid. Az egész nemben létező pézs- 
ma szagot erősebben terjeszti ; csak Éjszak- Amerika* leghide- 
gebb részein láttatik; többen azt állítják, hogy csontmarad- 
ványit a' jég egész Szibériáig elhordá. Az eskimok sapkákat 
csinálnak farkából, mellynek ábrazatukracsüngő szőre őket a* 
szúnyogoktól védelmezi. *) 



Lásd I. táblán a) alatt. 

2) Lásd, Az Állatország. Cavier után fordította Vajda Péter. I. köt. 
294. lap. 
^ Lásd, Az Állatország. Cavier ntán ford. Vajda Péter. I. köt. 295. lap. 
Lásd, Az Állatország. Cuvierután ford ítotU Vajda Pét. 296—297. 1. 



Digitized by 



Google 



10 KUBINYI FERENGZ. 

A' VII. táblán a) és aa), valamint a' VlII. táblán aj alatt 
lerajzolt Bos Mőschatus vagyis Ovibos^ Petényi azerint, kopo- 
nyatöredék a' legnagyobb palaeontologiai ritkaságok közé szá- 
mitandó. 

Cuvier szerint Pallas első volt, ki' a' Szibériában fölfede- 
zettf szerinte Bo$ Moschatushoz hasonló két koponyatöredék- 
re tette figyelmetessé a' tudós világot. Későbben az előbbe- 
nlekhez hasonló ugyan de azoktól mégis eltérő vagyis kü- 
lönböző találtatott szinte Szibériában, melly épebb a' fentérin- 
tetteknél; az azonban, vájjon az ásadékkint előforduló cson- 
tokhoz bizton számitándók-e a' kérdéses koponyatöredékek ? 
Cuvier szerint még eldöntendő. Hát ha, a' mint Cuvier ál- 
litja, a' víz' hullámai által jéggel hozattak Éjszak- Ameriká- 
ból Szibériába. 

Ezen nehézség szerintem a' lipovai barlangból kikerült 
koponyatőredékre nem alkalmazható. A' földgömbön előfor- 
duló földtani települési viszonyok gyakran a' viznek egykori 
kiszámithatatlan és megfoghatatlan magasságára mutatnak- 
Első tekintettel majdnem lehetetlennek látszik, hogy az érin- 
tett koponyatöredék Éjszak- Amerikából Szibériába, onnan 
pedig a' lipovai barlangba jutott volna, a' víznek t. i. oUy ma- 
gosságát véve vagy képzelve, mellynek segítségével ez meg- 
történhetett volna. Vannak számos esetek, mint p. o. az úgy- 
nevezett kóbor törzsök (erratische Blöcke), melly ek Szibériá- 
ban és Németországban nagy mennyiségben találtatnak, ezek 
tökéletesen megegyeznek a' svédországi és norvégiai gránittal ; 
kétséget nem szenved hogy ezek víz által jutottak mostani 
helyökre, melly körülmény a' viznek iszonyú magasságára 
mutat. A' Szibériában fölfedezett és fentérintett koponyatöre- 
dékek a' víz' segítségével Éjszak- Amerikából, a' világ' két részi, 
földtani kivélt vízi (hydrostaticai) viszonyaira tekintve, köny- 
nyen juthattak Szibériába ; az azonban szerintem igen merész 
és elhamarkodott állítás volna, mintha a' lipovai barlangban 
fölfedezett koponyatöredék azon az úton került volna a* bar- 
langba, mellyen a' Szibériában fölfedezett koponyatöredékek. 
Erre egyszerű a' felelet : mert Szibéria és Magyarországra 
nézve nem léteznek olly földtani és hydrostaticai próbák, 
mellyek ezt támogatnák. 



Digitized by 



Google 



ÖSLÉNYTAKI ADATOK MAGYABORSZÁGRÓL. H 

Ezeknél fogva nincsen ok arra hogy a' lipovai barlang- 
ból kikerült koponyatőredéket ásatag (foesile) csontnak ne 
tekintsük. Hát ha más földgömbi viszonyok létezvén, az ak- 
kori emlősök kényelmesen vándorolhattak egyik éghajlat alól 
a' másik éghajlat alá ,* legelés közben jobbnál jobb legelőt 
keresve; igy vándorolhatott egykor más éghajlat alól azon 
állat isy mellynek koponyatöredéke a' lipovai barlangból való, 
valamint azon állatok is, mellyeknek maradványai Szibériában 
találtattak. — Hát ha nem is a' Bos Moschatus fajtához tartozik 
a' kérdéses lipovai koponyatöredék.' A Szibériából kikerült 
fent érintett koponyatöredékeket maga Cuvier sem tartja a* 
Bos MoschaíusBal tökéletesen megegyezőknek. Nem lehetetlen 
hogy a többször említett lipovai koponyatöredék nem épen a' 
Bos Moschatusj hanem egy más, még eddig ismeretlen fajhoz 
tartozik. 

Minden esetre t! kérdéses koponyatöredék becses pél- 
dány, és míg az eddigieknél bővebb próbák nem állíttatnak 
fel, mindaddig a' most é^6BosMoschatus\lOz sorozandó, és mint 
ásatagcsont a* magyar nemzeti múzeum' palaeontologiai gyűj- 
teményének egyik díszpéldánya maradand melly, valamint a' 
többi, általam ez úttal előszámlált csontmaradványok néhai 
Petényi Salamon múzeumi őr által szereztettek meg a' mú- 
zeum' számára , úgy azok az intézet' jegyzőkönyve szerint 
szinte általa is határoztattak meg. 

Addig is, míg az ezen értekezéshöz tartozó, és az általam 
VJLII táblán előterjesztett ábrák napfényt láthatnának, az 
ez úttal leírt emlősök' maradványai közöl a' légritkábbat, u. m. 
a' lipovai Ovibos koponyatöredéket a' szibériai Ootbof koponya- 
töredékkel és a most élő Bos Moschatus koponyával együtt az 
Értesitő' számára ide mellékelt külön táblára lerajzoltattam 
leginkább azért, hogy a' lipovai és szibériai csontmarad vá^ 
nyok és a Bos Moschatus közötti hasonlatosság voltakép ki- 
tűnjék. 

W külön táblára rajzolt ábrák illy renddel következnek: 
a) a' lipovai Ovibos fossiUs koponyatöredék elülről véve % ter- 
mészeti nagyságban ; 2) ugyanaz oldalról véve a' bal szarv- 
toredékkel, % term. nagysb; 3) szinte az hátulról véve, V, 



Digitized by 



Google 



12 HOHVÁTH CYRILL. 

tenn. nagys. '); 4) a* Szibériában fölfedezett és Pallas által 
lein koponya két szart töredékkel , elülrőlvéve; 5) ugyanaz 
oldalról véve, mellyen a' jobb oldali szarvtöredék látható (cra- 
niumanalogum eranio Bovis raoschatiCanadensiscornubuBbasi 
approximatis) *) ; 6) a' most élö éjszak-amerikai pézsma-ökör' 
(bos moschatus) koponyája két szarvval, elüIről véve; 7) 
ugyanaz oldalról véve, mellyen a' baloldali szarv látható; 8) 
szinte az hátulról véve ^). A' 4-dik, 5, 6, 7, és 8. szám alatti 
ábrák Cuvier' munkájából rajzoltattak le. 

A' mi végtére ezen értekezésnek földtani réüzét u. m. 
azon képleteknek, mellyekben aMeírt csontmaradványok ta- 
láltattak, települési viszonyait illeti, azoknak leirását azon 
időre halasztóm, midőn a' magyarországi , ez ideig fölfede- 
zett , de általam még le nem írt többi emlősök' csontmaradvá- 
nyiról, kivált a' magyarországi barlangokról, és az azokban 
nagy számmalelőfordult ragadozó emlősök'maradványiról elő- 
adandóm nézeteimet. 



A' POSITIV ÉS negatív PHILOSOPHIÁRÓL. 

HORVÁTH CYBILLTÖL. 
IV. 
Olvastatott az acad. kis gyűlésében febr. 18. 1856. 
A' negativismus' első fokának irány szerű megvizsgálásából 
kitűnt, miszerint a' gondolkodó én koránsem elégedhetik meg 
az ott nyert birománynyal a* nélkül, hogy saját ügyében ön- 
magának ellent ne mondjon. Mert ha a' tudatos énnek joga 
van az igazsághoz, akkor bizonyára joga van ugyanannak oUy 
mértékbeni birt okolásához is, minőre magát az én ei^edeti ha- 
tározottságánál fogva , hivatottnak érzi. Az első fokon szer- 
zett birtokolás még csak nem is közelíthetett a' várható mér- 
tékhez. Mi által is történhetett volna ez , miután az ott alko- 
tott bölcseletet mind elvére mind módszerére mind eredményére 

0- Lásd a' VII. tábl. Bzaés aa), úgy srinte a' VIII. t. a) alatt fog- 
lalt ábrák* leírását. 
2) Recbcrchcs otc. Tome IV. XII. Pl. 9, 10. fej. 166-69. U. 
^) Rechercbes etc. T. IV. pag. 138—137. H. 



Digitized by 



Google 



A' POSITW ÉS negatív PHILOSOPH IÁRÓL. 13 

nézve bizonytalansig környezte. Semmi sem fordulhatott tehát 
ott elő, mitől a' közelités biztosságot kölcsönözhetett volna 
magának. Sőt még csak szó sem lehetett ott a' szükségképi, 
egyetemes és közérvényü bizonyosságról , hol a' közvetlenül 
fölfogott levés, vagy is a' közvetlen tudatnak ingadozó tartal- 
ma és alakja bírt eldöntő hatalommal. 

Történt ugyan az elsŐ fokon is említés az igazságról, 
de érvényítöleg csupán a' viszonylagosról , nem az általános- 
ról. Amaz ki lön emelve, ez háttérbe lön szorítva. Azon ok, 
melly miatt e' bánásmód követtetett, további magyarázgatás 
nélkül is világos. Ha mindenik ember mértéke az igazságnak, 
ha ezen elvnél fogva élete' mindenik perczében mindenkiköve- 
telheti , hogy akár így akár amúgy legyen az ő egyénisége 
módosítva, mégis mindenkori mértéke az igazságnak: fogjuk-e 
a* sok igazság miatt valaha önmagát bírni az igazságot? Soha. 
Lesz igazság úton útfélen akármennyi ; de azon egy igazság, 
melly után az ész szakadatlanul törekszik, melly egyedül képes 
a' határ nélkül sóvárgó kedélyt a' művészet , tudomány és 
egély' körében megnyugtatni, azon egy igazság tehát, melly a' 
természeti világnak szintúgy mint a' szelleminek egyedüli élet- 
forrása, sehol és soha sem foga* maga tisztaságában előtűnni. 
Vagy talán nincs is már arra az egy igazságra szükségünk? 

Voltak, kik némi előszeretettel vitatták és a' materíali- 
smus'újra fölkerekedő zászlósai most sem nagyon Idegenkcdők 
a' vitatástól. Mellékirány nélkül azonban csupán az vetemed- 
hetnék most azilly vitatásra, ki még eddig a' gondolkodás' ere- 
deti törvényeiről alaposan soha sem gondolkodott. Mert a' ki 
ezen törvények' belső szerkezetét átértette, meg lön arról győ- 
ződve : hogy a* saját eredeti határozottsága szerint fejlődő én 
sem a' viszonylagos igazságot nem gondolhatja, hacsak azt az 
általánostól , sem az általános igazságot nem gondolhatja, ha- 
csak azt a' viszonylagostól meg nem különbözteti. Maga ezen 
belszüks^ü megkülönböztetés is mutatja tehát , miszerint a' 
köztük létező összefüggés csakugyan lényeges. Ha pedig ez 
így van, megállhatná-e, saját ügy ébeni ellenmondás nélkül, a' 
tudatos én , hogy gondolkodásának folyamában illy kérdést 
ne intézzen önmagához: miért nem vagyok én képes az álta- 
lános igazság* megismerésére? 



Digitized by 



Google 



14 HORVÁTH CTMLL. 

Látható volt az előhozott idézetből, hogy Protagoras 
n&l is felmerült már e' kérdés, azonban ő a' negativismus' első 
fokán nem adhatott rá eldöntő választ. Eiválólag furcsán 
hangzott a mentegetődzés' oka. Mélyen érezte, hogy az iste- 
nekre vonatkozó kérdést el nem távolíthatja ; érezte , hogy 
akármit tegyen, válaszolnia kell , és ámbár nyoma őt saját 
negativismusának tévsúlya, inkább akart mégis tétovázni, mint 
tulajdon elvének hiányosságát bevallani. Ámde hamindjárt 
úgy volna is, hamindjárt az első fok nem adhatott is eldöntő 
választ az általános igazság* meg- vagy meg nem ismerhetésé- 
nek irányában, méltán lehet itt újra kérdezni : vájjon követ- 
kezik-e azért onnan, hogy a* tudatos én a* negativismus' egy 
magasabb fokáról és így egy magasabb elvből se legyen képes 
az adott kérdésre válaszolni? 

Soha se vesződjünk biz avval , fogja itt közbeszólólag 
mondani az első fok' practicus embere; hiszen valamennyi ol- 
dalról be vagyunk az áttörhetetlen korlátok közé szorítva, 
mire való tehát az az általános igazság utáni kapkodás? Almot 
hüvelyezzűnk-e mindig a helyett, hogy az exact tudományok* 
segedelmével a' viszonylagos igazságot megragadnók?C8ak ez 
igazán a' miénk ; a' mi ezen túl van, nem tartozik hozzánk. 
Bagadjuk meg tehát a' közvetlen valóságot, tisztogassuk azt 
eszünk' szelével, a' mint tetszik, és ne bíbelődjünk mindig 
azokkal a' subtilis szőrszálhasogatásokkal. 

Igaz, adjuk ezen practicus okoskodásra válaszúi, igaz, 
hogy a' fa' levele sem mozog szél nélkül; de kérdezzük a' pra- 
cticus bölcset, fogja-e az a' szél a' fának levelét mozgatni, ha 
előbb azt a' levelet a' h, saját magából elő nem fejlesztette? 
Vagy mozgathatunk- e okszerűleg és tisztogathatunk-e termé- 
szetszerűleg valamelly tagot a' szervezetben, ha magának az 
azt előhozó szervezetnek czélirányos ismeretével nem birunk ? 
És ugyan miért igaz az, a' mit viszonylagos igazságnak neve- 
zünk, ha nem azért, mert abban és az által az általános igaz- 
ság nyilatkozott meg ? Nem az aprólékok utáni léha kapko- 
dás, hanem a' mindenik tagot becsénél fogva méltányló és az 
egészlethez bensőleg viszonjritó fölemelkedettség az, a' mi az 
igazság' ügyének tisztogatásában valódi kötelesség. Ehhez 



Digitized by 



Google 



A* POSITIV ÉS negatív PHILOSOPHIÁRÓL. 15 

pedig előbb tisztán átgondolt és igazán megalapított elvek 
szükségeltetnek. 

Itt is fő dolognak látszik tehát azon elvnek föltalálása, 
melly a' negativismus' második fokán minden mozzanat fölött 
határozó erővel birjon. Két eset adhatja itt magát elő : vagy 
kívülről viszszük be a' negativismus* folyamlásába a' kívánt el- 
vet; vagy a' már meghaladt első fok' tartalmából fogjuk azt 
előfejteni. A' kivűlrőli bevivéssel két hibát ejtenénk. Egyfelűl 
ugyan is megfosztanék a második fokot az önmagávali meg- 
egyezéstől; másfélül megfosztanék a' negativismus' egészét az 
önmagában! egységtől. Megfosztanék a' második fokot az ön- 
magávali megegyezéstől ; mert ama' kivűbről bevitt elv, posi- 
tiv minőségénél fogva, épen oUy elemeket foglalna magában, 
mellyek ellen a' negativismus folytonosan küzd. Megfosztanék 
a' negativismus' egészét az önmagábani egységtől; mert a' ne- 
gatív philosophia, mint tanegész , elútasíthatlanúl követeli : 
hogy benne mindenik alárendelt foknak érvényűltsége a' vala-' 
mennyi fokot átható fő elvnek érvényességén alapuljon. Nem 
idegenszerű oltvány gyanánt bevinni, hanem az első fok' mi- 
voltából belülről kell tehát azon elvet kifejteni, melly a' máso- 
dik fok' valamennyi mozzanatának viszonylagos értéket köl- 
csönözzön. Hogyha e' kölcsönözés a' maga tisztaságában sike- 
rfii, az is ki fog aztán világlani : vájjon a' gondolkodó én egy 
magasabb fokról képes-e az általános igazság' megismerésére 
vagy nem. 

Kellő tájékozás végett pillantsunk ez úttal egykissé visz- 
sza az első fokon adottakra. 

Ama' fok' elvét az alanyi, vagy jelzőbben szólva, az ön- 
kényleges gondolásban , módszerét a' külső viszonyításban, 
eredményét pedig a viszonylagos igazságban találtuk föl. Az 
önkényleges gondolásnak a' szükségképi gondolás, a' külső 
viszonyításnak a' belső viszonyítás, a' viszonylagos igazságnak 
az általános igazság tétetik ellenébe. Mikből az látszik minden 
más előtt következni, mintha a' negativismus' második fokának 
elve a' szükségképi gondolásba volna helyezendő. De hogyan 
fejthetnénk illyes valamit elő e' fokból, miután bizonyos, hogy 
annak valamennyi oldalát esetlegesség jellemzi? Lássuk. 

Különösen három pontra kellett ott ügyelnünk : az én, a' 



Digitized by 



Google 



16 HORVÁTH CYRILL. 

ncm-én és a levésre. Ha tehát valamelly nyomára lehetne ott 
találnunk a' szükségképiségnck, azt vagy az énben vagy a' 
nem-énben vagy a levésben vagy ezek' egymáshoz! viszonyá- 
ban kellene föltalálnunk. Az én önállólag az, a' mi, valamint 
a' nem-én is: azért az én épen úgy kivűl van a' nem-énen, vala- 
mint a' nem-én az énen. A' levés közös előhozmány a levén az 
én és nem-énnek, összeköti ugyan őket, de csak látszólag, nem 
valódilag , mert a' nem-én az énben előidézett változás után 
egészen visszavonult és a' működés' folytatását az énre hagyta. 
Föl is fogta az én a' benne okozott változást mint önmagának 
oUy határozottságát, melly előbb benne nem volt, következő- 
leg mint olly at , minek segedelmével aztán, tehát közvetve 
nem pedig közvetlenül, annak is tudtára jutott, hogy a' nem- 
én létezik. És így nyilván van, miszerint a' gondolkodó én a* 
nem-énnek létezésére és létezési módjaira vonatkozó ismeretet 
saját működésének határain belűl és egyedül hajtotta végre. 
Mi legyen a' nem-én önmagában, vagy is az ismeret' határain 
kivűl , azt az én nem tudta , nem is tudhatta ; mert akkor sa- 
ját magán és ismerésén kivűl kellett volna ismerkednie, a' mi 
képtelenség. És mire mutat ez? Arra kétségkívül, hogy már 
a' negativismus' első fokán vettetett meg azon bölcselésnek 
alapja, melly subjectiv idealismusnak szokott neveztetni. 

Csak ez volna még hátra, kiáltandja itt újólag a' practi- 
cus okoskodó, bizony még utoljára az exact tudományokban 
észlelt viszonylagos igazságot is elragadják azok az általibaos 
igazság' papjai. Hiszen ha a' subjectiv idealismus érne valamit, 
akkor az anyag, a' kő , a' fa, a' nyúl, a' szőlővessző, sőt még 
maga a' jóizű tokaji bor sem volna más , mint puszta tüne- 
mény, képzelet. 

És nincs különben. Akármint berzenkedjék a' jiracticus 
bölcs, a' subjectiv idealista előtt mindaz, a' mit a' practicus vi- 
lág, reflexió nélküli megszokottságában, kézzel fogható igaz- 
ságnak tart, sőt maga a' practicus bölcs is, a' mennyiben isme- 
reti tárgy , nem más mint tünemény , képzelet. Es ezen néze- 
tet ő, saját álláspontjából, épen olly szükségképiséggel vallja 
magáénak, a' minő szükségképiséggel mondja létezőnek é» jó, 
ízűnek a' tokaji bort saját szempontjából a' practicus bölcs, mi- 
dőn azt szürcsölgeti. Ig«azán ugy van-e ez azután vagy nincs? 



Digitized by 



Google 



A' POSniV És negatív PHILOSOPHIÁRÓL. 17 

az egészen más kérdés ; elég , hogy itt az úgy-mondás és az 
úgy-vallás szükségképen történik. 

Mégis találhatni tehát valamelly pontot, mellyből az lát- 
szik sarjadozni , hogy a' negativismus' első foka sincs minden 
nyoma nélkül a' szükségképiségnek. Szükségképen következik 
ugyanis az ott érvényltett elv' minőségéből, hogy az ismerési 
működés egészen a' tudatos' én határain belül fogassékfol. 
Akármi forduljon elő az ismerésben, az nem a' nem-én- 
nek, hanem az ismerkedő énnek határain belül fog előfordul- 
ni. Mi legyen valódi létalapja ezen szükségképiségnek, arról 
még most nem szólhatunk; annyi mind a' mellett bizonyosnak 
látszik , hogy a* negativismus' második fokán a' nyomozgatás 
czélpontját nem teszi a' közvetlen levés, hanem az ismerésnek, 
mint éirünkbeni működésnek folyamlása. Az ismerés, mint fo- 
lyandó működés magában foglalja a' levest is, de nem oUy 
homályos közvetlenségben, mint az első fok, hanem különleg 
fölmutatott és jellemzett oldalaival együtt;' hogy így a*tisztá- 
ba hozott tényezők' minőségéhez képest a' tudatos én annál 
biztosabban fölépíthesse a' második fok' szerkezetét. 

E' szerkezethez itt három oldal fog különösen járulni, az 
ismerés' tárgya, az ismerés' alanya és a' kettő közötti viszony, 
mellynekfokszerű módosulásaiból ama' működésekis előtünend- 
nek, mellyeket az ismerésben önmagát érvényesítő én végre 
szokott hajtani. Olly alany gyanánt lép tehUt itt föl az én, 
melly az általa előhozott ismeretekben saját, eredetileg megha- 
tározott , ismerő tehetségéről tesz okszerű bizonyságot. Meg- 
jegyzendő azonfelül, miszerint az ismerkedő énnek itteni mű- 
ködését valamennyi fokozatán keresztül öntudatosság jellemzi. 

Lássuk már most , hogy ugyan mit rejt magában az ön- 
tudatos énnek ismerési folyamlása. Nem valamelly ismerési 
oldalról, hanem ismerési folyamlásról , vagyis olly működési 
egészről van itt szó, melly különszerű, de egymást kölcsönö- 
sen kiegészítő oldalakat és fokozatokat mutat föl. Es pedig 

1) ki kell emelnünk a' fogékonyságot , melly nélkül a' 
ném-ének közt működő' én tárgyilagos ismerethez soha sem 
juthatna. Bír ugyan természeténél fogva már az én ismerő 
tehetséggel; de hogy ez a' tehetség erővé váljék, vagy is hogy 
ez a* tehetség a'képességi állapotból működési állapotba hozas- 

ACAD. ÉRT. lRá6. f. 2 

Digitized byCjOOQlC 



18 , HORVÁTH CYRILL. 

aék, bizonyos ingerre van szüksége. Úgyde mivel itt még az 
énen és nem-énen kivűl semmi sincs, a' kivánt inger sem áll- 
hat másban, mint a' nem-énnek ama' hatásában, mellyet az 
énre gyakorol. A* gyakorlott hatás azonban csak úgy válha- 
tik az énre nézve tettleges ingerré, ha azt az én elfogadja; el 
nem fogadhatná pedig, ha az ahhoz szükségelt fogékonysággal 
el nem láttatott volna. 

2) Kiemelendő az én' öntevősége, melly által a' nem-ének' 
sorában önmagát tevő, fentartó és érvényítő én a' nem-éntől 
elfogadottakat saját életének valódi birományává avatja. Az 
én ugyan is, midőn a' nem-én' hatását elfogadja, nem viselke- 
dik csupán szenvedőleg, hanem foglalkodik, vagyis a' nem-én 
által benne okozott változásnak önmagára és önmagának ama' 
változásra történt viszonyításával azon két oldalból álló egé- 
szet hozza elő, melly ismeretnek mondatik. 

Olly egész tehát az ismeret, mellyben két oldal van, az 
anyag t.i., meUyet tartalomnak is neveznek, és az alak. Fő do- 
log itt minden más előtt, hogy a' tartalmat az ismeret' tárgyá- 
val és az alakot az ismeret' alanyával föl ne cseréljük. Sem a' 
tartalom nincs ugyan tárgy, sem az alak nincs alany nélkül; 
fölötte nagy zavart okozna mindamellett az ismerés' körében az, 
ki az ezek között előforduló különbségre vizsgábban nem 
ügyelne. Más az ismeret' tartalma, ha én annak tárgyát az 
érzék, más ha az értelem, és ismét más, ha az ész' körében fo- 
góm föl. Hasonlólag más alakja van az ismeretnek az érzék, 
más az értelem, és más az ész' körében. Mielőtt azonban a' tar- 
talomnak önmagábani és az alaknak önmagábani különítmé- 
nyeire ügyelnénk, lássuk előbb ama' pontokat, mellyekre nézve 
az általában vett tartalom és alak egymástól különböznek és 
egymással megegyeznek. Kell pedig egymástól valamiben kü- 
lönbözniök, meg is kell valamiben egyezniök, mert ugyanazon 
egésznek részei. Sokkal könnyebb azonban a' különbözési mint 
a' megegyezési pontokat kijelölni. Lássuk előbb a' különbö- 
zésieket. 

Ha ismeretem van, kell valaminek létezni, a' mit megis- 
mertem. Ezen valami a' tárgy, például ez a fa, ez a' madár, 
ez a' ház. Úgyde midőn én ezt a fát fának ismertem, akkor 
én őt, bizonyos jegyek' segedelmével, mind a' madártól mind 



Digitized by 



Google 



A' posrnv ÉS negatív philosophiáról. 19 

a' háztól megkülönböztettem; másfélül meg ugyanazon fát 
azinte bizonyos jegyek' segedelmével, mindennel, a' mi a' fa' 
neméhez tartozik , egyesitettem. Akár megkülönböztetőleg 
akár egyesitőleg viselkedjem az ismeretnek tárgyához, mind 
a' két esetben elkerűlhetlenűl szükséges, hogy én annak irá- 
nyában valami sokfélével bírjak. Ezen sokféle teendi az isme- 
ret' tartalmát. Akár honnan eredjen és bármi legyen valódilag 
ez a' tartalom, mindenkor előtünendik rajta a' sokszerűség. 

Megjegyzendő mindamellett, hogy az adott sokféléből 
caak úgy lesz igazán ismereti tartalom, ha bizonyos egység- 
gel láttatik el. De mi által és mi viszi ezen egységet be az 
adott sokfélébe? Az ismeret a' tartalom és alak' egysége gya- 
nánt volt fölmutatva ; ha tehát a' sokféle csupán a' belé vitt 
egység által válhatik az ismeret' valódi tartalmává, világos : 
hogy az egységet csupán az alak által lehet a' sokfélébe bevin- 
ni. De mi lehet itt azon egyesítő alak? A' közszerű tudat e' 
kérdésre nagyon könnyen szokott válaszolni. Szerinte az isme- 
ret' alakja és azon alak között, mellyben neki a' kívülről adott 
tárgy megjelenik, nincs különbség. Itt azonban jelentékeny 
a' köztük létező különbség. Nincs most itt azon alakról szó, 
mellyet mi közönségesen az ismeret' tárgyának, például ennek 
vagy amannak a' fának tulajdonítunk, hanem arról van szó, 
melly által az ismerő én, saját működésének határain belül, a' 
tárgy-közlötte sokfélét egységgel szokta ellátni. Minthogy 
pedig az egységgel! ellátás meghatározó működés , minő az 
alaknak mint máshoz függedő sajátságnak, nem tulaj doníttat- 
hatik, nyilván van : miszerint a' sokfélének egységgeli ellátá- 
sát egyedül azon tényező hajthatja végre, melly valamennyi 
elemen túlterjed és magát az ismeret' egészét előhozza. Ezen 
tényező a' tudatos én mint ismereti alany. A' tudattal biró én 
viszi tehát be az adott sokfélébe azon egységet, melly által 
azután a' sokféle ismereti tartalommá lesz. 

De hogyan teheti ezt a' tudatos én? Kétségkívül bizo- 
nyos mód szerinti működés által. Nem is a' működés, mint el- 
vontan vett működés, hanem a' működésnek különös módja 
érvényíttetik akkor, midőn az adott sokféle ismereti tartalom- 
má lesz. És így az ismereti alak sem lehet más, mint az énnek 
oliy eredeti határozottsága, mellyet ő, midőn saját magát is- 

2* 

Digitized byCjOOQlC 



20 HORVÁTH CYRILL. 

merkedve előfejti y szükségképen követ. Minek következtében 
az ismerés' alakja a' negativismus' e' fokán nem fíiggheta* nem- 
éntől , a* mint az önmagában van, nem azon változásoktól, 
mellyeken akkor megy keresztül, midőn az énre hatást gyako- 
rol , nem végre azon változásoktól, mellyek az énben a' nem- 
én által előhozatnak; haneúi függ egyedül az éntől, mint ere- 
detileg meghatározott alanytól. Hogy ezen Így vett alaknak 
nem lehet más bélyege , mint az egyszerűség, fölösleges mon- 
danunk. 

Sokszerűség tehát és egyszerűség , amaz az ismeret' tar- 
talmának , ez alakjának megkülönböztető jegye. Ha az ezen 
két szó által kifejezett gondolatokat átvizsgáljuk , majdnem 
lehetetlennek látszik ama' közös jegy' föltalálása, mellynél fogva 
a' sokszerű tartalmat és az egyszerű alakot az ismeret' egészé- 
ben bensőleg össze lehetne olvasztani. Hogy a' sokszerű egy- 
szerűvé és az egyszerű sokszerűvé legyen , olly követelmény, 
melly elleomondást látszik magában foglalni. És még sem le- 
het e' követelményen tágítanunk, mihelyt az ismeretet a' maga 
teljességében akarjuk megvalósítani. Ha a' fát szemlélem, 
szemléletem csak egy, és mégis azon jegyeket magában foglal- 
ja, mellyek a' rám közvetlenül ható fán érzékileg fölfoghatók. 
Ha a' fát gondolom, gondolatom csak egy, és mégis egészle- 
téhez tartozik egyfelűla'világ' valamennyi fája, másfélül ezek' 
valamennyi lényeges jegye. Ha valamelly faegyedről ismere- 
tem van, ezen ismeret, mint egész, a' fa' fogalmát az ezen fa- 
egyedre vonatkozó szemlélettel együtt magában foglalja. 
Akármellyik oldaláról tekintsük az ismeretet, benne min- 
dig egyesítve van a' tartalom az alakkal. De minek sege- 
delmével? 

Mondottaink szerint a' levés két oldalból álló egész, 
mellynek egyikét a' nem-én, másikát az én hozza elő. Benvan- 
nak tehát már a' levésben ama' mozzanatok, mellyek a' köz- 
vetett ismeretnél szükségesek; a' levés mindamellett csak úgy 
válandik ismeretté, ha a' tudat által fölfogatik. E' fölfogáskor 
a' tudatoló én a' levest a) a' nem-énre mint tárgyra , azután 
meg önmagára mint alanyra viszonyítja, hogy így mind az 
egyik mind a' másik tényezőtől határozottan meg legyen kü- 
lönböztetve ; b) az így megkülönböztetett levest magát, mint 



Digitized by 



Google 



A* POSITÍV ÉS NEGATÍV PÍIILOSOPHIÁRÓL. 21 

előhozott ténycgészet, önmagára viszony ltja, lipgy előtte úgy 
álljon, mint önmagában megkülöuített egység. A* megtuda- 
tolás* ezen utóbbi folyamlásakor a' levés' azon oldala , melly 
a' nem-énre viszonylik, ismereti tartalomnak, azon oldala 
pedig, melly az énre vonatkozik, ismereti alaknak mutat* 
kőzik. 

B' nyomozgatás igen fontos következményeknek nyitja 
meg az utat. Különös kiemelendők itt ezek : 1) más az isme- 
retté vált levésnek tartalma és más az ő tárgya; 2) határozot- 
tan vett tárgyát az ismeretnek azon változás teszi , mellyen a' 
nem-én akkor ment keresztül, midőn az énre hatott; 3) az 
én' meghatásakor változáson keresztül ment nemién a* meg- 
hatott énben azon változás által van jelen, mellyet ő az énben 
előhozott; 4) az ismeretnek közvetlen tartalmául azon válto- 
zás tekintendő, mellyet az énben a' nem-én előhozott; 5) akár- 
hányszor viszonyittassék az ismeret a' nem-énre , nem viszo- 
ny ittatik az rá mint önmire, vagy is a' mint azaz ismeret' 
határain kivűl van , hanem viszonyittatik rá mint tárgyra, 
vagyis mint változkodó nem-énre. 

Ezek után világosan kimondhatjuk, miszerint az isme- 
ret* közvetlen tartalmát azon határozottság teszi, mellyet az 
énben az őt megható nem-én okozott. Kimondhatjuk azonfo- 
'lűl, hogy az ismeret' ezen tartalma nem szükségképi hanem 
esetleges, nem állandó hanem változékony, nem eredeti hanem 
kívülről adott. Ha pedig ez így van , föltaláltatott ama' kö- 
zösség is, mellynél fogva a' tartalom és az alak az ismeret' egy- 
ségében, mint megkülönitett tagok is, összeolvadhatnak. Nem 
egyéb ugyan is ezek' következtében itt az ismeret, mint két 
olly határozottságnak megtudatolt egysége, melly ek az én' 
határain belül esnek. Az egyik a' tartalmi, másik az alaki 
határozottság. Abban megegyeznek, hogy mindenik énbeni 
határozottság; abban pedig különböznek, hogy a' tartalmi 
határozottság adott és esetleges, az alaki ellenben eredeti és 
szükségképi. 

Akárminő fejlésfokokon menjen az ismerés keresz- 
tül, kimutatandó mindenütt a' tartalommal együtt az alak is. 
Amannak bélyege a' sokszerűség, emezé az egyszerűség. Ez 
azonban nem úgy értendő, mintha a' tartalom' változtával, a' 



Digitized by 



Google 



22 HORVÁTH CYRILL. . 

fokok' saj átlagosságához képest, az alak is más meg más nem 
lehetne. És ez épen nem valami különös dolog azok előtt, kik 
az előadottak' nyomán kitudták, hogy itt nem a' gondoló én 
alkalmazkodik az adott tárgyhoz, hanem az adott tárgy al- 
kalmazkodik a' gondoló énhez. A* öokféle adva Ion ; de hogy 
ez a* sokféle épen illy és nem másnemű egységben fogassék 
föl, az nem függ a' változó tárgytól, hanem függ a* megtu- 
datoló én' eredeti határozottságának minőségétől. 

önkényt tolulnak ezek után itt elő a* következő kérdé- 
sek : minők, min alapulnak és hogyan találhatni föl a' közve- 
tett ismeret' ama' szükségképi alakjait? OUy kérdések bizo- 
nyára, mellyek' okszerű megfejtése nélkül soha sem jöhetne 
az emberi én azon jog iránt tisztába, mellyel az igazsághoz 
természeténél fogva bir. Hogy csakugyan bir, azt amaz ösz- 
tön váltig erősíti, melly minket, saját tudatunk' hozzájárulása 
nélkül is, folytonosan kénytet az igazság utáni sovárgásra. 
Mihelyt pedig az öntudat fölébred, és a' többi oldalra nézve 
mozgásba hozott gondolkodás által úgy fölvilágoslttatik, hogy 
ő magát az igazság' irányában a' fogékonyságon fólűl öntevő- 
séggel is ellátottnak ismeri : saját ismerő-tehetségének beható 
vizsgálásától mindaddig el nem állhat az emberi én, míg az 
ismerés' határain belül egyedül érvénykedő közzéppontig fol 
nem emelkedik. Es ezen középpont , melly a' negativismus^ 
második fokának elve, a' már mondottak* erejénél fogva, nem 
lehet más, mint az öntudat maga, melly az ismerési működés* 
valamennyi mozzanatával szünet nélkül együtt szokott járni. 

Az öntudatban birjuk most már azon elvet, melly 
a' negativismus' második fokán keresztül évvénykedvén , az 
általános igazság' meg- vagy meg nem ismerhetését illető kér- 
dés' ügyében is tartozik a' kivánt fólvilágositással. Méltán 
lehet azonban meg itt azt kérdezni : vájjon ez az elvgyanánt 
fölmutatott öntudat azonegy-e a' már előbb érintett szükség- 
képi gondolással vagy nem ? Ha igen, mi az benne, a' minek 
előfejtése által ama' szükségképiség is napfényre jöhet ? Ha 
nem, hol rejlik azon hiány, melly miatt a' negativismus* e' foka 
is kiegészítésre vár ? 

Hogy ezen ránk nézve nagyhatású kérdésekre válaszol- 
hassunk, a' többször említett fok' határai közt alkotott philo- 



Digitized by 



Google 



A' POSITÍV ÉS negatív PHILOSOPHIARÓL. 23 

sophiai renddzer' titkaiba kell bocsátkoznunk. Ki fog ezekből 
aztán világosan tetszeni : vájjon az eddig csupán mozzanati 
szerepet vivő, most pedig elvi polczra emelt öntudat képes-e 
elly tartalmi elemekkel szolgálni, minőket az előhozott kér- 
dések' alapos megfejtése szükségei. Sőt nem csak a* negativi- 
emus' épen most tárgyalt foka, hanem értekezésünknek kitű- 
zött föladata is követeli : hogy ama' rendszer iránt különös 
figyelemmel viseltessünk. Mert az ő irányszerü fölfogása és 
átértése nélkül a' positiv és negatív philosophiának utóbb al- 
kotott rendszereihez annál kevesebbé lehetne férkeznünk, minél 
bizonyosabb a' philosophia' történetéből, hogy valamennyinek 
alapja a' negativismus' második fokát képviselő rendszerben 
található. E' rendszer' alkotója a' mindent leromboló Kant. 
Mindent lerombolónak két oknál fogva szokott neveztetni : 
egyfelűl a' korában divatozó bölcseleteket, hiányaik' világos 
kimutatása után, csakugyan lerontotta; másfélül az ember' 
ismerő-tehetségét fölbontotta ugyan alkotó részeire, de a' kü- 
lön megvizsgált részeket valódi egység nélkül hagyta. Hatott 
tehát mint negativ bölcsész hatalmasan ; csalatkoznék minda- 
mellett, ki őt egyedül a' negativ irányban működők közé so- 
rolná. Kant a szó' legszorosabb jelentményében philosophus, 
vagy is oUy egyén volt, ki az igazságot önmagáért és pedig 
valódi hivatásból nyomozgatta. Nyomozványai mélyek ; de 
korának, őt sem kimélő, hiányai miatt több oldalról kiegészí- 
tést sürgetők. Nincs, nem is lehet itt szándékunkban, hogy 
rendszerének valamennyi részére egyaránt kiterjeszkedjünk; 
megkívánja mégis a' kitűzött föladat, hogy Kant' bölcselésé- 
nek kiindulási pontjával különösen megismerkedjünk. 

A' középkori philosophiát elötétesség, az ujabbkorit el- 
lenben előtétlenség jellemzi. Az ujabbkori bölcselők minden- 
kép azon voltak, hogy az igazságot szabad, előtétlen isme- 
retben fogják fel. A' szándék üdvös, de az őt megvalósító 
módszer hiányos volt : azért a' napfényre hozott eredmény 
sem lehetett teljesen megnyugtató. Eleinte ugyan is a' bölcse- 
lők közvetlenül, vagy is a' nélkül fogtak az igazság' megis- 
meréséhez, hogy magát az ismerést ismerték volna. Es ebbe 
helyezi Kant az előtte divatozó philosophiának fő hibáját. Ez- 
ért nevezte azt dogmatismusnak. 



Digitized by 



Google 



24 HORVÁTH CYRSLL. 

A' dogmatismus kétféle módszerét követi az ismerésnek : 
vagy tapasztalás' utján behozólag keresi a' valóság' törvényeit, 
a' dolgok' lényegét; vagy a' valóság' törvényeiből, a' dolgok' 
lényegéből, mint velünk született eszméből, sarkigazságból 
mathematicai módszer' segedelmével hozza le a' tüneményeket 
és azok' törvényeit. A' tárgy mind a' két irányban azonegy, 
t.i. a' dolgok' lényege, az, a' mit állagnak, substantiának, ne- 
vezünk; de vagy kerestetik mint végső eredmény , vagy előre 
föltétetik mint elv. Amazt teszi az empirismus, ezt az ideali- 
smus. Azonban az ismerést magát sem az egyik sem a' másik 
nem tudja megmagyarázni. 

Hogy Kant e' nagyon elharapózott és fölötte sok tévfo- 
gással átszőtt hiányon segíthessen , beható megfejtés végett 
illy kérdést tűzött ki magának : hogyan lehetségesek az előleg 
összekötő Ítéletek? Az ő állítása szerint minden ismerés Ítélés. 
Ha pedig Ítélünk : vagy elemezünk, azaz a' kiemelt állítmány- 
ban csupán azt fejezzük ki , a' mi már az alany' fogalmában 
benfoglaltatott ; vagy összekötünk, azaz a' kiemelt állítmány- 
ban oUyas valamit tulajdonítunk az alanynak, a' mi még az ő 
fogalmában nem foglaltatott. Az összekötő itélet tágítja , az 
elemező csupán magyarázza az alany' fogalmát : minél fogva 
csak az összekötő itélet foglal magában való ismeretet. Nem 
ok nélkül fordíta tehát Kant olly különös gondot az összekötő 
Ítéletek' mivoltának fejtegetésére. 

Nyomozgatásán keresztül határozottan vitatja, hogy az 
ismeret utólagos és előleges elemekből alkotott egység, melly* 
hez az utólagost a' tárgyak , az előlegest ellenben az ismerő 
én kölcsönözi. Az érzékiségen nyugvó szemlélet vak az érte- 
lem' fogalma nélkül, az értelem' fogalma pedig üres az érzé- 
kiség' szemlélete nélkül. Következőleg az ismerethez épen úgy 
szükséges a' szemlélet mint a' fogalom. Mik legyenek a' dol- 
gok önmagokban , vagyis mint önmiségek, azt az emberi ér- 
telem meg nem foghatja; mert az ő működése csak a' szemlé- 
let által adott tüneményekre szorítkozik. Ha tehát azokon túl- 
terjeszkednék, vagy azokat egyedül létező tárgyaknak tekin- 
tené: előáll az ész, hogy őt saját határai közé vissza- 
utasítsa. 

Három tehetségről lön itt említés , úgymint az érzéki- 



Digitized by 



Google 



A' POSITIV ÉS negatív PHILOSOFHIÁRÓL 25 

ség, értelem és észről , mellyck ugyanannyi alkotó részei az 
egy ismerő-tehetségnek. 

Első közöttük az érzékiség , mellynek körében az isme- 
ret szemléletnek mondatik. Szemléljük azon tárgyat , melly 
jelen van és ránk közvetlenül hat. Amaz állapot vagy válto- 
zás, mellyet bennünk a' ránk ható tárgy előidéz, érzésnek, az 
érzést előidéző tárgy pedig tüneménynek szokott neveztetni. 
Ismereti anyag itt azon behatás , mellyel ránk a' tünemény 
munkál; alak ellenben ama' mód, melly szerint a' behatás' 
sokféleségét egységgé idomítjuk. Az alak , minthogy elvűi 
szolgál az érzési sokféleség' egységének, nem lehet érzés; kö- 
vetkezőleg azon úton az nem is szerezhető, mellyen az érzés 
előhozatott. Az érzés' anyaga kivülről jött behatás' utján lön 
adva ; az alaknak már előleg benn kellett foglaltatnia a' 
tudatban. Az érzék vagy külső, mellyel a' külső tüneménye- 
ket, vagy belső, mellyel saját belsőnk' változásait fogjuk 
Tói : alakkal is kettővel kell tehát birnunk. Külső érzékünk' 
alakja a' tér , belső érzékünké az idő : és igy a' tér és időben 
találtuk föl azon előleges, szükségképr alakokat, mellyek a' 
kivülről adott anyaggal együtt lehetségesftik a' szemléletet. 
Ejmt őket előleges , tiszta szemléleteknek nevezi. 

A' tehetségek között második helyen áll az értelem, meUy 
öntevőségét a' fogalmak' képezésében tünteti föl. A' fogalom 
itt több , egyes képzeletet maga alatt foglaló egység. Kettő 
fordul elő benne : a' képzeleti sokféleség és az egység. Kant 
az illy , tiszta fogalmaknak és categoriáknak is mondott, egy- 
ségeket az Ítélés' módjai szerint rendezi. Különösen tizenkét 
categoriát emel ki , mellyek az ő állításánál fogva, előleges, 
tiszta birtokát teszik az értelemnek. Kettő következik innen : 
1) a' categoriák előlegesek levén, szükségképi és egyetemes 
fogalmak; 2) minthogy önmagokban tekintve üres alakok, tar- 
talmat a' szemléletektől kapnak. Elánt szerint a' categoriák 
által kifejezett valamennyi egység , a' minden képzeletet kisé- 
rő énben , mint legfőbb egységben foglaltatik; azért ezt az 
öntudat' transscendentalis egységének nevezi. Nála ez a' phi- 
losophiának elve. 

Tehetségeink között harmadik helyen az ész áll , melly 
az értelmi categoriák' egységeit még magasabb egységek alá 



Digitized by 



Google 



26 HORVÁTH CTRILL. 

szerkeszti. Ezen magasabb egységek az eszmék , mellyekről 
azonban nem tudjuk, vájjon nekik a' tapasztalás' határain be- 
lül megfelel-e valamelly tárgy vagy nem. Nem nyugodhatik 
mindamellett az ész, valamíg a' fóltétes lények közöl a' fol- 
tétlenhez föl nem emelkedik. A' foltétlent aztán három eszmé- 
ben fogja föl, úgymint a' léleknek, világnak és az istennek 
eszméjében, melly eszmék bennünk valósággal bimak ugyan, 
de a' categoriák rajok épen nem alkalmazhatók. Minek követ- 
keztében a' szabadság, halhatlanság és istenség' eszméi nem 
tárgyai a' tudásnak, hanem a' hívésnek. 

Eddig tartanak Kant' Criticismusának föladatunkat ille- 
tő mozzanatai. A' mi még ezeken túl ott előfordul, hozzánk 
jelenleg nem tartozhatik. A' gyakorlati ész és az itélő tehet- 
ségre vonatkozó Critikákban is fölötte sok jő elő ; mivel azon- 
ban ezek a' röviden vázoltak' alkalmazott folyományai gya- 
nánt tekinthetők; itt, hol a' Criticismus a' negativismus' má- 
sodik fokának csupán képviselőjéül nézetett, semmi sem szűk- 
ségli előhozásukat. 

Ezek után önkényt támad most e' kérdés : a' negativi- 
smus' e' foka kielégitheti-e teljesen a' gondolkodó ént vagy 
nem? 

Említve lön e' nyomozvány' kezdetén, hogy az emberi 
én-nek joga van az igazság' olly mértékbeni birtokolásához, 
minőre magát, eredeti határozottságánál fogva, hivatottnak 
érzi. Birhatja-e azt e' fokon olly mértékben? Lássuk. 

Az itt tárgyalt fokon alkotható bölcselet' elve az öntu- 
dat, vagyis az önmagát saját egységében tudatosan felfogó 
én. Mivel tehát itt ezen egység nem elvont üres, hanem olly 
egység, melly önmagában eredetileg meg van különítve ; to- 
vábbá mivel ezen eredeti megkülönitettséget itt az én nem csak 
létileg hanem tudatilag is birja, nyilván van : hogy itt ama' 
mozzanatoknak , melly ek e' fokot tartalmasítják , valódi ér- 
vényességet maga az azokban önmagát tevő én kölcsönöz. 
Akármi forduljon tehát itt elő, azt az én nem hagyja, nem is 
hagyhatja a' nélkül, hogy önmagára viszonyítsa. Hogy ezen 
viszonyítás itt csak az ő eredeti határozottsága szerint történ- 
hetik, fölösleges említenünk, valamint az sem szorul többé 
magyarázásra , hogy e' viszonyítás szükségképiséggel járcS 



Digitized by 



Google 



A' POSITIV ÉS negatív PHILOSOFHIÁRÓL. 27 

működés. Mivel pedig azon működés, mellynek folyamlásá- 
ban e' viszonyítás végrehaj tátik, a' gondolás, látható az is : 
hogy az a' fokon érvénykedő elv azonegy a' szükségképi gon- 
dolással. Itt is mértéke az ember minden dolognak, de 
nem az életviszonyok' különbségéhez képest így vagy amúgy 
módosított, hanem az általában, vagyis a' maga tiszta való- 
diságában vett ember. 

Az érvényített elv' fölmutatásával föl van ama' módszer 
is mutatva, melly által amaz elv az egész bölcseleten keresz- 
tül érvényíthető. Ez a' belső viszonyítás. Mondathatik pedig 
belsőnek, mert itt nem is lehet más a' módszer, mint az önma- 
gát saját, eredeti határozottságánál fogva öntudatosan ér- 
vényítő énnek saját határain belül, végrehajtott működés- 
módja. Minek következtében őt is méltán megilleti a' szük- 
ségképiség. 

Szükségképi tehát az elv szintúgy mint a' módszer; és 
mégis önmagának mondana ellene a' gondolkodó én, ha őt az 
e' fokon kivívott eredmény minden oldalról kielégítené. Inkább 
kitűnt ugyan már ezen mint az előbbi fokon, hogy a' gondo- 
lás a' létnek igazsága, de még sem a' maga egész teljében ; 
mert az e' fokon nyert ismerétek csupán alakjaikra nézve szük- 
ségképiek, nem tartalmaikat illetőleg is. A' félszegség, akár- 
hol forduljon elő, soha sem okozhat teljes megnyugvást. Mi 
legyen saját önmiségében az én, a' nem-én és az isten, az itt 
sincs tudva. Az én szintúgy mint a' nem-én szükségképi föl- 
téte az itt nyert ismeretnek, és mégis sem az egyik sem a' má- 
sik nem fordul elő, mint önmiség, a' szükségképiség' határain 
belül. Az isten' létének elfogadására is kénytettetik az öntu- 
datos én, és mégis az isten a' tudás' köréből a' hivés' orszá- 
gába lön utasítva. Honnan ez a' félszegeskedés ? 

E' kérdésre a' negativismus' harmadik foka válaszoland. 



Digitized by 



Google 



28 KÁLLAY FERENCZ. 

A' KIGYÓTISZTELET A' KHÁMI ÉS SCYTHA 

NÉPEKNÉL. 

KÁLLAY FERENCZTÖL. 

in. 

Olvastatott az academiában február' 18. 1856, 
ej Wilöon, kit Ritter követett, azt írja hogy Kasehmir' 
indus neve Sati-8ara8 = Sati' tengere v. tava, Mahadios' nőjé- 
nek neve is; ezen indogermán elnevezés mutatja, hogy Kaseh- 
mir, mint Kaschgar fóldnevek az altaj-törzsűektől kerültek ki. 
Hammer a* Kaschmiri Krónika' megismertetésében azon tény- 
re támaszkodva , hogy a^ kigyótisztelet az indus Siva-cultus- 
ba Kaschmirból oltatott be, a'kigyó isten' Abraxas bűvös nevét 
indus eredetűnek véli, a' mit addig, úgymond, a' gnosticusok 
's ophiták'irói nem tudtak: „Wodurch die Erklaerung des be- 
rühmten Abraxas des Gigantorector mitdenSchlangenfíissen, 
inder Rechten mit der Geissel, in der Linken mit dem heiligsten 
Namensschilde L A<Q ursprünglieh in denindischen Schlan- 
gen und Sivacultus zu finden seyn dürfte," Korántsem! In- 
diában rég otthonos lehetett ugyan a* kigyótisztelet , mivel az 
ma is a' kigyófajok' termékeny hazája ; de a' szájhagyomány 
Kaschimirra utal vissza, melly India' népesedésével magasabb 
helyekről áll viszonyban, 's a' megnépesedés' fő tényezői vol- 
tak a' kusch , scytha 's medo-árins elemek. Már maga a' titok- 
teljes Abraxas név is Egyiptomra utal vissza, mellynek a* kop- 
tus aperek, vl genesisi abrek vallási értelmet kölcsönöz, bár- 
mellyike fogadtassék is el a' magyarázatoknak (1. Winert in 
voce abrek 14.1. Gesén' zsidó grammatic. Somogyi által kiad- 
va, 30. 1.). Montfaucon a' basiliánusok' abraxas figuráiról írja 
hogy azok gnosticus jelleműek, maga a' basileána secta is a' 
gnosticus testületből eredt a' II. században Krisztus után, 
melly alatt a' napot értették. Betűszám szerint az A^paaaC az 
esztendő" 365 napját jelenté, mint meg annyi erényeit a' nap- 
istennek: „Quibus omnibus praefici ac dominari Abrachamsuum, 
sive solem opinabantur.'^ (Palaeographia graeca. LII. Cap. 
Vm. 177. lap.) Kircher hasonlólag magyarázza a' nap'Mith- 



Digitized by 



Google 



A* KIGYÓTISZT. A^ KHÁMI ÉS SCYTHA NÉPEKNÉL. 29 

ra nevét, ha az görögösen íratik, hogy az = 365, 'b egyenvo- 
nalúnak tartja az Abraxaasal. (Die Míthrageheimnisse von 
Heinríeh Seel. 370. 1., és Kircher, Oedipus. Pars II. Sect. 11. 
Cap. II.) Zoega az orphicusok, ophiták, gnosticusok' kosmo- 
gonial bölcseleteit előadván , igen sok hasonlatosságot talált 
azokban a* kigyói tiszteletre 's ábrákra nézve is. Az Ananda 
nagy kigyó, melly indus hit szerint a' világot körűifonja, az 
egyiptomi ábrákon is látható , az orphicus trias , úgymond, 
egyiptomi eredetre mutat, mint a' gnosticusok, ophiták' 
ajonja is. Egyiptomban minden templomi bemenetel fölött 
láthatni a' szárnyas golyót együtt a' kígyóval, a' golyó a' 
napgömböt , a' kigyó az életet , a' szárny a' röpülő lelket áb- 
rázolja , miből keletkezett az ophiták' Abraxasa , vagyis a' 
sugárzó orozlán fejű kigyó, mellyek az élet, világosság 'serő' 
jelképei (Wien. Jahrbücher. I. B. 97—124. 1.). 

Mi sok hasonlatosság 's viszonyos kapacs létezik az 
egyiptomi 's indus mythologiában, mutatja Othmar Frank' 
academiai értekezése (Abhandlungen der Bayer. Akademie. 
in. B. I. Abtheilung. München, 1840.), melly épen e' czélra 
készült : elég legyen az egyiptomi két Thot-Hermesre utalni, 
melly az indus dharma, az erény és törvény' kútfeje, kit a' 
dschain és buddhai felekezetek ma is nagy tiszteletben tarta- 
nak. Előadja aztán az első Thot' hieroglyph jeleit, a' szárnyas 
golyót kigyóval, mellyek a' szent házak! homlokzatain ma is 
láthatók, Young és Champollion szerint Jlittibnak azaz a' nap- 
nak élő személyesítőjét (Encyclopaed. Britannica. Vol. IV. P. 
I. 55. 1.), kinek hieroglyph legendája „a' nagy Thot a' legna- 
gyobb űr." Fejtegeti azután a' nap és hold közti hittani viszo- 
nyokat, mellyek az indus Stra-cultusban sem hiányzanak. In- 
dokolja végre hieroglyphi rigzok után a' háromszorosan nagy 
Thot melléknevet is, 's imígy zárja be észrevételeit : „Man 
flieht darauB dass dieser dreymal grosse Hermes oder Thot I. 
die höheren Formen des Indischen Siva, wie er in Trimurti 
in Harihara ist, besitze.^' 

De térjünk vissza a' Kaschmiri Krónikára, melly szerint 
Kaschmir, Beludsch, Aphgan, Pendschab földeken scythafa- 
júak, mletschák víLgy ncm-árius hitűek küzdöttek a' medo- 
áriusokkal, melly hosszas küzdéseknek vallásháborúi nyilvános 



Digitized by 



Google 



30 KÁLLAT FERENCZ. 

jelleme volt (Bittér, 11. 1001. 1.). A' krónika Gona^dán kezdi 
meg a' történelmeket 1400. Krisztus előtt. Asoka király' ide- 
jében a' mletschák berontanak Indiába, hol Siva fejdelem 
által legyőzetnek, annak fia pedig Jaloka a' buddhistákat ül- 
dözi, 's bramai hitet terjeszt és kasztokat Kaschmir földön ; 
de a' iuruschka azaz Wilson és Ritter szerint türk királyok 
Huschka, Juschka =» Jósika és Kanisckka ott is ismét felülke- 
rekednek, 's a' buddhismushoz csatlakozván, azt terjesztik 
Kaschmirban 542. Kr. előtt, mikor szinte az iráni földön a' 
zoroasterismus terjesztetett az árius fajúak által egy időben, 
mint Wilson véli. E' három türk fajú király után fölemlíti a' 
krónika az indus nevű Abimanyu királyt, ki Chandra bramin' 
segedelmével visszaállitá a' braminismust Kaschmirban, 's III. 
Cronerda 388. Kr. előtt folytatá a' bramini reformot, a' Naga 
V. kigyói tiszteletet is újra behozván, melly Siva' templomai- 
ból sincs kizárva. Azonban a' braminismus csak Kr. után kez- 
dett Kaschmirban inkább megerősödni, és tartott az ott 1012- 
ig, mikor Mahmud szultán isiami hitet vitt be oda. E' tények 
már ismét scytha befolyásra utalnak India 's Kaschmir' törté- 
nelmeiben, 's ha megfontoljuk hogy Sogdianát is a' scytha 
sagidek lakták, és a' Sogd földnév legjobb értelmet nyer az 
altáji törzsűek' nyelvéből : kénytelenek leszünk bevallani a' 
scytha autochthonságot Kaschmir és Sogd földeken , vagy 
pedig Halinggal kezet kell fognunk, hogy a' bibliai Edén föl- 
dön, mellynek egy részét tette a' paradicsom (Kaschmir, 
Sogd' kies völgyei), hol arany 's más drágakövek teremnek, a' 
scythak 's irániak' eldődei együtt laktak, de a' paradicsom- 
ból éjszakra költöztek, magokkal vivén az Ari nevet, hol mint 
Bcytha-áriusok nagy nemzetté alakultak, 's mint Túrán' lakói 
küzdöttdk az irániakkal előbbi hazájok' visszafoglalásaért. Rit- 
ter szerint Lár legéjszakiabb része Kaschmimak Ladák felé, 
hol a' halhatatlanság' forrása van. Sirkarpusnál van a' Giil- 
kut szoros, melly Kaschgarba vezet, ott a' Puke hely, hol 
aranyport mosnak ma is kecskebőrben. A' hegylakosok' ere- 
deti vallásnyomai még megvannak, azok nem vedai, nem is 
lámi, hanem naptiszteleti, talán gueberi jelleműek. Magok a' 
kaschmiriak kaukázi fajúak, nem mongol arczúak, Tübetben, 
Kaschgarban, Ladákban a' kaukázi fajtaság vagy arczidom 



Digitized by 



Google 



A* KIGYÓTISZT. A' KHÁMI ÉS SCTTHA NÉPEKNÉL. 31 

még túlnyomólag fennáll tündöklő piros színnel. Ez török ere- 
detre mutat, mert Kaschgart turkesztánok lakják, hová maga 
Kaschgar is tart. Ha Durga^ Siva' neje' temploma is még 
Lárban fennáll, az bramini időszakból való lesz. 

f) Indiát illetőleg a' kigyótisztelet' nyomairól több tanú- 
bizonyságok léteznek, mellyeket itt közlünk. Elliot, Walter* 
hindu feliratok' gyűjteményiről szóltában, ennek alapján fól- 
endíti hogy 1095 Kr. után Dékány földön még buddha hitűek 
laktak, sőt még régibb felirat is van az ezeredik évből, melly 
szerint ott akkor még a' kigyótisztelet szokásos volt, 's rendes 
ünnepi járatokat tettek a' kigyók' királyához Ahikatrába Indus 
TÍZ mellett, hol annak szent helye volt. Tod Jakab írja hogy 
az indus kuschitak ma is megüllik a' nap' ünnepét, annak ló- 
val áldoznak, Kusch Babma' második íia volt, Ajodhában la- 
kott. A' radschput törzsök' Kutschtaha neve is csak Kuschra 
mutat, mert az iró szerint létezik szájhagyomány a' népek' 
öszveelegyedéséről. Továbbá Bundi tartományban a' Hara 
népfaj' mythusa szerint Abu hegyen trónol a' teremtő hydrán 
ülve, melly az örökkévalóság' jelképe. Ez az Ananda nagy 
kigyó le8z,'s az egyiptomi hittanban is hason jellemű. Az emlí- 
tett utazó Bikanier tartományról írja hogy ott sok homokhegy 
van *B a' kavaró szélnek Tufán a' neve, a' mi az egyiptomi 
Typhon lehet csak, minek az arab Samiel felel meg. 

Jones a^ indus ünnepekről szóltában megjegyzi, hogy 
a' pnranák szerint az egész föld hét dwipasra azaz éghajlatra 
van felosztva, mit érdemesnek tartottunk a' Kuschadvipa v. 
India' nevére megérinteni. írja továbbá ugyanő hogy Ceylon- 
ban 's Hátulsó-Indiában Pa/t, Balt, Magadhi tartomány ne- 
vek egyjelentésűek. Magadha-országban a' maghások laknak, 
kik Sáka-dwipáhól jöttek 's ott letelepedtek, mint a' Táras 
törzs is onnan származott , mellynek szinte Magas neve van 
Ifo^a őstől, kitől eredtek a' mágusok Birmán föld' keleti ré- 
szében, Siamban és Chinában. Hammer szerint ezek talán a' 
kivándorlott persa mágusok, mogének (Wien. Jahrb. III. B. 
147. 1.) ; de a' puranák' Sáka-dwipa földe scytho-zsáka föl- 
det föltételez; a' magiában kusch és scytha fajúak tűntették 
ki magokat legmkább. 

A' sanskrit emlék-fölíratok több scytha és kusch dynasti- 



Digitized by 



Google 



32 KALLAY FERENCZ. 

alis neveket fentartottak, ilIyeneka'JfainticfscA-clynastia, melly 
1192-ben halt ki, mint Feli 's Wilson' közléseiben láthatni az 
Abu hegyen taűált emlék-feliratokról (Wien. Jahrb.LI. B. 17. 
].). Ez a' Kamudsch név az Oksus földi Kám scythákra vezet 
vissza, 's mind a' Kamu mind a' Kamotsche törzsnevek máig 
is fentartvák a' régi Soghd, ma Peschaur földi siapuschok 
közt; a' türk fajú Kio-mutschi király VII. századból Oksus föl- 
dön azoktól nem választható el. 

Mill 's utána Lassen írja a* gazi=puri sanskrít emlékfel- 
iratok' nyomán, hogy a' Gupta és Samudra-Cupta dynastiák 
India' nagy részében parancsoltak, birták Hindostánt, De- 
khánt, Magadiát 'stb ; mivel brámai hiten voltak , birtokaik- 
ban a' buddhismus mindinkább gyengült. Kandra Gupta volt 
atyja Samudra Guptának , fiát is ez utóbbinak nagyapja' ne- 
vén hittak, Samudra Gupta harczolt a' persákkal és scythák- 
kal , mert a' (^'aka Murmida emlékfeliratú nép csak a' kis, sze- 
rintünk a' nagy Yuetschiket illeti, kik az V. század' kezdetén 
Indiában birodalmat alakítottak. Ez nyomdai hiba lesz az I. 
század helyett. A' puránák szerint 13 király uralkodott belő- 
lök éjszaknyugati Indiában, ezek Kosmas' fejér hunnusai, 
tehát a' guptai dynastia sasán időszaki lehet. A' puranákban 
a' bakthro-görög országiásnak is nyomai vágynak, nyolczjo- 
vana=:j6n királyuk említtetik, kiket a' <^aka=zsáka scytha 
tizenhat király váltott fel. A' Tuschara felirati név a'tocharok 
V. juetsikjkik turuschkáknak is neveztetnek a' sanskrít kútfők- 
ben. Ezek mellett tizenegy Mauna és négy Bahlika királyról 
van szó téve; az utolsók parthusok lehetnek, az elsők mik 
voltak , nem tudni. 

Az allahabádi oszlopfeliratok A^oka' idejéből valók , ki 
Sandracotus' onokája volt, ki a' buddhistái történelmekben 
magasztaltatik. A' feliratok magadhi dialectusban sanskrít 
nyelven irvák Kr. előtt III. században (Zeitschríft für die 
Kundé des Morgenlands. III. B. I. Heft, 152—170. 1.). Már 
ha ezekkel egybevetjük , a' mit Jacquet az indo-scytha pén- 
zek' magyarázataiban ír , hogy t. i. a' hunnus népágazatok' 
hatalma Indiában .Saketa földön Koszalán keresztül Madhya- 
dezsáig terjedt, hogy Bakthríában, Arachosiában , Persia'egy 
részében illy hunnus csapatok laktak (JournnI Asiatique. 



Digitized by 



Google 



A' KIGYÓTISZT. A' KHÁMI ÉS SCYTHA NÉPEKNÉL. 33 

1840. sept. 221. I.), kétséget sem szenved a' scythák, faunnu- 
8ok, parthnsok, turkok' szoros érintkezése a' kusch és iráni 
fajúakkal Indiában , mert a' gupta néven csak koptust, azaz 
egyiptomit kell érteni. A' Samudra névis=Kham, Scham, 
midőn a' kandra-guptao. chandra*gupta» melly a* sandra-cot- 
tusban ismét fölmerül, mi Indiában holdat jelent. A' turusch- 
kák vagy türk fajúak' történelmi szereplése a' chinai évköny- 
yek' nyomán Kr. előtti néhány századra viendő fel, midőn a' 
hákások v. sákák' hátramaradt részét Okous földön magokba 
felolvaszták. A9oka= ashvog királyról a' Kaschimiri Krónikais 
emlékezik, ki alatt a'mletschák Indiába törnek, 's ottSivaáltal 
legyőzetnek. Ezen A^okának utódaitól vették el Kaschmirta* 
turuschkák, hol 542 körül Kr. előtt a'buddhismust terjesztik, 
mígnem Chandra bramin ismét a' braminismust ülteti oda Ábi- 
majtytf király alatt, miből egyenesen következik, hogya* brami- 
nismust iráni v.medo-áriusi törzsű királyok pártolták mind In- 
diában mind E[aschmirban; ellenben a* különben is scytha szár- * 
mazatú Buddha' hitét scytha és türk fajúak követték, 's a' hol 
a' görög és zend kútfőkben sámánokról van szó, azok a' kusch 
68 scytha fajok' papjainak, bölcselőinek tekintendők. Áll hát 
azon állításunk is, hogy a' bramin papnyelvben, tehát a' sans- 
kritban chaiídra levén a' hold' neve, a' soma^ saunya holdnevek, 
mint különben is későbbi jelenetek az 'újabb sanskrit iratokban, 
India' régibb lakóitól, a' kusch fajúaktól kölcsönözvék. Az egy- 
szerű gupta ^ ösz vetett Kandra-gupía, Sandra-'CottuSi Samudra 
dynastialis nevek már nyelv-öszveelegyedésre mutatnak , há- 
rom ezek közöl a' bramin , egy a' buddha hitet pártoló volt. 

Mackenzie szerint annyi bizonyos , hogy Déli-India' fő 
nyelvei alapelveikre tekintve nem a' sanskrit tőkéhez tartoz- 
nak, miUyenek B,* tamuli 9 telugu y kamata, kanara ^ masqiá- 
lam, tuluva nyelvjárások (HallischeLiteratur-Zeitung. Ergan-* 
zungsblatter. 1832. 4.sz. 86. 1.). Bumoouf szinte azt állítja 's 
hozzá teszi, hogy India' eredeti népei ma a' hátra tett castok 
vagy a' legutolsó rendek a' hierarchiai társadalomban. Ezek 
egy legyőzetett népmaradványok, színök, nyel vök, erkölcseik 
megkülönböztetik őket a' bráraai casttól (Journal Asiatique. 
Mars. 63. sz. 268. 1.). Mackenzie szerint az indus irodalom' 
nagy részét sanskrit fordítások képezik , a' pouranákba van 

ACAD. ÉBT. 1S56. 3 

Digitized byCjOOQlC 



U KÁLLAY FERENCRE. 

letéve az indus mytholo^a' öszvege, mellyek a* veda kőnj- 
vekből eredtek. Heeren is mondja hogy az indus castok külön 
nemzetiségre utalnak. Jones a' bráminokról nyilván följegyzi, 
hogy azok kivülről jöttek Indiába (Bulletin des Sciences par 
Ferussac. 1831. Juin. 200. 1.). £* folyóiratban Mackenzie* 
gyűjteményei is tárgyalvák, mellyeket Wilson Kalkuttában 
1828-ban adott ki, 's előszavában tizennégy különböző nyel- 
vet sorol fel, melly nem sanskrit, irodalmuk azonban sans- 
kritból tett fordításokon alapszik. A' Ráma' ceyloni hadjára- 
táról való szájhagyomány mutatja, hogy az éjszaki bráminok 
délre is kiterjeszkedtek, azért a' latin 's görög Írókban több 
foldirati nevek fordulnak elő Nagy Sándor* időszakából, mely- 
lyek Déli-Indiában sanskritbólköksöaöztettek. Ha ezígy volt, 
föl is lehet tenni hogy megfordított irányban szinte a' győzte- 
sek' nyelveiből sok szót elfogadtak. Az indus és veda nyelv* 
viszonyokról a' göttíngai tudományos folyóirat megolvasandó^ 
mellyben mutogattatik, hogy a' mai indus nyelvek Kr. előtt 
már a' Ül. században figált alakúak voltak (Gelehrte Anzei- 
gen. 1840, 170. St. October). Kételkedem azon, a' mit Boh- 
len ír, hogy Kaschimír' lakói még ma is sanskrit dialectuson 
beszélnek, ámbár megengedem hogy India* neaiesebb castJM 
Kaschimirból mentek le Indiába, kik irániakból » '« iranisált 
soytho-pehlivánokból állottak. Egyfdűl a' zend és sanskrit 
nyelv, másfélül az iráni, turáni történelmi vinzonyok, mely- 
lyekben a' pehlivánok fontos szerepet vittek, ezen eredményre 
vezetnek elutasíthatlanúl. 

A' krónikás előadás hogy Kaschmirban a' kigyótisztelet 
az eredeti, mellyet a' braminismus és buddhismus váltott fel, 
mint szinte annak kapcsolatba hozása a Stvo-cultussal, melly 
egész jellemében . nem egyéb , mint a' scytha földi typhoni- 
smus » ismét elutasíthatlan tanúságok arra, hogy maga a' ret- 
tentő Siva *s Diir^a-cultus is nem iráni , hanem kuschito-scy- 
tha eredetű, melly aztán az indus mytbologiában kevert ön- 
tetű alakzatokra fejlődött ki. Othmar Frank is e' nézetben 
van , 's ha szerinte az első Thot=rSiva, föntebb láttuk hogy 
7ol, Taot Mover szerint kigyó, Tot Hermes, v. Merkúr* kí- 
gyós botja nekromantiai , ellenben az Aeskuiápé gyógyászi 
erejű volt, mert a' görög m3^hus szerint Apolló ölte meg a* 



Digitized by 



Google 



JC KIGYÓTISZT. A' KHÁMI ÉS BCTTHÁ NÉPEKNÉL. 35 

puastitó PythoDt. Láttuk azt ifi hogy Kanopisban gyúgyáfizi 
serapeum volt, láttuk a* Enepha»nap és kigyó, és Typhon 
közti ellentétet, mint a' naptisztelet* kettős elvéből (éltető, 
táplüő 's rontó) Idmagyarázandót. A* Siva-cultus már illy 
typhonismus — a' nap* égető, perzselő erő' hatványa volt, miről 
más momentumok is kezeskednek; azért jól irjaMacrob: „Di^ 
versae virtutes solis nomina Deis dederunt.^' (Satnrn. I. 18.) 
g) Bővebben szólván már föntebb a' khamiták' naptisztele- 
téröl , közöljük itt az egyiptomi kigyótisztelet* némelly főbb 
részeit. Lenormant egy egyiptomi cartouchera (emlékfelira- 
tok' rámázatja) , mellyen Phiop^ 's Apapus olvasható, azon 
j^yzetet teszi, hogyphiops egyiptomi nyelven kigyót jelent 
és apop ?iZ istenek által üldözött csudás kigyónak a* neve 
(Joam. Asiat. 1839. May. 456. i.). Ez Boohart' ephe kigyója, 
arabúi névelővel iilephe, mellyet ő viperának, mások sár- 
kánynak, basiliscusnak a' kigyók' királyának magyaráznak, 
'• $! szótárakban rendesen a'pAtiaA»»fó gyökből magyarázta-* 
tik, melly fuvást, süvöltést jelent. Ez meglehet; de a' zsidó 
nyelv bir aphaph igegyököt ia melly , mivel dages jegy nél- 
kül iratikf inkább apap*nak olvasandó ^^circumdedit, oinxit. 
Ez nézetünk szerint a' kigyó-tekercst 's mivel ridegen áll e' 
gjök, mellynek semmi származékai mncsenek, azt kell hinni, 
hogy az az Egyiptomban eltanult apap lesz. A' bibliai öszve- 
tettS«^-apA, egyiptomi Ser-api«-banis az ap gyök kigyóí érte- 
lenben keresendő, melly a6, oh idomokban is létezett, hon- 
nan ophis^ ophiOHt obion nevek keletkeztek. A' phiops szó- 
idomban a' szokásos p, ph egyiptomi névelő keresendő, mint 
a* Pharao 's Pigmaeus nevekben = pba-rao , máskép ph^ra^ 
phro öszvehúzva, és pi-mai* A^ bibliai weraph, többesben: 
szeraphim, Winer és Gesenius szerint szárnyas, ember- és 
p kigyóalakú angyalok voltak; már magában JsarapA = draco, 
serpens venenatus, siaraph gyök alá 6orolva=ussit, adussit, 
de vi vocis nézetünk szerint =:seri>ens urens. Jól írja Panofka 
hogy a' görög mythus' Apisa 's az egyiptomi Serapis egy lé- 
njegúf Apis Apolló tehát a' nap' fia, gyógyászi heros, v. jó 
daemon, ki után Argolis Apis földnek neveztetett; Egyiptom- 
ban is Serapis alvilági, egyszersmind gyógyászi isten volt 
(Die Heilgötter der Griechen. 272. 1.). Hogy Egyiptomban 

9* 

Digitized byCjOOQlC 



36 KÁLLAY FEREKCZ. 

Serapis vagy Sarapis görög kútfőkben = sol inferus, azt Ja- 
blonski mutogatja (Pantheum Aegypt. 236— 7. 1.); de ő is meg- 
tévedt, azt gondolván, hogy az a' másik hemisphaerium 
vagy antipodesek' napja volt. Ó világi nézet szerint földünk 
kerek tányéralakú volt, középen kissé domború, délre és éj- 
szakra hát lapultabb volt mint középen. Öszszel 's télen át, 
mikor a' láthatárra nem hág úgy fel a' nap, láthatatlannak = 
sol inferusnak neveztetett 's ez a' görög aoparotr aíirja — az 
egyiptomi Serapis, a' latin sidus inferius; mert a' téli nap nem 
látható annyira, mint mikor magasan áll. Régi nézet szerint 
már, mikor legtávolabb állott, görbe vagy oldalas sugaru- 
kat bocsátott a' tányér' aljára, melly az ámyékvilágnak esti 
szQrkületje , a' Jób v. ESób' seolja volt : „terra obscuritatis, 
sicut caligo umbrae mortis, et non sünt in ea ordines (csillag- 
változások) ac tenebrescit sicut caligo.'' Az alvilági Serapis 
volt hát a' sol inferus, a' persa sohraby Macrobius szerint is 
„in inferiori hemisphaerio id est hyemalibus signis cursum 
snum peragit.'' (Satum. I. C. XIX.). Itt a' földkor' déli felét 
kell érteni a' hemisphaeriumon, nem pedig a' földgömbnek; 
mert Voss már kimutatá hogy az 6 világ a' földet nem tekinté 
gömbalakúnak, tehát az antipodeseknek nem is világított Se- 
rapis, mint Jablonski vélte, mert azokról akkor mitsem tudtak 
(Hermes. VTI. B. 214. 1.). Wilkinson írja hogy Anub, kncph, 
knuphis mind csak egy szó=nap, Thebe föld' lakóinak PIu- 
tarch szerint is fő istene, kinek kezdete 's vége nincs , a' min- 
denható világ' lelke, azértis emlékeken kigyói alakban ábrá- 
zoltatott (Oelehrte Anz. 1838. Dec. 249. sz.). E' kigyói alak 
már Othmar Frank szerint a' denderai zodiacuskörben épen 
napkölte és dél közé van helyhezve, miből következik hogy a' 
kigyói ábrák fontos szerepet vittek a' naptiszteletben mind a' 
jtiiepA=8ol superus, mind Serapis=: sol inferus irányában, 
mellynek nyomai Osiris és Horus' tiszteletében is láthatók. 

Egy bírálója H&vemick' könyvének: Commentar über 
den Propheten Ezechiel, a' bibliai seraphot és serapist kap- 
csolatba hozta. Haevernick szerint seraphim és cherubim egy 
„Oestalten voll verzehrenden Feuers." Mire írja a* biráló: 
„Man kennt sie schon lange, bedeuten in bewiesenem Sprach- 
gebrauche eine Art Schlangen ; dic Combination dcs Wortes 

Digitized byCjOOQlC 



A* KI6YÖTISZT. Á' KHÁMI ÉS SCTTHA NÉPEKKEL. 37 

mit Sarpúf Serpem und fiir Jesúasbuch mit Serapis, Sarapia 
iat daduFch gerechtfertigt." Itt mutogatja aztán Haevemick 
Yatka és Yosa ellen hogy Serapis' tisztelete Egyiptomban ré- 
gibb a' ptolomaeusi időszaknál. Igaz» úgy mond, hogy Pto- 
lomaeus Lagi Alexandriába egy istenképet vitetett, kit a' 
dologhoz értők akkor Serapisnak neveztek; de Plutarch nyü- 
ván írja hogy a' képszoborral együtt nem külről vitetett be 
a' Serapis név Egyiptomba, mert az ott rég ismeretes volt, 's 
ott helyben a' régi név szerint Pluto Serapisnak neveztetett 
el, 's Tacitus szerint is a' kápoba, mellyben a' képszobor fel- 
állíttatott : „Fűit sacellum Serapidi atque Isidi sacratum/' 
Bochart hát ok nélkül vonta kétségbe Tacitus* hitelességét ; 
mert, habár Herodot haUgat is az egyiptomi Serapisról, habár 
Polyba'pontus-foldi Serapejont vagy Serapis' kápolnáját em- 
líti is, hol Jason áldozott, az csak egjrpto-phoenik átültet- 
vény a' pontusi földre, de nem megfordítva veendő. Az sem 
ad döntő súlypontot Bochartnak , hogy Macrobius szerint 
Serapis' bálványa nem volt ökörkép- alakú, kinek leirása sze- 
rint orozlán, kutya- és farkasfejek sárkány kigyótekercscsel 
körűifonva képezek a' csodaképet. Mert ha igaz is, hogy 
Osirisnak, Serapisnak szentelt ökrei voltak Apis nevén, hogy 
azok a' hieroglyph rajzokon sem hiányoznak ; de az is igaz 
másfélül, hogy az ökrök' apis neve az isteni név után készült, 
nem pedig megfordítva, az isteni tulajdonok 's foglalkozások 
után a' név birót 's itélőt is jelentett papi nyelven, mert Osi- 
ris, Serapis az al- és fel világban mint birok szerepeltek a' hit- 
tanban. Valamint a' kanopusi necromanti figurák az etrúriai 
edényeken csak utánzásai az egyiptomiaknak: úgy a' pontusi 
csodabálvány is olly utánzásnak veendő már csak a' kígyói 
tekercsnél fogva is, a' mellett hogy az orozlán ábrák régi hie- 
roglyph rajzokban épen a' naptisztelettel kötvék egybe. Bo- 
chart azonban jól jegyzé meg , hogy a' Serapis név' magyará- 
zatja a' #oroi-ból=loculüs , koporsó helytelen, mit már Plu- 
tardi kigúnyolt, az csak a' serapisi mythus' későbbi elferditései- 
nek szüleménye, melly több görög irót tévútra vezetett a' keresz- 
tyéni első századokban (Buddeus, Hist. Eccl. T. I. p. 356.). 

Igen hihető hogy mind A^seraph mind A^teraph bálvány- 
képek egyeredetfiek , amint Spenze)r is állítá , 's megfontolva 



Digitized by 



Google 



38 KÁLLAY FERENCZ. 

mind azt, a' mi az ó testamentomban Laban 's Michah' tera- 
phimjairól elmondatik, hogy azok öntött vas, faragott v. met- 
szett bálványképek voltak, melly ékkel jósoltak, hogy azok 
Laban' 's Michah' isteneinek neveztetnek , hogy Rachel kijő- 
vén Jákobbal Mesopotamiából, atyja Laban' ez istenképét 
magával el is vitte, hogy Ezechiel szerint a'babyloni királyok 
nyiljóslatot űztek a' teraphim előtt , önként következik hogy 
syro-nabath földön terapfanak mondatott ki a' seraph , melly 
syrismus nyelvtanilag is meg van állapítva. Bizonyos az is 
hogy khamiták tették le a' műveltség első alapjait a' chaldo- 
babyloni földön, közölvén azokat a' sémitákkal; a' művészet 
— öntvények, metszvények, faragványok— irás, csillagászat, 
földméttan, építészet, mérték és súlyrend azon földrészeken 
tőlök eredtek, tehát a' teraph^&l egybekötött jóslást is tőfök 
tanulták el a' sémiták. A' Ser^apia^ Sar-apis név' első szó- 
tagja a' napra, annak fényére 's khamokuschitai nap dynastia- 
lis nevekre (Nabopala-szar, Ela-ssar, Phala*szar, Nabonna- 
szar, Bachtalna-8Sar=Nebukadnezar) vonandó. 

Az égyptomi papi bölcseletek és hittan theo- és cosmo- 
goniai tekintetben Eöth' gyakran idézett könyvében kútfSk 
szermt állít vák egybe; itt azonban csak a' kigyótiszteletre 
vonatkozó adatait közöljük. Apis' tisztelete Aseth király* ide- 
jében jött létre, ki a' XVIL dynastia' utolsó királya, egy- 
szersmind az állam' új rendezője volt , a' napesztendőt (865 
nap) 1780-ban Kr. előtt áUandósitotta, mi Biot' astronomiai 
utánszámitásai által is tanusíttatik (Joum. desSavants. 1848. 
Aout. 481. 1.). Sesostris 1570—1503. Kr. e. papi telepet ül* 
tetett át Babyloniába , 's egyiptomi telepeket hagyott hátra 
Colchisban, mellyek még Herodot' idejében is fennálltak, és 
egyiptomi szokást követtek. Sesostris' hatalma Déli-Ázsiában 
Indiáig kiterjedt, Bakthriát is meghóditá, mert az egyiptomi 
papírtekercsekben erről nyflvános emUtés tétetik. E' tény 
ujabb erőt ad Halling' állításának a' bakthro-kuschitai OTSzág- 
lás' irányában, 's mivel persa kútfők szerint Feridun buktatta 
meg az assyr Zohak-uralkodást ugyanott , ezt a' rontó kígyói 
dynastiát, Feridun pedig 1564 körül működött: látni való a* 
khamiták' foljrtonos befolyása Keleti-Ázsia' történelmeire, 
még pedig egy részről assyriai, más részről egyiptomi földek-> 



Digitized by 



Google 



A' KIGYÓTISZT. A' KHÁMI ÉS SCYTHA NÉPEKNÉL. 39 

rőly de látni való az is, hogy az aesyrokat Böth és Kunig hi- 
básan veszik iráni torzsfiebiek, mert azok Nimrod-^KuschÜL- 
júak voltak, kik persa mythus szerint is ezer évig parancsol- 
tak Iránban, mig Zohák meg nem bukott. Az Izeschne v. 
Yaszna régi szent könyvben még a' zend a$hi (iaAa&= rontó 
kigyó V. Zohák* irányában a* háromfejű kigyóról tétetik emlí- 
tés. A' NinuSy Osirisy Osymandias, Tearcho' hadjáratairól 
fenmaradt hagyományok egyenvonalúak Sesostrís és Bham- 
ses' hason vállalataival. 

Ebi már R5th az egyiptomi uralkodást ÁzM több ré- 
szében az assyriaival váltatja fel, ez helyes; de tévedés azt 
iráninak venni, mert tanítása szerint is az idegen hyksosok' 
uralkodása miatt Egyiptom meggyengült. Azért Ázsia* befo- 
lyása megszűnt, midőn az assyr hatalom ott folytonos növeke- 
désű lett, benn Egyiptomban pedig az állami élet senyvedt, 
mígnem Aseth a* hyksosokat kiűté, mikor a' 18. 19. fényes 
dynastiák jöttek létre, mellyek a* khamitai befolyást Ázsiá- 
ban újra fölélesztek. Az assyrí 's egyiptomi hatalmat a' mé- 
duai dönté meg, 's itt és ezzel kezdődik az irániak fölemelke- 
dése, melly a' persában tetőpontjára hágott. 

h) Az egyiptomi bölcseleti 's hittani körben ilmtin-AnepA, 
Paseht^ Seb v. Seeei, Typhon játszák a' főbb szerepet ki- 
gyóábrák által, mellyek jó és rósz jelleműek a* szerint, a* 
mint a* nap táplál v. porzsol, 's mivel a* nap időben és tér- 
ben mozog, az idő és tér v. világűr* istenei is Amun-kneph- 
íel szoros kapcsolatban állanak. Az időt Seb v. Seeech (Satur- 
nns, Kronos) , az űrt Pascht istenek képviselik. Az időnek 
szinte megvan a' maga jó és roaz oldala mint az űrnek is, 
mert azokban növekszik minden , azokban is enyészik el. 
Paadit bíero^yphi rajzok szerint a* nap* egyik őre, felügyel 
arra hogy a' világ* rendé feltartassék, 's az a* nap' heve 
által megsemmittessék. Orozlán fővel rajzoltatik, mellyen a* 
naptányér van , két kézzel kigyót fogva, azt lábaival tapos- 
sa. Eb. azon Apophis kigyó, melly Seb, Sec v. SetecV meg- 
testesülése által a* gigászok v. titánok* harczában az istenek 
dlen TX^gj szerepet visz. De a* kígyói ábra azért nem min- 
dig rósz jelloműy mert a* hieroglyphi ® rajzban a' kereszt a' 
fold' négy sarkát, az O a' világot körűlövedző kigyót, más- 



Digitized by 



Google 



40 KÁLLAY FERÉNCZ. 

kép Kneph istent jelent (Böth, 1Q4Í jegyzet). Ezt az aegy- 
ptologusok egy ezivvel és szájjal tanítják, 's oka azon pan- 
theisticus nézet, mellyet a' phoenik Él, 's az egyiptomi Amun- 
Kneph fő isteni szellem' irányában Elme szó alatt kifejtettünk, 
melly szerint abban a* szinte nem származott anyag, tér y. 
tfr, idő és lég egyesülve voltak , melly cbaoszi állapotból a' 
látható, határozott idomú külvilág fejlődött ki, miután a* 
kezdet 's végnélküli fölény a' maga életerejében részesítette 
a' chaoszt, azaz művészileg kitéve azzal párosult. W kezdet- 
és végnélküliségnek jelképe volt a' kigyói fonadék v. tekerc»» 
melly, mint láttuk, a' világot körúlövedzi, 's Indiában is az 
Ananda kigyó hason eszmére mutat. Erre mutat az orphicu- 
sok' tojása is, melly mint csúcsos gömbalak a' kezdet- 's vég- 
nélküliségre, tehát a' primitív chaoszi állapotra vonandó, 
melly az (yonnsl (=: Chronos) 's az Ananda kigyóval állott 
szoros kapcsolatban , mivel indus nézet szerint Ananda ve- 
szi körül a* világ' tojását, Bundi tartományban pedig Tod 
Jakab' hiteles közlése szerint Abu hegyen a' teremtő trónol 
hydrán ülve, melly az örökkévalóság, tehát az q;oii' jelképe. 
Az orphicusok szerint vízből, sárból született egy kigyó oroz- 
lán- 's bikafővel, 's istenképpel a' két fő közt, ennék tojásá- 
ból, miután egy szétvált, lett a' felső részből az ég, az alsó 
részből a' föld ; az indus cosmologiában is a' világ a' kétfelé 
vált tojásból lett (Wien. Jabrb. I. B. 97-124. 1.). Későbben 
a'gnosticus ophiták is az orphicusok' ajonját fogadták el, az 
pedig =Kronosz, az egyiptomi Sevech, mit Röth okszerűleg 
kimutatott , mint azt is hogy az orphica theogonia' elemei az 
egyiptomi hittanba voltak már letéve. Ha már Amun-Kneph 
az örökkévaló pantheisticus fő szellemi lény, kitől eredt a' 
mindenség , 's kiben az benmaradólag fentartatik továbbra is, 
mint a* jó lélek Agathodaemon, Ophion nevekkel is említte- 
tik ; ha a' Nilusnak is mint Amun Kneph' megtestesülésének 
szinte Agathodaemon és Ophion nevei vágynak : látni való 
hogy ezek emblematicus hittani nevek foglalkozási és örökléti 
tekintetből. Nonnus már följegyezvén hogy a' legrégibb jós- 
ló' neve Ophion volt , bizonyosnak vehető hogy Amun Kneph' 
Ophion neve az antecedens, 's az annak oraculumait kezelő 
papokra is átment a' név. A' világtojás nem hiányzik a* hie- 



Digitized by 



Google 



A' KIGYÓTISZT. A' KHÁMI ÉS SCTTHÁ NÉPEKNÉL. 41 

roglyph rajzokból is , az az idomnélküli, tehát még meg nem 
alkotott világot y a' chaoszi anyagot jellemzi, mellyből aztán 
kifejlett a' látható, határozott idomú világ (Böth i. h. 142.1.). 

Az egyiptomi hittan szerint is volt aranykor, de 
akkor még nem éltek emberek , hanem a' megtestesült 
négy fő erő uralkodott, és létre hozta a' nyolcz cosmicus 
istent. Megzavarta az arany kort Seb vagy Seeech azaz Kro- 
noaz' megtestesülése, ki a' világ-teremtői léleknek erejét fo- 
gyaaztá , mert benne mint az időben kelt ki a' roszak' csirá- 
ja is, azért ApaphiM neve is van = óriás, gigás, titán, és a* 
hieroghyphi óriás kigyó által személyesíttetett. A' gigászok a' 
fold' szülöttjei — Apophiak, Anukis' gyermekei , kiknek har- 
czárói, az égi istenek elleni harczárói bőven szóltunk. Aphaphf 
ephaphy aphohp koptusúl ma is gigászt jelent. Ni-aphophi^^ 
gigászok, a' Genesis* nephilimféty melly felirat a' hieroglyphi 
rajzokban is előjön a' karvaly fejű Jlortimál, ki nagy kigyó* 
fején áll. A* Lepsius által kiadott halottak' könyvében egy 
ezikk az istenek' harczát íija le Apophissal, melly szerint 
Osiris küzd a' kigyóalakú Apophissal, 's azt az istenek' gyil- 
kával leöli ; a' gyilokrajz mellett Mephi olvasható = gladius, 
szablya. 

A' görög mythologia, feledve az eredeti jellemet, vál- 
toztatott azon, és Herculest szerepelteti a' titani harczban, a' 
typhoni mythus is hason alakítást szenvedett. A' Typhon név- 
ről még hiányzik a' hieroglyphi felirat, de Seih* nevéről van- 
nak rajzfeliratok, és Plutarch írja, hogy Egyiptomban Seih^ 
nek hittak Typhont, nője NephthyM^ anyja Netpe volt, kit férje 
Apophis=Seb, Satumus, Kronosz, a' nagy kigyó üldözött, 
mert mindig ellenkezett vele. Azért Typhon, eredetileg had- 
isten v. ilr6« , testvéreivel , u.m. Osirisszal és Amerissel = 
Hercules, szövetkezett anyjához, részt vett az istenek' nagy 
csatáiban, és atyját, Apophist megölte. Mind ez görög acco- 
modatio, mert a' görög mythnsban is Rhea, Saturnus' neje, 
gyermekeivel csatlakozik férje eUen , ki ellen csatáznak: Az 
aegyjito-phoeniki jellem abban áll, hogya' gigászok *b a' phoe- 
niki Herakles Satumus' oldala mellett küzdenek a' többi égi 
istenek eUen. A' hadisten Typhon— -Setk egyiptomi hittan sze- 
rint is később minden rosznak jelképe lett a' naphoz való vi- 



Digitized by 



Google 



42 KÁLLAY FERENCZ. 

Bzonyinál fogva, mert halála után napban lakónak tartatott, 
a* nap' rekkentő és szárító melege neki tulajdoníttatott. A' 
görög irók is iffphoi szót egynek vették az egyiptomi typhon- 
nal=B káváról forró szél Hesich' magyarázata szerint, tehát a' 
Mamum , Momieli szél. Plutarchus is megnevezi a' nap* kifo- 
lyásait kezeld isteneket, u. m. Horust, a* görög Apollót, Osi- 
rist és Serapist, mi csak egy isten két név alatt, és Sothit, 's 
ez a' feliratos Typhan-Setk. Az alvilágnak, tehát a' fold' déli 
sarkának is egyik őre Seth volt, ki a' tengerre 's annak part- 
jaira nejével felügyelt. Itt azonban csak a' Vöröstengert kell 
érteni, mert az egyiptomiak csak vizi hajósok de nem tenge- 
ren járók voltak. A' Pe-^Seth (pe névelő) tengeri fő isten-név 
a' tengeren járó lybiaiaktól vagy lybo-phoenikektől került kij*s 
a' görög Poseidon mythusnak alapja lett Herodot szerint is. 
Typhon' öszvekelése Nephtissel helyzeti eredetű. Ackerblad 
Damiatból Biulosba menvén, tizenhat óráig nem látott egye- 
bet mint tengert egy oldalról , más részről pusztát. „C'est le 
mariage, írja, de Tjrphon avec Nephtys, et cetté fable égyi- 
ptienne a sans doute été imaginée dans ces contrées les plus 
arides, qu'on puisse voir.** Az utas élő állatot nem látott, 
hanem számtalan tengeri pókot, mellyek sebesen mentek a' 
homok' pusztáin , 's n' lovak' közelgetésére hirtelen a' tenger- 
be szöktek (Journal As. 76. sz. 369. 1.). Typhon Sevech' he- 
lyét pótlá mint rósz isten, mint Osiris Amun-Kneph' helyét. 
Isis ^ Pascht és Neith helyeiket tölték be. Ez az egyiptomi 
hittudomány' kifejlése, Herodot' idejében már Osiris és Isis' 
tisztelete egyedüli 's egész Egyiptomban elterjedt volt. Miután 
Typhon rósz isten lett, emlékrajzai is lassanként kipusztíttattak, 
eltördeltettek, mint ChampoUin, RoseUinniésWiUdnson tanú- 
sítja. Plutarch szerint Typhon' szent állatjai voltak a' kroko- 
dil , szamár és nilusi ló. Ez utóbbiról írja Herodot , hogy az 
csak a' papremiti kerületben tartatott szent állatnak, hol AreM 
tiszteltetett. Ez pedig Typhon-Seth volt. PkiopM, Apapus, 
éphe, apap, v. apkaph^ apop, opit^ aphi%, opAion, aphiusa 
SS draco, úbian névidomok tehát mind jelképi, mind valódi 
értelemben a' kigyó állatot illetik, és ha a' gigászok is apo- 
phiak: azok a' nagy kigyó királytól, a' basilisoustól nyertek 
nevet, melly főleg Egyiptomban, és az ahhoz tartó lybiai 



Digitized by 



Google 



A' KIGYÓTISZT. A^ KHÁMI ÉS SCYTHA NÉPEKNÉL. 43 

Cyrenaicaban Tolt otthonos* Ez Bocliart' obiotya^ ubqjoiyaj a* 
bibliai tgephaf tsifon = Typhon. Judaeában nem Tolt ÍII7 ki- 
gyófaj, asst a' zsidók Egyiptomban tanulták megismerni 9 on- 
nan hozván ki magokkal a' nevet is. Miután Tjrphon roszdae- 
monná lett, Egyiptomban szamár- azaz veres színűnek rajzol - 
tátott) veres bikát áldoztak neki, áltáljában minden rósz neki 
tulajdoníttatott, mint ezt Bochart bőven kiemeli. Ha Aelianus 
azt jegyzé föl hogy Apolló város' lakosai gyűlölték a' kroko- 
dilt » mert Tjrphon krokodilalakot vett föl, ez ismét csak 
egyiptomi nézet, hol a* krokodilok' hazája van, ezen állatok- 
nak, mint a' hippopotamusoknak saját mythnaos körei van- 
nak, meDyekről Bochart megolvasandó, ki szerint a' bibliai 
£eotiifAaii=krokodil, Behemott^^hippopotamus, egyik mint 
másik, testalkatukra, természetökre tekintve, sokban hason- 
lít ^ymáshoz, 's mint a' Nilus' vizi lakosai a' vízi kigyók, 
sárkányok' mythusaira befolyással bírtak. Azonban Bochart' 
magyarázatja a' Typhon névnek a' héber tsupk, syrus iup 
gyökből nem áll=xinundare, honnan arabúi tuphaH= in- 
undatio; ez mellékes kinövése a' gyökértelemnek, hihetőleg 
onnan eredt, mert Typhon mint Pe-Seth v. Poseidon a' Vö- 
roatengerre, a' lybo-phoenikeknél pedig a' világ' tengereire 
felügyelő isten volt. Inkább elfogadható Röth' magyarázata 
a' Typhon névről, ki eredetileg hadisten, Ares volt, ioubi, 
touba az egyiptomiak' nyelvén sadversarius, ininúcus, oppo- 
ntio, az osiridák' egész történelme Osirisés Seth közti harcz- 
ra viszonyúi. Tudni kell hogy mind az osirisi mind a' Ty- 
phon-Sethről való mythusok' keletkezése az egyiptomi hittani 
bölcseletek szerint azon időszakból való , mikor már emberek 
laktak a' földön, az „antecedens'* a' nagy kosmikus istenek' 
uralkodása, mikor Sefr, 8ev v. SeeecA = Kronosz a' föld' 
fiaival V. gigászaival folytatta a' harczot a' többi istenek el- 
len, ez volt az arany időszak' megzavarása, 's hogy a* föld a' 
rósz magvaktól megtisztíttassák, a' világteremtői lélek özön- 
vizet bocsátott a' földre, mikor a' megbukott rósz erők is 
hogy megtisztuljanak, az bz&nviz által földi testesfilést nyer- 
tek, mellyre az anyagot a' napisten készité, miből az emberi 
nem saijadzott. A' második és harmadik nemződéai istenek 
már az emberi társaság' szemléléséből eredtek, midőn a' kos* 



Digitized by 



Google 



44 KÁLLAY FERENCZ. 

mikua idtenek' létre jöttét a' bölcselet csak a* külvilági szem- 
léletre alapitá. Taot y. Toíh, OsiríM és Typkon — ez utóbbi 
fegyvergyakorlati szempontból — az emberi társaság* rende- 
ző istenei lettek. Szűkség azt is megemlítenünk hogy a* gö- 
rög kútfőkben már sokféle zavar , fólcseréléseky syncretísmus 
állnak az egyiptomi vallás , mythologia, történelem' irányá- 
ban » mellyeknek kiegyenlítése nehéz munkái okozott már 
eddig is a' tudósoknak. Nem osztozunk Röth' véleményében , 
hogy Apophis phoenik — nézete szerint hyksosok' királya 
volt Egyiptomban 9 's hogy Kronosz v. Seb* harcza az iste- 
nekkel a' phoenik és egyiptomi hittanok* küzdéséből merült 
fel. Az alapnézet, u.m. a* hittani küzdés megállhat; de a' 
hyksosok alatt a* hieroglyphák' Mcheia nemzetét = seytha is 
lehet érteni, úgy hogy Typhon-Seth seytha Ares volt, mit 
az is indokol, mert a* hellén 's latin irók általában Typhont 
seytha földön szerepeltetik, 's Bor^Seth v. Bore-Seth neve 
is a* hyperboreus seythákra utalhat, mit a* boráf sflit söíii 
czikkekben tovább indokolunk. De már itt fölemlítjük hogy 
Movers szerint a' Typhon* phoenik neve Zephon = tsephon, 
aramisálva Mchephon , honnan Mckefadon viperafaj' neve, mely- 
lyet Aquilas baslliscusnak fordított. Ezek Bochart' tschiphon, 
sephiphon kigyónevei , a* tschiphon tziphonnak is olvasható. 
Movers' könyvének bírálója ellenben ajánlja a' Typhon név' 
értelmezésére a' tiaphon^ toepAoii=tschafon gyököt homály, 
sötétség értelemben , mit a' Baal Uephan v. Zephon = tsche- 
fon város* neve is támogat , melly Typhonnak volt szentelve, 
mivel a' monda szerint itt mennykő, sújtotta agyon (Bayer* 
Gelehrte Anz. 1842. 75. sz.). Ha már tekintetbe veszszük 
hogy a* Uaphon gjókige a' sémi nyelvben a' homályosság, el- 
rejtés, zártság* fogalmával bír, honnan UapAo»=septentrio, 
plaga septentrionalis, proprie absconsio, regio occulta, hogy 
Wineris e*gyök alávette Typhon és Baol-izephon mint a' kop- 
tus c(itopAoii= Typhon, a' jeruzsálemi Targam 's rabbi Jo- 
nathán által fölemlített Zephon bálvány neveket , hogy má- 
sok is, p.o. Michaelis, az arcturus, tehát a* medvecsillag cso- 
portozatra utalnak a' t&aphon v. éjszak' értelmezésében, melly 
csillagcsoport az ég* hét ragyájának is neveztetett : nem épen 
alaptalan azon nézet hogy, ha csakugyan hittani küzdést kell 



Digitized by 



Google 



A' KIGYÓTISZT. A' KHÁMI ÉS SCYTHA NÉPEKNÉL. 45 

fölvenni a' typhoni rnythusban Egyiptomra nézve, mint Böth 
igényli, az a' scytha törzsre is vonható , kivált hogy a' Ty- 
phon név eddig még hiányzik a' hieroglyph feliratokban, csak 
a* Bore-Seth és Om&/tf-Se^A*nevei hozattak napfényre. Azon- 
ban mind ez csak mellékes érintése a' dolognak. Siciliába a' 
phoenikek ültették át a' typhoni mythust , az Aetna hegyre 
alkalmazva, hol a* mythus' görög földön készült idomitásai 
szerint a' cyclopsok kovácsolják a' tüzet; más idomítás szerint 
az istenekkel küzdő Enceladus gigás vettetett le a' h^gy alá, 
hogy többé ki ne jöhessen az őt lenyomó Aetnából, hol dúl 
fúl f és tüzet szór ki száján , orrán. Bochart' számos idézve- 
nyeiből mi csak Apollodor* helyét közöljük, a' Typhon tehát 
Apophisgigasról, mikép Enceladus gyakran neveztetik: „Emi- 
nebant centum capita draconum, partes autem inira femora 
immensas habebant viperarum spiras, quae voluminibus ad 
verticem usqueprotensis multum sibilum emittebant. Typhon 
autem Jovem spiratum voluminibus circumplexum detinuit." 
Végre minden más tűzokádó hegyek is typhonisáltattak. Hy- 
ginus szerint a* pokol szülte a' száz sárkányfejű Typhont, ki 
Jupiterrel a' vüág' uralma felett csatázott, a* görög iupho = 
incendo, ItipAon = ventus, procella, vortex igne factus, Ty- 
phan = gigantis nomen, a' latin TyphoeuM mind e* pokoltüzi 
mythuskörből valók, mint a' chaldaeai tuphine és thophet = 
ignis Oehenna, a* persa /apA/in, f^/tn = conbussit. A' gigá- 
szok, titánok, anákok, zamzummik v. zömökök' harcza az ég 
ellen szoros öszveiuggésben állván már a' kigyótisztelettel, 
mint a' herkulesi mythus is csak a' gigászi erők'öszpontosítása 
levén , önként foly a* következtetés hogy a' kigyótiszteletben 
és schamanismusban egyaránt osztozó khám és scytha, mint 
különben is legrégibb néptörzsök fejlesztek ki az illy mythu- 
sok' első csiráit, mi a' két törzs' koránti és huzamosan tartott 
érintkezéseire hagy következtetni. A' Gog v. Magogról szóló 
hagyományok is igazolják azt , mert hogy azok a* scytha tör- 
zsöt illetik, rég fölismert tény. Letronne állitá hogy a' kigyó- 
test character distinctivum a' titánoknál, 's utasít Dodwel' 
athenaei candelabrumára , hol Atlas mint titán alfelén kigyó- 
farkkal rajzoltatott le; az afrikai Atlaszt 's a' kaukázi Prome- 
tkeustaz eget tartó titánok közé sorolja (Bulletin des Sciences 



Digitized by 



Google 



46 KÁLLAY EERENCZ. 

par Feni88ac.l831. 1. se. 188 stb. L). Letronnet asonbaameg- 
czáfolta Baoul Rochelette, Yiscontira támaszkodva, ki szerint 
a* titánok Egyiptomban , mint a* régibb kor* istenei sem kol- 
t^zetben sem rajzokban nem vétettek kigyólábuaknak, hanem 
cblossalis testalkatúaknak , emberi alakoknak, vadtekintetfi*- 
eknek 's nagyon szakálasoknak tartattak, mik által más ha^ 
landóktól elkulönözvék. Azonban Baonl leheletté is ellent- 
mond önmagának , mert a' gigászokról mint föld* fiairól azt 
állítja hogy azok mindig kigyólábakkal tűnnek fel , *s mégis 
másutt Írja, hogy az athenaei rolvekben a* gigászi harczról 
ezek csak emberi alakban jönnek elé 9 kivéve Erichthoniost 
(Mémoiresur les représentations figurées dupersonage d'Atlas 
par B. Bochdette. Paris, 1885. 80—58. L). 

Azon jelenet hogy a* görög mythologia a' titánok és gi- 
gászok* h^rczát elkűlönözi 's egy harczból két külön harczot 
képezett , nézetem szerint azt mutatja, hogy a* titánokról való 
mythust Egyiptomból phoenikek által, ellenben a' gigászi my- 
thnst a* scytha törzstől nyerte a* hellén föld, 's a* kettőt ösz- 
vevegyité; mert az egyiptomi hittannak nincsenek gigászai, 
hanem titánjai, apophijai, anakjai, zamzummijai: ellenben a' 
gigászok, a' gőgösök, Magog* nemzedékei, kik Jupiterrel a' 
világ* uralma fölött csatáztak. A' titánok Egyptom* ős régi jó 
istenei, kik eUen Seb v. Sevech feltámadt ; amazok' vezére 
Ophion, máskép Amun-Eneph, kinek a' hieroglyphi kigyó- 
tekercs jelképe volt; Sevech mellett a' föld* gyermekei, ana- 
kok, aphophik küzdenek. Vájjon a* koptus ft7oi»=contende- 
re, contentio, egy-e a' bibliai dodanim nép- és a* görög D0- 
donna városnévvel , mint Röth tanítja? azt most érintetlenül * 
hagyjuk ; de bizonyosnak vehető hogy a* későbbi görög my- 
thusban elkülönözött titani és gigászi harcz két külön kútfőre 
utal,*s valamint a* typhoni mythusa'khamo-schétai azon scy- 
tha tusát föltételezi, úgy a* titano-gigaszi harcis is görög my- 
thoszi szempontból hason tusára hagy következtetni , mert 
Hesiodusban a* kronidák egyesülve a' gigászokkal épen a* ti- 
tánok ellen harczolnak. 

i) Láttuk fonnebb hogy a* kigyótekercs emblematicus jel- 
képnek veendő a* hieroglyphi rajzokban; láttuk azt is hogy 



Digitized by 



Google 



A' KIGYÓTISZT. A' KHÁMI ÉS SCYTHA NÉPEKNÉL. 47 

az apopAfi=gigMzok a' kígyókirály' tefttnagysága után nyer- 
tek hason nevet, {gy Typhon' kigyórajsa a' hellén mythusban 
csodás kigyói alakká változott át, miről ApoUodorius* helyét 
közlők* A' gorgoní mívek mint ijesztő ábrák kigyókkal kerít- 
vék korul. Hercules' paizsán is, mint Hesiodus leirja, sárkány- 
fej volt tizenkét kigyö által berámázva, mellyek fejeiket fe- 
nyegetőleg forditák mindenfelé (Müller Ottfried, Hallische 
Litt. Zeitung. 1835. 100. sz.). 

A' jósló MelampuszróU ki még a' trójai had előtt élt, 
kígyókat növelt föl, mellyek vállain fuggottek kinyújtott 
nyelvekkel, Olympias büvésznőről. Nagy Sándor* anyjáról, 
ki kígyóval közösült, és szülte Nagy Sándort, végre a' ma- 
cedóniai szelidithető kígyókról, a' nők' kígyós karpereczeiről, 
nyakékeiről baochusi ünneplés alatt megolvasandó Bayle* 
kistorico-criticai nagy szótára az 0/y»ipta#czikkben. Ezek mind 
khamo-phoeniki, más részről scytha mythusok' fejleményei, 
mellyek szerint Zohák' vállaiból nőttek ki a' kígyók, 's ember- 
velővel tápláltattak. A' scjrthák Echidna anyakigyónak szü-> 
lottei, kinek Scf/ihes fia után azok scytháknak neveztettek. 
A' karpereczek, nyakékek kigyótekercs idomúak voltak 's ta- 
lísmapj erejök volt, melly hiedelem ma is folytonosan fen- 
tartja magát keleten. A' nubiai geographus Emesa városról 
iijaBochart' fordítása szerint : „Illa sic talismanisata est, ut 
nulli eam serpentes atit scorpiones ingrediantur, quin si ad 
portám civítatis inferantur , statim exfq>irent/' A' kigyószeli- 
dítéshez 's bűvészetbez különösen a' lybo-phoenik £qú psyllu- 
sok értettek Afrikában, hol Le Blanc szerint e* szokás még 
ma is divatos. Mózses' réz kígyója botra kötve, melly a' sze- 
ráfok V. mérges kigyók' marása ellen védte a' zsidókat a' pusz- 
tai útban, kikre, mivel zúgolódtak, Jehova büntetésül küld- 
te a' kígyókat, 's a' megmarottakat Mózses botos kígyójával 
gyógyítá meg, csak a' Toth-Mercur' kígyós botjának után- 
zása, így Áron 's Jerobeam' öntött arany bornyúi csak az 
egyiptomi Apis ökörnek másolatai voltak, melly Osirisnak 
szentelt állatja volt. Osirís mmt alvilági főbíró az emlékrig- 
zokban Sar-opi, Api, Hapi neveket visel, mellyek bírót is 
jelentettek papi nyelven ; de ez csak a' foglalkodásból merűU 
fel. Osiris* öb-ének neve görög kútfőkben omuphis , a' napé 



Digitized by 



Google 



48 KÁLLAT FERENCZ. 

mneueÍMf a' holdé apii; ez utóbbi Memphisben tiszteltetett. 
Mivel már Osirís feliratokban ünuphriM melléknéyvel is tisz- 
teltetik smanifestans bona, látni való hogy az ontíphia csak 
ebontott idoma az onyphrisnek , de látni való az is hogy az 
ökömév itt is Osiris* melléknevére vonandó, ki ökörfejjel is 
rajzoltatik, következőleg az aptM ökörnév is a' Serapis névhez 
csatlandóy mellyet Röth üsiríhapi felirat' nyomán =Osiris 
judex, ebből keletkezettnek tart, 's eléadja, mikép Ptolo- 
maeus Soter Sinopéból hozatta át Osiris* szobrát Alexandriá- 
ba. E* magyarázat elsS tekintetre elfogadhatónak mutatkozik; 
de tekintve a' kanopi serapeumra, hol gyógyászi 's necroman- 
tiai foglalatosságokat űztek , 's a* ptolomaeusi időszaknál ré- 
gibb, tekintve az ó kornak királyi nevekben nagy szerepet ját- 
szó ««er, M*ár gyökszóra, melly a* persa Szeráb^ Dacharáb 
névben is fentartatott=Seropis; tekintve végre a' genesisi 
seraphra^ az egyiptomi Serapisra: azt kell mégis következtet- 
nünk hogy a' szert szár gyök megtartandó, 's az Apis vagy 
ilpop&tVöszvehuzása, v, pedig az ap' = ab, ob — rendes ki- 
fejlése, mint a' görög opAi«=kigyó. Hogy az Obion^ ophion 
név' gyökét ob a' héber irodalom mint egyiptomi hozomány 
állandóul fentartotta, necromans, necromantia értelemben 
már fentebb említetttik. 

TertuUianus' idejében , tehát a' III. században Kr. után 
az alexandriai serapeum még épen állt fen : „LibrI, sermones, 
vaticinia et miracula prophetarum referentes , jubente Ptolo- 
maeo Philadelpho in graecum stylum translati et hodie apud 
Serapeum Ptolomaei bibliothecae cum ipsis hebraicis literis 
asservantur.'* (Apologet. C. XIX). Ide tart a' rosetti felira- 
tok' apt> neve , koptusúl aphosy névelővel paphoSj miből a* 
görögök epaphosi csináltak. Mind ezt még tovább indokoljuk 
későbben , 's az eddig elmondottak szerint is már biztos ered- 
ményekűl vehető : 1) a' kigyótiszteletnek szoros öszvekötte- 
téss a' naptisztelettel ; 2) a' typhonismussal, melly a' sátán, 
ördög, arimáni v. ármányos mythuszokra törte fel az utat; 3^ 
a' titanismussal v. gigászi harczczal, melly Ares, Mars, Her- 
kules' tiszteletére vezetett; 4) a' pokollal, melly az alvilág, 
sötétség' országa, hol a' kincseket sárkányok, griffek 's más 
csodás állatok őrzik, hol egyszersmind a' vulcanismus és cy- 



Digitized by 



Google 



A' KIGTÓTISZT. A' KHÁMI ÉS SCTTHA NÉPEKNÉL. 49 

ciopismus' fészke volt, 's mint kovács cultus bányászok által 
fejtetett ki. 

Érintettük fonnebb a* gorgoni míveket, meUyeket a' 
perseosi, mednsai 's az éjisten Dionysius v. Bacchus' mytbu- 
saival állnak öszvefiiggésben. Bőven írt e' tárgyról Stréber : 
'yUber die Gorgonen-Fabel*' czímű munkájában (München, 
1834.), kihez utasítjuk az olvasót; csak azt érintjük meg, 
hogy itt a' világosságnak a' sötétséggel küzdése az alap ; 's 
mivel már a' pellai nők Macedóniában kigyós karpereczekkel, 
nyakékekkel jelentek meg Bacchus' ünnepén, ez pedig erede- 
tileg khamiták közt jött létre, látni való hogy itt is az elsőség 
az egyiptomiakat illeti , ámbár későbben a' bacchusi szertar- 
tások sok változásokon mentek keresztül. Azon körülmény, 
hogy Gorgon fejű 's feliratú pénzek legnagyobb számmal a' 
pontusi földön találtattak , Olbia egykor gorgon város volt 
Sabia néven , oda utal hogy a' pontusi scythák is nem marad- 
tak érintetlenül a' mythusi befolyástól. Legalább Herodot föl- 
jegyzé hogy Skyte» scytha király Olbia városban magát fel- 
avattatá Bacchus' ünnepélyes mysteidonjaiba , 's egy ottani 
polgár imígy nyilatkozott a' scythák előtt : „Ti kaczagtok min- 
ket hogy bacchanáliákat űzünk , mellyek' folytán isten által . 
ihletve tébolygunk, dühöngünk.'^ Hogy az Inachusról való 
heUén regék csak az aegypto-phoenik anákok, azt a' tudósok 
rég^szrevették (Buddaei Hist. Eccl. I. 379. Hammer Letron- 
njfíü.em]tgyzeí. Wien. Jahrbücher, CX, B. 151. 1.). így a* 
görög föld öszveolvasztá Medea, Medusa' mythusait a' pjarse- 
usi, képkén v. ftttrmythusokkal, mit Halling bőven tárgyalt 
(Geschichte der Skythen. I. 302—307. 11.). 

A' görög Themis' hittani eredete ismét Egyiptomra utal 
viszsza mind nyelvi mind foglalkozási tekintetben, ez többé 
kétséget sem szenved. A' Nemesis foglalkozásainak csak egyik 
ágazatja, testvérei Nemesisnek az £tfffi«iiJc(iU , kik mint ^bün- 
tetők Cicero szerint a' rósz lelkiösméretet mardosták, azért 
kigyófejűek voltak , és ijesztők Aeschilus' leírása szerint, bár 
egyéb tulajdonságaikat tekintve , ha nem kellett büntetni, ko- 
rándem volt ijesztő arczok(Pausanias, I. 28.).UgyancsakPau- 
sanias emUti az Anák gyermekek' tiszteletét az amphisiusok 
közt, ezek ismét csak az inakhidák , Inakhus' maradványai, 

ACAD. tRT. 1856. 4 

Digitized byCjOOQlC 



50 KÁLLAY FERENCZ. 

AnakMf anaktes, anaktor görögül már szóértelemben 10 a' hatal- 
masokat jelenti, a' kabirokat, kikről a' samo-tbraki mjthusok 
nem győznek eleget beszélni (Die Cabiren in Deutschland v. 
Kari Barth. Erlangen, 1832.). Ophion a' hét táblára jegjzé 
fel az örökké való napisten' (Fhtah=:Amun kneph) végzéseit. 
,,Sieben Tafeln haelt die Harmonie, iija Barth, auf welche 
Phanes = Protogonos oder Ophion mit Phoenixschrift das 
Schicksal der Welt geschrieben. Diese Tafeln sind die sieben 
Planeten, eigentlicher wohl die Bahnen, durch welcfaé sich 
die Planeten walzend das Geschick verkünden. Der mit ihnen 
schreibt, ist Phthast.'* A' kabirismus v. anakismus sok módo- 
sítást nyert az orphicusok, új platonicusok theo- és cosmogo- 
niájában; de az alap az ős aegypto-phoeniki kabirismus. Már 
maga a' név tisztán phoeniki , 's pénzeik által is igazolva van 
kabirismusok. ,Herodot Memphisben még virágzónak találta a' 
kabirok' v. nagy istenek cultusát; annak későbbi módosításá- 
ról, 6, 7,8, 12 számra növekedéséről, Hesiodus 12 titánjá- 
nak kiegyenlítéséről megolvasandó Röth' könyve. Az ó világ* 
mythusai nem egy- , hanem több oldalúak; azoknak alapzatait 
tekintve , főbb elemei hit- és természettani, csillagászat, törté- 
nelmi bélyegűek voltak. A' hieroglyphák ezen alapzatok' bár 
mellyikében épen olly elkerülhetetlenül szükségesek voltak, 
mint a'mértanban a' rajzok; de azoknak értelme idő' multá- 
val feledve lett, vagy pedig hely- és nemzet viszonyi alkalma- 
zások által megzavartatott. Azért a* eriticának feladata a' my- 
thusi hagyományoknak , a' mennyire lehet, tisztába hozása. 
A' kigyók is már olly hieroglyphok voltak a' históriai előtti 
időszakokban, mellyekhez későbben a' phoneticus jegyek já- 
rultak, mint a' régiebb symbolumok' gyermekes utánzásai 
ChampoUion' vallomása szerint is ; más részről a' kígyók- 
nak természettani tulajdonuknál fogva szinte bő szerep ju- 
tott a' typhon-arimani, gigászi 's pokolról készült mythu- 
sokban. 



Digitized by 



Google 



ADALÉK A' ZSIDÓK' ÚJABB TÖRTÉNETÉHEZ. 51 

ADALÉK A* ZSIDÓK' ÚJABB TÖRTÉNETÉHEZ 

MAGYARORSZÁGON. 

HUNFALVY PÁLTÓL. 

Oly. az acad. febr. 26. 1856. 

Talán nem egészen érdektelen oklevelet van szerencsém 
bemutatni, mellyet az académia* könyvtárában kézirati cso- 
món borítéknak találtam , 'fi melly már azelőtt is kSnyvborí- 
ték volty mit annak külseje világosa^ mutat. A' könyvkötő 
elvágván valamit egyik felibül, az arra eső szókat elmetszé, 
miért több helyütt, de kivált ebben : ^lUniversosque inter eos- 

dem emersuros discord cicae et politicae judaeo- 

rum** 'stb. homályos az értelem. Nem mondhatom ugyan, 
hogy ez oklevél ismeretlen tényről tudósít : mert a' mi eddig 
én előttem volt ismeretlen, azt mások bizonyosan régen jól 
tudják : de ujabb felvilágosítást nyújt minden esetre. Meg- 
mondja ugyanis, kik valának ül. Károly király és az uralko- 
dó családnak tőzsérei, 's mutatja, hogya' zsidók a' hitel' hatal- 
mát ismerek, mikor az országos törvények azt sejteni sem lát- 
szottak még, 's hogy váltótörvény és váltóbiróságok* nem lé- 
tében, a' főrabbi, mint a' felség által kinevezett perosztó sőt 
bíró, pótolta a' törvényt és törvényszéket; *s végre mutatja, 
hogy a' főrabbiság a' felség' kinevezésével dicsekedhetett , a' 
nélkül , úgy látszik , hogy hatóságának területe mindig az 
volt volpa; — mert Wertheimber Sámson az összes birodalom- 
ban, Magyarországot is belé tudva, viselé a' főrabbiságot : 
ellenben veje Eskeles Bernárd Gábor , ki azelőtt morvái fő- 
rabbi volt, ezen oklevél által Magyarország' legfőbb rabbijá- 
vá neveztetik ki. Az oklevél maga így szól : 

Nos Carolüfl Sextus, electas Romanonim imperátor Semper Aa- 
gnsius, ac GermaDÍae, Hispaniarum,. Hungáriáé, Bohemie etc. 

Memóriáé commendamui tenoré praesentium significantes quibus 
ezpcdit univcrsis, Qua — nsideratid multifariis iisque utilibus senrittis 
Slmsonis Condam Werthhcimber nostri quippe Caesaréi et Serenissimae 
prÍDcipissae Amaliae Wilhelmínae Viduae imperatricis nec non Regio 
polonicl — L principum et Electorum, Ducumque et Statuum Sapremi 
Factoris, Judaeornmqne in hacreditariis regnisetditionibus nostriscom- 
mor^ntium Arcbi-Rabbini, quae idem a compluribus cendo et au- 

Digitized byCjOOQlC 



52 HÜNPALVY PÁL. 

gendo ditandoqne aerario nostro regio summa cum dezterítate et in- 
defesso laboré Majestati nostrae ezhibuit et impendit-, sed et clemen- 

tem habentes Considerationem ad p nominis famam , et in reboa 

Mosaicifl Bufficientem capacitatem Bernkardi Qabrielis Eskelei jodaeo- 
rum in Marcfaionatu nostro Moraviae existentiom Snpremi Babbini, 
Eundem Bernardum Gábrielem Eskeles tamqaam saprafati Simsonis 
condam Wertheimber Generum in Supremum universorum in praedicto 

Regnu nostro Hnngariae ezistentiumjudaeorum Rabbi dum et no- 

minandum, ac simul benigne annuendum et concedendum esse duximus 
in omnibus illis juribus , praerogativis et Autboritate , quibus praede- 

cessor et socer ipsius usus est nárdus Gábriel Eskeles per om- 

nem vitám suam uti et gaudere, Causasque et controversias Jadaeorum- 
ad invicem habitas , universosque inter Eosdem emersuros Discord — 

cicae et politicae Judaeoram in facie loci componere et sopire, 

taliterque Negotationem quoque eorumdem et Creditum procurare ac 
stabilire , in eumque Statum , ut tam Aerario nostro , quam — sub qno- 

rum protectione degunt inos proventus et Census exactius praesta- 

re possint, redtgere debeat et teneatur. Imo constituimus et denomina- 

mus annuimusque et concedimus Quocirca universis et singalis 

signanter autem Reverendissimis , Reverendis , Spectabilibus ac Magni- 
ficis , Magnificis item et Egregüs Dominis Fraelatis , Baronibus , Mag- 
natibus — quorumcunque praefati Regni nostri Hungáriáé ac partium 
eidem annexarum, Comitatnum Supremis et ViceComitibus , judicibus 

Nobilium et Juratis Assessoribus , totisque denique Item praesi- 

diorum nostrorum eorumque Commendantibus ac officialibus bellicis et 
Cameralibus utriusque nationis et Ordinis, Capitaneis yidelicet et Vice- 

capitancis 1 prout et tricesimatoribus , Teloniatoribus , passuum- 

que et pontium Custodibus ac quorumcunque tributorum exactoribus ; 
praeterea liberarum Civitatum nostrarum um Consulibus , judi- 
cibus, tribunis plebis et rectoribus, denique cujuscunque status, gradus 
bonoris et Conditionis bominibus, sed vei maximé proprietariis quorum- 
vis judaeorum m Protectione per praefatum regnum Hungáriáé de- 
gunt, ipsorumque of&cialibus quocunque nomine censendis serio praeci- 

pientes committimus et mandamus , quatenus praefatum lem 

Eskeles pro universorum Judaeoram in Suprafato regno nostro Hun- 
gáriáé commorantium declarato et constituto Arcbi-Rabbino recognos- 

centes, dum et quando ipse um sub Vestra protectione degentium 

inter ipsos duntaxat ad invicem vertentes etemergentia judicaturus, ac- 

comodaturus et vigore legum Mosaicarum et Ccremoniarum aut 

Yestrum aliquem accesserit , semetque eatenus insinuaverit non solum 
Eundem in praemissis pro more et consvetudine ipsorum progredi et 

procedere , verum imploran contra refractarios nefors et 

inobedientes, seque dispositionibus eorundum accomodare nolentes ju- 
daeos assistentiam praebere velitis debeatisque et teneamini. Praesen- 



Digitized by 



Google 



ZALA MEGYEI KESZTHELY. 53 

tes yero c —- am semper festitui volumns oxhibenti. Datttm in Ci- 

▼ítate nostra Vienna Auatriae die decima mensia Septembris. Anno Do- 

mini Millestmo Septing^ntesimo vigesimo trorum Romani de- 

dmo tertio , Hispaniaram Tegesimo primo. Hungáriáé verő Bohemiae 
et reliqnornm anno decimo qnarto. 



ZALA MEGYEI KESZTHELY. 

PODHRADCZKY JÓZSEFTŐL. 
Köittltetett a* jan. 23-ki ülésben 1864. 

Fekszik ez a' magyar m. v. a' szántói j árasban, ország- 
úton , épen a' Balaton' nyugati partján éjszakról délre hosz- 
szában, éjszak és kelet felől bortermő és erdős hegyek' köze- 
lében. Van fő utczájában egynéhány csinos ház, nagy vendég- 
fogadója gr ^ Festeticsnek j ki ott földes uraság, szép kastélya, 
benne ritka gazdagságú könyvtár; a' kastély előtt egy őrálló 
toronjr, mellynek egyházát néhai gróf Festetics György letö- 
rette, megunván az alkalmatlan sok harangozást. ígérte a' 
városnak, hogy a' helyett majd alkalmasabb tájon egy más 
szentegyházat fog rakatni, de ezen Ígéretével örökre adós ma- 
radt. A' város' déli végén fekszik egy, szent Ferencz szer- 
zeteseié volt monostorhoz épült szinte régi szentegyház, melly 
most plébánia-templom. A' plébániához mindenkorra kapcsol- 
tatott a'hahóti szent Margit szűz és vértanú* apátsága, mellyet 
a* Festetics^ ág adományoz. A' monostort jelenleg csornai pre- 
montrei kanonok urak lakják, kik benne tanítanak. Az itteni 
iskoláknak első alapitója volt 177 2 A>en gróf Festetics Pál. Eü- 
lönSs díszére vált ez ágnak 's a' városnak az 17 9"%. évben föl- 
állított Georgican. 

Néhai Fejér György prépost 1850. évi november' 24-kén 
ezeket beszélette nekem Jíe«9/A€/j^r(f/, melly néki szülötte-helye, 
hova az ő elei, mint monda, Eeves vármegyéből szakadtak; 
édes atyja is , kinek ő legkisebb és tizennegyedik szülötte , 's 
egyetlenegy életben maradt fia volt , ott holt meg az erdőn, 
midőn elejtett kesztyűjeért lehajlana, a' dűlőfélben levő vá- 
gott fa ütötte agyon. 

Ezek voltak az nap szavai: ,,Keszthely valami kastélyról, 
melly a' mostani premontreiek' monostora és szentegyháza' 
helyén feküdött vala , vette volna nevezetét/' 



Digitized by 



Google 



54 PODHRADCZKY JÓZSEF. 

E* tudományát népmondábfl vette F^ér ; mert Oláh 
Miklós f Máriának II. Lajos király* odavegyenek titoknoka, 
utóbb esztergami érsek , Bruxellában 1536. évben írt Hungá- 
ria czímű munkájában világosan Keresathelynek nevezi, nyil- 
ván azért, hogy kezdetekor keresztesurak bírták, kikről 
több falu visel KeresU-úr nevet; vagy tán régi plébánia 
szentegyháza valamikor a' sseni keresif tiszteletére volt föl- 
szentelve ? 

Hogy hajdanában hét földesurat uralt egymás után:* Hor- 
vét PcUisnai Jánost vránai perjelt (vagy tán Horváthi János 
bánt ( Johannem Horváthi) akart mondani), ki a' premontreiek' 
egyházában lenne temetve egy oldaloltár előtt. — De itt is 
tévedni látszik F^ér, mert Csáktornyát Ztregoval^ vagy Sfri- 
goval együtt Laczk/i István bírta I. Lajos király* adományá- 
ból. „Nam praefatum Stephanum^ filium Lacika ampla castro- 
rum Chakthomia et Ztrego possessione dotaverat.^' M. Joh. 
de Thurócz, Chron. P. III. Cap. I. Keszthely pedig valamikor 
Csáktornyához tartozott. 

Gersei Petőt, Erdőéi Bakácsot^ Juranics Miklóst^ Ákus- 
háziSárkánty Mártont és Sárközit; mindegyiknek czímere füg- 
gött volna a' letöretett plébánia-egyház' karajának falán. 

Hogy a' Balaton' partján, hol Zalából Somogyba járnak, 
egy Fenék nevű vár állott volna. — Ezekhez pótlékul told- 
hatom, a' miket én föliratokból y okleoelekből , és krónikáinkból 
tudok, jelesen: hogy Keszthelyt XlV-ik században Locs/^ 7^/- 
ván erdélyi vajda, utóbb nádor bírta: „Stephanus et Andreas 
filii Laczk de Debregezth; ipse videlicet Stephanus Wayvoda 
Transsüvanus." M. Joh. de Thurócz Chron. P. III. Cap. I., 
kit PauUus de PaulOf Apor néven is nevez; ez lehetett nemzet- 
ségi, vagyis vezetékneve. A' többi hat uraság őutána jutott 
Keszthelye birtokába. 

Ez a'LacasA/! hozta heSzent Ilonára is Csáktornya' szom- 
szédságában 1376-ban Remete szent PéU' szerzeteseit, kikről 
némelly 1802-ki okiratban ezeket találtam fö^egyezve: ,»Ca- 
put Dominii est ipsum claustrale aedificium 1786.die20. Már- 
tii abolitorum Paulinorum Szent Heléna compellatum in fundo 
Vác-hely dicto locatum , in Insula Mura-köz inter Dravum et 
Morum. Pertinentiae eius sünt quatuor Posseasiones, et una 

Digitized byCjOOQlC ' 



ZALA MEGYEI KESZTHELY. 55 

tertialitas Oppidi. Possessiones aunt : Senkovecz , Z ásnád , 
Macíkovecz et Le8zkovecz; item Curatura S. Hieronymi in op- 
pido Strido.*^ 

. Locus Vár-hely, in quo de praesenti abolitorum Pauli- 
norum aedificium claustrale existit, et pro capite huius dominii 
habetur, iam anno 1376. cum suis oppertinentiis perTranssil- 
Yaniae Yayvodam SfepAanfim dictis Paulinis, pro erigendo 
claustro, huicque inducendis tribus monachis, absque omni 
obligatione donatus est; quam Donationem, et reepective fun- 
datíonem anno 1384. Regina Maria I. ac demum anno 1406. 
Sf^i^mtfiidiifconfírmayere: quod ipsum Iconis dicti Transsilva- 
niae Vay vodae in Refectorio claustrali Sanctae Helenae *) arte 
Murarii efibrmatae Inscriptio his expressis docet: ^yMagnificus 
D. Stephanus Vcfjvoda Transylvaniae fundaeit Monasterium 
Sanctae Helenae supra Csáktornyám anno i376.y confirmavit 
Maria Regina i384.y Sigismundus Rex 1406. et Ferdinandus 
I. Imperátor f 553." 

Claustnim — inTerreno Vár-hely—m quadrangulo aedi- 
ficatnm, cuíns quavtam alám ecclesia cum ambitu claustrali 
recludit, et est unius contignationís altum. Ala prima meri- 
diem respicit, ubi ingressus patet. Refectorium ad septentrio- 
nem habetur. Ex parte orientali claustro adjacet ecclesia ex 
tegulis structa cum octangulari turri aeque ex tegulis stru- 
cta, cupro tecta, huic adbaerent rudera Capellae B. üf. V. — 
Claustrí aedificia et Bcclesiae cum areis . habent circiter 
2,990 D^. 

Oppidum Strido trans montes (sylvae et terrena dominii 
Csáktornya ^festeticsiana ad 5 borarum distantiam divulsa 
habentur et situantur in valle) est in una tertialitate Dominii 
S. Helenae. In monticulo Strigovchak^ supra oppidum Strido 
sito , structa est Curatura^ cum adnexa ecclesia seu capella 5. 
Hieronymi duabusturribusprovisa, cuius sanctuarium formám 
tcrtiae turris praefert. Curatura est unius contignationis. Ad 
ecclesiam introitus patet cum hac Inscriptione : 



>) S*ent, lUna asszony tartatika' ft#re#9<' feltalálójának; az is ir#re«s<- 
Aeiy régi nerére látszik mutatni. 



Digitized by 



Google 



56 PODHRADCZKY JÓZSEF. 

Vetttstae Temporibus VetoBtis: 

HoDori 

Scti Hieronymi hic Strídone progoati 

£rectae; 

Sed 

graVI terrae MotV DestrV Ctae et VIX non 

CorrVentI 

Aropliorem, simal et formosiorem soUicitadine Patram 

PaulÍDorum 

patrlotarVM. VlCInlqVe popVLI DeVota LarglUe noVIter 

iVbstltVIt. 

Ez az a' Laakfi István 9 kit Zsigmond király 1397. pár- 
toskodásáérty mivel 1383. Kis Karolt/' részére hajlott *), és 
azért, mert ő első volt 9 ki ellene az ozmánokat Magyaror- 
szágba hívta ^), KőröS'Udvarkelyt (Crisium) Slavoniában le- 
nyakaztatott. Tetemei Kőrös- Vásárhelyről Keszthelybe hozat- 
tak , 's az általa épített 's most is fónálló szentegyházban • a' 
sanctuarium előtt, egy veres márványkő alá örök nyugoda- 
lomra tétettek; a' rajta levő gótbetüjü körülírat ez : 

„Hic est sepultura magnifici viri domini Stephanl vaivo- 
de et Palatini regni 1397." ^ 

E' sírírat szerint tévedett, és téveszt Thuróczi János 
mester is y midőn 1401-dik évre, Chron. Part. IV. Cap. 9. 
Laczkfi Istvánt is részesíti Zsigmond királynak elfogatásában. 

E' fenálló régi szentegyházról Keszthelyt létemben 
1846. évi augustus' 3-dikán közié velem Gerics Pál úr a' jelen 
verseket is : 

Saecula per quatuor Divi exsto Regis Honori : 
Oswaldi, ast niveas ternis in pando ^enaa. 

Nata Déo votiva fai, exin Sponsaque Mártis : 
Vices altemas , trístis et orba toli. 

E' versekből tanuljuk, hogy e' szentegyházat a' XIV. szá- 
zadban Laczkft István y szent István király' tiszteletére rakatta, 
mit ezen főlirása is igazol : 

„Impensis gratiosis Stephani Vayvodae Transsilvaniae, 
Regnique Hungáriáé Palatini erecta, renovatur 1748." Meg 
azt, hogy ez a' szentegyház az ozmán rabság alatt valami erős- 
ség , vagy kastély volt. E' változására mutat a' yySpansaque 
Martis^^ kitétel; ez egyszersmind fölvilágosítja Fejér György* 
említett hagyományát, hogy Keszthely valami kastélyról ne- 
veztetett volna el. 



M. Joh. de Thurócz Chron. Parte IV. Gap. 4. és 9. 
3) Ugyanott Cap. 12. 

Felelős Bxerkesztö : Toldy Ferenci , titoknok. 

PcBi, 1856. Nyomttolt Landcrer és Heckeiintiiil. 

Digitized by J^OOQIC 



MAGYAR 



w 



ACADEMAI ERTE8IT0. 



XVI. Ev. 1856» 11. S^. 



MAGYARORSZÁG S ERDÉLY 
ÉPESVIZI S FÖLDI PUHÁNYAL 

FRIVALDSZKY IMRÉTŐL. 

Olvastatott az acad. február 4. 1856. 

Ha honi tudományosságunk láthatárán kissé körültekint 
tünk, örömmel s remény telve látjuk azon élénk mozgalmat, 
mely a haladás jelen korszakában a természettudományok kö- 
rében is mutatkozik. Jelesül alakultak nemzeti intézetek s 
társulatok, melyeknek tagjai ernyedetlen szorgalommal gyűj- 
tik honunk természeti tárgyait , s az ezekre vonatkozó tanul- 
ságos adatokat; vannak, kik egyik fő feladatokúi a honnak 
természettudományi ismerését , s ismertetését tűzték ki » az 
ilyenek észleletéit nyilvánosságra hozó közlönyeink sem hiány- 
zanak már. Az elemi valamint a felsőbb tanodái osztályok 
használatára célszerű tankönyvek kerülnek ki a sajtó alól, me- 
lyek segedelmével most már könnyebben s készültebben jut- 
hat be a tudni vágyó növendék a természet nagyszerű csarno- 
kába. Alig létezik már a terjedelmesen szétágazó természet- 
rajznak oly része , melyet a honban szaktudós , vagy legalább 
tankedvelő félne karolt volna: irodalmunk ide vonatkozó szá- 
moshézagai lassan-lassan kiegészítő kezekre találnak. A termé- 
szet három külön országának tárgyai részesültek már eddig* 



ACAD. ÉRT. 1856. 11. 4j 



Digitized by 



Google 



58 FRIVALDSZKY IMRE. 

elé is némi , bár csak töredékes és tudományos leirásokban, 
igazolják ez állításomat hazánkra vonatkozó több rendbeli ás- 
vány-, növény- és állattani munkák s értekezések , melyek 
ugyanannyi szakértő fáradozásainak gyümölcsei. De mind 
ezen igyekezetek eredményei illetőleg csak árnyképei, és kis- 
szerű előzményei ama nagy feladatnak, miszerint egykor, 
más művelt nemzetek példájaként honunk tökéletes ásványta- 
nát, részletes faunáját s flóráját birhassuk. 

' Magyarország faunájáról elmélkedvén, s a nagyszerű 
feladatnak kellékeit közelebbről vizsgálván , csakhamar meg- 
győződünk arról, miképen az eddigelé gyűjtött adatok, s e 
részben tett észleletek összege, ennek rögtöni létesítését idő- 
előttivé teszik ; mert bátor már a múlt század némely Íróinál 
akadunk ide vonatkozó jegyzetekre , a jelen század , neveze- 
tesen pedig a közelebbi évtizedek természetrajz-irói faunánk 
ügyét méltányolva, részletesebb adatokkal szolgálnak is, mind- 
amellett ezen, aránylag csekély szerű előmunkálatok, a még 
hátra levő teendők özönében csaknem elenyésznek, s igen tá- 
vol vannak ama tökély fokától, hogy a tudomány jelen állá- 
sának megfelelőleg hazánk tudományos rovatának eme nagy 
hézagát kipótolhatnák. 

Valamint tehát egy részt Magyarország egész faunájá- 
nak haladéktalan kiadását az előadott oknál fogva jelenleg 
még időelőttinek tartom, úgy más részről meg vagyok győ- 
ződve hogy itt az idő, melyben a cselekvés terére lépnünk, 
kezdenünk kell; mert, ha minden egyes természetbúvár hosz- 
szú évek sorozatán át szerzett tapasztalati s észleleti ösmére- 
teit, a hont érdeklőket, a nyilvánosság szövétneke elől mind 
addig óvatosan elrejti , míglen azokat nézete s avatottságához 
képest a lehető tökéletességig megérlelni gondolja, vajmi 
gyakran megtörténik, hogy neki is Hipokratesként az ars 
longa^ a vita pedig bretis leszi s így annyi testi, s lelki erő- 
nek felhasznált eredményei vele együtt a semmiség homályá- 
ba sülyednek — minek gyászos példáját legközelebb Petényi 
kora kimúltakor is szomorúan tapasztaltuk ~ míg néha aztán 
az ily veszteség kipótolhatása majd egy új nemzedék idő- 
szakát igényli. Ismétlem tehát, hogy sürgetős szükséggé vált 
a hazában eddigelé fölfedezett állatok jellemző leírását , habár 



Digitized by 



Google 



MAGYARORSZÁG S ERDÉLY PUHÁNYAI. 59 

oaztályok, vagy családokként is, megkezdeni , részint hogy 
a növendék a természet kebelében ösztönszerűleg gyűjtött tár- 
gyait meghatározhassa , s közelebbről megismerhesse , részint 
pedig hogy megközelítsük ama nagy célt , melyet országunk 
faunája létre-hozásában tűztünk ki magunknak. De a minő 
kívánatos és sürgetős egy részről hazánk részletes faunájának 
kiadása, úgy bizonyos más részről, hogy e nagy feladat sike- 
res megoldása tetemes nehézségekkel jár, mert nem kell feled- 
nünk azon nagy különbséget , mely egy általános termeszei- 
rajs, és egy ország részletes faunéba közt létezik^ az előbbire 
bár kevésbbé avatottnak is számtalan nagy , s kisebb terjedel- 
mű rendszeres munkák szolgálhatnak felhasználandó kútfőül; 
míg egy ország faunája a kitűzött téren huzamosabb fáradal- 
mat, szorgos kutatást, hű észleletet, s valódi tudományos ava- 
tottságot követel. Mivel pedig egy ország faunájának kidolgo- 
zására, főleg mely oly dúsan változatos mint a miénk, nem egy- 
két, de több gyakorlati természetbúvár és szakértő egyén köz- 
remunkálása szükséges; azért nézetem szerint az ebbeli munká- 
latoknál valami szigorú rendszeres sorozatot kitűzni , például 
az emlősökön kezdeni, s az ázalagokon végezni, vagy meg- 
fordítva, fölöslegesnek, sőt késedelmesnek tartom, s előbb 
reménylem a kitűzött célt elérhetőnek , ha kiki kedve s hiva- 
tásához képest hazai faunánknak azon részét teszi közzé, mely- 
ben elegendő adatokat s ismereteket szerzett magának. Ily 
szempontból indulván ki, Magyarország puhányait, mint 
kedvenc tanulmányaim egyik részét kívánom előterjeszteni, 
reményi vén, hogy ezen kis kezdetet mint faunánk egyik osz- 
tályrészét, idővel magam, s ügybarátim közremunkálása által, 
nagyobb szerű magán rajzok követendik, melyek összvegéből 
egykoron honi faunánk alakúlandhat. A halhatatlan Cuvier, 
rendszeres természetrajzi munkájában , a puhányokat az ál- 
latorazág második serégébe, a gerinctelenek osztályába soroz- 
za , ezek csontváz és íz nélküli fehér vagy kékes vérű puha 
állatok, testök lágy, nyulékony, s könnyen összehúzható, 
bőrük nyálkás, némelyeknél paizsídomú páncélt, másoknál 
ismét terjedt, köpeny nevű takarót képez, maga az állat 
többnyire mészállományú rejtényben (héjban) lakik , mely a 
kültakarók kiizzadt nedvéből alakúi, s azokkal, valamint ma* 



Digitized by 



Google 



60 FRIVALDSZKY IMtlE. 

gával az állattal szoros kapcsolatban van. Ezen rejtény a pu- 
hányoknál vagy egy darabból áll , mely közönségesen a for- 
gatyú körül tekervényesen csavarodik s ekkor crigáwik nevez- 
zük, vagy pedig két teknőidomú részből áll s ekkor kagyló- 
nak hívjuk. A héjincseknél (Limax) ezen rejtény hiányzik, 
ezek meznélküliek. A puhány ok dúc idegrendszerrel, többé 
kevesbbé izmos szívvel, rendes véredényekkel, kettős vérke- 
ringéssel, és elválasztó mirigyekkel vannak ellátva. Lélekző 
szerveik életmódj okhoz s tartózkodásuk helyéhez képest mó- 
dosul , a földiek majd mindnyájan egyszerű léglyukak , s tüdő 
által , a viziek ellenben lődözőkkel lélekzenek. Ezen szerv al- 
kotása fő szerepet visel ezen állatok rendszerezésében. Gyom- 
ruk s bélcsatornájok igen bő, s innen néhány nemek, mint 
például a h^incs és a biga, igen falánkok, mi által gyakran 
kartékonynyá lesznek a vetésekre s kerti veteményekre nézve, 
mindamellett sok ideig képesek minden tápszer nélkül elélni. 
Meggy őződém erről, midőn 1836-an kisázsiai és siciliai utamból 
haza térvén, az ottan gyűjtött puhányoknak egy részét 4 hó- 
nap lefolyta után is még életben találtam. Itteni tenyésztésö- 
ket a budai hegységben megkisértém, de ez siker nélkül ma- 
radt. 

Az ivart illetőleg majd mindnyája hitnnö (hermaphrod), 
s igy ugyanazon egy egyén magát is termékenyítheti, de több- 
nyire viszonyosán termékenyítik egymást, s petéket tojnak; 
csak kevesen szülnek eleveneket, ezek is csak születésük előtt 
kelnek ki petéjökből az anyaméhben. Idegrendszerök alkotá- 
sához képest — kitűnő visszaszerző erővel birnak, azért testök 
8 rejtényök tetemesebb csonkításait is képesek helyre pótolni. 
Érzékeik a külön családok szervezetéhez képest különböző fo- 
kig vannak kifejlődve. A tapintás általában az egész osztály- 
nál a többi érzékek irányában legtökéletesebb , a látás néme- 
lyeknél létezik, másoknál egészlen hiányzik, például a kagy- 
lóknál; az ízlés szinte észrevehető, mit bizonyos növények 
iránti nagyobb étvágyuk bizonyít be; a szaglás jelenlétét né- 
mely kísérletek szinte bebizonyíták , a kellemes illat után ki- 
nyúlnak s közelednek: míg ellenkezőleg a kellemetlen bűzt 
kerülik, s ennek közelében testüket vagy bevonják vagy egész 
felületükön nyirkos nedvet izzadnak ki. Mind ezen érzékek a 



Digitized by 



Google 



MAGYARORSZÁG S ERDÉLY PÜHÁNYAI. 61 

puhány ok azon osztályánál, mely fejjel s ezen létező tápokkal 
van ellátva, sokkal tökéletesebben kifejlődvék, mint a fejet- 
lenek családjánál. A mozgás műszereit a test izomrendszere, 
és az erre rendelt idomtalan húsos láb képezi; másztisok lassú, 
hullámmodorú; a vízieknél a mozgás, akár az a tíz fenekére, 
akár annak felületére történjék, nem úszás által, hanem szintén 
a láb segedelmével megy véghez. 

A tárgyalandó puhanyok vagy földön , vagy folyó, vagy 
pedig álló édes vizekben laknak, s ehhez képest nem csak alko- 
tásukra, de külön idomuk, életmódjok, és szokásaikra nézve 
is tetemesen különböznek egymástól ; a viziek, kivált a kagy- 
lók sajátságai eddiggelé kevesebbé vannak kipuhatolva, mint- 
sem a földiekéi. A puhanyok általában véve növényevők, csak 
kivételként vannak néhányan , melyek állati tápszerekkel élőd- 
nek. Eletök tartóssága egész bizonyossággal meghatározva 
nincsen ; annyi azonban bizonyos , hogy a kagylók hosszabb 
életűek , mintsem a földi csigák. Míg az állat tökéletes korát 
el nem éri, addig évről évre gyarapítja rejtényét, kinőtt álla- 
potban rejténye többé nem gyarapodik , ezt könnyen megha- 
tározhatni azon fajoknál , melyek rejtényök nyilasát fogido- 
mú durványokkal , vagy hátra hajlott karimával végezik bé; 
ellenben nehezebb azoknál, melyeknél ezen jelek hiányozván, 
csak egyszerű éles nyilassal végződnek. 

Mióta a híres francia természetbúvár Cuvier György a 
hasonlító bonc- , s élettani elveket a természeti tudományok 
tökéletesbítésére fényes sikerrel alkalmazá , azóta a puhanyok 
is gyakrabban vizsgáltattak meg élettanilag, s nem ritkán ju- 
tottak bonckés, és górcső alá, mi által az állatok ezen osztá- 
lya is kiemeltetvén , a külformák felülegességéből szigorúabb 
tudományosságra emelkedett. Ezen tanulmányok segedelmé- 
vel sikerült a puhányoknál kijelölni illető helyöket a nagy 
rendszerben; ezek szolgálának zsinórmértékül rendszeres el- 
osztásukban, végre ezek adának legtöbb felvilágosítást a csa- 
ládok és külön nemek egymásközti viszonyairól, s a természet- 
alapította rokonságukról. Legközelebbi időkben ezen állatok 
Schmidt tudós által a legnagyobb szorgalommal buvároltat- 
nak , az eredményt nem sokára meglátandjuk. Mivel azonban 
a puhanyok nagy része szoros élettani összeköttetésben s vi- 



Digitized by 



Google 



62 FRIVALDSZKY IMRE. 

szonyban áll külhéjával (rejtényével), mely nélkül egyéni 
élete megszűnik, azért ezen jellemző részt mint az egyéni élet 
kifolyásának eredményét nem csak mellőzni nem lehet, sőt 
egész figyelemre érdemesíteni annál inkább is szükséges, mi- 
vel magából az elkülönözött állatból még csak a nemeket sem, 
annál kevésbbé lehetne pedig meghatározni a külön iajokat. 
Valamint tehát egy részről a puhányok rejtényei azoknak 
biztos meghatározására fő eszközül szolgálnak, úgy más rész- 
ről maga az állat felsőbb tudományos vizsgálatuknak nyújthat 
alkalmat; ez azonban csak az állat élő állapotjában eszközöl- 
hető , mivel huzamosabb időkre nzt eltenni csak borléiben le- 
het , hol visszavonulván hajlékába az állat, összezsugorodik 
s természeti sajátságától egészen eltér. 

A puhányok szóban lévő osztályánál több oly tulajdo- 
nokat veszünk észre, melyek földrajzi elosztásuk buvárlását 
különösen könnyítik; ugyanis az egész osztály két fő családban 
öszpontosúlván , csiga vagy kagyló alakban tűnik fel. Korlá- 
tolt mozgásuk által a helyzet sajátivá válnak, s mivel pedig 
majd mindenütt számosan élnek , és könnyen feltalálhatók, 
azért alkalmas adatul szolgálnak földrajzi elosztásuk megha- 
tározására. 

Rossmassler szerint az európai rejtényes puhányok fau- 
nája szám szerint öszvesen 30 nemet és 535 fajt tartalmaz, 
ezek közöl 369 Déli-, 166 faj pedig Éjszak-Európát illeti. Az 
említett 30 európai nemből honunk faunája 27-et bír, az 535 
európai fajból pedig Magyar- és Erdélyországot az eddigi 
fölfedezések szerint 232 faj lakja, ezek közöl 152 a földi puhá- 
nyok osztályához tartozik, 80 faj pedig vizeinkben él. Magá- 
ban Magyarországban és a Bánságban mintegy 218 faj jön 
elő, 144 faj a földi , 74 pedig a vízi fajokat képviselvén. 

Azon általános észleletet , miszerint az éjszaki részekben 
sokkal gyérebben jönnek elő ezen állatok, mintsem a déli 
részekben, honunkra nézve tulajdon tapasztalásaim isigazol- 
ták; mert a Bánságban legalább is még egyszer annyi faj ju- 
talmazá fáradalmaimat, mintsem Felső-Magyarország külön 
vidékein. Valamint az állatok többi seregénél, úgy a csigák- 
nál és kagylóknál is a mieink a tengertúliakhoz képest mind 
alakjokra, mind szinezetökre nézve sokkal egyszerűbbek, a 



Digitized by 



Google 



MAGYARORSZÁG S ERDÉLY PÜHÁNYAI. 63 

midőn azok a legkülönbféle idomban és pompás szinezetben 
tűnnek fel, ezek egyszerű alakjok mellett kevés szín változa- 
tosságra mutatnak. — A felső vidékiek többnyire sötétebb 
vagy világosabb barnák, kova szinűek ; mig a déli fajok in- 
kább fehér színbe mennek által. 

Hátra van még hogy a honi puhányok gyűjtése módjá- 
ról néhány szót szóljak kivált azok számára, kik faunánk 
gyarapodása tekintetéből ezen állatokat gyűjteni hajlandók 
volnának. A puhányokat eleven és kinőtt állapotban l^züksé- 
ges gyűjteni , mert a kihalt csigák rejtényei többnyire el- 
vesztik külhámjokat (epidermis), félig meddig elmállanak, s 
megmeszesednek; a fiatal puhányok rejtényei pedig mint bé 
nem végzett munka tökéletlenek, jellegnélküliek, ily példá- 
nyok valamint a fajok biztos meghatározására elégtelenek, 
úgy gyűjteménybe sem alkalmasak. Ámbár a mérséklett égöv 
alatt alig létezik egy oly négyszög mérföldnyi terület, mely 
ezen állatoknak lakhelyűi nem szolgálna ; mindazonáltal bir- 
tokában vagyunk némely tapasztalati adatoknak, melyek a szó- 
ban lévő állatok összegyűjtését tetemesen könnyítik. Mint- 
hogy a puhányok lakhelyökre nézve vagy viziek, vagy víz- 
partiak, vagy pedig földiek, ehhez képest gyüjtésök módja is 
ezen külön kömyülmények által módosíttatik, fóltételeztetik. 

A földiekre nézve megjegyzendő általában , hogy ezek 
inkább a homály vagy sötétség lényei, mintsem a világoságéi; 
azért a nap , és élénk világosság elől többnyire elrejteznek s 
leginkább árnyas és hűs helyeken tartózkodnak. A növény- 
dús vidéken, lombos árnyas erdőkben , nedves , virányos szi- 
geteken több csigafaj található, mintsem kopár, és száraz he- 
lyeken, a lombos kivált bükkerdőkben ismét több, mint a 
fenyvesekben , az aljasban s árnyas mély völgyekben számo- 
sabbak, mint a magas hegygerinceken. A hegységet képző 
sziklák fajait illetőleg úgy tapasztaltam , hogy a mész- vagy 
fövénykő-rétegeketinkább választják lakhelyűi, mintsem azős- 
képletü magla- vagy porphyrtelepeket. A Kárpátok ős magla- 
szikláin alig valék képes ezen állatokból néhány példányt ta- 
lálni, míg a mésztelepek bőven jutalmazák fáradalmimat. A 
vizi puhányoknak az álló vagy lassan folyó vizek, melyek sza- 
bad helyzetök által a melegítő nap sngárinak kitevék, ezen 



Digitized by 



Google 



64 FRIVALDSZKY IMRE. 

felül buja növényzettel s homokos iszappal ellátvák , inkább 
kedveznek, mintsem a hideg , sebes » hegyi patakok, bár ezek- 
nek sem hiányzanak sajátlagos lakói. Az időre nézve megjegy- 
zendő hogy ezen állatokat az év minden időszakában föl lehet 
ugyan keresni , még téli búvó helyeiken is dermett állapotban 
feltalálhatni; de mégis gyüjtésöknek legalkalmatosabb ideje a 
nyár, ezen időszakban mentül tartósabb a szárazság, annál 
hűsebb s rejtettebb helyekre s közel a földhöz vonulnak; egy 
jótékony meleg nyári eső után rejtekeikből seregesen s^ok- 
tak a siabadba kivándorlani, hol azután egész kényelemmel 
megkaphatok. 

Ezeket előre bocsátván , még részletesebben is kijelölen- ^ 
dem azon helyeket, hol ezen állatok könnyen feltalálhatók. A 
földi csigák gyűjthetők növényes kertekben a fák, s eleven 
fövények tövénél, palánk s kőfal-kerítések mellett, régi kő- 
omladékok közt, nagyobb s kissebb, fűben heverő kövek alatt, 
a lapályban vagy homokos vidéken az apróbb növények, s a 
föld színe között, árkokban, nedves, vizenyős helyeken, s viz- 
partokon, magokon a növényeken, némelyek, mint például 
nálunk a csíkos falka (Buliuus radiatus) és a gyepi Biga (he- 
lix cespites) kopár meleg dombokon nagy mennyiségben te- 
nyésznek. Azelöhegyek pagonyaiban és cserjeiben, kivált hol 
ezek bérese iszalag (clematis) vagy vads^iőlő s más kúszó nö- 
vények miatt csaknem járhatatlanná válnál^ Az erdőkben 
találhatni a csigákat hüves árnyas helyeken, de hová a nap 
sugarai mégis belopódzkodhatnak , itt, leginkább levágott 
fák redves tuskóibau, dűlt fák törzsökéi, s ezeknek leváló héja, 
lehullott falevelek, terméskövek, mohák alatt és. között lap- 
panganak. Igen jó helyek e tekintetben még a mély árnyas 
völgyek, kivált csermelyek folytában, a vízszakadások, szik- 
lahasadékok, és a mészkő apróbb üregei. Az erdők szélein, a 
porhanyós televény föld több apró fajoknak szolgál lakhelyűi, 
ezeket földestül együtt haza lehet vinni, s otthon kényelme- 
sen kiszemelni. A vízi puhányok tavakban, mocsárokban, 
nagyobb, és kissebb folyókban, patakokban, a leghidegebb 
hegyi forrásokban sőt még az ásványos hév vizekben is laknak. 
Némelyek tetszésök szerint a vízben alá- s felmozognak , má- 
sok a vízi növények levelein, szárain tartózkodnak , mások 



Digitized by 



Google 



MAGYARORSZÁG S ERDÉLY PüHÁNYAI. 65 

ismét egyre a vizek iszapos fenekén tanyáznak, ily vízen csol- 
nakizván vagy ha kevésbbé mély , belé gázolván , a levelek 
alsó lapjáról s a növények száráról a csigák leezedetnek, a fe- 
néken tenyésző növények gereblyével folhuzatnak s lakóiktól 
kizsákmányoltatnak ; a vízben heverő kő vagy tuskó darabok 
megvizsgáltatnak.s a rajok rakodott puhányok leszedetnek, a 
tiszta víz fenekén mászkáló tegzér (phryganea) hernyóknak 
apró csigákból szerkesztett tokjai valamint a könnyen elérhető 
s az iszapból félig kiálló kagylók fölszedetnek s összegyűjtet- 
nek, végre a vizek fenekén tartózkodó puhányok egy erre 
készülterősmerítgető segedelmével iszapostul együtt kihalász- 
tatnak. A folyó vizekben heverő kövek alsó lapján nem ritkán 
érdekes fajokat lehet találni. Különös figyelmet érdemelnek 
még a vizek áradásai, mely alkalommal kivált nagyobb sze- 
lek után nád és káka-töredékkel együtt számos csigák dobat- 
nak ki a partra, hol őket kényelmesen össze lehet szedni, de 
még érdekesebb zsákmányra szolgáltat alkalmat a nagy szá- 
razságra bekövetkezett vízapadás, midőn a folyók és tavak vi- 
zéből megszabadult tereken, vagy hátra maradott apró pocso- 
lyákban egész családokra lehet akadni. Jó foganattal lehet 
kivált a nagyobb vízi csigák fajaira a halászoknak is a csigák 
gyűjtésére utasítást adni. 

Az ekként öszvegyüjtött puhányok doboszokban vagy 
pléh szelencében haza vitetvén, a nagyobbak forró vízzel leön- 
tetnek , 8 rejtényökből az állatok görbe ^horog segedelmével 
kihúzatván, megtisztíttatnak, s így kiszáríttatván, rendel teté- 
sök helyére tétetnek. 

Rendszeres elosztása a magyar^ és erdélyországi édes vizi és 
földi pukányoknak. 

A Cuvier által alapított puhányok 6 rendéből faunánk 
körébe csak kettő tartozik, és pedig a haslábúak (gasteropo- 
da) 00 sk fejteiének C^cephalákJ rendje. 

Á haslábúak rendéből hazánkban két család jön elő' 
a H^fincSy és Bigafélék. 

A héjincsek vagy r^'ténytelenek 3 nemben képviseltet- 
nek, úgymint : Vemhe (Árion), H^incs (Limax) és Bigtiveny 
(Dandebardia). 

A Ri-gafélék ismét vagy földön vagy pedig trizhen élők, 

ACA». álT. ISM. n. 5 



Digitized by 



Google 



66 



FRIYÍlLD^ZKY imbe. 



földiek 12 9 a víziek pedig 10 nem által, az összes Bigafélék 
tehát 22 nem által képviseltetnek BEtunánkban. 

A fejtelenek rendéből hazánkban 3 család jön elő: 1) 
a Gócány félék (my tilaceae) , 2) a Gyöngyike félék (submy tila- 
ceae), 3) a Körönfüék (cyclades). 

A Gócányok 1, a Gyöngyikék 2, a Körö$^ök ismét két 
nem által vannak képviselve. 

AUalánot estemle a magyar^ é$ erdélyor$:iági puhányok nemei 
és fajai felelt. 

A Héjincsek vagyis rejténytelenek három nemben és 11 
fajban találtattak , úgymint : 

1. Árion (Vemhe) faj . . 4 

2. Limax (Héjincs) ... 2 

3. D«ndebardia(BigüTen7) 3 
A rejíényei földi etigák oitUUyá- 

bál 139: 

4. Viirina (ögeny) faj . . 3 
ö. Helix (Biga) .... 67 

6. Succinea (Gyantár) . . 5 

7. BullnuB (Falha) ... 7 
d. Achatina (Agács) . . 2 
9, Pupa (Babár) .... 14 

10. Vertigo (Görge) ... 1 

11. Papula (Babárka) . . 1 

12. Balea (Herge) .... 3 

13. Clausilia (Zárasz) . . 42 

14. Garychiam (Töveg) . . 2 
15 GycloBtoma (Köröb) . 2 

A 9i%i etigaféíékbSl 60 : 
16. Planorbia (Tángyér) faj 16 



17. Limnaeus (Hangász) . 10 

18. Physa (Holyga) ... 2 

19. AucyluB (Tálaca) ... 2 

20. Paludtna (Mocsga) . . 6 

21. Lythoclyptus (Köveg) . 2 

22. Valvata (Ajta) ... 3 

23. Melánia (Homár) faj . 1 

24. Melanopsis (Harancs) . 4 

25. Neritina (Viztírcse) . . 4 

A kagylók családjából (conchae 
bivalves) 30: 

26. Tichogonia (Birék) faj . 1 

27. Anodonta (Fogincs) . . 8 

28. ünio (Gyöngyike) . . 10 

29. Cyclas (Körösz) ... 5 

30. Pisidium (Borsony) . . 6 



összesen 230 faj. 



A tárgyalás alatt lévő puhányok tehát Magyar- és Er- 
országban 30 külön álló nemben tűnnek fel, tudtomra 230 faj 
lakja az illető terűletet, ezek közöl 150 a földet, 80 faj pedig 
a vizeket lakja; a földiek közöl ismét 11 faj héj- v. rejtény 
nélküli, és 139 faj héjas v. rejtényes. 

A yiziek között a Csigafélék 50 faj által képviseltetnek, 
mig a kagylósok száma csak 30 fajra mén. 



Digitized by 



Google 



MAGYAHOBSZÁG S ERDÉLY FÜRÁNXAI. 67 

A földi puhányok közt hazánk kiváló saját &jal gyanánt, 
melytk t.i. a föld területén eddiggelé másutt nem találtattak, 
a következendő fajokat tekinthetjük: 

1. Ikerfogú Biga,H.diodonto,Meg.; Bánságban Herku- 
lesiurdők közelében a Csema völgyében a Domuglet hegy ár- 
nyas és erdős helyein, nedves fák héja, moha, és kövek 
alatt. 

2. Két dudorú B., H. éUboMonj Friv. A Kárpát hegy 
láncolatának lakója, csak gyéren található az előbbivel hason- 
ló helyiségeken. 

3. Rokon B., Helix otctna, Rossmass., Felső-Magyaror- 
szág hegységeiben a Kárpátok lenyúló ágazatain erdős, ár- 
nyas helyeken. 

4. Háromsujtású B., Hel. irÍ3Kma,Z,; a Bánság hegysé- 
gében a Duna szorosánál elámyalt mészsziklákon s azok hasa- 
dékaiban gyakori. 

5. Bánsági B., HeL banatícaj Parts, délkeleti havasaink 
rengetegében növény-korhadmány és moha alatt ritkább. 

6. Jövevény B., H. advetia^ Rossmassler , Pfeif., Besz- 
terce-Bánya vidékén a regényes hermaneci völgyben s hason- 
ló erdős helyeken Felső-Magyarországban. 

7. övedzett B.,H. dngulellay Ziegler; a Kárpátok mész- 
kő képletü szikláin árnyas, erdős helyeken csaknem az egész 
havasok törzsén elterjed. Marmaros megyén a galiciai olda- 
lakon. 

8. Hármas B., H. triaria, Fridv., általam födöztetett föl 
legelőször 1835-ben Mehádia vidékén a Csorna folyó völgyé- 
ben nedves helyeken lehullott falevelek s dűlt fák alatt. Szája 
nyilasa 3-ma8t képez, honnan elnevezése. 

9. Szerecsen B., H. aethiops, Bieltz; Erdély havasainak 
lakója. 

10. Dáciai Zárász 9 Cl. dacica, Friv. Ez a nemének 
csaknem legfeltűnőbb faja 1846. a Duna szorosánál Kazán és 
Islas vidékén a meredek mészsziklák üregeiben s hasadékaiban 
azmte általam födöztetett föl. 

11. Parregs-Zárasz, Cl. Parregnif Ziegl., a szepesi Kár- 
pátok mészkő képletü hegységeiben. 

5* 



Digitized by 



Google 



68 , FBIVALD6ZKT IMRE. 

12. Karimis Z., Clausilia margtnata, Ziegl. A Bánság 
hegységében nedves fahéj s kövek aktt. # 

13. Fnss. Z., Cl. Fussiana^ Bieltz. Az erdélyi havasokon 
Brassó vidékén 6500 lábnyi magasságban. 

14« Kékellő Z., Cl. lieens, Bieltz. Toroczkó vidékén a 
pesterei barlang környékén. 

15. Ónszinű Z., Cl. plumbea^ Rossmassl. Erdély hegysé- 
geiben. 

16. Fejdelmi Zárász, Clausilia regalis^ Farregs. Erdély 
havasain. 

17. Bieltz-Z., Cl Bielttíij Pfeif. Erdély magasabb hegy- 
láncolatain. 

18. Ormos Zárász, Cl. clathrata^ Friv. Torna megyében 
a szadellői völgy sziklafalain. 

19. Csinos Zárász, CL elegáns, Bieltz. Erdély- és Oláh- 
ország határos havasain. 

20. Pór Zárász, Cl. pagana, Ziegler. Mehádia vidékén a 
Csema völgyében. 

21. Zöldes Z., Cl. eiridana, Ziegler. A bánsági hegysé- 
gen árnyas helyeken fahéjak alatt. 

22. Szikár F.,C1. macilenia, Bossm. Mehádia környékén 
s Erdélyben. 

23. Hegyi Z., Cl. moníana, Stentz. Orsova vidékin s a 
közeli hegységekben. 

24. Válságos Z., Cl. eritica, Bieltz. Erdély havas alatti 
erdeiben fahéj alatt. 

25. Sudár Z., Cl. procera, Bieltz. A Czibles éjszaki öl- 
dalán Erdélyben. 

26. Redősnyakú Z., Cl. rugicollis, Ziegler. A Herkules- 
fürdők közelében a Csema völgyében sziklákon s kövek alatt 
gyakori. 

27. Sajajakú F., Cl. /entií/oftm, Rossmassl. AHerkules- 
(íirdők vidékin mészsziklakon. 

28. Olqszinü Z.,C1. o/eato, Rossm., adéli havasok hegy- 
láncolatain 8 Erdélyben. 

29. Kedves Z.,CL charissima, Zieg., a Bánság hegyeiben 
Mehádia vidékén. 



Digitized by 



Google 



A BEREMENDI CSONTTORLAT. 69 

30. Domborodott Z., Cl elaia,ZiegU a Kárpátok elága- 
zásain aljasabb helyeken. 

31. Állandó Z., Ül. iiabüis^ ZiegL^ a Bánság hegyes yí- 
dékein és a szomszéd Erdélyben. 

32. Zománczos Herge, Balea Uvida^ Menke. Hazánk 
délkeleti hegységeiben és Erdélyben. 

33. Szőke Herge, Balea glanea^ Bieltz; eddigelé még 
csak Erdély hegységein találtam. 

34. Ejs Gyantár, Succinea minuta^ Bieltz. Erdélyben 
Szeben vidékén. 

A vi*i csigák kö%ől: 

35. Erdélyi Mocsga, Paludina transyleanica^ Bieltz. Er- 
délyben Dobra és Lajosnyak vidékin egy a Maros mentében 
létező téban, 

36. Gyöngéd Köveg, Lythoclyptus tener^ Bieltz. 
Yégre a kagylók közöl a Chemitz Birék , Tichogo- 

ni a Chemitiii vagy Mytillus Yolgae, Chemitz, eddigelé csak 
a Volgában és az alsó Dunában találtatott, hazánk határain 
íelűl ezen folyamban sem található többé. 



EMLŐSÖK ÉS HÜLLÖB: MARADVÁNYAI 
A BEEEMENDI CSONTTOELATBAN. 

nVONAT 

KÜBlNYI FERENC 
akadémiai előadásából martius S. 1866. 
Mindenek előtt afeletti sajnálkozását jelenté ki előadó, hogy 
a múltkor a kérődző emlősökről megkezdett értekezését több 
akadály miatt nem folytathatja, a kérődzők legnevezetesbiké- 
rőly n. m. a magyar nemzeti múzeumban levő teve (Merico- 
theríum) koponyáról, mint egyik legnagyobb őslénytani rit- 
kaságról kivánt volna értekezni; de az e részben egy most élő 
tevétől való tevekoponyávali egybehasonlitást ezen utóbbi- 
nak hiánya miatt meg nem tehetvén, kénytelen e tárgybani 
értekezésének előadását más időre halasztani, mikor t.i. az e 
részbeni adatokat kézre keritendi. Addig is azonban, hogy e 
részben készségét bebizonyítsa, a kérdéses tevekoponyát és 



Digitized by 



Google 



70 KUBlNYI FERENC. 

ennek részleteit három táblán annak módja ezerint lerajzolya 
bemutatta. 

Ez után általment néhai Petényi Salamon múzeumi őr 
irományaira , és az e tárgyban a múlt alkalommal kijelentett 
Ígéretének eleget akarván tenni, kijelenté hogy a kérdéses 
irományokat általvizsgálta és azoknak szakonkénti elrendezé- 
sét megkezdette, minekutána pedig Petényi életét és kivált 
tudományos működéseit illető nevezetes és még nem látott 
adatokra talált, melyek hiteles életleirása és fáradhatatlan 
vizsgálkodásainak és eljárásainak s fölfedezéseinek alapjául 
tekintendők; de különben is azon remek gyászbeszédbe fog- 
lalt és Petényi életét, s tudományos működéseit illető adato- 
kon kivűl, melyet a tisztelt Akadémia nagyérdemű titoknoka 
Toldy Ferenc úr az akadémiában 1855. évi oct. 29-kén Peté- 
nyi S, felett tartott, az általa fölfedezett és előtte mint tanuló 
és dolgozó társa előtt tudva levő más lényeges adatok nem 
foglaltatnának,' abban állapodott meg, hogy minden lehető 
adatokat öszveszedvén , Petényi életét tudományos működé- 
seinek alapján leírja, azt P. ifjabbkori képével és annak a be- 
remendi csonttorlatbani őslénytani emlősökről irt munkájával 
kiadja. 

Az e részben készített munkát e cím alatt: „Petényi 
Salamon életrajza és az általa leírt beremendi őslénytani em- 
lősök", kéziratban ez úttal bemutatván , kijelenté hogy , mi- 
nekutána a Petényi életrajzához kivántató adatokat egy rész- 
ben a kezénél levő Petényi-féle irományokból merítette, a bol- 
dogult irományai rendezése körüli eddigi munkálkodásának 
egyik eredményéül tekintse a tiszt. Akadémia Petényi Sala- 
monnak ez úttal bemutatott, és általa készített életleirását és 
azon tudósítása mintegy élőmunkájául , melyet e tárgyban a 
tiszt. Akadémiának beadni szándékozik. 

Abbeli szándékát is nyílvánitá hogy azon megtisztelte- 
tést és bizalmat, melyet a magyar természettudományi táreu- 
lat nyilvánított , mely szerint az néhai Petényit és előadót a 
beremendi csonttorlat és az abbani csontmaradványok vizsgá- 
latával megbízta, meg akarván hálálni, a többször érintett 
munkát a tiszt, magyar természettudományi társulatnak aján- 



Digitized by 



Google 



A BEREMUNDI CSONTTORLAT. 71 

landja, teljes reménje lévén, hogy azt a társulat kegyes leend 
elfogadni. 

Végre a beremendi csonttorlatban fölfedezett emlősok 
csontmaradványaira nézve, melyeket földtanílag az előadó, 
őslénytanilag pedig Petényi irt. le, az iránt hívta fel a tisztelt 
Akadémia figyelmét, hogy előadó e tárgyban már 1847-ben 
értekezett ugyan a magyar orvosok és természetvizsgálók so- 
pronyi gyűlésén a zoológiai és őslénytani szak akkori elnöke, 
a caninói herceg elnöklete alntt, mely alkalommal a beremen- 
di csontmaradványokra nézve Petényivel kezet fogva azokétól, 
kik az érintett csontok némely részét madárcsontoknak tar- 
tották, mihez a tisztelt caninói herceg is hajolni látszott, eltérő 
véleményt terjesztett elő, ezen maradványokat apró emlősök 
maradványinak tekintvén, azoknak pontosabb és részletes 
meghatározását megajánlotta, mit Petényi teljesített is; azon- 
ban sem az előadó által a sopronyi gyűlésen tartott első, sem 
a Petényi által tartott értekezés ez ideig napfényt nem látván, 
a beremendi csonttorlat földtani tekintetbeni leirását előadó a 
„Magyarország és Erdély Képekben" című munka 11. kötetében 
adta ki; Petényi értekezése azonban több akadály miatt nem 
jöhetett ki e munkában. Ez úttal tehát előadó az őslénytani 
tárgyakra és adatokra nézve ajánlatát, sőt Petényi akaratát 
is teljesítendő, hogy ereszben az őslénytani adatok a már 
eddigelé adottakkal a tiszt. Akadémiánál öszpontosítva legye- 
nek, felhívta a t. Akadémiát: nem kivánná-e Petényi munká- 
jának a beremendi Őslénytani emlősökről szóló vázlatát előa- 
datni, mit is elfogadván a t. Akadémia, előadó annak feloU 
▼ásásához fogott, bemutatván a esontmaradványok kőmetsze- 
tű próbaábráját. 

Petényi S. ezen nevezetes értekezésében előre bocsátja 
a beremendi mészsziklának helyleiratát, előszámlálja az abban 
előfordnló üregeket és hasadékokat, melyekben az általa meg- 
határozott állatok csontmaradványai találtattak, hivatkozván 
Kubinyi Ferencnek mint a magyar természettudományi tái^u- 
lat által a helyszínére kiküldött közreműködő társának a kér- 
déses mészszikláról a „Magyarország és Erdély Képekben" 
című munkában közre bocsátott földtani leírására. Ez után a 
beremendi kőbányában fölfedejsett és általa meghatározott 



Digitized by 



Google 



72 KUBÍNYI FERENC. 

gerinces állatok maradványait írja le; „ezek, úgy mond , két 
osztályhoz 9 t.i. az emlősök (mammalia) és €í hüllők (amphibia) 
osztályához tartoznak/^ 

Az emlősök osztályából három rendbeli állatok képvisel- 
tetnek azokban , ú. m. 

I. Rend. Húsevő emlősök (mBmmúia, camivora) két nem- 
mel és három fajjal. 

n. Bend. Rovarevő vagy földturó emlősök (mammalia 
sabterranea, fodientia, insectivora) szinte két nemmel de négy 
fajjal, és 

III. Rend. őrlők v. rágcsálók (glires) három nemmel s 
mintegy hat-hét fajjal. 

A hüllők osztályából két rendbeli állatok maradványai 
találhatók, u.m. 

I. Rend. Békafélék (batrachii) két nemmel s néhány faj- 
jal, és 

' n. Rend. Kígyók (ophidii) egy nemmel s mintegy két- 
három fajjal. 

Az itt előszámlált állatokat őslény tanilag egyenként tár- 
gyalja. 

A) Húsevő emlősök (mammalia carnivora, fleischfressen- 
de Sáuger). Ezen emlősök maradványai legelőbb a harmad- 
rendű képletekben s ott is csak Itt-ott egyenként lelhetők; el- 
lenben a vízözöni telepek (diluvium) és barlangok bővölköd- 
nek azokkal. A beremendi vízözöni csonttorlatban a húsevő 
emlősök kÖzől csak egy család, t. i. a menyétfélék (mustelidae, 
marderartige) családja van képviselve. 

I. Nem. Nyest (mustela, Marder). A beremendi csont- 
torlatban csak két faja jön elő a valódi nyesteknek. 

1. Mustela martelinaj Petényi. A beremendi nyusztfaj 
igen közel állott a közönséges nyuszthoz; mivel azonban vala- 
mint nagyságára , úgy némely más jelényeire nézve is ettől 
tetemesen különbözik, azt Mustela martelinániAi nevezé el 
Petényi. 

2. Mustela Beremendensis^ Petényi. E fajból is c^ak egy 
darab maradvány találtatott, a.m. az alsó jobb állkapocsnak 
12'^'-nyi hosszú töredéke. Ezen állkapocs-töredékről s az ab- 
ba foglalt fogakról ítélve ez állat, nagyságára nézve közelebb 



Digitized by 



Google 



A BERBMENDI CSONTTORLAT. 73 

állott a kölgymemyéthez (foetoríuB ermineus), mint a görény^ 
menyéihez (foetorius putoríus). Azonban semmikép nem yolt 
Foetorius, mert afoetorius-neműek szabdafógainak közép gu- 
mója csak egyes, ellenben a mi beremendi állatunknak kettős 
gumója, tehát yalódi nyestféle szabdafoga volt, melyen a ket- 
tős gumó úgy van elhelyezve, hogy a nagyobbik kivűl fekszik, 
a kisebbik pedig belül látható. Nagyságra nézve állatunk a 
Foetorius putoríus és Foetorius ermineus közé sorolható. Mi- 
után ezen faj valamint nagyságára , úgy fent emiitett egyéb 
fajjelényeire nézve is nem egyezik meg sem a most élő valódi 
ny estfélékkel, sem az eddig fölfedezett ős fajokkal: ezt, mint 
önálló fajt (Mustela Berémendensis) beremendi nyus%i név 
alatt állitá fel Petényi. 

n. Nem- Menyét (Foetorius, Wiesel). A menyétfajok 
eddigelé csak a vizözöni képletekben s főleg a barlangokban 
találtattak. A beremendi csonttorlatban csak egy ásatag me- 
nyét&j találtatott, t.i. az ős hölgymenyéi (Foetorius palermi- 
neus. Petényi). Ezen állatból való állkapocs-töredék, úgy a 
fogak alkata és nagyságaránya .arra mutat, hogy ezen ősfaj 
legnagyobb rokonságban van most élő hőlgymenyéínnkkel 
(Mustela erminea , Linné , Feotorius ermineus). 

B) Ravarevő emlősök (MammaHa insectivora, insekten- 
firessende Sáuger). Ezen emlősök maradványai csak a harmad- 
rendű képletek közép rétegeiben jővén elő, létök kezdete 
azok idejébe esik. 

A rovarevők közöl két nem jön elő a beremendi csont- 
torlatokban : 

I. Nem. Vakond (Talpa, Maulwurf). E nemből csak egy 
faj jön elő, u. m. a közönséges ősvakand (Talpa vulgáris fos- 
silis , Petényi, gemeiner fossiler Maulwurf). Ezen állat csont- 
maradványai tökéletesen megegyeznek a most élő közönséges 
vakand (Talpa vulgáris, Briss., — Talpa Europaea, Linné, 
gemeiner Maulwurf) csontjaival valamint alkatásokra, úgy 
nagy fog-arányra nézve is, így ezen ős vakand a most élő va- 
kandtól fajilag sem különbözött. — Ezen állatból a beremendi 
csonttorlatban ázott előforduló valamennyi emlősök között 
legtöbb és legépebb csontmaradványok találtattak, u.m. alsó 
állkapocs, lapcsont, szegycsont, fölkarcsont, alkarcsontból 



Digitized by 



Google 



74 KÜBlNYI FERENC. 

singC8ont, orsócsont stb. Ezen csontmaradványok a most élő 
közönséges vakand csontjaival ugyanazonosak, s így köztök 
semmi fajkülönbség nincsen. 

Az özönvizi képletek szinte tartalmaznak ős vakand ma- 
radványokat. Franciaország és Belgium barlangjaiban olyan 
vakand csontok jönnek elő, melyeket a most élőkéitől lehet- 
len megkülönböztetni. Genf környékének azon halmazaiban, 
melyeket Necker ős özönvizi képletnek nevez , szinte fordul- 
nak elő ős vakandcsontok, melyeken azonban Pictetnek leg- 
szorgalmasabb kutatás mellett sem' sükerűlt észrevennie vala- 
mi különbséget a most élő vakandok csontjaitél. Úgy azon ős 
vakand csontmaradványok is, melyek az Elster folyam partján 
fekvő kösztrici hasadék-tel vény ékből ismeretesek , Geinitz 
szerint, Versteinerungskunde , pag.' 10, Nro 5. szinte nem 
különböztethetők meg a most élők megfelelő csontjaitól. 

n. Nem. Cickány (Sorex , Spitzmaus). E nemből a be- 
remendi özönvizi képletekben három faj tökéletesen megkü- 
lönböztethető. Az első legnagyobb szines fogú a Cro$$apusok, 
az igen kicsiny szines fogcsucsú második a Sorexeky s a szinte 
kicsiny tökéletes fejérfogú a Oroddusok családjához tartozik, 
és igy a most élő cickányoknak mind három családja kép- 
viselve van beremendi csonttorlatunkban. 

a) Család. Ví%i ct cftány (Crossopus , Wasserspitzmaus). 
A vizi cickányok családjából jön elő a beremendi csonttor- 
latokban egy tetemesen nagy, erős alkatú s azért is marad- 
ványaiban meglehetősen jól megtartott faj, melyet felső áll- 
kapcsában levő előfogainak tökéletesen hasadt csúcsainál fog- 
va Petényi hasadt fogú eM cickánynok (Crossopus fissidens. 
Petényi ; spaltzahnige Wasserspitzmaus) nevezett. 

Ha a most élő vízi cickány (Crossopus fodiens, Sorex 
fodiens, Linné) koponya- és felső állcsontját öszvehasonlítjuk 
az ős vízi cickány (Crossopus fissidens, Petényi) hason ma- 
radványaival: a nagy különbség már első pillantásra szembe- 
tűnik közöttök. Ha pedig figyelmesebben egybe hasonlítva 
szorosabban vizsgáljuk azokat: mindinkább meggyőződünk 
kogy, ámbár a mi ős hasadtfogú cickányunk a most élőnek 
általános bélyegeit hordozza is magán, mindazáltal attól igen 
lényegesen és fajilag különbözik valóban, és pedig nagysága 



Digitized by 



Google 



A BEREMENDI CSONTTORLAT. 75 

és erőssége által oly annyira, hogy az a most élő vízi cic- 
kánynál legalább Vg-dal nagyobb , tehát oly nagy lehetett 
mint valamely nagy háziegér (Mus musculus, Linné), -sőt 
majd oly nagy , mint valamely erdei egér (Mus sylvaticus, 
Linné). Erre mutat koponyájának aránylagos nagysága s fo- 
gúnak kifejlettsége. 

A hasadtfogú ős vizi cickány fajilag különbözött a 
most élő közönséges vizi cickánytól a /e/^J AUJkapoc^ban /eoJ 
metszőfogaknak nagyon eltérő alkatában. A metsző foghegy 
hasadtfogú cickányunknál feltünŐleg két koncú s mintegy 
hasított levén, t.i. siker kikarélyozás által kifelé egy nagyobb, 
befelé egy második kisebb konccal, ezek közt pedig mintegy 
kőthártyával van ellátva, ez által rák ollójához s idomára néz ve 
az állkapocs második szemfogához hasonlít némileg. Épen' ezen 
sajátságos s a most élő cickányfajoktól annyira eltérő bélye- 
génél fogva nevezte Petényi ezen ős cickányfajt hasadtfogú 
viii cickánynak. A hasadtfogú cickány fajilag különbözött 
a most élő közönséges vizi cickánytól még a felső állkapocs- 
ban levő metszőfogaknak különböző fekvése s ezenkívül az alsó 
állkapocs és a fogaknak különböző alkotása által is. 

Mind ezen adatok folytán kiviláglik , hogy a mi ős ha- 
sadtfogú vizi cickányunk (Crossopus fissidens. Petényi), 
tetemes nagyobbságát nem is említve , a most élő közönséges 
vid cickánytól s így a Cuvier által leírt ős vízi cickánytól 
is (Crossopus fodiens fossilis), mely általa a most élővel azo- 
nosnak (?) mondatik, valamint felső úgy alsó elő fogainak el- 
térő alkotásánál fogva lényegesen különböző, szóval oly ér- 
dekes faj, mely minden esetre megérdemli hogy az őslénytan- 
ban mint új s magán álló vízi cickányfaj állittassék fel. 

bj Család. Mocsár cickány (Sorex , Sumpfspitzmaus). 
Az e családhoz tartozóknál a felső állkapocsban levő metsző- 
fogak hátsó horgai oly nagyok, mint az Öt zápfog elsője; az 
alsó állkapocsban lévőelőfogakélszélei fogazottak; valamennyi 
fog, kivéve az utolsó legkisebb ötödik résfogat és a hátsó záp- 
fogat, kisebb nagyobb mértékben vörös vagy sötétbarnán szí- 
nezett fogkoncokkal és élszélekkel van ellátva. 

A beremendi csonttorlatban e családból csupán egy igen 
gyöngécske új faj találtatott. Hogy az ezen családhoz tartozó 



Digitized by 



Google 



76 KÜBlNYI FEBENC. 

emlősök közé sorozandó , azt yalamiiit az áUkapocai töredékek 
alkata, úgy a zápfog korona vég csúcsainak vöröses színezete 
is eléggé bizonyltja. 

Ámbár ezen ős mocsár cickánjmak csekély máradvá- 
nyi meglehetősen hasonlítanak mind alkotásuk , mind a fog- 
hegyek színezetére nézve a most élő közönséges vagyis négy- 
szög farkú mocsár cickány (Sorez vulgáris , Linné ; Sorex 
tetragonurus Hermannii) csontvázának megfelelő részeihez s 
így a családnak valódi bélyegével bírnak; minthogy azonban 
a most élő mocsár cickányfajok közöl igen karcsú , gyön- 
gécske alkotásuk által kitűnvén , nagyon gyönge állatkára 
mutatnak, azért Petényi e cickányfajt ős karcsú mocsár 
ctcikánynak (Sorex gracilis, Petényi; zarte Sumpf-Spitzmaus) 
nevezte. A csontmaradványoknak a Sorez tetragonurussali 
öszvehasonlításából kitetszik hogy a beremendi ős karcsú mo- 
csár cickány sokkal, csaknem ^i-szel kisebb tehát valamint 
csontvázában , úgy teste egyéb alkotásában gyöngébb, kar- 
csúbb volt a most élő közönséges v. i. négyszögíarku mocsár 
cickánynál (Sorex vulgáris , Linné; Sorex tetragonums 
Herm.). 

c) Család. Mezei cickány (Crocidura, Landspitzmaus). 
E családból csak egy faj van képviselve még pedig olyan, 
melynek az alsó állkapocsban levő előfoga élszélén egy igen 
feltűnő, nagyságra nézve az első szemfoggal egyenlő, fogala- 
kú gumó van, miért is azt, valamint azon okból is, mivel az 
alsó állkapocsban lévő szemfogak mindenike kétkoncú, s így 
a nagyobb koncok mellett még egy konc gumóval is bír. 
Petényi gumósfogú mesei tíckánynak (Crocidura Gibbeno- 
don , Petényi; zahnhöckerige Landspitzmaus) nevezé el. 

Ezen ős cickányfaj alsó állkapcsa első pillantásra na- 
gyon látszik hasonlítani a most élő ugyanazon családi közön- 
séges mezei (Crocidura aranea), és a fejérfogú (Crocidura len- 
codon), egymáshoz különben mind nagyság, mind csontváz 
tekintetében fölötte hasonló cickányok alsó állkapcsaihoz. 
Mihelyt azonban pontos öszvehasonlító vizsgálatra vettük a 
különféle állkapcsokat, azonnal számosabb és közben igen lé- 
nyeges különbségek tűnnek fel. 

A mi gumósfogú mezei cickányunk alsó állkapcsa a 



Digitized by 



Google 



A BŰVÖS NÉGYSZÖGEK. 77 

Crocidera aranea és Crocidera leucondonétól tetemesb kisebb- 
sége által tér el — előfogának egészen különböző helyzete és 
alkotában is. Gumósfogú dckányunknak az alsó állkapocs- 
ban levő zápfogai nagyon hasonlítanak a Crocidera aranea és 
Crocidera leucodonéihoz , csakhogy sokkal kisebbek r gyön- 
gébbek, alacsonyabbak, azokon a fogkorona koncai cseké- 
lyebbek, különösen pedig a középfogi Yg-dal kisebb mint a 
Crocid. aranea és Crocid. leucodonnál. 

Miután Petényi az őslénytani munkákban általán sehol- 
sem akadt oly ős cickány leírására, mely az általa leírt gu- 
mósfogú cickányhoz hasonló, és annál kevésbbé olyanra, 
mely ezzel családilag és fajilag is azonos volna: azért állítáfel 
azt itt mint önálló fajt a magyarországi ős cickányok 
sorában. 

Az előadottakból voltakép kitűnik, hogy ezen érteke- 
zésben, igazabban szólva, jeles, és hazánkra nézve egészen 
új munkában az előszámlált gerinces állatok maradványai 
nagy szorgalommal leírvák, a most élőkkel és másutt folfedez- 
teÜel a legpontosabban öszvehasonlítvák , a csontváz egyes 
részeinek egybe hasonlított nagyságaránya külön táblákon 
adatván elé; e munka az eddigi magyarországi őslénytant 
illető munkáknak legjelesebb művei közé számítandó egyszers- 
mind; a mennyiben pedig a fölfedezett apró gerincesek rész- 
letes leírása seholsem jelent meg, az kivált Magyarország Ős- 
lénytani faunájára nézve szerfölött becsesnek sőt egyetlen- 
egynek tartathatik. 

A BŰVÖS NÉGYSZÖGEKRŐL. 

nVORAT 

GYÖRY SÁNDOR 

akadémiai előadásaiból. 
Bűvös négyszögeknek azon négyszögek neveztetnek, 
melyeknek fiókokra felosztott hasábjaiba valamely számláló 
haladás (progressio arithmetica) számjai akképen íratnak bé 
hogy azokn^L öszvetei mind a fekmentes mind a függélyes 
hasábokban, mind az átszegő (diagonalis) vonalak mentében 
egyenlők legyenek. Példánl : 



Digitized by 



Google 



78 



GYÖRY SÁKDOB. 



1 


15 


14 


4 


12 


6 


7 


9 


8 


10 


11 


5 


13 


3 


2 16 



Minthogy ezen feladatnak noha évezredek óta ismeretes, 
egyenletek feloldására alapított megfejtése még eddig nincs, sőt 
részint azért, mivel benne olyan föltételek foglaltatnak, melyek 
tulajdonképen nem mennyiségi viszonyokra vonatkoznak, mi- 
lyenek hogy : a bűvös négyszög csupán az adott számokból 
alkottassék, s azok mindnyájan belé foglaltassanak, követke- 
zőleg bennök sem 0, sem tagadó szám, sem az adottaknak va- 
lamelyike ismételve elő ne kerüljön, s ezen föltételeket egyen- 
letekben ki nem fejezhetjük ; részint azért, mivel : ha szinte a 
feladat kivánatai szerint alkotható egyenleteket felfejtjük is, 
azokból a feloldásra szükséges eredményt nem találjuk — le- 
hetetlennek látszik ; mindezek ellent nem állván, annak lehe- 
tőségét a négy hasábos négyszögekre alkalmazott megfejtéssel 
fogom felvilágosítani, E végre : 

Jegyezzük a bűvös négyszög egymás után következő ta- 
gait X,; x^; X8....el stb. Minthogy a számláló haladás 
minden tagjainak öszvete, annyi mint : az első és utolsóé a ta- 
gok számának felével sokszorozva = (1 +1 6) X 8 = 136 s ennek 
negyedrésze =34 egy hasáb öszvetével egyenlő tartozik lenni, 
állani fognak a következő egyenletek : 



1. 


xi 


+ :t. 


+ X3 + X, = 34 


2. 


^ 


+ x. 


+ X, + xg = 34 


3. 


^9 


+ 3C,o 


+ x„ + x„ = 34 


4. 


X|8 


+ X,4 


+ x,j + x.e = 34 


5. 


3Cl 


+ ^5 


+ X9 +x„ = 34 


6. 


X, 


+ ^, 


+ ^10 + ^M = 34 


7. 


*8 


+ x, 


+ x„ + x,j = 34 


8. 


X4 


+ ^8 


+ x.» + x„ = 34 


9. 


X, 


+ X, 


+ x„ + x,e = 34 


10. 


X4 


+ ^ 


+ x,o + X18 = 34 

Digitized by V 



Google 



A BŰVÖS NÉGYSZÖGEK. 79 

melyekből tétetvén egymáa után : 

1. X, = 34 — Xjj — Xg — X 4 

2. Xj = 34 — Xe ^ x,o — x,, 

3. Xg = 34 — X7 — x„ — x,5 

4. X4 = 84 — Xg — x,a — ; Xjg 

5. Xe = 34 — X5 — X7 — Xg 

bt X^ = Xg -f" X,2 + X|g — X|o — X|8 

találjuk : 

7. X5 + X3 = x,o + x„ 

8. x,3 + x,4 + x,5 + x,« = 34 

melyek szerint a feladatnak megoldására így is nyolc egyen- 
letnek kellene eleget tennünk mint eredetileg, mivel amazok 
között kettő azonos, tudniillik ha három fekmentes hasáb ösz- 
vete 34, a negyediké is szükségképen annyi tartozik lenni , s 
ugyanez áll a függélyes hasábokra nézve is. 

Mindazonáltal az aualytikai rövid és szabatos kitételek 
értelme, egyszersmind fölötte rejtélyes lévén, itten meg nem 
állapodhatunk, hanem szükséges a 7. szám alatti rövid kité- 
tel értelmét tovább fejtegetnünk. Ugyanis: 

A nevezett kitételbe foglalt ismeretlenek két hasábra es- 
nek, melyek közöl tehát akár egyiket akár másikat könnyű 
kikészíteni. Tegyük fel, hogy: Xj + Xg-at egészítjük ki, adva 
lesznek illetőleg: as ; a^; a^ ; ag; ajo; aj,. 

Tegyük ez utánSi= X2 + x,4; S2 = X8 +x,5;S3 = 
x^+Xi,; S4=x,+Xig; S5 = X4 + x,3 mely öszvetek hogy 
a bűvös négyszög legközelebb nevezett tagjainak meghatáro- 
zása következtében közvetlenül ismeretesek leendenek, magá- 
ban látható. 

Már hát, ha még ezen ismeretesekké lett öszvetek meg- 
felelő külzéseit is fel tudnók találni, azokból a keresett isme- 
retlenek értékei könnyen meghatározhatók lennének, mint- 
hogy tudva lévőképen azoknak egyike: S+k, másika: S — k 

2 2 

a külzések k-val jegyeztetvén. 

Leszen pedig az ismeretleneknek ekképen kifejezett 

értékeivel : 

S4 + k, + S,+k, + S,+k, + Ss + k,=,A 

S»-k, + S,-k, + S,-k,+S4-k4=,A 



Digitized by 



Google 



80 6YÖBT SÁNDOR. 

honnét : 
(1) k.+k, + k, + k, = 
nem kUlönben: 
S« + k4 + S, + ka + S, - kj = 2(A-a,) 
Ss + kj + S3 + k, + S« - k,= 2(A-a8) 
tehát : 

(2) k,=k,+k3 + (a,-a8) 

Melyek után a feladat megfejtése következőképen eszkö- 
zelhető: 

!• Meghatároztatván a fentebbi lehozat okhoz képest %; 
&6; a?; ^8 9 Aio> ctii s ezek az adott számok közöl kihagjatván, 
formáltassanak az S|; 83; Sg; S4; Sj-el jegyzett öszvetek any- 
nyiszor, a mennyiszer a még felmaradt számokból kitelik. 

2. Ezenöszyeteket állítsuk öszve úgy, hogy közöttök két- 
szer előforduló számok ne találtassanak, s ekkor egyszersmind 
azoknak k, kj k, k4 k^-el jegyzett külzései is ismeretesekké 
lesznek. 

3. Az állító és tagadó jegyeket úgy alkalmazzuk hogy 
az (1) alatti egyenletnek megfelelőképen legyen : 

4. Az öszveállításokból válaszszuk ki azokat, melyekben 
a (2) alatti egyenlet szerint : í^ =k4 + kg + (^5 — ^s) b 
ezekből a maradva lévő öszvetek és külzések segedelmével köz- 
vetlenül, vagy pedig, ha az utóbbi egyenletnek % és ag folcse- 
rélésével eleget lehet tenni, akkor ezen változtatással bűvös 
négyszöget alakíthatunk. Például : 

a) Az idézett mutatványban a5=12; 8^=6; 87^=? 
a8=9; a,o=10; a,,=ll, tehát: Si=18; 82=16; 88=13; 
84=17; 85=17 

b) Fehnaradt számok: 1. 2. 3. 4. 5. 8. 13. 14. 15. 16. me- 
lyekből: 

8i=18=2-f 16; 34-15; 4-^14; 5+13 
8^=16=1 -f.15; 2-f 14; 3-f 13 
83=13=5 -f8 

84=17=l-f 16; 2-1-15; 3+14; 4+13 
85=17=1+16; 2+15; 3+14; 4+13 

c) A közös számok kihagyásával lehető öszveállítások: 



Digitized by 



Google 



A BŰVÖS NÉGTSZOG. 81 

S,=2+16 k,=+U ) í S,=3+15+12 

Sa=l+15 k,=4:14 ( ,. \ Sj=2+14+12 

'^ S, 3+14 k,=±ll í ff \ S,=l+16±15 

S, 4+13 k5=± 9 ) f 85=4+13+ 9 

S,=4+14+10 

S,=3+13±10 

' S4=l+16±15 

Ss=2+15=13 

Ezen öszveállitások közöl csak a 2) ezám alatti öszveál- 
litás kükéseit lehet állító és tagadó jegyekkelekképen egymás- 
hoz foglalni hogy legyen 

(1) k, + k, +k< + k5 = 

a) 12 + 12 — 15 - 9 = o • 

b) 12 - 12 + 15 + 9 = o 

8 ezekből találjuk egyszersmind 

(2)k, = k« + k, + (a, - ag) 

a) —9—15 + 3 + 3 közvetlenül 

b) + 9= 15 — 3 — 3 (a,— ag) megforditásáral 

tehát mivel a) szerint : 

X, =Sj+^ = 18+12 =15; x, =Sa+k, = 16+12 =14 

2 2 2 ~T~ 

X, = S,+k, = 13+ 3= 8; x, =S«+k4 = 17-15 = 1 

2 2 2 2 

x^ = S>+ks = 17-9 =8 

2 2 

b) szerint, hogy a (2) alatti egyenletnek is elég tétes- 
sék a, és a, folcserélése következtében 

Xa=S , +k, =18—12 =3; x, =Sj+ka=16— 12= 2 

2 2 2 2 

X, =S,+k3 = 13— 3 =5; x, =84+ k« = 17+15 =16 

2 2 2 2 

x«= S,+k5 = 17+ 9 =13 

2 2 



aa. in: ism. a. 6 

Digitized by VJ OOQ IC 



GYÖRY SÁNDOR. 



melyeknek megfeleld bűvös négyszögek : 




s így, ezen nehéz megfejtcsü szövevényes feladat mulatságos 
játékká válhatik, azért is egyéb eseteknek, például: ha a^ és 
a7-et vagy: a|o és an-et egymással fölcseréljük vagy 6+7 he- 
lyébe 5 +8-at teszünk sat. sat., sőt akármi lehető bűvös négy- 
szögeknek az előadattak szerint eszközölhető alakítása az effé- 
lékben gyönyörködőknek időtöltésül szolgálhat. 

(Bővebben as Évkönyvekben fog megjelenni.) 



HISTÓRIAI EGYVELEG. 

PODHRADCZKY JÓZSEFTŐL. 
Ktfxöltetett az akadémiában febr. 25. 1856. 



Sopronmegyei Keresztény helységnek utolsó megtelepedése. 

Keresztény msígj AT falu Sopronhoz három és fél mérföld- 
nyire, melyet Fényes Elek statistieai leírása szerint, Mária 
Terézia ajándékozott néhai tudós Kollár Ádámnak a bécsi cs. 
kir. könyvtár őrzőjének, s most is egy testvérétől származott 
rokona bírja. Vályi Endre Magyarország Leírásában Kollár 
helyett ifo//^ uraságot emleget. — Kollár Ádám magyar besz- 
tercze-bányai fi volt, elhíresedett az ITőy^-ki országgyűlésen 
is, jelesen az 1764-ki júliusi, és augustusi 5. 6. 10. 12. 13. és 
16. ülések naplóiban. — E falu régibb sorsáról, s nevezetének 
okáról pedig ezen hiteles másolatból leírt oklevél tudósítja az 
olvasót : 



Digitized by 



Google 



HISTÓRIAI S6TVBLEG. 83 

yyMatthias Veres de Nijeek ex Comitatu de Baranya, 
Cnicifer Ordinis Cmciferorum Sancti Joannis Hierosolymi- 
tani Hospitalium, Archidiaconns Gomitatus Mosoniensis, Ca- 
thedralifl Eccleaiae Jaurlensis Canonicusy Altariumque San- 
ctisaimi Corporís Christi, et Sanctae Crucis Sopronü in maio- 
ri Ecdema fundatorum Bector, Adom emlekezetfil mindenek- 
nek tadtára, az kiknek illik : Hogy az irgalmas Isten kéné- 
ből, és Gróff Nádasdi Pál vram eo Nagysága coUatioiából, 
ezen Keres%lességemhe% ') az mi nemű sok esztendők alat pusz- 
tán állott falu helem, mely Kere$%ténynek hiaatik *), bizonyos 
emberek lakása kiuul volt; Most azon Jószágot, Isteneo szent 
Felsége gonduiseleo teczéséböl bizonyos reá készült Emberek- 
nek, C%upi mkálnak ') ió forgolódásából, illyen móddal, 
szabadságnál, és szolgálattal attam : mindenek előtt az Nagy 
Gonduiseleo Vr Istent segétségül hiuán, a Id eoket ott letele- 
pitette, az eo szent Neuének dicziretére és magasztalására az 
mi nemű puszta Szent-Egyház hel ott nagyon, a*hoz : 

L^h előszer, szinten ugy, mint egyéb ház helyhez, 
mind szántó földeket, *s minden szőlőt rendellyenek. 

Másodszor, az én számomra házat, és szántó földeket, 
mint magoknak, rendellyenek és kimérienek , de ugy : hogy 
az mennyi szántó föld egy egy egész házhoz iutna: azon föly- 
lyfil tíz holdal szakaszának többet, az én szükségemre búzá- 
nak; zabnak pedig két üdőre, tizenkét holdott külön hadgya- 
nak. A kimérésben és osztásban Istent szemek élőt uiseluén, 
igaszágot tarczanak. 

Harmadszor, ugyan azon földeket az üdőnek ió alkal- 
matossága szerént, akarom, hogy megh szántyák, beuessék, 
*8 megh arassák, az mezőröl behordgyák az én házamhoz, és 
az én tetczésem szerént, ha kiuántatik, Sopronyba uigyék. 

*) líerMsf e«f e^=:crttcigerattt8| fter€«sf e«s=erttciger. A külső rendea le- 
▼6 pedig ftvriieról kurucos sscraciatuB; kuruc háború =cruciata ex- 
peditio. 

*) Valószínii, hogy e szerzetes rend egykor nem csak KeretU^úr^ é$ 
KeréM$i§$^ hanem KertM^ién neyü helység^ekis birtokában volt; ha a 
KmrmMUin nev'ú faluk keresztről nem neveztettek, mint P4*md»ff PHer 
szerint a kereszténség. 

*) Nem látom okát, miárt kellene Mihdl névben az él véget, mely a 
keleti JRssbten névmása, y-nal (mi. 

6* 

Digitized byCjOOQlC 



84 PODHRADCZKY JÓZSEF. 

Negyedszer y minden szekerezéstől auagy fuuai^záfitól 
ual6 szolgálatiul szabadossá tettem eoket , az Sopronyi ut ki- 
uül; azért tartoznak minden háztól esztendeig nékem hat fo- 
rintot adnij» kinek felét Szent György napiára , felét Sient 
Mihály napiára kötelesek megh adnyi elmúlhatatlan képpen. 

Eotödször^ az Korczomát nékik meghengedtém » de 
ugy 9 hogy az én számomra, minden esztendőben három hor- 
dó bort ki-árully^naky a ki harmicz két akónál keuesseb ne le- 
gyen, Pünkösd 9 és Szent Ivón nap táiban. 

Hatodszor, az minemű rétet eddigh egyedül birtam, azt 
nékik engedem; czak az magam számára két szekérre ualót 
hadtam, a'kit meg kaszállyanak, fól gyüitsijenek, és be is 
hordgyanak az én házamhoz. Szokot adóiok lészen: Kará- 
czonbá.egj egy kappan minden háztól; ismét az Szent Aar- 
git Aszony napiára ualó Tyúk-fiak, slz Husuéti Tyúk-monnyal, 
és az Pünkösdi egy egy meszel uaijal. Szabadságok az házép- 
péttésre, és Maiorkodásra három esztendő lészen: az szőlő 
hegynek éppétésére és plántálásokra eott lészen, az mely ez 
jöuendő Szabad Szent Király Napian kezdetik, és ismét akkor 
uegeztetik ^), Beteluén azért ezek. Isten akarattyából , az 
esztendők, mindtárast, az aratás után, eo szent Felsége ren- 
deléséből, ualahol az igaz Tized kiesik, azt jó Keduel ajcDés- 



Azaz: Sseni 7«l«<ifi király napján, ki ezen oklevélben is S%ahadS9ent 
Királynak neveztetik, mint a Lihertinus S%eni Király siobtutíának; 
mert ő adott a királyi nemes rendnek , jobb-ágaknak : libertinusoknak 
szabadságot ; a hadban elfogott idegeneket is. ó kezdé a kegyetlen rab- 
szolgaság alól fölmenteni; ezen érdemeire nézve e dicső király a hálás 
magyar nemzettől Pesta=Legitlator nevet nyert, mi a persa Pesdad szó* 
ra emlékeztet, belőle származott az István név is, mit én Istdnnik. ol- 
vasok : miért ? itt el nem mondhatom ; a* görög Stqfkanos szöszármazás, 
ftorona jelentéssel, legenda-írók leleménye. 

A törzsökös magyar nemzetségeknek, kik e hazát, elfoglalásakor 
magok között egyforma jussal (ez okleveleinkben: Jos regium) fölosztot- 
ták , Steni htván nem adhatott szabadságot , ők tették az úri kart, csak 
/. Lajos országlása alatt végeztetett , hogy minden néven nevezendő ki^ 
rályi nemesek a hazában egyforma szabadsággal éljenek; ezért Ü. End- 
rének 1222*dik évi arany pecsétes levele sem illethette az úri kart^ ha- 
nem a nemes rendéig Servieníes regios; innen viselt a pedaneus biró: 
nolga~hir6 nevet. 



Digitized by 



Google 



HISTÓRIAI EGTVELjSG. 85 

málásban, mind az buzából, rosból, zabbul, és árpából megh 
adgyák; lenczéből» borsóbul, bükkönybül, kolesbül és haidi- 
nából nem kiuányuán semmit. Az borbul hasonló képpen az 
igaz szokot Désmát megh uáruán , mind az hegyuámmal ed- 
gjüt, kiben az Vissi hegynek jó rendtartása szerént uisellyék 
magokat ')• 

ytolszor, kíuánom, hogy az éppétésben, mind most, 's 
mindez után, az mikor a' szükségh kiuánnya, készek legye- 
nek, és azon ne hiualkodgyanak. 

Ezek azért uelek ualó uégzésemnek bizonyos keuánsági, 
és azokon megalkodot egyértelműnk, és eggyesedésünk, ki- 
nél eorökössen kötelezték magokat, 's mind az eo maradéko- 
kat fölbomhatatlan képpen , mind az én környülem ualó hűsé- 
gek megh tartásánál, engedelmességek és hála adó uoltok 
meghmu tatásánál : kiért én is uiszontag, Isten segétségéből, 
ualami az eo jauokra és. hasznokra, 's mind böczülletekre ua- 
lók lesznek, kiczin erőm szeréat, jó keduel megh mutatom ^). 
Kinek állandó és örökös erősségére adtam ezen kezem írásá- 
nál, és pechétemuel megh erősítet leuelemet eo nékik, 's mind 
az eo maradékinak. Dátum in Possessione Bű ^) die 7. April. 
An. Dni. 1633. 

(P. H.) 

Idem Cruciger Sopronién, manu ppria." 

A mennyi magyar levelünk van, majd annyiféle az 
írásmód; ez az eredetiekben is nagyon változó: ezért szerin- 
tem a régi magyar írás nekünk nem szolgálhat zsinórmér- 
tékül. 



^) Víms nevű két falu is van Sopron vármegyében. 

*) A magyar földesúr, a volt törvények értelmében, jobb-ágainak 
pártfogója volt,, a rabszolgák törvénykivülléteztek más országokban is, 
ezért vélek a tulajdonos szabadon rendelkezhetett, eladhatta sat. Nyéki 
Vert* Mátyás^ jelen levélében, földesúr létére, szinte pártfogásra köte- 
lesé magát. 

*) M, most Bd Sopron vármegyei mezőváros ^ mit egykor a magyar 
óabk Pc/eff, Pi7t#-nek neveztek, elöfordal Polosnik formában is, és egy 
jelentéstt a görög x-eAis^cÍTitas szóval; okát csak a magyar mythusban 
lehet és kell keresni. Minden esetre a mn6táro$ elnevezés okatlan;mert 
egy olyan helyet, melynek nincsen vára, nem is volt, okosan, logice, nem 
lehet városnak nevezni ; mert a városok vár alatti helyekből lettek. 



Digitized by 



Google 



86 PODHRADCZKY JÓZSEF. ' 

n. 

Á F^'ér megyében talált scytka víté* koponyájáról. 

A Budapesti Hírlapnak 132. számához mellékelt 9,Tu- 
dósitó Lap" hirdeté, hogy Fejér megyében Végh úr jószágán 
egy vitéz vázát lelték , kinek koponyája egy érc lappal volt 
belékelve. 

De e koponya nem lehetett a vélt vitézé, mert nemzeti 
történet szerint , apáink azon seythák közöl voltak, kik halot- 
taikat (ide nem értve fejedelmeiket) elégették ^). Ezt igazolja 
még eme példabeszéd is „Sem hire, sem hamva" azaz: nem 
tudni: él-e, vagy hal. S ebben egészen eltértek volt a Zen* 
davestába foglalt hittantól , mely a holt testek hamvazatát, 
mint ^rmóii-találta bűnt, nyilván tiltja. Egy névtelen görpg 
író az Illendőség s Illetleneégről írott második értesítésében ^) 
emlékezetben hagyta, hogy a scytha fajok agyba ütött elle- 
neik koponyáját ivó edényül használták; mert ez nálok vitéz- 
ség jele volt. Sorai latin nyelven így hangzanak: „Puella- 



A múlt században Tártalan helyekből is lettek szabad királyi városok. 
„Maria Theresiaetc. Spectabiles'ac Magnifíci, Magnifici, item, et Égre- 
gii , Fideles Nobis dllecti I 

Fidelitatibus vestris benigne committendum esse duximus ; quate- 
nus super eo: quali nimirum ratione, quibusve medüs , ac in quibus ai- 
gnanterLocis plures in Hungária Liberae,Regiaeque Civitates, cam emo- 
lumento Fublici, erigi possint? mutuam cum Consilio Nostro RegioLo- 
cumtenentiaii Hungarico, qnod eatenus, sua via, iam instmctum habetur, 
concertationem indilate inire , et meritum isthoc, in matúrám discuasio- 
nem et deliberationem assumere, opinionemque suam desuper, medio 
communis Commissionalis Prothocolli, Maiestati Nostrae, quo celerins 
sabmittere noverint. Viennae Die XVI. Deoembrís. 1767.^^ £ parancs 
, szólott AZ elenyészett m.k. u. kamarának. 

1) A seythák, mint TertuUianui írja, holtaikat vagy fölemésztették, 
azaz, gyerekek vén szülőiket egészségük korában leölték s megették: 
„Sin autem, ante ex morbo moriantur, non edunt, sed tumulo oondont, 
dolentes , quod illis immolari , vei potius obtmncari non contigerit." A* 
rodúi de Massagetis;— vagy befűszerezve eltemették, vagy pedig karókba 
húzva, kiszárították s így az eltakarítás körül különböző szertartá- 
suk volt. 

') Opuscula Mythologica, Physica et Ethica, Graeceet Latiné. Am- 
stelodami, 1688. 8. p. 713. edit. Th^m. Qal$. 



Digitized by 



Google 



mSTOEIAI EGTVSLEG. g7 

rum frontes Notis qnibusdam interpungi, Thracibu$ ornan^en- 
tum YÍdetar. Scytkis quidem honestam, ut, cum quis Horni- 
nem oociderity CapitÍB cute divulsa, partém crínitam ante 
Equnm gestet , os$eain verő auro , vei argento obducens, ex 
illabibat, Diisque ipsis /íbamtna fundat/* Azaz: Thrák leá- 
nyok a homlokaikra tűzött holmi jeleket ékességnek tartják, 
a scythák pedig becsületnek, ha ki közölök a megölt ember 
tarkójáról hajastul lehúzott bőrt nyergén viseli, az aranynyal, 
?ag7 ezüsttel belékelt koponyáját pedig pohárul használja, s 
abból dúsok nevében áldomást is iszik. — Iszik, mondom, s 
nem önt, mint más pogány nemzetek tettek. Ascythák ebbeli 
szokásáról Arsacomas Lucianus Toxarisában vagy De Amici- 
tia tudósít bennünket: „Arsacomas, postulata phiala, non li- 
bavit, ugy mond (neque enim mos apud nos vinum effundere: 
quin magis contumeliosum hoc iudicatus inDeum) sed tractim 
(egy húzómban) bibens.*^ Azaz : Arsac , miután fialát ') kért 
volna , a borból nem loccsantott földre , mert nálunk ez nem 
flzokás, sőt inkáb Istennek nagy megbántása; hanem húzóm- 
ban iván. 

Szól az érintett koponyákról a történet atyja Herodot is 
L.4. Előadása, Xylander latin fordítása szerint, ily forma : 

„A hadban pedig ekép viselik magokat. Annak, kit leg- 
elébb kezére kerít a scytha férfi , vérét megiszsza ')» s a meg« 
öltek fejeit fejedelmének bemutatja; mert ha ezt cselekedte, 
az elszedett zsákmányokban részesül '). 

A koponyát így nyúzza meg: bőrét füle körül szemöl* 

') Piuim keleti nyelven tejes edény. KUnker Fridrieknél Zendavesta, 
zwd kleine Wőrterbttcher, Ped: Zend, Pim: Peblvi, Milch; s mivel aji 
bet&f betűvel fbicseréltetik, az elsőből lett a magyar /"i^* ige: amab- 
ből pedig a piAl név, mely eredetfleg tejes edény lehetett; továbbá a 
M igéből f betűnek f betűre változásával tej. 

>) Vallásbeli meggyőződésből, hogy életével a magáét gyarapítsa; 
mert a régiek szerint vérben van az élet. Lelke pedig más világon szol- 
gája. „Est namqne fides Sciticorum, nt qaoscnnqae viventes occiderínt, 
in slio secolo, ipns tervire teneantor.** Tehetnem minden tét, amitől 
mert vitszaborzadonk, barbár cselekedet. Minden időben uralkodott, s 
uralkodik bizonyos közvélemény, mely szerint as emberek élnek és 
hslnak. 

') Innen a sok emberfej a magyar címereken. 



Digitized by 



Google 



88 PODHSADOZKT JÓZSEF. 

dökig hajastul levonja ) s miutin azt, mint valami ökorbőrt 
meglágyította) dicsekedve lova azerszimára függeszti. Minél 
több bőrre tett szert , annál vitézebbnek tar tátik. 

Vannak kőzöttök, kik az ily bőrökből, mint valami ba- 
roméból, magoknak köntöst varnak. 

Sokan a megöltek jobb karjáról is lehúzzák a bőrt kör<^ 
möstül'^), 8 azzal tegzáket fodözík. Sokan egész emberbort 
feszítenek dorongra, s lóháton magokkal hordozzák. 

Ily szokásuk van; de nem nyúzzák meg mindegyik fejét, 
hanem csak a halálos ellenségökét; ezéről mindenik lehúzza 
szemöldök alant egészen ; s ha szegény, csak ökörbőrt von a 
koponyára: ha pedig dús, nemcsak kívülről húz reá bőrt, 
hanem belül megaranyozza, s azt úgy , az is , ez is pohárul 
használja. 

Midőn meghasonlanak, honfiaikkal is így bánnak, ha a 
fejedelem pártján rajtok győztek. Ezeket a koponyákat aztán 
a hozzájok betérő tekintélyes vendégeknek előmutatják , s el- 
beszélik: hogy ezek azon honfiak koponyái, kik őket boszúra 
ingerlék , s általok legyőzettek ; az ily diadalmat vitézségnek 
tartják. 

A tartományok fejedelmei esztendőnként egyszer megtöl- 
tenék borral egy kupát (koponyát) , melyből a felgyűlt scy- 
thák, kik már ellenséget öltek, rendre isznak; de a ki még 
semmi jeles dolgot nem viselt, az a kupából nem ihatik, hanem 
félre ül, s ez a legnagyobb gyalázat. Kik pedig több ellensé* 
get öltek , saját két kupájokból is isznak.*' 

Hogy ez a scytha fajoknál bevett közönséges szokás 
volt , erősíti egy más, Herodoi által följegyzett szertartás is, 
mely nálok a holtak körül divatozott. ,,Szekérre tevén (a feje- 
delem) testet, viszik a szomszéd pásztor scythák határáig. — 
E pásztor scythák is azután födeles kocsira teszik a testet , és 
viszik a gerrhusok határáig, és általadják. Itten a test ágyra 



') FluUirckuB in Vita Jf. Craui^ kit a Partus Pomaxaethres ölt tiaeg, 
Cap. 32. beszéli: „Caput Crassi et Dextram mint Surcnos ad Hyrodem 
in Armeniam/^ Cap. 81. „Grassum Parthus Pomaxaethres nomine, inter- 
focit." Cap. 82. „Rez itaque his laetus, donis eum, de more, aoxit.*^ E 
szokásra emlékeztetnek bennünket a magyar címereken frott jobb ka- 
rok is. 



Digitized by 



Google 



HISTOBIAI EGTTELE6. 89 

tétetik. Akkor a fejedelem feleségei közői egynéhányat meg- 
fojtanak; megfojtják pohárnokát, szakácsát, lovászát, hírmon- 
dóját, loTát, s mindny^okat a tágas sírba teszik, valamint a 
fejedelemnek arany poharát is ^), és egyéb (kedves) holmiét/' 

A többi köz scythák temetéséről pedig ezeket írja : „A 
testet szekerekre teszik , a legközelebbi szomszédok a barátai- 
nál meghordozzák, kik a halottat elfogadván egyenként csap- 
nak tori ^) a testvivőknek, és kísérőknek/' 

Ez a halottas szekér az éjszakon forgó göncölszekeri-- 
nek képe volt, melyen a holtak a halál országába vitettek. 
Ez a keresztyénség fölvétele után „Szent-Mihály-ló" neve- 
zetet kapott, Telegdi Miklós prédikációinak 11. B. a halottai- 
ból feltámasztott naimi fiúról szóltában beszéli : „Oda járul- 
ván, illeti Jézus a Sellyét^ azaz : azt, a miben a test fekszik 
vala, kit a község S^ient-Mihály-lovának is hí/' ') 

Figyelemre méltó dolog, hogy e futólag elősorolt ős 
scytha szokások némely részben még most is folyvást divatoz- 
nak a magyar népnél; a világi s egyházi szokások, és az ős 
nyelv maradványai is Scythiára mutatnak vissza, s épen nem 
oly viaszásat állít a scytha vitéz koponyájának leirója. 



A Fejér megyében talált érc lappal belékelt koponya szinte pohara 
▼olt as ott eltemetett scytha vitéznek. 

2) Ter^ Tamnu, Tur formában is elöjöii, innen: Turda^ Turdox,, Tarda, 
Tordaes^ sat. S mivel a magyar a3relv , mint egyéb keleti nyelv, a l-betfi- 
höz rendesen « betűt vesz föl, lett belőle: f#or, riorJa ; s mivel e két 
bett egymással fölcseréltetik, #or is lori jelent; fen van a iőre szóban. 
A l«r, taurus magyar mythusban is fö szerepet játszik , tulígdonnévttl 
ia viselték. Béla kir. névtelen jegyzőjénél Cap. 19. olvashatni: „Vdec, 
a caina progenie Turda episcopos descendit/* Valamint a bika nevét is 
Seikóf, később Bikács-nemzetség vezetéknevében. Szerintem róla, nem 
pedig a bikákról neveztetett hajdan BikÚM-Megyer Ó-Buda felett. 

') GSnc^ vtLgy gSneől magyar Mereurius , ki a lelkeket a testbe, s eb- 
ből a mennyégbe kisérte. Alejövetel, s fölmenetel rendesen a nap utján 
történtl — Mythus a nap sebességét, állatok közöl, ló által ló képé- 
ben jelentetté: ezért a pogány magyarok is , kiknek vándorlás közben ló 
Toltaháznk, szekerök, eledelök s mindenök, Istennek is (a napnak) 
eszd áldoztak , sőneől n§k»in mentek az égbe. 



Digitized by 



Google 



90 PODHRADCZKY JÓZSEF. 

m. 

Labanc és Kuruc s»ók eredete és jelentése. 

Néhai Cornides Dániel (Ungr. Magáz. I. B. S. 221— 
228. Von dem Vrsprunge der ungrischen Wörter: Labantz^ und 
Kurutz folirásu értesitéBében) a labanc szót a német Lands- 
knecht szóból származtatja, mely .Wagner Károlynál a Leibi- 
ei Krónikában (Analector. Scepus. P. II. p. 57.) gyalog hadat 
jelent, ,,Eodem anno (1556) 16. Februarii ingressi sünt Leut- 
schoviam duo manipuli Militum Pedestrium^ quos teutonice 
vocant Landsknecht.^^ Tinódi Sebestyén is használta e neve- 
zetet a palásti ütközet leírásában , mely 1552. történt. „Há- 
rom ezerLanckenet indulla^' úgymond, kiket ugyanazon időre 
s esetre Istvánfiy Miklós Lib. XVIII. nyilván „Pedites Ger- 
manos*^-nak nevez. 

Előjön a labanc nevezet még a XYII. századbeli iromá- 
nyokban is; 1681-ki évre olvasom Borsod megyének X. szá- 
mú jegyzőkönyvében: „Nemtuttam: haLabancz, vagy Kurucz 
praedaltatott Joszágh légyen/' És a XII. számú jegyzőköny- 
vében 1 685-dik évre: „azLabanczok felégetvén Ónod várassát — 
marhajokat — eö Fölsége akkori vitézi (német labancok) haj- 
tották eV* Ugyan ott „Marhajokat az akkori labancz el- 
hajtotta." 

De ha a labanc szó valóban „pedestris** azaz: „gyalog** 
jelentéssel b{r, mint a fönnidézett irók beszélik ; úgy az semmi 
esetre sem származhatik a német Landsknecht szótól, mert ez 
a szó annyit jelent, mint „lanceatus miles" lándzsás. Pus- 
kapor (oUobbanásától sem vehette eredetét , mint Cserei Mi- 
hály az ő kéziratában akarja : „A mely magyarok pedig a 
tsáseár hűségében vágynak, labontzoknak hivattak, né- 
mellyek úgy magyarázzák: labontz, azaz, lobbants, mivel 
a németek puskával szoktak inkább hartzolni, mint karddal, 
a puska por pedig fel szokott lobbanni.^' hanem a magyar láb 
névtől, A német gyalogságot: Landsknecht, azért nevezték 
nálunk labancnak, hogy őket megkülönböztessék a magyar 
lo/pcMoktól, azaz gyalogoktól, kiket máskép hajdúknak is ne- 
veztek egészen 1743-ki esztendőig, a mikor a Mária Terézia 



Digitized by 



Google 



HISTOBIAI EGTVELSG. 91 

alatti közönséges folülés alkalmával eltiltatott; mert a kedvet- 
len syhajdn** nevezetet, mint aBocskai Istvánnak fölkelő haj- 
dúira emlékeztetötyaz akkori magyar sereg viselni nem akarta, 
mint az elenyészett kir. helytartóságnak jelen körleveléből bi- 
zonyos. 

Ex Consilio Regio Locumtenentiali Hungarico. 

Illustrissimis, Beverendissimis, Spectabilibus ac Msr- 
gnificis, Perillustribas item, ac Generosis Dominis N. N. Su- 
premo , et V. Comitibus, Judlinm, et Jurassoribus: Tóti de- 
nique Universitati Dominorum Praelatormn, Baronum, Ma- 
gnatum, et Nobilium Comitatus Borsodiensis, Dominis nobis 
obsamis. Veres viaszba nyomott pecsét helye. Bnda Agria 
Miskolcz . II . 

Ex Officio. 

niustrissimi, Reverendissimi, Spectabiles , ac Magnifici, 
Períllustres item, ac Generosi Domini, Nobis observandis- 
simi. 

Nomen Hajdonis^ Pedestri Militiae Hungaricae (uti ob- 
vertit) maximé offensivum, quod eodem a pluríbus Begnicolis 
compellentur, nonnuUis in Locis inter eandem Militiam, et 
Incolasy eas iam causavit Dissensiones, et Altercationes, ut 
exinde etiam ad Rixas , et Vulnerationes, ab utrinque deven- 
tom fuerit ; Unde , ad avertendas impostcrum eiusmodi Alter- 
cationesy et Rixas, Consilinm hoc Regium Locumtenentiale 
praetitulatis Dominationibus Yestris, praesentibus intiman- 
dam esse duxít: quatenus Incolas in eo, ne Militiam Pede- 
strem Hungaricam Hajdonis nomine eompellent; verum illud, 
quod sibi videlicet arrogant, utpote Infanteria Hungaríca, 
vulgo Magyar Gyalogság dent, taliterque compellent, cautos 
reddere , ac instruere noverint. Dátum ex Consilio Regio Lo- 
cnrotenentiali , Posonii Die Decima Quarta Mensis Maii, 
Anno Millesimo , Septingentesimo Quadragesimo Tertio c«- 
lebrata. Praetitulatarum Dominationum Vestrarum Ad Offi- 
cia paratissimi. Comes Georgius Erdődy m.p. Georgius Fa- 
biánkovics m.p. Michael Domsics m.p. 
Borsod megye levéltárának eredeti példányából Politicor. 
latímator. Matériáé 11. Falc. IV. frust. 48. 

Hogy régenten a hajdúk nem a legjobb hirben állottak' 



Digitized by 



Google 



9S PODHfiADCZKT JÓZSEF. 

Ursinus Velius beszéli (Caaparis Ursini Velii deBello Panno- 
nico Libri Decem. Vindob. 1762. 4. Lib. 3. p. 45): „Pedites, 
quos Heudones appellant iiidigenae , armentarii sünt ^leríqne 
omnes, caedibus ác rapinis imprímiB assveti (nyilván innen 
száradt rajtok a hajdú nevezet) ^) et genus hominum praeci- 
pue audax: verum seminerme ac non magnum habéns usum in 
remilitari, latrocinio, quam bello aptius/^ De hogy hadvi- 
selésre igen is alkalmas vala, megmutatta Bocskai István fe- 
jedelem alatt. Némely 1600-ki sept. 21-kén irott levélben ol- 
vasom: „Deus magna operatur per simplicem istum plebem. 
Vtinam misera natio hungarica haberet existimationem et so- 
lutionem , sub sole non possent reperiri contra Turcas aequi- 
valentiores. Dátum üijwarij 21. Sept. Anno 1600." 

A közlött helytartósági levél eme soraiból továbbá: „Ne 
Militiam Pedestrem Hungaricam Hajdonis nomine compel- 
lent: verum iUud, quod sibi videlicet arrogant, utpote In- 
(anteria Hungarica, vulgo Magyar Gyalogság dent." nem 
következik, hogy a gyalogság nevezet csak Mária Terézia 
idejében keletkezett volna ; mert Oyarlog és lófqjU székelj ha 
emlékezetem nem csal, Benkő Transylvaniája szerint már a 
XI. században előfordul annak bizonyságául, hogy a gyalog 
melléknévnek és igehatározónak jár ige a gyöke. Olvashat- 
ni az 1092-ki évi oklevelet Fejér György Codexében is Tomo 
n. p. 17., melyben „tam Loohfeu, quam Qiharlog vocati^* 
hadak említtetnek. 

Comides Dánielnek azon állítását is, hogy a magyar 
Lánc név , melyet Heltai Oáspár szinte megemlít , és Bocs- 
kai István idejéből maradt levélben is találtatik , a német 
Landsknecht szóból támadott volna, ez is csak I. Ferdinánd 
király alatt, megcáfolja a szepesi láncsások (Lanceatorum) 
nevezete. Du Fresne Glossariumában az úgynevezett capitu- 
lárek 271-ki fejezetéből tanítja : hogy régenten csak szabad 
eredetű katona (miles) viselhetett lándzsát; ezért a középkor- 
ban lancea épen azt jelentett , mit a magyar láncs , vagy 
lánc t. i. láncsás vitézt 



*) Törvénykönyvünk 1684-ki kiadásában p. 59&. „vox proprie abie- 
gom designat/^ 



Digitized by 



Google 



RÉGÉSZETI ADALÉKOK. 93 

A kuruc névről is azt tartotta Cornides, l^ogy ez a tö^ 
rok kuruihsi szó hason n^ása, mely annyit tesz mint régi ta- 
pasztalt 8 forgott vitéz, yeteranus miles ; s hogy a magyar 
pártosok Tököly Imre alatt kapták azt föl és ruházták magok- 
ra: holott bizonynyal a ^,magyar kereszt*^ szónak csak egyik 
változata. Mert hogy a pogány magyaroknak is volt kereszt* 
jök, Friscus Bhetorból bizonyos, ki a maga korában.a kún 
magyarokat megismertetvén, azt jegyzi iveg róloki hogy 
szökevényeket keresztre feszegették: „Itaqae, qui ex Bárba* 
ris (nem a rómaiak közöl), ad Romanos transierant , redditi 
sünt, de quonim numero erant fílii Mama, et Attacam ex ré- 
gió genere, quos Scythae receptes in Carso, Thraciae Ca- 
stello, Crucis supplicio affecerunt, et hanc ab his fíigae poe- 
nam exegerunt/* 

A „kereszt'* szó, mint helységnév, előkerfil a szepesi 
káptalannak némely 1330-ki évi határjáró levelében is (1819- 
dik évi Tudom. Gyűjt. V. k. 107. 1.) ZentEwruch formában; 
innen Dózsa György idejébőlaKuruc=Cruciatus, Oruce signa* 
tus, és kuruc háború nevezetek, miket Tököly Imre párttar- 
tói fölvettek, s a nélkül hogy tudták volna, mit jelentenek, 
magokra ruháztak. 

RÉGÉSZ E T I ADALÉKOK. 

KISS FERENCTŐL. 
Olvasva az akad. mart. 81. 1866. 
I. 
Valamely antik tárgy megbirálásánál következő pontok 
főkép megállapítandók : 1. Annak minősége; 2. Y^on való- 
ban antik mű-e az , s nem ujabbkori koholmány, a régészet- 
vizsgálók gyűjtési buzgalmának kizsákmányolására készült 
tárgy? 3. Melyik korszaknak, és melyik népnek tulajdonitan- 
dó? 4. Mi végre használtatott? és 5. Hol találtatik annak 
analóg formája, és föltételezett használata a régészetben? 

Az elsőre a mű minőségét illetőleg nyilatkoztatom , hogy 
e különös tárgy rajz nélkül nehezen irható le< Előleges meg- 
birálásul azonban megjegyzendő, hogy ez kiteijesztett formá- 
ban oldalrészein 7'' magasságú, alapzatán G'^széleségühárom^ 



Digitized by 



Google 



94 KIfiS FERENC. 

szögből áll, melynek felső fogáspontja mindkét felől kiciírá- 
zott erős gyfirfiben végiöáikj ez alatt a testtel két egymásba 
ütköző szarvazott állatszegy lép elő. A háromszög y,^' széles- 
ségű oldalai folytonos ágcifirazatot' képező számos pontokkal 
fődvék. Az egész belrész részint kigyódad tekerődzésekkel, 
részint az aljakon öszvetett tompa kettős szögletekkel, részint 
erősen álló karikákkal van kitöltve , mindezen idomok mind- 
két oldalt alkalmazott számtalan pontokkal cifrázvák. A há- 
romszöglet minden oldalán négy hozzá öntött karika látható, 
melyek két legfelsőbbikéhez felgyfirűzött nyelekben befelé 
görbített két kés van alkalmazva, a római sarlókhoz (faloulae) 
hasonlók; a többi három karikánál részint felgyürűzött nye- 
leken, részint tompa négyszögletekről függő buzgányok szem- 
lélhetők. Az alján tizenegy hozzá öntött karika látható, me- 
lyekhez dfirázott középtagoknál fogva öt felgyürfizött buzo- 
gány van erősítve. Az egész sárga rézöntetből vette eredetét, 
több sérülést szenvedett, és csak egy ponton újíttatott meg a 
régi időben. 

A második kérdést illetőleg a részint érdes, részint finom 
sötétzöld patina , némi oxydatio-nyomokkal valamint a tárgy 
egész kinézése kétségtelen régiségnek ismerteti azt. 

Ezen antik tárgy a szarvazott állatszegyrészek, a sarló- 
szerű kések , a számos buzogány tulajdonságainál fogva a ró- 
mai korba látszik tartozni. 

Minthogy Lampridius egy Hercules Busticust, talán u- 
gyanazt emliti, kit Yictor Hercules Silvanusnak nevez, és 
Silvanus oltárai görbe késekkel szinte úgy, mint Hercules 
oltárai buzogányokkal ékesítve előfordulnak, végre az akkor 
erdődús Pannoniában Silvanusnak szentelt számos fogadalmi 
kő találtatik, mint csak Ó-Budán a praefeeturai épületben: 

SIL. SILV PBIN. PED. MALEX L. CANDIDV. 
D. D. azaz : Silvano Silvestri Princeps pedestris Centurio mi- 
litum alae decimae Lucius Candidus dedicavit. 

Ugyanott. 
SIL DOM AVE PIV LABQVS ET SVIS V. S. L M. 
Silvano Dominó Aurelius Pius Larquus , et suis votum Sol- 
vit Inbens merenti. 



Digitized by 



Google 



RÉGÉSZETI ADALÉKOK. 95 

Ugyanott. 
SIL, SILV. S. SEPTI PIPI MANVS CANDI D. N. 
PRO. S. 8K. V.S.L. M. SUvano Silvestri Sacrum Septimius 
Pipimsnus Candidus devotus numiui pro Salute Sua votum 
Solvit lubens merenti. 

A budai várban, a volt Almásy-házban a Bécsi-kapu 
mellett : 

SILVANO ERBARIO 

SEPTIMIA CONSTANTINA 

V. S. L. M. 

Ugyanott. 

SILVANO SILVESTRI 

SACRVM 

CORINTIVS NVMVLARIVS 

V. S. L. M. 

E kő) összeköttetésben a birtokomban volt , részint még 

abban levő érmeszabályozási súlymértékekkel azt bizonyitja, 

hogy Pannóniának Siscia , és Sirmium két ismert pénzverő 

műhelyein kivül, még egy harmadik, eddigelé ismeretlen 

pénzverdéje is volt Aquincum, vagy Ó-Buda városában. 

Ugyanott. 
SILVANO C CORNELIVS GENETIVOS DECV- 
RIOEX S. N. C. V L M n SILANIS COS. SUvanodomino 
Cajus Comelius GenetivosDecurio exSenatus nostrí consulto 
vovit lubens merito Duobus Silanis CoDSulibus. 

azaz Commodus alatt 189. év végével, merte két Sila- 
nus Consul még ugyanazon évben helyettesittetett Severus 
és Vitellius consnlok által. 

Az ötödik kérdést illetőleg. Az imént felhozott adatokra 
támaszkodva elfogadhatnék, hogy e talányos antik tárgy egy 
Hercules Silvanus oltárán mint egyes ember fogadalom-emlé- 
ke , valószínűebben pedig valamely testület , talán a csőszök, 
vagy kerülők éUdozaffehényeUl használtatott; mert Montfau- 
connál: Supplement. 11. kötet, 86. 1. 26. táblán abresciai 
márványábrázolatok közt a következő is fentartatott: midőn 
egy pap oltáron áldoz, egy jobbról mellette álló iQú egy, a 
rajzban ide mellékelt hasonló, az a\ján karikákkal ellátott 



Digitized by 



Google 



96 KISS FERENC. 

háromszöget az oltár felett tart, talán mint képviselője vala- 
mely testület által felajánlott nagyobb áldozatnak. 



n. 

Van szerencsém még egy más, Erdélyből küldött, a múlt 
héten birtokomba került, honi régiséget,Hán minden magyar 
szívnek drága ereklyét , bemutatnom. 

Áll ez egy , jó aranyba foglalt , elefántcsontból készült 
illattartóból, melynek előlapján hajadon fejű, bajuszos, vas- 
ba fegyverkezett, jobbjában kardját tartó, már koros vitéz, 
ily kiálló körirattal szemközt állva, s domborúan kifaragva: 

X P : atri. P : atriae ET ORB ; is CR : istiani DEFiensori 
C:omiti Bistriciensi AR: administratori regni,IOH:anni ZEG- 
CHEL D:e HVNIAD. 

Hátlapja kétfelé osztott, felső osztályában a velencei 
Sz.-Márk balra álló oroszlánya a nyitott evangéli(»mos köny- 
vét tartja, melynek lapjain a szokott: „Pax tibi Marce Evan- 
gélista meus^^ helyett már kopott alakban vonatkozólag az 
akkori körülményekre, babról Se jobbról CR bevésve 

CV IS 

Rí: táti TI:anorum 

olvasható. 

Az alsó osztály egy balra fordult, sisakos, vasba fegy- 
verkezett vitézt mutat, ki az ellene rohanó sárkánynak nya- 
kát dárdával átszúrja. 

Ezen oldal kiálló körirata: 

♦PAX TIBI PANionio ♦ WICT:ori GLORtioso. 
S : enatus EQIT : equitesque * 
bevésve uncialis betűkkel : 

F:actumO:pus WeNeT:iis. O(opere) M(manu8). 

A mi ezen emlék eredetiségét illeti , az, akár munkáját, 
mely összehasonlítva a bemutatott 11. Pál római pápa 1466- 
ban készült eredeti pénzével, korának megfelel; akár betűi- 
nek graphikai jellemét, akár egész jelenségét tekintsük: eddig 
minden szakértő véleménye szerint kétségbe sem vonható. 

Köriratának az akkori körülményekhez alkalmazására 
csak annyi legyen mondva: Kerchelich, Aranka, Istvánfi után 



Digitized by 



Google 



RÉGÉSZETI ADALÉKOK. 97 

Engd állítják , hogy a Hunyadi-család Székel vezetéknévvel 
Í8 élt. Chalcocondylas (de reb. turc. L. VII. 1. Hist. Ber. 
Oríent. Francof. 1587. p. 256.) az 1448-ki kassovai ütközet- 
ről írván, többi közt így szól: ^^Choniates (Hunyadi) suos in 
aciem educit, eamque hoc pacto instruit: Dextrum cornu te- 
nuere Pannonum praefecti , nec non pafrueles ChoniatiM Se- 
cuUs** stb ^). Kovachich, és Teleki ezen állitásnak ellent 
nem mondanak; de a velencei vésőről sem lehet feltenni, hogy 
az minden adat nélkül ezen melléknevet költötte volna. 

Az előlapi feliratban a C: B: Comes Bistricensis betűk 
oda mutatnak, hogy Hunyadi János 1452, és 1454 év közt, 
miután t.i. besztercei grófsággal ruháztatott már fel, tisztelte- 
tett meg ez emlékkel a velencei köztársaság által, mely még 
1454-dikben a béke fölött alkudozott II. Mahomeddel; de fél- 
vén a közvéleménytől , ezen diplomatikai titkos igyekezeteit 
föl nem fedezte , és csak 1458. nem csak megkötötte Marcel- 
lo által a békeséget , hanení annak 1 2 pontjában szövetségre 
is lépett a hatalmas török császárral ^). 

így meg lévén akadályoztatva összes Európa, és különö- 
sen Hunyadi János fővezér felszólitásainak megfelelni, harco- 
sait , és hatalmas hajóhadait a keresztes népekkel összekap- 
csolni , ilyen, és talán becsesb diplomatikai ajándékokkal ki- 
vánta üres ígéreteit pótolni , és nagy kormányzónk méltányos 
bosszúját csillapitani. 

Az A: R: betűket tán AdministratorRegni-nek olvashat- 
ni, mert akkor, 1452 és 1454 közt, Hunyadi János már le- 
lépett a kormányzói polcról; de mivel még igen nagy tekin- 
télylyel és befolyással bírt, a tanács az addig diplomaticus gu- 
bernátor helyett a csaknem hasonló értelmű Administratort 
tétette. 

Egyébiránt nem csak a velencei köztársaság, hanem Al- 
phons aragoniai király, V. Miklós pápa, és mások által is 



Weozel ür megjegyezte ez alkalommal, hogy a 8%ékely névnek it- 
teni előfordulása nem oly meglepő, miatin ktilönösün déli szomszédaink- 
nál, az oláhok, és szerbeknél népmondáik és énekeik tanúsága szerint 
caak ugyan ez volt Hunyadinak nálok populáris neve. 

Histoire de la Bépublique de Venise. Paris, 1765. T. VII. p, 99. 
170. ctc 

ACAD. ÉIT. 1856. lU. 7 



Digitized by 



Google 



98 NAGY IVÁN. 

követségi, és diplomatikai ajándékokkal tiszteltetett meg a 
törököknek ezen egyedüli félelme, a keresztyén vallás legerősb 
fegyvere, királyának, honának, és emberiségnek legnagyobb 
disze, kinek e becses emlékéről érdekes volna, hogy a közép- 
kor viszonyaiban jártasbak bővebben és kimeri tőleg értekez- 
nének. 

ÚJFALVI DIRE XVI. SZÁZADBELI SZÓTÁRIRÓ. 

NAGY IVÁNTÓL. 
Oly. az academiában , január 14. 1856. 

Kalmár István hazánkfia és irodalmunk tudományos ba- 
rátjánál több kézirat közt egy magyar-latin régi kézirott 
szótárra akadván, miután a tisztelt birtokos fölszólitásomra 
késznek nyilatkozott minden kéziratait am. Akadémia könyv- 
tárának fölajánlani , szerencsésnek érzem magamat, eleve az 
említett szótárt a nevezett könyvtár részére átszolgáltatnom, 
és annak ismertetéséül csekély észrevételeimet előterjesztenem. 

Az érdeklett kisnyolcad rét alakú , papirosra írott szó- 
tár, a 3 levélnyi előszó és ugyan annyiból álló tartalommuta- 
tón kivűl , 54 levélből áll. Az egész újólag van bekötve , és 
végső levelein nedvesség által az írás egy csücskön benne el- 
homályosítva. Az elején egy levél az előszóból rendetlenül 
hátrább van kötve , mint kellene, és nagy sajnálatunkra egy 
levél az előszóból s több magából a szótárból hiányzik is. 
Címlapja nincs , valószinűleg nem is volt , hanem kezdődik az 
előszón, mely erdélyi Ej-akai Demeternek sárospataki tanodái 
igazgatónak van ajánlva, ki Pesti Gáspár után 1596-dik 
évtől 1598-ig volt sárospataki tanár *). 

Mi Újfalvi Imre életét illeti, arról részint a szótár élő- 
beszédéből, részint egyéb adatokból a következőket tud- 
hatjuk. 

Mindenek előtt, hogy a vezetékneve előtti Z betű (mely 
az akkori orthographia szerint sz-t jelentett) S^íteát-Újfalut 
jelenti, Lampe históriájának alább idézendő helyeiből kétség- 
telenül kitűnik. 



Szirmay Ant. Notit. hist. poL oec. CottasZempliü. Cassoviae, 1798. 
168. lap. 



Digitized by 



Google 



ÚJFALVI IMBE XVI. SZÁZADBELI SZÖTÁRIRÓ. 99 

Az előbefizédből tudjuk meg, hogy Újfalvi Imre 1587. 
táján a sárospataki iskolában segédtanár (coUaborator), 1596- 
ban pedig, a debreceni iskolában Laskai Jánossal a héber 
nyelvnek s mathesisnak tanára volt ^). Ezen hivatalában 1597- 
ben irta az érdeklett szótárt, és 1598-ban nyomatta ki halotti 
énekeit Debrecenben ^). Debreceni tanárságot mintegy 1607- 
ig viselt, a midőn már a nagyváradi egyháznak lelkésze, és 
a Bihar-megyei tractusnak seniora volt. Mint ilyen Lampe bi- 
zonysága szerint ^ 1609-ben leginkább Hodászy Lukács deb- 
receni lelkész és tiszántúli superintendens elleni gyűlöletből 
a magyar ref. egyházi fegyelem ellen kikelve, terjedékeny 
viszályokra és szakadásokra izgatott, miért 1610. nov. 7-kén 
a nagyváradi zsinat elébe idéztetett, és csak nov. 10. bizonyos 
pontoknak aláírása mellett kerülte el a büntetést. De 1611. 
elején már ismét el kezdte izgatását, mi által 1612. a nagyká- 
rolyi 8 váradi, 1614-ben pedig a szatmári zsinatok tartására 
adott okot; s végre Bátori Gábor fejdelem parancsából egy 
erre rendelt bizottmány ellene az egyházi hatóság előtte tár- 
gyalván a vádakat , őt mint káromló hitszegő bűnöst elmar 
rasztalá. így került Újfalvi a huszti és váradi börtönökbe, 
honnan szintén nem szűnt meg levelek által az izgatást 
megkisérteni, melyeknek végre is nem egyéb lőn eredménye, 
mint hogy a nyugtalan izgató száműzetett, és e számkivette- 
tése Melotai Nyilas István superintendens által 1615. május 
29. kelt levelében a megyék E^K. és BBvel is közöltetett. 
Eképen Újfalvi Imre, a különben jeles tudós és főleg a ma- 
thesisben és csillagászatban jártas férfiú, száműzetésében 
megtörve dicstelen végezte be életét. 

Meg kell egyébiránt Újfalvi Imrénket különböztetni egy 
másik szintén ezen korban élt Újfalvi Ifa^oita Imrétől, ki 1599. 
sárospataki tanár, azután Rákóczy Zsigmond udv. papja, to- 
vábbá szepsi, gönci és b.-keresztúri prédikátor volt, és 1610. 



f) Lampe: História Eccl. Beform. ia Hung. et TranBylv. 1728. pag. 
633. 636. 637. U. 
3) Sándor: Könyveiház. 1803. 13. lap. 
S) Lampe id. h. 337, 344. 347. 355. l. 

7* 



Digitized by 



Google 



100 NAGY IVÁN. 

halt meg *). Ennek életét Lampe *), közvetve Paraeus Dávid, 
közvetlen Czvittinger után közli, éa határozottan ki is jelenti, 
miszerint ezen baranyu Újfalvi Katona Imre amattól teljesen 
megkülönböztetendő. 

Ennyit Újfalvi Imre életéről ; de e kevésből kitetszik, 
miszerint Újfalvi Imre iróink között is helyet vívott magának; 
és mint e fölmaradt kis szótár előszavából és külső kiállitá- 
sából nem minden alap nélkül gyanitani lehet , e mű is sajtó 
alá volt rendezve. 

Visszatérve magára a szótárra, ennek előszavából azt 
tudjuk meg, miszerint 1574. év táján Szikszói Fabricius Va- 
zul a 8. pataki iskolában adott elő egy latin-magyar szótárt, 
mely azután 16 év múlva, tehát 1580 táján került sajtó alá 
leginkább Pesti Gáspár pártfogása alatt. Mielőtt azonban e 
szókönyv kinyomatott volna, azt többen leirták, a mit maga 
Újfalvi Imre is több példányoknak egymássali összehasonlítá- 
sa mellett teljesített. „Azelőtt, úgy mond Újfalvi , iskoláink- 
ban semmi ilynemű munka nem létezett, ha a Bécsben 1568- 
ban megjelent Nomenclatura kivétetik, melyben a magyar 
nyelv a tanulóink előtt ismeretlenebb német betűkkel Pesti 
Gábor által iktattatott be.'' 

írja továbbá Újfalvi hogy, miután ő Debrecenbe tétet- 
vén át, a tanrendszerre nézve ily munkának szükségét, főleg 
az első kiadásbeli példányok szűkében , észrevette volna, kez- 
dett egy újabb kiadásról gondolkozni. Hogy pedig e részben 
mit eszközlött legyen, úgymond, észreveendi, ki jelen szótárát 
az előbbiekkel összehasonlítandja. Sajnos! ezután egy levél az 
előszóból hiányzik, miből tán még többet tudhattunk volna 
ki. 

Az előszó után Sturmius János egy leveléből kivonat 
közöltetik, mely után a szótár megkezdetik ily címmel: 
jyDictianarium Latino-^Ungaricum. 
Neves könyu. Deákul s Magyarul,^' 
Ezután kezdődnek a szavak tárgyak szerint osztályozva 82 



Szirmay A. Notit. Hist. pol. oec. Cottus Zemplin. 1708. pag. 168- 
— És Szombathi János. A S.pataki Collég, histor. 1820. 36. lap. 
3) I. h. 344. lap. 



Digitized by 



Google 



ÚJFALVI IMRE XVI. SZÁZADBELI SZÓTÁRIRÓ. 101 

fejezetben y melyeknek dmeit ismertetés végett orthographiá- 
jok szerint érdekesnek tartom latinul magyarul kozleni : 

Caput I. Sabstantiarum Spiritualiom Lelki allaioknak neuek. 

C. IL SabsUntiaruin Corporearum coelestiam nomina. Eghi alla^' 
ioknak neuek, 

C. HL Substant. corporear. simplicium seu Elementorum nomina. 
Elieiő Mátoknak neuek. 

C. lY. Meteora. Kagyret%M főn termő allatok. — Meteora aSrea. 
Eghee fón termő allatok. — Meteora ignea TiUee fdn termő 
allatoL-M, aquea. Vi*e$ főn termő allatok, — Met. terrestria 
seu fossilia quorum genera 8 sönt. — Földiül ásott allatok^ 
melyeknek nemek karom fele. I. Metalla. Krc%ek. IL Lapides 
quorum genera sünt quinque. Kőuek, melyeknek nemek őt fe- 
le. 1 . Gemma Győnyy. 2. Marmora : Maruanyok. 3. Cotes 
Fen kőuek. 4i, Süices: Kouak. 5. Saxa: Kemény kőuek. m. 
Metallica seu succi concreti: Eraekhő* e* KőueUko* járulok. 
Liqnidonim Nomina : Big allatoknak neuek. 
Herbarum Nomina: Füueknek neuek. 
Legomina et Frumenta diversa. Magoknak neuek. 
Radices escnlentae. Megk ekető győkerők. 
Aromata seu Condimenta. Fii ners^dm. 
Arbomm nomina et partes : Fáknak neuek es reney. 
Ad arbomm culturam pertinentia. Elő fak kőrnyul ualo gon- 
dok, — Arborum morbi: Fáknak megtes^ese, 

C. 12. De Fructibus ad Pomarium pertinentibus. Kerti gyümől- 

ezőkrúl. 

C. 13. Ad vinetum pertinentia. 8%őlőkő* tarto*ó neuek, — Vitiam 
Fmctus. SsEölö gyümölcze. 

C. 14. Ad Tineae culturam pertinentia. S^őlőmUkői 9alo s^ok. — In- 
stromenta vineatica. Siőlő műkő* való **ers*amok, Yitium 
morbi. Szőlőnek veszedelmei. 

C. 15. Ad yineam pertinentia. Siüretke* 9alo s*ok, 

C. 16. Vinorum genera. Boroknak neme. 

C. 17. Ad agrum pertinentia Me*eoko» való neuek. 

C. 18. Instrumenta ad culturam agri pertinentia Me%őj munkako* 

való ezernamoknak neuek. 

C. 19. Ad pratum pertinentia. Retke* tartozó neuek. 

C. 20. Ad lacum pertinentia. Toko* tartoio neuek. 

C. 21 . Ad Sylvam pertinentia. Erdőkor tartozó neuek. 

C. 22. Animalium terrestrium appellationes. Főidőn elő eleuenj ála- 
toknak neuek. 

C. 23. Reptiliam appellationes. Cmuío manóknak neuek. 

C. 24. Insectorum appellationes. Bogaraknak neuek. 

C. 25. Appellatíoiies Tolncnim. Madaraknak neuek. 



c. 


V. 


c. 


VI. 


c. 


7. 


c. 


8. 


c. 


9. 


c. 


10. 


c. 


IL 



Digitized by 



Google 



102 NAGY IVÁN, 

Gap 26. Fisciam appellationes. Holaknak nmek. 

Cap. 27. Homo et partes humani corporis tam exterioris quam inte- 

riorÍB. Ember küM behő res^eiueL 
Cap. 28. De habitibus Corporum. Testnek allapatyarul uale nemek» 
Cap. 29. De aetatíbns hominum. Kmhereknek Idejeknek neuek, 
Cap. 30. Dimensionem seu mensuram corporum signifícantia, idem 

ponderum et mensurarum nomina. Mértekeknek neuek. 
Cap. 31. Artium nomina. Mesterségeknek neuek, 
Cap. 32. Virtutum et Yitiorum Appellationes. Jo es gonos* ekefekede- 

teknek neuek, 

Cap. 33. 34. (Nincs meg, hiányozva a 64. és 68 levél.) 

Cap. 35. Sonorum appellationes. Zöngéseknek neuek, 

Cap. 3yi. Odorum appellationes. Siagoknak neuek^ 

Cap. 37. Saporum appellationes (a 71—74. levél hiányozván , nincs 

meg.) 
Cap. 38. Tectum concernentia (a hiányzó 71—74. lapon voltak). 
Cap. 39. Figurarum et Formarum nomina. (Szinte hiányzik.) 
Cap. 40. Cognationem et aflQnitatem spectantia. (nincs meg) 
Cap. 41. Conjugii nomina. (nincs meg az említett lapok hiánya miatt) 
Cap. 43. Arbor Consangvinitatis in recta linea. In sexu masculino atb. 
Cap. 44. Nomina Magistratuum. Küls%6 t%s%tv%s%elöknek neuek, 
Cap. 45. Diversarum conditionum seu graduum vitae humanae appel- 
lationes. Külömh külőmbfele állapotban auagg rendben léuó 
Embereknek neuek. 
Cap. 46. Artlfidum diversorum et Mechanicorum nomina. Külőmb kii- 

lomb faragó mester Embereknek neuek. 
Cap. 47. Officináé Artificum. (hiányzik a 89. és 91-k levél) 
Cap. 48. Ciborum variae differentiae. Étkeknek külőmb külőmbfele 
neuek, 

Cap. 49. Fanes et Flacentae diversi generis. Kenyereknek es belesek- 
nek külőm neuek nemej, 

Cap. 50. Yasorum generis appellationes. Külőmb kül-féle Edényeknek 
neuek, 

Cap. 51. Vehiculorum diversa genera. Szekereknek nemek. — Carrns 
cum suis partibus. Szekér részeivel őszve, 

Cap. 52. Machinarum bellicarum et armomm genera. Hadi ezközok- 
nek patlangyuknak es fegyvereknek neuek, 

Cap. 53. Ad militiam pertinentia vocabula. Vitezsigkez ualo neuek. 

Cap. 54. Foenarum et suppliciorum diversa genera. Büntetéseknek 
külőmb kül nemey, 

Cap. 55. Morborum diversorum appellationes. Külőmb külőmbfeie fte- 
tegsegeknek neuek, 

Cap. 56. Ad valetndinem pertinentia. Egezsegkez ualo igék. 



Digitized by 



Google 



ÚJFALVI IMRE XVI. SZÁZADBELI SZÓTÁRA. 103 

Gap. 57. Foeces et ezcrementa diuersar. rer. Söprője es ganéja külöm' 

fele Mátoknak. 
Gap. 58. J^ayigiornm diversa genera. Hajoknak külömb külőmbfele 

nemek. 
Gap. 59. Domus et partium ejus vocabula. Hatnak es annak restéinek 

neuek. 
Gap. 60. Gnbicolum cum suis partibns. Balokat restéivel östve. 

(hiányzik a 115-118 levél.) 
Gap. 63. Ad coenaculum pertinentia. Ehello s uaotoralo ka^ot ualo 



Gap. 64—66. (hiányzik a 122-126. levél) 
Gap. 67. Ad tectum pertinentia. 
Gap. 68. Ad putenm pertinentia. Kutkot ualo neuek. 
Gap. 69. Ad stabulum spectantia. Isiallokot ualo ueuek. 
Gap. 70. Balneam concernentia. F^dököt ualo neuek. 
Gap. 71. Gontractnum appellationes. Vetelkest s adaskot ualo neuek, 
Gap. 72. Temporis et partium ejus appellationes. Üdőnek re- 
stéinek neuek. 
Gap. 73. De Numerando. At standalasrul. 
Gap. 74. Aquamm appellationes. Viteknek neuek. 
Gap. 75. De vestibus. At rukakrul. 
Gap. 76. Ventorum Nomina. Steleknek neuek. 
Gap. 77. Looorum Nomina. Helyeknek neuek. 
Gap. 78. Regnorum , et Regionum nomina. Orstagoknak es Tartoma" 

ngoknak neuek. 
Gap. 79. Gentiűm nomina. fiemtetsegeknék neuek. 
Gap. 80. Givitatum nomina. Varosoknak neuek. 
G^. 81. De varijs titulis Epistolarum item Gurialium seu forensium 
vocabula. JiTti/ö'mft külőmbfele Leueleknek neuey es Töroengket 
ualo igék. 
Cap. 82. Sylva propriorum. Tulaydonsagoknak östue gyűjtések. 

Ezen tárgymutató fejezeteknek elősorolásából kitűnik, 
mennyire érdekes legyen e kis szótár azon korban a tudomány 
minden ágából nyelvünkben divott műszavakra nézve, s mint- 
egy a tudomány némely ágairól, például : a jog-, gyógy- és 
természettudományok akkori állásának főleg hazánkra nézve 
tüköréül szolgál ; nyelvészeti sőt történelmi szempontból is 
^)edig belőle több hibás értelmezésre nézve eligazodás merithető. 

Érdekes és nevezetesnek hiszem végre e kis szótári ma- 
radványt azért is, mivel véleményem szerint ez az Újfalvi Im- 
re-féle szótárnak autographuma, mely véleményem, óhajtom, 
hogy senki által meg ne ingattassék. 



Digitized by 



Google 



104 NAGY IVÁN. 

— Az előadottakra Toldy Ferenc ezeket jegyzetté meg: 
„A bemutatott kézirott könyv , b&r annak graphikija 
minden tekintetben a XVI. század vagy aXVII-dik első felé- 
nek jellemét viseli, s így a tartalmazott munkával egykorú 
lebet, még is inkább nyomtatvány másának mint eredetiének 
tartható. Ugyanis nem ritkák a régi könyvek egy- és közei- 
korú másolatai : maga az academia bir egy ily kézirott Hel- 
tai-Krónikát, bir XVI. századbeli verses munkák közeikorú 
másait; birok magam egy ily egykorú mását a Zrinyiász első 
kiadásának stb ; ellenben nem könnyű elgondolni : mi végre 
irta volna le szerző nyomatni szándokolt munkáját ily csinnal, 
hacsak sajtó alá nem; de hogy az itt beadott kézirat, épsége 
és tisztasága mellett, betűszedő kezein nem forgott, gya^ 
korlott szem első tekintetre felismerheti. 

Mondám : „nyomatni szándokolt'*; mert nincs kétség 
benne, hogy Ujfalvy Imrének ezen dolgozata 1597-ben, t.i. 
azon évben, mely az előttünk fekvő kézirat előszava alatt áll, 
nyomtatva megjelent. Épen e napokban olvastam Szemere Pál 
tisztelt társunk szívességéből Kölcsey Ferenc 1808. évi leve- 
leit Kazinczy Ferenchez, melyek egyikében irja, hogy Szik- 
szai Fabricius Vazul szótárát, Vjfalvy Imre által i597-ben 
kiadta bítja. Bod annak 1592. és 1619-ki kiadásait említi. A 
Kalmár István úr által ajándékozott kézirati másolat — mely 
addig, mig a Kölcsey vagy más valaki lappangó példánya is- 
mét előkerül, azt nekünk pótolja — előszavában, mint ez velünk 
közöltetik, ez adatokat leljük: Fabricius 1574-ben közölte 
(hihetőleg leírás végett, tanítványaival) Nomenclatúráját; 16 
évvel halála után (ti 5 76) kiadatott az Pesti Gáspár indításából 
Debrecenben, s ez lenne a Bod 1592-ki kiadása, melynek egy 
igen ép példányát Nagy István kerületi főtörvényszéki ülnök 
úr birja; a nemzeti múzeumé 1593. évet visel, ezt követi Újfalvi 
Imre átdolgozott vagy pótlott kiadása, még pedig, mint most 
már Kölcsey után tudjuk, 1597-ben nyomtatva; végre ugyan- 
ennek 1619-ki szinte debreceni kiadása, melyet Szilágyi István 
társunk ismertetett meg 1847-ki emlékezetes academiai elő- 
adásában.^* 

Felelős sserkesztö : Toldy Ferencx , titoknok. 

Digitized byCjOOQlC 



MAGYAR 



ff 



ACADEMIAl értesítő. 



XVL Ev. 1856. III. Sz. 

SZ. ISTVÁN KIRÁLY KETTŐS KERESZTÉRŐL 

MINT AZ ORSZÁG CÍMERÉRŐL. 

PODHRADCZKY JÓZSEFTŐL. 

Elöterjtoztetett az ftkad. april 28. 1856. 

A magyar történetben alig van bonyolódottabb tárgy a 

8z. István kettős kereszténél ; igy áll még ma is a kérdés : 

ki, és mikor kezdett nálunk kettős kereszttel élni ? A mennyi 

az író , csaknem annyiféle a vélemény ; ezért terjedelmesebben 

kell hozzá szólanunk, s e kérdésen kezdenünk: minő cimerÖk 

volt a pogány magyaroknak? Erre határozottan felelnek 

krónikáink: hogy Sas volt, mit ők Turulnak nevezték ; ez 

látszik a bécsi Képes Krónikában P.LCap. 13. 14. P. 11. initio, 

et Cap. 2. 3. 26. írott vérteken: „Ipse quoque Attila Rex — 

sais quoque bellicis pro Insigniis, tum in Scuto, tum in 

Ve^dUo, Avis imaginem, ad modum Asturis depictam, Coro* 

nam in capite habentem gestari faciebat. Haec quidem Insi- 

gnia, per Hunnos sive Hungaros, usque ad tempóra Geysae, 

filii Ducis Toxon, gestata fuere.** P. I. Cap. 13 ^). 



*) Annak okát , hogy korfröink a magyarokat a kunokkal egy nemzet- 
nek tartják, atyáink pogány vallásában kell keresni; mert Ftato szerint 
de Legg. L. Y. azonegy nemzet istenek száma szerint volt fölosztva, s 
mindegyik fél arról az istenről neveztetek , kinek gondviselése alatt élt. 
^Partém qnamlibet suo consecrare Deo, Tribnmqueipsam (az ö nevéről) 
▼ocare/* A magyar nép a VII bujdosó száma szerint volt fölosztva. £z 



ACAD. ÉRT. 1656. III. 7^ 



Digitized by 



Google 



106 PODHRADGZKY JÓZSEF. 

És Késai Simon L. I. C. 2. ^^Banerium quoque Regia 
Ethdae, quod proprío scutogestare consveveraty similitüdi- 
nem Avis habebaty quae hungarice Turul dicitur, in capite 
cum Corona. Hiúd enim Baneríum Huni usque tempóra Du- 
cÍ8 Geiche, dum se regerent pro communi (királyság behoza- 
tala előtt) in exercitu semper secum gestavere." — A Sas nem 
volt egyedül pogány atyáink címere, éltek vele egyéb nemze- 
tek is; hanem a Turul azért nevezetes a magyar történetben, 
hogy ősi vallásukról teszen bizonyságot, miszerint ők valóban 
nap-imádok=Sabaeusok voltak. A sast.i. az ősnépek mythu- 
sában a nap jelve. E nemzeti mondát oklevelek is támogatják, 
mert Árpád nagyherceg, kit Kémiai Simon L.U.C. !• a Tnrul- 
ágról származtat le: „Árpad filius Almi, filii Elad, filii Vgec 
de genere Turul.** egy a leleszi conventben létező 1805-dIk évi 
okirat szerint, valóban ebből az ágból volt ; legalább létezett 
Turul-nemzetség: „CoUatio perennalis, Comitis Joannis, filu 
Siztini de Genere Turul, super villa sua Csejrteluk Tocata, 
facta Comiti Paulo fratri Bud genero suo.** — Actorum Gon- 
ventus Lelesziensis Nro 5. Anni ezpositi. Megemlítette ezt az 
oklevelet Horvát István is „Magyarország gyökeres Bégi Nem- 
zetségeiről*' írtában. Pest. 1820. 63. 1. „Megvagyon nálam a 
leleszi prépostságból némely 1305-ki oklevél, úgymond, mely- 
ben a nagyváradi káptalan bizonyítja: hogy János bíró (co- 
mes) a Turul-nemzetségből származott Siztinus fia, Seraphi- 
nus nevfl fiának és egyéb gyermekeinek egyezésekből, Pál bí- 
rónak (comiti) Bud testvérének, cheyteluki birtokát oda 
ajándékozta.'* — Az efféle állatokról vett nevezetek ismét 
atyáink vallására vezetik a vizsgálót, s azt tanúsítják, hogy 
ők a napimádás titkaiba folavatottak , initiatusok, voltak. 

E sasos címer a keresztyénség fölvételével 995. év felé 
megszűnt nemzeti címer lenni; lU.Ottó császár helyette Géza 
negyhercegnek lándzsát adott, mely adományával őt keresz- 
tyén fejedelemnek elismerte, «s őt országostul az európai ke- 
resztyéntartományok sorába fölvette: „Quem Ottó Imperátor 
innatali protomartyris Stephani a baptismo excepit , et Be- 



tehát nem mese, de történet, mi azt igaeolja, hogy kellett pogány atyi* 
inknak írott történeteknek lennie, melyből ezek merítvék. 



Digitized by 



Google 



SZ. ISTVÁN KIBÁLT KETTŐS KEBESZTÉBÖL. 107 

gnum ei liberrime habere permirit, dana ei llcentiam ferre 
Lanceam Sanctam ubique, sicut ipsi Imperátori mos est: et 
de Lancea S. Maurícii ei concessit in propriaLancea/' Engo- 
lidmeni Ademar. — E lándzsa azért neveztetek szentségesnek, 
mert abba sz. Mór lándzsájának valami része volt beillesztve. 
yyTales autem Lanceae, ob certas impressas Reliqaias Sanctae 
habebantur.'^ Du Fresne Glossar. Erről a római birodalom 
lándzsájáról beszéli 929- dik évre Gemblachi Sigebert : „Qaae 
dicitur Primi et Magni Constantini fuisse, donatam Rudolpho 
Begi Burgundionum et Italiae a Sámsoné Comite; Bex Hen- 
rícus (Auceps) precibus, minis, muneribns, addita etiam parte 
provinciáé Svevorum, a Rudolpho Comite extorquet, ethanc, 
ad Insigne et Tutamen Imperii, Posteris reliquit/* Minthogy 
az a lándzsa a római birodalom címere volt, vele adatott a 
csáazámak a f8hatalom is: „Qaandoque Impérium noviter ele- 
cto, per Sacrae Lanceae, vei Hastae Dominicae Traditionem 
conferebatur.*' Burcardus Gotthelffius Struvius: Corpus Juris 
Publid Imperii Bomano-Germanici. Jenae, 1738. 4.'Cap. VI. 
§• 5. p. 181. — E szokást bizonyítja Ditmár is L. 5. „BeiH- 
hardus Duz(Sax.) accepta in manibus Sacra Lancea ex parte 
onmium Begni curam illi fideliter committit.^' És Tagmarus 
in Vita Bemwardi Cap. 34.: „Willegisus Archiepiscopus, et 
beatus Bernwardus-^Heinricum Moguntiam ducentes, Begi- 
men et Begiam potestatem cum Dominica Hasta illi tradide- 
runt/* így tett Géza nagyhercegünkkel is III. Ottó, e szokást 
követék a későbbi császárok is Turóei János, vagy inkább a 
Képes Krónika írója szerint P. II. C. 38. „Sequenti verő Anno 
(1045) reversus est Caesar in Hungáriám, cui Petrus Bex, 
in ipsa sancta paschali Solennitate, Begnum Hungáriáé, cum 
deaorata Lancea tradidit.'^ Miért, hogy a császárnak hódolt, 
és alája vetette az országot , szemei kitolattak. VH. Gergely 
pápa is azért küldött 1074-ben Salamonnak dorgáló levelet, 
hogy a német császártól adatta magának vissza az országot, 
holott sz. István nagyherceget H. Sylvester pápa emelé ki- 
rályságra: „Si tua incauta conditio non adeo beatum Petrum 
offendisset. Nam, sicut a muoribus patriae tuae cognoscere 
potes, Begnum Hungáriáé Sanctae Bomanae Ecdesiae pro- 
príum est , a Bege Steph^no olim beato Petro , cum omni 

7* 

Digitized byCjOOQlC 



108 PODHRADCZKY JÓZSEF. 

iure et potestate saa oblatum, et devote traditum. — Quae^ 
cum ita sint, tu tamen — ius et honorem Sancti Petrí , quan- 
tttm ad te, imminuisti et alienasti, düm eius Regnum a Bege 
Teutonicormn in beneficium, sicut audivimus, accepiflti. Quod 
si verum est — te non aliter — regnaturum , nisi Sceptrum 
Begni, quod tenes, correcto errore tuo, apostolicae, non re- 
giae maiestatis beneficium recognoscaa/^ — Akkor tehát, mi- 
dőn 1000-ben sz. István Bómából koronát nyert, azzal az 
országnak egy új címert is kellett nyernie , az előbbi birodal- 
mi lándzsa helyett. De miből állott ez a címer ? 

Hartvic szent István király életírója, és Verbőczi István 
követői úgy vélekednek , hogy az ország címerében kitetsző 
kettős kereszt II. Sylvester pápától küldött adomány, melyet 
szent István, s utódai mindenha magok viseltethetnek. — 
Mások ismét , minthogy a kettősi keresztnek a királyi pecséte- 
ken régibb jelét nem láthatni , hanem csak II. Endre király 
pecsétén; ezért annak országunk címerébe fölvételét az ő ko- 
rából származtatják: nevezetesen Pray György azt a hospita- 
larius szerzettől kölcsönözteti ; mert ennek veres vértén fénylő 
kettős kereszt volt megkülönböztető jelve. II. Endre pedig 
ehhez a szerzethez különös indulattal viseltetvén, abba 1217- 
ben tagúi is fölvétette magát: „Confraternitati eorum — nos 
adstrinximus devote" mond magáról Endre , Katona István- 
nál Hist. Crit. Begum Hung. Tom. V. p. 27. sequ. Mások 
megint azt állítják, hogy nálunk a kettős kereszt a régi ke- 
resztes háborúban vette eredetét. De ezek is Pray György 
mellett szóknak. — Horvát István pedig az 1833-dik évi Tu- 
dományos Gyűjteménynek XII. kötetében e kérdésre: Igaza 
vagyon-e Verbőczinek, hogy a magyar nemzet a pólyás címer 
osztályt a régi Pannónia címeréből kölcsönözte? határozottan 
nem tudott felelni. „Itt a régiség aligha nyújthat tudományt, 
úgy mond. Mindazáltal, gyanítva, de csak gyanítva, köny- 
nyebb volna talán azt védeni , hogy a kettős kereszt maradott 
inkább reánk a pannoniaiaktól, mintsem a pólyás címer. Ju- 
stinianusgör. császárnak egyik deák nyelvre fordíttatott arany 
bullájában ezek olvastatnak: „Ex parte verő sinistra,in sectio- 
ne secunda coelestis coloris cum duplici Cruce aurea exprimen- 
te secundam Pannoniam." — De Pray épen ezen helynél fogva 



Digitized by 



Google 



SZ. ISTVÁN EIRÁLT KETTŐS KERESZTÉBŐL. 109 

gyanúba veszi ezen oklevelet. Védeni ugyan én sem bátorko- 
dom, azonban figyelmezvén arra is, hogy a régieknek is vol- 
tak verteiken még nemzeti jeleik is — mint aNotitia utriusqne 
Imperii című könyvből kitetszik , — csupán azért nem merem 
tagadni is ezen arany bulla hitelességét, s némely más ellen- 
vetéseket sem tartok reá nézve elég nyomosaknak. Más rész- 
ről tudván még azt is , hogy a pannonesek bizonyosan jászok 
voltak , azt is tapasztalom az austriai birodalom mostani nagy 
címerében, hogy a Jaczving (más néven jász) nemzet címerén 
Í8 — a lithvánus lovag paizsán kettős kereszt vagyon. — Az 
illurok, kik jászok valának , már az első keresztyén század- 
ban elfogadták az üdvözítő tudományt/^ 

Ügy de nem a jászok térítették keresztyénségre atyáin- 
kat, hanem a rokon német császárok, bajor, cseh, meg len- 
gyel hercegek, házasulás és kiházasítás alkalmával; ugyanis 
a magyar keresztyénségnek Arnulf császár vetette meg első 
alapját, midőn Árpáddal Szvatopolug ellen összeszövetkez- 
vén , e szövetségnek állandóbbságára , akkori szokás szerint. 
Árpád két leányát Ágnest és Beatrixot a császár két fiának 
férjhez adta, mint ezt az 1855-ki novemberi „Religio^* számai- 
ban elmondottam. 

A fölhozott véleményekre csak ezt jegyzem meg: hogy 
a kettős kereszt 11. Endre király alatt a pólyás vérttel változ- 
tatva legelőször találtatik. Pray De vetere Reginas Hung. 
coronandi more. p. 55. és De Sigillis Regum Hung. p. 61 — 
62. Endrének fia IV. fiéla, s az utána uralkodók I. Ferdinán- 
dig csaknem háromszáz esztendő folytán kettős kereszttel él- 
tek kettős pecséteiknek túlsó oldalán. Kettős kereszt volt a 
karok és rendek pecsétén is, valamint a nádorén is; Kaprinai 
István kéziratai között £. Tom. XLIV. p. 166. találtam e 
jegyzéket : „1239. Literae Judiciales Dionysii Palatini per 
Danielem condam Cornideá possessae, in his Sigillum pendens, 
Crucem Patriarchalem Hungaricam exhibet.^' 

Pray Györgytől tehát, ha élne, kérdezhetnők : mi volt 
hát II. Endre előtt Magyarország címere? címer nélkül csak 
nem volt. Megfelelt helyette Horvát István az 1833-ki Tud. 
Gyűjt. Xn. köt. „Magyarország régi pólyás címeréről" köz- 
lött értesítésében: hogy arszlán volt az ország címere; de nem 



Digitized by 



Google 



110 PODHRADCZKY JÓZSEF. 

vette észre, hogy nem ceak az országnak volt tulajdon címere, 
hanem az uralkodó Árpád-háznak is. E különbségnek észre 
nem vételében fekszik az egész nehézség. A pólyás címeren 
látszó arszlán nem volt az ország címere, hanem a fejedelem 
nemzetségi címere, mint a Horvát István által fölhozott Imre 
királjféle oklevél igazolja. Hogy pedig III. Béla magyar ki- 
rály alatt is már oroszlánok voltak a pólyákon, az bizonyos 
Imre királynak némely 1197-ki okleveléből, melyben többi 
között ezek mondatnak : „De Praelatorum et Baronum com- 
municati consilii provida deliberatione, ipsi comiti Stephano, 
Anna seu Insignia sua regalia, vigore sui iuramenti , praesen- 
tibus nobis, et eisdem Praelatis, et Baronibus, et quamdam 
Terram Yodiza vocatam, in partibus inferioribus Sclavoniae, 
in contíguitate Districtus Sane et Dubicza, liberó et iusto or- 
dine ad nos, et neminem alterum pertinentem: nec non et Ar- 
ma seu Insignia sua regalia dare et conferre pollicitus exsti- 
tisset." S valamivel alább „Praedicto Comiti Stephano, suis- 
que haeredibus , dictam Terram Yodiza mediantibus aliis lit- 
teris nostris, aurea bulla in pendenti autentico consignatis, 
Anna etiam, seu Insignia ipsius Domini et Patris nostri , et 
nostra: Scutum, et desuper Galeam, de summitate ipsius 
Galeae Leonis anteriorem Medietatem, cum Pedibus anterio- 
ribus, Ungula aurea rapaci , ac Coronam auream in capite 
gestantem — dedimus et conferímus." — Imre király két ízben 
is elég világosan mondja: „Arma seu Insignia sua regalia'* 
tehát nem Begni. Alább pedig még értelmesebben nyilatko- 
zik: „Arma etiam seu Insignia ipsius Domini et Patris nostri, 
et nostra. *< — Hl. Béla fejedelmi székének két oldalán arszlán 
látható, mert ez volt Árpád nemzetségének saját címere a Ké- 
pes Krónika szerint is P.H. Cap. 52. „Ladislaus autem Dux, 
commutaverat Signa sua, cum Vexillo Ducis Geysae ea inten- 
tione , quod Salamon audacius invaderet illud agmen , in quo 
Signa Geysae gestabantur, putans esse agmen Geysae, quem 
nuper devicerat.*' Hogy pedig szent László címerén arszlán 
volt, emez egyházi énekből tanuljuk, melyet a Budai Króni- 
kában is p. 162. megemlítettem : 

Tu came purus , mente preclamfl , 
Tu corde audax, more Leonis: 



Digitized by 



Google 



SZ. ISTVÁN KűULY kettős KERESZTÉRŐL. 111 

Ad boG es dictns bátor Ladislaus , 
Gum adbuc iuTenis a^tate fores. 

De élő 8 leggyőzSbb bizonyság Pest vármegye címere; ezt a 
vármegyét y mint tudjuk, hajdanában magok a fejdelmeky s 
helyettök a budai várnagyok kormányozták, ezért főispánja 
nem is volt; most is egy országtekét tartó koronás arszlánt 
visel címerében, melyet Nagy Gábor néhai Fejér György ké- 
relmére 1838-ki oct. 18. költ levelében ekép ír le: „Comitatus 
Pesthiensis antiquius, moderno, Sigillum non növi. Nec puto 
habuisse; cum sub iugoturcico constitutusfuerit, Congregatio- 
nesque et Tabularium prius Szécsényini, mox Filekini habu&- 
rit ^). Modemum est in Clypeo coelestini coloris Leo aureus 
erectus, posterioribus pedibus, tricoUi viridis coloris insistens; 
priori dextro pede Coronam auream, sinistro autem Pomum 
aureum cum superposita Cruce aurea tenens, ac ante pedee 
posteriores trés Bosas aureas habens. E tribus his Bosis au- 
reis censeo, Sigillum hoc, per Principem Palatinum Paulum 
Eszterházy, Comitatui impetratum fuisse ^). Sigillum Comitis 
Francisci Wesselényi Palatini de Anno 1670. '), item Pauli 
Wesselényi de Anno 1676. utrumque in origine apud me ex- 
stans, ostendit in Clypeo oblongo Serpentem coronatum ád 
sinistram versum, cum cauda retrorsum incurvata; pedibus- 
que Bosam triplicem tenentem. Supra Clypeum Corona cer- 
nitur." 

Az sem érdemel figyelmet , hogy a régi pecséteken a 
pólyák és arszlánok száma hol kisebb, hol nagyobb; mert ez 
csupán a pecsétmetsző,' vagy mint a régiek nevezek, likasztó 



^ A közlő axt akarja mondani , hogy ez a címer nem I. Ferdinind 
korából való, a ki alatt rendeltetek, hogy a vármegyék tulajdon s ne fő- 
ispánjaik pecsétéivel éljenek. Hajol emlékezem, Szála yármegye yolt 
as élaö, melynek 11. Ulászló király adott címeres levelet, ki is van adva 
aTnd. Gyújt valamelyik kötetében. 

>) Legfölebb tán ő vésette. 

*) Wesselényi nádor 1667-ben holt meg. Az arany koronát és világte- 
két tartó arszlán, a nevezett két nádor koránál sokkal régibb, s azon 
időkből való, mikor még dicső királyaink voltak e vármegye főispánjai. 
Az érintett három arany rózsáról inkább azt lehetne állítani, hogy e cí- 
mert tán Wesselényi erősíttette meg, vagy pedig , hogy a mostani pecsé- 
tet 6 kétzíttette. 



Digitized by 



Google 



112 PODHRADCZKY JÓZSEF. 

akaratától föggött. Kiviláglik továbbá a mondottakból az 
18, hogy a pogány időben a sas, vagy turul nemzeti, nem 
pedig Árpád nemzetségi vagy ági címer volt. 

Minő címere volt tehát a keresztyén Magyarországnak? 
FigyjBlmezvén Hartvicra, szent István király életírójára, két- 
séget nem szenved: hogy a keresztyénség, vagyis inkább ki- 
rályság óta kettős kereszt. Ez látszik az 1358-ban másolt Ké- 
pes Krónikában P.II. Cap. 28., szent István vértén, és zász- 
lóján, Cap. 56., szent László király galibáján, valamint e 
krónika homlokán is, az Anjou-ház két címerének közepette. 
E Képes Ej*ónikábaQ írott nemzetségek címereinek valóságát 
^ pedig oklevelekből lehet bebizonyítani; ha ezek hitelesek, mi- 
ért nem volna a kettős kereszt, melyet a XI. és XII. század- 
ban élt Hartvic 1109-dik év felé írott szent István király le- 
gendájában nyilván s világosan megemlít: „Quarto post pa- 
tris obitum anno — asericum presulem , qui alio nomine ana- 
stasius dictus est, ad limina sanctorum apostolorum misit, ut a 
succesaore sancti petri principis apostolorum postularet , quo 
novelle christianitati exorte in partibus pannonié, largam be- 
nedictionem porrigeret , strigoniensem ecclesiam in metropo- 
lim, sue subscriptionis auctoritate sanciret, et reliquos epi- 
scopatus , sua bcnedictione muniret. Regio etiam dignaretur 
ipsum diademate roborare ^), ut eo fultus honore, cepta, per 

dei gráciám posset solidius stabilire. presul ascricus ad 

papám pervenit, qui officium iniunctum sibi prudenter exe- 
quens, et sancti ducis gesta referens, ordine ab apostolica 
sede, que premisimus insignia postulavit, indicans, eum di- 
gnum főre tali honore et dignitate, qui plures gentes, per dei 
adiutorium sibi subiugasset, et multos infideles per suam po- 
tenciám ad dominum convertisset. Quibus auditis, valde 
gavisus romanus pontifex, cuncta, prout fuerant postnlata, 
benigne concessit« Crucem insuper ante, regiferendam, eelui 
in signum apostolatus misit.^* sat. 

Valamint Géza nagyherceg megtértekor turul helyett 
szent lándzsát nyert III. Ottó császártól: úgy szent István 

^) Azon nyomós okokat, miért kért szent István épen Rémából koro- 
nát, főllioztam az 1855-ki augustusi ,,Be]igiő^^ban. 

Digitized byCjOOQlC 



SZ. ISTVÁN KIBÍJ.Y KETTŐS KERESZTÉBŐL. 1 Í3 

király mint magyar apostol, s mint apostoli szént-szék követe, 
keresztet. Hogy szent István király az apostoli szent-szék kö- 
vetségével 8 hatalmával föl volt ruházva, IV. Béla király 
1237-dik évi oklevelének kivonata, mely Pozsony város levél- 
tárában létezik, bizonyítja: „Cum privilégium Sancti Stephani 
Begis, paríter et Legati tunc Sedis Apostolicae, hospitibus 
Albensibusconcessum — fuisset conversumin cinerem/' Ismét 
IV. Béla király mondja 1238-ban IX. Gergely pápának írott 
levelében: „Petimus, ut Officium Legationis, non alii, sed 
nobis, in terra Assani committatur , ut habeamus potestatem 
limitandi dioeceses — quia haec onmia beatae memóriáé Aute- 
cessori nostro , Sancto Stephano sünt concessa." Mert szokás 
volt e követséggel s hatalommal a keresztyén fejedelmeket is 
fölékesíteni. „A Latere Legati, seu Apostolid cum amplissi- 
ma auctoritate, quae tanta est, ut totó Legationis tempore, 
non secus, ac ipse Pontifex, honoretar, et süprema in Bebus 
Ecclesiasticis potestate gaudeant (ilyen volt, hogy érsekeket 
és püspököket nevezhetett, s egyházi megyéket állíthatott), 
lidem verő Legati Apostolid a Latere, munus Begibus etiam 
inditum esse a Pontificibus Bomanis , Bogerus Hovedenus 
docet Ann. Chr. 1164., ubi Henrico IL Begi Pontificem con- 
cessisse : ut Legátus esset totius Angliáé/' — Joh. Jacobi 
Hofimanni Lezid Universalis Continuat. 1683. fol. Tom. I. 
pag. 983. — Az ilyen apostoli szent-szék követe s fejedelem 
Patriarcba dmet is viselt: naTpeápj[viq,BZBz: narptaq apj^ta^==' 
Gentis Primas, méltóságára nézve a római anyaszentegyház- 
ban, pápa után, ki hármas kereszttel él, legelső; ezért kettős 
keresztje volt, mely közönségesen patriarchai keresztnek hi- 
vatott. „Omnis autem Ulius modus, figura et reliqua per se 
loquuntur , esse Apostolicam, et earum simillimam, quae Le- 
gatís Bomani Pontifids consvevit praefeAri. Hinc praedare, 
me iudice, mond Kollár Ádám, Hist. Dipl. Juris Patronatus 
B^^om Hungáriáé. Lib. I. Cap. 8. p. 42—43. Illustr. Béwajus 
laodati mihi iam supra Operis p. 149. Lnprimis, inquit, Crux 
gemina Coronae ádiuncta fűit, S. Stephano Begi Hungáriáé 
praeferenda eo nimirum respectu, quod Bex simul et Aposto- 
luB Hungarorum esset; Begiam simul et Apostolicam digni- 
tat^m ac Professionem , ex Conversione suae Gentis adFidem 

4CA9. ÚT. 1866. lU. 8 

Digitized byCjOOQlC 



114 PODHRADCZKY JÓZSEF. 

Christiunain cousecutus.^^ És ugyanott p. 41. y,Crux Hunga^ 
rica, inquit RéwajuH, nescio, temporumne iniuria, an homi- 
num potius incuria ? ^) (addere poterat. yel invidia) ainissa 
desideratur/' Eíub effigies , quae in vctustisslmis Regum no- 
strorum Ceris spectatur — Cruci , quae Legális Romani Pon- 
tificis praeferri eolet, est simillima. Debeo hanc memóriám 
Illustrí atque eruditissimo Yiro Antonio a Bosenthal, Mariae 
Theresiae Augustae a Consiliis, et Sanctíonis Augustae Do- 
mus tabuiarii Praefecto dignÍ8flimo,qui,pro8Íngularí suo, Jura 
Regia , illustrandi studio , exemplum Cerae mecum communi- 
cavit, adpensae Litteris Belae IV. Hungáriáé Regis, quibus 
Comiti Symoni Yspano terram Chenke cum insula, feneto et 
aliis pertinentiis ob benemerita donat. Dátum Nitriae IX. Ka- 
lendas Február. A. 1242. anno regni octayo." 

E kettős keresztet Mátyás király a bíbomokoknak 1460- 
ban Írott levelében nyilván ország címerének vaUja és nevezi: 
Epistolae Matthiae Corvini Regis Hungáriáé. Cassoviae 1744. 
8. P. rV. Epistola XXVn. „Fűit et hoc nobis grave, quod 
sua Sanctitas Jus Nobis nostrum, quod in lectionibus Praela- 
torum Regni nostri a Praedecessoribus nostris Regibus devo- 
lutum est ad Nos, turbare voluit, cupiens aliis, cum praeiu- 
dicio nostro, et Jurís nostrí detrimento, de Episcopatu Mo- 
dru8Íensi,qui ad nostram electionem semper pertinebat, etper- 
tinet, complacere. Non considerat, quantum praeiudicii ea 
res Nobis inferat, et quantum impossibile sit Nobis in ea re 
Sanctitati suae morém gerere , et id tolerare. Credimus talia 
Sanctitas sua non faceiet,6Ísciret, quanti momenti ea res apud 
Nos Hungarosreputetur. Quod quidem his diebus patuit: cum 
certos Regnicolas harum Partium feceramus convenire, a qui- 
bus tanti clamores sünt contra Nos habiti, quod Nos Jura no- 
stra negligamus, quod profecto veriti simus, ne Populus omnis 
in seditionem verteretur. Quae^ ut Sanctitas sua aperte co- 
gnoscaty certa esse debety Duplicatam illám Crucem, quae Re- 
gni nosíri Insigne est^ Gentem Hungaricam libenttus triplicare 



\) Miből volt 62 a kettős kereszt, mikor tűnt el, s hova lett? a ma- 
gyar történet nem tudja, de azt följegyezte, hogy a pápák több ízben 
igyekeztek e jóst visszavenni. 



Digitized by 



Google 



SZ. ISTVÁN KIRÁLY KETTŐS KERESZTÉRŐL. 115 

velle, quam in id consentire, ut benefMa et Praelahtrae ad 
Jus Caronae spectanies^ per Sédem Apostolicam conferantur,^^ 
n. Sylve^ter pápa, mint Hartvic beazéU, küldött szent 
Istvánnak 1000-dik évi mart. 27-kén egy levelet ie, melyben 
ez az apostoli, vagyis kettős kereszt nyilván megemlittetik: 
„Et quia Nobilitas Tua Apostolorum Glóriám aemulando, 
Apostolicom munus, Christum praedicando, eiusque Fidem 
propagando, gererenoa est dedignata, Nostrasque et Sacer- 
dotii vices supplere studuit, atque Apostolorum Principem, 
praecaeteris singulariter honorare: idcirco, et Nos, singulari 
insuper Privilegio 9 Excellentiam Tuam, Tuorumque Merito- 
mm intuitu Haeredes ac Successores Tuos legitimos nunc et 
perpetuis temporibus condecorare cupientes, ut, postquam 
Tu, et illi, Corona, quam mittimus, ríte, iuxta Formulám, 
Legatis Tms traditam, coronatus: vei coronati eztiteritis, 
Crucem aníe Te^ Apostolalus Insigne, gestare facere poisii 
etvalecUj atque illiposiint^ valeatítgue; et secundum quod 
Diúina Gratia Te, et tilos docuerity Ecclesiae Regni Tui, prae- 
senies et futurasy Nostra, ac Successorum noMtramm rtce, 
dispanerey atque ordifiare. Apostolica Authoritate, similiter 
concessimuSy volunius et rogamus: sicuti in aliis Literis, quas 
in communi ad Te, Optimatesque Begni, et cunctum fidelem 
Populom, per Nuncium nostrum, quem ad Te dirigimus, de* 
ferendifi, plenius haec omnia continentur/' — E levél hiteles- 
ségét a tavali „BeUgió^'-ban kivívni igyekeztem , kiszúrván 
belőle Levakovicli Báfaelnek belé csúsztatott koholmányait. 

Miután ezek szerint II. Sylvester pápa küldött szent 
Iktvánnak, mint tőle nevezett és címzett apostoli királynak 
keresztet, én ezt a fölhozott okoknál fogva kettős keresztnek 
tartom, és azt hiszem, hogy ez volt a királyság fölvétele óta 
Magyarországnak címere. 

Nagy Lajos király 1366-ban e kettős kereszttel egyesí- 
tette háza pólyáját is, mint azon évi titkos pecsétén látszik, 
és most Magyarország címerének egyik osztályát veres mezőn 
fekvő négy fejér pólya teszL Ezeknek is eredetök s jelentésők 
felől sem egyformák az írók vélekedései. Yerbőczi István Tri- 
port. Part. I. Tit. 11. §. 3. a négy fejér pólyának pannóniai 
eredetet adott, melyek szerinte a Duna, Tisza, Száva és Drá- 

8* 



Digitized by 



Google 



116 PODHRADCZKY JÓZSEF. 

va. ,,Undie ab illius (Sancti Stephani) tempore , Gens Hunga- 
rica, dupplicatam Crucem pro Armis ac Insignibus haberé 
pariter, et gerere oonsvevit. iDsignium namque quatvor Flu- 
minum, scilicet: Histri seu Danubii, ac Tybisci seu Thiciae, 
nec non Zavae et Dravae, a Begno Pannóniáé, quod modo 
Hangari incolant, atque inhabitant, pro se vendicavit.'^ E 
híres magyar Treboniamus nem tudta, hogy a Tisza nem is 
foly a régi Pannóniában, melynek a Duna volt határa; a 
szomszéd barbár nem-római tartományok a Duna bal részén 
feküdtek, s már ezért sem jelenthet a négy fejér pólya folyó* 
kat. A pólyák is ugyan fejér szinüek , de inkább halavány- 
kékek, vagy zöldek, és mindenkor habosak. Hihető, hogy 
Verbőczi n. Ulászló királynak 1496.dik okleveléből , mely- 
ben Szlavónia címerében a Száva és Dráva említtetik, követ- 
keztette: hogy a magyar fejér pólyák is vizek. E magyarázat 
tehát elég régi; találtatik II. és Hl. Ferdinánd 1627-dik, és 
1650-dik okleveleiben is, melyeket sz. kir. Breznó-Bánya 
városnak címerrel együtt adtak: „In qua quidem dextra cae- 
rulea Scuti area quatvor Fluvii, nimirum principaliora Pan- 
nóniáé Flumina: Danubium utpote, Savum et Dravum et 
Tybiscum designantes decurrere , et praeterlabi: in rubea au- 
tem sinistra Scuti parte, in téma serié, sex álba Lilia, ordi- 
ne locata effloruisse et excrevisse visuntur." 

Schwartner Márton pedig úgy vélekedett, hogy a pó- 
lyák a Magyarországhoz tartozó szövetséges országokra cé- 
loznak. Különben Pray György de Sigillis p. 70. Imre király 
korából származtatja, s régibbnek lenni nem tartja, mivel 
ennek a királynak 1202-dik arany pecséténél még eddig régibb 
olyas pecsét nem találtatott , melyen a pólyák látszatnának. 
— Horvát István , végre, szokása ellenére, habozva szólott 
e tárgyhoz az 1833-dik Tud. Gyűjt. XH. köt. Magyarország 
pólyás címeréről közlött értesitésében , hol többféle véleményt 
fölhordván: ^,Nekem tehát anélkül, hogy itt valamit állítanék, 
úgymond, elég volt e tárgyat megérintenem.*' E tárgyon sem 
indulhata el Horvát , mert nem tudta a fejedelmi címert és 
színeket az ország címerétől megkülönböztetni , s minthogy 
a pólyák már Imre király pecsétén láthatók , magával elhitet- 
ni: hogy az ország címerének egyik osztályában veres vérten 



Digitized by 



Google 



SZ. ISTVÁN KIRÁLY KETTŐS KERESZTÉRŐL. 117 

fekv6 négy fejér pólya az Anjou ifjabbik háznak jelve volt, 
Nagy Lajos király 1369-dik címeres oklevelében a fejér és ve- 
res pólyákat, tulajdon nemzetségi címerének és saját színei- 
nek vallja: 

„Nos Ludovicus Dei gratia Bex Hungáriáé etc. Memó- 
riáé commendamus, tenoré presentium significantes, quibus 
ezpedit, universis: quod nos commodo et utilitati fidelium 
civium et hospitum nostrorum de Cassa , regia liberalitate in- 
vigilare cupientes, ac eosdem graciosis donis gliscentes ampli- 
are; ad devotam et humilem ipsorum supplicacionem , eisdem 
civibns nostris de Cassa annuimus ex grácia speciali : ut iidem 
a modo, in Sigillo ipsius civitatis secreto et missivo, ac ve- 
xilloy formám cíypei cnm signo nostro regio exomatOy desuper 
fndéUcet nnum íractum , seu lineam flacei coloris % tribus ima- 
gimbus Liliorum compaginaiam: ^) ac de subtus quateor Line^ 
as ruffas et totidem albas lateraliter habentis, in perpetuum ge- 
stare valeant atque possint. Hamm sub nostro sigillo secreto 
testimonio Litterarum , quas in forma nostri privilegii sub 
magnó nostro Sigillo, pro ipsis civibus redigi faciemus, dum 
nobis fuerínt reportatae. Dátum in Diosgewr fería prima pro- 
xima ante festum Ascensionis Domini. Anno eiusdem Millesi- 
mo trecentesimo LXo nono/' 

Vegye akárki is kezébe a Képes Krónikát, tekintsen 
annak homlokára, azután fordítson, és üsse fol másod részét, 
nézzen a 90-dik fgezetre, ott találandja 1312-dik évre Róbert 
Károlyt is ugyan ezen fia, Nagy Lajos által leírott címerrel; 
ez tehát^ vagyis a négy fejér, és négy veres pólya az Anjou- 
ház iQabb ágának jelve. 1831-ki Tud. Gyűjt. IV-dik köte- 
tében megemlítettem egyéb a heraldikában talált neveit is. 
Horvát szavaival végzem értesítésemet: „Elég tudni, mi volt, 
ha most az , a mi volt, másképen vagyon is, az a régiséghez 
nem tartozik.'* 



*) Azaz: kékscínú vérten. 

S) Három arany liliom. A francia heraldicusok tévedésből nevezik a 
királyi lándzsa főlsö részét liliomnak. 



Digitized by 



Google 



118 WENZEL GUSZTÁV. 

BON ALAJOS JELENTÉSE MAGYARORSZÁGRÓL 

A VELENCEI NA6TTANÁCSH0Z 1519. 

WENZEL GUSZTÁVTÓL. 
OlvasUtott az akad. nov. 10. 1855. 

Ujabb történetirodalmi előzmények nyomán meggyőződ- 
hettünk, hogy a volt velencei köztársaság státusactái, vala- 
mint általában az európai, úgy névszerint a magyarországi 
történetre nézve is igen fontos segédforrásokat képeznek. AU 
ez névszerint azon jelentésekre nézve, melyeket a köztársaság- 
nak különféle országokba küldött követei, miután haza tér- 
tek , eljárásukról és ezen országok állapotairól tenni kötelez- 
ve voltak. Nem szenved kétséget, hogy ezen jelentések az 
európai státusok történetének legbecsesebb kútfői közé tar- 
toznak, s várható, miszerint, ha azok, a mennyiben Magyar- 
országra vonatkoznak, kellőleg felhasználva lesznek, hazánknak 
1540. előtti története is nevezetes felvilágosításokat nyerend. 

Ez úttal azon jelentést kivánom a Tek. Akadémiával kö- 
zölni, melyet Bon Alajos (ser Aluis.e Bon el dottor), ki 1516. 
martius 24. a velencei nagytanácstól a budai udvarhoz köve- 
tül választatott, s ezen missióját 1519. június 13-káig Budán 
elvégezvén, követségéről 1519. július 18-kán a nagytanács 
előtt jelentést tett. 

Velencében már 1269. december 9-kén volt törvény által 
meghatározva, hogy „Oratores inreditu dent in nóta eaquae 
sünt utilia dominio^'; 1296. július 24-kén : „Referant suas le- 
gationes in illis Consiliis, in quibus facti fiierunf ; és 1425- 
ben: „In scriptis relationes facere teneantur/' Soranzo Lázár 
továbbá tudósít bennünket arról, hogy körülbelül 1500-tól 
kezdve a követek jelentései külön archívumban őriztettek, s 
többé közzé nem tétettek. De úgy látszik, hogy épen ezen 
titoktartás még inkább ébresztette és táplálta a velencei kö- 
vetjelentések iránt a köz érdeket. Mutatják azt azon számos 
gyűjtemények, melyek az 1530. ótai jelentésekből készültek, 
és nemcsak Velence és általán Olaszországban (Rómában, 
Florenc, Nápoly, Milano, Turin) ; hanem Anglia, Franciaor- 
szág (Paris) és Némethon (Bécs, Berlin, Gotha) köz és ma- 
gán könyv- és levéltáraiban találtatnak ^). Más részről nem 



Digitized by 



Google 



BON ALAJOS MAGYARORSZÁGRÓLI JELENTÉSE. 119 

fájlalhatjuk eléggé, hogy az 1330. előttiek nagyrészt elvesz- 
tek '). SaDuto Marino mindazáltal az 1494— 1534-dik évi 
időből ezek közöl is többeket megtartott híres kézirati króni- 
kájában ^). 

Bon Alajos előtt, kinek jelentése ezen közleménynek 
tárgya, Magyarországban Surian Antal (ser Antonio Surian 
el dotor); utána pedig Orio Lőrinc (ser Lorenzo Orio el do- 
tor) voltak velencei követek. Bon követsége három eszten- 
deig tartott (1516 — 1519); mely idő annál érdekesebb, mert 
n. Lajos király uralkodásának három első évét teszi. Egyéb- 
iránt meg kell különböztetnünk azon egyes jelentéseket, me- 
lyeket Bon, követsége alatt, időről időre Magyarországból 
Velencébe küldött, az 1519. július 18-kai vég jelentésétől. 
Összesen amazok sokat tartalmaznak, mi az utóbbi események 
értésére felette fontos. 

Sanuto Marino , ki, mint látszik. Bon Alajos szellemi 
tehetségéről nem sokat tartott, krónikája XXVII-dik köteté- 
ben annak követjelentését közölvén , azt jegyzi meg róla, hogy 
nem igen helyes, sőt hogy vége felé sok nevetségest is tartal- 
maz (qual fo inepta et ala fin risibile), miért abból többet ki 
is hagyott. Az bizonyos hogy fogalmazására és formájára 
nézve az tökéletlenebb Guidoto Vince követjelentésénél (1523 
—1525), melyet Firnhaber Frigyes érdekes felvilágosítással 
és mellékletekkel 1849-ben kiadott «). 

Bon Lengyel- és Magyarországba küldetvén követül. 
mindkét követségéről tett egyszerre jelentést; s én azt azon 
érdeknél fogva, melylyel az előbbi ország is bir reánk nézve, 
egészen közlöm. Miután Bon abban követségi titkárát dicsér- 
te, először Lengyelországról szól, a hová küldve volt, hogy 



Reumont Alfired: Italienische Diplomaten und diplomatische Ver- 
hiatnisse 1260—1550. Baumer történeti zsebkönyvében I841-ki év fo- 
lyam, 429.1. 

') Ranke: Über die Versehwörung gegen Vénedig im Jahre 1618. 
Berlin Iddl. 57. 1. 

^ Eredetié létezik a bécsi császári titkos levéltárban; teljes másolata 
Velencében a sz. Márk nevű könyvtárban. 

*) Qnellen und Forscbungen zur vaterUndischen Geschichte, Litera- 
tnr undKunst. Bécs 1849. 67—138. 1. 



Digitized by 



Google 



Í20 WENZEL GUSZTÁV. 

Zsigmond kirÜTt , második nejével Sforza Bonivali osszeke- 
lésekor a velencei köztársaság nevében üdvözölje. A lengjél 
királynéról, Izabella, Szapolyai János nejének anyjáról azt 
mondja: ,,E bellissima donna e il re li vol grandissimo bon.'' 

Érdekes különösen az hogy, midőn a követ nála andi- 
entián volt, az udvari nyelv iránt is szó tétetett. „La qual, 
(t. i. a királyné) így olvassuk Bon jelentésében — quandbesso 
orator la visito e si alegro dimandandoU, in qual sermon la 
voleua lexponese lambasata sua, o hongarOf o latin, o latin 
vulgar , disse latin vulgar , percbe li piacé molto parlar intal 
forma, benche la impara parlar per letera, per poter parlar 
col re suo marito.'* Kitetszik ebből, hogy a magyar nyelv 
akkor időben Olaszországban nem kevesbbé, mint Lengyel- 
országban ismeretes volt, mert mind a milanói eredetű len- 
gyel királynénak, mind a velencei követnek Bon Alajosnak 
(ki, mint alább látandjuk, németül nem tudott) ezen tudósí- 
tás szerint magyarul tudniok keUe; kitetszik továbbá az, hogy 
a classicai latin nyelven kivűl más köz latin nyelv is volt ak- 
kor általános szokásban (latin vulgar) , melyet a lengyelek 
különösen használtak , oly annyira hogy Sforza Bona mint 
menyasszony azt gyakorolni okszerűnek találta, miszerint 
azon jövendőbeli férjével, a lengyel királylyal, társalkod- 
hassék. 

Magyarországi követségére vonatkozó jelentésében min- 
denek előtt Lengyelországbóli útja viszontagságait beszéli el, 
s névszerint hogy, midőn Kassán keresztül utazott, ott tűz- 
vész volt, mely alkalommal azon ház is, a hova ő szállt, el- 
égett, s ő csak nagy nehezen birt az estei bíbornok (egri püs- 
pök) házába menekülni, ki épen akkor szintén Lengyelország- 
ból visszatért , hová a királynét Colonna Prosperrel elkisérte 
volt. Minthogy pedig a tűzvész által nagy kárt vallott, és 
minden köntösét elvesztette (kárát 100 aranyra becsülte), 
Kassa városától kárpótlást kivánt, mely az estei bíbornok 
tanácsára neki 50 aranyat fizetett is. 

Magyarország tekintetében 11. Lajos király személyisé- 
géről, az ország zavart finánc állapotairól és természeti gaz- 
dagságáról, a kormányi intézetekről és azon férfiakról érte- 
sít, kik a kormányt kezelik; így a hadi erőről ; s végre azon 



Digitized by 



Google 



BON ALAJOS MAGYAROBSZÁGBÓLI JEIJ!NTÉS£ 121 

lépésekről, melyeket I. Ferenc francia és I. Károly spanyol 
királyok a budai udvarnál tettek, hogy a királynak , ki mint 
cseh király egyszersmind német birodalmi választó is volt, 
szavazatát a császári választáshoz megnyerjék. 

A jelentés többi része Bon Alajos személyiségére vonat- 
kozik. Panaszkodik, hogy a budai éghajlat egészségének nem 
kedvezett , hogy sokat betegeskedett, három hónapot folyto- 
nosan az ágyban töltvén stb, mely idő alatt követségi titkára 
Vedoa Jakab kezelte a követség ügyeket, továbbá azt beszé- 
li 9 hogy midőn ő, utódja Orio Lőrinc Budára érkeztével II. 
Lajos királynál bucsú-audientián volt , ez őt lovagi állásra 
emelni és lovagi karddal feldiszesiteni akarta; mit egyébiránt 
minthogy már öreg és sem a lovagi állásra megkivántató va- 
gyonnal nem bír, sem fegyverrel szolgálni nem képes, meg- 
köszönt. „Ö doktor, úgymond, és tudományával szolgálja a 
köztársaságot (e doctor e sa usar la doctrina a beneficio dila 
Signoria nostra). Ennek folytán a király őt két aranyozott 
ezüstserleggel ajándékozta meg , melyeknek értéke 100 ara- 
nyat teszen. 

A követjelentés szövegét Sanuto Marinónál következő- 
ig találjuk: 
í8-a Mii 1519. 

Ser Aluise Bon el dotor, vestito da maschin cremexin, 

qnal e dila zonta tomato orator di hongaria, ando in renga e 

fe la sua relatione, qual fo inepta et ala fin risibile; pur disse 

ássa cosse il sumario spriuero di sotto. Laudo Jacomo dila 

Vedoa era li presente, fiol di Gasparo stato suo secretario; et 

vennto zoso il prindpe lo laudo de more. 

Symario düa relatioHe faia im pregadi di ser Almxe Bon el 

dator ritamaio ambasadar dar seremsiimo re di hongaria 

adi 18. luio Í5í9. 

„Considerando la causa, che nel ritomo suo U oratori e 

noncii referiscono ai soi signoii quale sia serenissimo prindpe 

et uos patres Excellentissimi: trouo e percbe non potendo es- 

ser U príndpi in quelli lochi doue li oratori vanno intendano 

nel suo ritomo il tutto per il qual instituto nostro hessendo 

ritornato et stato ambasador a do re et do prouintie referira 

quello a uisto e al dito seguondo il ditto di christo nel euan- 



Digitized by 



Google 



122 WENZEL GUSZTÁV. 

zelio ite et nuntiate quod vidistis. E stato aduncha in polonia 
ét hongaria , et comenzera de polonia.*' 

„Casimiro di brandiburg re vechio di polonia aue 5 fioli, 
4 re et vno cardinal. Fo re felicissimo quanto ali bonon tem- 
porali. Aue ladislao fo re di hongaria; zuam alberto, alexan- 
dro et sigismondo tutti re di polonia; et laltro cardinal. Que- 
8to re casimiro prése il gran maestro di pnisia esi lo fece sub- 
dito suo. Ilregno di polonia e gran regno, vi nasse tutto 
quello si pol zerchar excepto vin. Questo gran maestro di pni- 
sia di nation todesco non e contento esser dominato da poloni 
dicendo , che la prusia era dominata per infidelli , et non po- 
tendo poloni domarla veneno questi todeschi, la prése et tol- 
se qnel dominio, perho li par esser Ihoro signori e non subditi 
(del) re. Per la qual cossa questo e causa dile guerre e in po- 
lonia , da vna parte che la rossia per tartan » dal altra che la 
boBsina (Moldávia) per tnrchi , Et conuicina la polonia con la 
moschouia, doue tra Ihoro re et ducha e guerra per causa, 
chel dúca predito tolse vno castello chiamato simolento situa- 
to in lalituaniaal principio; II qual il re uol reaquistarlo, 
qual hauendolo potría dominar la ditta litoania. Qual li mos- 
ohouitti (avendo), che saríaperder gran ponté dil regno di 
polonia, per esser partido il regno in 3 parte: polonia, litua- 
nta et prusia. Per il che quelli talli fano coraríe et moschouiti 
et tartari, íacendo gran danni. H re presente di polonia chia- 
mato Jt^'jmondo edi anni 34, bellissimo di corpo, grando 
piu di lui orator, largo in le spale et a bon nome in quel re- 
gno di far iustitia; percbe U piacé forte dar audientia^ e sta 
ogni zomo occupato in questo fino mező zomo, per il che 
tutti desiderano il suo viuer sia longo. A de intrada duc. 400 
milia, non ha niuna spesa, non tien corte. La soa intrada e 
di salli, che gran numero traze 100 milia duc. al anno, et 
quelli li asuna li paga con la poluere di ditti salli et questi ne 
spaza assai da Todeschi. Poi traze vtilita di dacii di ceruose 
et di altri dacii ; perho che ogni vaso da Ihoro cussi chiamato 
bota di vin si paga duc. vno, e di ceruosa che deli non si be- 
ue, quasi altro vi son gran copia di pelle et corami e di tal 

dadi traze duc. 30 milia ; item duc. 25 milia de . 

Questo re quando fa exercito non spende lui ; ma quando el 



Digitized by 



Google 



BON ALAJOS MAGTABORSZÁGRÓLI JELENTÉSE. 128 

ua im persona, tuttipdioni e ublígati caualchar con Ini , chi 
con piu 9 chi con manchó, secondo che poleno et cussi fano 
li pedoni poloni. Ma quando si fa corarie, il re mete vnataza 
a yiUani , e di quelli paga 4 in 5000 caualli e li manda al in- 
contro. Qnesto re nouiter si ha maridato in la fiola dila dn* 
chessa di bari (Sforza Bona) per la qual causa esso orator fo 
mandato dala Signoria nostra de li a congratularse. E belis- 
sima dona e il re li vol grandissimo bon. La qual , quando 
esso orator la visito e si alegro dimandoli in qual sermon la 
▼olena lezponese lambasata sua, o hongaro o latin o latin vul- 
gar, disse latin vulgar, percbe li piacé molto parlar in tal for- 
ma, benche la impara parlar per letera per poter parlar col re 
SQO maritOy Et nel suo partir tolse licentiaringratio la Signo- 
ria nostra ofierendossi etc. E il re li fece presente di do cope 
darzento val da duc. 80, le qual si apresenteia se cussi parera 
ala Signoria. Et il re si offerisse molto ala Signoria e disse, 
che lauia parlato con quelli grandi, qualli si doleuano dila po- 
cha stima feua questo stado di quel regno per esser molto Ion- 
tano, percbe quando el fo electo re non li fo mandato oratori 
a congratularsi, ni pur fato tal officio con lettere; et che esso 
orator justifichoe la Signoria nostra esser sta implicita in que- 
flta acerba guera passata. Concluse ilre emorto drio laraina.** 
„E disse in questa sua andata di polonia in camin aue li 
4 elementi contrarii, et in vna terra chiamata casouia pur in 
hongaria habitano il forzo todeschi li véne vn caxo che hessen- 
do alozato in vna caxa se impio el íuogo adeo conuene leuarsi 
in camisa e andar sula piaza e fo grandissimo fuogo che bruso 
tattá la caxa ma perdie Ihoro e gran maistri di soudar fuogi 
non ando piu oltra che si non si prouedeua tutta la terra si 
brosaua e inteso quelli popoli era alozati li italiani diceano es- 
ser sta messo il focho apostd e uoleano butarli viui nel focho 
e loi orator ú saluo in caxadil Reuerendissimo cardinal Esten- 
se che era U ritomaua di adria dil suo episcopato stato in po- 
lonia con la raina et il signor prospero colona; et le porté dila 
terra fo tenute serate per zomi et fo mandato per U Judici ai 
qual lui orator disse facesseno inquisition chi e sta causa et 
che hauio preso dile aue robe. Andono fenő processo (o) 
trouono: a la fin disseno voler pagasse il danno. Bt cussi 



Digitized by 



Google 



124 WENZEL GUSZTAV. 

conseiato dal Beuerendissimo Cardinal li dete dac 50 pee dile 
80 robe siche autó danno di duc. 100. Disse e pouero zenthi- 
lomo stato presom di Idíidíoí quando fu preso príma a caxal 
mazor eperse queUo hauia perho euplichaoa la Signoría nostra 
non facesse che lui pagasse dal danno'* etc. 

„Poi intro 8ula legatiomdi hongaría: Come quel re e 
governato da do capi» che il conte palatim (Perényi Imre) et 
il gran canzelier che Episcopo Vaciense (Szálkai Láazló); 
qualli hanno il cargo dil regno , percbe quello re chiamato Lo- 
douico a anni 13 compite adi 2 zugno ; homo grandé e bon> 
complesionado e bello in ziera, ma non formoso. Si dellecta 
di arme et si armo pocho, e a buda corse la lanza con gran 
piaser di tutto quel popolo chel uite. Studia inlatim; a 4 
lengue: bongara, todescha, bohema et latina. Fa da si boné 
rísposte, e sil niue sara degno re/< 

„A pocha intrada, duc. 140 milia; che re Mathiae ha- 
uia duc. 800 milia; et tal volta nela sua cusina non e da cusi- 
nar, e non hada yiuer;e talhorali soi hanno mandato a diman- 
dar 14 duc* imprestedo. E la causa e, percbe il padre alieno 
ássa lochi dil regna, per aver danarí daBU8tentarsi;poi U turchí 
li hanno tolto ássa castelli in la Bossina et in la Coruatia. Et 
disse, sapeua le intrade tutte al presente, da ebi le scodeua. 
Le qual sonno queste: Traze di salli che le montagne di salli, 
e ebi ne uol ne ua a tuor; per quelli, che si uende duc. 16 
milia. Di minere di oro e di arzendo duc. 14 milia, le qual 
nunere se impie di aqua e di brieue non ne auera. Be Mathias 
trazeua di ditte minere duc. 100 milia, e di salli duc. 100 mi- 
lia, Et al presente in hongaría le monede e sta basade, per 
non si trouar li arzenti tanti come si feua príma, a dila tran- 
siluania duc. 6000, a dil trigesimo che vna angaría duc. 20 
milia. Traze di buda e di véstem (Pest), che do térre in mező 
dile qual passano il danubio, duc. 20 milia per li dacii Poi il 
resta, che zercha duc. 60 milia, traze dile diche mette nel 
regno; dile qual re mathias trazeua duc. 200 milia. E questo 
percbe tutti quelli e al govemo fa a soluer, chi li par dicendo, 
e di mii; e Ihoro traze lintrade, e il pouere re la perde.*< 

„In hongaría vi nasse tutto quello bisogna al vito huma, 
excepto oio; et in polonia tutto da vin in fuora yi nasse* Ha- 



Digitized by 



Google 



BON ALAJOS MAGYARORSZÁGRÓL! JELjSNTÉSE. 125 

uia il regno di hongaria al tempó di re mathias 72 contadi, 
adesBO ne ha solum 55 , il resto turchi U domina, partéin 
bofisina et parte nela coruatia/' 

,,Que8to regno e governado de 8 electi in la diéta , in 
la qual yi entrano tre sorté: prelati baroni et nobeli; et ulti- 
mate in le diete di thetha (Tolna) e di baza (Bács) li popoli 
Tolseno etiam Ihoro, che li nobelli ui govemase et elexenolB 
al anno , i qualli 8 mexi 6 8tar douesseno con li altri 8, videli- 
cet 4 prelati et 4 baroni residenti al govemo dil regno, e pa- 
sati li 6 mexi li altri 8 intraseno ; et che U 8 prelati e baroni 
non pote83eno far nulla zercha il regno senza il uoler di quelli 
8 nobili; tamen i fanno pur 8Í i nobelli volesseno non farlano, 
et sempre stanno nel corseio con li altri. Sonnoaduncha que- 
6ti li prelati ; il primo il ReuerendÍ88Ímo Cardinal Strigonién- 
86 (Bakac8 Tamás) homo di grandissimareputaziom, licetad- 
esso Ihabi persa. E di anni 84; a de intra da duc. 85 milia al 
anno; e arziepiscopo di strigonia, che luntan di buda miglia 
XII italiani , doue tien corte , e a grandissima spesa per la 
gran fameglia el tien , poi tutti , chi va li 9 fimno le spexe al- 
horo e caualchature » 8Í ben áteseno 6 mexi 9 Et vi uanno qua- 
8Í tutti 9 chi vien in hongaria , poi altri ássa, percbe la piacer 
di parlar di cosse di stato. E stato a roma; a assaissimi ar- 
zenti; fa credenziere somptuose ; a ássa castelli e ville Botto 
de lui; a piu reputazion cha il re; e il primas nel regno e 8Í 
tien Ihabi in contadi da duc. 400 milia e piu. Da 6 mexi in 
qua 9 quando el uene ala diéta di san zorzi; staua ben, e mai 
andato. Si dice e cazudo apopleticho. Est altér Bex. Questo 
Cardinal li ha ditto piu volté 9 e sta grandissimo amico di que- 
sto 8tado; e solo contra tutti in questa guera a tenuto le ra- 
xom dila Signoria e tolto gran inimicitia per quella; tamen la 
Signoria non li a coresposo si in darli certi danari, li ib pro- 
messo ; come etiam in darli vna galia, quando el tomaua di 
roma per passar il mar. Tamen per questo dice non e mutató 
dil amor porta ala Signoria. Conclude e vechio, viuera pocho. 
n secondo e lo arziepiscopo colocense e di nation di frangipani 
zerman dil conte bernardin (Frangepán György) e per amor 
8U0 il re richiese al ambasador di franza foli per aver il suo 
voto la Uberation dil conte chrístophoro. Questo e di anni 



Digitized by 



Google 



126 WKNZEL GUSZTÁV. 

60, a intrada duc. 25 milia, non ha molta reputazlom. Si dice 
a di contadi duc. 400 milia. II 3^ e lo Episcopo di transilua- 
nía (Várdai Ferenc) di eta di anni 45 a intrada duc. 20 milia 
bí dice a de contade duc. 200 milia et a ássa arzenti che li pre- 
ti ogni anno li donado vna credenziera et viuendo auera as- 
saissimi arzenti. Etiam queeto non e in repuiaziom, hongaro 
dila caxa di Varda e homo grasso. U 4-o e lo Episcopo di 
Cinque Chiesie (Szakmáry György) di anni 62 homo di gran- 
dissima reputaziom e quello el uol in quel regno e fato. E di 
nation todescha di Casouia di bassa conditiom fo fiol di yno 
sartor a intrada duc. — . Et caualcha per buda solo con 200 
zenthilomeni a piedi. Queeto a grandissima reputaziom mon- 
stra praticho in cosse di stato e stato al tempó dil re lodouico 
(ez hiba, mert Ulászló királyról van szó) padre di questo re 
sempre al govemo dil regno homo íedolo, ma praticho, a di 
contadi duc. 800 milia. Per quello si dice se imbriaga volen- 
tiera et questo e il costume di hongari che spesso se imbriaga- 
no et dormena 4horepoi disnarper padir el uin ne evergogna 
in quelle parte a imbriagarse; et la matina si fa le faoende e 
non da poi disnar. Poi li 4 baroni il primo era il conte pala- 
dim (Perényi Imre) che morto qual era amico dila Signoria 
nostra e sta electo nouiter il conte di themisuar nominato ste- 
phano boát (Báthory István). Boát in hongaro uol dir auda- 
ce; quella caxa era audace remathias lisubleuo. Questo conte 
palatim nouo e sta electo per il re, e si fa con tal cerimonie 
per li baroni e conti ne altri ni entra e siballotama si ben vno 
hauesse mancho ballote il re lo elezo dummodo non sia suario 
numero. Questo aue balote 57 et il scontro che fo Yayuoda 

tránsiluano (Zápolyai János) aue 27. E di eta anni si 

ricomanda ala Signoria, dice e seruitor, scrisse se li scriuesse 
vna bona lettera congratulatoria. Et cussi li fo scrito ; al suo 
partir non era zonta. H secundo e il Yayuoda Tránsiluano 
(Szapolyai János) qual vien fato per il re. E parente dil re 
di polana. Questo e homo di anni 34, di gran cuor, li basto 
lanimo intrar in castello dil re per forza et andar fino ala por- 
ta dil re con vno corteUo in man, percbe li fo alza il ponté 
volendo intrar in castello. Questo non si contenta di pocho. 
E azio si sapia e do Yayuodi dila, vno transalpino et laltro il 



Digitized by 



Google 



BON ALAJOS MAGYAKOBSZÁGRÓLI JELENTÉSE. 127 

moldauio. Questo transalpino hesaendo morto il padre, il po- 
polo elexe il fiol natural e fo dal re confirmato. Si chiama bá- 
ron di hongaría; tamen e subdito etiam dil Signor Turcho; et 
a questi capitoli , che a quel exercito primo vien in compagna 
o turchesco o hongaro lui si aderisse. Manda ogni mexe soi 
oratori a buda per varié coase li achadeno ; e cussi fa il mol- 
dauo. II terzo e il ducha di lorenzp (Újlaki Lőrinc) fo fiol di 
re di bosöina di eta anni 75. H 4-o e il conte di themisuar, 
qual e nominato di sopra electo conte palatim, e non e sta 
fato conte di themisuar fin al suo partir par esso palatin , voi 
tenir etiam themisuar. Questi e li 8 governano quel regno con 
altii 8 nobelli come ha ditto di sopra. Disse il Vayuoda tran- 
siluano e richissimo di anni (34) ; a intrada duc. 140 milia al 
anno, traze di villani, a uno fradello menor qual e feroze si- 
gnor etc. et exercitato in le arme'' etc. 

9,E1 regno di hongaría pol far caualli XV milia a custo- 
dia dil regno, et e tanxadi li prelati baroni e nobeli; videli- 
cet : il cardinal strígonia homeni darme 300 e li 1000 pedoni. 
£t cussi va disinendo li altri ut pz. Et danno caualli lizieri, 
in tatto homeni darme 2000, e come li hauia ditto il Beueren- 
disámo Cardinal Estense, li homini darme hongari catiui, ma 
li cauali lizierí primi dil mondó. El regno di bohemia fa caual- 
li 6 milia valentissimi homeni belli e ben in ordine; ma li pe- 
doni il re non pol aver quanti danari vora spender et homeni 
ben disposti. La transiluana di soto e dl sora cauali 25 mi- 
lia" etc. 

„Al suo partir di buda certissimo il Signor Be hauia ju- 
rato la trieua per 3 anni dauanti 3 oratori turcheschi, qualli 
erano tenuti con custodia deli, et niun li parlaua, et e capi- 
tola chel Turchi li renda tutti li castelli tölti in tempó suo e 
di suo padre. E come scrísse fo ordinato farli tal comunicatio- 
ne a lui orator per il re , ma non fu fata, percbe non hessen- 
do venuto il juramento fato per il Signor Turco, dubitauano 
non seguiría. Et yete diti oratori andar per la terra, et ando* 
no ali confini ad aspetar li oratori di soa Maesta stati in Con- 
fltantinopoli, retenuti per quel Signor za anni — , qualli erano 
8ta liberati etc. Et in questo mező da Turchi 4000 veneno a 
Jayza, et andono a vno castello per Ihoro preso li vicino chia- 



Digitized by 



Google 



128 WENZELGUSZTÁV. 

mato per fortíficharlo Jayza era mai custodita di 

zente armono le porté etc. Et il regno preparo socorso per 
mandarli, ma fu tamen do capetanii coruati (croati) compo- 
Beno col re che dandoli duc. 26 milia al anno mantegneriano 
Jayza con 400 fanti et 200 cauali licet cauali li pocho pol &r 
per esser terra picola et cussi quelli e al governo contentono 
ma ancora non erano partiti di buda.<' 

„Poi disse dila praticha díla eletion dil re di romani, ve- 
neno ambasadori dil chrietianissimo re e dil catholico re a pre- 
gar quella Maesta come re di bohemia voles^eno darli il uoto. 
Et quelli inclinono piu a dar il uoto al re catholico e per niun 
modo a franza per esser cugnado di quel re. Et lo Episcopo di 
Cinque Chiesie diceua, che uol far il re di tal grado per do- 
minar il mondó, si non era. La Signoria era roto da sgoizari 
a milan; ebe allo fato per la fede, chel uuol questo titolo, el 
fa per tuor il reame ái napoli, nunquam habebit votum regis. 
Et fo mandato li do oratori bohemi a dar il uoto percbe cussi 
bohemi volseno andar e con Ihoro andono il ducha zorzi di 

brandiburg qual sta li in corte di hongaria di eta di anni 

per concluder matrimonio di madona anna sorella dil re nel 
re catholico, la qual per li páti fece maximiliano, quando fo 
a viena. Sta in augusta insieme con madama maria, sorella 
dil archiduca, che sara moglie certissimo dil re di hongaria; 
ne si aspeta altro cha Ihabi la eta di poterla transdur. Et 
quella anna si dice e bellissima, e le noze sequera.'^ 

„Disse dil successor ser lorenzo orio, ni di danari dia 
dar la Signoria a quel re. Disse come era stato in quella lega^ 
tione mexi — , ma ássa amalato per vna syaticha li véne pro- 
cessa dali gran &edi, e deli per la qual e stato talhora 3 mexi 
continui in lecto, ringratiando Idio chel sia ritornato in la pa- 
tria. E il suo secretario Jacomo Vedoa negotiaua le facende. 
Disse non hauia medico ni medicine, hauia febre la qual si 
sacio di lui poi labandono. Era il medico dil re, qual fo chia- 
mato dal {irziepiscopo colocense era amalato, siche conuene 
aver pacientia. Hor zonto il suo auccessor ando a tuor licen- 
tia dal re Soa Maesta el uoleua decorar dila militia e hauia 
fato portar la spada de li per soiarlo e azonzerlo; e lui«sene 
acorse et disse a quelli: Uultis decipere me; — et quelli li 



Digitized by 



Google 



Á ZSIDÓK BIOSTATICÁI VISZONYAL 129 

rísposeno: £t quare non vultis militare contra turohos. Lui 
disse: Kon em bon; et Ihoro li disseno: Domine orator acce- 
datis ad regem vult dicere vobis vnum yerbnm. Lui sene 
acoree , non volse, e renoncio la militia e tolse licentia dasoa 
Maesta. E venuto a caxa il re li mando a donar do poti dar- 
zento dorati di valuta zercha duc. cento ; li qual si cussi vora 
la Signoria , li apresentera. Si scuso non hauer acepta la mi* 
litia. E doctor e sa usar la doctrina a beneficio dila Signoria 
nostra; ml fosse caualier non hauendo richeza, nonlaporia 
asar. Laudo poi il ditto suo secretario, qualera li molto, e 
8Í pol operarlo in ogni gran facenda; et sa la lengua todescha, 
imparata in 13 mexi. Et alui orator etiam li e venuto voia de 
impararla, siche sa beuer con vn todesco e dormir con vnato- 
deacha. E a questo tutto il pregadi si cazo arider. Poi ri scuso 
86 in questa legation non hauia &to il uoler dila Signoria, 
dando la colpa a non sauer piu, e non al suo bon voler etc. 
Et véne zoso el principe lo laudoe de more/* 

Látjuk tehát , hogy Bon Alajos a dogétól követi eljá- 
rásáért megdicsértetett. Mindamellett Sanuto Marino, mint 
fennebb emiitettem, a követjelentést nem igen helyesnek talál- 
ja, és mint látszik. Bon személyes tehetségeiről is nem leg- 
kedvezőbb véleménynyel van. Egyébiránt Orio Lőrinc, midőn 
1523-ban budai követségéből visszatérvén , azon esztendőbeli 
december 22-kén követjelentését tette, előde Bon Alajos Ma- 
gyarországbani követségi eljárását különösen megdicsérte 
(Fimhaber, Quelle und Forschungen zur vaterlándischen 
Geschichte stb. Bécs, 1849. 76. 1.). 



A ZSIDÓK BIOSTATICÁI VISZONYAL 

GLATTER EDVÁRDTÓL. 

Olvastatott az acad. miyiia 5. 1866. 

1. §• A zsidóság mint nagyszerű rom áll még ma is kö- 
zöttünk ; mint a földben magát erősen megfészkelt gyökér, 
melyből a keresztyénség fölfelé törekvő törzse nőtt ki, s míg 
száz meg száz nemzet tűnt el a világ színpadáról , csupán ne« 
veiket hagyva hátra; míg hitszakadások és felekezetességek, 

ACAD. ÉBT. 18&6. III. 9 

Digitized byCjOOQlC 



130 GLATTEE EDVÁRD. 

mint ugyan annyi bizonyítékai az abban lakó virgoncabb élet- 
nek, látogatik meg a keresztyénséget : a zsidóság, kevéssé 
érintve az idők változása által, dacolva az anyagi és szellemi 
üldözésekkel, többé-kevésbbé változatlanul fentartá magát 
eredeti alakjában. A népek történelme alig, tud e viszonyokra 
nézve analogont mutatni fel. 

S e szivósságot, tartósságot a nemzet életében — meny- 
nyiben a zsidók tudva levőbiostaticai arányainak öszvehason- 
litásából Ítéletet hozhatunk-— újra feltaláljuk az egyén életé- 
ben is. A mennyiben e biostaticai arányok bizonyosan kifeje- 
zését teszik valamennyi életaránynak, szükségesnek tartottam 
mindenek előtt följegyezni azon számokat, melyek e vizsgá- 
latnál érdekeseknek látszanak, hogy aztán kipuhatolhassam, 
mennyiben találhatják e feltűnő adatok, mesterkéletlen meg- 
fejtésöket azon momentumokban , melyekben a zsidó a ke- 
resztyéntől még mai nap is különbözik. 

A jelenleg csak mintegy kivételesen megtartott a köve^ 
tett étektörvényeknek tehát e tekintetben semmi becset, érté- 
ket nem tulajdoníthatunk — mert a zsidó úgy öltözködik mint 
a keresztyén, lakása olyan mint a keresztyéné, ha azon- 
ban a zsidónak már társas életviszonyaiban difterentiákat ve- 
szünk észre, mik őt lényegesen megkülönböztetik keresztyén 
polgártársaitól: mégis a fő nyomatékot itt hajdandók volnánk 
a nemzetiségnek eddigelé általában éskülönleg nagyon kevés- 
sé méltatott momentumára tenni. S valóban nevezetes dolog, 
hogy az állatnál oly általánosan méltányolt ezen körülmény 
szemlátomást elhanyagoltatik az emberi nemre nézve. Ismer- 
jük a betegségeket, melyeknek a nemtelen és vegyitett fajtáú 
ló különösen ki van téve ; tudjuk hogy a magyarországi ökör 
könnyebben kialva a marhadögöt mint p.o. a schweiziés tyróli 
stb; ama nagy népcsaládok hason viszonyaira azonban, me- 
lyek már külső mivoltuknál fogva többé kevésbbé éle«en elüt- 
nek egymástól, csak egyes kevés füljegyzéseket bírunk. S 
mégis az ezekbe való mélyebb belébocsátkozás már a priori 
gazdag eredményeket igér , miután a faj- és nemzetiségbeli 
különbség bizonyos szerves jelleget, bizonyos szerves alkatot 
foglal magába , mely a működő életet lényegesen határozza, s 
az anyagcserét, valamint annak mai nap ismert és nem ismert, 



Digitized by 



Google 



A ZSIDÓK BIOSTATICAI VISZONYAI. 131 

de assért nem kevésbbé meglevő, következményeit nagyon kü- 
lönböző módon módosítja. 

így azon keleti jelleg is, melyet többé kevésbbé általán 
kifejezve találunk a zsidó nép arculatán , bizonyos fokig épen 
oly bizonyos külső kinyomata a belső viszonyoknak, melyeket 
csaknem különlegeseknek nevezhetnék; s ámbár a mai zsidó* 
ban sok, csak külső viszonyok eredménye: mégis e nevezetes 
nép életében oly ruganyosság létezik, mi épen úgy megérdem- 
li a physiolog, mint a psycholog méltánylatát. E tétel támo- 
gatására Mosony vármegye zsidójának életviszonyait, kinek 
biostaticai viszonyai teszik főkép e munka alapját , veszem 
szemügyre, megjegyezvén, hogy a szegényebb zsidó társas 
viszonyai egész Magyar- és Németországban nem térnek el 
lényegesen a szóban nevő népesség viszonyaitól. 

2. §.. Mosony vármegye zsidó népessége, mely ott hat 
mezővárosban, éspedig háromban horvátokkal, s háromban 
németekkel keverve lakik, 1833-dik év elején, tehát azon idő- 
pontban, midőn az illető följegyzések kezdettek, 1952 lelket 
számlált. E szám csak az által volt föllelhető, hogy a nevezett 
megyében 1856 elején lakó zsidók ösz vegéből a,t azóta meg- 
holtak kivonása után az azóta születettek ösz vege vonatott ki, 
s tekintetbe véve, hogy ezen népesség is meglehetősen állvá- 
nyos (stationarius), miután idő közben nagyon csekély beván- 
dorlások történtek, míg másfélül csak. némely kevés ott meg- 
gazdagodott zsidók költöztek fővárosokba, a más vallásokra 
áttérések pedig a kivételek közé tartoznak; ezen felszámitási 
mód annál inkább bír viszonyos értékkel, minthogy az elébbi 
évek öszveirású e tekintetben igen sok kívánni valót hagyá-> 
nak hátra. 1855 végével az ezen megyében lakó zsidók száma 
2462-re rúgott. 

3. §. Minthogy én közönséges viszonyok mellett ott, hol 
23 év alatt egyetlen törvénytelen, elevenen született gyermek 
sincs följegyezve, a születések és halálozások szabályzóját a 
házasságok számában látom: ezekkel kell azt kezdenem; min- 
den egyéb adatok hiányában csak azt akarom megjegyezni, 
hogy ezen idő közben Mosony vármegyében 377 zsidó házas- 
ság köttetett, tehát a középszám 16,5 tett; e középszáauin 
alul a kötött házasságok számát 14-szer találom 8 minimum- 

9* 

Digitized byCjOOQlC 



132 lÍLATTER ÍEDVÁRD. 

maly azon fölűI pedig 9-8zer 35 maximummal (1850). A kö- 
zép népségi szám e 23 évre 2178-cal számítva, 132 zsidó 
lakéra egy házasság esik évenkint. Ha azzal öszvehasonlitjuk 
az esketések számát ugyanazon időszakban Magyar-Ováratt 
és Lucsonyban, mely bizonyos tekintetben ama város elővá- 
rosának nézethetik, s ezen értekezésben folyvást Óvárhoz 
számláltatik: akkor amott 23 évre 619 házasságot találunk, 
tehát 94 lakosra egyet. És ha Hain , jeles statistikai munká- 
jában különösen azt jegyzi meg , hogy az esketések száma ál- 
talában szembetünőleg csekélyebb a zsidóknál mint más nem- 
zetiségeknél, itt is bebizonyulva látjuk ezen állítást* 

Bár nem vagyok képes a házasági kijelöltek korát külön 
följegyezni, annyit mégis határozottan mondhatok, hogy a 
zsidó e vidéken jobbára csak akkor házasodik , midőn bizto- 
sitottabb kilátása van a keresetre. Már Bemotdli i&megjegy- 
zé, hogy a kalmárságot űző egyének általában később háza- 
sodnak mint a falusi nép ; a sok szükséget igénylő emberek 
későbben nősülnek mint olyanok , kik csak kevés szükséget 
ismernek ; hogy a hol a halandóság csekélyebb , későbben nő- 
sülnek mint ott , hol az ellenkezőnek van helye, és mindezen 
momentumokat találjuk fel a zsidó népségnél is, mint azt 
alább meglátjuk. 

A jövendő miatti gond a zsidó legényt gyakran arra 
ösztönözi jövendő élettársa választásánál, hogy afő súlyt meny- 
asszonya vagyon viszonyaira helyezze; s köztudomású dolog 
hogy a házasságok itt rendszerint más körülményeknek, mint 
a kölcsönös szívbeli hajlandóságnak eredményei; minek dacá- 
ra a szerencsétlen házasságok zsidók között a kivételek közé 
tartoznak, legalább faluhelyeken. Oly embereknél, kik ré- 
szint neveletlen hajlandóságaik , részint kivételes társas állá- 
suknál fogva le szoktak mondani a nyilvános gyönyörökről, 
az együttélés szokalma pótolja ki a szerelem azon fönséges ér- 
zelmét, mely az úgy nevezett jobbmóduáknál sokszor meg- 
látszik aranyozni á házasság első idejét, s utóbb egyik s má- 
sik részről sokszor fájdalmas hatású jéghidegségnek csinál 
helyet. Megemlítendő itt még azon valóban nem lényegtelen 
körülmény is, miszerint a zsidóknál igen gyakran a jövő nem- 
zedékek hátrányára közeli rokonok közt köttetnek házassá- 



Digitized by 



Google 



X ZSIDÓK BIOSTATICAI VISZONYAI. 13& 

gok; nuhez hozzájárulván a azülők jobbára gyöngébb testi 
tnlajdojiBága, oly gyermekek nemzettetnek , kiknek öröksége 
nem épen a legerősb organisatióban áll. 

A terhes zsidónő inkább kíméli magát, mint ugyanazon 
viszonyok közt a keresztyén nő. Mosony vármegye meglevő 
anyakönyvei, fájdalom! kevés támaszpontokat szolgáltatnak, 
hogy a zsidó népség között holtan születettek számára nézve 
öszvehasonlitó vizsgálatokat tehessünk; mig azonban a holtan 
születettek száma általában úgy aránylik a szülöttek számá- 
hoz mint 1: 20 vagy 25-höz, ezen arány 15 évi fölszámítás 
után Poroszországban az ottani zsidók között úgy áll mint 1 : 
40, 5. Hain az erre nézve bizonytalanoknak ismert anyakönyvi 
kivonatok alapján 1830-tól 1847-ig 123 szülésre a monarchiá- 
ban, Magyarország és Erdélyt ide nem tudva, 1 halva szülöt- 
tet vészen. A császárság szülőházainak sokkal biztosabb , de 
nem általában szabályadó kimutatásai az ez időszakra 1 halva 
szülöttet adnak 41,4 szülésre; az anyakönyvi kivonatok végre 
1848-tól 1850-ig 1: 64 arányt mutatnak. 

4. §. Azon nézet hamis voltára nézve, mely a zsidónőt 
általában termékenyebbnek véli a keresztyén eredetű nőnél, 
meg kell jegyeznem , hogy Mosony vármegyében 377 zsidó 
házasság és 1396 szülés mellett 3,70 szülés jön egy házasság- 
ra, Magyar-Óváratt pedig, 619 házasság és 2236 szülés mel- 
lett, 3,93 szülés jön egy házasságra. Az 1854-dik év az egész 
vármegye keresztyén népsége között 3320 szülést és 531 há- 
zasságot, tehát oly arányt mutat mint 6, 2: l-hez; az 1855. év 
543 házasságra 3234 szülést, tehát 5, 9 : l-re, mig az 1854. 
év a zsidó népség között — 19 házasság és 110 szülés mellett 
5, 7: l-re; az 1855. év, 95 szülés és 25 házasság mellett oly 
arányt eredményezett mint 3, 8: l-hez. — A 3, 70 szülés kö- 
zépazáma egy kötött zsidó házasságra e tekintetben 23 év köz- 
ben átlépetett 14-szer 6, 87 maximummal 1833-ban, és csak 
9-8zer maradt a középszámon alul 1, 57 minimununal 1850- 
ben, hol a mozgalmas idő után a házasság-kötések száma 
szerobetünőleg gyarapodott t a legközelbi év azonban neveze- 
tes módon a szülések középszámát csak kevéssel haladta 
meg. 

Mig egénz Poroszországban 1826-tól 1830-ig lefolyt 



Digitized by 



Google 



184 6LÁTTER EDVÁRD. 

években a szülések általános aránya a kötött házasságokhoz 
olyan volt mint 4, 62 : l-hez; a königsbergi kormánykerűlet- 
ben mint 5, 38: l-hez: Wald kerületi orvos 1842— 1852-ig 
való évekre az utóbb nevezett kerületet illetőleg 429 zsidó 
házasságra 1823 szülést jegyez föl , tehát oly arányt mint 1 : 
4, 2«höz. — Bickes a meglevő adatok szerint az osztrák biro- 
dalom azon részére, hol ezen számok akkor öszvegyűjtettek, 
1815 — 1830-ig (tizenöt évre) a szülések arányát a házasságok- 
hoz úgy számítja fel mint 4, 72 : l-hez, Hain 1830— 1847-ig 
való évekre 4, 29 gyermeket, 1848-tól 1850-ig terjedőleg 3, 
72 gyermeket számit (a monarchiát illetőleg) 1 házasságra.— 
A mosony- vármegyei zsidóság középszámu népségét 23 évre 
2178-cal számítva ezen időszakra 1396 szülési számnál 60, G 
évenkénti középszám , vagyis 27, 8 kerül ki ezer után. A 60, 
6 középszámon felül 8-szor találjuk a szülési számot 110 ma- 
ximummal 1854-ben, azon alul 15-ször 42 minimummal az 
1836-diki kolera-évben; Magyar-Ó váratt ugyanazon időszak- 
ban 2542 középszámu népségnél 2236 szülést találunk , tehát 
97, 1 vagyis 38, 2 évenkénti középszámot 1000-re. A kozép- 
számon fölül 10-szer 128-cali maximumot az 1849-ki kolera- 
évben, azon alul 13-szor 71-gyeIi minimumot 1839-ben. Mo- 
sony vármegyében 35, 9 élő zsidóra 1 szülés esik , Óváratt 26 
lakosra 1 szülés, mi által Caspcr szerint ki volna fejezve a 
közép élettartósság a szülésnél. Az egétsz monarchiában, min- 
dig Magyarország és Erdély nélkül, Hain szerint 1830 — 
1847-ig terjedő időt véve25,04, 1848— 1850.ig 26,39 lakosra 
jön 1 szülés; Casper szerintaz 1826— 1830-ig lefolyt évekre néz- 
ve Poroszország részére ez arány 25, 9: l-hez ;Dieterici szerint 
1849-re 23, 6. A biostatica körül nagy érdemeket szerzett 
Casper, Sadler által 1810—1820 évekre adott anyag alapján 
Anglia részére az arányt úgy találta mint32, 9:1-hez (a 12t]i 
nnnual report szerint 1829-re 31, 0). Quetelet Németalföldön 
1815—1824. időszakra oly arányt mint 27, 1: l-hez. Casper 
Franciaországban 1817 — 1821 évekre 23 vármegyében 28, 3 
lakosra számit egy szülést, 42 vármegyében pedig 34, 6 la- 
kosra egyet. 

5. §. Mi az iker szülések arányát illeti az egyszerű szü- 
lésekhez, mely Németországra nézve 1 : 84-hez; ezen arány 



Digitized by 



Google 



A ZSIDÓK BIOSTATICAI VISZONYAI. 



135 



aMosony vánnegyei zsidóknál, 1396 szülésre 8 jővén, ugy 
mutatkozik mint 1: 174; Magyar-Óváratt 2236 ai^űlésre 22 
esvén, az arány 1: 101, 6-hoz. 

6. §. Mi a nembeli differentiákat t.i. a született fiúk ará- 
nyát illeti a leányokéhoz , mely általában úgy mutatkozik 
mint 21 : 20, 8 a külföld abbeli tapasztalatai szerint a zsidók- 
nál is a férfinem részére üt ki, itt is bebizonyulva találjuk, 
mert az itteni zsidóknál 1396 elevenen szülött közt 753 fiút, 
és csak 643 leányt, tehát oly arányt találunk, mint 23, 2: 
20-hoz. A königsbergi kormánykerületben ezen arány 1842 
—1852. évekre úgy állott mint 21, 3: 20-hoz; és csak 1835, 
36, 39, 51, 53 és 55. években volt ott az arány kedvezőbb a 
nőnemre. Magyar-Óváratt ugyanazon években 2236 szülés 
kSzt 1104 fiút és 1132 leányt találunk, s {gy világosan ked- 
vezőtlenebb arányt az elsőbbekre nézve. 

7. §. Mi a szülési szám változatosságát illeti különböző 
hónapok szerint, a Mosony vármegyei zsidó népességre nézve 
23 év lefolyta alatt, azt az itt következő öszveállltás mutatja: 



tvkfi^ 



«•». 


Dn. 


Jio. 


rcbr. 


Ibri. 


Apr. 


11. 


Un. 


J>l. 


A.,. 


Sepl. 


Ocl. 


102 


113 


115 


95 


102 


112 


140 


120 


129 


120 


112 


13 


4,4 


4,9 


5,0 


4,1 


4,4 


4,8 


6,0 


5,2 


5,6 


5,2 


5,8 


5,7 


7 


13 


9 


9 


10 


14 


11 


10 


11 


9 


11 


11 


16 

Vckr. 


10 

Mtrt. 


10 


14 


13 


9 


12 


3 


12 


14 


12 


12 


Apr. 


"•j. 


JaB. 


Jal. 


AUJ. 


Sepl. 


Oct. 


N»». 


D«c. 


JlB. 



Míg február azon hónapnak vétetik, hol egyremásra legtöbb 
gyermek születik, itt május hava mutatkozik azon hónapnak 
(az augnatusban való fogamzási idővel). Magyar-Ó várra néz- 
ye ugyanazon időszakban januárban találunk legtöbb, april 
havában legkevesebb szüléseket. 

Az izraelitáknál a szülések gyakoriságára nézve itt egyes 
hónapokat illetőleg következő rangsort találunk: május, octo- 
ber, julius, augnstus^ június, december, september, április, 
martius, november és február. Mihez képest a május-juliusi 
évnegyedre legtöbb szülés esik : 389, a február-aprílisire leg- 
kevesebb , u. m. 809 szülés. Legtöbb fogamzás esik az augu- 



Digitized by 



Google 



136 6LATTEB SDYÁBD. 

BtUB-octoberi évnegyedre , legkevesebb a május-juliusira* Né- 
metalföldön Quetelet szerint épen február havában történik 
legtöbb (itt legkevesebb) szülés; ott legkevesebb szülés ju- 
liosban, holott e hónap itt erre nézve harmadrangú; ott a hat 
téli hónapra (novembertől áprilisig) sokkal több szülés esik 
mint a hat nyári hónapra: az itteni izraelitáknál épen ell^ike- 
zőleg. Óváratt szinte több szülés esik a hat téli hónapra. 

8. .§• Hogy a zsidóknak csak számokból megítélhető ha- 
landósági arányait megfelelő viszonyokba hozhassuk életvi- 
szonyaikkal, újra számokra kell hivatkoznunk; teimészetes 
és világos azonban hogy e számok csak öszvehasonUtások által 
nyerik valódi jelentőségöket, s itt aMosony vármegyében lakó 
más nemzetiségek (magyarok , németek s horvátok) halandó- 
sági arányainak öszveállitása annál szükségesebb, minthogy 
az izraeliták ezek közt szétszórtan laknak, e szerint tehát 
ugyanazon cosmicus és telluricus befolyásoknak alávetve. 
Minthogy azonban én nem egyhamar volnék képes az illető 
adatok tökéletes öszveállitását hosszabb időszakra az ezen me- 
gyében lakó különböző nemzetiségekre nézve elkészíteni, be 
kell érnem az egyes helységek öszvehasonlításával (lásd az I. 
Táblát). 

A) A halálozási esetek százalékos arány a különböző élet- 
korok szerint, 1000-ret véve törzsökszámnak, Mosony vár- 
megyében 1833— 1855. évekre: a) az izraeliták közt, bj a 
németek közt az óvári népiségre, cj magyarok közt Mecsér 
népségére, dj a horvátok közt Gátára (Gattendorf), hol zsi- 
dók is laknak. 

B) Százalékos aránya a halálozási eseteknek különböző 
életkorok szerint , 1000-ret törzsökszámnak véve, Közép- 
Európára az Áfinuaire du bureau de$ langitudesBxennt 1825. 
évről. 

C) Austria tartomány öszletére nézve a) 1830—1847; 
b) 1848-1850-ig. 

Bészemről megvagyok győződve, hogy e munka tökéle- 
tességére nézve számításba kellene venni itta vármegye vala- 
mennyi helységét ; de e hiányt mentse ki ama körülmény, 
hogy nekem minden gyámolítás nélkül egyes magamnak kelIe 
rendeznem és öszveáUitanom az adott, de sokszor csak kttz- 



Digitized by 



Google 



Á ZSIDÓK BIOSTATICAI VISZONYAI. 187 

delmekkel nyerhető anyagokat, és sokkal kevesbek üres óráim, 
mint hogy egyhamar reményem volna ezen anyagnak lehető 
tudományos-gyakorlati értékesíthetésére. Hogy tovább a ne- 
mek különbségének kihalási rendében nem vétetett kellőleg 
figyelembe a tudományos vizsgálatok tökéletessége, ez továb- 
bi hiánya e munkának. De midőn azt mondom hogy az ahhoz 
megkívántató anyagok oly időben gyűjtettek, hol azokkal más 
oélt űztem, méltóztassanak e hiányokat szivesen elnézni. — E 
kimutatás azonban még öszvehasonlitási tökéletlenségében is 
bizonyltja, hogy itt a halandósági arányok szemlátomást ked- 
vezőleg alakúinak az izraelita népségre nézve , s hogy Hain 
szavai, miszerint a halandóság azsidóknál kedvezőbb arányok- 
ban mutatkozik mindenütt, itt is igazolva vannak. 

9. §. Vegyük most már tekintetbe az illető difTerentiá- 
kat, és vizsgáljuk, mennyire indokol vák azok valamely külö- 
nös életmód által. Szembetűnő az , miszerint az e vármegye- 
beli izraelita népségre nézve a halandóság a születéstől kezdve 
az első életévnek végéig— 237, 5: 1000-re — csak 5, 1-dal 
nagyobb, mint ugyanazon korosztály halandósága Közép-Eu- 
rópára nézve; mig az 56, 3-dal kevesebb, mint Óváré, és 47, 
3-dal csekélyebb mint a magyarok közt Mecsérben , 15-tel 
csekélyebb mint a horvátok közt Gátában. Süssmilch szerint 
a halandóság az életkorban egyreroásra 250, Burdach szerint 
222, ezerre. Hain szerint a monarchiában 1830 — 1847-ig le- 
folyt időben 1000 élve születettből 259, 5, 1848— 1850-ig 
azonban 267, 8 halt meg első életévében. E számok lehetőleg 
helyes megértése végett vizsgáljuk az izraeliták életmódját. A 
zsidó népség itt jobbára szegényebb emberekből áll, kik majd- 
nem általában házalással tengetik nyomorú létökeL A sze- 
gény zsidó, folytonosan küzdve a leganyagiabb gondokkal, s 
többé-ke vésbbé üldözve a nyers tömeg balitélete által, mint 
mindenütt úgy itt is egyedül a családi életben talál kárpótlást 
földiléte terheért, de a melyen ő azon erővel csügg, mi több- 
nyire oly tanítmány eredménye, mely az élet súlypontját nem 
a siron túl keresi. Ö csaknem bálványozó szeretettel csügg 
gyermekén, és folytonos ápolás, gondoskodásnak kell tulaj- 
donitani főkép, hogy a természetnél fogva, kivált pedig a 
hiányzó fajv^yülés miatt* gyöngélkedő zsidó gyermek már az 



Digitized by 



Google 



138 6LÁTTER EDVÁRD. 

első élet hónapjaiban a megélés biztosabb tényezőivel bir. Fon- 
tos dolognak kell tartanunk itt azt hogy a zsidó gyermekre 
nézve nem létezik azon ártalmasságok egyike, mi e vidéken 
'valóban lényeges befolyást gyakorol az illető halandósági ará- 
nyokra a keresztyén népség között. Ugyanis, az alig megszü- 
letett keresztyén csecsemő , nem sokat figyelve az időjárásra 
vagy évszakra, jobbára már második nap, a gyakran messze 
fekvő egyházba vitetik keresztelés végett, és ha tekintetbe 
veszszük, miszerint a kisded, ki anyja méhében 30^ R. fokú 
légmérsékhez van szokva, s azért nagyon érzékeny a kisebb 
hőfok irányában , most egyszerre tetemes légmérséki válto- 
zásnak tétetik ki: nem csodálhatjuk az illetőleg nagyobb ha- 
landósági arányt. Az izraelita fiúra ellenben az első nyolc 
életnap után más ártalmasság hat. t. i. a körülmetélés műtéte, 
bár nem értesültem esetről, hogy itt valamely gyermeknél a 
műtét szerencsétlen következményűvé lett volna. * 

Az élet első hónapjában 23 év óta itt ezerből 44, 1 zsidó, 
123 német, 167 magyar, 146,9 horvát gyermek halt meg. 
Faluhelyen az 1—6 hónapig való életkorra nézve az izraelita 
anyának még azon túlságos gondoskodása is, mely minden 
meghűlést visszatartóztat , s mihelyt a csecsemő roszúl érzi 
magát, azonnal orvosi segélyhez folyamodik, bizonyos pon- 
tig több ártalmasságot elhárit, nevezetesen melyek nyalánk- 
ságok s más céliránytalan tápszerek formájában hatnak a kis- 
dedre. Mert hiszen a szülék semmit sem tagadhatnak meg 
gyermeköktől , és azt hiszik hogy minden kivánat teljesitéaé- 
vel csak jót tesznek vele: így aztán ezerből 83, 7 zsidó, 113 
német, 72, 1 magyar és 140, 6 horvát hal meg. 

Az élet második féléve nagyon veszélyes az izraelita 
gyermekre nézve, mert mig a német népség Óváratt 23 évre 
ezen korosztályban 56, 6, a horvát népség 64, 0, a magyar 
pedig 45, 3 középezámu halandóságot mutat ki, az izraelita 
népség 23 évi időközre 109, 7-dot mutat ezerből. Ezen arány- 
lag nagy halandóság a zsidóknál egy részt onnan magyaráz- 
ható , hogy más népségeknél az az előbbi élethónapokban volt 
nagyobb, s a gyöngébb gyermekek gondosabb ápolás hiánya* 
ban már elhaltak, még mielőtt hat hónapot éltek volna. 
Egyébir&nt a rendszerint ezen korszakban kezdődő fogadzás 



Digitized by 



Google 



A ZSIDÓK BIOSTATICAI VISZONYAI. 189 

itt sincs befolyás nélkül a halandósági arányokra, valamint 
az öszves életműségnek ezzel karöltve járó fejlődése , mi köz- 
ben a csecsemő sok oly ártalmak iránt fogékonjrabb , mik az- 
előtt nyom nélkül látszottak elvonulni fölötte ; ámbár más 
részről nem tagadható, hogy az ártalmasságok épen a táplá- 
lásmódban vannak , melyek a fogadzást nehezítik. Fájdalom 
hogy eddigelé csak félig biztos foljegyzéseink sincsenek , me- 
lyek fehilágosítást adhatnának ama betegségekről , mikben 
az izraelita gyermek ez életkorában leginkább elhal. Ha az 
ember ily alkalmaknál kérdezősködik , rendszerint görcsök 
okoltatnak, mint a.halál okai, holott azok csak kísérői a leg- 
különbözőbb nyavalyáknak , s gyakran már csak a haláltusa 
jelenségei , sohasem önálló betegségek. 

Ámbár tehát ez életkor az izraelitáknál itt veszélyesebb, 
mint más népségeknél, mégis egy pillantás a fönmondottakra 
elégséges annak bebizonyítására, miszerint az izraelita gyer^ 
mekek közti halandóság születésöktől fogva az első életév vé- 
géig szembetünőleg kedvező az illető korú keresztyén gyer- 
mekek halandóságához képest. Az osztrák birodalomban az 
első életévben az 1830--1847-ki években 811, 4, 1848—1850. 
években pedig 272, 2 halt meg ezerből. 

10. §. Az első és ötödik év közt a zsidók közöl itt 1000 
lakosból 138, az óvári népségből 105, a horvátokból 153, 5, a 
magyarokból 159, 5 halt meg középszámmal. A fentebb mon- 
dottakból felfogható hogy ott, hol a halál az első élethónapok 
alatt oly gazdag aratásban részesült, a szülők kisebb nagyobb 
gondatlansága miatt a gyönge és beteges gyermekek nagyobb 
számát elragadta, a túlélő gyermek megedződvén , könnyeb- 
ben eltűri a viszontagságokat. Mind a mellett falun az arány 
mindig szerfölött kedvezőtlen , és a gondtalan horvát és ma- 
gyar ezen életkorra nézve kedvezőtlenebb eredményeket mutat 
fel mint az izraelita, hol a foljrvásti gondos ápolás megköze- 
lítőleg hasonló eredményeket szolgáltat. De általában véve az 
izraelita itt még mindig előnyben van , mert 23 év alatt 1000 
Mosony vármegye izraelita közöl 625, 1000 óvári közöl csak 
601, 1854-ben 1000 horvát közöl csak 488, magyar 561, élte 
túl az öt éves kort. Míg az izraelita apa nyári tikkasztó forró- 
ságban s téli forgetegben házaló batuját hátán cepelve beba- 



Digitized by 



Google 



140 GLATTER EDVÁKD. 

rangolja a vidéket: addig a honmaradó izraelita anya szorgo- 
san gondoskodik, hogy a kisdednek baja ne essék, megőrzi 6t 
minden meghűléstől, mi számtalan keresztyén gyermekre be- 
tegségeket hoz, 8 a gyermek legcsekélyebb roszúUéte elegendő 
arra hogy azonnal orvost vagy sebészt hivjon a házhoz. 

11. §. A szegény zsidó gyermeknek, névszerint a figyer- 
meknek, 5 — 10 éves korában faluhelyen igen kevés jó dolga 
van. Azon idő közben, hol a falusi gyermek erdő-mezőn a ter- 
mészet adományait élvezi, a szegény zsidó fiúnak a rekedt, 
szellőzetlen, erősen futott, sokszor piszkos iskolaszobában a 
szent könyvek és azok magyarázatának tanulásával kell ve- 
sződnie. S ezzel tölti el aztán fiatalsága egy részét; e mellett 
nem ritkán az önfertőzés bűnébe esve. Vájjon a makktyú nem- 
léte e viszonyok közt ingerli-e a nemi ösztönt, vagy pedig, 
minthogy a makkot nem védi többé a makktyú, a ruhák sur- 
lása annak ingerlékenységét eltomp{tja-e ? előbb alaposan és 
sokoldalúlag volna megvizsgálandó, mielőtt arról kellőleg 
Ítélhetnénk. A zsidó fiú iskolában üléssel, mi az izraelitánál 
még inkább előmozdítja az altest vérmességét mint fajsajátsá- 
got, tölti fiatalsága nagy részét, többé kevesbbé testileg el- 
satnyulva, mignem apja kiviszi őt magával vándorlásaira, be- 
avatva őt üzletébe, hol e pályát jobbára az árunyalábok hor- 
dozásával kezdi meg. E teherhordozás azonban az előbbi élet- 
mód által meg nem edzett , s jobbára már a születés és neve- 
lésnél fogva sem erős testben gyakran gerincgörbülést idéz elő. 
De mit is gondol ő az ily testi elnyomorodással? mely gyakran 
ürügyet vagy okot szolgáltat a zsidó legénynek, hogy az any- 
nyira rettegett katonáskodás alól kibúhasson. 

. A falusi keresztyén suhanc nem kevesbbé sanyarúan 
dolgozik; minthogy azonban ott egy részről a hsdál, nem aka- 
dályozva gondos ápolás által , elragadta már az életre nem 
való gyermekeket ; más részről pedig testét a hozzátőrődés 
megedzette, ez dacol azon ártalmasságokkal, melyekbe nem 
szakad ugyan belé mindig az izraelita fiú sem, de azok nem 
ritkán csakugyan eltöröl hetién nyomokat hagynak testén. 

Ha már öszvehasonlitjuk a halandósági számokat az 5 — 
10 évi korra né^ve , a Mosony vármegyei izraelitáknál 23 évre 
56, .5, az óváriaknál ugyanazon időközre 40, 1, a magyarök- 



Digitized by 



Google 



Á ZSIDÓK BIOSTATICAI VISZONYAI. Í41 

nil 55y 5, a horvátoknál 54, 6-dot találunk. Mosony várme- 
gyében 23 év alatt a 2-dik év kezdetétől fogva a lO.év végéig 
1000 izraelitából megholt 194, 5, a németekből 145, 8, ma- 
gyarokból 209, horvátokból 213, 7. Közép-Európában ezen 
korosztályból 216, 4 esik ezer megholtra. A 10-dik életévig, 
hol Közép-Európában 1000 születettből 448,8, Poroszország- 
ban 468, Óváratt 441, 6 német, Mecséren 493, 8 magyar, Gá- 
tában 566, 2 horvát, Hufeland szerint általában 500 halt el, 
az izraeliták kÖzt Mosony vármegyében 432 halott fordul elő, 
mi minden esetre kedvező körülménynek mondható, és ösz- 
hangzatban áll a Poroszországban Hofimann által tett azon 
észrevétellel, mely szerint aránylag kevés izraelita gyermek 
hal meg az első életévekben. A 10— 20 évi kor az itteni izi-ae- 
litáknál ezerből 23 év alatt 48, 6, Óvárra nézve csak 47, 3, 
Mecaérre 61, 0, Gátára 38, 4, Közép-Európában 48, 9 vesz- 
teséget mutat ; ennek dacára a zsidó népség itt még előnyben 
van annyira, hogy 1000 születettből 520 éri el azon kort, hol 
az egyén még csak kezd lenni hasznos tagjává a társaságnak ; 
míg 1000 óváriból csak 513, 1000 mecsériből csak 445, 8, 
ugyanannyi gátaiból azonban csak 395, 4 éli túl ezen kort. A 
monarchiában,* Magyar- és Erdélyország nélkül, a Hain által 
szolgáltatott anyag szerint 1830—1847. évekre ezerből 448, 
1 túlélet, 1848>-1850 időre azonban 472, túlélet mutat- 
kozik. 

12. §. Ámbár a 20 és 30 közötti időszak az e vidékbeli 
izraelitákra kedvező annyiban, hogy itt 1000 közöl 23 év 
alatt csak 64, 4 halt meg, míg ugy annyi németből 65, 8, 
ugyanannyi magyarból 74, 9, a horvátokból pedig csak 44, 4 
hiínyt el: e százalék mégis jelentékenyebbnek tekintendő, ha 
az illető számokat Süssmilchnél 52-vel , s Burdachnál 62-vel 
hasonlítjuk össze ; e szám Közép-Európában csak kevéssé cse- 
kélyebbnek, t. i. 64, 0-nak tűnik elé. Az idevaló zsidó jobbá- 
ra 30 éves kora felé házasodik. Az izraelitát itt (mint jobbára 
mindenütt) érettebb korban szorgalom , mértéklet, józanság 
és szabályos élet különbözteti meg a többi népiségektől. Az 
izraelita, célszerű ruházat s másféle vigyázat által védve min- 
den időjárási befolyás ellen, melyektől a földmí velő lakos csak 
kivételesen óvhatja magát, míg a keresztyén falusi népség töb- 



Digitized by 



Google 



142 GLÁTTEB EDVÁRD. 

bi része bizonyos pontig jobbára gondatlanságból elhanya- 
golja ezt, a 30—40 közti korban is előnyben van. 23 év alatt 
1000 elhunyt izraelitából Mosony vármegyében 66, 7, ugyan- 
annyi óvári keresztyén közöl 79, 5, magyarokból 67, 5, a hor-» 
vátok közöl csak 55) 8 találtatik e korosztályban, s azon kort, 
melyet Közép-Európában csak 370 egyén él túl, itt ezer kö- 
zöl 391 éli túl. Hain kitűnő munkája itt is szolgáltat anyagot 
érdekes öszvehasonlitásokra. 1830— 1847-ig a monarchiában 
1000 lélek közöl csak 329, 2, 1848— 1850-ben pedig 335, 9 
élte túl a 40 éves kort. 

13. §. Aránylag kevesebb izraelitátlátunk sírba szállani 
40—50 közötti korban, mint keresztyén lakosokat e vidéke* 
ken , közép számmal 70, 1 izraelitát , 75* 6 óvárit, 78, 6 ma- 
gyart és 59, 2 horvátot ezerből , 72, 3 lakost Közép-Európá- 
ban. A zsidó korán vénül , idején megszfirkűl vagy kopaszo- 
dik; mert dacára a benne lakó életszivósságnak a fiatalságától 
fogva elpuhult test nem állhat ellent erélyesen azon nyomo- 
rúságoknak, melyek életmódjával járnak, azon folytonos küz- 
delmeknek, mikkel családjának jövendőt biztosithat, s az en- 
nek földi jövendője miatti emésztő gondnak. Mert a zsidó mé^ 
lyen és súlyosan érzi mindazon bántalmakat, melyeket a világ 
neki okoz, melyek jobbára azzá tették őt, a mi ő gyakran , s 
nem ismer más lehetőséget, hogy elhárítsa szeretett gyermeke 
fejéről az örökölt gyalázatot, mint ha pénzt gyűjtöget, gazdag- 
ságot keres és kuporgat, mert a néptömeg csak a gazdag zsi- 
dót süvegeli. Ily aggasztó gondok, vesződések és hajháazás 
közt korán megvénül az ember. Az ötven éves kort 23 év 
alatt 1000 izraelita közöl megérte itt 319, ugyanannyi óvári 
közöl csak 291, 1000 magyar közöl 224, ugyanannyi horvát- 
ból 236, Közép-Európában csak 297, Poroszországban Caaper 
sz^nt csak 280, és ha innen tovább egyes életkorokra nézve 
a Mosony vármegyei izraelitáknál az illető (I.) táblán nagyobb 
számokat találunk: az csak azt bizonyítja, hogy sok koros 
egyén van itt, kiknek szinte el kell halniok. 

14. §. Attól tartunk hogy hosszadalmasságunk unaknas- 
sá válnék, ha itt újra öszveálUtását adnók a halandósági ará- 
nyoknak egyes életkorokra nézve az 50-diki életévtől fölfelé 
menőleg , könnyebben és áttekinthetőbben kitetszik az a^ I. 



Digitized by 



Google 



A ZSIDÓK BIOSTATICAI VISZONYAI. 143 

táblából, melynek megtekiutéséből kiviláglik , hogy az 50— 
90 közötti 9 azontálí korosztályok az izraelitákra nézve itt má- 
sod rangúak; erre. nézve az izraelitákat csak a minden egyéb 
tekintetben nagyon különböző , kicsapongó horvátok halad- 
ván félül » mi Hoffmann tételét részint újra megerősíti, misze- 
rint a zsidók rendszerint több holtat számlálnak 70 éven felüli 
korban, mint más keresztyén felekezetek. Valóban érdekes 
volna oszvehasonlitó tekintetet vetni a 70 évet túlhaladó kor 
halandósága számára. A 70 éves kort túlélte itt 23 év alatt 
1000 izraelitából 123, 1, 1000 óváriból 87,8, ugyanannyi ma- 
gyarból 54, 4, horvátokból 71, 1, Közép-Európa lakosaiból 
117, Poroszországban 108. 

15. §. Az ostrák monarchiában 1830— 1847.ig 80 és 100 
év közötti korban lOOO-ből meghalt 30, 4, 1848— 1850-ig 
azonban 26, 3, az itteni izraelitákból meghalt 46, 3, az óvá- 
riakból 28,3, magyarokból 14, 1, horvátokból 15, 4, ezer kö- 
zől ezen életkorban. Az osztrák monarchiában Hain szerint 
az 1830--1847. évi idő közben a 100 éves kort túlélte ezerből 
0, 7, 1848— 1850-ig 0, 5. Száz éven túli meghalt az itteni iz- 
raelitákból ezen 23 év közben kettő, mindkettő Károly váratt, 
és pedig egy állítólag 104 éves nő és egy 107 éves férfi; Ma- 
gyar-Óváratt szinte 2, azonban épen nem akarunk kezeskedni 
ezen adatok valóságaért ; mert, mint Caeper igen helyesen 
jegyzi meg, a nagyon elör^edett emberek ritkán tn^ák pon- 
tosan megmondani életkorukat, s minthogy kortársuk közöl 
senki eem él többé halálukkor, csak az anyakönyvek maradnak 
szabályozó tamászpontokúl; de hol ilyek régebb idő óta létez- 
nek is , ily alkalmaknál csak kivételkép ügyekeznek felütni, 
azért is nem hiszünk szemrehányást érdemelni, ha itt kevésb- 
bé bocsátkozunk részletekbe. 

16. §• Mielőtt tovább mennénk, kisértsük meg, a meny- 
nyiben a közép élettartósság (a születésnél) meghatározható a 
születési és halálózári jegyzőkönyvekből az ezen munkánál 
hiánysó pontos n^egyzékek 8egélybe-vét«le nélkül oly nép- 
ségnél, mely nincs állandó állapotban, hanem hol a születések 
száma tetemesen felfilhaladja ahalálozási esetek számát;— ki* 
sértsük meg, mondom, az előttünk levő anyagból a Mosony vár- 
megyei izraeliták középkorát kimutatni aszületésnél. Minthogy 



Digitized by 



Google 



144 GLATTER EDVÁRD. 

a korosztályok adott öszveállítása nem minden egyes életévet, 
hanem többnyire 10 év csoportozatát foglaljamagába:itt tehát 
nem lehet Déparcieux szerint oly fölvetést állítanunk fel, mely 
szerint azon évek öszvege , melyeket az adott száma egyének 
éltek f ezen számmal osztandó el, hogy a hányadosban (quo- 
tiens) minden egyesnek közép élettartóssága megtaláltassák. 
Minthogy azonban ezen fölvetés többnyire a Halley fölvetésé- 
hez hasonló eredményt szolgáltat, forduljunk ezen módszer- 
höz, közbeigtatás által vizsgálandók az izraelita újonszülöttek 
valószinű élettartósságát, hol aztán úgy találjuk, hogy a28- 
dik évig az azon időköz elején , melynél a fölvetés kezdetett 
(itt az 1833.év), élőknek fele része kihalt* A magyar-óvári né- 
metekre nézve e számot itt 22, a magyarokra Mecsérben 13, 
4, a gátai horvátokra nézve csak 7-nek találjuk. Ha Malthus, 
Price, Corbaux stb szerint számítunk: az itteni izraelitáknál 
a születések közép arányát a népességhez úgy találjuk mint 
1: 35, 9, a halálozási esetek arányát a népséghez úgy, mint 
1: 57, 1 megállapítva, it t 35, 9 + 57, 1 =46, 5 mint közép 

2 
kort ; a magyar-óvári németre nézve itt 26, 7 számot talál- 
juk; Mecsérre és Gátára nézve nem vagyok birtokában a szü* 
letési számjegyeknek, hogy itt fölvetést tehessek. Ha az osz- 
trák monarchiában 1830 — 1847-ig való évekre a közép szüle- 
tési arány a népséghez olyan volt mint 1 : 25, 0, a halálozási 
arány mint 1: 30, 4: ezen időszakra nézve a születésnél 27, 7 
közép élettartósságot találunk 1848—1850 évekre, az előbbit 

26, 3, utóbbit 26, 9-ben állapítván meg. Ezen módszer szerint 
Casper közleményei után 1835-ben azon időben a közép élet- 
tartósság Oroszországban 21,3, Poroszországban 29,6, 1849- 
ben pedig Dleterici adatai szerint 31, 8, Schweizban 34, 6, 
Belgiumban 36, 5, Franciaországban 35, 8, Angliában 38, 5 ; 
1849-ben 35, 6 ; az osztrák monarchia tartományaira nézve 

27, 5, (1830—1850) tett. — Finlaison szerint az újon szüle- 
tettnek valószinű élettartóssága hasonértékú volna a népség 
halálozási aránya számjegyével , az itteni izraelitáknál tehát 
59, 4, az óváriaknál 27, 5, a magyaroknál Mecsérben 24, 5, a 
gátai horvátoknál 49, 4; Casper szerint , ki azt egyenlőnek 
tartja a születések arányával a népséghez, az az itteni izraeli- 



Digitized by 



Google 



A ZSIDÓK BIOSTATICAI VISZONYAI. 145 

tákra nézve mintegy 35, 9, az óváriakra mintegy 26 
volna. 

17. §. A mennyiben itt a bé- és kivándorlás által lénye- 
geden nem bolygatott népség nemzedéktartósságának értéke 
lehet, kitűnik hogy, míg általában valamely nemzedék tartós- 
sága 30 — 33 évre tétetik s ez, várra nézve is, csak 27, 3- 
dot tesz; az előttünk levő adatok szerint az izraelitanépség 
csak 58, 8 év után változik; ha t.i. 23 év múlva 2178 egyén- 
ből, kik azoknak elején éltek, csak 884 halt meg, az egész 
öszvegnek 58, 8 évre van szüksége hogy kihaljon. 

18. §. Mielőtt e szembetűnő arányokból okoskodnám, az 
itteni izraelita népségnek a ü. táblán szemlélhető 23 év alatti 
ingadozásaira hivatkozóig, melyekhez a königsbergi kormány- 
kerület izraelita népségénél Wald porosz kerületi physicusnak 
1842-t61 1852-ig tett észlelései csatolvák. Ezen táblából több 
momentum teljes figyelmünket érdemli meg. Az általános sza- 
porodás ez idő közben az itteni izraelitákra nézve évenkint 
teszen 22, 1; ha azonban tekintetbe veszszük, hogy a közép 
szaporodási arány nem helyes, ha a közép évi szaporodást a 
kérdéses időszak elején való népesség öszves számával hason- 
lítjuk egybe: az évi szaporodott születési szám a halálozási 
esetek levonta ntán II, 18 lesz 1000 után. A 22, 1 közép sza- 
porodáson alul 10 év találtatik 24 minimummal (az 1836. ko- 
leraév) , 13 középen felül , 4- 48-cal mint maximummal (az 
1835« évben), és eléggé feltünőleg ismét az 1855-diki kolera- 
évet megelőző év volt az, hol a szaporodás + 4, 7-et tett. 
Mennyiben nyernek értéket ily számok csupán öszvehasonli- 
táa által, erre nézve néhány ide vonatkozó adatot jegyzek föl. 
Magyar-Óváratt Lucsonynyal együtt a vármegye legegészsé- 
gesb vidékü helységeiben , az évi középszám (2509 lakosság 
mellett 1833-ban, 2616-nál 1855 végével) 4, 6— vagyis valósá- 
gosan 1, 1 középszámot teszen ezer után. Azonban ezen adatokis 
csak a születetteknek a megholtakon felüli maradványával tett 
kiszámításon, nem pedig valóságos népszámlálásokon alap- 
szanak. Ezen öszvehasonlitásokból kitűnik , hogy az izraelita 
népesség itt világosan előnyben van, s minthogy már fentebb 
láttuk, miszerint a születések száma az izraelitáknál jóval alább' 
áll a keresztyen népségnél észlelt számnál: fel vagyunk jogo- 

ACAD. ÉBT. 18S6. III. IQ 

Digitized byCjOOQlC 



146 GLATTER EDVÁRD. 

sitva e körülméHyt az aránylag csekélyebb halandóság rová- 
sára imí. A konigsbergi kormánjkcrűletben az ottani izrneli- 
tákra nézve Hévre épen 62, 5 közép évi szaporodást találunk, 
hol e népséget, melynek száma 1852 végével 4804-re van ha- 
tározva, az adott mód szerint 4166-ra számitjuk 1842. évre, 
vagyis helyesebben 1000-re 14, 9 évi szaporodás jött. 

Hain az osztrák monarchiára nézve a viszonyos közép 
szaporodást 1831— 1837.ig 4.re, 1840—1846. években 9,9.re 
számítja 1000 után. Érdekes lehetne a Hain jeles munkájából 
vett következő öszveállitás. Az osztrák monarchiában , Ma- 
gyar- és Erdélyország nélkül , minden 10,000 egyénre esik: 
188 l-ben: 1846.ban: 

8,346 catholicus 8295 

953 egyesfiit görög 951 

396 nem egy.-görög 417 

239 evangélicns . . : 230 

£9 református 50 

1 unitárius 1 

1 más felekezetű ker 1 

172 zsidó 192 

Hain a császári állam statisticai öszletére nézve 1840—1846- 
ig 0, 998yo népszaporodást mutat ki , Hoffimann Poroszor- 
szágra nézve 1822— 1837-ig azonban 1, 31-t,Bemouilli ugyan- 
azon időre 1, 19-et, 1837— 1849-ig 1, 26-t. Ezen áttekintés- 
bői (II. Tábla) látjuk továbbá, hogy az 1846-47 és— 48-ki 
évek, melyek az egész monarchiában a halandóság túlnyomó- 
ságát mutatják a szülöttek fölött , az izraelita népséget e te- 
kintetben szembetünőleg kevésbbé érintették , a konigsbergi 
kormánykerület zsidóira nézve is csaknem nyom nélkül látjuk 
elvonulni e halandósági hullámot. Csak az 1836 — 1849. kole- 
raévekben, továbbá 1834-ben, hol úgy látszik gonosz indu- 
latú gyermekbetegség uralkodott , találunk hiányt az itteni 
izraelitáknál a kijelölt 23 év alatt, míg e tekintetben az 1834, 
1836, 1847, 1848, 1849 és 1855-dik, tehát 6 évet Óvárra néz- 
ve ez esetben kedvezőtlenebbnek kell jelölnünk. 

13. §. A statisticusra nézve érdekes lehetne azon átte- 
kintés is , mely 23 év alatt egyes hónapokra muta^a ki a ha- 
landóság ingadozásait, hol csak azt jegyzem meg, hogy 1836- 



Digitized by 



Google 



A ZSIDÓK BIOSTATICAI VISZONYAI. 



147 



ban a zsidók-Iakta helységekben leginkább september, 1849- 
benjuUuSy september ée october, 1855-ben pedig ez utóbbi 
két hónap volt az, melyekben a kolera leggonoszabbúl dü- 
höngött, Óvárra nézve 1836-ban augustust, 1849-ben júni- 
ust éa júliust, 1855-ben júliust, septembert s octobert talál- 
juk oly hónapoknak , melyekben a kolera dúlt. 



tTkBs«p 
Báojasor 



1* 



NOT. 


Dte. 


J>g. 


Fekr. 


■•rt. 


Ar. 


■•j. 


Ju. 


jiii. 


Anf. 


t.,. 


Oct. 


66 


58 


70 


82 


76 


82 


66 


63 


72 


67 


103 


79 


2,8 


2,5 


3,0 


3,5 


3,3 


3,5 


2,8 


2,7 


3,1 


2,9 


4,4 


3,4 


13 


10 


9 


11 


9 


10 


14 


9 


5 


13 


15 


7 


10 


13 


14 


12 


14 


13 


9 


14 


18 


10 


18 


16 



Ha ezen áttekintetet a halandósági számokra nézve vizs- 
^gáljuk egyes hónapokra, következő rendsor áll elő: september, 
febraár aprillal, october, martius, július, január, augustus, 
máj«8, november, június, december. De ha tekintetbe vesz- 
fiziik hogy júliusban és septemberben a halandósági szám 18- 
szor van alul a középen (23 között): a február-aprili évnegyed 
legkedvezőtlenebbnek, a május-juliusi évnegyed legkedvezőbb- 
nek mutatkozik az itteni izraelita népségre; tehát itt is mint 
jobbára mindenütt a tavasz veszélyes hónapnak jelentkezett. 
Leginkább van veszélynek kitéve a születéstől fogva a 6-dik 
hónapig eltelő kor a 6 téli hónap alatt; a 6—12 hónapig és 5 
— 20 évig eltelő kor a február-aprili évnegyed alatt, az 1 — 5, 
és 20—30 évi kor őszkor (a hat téli hónap első felében), a 
30 — 60 évi nyáron, végre az öregkor nyáron és őszkor. Óvár- 
ra nézve a legnagyobb halandóságot szinte septemberben ta- 
láljuk, hol azonban 12 esztendő középszámon fölüli halandó- 
ságot mutat ; aztán martius, augustus stb következik novem- 
berig, mely itt legkevesebb halálozási esetet hoz. 

20. §. Az izraelita népiségre nézve itt nyert eredmények 
az egyéni élet és egyes nemzedékek hosszasabb tartósságát 
illetőleg annál inkább megérdemelnék a statisticusnak mél- 
tánylatát, minthogy azon kevés más tapasztalatok, melyek 
mindeddigelé gyűjtettek ez irányban, a zsidók között egyhan- 
gúlag kedvezőbb arányokat mutatnak. így Poroszországban 

10* 

Digitized byCjOOQlC 



148 GLATTER EDVÁKD. 

1822— 1837-ig az izraelita népesség 27y^-kal szaporodék, s e 
szaporodás ott is csak a csekélyebb halandóság rovására esik; 
mert csak 28-ra (a keresztyén népségnél 25-re) esik egy szü- 
letés, mig 46-ra (a keresztyéneknél 34-re) egy halálozási eset. 
Boroszlóban keresztyén lakosok közöl a 26->dik hal meg, az 
izraelita népségből csak a 41-dik, a königsbergi kormányke- 
rűletben egy születés esik 24, 5 keresztyénre és 25 zsidóra, 
egy halálozás 33 keresztyénre , 5, 44 izraelitára. Wald kerü- 
leti physicus az ezen kerületbeli kedvezőbb biostaticus arányok 
megfejtését a nagyobb jólétben keresi, melynek az izraelita 
örvend többnyire ama vidéken ; de ebben nem fekhetik az ok, 
mert az itteni izraeliták , mint tudva van, egyremásra a sze- 
gényebbekhez számláltatnak. Más részről ismét azt állítják 
hogy az izraelitának mértékletes életmódja, egészségéről való 
gondossága idézi elő e kedvező arányokat. Ugy de a horvát, 
ki legkevésbbé sem él mértékletesen, testét sem ápolja, sem ' 
kiméli , sok korosztályra nem sokkal kedvezőtlenebb halan- 
dósági arányokat szolgáltat, míg a minden tekintetben rende- 
sebb életű német alább áll e két népiségnél legtöbb korosz- 
tályban. E különbségek okát tehát ép oly kevéssé találjak fel 
a vagyoni viszonyokban, mint a szabályos, rendes életmód- 
ban nem. A minden más tényezőt kirekesztő anyagcsere alig 
megdöntött egyoldalú álláspontja sem nyújt elégséges magya- 
rázatot ott, hol a zsidó más népiségek közt lakik, melyek más 
biostaticus arányokat mutatnak; épen oly befolyás nélkü- 
lieknek kell itt természetesen az éghajlati behatásoknak is 
lenniök. 

21. §« De ezen irányokban eddigelé, fájdalom, nagyon 
keveset tudunk , pedig az illető tanulmány gyakorlati tekin- 
tetben is a legnagyobb becsű volna. így egy pesti ügyfelem 
közlése szerint a szerbek (kik jobbára nem-egyesült-görögok- 
ből állva, Hain szerint a monarchiában a zsidón kivűl azon 
egy töredéket képezik, mely évek óta szaporodásra mutat haj- 
lamot) Miskolcon, Egerben és Budán a kihaláshoz közeled- 
nek, még pedig a születéseket folyton meghaladó halálozások 
miatt. így találunk: Pesten is négy év leforgása alatt 1852 - 
185d-ig 81 élve születettet és 148 halálozást a nem-egyesűit- 
görögök közt. Ha már bizonyos vidékek kedvezőtleneknek 



Digitized by 



Google 



A ZSIDÓK BIOSTATICAI VISZONYAI. 149 

mutatkoznak egyes népiségekre nézve : az erre célirányosan 
figyelmesekké tett túlélők lassanként azon meggyőződést nyer- 
hetik , hogy más valahol kedvezőbb életarányokat kell keres- 
niők. így Hain jeles közleményei szerint a tyróli és vorarlber- 
gi németek biostaticus arányai kedvezőbbek , mint az ott élő 
olaszokéi. A katonai határvidékben e kedvezésben az oláhok 
részesülnek. Viszont, szinte Hain állítása szerint, Tyrólban 
a német egészen más népesség- arányokat mutat mint Cseh- 
országban ; Galiciában a lengyelek tűnnek ki a ruthének fö- 
lött stb. Ha ellenben valamely néptörzsben tehetséget ve- 
szünk észre, mely szerint az, tekintet nélkül akülbefoly ásókra, 
kedvező biostaticai arányokban képes fentartani magát, ennek 
kétségkívül különös életszivósságot kell tulaj donitanunk. 

22. §. Lássuk már most azon viszonyokat, melyekben 
ezen biostaticai arányok, névszerint a hosszabb élettartósság 
általában állanak az izraelita népség több más arányához. Az 
aránylag kicsiny születési szám mellett a jelentékeny népsza- 
porodás, mit a zsidóknál mindenütt találunk, csak a viszony- 
lag csekélyebb halandóság rovására tétethetik, és az ember- 
capitális mérsékelt bevételek folytán csak azért növekszik, 
mert a kiadások (halálozási esetek) még csekélyek. A mellett 
a halál is sokkal gyakrabban, mint a legtöbb más népiségnél, 
csak késő életévekben lép be. Azonban minél gyakrabban ta- 
lálja a halál áldozatait az első virágzó férfiuság korosztályai- 
ban, minél inkább fogy valamely népesség közép élettartóssá- 
ga: annál inkább szaporodik, mint Hebbel helyesen jegyzi 
meg, az özvegyek és keresetképtelen árvák száma, és csök- 
ken a keresetképesek , termesztők száma, míg a fogyasztóké 
növekszik; apad az érett, tapasztalt egyének száma, az egy* 
másra gyorsabban következő nemzedékek hátramaradnak ki- 
művelődésökben, könnyeden és hamar változtatják szemlélet- 
módjokat , a korán elhaló családapa nem vigyázhat fel többé 
kevésbbé gyámkoruságban hátramaradt gyermekei növelésére, 
nem vezérelheti őket az általa követett pályán. Ott, hol ellen- 
tétes biostaticai arány mutatkozik , hol a népség nagyobb 
mennyisége későbbi korban hal el , ellentétes eredmények fog- 
nak mutatkozni egyszersmind ; mert a népség ereje nem fek- 
szik épen a na^ lélekszámban , hanem a meglettek nagyobb 



Digitized by 



Google 



150 GLATTER EDVÁRD. 

öszvegébeiiy minthogy csak ezek munkálkodnak, szereznek, 
tartanak fenn stb. Ott, hol az apa tovább él , ennek nézetei, 
tapasztalatai is átmennek a fiúra, ki ezeket magába szívja mind 
azon korig, hol azok elidegenithetlen tulajdonává lettek. Ha 
az apa méltányolni tudja a jó növelés áldását , gondosabban 
növelendi bizonyosan a maga gyermekét, mint bármely gyám- 
atya, és ha gyakran találunk zsidókat a művészet és tudo- 
mány első képviselői közt , ez részint szinte e nemzetnek em- 
iitett biostaticai arányaiban fekszik ; ezen arányokban fekszik 
legnagyobb részt oka azon vallás folytonos létezésének is, 
mely épen úgy dacolt a tűzzel vassal való anyagi üldözteté- 
sekkel és a gyűlölség s megvetés fenekedéseivel, miként ellent 
állott a cosmopolitai szemléletmód csalogatásainak, s fentar- 
totta magát, szétszórva a föld kerekségén, s mégis némi egé- 
szet képezve. 

23. §. Értekezésemben némi figyelmet iparkodám fordí- 
tani az eddigelé névszerint az aétiologiában lényegesen elha- 
nyagolt ezen tényezőre, t.i. a népiség momentumára az ég- 
hajlati viszonyok mellőzésével, mik különben sokat nyomnak 
a mérlegben ; figyelmet iparkodtam fordítani az ethnographiai 
elemre a fóldirati elemnek lehető mellőzésével. S mily kevés 
történt eddigelé ezen irányban? Mit tudunk még azon viszo- 
nyokról, melyekben bizonyos betegségokozó hatások állanak 
bizonyos népiségekhez? S mégis ily tanulmány által sokat 
nyernénk az orvosi gyakorlatra nézve, mert általa tetemesen 
nyerne bizonyos gyógyszerek hatásának megértése némely vi- 
dékek sajátságos kóros állapotjai ellenében. Mellesleg mond- 
va, névszerint a katonaságnál, könnyen valósítható feladat 
volna kijelölni azon népiségeket, melyek másmás idegen he- 
lyen bizonyos járványok alkalmával inkább és legveszélyes- 
ben , melyek ritkábban és legkönnyebben betegszenek meg, 
mely népiségek állanak ellent bizonyos vidékek honos befolyá- 
sainak legerélyesben , melyek ismét legkevesbbé; mely vizs- 
gálatokban természetesen minden egyéb mellékes befolyások 
is számba veendők. Legnagyobb gyakorlati becse volna to- 
vábbá józan észlelés alapján kifurkészése azon helyeknek, hol 
e tényezők legerősebben hatnak, valamint azoknak, hol a népi- 
ség befolyása túlnyomóbb a honos befolyásnál. A tót, a len- 



Digitized by 



Google 



A ZSIDÓK BIOSTATICAI VISZONYAI. 151 

gyely oly népiségck, mik az általam tett tapasztalat nyomán 
hazájokban is nagyon könnyen fejtik ki a typhust , különösen 
a tüdőtyphust , e hajlandóságot magokkal hozzák Magyar- 
országba is; vájjon elhozzák-e Olaszországba és Tyrólba is? 
Németalföldön az ott uralkodott dögvészben egyetlen egy 
zsidó sem betegedett meg, Krakóban viszont a kolera , első 
fölléptekor » főkép az izraelitákat ragadta el. Mosony várme- 
gye horvát helységei 1855-ben igen keveset szenvedtek az 
ázsiai kolera által. Riecke beszéli, hogy 1830— 1831-ben az 
erfurti várőrizetnek Brandenburgban született katonái váltó- 
lázban sínlődtek , mfg a polgári lakosokat nz megkímélte. És 
ismét a legalább részint okvetlenfii a népiségtől fiiggő egész- 
ségi bajok különbsége az , mi a megbetegedett szervezet visz- 
szahatását módosítja a gyógyszer ellenében; az ezen irányban 
következetesen és józanan folytatott vizsgálatok nem csak a 
tudományra , hanem az életre nézve is a legnagyobb jelenté- 
kességgel bimának, és oda hatnának, hogy a számok megsza- 
badíttassanak azon átoktól , mely a legutóbbi időkig nyomja 
azokat, azon átoktól t.i. hogy szűnjenek meg szerepelni mint 
érdekes curiosumok, s értékesíttessenek gyakorlati céloki;^ 
nézve. 

Az eddigi tényekből a következőket vagyok bátor követ- 
keztetni : 

1. A kötött házasságok aránya a népiséghez az izraeli- 
táknál kisebb mint más nemzetiségeknél. 

2. A házasságok az izraelitáknál általán kevésbbé ter- 
mékenyek mint a keresztyénekpál. 

3. A születések nemi differentiája az izraelitáknál a férfi- 
nemnek feltünőleg kedvez. 

4. A gyermeki korban való halandóság aránylag cseké- 
lyebb a zsidóknál. 

5. A zsidó egyre másra hosszabb életű a keresztyénnél. 

6. Az izraeliták nagyobb szaporodásának oka a cseké- 
lyebb halandóságban fekszik. 

. 7 . A zsidó nemzet életében sok jelenség annak specifi- 
cns, biostaticus arányaiból magyarázható. 

8. Ezen arányok csak népies differentia elfo^adásábó} 
megérthetők. 



Digitized byCjOOQlC 



152 



GLATTKR EDVÁRD. 



L Tábla. 
Százalékos aránya 

a halálozási eseteknek különböző életidőszakok szerint (a törzs- 
számot 1000-ben állapítva meg). 



Kor 



Mosony Tármegyében 
1883—1866. évekre 



I 



o 

i 

ti 

a 






I 



p<S.9 

m 



Az osztrák 
monarchia bas 

Magyar- s Erdély- 
ország Dclkül 

a kővetkező evekre 






5ao 



születéstől — 1 
1 — 6 hónap 
6-12 „ 
1 — 5 év 
6-10 „ 

10 - 20 „ 

20-80 „ 

30-40 „ 

40- 60 „ 

60-60 „ 

60-70 „ 

70 — 80 „ 

80 — 90 „ 

90-100 „ 

100 éven felúl 

határozatlan kor 



hónap 



123,3 

113,9 
66,6 

106,7 
40,1 
47,8 
68,8 
79,6 
76,6 
88,6 

104,8 

68,4 

26,1 

8,2 

1,1 
8,2 



167,4 
72,1 
46,3 

163,6 
66,6 
61,0 
74,9 
67,6 
78,6 
86,0 
81,6 
89,7 
12,9 
1,8 



146,9 

141,6 

64,0 

169,1 

64,6 

38,4 

44,4 

66,8 

69,2 

66,0 

98,4 

66,2 

14,8 

0,6 



0,9 — 



44,1 

83,7 

109,7 

188,0 

66,6 

48,6 

64,4 

66,7 

70,1 

78,6 

111,9 

74,6 

40,7 

6,6; 

2,2 

8,8 



232,4 

^216,4 

48,9 
64,0 
68,7 
72,3 
83,6 
96,9 
82,9 
30,8 

3,6 

2 



811,4 



>^ 105,7 



161,6 



> 30, 



4 

0,7 



272,2 

185"2 
120,6 

136,1 

162,8 

146,8 

26,8 
0,6 



Digitized by 



Google 



A ZSIDÓK BIOSTATICAI VISZONYAI. 153 

11. Tábla. 
Kimatatása 

az izraelita népség ingadozásainak Mosony vármegyében 
6 a königsbergi kormány kerületben. 



á 

H 
> 


1 

. Mosony Tármegyében 
1 élve született. 

1 


A königsb. kerületben 
élve született. 




i 




1 


1 


-a 


1 


r2 


>s 


1 


1 


1 


1833 
1834 
1»35 
1836 
1837 
1838 
1839 
1840 
1841 
1842 
1843 
1844 
1845 
1846 
1847 
1848 

1849 

18Ő0' 
1851! 
1652 
1853 
1854' 
1855 


35 

29 
31 
19 
41 
23 
22 
21 
23 
28 
42 
32 
31 
28 
30 
33 

83 

31 
35 
49 
35 
72 
30 


20 
13 
43 
23 
20 
21 
31 
21 
20 
28 
24 
23 
27 
24 
28 
19 

27 

24 
37 
33 
53 
38 
46 


55 
42 
74 
42 
61 
44 
53 
42 
43 
56 
66 
55 
68 
52 
58 
52 

60 

56 
72 
82 
88 
110 
76 


1 

1 

1 

1 
2 

1 
1 


22 
61 
26 
66 
64 
27 
24 
30 
29 
27 
28 
28 
22 
30 
37 
29 

77 

31 
32 
39 
53 
63 
61 


+ 33 

- 9 
+ 48 
~ 24 
-- 7 
--17 
--29 
-- 12 
-- 14 
-- 29 
-- 38 
.. 27 
.. 36 
.- 22 
. . 21 

- - 23 

+ 17 

+ 24 
-.40 
-. 43 
-- 36 
.- 47 

- - 15 


! 

70 
80 
81 
76 
65 
58 
82 

86 

109 
133 
111 


60 
56 
61 
66 
66 
91 
72 

97 

90 
117 
107 


130 
136 
142 
141 
121 
149 
154 

183 

199 
250 
218 


90 
62 
56 
84 
86 
141 
123 

82 

90 
102 
171 


+ 40 
-.74 
-- 87 
-.57 
-. 36 
-- 8 
-. 31 

+101 

+109 
--148 
.-67 


Koleriév 

Kolera ■ 

ker. 

Kol. 

■oMoy 

negyében 

KoIeraéT 
Koleraév 


Osz- 


753 


643 


1896 


8 


886 


+610 


941 


882 


1823 


1086 


+738 



Digitized by 



Google 



154 GLATTER EDVÁRD. 

Alig van ország a földön, mely a különböző népíségek- 
nek ily tarka kép^t mutatná fel mint hazánk. Eltekintve több 
rendbeli magyar törzsökeinktől, mélyek mind máig nyelvjá- 
rásra, ruházatra 9 erkölcsökre és szokásokra nézve nagyobb 
kisebb mértékben különböznek; találunk németeket Németor- 
szág különféle vidékeiről, kik részben már századok ólta kö- 
zénk telepedtek, s mind külményökben, mind életmódjokban 
szinte különbözéseket mutatnak ; találunk szláv és román tör- 
z8Ököket,sőt nomadizáló, apolgárisodásáltal csak kevéssé érin- 
tett cigányokat is. Épen ezért nem könnyen lehetne bárhol 
oly gyümölcsöző tanulmányokat tenni az imént tárgyalt irány- 
ban mint épen itt. 

Ha különösen lelkészeink nem scgnálnák azon fáradsá- 
got, hogy például téli estvéken bizonyos táblázat szerint a 
házassági, keresztelés! és temetési anyakönyvekből számosabb 
évekre kiterjedő kivonatokat tennének , és pedig a külön né« 
piségekre nézve külön szerkesztve, s ha ezen kivonatokat az 
illető megyei orvosoknak adnák, kiknek az ilyes vizsgálatok 
épen hivatásához tartoznak : tetemes anyag gyűlne össze a 
külön népségek biostaticai törvényeinek megalap{thatására, és 
számtalan tünemény, mely jelenleg többnyire esetékessé- 
geknek tulajdoníttatik, igaz oka szerint derülne ki; bizonyos 
vidékek egészségi viszonyainak alapja alkalmasint nem a föld- 
ben s a levegőben, hanem egészen más, máig alig sejtett 
momentumokban fognak feltaláltatni, s ily vizsgálatok a tu- 
dományos érdeken kivűl gyakorlati hasznos intéseket is fog- 
nának eredményezni egyes népségek netaláni áttelepítése, 
gyarmatosításra, s többre nézve. 



Digitized by 



Google 



ACADIMIAI TABGTALAsQIC. J55 



ACADEMIAI TÁRGYALÁSOK. 

A mathematicai és természettud. osztályok ülése 
január 7. 1856. 

■ éli. b. KétTdi J4iier másod Bladkár elndhlelo alitlJeleDai 
illeti •sitályekbél: Bugát, FriTaUtshy, flebhardl, Ki« K. rr. U., BraiMÍ, CaorbJ, Kabínyl 
Fcr. II. tt. -- Ef y áb obi t á ly o h böl : Balogh, Ciucxor, Érily, Horválb Cyrill, Scalay rr. u., 
Bollofi, Bcrtha, Csenf cry, HunfalTy, Paoler , Perefríny, Tőth L., Wcniel II. tt. — Toldy Fareno 



— Kniinffi Ferenc It. őslénytani adatokat olvasott Magyaror- 
szágról. 

— Gfóry Sándor rt. a bűvös négyszögekről folyUtólag értekezett. 



A nyelv- és széptudd. osztálya ülése jan^ 14. 1856. 

■ élt. b. EötYts JÖBsefaiáaod Elodh úr eindkioto alatt JoUji ai 
oaitálybdl: Billaf i, Runfalvy, Tasner II. tt. — E f y é b o s 1 1 á I y o k b ö 1 : Knbínyi if ős- 
im tt. , Bofát, Érdy, Ccbbardi, Oy<ry, Kia* K., Saalay rr. It. Boriba, Caeageiy, Gaal, Kubinyi 
Ftv., cr. ToIcU bonohoa, Wenaol II. It. — Toldy Ferenc Uloknoh. 

— Hmnfalvy Pál It. észrevételeit adta elő a helyesfrásról a magyar 
nyelvben tapasztalható hangsúly alapján. 

— Olvastatott Nagy hdn egyetemi könyvtártiszt jelentése üjfal- 
yy Imrének 1597-ben késztilt dtták-magyar szókönyvéről, beadván egy- 
szersmind annak Kalmár létrán úr által az academiának igándékozott 
kézírott példányát: mire a titoknok megjegyezvén, hogy a benyújtott 
példányt az lö97-ki kiadás másolatának tartja, Nagy Iván úr közlése 
e megjegyzés kiséretében rendeltetett kibocsáttatni. 

— A mélt. másod Elnök jelentvén, hogy múlt évi sept. 1. a ta- 
gokhoz intézett körlevél azon pontja , mely oct. 20-ig észrevételeket 
kivánt az academia Helyesírására és Nyelvtanára, foganat nélkül maradt; 
e mnnkák revisiója pedig szükségessé lett új kiadásuk tekintetéből töb- 
bé nem halasztható : mind kettőnek s a Szókötésnek új tárgyalására, va- 
Isanint egyéb , koronként előforduló , nyelvészeti kérdések ^éleményzé- 
sére egy állandó nyelviedéit hieottmány kineveztetését javasolta: mely 
indítvány elfogadtatván, a bizottmány Toldy, Gzuczor, Ballagi és 
Hnnfalvy osztálybeli — , Fegarasi és Brassai osztálykivüli r. és lev. 
tagokból megalkottatott, s egyelőre a fentebbi munkák átaéaésével 
megbízatott. 



Digitized by 



Google 



156 ACADEMIAI TÁRGYALÁSOK. 

A philosophiai és társadalmi tudd. osztályai 
ülése január 21. 1856. 

■ élt. b. EfitTO-^Jóitef m. Elnök úr elnöklete alatt Jelen mt i1- 
letA oaitélyokból: Horváth C, Szalay, Bertha é» Paulcr rr. és 11. t. —Egji^ o a i li- 
lyokból: Balogh Bugit, Érdy r., Ballagi, Braaaai, Caengery, Kubinyi F., Wentel 11. U. — 
Toldy Fereac titoknok. 

— Weniel Gusttáv It. a középkori államviszonyokat fejtegette 
életben és tudományban , főleg a magyarországi történet szempontjából. 



A történettud. osztály ülése jan. 28. 1856. 

■ élt. cróf Deaaewffy Emil Elnök úr elnöklete elatt jelen ei 
o'aitilyból: b. Eötvöi Jóiief tt., Bajza, Érdy rr., Caengery, Waltberr, Weniel 11. tt — K- 
gyéb OBztál yokból: Caiuár ti. Balogh, Bugát, Czuczor, Frivaldazky, Gebhardt, Horváth, 
C, Kisa K.. Szalay rr. tt., Ballagi, Bertha, Braaaai, Hunfalvy, Karvaay. Kubinyi F., Paaler, Tauer, 
gr. Teleki Donokoa, Töih II. tt. — Toldy Ferenc titoknok. 

— Wemel Ous%íáv It. a Telencei-magyar békeértekezletek törté- 
netéhez adalékul egy, a velencei tanács által 1849-ben a magyar király- 
ból küldött követek utasítását közlötte , 8 azt a történeti előzmények s 
az utasításnak Magya,rország akkori állapotjait megvilágosító helyei ki- 
emelésével kisérte. 

— A titoknok benyújtott a nagyváradi cs. kir. helytartósági osz- 
tály alelnöke gr. Zichy Hermán úr által használatra beküldött 11 darab 
eredeti okiratot a XVII. és XVIII. századból, melyek közt ö török, 5 
magyar s 1 német, mik Szabolcs vármegye Sáp helysége irattárihoz 
tartoznak. 

— Ez után a jelenvoltak 



Oszves üléssé 

alakulván, a mélt. f/nöl úr jelentette, hogy Marion János úr Pesten, 
súlyos betegségéből kigyógyulta örömét azzal kivánta kifejezni, misze- 
rint a m. academia alaptőkéje neveléséhez 300 arany letételével járul. 
Továbbá 

— Olvastatott SiiloMy János nagyváradi kanonok és rt. 1866-ki 
január 7. költ levele, melyben az academia felállásának 1B65. noT. 17- 
kére esett huszonötödik évnapja megünneplésére 1000 ftot ajánl fel az 
academiának oly módon, hogy a summa egyik fele az általa ötszáz pél- 
dányban kiadott y^Philosophiai Tanulmányok^ című munkájából teyók ki, 
másik felét egy^ a tiszt, tag nevére szóló s az academiára átírt ötszáz ftos 



Digitized by 



Google 



ACADEMIAI TÁRGYALÁSOK. 157 

{bldtehermentesitási kötelezvényben róván le. Az ülés mind a két nagy- 
lelkű hazafi áldozatot méltányló részvéttel fogadta. 

— A mélt. másod Elnök úr jelentvén, hogy néhai Fetsler Ignác 
lev. tagnak Rombauer lőcsei képiró által Sz-Péter-Várábanélet után fes- 
tett eredeti képe megszereztetett , azt indítványozta, hogy e nagy ér- 
demű tag képének, a magyar történetírás s a magyar név becsülete mel- 
lett a külföldön oly buzgón és sikeresen tett fáradozásai iránti tisztelet- 
ből az academia ülésteremében hdy adassék. A méltóságos Elnök úr a 
társaságot szavazásra híván fel , az öszves gyülekezet egyhangú felszó- 
lalással el kivánta az indftván^ii fogadtatni, mihez képest az Elnök 
Fcssler Ignác képe felfüggesztését végzésül kimondván, az azonnal vég- 
hez Í8 ment. 

— A m. Elnőh úr kijelentette, hogy azon fizetetlen, de munkás 
tagok szorgalma méltánylásául , kik előadásaikkal a társas munkásságot 
és eszmecserét az academiában fjntartják, az igazgatóság utólagos hely- 
benhagyása reményében , minden értesítői fvtől tiz íl díjt rendelt f. év 
elejétől fogva; a fizetett rendes tagoktól egész bizodalommal elvárván, 
hogy részökről ezentúl buzgó részt veendenek a társas munkásságban, s 
különösen az Utasító Határozatok 7. pontja d) alatti szakaszát zsinór- 
mértékül vévén, az abban célba vett összesítését s köz ismeretbe hoza- 
talát a tudományosság haladásának lehetővé tenni lelkesen törekven- 
denek. 

— Szinte a m. gr. J^/ndl jelentette, hogy a néhai elnök végren- 
deleti alapítványai dolga tisztába hozatván, s így foganatba vétethet- 
vén, a 12,000 pftnyi drámai jutalomalapUvúny ügye is immár megindít- 
ható, még pedig úgy, hogy 1857-re két jutalom hirdettessék ki, egy a 
legjobb szomorújátékra, a másik a legjobb vígjátékra; mihez az ülés b 
hozzá járulván, e jutalomosztás mindenkori örömnapjial az elhunyt 
elndk nevenapja vagyis martius 19-ke rendeltetett, mihez képest a ver- 
senymunkák beküldése határnapjául ez izben a folyó év utolsó napja 
tüzetett ki. ^ 

— A iiioknok a követk. tudós testületektől nyújtott be küldemé- 
nyeket : a tudd, es, aeademiájától : Sitzungsberichte der philos.-hist. 
Cla«. XVI: 2, XVII: 1,; Sitzungsberichte der mathem.-naturw. Cl. 
XVI: 2, XVII:1, 2, 8.; Monumenta Habsburgica: I. Abthlg. 2. Bd. ; 
Fontea Rerum Austriacarum , I. Abth. I. Bd. U. Abth. VIII. IX. Bd.; 
Archív für Kundé der öst. Geschichtsquellen XIV: 2, XV: 1.; Notizen- 
blattl855: 1.3—24 és 1856: 1—3.-^1 cs. kir. geológiai intéietiől : 
Jahrbuch der kk. geologischen Reichsanstalt. 1855, U. — A* amerikai 
Smithsonian intézettől: Contributions to knowledge. Vol. VII. Wash. 
1855. — Eight annual Report és Ninth annual Report of the board of 
regentsofthe Smithsonian Institution. Wash. 1854, 55. —Ninth an- 
nual Report of the board of agriculture of the state of Ohio to the go- 



Digitized by 



Google 



158 ACADEMIAI TÁRGYALÁSOK. 

rernor for the year 1864. Columb. 1865. -- A Ulgrádi i%erh tudom iár- 
satágiól : FjiaCHHn. 2-6. rész. Belgrád 1849 -64. 

— Beadványok a könyvtár számára magánosoktól : BalUtgi 
Mórictól: Bopp's Vergl. Grammatik des Sanskrit, Zend stb. 1. Abthl. 
Berlin 1883. és: Justos Lipsiusnak a polgári társaságnak tndományáröl 
írt VI. könyre, Laskai János által 1640. — Gfr. Miké Imrétől : • Er- 
délyi Történelmi Adatok. I. Kolozs. 1865. — Preyer Janóitól : * Mono- 
graphie der k.Freistadt Temesvár. Tem. 1853. és :Die Sulioten, Tranersp. 
Leipz. 1854. — Kötelmi példányoklSan 3 db. a budai egyetemi, 13 db 
az egri érseki , 2 db a pápai, 3 db a pataki, 8 db a pesti Bncsánszky- 
nyomdáktól. 



A mathematicai és természettud. osztályok 
ülése február 4. 1856. 

fiebhard t FereB« rt. korelaAklet* ■lalt Jeles ei illeti eesié* 
Írekből: Buf át, Friiralduky, GySry, Kiii K. rr. tt., Breuei, RendtTieh II. tt — E f 7 éb o •l- 
t ál y ok b öl : Balogh, Cittcior, Érdy, HorTáUi C, SnUy rr. tt., Cieiifery, taunfalvy, Tótb, Wel- 
Iherr, Weaiel II. tt. -> Toldy Pereae Ütehooh. 

-- Friváldnky Imre rt. Magyarország és Erdély édesrizi és íbldi 
puhányúrél értekezett. 



A nyelv és széptudományi osztály ülése 
február IL 1856. 

Bofát Pál rt. korelaöklcte alatt Jelea ai ositályböl: Baloy b, 
Ciuetor rr. Ballagi, Gaal, Hunfalvy, Taiaer II. ti. — B g y é b o ii tá I y o k b ó I : Érdy, Györy, 
Berváth C, Bialay rr., Beriba, Caeagery, Pialer, Wiltberr, Weaiel 11. tt.»Teldy Fereae tiloknok. 

— Bunfalm Pál It. folytatta észrevételei előadását a magyar he- 
lyesírásról a magyar njrelvben tapasztalható hangsúly alapján. 

— Cminor Gergely rt. i\)abb mutatványokat közlött a kásEtÜÖ 
nagy szótárból. ^ 



A philos. és társad, tudd. osztályai ülése febr. 

18. 1856. 

■ ált. b. Edivda Jóiaef ai. Bladk úr elaAklete alattjclen 
aiilletS ositályokból: Horvátb C, Kállay, Sialay rr. Bertha, Paaier, gr. Teleki 
DoBobos, Tótb II. tt. — Bfyáb ositályokból: Kubíayl Ág. tt. Biif át, Ciucior, Fri- 
valdstky, GcbhardI rr. tt. BatlafI, Cseagcry, Hual^Ivy, Waltb«rr, Wenicl II. tt. — Toldj Fereae 
Utekaok. 

— ttorváth Cyrill rt. a positiv és negatív phüosophiáról olvasta 
negyedik oikkét. 

— Kállay Fertnc rt. folytatta értekezését az ophitizmosról. 



Digitized by 



Google 



ACADEMIAI tIkGYALASOK. 159 

A történettud. osztály üléée febr. 25. 1856. 

Xélt. b. Eötvös Jóisef m. Elnök út elnöklete nlBlt Jelen 
■ < •citálykől: Érdy, Waltherr é« Weniel r. és 11. It. — E 9 y é b osztályokból: 
Ktibiayí Áf . tL Balogb, Boftfl, Csucior, Frívnidszky, Gtbbnrdt, GyÖry, Szulay rr. It. Berths, Csen- 
gery, Haafnlvy, KarvMsy, Kubínyi F., Psulcr, Síébécs, Tasncr, róth II. U. ^ Toldy Fer. titoknok- 

— Weniel €ru$»táv It. históriai stúdiumainak ötödik cikkét adta 
elő. 

— Hunfalvi Fái It. egy adalékot közlött a zsidök történetéhez 
Magyarországban. 

— Podhrade»ky JóMte fiitól históriai egyveleg olvastatott: Sopron 
vármegyei „Kei^ztény" helységnek utolsó megtelepedése; Labanc éa 
Kamc szók eredete stb. 

— As ttlés 



összes üléssé 

alakulván, a f ifoftno^ egyéb belső dolgokon kivúl, a könyvtárrészére 
adott be némelyeket, u. m. Havat Jö*sefi6l : utazás Német-, Francia- 
és Olaszország nevezetesb vidékeina mezei gazdászat s leginkább a bor- 
és 8elyemt<;nnelé8 érdekében. Pest, 1855. Tonnay Károlytól .* * A népes- 
ség mozgalmának kimutatása Pesten 1853 '4-ben. Pest 1855. A pesti 
iparkamrától : * Statistische Arbeiten der pesther Handels- u. Grewerbs- 
kammer. I. Pest, 1856. — Kötelmi példányokban 1 dbot a kecskeméti, 1 
dbot a pápai, 16-ot a pesti Trattner- s 1 dbot a aagyszombathelyi 
nyomdákbóL 



A mathem. és természettud. osztályok ülése 
martius 3. 1856. 

■ élt. h. Eötvös Jöiaef ■. Elnök úr elnöklete alatt Jelen ai il- 
Utioeitályokból: Bogát, FrÍTalduky, 6y6ry, Kiss K. rr.. Brossai, Kabinyi F., IfondtTioh 
ILU. — Egyéb ositályokból: Ciaezor, Érdy, Horváth C, Sialay rr. tt. Bertha, Csengery, 
■■■roWy, Wenxel II. tt. — Toldy Ferenc titoknok. 

— KiMnyi Ferenc It. Petényi Salamon irományaiból adott közlé- 
seket a beremendi csonttorlatban találtató emlősök és hüllők maradvá- 
nyairól őslénytani tekintetben. 

— Nendtvieh Károly It apróbb közléseket adott amerikai útjáról 
termázettndományi tekintetben. 



Digitized by 



Google 



160 ACADEMIAI TÁRGYALÁSOK. 

A nyelv- és széptudományi osztály ülése mar- 
tius 10.. 1856. 

Mélt. b. Eötvös Jóiief m. Elnök úr elnöklete aUtt Jelen ei osx- 
t á I y b ó I : Cxnczor, BallRf i, Hunfalvy , Xitray , Tasner r. ^s II. U. — E f y é b o s 1 1 ■ 1 y o k b < I; 
Kubinyi Ág. tt., Érdy, Gebhardt, 6y6ry, Horváth C, Ktsa K., Sialay rr. U. Bertha, CseDgery, Pau- 
ler, gr. Teleki Domokos, Wenzel 11. tt. — Toldy Ferenc titoknok. 

— A mélt. másod Elnök úr közlötte néhai Sámuel Alajos majkai 
prépost végintézete kivoDatát, mely szerint a boldogult az academiának 
ezer ftot hagyott oly célra, hogy annak kamatával az évenként megje- 
lenő , s a társaság által legjobbnak Ítélendő nyelvészeti munka szerzői 
megjutalmaztassanak. 

— Ciucior Gergely rt. mutatványokat közlött a nagy szötárbóL 

— Toldy Ferenc rt a magyar középkori legendákról értekezett 
történeti és irodalmi tekintetben. 



A philos. és társadalmi tudd. osztályai ülése 
martius 17. 1856. 

H<lt. b. BötvöaJóisefn. Elnök úr elnöklete alatt J«Ien 
aiilletC OBitályokból: Horváth C, SiaUy, Bertha, Paular rr. éa II. U. — E y y é b 
oBitályokból: Balogh, Bugát, Erdy, Privaldsiky, Gcbhardt, Kiaa K. rr. ti. Caeftgery, 
Uunfalvy, Kubinyi F., Tóth, Wenzel II. tt. — Toldy Ferenc titoknok. 

— Tóth Lőrinc It. az úrbéri viszonyok átalakulásáról értekezett, 
főleg históriai szempontból. 

— Wemel GusUáv It. a községi rendszert fejtegette a közép- 
korban. 



Eggenberger Ferdinánd academiai könyvárusnál s általa min- 
den hiteles könyvárusoknál a következő academiai könyvcik- 
kek is kaphatók : 

Magyar Történelmi Tár, Kiadja a Magyar Tudom. Academia 
Tört. Bizottmánya. I. II. kötet, 2 pecsétfametszettel és 100 pecsétréz- 
metszettel. Pest, 1856. 4 fr. 

A Magyar Nyelv Rendsiere. Közre bocsátá a Magyar Tudós Tár- 
saság. Második kiadás. Buda, 1847. 1 fr. 30 kr. 

A Magyar Uetyesirás Ügyében a M. Acad. Nyelvtud. Bizottmány 
előterjesztése a Nyelvtud. Osztályhoz. Pest, 1850. 6 kr. 

Erdélyben talált Via$%os Lapok, A Magy. Academia elibe terjesz- 
tette Érdy János. Hat kőiratd táblával. Pest, 1856. 1 fr. 80 kr. 

Felelős szerkesztő : Toldy Ferenc , titoknok. 

Peat, I856w Nyomatott Landerer és Heckenastnál. 

Digitized byCjOOQlC 



MAGYAR 

f rt 



ACADEMIAI ERTE8IT0. 



XVI. Év. 1856. IV. Sz- 



A MAGYAR PARTHENON ALAPJAI. 

SZONTAGH GUSZTÁVTÓL. 
OlTEst. az academiában aprH 21., m^j. 26^ jun. 23. és jul. 21. 1856. 



I. 

Ha tettetett szerénységből palástolni akarnám is e mos- 
tani felolvasásom tárgyának jelentőségét, Tekintetes Társa- 
ság, címe elárulná, mily nagy követ szándékozom mozgatni. 
Ugyanis tudva van a társak előtt, mikép Hetényi János, itt 
e teremben felolvasott utolsó munkája által , a magyar nem- 
zetnek Parthenont, bölcseség templomát, szándékozott épí- 
teni, de nagyratörekvő igyekezetében a halál által megakaszta- 
tott. Magyar Parthenonnak pedig az egyezmény, a harmónia 
philosophiáját nevezé, melynek megállapításában fáradozott 
a nélkül, hogy cé^át teljesen elérhette volna. E philosophia 
azonban, mely alanyi vonatkozásban már jóval előbb német 
földön született, tulajdonképen nem tőle vette eredetét. Ezt 
irodalmunk egy másik nagysága, Berzsenyi Dániel 1833-ban 
székfoglaló beszédében itt e teremben kiáltotta ki legelőbb, és 
pedig alanyi-tárgyas értelemben „a poétái harmonisticáról'* 
értekezve, s a művészet, különösen pedig a költői szépség 
elvét meghatározva. Hetényi csak utána tesz említést e rend- 
szerről, 1835-ben jutalmazott s az academia Tudománytára 
XI. kötetében 1837-ben közre bocsátott pályairatában : „A 

ACA0. ÉRT. ISM. IV. ^ 11 

Digitized byCjOOQlC 



162 SZONTAGH GUSZTÁV. 

magyar philosophia történetírásának alaprajziban'S de ez 
egyezmény elvét nem csak a művészetre, hanem már az egész 
philosophia körére kiterjesztve; utóbb pedig az 1841. tartott 
székfoglaló beszédében , mely az Évkönyvek VI. kötetében 
van kinyomtatva, e rendszer alapvonásait is előteijeszti, a nél- 
kül azonban, hogy azokat illően megállapítaná, mit tulajdon- 
kép csak Magyar Parthenonában akara teljesíteni. 

így áll ez ügy: előactái, mint látni, egyről egyig e te- 
remben tárgyaltattak ; az egyezményes philosophia tehát, ha 
igaz, hogy e társaság munkássága tagjai által nyilvánul, mit 
senki sem tagadhat, mint tett, az academia tette, és 
pedig felette nagy jelentőségű. A philosophia, akármint 
vesaszük a dolgot, az egyetemes emberi műveltség tetőpontja, 
befejező zárköve, s itt egy sajátságos, mint pontos vizsgála- 
tok után meggyőződtem, semmi jelenkori idegen irodalmi be- 
folyásoktól nem határzott, tehát eredeti, ezen academia keb- 
lében szülemlett , s mint már most elhatárzottan mondhatom, 
legszigorúbb értelemben magyar philosophiáról van szó- Fel- 
olvasásom címe tehát azt jelenti, hogy egy sajátszerű éspedig 
magyar philosophiának alapjait akarom kitüntetni, magyaráz- 
ni, megvetni; mi oly merészség, mely meglehet elbizakodott 
túlbecslésnek fog tekintetni. Azonban, tisztelt társaim, helye- 
zetem igen kedvező. Ha azt kérdezitek tőlem, mint már ismé- 
telve is kérdeztetett : lehet-e magyar philosophia? azt fogonoi 
mondani: hogy nemcsak lehet, hanem már van is; ha azt, 
hogyan merészelnek Európa abderitái ily vakmerőségre vete- 
medni, mi tudtomra még nem mondatott ugyan, de mit né- 
mely nyilatkozatok sorai közöl ki lehetett olvasnom, erre fele- 
letem az: miszerint az úr isten ily remény letekre a magyarnak 
is szintazon szabadalmat adta , mint más nemzeteknek , s ha 
irodalmunk két kitűnő notabilitása e szabadalommal itt e te- 
remben élni bátorkodott, én társuk és követőjök , a felelőssé- 
get ez iránt szinte e teremben magamra vállalni kész vagyok, 
sőt annak megmutatását , hogy e merényletre teljesen feljo- 
gosítva valának, azon oknál fogva, mert a dolgot épen oly 
jól, vagy inkább jobban értették mint mások. Bocsánatot 
kérek e nyilatkozat merészségeért. Mint felolvasásom dme 
mutatja, nem saját, hanem mások ügyében szólalok fel, 8 



Digitized by 



Google 



A MAGTAR PARTHENON ALAPJAI. 163 

oly ügyben , melynek fontOMágát s igazságát mélyen érzem. 
Hetényi engem Parthenonában egyezményes philosophnak 
nevezett, s az voltam lényegben , de öntudatlanul, mint kiki 
közölünk Ítélve és beszélve a logica és grammatica elveit kö- 
veti a nélkül, hogy azt mindig tudná, anélkül hogy az al- 
kalmazás percében azt eszmélné. Az egyezményes elv öntuda- 
tához azonban csak később, Hetényi Partheuonja olvasása 
közt jutottam , azt legalább szépészeti tekintetben felfogván. 
Ez eredete azon értekezésemnek a „szép és rútról,^^ mely az Új 
Magyar Múzeum 1854-ki. folyamában jelent meg. Az eszme 
azonban fejemben tovább fejlődött és pedig kiterjeszkedve a 
philosophia egész körére, előjáró tanulmányok nélkül. Ez 
úton eredt múlt évbeni röpiratom: „A magyar philosophia 
ügye, módszere, rendszere és jelleméről', mely három nem 
kedvező recensiót vont maga után. E munkácska , nem taga- 
dom , kissé elhamarkodva jutott létre. A rögtön támadt vilá- 
gosság arra ragadott , hogy eszméimet közöljem, minekelőtte 
az egyezményes elv alapját legmélyebb alapjában, öntuda- 
tunkban, teljes világosságban felfogtam volna. Ezen hiányt 
ki kellé pótolnom; mert mi tagadás benne, eddigelé sem Ber- 
zsenyi, sem Hetényi ezen elv általános érvényességét a kö- 
zönség előtt nem hozhatták közelismerésre , s ez eredményt, 
mint kitűnt, röpiratom sem szülte, mert magyarázatunk épen 
ez alappontra nézve maradt hiányos. Mind a mellett egy jó 
eredménye lett mégis röpiratomnak :'/f^yWme< gerje$%iétt iár^ 
gtfa iránt s ez fő kellék arra, hogy tárgyaltatás alá vétessék, 
mi nélkül ez ügynek hiába reméljük diadalát. Bosszankodás 
nélkül tudniillik nem tudnám elmondani, ha arra némi külső 
okok is be nem folytak volna, hogy Berzsenyi és Hetényi in- 
dítványai, ünnepelt neveik dacára, koránt sem méltattattak az 
ügy fontosságához képest. Berzsenyi hires köztünk mint köl- 
tő; de ki tartotta őt eddig lángeszű s mély belátásu műphilo- 
sophnak? Hetényi neve is ünnepeltebb számos nyert pályadí- 
jai , mint philosophiai munkái következtében. E csekély hatás 
az egyezményes phflosophiára nézve, az igaz, onnan is szár- 
mazott, hogy székfoglaló beszédeik, hol ez ügyet megpendí- 
tették, az academia Évkönyveiben láttak napvilágot, mik 
magas árukmellett kevesek kezében fordulhatnak meg; a Ma- 
il* 

Digitized byCjOOQlC 



164 SZONTAGH GUSZTÁV. 

gyár Parthenon pedig be nem fejezett munka , melyet csak az 
szerez meg, kit Hetényi philosophiai nézetei közelebbről érde- 
kelnek; csekély röpiratom ellenben magában egy egész és 
számba alig vehető ára meUett tágasabb körben fordulhatott 
meg. Talán élénkebb sőt meglehet kihívó hangja is , előnyére 
szolgált; elég az hozzá, e röpirat hatott, fölébresztve az ellen- 
tételeket, s a három nem kedvező recensio senkinek sem szol- 
gált nagyobb hasznára, mint magának a röpiratirónak, mert 
gondolkodását tárgya felett újonnan megindította, mit arra 
látott jónak használni, hogy összes philosophiai meggyőződé- 
sét revisio alá veígye, komoly tanulmányokat tevén az összes 
világ-philosophia mezején , tehát az angol, francia , német és 
magyar philosophiákon keresztül. 

E tanulmányok eredményei jelen előadásaim. Ki akarom 
pótolni a midasztást, kiegészíteni a hiányt, kimutatni: mily 
alapokon nyugszik az egyezményes rendszer, megmagyarázni 
fő elvét alapjában, a» emberi öntudat alkotásában é$ terjedelmét 
a szellemi és anyagi élet minden jelenetében , érthetőleg és vi- 
lágosan, hogy gondolkodó közönségünk végre bizonytalan- 
ságban ne maradjon. 

Hogy pedig feladatomnak illően megfelelhessek, ez úttal 
sem látok más módot, mint kitüntetni a philoiophia igauá- 
gának föltételeit éUtíUán véve s alkalmazva ezt az egyezményes 
rendszerre , pontosan meghatározván a philoiophia tárgyát, e 
tudomány alanyi természetét , eredeti kútfőit s ez által megha- 
tározott módszerét y rendszerét és főelvét. Eljárásom részint 
egyenes bizonyítás lesz, részint mellékes (indirect), kimutat- 
va az ellenkező mód- s rendszerek hamisságát. 

És ez utolsó tekintetben kénytelen vagyok ezennel a 
nagyra tisztelt Társaság türelmes engedékenységét eleve ki- 
kérni. A philosophiában az egyének, nemzetekés a kor világ- 
szemlélete nyilvánul. Külön világszemlélete van minden em- 
bernek, olyan a milyen, és pedig szorosan egyéniségéhez sza- 
bott, mi oknál fogva egymástól olykor végtelenül eltávozó. 
Tér nyílik e körben az emberi bölcseség és bolondság minden 
ámyéklatai kitüntetésére , s ím ez oka a philosophiák annyira 
eltérő különbféleségeinek.Pillantsatok be e tudomány torténet- 
könyvébe,látni fogjátok, hogy nem létezik egy philosophia, mint 



Digitized by 



Google 



A MAGYAR PARTHENON ALAPJAI. 165 

létezik egy mennyiség- vagy természettan stb, hanem csak 
kiü&tdfáző rendsurek s ez annyira megy, hogy végre Welker 
szélesen elterjedt állami Lexikonában azt állítja: ,,a philoso- 
phia igaz, de a philosophióA nem.^^ Ne csodáljuk tehát ha iro- 
dalmunkban, ha a folyóiratokban, ha magában e Társaság 
kebelében is ellenkező philosophiai nézetek nyilvánulnak. A 
philosophia ellenkezőleg, mint a többi tudományok, elveit 
készen nem kapja, hanem azokat maga áUapítja meg, termé- 
szete szerint tehát a legszabadabb tudomány, sőt magának a 
szabad gondolatnak szüleménye. Ez oknál fogva nyilvánítá- 
sai türelmes kihallgatást követelnek, és erre különösen az 
egyezményes philosophiának van szüksége. Ez, mint kimutat- 
tam , jövevény , mely köztünk helyt foglalni bátorkodik. 
Hogy ezt elérje, nem csak ezen helyfoglaláshoz jogát kell be- 
bizonyítanom, hanem azt is, hogy azon helyet, mely őt meg- 
illeti, eddig mások bitorolták. Ez természetesen kihívó s in- 
gerlő föllépés; de mit tegyen, ha igényei jogosságáról lenem 
akar mondani? És vegyük a meUett fontolóra, hogy azon új 
jövevény fiatal, az iQú erő pedig merész, smindent túlszárnyal- 
ni kész. 

Azonban rosszul ajánlanám a fellépő jövevényt, ha őt 
bár látszólag kurucos tekintete mellett , perpatvarkodónak s 
m^gondolatlannak jeUemezném.Oly férfiaktól,mint Berzsenyi 
és Hetényi, meggondolatlanságot és elhamarkodást nem vár- 
hatunk. Az egyezményes bölcselkedők nem riadnak meg Wel- 
ker szavaira, sőt azokat elfogadják. Van, igenis, igaz philo- 
sophia. A gondolkodó nem kétli, hogy az igazság birtokába 
jöhet, az emberi ész önmagával született önbizalommal bír; 
van igaz philosophia, ismétlem, de ez csak es%me; az eddigi 
philosophiák inkább kísérleteknek tekintendők az egy igaz 
philosophia kiállítására. Az egyezményes bölcselkedők, mon- 
dom, elfogadják ez igazságot, sőt lépteiket e zsinórmérték- 
hez szabják. Berzsenyi ugyan, naiv genialitásában, alig lát- 
szik tudni, mit mond, mily nagy követ mozgat. Nagyszerű 
költői conceptióval felkarolja az egyezményt, mint szelle- 
mfink 8 a világ {8 elvét, oda helyezi azt mint szépészeti elmé- 
letének talpkövét; de másra nem gondolva, mással mit sem 
törődve. Egészen másképen Hetényi. Ez nagy tudós, ismeri 



Digitized by 



Google 



166 SZOKTAGH GUSZTÁV. 

a philoaophia történetét, minden mód- b rendszereket, keresz- 
tülgondolta Kant kritikáit, kikutatta az emberi ismeret kút- 
forrásait, kimérte az emberi belátás határát, ő igen jól tudja, 
mit tudhat ember mit nem, s mikép tudhatja, ő azért világo- 
san tudja azt is, mit mivel, mit jelent az új felállított elv, mily 
terjedelmű , ő ennél fogva itészileg tör elő útjában ,8 ha az- 
után valaki útját állja, a dolgot jobban akarja tudni , s állítá- 
sokkal handabandáz, mikről Hetényi hajszábra be tudja bizo- 
nyítani , hogy azok vitatására felhatalmazva nincs , nem a 
vitató, nem más senki: rósz néven vehetjük-e tőle, ha ily kur- 
jongató előtt térdre nem bukik , hanem őt olykor harsányabb 
szóval rendre igazítja? „Az egyezményes philosophia, mond ő 
székfoglaló beszédében (Évkönyvek, VI. köt. 60. lap), termé- 
szete szerint békés, mint a műveltség, s az eUenkezeteket ki 
akarja egyenlíteni; azonban önkénytelen harcba kell kere- 
kednie az eddigi philosophiai mód- s rendszerekkel , és olyan 
reformokat létesítnie , melyek nélkül útját nem folytathatja.^^ 
A mi engemet illet — bocsánat hogy parányiságomat 
annyiszor említem; de minekutána a dicsérve említett férfiak 
nézetei igazolását magamra vállaltam, kénytelen vagyok ve- 
le, -van talán, nem tudom, gondolat-menetemben vagy elő- 
adásombanvalami, mi — panaszolva említem — egynél másnál 
már azon gyi^nút gerjesztette, mintha a tudományban kony- 
nyelműleg forgolódnám s könnyű vállról venném a dolgokat 
Ismételve mondom: panaszolva említem ezt , mert semmi sem 
gátolhatná törekvéseim sikerét annyira, mint ily gyanú, ha 
eleve elhitetnék. De ellenkezőleg áll a dolog; ha a nagyra 
tisztelt társak írói pályámra csak egy pillantást szíveekednek 
vetni, azonnal világosan kitünendik előttök, mikép a legna- 
gyobb lelkiismerettel járok el tisztemben. Fő tekintetet fordít- 
ván iQuságom óta az encydopaediai, az általános emberi mű- 
veltségre, mely nélkül szaktudományban sem juthatunk fel a 
tetőre, a mellett mindig oly mélyen meg voltam győződve a 
tudni érdemes ismeretek tömérdekségéről , az emberi ész koiv 
latairól s az emberi élet rövidségéről, hogy szaktudományilag 
nem csak specialitásokra, hanem specialitások specialitásaira 
is adnám magamat. Bölcselkedem, mióta önálló gondolkodásra 
serdültem; de aPropylaeumokon túl eddig nem terjeszkedtem; 



Digitized by 



Google 



A MAGYAR PARTHENON ALAPJAI. 167 

{5 törekvésem eddigelé mindig az volt, hogy az igaz philoso- 
phiának útját kiegyengessem hazánkbaJn, mi oknál fogva kö- 
rülményesen és már több izben e tudomány igazsága föltéte- 
leiről értekeztem, és hogy ez úttal az egyezményes philosophia 
tartalmát s fő elvét meggyőzőleg megalapíthassam , ismételve 
részint e tárgyakról kell szólanom, végre az igaz már azon 
forró óhajtással: vajha utolszor történnék , és pedig nem any- 
nyira a közönség mint enmagam miatt ; mert hogy csak e te- 
remben is a tisztelt hallgatók nagyobb száma ide vonatkozó 
munkáimat mind ismerné s olvasta volna, s e szerint ismétlé- 
sekkel untathatnám — ezt föltenni s az iránt aggódni : erre 
nem Vagyok eléggé hiú , s lelkiismeretem e részben nyugodt. 
Mily kiáltó szükség mutatkozik azonban, a philosophia habozó 
állapotánál fogva , és kivált oly iíju irodalomban mint a ma- 
gyár, ily előleges felvilágosításokra, leginkább Köteles Sá- 
muel Encyclopaediája múlt évbeni olvasásánál érzettem. 
bevezetésében (már 1829-ben) a philosophia tárgyáról, kútfői- 
ről, céljáról, mód- s rendszereiről úgy mint fő elveiről érteke- 
zett, mint látni, oly tárgyakról, miket én Propylaeumomban 
a magyar philosophiába csak 1839-ben tűztem ki vizsgálódá- 
som tárgyául, tehát tíz évvel utána, s bár kivitelem egészen , 
különböző, a fő nézetekben azonban annyira egyezünk, hogy 
valamely jóakaró kritikus bátran rám foghatná , mikép csak 
Kötelest írtam ki. Ezen összetalálkozás, egy oly kitűnő hazai 
bölcselkedő vei napry örömömre szolgált, s meggyőződésemben 
megerősített. Hetényi is Parthenona bevezetésében e tárgyak- 
kal foglalkodik. Koszra nem fogja tehát a Tekintetes Társa- 
ságmagyarázni, ha ez úttal is e kérdések fejtegetésével foglal- 
kodom, a mennyire tudniillik azoknak felvilágosítását előadá- 
som célja követeli. Ismétlem a mellett óhajtásomat , vajha 
erre többé szükség ne mutatkoznék, hogy az egyezményes phi- 
losophia is valahára az előcsarnokokon túl temploma építésé- 
hez foghasson ; mert a jónak is van határa, s ha az egyezmé- 
nyes bölcsdkedők ezt be nem látják — s nem méltatják, végre 
úgy járnak, mint a francia eclecticusok, kik szinte addig for- 
golódtak a philosophia igazságának föltételei megállapítása 
körűi , míg a közönség türelmét veszlté, mikor azután Dami- 
ron, Gousin növendéke s philosophiai cathedrájának utódja 



Digitized by 



Google 



168 SZ0NTA6H GUSZTÁV. 

philosophiai rendszerét ki kezdé adni, melynek első részét » a 
lélektant, a francia academia örömében 4000 franknyi dijjal 
tisztelte meg. 

Tekintetes Társaság ! Az egyezmény elve, tárgy-alanyi 
értelmében, e teremben kiáltatott ki legelőbb, e teremben ter- 
jeszt é elő Hetényi az egyezményes philosophia rajzát, s nekem, 
ki e halhatatlan társak lelki munkáját napszámosként foly- 
tatni szándékozom , előadásommal épen e teremben kellé föl- 
lépnem, mire azonkivűl a perc is igen kedvező. A philosophia 
minden időben az eszmesurlódás kedvenc csatatéré volt , sa 
tisztelt társak, kik irodalmunk menetét mindig éber szemmel 
kisérik, tudják, hogy a közfigyelem tárgyamra nézve fel van 
ébresztve, s ez iránt folyóiratainkban a nyilatkozatok élénken 
folynak. Elvekről van s lesz szó , s ha világos és meggyőző- 
dést okozó akarok lenni, elülről kell kezdeni magyarázataimat. 
De ne tartsanak tőlük. Tudom, a tudós világ nemazért hagyta 
el a holt latin nyelvet, nem azért műveljük napjiűnkban nem- 
zeti nyelven a tudományokat, hogy az ismeret világát élette- 
len, homályos, műszókkal agyontömött előadásban elrejtsük, 
s a szaktudósok körére szigeteljük. Mennél elvontabb és szára- 
zabb tárgyam, annál élénkebb és érthetőbb igyekezendem lenni, 
hogy a tisztelt haUgatókat a szivemen fekvő ügytől önbűnöm 
által el ne idegenitsem, s e teremben bizonyos hollandiai vá- 
gyakat ne gerjeszszek, mik igyekezetem sikerét tönkre tennék. 
Műszókkal kell élnem, ilyek nélkül bölcselkedő nem beszélhet, 
mert eszmeköre túlhaladja a mindennapi élet látkörét; de 
legalább újakat szükség nélkül nem gyártok, s a már használ- 
tak közői, érthetőség kedvéért, kivált Purgstaller tisztelt tár- 
sunk műszavait alkalmazandom, azon oknál fogva, mivel 
azokat nem csak célunknak megfelelőknek találom, hanem 
mivel már iskoláinkban is használtatnak; az egyezményes 
philosophia pedig magához édesgetni , és nem magától elide- 
genitni óhajtja a közönséget. Ellenmondó tanok ellen szólnom 
kell, érintenem itt-ott tőlem nyilvánított szavaimnak félrema- 
gyarázatát; de miután a tárgyalás ez iránt folyóiratainkban 
megindult, teendem ezt keserűség nélkül, a polémiát elutasitvu, 
mindiff csak a tárgyat szemre véve és soha nem a személyt. 
Es vajha szavaim nem csak érthetőknek, de igazaknak Í9 



Digitized by 



Google 



A MAGYAR PARTHENON ALAPJAI. 169 

találtatnának; igazaknak egyről egyig I Ez volna legfőbb dia- 
dalnmm I De ezzel már nem kecsegtetem magamat. A philo- 
sophiában, mondám, minden egyes ember világszemlélete 
nyilvánid, gondolkodásmódja legvégsőbb egyetemiségben , 
tehát lényegileg egyéni színezetben , nemzet s kor szerint. 
Hogy lehetne tehát e tekintetben az emberiséget egy kalap 
alá hozni? Es mégis; meggyőződést nem okozhatni arra nézve, 
miről oly bensőleg meg vagyunk győződve , elismerésre nem 
találni, sőt makacs ellenszegülésre: ez az igazságszeretQ kedélyt 
elszomorítja, éz philosophiai rózsapályámon is a tövis, mely 
derűit kedvemet olykor elégiái hangulatra változtatja. Azon- 
ban a dolgokat ugy kell vennünk, a mint vannak. A helyett 
tehát hogy az emberek hajthatatlansága felett könnyeket hul- 
latnék, democritoszi szeszélylyel fogadom az egymástól eltérő 
véleményeket, megelégedve azzal, ha beszédemet a rokonkeb- 
lüek megértik s azt mit mint utóbb kiviláglandik, gondolko- 
dóink legnagyobbjai megpendítettek, általam folytatva kebleik- 
be fogadják, mivel épen oly igaz s üdvös, mint irodalmunknak 
becsületére szolgáló. 

í. A philosophia tárgya, alanyi természete és célja. 

A philosophiában minden kérdés alatt van , vagy inkább 
kérdés alá vétetik ; mert a legellenkezőbb nézetek színhelye. 
Ha tehát az egyezményes philosophia tartalmát meggyőződést 
okozóiagakarom előadni, elülről kell kezdenem, a philoso- 
phia tárgyán^ mert ha ezt pontosan meg nem állapítom, örök- 
ké habozó maradt róla fogalmunk. 

E tárgyat már többször magyaráztam , s hogy ismétlés- 
sel még inkább magamat mint a tisztelt hallgatókat ne untas- 
sam, kik, mint már érintem, bizonyosan mindent, mit eddig 
róla írtam, nem olvastak, röviden csak azt érintem, mi az 
egyezményes philosophia lényegének felfogására elkerülhe- 
tetlen. 

A philosophia, ha a keleti bölcseleteket is ide számítjuk, 
bizonyosan több mint háromezer éves. Legyen tehát ezen 
tudomány , tartalmára nézve akármint egymástól különböző, 
történeti folyamából legalább kiviláglik, mit tartott a bölcsel- 
kedők nagyobb része eddigelé philosophiának? És ez az itt 
eldöntendő kérdés. 



Digitized by 



Google 



170 SZONTAGH GUSZTÁV. 

Tárgyasán a philosophálás minden szemlélhetőt , BŐt 
minden gondolhatót foglalt magába: istent, embert és világot. 
Tegyük magunkat a philosophálónak helyzetébe. Mihelyt 
eszünk önállóságra fejlődik , körülnézünk : honnan van ez a 
mindenség, mely körülvesz, kérdezzük? honnan kerekedett? 
mi törvénye, célja? És magunkra vetve szemünket, kérdez- 
zük: ki vagyok én? mily törvényekhez van munkásságom 
kötve? mi rendeltetésem ? 

A tárgyas világ előbb vonván magára az ember figyel- 
mét, mint belső életünk, természetes, miként az első bölcsel- 
kedők (Thales és az ioniai iskola) a külvilággaf foglalkoztak; 
Socrates az emberre s kivált erkölcsi természetére fordította 
figyelmét, s mivel világ és ember mint fóltételes valóságok, ön- 
magokat nem magyarázzák, Anaxagoras már elébb a foltét- 
len lényt is, az istent, tűzte Id a philosophia egyik tárgyául. 
Az újabb időben, Baco és Cartesius óta, a philosophia mind 
inkább az emberre és belső szellemi életére fordította figyel- 
mét, ez Locke, Kant, Fries iránya, melyet napjainkban kivált 
a skót iskola, a francia eclecticismus s a német és magyar böl- 
cselkedők nagyobb része követ , eltérve e tekintetben a leg- 
újabb német materialismus- és a korábbi szemlélődő philoso- 
phiától. 

A philosophiának története tehát, mint látni, arra mu» 
tat, mikép e tudomány a külvilágtól az emberre és belső szel- 
lemi életérc, mint sajátlagos tárgyára fordult. Embernek ön- 
maga s az emberek mindig az első, a külvilág kérdése csak 
másodrendű. És ennek elutasíthatlanúl így is kell lenni. Mert 
végre mi okból bölcselkedik? Magát akarja megismerni, ter- 
mészete törvényeit, céljait, rendeltetését e világra. És miért? 
Mert észazel felruházott szabad lény, melynek ennélfogva elébb 
törvényeit és céljait ismerni kell hogy magát ezen törvények 
és célokhoz képest gondolkodva és cselekvőleg helyesen hatá- 
rozhassa. Mivel a világban él, és pedig mint a mindenség 
kiegészítő része, mint oly része, mely a mindenség egy sági 
egészéhez tartozik, figyelmét, gondját a külső valóság s ann^ 
teremtője és fentartója ki nemi kerülheti, de mint mondám 
szemlélődése főtárgya mindig saját maga s törvényszerű mun- 



Digitized by 



Google 



A MAGYAR PARTHBNON ALAPJAI. 171 

kissága marad, hogy azt ismérve hivatásának e földön meg. 
fdelhessen. 

És itt egy kissé meg kell állapodnom. Krug az egyez- 
ményes rendszer alanyi tekintetbeni alapítója , a philosophiát 
törvényes munkásságunk, rendeltetésünk tudományának ne- 
vezé , s ezen nézetét elfogadja a magyar alany-tárgyas egyez- 
ményes philosophia, mivel azt hiszi, hogy elfogadni kényte- 
len; a philosophálónak szabadságában nem állván, mit tart- 
son philosophiának mit ne; mert ha igaz, hogy észszel felru- 
házott szabad lények vagyunk, kik előrejáró belátás s elha- 
tározás nélkül emberekhez illetőleg rendeltetésöket nem telje- 
síthetik, magától értetik, hogy azon törvényeket és célokat, 
miket a teremtő valósulandó rendeltetésünk szabályai s irá- 
nyaiul tűzött ki , szemlélődésünk tárgyául ki kell tűznünk, s 
nem teszem foI, hogy lenne valaki, ki azt hinne, hogy az által 
philoBophiánk elibe alacsony célt tűzünk; mert hiszen mi 
lehet fontosabb s magasabb ez életben, mint rendeltetésünk 
valósítása? 

£o itt azonnal egy félreértést kell felvilágosítnom. He- 
tényi az egyezményes philosophiát életphilosophiánBk nevezi, 
ellentétben az iskolai philosophiával , melyet elméletinek bé- 
lyegez. Mit? kiáltottak s kiáltanak még most is föl erre : ti a 
philosophiát nem önmagáért űzitek , nem tartjátok célnak, 
hanem csak eszköznek , a világ fonák anyagi, haszonkeresési 
irányát követve? Értsük meg egymást; az éles ész helyes 
megkülönböztetésben mutatkozik. Abölcselkedőnek, mondám, 
természetünk törvényeit , munkásságunk céljait kell meghatá- 
rozni. Ez ismeret, ismeret gyakorlati munkásságunkra nézve 
Í9, ée e tekintetben aphilosophia elméleti tudomány, igazság, 
nem tett. Az igazság továbbá cél magában , és pedig rendel- 
tetésünk egyik célja, s ez oknál fogva művelést kivan önma- 
gáért, tehát természetesen a philosophia is mint igazság. De, 
uraim, e mindenség, melynek tagjai, részei vagyunk, nem 
áll puszta egyes összeköttetés nélküli dolgok egymás mellé- 
létéből, ez egység, melynek részei a legszorosabb összekötte- 
tésben vannaJk; itt minden, mi magára nézve cél, viszont esz- 
köz másra s az egészre nézve, s így az igazság, és a philoso- 
phia Í8. A tárgyakat nem pusztán azért akarjuk megismerni. 



Digitized by 



Google 



172 SZONTAGH GUSZTÁV. 

hogy megismerjük, hanem meg akarjuk ismerni hogy azokat 
használhassuk ; nem gondolkodunk pusztán az igazság végett, 
hanem gondolkodunk hogy az igazat és jót megismervén, léte- 
sithessük. A philosophia, ismétlem, mivel tudomány, gyakorlati 
részében is, mint akaratunk törvényeinek ismerete elméleti tu- 
domány , elmélete e munkásságnak, s mint ilyen is fő fontosságú 
önmagában; de el ne feledjük: e fő fontosság onnan eredt, mivel 
tanait rendeltetésünk valósítására nézve nem nélkülözhetjük, s 
oly philosophia, mely elméleti körében szorosan elzárkóznék, 
mely minden alkalmazását az életre megtagadná, ugyan , kérem, 
mit érhetne ily philosophia? mely eszköz volna cél nélkül, egy 
nagy anomália, egy természet elleni szörnyeteg a mindens^- 
ben. Még rosszabb nálánál, az igaz, az lenne, melynek tartal- 
mát nem az igazság, hanem a tévelygés képezné , mert ez 
nem csak rendeltetésünk valósítását elő nem segítené, de még 
akadályozná is. Mindkettő azonban megérdemlené, hogy reá 
Shakspeare-Romeo szavai alkalmaztassanak : „Akaazszátok 
fel a philosophiát!*' 

Ha egyetemileg igaz Ítéleteket akarunk hozni , az egyes 
és részletesbe el nem kell merülnünk, mert az csak korlátolt 
és egyoldalú nézetet nyújt, hanem egyetemes álláspontra hág- 
nunk. „Csak az egészletben (totalitásban) van üdv'* mond 
Hetényi. A philosophia bár egy oldalról a magány, a szoba, 
az iskola tudománya, másról, mint Hetényi azt nevezi, üeUu^ 
dományy szükségkép s lényegesen gyakorlati irányú, mint 
vég folyamatban minden ismeret és igazság; tudomány, mely 
életünket akarja szépíteni ^ mely a lelki sstépsig alakítását tűzi 
ki célul. Hetényi e nézete a régi görög életből van levonva, s 
álláspontja itt inkább művészi vagy inkább szépészeti, mert 
tudományosan felfogva, a philosophiának más célja nem le- 
het, mint elmélet-gyakorlati bölcieiég^ világokottájfgal pá- 
rosítva, mit, núnt utóbb kiviláglandik , az egyezményes elv 
követel. De szintúgy az életszépséget, mert e bölcseség akkor 
jelenik meg teljes tökélyben, ha az igazzal és jóval egyszers- 
mind a szépet is párosítjuk. 

E ponton azonban a tisztelt társakat egy különbségre 
kell figyelmeztetnem, mely köztem és Hetényi közt fennáll, az 
egyetlenre, melyre nézve egjrmástól eltérünk, de anélkül hogy 



Digitized by 



Google 



A MAGYAR PARTHENON ALAPJAI. 173 

az egyezményes rendszer tartalmára befolyna, bár igen fSelve 
megállapítására. Hetényi tudniillik Parthenona bevezetésében 
a korphilosophia alanyisága ellen csatáz, s6t az öntudat philo- 
flophiája ellen. Ha élesen oda pillantunk, kiviláglik, mikép e 
ki&kadásoknak félreértés szolgál alapúi. A szemlélődő phUo- 
sophia nem azért érdemli a Hetényitől nyilvánított gáncso- 
kat, mert alanyi álláspontbél szemlélődik, hanem mert Im- 
tánelőlegesbőly ez oknál fogva, mint utóbb megfogom mutat- 
Ili, egész tana tartalom nélküli nihiliemus. E félreértés oka 
annak , hogy az egyezményes rendszert tárgyasán igyekszik 
megállapítani, mi lehetetlenség, miben azután annak követ- 
kezését kell keresnünk, hogy azt számos Ígérgetései dacára, 
18 év alatt nem tudta teljesíteni. És ezt nem belátás hiányá- 
nak kell tulajdonítnunk, mert az egyezményes elv alapját ön- 
tudatunkban, mint utóbb ki fogom tüntetni , igen jól észre- 
vette és székfoglaló beszédében meg is magyarázta ; de a le- 
hozásban ez utat követni átallotta, talán ellenszenvtől vezet- 
ve a szemlélődő philosophia iránt , és csak azért is egészen 
ellenkező utat választva, mire egész világszemlélete tárgyas 
levén, azonkivül is elég ösztönt találhatott magában. 

Azonban mi a dolgok természete ellen van , nem sikerül- 
het. Hetényi álUtásai egyről egyig igazak, de légben függők, 
mert a philosophiát egyáltalában csak alanyilag lehet megál- 
lapítani , mivel természete szerint alanyi és alaki tudomány. 
Vegyük csak fontolóra, mi tulajdonkép tárgya a philosophiá- 
nak ? Velejére nézve : az ember és törvényszerű munkássága. 
Ezen törvényszerűséget, azon törvényeket és célokat, mikhez 
gondolkodása és cselekvése , természeti eredeti alkotása által 
kötve van, múlhatatlanul ismernie kell, hogy magát mint sza- 
bad erkölcsi lény önállóan elhatározhassa. Szellemi munkás- 
sága ezen törvényeinek ismerete, mint látni, alanyi ismeret. 
Az általános lényt továbbá, az istent, tárgyasán nem ismer- 
hetjük meg , mert nem tárgya szemléletünknek ; s végre böl- 
cselkedve a világot sem akarjuk tárgyasán megismerni, mert 
a világ tárgyas ismerete a természettan feladata, hanem ere- 
dete, fennállása és hatása utolsó okaira nézve, mik megint 
csak alanyiak lehetnek, mivel túl a szemlélhetőségen, a gon- 
dolkodia törvényein. alapúinak. Mikép tehát a világot tárgya- 



Digitized by 



Google 



174 SZONTAGH GUSZTÁV. 

aan a természettan, úgy az istent és embert tárgyasán a theo- 
logía és anthropologia, physiologia, ethnographia stb ismer- 
teti meg y mely tudományok « mint látni , nem tartoznak a 
philosophiához, mert ez természete szerint alanyig előleges 
(a prioristicai) és alaki tudomány, mivel feladata, szellemünk 
eredeti alkotásának szervezetét, törvényeit és céljait, ozóval 
törvényszerű munkásságunk alakját kitüntetni. A helyes phi- 
losophiának,mint utóbb bebizonyitandom, szemléletből, tárgy- 
ból kell ugyan kiindulni, külső szintúgy mint belső tapaszta- 
lásból, ezt követeli minden igaz ismeret ; de ezen kiindulás- 
pontjai nem képezik a philosophia sajátképeni tartalmát. Ez 
a tényeken túl emelkedik egyetemes előleges igazságokra; a 
philosophia nem a szemlélet, nem az értelem, hanem az ész 
tudománya, s mivel velejére nézve szellemi életünk eredeti 
szervezetét s annak törvényszerű munkásságát kell felvilágo- 
sítania, ennélfogva csak öntudatunk mélyeiből kifejthető, s 
ezen alanyi , előleges és alaki természete szerint szükségkép 
eszmék , rendeltetésünk eszméinek tudománya. 

Dacára tehát annak, hogy a philosophiát nem csak tár- 
gyas igazságunak, hanem gyakorlati irányúnak is tartom, tu- 
dománynak, mely az egyetemes emberi műveltségnek egyének 
s nemzeteknél nem csak tetőpontját képezi , hanem hivatva is 
van szövétnekűl szolgálni az élet pályáján; dacára mon- 
dom ezen felfogásnak, elhatározottan e tudomány szokásos 
osztályozásánál maradok, melynél fogva mint rendeltetésünk 
eszméinek tudománya adatik elő tudniillik az igaa^ s^ép^ jó és 
isteni eszméinek tudománya. A gondolkodástannak (logicá- 
nak) ismeretünk alanyi, az ismerettannak (metaphysicának) 
annak tárgyas törvényeit kell tisztába hozmok; az izléstan- 
nak a szépnek, az erkölcs- és jogtanoknak a jónak, az észval- 
lástannak végre az isteninek törvényeit. 

És mivel e törvényeket belső szellemi életünk tünemé- 
nyeire való reflexió s elvonás által csak öntudatunk adatűból 
határozhatjuk meg , egyáltalában át nem láthatom , mikép 
lehessen helyes philosophiát máskép mint öntudatunk mélyei- 
ből kifejteni , tehát az egyezményest is. Már a szokásos phi- 
losophia is, mint tanaiból kitűnik, eszmék tudománya, esz- 
mék tudománya szerintem az egyezményes philosophia is» s 



Digitized by 



Google 



A BÍAGYAR PARTHENON ALAPJAI. 175 

én a philoeophia e természeténél fogva az .egyezményes rend- 
szer fö feladatát kivált e két követelés teljesítésében látom : 
először rendeltetésünk eszméit, tehát természetünk törvéDyeit, 
önmagok által bizonyos, ellenmondhatlan igazságok általkeli 
megállapítania, és másodszor: fő elvét az egyezményt, a phi- 
losophia legmélyebb kútfejéből, az öntudatból, kell kifejte- 
nie. E két követelésnek szándékom ezen előadással megfelel- 
nem; de hogy ne csak érthetőleg, hanem meggyőződést oko- 
zólag is szólhassak, előbb még némely elkerűlhetlenűl tudni 
szükséges előzményeken kell átesnünk. 

2. Ai emberi ismeret kútfejei és a philosophiai mód- 
szerek. 

E fejezetnél különös figyelmet kell kémem. Több ízben 
szóltam már munkáimban ismeretünk tényezőiről, s itt újra 
e tárgyról kell szólanom, mert erős meggyőződésem, hogy a 
hamis irányok, és egyoldalúságok a philosophiában főleg e 
tárgyiránti tájékozatlanságból erednek. Ki ismereteink erede- 
tét s egymásiránti viszonyát tisztán fel nem fogja, az bölcsel- 
kedve nem követhet helyes módszert ; a hamis módszer pedig 
elkerűlhetlenűl maga után vonja a hamis rendszert. 

Tudva lévő dolog, hogy összes ismeretünk előleges (a 
priori) vagy utólagos (a posteriori) úton, tehát gondolkodás 
vügj tapasztalásból keletkezik. Szellemünk tudniillik egy 
ráEzröl felizgatható fogékonyság j másról gondolkodó őnmun- 
kasság. Ismerő-tehetségünk eredeti alkotása szerint, előbb a 
tárgyakat kell észrevennünk, és csak utóbb gondolkodhatunk 
felettök. Az ismeret anyagát e szerint a szemléletből, a ta- 
pasztalásból nyerjük, felizgatható fogékonyságunk segítségé- 
vel; alal^'át pedig önmunkásan képezzük: ez gondolkodásunk 
eredménye. Természetünk ezen eredeti érzék-szellemi kettő- 
sége által határoztatik ismeretünk dualismusa , s annak való 
(reál) és eszményi (ideál) tényezői , miket józanul gondolkod- 
va, soha sem szabad szemünk elől veszítenünk. 

Ugyanis, ha tárgy nélkül nem gondolkodhatunk, ész- 
revevés nélkül egyáltalában nem szerezhetünk ismeretet. Ta- 
gadhatlan tény, melyre az egyezményes philosophia nagy 
súlyt fektet, s mely már annyira el van ismerve, hogy az is- 
kolai oktatásba is bevétetett (lásd Greguss-Beck tapasztalati 



Digitized by 



Google 



176 SZONTAGH GUSZTÁV. 

lélektanát a 39. lapon) , miszerint a vakon született színek és 
festészetről, a siketen született hangok és zenéről ismeretet 
nem szerezhetnek. De mis oldalról a tárgy észrevevése sem 
elégséges az ismeret képezésére, arra gondolkodás kell, mely 
a tárgyat magyarázza, mert a tárgy nem magyarázza meg 
maga magát , ezt egyedül önmunkás szellemünk teheti. 

Még egyszer tehát: észrevevés által az ismeret anyagát 
nyerjük, gondolkodás által annak alakját; tiszta előleges 
vagy utólagos ismeret nincs és nem lehet, s a mit annak ne- 
vezünk, az merő elvonás. Ezen tételekre az egyezményes 
philosophia nagy súlyt vet, teljesen elfogadva azon eredmé- 
nyeket , miket Kant és Fríes mélyelmű Eszkrítikáikban nyil- 
vánítottak. Valóról , léteiről tudás csak észrevevés által sze- 
rezhető, ismeretünk anyaga mindig adott ^ mint adottak Isme- 
rettehetségünk törvényei is; tehát adottak a szemlélet, foga- 
lomképezés, Ítélés és az eszmék alakjai, s önmunkás alkalma- 
zásuk által csak akkor képezünk farfa/iiia« ismeretet, ha tárgy- 
ból és nem tisztán gondolatból indulunk ki, azaz nem tisztán 
előleges úton. 

E tételek kijelölvén azon pontot, melytől az idealismus 
és realismus eltérései kezdődnek, megérdemlik hogy azokat 
itt kissé körülményesebben vegyük tekintetbe. Philosophia! 
röpiratomban azt mondám: szemlélet nélkül tárgyról csak 
akkor gondolkodhatnánk , ha gondolkodásunk a tárgyat al- 
kotná, ha teremtő erővel bírna. Ez félre értetett. Megmagya- 
rázom tehát e tételt bővebben. Teremthetünk-e valamit, ér- 
tem, létezőt, valót (reale) gondolkodva , vagy cselekedve is 
gemmiből? Tehetjük-e azt a mi nem létezik valóvá, létezővé? 
Nem; azt senki nem fogja állítani; ezt nem tehetjük, mint 
nem tehetjük a létezőt nem-létezővé. Mert gyakorlati tekin- 
tetben is szintazon viszony áll. Cselekedve általakíthatjuk a 
természettől nyert anyagot, de nem létező elemeket nem te- 
remthetünk, sőt nem teremthetjük a meglevőket sem. Ha 
tehát a szemlélődő bölcselkedők. Plató, Plotin és mások pél- 
dája után indulva, a szemléletet és tapasztalást megvetve, 
pusztán előleges úton, tisztán gondolkodásból, akarjuk az 
ismeret s így a philosophia tartalmát alakítni, látni való, mi- 
kép törekvéseikben nem boldogulhatnak s az ily úton kelet- 



Digitized by 



Google 



A MAGTAR PARTHENON ALAPJAI. 177 

kező philosophiai rendszereknek okvetetlenül a nihilismus ör- 
vényébe kell sülyedniök. Ellenben pusztán tárgyra sem lehet 
támaszkodnunk, miért a tárgy nem magyarázza meg maga 
magát, hanem azt csak gondolkodó szellemünk teheti. És ha 
mindezek ellenére a realisták és materialisták avalóból (reálé- 
ból) az eszményit, az anyagból a szellemet magyarázni s le- 
hozhatni törekszenek : az az emberi ismeret korlátait oly túl- 
hágó (transscendens) merény, mely tévedésnél mást nem ered- 
ményezhet. 

Azonban eszünk egyik alaptörvénye az egység lévén, 
természetes , hogy a bölcselkedők is, a mint minden létezőt 
egy fő okból , úgy a philosophiát is egy elvből származtatni s 
lehozni megkísérték. Ez keletkezése a monisticai^ csupán egy 
előleges vagy utólagos tényezőből eredő rendszereknek, mik- 
nek törekvései mint mondám eszünk korlátait túlhaladják s a 
philosophiát nihilismus vagy transscendentalismusba sülyesz- 
tik; mert, Ismétlem » a létezőt csak szemlélet által ismerhetjük 
meg, ismerő tehetségünk pedig pusztán alakokból áll, miknek 
csak úgy szerezhetünk tartalmat , ha azt észrevevés által sa- 
játunkká teszszük. E tekintetben analógia uralkodik testünk 
és szellemünk közt, sőt mivel anyagi részünkkel a physicai 
természethez tartozunk, köztünk és az állatok és növények 
közt is. Hogy élhessünk, táplálékra van szükségünk minma- 
gunknak, az állatoknak és növényeknek; e táplálék mege- 
mésztésére és sajátunkká fordítására van gyomrunk, mint az 
állatoknak, és áthasonlitó (assimiláló) szervezetünk, mint az 
állatoknak és növényeknek. Táplálék nélkül nem élhetünk s 
nem növekszünk, sem mi, sem az állatok, sem a növények; e 
táplálékot pedig kivülről kell kapnunk, ezt a szervezet, pusz- 
ta működése által nem teremtheti, ésfíircsahogy ily merény re 
tudtom szerint eddigelé még nem is vetemedett senki: aphi- 
losophia tartalmát pedig már nem egy bölcselkedő pusztán 
szellemének működése által akarta teremteni. Szerencse hogy 
mittdkét merénynek nem egy az eredménye, mert ez esetben 
sok philosoph éhen halva vándorlott volna a Styxen keresztül. 
Szellemünk eredeti szervezete szerint tehát csak egy he- 
lyes ismeretmódunk van : észlelnünk kell elébb a tárgyakat, s 
azatán magyarázhatjuk azokat gondolkodva. A philosophnak 

ACAD. BRT. 1666. IV. 12 

Digitized byCjOOQlC 



178 SZONTAGH GUSZTÁV. 

ennélfogva szintúgy mint a természetbúvárnak tényekből kell 
kiindulni, csak azon különbséggel, hogy a természetbúvár, 
észleléseire a hüUö értékeket használja, a philosoph pedig bel- 
ső érzékili mert belső szellemi életét akarja megismerni; a 
mellett a bölcselkedő pusztán a tényéknél meg nem állapodik, 
mert ezek csak kiinduláspontjai ; hanem a szemlélhetőn túl- 
nyomúl, a tünemények belső okait kivizsgálva. És mivel, 
mint látni, észlelései kivált belsőnk körében, tehát a lélektan 
határai közt forognak, észlelési módját, és az általa keletkező 
módszert léleklaninsik nevezik. Minden philosophiai kérdés 
tehát helyesen csak lélektani úton megfejthető, mely oknál 
fogva szerintem e módszernél más a philosophiában nem létez- 
hetik , helyesen alkalmazható. 

Es ezen gondolatmenet határozta az angol és francia böl- 
oselkedőket ajra, hogy a philosophiai módszereket, eltérvén e 
tekintetben a németektől, észlelési és fölteeésiekre (méthode 
d'observation, méthode hypothétique) osztályoznák. Az ész- 
lelési módszert már megmagyaráztam , a foltevési (hypotheti- 
cai) az , mely, mellőzve az észlelést és adatokat, tisztán előle* 
gcs úton jár, s valamely elvont tételből mint első igazságból 
indul ki, rendszerét ez úton szerkeszteni igyekezvén. A folte- 
vési módszer egyébiránt a természettudományban sem isme- 
retlen, de itt csak ideiglenes szerepet játszik; ha tudniillik a 
természet jelenetei az addig ismert igazságokból nem magya- 
rázhatók, ideiglenesen föltesznek valamely új okot, s ha ez a 
magyarázandó okozatokat teljesen megfejti, igaznak fogadják 
el. így Copernicus meg nem tudván magyarázni a bolygó 
csillagok tüneményeit, azon föltevés szerint hogy földünk áll, 
s a nap forog körülte, megforditá a viszonyt foltevén, hogy 
a nap áll s földünk forog körülötte, s minekutána ezen fölte- 
vés szerint napi rendszerünk tüneményeinek magyarázata tel* 
jesen sikerűit, a csillagászok Copernicus rendszerét elfo- 
gadták. 

Egészen máskép alkalmaztatik azonban ezen módszer a 
philosophiában. Az előleges úton induló bölcselkedő nem ész- 
lelésből indul ki, hogy a tárgyak tüneményeiből, különösen 
szellemi életünkéből, visszamenő (regressiv) úton az egyete- 
mest, azaz szellemünk törvényeit meghatározhassa, hanem a 



Digitized by 



Google 



A MAGYAR PABTHENON ALAPJAI. 179 

legegyetemibb tételből » belőle mint elaő igazságból, előmenő 
(progre88Ív) úton, az egész philosophia tartalmát lehozván 
(deducálván). Ezen legegyetemibb tétel lehet ismeretünk két 
tényezője szerint vagy a legegyetemibb való (reálé) , vagy a 
legegyetemibb gondolható (ideálé). Spinoza a legegyetemibb 
valóból indult ki, az állomány (substantia) fogalmából s be- 
lőle fejtette meg az ember, világ es isten, szóval a mindenség 
titkait. Hegel ellenben a legegyetemibb gondolatból, ez rend- 
szere szerint , melynél fogva a fogalom s tárgya ugyanaz, 
nem lehetett más mint a tiszta lét, s ezt ellentételezvén a 
fesMNJMi, kihozta belőle a levési, s ebből azután a való léteit 
(Daseyn) , s igy tovább , mig a mindens^ dialecticai proces- 
snsa mindenhatóságánál fogva, concret valóságában előtte 
áUt. 

És most vegyük tekintetre, mennyire elüt aphilosophok 
ezen eljárása a természetbúvárok eljárásától. Ezek csak ideig- 
Umesen használják a föltevést, s elvetik, ha kivánságaiknak 
m^ nem felel; mert észlelési módszerök szerint a tények a 
közvetetten igazságok, miket tagadni nem lehet; a gondolat- 
beli magyarázatnak utánok kell módosulni; az előleges philo- 
sophnál ellenben elvont főtétele az első, a közvetetlen igaz- 
ság , mely szerint a tények magyarázata módosul. Ha p. o. 
Spinoza azt állitja: csak egy örök isteni állomány létezik, s 
ez szükségeskép ható , hiába hivatkozunk azután szabad er- 
kölcsi természetünk tényeire; elve szerint nincs és nem lehet 
szabadság, következésképen erény és jog sem. A jog szerinte 
mindig egyenlő a hatalommal. 

Helyes gondolkodás csak észrevevésből , tárgyból, té- 
nyekből, mint a gondolkodásnak adott s közvetetlenűl igaz 
alapjából indulhatván ki, az angol és francia bölcselkedők 
ezen pusztán előleges úton járó módszert azért hívják föltevé- 
sínek (hypotheticainak), mert első elve vagy tétele, melyre a 
rendazer alapúi, merő önkéntfes föltevés; tétel mely be n,em 
bizonyitható, mert ha bizonyittatnék, nem volna első, hanem 
más tételből folyó. A mellett mivel tiszta gondolkodásból ke- 
letkezik, adott felvilágosításom szerint, szükségkép tarta- 
lomfires. 

Az egyezményes philosophia a módszerek ezen angol- 

12* 

Digitized byCjOOQlC 



180 SZONTAGH GUSZTÁV. 

francia felosztását magáévá teszi, mert szorosan ismerette- 
hetségünk két kútfején alapúi; eljárásában pedig belső szel- 
lemi életünk törvényei meghatározásában természetesen a lé- 
lektani módszert követi. 

A németek osztályozása a philosophiai módszereknek 
irodalom-történeti úton kelétkezett ^ s azért nem oly pontos. 
Kant azt találta, hogy a bölcselkedők előtte oly tételekből 
mint kétséget nem szenvedő igazságokból indultak ki , melyek 
később koránt sem mutatkoztak helyesen megállapítottaknak, 
ő tehát e bajt elhárítandó mindenekelőtt meggyőződésünk bi- 
zonyosságának alapjait vélte vizsgálat alá veendőknek, s tel- 
jesíté azt híres Eszeriticáiban , hogy az önkénycsen állító do- 
gmatismust s az önkényesen tagadó scepticismüst elutasítsa. 
Ezen eljárása után divatba jött a németeknél a philosophíai 
módszereket dogniaticaif eriticai és scepticaiakra osztani, mely 
osztályozás nézetem szerint csak annyiban helyes , a mennyi- 
ben ismeretünk két tényezőjén alapszik ; mert a dogmatismus 
és scepticismus e felosztás szerint is, csak azért megvetepdő, 
mert önkényes állítás- és tagadásból, tehát hamis föltevésből 
(hypothesisből) indul ki. 

Ha tájékozásul a philosophia történetére vetjük pillan- 
tásunkat, úgy találjuk, a görög és római philosophok több- 
nyire előleges úton bölcselkedtek; többnyire mondom, mert 
csak Socrates és Aristotelesre kell emlékeznünk, hogy ez ál- 
lítás egyetemiségének érvényességét megszorítsuk. Az újabb 
philosophiára nézve, szemlélődő philosophok voltak a schola- 
sticusok: Descartes, Malebranche, Spinoza, Leibnitz, Wolf, 
és az újabb német szemlélődő , sőt a legújabb materialisticai 
philosophok is; észlelésiek ellenben: Baco, Locke, a skót isko- 
la, a francia eclecticusok, Kant, Fries, Krug és korunkban 
általán véve a philosophok végtelenül túlnyomó része. 

Szabadjon itt a mondottak teljés felvilágosítására vizs- 
gálódásom eredményeit az ismeretünknek csak egy eleméből 
alkotott rendszerekre alkalmaznom, Hegel azonságrendszeré- 
re és a legújabb német materialismusra. Az első tisztán gon- 
dolatból, a második merőn tárgyból indul ki, a miért bátor- 
kodtam az elsőt nihiUsmusnak , a másodikat transscendensnek 
nevezni, mititt be kell bizonyítanom, nempoleröizálási viszke- 



Digitized by 



Google 



A MAGYAR PARTHENON ALAPJAI. 181 

tegből, mert a philosophálás szabadsága kívánja, hogy é tei- 
remben ellenkező nézetek is nyilvánulhassanak , hanem állí- 
tásaim erősítése végett. 

Hegel philosophiája dialecticaiprocessusa, mondám, a vi- 
lág teremtésének reproductiója. Ö a legegyetemibb gondolat- 
ból, a tiszta létből indul ki, s e tiszta létet ellentételezi 
a semmivel. A tiszta lét , mint prius , mint a való létet 
megelőző, mint attól el nem vont, tehát előadásom szerint 
tartalomüres fogalom, tárgyas tekintetben valóságos semmi, 
mely egy másik semmivel tétetik ellentétbe , vagy inkább e 
senomi maga ellentételezi magát; mert hogy e processusban 
az emberi egyóni korlátolt nézet kizárassék, s az ismeret ál- 
talános igazságú lehessen, a gondolkodó személy hozzájárd- 
lása Jdzáratik, s így semmiből semmi által, megered a levés, 
8 ebből -- feleslegesnek tartom előadni : mikép? a való létei 
(Daseyn). Hogy oly philosophia, melynek eleje semmi, köze-r 
pett és végül sem lehet valami, meglehetős bizonyossággal kSr 
vetkeztethető. A nihilismus azonban a szemlélődő philosophiá- 
ban nem Hegel rendszerével kezdődött. Annak elismert atyja 
Fichte sodorta tiszta Énjével a valóságot az általános ideali- 
smuB örvényébe, nyiltan kimondván, mikép való nincs is , a 
világ nem létezik, sőt ő maga sem. E nevezetes passust már 
Propylaeumaimban lefordítottam, de mivel annak létezte két- 
ségbe hozatott, ide iktatom és pedig eredeti szövege szerint 
— hogy az áttétel hűsége ellen se lehessen kifogás — , a mint 
az fia által kiadott munkái H. kötetében a 245. lapon s^órúl 
szóra így áll: „Es giebt, így szól Fichte, überall nichts Dau- 
emdes, weder ausser mir noch in mir, sonderü nur eineü un- 
aofhörlichenWechsel. Ich weiss überall vonkeinem Seyn, und 
auch nicht von meinem eignen. Es ist kein Seyn. — Ich ielbst 
weiss überhaupt nicht und bin nicht. Bilder sind, sie sind das 
Einzige, was da ist, und sie wissen von sich, nach Weise 
der Bilder: — Bilder, die vorüberschweben, ohne dassetwas 
sey, dem sie vorüberschweben, die durch Bilder von deti Bil- 
dem znsammenhangen. Bilder, ohne etwas in ihnen AbgebU- 
detes, ohne Bedeutung und Zweck. Ich selbst bin eins'dieser 
Bilder; ja ich bin selbst dies nicht, sondem nuir ein yerwpj:- 
renes Bild von den Bilder n.—- Alle Bealitat verwandelt sich 



Digitized by 



Google 



18Í S20NTAGH GUSZTÁV. 

in einen wunderbaren Traum, ohne ein Leben^ von welchem 
getraumt wird, und ohne einen Geist, dem da traumt, in 
einen Traum, der in einem Traume vonsich selbatzosammen- 
hSngt. Das Anschauen Í8t der Traum; dasOeniteii — die Quel- 
le alles Seyns und aller Realitat, die Ich mir einbilde, memet 
SeynSy meiner Ejraft, meiner Zwecke, — ist der Traum von 
jenem Traume/* Erélyesebben a nihilismust ugy hiszem Idie- 
tétlen kimondani. 

A szemlélődő philosophiának örököse , szerintem, a leg- 
tSgabb német materialismus. Amaz túlcsigázta a szemlélődést 
eszményi oldalról , a gondolkodás oldaláról, Feuerbach, Bauer 
Brúnó és Buge által fatalismus és atheismusba sűlyesztve; ez 
a természettudományok legújabb gyors haladásától élesztve 
szintezen túlságra vetemedik tárgyas oldalról. Amaz mindent 
istenné téve , ez nundent anyaggá. A viszonthatás törvénye 
szerint az egyik sark fölébreszti ellenkezőjét. Ezen legújabb 
német materialismus a mint BUchner Lajos, Czelbe Henrik, 
Moleschott Jakab és Vogt Károly által adatik elő, t^* mlág- 
8%emUleÉnek s a tudomány eredményinek hirdeti magát, miben 
semmikép egyet nem érthetek. A materialismus ugyanis a 
philosophiában épen a legrégibb világszemlélet, mert Thales- 
sel és azioniai iskolával keletkezett, csakhogy az igaz, az ioniai 
iskola materíalismusa kissé nagyobb szerűnek mutatkozott 
mint e legújabb , röghöz tapadt német, mert világtani (oosmi- 
cai) természetű volt. Franciaországban is e tan, mint tudjuk, 
a forradalom előtt s alatt divatozott, hirdetve a Systéme de 
la nature , Hdvetius és La Metrie iratuk által; ott már azon- 
ban napjainkban Jouffiroy tanúsága szerint , követelt vadon 
újdonsága dacára mint elkopott triviál nézet, rósz hírben áU. 
A mi pedig a német materialismus hivatkozását a tudomány- 
ra illeti, alig szükség mondanom, hogy igaz ismeret mellett 
hamis is van, s így tudományban, kivált a philosophiában, 
hamis tudományos rendszerek is, miknek sorába ezen új ma- 
terialismust előkelő helyre kell iktatnom. Ugyanis szellemünk 
eredeti ismeretmódja szerint, mely az adott tárgyas világ ész* 
revevéeéhez van kötve, szemléleti körünk két külön világra 
oszlik , béls&re és külsőre. Belsőnkben a szellem tüneménydt 
vesBSZÜk észre csak időben; kivűlünk az anyagéit térben és idő- 



Digitized by 



Google 



A MAGYAR PARTHENON ALAPJAI. 183 

ben. Hogy szellem és anyag létezik, tagadni nem lehet; mert 
e kérdés tapasztalás által el van döntve. Ez oknál fogva kissé 
furcsának találtam egy vitatkozónak hozzám intézett szavait : 
y,hogy a lélek létezését be nem lehet bizonyítani. '< A lélek alatt 
alkalmasint valami túlvilági lényt értett; én azonban soha 
sem mást mint azt, a mi bennünk gondolkodik , érez és akar; 
elvégre bármi legyen az. Ha már most a szellem és anyag ter- 
mészetét meg akarjuk ismerni, a mennyire ez lehetséges, ezen 
szellemünk eredeti alkotása által élénkbe szabott utat kell kö- 
vetnünk, máskép elkerülhetlenül tévutakra vetemedünk; az 
anyagot külső érzékeink által kell észlelnünk s tüneményeit 
legközelebbi okai által magyaráznunk , azokat hasonlat (ana^ 
logia) és behozás (inductio) által meghatározva; szintúgy a 
szellem tüneményei is csak öntörvényei által magyarázhatók, 
8 ezeket belső érzékünk által öntudatunk adataiból reflexió és 
elyonás utján kell kinyomoznunk. Anyag és szellem tehát, 
mint látni, igen is magyarázhatók , de tüneményeik külön és 
egymástól elvált szemléleti körökbe esvén, csak önmagok és 
nem egymás által, és mi nem csak enmagam, hanem az ösz- 
szes egyezményes bÖlcselkedők, sőt a világbölcselkedői túl- 
nyomó részének véleménye, csak tüneményeik-, nem lénye- 
gokre nézve; mert — mint utóbb bővebben ki fogom tüntet- 
ni — az ember ismerete a tárgyak lényegéig nem hathat, s 
egyedül a tünemények magyarázatában áll, akkor lévén isme- 
retünk valamely tárgyról, ha hatása törvényeit kivizsgáltuk. 
Az azonság rendszerének elvét, hogy a fogalom s tárgya 
ugyanaz , önkényes hypothesisnek neveztem, mert ez állítás 
ellenkezik öntudatunk tanúságával, melynél fogva a tárgy min- 
dig gondolkodásunkon , tehát a fogalmon kivül van, és a sze- 
rint azzal ugyanaz nem lehet ; de ezen elv önkényessége kivi- 
láglik azonkivül az által is, hogy a dolgok lényegébe vágva 
megakaija határozni, mik magokban, s az által transscendens- 
sé ▼álik. Hasonlókép, ha a materialismus a szellemet s annak 
tüneményeit nem saját közvetetlen törvényeiből, hanem az 
anyagéiból akarja magyarázni , eltávozik az eredetileg élénk- 
be szabott ismeretmódtól 9 s túlhágja az emberi ismeret kor- 
látait, mert hogy a szellem anyag, csak akkor állíthatnék 
jogosan, ha tudnók: mi az anyag és szellem lényegökben. Ha 



Digitized by 



Google 



184 SZONTAGH GUSZTÁV. 

példával e kérdést szabadna bővebben felvilágosítanom, a hal- 
lás és látás érzékeire hivatkoznám. A hang törvényeit m^- 
magyarázza az acustica, a szín törvényeit az optica. De m^ 
senkinek sem jutott eszébe a hangokat az optica, a színeket az 
acustica törvényeiből magyarázni. És miért? mert hang és 
szín külön érzékeink tárgyai , és csak önmagok és saját szer- 
vök alkotása által magyarázhatók. Hogy egyébiránt a mate- 
rialismusnak ily egészen hamis útra kicsapongó magyarázatai 
belső szellemi életünk tüneményeit helyesen meg nem fejt- 
hetik, sőt azokkal ellenmondásban állanak, itt azon oknál 
fogva bővebben előadni szükségtelennek tartom , mivel e pon« 
tot utóbb a rendszerek előadásánál úgyis ismét érintenem kell. 
Ismét a német philosophia ellen csatázok , tisztelt tár- 
sak , s ezen irataimban gyakran előforduló jelenet azon véle- 
ményt terjeszté felőlem, hogy ellensége vagyok a német phi- 
losophiának. A látszat ellenem szól, de nem a valóság. Épen 
ellenkezőleg, én növendéke vagyok a német philosophiának, 
első tanítóm az öreg Reimarus volt, s mestereimnek Kantot 
és Friest vallom; ezeknek Észeriticáikon alapúi főleg philoso- 
phiai meggyőződésem. Ha a német azonsági rendszer s a leg- 
újabb materialismus ellen szólok, nem a német philosophiát 
hanem csak annak kinövéseit kárhoztatom, s ezt tenni kénysze- 
ríttetem kivált azon okból, mert szomszédságunknál fogva ezen 
irány tévesztések reánk nézve károsabbak, mint más irodal- 
mak tévedései. Az azonsági rendszer és a német materialismus 
még nem a német philosophia, sőt egészben véve nem csak 
annak többségét nem képezik, de többséget még az egyes né- 
met egyetemeknél sem. A német philosophia túlnyomó józan 
részével én puszta vítatási viszketegből nem ellenkeztem soha, 
mint nem a józan skót iskolával, s nem a lelkes francia eclecti- 
cusokkal; de philosophiában olykor az ügyesen előadott képte- 
lenség is nagy zajt üt s hírre kap s én^ kinek az emberismeret 
képezi tanulmányai egyik előkelő ágát, soha sem mulaszthat- 
tam el a tünemény okai nyomozásába beleereszkedni. És vizs- 
gálatim eredménye az, hogy az igazság más téren is, de ki- 
vált a philosophiában, nem annyira a ragyogó , mint a helyee 
és józan ész eredménye. 

A szellemdús ember, ha tehetségei aránytalanságától félre 



Digitized by 



Google 



A MAGYAR PARTHENON AI.APJAI. 185 

vezetve hamis irányba ragadtatik, nagyobbat téved mint a kö* 
zönséges fő, s ez természetesen könyv- és szobaembereknél 
gyakrabban tapasztalható, ha elszigeteltségökben a helyett 
hogy embert és világot észlebiének , az embert és világot 
tiszta fogalmak utján a priori szerkesztik. Kant és Fries ma- 
gok is lángeszű vizsgálódók, ez oknál fogva nem mulasztják 
el olvasóikat a lángész kicsapongó ugrásai ellen óvakodásra 
figyelmeztetni. 

3. A philosophiai rendszerek. 

Eddigi előadásomból kitűnt, mikép szelleműnk' eredeti 
alkotása szerint, ismeretünk két elemből képeztetik, melyek 
egyike amásikat ki nem pótolhatja, mi oknál fogva az ismeret- 
ben általában , s különösen a philosophiában, csak egy helyes 
módszer létezhetik, az észlelési, vagy szellemünk belső élete 
kivizsgálására alkalmazva, a lélektani. A módszer, eszköze 
lévén a rendszemek , — mert ez annak alkalmazása által al- 
koltatik, igen természetes, mikép a philosophiában az által 
egészen különböző rendszerek létesülnek, ha a bölcselkedő 
meggyőződéseit vagy csak egy , előleges vagy utólagos, vagy 
pedig mind a hét kútfőből meríti. így születnek a monisticaif 
ismeretünknek csak egy eleméből keletkező rendszerek , és a 
dualisticcUaky mik mind a két elemet használják alkotásaikra. 

Előadásomból továbbá kitűnt , mikép ismeretünknek 
csak egy , előleges vagy utólagos , eleméből igaz ismeretet 
képezni lehetetlen lévén, a monisticai rendszereknek, ha pusz- 
tán előleges úton kalandoznak, tárgyas igazságban szűkölkö- 
dőknek, ha pedig pusztán utólagoson, transscendenseknek kell 
lenni. „Propylaeumaimban a magyar philosophiához'^ ez állí- 
tást criticailag megalapítottam , kimerítő birálat alá véve a 
philosophia története tanúsága szerint eddig feltűnt philoso- 
phiai rendszereket. Ezt itt bővebben ismételni szükségtelen ; 
azonban, mivel ezen igazság az egész philosophiára nézve oly 
eldöntő, s az egyezményes rendszer sajátlagos jelleme felfo- 
gására nélkülezhetlen, egészen nem mellőzhetem. 

A philosophiában , mint már egyszer mondám , az em- 
ber világszendélete nyilvánul, gondolkodva, fogalmak alak- 
jában; mint képzelődve, képek alakjában, a költészetben. Az 
emberi képzeletek eredete szerint kétféle világszemléletünk 



Digitized by 



Google 



186 SZONTAGH GUSZTÁV. 

van philosophiában és költészetben » természetes vagy való 
(reál) , mely szemlélet által a tárgyakról s^ármantky s eszmé- 
nyi, mely eszünk működése éUtíü létesül. A mint tehát világ- 
szemléletünkben túlnyomólag vagy a szemlélet vagy az ész 
oldalára hajlunk, a szerint szükségkép túlnyomólag való vagy 
eszményi leend az. Ezen állítás igazságát a philosophiában, 
legtisztábban kitüntetik az alanyi rendszerek: az empirismus^ 
rationalismus és synthetismus. 

Az emperismus csupán a szemléletre (az érzékek tanúsá- 
gára) állapodván , azt- vitatja : minden ismeretünk csupán a 
tárgyakból (tapasztalásból) ered, szellemünk tehát merő ér- 
zéki fogékonyság , önmunkásság nélkül. Nézete szerint min- 
den fogalmaink, Ítéleteink, eszméink az észrevevésből fejlőd- 
nek ki , s nem mások mint átváltozott érzések (sensatiók). 
Elve szerint tehát csak az, a mi az érzékek tanúságán alapúi, 
igaz és bizonyos, minden egyéb pedig koholt, valótlan képzel- 
gés, mi által az empirismus az igazság kérdésének is megfe- 
lelni vél, mert hiszen, ha képzeleteink egyedül a tárgyakból 
származnak, azokkal szükségkép egyezniök is kell. 

Ennek ellenében a rationalismus azt állítja: minden is- 
meret pusztán önmunkás szellemünk által alkottatik, tehát az 
ész eredménye; az érzékek tanúsága puszta látszat és csa- 
lódás. 

Végre asynthetismus megmutatja, mikép e szemléleti is- 
mereteken kivül ismeretünkben a tapasztalást túlhaladó igaz- 
ságok is fordulnak elő. Minden észrevevéseink tér- és időben 
történnek, tehát esetékes természetűek, miket bevégzeni nem 
lehet , sőt mikből hasonlatosság és behozás utján egészletet 
(totalitást) képező és szükségesképeni igazságokat alkotni aem 
lehet. Az egyetemes szükségképeni igazságok tdiát csak 
eszünkből származhatnak. De az ész maga sem képes iame* 
retet képezni, mert törvényei csak az ismeret ato^'oí, mik- 
nek működése ennél fogva csak akkor eredményezhet tár- 
gyas igazságot , ha elébb a tárgyakat szemlélet által ismer- 
jük meg. 

Es e tekintetben a synthetismusnak igaza is van , s hii- 
nya csak az, mint utóbb bővebben ki fogom tüntetni, hogy 
azon alakban , mint Krugból előadmtott , pusztán alanyi ter- 



Digitized by 



Google 



A MAGTAR PARTHEKON ALAPJAI. 187 

méflzetfi j az ismeret és igazság pedig szintúgy tárgyas mint 
alanyi. 

Dacára azonban annak , hogy a philosophia meggyőző- 
désünk okaira nézve alanyi természetű , a bölcselkedők min- 
den időben tárgyasán is bölcselkedtek , azaz az igazságot a 
tárgyak oldaláról igyekeztek megfejteni, bár ez esetben is 
csak magokból kifelé szemlélték és magyarázták a világot, 
egymástóleltérőleg természetesen, a mint érzéki és észbeli ter- 
méaxetünk egyik vagy másik álláspontjából Ítélték meg. 

Tárgyas philosophiai rendszerek eddig elé kivált három 
álláspontból keletkeztek. Először : Külső és belső értékeink 
áUásponffábóly a maierialismus j spiritualismus és dwüismus. 

Külső érzékmnk által csak anyagot veszünk észre ; a 
materialismus ennél fogva azt mutatja : csak anyag létezik , a 
szellem csak az anyagnak legfinomabb sublimatiója. Ellenben 
a belső érzék csak szellemünk gondolkodási , érzési és akarati 
működéseit vévén észre, a spiritualismiis tana szerint csak 
szellem létezhetik, az anyag csak a szellemnek megtestesülé- 
se , külső érzéki alakja. A dualismus végre a külső és a belső 
érzékek álláspontjára hágván, azt mondja: Van anyag, de 
van szellem is; azonban e két állományt eddig nem tudta egy- 
mással teljesen egyeztetni; két egymásnak ellenmondó állo- 
mány pedig nem létezhetik a valóságban, mely egység magá- 
ban, mint egység eszünk is. 

Másodszor tárgyas philosophiai rendszerek keletkeztek 
a» értékek és ésa áUóspon^aibóly és pedig AnaturalismuSy pam- 
ÉkeiMmms és tkeismus. Az érzékek tárgya a véges valóság, ta- 
nnságak szerint tehát minden természet, és csak természet; 
ezt vitatja a naturalismus. Az ész ellenben az általánosnak 
(ab«olntnnmak) tehetsége lévén, szerinte csak az általános 
létezhetik, tana ez oknál fogva: Minden isten, a véges való- 
ság csak az általánosnak tüneményé. Ezt állítja a panthei- 
smos. A theismus ellenben az érzékekre és észre támaszkodva 
azt mondja: Van világ, de van isten is, és pedig a világ fe- 
lett , mint annak teremtője és fentartója, s a kérdés itt csak 
az: mily viszonyba állítja az istent a világgal, mert ha az 
istent és világot úgy elkülöníti egymástól, hogy azáltal a 
végesnek eredete a végtelenből , annak fentartása s tőle fug- 



Digitized by 



Google 



188 SZONTAGH GUSZTÁV. 

gése lehetetlenné válik, meg nem felel feladatának, mert az 
isten eszméje azért főfontosságú a philosophiában, mivel az 
ember és világ eredete és fennállása csak általa magyarázható. 

Végre a bölcselkedők magát az igazság kérdését vevék 
tárgyilagos vizsgálódásuk feladatául, tudniillik képzeleteink 
viszonyát a tárgyakhoz , meghatározni igyekezvén: mi módon 
egyezhetnek képzeleteink a tárgyakkal? a tárgy-e az első , a 
határozó, vagy a képzelet? s melyik ismeretünk e két eleme 
közöl amásika által határozott? És ez álláspontról ismét három 
rendszer keletkezett: a renitsmti^ , idealismus és sz azonság 
rendszere. 

A realismus a tárgy elsőségét vitatja; szerinte a képze- 
let a tárgy által határoztatik, s mivel az eszményi elem a va- 
lótól származik , vele szükségkép össze is egyezik. Az idéali^ 
smus ennek ellenében azt mondja: A tárgyak ismerésünk által 
határoztatnak, a tárgyas az alanyitól függ, s ez oknál fogva 
vele ellenmondásba nem is jöhet. Az azonság rendszere végre 
azt állítja: A fogalom és tárgya közti különbség hamis fölte- 
vés , az eszményi és való magában egy s ugyanaz. 

Feleslegesnek tartom itt e rendszerek taglalásába ismé- 
telve ereszkedni, minekutána azokat már a módszerek előadá- 
sában tüzetesen tárgyaltam. Elébbi előadásomból úgy hiszem 
már világosan kisült , mikép igaz ismeretet csak ismerőtehet- 
ségünk mindkét kútfejéből meríthetünk, s ezt a rendszerek 
bár csak futó és vázolatos eriticája is megerősíti, bebizonyít- 
ván , mikép a monisticai rendszerek nem csak egyoldalúak, 
hanem vég következményeikben tagadók is. Kérem, ne tess^ 
ezt félre érteni, vég következményeikben, mondtam , mert az 
mindenkinek szabadságában áll meghatározni, meddig akar 
terjeszkedni, meddig nem. A pantheismust p. o. nem lehet 
egyáltalában istentagadónak mondani, mert hiszen mindenütt 
istent lát; a kérdés azonban az: minő istent; általán véve 
azonban s mint mondám, vég következtetésben istent, öröklétet 
és szabadságot állító rendszer meggyőződésem szerint csak 
dualisticai lehet. Ez természetes: minden, bennünk és kivű- 
lünk, ellentételes erők visszahatása által fejlődik. Tegyük fel 
hogy a természetben csak egy erő működik , p. o. vonzó: ak- 
kor minden a mindenségben feltartóztatás nélkül annak közép- 



Digitized by 



Google 



A MAGYAR PARTHENON ALAPJAI. 189 

pontja felé siet és szorul össze; ha fÖlteszszük, hogy csak a 
távoztató, akkor minden a tér végtelenségébe szóratik. Min- 
den erő, legyen az anyagi vagy szellemi, magára hagyva, 
csak öntörvényeinek hódol, és ekkor hatása szükségképeni, 
mivel más által nem korlátoltatik. Lenne bennünk csak érzé- 
kiség, akkor érzékileg szükségkép hatnánk; lenne csak ész, 
akkor szellemi kényszerűséggel. A gondolat szemléletes tárgy- 
altai nem határozva, szükségkép egyedül logicai törvénye 
szükségességétől vezettetik, s ezen szükségességét a tárgyak- 
ra viszi át: állitsd a pantheismussal , hogy csak isten létezik, 
éfl kivűle semmi más : úgy minden szükségesképen isten 
által is határoztatik, s emberi szabad akaratról nem lehet szó; 
állítsd a materialismussal, hogy csak anyag van, és semmi 
más mint anyag: úgy egyúttal szükségkép állítnod kell, hogy 
isten, halhatatlan lélek, és szabad akarat valótlan agyrémek, 
mert az anyag egyedűlisége s kényszerűsége létezésöket lehe- 
tetlenítik. Állító philosophia tehát dualisticai, mi mellett azon- 
ban nem akarom vitatni, hogy minden dualisticai rendszer min- 
denben igaz, sőt hogy ez nem áll, a rendszerek eriticája mutatja; 
de a dualisticai rendszereknek legalább elemei helyesek. 

Igazi philosophia azonban ki nem egyenlített, vagy ha 
úgy akarjuk, nem közvetített dualisticai rendszer sem lehet. 
Eszünk egység magában, mint egység az ember, sőt a min- 
denség, s e mindenségben egymásnak ellenmondó állományok 
nem létezhetnek, máskép fen nem állhatna. Hogy egyeztes- 
sük tehát az eszményit a valóval, a szellemet az anyaggal, a 
szabadságot a kényszerűséggel , az istent a világgal ? Ez itt a 
sarkkérdés. Igazi philosophiai rendszer csak egy lehet, mint 
egy igazi philosophiai módszer s ez egynek dualisticainak kell 
lenni, de úgy, hogy e dualismus közvetítve legyen, egységbe 
összefoglalva. Hogy értsük ezt ? Magyarázom azonnal. 

Az a^onsági rendszer, mint láttuk, e gordiusi cso- 
mót az által vágja szét, hogy a fogalom és tárgy azonságát 
vitatja. Ez azonban, mint már érintem, öntudatunk tanú- 
sága ellen van , mert eszméljük hogy a tárgy mindig gon- 
dolatunkon kivűl van , tehát azzal ugyanaz nem lehet. Mű- 
vészetben is szintúgy áll e viszony : alkotásai nem a tár- 
gyak magok, mert élettel és valósággal nem bírnak, ha- 



Digitized by 



Google 



190 SZ0NTA6H GUSZTÁV. 

nem csak képei a valóságnak, minélfogva a művészeti igaz- 
sága vagj élfitkOség is csak valószinüség. Ezen azonsági hjpo- 
thesis tehát nem ca§k meg nem oldja a kérdést, hanem azt in- 
kább feloldhatlanná teszi , mert oda helyezi a feloldást, a hol 
az lehetetlen, t.i. a dolgok lényegében. És itt egy új kérdés 
támad, melynek felvilágosítása nélkül lehetetlen az egyezmé- 
nyes rendszer sajátlagos jellemét felfogni. Kantnak nyilatko- 
zata: hogy csak a dolgok tüneményeit veszszük észre s lé- 
nyegöket nem ismerjük, Németországban az elmékben nagy 
izgatást okozott, s Fichte, Schelling, Hegel törekvései e nyi- 
latkozás megcáfolására valának irányozva. Velejében azon- 
ban ezen nyilatkozás csak azt mondja: az emberi tudás nem 
általános, hanem korlátolt, nem isteni hanem csak emberi, s 
ezen nézet a dualisticai rendszerű philosophoktól, tehát a phi- 
losophok nagyobb részétől, el is van fogadva, el a skót isko- 
la, a francia eclecticusok s a német s magyar egyezményes 
philosophoktól, ezektől kivétel nélkül, Kmg, Köteles Sámuel, 
Berzsenyi Dániel és Hetényi Jánostól. 

Hogy véges lények tudása nem lehet végtelen, hogy te- 
hát határpontjának kell lennie, melyen túl nem haladhat: ez 
már a véges lény fogalmából következik. Korlátolva pedig 
tapasztaluk szellemünket mindjárt első működési lépésénél az 
által hogy tárgy nélkül nem gondolkodhatunk, s elébb a tár- 
gyatészre kell vennünk; továbbá észre ve vésünk csak a tünemé- 
nyekre terjed, nem a dolgok lényegére, szemléletünk oda nem 
hat , s ha az okozatokhoz az okokat hozzá sorozzuk, ezt csak 
gondoljuk : magokat az erőket nem látjuk hanem csak hatásai- 
kat; végre az észre vevés adatai, a tények, bevégezhetlenek, 
folytonosan új és új észrevevéseket tehetünk, s a le^özelébbi 
észrevétel megdöntheti minden elébbi tapasztalásaink ered- 
ményét; mert a tapasztalati valóságot csupán hasonlat és be- 
hozás által magyarázhatjuk, s ezen okoskodás formája épen 
azért nem adhat teljes apodicticai bizony ossságot, mert* az 
észrevételek bevégezhetlensége miatt a behozás soha te^es 
nem lehet. Tárgyas ismeretünk tehát csak a dolgok tünemé- 
nyeiről lehet, mert csak azokat veszszük észre, a többi szem- 
léleten nem alapuló alaki természetű, természetünk eredeti 
alkotását s annak törvényeit illető, általában a viszonyok kö- 



Digitized by 



Google 



A MAGYAR PARTHENON ALAPJAI. 191 

rében forgó. A mennyiségi viszonyokat igen pontosan meg 
tndjuk határozni; ezek a szemléleti ismeretekkel együtt leg- 
bizonyosabb ismereteink, a mennyiségtan (mathesis) legbizto- 
sabb tudományunk; de a hol minőség és élet, kivált szerve- 
zett fordul elő, ott vajmi könnyen megakadunk. Mi az anyag, 
mi a szellem lényege? kérdem. Én nem tudom , azt csak az 
tudhatja , ki az anyagot és szellemet teremte, s ezt itt ismét 
őszintén bevallom, ámbár Térey már évek előtte nyilatkozá- 
somon megbotránkozott. Sőt én nem tudom , mi a szín és 
hang, lényegében. Goethe sem tudja mi a szín, önvallomása 
szerint, ámbár a színekről az opticában korszakot képező mun- 
kát irt, s ha tudós társaim közt létezik valaki, ki azt tudni 
hinné, kísértse meg ismeretét vakon születettel közleni, foga- 
dok, magyarázata után is annyit fog tudni a színről, mint an- 
nakelőtte. És mindemellett vannak bölcselkedők, kik absolut 
ismerettel bírni vélnek, kik a dolgok lényegét ismerni hiszik, 
sőt az istent concret eszmében gondolhatni képzelik, a végte- 
len lényt, melyet véges teremtés végtelen valóságában soha 
sem képzelhet máskép, hanem csak ellentétben a végessel, 
negatíve, a végesnek korlátait elgondolva. És fájdalom e min- 
dentudók puskáznak a Duna és Bodrog partjairól az egyez- 
ményes philosophiára, mivel lényeget felfogni nem képes, mi- 
vel csak tüneményeket magyaráz. Ezt el kell tűrnünk ; min- 
dentudókkal nehéz beszélni, mert tudni való, mindent jobban 
tudnak. Az egyezményes bölcselkedőnek már csak a tünemé- 
nyekkel is meggyűl olykor a baja. A tisztelt társak tudják, 
mikép én részemről nem csak philosophálok, de kertészkedem 
18 , pedig főleg egy specialitással foglalkozva, melyet elmélet- 
gyakorlatilagévek óta kimeríteni törekszem. Kérdezhetik: elér- 
tem-e célomat? kitanáltam-e már mindent? Bátran megmond- 
hatom, dacára eredményeimnek, dacára annak, hogy mívelési 
elméletem a közönségtől el van fogadva, nem csak ki nem ta- 
nultam mindent , de kitanulhatni sem képzeltem magamnak 
soha, mert a természet a mindenhatóság műve, melynek csu- 
dái az emberi észnek az örökkévalóságon át mindig hagyand- 
nak valami fölfedezni valót, a nélkül hogy a saisi kép fátyolát 
valaha teljesen föUebbenthetné. A természet ez oknál fogva az 
emberi nem műveltségének kimeríthetlen kútfeje, de lehetne-e 



Digitized by 



Google 



192 SZONTAGH GUSZTÁV. 

ez, ha a dolgok lényegét ismernők, az anyagét szintágy mint 
a szellemét? Akkor csakhamar a tudás végén állanánk. 

De itt némelyek azt mondhatják : Azt ugyan meghatá- 
rozhatjuk: mit nem tudunk) de nem azt is*, mit nem tudhatunk. 
S ebben van valami, mert a nem-tudhatás ürügye már nem 
egyszer szolgált a gondolkodási henyeségnek kedvenc pihenő- 
párnájául. Tökéletesülhető természetünknél fogva mindig ha- 
ladhatunk s fogunk is haladni ismeretben, de a mellett még 
sem tanácslom hogy nagyon pöffeszkedjünk a paradicsom kí- 
gyója szavait elfogadva , mert ennek soha sem lehet jó vége. 
Általános tudásra véges ész, egy öröké valóságon át sem ver- 
gődhetik fel. Valamint gondolkodásunk tárgyhoz van kötve, 
úgy gyakorlati munkásságunk is. Cselekedve is csak azt dol- 
gozhatjuk fel s fordíthatjuk hasznunkra, mire az anyagot a 
természettől nyertük. Mint gondolkodva a tárgyat nem, úgy 
cselekedve sem teremthetjük azt. Elébbi kérdésünkhez térve 
kérdezhetjük : Mi vonatkozásban áll e hosszú beszéd a duali- 
sticai rendszerekkel? Abban, hogy ezek sem állhatnak meg a 
kettőségnél , hanem ezt egységbe kell összefoglalniok , a dol- 
gok lényegében ugyan, de a nélkül hogy annak ismeretével 
kérkednének. A dualisticai rendszerek az ember összes tehet- 
ségeire támaszkodván egyf éleséget nem állíthatnak , szellemi 
egyféleséget nem mint a pantheismus, és nem anyagit, mint 
a materialismus; hanem különf eleséget^ és pedig szintúgy anya- 
git mint szellemit, mert hogy ez létezik a valóságban, arról a 
tünemények bizonyossá tesznek. A dualismus kettősége tehát 
csak a tüneményeket illetheti, nem a dolgok lényegét. A józan 
dualistának túl a tüneményeken , a dolgok örök lényegében, 
egységet kell vitatni. Egység magában minden egyes egész, 
dacára tüneményei különféleségének , s egység megint az öaz- 
szes egész, a mindenség, dacára végnélküli különféleségének, 
8 egység végre magában az ember , kettős anyagi és szellemi 
természete dacára, mint egység az igaz ismeret, való és esz- 
ményi alkatrészei ellenére. 

A dualisticai rendszerek tehát, bár eredetök kettős kút- 
fejeinél fogva alkotásaikban ezen kettőséget el nem tagadhat- 
ják, mégis minden időben egységre törekedtek, túl a tüne- 
mények adatain, túl a valón és eszményin, az anyagon és 



Digitized by 



Google 



A MAGTÁR PARTHENON ALAPJAI. 193 

azellemeDy egy mélyebb egyesülési pontot keresvén, egy elvet, 
melyből az anyagi és szellemi különféleség tüneményeit bizto- 
san magyarázhassak. Erug ezen elvet az öntudatba helyezi, 
azt a tudat és lét egyesületének nevezvén, ez egyszer, mint' 
némely magyar philosophusaink, nyelvtanilag bölcselkedve: 
jyDasBewusstseynistdieursprünglieheVerknüpfung vom Seyn 
undWissőn — Wissen vom Seyn*'; miért is dualisticai rendsze- 
rét synthetismusnak nevezi, és pedig transeendentálisnak, 
mert ezen összekötés szerinte magyarázhatlan lévén, túlhalad* 
ja felfogásunkat is, és a bölcselkedés azon határpontját képezi, 
melyen tál nem hághat, mi oknál fogva szerinte a realismus a 
léteiből (tárgyból) soha a gondolkodást (az eszményit) nem 
képes származtatni ; az idealismus pedig az eszményiből (a 
gondolkodásbél) a valót, létezőt, szóval a tárgyat. E tételek 
felvilágosító bírálatát utóbbra hagyva, mikor az egyezményes 
rendszerek történetét tüzetesen előadandom, itt csak azt jegy- 
zem meg, mikép Kiug az eszményinek és valónak egységét 
kimondta ugyan , de elvét nem határozta meg. Hason esetben 
van az ifjabb Beinbold, kinek való-eszményi (real-ideal) rend- 
szerét Purgstaller József tisztelt társunk fogadta el, azt kézi- 
könyveiben alkalmazván. A dolog pedig oly közel fekszik, oly 
egyszerű magában, ésmé^s soknak oly megfoghatatlan mint 
Columbus tojása. Az emberi ismeret nem állván a dolgok lé- 
nyege ismeretében, hanem törvényeik ismeretében ^ a duali- 
smus egysége csak azon elv által eszközölhető, mely az eszmé- 
nyinek és valónak, gondolkodásnak s annak tárgy a^ a létező- 
nek, törvényes munkásságát határozza, s ez az egyezmény. 
Hogy ez az , erről a bölcselkedőt már esze és gondolkodása 
fo törvényd, sőt minden egyes itélet meggyőzhetik. Minden 
itéletretudniillik szükséges: 1) egyetemes törvény a főtételben, 
2) tapasztalati tény vagy ismeret az altételben, és csak ezek- 
nek következtetés által eszközlött egyezménye által létesül 3) a 
zártételben az itélet egyesfiit való-eszményi igazsága. De mind 
ez természetesen bővebb és tüzetes magyarázatot kivan, mely- 
lyel legközelebbi alkalomkor szolgálni szerencsém lesz. 

£s igy elvégre túl levén az előzményeken, most már 
egyenesen a Magyar Parthenon alagjai magyarázatához fog- 
hatok, oly munkához, melytől nézetem szerint az egyezmé- 

ACAD. iXf. 1856. lY. 13 

Digitized byCjOOQlC 



194 SZONTAGH GUSZTÁV. 

nyes philosophia megállapítása sajátképen függ. Ha tudniillik 
meg akarok felelni feladatomnak, az előadottak után: l) az 
egyezményes philosophia tartalmai , azaz meggyőződésdnket 
az igaz, szép, jó és isteniről, közretlenűl bizonyos, tehát d- 
lenmondhatlan igazságokra kell fektetnem, s ez által dönthet- 
lenül megállapítanom, és 2) bebizonyítanom, hagy az igazat, 
szépet, jót és istenit tárgyazó munkásságonk törvényességé- 
nek bélyege, sőt határozó elve az egyezmény. Ebbeli lehozá* 
sómat (deductiót) pedig közvetetlenűl öntudatunk mélyeiből, 
mint összes meggyőződéseink' legegyetemibb kútfejéből kell 
ugyan merítenem, de a mellett érvényességét az által is kimu- 
tatnom, hogy bebizonyítom, mikép nem csak szellemi éle- 
tűnk, de általában minden életmupikásság törvényszerűsége, 
szint ezen elv által határoztatik , mi által ismeretünk való- 
eszményi elemei egységbe köttetnek össze, s az egyezményes 
rendszer csak a tüneményekre vonatkozó dualismusa a dolgok 
lényegében megszűnik, s egységgé olvad össze. 

És a kegyelet egy nemével fogok ezen három felejthetet- 
len társunktól hatrahagyott szellenu örökség öregbítéséhez, 
őrködve, hogy gondatlanok és tékozlók kezére ne jusson. A 
tisztelt társak pedig , kiknek egy része magoknak az indítvá- 
nyozóknak hatalmas szavait e teremben hallani és részvéttel 
követni szerencsés volt, figyelmöket nem fogják megtagadni 
utódjoktól, ki bár gyöngébb erővel, de nem csekélyebb ügy- 
szeretettel, bevégzetlenűl hagyott kezdeményeket folytatni 
bátorkodik. 

4. öntudatunk kö:ivetlen igazságai. 

„A bizonyítás, mond Purgstaller, Fropaedeuticája 130. 
lapján,^ felteszi azt, hogy valami bizonyos van; miből kivilág- 
lik , hogy nem csak az bizonyos a mit bebizonyítunk , hanem 
valami közvetetlenűl bizonyosnak is kell lennie, különben a 
bizonyításnak nem volna helye.'* 

Idézem, tisztelt társak, hivatalosan helybenhagyott tan- 
könyvünk ezen helyét, s ezentúl is örömest mások nézeteire 
támaszkodandom, hogy egy új, nem tőlem, hanem egyik irodal- 
mi notabilitásunk által feltalált s kikiáltott rendszert megálla- 
pítani törekedve , azon gyaJiút ne gerjeszszem, mintha erede- 
tiségi viszketegtől sarkalva curiosumokat és paradozumokat 



Digitized by 



Google 



A MAGYAR PARTHENON ALAPJAI. 195 

vadásznéky mi, meg kell engednem, a philosophia körében vaj- 
mi gyakran történik és történt. Ellentétben e fonáksággal, 
előadásom folytában lesz alkalmam kitüntetnem, mikép min- 
denütt a már tisztába hozott igazságot nem csak elismerem, 
hanem előhaladó lépéseim alapjául is használom, az által úgy 
hiszem tanúsítva, mikép nem eredetiséget és újdonságot haj- 
hászok, hanem az igazság vezérel. Ily érzülettől vezettetve, 
előszeretettel idézek kivált tankönyveket , hogy annál világo- 
sabban kitűnjék, mikép elismert, már iskoláinkban is tanított, 
igazságokra állapodom. 

A felhozott idézetre visszatérve, belőle kiviláglik , mikép 
már csak a bizonyítás lehetsége is, közvetlen, önmagok által 
bizonyos igazságokat feltételez. E tétellel kezdem a magyar 
Parthenon alapjai megvetését, mivel philosophiában azt oly 
sarkigazságnak nézem, melynek elismerése nélkül helyes phi- 
losophiai m^győződést alkotni épen oly lehetetlen, mint isme- 
retünk kútfejei helyes felfogása nélkül helyes philosopbiai 
rendszert. 

Fogjuk, fel a kérdést éretten. Mikor szorulunk bizonyí- 
tásra? Akkor , mikor valamely tétel igazsága kétes. Es mit 
teszünk akkor? Hiányozó igazságát, más bizonyos igazságú 
tételből következtetjük. Ily következtetés által igazolt kétes 
tételt azután bebizonyítottnak, de köfiveteit igazságúnak ne- 
vezünk. 

Ámde a közvetett igazság közeeteüen igazságot tesz fel, 
olyat, mely igazságokát önmagában bírja, melynek bizonyos- 
ságát tehát nem kell másból következtetni, sőt mely ezen kö- 
vetkeztetésre nem csak nem szorul , de azt meg sem szenvedi. 
Mert 9 mint Furgstaller társunk szavaiból kitűnik, már csak 
a bizonyítás lehetsége is — önmagokban bizonyos igazságokat 
tesz fel , máskép bizonyításunknak be nem végezhető sorban 
kellene bolyongnia, s az utolsó bizonyító ok sehol sem volna 
található. Ha tehát a bizonyításban van erő, ha a közvetett 
igazságban van bizonyosság, azt vég folyamatban mint kútfe- 
jéből, csak a közvetlen, önmaga által bizonyos igazságból 
merítheti. Ezen közvetlen igazságokra támaszkodik tehát min- 
den igazság, minden bizonyosság, minden ismeret, philoso- 
phiai szintúgy mint nem philosophiai. E tételt tehát bölcsel- 

13* 



Digitized by 



Google 



196 S20NTAGH GUSZTÁV. 

kedőnek soha sem szabad szem elől vesztenie, ha tévutakat ki 
akar kerűhii. 

És emellett fogja fel élesen azon viszonyt, melyben a 
közvetett igazságok a közvetetlenekhez állanak. ,',A közvetlen 
igazságok, mond Krug, Alapphilosophiájában, oly igazságok, 
melyeket tagadni nem lehet, hacsak magát az öntudatot nem 
tagadjuk, mi lehetetlen, mert öntudat nélkül nincs ismeret/' 
A köz vetetlen igazságok tehát, ez teszem hozzá, oly igazsá- 
gok, melyek szellemünk eredeti alkotásán alapúinak, miket 
öntudatosan és öntudatlanul követünk, ellentállhatlanúl, mert 
szellemi természetünk eredeti alkotásának nyilatkozatai, miken 
az ember önkénye nem változtathat, mik ennél fogva a termé- 
szet csalhatatlanságával bírnak. Ellenben a közvetett igazsá- 
gok, az önkénynek kitett szabad szellemi munkásságunkból 
eredvén, csalódásnak vannak kitéve; a hamis következtetéses 
ferde itélet, épen azon kör, hol a tévelygés felüti sátorit 
Minden csalódásunk a hamis Ítéletben áU; ismerettehetségünk 
törvénveinek hamis alkalmazásában adott esetekre. 

Es ezen hamis alkalmazás kivált akkor fordul elő, midőn 
okoskodva mást következtetünk, mint mire a közvetlen igaz- 
ságok jogosítanak, vagy épen ellenkezőt. Ez világos. Ha min- 
den következtetés vég folyamatban igazságát csak a közvetlen 
igazságokból merítheti: úgy állítása hamis, ha azzal nem 
egyezik; még inkább pedig, ha annak ellenmond. Ez nekem 
igen világosnak tetszik, mégis ellenvetésre talált. 

De hát kérdezzük: melyek azon közvetlen igazságok, 
melyeken szellemünk törvényes munkássága alapúi, mik min- 
den meggyőződésünk alapjai, minden 'emberi ismeretnek alak- 
jait képezik ? 

Ismeretünk anyagát a szemlélet által nyerjük; közvetet- 
lenül, sőt ellenállhatlanúl igaznak kell tehát először annak 
lenni, a mit észreveszünk. Vagy talán kételkedik valaki azon 
a mit lát, hall, ízlel, tapint és szagol? Nem ellentállhatlanúl 
létezőnek, közvetetlenűi igaznak kell-e azt tartania? És lehet- 
e oly itélet helyes, mely a szemléleti adatok igazságát tagad- 
ná, p. o. a szemlélt létezőt nem létezőnek állítaná? 

Ismeretünk alakját, mondtam, szellemünk mun k ássága 
által nyerjük. E munkásság szellemünk törvényei által hatá- 



Digitized by 



Google 



A MAOTAR PARTHENON ALAPJAI. 197 

roztatik. Közvetetlen igazsággal kell tehát, másodszor, szeUe- 
münk törvényeinek bírniok, mert ezek szellemünk eredeti alko* 
tásának alakjai, 8 e törvények s működé9eik nélkül iameretnem 
létezhetik, mint nem létezhetik észre vett tárgy nélkül, tehát 
azintoly közvetetlen igazsággal kell bímiok mint a szemlélet- 
nek, sőt szintazon igazsággal, mert gondolkodásunk törvé- 
nyei épen úgy szellemünk eredeti szervezetéhez tartoznak, 
mint a szemlélet torvényei. Ha tehát gondolkodásunk, érzé- 
sünk s akaratunk eredeti törvényei csalnának, akkor a tévely- 
gésnek -szintúgy tejesen ki volnánk téve, mint ha szemléle- 
tünk csalna. 

És melyek ezen törvények? mik eredeti alakjaik? A 
szemléletre nézve érzékiségünk előleges alakjai, tér ésidŐf 
értelmünké: a eaiegoriák é9 itéleiformák, eszünkéi az eszmék, 
kivált rendeltetésünk eszméi. A szemlélet alakjút, a categoriá- 
kat 8 itéletformákat senki sem hozza kétségbe; mindenki meg- 
vallja, hogy segitségökkel szemléli a bel- és külvilágot, fogal- 
makat képez éa okoskodik, öntudatosan és öntudatlanul, akar- 
va nem akarva, igazságuk iránti közvetlen, ellentállhatlan 
meggyőződéssel. Rendeltetésünk eszméi iránt ellenben talán 
kétség támadhatna, legalább ilyesmi nyilváníttatott; szűk* 
s% tehát hogy e tekintetben magamat bővebben kimagya- 
rázzon. 

Senki sem tagadhatja, hogy ismerőtehetsége van, s mű- 
ködésének célja az igazság ; hogy érzése van , s ennek cé\}a a 
szép; hogy vágyó tehetsége van, és pedig érzéki és erkölcsi, 
melynek célja az érzéki és erkölcsi jó, a boldogság, erény és 
jog; B végre hogy az észszel együtt az általánosnak tehetsé- 
gével is bír, melynek célja az isteni, tárgyai isten és öröklét. 
Szellemi természetünk ezen eredeti alkotása szerint tehát az 
igaz, szép, jó és isteni, céljaink, és epedig rendeltetésünket ké-^ 
pe*ők; tökéletesülés e célok irányában, haladás igazban, széki- 
ben, jóban, isteniben, egyénileg, nemzetileg s az egész emberi 
nemre nézve ; ez a teremtőtől élénkbe tűzött feladat, melynek 
ez életben megfelelni kötelességünk. 

A philosophia tárgyáról szólván , kimutattam, nűkép e 
tudomány egész tartahna tényleg és jogilag, rendeltetésünk 
ezen eszméinek megállapítása és magyarázatában álL Ezt bi- 



Digitized by 



Google 



198 S20NTAGH GUSZTÁV. 

zonyítják a philosophiának tanai egyenként és összesen. Een- 
deltetésünk eszméinek igazságán állapulván tehát az egész 
philosophiának igazsága; ezen eszmék érvényességének meg- 
állapítása e tudomány fő feladata. És mégis, bár a bolcselke- 
dők a philosophiát rendesen mint rendeltetésünk eszméinek 
tudományát adják elő, a skót iskolán és Friesen kívfil, ezen 
megállapításra eddigelé nem fordítottak annyi figyelmet, mint 
szükségeltetnék. Vegyük csak e kérdést éretten fontolóra. Ha 
igaz , hogy rendeltetésünk eszméi összes munkásságunk céljsH 
magokban foglalj ák, úgy vég folyamatban összes törvényes vagy 
törvénytelen munkásságunkat is határozzák, tehát épen azt, 
mit minden , szabadságra felserdült , önmagát határozni aka- 
ró, embernek tudnia kell, mi, ha a gyakorlatot hozzá tesz- 
szük, fő feladata az emberiségnek s a philosophiának — mint 
e tudás foglalatjának — fS fontosságot ad a tudományok 
közt. 

De kérdezhetjük: igaz-e, hogy rendeltetésünk eszméi ösz- 
.Rzes munkásságunk legfelsőbb alakjai? Hogy minden szemlé- 
letünk, gondolkodásunk, képzelődésünk, érzésünk és vágyaink 
egyenként és összesen , e körben forognak? hogy tudomány- 
ban , művészetben és életben mindent az igazság és tévelygés, 
szépség és rútság, boldog- és boldogtalanság, erény és vétek, 
jog és jogtalanság, istenesség és istentelenség szempontjaiból 
tekintünk és Ítélünk meg, munkásságunk törvényességét az 
igazba, szépbe, jóba és istenibe helyezve, törvénytelenségét a 
hamisba, rútba, roszba, és istentelenbe? Igen, én legalább 
úgy vagyok meggyőződve, bár ez iránt is kételkedés nyilvá- 
níttatott. Ha behozásom hiányos, tessék azt kimutatni; ne- 
vezzenek csak egy esetet, mely kivételt képez, s én azonnal 
visszavonom állításomat. Fontosabb kérdés azonban, sőt mint 
már érintem, aphilosophiában eldöntő fontosságú, rendelteté- 
sünk eszméinek közveietlen igazsága ; mert ezen alapúi összes 
munkásságunk törvényessége s ennél fogva minden philoso- 
phia helyessége. 

Az eszmék eszünk képzeményei. Hogy keletkeznek gon- 
dolkodásunk ezen legfőbb alakjai öntudatunk egységéből? 
utóbb meg fogom magyarázni ; e helyütt elég leez mondanom, 
mikép rendeltetésünk eszméi is, mint keblünk minden közve- 



Digitized by 



Google 



A MAGTÁR PABTHENON ALAPJAI. 199 

tétlen igazságai , belső érzeményünk által nyilvánulnak s 
nyernek ellentállhatlan bizonyosságot. Ezen bizonyosság okait 
a műveletlen ) az öntudata teljes kifejlődésére fel nem vergő- 
dött , nem eszméli és nem ismerheti, s azért meggyőződése éi^ 
cselekedeteiben köz vetetlen érzeményétől vezettetik; a mű- 
velt ellenben igen; s itt kezdődnek az úgynevezett meghason- 
lások a szív és ész közt, mikről utóbb szólandok, mert egyez- 
ményes bölcselkedőnél azon tárgyakhoz tartoznak, mik demo- 
critoszi szeszélyét megindítják. 

Fő feladatom itt megmutatni, mikép eszünk azon esz- 
méi, mik rendeltetésünk céljait magokban foglalják, öntuda- 
tunk tanúsága szerint, tényleg épen úgy köz vetetlenül bizo- 
nyosak, mint érzékiségünk alakjai, átérés idő, értelműnk 
fogalombeK alakjai, a categoriák s Ítéletünk alakjai, az okos- 
kodás törvényei. Böpiratomban e tekintetben így fejeztem ki 
magamat: 

„Keblünk legbelsőbb mélyeiben, előrejáró gondolkodás 
nélkül, az igazság helyeslést okoz, a tévelygés rosszallást; a 
szép teissiést, a rút nem-^tetszést^ sőt az ocsmányság undort; 
az érzékije, a kéjkivánást^ az érzéki rósz, a fájdalom, trfdd- 
:tást; az erkölcsi jó, az erénj^tissiteletet, vl rósz , megeetést ^ s 
ha azt magunk követtük el, lelkifurdalósokat; az isteni végre 
imádásti az istentelenség istonyodástJ* 

,JSs fogjuk fel öntudatunk ezen közvetetlen tényeit helye- 
sen. Mint erkölcsi szabad lények , lehetünk ugyan jók vagy 
rosszak, istenfélők vagy istentelenek, ismereteink lehetnek 
igazak vagy hamisak, művészetünk a széppel egyező vagy tőle 
eltérd: de az tőlünk nem függ, azt nem tehetjük, ha fejünkre 
állnánk is, hogy az igazság bennünk ross»alást gerjeszszen, a 
tévelygés helyeslést , a szép nemtetszést vagy épen undort j a 
rút tetszést j az erkölcsi rósz, a vétek és bűn tiszteletet y a jó, 
az erény és jogosság megvetést ^ a kéj képzelete tr/tfd«áW, a 
fájdalomé kivmást^ az istentelenség imádást^ az isteni, iszo^ 
nyodóst. Ezt, mint látni, egyáltalában nem tehetjük, mert nem 
mi teremtettük magunkat , tehát nem is mi állapítottuk meg 
természetünk törvényeit és céljait , hanem az a ki az emberrel 
együtt a mennyet és földet teremte. Ez oknál fogva nem is tő- 
lünk (önkényünktől) függ, helyeseljük vagy rosszaljuk-e, mi 



Digitized by 



Google 



200 SZONTAGH GUSZTÁV. 

tennészetünk alaptorvénjeivel egyezik vagy ellenkezik; ezt, 
akarjuk nem akarjuk, tennünk kell." 

Ezen lehozásból, melynek igazságát kiki onkeble auga* 
latai által kétségtelenné teheti, annyi világos, mikép összes 
szellemi munkásságunk legfelsőbb alakjait rendeltetésünk esz- 
méi képezvén ; azoknak törvényessége kSzvetetlen bizonyos- 
ságon alapúi, és pedig tényleg, melyet ennél fogva, mint a 
szemlélet adatait, bebizonyítani sem nem kell, sem nem lehet, 
mert minden bizonyítás reáj ok támaszkodik, és belölők indul 
ki. A bölcselkedők ezen kozvetetlen igazságokat a kö^iérzik 
(sensus communis) igazságainak nevezik; Cicero: judida com- 
munibus faominum sensibus infixa , a skót iskola common sen- 
se-nek. Ha valamit szemlélünk, lételéről közvetlenül bizonyo- 
sak vagyunk; szemléletünk eredeti előleges alakjait, az érte* 
lem categoriáit, az itélés alakjait, rendeltetésünk eszméit el- 
lenben gondolkodva, érezve, cselekedve mint közvetlenül bi- 
zonyosokat alkalmazzuk ugyan, de a nélkül I^ogy azokat — 
hacsak tüzetesen azokra nem fordítjuk figyemünket — kozve- 
tetlenűl eszméinők. A mit tudniillik belső szellemi életünkből 
észreveszünk, az nem törvény, hanem működés ^ gondolko- 
dás, érzés vagy vágy. E működésekre reflectálván, elemzés és 
összekötés, szóval elvonás által meghatározzuk a szabályt, a 
minden emberrel közös emberi természet alaptörvényeit, mik 
öntudatunkban fölébresztetve s tisztára hozva öntudatos bizo- 
nyosságot nyernek, rendeltetésünk eszméi szintúgy mint gon- 
dolkodásunk törvényei, mint szemléletünk alakjai, mint az 
értelem categorití és az itélés alakjai. 

Tisztelt társaimnak e magyarázat ellen az igazra, azépre 
és jóra nézve talán nem lesz kifogások, de meglehet, egyik vagy 
másik a vallás eszméit különböző szempontból tekinti, s két- 
séget nem szenved : a mint tudástink és a kii tárgyai közt van 
különbség, úgy van azon meggy őződési mód közt is, mely 
szerint a vallás érzékfeletti és az ismeret tapasztalati tárgyait 
igazoljuk. Ezt utóbb meg fogom magyarázni. De vég folya- 
matban , öntudatunk legbelsőbb mélyeiben , az isteni is ben- 
nünk szintazon kozvetetlen alapon nyugszik, mint az igaz 
szép és jó. Ha t. i. keblünket elfogulatlanul vizsgáljuk , talá- 
lunk bennünk az értelmi, izlési és erkölcsi tehetségek mellett. 



Digitized by 



Google 



A MAGTAR PARTHENON ALAPJAI. 201 

tallÓMi tehetséget is, ezt nyertük eszÜDk azon alkotása által 
mely szerint az általánost (absolutnmot) képes gondolni, sőt 
eszünk épen ez általánosnak tehetsége , mely által az állatok- 
tól meg vagyunk különböztetve , s tökéletesűlhető lényekké 
alkotva. Külső munkásságunk a belsőből eredvén, minekutá- 
na eszünkben a vallás idomát (Anlage) nyertük, mint többi 
tehetségeink által az igaznak, szépnek, és jónak idomát és 
torvényeit : természetes hogy az isteninek eszmS is a« 
életben teljes analógiát mutatnak az igaz, szép és jó eszméivel. 
Mint emberek közt, lényegben, csak egy igazság, szépség, és 
jóság van és volt : úgy lényegben csak egy vallási meggyőző- 
dés is, mert a legkülönbözőbb vallásoknak is velejét az isten 
és halhatatlanság hite képezi. E veleje minden vallásnak hely, 
kor és műveltségi fok szerint , az igaz, minden időben külön- 
böző külső alakokban tűnik fel ; a műveletlen érzéki ember az 
istent csak igen anyagi alakban képes képzelni, s a lélek hal- 
hatatlanságairánti hite rendesen kisértethitté fajúi; de hát nem 
hason jelenetekben tűnnek-e fel műveletlen népek közt az igaz- 
ság, szépség és jóság eszméi is? sőt művelt nemzetek közt is nem 
küIonböző-e alakokban, tudományban, művészetben, törvény- 
hozásban és erkölcsben? És vájjon erősebb, áldozatra készebb- 
e értelmi, izléú és erkölcsi meggyőződésünk, mint a vallási? 
A história kétségtelenné teszi, mikép az emberek, a mint az 
év legjelentékenyebb napjait s az épitészet legnagyszerűbb mű- 
veit az isten tiszteletének szentelek, úgy semmiféle anyagi 
vagy műveltségi érdékekért nem küzdenek oly lelkesedéssel s 
feláldozással, mint a vallásért. Ismétlem tehát, s ezt utóbb 
öntudatunk alkotásából törekszem megmagyarázni, az isteni- 
nek eszméi szintazon tüneményeket állítják az el nem fogúit 
vizsgáló szeme elébe , mint a többiek, szintoly egyetemes és 
örök természetűek mint azok, s ez oknál fogva , mint az igaz- 
nak, szépnek és jónak eszméi, véletlen okokból nem szár- 
mazhatnak s nem is magyarázhatók , hanem csak szükségesek^ 
boly a közős emberi természet örök törvényeiből. 

ígj állván a dolgok, szegény fejemnek mindig furcsának 
tetszett, ha keserves panaszokat keUe hallanom a szív és ész 
meghasonlásáról , s azon borzasztó veszélyekről, miknek a 
bolcselkedŐk sikamló pályájokon ki vannak téve. Felvilágoso- 



Digitized by 



Google 



202 SZONTAGH GUSZTÁV, 

dott ember nem hisz vakon; gondolkodása tárgyául kitfiz mm- 
dent, 8 nem mulasztja el érzeményeit is az ész szövétnekérel 
felderíteni; de ha szelleme ép, ha aránytalanság nem létezik 
tehetségei közt s azok egyezőleg működnek , nem fog egy- 
könnyen arra vetemedni, hogy okoskodásának több bizonyos- 
ságot tulajdonítson mint szelleme közvetlen meggyőződéseinek; 
ha teszi, csak akkor teheti, ha szelleme normális állapota már 
hajótörést szenvedett. Hogy ez vajmi sokszor tapasztalható; 
hogy a tudósok az elmélkedést olykor minden mértéken és 
arányon túl űzik, még a tények eltagadása vagy legalább el- 
csavarásával — ez megfogható; de ha ily elferdült fök azután a 
jó»an és» ellen csatáznak, a józan ész ellen, mely jelességet 
épen úgy föltételez mint helyességet, mely az, mit Széchenyi 
István ép velő név alatt minden magyar fő tulajdonának sze- 
retett volna tekinteni ; ha mélységet keresnek abban, mi sa- 
játlag természetelleniség, mert ép észjárásunk kificamodása; 
ha a helyett hogy belső életünk tüneményeit észlelnők, s azo- 
kat szellemünk eredeti alkotásából magyaráznék ; e tünemé- 
nyeket figyelemre sem méltatják , s előleges úton önkényesen 
felkapott hypothesisekből kiindulva, tények ellenére s ellen- 
mondásban szellemünk közvetetten igazságával embert és vi- 
lágot magyaráznak: tisztelt társak! ily természetellenes s azért 
gyászos következésű fonákság, képes a legderűltebb igazság- 
szerető keblet is elbúsítani úgy, hogy végre Schiller-Hccolo- 
minival felkiált : Wie ich das Gute liebe, hass ich auchi Mert 
valóban philosophia, mely nem az igazat, szépet, jót és istenit 
magyarázza, mely nem világító szövétnek életünk pályáján, 
hanem az emberi szabadsággal azoknak lehetségét is tagadja; 
az nem philosophia, hanem életünk pályáját sötétséggel elbo- 
rító antiphilosophia. 

A németek a közvetetlen igazságok felvilágosítását Ja- 
kobinak szokták tulajdonítani. Azonban a világ philosophiájá- 
ra nézve ez nem áll; mint láttuk, már Cicero ismerte azokat, 
s az újabb korban különösen a skót iskola ez igazságokra ala* 
pítá egész philosophiáját, minélfogva köiér»ék pkilosophiójá- 
nak neveztetett. MUy világosan látott e tekintetben kivált 
Reid Tamás , az emberi szellemről irt munkájának lU. kötete 
4. fejezetéből tűnik ki, hol megmutatja, mikép közvetetlen 



Digitized by 



Google 



SZEGEDY JÁNOS JELLEMZÉSE. 203 

igazságok nélkül az analyticai bizonyításnak nem volna eigst 
a syntheticainak nem lehetne kezdete. A skót iskolának, a 
mÍDdent bebizonyítani akaró német szemlélődő bölcselkedők 
lusta int vetnek szemére; nem csodálnám, ha a skótok a szem- 
lélődőket eszelősséggel vádolnák , mert szellemünk első, ere- 
deti igazságait ki lehet ugyan mutatni, de nem következtetni, 
épen mivel első és nem következtetett igazságok. Egyébiránt 
hogy ismét ellenszenvet ne látszassam mutatni a német philo- 
sophia iránt, végül megjegyzem, mikép a közvetetlen igazsá- 
gok természetét épen egy német magyarázta meg legjobban : 
Fries Jakab. 



SZEGEDY JÁNOS JELLEMZÉSE. 

PAÜLER TIVADARTÓL. 
OWast. az acad. május 26. 1856. 

A nagyszombati törvénykar tagjai közöl, akár jogirodal- 
mi tevékenysége terjedelmét, akár hatását tekintsük, alig van, 
kit Szegedy Jánossal párvonalba helyezhetnénk. 

Törvénytárunk általa eszközlött kiadása, egy század óta 
honi jogintézkedéseink ismertetési forrásául szolgál; Tyroci^ 
niuma nemzedékeken át , a legolvasottabb kézikönyvek közé 
tartozott ; Rubricái bőségét tartalmazzák a törvényhozás 
történetére vonatkozó adatoknak; szóval működése hatálytel* 
jes volt sírján túl tágas körökben. 

Állitásom igazságát, munkásságának jellemzése, minden 
kétely fölé emelendi. 

Mező-Szegedi S^gedy János régi nemes családból szü* 
letett Vas megyében 1699. évi april 4. Édes atyja Pál Vas, 
egy ideig Zala és Somogy egyesűit vármegyék alispánya, az 
1687. országgyűlés alatt I. Lipóttól arany nyakláncot nyert. 
Anyja Telekesi Török Katalin volt. 

Mig fivérei részint a katonai részint közhivatalnoki pá- 
lyát választák, ő nővérei egyike példája szerint, ki orsolyai 
szűzzé lett, mártizenhat éves korában, az akkoriban teljes 
virágzásában levő Jézus-társaságba lépett, melynek tagjai 
között számos kitűnő magyar családok neveire akadunk. 



Digitized by 



Google 



204 PAULEB TIVADAR. 

Tannlminyait nagy részt Nagy-Szombatban végezte^ 
azok befejezése után, ámbár tengeren túli hitteijesztési kikül* 
detés ntán vágyakodott és az iránt Kómában is folyamodott, 
hazájában a tanítási pályára rendeltetett. 

A rend szabályaihoz képest előbb alsóbb iskolákban alkal- 
maztatván, 1729. Nagyszombatba jött, hogy mint könyvtár- 
noki segéd, egyszersmind a canoni jogban is bővebb kiképe- 
zést nyerjen. 

Itten 1730. november 3. Kecskés Ferenc rectorsága és 
AfMár Jáfio« cancellársága alatt bölcseleti, ntóbb pedig hit- 
tudorrá lőn, és 1731--1734-ig az elméleti és gyakorlati böl- 
cselet különböző részeit tanítá. 

1735. mint hitterjesztő szónok az ország több vidékein 
működött; azután három évig (1736 — 1738.) a nagyszombati 
egyetemnél az egyházi jogot tanítá, és idő közben a tor- 
vénytudományi kar dekánságát is, mely az akkori rendszer 
szerint minden másod évben a canoni jog tanárára szállott, 
viselte. 

utóbb az ágazati hittant ugyancsak Nagyszombatban 
két, és Oratzben ismét két évig adta elő. 

1743. negyedik fogad ványa letétele után Kolozsvárr* 
mint az ottani társoda rectora küldetett ; itten nemcsak 
az erdélyi viszonyok bő ismereteit szerzé, hanem nagyrészt 
személyes befolyása által eszközlé ki , hogy az ellenkező 
intézkedések megszűntetésével, rendje törvényesen honosit- 
tátott. 

Később a győri társoda élére állíttatott, melynek gaz- 
dászati állapotját fényes polcra emelé; azután Nagyszombat- 
ban a szent írás magyarázatával , és a bölcseleti kar dekánsá- 
gával (1751—53.), majd a bécsi pázmáneum, utóbb a budú 
főbb iskolák igazgatásával bizatott meg, hol egyszersmind a 
magyarországi hadsereg tábori főpapjának hivatalát viselte, és 
mint az érsek^hely tartói szentszék ülnöke , kitűnő jogtudomá- 
nyánál fogva , annak tárgyalásaira nyomós befolyást gya- 
korolt. 

Végre a nagyszombati papnövelde igazgatója, rövid alig 
24 óráig tartott betegségi rohamnak, mely jelenségeiben a 
századunkban járványként uralkodott epemirigyhez hasonló- 



Digitized by 



Google 



SZE6EDT JÁNOS JELLEMZÉSE. 205 

nak látszik, áldozatja lett 1760. december 8. élete 62. évé- 
ben. >) 

Siegedy irodalmi munkássága Idválólag a magyar tör- 
vényre irányult , mire őt foglalkodása az egyházi joggal ve- 
zette , mely benne azon erős meggyőződést szülte , miszerint 
a polgári jog ismerete a canonistára nézve nélkülözhetetlen, 
Baldus jellemző állítása szerint: „Leges sine canone valent 
parum; canones sine lege nihil/' 

Legelső és leghíresebb munkája „Tripartitum Juris ün- 
garid Tyrocinium*' címe alatt legelőször Nagyszombatban 
1734- jelent meg. ') 

Szerző abban koránt sem Verbőc%y hármas könyvéhez 
commentárt szándékozott írni : ,,Cum non commentarios scri- 
bere^sedperspicua brevitate prodesse conati simus'^ — hanem 
az összes magyar jogátnézetét nyújtani törekedett. 

Ahhoz képest, a hármas könyv rendjében, melytől csak 
az előismeretekben tért el, a hazai jog külön forrásaiban talál- 
ható anyagot állitá egybe ; kitűnő figyelemmel Kitonich és az 
1715. év 24. te. által kiküldött országos választmány munkála- 
taira, minthogy ez utóbbiak, azonfelül hogy a természeti 
méltányosságon gyökereznek, már a törvényszéki gyakorlat 
által is nyerek szentesítésöket. 

A magyar jogon kivűl tekintettel volt a római és canoni 
jog szabályaira, melyeknek hatásait és felosztásukat megis- 
merteti, sőt még a német birodalmi jog kútföit is említi. 

A canoni jogot főleg az egyházi törvénykezés szempont- 
jából tartja szükségesnek; egyébiránt mind annak mind a ró- 
mai jognak elveit hazánkban honi források hiányában alkal- 
mazandóknak tartja, mivel azt természeti méltányossággal 
őszhangzó tartalmuk, a leghíresebb nemzetek példája, sőt te- 
kintettel a végrendeletekről szóló 1715. 17. te. hazánk gya- 
korlata is javasolja. 

A természeti jogról alaposan jegyzi meg, miszerint aró- 



') ffortfityt, Memória Hang. et Prov. seríptis editis notomm. Tom. 
III.'Scríptore8 ProvinciM Anstr. Sec. Jesu. Tom. I. Viennae, 1865. 

^ Tripartítom Juris Ung. Tyrocinium iuxta ordinem titulorum opcris 
trípartiti 8S. CsDonibns accomodatom. Tymaviae, 1784. 1761. 1766. 
1767. Zagrabiae, 1736* 



Digitized by 



Google 



206 PAULER TIVADAR 

maiak hibásan az embernek az állatokkal közös ösztöneire ala- 
píták; minthogy ezek valamint jogtalanság ugy jogra is kép- 
telenek, a jog az észből eredvén. 

Szabadjon az emiitetteken kivűl még S^egedy néhány 
állitásidt , munkája bővebb jellemzéséül felhoznom. 

A korában erősen feszegetett kérdés közöl: vájjon a bir6 
mindig csak a felhozott és bebizonyított adatok szerint köte- 
les-e Ítélni, vagy magán tudomását is tekintetbe veheti ? bün- 
tető ügyekre nézve igeulőleg felel » ugy hogy azokban inkább 
hivataláról lemondani mint tudva igazságtalanul itélni köte- 
lessége; miből kitűnik, miszerint S%egedy polgári jogügyekben 
az alaki jogszerűséget, büntetőkben azonban a valóságos igaz- 
ság felderítését tekinté a törvénykezés céljának. 

Ama publicisticai vitapont iránt, vájjon Magyarország 
az öröklési rendszernek újabb behozatala előtt választási vagy 
Öröklésinek tekintendő-e ? a választás mellett szólal fel. 

A törvényhozó hatalomra nézve, örök szentesitvényű 
záradékoknak helyt nem ád ; mert „par in parem non habét 
impérium/' 

Egyházi tárgyakban azon hatalom a pápát illeti ; Ma- 
gyarországra nézve történetét Bonfiniui nyomán Etelétől 
kezdi, és Ászalay ellen vitatja, miként Zsigmond király 
harmadik végzeményét nem csak önhatalmánál fogva al- 
kotta. 

A jylegesolíUio'^ körül a természet nemzetek és isten tör- 
vényeit az uralkodókra nézve is kötelezőknek vallja; az embe- 
rieket közvetlenül csak akkor, ha az uralkodás testületet illet- 
^^f -cgy^fi tagjaira vonatkozólag ; egyébiránt csupán közvetve 
a természeti igazság és jó példa tekintetéből; Magyarország- 
ban azonban a királyi eskü tartalma szolgál feleletül e közjogi 
kérdésre. 

A papság is a törvényeknek hódolni tartozik, nem mint- 
ha a világiak hatóságot gyakorolhatnának fölötte, de mert 
vegyes természetű tárgyakban azt a természeti méltányosság 
követeli, és a^pápa hallgatag beleegyezése is hozzájárul; Ma- 
gyarországban annál inkább , minthogy a papi rend befolyá- 
sával alkottatnak a törvények ; miért is ellenmondásának ér- 
vénytelenítő erőt tulajdonít ; egyébiránt a magyar törvénye- 



Digitized by 



Google 



SZE6£DT JÁNOS JELLEMZÉSE. 207 

ket nem „mere poenaUsek^' hanem a lelkiismeretben íb kötele- 
zőknek állítja. 

Az egjház és állam viszony zata szempontjából oly fon- 
tos menedékjogot, a plébánialakokra terjeszti ki; abban más 
keresztyén felekezetűek és katonai szökevények is, de a pápai 
rendeletekben megállapított megszorításokkal részesülnek. 

A helyhatósági szabályok tárgyánál a megyék és részek 
foldirati vázlatát, Pozsony vármegyének magyar szövegű sza- 
bályait közli. 

A kapcsolt részek szabályainál az 1715. 120. tcnek 
koránt sem tnlajdoDÍtja azon értelmet, melyet később többen 
abban kérésének. 

Az 1635. és 1681. Ferdinánd és Leopold által megerősí- 
tett szabályokat egész kiterjedésökben közli, minthogy azokat 
nehezen kaphatóknak mondja. 

Áttérvén Erdélyre az „Approbaták'^ és „Compilatákat'< 
ismerteti meg; az erdélyi szászok helyhatósági jogkönyvét 
pedig egészen adja; mert habár több szabálya a házasság kö- 
rűi a sz. canonokkal ellenkezik , mégis érdekében van mint 
mondja a jogtudósoknak, ismerni „törvényeit és szokásait 
mind azoknak, kik ugyanazon egy korona tagjai." 

A kapcsolt és alárendelt részek közötti megkülönbözte- 
tést már nála találjuk. 

A jobbágyok viszonyát a római jog örök haszonbéréhez 
hasonlítja. 

Sajátságos benyomást tesz azon állítása, hogy „kevés 
esztendő" múlva az ország közelebb kidolgozandó saját bün- 
tetőtörvénynyel birand; — remény, mely századon át a nemzet 
leghőbb vágyai, legsürgősb szükségletei közé tartozván^ nem 
ment teljesedésbe. 

Számosak azonkívül az érdekes történeti adatok, melyek 
az akkori viszonyokra világosságot derítenek ; így olvassuk 
hogy az egri püspök előrangját tagadólag elintéző határozás 
kelt az 1712. országgyűlésen; a jezsuiták országgyűlési meg- 
hívó levele a tartományi főnöknek szólott, ki a követeket ma- 
ga nevezte , de született magyarok közöl ; felemlíti , mi leg- 
újabban e helyen is meg volt pendítve, miszerint Csallóközön, a 
Yégh-család sz. István egy eredeti kiváltságlevelének birto- 



Digitized by 



Google 



208 PAÜLBR TIVADAR. 

kában volna; hogy még vannak városok, melyekben az oBsasea 
polgárság választja a tanácsot; az országos választmány a 
drávántuli kerületről mint ötödikről tészen említést , apro- 
clamáták a kir. táblánál magyarul történtek, az akkori ügy- 
védi szabályzat Lipót király által 1694. bocsáttatott közre 
stb, 

Monkája nagy tetszésben részesült; első részének kia- 
dása után közel negyven buzdító levelet vett nemcsak az or- 
szágból és kapcsolt részeiből , hanem Ausztriából, Stájerhon- 
ból is; összesen öt kiadásban, utolsója a szerző halála után 
(1767.) jelent meg. 

A „Tyrociniumot^^ ugyanazon évben „Rubricae siveSy- 
nopses titulorum , capitum et articulorum univ. iuris ungarí- 
ci'* dme alatt három részben a magyar törvénycikkek folzetei 
követték. *) 

Azokat arómai és canoni jog példájára az emlékezet kony- 
nyebbítésére foglalta egybe, és fölemlítvén Ae^^iulvdU és 
Schmabigrueber canonisták nyomán magyarázati fontosságu- 
kat , nyelvtani, jogi éstörténeti jegyzetekkel kiséri. 

A nyelvtaniakban a hazai jog sajátságos szavait magya- 
rázza, a jogiak gyérebbek és Tyrociniumából kölcsonözvék, a 
történelmiek a törvénycikkek történeti okai és körülményei 
előadása által ][• Mátyás korától kezdve, mind a törvények 
szellemére, mindcéljára világosságot derítenek, és ennél fogva 
főfontosságúak. 

így az 1548. 13. cikknél érdekesen adja elő a magyar 
egyház állapotját, a tridenti zsinat elfogadását; az 1574. 83. 
c a Szapolyaiakf Bebekek^ Omágoky Perinyiek stb« után, a 
koronára szállott jószágok sorozatát, az 1587. 44. c. éa az 
1613. 32. c, miként került a turóci prépostság a jezsuiták bir- 
tokába, és elvesztése után hogy nyerték ismét vissza; az 1647. 
5. c. folytán élénken rajzolja a vallási kérdések iránt keletke- 
zett heves vitákat, az 1715. 31. cikk alatt az evangelicusok 



Trip. Tyroc. (2 kiad.) 64, 248, 810, 871, 642, 778. 1. 

*) Rnbricae .... iuris nng. nunc primam coUectae et in trés partes 
distribatae atque in tyronum gratiam notia iarid. hist. diron. nec non 
etjittolog. iUwtratae. Tyroaviae 1784. 



Digitized by 



Google 



SZE6EDY JÁNOS JELLEMZÉSE. 209 

zamatainak történetét közli: azonkivűl több család, úgymint 
z Gálok f Sybrikek, Ssegedyek történelmére becses adatokat 
szolgáltat. (1550. 4^., 1566. 1., 1687. 15.) 

A munka befejezéséül a tárnoki cikkek fölzetei, és a ró- 
mai polgári 8 canoni jog szabályai közöltetnek. 

A rubricák után még Nagyszombatban Verbőczy hár- 
mas könyvét jegyzetekkel felvilágosítva bocsátotta közre, 
1740. 

A jegyzetek ugyan azok, melyek a Törvénytár utóbbi 
kiadásaiban találtatnak. 

Ezen munkája, a Törvénytáron kiviil összesen négyszer, 
legutolszor 1822. évben és pedig oly változatlanul jelent meg, 
hogy a n. 14. címében elősorolt királyok közt utolsónak III. 
Károly említtetik. 

Kolozsváratt 1744. a magyar királyok végzeményeit sz. 
Isiüámiól n. Endréig életrajzaikkal együtt adta sajtó alá. ^) 

Célja mint mondja az erdélyieknek azon törvények szö- 
vegét nyújtani, melyek őket kötelezik, és mégis közöttük 
oly ritkák, hogy legnagyobb számok az eredeti végzemények 
helyett Zsámboky kivonata használatára szorítkozik. 

Az életrajzok a Törvénytárban előfordulókkal megegye- 
zők; a jegyzetek, melyekkel mind azokat mind a törvényeket 
kiséri, jogi, időrendi és nyelvnyomozásiak; a törvénytáriaknál 
sokkal bővebbek, ámbár azok némelyikeivel tökéletesen ösz- 
hangzók. 

Ezen mnnkának második kiadása IV. Béláig kiegészítve 
1763. jelent meg. 

Győri tartózkodása időszakába több iratai esnek, me- 
lyek nagyrészt a már folyamatban lévő törvénytári kiadásra 
vonatkoznak. 

„Manuale Jurisperitorum Ungaríae*' címe alatt a hazai, 



Werbóczyasillnstratus, sive decretum tripartitam iurb consuet. I. 
Begni Hnngariae in §§. distinctum et notis ac observationibus in usum 
praesertim tyronom Ulnstratum. Tyrnaviae 1740. 1763. 1775. Badae 
1822. in 8. 

') Becreta et vitae primorum Hungáriáé Begom, qtd Transylvaniam 
possidere. Claudiopoli 1744. 1763. 

ACAD. ÉBT. ie66.IV. 14 



Digitized by 



Google 



210 PAÜLER TIVADAR. 

római és egyházi jog fSszabályút egybe foglaló kézikonyYet 
kivánt a honi iQúság számára készíteni. *) 

Mi végre a SaenHeónyi által már kiadott csáBzári jog, és 
a Bubricákban megjelent egyházi jog szabályait, a hazai jog 
forrásaiból merített 250 irányelvvel bővítette. 

Bevezetésében ezen szavak értelméről és a szabályok 
használatáról értekezik. 

A hazai jogból vett szabályok érvényesek forrásuknál; a 
rómaiéscanoniakpedig, mennyiben a honi intézményekkel osz- 
sze nem ütköznek, a bennök rejlő természeti méltányosságuk- 
nál fogva; ugyan azt állíthatni a szavak értelméről a római 
jogban előforduló, és a leghíresebb jogászok irataiból vett el- 
vekről. 

Végre az általános jogelvek ismerésének szükségét velő- 
sen fejtvén ki, VerbőCAyt és Kiionichot^ tekintvén kora kö- 
rülményeit, egyéb tudományos készültség nélkül, elégtelenek- 
nek mondja. ^) 

A „Bipartita Cynosura" című munkájában % melyet a 
Foglár-téle egri intézet jogtanulóinak ajánlott, bevezetésül a 
magyar törvénytári mutatók irodalmáról értekezik, mely- 
nek bővebb történetét nem rég Wensel Gusutáv tagtársunktól 
vettük. 

A „Cynosura" vagy tárgymutató két részre oszlik; az 
elsőt, mely a dolgok és kereseteket tartalmazza, S%egedy maga, 
a másodikat, mely a személyek és családokra vonatkozik, Széni- 
keresztes Pál bölcselettudor , „munkái és utazásai hű társa** 
mint nevezi, szerkeszté. 

Kiadását testvére és Festetics hétszemélynök segedelme- 
zései lehetségesíték. 

Valamint a fennéríntettjogszabályok,ugy ezen tárgymu- 
tató is, a Törvénytárhoz csatoltattak; az utóbbi azonban némi 



^) Manuale Jurisperitorum Ungariae continens regulás iuris patrii 
nunc primum ex totó corpore iuris coUectas .... quibus accedunt regu- 
láé iuris pontifícii et caes. Jaurini 1749. 

^) „ — Nisi ultra YerbÖczyum, Kitonichium , pro moderno temporum 
statn aliquid sapiant , haerebit aqua.^* 

*) Bipartita Cynosura universi iuris ungarici de rebus, actionibus et 
personis. Jaurini 1749. Partes H. 



Digitized by 



Google 



SZEGEDY JÁNOS JELLEMZÉSE. 211 

módosításokkal, miről mindenki meggyőződhetik, ki az első 
részből a Bosenbergense, Venetus, Yicarii, Ursulinae, Strigo- 
niensis, Talleri, Nobilium Campi Turopolya, Zagoria, Zent- 
Gaal stb, a második részből Acsády, Altban, Zichy stb című 
cikkeket a törvénytáriakkal összehasonlítja; azonkívül ezen 
kOIon kiadásban a törvénycikkek egyes §§-aira utalás nincsen. 

A győri naptár mellékleteiül , de attól elválasztva is je- 
lent meg 1750. értekezése: ,yAssertor libertatis ungaricae An- 
dreáé ŰZ' 

Abban ü. Endre király életrajzát , az arany bulla szö- 
vegét, számos jogi és történet-itészeti jegyzetekkel adja. 

Figyelemre méltó, hogy a bulla befejezésében említett 
„tempinm" és „hospitale*' kifejezéseket a Komában sz. István 
által alapított egy- és kórházra érti, és lÁps Just hason véle- 
ményének folemlítésével, az Ahrembergek és Croyak András 
fiatóli származását vitatja. 

Érdekesek történeti tekintetből a magyar egyházi vár- 
megyék eredetére vonatkozó adatok; az e korban alapított és. 
a jezsuiták birtokába jutott magasabb javadalmak jegyzéke; 
az. István panonhalmi alapító oklevelének kivonata, ugyan- 
azon királynak a veszprémvölgyi apácák számára kiadott gö- 
rög oklevelének latin fordítása , és Kálmán király megerősítő 
okmánya, melyeket figyelemgerjesztésűl közöl. 

Következő évben ugyancsak a győri naptárral bocsátotta 
közre 11. Endre királynak az erdélyi szászoknak 1224. adott 
kiváltságát, gazdag történeti felvilágosításokkal. ^) 

8%egedy itten felhasználva az erdélyi viszonyokról szer- 
zett bő ismereteit , a szász szerkezetnek igen tanulságos raj- 
zát adá. 

A szászokat nem goth eredetfieknek Tappeltínuúj hanem 
nagyobb részt a 11. Géyza kormánya alatt megtelepült gyar- 
niatok ivadékfunak állítván, kiváltságolásuk okait történetileg 
nyomozza. 



') ÁBsertor libertatis ungaricae, dalmaticae, croaticae et slavonicae 
Andreaa 11. Rex Hierosolymitanus. Jaarini, 1750. 

*) Andreaa n. dictaa Hierosolymitanus Rex Ungariae decimus nonus 
Sazonmn in Transylvania libertatis assert. Janriiii, 1751. 

Digitized byCjOOQlC 



212 PAULER TIVADAR. 

Kimutatja xnifizerint állítólagos Bzegénységok csakürfigy 
volt; és e tekintetben az általok alapított gazdag szebeni pré- 
postságra utal, melynek püspőkségrei emeltetése körül, az 
esztergami és kalocsai érsekek meg nem tudtak egyezni. 

Kiemeli hogy a lelkészek választatását , és azok egyházi 
hatoságának megalapítását, csak Endre apostoli kegyúri jogá- 
ból magyarázhatni meg ; hogy a szász egyházak közvetlenül 
az esztergami érsek alatt állottak, sőt még korában is a nagy- 
szebeni és brassai Jézus-társasági lelkészek hatósága alá tar- 
toztak. 

A szászok földjét földiratilag határozván meg, abeszter- 
ceiek kiUön eredetét és csak Mátyás király idején a többiekhez 
történt csatoltatásukat vitatja. 

Megérinti hogy helyhatósági joguk szerkesztése előtt, 
norimbergai szokásokkal éltek; magyarul is beszélnek „Nam 
ungaricam expedite nitideque fari gloriosum ducunt;'^ korában 
levéltáraikban számos magyarországi oklevelek találtattak, és 
két száz év lefolyta után ismét római catholica vallású viselte 
a száz nemzet ispánságát. 

Azonfelül közli Mária Terézia 1744. felszólítását az er- 
délyiekhez, ugy szintén a nádorhoz intézett levelét, melyek* 
ben a magyar vitézségnek tulajdonítja a háború szerencsés fo- 
lyamát, kimenetelét. 

Nevezetes továbbá hogy I. Lipótnak, a nem-egyesültek 
uniójára vonatkozó rendelete, melyben az egyesültek a római- 
catholicusokkal egyenjogúaknak nyilváníttatnak, Kottanics fő- 
érsek mint korlátnok aláírásával, kettős pecsét alatt kelt. 

Végül S:iegedy a, Mostóczy s Te/e^dy püspökök, utóbb 
Szentiványi által kiadott, és „Corpus Juris'^-nak címezett tör- 
vénygyűjteménynek új kiadását eszközlé. 

Neve ugyan azon elő nem fordul; de az általános hagyo- 
mányon kivül, mint Kovachich József Miklós mondja, ezt né- 
mely jegyzetek, melyekben a Tyrocinium és Bubricákra, mint 
saját munkáira hivatkozik , kétségen kivül teszik. ^) 

Hozzá járul, hogy a „Cynosura bipartita'^ előszavában. 



Notitiae praellminares ad Syllogen Decretoram Gomitialiiim. Pe- 
stini, 1820. 60. 61.1. 



Digitized by 



Google 



SZEGEDY JÁNOS JELLEMZÉSE. 213 

magát s nyomtatás alatt levő Törvénytár jegyzetei szerzőjé- 
nek kifejezett szavakkal vallja. 

Ezek közöl Frank Ignác szerint , leghasznosabbak, me- 
lyek a rokon törvényeket kimutatják, vagy homályos helyekre 
világot a történetekből nyújtanak. 

Azokon kivűl a királyok életrajzait, melyeket Mo$sóc%y 
a Quadripartitumból vett által, egészítette ki és bővítetté. 

A törvénycikkek felosztása előbeszéd- és §§-ra tőle van; 
ngy szintén a tárgymutató, és a magyar jogból vett szabályok, 
mint azt fenébb megérintők. 

A fSérsekek és nádorok másod sorozatát és az 1747. évi 
katonai szabályzatot hasonlag ő iktatta a törvénytárba. 

A királyi kiváltságlevélben adott felhatalmazással azon- 
ban, hogy az elavult törvénycikkek külön betűkkel nyomatas- # 
sanak, nem élt. 

A törvénytár ezen kiadása, mely Kavachichként 1742—* 
1751. nyomtatás alatt volt, újra változatlanul Budán 1779. 
és 1822. jelent meg. 

A legújabbik 1845. kiadás is a szerint azon módosítással 
történt, hogy a Cynosura helyett tökéletesebb tárgymutató 
készült, és az valamint a mellékletek is, külön kötetekben bo- 
csáttattak közre. • 

Kavachichf ki ezen kiadást élesbirálat alávette, a régieb- 
bek fölötti előnyeit nyiltan elismeri: „Caeterum haec editio 
omnibus praecedentibus pro ueu commodior est.'' ^) 

A mondottakból kitűnik, miszerint Ssejfedy munkásságát 
nagyrészt források kiadására, magyarázatára, azok használa- 
tát könnyítő segédszerek előállítására fordíta, de önálló tudó* 
mány OS munkák által is előmozdítá a hazai jognak ismeretét. 

Bokros foglalatosságai mellett a legbuzgóbb egyházi fő- 
leg hitterjesztő szónokok közé tartozott, számos missiói irat- 
líiin kivűl bizonyítják azt több, nyomtatásban megjelent latin 
és magyar beszédjei, melyek sorából gr. Erdódy László Mik- 
lós nyitraá püspök és udvari korlátnok emlékezetére 1736. 
mondott gyászbeszédjét mind velős magyarsága, mind tartal- 
ma miatt , minthogy abban az Erdődy-nemzetség történetét 



') Notitiae praelíminarefl. 60. 1. 

/Google 



Digitized by ^ 



214 PAULER TIVADAR. 

főbb vonásaiban fejtette ki, különösen tartom megesdíten- 
dőnek. *) 

O eazközlötte továbbá Révay a szent koronáról írt 
híres commentárának második kiadását, Okoliesángi Jázaeí 
költségén, és azt III. Károly koronázása leírásával bő* 
vitette. 

A „CereographiaHongariae^^ címfi munkát azonban töb- 
ben nem néki, hanem KbUer József rendtársának tulajdonítják. 

Siegedy a magyar jogot nem fogta fel elszigetelten , a 
rómaiés canoni jog fontosságát ismételve említi; összeköttetés- 
ben azokkal fejtegeti a magyar jog intézményeit , meleg sza- 
vakkal ajánlja azoknak tanulmányozását. 

Innen gyakrabban, főkép Tyrociniumában külföldi jo- 

% gászokra hivatkozik; a romanisták közöl leginkább Baldus, 

Zoifiu$9 Wesembeckf a canonisták sorából Barbosa Suarei^ 

Molina, Pirhingj Mysing^ Schmaligrueber és Re^enstuehlmun" 

kaival élt. 

A magyar jogban a források tanulmányozása és ismere- 
tének szükségét több ízben főleg Tyrociniuma előszavában 
velősen emelte ki; egész kiterjedésében a különös kútfök érté- 
két méltányolván, kitűnő figyelmet a helyhatósági szabályok- 
nak szentelt. 

A kapcsolt részek szabályai még korunkban is kiadásai- 
ból idéztettek; Erdélyre és jogviszonyaira pedig magyar jogá- 
szaink, csak a legújabb időkben ismét kezdek fordítani figyel- 
möket. 

Az ország és részei történetében teljesen jártas, ismerte 
annak régibb és újabb iróit , és valamint a spalatoi főesperes, 
LuduSf ThurócAy stb ugy az ujabbak munkáit is szorgalma- 
. tosan használta. 

A mi a jog természete körüli nézeteit illeti, iratait szent 
tisztelet lengi át az örökös igazság iránt; több ízben a termé- 
szetijogra, még többször a természeti méltányosságra hivatko- 



Aquila magnarum alarum; nagyszárnyú saskeselyű, azaz nagynemú 
stb. gr. Erdödy László Ádám Miklós úr Istennek és sz. apostoli római 
széknek kegyelméből nittrai püspek stb. halottas dicséreteinek képe. 
Nagyszombat 1786. Végén olvasható : „Explicit impressio 1800 exem- 
plarinm usque ad litteram S excorrentium intra octodecim dies." 



Digitized by 



Google 



SZE6EDY JÁNOS JELLEMZÉSE. 215 

zik, sőt a római jog nyomosságát nagy réazt tartalmának azok- 
kaliöohangában találja. 

Eszleges irányt S^egedynek ki sem fog tulajdonítani, de 
józan esze sugallatánál fogva , egy percig sem kétkedett azon, 
miszerint a jogot minden erkölcsi erejétől fosztja meg, ki em- 
beri intézményektől független, örökös, általános lényegét két- 



A mit a bölcseleti ismeretek szükségéről Cynosurája elő- 
szavában mond, eléggé jellemzik irányát; miért is teljes jog- 
gal állítá Stalay László ^ miszerint megvolt benne a sejtelem, 
hogy az ősöktől maradt törvényes ellátást „léteges egész ké- 
pében kell tekintenünk annak, mi utóbb históriai és észjognak 
neveztetett, meg nem tagadásával.^^ ') 

Irálya folyó , könnyen érthető ; a Rubrícák előszavában 
kimondott nézete: „Non tam verbis quam rebus soliciti, in- 
telligi potius, quam anitore sermonislaudari optabamus^^ min- 
den iratai jellemzéséül szolgál. 

Gyakran magyar jogi műszavakat és példabeszédeket 
használván, az utóbbiakat itt-ott meg is magyarázza. 

Minden munkáiból buzgó vallásossága tűnik ki , szerzé- 
si állását több állításai tükrözik vissza. 

Ebből magyarázhatjuk meg különösen némely, az egy- 
há jogra vonatkozó tételeit , nevezetes<en a canoni jog köte- 
Icg erejének terjedelméről, továbbá hogy az egyháziak tanú- 
sáiétel alól isteni jognál fogva fel vannak mentve, kisebb 
halmaskodási esetekben egyházi törvényszék elébe tartoz- 
nál azok még a végrendeletek belső ünnepélyességeiről is 
itéUnek, a Bómában történt kihirdetés az egész világra 
néz^kötelező, nem különben némely személyek mint Bocskay 
fólot szigorú Ítéleteit, azon okoskodását, melylyel a jezsui- 
ták Hltását tartalmazó 1608. k. e. 8 te. érvénytelenségét, a 
papi ad ellenmondásának törvényerőtlenitő hatását vitatja 
Btb. ^ 

Isoha az oda nem terjed, hogy amagyar jog sarkigaz- 
ságait ,*, apostoli király kegyúri jogait támadná meg, vagy 



í) Pub^tai dolgozatok. Peat 1847. 1. köt. 9. 1. 

") Tyro. 41. gg. 454. 479. 622. 1. Rnbricae H. 68. III. 4. 10-12.1. 



Digitized by 



Google 



216 PAÜLER TIVADAR. 

az evangelicusok törvényes igazait kétségbe vonni, megszorí- 
tani, félremagyarázni iparkodnék, szent volt 8%egedynek vallá- 
sos meggyőződése, de szent hazája törvényeinek rendelete is. 

Nevezetesen a szászok kiváltságairól irt értekezését a 
mérsékel tség, ezen nemzet méltánylásának szelleme lengi át; 
és szerzete iránt kitűntetett jó akaratjokat nem oaak fölemlíti 
hanem hálásan el is ismeri. 

Közjogi tekintetben mind a korona, mind a VerbŐay 
értelmében vett nemzetnek jogait egyaránt védi; mindenhol a 
hazafiság meleg érzelmei, a magyar szent korona dicsőitésére 
irányzott törekvései nyilvánulnak; a szászokról írt értekezésé- 
ben pedig státusférfiui tapintatának több jelenségeire aka- 
dunk. 

Egyáltalán S%egedy működése megítélésében el nem sza- 
bad felejtenünk, miszerint a magyar jog tudományos müve- 
lésében rést törőleg lépett fel. 

Mily sikerrel a gyakorlati életre? mutatja azon körül- 
mény , hogy munkáira törvényszékek előtt történtek hivatko- 
zások , hatása kiterjedt később nemzedékekre. 

Mily tudományos készültséggel ? arra nézve elégségei 
fennevezett tagtársunkra, mintlegkitünőbbjogtudósainkegyi 
kére utalnunk, ki azon cikkében, melyben jogtudományi állapc 
tünk múltjáról elég szigorú Ítéletet hoz, akként nyilatkozó 
„Különös de való, hogy Szegedy tyrociniuma és rubrícái, ír 
lyek száz és néhány évvel ezelőtt jelentek meg, tudomány- 
ság tekintetében épen nem állanak alantabb fokon napjak 
commentatorainál. A rendszer egyszerűsítése körűi tétettek ő- 
lépések, a históriai tudományok haladásával haladott ezgy 
ama törvénycikk hermeneuticája is; a diplomatica, me >^ 
csakugyan továbbra vitetett, mint sem hol azt az „Aeftor 
libertatÍ8hungarícaeAndreasn.^Mrója hagyá vala, fényt^asz- 
tott erre s amarra, de ez aztán a végre új pályát nyitó^^m'^ 
föllépéséig minden.*' ") 

Szegedyt annál fogva méltán nem csak a nagy^bati 
törvénykar, hanem az összes honi jogirodalom legtiinőbb 
nevei közé számíthatjuk. 



Publicistái dolgozatok I. köt. 9. 1. 

/Google 



Digitized by ^ 



A HANGLÉPTÉK KISZÁBÍÍTÁSAIRÓL. 217 

Róla teljes igazsággal állíthatá Hórányi hogy emlékeze- 
te , mfg a törvénytudománynak becse fenálland, az idők fele- 
dékenysége és viszontagságai enyésztő hatalma ellen biztosít- 
va van. ^) 



A HANGLÉPTÉK KISZÁMÍTÁSAIRÓL. 

KIVONAT 

GYÖRY SÁNDOR 
előadásából, apr. 7. 1856. 

Sokan azt hiszik hogy hangléptékünk számviszonyait 
azért nem lehet kiszámítani, mivel hangrendszerűnkben a ter- 
ciák, quinták és octávák viszonyait lehetetlen úgy öszveegyez- 
tetni hogy azok valahol egymással öszveessenek ; mások ismét 
azt hogy hangléptékünk számviszonyú ki vannak ugyan szá- 
mítva, de a gyakorlatban ámbár elméletileg igazak is, alkal- 
mazhatatlanok. 

Ezen utóbbi fogalom mindenki előtt méltán visszatetsző- 
nek látszhatik. Mert hiszen a hanglépték nevezete alatt, a ze- 
nészeiben elfogadott hangok egymásutáni következését kell 
értenünk, nem pedig azon hangokét, a mik csak elméletileg 
léteznek, ha tehát a hanglépték ki volna számítva, annak al- 
kalmazhatónak kellene a gyakorlatban is lenni ; ha pedig azon 
kiszámítások csak elméletileg igazak, gyakorlatban pedig nem 
alkalmazhatók, akkor azon kiszámítások nem hangléptékünket 
illetik, hanem azon elméleti hangokat, melyek gyakorlatban 
nem léteznek s nem is létezhetnek. 

A dolog abban van, hogy hangléptékünk viszonyait so- 
kan sokféleképen igyekeztek meghatározni és kiszámítani, de 
azon kiszámítások nem sikerültek, s ez az egyszerű ok, a mi 
miatt gyakorlatban alkalmazhatlanok, azaz: sem elméletileg 
aem gyakorlatilag nem igazak. 

Lássunk ezek közői mutatványképen egynéhányat. 

1) Malcolm szerint hogy a diatonicai hangmenetelbe c 
d,e,f,g,a,h, c iktatandó öt fél hangokat meghatározhassuk, az 



1) Memória Hnng. III. köt. 337. 1. 

/Google 



Digitized by ^ 



218 GTÖBT SÁNDOB. 

alsóbb hangokat {l ar&nyban kellene fölemelni, mely szerint 
lenne: (U8=-^f ; dÍ8=f ; {i8=}^; gÍ8=:| ; aiss^^f 

melyekből három felette kemény terciit találunk, }|= 
1, 28 viszonynyal, pedig a terciáknak ezen viszonyáról tapasz- 
talat után tudjuk hogy tűrhetetlen. Névszerint: 

gis cis dis 

e ~^ h"~ ** 

2) Malcolm szerint másképen: a nagy egész hangokat 
% =^1 ekképen: -^f X^y akis egész hangokat *f=f| ekké- 
pen: ff Xi| kellene félhangokra felosztani, melyek igen keve- 
set különböznének egymástól. 

Ezen felosztás figyelmet sem érdemel, mivel erre azon 
tévedés szolgáltatott alkalmat, hogy némelyek szerint a közbe 
iktatott hangoknak az egész hangok között épen középütt 
kellene esni, melyről az alábbiakban körülményesebben le- 
szen szó. 

3) Rousseau azon felosztást ajánlja, miszerint a nagy 
egész hang, kis fél hangra=}| éslegnagyobb fél hangra |J, a 
kis egész hang, kis fél és nagy fél=f{ hangokra szakasz- 
tatnék. 

E szerint a Malcolm felosztásában találtató felette ke- 
mény terciák kiigazittatnának ugyan, ellenben ugyanannyi és 
szintolyan hibás terciák tétetnének helyökbe : 
cis íAb dis 
f C g '^ 

sőt még ezeken kivül fis-nek nem lenne felső terciája, mert 
fis, melynek tercia viszonyban kellene lenni, quarta viszonyba 
ais 
= V3 hozatnék. 

4) Rousseau-nál Dictitmaire de Musique Árt Sysiéme a 
távközök kiszámítására négy haszonvétlen formula terjeszte- 
tik elő BoisgeloU'tól. Hasonló értelemben irt egy cikket az 
Encyclopédie me/Aocbfiie-bc is, a mely ott sem tett szerencsét. 
Szerinte minden távközök a quarták és quinták viszonyaiból 
származnak — tehát mindnyájokat ezekből kell kiszámítani. 
Ugy de a quarták és quinták viszonyai már csak a diatoniciu 
hangmenetekben sem egyenlők, tehát hol és mikor melyik vi- 
szonyokkal számítsunk? 



Digitized by 



Google 



A HANGLÉPTÉK KISZÁMÍTÁSAIRÓL. 219 

Még nagyobbhibába esik azonban, midőn azt mondja : A 
gariftlarmonya-a}, mely eddig tiszta vi9%anynak tartaiottynem 
egyéb közelítőnél ^ s igen kemény quintál származiai^ s ez a 
mérsékletnek valóságos alapja^ melyet csak visszaélésből nece* 
zéUsk annak, mert a quintának gyengének kell lenni hogy jó /e- 
gyen. Ezen állítását pedig (a quinta viszonyát n-nek nevez- 
vén) kétségbe vonhatlanul bebizonyítva hiszi ezen megmuta- 
tás következtében : 

n^=s5, úgymond, tapasztalati adat tehát n=z5\=, 
1,49535. .<§. 

Tévedése abban áll hogy négy egyenld=yg quinta viszonynyal 
számít. Márpedigazon négy quinta, melylyel c= l-ből=e= 
5-re érünk, következő C: G; G: d; d: a; a: e, melyek között 
d: a nem } hanem 2. '5 = ^1^ így tehát: 

3» 2.»5_ 

2iX~2i' — 5 a tapasztalati adat , nem pedig n^=:5 

5) Mások ismét úgy vélekednek, hogy a két főhangok- 
nak mindegyikét a nagysy^ és kis tercia=f közötti viszony- 
nyal |X|=|| kellene fölemelni és lenyomni, tehát huszonegy 
hangra volna szűkségfink, mivel pedig csak tizenkettőyB,n,ezek 
nem elegendők arra, hogy közöttök minden alaphangnak meg- 
felelő tiszta öszhangzatok találtassanak. Minél fogva a követ- 
kező huszonegy hangra volna szükségünk. 

c=l; cis=f|; des=f J; d=%; dis^Jí; e8=«; e=-V4 
ei8=4|; fes=||; f^; űa=^; ges=||; g=% 
gis—fí; aes=|; a=|; ais— ^^í; hes=J; h— ^ 
hi8=*||; ces=|f ; c=2 

De a fölemelések és lenyomások a diatonicai hanglépték 
haszontalan ismétlései lévén — miszerint hangmenetünknek 
ces, c, és cis-ből szükségképen egyenlőnek kell lenni— ezekkel 
annak hiányait helyre nem hozhatjuk, mert egy az, hogy a 
hangok szaporításával a megkívántató öszhangzatoknak is sza- 
porodni kell; más az : hogy a kis terdák viszonya kétféle lé- 
vén, egyiknek módosításával nem lehet a másikat is kiegyenlí- 
teni, miknél foírva ezen három kis terciából*i=Í=-=i,ha 
^ e a h '* 

az illetékes hangokat ||-el fölemeljük és lenyomjuk, tiszta ter- 



Digitized by 



Google 



220 GTÖRT SÁNDOR. 

ciákat nyeriink ugyan, ebből ellenben 

f ai semmiképen nem. 

Például: 

A d felső nagy terciájának vagy fís-nek vagy ges-nek kel- 
lene lenni. Már pedig : 

fis 5* ^2* 100 egy kommá val kisebb a tiszta viszony- 

d 2:3»^3^ 8l 
náL Ellenben: 

ges_2.^3^ ^2» 2^ 32 mint tudjuk, tűrhetetlen. 
— g— 52 ^3%—52—25 

Hasonlag az f alsó nagy terciájának vagy cis-nek vagy 
des-nek kellene lenni, úgy de : 

f 2* 2.83 2^ 32 türhetlen 



ar^3^ 5»— 5»~25 

f 2* ^^ 5^ 100 egy kommával kisebb a tiszta viszony- 

des~ 3^3»~"8Í 
nál. Melyekből világos, hogy sem d-nek felső sem f'uek alsó 
tiszta terciáira még b, huszonegy hang között sem akadhatunk. 

Mindazonáltal a fentebbi viszonyok ezen világosan kimu- 
tatható hibák mellett is, noha még azon felül ezekben nem is 
hangléptékünk van kiszámítva, mert az nem husMnegff hap 
nem csaktísenft^t hangból áll, a hanglépték kiszámitásául 'álta- 
lánosan el vannak fogadva, s a mi a tnenkét hangot illeti, arra 
nézve azon rövid elutasítással kell megelégednünk, hogy a le- 
nyomott és fölemelt hangok között kevés különbség lévén, ha 
a kettőnek közepét ve6zszük,az innét származó csekély eltérés 
érezhetetlen. L.fiaumgartnersNaturlehre.6-te Auflage, Wien 
1839. 216. 1. Jedlik Ányos, Természettan elemei. Pest, 1850. 
498. lap. 

De ha ez így van, huszonegy hangra semmi szükségünk 
nem lévén, számítsuk ki a tnenkeitőtfűgy hogy azokat a nagy 
és kis hangok között középre ejtsük. 

A nagy hangok =s J kellő közepétől Hya kis hangokétól 
= y> hasonlag |f csak ^^^^^^f-ed részben távozik el, ha te- 
hát a nagy egész hangközök alsó hangjait ||-al, a kis egész 
hangközök alsóit }^el folebb emeljük, azzal azoknak közepét 



Digitized by 



Google 



A HANGLÉFTÉ^ KtSZÁMÍTÍSAIBÓL. 221 ' 

minden kivintató pontossággal megközeUthetjUk. így pedig 
leszen: 

c«=«; fu,=|!xií;aÍ8=4X|4;dÍB=^,XM;gi»=iX« 

a ais jS* 

• 't 

tehát £üéfr.-;-nagy tercia viszonyok másfél kommá val tértek 
a ais 

el a tiszta viszonytól , a mit pedig érezhetetlennek épen nem 

mondhatunk. 

6) Euler is közlött egy kiszámítást a berlini Academia 

évkönyveiben (Mémoires de l'Académie de Berlin T. XX.) 

hihetőleg a szokott hangolási mód után, mivel ezt irja felibe: 

Voici le sysiéme ordinairey mely szerint: 

f=2»=512; fís=2.«3.*5=540; g=2.«3»=576; gis 

=2.'3.5«=600; 
a=2.'5=640; b=3.»5«=675; h=2.^3.25 = 720; 

c=2.ö3=768 
cis=2.'52=800; d=2.533 = 864; dis=2.23.»5»= 

^60; e=2.«3.5.=960; f=2»«=1024 
ezekben négy tűrhetetlen tercia találtatik : 

-^=?=-r-= J^ 41, következőleg ezsemelfogadható. 
gis h cis dis 

Hátravan tehát azon kérdés hogy, mivel aterciák, quin- 
ták , és octavák viszonyait nem lehet egymással öszveegyez- 
tetniy e miatt hangléptékünk viszonyai kiszámíthatatlanok-e? 
Erre csak a kiszámítások tettleges végrehajtásával lehet 
megfelelni, melyeket s azoknak gyakorlati alkalmazását itten 
egész teijedelmökben nem közölhetjük, annál fogva csak ered- 
mény őket mutathatjuk elő, melyek szerint: 
2» 256;, 3« ,. 2* ^ 

c=l; cia=35=-243^-28=S5 '^'^=33=3* 

5 _5 ; ^2»_4;^ 3.^5_45; 3 

"^""4 3~3 ~2* ~32 S~2 

2' 128; _5; . _2*_16; , _3^_15; _2 
gi8=3y=gj— a— 3-ais— g2 9-*^— 23 " "T^— 

ezen viszonyok a tapasztalati adatokkal is tökéletesen öszve- 

Digitized byCjOOQlC 



222 AGADEMUI TÁBGTALÁSOK. 

egyeznek, tehát gyakorlatilag alkalmazhatók, s bennokaleg- 
nagyobb terelik viszonyai 

f ^ g ^ cis ^ d ^ 81 ^ 1,26562 
cifl difl gÍ8 aÍ8 64 
a tiszta viszonytól csak egy kommival távoznak el, a kommá 
pedig öszhangzatos eltérés, s a diastonicai hangmenetel minden 
egyéb távköreiben is feltaláltatík. 

ACADEMIAI TÁRGYALÁSOK. 

A történettudományi osztály ülése martius 
31. 1856. 

Bofál Pál rl. koreladklele alatt Jelen ei otítályböl: BaJu; 
Caeaf ery, Kiu F., Weaiel r. éa II. lU — R § y é b o • il á I y o k b ó I : Cracsor, Gebkatál, Hm- 
vátk C, Klaa K., Sialay rr. ti., 6ael, Bonhlvy, lubinyi F., Pevler II. 11. — Toldy Ferete litekaek. 

— WeMBl Qttntáv It. Chiphenwerger XV. ssázadbeli német ven- 
iró gdnyiratát a magyarok ellen ismertette , 8 annak tartalmát és hite- 
lességét históriai sxempontból felyilégosította. 

— Ki9$ Ferenc lu archaeologiú közléseket olvasott , névszerínt 
egy római ércmüvet mutatva be, mely Hercules Sylvanus áldozatai mel- 
lett használtatott; s egy a velencei köztársaság által Hunyadi Jánosnak 
ajándékozott, faragványos elefántcsont ülattartöt. 

— A titokttok a Történelmi Bizottmány részéről benyújtotta a 
Történelmi Tár I. és II. kötetét; mely munka az academiával összeköt- 
tetésben levő minden testületnek, úgy a történettud. osztály és bizott- 
mány tagjainak, a belé dolgozóknak pedig az illető kötet megküldetni 
rendeltetett. Egyszersmind a Tört. Bizottmány ajánlatára a mélt. másod 
Elnök úr megkéretni határoztatott, hogy mint különben is osztálybeli 
tiszteleti tag a bizottmány elnöklő tagságát elfogadni méltóztatnék. 



Összes ülés ugyanakkor. 

^ A jegyzőkönyvek olvasása alkalmával aNyelvtud. Bizottmány 
felszólíttatni rendeltetett, hogy a Sámueldíj szervejsése s a körülte leen- 
dő eljárás iránti utasítás ügyében javaslatot készítene, s azt az öszves 
ülés elébe terjesztené. 

— Beadványok a könjfvtár részére: Broisai SámmettSÍ: * Críticai 
Lapok, I. Pest, 1866. Cornet HmriktöU * Le Guerre dei Veneti nell* A- 
sia 1470— 74.yienna 1866.; Lettere alSenato Yeneto di GiosofatteBar- 
baro ambasciatore ad Üsunhasan dei Persia. Vienna 1862.; Giomale 
deir Assedio dl Costantinopoli 1463. di Nicolo Barbaro. Vienna 1856. 
Dobóe*ky Ignáetóh M. Gazdasági Vjság, Bécs, 1796. 1. sz.; Matthaei- 
des:Roma et Geneva Hungáriáé irreconciliabilis. Gryphisw. 1708.; C. A. 
Belii Carmen de diversis inclarescendi módis. Lips. 1766.; Dán. Hay- 



Digitized by 



Google 



AGADEMIAI TÁRGYALÁSOK. 223 

aöciy, Oratío fonebriB Jo. Ge. Kramer. Sopron 1782.; Dan. Fischeri De 
terra medio. Tokajensi iractatus. Wratisl. 1782. Kri%a János Itiöl: *Ima 
Gedó József felett Kolozsv. 1856. Pólya Jóuef Ittól: Gyógyszeres Ér- 
tekezés 1829, 30, 83—86. óvekböl. Pest, 4. kötetben. Toldy Ferenctől. 
^ Bégi magyar Szent Katalin-Legendák. Pest, 1855. 

A mathematicai és természettud. osztályok 
ülése, april 7. 1856. 

Méll. b. BötTdiJóiSÉfm. BInök Ar eladklele ■lilt JeUn 
• ■ illeti ••ilályokbdl: Baf ál, GeJbkwdl, Gyflry, lin K., rr. It. ~ B § y ö k o a t- 
I i I y o Jb k 4 I ; Bvjia, Ciocxor, Borválh C, rr., Bcrtka, CtsBf ery, Haafilvy, Weuél II. |t. — 
ToMy Ferenc Utokeok. 

— Győrjf Sándor rt. a hanglóptdk kiszámítása körűi tett sikeret- 
ien igyekezetekről értekezett. 

A nyelv- és széptudományi osztály ülése 
april 14. 1856. 

M<ll. gtit Deaatwffy Bmil Bladk nr elnöklett tlttt Jelen • 
ess tál yk ól: Ciaeior, Balltfi é» Hoehlvy r. ét II. U. — ■ á a oai Iái y okkól: Kaklnyi 
Á«ealea It. — Bajsa, Ba^ál, Érdy, Fofaraai, GekkardI, Gyflry, Horváik C, Kállay, Kist K., Sia- 
lay Ueilö rr. It. — Berika, Brassal, Caenfary, Caerba, Weniel II. tt — Toldy Fereao litokaek. 

— A iitoknok felolvasta a Nyelvtudományi Bizottmány Előter- 
jesztését a magyar helyesírás ttgyében , melynek, hogy róla a jelennem 
levő és vidéki tagok is adhassák véleményöket, a tagokhoz nyomtatás- 
ban megkttldetése, s a júliusi osztálytilésben -vég tárgyalás alá vétele 
rendeltetett, mely a szükséghez képest több napokon át folytatható, s 
melynél a tanácskozásba bármely osztálybeliek befolyhatnak, az eldön- 
tő szavazat azonban , a dolog természete szerint a nyelvtudományi osz- 
tályé levén, az ekép megalapítandó szabályzat pedig csak az academiai 
kiadásokra nézve kötelező. 

— Olvastatott Fábián Qábor rt. értekezése az eredetiségről az 
irodalomban. 



A philos. és társad, tudd. osztályai ülése april 

21. 1856. 

Knkinyi A^ealon ig. tfa It. kalyetea eindkiate alatt Jelen 
ex illeti easlályokkél: Herrálk 0., Bállay, SxaUy, Sxonlagk rr. ti. Berika It. — 
■ áe oeatályokkól: Bajia, Balogk, Bngát, Cxncsor, Gebkardt, Gydry, Kísa B. rr. 11. — 
Bellesi, Cacnffary, Caerba, Bonralvy, Wenxel II. tt. ~ Toldy Ferenc titokaok. 

— S*onU$h Qu9%tá9 rt. a Magyar Farthenon alapjairól, vagyis 
az egyezményes philosophiáról kezdett értekezni. 



A történettud. osztály ülése apr. 28. 1856. 

Máll. k. BólTfta Jóiaef m. BInök Ar elnöklete alatt Jelen ai eax- 
lá t y k ó I : Bajn, Érdy, Caengery, Klaa F., Wcnxel rr. éa II. II. ~ ■ á a o sí t á I y ok b öl: Caá- 



Digitized by 



Google 



224 ACADEMIAI TÁRGYALÁSOK. 

■lár F., ti. — Balofk, Bof it, Ciucior, G«bliardt, Qjétj^ Horvitk C, KÍm K., 8ttlaT-« liMU|h n. 
lU — Billigi, Berlhi, HanMvy, Tóth L. II. tt. — Toldr Ftreic titoknok. 

— Érdjf JánoM rt. az Erdélyben talált viaszos lapokról értekezett, 
azoknak hasonmásait is bemutatva; mely előadás a külföld tekintetéből 
latin fordítás kíséretében külön kiadatása rendeltetett el. 

— Előterjesztetett Ráík Károly úr adaléka az 1660. év ttfiténe- 
tébez. 

— Ez után az Ülés 

összes üléssé 

alakúiván, a titoknok a következő tudós iB$íületdUél nyújtott be taUs- 
menyeket:!, a es. kir. földtani IntétettU.'JahrhvLch der kk. Geol. Beichs- 
anstalt. 1855. No. 3. Bécs, 2. A% erdélyi ars%ági$mertetS eyyeMetlól: Ar- 
chív des Vereines f. siebenbürgische Landeskunde. Neue Folge I. 3. 
Brassó 1855.; ChroniconFuchsio-Lupino-Oltardianum, ed. Jos. Transch. 
To. II. Brassó 1847—8. 3. A táyráhi délieüdv társaságíól: Bibliográfia 
della Dalmazia e del Montenegró , saggio di Gius. Valentinelli. Zágr. 
1855.; 4. Á tudd. porosz kir. academiájától : Abhandll. der kön. Akad. d. 
Wiss. ans d. J. 1854. Erster Supplementband, Berl. 1856.; Monatsbe- 
richt 1855. július — dec. 

— A kézirattár számára: SHemtnies Pál rttól ez önkezű kézirati 
munkiyát: P. Ovidius Naso versezete az Általakításról, magyaira for- 
dítva; Rufp Frigyes pesti könyvkötőtől: Catalogus Bibliothecamm qua- 
rundam Hung. 

— A könyvtár számára: Redlinssky Joakim mantuai prof.-tól: ^ 
Esposizione e difesa dei dogmi principali del Cristianesimo deU* Abate 
Noirlieu. Milano 1855.; Orazione nelle solenni eseqnie deidefunti bene- 
fattori delle pie case di ricovero e d^industria di Mantova. Mant. 1854. 

— Gr. Dessewg^ Emil úrtól: Belii Adpar. ad Hist. Hung. Fozs. 1735.; 
Fugger's Spiegel der Ehren des Erzhauses Osterreich. Nürnberg, 1668. 

— Kötelmi példányokban 4 dbot a budai egyetemit 1 dbot a pápai, 11 
dbot a pesti Bucsánszky-nyomdából. 

A mathem. és természettucL osztályok ülése 
mijuB 5. 1856. 

■ éli. b. KAtvös Jótsef a. EInfik ár elndkleie tlali Jeles ax il- 
leti osilályokböl: Bugái, Gekkirát, Gydry rr. II. Brtutl ll. — Egyék oeilályek- 
b él: B«Jia, Bilogb, Ciacior, &rdy, Ssalay rr. IL ~ Beriba, Csengery, Hnafalvy, Kiaa E., Paaler, 
Weaiel II. tt. — Toldy Ferenc tílokaok. 

— Bugát Pál rt. a szóhangelemek physiologiai természete és 
azoknak jelképeiről értekezett. 

— Olvastatott Dr. Qlatter Edvárd értekezése a zsidók biostati- 
cai Yiszonyairól a keresztyén felekezetek irányában. 

Felelős szerkesztő : Toldy Ferenc , titoknok. 



Pest , 1S56. Nyomtlott Ltii4crcr éa Heckeoaalaál. 



Digitized by 



Google 



MAGYAE 



ACADEMIAI értesítő. 



XVI. Év. 1856. V. Sz. 

A DAKOTA NYELV. 

HÜNFALVY PÁLTÓL. 
OWast. az academiában máj. 19., jun. 16. 1866. 
Közöttünk sokan még folyvást nem jó szemmel nézik a 
njelvhasonlitást, holott másfélül nagjonis rögtön szeretünk 
nyelvhasonlitólag itélni. Biztos jelensége az annak > hogy fél- 
reértés uralkodik elméinkben. A nyelvhasonlítás nem egyéb 
mint nyelvtanulás, mi nélkül nyelvtudományrul nem beszéli- 
hetünk. A nyelvtudós kénytelen nyelveket tanulni , s ezt tévén 
hasonlít nyelveket, hogy kiismerje azon tájékot, melyen fo- 
rog, 8 alkothassa azon ítéleteket, melyek a nyelvtudomány 
épületit hordozzák. Lehet-e valakinek nyelvtudománya, ha 
nem tanúi nyelveket; s tanulhatni-e nyelveket, a nélkül hogy 
felfogja, tehát összehasonlítás útján Ítéljen azokrúl? — Jgen, 
a sajátságos keleti magyar nyelvet magábul kell tanulni meg- 
ismerni', azt mondják sokan. — Helyes, ha nyelvhasonlítás 
nélkül megmondhatják nekem, WAiOJáiságos a magyar nyelv- 
ben ; s ha megbizonyíthatják , hogy a magyar nyelvnek nin- 
csenek történetei', rokonai. 

' De akármint vag3runk is a nyelvtudománynyal , az füg- 
getlen tőlünk, nem hajt ránk, sőt nekünk kell a tárgyhoz 
alkalmazkodnunk. A nyelvtudománynak helyes tájékozásra 
lehető tágas kilátás, alapos ítélésre pedig lehető mély belátás 
kell a részletekbe. Jelen kis munkámmal ki akarom tágítani 
látkörünket, s úgy hiszem, szívesen fogják venni a nyelvta- 
nulók, kiknek alkalmuk nem lehet az amerikai y^SmithMonian 

ACAD. ÉBT. lSd6. V. 15 

Digitized byCjOOQlC 



226 HÜNFALVY PÁL. 

Institution^^ kiaáis3,\hoz j&tvlni, melyeket akadémiánk időrül 
időre ajándékba vészen. Ismertetni akarom a dakota nyd- 
yet '), az úgynevezett Sioux indiánok nyelvét, kik magokat 
dakotáknak nevezik. 

A dakoták most a Missouri folyótul nyugatra a Fekete 
hegyekig (Black hills) laknak, az éjszaki szélesség 44 — 48. fo- 
kai között. Huszonötezerre menő számuk hét törzsre , vagy 
mint ők mondják, hét túiihelyre (ocseti sakowinstűzhely hét) 
szakad, úgymint: 

1) mdewakantonwan-ra (mdetó, wakan szent, szent- 
tó-falu) ; 

2) wahpekute-ra (wahpe levél, kute lő, levél-lövők); 

3) wahpetonwa n-ra (levél-falura) ; 

4) szí szitoöwan-ra (sziszi láp, láp-falu); 

5) ihanktonwaiina-ra (ihanke vég, végfalu); 

6) ihafíktofiwan-ra (végfalu) ; 

7) titonwan-ra (ti lakni, rétfalu), kik felit teszik a 
nemzetnek. Az elsőség az ihafíktonwan-nál van. 

Az egész hy elvben, mely tájejtések által különbözik, hi- 
bázik az r hang; az / is csak a titonwaö törzsnél találtatik, 
így például hda hazajönni, az ihanktonwa&nál Ma, a titon- 
wannál gla; iszan kés, a titonwannál milla, az ihanktonwan- 
nál fittnna. 

A dakota nyelv a tömködő nyelvekhez tartozik (lásd az 
1855. Értesítő 130. lapját), melyekrül ezen dakota nyelvis- 
mertetés után alaposabban Ítélhetünk. 



ELSŐ RÉSZ. 
Bötük. 
A dakota nyelvben van öt hangzó: a, e, i, o, u, melyeket 
a jegygyei járó hang szerint ejt; s huszonnégy mással hangzó^ 
meg egy hangürt (hiatus) jelentő ', úgymint: b cs cs d g g h 
h j k k 1 m n fí p jp sz 8 1 1 w z zs. A cs, g, h, k, p, t erősebb 
hanggal pattannak ki, mint a megfelelő cs, g, h, k, p, t; külö- 



') Smithsoiiian Contribations to knowledge. Vol. IV. Gnunmar and 
Dictionary of the Dakota laDguage. Washington 1852. 



Digitized by 



Google 



A DAKOTA NYELV. 227 

nősen ag hasonlítana az arab r gain-hoz, l^ji az arab kh • -hoz, 
meljet az előtt r-rel is kifejeztek; — fi orrhangu, mint a fran- 
cia bon szóban; a w úgy hangzik mint az angol w az előhang- 
ban , p. o. waste hangzik uvaste-nok rövid u előhanggal. A 
hiányjegy ' némely hangürt akar jelölni a kiejtésben , p, o. 
8z*a; hasonlónak látszik az arab hamzához. Némelykor m elibe 
gyönge b- 1 és n elibe gyönge d-t szúrnak itt-ott, p. o. om, vei, 
szót úgy is ejtik: obm; en, ben, szót pedig: edn. Ezt más nyel- 
vekben is tapasztaljuk, p. o. a finn jumala, isten, szó lappal 
juftmel, szin bán, te ő, lappul szodit, todn. 

2) A dakota nyelvben a szótag utóhangja többnyire a, 
vagy orr— n, p. o. maka föld, tan-jan jól. Kivételt tesznek: a) 
az en=ben viszonyító, s azon szók, metyekhöz az ragul jár, 
p. o. peta tűz, peian tűzön; tukte mi, tukten hol; dehan most, 
hehan akkor (de ez, he az); b) az összehúzott vagy csonkí- 
tott szók , melyekben a hangzó elesvén mással hangzó jut vé- 
gül, p.o. o-pa követni, ebbül lesz om,- vei; c) mis én, niste, 
Í8 ő, nakaes valóban stb. szók, melyek talán csonkítást szen- 
vedtek* 

3. Hangsúly. A dakota nyelv teljesen és tökéletesen ejti 
a szókat, s kiemeli a hangsúlyos tagokat, p. o. maga mező, 
maga lúd; okija segíteni , okija beszélleni valakihöz. A hang- 
súly legtöbb szóban előrül a második tagon van , külömben az 
elsőn; soktagu szókban a fő hangsúly után másodrendű is szo- 
kott lenni, egy súlytalannak közbevetésével, p. o. hevönszkan- 
tüja kietlen hely; icsijopeja cserélni. Az összetett szók meg- 
tartják tulajdon hangsúlyukat, p. o. agüjapi-icsápan buzaverő, 
azaz csép; inmü-sünka (macska- kutya) házimacska. 

A ragok nem igen mozdítják el a hangsúlyt, de elő- vagy 
betoldott tag hátra voi\ja azt, hogy megint illő helyére jusson 
p. o. napé kéz, minnpe kezem; bakszá elvágni késsel, bawt'ik- 
8za elvágok; mdaszká lapos, csanmdászka (fa-lapos) deszka, 
lócza; maga mező, mitámaga mezőm; kaská köt, wakáska 
kötök, wicsáwakaska kötöm őket. ~ Első tagon lévén a hang- 
súly, az előtoldott tag nem mindig mozdítja el azt helyérül, p.o. 
noge íul, manöge íUlem. (Jegyezze meg az olvasó, hogy itt 
már háromféle birtokjegyzés van : witnápe kezem , mtVr/maga 
mezőm, manb^e fülem.) 

15* 



Digitized by 



Google 



228 HÜNFALVT PÁL. 

Ha a második tagon van a hangsúly , s utána toldatik 
bé névmás , nem mozdul el a hangsúly , mert elpirul helje 
nem változott , p. o. wastédaka szeretni, wastéwadaka szere- 
tök. De ha első tagon van , az utána betoldott névmás a má- 
sodik tagra vonja le a hangsúlyt, p. o. máni menni, mawani 
megyek; — azonban meg is marad néha, p. o. öhi ér, ówahi 
érők. 

Ellenkezőleg ira, mely hangzó elejü szó elibe toldatván 
kiveti az előhangot , és iro, mely elvont névszókat alkot, ma- 
gokra vonják a hangsúlyt, p. o. ijüskifí örvendeni valamin, 
wljuskin örvendeni (wo-ijüskifí h.) ; amdtea tiszta, wamdeza; 
— pidá víg, wopida vígság, waönsida kegyes, wbwaofisida 



ugyan ez történik, mikor a szónak első tagja egy elibe- 
toldott névmásba vesz, p. o. kikszúja emléközni, mikszuja 
emléközzél rólam. 

4. BőtUeáUo%ás. Ennek tüneményei nagy figyelemre 
méltók. 

I. il és an utóhangok e-re változnak: 

kya tétetni és u& van előtt, p. o. ja menni, je-kija me- 
netűi: niwaö úszni, niwe-kija úsztatni, niwe-u& úszni szokott, 
úszó; 

kta jövőt jelentő szó és sni tagadás előtt , p. o. juke kta 
lesz ; mde kte sni nem fogok menni (én-menni-fog-nem ; ja 
menni, mda megyek); 

hi&csa nagyon és do igenlő előtt, p, o. sicsa rósz, sicse ' 
hifícsa igen rósz; waste kte do jó lesz ám, kta do helyett; i 

a szók őssiesimulásakoT , különösen ka, és, által , p. o. | 
kszape csa waste bölcs és jó, kszapá ka helyett. j 

A utóhang e-re változik dolognevekben , ha birtokinév- 1 
más eleikbe toldatik, p. o. su&ka kutya, mitasufike, nitasun- 
ke, tasufike: kutyám, kutyád, kutyája. 

Viszontag e utóhang is változik o-ra, p. o. Ptafiszinta 
tulajdonnév , ptafi és szinte-bül. 

II. a) K változik cs-re az igeszók előhangjában, hae 
vagy t utóhangu névmás vagy viszonyító elibe toldatik, p. o. 
kaga csinálni, kicsaga valakinek csinálni ; kicsicsaga valamiért 
csinálni; kaksza elvágni, kicsaksza és kicsicsaksza valakinek- 



Digitized by 



Google 



A DAKOTA NYELV. 229 

és yalamiért elvágni. — De nem változik el a Jr, ha f követi, a 
ha a szó nem igeszó , hanem tulajdonságnév, p.o. kte öl^nik- 
te 51 téged; — kata hév, meleg, nikata te vagy meleg: knzsa 
rest, nikuzsa te vagy rest. 

b) Kin az, kifihafi ha, mikor, ka és, kehafí ha stb. 
szókban akés Jr, cs-re vagy cs-re változik, ha igeszó vagy 
tulaj donságnév megelőzi , melynek utóhangja a, afi, e-re vál- 
tozott, p. o. juhe csifihan, ha van neld (van=Aa), juha kin- 
han h. ; juhe csehafi , ha van ott, jukafi kehan h. — De ha az 
előző szónak e utóhangja nem változásbul lett, a k k megma- 
rad az emlitött szókban, p. o. waste kinhafi, ha ő jó (jó ha); 
wakafitafika ape ka wastedaka wo : bÍ2zál istenben és szeressed 
(wakan szellem, tanka nagy, wakafitafika isten, nagy szellem; 
ape bízni, remény leni; ka és; waste jó, daka vélni, wastedaka 
jót vélni, szeretni; wo parancsoló rag; „szellem-nagy reményi 

ésjó-vél-jél"). 

c) Ki neki, kicH ért-nek előhangja cs-re változik, haja, 
te, névmás előzi meg, mely maga je-vé lesz, s a kettő egybe 
olvad, p.o. kaga csinál, jecsaga csinálsz valaki-nek, jakicsaga 
(a) helyett ; jecsicsaga valakiért csinálsz, jakicsic^aga helyett. 

III. Bötücsere történik /ésiközött, hapkövetközik, p.o. 
inkpa vagy ifitpa vég , wakpa vagy watpa folyó. 

így tájszerint k helyett áll A, vagy g vagy n, p.o. kdi 
megjönni, helyett mondják: hdi; másutt csafipakmikma sze- 
kér, kocsi, helyett: csafipahmihma , még másutt: csafipagmig- 
ma, és csanpanminma. — Végre másutt l és d cserélődnek föl, 
p. o. hdi helyett mondják gli^ nina nagyon h. lila. 

IV* összehúzások vagy kilökések is vannak, ígyj« szótag 
kilöketik az első többes személy előtt, p. o. juha biroi, unhapi 
birunk, ufijuhapi helyett; jüza tartani, ünzapi, ünjuzapi h. 
Két szó, melyek utója és eleje hangzós, összetalálkozván , az 
elsőnek utóhangja kilöketik , p. o. csafitokpani kivánni, csante 
szív, és okpani nélkülözni; napkawin kézzel inteni, napé kéz, 
és kawifi; mondják namkawifi is, napé nam-ra csonkulván, 
lásd 2. b. 

V. Viszontag a széphangzat to és j-nek betoldásait meg- 
engedi, p.o. ate atya, nijate atyád, niate h., ihafike vég, owi- 
hanke ugyan az, o és ih. helyett. 



Digitized by 



Google 



230 HUNPALVT ÍÁL. 

5. Összehúzások történnek névszók és igeszók találko- 
zásakor úgy, hogy az utóhangzó elvesz, s az azt előző mással- 
hangzó elváltozik, p. o. jusz tartani jiiza-bul, tom négy topa- 
bul. Elváltozik pedig : 

z, BZ-re: juza tartani, jusz nazsifi tartva állani; 

zs, 9-re ; kakizsa szenvedni , kakiswaufi, szenvedni szók* 
tam (szenved-én-van) ; 

g, h-re: maga mező és maga lúd-bul lesz mah ; 

k, g-re: wafijaka látni-bul lesz wafijag; 

p, m-re: topa négy, tom; watopa evezni, watom; 

t, d-re : odota sok , otota h. 

t, g-re: bozsagzsata, bozsatzsata helyett, két ágúvá 
tenni ; 

C9>-t> j> n-re: wanicsa egysem, wanin; 
juta enni, jun; kuja alul, kun. 

A határozó ki& néha g-re csonkul, p.'o. ojate kin a nép, 
csonkulva ojateg; csafite szív-bül lesz csafi, p.o. csafiwaste vig 
(rsafite waste szív-jó). 

Csonkítás mellett az orrhangu fi elvesz néha, p.o. csan- 
nunpa dohányozni, csafinum mani dohányzik menet, esan- 
nunpa mani helyett ; mert csafinufipa-bul lenne előbb csafi- 
nunm (2. b.) s ebbül csannum. 



MÁSODIK RÉSZ. 

Szótan. 

!• Névmások. 

6. A dakota névmások: személyig magáravivő ^ kérdő, 
visszavívod mutató 9 határozó és határozatlan névmások. 

A) Személyi névmások. 

7. A személyi névmások három személyben , három szám- 
ban , és három esetben, úgymint nevezőben , tárgyiban és bir- 
tokiban fordúkak elő, s lehetnek különállók y vagy toldatok. A 
kettős számban az első és második személy egyesül. 

8. A különálló személyi névmások: a) mis én, nis te, is 
ő; kettősben: unkis (én és te) monnó; többesben: unkis-pi mi, 
nis-pi ti, is-pi ők; a pi többes-jelelő , a mondat végire jut. b) 



Digitized by 



Google 



A DAKOTA NYELV. 231 

mije én, nije te, íje ő; kettősben: ufikije monnó; több. unkije- 
pí mi, nije-pi ti, ije-pi ők, pt hasonlókép végire jutván a mon- 
datnak. 

Ezen névmásokat különös erő kifejezésére használják, is- 
mételvén az alanyi vagy tárgyi névmást, mely az igeszóban 
van. Az alany láfejezésire monnóféle, mis és mije alkalmas, 
de a tárgy ismétlésire inkább járja a másik. P. o. kaga csinál 
traka§a csinálói (wa lévén már toldató első személy), fiiútra- 
kaga, in csinálói; mije majakaga (engem engem-te- csinálsz) 
te csinálsz engem. 

A kétféle személyi névmások egyesfiivén (mis mije , nis 
nije, is ije; ufikis unkije; uflkis nnkije-pi, nis nije-pi, is ije-pi) 
teszik : en magam, ten magad, ön maga; monnón magunk, min 
magunk stb. 

A birtoki névmások: mitawa enyim, nitawa tied, tawa 
övé; unkitawa kettőnké; ufikitawa-pi mienk, nitawa-pi tietek, 
tawa^pi övék. Erősbítve: mije mitawa, nije nitawa, ije tawa; 
unkije ufikitawa; ufikije unkitawa-pi, nije nitawapi, ije ta- 
wa-pi. 

9. A toldató személyi névmások a cselekvés alanyát vagy 
tárgyát, vagy valaminek birtoklóját jelentik ; vannak tehát 
nevező, tárgyi és birtoki esetben. 

a) A nevelő esetbeli náümásoky melyek a cselekvés ala- 
nyát jelentik, s ászért tevőknek mondhatjuk, ezek: wa én, ja 
te , — ; kettősben: u& (én és te) monnón; többesben: un-pi mi, 
ja-pi ti (apt mindig az ige végire jutván). Ezek tehát nem fe- 
jezik ki a harmadik személyt. Legtöbbnyire toldatnak cselekvő 
igékhöz, p. o. kaga csinál: wakaga, jakaga, kaga csinálok, 
csinálsz, csinál; unkaga monnón csinálunk; unkagapi, jakagapi, 
kagapi csinálunk stb. 

Toldatnak benható igékhöz sőt tulajdonság-nevekhöz is 
(mint törökben és jakutban névszóhoz járulhat a személyi rag, 
s lesz güzelim szép-én, azaz szép vagyok, agabin atya-én azaz 
atya vagyok) , p. o. ti lakni, wati, jati, ti; uiiti; untipi, jatipi, 
tipi, lakom lakol stb. — waonsida kegyelmes, wsonsiwada, 
waonsijada, waofisida stb, kegyelmes vagyok stb, kszapá bölcs, 
wakszápa, jakszápa bölcs vagyok stb. 

a) Hangzó elejü igében a kettős ós többes ufi-ja unk-ká 



Digitized by 



Google 



282 " hunfalvy Pál. 

lesz, p. o. itODsni hazudni^ ufikitofisni monnón hazudunk; aa 
hozni, unkaupi hozunk. 

j9) Ha ki neki és Mc«t ért van az ige elején , és elejökbe 
wa, ja toldatik, nem mondják : waki, wakicsi, haneín ve, je (4. 
ILc), p. o. kicsaga valakinek csinálni, kicsicsaga valakiért 
csinálni, tra ésja-val lesz: wécsaga csinálok neki, jécsaga csi- 
nálsz neki; wécsicsaga csinálok érte , jécsicsaga csinálsz érte. 

y) Igékben, melyek jti, ja taggal kezdődnek, az első 
személy béli wa és j összeolvad md-re, a második személjbeli 
ja pedig egyesben és többesben d-re lesz, p. o. jawaste jót ten- 
ni, mduvaste jót teszek, duwasteduwastepi jót teszesz, jóttesz- 
tök; jawa olvasni, mdawa olvasok, dawa olvasol, dawapi 
olvastok, 

b) A tárgyeseti névmások a cselekvés tárgyát jelölik: ma 
engem, ni téged ;^u& kettőnket; un-pi minket , ni-pi titetek. A 
harmadik személy itt is hibázik , de a többesben wicsa (talán: 
ember) fejezi ki a harmadik személyt. Toldatnak cselekvő 
igékhöz a tárgy jelölésire, p. o, makaga engem csinál, jiicsa- 
gapi titeket csinál, wicsakagapi őket csínálja. Toldatnak ben- 
ható igék és tulajdonság-nevekhöz is, p. o. waste jó, mawaste 
jó vagyok, ligy értve n személyre vonzást mint a. finn: minua 
janottaa, és a német: es durstet mich-félékben. Belé is tol- 
datnak a névszókba, p. o. wicsasta ember, ^vil??acsa8ta ember 
vagyok, 

a) Hol ki és kicsi előtt wa és ja, we,je-vé lesz, ott ezen 
tárgyi névmások is mi és iit, p. o. kicsaga csinál valakinek, 
tehát: micsaga csinál nekem, nicsaga csinál neked, nicsagapi 
csinál nekünk, 

fi) Mikor toa és ni találkoznak egy szóban , mint p. o. 
wastedaka szeretni; wastetrodaka szeretök-bül, ha szeretlek-et 
akarok mondani, wasteirantdaka lesz: akkor esi kifejezi mind 
az alanyt mind a tárgyat , tehát : wastecsidaka szeretlek, wa- 
stecsidakapi szeretlek benneteket. Itt és előbb is látjuk, hogy 
pi nem csak az alanynak, hanem a tárgynak többesit is jelöli. 

Hová toldatnak az alanyi és tárgyi névmások az igében, 
tulajdonság* és dolognévben, alább fogjuk látni. 

c) A biriokeseii névmások: mi vagy ma=m, ni=d; ket- 
tősben: ufi ; többesben: ufi-pi=:nk, ni-pi=tok, -tök. Ezek eléje 



Digitized by 



Google 



A DAKOTA NTELV. 238 

toldatnak a néyszónaky hogy kifejezzék magunk részeit , tet- 
teit, beszédeit, p. o. csafite szít, ista szem, taficsafi test, nngi 
lélek, sziha láb, tezi gyomor, iszto kar, oie szó, okafi tett-bül 
lesz: micsante szivem, niista szemed, ufitaficsafi kettőnk teste, 
nitancsanpi testetok; minagi lelkem, nisziha lábad, ufitezi ket- 
tőnk gyomra, unisztopi karunk; mioie szavam és szavaim, 
niohafi tetted és tetteid. 

A mely része a testnek nem gyakorol függetl.en cselek- 
vést, annál első személyben ma áll, p. o. pa fej, ve vér, noge 
fül, poge orr=mapa fejem, mave vérem, manoge fülem, ma- 
poge orrom stb. 

Az atyafisági névszók következő birtoki névmásokat fo- 
gadnak el : mi, ni; kettősben : unki ; többesben: ufiki-pi, ni-pi. 
A harmadik személy külön jegyzéssel bír, egyesben: ku, töb- 
besben ku-pi, mely • és in után tku vagy esu-vá lesz, p. o. 
csinosa gyermek, micsifícsa gyermekem, sufika öcs, nisufika 
öcséd, tanka húg, tafíkaku húga, ate atya, unkiatepi atyánk; 
deksi nagybátya, deksitku nagybátyja, csifikcsi fiú, csinhint- 
ku fija, mely szép hangzat miatt van csinkcsitku helyett. 

Dologi birtokot fejeznek ki: mita, nita, ta; kettősben: 
unkita; többesben : uűkitapi, nitapi, tapi, p. o. onszpe fejsze; 
sunke kutya, mitaonszpe fejszém, nitasufike kutyád; — de 
mondják: hoksidafi fíú-nál is: mitahoksidaS. Koda barát, és 
kicsuwa társszók is ezeket veszik föl: mitakoda barátom, ni- 
takoda barátod , mitakicsuwa társam stb. 

a) és t elejü szóknál elesik ezen birtokinak a-ja, p. o. 
owinzsa ágy, ipahin főal, itazipa iv, mítowinzse ágyam, niti- 
pahin főalod , titazipa íve. 

fi) Wo elejü szóknál , melyek ezen wo előtoldás által 
elvont jelentésüekké válnak , mind a birtokinak a-ja, mind az 
előtoldis to-je elvesz, p. o. kszapa bölcs, wokszape bölcseség, 
mitokszape bölcseségem; waste jó, wowaste jóság, nitowaste 
jóságod; vr?'>*5'»'.^ kegyelmes, wowaonsida kegyelmesség, to- 
waofifiida kegyelmessége. 

Y) a elejfi szóknál a birtoki névmás rendesen csonkítat- 
lan , p. o. akicsita katona, mitaakicsita katonám. 

g) Wicssí és mcsi előtoldás a harmadik többes személyt 
fejezi ki, p.o. hufi anya, hunku anyja, wicsáhunku anyjok; 



Digitized by 



Google 



234 



HÜNFALVY PÁL. 



ate atya, atkuku atyja (a birtoki jelölés ismételve van), wi- 
csiatkuku atyjok. 

Jegyéi. Ezen jelölések között: ka, kupi a szók végire toldatnik, 
mint láttak. 

A stemélyt névmások egybeállatása. 
Különállók. 



Nevező. 

Egy. 8z. 1. mis mije 
'2. nis nije 
3. is ije 

Kettős sz.l. unkis unkije 


Tárgyi, 
mije 
nije 
ije 


Birtoki. 

mitawa 
nitawa 
tawa 


Több. sz. 1. unkis-pi unkije-pi 

2. nis-pi nije-pi 

3. is-pi ije-pi 


ufikijepi 

nijepi 

ijepi 


unkitawapi 

nitawapi 

towapi 


Toldódzók. 




Nevező. 


Tárgyi. 


Birtoki. 


Egy.sz. 1. va ve 


ma mi 


mi- 


ma- mita- 


2. ja je 
3. 

Kett.sz. l.ufiuSki 
Több. sz. 1 . uíi-pi unkipi 
2.ja-pi je-pi 

3. - - 


ni ni 

un-pi ufiki-pi 
ni-pi ni-pi 
vicsa 


ni- ni- nita- 
ku, tku ta- 
u8-pi ufiki ufikita- 
ufi-pi ufiki-pi ufikita-pi 
ni-pi ni-pi nita-pi 

kupi, tkupi ta-pi. 



B) Magáravivő névmások. 
10. Ezen névmások a tevőt (9. a) és szenvedőt egy sze* 
mélyben fejezik ki, p. o. wastedaka szeret, wasteicsidaka ma- 
gát szereti, wastenicsidaka magadat szeretöd, wastemic^idaka 
magamat szeretöm. 



Ezek: 






'gy. sz. 


Kettős SS. 


Többes si. 


1. micpi 


unkicsi 


unkicsi-pi 


2. nicpi 




nicsi-pi 


3. icsi 




ÍC8Í-pÍ 



C) Visszaeivő névmások. 
11. Ezek: tuwe ki, taku mi; tuwe kasta és tuwe kakes 
akárki, valaki; takukasta és taka knkes akármi, valami. 



Digitized by 



Google 



A DAKOTA NYELV. 235 

Tawe és taku magán is állanak , mint dolog-névszók, 
p. 0. tuwe u valaki jő; takn jamni wafimdaka (valami három 
látok, vtifijaka látni) wafimdaka látok 9. a. p) hármat látok. 

Állanak dan raggal is, az ige után sni követközvén, 
p. 0. juha bírni, sni nem, sem: takudafi mduhe (9. a. ^.) sni, 
nem birok semmit , nincs semmim ; tuktedafi ufi sni sehol 
sincs. 

D) Kérdő névmások. 

12. Tuwe ki? tuwepikik? taku mi? takupi vagy csak 
takn mik? tukte mi? tukten hol? tuwe tawa kié, kinek? to, 
mi? tona, tonaka, és tonakecsa mennyi ? 

E) Mutató névmások, 

13. Ezek: de ez, he az, többesben dena ezek, hena 
azok; — ka az, kana azok, valakik. Ezekbül lettek: denaka 
és denakecsa ezen sokan, henaka és henakecsa azon sokan, 
kanaka és kanakecsa annyian mennyien. 

a) Dan vagy na rag megkorlátozza a mutatók jelenté- 
sit, p. 0. dena ezek, denana csak ezek; hena azok, henana 
csak azok. 

b) Kofi valami előbb mondottra értetvén , szintén mu- 
tató természetű ; 8 ha az előző szónak a, afi utóhangja 6-re 
változott, csikofi-nak ejtik (4. 11.) p. o. wicsasta kofi ezen 
ember; — towe wafimdake csikofi (kiláttam az) a személy, 
kit láttam. 

F) Határozó névmások, 

14. A határozó kifi, mely e után, ha ez a, afi-bul lett 
(4. n.), csifi-re változik, a névszó után jár^ p. o. maka kifi a 
fold; wicsasta ember, sicsa rósz, tehát: wicsasta sicse csin a 
rósz ember (ember rósz a). Közbeszédben kifi ^-re csonkul, 
mint: makag a föld, makakifi helyett; ojate nép, ojateg a 
nép, ojate kifi helyett. Az előbb (13. b.) fölhozott kofi igen 
hasonlít ezen kifi-höz , s használtatik is ezenkép. 

a) Határozatlan meghatározásra wan, egy szolgál, 
mely hihető a wafizsi egy, számnévnek csonkája, p. o. wi- 
csasta wafi egy embef, valamely ember. , 



Digitized by 



Google 



23$ 



HUNPALVY PÍL. 



t. Igeszók. 

lő. Az igeszó alakulásárul meg kell tartani, hogy van- 
nak bizonyos igegyökök , melyek csak előtoldásokkal fordul- 
nak elő. Ezen gyökök többnyire hangutánzók, p«o. 



baza simít 

éa ) 

éafi >aj.,nyit 

gapa) 

gata terít 

guta kiterít 



hifita seper 
hmun fon 
hna pattan 
hnajan csal 
huhuza ráz 
hcsa tár , nyit 



hdata kapar 
hcsi morzsol 
hdecsa csap 
jtipu morzsol 
húga zúz 
kcsa fejt 



hpa esik 
htapa kap 
hu hánt 
ska köt 
zsipa csíp 



mdaza kiterít, mdu porlik, ptanjafi fordul, ptuzsa roppan, ta- 
ka fog, tpu esik stb. 

16. Ilyen gyökök, azután tulajdonságnevek és némely 
benható igék elé : ba, bo, ka, na, pa, ja és ju tagok toldatnak, 
melyek a cselekvés módját, szerszámát fejezvén ki, azokbul 
egyszersmind cselekvő kiható igéket alkotnak. így: 

ba vágást, ftirészölést jelöl, s azt , hogy a cselekvés kés- 
sel vagy fürészszel történik ; 

60 lövést, lökést jelöl, tehát puska-bottali cselekvést; 
jelenti még az eső és jégeső hatását, s a szájjali fúvást, p. 0. 
boszni elfúni; 

ka fejszével, buzgánynyal való csapást jelöl, valamint a 
szélnek, folyóvíznek mozgását; 

na lábbal vala nyomást, tapodást és önkénytelen cselek- 
vést jelöl, p. o. puskának elsülésit, deszkának meggörbülésit, 
forrást , fagyást stb. 

pa kézzeli taszítást, dörzsölést jelent; 

ja szájjali cselekvést; 

ju cselekedtető értelmet kölcsönöz, a nélkül hogy a 
cselekvő módot vagy szerszámot kifejezze. 

Az igegyökök jelentése többnyire állandó, p.o. ksza sza- 
kad, baksza ketté vágni késsel vagy bottal; boksza elsütni; 
kaksza fejszével vágni; naksza lábbal törni; paksza kézzel tör- 
ni; jakeza elharapni; juksza törni. — Ska értelme változik, 
mert kaska kötni, juska oldani. 

Toldatnak tulajdonságnevek elé, p.o. waste jó, juwaste 



Digitized by 



Google 



A DAKOTA NYELV. 287 

jót tenni, jóvá tenni ; tecsa új , jutecaa újítani; sicsa rossz, ja- 
sicsa megszólni valakit. 

Benható igék elé, p. o. nazsifi áll, junazsifi állatni; cse- 
ja kiált, nacseja lábbal okozni kiáltó hangot. 

17. Vannak összetett igék is. 

Sjj<^9 ja vagy jafi, igéhez ragasztatván, cselekedtető ér- 
tehnet kölcsönöznek neki; az ige pedig meg is csonkul, p. o. 
nazsin áll, nazsifikija állatni; wafijaka lát, wafijagkija láttat. 

Egyéb összetételekbeii a két ige megtartja külön jelen- 
tésit, p. o. hdiwafika haza jő és hál, hdi hazajönni és wanka 
hábii-bul ; hinazsifi jő és áU. 

A% igétíek idomai. 

18. A dakota igépek van három személye, három száma, 
(kettőse csak az első és második személyrülszól), vannak mód- 
jai és időji; sőt vannak külömböző toldásar és értelmi válto- 
zatjai. 

19. Az ige toldás-rendéi a mondományi üévmás dső és 
második személyei által külömböznek. A mondományi névmás 
okvetlenül nevező, s jelenti a tevőt, kinek cselekvésit vagy 
Bzenvedésit vagy lételit kifejni azige; azért nevezhetjük tevő- 
nek a mondományi névmást. Ez már az első toldásrendben 
wa^ja, vagy we^je; a tnÓModikbanf melyhöz aju, ja, jo elejü 
igék tartoznak, a tevőnek dső személyefiid, másodika d (9.^.); 
a harmadikban a tárgyi névmások ma és ím pótolják a tevőt. 

20. Az igének értelmi változásait ezekben találjuk: 

a) Gyakorüó érielmei okoz az ismétlés, p. o. ksza sza- 
kad, baksza késsel elvágni, bakszaksza txibb helyütt elvágni; 
iha nevet, ihaha hahotáz; jnhuhuza rázogat. E^ nem változtat 
a toldáson. 

b) Visionyialan irielmei ád a kiható igéknek az előtol- 
dott tra, mely nem változtat a toldáson, de az ige nem fogad- 
hat el tárgyi dolognevet vagy névmást, mintha ez már a loa- 
ban lappangana; p.o. manofi lopni, wamanofi lopni (valamit); 
innen, ha tárgyszót teszünk hozzá p. o. taszpafitanka alma, s 
mondani akarom: almát loptam, így kell kitennem: taszpafi- 
tafika matoanofi (az ige az első toldásrendben van), nem: taaz- 
pant^ka wamawanofi, melyben az előtoldott wa és a bétol- 



Digitized by 



Google 



238 HülíFALVY PÁL. 

dott tevő toa megvan, mert így mondva , viszony talaniil áll az 
ige, azt jelentvén i zsiványeágot követtem el. 

c) Mikor a tevő maga magát tárgyazza, az ige magára-- 
ható értelmük Ez két utón alakúi , vagy a magárahátó névmá- 
sok : micsiy nicsi, icsi, unkicsi (10.) betoldásával , p. o. waste- 
icsidaka maga magát szereti; — vagy a jti, ja jo elejü igék, 
melyek a birtokit, j-nek hd- vé változtatásával alakítják, ez 
elé t-t vesznek, p. o. juzsazsa mosni, hduzsazsa magáét mos- 
ni; ihduzsazsa maga magát mosni. 

d) Mikor a tevő a magáéra hat, az ige birtoki értdmü. 
Ez is két úton lesz , vagy ki , néha k birtoki névmás elő- 8 be- 
toldásával , p. 0. wastedaka szeret , csi&csa waste&tdaka gyer- 
mekit szereti; — vagy a ja, ju, jo elejü igék a j-t hd-re vál- 
toztatják, p. o. juha birni, hduha magáét bírni, suktanka 
wahduha birom magam lovát. 

e) Tulajdonító értelmű igék úgy alakulnak, hogy, mikor 
„kinek^^ jelentéssel járnak, a Art viszonyító elő- vagy bétolda- 
tík, p.o. kaga csinálni, kicsaga (4. II.) valakinek csinálni; 
wowapi kicsaga (írás neki csinál) levelet irt neki; sufika kikte 
(kutya-neki-öl) kutyáját öli meg. — Mikor pedig „-ért" „szá- 
mára" jelentéssel járnak, fctcft toldatik hozzá, p.o. wowapi 
kicsicsaga levelet ír érette vagy számára. Ez a többesben Jrö/- 
esönösiégi értelemmel is jár, p. o. wowapi kicsicsa^api levelet 
Írtak egymásnak. 

f) Némely igék ki előtoldással azt jelentik, hogy a cse- 
lekvés a tárgy közepin esik meg, p.o.'baksza késsel kettévág- 
ni, teszem, botot, kibaksza közepin vágni ketté. 

21. A számokat illetve, a többes azámpt hozzátoldásaal 
lesz, mely által külombözik a kettőstül, p. o. wastedaka sze- 
retni , wasteundaka ketten szeretjük, wasteundakapi (többen) 
szeretjük. Némely mozgást jelentő igék társas többest képez- 
nek a vagy e előtoldásával , p. o. u jönni, au jönnek; ja men- 
ni, aja mennek ; nazsin áll, enazsin állanak ; de azok a rendes 
többessel is járnak: upi jőnek, japi mennek, nazsinpi állanak. 

22. A dakota igének két módja van : jelentő^ és páran- 
cioló. 

A jelentő maga az ige, p. o. csejakiált, csejapi kiáltanak. 
Ezen idom kifejezi az infinitivost is. 



Digitized by 



Google 



A DAKOTA NYELV. 239 

A parancsoló mód, a jelentőnek harmadik azemélyéhöz 
az egyesben loo és többesben po toldást teszi , ha férfi beszéli; 
ha pedig nő beszéli > hozzá teszi az egyesben j>, a többesben 
pe, mije 9 m-t, p.o. a férfi mondja: cseja wo kiálts, cseja po ki- 
áltsatok; anő mondja: cseja je, cseja pe, csejam, cseja mije. A 
férfi parancsol, anő kér; azért ha kérni akar a férfi, ő is mondja: 
cseja je, cseja pe stb. Po és pe talán a többes pt és tro,j 6-nek 
összeolvadásábul lettek, legalább azok nem szűkölködnek pi 
nélkül a többesben, hacsak a tagadó sni nincs ott, mert az 
megkívánja a többest, p. o. csejapi sni po ne kiáltsatok. 

Tájilag je helyett loe, és le fordul elő. 

A foltételező és foglaló mód a jelentubül lesz , hozzája 
adatván unkana, kifihan vagy csinhan, tuka, esta vagy sta, és 
kes, p.o. cseja ufikans ha kiáltott volna; cseje csifihan ha ki- 
áltana; cseja kta tuka kiáltana de nem kiált; wahi unkanswa- 
kaske kta tuka (én jő ha, én köt fog) ha jöttem volna, meg- 
kötöttem volna. 

23. A dakota igének két idője van, je/en-miiM, mely je- 
lent és multat fejez ki, és jövő. 

A jelen-multnak nincs jelelője. 

A jövőnek jdelője Ma, mely az igéhöz toldatik, néha 
kíe (4. L). 

A bevégzett multat jelöli néha kon vagy csikofi, néha kin 
vagy csifi, p. o. taku nawahon kon a mit hallottam vala (taku 
11., nahofi hallani, nawahon hallok, hallék). 

24. Tulajdonságnévi mód (participium) lesz han hoz- 
zátoldás által a harmadik személy höz, p. o. ia beszéli, iahafi be- 
széllő, nazsin áll, nazsinhan álló; mani megyén, manihan menő. 
Két együtt lévő igének elseje gyakran bír ily tulajdonságnevü 
jdentéssel, p. o. nahon waun halló vagyok, hallani szoktam; 
8 meg is csonkulhat, p. o. wafijaka látni, wafijag nawa^siű lát- 
ván állok. 

A többesben az ige gyakran szenvedő tulajdonságnévi 
mód, p. o. makaskapi waun (én kötnek én val) kötve vagyok, 
megköttettem , vagy megkötöttek. 

De igegyökök is (15.) alkotnak szenvedő tulajdonságne- 
veket, ha: han, wahan járul hozzájok, p.o. ksza szakad, 
kszawahafi vagy kszahafi kettészakadt. Ez tul^donságnevek^ 



Digitized by 



Google 



240 



HUNFALVY PÁL. 



bül ifi alakulhat, p. o. mdu apró^ mduwahafi apróra mor- 
zsolt. 

Első ige-toldás-rfind. 
25. Az első toldás alá többnyire cselekvő igék tartoz- 
nak, melyek a wa we, ja je, tevő néymásokat vagy elő- vagy 
betoldják. 

Előtoldók, p. o. kaska köt (ka-ska). 

Jelentő mód. 
Jelen^muU idő. 



Egy. sz. wakaska 


Keii. M. ufikaska 


r. 


s%. unkaskapi 


jakaska 


kötünk 




jakaskapi 


kaska 






kaskapi 


kötök stb. 






kötünk stb. 




Jöoö idő. 




E. sz. wakaske kta 


K. sz. unkaske kta 


T. 


sz. u&kaskapi kta 


jakaske kta 


kötni fogunk. 




jakaskapi kta 


. kaske kta 






kaskapi kta 


kötni fogok. 






kötni fogunk. 




Parancsoló mód. 




E» sz. kaska wo, je 




T. 


sz. kaska po, pe, 
mije. 




Tídcydanságnévi mód. 






kaskahaű köttetött. 




Bétold( 


iky p. 0. manoö lopni. 






Jelen-muU. 




E.8Z. mawanofi 


K. sz. mau&non 


T. 


sz. maunnofipi 


majanoö 


lopunk. 




majanonpi 


manofi 




■ 


manofipi 


lopok stb. 






lopunk stb. 




Játé. 




E. sz. mawanon kta 


E. sz. mauönoö kta 


T. 


sz. maunnonpi kta 


majanofi kta 


lopni fogunk. 




majanofipi kta 


manón kta 






manonpi kta 


lopni fogok. 






lopni fogunk. 



Parancsoló. 
E. sz. manofi wo, we | Többes sz. manofi po, pe, mije. 



Digitized by 



Google 



A DAKOTA NYELV. 



241 



Jegf*et. Juta enni, ide tartozik; de a tevÖ névmások előtt /v tag el- 
rész, innen: wkta, jkta, juta eszem, eszel, eszik; uSta eszünk ketten; un- 
tapi, jatapi, jutapi eszünJ^ stb. 

26. A we je- toldó igék (9. ^.) ki, kicsi elejüek, b ezek 
Í8 vagy előtoldók vagy betoldok. 

Előtoldóky p. 0. kikszüja emléközni. 

Jelen-mulL 



E.8Z. wékszuja 
jékszuja 
kiksziija 
emlékszöm. 


K. 


sz. ufikikszuja 


T.sz. unkikszujapi 
jékszujapi 
kikszüjapi 
emlékszünk 


stb. 






stb. 




Jiwő^ 


E.8Z. wékszujekta 
jékszuje kta 
kikazüje kta 
emléközni fo- 
gok stb. 


K. 


sz. unkikszuje 
kta 


T. sz. unkikszujapi 
kta 
jékszujapi kta 
kikszüjapi kta 
emléközni fo- 






Parancsoló. 


gúnk stb. 


kikszúja wo 9 je , 




1 l 


ikszüja po, pe, mije 



Betoldok, p. o. ecsakicsoS valamit tenni másnak, 
(ecson tenni, dolgozni, ecsaon valakinek tenni, ecsakicson 
ugyan az) 

Jelen-muU. 

Egy. sz. Kettős sz. 

ecsawecsofí ecsaunkicson 



ecsajecson 
ecsakicson 



í Többes sz. 
ecsaunkicsonpi 
ecsajekicsonpi 
ecsakicsonpi 



ecsakicson wo , we 



Parancsoló. 

I ecsakicson po, pe, mije 

Jesif%tL A jöYöt nem teszszük ki többé, mivel az mindig a határo- 
zatlan, ftla hozzátételével. 

Második igetoldás-rend. 
27. Ez alá tartoznak a ju , ja, jo elejüigék, melyek a 
j-t az első személyben md- s a másodikban d-re változtatják. 
Rendszerint cselekvő jelentésűek. 

ACAD. ÉBT. 1856. V. 16 



Digitized by 



Google 



242 





HÜNFALVY PÁL. 




JustaS 


befejezni. 

Jelen-muli. 


- 


Egyes 8z. 


Kettős 8Z. 


Többes az. 


mdustan 


unstag 


unstanpi 


dustan 




dustanpi 


juBtan 




justanpi 


befejezek 




befejezünk 


Btb. 




Btb. 



A jövő és parancsoló mindig a határozatlan szerint 



alakúi. 



Jegyiéi. A kettős és többes szám első személye kttzöoBégösen elejti 



28. Tartoznak ide olyan igék is , melyek rendhagyók 
vagy hiányosak. 

a) Hiju előjönni, vagy indulni. 



hibu 
hidu 
hiju 



unhiju 



unhijupi 

hidupi 

hijupi 



b) Jukafi lenni, itt van, megvan. 



jukan 



ufikan 



unkanpi 
dukafipi 
jukanpi 



Az egyesben csak dolgokrul, nem személyekrül hasz- 
náltatik, kivéve gyüjtőnévileg álló személyekrül. 



Digitized by 



Google 



Jaksza 


ketté harapni (ja-ksza). j 


Egy. sz. 


Kettős sz. 


Többes sz. 1 


mdaksza 


unjaksza 


unjakszapi 


daksza 




dakszapi 


jaksza ' 




jakszapi 


íj tan ka leülni (melyben az t előtoldásnak vé- 1 


tetik) 1 


imdotafika 


unkijotanka 


uiikijotafikapi 


idotanka 


(9. a. a.) 


idotankapi 


ijotanka 




ijotaSkapi 



A DAKOTA NYELV. 



243 



Jakonpi vannak. 

— unjakon ufijakofipi 
dakanon dnkanofipi 

— jukoűpi 
Eijukan , mely a jukafi-bul lett , az első igeragozás alá 

tartozik y s jelenti: helyet csinálni valakinek. 

Igék tárgyi névmással. 
29. A tárgyi névmás ugyan azon helyet foglalja el az 
igében , melyet a tevő vagy alanyi, p. o. kaska köt, makaska 
engem köt; manón lop, mantnon téged lop (9. c.). Mikor 
alanyi és tárgyi (személyi és birtoki) névmás találkozik, a tár- 
gyi megelőzi a személyit, kivéve a többesnek első személyét, 
mely mindig előtte jár a másodiknak, akár éz alanyi akár tár- 
gyi, p. o. majakaska engem-te-köt, mawicsajanon (manoü az 
ige , wicsa ők (9. b) ja te) őket-te-lopod; ufinicsaskapi (kas- 
ka köt , mely fit bennetek miatt csaska) kötünk benneteket. 
Lássuk a kaska szót alanyi és tárgyi névmásokkal, mely után 
a manon-t és többeket lehet toldogatnl : 



16» 



Digitized by 



Google 



244 



HUNTALVT PiX.. 



1 

3 


c8 


1 


cS 03 

'^ S 3 


•|. 


•a 


ka wo 
ka po 


c8 


^ 




-S 


s 


3 3 


« 


^ 


•§» 


isi 


¥ 


iS 


"1 "í 


p^ 


o 


O 


o 


O 


.2 .2 


*o 


^ 


^ 


» » > 


^ 


^ 


•g •? 




• »i4 






1 






.Jd 


^ 




§4 


08 


■ *4 




•S 


*S3 


1 


1 1 ' 


*3 


1 


1 1 




o 




p 


p 


P 




1 


1 


•a 


• •-4 

-i 1 1 




í 


1 1 








'f 


1 


3 S 

í í 


1 

í 


? 


•^^ 


•a 

4 ^ ^ 
^ 'g 'g 


•a 
1 


1 

CS 

M 


ii 




« 




o8 


1 


% 




1d 


1 


1 


i 1 4 


^ 


1 


1 1 


"2 


*s 




• f4 


,0 


s 






S 




a 


C 
P 


p 












• ^4 














04 






a 

1 

. 0) 




e« 


J3 


1 


^ 

M 


t t 


1 


a 


1 <í5 i 

• • 


a 


ao 

a 


1 í 
ií 




tH 


94 


ec ^. -: 


04 


co 




. W 




M H 














•ííntn-uepf 






•9108D 



Digitized by 



Google 



A DAKOTA NYELV. 245 

Látjuk, hogy csak azon toldás megy cn minden személyben, 
mely a tárgyat a harmadikban bírja , s ezt tárgyi vagy birto- 
ki néTmáasal ki sem fejezi, kivéve a többes wicsa-t. Tehát wa- 
kaska, jakaska, kaska stb. teszi: kötöm azt, őt, kötök vala- 
mit, kötöd, kötsz, köti köt; — 'wicsawakaaka stb. teszi: kötöm 
őket; wicsunkaskapi kötjük őket stb. De már nem lehet mon- 
dani imawakaska kötöm magamat, hanem csak : majakaska, ma- 
kaska stb. te kötöd magadat, ő köt téged stb. 

39. A kiható igék gyakran személytelenül állanak a töb- 
besben, a tárgyi névmással, p. o. kaskapi (kötik őt, azt, és 
személytelenül) meg van kötve; nicsaskapi (téged kötnek) meg 
vagy kötve; makaskapi (engem kötnek) meg vagyok kötve; 
wicsakaskapi (őket kötik) meg vannak kötve. 

A tárgyi névmással előfordulnak benható igék és tulaj- 
doDságnevek is szinte személytelenül , azaz alany!, vagy tevő 
névmás nélkül, hasonlitván a német ,es hungert mich^ félék- 
höz, p. o. ta (es stirbt ihn) hal, nita (es stirbt dich) halsz, ma- 
ta halok; tapi halnak, nitapi haltok, untapi halunk ; waste jó, 
és ő jó, niwaste te vagy jó, mawaste, wastepi, niwastepi, un- 
wastepi. Ezekben a pi nem a tevő, vagy alanyi névmásra ér- 
tetik, hanem a tárgyira, mi kitetszik wicsata-bul: es stirbt sic, 
halnak, hol a pi nincs meg, mert wicsa fejezi ki a többes har- 
madik személyt. Ezen benható és tulajdonságnévi igék teszik 
a harmadik igetoldás módját. 

Harmadik igetoldás-rend. 

31. Ezen igetoldás tehát ma és ni tárgyi névmások által 
tűnik ki. Ezek pedig vagy egész alakban fordulnak elő, vagy 
csoukítottan. Az egész névmások előfordulnak benható és tu- 
lajdonsági igékben , vagy előtoldásul , vagy betoldásul. 



mata 
nita 
ta 
halok 

5tb. 



Előtoldók: ta hal, holt; waste jó. 
unta 



untapi 
nitapi 
tapi 
halunk 
stb. 



Digitized by 



Google 



246 



HÜNFALVY PÁL. 



mawaBte 
niwaste 
waste 
jó vagyok 
Btb. 



ufiwaste 



ufiwastepi 
niwaatepi 
wastepi 
jók vagynnk 
stb. 



Betoldok, p. o. ásni jól járni, épülni. 



amasm 
anisni 
ásni 

jól vagyok 
8tb. 



ufikasni 



nfikasnipi 
anisnipi 
asnipi 

jól vagyunk 
stb. 



32. Csonkított névmásnak m, n-et mutatnak, s többnyi- 
re kiható jelentésűek. 

Előtoldók, p. o. ufi használni. 



mufi 
nufi 
u& 



ufikun 



u&kunpi 

nufipi 

ufipi 



így toldatik még ufipa és csaönuiipa pipázni; így toldat- 
nak az ihd elejü magárahatók (20. c.), p. o. ihdaska magát köt- 
ni: mihdaska, nihdaska kötöm magam, kötöd magad stb. 

Aj elejü igék az m és n-et j helyére veszik, p. o. jafiká 
lenni 



maiika vagyok 
nanka stb. 
jafika 

mnáfika szövök 
nanka 
jánka 



ufijanka 



jafika szőni, kötni, 
unjafika 



ufijankapi vagyunk 

nankapi 

jankapi 

unjafikapi 
nankapi 
jankapi 



Ez az előbbitül az első személyben beszúrt n és a hang- 
súly által külömbözik, mert vagyok: manká, nanka stb. 

Betoldok, owifizsa ágynak használni. 



omifizsa 
onifízsa 
owiözsa 



unkowinzsa 



ufikowifizsapi 
onifizsapi 
owi&Esapi 



Digitized by 



Google 



A DAKOTA NYELV. 



247 



Iwanga nyomozni. 



imufiga 
inufiga 
iwanga 



unkiwaíiga 



ufikiwafigapi 

inufigapi 

iwangapi 



Ezekben az m és f»» v helyére jut, azonkívül az atolsó- 
baa a u-ra változik. Iwafiga-t követik: wáfika és iwáöka, le- 
fekünni. 

Ecson tenni valamit , o-t vészen az m és n elé. 



ecsamon 

ecsanon 

ecsofi 



ecsonku 



ecsonkupi 

ecsanofipi 

ecsoöpi. 



Föltetsző, hpgy a kettős és többes un névmás hátul tol- 
datik ebben, ku megfordított alakban. Ecsofi-t követik: hécsoű 
ezt tenni (he és ecson), hecsamon, hecsanofi; kettős: hecson- 
kii; több. hecso&kupi és hecsonkoűpi; — kécson azt tenni, tó- 
kon tenni , melyben cs az előző o miatt k-vá lett. 

33. Vannak olytin igék is, melyek a névmást mt, ni ké- 
piben toldják. 

Ecsifi gondolni. 



ecsafimi 

ecsanni 

ecsin 



unkecsiö 



nfikecsinpi 
ecsanpi 
ecsinpi 



Hécsifi ezt gondolni , kécsin azt gondolni , awacsifi gon- 
dolkodni, rágondolni, wacsin szándékozni (ecsoű wacsanmi 
tenni gondoltam) szintúgy toldatnak. A toldáson kívül neve- 
zetös az i-nek a-ra változása. 

in viselni, h-t toldja elő. 



hinmi 
hifini 
ifi 



ufikifi 



ufikifipi 

hinnipi 

ifipi 



^ Összetett igék. 

34. Az összetett igék (17.) két igébül állanak. Rende- 
sen megtartják a mindenik igéhöz illő névmásokat, de az utób- 
biké el is maradhat , p. o. hdijotanka (hdi és ijotanka) haza 
jőni és leülni, wahdimdotanka, és wahdijotanka haza jövök és 
leülök, melyben hdi-nek névmása wa, és ijotanka-é md, így: 
imdotafika (26.), vagy a nélkül. 



Digitized by 



Google 



248 



HUNFALVY PÁL. 



Hijotafika jönni és leülni (hi jő, ijotanka). 



wahimdotanka 
jahldotafíka 
hijotanka 



ufihijotflöka 



unhijotankapi 

jahidotafikapi 

hijotankapi 



így jár hdijotafika is, mely mint az előbbi, hi, hdi sze- 
rint az első, ijotafíka szerint a második igetoldáshoz tartozik. 
De hinazsifi jönni és állani, hdinazsin hazajönni és állani, ki- 
nazsifí haza érni és helyit megállani, monnó részök szerint az 
első igetoldáshoz tartoznak, p. o. toahinatoazsiii , jahina;a- 
zsifi stb. 

Ifijafika sietni (az első és harmadikhoz), talán i 
és janka-bul. 



waimnanka 
jainanka 
ifijafika 



ufikinjafika 



unkinjankapi 

jainankapi 

inja&kapi 



Hiwanka jönni és éjjelezni , kiwa&ka , Eaza jönni és le- 
fekünni, hazajönni hálni, hdíwanka haza jönni hálni, úgy 
toldatnak mint kaska slz elsőben, és iwanga a harmadikban. 

Rendhagyó é$ hiányos igék. 
35. Eja mondani és héja ezt, keja azt mondani, p és h-t 
vesz föl j helyire. 



epá mondok 
ehá stb. 
éja 



u&kéja 



unkéjapi 
ehápi 
éjapi 



Epcsa gondolok, éshepcsa^ ezt, kepcsu azt gondolom, 
csak ezen első személyben használtatnak. 

36. Most teljes mintában adjuk a ksza igegyökot a 16- 
ban felhozott előtoldásokkal, tárgyi névmásokkal .(29.) és a 
17-ben említött értelmi változatokkal : 



Digitized by 



Google 



248. laphoz. 



YiszonytalaD. 


Magárahatő. 


Birtoki. 


Tulajdonító, 


i 


wabiyaksza 

wabaksza 

wabaunksza 

wabaunkazapi 

wabajakszapi 

waba]k8zapi 


bamicsiksza 

banicsiksza 

baicsiksza 

baufikicsiksza 

baunkicsikszapi 

banicsikszapi 

baicsikszapi 


bawakiksza 
bajakiksza 

baufikiksza 
baunkikszapi 
bajakikszapi 
bakikszapi 


bawecsiksza 

bajecsiksza 

bakicsiksza 

baufikicsiksza 

baunkicsikszapi 

bajecsikszapi 

bakicsikszapi 


i 

1 


wabowaksza 

wabojaksza 

waboksza 

wabounksza 

wabounkszapi 

wabojakszapi 

irabokszapi 


bomicsiksza 

bonicsiksza 

boicsiksza 

bounkicsiksza 

bounkicsikszapi 

bonicsikszapi 

boicsikszapi 


bojakiksza 

bokiksza 

bounkiksza 

bounkikszapi 

bojakikszapi 

bokikszapi 


bowecsiksza 

bojecsiksza 

bokicsikpza 

boufikicsiksza 

boufikiceikszapi 

bojecsikszapi 

bokicsikszapi* 


wawakaksza 

wajakaksza 

wakaksza 

waunkaksza 

waunkakszapi 

wajakakszapi 

wakakszapi 


mihdaksza 

nihdaksza 

ihdaksza 

ufikihdaksza 

unkihdakszapi 

nihdakszapi 

ihdakszapi 


wahdaksza 

jahdaksza 

hdaksza 

unhdaksza 

unhdakszapi 

jahdakszapi 

hdakszapi 


wecsicsaksza 

jecsicsaksza 

kicsicsaksza 

unkicsicsaksza 

unkicsicsakszapi 

jecsicsakszapi 

kicsicsakszapi 


wanawaksza 

wanajaksza 

wanaksza 

wanaunksza 

wanaunkszapi 

wanajakszapi 

wanakszapi 


namicsiksza 

nanicsiksza 

naicsiksza 

naunkicsiksza 

naunkicsikszapi 

nanicsikszapi 

naicsikszapi 


nawakiksza 

najakiksza 

nakiksza 

naunkiksza 

naunkikszapi 

najakikszapi 

nakikszapi 


nawecsiksza 

najecsiksza 

nakicsiksza 

naunkicsiksza 

naunkicsikszapi 

najecsikszapi 

nakicsikszapi 



Digitized by 



Google. 



Digitized by 



Google 



A DAKOTA NYELV. 249 

3. Dolog név. 

37. A dolognév vagy eredeti , p.o. maka föld, peta tűz' 
pafej, ístaezem, ate atya, ina anya stb, vagy szármcuiőW 
melyek i, wa,.wo, o, wicsa (ta, wa, ho stb.) előtoldások, pi, 
sz'a, dafi és na utótoldások által lesznek. 

Előtoldások. 

38. I kiható ígékbül szerszámnevet alkot , p. o. jumdu 
szántani, ijumdu eke; kaszdecsa hasítani, icsaszdecse ék; ka- 
hinta gereblyézni vagy seperni, icsahiöte (4. II.) gereblye, 
seprű. ' I 

Wa kiható igébül tevő névszót alkot, p. o. ihafigja el- 
rontani, waihangje rontó; jawaste áldani, wajavaste áldó. 

Wo tulajdonságnévbül és igébül elvont jelentésű dolog- 
nevet alkot, p. o. ihafigja rontani, woihangje rontás, wajazan 
beteg lenni, wowajazafi betegség; waofisida kegyes, wowaon- 
sida kegyesség, wastejó, wowaste jóság. 

többféle jelentésű dologneveket alkot igékbül és tulaj- 
donságnevekbűl, p. o. wanka lefekűnni, owanka' házföldje, 
fekvőhely; apa csapni, oape csapás; owa róni, írni, oowa ro- 
vás, bötű; szni hideg, oszni hidegség, fagy; maste hő, omaste 



Wicsa benható igékbűi elvont jelentésű névszót alkot, 
p. 0. jazan beteg, wicsajazafi vagy wacsicsajazafi betegség; 
wastejó, wicsawaste jóság. 

Néha tevő nevet alkot, p.o. jasicsa rosszat beszéUeni va- 
laklrűl, szidni, wicsajasicse szidalmazó. 

Néha más névszóhoz adva, csonkítottan is, annak értel- 
mit az emberfajra szorítja, p. o. csante szív, wicsacsante em- 
beri szív; napekéz, wicsanape ember kéz; oie szó, wicsoie 
emberi szó; ohan cselekvés, wicsohan emberi cselekvés. Elő- 
fordul: wicsaatkuku atya, valakinek atyja; wicsahunku anya, 
valakinek anyja; wicsacsincsa valaki fija. 

Wicso (wicsa, wo) szinte alkot elvont jelentésű dologne- 
veket, p. o. wicsowaste jóság, wicsowaonsida kegyesség. 

J*$y*et. Valamint u>ic»a (ember) a dolognevet az emberi fajra szo- 
'^^^i ^gy mulatok neveibUl lett előtoldások a névszókat az illetó állat- 
fajra értetik , p. o. 



Digitized by 



Google 



250 HUNFALVY PÁL. 

7a jávorszarvas s általában kéredző állat; tacsante bü- 
val- vagy szarvas szív; tapa szarvasfeje ; t«csezsi büval-nyelv; 
taha szarvas-bőr ; tacseszdi tüzelő ganéj. 

Wa (wahafikszicsa medve); wapa medvefej, waha med- 
vebőr, wasufi medvebarlang. 

Ho (hogafihal) hoape hal-szárny, hocsaka hal-kopotyu 
stb. 

Vtótoldánoh. 

39. Pi viszonytalan jelentésű névszót alkot igékbül, p.o. 
wowa ír, wowapi (mintegy: írnak) írás, könyv; wajawa szám- 
lálni , wajawapi számjegyek. 

Némely ige ezen pi utótoidással igeszói névül állhal, a 
határozóval vagy anélkül, p. o. icsazo kölcsön venni, icsazopi 
hitel; wajawaste áldani, wajawastepi áldás; waihangja ronta- 
ni, waihangjapi rontás ; ecsofi tenni, ecsofipi kin valaminek 
tevése. 

Sít' a a cselekvés gyakoritását fejezi ki az igéknél, s tevő 
névszókat alkot azokbul, p.o. kagesz'a csináló; ecsofipisz'a 
tevők, jakofipisz'a lakók. 

Dafí vagy na kicsinyítőket alkot, p.o. mde tó, rodedan 
tócsa; wakpa folyó, wakpadan folyócska; apa némely, apa- 
dafi apró rész: hoksidan fiú, sufilipadafi kölyök, sungidan ró- 
ka csak ezen daö toldással fordulnak most elő. Mikor a töb- 
bestjelentő toldás is hozzájárul, az megelőzi dánt, p.o. hok- 
sipidafi fiúk. Na ilyenkor pi után nem marad meg, hanem dán- 
nak engedi át helyit, p.o. wicsifijafina lányka, wicsinjanpidan 
leánykák. Tonana kevés, csak többesben tonananpidan ke- 
véskék. 

De davL nemcsak a többes pi-t ereszti maga elé, hanem 
több szót is, melyek együtt a mondat tágját teszik, p.o.6uk- 
tanka wan waste-dafi (kutya egy jó-ka) egy jó kutyácska; ni- 
csiiiksi cseje-dafi (te fiad kiált-ka)te fiacskád kiált. Ezenkép a 
mondat tagjához toldatván a dafi, ha tehát abban kiható ige 
vaa, a toldás mind az alanyra mind a tárgyra értethetik, p. o. 
niszufika sufika kikte dafi (te öcsé kutya neki öl- cse) teocsécs- 
kéd megölte kutyáját, vagy: te öcséd megölte kutyácskiját ; 
a dafi értethetik niszunka-ra és snfika ki-re. 



Digitized by 



Google 



A DAKOTA NYELV. 251 



Nem. 



49. A dakota nyely nem ismer szónemet. De az élő álla- 
tok nemeit megkülömbözt^ti külömbféle szókkal, p. o. wicsasta 
ember, winojkincsa asszony, nő; tatanka büvalbika, pte bü- 
valtehén; hehaka jávorszarvas hím, upaö jávorszarvas ünő. 

Közönségesebb a tulajdonságnávveli külömböztetés. Em- 
berrül wicsa férfit, trtnjafí nőt jelent , p. o. hoksijokopa wicsa 
fiúgyermek, hoksijokopa winjan leánygyermek. AUatrul mdo- 
ka jelent hímet, toije nőstényt, p. o. tamdoka hímszarvas^ taví- 
jedan nöstényőz^ (a dafi kicsinyítő) ; pagonta mdoka kansár- 
kány; zitkadan wije fajdtyúk. Ezek előtt csonkítást is szen- 
ved a szó, p. o. sung mdoka ménló, sufig wije kancza (suSka 
helyett). 

Nők tulajdonnevei wifi, vagy kicsinyítő vifina (vifijan- 
bol) toldást vesznek fol, p. o. Totidutawin (veres ház asszo- 
nya), WakankazBUzsavin (női szellem, mely adósságot fizet), 
Mahpiwinna (felhő-nő). 

41. A névszónak két száma van, egyes és többes. A töb- 
besjelölő pi, de csak élő állatoknál, mely a névszóhoz, több- 
nyire azonban a tulajdonság- vagy igeszóhoz toldatik, p. o. 
sanka kutya, sufikapi kutyák, sunka kszapapi okos kutyák, 
suiika ecsofípi kutyák tették (kutya-tett-ek). Élettelen dolgok, 
ha többesben vannak is, gyéren fogadják el a pí-t, p. o. maga 
mező és mezők. Viszontag pi toldással képzett névszók egyes 
számúak, p. o. tipi ház és házak, wowapi könyv és köny- 
vek (39.). 

42. Nincs esetjelölő a dakotában, mely csak nevezőt és 
tárgyit fejez ki az illető hely által; mert a nevező első helyen, 
a tárgyi másodikon, s az ige harmadikon áll, p. o. wicsasta 
wan wowapi vafikaga (ember egy könyv egy csinál) egy ember 
egy könyvet csinált; Dawid Szopija wastedaka, Dávid Zsófiát 
szereti; Dakota Besdeke wicsaktepi (Dakota Besdeke ő (em- 
ber) öl-ek) a dakoták megölték a besdekéket (rókaindeket). 
Mikor világos, melyik névszó a nevező, az a tárgyi után is 
állhat , p. o. ilicsasta Wakafitanka kaga (ember isten csinál) 
az Isten teremte az embert. 

43. Biró és birtoklott egymás mellé jut; az első a bir^ 



Digitized by 



Google 



252 



HülSfPALVY PlL. 



toki, mely csonkítást is szenvedhet, és az által a kettő össze- 
tett szóvá lesz, p. o. wahukeza ihupa gerelynyél, tipi tijopa 
ház-ajtrS, wicsasta oie ember szava; mahcsincsa liba (maga 
csinosa földíija), majhi ijumda föld eke (maga ij.), mahicsahinte 
gereblye. 

a) A birtoklási viszonyt kifejezik a birtoki névmások is, 
melyek vagy a másik névszó után tétetnek , akár bíró akár 
birtoklott az, p. o. tatanka wojute tawa (büval eledel övé) bii- 
val eledele, wojute suktanka tavapi (eledel ló övéké) lovak ele- 
dele, wicsasta jatapi tipi tawa (ember szóló ház övé) főnök há- 
za; — vagy a birtoklott elé toldatnak , mint: tatanka tawote 
(ta-wojute) büval ő-eledel, Dawid taanpetu Dávid ő-nap= 
napja. 

b) Néha ta helyett ti áll, p. o. wanhifikpe nyíl, Da>p?id 
tiwafihinkpe Dávid nyila. Ha a névszó előtoldott r vagy o-val 
kezdődik, csak t áll, p. o. ipahin főal, Hake tipahin H. főalja; 
owinzsa ágy , Hake towinzse. A tco előtoldatu névszók kive- 
tik ir-t a t után , mint : wowaste jóság, Wakafitanka towaste 
Isten jósága. 

c) Atyafísági névszók : ku, csu, tku ragot vesznek fól, 
p. o. sunka öcs, Dawid sunkaku Dávid öcscse; csinje báty, 
Tomasz csincsu Tamás bátyja; csinkcsi leány, wicsasta csínk- 
sitku ember leánya. 

44. A dakoták nevei mind jelentéssel bimak, p.o. Malj- 
pija felhő, Hoksidag fiú; Tatanka-hafiska büval hosszú, Pe- 
asibuta- wicsasta orvosság-ember, Ta-peta-tanka ő-tűz-nagy 
stb. A fiúk és aleányok, azon rend szerint, melyben születnek, 
saját névvel birnak. Ilyen sorszerinti fiú-nevek : Csaské, Hc- 
pán, Hepi, Csatáfi és Haké; leány nevek: Winöna, Hápafi, 
Hápisztifina, Wánske és Wiháke. Tehát ha az első szülött fiú, 
Csaské-nak, ha leány, Winöna-nak nevezik stb. ötön túl 
nincs többé saját név. Eülömben 





embernek 


nőnek 


bátyja : 


csifijé 


timdo 


nénje : 


ta&ké 


csufi 


öcscse: 


szu&ká 


szunká 


húga: 


tafiksl 


tafiki 


nagybátyja: 


taháfisi 


icsési 




Digitized 


byGooQle 



A DAKOTA NYELV. 253 



nagynéiye: 


hafikási 


icsépafisi 


BÓgor 


tahág 


sicsé 


sógornő 


ha&ká 


icsépan. 



4. Tulajdonságnevek. 

45. Legtöbb tulajdonságnév eredetinek látszik , p. o. 
szka fejér, tanka nagy, waste jó. — Azomban némely tulaj- 
donságnév foa előtoldat által igébül lesz, mint: onsida könyö- 
rülni valakin, waonsida kegyes; csafitekija szeretni, wacsafit- 
kija jóakaró. 

Több tulajdonságnév utóhangja a, vagy afi e-re változik 
hincsa, do, kifi vagy csifí stb előtt, mint: sicsa rósz, sicse hi&- 
csa igen rósz; wicsasta sicse csin (kin h.) a rósz ember. 

46. Van ezeknek egyese , kettőse és többese. A kettős 
jelelője ufi, mely elő- vagy bétoldatik, p.o. kszapa bölcs, wi- 
csasta unkszapa mi két bölcsek; waoösida kegyes, waofisinnda 
mi két kegyesek. 

A többes pi által lesz , mint : wicsasta wastepi jó embe- 
rek. De kivált állati vagy élettelen tárgyaknál e többes szám 
valamelyik tag ismétlésivei is alakúi, p. o. kszapa bölcs, kszak- 
szapa bölcsek; tafika nagy, tafíktafika nagyok; waste jó, was- 
teste jók ; — tankinjan nagy, tafikinkifijan nagyok. 

47. Ahasonlitás szanpay több, által lesz, mint: waste 
jó , szanpa waste jobb. Mikor a hasonlított dolog közvetlen 
megelőzi a szanpa-t , ez elé t toldatik , p. o. wicsasta kin de 
iszanpa waste (ember ez, az nál több jó) ezen ember jobb an- 
nál. Ez értelemben ssiam ijeja, többre ment, is áll, p. o. szám 
íjeja waste jobb. így is kifejezik a hasonlítást, hogy mondják: 
egyik jó , másik rósz, p. o. de sicsa, he waste az jobb mint ez. 

Kiiaűna kisebbít, mint: kitanna tanka valamennyire 
nagy = nem igen nagy. 

A harmadik fokot jelölhetik ninaf Ifincsa, ijotan, mint: 
nina waste ^ vagy waste hincsa nagyon jó, ijotafi waste leg- 
jobb. 

5. Számnevek. 

48. Osszeállatjuk az alapszámneveket és a sorozókat. 



Digitized by 



Google 



■ 

54 HÜNFALVY PiX. 


Álapszámnevek. 


Sorozó számnevek. 


1. waficsa, waözsiy wanzsidafi 


tokaheja első 


2. nonpa 


inonpa, vagy icsino&pa második 


3. jamni 


ijamni „ icsijamniharmadik 


4. topa 


itopa „ icsitopa negyedik 


5. zaptan 


izaptafi „ icsizaptan 


6. sakpe 


isakpe „ icsisakpe 


7. sakowm 


isakowin ,, icsisakowin 


8. salidogan 


isahdogafí,, icsieahdogan 


9. napcsiöwafika 


inapcsinwanka 


.0. wikcsemna 


iwikcsemna stb. 



A többi' alapszámok: wikcsemna nonpa (lOX^) busz, 
wikcsemna jamni (10X3) harminc, wikcsenma topa (10X4) 
negyven stb. opawinge száz, opawinge nonpa (100X2) 200 
stb. kektopawinge ezer, kektopawinge nofipa kétezer stb. wo- 
jawa tafika nagy szám, azaz millió. 

Tizenegy — tizennyolcig az alapszámnevek aAe, megint, 
vagy szanpGf több, által lesznek. A dakota, ujjain számlál 
tizi^, s lehajtja egyik ujját, az elszámlált tíznek jelölésire, így 
folytatván: ake wanzsidan-a (megint egy), azaz tizenegy, ake 
no&pa (megint kettő) = tizenkettő stb. tizennyolcig, mi ake 
sahdogan (megint nyolc); a tizenkilenc: ufima napcsifiwanka 
= a másik kilenc. De szanpay több, által igy fejezi ki: wik- 
csemna szafipa wanzsidan (tiz több egy) tizenegy, wikcsemna 
szaSpa nonpa tizenkettő , wikcsemna sza&pa jamni tizenhárom 
stb, wikcsemna szanpa sahdogan tizennyolc, wikcsemna szán- 
pa napcsifiwanka tizenkilenc , wikcsemna nofipa húsz. 

A húsz és harminc, harminc és negyven stb. közötti szá- 
mokat a sorozóval fejezi ki , melyet az alapszám elé teszen, 
igy: ijamni wafizsidafi harmadik (tizedbül) egy, =21, ijamni 
nofipa harmadik kettő 22, stb. itopa jamni negyedik három, 
azaz33, itopa topa negyedik négy =34 stb. isahdogan wafi- 
zsidafi nyolcadik egy = 71. A finn nyelvben hasonlóan fejezik 
ki a tizesekön felüli egyeseket , p. o. yksitoista (egy a másik- 
bul) tizenegy ; kaksi kolmatta (kettő a harmadikbul) huszon- 
kettő stb. 



Digitized by 



Google 



A DAKOTA NYELV. 255 

49. Az alapszámok ismétlése azt jelenti körülbelül , mit 
a magyar: egy egy, kettő kettő stb. De vagy csonkítva ismé- 
teltetnek, mint nonpa és topa, melyekbül lesz : nomnom 
kettő kettő y vagy kettesével ; tomtom négy négy, vagy né- 
gyesével; — awagy csak az utolsó tagot ismételik, mint jamni, 
zaptan, sakowin és wikcsemna, így: jamninmi három három, 
zaptanptafi öt-öt, sakowin win hét-hét, wikcsemnamna tíz-tiz; 
ugyan ezt teszik opawinge és kektopawinge , így: opawifigege 
8záz-azáz stb; — vagy a középső tagot ismétlik, mint sahdogan 
és napcsinwanka, így: sahdohdogan nyolc-nyolc, napcsin- 
wangwanka kilenc-kilenc. 

A wanzsi-nek ismétlése : wanzsikzsi „kevesef jelent. 

Wancsa, nonpa, jamni stb kifejezik a sokszorozókat is, 
p. 0. nofipa nonpa becsen topa, kétszer kettő az négy. Erre 
Bzolgál akéhdCf és, is, p. o. nonpa akihde nofipa becsen topa, 
kettő és kettő négy. 

DíA éa na korlátolja a számnevek jelentésit, p. o. jamni- 
na, csak három, zaptafina csak öt. Egytagúak után kettőzte- 
tik a fia, p. o. nomnana csak kettő , tomnana csak négy; hufi^ 
rész, hunhnana csak egy rész. 

50. Láttuk, hogy a sorozó számok t, icsi előtoldást vesz- 
nek fol; icsi helyett lehet wicH is, tehát itopa, icsitopa és wi- 
csitopa mind : negyedik. 

Tizen felül ake kapja meg az előtoldást, p. o. iake wafi- 
zsi tizenegyedik, iake nonpa tizenkettődik, iake jamni tizen- 
harmadik stb. iwikcsemna nonpa huszadik; iopawinge száza- 
dik stb. 

Több szám kerülvén össze, a sorozó toldást az utolsó 
kapja meg, p.o. wikcsemna nonpa szanpa ijamni huszonhar- 
madik ; opawinge szanpa iake nofipa száz tizenkettődik. 

51. Például fejezzünk ki több számot. 1856= kektopa- 
winge szafipa opawinge sahdogafi szaöpa wikcsemna zaptafi 
szanpa sapke -= ezer , több száz X nyolc , több tíz X öt, több 
6; — 2536= kektopawifige nonpa szafipa opawifige zaptafi 
azanpawikcsemmajamniszafipa8akpe=(1000X2) -|- (100X5) 
+(10x3)-|-6. 



Digitized by 



Google 



2Ő6 HUNFALVy PÁL. 

6. Igemellékek. 
52. Némely igemellék, úgy látszik, eredeti, p. o. ecsa 
mikor; kaja, kun alatt, alul; kitanna kevéssé; nina, ihincsa 
igen, nagyon; ohifini mindig; szanpa több; tankan kívül, wan- 
kan felül, wanna most stb. Mások nyflván származottak, még 
pedig : 

1) Mutató névmásokhuly ha& és han, ken és csen, ketu 
és csetu, en, ki, kija, esi és csija utótoldatok által, mint : 

han és han: de ez, dehanitt, most; he az, hehan ott, 
akkor; ka az, kahan, kahan akkor ott, mennyiben. 

ken és csen: kaken azon módon; ecsa mikor, ecsaken va- 
lamikor, mindig; decsen igy, becsen úgy. 

ketu és csetu: kaketu azon módon, decsetu ekképen , he- 
csetu akképen. 

eit, ben, csonkítottan: n ; de ez, den itt, he az, hen ott, 
ka amaz, kan amott túl, tukte mely, tukten hol? 

ki és csiy kija és csija: ka amaz, kaki, és kakija ott ; de 
ez, decsi és decsija itt. 

Ezen igemellékekbül uj toldatok által megint mások ala- 
kulnak, úgymint: 

tu által: dehan most, dehantu mostani időben; hehan ak- 
kor, hehantu akkoriban; tohan mikor? tohantu mikoriban? 

ja által: dehantuja így, itt; hehantuja ott ; decsetujaígy; 
toketuja akárhogyan. 

ken által: dehantujaken, toketujaken, így, úgy. 

jafi által: dehaöjan ekkor, itt, mennyiben; tohafijan 
mennyire, a mennyiben; ohinni mindig, ohinnijan örökre. 

tk^a által: kun alul , kufitkija lefelé; wankan fölül, wafi- 
kafitkija fölfelé. 

2) I^^ftbül, jan, ja és na toldások által. 

jafí által: ijuskin örvendeni, ijuskifijafi vígan; itonsni ha- 
zudni, itofisnijan hamisan; igy: tanjan jól, talán az elavult tan 
igétül, mert atan-gondját viselni valaminek. 

ja által: aokaga hamisságot mondani valakirül, aoka^ja 
hamisan. 

na által: inalni sietni, ina^nina sietve, idciglen. 

3) TuUgdonságnetekhvX ja toldat által, p. o. waste jó. 



Digitized by 



Google 



A DAKOTA NYELV. 



257 



wastejajól; sicsarosz, sicsaja rosszul , tafika nagy, tafikaja 
nagyon, szélesre terjedve. 

4) Dolognevekhül^ a elő- és ja utétoldat által, p.o. paha 
domb, apahaja dombfélekép, dombosán ; wanicsa senki , awa- 
nin és awarlnja rontólag, semmisitőleg. 

aía ás jqf a utótoldat által, p. o. ^e domb, hát, biejata 
domb mögött. 

5) Viszonyüókhnl : 

iu vagy tí^a által , p. o. mahen ben, mahentu, vagy ma- 
heta, mahetuja belsőleg. 

wapa által , p. o. ako túl , akowapa rajta , mahen ben, 
mahenwapa bent. 

I. Viszonyítok. 

53. £zeket szóviszonyítókra és ifioiidafotMonyttóftra(con- 
junctiók) osztván, lássuk előbb a szóviszonyitókat, melyek ite- 
lönállók vagy toldatok. 

A különállók^ melyek követik a dologneveket, leginkább 
ezek: 



ahna vei 


etkija felé 


ohomni körül 


akan rajt 


etu hoz 


om vei 


ako túl 


jata hoz 


ofi ról, tói, ért. 


ehna között 


kahda nál 


miatt, 


ektaben,nek,hoz, 


kicsi vei 


opta által 


en ben 


mahen belül. 


saafipa túl 


eta&han tói 


ohna ben 


tafihan tói. 



A toldatok , a dolognevek után, s az igéknek vagy eléje 
vagy beléje toldatnak. 

A dolognevek után toldatnak: a) to, ata, jatOy rá, rajta, 
p. o. tinta rét, ti&táta rétre é^ rétön; maga mező, föld, magáta 
mezőre, mezőn; csafi erdő, fák, csanjata fákon; he domb, ^ejata 
dombon, vagy mögött (52. 4.). 

b) en, vagy n kevés dolognévhöz jár, p. o. ti ház, tin 
házban. 

Az igék elé toldatnak (a helyett, hogy a dolognevek után 
toldatnánds) a, e, i, o viszonyítok, melyek akan, ekta, kicsi, 
ohna-nak csonkított maradványai, p.o. a (akan n, rajt): mani 

ACAD. ÉRT. 1856. V. 17 



Digitized by 



Google 



258 HUNFALVY PÁL. 

menni, amani rajta menni valaminek, csaakaga amawani fih 
gerendán megyek. 

e (ekta: ra, hoz): julipa letenni a mit viszen az ember, 
ejuhpa letenni egy helyre. 

I (kicsi: vely ért): csekija kérni, icsekija kérni valamiól 

o (ohna: be): hnaka letenni, ohnaka betenni. 

ki és Ucsi névmások helyett toldatnak elő, vagy be az 
igékbe. 

ftí jelent neki, p. o. kaga csinálni, kicsaga csinálni vala- 
kinek; hnweja valamiért menni, kihuweja valaki számáraineD- 
ni valamiért. 

&tcM jelent ,ért': kaksza elvágni, p.o. botot, kicsicmbia 
valakiért elvágni. 

54. Több igemellék t előtoldást vészen fol , s ez által 
viszonyt fejez ki az előző dolognévhez , tehát viszonyitóvá 
Itsz, megfelelvén a magyar harmadseemély ragjával ellátott 
viszonyitóknak, p. o. tehafi túl, tói fogva, itehaű messzire. Kö- 
vetkező igemellékek válnak így viszonyitókká : 



iako túlrajta 
iakan rajta 
iaskadan közel hozzá 
icsahda közel hozzá 
ihakam mögötte 
ihduksafi körülte 
ihektam mögötte 
ihukiija alatta 
i^jata mögötte 
ikanjeta alája 
ikijedan köxel hozzá 



iszanpa túlján 
itakaszafipa rajta túl 
itankan kívüle 
itehafi messzire 
iwankam felette 
ijohakam utána 
ijotahedafi közötte 
ijotahepi közötte 
ijotakonsÉ. dlenkezője. 



8. Mondat visz onyítók. 

55. A mondatviszonyítók mindig mondatokat vitaaaji^ 
tanak egymáshoz, még mikor látszólag csak egyes szókat köt- 
nek is össze, p. 0. waste ka kszapa jó és bölcs; mert ha mon- 
dományt teszek hozzá, tnlajdonkép két mondat van egybeköt- 
ve. A fő mondatviszonyítók: ufikan, ka é8;"ko, koja is, és; 
unkans , kinhan és osinhan, kinahan és csinahan ha; esta h 



Digitized by 



Google 



A DAKOTA NYELV. 259 

sta, kes és caes, kes és esed ámbár, kaes és csaes, kejas és 
csejas habár; ka is, vagy; tuka de. 

9. Indúlatszók. 

56. Minél közvetlenebb, azaz természetiebb valamely 
nyelv , annál több indulathangjai vannak. A dakota nyelvben 
kifejeznek 

fájfdalmat: j\ml wifiswil (jaj ah) 

scg'nálkozást : hehe! hehehe! hunhe, hufihufihe! (oh, kár) 

ámulást: hopidafi! hopidannije! hopidansnii inalj)! inama! 
inján! ijanaka! (csuda, ugyan) 

figyelmet: a ! e I bes I hivro ! iho ! ito ! mal>! tgíko ! wa& ! 
(Iám) 

dicseködést: ihdatan! ihdatanh! (bezzeg) 

igenlést : eciolnel ecsas! ecsaes! ees! ehaes! ehdakaes ! 
ejakes! ejakes! nakas! nakaesi (igen) 

kétkedést: czel heszl hintel ho! IKoecsahl ijesnicsal ohol 



HARMADIK RÉSZ. 

A Siók elhelyezése. 

1« Névmások. 

Személyi névmások. 

57. A személyi névmások toldatok és önállók lévén , s 
amazok igék, tulajdonság-, dolognevekhöz és egymás mellé 
toldatván, ezen renddel fogjuk röviden felhozni. 

58. A toldatok helye az igéknél. 
1) előtoldatnak, még pedig: 

a) egytagú igék elé: ba gáncsolni, da kérdezni; ma* 
jaba engem te gáncsola. 

b) a te és pa előtoldásu, sa ipa vagy tpa^ hda eshdu 
birtoki előtoldásos igék elé: kaksza fejszével elvágni, wakak- 
8za én vágok el; pagafi elválni, wapagafi elválok , kpagafi és 
tpagan elválni a magaétul, wakpagan elválok a magamétól; 
hduta magáét enni, wahduta eszem a magamét. 

c) dés k elejüigék elé: daka becsiibi, wadaka be- 
csalok ; kaga csinálni , jakaga csinálsz. 

17* 

Digitized byCjOOQlC 



260 HÜNFALVY PÁL. 

d) ajujajo elejü Igekrül, melyek az első személy- 
ben Ifid, a másodikban d-t toldanak elő^ lásd a 27. és 9. y.) 
2) Bétoldatnak, még pedig: 

a) minden igébe, mely hangzóval kezdődik, mely 
nem előtoldat , p. o. opa követni, owapa követök. De a többes 
szám első személye unk előtoldatik ; unkopapi követünk, ám- 
bár ounpapi is fordul elő. 

b) a e i viszonyítás igébe (53.) , a személyi név- 
más ezen viszonyítok után toldatik , ha külömben az egyszerű 
ige elé toldatnék, p. a kastaíi kiönteni, wakastan kiontok, 
tehát okastafí kiönteni valamibe, owakastafi; pahta kötni, 
apahta hozzákötni , apawa^ta hozzákötök. 

c) Igegyökök- (15.) és tulajdonságnevekbül 6a, 5o, 
na előtoldás által képzett igék, a névmást az előtoldás után 
teszik : baksza késsel elvágni , bawaksza ; boksza elsütni , bo- 
jaksza elsütsz. 

d) c«, Sj m vagy n elejü igék az első szótag után told- 
ják be; Qsapá átszúrni, csawapa átszúrok; máni menni majani 
mégy; pahta kötni is azt teszi, jóllehet pa nem előtoldás, pa- 
wahta kötök, paunlitapi kötünk. 

e) a Art és kicsi előtoldat^ igék (19. e.) ezek után te- 
szik a személyi névmást. 

f) tulajdonság- vagy dolognevekbül, kija és ja (17.) 
képzők által lett kiható igék, ezen képzők után toldják, p. o. 
waöjagkija láttatni, wanjagmakija láttat engem; szamkija 
feketíteni, szamwakija feketítök; csantekija szeretni, csafite- 
wakija szeretök valakit. 

g) a magára vivő névmások (10.) azon helyet fog- 
lalják el az igében, melyet a bétoldató névmások, p. o. vraste- 
daka szeretni , wastewadaka szeretök, wastemicsidaka szere- 
töm magamat. 

59. Á toldatok helye a tulajdonságneveknél. Előtoldatnak 
tulajdonságnevek és számneveknél , p. o. jazafi beteg, tancsan 
majazan test- én-beteg=testem beteg; wastejó, niwaste te-j6 
=te vagy jó; — mawanzsidafi én-egy= én egy vagyok; ni- 
nonpapi ti- kettők= ti ketten vagytok ; uíijamnipi mi-hármak 
=» ml hárman vagyunk. 

Bétoldatnak , mikor a tulsydonságnév a viszonytalan 



Digitized by 



Google 



A DAKOTA NYELV. 261 

ico-t (20. b.) vette föl, vagy hangzóval kezdődik; wajazanka 
beteg lenni 9 wamajazanka beteg vagyok; aszni jól lenni, am- 
aszni fölüdültem. 

Waofisida, és wacsantkija és talán többen is, melyeket 
talajdonságneveknek híjunk, betoldják a névmásokat: waofí- 
siwada kegyelmes vagyok ; wac^antwakija jóakaró vagyok. 

60. A toldatok helye dolognevehben. A birtoki névmások 
(9. c.) előtoldatnak. Do mikor névmás és dolognév egyesül, a 
névmás hol elő- hol bétoldatik, p.o. nisunka te-kutya (vagy); 
wicsasta ember, wintcsasta te-ember (vagy); dakota, damo- 
kota én- dakota=dakota vagyok. Néha a betoldás önkény sze- 
rint eshetik meg az első vagy második tag után , p. o. wicsa- 
hincsa vén ember,' wimacsahincsa vagy wicsamahincsa vén em- 
ber vagyok. 

Dolog- és tulajdonságnév együtt lévén , a névmás akár 
az egyik akár a másik elé toldathatik, p.o. napé kéz, szuta 
kemény, kezem kemény így mondhatom: mt napé szuta, vagy 
napé maszuta. (Miért az elsőnél mi 9. c.) — De a dolognév- cs 
tulajdonságnévbül összetett névszó, közibe veszi a névmást, 
p. 0. iszafitanka (kés nagy), így híjják a dakoták az amerikai 
angolokat; iszanmatanka ameriktd vagyok. 

61. Egymáshozi helyök. Két névmás összekerülvén, az 
első személy mindig elül van, akár tevő akár. tárgy, p.o. ma- 
jaduhapi engem ti birtok; unnijuhapi mi-(6-birsz, vagy mi tié- 
teket biruhk. A hites értelmet api többes jelelője okozza^ mely 
ott lehet j mikor a tárgyig többesben áll, mint most ttfí-pj, s ok- 
vétlenül ott van, mikor a tevőt akarom többesben kifejezni. 

De wicsaj a harmadik személy tárgyi — többese mindig 
elűl áll, p. o. wicsawakaska őket kötöm. 

62. Az önálló személyi névméisok nem jelölik a személyt, 
mert azt a toldató névmás fejezi ki, hanem nagyobb súlyt je- 
lentenek, p. o. niszunka he kupi he? hija, he mije makupi (te- 
ocscse az adnak az? nem, az én én-adnak) öcsédnek adták azt ? 
vagy öcsédnek adatott-e az? nem, nékem adták. Ja masi wo? 
hija, mije mde kta (menni én-parancsolsz vaj; nem én én-megy 
fog) küldj engem, vagy parancsolj mennem ; nem, magam fo- 
gok menni. 

a) Az önálló személyi névmás elül áll a mondat ré- 



Digitized by 



Google 



262 HUNPALVY PÁL. 

szin, jóUehet ha tárgyat jelent, a dolognév után is állhat, p.o. 
mije iszafimataSka énén-amerikai=én amerikai vagyok; nnki- 
je uncsuwitapi mi hidegek vagyunk = fázunk; unkije unjanpi 
kta mi m^ini fogunk ; mije makaska én én-k()t=engem köt. 
Mije mini wacsin én viz én-kiván=: vizet kívánok; nije toka 
kin nijuzapi, vagy toka kiö nije nijuzapi (tik ellenséjjr az ti- 
fog«-ek) az ellenségek megfogtak benneteket. 

b) Visszavivő mondatrészben az önálló névmás leg- 
hátul áll, p.o. wiesasta hi kon he mije (ember jő az, az én) és 
vagyok az ember, ki jő; 6nicsijapi kin hena ufikijepi (titeket 
segítenek az, azok mi) mi vagyunk azok, kik titeket segítünk. 

c) Gyakran hiűcsa neveli az önállók súlyát, p. o. mije 
hiűcsa én magam; nije nitawa hincsa te tied nagyon = igazán 
a tied. 

d) Feleletben az önálló névmás maga van , vagy az 
ige is vele áU, p. o. tuwe hecsoö he? mije, ki tette azt? én; — 
tuwe jaka he? nije, ki te- vél az==:kit vélsz te? téged. Vagy: 
he tuwe kaga he? he mije wakaga (az ki tett az? az én én-tett) 
ki tette azt? azt én tettem. 

63. A többes jdelője az utolsó szóhoz ragad, legyen az 
akár igeszó vagy tulajdonságnév, akár névmás, p. o. nije js- 
kagapi ti teszitek azt; nije niwastepi ti jók vagytok; tona wa- 
ofisicQpi kifi hena nijepi (a hány kegyelmesek az, azok tik) ti 
vagytok azok , kik kegyelmesek. 

64. Személyi névmások és a kérdő-visszavivő iuioe csak 
élőkrűl mondatnak, p. o. he tuwe az ki, de mije az én vagyok; 
he Dawid tava az Dávidé; he mije mitawa az enyim; he tuwe 
tawa (az ki azé) kié az ? 

65. A harmadik személy ritkán fejeztetik ki. Nincs is 
harmadik személyi! bétoldató névmás , m cia és to-t kivéve 
(9. b, c). Az önálló ije és ifepi (8. b) gyakran nevezőben, né- 
ha tárgyiban állanak. Egyébiránt nem is fejezik ki « harmadik 
személyt tíSvmás által , p. o. sijo wan kute ka o (fajd-egy-lő és 
talál) fajdot lőtt és talált (ölt); suktafika kifi juzapi ka kaska 
hdepi (ló az fognak és köt tesznek) megfogták a lovat, és meg- 
kötötték. 

66. Midőn mondatviszonyítók egybekötnek mondatokat 
van;y szókat , ismételni kell a névmásokat , p. o. ti'ahi ka wan- 



Digitized by 



Google 



A DAKOTA NYELV. 263 

mánké csa ohitpoja (lii jő, wafijaka Iát, obija felülmúl) jött és 
láta és győze. — Tatanka kin wa&wiesamdnke csatric^airakte 
(wa&jaka lát, kte öl) büval az őket láttam és őket öltem=:Iát- 
tam a buvalokat és megöltem. iVt/asunke ka nt famazakafi te 
kutyád és te puskád. 

Mutató névmások. 

67. A mutató névmás elül áll , ba alany vagy tárgy; de 
ha tulajdonitmány , utói áll, p. o. beaa tatafikapi azok ökrök; 
de mije ez én vAgyok; dena wasteste ezek jók; he majaku az 
én-te-ad==: azt nekem adtad. — Wicsasta kin hena (ember az 
azok) azon emberek; wicsasta waste kifi dena (ember jó az 
azok) azpn jó emberek. 

Ott is áll néha a mutató, hol más nyelvben nem állana 
stb. ate umasi kifi, he wicss/odapi sni (ate atya, u jő, si paran- 
csol, umasi jönni engem parancsol, wicsada hinni; — atya 
jönni engem parancsig ki) az atya, Id engem küldött, annak 
ti nem hisztök; iszaS kin he iwacsu (icsu venni, kés azaz vet- 
tem) vettem a kést. 

yiss»apieő névmások. 

68. Tuwe ki, taku mi, kérdők és visszavivők, a mondat 
elején állanak, p. o. tuwe jaka he^ka vélni, = ki te-vél az) 
kit vélsz te ? taku odake csifi (ojaka elbeszélleni , esifi, kifi h.) 
a mit te elbeszéllesz. 

Igenlő mondatban tuwe és taku dolognév gyanánt álla- 
nak, p. o. tuwe he manón valaki azt lopta; taku ijewaja (ijeja 
találni) valamit találtam. 

Tagadó mondatban daú toldatik tuwe és takuhoz, p. o. 
tuwedafi he sni (valakicske jőnem) senki sem jő; takudafiduhe 
Bni nincsen senmiid. 

Az összetettek (11.) példájául legyen: tuwe kasta hikifi- 
hafi, he wü^u kta, ha valaki jő^ odaadom neki; -— taku kasta 
waiimdake crifihafi wakute kta* ha valamit l&tok, meg fogom 
lőni. 

Batároió névmások. 

69« A határozó Wfl ésioofi utinaáll a arók foglalatának, 
melyet meghatároz, s melybe nemcsak tulajdonság^név, hanem 



Digitized by 



Google 



264 HUNFALVY PÁL. 

igeszó és igemellék is tartozik , p.o. maka kin a fold, wicsasta 
kifi waste az ember jó ; wicaasta wastekinajó ember; taku 
ecsamon kin (mi én-tett az) a mit én tettem; wicsasta sicsaja 
ohanjanpi kifi (olfjan dolgozni, ohafijafi u. a.) ember rosszul 
dolgoznak az=:az emberek, kik rosszul cselekesznek. — Wi- 
csasta wa6 egy jo ember ; hoksidan waste wan egy jó fiú; wi- 
csasta wafi waste kifi he kaga (ember egy jó az , az tett) az 
egyjó ember volt, a ki azt tette. 

Kofi és csikoö, a múlt időjelelője, a határozó helyin áll, 
p. o. wicsasta wanmdake csikofi, az ember, kit-láttam. 

2. Igeszók. 

70. Az ige nemcsak a dolognév után áll, akár alany, 
akár tárgy az, hanem a dolognév tulajdonftmánya, s az igemel- 
lék után is. P. o. hoksidan kin mani (fiú az megyén) a fiúme- 
gyen; wowapi wafi duha (juhabirni) egy könyvet birsz, köny- 
ved van. Waanatan wicsasta wajapike csin he tafijafi wanmda- 
ka (W. ember beszédes az, az jól lát-én) jól láttam Waana- 
tan-t a beszédes embert. 

71. Az ige az alany és tárgy után állván, api többes 
jelelője, mely hozzá toldatik , mind kettőre vonatkozhatik; 
tehát a többes tárgyra is , ha az alany egyesben áll. P. o. wi- 
csasta kin kipi (ember az jőnek) az emberek jőnek; Wakan- 
tanka unkagapi isten bennünket teremtött ; Dakota nije Wa- 
kaötanka csantenfc^tjapi (dakota tik isten szeret titeket) isten 
szeret benneteket, dakoták. 

a) A tárgy többesét wicsa fejezi ki (pi nélkül), p. o. 
waötrtcfajaka őket látja; Hake wahankszicsa jamni tüicsakte 
(Hake medve három őket-ölt) Hake megölt három medvtít. 

b) Az igéhez a többes jelelője nem jár, ha élettelen 
dolgokrul van szó , p. o. csan topa icsaga fa négy nő. 

c) Minthogy az ige többese mind alanyra mind tárgy- 
ra vonatkozik, kétértelműség támadhat, p. o. wasteunnida- 
kapi (ufi mi, ni te, ti) teheti : mi szeretünk téged és mi szere- 
tünk titeket; wastenidakapi teheti : szeretnek téged, és ő sze- 
ret benneteket, és ők szeretnek benneteket. 

d) Gyűnevek rehdöeen többes-jelelővel kivánják az 
igét, p. 0. ojate hecsofipi a nép teszik. 



Digitized by 



Google 



A DAKOTA NYELV. 265 

e) Jukáfkyjejay és származékai : ij^'a, hij^a lenni, 
egyesben állanak , habár többes alanyra értetnek is, p. o. wa- 
kijedan ota jukan (galamb sok van) sok galamb van; wicsota 
(vicsa ota) ben híjeja sok személy van itt. 

70. A kettős, mely csak az első és második személyt fe- 
jezi ki, harmad személybcli tárgyra vonatkozik, p. o. waste- 
undaka monnón szeretjük; wastewicsundaka monnén szeret- 
jük őket. 

71. Kiható ige két tárgyra i§ vonatkozik, mikor is nz 
egyik tárgy névmás lévén, azaz igéhez toldatik, ha pedig mon- 
nó tárgy dolognév : a közvetött tárgy megelőzi a közvetlent, 
p. 0. napé majád uza (kéz én-te-fog) kezemen fogsz, vagy meg- 
fogod kezemet; wowapi kin he majaku kta (könyv az, az én- 
te-ad-fog) adni fogod nekem azt a könyvet ; Hepan wowapi 
jaku kta (hepan könyv te-ad-fog) te fogsz Hepannak könyvet 
adni. 

a) Kiható igék a vagy o előtoldással (51. toldatok.) 
három tárgyra is vonatkozhatnak, p.o. mini pa amakastan 
(kastan önteni, akastafi ráönteni) vizet fejemre öntesz. 

b) Benható igék is a, o előtoldással tárgyat vonza- 
nak, p. o. csaiika kin ománi (út az ben-jár) az útban jár; han 
áll, maka kin awahan a földet állom = a földön állok. 

Parancsoló mód. 

72. Tiltásban az ige elibe gyakran ihnuhan, utána pedig 
fan, ftiűAan, c^m, csinhan tétetik; s ez erősebb parancsoló, 
p. o. ihnuhan hecsanon kin, ne tedd azt; ihnuhan wicsadapi 
kinhan , ne higyétek azt. 

Két ige mondatviszonyító val egybe lévén kötve, csak az 
utóbbik kapja a parancsoló jelelőj ét, p. o. owinzsa kin ehdaku 
ka mani wo, tedd föl az ágyat és menj (nem : ehdaku wo ka 
m. w.). 

Határozatlan mód. 

73. A határozatlan mód közvetlen megelőzi vonzóját, 
p. o. c-san kaksze jahi (fa vág te-jő) fát vágni jöttél; he ecson 
csiaipi (az tesz , csi-pi bennetek , si parancsol) azt tenni nek- 
tek parancsoltam. Néha a határozatlan jelentőben van 9 p. 0. 



Digitized by 



Google 



26G HÜNFALVY PÁL. 

mda wacsin (md-ja, csin nélkül lenni = én-megy én-nélkülöz) 
menni kívánok , óhajtok. 

A határozatlan nem fejez ki dolognéyi fogalmat, mint 
ez: halni a hazáért dicsőség; tehát csak tulajdonságnévi mód 
állhat ilyenkor, p. o. wi wanjakapi kin he oijokipi (wi nap és 
hold, wanjaka látni 35., oíjokopi kellemes) a napot látni, vagy 
a nap látása kellemes. 

Foglaló mód. 

74. A foglaló módot mondatviszonyitók képezik, melyek 
az ige után állanak. 

Kinhan és származékai: csinhaü^ kinahan^ C9inaha& a jö- 
vőre vonatkoznak, p.o. jahi kinhán mde kta (te-jő ha, én- 
megy-fog) ha te jősz , én megyek. 

Kinhan igemellék is, kivált mikor tohan megelőzi; tohan 
jahi kinhan mde kta mikor te jősz, én megyek. 

Eectínhan a múltra vonatkozik : hccsanon hecsinhanecsen 
ohdaka wo (ojaka mondani, o-hdaka 18. d. magáét mondani, 
megvallani) ha azt tetted, úgy valld meg. 

Esiay sla^ íejas^íes is foglaló módot képeznek: ocsicsi- 
jaka esta wicsajada sni (ojaka mondani, ocsijaka téged mond- 
lak, ocsicsijaka azt neked mondom , ocsikíjaka h.). ámbár 
mondom is neked, nem hiszed; hi kejas, kicsi mde kte sni lm 
jőn is, véle nem fogok menni; amap'a kes en ewacsanmi sni 
(ap'a csapni, amap'a engem csap; en ben, rajt, ra; ecsin gon- 
dolni 32.) habár megcsapott is, véle nem gondoltam. 

Vnkáns múltra vagy tudva lévőre vonatkozik , azt fejez- 
vén ki, hogy mi tortént volna, ha az máskép lesz vala; ren- 
desen tuka, de, követi: mijecsicsazsuzsu u&kafís csicsu kta tu- 
ka (kazsuzsu kitörölni, fizetni, ki előtoldattal 19.e. nek-fisetni, 
kicsazsuzsu, ez azután második személyben jecsicsazsuzsu 25. 
mi toldató én csicsu = ka adni , az előző esi miatt csicsu) ha 
megfizetted volna, azt néked adtam volna. — SuktaSka mduha 
unkans mde kta tuka (ló én-bir ha, én«megy-fl>g de) ha lovam 
volna , menni fognék. 

Olűvtó, tehető mád. 

75. Tokifí bár, erős óhajtást fejez ki, mikor is az igAoz 
n toldatik: tokifí mduhen bár bírnám, bár volna nekem. 



Digitized by 



Google 



A DAKOTA KYELV. 267 

Ijecsecstty alkalmas, kifejezi a szükséget , kötelességet: 
ecsanon kta ijecsecsa, kell azt tenned. 

OAtAa tehető, képes, tehetőt fejez ki: ecson owakihi te- 
hetőm (tenni képes vagyok); suktanka mduza owakihi (lójuza 
fogni, mduza én-fog, foghatok lovat. 

Okihitni vagy okitpam lehetetlenséget fejez ki : mawani 
kta owakihi sni (én-megy-fog képes-én nem) nem járhatok, 
vagy: mawani kta owakitpani. — Toka vagy tökadan^ sni- vei 
ugyan azt teszi: tokadafi mawani sni, lehet hogy nem jár- 
hatok. 

Picsa lehetőséget jelent, p.o. ecsonpicsa tehető, wanjag- 
picsa látható; tagadólag is; kahpicsa (kaga-picsa) nem tehető. 

Jelen^muli. 

76. A jelen-mult idő vagy magában fejez ki jelenidőt, 
vagy dehan most, Atfiahifí már segitségivel: tijata janka, na- 
kaha wafimdaka, otthon van, most láttam; dehan tijata jafika 
most otthon van;kinahin den un már itt van; sicsecsa waszku- 
jecsa wastedapi gyerekek gyümölcsöt szeretnek. 

A jelen-mult idő egyszersmind elbeszéllési idő : ecsamon 
tevém, he dustafi azt elvégzed. Waűna most, segítségivei mul. 
tat jelent: waöna justaöpi most elvégezték; wanna ocsicsijaku 
most mondtam neked. — Ha más határozatlan követi, a wafi- 
na bevégzett multat jelent: waűna justanpi, hehan wai elvé- 
gezték vala, mikor elérköztem. 

Nacsecsa talán jövő jelentést kölcsönöz neki, p. o. hecson 
masipi kinhafi, ecsamofi nacsecsa (azt tenni én-parancsolnak 
ha, teszek talán) ha azt megparancsolják nekem, talán meg- 
teszem. 

Jövő idő. 

77. A jövő időnek jelelője Ma, mely igékhöz, tulajdon- 
ság-, dolognevek- és névmásokhoz járulhat, p.o. mani kta jár- 
ni fog, he waste kta az jó lesz, he tifita kta az rét lesz, he 
mije kta az én leszek. 

Kifejez jövőt a múltban is , mikor az másra vonatkozik: 
wanna upi kta, hehan wai akkor jövők voltak, mikor érkö:;- 
tem. 



Digitized by 



Google 



268 HUNFAL VY PÁL. 

Kifejez föltételöst, tuka-t vévén föl: wau kta tuka el- 
fogtam jönni; upi kta tuka wicsawakisicsa (kisicsa ellenzeni, 
tiltani) el akartak jönni, de megtiltottam nekik. . 

Hincsa-vnl szándékot, kívánságot fejez ki valaminek te- 
vésére: mde kte hincsa (énmegy-fog-nagyon) menni kívánok, 
szándékozom: ecson kte hincsa eesofi (tesz-fog-nagyon tesz) 
szántszándékkal tette. 

ÁH gyakran határozatlan mód helyett is : wau kta owat- 
kitpani lehetlen jönnem; tejapi kta akitapi keresték megölni, 
halálra keresték. 

Kifejez végre lehetőt is, p. o. tinwicsakte kin hee kta 
(tinwicsakte ölni , he az , e van) a gyilkos az lesz. 

78. Ntm vagy non kérdő vagy bizonytalan jövőt fejez ki: 
mda nuii he menjek-e? tokén ecsonpi nufi tafiin sni (hogyan 
tesznek-e, taiiin-sni eltűnt) nem tudták , mint kelljen tenni. 

Jltn is kérdő, s áll: kta he? fog-e? helyett; wau hin, men- 
jek-e? 

Ke is, ecsin és, epcsa gondolni igék előtt jövőt jelent: mda 
ke epcsa menni fogok, gondoltam. 

Képiő igék. 

79. Ezen nevezet alá foglaljuk ijeja^ kijay ja és jan igé- 
ket, melyek az előző igének jelentésit módosítják, mint kép- 
zők, s mégis önálló igék maradnak. Ij^a lenni, kija tenni, a 
ja ésjan hol egyik hol másik származékának vagy inkább cson- 
kájának látszik. 

1. Ijeja (ijeiraja ije;aja) többnyire a magyar e/, 6e, meg 
hatásával bír az igék után^ p.o. justan végezni, justan ijeja el- 
végezni , justan ijetraja elvégzem, vagy elvégeztem; kaksza 
ijeja elvágni, hirtelen elvágni; kaptuzsa hasítani, kaptus ijeja 
meghasít. 

Ijeja viszonyítókkal íenni-t jelent, p. o. pamahen ijiya 
beledugni, tenni; juhukun ijeja^ letenni. ^ 

2. ifya, maga elé toldván a névmást, az előző igére 
nézve cselekedtető: ecson tenni, ecson kija tétetni, ecson loa- 
&tja tétetek; kaga csinálni, kahfcya csináltatni, kah fraJnja 
csináltatok. 

3. Ja vagyjan: 



Digitized by 



Google 



A DAKOTA NYELV. 269 

a) kiható igékbül cselekedtctőket cfi<inál mint kija, s 
ekkor mindig dolognevet vagy névmást vészen maga elé tár- 
gyul, p. o. ecsofi/a cselekedtetniy manya menetni, mani ma- 
fojapi engem menettök. 

b) tulajdonságnevekbül képez kiható igéket : sa vö- 
rös , Baja vörösre festeni, sakya u. a., szapa fekete, csonkítva 
8zam , Bzam/a feketíteni. 

c) megfelel a magyar // vagy I képzőnek, mikor az 
valaminek tartást, valamire használást jelent, p. o. ate/a 
atyául bimi , atewa;a atyának tartom ; ha (gy a második sze- 
mély ja nem toldatott belé, a ma^ m és uö utánjan használta- 
tik/a helyett, így : atetraja az atyám, atemajan engem tart 
atyjának, atetinjanpi mi atyánk: ellemben atem^yaja engem 
tartasz atyádnak, atetinj aj api minket tartotok atyáitoknak. In- 
nen: ateunja&pi mahpija ekta nafike csin (atyánk ég-ben vagy- 
janka, manka, nanka, 31. — az = kifi) mi atyánk, ki vagy 
égben. 

Ezen / képzős értelem előtűnik a valamire használás je- 
lentésiben is, p. o. de iszan iraja ezt késnek tartom, késnek 
használom; ti ház, iijopa ajtó, he tijopa;aja azt ajtónak hasz- 
nálod. 

Sz'a és ka toldatok.' 

80. Sü^a megfelel a magyar szokott szónak, p. o. A» jő, 
jahi jősz, jahisz'a jönni szoktál ; itonsni hazudni, ijatonsnisz'a 
hazudni szoktál ; wamanonsz'a lopogató, zsivány. 

Ka néha ugyanezen jelentéssel jár, p. o. o lőni , wao 
irányzani, waoka irány ozgaíd, vadász,, watraoka vadászok: 
— néha nem módosítja a jelentést, p. o. wasteda és wasteda- 
ka szeretni. 

Ezen M'a és ka nem veszik az ige többesét magok után 
p. o. waopika vadászok, nem waokapi, ecsonpisz'a cseleke- 
dők. Csak da vélni, alítani igével a pt hol ehhez, hol ka-hoz 
járul, p.o. wastedakapi és wastedapika szeretők. 

Létigék. 

81. A dakota nyelvben több ige jelent létet; un lenni, 
otín benne lenni, oíAjaví u. a., janka lenni, jukan meglenni, 
iakofípi vannak, ijeja lenni, kij^a okozni léteit, fUjeja lenni, 



Digitized by 



Google 



270 HÜNFALVY PÁL. 

de megkívánják ezek, hogy más szó fejezze ki aiiol-, mikép- 
lételt, p. o. mani waun járó vagyok; ti mahen manka (31.) 
házban vagyok; hécsija jakonpi itt vannak; en maun bennem 
van (mint tin maufi házban vagyok). 

Juka& különösen megfelel a magyar van-nak, íoanicsa 
pedig a nincsen-nek, p. o. Wakafita&ka jukan van isten; wa- 
kafitafika wanicsa nincs isten. 

Ee, hol*, mikép-lételt jelentő szó nélkül fordul elő, de csak 
a harmadik személyben van meg; hee az van, dee ez van. 

Azt: vagyok, vagy, van, elvont jelentésben nem mond- 
hatja a dakota, hanem csak összerfi jelentésben , p. o. dakota 
vagyok damakota, dakota vagy danikota stb. 

Tulajdonságigék. 

82. A cselekvő hdajdonságige (23.) követi a dolognevet 
s megelőzi az igét : mazakan hduha jahi (máza vas, fém, wa* 
kafi szellet, mazakan puska; juha bimi, hduha birtoki 20. d* 
hi jő) puskádat bírván jősz = puskáddal jősz. 

Ezen cselekvő tulajdonságige szintúgy fölveszi a tárgyi 
névmást, mint az ige: majuha jukaSpi engem tartván vannak 
= még mind tartaüak engem; — nijuha japi kta téged tartva 
menni fognak = téged el akarnak vinni, 

a) Ezen igetulajdonság-név tartós cselekvést jelent, 
nunt a magyar: járó- vagyunk; p.o. kikszuja ufi emlékező va- 
gyok; Wakafita&ke csekija ufi istent imádni szokott. 

b) Két ige tulajdonságnév is állhat összeköttetés nél- 
kül: cseja patus inazsifi (cseja kiált, sír, patuzsa hajlik oeszb. 
patus) sírva görbedve áU. 

c) Forduln&k elő ilyenek is: manihafi mani járva jár, 
azaz, jár nem lovagol; nazsifihan nazsin állva áll. 

83. Á szentedé tulajdanságnévi mód (23.) követi a dolog- 
nevet: ta]|iincsa kifi opi (szarvas az lőnek =lőve van) a szar- 
vas meg van lőve. 

Az, birtoki névmással, pótolja a szenvedő igét; sőt 
névszó gyanánt is áll: kiepi (ölnek) megöletett, niktepi 
kta meg leszel ölve, vagy : meg fogsz öletni, vagy: meg fog- 
nak ölni. 



Digitized by 



Google 



A DAKOTA NYELV. 271 

3. Dolognevek. 

84. Dolognévy akár alanyi akár tárgyi , megelőzi az 
igét, ritka esetet kivéve, p.o. wamnaheza icsaga rozs női; mi- 
ni wacsifi vizet kívánok; — eja Wakantafika monda isten. 

Két dolognév kerülvén össze , az alany megelőzi a tár- 
gyat, s a birtokló a birtokot, p. o. tatafika pezsi jutapi (ökör 
fű esznek) az ökrök esznek füvet; Di^ota Padani kin wicsak- 
tepi (dakota padani az őket ölnek) a dakoták megölték a pa- 
daniakat; — tipi tijopa ház ajtaja; wicsasta oie ember szava. 

Többes siám. 

85. A dakota szórend ez: dolognév, tulajdonságnév, ige- 
szó; a többesjelelő az utolsóhoz járul; innen: 

napé kéz, ninapepi kezeid; hene Dakotapi, azok dakoti&k; 

wicsasta wastepi jó emberek; koska kin hipi (ifjú az jöt- 
tek) az ij^ak eljöttek; wicsasta waste kin hipi a jó emberek el- 
jöttek. 

De mikor az élő állatokat jelentő többes tárgyiban áíl, 
függjön bár igeszótul vagy viszony ítótul, vicsa toldatik a von- 
zóhoz, p.o. tahificsa wicsaktepi (szarvas őket-ölnek) szarva- 
sokat ölnek ; Dakota ewicsata&hafi (etanhan messze-tól) távul 
van a dakotáktul. 

4. Tulajdonságnevek. 

86. A tulajdonságnév mint tulajdonitmány, a dolognév 
után áll; mint mondomány , a határozó és mutató névmás után 
is áll, p. o. wicsasta waste jó ember; csan sicsa rósz fa; — 
wicsasta kifi he waste az az ember jó. 

Ikstf közönséges, és a számnevek csan-nal, nap (fa) előt- 
te állanak a dolognévnek p.o. ikcse hafipa közönséges bocskor, 
ikcse wicsata közönséges ember = indianus; nonpa csan két 
nap. 

87. A tulajdonságnév, mint tulajdonitmáx^ vagy mon- 
domány, kifejezi a dolognév többesit: de ha ige következik, ez 
fejezi azt ki; p. o. inján szapa wafi (kő fekete egy) egy fekete 
kő, ifijan szapszapa fekete kövek; takafika kin was' aka az 
ökör erős, tatafika kin was'- akapi az ökrök erősek — wicsasta 
waste he kagapi (ember jó az csinál-nak) azt jó emberek esi- 



Digitized by 



Google 



272 HUNFALVY PÁL. 

nálták; Walkantanka wicsastawastenom wicsakaga (istenem- 
ber jó két (nonpa ösdzh. nom); őket csinál) isten két jó embert 
teremtött. 

A számnevek fol- vagy föl nem veszik a többest : wicsa- 
sta jamni vagy : wicsasta jamnipi három ember. 

88. A számnév magában kifejezi a hányszorságot ÍB,p.o. 
jamni jahi (három jöttél) háromszor jöttél. Az egymásutáni 
háromszorságot akihde szó fejezi ki, p. o. topa akihde jükutefi 
(négy megint ti lőttek) négyszer lőttetek egymásután. 

Kija a számnév után (mintegy magyarul féle) helyet és 
módoí jelent: nonpakijajakonpi két külömböző helyen = két 
felé vannak; he topakija ojakapi (ojaka beszélleni, ojakapi) 
azt négyfélekép beszéllik. 

Hanke^ fél, onspa, rész, által kifejezik a tört számokat: 
onspa ijamni (rész harmad) harmadrész ; onspa itopa negyed- 
rész. 

89. Ofioasiűf fjuhpa minden , sssakim^ napin mind kettő, 
monnó, apa, huSh némely, tonana toanisztinna kevés, uuma 
másik, ota sok, hol tulajdonítmányok, hol dolognevek. 

0/a sokat jelentvén, nem ismétli a tagot {onota vagy 
odota) a többes jelölésire, mikor élettelen dolgokrul áll, kivé- 
ve ha többféleséget vagy részt akar jelentem, p.o. ota atrah- 
di (Af jő, hdi birt. 19. d. hazajönni, vagy magáéba jönni, ah- 
di haza hozni) sokat hoztam haza; odota atrahdi, sokfélét hoz- 
tam haza. 

De mikor élőkrül áll, fólveheti a többes jelelőt, azomban 
el is van nélküle ; emberekrül állván , ha dolognév nem előzi 
meg, wicsü't és api-t veszi föl, p.o. wicsota (wicsa ota) hipi 
sokan jövének. 

Kifejezvén többféle embereket, kettőzteti a többest, p. o. 
wicsokcsota (wicsotcsota h.) ahi ember-csoportok érköztek 
meg. 

90. A tulajdonságnév, mint mondomány, rendesen id- 
tétetik, ha azonos is, p. o. suktanka kifi waste ka csanpahmlk- 
ma waste a ló jó, és a kocsi jó. 

De névmás segitségivel csak^ egyszer áll : suktanka kin 
ka csafípahmihma kifi napin waste a ló és a kocsi monnó j6; 
wicsasta ka winohiiiicsa kin hcna wasteste a férfi és nő azok 



Digitized by 



Google 



A DAKOTA NYELV. 273 

jók; Hepan ka Hepi ka Hake hená iju^^pa hanszkapi (ha^zka 
hosszú, szálas) Hepan és Hepi es Hake, ezek mind szálasak. 

Ko és kqja^ is és, által köttetvén össze két dolognév, a 
tulajdonságnév csak egyszer áll, p. o- suktanka csanpahmihma 
ko bicsa ló kocsi is rósz. 

5. Igemellékek. 

91. Igemellék rendösen azon szó előtt áll, melyet minő- 
sít, p. o. tanjan waun jól vagyok , szicsaja ohanjanpi rosszul 
cselekesznek. A kérdő igemellék is elül áll : tokecsa wowapi 
dawa sni he (jawa olvasni, dawa olvasol 26.) miért nem olva- 
sol? wowapi jawa olvasni = írást olvasni. 

De hf nc«a, «nt, s az időt jelentők: kiihan csa vagy ecse^ 
keAan és csoixy mikor, utána állanak, valamint tokecsa helyett 
ío és he kérdők is, p. o. waste hincsa igen jó; ecsonpi sni nem 
.tették; — jáhi kinhan mikor jösz; wanjaka ecsa, mikor, ha 
látja; — dühe sni to miért nem birod ? jahi he jöttél-e? 

92. Igemellékek is toldanak elő vagy be névmásokat, 
p.o. nitonakapi be (tonaka mennyi, nitonaka mennyi vagy te, 
nitonakapi) hányan vagytok he? tonttanhan he (totanhan hon- 
nan) honnan való vagy? 

93. Az igemellék többessé lesz ismétlés által (45.), p. o- 
tanjan ecson jól teszi; tantanjan ecson jól tett többféle dol- 
got ; de tantafijan ecsonpi jól tettek. Ebbül látjuk, hogy az 
igemellék többesitése mind a tárgyra nűnd az alanyra vonat- 
kozik. 

Ezen többesítés vonatkozik helyre, időre, módra is, p. o. 
wicsasta kin tehan ni ember az sokáig él (mibül : wicsasta kin 
tehanhan nipi az emberek sokáig éltek) ; de ec^adan wahi ha- 
mar jöttem, ecsacsadan wahi gyakran jöttem; he hanszkaja 
baksza wo vágd azt hosszura, hena hanszkaja baksza wo vágd 
azokat hosszúra. 

94. Cse hátul áll, mikor ecsa^ vagy c«a-ra vonatkozik, s 
mikor másnak szavait idézi , p. o. wanijetu csa wapa cse (wa- 
nijetu tél , wa hó, wat>a havcus , hó esik) tél mikor, hó esik ak- 
kor; — decsen ecsanon kinhan jani kta cse, Wakantanka eja 
cse (így csinálsz ha, te-él fog akkor, isten mond akkor) ha te 
így teszel, élni fogsz, úgymond isten. 

ACAD. ÉBT, 1W6. V. 18 



'Digitized by 



Google 



274 HÜNFALVY PAL. 

Tokon éü kiihan ia viszonylanak egymáshoz: tohanjahi 
kinhaí mde kta ha jőez én megyek. 

95. Tagadó kérdésre igennel Aafi, igen, nemmel *t;a 
nem,^ saséi által felelnek, p.o. jahi kte mi he? haft, wahi ktc 
sni : nem fogsz jönni , he ? igen, nem fbgok jönni; jahi ktesni 
he? hija, wahi kta: nem fogsí jönni, he? nem, fogok jönni. 

Ha itbkam, előbb (itokapa ős, idősebb) időre vonatko- 
zik, gyakran sni előzi meg , p. o. jaW sni itokam mielőtt nem 
jősz. A magyar nem hasonló itt a dakota ^m-hez^ 

96. A tagadást sni fejezi ki, mely utói áll, p. o. mde sni 
nem megyek, he csafi sni az nem fa. Erősebb tagadást fejet ki 
/racja= soha, p.o. jao kacsa sohse lőtted. 

Kérdésben a tagadó sni engedelmet fejez ki; ijacsn sni 
to (icsu venni) nem veszed azt ? = veheted azt^ 

Két tagadás igenel: wanicsa nincs, wanicse sni van. 

98. A kérdő he utói áll : wicsajada he? neim hiszel. Be 
összeolvadván tro-val, lesz htoo, mit a férfiak használnak (21.) 
távolabbi személyrül, p.o. toki da hwo (ja menni) hová mégy? 

Néha ka áll he helyett : he taku hogafi ka az milyen 
hal-e? 

6. Visaoinyitók. 

99. A viszonyítok a dolognevek után állanak, vagy kü- 
lön , vagy ragképen , vagy a következő igéhez toldva. A kü- 
lönállók a dolognév többesit magokra veszik wicsa betoldá- 
sával. 

Kiüön állók: maka kiű akan (föld Az-n) a földön; csőn- 
kaste ekta az őrizetben ; I>akota ewicsatafihaö (etanhan tói, 
ról) a dakotáktul; így: ikíjedafl közel, wikíjedan, nikijedan, 
wicsijedafi, csikijedan stb közel hozzám, hozzád, hozzájok, 
hozzátok ; tataöka kin wicsikajadafi (ökör az ők közel) közel 
az ökrökhöz. 

Ragszók: tíAtsta réten, maga/a mezőn, csafij a(a erdő- 
ben, tifi házban stb. 

Igéhe% íolúatók : amani azon járni, icsekija Talamiért 
kérni. 

100. A viszonjrító által követelt névmás annak vagy 
eléje vagy beléje toldatik, vagy a következő igéhez adatík, 



Digitized by 



Google 



A ÖAKOTA NTEtV. 275 

p. ó. ikefedaű kö2él hozzá^ mikijedaS közel hozzám, nikijedufl, 
wicsíkijedflöy csikf^e^n stb, aielyben a névmás r-je kiesik a 
TÍdzonyitó f-je miatt; itehafi meetszetől , nihetan messzi tőled, 
unketanhafipi tőlünk (eta^an), enftafihán; tőled stb,-^enmau 
(enben^ hoz, en zti-kozzám , aujő) hozzám jő; ektan}|]ii(i 
ment, ekta ben, hoz, ekta n-hozzád, ipi inotttek) hoznád ' 
mentek. 

101. Kiesi és om vei, amaz egyes, ez többes fizámu do- 
lognévvel jár, p. o. he kicsi mde kta (az-vel én-megy fog) az- 
zal, vagy vele menni fogok; heüa om mde kta veFók menni 
fogok. 

7. Mondatviszonyltók. 

102. Ezek, Boi&t egybekötök, az egybeköttető szók vagy 
mondatok között állanak p. p. maitfpjja ka maka^ manay és fold; 
wanc#fjaka tuka ijacsicsye sni láttalak, de nem ismertelek . 
meg. 

Kút k((ia és ahna utánok állanak^ esanka waöhi ko mdu- 
ha acélt kovát is bírok; mahpija>maka ahna kaga- mennyet föl- 
det ia caiaált. 

Ka összeköt két igét, melyekdek egy alanyok van, de ha 
máa fllao^ hcaatik be, ii&fca& áll, p. o. ekta toai ka waaindaka 
bementem és láttam : ekta wai uakaá "wnAnu^aka^i bementem 
B ők láttak engasa. 

103. Vagy azót kiíSqezi ka m, p. o. hen un ka i» hen ufi 
sni, anm& tukte ijecaetu ssdonwi^e sni (itt vttn vagy itt van 
nem — nmna másik ufima tukte — melyik igjt lenni — szdonja 
todni szdonw^ja tudok) nem tudom i itt van-e vagy nincs. H.e 
snkta&ka ka is tatanka u&na tukte hecsetu he (az ló vagy ökör 
melyik úgy lenni az) ló-e vagy ökör az ? 

104. Mondatokat nem igen bimakegybehasiHllitaDi, csak 
körüUrás utján, p.o. ^b nékem halnom mintélnem, így mond- 
hatják: mate csia he waste ka wani kin he sziosa (én-hal az az 
jó és én-él az az ^osz); vagy : wani kin he waste eata^ ma^e 
csin he ijotan waste (én-él as az- jó bár , én hal az aa tíjlbh jó). 

S^ Ind4Uts«ók: 

105. Ezek hasznáktff fetette nehéz, mert nem <SMÍk abe^ 
ttéUőii^ éft^mek kifejezik, hanem módosítják a mondat je- 

'■gitized by Vj.CJDQIC 



276 HUNFALVY PÁL. 

lentésit is , például: hehehe/ didita on mate kta (didita igen 
meleg, hőség, on ért, miatt) jaj, hőség miatt meg fogok hftbi. 
— János evang.' I. 4. „Wicsoni kin iko hee : wicsoni kin he 
wicsasta ijozsanzsafi kin iho hee^^ élet az ime azaz ; élet az az 
ember világosság az ime az az) íme az az élet; az az élet az 
emberek világossága az. 

Itaficsan tawocsekije kin. 
úr ő-kérés az 

1. Ateunjafipi malfipija ekta nafike csin ; 
atya-mi-tart-ok menny ben vagy az 

2. Nicsazse kin wakandapi kte. 
te-név az szenteltetött fog (lenni) 

3. Mahpija ekta tokén nitavracsin ecsoöpi kin, 
menny ben hogyan te-akarat tétetött az 

maka akan hecsen ecsonpi nu&vre. 
föld- ön úgy tétetött legyen 

4. Anpetn kifi de takn-*jutapi ufikupo: 

nap az az mi-esznek mink-adj 

5. Ka viraunhtanipi kin unUcsicsazsuzsu-po, 

és mink-vétek az értünk-töröld 

ufikis ijecsen tona ecsinsnijafi unkokicsihan- 

mi hasonlókép mennyi hibásan nekünk-tet- 

janpi hena ijecsefi wicsunkicsicsazsuzsupi 

tek . azok úgy nekik meg bocsátunk 

kifi. 6. Wowawijutanje kiii he en ijaje un- 

az, kísértet az az-ban ii\en- minket 

jafipi sni-po, ka taku sicsa etafihan 

etni ne, és mi rossz attul 

eufihdaku-po. 7. Wokicsoíizse kin, wowas'ake 
szabadíts minket. ország az, hatalom 

kin, wowitaii kin, henakija owihanke 

az, dicsőség az mindenkép vég 

wanin nitavra nu&we. 
nélkül ^tied legyen. 

Itancsaű; itan gőgös lenni, imatan, ijatan kérkedöra. 
kérkedöl; itaficsafi fő, úr, parancsoló: itaficsanlqja urabi. 
Tawocseküe; cseja kiált, sír, csekija kiáltoz, imád;eb- 



Digitized by 



Google 



A DAKOTA NÍELV. 277 

bül wocsekije imádság , ta harmadik birtoki személylyel (9. c. 
dolo^ birtok). 

Un Síz (14. 69.) — Az úr imádsága. 

2. ateunjaűpi; ate atya, ateja atyának tartani valakit 
(79. 3. c), ateufijanpi atyánk 

mahpija fdhő, menny; ekta ben 53. különállók. 
nanke vagy^ ja5ka lenni, manka vagyok, 32., nanka he- 
lyett nanké, mely miatt csin lett kin-bül , 4. 11. b.) 

3. nicsazsey csazse név, nicsazse neved, 9.c.) itt itn jiem 
változik csin-re, mivel csazse-ban az e nem lett a-buL 

icaftaSdopt, wakan szellem, szent; da vélni, wakanda 
szentnek vélni, imádni, wakaödapi szentnek vé!nek, vagy 
szentöltetik , 24. 

kia a jövőnek jelelője , 23. 

4. málipija ekta mennyben. 

tokén, to mi? tokén hogyan? 52. 1.) 
nitawacsiü, wacsin gondolni, akarni, akarat, nitawacsifi 
akaratod, 9. c. dologi birtok. 

ecson tenni, ecsonpi tesznek, tétetik, 24. 
maka akan földön 53. 
hecsenj he az, hecsen úgy, 52. 1.) 
fitfntre legyen , hiányos ige. 

5. afipetu nap; Wn,. de monnó az, de az első határozó 
névmás, a másik mutató névmás. A dakota nyelv meg tudja 
azokat külömböztetni , miket a magyar,. sőt az indogermán 
nyelvek sem bírnak tenni. 

taku mi, 12. juta enni, jutapi esznek, étetik, 24. — ta- 
kn-jutapi ennivaló; de taku-jutapi, azt mi ennivaló. 

fifikttpö, ku adni valamit, valakinek; ufikupo parancso- 
lónak többese adj nekünk; azért tffi, és hátul pö, lásd. 29. un- 
kaskapo köss bennünket 

ka és, 55. 

icaunhtanipi , ahtani tenni, törvényt szegni, wahtani 
ugyanaz, 20. b.), wá^ahtani szegek, icatinAíowtpt törvényt 
szegünk, és vétkünk ; unkicsicsatsmsupo ^ kazsuzsu kitörölni, 
megbocsátani, kicsicsuzsuzsu (4. II. c.) valakinek megbocsá- 
tani, uükics. nekünk bocsásd meg, po parancsolónak jelelője. 

mkit—pi mf, ezen pi csak wicsunkicsicsazsu zsupi-ban. 



Digitized by 



Google 



279 HÜNFALVT PÁL. 

yecsen úgy, haionlók^D, ijecsecsa kaaonló lennL 

tona a mennyi, 12. 

ecsiúsnijan=iec$in gondolni, mi nem, ec$in$m gondo- 
latlan, hibás, ecsi&snija& gondoIatUnul, hibásan. 52. 2.) 

uTikokicsi\^a^jaupif ohafi tenni, dolgozni, ojjanjan tenni, 
okicsihafijafi neki ten^if 20, e.) unkokicai]|fanja&pi nekünk tet- 
tek, vagy tesznek 

hena azok, 13. 

yecsen úgy 

íoicsuúkic$iciM9Uisupif megint kazsozsu, kicsicsazsozin, 
unkicsicsazsupi megbocsátunk, wicsa őket, wicsa-* kicsi ne- 
kik, 71. aO 

6. Tf'otoatríj titonj 6, ij után kisérteni, ijutafijan kísérteni, 
wawijutafijan u.a., wawijutaflje kisértő; wowawijutanje, 38. 
kisértet 

ijaja bemenni , en ijaja bemenni, Tagy he en abba; ijc^e 
atja&pi tulaj donkép: ijajepaiS, 79. 3*) menetni, ijajawaja me- 
netek, vezetek, ijajeunjanpi (jafi, ju helyett, 79. 3. c), min- 
ket vezess; apt, unhoz értetik. Tehát 

ijaje-uijaűpi sni po ne vezess bennünket, melyben nii 
nem, po parancsolónak jelelője, pi az ufi-nak kiegészítője; 

taku mi; sicsu rósz; etanhaá tói, tul , 53. 

eu&hdakupOf éjaku elvenni, émdaku elveszek; ehdah 
megint elvenni, valakiét elvenni, 20. d., éwahduka elveszöm, 
eunhdakupi elveszszük, ehdakupo vedd el, eunhdakupo végy 
minket el, szabadíts meg; itt un nem tevő, hanem tárgy. 

7r Wokicfoűue törvépy, urasági ország 

íDowasi' ak0 hatalom, was' aka erős, 3$. 

íDomían dicsőség , witan büszke , fenhéjázó % 38. 

hena azok 18., benakija mindenképen, mindenféle, 88. 

OíDthanke vég , ihanke vég, 

iranm, összeh. wanicsa nélkül,' 

ntíatca tied; 9. c. dologi birtok, 

ntint^e legyen. 

Az ember valamely tárgyat fel akarván fogni, azt egj* 
beveti hasonló és nem-hasonló tárgryakkal , s úgy ítél arroL 
Minket is ösztön hajt ilyentén ítélésre a dakaia nyelvrül: hol 
találunk hasonló és nem-hasonló nyelveket? 



Digitized by 



Google 



A DÁICOTA NYELV. 279 

Már földirati yiszonybul is a dakotához hasonló nyelve- 
ket ac éjszak^amerikai indián nyelvekben gyaníthatunk, 
ezekre ajílkozhatnék Du Ponceau munkája: „Mémoire sur le 
sjritéme grammatical des langues d,e quelques nations índien- 
nes de TAmérique du Nord. Paris 1838/^ mely általában az 
amerikai ösnyelvekrül, különösen pedig az éjszakamerikai al- 
gankin nevezetű nyelvcsaládrul érteközik. Azonban Du Pon- 
ceau nem biztos vezér. O filozof-nyelvész akar lenni. Sok nyelv- 
rül beszéli 9 de egyet sem tudat teljesen; általános Ítéletei 
pedig olyanok , hogy szinte csudálkozni lehet, mint adhatta 
m^e munkára Jóváhagyását al'Institut royal de Francé. Kö- 
teles vagyok e szigorú ítéletet a kérdésös munkábul támogat- 
ni és igazolni. Du Ponceau ,fílozoíul^ beszéllvén ,de la forma- 
tion des langues* 79—85.1. azt állítja többi között: „Ce ne 
sönt pas toujours les honunes de génié qui ont inventé les pre^ 
rnüres langues ; — c'cst rarément le génié qui gouveme les 
affiures humaines; — dans toutes les reunions d'homines, í^ 
y a unc classe qu'on peut appeler des faiseurs ; — c'est á ces 
hommes vulgaires que sönt dues les anomalies, les irrégulari- 
tés que Fon observe dans toutes les langues. — Cesi ainsiqu^a 
été fraduite ía d^érence des langues selon le caraclére de 
ceux qui ont présidi á leur formation , modifié jusqu* á un cer- 
tain point par le climat et d'autres drconstances locales; de Iá 
sönt venues les langues analytiquesi synthétiques *)^ mono- 
ayllabiques, polysylhbíques, langues á inversion, langues dans 
lesqnelles les mots se suivent dans un ordre régié plus oumoins 
naturel, langues á inflexions, langues áparticules & préfixes 
et snffixes, et tout ce qui forme la variété qu'on observe dans 
les (Ufférens idiomes. La premiere impulsion donnée par les 
preoders faiseurs a été suivie par ceux qui léur ont succédé, 
car rhomme est naturellement plus porté a imiter qu' á inven- 



^ Analjrtiquea , synthétiques. Tán némely olvasó nem tnc^a ezen 
uák ^telmét a nyelvre nézve, minthogy nálunk alig használjuk. Fogla- 
ló, fpthetique, Du Ponceau és mások szerint p. o. a latin nyelv, mert 
mondja : hominis , homini ; amavi , aDaabó : ellenben taglaló aíialytique 
p.o.a német úyélv, mert mondja: dé» ínenscfaen, dtin ménsokeA; ich 
kthk ^ebt , ieh wérdé líeben. Hogy syntheticus nyelvbtil micsoda íSú- 
seor csioálbatott analyiloust , derék volna tudni. 



Digitized by 



Google 



280 HUNFALVY PÁL. 

ter; c'est ce qui fait que toutes les langues ont une tendance 
manSfeste á conserver le caractére grammatical qui leur a 
d'abord été imprimé." — „II resulte de tout ce qui est dit ci- 
dessus, que le hasard, le caprice, Tignorance et une fouledes 
circonstances tant locales que personnelles, ont concouru á la 
/^formation originelle des langues et qu'elles ont nécessaire- 
ment diflFéré dans leur structure et leurs formes grammatica- 
les." Tehát egynéh4ny hóbortos nagyszájúnak kell köszönni 
azt, hogy az indgermán nyelvek külömböznek a sétniektül és 
azaltajiaktul; de milyen hóbortosok lehettek , kik a magyar 
Igét alkották , melynek felfogására nem tudom ha folér-e Du 
Ponceau bölcsesége ! 

már az amerikai nyelveket polysynthétiquei'nek (töm- 
ködöknek) nevezi^ mit a „synthétique" nyelvészeti fogalma vi- 
lágosit. Hvi, foglaló (synthétique) azon nyelv, mely a névszó 
viszonyításait esetek vagy ragok, az igeszó módi, idői stb. vi- 
szonyításait szintén képzők és ragok által fejezi ki : akkor a 
poly synthétique csak sokat foglaló ^ vagy foglalgató- nyelv, 
olyan t.i., mely a szó foglalatjába többet egyesít, minta szo- 
kott nyelvek. S itt aztán kérdözni kell: mi a több? Már a 
sémi nyelvek igéje nem sokat foglaló-e a görög igéhöz képest? 
még inkább, nem ilyen-e az altáji nyelvfaj, mert p. o. e ma- 
gyar szó : ,halhatatlanságunkénakS melyben haty atlan^ ságy 
unkf é^ nak számszerint 6 képző és rag fordul elő, nem foglal-e 
sokat magában? Látjuk, hogy ezen külsőleges értelmezés nem 
érinti a nyelvek tartalmát. Még is hadd nevezzük mi is tömkö- 
dőknek az amerikai sokat foglaló nyelveket , ha már nevezet 
kell, s ha be nem pillanthatunk azok belsejébe, — mi csak 
összevetés utján volna lehetségös , — hogy helyes értelmezé- 
söket adhassuk. 

Du Ponceau szerint az algonkin nyelvekben megvan a 
névhatározó mo (monko, az-bul) , mely elül áll: a dakótanyclv 
határozója utói áll ; — nincsen azokban szó-nem, ámbár kü- 
lömbséget tesznek a méltóságosb és kevesbbé méltóságos kö- 
zött ; a dakotá-ban sincsen szó-nem, de az ige parancsólójában 
más képzőt használ , mikor parancsol, mást mikor kér. Az al- 
gonkin nyelvek névszója nem képez eseteket; a dakota sem- 



Digitized by 



Google 



A DAKOTA NYELV. 



281 



Az algonkin nyelvekben, úgy látszik 9 kettős szám is van a 
többesön kívül , p. 0. 



a ctippeeé szem^ 


lyi névmás; a 


lenape: 


nin én 




ni én 




kín te 




ki te 




nin ő 




neka vagy 


nekama ő 


ninoYÍn mi 




niluna mi 




kinovin mi mindnyájan 


kiluna mi 


mindnyájan 


kinova tik 




kiluna tik 




ninoya ők 




nekamava ők: 


a dakotában világos a kettős szám. 




CHppevé. , 


Lenape. 




Dakota. 


08Z atya 


OS atya 




ate atya 


nÓ8z atyám 


nős atyám 




miate atyám 


kÓ8z atyád 


kds atyád 




niate atyád 


oszan atyja 


osvall atyja 




ateku atyja 


nftszak atyáim 


nösuvak 




— • 


köszak atyáid 


kösuvak 




— 


oszan atyái 


osvavall 




— 


noszinan atyánk 


nosena 




miateun ket- 


koszinan mind- 


kosena 




tőnk atyja 


nyájunk atyja 






miateunpi 


koszivá atyátok 


kosuva 




niatepi 


oszivan atyjok 


osvavall 




atepi 


noszinanig atyáink 


nosenana 






koszinanig atyáink 


kosenana 






koszivag atyáitok 


kosuvak 






oszivan atyájik 


osuvavavall 






A dakota nem külön 


ibözteti meg olyan jól a^ 


egyes-többest és 


a többes- többest, m 


int az algonkin nyelvek. 




Hozzunk még 


Föl egy csippevei igét, 


ndndom, csak a 


jelentőben: 


Jelen idő. 




ninóndom halló 


k 


ninéndamin hallunk 


kinöndom halla 


sz 


kinóndam hallotok 


n Ondom hall, 




nöndomdg hallanak 










Digitized by V: 



Google 



28Í HUNFALVY PÁL. 



Első mnti. 



ningindndom hallottam 

klgindndom - stb. 
ginöndom 

Másik múlt 



ningindndamin hallottunk 

8tb. 
kigindndom 
gindndomög 



ninginftadanabon hallottam 

kiginöndánabon 

ginöndanaboD 



ninginöndanaminalom 

kiginondamvabon 

ginondomobonög 



Jövő. 



ningonöndom fogok 
kigónöndom hallani 
tenöndom 



ningonöndamin 

kigonftndam 

tenöndomög. 

Ebbül már látjuk, hogy az algonkin njelvek igéje a da- 
kotánál idomban sokkal gazdagabb. — Mégis a köz fölfogás 
szerint rokonság van az éj^ak-amerikai nyelvek között, mit 
polysynthétique, /ömftddJ jellemnek tartanak. 

Elhagyván ezen közönségös tért, melyen kellő tudo- 
mánynyal nem foroghatunk, s rá sem vetvén szemünket azon 
nagy kérdésre, honnan származtak az ős amerikaiak? igazán 
mutatkozik-e közöttök és az ázsiai kelet-éjszak között valami 
kapocs? ve^ük összehasonlítási tekintetbe a dakotát és olyan 
nyelveket , melyek ismeretösbék előttünk. 

A dakota nyelv, anyagra nézve, sokban találkozik az 
ázsia-európai háiom nagy nyelvfajjal, az indgermán, sémi és 
altáji fajjal; bizonyítják azt a névmások, különösen az ezek- 
ből lett igemellékek (adverbiumok). Ha már ezekben látunk 
föltűnő hasonlatosságot , nem csudálkozhatunk a hang után 
készült szók rokonságán; hisz az ember a hangokat azon egy 
halló érzékkel vévén észre, lehetetlen volt egyféle hang után 
nem hasonló szókat alkotnia. A természeti szókat is, mint 
mamay papa^ a dakota gyermek úgy kezdi ejteni, mihelyt 
megszólal, mint a gőgös európai (német vagy francia), ki vál- 
tig pöngetvén Krisztus szavait, miszerint mindnyájunknak 
egy mennyei atyánk van , mégis tudományos meggyőződés- 



Digitized by 



Google 



A DAKOTA NTELY. 



283 



bül irtani akurja, nemcsak az indiánokat , hanem másokat is; 
mert , úgymond, azok nyelveiben ki van mondva az enyészet 
ítélete. Ezen képmutató keresztyén tudományt meg kell vet- 
ni, — akár Oobifuau *) hirdesse , akár más. — A dakota 
Djelvtan és szótár íróji nem olyan farizeusok. Tudják ők is, 
hogy a fehérbőrüek kardja és szeszvize (mini wakafi, égett- 
bor) Dagyon emészti a természet ezen fijait: de nem merik 
állítani, hogy isteni gondviselés dogmájává tegyük a háborút 
és a Gsapszéket. 

Van anyagi hasonlatosság ezen amerikai és nevezött 
ázsia-európai nyelvek között, akármennyi; lássunk különö- 
sen némely, a magyarral és finnel találkozó szókat, 
ate atya, tőrök, ata hpa potyog finn. pudota 



ma . anya nni] 


i. aiti 


htaka kap . „ j 


kauraa 


mani menni „ 


menna tafíkfa (nagy) tenger „ 


— • 


juta esz-ik „ 


syöda 


máza vas 99 


vaski 


hiju, hi, hdi jő „ 


— 


kűwe hozni „ 


— 


ufi van ,, 


on 


mini víz „ 


vési 


maka (föld) - „ 


maa 


kaszdecsa hasítani „ 


halkaista 


peta (tűz) fény „ 


paisti 


apa csapni „ 


— 


pa fej 


paa 


oie szó „ 


sana 


pahin fejhaj „ 


pftfthius 


csa (ha) csak(idő) „ 


ka 


ista szem „ 


silma 


hafíszka hosszú „ 


— 


we vér „ 


veri . 


ha (fejhaj) haj „ 


— 


wakpa folyó „ 


joki' 


ihaha . hahota, „ 


hohotan 


kastafi (önt) ka- 








stos „ 


kastaa 


koko kong „ 


— 


ho, hogan hal „ 


kala 


ho hang „ 


— 


cseja kiált „ 


kiljahtaa Kuja héja „ 


— 


csante szű, szív „ 


sy^an 






hmun fonni „ 


punoa 


stb. 





*) Essai sur lUnégalité des races humaines, paf M. A. de Oohineau. 
Paris 1853—1855, négy kötet 8-r. A tadót és nagyon kegyes író több 
nép okoskodása közt felhozza azt is , Tajjon eszkimó lehet-e valaha Ra- 
cin«, Napóleon stb ? — Mi viszont kérdözzük, rajjon ha Franklin féle 
bajóval , minden tudományostul az eszkimók földére jutván s ott hag>'at- 
▼án, rá ért volna-^ okoskodni az emberek hasonlatlanságárul? — Hogy 
a magyar nyelvet nem tudja, mégis ítél róla, az a francia alaposság 
egyik mérve. 



Digitized by 



Google 



264: ' HUNFALVY PÁL. 

Azoiikép lehetne indgermán szókhoz is hasonlókat találni a 
dakotában, p. o. nivafi, neo, nato, szanszkrit, nava; já, i, eo 
szanszkr. ja; ia ajo, iahan ajens; kaga tenni, szanszkr. kara; 
en in stb. A névmásokat és hangután készült szókat érintöt- 
tük már. 

De a nyelvtudományban többet ér az idom az anyagnál: 
miben válik há^ ki a dakota nyelv idoma, s miben külömbözik 
a három már megnevezött ázsia*európai nyelvfajok idomaitul? 
Tudjuk, Áz indgermán nyelvek idoma leginkább ebben áll: 
hogy a szók képesek belső hajtogatásra; hogy szónemmel bír- 
nak ; hogy a névszók részint önálló viszonyítok, részint rago- 
zó viszonyítok által fejezik ki a fogalmat , az igeszók pedig 
képzők által módosítják jelentéseiket, és személyi. névmások 
i'iltal meghatározzák a tevőt vagy alanyt. — ^ sémi nyeleek 
idoma nagyban megegyez az indgermán nyelvek idomával, de 
külömbözik attul, hogy gyökszavai kevesbbé önállók, meny- 
nyiben képzőketa gyök testébe fogadhat be, mit az indger- 
mánok nem tehetnek; hogy névszójik szegényebbek viszonyi- 
tói jelölé&ekben , de föl vehetik a személyi névmásokat, mint 
az igeszók ; hogy végre az igeszók is szegényebbek idő- és 
mód-képzőkben , de többször vehetik föl a személyi névmáso- 
kat, ezek által nemcsak a tevőt vagy alanyt, hanem a tárgyat 
is viszonyíthatván. — Az altáji nyelvek idoma szinte sokban 
megegyez az indgermán és sémi nyelvek fajaiéval , de külöm- 
bözik is azoktul, hogy nem ismer szónemet; hogy a szótör- 
:^8Ök hangzóji három sorú egyezést tartanak, s a szerint vál- 
toztatják el a képzők és ragok hangzójit; hogy a szótörzsök 
legállandóbbak , tehát sem belső hqftogatást *) ^ mint az 



*) Ballas/Í Mária, 1855-ki december 2-kán olvasott érteközésében azt 
állftja, hogy a mi nyelvünkben is Öseredetileg megvolt a hajlitds. „Avagy 
nem hajh'tás-e az , úgymond, ha ^rnt valere-bül lett <ír, pretium, élni- 
bői állai, vd^ni-ból vég, marni-hol méreg stbV^* — Nem bizony az, még 
pedig nemcsak azért nem, hogy ezek tallln nem is lettek egymásbul, ha- 
nem leginkább azért nem , hogy hajlítás , rago%át stb alártt nem szoktak 
a gyökök alakulását , hanem a kész törzsök viszonyításbeü Táltozásaít 
érteni. Ha például a vágni-bul ^óg^ 9Úg, vig^ vég lenne a vága^ vdgoH, 
f>dgj idomok kifejezésére mint az indgermán fajban, vagy vága$, vdgatik 
vágkai stb jelölésére, mint a sémi fajban: akkor megvolna nyelYünkben 
is a hajlítás , de úgy az nincs meg abban. — Ugyan ott B. több szöroko- 



Digitized by 



Google 



A DAKOTA NYELV. 285 

indgermánok, sem bés^uraiást nem engednek meg, mint a 
eémiek. Azonkívül névszójok gazdagabbak ragozó viszonyi- 
tokban, s igeszójik gazdagabbak módoóitó képzőkben, minta 
két eldbbi fajéi. Nagy meg^yezés van a három faj között ab- 
ban is, hogy a személyi névmások ragképen mind a siók után 
köveiköznek y s hogy aj elélő k mind a névszón mind az igeszón 
fejeztetnek ki; p. o. látom az embert, itt az. (lát)-om-ban 
megvan már a tárgyi viszonyítás , mind a mellett újra kife- 
jezzük a névszón is , (ember)í által. Vagy: hominej moriun- 
/tir, az emberei halnai-ban a többes jelelő mind a névszón 
mind az igeszón előfordul. 

A dakota nyelv idomát eléggé megismertöttük. A }íü- 
lömbség pedig közte és a három fajbeli nyelvek között légin* 
kább ebben áll: 1) Hogy a dakota nyelv nem fejezi kétszer ki 
ajelelőket, mint amazok, p.o. dakotában a többes jelelő nem 
fordul elő a névszón, s azon kívül az igén is, így: patres 
arnan^, az atyáft szeretneft, hanem így páter- aman/=ate \va- 
stedakapt. — 2) ^ személyi névmások nem ragadnak hátul az 
igeszóhoz, mint az altáji, sémi és indgerman nyelvekben, ha- 
nem elül, vagy belül, jóllehet van példa az utolragozásra is, 
mint a 33-bau láttuk. — 3) A névszó helybeli viszonyításait 
kivéve, melyeket önálló vagy ragozó viszonyszók fejeznek ki, 
nincs annak belviszonyítása, nincs tárgyi, nincs birtoki, nincs 
tulajdonító esete vagy viszonyzása; s a mi lehet is, az ige von- 
ja magához, p.o. a „gyermekét szereti"-ben a névszón van a 
birtokló é és tárgyi /, mely utóbbit az ige ,szereti* az í-vel is- 
métli, mely is ja, je tárgyi névmás. Németül: er liebt sein 
kind-ben, Sk sein a kind-höz, nem a liebt- höz tartozik. De a 



nitist követ el, melyet tudományauk mai állása már nem enged meg. Kai' 
márt nem szabad többé rokoiiítani Ao/mi-val; ó, ófa, mtVío, és hajdan, ke^^ 
nal, és a finn e^ka között sincs rokonság. — Ó , avas egyéb gyökü mint 
óta, melyet oífu-nak kell írni, b mely vo^fn-nak ikertestvére; hajdan lett: 
ha 4* idóbtil, mint majdan lett: ma -f- idóbtil; monnó, ma és ha nérmás, 8 
jelentik az, ez-t; tehát: ha4-idön tcszen:azon (távolabbi) időn, ma-fidőn 
teszen: ezen időn. — A Aajnal me^r rokon a finn &oi-val; nal képző, mint 
hóftoí-ban is , mely meg finnben kainalo. Atka = iká s ez rokon a magyar 
íáó-Tcl; vájjon ó, avas nem viszonylik-e atika-val, nem tudom még, de 
lehet. KeUő körülnézés kell hasonlftás-tevésre I 



Digitized by 



Google 



286 



mjWALvr fAl. 



dakota így mondja: csincaa wastefttdaka, mi Bzószeríntmir 
gyárul igy volna: gyermek-8zer-őt(ja-je)-et; tehát as ige a 
névszó viazonyzását magába vette. Azért áll , mit 1) alatt 
mondtunk , hogy a dakota nyelv nem adja kétszer elő a jele- 
lőket* — Hogy nincsen szóneme » abban megegyez az altáji 
nyelvekkel. De a három kűlömbséget összefoglalva mondám 
lehet 9 hogy a dakota nyelvben mmdeii mondat egy s%óy mely- 
lyet határoió ibn, koúy waű eége*^ ha helye van neki. S 
már így fogva fel a dolgot, tömkodőnek mondhatjuk ezen 
nyelvet. 

Ismertetésünk nem meríti ki a tárgyat, mire a szóalko- 
tás is nagyon kell: mégis annyit ád, mibül ezen nyelvre nézve 
alkalmasint tájékozhatjuk magunkat. 



Némely siök. 

I. 



Isten wakantaiika (szellem 

nagy) 
világosság, nap afipa 
világ, fóldmaká 
mező maká 

fű pezsi 
rét omdaja 
víz mini 

tenger mhiiwaficsa 
tó mde 
folyó watpa 
hegy he, paha 
felhő mahpija 
menny maJKpijá, és mahpi- 

jato 
wetu álló tavasa, jövő tavasz 
wehafi múlt tfff«z 
mdoketu álló nyár, jdv6 

nyár 
mdokehafi múlt nyár 
ptafijetu álló ősz, jövő ősz ' 



ptinhafL múlt ősz 

tél, álló, jövő wanijetu 

tél, múlt wanihan 

wi hóid és hó 

nap aJqMtu wi,, nappali hold 

hold háfijetu wi,. ^di hold. 

januarius wite^i, nehéz hó 

februariuB wic8ata*wi med- 
ve hó 

martius istawicsajazaS wi 
(ista szem, jazan beteg) 
beteg szem -hó 

április magaokada-wi lúd- 
tojó hó (maga lúd, oka- 
da tojni)^ nevezik : wo- 
kadanwi-nric i& vagy ; 
watopapi-wi efvező hó 
(watopa evezni, mivel 
abban a jég enged.) 

május wozsupi-wi vető hó, 
wozsu vetni, ültetni. 



Digitized by 



Google 



Á DAKOTA NYELV. 



287 



janius wazsustecsasa-wi 
eperérő W (wazsuste- 
csa eper) 

július csanpaszapa-wi ko- 
. kényhó (csafipa kökény, 
szapa fekete): vagy 
wasuüpa-wi lúd-Tedlő 
hó (aunpa vedleni), 
augusztus waszuton wi 
arató hó (azutofi érni, 
waszutofipi aratás. 

september pszifihnaketu- 
wirízs szárító hó (pszin 
rizs 

október wazsupi-wi rizs- 
szárító hó (wazsu kirak- 
ni, szárítani). 

november takijuha-wi szar- 
vas üzekedő hó (ta szar- 
vas, kijulia hágni). 

december tahecsapsun-wi 
szarv- vedlő hó. 

éjtszaka hafijetu, összeh. 
ban, jó éjtszakát han 
waste 

éjfél hancsoka, 

éjjeli dal handowan, 

holnap és reggel hanlfianna 

korán kelni, virrasztani 
hankikta 

holnapi nap ihankajetu 

nappal afipe > 

ember, férfi wicsasta 

nő tawicsu 

anya mama, mint szop- 
tató, ina, huü, anyád 
nihufi, anyja hufika 

atya ate, atyja atkuku. 



valakit atyának nevez- 
ni ateja 
fej pa; fejem mapa; em- 
berfej wiesapa 
fej haj, fi^bőr paha 
haj hin 
szem ista, szemem mi-ista, 

szemed ni-ista, szemünk 

unkistapi stb. 
szemhát, szemcsont istalfie 

(szemhegy) 
szemöldök istahehin 
szempilla istajhepifi 
szem héjjá istahepehin 
vak gonga, istagofiga 
szemethúnyni istakakpan 
szempillantás istakakpafl- 

pisze 
vak lenni ista-kpe 
vakítani ista-kpeja 
sanda szemű ista-ksiü; san- 
da vagyok istamaksin 
tiszta szemű istamdeza; 

tiszta szemű vagyok 

istamamdeza 
tiszta szeművé tenni ista- 

mdeszvaja 
köny ista minihaftpe ^ta- 

mini szem víz) 
könyes szemmel istamini- 

osdoka 
fül no^e 
fület hegyezni noge-azsog- 

kija 
rőf noge-ijutapi=a fultül 

az ujjak begyéig, 
süket noge-kpa 
süketíteni nogc-kpeja 



Digitized by 



Google 



288 



HUNFALVT PÁL. 



hallgatni nogoptan 
fulnTilása nogeohdoka 
orcza tápon, tapufi 
orczacsont taponhu 
áUkapcza ijoha 
pofaazakál, barkó ijohahifi 
száj i; emberszáj wicsai, 

szájam, szájad mii, níistb* 
beszélleni ia, beszéllek, be- 
széllesz , beszélliink iwaa 

ijaa, unkiapi 
beszéllő iahafi 
rest beszélleni iakap'in 
foghi, emberfog wicsahi 
fogat csikorgatni hihda- 

kiiiszkifizsa 
fogat ropogtatni hihdako- 

kota 
torok dote, dotku 
gége dote-hbeza 
danolni dowafi, danolok, 

danolsz wadowafi, ja- 

dowan 
dal dowan 
nyak tahú 

torok és mellj köze tahpa 
lélekzeni nijá, wanija, ja- 
nija lélekszöm, lélekszöl 
élő nijake ; eleven nijaken 
eleveníteni nije ,- níjan 
halni ta , balok, halsz stb. 

mata, nita, untapi 
halni, te, tin, matin, nitin 
holt tecsa 
haló félben tecsakis 
holtan tecsaja 
félholt técsazsejan 
ölni tekija^ölöktewakija stb. 



holtnak kivánui valakit, 
átkozni tekon , — kivá- 
nok tewakofi 
vér we 
vérezni vreja 
melly maku 
melljcsont makuhu 
öv makuijutan 
asszony mellyé mama 
állat csecse , tölgye aze 
has itply Ikpi 
hasalja csowohe 
hát tapete 
háton tapetepa 
hátra tapetepatanhan 
kéz napa, napé 
fordított kéz napakaha 
kézen napata; kézen fogni 

napata juza 
két kézzel napanunklii 
hüvelykujj napahunka 
mutatóujj napetokah^ja (el- 
ső ujj) 
középujj napeocsokaja 
ujj napcsupe 
gyűrű mázanapcsupe 
kézit mosni napehduzsazsa 
kézzel inteni napkawin, 

napkicsawin 
gyüszű napeostanna 
kézzel elhajtani napeja 
kesztyűk napinkpajugaga 
láb sziha , lábom stb. mi- 
sziha , nisziha unniszi- 
hapi 
talp ürege szihape 
talp gumója sziipusin 
lábmérték' sziij&ta 



Digitized by 



Google 



Á DAKOTA NYELV. 



289 



libbocakor hanpa 

inni jatkafi, iszom stb. 

mdatkan, datkan 
ivó jatkanjafi 
it&tni jatkekija 
enni juta, eazöm stb. wa- 

ta, jata, ufitapi. 
étel taku jutapi (valami 

enni való) 
érc, fém máza 
vas mázaszapa, fekete fém 
ezüst mázaszka, fehér fém 
arany mázaszkaazi, s&rga 

fém 
réz mázasa, veres fém 
ólom mázuszu 
dollár mázaszka, ezüst 
féldoUár mázaszkabaáke 
bankjegy mázaszkaminihu- 

ha (mázaszka ezüst, mi- 

nibuha vászon) 
puska mázakaüjvagy má- 

zawakan vas szellem, 

szellő, 
gomb mazataspudan 
csont, láb hu, mihu, nihu 
tagok hűha 

négylábú huhatopa, külö- 
nösen farkas, 
égni ide 

tüz, láng ide; tűz jő ide au 
égetni ideja 

n. 

Összetétel és származás pél 

dáji, melyekben a dakotát elő- 

re bocsátjuk. 

mini víz 

ACAO. ÉBT. 1S56. V. 



minin vízben 

mininta vizbenhahii, minin- 
mata mininjata vízbenha- 
lok, vizbenhalsz 

mininteja vizbe íulasztani, 
minintewaja vízbefíilasz- 
tok 

minitafí folyni 

minitafika (mini és tanka 
nagy) árvíz 

minita&ja folyatni 

minivira&csa tenger 

minisose (zavaros víz) Mis- 
souri 

minijopa nedves, ittatott, 

miniszküja (víz-só) só, Íze- 
sítő víz, eczet. 

miniszape (víz fekete) tinta 

minisa (v. vörös) bor, sör, 

minisicsa (v. rósz) égett bor 

miniwakafi (v. szesz) égett 
bor, 

miniwakafitipi (ti ház) csár- 
da, csapszék 

minizi (v. sárga) epe. 



to az; 

töke hogyan, 
tökecsa miért 
tbkecsaese miért 
tökecsa kacsén semmiért 
tökecsincsin valahogyan, 

a hogy tetszik, 
tökén hogyan , 
tőkénkén ugyanaz 
tökenkentu bármikép 
toki hol , hová 
tökidan hol 

19 

Digitized by 



Google 



290 



HUNFALVY PÁI.. 



tökidan sni sehol 
tohán mikor, 
tohánhan mikor 
tohántu mikor 
tohántukasta akármikor 
tohantujakaste bármikor 
tohaá merre, hol? 
tohafihafi merre 
tohankecsa mennyire, helj- 

rül, 
tohaöjaii mennyire, hely- 

rül és időrül stb. 



szküja izes, savanyú, só 
szkbjeja sózni, ízesíteni 
szkujewaja sózok stb. 
szkuszküja izesitgetni 
szkumná sayanyus, ízes. 



csafí fa, azután éjtszaka és 
nap. Mondják mindig 
számmal, ha éjtszakát 
vagy napot jelent, így 
nofipa csa&kétnap, jam- 
ni csan három nap stb. 
Talán azért nevezik /Vínak 
a napot, hogy útban esté- 
re fához vagy fákhoz ér- 
nek. 

csan-akan-jotafika szék (fá- 
n-ül) 

csafíakanj otafikapihafiszka 
(csafi akan-jotafíkapi ül- 



nek, hafiszka hosszú) 16- 
cza, pad 

csafi-amanipi lépcső, falép- 
csők (mani menni, ama- 
ni rajta menni , amanipi 
rajta mennek) 

csanJia fahéj , sajka. 

csafihanpa fabocskor 

csanbaszdecsa (baszdecsa 
fűrészelni) fát fűrészel- 
ni 

csaSbaszdeszdecsa furészel- 
getni 

csanbaszdeszdecsa-típi fű- 
részelő ház, fürészma- 
lom. 

csafíde fát szerezni , tűzet 
szerezni 

csanhanpi fa-lé, = nád- 
méz, czukor 

csanhafipi-mdu tort czukor 

csanhafipimini czukorviz 

csanhasa veres fahéj, fa- 
héj, 

csafihdaka nagy fák, cser- 
je nélkül 

csanhdehde szétszórt iák 

csanhdéska kerék 

csanotidan erdei isten 

csanowancsaja erdő (min- 
denütt ia, owanzsa mind 
^Sj) > 'gy uiiniwancsa 
tenger stb. 



Digitized by 



Google 



AMERIKAI ÜTAMNAK RÖVID VÁZLATA. 291 

AMERIKAI ÜTAMNAK RÖVID VÁZLATA. 

NENDTVICH KÁROLYTÓL. 
OlTMt ac acad. mart. 8. 1866. 



Egy véletlen szerencse vitt a2 Atlanti-teifger nyugati 
partjaira, azon országba és azon népközéi mely ritka tevékeny- 
ségére, hatalmának terjeszkedésére; politikai, társadalmi és 
egyéb institutiói célszerűségére nézve mint egyetlen példa áll 
a históriában , nép közé , mely legszabadabb institutiói ótalma 
alatt nem csak anyagi de szellemi erejét is ritka gyorsassággal 
és visszatartóztathatlan haladással fejleszti, nép közé, melyet 
9okan a durva materialismus szivtelen imádójának, mások pe- 
dig mindazon tulajdonságokkal felruházottnak hisznek, me- 
lyek arra szükségesek, hogy valamely nemzet nagygyá, hatal- 
massá és az emberiség szebb jövendőjének méltó előjárója le- 
gyen. 

Mennyire érdekelhetett az, egy ily nemzetet, melyről 
oly különböző vélemények uralkodnak, közelebbről és maga 
Azemeivel látni, magának tapasztalni mindent, és saját érzé- 
seinek zsinórmértékét alkalmazni jellemére, társadalmi szoká- 
saira, és institutióira, mindenkinek, könnyen elgondolhatja. 
Cgyekeztem is, hogy rövid tartózkodásom idejét oly haszno- 
san töltsem, hogy semmi, ami érdekelhetett, figyelmemet 
ki ne kerülje. 

Tapasztalásaim és észleléseim eredményét minden rész- 
leteiben közölni más helyen lesz alkalúiam. Itt csak azon ré- 
szét szándékom előadni , mely a természet észleléseire és a 
természeti tárgyakra vonatkoznak. Tartózkodásom ideje min- 
denütt oly rövid volt, hogy lehetetlen vala természeti tár- 
gyak gyűjtésére még csak kevés időt és gondot is fordítani. A 
nagyobb és érdekesebb városokban legfelyebb 1 — 2 napot töl- 
töttem, mi természet szerint elegendő nem vala még arra sem, 
hogy a városok nevezetességeit mind nézzem. CsakDavenport- 
ban, aMississippi partján mulaték több napokig, ugy hogy ott 

19* 



Digitized by 



Google 



292 NENDTVICH KÁROLY. 

terméazeti tárgyak gyűjtésére időm is^ alkalmatoseágom is 
vala. Csak ott tehettem több kirándulásokat, melyeken ré- 
szint növényeket, részint rovarokat gyűjtöttem. 

Mielőtt azonban Davenport, vidékének és természete jel- 
lemének leírásához fognék, nem lesz tán érdektelen, ha tett 
utam fonalán a természet általános jellemét közlendem, sazon 
benyomást leirandom, melyet az rám tett. 

Július 7-dikén Liverpool nagyszerű kikötőjéből indul- 
ván el, e hó 18-dikán délelőtt Halifaxba, Nova Skótiának fő- 
városába érkeztünk. Nova Skótia angol tartomány Ameriká- 
ban, és az angol postagőzösök fölváltva, egyszer Halifazba, 
másszor egyenesen Uj-Yorkban szoktak kikötni. Tengeri ut- 
unk rendkivűli tüneményekben gazdag épen nem vala. Egy- 
két viharon és a tenger hullámaiból kiemelkedő halsergeken 
kivűl alig volt valami, mi változatosságot hozott volna utunk- 
ba. Igen kellemetlenül hatott ránk a sűrű köd, mely utunk 
negyedik napjától kezdve csaknem végig ellepte volt a ten- 
ger felületét. E szerint alig volt alkalom más tüneményeket 
észlelni , mint a melyek magokat a tengeren közönségesen elő- 
adják. Ezek közé tartozik a tenger kék szine is, melynek oka 
már számtalanszor volt a természettudósok közt élénk vitat^ 
kozás tárgya. Legújabban Burmeister „Geologische Bilder^' 
című munkájában a tenger kék szinének okát ismét az ég kék 
boltozatának tulajdonítja. Felfogásom szerint alig lehet vala- 
mely tüneménynek oka oly egyszerű, oly világos, mint a ten- 
ger kék szinének. Igen ferdén járnak el azok, a kik valamely 
tüneményt más tünemények közös láncolatából kiszakasztra, 
magában viszgálnak és okát kutatják. Minden tüneménynek 
kutatásánál , a többi hasonló tüneményeket is szükséges hogy 
figyelembe vegyük, és egjrmással összehasonlítsuk. A ki a 
víznek szinét egyedül csak a tengeri vizén akarja tanulmányoz- 
ni, okát nem oly hamar fogja megtudni, s meglehet, hogy 
mindig másban keresendi, csak abban nem, mi a legtermé- 
szetesebb és a legközelebb. 

Én a tengeren is arról győződtem meg újra és már régen 
kimondott véleményemben itt is megerősíttetem, miszerint a 
tenger, tavak, iolyók stef. kék vagy zöld színe egyedül csak a 
tiszta víz sigát színének tulajdonítandó. Valamint t.i. a levegő 



Digitized by 



Google 



AMERIKAI UTAMNAK RÖVID VÁZLATA. 293 

természetes színe kék, szintúgy kék a tiszta víznek szine is. 
Igaz ugyan , miszerint mi a víznek kék szinét nem láthatjuk, 
ha azt pohárba öntjük, valamint a levegő kék szinét nem ve- 
hetjük észre , ha a réteg , melyen keresztül nézünk, nem ele- 
gendő vastag. Az üvegtábla is, melyet Solinüvegnek neve- 
zünk, tiszta fehérnek, vagyis inkább színtelennek látszik, ha 
rajta keresztülnézünk. Ha azonban több ily táblát egymásra 
teszünk, s úgy nézünk keresztül ; vagy ha fehér papirost tar- 
tunk alája : kéknek látszik. A tiszta víznek színe tehát kékes, 
és annál kékesebb, mentül tisztább, és mentül vastagabb a 
réteg , melyen keresztülnézünk. 

A felső-ausztriai, a schweizi és felső-olaszországi tavak 
kékesek, vagy szép zöldek , s ugyan ezen színnel bimak min- 
den hegyi tavak, általában mindazok, a melyek egészen tiszta 
vizet foglalnak magokba , sőt a patakok és folyók is gyakran 
kékesek, vagy zöldek, ha vizök tiszta. Ki nem látta volna, 
miszerint a Duna is , midőn télen vize jeges födele alatt kidé- 
fűi, gyönyörű zöldszinű. De a jég maga is ha tiszta, főleg a ha- 
vasok jege, mindig kékeszöld. A zöld szín pedig a kékből csak 
akkor származik, ha a víz maga organicus testek által kevéssé 
sárgára van festve, vagy ha a vízben igen kevés agyagos ré- 
szecskék lebegnek. 

Azonban soha sem volt jobb alkalmam a víz kék sziné- 
ről meggyőződhetni, mint Oasteinban. Soha tisztább, krlstály- 
derültebb vizet nem láttam a gasteininál. Az ottani gyógy- 
szerész, hajdani tanítványom, arra figyelmeztetett, hogy a 
gasteini víz azon különös tulajdonsággal bír, mely szerint, ha 
ember ül az avval megtelt fürdőkádba, teste halotti szint 
vesz föl magára. En e tünemény okát azonnal átláttam , és 
hogy tanítványomat is meggyőzhessem róla , egy jelen levő 
egészen fehér porcellán tálat a fürdőkád fenekére sülyesztettem. 
A tál víz alatt a iíirdőkád fenekén levén, nem fehér, de kékes 
vala, mely szín az emberi test felületéről visszasugározva, azt 
halavány piszkos szinnel festi. 

Tengeri utunkban az éjszaki szélesség egész 51 fokáig 
értünk, és midőn a New-Foundland szigetek, vagy tulajdon- 
képen zátonyhoz közeledtünk , a sűrű köd éjjel nappal nem 
hagyott el többé bennünket. Egyszersmind a levegő hőfoka 



Digitized by 



Google 



294 NENDTVICH KÁROLY. 

aunyira leszállott, hogy legmelegebb téli ruhánkat valánk 
kénytelenek kikeresni, és magunkra venni, hogy a hideg ellen 
megóvhassuk testünket. Július 14 és 15-dikén a hévmérő le- 
szállott egész a 4-dik fokig a fölött. Az ily ködös idő össze- 
kötve a hőmérsék tetemes sülyedésével, aNew-Foundland szi- 
getek közelében nem csak kellemetlen de veszélyes is. Miután 
t.i. az Egyesült-státusokból jövő és oda menő hajók mind arra 
szokták venni utjokat, ködös időben az összeütközés veszedel- 
me nagy szokott lenni, minélfogva a hajó sípját ilyenkor éjjel 
nappal hangoztatják. De sokkal nagyobb veszedelem fenye- 
getett azon jeges hegyekről, melyek az éjszaki jeges tengertől 
elszakadva nyári hónapokban utjokat dél felé veszik, hol a ha- 
jókkal találkozván, gyakran elkerülhetlen vésztők okai vol- 
tak, mert a jeges hegy nem ügyelvén a hajó sípjára, nem tér 
ki annak, mire ködös időben néha oly közel jön a hajó hozzá, 
hogy csak akkor látja meg, midőn többé ki nem térhet és hoz- 
zá ütődvén, ketté szakad csaknem percben elsülyedvén. Mi a 
jeges hegyeknek közellétét nem csak a levegő leszállott hőfo- 
kából , hanem a tenger víz felületének alacsony hőmérsékéből 
is gyanítottuk. Július 14-ikéről 15ikére éjjel a hideg annyira 
volt érezhető, hogy a kettős flanel takaró alatt is fáztunk. JSz 
éjszakán a hideg miatt nem alhatván, egy ízben a nagy zaj és 
szokatlan ide s tova fíitkározás tűnt fel nekem a hajó fodeze- 
tén. Más nap reggel azonban semmi különöst nem hallottunk 
ezen fntkározás okáról, míg harmad napra ezután egy ameri- 
kai hajóskapitány, ki szintemint utazó volt a gőzösön, be- 
vallotta , hogy az éjjel két nagy jeges hegy mellett oly közel 
mentünk el, miszerint különös szerencsének köszönhetjük, 
hogy azokba nem ütődtünk. 

Július 17-dikén reggel nyolc óra felé, csak miután aten- 
ger színét ellepő és a láthatárt eltakaró köd emelkedett, tűnt 
fel előttünk az uj világnak, nevezetesen Nova Skótiának, sö- 
tét zöld partja, melyet 11 óra felé elértünk. Halifax kikötő- 
jében kikötvén. A vidék inkább csak dombosnak mint hegyes- 
nek látszott és n^gyobbára sötét fenyvesekkel vala födve. A 
szikla-nem, mely Nova Skótia partjának ezen részét teszi, a 
mennyire azt szemmel kivehettem, gránit. A városnak szép 
kikötőjén gyönyörű fekvése , tőle egy negyedórányira távol 



Digitized by 



Google 



AMERIKAI ÜTAMNAK KÖVID VÁZLATA. 295 

egj erősség a kikötő védelmére, s körülötte szép rétek, és ter- 
mékeny szántóföldek lepik el a bájos vidéket , mely az euró- 
pai civilisatiónak hóditásaira minden úton és lépten emiéköz- 
tetett. Halifax kikötőjében csak néhány órát mulatott gőzö- 
sünk, mire útját tovább Boston felé folytatá. 

Bostonba 20-dikán korán reggel érkezénk. E város, ki- 
terjedt keresködése, és tudományos intézetei tekintetéből a 
szövetséges státusok egyik legérdekesebb városai közé tarto- 
zik. Tudományos intézeteiről és szellemi mozgékonyságáról 
más helyt vala alkalmam beszélni. A város kis félszigetet fog- 
lalván el, három részről vízzel van környezve, és csak kes- 
keny szoros által függ össze a szárazfölddel. 

Eeresködésére nézve leginkább jellemző az isszonyú sok 
jég, melyet számtalan hajóival nemcsak az Egyesült-státusok 
és a többi Amerika minden részében, hanem áltálában az egész 
világban széthordoz. Angliát, Egyiptomot, Kelet-Indiát, Si- 
nát, a déli tenger szigeteit stb Boston látja el gyönyörű, 
kristályderűs jegével. 

A mód, mely által azt nyerni szokták , különös, és bi- 
zonyságot szolgáltat szinte az amerikaiak igen practicus fogá- 
bairóL A legszebb jeget a Fre^A-pcmol Cambridge mellett adja, 
mely kristály tisztasággal biró vizet foglal magában. Hideg 
télen, miután a jég eléggé vastag lett, annak felületéről a 
havat tisztán lesöprik, azt, egy kis kézi eke segítségével egye- 
nes vonalakat húzván rajta, négyszögekre felosztják, ezután 
pedig fűrészszel köb darabokra vágják, melyek nagyszerű jég- 
tárakba tétetvén , onnét az év minden szakában részint vas- 
utakon , részint hajókon a világ minden részébe vitetnek. A 
jégtárak mind a föld felett vannak, és föld alatti jégvermekről 
mit sem tudnak az amerikaiak. Ezek egyébiránt oly célszerűen 
vannak épitve, hogy a jég bennök legjobban tartja magát. E 
jégtárakba 200,000 tonnát raknak el télen , és e munkával 
többnyire 3 hét alatt készen vannak. 

Bostonból Cambridgebe , Amerika híres universitásába 
gyalogolván, alkalmam vala ottan az előjövő növényeket szem- 
lélni, és összehasonlításokat tenni a mi növényzetünkkel. 

A föld többnyire terméketlen és gránitból áll. A teng- 
cletnek nem csak általános jelleme megegyez Közép-Európa 



Digitized by 



Google 



296 NENDTVICH KÁROLY. 

tengéleti jellemével , hanem maga a növényeknek tetemea 
része, melyet az út mellett láttam és találtam, ugyan azon 
fajokból áll, mint nálunk. A cichoreum intubus, a polygonum 
aviculare és több más igen ismeretes fajok emléköztetének a 
haztd világrészre. 

Bostonból a legelső átat az amerikú szárazföldön vas- 
pályán Uj-Yorkba tevők. A föld mindenütt lapály, terméket- 
len és granitkavicsokkal van ellepve. A természet nagyrészt 
még eredeti vadságában, s az erdők csak itt-ott vannak vágva 
és csinos házaknak csinálnak helyet, melyek mint a bokrok közt 
ülő fehér galambok elszórvák. ütunknak nagy részét éjjel tet- 
tük , t. i. délután 4 órától kezdve éjfélig. A nap hőmértéke a 
tikkasztó hőség után, mely az előbbi napokon Uj-Yorkban 
uralkodott, oly hűvös és kellemetlen vala, hogy téli ruhánkat 
kénytelenek valánk magunkra venni. A hőmérséknek ily vál- 
tozása, mely rögtön egy pár óra alatt bekövetkezik, Amerika 
Egyesült-státusaiban oly közönséges, hogy általános szokásba 
ment át még a legforróbb nyáron is kötött gyapot-inget hor- 
dani atesten. Valóban feltűnő, miszerint Uj- Yorknak éghajlata, 
mely NápoUal egy szélességi fok alatt fekszik, Stettin vagy 
Riga éghajlatához hasonló. A nyarak néha igen forrók ugyan, 
de a tél is annál erősebb, ugy hogy egy sem m&lik el ott a 
nélkül, hogy a folyók és tavak erősen be nem fagynának, vagy 
2—3 hónapig szánút nem tartana. A tavasz csak későn kez- 
dődik, csak többnyire május közepén, de akkor az átmenet a 
hideg téltől a forró nyárba oly hirtelen történik, hogy igazi 
tavaszra számítani tíz év alatt csak egyszer lehet. A hőmér- 
sék e rögtöni változtatásának tulajdonitható is leginkább, hogy 
két útitársam az utón egyidőben cholera által erősen vala 
megtámadva. Mind a mellett lehetséges vala utunkat folytatni 
egész Uj-Yorkba, mit egyedül azon emberséges és célszerű 
intézködésnek köszönhetünk, mely szerint minden vagonban 
ily váratlan eseményről gondoskodva van. 

Uj-York kopár és sziklás szigeten (Manhattan sziget) 
fekszik, melyet a Hudson folyó alkot, mielőtt a tengerbe 
ömlenek. A város eddig e szigetnek még csak harmad részét 
foglalja el , de az egé6z a város számára már ki van mérve, 
az utcák és háztelkek kiszabvn. Ezen, a város által még 



Digitized by 



Google 



AMERIKAI UTAMNAK RÖVID VÁZLATA. 297 

még el nem Ébglalt része a szigetnek igen vadnak látszik, egy 
igen sziklás puszta, melyen a kecske csak sovány gyepet és 
itt-ott alacsony bokrot talál. Kertekről, vagy egyéb mulató- 
helyekről, miként azokat más népes városok szomszédságában 
találhatni , itt szó sincsen. Az uj-yorkiaknak, kik egyébiránt 
igen keveset mulatnak, közönséges mulató helye Long-Island 
és Staten-Island, hol a vagyonos uj-yorki kereskedők szá- 
mára gyönyörű nyári lakok vannak. Itt a tengélet , szorgal- 
matos mívelés által emelve , már bujább. 

Midőn Manhattan sziget kopár vidékébe rándulánk, 
hogy a hires Croton vizvezetés nagyszerű víztárjait lássuk, 
legelőször vala alkalmam azon világló rovarokat szemlélni, 
melyek Éjszak- Amerikában egész azon vidéken , melyet be- 
jártam, este nagy mennyiségben láthatók, midőn a levegőn 
keresztülröpülve, időnként a tűzszikrához egészen hasonló 
fényes világot árasztanak. Fényök nem oly halavány zöldes, 
mint a mi Lampyris Noctilucánké, hanem veres és erős, mint- 
ha igazi szikrát látnánk röpülni a levegőben. Ez az ismeret* 
lent annyira csalja, hogy valóságos szikráknak tartja, mi raj- 
tam is megtörtént, midőn Bostonból vasúton Uj-Yorkba men- 
vén, e szép állatokat éjjel a vagonokhoz közel a levegőben és 
a bokrok közt röpülni láttam. 

Uj- Yorkból három napi mulatásom után gőzösön aHud- 
son folyón éjszak felé indulánk. A folyónak partjai a város- 
hoz közel nem igen sok változatosságot mutatnak , a vidék 
többnyire lapály, csak itt-ott tűnik fel egy dombocska, mely 
körül csinos falusi házak emelködnek. Azonban mentől inkább 
távozánk a várostól, annál hegyesebbek, és regényesebbek 
lettek partjai. Én a Hudson folyó regényessége alatt nem azt 
értem, mit például a Raina regényességének neveznek, hol a 
szőlőmívelés megfosztotta a vidéket minden természetes ékes- 
ségitől , és a puszta hegyek tetején régi várromokat lát az 
ember, mint a hajdani lovagoknak ugyan annyi rablófészkeit. 
A Hudson folyónak sziklás hegyeit a természet minden szép* 
ségével felruházta, természeti szépsége emberi kéz által cson- 
kítva nincsen, sőt inkább, a ml rajta változtatva van, mind 
csak kellemei emelésére történt. A leggyönyörűbb, és legiz- 
letesebb falusi lakok, szép virágos kertekkel környezve, tető- 



Digitized by 



Google 



298 NENDTVICH KÁROLY. 

zik a regényes dombokat, vagy a buja bokrok sötét árnyéká- 
ból derült világgal kiragyogván^ gyönyörű látványt nyújta- 
nak a folyón fel 8 alá röpülő ezer meg ezer utazónak. Szépsé- 
gének tetőpontját eléri a vidék West-pointnHj mely Ameriká- 
nak egyedüli y de minden tekintetben kitűnő katonaintézete. 

A tengélet itt is annyira hasonló az európai növényzet- 
hez hogy, ha más körülmények nem emlékeztetnék az embert 
arra , hogy más világrészben van, a Hudson folyó parti növé- 
nyei bizonyosan nem. A különbség a tengélet jellemére nézve 
Magyarország éjszaki és déli része között nagyobb, mint ha- 
zánk közép része és a szövetséges állodalmak éjszaki részei 
között. A növények családjai, és nemei mindazok, melyek 
Közép-Európában is közönségesek, sőt a fajok is annyira ha- 
sonlók a mi fajainkhoz , hogy az avatatlan ugyanazoknak 
tartaná. De közelebbről tekintve látja az ember, hogy minden 
hasonlatosságuk mellett mégis különböznek az európai fajok- 
tól, saját és külön álló fajakat alkotván. A bikkfa, a juhar, a 
tölgyfa, a dió-, a gesztenyefa, a jegenye, a kőris, a szil&núnd 
találhatók, és az európai utazó azoknak elismeri mindjárt, ha- 
bár fajukra nézve lényegesen különbözők a mieinl tol. Ezek 
között találja azonban nagy mennyiségben elszórva a Plata- 
nust és a Liriodendron tulipiferát is, melyeknek itt házájok. 

A Hudson folyó élénksége kimondhatatlan nagy. Az nap, 
hogy rajta Uj-Yorkból Albanyba mentünk , több száz hajóval 
találkoztunk. A folyó felülete több helyen csak nem el vala 
lepve azokkal. A hajók részint gőzösök, s ezek közt vannak 
nagyszerű és gyönyörű gőzösök, részint vitorlás hajók. Külö- 
nösen feltűnt hogy számtalan vitorlás hajó fölfelé mene a fo- 
lyón , mi részint a folyó lassú mentéből magyarázható, részint 
pedig 8 főleg a hajók igen célszerű alkotásából. 

Délután négy órakor Albanyba Üj-York státus főváro- 
sába, ha t.i. azt fővárosnak akarjuk .evezni, melyben astá - 
tus hatóságai és egyéb intézetei vannak , érkeztünk. E dél- 
után iszonyú zivatar oly rögtön ereszkedett le az égről, hogy 
még a hajóban is alig valánk képesek menedéket találni ellene. 
Az egészen tiszta , fényes napvilágban ragyogó ég egy pár 
perc alatt annyira behomályosodott, mintha sűrű fekete fátyol 
borította volna el, és az eső irtózatos villámlások és menny- 



Digitized by 



Google 



AMERIKAI UTAMNAK RÖVID VÁZLATA. 299 

dörgés között oly mohón, és oly sűrűn esett a felhőkből^ mint- 
ha vizözönnel akarta volna elönteni a vidéket. Én soha oly 
rögtön jött , és oly rövid idő alatt előttünk ismét eltűnt ziva- 
tart nem láttam , mint az volt a Hudson folyón. Az ég szinte 
oly hirtelen ismét kiderült , mily hirtelen beborult , hasonló 
egy gyermek képihez, mely keservesen sirt könyein át mo- 



Albany fekvése igen szép és kedélyes. A státusház tete- 
jéről átlátja az ember az egész vidéket sok mérföldre. Míg az 
egyik oldalán a Hudson folyó gyönyörű partjaival elnyúlik; a 
máfflk oldalán hegyes és erdős vidék, kedves változatossággal 
egymást felváltván , gyönyörködteti az utazót. 84 angol mér- 
földnyi távolságra látja a 2,500 lábnyi magas Catskillt, mely 
az uj-yorldaknak Rigi-je. E hegyhez vándorolnak az ameri- 
kaiak messze földről és gyönyörködnek ama nagyszerű kilátás- 
ban, melyet tetejéről mutat és melyről ők azt hiszik, hogy nincs 
annál szebb a világon. A szövetséges állodalmak általában oly 
szegények természeti szépségekben, hogy nem csuda, ha elra- 
gadtatik az amerikai oly szépség által is, melyet európai fo- 
galmunk szerint csak igen középszerűnek kell mondani. Az 
amerikai azonban hazája előnyei iránt minden tekintetben 
annyira el van fogúivá, hogy ő azt csak kötve hiszi, miszerint 
lehet valami más országban , mi szebb és jobb volna az övé- 
nél. Az amerikai azonban , mind a mellett hogy az európai 
tagadja benne a természet szépségei iránti hajlamot, mindent 
elkövet, hogy hazájának természeti kellemeit kiemelje és 
azokat a legfényesebb világba helyezze. így péld. a Catskill 
hegy tetején nagyszerű 4 emeletes vendégfogadót építtetett, 
mely minden csak kivántató kényelemmel el van látVa. 

Albanyból, mely státus-egyetenmiel, ez pedig több gyűj- 
teményekkel bír, melyeknek hiányos voltát máshelyen emlí- 
teni alkalmam vala , vasúton Saratogába tartánk. Saratoga 
az éjszaki státusoknak leghíresebb és legdiviatosabb gyógyvize. 
Ide nem csak az ^szaki de a déli státusoknak polgári aristo- 
cratiája összegyűl, a víz használatát mint minden gyógy ku- 
taknál , nagyobbára csak mellékes dolognak , a mulatságot 
pedig fő dolognak tartván. E nyáron azonban a déliek azon 
politikai feszültség következtében , melyet a rabszolga-kérdés 



Digitized by 



Google 



300 NENDTVICH KÍHOLT. 

előidézett, elmaradtak, ugy hogy az éjszakiak caak magok tár- 
saságára valának hagyva. Mindamellett a fényűzésben és azon 
tárgyakra nézve, melyek a divathoz tartoznak, ők is semmi- 
ben sem állanak hátrább az európaiaknál. A párisi divat ott 
is szintúgy űzi uralmát valamint Badenbadenben, vagy Enns- 
ben sat. De a vendégfogadók nagysága- és fényességére, a bol- 
tok szépsége- és gazdagságára nézve felülmúlja e fiatal fürdő- 
hely a legtöbb európai fíirdőket. 

A viz , melyet ott csak egy forrásból isznak (Congrem 
spring) alkotó részeire és hatására nézve valamint izére nézve 
is megegyezik a füredi gyógyvízzel, t. i. szinte gyönge vas- 
tartalmú savanyú viz. Analysise dr. Steel Johntól és a híres 
Davy Humphreytől van. Az első szerint alkatrészei következő 
mennyiségben találtattak egy gallonban : 

Natriumchlorid ........ 385,000 szemer 

Natriumjodid 3,500 — 

Eettedszénsavas natriumoxyd . . 8,982 — 
Eettedszénsavas magnesiumoxyd . 95,788 — 

Szénsavas mész 98,099 — 

„ vasoxydul 5,075 — 

Eovasav és agyagföld 1,500 — 

Ealiumbromid nyomok — 

összesen 597,943 — 
Saratogából egyenesen, s a nélkül hogy valahol tartóz- 
kodtunk volna, Niagarába sieténk. Saratogából a vasút előbb 
Schenectadybe, innét pedig classicus névvel biró helyeken 
t. i. Uticán, Koma, Syracuson keresztül egy enesen Rochester- 
be, és Nia^garába vitt. E városok közöl mindegyik megérdem- 
lette volna, hogy egy-két napot benne töltsünk. Mind fiatal, 
erősen felvirágzó, és gazdag városok. Azonban tartózkodá- 
sunk ideje ki levén mérve, kénytelenek valánk, mulatáaunkat 
az Egyesült-státusok csak legérdekesebb pontjaira szorítni. 
fiochesterbe reggel 4 órakor érkezvén, 8-ig időzni kénytde- 
nítteténk. E város 1820. csak 1,500 lakossal bírt, míg jelen- 
leg már 40,000-nél többet számlál. Rochester legközelebbi 
szomszédságában , t. i. a város szélén a Genessee folyó három 
vízesést alkot, melyeknek magassága 96 lábra megyén. Keres- 



Digitized by 



Google 



AMEKTKAT ÜTAMNAK RÖVtD VÁZLATA. 301 

kedése valamiiit iparos vállalatai is igen jelentékÖnyek. így ké- 
pesek péld. malmai naponként 5000 barrel finomlisztet őrölni. 

Bochesterből július 29-dikén reggel 8-korindulánk Nia- 
garába. Ez nap épen vasárnap valaysigyaz általános amerikai 
szokás szerint itt tétlenül kellett volna hevernünk egész nap, 
miután a vasárnap szentsége nem engedi az amerikaiaknak 
hogy az nap csak utazzanak is. Ekkor minden megszűnik Ame- 
rikában , nem csak minden munka , de minden közlekedés is, 
még a posta sem jár, sőt maga az élet is megakadtnak látszik. 

Azonban egyedül Niagarára nézve tesz kivételt Amerika. 
Ide vasárnap is, de csak reggel és csak egy vonat indul el 
Bochesterből Lockporton keresztül Niagarába. 

A föld, melyen keresztül a vasút nem csak Rochester- 
ből hanem Schenectadytől az Ontario tó partjai mellett elve- 
zet egész Niagarába, egy határtalan rónaság, melyen egy 
dombot sem lát az epiber. E rónaság részint erdőkkel van 
fedve, részint messze terjedő pusztákat alkot, melyeket pre- 
riknek neveznek , és melyek a mi pusztáinkhoz hasonlók. 

E puszta vidék Niagara környékét is jellemzi. Ezen er- 
dők és prerik között számos keletkező városoknak első csi- 
ráit látja az ember, melyek egy pár csinos, fehérre festett 
elszórt házakból, vendégfogadóból, iskolaházból, és egy-két 
csinos templomból áUanak. 

Niagarához közelegvén, azon rettentő zúgás és dörgésből, 
melyről azt állítják , hogy mérföldekre hallatszik , mit sem valék 
képes kivenni; sőt maga a városban levén már és alig ezer lé- 
pésnyire a nagyszerű eséstől, még mindig mit sem hallhatók. 

Szándékunk vala, a lánchídon át a canadai részre men«* 
ni, 8 ott a Clifton house nevű nagyszerű vendégfogadóban le- 
szállani. Ez gyönyörű helyen fekszik, mel3npől a Niagara 
mindkét esését igen jól láthatja az ember, és melyről azok 
hatalmukat teljes erővel gyakorolják az emberi kedélyre. 
Azonban vasárnap levén , a gőzkocsinak nem volt megenged- 
ve, hogy a lánchidon keresztülmenő vaspályán a folyó túlsó 
partjára vigyen s Így kénytelenek valánk az amerikai oldalon 
az International hotelben leszállani. 

E helyt, a hol jelenleg egy csinos város nagyszerű ven- 
dégfogadókkal, dús boltokkal és kéjes parkokkal épül, hol az 



Digitized by 



Google 



302 NENDTVICH KÁROLY. 

utas a nagy városok minden kényelmeit találja és az elkényez- 
tetett európai uracs szeszélyének minden követelését kielé- 
gítheti, hol jelenleg egy gyönyörű lánchíd kÖti össze a nagy- 
szerű folyó mély medrének két partját, és melynek feneké- 
ről felzavart hullámain gőzös jár, mely az utazókat megfog- 
hatlan merészséggel egész a zuhatag vészszel fenyegető hul- 
lámai alá viszi : ott még csak 50 évvel ezelőtt határtalan 
puszta vala, melyet ős erdők fedének, és melyekben a veres 
bőrű indianus uralmát az ős amerikai bi valókkal, szarvasokkal 
és medvékkel osztotta, hová az európai, vagy az unió keleti 
városainak polgára csak igen ritkán és nagy nehézségek közt jut- 
hatott, hogy a hatalmas természet nagyszerű csudáját bámulja. 
Megvallom, hogy a kíváncsiság, a természetnek e nagyszerű 
tüneményét, melyről annyit olvastam, annyit hallottam, melyet 
annyiszor lerajzolvaláttam, oly nagy volt, hogy alig várhatim 
a pillanatot, melyben a vendégfogadót elhagyva a folyó partjait 
elérjem, és a nagyszerű látványt saját szemeimmel lássam. 

A mint tehát a vendégfogadóban elhelyezve valék, a 
világhírű folyó partjához sietek. Csak midőn a folyóhoz mint- 
egy 500 lépésnyire közel valék, hallhatám az erős zúgást, mely 
azonban szinte nem az eséstől származott, hanem a folyó azon 
sebes folyásától, melylyel az, mielőtt hullámai le a mélységbe 
ömlenének, a sekély medréből kiálló kövek és sziklák felett 
elfolyik. A folyóknak efféle pontjait, melyek a Mississippin é^ 
Ohión gyakran előfordulnak, az amerikaiak rapids-eknek ne- 
vezik (Stromschnellen) és összehasonlíthatók a Dunának azon 
sebes folyásával, mely a Vas-kapunál szinte kiálló sziklák által 
okoztatik, és a hajókat vészszel fenyegeti. 

Csak midőn egész a szélire jutottara, láttam a nagyszerű 
látványt. 

Meg kell vallanom, hogy, midőn e vUághirű látványt 
először megpillantottam, meglepve éreztem magamat nem 
nagyszerűsége által, hanem az által, hogy nem látszott oly 
nagynak, oly hatalmasnak, mint a miként azt mind ezek után, 
miket róla olvastam vala, magamnak képzeltem. Oka ennek 
több volt, először hogy igen sok iró azt hiszi, hogy csak ak- 
kor felel meg irói kötelességének, és hogy csak akkor képes 
érdeket gerjeszteni az iránt, mit leír, ha a tárgy vagy tüne-> 



Digitized by 



Google 



AMERIKAI ÜTAMNAK RÖVID VÁZLATA. 303 

meny leiráfiában a tulságig megyén, és e szerlat költői szeszé- 
lye által elragadtatva az igazságtól eltér. Egy másik oka abban 
állhat y hogy a Niagara vízesése körül nincsen semmi vidék, a 
mely annak szépségét és benyomását az emberi kedélyre emel- 
né. A meddig lát az ember, egy határtalan rónaság az, mely 
semmi változatosságot, semmi regényességet nem nyújt. Egy 
szikla sincsen, mely a kopár és minden szépségtől megfosz<- 
tott partot szépítené, és még azon kiálló kőlap is, mely a 
parttól a Niagara folyóba benyult, az úgynevezett „table 
rock^' azelőtt két évvel leroskadt. Vannak ugyan «okan , a 
kik azt állitják, miszerint épen azon körülmény, hogy a 
nagyszerű látvány nincsen semmi mellék decoratióval díszít- 
ve, emeli annak nagyszerűségét, míg a legtöbb zuhatagoknál 
az őket környező hatalmas sziklák, és hegyek hatásukat csök- 
kentik. Az ily dolgok egyébiránt mind csak egyéni felfogástól 
függnek, s azon állítás ellen, hogy valakinek az úgy tetszik, 
és így nem tetszik, további appellátának nincsen helye. 

A harmadik, és pedig legnyomatékosabb ok, melynél 
fogva a Niagara vízesése azon hatást nem gyakorolta rám, me« 
lyet különben más körülmények közt gyakorolhatott volna az, 
hogy én azt az amerikai partról láttam , mely épen legke- 
vesbbé kedvező. 

A Niagara vízesése t.i. két részből áll. Az egyik ameri- 
kai esésnek neveztetik, és ez az amerikai parton van, míg a 
másik sokkal hatalmasabb ettől egy sziget által elválasztva, 
nagyszerűségében leginkább a canadai partról látható. Midőn 
én a Niagara esését legelőször láttam, közvetlenül az ameri- 
kai esés mellett állottam, honnét az ember a canadai esést, 
az úgynevezett „patkót '* (horse-shoe) csak % angol mérföld- 
nyi távolságra láthatja, s ekkor, mint könnyen gondolható, 
nagyszerűségének nagy részét elveszti. De magát az amerikai 
esést is az ember csak oldalvást látja, tehát szinte a legke- 
vesbbé kedvező helyzetben. 

Délután átkelvén egy csónakon, a Niagara felkavart 
hullámain alkalmam vala a canadai esést közelről , és mind 
kettőt szemben (en face) látni. Innét nézve a két esés egész 
és hatalmas súlyával hat az emberi kedélyre, melyet légben- 
sejébenr megrázkódtat. A mi a Niagara vízesésénél különös, s 



Digitized by 



Google 



304 NENDTVICH KÁROLT. 

ugy hiszem , hogy minden nagyszerű látványnál megvan az, 
hogy mentül hosszabb ideig nézi, annál nagyobbnak látszik 
s az ember szeme előtt mintegy nőni tetszik. Tehát nem veszti 
hatását az által, hogy soká és többször látja, sőt hosszabb 
ideig nézve némileg megzavarja az ember eszét és elkábítja, 
azaz hasonló helyheztetésbe állítja, mintha szédelgés ragadná 
meg az embert. 

A canadai esés legalább négyszer szélesebb az amerikai- 
nál és mintegy fél kört alkot , honnét patkó neve is szárma- 
zik. A mi pedig szépségét az amerikaién túl még inkább 
emeli, abban áll, hogy a víz, melyet a mélységbe leömleszt, a 
legtisztább smaragd zöld szinnel bír, míg az amerikaié tiszta 
ugyan, de piszkos sárga. 

A két vízesés a Niagara két, Goat sziget által elválasz- 
tott ágából származik, s így mintegy egyenes szegben állanak 
egymáshoz, miből csakugyan magyarázható, miszerint mind 
kettő csak a canadai partról, s pedig ha mintegy a kettő kö- 
zött áll az ember, egész szépségében látható. A víz az amerikai 
részen 164, a canadai részen pedigmintegy 158 lábnyi magas- 
ságról esik ; mélységét a foly ónakmintegy 300 lábnyira becsülik. 
Minden pont, mel3nről a két esés jól és teljes szépségében lát- 
ható, célszerűen fel van használva, és számos bellvue-kkel foL 
építve , melyekről az utazók a gyönyörű látványt nézik. Ide 
tartozik a többiek közöl egy torony is, mely a horse-shoe esése 
felett a folyó medrébe van építve, és melyre az ember a Goat 
nevű szigetről jut. E sziget Porter nevű orvosnak tulajdona, 
melytől tulajdonosa azon 25 centből, melyet minden utazónak, 
a ki a szigetet látogatja, fizetni kell, 20,000 dollárnyi évi jö- 
vedelmet húz. 

A vízeséstől 2 angol mérföldre távol egy gyönyörű lánc- 
híd köti össze a folyónak két partját, mely mintegy két eme- 
letre van építve. A felsőn vaspálya megy keresztül , az alsón 
pedig közönséges kocsik, míg két oldalán gyalogosok járnak. 
Innét mincíen másod órában egy kis gőzös „thé maid of the 
mist*^ (a köd leánya) indul el, és mentiben a part több pont- 
jain kikötvén, utasokat vesz fÖl, kikkel mind két eséshez oly 
közeljár, ameddig csak lehetséges, a nélkül hogy a felka- 
vart víz hófehér habjaiban elsülyedjen. 



Digitized by 



Google 



ÁMÍRIKAI UTAMNAK RÖVID VÁZLATA. 305 

Messziről tekintve, a cauadai esés nem olyannak látszik, 
mintha a víz rohanva esnék le a mélybe , hanem mintha hófe- 
hér ködfátyol szünet nélkül ereszkednék le lassan a kivájt 
meder mélyébe. 

Azonban hagyván aestheticai és leírati részét e gyönyörű 
és a maga nemében egyetlen látványnak, szabad legyen a tár- 
saság figyelmét annak sokkal komolyabb és a tudományra 
nézve sokkal fontosabb oldalára fordítani, t.i. azon nevezetes 
geológiai eredményekre, melyekhez a Niagara vízesésének ku- 
tatásai Lyellt angol geológust vezették. E kutatások előttem 
annál nagyobb érdekkel birtak, miután alkalmam vala magam- 
nak a színhelyet látni, és kutatásai eredményét ősszehasonlít- 
ni azon változásokkal , melyeket a vízesés ezredek folytán 
okozott. 

A Niagara az Erié tó vizét az Ontarióba ömleszti. Esése 
az Erié tótól mintegy 23 angol vagy 4 V4 -német, az Ontariótól 
pedig mintegy 14 angol vagy 3 német mérföldnyire távol van. 
A vidéket, mély a folyót messzire környezi, egy szürke ke- 
mény mészkő fedi. 

E mészkő a Niagara esésétől elnyúlik az Ontario felé 
egészen ly^ mérföldre, hol megszakadván, mintegy 150 láb- 
nyi magas partot alkot, melyről a Niagarának eredetileg esni 
kellett, hogy a felsőbb tavak vizét az Ontarióba ömleszsze. E 
partot az esés súlya és hatalma lassan kimosta, s így évről évre 
hátrálván, már eddig is 1^/4 mérföldnyi hosszú medret alkotott 
magának, melynek közép számmal 150 lábnyi magas és füg- 
gőleges partjai vannak, ugy hogy mintegy 200 lépcsőn le 
kell száUani a partról, hogy az ember a folyó felszinét érje. E 
mély medre a Niagarának, oka lehet annak is, hogy az esés 
zúgását, ha csak különös körülmények nem kedveznek, oly 
messzire nem hallhatni, mint a mikint azt az ember nagyságá- 
hoz képest hinné. 

A Niagarának esése tehát hajdan X^/^ mérfölddel köze- 
lebb állott az Ontario tóhoz. Ezt bizonyítja részint partjainak 
említett mélysége, részint pedig azon körülmény, melynél 
fog\'a az esést most is, mióta t.i. e tekintetben észlelések tör- 
ténnek, mindinkább hátrább húzódni látjuk. A folyó t.i. egy 
90 lábnjri vastag mészkőrétegen zuhan le, mely alatt szinte 

ACAV. iXt. VV» T. 20 

Digitized byCjOOQlC 



306 OT:in)TVIC» KÁKOLY. 

mintegy 90 lábnyi vastag puha palaréteg feksxik. Ee a lezu- 
hand folyó ereje által idővel ifelmosatik, mi által a felette 
fekvő mészkő^réteig támasa&t elvesztvén, időről időre lesza* 
kad, 8 így a folyóesés is mindinkább hátrább, az Erié tó felé 
hi^ódik, 

Ebhől k5v6tkezik, hogy a Niagara midőn vize a Croat 
nevű sziget alatt egy mederben folyt, csak egy esést alkotott, 
és csak azóta, hogy medre a közben fekvő sziget által ketté 
van választva^ esés is kettő van, melyek azonban annál inkább 
messzebbre fognak elválni egymástól, mentül hátrább húzod* 
nak, míg v^e a sziget mögött ismét egyesülnek. Oly szige- 
tek még többen következnek, melyek közöl az ügynevezett 
Grandisland a többieket nagyságra nézve tetemesen felülmúl- 
ja. E szerint gyakrabban fognak még egyesülni és ismét el- 
válni egymástól e nagyszerű esések , míg végre az Erié tó me- 
dencéjét elérik. Ekkor az Erié tó vize keresztültörvén a válasz- 
falat, mely medencéjét a Niagara medrétől elválassstandja, 
nagy erővel folyand le, a Niagara mély medrét, melyet az 
magának ezredeken keresztül kimosott , egész a partig kitolt- 
vén, míg az Erié tó niveauja, s eezel a többi tavaké ia, melyek 
vele összeköttetésben állanak, mintegy 150 lábbal lejebbsü- 
lyedt. IÁ körülmény nagy változást fog előidézni Éjszak-Ame- 
rika nagy vizmedencéibcn, melyek ennélfogva kisebbek leen- 
denek , míg azon helyt, hol a Niagara vízesése eredetileg 
kezdődött, medre képes nem levén a nagy víztömeget magába 
foglalni, kiömlendik, és nagy térséget előntvén, az Ontariót 
nagyítandja, míg e túlömledöző vizek mind a Lorenzo fialyón 
' keresztül az Atlanti-tengerbe lefolytak. 

Azon geológustól, a ki eféle theoriákat felállít » és a 
földnek, habár annak kis részére terjedő, ily változásak jö- 
vendöli, méltán követelni lehet, hogy mondja az időt is, mely 
alatt az ily változások megtörténhetnek. 

Azoaban vannak adatok erre is. 

Az eddigi tapasztalások szerint , mélyek t. L 40 ér ótaa 
Niagara esése körül tétettek, az minden évben körülbelül egy 
lábbal hitrél. Föanebb mondva volt,, hogy a mostani esésnek 
helye attól, hol eredetileg kezdődött » és mely minden bizo- 
nyossággal tudva van, 1% mérfölddel távol álL Ebből kiny- 



Digitized by 



Google 



KESZTHELY MINT VtGVÁft. 307 

Djen kifizámitbatóy mlsteriüt a folyó medrének kiás&sára 
egész addig, hol esése mostan van, 35,000 év kelletett, éshogy 
még más 70,000 év kellend arnt) hogy esése a Eríe tó meden- 
céjét elérje. E változás azonban, melyet a Niagara medre az 
emUtett 35,000 év alatt szenvedett, a föld alakulásának leg- 
újabb és legutolsó korszakába esik, azon korszakba, midőn a 
földünk felszíne ez alakot már fölvette volt, melyly el jelenleg 
bfr, és mely azóta tetemes változást többé nem szenvedett. 
Már ezen egy kis adatból megítélhetjük, mily roppant, és 
alig képzelhető hosszú időszakokban kellett végbe menni a 
f51d felülete azon számtalan változásainak, melyeket az 
úgynevezett geológiai korszakok magokba foglalnak. Ez idő- 
szakok az emberi felfogás szerint határtalanok, és e 35,000 év, 
mely ez alatt lefolyt, hogy a Niagara medrét kimosta, csak 
igen kis, és tekintetbe alig veendő részecskéje azon határta- 
lan hosszú időszakoknak, melyek alatt a Tóid változásai és 
átalakulásai végbe mentek. 

KESZTHELY MINT VÉGVÁR. 

AOALÉKUl PODHBADCZKT JÓZSEF ,,KESZTHELY''ÉHEZ AZ ÉRTESÍTŐ 58—66. II. 

RÁTH KÁROLYTÓL. 

Kanizsa megvétele után az ez ellen vetett végházak 
egyikévé tétetett Keszthely is, s ily formán végvárrá lett. 
Kutfltásim folytán eddig még csak következő néhány parancs- 
nokaira akadtam : 

1620. évben Igaly István mint keszthelyi vajda említte- 
tik a győri káptalan egyik oklevelében. 

1634. évi június 17. tartott Győr vármegyei gyűlés jegy- 
zőkönyve említi Akosházi Sárkány Miklóst mint keszthelyi 
kapitányt. 

1671. a keszthelyi kapitány Babolcsay Ferenc volt, neje 
pedig Rumy Kata, mi a Taund-osalád által gr. Eszterházy 
Kázmér ellen folytatott zálogváltási pör egyik okleveléből tű- 
nik ki. 

1676. évben a keszthelyi kapitány „Tekintetes éa Nagy- 
ságos Bakács Sándor" volt (Győr vármegye levéltára). Hason- 
lag 1095. évi april 12. is Szent-György völgyi Bakács Snndor 

20^ 



Digitized by 



Google 



308 ACADEMIAI TÁRGYALÁSOK. 

mint keszthelyi főkapitány említtetik, Keresztúri Mihái pedig 
keszthelyi eajda (alhadnagy) volt. Kútfőm Felsö-Zsidi (Zda 
vármegyei helység) úrbéri pőre a győri káptalan ellen, külö- 
nösen a pör 492-dik lapja. 

Ezen a múltak némi felvilágosítására vonatkozó adaü- 
mat vegye szivesen a tisztelt academia. 



ACADEMIAI TÁRGYALÁSOK. 

A nyelvtudományi osztály ülése május 
19. 1856. 

Bélt. b. Kölvöi Júfser ■. Elnök úr clofthlete alÉli Jclea ■* il- 
lető oiitályböl: Csuexor r., HiinfaWy Itl.— Kgyéb • si tál jo kb ól : Kttbíap Áf. 
11. — Buffát, Brdy, GebhardI, Horváib C, Viai K., Ssalay rr. tt. — Pauler, Töth L., Wanzel IL ti. 

— - Bugát Pál rt a magyar helyesírásról értekezett. 
— Hunfalvy Pál It a dakota nyelvet ismertette. 



A philos. és társad, tudd. osztályai ülése május 

26. 1856. 

Néll.b. Kölvöt Jozsaí n. Elnök úr elnöklete ala II jelen mt lllel* 
usitályokböl: Föfaraat, Horváth C, Kállay, Sialay., Sxontafh rr. tt., Bertba, Lnkáca, Paalrr 
l|. tt. — M á a a 1 1 á 1 y k b ö I : Balogk, Bafál, Cxueaor, Érdy, Gebhardt, 6y8ry, Riaa K., rr. n 
— Csengery, Hunfalvy, Weniel II. tt. — Toldy Ferenc titoknok. 

— Szonimgh Outziáv rt a Magyar Parthenon alapjairól folytató- 
lag értekezett. 

— PauUr Tivadar It Szegedi János magyar jogtudós jeUemsését 
adta elö. 

— Az Ülés 

összes üléssé 

alakulván , olvastatott Hunfalvy Jánoi úrnak f. hő 24-d. költ követkexó 
levele : 

„Tekintetes Academia I Afrikában utazó derék hazánkfia, Magyar 
László sorsa miatt aggódni kezdenek a tudomány emberei nem csak ha- 
zánkban, hanem az érdemeit méltányolni tudó külföldön is. Édes atyja, 
Itömösi idősb Magyar Imre űr, már majdnem két év óta semmi hírt sem 
vett tőle , a kezéhez jutott utolsó levél 1853. dec. 2ő-kén kelt Eupatán 
Ohila királyságban. Magyar László akkor már bevégezte volt utazásait. 
Afrika belsg ét akkora teijedelemben járván be, mint, tán az egyetlen 
angol Livingstont kivéve , senki más. Haza kívánkozott , hogy naplóját 
és földképeit itthon rendezhesse é^ kiadhassa , de űti költsége nem volt. 



Digitized by 



Google 



ACADEMIAI TÁRGYALÁSOK. 809 

£de8al>ja azonnal) előtte Osmeretea portugál kereskedelmi házhos, utal- 
vánjozta a hazaútazhatására szükséges pénzt. De vánra Tárt fia nem 
jött haza, TÜaszt nem küldött. A folyó éy elején tehát újra száz aranyat 
DtalTányozott számára, egyszersmind a portugál kormányhoz is folya- 
modott, hogy fia sorsa felöl tudomást szerezzen magának. Ismét elmúlt 
több hónap , s a bús atya mai napig sem kapott választ sem fiától , sem 
a portagai kormánytól. -- Főikérése és megbízása köyetkeztében ezen- 
Del a teL Academiához, núnt a hazai tudományosság képyiselö^testüle- 
téhez folyamodom , szíveskedjék maga részéről is a szükséges lépéseket 
megtenni, hogy Magyar László sorsa felöl mind édesatyja mind a tudo- 
mányos TÍlág mentől elébb bizonyos hírt nyerhessen. Szükségtelennek 
tartom e helyen hosszasan fejtegetni, mennyi dicsőség háramolnék nem 
csak Magyar Lászlóra, hanem egész hazánkra, s különösen nemzeti 
irodahnunkra, ha utazási naplója, mely Afrikának épen legösmeretle- 
oebb vidékeit tárgyazza, kezünkbe kerülne s magyar nyelven közre bo- 
csáttathatnék, főleg jelenleg, midőn a művelt világ Afrika belseje vég- 
tére! földerítésének kiváló érdekkel néz eléje. Miután Magyar László, 
utolsó levelei szerint utazásai bevégezte után afrikai hazájába, Bihébe 
izándékozott utazni, de Ohilában súlyos betegség miatt megtelepedni 
kényszerűit, fájdalom! nagyon hihető, hogy mielőtt Bihét elérhette 
volna, az afrikai éghi^lat áldozatja lett. Most tehát minden kitelhető 
módon arra kellene törekednünk, hogy legalább hátrahagyott iromá- 
nyai haza kerüljenek. Erre nézve legcélszerűbbnek vélem , hogy a tek. 
Academia hivatalos úton a portugál kormányt, mind Magyar László 
édes atyja, mind általában a tudomány érdekében tölkérje, méltóztas- 
sék afrikai tisztviselői által hazánkfia és irományai sorsa felől magának 
tudomást szerezni , s eljárása eredményéről a tek. Academiát tudósíta- 
ni. Miután Magyar László a nyugat-afrikai gyarmatok főkormányzójá- 
val tudományos levelezésben állott, s az Angola tartomány kormányzó- 
jától, 1853. jun. 28-kán kelt levélben, utazásai portugál nyelveni kidol- 
gozására felszólíttatott; továbbá a benguelai és mossamedesi portugál 
tisztviselőkkel is levelezett : csakugyan könnyen szerezhetnének magok- 
nak a portugál tisztviselők arról, kitsigát nevén ösmertek, bizonyos 
hírt, s netán hátrahagyott irományait is kinyomozhatnák. Azonban a 
szerecsenek között Enganna Komo név alatt kellene őt keresni, mert a 
benszülöttek Bibében történt letelepedése s a bihei volt fejedelem leá- 
nya, Ino Cnllo Ozoróval kötött házassága után e névvel ruházták fel. 
Föltehetjük , ha felesége és gyermekei még életben vágynak , iromá- 
nyait kegyeletből megőrizték, s tőlök, ha atyja nevében kérik, meg- 
szerezhetnék azokat. Egyébiránt a tek. Academia bölcseségére bízom, 
hogy az itt érintettem lépéseken kivűl egyéb módokhoz is nyúlon, me- 
lyek oélra vezethetnének. Mély tisztelettel vagyok. Pest, máj. 24. 1866. 
A tek. Academia alázatos szolg^a Hunfldvy János m.k.^* 

A mélt. másod Elnök úr az ülés által kéretett, hogy a Főkor- 
mányzó Ö cs. kir. fenségéhez folyamodnék az iránt , miszerint a cs. kir. 



Digitized by 



Google 



310 ACADSMIÁI TÁRGYALÁSOK. 

kUltigyi nUAifiterílua te obajiott tadóiítás tMtíL Vdgett A portugál kir* 
koimátiyi megteUlm ftiéhőstotnék* 

— Olvaélailolt JiM^nyt öHtín űmak Klenóoon Gömör vtfmegyé- 
bea május 18. kült levele, meljr znellett CBnUdi leYéltirábdl héidmO) 
eredeti oklevelet , néTBzerínt 1278^ 1839, 1361, iámét 1861, 1865, íioi^ 
1365, éfl 1417 evekből, küEÖltfk kettőnek régi másaival eg>'tttt at tcade- 
mia késirattára aaámára békttideni esíveskedett. 

*-- A nm$f s»ek€ni cé. kir^ jogaeúdmáia tanárt kaijának apr. 26. le- 
vele folytán, az ottani magyar tamdók tekintetéből am. Elnök kéretett, 
kogy azon intézet könyvtára az academia minden kiadásaiban, amtUtn 
a mennyiben még példányok vannak , s jövőre rendesen réazelteaeék. 

— A iitúkn^ a következő kttlíöldi Ivifét itMeíektől nyiijtoU be 
küldeményeket : « fötiingi Atn tudót lár$asd$Ul : Gött Gel. Anztágen 
1856. 4 köt. ; «s ametiküi pkiiot. íérsatdgiól i Prooeedings of the Ameri- 
can FhiL Society, 1854. vagyis No. 51. 52. — Magán tttdosoktól, a-m. 
FoucauH Edpdrdtól : '''Rgya Teh'er Rol Pa, ou Développement desjenz, 
contenuit THistoire du Bonddha Cakya-Monni , tradnit sor la VerBÍon 
tibetaine du Bkah Hgyour, et révue sor Toriginal Sanacrit. 2 voU. Paris 
1847—8. — Gr. MM Imre ííriól : * Erdeiéi Tériéuélmi Aémiok. IL kö- 
tet Kolosv. 1856. — Hormdik DömiUA : * Újabb Színműtár, lY. Ftii. 
Kecskemét 1853. — Rivén imritöl : * A prot. egybázalkotmány Alap- 
elvei. Szarvas 1856.; A hit, tudomány és szeretet aa egyházban. Bttcsn- 
beszéd. Szarvas 1856. — Sfrem«siy Fsrstictől : * Féier der Grundsteia- 
legung an dem neuerbauten Lyoealgebáude der evang. Gemeindesn 
Pressburg. Pozs. 1855. — Tdrkdn^i Jó^iefM ; Toldy Ferenc Irodalmi 
Arcképei. Pest, 1856. 

A történettudományi oeztály ülése június 
2. 1856. 

«é1l. b. «fttv«*Jéa«erm. BI116I1 úr •Ittéklkiealftlt j«l«i 
• t illető <»taláirbél : B«Ja« , Br4lr , CMAferr , Ki« '-, W»Mel rr. é»ll. u.- 
Bfyéb oiiiilyohből : Kiibinyi X(«toa U ., Balogh, Bufát, Ciuuor, G•bbarl!^ Qjitj, 
Rorvitb C, Kállay, Kiss K. , Sitflay rr. U. — Berlhs, Hunfalvy, Kaeskovics, Knbínyi fereaí, 
LnUes, ll«SBly, Tamar, Tóth t. ti. tt. -^ Toldy Ferenc Ihoknoli. 

— A mélt. m. Elnök úr bemntatván vendégül Pődkúrt%kjf X^m 
urat, jelentette hogy ezen tudós, visszatérvén Párizsból, hol a kdetí, 
ktllönbften a szanszkrit, tibet, mongol, mandzsu , sínai és tOrök nyelvek 
stúdiumlíban t«bb éveket töltött, elóadásáal kíván kedveskedni, sőts 
szószék elfoglalására szólította fel ; mire a tisztelt vendég a Derbend- 
Náméht Ismertette, s abból a kazárokat közelebbről érdeklő fojezetekH 
magyar fordftásban előadta. 

-*- E$guiy Antal It az éjszaki Vrhü föld- és néprajzát kiváttváo 
előterjeszteni, bevezetés&l az éjszaki Uralnak általa Sz. Péter-V^rábaa 
közzé tett abroszát mutatta be, s annak készitési módszerét adta élő. 

— Olvastatott Bzahő httán It értekezése a Hetumogerről. 



Digitized by 



Google 



AOADEMIAI TARGTALÁMOK. 311 

A iii»theiii»tioai és terméssettttd. asztályai 
filése, június 9. 1856. 

■ <lt. h. Xötvftilöitef m. Elnök úr elofthlete •IéII j«leD •! il- 
rel< •rttalyskbél r fhgit^ ff«ftkar<lr, eydry rr. tt. — Kcy'^ otcf Ilyohbvl: B^ia, 
lal^k C<«9M, ^4y, Si«l«y, m IL '- Balti«^ Gientcry, BottidTTt LuUta, WiattI II. ll. — 
T»i4r ffnt Uiokocli. 

-^ S«aM J^sM/' tanár úr ^endégkép Budapett területinek Mdtsni 
fejlődéséről értekeoett, előadásit ? iú><>k tlőterjeuMséTel tteogatTa, 



A nyelv- és széptud. oaztily ülé&Q juAittfl 16* 1856^. 

Mélt. h. Bfttvdi Jisiefm. Blaék Ar eladkleta al»t» >*leB ai il- 
Ifti oiitilyokkil: Csnexor, B«lla(i, BualUvy, Tmbít rr. <i11. tt. — Kfyéb eiitá- 
Irekbol: Knkínyi Áf- >>• — B«Jit, Bufát, 6y<ry, Kiu K., Ssalay rr. ti. — Cieo^ery, Kiif P., 
Ukim^ Pnltr, Tétb &., Wenwl il. tt. — TvMy F»r«M lilokBok. 

— Bunfáhy Pd^ It befejezte a dakota nyelv ismertetését. 

— Ohrastatott Nagy* János rt. értekezése : Rüvid taglalata „a tö- 
rök, magyar és finn szók egybehasonlításinak*^ Hnnfalvy Páhdf. 

A philosophiai s társad, tudd. osztályai ülése 
június 23. 1856. 

■ ciLb. B«lvös iáft m. BlB«k nr elodklele alÉltJeian •> 
liletfi ositályokból: Horvilb C., Kállay, Sialay, SioBlagk rr. tt. Bariba, Lakáca, Pan- 
ler, Táibll. It. — B^yéb oaslá»yokbtfF: Balogh, Bo^t, Ctnexor, Érdy, Oyffry, Rffta K. 
rr. tt. — Ballafi, CatncerKttuftilvy, Wcu«l II. II. ^ Tbidy Per. tf Mnwk 

— Süomtafk (hu%tá9 rt folytatta az egj^vfliéBTes philesophia ia- 
fliertetését, eznttal annak fiVePvét fejtegetve. 



A torténettud. osztály ülése, jun. 30. 1856. 

Kéli. b. Eölvöa Jóiic f máiod Eln&k úc alnöklale alatt Jelen ai 
etftflybdl: Érdy, Ciengary , Wenzeí r. éa It. tt. — E ^y é b oailá ly okbdl : Kubínyt 
icMiaa ti., ^ Balagbt, Bag di, Gebbar*, aydky, Sorvátb C, Bfaa K., Saalvf, SaoBnfh rr. It -* 
Bcnba, ftiaJlilTf^ Ukáca, Fittlar, f avar4»xú 1^ II. tt -> Toldr Pareno mokaok. 

— itegulf Antúi H Ibloreatta jvu 3. megkaadelrt élóadását aas ^- 
szaki ural földiratáröh 

— A mélt. eloök vendégül bemntatvéa Paúir hám vrat , t9 egy 
Dua-balpartK^ a peaki hatéiban létezett római erőd nuunidTén(raLrói ér- 
tekezeit* a előadását ri^k eMmntotástfval támogatta. 

— Olvastatott egx i (^ csekorsaági hohenfurii eisterci klastrom ne« 
cnlÓ0ából yvool, gvóH Zfínyi Jáaoa baláUt éKldd6adat Haas B»^ 



-^ A mélt. elnök azon kedves hírrel lepte mi^ ba oMtálűft^ mjsae- 
lint a Történelmi Bizottmány ajánlataira az osatály állal megszereztetni 
kÍTántilraiiAii6ytfr^y*/'(í</eA6'»y9- éi iésiralpyiÍÍfeméiqi».iÍgyaCl«aAMioa- 
füt kiiiraiok megvételét immár eszközlötte. — Továbbá hogj a Rtpicky 
János által megbizatásilag fordított Törők-Mtssyar Törtineti Kútfők njo- 
matása iránt két kőtetkom szinte intézkedett; az első kötet tárgyait tevén: 



Digitized by 



Google 



312 ÁCÁDEMIAI TÁRGY ALÁSOBL 

1. Ssolejmán es. Naplója, a meanyiben Magyarországot illeti; 2. Dcsá- 
fer pasa Névtelenének emlékiraU; 3. Naíma Magyarországot érdeklő 
kivonatai ; 4. Dzselalzáde emlékirata Nandorfejénrár megrételéröl; a 
második kötetéit : egy török-magyar okmánytár, a mez6tűrí, jászberé- 
nyi és lévai török levelekkel. — Egyúttal az osztály kérésére, hogy a 
kazár történetre nézve oly fontos DerbeHd'^áwUhi^ mely Repicky dolgo- 
zásai közt első vázlatban megvan , Podkars%kf Lajos út által, ki abb«ii 
szinte fáradott, söt június 2-dikán mutatványokat is terjesztett elö, beve- 
zetéssel s a szükséges jegyzetekkel ellátva, adatnék ki, ennek eszközlé- 
séről is biztosítani méltóztatott az ülést. 

— Ezek után 

Oszves üléssé 

alakúiván a jelenlevők, levelezések elintézése s jegyzőkönyvek olvasása 
után a iiioknok a következő kőnyvküldeményekéi adta be: A tudd. es.aea" 
dtmidjáiól: Denkschriften der kais. Akad. d. Wissenscbaften. Mathem. 
naturwiss. Classe, X. Bd. Wien 1855. — Sitzungsberfchte der MatL-na- 
turw. Classe, XVIU: 1, 2. XIX: 1, 2. Hefte. W. 1855, 6. — SiUnngs- 
berichte der Pbilos.-hist. CUsse, XVII: 2. 8. XVIII: 1, 2. XIX: 1. He- 
fte. W. 1855, 6. — Archiv f. Kundé d. oesterr. Geschichtsquellen, XV: 
3. XVI: 1. Bd. W. 1856. — Fontes Rerum Austr. II. Abtb. XII. Bd. 1. 
Th. W. 1856. - Almanach der kais. Akad. d. Wiss. für d. J. 1856. - 
A tudd. bajor kir, aeadtmidjától: Abhandll. d. philos.-philol. Classe VII: 
3. — der hist. Classe VII: 8. Münch. 1855. — Offentl. Sitzung der köD. 
Akad. d. Wiss. 1854. München 1855. — Hübners Biogr. Charakterístik 
von Wissmayr. Münch. 1855. — Über d. Gliederung d. Bevölkemng dn 
Kr. Bayem von Hemnann. Münch. 1855. — Rede zur 96-ten Sitznngs- 
feier der kön. Akad. von Thiersch. Münch. 1855. — A ckerbourgi es. 
terwUs*ettud, idrsasdgtól: Mémoircs de la Société Imp. des sciences ds- 
turelles de Cherbourg. To. II. Cherb. 1854. — A pe$ti n^ondikpmptd^ 
magfmr egykdwirodaimi itkolájdtól: Munkálatai, XX-d. évfolyani. Bads 
1856. — MagdnoiaktóL' Haan Lajos békéscsabai ev. lelkésztől: * Békés- 
Csaba hajdani és mostani állapotjáról. N. Várad 1845, és * ÓésÚj-Nag}- 
laknak történetei. Szarvas 1853. — JaksckUck Lodomérlól : * Statistique 
de Serbie, rédigée par VI. J. Prém. livr. Belgr. 1855. — Kuthf Lajoiíóh 
* Szózat Erzsébet ausztr. császárné Ö fels. örvend, szülésekor. Arad 
1856. — Siabó Kdr. ét Siildgyi Sdndortól: * Nagykőrösi Krónika. Kecsk. 
1856. — 8%okoíai Ittvdntól: * Az úrbéri törvényszékek teendői. Fett 
1856. — Tormag Kdrolgtól: * Adalékok az 1854—5. Pesten dühöngött 
cholerajárvány statistik^ához. Pest 1856. — Pesti Frtggesiől : Acta die- 
rum sub quibus Georg. Rákóczy et Acatius Barczay... contendunt 1660. 

— Végre kötelmi példdngokban : a budai nyomdától 2 dbot, s 
kecskemétitől 2 dbot. 

Felelős szerkesztő : Toldy Ferene , titoknok. 



Peftt, 1956. Nromainii Landersr f* HeeliraMtniil. 



Digitized by 



Google 



MAGYAR 



ACADEMIAI ERTE8IT0. 



XVI. Ev. 1856. VI. Sz. 



BUDAPEST TERÜLETÉNEK FÖLDTANI 
FEJLŐDÉSE. 

SZABÓ JÓZSEFTŐL. 



Olvastatott a m. academiában jnniiis 9. 1856. 

Konstantinápolyt kivéve tán alig van nevezetesb város 
Európában , melynek töldtani viszonyai kidolgozva ne len- 
nének. Hogy ez nálunk eddig nem történt, egyedüli okának 
azt tartom , bogy itt reá kedvvel s elegendő készültséggel nem 
igen adta magát valaki. lŐ 18-ban a franciák királya ásvány- 
gyűjteményeinek aligazgatója Beudant jött honunkba monar- 
chája költségén , s itt körülbelül y^ évet töltött , mely alatt 
honunk legnagyobb részét bejárta. Munkáját 4 évvel későb- 
ben a párisi academia kiadta 4 kötetben , melyekből 3 szöveg, 
e 1 térképek. A birálás Humboldt, Leliévre és Brochant de 
VilHers-re voltbizva, kik jelentésöket ezen szavakkal kezdték: 
„Nous regardons Touvrageguc M. Beudantdoit publier, com- 
meundesplus remarquableaquiaient paru depuis longtems sur 
la géolo^e, tant par son étendue et sa variété , q.ue par son 
mérito scientifique.** 

Beudant főleg az ujabb tűzi képletek, a trachyt s basáit 
TÍdzonyait tűzte ki tanulmányul, mint melyek nálunk arány- 
lag jobban kifejlődvék mint nyugaton , s ezen része munkájá- 

ACAO.ilT.ISM.YI. 20} 

Digitized byCjOOQlC 



314 SZABÓ JÓZSEF. 

nak oly jeles hogy az mH csaknem 4 tized után is a világiro- 
dalomban mint trachyt-monographia nagy becsben álL Ellen- 
ben némely képletek előtte kevesebb fontossággal birtak, eze- 
ken átfutott a nélkül , hogy a viszonyokat tisztába hozni időt 
vett volna magának. Ilyen az mit Budáról ír , hova c^ egy- 
két kirándulást tett. De kitetszik az is, hogy az akkori ter- 
mészettudósok, kikkel Pesten érintkezésbe tette magát, igen 
keveset bírtak segíteni^ mert e szakkal részletesen egyikök 
sem foglalkozott. 

Bjudant után egész a természettudományi társulat ke- 
letkeztéig (1841) mozgásnak semmi nyoma; vagy 15 év óta 
ellenben többen kezdték az őslénytani tárgyakat gyűjtögetni 
8 többeket meg is határozni. Végre 1851-ben ugyanazon tár- 
sulat elhatározta Budapest helyiratának kiadását , s az illető 
részek, melyek közé a földtani is tartozik, kidolgozására szak- 
férfiakat szólított fel. Én három évvel ezelőtt a földtani részt 
magamra bátorkodtam vállalni s annak azóta igyekszem m^- 
felelni. Közbe jővén hogy a földtani társulat részéről is meg 
vagyok bízva e vidékről sziklafajokat s kövületeket gyűjteni, 
azon kettős cél elérése van kilátásban, hogy nemcsak leírva 
olvashatja a közönség a természettudományi társulat által hi- 
szem már a jövő évben kiadandó munkában Budapest környé- 
kének földtani viszonyait , hanem a leírásnak alapúi szolgáló 
sziklafajokat s kövületeket a m. n. múzeumban (melynek a 
földtani társtdat minden gyűjtött tárgyát adja) egyszersmind 
alkalma leend a szöveggel összehasonlítani. 

Munkálatomnak, mely nem csak Budapestre hanem jó- 
val nagyobb környékre terjed ki, részleteit a földtani, s rész- 
ben a természettudományi társulat szakgyüléseiben adtam s 
adandóm folytatólag elÖ, szabadjon a t. Academia előtt e rész- 
letekből egy egészet összeállítva Budapest területének földtani 
fejlődésével azzá, mivé lett, lépnem fel. 

Testvér fővárosunk egy hajdani tengernek részint part- 
ján részint fenekén fekszik. Buda mutatja a mélyből felnyúló 
és hatalmas partot képezett különkori rétegeket, míg Pesten 
az utolsó tengerek-lerakta sziklafajokat nagyrészt szintesen, 
tehát eredeti fekhelyökben vagy csak kevéssé háborítva ta- 
láljuk. 



Digitized by 



Google 



BUDAPEST TERÜLETÉNEK FÖLDTANI FEJLÓD. 315 

Mindaz, mit fSvárOBunk közel környékében látnnk, töb- 
bé-keyésbbé réteges , tehát viznek köszöni eredetét , de más- 
részt azon körülmény hogy szintes fekvésökből ki vannak 
hozva, tűzi képlet mfiködésére utal. E képlet közelebbi kör- 
nyékünkben a földszinére nem jött ki, vulkáni kőzetek Buda- 
pest határában tökéletesen hiányzanak, de nem hiányzik a 
rétegek csapása s dűlésének viszonyaiban az újjmutatás, mely 
tisztán útba igazit, hogy minő irányban működött volt azon 
tényező , melynek az egykori tenger-fenekeknek hegygyé 
emelkedése az eredménye. Csakugyan a csapás fő iránya ke- 
letnyugati s a dülés általában déli lévén, a vulkáni tényezőt 
éjszaknak kell keresni. Ha az ember egy bizonyos pontról 
például Budán a Várhegyről éjszaknak indul, mindig régiebb 
és régiebb képletekre jut, míg végre Sz. Endrén egy vulkáni 
kőzetet^ a trachytot találja '). Ellenben ha lefelé megy, pél- 
dául a Gellért-hegyről Promontór s Tétény felé , vagy a Vár- 
hegyről át Pestre s innét keletnek, mindig fiatalabb s fiata- 
talabb rétegekre bukkan. Az hogy trachyt előjön Budapesttől 
nem messze, még magában nem elegendő arra, hogy hegyeink 
emelkedését annak tulajdonítsuk, mert ezt szintúgy lehetne 
más régiebb plutói képletnek , például a fehérmegyei gránit- 
nak vagy más egyébnek, mi tán a földszintjére nem is emel- 
kedett, tulajdonítni. Az állítás szilárd alapot csak úgy nyer, 
ha egyszersmind arra terjesztjük ki figyelmünket, hogy mi az, 
mily korú az, mi egykori szintes fekvéséből fólemeltetett ? 
Előadásomat tehát a fölemelt rétegek rövid megismertetésével 
leszek bátor megkezdeni, áttérvén aztán a föld szilárd kérgén 
észlelhető emelkedések viszonyaira általában, s befejezvén 
végre környékünk geológiai történetének vázlatával külö* 
nősen. 

Minden vidéknek megvan a maga saját geológiai jellege, 
nem elegendő most már valamely környék részletes kutatására, 
hogy egy hason korú képlet viszonyait valamely jelesen kita- 
nult környék viszonyainak rámájába húzzuk. Volt idő, midőn 
szt tartották : hogy a remekül tanulmányozott párisi vagy 



^ Pert csaknsm kisárölag trachyttal vui kövezve, nevezetesen ennek 
^^ vem- és sttldfiOeségével. 

20* 



Digitized by 



Google 



3lfe SZABÓ JÓZSEF. 

londoni harmadkori medencének yiszonyait csak le kell olvas- 
ni más harmadkori medencék viszonyairól ; ez nem álL A ter- 
mészet, a helyett hogy magát minden harmadkori medencé- 
ben újra meg úfra lemásolta volna , mindenütt előidézett 
valami újat, valami különöst , mi különös tanulmányozást Í8 
igényel. Megvan ez a mi vidékünkön is, s ennélfogva egyéb 
nem marad hátra , mint azt önmagából fejteni ki , s az össze- 
hasonlítást egyéb vidékekkel csak a fő vonalokban tenni. 

A rétegek rendszeres előadása vagy úgy történhetik: 
hogy a legalsótól kezdjük s a legfelsőn végezzük, vagy ellen- 
kező sorban. Vidékünk sajátsága mást igényel : itt legalkal- 
masabb körülbelül a közép képleten kezdeni, s attól két utat 
tenni, egyiket fölfelé, másikat lefelé. — £ közép : a nummu- 
lit-képlet. (2. ábra) 

Lássuk ennek előbb világviszonyait. A nummulitképlei 
tengeri képződmény. E tengerről meglehetősen körülvonalo- 
zott ismeretünk van. Az a dolgok mostani rendjét nem igen 
nagyon megelőző földtani korszakban a mostani u. n. ó- világ 
területén állott, alakra nézve az európai földközi tengerhez 
hasonlított, csakhogy 10- vagy többször nagyobb volt. Szélei 
e tengernek ismeretesek, s azok a földközi tengertől éjszak- 
nak, kelet s délnek feküsznek; nevezetesen aPyrenaek, azAp- 
peninek, az Alpok és a Kárpátok oldalain, továbbá Krimm- 
ben, Kis-Azsiában, Perzsiában, KeIet->Indiákon , honnét ki- 
nyúlnak egész Sínáig, míg déli partjai Egyiptom s Marok- 
kón keresztül ismét Spanyolországba vezetnek vissza. £ ten- 
gerből hatalmas rétegek rakódtak le, melyekben számtalan 
állatmaradványt találunk. Ismerünk belőlök összesen közel 
2000 fajt. Legjellemzőbbek minden esetre a foraminiferákhoz 
tartozó nummulitek , melyek csupán csak e képletre szorítkoz- 
nak, 6 melyek miatt ez biztos földtani horizontot képez. Stu- 
der szerint két tagra oszlik : alsóra vagy nummulitképletre, 
és felsőre^ melyet Svájcban flysch-nek, Olaszországban boÍ 
macigno hol alberese-nek neveznek. A nummulitképlet mész- 
ből vagy homokkőből áll, melyek tele vannak nummulitekkel. 
A felső vagy ilyschképlet áll hol palából , hol homokkőből, 
hol mészkőből, mészpalából vagy márgából, a feltűnik az 
által hogy tetemes vastagsága mellett is alig tartalmaz egyebet 



Digitized by 



Google 



BUDAPEST TERÜLETÉNEK FÖLDTANI FEJLÖD, 317 

néháDj rosszul megtartott fucoidánál, mi miatt fiicoida-ho- 
mokkő név alatt is fordul elő. Szerves maradványok nagy 
mennyiségben csak egy-két helyen ismeretesek benne. 

Előre bocsátván ez általános körülményeket, menjünk 
át a budapesti nummulitképletre. Itt mind a két tagja ki van 
fejlődve; az alsómint númmulitmész tele nummulittel. £mész 
a vidék területén szalagként veszi ki magát, mely ^ dunapart- 
tól, kezdve a Mátyáshegyen, átmegy a József- és Kecske- 
hegyre, továbbá a Lipótmezőre, s innen délnyugatnak mu- 
tatkozik még a Kia-Svábhegyen(l.ábra) és egyes szakadozott 
réteg-rongy gyanánt a Mártonhegyen. Legnagyobb vastagsága 
sem tesz többet körülbelül 50— 60 lábnál. Alsó rétegei min- 
denütt dolomitén feküsznek s ebből zárványokat tartanak, 
melyek valóságos breccia alakúvá teszik. A közép-rétegek tis:?ta 
mész, melyet nemcsak helyben használnak átcsinálásra, építés- 
re és égetésre, hanem kereskedést is űznek azzal a Bánságban s 
Bácskaságban. Szilárdságára nézvenem enged azon égyiptpmi 
nummulitméeznek , melyből ott az enyészettel maiglan is da- 
coló pyramisokat építették vala. A felső rétegek végre több 
kevesebb agyagot vévén fel, márganeművé lesznek. Fövenykő 
nuromulitekkel nálunk hiányzik, ámbár nem messze példaiíl 
Fehér megyében már előfordul s vele együtt a szabadnummu- 
litek is, Sz. László pénzei, melyek Garaynak ismeretes költe- 
ményében (Szent-László, ének) a rege tárgyát képezik •). 

Anummulit-képlet felső tagja amarra, sokkal erősebbe.i 
van kifejlődve, közép vastagságát legalább kétszer akkorára 
tehetni. AH ogyagos mész, márga, meszes homok s homokos 
agyag számos rétegéből , melyek egymással ismételve válta- 
koznak oly módon : hogy a tömöttebb és szilárdabb mész 
tartalmúak uralkodnak, míg az agyag- s homokkeverékkel la- 
zítottak csak alárendelt szerepet viselnek. A rétegzet valamint 
az alsó úgy e felső tagban is tisztán kivehető. A csapás íö irá- 
nya keletnyugati , a dülésé déli. E felső tagnak kőzete csak 

AioQ magyarázat ellen , hogy e kövületek szolgáltatták az alapot 
ama regében « mely szerint az ellenség hátradobált aranypénzei köpén- 
zekké változtak, alig tehetni kifogást, miután ezek a fbidön sokszor 
szabadon fekttsznek a homokban s a pénzhez annyira hasonlftnak hogy 
nevök (nnmmulitet) it reá vonatkozik. 



Digitized by 



Google 



318 SZABÓ JÓZSEF. ^ 

kivételesen használható. Néhol vékony szilárd táblákat ád, » 
azokat a budai szőlőkben a vizcsatornák kirakására fordítják. 
A tunnel is ezen a képlettagon van átfúrva, s helyenként a 
kihordott anyagot vizimésznek égették. 

Kövületek, e szóló tanúi a világ akkori korülményemek, 
a fels& tagban sem hiányzanak nálunk, noha, mint emlitém, 
egészben véve e képletben ritkán mutatkoznak. Két fSlelhe- 
lyünk : a tunnel , melynek tisztelt igazgatósága valóban elég- 
gé nem köszönhető hódolattal a tudomány iránt sziveskedett 
azok gyűjtését (még pénz-áldozatot sem kiméivel) a legsike- 
resb módon könnyíteni; a második hely a Császárfiirdő melletti 
szikla&l, mit most egy újonnan épült háznak udvarában kő- 
bányává változtattak. Egyes kövületpéldányokat sok más 
egyéb pontjáról is bírunk. Vezérkagylók egyike a nautiluilin- 
gtdatus a tunnelból való. 

Fölületes elteijedésére nézve a márga-képlet mintegy 
szőnyeg foglal helyet , melynek túlsó szegélyét a nummulit- 
szalag képezi, míg maga csaknem az egész Józsefhegyeta 
Kis- és Nagy-Svábhegynek, a Sas- és Gellérthegynek magasabb 
lejtjeit, ugyszinte a Nyárs- és a Várhegynek legnagyobb ré- 
szét borítja. 

A nununulitképlet e két tagja képezi a harmadkori kő- 
zetek csoportjának legalsóbb, u. n. eocen-képletét, melyre a 
fiatalabb u.n. neogen következik. Ennek világviszony lú: hogy 
lazább kőzetekből áll, hogy csak kisebb kiterjedésű meden- 
cékben s itt is sok változatossággal rakódott leginkább ten- 
gerből, de itt-ott édes vízből le. A szerves maradványoka 
mostan élőkhöz már jóval közelebb állnak, mint az eocén 
képletiek. 

A neogen képlet nálunk agyagból, édes-vízmészből, ka- 
vicsból és durva mészből áll. Ezek már Pest városa területén 
is észlelhetők , míg az eocén- s még inkább az annál régiebb 
aziklafajok csak a.túlhegyekben mutatkoznak. 

Menjünk e sorozaton fölfelé végig. Legalsó réteg aa 
agyag, Szine kékes szürke a méljben és a légtől óvott helye- 
ken, ellenben piszkos sárga, hol légbeliek hatásának van ki- 
téve. Legnagyobb részt bír némi képlékenységgel, s használ* 
ják is Ó-Budán, és Budán (itt nevezetesen az Országútnevfi 



Digitized by 



Google 



BUDAPEST TERÜLETÉNEK FÖLDTANI FEJLÖD. 819 

külyárosban, és a Gellérthegytől délkeletnek) téglaégetésre. 
Yan azonban sok egyéb változata, melyek közöl csak a köze- 
lebbi területen előfordulókra terjeszkedem most ki. Dyen a 
József hegy tetején az u. n. fehér és sárga kréta, ez a két, csu- 
pán szinben különböző agyagféleség, szobafestésre használ- 
tatik, mind a kettőt ugyanegy lyukból hozzák ki, a sárga 
rasozydbydratot tartalmazó, a fehér a nélküli képlékeny, 
finom tapintatú agyag. Egy másféleség a kovácsi úton fordul 
elő az „Elégültség" című vendégháznál; itt az agyag egéözen 
tiszta a mésztől, mit sem pezseg , bir képlékenységgel, és nyo- 
más által feltűnő sima lesz, e simaságot sem a kiszáradás, de 
még a kiégetés után sem veszti el. E miatt keresik a két város 
pékjei a sütő kemencék aljának készítésére , mert míg minden 
más földanyag tőbbé-kevésbbé elporlanék, ebből a kenyér 
aljára semmi sem tapad. 

A Sas- és Gellérthegy déli lejtjén az agyagba települve 
egy márga-pala jőn elő körülbelül 8^ vastagságban, eb- 
ben nevezetesen a Sárosfurdő mögött az árokban nagy szám- 
mal találtatnak halmaradványok (pikkelyek és vázak, legin- 
kább meletta sardiniteSy és egyetlen példány lepidopides bre- 
tispondylus)j melyek e képletet régiebb neogennek (miocán) 
jellemzik. Találni azonkivűl de nem jól megtartva egyéb ten- 
geri állatokat mint kagylókat s echinideket, rovarokat s levél- 
nyomatokat. 

Terjedését illetőleg, közvetlen az eocén képlet márgá- 
ján fekszik, itt-ott átnyúlva régiebb kőzetekre is. Budán elő- 
jön néhol a legnagyobb magaslaton, így képez a Sváb-, a Ka- 
kuk-, a Budaörsi, a Polgárhegy tetején több- kevésbbé terjedt 
fölsíkot; a hegyek lejtjein igen gyakori, így a Józsefhegyen, 
a Várhegyen, az Orbán- és Mártonhegyen; a völgyek s meden- 
cék alján pedig tetemes vastagságban találjuk. A Gellért- 
hegytől kezdve az egész dunai part s az arra néző hegyek lejtje 
mindenütt belőle áll; innét bemerűi a Dunába, abban valósá- 
gos vízhatlan feneket képezve, s átjön Pestre, itt annál mé- 
lyebbre sülyedvén, mentől tovább követjük kelet felé. (l.ábra.) 

Ott , hol fölemelt állapotban van, tehát a hegyek lejtjén 
és tetején, annyira laza, hogy vizet gyűjt magába, s források 
erednek belőle. Budán a hegység csaknem minden forrását s 



Digitized by 



Google 



320 SZABÓ JÓZSEF. 

kútját e réteg látja el. Ellenben a mélyben, tehát a budai du- 
uaparttól kezdye át Pestre s itt kelet felé, ameddig csak isme- 
retes, mindenütt egyaránt oly annyira tömött, hogy a viz rajta 
áthatni nem képes, s igy a kútmesterek méltán nevezik nára% 
kék agyagnak. 

Lánchidunk mind a négy kő -építménye közvetlen rajta 
nyugszik, s egyiken sem vétetett azon 12 év alatt, mióta állnak* 
a legkisebb sülyedés sem észre, mi a kék agyag tömöttségét 
világosan bizonyítja. (1. ábra) 

A budai hídfőnél az agyag képezi a földszint. Clark belé 
fúratott 60 lábnyira, de változást nem vett rajta észre. A bu- 
dai oszlopnál 40 láb mélységben találták, itt 12 lábra fáiiú 
még belé , s ugyan olyannak mutatkozott. Azon 40 lábból, 
melyek fölötte vannak, 22' víz (0® alatt) és 18' kavics. 

A pesti oszlopnál fölebb t.i. 21 lábra, végre a pesti híd- 
főnél 38' tehát ismét mélyebben van. 

Egészben véve a fold legfelső rétege alatt folűleti alakja 
hullámos. Látszik ez egy vonalra nézve már a hídf uratásnál, de 
bővebben meggyőződhetünk, ha a kútásásokat veszszük figye- 
lembe. Abelvárosbanáltalában24— 26 lábra vanlenn, aTeréz- 
városbanSO lábnyira még nem mutatkozik, sőt az Orczy-házban 
az artézi kút fúrásánál 45 lábra találták, s f&rtak benne innét 
kezdve még 564 lábra a nélkül, hogy keresztűlhatottak volna 
rajta. A József-városban általában 20—21 lábnyira, tehát 
fölebb fekszik , sőt a Kalvárladombnál 18'-ra van , s aztán 
fúrtak benne 180 lábra le , de természetét legkevésbbé sem 
változtatta. A Ferenc-városban , noha közelebb esik a Duná- 
hoz, ismét mélyebbre száll, körülbelül 30'. 

Vizet sehol sem ád, úgy hogy, ha kútásásnál egész a tö- 
mött kék agyagig vizet nem találtak, az agyagban tovább már 
nem is keresnek, mert ennek sikertelenségéről már igen sok 
helyen, többi közt az imént említett Kalváríahegynél is meg- 
győződtek. 

Menjünk most át a neogen kőzetek következőjére. Ez 
más a hegységben, más a rónán, amott édesvizmész borítja ai 
agyagot, míg Pesten sőt Budának délre eső rónább terüle- 
tén hiányzik, hanem helyette kavics van, mely itt-ott önálló 
tetemes magasságú dombokat képez, például Promon tornak 



Digitized by 



Google 



BUDAPEST TERÜLETÉNEK FÖLDTANI FEJLÖD. 321 

Albertfalva felé levő dombjai , melyek néhány 100' magasak, 
és csupán a kavic8*képletből állanak. 

Az édesvizmésZf mely az agyagot borltja, itt-ott tömött, 
másutt szemcsés s helyenként likacsos; szine fehér kiválólag, 
néhol szürkés y sárgás és vereses. A fehér-féleségek rendesen 
jelentékeny összeállással bimak, mig a sárgásak vagy még 
inkább a vasoxyd-festette veresek lazák , porlók. Vastagsága 
általában csekély, de igen változó. Néhol mint a nagy sváb- 
hegyi folfiíkon alig egy láb, míg másutt 4 — 6 — 10—12' is 
megvan. A Svábhegyen bitumen tartalmú is fordul elő, mit 
sehol másutt nem észleltem rajta. Használják építésre, Budán 
kövezésre s mészégetésre. 

A budai közel eső hegyeken mint legfelső szilárd boríték 
foglal helyet. Nevezetesen a Várhegyen, hol a sz. Háromság 
mellett mint természetes kövezet van egy- két helyen meghagy- 
va, továbbá láthatni a Várhegy keleti s nyugati oldalán, hol 
a bástyák s itt-ott a bástya melletti házak reá építvék. Fedi 
továbbá a Józsefhegyet, a Svábhegyet, és részét a Gellért- 
hegynek. A geolog igen könnyen meggyőződik a felől : hogy 
e boríték ott, hol agyag van, tán sehol sem hiányzott az em- 
iitettem hegyeken , de lassanként felhasználták, részint mivel 
a legcsekélyebb fáradsággal lehetett vele bánni, részint mivel 
azt eltávoUtván, mívelésre alkalmas rétegre jutottak, melyen 
Budának szőlei díszlenek. Ha az ember a várfalnak régi ré- 
szeit, ha Buda apró zugutczáinak kövezetét, sőt ha a róma- 
iaktól fennmaradt építményeket vizsgálja, e nézet tetemes 
támot kap, mert ott azt nagy mennyiségben látni felhasz- 
nálva. 

Leérvén a hegyekről, Budán az u. n. Kelenföldjén, n 
tömött kék agyag fölött kavics réteget találunk. Ebben a höni- 
pölyök leginkább quarc, gránit és csillámpala, nagyságuk nem 
tetemes, ökölnyiek a ritkaságokhoz tartoznak. Szerves zárvá- 
nyok helyenként igen nagy mennyiségben fordulnak benne elő, 
de annyira elmállott állapotban , hogy hozzá nyúlva szétes- 
nek; azonban egy-két ölnyire beásva szintoly fauna-gazdag- 
ságot mutathatnánk belőle fel , mint a bécsi medencében » 
egyebütt. 

A föveny sok helyt kötszerre találván fövenykővé lett,, 

&CAD.áBT.1866.TI. 21 

Digitized byCjOOQlC 



322 SZABÓ JÓZSEF. 

melyet a nagyobb hömpöly-zárványok conglomerat nemfivé 
tesznek Ily fövenykövet találni benne Promontómál az u, n. 
Eereszthegyen, ide számítom továbbá azt, mely a Svábhegy 
dél-keleti részén foglal egy aránylag csekély helyet el s több 
kőbányára szolgáltat alkalmat. Ebben találtam eocan márgát 
mint hömpölyt, benne jött továbbá elő Petényi meghatározá- 
sa szerint azon acerotheriam incisivum, melylyel helyiratunk 
tökéletesb ismertetését a méltóságos alelnök úr tudomány 
iránti buzgósága segítette elő, ki azt az enyészet örvényéből 
még csakhogy épen jókor kimentette. Végre ide tartozik mind 
azon fovenykő , mely Buda magas begyláncán túl nyugatnak, 
és éjszaknak nagy változatosságban s tetemesen terjedve lép 
fól. 

E kavics-rétegen egy érdekes képlet van itt-ott kifejlőd- 
ve : a dureamés»y vagy miként a bécsi iskola nevezi, lajtha- 
mész. Nálunk a magas hegyektől bizonyos távban mutatko- 
zik. Legismeretesb a pesti Kőbányában , innen terjed éjszak- 
nak Mogyoród s Fótb felé, délnek pedig átcsap a Duna jobb 
partjára s Promontór meg Tétény határai nagy részét fedi, 
annélkül azonban hogy e két pont t. i. a Kőbánya s Promon- 
tór közt nyoma a pesti oldalon hiányzanék : találni azt egé- 
szen jól kifejlődve a gubacsi téglavetőnél, s nagyon valószinfi, 
ha a rétegek fekvését veszszűk figyelembe, hogy bizonyos mély- 
ségben szakadatlanul fíigg össze. Téténytől követhetni Órás és 
Törökbálint határán nyugatnak, s innét ismét éjtöaknakPáty, 
Jenő, Tinnye stb felé. Likacsossága s tapintatának érdessége 
miatt kapta a durvamész nevet (calcaire grossier , Ghrobkalk). 
melyet reá már Beudant is alkalmazott volt. Ezen általánoa 
jellememellett azonban ha közelebbről tekintjük, igen sok 
változatosságot fogunk rajta észrevenni. Némely bányában 
tele van likacsokkal , melyek mind elpusztult kagylók idomát 
mutatják, másutt kagyló nyoma alig látszik, hanem apró sze- 
mekből áll, de a melyek nem igen tömötten állnak össze (szö- 
vege ikrakőnemű vagy műnyelven : oolites). E két-féleséget 
két végletkint tekinthetjük, melyek közt sok fokozat van. így 
a használatban is a tömöttebbek műkövekre, kőfaragó tár- 
gyakra, a likacsosak az u. n. ölkövekre (Klaftersteine) vagyis 
közönséges építésre fordíttatnak. Üde állapotban mondhatni 



Digitized by 



Google 



BUDAPEST TERÜLETÉNEK PÖLDTAOT FEJLÖD. 323 

puha, a benyomásnak kevéBsé áll ellent, innét elbánni vele 
akár f&részszel akár más egyéb beható szerrel nem nehéz. El- 
lenben a légen állva megszilárdul s felettébb tartós lesz. Pest 
azt igen nagy fokban használja építésre, de korán sem akko- 
rában mint Paris, hol annaktömött-féleségét nagy darabokban 
viszik az építendő ház mellé s ott köb vagy táblás darabokra 
ííirészelve bámulatos gyorsasággal alkalmazzák a ház fiolának 
összerakására. Egyenlő színe s jó kinézése miatt a vakolás és 
meszelés is fölösleges. így épült az imént múlt években mesés 
hamarsággal a Sue de Bivoli, és a Tuilleriáknak ebbe az ut- 
szába eső része. Tartósságát ez építésanyagnak a bécsi szent 
István templomban lehet bemutatni, melyhez a köveket a 
lajthahelységi durvamész-bányák szolgáltatták. — Végre hogy 
a monumentális mívekből egyik büszkeségünket ki ne hagyjuk, 
sietek megemlíteni hogy lánchidunk oszlopzata alul gránit- 
ból, fölül sóskúti durva mészből áll, melyen nevezetesen az 
oroszlánok, s egyéb szobrászati dombormívek tanúsítják a 
kő jeles voltát. Ugyancsak a sóskúti (Budától délnyugatnak 
esik) durvamész szolgáltatja a tunnel szép homlokzatához is az 
anyagot. E képlet likacsos szövege azt alkalmassá teszi víz- 
gyűjtésre , innét az egyike a víztartó rétegeinknek. A pesti 
Kőbányának igen jó vizét, ugyszinte Promontórét, Tétényét 
durvamész szolgáltatja. 

A durvamész fölött egy márgás vagy homokos agyagot 
találunk, melyen itt-ott homok rétegecskék húzódnak keresz- 
tül. Ezen agyagot kifejlődve látni a pesti Kőbányában , hol 
abból készítik a téglákat; továbbá Gubacson, Promontór-, Té- 
tényben és Óráson. Kövületek nem hiányzanak, nevezetesen 
jőnek elő benne, mit a Balatonból ismer a közönség, az u. n. 
kecskekörmők (congeria triangularis), A Kőbányában nagy és 
nem igen koptatott példányok fordulnak elő, melyeket ott a 
nép megkövesedett ökörkörmöknek s a vasoxyd-festette veres 
kötszert, mely azokat összetartja, kővé vált ökörvémek tart- 
ja. E képlet vastagsága az alantabbi helyeken tetemes , míg 
az emeltebbeken csekélyebb, de nincs fontosság nélkül, mert a 
kőbányiu , promontóri és tétényi szőlők termőföldjét képezi. 

A congeria-agyag réteget kavics borítja kisebb nagyobb 
Taatagságban; találni ezt s pesti Kőbányában, főleg ott a vá* 

Digitized byCjOOQlC 



324 SZABÓ JÓZSEF. 

rosi kavics-gödörben y onnét húzódik a Duna felé s különösen 
a vaspálya mentében lehet követni egész Újpestig , itt néhol 
a legfelső réteget képezvén. Reá bukkanni Pesten csaknem 
mindenütt a kútásásoknál. 

Végre a kavicsot homok fedi; ez azon homok, mely Pes- 
tet körülveszi, s kötszer nélkül szűkölködvén, fíitó homok- 
ként enged a jazél kényének ott mindenütt , hol a lakosság 
szorgalma növényzet által le nem köti. 

Az előadott 9-féle réteg a nummulitmész mint indulási 
pontunk fölött van, azokkal találkoztunk, a mint a nummulit- 
mésztől fölfelé haladtunk. Hátra van röviden megemlékezni 
azon két képletről, mely ly el Buda közelében találkozunk, a 
mint a nummulitmésztől lefelé teszszük az utat. (2. ábra) 

"El&ö Sk dolomit j mely közvetlen a nummulitmész alatt 
fekszik, s kettejök közt nemcsak földtani hanem vegytani ro- 
konság is létezik , a földtani az által hogy a nummulitmész 
alsó rétege conglomeratnemű, melyben a kötanyag nununulit- 
mész, a zárványok dolomit vagy ennek szarukő darabjai; a 
vegytani rokonság abban áll hogy némely helyen (Szépvölgy, 
Holdspach utolsó bányája baból) a nummulitmész tetemei 
mennyiségű dolomitét vesz fel igen finom osztatú állapotban; 
vegybontáson kivül e körülmény feltűnik a mész alkalmazásá- 
ban égetésre , mert az ilyen darabok égetés alatt porrá esnek 
szét, azért a kőtörők vigyáznak , mihelyt észreveszik, hogy a 
szilárd kő a sziklafal alján e porladóba kezd átmenni, aztleebb 
már nem fejtik. A dolomit felső szintje porló, ilyet ismerhe- 
tünk a Gellérthegy nyugati részéről, hol egész kőpor-bányák 
vannak benne. Közép szintje szilárd és savakkal nem pezseg, 
míg az alsó szilárd, de savakkal pezseg. — Ezen félesége fokon- 
kénti átmenetet képez a nummulit alatti második képletbe, a 
fehér tömött mészbe. E mész (valamint a dolomit) kövületet 
nem tartalmaz, innét kora meghatározása csakúgy történ- 
hetik, ha alatta fekvő rétegeket keresünk fel s ezek zárványait 
veszszük segítségül; mi azonban mind eddig környékünk távo- 
labbi pontjain sem fordult elő. E tömött fehér mész igen jó 
anyagot szolgáltat égetésre. Bemutatható a Jánoshegyen* 
melynek kúpja , ugyszinte a szomszédságában lévő Hárshe- 
gyen, melynek nyugati része abból áll. Hidegkút és Kovácsi 



Digitized by 



Google 



BUDAPEST TERÜLETÉNEK FÖLDTANI FEJLÖD. 325 

között, ugy szintén Kovácsitól éjszakra és délre igen erősen 
van kifejlődve; a Remete Boldogasszony nevű kápolnától nyu- 
gatnak azon szoros völgy , melyben a két kis remetebarlang 
van, jobb s bal oldalán e fehér tömött meszet mutatja; ugyan- 
az képezi tájunk legmagasabb hegyét, a pilisi hegyet is. 

A fehér tömött mész képezi tájékunkon a legalsó s leg- 
régibb képletet. Annak szomszédja éjszakról közvetlen a tra- 
chyt, másutt mindenütt a dolomit. 

Bevégezvén a rétegek sorozatát , mielőtt vidékünk föld- 
tani történetének vázlatába bocsátkoznám, szabadjon tájéko- 
zás végett a földkéreg fejlődésének fő vonalait (a mennyire 
ezek az észleletnek nyitva álló részében megállapítvák) előre 
bocsátanom. 

A föld, miként általánosan el van fogadva, egykor izzón 
folyó tömeg volt , s fokonkénti kihűlés által szilárd kérget ka- 
pott. Ezen első kérge az őspalák voltak : ezek alatt semmi 
rétegest nem ismerünk ; alúlok a gránit csoport tódult ki itt- 
ott tetemes terjedésben. Vidékünkön nincs. 

Az ős sziklafajokra az u. n. átmeneti réteges kőzetek ra- 
kódtak, hova a cambriai, siluri, devoni és kőszéncsoport szá- 
mítható. Ezen tengeri rakodmányokat azon korban a quarc- 
porphyr emelte föl. Budapest táján szinte nincs nyoma. 

Következik a másodkori kőzetek rendszere: a permi, trias, 
jura és kréta csoportok. Ezeket akkoriban részint zöldkő, ré- 
s«zint melaphir-tódulások zavarták. Nálunk e rendszerből fel- 
tolt képletek már előfordulnak, de hiányzanak oly tűzi ténye- 
zők , melyek a föld fejlődésének azon korszakában működtek. 

A harmadkori réteges kőzetek rendszere ellenben tete- 
meBen van kifejlődve s azokkal együtt egyike azon vulkáni 
tényezőknek, melyek e korszakban a föld külidoma alakitásá- 
ban helyenként nevezetes részt vettek t. i. a trachyt; ellenben 
a basáit, a phonolith nem fordulnak közelünkben elő. A má- 
sodkori dolomitunk és tömött fehér meszünk fölemeltetését 
kell hogy a trachytnak tulajdonítsuk. 

Jelenkori képletek végre csak helybeliek , itt-ott meg- 
vannak némi vastagságban , de egészben véve oly csekélysé- 
gek , hogy ily általános tárgyalásnál szót alig érdemlenek. 

Mindezeket előre bocsátván, az ikerváros-elfoglaltaföld- 



Digitized by 



Google 



326 SZABÓ JÓZSEF. 

rész geológiai történetének ecsetlésébe bocsártkozhatnnk azoo 
üzent elfogultsággal, mely az emberi kebelt mindannyiszor 
megszállja, valahányszor az idő és anyag geológiai korszako- 
kat alkotó fogalmáról elmélkedik. 

Budapest földje váltakozva tengerfenék , száraz, édes- 
vizdús tenger s édesvízi tó volt. 

Történetében legyen elég a krétacsoport korszakáigmen- 
ni vissza. Nálunk e csoport egyik tagja sem találtatik, innét 
azon időszak alatt, míg e másodkori képletek Európának 
egyéb részein lerakódtak , területünk kell hogy szárazföldet 
képezett legyen, melynek fölületéből a dolomit s a fehér tö- 
mött mész maradt meg. 

Ellenben beállván a harmadkori képletek korszaka, a 
száraz sülyedett s tengerfenékké lett , melyre zavartalanul te- 
lepedett az eocan képlet nummulitmesze és márga köve; azon 
szerkezetbeli s vegytani viszonylat, melyre fönnebb voltam bá- 
tor figyelmeztetni , annak bizonysága hogy a nummulitmész 
közvetlen a dolomitra rakódott. Tengerfenéknek maradt to- 
vábbá a neogen képlet alsó rétegének a tömött agyagnak le- 
rakódása alatt, mert ezt legmagasabb hegyeink tetején az 
eocan kőzetekkel mindenütt társulva találjuk. Sőt mint kissé 
alább kifejlik , valószinűleg még a neogen kavics is reá rakó- 
dott volt a tömött agyagra. 

Csak ezután kezdődött meg a tájnak azon alakulása, 
mely fokonkénti fejlődés után végre azzá lett, minek jelenleg 
látjuk. A budai hegyek ugyan is először kiemelkedtek a ten- 
gerből s egy édesvízi tóvá változtak, melyet (valószfnűleg 
nyugaton s éjszakon) mészhegyek övedztek, honnét mésztar- 
talmú víz folyt belé, 8 benne vesztegelvén meszét fenekére 
rakta. Ezen édesvízi mésznek változó vastagsága arra mutat, 
hogy a tó feneke egyenetlen volt , voltak abban mélységekés 
dombok,körülbelűl oly arányban eloszolva, melyben a magas- 
latok jelenleg állnak , mert a mész vastagsága csakugyan ren- 
desen tetemesb az alantabb helyeken mint a magas hegyeken. 
E mészben részint édesvízben élő csigák részint olyanok, me- 
lyek szárazföldön tenyésznek, fordulnak épen megtartva elő. 
Azonkivűl a megismerhető növény levelek, magvak s egyéb ré- 
szek mind arra mutatnak, hogy a tó körül száraznak kelleitt 



Digitized by 



Google 



BUDAPEST TERÜLETÉNEK FÖLDTANI FEJLÓD. 327 

lenni. E tó csak azon ypnalig terjedett, meddig magasabb 
hegyeink nyiUnak kelet felé, tehát hol most a Duna foly; 
déli határa szintén a magasabb hegyek (Gellért , Sas s buda- 
örsi hegyek) vonala által foltéteztetik. Agyszintén a nyugati 
is. Partjait a tömött agyag képezte volt. 

Pestet úgyszinte Promontórt, Tétényt sat. még folyvást 
tenger borította , melyben a tömött agyagra közvetlen egy 
kavicsréteg rakódott. Ezen neogen tengerben a partok körül 
sajátságosan foglalkozó klárisok működésének nyomait bírjuk 
a durva-mészképletben , mely azon hegytömeget, melyen az 
édesvízi tófenéknek maradványait találjuk , a mennyire ku- 
tatásaim mostanig terjednek , bizonyos de nem nagy távban a 
partoktól körülveszi. Az lévén a klárisoknak természetök, 
hogy csak partok közelében építenek, valószínű hogy, mielőtt 
működni kezdettek, azon tenger, melynek fenekére a durva- 
mész alatt találtató kavics rakódott, még közel parttal nem 
bírt, így tehát akkor Budának azon része is, mely később 
édesvízi tóvá vált, még tengerfenék volt , s kavics is rakódott 
benne a tömött kék agyagra. Fölemeltetvén , a kötszer nélkül 
szűkölködő képletet könnyű volt a víznek lemosni , s alantabb 
helyeken (például Promontór éjszaki voilalán) feltomyosítani 
vagy messzire széthordani. Hol kivételesen homokkővé volt 
összeállva, ott eredeti helyén megmaradhatott, mint például a 
Svábhegy déli oldalán, úgyszintén attól nyugatra és éjszakra, 
hol az erősen van kifejlődve. ^ 

Ezen emelkedéseknél már elejét veszi atraohyt működé- 
se, az már megkezdett az iszonyú mélységből mozogni fölfelé, 
de a felső képleteken át még nem tört, mert darabjait az ed- 
dig vízi rakodmányok egyében sem találjuk. 

Később eUenben nagyszerű mértékben vált etáj vulkáni 
dühöngéseknek színhelyévé az által, hogy a tengerfenékről 
az izzón folyó trachyt magát feltolta, ugyan együtt a tenger- 
nek fenekét is fölemelvén, s völgyeiben maiglan is meg- 
tartván. 

Honunkban a trachyt tetemesen van kifejlődve, s a 
mennyire eddig tudjuk, Tokaj és Selmec vidékén is ugyan- 
ebben a korszakban s mindenütt tengerből emelkedett ki. 

A Duna jobb partján a trachyt környék középpontjául 



Digitized by 



Google 



3^8 SZABÓ JÓZSEF. 

körülbelül Visegrádot tekinthetjük, onnét kiterjed egyrészt a 
Pilisi- hegy éjszaki aljáig, más részt Sz. Endréig. 

Hatásátvizsgálván, azon meggyőződésre jutunk, hogy 
e kitörés lefolyása lassú volt, hogy a neki háborodott elemek 
a küzdelem alatt időnként még pedig időnként geológiai érte- 
lemben nyugodtak. Ugyanis : 

a) Az első hatást azon veszszük észre, hogy a tengerbe 
sok édes víz folyt be, mi más részt folteszi, hogy terjedelmeü 
száraznak kellett e tengert övedznie, melyet e korszakban a 
mindenütt kitöréshez készülő trachyt- anyag idézett elő. Az 
ilyen vízben a klárisok élni nem bírván , elhaltak s a durva- 
mész képződése megszűnt. Ellenben megvannak az ilyen vi- 
zeknek az ő saját lakóik (congeriák, cardiumok), ezeket finom 
iszapba burkoltantaláljuk azon homokos és márgás agyagban, 
mely a durvamészre rakódott , s mely rajta 30 — 40' vastag- 
ságra bírt fejlődni I — A rétegek rakodásának minősége, a 
kagylók fekvése s minden egyéb körülmény arra mutat, hogy 
ezen korszakban a vulkanismus pihent, s a vízi képletek há- 
borítlanul indultak fejlődésnek. 

b) Igen erélyeseknek kell tartanunk azon kitöréseket, 
melyek a congeria-rétegek rakodását mintegy ütéssel meg- 
szüntetek , s azokra erőszakkal egy kavics réteget borítottak. 
Ezen erőszak nyomai a helyszinén semmi figyelmes vizsgáló 
szemeit el nem kerülik, látni ugyanis a pesti Kőbányában je- 
lentékeny hosszaságban foldfalat, hol c kavics-hömpölyök 
minden rend nélkül kicsi nagygyal vegyest hol lapra hol 
élre hol hegyre állítva sőt egészben véve hullámos mozgás- 
sal összehordva jöttek oly helyzetbe , mely rendes lefolyás 
mellett egészen máskép fogott volna kiütni. Hasonlókép 
győződhetni meg róla a beomlott promontóri kőbányá- 
ban is. 

E réteghez az anyagot nagyrészt a neogen tenger kavi- 
csa szolgáltatta, melyet a rögtön fölemelt hegyekről a vizek 
hirtelen lesepertek. Azon szerves zárványokból, melyek ben- 
ne eredetileg voltak, csak a legszilárdabbak állották némileg 
ez erőszakot ki, s azért csak legfölebb a pectenek nagyainak 
töredékeit találni benne, mi a pesti Kőbányában nem ritkafiág; 
ellenben mi e képletet a régiebb kavicsképlettől lényegesen 



Digitized by 



Google 



BUDAPEST TERÜLETÉNEK FÖLDTANI FEJLÖD. 329 

megkülönbözteti, az, hogy benne nagy mennyiségben találni 
trachyt hömpölyöket , míg amabban soha. 

Innét vidékünkre nézve igen jellemző hogy van-e a ka- 
vicsban trachyt, vagy nincs? A dolog fontosságához arány olt 
türelemmel adtam magamat reá a kavicsok elegyrészeinek meg- 
határozásira ; de azon kavicsban , mely a durvamész-képlet 
alatt van, soha sem találtam trachytot; míg abban^ mely .a 
fongeria-rétegeket fedi (s mely Pest homokja alatt terűi el), 
bőségben van. Ebből következik : hogy a trachyt kitörések a 
neogen korszak végébe esnek , s hogy azok közvetlen előzték 
meg a dolgok jelen folyamát. 

c) Egy külön hatása a trachyt-tódulásnak a budai he- 
gyek véglegesen azzá alakulása, mivé ma látjuk. Énnek követ- 
kezése volt , hogy a rajta levő édes víz lefolyt s a fenekétkép- 
ző mész folemeltetett. Ezen emelkedésnél kisebb-nagyobb 
táblákra töredezett , melyek a vulkáni tényező kényének en- 
gedve a tömött agyag hátán fölemelkedtek a mostani legna- 
gyobb magasságokig. Innét fejthető meg, hogy miért találjuk 
rendesen táblákban, melyek szélei meglehetősenépek s rajtok 
hömpölgetésnek nyoma sem mutatkozik. 

d) Budának magas hegyei tetemesb változáson többé 
nem mentek át, változtak ellenben előhegyei, úgyszintén Pest 
tája s az egész magyarhoni medence. 

Míg apromontóri, tétényi, pátyi s jenői neogen képletek 
annyira kiemelkedtek , hogy azokra vagy semmi vagy legfö- 
lebb a congeria rétegek rakódtak; máskép áll a dolog Pesten. 
Itt egy hatalmas homok réteg képződött a trachyt- tartalmú 
kavics tetején, melyet még a kőbányai dombok magasságán 
is találni, de a mely az alantabb helyeken 2 — 3 ölnyi vas- 
tagságra növekedett. 

Szerves maradványokat e homokból nem ismerek , de a 
dolog fokonkénti fejlődése arra látszik utalni, hogy Pest táján 
a HÓS víz végkép elpusztult s helyét édes víz foglalta el. 

Vidékünk földtani történetében ennyire haladván, lehe- 
tetlen említés nélkül hagyni a magyarhoni nagy medencének 
valószínű fejlődését is. Honunk fölületének mostani alakzatát 
szintén aneogen korszakban kapta a trachyt s az alárendeltebb 
fontosságú basáit kitörések s emelkedések által. Amint hegy- 



Digitized by 



Google 



330 SZABÓ JÓZSEF. 

koszorúja kiemelkedett volt, végre a víznek egyéb tér nem 
jutott azon síknál, melyet most a magyar alfölánek neveznek, 
8 mely a geologok nyelvén nagy magyar medencének monda- 
tik. Pest ezen medencének szélén, Buda a partján fekszik, 
utolsó korszaka e medencének épen az volt, melyet Pest tá- 
jára követel a fejlődés rendje t.i. édes víz; a magyar medence 
tehát egy nagy édes vízi tó volt , melybe a beömlő vizek a 
Kárpátokról s egyéb magaslatokról kavicsot, homokot b finom 
iszapot cipeltek, s azt azon szabály szerint rakták le, hogy 
előbb a legnehezebbtől szabadultak meg, a könnyebbeket to- 
vább — de legtovább vivén a legkönnyebb iszaprészeket 

Ezen axiómáját a vízből rakodó rétegeknek szem előtt 
tartva, nem lehetetlen kipuhatolni azon irányt, melyben a vizel 
az édesvízi tóba ömlöttek. Ugyanis ha déli részét vizsgáljul 
e rónának, ott ölekre lenn találjuk a legfinomabb osztatú fe 
kete iszapfÖldet, mely Bánátot s a Bácskaságot oly gazdagai 
termővé teszi; Bácskának Pest megyéhez eső részében, egési 
Pest megyében messze föl homok uralkodik, míg végre foleb 
az előhegyek közt kavics s hatalmas coglomerátok találtatnak 
Az ömlés tehát éjszakról s éjszak-nyugatról történt a szerénai é 
szerbiai hegyek felé, melyek déli partját képezték e hatalma 
tónak. Végre elmosódván vagy keresztűltöretvén a gát, tái 
épen a Vaskapunál, lefolyt a víz, kivéve a legmélyebben fekvi 
részeket, hol maiglan is megvan, kisebb nagyobb tavaka 
képezvén. Onnét maradhatott a Balaton, a Fertő tava i 
egyebek. 

A kiürült nagy medence fenekén folyamrendszer feji 
dött ki,. mely szintén idézett elő kis fölület- változást , és 
sanként élő teremtmények befogadására lett alkalmas létén 
úgy szólván hajnalán e fold, melynek geológiai alig-maltji 
múltja és régen-multja tenger meg vízfenék volt! 



o:/ 



Digitized by 



Google 



Kí-lel . 



/ 



V^ry 



■j 



Király ulcza. 

(Ort'/vliáz) 



^ 



i:{(/f: 






p5- 



^1 



. í 






jsodJl)l<'t<*^ 



\X '. 



Uko 

. I 

\ 
V 



Digitized by 



Google 



Digitized by 



Google 



A MA6TAB PARTHENON ALAPJAI. 331 

A MAGYAR PARTHENON ALAPJAI. 

SZONTAGH GUSZTÁVTÓL. 

n. 

5. A% egyezményes rendszer fő elee. 

Végre előadáBom fő tárgyához jutottam , az egyezmé- 
nyes elv magyarázatához. 

És itt mindenek eltftt sajnálkozásomat kell kijelentenem 
azon, hogy ezen elv, bár alany *tárgyas érvényességében ma- 
gyar bölcselkedőktől állíttatott fel legelébb, tehát irodalmunk 
szülőttje, még is eddig elé honunkban oly csekély elismerésre 
talált; mi önkénytelenül azon gyanúra vezet, miszerint vagy 
magában hamis, vagy hirdetőitől eddigelé még nem magya- 
ráztatott meg illően. Részemről őszintén ez utolsót vallám be. 
Berzsenyi kimondta ugyan az elvet és pedig lélektani és co- 
9micai általánoss^ában, de lehozását nem adá, nem is kisérté 
meg. Hetényite szándékában halála akasztotta meg; saját le- 
hozásom pedig röpiratomban főleg a logika fő törvényére tá- 
maszkodik, núdőn mélyebben kellé nyomulnom, mert ha az 
egyezmény-* mint bebizonyíthatni reméllem — valóban nem 
csak a gondolkodás, hanem általában minden élet törvény- 
szerűségének fő elve; akkor az kétségen kivűl csak a lét tu- 
dásának kútfejéből, az öntudatból magyarázható. 

Igen is, tisztelt társak I Minden ismeretünk öntudatunk- 
kal kezdődik, ennek körében forog; s az öntudaton kivűl 
nincs ismeret. Minden philosophiának tehát, mely alapossá- 
got igényel, útját öntudatunk magyarázatával kell megkez- 
denie, s ha van fő elv e tudományban , s ha ez az egyezmény; 
ez alaposan csak öntudatunk mélyeiből magyarázható, s más 
alapra nem támaszkodhatik, mint öntudatunk eredeti alkotétsa 
t&rtény szerűségére. 

Tehát az eddig e tekintetben elkövetett hiányt s mulasz- 
tást kipótlandó, mi tulajdonkép elejétől fogva jelen előadá- 
saim fő célja, vizsgáljuk meg mindenek előtt : minő fő elve 
(eAefaphilosophiának általában; továbbá megfelelhet-e e köve- 
telésnek az egyezmény s ha igen, kísértsük meg végül leho- 
zását öntudatunk eredeti alkotásából. 



Digitized by 



Google 



332 SZONTAGH GUSZTÁV. 

Én nyilvánitott nézetemre a philosophia alanyi termé- 
szetéről , 8 iemeretünk való és eszményi elemeire állapodván, 
Kanttal azt állítom , mikép a philosophia alkotó (constructiv) 
fő elvvel nem birhat, hanem csBk szabályozóval (regulativ- 
vei). Alkotó elvvel aphilosophia csak akkor bírhatna , ha szel- 
lemünk a tárgyakat alkothatná ; ekkor észrevevés nélkül a 
priori szerkesztenők a tárgyakat. Ily elvvel az azonsági rend- 
szer bírhat; mert szerinte a fogalom és tárgya ugyanaz lévén, 
nem szorul észrevevésre , hanem szemlélet nélkül , tiszta gov- 
dolkodás által szerkesztheti concret ismeretét. Egyezményes 
bölcselkedő , ki ily gondolkodási mindenhatósággal nem bír, 
csak szabályozó elvet használhat , mert a tárgyat nem teremt- 
hetvén, azt elébb észre kell vennie, hogy utóbb magyarázhas- 
sa, 8 így csak e magyarázat helyességének elvét kutatja, hogy 
e magyarázatot maga s mások előtt igazolhassa. Azonban 
félre ne értsük a mondottakat. Ha az egyezményes rendszer 
fő elve alanyi és alaki természetű, ha csak szabályozó lehet, 
nem alkotó, azzal nem azt akarom mondani, hogy tárgyas ér- 
vényességben hiányt szenved. Minden igazság természete sze- 
rint tárgyas érvényességű lévén , az egyezményes elv is ezen 
érvényességben nem szükölködhetik , különben helyes fő elv 
sem lehetne. A mi azonban ezen elvet a többi philosophiák 
elveitől előnyére megkülönbözteti, s miben sajátsága s fö ér- 
deme áll, az : miszerint ezen tárgyilagos érvényességét az 
által minden, kétségen kivűl helyezi, hogy bebizonyíthatja, 
mikép az egyezmény nem csak gondolkodásunk fő elve, ha- 
nem általában fő elve minden é/ef-működésnek, emberben, 
természetben és a mindenség egészében. A gondolkodás fel- 
adata az életnek hű magyarázata lévén , midőn az egyezmé- 
nyes philosophia kimutatja, hogy a gondolat életünk működé- 
sének eredménye, s e szerint az élettel szintazon fő törvény 
alatt áll : ez által Ítéletem szerint törvényszerű gondolkodá- 
sunk tárgyilagos igazságát sokkal helyesben állapítja meg 
mint más rendszerek. T. i. az igazságot képzeleteink meg- 
egyezésébe helyezzük a tárgyakkal. Képzeleteink eszményi, 
a tárgyak való természetűek; ismeretünk elemei azért, mint 
már annyiszor említem, eszményiek és valóak, mi oknál fogva 
az egész philosophia Thales, de kivált Plató és ArÍ8toteIe:< 



Digitized by 



Google 



A MAGTAR PARTHENON ALAPJAI. 333 

óta idealisticai vagy realisticai irányt követett; a rendszerek 
críticájában pedig kimutattam, mikép az igazi rendszer, mint 
az igazi ismeret, nem lehet ki* nem egyenlített dualismus; 
mert hiszen épen ezen kiegyenlítésben , ismeretünk való és 
eszményi elemeinek egygyé olvadásában áll a tárgyilagos igaz- 
ság. Ha tehát az egyezmény oly szabályozó elv, mely alanyi 
és alaki természete dacára , törvényszerűen képezett képzele- 
teink ezen tárgyakkali összeegyezéséről biztosít, s így ismere- 
teink való és eszményi elemeit egységbe köti össze s nz által 
a dualisticai rendszerek kettőségét mélyebb egységben meg- 
szünteti : ekkor , mint látni , az egyezményes elv kielégíti a 
philosophiának minden sarkalatos követeléseit , s teljesíti azt,> 
mit a bölcselkedők minden időben a philosophiában teljesíteni 
törekedtek. 

Az egyezményes elv lehozását az öntudat eredeti alkotá- 
sából megkísérlve , tudtom szerint részint töretlen úton járan- 
dok, s hogy eredetiségkórságból vadon újdonságokat hajhász- 
ni ne látszassam, a legismeretesebb tételekből kell kiindulnom, 
és szabadjon itt ismét közkézen forgó iskolai könyveket hasz- 
nálnom e célra. 

Beck Németországban széltiben alkalmazott , s nálunk 
Í8 két fordításban használt philosophiai propaedeuticája, Gre- 
guss Ágost magyarítása szerint e szavakkal kezdődik: „Min- 
dennek, mit az ember tud, alapját képezi az öntudaty mely 
nem egyéb, mint sqfái énünk léié felőli tudat Midőn saját 
énünket köz vetetlenül mint calót megismerjük, akkor a reánk 
nézve első és kétségbevonhatlan bizonyosság ezen alaptétel- 
ben fejezhető ki : tudóin^ hogy vagyok!^* 

Az öntudat tehát létünk tudása levén, Krug, az újabb- 
kori egyezményes rendszer alanyi alapítója, az öntudatot, 
mint elébbi előadásomban már érintem , a lét és tudás eredeti 
összekötésének (synthesisének) nevezé, tehát szellemünk dua- 
lismusa, ismeretünk való és eszményi elemeinek eredeti egye- 
sítő gyűlpontjának; de mivel e tény öntudatunk tanúságán 
alapúi, tehát mint minden köz vetetlen igazság magában be- 
bizonylthatlan; e synthesis képezi szerinte egyszersmind a 
szemlélődés határpontját, melyen áthágva az idealismus, ha a 
tárgyakat tiszta fogalmakból szerkeszteni merészli, nihilismus- 



Digitized by 



Google 



334 SZONTAGH GUSZTÁV. 

ba Bülyed; a realismus pedig, ha az éssrevevéfiböl a gondol- 
kodást 9 a tárgyból a szellemet származtatni törekszik, trans- 
cendenssé válik. És ez mind igen jól és helyesen van; de a 
mellett az is igaz , mikép Krug egyezményes rendszerének 
alanyi egyoldcUusága egyenesen az öntudat hiányos felfogásá- 
ból ered. Tényeket, az igaz, nem lehet és nem szükség bebi- 
zonyítani, mert közvetlen igazságuk erősebb, biztosabb, mmt 
minden következtetett igazság. Ha tehát az öntudat tényleg 
a lét és tudás synthesise, fogjuk fel és magyarázzuk meg tisz- 
tán mint tényt. És itt mindenek előtt kérdeznem kell: mi tehát 
e tények sajátságos értelme? Élek-e mivel gondolkodom, mint 
azt Descartes elhíresült „cogito ergo sum'^-jának s^óbeliirtel^ 
nie bizonyítani látszik? Koránt sem. Hogy élek, szintágy köz- 
vetlenül bizonyos, és pedig öntudatom tanúsága által, mint 
az hogy gondolkodom ; s ha kérdezitek : azért élek-e mert 
gondolkodom ? épen megfordítva azt fogom felelni: sőt inkább 
gondolkodom, mert élek; a gondolkodás épen úgy életerőm- 
nek, az életnek működése mint érzésem, akaratom, cselekvé- 
sem. És ha azután S. Patakon Descartes „Cogito ergo sum"- 
jának mélységes mélységét csodálják, le ne nézzék, esedezem, 
nyilatkozatomnak képzelt sekélységet, mert szerintem benne 
rejlik a tudás és lét, az eszményi és valónak synthesise, tehát 
egyesitő pontja minden dualismusnak , s az egyezményes phi- 
losophia gyökere. Ismétlem, gondolkodom mert élek ; a gon- 
dolkodás nem a léttől elvált működés , hanem megfordítva: 
épen magának a létnek működének miből aztán szükségkép kö- 
vetkezik, hogy a gondolkodás törvényei magának a létnekiör- 
vényei is. Es ez azután nem Krug és Köteles Sámuel-féle 
alanyi egyezmény, hanem Berzsenyi és Hetényi alany-tár- 
gyas, gondolkodást és tárgyat, embert és természetet össze- 
foglaló egyezmény, ha megengedik magyar egyezmény^ mert 
szerencsétlenségére eredetileg magyar főkben származott, mi 
S. Patakon nem kis botrányt okozott. 

De mind ez, teljes megértésre, természetesen bővebb 
magyaráztatot kivan. 

Berzsenyi Dániel, 1832-ben tartott székfoglaló beszédé* 
ben e- szavakat monda : „A teremtés nem egyéb mint a világ 
XétBz^TÁxxxíkharmoniás összefolyása f melynek harmóniáié kó- 



Digitized by 



Google 



A MAGYAR PARTHENON ALAPJAI. 335 

Mappámba a teremtő , valamint az emberi lelket is csak úgy 
tekinthetjük, mint minden létszeresnek harmoniáió közép- 
pániját.'' 

Tisztább 9 meg&llapodottabb philosophiai nyelvünk csak 
tisztelt társunk Balogh Pál és Hetényi János koszorúzott pá- 
lyairataikkal kezdődött ; Berzsenyi e szavainak értelme most 
már kissé homályos és meggondolást kivan ; azonban e kor- 
okozta hiány tartalmuk fontosságát nem csökkentheti. E sza- 
vakkal Berzsenyi kikiáltá az egyezményes philosophia fő elvét, 
kimondá e philosophia tartalmának velejét. 

Hetényi János, Parthenona 22-d. lapján tárgyunkról 
közelebb igy nyilatkozik : ,, Az emberiségnek fő jelleme az ész, 
mely nem más mint egyesítő egyezmény ^ harmónia harmonisans, 
mely egyesit eszményit és valót, eszmeit éstapasztalatit, egye- 
temest, részletest és egyénit, miként azt bármely észlet — 
syllogismus — tanúsítja. Harmónia tehát a» ész lénye; saját és 
alkalmas alakba önt ő mindent, mit az értelem, mint a tapasz- 
talat előműszere, szolgáltatott neki. így hát értelem az ész, 
emez ama nélkül semmikép el nem lehet ; szükség van tapasz- 
talatra, mint anyagra, szükség alakra, mint edényre, mely- 
ben álljon a tapasztalatkincs.'^ 

Eszmélettel az állatok is bírnak, öntudattal csak az em- 
ber. „Ha aló, melyen nyargalok, mond Kant, Anthropolo- 
giájában, e képzeletet : án, gondolhatná, leszállnék hátáról, 
8 kalapomat levéve mint társamat üdvözleném.^' Az emberi 
öntudat sajátsága az, hogy nem csak kedélyünk mindenkori 
állapotjait eszméljük , hanem ezen eszmélés mindenkor az én 
gondolatáeal is össze van kapcsolva. Tudjuk, hogy minma- 
gunk vagyunk azok, kik szemlélünk, gondolkodunk, érezünk, 
akarunk, vagy cselekszünk, a jelen percben és mindenkor, 
hogy mind ezen működések saját életerőnk y saját személyünk 
működései f sőt nem csak tudjuk jelenleg, a működés szempil- 
lanatában, hanem tudjuk , hogy minden működéseink a múlt- 
ban is szinte saját magunk működései valának. E sajátságos 
összekötése műkedéseink időszerinti tudásának énünk minden- 
kori tudásával egy eszméletben, határozza öntudatunk azon- 
ságáí és egységét ^ mely azonság és egység felől emlékezetünk 
is biztosít; mert ha hű, életműködéseink mint saját magunkéi- 



Digitized by 



Google 



336 SZONTAGH GUSZTÁV. 

nak tudását fentartja, s ha e tudás egyes részekben elhomá- 
lyosodnék, akaratunk képes azt emlékezetünkben ismét föl- 
ébreszteni. 

öntudatunk tehát egység magában. De minő egység? 
Vizsgáljuk meg. Szemlélet által nyerjük az ismeret anyagát. 
Ez ismeret esetékes természetű, egymás után keletkező idő- 
ben, és pedig soha be nem végződő sorban, minélfogva egész- 
lettel (totalitással) és szükségességgel nem is bírhat , mert a 
legközelebbi szemlélet tönkre teheti ebbeli ismeretünk bizo- 
nyosságát. Tapasztalati ismeretekben az igazság kinyomozá- 
sára a hasonlatosságot (analógiát) és a behozást (inductiót) 
használjuk; de a hasonlatosság és behozás soha sem teljeSf 
mert szemléletünk időszerinti esetékes természete szerint soha 
egészen be nem fejezhető, s {gy a legközelebbi tapasztalás 
elébbi észrevevéseink eredményeit megsemmisítheti, mi oknál 
fogva a hasonlatosság és behozás utján keletkezett ismereteink 
csskvalóssinúséggelhlThatuBk, de soha nem sz^Ukségességgel 
(apodicticitással). Tapasztalati ismereteink tehát soha bevég- 
zett egészet, egés^letet (totalitást) sem képezhetnek, s e sze- 
rint, mint mondám, egyetemiség és szükségességgel nem is 
birhatnak. Honnan erednek tehát, kérdezzük ismeretünkben 
az egésilety egyetemesség és szükségesség gonáolstheli alakjai? 
mert hogy léteznek, az iránt tapasztalatilag minden kétségen 
kivül helyeztetünk. 

Az egység, mely öntudatunkban az által támad, hogy 
szellemi működéseink tudása, az én , azaz személyünk, min- 
denkori, tehát állandó tudásával össze van kötve, föltételezi 
tudásunk összekötését és pedig szükségképenit, mert egység 
csak szükségképeni összekötés által létesülhet. Az egységbeni 
szükségképi összekötés pedig föltételezi a tudás egészletét^ az- 
az bevégzett egészét egy alanyban, mi által e tudás egyetemi- 
ségre vergődik fel, mert egyetemességről csak bevégzett egész- 
nél lehet szó. 

És ime előttünk állanak a tiszta előleges ismeret alkotó 
részei, vagy inkább atakjai: az egység ^ szükségesség, egén- 
let és egyetemesség y melyek egyedül önmunkásságunk tulaj- 
donai lévén, a tapasztalástól nem függhetnek, s az emberi 
ismeret második előleges és alaki elemét képezik. 



Digitized by 



Google 



A MAGYAR PARTHENON AI.APJA1. 337 

Nemtudom, elég világosan és megfoghatólag mutattam-e 
ki öntudatunk eredeti alkotásában ismeretünk utólagos és elő- 
leges elemeit? Ezen elemek leginkább az ember való és esz- 
ményi eilágszemléletében tűnnek ki. Való világszemléletünk 
tárgyból y szemléletből származik, szellemünk fogékonyságán 
alapúi y 8 az ez úton keletkezett ismeretünk a tüneményekkel 
foglalkozik; eszményi világszemléletünk ellenben a tünemé- 
nyek mélyebb okait tárgyalja, szellemünk önmunkásságából 
származván, s annakelőleges törvényeire, az egység, szük- 
ségesség, egészlet- és egyetemességre támaszkodván. Mind- 
két világszemléletünk szellemünk eredeti alkotásából kelet- 
kezvén, mint látni, egyenlően törvényszerű, s e szerint egyen- 
lő jogossággal is bír. Es itt vegyük kérem kivált eszményi 
világszemléletünket tekintetbe. Az által, hogy szellemünk az 
esetékesen nyert ismeret-anyagot, az egyest , különt , fÖltéte- 
lest, egységbe foglalja, smindeű Ítéletünk, érzésünk, vágyunk 
és akaratunk egészétre vonatkozik ^ és egyetemiséget nyer : ez 
által mondom határoztatik eszünk szükségkép eszmék képe- 
^séreisy miknek következtében a tapasztalati világ tünemé- ^ 

nyein túl, igazban, szépben és jóban, a teljes bevégzettség, 
azaz a tökély elmélet-gyakorlati eszményei is fejlődnek ki ben- 
nünk, azon eszmények, miknek léte&ülése tökéletesedésünket 
eszközli, az ember sajátságos tulajdonát ; mert a tökéletesül- 
hetes megközelíthető ugyan , de soha egészen el nem érhető 
célokat tesz fel, s ez oknál fogva egyedül szellemünk önálló 
egészletre vonatkozó s az által a tapasztalati világot túlhala- 
dó eszményi iránya által válik lehetségessé. Es ezen egyenjo- 
gú való és eszményi világszemlélet, mely ismeretünk különböző 
elemeiből keletkezik, határozza végre azon különböző meg- 
győződésünk módjait is, miket a ^tidá^ és Atí nevekkel szoktunk 
bélyegezni. A tudás a szemlélhető vei , a végessel, a változó- 
val foglalkozik, és a szemlélet és értelem eredménye; a hit 
túlhág a szemlélhetőn, a végesen, a változón, ez az ész s 
általa érzeményünk szülöttje, következménye, szellemünk ere- 
deti alkotása azon alakjainak, mik szerint minden tudásunkat 
egységbe s egészletbe kénytelenek vagyunk összefoglalni, 
összes tudásunk a végest, feltételest, változót illeti. A vál- 
tozó, állandó nélkül megfoghatatlan; a véges, végtelen, a 

▲CAD. Élt. 1856. YU ^^ /^ í 

, CngitizedbyVjOOQlC 



338 SZONTAGH GUSZTÁV. 

föltételes y föltétlen nélkül. így támadnak minden emberben, 
az ész eredeti alkotásának törvényei szerint az általános lény 
és az öröklét legmagasabb, minden szemléletet túlhaladó, esz- 
méi, mint összes tudásunk egysége s egészletének föltételei, 
miknek az érzemény élénkséget és erélyt ád , s minélfogva ez 
eszmék, ámbár csak ott mutatkozhatnak a hol ész van , tehát 
kizárólag csak emberek közt; e körben azonban szükségkép, 
mindenütt és minden időben, bár tüneményeik külső alakjaira 
nézve, mint már egyszer megjegyzem, idő és műveltségi fok 
szerint, egymástól eltérők. Az érzés homályos, a fogalmak 
világosságára ki nem fejlett meggyőződés. Vallási tekintetben 
ennek következtében a hit ki nem művelt emberekben szükség- 
kép pusztán érzeményen alapúi, s külső jelenésében természe- 
tesen, mint minden egyéb belső meggyőződés, a kor és mű- 
veltségi fok szinét hordja magán. De el ne feledjük, mint az 
emberi természet egy a maga lényegében ; úgy lényegében egy 
s ugyanaz a vallási meggyőződés is, mert minden bár mUy 
különböző vallásokkal közös az isten és öröklét hite és ebben 
áll velejök. Magára hagyva , fonák irányban vezetve vagy 
hamis szemlélődés által megzavarva , e hit babona és kisértet- 
hitre fajulhat, sőt ideiglenes fejbeli hitetlenségre , melyben 
azonban a szív soha sem részesül; de mind a mellett lényegé- 
ben e hit változhatlan és örök, mert az emberi természet vál- 
tozhatlan s örök lényegéből származik, s ez oknál fogva em- 
berek közt szükségkép egyetemes érvény ességgelis bir, sbirand , 
míg emberek maradunk. I 

Philosophiából theologiába tévedtem-e? kérdezheti itt 
valaki? Nem, uraim, a hit a tudás befejező sarkköve, annak 
magyarázatát tehát semmiféle philosophia ki nem kerülendi 
soha. Minden bizonyosságunk , ezt legközelebbi fejezetemben 
igyekeztem megmutatni, közvetetlen igazságon alapúi, s ez, 
ha merem kérdezni, mi által nyer bizonyosságot? Hit által. 
Ugyanis mi kezeskedik arról hogy a közvetetlen igazság, hogy 
a szemlélet, hogy eszünk törvényei nem csalnak? A velünk 
született hit önmagunkhoz, tehetségeink igazságához. Kétke- 
dő lehet az, kiben ezen eredeti hit esze önálló törvényei iránt 
megzavaradott; sőt lehetnek s voltak ilyen korok is, mert az 
emberi önkény kitűnik minduntalan; de ami az emberi ter- 



Digitized by 



Google 



A MAGTAR PARTHENON ALAPJAI. 339 

méazet ellen van, nem lehet állandó. Schelling, utolsó épen 
most megjelent munkája a ^^mjthologiának philosophiáját^' 
adja elő, napjaink történetbuvárai előszeretettel kutatják a 
régi nemzetek vallási mythosait, hazai tudósaink is e percben 
szép sikerrel foglalkoznak a magyarok régi vallása felvilágo- 
sításával. Mi értelme lehet, kérdem, ezen oly buzgalommal 
űzött buvárlatoknak ? A régi mythologiákban, úgy hiszem, a 
régi világ nemzeteinek képzeletmódja tűnik ki, s ezt akarják 
megismerni, azon képzeletmódot , melyben a régi nemzetek 
és letűnt korok jelleme tűnik ki. Ezt értem; de a mellett fol 
kell tennem, mikép e búvárlatok jó hitben történnek, azon 
hitben, tudniillik, miszerint e bármi csodálatos vallási képzelet- 
módoknak ép magvokvan, azaz tartalmok lényegben igaz; 
mert e feltevés nélkül az egész régi és mai világ hitregéjét, 
pusztán mint az emberi természet eredeti ostobaságának 
tanújelét kellene tekintenünk; s hogy gerjeszthetne ily osto- 
baság oly kitűrő buzgalmat mint tapasztaljuk : ezt ily föltevés 
mellett képes nem volnék megérteni. 

De az istenért! kiálthat itt fel valaki türelmét veszítve, 
mi köze van mind ennek az egyezmény elvével? Bocsánatot; 
minek előtte az egyezményes elvet megmagyarázhattam, öntu- 
datunk eredeíi xservese^^^ kellé kitűntetnem; ezen most már 
szerencsésen túlesvén, igen is, hozzá foghatok a kitűzött mun- 
kához ; jelentem tehát, hogy a kivánt lehozás küszöbén állunk. 

Az egység, szükségesség, egészlet és egyetemesség lé- 
vén öntudatunk alkotásának eredeti alakjai , ez alakok gon- 
dolkodásunk törvényességét képezik : ezt szükségtelen bőveb- 
ben bizonyítanom. Csak azon ismeret tehát törvényszerű azaz 
igaz, mely öntudatunk egységébe szükségességgel összefog- 
lalható, és pedig annak bevégzett egészére, egészletére nézve, 
tehát egyetemes érvényességgel; az pedig törvényellenes, tehát 
hamis, melyezen egységbe belé nem illik, vele össze nem függ, 
nem egyezik ^ sőt annak ellentmond, legyen ezen ellentmon- 
dás részletes az egyesre, vagy egyetemes, az egészre terjedő. 

Öntudatunk ezen eredeti alakjai azonban nem határoz- 
zák pusztán gondolkodásunk törvényszerűségét, hanem, mint 
mondám, gondolkodásunk belső életerőnknek lévén nyilatko- 
zata, általában összes életmunkásságvnk törvényességét, az 

Digitized by VjOOQIC 



340 SZONTAGH GUSZTÁV. 

érzés, vágy és akarat törvényességét szintúgy, mint gondol- 
kodásunkét, bár ezen munkásságok különböző saját irányban 
hatnak, tehát más v%s%anyokra vonatkoznak. Minden tárgyat 
t. i. vagy megakarunk igmerniy meg akarunk tudni: mi? szem- 
lélet, fogalom és itélet utján, s ez az igazság kérdése; vagy 
pusztán megjelenését fogjuk fel, mint ez érzésünkre hat, foga- 
lom és minden vonatkozás nélkül használatára. Ekkor akörül 
forog a kérdés: szep-e vagy rút? Vagy továbbá a tárgyat köz- 
vetetlen érzeménynyel becslőleg veszszük tekintetbe, és pedig 
vagy pusztán mint eszközt érzéki szükségeink kielégítésére, 
jólétre törekedve : ekkor vágyak támadnak bennünk, mik ha 
értelmünk által tekintettel szellemi és erkölcsi érdekeinkre, 
fogalmak útján igazíttatnak el, azofto^ akaratot támasztják fel 
bennünk. Ha pedig munkásságunk az erkölcsi világ lényeire 
teijed, kiket eszközökűl használnunk nem szabad, hanem mint 
öncélokat kell tekintenünk, akkor a kötelesség és jo^ téréin 
állunk, 8 ez az erkölcsi jó az erény kérdése. Végre ha gondol- 
kodó, érző és akaró munkásságunk minden létezőnek vég 
okára és az öröklétre vonatkozik, tehát istenre és halhatat- 
lanságra, a vallás szentségébe lépünk. Mind ezen irányokban 
pedig, a mondottak után, munkásságunk csak úgy lehet tör- 
vényes, ha egyesben és egészletben öntudatunk egységébe 
szükségességgel összefoglalható; ha pedig ez egységbe ós 
egészletbe belé nem illik, sőt vele ellentmondásban áll, akkor 
törvényellenes. 

És itt nem állhatom meg, bármint késleltessem is általa, 
az Ígért csomófeloldást, hogy elébbi fejezetemben a közvetlen 
igazságok fejtegetésénél szóba hozott , érzeményünk közvetet- 
len nyilatkozatait meg ne magyarázzam. Az igaznak, szépnek, 
jónak és isteninek eszméi, mondám, rendeltetésünk céljait ké- 
pezik. Mivel a cél 6zó alatt minden munkásság szükségképem 
irányát fejezzük ki, a mi törvényszerű, az — tudniillik más 
szempontból tekintve — szükségkép célszerűis. Munkásságunk 
tehát akkor törvényszerű, ha igazat, szépet, jót és istenit 
valósít; s törvényellenes, ha ezen eszmékkel ellentmondásban . 
áll. A törvényes munkásság természetünkkel egyezvén y a tor- 
vényellenes vele ellenkezvén^ azaz életünk érzéki, értelmi, er- 
kölcsi és vallási szükségeivel , érdekeivel és céljaival , amaz 



Digitized by 



Google 



A MAGTAR PARTHENON ALAPJAI. 341 

életünket fentartván s normális fejlését előmozdítván, ez aka« 
dályozván és veszélyeztetvén : igen megfogható, mikép gon- 
dolkodva, érezve s vágyva, az igazság közvetetlenűl helyes- 
lést okoz bennünk, a tévelygés helyben nem hagyást, a szép 
tetszést, árút visszatetszést, az érzéki jó kivánságot, az ér- 
zéki rósz utalást, az erkölcsi jó, az erény, tiszteletet, az er- 
kölcsi rósz, a vétek, megvetést; az isteni végre imádást, az 
istentelenség iszony odást. Természetünk alkotója ezen önkény - 
telén érzések által a műveletlen embernek is kitünteté az ös- 
vényt, melyen járnia kell, ha rendeltetésének meg akar felelni; 
s ha tudákos ember vélt mély bölcseséggel azt vitatja : hogy 
az ember rendeltetése eloszolhatatlan homályba van burkolva 
— egyezményes philosophus ezen, mint sok más mély böl- 
cseség felett csak vállat voníthat. 

És most már, tisztelt társak, csakugyan nem élek tovább 
vissza türelmökkel. Megmagyaráztam eddig az emberi öntudat 
eredeti alkotását , beszéltem egység, összekötés, szükségesség, 
egészlet, egyetemesség és törvényszerűségről — mindenről, 
csak egyezményről nem ; ideje tehát hogy végre erről is szól- 
jak, nehogy adott szavam ellenére e teremben csakugyan oly 
titkos hollandiai vágyakat költsék fel, miktől tisztelt hallgatói- 
mat megkímélni már felolvasásom kezdetén Ígértem. Berzse- 
nyi, imént Idézett helyén, mint láttuk, az emberi lelket munkás- 
ságunk harmaniázó középpontjának nevezé; Hetényi az észt, 
egyesitő egyezménynek^ harmónia harmonisanshak. Hogy tű- 
nik ez ki, kérdezzük, öntudatunkban? Az egyezmény, annyi 
bizonyos, nem egység, mert egyezmény különféleséget tesz 
fel, melyet egyesítnünk kell; nem is szükségesség, nem egész- 
let, nem egyetemesség, egyenként magokban véve; nem is 
törvényszerűség, mert ez minden munkásság köz vetetlen tör- 
vényére vonatkozik, s annak azzali egyezését fejezi ki, fejtet- 
lenűl hagyva azonban azt : vajon ezen munkásság, mely köz- 
vetetlenűl saját törvényével megegyezik, megegyezik-e Aö»- 
veive a különböző tárgyak azon munkásságával is, mely más 
törvényeknek van alávetve? Ellenkezőleg az egyezmény; en- 
nek mint fő elvnek egyetemes értelműnek és vonatkozásúnak 
kell lennie. Az egyezmény egység is, igen de különfélességgel 
együtt, azzal egyezésben, az egyezmény az egésznek egysé- 



Digitized by 



Google 



842 SZONTAGH GUSZTÁV. 

ge részeivel ; szükeégesképeni összekötés is, de egyetemes 
értelemben, az egyest az egész szel összefoglaló, törvényszerű- 
ség is, de nem pusztán egyes, hanem egyetemes értelemben; 
törvényszerűség egyesben és egészben, törvényesség minden- 
ben, teljesen összehangzó törvényesség gondolkodásunkban, 
érzésünkben, akaratunkban, egyenként s összesen, a gondo- 
latnak a tárgy gyal, az igaznak, szépnek és jónak egymással, 
úgy hogy minden igaz egyszersmind szép és jó is legyen; min- 
den szép, igaz és jó, s minden jó, igaz és szép. Az egyezmény 
továbbá nem pusztán munkásságunk törvényessége, nem pusz- 
tán emberi törvényszerűség, de nem is pusztán a természet 
törvényszerűsége, hanem mindkettőnek együtt is, összehang- 
zó törvényszerűsége a mindenségnek, egészében és minden 
részeiben , szóval az egyezmény kifejezése, zsinórmértéke, elve 
az általános törvény szerűségnek : az egyezménytelenség pedig 
a törvényellenességnek általában véve. 

Es itt, tisztelt társak, a hely, hol azon tünemény is egy 
részről megmagyarázható : mi oka annak, hogy bölcselkedőink 
ezen elvet eddig nem méltatták illő figyelemre; sőt azt illően 
fel sem fogak, Első tekintetre ez oly sokmiféle és minden, hogy 
értelmét alig vagyunk képesek egy egészbe összefoglalni. 
Azonban, ha mélyebben bcléhatunk, Columbus tojásának 
találjuk : oly egyszerű és világos. Tulajdonkép mit is mond 
mást ennél : minden e mindenségben akkor törvényszerű, cél- 
jának és rendeltetésének megfelelő, ha természete törvényei- 
vel egyezik, s más törvényeknek ellene nem mond; ha pedig 
ön- és mások törvényeivel ellenmondásban van, törvényellene- 
sen hat, s rendeltetése valósulását , s vele együtt fenáUását 
kockáztatja. Feltételes világban mindennek feltételesnek, arány- 
hoz, mértékhez kötöctnek kell lenni, a részek egyezése az 
egészszel határozza ' ezen egésznek normális hatását. Van-e 
ennél valami megfoghatóbb; de azután félre ne értsük ez elv 
alkalmazását se. Ezen elv, mint mondám, természete szerint 
alanyi, alaki és szabályozó. Magában tehát nem mondja s nem 
mondhatja ki a törvényt egyesben; értelme: általános törvény- 
szerűség; ennek bélyege zsinórmértéke , erre alkalmazhatjuk, 
de hogy egyesben is alkalmazhassuk, arra előjárólag a speciá- 
lis törvényt ismerpünk kell. Igaz, szép, jó az, mi értelmi, i»- 



Digitized by 



Google 



A MAGYAB PARTHENON ALAPJAI. 343 

léá és akarati törvényeinkkel megegyezik. Hogy azonban az 
egyezményt logicában, aestheticában s erkölcstudományban 
igazra, szépre , jóra, tüzetesen alkalmazhassuk, elébb értelmi, 
izlési és akarati törvényeinket kell ismernünk. Egyetemes ala- 
ki elv nem határozhatja el a törvényt; ezt elébb észlelés utján, 
összehasonlítás, elemezés és elvonás által kell kinyomoznunk; 
az elv csak zsinórmértéke munkásságunk törvényességének, 
vagy törvényelleniségének egyesben és egészletben és pedig 
nem csak annak helyes irányát, de illő arányát és mértékét is 
határozva. 

Hogy csakugyan az, hogy ezen elv minden munkás- 
ságunknál akaratlanul is alkalmaztatik , mivel annak munkáló 
fő elve : mutatja szellemünk minden egyes működése. Gon- 
dolkodásunk legegyszerűbb alakja a képzelet. Mikor tartjuk 
azt törvényszerűnek, tehát igaznak? Ha tárgyával megegye- 
zik. Mikor a fogalmat? Ha a tárgy minden jegyei képzele- 
tünkben egymással és a tárgygyal megegyeznek. Mikor az 
ítéletet? Ha a következmény előzményeivel és a valósággal 
teljes öszhangzásban van. 

De, mondhatja itt valaki : ha ez így van, ha az egyez- 
mény elve csakugyan minden gondolkodásunkban részletben 
és egészben előtűnik : úgy kétségkívül gondolkodásunk , azaz 
a logica fő törvényei is ez* elvnek kinyomatai? Ugy van, ez 
nem lehet különben. 

Egy alkalonunal tisztelve szeretett philosophiai társam 
Purgstaller Józsefről azt bátorkodtam mondani, hogy ő is fé- 
lig meddig egyezményes bölcselkedő. E nyilatkozatommal ő, 
ha jól értesültem , nincs megelégedve. ítéletem követett rend- 
szerére alapult. Ez , mint rendszeres munkája (A Bölcsészet 
Elemei) második kiadásának előszavában kijelenti, a való-esz- 
ményi, reál-ideál rendszer. Mi tehát, kérdem ezen való-esz- 
ményirendszer értelme? Mibe helyezi velejét? Ismeretünk 
két elemének, a való és eszményinek egyezésébe. Ez tehát 
mint látni egyezmény, akár mondatik ki , akár nem. Tisztelt 
barátom azonban ez elvet ki nem mondta, tehát reá sem kívá- 
nom tukmálni. Igen, de hátha ezt is kimondta? Idézett mun- 
kája n. kötetében gondolkodásunk sarkalatos törvényeit fej- 
tegetvén, az egyezést, az ellenmondást ^ a középnek kizárásai 



Digitized by 



Google 



344 SZONTAGH GUSZTÁV. 

és az okság törvényeit; mindjárt e fejtegetés után az 5>dik la- 
pon ezt teszi hozzá : „Mind ezen törvényeknek célja gondolor 
tink a^sAan^sá^a, vagy gondolkodásunk helyessége!^' Barátom 
tehát maga mondja, hogy gondolkodásunk összes fő törvé- 
nyei foglalatának kinyomata az öszhangzás, a harmónia, s 
hogy ezen öszhangzás gondolatink helyességének, tehát igaz- 
ságának zsinórmértéke. Határozottabban egyezményes philo- 
soph sem fejezhetné ki magát. Barátom ezen nyilatkozatát itt 
azonban nem azért idéztem , hogy őt elvem elfogadására erő- 
szakoljam, hanem bizonyságául annak, mikép ezen elvet Í8- 
kolai könyvben, tehát mint elismert igazságot, öntudatlanul 
azok is hirdetik, kik, ha igaz, ellene tiltakoznak. 

^^S7 P^^^g gondolkodásunk imént megnevezett négy 
sarktörvényeink összes kinyomata valóban az egyezmény, az 
iránt minden kétségen felül meggyőződünk , ha gondolkodási 
törvényeink keletkezését öntudatunkban veszszük tekintetbe. A 
mi szükségképeni összeköttetésben öntudatunk egységébefog- 
lalható, az igaz; a mi nem foglalható, hamis. íme eredete a 
logica azonsági és ellenmondási törvényeinek, mik szorosan 
véve csak egy s ugyanazon törvényt képezik, álUtó vagy 
tagadó alakban kimondva. A közép kizárásának elve (princi- 
pium exclusimedii), alogicusok egyhangú véleménye szerint, 
az épen szóba hozott két első törvény összekötéséből ered. Az 
ok (Wirkung) vagy alap (Grund) törvénye (princ. causalita- 
tis) ismeretünk szükségképeni összeköttetését fejezi ki öntuda- 
tunk egységében, ezen összeköttetés azt hozván magával, 
hogy minden tételnek szükségképen előtétéinek kell lennie, 
minden következménynek előzménynek, azaz alapnak. Isme- 
reteink hamisságának bélyege ennélfogva nem csak az ellen- 
mondás, hanem a következetlenség is. 

Lehozásom eddig, mint kellett, öntudatunk körében for- 
gott; de ez az egyezménynek csupán alanyi oldala. Hogy ezen 
elv igaz lehessen, természetesen tárgyilagos érvényességűnek 
is kell lennie; mert hiszen az igazságot épen képzeleteink 
egyezése a tárgyakkal képezi, minélfogva minden igazságnak, 
mely ezen nevet nem bitorolja, tárgyasnak kell lenni. 

Hogy az egyezmény elve belső szellemi életünk tünemé- 
nyeire alkalmazva, tárgyas érvényességben nem szűkölködhe- 



Digitized by 



Google 



A MAGYAR PARTHENON ALAPJAI. 345 

tik, azáltal vált kétségtelenné, miszerint kitüntettük, hogy 
gondolkodásunk életünk működése lévén, annak törvényei 
szükségkép egyszersmind életünk törvényei. Azonban ezen elv 
magánkon kivül, a külvilág tüneményeire alkalmazva azon 
előfeltevést föltételezi , miszerint a külvilág, a természet sőt 
a mindenség is , lényegben szintazon törvényeknek van alá- 
Tetye, miknek gondolkodásunk és életünk hódol; minélfogva 
az egyezmény azután igen is bélyege, zsinórmértéke, szabá- 
lya lehet nem csakönmunkásságunk törvényességének, hanem 
a természet és mindenség törvényességének is. De e szerint 
azután a Berzsenyi-Hetényiféle egyezmény nemcsak lélektani 
egyezményt állítana elő, mint a német Krug-Kötelesféle, ha- 
nem egyszersmind physicait és cosmicait, tehát alany-tárgyas 
általános egyezményt, nem csak harmóniát, de panharmo- 
niát is» 

Ezt bátorkodik-e tehát a [magyar egyezményes philoso- 
phia áDitani ? kérdjük. 

Ezt, igen. 

És itt szabadjon e lényeges , de az elemzést (analysist) 
és elvonást túlságban gyakorló bölcselkedőkről méltán rette- 
gett kérdésnél tisztelt társaimat arra figyelmetessé tenni , mi- 
kép az itt szóba hozott kérdés , velejében nem más , mint ma- 
gának az igazságnak kérdése. Ha tudniillik képzeleteink tár- 
gyilagos igazsággal nem bírnának , akkor bennünk általában 
nem volna és nem lehetne igazság; akkor ismeret- tehetségünk 
nem az igazság ^ hanem a puszta képzelgés tehetsége volna. 
Ha pedig ezen tehetség csakugyan az igazság tehetsége : ak- 
kor tárgyilagos érvényességgel is kell bírnia; ezzel pedig csak 
úgy bírhat, ha a tárgyak kivűlünk is, tehát a természet, sőt 
a mindenség, lényegben szintas&on törvények szerint van alkot- 
m, mint természetünk általában ; különösen pedig gondolko- 
dásunk. Microcosmos szellemünk, öntudatunk, csak akkor 
lehet , csak akkor tükrözheti vissza híven a macrocosmust , a 
nagy világot, ha szintazon élettörvények, mik bennünk és 
különösen gondolkodásunkban mutatkoznak, nem csak min- 
magunk sajátai, hanem általában minden életnek törvényei. 
Ha a törvényszerűség magunkban, egyszersmind törvénysze- 
rűség a természetben és ínindenségben : akkor az egyezmény 



Digitized by 



Google 



346 SZONTAGH GUSZTÁV. 

elve, mely szabálya alanyi törvényességünknek, minden két- 
ségen kivűl szabálya egyszersmind a mindenség törvényessé- 
gének is. De lehet-e ezt állítani? 

Minekelőtte részletes magyarázatokba bocsátkoznám, 
kérem előjárólag fontolóra venni, mikép itt tulaj donkép az 
igazság kérdése vétetvén szóba , mindenek előtt azt kell vizs- 
gálat alá vennünk : megismerhetnök-e a külvilágot, ha az mái 
törvények szerint volna alkotva, mint min szellemünk? értem 
éltérők vagy ellenmondók szerint. Látni, hogy nem. De to- 
vább megyek. Min lényünk törvényei nem csak gondolkodá- 
sunk, hanem létünk törvényei is, nem csak elméleti , hanem 
gyakorlati irányúak is. És minekutána világban élünk, s a 
természet adományaival tartjuk fen életünket, s a természet 
erőit használjuk céljaink létesítésére : ha a természet ellenkező 
törvényeknek volna alávetve, természetünknek és céljainknak 
ellenmondóknak, hogy létezhetnénk benne, s érhetnők el ren- 
deltetésünket? E kérdés tehát mint látni reánk nézve nemcsak 
pusztán az igazság, hanem egyenesen a létezhetés kérdése is. 
Es hogy a végsőt kimondjam : ha igaz, hogy az egyezmény, 
bélyege és szabálya törvényes munkásságunknak, ha igaz hogy 
a külvilágot csak azon feltétel alatt ismerhetjük meg s létez- 
hetünk benne , ha természetünk alaptörvényei egyszersmind 
alaptörvényei a külvilágnak; minekutána minden létezőnek 
alaptörvényeiveli egyezményéhez nem csak rendeltetés szerinti 
munkássága, hanem egyenesen létezése is hozzá van kötve, 
mert ellenmondásban öntermészete törvényeivel, minden lény 
önmagát pusztítja : ha, mondom, mind ez igaz, fel nem téte- 
leztetik-e mind ezeknél fogva az egyezményes elv valósága 
által nem csak az ember, hanem a mindenség fenállása is? 
„Nem szándékom, uraim, mond Cousin Victor (Cours dephi- 
losophie 1828. 5-dik lecke) előttetek akülvilág elméletét hosz- 
szasan fejtegetni, csak azt kérdem : nem lát-e a mindenségben 
minden művelt és műveletlen ember állandó egyezményt? Le- 
het-e tagadni , hogy a világ mozgásaiban van egyezmény? Ez 
annyi volna , mint tagadni , hogy a világ fenáll , hogy fenáll 
két percig; mert ha a világ mozgásában nincs egyezmény, s 
világ pusztul." 

Bocsátkozzunk részletekbe. Az emberi öntudatot micro- 



Digitized by 



Google 



A MAGYAR PARTHENON ALAPJAI. 347 

cosmusnak, kis világnak neveztem, azaz a macrocosmos , a 
nagy világ hű tükrének. Mint a szó nem ugyan a gondolat 
maga, hanem csak annak hangi érzékitése : úgy a gondolat is 
nem ugyanaz a tárgygyal , de ha törvényszerűen képeztetik, 
annak hű eszményi képe. Már Thales és az ioniai iskola nagy 
jelentőséggel áUitá^mikép a hasonló csak hasonló által ismerte- 
tik meg. Goethe, a harmonismus legtökéletesebb incamatiója, 
melyet ismerek , ^zt színtanában , rímben , így fejezi ki : 

Wttr* nicht das Auge sonnenhafb, 
Wie könnten wir das Licht erblicken? 
Lebt nicht in uns des Gottes eigne Kraft, 
Wie könnt^ uns Göttliches entzücken? 

Eszrevevés által, mondám, öntudatunk előtt az egyes, 
a különféle jelenik meg közvetlenül, be nem végezhető sor- 
ban; ezen egyes észrevevéseket pedig önmunkás szellemünk 
Bzükségképeni egységbe foglalja össze. A mindenség szintúgy 
végnélküli különféleségnek tárgyas egysége, cosmos, mint 
azt az újabb természettudomány nevezi; sőt minden egyes 
tárgy egység magában, mint egység az ember, de egység kü- 
lön féleségben. Berzsenyi, és utána Hetényi, az emberi szelle- 
met — lelket vagy észt — egyesítő egyezménynek nevezik, tud- 
niillik önmunkásságunkra nézve, mert az egészre, a minden- 
ségre, az ember és világra nézve, szerintök az isten az 
egyesítő egyezmény : harmónia harmonisans; a mindenség 
pedig az egyesített egyezmény : harmónia harmonisata. 

Gondolkodásunk első teendői : összehasonlítások és 
megkülönböztetések. A mit meg nem tudunk különböztetni, 
azt meg sem ismerhetjük. A mellett önmunkás szellemünk 
minden ismereteinket egészletbe összefoglalván, teljes bevég- 
zett ismeretünk csak akkor lehet, ha a tárgyak ellenkező 
oldalait is megkülönböztetjük. Az igazat, szépet és jót teljesen 
csak akkor ismerjük, ha egyszersmind a hamisat, rútat és 
rosszat is ismerjük; sőt egy sarkismerete föltételezi a másik 
sark ismeretét , s azt felserkenti. Ily ellentételek által fejlődik 
mint már érintem itélve gondolkodásunk is, és a sarkulat 
(polarisatio) ezen törvényét mutatja a természet is , minden 
élet fejlődés ellenkező erők egymásra-hatása által létesül; sőt 
mivel ez, mint látni, minden gondolkodás és élet fejlődési 



Digitized by 



Google 



348 SZONTAGH GUSZTÁV. 

törvénye, ily sarkalati ellentételekben fejlődik, a történet 
tanúsága szerint az emberiség élete is, sőt a tudomány- és 
művészeté. 

Eszrevevés közt szellemünk a tárgyak különféleségét 
érzékiségünk tér- és időbeli alakjai szerint fogja fel; e külön- 
féleségét értelmünk (Verstand) categoriák szerint foglalja 
fogalmakba, s ezekből eszünk, egészleti iránya szerint képezi 
azután az igazság, szépség, boldogság, erény s isteninek 
eszméit. Léteznek-e ezen alakok, kérdezzük, a természetben 
is? Azok szerint van-e a külvilág is alkotva mint saját termé- 
szetünk? Hogy ne? bisz másképen, mint már mondám, meg 
sem ismerhetnők a természetet, sőt nem is létezhetnénk ben- 
ne. De ha ez így van, mi tehát, kérdezzük, a tér és idő a 
külvilágban? A dolgok egymás melletti létezése, s' hatásaik 
egymás utáni következése. A természettudomány , fogalmak, 
eszmék szerint, magyarázza a természetet, s hiszik-e tisztelt 
halhagatóim, hogy tudománya igaz, tehát a tárgyaknak meg- 
felelő? Ez pedig nem lehetne, ha a természet tárgyai catego- 
riák, fogalmak s eszmék -ezerint nem volnának alkotva. De 
végre eszmék — hogy lehetne a világ az igazság , szépség s 
jóság eszméi szerint alkotva? hogy lehetne nyilatkozata az 
istennek és örökkévalóságnak? Itt Goethe versét megkell 
fordítanom. Ha az igazság, szépség, jóság, isten és öröklét 
eszméi nem léteznének a külvilágban, ha szerintök a dolog 
örök lénye nem volna alkotva: lehetnének- e ezen eszmék fej.e- 
tekben mások, mint tárgy és tartalom nélküli képek, mint 
< valótlan képzelgések? Es mivel ezen eszmék, mint rendelte- 
tésünk eszméi, összes elmélet-gyakorlati munkásságunk cél- 
jait képezik, valósíthatná-e az emberiség rendeltetését, vagy 
csak létezhetnék-e a természetben, ha a természet más, teszem, 
eltérő, vagy épen ellenmondó törvényeknek volna alávetve, s 
ellenkező célokat valósítana? Láthatni, hogy ez lehetetlen 
volna. 

Fogalmakat, eszméket, annyi bizonyos, nem tulajdo- 
níthatunk a természetnek , hacsak fel nem teszszük, hogy a 
természetben is szellem, ész van mint van az embervilágban. 
Állítja-e ezt az egyezményes philosophia? Igen! ész, szellem 
van a természetben is, az isten szelleme, mely által minden 



Digitized by 



Google 



A MAGYAR PicRTHENON ALAPJAI. 349 

létező valóvá lett; de ezen szellem nem öntudatos mint az em- 
berben, hanem öntudatlan. Ezt az újabb természettudomány- 
nak mind inkább ki kell tüntetnie. Beck Propaedeuticájában 
(Greguss forditása szerint) ez a 11. lapon így fejeztetik ki: 
„A szerves élet, tüneménye oly erőnek, mely egy szerves egy- 
ségben egy gondolatot valósít. '< Cuvier pedig az állatokról azt 
mondja, hogy „az ösztöntől mintegy vélek született eszmétől 
hajtatnak.'^ Oerstedt munkájában : „A szellem a természet- 
ben^' megmutatja, mikép a természet is gondolkodik^ mert 
eletfejlődéseiben gondolatokat valósít, természetesen öntudat- 
lanul és nem maga, hanem a teremtő gondolatait s ezt kivált 
az állatok műösztönein csodálhatni. Szóval, a mint a mindenség 
képzeleteink viszonyai szempontjából a tárgyakhoz tekintve a 
valóés eszményeinekegyezménye, úgy külső és belső érzékeink 
álláspontjából tekintve egyezménye az anyag és szellemnek. A 
véges való, a végtelen valóból származott, végtelen észből; e 
végtelen ész nem kénytelen a tárgyakat észrevenni hogy gon- 
dolhassa, mint a véges, hanem gondolata tárgyas, teremtő; a 
végtelen ész gondolta a mindenséget, és a mindenség tárgy ásít- 
va, valóvá lön. Azért az isteni gondolat benne van minden való- 
ban, mely anyagból és erőből áll, anyagból és öntudatlan, s ma- 
gát nem tökéletesíthető erőből a természetben, önkénytelenül 
a végetlen ész gondolatait létesítve, s anyagból és öntudatos 
erőből, melyet szellemnek nevezünk az emberben, önmagát 
és törvényeit megismerve , rendeltetését szabadon valósítva, 
önmagát tökéletesítve, sőt a természet tárgyait is, a növé- 
nyeket és állatokat, miket élete fen tartására és szépítésére 
használ. Ez szerintünk azon természetes világszemlélet, mely 
Shakspeare szavait teljesítve : „írj le a mint vagyok" a min- 
denséget úgy tünteti elő, a mint van. Es e természetes világ- 
szemlélet, minden ferde szemlélődés által meg nem zavart 
ember tulajdona is. Kérdezzetek akármely ép velejű, bár mű- 
veletlen , magyar embert : hiszi-e, hogy test- lelkére nézve 
egység, vagy két egymástól különböző állomány (substantia)? 
Mosolyogni fog. Az ember gondolkodó lény , s gondolkodása 
összehasonlítás, elemzés és összeköttetésből áll. Hatörvénye- 
sen gondolkodik, a különfélét egységbe köti össze, s a külön- 
féleséget egységből, az egységet a különféléből igyekszik 



Digitized by 



Google 



350 SZONTAGH GUSZTÁV. 

magyarázni, aha ezt egyezményesen képes, felteheti hogyatár- 
gyakat helyesen magyarázta, helyesen ismeri. De az egyoldalú 
szemlélődés nem veszi a bevégzett egészt, az egészletet tekin- 
tetbe, hanem hiányos ferdeségre vetemedik, az összeköttetést 
keletén túl gyakorolván, megsemmisítve a különfélét, és csak 
egységet látva, vagy csak valót és anyagot, mint a reaUsmus 
és materialismus; vagy csak eszményit és szellemit, mint az 
idealismus, spiritualismus és pantheismus. Az elemzést pedig 
túlgyakorolva, felaprózza a valóságot összeférhetlen állomá- 
nyokra (substantia) , az egységet megsemmisítve. Istent és 
emberi lelket állít ugyan, mint aki nem egyenlített dualismua 
és theismus', de oly különítésben a világtól és testtol, hogy 
átlátni lehetetlen, mikép létezhessenek együtt és hathassanak 
egymásra. Des Cartes , hogy megmagyarázhassa , mikép hat- 
hat a lélek a testre, mikép emelhetjük p. o. akaratunk szerint 
teszem csak kezünket is, ezt oly megfoghatatlanak találtass 
lélekrőli túlvilági eszménye szerint méltán — hogy e tekintet- 
ben egyenesen az „isteni közbenjáráshoz" (assistentia divina) 
kénytelen folyamodni. E nehézségét a nagy Leibnitz bár még 
természet feletti értelemben, az által fejté meg, hogy „eleve 
megállapított egyezményt" (harmónia praestabilita) állított; 
azonban nagyszerű felfogását, tisztára fejtett értelemben, nem 
a német bölcselkedők karolták fel s fejtették tovább , hanem 
a magyarok, azt az élet, általános embert és világot szabályo- 
zó elvnek kiáltván ki, mely által az ismeret való-eszményi 
elemei egységbe köttetnek össze, s a philosophia követelése, 
t.i. a való-eszményi dualismus kiegyenlítése, s egységbe fog- 
lalása teljesítve lön , s ez által az igazság alapfejtménye (pro- 
bléma) megoldva , az : hogy egyezhetnek s mikép egyeznek 
képzeleteink a tárgyakkal? mint ezt a magyar egyezményes 
philosophia irodalom-történeti rajza által azonnal ki fogom 
tüntetni, e tekintetben ,y Bölcsészetünk jelenének" egy pesti 
lapban felszólalt biographusától kissé eltérve, 8 a magyar észt 
és eredetiséget méltányosabb mérték alá vetve, mi mellett 
azonban sajnálnám , ha a már készen tartott s jövő alkalom- 
kor kiosztandó koszorúk a magyar egyezményes philosophia 
ellenei táborában újabban rósz vért okoznának. 



Digitized by 



Google 



A MAGYAR PARTHENON ALAPJAI^ 351 



6. Az egyezményes rendszer irodalom történeti kifejlődése. 

A történeti adatok felfogása, megítélése és előadása, legyen 
szinhelyök az élet vagy az irodalom, azon álláspont által 
határoztatik, melyről a biráló azokat szemléli. A tárgy, a tény, 
nem magyarázza meg maga magát , azt csak a szemlélő tehe- 
^^ s %7 & magyarázat szükségkép egyéniségétől fiigg, s azon 
elvektől, mik a biráló Ítéletének alapúi szolgálnak. Criticai 
szemlét akarván tartani phílosophiai irodalmunk legkitűnőbb 
újabb jelenései felett, és Shakspeare követelése szerint ma- 
gyarázni törekedvén e jelenéseket saját valóságukban a mint 
vannak, irodalmunkban is feltűnt két álláspontot kerülni 
szándékom. 

Először : a fatalismus álláspontját , mint azt a philoso- 
phiai rendszerek birálatáhan Hegel eljárása nyomán e napok- 
banegyik hírlapnak hasábjain is, bár természetesen jól bélep- 
lezve, olvashatni szerencsénk volt. Ha bölcselkedő azon vé- 
lemény ban van, hogy csak a pantjbeisticai isten létezik, és ki- 
vűle semnű más, sem ember, sem világ, azaz hogy ember és 
világ csak a mindenisten külső tünékeny jelenetei, mik mint 
őmaga, isteni szükségess jgnek vannak alávetve : akkor meg- 
semmisülvén minden emberi szabadság és önkény , az emberi 
nem története szintúgy mint a philosophiáé átváltoznak ezen 
pantheisticai mindenisten szükségképeni nyilványításaivá, ak- 
kor minden utóbb következő philosophiai rendszer , a véletlen 
és emberi önkény kizárásával, mindig és szükségkép az előb- 
bieknek következménye s az utolsó mindig ez isteni fejlődés 
legmagasabb foka lévén, egyszersmind mindig az egyedül jo- 
gosított, sőt akkor a különböző rendszerek egymásnak ellen- 
mondó tanai is hason jogossággal bírnak, s igazságról és 
tév3lygésről igazán szó sem lehet, mert mindnyájan szintazon 
egy mindenistennek szükségképen! nyilványításai lévén, szük- 
ségkép hasonjogúak is. Kár is volna e rendszerek igazságát 
vagy hamisságát feszegetni. Mi célja lehetne ennek , ha az 
ember, öntudata dacára , sem magában sem magán kivül nem 
szabad, s így csak akaratlan szemlélője annak, mi benne és 
kivűle történik ? Úgy sem vehetné hasznát I E nézet szerint 



Digitized by 



Google 



352 SZONTAGH GUSZTÁV. 

tehát a philosophiának története csak arra szolgálhat , hogy 
megtudjuk : mi történt e tudományban előttünk ? megitélése 
ennek, ha ez a mindenistennek máskép tetszik, úgy is lehetet- 
len, szabad alkalmazásról pedig szó sem lehet; azt a minden- 
isten nem oly gyarló teremtményekre bízta mint az ember. 

Alig szükséges mondanom, mikép egyezményes bölcsel- 
kedő a philosophia történetének ezen mélységesnek hirdetett 
felfogását nem pártolhatja. O azért bölcselkedik, hogy mun- 
kássága törvényeit megismerje, s magát ezek szerint határoz- 
hassa. Szándékának főpontját ez oknál fogva ép az igazságnak 
a tévelytől, a szépnek a rúttól , a jónak a rosztól megkülön- 
böztetése képezi, s fő pontját kivált azért, mert szemében a 
philosophia nem puszta elméleti tudomány, hanem azt életben 
is akarja használni; mert ő a szabad fejlődés, az önmunkás 
haladás embere, minél fogva a szabadfejlődési szellemet meg- 
tagadó fatalisticai nézetnek a philosophia történetében szük- 
ségképen eskütt ellensége ; ennek nyilvánítása halotti szag- 
ként hat érzékeire, s ugy hiszem, mind azokéira is, kik az 
emberiség rendeltetését tökéletesülésbe helyezik, s kötelezést 
érzenek magokban szabad önmunkás létesítésére; egyének 
pedig és nemzetek , kik ezt nem érzik, úgy is korunk előre 
rohanó mozgalmai közt, praedestinálva vannak az enyésztre. 

Másodszor : kerülni akarom az elfogult hazafiság állás- 
pontját. Ha a bölcselkedő mély igazság-érzetével nem bír, ha 
őt Ítéletében az egy igazságon kivül , más valami határozni 
képes : akkor hagyjon fel a bölcselkedéssel, mert ez velejében 
épen az igazság kérdését akarja megfejteni. Egyes ember és 
nemzet, ha haladni akarnak, mindenek előtt kell hogy önma- 
gokat ismerjék igazán a mint vannak, elfogulatlanul. A nem- 
zeti irodalom e haladásra az eszményi eszköz, s hogy ezt a 
nemzet célszerűn használhassa, ismernie kell ez eszközt s be- 
esülnie, de túl nem becsülnie, hogy chínai képzelgésekbe ne 
merüljön, miknek eredménye megfeneklés. Az illő méltányos- 
ság megtagadása elcsüggeszt s hátráltat, túlbecslés , tömjé- 
nezés és bálványozás ellenben , önhitt elégletre s képzelt bo- 
rostyán koszorúkoni pihenésre vezet, nú ellenkező oldalról 
viszont megakasztja a haladást. Én eriticámban bölcselkedőink- 
kel, mint azt Vörösmarty szerint Árpád a magyartól kivánta: 



Digitized by 



Google 



A MAGTAR PARTU£NON ALAPJAI. 353 

„állva 8 szemtől szembe'' szóiandok , de irodalmi nagyságok- 
kal levén dolgom 9 levet kalappal, a nélkül azonban hogy 
meggyőződésemet megtagadnám , s a szabad szó ajkaimon 
megakadna. 

Hetényi az egyezményes philosophia eredetét Pythago- 
rasra vezeti vissza; s vele egyetért Köteled Sámuel is Philos. 
Encyclopaediájában a 149. lapon, Pythagorasról azt mond- 
ván, hogy „a világot egy harmoniásan elrendelt egésznek 
képzelte, mely a harmónia principiumai szerint igazgatta- 
tik." 

Plató is sokat beszél a harmóniáról, kivált aSespubUcá- 
rol irt munkájában. a polgárok nevelését zene és gynmasti- 
ca által akarja elintézni, zene által a szellemit, gymnastica 
által a testit. Zene alatt a tudományok és művészetek öszve- 
gét értvén, mivel ennek alaptőrvénye a harmónia, ezt termé- 
szetesen sokféle vonatkozásban alkalmazza. így szerinte maga 
az erény , cselekedeteinknek észtőrvényeinkkeli egyezményé- 
ben áll. 

Hogy Leibnitz a testi és lelki világ közt eleve megálla- 
pított egyezményt vitatott kora képzeletmódja szerint, termé- 
szetesen a test és ISek közt még természet feletti különbsé- 
get látván, már érintettem; de azt is^ hogy e velejében 
nagyszerű gondolata a németeknél következés nélkül ma- 
radott. 

És így Kant utódjának királyhegyi cathedráján , Krug 
Vilmos tanárnak , jutott azon érdem, hogy az újabb időben 
az egyezményes rendszer hirdetőjévé s alanyi oldalról meg- 
alapítójává váljék. Ebbeli nézeteit kivált Alapphilosophiájában 
(Fundamentalphilosophie) adá elő, s részletesen a philosophia 
tanaira alkalmazva rendszeres munkájában (System der Phi- 
losophie), mely görög s lengyel nyelvre is lefordíttatott, s 
hazánkban Márton István által latinra is, vagy mint Erug 
azt Fhilosophiai Szókönyvében fejezi ki : „ins ungrisch-latei- 
nische." 

Volt idő, midőn Krug egyezményes philosophiája Német- 
es Magyarországban a legdivatosabb volt, s ezt talán még 
napjainkban is mondhatni Philosophiai Szókönyvéről, mert 
nem hiszem, hogy még napjainkban is más ily tárgyú munka 

ACAD.iBT.1856.VL 23 

Digitized byCjOOQlC 



354 SZONTAGH GUSZTAV. 

hason elterjedésnek örvendjen, mire azt szerzője nézeteinek 
józansága s előadásának világossága érdemesitik. 

Krug a philosophia keletkezését — mint ezt magam is 
előadtam — az ember azon belső szükségéből származtatja, 
mely szerint mint szabad erkölcsi lénynek, törvényes munkás- 
sága s rendeltetése iránt tisztába kell jönnie , hogy magát az 
életben gondolkodva és cselekedve önállólag határozhassa. A 
philosophiát ennélfogva az emberi szellem összes munkásságá- 
nak törvényszerűsége tudományának kijelentvén, mindenek 
előtt arra törekedett, hogy rendszere biztos alapját az emberi 
öntudatban s annak közvetetlen tényeiben megvethesse. Ezen 
rendszerét ő transcendentalis synthetismusnak nevezé, mert 
úgy találá, hogy öntudatunk a lét és tudásnak egyesülete* de 
bebizonyithatlan, miért is synthetismusát egy részről trans- 
cendentalisnak nevezé, másról pedig ezen bebizonyithatlan 
synthesist azon határpontnak tartá , melyen túl sem a reali- 
smus, sem az idealismus bizonyításaival nem terjedhet , ha 
transcendensekké nem akarnak válni. 

E tételeit már egyszer szóba hozván, itt bővebb fejtege- 
téseikbe nem ereszkedem, egyenesen fS elve bírálatára men- 
vén által. 

Krug, Kant philosophiájának nevendéke volt. Ennek 
Criticismusa kivált a divatos dogmatismus ellen vala intézve, 
s így Krug is Alapphilosophiáját azzal kezdi, hogy a nem tu- 
dás állapotjába helyezi magát, s hamis eleve elfogadott véle- 
ményeket kerülni igyekezvén, mindenek előtt közvetlenül 
bizonyos elveket keres, mikből további állításai igazságát 
következetesen lehozhassa. E szándékában természetesen az 
öntudathoz fordul , s rendszere alapját annak legegyetemibb 
közvetetlen igazságaiban leli. Vagyok é$ múködam : ez szerinte 
a philosophia való eszményi fő elve; de mivel aphilosophtiás- 
nak céljának is kell lenni, melyet úgy mond kiki önkénye 
szerint választhat, ő céljául „munkássága egyezményét" tűzi 
ki, syntheticai rendszere fő elvét így fejezvén ki : „Ich bin 
thatig und suche absolute Harmonie in aller meiner Thátig- 
keit." 

Krug ezen elvét s lehozását én röpiratomban quid-pro- 
quo-nak neveztem, s Köteles Sámuel, ki máskép hű követője, 



Digitized by 



Google 



A MAGYAR PABTHENON ALAPJAI. 355 

ebben eltér tőle, sőt ellene nyilatkozik Philosophiai Encyclo- 
paediája 142. lapján, úgy vélekedvén, miképez „nem princi- 
pium , hanem csak azt teszi , hogy az egész philosophia az 
énben, vagy az emberi elmében (mens) gyökerezik", miben 
tökéletesen igaza van. 

-^ „egyezményt** illetőleg, melyet Krug bölcselkedése 
céljául önkényesen tűz ki, azt kell megjegyeznem, miszerint 
a bölcselkedő önkényesen nem szemlélődik, hanem szükségkép, 
8 ennélfogva szemlélődésének önkényesen célt sem tűzhet ki. 
Hogy Krug egyébiránt e célt helyesen találta ki, mutatja, nu- 
kép azt önkényesen nem is választá. Egész philosophiájának 
célja, annak adott értelmezése szerint, munkásságának^ töreé- 
nyességének kinyamozása; e törvényességnek bélyege, zsinór- 
mértéke az egyezmény , ennek meghatározását kell tehát böl- 
cselkedése céljául kitűznie, s Krug valóban teljesiti is ezt 
rendszerében, a logica fő elvét képzeleteink egyezményébe 
önmagokkal , a metaphysicaét azoknak egyezményébe a tár- 
gyakkal , az erkölcstanét cselekedeteink egyezményébe erköl- 
csi törvényeikkel , tehát kötelességeinkkel stb helyezvén. A 
meddig philosophiája alanyi körben forog, helyes is, és alig 
hagy valami kivánni valót, tehát logicája , jog és erkölcstana; 
hiányosabbak mindazáltal azon tanok, mik tárgyasabb felfo- 
gást követelnek, mint a metaphysica és aesthetica. Kendsze- 
res munkájában azoukivül azon anomália fordul elő, hogy a 
szöveg e munkának végtelenül kisebb részét képezi , és csak 
lécezetűl szolgál a rendszer következetessége kitüntetésére , a 
tanok tartalma pedig a jegyzetekben adatik elő. 

Krugról szükségtelen többet mondanom, minekutána 
rendszerét Köteles Sámuel munkái elősorozatánál ismételve 
szóba kell hogy hozzam. 

Újabb philosophiai irodalmunk első kitűnő bajnoka két- 
ségen kivűl Köteles Sámuel; s ő első egyezményes philosophu- 
$unk is. Németországi egyetemben nyervén képeztetése befe- 
jezését , Erdélybe visszajöttekor Marosvásárhelyt kezdé Kant 
philosophijiját tanítani ; első fellépésével nyugalomba helyez- 
vén az addig divatos Wolfét; később pedig Nagy-Enyeden 
Krug rendszerét követé. Első munkái, Erkölcstudománya, 
Philosophiai Anthropologiája, még Kant rendszere szerint ké- 

23* 



Digitized by 



Google 



356 SZONTÁGH GUSZTÁV. 

szülvék ; Logikájának második kiadása s Philos. Encyclopae- 
diájában ellenben már Krug nézeteit követi, az alanyi egyez- 
mény álláspontján állván. Köteles érdeme, hogy az újabb 
időben Takács Józseffel és Sárváry Pállal , hazai nyelvünkön 
adá elő és műveié a philosophiát. Nézetei, mint Krugéi, jó- 
zanok s világosan előadvák, bár napjainkhoz képest már elavult 
nyelven. Alig hinné az ember, mennyit haladott philosophiai 
előadásunk a magyar academia keletkezése óta. Toldy Ferenc 
tisztelt titoknokunk, ki Köteles Sámuel Anthropologiája át- 
dolgozását, tárgya, szerzője s nyelvünk iránti szeretettől 
vezettetve, szíves volt felvállalni, e munka előszavában azt 
mondja : „Köteles nyelve s a miénk közt, gazdaság, szigorú 
határozottság, rövidség és jóhangzásra nézve, több mint egy 
egész nemzedék fekszik : pedig ő csak alig lépett ki az élők 
sorából (t 1831-ben), ő tegnap még tekintet volt, ki maga is 
tovább vitte a beszédet, mely tegnapelőtt még csak pólyáiban 
hevert sat." 

A ki Köteles érdemeit művelődésünk s nemzeti nyelvünk 
iránt méltányos szemügyre akarja venni, annak el .nem sza- 
bad felednie, hogy a philosophiát Marosvásárhelyt s Nagy- 
Enyeden harminc évig nagy hatással tanitá, józan erkölcsi s 
felvilágosodott szellemben. Szóbeli előadása, mint egyik ta- 
nítványától tudom, kit barátim sorába helyezni szerencsém 
van , világosságra nézve hasonlított irási előadásához, de 
élénkségre nézve messze felülhaladta azt. Lelkesedéssel emlé- 
kezik vissza még mindig leckéire, s ezek különösen azon saját- 
sággal bírtak, hogy olykor , midőn a tárgy elvont szárazsága 
a hallgatók figyelmét ellankasztá, adomákkal állott elő, a 
tárgyat megérzékítve , miknek rendesen furcsa szabásokba 
kívánt sikert soha sem tévesztette eL Kant s később Krug 
rendszereivel. Köteles honunkban a philosophiát a világphi- 
losophia színvonalára emelé , mi által azonban nem azt aka* 
rom mondani, hogy ezen célt minden tanitó már az által ér- 
heti el , ha válogatás nélkül azon philosophiát tanítja, mely a 
külföldön történetesen épen a legnagyobb zajt üti. Ily eljárás 
hozta iskoláink cathedráira a német szemlélődő philosophiát is, 
8 ha tanáraink ezen szabályt tovább is követik, szerencsénk 
lehet ma-holnap még a legi^ abb német materialismus épületes 



Digitized by 



Google 



A MAGYAR PARTHENON ALAPJAI. 357 

tanait is a cathedrákról hirdetve hallhatni. Köteles birálólag 
járt el tisztében, mindenoldalú szempontból itélve; bizpny- 
sága annak, hogy Kant Criticismusa helyett King egyezmé- 
nyes rendszerét elfogadván, ennek dacára fő elvét — nii vei 
Krug azt helytelenül állapitá meg, — még sem fogadta el. 
Meg levén egyébiránt győződve^ mikép philosophiát lehetet- 
len úgy tanítani mint más positiv tudományokat , hogy e 
tanításnak sikere nem csak önmunkás reproductiót, hanem 
utóbb még productiót is kivan, ez oknál fogva erre útmutatást 
adott Encyclopaediájában, velősen értekezvén a philosophia 
kútfejei, mód- és rendszereiről. Egyezményes philosophiája 
fő elvét Köteles Encyclopaediája 146. lapján így formulázza : 
^„Ha magunkra reflectálunk, úgy találjuk , hogy a léleknek 
természetével semmi sem ellenkezik inkább, mint a magunk- 
kal való ellenkezés és a következetlenség; ellenben a lélek 
természetével és munkásságával semmi sem egyezik inkább 
mint a megegyezés, a harmónia, akár a gondolatokra, akár 
az akaratra, akár a cselekedetekre alkalmaztassék a har- 
mónia.'^ 

, Jnnen a philosophiának sem lehet felsőbb és nemesebb 
célja, mint az emberig elmének mindenféle munkásságában 
uralkodó harmónia és megegyezés.'* 

„Következőleg azt az általános harmóniát zz egész phi- 
losophia közönséges principiumának méltó jussál lehet tenni.'' 

Es hogyan alkalmazta Köteles ezen elvét a philosophia 
külön tanaira ? Lássuk : 

„Az emberi elmének munkásságában uralkodó harmónia, 
igy folytatja a 147. lapon beszédjét, célja és principiuma min- 
den philosophiai tudományoknak." 

„I. A theoretica philosophiára nézve." 

„1. Az értelem tudományának (a logicának) célja az, 
hogy a mi gondolataink egyezzenek az értelem törvényeivel 
és egymás közt." 

„2. Az ismeret tudományának (a metaphysicának), 
hogy a mi ismeretünk egyezzék a megismert tárgygyal— követ- 
kezőleg hogy a mi ismeretünkben nem csak formás, hanem 
egyszersmind materiás ismeret is legyen." 

„8. Az Ízlés tudományában (az aestheticában) hogy a 



Digitized by 



Google 



358 SZONTAGH GUSZTÁV. 

mi képzeteink a szép és felséges tárgyakkal megegyezésének -- 
következőleg hogy azokat ízléssel Ítéljük meg." 

„n. A practica philosophiára nézve." 

„A. A természet törvényében." 

„1. A magános jusra nézve : hogy az egyes embereknek 
külső cselekedeteik és szabadságaik kÖzt harmónia legyen, 
melyből származik az egymás mellett való elférhetés, a csendes, 
békeséges és bátorságos együttlakás." 

2. „A nemzeti törvényre nézve : tökéletes harmónia a 
státus és annak tagjai közt, melyből a státusnak élete és 
egészsége származik." 

3. „A nemzetek törvényére nézve : tökéletes harmoDia 
minden nemzetek közt, melyből származik a világ béke- 
sége." 

B. „Az erkölcstudományra nézve : akaratunknak és cse- 
lekedeteinknek tökéletes megegyezése az erkölcsi törvénynyel 
mint az erkölcsiségnek eredeti zsinórmértékével." 

C. „A vallás-philosophiára nézve : minden cselekede- 
teinknek 6 egész életünknek harmóniája vég célunkkal és fS- 
rendeltetésünkkel. " 

Köteles Sámuel, mint látni, Krug nyomain járt; álta- 
lános egyezménye pusztán alanyi természetű, csupán szelle- 
münk munkásságára szorítkozó, midőn az egyezmény csak 
úgy lehet általános, ha nem csak szellemünk, hanem a tárgyas 
világnak is fő elve. Hogy azonban Köteles Krugot szolgailag 
nem utánozta, bizonysága ennek az, miszerint a fő elv meg- 
állapításában tőle egészen eltért. Krug tudniillik különös sze- 
rencsétlenségtől vezettetve, a külön tanok elveit az egyezmény 
elve szerint határozta ugyan meg, de nem a közös elvet, a 
philosophia fő elvét , mely szerinte egész más értelmű. „Hogy 
élek s tudom hogy élek", ez kétségkivűl öntudatunk legálta- 
lánosabb ténye; de ez, mint Köteles helyesen megjegyzé, nem 
elv, melyből a philosophia igazságát le lehetne hozni. Az 
egyezmény pedig Krug fő elvében csak mint önkényesen vá- 
lasztott cél, nem pedig mint öntudatunk ténye, nem mint 
öntudatunk eredeti alakjának és szellemi munkásságunk tor- 
vényszerűségének kinyomata jelenik meg. E hibát Köteles 
javította ki, az egyezményes rendszer fő elvét öntudatunk 



Digitized by 



Google 



A MAGYAB PARTHENON ALAPJAI. 359 

legegyetemibb tényeiből határozván meg, és pedig tudtom 
szerint 6 a legelső ; mert habár Thomasius Leibnitz és Wolf 
az egyezmény elvét a philosophiára már előtte is alkalmazták, 
ez pusztán a logica azonsági törvénye , s a philosophiára csak 
mint ismeretre alkalmaztatott ; Kötelesnél azonban az egyez- 
mény nem pusztán a logica fő törvénye, hanem fő törvénye 
azellemünk összes munkásságának, az érzésnek és akaratnak 
szintúgy, mint a gondolkodásnak. Ámbár tehát Krug az 
egyezmény elvét a külön tanokra igenis legelébb alkalmazta, 
8 az által az alanyi egyezményes philosophiának az újabb idő- 
ben hirdetője lön, fő elvét ennek csak Köteles határozta meg 
helyesen, minélfogva saj átlag ő e rendszer kijavított alapjá- 
nak alkotója. 

És itt, tisztelt társak , kezdődik a magyar phüosophia. 
Ennek lehetsége kérdésbe vétetett, sőt tagadtatott is : mire 
feleletem az volt, hogy miután már van, lehetségéről többé 
kérdés nem lehet. A philosophia , ezt egyik előbbi előadásom- 
ban igyekeztem megmutatni, alanyi természetű tudomány, 
minélfogva csak alaki és szabályozó elvvel birhat, melyet ön- 
tudatunk adataiból kell lehoznunk. Ezt teljesité Köteles, 
nem Krug, nem más senki előtte, s ezen fő elv helyes megál- 
lapításával alapíta egyszersmind egy saját s magyar philoso- 
phiát, mely addig előtte nem létezett, s melynek, hogy min- 
denoldalú lehessen, csak elve tárgyilagos erény ességét kellé 
még kivívnia, mit, mint utóbb tüntetem majd ki. Berzsenyi és 
Hetényi teljesítettek. Erdély maiglan tisztelettel említi Köte- 
les Sámuel nevét : önérdemben fogyatkozónak kell annak len- 
nie, ki az érdemet másban el nem ismeri; én tehát Köteles 
Sámuelt ezennel mint a magyar egyezményes philosophia fő 
elvének érdemteljes megalapítóját üdvözlöm őszinte tiszte- 
lettel. 

Midőn irodalmunkban philosophiai kitűnőségekről van 
szó , Köteles után Imre Jánost kell neveznünk. Nálánál philo- 
sophiában, oly rövid idő alatt, nagyobb tevékenységet senki 
sem fejtett ki. Fő munkája : „Amicum foedus rationis cum 
experientia, seu philosophia crisi recentissima deducta^* mely 
1818-tól 1830-ig adatott ki, s a logicát, methaphysicát s ethi- 
cát tartalmazza , öt tekintélyes kötetet képez. Ehhez járult 



Digitized by 



Google 



360 S2ÓNTAGH GUSZTÁV- 

1829-ben magyar nyelven i A Bölcselkedés. I. rész : A gon- 
dolkodás tudománya, ü. rész : Az észmérés tudománya. 

Imre Jánost én röpiratomban azon egyezményes pbJlo- 
sophok közé soroztam , kiknél az elv nem fejlődött még ki 
tisztán öntudatra. Mi tudniillik ezen Amicum foedus ratioDis 
cum experientia? A tapasztalás és gondolkodás, tehát a való 
és eszményinek egyesülete. Épen ez az, mire mi, szorosabb 
értelemben vett egyezményes bölcselkedők, rendszerünk ve- 
lejét helyezzük. Mivel azonban Imre ezen elvet kinemmondw 
ja, a strictae óbservantiae egyezményes bölcseikeddi közé 
nem számitható. Imréről egyébiránt Hetényi Jánosnak : A 
magyar philosophia történetirásának alaprajzában (Tudomány- 
tár, Új foly. n. kötet) a 152. lapon nyilvánított Ítéletét kell 
ismételnem: „Imre János, igy fejezi ki magát — ama korán tő- 
lünk elköltözött éles elme, nyomós munkáival azon reményt 
derítette fel a honi bölcseség kedvellőiben, hogy valahára lesz 
nekünk is nemzeti bölcselkedőnk , minő a németeknek Kant, 
angoloknál Bentham, Franchonban régen Cartesius, ma Cou- 
sin; egyébiránt még 42 év, melyet felejthetetlen Imrénkei- 
töltött közöttünk, nem elég, hogy az ész mélységeit akárki 
is meglábolja, és azt a tudományt feszes szabályok alá húzza, 
melyre az emberi élet kevés , és szűk határ.'' 

A műszavak magyarításában Imre szerencsétlen volti 
^7 hogy magyar logica és metaphysicájának olvasása ma 
már kelletlenül esik. 

Kitűnő bölcselkedőink sorában, elvrokonságnál fogva, 
Imre után Purgstaller Józsefei kell neveznem , bár időre nézve 
jóval utána áll. Reál-ideál rendszere, melyet azitjabb Rein- 
holdtól kölcsönzött, Imre Amicum foedusára emlékeztet, meti 
valóban ez is nem más , mint egyesülete a tapasztalásnak a 
gondolkodással; sőt Purgstaller rendszere, fő elvének magya- 
rázata által , még közelebb vonz a strictae observantíae 
egyezményes philosophokhoz, mint Imre, a nélkül azonban 
hogy őt szorosan ezekhez lehetne számítani. Tőle, a jogtant 
kivéve, minden philosophiai tanokat birjuk ismételt kiadások- 
ban; a széptant elemző és összekötő módszer szerint külön 
külön; azonkivül jeles propaedeuticáját. Kézikönyvei isko- 
láinkban székiben használtatván, mondhatni hogy Purgstaller 



Digitized by 



Google 



A MAGYAR PARTHENON ALAPJAI. 361 

a leghasznosabb phllosophiai iró lett hazánkban, s közhasznú 
nem csak munkái tartalmánál fogva, mik érthető előadásban 
heljes phllosophiai nézeteket terjesztenek, hanem philosophiai 
műnyelvünk gyarapítása által is, igen szerencsés lévén a mű- 
szavak magyarításában. E tekintetben az egyezményes philo- 
sophiának egy új, ki nem kerülhető tér nyílik a harcháborúra, 
melyet szép csendesen a gyakorlat terén kell folytatnia, az 
eldöntést a közönségre bízva. Tudniillik a szó a gondolat han- 
gi és írásbeli megérzékítése lévén , a különböző philosophiai 
rendszereknél a műszavak különbözők , mert különböző a fo- 
galom-képezés, s így a szók értelme is. Az azonság rendszere 
p.o. felteszi a fogalmaknál a fogalom s tárgya azonságát; a 
dualisticai rendszerek követői ezen azonságot nem létezőnek, 
sőt lehetetlennek tartván, fogalmaik értelmével ezt természe- 
tesen össze sem köthetik. Mindkét gondolkodásmód lényege- 
sen eltérvén egymástól, eltérő kifejezést is követel s a duali- 
sták, akármely szinűek legyenek, soha el nem fogadhatják az 
azonsági rendszer követőinek műszavait, mert azokat rend- 
szerök elvei szerint elcsavart, hamis, lehetetlen fogalomképe- 
zésből eredteknek állítván, elfogadásuk részökről philosophiai 
hitvallásuk megszegését tételezné fel. Harcháború tehát az 
azonsági rendszerrel e tekintetben is, és pedig ki nem kerül- 
hető! Philosophiai nyelvünk, mint már érintem, tisztelt tár- 
sunk Balogh Pál és Hetényi János koszorúzott pályairataik- 
kal lépett mostani fokára ; én e nyelvet Propylaeumaimban 
tovább fejteni igyekeztem , s Purgstaller József nyomaimba 
lépve kiképezte azt a philosophia összes tanai terjedelmében, 
a jogtant kivéve, melyet nem adott ki , e hiányt azonban ki- 
pótlák jogtudósaink, és pedig velünk kezet fogva, hasonló 
irányban. A polémia egyébiránt e tekintetben szükségtelen ; 
az ügynek gyakorlatban kell eldőlnie, s eldől az által magá- 
tól, ha bölcselkedőink túlnyomó többsége, az egyik vagy 
másik rendszerhez áll. 

Eddigi előadásomból a tisztelt társak láthatták, mikép 
alanyi, pusztán szellemünk munkásságára kiterjeszkedő egyez- 
mény , csak fél egyezmény. Egyezmény, kivált általános, mint 
azt Krug és Köteles kimondták, egés^letet tesz felj tehát nem 
csak lélektani, hanem physicai és cosmicai egyezményt is. E 



Digitized by 



Google 



362 SZONTAGH GUSZTÁV. 

fokra a magyar philosophia Berzsenyi és Hetényi törekvései 
által hágott fel 

Berzsenyi Dánielt oemzetünk mint egyik első rendű köl- 
tőjét tiszteli s talán e körben sem találok ellenmondásra, ha 
állítom : hogy különösen az óda magas lengületében irodal- 
munk terén eddig utói nem ért fönségben tündöklik ; azonban 
hányan ismerik őt mint mély műphilosophot ? és mint a 
magyar egyezményes philosophia tárgyas érvényességének 
alapítóját? Székfoglaló beszéde, melyben a „Poétái harmoni- 
sticáról" értekezett, s mely hetedfél nyomtatott ívre terjed- 
vén, inkább kis munka mint értekezés, syntheticai, elemző 
magyarázatokba nem bocsátkozó felfogás, és műszavainak 
elavult érthetetlensége által már magában nem vonzó olva^ 
mány, s még kevesbbé lett azzá összes munkái kiadásában, 
Döbrentei Gábor philologiai bogarai által így lett, hogy 
ezen nagyszerű bölcsészet-müvészeti kinyilatkoztatás, irodal- 
munkban mint kiáltó szó a pusztában hangzott el, de— nem 
örökre. A kor nagy férüai iránt méltatlan, sőt háládatlan 
lehet, de nem az utókor. 

Krug egyezménye, melyet köztünk Köteles helyesebben 
megállapítva honosított meg, félúton állt meg, csak alany- 
eszményi oldalát képezvén ki; hátramaradt a tárgyas. És itt 
egy munkát kell megneveznem, melylyel csak nem régiben 
ismerkedtem meg s mely meglehet még ezen irodalmi téren 
előkelőleg járatos körben is ösmeretlen , értem Thünner né- 
met nyelven írt s Bécsben, 1827-ben nyomtatott Alapphiloso- 
phiáját. írója érzé Krug egyoldalúságát, s ki akarta azt egé- 
szíteni , alanyi egyezményéhez a tárgyast hozzá toldva, a tőle 
úgy nevezett Cosmicát. A gondolat ép és helyes , de szeren- 
csétlenül vitetett ki. Krugot utánozva , ő is munkájának tar- 
talmát a jegyzetekben adja elő, új terminológiával él, előadása 
egészen scholasticai, még pedig annyira, hogy ép alapgondo- 
lata dacára hatás és nyom nélkül elhangzott. 

Thürmer e munkáját kellé megszereznem, mert 1827- 
ben nyomatván. Berzsenyi székfoglaló beszéde pedig 1832-re 
esvén, lehetséges, hogy Berzsenyi alany- tárgyas egyezményét 
Krug-Thürmertől kölcsönözte. Meglehet, mondom, mert én 
Berzsenyi életének külső körülményeibe nem vagyok beavatva, 



Digitized by 



Google 



A MAGYAR PARTHENON ALAPJAI. 368 

j 
tehát csak munkája után Ítélhetek ; antíyit azonban mondha- 
tok, ennek tartalma ellenkezőt bizonyít. Berzsenyi egyezmé- 
nyének középpontja : isten , Thiirmer Cosmicájában ember 
és világ isten nélkül áll. Belső okok jogositnak tehát azon 
állításra, hogy nézetei korának irodalmától függetlenül, a 
görög élet és irodalom, különösen Plató nyomán fejlődtek ki. 

Berzsenyi Dániel , mint Hetényi János, a classica lite- 
ratura nerendéke volt. Egyre mint másikra eldöntőleg hatott' 
a régi görög római élet harmóniája, mely nevelésöknek alapúi 
szolgálván, áthatotta tudományukat szintúgy, mint müvé- 
Fzetöket , az utókornak örökérvényességü mintákat hagyván 
Keresztyén világi tudományunk s művészetünk a görögből 
származik, és csak azon a nyomon s irányban haladhat igaz 
úton, melyen a hellénektől indíttatott meg. Ez alapnézete 
Berzsenyinek, Hetényinek, és Goethének. Bocsánatot kérek, 
ha itt szeretett embereimet az öröm némi diadálérzetével együtt 
nevezem meg. Berzsenyi különösen Plató munkáit latin fordi- 
dásban ismerte, s azokba mef űlt el ; emliti a Sjrmposiont, Dio- 
tima nézeteit, említi Phaedont; ismételve hellenikáról szól 
mint Hetényi parthenismusról. Plató költői philosoph volt, 
Berzsenyi philosoph költő; egész eszmeképzéses járása Platóra 
emlékeztet, szóval: munkájából Ítélve fel kell tennünk, hogy 
nézeteit az egyezményről és szépről, nem máshonnan, hanem 
egyenesen a görög élet és művészetből, különösen pedig Plató 
munkáiból merítette , tudnivaló, önálló productióval. 

Berzsenyi a bel- és külvilágot, a gondolkodást, a képze- 
lem működéseit és a természet tüneményeit nagyszerű synthe- 
ticai intuitióval , mint az egy anyag-szellemi végtelen külön- 
féleségü, de önmagában összehangzó életnek jeleneteit fogja 
fel; a mindenség — emberes világ — neki ennélfogva az egyez- 
mény ezett egyezmény, az isten ellenben az egyezményező 
egyezmény. Szintúgy belvilágunkra átmenvén , az emberi lé- 
lek az egyezményező ; tehetségeink pedig az egyezményezett 
egyezmény. E felfogás szerint a természet az eredeti szép, a 
világ pedig a legfőbb szép. „A képzelem világa is, ezek saját 
szavai, a természetben van, mert az sem egyéb mint emberi 
természet, mely is a képzelem csak addig valami, míg termé- 
szetes; mert hol a természet megszűnik, ott kezdődik a sem* 



Digitized by 



Google 



364 SZONTAGH GUSZTÁV. 

mi.<< Az életnek törvényszerűsége, emberben és világban, 
képezi a harmóniát, harmóniáját az anyagnak és szellemnek, 
gondolatnak, képzeletnek, és valónak, harmóniáját az igaz- 
nak és jónak, és e harmónia mint tünemény szemlélve, érze- 
ményi közvetetten felfogásban, képezi a szépet a természetben; 
a képzelem által reproducálva a szépet a művészetben. Min- 
den tehát, a mi érzéki vagy képzelmi köz vetetlen felfogásban 
harmóniát mutat, szép, a harmoniátlan rút, s mivel az, mi 
törvényszerű , egyszersmind célszerű is , s mivel az élet mű- 
ködésének céljávali teljes megegyezését tökélynek szoktuk 
nevezni; e szempontból tekintve , mondhatjuk azt is: szép a 
mi tökéletes. 

A harmónia a különfélének egységbei egyesületét fölté- 
telezvén, a szépnek canona a közép szép; ez a tulajdonképeni 
görög szépség, mely egyaránt távol van a művészeti légben 
lengő idealismustól, mint szolgailag utánzó realismustól; 8 a 
valót és eszményit, testit és lelkit egy teljesen összehangzó, 
tehát tökéletes egészben egyesíti, mely ennélfogva semosz- 
szekötést és egységet nélkülöző tarkaság , hanem a különfé- 
leséget kitüntető, s szert jellemzetes egység; sem a különfélét 
egységben megszüntető egyformaság ^hsxieni oly egész, melv- 
ben, mint mondám, a különféleség egységbe van összekötve, s 
mely ennélfogva sem hiányt y sem feleslegvalót nem mutat, » 
melylyel mint élettünemény vagy élet- visszatükrözésével (mű- 
vészetben) semmi sem ellenkezik inkább az élettelenség és 
eltörpült vagy törvényellenes életnél. 

Bocsánatot kérek, ha rövidre vonván Berzsenyi nézeteit, 
a világosság ellen vétettem volna. Nem könnyű platói eszme- 
járását követni , kivált azért is , mert Berzsenyi csakugyan 
erősebb lévén versben mint prózában, nézeteit nem a legjobb 
rendben adja elő, s magyarázatukkal keveset bibelődik. Előa- 
dásomból legalább annyi kitetszik, hogy Berzsenyi székfog- 
laló beszédében , legalább az én meggyőződésem szerint, nem 
csak a szépnek teljesen fenekére pillantott , hanem egyszers- 
mind a gondolkodás és élet szabályozó fő elvét kimondá, sez 
által alapitója lön a magyar egyezményes philosophiának tár- 
gyas oldalról, a lélektani egyezményhez a physicait és cosmi- 
cait hozzá mellékelve ; s így az elvet általánosságra emelvén, 



Digitized by 



Google 



A MAGYAR PABTHENON ALAPJAI. . 365 

a harmóniát panharmoniára 9 mi oknál fogva nem állhatom 
meg, hogy hazánk e kitűnő geniusa síremlékére, a költői ko- 
szorúhoz , mely azt régóta dlszeslti , még a műphilosoph ko- 
szorúját Í8 hozzá ne mellékeljem; bocsánatot kérve egyszers- 
mind a magyar philosophia elleneitől » hogy őt ismételve 
annak tárgyilagos megalapítójának nevezni bátorkodtam, mi- 
Tel, mint az adatokból láthatják , valóban az , és én csak 
azért, mivel Berzsenyi, szerencsétlenségére magyar volt, a 
torténtett nem történtté nem tehetem. 

Közönségünk, velem együtt, eddigelé Hetényi Jánost 
tartá a ma^ar egyezményes philosophia alapítójának ; de a 
tények más nézetre vezettek. E philosophiának elve, és pedig 
szintúgy alanyi mint tárgyas, érvényességben már ki volt 
mondva, mielőtt Hetényi első munkájával föllépett. Köteles 
antecedentiáját szükségtelen bizonyítanom ; Berzsenyi szék- 
foglaló beszéde 1833. jött ki, Hetényi első philosophiai mun- 
kája : ,,A magyar philosophia történetírásának alaprajza'* a 
Tudománytár új folyama H-dik kötetében : 1837-ben tehát 
négy évvel utána. Itt említi Hetényi először a harmonismust, 
8 ámbár az Academia 1841-ki nagygyűlésén „Az ész és phi- 
losophia folségéről" tartott székfoglaló beszédében azt mond- 
ja : hogy őt a harmonismusra a mód- és rendszerek eriticai 
birálata vezette, melynél fogva átlátta, mikép ezek ritkán 
vannak az ész és élettel öszhangzásban , sokszor pedig ezekkel 
tökéletes ellenkezésben" (Évkönyv, VI. köt. 34. lap), mely 
állítását kétségbe sem hozhatjuk ; hogy azonban ezen meg- 
győződésénél fogva épen az egyezményes rendszert karolta fel,i 
ez Ítéletem szerint, Berzsenyi poétái Harmonistikája ismeretét 
tételezi fel, nem szükségkép, az igaz, de hogy ez valóban így 
történt, mutatja az újnak hirdetett tan foglalatja, s az elvnek, 
sőt a sarkigazságok nem csak értelmi, de szószerinti azonsága 
is. Midőn az academia Évkönyveinekl. kötete megjelent, He- 
tényi mint tudós már kivolt képezve, s nagy könyvtárt gyűjt- 
vén, lehetetlen hogy azon testület munkásságának első tanu- 
jeléről tudomást ne szerzett volna , melynek körébe tartoznia 
egyike lehetett nagyratörekvő életcéljainak. Berzsenyi mun- 
káját pedig olvasva , ez szelleménél fogva reá a legnagyobb 
hatást gyakorolhatta. Nevendéke, mint Berzsenyi, a classica 



Digitized by 



Google 



366 SZONTAGH GUSZTÁV. 

literaturának, és szellemével Hellesban és Romában élve, őt 
\s elragadd a classicai világ harmóniája. Mennyire honos volt 
ő e világban , mntatja a római philosophiának rajza, oly mú, 
mely gyönyörködtetve tiszteletre ragad szerzője iránt, akár a 
római irodalom mélyen beható ismeretét , akár éles eriticai 
eszét, akár végre kitisztult, talpraesett philosophiai nézeteit 
vegyük tekintetbe. Egyébiránt Hetényi Berzsenyitől nemcsak 
egyezményes rendszere tartalmának velejét kölcsönözte, ha- 
nem ezt szintazon szavakkal is fejezte ki, mert az valóban 
különbséget nem tehet, hogy Hetényi egyezményről szól, mi- 
dőn Berzsenyi harmóniáról, mert a magyar és latin szó által 
mindkettő szintazon tárgyat és gondolatot igyekszik kifejezni. 
Berzsenyi az istent harmonizáló harmóniának nevezi, Hetényi 
egyesitő egyezménynek; de más helyütt harmónia harmoni- 
sansnak is, Hetényi a világot „egyesitett egyezménynek" 
Berzsenyi „harmonisált harmóniának^' ; de másutt viszont 
harmónia harmonisátának is. Az alaptételekben is, a mennyire 
azoka^t Berzsenyi, értekezése szűkebb körében, nyilvánította, 
teljesen megegyeznek egymással; ott vaa a szépnek, igaznak 
és jónak canona, mely a végleteket kizárja, s minden szerte- 
lenségét kárhoztat, ez ellen egyformán csatáznak mindketten, 
s a mint Berzsenyi a magasabb szépet csak az igaznak és jó- 
nak egyesületében találja, úgy Hetényi viszont az igaznak é^ 
jónak nélkülözhetlen befejező tulajdonául a szépet tűzi ki; sőt 
az életszépitést céljául a philosophiának általában. 

Hetényi János az egyezményt mint elvet teljes, alany- 
tárgyas értelmében, az egész philosophiára alkalmazá, görög 
szellemben e tudománynak az életsiépitésf tűzvén ki irányául. 
A mellett philosophiája egészen gyakorlati szabású, élettudo- 
mány ^ sőt cselekvési oldalról tekintve mesterség ^ mondanám 
művészet, a mennyiben alkalmazásában a remeklő gyakorlati 
ügyesség nélkülözhetlen kelléke. Hetényi e nézete előadásá- 
ban oly felhevült, szenvedehnes, s végletekre hajlandó, hogy 
magyarázatára külső okokhoz kénytelenittetünk folyamodói. 
Öt , úgy látszik , az eleméleti és gyakorlati észnek a Kantféle 
túlságos elemzésből eredt s végletekbe sülyedő ellentételezése 
boszantá, mert az észt ellenmondásba hozá önmagával , mi- 
nek következtében Hetényi ezen túlzott ellentételezés elleu 



Digitized by 



Google 



A MAGYAR PARTHENON ALAPJAI. 367 

az 9,egy megoszthatlan ész'* nevében tiltakozik; de boBszan- 
kodásiban maga is túlmegy a határon, elméleti, és gyakorlati 
észről semmit sem akarván tudni , minek következtében aphi- 
losophiát sem osztja fel elméleti és gyakorlati philosophiára, 
hanem philosophiájának fő elve lévén az élet, magános és tár- 
sas élettudamónyra. 

Nézetem szerint az ész egysége semmit sem szenved az 
által, ha annak elméleti és gyakorlati irányát megkülönböz- 
tetjük, mit tennünk kell, mivel valóban létezik, a gondolkodás 
igen szembetűnően különbözvén a cselekvéstől. 

Még nagyobb ellenszenvet mutat Hetényi a német szem- 
lélődő philosophia ellen, scholasticai szabása s elméletbe elszi- 
getelése miatt, mi által az élettől egészen eltávozik. Ez ellen- 
szenvnek tulajdonítom, hogy az öntudatról s alanyi philoso- 
pMáról semmit sem akar hallani , s egyezményes rendszere fő 
tételeit az életből törekszik meríteni. Azonban az élet, a ta- 
pasztalás, a szemlélet, csak arról tudósít mi van^ de arról mi- 
kép van, és szükségkép így van-e? csak- eszünk. Minden 
ismeret tehát, mivel szellemünk működésének eredménye, 
mivel a tárgyak magyarázata, alanyi alapon nyugszik, kivált 
a philosophiai, mely nem csak az igazság utolsó okait igyek- 
szik kinyomozni , hanem lényeges tartalmánál fogva, törvé- 
nyes munkásságunk tudománya, tehát nem csak alanyi, de 
alaki tudomány is. Hetényinek ezen túlságosan tárgyas és 
gyakorlati felfogása, melyet egyezményesnek nem lehet ne- 
vezni, gyanításom szerint oka annak, hogy egyezményes 
philosophiáját gyakori Ígérgetései dacára 16 év folytán nem 
birta megalkotni , mert tárgyilagosan nem tudta megállapíta- 
ni. Pillantsunk csak fő tételeire : „az egyezményes philoso- 
phiának — mond ő egy helyütt — két vezércsillaga van , a» 
é$z és élet.*^ És másutt : Az életharmoniának két tényezője/ 
van : ésuderű és elehúség.'^ Mi oknálfogva? kérdezzük. Tár- 
gyilagos oldalról tekintve e tételek légben függenek, bár tel- 
jesen igazak, és igazságuk csak akkor tűnik szemünkbe , ha 
azokat alanyi utón öntudatunkból igazoljuk, öntudatunk ta- 
núsága szerint tudniillik minden ismeretünk tapasztalásból 
származik, gondolkodás által, tehát a philosophiai is, minél- 
fogva e tudomány vezércsillagainak igen is, az észt és életet 



Digitized by 



Google 



368 SZONTAGH GUSZTÁV. 

kell tartanunk. És mivel épen ezen öntudat tanúsága szerint 
szinte kétségtelen, mikép munkásságunk törvényszerűsége 
egy részről — elméletileg — az elvek helyes megállapításától, 
más részről pedig gyakorlatilag — ezen elvek hű létesűlésétől 
függ : kétséget nem szenvedhet az is, hogy észderű és elvhü- 
ség a helyes philosophia tényezői. 

És vajon nem túlságos visszahatás a szemlélődő phQo- 
sophia ellen mutatkozik-e Hetényinél abban, ha ő a philoso- 
phiának vég célúi nem csak az életszépltést tűzi ki, hanem 9 
philosophiát egyenesen életszépitő mesterségnek nevezi? Az 
igaznak és jónak létesiilési , tehát jelenési nélkülözhetlen tor- 
vényszerű alakja kétségkívül a szép, a szépnek alkotása mű- 
vészet. Ennyiben tehát igaza van Hetényinek ; de ez a philo- 
sophiának csak közvetett célja lehet. Közvetetlen céljául a 
szépet csak a művészet tűzheti ki , közvetett céljai ennek a 
mellett az igaz és jó , a philosophia ellenben mint íudomány 
nem lehet művészet; neki köz vetetlenül csak az igaz, szép, jó 
és isteninek meghatározásával van dolga; gyakorlati létesü- 
lése ez eszméknek az életben, alakra nézve, igen is a szépség 
szabályai alatt áll; de a philosophia ezen létesülésnek csak 
szabályait határozhatja meg; a művészeti létesűlés pedig sze- 
rintem határain kivűl esik. 

A philosophiai tanok osztályozásában is talán nem épen 
múlhatatlanul szükséges újításokat indítványoz. A lüektamil 
nála szó sincs; helyébe slz 4ilapplulosophiát állítja, melynek 
egyik része a logicay a másik az egyezménytan. Hogy Hetényi 
igen jól tudta, hol fekszik egyezményes elve , s általában az 
egész philosophiának alapja, az egyezmény tan foglalatjából 
kitűnik, mely szerinte ezen alapelv „eszméjét, alapját, vi- 
szonyát és törvényeit adja elő.*^ Más helyütt az ész lényegét 
m^kgyarázván azt mondja, hogy ennek „négy fő jelleme van, 
úgymint egyetemiség, általánosság, egyesítés és haladás." Ha 
nz öntudat philosophiája ellen annyit nem csatázik, ezek sze- 
rint azt kellene gyanítanunk, mikép Magyar Parthenonában, 
átesvén a bevezetésen, Egyezmény tanában philosophiája fo 
elvét az öntudatból fejti ki ; de éles nyilatkozatai az öntudat 
philosophiai ellen, ezt viszont kétségbe helyezik. 

A philosophiának tanaira nézve Hetényi még nagyobb 



Digitized by 



Google 



A MAGYAR PARTHENON ALAPJAI. 369 

reformer. „Elosztása harmonisticánknak, így szól székfoglaló 
beszédében (Evkönyvek yi.köt.61. lap.), eltér lényegesen az 
eddigi philosophiák részeitől. Ez mellőzi ezen ismeretes el- 
osztást : elméleti és gyakorlati philosophia. Neki fő elveiévén 
az élet, elosztja azt magános és társas életíudományra. Az 
elsőnek elméleti részében előadván elsőben az alapi élet philo- 
sophiáját, melynek tárgya a testi *és kereseti élet; másodszor 
afensőbb vagy szellemi élet philosophiáját, melynek elmélet- 
tárgyai a szellem , világ és isten ; gyakorlati részében pedig 
a morált, mely az alapi és fensőbb élettan elméleteiből eredő 
elveket adja elő. Társas élettanában előadja elsőben a házi 
é/e<philoBophiáját; polgári élettanában a jogtan és politica 
elveit Végre vallási, Y$Lgj egyházi élettanában acultus, az 
^yház philosophiáját, miknek egyezményben kell lenniök nem 
csak az észvallás és tiszta morál általános elveivel , hanem a 
státus céljával is stb.'^ 

Ha e felosztásra élesebben oda pillantunk, kitűnik, mi- 
kép az eddigi felosztásoktól jobbadán csak külsőleg tér el, s 
túlcsigázott tárgyas és gyakorlati irányt bizonyít, mert hogy 
a philosophiába a „testi és kereseti élet*' szabályait is belefog- 
laljuk, — erre aligha elhatároíandják magokat hazánk böl- 
cselkedői. 

Ami véleményemet illeti, én ily ujitások szükségét át 
nem láthatom. A lélektani módszert tartván a philosophia mű- 
velése egyedül helyes eszközének , nekem a philosophiának 
alaptana a lélektan. Öntudatunk magyarázata és az egyez- 
ményes elv megállapítása itt foglalhatnak helyt. A philoso- 
phia tanok pedig szerintem rendeltetésünk eszméi által meg 
vannak határozva , tehát következhetnek egymás után azon 
név alatt és sorban, mint eddig előa(Tattak, s az egész javítás 
az egyezményes rendszer által csak abban áll, hopry c tanok 
teljesebb öszhangzásba hozathatnak egymással. A nyilai s, mely 
eddig a gondolatbeli igazságot a tárgyastól elválasztá, tehát 
alogicát a metaphysicától, nem volt kisebb, mint a test és 
lélek közt ; szintoly tátongó rés választá el az érzéki és erköl- 
csi jót, a jólétet és erényt; s nem csekélyebb mutatkozott a 
tudás és hit között. Az' által pedig, hogy az egyezményes 
philosophia a gondolkodást,' érzést, vágyat és akaratot az 

▲CAO. ÉBT. 1S56. VI. 2'í 



Digitized by 



Google 



370 . ÖZONTAÖH GUSZTÁV. 

emberben, életműködéseknek nyilatkoztatja, mik a mintegj 
ée ugyanazon életerőből erednek, úgy teljes egységben és 
öszhangzásban is léteznek nem csak egymással , hanem a tár- 
gyas mindenséggel is; az által mondom betöltötte azon nyi- 
last, mely eddig szellemi munkásságunk különböző irányai 
közt fennállt , s a mellett öntudatunk elemezése által kimutat- 
ván, mikép minden egység, szükségesség és egyetemese^ 
ismeretünkben nem a tapasztalásból származik, hanem szelle- 
münk eredeti alkotása s eszünk önmunkásságábi&l, minélfogTt 
eszményi világszemléletünk- hason jogossággal bír mint való 
(reál) világszemléletünk, s tulajdonképen ennek szükségképem 
kiegészítője : ez által egyszersmind a hitet összekapcsolta a 
tudással, s amazt ennek fölibe helyezte, mint befejező zár^ 
kövét. Az egyezményes bölcselkedő általában jól fog tenni, baa 
helyett hogy szükségtelen újításokat kezdene, mindent elkövet^ 
mi őt azon gyanúba hozhatná, mintha a philosophiát, mely 
már három évezred óta fenáll , újra fel akarná találni. 

Tisztelt osztály I Eltéréseimet soroztam elő Hetényi Já- 
nos philosophiai nézeteitől , a helyett hogy eszméit adtam 
volna elő , s tettem ezt nem eriticai yiszketegből vagy felsőbb- 
ségi igény nyel, mi által, Hetényivel szemközt, minden józa- 
nul gondolkodó előtt csak nevetségessé tenném magamat 
Hetényivel én minden eredményben annyira egyezem, hogy 
nézeteit előadva, enmagam nézeteit kellene ism^elnem, szint- 
azon nézeteket, miket előadásaim során épen itt nyilváníthatni 
szerencsém volt. Ezen eltéréseket pedig el nem haUgathattam 
azon okból, mivel az egyezményes philosophia ezentúli mÚTe- 
lői, tanait főleg Hetényi Írásaiból fogják meríteni. E művelési 
módra nézve eltérvén tőle , ki kellé azt tüntetnem, hogy az 
utánunk jövők magokat az egyik vagy másik oldalra elhatá- 
rozhassák. Igényeim e mellett nem lehetnek mások, hanem 
csak hogy nézeteim , tisztelt néhai társam nézetei mellé soroz- 
tassanak. 

Hetényi érdeme a magyar egyezményes philosophia ko- 
rul nem az, hogy ő azt feltalálta; mert az mint láttuk már 
előtte létezett, hanem az, hogy a kikiáltott elvet egész érvé- 
nyességében átlátva, a philosophiára ^ész terjedelemben 
alkalmazta. Mily hévvel s reménynyel fogta fel ez ügyet, 



Digitized by 



Google 



A MAGYAE PARTHENON ALAPJAI. 371 

nyilatkozataiból látható. Ö az egyezményes rendszert a philo- 
sophia érettségi y sőt arany korának nevezi, nagyszerű reform^ 
nak mint Baco a tőle ajánlott észlelési módszer alkalmazását 
,,refitauratio magnának'^; s nagyratörekvő lelke föllelkesűlt, 
hogy nemzetét e kincs boldog örökösévé tehesse. így támadt 
benne a Magyar Parthenon nagyszerű eszméje, melyet fájda- 
lom! be nem végezhetett, mi mellett akaratlanul Kazinczy 
Ferenc szavai ötlenek eszembe : „Ki lép ürült nyomodba ?'' 
mert tisztelt osztály, ki kell itt meggyőződésemet mondanom: 
bölcselkedő, oly széles tudománynyal, éles és józan észszel, 
mint Hetényi János, koráig e hazában még nem létezett. Hol 
írásaiban az ihlettség megszállja^ valami magasabb szellem 
tűnik elő, bizonyos gondolkodási grandezza, mely inpbnál. 

Es ime tisztelt társak , egyenként elősoroltam azon böl- 
cselkedőinket , kiknek irásai újabb philósophiai irodalmunk 
derekát képezik. Jelesebbeket a megnevezetteknél nem isme- 
rek. Tanaik előadásából kiviláglik, mikép ellentétben a német 
újabb philósophiai irodalommal, mely alegtarkább, egymás- 
nak ellenmondó vegyületet mutatja, meglepő egyezésben 
vannak egymással, s ha nem is tüzetes egyezményes philosoph 
mind, legalább mind a való-eszményi rendszer követője, tehát 
inplicite egyezményes. Ezen speciális , philósophiai összeegye- 
zést, én röpiratomban az egyetemesből, a nemzetiségből igye- 
keztem magyarázni, nemzeti, magyar philosophiáról szólván, 
mit itt Pesten és Sáros-Patakon nagyon rósz néven vettek, 
úgy vélekedvén^ l^ogy csak egy philosopbia lehet és van. De 
hát az istenért mutassák meg, hol van ezen egy philosophia 
elrejtve, mert én azt sem a jelen, sem a múlt korban nem 
találhatom, hanem csak philósophiai rendszereket, mik nem- 
ietek éa korok szerint változnak. Ily korunkban , nemzetünk 
kebelében támadt saját philósophiai rendszer az egyezményes 
is, melyet azért magyar philosophiának bátorkodtam nevezni, 
és pedig nem csak azért miyel magyar nyelven képeztetett, 
hanem azért is mivel tartalmára nézve, mint kimutattam, va«» 
lóban sajátságos és másutt nem létező. Tényleg meg lévén 
tehát a magyar philosophia, arról többé nem lehet kérdés: 
lehetséges-e az vagy nem? 

Tárgyas irányban e philosophia mellőzve korunk philo* 

24* 



Digitized by 



Google 



372 SZONTAGH GUSZTÁV. 

eophiáját, egyenesen az eredeti kútfőből, a görög philosophiá- 
ból keletkezett, mint magától értetik : eredeti productióval; a 
görög philosophia pedig igazságait ellentétben a sopbiatákkal 
fejtette ki. Ez, úgy látszik , sorsa lesz a magyar philosophii- 
nak is. A polémia előadásomból ki van rekesztve, irót és mun- 
kát azért itt meg ne^l nevezhetek ; hogy azonban kitűnjék, 
mily fegyverrel küzdenek a magyar philosophia ellenei, sza- 
badjon prfWáií/ egy pár sort idéznem, mely ly el egy valaki a ma- 
gyar philosophiát leteríthetni vélte. Én röpiratomban körül- 
belül azt mondtam : tárgyra nésee a magyar philosophia nem 
különbözik más philosophiától , hanem e tárgynak magyorá- 
zatábauy ismertetésében, „Ha tárgyra, igy felel reá a megtá- 
madó — mint Szontagh mondja , nincs magyar nemzeti böl- 
csészet, az a kérdés : bölcsészet-e oly tanitmány, melynema 
bölcsészet tárgyával foglalkozik ? (de hisz én épen ellenkezőleg 
azt mondtam, hogy azzal foglalkozik); s érdemli- e az, hogy 
a nenneliségi jelző több legyen rajta gúnynévnél, cifra szónál? 
Más szóval : lehet-e tárgyán ktvűl^ vagy inkább tárgya nélkül 
a bölcsészet akár német, akár francia, akár angol sat.^* Nem 
ah nem! ez feleletem , mert tárgy nélkül ismeret sem létezik. 
De hát , komolyan szólva, ki állította ezt ? Minden emberi is- 
meret — legegyetemesebb felfogásban tárgyra nézve ugyanaz, 
mert másra nem vonatkozik, és nem vonatkozhatik , mint a 
létezőre : emberre és világra. De mivel minden ember, saját 
egyénisége következtében, embert és világot némileg máskép 
magyaráz, innen keletkeznek azután a különböző vélemények. 
A tárgy különbsége határozza a tudomány különbségét, a phi- 
losophiának saját tárgya teszi tehát a philosophiát iskülönvált 
tudománynyá. Azon philosophia, mely más tárgygyal bima, 
nem lehetne philosophia. A philosophiák különbségét tehát 
nem tárgyuk, hanem e tárgy kiUönböső magyarázata határoz- 
za. ÁlHtani, hogy mivel a különbség nem a tárgyban, hanem 
magyarázatában áll, e magyarázatnak nincs tárgya, oly dia- 
lecticai bukfenc, melyet csak az tehet, ki a gondolatok elcsava- 
rásában mélységet kére;; mert ismétlem, tárgy nélkül nem k 
gondolkodhatunk , s minden véleménynek különbsége nem a 
^^^gj 9 hanem annak magyarázata által határoztatik. Ha ez 
nem igy, hanem ellenkezőleg volna, úgy bármely emberi el- 



Digitized by 



Google 



A MAGYAR FARTHENON ALAPJAI. 373 

térő ?éleményuek nem lehetne tárgya, még Hegel philoso- 
phiájának sem, mert hisz ennek tárgya is közös a töhbi philo- 
sophiáéval, mert ellenesetben philosophia sem lehetne, s kü- 
lönbsége ezektől csak e tárgy különböző magyarázatában áll. 
Ily okoskodás azonban csodálkozást nem gerjeszthet oly böl- 
csclkedőnél „ki Bjó»an ész ellen csktáz^* mi szókönyvem szerint 
annyit tesz mint a helyes ész ellen. 



Berekesztés. 

És ime tisztelt osztály! bevégeztem mondandóimat. Vé- 
gén előadásomnak visszapillantok, s kedvem kerekedik rövid 
rajzát adni az állitottaknak, hogy kitűnjék, jólösszefuggenek-e 
egymással? mert annyi csodálatos szemrehányások közt, mik- 
kel az egyezményes philosophia eddig illettetett, az is előfor- 
dult : hogy tanai összezilált zavart tömeget képeznek, minél 
nagyobb vád egyezményes philosophiát nem érhet. 

A philosophia tárgyát illetőleg, mely e tudomány tar- 
talmát képezi, azt állítottam, hogy az ember mint szabad 
gondolkodó lény, szükségkép önmaga és a világ eredete, cél- 
]ú a törvényei felett szemlélődik ; mert kénytelen levén gon- 
dolkodva és cselekvőleg önmagát határozni, hogy ezt helyesen 
tehesse, kénytelen egyszersmind magát eleve a világ s kivált 
önmaga törvényei és céljai azaz rendeltetése felett tájékozni. 
£ szemlélődés eredménye , tudományos főktől rendszerbe ál- 
lítva , képezi a philosophia tudományát. 

Módszerre nézve , egyedül helyesnek az észlelésit nyil- 
vánítottam, mely öntudatunk adatai vizsgálatára alkalmaz- 
va, lélektaninak neveztetik, mint ezt márBaco indítványozta. 
Beid szellemünk munkássága meghatározására alkalmazta, s 
Fries, Észeriticájában, a philosophiai kérdések felvilágosítá- 
sára legsikeresebben használta. 

A módszerek eriticája által kitűnvén, mikép ismeretünk 
pusztán egy elemből, gondolkodás vagy tapasztalásból, isme- 
retet alkotni nem képes; ennek következtében meggyőződtünk 
hogy minden ismeret szükségkép dualisticai természetű, s e 
szerint a hiánytalan philosophiai rendszer is. A tárgy létezé- 
sének bizonyossága csak észrevevés által lévén megszerezhető. 



Digitized by 



Google 



374 SZONTAGH GUSZTÁV. 

e tárgynak magyarázata pedig csak gondolkodó szellemünk 
munkássága által, emberi természetünk ezen eredeti alkotásá- 
ból kitűnik, mikép minden monistieai rendszer lehetetlen, 
mert tiszta gondolkodásnak nincs tárgya, tehát tartalma, 
pusztán tárgyból kiindulva pedig nem magyarázhatjuk a gon- 
dolkodást, s annak alaki s eszméuyi lielyességét , mely egye- 
dül gondolkodásunk törvényeiből keletkezik. A hiánytalan 
philosophiai rendszer tehát szükségkép dualisticai , akármely 
álláspontból alkottassék. E dualisticai rendszerek foglalják 
magokban a philosophia alanytárgyas tartalmát évezredek 
óta, mely oknál fogVa az^ egyezményes philosophia e tartalmat 
nem is szándékozik csak most feltalálni , hanem egyedül e 
rendszerek kettőségét egységbe és jobb összeköttetésbe fog- 
lalni. E nézeténél fogva az egyezményes philosophia a duali- 
sticai rendszereket, fejlődéseiket még be nem végzett egyezmé- 
nyes philosophiáknak tekinti, inplicite egyezményeseknek, 
mikkel örömest kezet fog; de visszavonja kezét a monisticiú 
rendszerektől, mivel úgy van meggyőződve, hogy azok kö- 
vetkezetes fejlődésben vég irányukban szükségkép hitetlenség- 
re és fatalismusra vezetnek , tehát minden igaz, szép, jóée 
isteninek tagadására, tudnivaló a mennyiben a helyes philo- 
sophia ezen eszmék létesűlését mint szabad akaratunk ered- 
ményeit követeli. 

Mert az egyezményes philosophia az ember törvényes 
munkásságát meg akarván állapítani, mivel ez épen ezen eszmék 
elméleti megállapításában s gyakorlati létesűlésében áll : minden 
erejét kény telén arra fordítani, hogy ezen eszmék a/any-tórjjfai 
érvényességét kimutassa. Es megmutattam , mikép minden bi- 
zonyítás által csak közvetett igazságot nyerünk, s a bizonyí- 
tásnak már csak lehetsége is közvetetten igazságokat tesz 
fel keblünkben , mik sem bizonyításra nem szorulnak, sem azt 
megnem szenvedik, a mellett kimutatván, mikép keblünk ezen 
közvetetlen igazságai tényleg épen az igaznak , szépnek, jónak 
és isteninek eszméi : mind ezeknél fogva azzal kecsegtetem 
magamat, hogy az egyezményes philosophia tartalmát szilárd 
alapra fektettem, lényegben új tanokat nem hirdetve, mert a 
közérzék igazságaira fektette már tanait a skót iskola, a köz- 
vetlen igazságok természetét kitüntette már Jacobi, s minde- 



Digitized by 



Google 



A MAGYAR PARTHENON ALAPJAI. 375 

oek felett legtökéleteaebben Frie^; mi mellett sajnálnám, ha 
ezen eljárásáért, az egyezményes philosophiát is, mint ez a 
skót iskolával történt, lusta észszel vádolnának. Az egyez- 
ményes philosophia ez eredményhez nem jutott meggondolat- 
lanul, hanem ismerettehetségünk körülményes eriticája által. 
E philosophia is , mint akármely más, érzemény eink felvilá- 
gosítását, ész általi igazolását követeli, s6t tudja, mikép em- 
berben épen ezen szabad gondolkodás által fejlfidnek ki azon 
tulajdonok, mik nemünk sajátságait képezik. Az állatnak 
képzeletei a nyert *" szemléletek által határoztatnak , mást és 
miskép nem képzelhet , mint a mint azt e behatások határoz- 
zák. Az ember az által, hogy mindent gondolhat, hogy gon- 
dolhat mi neki tetszik, s mikor neki tetszik, válik urává nem 
csak gondolkodásának, hanem akaratának is, és mivel az ész- 
revételek soha be nem végezhető sorához nincs kötve, hanem 
gondolkodását önmunkásan egészletre terjesztheti ki, azt egy- 
ségbe és szükségképeni összeköttetésbehozván, az által. esze 
az érzékiséget túlhaladó eszméket képes gondolni , mi által 
gyakorlati tekintetben tökéletesűlhetővé válik. A logica az 
egyezményes philosoph szemében igen fontos tudomány, nem 
csupán azért, mivel helyes gondolkodásunk törvényeit foglal- 
ja magába; mert hisz ezeknek puszta ismerete még nem 
képez nagy gondolkodót , hanem azért is, — s ez különösen 
az, mi velem a logicát megkedveltette — hogy alakjai összes 
munkásságimkban előfordulnak , természetesen más alkalmid 
zíisban , minekutána minden érzés és vágy is beburkolt , még 
fogalom alakjára ki nem tisztult Ítéletet foglalnak magokban. 
Gondolkodásunk alakjai a logica által minden kétségen fclűl 
meg lévén állapítva, általok biztos ariadnei fonalat nyerünk 
összes szellemi munkásságunk törvényei kinyomozására. Ne 
gondolja tehát senki, hogy az egyezményes bölcselkedőnek ki- 
vételes tárgyai lehetnének, miknek vizsgálatától esze el volna 
tiltva; sőt inkább azt hisz?, hogy eszének mindenre, mi felett 
kérdést támaszt, ki kell terjeszkednie, habár azon feleletet 
nyerné is, hogy feloldása lehetetlen; mert ez is felelet. Az 
egyezményes philosoph tehát tárgyra nézve nem ismer korlá* 
tot, csak azt nem hiszi, hogy a véges éaz magában korlátlan 
lehetne, hogy működésének helyessége föltételekhez ne volna 



Digitized by 



Google 



37G SZONTAGH GUSZTÁV. 

kötve ^ 8 e föltételek egyike, logicája azeriut az, hogy minden 
következménynek alapjának kell lennie, mely y^folyamatban 
csak a közvetlen igazságokban található, tehát az igaz, szép, 
jó és isteni, szellemünk törvényszerű munkásságának eredeti 
alakjait képező közvetlen meggyőződéseiben. E meggyőződé- 
sek alanyi érvényességét senki sem tagadhatja , mert öntuda- 
tának ellene nem mondhat; de tagadható- e a tárgyas? Ami 
szellemünk eredeti alkotásának lényeges tulajdona, annak 
külső munkásságunkban is ki kell tűnnie. Vessetek tehát tgj 
pillantást az emberiség életére. Az igaznak, szépnek, jónak 
és isteninek eszméi életbe lépnek tudomány, művészet, ipar, 
kereskedés, erkölcs, törvényhozás és vallás által. Ezek az 
emberiség közt mindenütt és minden időben mutatkoznak, a 
hol kifejlett szellemi élet található. És kérdem : a megnevezett 
eszmék , egyesekre s nemzetekre nézve, törvényszerű munkás- 
ságuk velejét képezik-e, mely nélkül rendeltetésünket élnem 
érhetnők ? Ügy vélem ; de ha nem hiszitek, tegyétek meg a 
kisérletet : Neveljetek embert és nemzetet tudatlanságban és 
rútságban, erkölcstelenségben, jogtalanságban és istentelen- 
ségben: és hiszitek-e, hogy ezen emberes nemzet paradicsomi 
napokat fognak érni , vígan létezni, s azon rendeltetést elérni, 
mely teremtőjöktől eleikbe szabatott? vagy inkább nyomor- 
ban és kínban vonaglani, míg végre elpusztulnak ? 

Az egyezmény elvét megmagyaráztam , lehoztam öntu- 
datunkból. Előadásimból kitűnt, mikép öntudatunk torvény- 
szerű alakja egység, siükségképeni összeköttetésben. Midőn 
minden gondolkodásunkat , érzésünket és akaratunkat egy- 
ségbe és szükségképeni összeköttetésbe foglaljuk , a szemlélet 
és tapasztalás esetékes, soha be nem fejezhető tényeit egéaz- 
létbe kötjük össze, mi által gondolkodás, érzés és akaratunk- 
ban azon dualismus hozatik létre , mely való (reális) és esz- 
ményi (ideális) világszemléletünkben kitűnik, munkásságunk 
minden törvényszerű alakjaiban, tehát igazban, szépben, jóban 
és isteniben. Fontolóra vévén hogy gondolkodási, érzési é« 
akarati munkásságunk életünk , életerőnk munkássága, öntu- 
datunk ezen elemzéséből kitűnik , mikép az egység és szük- 
ségképeni összekötés törvényei , nemcsak szellemi munkássá- 
gunk törvényei, hanem törvényei összes érzék-szellemi tenné- 



Digitized by 



Google 



A MAGYAB PABTHENON ALAPJAI. 377 

szetüükueky sőt az életnek általában, és pedig az életnek nem 
csak mibennünk, banem kívülünk is; egység szükségképen! 
összeköttetésben a természet, a mindenség is, minden egyes 
tárgy B az egész , ez minden alany-tárgyas létnek és raunkás- 
signak, minden igaznak, szépnek és 'jónak törvényszerű alak- 
ja, s mi gondolatban és életben egységbe és szükségképi 
összeköttetésbe nem hozható , mi annak ellentmond, az tör- 
vénytelen, gondolva, érezve, akarva helytelen és hamis, élet- 
ben pedig a lény rendeltetését s fenállását kockáztató; mert a 
mi az élet legfőbb törvényének meg nem felel, annak pusztul- 
nia kell. 

Ezen egységet, ezen szükségképi összeköttetést egész- 
letben, szóval ezen törvényszerűséget, mely érzék-szeUemi 
természetünknél fogva való és eszményi is egyszersmind, mely 
emberre szintúgy alkalmazható mint a természetre , mert a 
mindenség fő törvénye, azon mindenségre, melyhez az ember 
is mint annak része tartozik, s mely magában egység mind az 
ember szükségképeni okozatos összeköttetésben : ezen általá- 
nos és részletes törvényszerűséget mondom , mely mindent 
fentart , s mindennek rendeltetését határozza , és vele együtt 
mindennek munkássága helyességét vagy helytelenségét, ezen 
alany -tárgyas, való és eszményi, egyest és az egészet magá- 
ba foglaló törvényszerűséget, mondom, nevezzük egyezmény- 
nek ^ harmóniának, állítván miszerint ezen szabályozó alaki 
legfelsőbb elv által, amint általa mindennek törvényszerű 
munkássága határoztatik, úgy munkásságunk az igazra, szép- 
re, jóra, és istenire nézve is, minélfogva a philosophia egyes 
tanainak elvei is e fő elvből igen egyszerűen lehozhatok. 

Akarjátok-e tudni, mi alanyilag és tárgyasán igaz? Az, 
mi egységbe és szükségképi összeköttetésbe hozható; ha fogal- 
munk a tárgy gyal egyezik, ha a fogalom minden egyes kép- 
zetei egymással egyeznek. Mi a tévelygő, a hamis vélemény? 
Az, mely vagy a tárgy gyal vagy magával ellenmondásban 
van , vagy végre melynek egyes tételei egymással szükségképi 
összeköttetésben nincsenek , össze nem függnek, következet- 
lenek. Akarjátok tudni s magyarázni, mi a szép és a rút? Azon 
jelenet, felelem, mely közvetetlen szemlélet és érzemény által 
az egység és szükségképeni összekötés törvényeit egészletben, 



Digitized by 



Google 



378 SZONTAGH GUSZTÁV. 

tehát fenállása , élete és hatása törvényszerűségét , szmben, 
hangban , alakban és eszmében tünteti élőnkbe; ez szép, mon- 
dom, ez tetszik, mert öntermészetünk törvényszerűségével 
egyezik; az pedig nem tetszik, azt nem tartjuk szépnek, ha- 
nem rútnak, minek tüneménye az egység és összekötés élet- 
törvényének ellenmond, tehát azt, mi holt, élettelen, vagy 
eltörpült, mi szinben és hangban öszhangzást nélkülöző, tarka, 
zagyvalékos, minek alakja eszméjének ellenmond, vagy a 
symmetría és proportio szabályainak sat Hogy magyaráza- 
tomat példákkal túl ne terheljem, nem hozom itt fel az érzéki 
és erkölcsi jót , ámbár mindkettő szintúgy az egyezmény elve 
szerint és pedig igen egyszerűen magyarázható, ha tudniillik 
elébb érzéki vágyunk s erkölcsi akaratunk törvényeit lélektani 
úton észlelve, kinyomoztuk, mert az egyezmény, mint már 
mondtam, nem alkotó hanem szabályozó elv , munkásságunk 
tartalmát tehát meg nem határozhatja, hanem helyes alakját. 

Az egyezményes elv, mint látni, általános érvényességű 
lévén, minden létező és gondolható törvényszerűségét hatá- 
rozván, a mellett azonban minden egyes alkalmazásnál más 
értelmet nyervén, mert az egyes tárgyak saját tőrvényei 
eltérnek egymástól: ebből látható, mikép belső egysége dacára 
külső jelenetében oly mindenféle proteusi alakú , hogy némely 
bölcselkedő fel sem tudja fogni, a sok fától az erdőt nem lát- 
hatván. Azonban ez elv tényleg létezvén emberben és világ- 
ban, azt mindenki eszmélve nem eszmélve, akarva nem akarva 
szintúgy használja, mint gondolkodása törvényeit. E tekin- 
tetben meglepő példákat hozhatnék fel, melyekből kitűnnék, 
hogy azok is, kik az egyezményes philosophiának ellenmon- 
danak , e philosophia elvei szerint tanítják a philosophiát; 
mert Beck propaedeuticája, metaphysicája egyezményes, bár 
nem explicite : olvassátok a philosophia értelmezését propae- 
deuticája bevezetésében , és meg fogtok győződni. 

Az egyezményes philosophia a külföldön keletkezett 
ugyaa, de elve helyes alany-tárgyas megalapítására nézve, 
magyar szülemény. Megneveztem azon férfiakat, kiknek ez 
ájáüdokot köszönjük , commentáltam nézeteiket, kiegészíteni 
igyekeztem tanaikat s most e rendszemek helyet követelek a 
philosophiának legalább magyar nyelven írandó históriájában. 



Digitized by 



Google 



A MAGYAR PARTHENON ALAPJAi; 379 

„Félszázad óta, mond Joufiroy (Oeuvres complétes de Tho- 
mas Reid. Paris 1830; tome I. Préface, CCXIV. lap.) Euró- 
pában három philosophiai mozgalom fejlődött ki, egj shót, 
német éa francia. Történetére nézve legelső á skót, mely Reid 
1763-ban közrebocsátott első munkájától számítható; a leg- 
fiatalabb a francia, kezdődött 1811* körűi Biran és Roger- 
Collarddal ; közbe esik a német, mely 1781. körűi Kant által 
indíttatott meg*< sat. így vélekedik egy francia , s ha a kül- 
földiek, kik nyelvünket nem értik és philosophiai irodalmun- 
kat nem ismerik, a philosophia újabb kifejlését így tekintik, 
az ellen , úgy hiszem , nem lehet kifogásunk, mert nem tekint- 
hetik máskép. De kérdés, úgy tekintsük-e mi is, kik ez irodal- 
mat ismerjük? Az egyezményes rendszer, az igaz, még kezdő, 
még ki nem fejlett, az elvnek alkalmazása a külön tanokra 
még csak encyclopaediában létesíttetett; itt tehát róla még csak 
előlegesen lehet szó, nem a világ irodalomnak — mely róla ed- 
dig elé nem tud semmit, de saját irodalmunknak nevében; de 
e szempontból tekintve szólnom kell, hogy igényei eleve elis- 
mertessenek. A tisztelt társak tehát meg fogják engedni, hogy 
nem magam , hanem philosophiai irodalmunk első rendű baj- 
nokai nevében, azok nevében, kikmagokat ekörben nemzetünk 
közt mint annak első gondolkodói tűntették ki , a skót, német 
és francia philosophiai mozgalom mellé , egész szerénységgel, 
még a magyart is , mint a negyediket és legújabbat hozzá 
mellékelhessem, mely Köteles Sámuelnek 1829-ben napvilá- 
got látott Philosophiai Encyclopaediájával kezdődött, s élénk 
fejlődésben van e mai napig. 

Fog-e e mozgalom előre haladni? híveket hódítani, ter- 
jedni, erőre kapni, és győzedelmeskedni? ezt kérdezheti va- 
laki. Tisztelt társak, én, ki e philosophia igazságáról bensőleg 
meg vagyok győződve, s az igazság győzedelméről irodalom- 
ban soha sem kételkedtem : én erre természetesen csak igen- 
nel felelhetek; és szabadjon emellett reménylenem, mikép 
azon igazság, mely közönségünk közt annak legkitűnőbb gon- 
dolkodói által fejlődött ki, mely ennél fogva magyar szüle- 
mény, szintazon magyar közönség bíráló széke előtt nem 
vallhat kudarcot. — Előadáaim folyamában Goethét neveztem 
a hnrmonisTOUs incarnatiójának ; e meggyőződésre jutottam 



Digitized by 



Google 



380 RÁTH KÁROLY. 

épen tanulmányom tárgyát képező Színtana (Farbenlehre) 
olvasása által , mely alkalmazásban legremekebben tüntetik! 
az egyezményes philosophia elveit; helyesebben tebát, mint 
annak homlokára jeligéül tűzött szavaival nem rekeszthetem 
be felolvasásaimat : „Si vera nostra sünt aut falsa, eronttalia, 
licet nostra per vitám defendimus. Post.fata nostra pueri, qui 
nunc ladunty nostri iudices erunt/' 



AZ M.DCXX. ÉV. 

OKLEVELES ADATOK MAGYARHON TÖRTÉ- 

NETÉHEZ. 

RÁTH KÁROLYTÓL. 

Előterjesztetett aprfl 28. 1866. 

A Magyar Academiai Értesítő 1855, évi folyama 403— 
416. lapjain Podhradczky József úr „Nagy-Várad meghódí- 
tása 1600" című, oklevelekkel támogatott jeles értekezésében 
itészileg megigazítja Horváth Mihályt , a „Magyarok Törté- 
nete" című nagyobb munkája III. szakaszának 267. és 268-ik 
lapjaira nézve. 

Negyedik éve már, hogy Győr megye levéltárában foly- 
tatom kutatásaimat, s abból eddig már mintegy 2000, hazánk 
történetére vonatkozó eredeti levelet másoltam, melyek segé- 
lyével legjobb történetiróink munkáiba becsúszott nagy hibá- 
kat és tévedéseket meg lehet igazítani. Ily segédeszközökkel 
jelen értekezésemben még inkább megerősíthetem Podhradcz- 
ky úr fennebb említett dolgozatában okadatolt állításait, egy- 
szersmind Győr megye levéltárában talált eredeti oklevelek 
nyomán mind Erdélynek akkori sanyarú állását , mint Ma- 
gyarországnak ennek folytáni háborúba keveredését, úgy hadi 
készületeit, bővebben felderíthetem. 

Azon idő alatt , míg 11. Rákóczy György az 1660-ik év 
első hónapjaiban a Szebenbe szorult Barcsai Ákost ostromolta, 
Erdély és Magyarország hozzá csatolt részeinek karai és ren- 
déi országgyűlést tartottak Szelindeken *), s február 6. itt 



*) SséUndek Szebentól éjszakra mintegy 2 mérföldnyire fekszik, tehit 
közel a fejedelem Szebent ostromló táborához tartatott ez országgyüléf. 



Digitized byCjOOQlC 



OKLEVELES ADATOK MAGYARHON TÖRT. 381 

kelt levelökben felkérték a magyarországi vármegyéket, hogy 
szíves tSrekedésök által I. Lipót királyt birják reá a segély- 
nyújtásra. E levél tudtommal még ismeretlen levén történet- 
Íróinknál, eredetijéből közlöm hű másolatát, mely így hang- 
zik : 

lUmi sat. Paratissimam seruitiorum nostrorum commen- 
dationem. Isten Nagyságtoknak es Kegyelmeteknek minden 
igyekezetitvezerellye, utolsó veszedelméhez közelittő Magyar 
nemzetnek gyamolgatására. 

Az el múlt Marus Vasarhellyi Gyülesunkból is irtunk 
vala Nagyságtoknak es Kegyelmeteknek el pusztult hazank- 
nak végsó veszedelméhez kózelitő állapattyarul , mind pedigh 
Barczai Ákos UrnakTórók kőzze való be menetele felól, hon- 
netis nemrettegesúnknak le csendesittcse, vagy szabadsagunk- 
nak helyben allatása, hanem marokni nemzetünknek fogiatasa 
(ha szinten az Pogánsagnak kárvaUasávalis) kóvete bennúnket 
es noha az 500,000 tallér summának le engedésénél, es az 
esztendőnként adóul ránk vetet 80,000 tallérnak 30,000 tal- 
lérra való szalittasával taplaltanak minnyajunkat, de abbanis 
megh fogiatkoztunk , sót az mi keserveseb s ezers mind félel- 
mesebbis eö Nagysága nem fontolván megh az Tóróknek tit- 
kos es elejtól fogvást való szokásos természetit, Erdély or- 
szágnak legh derekassab hellyében Szeben városában feles 
Tórók praesidiumot vit be, magais oda szorult, nagiobb erő 
jó vételének reménsége alat, hogy azért az alkalmatossággal 
egész Erdély országa mint egy Buda formájára, az várandó 
segétségtól Tórók országgá ne tetessék, az mi kegyelmes 
urunk Bákoci Gyeorgy Fejedelmunk eö Nagysága obsidio alá 
vétette azon hellyet, oly remenseggel, hogy ne talán az Te- 
lén Nagyságtok es Kegyelmetek io es szives tórekedeseis ac- 
cedalvan Császárt eo felséget alázatos instantiánk által arra 
bírhatnék, hogy az fényes porta es Erdély országa kózót, 
magát interponalván es valóságosan tórekedvén ne tálam 
ennyj romlásunkat megh tekinteni, s — megnevezet kegyel- 
mes urunkat velúnk edgyút kedveben venné , holot az megh 
nevezet es fizethetetlen 500,000 tallér is mégh nyakunkon van, 
az 80,000 tallér adois nem hogy apadot volna, sót már any- 
nyera duplalodot, hogy mostan eczersmind tsak nem 700,000 



Digitized by 



Google 



382 RÁTH KÁROLY. 

tallér kevantatnék , melyet mi sofaais megh nem fizethetünk, 
ha urunk eo Nagysága segetsege nem hasznai, igyis tsak el 
kell uesznunk, holot Eapikihánk mégh taualy megh irta vak, 
ha Earátsonigh az Summának felét be nem viszik, nelegyen 
semmi remensegúnk hazánk megh maradásárul, mivel már az 
Mahumet zaszloiat az Portán ki tették Erdély országa ellen, 
így ertven azért Nagyságtok es Kegyelmetek szorongató nya- 
valianikat, emlékezzek megh arról, hogy müs Nagyságtok es 
Kegyelmetek csontya es vére Magyarok vagyunk, ne nézze 
szomszédj hazának egesét, majd ugyan megh emeztődéset 
szunnyadozó szemmel, hanem szánakozásra indulván az mi- 
ben modgyok leszen, mind egy s — mind mas utón igyekez- 
zék bennünket segetteni, törekedgyekis beczúletes kőuetat- 
tlafiai által Császár eö Felségbe elótt méltóztassék mellettúnk 
az Portára Feö követet expedialni, el vesztet szabadsagunk- 
nak, libera electionknak megh szerzésében faradoztatni, es 
Urunknak eö Nagyságának s — az szegény hazánknak kdei- 
met nyeretni , mert ha Erdély országa idegen nemzet kezére 
kél, minemű ut nyittatik az egész Keresztensegnek, Lengyel 
Országnak , Magyar es töb országoknak el romlására, kónjen 
által lathattia akar ki, légh kózeleb pedig Nagyságtok es Ke- 
gyelmetek maga veszedelmevei (kit Isten tavosztasson) latha- 
tőképpen legh hamar tab fogja tapasztalni. De caeter. lUr. sat 
Dátum ex Selimberk congregationéqué nostra^ dje 6 menais 
Februarii 1660. 

Earund. Illmr. Reuer., Splm, Mgor. Gener. Egr. 
ac Nobil. D. Vrar. ad officia parati 

Status et Ordines Trium Nationum 
Begni Transylvaniae, partiumque Hungáriáé 
eidem annexarum pro nunc in dicta 
possessione Selimberk congregatj. 
Külcim Győr megye közönségéhez szokott módon. A 
sárga viaszba nyomott zárt , gömbölyű s egy váltó két garas 
nagyságú pecsét körirata : „SIG. COMMVN. STA. MA. . • 
../.... NIE. DE. COL. MONO. 1575." azaz „Sigillum. 
Cömmun. Stat. Magnat. Transylvaniae De. Colos. Monostor 
1575*' Belkörében egy koronás és királyi pálcát tartó fejede- 
lem látható. 



Digitized by 



Google 



OKLEVELES ADATOK MAGYARHON TÖRT. 383 

Már maga a pecsét is fontos érdekkel bír, és egy 1575- 
ben Kolosmonostorban az erdélyi rendek által tartott ország- 
gyűlésem először! használatra mutató az ez évben történtek 
már magokban is igen fontosak Erdély s hazánk történetében, 
6 azért e pecsét történeti alapjánál fogva mélyebb kutatást 
igényelne y de az ez értekezés körét túlhaladja. 

Horváth Mihály említett munkája 266. lapján írja, hogy 
az erdélyi rendek a marosvásárhelyi 1659. évi septemberben 
tartott országgyűlésből írtak a Pozsonyban országgyűlést tartó 
magyaroknak ; hasonlag a fejedelem is, de hogy a megyéknek 
külön írtak volna, nem említi, pedig ez a fenébb közlött levél 
első soraiból kitűnik; valamint egész tartalmából világos, 
hogy Bákóczynak nagy és erős pártja volt Erdélyben. 

Nagyon természetes, hogy a szomszéd testvér haza sorsa 
igen érdekelte mind I. Lipót királyt, mind a nádort és az 
érseket, úgy egész Magyarországot, mi leginkább kitűnik a 
védintézkedésekből , melyeket ennek folytán rendeltek. — 
Ugyanis : 

I. Lipót király egy Bécsben február 6. 1660., tehát ép 
azon nap, melyen a szelindeki országgyűlés kérelmei Írattak a 
magyarországi megyékhez, kelt levelében megparancsolja 
Győr megyének, hogy a királyi kamara által 1300 katona 
tartására kivetett összegnek rajok eső részét , úgy a német 
katonaság által múltkor Csalló*közben elkövetett károk eny- 
hítésére elvállalt segélypénzt mielőbb befizessék, merthamég 
egyszer neki a királyi kanuira ez érdemben panaszt emel , az 
1655. 5. te. értelmében kétszeresen megvéteti rajtok. De lás- 
suk az oklevelet egész terjedelmében : 

Leopoldus etc. Beuerende etc. Non sine displicentia in- 
telleximus fidelitates Vestras iuxta Limitationem^ per Came- 
ram nostram Hungaricam factam, hactenus restantias illas 
pro iflitertentione Trecentorum militum, in Perceptoratum 
praefatae Camerae nostrae Hungaricae, ad praesens usque, 
non sine euidenti benignarum nostramm requisitionum labe- 
factatione, minimé administrasse. Gum autem id, non in 
alium, quam in bonum Patriae, finemque atque emolumen- 
tum institutum sit, Ideo Fidelitatibus Vestris, hamm serié 
denuo et ex superabundanti firmiter praedpiendo committimus 



Digitized by 



Google 



384 ríth Károly. 

et mandamus, quatenus acceptis hisce, et non exspectatis 
ulterioribus benignis mandatis nostris, seu snpplicatíonibus 
Vestrisy apud Nos ex quibuscunque ratíonibus» interponen- 
disy siquidem vobis prae ca.^.terÍB ComitatibaaCisDanubianiB, 
intuitn damnorum per Germanicam militiam nostram eupe- 
ríoribus temporibuB in Insula Challokeöz, pro bono Patriae 

collatam maior defalcatio dictamm restantí 

tam Cameram nostram Hungari- 

cam imposita . tum etiam quod in prefizo 

tomino Sancti Georgíj practerito, saepedictas resiantias ad- 
ministrare neglexissetis , in Vilipendium benigni Mandati 
nostriy primo quoque tomporé, ad perceptoratum Camerae 
nostrae Hungaricae contribuere debeatis etteneamini;alioqmn 
fti etiam Cameram nostram requisiti, id facere neglezeritú 
benigne Camerae nostrae commisimus, ut iuxta continentíu 
Articuli 5-tiy de simplici et piano, in poena dupli, totiesquo- 
ties, per eos quorum interest, Comitatus Judices, exigifadet. 
Quibus in reliquo etc. Dátum in Ciuitate nostra Vienma, die 
6-ta Mensis Februári], Anno Domini 1660. 

Leopoldus m. p. 

Oeorgius Szelepchénij 
E. Archppus Colocens. m.p- 

Ands Ruthkay m.p. 

A pozsonyi királyi magyar kamara Pozsonyban február 
20; kelt levelében hasonlag sürgeti az 1300 vitéznek tartásira 
kiszabott pénz befizetését, nehogy kényszerítve legyen az or- 
szágbíró közbenjöttével keményebb rendszabásokhoz nyúlni. 

Ugyan ez érdemben ir Nádasdy Ferenc országbíró is — 
magyar nyelven — Győr megyének, hogy már ennekelőtte 
is több ízben írt az ajánlt pénzsegély beszolgáltatása felől, de 
mind eddig nem volt effectusa , azért — ujabb parancs is 
érkezvén a királytól — haladék nélkül beszedetvén a hátra 
levő pénzt, küldjék fel a királyi kamarának; ha pedig tovább 
is valami fogyatkozás lészen a dologban, kényszerítve lesz a 
törvénydkk értelmében jószágokból executiót tétetni. 

Nádasdy Ferenc országbírónak e levele kelt Szaibers- 
dorffi várában •— ma Schreibersdorf Vas megyében a stájer 



Digitized by 



Google 



. OKLEVELES ADATOK MAGYARHON TÖBT. 385 

határszélen — Borostyánkő és Fridberg stájer város közt, 
1660. febmár 28/ 

Bethlen János néhány hatalmasabb erdélyi úrral Bákó- 
czjt fejedelmül elfogadni nem akarván, a budai basát behitta 
KikÓGzy megbüntetésére *) az 1660-dik év tavaszán. így áll- 
ván a dolog, Lipót király 9 nehogy a tiszai részek a török 
előtt nyitva álljanak, a magyar tanácsos urakat Bécsbe össze- 
hivatta, hol — noha az országgyűlésen is megigérte, mikép 
német sereget behozni nem fog — mégis elhatároztatott, a 
külföldi katonaság egy részének s a királyi bandériumnak a 
tiszai részekbe szállítása, mit következő levelében adott tud- 
tokra a megyéknek martius 29. 

Leopoldus etc. Beuerende etc. Non sumus immemores, 

quidnam in diversis Comitijs et in novissima quoque proxime 

elapsi anni Diaeta, de noninducendo in Begnum hoc nostrum 

extraneo Milite, cum fidelibus nostris Statibus et Ordinibus 

concluserimus. Nihilominus cum proximis diebus instans et 

praesentaneum partibus Superioribus dicti Begni nostri peri- 

culum jamjam imminere pro certo aniroadverterimus , inde 

pro patema nostra cura et sollicitudine, ex Consilio fidelium 

nostrorum Begni ejusdem Consiliariorum huc in eum finem 

convocatorum intermittere neqfuaquam potuimus, quin ijsdem 

certa parte Militiae et Band^ríj nostri, illinc statim e vícino 

Poloniae Begno pro maiori celeritate educendi subueniremus, 

ne quaro anno praeterito adeo deplorandam ruinam memora- 

tae partes perpessae íuerunt, isto quoque similiter experiri 

cogantur. Assecurantes Fidelitates Vestras, quod cessante 

suprafato periculo , dictum Bandérium nostrum inde quanto- 

(djus educi curaturi simus. Ne verő obhunc ingressum supra- 

fate Militiae quicquam detrimenti, aut incommodi Fidelibus 

Nostris Begnicolis uspiam accidere posslt , dedímus in com- 

missis Fideli Nostro , nobis syncere dilecto Begni istius nostri 

Comiti Palatino, quatenus assistentia sua personali , et dire- 

etione, eam curam, ac diligentiam adhibeat, ne vei in minimo 

Fideles nostri Begnicolae se eatenus aggravatosconqueri pos- 

sint, facta etiam ea dispositione circa Annonam et victualia. 



*) Horváth Mihály, Magy. Tört. 8. k. 267. 1. 

ACAD. ÉRT. 1856. YI. 25 



Digitized by 



Google 



386 BÁTH KÁBOLir. 

qua eidem Militiae sufficienter provÍ8um esae queat, comejna- 
dem ingressum non nisi ad commodum, et bonam conserva- 
tionem Begni hujnB nostri destínatum esse Tolaerimus. Spe- 
rantes vos huic nostrae optimae intentioiu et paternae pro 
BegDO nostro curae omni promptitudine et zelo pro oommani 
securitate coUaborantes omnem necessaríam assistentiam et 
promotionem adhibituros. Oratía et clementia nostranobÍB in 
reliquo benigne propensi manen. Dátum in Cipitate nostra 
Vietina die 29-ta Mensis Martij, Anno Domini 1660. 

Leopoldus m.p. 

Georgina Sselepchénij 

Arcbppus Coloc. m. p. 

Ands Ruthkay m. p. 

A háború előestéjén lévén az ország, a pozsonyi királyi 
kamara a posták körűi oly intézkedéseket tett, hogy a levelek 
és sürgönyök minél hamarabb juthassanak a hadsereg körül 
levő nádorhoz, úgy ettől a bécsi udvarhoz, és ezt egy, Po- 
zsonyban apr. 19. kelt levelében igéri a megyéknek. A kamara 
ezen intézkedése valóban igen szükséges és hasznos is volt, s 
mint a levél tartalmából kitűnik, a magán levelek gyorsabb 
szállítása is nyert ez által. 

A török berontás ólta évenként alább szálló pénzügy e 
korban már igen rósz lábon állott. Egy igen szomorú példáját 
látjuk a pozsonyi kamarának egy , ez évi június 7. Győr me- 
gyéhez intézett levelében, melyben írja, hogy a legutóbbi 
országgyűlés X. törvénycikkében rendelt koronaőrző hajdok 
fizetését a rendelt időre beküldjék, nehogy az őröknek nehéz 
kézi munkával kelljen — nem fizetés esetére — kenyereket 
keresni. Későbbi időkben még arra is van példa, hogy sokan 
elszöktek, mivel a megyék a pénzt nem fizették, s Így ők sem 
kaphattak. 

Nagyvárad bekerítése ♦) után épen egy hónapra I. Lipót 
király Grécben augustus 13. kelt levelében Magyarország 
megyéit felülni parancsolja, mely irata következőleg hangzik : 

Leopoldus etc. Beuerende etc. Necessitate summa et 
evidentibus Regni periculis id exigentibus benigne decrevimus 



•) 1660. juliui 14 

/Google 



Digitized by ^ 



OKLEVELES ADATOK MAGYARHON TÖRT. 387 

etmandavimuB, superíoríbuB quidem Regni nostri Hungáriáé 
Comitatíbus, ut statim etdefacto generaliter insurgant, et 
deíSsnaioiii patriae etrenue incnmbere non praetermittant, par- 
úbns verő CIs et ultroDannbianls iniungere piacúit, ut pariter 
ipsi quoque juxta Articulum 7-um novissimae Dietae, aliosque 
ibidem citatos ad Insnrrectionem parati esse , quin etiam Lu- 
strationes suas peragere debeant. Quare Fidelitatibus quoque 
Vestris benigne et serío praecipimus et m^ndamus, ut sese 
interím apparare, Lustrationesqüe peragere velitis et debeatis. 
Et nihilominus in aedibus quiaque suis se continerí , usque ad 
ulteriorem nostram requisitionem. Executuri in eo benignam, 
et omni modam voluntatem nostram. Quibus etc. Dátum in 
ciuitate nostra Graecensi Stjríae die 13-tía Mensis Augusti, 
Anno Domini 1660. 

Leopoldus m.p. 

Geor: Szelepchénij 

ArchppuB Colocens. m.p. 
AndsRuthkay m.p. 

E hadra hivó parancsot követte I. Lipót királynak egy 
más, szinte Grécben két n^-ppal későbben , augustus 15. kelt 
levele a megyékhez, melyben parancsolja, hogy az ország a 
múlt országgyűlésen egyértelemmel alkotott VI. törvénycikk- 
ben bizonyos mennyiségű gabonasegélyt ajánl ván,s most arra 
nagy szükség lévén, igyekezzenek azt öszegyűjteni és a kirá- 
lyi kamara által rendelendő helyre küldeni. 

Bármint védi Wesselényi Ferenc nádor a rakamazi tábor 
segédhadait, épen ellenkezőt bizonyít Sáros megye körirata 
a megyékhez, s ha e megyének annyi panasza volt reájok, 
képzelhetni déli Zemplin és egész Szabolcs megye sorsát. 
Valóban megfoghatlan e tábor időzése *) , s noha jó remény 
fejében tűrték a megyék káraikat, Nagy -Várad elestével (aug. 
28.) nem szűntek meg kiinditásán munkálkodni, átlátva, hogy 
nemcaak hasznokat nem vehetik, sőt a hon letárolását kell 
általok szenvedni. De lássuk Sáros megye érdekes köriratát: 

I) Legalább Bihar megye éjszaki részén foglaltak volna állomást, 
aúnt szerették volna az éjszak-magyarhoni rendek, (lásd alább ele- 
relet.) 

25* 



Digitized by 



Google 



388 RAth Károly, 

Illmi sat. Seruitiorum sat. Ugy hiszszük ez elmúlt orszá- 
gunk gyűléssében levő- s oda expediált becsületes követ 
attyokfiai relatiojabul, annijvai inkáb azon orszagh gyűléssé- 
ben condalt 25 Articulusnak continentiajabul bűsségessen 
érthette Nagyságtok s Kegyelmetek , de Inductione Militis 
extraneiy michoda kérdések fen forgóttanak, es midonmár 
azon országunk constitutioiok mellet super non inducendo in 
hoc regnum ad quoriímvis intimationem et consilium , Milite 
extraneo bátorságossak volnánk, megh emlékezvén ugyan eo 
Felségbe az mi Kegyelmes Urunk azon országunk constitu- 
tiojárul, de respectu praesentaneor. periculor. ex consilio et 
consensu nonnuUorum Dominorum Consiliariorum Hungaro- 
rum, ad id specialiter convocatorum mind Lengyel orszagbul 
s mind peniglen más szomszéd provincziákbul ugyan számos 
német hadakat, illyen Assecuratioval, hogy nem más végre, 
hanem praecise in defensionem patriae jönnek, es abequeomni 
incommodo et detrimento no^tro, sufBcientibus provisionibus 
interteneáltatnak, cessante verő periculo azonnal educaltatnak, 
méltoztatot kegyeimessen ide a fel földre küldeni , az mint Nagy • 
ságtok es Kegyelmetek ezen eö Felsége levelének pariajábul 
megh fogia érteni ')• Mely eö Felsége Kegyelmes Assecuratio- 
jához — s attyai intimatiojához képest , ugy alá jövet, vala- 
mint az Táborra — is Rakomozra, azoknak mind Commeatu- 
soknak mind vecturak commoditasirul es egyéb securitásokrol 
sok karunkkal, költségünkkel es fáratsagunkkalillendeöképpeo 
kényszeritettünk providealni. Azomban mind azotatul fogvast 
azon Armada Rakomaznál lévén midőn az Tiszán tul lévő la- 
kosok az Poganyságnak tovab való excursiojátul nem tartván 
azelőtti rablások után, hazokhoz redealtak volna, az Váradi 
impunita obsidionak alkalmatosságával azonpoganysaghujob- 
ban kiütvén, az megh marat Keresztyen attyank fia lakó hel- 
lyeit, az eö Felsége Ditioiban elégette, es közzülők számos 
ezereket, rész szerint levagot, rész szerint pediglen kegyet- 
len rabságra elhaitot, es az ki nagyob — s — legh kesserves- 
seb, midőn Varad, az Keresztyénségnek propugnacolomja. 



Nem találtam mellette, azonban ezen f elhitt levelet mir ismeijük, 
már fentebb közöltetett „Bécs martios 29." alatt. 



Digitized by 



Google 



OKLEVELES ADATOK MAGYARHON TÖRT. 389 

Erdélynek feje — s — Magyar Országnak Kolcaa, obsidealta- 
tot volna 9 az nemes fel földi Statusok eö felségénei az mi Ke- 
gyelmes Urunknál való alázatos instantiajokkal az Armadának 
továb Szatmar es Szabolcs Vármegyék széli felé való mozdí- 
tásáért vagy az poganysagnak distractiojaért supplicaltak vol- 
na, hogy az Varadiak — is azzal obsidiobol való tagitast es 
respiriumot vehettek volna, minden segitségtűl destitualtat- 
?an az poganij Ínségét s — az varakozastis megh unván , sok 
emberkedések után ejeli , nappali ostromok mia megh keve- 
redvén, édes hazánknak — 8 — nemzetünknek nagy es utolsó 
minajával — s — az egész Keresztyénségnek periculumiával, 
Torok kezében eset, mellyel félő, hogy valamint Varad, igy 
Erdély is az Keresztyen fejedelmek Guberniumja alól éppen 
el ne essék. 

Mivel azért ab initio mensis May praeteriti azon Arma- 
dának mindenféle Ínségét szeny vegyük , azomba senuni hasz- 
nos gyümölcsét hazánkban valo léteknek nem erezzük , sőt 
ezeken kévol naponkint az erre jövő Legiok szamára valo 
Commeatusok, szekerezések, szaporodván, s — más közön- 
séges nemesi szabadságunknak praejudicalo impositiok — is, 
el annijra, hogy a Tiszán tul sok határokon valo vetéseket 
azon Német hadak magok közöt fel osztatván , megh emész- 
tették, és immár naponkint ide fellyebb — is az sok inségek- 
tűl, szekerezésektűl , kiváltképpen feles vonó marhaj oknak 
oda vesztésektűi— s — az ki nagyobbominált hijbernialis sta- 
tioktul, abbul emergalando insolentiajoktul az szeginységh 
isszonykodván es megh rémülvén, az Törők földére es más 
bátorságossab hellyekre takaroszik inkab, hogy sem magának 
tovab való securitast igirhessej. ') Melyből közönséges nemesi 
szabadsagunknak minemű labefactalása országunk constitutio- 
janak praejuditiumja , maroknij nemzetünknek elfogyása , es 
édes hazánknak utolsó veszedelme ne következzék Nagyság- 
tok— s— Kegyelmetek mind érezheti — s — mind bölcsen 
megh Ítélheti. 

Mind ezekrül alázatos instantiank es fel köldöt becsüle- 
tes követ attyank fia Nemzetes Lypoczij Keczer András Uram 



így! 

/Google 



Digitized by ^ 



390 RÁTH KÁROLY. 

által eö Felségét az mi Kegyelmes Urunkat demisse infonnal- 
ván esedezünk eö Felséghénél non existente aperto bello, ei 
mostis az mint erössen asseveraltatik, az portával való békes- 
segh fen tartatatván — s — Váradnak megh nem segítése, es 
az Kanisaij obsidionak solutioja azont bizonyítván , egyeb- 
arant — is in aperto bello az szomszéd Keresztyén Országok 
es Provinciák , az meUyek — is a continua hadakozásokkal 
exhaurialtattanak y consensussa es succursussa kívántatván, 
méltóztatnék inkab eö Felsége ad formám Articulonim 13. et 
14. praeteritae Diaetae a portán Magyar Országi dolgokat 
értő — 8 — oda köldendő Magyar Országi internuntius által 
magát quantotius pro alleviatione praemissorum paceque ser- 
vandam Kegyeimessen interponalni — s — azomban az Confi- 
uiariusoknak ekkoraigh intermittalt numerusát, az Törőknek 
partieularis excursioja ellen juxta Articulum 3. Anni 1655 et 
2. praeteritae Diaetae , Kegyeimessen fen tartatni es exolval- 
tatni, az Constitutiok ellen es minden szükségen kivöl intro- 
ducalt extraneus miiest peniglen , melly ennek a fel földnek 
nagy kárával terhével es desolatiojával vagyon, Kegyeimes- 
sen kivitetni. 

Kérjük azért Nagyságtokat--es — Kegyelmeteket nagy 
szeretettel, söt Magyarságára es igaz haza fiusagára provo- 
callyuk, egy lévén az szabadsagh, egy az permansio, éreoe 
ezen mi nyomorúságunkat es utólso veszedelemben forgó ala- 
pótunkat , — s — fogia egy szivei , lélekkel mind az mi Ke- 
gyelmes Urunk eö Felsége — s — mind édes hazánknak calam- 
niaielöt, hatható intereessiojaval, ez veszedelmes alapatok 
alól valo felszabadulásunkat — s— édes Hazánkban Közönsé- 
ges megh maradásunkat. Mellyért Istentül áldást szép poste- 
ritasinál érdemes emlékezetet és tolunk - is minden alkalma- 
tossággal valo hála ádast, es köteles szolgalatot várhat 
Nagyságtok — és — Kegyelmetek. Nagysagtoknak — s — 
Kegyelmeteknek jo resolutioját el várván, I^ten éltesse Nagy- 
ságtokat — s — Kegyelmeteket kedves io egéssógben— s — 
vezéreilyen minden jóra. Dátum in Libera ac Regia Gmtaíe 
Epperíes ex Congregatione .nostra Generáli die, 8. mensís 
Septembris celebr. Anno 1660. 

Earundem Dominationum Yestrarum 



Digitized by 



Google 



OKLEVELES ADATOK MAGYARHON TÖRT. 391 

fratrum amici et Vicini 

ad Beruiendam semper paratistimi 

Üniversitas Dominorum Magnatum 
ac Nobilium 
Comitatus de Sááros. 

A rakamazi tábor mozdulatlansága » Zrinyi Miklós hor- 
vát bánnak Kanizsa ostromától a hadi tanács által parancsolt 
felhagyatásából azt következtetek Sáros megye rendéi , hogy 
a királynak nincs szándoka hadat viselni , azért, és mivel 
hasznokat nem látták a birodalmi hadaknak, tiirgették azok 
kivitelét. 

De a fenebbi levél kelte után két napra máskép hang- 
zott Wesselényi Ferenc nádor levele a megyékhez a rakamazi 
táborból, mindenki meggyőződhetett , hogy belékaptak a bel- 
lomba. Tartalma következő : 

lUnstrissimi sat. Salutem sat. Nem kételkedünk , az mi 
Kegyelmes Urunk eö Felsége Kegyelmeteknek az personalis 
insurrectio felöl való publicatoriakat meg kütte, hogy in tali 
casu summae necessitatis , Kegyelmetekis haziya oltalmára 
vlrítim fel kellien. Mivel penig az fel fuvalkodot poganisag, 
az Nemet követ által, nekünk nem csak meg merészlette bát- 
ran izenni, de palám et aperte általunk eö felségenekis Írat- 
ni, az ket Varmegje foglalásához akar egi atalliabon niulni. 
Melliel hogy az Generalín békeséget részekrül valójában fel 
bontottak légjeu, ki nem lattja? Kegyelmeteket azért aka- 
rank szeretettel requiralnunk , seöt az eö Felsége nevével Pa- 
latinuai Authoritasunk szerint serio parancholnunk is, hogi 
vévén ez levelünket, ha Érsek Urameknak eö Kegyelmeknek, 
Judex Curiae Urammal s — teöb fel földi Urakkal ugi tetsik, 
a mikorra, es hova fognak Kegyelmeteknek eö Kegyelmek 
terminalni , igaz hazafiusagat meg mutatván , mingiarast jo 
szerrel és készülettel fel ülvén, azon napra és helire oompa- 
realni semmi úttal el ne mulassa, és siessen édes hazája oltal- 
mára. Egjebirant mi tudomant teszünk. Isten s — Magiar 
világ elöt, valaki ebben hatra allo lészen, s — egi szivei lé- 
lekkel nem fog az dologhoz, országunk tör vénje szerint irre- 
missibiliter procedalunk ellene, seöt ha ország tcörvénje nem 



Digitized by 



Google 



392 RÁTH KAROLT. 

yolnaiSy a ki ez haza múlhatatlan Bzükségében velünk edgiütt 
fel nem ül, ra megjiink, 8 — ra küldünk , es mint afféle mos- 
toha fiat 9 8 hereit hazánknak , ki gjomlalliuk, ki hanniuk, 8 
javait az érdemeseknek eladgiuk. Nec secus facturL In reli- 
quo easdem felicissime valere cupient. Dátum ex castris ad 
Rakamas positis die 10. Septembri8. Anno 1660. 

Earundem Dnum Yrar 

Amicus ad seruien párat 
Come8 F. We88. m. k. 
Tanácsosabbnak tartá a nádor a fenyegetett megyékhez 
közelebb lenni , s a hadra is vigyázni , ugyanazért a Danin 
innen és túli megyéket Zombori Lippay György esztergami 
érsek és Nádasdy Ferenc országbíróra bízván, meghagyta ne- 
kik , hogy a védelemről tanácskozzanak az urakkal és a me- 
gyékkel. Erre mutat az érsek levele Farkas András Győr 
megye alispánjához , mely következőleg hangzik : 

Generoso Dominó Andreáé Farkass , Sacrae Caesareae 
ac Begiaeque Mattis Tricesimatori Jauriensi et Comitatos 
eiusdem nominis Vice Comiti etc. Amico nobis observ. 

Oenerose Domine Amice Nobis 
observandissime ! 

Salute et officij commendatione praemissa. Palatinos 
Uram eö Eegyehne mostani veszedelmes állapottyát conside- 
ralvan szegény Hazánknak és nemzetünknek, értuén aztis, 
minémő Denuntiatiot tett AliPassaaz két Vármegyéről, hogy 
ászt magának tartaná , és fegyverrelis megvenné, requiralt eö 
Eegyehne bennünköt, kérvén, hogy az közzel való urakat és 
tanácsokat hozzánk hivatván, beszellyünk eö Kegyelmekkel 
mostani veszedelmes állapotinkrol, azoknak meg orvoslásárnl 
és az Insurrectionak modgyárul, és rendirűl. 

Mely minthogy az nemes Vármegyéketis nézi és illeti, 
gondolván az üdőnek rövid volta miatt gyűlést nem hirdet- 
hetne Kegyelmed , hogy onnan bocsáttassék , akaránk azért 
Kegyelmedet requiralnunk és kérnünk, maga mellé vévén 
valakit a nemes Vármegye tagjaij közzül, pro 27. praesentis 
itt Posoúiban jelen legyen, és az teöb Urakkal s — Várme- 
gyékkel eggyütt meg maradasinkrol , és az Insurrectionak 



Digitized by 



Google 



OKLEVELES ADATOK MAGYARHON TÖRT. 393 

modgyárul beszélgessen és tanácskozzék. Holot peniglen az 
Nemes Vármegye gyülésébűl bocsáttathatik Kegyelmeddel, 
aunál job leszen. Hozza Isten Kegyelmedet jo egésségben. 
PoMonií 1^7. Septembris Anno 1660. 

G. D. V-ae. 

Amicus beneuolus 
Archieppus Strígon. m.k. 

P. S. Hogihfl penighlen azomban mustrának való napot 
terminált uolnais Kegyelmed, hallaszsza el aztot ad diem 5. 
avagy 6. Octobrís. 

A veres ostyába nyomott zárt mononi alakú érseki pe- 
csét köirata: 

„GEORGIVS. LIPPAI. ARCfflEPISCOPVS. STRI. 
GONIENSIS." A cimerpaizsban két szemközt fenálló koro- 
nás oroszlán látható, melyek két első lábaikkal egy koronás 
oszlophoz támaszkodnak. 

Ezen idő tájban I. Lipót király Stájerország fővárosá- 
ban időzött, és ennek várából 8eptember23.kelt levelében írja 
Győr megyének, hogy a Schaffi nevet viselő lovas ezredet 
Morvaországból az érsek-ujvári komáromi és győri határszé- 
lek megerősítésére beküldi , s megparancsolja , hogy mind az 
ezredet vezető biztosokról , mind élelmökről gondoskodjanak. 
Lássuk a levél egész szövegét : 

Leopoldus sat. Beuerende sat. Quandoquidem 

. . praesentium publicarum somme id exposcentium necessita- 
tuin, certam Legionem Schaffianam Equestrem, ad aliquod 
pro defensione partium istarum , in Confinia nostra nempe 
Vijuarinum, Jaurinum, Comaromium, et reliqua lóca, coUo- 
candam, eumque in finem, e Marchionatu nostro Morauiae 
ilHco mouendam , atque in Begnum hoc nostrum, per aliam 
et diuersam , ac reliquae nuper ingressae sünt Legiones viam, 
nimirum per montem album, inducendam (prouti Commissa- 
ríj uestri cum illis inibi conuenerint) benignedecreuimus ordi- 
nauerimusque ; Proinde Fidelitates Vestras elementer requi- 
rendas ac simul etiam hortandas duximus , mandantes, quate- 
Dus certos e medio huius Comitatus Uestri Commissarios 
Jeligére et deputare non omittatis, qui dictae militiae obuiam 



Digitized by 



Google 



394 RÁTH KÁROLY. 

ire eamque excipere, et in prozimum Comitatum, qua ipsi 
progrediendum est, deducere, operamque suam tam in tran« 
situ, quam in Annonae et CommeatuSi aliorumqne neceasa^ 
riorum prouisione et subminiatratione impendere valeant et 
debeant, quo sic prouisa , a licentia militari abstinere, neque 
miseraé plebi et Incolis oneri et granamini esse qneat. In quo 
rem nobÍ8 gratam ^ Patríae [salutarem et necesaariam factun, 
seriamque et omnimodam nostram uoluntatem executuri estis. 
Gratia etc. Dátum in Arcé nostra aoritUnn^ die 23-tia Men- 
sis Septembris , Anno Domini 1660. 

Leopoldus m.p. 

Oeor : Szelepchénij 
Archppus Colocena. m.p. 

Ugyan ezt hagyja meg a magyar királyi kamara Po- 
zsonyban october 6. kelt levelében azon megyéknek, melyek 
a Fehérhegytől e határszélekig ♦) terjednek. 

Azonban lássuk , mi történt az esztergomi érsek által 
összehívott pozsonyi honvédelmi gyűlésben » melyet nekünk 
gróf Batthyáni Kristóf levele mond el, ki a gyűlés tttán» mint 
a dunántúli részek főkapitánya, tüstént értesittetvén a hatá- 
rozatról, october 12-re felülni parancsolja a dunántúli megyé- 
ket, következő magyar levele következtében: 

nimi sat. Salutem sat. Nem kétlyük, hogy hírével nem 
volna Kegyelmeteknek, az eö Feölségétűl szegény hazánk 
oltalmára kegyeimessen parancsolt Generális Insurrectio, kire 
nézve Esztergomi Érsek Urunk eö Nagysága afeö feö Urakat 
és tanácsokat eöszve hivatván Posonyba, pro elapso die 27 
praesentis és consultatiót tartván az megh parancsólt insurre- 
ctionak módgyárol, azt végezték magok keözeöt eö Nagysá- 
gok és eö Kegyelmek, hogy az eö módgya szerint feöl paranr 
csólván, és eöszve készítvén népét, mindenik Vármegye pro 
die 12 afiuturi mensis Octobris minnyáian compareállyanakin 
publico, és az hol legh iobnak itélik lenny, ottan megh mus- 
tráltassanak a népek Oeneralíter. Minek okáért requirabunk 
keöUeöt Kegyelmeteket nékünkis tisztünk és hivatalunk ase- 
riat, 8 — admoneálnunk, hogy Kegyelmetek certificatnssok 

*) GyöT, Komironif Érsek-Ujvár. 

Digitized byCjOOQlC 



OKLEVELES ADATOK MAGTARHON TÖBT. 895 

lévén az napról » az hellyrűi pedigh Kegyelmetek magok te- 
Tén rendelést, ió szerrel való feöl készűléssét, egybegyülését, 
éa táborba szálasát el ne mulassa » neis halaszsza semmi úttal, 
hanem a napon és helen compareálván effectuallja a mustrát, 
várván azomban eö feölségének bizonyos ordinantiáiát, vagy 
Palatínus Urunknak, Érsek Urunk eö Nagysága által. Melly 
dologban mijs készek leszünk Kegyelmetekkel correspondeál- 
nnnk, Isten erőnket s — egésségünket iobra fordítván. Éltesse 
Isten Kegyelmeteket szerencsés ió egésségben. Dátum raptim 
ex castro nosiro Szótanok *), die 30 Septembris, Anno 1660. 

Earundem Dnum Vrar 

Amicus et Stor 
parmus 

Comes Christophorus de Batthy án m. k. 

A veres ostyába nyomott zárt és monorú alakú pecsét 
körirata : 

„C. C. D. B. S. C. R. M. C. P. R. H. C. D. E. C. C. 
O. S. &• C/' azaz : „Comes Christophorus De Batthyán, 
Sacrae Cesareae Regiaeque Majestatis Consiliarius, Partium 
Regni Hungáriáé Cis Danubianarom Electus Capitaneus, Ca- 
nisae Oppositorum Supremus Generális Capitaneus.^' Apecsét 
belkörében egy magános szikla látható, melynek tetején levő 
fészek felett egy kiterjesztett szárnyú és görbített nyakú anya- 
madár áll , mely alatt a fészekből anyjok felé irányzott fejjel 
néhány apró madárii látható. A szikla alján egy koronás álló 
oroszlán szemlélhető. 

Ezen hadi készületek a török foglalási igyekezetek ellen- 
súlyozása végett történtek, a határvárak is elláttattak élelem- 
mel, mit bizonyít a magyar királyi kamarának egy Győr me- 
gyéhez intézett , Pozsonyban october 4. kelt levele , melyben 
megparancsolja, hogy a legutóbbi országgyűlésen hozott VI. 
te. tartalma szerint ajánlt gabona-segélyt a megye a győri 
erősség élelmezési főbiztosának adja által. 



*) Szolonok ma Szalonak, Vas megye kőszegi járásának miydnem 
közepén, Borostyánkótól délre. 1450-ben épült várát a Batthyányiak 
bíiják. 



Digitized by 



Google 



396 RÁTH KÁROLY. 

Mi lett azonban a Dunán túli ée felföldi megyéknek 
ezen évi felkeléséből, legjobban megmondja az esztergomi ér- 
sek levele , mely így hangzik : 

lUumi sat. Salutem sat^ÁIdgiamegh Isten minden jókkal 
Kegyelmeteket. Mind varunk az eö Felsége valasztételet es 
kegyelmes paranczolatait, ha fel üliün Kegyelmetek kelletek 
e várakozni es egiüt lenni vagi penigh el oszlani ki ki mind 
hazahoz es az mikor kivantatik elö állani. Assecuralt voltÍB 
bennünket az Beczy Consilium hogi bizoniossan legh felyeb 
az may napra megh érkezik az resolutio, de im semmi leue- 
lünk nem jüve, sem az Consiliumtol sem eö Felségétől. 

Kihez képest egyebet nem tudunk mit irnia Kegyelme- 
teknek, hanem iaualiuk, hogy az eö Felsége eddigh való ke- 
gyelmes paranczolatiához alkalmaztassa Kegyelmetek magát, 
és megh mustraluan hasa oszolian. Tarcza es éltesse Isten sok 
iokkal Kegyelmeteket. Dátum Posony dje 10-a octobris Anno 
1660; 

Earund Dnum Vrar 

ad servien paratissimus 
Archieppus Strigon. m.k. 

Azonban, noha az érsek a felkeld sereget haza térni 
engedte, a háború megszűnése nem következettbe, mert a 
Kemény Jánost pártoló Lipót király ezt besegíteni elhatá- 
rozta; ugyanazért a még be nem szolgáltatott katonai se- 
gélyt a nádor szigorúan megparancsolta a megyéknek követ- 
kező , Tokaj városában october 28. kelt levelében : 

nimi sat. Emlekezetibe lehet Kegyelmeteknek az Nemes 
ország az elmúlt Gyűlésében Articulo 8 mennyi es minemű 
militare subsidiumot vetett vala fel , pro duobus annis, melj- 
nek exactiojara latvan szükséget hazánknak, Tekintetes es 
Nagyságos Zichi István Kamora Praefectus Uramat , innetis 
fel kellet, eö Felségbe Kegyelmes engedelmebül bocsatan- 
nünk, mind az által nemellyek Kegyelmetek közzül refraga- 
neuskodvan, az kis personalis insuri cctiora való mustra miatt, 
el akarnak Portajoktul meg adni mulatni, holott az micsoda 
in volutiokra jutót, s csak nem utolsó veszedelmére kozelitet 
ez szegény igye fogyót Magyar haza, nem hogy azt nem kel- 



Digitized by 



Google 



OKLEVELES ADATOK MAGYARHON TÖRT. 397 

lene praestalnunk, kit articularíter országul vettünk fel^ de 
seSt többetis kellene cselekednünk. így leven azért az dolog 
Kegyelmeteket akarank requiralnunk , seot Palatinussi Au- 
thorltaaunk szerint serio parancsolnunk is, hogy Kegyelme- 
tek azon két esztendőre való militare subsidiumot &z megirt 
Articulusnak continentiaja szerint fogjatkozas nélkül Kamara 
Praefectus Uram requisitjojára adgja meg, egjeb iránt fel ta- 
naljuk modgyat, mint kellessek az hatra állókon meg vetetni. 
In reliquo Isten éltesse Kegyelmeteket jo egesseghben. Dá- 
tum in oppido Tokaj, die 28. Octobris. Anno 1660. 

Earundem D. Vrar. 

Amicus ad seruiend. paratissimus 

Comes F. Wess. m.p. 

Úgy látszik, hogy a nádor e kemény levele sem hozta 
meg a kivánt sikert; ugyanazért' Lipót király Bécsben no- 
vemb. 26. kelt levelében inti a megyéket, hogy veszélyben 
lévén Magyarország, annak védelmére mindent el kellene 
követniök; meghagyja tehát, hogy az 1659-iki országgyűlés 
alkotta Vili. és XTT. te. értelmében rendelt segélyt tüstént 
beszedjék , és a kamara főnökének Zichy Istvánnak kezéhez 
szolgáltassák; irja egyszersmind, hogy a nádornak paran- 
csul adta, miszerint ez érdemben mindent elkövessen, még 
végrehajtást is eszközöljön , eredményhez jutás kedvéért. — 
Mindezen fenyegetés mit sem használt, mert a nádor egy 
1661. évi martius 12. Pozsonyban kelt levelében még mind 
egyre ezen gabnasegély megadását sürgeti, azonban ennek, 
valamint a következő hadi mozgalmaknak előadása az 1661. 
év okadatolt történetét illetvén, ezt, de még az 1662. 1663. 
éd 1664-dik év történetét is más úttal lesz szerencsém előter- 
jeszteni. 



Digitized by 



Google 



398 PODHBADCZKY JÓZSEF. 

JEGYZÉK A „TALÁN, TELÉN" TAGADÓ KÉPZŐBŐL 
PODHRADCZKT JÓZSEFTŐL. 
Közölve az academiában novemb. 5. 1366. 



A magyar orthographia legtöbbet vét az : ailam, cIIm, iaUn^u- 
len tagadó képzők használatában. Az ai , et tagadó kópzö sok szóban 
egészen kibagyatik már a régibb íróktól is, mint : tiíleny vétlemy vtílet 
szókban, tit-eílen^ vét-etlen^ vet-etlen helyett; kiket ebben nemtani- 
csos követni , valamint általában az ö irásmódjokat nem , vagy csak igen 
kevés kivétellel. A talán ^ telén képzők egyik csonkitója yoH Molnár 
Albert is , kivált versekre szedett zsoltáraiban. 

Magyarban a lan, len vég tagok, az af, el képzőknek, melyek az 
egyiptomi és kopt nyelvben is tagadók, kiegészítő részei, melyek magok- 
ban véve, af, el nélkül, nem tesznek privatiót ; magokban meg sem áll- 
hatnak. Mi lenne nyelvünkből, ha valaki „vet*etlen föld^^ helyett „vét- 
len földet^* írna? ezt még a költészetben sem tttrnők. 

A lan^ len azért vétetnek önálló képzőkúl, mert közönségesen 
azt tartjuk , hogy a lan , len képzők a tárgyesethez ragasztandók ; ho- 
lott nem úgy áll a dolog : mert az : atlan, étlen ^ talán y tden az alany- 
esetnek, az igéknél pedig az egyes szám harmadik személyének ragasz- 
tékai, mint: mez=pilus , mez-étlen=inpubes, átvitelkép: rahátlan; me- 
zétlen-láb a helyesírás, s nem mezétláb, mi inkább lábbelit látszik 
jelenteni *, gond-atlan , nev-etlen, esz-etlen, vég-etlen, hit-etlen, hir- 
etlen, ir-atlan, hiv-atlan, hisz- étlen, fest-etlen, foly-atlan, löv-etlen. 
szöv-etlen, stb. 

Mikor a név önhangzóval végződik, akkor az al, el az önhang- 
zóval egybe foly , mint : atya, atyá-tlan, anya, anyá-tlan, ragya,^ ragra- 
tlan, megye, megyé-tlen, vese, vesé-tlen. 

Továbbá, mikor a név, s az ige egészen tagadó, akkdr rendesen: 
atlan , étlen képzőket vesz fol ; ha pedig a tagadás csak relatív, ez eset- 
ben : talán , telén használandó , mint : szav* atlan : néma, szó- talán : nem 
beszédes ; szemetlen : kinek niucs szeme , szemtelen : impudicos; bűn- 
etlen : qui omni calpa caret, bűntelen : a certa noxa vacaus; hír-etloi; 
sine fáma, hir-telen : subito, vagy subitaneum quid; faj -atlan : inprolis, 
faj -talán: buja; számatlan : innumerus, számtalan : mi nincs megszámít- 
va; nevetlen : kinek, vagy minek nincs neve, név-telen : kinek, vagy 
minek van neve, de nem tudatik; sütetlen : mit nem sütnek, süt-telen: 
mi ki nem sült ; föv-etlen : mit nem főznek, fö-telen : mit főztek, de 
nincs megfőve. 

Az ikeB igék közól ezek veszik föl e képzőket : híz-atlan , bíz-at- 
lan, mosd-atlan, lép-etlen sat. 



Digitized by 



Google 



ACiDEMIAI TÁB6TALÁS0K. 399 

ACADEMIAI TÁRGYALÁSOK. 



A mathematicai és természettud. osztályok 
ülése, július 7. 1856. 

■ élt. b. KfttTfts Jöisef a. Elnök út elndklcle alatt Jel«ii 
as illatő oastályból : Baf át, Frivildukr, Gebhardt, GySry, Kiss K. rr. ti. Nendtvich 
it. — Bgyéb asitályakból: Balof h, £rdy , Ssalay rr. tt. >- Bartba, Cseng ary , Han- 
falvy. Lakács, Paaler, Tálb L., Weniel U. tt. — Toláy Ferenc titoknok. 

— Nmétvich Károly It folytatta amerikai köcléBeit, s azokat szá- 
mos növény- és állattani tárgyak bemutatásával kisérte. 



A nyelvtudományi osztály ülése július 
14. 1856. 

■ élt. b. Bötvés Jéfsaf m. Elnök úr elnöklete alatt Jelen az osi- 
I á I T k b ö 1: Balogh, Ballagj, HunfaWy , Héiray Gábor r. éi II. ti. ~ E g y é b o s s t á 1 y o k b ó I : 
Bvgál, Érdy, Horváth C, Kiss K., rr. tt. Úiengery, Pauler 11. ti. — Toldy Ferenc titoknok. 

— Olvastatott Lugosty Jóuef It értekezése a szócsaládosítás mód- 
szeréről a magyar szönyomozásban. 

— Beadattak Nagy János rtnak az academiai körlevél folytán be- 
küldött észrevételei a „Magyar Nyelv Rendszeréhez^ , mik a Nyelvtud. 
Bizottmányhoz tétettek át használat végett. 

— Olvastatott a Kyelvtuáományi Bizottmány következő Vélemé- 
nye a Sámud'dij ügyében : Méltóztatott a tisztelt Academia f. é. mar- 
tius 31 -d. költ határozatában meghízni, hogy Sámuel Alajos majki pré- 
jfoe% úr jutalom-alapítványa szervezési s a körülte leendő eljárás iránti 
atasítás ügyében véleményt adna alnlírt bizottmány. 

Minthogy az igen röviden és általánosan. fogalmazott végintézeti 
rendelkezés szerint az 1000 ftuyi alapítvány évi kamata, tehát 50 f. ep., 
minden évben „a társaság biráló széke által legjobbnak Ítélendő nyel- 
vészeti magyar munka szerzőjének** kiadandó: ebből szükségkép az követ- 
kezik, hogy 1) valahányszor nyelvészeti munka nyeri el az academianagy 
jutalmát 200 44^ ban, egyszersmind a Sámuel-díjjal toldassékmeg; 2) vala- 
hányszor valamely nyelvészeti pályamű akár akadémiai 100, akár Mar- 
czibányi dOJJ^^jutalmat nyer, ha az kinyomatik s az illető évben a szak- 
jabeliek között legjobbnak találtatik, másodszor is megjutalmaztassék; 
sőt 8) hogy oly nyelvészeti munka, mely, más szakú nyervén el az aca- 
demiai nagy jutalmat, netán aMarczibányiféle 50^4 másod jutalmat nyerte 
el , szinte még a Sámuel-díjjal toldassék meg. 

Miután pedig nem hihető, hogy a bold. derék hazafi, ha közelebb- 
ről ismeri az academiai jutalmak szerkezetét, buzgó szívből eredt, de 
igen szerény alapítványával s'i^kkal nagyobb jutalmakat kivánjon csak 
megtoldani, 8 igy a jutalmakat cumulálni, mi által az Övének előleges 
buzdító hatása a nagyobb jutalmakban szinte sikeretlenúl felolvad : a 



Digitized by 



Google 



400 ACADEMIAI TÁRGYALÁSOK. 

bizottmány úgy hiszi, egészen a bold. alapító szellemében ajánlaná ason 
előleges megszorítást, mely a Gorove-jutalom szerkezetében is előfordul, 
hogy t.i. jatalma alól mind azon munkák kivétessenek „melyek akáraca- 
demiai, akár más bármely jutalommal koszorüztattak/* De az évenkénti 
jutalmazásnál így sem kerülhetni el a cumulatiőt, mert miután az acade- 
miai nagyjutalom hatévi időkörökben minden osztályra ismét visszatér, 
még is szükségkép úgy fordulna a dolog, hogy midőn nyelvészeti mim- 
ka nyeri el az academiai nagy jutalmat, az olyannak jusson, mely a kö- 
zelebb lefolyt öt év valamelyikében már kapott Sámuel-dQt. 

Egy mó^át látja tehát csupán a bizottmány e célnélküli, s a juta- 
lom-alapító szándékában bizonyosan nem fekvő cumulatio eltávoztatá«á- 
nak, s ezen új jutalom csak így lehetséges gytimölcsöztetésének; ba 
t.i. az oly nyelvészeti dolgozásokra szoríttatik, melyek az említett féle 
nagyobb jutalmakért vagy kisebb terjedelmök , vagy nem Önálló alakbaa 
megjelentöknél fogva nem versenyezhetnek, bár tartalmok ójsága, jeles- 
sége s gerjesztő hatásánál fo^va néha egy különben igen jó s nagyobb 
rendszeres munkánál fontosbuc lehetnek : milyek főleg a nyelvészeti ér- 
tekeiések , melyek által leginkább eszközöltetik a tudomány kifejtése s 
előbbre vitele. 

Hogy pedig e megszorításért az alapító szándéka más oldalról pót- 
lást nyerjen , kéretni ajánlja a Bizottmány a Tekintetes Igazgatóságot, 
hogy azt 16 aranynyal kerekítené ki. 

Szervezete ehhez képest így hangzanék : 

„A Sámuel-díj évenként 15 aranyban, oly szorosan nyelvészeti 
értekezéseknek adatúc ki a nagy gyűlés , vagy annak elmaradása eseté- 
ben a kis gyűlés által, mely a legközelebb évi nyelvészeti értekezések 
közt a nyelvtudományi osztály által legjobbnak Ítéltetik , akár külön, 
akár valamely gyűjteményben jelent legyen meg az. 

Kivétetnek pedig a) a puszta második kiadások; b) oly dolgoza- 
tok, mikben a dolo^ üsye a személyével össze van szőve; c) academiai 
vagy más valamely jutumat nyert pályamunkák.'* 

Az osztály teljesen magáévá tevén a Bizottmány okait és szabály- 
ajánlatát, az igazgatóság annak elfogadására kéretni re&deltetett. 

^ Olvastatott ugyanazon Nyelvtudományi Biioiímány Javaslata 
Hunfahy Pál Nyelvészeti fú%etei pártolása ügyében ^ melyben kiemelvén a 
magyar nyelwizsgálas általános fontossága mellett, s különösen annak 
jelen mozgalmas stádiumában, égető szükségét egy nyelvészeti időszaki 
közlönynek , milyennek alapítása főleg az academiára néz mind eredete, 
mind törvényes rendeltetésénél fo|^a; de kiemelvén egyszersmind léte- 
sítésének anyagilag terhes voltát is ; a Bizottmány az osztály figyelmét 
a Hunfalvy Pál által megindított „Nyelvészetére*' kérte ki , mely tu- 
dományos iránya, tartalmassága s hivatásos vezetésénél fogva rövid fen- 
állása óta is már üdvös befolyást eyakorol nyelvtudományi fejlődésünk- 
re; s ezért ajánlja az osztálynak, hogy azt, egy sokkal több nehézségek- 
keljáró academiai külön folyóirat helyett, mely különben is ugyanazon 
írói erőkhöz volna utasítva, venné pártolása alá, s ezt annál inkább, mert 
a munkás kiadó az évfolyamot harminc ívre emelni, s annak körét aclas- 
sicai s altáji nyelveken kivül az indoeurópai nyelvcsalád más nyelveire is 
kiterjeszteni szándékozik , s ezentúl is minden színezetű véleményeknek 
szabad tért nyitni. Mely előadáshoz az osztály 2ö0 ft. segédpénz kiren- 
delését határozott kérni az igazgatóságtól, melyért a kiadó Ötven szabad 
példányt igánlván fel , ezek az academiával csereviszonyban álló némely 
testületeknek és az osztálybeli tagoknak volnának megküldendóL 

Felelős szerkesztő : Toldy Ferenc , titoknok. 



Peil, 1656. IfyoiiatoU Uodcrer é$ HcckcniiloŰ. 



Digitized by 



Google 



MA6YAB 



ACADEMIAI ERTE8IT0. 



XVI. Év. 1856. Vn. Sí. 

KIFENBERGER ÉS RADLER 

KÉT XV. SZÁZADBELI NÉMET KÖLTEMÉNYEIK MÉLTATÁSA 
A MAGYAR TÖRTÉNELEM SZEMPONTJÁBÓL. 

WENZEL GUSZTÁVTÓL. 

OIt. az acad. mart. 31. 1856. 

Ügy hiszem 9 nem lesz torténetbuvár, ki a régibb száza- 
dok történeti költészetének maradványait históriai tekintetben 
is jelentékenyeknek nem ismeri el ; habár akkor , midőn azok- 
nak kútfőképeni használásáról van szó, óvatosoknak kell len- 
nünk és gyakran szemes, sőt igen szigorú eriticai vizsgálatok 
szükségesek. Azonkivül a történeti költészet egyes nemei közt 
nagy a különbség. Legbecsesebbek a népköltészet szüleményei; 
mert ezekben a népszellemnek , bármi korlátolt láthatára, de 
költői egyéniségek elfogultsága által tévútra nem vezetett és 
mindig tiszta felfogása nyilatkozik. Ezekhez közel áll a művé- 
szeti költészetnek azon neme, mely a népköltészet szerzemé- 
nyeit egyszerűen és közvetlenül, vagy legalább lényeges vál- 
toztatás nélkül magába felveszi. Ellenben sokkal kevesebb 
becse van már oly költeményeknek, melyeket egyes költők 
egyéni felfogásuk és nézeteik túlnyomó befolyása mellett bi- 
zonyos eseményekről készítenek ; ámbár ezekben is különbség 

ACAD. ÉBT. 1S56. VII. 26 



Digitized by 



Google 



402 ^ WENZEL GUSZTÁV. 

van kútfői nyomozáson alapuló s így inkább csak külső ala- 
kúk szerinti költemények , és azok közt , melyeket a költők 
mintegy magokból kifejtenek, melyek tehát némileg már a 
tulaj donkcpi hőskölteményekhez számithatók. Ezeknek foly- 
tán a régi magyar történeti népénekek, ha nagyobb szám- 
mal jutottak volna korunkra, hazai történetünkre néz?e 
nem csekély történelmi jelentőséggel bírnának. A szerb nép- 
dalok, melyeket legújabb időben Karadcsics Farkas (Vuk 
Stefanovics) gyűjtött, és a melyek nagy részben történeti 
eseményekre vonatkoznak, a mi szempontunkból nem oly 
fontosak már; de mégis szemes eritica mellett történetünknek 
is egyes viszonyaira nézve nem minden becsnélküliek. A ré- 
giebb Edda és a német hősmondához tartozó régiebb költemé- 
nyek (p. o. Hildebrandról , az u. n. Waltharius, a Nibelung- 
dal) , melyek Etheléről is több ősi népmondát tartalmaznak^ 
a nagy bún király történetében kútföképen figyelembe vehe- 
tők. A csak versformában szerkesztett krónikák, p. o. a német 
történetben Hroswitha apácza munkája „De gestis Ottonum", 
Günther Hgurinusa stb; a magyar történetben Nagy Lajos 
király korából azon verses krónika, melyet Engel Monumenta 
Ungaricáiban kiadott ; Stieröchsel vagyis Taurinus István 
Stauromachiája ugyanott, csupán azért nem szűnnek meg 
valóságos történeti kútfők lenni *). Ellenben azon költemé- 
nyek, melyekben a költő pusztán mint olyan, ha mindjárt 
történeti tanulmányok alapján, vagy másoktól vett tudósítá- 
sok, sőt saját tapasztalása után is, bizonyos eseményeket 
elbeszél, vagy azokra nézve bizonyos nézeteket kimond, ilyen 
költő egyéniségére vagy azokra nézve, kiknek felfogását és 
érzelmeit netalán képviseli , tanulságosak lehetnek ugyan, de 
történeti kútfőkül ezen irányon kivül nem igen használhatók. 
Áll ez p. 0. a magyar irodalomnak a XVI. századtól kezdje 
ilynemű számos költeményeiről. 

E helyen a költeményeknek ezen utóbbi nemét veszem 
szemügyre, s különösen fordítom figyelmemet régiebb ilynemű 

*) Ujabb időben is találunk még ilyenekre, p.o. Kutsma Endre az 
1831-ki choleralázadásról az illető periratokból készítette latin versekbon 
„Revolutio. rustica per terras Scepusii*' című történeti munkácskájít 
(megjelent Lőcsén, 1^34). 



Digitized by 



Google 



KIFENB£B6ER ÉS RADLER. 403 

német költeményekre, melyek a magyar történetre Tonatkoz- 
nak. Hogy ezek csak igen szigorú crítica mellett kútfőkül 
használhatók 9 már a fennebbiekből kitetszik. Mindamellett a 
vidéknek 9 hol készültek, és a kornak, melyből származnak, 
hangulatára nézve nem érdek nélküliek. Ezen szempontból 
névszerint két XY. századbeli költeményt akarok itt kiemelni, 
melyeknek közelebbi megvizsgálása talán több tekintetnél 
fogva tanulságos. 

A német régiebb irodalomnak az utolsó évtizedek alatti 
szorgalmatos tanulmányozása könyv- és levéltárakbani rejthe- 
lyeikből számos régi német költeményt hozott napfényre, me- 
lyek a történet szempontjából hol nagyobb, hol kisebb mér- 
tékben érdekesek. Névszerint bAró Hormayr József történeti 
Zsebkönyvének 1830 ótai köteteiben és Mone történeti Tudó- 
sítójában (Anzeiger); de más munkákban is több ilyen tör- 
ténetileg nevezetes költemények tétettek közzé. Ujabb időben 
leginkább Karaján Tivadar fáradozik másoknak részint fólke- 
resésében és kiadásában, részint, mennyiben incorrect formá- 
ban már kiadva volnának, szövegök javításában és eriticai 
átvizsgálásában. « 

Ezen eddig közzé tett történetileg nevezetes régi német 
költemények közöl néhány XIII. vagy kezdő XIV. századbeli 
oantatkozik legbecsesbnek. Első helyen Hornecki Ottokár 
Ausztria történetét tárgyazó verses munkája említendő, me- 
lyet Pez Jeromos a „Scriptores rerum Austriacarum" harma- 
dik kötetében (Begensburg 1745) adott ki. A munkaMagyar- 
országnak XIU. és XIV. századbeli történetére nézve is igen 
fontos és újabb historicusaink által már általán használtatik. 
Egyébiránt inkább verses formában írt krónika, mint tulaj- 
donképi történeti költemény. (Lásd : Schacht T., Aus und 
über Ottokars von Horneck Reimkronik, Mainz 1821; — 
Jacobi Tivadar, De Ottocari chronico Austriaco. Boroszló, 
1839 stb). Pez kiadásának szövege pedig, habár a múlt szá- 
zad eriticai álláspontjának megfelelt is, mégis korunk e tekin- 
tetben! kivánalmaival nem áll többé öszhangzásban. A példás 
szorgalmú Karaján már vagy húsz év ótaamunkáról meglevő 
minden kéziratoknak szorgalmatos és pontos eriticai összeha- 
sonlításának alapján annak új kiadásán dolgozik, mely vajha 

26» 



Digitized by 



Google 



404 WENZEL GUSZTÁV. 

minél előbb napfényt látna. Nem ezintoly fontos ugyan, mint 
Hornecki Ottokár munkája; de mégis hazai történetünk tekin- 
tetében hasonlólag nevezetes a XHI. század végéből Helbling 
Seifrid „Lucidarius"-a, mely Magyarországnak azon idei ese- 
ményeiről és előkelő személyiségeiről több érdekes tudósítást 
tartalmaz, és melyet Karaján Tivadar kellő eriticai pontos- 
sággal 1844. kiadott Haupt Móricz „Zeitschrift ftir deutsckes 
Alterthum*' című folyóiratában , IV. kötet. 

A XV. századbeli költemények általában véve történeti 
szempontból már kevésbbé becsesek. Nem feladatom ezt szá- 
mos példák egybeállitása által bőven bebizonyítani. Maga a 
német költészeti irodalom kifejlődése tűnteti ezt fel az előzmé- 
nyek természetes következésének. Mert a költői szellem és a 
költészeti emelkedettség Némethonban a XIII. század közepe 
táján hanyatlásnak indulván , kezdetben a történeti költemé- 
nyekben még néhány érdekes és nevezetes eseménynek emlé- 
kezetét híven fentartá; de később miiben tekintetben a kor 
mindennapiságába sülyedvén , a XV. században a magasabb 
jelentőség még csak nyomát is alig mutatja már *). Történeti 
szempontból ezt többek közt p. o. azon költőben látjuk, kinek 
munkáit Karaján újonnan tudományos fáradozásainak egyik 
különös tárgyává tette, t. i. Beheim Mihályban (szül. 1416, 
xnegh. 1474. után), s ki minket itt csak annyiban érdekel ^*), 



-*) „lm fUnfzehnten Jabrhundert theílt sich der Stsmm der Poesie all- 
millig in zwei grosse Zweige, indem auf der eioen Seite díe altén poelá- 
schen Stoffe in prosaischer Rede auftreten , aof der anderen néne ge- 
scliichtlicbe, wissensehaftliche und allerhand sonstige prosaische Stoffe 
in poetische Sprache gezwílngt werden , die sich aller Aufíassang dnrch 
die Einbildungiikraflt geradeifa widersetzen. Diese Herabsetzung der 
Dichter und der Dlchtung^ stb. (Gervlnus G. G., Gescbicfate der poeti- 
schen Nationallitcratur der Deutschen. II. köt. 6. l.) 

**) Személyisegdról röviden értesít Gervinus : „Der Weinsberger Wc- 
ber Michael Beheim, der an allén Höfen umherwanderte, mit sichtbarer 
Neigung hier seine Hütte zn bauen , wo man ihm doch überall Spott 
und Hohn zu Thcil werden Hess. Er dichtete historische Sprüche und 
Beden von ausserordentlicher Rohheit, er pries seine jeweiligen Dienst- 
herren , aber das Horgcsinde suchte ihn> überall zu verdrilngen ; wie ein 
Fürstendiener überlicss er sich dem Hasse gegen die St&nde, denen er 
angehörte; er predigte den FUrsten von Carl und Arthur vor, Hess sich 



Digitized by 



Google 



KIFENBER6ER ÉS RADLER. 405 

mennjriben munkái mutatványul szolgálhatnak, mily szellem 
lengi által a XY . század német történeti költeményeinek nagy' 
részét, midőn a magyarokról és Magyarország dolgairól szólnak. 
Beheim Hunyadi Jánosnak volt kortársa, s a magyaroknak a 
törökökkel és Giskra Jánossal viselt háborúit beszéli el; sőt gróf 
Ciliéi Ulrik szolgálatába állván, midőn ez életének végét találta, 
1456. évben Belgrádon is volt. Sokra nézve tehát , mi akkor 
Magyarországban történt, ő szepitanú volt, mást közvetlenül 
olyanoktól tudott meg, kik az eseményekben részt vevének. 
És mégis mily hiányos és elferdített elbeszéléseket találunk 
költeményeiben. Hogy Ciliéi Ulrik vég sorsát részrehajlással 
ifja le , még megbocsáthatnók neki, mert ez neki ura volt. De 
elfogultsága a magyarok ellen oly nagy, hogy más események 
elbeszélésében isezen elfogultsághoz képest a fő momentumokat 
gyakran kénye kedve szerint megváltoztatja, és nem ritkán a 
leglényegesebb körülményeket, sőt a szereplő fő személyeket is 
említés nélkül hagyja. Például Hunyadi Jánosnak nagy diada- 
lát a törökök ellen 1456. júliusban emelem ki , melyet Beheim 
úgy beszél el, hogy Hunyadi Jánost nem is említi, s a győ- 
zedelmet kizárólag a Capistran János vezérlete alatt állott 
idegen kereszteseknek tulajdonítja. Szavai a következők : 

Auch waren in dlser uest (t. i. Belgrádban , melyet 
a török császár ostromolt) 

etwa oil tausent Cristen, 
die daz sloss sollten frísten, 
aber doch anders nent 

Wann arm vnd nackend lent, 
die daz crenz heten gnummen, 
die prtthten einen frummen 
seligen münch mit in 

Hin, daz waz ír gewin. 
Johannes capistran 
geheissen waz der man, 
der mannet dise creuzer 
wider die übeln schenczer 
aber die armen paur 



Ton ihnen vor die Thüre stossen , nnd versnchte sein Glück wieder bei 
Andem.^* (Handbuch der Gesch. der poet. National-Literatur der Deni- 
sehen, Lipcse 1842. 92. 1.) 



Digitized by 



Google 



406 WENZEL GUSZTÁV. 

Hín traten zn der manr 
vnd téten als die frummea 
gegen den echnöden tummen 
stalten sie sich zn wer. stb. stb. ^) 

mire azután az ütközetnek elbeszélése következik, mely sem 
Hunyadi Jánosról, sem a harcoló magyarokról legkisebb emli- 
tést sem tesz. Ügy hiszem, mindenki latja, hogy ilyen tudósító 
hitelére nem lehet sokat adni s hogy elbeszélésének egyedül 
a mellék körülményekre nézve és csak egybefoglalva más hite- 
lesebb és teljesebb tudósításokkal lehet a történelemben hasz- 
nát venni. 

Megfoghatlan előttem, hogy oly nagy tudományú férfiú 
mint Karaján Tivadar, mikép halmozhatta el történeti szem- 
pontból Beheim Mihályt dicsérettel; sőt mikép adhatta ki 
annak Magyarországra vonatkozó költeményeit történelmi 
célból ? '^*) De még megfoghatatlanabbak azon historicusok, 



*) Karaján kiadása szerint, Quellén und Forscbungen zur vaterlilndi- 
schen Geschichte , Literatur und Eunst. Bécs 1849. 54. 1. 

**) Michael Beheims Buch von den Wienern 1462—1465, kiadta Ka- 
raján Bécsben 1843 , a bevezetésben : — Zehn Gedichte Michael Beheims 
zur Geschichte Oesterreichs und Ungerns , mit £rlauterungen von Th. 
G. von Karaján , a „Quellén und Forschungen zur vaterlttndischen Ge- 
schichte, Literatur u.Kunst^-ban (Bécs 1849.) 1—65. 1. — Helyén valónak 
tartom Gervinusnak l^eheim ezen költeményeit illető Ítéletét itt felhoz- 
ni : „Von einem Augenzeugen — mond ez — hatte er sich den Stoff 
zu einem Gesang über die Türkenkriege des Königs Wladislaw von Po- 
len (I. Ulászló magyar király) gegen Murát ver8chafil,die so unglücklick 
(1444.) fur den ersten ausgingen. Die Thaten des Johann Gisgraw, des 
tapfern Feldherrn der Elisabeth, Wittwe König Albrechts; die nngari- 
schen Erbgeschichten zur Zeit Kaiier Friedrich III. die Eroberung Ton 
Constantinopel (1453) , die Ermordung seines Patrons , des sehmiikli- 
chen Grafen von Cilly (1456), Alles hat er in Reime gebracht. Überall 
singt er seines Dienstherrn Preis ; er nlmmt sich dieses hüsslicheo Cha- 
rakters so gut an, wie jedes andern, denn er ist sein ausgesprochener 
iGrrundsatz, dass er dessen Lied sttnge, dessen Brod er esse und mit den 
Wölfen heule. Wonn er denn nur so klug gewesen wáre, sich mit dem 
Hofgesinde zu haltén : aber da ihm diese nichts gaben , íhn vielmehr 
über die Achsel ansahen und auf sein Gewerbe mit Verachtung bllcktea, 
80 scheint er jede Gelegenheit ergriffen zu habén, um sich an ihoen n 
reiben.^* (Geschichte der poetischen National-Literatur der Deotsefaen, 
n. köt. 214. 1.) 



Digitized by 



Google 



KIFENBERGER ÉS RADLER. 407 

kik egy másik, Kifenberger nevű XY. századi, Beheimnél 
még sokkal kevesebb figyelemre méltó német vers-gyártónak 
a magyarokróli költeményének történet dolgában is fontossá- 
got tulajdonítanak. 

Kifenbergernek költeménye jelen fejtegetésemnek első 
tárgyát teszi. Találtatik az a bécsi cs. kir. udvari könyvtár 
kéziratai közt 5153. sz. a. (olim Lunaelacense 4. No. 120). 
Csak kézirat helyett volt eddig egyetlenegyszer nyomtatva, s 
fgy a közönség elé nem jutott és hazánkban teljesen isme- 
retlen még. Vannak , kik azt hiszik , hogy annak közzététele, 
mivel keserű kifakadásokat foglal magába a magyarok ellen, 
hazánk közönsége előtt kedves nem volna. Én ellenkező nézet- 
ben, vagyok. Bármilyen legyen is a múlt kornak a magyar dol- 
gokra vonatkozó valamely maradványa, hazánk történetének 
szempontjából csak kívánatos, hogy közzé tétessék. Majd a 
történeti eritica azt valóságos jelentősége szerint fogja méltá- 
nyolni. Kifenberger költeményéről is áll ez , és pedig annál 
inkább, mert ámbár párti álláspontból, párti keserűséggel és 
gyanúsításokkal Íratván és paskvilnál egyéb nem lévén , a 
tényeket elferdítve adja és azok okait falsificálja; mégis haj- 
lam mutatkozik némely részről azt történeti kútfőnek használ- 
ni. Feladata tehát a magyar történeti eriticának annak valódi 
jelentőségét meghatározni. 

A költeménynek szövege a következő: 

I. 

Ach got na láss dir wesen layd, 

Das Unrecht und dy gross valschait, 

Dy widerfuer chunig Albrechten so sere, 

Von den herren ín Ungerlandt, 

Irs klntz kint mues sein habén schandt; 

In aller welt sagt man von in dy miire : 

II. 

Man spricbt sy wollten íren rechten 
Herren erslagen chunig Albrechten 
Und hafoent es var offt erweiset : 
Manigen chunig sy brachten in not, 
Von dem lében zu dem tod, 
Wo ich bincher ir lob man luczel preyset. 



Digitized by 



Google 



408 WENZEL GUSZTÁV. 



ra. 

Sy habent dem geleichen Volgetan 

Sy habent ze Ofen gemacht sakman, 

Nnr iiber áy dewtsch ay habén ir gaet gennmen 

Secht py wnrden so unpeschayden , 

Sy woUten die dewtschen in takcben Uayden 

Schikchen aas dem landt, alao hab ich vemammen. 

IV. 

Alsó babén sy es gefangen an 

Sy namen aus de^Tnnaw aínen toten man 

Der bet den tod verschuldt , 

Und wol verdient Tor manigen iar , 

Sy legten den toten auff ein par 

Sy tragen in hin in grosser ungeduldt. 

V. 

Sy slugen im negel durch das hanppt 
Zwekch in dye vinger (dy warhait gelaubt) 
Soliche paterey dy mag ich von in' sprechen. 
Ainer ruefl den andern an , 
Sy sprechen es habent dy dewtschen getan' 
Sy schríren all* wir wellen uns an in* rechen. 

VI. 

Sy sprachen all* hosgetuman 

Do lieffens an dy hawser hinan . 

Vil gewelb und slos wurden aufgeprochen. 

Sy schriren allgemain gikkin , 

Das aller sy trngen dahin , 

Ich traw got wol es pleib nit ungerochen. 

vn. 

Frneder Jacob *) der pracht dar, 

Dy marter gots tmg er in* Tar, 

Ob er dy pubrey mocht nberchomen. 

Daranss triben sy iren spot 

Sy sprachen schaut wenn nns hilűl got 

Das wir den dewtschen gar ir gaet J^omméD. 



*) Jaoobus de Marchia. 

Digitized byCjOOQlC 



KIFENBERGER ÉS RADLER. 409 



vin. 

Der Saras lasla *) und ettlich mer 

Dy werten sioh der puberey ser 

Das ír hawser nit wurden aafgeprocben. • 

Da rachen sj sich an Írem guet 

Wo man sich der Ungem weren tttet, 

So seindt sy rerzagt. 

IX. 

Wann ich in der warbait melt 

Sy nummen dem cbunig sein aygen gélt 

Sex tausent guldein áy habent sy im gennmmen. 

Der tumer was geleget an , 

über den cbunig so lobesam 

Ob er icbt wolt den schaden unterchumen. 

X. 

Das urtail was alsó gégében 

Sy wolten dem cbunig da nemmen sein lében 

Dy pubrey wol an der berren scbuld. 

Der cbunig tet als ein weyser man, 

Das er aus seiner purkch nicbt cbam, 

Er klagt das got baimleicb in geduld. 

XI. 

Da sy den cbunig nit mocbten gebaben 

Da pegimden sy nacb dem ricbter fragen , 

Da sacb man von den berren gross paterey 

Da sy das guet scbikten da van 

Da namen sy sicb scbaidens an 

Sy swerten yast wol in dy pubrey slaben. 

XII. 

Sy swerten dem ricbter und gaben im gelaytt 

Sy téten im gross* sicberbait , 

Der ricbter spracb icb mag eucb nicbt yertrawen. 

Icb will micb ewr cbainem ergeben , 

Icb will micb um das Lében 

Weren, auf cbunigs gnad darauf so wil icb pawen. 



«)' Sáros László. 

Digitized byCjOOQlC 



410 WENZEL GUSZTÁV. 



xra. 

Der cbunig schikt sein potBchaft dar 
Das er sichert den Sarus lasla gar, 
Wol ein áy park so cham er geríten. 
Dy pubrey stelt im nacb dem lében 
Die herén heten in über gebeu 
Der chunig sprach ir habt ein poaen siten. 

XIV. 

Der chunig sprach wir woltcn nit lében 

Solt wir unsern gctrewen auf ein fleischpank gebén 

Fey der nacht schikt er in yon dann 

Das sein nyemant ward gewar 

Sy legten air sluasl zu ydem tar 

Noch gieng er yon Ungeren aus dem land 

XV. 

Dy chunigin waydt ynd wandt ir hendt 

Sy sach den chunig in grossem elendt, 

Nyemant do der in mit trewe maynet. 

Do mecht er gelegcn an, 

Der im trewleich wolt pey pestan , 

Mit zechern hays dy chunigin das pcdenket. 

XVl. 

Das dy pubrey wardt gelegt 

Und den herren gefult ir sekch, 

Sy der dachten in ains das pringt in grosse schande 

Sy sprachen wir w ellen chainei) dewtschen hie habén 

Sy sprachen wir wellen se aus dem landt hiniagen, 

Wir seinn allzeit mit in ser überladen. 

XVII. 

Sy dardachten in sy ruchten nit wes 

Der chunig muest sich yerbriefen des, 

Das er chainn dewtschen in üngem chain erb wolt 

gebén 
Er muest tuen als ein gefangner man , 
Der sein nicht gewenden chan 
Damit er fiúst pey den Ungeren sein lében. 



Digitized by 



Google 



KIFENBEB6ER ÉS RADLER. 411 



XVIIl. 

Secht do chamen andrew nltr 

Man spracht die bayden ziecbent daher 

Mit grosser maciit nnd tnen aucb grosaen scbaden 

Der chunig spracb aus freyen nmet , 

Voliget mir 68 wirt wol gnett , 

Ich wil auch manígen gast ber zu nns laden. 

XIX. 

Dy angríflchen belren wolten nicbt 

Sy vorichten sich vor der geschicht 

Herr yolget ans so mag euch wol gelingen. 

Sy legten dem landt ein anslag an 

Mer wenn hundert tawsent man , 

Dy wclten sy dem chunig zn Teld pringen. 

XX. 

Der chunig was mit in perait, 

£r zoch mit in auf dy haid, 

£r wolt der Unger manhait anschawen, 

£r zoch mit in so verner hinab 

Der anslag ging wol halber ab, 

Da gedacht er in wes sol ich euch Tertrawen 

XXI. 

Dy chnnigin alles wandles frey, 

Dy stuendt irem lieben berren pey 

Auf dy XJngeren so mochten sy gepawen. 

Mit swfirem leib sy lag zu veid , 

Wenn ich in der warbaitt meld 

Sy tregt der erén ain chran gar und bawen. 

XXII. 

Der chunig spracb, und ist aueb war 

Den anslag babén wir nicbt gar, 

Nn wie well wir mit den haiden streiten. 

Dy ünger ru£flen den chunig an , 

Ach berr wir habén nnrecbt getan , 

Nempt ewr briefflcbaft und piett zu allén zeiten. 



Digitized by 



Google 



412 WENZEL GUSZTÁV. 



xxin. 

Da spracli der chnnig aos íreyem mnett 

Das wer ee gewesen guett 

Eb wird den gOBten sebr yon euch Tersmachen 

So redt der chnnig lobesan 

Wir wellen áj hayden woll pestan , 

Wir wellen mit in streiten nnd slahen. 

XXIV. 

Dy ungritchen herren wolten nicht 
Was er in sagt yon der geschicht 
Sy wolten weder vechten nocb streiten. 
Das tuent dy Ungeren zu alier Zeit 
Wo man ir pedarff in sturm uqd streit 
Da tttren sy des segens nit enpieten. 

XXV. 

Wo man sy chrewtzt mit dem gwert 

Da seinn sy chainer erén wert , 

Grosser falschait chnnnen se sich yleyssen 

Ir manheit dy ist gar ein wicht, 

Zn ritterschaft sy taugent nicht 

Sandt Jorgens sporen scholt man yon in reissen. 

XXVI. 

Zw Ofen waren sy gar hoch gemuett 

Da sy den dentschen nammen ir gnet 

Doch Íren yeint den tarsten se nicht enpeiten 

Knnig Albrecht tne als ein man 

Leg chaiser Sigmnnds seinallen an 

Sy téten ins offt yormals pey seiuen Zeiten. 

XXVII. 

Flich dy schamheit nnd dy schandt 
Zench yon in ans üngerlandt, 
Gen Osterreich an deinen trewen gealltchte 
Nym frewndt und yeindt, tne ingnád 
In ptfchlim in mXrchliren wo man sew hat 
So magstn dir dy Ungeren wol gerecfate. 



Digitized by 



Google 



KIFENBESGER ÉS RADLEB. 413 



xxvm. 



Tnestn du das bo sing ich mer 
Got enpindt dir all dein swttr 
Got mues auch dein und demec frawen walden. 



XXIX. 



Sy heten den chanig so gar yerfuert 

Do áy teysB dy tunaw peruert 

In ein gerör da liessen sj den vil werden 

Sy floLen pey einer nacht da van 

Und liessen den chanig in noten stan 

Pes habent sy schandt dy weil sy lében auf érden. 

XXX. 

Per Urs Michel und der Bosmitson *) 

Dy zugén mit dem chunig davon 

Und peliben pey im uncz auf das allerlezte 

Ich hab alsó vemummen 

Der chunig wXr nit lembtig gen Ofen chummen ^ 

Dy selbigen II herren téten an im des pesté. 

XXXL 

Der chunig zoch von Ofen gen Gran 
Dy Unger sprachen er fleucht darvan 
Solich spotrey begunden sy nach im sprechen 
Doch hetten sy ein grossen graus 
Chumpt er gen dewtschen Land hinaus 
ír werdt gewHr er wird sich an uns rechen. 

XXXII. 

Damach nach der red starb der chunig pald 

Dy Unger heten im zw gewald, 

Got wais auch wol wem man dy schuld scholl gebén. 

Zum Langen darflf lag der chunig tod , 

Do hueb sich grosse sthlag und nőtt 

Um chunig Albrechten das er verlozz sein lében. 



♦) Ország Mihály és Rozgonyi István. 

Digitized byCjOOQK 



414 WENZEL GUSZTÁV. 



XXXIII. 

An seinen eadt er hat gesprochen 

Hieten mir dy Unger mein herca abgestochen 

So schuldig seindt ae hie an unserii sterbea 

Und hatt der chunig alsó geredt 

So wlrdt doch weder ent noch wett, 

Das Uagerlandt muess ser daromb verderben. 

xxxrr. 

Sy Airten in toten hin gen rab 

Darnach gen Weissenburk hinab 

Ellendik leich ward er alsó pegraben. 

Man opphert ím weder harnasch noch dy ros 

Etleicher chiag was in gros 

Doch maniger macht des wainen nit verhaben. 

XXXV. 

Den chunig lobent allé christenlandt * 

Dy Unger téten iin smach und achandt 

Er ist gestorben in der Unger handen 

Das singt Chiphenwerger der diener sein 

Zw lob den chunig und der chunigein 

Zw ttiner urchundt der gemain in dewtschen landen. 



Ea ezen költeményt figyelemmel végig tekinti, annak 
költészeti meddőségét azonnal észreveszi. Költészeti ereje a 
legdurvább szidalmakban a magyarok ellen mutatkozik , me- 
lyek oly túlságosak, hogy a magyarok még a lovagi sarkan- 
tyúra is méltatlanoknak mondatnak (zur Ritterschaft sie tau- 
gen nicht, Sankt Georgens Sporren soll man von ihnen 
reissen). E mellett valamely magasabb eszmének vag^r költé- 
szeti emelkedettségnek nyoma sem találtatik. Kifenberger in- 
kább korcsmai vagy utcai énekes, mint költő; s bánni csekély 
is p. o. Beheim költeményeinek értéke, Kifenberger verse! 
még sokkal silányabbak és a költészet fagypontján alú) foglal- 
nak helyet. 

Szintoly keveset jelent Kifenberger verses szidalmaínak 



Digitized by 



Google 



KIFENBERGER ÉS RADLER. 415 

történeti indokolása, ugyanis azon súrlódásokat , melyek Al- 
bert király idejében Budán a német és magyar polgárság közt 
kitörtek és az ismeretes utcai kravalra vezettek, s az 1439-ki 
török hadjáratot a maga módja szerint elbeszélvén, Kifenber- 
ger vádolja a magyarokat, hogy a németek irányában dühös 
gyűlölséggel viselkednek és őket üldözik; hogy Albert királyt 
a török háborúban gyáván cserben hagyták és elárulták ; s 
hogy ehhez képest a hadjárat szerencsétlen kimenetének ők az * 
oka; gyanúsítja őket továbbá, hogy a király élete ellen fon- 
dorkodtak, sőt talán őt mégis ölték („darnach starb derKönig 
bald, die Ungarn hatten ihm zu Gewalt, Gott weiss auch 
wohl , wem man die Schuld soU gebén"). 

Ily inkább nevetséges , mint boszantható vádak ellené- 
ben elég Volna a magyar történet egészére és a magyarok nem- 
zeti jellemére hivatkoznunk ; mert épen olyanról vádoltatnak, 
minek közvetlen megcáfolását történőtök minden részletében 
nem kevesbbé, mint annak egészében leljük. Egyébiránt a 
sajnos tapasztalás azt bizonyítván , hogy még jeles történet- 
búvárok is találtatnak, kik ezen silány portékát történeti 
vizsgálataikban kútfőül használni hajlandók ^), Kifenberger 
állításainak rövid történeti méltatása itt helyén valónak lát- 
szik lenni. 

E végre Magyarországnak akkori állapotait kell szem- 
ügyre vennünk, mi Zsigmond király hosszas uralkodására 
vezet vissza, a midőn t. i. ama sajátságos állapotok fejlődni 
kezdtek. 

Zsigmond IV. Károly római-német császárnak volt fia. 
I. Mária magyar királyné , I. Lajos nagy királyunk leányá- 
nak kezét megnyervén, ez által Magyarország trónjára jutott. 
Meg kell emlékeznünk, hogy ő a luxemburgi házból szárma- 
zott, 8 hogy mióta nagyatyja János cseh királylyá lön, ezen 
háznak sajátságos politikája vala, melynek alapirányára az ő 
uralkodásában nem kevesbbé, mint Károly atyjáéban és Venczel 
bátyjáéban könnyen ráismerhetni. 

Nem feladatom e tekintetben terjedelmes történeti fejte- 



•) Lásd, Chmcl : Zur Kritik der österreichischen Geschichtc 12. 1., a 
cs. bécsi academía Évkönyveinek elsó kötetében. 



Digitized by 



Google 



416 WfiNZEL GUSZTÁV. 

getésekbe ereszkedni. Elég legyen röviden mqn^gyemem, 
hogy a hohenstaufeni ház megbukása után a német Dirodalom- 
ban uj territoriális combinatióknak létesitése minden uralomra- 
és hatalomrajutott családoknak fő gondja és mintegy vezérelye 
Tolti 8 hogy ezeknek alapján azután külön házi érdekeik sze- 
rint sajátságos politikát is követtek. Látjuk ezt névszerint a 
luxemburgi ház történetében. János cseh király ehhez képest 
országának minden viszonyát rendezte ; s ha ezen új elrende- 
zésnek folytán fia, a későbbi császár IV. Károly Csehország- 
nak hatalmát és jelentőségét nagyra emelte és Prágát a német 
birodalmi kormányzásnak is középpontjává tette , ebben túl- 
nyomólag háza érdekeinek előmozdítása is mutatkozik egyik 
fő céljának. A cseh nemzetnek érdekei nem voltak egyedúli 
motívuma. Kezdetben ugyan Károly képes volt céljait béke- 
séges úton Csehországban elérni. De nem szenved kétséget, 
hogy az utódja, Venczel császár alatt kitört husszitai mozgal- 
mak nagy részben az ő politikájának voltak következménye. 
Zsigmond nem volt oly szerencsés Magyarországban. Itt egé- 
szen m4s politikai conjuncturák léteztek ; s igy ugyanazon 
cél tekintetéből nálunk más eszközökkel élt, mint Csehor- 
szágban atyja. ' 

Tudva vauy hogy Zsigmond kezdetben Magyarország- 
ban csak egy factiónak volt királya. A nemzetnek nagy része 
idegenkedett tőle, s a magyar aristocratia, mely Nagy Lajos 
alatt magatartása és tettei által egész Európa előtt oly kitűnő 
dicsőséget aratott vala, Zsigmondhoz nem igen szított A 
főurak közt csak kevés híve volt, kikben bízhatott , s a sze- 
rencsétlen nikápolyi ütközetnek (1396) következései, és azon 
hatalmas párt , mely Nápolyi Lászlót a magyar trónra emelni 
törekedett, elegendőképen mutatják, mily gyönge alapja volt 
uralkodásának. így történt, hogy ő irtó háborút indított ellen- 
zői ellen, s a 32 főúrnak rettentő kivégeztetése a budai Szent- 
György terén, a körözsi országgyűlésnek véres catastropháji 
és számos más kegyetlenségei bizonyságul szolgálnak, hogy 
ezen háború nem volt könnyű. Ugyszinte más részről 1399-ki 
elfogatása is ezen szomorú események láncolatának csak egyik 
szeme volt. Nem csoda tehát, hogy az ezután létrejött com- 
promissum, melynek folytán az összes nemzet által törvényes 



Digitized by 



Google 



Idrályul elismertetett , Magyarorteág politikai viszonjainak 
igen nagy átalakulillsát vonta maga után, s hogy az 1400-ki 
év hazánk történetének fontos fordulatpontját képezi. 

Ha ezt szem előtt tartva Zsigmond király kormányzati 
intézkedéseit részletesen vizsgáljuk, lehetetlen észre nem ven- 
nünk y ht>gy ő ezekben új , az előbbi királyok s névszerint 
Nagy Lajos politikájától tetemesen eltérő irányt követett , s 
hogy országunknak a XV. század első felében kirívó bajai 
nagyrészt ezen iránynak voltak kifolyása. Tagadhatlan, hogy 
ő I401-en innen többé már nem annyira vérrel és erőszakkal, 
mint inkább békeséges eszközökkel igyekezett magát biztosí- 
tani. De tagadhatlan az is, hogy ezen eszközök királyi hatal- 
mának túlnyomólag személyes érdekeibeni használását mutat- 
ják. Híveinek számát szaporítani akarván, részint a közép 
nemesség tagjaiban felismert képességeket sebesen magas állá- 
sokra emelte, előbbi számos ellenzőinek a hűtlenség bflnében 
elmarasztalása után confiscált jószágokkal adományozta és ki- 
rályi kegye minden jeleivel kitüntette az anjoui kor nagy- 
ságai felett; részbt külföldről is vont be magához jeles és 
céljaira használható egyéniségeket. így emelkedtek akkor 
nagyra a Palócziak, Országhok, Bozgonyiak, Hunyadiak stb. 
családjai ; míg más részről p.o. az olasz Ozorai Pipo és a len- 
gyel Stibor magyarországi fSSurakká lettek, a CUlei grófok 
terjedelmes birtokot és országos ügyeinkre nagy befolyást 
nyertek; és a nürnbergi várgróf Hohenzollemi Frigyes itt oly 
álláara emelkedett, hogy Brandenburg birtokát megszerezvén 
a mai porosz birodalomnak vethette meg alapját. Ezen bel- és 
külföldiekből alkotott új főnemességgel vévén magát körül a 
régi, eleinte üldözött, most mellőzött főnemesség irányában, 
egyszersmind a középnemesség ellenében a polgári, a magyar 
nemzetiség ellenében a német elemet pártolta s erősítette min* 
denkép, hogy mindezekben hatalmának új alapokat s táma- 
szokat szerezzen; viszont pedig a külföld, különösen a német 
birodalom irányában így megalapított házi hatalmát hasz- 
nálta feL 

Innen fontos részint kedvező, résant kedvezőtlen követ- 
kezések eredtek Magyarországra nézve. 

Kedvező volt hazánkra nézve, hogy itt nemcsak a tulaj- 
ACA9. <iT. isas. vn. ^. 

% DigitizedbyCjOOQlC 



418 WENZEL GUSZTÁV. 

donképi magyarországi, hanem minden ügyek, melyek Zsig- 
mondot, habár más tekintetben is, p.o. nynt császárt, mint 
német vagy cseh királyt stb. illették, rendeztetvén, ez áhal 
Magyarországnak tekintélye egész Európa előtt emelkedett; 
Buda pedig annak első rangú fövárosai közé soroztatott. Már 
midőn 1411. juhus 21.kén Zsigmond német királylyá válasz- 
tatott, a választók magyar királyi méltóságát^ülönosen te- 
kintetbe vették *). Később pedig azt találjuk, hogy Németor- 
szág kormányzása és igazgatása Budáról folyt; sőt hogy a 
német koronázási ékszerek is 1424 óta Visegrádon őriztettek. 
Hy alkalommal a magyar főurak a német, sőt általános euró- 
pai ügyekre nyertek tekintélyes befolyást. így midőn Zsig- 
mond 1414*ben a kosztniczi zsinaton a keresztyén egyház 
szakadásának kiegyenlítésén dolgozott s e tekintetben Európá- 
nak nyugatén körutat tett, kiséretében a magyar főurak kü- 
lönösen tündöklöttek; a zsinaton pedig nemcsak magyarországi 
főpapok, hanem a magyarországi egyetemek és városok köve- 
tei is jelen voltak. így 1429. decemberben Pozsonyban német 
birodalmi gyűlés tartatván, ezen Gara Miklós magyarorszá^ 
nádor és János zágrábi püspök ia mint királyi biztosok mű- 
ködtek; és Zsigmond itt az ellenzéknek azt válaszolta : „Es 
were Ira lieber, er sagete den Korfiirsten das Romsche Reicli 
ufF; er hoflft, er hatte dannoch Brot in Ungern zu essen *♦). 
Ezen körülményeknek nyomán uenl volt csoda, hogy a ma- 
gyar nemzetiség és nyelv egészEurópa előtt tekintélylyel bírt; 
hogy névBzerint a baseli compactaták 1437-ben a négy azok- 
nak irányában legnevezetesebb nyelven kihirdettetvén, ezek 
közt a magyar nyelv is ott volt ♦♦♦) ; s hogy a magyar nyelv 



*} Lásd értekezésemet Hohenzollerni VI. Frigyes tartözkodisárdi 
Magyarországban stb., melyet 1851. november 22-kdii az academiábtn 
olvastam, 6. 1. 

**) Wencker J.: Apparátus et instructas Arcbivorum, Argentorati 
1713. 924. 1. 

*^*) Tanaságot ád erről a prágai múzeumban létező táblák felírá- 
sa, mélyet én ott olvastam, s mely szerint a kihirdetés latin, németi 
cseb és magyar nyelven történt. V. ö. Tudományos Gyűjtemény 1830. 
VI. k. 117: és 118, 1. 



Digitized by 



Google 



KIFENBE&&ER ÉS ItÁDLER. 419 

ismerete XV. században a magasabb európai, műveltség egyik 
kellékének tartatott *). > 

De más részről kedvezőtlen volt, hogy Zsigmondnak 
nyugati politikája , és nagyainknak szintén nyugatra fordult 
figyelme y Magyarországnak belsŐ és keleti érdekeit elejtette; 
hogy ennek folytán nemcsak a magyar koronának több fontos 
tartományai (Dalmátország, Galiczia és Lodomeria) elvesz- 
tek 9 s a déliszláv részek kapcsai megtágultak : hanem kelet és 
dél felé a védelmezési intézetek is elhanyagoltatván , a törö- 
kök az ország határáig nyomultak élő ; — hogy továbbá az 
ország pénzügyei Zsigmond mértéknélküli pazarlása által so- 
kat szenvedtek és a magyar főurak az udvari életben és uta- 
zásokban rendkivüli költségeket tevén, eladósodtak. Ehhe% 
járult, hogy a Magyarországban, különösen Budán együtt 
lévő számos idegen notabilitások hazánk belső állapotaira is 
hatottak és a különböző ajkú honlakosok közt előbbi termé- 
szetszerű viszonyt megzavarták. így kezdődtek el a nemzeti- 
ségnek addig nálunk hallatlan súrlódásai, s a német elemnek 
akkor nemcsak királyi, hanem császári székvárosban Budán 
is túlsúlyra jutása a nemzetiségek igen sajnos visszahatását 
szülte. 

Csak mindezeknek szem előtt tartása mellett érthetjük 
Magyarországnak Zsigmond utáni történetét és azon bajokat, 
melyek a derék Albert alatt hazánkat érték. Kifenberger pedig 
legjobb esetben nagy szellemi rövidlátást mutat, midőn e ba- 
jokat és azoknak következéseit a magyar nemzet jellemének 
róvja fel , s ellene a már említett három súlyos vádat emeli. 
Történeti szempontból azoknak teljes alaptalansága azonnal 
kitetszik. 



' **) Például szolgálhat Holandt János 1424-ben készült költeménye: 

Ich Johann Holandt 

£in Ernholt weít erkkannt 

Von sechs sprachen, die ich khan, 

Latéin, Teutsch und Polan, 

Franteöfliseh und Enngelisch 

Dameben gu€f Ungtrisehy 

Geborn aus Bayrn stb. 
(Hormajr, Taschenbuch flir die yaterlttndÍ8cho6eschichte.Leipzig, 1Ő48. 
429. lap.) 

27* 

/Google 



Digitized by ^ 



420 WENZEI- GUSZTÁV. 

A visszahatás Zsigmond kormányzati iránya^ ellen Ma- 
gyarországban mindjárt annak halála után érezhetőyé lett. 
Utódja Albert , kénytelen volt magát szerződésileg lekötni, 
hogy a német birodalom koronáját , ha arra választatnék, el 
nem fogadandja ; és ezen lekőtelezést csak a baseli egyházi 
zsinat közbenjárására engedték el neki a magyarok. Hasonló 
jelek mutatkoztak a magyar státus- és népélet csaknem min- 
den viszonyában ; s így azon utcai kraval is , mely 1438. Bu- 
dán a német lakosság ellen kitört , s melyre ötvös magyar 
polgárnak a németek által a Dunába vesztése adott alkalmat, 
az új fordulatnak csak gyászos következményéül veendő. 
Budának Zsigmond alatt szerkeztett statutárius jogkönyve a 
magyar polgárságnak annyi megszorításait mutatja *) » hogy 
az ezek elleni reactión nem igen csodálkozhatunk. S nagyon 
hibáz Kifenberger, midőn a népség szenvedélye ezen Utöré- 
sében a magyaroknak a németek ellenébeni mindenre kész 
gyülölsége jelét akarja látni. Maga a történet megcáfolja ezen 
felfogást. Hazánk német ajkú lakosai 1438. után is legkevesb- 
bé sem háborgattattak a magyarok által ; sőt jogaikat olyany- 
nyira tiszteletben tartották ezek , hogy az 1446-ki rákosi 
országgyűlésen, melyen Hunyadi János kormányzóvá válasz- 
tása alkalmával a magyar nemzet szabad akaratának nyilvá- 
nításában semmi módon nem volt korlátolva , Pozsony városi- 
nak német ajkú követei voltak jelen, kik magyarul sem tud- 
tak **). Szintoly alaptalan a másik vád, mintha Albert királyt 
a török háborúban gyáván cserben hagyták és elárulták voba 
a magyarok. A háború szerencsétlen Umenetele inkább annak 
volt következése , hogy a magyarokat, kiket a közös ellenség 
ellen a keresztyén nemzetek közöl most egyik sem segített, 
miután azonkívül Zsigmond félszázadi uralkodása alatt ahon- 
védelem előbbi intézetei el voltak hanyagolva, a törökök rop- 
pant erejének sikerrel nem állhattak ellent. De épen ez vezette 
Hunyadi Jánost arra^ miszerint a honvédelem helyreállítására 



^) Buda városának törvénykönyve 1244—1431. Kiadták Michnay 
Endre és Lichner Pál, Pozsonyban ISib. 

**) Bartal, Commentariorum ad históriám statos jurisqne pabliá 
Hungáriáé aevi medü Ubri XY ., Poaonii 1847. ÜL ktft. fttggelák ÜL 
és IV. Up. 



Digitized by 



Google 



KIFENBER6EB ÉS RADL^R. 421 

minden gondot fordítván , nemzeti szeUemü eljáráeával szinte 
TÍsszarögtönözte Magyarország régi hadi hatalmát és dicső- 
ségét. Hogy végre Kifenberger gyanúsítása, miszerint a ma- 
gyarok Albert élete ellen fondorkodtak, rágalmazó ráfogásnál 
nem egyéb , bizonyítást nem igényel. 

Ezekhez képest Kifenberger költeményében néhány, a 
magyarság ellen elkeseredett német kedély hangulata kifeje- 
zésénél egyebet nem látunk. Akár az álláspont jogtalanságát, 
akár a tényállítást és a felhozott rágalmakat teldntjük, Kifen- 
bergert méltán gúny verselőnek , költeményét pedig pasquill- 
nak nevezhetjük, melynek kútföi jelentőséget az elfogulatlan 
torténetbúvár nem tulajdoníthat. 

Egyébiránt nagy hiba volna, ha ezen Kifenberger-féle 
versfaragvány után a XY. századbeli németeknek nemzetünk 
iránti általános érzelmeit akarnók megitélni. Hogy az nem az 
összes németség érzelmét fejezi ki, a XY. század egy másik 
német költeménye által bizonyíttatik, melyet a „Neues Lausi- 
tzisches Magazinéból (XIH-köt. Görlitz 1835. 311. sk.l.) köz- 
lendŐnek tartok. Például szolgál az, jnikép akkor időben a 
németek közt nemcsak státusférfiak és historicusok, hanem 
költők is a magyarokról Kifenbergertől lényegesen eltérőleg 
gondolkodtak és Ítéltek. 

Ezen költemény szerzője Radlernek vagy jRőd/ernek ne- 
vezi magát. Tárgya pedig annak a kor egyik legnevezetesebb 
eseménye , t. i. Albert alatt a husszita háborúnak állati eposz 
formájában (mely akkor időben a német irodalomban különö- 
sen kedveltetett) allegoricus fejtegetése. A szereplő történeti 
személyek madarak által jelképeztetnek; Albert király egy 
nemes szépszinü madár, az u. n. ,ySittig** *), Erzsébet király- 
né egy fejér galamb, Zsigmond császár sas, Borbála özvegy 
császárné varjú, Kazímir lengyel király holló, a husszita párt 
főnökei kánya és kakuk, a magyarok a nemes sólymok által. 
A költemény Csehországba helyezi elbeszélését , melyet egy 
erdő , a madarak kedves mulatóhelye jelképez. Albert királyt 



^) Ez némileg a papagájnak felelhetne meg; azonban a melléigeien* 
tés, melyet ma a papagájjal összekötnek, ezen szőszerintiTordftást nem 
engedi meg. 



Digitized by 



Google 



422 WENZEL GUSZTÁV. 

és Erzsébet királynét ellenségei által a legalávalóbb módon 
megtámadva látjuk; ők fenyegető veszélyekkel vannak körül- 
véve, és csak a szászokkal egyesült magyaroknak köszönik, 
hogy a veszélyekből menekülhetnek ; miért is a költő a ma- 
gyarokat magasztalja és Albert király iránti hűségök miatt 
Isten áldását kéri ki számukra. 

A költemény szövege a következő : 

Von vnsereni hern dem Konige. 



Eyn edler Silíick wol gestalt 
Der wart gefurt in eynen walt 
Von den vögeln iang vnd ald 
Sie hatten den Sittich zcu konige aosirkom 
Sie erbothen em grosse ere do, 
Des wart eine weisMt Taube fro 
Das maele gar sere eyn alde Kro 
Sie schrey daweder vnde tet ír alsó czom. 

II. 

Die Ejroe hatte vor eynen adder 
Der brochie die weisse Taube her 
Vnde gabe sie dem Sittich noch seiner ger 
Des frewit sich der Sittich mit seyme hofgeainde , 
Is neid die alde Kro gar sere 
Wie das der edle Sittich here. 
Besitaten sulde des adiers ere. 
Mit seiner tanben is müht se alsó suynde. 

III. 

Do geschach eiyn grosser ungefug 
£0 was e3m rahe vnd eyn kukug 
Eyn platléngeicr der dawchte sich klug, 
Sie gedochten alsó sie welden den Sittich leczzen 
Die vőgele warn von falseher art. 
Der eyne hatte eynen langen bárt 
9y habén der togend ny gelart. 
Sie czogen hin den Sittich abzcusetzein. 



Digitized by 



Google 



KIFBKBERGER ÉS RADLER. 423 



IV. 

Sie herschten em sere yn seine land 
Sie treben laster vnde schand 
Das tet dem edeln Sittich and 
Do quomeii en yil fromer yögel Ton meyssen, 
Die féld woren vor vőgel swarcz 
Sie treben reichlich erén scharez 
Sie quomen aus sachsen adir yon dem barcz 
ír gefeder sach man alsó liplicben gleiszen. 



Die kro gedachte yn erem sin 
Die falscben yogele werden wyder geen 
Sie floch zen erem neste hin. 
AH ir geniste hatie offgeladen 
Es was eyn schaez gar manichfald 
Do quomen edelé falken bald 
Vnd nomen die Kroe mit gewalt 
Do muszte die Kro yn den bőszen baden. 

VI. 

Die falken quomen aus Vngerland 
Sie habén vil hochfart wederwand , 
Vnde were das gut den sebeiken gesand 
Vil scbade were uns allén doraus entsprungen, 
Die Tögil die weder den Sitticb worn 
Die babén ire ere gar vorlorn 
Alleczeit bescbeid ausir korn. 
Das wirt von en gesagit vnde gesungen. 

VII. 

Der rahe bedewt peter pola^i 
Her stilt des nacbts vnde auch den tag. 
Den plattengeier Bedirsigk ieb nennen mag 
So Í8t der piepc^ke deme kukug wol gleicbe *) 
Sie folgen nocb der YOgil natúr 
Vnde treiben wunderliche figur Tníor 
Ir boszheid lewcbt vor das laszur 
Sie loidzen nicht ab , sie sebeiden von gotis reicbe. 



*) Bedrzich és Búrksteini Placzek, a hnsszita párt két Yezére, 

/Google 



Digitized by ^ 



424 WEKZEL GUSZTÁV. 



vm. 

Die fMen die do nomen der kroen ir gnt 
DoM tDoren die vng^ren, goi bekaldé «y yii ktU. 
Vnde íoer dem Sititek ere tut 
Den beteare gei vor iunden vnde mtck 9or eekanien. 

Were dasselbe nicht gescheen 

Do were eyn gros schymp vorscheen 

Sie hetten reichen sanlt gégében 

Der czarte got bot is selber Tnderstanden. 

IX. 

Der Sittich honig Albreeki das blttende reís 
Beine edie frawe die tawbe weis. 
Der adeler der keisier got gebe em preiss 
Seine kawMfrato die Kro die wolde den konig brengen 

in ichwére. 
BehemeH bedewt ms der wald 
Die hern die voye/en jung má ald 
Die den konig brochten ben ken Bebemen bald. 
Das parlas wünacbte den bnfsson Radeler, 

Nem szükséges figyelmeztetnem, mily egészen más szín- 
ben tűnnek fel itta magyarok^minta Kifenbergex^féle versek- 
ben; n^ egészen más, lehet mondani, valóban nemes erkSlcd 
jellemmel festetnek. 

S úgy hiszem , ezek szerint Radler költeménye elegendő 
bizonysága annak , hogy Kifenberger nyilatkozata a magya- 
rokról, a XY. századbéli németek érzelmeinek nem voltak hű 
magyarázata. Legfeljebb azt lehetne megengedni , hogy léte- 
zett akkor a németek közt egyfractio, mely különös, talán 
localis vagy másnemű esetleges okoknál fogva a magyarok 
ellen el lévén keseredve ; mivel saját ügye mellett más neme- 
sebb módon nyilatkozni nem volt képes, ezeket rágalmakkal 
és szidalmakkal elárasztani , s e célra a történeti tényeket el- 
ferdíteni és a legvastagabb gúnynyal élni helyénvalónak látta. 

A történetbu várok pedig megtanulhatják ebből, mily 
óvatosoknak kell lennünk , ha a múltkor valamely költészeti 
maradványát históriai vizsgálatokban mint kútfSt használni 
akaijok. 



Digitized by 



Google 



AMERIKAI DTAMNAK RÖVID VÁZLATA. 425 

AMERIKAI UTAMNAK RÖVID VÁZLATA. 

NENDTVICH KÁROLYTÓL. 
Olvast az acadenúában jnliiif 7. 1856, 



n. 

Elbncsúzvin a Niagara nagyszerű vízesésétől , mely 
sokkal inkább földtani mint aestheticai tekintetben nevezetes, 
vasút on, mely a Niagara partjánbúzódik el, Buffalóba indulánk. 

E fiatal és gyorsan felvirágzó város az Erié tó keleti fo- 
kán fekszik, gyönyörű és nagyszerű kikötővel bír. A váios, 
valamint Amerikának minden városai , nagyszerű terv szerint 
van alapit va, utcái szélesek, egyenesek, egymást igaz szeg- 
ben vágók és nagyszerű raktárakkal ellátvák. Közel azon 
vendégfogadóhoz, melyben megszállottunk, egy váci szüle- 
tésű hazánkfiát látogattuk meg saját raktárában, kivel én az- 
előtt való nap a Niagara folyón átkelvén, a csónakban 
ismerkedtem meg. ö még fiatal korában hagyván el hazáját, 
több esztendeig Németországban élt , honnét kivándorolván 
Amerikába, kereskedőhöz állott be szolgálatba, kinek szerete- 
tét szorgalmas ügyessége és becsületes magaviselete által any- 
nyira megnyerte, hogy későbben társa lett, s végre halála 
után maga vette át a nagyra kiterjedt kereskedést, melyet 
jelenleg a legjobb sikerrel maga folytat, már eddig is tetemes 
vagyont szerezvén magának. 

Amint estvefelé a kikötőhöz sétaiánk, egy német beván- 
dorlott csapattal találkozánk, kik legdíszesebb vasárnapi ruhá- 
jokba öltözve, azon hajóra siettek, mely őket még az este az 
Eríe tavon át a messzei nyugatra vinni készen állott. Látván 
ez embereket jó kedvökben , valóban inkább azt hittem vol- 
na, hogy búcsúra mennek, mintaemhogy hazáj okát elhagy- 
ván, messze földre, és ismeretlen hazába vándorolnak , kétes 
sorsuk elé menendők. Midőn az ember ily vándorló csapa- 
tot lát, mely hazáját elhagyva bizonytalan jövendőnek vigan 
megy elébe, önkénytelen azon gondolat ötlik fel^ hogy ez em- 
bereknek vagy rendkívül könny eleműeknek, vagy felette sze- 
rencsétleneknek kell lenniök, s hogy semmi ok sincs, mi őket 
haxájokhoz csatolhatná. 



Digitized by 



Google 



426 NENDTVICH KÁEOLY. 

Buffalónak szép és nagy költséggel épült kikötője szá- 
mos hajóval volt ellepve. Kereskedése oly nagy és annyira 
kiterjedt , hogy az ember látva a tevékenységet, mely a vá- 
rosnak nagyobb részeiben , főleg pedig annak kikötőjében 
uralkodik, azt hinné, hogy egy nagyszerű tengeri városban 
van, mely a világ minden áruival kereskedik. És valóban, a 
mi kereskedését illeti, joggal mondhatni, miszerint e tdkintet- 
ben Európa bármely másodrendű tengeri városával vetélked- 
hetik. Kereskedése és jelentősége csak azóta lett nagygyá, mi- 
óta az Erie-csatórna elkészült , mely az Erié tavat s ezzel a 
többi nagy tavakat összeköti a Hudson folyóval, tehát Ame- 
rikának keleti részét annak nyugati részével , és miután az 
Erié- tó az Ohio és Mississippi folyókkal szinte csatornákkal 
van összekötve, tehát az. Atlanti-tenger a mexicoi öbellel is 
közvetlen kapcsolatban van. 

Az Erie-csatornal825-beu készült el, s akkor csak 2,400 
lakost számolt a város , míg jelenleg már 60,000-ret túlhala- 
dott. 1849. összesen 7200 hajó jött és ment 67 millió dollár 
értékű áruval, és a nagy tavak parti közlekedését 140 gőzod 
tartja fel, melyek a legszebbek és legnagyobb szerüek, miket 
valaha látni alkalmam vala. 

Buffalón keresztül a nyugati tartományok terményei a 
szövetség keleti részébe, és viszont ennek gyártmányai a nyu- 
gati álladalmakba vitetnek át. Innét nagyszerű közlekedése, 
és kereskedése. De ez a bevándorlóknak közönséges útja, mi- 
után ezek szintén Buffalón keresztül utaznak nyugatra. Mind 
a mellett nagyon is látható Buffalo városán, miszerint az min- 
den nagyszerűsége dacára csak keletkezésben van. Mert min- 
den nagyszerű utcái, lakházai és raktárai mellett, láthatni sok 
apró, jelentéktelen és tisztátalan bódékat, épülő félben lévő 
házakat, omladékot, és a város középpontjától távolabb fekvő 
utcákban sok piszkot és szemetet, mit azonban nemcsak itt 
hanem Európában és annak fővárosaiban is elegendő mennyi- 
ségben találhatni. 

A kikötőben levő hajók közöl kettő tűnt fel leginká))b, 
részint nagysága, részint szépsége, és kiállításának küIso 
csina által. Az egyiknek Crescent City, a másiknak the West 
World neve volt. S miután mindkettő készen állott az elin- 



Digitized by 



Google 



AMERIKAI ÜTAMNAK RÖVID VÁZLATA. 427 

doláara, s az utazók rajta szabadon ki- a bejártak, nem állhat- 
tam ellent, miszerint ezen, már külső szépségök által is feltűnő 
hajók belső szerkezetét és elrendezését meg ne tekintsem. 
Megvallom , hogy szinte meg valék lepve e hajók szépsége, 
belső szerkezetének csinossága, és gazdasága által. A mi gő- 
zöseinkről ítélve fogalmunk sem lehet azon pazar fényűzésről, 
melylyel az amerikai hajók belseje kibutorozva és felékesítve 
van; a padozatot a legfinomabb angol szőnyegek borítják, a 
pamlagokés többi bútorok a legdrágább selyem szövettel vau- 
nak bevonva, valamint a dúsan leomló függönyök is, melyek 
az utazóknak a közös díszterembe nyiló eabinjeités hálóhelyeit 
választják el. 

Buffalóból az utasokat rendesen gőzösök szállítják át 
Toledóba, mely az Erie-tó túlsó partján, vagy Clevelandba, mely 
a tó partjának közepén fekszik. MI azonban részint időnyerés 
végett, részint mivel hajón utazva a tó partjai semmi válto- 
zatosságot sem mutatnak , inkább a vasutat választottuk, 
melyen haladék nélkül csaknem lélek-szakadva éjjel nappal 
^ész Davenportba, utunk céljáig és legnyugattiabb pontjáig 
utazhatánk. 

A vidék , melyen keresztül utaztunk és melynek hossza 
742 angol mérföldet tett, egyforma volt csaknem az unalomig. 
Mindenütt meddig a szem láthatott, egyforma, sűrű erdővel 
yagy terméketlen kavicscsal fedett rónaság terűit el a végte- 
lenségig, mely azonban néha, részint még csak keletkező, 
részint már virágzó, és kiterjedt kereskedést üző városok által 
szakíttaték meg. 

Augusztus elsején reggel értük el Chicago városát, mely 
a Michigan-tó alsó végén, annak nyugati ^partján fekszik és 
részint gyors fejlődése, részint pedig kiterjedt kereskedése 
áítal nagy jelentőségre vergődött. 

1830-ban azon a helyen, hol jelenleg e nevezetes város 
áll , még csak néhány jelentéktelen gyarmat telepedék le, me- 
lyek a szomszéd indiánokkal élénk cserekereskedést űztek. 
Eddig már 36,000-re emelkedék a lakosok száma, és kereske- 
désére nézve nyugatnak legjelentékenyebb városai közé tarto- 
zik. Nyugatnak legnevezetesebb vasútai itt mintegy közép- 
pontba folynak össze, s hogy mekkorának kell lenni a közle- 



Digitized by 



Google 



428 NENDTVICH KÁBOLT. 

kedésneky már abból is kitetszik, hogy 1855*be]i minden nap 
64 vasúti vonal indult el és érkezek meg Chicagóba. . 

Chicagónak sok nagy és kőből épült házai vannak ; na- 
gyobb részt azonban fából van építve. Minden lépten észre 
lehet venni, miszerint e város igen gyorsan emelkedék s hogy 
lakosainak alig volt idejok tartósabb házakat építenii Az ame* 
rikai úgy tekinti magát, mintha örökös vándorlásban volna, • 
mintha hajléka csak ideiglenes volna, melyet naoci sokára más- 
sal leend kénjrtelen felcserélni. A széles és egyenes utcák még 
kikövezve mindenütt nincsenek, s esős időben ép úgy ellepi a 
szép utcákat a fekete bűzhödt mocsár, mint azt néha a kere- 
pesi és üllői utón van szerencsénk láthatnL Mind a mellett 
számos szép és gazdag hintók robognak e sárosutcákon végig 
és számtalan nép jár és kel hangyaszerű nyugtalansággal fele 
alá a járdákon. 

Nagyon hibáznánk, ha az amerikai uniónak keletkező 
városait összehasonlitanók . hazánk azon városaival, melyek 
még most is ős eredetiségökben megvannak, ha t.L azt hin- 
nők, hogy miután Debrecennek, Szegednek vagy Kecskemét- 
nek, e híres sárfészkeknek még 1000 év múlva sem jutott 
kövezet, Amerika keletkező városai sem birandnak előbb. 
Sőt inkább itt minden annyira bámulatos gyorsasággal halad 
előre , hogy a városok kinézései rövid idő alatt annyira meg- 
ás átváltoztak, hogy a ki azelőtt 20 évvel látta, többé rajok 
sem ismerne. Az amerikainak természete épen ellenkező ami 
természetünkkel. Midőn t.i. a megszokottól csak kényszerítve 
térünk el, és nehezen változtatunk rajta, az amerikai mindig 
szeret változtatni, mindig mást és újat próbálni, azon ösztön- 
szerű törekvésnél fogva , hogy jobbat találand fel. Azért nák 
nincsen megállapodás, hanem előrehalad visszatarthatatlan 
gyorsasággal. 

Chicagótól a vasút a Mississippi széles völgyét vágván 
keresztül, egyenesen Rockislandig vezetett, mely városa 
Mississippi bal partján fekszik. A vidék itt már termékeny 
kezd lenni, és sokban hasonló hazánk áldott dús alföldjéhez. 
Mindenütt messze terjedő sikság, mely részint tölgyes erdők- 
kel, részint virágos prairikkel van fedve, itt-ott épen mint 
hazánkban mocsáros és posványos részek, melyek csak egyes 



Digitized by 



Google 



AKEBIRAI UTAMNAK EOVID VÁZLATA. 429 

helyeken az niinois mentében függőlegesen 50—60 lábra 
emelkedő sziklák által szakasztatnak meg, E sziklák mind víz- 
irányos eredeti fekvést mutatnak, és víz által rétegeik szerint 
olyképén mosatvák ki, hogy Világosan mutatják, miszerint 
hajdan a Michigan partjai egész idáig értek le, s hogy ennek 
vize mosta e sziklákat. Az erdők mind lombos fákból állanak, 
és a hol azok ki vannak vágva vagy szelőkön, az erdők mind 
dús flórával vannak ellátva, úgy hogy a vusút mintegy virá- 
gos kerten látszik keresztűlhúzódni. Nem különben gyönyör- 
ködik az utazó azon számtalan szép pillangókon is , melyek a 
nap melege által rejtélyeikből kicsalva, fel s alá röpkédnek. 

Augusztus elsején Daveoportba értünk. Ez csak néhány 
évvel azelőtt alapított , a Mississippi jobb partján fekvő, meg- 
lepő sebességgel felvirágzó iQú város. Főleg miután a Chica- 
go-Bok-Islandi vasút elkészült, és egy huzamban Üj-York- 
ból egész Davenportig le|iet utazni , gazdagságban, iparban, 
kereskedésben és mindenféle mesterségekben tetemesen gya- 
rapodik. Jelentősége még inkább növekedendik, ha a Missis- 
sippi két partját 8 ezzel a keletet nyugattal összekötő, épülőfél- 
ben levő lánchid elkészül *). Fekvéseis igen kedves, és hazám 
több vidékére élénken emlékeztetett. A Mississippi egyik ter- 
mékeny völgyében fekvén, háta megett erdőkkel borított 
dombláncolatok húzódnak el, melyek messze terjedő praerik- 
kel váltakoznak. 

Davenport már Jowa nevű álladaloo»ban fekszik , mely 
1846-ban még territórium vala, és csak ezen évben emelte- 
tett álladalom dicsőségére. Azóta Jowa minden tekintetben 
gyarapodott nem csak városok és lakosok számában , hanem 
kereskedésben, iparban, gazdaságban. TermélTeny földe Ame- 
rikának két legnagyobb folyója t. i. a Missouri és Mississippi 
között azt egy részről a gazdaságra, más részről pedig a ke- 
reskedésre igen alkalmassá teszi. A vasút, mely keleti részét 
a nyugatival összekötendi, és egész Californiáig vezetend, 
Davenportban kezdődik, és azalatt, míg ott mulatók, már 
elkészült része meg is nyittatok. 



*) A lánchíd azóta nemcsak hogy elkéftsiüt, hanem egy alatta elmea* 
ni akard gőzös kéménje által olszakasztatván , újra ismét fel is iápúit. 



Digitized by 



Google 



430 NENbTVlCH KÁROLY. 

Davenportban több napig mulatván, alkahnam vala az 
ottani vidéket részint füvészeti tekintetből bejárni ; részint 
pedig, mennyire az idő és körülmény .engedte, rovarokat is 
gyűjteni. A magammal hozott rovarok és növények egy részét 
azonban adavenporti collegium végy tani tanárának köszönöm, 
ki maga előszeretettel viseltetvén a természettudományok 
iránt, az ottan előforduló növényekből szép herbáriumot ala- 
kított magának, s hallván, hogy magam is foglalkozom a nö- 
vények, és rovarok gyűjtésével, ott mulatásom közben szá- 
momra rovarokat gyűjtött, és herbáriumát is ritka nagy lelkü- 
séggel rendelkezésemre ajánlá. Azonban sajnálkozva említem, 
hogy ezen minden barátságos szolgálatra kész amerikai colle- 
gámmal csak az utolsó előtti napon , melyen Davenportbau 
mulatók, ismerkedtem meg, különben barátságos indulatá- 
nak sokkal több hasznát vehettem volna. 

A davenporti növényzet sokban hasonlít hazánk növény^ 
zetéhez , mely annak termékeny részében tenyészik. A mi a 
fák&t illeti, nagyobb részt ugyanazon nembe számítandók, 
mint hazánk legtöbb fái. De fajra nézve lényegesen különbö- 
zők. A cupuliferak családja Amerikában gazdagan van kép- 
viselve, szintúgy a legtöbb közönséges fanemek : a juhar , a 
jegenye, a körisfa, az éger, a diófa-családhoz tartozó több fa- 
jok s.t.m. Közölök egy sincsen, mely az európai fajokkal 
megegyeznék. 

A kisebb növények közt az Asciepiadeák bőven vannak 
képviselve, és szép nagy növényekké kifejlődve. Az Asclepias 
Syriaccához igen közel álló Asclepias obtusifolia Éjszak- Ame- 
rikában annyira közönséges növény , mint nálunk teszem az 
Euphorbia nicaeensis, mely ly el a legelőket és az utak szélét 
találjuk néha ellepve. Azon időben, melyet Davenportban 
töltöttem, azaz augusztus elején mint másut is előre haladt 
nyáron a Compositák leginkább virágzásban valának, melyek 
közöl némely fajok ,^ mint például a Heliopsis scabra, aSil- 
phium integrifolium , a Lepachis pinnata mint másfél ölnyi 
ágas növények lepek el a Mississippi partján levő réteket. 

Ugyan e körülmények adják elő magokat az állatország- 
ban is. Megvannak itt is a legtöbb európai fajoknak képvise- 
lői, csak .hogy más és különböző fajt alkotnak. Az amerikai 



Digitized by 



Google 



AMERIKAI UTAMNAK RÖVID VÁZLATA. 431 

fürj, a fogoly, a varjú, a fecske, a csíz, a hófehér kócsag, 
8. t. m. Feltűnő volt azonban itt is , valamint városai elneve- 
zésében , az amerikainak szegénysége eredeti nevekben. Va- 
lamint városai elnevezésében y,o részre európai neveket alkal- 
maz, melyeket néha számtalanszor ismétel , szintúgy használ 
az állatok elnevezésében vagy igen egyszerű, vagy európai 
neveket. 

Neki az amerikai Bizon csak Buffalo. Szintúgy elnevezi 
a közönséges madarakat szineik szerint, fekete madár (blak 
bírd), kék madár (blue bird) sat. 

Davenportból augusztus 1 3-dikán kirándulást tettem Wi- 
sconsin nevű államba, mely Illinois felett éjszak felé a Michi- 
gan és a Mississippi között fekszik. Ez állam leginkább gyors 
fejlődése miatt érdekelt, főleg miután a kivándorlók folyama 
1840-től egész 50-ig kiváltképen ide volt irányozva. 

Wisconsln csak 1848-ban lépett a független álladalmak 
sorába, saját alkotmányt adván magának. Felőle az monda- 
tik , miszerint itt a német elem leginkább képviselve van , s 
hogy Milwaukee , Wisconsinnek fővárosa kereskedelmi és 
ipartekintetben kiválólag német városnak volna tekintendő. 
Wisconsin lakossága 1840-ben 30,900-ra mert, míg 1850-ben 
már 305,390 lakost számlált. 

Miután 1840. és 50. között a német kivándorlók folya- 
ma leginkább ide volt irányozna, azt hinné az ember, hogy 
az államnak kiválólag németnek kell lenni. Azonban a német 
elem annyira sehol sem túlnyomó , hogy az képes lett volna 
saját jellemet kölcsönözni annak. Az angol, névszerint az ame- 
rikai jellem mindenütt, merre csak jár az ember, annyira 
uralkodó, hogy a többi népfajok teljesen elenyésznek. Alig 
magyarázható meg, hogy honnét veszi magát a sok amerikai. 
Azonban assimiláló tehetsége más nemzetiségekre nézve any- 
nyira kitűnő, hogy az idegen országokból, vagy más világ- 
reazekből bevándorlók, és itt letelepülők saját nemzetiségöket 
már a második gcncratióban teljesen elvesztik. S így alig gon- 
dolható, miszerint a németnek azon reménysége, amelynél 
fo^jva nemzete egykor képes lesz az amerikai álladalmakban 
német császárságot felállítani, valósuland valaha. 

Milwaukee, Wisconsinnek legnagyobb, legnépesebb, s 



Digitized by 



Google 



432 NENDTVICH KÁROLT. 

mint mondám, kereskedelmi és ipartekintetben l^pevecete- 
sebb városa is , a Michigan partján fekszik. Lakosai száma 
jelenleg már 80,000-et jóval tálhaladott, kiknek egy harmada 
németekből áll. E városnak emelkedése és fejlődése annyira 
képzelhetlen gyorsassággal történt, és a keleti álladalmak tő- 
zsérei annyira felcsigázták egy pár év alatt Wisconrinnek és 
a keletkező városnak hirét s jövendőjét, hogy az egész világ 
és minden ember, a ki vállalkozási szellemmel bír, léleksza* 
kadva s azon jó reménységben sietett oda, miszerint ott rövid 
idő alatt Krözns kincseire tehet szert. A vállalkozási láz any- 
nyira megragadta az embereket, hogy esztelen fizletekbe 
helyezték pénzöket. A városi telkek ára oly nevets^es ösz- 
szegre rúgott fel, melyért azok Európa fővárosaiban sem 
adatnak el. Szintúgy mesés összegeket fizettek házbér fejében, 
s minden árunak értéke annyira fel volt csigázva, mint a leg- 
népesebb és legdrágább városban sem. Mindezeknek termé- 
szetes következése oly nagyszerű ellenhatás Ion, hogy min- 
dennek az ára annjrival csökkent értéken alul, mennyivel 
azelőtt természet ellen emelve, és felcsigázva vala. Most rend- 
re következtek a bukások, és számtalan bevándorlók ezen 
esztelen nyerészkedések következtében minden vagyonukat 
utolsó fillérig elvesztették. A mennjrire azelőjbt magasztalták 
Milwaukee fekvését, kereskedelmi előnyeit, és földének ter- 
mékenységét, úgy legyalázzák most azt, és a mint azelőtt a 
bevándorlók folyama oda volt irányozva, ép úgy elfordult 
most tőle, másutt keresvén szerencsésebb helyet a letelepQ* 
lésre. 

Milwaukee azonban e balsorsa után, melyen keresztül- 
ment, természet szerinti rendes fejlődésének időszakába 
lépett, mi alatt lassabban ugyan, de biztosabban halad né- 
pességben; vagyonban, kereskedésben és iparban esaÉtendőről 
esztendőre gyarapodik, tudományban és értelmiségben fejlő- 
dik, és az 1^ státussal együtt szép jövendőnek néz elébe. Mmd 
amellett nem volna Wisconsin azon része a szövetséges álla- 
dalonmak, melyet magamnak e letelepülés végett válasz t a n ék, 
részint az éghajlatnak mostohasága részint a földnek alig kép- 
zelhető unalmas egyformasága miatt. Az egész állam hullámos 
síkságból áll , melyen sűrű erdők váltják fel egymást puszták- 



Digitized by 



Google 



AMERIKAI ÜTAMKAK RÖVID VÁZLATA. 433 

kai, a nélkül hogy a földnek termékenyBege olyan volna, mint 
azt például magyar pusztákon találjak. 

Milwaukeeból , hol alkalmam vala a németnek életmód- 
ját és szokásait az amerikai életmód és szokások ellenében ré- 
szint a városban, részint falun látni és tapasztalni, esze járá- 
sát követni ott, hol egészen szabadon mozoghat és minden 
megszorítás nélkül fejlődhetik, Madisonba utazám, mely Wi- 
scoDsinnak politikai fővárosa, kis de kellemetes fekvésű város, 
mely több kristály tisztaságú vízzel telt tóval, és erdős vidék- 
kel van környezve. Az amerikaiak minden város tervezésénél 
gondoskodnak arról , hogy az elég nagy , és fákkal beültetett 
terekkel legyen ellátva. E térek közöl az, melynek közepén 
a város vagy az állam háza áll, a legnagyobb szokott lenni, 
és kellemes parkká általakitva , közönséges sétatéré a városi 
lakosoknak. Az államház többnyire a város közepén és annak 
emeltebb helyén állván, csaknem, mindenütt féltekés födéllel 
van ellátva, melyre könnyen feljuthat az utazó, hogy onnét 
a város környékét áttekintse. 

Madisonban véletlenül egy Totó nevű bácsmegyei ma- 
gyarral találkoztam, a ki már 47 óta tartózkodik ott, és Ha- 
rasztinak bajtársa vala, ki tőle későbben, szerzett vagyonának 
nagyobb részét elvesztvén , elvált és Californiába vándorlott, 
új kincseket keresendő. Haraszti az ott lakó németek között 
báró név alatt ismeretes, minek ő magát kiadta. 

Tudományos intézete Madisonnak egy van, a Wlscon- 
8Ín university , mely azonban minden tekintetben csak kelet- 
kezésben van még, szintúgy múzeuma is. 

Szándékom vala, Madisonból még a felső Mississippit 
látogatni egész St. Pálig és a Snelling nevű erősségig, mely 
felett az Antony yizesések vannak. Fekszik ez 45-dik fokali^tt 
a Minesota nevű territóriumban, és a Mississippi gőzösök egésy 
illáig járnak fel. A kiszabott idő rövidsége egyébiránt nem 
engedé többé, úgy hogy kényszerítve látám magamat, a leg- 
rövidebb utat választani, hogy még augusztus vége előtt Da- 
\^enportban megérkezzem , és visszafelé induljak. Ez útban, 
melyet Madisonból Davenportig választék, Galena nevű város 
esik, mely azért érdekelt leginkább, mivel ehhez közel esnek 
ÉJ6zak-Amerikán»ik nagyszerű ólombányái. A vidék itt vak 

ACAD. (BT. 1856. Vll, ' S$ 



Digitized by 



Google 



434 NENDTVICH KÁROLY. 

mivel változatosabb kezd lenni, szinte jól esett, hogy ahosz- 
szú úton, melyet Amerikában már eddig is tettem , hegyes, 
tulaj donkép csak dombos vidéket láthattam. Mert a hegyek, 
melyek Galéna környékén vannak , legfelyebb a sz. Gellér- 
hegy felétérik el. Ily dombokkal környezve Galena Fevernevű 
kis folyópartján fekszik, mely innét két mérföldre a Missis- 
sippibe ömlik. Galenának élénk kereskedése van , főleg ólom- 
mal, melyből 1851-ben 331,880 mázsát szállított Amerikának 
minden részébe. Ez körülbelül annyit tesz, mint a mennyit 
Európának egész continense termel , míg Anglia maga három- 
szor annyit állít elő. Galenának népessége sokkal vagyono- 
sabb is, mint p.o. a selmeci, vagy freibergi népesség. A mód 
azonban , melylyel itt az ólmot nyerik, még csak egy pár év- 
vel ezelőtt egészen nyersen és minden okszerű eljárás Dél- 
kül történt, körülbelül úgy, mint nálunk a kőszén ásása sok 
helyen , hol kinek-kinek meg van engedve turkálni saját föld- 
jén , 2k mennyit tetszik. A meddig t. i. ezen érces vidék m^ 
az állam tulajdona volt, addig mindenkinek szabadságában 
állott bányát nyitni s azt belátása és tehetsége szerint mi vebí, 
a hogyan neki tetszett. Ezelőtt egy pár évvel ez egész ércvi- 
dék az állam birtokából magánosok kezébe került , a kik 
természetesen nem engedik, hogy minöenki tetszése szerint 
feltúrja földjét. Akinek kedve van hozzá, az haszonbérbe 
veszi a birtokostól földének egy részét, és azt több vállalkozó 
barátja társaságában mi véli. 

Én a városhoz legközelebbi szomszédságban fekvő bá- 
nyákat szemléltem mog, azonban csak azt mondhatom rólok, 
miszerint a legnyersebb módon mfveltettek , s hogy nyáron 
egészen el valának hagyva. Mihelyt t. i. nyáron a munkások 
jövedelmezőbb munkát kaphatnak a mezőn ^ a bányákat el- 
hagyják, és csak akkor térnek ismét vissza, midőn a mezei 
munka megszűnt. Azonban valamivel nagyobb távolságban a 
várostól a bányáknak míveltetése nagyobb okszerűséggel tör- 
ténik.. Itt szakértő bányászok vannak, kik tudományos elvek 
szerint vezetik a mívelést. Itt használtatnak gőzgépek sat. 

Az amerikaiak a nyert ólomnak nagyobb részét magok 
használják fel, részint festékeket készítvén belőle, nevezete- 
sen ólom-fehéret, melynek rendkivűli nagy mennyiségét fel- 



Digitized by 



Google 



AMERIKAI ÜTAMNAK RÖVID VÁZLATA. 435 

használják, miután mindenöket, sőt még házaikat is azzal 
szokták befesteni, részint p^ig a gázvilágitásra, mely az ame- 
rikai szövetséges álladalmakban annyira divatos, hogy amint 
új város keletkezik , melynek házszáma alig szaporodott egy 
pár százra, mindjárt gázvilágítást alkalmaznak, úgy hogy 
alig találtam az amerikai városok közt olyant, mely mással 
volna világítva. - ' 

A sors úgy hozta magával, hogy Galenában, hol csak fél 
napot tölteni vala szándékom, egy nappal valék kénytelen tovább 
mulatni. Ámbár a Mississippin minden nap jönnek és mennek 
gőzösök, melyek árukat és utazókat hoznak és visznek, mégis 
megtörténik néha, hogy épen az nap nem talál az ember 
hajót, mely oda visz, hová utazni kivan. Most is több gőzös . 
kötött volt ki a Fever folyó partján, hanem az vagy fölfelé 
Minesotába ment, vagy nem egész leDavenportig, hova men- 
ni szándékunk vala. Csak más nap reggel indulhattunk el egy 
középszerű Mississippi gőzösen, mely azonban mégis nagyobb 
vala, mint a legnagyobb dunagőzösünk. Az ember szinte meg 
van lepve, midőn oly nagyszerű gőzösöket Iát oly kis folyón 
fel- 8 alájárni mint a milyen az, mely Galena mellett foly, és 
egy pár mérföldnyire a Mississippibe ömlik. E folyó több he- 
lyen csak 3 lábnyi mély , úgy hogy a fel- s alájáró gőzösök 
az iszapot fenekéről felkavarják , s hogy szélessége sok helyen 
alig akkora, mint a hajó hossza, mégis két emeletes gőzösök 
járnak rajta , melyekben 80 utazó számára külöakabin van. 
A hajók azonban oly laposra vannak építve , hogy alig men- 
nek 3 lábnyi mélységre a folyóban. Ily hajók azért szüksége- 
sek az amerikai folyókon , mert gyakran sziklák fölött foly el 
a víz, melyek alig 2—3 lábnyi mély vizet hagynak, úgyhogy 
a felettök elúszó hajónak gyakran hasát felhasítják. A mint 
reggel nyolc órakor Galena városból elindúlánk, még 10 an- 
gol mérföldet kellett a Fever folyóban menni a hajónak, míg 
annak torkolatán keresztül a Mississippibe értünk. A Fever 
folyó oly kicsiny és oly kevés vizet tartott, hogy a menő hajó 
a szó teljes értelmében a folyó iszapját felkavarta. Mégis men- 
tünk rajta habár lassan de minden egyéb akadály nélkül, míg 
a Mississippit elértük. 

E nagy folyó partjaival együtt hasonlít leginkább a Duna 

28* 

Digitized by VjOOQIC 



4á6 NEÍÍDTVICH KÁROLt. 

leglaposabb partjaihoz. Mindkét partja csaknem mindenütt 
sűrű Őserdőkkel van fedve, melyek a síkságban elnyúlnak, a 
meddig a láthatár elterjed. De ezen őserdőknek hiányzik min- 
den nagyszerűség. A fák, melyek a partokat fedik és a hajó- 
ból láthatók, mind kisszerűek, törpék tetőjök mind elhalva és 
kiszáradva. Nem mondhatom hogy egyetlenegy ép és szépen 
fejlődött fát is láttam volna. A víz a partokat szünet nélkül 
mossa , miáltal a part szélén álló fák a folyóba dőlvén , attól 
tovább vitetnek, míg a folyó fenekén megakadván, gyakran 
a hajó vesztének okul szolgálnak 

Az egészen lapos és az nnalomig "egyforma partok csak 
itt-ott szakasztatnak meg alacsony dombok által. A hol azon- 
ban a partok csak annyira emelkednek , hogy a folyó áradá- 
saitól mentvék, ott az amerikai tevékenység, és a gyarmatosí- 
tásra való hajlam már el is foglalta a tért, új városok első 
csiráit ültetvén oda, melyek a hatalmas folyó partján azon 
élénk közlekedés következtében, melyet a számos fel* s aláro- 
pütő gőzösök előidéznek, sebes virágzásnak indulnak. Meny- 
nyire élénk lehet a Mississippin és annak mellék folyóin a köz- 
lekedés, abból is kitetszik, miszerint már jelenleg is 1000 
gőzösnél több jár rajtok. Igaz ugyan, hogy^más hajót nem 
igen lát az ember rajtok, de 1000-nél több oly nagyszerű gő- 
zösök, milyenek a sajátságos amerikai Mississippi gőzösök, 
nemcsak nagyszerű közlekedést tarthatnak fen , de kiterjedt 
kereskedést is. A folyó mentében számos ily keletkező város 
mellett mentünk el, melyek közöl többen, úgymint : BeUevne, 
Savannah,Fulton, Lyons, Albany, Camanche, Le-CIair s.tm. 
már jelentőségre vergődtek. Többnyire akként vannak elhe- 
lyezve , hogy kettő egymással szemközt áll , és az egyik a 
másiknak mintegy ösztönül szolgál. Nem valék képes az egész 
úton még csak egyetlenegy pontot is találni, mely a letele- 
pülésre alkalmatos, a nélkül hogy el ne volt volna foglalva. 

A Mississippi vize egyébiránt nagyon tisztátalan és za- 
varos , minek oka részben abban állhat, hogy azt sem jegesek, 
sem havasok nem táplálják, hanem az éjszakon levő tavak és 
mocsárok. Fölülete mindenütt zöldes hártyával vala fedve, 
mely apró , a víz felületén képződő corferváktól származik. 
Folyása is oly lassú, hogy csak e hártya mozgásából veheti 



Digjtized by 



Google 



AMERIKAI ÜTAMN^AK RÖVID VÁZLATA. 437 

észre az ember folyása irányát. Általában a Mississippi termé- 
szeti szépségeit tekintve a legegyszerűbb , és minden regényes 
kellemtől megfosztott folyamokhoz tartozik, melyet valaha lát- 
ni alkalmam vala. És olyan az nemcsak Galenától kezdve 
egész Davenportig, hanem ezentúl is egész le a torkolatáig. 
Úgy hiszem, hogy csak a Tisza azon része hasonlítható össze 
a Mississippi partjaival, mely az alföldnek legunalmasabb sík- 
ságain foly keresztül. 

Le-Clair alatt a folyónak úgynevezett Rapidsei BZdo, 
sebes folyása kezdődik, hol a Mississippi sziklák felett folyván, 
gyakr&n már sok hajónak okozta vesztét. Ezek a hajóskapi- 
tányok állításai szerint 18 angol mérföldre terjednek ki, mi- 
alatt nagy vigyázattal szükséges hogy járjanak, és elkerüljék 
azon pontokat, melyek leginkább veszedelmesek. Mindamel- 
lett megtörténik mégis, hogy kicsiny levén a víz, vagy a hajó 
keletén túl megterhelve, a folyó felszíne alatt lappangó szikla 
felhasítja a hajót , minek példáját csakugyan láttuk is, miután 
egy gőzös töredékei (Wrak) mellett mentünk el , s hogy mi 
sem voltunk távol ezen balesettől, a körülmény mutatta, hogy 
egy helyen csak nagy nehezen csúszván el a hajó, oly erősen 
dörzsölődött a sziklához, hogy az erősen ropogott. Le-Clair alatt, 
Davenport felett Armstrong nevű erősség mellett mentünk el, 
mely Bok-Islanddal szemközt egy szigetre építtetett az ameri- 
kai gyarmatok biztosítására az indiánok ellen akkor, midőn a 
Mississippin túl fekvő tartományok még azoknak birtokában 
valának. Jelenleg minden jelentőségét elvesztvén, romlásnak 
indúl az erősség, míg a sziget a Mississippin át építendő lánc- 
hidnak egyik támaszpontjául szolgáL 

Már tetemesen besötétedett vala, midőn Davenportot 
elértfik|hol kiszállván Fehérváry ur nyári lakára vitettük ma- 
gunkat, mely a várostól mintegy félórányira fekszik. E város 
környékében tett kirándulásaim alkalmával gyűjtöttem a nö- 
vények nagyobb részét, valamint azon rovarokat, melyeknek 
lajstromát azok számára közlendőnek hittem, a kiket az érde- 
kel, és a kikazokat összehasonlítni akarják a mi virányunkkal, 
melyhez az sok tekintetben hasonló. 



Digitized by 



Google 



488 



NENOTYICH KÍBOLY. 



Természetiek y könyvek és monographiák lajstroma, melyeket 
Nendtvicli Károly 1855-dik évi nyári hónapokban tett éj- 
szak-amerikai utazásában gyűjtött. 

A. Növények. 



GrawUnue§a$. 

1. Pankmm capillare L. 

2. Elynui Tirginicuf L. 3. 

exempl. 

Kfuisetaetue* 

8. Eqttisetnm non detennin. 

Cjfperaeeae, 

4. Carex blanda Dewey. 

Camelinacui: 

5. Tradescantia virginica 

L. 2 ex. 

Lilimeeae, 

6. Erythronium America- 

num. 

7. I, albidum Nutt. 

8. Liliom philadelphicam 

L. 

9. Alliom tríflorom. 

10. y, triflorum PunDch. 

11. Fhalangium escnlentum 

Nutt. 

12. Convallaria non determ. 

13. „ racemosa. 

14. » BtelIaU L. 



23. Syairínchiuni muerona- 

tnm Mx, 

Amarfliideae, 

24. HypoxÍB erecta. 

Orekideae. 

25. Cymbidiom pnlcheUjUL 

26. Orchia spectabilis L. 

27. Habenaria silicolata. 

28. „ orbicnlaU 

Hock. 

29. Neottia gracilit B. Br. 

30. Pojonia Ophioglottoi- 

des B. Br. 

31. Cjrpripediam acaule. 

32. „ candidnm W. 

33. y, ipectabile Sw. 

34. „ pnbesoent W. 

Araetae. 

35. Árum trípbyllum L. 

CHfMf/t/crac. 

36. Quercua dÍBColor Ait 

37. 9 palustris duBoL 

38. „ non determ. Sp. 



15. 


y, borealis. 




Uriieueeaé. 


16. 


UYularia perfoliata. 


89. 


GanabÍB aatÍTa I^ 




TriUiaeeae. 




Santataegat, 


17. 


Trillium obovacum. 


40. 


Gommandra umbellata 


18. 


„ recurvatum Beck. 




Nutt. 


19. 


„ erectom. 






20. 


„ erjrthrocarpum. 




ÁrUtoloekiaeeme. 


21. 


n indeterm. sp. 


41. 


Azarum Canadense L. 




iridaeeae. 




Plantm$inae§at. 


22. 


Iris ▼eraicolor L. 


42. 


Plantago oordata Lam. 



Digitized by 



Google 



AMERIKAI UTAMNAK EÖVID VÁZLATA. 



439 



Compotitae, 

4S. Veronia fasciculata Mz. 

44. Enpatorium perfoliatum 

L. 

45. Erigeron bellidifoliam 

Mühlb. 

46. Solidago Missouriensis 

Nutt. 

47. „ canadensis L. 

48. Fluchea camphorata DC. 

49. Silpbium integrifoUuin 

Mx. 

50. Ambrosia artemisifolia 

L. 

51 . n irifida L. 

52. Heliopsis scabra Dtun. 

53. LepacbÍ8 pinnata Ton 

et Gr. 

54. Coreopsis palmata Kutt. 

55. Maruta Cotala D€. 

56. Achillea millefolium L. 

57. Antennaria plantaginea 

R. Br. 

58. Senecio aureus L. 

59. Troximon cuspidatum Pb. 

60. Cjmtbia virginica Don. 

LúMiaceae. 

61. Lobelia spicata Lam. 

„ Ciaytoniana Mx. 

Caprifoliactae. 

62. LinDea borealis. 

63. Lonicora ciliata Müb- 

lenb. 

64. Triosteum perfoliatum 

L. 

65. Yiburnum oxycoccus. 

66. n prunifoUum. 

Campanulae^at, 

67. Specularía perfoliata L. 

Ruhiaeeae, 

68. Gáliam boreale L. 



Oleaceae^ 

69. Fraxinus juglandifolia 

Lam. 

70. Cblonantbus virginica 

L. 

Asel^iadaeeae. 

71. Aselepias obtusifolia Mx. 

72. „ incarvata L. 

73. n tuberosa L. 

74. Acerates longifolia EH. 

Labialae, 

7ó. Monarda íistulosa L. 

76. Pycnaotbemum lanceola- 

tum Putacb. 

77. „ linifolium P. 

78. Scutellaria parvula Mi. 

79. Teucrium canadense L. 

Verbenaeeae, 

80. Verbéna strieta Vént. 

81. j, paniculata L. 

Borrapnaeeae, 

82. Mertensia virginica DC. 

83. Litbospermum canescens 

Lehm. 

84. „ birtum Lebm. 

85. Myosotis strieta Lk. 

86. Gynoglosnm Morisonii 

DC. 

87. y^ officináié L. 

88. Pentalopbus longiflorus 

A. DC. 

Polemoniaceae, 

89. Pblox pilosa L. 

90. Pblox floridana DC. 

91. Polemoninm reptans L. 

Hydrophyllaeea: 

92. Hydrophyllom virginicum 

L. 2. ex. 
98. Ellysía Nyctelaea L, 



Digitized by 



Google 



440 



NENDTVICH KIROLT. 



Scrophulariae eae. 

94. Scropbularia nodosa L. 

95. Peustemonpubescens Sol. 

96. Mimulus rlngens. 

97. Gratiola Yirginiana L. 

98. Yeronka Yirginica L. 

99. Dasystoma noo determ. 

Spee. 

100. PedicttlarifllanceolataMx. 

Orobanchaceae. 

101. Orobancbe uniflora L. 

Primulaeta: 

102. Dodecantbeon meadia L. 

103. Trientalis Americana. 

Erieaceat, 

104. Kalmia angastifolia. 

105. Pyrola rotundifolia. 
lOQ. Monotropis uniflora. 

ümbelUftrat, 

107. Zizia integerrima DC. 

108. — aurea Kocb. 

109. Sanicula marilandica L. 

Áraliaeta; 

110. Panax trifolium L. 

111. Aralia nudicaulis L. ) 

Vitaceat, 

112. YitiB riparia Mx. 

Corn^iia. 

US. CornuB Ganadeni is. 

114. ,1 paniculata L'Her. 

Saxifragtat* 

115. Saxifraga YirginiensiB. 

116. Heacbera Americana L. 

117. Mitella dipbylla L. 

118. Tionella cordifolia. 

Groutulariaemu. 

119. Ribes floridum L. Her. 



RamunculaeuLt, 

120. Clematis Yioma L. 

121. Tbalictmm anemonoides 

Mx. 

122. Anemone Pensjlvanica L 

123. Ranoncnlns abortimsL 

124. n fascicularif 

Müblen. 

125. „ aqaatilis L 

126. Caltba palostris L. 

127. IsopTrumbitematnmToxr 

et6r. 

128. AquilegiaCanadencbLt 

Btrhtridtat. 

129. Podopbyllum peltatom L 

180. Leontice tbalictroides. 

Papav^raeta: 

181. Sangrinaria canadensísL 

FumartaeBot, 

182. Didytra cacnllaria DC. 

Crueiftrat, 

183. Cardamine rotondifolii 

Mx. 

184. Dentaría dipbylla. 

185. n laciniato Mtth- 

lenb. 

186. Cocblearia ArmoracUL 

187. SisTmbricum canescens 

Nntt 

Vto/aceae. 

188. YiolapedaUL. 

189. n delpbinüfolia NnU. 

140. n pabescens Alt 

141 . y, cuculiaU Alt. 

Porfn/ocacMf. 

142. Glaytonia virginiana L. 

filiaetaé. 
148. Tilia nigra Borkb. 
« Americana Aít. 



Digitized by 



Google 



AMEKTKAT UTÓMNAK RÖVID VÁZLATA. 



441 



CarffophyllaeBae, 
144. Arenaria lateriflora L. 

Polygalgae, 
146. Poljgala Senega L. 

146. „ paq>urea Nutt 

CeloMtrinea: 

147. Staphylea trífolia L. 

Juglandaetaé, 

148. Carya tomentosa Nutt. 

2. ex. 

149. „ microcarpa Nutt. 

Oeraniae9ae. 

150. Geránium maculatum L. 

löl. OzalU stricta L. 

152. „ violacea L. 
Lfftkrarita; 

153. Ljrthrum lineare L. 

Ro$aeea: 

154. Pyrus coronaria L. 

155. Crataegufl coccinea L. 



156. , punctata Ait. 

157. Fragaria virginiana Ehrh. 

158. Potentilla canadensis L. 

159. Amygdalus ^umila L. 

160. Prunus amencana Mark 

161. Cerasus serotina Lois. 

LegumÍHo$ae. 

162. Baptisia leucantha Torr 

etGr. 

163. Petalostemum candidum 

Mx. 

164. ir Tiolaceum Mz. 

165. Trifolium reflexum L. 

166. Amorpha fruticosa L. 

167. „ canesoens Nutt. 

168. Astragalus caryocarpus 

Sim. 

169. Desm ódium marylandi- 

cum DG. 

170. „ acumínatum 

DC. 

171. Gercis Ganadensis L. 

172. Gassia chamaecrista L. 
Dupplicatae, pro parte in- 
determinatae 5 species. 



B. Rovarok. 

a. PiUék. 

Nappaliak. 

1. Limenitis ürsula. 

2. Euploea Archippe. 

3. „ Dissipe. 

4. Vanessa Jole 2. i>éld. 

5. ,, c. argentinum2p. 

6. Argynnis IdaHa. 

7. „ Gybele. 

8. Melitaea indetermin. spec. 

9. H^parcbia indeterm. sp. 

10. Papilio Troiius 2 péld. 

11. „ Turnus 2 péld. 

12. „ Ajax. 

13. Hecarge carínente. 

14. Pieris Protodice. 

15. Golias caesonia. 

16. „ Phylodice. 

17. „ Thyme. 

18. Hesperia Exadaeus. 

19. ,f indet. spec. 

E$i9éliek. 

20. Sphinx Gelius Hübn. 2 p. 



21. Deüepbyla Daucus 2 péld. 
22 „ Andromedae Alex, 

23. Smerintbus Ampelopbaga. 
Atycbia Semidiapbana. 

Éjjeliek. 

24. Euprepia Virgo. 

25—27. ^octua 3 spec. inde- 
term. 

28. Geometra spec. indeterm. 

b. Tébelyröpüek (Goleopterák.) 

29. Gbrysocbus auratnü. 

30. Tetraopus tomator. 

31. Acmoeodera ornata. 

32. Epicauta marginata. 

33. Tricbius ind. spec. 

34. Gerambix indet. spec. 2 

péld. 

35. Glytbus indet. spec. 2 péld. 

36. Strangalia indet. sp. 

37. Pacbyta vagy Leptura in- 

det. sp. 

38. Gicindela indeterm. spec. 

c. Kétröpüek (Bipterák.) 

39. Midas indeterm. spec. 



Digitized by 



Google 



442 



NENDTVICH kAROLY. 



d. Egyenes röpüek (Orthopterák.) 
40—41. Acridiom 2 indeterm. 

spec. 

e. HáHyaröpüek (Hymenopterák.) 
42. Libellula Sexmaculata ? 2 

péld. 

C. Kagylók. 

1. Unió ovatiis. Say. 

2. „ pastulosos Lea. 

3. „ Metanever Lea. 
^4. „ lacrymosus Lea. 

5. „ mnltiplicatuB Lea. 

6. „ gibbosus Bas. 

7. „ cylindricas Say. 

D, Ásványok. 

1. Anthracit. Pennsylvaniából. 

2. Ólomfény le (Galena plnmbi) 
Galenáböl Illinois éjszaki ré- 
széből. 

E. Természettudományi 
könyvek, értekezések és mo- 
liographiák. 

1. A synopsis of the tamily of 
Najades by Isaac Lea. Third 
edition. Philadelphia. Blan- 
chard and Lea. 1852. 

2. ContributiontoGeology, by 
Isaac Lea. Philadelphia. Ga- 
rey Lea et Blanchard. 1833. 

3. Deseription of Ninteen new 
species of Colimacea , by Isaac 
Lea. Reád February 21. 1840. 

4. Notice of the oolitic forma- 
tion in America, with descri- 

Stion of somé of its organic 
rCmains.By Isaac Lea. Kead 
May 16. 1840. 

5. Deseription of a new species 
of the Genus Unió. By Isaac 
Lea. — Festett rajzzal. 

6. On the fossil Foot-Marks in 
the Red Sandstone of Fotts- 



▼ille, Pennsylvania. By Isaac 
Lea. Philadelphia. 1852. 

7. On a fossil Sanrian of the 
newred Sandstone formation 
of Pennsylvania, with somé 
account of that formation al- 
só: on somé new fossil Mol- 
luscs in the carboniferou 
States of the anthracite seams 
of the Wilksharre coal for- 
mation by Isaac Lea. Phila- 
delphia. 1852. 

8. Fossil foot-Marks inthered 
Sandstone ofFottsville^Pemi • 
sylvania. By isaac Lea. Phi- 
ladelphia. 1853. — Nagy fol 

9. On the distribution of the 
Crinoidea in the western Sta- 
tes of America by Lunsford 
P. YandelL Louisville. 1852. 

1 0. Deseription of a new MoLluac 
from the reád Sandstone near 
Pottsville. P. A. by Isaac 
Lea. Philadelphia. 1855. 

11. Rectification of Mr. T. A. 
Conrada, Synopsis of the Fa- 
mily of Ninades of Nort-A- 

. merica by Isaac Lea. Phila- 
delphia. 1854. 

12. Contribution to te Geology 
of Kentoky by Lunsford P. 
Yandell. M. D. et Benjámin 
F. Schnmard M. D LooístíI- 
le. 1847. 

13. Deseription of a new Genus 
of Crinoidea. By Lunsford P. 
YandelL M. D. (From tbc 
American Journal of Science 
and Árts. Vol. XX. Jul. 
1855). 

14. A notice of the orígine, pro- 
gresse and present condition 
of the Academy of natnral 
sciences of Philadelphia. Bj 
W. S. W. RuschenbergerM. 
D. Philadelphia. 1852. *). 



^) Mindezen természeti tárgyakkal és munkákkal Nendtyich úr ama 
gyár nemzeti múzeumnak kedveskedett. Sterk, 



Digitized by 



Google 



MAGYAR 



ACADEMIAl értesítő. 

XVI. Év. 1856. VIII. Sz. 

A POSITIV ÉS negatív PHILOSOPHIÁRÓL. 

HORVÁTH CYRILLTÓL. 
Olt. az academiiban oct. 20. 1856. 



V. 

Két fokit haladtuk immár meg a közvetett ismerés ha- 
tárain belül mozgó negativismasnak, de a nélkül , hogy azon 
megnyugvást előidézhettük volna, mely után az igazság esz- 
méjében Önmagát fölfogó emberi szellem szakadatlanul törek- 
szik. Találkoztunk ugyan eddig is néhány fejlődési mozzanat- 
tal, melyek a részint elkülönitőleg részint egy esitőleg ható 
gondolkodást némi megállapodásba hozták; kitűnt mind a 
mellett a mozzanatok elemeinek átyizsgálásából : hogy az elő- 
hozott megállapodás sehol sem ütheté meg az óhajtott mérté- 
ket. Bírtunk tehát valamit az ohajtmányból , de nem birtuk 
azt még a maga teljes valóságában. 

Láthatóvá lön azonfölűl a fokok megítéléséből, hogy a 
kifejlesztett, több pontra nézve fölvilágosított és helyeselt 
oldalak mellett mindig fordultak elő olyanok is, melyek ala- 
pot nyújtó kiegészítést várva szükségképen izgattak a tovább- 
znenésre. Az izgatás érzett szükségképisége meg azt eléggé 



Digitized by 



Google 



444 HORVÁTH CYRILL. 

tudata : miszerint ama fokokon keresztül nem akárminö, ha- 
nem határozottan intézett vagy is olynemű tovább-menés kí- 
vántatott, mely bizonyos törvény által támogattatván, valódi 
haladás volt azon állomás felé , melynél az alapot nyújtó ki. 
egészítés foltéteit biztosan föl lehessen mutatni. 

A haladás, törvény szerint igazgatott működés levén, 
akárhol jelentkezzék, két pont által van meghatározva. Ha 
igazán sikerittetik a haladás, ama két pontnak egymástól! vi- 
lágos és tiszta megkülönböztetése mulaszthatlan kötelesség. A 
ki ennek teljesítése nélkül akarna haladni, saját ügyének ár- 
talmát eszközölné. Ama meghatározó két pont közöl az egyik 
kezdetpontnak, a másik végpontnak szokott neveztetni. Az 
egyik épen úgy^fontos a haladóra nézve mint a másik. Van 
mégis elég példa rá, hogy némelykor az egyik máskor meg 
a másik hatja meg inkább a haladó egyént. Hogy aztán a 
megható pontok különbségéhez és a hatás nagyságához képest 
a haladás is más meg más minőségben fog előtűnni, kétségbe 
nem hozható következmény. 

De lehet haladnunk, hamindjárt az előbbi pontok min- 
denike nem áll is világosan és tisztán a gondolkodó előtt; mert 
a haladásnak szinte vannak fajai. Más természetű a haladás, 
ha a kezdetpont világosan adatik, a végpont pedig kereste* 
tik; ismét más, ha a végpont világos adása után a kezdetpont 
kerestetik. Ha a gondolás bizonyos kezdetpont azaz elv után 
indul , akkor az őt vezérlő szempont valamely alaptétel ; ha a 
gondolás bizonyos végpont azaz cél után indái, akkor az őt 
vezérlő szempont valamely föladat. Az alaptétel következte- 
tett tételeket, a föladat megfejtést igényel. Innen az analyti- 
cai és syntheticai gondolkodásmód közötti nagy különbség. 
Egyik sincs következetesség nélkül; csalódnék mind a mellett, 
ki az analyticai gondolkodásmódtól olyan következetességet 
várna, minő a syntheticai t, vagy ettől olyat, minő az előbbit 
diszesíti. Verulami Baco analytice, Carthesius ellenben syn- 
thetice gondolkodott , amaz megfejtendő föladat, ez kifejten- 
dő elv ^tal vezéreltetett. Mily fonák Ítéletekre nyújthat al- 
kalmat e két gondolkodás-módrai nem ügyelés vagy azok 
sajátságainak fölcserélése, a Baco philosophiáját feszegető 
birálók leginkább megmutatták. Olyan következetességet akar- 



Digitized by 



Google 



A POSITIV ÉS NEGATÍV PHILOSOPHIÁRÓL. 445 

tak tőle kierőszakolni, minőnek ő, analyticai gondolkodás- 
módjánál fogva, nem is tartozott megfelelni. 

Ha a már előbb mondottakat szemesebben átvizsgáljuk, 
azt fogjuk találni, hogy ott a fölemlített pontok közöl egyik- 
nek sem engedtetett kiváló túlnyomóság a másik fölött. A 
vállalat veszélyeztetése nélkül nem is engedtethetett. Azért 
követtünk oly útmódot a haladásban, melynek öszszerűsége 
világosan kivánta : hogy a fokokon keresztül fejlődő kezdetpon- 
tot mindenik megállapodásnál nyomban kisérje a végpont 
utáni kérdezősködés. De melyik volt az a kezdetpont és me- 
lyik a végpont? A kezdetpont nem lehetett