(navigation image)
Home American Libraries | Canadian Libraries | Universal Library | Community Texts | Project Gutenberg | Children's Library | Biodiversity Heritage Library | Additional Collections
Search: Advanced Search
Anonymous User (login or join us)
Upload
See other formats

Full text of "Kazinczy Ferencz levelezése"

This is a digital copy of a book that was preserved for generations on library shelves before it was carefully scanned by Google as part of a project 
to make the world's books discoverable online. 

It has survived long enough for the copyright to expire and the book to enter the public domain. A public domain book is one that was never subject 
to copyright or whose legal copyright term has expired. Whether a book is in the pubHc domain may vary country to country. Public domain books 
are our gateways to the pást, representing a wealth of history, culture and knowledge that's often difficult to discover. 

Marks, notations and other marginalia present in the originál volume will appear in this filé - a reminder of this book's long journey from the 
publisher to a library and finally to you. 

Usage guidelines 

Google is proud to partner with libraries to digitize public domain materials and make them widely accessible. Public domain books belong to the 
public and we are merely their custodians. Nevertheless, this work is expensive, so in order to keep providing this resource, we have taken steps to 
prevent abuse by commercial parties, including piacing technical restrictions on automated querying. 

We alsó ask that you: 

+ Make non- commercial use of the filé s We designed Google Book Search for use by individuals, and we request that you use these files for 
personal, non-commercial purposes. 

+ Refrainfrom automated querying Do not send automated queries of any sort to Google's system: If you are conducting research on machine 
translation, optical character recognition or other areas where access to a large amount of text is helpful, please contact us. We encourage the 
use of public domain materials for these purposes and may be able to help. 

+ Maintain attribution The Google "watermark" you see on each filé is essential for informing people about this project and helping them find 
additional materials through Google Book Search. Please do not remove it. 

+ Keep it legal Whatever your use, remember that you are responsible for ensuring that what you are doing is legal. Do not assume that just 
because we believe a book is in the public domain for users in the United States, that the work is alsó in the public domain for users in other 
countries. Whether a book is still in copyright varies from country to country, and we can't offer guidance on whether any specific use of 
any specific book is allowed. Please do not assume that a book's appearance in Google Book Search means it can be used in any manner 
any where in the world. Copyright infringement liability can be quite severe. 

About Google Book Search 

Google's mission is to organize the world's Information and to make it universally accessible and useful. Google Book Search helps readers 
discover the world's books while helping authors and publishers reach new audiences. You can search through the full text of this book on the web 

at http : //books . google . com/| 



Digitized by VjOOQIC 



cxmvsnH) 



Digitized by VjOOQIC 



Digitized by VjOOQIC 



Digitized by VjOOQIC 



Digitized by VjOOQIC 



Digitized by VjOOQIC 



KAZINCZY FERENCZ ÖSSZES MŰVEI. 



HARMADIK OSZTÁLY. 

KAZINCZY FERENCZ LEVELEZÉSE. 



Digitized by VjOOQIC 



KAZINCZY FERENCZ 



ÖSSZES MÜVEI. 



HARMADIK OSZTÁLY. 

LEVELEZÉS. 

XVII. KÖTET. 



KIADJA A MAGYAE TUDOMÁNYOS AKADÉMIA. 



BUDAPEST, 1907. 



Digitized by VjOOQIC 



KAZINCZY FERENCZ 



LEVELEZÉSE. 



A MAGYAE TUDOMÁNYOS AKADÉMIA 
IRODALOMTÖRTÉNETI BIZOTTSÁGA MEGBÍZÁSÁBÓL 

KÖZZÉTESZI 

IP VÁCZY JÁNOS. 



TIZENHETEDIK KÖTET. 
1820. Január 1. — 182L Deezember 31. 



BUDAPEST, 1907. 

A MAGTAK TUD. AKADÉMIA KIADÁSA. 



Digitized by VjOOQIC 



Budapest, az Athenaeum r.-t&rsulat könyvnyomdája. 



GITT ^ T 

Digitized by VjOOQIC 






BEVEZETÉS. 



Kazinczy Ferencz Levelezésének XVII-dik kötete az 1820 elejé- 
től az 1821 végéig írott leveleket fogla^a magában, számra nézve 230-at, 
a melyek közül 117-et maga Kazinczy intézett barátaihoz, a kiknek 
a sorában ekkor találjuk Kisfaludy Károlyt, Igaz Sámuelt, Klauzál 
Imrét, Bárány Ágostont, Ballá Károlyt és b. Podmaniczky Lajost. 
Berzsenyi Dániel is megszólal néhány évi hallgatása után, sőt Kis- 
faludy Sándor. is elfogadja Kazinczy békülő jobbját. A hozzágok és 
másokhoz küldött levelekben Kazinczy az előbbi évben megjelent 
tanulmánya hatásáról tudakozza barátai véleményét, az Erdélyi 
Levélek tervezett kiadásáról és soha nem szűnő javításáról, Cicero 
és Sallustius müveinek, valamint a ToricTc érzékeny utazása czímü 
fordításai átdolgozásáról, egyszersmind Tacitus és Tasso főmunkáinak 
fordításáról értesít. E mellett történelmi életrajzait dolgozza, tanács- 
csal és adatokkal támogatja gr. Majláth Jánost anthologiája és Igaz 
Sámuelt a Eébe szerkesztésében ; örvendve fogadja Kisfaludy Károly- 
nak az Aurora kiadására vonatkozó szándékát s az elhunyt Vályi 
Nagy Ferencz müveinek kiadásán és szegénységben maradt család- 
jának fölsegítésén fáradozik. Közben súlyos anyagi helyzetéről, peres- 
kedéséről, a zemplénvármegyei levéltár rendezéséről s kora közálla- 
potáról is véleményt cserél rokonaival s barátival. 

Láttuk az előbbi kötetben, hogy Kazinczy Az orthologus és 
nedogus czímü tanulmányával a nyelvi\jító harezot elméletileg befeje- 
zettnek hitte. Ha ki kell is még állnia ellenfeleivel a síkra: már 
nem teljes erővel küzd, csak félkézzel. Szándéka lerakni fegyvereit 
s elveit a gyakorlatban alkalmazni. Még ugyan a Verseghy gramma- 
tikája és Tiszta magyarságai egészben véve meg nem ostromolt 
védbástyája az ellenfélnek, s Kazinczy emlegeti is, hogy az ortho- 



455 

Digitized by VjOOQIC 



VI Bevezetés. 

logia vezérével még összeméri fegyverét; de a hozzácsatlakozó írók 
ítéletéből azt következteti, hogy említett értekezése alkalmasint jól 
egyengeti a kibékíilés útját, s nem szükség a harczot tovább foly- 
tatnia. Izgatottan váija, hogy az irodalom természetes fejlődése azt 
parancso^a-e, hogy békével tekintse az eddigi sikert, s biztosítja-e 
élete czé\ját.a nyomába lépő iTjú írók működése; vagy pedig a szűnő 
félben levő harczot még mindig íQú tüzével lángra lobbantsa. Vágyott 
hallani: mit ítélnek tanulmányáról barátai és ellenfelei. Nem mond- 
hatott el mindent, a mit akart volna, mert a Tudományos Gyűj- 
temény 2 ívnél hosszabb dolgozatot nem szívesen közlött ; de legalább 
az alapos okokat mind felhordta, s ezek meggyőzhetik ellenfeleit is, 
hogy az i\jításnak az orthologiával való küzdelmében végeredményre 
van szükség ; a kísérletezések ideje elmúlt Kazinczy már a neologia 
nevét is eldobta s elveinek összeségét a synkretismushan foglalta 
egybe. 

, Mily szempontból várta az ítéletet, maga megmondja a Döbren- 
teihez 1820. január 19-dikén írt levelében: « Nem tudomány, hanem 
ízlés és egyenesség kell annak megvallására, a mit én ott tanítók. > 
Dicsekedve említi, hogy a mint értekezése megjelent, egyik barátja, 
Dókus László, a zemplénvármegyei főjegyző, azzal köszöntött be 
hozzá, hogy Kazinczy ugyan elnémította ellenkezőit, még pedig 
nemességgél. 

Irótársai általában nagy javalással fogadták tanulmányát. Ungvár- 
németi Tóth László szerénynek s mégis mélyrehatónak ítéli annyira, 
hogy Bécsben mind a hozzá értőknek, mind a hozzá nem értőknek 
megtetszett, s ö már látja, mint hajlanak ellenfelei az igazságra, 
melytől a makacsság elvonta őket. Majláth János oly derék mun- 
kának ítéli, a melynek lehetetlen el nem hallgattatnia az ellenkezést. 
Valóságos Evangéliuma vagy Koraiya az íróknak, mely megtéríti 
vagy megöli a hitetlent. «Sok örömet szerzett Uraságod barátai- 
nak — írja 1820. febr. 1. kelt német nyelvű levelében — s a jó 
ügynek győzelmét biztosította. » Rég nem olvasott semmit oly benső 
gyönyörrel, mint e tanulmányt, mely a benne kifejezett igazságaival 
a részre nem hajló ellenfelet, ha értelmi okok vezérlik s nem a szen- 
vedély, legott meggyőzi, annyira világos, érvelésében találó és követ- 
kezetes. Szentmiklóssy gyönyörrel, Döbrentei bámulással olvasta az 
értekezést. Kis János pedig oly figyelemmel, mintha csak most látta 
volna barátja kiválóságát, holott épen Kis János mindig többre 
becsülte Kazinczy műveit magánál a szerzőnél. B. Lakos János 



Digitized by VjOOQIC 



Bevezetés. VII 

pedig azt írta Kis Jánosnak, hogy ő a, Tudományos Gyűjtemény 
minden dolgozata között Kazinczynak nyújtja a pálmát 1819-b6n, 
s ez érdemli meg a Trattner díját is. 

De Kazinczy legjobban a gr. Teleki József véleményének örült, 
a mely szintén kedvezően hangzott. Az iQabb írók között senki sem 
volt, a kitől Kazinczy többet várt volna, mint Teleki Józseftől, a 
kit mindig úgy említett, mint a mi iQaink fejedelmét, a haza remé- 
nyét, a kinek «sok lelke, sok tudománya, sok tüze van»; számos 
derék iQaink között is legelöl áll, még pedig « teljes ragyogásban ». 
Gyönyörűség olvasni minden sorát. Teleki gr, javalása kiengesztelte 
a széphalmi mestert apja. Teleki László, eUiémúlásáért; ez a tanul- 
mányt szó nélkül hagyta. Igaz, hogy Kazinczy azt írta neki, hogy 
inkább akarja bírágának, mint ellenfelének. De Szabó János, a kis 
Vay bárók nevelője, kedvezőbb hírrel lepi meg Kazinczyt: «Az öreg 
gr. Teleki László is becsűlője a munkácskának — írja 1820. febr. 
27. — pedig az is orthologus, már cöak az atyja iránt való tekintet- 
ből is.» Bizonyára Teleki László most sem állott Kazinczy párt- 
jára : de ha az újítás módjai közül legalább csak azok nyerték is 
meg tetszését, a melyeket minden nagy író péld^a igazol: már 
ezzel az orthologia részéről is lehetőnek mutatkozott az egymáshoz 
való közeledés. A Teleki József kedvező ítélete következtében még 
Kulcsár is szokatlan figyelmet tanúsított Kazinczy értekezése iránt, 
noha csak nem rég kelt ki ellene az elisio kérdésében ; sőt Virág 
Benedek neve napján azt ígérte Kulcsár, hogy «a most következendő 
nyáron (1820) Kazinczynak emlékére ő szentelend innepet*. Külön- 
ben a pesti írók társasága, mint Szemere Pál észrevette, «retteg 
Kazinczyt nem szeretni ». 

A fővárosban, a melyet immár az irodalom központjának tekin- 
tettek, Kazinczy értekezése általános javalást nyert. Szabó János 
még nem talált senkit, a ki ne dicsérte volna. Nem csoda. Tárgya 
mindenkit érdekel, mert az egész nemzetet illeti, mivelhogy « ritka 
az az olvasó, a kinek az ortholögusok és neologusok között régen 
folyó háborúban valami része nem volna, a többi pedig mint neutralista 
legalább szemlélője annak*. Hogy nézhetné hát az igaz hazafi hide- 
gen azt a pert, mely legdrágább kincsünkért foly? «Ez az értekezés 
— folytatja Szabó János — ítéletem szerint teljességgel kimerítette 
tárgyát, és bár sokan írtak is már ezen dologról ez előtt, szüksége 
volt a közönségnek mégis egy ilyen kinyilatkoztatásra. Reménylem, 
ez meg fogja egyeztetni, legalább közelebb fogja hozni egymáshoz 



Digitized by VjOOQIC 



VIII Bevezetés. 

az ellenkező feleket, a az a jő következése lehety hogy a nemzet 
félébred és feléled nyelve esmérgetésére, szeretetére és mtvelésére^ 
És ekkor Füredi Vidának lesz az az érdeme, hogy ő adott alkal- 
matosságot erre a jeles mmikára. Az én kedves barátom pedig, mint 
egy bíró, elosztván a pert, érdeme érzéséből származott nemes 
büszkeséggel megengedheti, hogy a neologia vezérségének dicsőséges 
nevével tiszteltessen meg. Ezen túl már semmi okos előtt nem Uhet 
egyéb, hanem becsület az értekezésben meghatározott értelemben 
neologusnak lenni* Annyira bízik Szabó János a Kazinczy igaz- 
ságainak erejében, hogy azt hiszi, még b. Vay Miklóst is sikerűi 
Kazinczy pártjára vonnia, pedig a báró « valóságos orthologus*. 

Dessewffy azonban nem osztozik a pesti írók ítéletében. Szép- 
nek mondja ugyan a tanulmányt, de úgy látja, Kazinczy nem találta 
el az igazságot, midőn haladók és veszteglök között akarta a közép- 
utat megjelölni. Szerinte nem a haladók, hanem a szaladok és vesz- 
teglök közt forog a vitás kérdés. Az újításnak Kazinczy felsorolta 
módjai közül ő is helyesli a tájszók általánosítását, az elavult szók 
fölelevenítését, a < gyökérre vágást> és az összetétel által való kép- 
zéseket, vagy az idegen átvételeknek magyar rámára vonását. Mert 
az idegen szót eredeti alakjában megtartani ellenkezik a nyelv 
természetével. *Nem látom át — írja 1820. febr. 26-diki levelé- 
ben — mért ne lehessen egy anyanyelvben, mint a miénk, a még 
általteendő és termendö külső szókat magyarul nemzeni és a már 
bevetteket, ha még nagyon külföldisen hangzanak, magyar kaptára 
ütni úgy, mint eldődeink.* E véleményt Kis János és Teleki Lászl6 
már régebben hangoztatták (synodus — zsinat, usura — tizsora), 
Kazinczy példái közül DessewíTy kifogást tesz az elszigetelt ellen 
s ezt ajánlja helyette : magánüott, A borágoi a <merészségen túl- 
vitt metaphorának* moncüa s helyette a hutyorói ajánlja. Nem 
tetszik neki a szerény sem. 

De fontosabb Dessewffynek az a megjegyzése, a melyet álta- 
lánosságban tesz Kazinczy elméletére. A széphalmi mester első sor- 
ban a német irodalom fejlődésének irányát állítja a magyar írók 
elé követendő például. DessevríTy már évekkel az előtt a franczia 
és olasz irodalmakra szerette volna íróink figyelmét irányozni; a 
német írók, még Goethe iránt is meglehetősen elfogult volt. Azt meg 
világosan ellenezte, hogy nyelvünk és irodalmunk haladását a német 
nyelv és irodalom fejlődésének ösvényére tereljék íróink. «A külső 
literatúrák által — mondja — csak ébresztetni kellene egy igaz 



Digitized by VjOOQIC 



Bevezetés. DC 

tüzQ nemzet geniasának, úem pedig követés által egészen kiformál- 
tatm.> Már pedig az idegen szólásmódok szolgai átültetése kifor- 
gatja nyelvünket ősi természetéből. Más szóval: a magyar értelén^ 
gondolatalkotó módját nem sérthetjük meg azzal, hogy az idegen 
szólamokat nyelvünk analogiéga ellen átültessük; de néha átültet- 
hetjük «praeter analógiám, mert így gyarapodnak a nyelvek, et ita 
creantui* futura analógiáé exempla*. (Példa az elszigetelt, mely kelet- 
kezhetett a franczia nyelvben, de nálunk nincs értelme.) 

Feltűnő, hogy Dessewffy azon források közt, a melyeket az ^J* 
szók alkotásánál figyelembe kivan vétetni, az etymologiát legutol- 
jára hagyja, így: analógia, euphonia, nyelvszokás és etymologia. De 
ha az euphoniát minoljárt az analógia után teszi: mikép ajánlhatja 
a JcukuesTcáltató, szóbaszennyes, hutyorő, széltevénység, mustrálgatás 
szókat? Az ő tgításai nem egyszer alkalmasok lettek volna épen 
az újítás ellen ingerelni még a Kazinczy híveit is, mint a Pethe 
Ferenczéi. Pedig Dessevrffy is kedvtelve rovogatja meg az újítás túl- 
zásait, a melyek — szerinte — onnan eredtek, hogy Kazinczy tanít- 
ványai sebesebben haladtak magánál a mesternél is. Kazinczy ugyan 
szóban levő értekezése egyik helyén azt mondja magáról, hogy azért 
tartják őt az i!gítás vezérének, mivel «ezen úton távolabb méné mint 
mindenek mások*, vagy azért, mivel «a mit mások csak példájok 
állal tanítottak, ő védelmezni is merte*. Dessewffy ebben sem ád 
igazat barátjának: Helmeczy túlszárnyalta mesterét 

Azonban Dessewffy is feltétlenül vezérnek ismeri Kazinczyt^ 
a ki ugyan olykor-olykor megveti a grammatikát, megsérti a nyelv 
természetét, de ízlése legtöbbször mégis megóvja a túlzásoktól. Nem 
is szabad más magyar írónak Kazinczyhoz mérnie magát. *Te 
— írja hozzá Dessewffy — seregvezetö vagy; ezer tökélyek fedik 
dykori siklósaidat: de minden követő seregben találkoznak barom- 
állati utánzók, ezeknek regulákat kell adni, ezeket nem lehet önihlel- 
tetésekre bízni.* Most már csak arra legyen gondja a vezérnek, hogy 
jó és szép példája utat ne téveszszen. Az i\jítás alkalmazásában 
szorosabb zsinórmértékre van szükség, s úgy hiszi Dessewffy, hogy 
e szorosabb zsinórmérték sürgetésével ő is használ az újítás ügyé- 
nek, mivel — mint mondja — «egy kevéssé töröttebbé teszi» a 
Kazinczytól tört utat s így a megegyezést könnyíti. 

Kazinczy azt vallja a Majláth Jánoshoz írt levelében, hogy a 
nem várt javalás jól esik ugyan neki, de távol van attól, hogy 
elszédítse. Tanulmánya végét i\jra kell dolgoznia, mert a tér szQke 



Digitized by VjOOQIC 



X Bevezetés. 

üiiatt összevonta. Egyébiránt nem báiya, hogy « egész maga elszáná- 
sával* kelt ki a «csmiya had ellen », mert értekezése már is «oly 
kárt tett nekik, hogy azt is látják most, hogy jobb volt volna hall- 
gatni*. «A dogmatisraus a grammatikában — úgy mond — keveset 
-ér; a nyelv tudománya antagonismus által gyarapodhatik.» Ismételve 
kijelenti, hogy ha gyakorlati példáit támadták volna meg: elhall- 
gatta volna, vagy beismerte volna hibáit. «De — írja Szentgyörgyi- 
nek — midőn theoriámat támadták meg, már akkor tisztem volt 
megszólalni, kivált hogy azok a tudós urak, a mint látszik, nem 
tudják, a mit tudni a kezdőnek is kellene.* Nem csudálja, hogy az 
írók és közönség nagyobb része még most is ellenkező értelemben 
van, mert az ő felfogása nem lehet sokaké, valamint nyelve «nem 
az élet és az írás alantabb nemének nyelve, hanem a poezisé*. Meg- 
mutatta a Moliére két vígjátékának fordításában és a Orőf Festetics 
-Györgyhöz írt epistolájában, hogy Ő is tud magyarul, a hol szük- 
séges (a magyarul tudást az orthologusok értelmében véve); versét 
közönséges tapsolással fogadták, mert külalakja nem szokatlan, s meg 
-sem sejtették, hogy tele van újítással. 

Még a Kazinczy tanulmányának megjelenése előtt írta Horváth 
József Elek A nemzeti csinosodásról czímü értekezését,* a melyben 
a nyelvújításról is kemény bírálatot mond. Nem mintha nem volna 
híve a mértéket tartó újításnak, még az új szókat sem kárhoztatja, 
noha inkább az elavultak fölelevenítését kívánja ; de azt szeretné, hogy 
sz új szók használatában józan mértéket tartsunk, mint Kazinczy is 
hirdette pályája első felében, sőt még később is Helmeczyvel szemben. 
Ámde — panaszolja — ezt a józan mértéket most már eldobta 
Kazinczy s « nagyon kirándult*. Nem kisebb váddal illeti Kazinczyt, 
mint hogy megtapodja «egy szabad nemzet nyelvének törvényeit*, 
■erőszakosan akarja újításait elfogadtatni s az idegen szólásmódokat 
-csaknem érthetetlenül «adja a hazának*. Nem említi fület sértő szisze- 
géseit, de megrója elisióit, szócsonkításait, a melyeket csak költői 
nyelvben tart megengedhetöknek. De a német szókat átvenni eredeti 
alakjukban megbocsáthatatlan vétek : princzecske, muszJcely a melye- 
ket Dessewffy is elitéi. Hátha még a meghonosodott idegen szókat 
•újra német formára csigázzuk : tempely aJct, thrón^ plan, stb., a 
melyeket már Horváth Endre is oly erősen ostromolt. E megrovás 
azonban nem tartóztatja őt, hogy ilyeneket ne írjon : idyllioriy szaksz. 

* Tudományos Gyűjtemény 1819. évf. XII. f. 41—67. 1. 



Digitized by VjOOQIC 



Bevezetés. XI 

Mivel e támadás mindjárt a saját tanulmányának megjelenése 
Dtán érte Kazinczyt, úgy hitte, hogy okai talán meggyőzik támadóját 
az újítás elméletének igazságáról, s bár eleinte nyilvánosan is felebii 
akart, utóbb lemondott e szándékáról, csak magánlevélben tett néhány 
megjegyzést Horváth J. E. észrevételeire általánosságban. Kazinczynak 
rosszul esett, hogy támadója a többség véleményével érvelt ellene, 
mintha a nemzet nagyobb részének véleménye kötelező volna az 
íróra, holott sokszor épen az ellenkezőt mondani szoros kötelessége 
az írónak, ha az ellenkezőről van meggyőződve. Aztán — kérdi — 
melyek azok a törvények, melyeket ő lábbal tapod ? «Hiszen — írja 
— a szabad nemzet szabad nyelve törvénye azt engedi, azt kíváiya, 
hogy meggyőződésünk szavának engecíjünk, s a mit az ügy javára 
valónak tartunk, szabadon kimondjuk.* Hogy áldozza fel ő a maga 
meggyőződését a nemzet nagyobb részének, holott állításait még 
senki sem czáfolta meg? Hogy eUsiókat használ, hogy SextusH ír? 
Révai, Baróti Szabó és Rájnis is használtak, sőt még Verseghy is. 
Az idegen szók sz hangját már szintén Révai kezdte, s Dessewffy és 
U. Tóth László is követték. «Nem hiba az — védekezik Kazinczy — 
hogy a nemzet nagyobb része kedvéért elméletét vissza nem voiya ; 
de az ellenfélnek igenis hibája, hogy tőle ezt kívánja. »Türni, tisz- 
telni kellene a vélekedés szabadságát, valamíg az tejjesen meg nem 
czáfoltatik, s nem volna bajunk egymással.* Az egész támadást a 
Mondolat folytatásának tartja ; ezzel akarják a Dunán túli írók őt 
elnémítani. 

Horváth J. E. értekezése, noha — mint Kazinczy is vallja — 
lelket emelő tűzzel, szabad lélekkel, nagy tudománynyal van írva s 
csinos, velős magyarsággal, kevés hatással volt az újítás további 
folyamatára. Mind általánosabbá lett a béke vágya. Az újítók és 
ellenfeleik egyaránt szükségesnek tartották az irodalom fejlődése 
érdekében ha nem is a teljes megegyezést, legalább az egymáshoz 
való közeledést Verseghy még kényszerrel is hajlandó lett volna az 
egyességet előmozdítani, de ettől épen Kazinczy óvta az írókat, hogy 
a gondolatszabadságot megőrizhesse. 

Azonban a békét ő is óhajtotta. Barátai is részint szóval, részint 
példájokkal azon voltak, hogy a harcz véget éijen. «Már elég volna — 
írja Döbrentei Horváth J. E. dolgozatára vonatkozólag — meg van 
őrölve a korpa. > Kis János is azt hiszi, hogy itt volna a legfőbb 
ideje, hogy a harczoló felek elhallgatnának. DessewíTy ugyané szem- 
pontból óhajtja, hogy Kazinczy a hozzá írt levelét küldje el a Tudó- 



Digitized by VjOOQIC 



XII Bevezetés. 

mányos Gyűjteménynek ; mert — úgy mond — «bármi kicsiny 
érdem, de érdem akármiben is az egyességet a hazafiak közt kieszköz- 
leni igyekezni*. Pápay Sámuel is a békén dolgozik. F^ neki, hogy 
két kedves barátja, Kazinczy és Kisfaludy Sándor haragban vannak 
egymással. «Illő — íija Kazinczynak — kezet fognotok közkincsünk, 
a nemzeti nyelv ügyében, s tűrnötök egymást, ha mindenben meg 
nem egyezhettek is.> Kisfaludy Sándor nem tartózkodik kimondani, 
hogy az új szókat esze ágában sincs kárhoztatni, csak azokat ítéli 
el, a kik kényszerítenek másokat az újítások elfogadására. Majd 
eldönti az idő, mi jut a közhasználatba. Ezt hirdette Kazinczy is 
évek óta; de ellenfelei akkor meg sem akarták hallgatni. 

A széphalmi vezér, a ki fogságából kiszabadulása óta keresve- 
kereste az alkalmat, hogy harczot indítson, mert ettől várta a köz- 
szellem fölgerjesztését, most, hogy az irodalomban kissé szabadabb 
vérpezsgés volt észrevehető, maga is a pártok kibékűlését óhajtotta- 
De volt ennek még más oka is, a melyről nem szabad megfeled- 
keznünk. 

Kazinczy tanítványai épen a döntő ütközetben nem harczoltak 
a mester zászlaja alatt, Szentraiklóssyt kivéve. Ismeretes, hogy 
Kölcsey már 1817-től fogva egyenesen kárhoztatta a harcz folytatá- 
sát, s midőn ekkoriban Lasztóczon találkozott mesterével : «nevette 
mindazokat, a kik várnak valamit nyelvünk s literatúránk eránt, s 
feltévé magában, hogy ő többé semmit nem ír». Szemere Pál is 
« búcsúvétel nélkül vonta el magát*. Helmeczy a Berzsenyi müveinek 
második kiadása elé írt értekezése óta szintén elhallgatott. Döbrentei 
pedig már megunta a harczot, s mióta Erdélyt oda hagyta, inkább 
az orthologusok felé közeledett. 

Kazinczy ugyan egymagában is kész volt a küzdelemre, mert 
a «jó ügynek* előbb-utóbb diadalt akart szerezni ; de fájlalta, hogy 
leghívebb tanítványai épen akkor hallgattak el, midőn a harcz izgal- 
mai a leghevesebbek voltak. Ha — így panaszkodik — látta Szemere 
Pál, hogy ő a harczot tovább folytatja. Szemere pedig nem kívánt 
benne részt venni, meg kellett volna mondania, hogy a vezér vilá- 
gosan tudja, kire számíthat. «Én legalább — mondja Kazinczy — 
ezt tettem volna, s minthogy én ezt tettem volna, nekem fáj, hogy 
velem ez nem történt* 

Annál jobban esett Kazinczynak, hogy Horvát István kelt 
védelmére, a ki az utóbbi időben csak ritkán kereste föl leveleivel^ 
s a ki nyelvi kérdésekkel már régen nem foglalkozott Horvát István 



Digitized by VjOOQIC 



Bevezetés. XUI 

a Schwartner műve* bírálatában a régi magyar nyelv fejlődéséről 
szólván, így ír : <A ki PélneJc, húzben, orsz&gbde . . . s más több 
eflfélék helyett először írni és mondani merte a nyelv értelmessége 
ellen (!) Pálna4, házian, ország&a ... az többet mert a mindenfáe 
ellene koholt vagy intéztetett sértegetések titán is tiszteletre és szere- 
tetreméltó Kazinczynál.^ Semmi sem mutatja inkább Horvát István 
nagy tekintélyét, mint az, hogy ez az elég enyhe védelem is meg- 
riasztotta Kazinczy ellenfeleit. «Mint a jégeső — íija Horvát I. 
Kazinczynak 1820. okt. 28-diki levelében — úgy hullott reám sok 
oldalokról a feddés, a boszonkodás», pedig e védelenunel Kazinczynak 
nem barátságáért, hanem érdemeiért tartozott. Hanem ő nem törődött 
a feddőkkel. «Más szájából — folytalja — kevésbbé f^lalták vohia a 
néhány sorból álló emlékezetet. £n ezt előre tudtam s épen azért 
fontolás után tettem, hogy az igazságtalanok elnémuljanak. Tűrhe- 
tetlen vala már előttem a mindenféle sértés, döfés, csipkedés, bántás, 
vagdalkodás: azért nyilván szólottam melletted s talán jókor és 
hasznosan szólottam.* Ugyanis sígnosan tapasztalta, hogy a nyelv 
kérdéseiben avatott-avatatlan egyaránt bíró akar lenni. Épen abban 
látta haladásunknak egyik fŐ akadályát, hogy kellő készültség nélkül, 
vakmerően hozzá szólnak a magyar írók mindenhez, holott hallgat- 
niok kellene 4,udatlanságuk miatt, ö a Marczibányi-jutalom kérdéseit 
is mindig úgy tűzi ki, hogy csak hosszas tanulmány alapján tudjanak 
hozzászólni s «nem akarva is tanuljon előbb, a ki feleletbe kap». 
Ettől várja, hogy <kifejUk eszünk, kevesbedni fognak nyelvfeszege- 
tőink*. «Inkább egy derék philologusunk legyen, mint hatezer 
himpellér.* 

De Horvát I. arról is tudósítja Kazinczyt, hogy a mi eddig 
történt a nyelvújító harczban, még mind csekélység ahhoz képest, 
a mi ezután következik. Bacsányi készül Kazinczy ellen síkra szállani 
a Faludi Ferencz munkái kiadásában. «Úgy hiszi -^ íija Horvát I. — 
mint látom, hogy meg fogja a hazát a végső veszélytől, melylyel te 
azt fenyegeted, menteni.* Kazinczy sokkal mélyebben meg volt győ- 
ződve elmélete igazságáról, semhogy Bacsányi támadása megfélemlít- 
hette volna. A nyomában fejlődő irodalomra hivatkozva békésen 
tűrte régi ellenfele kirohanását, a mely különben is csekély vissz- 
hangot keltett a nemzetben. S ámbár óhajtotta a harcz befejezését, 



* hitroductio in rem diplomaticam, Budae, 1802. Tud. Gyűjtemény 1819. 
évf, XL f. 97. 1. 



Digitized by VjOOQIC 



XIV Bevezetés. 

nyíltan megvallotta, hogy Horvát I. védelme és hozzá intézett levele 
«kedves poltolék» volt neki «némelyeknek elhülésekért*. Nem rótta 
ugyan ezt föl vétkül barátainak, de 6 másként járt volna el. «Láták 
— ÍTJ2L válaszúi Horvát I.-nak — hogy a Füredi Vida* neve alatt 
lappangók egész bosszúval estek nekem s nem láták szűkségesnek, 
hogy védelmemre kefének. Annál forróbb hálám, annál nagyobb 
tiszteletem azon nemes féíjfiú eránt, a ki a fergetegek közt sem rettegé 
barátomnak vallani magát ; tisztelném nemességét, ha azt más eránt 
tette volna is, így hála járul tiszteletemhez.* Mivel Kazinczy itt félre- 
ismerhetetlenül Szemerére czélzolt, a hű tanítvány sietett meg- 
magyarázni mesterének, miért hallgatott a harcz izgalmai között. 
Félénkségét nem vethet szemére Kazinczy, mert «a ki Láczain és 
Somogyi Gedeonon az elégtételt kizsarolni félénk nem volt, az bizo- 
nyosan bátor volt volna az áskálódásokat és suttogásokat a magok 
való alakjában hírűi vinni*. De ö ilyenekről mit sem hallott. Csak 
azt látta sajnosán, hogy a triász bizodalmatlan lett iránta. E miatt 
vonta félre magát s hagyott föl az irodalmi levelezéssel. Kazinczy 
ki is engesztelődött iránta csakhamar. 

Horvát I. felszólalása után nem sokára ismét megjelent a 
harcztéren Kazinczy régi ellenfele, Beregszászi, a ki nem tudta 
elfeledni, hogy a Dissertatiói Kazinczy oly élesen megbírálta, s e 

* Kazinczy úgy hitte, hogy a Füredi Yida álnév alatt Péteri Takács József 
lappang, s mivel sem maga Takács, sem barátai nem tiltakoztak e föltevés ellen : 
e sorok írója is az ő neve alatt emlegette A recensiókról szóló értekezést, a mely 
a Tudományos Gyűjtemény 1818. évf. VI. f. 1—36. 1. jelent meg. Takáts Sándor 
ugyan a P. Takács Józsefről 1890. kiadott művében kifejezte azon véleményét, 
hogy az idézett értekezés részben Horváth Endre műve, s e véleményhez csatla- 
kozott e sorok írója is a Horváth E. és a nyelvújítás ez. tanulmányában (Magyar 
Nyelv 1905. évf. IV— Y. f.) s rámutatott azon körülményre, hogy a Kisfaludy 
Sándornak 1816. ápr. lé. Ruszék Józsefhez, valamint Horváth Endrének Takács 
Józsefhez 1815. oki 15. intézett levelében mindazon vádak benne vannak, a 
melyekkel A recensiókról szóló értekezés támadja Kazinczyt. Mind e mellett, ha szinte 
csak a rövidség kedvéért is, Kazinczy után a Takács József neve alatt említette 
az értekezést Újabban Viszota Gyula az Akadémia levéltárában megtalálta Kisfaludy 
Sándornak A recensiókról írt értekezése kéziratát, a melyből kiderült, hogy a 
Tud. Gyűjteményben megjelent értekezés főgondolatai egyenesen Kisfaludy Sándor- 
tól eredtek. Kazinczy alapjában véve jól sejtette, hogy a Dunán túli írók többé- 
kevéshhé mind részesek az ellene való támadásban, csak abban tévedt, hogy köz- 
pontjának Takácsot hitte, holott a támadás vázlatát Kisfaludy S. vetette először 
papírra, s ezt dolgozták ki s alakították át a többiek. L. az Akadémiai Értesítő 
1907. évf. 206. f. 81—110. L 



Digitized by VjOOQIC 



Bevezetés. XY 

bírálatra írt válaszát a Tud. Oyüjtemény szerkesztősége visszautas!* 
lotta. S mivel nem akart adós maradni a felelettel, elhatározta, hogy 
Kazinczy bírálatának czáfolatát külön ac^ja ki. Pesten — ha Kazinczy- 
nak hihetünk — nem nyerte meg a censor engedélyét, de megnyerte 
Sárospatakon, hol a legnagyobb titokban nyomták müvét, mert 
Beregszászi attól tartott, hogy ha Kazinczy megsejti, minden eszközzel 
megakadályozza megjelenését Pedig Kazinczy nagyon is távol volt 
ettöL Figyelmét ugyan nem kerülte el, hogy Beregszászi válaszát a 
sárospataki sggtó munkába vette, sőt megjelenése előtt már alkal- 
masint ismerte is tartalmát, de koránsem akarta megjelenését gátolni. 

Beregszászi válaszában * az írói tekintély föltétlen uralmát teszi 
a támadás központjává, melyet már a Dissertaiiőh^xi is keményen 
ostromolt ép úgy, mint Horváth E.; de ezen fölül pontról-pontra 
veszi Kazinczy bírálatát s egyetlen részletet sem hagy czáfolat nélküL 
Azonban e czáfolat, még ha példáit (hütélen, Jcönny, véd-vét, hornyol- 
hornyai, irgalom^ diadal, jóslat, fenség) az «etymologia mikros- 
kopiumán» vizsgáljuk is, meglehetősen kétes becsű, midőn Kazinczy 
analógiáit kivételeknek állítja, holott nyelvünk szókincsének akkori 
csekély ismeretére ö épen oly kevéssé támaszkodhatott, mint ellenfele^ 
Beregszászi elismeri, hogy az írónak szabad új szókat alkotnia, de a 
nyelv törvényeit, az etymologiát kell alapúi vennie. Tagadja, a mivel 
Kazinczy vádolta, hogy ö mindenben a szokás hatalmát hirdeti, csak 
az etymologia törvényeinek lábbal tiprása ellen emel szót s a 
gyökérig vagdalás ellen tiltakozik. Szerinte is az etymologia, analógia 
és a szokás a nyelv mívelésének legfőbb forrásai. A cszokás szabad 
kénye és hatalma szerint uralkodik a nyelvben*, mondja helyesei 
Beregszászi, Kazinczy pedig e kényt és hatalmat az íróra ruházza, 
noha ellenfele szerint a mindig tekintélyűi idézett Horatius is eltene^ 
szól. Nem hiheti, hogy az etymologia szem . elől tévesztése mellett 
készült új szókat száz év múlva akármely nyelvész fölismerje, s meg 
tu4ja mondani, hogy például a rény a « szegény fejevett erénytől 
származott legyen*. 

Beregszászi három pontba foglalja az újítóknak adott tanítását 
s helyesen kívánja, hogy a ki új szót akar származtatni, előbb min- 
den ízében ismeije meg a nyelvet, legyen grammatikus és etymologus. 



♦ A cTudományos Gytljtemény>-böl kihagyatott két darab értekezés. I. Penna- 
háború Nemzeti Nyelvünk dolgában, ü. A' Pataki coUegiumről tett tudósítás' meg- 
Tí'sgálása. A' Tudós Közönség' ítélettétele alá bocsáttatik. H. é. é. n. 



Digitized by VjOOQIC 



XVI Bevezetés. 

Az ilyen nyelvész nem sérti a nyelv törvényeit s az analógiát nem 
becsüli többre az etymologiánál. <A szófaragásban — mondja — a 
<ierivatio regulája a csapózsinor; az olyan szók ékesítik nyelvünk 
alkotmányát, melyek a Quintilian meister (!) által rendeltetett pallér- 
nak, az acre judiciumnak felvigyázása s igazgatása alatt ezen zsinór 
szerint faragtattaL* Sok szavunk van, a melyek bár a megavúltaktól 
« kiholtaktól származtak (beszéd^ szeret, szoros^ szorgos, szorgalom, 
izzadj piros, pozsgás, Hes, ékes, hegyes), analogiákúl nem vehetők, s 
belőlük új szót képezni nem tanácsos. Minden pont magyarázatánál 
ismétli az etymologia föltétlen hatalmát s a tudatlanság vádját vissza- 
vágja Kazinczynak. Magát szinte a nyelv martyrjának tekinti. Azt 
mondja, hogy Kazinczy azért támadta Őt meg, mert nyelvron- 
tásait szemére hányta. Kazinczynak a Sárospatakról irt dolgozatával 
hasonlóan bánik el, adatait megbízhatatlanoknak s az egészet elhibá- 
zottnak állítja. Az újításokról itt csak mellesleg emlékezik, de annál 
ízetlenebb hangon. Megrója a külvárosi külső város, a koronaőrt 
a koronaörző helyett. Érthetetlen szóknak mondja a rom, példány 
•és alapkő szókat- Azért írta Beregszászi e második bírálatát, hogy 
tudtára adja a magyar közönségnek, hogy a Kazinczy műveiben 
^előforduló újmódi szókban se Pataknak, se a Hegyaljának semmi része 
nincs, s az író ismervén a Hegya^ának egészséges ízlését, a Hegya^a 
nevében az ilyen szerencsétlen újítások, bitang szók ellen forma 
szerént protestál s ellentmond*. 

Kazinczy e támadásra nem felelt. Az egésznek a hangját s 
-előadását nem annyira bosszúsággal, mint inkább szánó mosolylyal 
■olvasta. Kazinczy nem titkolja, hogy a Sárospatakról írott dolgozatá- 
ban, noha Vályi Nagy Ferenczczel együtt készítette, s a tudós 
Szombathy János is átvizsgálta, hibák estek; e hibákat Beregszászi 
-észrevette s kijavította. De az újítás kérdéseiben Kazinczy nem 
tartja érdemesnek Beregszászi ellen ismét felszólalni, ök — úgy 
mond — nem egymásnak valók. Igenis, tudnia kell az etymologiát 
is a nyelvművelőnek, de egyszersmind ízlésének is lennie kell; már 
pedig Beregszászi dzlése felől bizonyságot teszen mindaz, a mi tollá- 
ból foly». «A ki magáról szólván — írja Kazinczy Dúlházynak — 
hosszú és szőrös füleket emleget (a milyen a szamáré), azzal én nem 
szeretek perelni.* De az zokon esett Kazinczynak, hogy Beregszászi 
a hozzá írott leveleit is kiadta, még pedig unokaöcscse ügyében tett 
líi^gjögyzéseivel együtt. Ez ellen sem szólalt föl nyilvánosan, mert 
azt hirdette, hogy a magunk személyes érdekei mellett «veszekedni 



Digitized by VjOOQIC 



Bevezetés. XVII 

soha sem szabad, az ügyért olykor szükség*. Szegyeit volna most 
már Beregszászival a közönség előtt Összemérkőzni, bár igen nagy 
tudományú embernek tartotta, a ki azonban sem nem tudja, sem 
nem akaqa őt megérteni. (L. a 3814., 3816., 3817., 3820., 3822., 
3831., 3832., 3910., 3911., 3936., 3941., 3952., 3953., 3966., 3971. 
sz. lev.) 

A harcz különben szűnőfélben volt. Kazinczy ellenfelei meg- 
győződtek az újítás szükségéről és lehetőségéről. Többé nem az volt 
a kérdés : szabad-e, hanem hogy mit szabad i^jítani. Beregszászi és 
Sípos József, Horváth E. és Pápay Sámuel e tekiütetben közeledtek 
Kazinczy felfogásához, a ki az i^ szók mértéktelen halmozását elvileg 
maga is elítélte s voltakép az egész küzdelemmel a gondolatszabad- 
ságoi akarta kivívni és biztosítani. Visszatekintve megfutott pályájára, 
az a boldogító érzés emelte lelkét, hogy midőn nyelvünk és irodal- 
munk haladását <az olvasók hidegsége s a grammatikusok fagya s 
makacskodása gátolá», ő keresztültört rajtuk; és «midőn — írja 
Klauzál Imrének — ők a maguk egységét alku, kölcsönös feláldozá- 
sok, a voksok többsége és még rútabb szerek által törekedének fel- 
állítani, én velők az írók szabadságáért megvívtam s lelkesebb 
olvasóinkkal éreztettem, hogy minden boldogulásunkat a szabadságtól 
várhatjuk . . .» «Minden igyekezeteim ennek éreztetésére voltak 
irányozva.* Az olvasók idegennek találták az írók nyelvét s azt 
kiáltozták, hogy érthetetlen. A grammatikusok viszont azt hányták 
az írók szemére, hogy «nem jól mertiek*. Látta — úgy mond — 
hogy mind addig nem lesz nyugalom, míg a harcz az igazságot ki 
nem őrli, s elkezdette a harczot «Sd)et ők is kaptak — írja Prónay 
Sándornak — én is kaptam; de a hív katona sem vagdalni nem 
irtózik, sem a sebeket, halált nem rettegi, s íme a harczon keresztűl- 
esénk, s úgy hiszem, hogy Verseghy és társai nem tartják magokat 
győzteseknek. » 

Sajnos, még sokan föl nem tudják fogni, hogy az irodalmi csatá- 
rozásnak valami mélyebb oka is van, mint az önszeretet, a hiúság 
é.s gőg, a melylyel őt vádolják. Elhitették magukkal s még Pápay 
Sámuel is — íija Kazinczy 1821. augusztus 20-diki levelében — 
hogy «különözéseinkre, élességeinkre bennünket s kivált engemet, 
ki mind abban, mind ebben többet tevék és teszek, mint ezerek 
mások, a magunk szeretete és a fény áhítása szédít ; hogy én magam 
mellett senkit sem tűrök, és hogy élességeim nem a vélt szépnek, 
vélt jónak, vélt igaznak forró szeretetéből erednek, hanem irígykedés- 

Kazincxy F. levelezése. XVII. H 



Digitized by VjOOQIC 



XVni Bevezetés. 

bői, bosszúból*. Vájjon midőn Mózes szent haragjában összetörte 
tábláit, Alkibiades feldönté a hatalmas istenek szobrait : Itevély volt-e^ 
vagy csak tüze ragadta el? Kazinczynak sincs oka mentegetnie 
magát. A közönség tudja, mit tett ő ; s a maradék nem szivét fogja 
vádolni, hanem ízlését. 

Irodalmi haladásunknak fő akadályát abban látta, hogy az 
olvasók az írókat, s ezfek társaikat «nem nyilván fenyítgették, hanem 
csak kevély mosolygással szánták*. «Én — íqa Kazinczy Fáy 
Andrásnak — úgy hittem, hogy ennek a borongásnak egy fergeteg 
kell, és hogy az deríti fel egünket, s kész voltam hadat csinálni, hogy 
meglegyen a béke.» Tudta, hogy egy értelemben soha sem leszünk ; 
ezt sem nem óhajtotta, sem nem remélte, de azt annál inkább, 
hogy a veszteglők valamivel többet, a haladók pedig valamivel keve- 
sebbet merjenek, s a két fél egymás iránt több türelemmel legyen. 
«Az én veszekedésimnek ez a nagy haszna — írja — bizonyosan 
meglesz, megvan nagyrészben már is.* A gyűlölség nem illik a 
nemesebb természethez. S azért, hogy az írók eddig nem egy párton 
voltak, hogy a nyilvánosság előtt harczoltak: most bízvást kiengesz- 
telődhetnek egymás iránt A nemes harczos ha leteszi fegyverét^ 
haragját is eloltja. A közönségnek kétségtelenül volt haszna a küzde- 
lem szemléletéből. 

Miután Takács meghalt, az ő sírján kell kezet fognia az ellen- 
kező feleknek. Kazinczy kész a békére, a kiengesztelödésre. Öt — 
mondja — soha még senki meg nem bántotta, s viszont ö sem 
bántott meg soha senkit, hogy kész ne lett volna először nyiytani 
békejobbot. Büszke volt e lelkierejéré. így nyújt most jobbot Horváth 
Endrének és Kisfaludy Sándornak, azt hivén, hogy csakhamar itt 
lesz az idő, hogy szeretettel fogják egymás kezét megszoríthatni. 
A kötelesség mind a két felet arra inti, hogy hibáit vallja meg s 
hagyja abba. Kazinczy még epigrammjaiból is mind azt kirekeszteni 
készül, a nü valakinek zokon esnék. Azonban lelkiismerete ellen 
soha nem szól s ügyét mindég fogja védehnezni, ha «keresztre 
feszítik is». Verseghy volt Takács sugalmazója, s így ő felelős a 
harcz kíméletlenségéért. 

Hogy azonban Kazinczy 1821-től fogva óvakodik a harcz tüzé- 
nek felszításától, arra leginkább gr. Teleki József jeles müve volt 
döntő hatással. E mű A magyar nyelvnelc tökéletesítése új szavak 
és új szólásmódok által czímmel a Marczibányi-jutalommal meg- 
koszorúzva épen akkor jelent meg. Teleki egészben véve a Kazinczy 



Digitized by VjOOQIC 



Bevezetés. XIX 

utolsó értekezése alapgondolatait fejti ki részletesen, mind a magyar, 
mind az idegen nyelveknek mélyreható ismeretével. Határozottan az 
újítás mellett nyilatkozik s a nyelvmívelést a nagy íróktól várja, sőt 
hazafias érzésöktöl egyenesen föltételezi. Prónay Sándor úgy fogja 
fel Teleki művét, mint a mely bosszút áll Kazinczyért. S valóban 
Teleki, jóllehet nem huny szemet Kazinczy hibái előtt, nyíltan meg- 
vallja, hogy «e buzgó hazánkfia némely nyelvbeli tévedéseit a hazai 
tudományosság és honi nyelvünk több ízléssel leendő míveltetése 
körül tett számtalan fáradozásai, nagy érdemei könnyen elfelejtetik 
velünk*.* Ezután a két fél kicsinyes torzsalkodásai meghallgatásra 
többé nem számíthattak, s lehet mondani, hogy a nyelvújító harcz 
be volt fejezve. (3816., 3966., 3973., 3974., 3977., 3988., 4006. sz. lev.) 
A nyilvánosság előtt elhallgatott Kazinczy, csak leveleiben 
bizonyítgatta elveit a C5cero és Sallustius műveinek fordításával 
kapcsolatban. Ezeket s az Erdélyi Levelekei szerette volna most 
kiadni, hogy a gyakorlatban is megkísértse az ellentélek kiegyenlítését 
Sallustius fordítását többszöri átdolgozás és a külföldi fordításokkal 
való huzamos és fárasztó összehasonlítás után teljesen elkészültnek 
gondolta a kiadásra, noha meggyőződhetett volna, hogy valahány- 
szor kezébe veszi, mindannyiszor talál rajta igazítani valót, kivált 
mióta mutatványokat is küldött barátainak, gr. Majláth Jánosnak és 
Cserey Miklósnak. «Nem pirulok kimondani — írja Cserey Miklós- 
nak — hogy az én Sallustom hívebb, mint az általam ismert két 
franczia s nyolcz német fordítás.* Majláth a mutatványra tesz ugyan 
néhány észrevételt, de megvallja, hogy Sallustiusnak ily fordításával 
még egy nemzet sem dicsekedhetik. Kazinczy szerint a fordítás 
hűségét a fordító czé^a és a fordítandó munka neme határozza meg. 
Egy méhészkönyvet bizonyosan máskép kell fordítani, mint a Vergilius 
Georgicáit. Amabban elég «a dolgot előadni minél érthetőbben* : 
emebben Vergilius szépségeit kell feltűntetni, s 4:nem kell gondolni 
azokkal, a kik fordításunkban a rejtett szépségeket meg sem sejtenék 
s azoknak általhozásáért még neheztelnének*. Mi a Sallustius fordí- 
tásának czélja? Az-e, hogy a Catilina zendülése és a Jugurtha 
hábon^a történetét minél tisztább, minél érthetőbb magyarsággal 
elmonc^uk? Vagy inkább az, hogy olvasóinkkal éreztessük a Sallustius 
beszéde szépségeit? A franczia fordítók előtt az első czél lebegett, 
de Kazinczy a másodikra törekedett. A magyar fordítóknak és olvasók- 

* A munka 2—3. lapján. 

II* 



Digitized by VjOOQIC 



XX Pevezetés, 

nak — Úgy mond — «mániájok az, hogy mindenben csak azt kérdik : 
ha jól van-e ez vagy amaz magyarul mondva?* Ezért a francziák 
szerint fordítanak, s munkájok <irgalmatlanúl rossz», mert nálok 
Sallustius is úgy szól, mint Cicero, s az egyéniség színe egészen le 
van törölve. Ö a két római írót azért óhajtaná egyszerre kiadni, 
hogy a stíl különbségeit szemléltethetné. Ciceróban szabadabban 
szól, s magyarsága valószínűleg tetszeni fog; ellenben Sallustiusra 
«sok ember azt fogja mondani, hogy nem érti, bár magyarul van*. Fő 
igyekezete, hogy az eredetivel ismerős olvasó az ö fordításait olvas- 
ván, mindenütt érezze a fordító stíljének sallustiusi szépségeit, noha 
tudja, hogy a magyar olvasók még mindig csak «a csecsebecséken 
kapnak, a mesteri müvek elöttök durva eledel*. 

Cserey Miklós felakad barátjának azon kifejezésén, hogy olva- 
sóink minden fordításban csak azt kérdik : jól van-e ez magyarul. 
Azt hiszi Cserey M., hogy a fordítónak mindenek előtt azon kell 
iparkodnia, hogy nyelve a mi nyelvünk természetéhez simuljon. 
Kazinczy általánosságban igazat ád barátjának, de hivatkozik a 
Gróf Festetics Oyörgyhöz írt epistolájára, melyet teletömött újí- 
tásokkal, s mégis tetszett a közönségnek. Pedig, ha a közjavaláson 
kapott volna, a mit sokan az író legfőbb czéljának néznek, nem 
mert volna a magyar versalakban idegenből átültetett szólásmódok- 
kal élni. Újra ismétli, a mit pályája elejétől fogva oly sokszor 
elmondott, hogy a tisztét ismerő író czélja nyelvünket minél alkal- 
masabbá tenni a gondolat és érzelem festésére úgy az élet, mint a 
könyvek nyelvén, versben és prózában. Nem elég azt kérdeni: jól 
van-e ez vagy az az eddig szokott magyarsággal ; hanem hogy 
nyer-e a nyelv erőben és szépségben; s ha nyer: szabad, mert az 
a czél, hogy nyerjen. A mi nyelvünk gyönyörű nyelv, de ereje még 
szunnyad, mutatja irodalmunk eddigi állapota. A legtöbb író meg- 
elégszik nyelvünk mostani fejlettségével ; de hogy mivé lehet s mivé 
leéli lennie, hogy a nyugati nemzetek haladásával lépést tartsunk: 
erre ügyet sem vetnek. Ennek pedig az az oka, hogy a magyar tűz 
hamar kialszik, a magyar erő hamar kifárad. Semmiben sem tűrjük 
a nehéz munkát; nem úgy, mint az angol, a ki mindig a nehezet 
keresi. 

De Cserey Miklóst nem győzi meg Kazinczy. Ügy látja Cserey, 
hogy barátja fölöttébb szereti a német szólásmódokat. «A hol 
— írja — nem ellenkezik az egyik a másikkal, a mi nálok igen 
szép, által lehet venni; de a hol nekünk szebb van és tulajdonunk. 



Digitized by VjOOQIC 



Bevezetés. XXI 

Olt felcserélni nem tartom nyereségnek.* Erről iparkodott meggyőzni 
Döbrenteit is, a kit elszoktatott némely visszaéléstől. Hanem a Sallas- 
tius fordítását szerette volna olvasni, sőt Tacitusét is, a kinek Agri- 
coíajából küld is Kazinczy mutatványt, bár ő maga érzi legjobban, 
mily messzire maradt ebben az eredetitől. 

Azonban senki sem tüzeli ez időben annyira fordításainak 
kiadására, mint gr. Majláth, a ki egyetlen alkalmat sem mulaszt el, 
hogy Kazinczy halogatását tettre ne indítsa, önmagával való elége- 
detlenségét föl ne bátorítsa s önmaga iránt gyakorlott szigorú 
kritikáját ne enyhítse. És ha már nyomtatásban nem olvashatja, 
legalább kéziratban akarja bírni az egészet, mely kívánságát telje- 
síti is Kazinczy, ö a két klasszikus fordítást egymás nélkül nem 
adja ki, mert nem érné el czélját; azt szeretné ugyanis gyakorlat- 
ban bizonyítani, hogy egy ugyan a nyelv, de Sallustiusnak is. Ciceró- 
nak is más-más stílbeli szépségei vannak. Annyi átdolgozás után 
közelebb jutott ugyan az eredetihez, de még elég messzire van tőle, 
ha rejtett szépségeit vizsgálja. «Szélly eltépném — írja DessewíTy- 
nek — valamikor a kettőt öszvehasonlítom. Ciceróm inkább kiállja 
az összehasonlítást Szüntelen igazgatok rajta, s azon leszek, hogy 
ez idén (1821) kiereszthessem mind a kettőt.* Az eredeti szöveggel 
akarná fordításait közrebocsátani ; de e szándékáról lebeszélni törek- 
szik Majláth, mivel az ilyen kiadás nagyon költséges. (3823., 3836., 
3844., 3845., 3850., 3852., 3936., 3961., 3964. 3978., 3994. sz. lev.) 

Kazinczynak azonban ebbeli szándéka épen úgy hajótörést 
szenved, mint az Erdélyi Levelek kiadására vonatkozó. Mióta Kazinczy 
a sárospataki censor engedélyét megnyerte, minden évben tervezte 
kiadását, de egyre fogyóbb reménynyel. Ez években is vándorútjára 
eresztette kéziratát. Elküldötte Döbrenteinek, Vay és Wesselényi 
Miklós báróknak, gr. Teleki Lászlónak és fiának, Józsefnek, hogy a 
szükséges igazításokat még jókor megtehesse kéziratán. Egyszersmind 
azt is remélte, hogy a főurak anyagi segélyét is megnyerheti. A gr. 
Teleki családnak egész történetét, Vay Miklósnak pedig szinte te\jes 
életrajzát beleszőtte művébe. Azonban csalódott reményeiben. A főurak 
közül senki sem segítette csak egy fillérrel is. De ő azt is jó néven 
vette, hogy mind Vay Miklós, mind a Telekiek javalták ügyekezetét ; 
Teleki József néhány becses észrevételt is tett adataira az oláhok poli- 
tikai helyzetére s Erdély közigazgatására vonatkozólag. Egyszersmind 
kifejezte örömét, hogy a leveleket már kéziratban olvashatta. <Ezen 
munka — íija Teleki J. — azzal az ihlessél, erővel, az ismeretek- 



Digitized by VjOOQIC 



XXII Bevezetés. 

nek azon kiterjedésével és többoldalúságával vagyon írva, melyet 
tudományosságunk egyik tisztelt veteranusától előre vártam. Annak 
kijövetelétől literaturánkra nézve a legnagyobb hasznokat várom, 
nemcsak az abban foglalt új tudósításokra, esméretekre, tekintetekre, 
hanem azon kellemetes és gyönyörködtető formára nézve is, melybe 
ezek öntve vágynak. A tárgy i^jsága és nevezetes volta mind a két 
hazánkra nézve az elöbbeniekkel reménylem közönséges részvételt 
fog ébreszteni, kivált ha annak külső kellemetes form^a, a nyom- 
tatás szépsége . . . belső érdemeinek is meg fog felelni.* 

Szabó János szintén gyönyörrel olvassa a művet, csinosnak, 
könnyen és kedvesen folyónak, erősnek és szépnek találja. S a mit 
Kazinczy felette sokra becsül, nem ütközik meg Szabó az idegen 
szólásmódok használatán, mert «oly természetesen vágynak elren- 
delve s oly szépen összeolvasztva a törzsökös magyar kitételekkel, 
hogy az egészben semmi darabosságot nem csínálnak, hanem annak 
kedvességet adnak inkább*. Még a báróné is több helyen ráismert 
az idegenből átültetett szólamokra s gyönyörködött bennök. Döbrentei 
ismét sok észrevételt jegyzett össze Kazinczy művére, de azt ítélte, 
hogy most már sokkal hitelesebbek Kazinczy adatai, előadása folyé- 
konyabb, s nyelve is magyarosabb. Azonban némely túlzást most is 
mellőztetni kívánt, főleg önmagára nézve. Döbrentei a tervezett 
Erdélyi Tudós Társaság titkárául volt kiszemelve az Erdélyi Mtczeum 
kiadásával szerzett érdemeiért, nem akarhatta tehát, hogy mestere 
szokott magasztalásaival mintegy hamis fényben tűntesse fel öt. 
Ezért, akarta a művet újradolgozása után ismét elolvasni. « Nekem 
— írja Kazinczynak — felette kényesnek kell lennem azok iránt, 
a mik tőled felőlem mondatnak; a nagy dícsértetés, a Prometheus 
említése irigyeket támaszt, s a ki úgyis egyik s másik pulyának 
szemében mint a társaság secretariusa tövis gyanánt állok, vigyáz- 
nom kell, hogy befolyásom hathatósságát el ne veszítsem. Tudod 
az emberek gyengéjét, haragusznak arra, a ki homályba veti őket. 
Nekem pedig inkább szívemen feküvén a magyar álmosságnak félre 
űzése, mint hogy csak hangozzék nevem, azt a bátrabb utat válasz- 
tom, mely ne ingereljen senkit s győzzek.* 

1820 őszén Kassán volt Döbrentei látogatóban s innen átrán- 
dúlt Széphalomra, újra elolvasta az Erdélyi Leveleiéi nyolczadik 
átdolgozásában, ismét megjegyzéseket tett rá, de a melyeket Kazinczy 
már nem mind vehetett figyelembe, mivel egyéniségének egész színe- 
zetét letörülték volna a műről. Meg is mondotta, hogy a hol csak 



Digitized by VjOOQIC 



Bevezetés. XXIII 

lehet, készséggel engedelmeskedik bírálóinak, de az olvasótól is meg- 
kívánhatja, hogy tekintetbe vegye az író helyzetét s az erdélyiek 
iránt tanúsítandó háláját 

A kézírat olvasóinak észrevételei koránsem estek zokon Kazinczy- 
nak. Örömmel fogadta a bírálatokat, sőt panaszkodott, hogy munkája 
gr. Teleki Lászlótól és fiától, Józseftől, «úgy szólván semmi igazító 
vagy pótló, bővítő jegyzéseket nem kapott. Pedig ő olyakat szom- 
jazott ». Majláthnak, midőn sürgette a mű kéziratát, szintén azt írta 
Kazinczy, hogy kivált azért siet leveleit még kéziratban hozzá kül- 
deni, mivel az Ő ízlésétől, bírálatától nagyon sokat vár s örömmel 
elszánja magát a 11-dik átdolgozásra is. Majláth elhárítja magától 
Kazinczy fúlasztó tömjénezését ; ő fordítani akarja a munkát, nem 
bírálni. E czélra Kazinczy két részben csakugyan elküldi munkáját 
a grófnak, ki azonban nyugodtan átvizsgálván az egészet, más gon- 
dolatra jutott. A műben említett személyek rajzai, melyek a magyar 
közönség előtt igen érdekesek lehetnek, az idegen olvasót alig érde- 
kelhetik. Például Naláczy s a többi erdélyi ember képe hidegen 
hagyja a külföldi olvasót, mert sem történelmi, sem tisztán emberi 
érdeket nem kelt. Aztán az erdélyi emberek kényeskedők (heiklich), 
a kik a magyar közönségtől nyert dicséret után azt várják, hogy 
az idegen olvasó is dicsérje őket. Vagy pedig a fordító kénytelen 
épen a személyek rajzait kihagyni, a mi — tekintve az emberi 
hiúságot — szintén nehézséget okoz. Átdolgozni a művet az idegen 
olvasók számára, ismét nem vezet czélhoz. Szóval Majláth elakadt 
szándékában s utóbb le is mondott a fordításról. 

Pedig Kazinczy egy ideig azzal áltatta magát, hogy műve 
magyarul és németül egyszerre jelenhet meg. Remélte, hogy anya- 
gilag is jövedelmez valamit. Tratlner azonban most már vonakodott 
^Ivállahii, mert — úgy monda — a mely könyv drágább négy frtnál, 
nem kap vevőt. Az Erdélyi Levelek pedig — felelte Kazinczy — 
bizonyosan drágább lesz, és mégis elkel belőle legalább ötszáz pél- 
dány. Csak ő kaphatna pénzt, ha uzsorára is, hogy kiadhatná. Köz- 
ben Szemére tudósítja, hogy «János Tamás (t. i. Trattner), ki 
^perint Báthorynak egyházi beszédeiért ezen hetekben fizete ezer 
frtot, az Erdélyi Levelekei nem vállalja fel» ; kevés nyereségre szá- 
míthat, mert lám Kazinczy fordításaiból is esztendő alatt alig kél 
«1 egy-két példány. Kis János is attól fél, hogy az írók hiába dol- 
goznak: kivált a jobb munkáknak nincs közönsége. A Horatius 
epistoláinak fordításával ő is megkínálta Trattnért, de szintén nem 



Digitized by VjOOQIC 



XXIV Bevezetés. 

vállalta el a kiadást. így járt Wéberrel is. «Mely szerencsétlen kilá- 
tásaink vannak a magyar munkákra, kivált a jobbakra nézve!* — 
sóhajt fel Kis János. 

Irodalmi állapotaink nehézségeihez még más okok is járul- 
tak. A szászokról közlött részletek valóságos fergeteget zúdítottak 
Kazinczyra. Döbrenteinek Kolozsvárott heves összeszólalkozása volt 
egy kávéházban a szász iQakkal, a kik keményen megfenyegették 
Kazinczyt, hogy be ne merje tenni lábát többé Erdélybe. Döbrentei 
alig tudta az izgalmat lecsillapítani azzal, hogy ha barátja hibázott,, 
tollal kell felvilágosítani, nem pedig fenyegetéssel. Döbrentei pártját 
fogta mesterének, de a torzképet, melyet Kazinczy a szászokról fes- 
tett, nem helyeselte. Midőn ezt Döbrentei hírűi adta Kazinczynak,, 
egyszersmind kijelentette, hogy reá és utazó társaira nem számíthat 
Kazinczy, mert ők is vele utazván, részrehajlással vádoltathatnának. 

A szászok közöl Seivert János, a Bruckenthal-muzeum igaz- 
gatója, megírta a czáfolatot Kazinczy ellen. Azonban a Tudományos^ 
Gyűjtemény először nem közölte. Ekkor Seivert a czáfolatot a 
gubemiumhoz nyiytotta be, hogy a censor engedélyével a nagy- 
szebeni Provinzialbldtterhen megjelenhessék. De a guberniumtól 
nyilván azt a választ kapta, hogy a czáfolatnak ugyanott kell meg- 
jelennie, a hol a támadást közölték. így végre megjelent a terjedel* 
mes czáfolat,* mely Kazinczynak — úgy szólván — egyetlen mon- 
datát sem hagyja szó nélkül. Kétségtelen, hogy Seivert Kazinczynak 
nem egy tévedését alaposan helyre igazítja; de az is kétségtelen, 
hogy Kazinczy némely csípős megjegyzését a kelleténél fontosabb- 
nak tűnteti föl, sőt olyat is czáfol, a mit Kazinczynak eszeágában 
sem volt állítani, például, hogy a szászok nem lettek volna eléggé 
loyalisok. 

De Seivert haragos fehndúlását mi sem mutatja inkább, mint 
hogy Kazinczy leveleinek legártatlanabb megjegyzéseit sem tu(^ja 
elhallgatni, midőn p. o. Kazinczynak azon észrevételét, hogy a seges- 
vári iskolának nincs oly gazdag könyvtára, mint a kolozsvárinak, 
nagy szóbőséggel magyarázgatja. Szemére veti a czáfoló, hogy 
gr. Haller Jánosnak <egy egész nemzet rovására hízelkedik, midőn 
fejéregyházi kertjét annyira dicséri ; hogy visszavonást akar támasz- 
tani az erdélyi nemzetiségek között s a szászok becsületén meg- 
gondolatlanul ütött sebeket kíméletlenül felszaggatja*. Szó sincs róla,. 

* Tiid. Gyűjtemény 1821. évf. VI. f. 102—128, VH. f. 120-126. 1. 



Digitized by VjOOQIC 



Bevezetés. XXF 

Kazinczy néprajzi meghatározásai nemcsak helytelenek, de sértők is,^ 
midőn a szászról mint * félmagyar, fétoémet, fél török » fajról szóL. 
Viszont a czáfolónak tekintetbe kellett volna vennie, hogy ez a kifeje- 
zés nem valamely tudományos mű érvekkel bizonyított állítása, 
hanem csak futólagos karczolata egy átutazónak. Kazinczy üres szó- 
beszédnek tekintette a czáfolatot s mindössze néprajzi vonásain volt 
hajlandó változtatni. Tévesen ítélt, midőn a maga röpke benyomásait 
alaposaknak hitte; viszont azonban a czáfoló is túllőtt a czélon. 

Kazinczy azt vallja, hogy a szászokról írt levelét, mely a vita 
tárgya volt, a szokottnál erősebb hazafias érzéssel írta. Ö, ki a 
magyarban is az általános emberit szerette volna a legtöbbször 
kiemelni, a szászokat magyar nemzeti szempontból nézte, hirdetvén, 
hogy a ki a hazában lakik, megkívánhatja, hogy magyar polgárnak 
tekintsék, de hazánk is megkívánhatja, hogy ilyennek tekintse magát. 
Kazinczy az erdélyi magyarok között lakó szászok földét idegen 
szigetnek látja, pedig a szászok is a magyar alkotmány sánczai 
között élnek. Véleményét világosan kifejezi a Cserey Miklósnak 
1821. júl. 21. írt levelében, midőn az érintett czáfolatra vonatkozó- 
lag így szól : «Sok beszéd, de nem olyan, a melyen általában meg- 
nyugtathatnám magamat. Sőt holmit velők rossz órájok mondattata. 
Ha a magyar nemzetnek egy része a németek, francziák, olaszok 
közé vándorolt volna s századok múlva is magyarnak kívánna tekin- 
tetni, holott a német vagy franczia vagy olasz népnek integráns 
része s diétáján ülése van, azt mondanám, hogy a németté, fran- 
cziává, olaszszá vált magyarnak nincs igaza. Én perleni velők nem 
fogok, sőt Erdélyi Leveleim úgy jelennek meg, hogy láthassák igazság- 
szeretetemet, de a hol nekem van igazságom, nem haragudhatnak, 
ha azt kimondom. » Fogadja, hogy a Döbrenteitől is kifogásolt része- 
ket megigazítja, hogy kitűiyék elfogulatlansága. 

Érzette Kazinczy, hogy a bátor szókimondás még mindig 
veszedelmes. E miatt nem haladhat a szabad kritikai vizsgálódás ; a 
balítéletek még sok elmét elhomályosítanak. Igaza van Dessev^ríTynek, 
hogy nálunk «nem szeretik az igazat hallani, akár hathatósan, akár 
érzékenyen, akár elmésen mondódjék». Kazinczy két évtized óta 
küzd már e balítéletek ellen s még mindig azt látja, hogy törhetet- 
len elszántság nélkül el kell némulnia a kritikai szabad vélemény- 
nek, mint a Kölcsey és U. Tóth László példája mutatja. Hanem 
ő azért nem csügged. «Látom — írja Cserey Miklósnak id. levelé- 
ben — nemzetem elajjasodását, s még emlékezem, hogy a nagy- 



Digitized by VjOOQIC 



XXVI Bevezetés. 

atyám a gyűléseken bátor lélekkel kimondotta a mit érzett. Követni 
szeretem példáját, ha érte gyűlölség követ is. A maradék köszönni 
fogja azt, a hogy mi köszönnénk, ha mások azt tették volna. > 

Az Erdélyi Levelek kiadásával Kazinczy egész küzdelme egyik 
legfőbb czé\ját akarta szolgálni. Nemzetét finomabb és nemesebb 
•érzésre, szabadabb és felvilágosultabb gondolkodásra kivánta serken- 
teni. Ezért állítja a jeles férfiak tanulmányait, utazásait, kiváló idege- 
nekkel való társalgását a nemzet elé. « Szükség, — írja Szabó János- 
nak a b. Vay Miklós utazásaira vonatkozólag — hogy azok elmon- 
dassanak, mert az dicséretére válik a nemzetnek, és még inkább 
azért, mert a szép példák a mi haszontalan ifjainknak is szikrákat 
vetnek leikeikbe. Én ezen munkámat úgy tele hintettem a legszen- 
tebb érzés magvaival, hogy lehetetlen az, hogy aretalogusnak ne 
csúfoltassam; de az is lehetetlen, hogy a kihintett mag gyümöl- 
csöket ne teremjen. Ha ezt termi, úgy csúfolgassanak, a mint tet- 
szik. > Meg van győződve, hogy épen, mert az erkölcsi élet tiszta- 
ságát a stoikus bölcselet hangján hirdeti: munkája alkalmas lesz 
«elaljasodott és elaljasított emberfajunkon valamit nemesíteni*. Nem 
bánja, ha meleg vére néha elkapja is. Igaz, hogy eleget lakolt érte, 
de a közügynek olyanokra is szüksége van, a kik nem gondolnak 
a lakolással. Egy-egy pillanatra elkeseredik ugyan kora reménytelen 
állapota miatt s azt mondja, hogy ha el nem híresztelte voba már 
a munka kiadását, elégetné az egész kéziratot. «01y igen nehéz még 
nálunk — írja — ezek között a semmi megérintést nem tűrő 
emberek közt valamit mondani, még midőn azt a közjó kívánni 
látszik is.» De czélja sokkal szilárdabban él, semhogy pillanatnyi 
elkeseredése tartós nyomot hagyhatna lelkén. Különösen az inak- 
nak akar példát adni a nagy emberek életrajzi adataival, s azt 
hiszi, hogy az ilyenek följegyzése miatt az ő emlékezetét még akkor 
is áldani fogják, mikor ő már por és hamu lesz is. E részben nagy 
nevelő hatást vár művétől, mert — úgy mond — «a nagy emberek 
tette nem magoké, hanem a nemzeté >. A maradék hál^a lebeg 
szeme előtt itt is, mint egész működésében. Idő múlva — reméli — 
e mű valóságos kincse lesz a nemzetnek, kivált Erdélynek. (Majd 
nem minden levél szól e műről.) 

Ugyané czéllal írta Kazinczy történelmi életrajzait is: Szilágyi 
Sámuelről, Martinuzzi Györgyről. Mind a kettő a Tudoynányos Oyüj- 
teményheu jelent meg. Amazt iQúkori emlékeiből s azon adatokból 
írta, melyeket Szilágyi S. unokájától kapott ; emezt a közkézen forgó 



Digitized by VjOOQIC 



Bevezetés. XXVII 

latin müvekből \íázolta, s az elsők közé tartozott, kik e rendkivűlí 
ember pályáját történelmi hűséggel s kritikai éleslátással fogták fel. 
Amazt — mint Kazinczy panaszolja — a szerkesztőség másfélévig 
tartóztatta, emezt azonnal kiadta, s « Pesten valóságos sensatiót teve.> 

Kazinczy e részben is többé-kevésbbé i^ ösvényt vágott. A nagy, 
de félreismert férfiú pályáját a részrehajlatlan kritika ítélőszéke előtt 
tisztázni, vagy legalább ezt megkisérleni nem a legbátorságosabb 
feladat volt ő reá nézve. Vigyáznia kellett, hogy a censura figyel- 
mét föl ne gerjeszsze. Épen ez időben tudósította Kis János, hogy 
Felsőbükki Nagy Páltól kihallgatásakor azt kérdezte a király : levelez-e 
Kazinczyval? Ezért nem akart Nagy Pál a levelezéssel — beszélte 
Kis Jánosnak — sem önmagának, sem Kazinczynak ártani. Lehet, 
hogy ez adathoz szó fér; de annyi bizonyos, hogy nagy óvatosságra 
volt szüksége Kazinczynak Martinuzzi életrajza írásában. Pedig ő itt 
is követőkre számított. «Hány embere van édes hazánknak — írja 
Majláthnak németül — a kiknek képét tisztelet tárgyává lehetne 
tennünk, ha hozzá volnánk szokva, hogy őseinket ne a mostani 
szempontokból tekintsük, s ha bátorságunk volna irántok igazságo- 
soknak lenni. Bár csak oly férfiak, a kiknek tehetségök és mívelt 
nyelvök van, vállalkoznának e munkára; én magam nem vagyok 
oly erős, mint szeretném, azután meg korom sem engedi, hogy e 
téren valamit merjek. » Még Nádasdy Tamás életrajzát akarta egyelőre 
megírni, mert a XVI. századból e két férfiú volt bálványa. El is 
dicsekedett vele barátainak. Igaz Sámuel örömmel vette volna készülő 
zsebkönyve számára, de Kazinczy egyre halasztotta. « Nádasdy Tamás- 
tól elesésem — írja Igaz S. — nagy döfést ejtett zsebkönyvemen.* 
Majd a Ráday-család történetét írta meg Kazinczy s elkészítette a 
Szirmay-ház történetét is, mely azonban kéziratban maradt. (3872., 
3874., 3920., 3922., 3948., 3955., 3956. sz. lev.) 

Ugyanekkor szomorú kötelesség hárult Kazinczyra. Vályi Nagy 
Ferencz 1820. január 15. meghalt, s özvegye és árvái minden anyagi 
támasz nélkül maradtak. Kazinczy mintha a saját háza népe sor- 
sát látta vobia a Vályi Nagy árvaságra jutott családja .sorsában, 
a türelmetlen izgató erélyével ragadt tollat, hogy barátja emlékét 
megörökítse, egyszersmind özvegye és gyermekei iránt a tehetősb 
hazafiakat részvételre indítsa. Szemerében is — mint írja — « fel- 
riadt az ember, hazafi, tanítvány és barát», hogy a szorultságba 
jutott családot gyámolítsa Kész is lett volna «bizonyos segedelem- 
pénzt öszvekérengeni*, de ismerte gyöngeségét s Kazinczytól várta 



Digitized by VjOOQIC 



XXVIII Bevezetés. 

a felszólítást. Kazinczynak nem kellett a sürgetés. • Ügy vélte, hogy 
az elhunyt író munkáit a nemzet áldozó készségével közkincsesé kell 
tenni s a begyűlt pénzből a család helyzetét biztosítani. Addig is, 
míg leveleivel a vagyonosabb hazafiákat fölkeresheti, hírűi adja 
Vályi Nagy munkáinak kiadására vonatkozó tervét a Ttid. Gyűj- 
teményben s már itt felszólítja a nemzetet, hogy az életét neki 
áldozó férfiúnak « semmi fizetést nem vonó özvegyét s terhekkel 
hátrahagyott háza népét > ne engedje a mindennapi szükséggel 
küszködni. 

Azután röpíti leveleit szerte az országban. Ö maga nem segít- 
heti a szegény özvegyet, hisz' maga is segélyre szorul ; de a gazda- 
goknak nem szabad feledniök, hogy a ki a közügynek élt, méltán 
tarthat számot támogatásukra. «Tegyetek öszve — kéri első sorban 
Dessewffyt — annyi pénzt ti, a kiknek van miből öszvetenni vala- 
mit, hogy hozzáfoghassanak a nyomtatáshoz; hogy az a munka, 
mely a szegény Nagynak életét megrövidítette, nekik legalább valami 
nyereséget adjon. » Hasonló kérelemmel fordul Kazinczy erdélyi, pesti 
és bécsi barátaihoz, az egyházi és világi nagyokhoz. De az ő meg- 
indító szavai is majdnem sikertelenül hangzanak el. Eleinte DessewfTy 
sem nyújthatott semmi segítséget, de arra késznek ígérkezett, hogy 
egy pár főúrnak ajánlja az ügyet Vay Ábrahámtól várta a gyámolí- 
tást : «Nyomattassa ki maga költségén a magyar Iliászi és a bejövő 
pénzt ajándékozza az özvegynek; fogadom, teljes szívemből fogom 
versekben magasztalni, bármilyen ellenségének gondol is.» Kazinczy 
is azt mondja, hogy ha ő Vay Ábrahám « erszényével bírna >, nem 
engedné, hogy Nagy Fereneznén más segítsen. De nem hallgatja el, 
hogy Vay Ábrahám az elhunytnak még életében adott ötszáz forintot. 
Gr. Teleki József is ígérte, hogy teljes erejével törekszik a kiadandó 
művek keletét biztosítani. Cserey Miklós az erdélyi nagyok támoga- 
tásával szintén hajlandó Vályi Nagy munkáit kinyomatni s a példá- 
nyok felét az özvegynek ajándékozni ; de ennél többet — írja — nem 
ígérhet. Kazinczy jótéteménynek nézi ezt is ; mivel pedig már a 
munkák Sárospatakon nyomatnak, arra kéri barátját, hogy mennél 
több példánynak szerezzen vevőt. Sokat vár Kazinczy Szatmár vár- 
megyétől, mely Beregszászinak több mint ezer forintot gyűjtött. 
Azonban nincs tudomásunk róla, hogy a vármegye megfelelt volna 
Kazinczy várakozásainak. B. Szepessy Ignácz, az új erdélyi püspök, 
sem adhatott semmit, mert a püspöki gazdaság helyreállítása minden 
jövedelmét fölemésztette. 



Digitized by VjOOQIC 



Bevezetés. XXIX 

Kazinczy tehát annál inkább sietett Vályi Nagy munkáinak 
s^tó alá rendezésével, minél jobban meggyőződött, hogy csak ez 
úton sikerűi czélt érnie. Mily készséggel ragad meg minden eszközt, 
hogy az emberek szívéhez férhessen; mennyire számít az emberek 
gyöngéire, hogy részvétöket megnyerhesse. Horvát Istvánt azzal 
óhajtja segélyre szólítani, hogy elmondja neki, mily élvezettel olvas- 
tatta a már súlyán levő Vályi Nagy Horvát Istvánnak a Schwartner- 
röl írt bírálatát s körömében felejté kínjait*. Csakugyan Horvát I. 
küldött is az özvegynek száz forintot s ígérte, hogy a megszorult 
családot máskép is pártfogásába veszi. Vitkovics Mihály szintén 
küldött húsz forintot. 

Miután a sárospataki főiskola elöljárói hivatalosan fölkérték 
Kazinczyt Vályi Nagy műveinek kiadására, meg akarta bizonyítani 
barátja iránti hűségét azzal is, hogy életrajzát megírja s a nyilvá- 
nosság előtt is elmonc^a a család nehéz helyzetét. Rövid idő múlva 
teljesítette is szándékát A Polyhymnia csakhamar megjelent s beveze- 
tésül a szerző életrajza, melynek végső soraiban Kazinczy a tehetős 
hazafiakhoz fordul : «Bár nagyjaink az árván maradtakról gondos- 
kodjanak s érezzék, hogy annak az árvái, a ki egész életét másoknak 
élte s a nemzetnek sok fiakat nevelt, s a nemzet legbecsesb örökét 
ereje szerint boldogította, a nemzet árvái h Leveleiben eldicsekedett 
a sárospataki tanárok kartársi szeretetével, hogy egy évig minden 
fizetés nélkül helyettesítik az elhunytat, hogy az özvegy legalább 
arra az időre megkaphassa férje fizetését. Mikor a Polyhymnia meg- 
jelent, ismét kérte Dessewffyt Kazinczy, hogy ha már pénzt nem 
adhat, legalább gabonát küldjön az ínségben szenvedő családnak. 
DessewíTy ezt most meg is ígéri. «Majd küldök — íqa — gabonát 
az árváknak, holott igen kevés termett tavaly, de szebb a kevésből 
adni.> Nem sokára megjelenik az Iliász fordítása is Kazinczy kiadá- 
sában, melynek megítélésénél maga a kiadó figyelmezteti az olvasót, 
hogy Vályi Nagy fordítása a remekmű első kísérlete nálunk, s ha 
fogyatkozásai vannak is, a törekvés méltánylatot érdemel. 

Kazinczy lelkes buzgósága megmentette a nyomortól Vályi 
Nagy családját, s neki lehet köszönni, hogy a magyar Iliász később 
a Marczibányi-jutalmat is megnyerte, a mely tetemes segítségére volt 
az özvegynek. Kazinczyné kezet fogott férjével a gyászba borúit 
család sorsának enyhítésére. A mint a fájdalom néhány nehéz napja 
elmúlt, egy hétig Sárospatakon, az özvegy házánál tartózkodott, 
vigasztalta, gyámoUtotta s rá bírta, hogy « emberek közé menjen*. 



Digitized by VjOOQIC 



XXX Bevezetés. 

(3828., 3837., 3847., 3859., 3865., 3893., 3899., 3911., 3929., 3933. 
3935. sz. lev.) 

Kazinczy a szellemi haladás útjainak egyengetésében soha ki 
nem fáradt. Mióta Zrínyi eposzát kiadta, prózai műveit is szerette 
volna közrebocsátani. «Nem mondhatom én neked — írja DessewíTy- 
nek — mint bájol el engem mind az, a mi a Zrínyi tollából folyt. » 
Egyik prózai műből ki is jegyezgeti, a kifejezéseknek micsoda új 
fordulatait találta Zrínyinél, s jegyzeteiből láthatni, mily finom stíl- 
érzéke volt Kazinczynak a kifejezések ereje, szabatossága és festői- 
sége iránt. (3952. sz. lev.) Jobban érezte, mint bárki más, milyen 
irányban kell a magyar stílnek fejlődnie, hogy a haladó műveltség 
eszméit jellemzetesen kifejezhesse; hogy ne csak a magyar, hanem 
az európai magyar gondolatalkotása módjának is hű tükre lehessen. 
Az arMdiai per óta mindig e szempontból indult ki csatározásaiban, 
a melyek szinte elkeserítették ellenfeleit Kisfaludy Sándor és Pápay 
Sámuel e harczoknak tulajdonítják, hogy a nemzet részvét nélkül 
fordul el az irodalomtól. Kazinczyt teszik felelőssé : cminő gazságokat 
követnek el némely pesti íróink*. Ez az oka, panaszolja Kisfaludy 
S., hogy több eredeti drámája készen van, de a «pusztító fergeteg* 
közrebocsátásokat egyre gátolja. Pedig — úgy mond Pápay S. — meny- 
nyivel szívesebben olvasná ezeket a magyar közönség, mint Katona 
Bánk ftánját, melyet a censura is eltiltott, a mi szerinte helyesen 
is történt, noha tudja Pápay, hogy nem azért tiltotta el, a miért ö 
bosszúsággal dobta félre. 

Kazinczy épen az irodalmi csatározásoknak tulajdonítja, hogy 
immár kialakulhatott bizonyos közvélemény, mely elűzte a szellemi 
életre nehezedő vastag ködöt. Még a barátság sem bírta őt arra, 
hogy meggyőződésétől elálljon, ha ítéletével ellenkeztek. Midőn Baróti 
Szabó ^enei^fordítását kritikai vizsgálat alá vette, nem gondolt azzal, 
hogy érdemes írót kell támadnia. «Én — írja — azt a fordítást irgal- 
matlanul rossznak, praefatióját nevetségesnek is találtam s szükséges- 
nek gondoltam, hogy magán ezen az iddumon űzzem a horbácslást^ 
hogy mások szeppenjenek meg s dolgozzanak több gonddal* Midőn 
Kazinczy epigrammjait írogatta s barátaival megismertette, nem azt 
tanácsolták neki, hogy égesse el, hanem hogy írjon még többet. 
Ha tehát ellenségeket támasztott, maga szenvedte következményeit. 
De a személyes bántalmakat a közügy nevében elviselni mindig kész 
volt. (3816., 3998., 4016. sz. lev.) 



Digitized by VjOOQIC 



Bevezetés. XXXI 

íme már közel jutottunk ahhoz, hogy a külföld is más véle- 
ményt alkot rólunk. Az áhított szebb jövő hajnala pirosodni kezd. 
Kazinczy vérmesebb reménynyel tekint a jövőbe, mint bármikor 
az előtt. Igaz Sámuel már 1819-ben fölveti egy zsebkönyv szerkesz- 
tése tervét bécsi barátai körében, de mivel azt hallja, hogy Kisfaludy S. 
a regéiért nyert Marczibányi-jutalmat hasonló czélra ajánlotta fel, egy- 
előre abba hagyja tervét. « Azonban a múlt héten — írja 1820. okt. 24. 
Kazinczynak — hiteles kútfőből esett értésemre a pestieknek képtelen 
késedelmezések, melynél fogva még tán két esztendő múlva készülhet- 
nek el ahnanachjokkal> : elhatározza tehát, hogy most már önerejéből 
indítja meg vállalatát. Kazinczyhoz folyamodik útmutatásért, segítségért, 
ugyanazon év decz. 28-dikán Kisfaludy Károly is arról tudósítja a szép- 
halmi vezért, hogy « sokak unszolására eltökélé magát egy magyar 
almanach* kiadására, de sikert csak úgy várhat, ha oly férfiak gyá- 
molítják, mint Kazinczy. 

A széphalmi mester egész pályája törekvéseinek szemmel lát- 
ható eredményét ismeri lol a tervezett vállalatokban, a melyeket 
szokott buzgalmával gyámolít, különösen az Igazét, melynek czím- 
lapjára ö rajzolja meg a Tokaji-hegy képét; epigrammáit, sonettjeit 
seregestül küldi a zsebkönyv számára. A Hébe nem sokára meg is 
jelenik, s Kazinczy elragadtatással forgatja a munkát, melyből csak- 
hamar a második kiadást kell s^tó alá készíteni. E körülmény még 
azokat is meglepi, a kik az új irodalomról csekély véleménynyel 
voltaL cHelyes okokkal hiszem én — mondja Igaz — hogy zseb- 
könyvemnek íeszen jövendőre is publicuma.* Pestről azonban azt a 
hírt haiya, hogy az itteni íróknak nem tetszik a kétféle zsebkönyv, 
különösen, hogy némelyek mind a kettőbe dolgoznak. Jövőre azt 
akarják, hogy a ki a Hehehe dolgozik, annak művét az Aurora ne 
közöse. Igaz S. bosszúsan fordul el az ilyen kicsinyes gáncsoskodás- 
lól. Lehet, hogy ennek a mende-mondának nem is volt alapja. 

A Hébe sikere feltűnő volt. Most már — mondogatták — lesz. 
irodalmunk, mert lesz olvasó közönségünk. Kazinczyt különösen a 
Klauzál Imre Róza és Kálmán czímű elbeszélése, Papp József úti 
rajzai, b. Podmaniczky Lajos elbeszélése és Szilágyi Ferencz törté- 
nelmi dolgozata tölte el örönmíiel. Sietett is az előtte ismeretlen író- 
kat azonnal fölkeresni leveleivel, hogy érdemeik méltánylásával törek- 
véseinek osztályosaivá tegye őket. Gyönyörűséggel látta, hogy az új 
írók művein mily i^ szín ömlik el, s mennyire maguk mögött hagy- 
ják a régi Írókat, a kUc nemcsak íQú korukban nem írtak úgy, de 



Digitized by VjOOQIC 



XXXII Bevezetés. 

pályájuk végén sem írnak. Ki meri még most is tagadni, hogy a 
mag^^ar szellemi élet haladásnak indult ? Ki nem látja, hogy Kazinczy 
fáradozásai hány előre törő iQat vontak az irodalmi küzdő térre, 
mely a nemzeti fogékonyság fölgerjesztése által immár hírnévvel 
« dicsőséggel kecsegtet ? Kazinczy büszkén nézi e jelenséget s látnoki 
lélekkel tekint a jövőbe : «Jobb idők jőnek — íija — a mi gyer- 
mekeinkre is, mint ez volt, s kevélykedve mondhatom, hogy azt én 
is segélgettem igyekezetimmel.* (3909., 3915., 3920., 3928., 3933., 
3938., 3940., 3941., 3952., 3966., 3967., 3973., 3974—4010., 4032. 
-sz. lev.) 

Kazinczy tekintélye a delelő pontra jutott. Mind a két zseb- 
könyv az ő nemcsak közreműködésével, hanem mintegy vezéri tekin- 
télyével indult meg. A Hehe meg is maradt védszámyai alatt, de az 
Aurora önállóbb, szabadabb pályát tört magának. Még most Szép- 
halom a serdűlő írók Mekkája. Nemcsak Bárány Ágoston és Ponori 
Thewrewk József, hanem a népszerűségre gyorsan jutott Kisfaludy 
Károly is Kazinczytól kér és vár irányítást, ösztönzést és javalást. 
Egész sereg író veszi körűi, a kik mind vezéröknek tekintik. Régiek 
-és újak egyaránt árasztják reá a tömjénfüstöt, a mi nemcsak termé- 
szetes hiúságát éleszti, egyszersmind önérzetét is erősíti s további 
küzdelemre hevíti. 

Kézy Mózes a Vályi Nagy Ferenczről mondott beszédébe is 
beleszövi nevét, úgyis mint az elhunyt barátjáét, úgyis mint jóltevő- 
jeét. Dessewffy tudja róla, hogy mindig jobban szerette irodalmunkat, 
mint önmagát, azért neki kell továbbra is a vezéri zászlót kezében 
tartania, hogy követői utat ne téveszszenek. Döbrentei a hála érzé- 
kével fordul feléje, s bár nem tagadja meg saját ítéletét, tudja, mivel 
tartozik mesterének. Horvát István a lángoló hazafiságot, a józan 
észt s a sokféle érdemet becsüli Kazinczyban, szemet huny emberi 
:gyöngeségei előtt, a melyektől ember nem lehet mentes. Cserey 
Miklós is «teménytelen érdemet* lát működésében s épen azért óvja 
a túlzásoktól a nyelvújításban. Gr. Majláth nemcsak leveleiben, hanem 
anthologiája előszavában is irodalmunk vezérének ismeri el és Salus- 
tius-forditását irodalmunk remekének állítja. Bárány Ágoston fel- 
hevülve vallja meg, hogy Kazinczy lantja, mely <a két magyar hazát 
a legmélyebb csudálkozásra gerjesztés, ösztönözte őt az írói pályára. 
A verseire tett észrevételeket, mint Kazinczy bölcs tanácsait, szen- 
teknek tartja s büszkén mutogatja a mester leveleit, a melyek «minden 
nehézségnek elviselésére erősebbé teszik*. Igaz S. midőn értesül 



Digitized by VjOOQIC 



Bevezetés. XXXIII 

Kazinczytól, hogy őt barátjává fogadja s vállalatát tőle telhetőleg 
támogatja, mélyen elérzékenyedik s azokra gondol, a kiket Kazinczy 
barátsága « szent lángokra lobbantott s szerencsés kevélyek azzal 
írásaikban a világ előtt*, ö kisebb ezeknél, de lelki gyönyörQsége 
szintoly tiszta és nemes. «Nagybecsö barátságod ajánlása — írja 
hozzá— fiaddá fogadott, s tőled a bölcs tanácsot, intést s dorgálást 
is főhajtva veszem.* Fájlalja, hogy csak 35 éves koráig bírt oda 
fejlődni, hogy mesterét érteni tanulja. 

B. Prónay Sándor, a kit Kazinczy ellenfelei mindig a maguk 
pártján szerettek látni, nem haboz kimondani, hogy Kazinczy élesz- 
tette föl a magyarság tüzét nyelve iránt. «Te valál az — írja hozzá — 
a ki mívelésének e mostam újabb epocháját külső culturával teljes 
mértékkel felékesítve elkezdetted ügy, hogy csakugyan minden ellen- 
zés és oppositio mellett is a majoritás tégedet a magyar deákság 
(literatura) patriarchájának hálaadó szívvel esmér. Tőled váija minden 
ezen pályán futni induló, s te osztogatod a koszorút.* Örül, hogy 
fia, Albert, fölkereste őt széphalmi kertjében és személyesen meg- 
ismerte hazánk egyik «legfinomabb künívelésű* fiát, méltán büszkél- 
kedik ismeretségével A közügynek nagy hasznára van, hogy Kazinczy 
oly lelkesen fogadja az iQakat. B. Podmaniczky Lajos «annyira el 
van telve a hozzá való tisztelettel, hogy a feleletbe eddig nem mert 
belékapni*. 

Kisfaludy Sándor, midőn békülő jobbját nyújtja Kazinczynak, 
ismétli, a nüt többször bevallott már régebben is, hogy «az egész 
világ előtt mesterének » tartotta és hirdette őt és pedig annyira, hogy 
saját érdemeinek is egy részét pirulás nélkül neki tulajdonította, sőt 
tagadhatatlan érdemeit még némely ellenfelei előtt védelmezte is. 
<Hogy te — írja — lángelmédre, tehetős lelkedre, kiterjedt tudo- 
mányodra nézve a magyar literatura egének egyik üstökös csillaga 
vagy, azt én örömmel megvallom* ; de épen ezért, mert üstökös 
csillag: ctenyészthet vagy emészthet temérdeket*. Félszázaddal előbbre 
vitte nyelvünk fejlődését. Sajnos, hogy az idegen ősalakokkal* igen 
sokat is rontott nyelvünk ősi bélyegén. Mind e mellett Kisfaludy S. 
nemcsak elismeri a vezér érdemeit, hanem becsülni is tudja ; s noha 
irodalmi levelezésbe senkivel sem akar bocsátkozni: elfogadja egy- 
kori mestere békejobbját, elnyomja «igazságos nehéz telesét* s kész 
öt szívére ölelni. 

Midőn Kisfaludy S. kiengesztelődve fordul Kazinczyhoz, öcscse, 
Károly, már dicsekszik barátságával. A mint a dicsőség az iQú költőt 

K»rinczy P. levelezése. XVII. III 



Digitized by VjOOQIC 



XXXIV Bevezetés. 

szárnyaira veszi, legott fölkeresi «hoiii nyelvünk és literatúránk hat- 
hatos előmozdítóját », hogy drámai kisérleteivel kedveskedjék neki, 
kecsegtetvén a remény, hogy «a buzgó tanúlónak első zsengéjét a 
felszentelt mester méltánylani fogja s öntehetségét mértékűi nem 
veszi*. «Nincs hazámban — írja hozzá — kit nyugodtabb szívvei 
mernék magam felett bírónak meghívni, mint a Tek. Urat, kinek az 
irigység és rágalmazás tőrjei annyiszor lepergettek melléről, ki fel- 
emelkedve a tudóska ösvényről, mélyebben betekintett volna a mívész- 
ség templomába*. ítéletet vár Kazinczytól, hogy pályáját a szerint 
irányítsa, noha már ekkor határozott jövőjére nézve. Kazinczy a 
pályatárs és vezér szeretetének azon lángjával fogadja őt, a mely 
mindig lobot vet lelkében, valahányszor új tehetség csatlakozik hozzá. 
Azonban kétszeresen örvend azon, hogy Kisfaludy K. a német és 
franczia nyelvből szerez erőt, a melylyel «meg fogja nemesíthetni a 
honit, általhozván ide azoknak kényességeket, de a mi szép nyelvünk 
virágairól el nem feledkezvén >. Csakhamar aztán, midőn Az áet 
korai czímú stanzáit olvassa, hűséges követőjének tekinti őt, a kinek 
stíljén a nyugati színezet gazdagabban ömlik el, mint bárki másén 
a magyar írók közül. De a mester dicsérete nem szédíti el Kisfaludy 
Károlyt. Jól esik neki, hogy méltányolja törekvéseit, s ő bebizonyít- 
hatja, hogy Kazinczyt választotta vezérül. Fogadja, hogy ezután is 
hűséges tanítványa lesz. «Te, kedves barátom! — írja hozzá — ki 
a köznél feljebb állsz, a kinek annyi viszontagságok nyilt tekintetet 
adának, te légy ezentúl szent oltár, melyre leteszem áldozatomat, — 
ítélj munkáimról, és a te javalásodnál híven megállok.* (3821., 
3833., 3838., 3862., 3878., 3911., 3915., 3951., 3973., 3975., 3978., 
3990., 4015., 4016., 4028. sz. lev.) 

Kazinczy nem szerénykedik maga sem bevallani, hogy «bár 
kis teremtése az Úristennek*, élete úgy folyt s ezután is úgy fog 
folyni, hogy «róla egy ideig leszen szó*, s csak azt óhajtja, hogy 
a maradék közOl mennél többen keljenek pártjára s védelmére azok 
ellen, a kik működését föl nem bírták fogni. És midőn pályájára 
visszatekintve, azt kérdi magától, mit ítélnek róla gyermekei: azzal 
vigasztalódik, hogy szerencsétlenségét jórészben kegyetlen sorsának 
fogják tulajdonítani. S ha beismerik is, hogy a gazdálkodáshoz nem 
igen értett, viszont nem tagadhatják, hogy életmódjában szerény volt 
s a czifrát soha sem kereste. «S az ö könyvcsinálásai — így szólnak 
majd gyermekei — legalább egy kis fényt vetnek ránk gyermekeire, 
mert nem igen mehetünk oly vármegyébe, hogy azt ne kérdjék tőlünk, 



Digitized by VjOOQIC 



Bevezetés. XXXV 

ha Ferencznek vagyunk-e gyermekei, vagy más valakinek a Kazinczyak 
kőzűl.» 

Viszontagságokban megedzett lelke békével töri az anyagi zakla- 
tásokat, ha szinte feljajdul is néha-néha, hogy ő és felesége a Tantalus 
családjából eredtek. Különben munkakedve és lelkesedése még a 
régi. «Zöldelö öregsége* Kis János és Szentgyörgyi József előtt 
csodálatosnak tetszik. Alkalmazza is reá Szentgyörgyi az írás szavait : 
^Virágoznak, mint a szép pálmák és czédrusok, s ha megőszülnek 
is, szaporasággal hozzák a gyümölcsöt.* De azért nem szívesen 
hallja, hogy barátja ágyban fekve is dolgozik ; jobban szeretné, ha 
állva írna és sétálva gondolkoznék. A kiállott szenvedések s az évek 
súlya bizony mérsékletre inthetnék. De Kazinczy — mint mondja — 
semmiben sem ismerte a «lassan jáij, tovább érsz* elvét. A zemplén- 
vármegyei levéltár rendezéséhez kezdvén, véresre írta szemeit és 
sokat éjszakázott Nehezen adta fejét e munkára, de midőn elvállalta, 
úgy dolgozott, mintha rövid idő alatt évtizedek mulasztásait akarta 
volna pótolni. Nemcsak rendezte a levéltárt, egyszersmind sok becses 
kivonatot készített családja és mások történetére vonatkozólag s a 
kiválóbb emberek névaláírását egész kedvvel utánozgatta ; ha mással 
nem tudott, legalább ilyenekkel kedveskedett barátainak. Szállása 
a vármegye házában volt. Gyalog járt Széphalomról Sátoralja- 
újhelyre s egész nap dolgozott Munkája évekig eltartott s leg- 
alább némi csekély jövedelemmel kecsegtette. (3918., 3962—3964. 
sz. lev.) 

E munkával csillapította háborgó lelkét, mely az idők mostoha- 
ságának súlya alatt oly gyakran önti ki panaszát meghitt baráti 
keblekbe. Évről-évre jobban rá nehezedett sorsa. Gyermekei szaporod- 
nak és növekednek, jövedelme pedig inkább csökken, mint gyara- 
podik, mert adósságainak a kamatait is fizetnie kell. Utolsó gyer- 
meke, Lajos, 1820 őszén született, s így hét élő gyermeke volt ; 
közülök a legidősebb, Eugénia, huzamosabban is Dessewffy házánál 
tartózkodott, Thalia pedig nagynénjénél. Fiai közül kettő Sárospatakon 
kezdett tanulni. Azt a nevelésmódot, melyben első gyermekeit része- 
síté, a többiekkel már nem folytathatta, mert anyagi helyzete a leg- 
szigorúbb takarékosságra intette. Késő volt ugyan a takarékosság, 
de úgy vélte, hogy az Isten a késő megtérőnek is kegyelmet ád, s 
ha most újult erővel fog a gazdálkodáshoz, még talán kivergödhetik 
bajaiból. Jószágot akar tenyészteni, juhokat tartani, de csak a tervnél 
marad. Gazdag nagybátyjához, Kazinczy Péterhez folyamodik, de 

III* 



Digitized by VjOOQIC 



XXXVI Bevezetés. 

nem boldogul. Pedig kölcsön nélkül semmihez sem foghat. Épen az 
volt mindig legnagyobb akadálya, hogy nagyobb kölcsönt soha sem 
tudott kapni. Most nem bánná, ha uzsorára kapna is. Éjjel-nappal 
ezen mesterkedik ; mint az alchymista, pénzt csinál, de csak — álmá- 
ban. 1820 nyarán szőlőtermése szépen mutatkozott, s abban bízott, 
hogy vagy száz hordó bora terem, a mely sokat könnyít terhein. 
De a sors most is gúnyt űzött reményeiből. Az őszi nagy esőzések 
leverték a fürtöket s megrothasztották. így csak harmincz hordó 
bora lett, s az is rossz. Ezen kivül csak egy kis szénája termett, 
semmi egyebe. Dessewffy József egész szekér gabonát küld neki ; 
ha gazdag volna, ha őt is adósság nem terhelné, örömmel segítené 
többel is. Midőn Kazinczy Cserey Miklós tanácsára DessewíTyt az 
új esztergomi prímással, Rudnay Sándorral, szeretné érintkezésbe 
hozni, mivel így valami előkelő méltósághoz juthatna, Dessewffy nem 
mutat hajlandóságot a prímáshoz fordulni: «Vén vagyok már — 
mondja — akármi nagy úrnak, ha prímás is, kegyelme keresésére.> 
Legfölebb azért tenne lépést, hogy Kazinczyn úgy segíthessen, hogy 
öreg napjaiban megkímélhesse lelkét a csüggesztő gondoktól. De 'ő 
nem akar életsorsán változtatni, az időtől várja az orvoslást. Jobban 
szeretne a gazdálkodásról is lemondani s családjának élni. A gazdál- 
kodás új beruházásokat kíván, de a tőke hiányzik. Tapasztalásból 
mondhatja, mily örvénybe sodorják az embert az uzsorások. Barátját 
is óvja az uzsorások körmeitől. 

Kazinczyra nézve azonban késő volt e jó tanács. A tágíthatatlan 
szükség az uzsorásokra szorulni kényszeríté. Szörnyű idők — pana- 
szolja — de nem tehetünk egyebet, mint hogy egészen összezsugorítjuk 
magimkat. Érzi, hogy anyagi szorúltsága előbb-utóbb elsűlyeszti. 
Ügy van, mint a Krisztus tanítványai a sűlyedő hajóban, a kik föl- 
keltik a mestert: segítsen, mert mind elvesznek, ö is ezt kiáltja az 
égbe. «Én — írja DessewíTynek — képzelhetetlenűl szegényen élek; 
asztalom kevésbe kerül, rosszul öltözöm, nem megyek emberek közé^ 
semmi könyvet nem veszek, még a posta örömeitől is csaknem 
egészen megfosztám magamat. És mégis adósságot csinálok, s az a 
legirtóztatóbb, hogy gyermekeimet nem nevelhetem.* 1821 őszén 
nem bír dolgozni anyagi gondjai miatt. Mikép érhesse el, hogy gyer- 
mekeit megmentse a szegénység lelket ölő szükségeitől s a vUággal 
is elhitesse, hogy ha sorsa enyhülne, nemcsak könyveket csinálna, 
hanem a mit övéitől örökölt, legalább tisztán hagyná gyermekeire: 
e kérdésen tépelődött most *a leggonoszabb idöben>. Megszállja a 



Digitized by VjOOQIC 



Bevezetés. XXXVII 

fösvénység, mi több, a szerzés vágya. S az első kínálkozó alkalmat 
legott megragadja. 

Széphalomhoz másfél órányira Mihályiban egy háromszáz holdas 
birtokra alkudozik, melyhez nyolcz egész telkes gazda s tizenhat 
zsellér tartozik, továbbá két erdő meg szép, tágas udvarház. Az alku 
megtörténik, s az egyezség szerint 1821 januárjában kell a vételár 
első részletét, tízezer frtot letennie. De hol veszi ezt az összeget? 
Ügy véli, hogy ha haszonbérbe adja, a bérlő helyette kifizeti az első 
részletet. De vájjon kap-e ilyen bérlőt? Sógora, Dercsényi János, 
Dessewffyt kéri fel közbenjáróul, hogy Kazinczyt lebeszélje ez 
ábrándos tervről. Kazinczy váltig erősítgeti, hogy nem meggondolat- 
lanul fogott az alkudozáshoz. Eszményi világban élő lelke előtt csak 
az a remény lebegett, hogy közel egymáshoz mily szép birtokai 
lennének. ^Gyermekeim látni fogják idővel, — mondja — hogy e 
szörnyű időben és ily környülállások között is igyekeztem szerezni 
nekik valamit* De a való élettel nem számolt. Éreznie is kellett 
<ísakhamar, hogy ismét homokra épített. Ez a lidérczfény gyorsan 
elillant Döbrenteinek néhány nap múlva még eldicsekszik szerze- 
ményével, noha már akkor tudja, hogy az egészből semmi sem lesz. 
És maga is kérdezi: «Mosolygasz, hogy olyat én merek és most?» 
Ki ne is mosolygott volna rajta, ki anyagi helyzetét ismerte? Hogy 
alaptalan számítását leplezze, meghiúsult szándékát úgy tűnteti föl, 
mintha be akarták volna fonni. « Olyanba botlatott a történet — 
írja — a kinél több a nyerekedés áhítása, mint az adott szó. Én az 
effélétől borzadok s mihelyt effélét látok, oda bizodalmam. Azt 
hiszem, hogy másnak is oly lehetetlen csalni, mint nekem.* (3872., 
3877., 3895., 3907., 3915., 3926., 3927., 3930., 3934., 3939., 3941., 
3946., 3952., 3981., 2983., 3985—3987., 4022., 4029. sz. lev.) 

E csalálmokban ringatózott egy ideig. Még volt szemét mire 
vetnie. Felesége örökségéből ipa halála óta egyetlen fillért sem kapott 
s most pörrel követelte jogait. Ezen fölül a gr. Török család régóta 
folytatta a port elvesztett birtokaiért, a melynek végét Kazinczy 
ahg remélhette ; de úgy hitte, hogy legalább gyermekei vehetik hasz- 
nát Vissza is nyerte a család a Sávolyi-uradalmat a nagyszombati 
táblán. Az egész uradalom több faluból és pusztából állott, de ennek 
csak kilenczed része illette Kazinczynét, testvére, Mária elhunyta ^itán 
pedig a hatod része. Csakhogy a végrehajtás még hátra volt, ehhez 
pedig pénz kellett ; de pénze nemcsak Kazinczynak nem volt, hanem 
a Török-családnak sem. így a kedvező ítéletet nem tudták értéke- 



Digitized by VjOOQIC 



XXXVra Bevezetés. 

síteni. Nem hiába mondta Kazinczy, hogy úgy nézi ez uradalmat, 
mint Mózes nézte az ígéret földét. (3816., 3828., 3834. sz. lev.) 

De abban a perben, a melyet ö indított sógora, gr. Török 
József ellen, annál többet bízott. Az eperjesi tábla már megállapította, 
hogy jogosan perli sógorát; de Török egyre azt erősítgette, hogy 
Kázmér, mely iránt a per megindult, nem szerzemény, hanem ősi 
birtok, s így a leányok abból nem örökölhetnek. « Ügyvédeim azt 
mondják — így szólt — hogy Kázmér egyedül az enyém; tehát 
lelkem ismerete nyugodt: ítéljenek a bírák.* Kazinczy oly oklevelet 
mutatott, melyről még sógora ügyvéde is elismerte, hogy döntő bizo- 
nyítékú: de mindez semmit sem használt. Kazinczyné szép szóval, 
testvéri érzelmeire hivatkozva akarta bátyját engedékenységre bírni: 
mind hiába. Török kimondá, hogy mindaddig húzza-vonja a pert, 
a míg ónodi birtokát, a melyért a család perelt, vissza nem kapja. 
Kazinczy sógora ügyvédét, Kossuth Lászlót is iparkodott felvilágo- 
sítani, de Kossuth azt felelte Kazinczynak, hogy a gróf más taná- 
csosokat is meghallgat s nem föltétlenúl áll az ő szavára. Kazinczy, 
a ki eddig oly ritkán mozdult ki hazulról, most hetekig tartózkodott 
Eperjesen, hogy perét szorgalmazza. Másfélül pedig egyezkedni is 
megpróbált. Sógorának legjobb barátait ajánlotta az egyezkedő-bizott- 
ság fejéül s jogot adott neki, hogy két bírót választhasson, ő maga 
megelégedett egygyel, mert bízott ügyéhez. Török azonban nem 
fogadta el az egyezkedés tervét, s így tovább folyt a per. (Kazinczy 
majd minden ekkori levelében szól családi peréről.) 

De midőn Kazinczyt, mint fölperest, elismerte a kir. tábla, 
Kazinczy azt hitte, gyorsan vége lesz az egész pernek, s nem sokára 
megtarthatják a végrehajtást is. Meg sem álmodta, hogy a törvények 
útvesztője s az ügyvédek furfangja mily szorultságba fogja hozni. 
Már most is nagy ínségről panaszkodik, s minden évben ismétli, hogy 
még soha sem volt hasonló szükségben. Kevés vigasztalására szolgált, 
hogy az egész ország sínylette az idők mostohaságát. Még a nagy 
urak is uzsora-adósságból éltek s a boltokba sem tudtak fizetni. Igaz, 
hogy ha egy kissé megszorítanák hiába való kiadásaikat, jutna valami 
a szegényeknek is, de erre vajmi kevesen gondolnak. A sárospataki 
főiskolának két gazdag főgondnoka van, de egyik sem segíti az iskolát, 
hogy födél alá jusson. Az általános anyagi sülyedtség — panaszolja 
Kazinczy Dénes — még a rokoni köteléket is meglazítja. Az egy- 
mástól távol lakó testvérek arra sem áldozhatnak, hogy egy- 
mást láthassák. Ö sem tud bátyján segíteni, s nem ismer a vár- 



Digitized by VjOOQIC 



Bevezetés. XXXIX 

megyében senkit, a kit erre sikerrel kérhetne. «Ha — íija — a 
váradi uraságokat toriurára vonnák is, nem hiszem, hogy csak két- 
ezer forintot is öszve tudnának csinálni. » A papoknak van csak, de 
azok inkább zsidóknak adják 30—50 százalékra, mint olyannak, 
a kinek anyagi helyzetét nem ismerik. 

A pénz szűke, a nemesség vagyoni romlása oly mérveket ölt, 
hogy még a gazdagok sem kapnak kölcsönt, hanemha terményben. 
Egy királyi tanácsost, a kit Kazinczy «igen nagy embernek* mond, 
be is vádoltak a királynál, hogy kegyelmére méltatlan, mert «csak 
produclummal ad pénzt» s így szed 25—40 százalékot. Cserey 
Farkas 1820 őszén Bécsbe megy, mivel a király magához rendeli; 
hosszasabban időz ott s adósságba keveredik, pedig részben azért is 
megy Bécsbe, hogy valami jutányos kölcsönt szerezzen. Szinte hihe- 
tetlen, hogy egy ily nagybirtoka, gyermektelen ember nem tud 
5 — 6 ezer frtot kölcsön kapni. Egyik ügynöktől a másikhoz lót-fut, 
de mindenhonnan üres kézzel bocsátják el. Nemcsak az osztrák tőke- 
pénzesek, hanem a magyarok is bizalmatlanok a magyar nemesség 
iránt Gr. Zichy Károly — beszéli Cserey F. — százezrenként adja 
németeknek a pénzt, de magyarról hallani sem akar. Egy előkelő 
gavallérnak négy ezer frtra volt szüksége és « tarsolyának oly arany- 
iánczát, mely harmincz ezer frtot pengőbe megért, zálogul ajánlotta 
és még így se' adott* gr. Zichy. Hiába akarta Cserey is jószágait 
lekötni s betábláztatni, csak bizalmatlanságot keltett maga iránt. 
«Oda vagyok egészen, barátom — írja Döbrenteinek — nincs szabadu- 
lásomra egyéb erő és eszköz a mindenható, könyörülő, irgalmas 
Istennek malasztjánál, és hogy ha abba határ nélkül való hitemet, 
reményemet nem helyheztetném, kétségbe kellene esnem és önnön- 
gyilkossá válni. Annyira vagyok, hogy egy serházba járok igen vékony 
kosztra és ma-holnap arra jutok, hogy testemről kell ruhámat eladni, 
hogy éhhel meg ne haljak.* Ha az efféle adatokat figyelmünkre 
méltatjuk, könnyen megfoghatóvá lesz előttünk Széchenyi Hitelének 
panasza. Nem lehetetlen, hogy Wesselényi Miklóstól hallott is egyet- 
mást Széchenyi Cserey Farkasnak kétségbeejtő helyzetéről, mikor 
egy év múlva együtt utazott Wesselényivel Francziaországba. (3832., 
3860., 3872., 3885., 3956., 3976., 3989., 3995. sz. lev.) 

S a kormány — mint panaszolják — egyenesen arra törek- 
szik, hogy az uzsora rendes keresete legyen egyes tökepénzesnek, 
ámbár a magyar szorgalom még boldogabb időben is «kénytelen 
érezni a maga lánczait*. A csehek, midőn a király Prágába megy, 



i 



Digitized by VjOOQIC 



XL Bevezetés. 

távol maradnak a fogadástól s az udvari báltól. S kérdezvén a király 
ennek okát, azt felelik, hogy a nőknek minden ékszere a zálog- 
házban van, s így nem tudtak illendően megjelenni a király előtt 
«Az mit sem tesz — válaszolja a király — lesz még valahol valami 
kis ruhácskájok.* S egymást éri a kérvény a király asztalán. De 
midőn hozzánk látogat a király, a magyar urak nem ismernek határt 
a pompában s fényűzésben. A megyei küldöttségek « csaknem nyakába, 
lábaihoz borultak*, mert úgy szólt a rendekhez, a hogy még király 
nem szólt alattvalóihoz. Kazinczy örült, hogy hazánk egész Európa 
előtt megmutatta, milyen boldog (!) nyugalom van nálunk, holott 
máshol a nyugtalankodás mindent felforgat. A magyar hűség példátlan. 

Mily más szemmel nézi Dessewffy a király budai látogatását 
Szerinte a magyar nemesség nevetségessé tette magát. Elhitette a 
királylyal, hogy sorsával megelégedett s így megcsalta a jószívű, de 
rövidlátó fejedelmet. A királyné dicsekedett, hogy Prágában huszon- 
négy óra alatt több folyamodványnyal zaklatták férjét, mint Budán 
két hétig. Csak egy ember, Wurm, a székesfejérvári püspök, mert 
igazán és okosan beszélni. A magyarok azt reménylik — így szólt 
a királyhoz — hogy ezután Felséged nem fogja őket pátensek által 
igazgattatni. A nagyobb rész azzal kecsegtette magát, hogy alkot- 
mányunkat «sok századokra megerősítették*. S vájjon mi lett az 
eredmény? üustermann hírhedt munkájának III. kötete eltiltatott a 
nyomtatástól, és ^két zsidó nemessé lett*. De az újabb devalvatio iránti 
rendelet visszavonásáról tudni sem akartak Bécsben, sőt Metternich 
az újonczok szedését is sürgette. Zemplén vármegye mind a két 
rendelet ellen fölírt a cancellariához s megtagadta az újonczok kiállí- 
tását. Kazinczy is azok között volt, a kik a felírást pártolták. 

Dessewffy állandóan el van keseredve a bécsi kormány iránt 
Igaza volt szerinte annak az európai államféríiúnak, a ki nyíltan 
megmondta az angol parlamentben, hogy századok óta a bécsi kor- 
mánytól származott és háromlott minden rossz Európára. Nemzetünk 
elaléltsága megdöbbentette Dessewffyt. Nagy szerencsétlenségünkhöz 
nagy gyávaság járult. Mind az ég, mind a föld mindent elkövettek^ 
hogy a romlás örvényébe sodorjanak bennünket. Nem tudom — úgy 
mond — min csudálkozzam inkább : azon-e, hogy sanyargatóink el 
nem unták még a sanyargatást, vagy pedig örökös elaljasodásunkon. 
« Sokszor gondolkodom ezen méltatlanságok végéről — írja Kazinczy- 
nak — és csak a történetek sorsában, nem pedig nemzetem lelkében 
találok reménységet. Damus profecto grandé patientiae documentum.*- 



Digitized by VjOOQIC 



Bevezetés. XLI 

Nem úgy hangzik-e Dessewffy panasza, mint Széchenyi Ferenczé,. 
a kit oly gyakran látott fia búba merülni s romlásunkon tépe- 
lődni?... 

A békés politikai fejlődésnek minden reménye enyésző félben 
van. De Európa déli részén a spanyoloknál és Nápolyban kivillan a 
szabadság napja. A fölkelők tábora egyre szaporodik, s a király 
seregéből is sokan hozzájok csatlakoznak. «Hozza ide által hozzánk 
az Üristen a spanyol és nápolyi lángot — óhajtja Dessewffy — hogy 
szívesebben éljünk és nagyobb megelégedéssel halhassunk meg.» 
íme most látszik, milyen kárt tett Napóleon az emberiségnek. A népek- 
nek megrendült a bizalma a fejedelmekben, s a rabigától való félelem 
általánossá lőn. Most már fel fognak eszmélni a kormányok, de csak 
azért, hog^' belássák : mily balgatagság a jobbágyok érdekeit az uralko- 
dóétól elválasztani. A nép széttöri korlátait. Vak, a ki nem látja mind- 
ezt előre az uralkodó jelenségekből. DessewíTy szeretné a fejedelmek- 
nek megmondani, a mit egyik versében Schiller után írt : 

A szabad embertől mit féls^? de a lánczait untig 
Rázótól a midőn azokat szaggatja: ijedj meg. 

Bár — úgy mond — »ez az igen nevezetes vita, mely az 
álorezáját elvetett, despotai, ravasz, setét, fertelmes és a szabadság 
újólag felgyújtott világló szép lelke között kezdődik^, el ne fojtassék, 
mert minél tovább tart a küzdelem, annál több vér foly el miatta. 
A természet rendje a szabadságnak szerez győzelmet. (3832., 3875.,. 
3885., 3897., 3907., 3915., 3929., 3933., 3935., 3945., 3970., 3991., 
4019. sz. lev.) 

Kazinczy semmi jót sem vár a spanyol és olasz forrongásoktól 
Sajnosnak mondja, hogy az emberek még a XIX. században sem 
okúinak. Nápolyt idegen hadak özönlik el, s néhány fölkelő esztelen- 
sége keményen bűnhődik. De a természet örökké rombol, hogy örökké 
építhessen. A mely nép ezt megérti : nem esik kétségbe. Lassankint 
mindenhol belátják, hogy az az ország boldogul, a melynek népe 
megérti és szereti fejedelmét s viszont. Dőreség volna azt állítani, 
hogy a mi alkotmányunk hibátlan; de tőlünk fúgg, hogy jobbá 
tegyük. Sokat irigyelhetünk másoktól, de a magunkét nincs okunk 
megvetni. Bár az Isten a mostani állapotban tartson meg bennünket 
s vezéreljen a bölcseségnek azon fokára, hol az idegen jót követni 
nem tartjuk szégyennek, hol hazafiak lehetünk, de egyszersmind 
világpolgárok is. 

KMinczy F. levelezéfe. XVII. lila 



Digitized by VjOOQIC 



XLII Bevezetés. 

íme Kazinczy nem a politikus szemével, hanem a miveltség 
apostolának a haladásért r^ongó ihletével tekint a jövőbe. IQúkori 
ábrándjai megmaradtak, s a nemzet szenvedései sem tudták végleg 
elhalaványltani. ö az tgabb szellemi jelenségekből következteti biz- 
tosan, hogy a közéletünk iránt fölgerjedt fogékonyság áthatja az egész 
nemzetet, s a miveltség napja egész nemzetünkre szórja jóltevö 
sugarait. S az a tudat, hogy ez átalakulásban neki is része van : 
kiengeszteli minden szenvedéseiért. (3936. sz.) 

Dr. Váczy János. 



Digitized by VjOOQIC 



3805. 

Kazinczy — Nyomárkay Józsefnek. 

Különös bízodalmú drága Jó Uram, 
Fiscalis Ür, nagy érdemű barátom, 

Midőn Gróf Rhédey Lajosné, vagy tiszteletes nevével (mert az 
említett nem az) Kácsándy Therésia, 1804. Váradon Aprilisben 
már meg akara halni, egyszer azt beszélé B. Wéesey Józsefné előtt, 
ki épen látogatására jött, hogy szunnyadásában a püspökkel álmodott. 
Ez a hívő asszonyság azonnal nyargaló lovakkal ment a püspökhöz, 
Miklósihoz, jelenteni, hogy a beteg példában jelenté kívánságát, hogy 
megtérhessen. A püspök nem hitte, de még is látogatására ment az 
én barátnénmak. Tanú nélkül is volt vele, de ez semmi megtérési 
szándékát nem jelenté. Azonban Wécseyné nagyon örült a nyert 
léleknek, s elhirdeté a dolgot, minekelőtte megtörtént. A hír a beteg' 
füléig is elment. «Én Istenem! monda a beteg, én azt sem tudtam 
hinni, a mit mint Kálvinistának hinnem kellett volna : hogy vágyhat- 
nék hát oly hitre, melyben még többet kellene hinnem. » 

Közttünk Brünnben utóiéré a csaknem megbolondulás a magános- 
ságot tovább nem tűrhető Ex-Seminarista Üjgyörgyit. Egy-két holnap 
tölt belé, hogy eszét visszakapja. A megholt Szlávy György, szom- 
szédja lévén, a küszöbén megállott, s neki a maga küszöbén állónak 
ezt monda: Rossz ember, ha bolonddá akarád tenni magadat, miért 
tevéd magad religiosus bolonddá? A reconvalescens szörnyű nyuga- 
lomban ezt kiáltá neki: Si possum eredére quod Protestáns, etiam 
quod Catholicus credit, possum ; s Szlávy felkiálta : Nézzd az —adta, 
bolond létére is több esze van mint nekem. 

Édes barátom, még az én életemnek soha nem volt oly percze, 
a melyben az a gondolat közelített volna felém, hogy meg kell 
változtatnom vallásomat : de egy-két barátom megtéve ezt a lépést, 
s én annál inkább siettem megmutatni irántok, hogy az vagyok, a ki 

Kailncey F. levelezése. XVII. ^ 



Digitized by VjOOQIC 



2 3805. Kazinczy — Nyomárkay Józsefnek. 1820. 

voltam, mert látám, hogy őket mind azok, a kiket elhagyott, mind 
azok, a kikhez magokat csatlották, vagy bolondoknak nézték, vag\' 
impostoroknak. 

Minden dolognak sok oldala van ; egyedQl a sphaera ad 
minden oldalairól tekintve azon egy képet. Tudni kell tehát, mikor 
a proselytust bántjuk, melly okok által indítatott. A nagyatyám 
nagyatyjának el akarák ütni a fejét, mert Rákóczival tartott, s 
keresztet vete magára, s Kir. Tábla Assessorává s tovább Protonotá- 
riussá denominálta I. Leopold. Az Anyám Atyja, Bossányi Ferencz, 
Bécsben német nyelv miatt mulata, s anyja, Péchy Sófia, nem 
külde neki pénzt, meg lévén tanítva Personalis Száraz által, ki 
rokona volt az iQúnak, hogy így csak Pápistává lesz, s a szegény 
fiú tétettettetett és tétetett Pápista volt egész hosszú életében. 
Barcsai és Bessenyei Literatorink a Gárdánál levitásból így szólának : 
sem ezt nem hiszem, sem amazt. Ezért bántanak, azért visznek. 
Ergo. — Társok, a még élő B. Naláczi József, ezt monda a 
Szathmári Püspöknek, midőn téríté: Nagyságos Uram, én három 
dologért adok hálát az én Istenemnek: 1. hogy férfi vagyok, és nem 
asszony. 2. hogy Kálvinista vagyok és nem pápista. 3. hogy mag^^ar 
vagyok és nem német. Winkelman [!] szegény Luther, papocska volt, 
s nagyon vágyott meglátni Rómát, a Régiségek miatt. A Drezdai 
nuncius, egy Cardinális, elébe teqeszté, hogy ennyi készületekkel 
neki vétek volna pápistává nem lenni, és a papi ruhát fel nem 
ölteni, mellyet Rómában sok világi ember azért hord, mert az által 
a legfényesebb házakhoz s asztalokhoz mehet. W. elébb nem akara ; 
de a Cardinal azt monda, hogy mit retteg a névtől? W. Pápistává 
lett, Rómába ment, ott a Régiségek akadémiájának Praesese lett, 
és megírhatta azt a könyvet, a mellyet. Lutheránus maradván, 
soha nem írhatott volna. — Az indító-okokat kell tehát ismerni 
s úgy ítélni, quia duo dum faciunt idera, non est idem. Q. E. D. 
Unghvár-Németi Tóth tehát és az ő pápistává soha nem leendő 
barátja érdemlik, hogy az ily fejű s lelkű férjfi az ő dolgában 
eljárjon s Nemességét bebizonyítsa. 

Itt küldöm a jelentéseket. Ha nem rossz, méltóztassék lepecsé- 
telni, 8 a postán feladni. Nagyon örvendek, hogy a Báró meg- 
olvastathatá. Jekelfalusit innen kihagytam, s a stíluson javítottam. 
Megküldöm a Bárónak is, de csak holnap, mert rá nem értem 
leírására. 

[Másolata a M. Tud. Akad. könyvtárában : M. írod. Lev. 4r. 35. sz.] 



Digitized by VjOOQIC 



3806. Kazinczy — Szabó Jánosnak. 1820. 3 

3806. 

Kazinczy — Szabó Jánosnak. 
Érdemes barátom, 

Közlöm itt Erdélyi Leveleimnek Manuseriptumát azon bizo- 
dalmas kéréssel, hogy a' Mélt. Generálisnak a' III. Levél végét 
felolvasni méltóztassék, 's nyerje-meg engedelmét ezeknek elmondá- 
sára. Szükség hogy azok elmondassanak, mert az dicséretére válik 
a' Nemzetnek, és még inkább azért, mert a' szép példák a' mi 
haszontalan inainknak is szikrákat vetnek leikeikbe. Én ezen mun- 
kámat úgy tele hintettem a' legszentebb érzés' magvaival, hogy 
lehetetlen az, hogy Aretalogusnak ne csúfoltassam, de az is lehetetlen, 
hogy a' kihintett mag gyümölcsöket ne teremjen. Ha ezt termi, 
úgy csúfolgassanak a' mint tetszik. 

Továbbá óhajtom hogy az én tisztelt barátom ezt a' Manuscrip- 
tumot adja által Mélt. Gróf Teleki László Umak tulajdon magának. 
Nyolczadszor dolgoztam újra most; ha a' M. S. elveszne, kénytelen 
volnék Odikszer venni munkába, 's az még rosszabb volna mint ez ; 
az első dolgozás legjobb volt: de kénytelen voltam megadni maga- 
mat a' mások' kívánságaiknak. 

Az én kedves barátom nem fogja tőlem megtagadni azt a' 
barátságát, hogy postán írandó Levele által tudósít, mit nyertem- 
meg kérésemre a' Mélt. Generálistól, 's nem kívánna e még valamit 
mellé tétetni, nem hiúságból és magáért, hanem hazafiúságból 
másokért — hogy mi tetszett és mi nem tetszett a' munkában 
magának az én barátomnak, — és hogy mit ítél azon Értekezésem 
felől, a mellyet a' Tud. Gyűjt. Novemberi Füzete felvett. Magam 
úgy hiszem, hogy azt sok ember sem javallani nem fogja, sem 
meg nem érti : de azt is hiszem, hogy Füredi Vida azt nem várta ; 
nem nevezetesen a' honesta arma intést az utolsó sorban. A' nem- 
telen emberek ! A' Redactio úgy kívánta hogy a' beküldendő Munkák 
két ívnyinél hosszabbak ne legyenek. El nem mondhatám tehát mind 
a' mit akartam. Még kétszer kell szólanom. 

Ezekre, édes barátom, én kérem az Urat. De eggy valamire 
az én hat gyermekeim kérik. Az olly gondolkozású féíjfi mint az 
Ür, nem fogja tőlök azt megtagadni. ímhol a' kérés. 

Feleségemet a' testvér bátyja minden successiójából kirekesz- 
tette. Semmiképen nem boldogulhatván vele, kénytelen valék az 

1* 



Digitized by VjOOQIC 



l 3807. Kazinczy — Gr. M^láth Jánosnak. 1820. 

Eperjesi Tábla elébe citáltatni. Nála lévén a' Török Familia Levelei, 
azt hittem hogy az ő kötelessége lesz az általam provocálandó 
Docuraentumokat előmutatni ; de Prókátora azt áUítja hogy a' kívánt 
írás eggy más Processusban álL Erre nézve eggy Requisitoriumra 
van szükségem a' Szepesi Káptalanhoz. Valamelly Protonotáriusnál 
méltóztassék nekem eggy ollyat expediáltatni, 's haladék nélkül 
postán hozzám küldeni, mert e' nélkül a' Prókátorok nem dolgoz- 
hatnak, ímhol hozzá a' Signatúra: 

Mandátum Requisitorium Venerab. Capitulo 
Seepusiensi sonans, quo parte Sophiae Antó- 
niáé Comitissae Török de Szendrő, Franc. 
Kazinczy de Eadem, Conthoralis. 

A' dolog sem alkalmatlanságba, sem sok pénzbe nem kerül, 
's én ezt az utolsót igen nagy örömmel fizetem vissza. Csak 
tudósítassam, mennyit. 

Teljes tisztelettel 's szíves barátsággal maradok Széphalom 
Januárius 2dikán 1820. 

alázatos szolgája 
Kazinczy Ferencz mpr. 

[Eredetije a M. Tud. Akad. könyvtárában : M. írod. Lev. ér. 27. sz.] 



3807. 

Kazinczy — Gr. Majláth Jánosnak. 

Iloehverehrter Gráf, 

Die Übersetzung meines Sonetts hat mich unendlich geschmei- 
chelt, und das Geschenk, welches Sie mir jetzt mit der Handschrift 
des edlen Prinzen Eugen von Savoyen, und vor einigen Monathen 
schon mit andem áhnlichen gemacht habén, ist eine Gabe, für die 
ich Ihnen, edelmüthiger Gráf, den wármsten Dank schuldig bin. Ich 
kann Ihnen nicht sagen, wie mir ward, als ich die Handschrift des 
grossen Eugen, den ich als einen grossen Beförderer der Wissen- 
schaften und Künste in dem damals noch ungebildeten Oesterreich 
éhre, und dem unser Vaterland so viel zu verdanken hat, erblickt 
habé. Ich schrieb auf das Blatt, dass ich es von Ihnen zum Geschenk 
erhielt, und ich werde es nachstechen lassen, wenn es mein Beutel 



Digitized by VjOOQIC 



3807. Kazinczy — Gr. Majláth Jánosnak. 1820. 5 

ertragen wird. Es zeugt von dem Adél Ihrer schönen Seele, verehr- 
ter Gráf, dass Sie so gütig für meine Freudén sorgen. 

Heute erhielt ich von Kaschau wieder die Nachricht, dass 
Honnayrs hist. Taschenbuch noch nicht da ist, und Báron Paul 
Wécsey sagte mir, dass er zugegen war, als Hauptmann Sisak 
meinen Brief erhalten hat, in welchem ich ihn, auf Ihrem Befehl 
zuT Übersetzung des Agathoklas der Pichler angeeifert habé. Wécsey 
sagte mir vor einer Stunde, dass Sisak dieses sein Versprechen wohl 
ewig unerfüllt lassen wird. 

Ich liege im Bette. Mein Kopf leidet diesen Winter durch an 
rheumatischen Schmerzen. Aber ich habé mich angewöhnt auch 
liegend zu arbeiten. Gestern schickte ich die 8te Ausarbeitung 
meiner Erdélyi Levelek nach Pesth, wo das MS. ein Mann, den 
Sie kennen, lesen will, ehe es gedruckt wird, weil er besorgt, dass 
ich darinn etwas, verleitet durch partheiliche Nachrichten, erzáhlen 
werde, wo er mich leiten kann. Die Censur ist die 7te Ausarbeitung 
durchgewandert, und mein Censor war nicht sehr ungnádig. Aber er 
stiess sich an manchen Dingen, die keiner Frage unterworfen sind. 

Das Sonett fiel in der Übersetzung excellent aus, dessen sich 
Obersetzungen selten zu rühmen habén. Könnte ich meine erste 
Quadrine dazu schafifen, was Ilire Quadrine ist, ich würde es mit 
vieler Freudé thun. Unstreitig ist das im Deutschen besser, wie 
üngr. Durch Wirbel fort^ durch steile Klippen hin, und die Zeile 
o6 — ob ist áusserst schön. 

In der 2ten Quadrine bin ich mit der Ungr. mehr zufrieden. 
Ich steile dar, dass Gattin und das Volk meiner Kleinen 
mit mir im Kahn sind, u. dass sie mitfahren, dass ich sie fahre. 

In den zwey Terzinen habé ich kein Wort, das ich verándem 
möchte, als das einzige : K ü n s 1 1 e r. Ich wünschte sehr, mein Herr 
Gra£, dass Sie dafür das Wort Sdnger aufnehmen woUten. Ich 
würde im Ungrischen auch Lantos gesagt habén; aber ich fand, 
ich weiss nicht was in dem Wort, was mir missfallt. Und doch will 
ich es noch vielleicht thun, denn das Wort Künstler, Artiste, ist 
genericum, der Sánger bestimmt mehr; und man könnte glauben, 
ich sey zugleich Mahler oder Bildhauer. 

Sie sagen mir, verehrter Gráf, dass in meiner ersten Terzine 
manches Wort vorkömmt, welches nur um den Vers auszufüllen 
<la steht. Ich habé dieser Bemerkung wegen Ihren, mir unendlich 
schatzbaren Brief nicht alsogleich beantwortet; ich woUte Ihnen 



Digitized by VjOOQIC 



6 3807. Kazinczy — Gr. Majláth Jánosnak. 1820. 

zeigen, wie sehr ich béreit bín, Zurechtweisungen, wie die Ihrigen 
zu folgen. Gewiss bin ich das, und gewiss schátze ich die se, wie 
sie geschátzt werden sollen. Aber Lückenbüsser finde ich in dieser 
Terzine nicht, und ich glaube alsó, dass sich nur Ihre Féder ver- 
irrt habén mag. Sie lautet so, diese Terzine: 

Köd, éj borítják utamat megint; 
De rám amott eggy szép csillag tekint, 
'S szent hittel tölti bé a' csüggedt szívet. 
Ich finde, dass hier ausser dem amott kein Wort fehlen kann. 

Nebel, Nacht umdecken meinen Weg wieder, 

Aber mich blickt ein schöner Stem da an. 

Und füUt mit (einem) heil. Glauben [das] verzag^ Herz. 

Wohl ist aber wahr, dass meine Sprache hier von der Sprache 
des Lebens nicht so stark abweicht, und in Poesieen ist das doch 
wahres Erforderniss, als Ihre Sprache von der Umgangs Sprache 
der Deutschen. 

Ich schickte dieses Sonett an den Herausgeber des Magyar 
Kurír, ohne meine Unterschrift. Es vrard abgedruckt. Auch Kultsár 
nahm es auf; aber er fand nöthig Zusammenschmelzungen zweyer 
Vocale (wie rien in Franz.) und elisionen herauszuwerfen. Sein 
Wille geschehe! — Ich bleibe aber bey meiner [Aus]Arbeitung und 
nicht bey [der] seinigen. 

Ich wünschte alles was ich herausgebe, durch Sie, verehrter 
Gráf, dessen Geschmack und tiefe Kenntnisse ich in dem Grade, wie 
Ihr edles Herz verehre, lesen zu lassen. Mein Anti-Verseghischer Auf- 
satz im Tudom. Gyűjt. Novemb. muss in Pesth viel Beifall gefunden 
habén, da man es früher aufnahm, als ich es erwartete, ja trotz 
meines Verbotes aufnahm. Aber ich achte den Beifall nur von 
Einigen, und bin begierig zu hören, was Sie über mein Verfechten 
der guten Sache urtheilen. Ich bitté Sie, mein Herr Gráf, instándigst 
darum, und das gewiss nicht aus Elteikéit, sondern wegen Belehrung. 
Ich kenne wahrlich niemand in meiner Nation, der mich so wie Sie 
leiten könnte. 

Dass Ihre Frau Schwester die Grafin Ágnes dem edlen Báron 
Mednyánszky ihre Hand reicht, ist ein Vorfall, worüber sich jeder 
Gute freuen wird. Alsó Sie und Er — Schwáger. Empfehlen Sie 
mich der Frau Grafin und dem Beglückten. Sie sollen Söhne dem 
Vaterland gebén, wie Sie es sind. 



Digitized by VjOOQIC 



3808. Kazinczy — Nyomári^ay Józsefnek. 1820. 7 

Ich beharre mit der innigsten Verehrung, edler Gráf! Nehmen 
Sie meinen heissesten Dank für die Übersetzung des Sonets, für 
die Handschrift Eugens, und jedes Merkmal Ihres WohlwoUens an, 
Mein Herr Gráf Ihr unterthánigster Diener 

Széphalom d. 3. Jámier 1820. Kazinczy Ferencz mpr. 

Báron Johann Sennyey in Bély ist gestern den 2. Jánner gestorben. 
[Eredetbe a M. Tud. Akad. könyvtárában: M. írod. Lev. ^r. ö. sz.] 

3808. 

Kazinczy — Nyomárkay Józsefnek. 

Különös bízodalmú Drága jó Uram, 
Fiscalis Ür, kedves barátom, 

ímhol küldöm, a mit az i^ságírónak s a Tud. Gyiyteménybe 
akarok küldeni kedden az az holnap, mert a levél szeredán indul. 
Méltóztassék egész szabadsággal törleni, igazítani, mindenek felett 
pedig kibővíteni. Sennyei megérdemli ezt. 

ügy elfoglalt a tegnapi csomó' készltgetése, hogy ezt eddig 
nem tehettem. 

Gróf Csáky Antalné, testvére a' Sógorom' feleségének, magá- 
hoz hívatá Biyanovics Pesti Prókátort, s ezt monda neki: Mondja 
meg az Űr nekem szabadon és jó lelkiismerettel, van e, vagy nincs 
igazsága a két Török leánynak a testvérek Gróf Török József sógo- 
rom ellen Kázmér iránt? — Bujanovics azt felelte, hogy a lányok 
triumphálni fognak: hanem bátyjok azt akarja kivinni, hogy valamit 
épített, (pedig bolondul építe, ugyan csak Grófi módra), javított, 
cserélt, az neki mind imputáltassék. Mely szerencse hogy ezt tudom. 
De én esküszöm az Ürnak, édes barátom, még pedig az én hitemre, 
és az Üréra, hogy én ily alacsonyságot elkövetni nem tudnék, ha 
gyermekeim koldussá lennének is. 

A Pápistává lett Unghvár-Németi Tóth László, ki görög versei 
által fényt von magára, Martiusban doctorisáltatni akaija magát, s 
szükség, hogy akkor nemességét comprobá^ja, mert különben a Doc- 
tori Diplomában nem tétetik neve elébe a von. Az ide zárt levél- 
ből i látni fogja az Ür, mi baja. Méltóztassék eligazítani a dolgot 

» E levélnek nincs semmi melléklete. 



Digitized by VjOOQIC 



8 3809. Kazinczy — Gr. Majláth Jánosnak. 1820. 

és kivenni nagyatyjának Test[imonia]lisa' páqát a Zempl. Archivum- 
ból. A Pápista Tóth László atyja 1736. született Király-Helmeczen. 
Lehetne-e ott embereket találni, a kik emlékeznek róla ? s ha lehet, 
szolgálhatna-e az Ür Fiscális Ür ezen dologban ? A szent Pál minap 
citált szava Tóth Lászlóra is ilUk, és így Fiscális Ümak tiszte neki 
szolgálni. Maradok szíves tisztelettel stb. Széphalom, jan. 3d. 1820. 

K. F. 

Nem is tudakoztam, mint tölti az Ür Fiscális Ür az élet' leg- 
szebb napjait? én a lakadalom' napján atyává tevém magamat. Hát 
a Hütiel (vallással) van-e baja? 

Visszavárom a Tóth Gábor' levelét; mert ez is próba, hogy 
atyafinak recognoscáltatik László. 

[Másolata a M. Tud. Akad. könyviárában : M. írod. Lev. 4r. 35. sz.] 



3809. 

Kazinczy — Gr. Mfigláth Jánosnak. 

Széphalom den 10. Jann. 1820. 

Hoehverehrter Herr Gráf, 

Ich theile Ihnen eine herrUche Ode, von Ungvár-Németi Tóth 
László mit, die ich in das Deutsche übersetzt habé. Sie ist ungedruckt, 
und ich habé sie grade von ihm. Er ist der Sohn eines reform. 
Predigers aus dem Borsoder Comitat, ward in der Capelle des Erz- 
bischofs von Erlau den 16. Octob. 1816. catholisch, u. studiert jetzt 
in Wien die Medizin. 1 Bánd Ung. Gedichte, und 1 anderen griechisch 
und ungrisch von ihm selbst, hat er schon herausgegeben. lm Márz 
erhált er den Doctorhut. 

AZ ISTENÜLÉS DICSŐSÉGE. Der Glanz der Vergötterung. 
1. Stropha. 

Tövis-bokrok alatt terme ibolyám, Unter Domen keimten meine Veilchen, 

Darázs donga nárcisszom felett, Wespen summten um meine Narcisse, 

Mellyből Hunniának Aus denen ich der Hunnia 

Tiszteletes koszorút kötözék, Ehrende Kránze flocht, 

Ah gyermeke hajdan. Einst ihr getreuer Sohn. 

Szúrt a' fúlánk, karczolt a* tövis, Der Stachel stach, die Domen ritzten, 

'S elreppentek a' bájos Sylphídek, Es flohen die Zauber-Sylphiden, 
Mellyeket Zephyr virágimon ringatott; Die Zephyr auf meinen Blumen ^iegte. 



Digitized by VjOOQIC 



3809. Kazinczy — Gr. Majláth Jánosnak. 1820. 



9 



)e herradhatatlan Mn a' koszorú, 
S ékesíti ma is GanQméd' kezében 
nymp' vendégeinél a* nektárkelyhet, 
)römöm nekem, 's gőge századomnak. 

I. Antistrophe. 

Csekélység agyán a' Szép sokak előtt, 
la nincs avral érdemlett haszon ; 
S nem gondol virággal 
V ki gyümölcsöt akar zavaros 
3szére takarni. 

\.' Kegyszűzek' kedveltjök pedig, 
Jár Psüchének édes bánatait 
íelljen is szívében eltfimie, 
fleményli; nem vénűl-meg soha sem ! 
5t csak a' szerelem' töze lelkesíti, 
S virágokról virágokra szállong ő, 
Bogy az Isteneknek csinálna kedvet. 

I. Epód. 

Be kellett járnom a' parlagokat 
Attika' téréiben, 

'S kdrűl bolygottam a* sírhalmot 
Az elhunyt Vezúv' szent vidékin, 
Hogy az erdő' fanyar cserlevelit 
•S a' bákor* nyers venyigéjét 
Elegyítve az ámbra-lehellő 
Cziprus' ilkljával 
Ajánlhassam hív emlékezetűi 
Az Olűmp' kegyes Isteninek. 

2. Stropha. 

Segítette nemes czélomat az ég, 
^ adott ennekem[!] gyors szárnyakat, 
Hogy fennyen rcpfilnék, 
Ott, hol egy isteni kéz Helicont 
Fénnyel koszorúzza. 
Itdtt szüntelen, nem lankadt erőm ; 
Hozzá szoktam a' nap' sugárihoz, 
*S borzadom, nem átkozom, hazám' 
[feUegét 
Böcsűletet nem koldul az Igaz. 
Nyer, ha nyer ; de ha szinte gyalázat 

[érné, 
^csőeé^t nevehiék az Irigyek 
Valamint az éj a' gyémánt világát 



Doch unverwelkbar ward der Kranz, 
Und ziert auch heute noch in Ganymeds Hánden 
Zwischen den Gásten des Olymps denNektarkelch, 
Meine Freudé, und der Stolz meines Jahrhunderts. 



Zwar ist das S c h ö n e vor Vielen g e r i n g, 

Wenn damit nicht auch verdienter Nutzen kömmt 

Und der achtet nicht der Blumen 

Der Früchte filr seinen dttstem Herbst 

Sparen möchte. 

Aber der Liebling der Charitinnen, 

SoUte er gleich Psyches sQsse Schmerzen 

In seinem Herzen ertragen, 

Hofft, er werde niemals altem. 

Ihn belebt nur das Feuer der Liebe, 

Er fliegt von Blume zu Blume 

Dass er den Göttem Freudé reiche. 



Ich habé die Brachfelder (Steppen) bewandern 

Müssen in Attikas Geíilden, 

Ich glitt an den Grábem 

Des erloschenen Vezuvs herum, 

Dass ich die bérben Eichenblfitter des Waldes, 

Dass ich die frischen Zweige des Weinstocks 

Vermahlt mit dem ambraduftenden 

Geruch des Cyprus 

Zum Andenken reichen könne 

Den holdén Göttem des Olymps. 



Der Hímmel begOnstigte mein edles Bestreben, 
Und gab mir schnelle Fittige, 
Dass ich hoch íliegen könne. 
Dórt wo eine unsterbliche Hand den Helicon 
Mit Glanz umkranzet. 

Sie wuchs stets, nahm nie ab, meine Kraft^ 
Ich gewöhnte mich zu die Strahlen der Sonne, 
Und ich schaudre sie, íluche sie nicht die Wol- 
[ken meiner.Heimath, 
Éhre bettelt der Biedre nicht 
Er gewinnt, wenn er gewinnt ; doch tráfe ihn 

[Spott, 
So wQrden die Neider seinen Glanz nur vermehren, 
Wie die Nacht den Glanz des Diamants. 



Digitized by VjOOQIC 



10 



8809. Kazinczy ~ Gr. Majláth Jánosnak. 1820. 



2. AntisÉmpha. 
Setét köd lepi-be Tátra' derekát, 
Nagy éjfélt huhog sok száz bagoly 
A' hegynek tövéből; 

Zevsz madarát pedig a' tetején 
Fénytenger övedzi. 
Jó szem külhat minden sugárt, 
*S bár hátat vet oliykor a' nap reánk, 
Új meg új vidékre adni áldásait: 
Nem aJszík-el szent fáklyája neki, 
'S megtalálni, hogy isteni fényt közöl- 
jön, 
Csak olly bátran, repű^', mint Prométh 

[hozzá, 
Csak örök tüzét szent kezekkel őrizzd. 

2. Epéd. 
Boldog lélek, kit a' Múza-sereg 
Isteni karba emelt, 
'S körOlöntöU OlQmpnek fénye 
Igaz Bölcseség' aetherével ! 
Magasan jár az ő képzelete, 
Felébb a' Saskeselyűnél, 
'S örömet hoz az emberi nemnek 
Ha leszáll a' földre ; 
^S hálával tér innen vissza megint 
Valahányszor az égbe repül. 

3. Stropha. 
Halandó teszi a' jót jutalomért ; 
Megérdemlik a' fáradt kezek 
Hogy a' szent Barátság 
Hű kebelében az édes öröm 
Nyugtassa-meg Őket 
'S méltó hogy illendő bért vegyen 
Minden munka, mellyet törvény kíván, 
Mellyet alkuval teszen a' föld* fga. 
Csak Isteneknek nem kell jutalom, 
Kiknek a' Szeretet' szava ön Bírájok ; 
Nem ismer kaijok a' Szentnél több tör- 

[vényt, 
Hogy az égnek áldásit osztogassa. 

3. Antistropha. 

Eső vállja-fel a' rekkenő aszályt; 
'S akár kérj, akár ne kérj esőt. 
Vámod kell az égből. 



Dunkler Nebel hOllt die Seiten Tatras, 
Tiefe Nacht heulen hundert Eulen 
Aus den Höhlen des Berges. 
Aber den Vogel des Zeus an seiner Spitze 
Umíásst ein Glanzmeer. 
Ein starkes Aug hált jeden Strahl aus 
Und kehrt uns gleich die Sonne den Rücken 
Um seinen [!] Segen neuen u. wieder neuen Ge- 
[genden zu spaiden; 
So erlischt ihm seine heilíge Fackel nie; 
Und man trifft sie, dass sie göttl. Glanz mit* 

[theile, 
Wandle du nur muthig ihr zu, wie Prometheus, 
Hüte nur mit heiL HSnden ihr ewiges Feuer. 



Selig den das Musen-Chor 

In die Reihe der Götter erhob, 

Und den der Glanz des Olympus 

Mit dem Aether der wahren Weisheit umgegossen. 

Hoch schwebt seine Phantasie, 

Höher als das Aar schwebt. 

Und bringt Freudé dem Menschengeschlecht, 

Steigt er zur Erde herab; 

Und kehrt von da wieder mit Dank 

So oft er zum Hímmel sich hebt. 



Der Sterbliche thut das Gute wegen Lohn; 
Die ermatteten Arme sind werth, 
Dass in dem Schosse der heil. Freundschaft 
Die süsse Freudé sie 
Auszuruhen mache. 
Und es ist biliig, das [!] jede Arbeit, 
Welche das Gresetz gebietet, 
Und welche der Sohn der Erde nur gegen einen 
[Vertrag thut, ihren Lohn empfahL 
Nur Götter bedürfen keines Lohnes; 
Denen das Wort der Liebe ihr eigener Richter ist ; 
Ihr Chor kennt kein Gresetz ausser dem Heiligen, 
Dass es den Segen des Himmels spende. 



Regen löst die erstickende Dilrre ab, 

Du magst bitten, oder nicht bitten um Regen, 

So musst du ihn vom Hímmel erwarten. 



Digitized by VjOOQIC 



3810. Kazinczy — Nyomárkay Józsefhek. 1820. 



lí 



Isteni kéz ragyog a' haragos 
Villámon is által. 
A' rét* virágát, mellyel tapodsz, 
'S a* menny' sok tüzét, a* bámúla- 

[tos — 
Két szemét az é^ lánczának — ott fenn 

[szOvék. 
Hazám, Hazám, tiszteld Istenidet, 
*S a* vélek rokon embereket böcsű^ed. 
Az Eggység' lelke fő-isten 6 közttök, 
'S ez az Isten, a' kit követned illik. 

8. Epód. 
Nem mindég tapsol a' győzedelem: 
A' Szeretet Szeretet, 
Leszáll még is szívtlnk' mélyére 
'S nem ád néha fényt tiszta fénye, 
Nem ad a' gyöngy sem tenger' fenekén. 
Nem kell többségre tekintni, 
Ha az égi erőket ítéled; 
Nem is a' Nagy jelesbb. 
Plútónak száz tulkos áldozat 
Helikonnak ez a' koszorú. 



Göttliche Hand glánzt selbst durch den 
ZQmenden Donner. 
Die Blume der Wiese, die du tritst, 
Und die unzáhligen Blitze des Himmels, die Be- 
[wundemswerthen — 
Zwey Ringé in der himmlischen Ketté, — webte- 

[man dórt oben. 
Vaterland, Vaterland, éhre deine Götter. 
Achte die mit ihnen verwandten Sterbliche. 
ünter ihnen ist der Geist der Einigkeit der Höchste,. 
Und dies ist der Gott, den dir folgen ziemt. 



Nicht immer klatscht mis der Sieg : 
Liebe ist Liebe, 

Sie steigt doch in die Tiefen unsrer Herzen, 
Ihr Glanz giebt manchmal keinen Glanz, 
Auch die Perle nicht im Abgrund des Meers- 
Man sehe nicht auf Mehrheit, 
Wenn man auf himml. Kráfte sieht 
Auch ist nicht stets das Grosse edel. 
Dem Pluto hundert Farren zum Opfer, 
Dem Helicon diesen Kranz. 



Fínden Sie, mein Herr Gráf, den edlen jungen gelehrten Mann,. 
den ieh sehr liebe, Ihrer Achtung nicht unwürdig: so bessern Sie 
dieses aus, u. sehicken eine Abschrift ihm, die andre mir zu. Ieh 
kenne Pindar, u. habé nie geglaubt, dass er naehgeahmt werden 
könnte. Jetzt sehe ieh es. 

Ihr ewiger Verehrer Kazinczy mpr. 

Báron Sennyei lebt. Gráf Schmidegg sprengte das falsche 
Gericht [!J aus. 

[Eredetije a M. Tud. Akad. könyvtárában : M. írod. Lev. 4r. 5. sz.] 



Kazinczy 



3810. 
Nyomárkay Józsefnek. 



Különös bízodalmú Drága Jó Uram, 
Fiscalis Or, érdemes barátom, 

Midőn a minap a Pápistává-léter mentsége felöl szólottam, 
három dolog nem juta eszembe, mellyet legalább tudni nem árt, 
talán öröm is: 1. hogy IV. Henrich mind addig kénytelen vala 



Digitized by VjOOQIC 



12 3810. Kazinczy — Nyomárkay Józsefnek. 1820. 

harczolni a Francziák ellen, kiknek urokká tévé a születés, míg 
azt a lépést megtette. Bement a misére, s midőn az oltárhoz kellé 
mennie, e szókkal költ ki székéből: Eh, egy korona mindig meg- 
■érdemli, hogy az ember megváltoztassa vallását! — 2. Szulyovszki 
Menyhért 1795., midőn engem egy szobába dugtak vele, azt forgatá, 
hogy farba rúgja a Luther' hütét. Mi a menykő? mondám; hát 
nem elég hogy szenvedtetik Bátyám Uramat, s még nevetségessé 
is akarja-e tenni magát? Megszeppent, s azt felelte, hogy ő nem 
azért van itt, hogy a héróst játsza. De addig bosszantám, míg 
Luthernek megtartottam a hív íiját; ki minden bizonnyal igen jó 
fej, s nem facundus, de igen szerenesés Prolocutor, — de nagyon 
illik a Luther fijának. — 3. A Kálvinistává lett Törököt egyszer 
előkapám, beszéllné elő igazán, mi vitte arra a gondolatra, hogy 
Kálvinistává legyen. A levis ember azt felelte: hogy nem illik 
becsületes emberhez egyebet hinni s egyebet vallani. De tehát kér- 
dem, most, mint Kálvinista hiszi-e a mit vall ? Elakadt, s azt felelte, 
hogy nem hiszi Isten Krisztus uccse ő. Mit nyere tehát vele? kér- 
dem. B-m a lelkét, most nem is lennék azzá, ha azzá nem lettem 
volna. — 4. Az Istenben boldogult Zoltán Pál 1810 táján Deregnyőn 
volt. Oda jőve az öreg Püspöki is egy nem tudom kivel, ki egészen 
az ő hitén volt. Ezeknek bőteleséget főztek. Zoltán ezt is evett, 
húst is, s Püspöki tűzbe jött B-m a lelkét, monda Zoltán, tartson 
az Úr ollyan vallást, mint én, a kinek ebből is szabad, abból is. 
Püspöki a tréfát seriumnak vette, s Zoltán elunta a seriumot. 
Uram, ügymond, a ki az ételben válogat, azt én eszes embernek 
tartom, de a ki a hütben válogat, az az én szememben bolond. 
Ha Pápistának születtem volna, ollyan Pápista volnék mint annak 
a rendi: most nem ment el az eszem hogy azt tegyem, a mit a 
sógorom, Kácsándi, csinált? S Püspöki szemeket mereszte, vagy 
inkább füleket. 

Akármit mondunk, nem tréfa pápista atyától születtetni. Egy 
nagy Űr nekem azt mondta 1809. hogy nagyon bánja, hogy nem 
pápista. Az a baja volna ugyan, hogy vasárnap misét hallgatna, 
pénteken, szombaton böjtölne: de a Kálvinistát Péter bé nem 
ereszti az égbe, itt pedig a hivatalokban nem nyargalhat. Példa rá 
Vay József, ki ha pápista volna, régen más helyt állana. 

De kövessük a Zoltán' bölcs mondását, ne válogassunk benne, 
mert nevetnének rajtunk, az pedig keserves. Az helyett inkább 
-egyeben. — Hallá-e az Ür, édes barátom, a brutális genialitású 



Digitized by VjOOQIC 



3811. Szabó János. 1820. 1$ 

Niczky László mint ivott a Szabolcsi Restauratiókor a' Beck'^ 
egésségéért ? Engemet ott ütött volna meg a guta : de azok a magokat 
előtolni szerető m'ak mindent eltűrnek. Csak várjuk, mint adja meg 
Niczky a szó' árát. Mert az ugyan jól fel lesz neki róva. 

Azon esetre, ha nem tudná az Ür a Niczky' toasztját, íme az 
ez volt : A szerencse egyetlen fiját, ö Cs. K. Apostoli Fels. Camerariu- 
sát, Mélt Beck Pál Urat, az Ür Isten éltesse, s engedje hogy Fő 
Ispánunk legyen 300 esztendő múlva. 



A legszívesebb köszönettel köszönöm a Tóth László dolgában 
tetteket: de ne méltóztassék kifáradni az ő nemessége' kisütésében. 
ó bizonyosan nemes atyától született, de gondatlantól. Magam is 
írtam a Kir. Helmeczi Ref. papnak, de a ki ha stílusáról lehet 
fejéhez vetni, nem a legnagyobb Kirchenlicht. tÉ^ igy e szerinU — 
ezek a szók egymás mellett rendesen jőnek ki. — Maradok szíves 
tisztelettel. Széphalom, jan. lOd. 1820. 



ü, L Tudassa velem az Ür, hány Sennyei van az országban ? 
s lehet-e reménység, hogy V[árm]egye succedál csodatétel nélkül? 
A Bertuch' részei iránt ma is írok Bécsbe. 

[Másolata a M. Tud. Akad. könyvtárában: M. írod. Lev. -ér. 35. sz.] 



3811. 

Szabó János — Kazinczynak. 

Tekintetes Ür 
Kedves Barátom ! 

Tegnap adták kezembe betses levelét a' Manuscriptummal 
együtt. Azonnal meg kértem egy jó barátomat a' Requisitorium ki 
vételére és íme már a' kezemben van. A' taxája 2 forint. Holnap 
ezen levelemmel együtt a' Postán lessz. 

A' kéz Írást által fogom adni személyesenn Mélt. Gróf Teleky 
László Úrnak, mihelyt a' Vármegyéjéből visszajön, a' hová, a' mint 
hallom, valami kis zenebona letsendesitése végett küldetett a' múlt 
héten. El olvastam a' Báróné ö Nagysága s Tanitványim előtt a' 
harmadik levél végét. Mindnyájunknak igen tettzett : lehetetlen hogy 
ne tessen a' Generális Úrnak is, ha elolvassa, mert most nintsen itt, 



Digitized by VjOOQIC 



14 3812. Kazinczy — Dűlházy Mihálynak. 1820. 

Oolopon van, várjuk 's azt hisszük hogy rövid időn megérkezik. 
Kár volt nem említeni a' Generális Ümak a' maga hírében most 
is élő Néhai Cons. Bom-nal való baráttságát Bétsben. 

El nem mulatom, Kedves Barátom, annak idejében megírni a' 
Generális Ür vélekedését, valamint azt is, mik tettzenek magamnak 
a' levelekben kiváltképen. 

Betses baráttságába továbbra is ajánlt igaz tisztelettel maradok 

Tekintetes Űr 
Kedves Barátom 
Pesten Ildik January 1820. alázatos szolgája 's Baráttya 

Szabó János. 

[Eredetije a M. Tud. Akad. könyvtárában: M. írod. Lev. 4r. 27. sz.] 



3812. 

Kazinczy — Dúlházy Mihálynak. 

Bizodalmas, drága Jó Uram Secretárius Ür, 
érdemes barátom! 

ö Nagysága a' Méltós. Grófné megbecsülhetetlen kegyességet 
mutatott a' leányomhoz, mert a' házához vitetés a' falun nevelt 
gyermeknek módot ád tanulni, arra pedig neki nagy szüksége van. 
Mindég szüléjinek szemei előtt lévén eddig, a' Kassán létei neki 
■első oskolája. De melly szerencsém nekem az, hogy az ümak 
Secretárius Urnák barátságával illy nagy mértékben dicsekedhetem! 
A' gyermek nem igen fogja tudni, hogy Comtesse Virginiet 's a' kis 
Grófokat ne mint pajtásait tekintse, hanem ezek eránt minden 
cselekedeteiben elsőséget bizonyítson. Kérem az Urat arra a' nem 
C8ak barátságra, hanem még jótéteire is, tartsa szemmel a* gyerme- 
ket, és ha Comtesse Virginie vagy a' kis Grófok eránt hibásan viselné 
magát, tegye az Ür azt a' mit én tennék, 's intse meg a' gyermeket 
minden tartalék nélkül. A' társaságban nincs szenvedhetetlenebb 
hiba mint a' szerénytelenség 's a' magunk merész elfelejtése, 's a' 
gyermekeket nem lehet elég gonddal ettől elszoktatni. 

Bár ö Nagysága azt is engedné Zseninek, hogy Musicusával 
a' fortepiánót verhesse. Az én fortepiánom Kassán van a' lyányomnál, 



Digitized by VjOOQIC 



1812. Január 16d. 1820. 15 

és így ezt nem a' tanítás , miatt kérném, hanem hogy a' gyermek 
bátorságot kaphasson magát idegen helytt és idegen Hallók előtt 
is hallatni. De ezen esetre jó volna Knaut Urat és a' Zseni Musi- 
caliéit oda vitetni. Knaut Ur megérdemli hogy a' Mélt. Gróffal 
megismertessék. Lipcsében végig tanulta a' Juridica Facultás iskolájit, 
és sok tapasztalásai vannak. 

Hogy az Úr Secretárius Űr a' lyányomat a' maga házához 
is elvitte, a' legszívesebb köszönettel köszönöm. A' gyermekeket 
nem csak a' ragyogó világgal kell megismertetni; abban sokszor 
sem fejet sem lelket sem szívet nem kap az ember. Én a' lyányom- 
nak azt parancsoltam, hogy mindenek felett a' Fried Ür Kisasszonyával 
kössön barátságot, mert azt hiszem, hogy Kassán kevés helytt 
tanulhat olly sok jót, mint ettől a' szíves becsűlést érdemlő leánytól, 
's teljes érdemű atyjától 's bátyjától. 

Becsületemre mondhatom, hogy Prof. Pongrácz Úrnak mind 
azt visszaküldöttem a' mit velem közölni méltóztatott, vissza neve- 
zetesen Schillerét, mellyet azolta bírok. Kedvetlenségét a' mellybe 
Gróf Szirmay val jutott, szívesen sajnálom. Alig képzelek keservesebbet, 
mint midőn a' Világ Nagyjai a' tudós főkkel öszveháborodnak, kivált 
ha nekik háládatossággal tartoznak is. 

Hála Istennek, hogy a' kolbász felfordulása olly szerencsés volt, 
hogy az Úr életének 's épségének 's egésségének nem ártott. Én nem 
kolbászoztam, sőt sokat fekszem, és még is igen szerencsétlen lehet- 
tem vohia. Olly rosszul találtam félig-alva megfordulni fekvésemben, 
hogy bal karomban valami megroppant, 's sok ideig meg voltam 
belé dagadva, 's nagy kínokat szenvedtem. Még nem vagyok egészen 
megmenekedve bajomtól. 

Régi az ideje, hogy dolgozásaim miatt leveleket nem írogatok. 
A' Mélt Grófnak nem sokára ki kell pótlanom, a' mivel elmaradtam. 

Pataki Prof. Vályi Nagy Ferencz Ur felől azt a' hírt haliám 
e' napokban hogy megholt. A' nagy hó fúvások miatt nem meh^tem 
oda: de üjhelyben megholta felől senki sem tud valamit [!]. Talán 
nem holt-meg tehát. Szegény ember, ő a' Homér fordítása által 
megkurtította életét; most pedig Consil. Vay Theol. Exeget. Histor. 
Ecclesiastica 's Görög Literatúra Proffessorságára emelte, 's az új 
leczkék megkettőztetett szorgalmát kívánták; ez öli-meg, ha meg 
nem ölte. 

Légyen goncija az Umak Secretárius Umak hogy a' Kölesei 
Homerus fordítását 's az Anthol. Graecát megkapjam; nagy szük- 



Digitized by VjOOQIC 



16 1813. Parlaghy Ferencz. 1820. 

ségem lesz rajok. Alig bírom a' tollat, mert ez eggy végtében ötödik 

levelem a' mit írok. 

Ajánlom magamat nagybecsű barátságába 's maradok szíves 

tisztelettel 

Az Umak Secretárius Urnák alázatos szolg^a 

Széphalom Január. 15d. 1820. Kazinczy Ferencz. mpr.* 

[Eredetye a M. Tud. Akad. könyvtárában: M. írod. Lev. 4r. 5. sz.] 

3813. 

Parlaghy Ferenez — Kazinczynak, 
Tekéntetes 's nagy tiszteletre méltó Uram! 

A' Tekéntetes Umak érdemes levelét csak Január, első napján 
olvashatám, 's következésképpen hat hetek múlva a dátum után, azért 
is ne légyen neheztelése erántam a T. Umak, hogy a' váloszszal elmara- 
dék, amelly annál leszsz kedveseb', mivel gondolni lehett, foganatosb'. 
El követek mindeneket, hogy a kívánságnak eleget tegyek,' s oUy érdemű 
Férfiúnak mint ösmerem, ha csak e csekély fáradságommal is áldozzak. 
Tóth László Ur Bécsbe Tanuló penig a szives készség irántt a leg 
őszintéb' emlékezettel légyen. Most vagyon szerencsém magamat ezen- 
nel is drága Uri barátságába 's Favoriba alássan ajállani 's maradni a 

Tekéntetes Urnák 

Király Helmeczen Január. 15. 1820 E. 

alázatos kész Szolg^a 

Parlaghj Ferencz mk. 

Premonstratensis és Plébánus. 

Kivűl:* Király Helmecz. 

Tekéntetes 's Vitézlő Kazinczj Ferencz Urnák, több T. Nemes 
Vármegyékbe nagy érdemű Assessornak, tellyes tisztelettel. 

Széphalmon. 
A czímzés végében a következő sorok olvashatók : 
Hogy ezen levél minél előbb a Titt. Umak kezéhez jöjjön, 
arra megkérem Tekint. Nyomárkay Fiscalis Urat. 

[Eredetije a M. Tud. Akad. könyvtárában: M. írod. Lev. ér, 30. sz.] 

> Dúlházy M. a levél tisztán maradt 4-. lapjára lejegyezte a czímzést: 
A Monsieur Monsieur Michel de D. Secretaire ebez Mons. le Comte Joseph de 
Dessőffi — ál Cassovie. — Egyszersmind a következő jegyzettel kisérte : T. Kazintzy 
Ferencz Úr levele. Kaptam Szépbalomrul Kassára Jan. 21ikén. 1820. 

• A pecsét helye ki van szakítva. 



Digitized by VjOOQIC 



381é. Ungvárnémeti Tóth László. 1820. 17 

3814. 

Ungvárnémeti Tóth László — Kazinczynak. 

Bécs. Január 16dikán 1820. 

Kedves Barátom, 

Nagy-érdemű Férjfiú!! 

Épen készülőben valék, hogy levelemmel megtiszteljelek, mikor 
a' Tiédet Igaz barátom által adta. Kedves volt az már látatlanban 
is, mint minden, a' mit lelked ihletett; tárgyai pedig minden 
tekintetben érdeklök. Köszönöm mindenek felett mmikás részvéte- 
ledet, mellyel polgári ügyemet annyira sürgetni méltóztatol. Úgy 
vélem, hogy a' melly utat Berczelen kezdettél, legkönnyebb és 
legbizonyosabb. Ugyan csak ezen napokban vettem egy levelet 
Pálóczy Horváth Simeon Úrtól, Ung-Vármegyének Fő Fiskálisától, 
kinek néhány sorait a' dolog könnyebb eligazítása végett veled is 
közlöm : « Mindég csak azon Vármegyének van hatalma Bizonyság- 
levelet adni valakinek Nemességéről (világos királyi rendelések 
szerint), a' mellyben az esedezőnek vagy nemesi ősi birtoka van; 
vagy nemzetségének első nemes levele kihirdettetett; vagy végtére, 
a' mellyben a' múlt században történt közönséges bizonyítása idején 
a' nemességnek valamelly nemzetségnek tagjai magokat nemes- 
levelekkel hitelesen ki bizonyították. — Tudni kell e' végre, hogy 
a' kihez magát kötni kívánja, mellyik Vármegyétől kapta Bizonyság- 
levelét, mert csak ott lehet elindulni; sőt elmúlhatatlanúl szükség 
az is, hogy az esedező levélhez az a' Bizonyságlevél is (mellyet 
mindazáltal későbben viszsza lehet venni) maga eredetében hozzá 
csatoltassék.* Ezek szerint úgy látom mind Ungvárba, mind 
Szabolcson, mind Zemplénben el lehet indulnom; de az Ungvári 
leghoszszasabb lenne, a' mennyiben ott a' legelső Nemeslevélhez 
kellene felmenni ; a' Szabolcsi nehéz lenne azért, mert K.-Helmeczről 
meszsze kellene vinni a' tanúkat; és így legkönnyebb a! Zemplénig 
magára a' dologra nézve is, annyival inkább pedig azon utakra, 's 
eszközökre nézve, mellyeket Megyédben (mert kire is bíznám 
ügyemet rajtad kívül nagyobb bizodalommal?) elkövethetsz. Innen 
ismét lyabb kérésem: Kérd által egy leveledben Ttes Horváth 
Simeon Úrtól azon néhány Documentumokat, mellyeket én ez előtt 
hat évvel kezéhez adtam, legalább a' Kereszt levelem ott vagyon, 

KazinoEjr F. leTelezése. XVII. 2 



bigitized by VjOOQIC 



18 H814. Ungyámémeti Tóth László. 1820. 

's meglehet, használni lehet a' többit is. Tudósíts az eránt is, kit 
kellene Vármegyétekből Ügyészemnek vallanom, 's mikor leszen 
szükség reá, hogy a* Kir. Magyar Cancellária előtt megtegyem. Ttes 
Nyomárkai Jósef Urat tisztelem. 



Feleleted Füredi Vida ellen olly szerény, oUy nyomós, oUy 
tudós mélyen beható, 's még is kellemetes, még is szép — hogy a' 
mennyire utána járhattam, Bécsben minden hozzá értőknek — 
még a' veled nemértőknek is megtetszett. Nekem többszörösen igen 
igen tetszik, mind azért mert ollyannak találtam, a' millyent vártam, 
's a' millyen hozzád méltó; mindazért, mivel hajlani látok másokat 
is az igazságra, a' mellytöl a' makacsabb fél által mind annyira el 
voltak vonatva. A' részrehajlás mindenkor nagy akadálya az emberi 
tökéletesedésnek ; 's csupán a'kor lehet bizonyossá* az igazság, ha a' 
több részek kihallgattatnak. Örvendek! neked — 's nekünk! 



Ódámat Újságlevélhe nem igen teszem, — hanem ha az 
íQú Báró Podmaniczky János* (nagyon lelkes ifjú, 's igen jeles 
Nevelője vagyon Csutak István, hajdan Debreczeni Diák — Pozsony- 
ban mulatnak 's Bécsben ismerkedtem-meg vélek Igaznál) elkészí- 
tendi hozzá a' Compositiót, mellyet két hónappal ez előtt megígért, — 
külön fogom sajtó alá adni, ha meg fogod engedni, örömest a' te 
Német fordításoddal, mellyet óhajtva várok. Talán a' Németből job- 
ban meg fogja érteni a' magyar Ttavf? 



Sonettedet németre fordítva is nagyon szeretem, ámbár Crisised 
a' második negyedről nagyon helyes. Ha kedveskedésem mind- 
kettőtöknek nem lenne alkalmatlan — én vagy a' Sammler, vagy a' 
Mode Journal német újság levelekbe szántam. 

Bécs Január lOdikén 1820. 
A' Brittanniai Museumtól, Henry Ellis Secretarius névaláírással, 
1819dikben November ISdikén datálva, egy kis köszönő levelet 
vettem December 13dikán (pedig már az előtt szinte egy hetet 
hevert az Anglus követnek, Herczeg Eszterházynak Cancellari^án) 
Görög könyvemnek egy nyomtatványáért, mellyet bizonyos kéztől 
innen Bécsből küldöttem által. A levél nyomtatva vagyon, kivévén 

♦ Lajos. — Kazinczy F. lapszéli javítása. 



Digitized by VjOOQIC 



38U. Január 16dikán. 1820. . 19 

csupán a' Dátumot, 's a' könyvnek, a' beadó Anglusnak, és a' 
Secrelariusnak nevét. Csekélység az egész dolog ; de legalább mutatja 
a' figyelmet, mellyre könyvemet méltóztatták, 's mutatja főképpen 
az Anglus Nemzetnek pontosságát, melly szerint a' csekély ajándékot 
sem hagyja köszönet nélkül, akárhonnan menjen-bé világszerte. Ezt 
némellyek a' megtiszteltetések közt emlegetnék-el a' Tudományos 
Gyűjteményben; én pedig mind eddig hallgattam róla. 



Szántó Ür épen néhány nappal útazott-el az előtt, hogy 
leveledet kaphattam. 

Igaz Barátomat, a' ki neked hív tisztelőd, 's most is izeni 
általam idvezletét, — nagyon signálhafjuk. Neki Ttes Pánczél Ürtól 
különös meghívatása, 's felbiztatása volt évről évre, hogy mihelyest 
Ttes Márton Professor Ürral a' Lexicont bevégzendi — író 's osztozó 
társaságába vétetnék-fel tőle. Ez volt az oka, hogy Barátom addig is 
sokat segített az Üjság-irásban, — sőt, hogy a' Tiszti Kalendariomot 
is egészen-maga dolgozta. El jött az idő, 's el is halatt, és a' barát- 
ságos alkudozásból semmi sincs. Pánczél Ür avval menti magát, hogy 
az idő reá nézve nagyon sanyarú, 's — nem osztozhatik. 

A' következő görög Sonett* első görög Sonettem, 's azt 
gondolám, hogy első a' Hellenika nyelven is; de a' mi a' Görögök 
előtt nem újság — becsülték mindazáltal, a' kiknek mulattam, 's 
azóta talám benn is vagyon a' Calliope nevű görög Újságban. 
Én nem annyira erőmet, mint a' nyelv ügyességét tettem próbára; 
a' mit görög könyvemben azért nem csináltam, mert az egészen 
antíeo; a' sonett pedig modern o. — 

A' mull Postáról elkésvén levelem — épen ollyan szerencsés 
valék, hogy mikor épen folytatni akartam — Január lOdikén 
datált leveled is kezembe érkezett. Köszönöm, — lyra köszönöm 
barátságos fáradozásodat, 's írni fogok legközelebbi Postán Horváth 
Simeon Űrnak is, hogy minden írásokat kezedbe küldjön, — 
sőt kérni fogom ö Excellenliáját is. Gróf Eszterházy Jósefet, hogy 
ügyemet Vármegyétekben másoknak is ajánlani méltóztassék. 

Ódámról tett közelebbi jelentéseden felette örülök, 's fogom 
sürgetni B. Podmaniczky Lajost is (a' kit hibásan Jánosnak írek) 
hogy a' Musikával siessen. 

> L. a 3820. számú levélben. 

2* 



Digitized by VjOOQIC 



20 3815. Bölöni Farkas Sándor. 820. 

Többszöri szíves tudakozásodra, mikor fogom meg kapni a' 
palástot, 's süveget ? — meghatározva nem felelhetek. Késleltet benne 
leg inkább a' 200 forint Taxa, — mellyet a' múlt December 29dik 
napjától fogva ezüst pénzben kell fizetnünk, 's késleltet a' Disser- 
tatióm (Anthropologia Medicát dolgozom), mellyre nagyon sokat kell 
olvasnom, 's sokat combinálnom. ölellek, csókollak kedves Barátom, 
's csókolom Grófnéd kezét is — 

hív tisztelőd 

's lelkednek szivednek igaz Barátja 

Tóth mk. 

[Eredetije a M. Tud. Akad. könyvárában : M. írod. Lev. 4r. 30. sz.] 



3815. 

Bölöni Farkas Sándor — Kazinczynak, 

Kolozsvár. 820. Január. 18kán. 

Kedves Barátom, 

Ez életbe férfinak ismeretsége 's becsüléséért nem esdeklettem 
inkább, mint a' Tiéd után. Elértem azt, 's lenyomott a boldogság, 
mint mikor a' Szerető pillantatja sokáig nyugszik szívig hatva 
Kedvesén, hogy szemeit magába andalodva le kell sütni ily rend 
kivül való boldogság érzése miatt. Elértem az ohajtottat, kedves 
barátom, 's még is — engedj meg ily kifejezésemért — senki nincs 
most, ki előtt több tartózkodással volnék, mint Előtted, 's nincs 
kinek emléke inkább elpirítana, mint a' Tiéd. Mert most látom 
mely magosán álasz felettem, 's én mely homályba megetted, 's 
leginkább azt, hogy Te mely reményt ígértél magadnak felőlem, 
hogy én mi vagyok 's mi nem lehetek — 's én semmi sem vagyok 
's semmi sem lehetek. Magyarázd innen ily sokára hálátlan elhalga- 
tásom, 's azt hiszem nincs szükség több mentegetésemre, megértesz 
ebből egészen! — 'S azon kivül sokáig is betegeskedem, az élethez 
kevés reményem volt, a mit nem is óhajtottam. Ily veszélyezését 
életemnek, megvallom és csak Neked, hogy nagy részént magam 
okoztam magamnak. Mert az életet nem becsültem többé, lelkem 
mindent előre megítélt, megsértett érzésem nem vala képes a szív 
csalódásait érezni; gyönyört találtam életem veszedelmezésébe, 's 



Digitized by VjOOQIC 



3815. Január. 18kán. 820. 21 

ereim kíméletlen pazérlásába, mert úgy érzem, hogy a fájdalom 
súlyát enyhíti, 's egy pillantatig megbékéltet ez élettel, hogy ismét 
vissza nyertük azt, a' mit oly könyű elveszteni. Egy félre lépésem, 
tapasztalatlanságom 's érzéseimnek hibás magyarázatja vonák ezt 
magok után; nem találva így többé élelmet a külsőkbe lelkem 
magának, magába fordult visza, bonczolt, 's tiranni módon emész- 
tett, mig a' sírhoz közel valék. De büszke voltam láttatni, hogy az 
égből főidre vagyok esve, mert ilyenkor átok az emberek szánakodása 
's tanácsolgatása. Ezeket csak Neked írom, 's írhatom igy, mert Te 
nem vagy Stoikus. 

Tudtad már talám, hogy én három esztendők olta a Gubemium- 
nál szolgálok, 's miért voltam kéntelen épen hajlandóságom ellen 
való hivatalba lépni, azt is tudod. Nekem elegembe került ez, mert 
szívem feláldoztam érte. 'S még is bár kenyerem megnyerhetném 
vele, de Vallásom 's szegénységem akár mely szorgalmam után is 
homályba hagynak. Én még mind fizetés nélkül szolgálok, 's igy 
lévén a' dolgok helyzete, reményem is kevés lehet. Érzem ugyan, 
hogy a' politikai pályán keveset érek, 's reményem sem teijed 
magosbbra az előmenetelre nézve, csak hogy kenyeret kaphassak, 
's osztán a mellék órákba magamnak élhessek. 

Azt kérded, hogy töltöm napjaim ? Oly helyhezetbe élek 's oly 
emberekkel, kik élött a lelkesedés 's a szív szebb érzései nevetség- 
nek vannak kitéve, 's csak a' pénz 's a fény a kívánság. Kik közt 
másnak kell mutatnom magam, a mint vagyok. Ez előtt elkezdett 
dolgozásaim kik elvesztek, 's kik mivel félbe voltak maradva, kijöttem 
már orientatiojokbol. 

Don Carlosom fordításáról sokat tesz fel, én félek elküldeni 
hozzád, mert meg nem vagyok elégedve vele, 's osztán azt is kell 
tiídatnom róla, hogy nem jambusba, csak prózába van fordítva, 's 
az egész fordítás két hét alatt esett, hogy egy Leánynak meglépést 
csináljak vele. 

A Péczeli Gyűjteményébe egy francziábol, talám Voltairbol 
vett vers fordításod áll, ez : Midőn a boldogság tőlünk etc. Instállak, 
nevezd meg, mellyik darabjába áll és hol, vagy ha kiírnád francziául 
is, nagy örömet csinálnál vele nekem. 

Cons. Cserey Miklós csudálkozva beszélé, hogy Te három 
rendbeli leveleire sem feleltél. Kér, mivel ezután állandóul Kolosvárt 
leszen, ne hagyatok fel a levelezésen [!]. Ezen kívül arra is kér, 
küld el akár melyikünkhez Tacitusod fordításának egy Töredékét, 



Digitized by VjOOQIC 



22 3816. Kazinczy — Döbrentd Gábornak. 1820. 

mivel ö is fordította volt ií5abb korába, 's szeretné a magáéval 
egybe mérni. 

Miklósunknál a napokba járék, ő kedvesen és tisztelettel 
emlékezik mindég rollad. Az ő fénye naponként nevekedik köztünk. 
A közelebbi Marcalis Székek alkalmával az uj Urbariam behozása 
dolgában nevezetessé tévé magát, szabad, energias, törvényeinket 
értő 's oltahnazó beszédeivel. Szerencsésnek látom magam, hogy 
barátságát bírom, 's ily közelről bírom, ö most kezd azon pályára, 
hol neki álani kell. Téged ölel Buczi, addig is, mig maga is Irand. 
ö most a Fejéregyházi Gr. Haller fiai nevelését vette által 's a' 
General B. Splényi fiáét, 's ezután állandóul Kolosvárt lakik. Döbrenteit, 
utolsó levele szerént várom fel ide Hunyad Vármegyéből. 

Erdélyi leveleid készülnek e már 's mikor kaphatjuk? Min 
dolgozol most? Salust és Tacitus mikor lát napfényt? — A Gr. 
De'seöffi hozzád írt Epistolája nagyon tetszik nekem. Teli energias 
kifejezésekkel ! 

Leveleid, ha írni fogsz nekem, egyenesen hozzám adressalhatod 
a Postán, itt mindég megtalálnak. 

Isten hozzád kedves szeretett barátom. Légy boldogabb mint én l 

Farkas Sándor mk.* 

[Eredetije a M. Tud. Akad. könyvtárában : M. írod. Lev. 4r. 28. sz.] 



3816. 

Kazinczy — Döbrentei Gábornak. 

Széphalom Január. 19d. 1820. 

Szeretett barátom, 

Prof. Vályi Nagy Ferencz Urat ma temetik. Megholt Január. 
15dikén, Patakon. Én nem jelenhettem-meg utolsó tiszteletem bizo- 
nyítására, mert rheumás fejemen kivűl bal karommal van bajom, 
mellyet eggy szerencsétlen megfordulás csaknem kificzamított, sőt 
szegény barátomat betegeskedésében meg sem látogathatám az őszi 
rossz napok, gyakor fekvéseim és azon képzeletem miatt, hogy 
panaszai csak pedánt panaszok, melly a' megholt barátomnak tagad- 



♦ A levélhez ragasztott lapra Kazinczy ezt jegyezte : Farkas Sándor* Levele, 
1820. Január 18d. 



Digitized by VjOOQIC 



3816. Január. 19d. 1820. 23 

hatatlan baja volt. Theologus emberben én még soha sem láttam 
tisztább erkölcsű 's igazabb characterQ embert, 's Theologiája sem 
volt olly fekete mint a' millyennek látszott. Hitt ő, hitt; és a' mi 
a' hivésnél több, ollykor térítgetett is, mert az mutathatá theologiai 
eruditióját: de a' Márton Kátéjára tett Jegyzéseimet nagyon javal- 
lottá, 's mikor neki szorítottam a' falnak, azt vállá, hogy ő Zürich- 
ben azt tanulta Hottingertől, hogy a* Theologusnak többet kell tudni 
's kevesebbet hmni Museumában mint Hallgatóji előtt. 'S ez vele 
oUyankor megbékéltete. — Mind Vice Curátor Fáy Ferencz Umaki 
mind Prof. Kézy Ümak írtam, hogy papirosaira, nevezetesen a* Homér 
fordítására tegyék rá kezeiket, hogy el ne vesszenek. Mihelytt lehet, 
meglátogatom Özvegyét, 's tudósítalak bővebben. 



Régen várt kedves leveledet tegnap estve vevém. Jer édes 
barátom, beszél]jük-ki magunkat a' barátság egész gondolatlansága 
szerint. Patiarque vei inconsultus haberi. (Horat.) — A' barátság* 
legszebb privilégiuma épen ebben áll, hogy a' mit a' világ gondolat- 
lanságnak nézne, ők azt szabadon tehetik. 

Mindenek felett és előtt tehát azt a' hírt, hogy az Ipara 's 
6ggy férjfi és eggy leány testvére vagy inkább ezen 3nak gyermekei 
ez idén megnyerénk eggy Processust a' Nagyszombati Tábla előtt. 
A' Substrátum a' Sávolyi Domínium negyedrésze Nógrádban. Miből 
áll ez a' Domínium, mellynek csak eggy negyede illet bennünket, 
nem tudom : de akármi légyen, elég hogy valami. Ebből feleségemet 
most a' 9dik rész illeti, D'EUevauxnénak halála után pedig, a' ki 
gyermektelen, a' hatod rész. — - Ezen híren felül vedd azt, hogy a' 
Sógorom ellen foly perem az Eperjesi Tábla előtt, mert ez leány- 
testvéreit egészen kirekeszté atyai successiójából. Tulajdon emberei 
azt vallják hogy triumphálnunk kell ellene. De ítéld-meg, melly 
istentelenség azt tagadní-meg a' mit a' magunk Prókátoraink is 
elveszendőnek mondanak, 's melly keserves nekem 7 gyermek eggyi- 
kének 61 esztendős koromban feleségem successiója nélkül lenni. 
Némelly ember, a' ki dolgaimat nem tudja ('s illyen a' mi Palink 
bölcs felesége is), azt beszélgeti, hogy az ő Ura és én azért nem 
pillogunk, mert nekünk csak könyv kell. Vedd az én szerencsétlen- 
ségeimet, és azt hogy az Ur Istennek tetszett a' feleségemet is eggy 
csaknem olly testvérrel áldani-meg mint magamat. — Dolgozásaim 
nekem a' legnagyobb gazdagságban is örömeket adtak volna : szenve- 
désimben vigasztalásim voltak. 



Digitized by VjOOQIC 



24 8816. Kazinczy -^ Döbienteí Gábornak. 1820. 

Erd. Leveleimmel ezen Sdikszori i^ra dolgozásom után bizo- 
nyosan meglészesz elégedve; mind, de kifogás nélkül mind kihagy- 
tam a' mit kihagyatni akarál, 's tartalék nélkül csak a' mi kedves 
Cseréink van festve. Még azzal is meglészesz elégedve a' mit Rhédey 
Lajosról mondok (érted te mit akarok mondani). — W[esselényi]nek 
akaratját tiszteltem, sem ő, sem anyja nem tarthatnak a' mások 
mosolygásaiktól; tisztelettel vágynak említve, a' mint érdemeik 's 
szívem parancsolta, de kímélő tisztelettel. Az 5dik ház említve van, 
de ismét úgy, hogy sem te, sem senki más nem sokallhatjátok. 
A' rend jobb, a' dolgozás sok helytt kényesebb. Lelkem ismereti 
ellen nem szólok, de az Olvasótól énnekem is szabad azt kívánni, 
hogy megértsen, mert az oUy Censor miatt, mint a' millyennel 
bajom volt, és a' ki tudatlanságot lobbanta fejemhez, mert 
Bocskait és Bethlen (igenis hogy nem Bátori) Gábort Bátori István- 
hoz tettem, nem azokhoz a' haszontalan fejedelmekhez, a' legbecsü- 
letesebb ember sem mondhatja a' mit akar. 

Orth. és Neologusomnak az olly Olvasó javalását óhajtottam 
mint te vagy. Nem tudomány, hanem ízlés és egyenesség kell annak 
megvallására a' mit én ott tanítók. Dókus a' minap itt vala, 's azzal 
köszöne-be, hogy bezzeg elnémítám ellenkezőimet, 's nemesség- 
gel. A' mit én 1. 4, 5, 6, 25, 26, 27 's kivált 4 és 27 mondok, 
nekem minden jó ember javallását kénytelen megnyerni. Nem értem 
a' mit írsz, hogy 

Szemerét és Köleseit szabadabban kellett volna eddig is hagy- 
nom. Én soha sem kívántam még eggy barátomtól is, hogy álljon 
az én hypothesiseimre, sem kívánni soha nem fogom. Nekem elég, 
ha úgy szólhatok a' mint érzek. Szemere az én hírem nélkül gaz- 
emberezte öszve Ruszéket a' Mondolat osztogatásaiért. Szemere és 
Kölcsey az én hírem nélkül írták az Antimondolatot Midőn utolszor 
valék Lasztóczon Palivaj, ott vala Kölcsey is. Ez nevette mind 
azokat a' kik várnak valamit Nyelvünk 's Literatúránk eránt, 's 
feltévé magában, hogy ő többé semmit nem ír. Paht nem értettem, 
's ezt követé elnémulása. Hogy Szemere engem ne szeressen többé, 
semmi tekintetben nem érdemlettem, minekutána ezelőtt szeretett; 
azt lelem különösnek, hogy búcsúvétel [nélkül] vonta félre magát 
Ha látta, hogy én a' pert abba nem hagyom, 's abban részt venni 
nem akart, ki kellett volna azt mondani világosan, hogy még is tud- 
hassam mi történik velem, 's hagyott volna jó vagy rossz szeren- 
csémre, minthogy barátim' tanácsának engedni nem akarok. Én leg- 



Digitized by VjOOQIC 



B816. Január. 19c[. 1820. 25 

alább vele ezt tettem vobia, 's minthogy én ezt tettem volna, nekem 
fiÉg, 's nagyon fáj, hogy velem ez nem történt. Édes barátom, a' te 
nagy tüzed téged kipattanta midőn Erd. Leveleimre jegyzéseket tevéi : 
az én nagy tüzem engem kipattanta midőn e' jegyzéseket olvastam. 
Oszve csaptunk 's mint tüzes de nemes lelka embereknek illik, bará- 
tok vagyunk mint voltunk ; 's mint én szeretlek kipattanásodért még 
inkább mintha tüzedet bizatlankodással elhamisldküsködted volna, 
(mert ez nem illik a' Jókhoz): úgy te engemet szabad kipattaná- 
somért még inkább szeretsz, ha nagyon meg nem csalatkozom. 
Hogy én vezessem akaratja ellen Szemerét, vagy Szemere akaratom 
ellen engemet, azt semmi tekintetek nem kívánhatják soha; azt 
pedig minden tekintetek kívánják, hogy én tűrjem hogy Szemere 
ügy írjon a' hogy maga látja jónak, 's hogy Szemere szólhasson vagy 
hallgasson, a' mint magának és nem nekem tetszik, et vice versa. 

'S miben van tehát az én hibám? Ezt neked úgy is mint 
barátomnak, úgy is mint Literatúránk eggyik legtiszteletesbb Míve- 
sének illik' tudnod. Engedd tehát, hogy elmondhassam. Jöhet idő, 
hogy mikor a' sírban leszek, a' barátság a' te szent tiszteddé teszi, 
hogy ezeket elmondd. 

Literatúránk barátjai őgyelegve mentek útjakon, mint a' vak 
szokott, 's a' rettenetes pedanteria mindeniket óriásnak nézeté magá- 
val. Éles és csípős vérem nem nézheté csendesen a' mit szemem 
nevetségesnek találtak [!]. Szemere azt jegyzé-meg felőlem, 's én úgy 
hiszem, igen méltán, hogy minden régibb Irkálóink köztt én vagyok 
az, a' kiben semmi gőg nincs a' fiatalabbak eránt, és hogy én még 
Vandzától is örömest tanulok, mihelytt méltónak találom az eltanú- 
lásra, a' mit mond. Azonban igen is igaz, hogy a' mit viszont ok 
nélkül látok tiszteltetni, azt utálattal, undorodással, csömörrel nézem, 
's nem rejthetem-el irtózásaimat. Mondassd-el magadnak, ha tetszik, 
mint fogadá Vitkovicsot Himfy Kiliánnál? .És még is Himfynek én 
vagyok a' gőgös, 's Takácsnak és Verseghynek. Batsányi úgy bána 
az öreg Szabóval, mint tanítványával, 's ez mind tűrte impertinen- 
tziájit, hogy Rajnis és Révai ellen segédtárst kaphasson benne. 
Batsányi Szabót arra vévé, hogy álljon-el a' Jottismustól, mert az 
Protestáns Orthographia, 's Szabó elfogadá a' tanácsot. Batsányi 
engem is erre akara venni, de velem nem boldogult. Batsányi 
továbbá keresztéNYt akara velem mondatni 's íratni a' helyes 
kereszTYén helyett, 's azt monda okaimra, hogy mint Kálvin híve, 
rettegek a' KERESZTtől. Landerer a' Rajnis Virgiliusi Eclogájiból 



Digitized by VjOOQIC 



26 3816. Kazinczy — Döbrentei Gábornak. 1820. 

eggy ivet lekölde Batsányinak lyságképen, 's B. azt a' tanácsot adá 
Szabónak, hogy dolgozza ő is ezeket az Eclogákat 's ugyan azon 
esztendőben adja ki a' maga fordítását. Mind ketten egész igye^ 
kezettel felül akarák múlni Rajnist, hogy dszégyenühesséh Az efféle 
galádságoktól az én lelkem mindég irtózik; én egyenesen szoktam 
bántani a' kit akarok. 

1807 körűi meg valék szólítva a' Bécsi Annalisták által, hogy 
recenseá^ak. Ügy hittem hogy ez hozhat eszünkre is, eggységre is 
legsikeresebben. Tudod, hogy Himfynek 's Pápainak 's másoknak 
Recensióimat még kézírásban megküldöttem ; tudod, hogy Pápay 
ítéleteimmel ellenkezett, 's engemet még a' barátság sem bírt arra, 
hogy meggyőződésemtől eláHjak, 's elmondtam a' mit hittem. Szabó- 
nak nem küldém meg a' mit 1811. Aug. mondottam az Aeneis 
fordítása felöl, mert én azt a' fordítást irgalmatlanul rossznak, 
Praefatióját nevetségesnek is találtam, 's szükségesnek gondoltam, 
hogy magán ezen az idolumon űzzem a' korbácslást, hogy mások 
szeppeiyenek-meg, 's dolgozzanak több gonddal, Epigramniáim közzűl 
némellyeket látattam becsültebb barátaimmal, 's ezek nem azt 
mondták, hogy égessem-el, hanem hogy aí^jam ki 's írjak többeket 
Az idolumoknak 's az idolumok imádójinak ez természet szerint 
dölyf és minden egyéb volt, 's bosszút állának értté. Ide jőve az, 
hogy hírem nélkül nem Horvát István, hanem Révai kinyomtattatá 
Verseghy eránt hozzá írt levelemet. A' bölcs emberek azt fogják 
mondani, hogy ezek imprudentiák voltak. Épen tegnap előtt estve 
valamit keresvén Senecában elolvasám Apocolocynthosisát. Hát az 
nem imprudentia, nem dölyf, nem bosszú e? És még is Seneca, 's 
Schiller és Göthe a' Xéniák miatt vádoltathatnak e? Boileau 
Comeille ellen melly szúrós Epigrammát írt ? Az imprudentia sokszor 
prudentia, mert a' jót meg kell tenni, ha érette bántanak is. 'S mi 
kár benne, hogy bántanak? Mater timidi non flet. — A' kötelesség 
arra int, hogy hibáinkat valljuk-meg, 's hagyjuk abba. Minthogy 
látom a' neheztelést, Töviseim és Virágimból mind kihagyom a' mi 
mást bánthat. De lelkem ismerete ellen soha nem szólok, 's ügyemet 
Verseghy ellen ismét fogom védeni, ha keresztre feszítenek is. Sok 
jó ember köszöni nekem, hogy a' Márton Kátéja dolgában megszólal- 
tam 's a' Tud. Gyűjtemény akkori igazságtalan Redactiójának meg- 
mutattam, hogy rajtunk despotizálni nem fognak. 

Sok dolog marada-ki az Orthologusok és Neologusokból, mert 
a' Redactió 2 ívnyinél hosszabb Értekezést nem veszen-fel, vagy 



Digitized by VjOOQIC 



3817. Kazinczy — Horváth József Eleknek. 1820. 27 

két Kötetben acya ; ezt nem akarhattam. A' mi elmaradt, tovább 
fogom előadni, a' legkomolyabb nyugalomban, de Verseghy azt még 
kevésbbé fogja szenvedni mint a' tatárostort. Barátom, ismerni kell 
az 6 czéljait, (lássd Analyt Grammatikáját és Tiszta Magyarságát) ; 
ö azt akarja, hogy U n í o és Unitas legyen, még pedig az az Unió és^ 
üűitás, a' mit ő javasol. Azért előáll Grammatik^ával, Lexiconával, 
's Stilisticájával. A köz hatalomnak kell parancsolni, hogy az Ir6 
tisztelje az Észt, — az az a' Verseghy Eszét. 'S melly ész az az ö 
Grammaticális Esze. — Élj szerencsésen. Én tintámat úgy csinálom^ 
hogy speciest hozatok (készen árulják a' Specerey boltokban), eső 
vizet töltök rá, 's meleg helytt tartom, de be nem dugva az üveget,, 
külömben széllyel pattanna. — Ölellek teljes lelkemmel 's mindeD 
erőmmel. 

[Eredeüje a M. Tud. Akad. könyvtárában : M. írod. Lev. 4r. 63. sz. I. köt-J 



3817. 

Kazinczy — Horváth József Eleknek. 

Széphalom Jan. 20d. 1820. 

Horváth József Eleknek. 

Nemes lelkű barátom I Gyönyörködéssel olvastam Értekezésedet 
a' Tud. Gyűjt, tegnap előtt érkezett Kötetében ; lelket-emelö tűzzel,^ 
szabad lélekkel 's nagy tudománnyal van az írva, \s csínos velős 
magyarsággal. *S mint örvendettem, látván hogy Varrónak épen azt 
a' helyét mellyet magam is el akarék mondani eggy már készen 
álló Ifjabb dolgozásomban, és a' mit a' Görög dialectus felől említesz,^ 
itt találtam. Midőn nevemet látám-meg írásodban, azt reménylém, 
hogy a' mit mindég kértem feled' férjfisgitól, de soha meg nem 
nyerhetek, Te fogod elmondani; 's sajnálom hogy e' reményemben 
m^esalatkoztam. Ez helyett áltálján fogva tett panaszokat, vádakat,, 
terheléseket raksz Te is rám, hogy eggy szabad Nemzet' törvényit 
tapodom 's erőltetve tolok rá holmit; hogy sziszegésem füleidet 
sértik [!]; hogy Te azt mondod a' mit a' Nemzet nagyobb része 
mond. — Szóíjunk mint barátok és mint az ügy' barátjai, 's engedj 
nekem eggy két kérdést, mellyet egyedül azért teszek, hogy feleletem- 
ben szükségtelen dolgokat ne hor^jak-fel ellened. 



Digitized by VjOOQIC 



28 3817. Kazinczy — Horráth József Eleknek. 1820. 

Azt kell e mondani a' mit Nemzetünk nagyobb része mond? 
^s nem szoros tisztünk e, sok esetekben, egészen ellenkezőt mondani, 
még pedig egész tűzzel, de soha nem erőszakkal? 

Mellyek azok a' szabad Nemzet törvényei, mellyeket én tapo- 
dok? Hiszen a' szabad Nemzet szabad Nyelve' törvénye azt engedi, 
azt kívái\ja, hogy meggyőződésünk' szavának engecyünk, 's a' mit 
^z ügy' javára valónak tekintünk, szabadon kimondjuk. 

Mit toltam 's mit tolok én erőltetve a' Nemzetre és annak 
Nyelvére, a' mit tenni minden Merőnek nem szabad? 

Vétek e az énbennem, hogy én meg nem czáfolt állításaimat 
a' Nemzet nagyobb részének fel nem áldozom? hogy SextuSZt 
mondok, hogy elidálok, holott arra senki nem aggott? 's nem 
találhatok e elég poltolékot a' Nemzet nagyobb része' kárhozta- 
tásáért abban, hogy már Révai érzette, melly fület sértő sisegés az, 
midőn a' Moschus neve MoskuSnak mondatik, 's ezt soha nem írta 
ktilömben (lássd Verseit) mint Moskusz? nem e abban, hogy az 
olly fül mint U. N. Tóthé, javallja a' mit itt mertem ? Nem e abban, 
hogy Szabó, Révai, Vérségi elisiókat mertek, bár per licentiam ? Nem 
e abban hogy Heyne mellettem áll? Hogy én el nem állok véleke- 
désemtől csak azért, mert azt a' Nemzet nagyobb része óhajtja, az 
nem vétkem nekem: de az vétketek nektek, hogy tőlem ezt kíván- 
játok; tűrni, tisztelni kellene a' vélekedés' szabadságát, valamíg az 
teljesen meg nem czáfoltatik, 's nem volna bajunk egymással. 

Ha még Kézírásban láttam volna Értekezésedet, kértelek volna, 
hogy a' Son[ett] és Cans[one] felöl ne mondd a' mit mondái. Ollyan 
az, sőt — engedj bántás nélkül szólanom — még rosszabb, mintha 
azon akadnál-feV hogy Virág Ódának ne mondja az Ódát, 's azt 
kívánnád, hogy a' szót hagyja-el, 's a' mit Ódának mond, nevezze 
Dalnak. Nem azt lehetne e mondani a' te Hermenevtádra is, a' mit 
Te, kedves barátom, a' tudós fitogtatásra mondái? E vádra már 
felelék T. Gy. 1817. XII. 

És ha hibás a' Latán formáktól elállanunk, miért írod Idylliont ? 
's mit mondasz a' Latánra és Szakszra? 

Ne hidd, legalább te ne hidd, hogy én nem tűröm az ellen- 
mondást. Annak, a' ki boldogulásunkat egyenesen az Antagonismus- 
tól várja, annak, a' ki kimondá, hogy darabosságai mind a' két 

* E kifejezést kijavította így: azt kívánnád, s ismét kitörölte s az elsőben 
állapodott meg. 



Digitized by VjOOQIC 



3818, Kazinczy ~ Szabó Jánosnak. 1820. 29 

félnek vágynak, 's azokat csak a' korholódás tördelheti-le, annak az 
ellenmondás nem lehet kedvetlen, csak hogy az ellenmondás elfogad- 
ható legyen. A* mit eddig mondának ellenem, az ugyan engem meg 
nem tántoríthata ; ítéld-meg magad, mit nyomhatnak azok, a' miket 
IX Kötet[etem ellen] Recensensem monda. Bár midőn czáfolunk, 
elébb hogy írásunkat kiadnánk, közlenénk a' Megczáfolttal. ügy 
nem kellene Antieriticát vámunk magunkra *s nem tévesztenénk- 
meg Olvasóinkat 

Rám vesztegetett magasztalásidnafc csak azt a* részét foga- 
dom-el, 's azt kevélykedve, a' mi barátságodat bizonyítja. Higyj 
nekem, valami azon túl van, annyira pirít, hogy eggyszernél több 
ízben meg nem olvashattam 's ezután sem fogom. Annyiban még 
is örülök, hogy ez annak az általam minden neheztelései 's hán- 
tásai mellett tisztelt féíjfiúnak, a' kit a' F[üredi] V[ida] név fedez, 
s barátjának N. Ümak, bizonyság lehet, hogy lehet valakit magasz- 
talni, ha benne hibákat lelünk és azokat egész bátorsággal feddjük 
is, és hogy lehet magasztaltatnunk, ha magasztalásunkat magunk 
nem adjuk is a' más szájába. Tiszteld mind kettejeket, ha erre kér- 
hetlek és ha Neked 's F. V. Urnák az emlékeztetés nem volna 
kedvetlen, kérd, hogy olvassa-meg a' M. Aglája 122. és 125. lapjait 
s vádolja ugy Nabugodnozort. 

Éy szerencsésen szeretetre méltó férjfiú 's tarts-meg kedves 
emlékezetedben. Tisztelem feleségedet és Gr. Zsigrait etc. 

[Eredeti fogalmazványa Kazinczy Pandektái VI. kötetében.] 



3818. 

Kazinczy — Szabó Jánosnak. 

Széphalom Január 23d. 1820. 

Nagy érdemű igen kedves barátom, 

Tegnap vala szerencsém venni nyugtalansággal várt barátságos 
levelét, mind azért mert a' Requisitoriumra nagy szükségem volt; 
mind azért is, hogy elenyészhessen rettegésem, ha Erdélyi Leveleim 
Manuscriptuma nem veszett e el. Nyolczadszor dolgoztam újra ezt 
a' Munkát, mert az eggyik azt kívánta hogy az Erdélyieket 's 
magokat azokat a' kik szólottak, ne magasztaljam; a* másik a' 



Digitized by VjOOQIC 



:80 3818. Kazinczy — Szabó Jánosnak. 1820. 

mások magasztalását kevésnek is találta; a' harmadik örült hogy 
a' Szászokat vagdalom, de nem akarta hogy azt a' balgatag Mágná- 
«oc8kát, a' ki a' szász leánnyal tánczolni nem méltóztatott, meg- 
<ísapoljam ; végre mert Censorom, a' Pataki Plebánus, nem tűrhette, 
hogy Bocskay Istvánt nagy Fejedelenmek mondottam, 's a' Polytheista 
^s Pantheista Philosophus felől holmit ravaszul állítottam, *s több eff. — 
^s ha a' Publicummal nem tudattam volna hogy a' Munkát nyom- 
tatás alá készítem, elégettem volna a' MSt; olly igen nehéz még 
nálunk, ezek köztt a' semmi megérintést nem tűrő emberek közti, 
valamit mondani, még midőn azt a' köz jó kívánni látszik is. Nekem 
a' természet igen meleg vért adott ; én mind szeretni mind gyűlölni 
nem tudok hidegen, és minthogy csak a' Jókat szeretem 's csak az 
ollyanokat gyűlölöm a' kik Mélt. Gróf Rhédey Lajos Ümak a' 
Classisába valók : nem igen bánom, hogy ez a' meleg vér néha 
-elkap. Eleget lakoltam értté: de a' köz ügynek olly emberekre is 
van szüksége, a' kik nem sokat gondolnak a' lakolással. — Én úgy 
hiszem, hogy ez a' Munkám, tele tömve Aretalogiával 'sa' 
Stóa' tanításaival, alkalmatos lesz, elaljasodott 's ela^ja5^Yott ember- 
fajunkon valamit nemesíteni, 's az minden vágyásom hogy az én 
tisztelt barátom nekem azt írhassa, hogy e' részben igyekezetem 
nem volt egészen szerencsétlen. Méltóztassék nekem szabadon meg- 
írni ítéletét, sőt a' másokét; és a' hol tüzem elkapott, mutassa-ki 
nekem, mit írjak több prudentiával — (ez az előttem gyűlöletes 
Bölcseség nekem ritkán társam) ■— . A' Munka annál jobb lehet, 
minél többen segélenek. 

Hogy a' Mélt. Generalisné elmondhatónak találja a' mit tisztelt 
férje felöl mondottam, azt annak reménysége fejében veszem, hogy 
maga [a] Generális Ür is meg fogja engedni. Én az ollyant nem 
€sak másokról, hanem magamról is szeretem elhírdetni, nem hiúság- 
ból, hanem azért, mert azt hiszem, hogy valamint én szeretek affélét 
mástól hallani, úgy más éntőlem is örömmel hallja, bár magam 
felől. A' mi itt mondatik a' Generálisról, az intés mind az Ür' 
tanítványinak, tisztelt édes barátom, mind más íQainknak; 's én 
úgy hiszem, hogy az illyenek' feljegyzése miatt az én emlékezetemet 
még akkor is áldani fogja hazámnak minden lelkesebb fija, ntíkor 
már por és hamu leszek. Jelentse az Ür, kérem alázatosan, mind 
hív tiszteletemet mind aláz. köszönetemet a' Mélt. Generálisnénak 
azon engedelméért, mellyet az Ür' levele velem már is tudat. Bár 
a' Mélt. Generális, ha majd Pestre megérkezik, kipótolni méltóztat- 



Digitized by VjOOQIC 



3818. Január 23d. 1820. 81 

nék előbeszélésem^ hijánosságát, 's igen nevezetes 's tettekkel gazdag 
életének szebb seén^ít közlené velem az Ür tolla által, hogy azok- 
nak elbeszélése által Munkámnak több becset adhassak. A' nagy 
emberek tettei nem magoké, hanem a' Nemzeté. Én pedig e* szó 
alatt mind a' Magyart értem, mind az Embert. 

Ha Gróf Teleki László Ür még Megyéjében múlat, méltóztassék 
Erd. Leveleimet általadni a' fijának Gróf Teleki József Úrnak, 's szóval 
is kérni, hogy a' MSt ki ne a(]yák kezeikből, de szobrokban látathatják 
némelly jó fejű 's jó lelkű barátjaikkal. Én alig várom azt az időt, 
a' mellyben ennek az ifjú esztendejű, de nagy készOletű 's tiszta 
fejQ Umak ismeretségébe eljuthassak, 's örömmel vallom, hogy én 
Gróf Teleki Józsefről mondom Literaturánkra nézve ezt: Hic vir 
hic est, tibi quem promitti saepius audisti. A' Tud. 
Gy. legközelebbi darabjában is van eggy dolgozása, mellyet gyönyör- 
ködve olvastam. Legtitkosabb vonásaiban lesem gondolkozását, 's 
örömmel látom hogy a' fej megszabadult bizonyos kelevényektől, 
mellyek sok jó fejeinket bántják. 

Hát arra kérhetném e az én kedves barátomat, hogy Orthologu- 
saim és Neologusaim felől acya ítéletét ? Négy vagy öt embereinknek 
már ismerem gondolkozásaikat, 's így azt reménylem, hogy a' per 
nem sokára lefoly. Azolta ismét szólala-meg eggy orthologus a' T. Gy. 
XIL Kötetében. Üres és generalitásokon lebegő declamatiók — ő a' 
Nemzet nagyobb része ítéletét mondja — Minek ez a' szó Sonett, 
mikor kész a' Dal? minek a' Canzoney mikor kész az Ének? — 
's a' Deák nyelv, melly annyi századok olta védi Constitutiónkat ! ! ! — 
etc. Ezen levelemmel eggyütt megyén barátságos expostulatióm Hor- 
váth József Elekhez, 's ha magát levelében bővebben kimagyarázza, 
ismét megszólalok. Nagyon emlegetik azok az Urak a' szakadás 
veszedelmét, tudnillik a' Protestantísmus' támadását ; 's azt gondolják, 
hogy más nem látja hol fekszik a' nyúl — (akarám mondani, de 
csak titkon, a' — KÍGYÓ.) — 's nem látják, hogy a' szakadás azért 
volt veszedelmes, és csak azért, mert azok a' Dominusok, qui se 
<íredebant esse in possessorio Veri, tilalmazák a' progressiót, és a' 
vélekedés szabadságát el akarák fojtani. 

A' legforróbb köszönettel küldöm az érettem lefizetett pénzt. 
Némelly ember a' koldusokkal, más a' Papokkal könyörögtet, hogy 
igyekezetében Isten ö Szent Felsége boldogítsa. Engemet az a' 
superstitio lep-meg, 's én itt az Urat kérem hogy könyörögjön 
Processusom szerencsés és siető végéért, noha az Ur sem nem 



Digitized by VjOOQIC 



32 3819. Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. 1820. 

koldus, sem nem Pap, mert úgy hiszem, hogy Isten ö Szent Felsége 
az olly fejű, szívű 's lelkű embereket inkább szereti mint a' minden 
hitű, minden rendű, minden színű Papokat és koldusokat egyetemben. 
Maradok hív tisztelettel 's barátsággal 

alázatos szolgája 
Kazinczy Ferencz mpr. 

B. Sennyei János 7dikben, Prof. Nagy Ferencz Ur pedig 15dik- 
ben hala-meg. Mind a' kettőt szívesen szerettem. 

[Eredetye a M. Tud. Akad. könyvtárában: M. Irod.^Lev. ér, 27. sz.] 



3819. 

Kazinczy — Gr. Dessewfiy Józsefnek. 

Széphalom Január. 25d. 1820.* 

Kedves barátom. 

Lyányom nem győz dicsekedni azon kegyességgel, mellyet 
eránta a' Mélt. Grófné és a* szeretetre méltó Virginie bizonyítanak. 
Ha az a' gyermeknek hasznára nem volna is, hogy azoknak van 
társaságokban, a' hol épen azt tanúihatja, a' mire leginkább van 
szüksége, életet és elevenséget *s elmésséget, nyájasságot — én a' 
házadnál létei' szerencséjét valóságos grátziának tekinteném: így 
nem lelek szót megköszönni, a' mit a' Mélt. Grófné 's a' kis Virginie 
cselekesznek; közöttök van igazi iskolájában. Neki a' Nyelvek' 
ajándéka is igen kis mértékben jutott : úgy hiszem, hogy ennek a' 
lelkes Asszonyságnak 's ennek a' lelkes gyermeknek példája ö rá is 
jóltevőleg fog hatni; és mint fog majd hatni annak a' szerencsés 
Halandónak, a' kit a*^ Haza 's a' Megyék úgy csudáltak mint a' szebb 
társaságok. Osztón énnékem az az óhajtásom, hogy gyermekeim, 
fiúk és lyányok, már kisded korokban figyelembe tegyék magokat; 
az arra fogja őket ösztönözni, hogy egész életekben igyekezzenek 
megnyerni a' Jók' javallását. Ez a' mi keresztyén tudontányimk 
bennünket mindég az alázatosságra emlékeztet, 's így képmutatókká 

* T. Kazintzy Fer, Űr levele. Jött Január. 27ikén. 1820. — Dálházy M. 
jegyzete. 



Digitized by VjOOQ IC 



3819. Január. 25d. 1820. SB 

leszünk, hamisokká: Voltaire acerónak ezt a' Romai nagy érzést 
adja szagába : Romains ! j'aime la gloire, et je ne veux point m'en 
taire, 's Tacitus ezt monc^ja : Contemta glória contemni virtutes. 
A' te házadnál, megbecsülhetetlen kegyességű barátom, és minek- 
utána a' Méltós. Grófné vele is játszadtat eggy rollát azon Comoediá- 
ban, mellyet gyermekeid fognak adni Februáriusban, a' gyermeknek 
az a' szerencséje is lesz, hogy ö a' Kassai nagy világ' szemeit vonja 
magára. Feleségem és én egészen érezzük kegyességtek' nagyságát, 
s köszönjük azt, úgy a' hogy a' koldus köszöni a' reménytelenül 
kapott alamizsnát. 

Hogy a' gyermek a* Klavír-verésben ment valamennyire, azt 
Gróf Mailáthnak, a' ki azt maga is mesterisen veri, 's sok másoknak 
inkább hiszem mint magamnak : de Tánczmestere is azt beszéli, a' 
mint Klavir-mesterének leveléből tudom, dass er Zseni als ein wahres 
Phánomen unter seinen Schülerinnen aüfführen wird. Megörülvén a' 
hímek, arra kértem ezt, hogy ha a' gyermek méltóvá tenné arra 
magát, tánczoltasson vele ballétet is a' Játékszín' Tánczolójí 's 
Tánczolónéji köztt Valamit tanulni lehet, azt mind kell tanulni, éá 
minél jobban, 's a' mit tudunk, azt tudatni kell hogy tudjuk. Maga 
az Idvezítő azt monda, hogy a' gyertyát nem teszik a' véka alá. 
Soha sem tudja az ember minek hol veszi hasznát, és mi által teszi 
szerencséjét. De midőn a' tudás' mutatásának szükségét emlegetem, 
te érted, hogy az nem azt teszi, hogy még a' mit nem tudunk is 
mutassuk, és hogy a' mit tudunk, hiúsággal mutassuk. Seneca azt 
a' mentséget ac^ja Aretalógiával eltöltött leveleinek, hogy ö erényt 
azért prédikál, hogy magát kényszerítse tanításainak tevésére; 's ez 
bizonyosan így van. A' ki illy tanításokat tesz, kénytelen kerülni a* 
megpirítatást. 

Alig várom, édes barátom, azon Leveledet, a' mellyben velem 
tudatni méltóztatol, mint méné véghez a' Szabolcsi Restauratió, 
mellyel én megelégedve épen nem vagyok, 's úgy ál(^jon-meg engem 
Zebaoth Jehova, hogy nem Vay Ábrahám miatt. Nem szeretem a' 
Nemzet' jusainak elnyomattatását. Pedig úgy candidálni, hogy csak 
az választathassék, a' kit a' Candidáló akar választatni, világos 
elnyomás. Finta brutális heros a mint látom. De én a' brutális 
heroismust is szeretem, miolta a' brutális genialitású Niczky László' 
toasztját tudom, a' mellyel a' Szerencse eggyetlen fijának, Ö Cs. Kir. 
Apóst. Felsége Kamarásának egésségéért ivek, azon hozzá adással, 

Kaxinczy T. levelezése. XVII. 3 



Digitized by VjOOQIC 



34 3819. Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefaek. 1820. 

hogy neki Fő Ispánságot kíván Szabolcsban 300 esztendő múlva. 
Ugyan hogy nem nyeli-el a' föld az illyen Megtisztelteket szegyeitek- 
ben? Engem ott ütött volna meg a' guta. 



Prof. Vályi Nagy Ferencz Jan. lödikén meghala. Jan. 30dikán 
Predikátzió 's Magyar Orátió fog mondatni tiszteletére, Jan. 31dikén 
pedig Prof. Kézy mond neki deák Orátziót az Auditóriumban. Én 
betegeskedéseim miatt temetésén meg nem jelenhetek, de levelem 
által bizonyossá tettem özvegyét, két fiját 's eggy lyányát, kik 
rettenetes szegénységre jutottak ezen halál által, hogy féije 's atyjok 
nekem meg nem holt. Ide zárom szeretetre méltó hitvese' levelét * ; 
lássd melly szép toumure van első soraiban, pedig a' levelet nem 
csak a' f^dalom tg kifakadásában is irta, hanem oUyankor ís^ midőn 
Thalie leányom és Nevelője a' ház előtt megállottak, hogy, estve 
lévén, sietve jöhessenek haza. Homérja felől ezen levélből fogod 
látni, a' mtt tudni óhajtasz. 

Meghala Zoltán Pál is, a' Kácsándiné híve, Jan. ödikén, 
Sennyei pedig 7dikén. Holnap után fogjuk felolvasni az Újhelyi 
Gyűlésben Testamentomát. 20,000.t hagya félig a' szegényeknek, 
félig a' bolondoknak. Barátom, 8ok embernek van jusa legátumára ! 

Ha könyveid megérkeztek, méltóztassál a' Görög Anthologiával 
eggyütt a' Heyne Virgiljének legelső Kötetét, és azt, a' melyben a' 
Georgicák utolsó éneke áll, velem közleni. Nagy szükségem van 
mind a' kettőre. \S legalább Virgilt eggy hét alatt visszaküldhetem. 



Mit mondasz Értekezésemre, mellyet a' Tud. Gyűjt. Novemberi 
Kötete felvéve? Szent Miklósy Aloyz őrömmel^ Döbrentei bámulással 
olvasta, az én nem barátom Kulcsár, és Mokri Urak (a' mint ezt 
mástól tudom) felőlem eggy kis figyelemmel szólanak, 's Kulcsár 
csak azolta, de sajnálkozva, [hogy] Gróf Teleki József, a' László 
fija, eggy értelemben van velem. Mind eddig csak ennyit tudok, 
's már az elég volna ; de én Gróf DezsőíTy Józsefnek ítéletét vágyok 
mindenek felett érteni, 's még akkor is az Ezét, a' midőn nem 
javaihatja a' mit csinálok. 

Azolta Horváth József Elek szólala-meg, 's még ezen Értekezé- 
sem látása előtt. Ö a' Nermef nagy részének ítéletével támad-meg. 
Ez igen rendes. Tehát Galilei és Christoph. Columbus rosszat tanítót- 

* Nincs a levél mellett. 



Digitized by VjOOQIC 



3820. Kazinczy — Rumy Károly Györgynek. 1820. 86 

tak, mert egyebet mint a' mit a' Tudósok egyetemben hittek. Ennek 
most felelek, 's egész nyugalomban. 

Élj szerencsésen, édes barátom; fogadd-el 's add-által forró 
köszönetemet a' Méltós. Grófnénak és Comtesse Virginienek mind 
azért a' mit leányomért tesztek. Ne vegyétek tiszteletlenségnek, 
ha valamiben benneteket meg talál bántani a' gyermek. Feleségem 
mindkettőtöket hív tisztelettel tisztel, 's ajánlja magát 's a* gyerme- 
ket kegyességtekbe. 

örökös híved 
Kazinczy Ferencz mpr. 

[Eredetije a M. Tud. Akad. könyvtárában: M. írod. Lev. 4r. 33. sz.] 



3820. 

Kazinczy — Rumy Károly Györgynek. 

Széphalom den 31. Jánner 1820. 
Theuresler, geliebtester, verehrtester Freund, 

Quae schola Zenonis de autoch. praecipit, nugas et deliramenta 
sapiens tum puta. Perferendum, obdurandum. Ubi mala tolerari 
necpieunt, non locus indignis relinquendus, sed causa malorum remo- 
venda.* Cur hoc tibi latiné dicem, intelligis. 

Ihr vorletzter Brief war mir zuwider, Ihr letzter hat mich 
unendlich erfreut. — 

Báron Johann 'Sennyei (ausgesprochen Zsennyei) starb den 
7. Jánner, und den 27sten ward sein Testament, von welchem ích 
im Magy Kurir so viel dem Vaterland versprach, erbrochen und 
vorgelesen. Quanla de spe decidi ! hátten wir auch ausrufen können. 
Er legirte seinem Érben 500.000 fí. in activen Sehuldbriefen, eben 
so viel, vielleicht noch mehr, in Gestütten, Hornvieh, etc, das Testa- 
ment ward durch Familienstolz und Geiz dictirt. Sterben die 'Sehnyeis 
aus (jetzt sind 3 Erwachsene und 2 junge beym Lében) und nimmt 

* Neuerlich hat Herr Prof. Dr. Philosophiae [?] Fries die Autoch. für gewisse 
Fálle vertheidigt. Prof. Krug durchaus hnprobirt. — Prof. Osiander in Göttingen 
schríeb als Arzt über die natürL Autoch. [Az írás kopottsága miatt itt néhány 
szó olvashatatlan.] Tod herbey. — Rumy K. Gy. jegyzete. 

3* 



Digitized by-VjOOQlC 



36 3820. Kazinczy — Ruihy Károly Györgynek. 1820, 

eine 'Sennyei (durch Práfection) den Namen Sennyei nicht an, so 
erbt das Comitat, und disponirt dann wenigstens über 60.000 fi. 
j&hrlich, unterstützt Arme, die Literalur, und nützliche Erfindungen. 
Damit der Erbe nichts verprasselt, so muss er dem Comitat alle 
3 Jahre Rechnung abliefern. Nur die Hálfte der revenüen darf er 
verzehren. Das beste ist, dass er im Comitat lében soll 

Prof. Vályi Nagy Ferencz* starb den 15. Jánner. Den 19teD 
ward er unter Gesang beerdigt ; Prediger Láczai hált ihm heute eine 
Leichenpredigt, Prof. Theol. Dogm. Somosy ungrisehe Parentation. 
Mein Kopf verlrágt keine Kálte; ieh musste sogar in der Congre- 
gation meinen Kopf bald mit meinem Handschuh, bald mit meiner 
Kucsma (liegend, nicht aufgesetzt) vor der Kálte schützen, und so 
erschien ich heute nicht; morgen bey Tagesanbruch fahre ich aber 
ab, und hőre Kézys lateinische Parentation im Auditórium. Vályi 
Nagy hat seine Gesundheit schon durch Homers Übersetzung sehr 
geschwácht. In [!] Septbr. erhielt er die neue Professur, und der 
gewissenhafte Mann strengte sich zu sehr an. Er konnte kaum 
etwas verdauen, und litt an Magenkrámpfen. Er klagte nur, aber 
ich. hielt alles fúr Hypochondrie u. Pedantism. Selbst bettlágerig 
verschob ich seinen Besuch. In [!J December besuchte ihn meine 
Tochler mit ihrem Lehrer, u. sie brachte mir von ihm selbst die 
Nachricht, dass er besser wird. Sein Tod kam mir ganz unerwartet 
Er hinterliess gar kein Vermögen, aber auch keine Schulden. Seine 
arme Wittwe, und seine 8 Kinder, einer Patvarist (er war geborener 
Edelmann), einer studierender Jüngling, und eine vortreffliche Tochter, 
16 Jahr alt, schweben in der grössten Angst. Sein Homer liegt fertig 
(bloss die lliade) [aber noch nicht ausgefeilt].** Seine Polyhynmia 
(Gedichte) *** erwarten die Censur. Ich werde trachten, dass sein 
Sohn sein Biográf werde, es sey denn dass ich dazu aufgefor- 
dert bin. 

Mein Aufsatz im Novemberhefte des Tud. Gy. erwarb mir 
einen Beifall, auf welchen ich wahrlich nicht gerechnet habé. Szent 
Miklósy sehrieb mir der erste. Oyönyörrel olvastam etc. Döbrentei 
bámulással; etc. Superint. Kis mit einer Achtung, als wenn er erst 
jetzt ein Gewicht an mir gefunden hátte, da er über meine Arbeiten 

* Vor Kultsars AngriíT auf die magy. Literatur. — Röslers Urtheil über 
die Tropologie. — Rumy K. Gy. jegyzete. 

♦* A szögletes zárjelben levő szavakat Kazinczy F. áthúzta. 
**♦ Ungrisch, lateinisch u. griechisch. — Kazinczy F. jegyzete. 



Digitized by VjOOQIC 



3820. Den 31. Jáimer 1820. 37 

doch auch bis jetzt mehr fand, als ich selbst darin gefiiiiden hfttte; 
Ungvár Németi Tóth schreibt, sogar Orthologen seyen davon bezau- 
bert und einige seyen auf meine Seite übertreten; Báron Lakos 
schrieb an Kis (nicht an mich) er kröne ynter den Aufsátzen des 
Tud. Gyűjt, för 1819. diese Abhandlung, und ergiesst sich (so wie 
Döbrentei) weit und breit öber das Gewieht u. üb. den Zauber 
(den jugendlichenj des Stils und der Composilion. Wenn das ist, 
so bin ich selbst, der mit diesem Aufsatz am allerwenigsten zufrie- 
den bin. Von der 15. Seite bis 25. flog ich ja mit Atalantas Füssen 
über meinen Gegenstand, weil ich besorgte dass die Redaction den 
Aufsatz láng finden wird, und sie zerstückelt gebe. Ich vergass 
Ihnen den Grafen Joseph Teleky zu nennen, der damit auch zufrie- 
den ist. Sein Vater schrieb an mich ganz im Geiste der Orthologen. 
Ich schrieb ihm zurück: Én a' Mélt. Grófot inkább akarom Birám- 
nak, mint Ellenkezőmnek, u. schickte den Aufsatz ihm zu, mit der 
Bitté, solchen der Redaction zu übergeben. Er that es und schweigt. — 
Da im Dezemberhefte mein edelgesinnter Freund Horváth József Elek, 
wahrscheinlich durch die Transdanubianer aufgefordert, wider mich 
zog, so will ich diesem anlworten, ganz im Ton der Ruhe und 
innigster Achtung, und dann packe ich Verseghys lácherliches System 
an. Diese 3 Abhandlungen sollen dann besonders abgedruckt erschei- 
nen, mit vielen Vergleichungen unserer bestén Scribehten. 

Dem Horváth József Elek schrieb ich schon freundschaftlichst, 
und ich werde ihm meine Antwort noch im MS zusenden. Eben so 
an Verseghy, meinen unedlen Gegner. Erst dann wird mein Aufsatz 
gedruckt. Ich konnte mich nicht enthalten dem Horváth J. E. zu 
sagen, sein an mich verschwendeter Weihrauch zeige dem Füredi 
Vida (Takács), 1. dass man lobén und zugleich tadeln (welches mir 
in Himfys Recension zur DupUcitat gemacht wird) kann. 2. Dass 
man gelobt werden kann, selbst wenn man sich selbst nicht bucci- 
nirt, oder bucciniren lásst. 

Ich bin froh und Ihnen sehr verbunden für den übersetzten 
Aufsatz in der Pannónia. Der ungr. Text ist fehlerhaft, u. statt 
borág sleht hier durch die Sünde eines nicht gebeíenen Correclors 
szölU, Áte ist hier a' te. In November habé ich ein Sonett gedich- 
tet, welches mir sehr lieb ist. Hier der Text, und die Übersetzung 
des Grafen Joh. Mailáth, den Sie aber nicht nennen müssen, wenn 
Sie das Sonett vielleicht einsenden sollten, weil ich nicht weiss, ob 
ihm das nicht unangenehm wáre. So.viel ich weiss, hat er sich 



Digitized by VjOOQIC 



). Kazinczy — Rumy Károly Györgynek. 1820. 

noch nirgends, als vor seinem Kalocsaer Codex altér deutscher Lie- 
der genannt: 

A' SAJKA. DER KAHN. 

Csalárd örvények,* vad sziklák között Leicht schwebt mein Lebensnachen seine 

Sajkám lebegve futja vig futását, [Bahn 

'S kaczagja a' bosszús szél *s hab* duzza- Durch Wirbel fórt, durch steíle Klippen bin. 

[nását ** Ob Wogen drílun, ob StUrme ihn umziehn, 

S szirijeit,t mellyekbe olly sokszor üt- Er scherzt im Wetter, das ihn oft um- 

[között [stahn. 

Nőm 's e* kisded csoport az Oldozott' Die Gattin kömt \\] die zarten Kleinen nahn. 
Arczárói csókkal törlik izzadását ; Der sQssen Küsse weicht der Stime GlOhn, 

Lantom, szelíden zengve a* sziv* hab- Am Mást verschlungen Myrth und Harfe 

[zását, [blühn, 

Az árboczon fOgg, myrtusai között. Das Segél tönet, gleich dem ziehnden 

[Schwan. 

Éj, köd tt borítják utamat megint ; In trübes Dunkel hOllt mein Pfad sich wie- 

De rám amott . eggy szép csillag te- [der, 

[kint, £ín schöner Stern blickt liebend auf mich 
'S szent hittel tölti-bé a' csüggedt szí- [nieder, 

vet. Aus seinen Strahlen naht ein heilger 

Glaube. 

Elő, Elő ! bár mik rettentsenek ! Hinan, hinan, ich bébe keinem Dráuen ! 

Bajában nem hagyják az Istenek KronionlásstdemUnglücknicbtzumRaube 

A' szeretőt, a' Lantost, és a Hívet DenLiebenden,denSángerunddenTreuen, 



Ungvár Németi Tóth theilt mir ein griechisches Sonett mit, 
welches er zur Probe gedichtet hat, ohne zu wissen, dass in der 
Sprache der Hellénen solche schon lange her gedichtet werden. 

átVOV TO TCBVŰ'og Tfjg JtJfitJTQOg tjv 

^OXwVy oXíúXtv /; TtQHva xai^Uy 
Avaaaovöav Szenet' rtjv Ttaid^ eaw^affj^ 
^^ vfiVfjaev }j fifjTfjQ TfÁ9iv, Y/híjp. 

* E szó fölé Rumy K. Gy. ezt írta : Wirbel. 
*♦ Trotzen. 

t Klippen. 
tt Nebel. — - Rumy K. Gy. jegyzetei. 



Digitized by VjOOQIC 



8820. Den 81. Jánner 1820. 89 

"^OStjyog ev axovia Xaiiitu 6 ilf/;v, 
Tok; S" aXytovaiv %v x^!^^^^ ^QV 
Baxxog (pegUy KvTtgig re xala ScoQa, 

Beovg rov oX^ov Sovvai eari Sbivov, 
Moi d^eXTiig dgxeiy laoi S^eX:ng av piuvoVy 
H XQ^^ S^avSgi oX^ita rvxot. 

Tpjg SuvoTtjTog iXnig Ǥ ccwrog, 
KccQTíog TO xQ^^^^^ ^^ rvxovti TíQCDTogy 
Ti^ap 5' Bxovaiv avvpjv oc 0boi* 
Gar lieblich; und der Schluss mir sehr lieb! sehr lieb! 

Grillparzer ist nicht mein Mann. Sein Campo Vaccino hat 
viele Schönheiten. Aber wie láppisch der Schluss! — So was mag 
in einem Epigramm an seiner Stelle seyn. Witziinge bey uns erzáhien 
sich: Eggy czigány a' feszület előtt imádkozott; 's a' kereszt rádőlt 
's összetörte. A' Plébánus hozzá ment, meggyóntatta, 's azt kívánta, 
hogy csókolja meg a' keresztet. A' czigány nem akarta, azt állítván 
hogy most is a' + a' baja. Hiszen ez nem bánt, monda a' Plébánus. 
<Nőjjön meg csak! ez a' kicsiny is oUyan lesz, mint az a' nagyi* 
Hat eine so edle, emste Dichtung Platz für so eine niedrige 
Geschichte? — 

Wie viel hátte ich Ihnen, mein geliebtester, edlester Freund, 
noch zu sagen! und ich habé keine Zeit. Gáste störten mich mit 
ihrem unseligen Geschwátz. — Pethe bedaure ich, dass er trotz 
seines Verlustes an Geld nichts mehr liest u. schreibt. Meine Erdélyi 
Levelek sind bey Ladisl. Teleki, das achtemal umgearbeitet. Hátte 
ich es voraussehen können, ich hátte die Féder nicht angesetzt 
Wer kann allém [!] recht machen! — Lassen Sie sich sagen, dass 
die Vorsicht endUch einmal für mich — nein für meine Kinder 
sorgt. Der von uns geliebte, uns nicht liebende Brúder meiner Frau 
zwingt mich zum Theilungsprocess vor der Eperjeser Tafel. Ich bin 
im 61-sten Jahr, und meine Frau erhielt nach ihrem Vater bis 
jetzt nichts. Der Process láuft schon, u. sogar die Advocaten des 
Bruders sagen, dass wir triumphiren müssen, Er meint qui tempus 
habét, vitám habét. — Der Grossvater Sophies verkaufte allé Avitica, 
um die Hálfte des sehr reichen Dominium Ónod zu erkaufen. Er 
hinterliess 2 Söhne u. eine Tochter, die Obergespannin von Máramaros 



Digitized by VjOOQIC 



40 3821. Kazinczy — Rumy Károly Györgynek. 1820. 

(Andrási István), dann eine vermáhlte Baronne Henniger aus Bőhmen. 
Der junge Henniger fíihrte Process ad revindicandam partém quar- 
tum Domini Sávoly in [!] Nógráder Com. und hat ihn gewonnen. 
Davon gehört der 9-te Theil jetzt meiner Frau, und naeh dem 
Absterben ihrer verheurateten, aber kinderlosen Schwester der 6-te. 
Doch wann komme ích ad possessorium ? und ich muss Geld schaffen 
um meine ráta zu erhalten. A' kisded csoport meines Sonetts (das 
Volk der Kleinen) muss lében. Sie stellen sich vor, wie schwer mir 
durch den Druck der Zeit dieses Lében geworden ist. 

Ich schicke Ihnen meine philolog. Abhandlungen wenn alles 
fertig ist. Der Eingang des schon abgedruckten Aufsatzes, wo ich 
von Zrínyi, Gyöngyösi, Haller, Ráday, Teleki sprach, kann fúr den 
Ersch'schen Zweck dienlich seyn. Ich umarme Sie mit allén Gefuhlen 
der innigsten Freundschaft. 

WoUten Sie mir nicht den ganzen Pack meiner Briefe an Sie 
zum excerpiren leiben? Ich lese sie mit den Ihrigen zusammen. 
Da kann in der Correspondenz manches seyn, was besser ausgearbei- 
tet, und von Ihnen übersehen, gedruckt werden könnte. Ich bitté 
Sie sehr darum. 

[Eredetije a M. Tud. Akad. könyvtárában: M. írod. Lev. 4r. 115. sz.] 



3821. 

Kazinczy — Rumy Károly Györgynek. 

Széphalom den 1. Febr. 1820. 

Die Éhre die dem Professor Vályi-Nagy widerfuhr ward noch 
keinem Professor in Patak seit den 289 Jahren dass es schon steht, 
zu Theil. Trotz des ungünstigen Wetters des 19. Jánner ward seine 
Leiche an den Armen seiner Collegén, 12 ungrisch und schwartz 
gekleideten, Sábel-umgürteten Zuhörern des Prof. Kövy, und anderer 
Studenten in den entfernten Friedhof hinausgetragen. Den 30ten Jánn. 
(Sonntag) hielt ihm Láczay Freund u. Professor eine Leichenpredigt. 
Text aus dem Evangehum: Bizony ez az ember igaz vala. Und 
Nagy war dies so sehr, dass der Prediger nichts mehr zu sagen 
nöthig hatte. Nun stand Prof. Theol. Dogm. Johann Somosy auf, 
und hielt eine Rede in ungr. Sprache, die excellent war. In dieser 
Hess er den Gestorbenen von seinen vornehmen Wohlthatern Abschied 



Digitized by VjOOQIC 



8821. Den 1. Febr. 1820. ál 

nehmen, und knüpfle mich, (wie ich von Kézy hőre; denn ich war 
nicht dabey) durch eine rhetorische geistvolle tournüre als ein láncz- 
szem* halb zu seine Gönner, halb zu seíne nach mir genannten 
Freunde. Weg, weg von mir jeden Weihrauch; ich fühle mein 
Nichts wenn man mich erhebt; packt man aber meine Selbstliebe 
dadurch an, dass man mich als den Freund von Outen und Ver- 
dienstvoUen schildert, so bin ich stoh, mehr als mancher Kammer- 
herr über seine Kammerschlüssel, welches doch viel gesagt ist. — 
Die Kirche, sagt man, zerschmolz in Thranen. 

Nach Mittag hielt Prof. Kézy eine Rede, Romanum sonaos, in 
dem voUgestopften Auditórium. Auch Kézy flocht mich in seine 
Rede ein, und bloss mich. Er schilderle Nagy als den Mann, den 
kein Schmutz befleckt hatte, und bey Gott, Nagy war ohne Flecken. 
Hypochondrie, Pedantismus und eine kleine literárische Elteikéit sind 
nur die folie, die nöthig war, seine Verdienste zu erheben. Keinen 
getreuem, edleren, nachsichtsvoUem Gatten, Vater, Freund kann man 
sich nicht denken. Er hatte oft keinen Helfer, und wo es noth war 
half er mit Geld, Trost, Rath und That immer und wenn er betteln 
musste. In seinem Amt bis zur Scruptdositat unermüdet. Er hinter- 
liess eine bloss ungrisch sprechende Witwe, die noch mehr werth 
ist als er es war, zwey hoíTnungsvolle Söhne und eine nicht eben 
schöne Tochter, die ganz die Mutter seyn wird. Nagy liess es wenige 
wissen, selbst mich nicht iinmer, was er glaubt und nicht glaubt; 
er sagte mir, er habé von Hottinger in Zürich gelernt : ein Prediger 
oder Professor muss in seinem Studirzimmer mehr wissen und 
weniger glauben als auf der [!] Catheder. Er war grav; nie kam 
aus seinem Mund eine trivialitat. Habén wir ihn geneckt, so stand 
er auf, lachte über die Schelmerey, hob den Zeigefinger auf, drohte 
uns lachend: no! no! — Gelehrte intriguen hat er nie gespielt; 
Hass war seiner Seele zuwider. — In seiner Krankheit jetzt besuchte 
ihn einer seiner gewes. jetzt schon verheur. Schüler. Dieser fiel vor 
ihm nieder, küsste ihm die Hand, und dankte ihm für seine Ret- 
tung. Die Iliade ist fást ganz purisirt. AUes ist da, und voUkom- 
men fertig und ausgefeilt. Nichts darf darán geándert werden, nicht 
einmal die Orthographie. Polyhymnia hat viel gute und nicht gute 
Gedichte. Die Witwe hat nichts, ist ohne Haus, ohne Pension, und 
1200 fl. Schulden. 

♦ E szó fölé Rumy ezt irta: Kettenring. 



Digitized by VjOOQIC 



42 3822. Gr. Majláth János. XX[1820.] 

Czövek István Prof. der Theol. zu Losoncz, einst Senior in 
Patak, dann Acyunct bey Kultsár in Pesth, wo er sich wegen véne- 
rischer Infection lange zu curiren hatte, ward kürzlich catholisch. 

Kézy erbot sich Vorlesungen über Homer, Somosi in der exeg. 
Theol. íur Nagy zu gebén, gratis, damit die Witwe den Gehalt ihres 
Mannes ziehen kann. Eine Apothekerin schickte ihr das Conto von 
110 fl. zum Geschenk. 

[Eredetbe a M. Tud. Akad. könyvtárában: M. írod. Lev. 4r. 115. sz.] 



3822. 
Gr. Majláth János — Kazinczynak. 

Nagy-ügrócz am 1/2. XX* 

Ihre beiden Briefe vom 3. und 10. des v. M. fand ich gestern 
bei meiner Rückkehr von meinen Mednyánszki hier, freundlicher 
kont ich nicht wilkommen geheissen werden. Was Sie ihm, naralich 
Mednyánszki wünschen, werd' ich ihm schreiben, er wird ihres 
Grusses und ihrer Theilnahme sich sehr freuen, ich hoffe zu Gott, 
seine Kinder werden dem Land nicht Ursache gebén zu bedauern, 
dass Er meine Ágnes geheiratet hat. 

Und nun muss ich Ihnen sagen, dass ich seit lange her nichts 
gelesen habé, was mir so viel innereres Vergnügen gewáhrte, als ihr 
Aufsatz contra Verseghi. Das ist etwas überaus gediegenes, es ist 
unmögHch, dass ein unparteyischer, oder ein Gegner den blos 
vemunftgründe bestimmen und nicht leidenschaft, nicht augenblick- 
lich zu Ihnen übertrete, das ganze ist so klar, so richtig argumentirt, 
so konsequent durchgeführt ! Und dabei Uesst es sich so gut, zieht 
so an; es ist das Evangélium der Neológén, oder eigentlich der 
Korán der da bekehrt, und die Ungláubigen tödet. Sie habén ihren 
Freunden viel Freudé gemacht und den Triumph der guten Sache 
entschieden. 

Was Sie über meine Obersetzung ihres Sonettes sagen, ist 
theils zu gütig, theils sehr treffend; ich werde mich bestreben die 
zweite quadrine nach ihrer Andeutung ein zu richten. Es ist mir 
sehr lieb, dass Sie in der llen Terzine den Sánger dem Künstler 

* IL Febr. 1820. — Kazinczy F. jegyzete. 



Digitized by VjOOQIC 



3822. Am 1/2. XX[1820.} 4S 

vorziehen, ich hátte es auch gethan, meinte aber das genericum 
Kunstler sey ihnen lieber. Die Worte, die ich in der ersten Terzine 
für überflüssig hielt, sind unterstrichen. 

Köd, éj, borítják utamat megint, 

De rám amott eggy szép csillag tekint, 

s szent hittel tölti bé a' csüggedt szívet. 

Bei megint habé ich Unrecht, dem amott habén Sie selbst 
das UrtheiI gesprochen, ich bin nicht ünger genug um zu wissen, 
ob das bé da sein muss, ich glaube aber ja, da Sie es so finden. 

Dass Eugens Handschrift Sie erfreut ist mir sehr lieb, ein Fac 
ámile stechen zu lassen, würde ich aber nicht rathen, einmal giebt 
es mehrere seiner Handschriften, und dan, zu was soUen randglossen 
veranlasst werden, die jezige Zeit (ich rede wie ein altér Herr) ist 
nicht von der Art, das was aus freien Gemttt geschieht, eben so 
einfach zu nehmen, es würde bestimt gedeutet und gedeutelt werden, 
und zu was das? 

Für Tóth Lászlós herliche ode danke ich Ihnen recht von 
herzen, es ist eine treffliche gediegene Arbeit, es ist mir zwar 
sehr schmeichelhaft, dass Sie mich zur übersetzung derselben 
auffordern, aber die Aufgabe ist schwierig. Dass Sie mich dadurch 
mit ihm in verbindung bringen wollen, erkenne ich dankbar, so bin 
ich ihnen für ihre gehaltvoUe vorarbeit zur Übersetzung verbunden. 
Wenn ich die Ode vieleicht nicht zu meiner Befriedigung übersetze 
und alsó nicht absende, werde ich ihm doch bestimt über seine 
Ode schreiben, nicht als ob ich meinte, dass ihn das besonders 
freuen oder er Werth darauf legén solte, aber was in Ungern 
schreibt, solte sich kennen, und náher stehen vires unitae crescunt. 

Mit einer wahren Sehnsucht erwarte ich ihre Erdélyi Levelek, 
leider aber wird dies aber noch lange wahren, den es hat ja noch 
nicht einmal der Druck begonnen, und jezt wil noch einer das 
Manuscript revidieren, wie Sie schreiben. 

Sisak [!] soU und muss den Agatokles übersezen, Italisch, Franző- 
sisch, Dánisch existiert er schon, sollen wir ihn nicht auch habén? 

Mein Schwager Mednyánszki wird ihnen mein neuestes (Jeistes- 
kind auf der DiUgence nach Kaschau zu senden, nehmen Sie es 
gütig auf, und schreiben Sie mir, wie Sie es finden. 

In Hormayrs Taschenbuch ist der historische Kalender, Nádasdi, 
Burg Árva, und Trentschin von Mednyánszky; Die Legenden und 



Digitized by VjOOQIC 



U 3822. Gr. M^jláth János. XX[i820.] 

Kupfererkláningen von Hormayr, so auch die Zierotiii(?) und 
Purgstall, die Berzeviczis sind wahrscheinlich von Gregor Berzeviczy 
selbst. Ich bin in meinen Aufsátzen unterschrieben, Janus pannonius 
ist von Franz Teleki, die übrigen Mitarbeiter werden sie nicht 
interessieren. 

Dieser Winter mit seiner beispiellosen Slrenge, wir hatten 
22 Grad, mag wohl mit ürsache an ihren[!] Übelbefinden sein, 
ich hoffe, dass das Frülyahr Sie all dieser Plagen enthebt, Freuen 
wird mieh's wen ich gut prophezeie, 

lm Taschenbuch Aglaja slehn zwei meiner Gedichte, die sehr 
gnádig aufgenommen wurden, ich lege sie hier bei, um doch poetisch 
ZQ danken für Tóth Lásziós Ode, und bitté um ihr ürtheil. Lében 
Sie wohl, so wohl als ich es wünsche und lieben Sie mich wie 
bis izt. 

Ihr unwandelbarer Johann Gráf Mailáth. 



DESS ARMEN VATERHAUS. 

ELn Armer schreitet durch die Nacht 
Und sucht ein Haus, wo Mi tieid wacht, 
Er Bchreitet emsig für und für, 
Doch ach! er kömt an kelne Thür. 

Und kehr ich nicht bei Fremden ein, 
Werd* ich bei meinem Vater sein, 
Der hat ein Haus, das ist gar gross, 
Herbergt drin manchen Leidgenoss. 

Das ist gar ^undersam erbaut 
Wer an mit frommen Sinn es schaut, 
Dem wird zum dulden neuer Mut 
Und still wird das bewegte Blut. 

Es hat des Vaters milde Hand 
Ein Zeit darüber ausgespant 
Hat's hlau und goldig ausgeschmükt 
Dass es im tiefsten Leid entzükt. 

Und drinen ist ein Kámmerlein 
Das ist so still und kühl und klein 
AVer in die Kammer ein kan ziehn 
Den wird der Kummer ewig fliehn. 



Digitized by VjOOQIC 



3822. Am 1/2. XX[1820]. 45 

Er hört, was draussen wandelt, nicht, 
Vemimt nicht, was da draussen spricht, 
Hm deckt bald Schnee bald Blumen zu 
IJiid Niemand stöhret seine Buh. 

Sieht Sonnen nur und Sternenglanz, 
Air ánderes vergisst er ganz, 
Die stille Kammer ist das Grab, 
Vater! ruf micb bald hinab. 

Da schlief der műdé Wandrer ein, 
Ein goldner Tíaum zog bei ihm ein, 
Und bei dem náchsten Morgenroth 
Fand man den armen Filger tod. 

DER ABENDSTERN. 

Ich schied von Ibr, es stand in tiefer Bláue 
Der Liebe Stern, in stiller goldner Pracht, 
8ie spracb : rein wie der Stern, der jezt erwacbt, 
Ist meine Liebe, die icb stets dir weihe. 

Wen dieser Stern dir fem von mir erscbeinet, 
Bringt dir sein Leuchten meinen Liebesgruss, 
In seinen Stralen nabet mir dein Kuss, 
So sind im Lichte liebend wir vereinet. 

Uns trennet jezt der Erde finstres Walten, 
lm Himmel bleibt für unsre Liebe E.aum, 
Sie wird sich, endet dieses Lebens Traum, 
In jenen [!] Stern beseligend entfalten. 



VERGÖTTERUNGSGLANZ. 

Im Bomengestráuch Flohen die Zaubersylpbiden ; 

Blühte mein Veilchen, Doch welkte der Kranz nicht, 

Wespen umsumten Scbmücket den Nektarkelch 

Meine Narcisse Olympischen Gasten 

Bie ich zu ehrenden Heut noch in Ganymed's Hand. 

Kranzen Magyarien Meine Freudé, ist 

Bir flocht, dein treuer Sohn, Meines Jahrhunderts Stolz. 
Den Stachel schmerzt u, die Domen ! 

Auf meinen Blumen Vielen ist schönes gering 

Zephirgewiegt sonst^ Beüt * es nicht Nutzen ^ auch 

' Eredetileg: Trdgt volt írva. 
• Eredetileg : VoHheil volt írva. 



Digitized by VjOOQIC 



46 



3822. Gr. Majláth János. XX[1820.] 



Wer seinem düs terén 
Herbst, Früchte sammeln wil' 
Achtet der Blumen nicht. 
Doch wen die Charis liebt, 
Duldet er süssen Schmerz 
Psyches im Herzen auch, 
Hofft ewige Jugend. 
Lebend im Feuer 
der Liebe, wie fliegt er 
Von Blume zu Blume 
Dass Freudé er biethe 
Den ewigen Gtöttern. 

Attikas Fiaidén 
Ich bin sie durchwandert, 
Stand an den Grábern 
Auf heilíger Erde 
Am verglommnen Vesuv. 
DasB ich die herben 
Blátter der Eiche, 
Dass ich die grünenden 
Zweige des Weines, 
Yermáhlt der süsshauchenden 
Cyprus ambraduft 
Den holdén olimpischen 
Göttern weihe, 
Ein würdig Gedenk mein. 

Es neigten die Götter 

Sich meinem Streben ; 

Auf schnellen Fittigen 

Flog ich empor, hoch 

Wo die unsterbliche [kranzt 

Mit Glanz den Farnass om- 

Stets wuchs, nie schwand die 

Ob ich die Stralen [Kraft. 

Der Sonne gewohnt auch; 

Schauder' ich, fluche nicht 

Den Wolken der Heimat, 

AVas der Gerechte 

Gewint, sein ist es, 

Bettelt um Éhre nicht. 

Neider und Spott 

Mehren im Euhm nur. 

So stralet am hellsten 

Der Diamant Nachts. 



Die Lenden Tatra*s 

HüUt dunkler Nebel. 

Tiefe Nacht heulen 

Aus der Felskluft des Berges 

Hundert Eulen 

Aber am Gipfel 

Pranget der Vogel 

Zeus, Glanzmeer umwallt 

Des Starken Auge 

Zücket im Lichtstrahl nicht. 

Kehrt sich die Sonne auch ab 

Fernen Geschlechten 

Segen zu spenden 

Erlischt die heilige 

Fackel doch nicht. 

Du trifst sie wider [!], 

Nimst göttlichen Glanz von ihr, 

Wandle nur mutig 

Ewiges Feuer 

Mit heiligen Handen 

Wie Prometheus hütend. 

Wen in die Kreise 

Der Götter die Muse 

Erhob, ist selig. 

Selig den Olimpisches 

Licht mit dem Áther 

Der Weisheit umflossen. 

Den Aar überfliegt 

Seine Phantasie. 

Steigt er zur Erde 

Naht Freudé den Menschen, 
Hebt er sich wider? es folgt 
Zum Himmel ihr Dank ihm. 

Lohn ist der Sterblichen 
Endliches Streben. 
Die müden Hánde 
Sind werth im Schoose 
Heiliger Freundschaft 
In süsser Freudé zu ruhn. 
Lohn muss der That sein 
Die das Gesez gebar 
Und die der Erde Sohn 
Nur durch Vertrag thut. 
Aber die Götter 



Digitized by VjOOQIC 



3822. Am 1/2. XX[1820.] 47 

Brauchen des Lohnes nicht, Éhre die Ihnen 

Der Liebe Wort richtet sie Verwandten Sterbliohen. 

Kein Gesez kennen sie, Wer ist ihnen der höchste Gott? 

Eins, nuTj das Heüige [?] Der Einigkeit Geist ist^s, 

Dass es des Himmels Folge dem Gk>tte. 

Segen spende. 

Nicht immer preiset 

Erstickender Dürre Jubelnd der Sieg uns. 

Folget der Siegen, Liebe ist Liebe. 

Ob du bittest, ob nicht. Sie herrscht in den Tiefen 

Erwart ihn vom Himmel ; TJnserer Herzen, 

lm zürnenden Donner Glánzet ihr Glanz 

Stralt eines Gottes Hand Manchmal auch nicht. 

Die Blume der Wiese Wie die Perle nicht glánzt 

Die dein Fuss tritt lm Abgrund des Meeres. 

Die bewundemswerten Wem himlische Kraft ward, 

TJnzahligen Blitze des Himmels Schaue die Mehrheit nicht, 

— Zwei Binge in himmlischer Oft ist das Grosse, 

Sind oben gewoben, [Ketté — Das Edle verschieden 

Hundert Farren 

Vaterland, Vaterland! Pluto zum Opfer, 

Ehr' deine Götter, Dem Helikon diesen Kranz. 

Sie sehen, mein verehrter Freund, dass ihre Wünsche mir Befehl 
sind, wen [!] die Übersetzung ihren Erwartungen nicht entspricht, 
so liegt die Ursache wenigst [!] nicht im Mangel des Fleisses von 
meiner Seite. Warum ich raich nicht an die strenge Form des 
Originals gehalten? weil die Sprache desselben zu gedrangt ist, als 
dass eine in der Form getreue Nachbildung anders als steif hátte 
ausfallen können. Die voriiegende Form ist die von Göthe erfundene, 
ich glaube nicht den Geist des Gedichtes verlezt zu habén. Die 
unterslrichenen Stellen sind die, bei denen ich nicht weis [!], ob ich 
Tóth Lászlós Sinn errathen. das (?) bei der 3ten unterstrichenen 
Stelle bezieht sich auf die interpunktion .• ist diese richtig? Bei 
der übersezung habé ich die wahre Herlichkeit dieses Gedichtes 
entdeckt und recht genossen. Dieser Tóth László ist ein schönes 
Talent, ich schreibe ihm Morgen u. schicke ihm die Übersezung 
so unvoUendet und mangelhaft sie auch ist. Ich habé ein Projekt 
mit dieser Ode. Die Wiener Zeitschrift hat einen Preis ausgesezt 
fiir das beste Lyrische Gedicht. Ich wil dis [!] einsenden (wen es 
Tóth László recht ist), wen dan demselben Gedicht der Preis zuer- 
kannt wird, wie dis sehr wahrscheinlich ist, so rüke ich mit dem 
Bekentnis aus, dass es aus dem Ungrischen übersezt ist Das gábe 



Digitized by VjOOQIC 



46 3822. Gr. Majláth János. XX[1820.] 

Lerm [!]. Aber hiezu wáre nothwendig dass es Tóth László bis zur 
Preisvertheilung nicht druken liesse. 

Die Obersetzung ungrischer auserlesner Gedichte werde ich 
wahrscheinlich diesen Sommer enden, aber ich möchte so viel 
möglich von jeden Dichter, der drin erscheint, in Prosa erwáhnung 
thun wie Mathisson, Haug, Rastman in ihren Anthologien. Das 

ganze wáre z. B. Virág geboren wohnt . . . . Amt, wen 

er eins hat Oder Orczi geboren .... gestorben .... ich 

bitté Sie alsó mir über folgende Dichter Auskunft zu gebén: 
Kazinczi, Kisfaludi, Virág, Berzsenyi, Vérségi, Daika. Spáter kommen 
schon weitere áhnliche Bitten. 

Kölesei hat einen oder zwei Gesange der Ilias übersezt, und 
über die massen schön, wáren die nicht auf irgend eine Weise zu 
bekommen ? Hat er die Fortsetzung wirkUch ganz aufgegeben? 
Was geschieht mit der Obersetzung des Vályi Nagy Ferentz ? wird 
sie nicht hald gedrückt? 

Über Tóth László's Ode hab' ich noch eins vergessen: 

Was ist die ambraduftende Cypruss ? ich bin zu wenig Botaniker 
um es zu wissen. 

In Ihrem Sonett habé ich den 1. Vers der 2t. 4ne so geándert: 
Die Gattin führ, die Kleinen ich ihm [!] Kahn. Es ist aber noch 
nicht das, was im ungrischen. 

Zum Schluss: Ich habé beslimte und gute mich selbst betref- 
fende Gründe Sie zu bitten Eugens Handschrift nicht nachstechen 
zu lassen. 

Für einen Aschermittwoch ist die Obersetzung einer solchen 
Ode, und ein Brief an einen Freund des guten genug, auch drangt 
die Nacht, alsó gute Nacht. Tráumen Sie von mir. Ihr Mailáth. 

P. S. Wen Sie in der Obersetzung etwas geándert habén 
wollen, so bitt' ich Sie instándig mir es zu schreiben, ich werde 
ihnen dafür recht verbunden sein. 

[Eredetije a M. Tud. Akad. könyvtárában : M. írod. Lev. ir, 29. sz.] 



Digitized by VjOOQIC 



3823. Kazinczy — Cserey Miklósnak. 1820. 49 

3823. 

Kazinozy — Cserey Miklósnak. 

Hasonlíthatatlan férjfi, 
kedves barátom, 

Farkas írja, hogy Te neheztelsz leveleidnek válasz nélkül 
hagyása miatt reám. Én ugyan-ezt panaszolhatom ellened. Meg nem 
tadám magamnak magyarázni, honnan jöhet hogy eggyszerre elhall- 
gatál, mint Erdélyben némellyek mások ; 's elhallgatásodat nem 
egyedül azért sajnáltam, mert szereteted kevélységem volt, hanem 
azért is, mert Te vagy az, a' kinek leveleiből, az elsőn kezdve az 
utolsóig, mindég tanultam, 's sokszor oUyakat tanultam, a' miket 
senkitől mástól nem tanúihattam volna. Örvendek tehát neheztelé- 
sednek, mert az elhitet, hogy most is szeretsz, és hogy csak azért 
nem írtál, mert leveleim hozzád el nem jutottak. Légy bizonyos 
változhatatlan tiszteletem felől. A' hol új meg i\j okok vannak a' 
tisztelésre, ott a' szeretet soha meg nem változhatik. 

Erdélyi Leveleim által estek a' Pataki Plebánus és Kir. Censor' 
rostáján. A' nagy tudományú 's szép lelkű férjfi keveset törle-ki, de 
oUyakat, a' miket nem örömest hagyok-ki. Fájt i^eki hogy Bocskait 
nagy Fejedelemnek mondottam 's eggyüvé fogtam Bátori Istvánnal 
és Bethlen Gáborral, 's azt írta a' lap' szélére, hogy az rebellis 
volt és erkölcstelen. Bethlen Gábor felől azt akarja elmondatni 
velem, hogy Magyar Királynak választatott per rebelles. Isten 
neki! legyen a' mit akar. Volt légyen Bocskai, a' minek nevezni 
akarják, annyi bizonyos, hogy Fejedélem volt, és nem tunya^ 's 
Erdély a' maga sok Fejedelmei köztt csak kettőt nevezhet hozzá 
méltót. A' többiről itt is, a' Rumi Scriptores Rer. Hung. III. kötete 
előtt elmondám ítéletemet, mellyet szeretném tudni, ha javallhatsz e. 
Rákóczy Első és Második György teve valamit, de nem sokat, kárt 
pedig iszonyút. Kezemben az eggyiknek parancsolatja a' Secretáriu- 
sához Patayhoz, dátum nélkül, (az Originálhól írtam-le magam) 's 
az is azt mutatja, hogy magát akarta boldogítani, nem ügyét. 
A' második Ferencz volt legméltóbb szerencsés lenni e' házból, 's ő 
volt a' legszerencsétlenebb. Az atyja szalmatüzQ ember volt, elrontva 
boldogtalan anyja 's Papnevelője által. 

Tacitusból én csak Agricolát fordítottam. 'S minthogy én azt 
látnám Nyelvünk' boldogítására a' legsikeresebb szernek, ha sokan 

^ Kasinczy P. levelezése. XVII. ■* 



Digitized by VjOOQIC 



50 3823. Kazinczy — Cserey Miklósnak. 1820. 

ugyan-azon eggy Munkát fordítanák: minekelőtte Agricolat néked 
megküldöm, legalább eggyik darabjában, mert utolsó kézzel kidol- 
gozva nincs, szeretném, ha Te adnál Taeitusból eggy textust, hogy 
azt fordítsam, 's Neked küldjem-meg. Cselekedd azt, kedves bará- 
tom, 's várd parancsolatod' kész teljesítését. 

Most Sallustomat készítem valaha nyomtatás alá, mellyen 20 
észt. olta dolgozom tollal; mert 1795. fogságomban fogtam hozzá, 
hol tintám nem volt. Reménylem ez a' Munkám legalább azt fogja 
bizonyítani, hogy Sallustot ismertem, 's szépségeit legtitkosbb voná- 
siban érzettem. A' mi Fordítóinknak 's Olvasóinknak maniájok az, 
hogy mindenben csak azt kérdik, ha jól van e ez vagy amaz 
magyarul mondva. Fordításaink tehát oUyanok mint a' fran- 
cziáké ; az pedig irgalmatlanul rossz. Nem csak a dolgot, hanem 
az egész szint kell a' jó fordításban általhozni. Nálok Sallust úgy 
szól mmt Cicero, 's Cicero mint Sallust; ez pedig csak nem jól 
van így. Én azért fogom egyszerre kiereszteni Sallustot és Qceró- 
nak Catilinariájit, Milóját, Ligariusát, Dejotarusát, 's talán még eggy 
két más Beszédét, 's a' Scipio' álmát. Ciceróban magyarságom, 
a' mondott ok miatt, szabadabb lesz, Sallustra sok ember azt 
fogja mondani hogy nem érti, bár magyarul van. 

A' mit Te csinálsz a' M, Társaság felállítása körűi, örök fényt 
von nevetekre: de semmi sem inkább mint az, hogy kinek kinek 
szabadságát tisztelitek. Nálunk is régen álmodoznak eggy ilyen felöl, 
de azon czéllal, hogy Eggységet hozzanak-bé, még pedig az o 
^ggységeket ; még pedig erőszakkal; még pedig auctoritate publica, 
's Verseghy világosan megmondá, hogy az írókat kényszeríteni kell, 
hogy az ÉSZnek engedjenek — 's ez az ész a' VERSEGHY esze. 
Az Isten megzavará a' Bábel' építőjinek nyelveiket, 's a' Bábelből 
semmi sem leve. — Én elejétől fogva ellene szegeztem magamat, 
ellene dolgoztam ezen Eggységnek; mihi potior visa est semper 
periculosa libertás, quam quietum servitium (ezt mondja Sallustnál 
Lepidus). El akarának némítani, eltölték a' világot hamis hírekkel, 
's végre Füredi Vida rám okádá egész epéjét. A' Füredi Vida név 
költött név; stílusa minden ravaszkodás és lepel mellett tudatja ki 
írta azt az Értekezést. A' Tud. Gyűjt, tavalyi XII. Kötetében Hor- 
váth József Elek ismét elmondá a' mit a' Nemzetnek nagy része 
mond. — Füredi Vidának feleltem a' Novemberi Kötetben, 's gon- 
dolnám ezután hallgatni fog: most a' Horváth József Elek vádjaira 
fogok, 's Értekezésemet még vagy 8 más Értekezéssel toldom-ki. 



Digitized by VjOOQIC 



. Febr. éd. 1820. 51 



Addig szólunk, még felvilágosodik a' mit most sokan nem látnak. 
Nem magunknak kell győzni, hanem az ügynek. 

Erdélyi Leveleimet most Gróf Teleki László olvassa. Nyolczad- 
szor dolgozám újra, arra vigyázván, hogy a' kik felöl meleg tiszte- 
lettel szólok, ne hántathassanak meleg magasztalásom miatt, *s a' 
dolgozás most sokkal jobb. Kérnélek alázatosan, írd-meg nekem 
1. miért neveztetnek taxalis helyeJcneJc nálatok a' Kir. és más 
Városok ? miért pagus privüegiatus Oláhfálva ? 's melly munkában 
kaphatnám-meg a' Mágnások' Laístromát, kikkel Erdély tele van; 
's melly famíliák a' Regalisták? 'S bár a' Gubernium* pecsétjét, 
ostyára minél tisztábban lenyomva, nekem megküldhetnéd, hogy 
rézbe metszethessem. 

Sokszori tudakozódásim után sem tudhatom, melly titulust ád 
a' Gubernium a' Fő Ispánoknak, hozz^ok küldött Intimátumokban 
elöl in compellatione, és a' contextusban, 's ha te nekem eggy 
magyarul írt rövid Intimatumot egészen leíratnál, nagyon leköteleznél. 
^ hogy van az, hogy a' Gubernium néha magyarul ír, néha deákul ? 

Mélt. Kenderesi Urat tiszteld nevemben, *s jelentsd, hogy 
Prof. Vályi Nagy Ferenez megholt Január 15 d. in asthenia perfec- 
tissima. A' munkásság ölte-meg, és Homér. Az Iliásnak csak kevés 
Énekei nincsenek letisztázva; a' Munka égészen megvan, 's a' for- 
dító kezét folyvást tuc^a olvasni a' Másoló. Az özvegy nem von 
pensiót, háza birtoka nincs; két fija 's eggy eladó lyánya maradt, 
megterhelve adóssággal, noha szűkön élt. Alamizsnát venni keser- 
ves : de lUását és Polyhynmiáját ki kellene adni 's az exemplárokat 
az árváknak adni ingyen. Tégy lépéseket ezeránt Te is, nemes 
lelkű barátom. 

A' mi kedves barátunk 's neked rokonod Farkas, a' mint 
hallom, Kolozsvártt tölti a' farsangot. Köszöntsd, 's kérd, hogy 
mátka gyűrű nélkül ne téijen Krasznára. A' Méltós. Grófné kezeit 
úgy is mint tiszteletre méltó, úgy is mint igen szép Asszonynak, 
<ísókolom, magadat ölellek a' tiszteletnek minden érzéseivel. Szép- 
halom Febr. 4d. 1820. alázatos szolgád 

Kazinczy Ferenez mpr. 

Mint vagy a' nemes lelkű Czirákival? Mint tetszett neked az 
én Mailáthom? Ez nagy tudományú, nagy elkészűlésű, 's higyj 
nekem, igen nemes lelkű ember. Holmire a' mit hallok, nincs gon- 
dom. Az Ungr. Miscellenben eggy dolgozása van Berzeviczy ellen, 

4» 



Digitized by VjOOQIC 



52 



3824. Kazinczy — Szabó Jánosnak. 1820. 



ki annak az Értekezésnek is Auctora, melly az Első Füzetben 
legelői áll. Az pedig minden jó ember javallását érdemli Olvassd-meg 
ezen Miseelleket, ^s hozassd-meg ha nem ismered. 

A' mit én írtam Berzeviczy kedves barátom ellen, az rám 
fergeteget vont. Maga (ugyan csak az Ungr. Miscellben) mérgesen 
felel. Nemtelen azt vetni szemére (úgymond) hogy a' Locumtenen- 
tiale Consiliumnál 8 esztendeig szolgált mint Concipista. — Én ezt 
azért mondám, hogy éreztessem vele, hogy mócya volt, ismerni a' 
dolgokat, mellyekről szól ; ő oda magyarázza, hogy csak Concipista- 
ságig menésénél fogva akarám bántani, 's azt feleU, hogy ö azért 
nem mehete elő mert Josephinns ember volt Tennél e illy vallást? — 
'S a' Josephinus emberek nem mehettek e elő? Báró Prónay 
László Exc. is Josephinus volt, és hány jó más! 

Haragszom, hogy az Ungr. Miseelleket minden Tisztviselő nem 
bírja. Bár sokan olvasnák! 

[Eredetije a M. Tud. Akad. könyvtárában : M. írod. Lev. 4r. 43. sz.] 



3824. 

Kazinczy — Szabó Jánosnak. 

Febr. 4d. 1820. 

Érdemes barátom, azért zárom ide a' Nagy Ferencz Prof. 
halála 's temetése felől szóló híreket, mert képzelem hogy annak 
értése az Urnák kedves lesz addig is, míg ezt az Újságokból fogja 
érteni. Azon a' háznépen segéleni kellene, nem mindentől koldulva^ 
mert az az árvákat megalázza, hanem a' Gazdagoknak nagylelkűsége 
által. Az Iliás fordításának és Polyhymniának kiadását néhány nagy 
birtokú ember magára vállalhatná, 's maradnának az exemplárok 
az Árváknak. Kézy barátunknak Oratióját nem olvastam végig, sőt 
semmit nem egyebet belőle, mint az exordiumot, és azt a' §t, a' 
hol képét festi, 's szerencsés házassága felöl szól. Susanna Oláh 
virgo laetissima . . . e' túrba (!!!) exemit, tudnillik e túrba maroto- 
rum miserandorum. 'S ez a' derék asszony ezt a' dicséretet valóban 
meg is érdemli; ő talán még több asszonynak, mint féije volt 
férjfinak. — Nagy Ferencz valóban derék ember volt, 's nem olly 
pigra bestia mint némelly Tudós, a' ki megkapván hivatalát, nem 
gondol többé a' tudománnyal. Örömest tanúit még beszédből is, 's 



Digitized by VjOOQIC 



3824. Febr. M. 1820. 53 

Kantot inkább ismerte, mint sok Philos. Prof. Vallása nem oUy 
fekete volt mint rahája, 's azt tanulta Hottingertől, hogy a' Papnak 
's Professomak többet kell tudni 's kevesebbet hinni Muséumában 
mint Cathedráján. Őtőle tudom én hogy Kálvin atyánk ezt monda 
nem tudom hol: ütinam vox Trinitatís inter nos nunquam fuisset 
andita. 'S Nagyban volt ugyan epe, de ö ellenségében is tisztelte 
az érdemet. Ungvár Németi Tóth azt hitte, hogy Nagynak is van 
része a' Terhes Tükörében: de azért Nagy magasztalta, csu- 
dálta a' Tóth Pindarusi Ódágát, 's meg nem rettenve mondá-ki 
obtreetátorinak, hogy ezek az Ódák 's némelly Epigrammáji felséges 
productumok. 'S e' részben eggyet érte velem; a' külömbség közt- 
tünk az volt, hogy én világosabban mondom-ki mind kedvező mind 
nem kedvező értelmemet, nem gondolván a' következéssel, 's csak 
azt tekintvén hogy az az Egésznek használ. — 

A' Mélt. Generálist Ujhelyben szerencsém vala látni Január. 
27dikén a' Gyűlésen. Maradok szíves tisztelettel. Várom az ítéletet 
az Erd. Lev. és az Orth. és Neol. felől. 



Sáros-Patakról. Január. 31dikén. 1820. 

A' mi Oskolánk oUy halotti tiszteletet tárta tegnap eggyik 
Tanítójának, a' millyen még azon 289. észt. alatt, a' miolta fenn 
áll, eggynek sem jutott Tisztelendő és Nemes Vályi Nagy Ferencz, 
Exeget. Theologiát, Eggyházi Történeteket 's Görög Literatúrát 
tanító Professor Ürnak életét példátlan munkássága Január, lödikén 
eloltotta; 's társai 's CoUégiumunknak nagy érdemű Vice-Curátora 
Tek. Faji Fáy Ferencz Űr érzették, mivel tartoznak a' kedves 
Megholt eránt. Teste Január. 19dikén csak énekszóval, de részint 
a' Professori Kar, részint tizenkét feketébe-öltözött nemes Ifjak, részint 
a' Megholtnak tanítványai által vitetett-ki, mind a' mellett hogy az 
idő igen kedvetlen volt, a' Héjcze' szomszédjában fekvő temetőbe. 
A' pompás tisztelet tegnap, Január. 30d., adatott-meg, jelen lévén 
már ekkor azon Uraságok, kik a' Séniori számadásnak megtekin- 
tése és a* Censúrák' tartása végett mind a' két Rendből kineveztet- 
tek. Dél előtt a' Hely' Prédikátora 's eggyszersmind Oskolánknak 
Professora T. Láczay József Ür mondott a' Templomban eggy 
szívre-ható Beszédet az EvangyéHomi Századosnak e' szavai szerint : 
Bizony ez az ember igaz vala; 's valakik a' Megholtat ismerték, 
bizonyságok, hogy ezt a' nevezetet teljes értelemben érdemiette. 



Digitized by VjOOQIC 



<&4 3824. Kazinczy — Szabó Jánosnak. 1820. 

Ezután a' Dogmatiqa Theol. Professora T. Somosy János Űr kele-fel 
Oratiojával, -a' Tanítói HivataT fontossága és méltósága felM: 
mellyre ismét azt mondhatjuk, 's azon nagyítás nélkül mellyet a' 
fájdalom szokott hasonló esetekben sugallani, hogy e' kötelességet 
hívebben, buzgóbban Tanító soha sem teljesítette. Dél után a' Meg- 
holtnak legkedvesebb barátja Physic. Professor Tek. Kézy Mózes 
Or a' nagy Auditóriumban mondá-el deák nyelven dolgozott Elógiu- 
mát, mellyet maga Heyne is örömmel magáénak fogott volna vall- 
hatni ; keresett virágok nélkül, igazán Római szépségben. A' három 
Beszéd nyomtatva lesz, 's kötelességnek tartjuk a' Tudományok' 
barátjait előre figyelmesekké tenni megjelenésekre. A* Közönség 
gyönyörűséggel olvasta ennek a' nagy és mély tudományú Elöljá- 
rónknak deák Verseit: azzal fogja ezen dolgozását is. 

Prof. Vályi Nagy Ferencz Ürnak érdemei ismeretesebbek,, 
mint hogy azokról bővebben szólani kellene: de azt kevesebben 
tudhatják, hogy ez a' nem csak tudós és fáradhatatlan, hanem szere- 
tetre is igen méltó férj fiú a' legpéldásabb és a' legszerencsésebb 
férj, a' leghívebb atya, a' leghívebb barát, 's szent feddtelenségű, 
semmi mocsokkal meg nem szennyezett ember volt, 's igazán 
Keresztyén, a' név' felséges értelmében, theoria és praxis által. 
A' mi Tanítóink szűken fizettetnek, 's az ö élete nem oda volt 
erányozva hogy pénzt gyűjtsön, 's háza-népét jó karban hagyja, 's 
így bővségben, sőt csak gondok nélkül is, épen nem élt; és még is 
soha sem szóUtotta-meg úgy szűkölködő, hogy vele erszényét meg- 
osztani kész nem volt volna, ha azt kölcsönnel kellé is boldogí- 
tani ; tanácsával, fáradságával pedig legterhesbb 's legsietöbb foglala- 
tosságai köztt is segélette ; 's ámbár Tanítói hivatala neki ritkán 
engede ürességet, sok betegek, sok guta által megsulytottak neki 
köszönik egésségeknek, életeknek visszatérését. 'S hány tanítványa 
vallja, hogy ha az ifjúság' legveszedelmesebb megtévedéseiben ő 
nem volt volna vezére, barátja, atyja, örökre elvesztette volna 
magát. Ezt vállá halála előtt kevéssel eggy férjfiú is, ki Patakot 
néhány észt. előtt hagyta-el, 's most bejött, a' hív Tanítót megláto- 
gatta, előtte térdre esett, 's sírva csókolta kezeit. 

Hitvese Nemes Oláh Susánna Asszony, 's fijai Ferencz. és 
József, az már Patvarián eggykori tanítványánál, Tek. Aszalay 
Sámuel Ürnál, Eperjesen, ez még Oskolánkban, 's leánya Johanna, 
mély fájdalmaik köztt enyhülést találnak annak szemlélésében, 
hogy az ő Kedveseket az Oskola és annak Elöljáróji 's közönsége- 



Digitized by VjOOQIC 



•3825. Kazinczy — Gr. Dessewfiy Józsefnek. 1820. 55 

sen minden Jók, kesergik. Biographi^át fija Ferencz fogja adni 
atyjának tulajdon kezével tett Jegyzései után. Munkai közztil a' 
nyomtatást leginkább Polyhymnia (Magyar, Deák, Görög nyelven 
irt Versei) váija, és az lliásy hejcameterekben fordítva. A' Megholt- 
nak világos akaratja szerint mind ezeknek nem szabad másként 
nyomtattatni, mint a' hogy [a] Polyhymniát tulajdon kezével tisz- 
tán leírva, az Iliást pedig idegen kézzel, de gondos megtekintés 
után, már csak nem egészen lemásolva hagyá, 's illő hogy akaratja 
tiszteltessék. Mindöszve ezek négy Kötetet tehetnek. Bár Nagyjaink 
segéleni méltóztatnának a' Kiadást, és az ezután semmi fizetést 
nem vonó Özvegyet 's terhekkel hátra-hagyott háza-népét. Schiller- 
nek terhekkel hagyott gyermekeit még Erdélyből is segélte Wesse- 
lényi ; mert a' ki egész életét másoknak szentelte, ritkán hagy 
birtokot, 's számot tarthat a' Jók' köszönetére. 



Dolgoztam ezt a' Tudom. Gyűjtemény' számára 

én Kazinczy Ferencz mpr. 
Széphalom Febr. 2d. 1820. 

[Eredetye a M. Tud. Akad. könyvtárában : M. írod. Lev. 4r. 27. sz.]. 



3825. 

Kazinczy — Gr. Dessewfly Józsefnek. 

Széphalom Febr 5d. 1820.^ 

Tisztelt kedves barátom ! 

Engedd hogy arról szólhassak legelébb, a* mivel szivem leg- 
inkább van eltelve. Vályi Nagy Ferencz Ür Septemberben a' Huma- 
niorum Professorságból Exegetica TheoL, Egyházi Történetek s 
Görög Literatóra tanítására állítatott. Az Iliász' fordítása, mellyen 
1813 olta 1817ig dolgozott, egészen elgyengítette volt egésségét. 
Most új tárgyak' tanítására állítatván, éjjelét nappalát tanúlásbaa 
töltötte, 's már Octóberben elbetegedett. Január. 15d. megholt. 
Magam az őszi nedves és hideg időben nem örömest teszem-ki 



> T, Kazintzy Fer. ür levele. Jött Kassára, Febr. 13ikán 1820. — Dűlházy 
M. jegyzete. 



Digitized by VjOOQIC 



56 



3825. Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. 1820. 



egésségemet 's életemet a' veszélynek, 's kisebbnek képzelvén baját 
mint kellett volna, 's látván hogy felesége nem szólít meglátogatá- 
sokra, sem Prof. Kézy Űr nem jelenti baját halálosnak; addig 
halásztam az általmenetelt, míg halála híre által őszverázkódtatám. 
Decemberben gyermekeim Nevelője 's Thalie lyányom azt a' hírt 
hozák, hogy már vissza kezd térni egéssége. tgy nem láttam szük- 
ségesnek, hogy hozzá fáradjak. 

A jó emberek halálakor a' gyűlölség is megszűnik, melly a' 
Tudósok' kaiját nagyon szokta háborgatni; ez történt az én kedves 
barátommal is. A' Professori Kar, az iQúság, az egész Patak, 's a' 
szomszéd helyek úgy vették a' hírt, mint ha eggy jó Fejedelem 
dőlt volna ki. Az idő Jan. 19kén igen kedvetlen volt, 's a' temető 
távol van a' Collégíumtól; és még is a' koporsót a' Professori kar, 
12 gyászba öltözött nemes IQak, 's tanítványai vitték a' sírig. 
Ekkor csak ének szóval. 

Jan. 30dikán, Vasárnap, a' CoUegium V. Curátora Fáy Ferencz, 
és a' Seniori számadás megtekintése 's a' fél esztendei Censúrák' 
tartása végett felgyülekezett Világi és Papi Nagyok előtt, a Temp- 
lomban tartatott a' Megholt halotti-tisztelete. A' Hely' Papja, ki 
eggyszersmind Prof., Láczay József, Predikátziót tárta az Evan- 
gyehomnak e' szavairól: Bizony ez az ember igaz voU. Utána a' 
Dogm. Theol. Professora Somosy János úr tárta eggy Orátiói, 
A tanttói hivataV fontossága és méltósága felölj 's a' Templom 
eltölt zokogással. 

Délután Prof Kézy Ür monda eggy deák Elógiumot, mellyet 
Heyne is magáénak ismerhetett volna. 

Mind Somosy, mind Kézy elhangzaták nevemet, mint Te, 
imádott ember, a' Diétán. Nékem a' csíkos pántlika 's a' kamarás 
kolcs és rojt nem azért nem kell, mert meg nem kaphatom: de 
midőn a' Jók azt bizonyítják, hogy szeretnek, már akkor én vagyok 
a' legkevélyebb, dicsőséget leginkább szomjúzó, halandó. 

Midőn az én szegény barátom megholt, Kézy mingyárt sza- 
ladt, tudakozni, ha az özvegynek van e pénze. Azt kapta feleletül, 
Ijogy 2 fntjánál nincsen többje. Kézynek annyija sem volt; de azért 
szerze kölcsön 10 fiatot még akkor nap. 

Más nap a' Patikáriusné (a' Pataki) küldé által 110 fiitnyi 
Contóját, de — ajándékban. 

(Tulsiczky és az Orosz Pap önmagoktól megvonaták neki a' 
harangot.) 



Digitized by VjOOQIC 



8825. Febr. 5cL 1820. 67 

Az Asszonynak nincs háza, nincs birtoka, nincs fizetése, 's 
két fija van és eggy eladó leánya, nem szép, de jó. — Az Iliás, 
az első soron kezdve az utolsóig, megvan tuligdon kezével dol- 
gozva, 's nagy része le van tisztázva nyomtatás alá. Maradtak azon 
kivűl tulajdon kezével leírva igen tisztán eggy Kötet Magyar, deák, 
görög Versei is, mellyek nyomtatásban tehetnek két Kötetet. — 
Adóssága a' szerencsétlen árváknak 1200 ft teszen. Erdélybe is. 
Gróf Teleki Józsefnek is (a' László fijának) írtam, írtam az Üjság- 
írónak 's a' Tud. Gyqjt.-nek, hogy ezeket a' Munkákat Nagyjaink- 
nak ki kellene adni, s az özvegynek ajándékozni minden exemplá- 
rokot Midőn Schiller adósságokkal elterhelve megholt, még Wesse- 
lényi is játszodtatta darabjait, 's a' mi begyűlt, az árváknak küldé. 

Kézy a' Görög Literatúrát, Somosy az Exegezist akaiják taní- 
tani 3 esztendeig ingyen, de úgy, hogy a' fizetés az özvegynél 
maradjon az alatt. 

Barátom, ne higyjük, hogy az emberi nem egészen elfajult. 
Még vágynak lelkek. 

Jan. 7dikén 'Sennyei meghala. 27dben Gyűlés tartatott Testa- 
mentomának felbontása 's elolvasása végett. 500,000t adóssági leve- 
lekben, 500,000t 's még többet, eggynek a' Sennyei fiúk közzűl 
hagya, de oUy rendeléssel, hogy ez a* kamatoknak felét költhesse, 
a' másik fele mindég Capitalisokká tétessék. Kihalván a férjfi ág, 
a' leány 'Sennyei lesz az örökös, de csak úgy, ha 'Sennyei nevet 
vészen magára. Ha ezek is kihalnak, Zemplény az örökös, 's akkor 
esztendőnként legalább 60,000 fttal parancsol. Eggy rész a' szegé- 
nyeknek, eggy rész a' Literaturának, eggy rész a' hasznos dolgok 
találójinak fog kiosztogattatni. Legjobb az, hogy az örökösnek tisz- 
tévé tétetett Zemplényben lakni. Minden 3dik esztendőben számolni 
tartozik a' Megyének. Ha ezt nem tenné, a' Megye érdemesbb 
Zsennyeinek [!] adja a' birtokot. 

Aristokratismus és fösvénység tétetek a' rendelést. 

Külömben a' haldokló 'Sennyei felől rendes Anecdotok beszél- 
tetnek. 

A' Leleszi Praemonstratensisek közzűl eggy László nevű meg- 
látogatá, 's emlékezteté, hogy adassa-fel magának az utolsó Kenetet. 
'Sennyei gondolkozóba esett, ha azt kelljen e tennie; végre meg- 
szólalt: Vegyen hát az Ür széket a' fejelemhez, 's lásson dolgá- 
hoz. A' Pap azt felelte, hogy Ő Isten szolgája; azért térdepeljen-le, 



Digitized by VjOOQIC 



58 3825. Kazinczy ~ 6r. DessewíTy Józsefnek. 1820. 

's mondjon-el nem tudom mit. 'Sémiyei kifakadt: Ebadtát, ha az 
Úr Isten' szolgája, én Isten fija vagyok, 's az utolsó Kenet elmarada. 

Az Imregi Minoriták Guárdiánja meglátogatá ; Bizony, ha gon- 
doltam volna, hogy Nagysád illy beteg, misével megterhelve jöttem 
volna. 'Sennyei nem felelt. — De ha hazaérek, mingyárt mondatok 
tizenkettőt a' Nagyságod egéssége visszatéréséért. — Ha az az Űr 
Miséje oUy sikeres, felele 'Sennyei, eggy is d o s z t i g elég ; ha pedig 
kettőt mond, a' Maradékom is hasznát veszi. — Nem adott a' 
Papnak semmit. 

A' Testamentoma e' szókon kezdődik: Az örök Isten' nevé- 
ben. — Kitörlötte a' formularéból a' mit Fiseálisa írt volt a' szokás 
szerint oda. 

Ungvár Németi Tóth nekem eggy görög Sonettet külde. Azt 
akará látni, hogy a' régi Nyelv mint jön-ki az új formában. 
Néhány sorát első olvasásra értettem: de némelly sorát még a' 
Lexikon' segédjével sem értem, vagy mivel igen gyenge görög vagyok, 
vagy mivel az írást igen nehezen lehet olvasni. Ide teszem azt 
azon kéréssel, hogy méltóztassál közleni Nevelőddel, 's kérni, hogy 
fordítsa prózába. 

EAni2 KJl XPEIJ. 

jíIvov ró TTSv&og Ti^g AfjfÁÍjvQog tjv 
[stb. mint a 3820. számú levélben, de részben ékjelezve]. 

Kivált a' végezet excellens. Mutatta Bécsben, hol Medicinát 
tanul, némelly Görögöknek, 's azok bizonyossá tették, hogy nekik 
rég olta vannak Sonettjeik. 

Nekem talán semmi dolgozásom nem talála nyilvánabb java- 
lást, mint Festeticshez írt Epistolám, és azon Értekezésem, mellyet 
a' Tud. Gyüjtem. a' Novemberi fűzetben veve-feí, 's így alig ha 
magam nem vagyok az, a' ki vele legkevésbbé elégedhetem-meg. 
Az eleje jó talán : de a' hátulsóbb felén kitetszik, hogy siettem, 
attól félvén, hogy a' Redactio hosszúnak fogja találni, 's nem eggy- 
szerre adja, hanem darabonként. Szent Miklósy volt az első, a' ki 
ítéletét megírta, azután Döbrentei, tovább Superint. Kis, hogy máso- 
kat elhallgassak. Gróf Teleki József, a' László' fija, eggy értelemben 
van velem; atyja bizonyosan nem lesz, mert épen ő az, a' ki az 
érthetetlenséget és anarchiát leginkább emlegeti. Ungvár Németi 



Digitized by VjOOQIC 



- .8826. Febr. 5d. 1820. 69 

Tóth írja, hogy Bécsben, ' még a' kik ügyemnek ellenségei is, 
ja vallva oltasták^ sokan pedig felemre tértek. Minél mélyebben 
ismeri valaki a' Classicusokat, annál kevésbbé idegen a' Neologis- 
musoktól. A' Decemberi Kötetben eggy kedves barátom által támad- 
tata-meg Túladmia. Ennek már megírtam, hogy felelni fogok. Ren- 
desek azok a' vádak, hogy a' szabad Nemzet törvényeit taposom, 
hogy erővel tolok rá holmit erre a' szabad Nemzetre. Feleletem 
ismét nyugalom' hangján lesz írva, 's minekelőtte lenyomtattatok,, 
közleni fogom ellenkezőmmel. 

E' holnapban Sallustot fogom dolgozni utolsó kézzel. Más 
meg lesz e vele elégedve, nagyon kétlem: de én magam megleszek,, 
's ha nem tetszik a' Publicumnak, maradjon ez a' magam öröme. — 
De SaUustot eggyszerre bocsátom-ki Ciceróval, hogy a' járatlan 
Olvasó érthesse, miért kellé a' kettőt nem eggyaránt dolgozni. 



Lyányom íija, hogy Ö Nagysága a' Méltós. Grófné elcsudálko- 
zjrtt azon kérdésedre, ha való e, hogy gyermekeid Comoediát ját- 
szani készülnek, és hogy Comtesse Virginie sajnállotta, hogy Te 
megfosztatál a' meglepetés örömétől. Másszor Genie íija-meg, hogy 
a' dolog titok, mellyet minthogy nem írt, én nem tudhattam. 
Jelentsd alázatos tiszteletemet a' Méltós. Grófnénak, 's monc^ad,. 
mennyire sajnálom örömeinek megcsonkítását. Vígasztalhatatlan vol- 
nék, ha vádolhatnám magamat: de ezt meg sem álmodhatám. Bár 
én léphetnék-be akkor, midőn a' Játék már adatik: de karom^ 
mellynek fájdalma ma sem kisebb mint Novemberben volt, ezt meg 
nem engedik. Csak hogy a' szerencsétlenség a' balt érte, nem a"^ 
jobbat, hogy írhassak, melly ha haszontalan is, nekem örök örö- 
möm. A' legfelsőbb forgó (csuklyó) kapta a' sérelmet. Ezután nem 
merek tüzes lovon lovaglani, hol mind a' két karomra van szük- 
ség; tüzetlenen lovaglani pedig nem öröm. 

Édes barátom, én azt hiszem, hogy alig fogok rá ismerni a^ 
lyányomra, midőn majd vissza hozatom: annyi életet kap a' Te 
házadnál, a' Méltós. Grófné látásában, hallásában, és Comtesse 
Virginiet tévén példányává. Szívének, erkölcseinek, elméjének tiszta- 
sága felől felelek: életnek híjával volt, 's ezt Neked fogja velem 
eggyütt köszönhetni, ö a' szárny (Flügel, fortepiano) miatt Kassán 
fog múlatni, mert a' leczkét félbe hagyatnom vele vétek volna. 
A' tánczban is nagy előmenetelt fog, úgy tartom, tenni. Ha haza 
jön, a' Magyar dolgozásokban fogom gyakorlani, 's excerpállatok 



Digitized by VjOOQIC 



60 3826. Kazinczy — Dúlházy Mihálynak. 1820. 

vele. Ítéletem szerint az a' legjobb mód a' tanulásra. Még elég idqe 
van. Külömben arra készítem, hogy eggy második Splényi Manczi 
lehessen, az az, Nevelője árván maradt féíjfi és leány testvéreinek. 
Érzeni fogja ő, érzeni fogják testvérei, ^jótéted következéseit, 's 
midőn ezt mondom, megköszöntem kegyességedet. 

Ide zárom a' Prof. Rumy levelének végét, elébe tévén, a* mi 
hozzá tartozik, magát a' levelet azért nem küldhetem, mert abban 
olly dolgok állanak, a^ mit ő nem akar tudatni senkivel mással. 

Élj szerenesésen. Árassza az ég rád minden áldásait, minden 
•örömeit. örök tisztelőd: 

Kazinczy Ferenez mpr. 

Rumy' leveléből 

Grillparzer verfasste fiir die Aglaja, einem Taschenbuch 1820. 
^in Gedicht: Campo Vaccino betitelt. Die Censur liess den Drack 
desselben zu. Das Taschenbuch war fertig, und die Exemplare 
lagen beym Buchbinder, als Pilat, Secretár des Ministers MettemiQh 
und Herausgeber des Oesterreich. Beobachters, das Gedicht von 
-Grillparzer, als höchst anstöszig und ketzerisch, denuncirte. Es musste 
aus den fertigen Exemplaren herausgerissen werden, und es war 
mit Füssen zerstampft. Auch ist dem Dichter im Allerhöchst 
Nahmen die Indignation des Monarchen intimirt worden. 

Videatur adnexum.* De ezt és a' Rumy levelét ne közöld 
mással, Rumy miatt, 's a' Rumy levelét küldd vissza. 

[Eredetije a M. Tud. Akad. könyvtárában : M. írod. Lev. 4r. 33. sz.] 



3826. 

Kazinczy — Dúlházy Mihálynak, 

Bizodalmas Drága Jó Uram Secretárius Űr, 
érdemes barátom, 

Az a' dicséret, a' mellyel az Ür szól leányom felől, nagyon 
kedves volt eggy gyermekét nagyon szerető atyának ; Zseninek 
minden érdeme eddig az, hogy a' természettől jó elmét (Gemüth) 
kapott. Én soha sem igyekeztem azon, hogy ideje előtt tudjon 
sokat, 's e' részben nem csak elébb nem áll mint kell: de hátrább 
is áll mint kell. Az olvasással, dolgozással e' csorbáját ki fogja 

* Hiányzik a levél mellől. 



Digitized by VjOOQIC 



3826. Febr. 5d. 1820. 61 

pólolhalni : az elrae az, a' mi mind asszonyban, mind féíjfiban, 's 
kivált az asszonyban, a' legjobb. A' Méltós. Grófné szemei előtt, a*^ 
szeretetre-méltó Virginie társaságában, a' Méltós. Grófot hallván 
néha, a' gyermek abban fog előmenni, a miben nagyon hátra van. 
Szótalan és nyájasságokat, elmésségeket mondani nem szerető. 
Pedig az férjfiban is, annyival inkább asszonyban, nagyon szük- 
séges tulajdon. Engedje-meg az Űr, hogy kérésemet ismét tehessem ; 
méltóztassék megszólítani, valamikor Nagyságok vagy Comtesse 
Virginie 's testvérei eránt el találja magát felejteni. Knaut Ur és az 
Asszony valóban azok, a' kiknek az Ür festi. Ha oUy jóknak nem 
ismernénk mind kettőjöket, most Zseni nem volna Kassán. így úgy 
van ott, mintha az én szemeim előtt volna. 

Az Úr' dolgozása bizonyosan meg fog jelenni a' Tud. Gyűjte- 
ményben, de annyi a' dolgozás kezeik között, hogy nem csuda ha 
az újak elkésnek. Superintendens Szilágyinak életét én épen eszten- 
deje hogy dolgoztam 's nekik leküldöttem, 's az mmd a' mellett 
hogy igen interesszáns, még is nyomtatatlan. Trattnert és a' Redac- 
tort Thájsz Urat ismét fogom kérni az Űrének [!] kiadása eránt, hiszen 
ülyet ők magok kívántak minden Megyéből. 

A Xbr. 22dikén postára tett levelet, igen is, vettem. 

Az én karom úgy van ma is, a' hogy November olta van. 
Félek, hogy többet lóra nem fogok ülhetni, 's tüzes lovat nem kor- 
mányozhatni. Tetszettem magamnak abban, hogy 60 esztendős 
koromban is csudájára futottak, mit csinálok eggy tüzes csődör 
hátán. E' gyönyörűségemtől is megfoszta az idő 's eggy nevetséges 
inkább mint szerencsétlen történet. 

Vályi Nagynak halála, temetése, 's árváji felől a' Mélt. Gróf- 
hoz írt levelemben fogja venni az Űr a' hírt. Űgy a' Sennyei testa- 
mentoma felől. 

A SzereMcsi Plebánus Criticáját nem óhajtom látni. Nem szere- 
tem a' Nyelv mathematikusokat, mert a' Nyelv nem Mathesis. 

Ajánlom magamat is, de kivált gyermekemet az Űrnak becses 
barátságába' s maradok 

Az Umak Secretárius Urnák alázatos szolgája 

Széphalom Febr. 5d. 1820. Kazinczy Ferencz mpr.^ 

[Eredetye a M. Tud. Akad. könyvtárában: M. írod. Lev. ér. 5. sz.] 



> Dúlházy M. jegyzete : T, Kazintzy Ferentz Ur levele. Jött Széphalom- 
nü Kassára Febr. 12ikén 1820. 



Digitized by VjOOQIC 



e2 3827. Gr. DeróewJDfy József. 1820. 

3827. 
Gr. Dessewffy József — Kazinczynak. 

Kassárul, Február, löikén. 1820. 
Drága édes kedves Feréntzem! 

Be rég' nem írtam neked ? ! — Menyi szíves leveleidre tartozom 
felelettel?! — Henyének mondhatnál, de nem az vagyok. Tsipkedő 
pertzenként fogy vénülő életem, most a' betegeskedés, majd ismét 
az atyai bajok és gondok ragadják el rágva tőUem; — így vesz- 
tegeti részeletenkint pénzét a' tékozló, míg elszegényedik. — Még 
a' pénz dolgában is gazdagabb vagyok, mint az időben, és alig lelek 
olykor olykor egynehány pillantatokat, melylyeket a' barátság' kebelé- 
ben, és könyvetskéim' társaságában, békével, búfeledve tölthessek. 
De fére a' terhelő gondolatokkal! 

Leányod gyönyörű egy alak. Nem a' bátorság kilobbanásait 
kell benne mérsékleni, hanem inkább bátorítani szerénységét. — - 
Minap, ártatlanul, titok eláriílóvá levél. Egy komédiával akartak 
meglepni 49ik születési napomra. Felfedted a' titkot. Feleségem reád 
«gy kevéssé neheztelt, de én vígasztalám; bizonyossá tévén, hogy 
mindenkor még jobban szerettem a' szép reményeket, mint a' meg- 
lepetést. Telylyes szívéből bocsát meg néked Laurám. 

A' Szaboltsi választó szék' hisztóri^a, melylyet anynyira vágyd 
tudni, rövideden a következendő: 

«Kilentz esztendeje nem volt választó-gyűlésünk, elhatalmaza 
«hát a' Magiszrátusi sartziga. Kállay Miklós soha sem prézeskede 
^a' szédriákon, tsupán a' Kantzelláriával és a' helytartó-tanátstsal 
«tartotta fel magának a' levelezést, és azt is többnyire tsak in 
«publico-politicis : az volt fő politikája, hogy semmiféle urbáriomi 
<per vagy panasz ne vitessék fel a' helytartó-tanátshoz; egyébaránt 
<a' nagy urat méltósággal jádszotta a gyűléseken kivül ; de a' 
^gyűlésekben néha nagyon fennhangon szóUa a' státusokkal ; hivatala 
<utolsó esztendeiben, az alatta lévő társ-magisztrátushoz is, melylyel 
«vitzeispánsága' kezdetekor nagyobb mértékben testvérkédé; hozzá 
«járált mindezekhez, hogy olykor indúlatoskoda ; volt sógor aszszo- 
«nyával és több esztendei mátkájával, kinek szívét mással váltotta 
«fel, egy fa házért öszsze is vésze, és így az elkeseredett .szívű 
^fortélyos aszszonyt tetézett boszszúra ingerié; — azt is igen rósz 



Digitized by VjOOQIC 



8827. Február. l^Mn. 1820. 63 

«néven vevék néki, hogy adminisztrátor akart lenni, 's midőn nem 
«16n, az új adminisztrátor eránt eleinte magát úgy viselte, hogy 
^megtetszenék rajta titkos kívánsága' el nem sülése' fájdalma. — 
^legközelebbről meghasonla a' státusokkal egy kápolna és egy patika 
<felett; végtére elvénült a' sok harsolódások között ez a' nagyon 
<:nemes szívű ember, és a' szélütés kezd'te el rajta boszszúját, minek- 
♦előtte még azt a' Vármegye bevégezte voba. Ö tehát a' státusz' 
^kedvességét elvesztette egész nemzetségével eggyütt. Akármit beszél- 
tjének a' Szabollsiak, kormányra termett fia, Kristóf, nem buta, 
<nem tudatlan. Egy két hiba, melylyen tanálunk, semmi. Parva 
«sapientia regitur mundus. ö, már tsak azért is részesült a' státusok' 
4catytya ellen való haragjában, mert még Splényi Fő Ispántól Szolga- 
<bírónak surrogáltata ; ő is tehát még az ütközet előtt elvolt temetve. 

«Dé'siről tudod : hogy ő vitte az egész Vármegye terhét. Alkal- 
<masint olvasta, és rágódott in adhortatione Ciceronis ad Quintum 
«fratrem. 

«Vajit esméred, neki nem elég valamit elérni, hanem erőnek 
<erejével akar. Néki a' Sz. írásból e' szavak tetszenek leginkább: 
<et violenti rapiunt illud.> Ha szép aszszony lennék, nem mernék 
<vele magam lenni szemköz't. ö sok bort, sok pénzt, sok vakmerő- 
«séget hozott forgásba ; még apját is lehozta, a' ki, hogy tekintetével 
«fiának használjon, egy részét a' terminusnak is. Pesten ehnulasztotta. 
<Az adminisztrátor azért nem kandidálta, mert, valamenyi előkellőbb 
<Földes úr félt hatalmaskodó és fenyegetődző lelkétől, vágyásitól, 
^kevélységétől, és mivel több alkalmatosságokban kimutatott fogyat- 
€kozó igasság érzése senkinek se látszatott szolgáhii zálogul; — 
<de ő ezekkel nem gondolt, minden önn' szeretetet felháboríta, fére 
<téve minden kímélléseket, hátunk gerintzére és nyakunkra hágva 
<akart felfelé lépni — Dé siék iránt még a' háládatosságot is tapodta, — 
<a' személyes voksolás' segedelme mellett, megakarta mutatni, hogy 
♦tsupán a' bor is tehet Vitze Ispánt; — hogy nem kell a' hatal- 
<masabbak' kezeit barátságosan rázogatni, szorítgatni, mikor kitelik 
«az embertől a' szegényebbek' szomjúhozó gégéi' áztatása. 

«Pálfy, a' Debretzeni Kerűletbeli Táblabíró, igen okos, igen 
«derék ember. Lehetett volna Vitze Ispány, ha akart volna; de 
<némelylyek mátkájától, Kállay Pistánétól féltek, ő pedig nem látszott 
♦szerelmét Szabolts vármegyének feláldozni akarni ; azon kivűl minek 
♦hagyott volna el tartós hivatalt mulandóért? kivált, minekutánna 
«az Adminisztrátor jó eleve nem eszközlötte-ki számára, hogy rangját, 



Digitized by VjOOQIC 



64 3827. Gr. Dessewffy József. 1820. 

«mint Aszszeszszor megtartsa, és így könynyebben mehessen fel a' 
«Királyi Táblához. 

«A' régi nemzetségO és hatalmas Ibrányi Antalt az önn' 
«bizodalmatlanság, a' nyugalmas élet' szeretete, és talán a' fösvény- 
«ség is elidegenítette minden áldozat télelektől; «moderatio ejus 
cignaviae nomen túlit, neque exercuit fortitudinem, nisi in renuendo. — 
«Semsey Lajos a' restaurátzióra sem jött, — a' finom eszű Soós 
« János szint' úgy nem; — így tehát: Molnár űrön kívül, még 
«Gentsyt és Bai Konziliárius urat lehetett volna kandidálni Első 
<Y. Ispánnak, 's akkor a' vótumok szélyelmentek, és könynyen meg- 
«történhetett volna, hogy Molnár kapja el a' petsétet. 

«Ezen kömyülállásokban meggondolván az Adminisztrátor, hogy 
cDé'si Mihály 40 esztendeig szolgál a' vármegyének, — hogy az 
cAdminisztrátzió' terhét eddig is ő vitte, — hogy azt senki nem 
«esméri és nem esmérheti jobban, — hogy egy ly Adminisztrátornak, 
«egy valamenynyire meghasonlott vármegyében tapasztalt' első V. 
«Ispánra van szüksége ; azt ítélvén azon kívül dikaszteriomi helyhez- 
etetése szerint, hogy a' vármegye dolgai' folytatását is dikaszteriomi 
«lábra lehessen vagy kellessen ütni a' mostani kömyülállásokban ; — 
«úgy hitte, hogy a' Reformátusok, tsak az ő Felekezetekbül lehessen 
«első V. ispány, keveset fognak azzal gondolni, ki légyen az, és 
«hogy Dé'sinek református vágytársai is könynyen meg fognának 
«engesztelődni, a' kandidátzióbul való kihagyattatások felett ; — nem 
<véve hát szorossan a' törvény' óhajtását, mely azt kívánta volna: 
«ut nobiles bene possessionati fiant V. comites* — Hihető, Tatzitusz' 
«szavait alkalmaztatta Dé'si Mihályra: <Curtius RuíTus mihi ex se 
«natus videtur.» 

«Könynyen hiszem, hogy egy más nézése is volt, az tudniillik: 
«hogy a' penna és petsét ne lehessen egy Famíliánál vagy egy 
^vallásnál; — végtére, hogy a zúgolódva buzgó Reformátusokat, ha 
«árúlkodni találnának, azzal letorkolhassa: <íme egygyetlen egy 
«Reformátust kandidáltam Első V. ispánnak, és még is minden sze- 
rmélyes gyűlölség mellett őt választották.* — Nékem mind ebben, 
«akármit beszéljenek, legkissebb részem sem volt ; — de nem volt 
<nehéz minden embernek gondolatjait általlátni; — én tehát tsak 
«mint szemlélkedő magyarázom és beszéllem elő a' történeteket 
«Az Adminisztrátor nem szorult tanátsomra, és én nem bátorkodtam 
«volna azt rá tolni. Az igaz, hogy Dé'sit betsűlöm, és szívesebben 
«emlékezem a' vármegyének 40 esztendőt olta tett szolgalatjaira, 



Digitized by VjOOQIC 



3827. Február. 15ikőn. 1820. 65 

€mint arra az egynehány igasságtalanságra, melylyet erántam, külön 
ckülön, nem egyenes tekintetekbül, elkövetett. — Én soha sem 
€tadtam személyességemet a' köz dolgok közzé vegyíteni, és ha 
«Vay Ábrist, minden előkellöbbekkel egygyütt nem kívántam V. 
€ispánnak, az nem azért volt, mert önn' szeretetemet és igasságomat 
csértette — ezt igen könynyen megbotsátottam volna néki, hanem 
cmivel egész a' nevetséges makatstságig oltalmazta olylyan vétkes 
ctselekedetét, melybül egyenesen kitetsze, hogy nem tartja szoros 
♦kötelességnek az ált' vett, vagy magára ált' ruházott kötéseknek 
«pontos betöltését, azt az insociale printzípiomot vitatván szüntelen : 
«amaz megtörte szavát irántam, és így én is a' magamét más iránt 
♦megtörhetem.* — Isten mentsen meg az ekkép' gondolkozó vagy 
«érzö bírótól! Azt monc^ja Rousseau: «Les fautes et méme les 
♦erimes sönt pardonnables, mais pas leurs principes* ; szülheti a' 
♦gyarlóság vagy indulatosság a' vétket akárkiben is, de tsupán a' 
♦printzípiomok szülhetik a' vétkességet Mikor azon kívQl a' hivatalra 
♦vágyó ember, még a' hivatal' elnyerése előtt, mást rágalmaz, és a' 
♦jövendő' rovássára fenyegetődzik, — mikor ott hatalmaskodik, 
♦a' hol jó szót kellene adni ; — mikor azt hiteti el magával, hogy 
♦a dialektika logika — nem kell néki azon tsudálkozni, ha tartanak 
♦az okos és emberséges emberek a' kormánynak kezébe való 
♦adatásátúl — nem az ilylyetén fonákságokban kell mutatni ener- 
♦giát, hanem oly dolgokban, melylyeknek igasságát minden nemes 
♦szív érzi, minden jó lélek öleli. 

♦Én mint Adminisztrátor egészen másképp' tselekedtem volna. 
♦Ha nem akartam volna konferentziát tartani, hogy a' szégyen szó- 
ikét elkerültessem (melynek gondos elkerültetése azonban sokkal 
♦inkább kényeskedő udvariságot, mint valóságos szabadság érzésre 
♦mutat): megírtam, vagy megmondtam volna jó eleve Vay Jó'sef- 
♦nek, hogy az elő-kellőbbek Fiának minynyégan ellenére vannak, 
♦hogy kezdje alább, minden önnszereteteket ne sértsen, tzéljainak 
♦kivitelében több igasságérzést, megfontolást, és okosságot mutas- 
♦son : e' mellett pedig mind ezért, hogy könynyebben elnyelettessem 
♦az öreggel a' keserű, de elkerülhetetlen pilulát, és az, jövendőre, 
♦mind a' gyarlóbb apának, mind a' maga meghitt fiának használ- 
♦hasson; mind pedig azért, hogy az igasságis úgy hozta volna 
♦magával: Vaj Ábris eleven elméjét, esméreteit, az erős akaratra 
♦való nemes ösztönét méltón megditsértem volna, hozzá tévén : hogy 
♦az olylyan nagy nemzetségű, országoszlopos és hatalmas ember 

Kasinczy F. levelezése. XVII. ^ 



Digitized by VjOOQIC 



66 3827. Gr. Dessewffy József. 1820. 

«Aának senki sem fogja Szabolts vármegyében, a' jövő választó-szék 
^alkalmatosságával sem akarni, sem merni az első vitze-ispánságot 
«kezéböl kitekerni, ha magát addig máskép fogja alkalmaztatni a' 
«botskortalanokhoz is. E' meglévén, így szóUottam vohia a' Státu- 
csokhoz : 

^Tekintetes Státusok! 

<Minekutánna a' Tettes Státusok' többsége ö Felsége' kiván- 
<:ságát a' votizátzióra nézve próba gyanánt elfogadta volna, úgy 
«kell azt a' próbát tenni, hogy a' választás' dolgában, mind a' 
^választók köz'tt, mind a' választandók köz'tt, a' birtokra nézve 
«szintúgy, mind a' vallásra nézve, az aránymérték megtartassék. 
«Minden országban, a' melyben valamely vallás' követői, akármi 
« tekintetben is törvényes hátrább állítást tapasztalnak, és nints 
«tökélletes egyenlőség a' polgári törvényekben a' vallásokra nézve, 
»a' kevesebb kedvezéssel bíró vallás' követői szorossabban tsatolják 
^magokat öszsze, és ezen össze-tsatlásban keresnek erőt, vagy hogy 
«fenntarthassák állapotjokat, vagy, hogy azt javíthassák, — akár igaz, 
«akár képzelt, akár helyes, akár helytelen légyen félelmek vagy vágyá- 
«sok, az mindegy; de a' tünemény való és természetes, és annak 
<igasságát Irlandia szintúgy bizonyítja a' Római Katholikusokra, mint 
«Magyar ország a' Reformátusokra nézve, tsak a' mértékben van a' 
«külömbség — szorossabb korlátok közzé lévén szorítva t. i. a' 
«KathoUkusok Irlandiában, mint a' Reformátusok Magyar országban. 
<:Ott tehát, a' Katholikusok köz'tt még erőssebb az öszszecsatlás. •— 
« Kérem a' T. Státusokat, hogy beszédemet senki balra ne magya- 
« rázza. Én tsak azt mondom, hogy ott, a' hol nem egyenlő a' tör- 
«vény, az egygyik vallásrul a' másikra való általmenetelre, és a' hol 
«a' vegyített házasságokban született magzatokra nézve sexus sexum 
«non sequitur, némely külön fogott embereknek legliberálisabb gon- 
«dolkozása mellett is, a' magisztrátus' választása dolgában, tekintetbe 
«kell venni minden Fő-ispánnak vagy Adminisztrátornak a' vallási 
«aequilibriomot is. Ott, a' hol tsupán a' személyes nemességhez van 
« kötve a' vótumok' adása, nem pedig a' birtokhoz ; a' mellett pedig 
«a' szám' többsége annál a' vallásnál vagyon, mely a' fennálló tör- 
« vényekre nézve több polgári egyenlőséget óhajt, és azt idővel, a' 
«világosúlás' terjedése mellett, hihetőképpen meg is fogja nyerni — 
«^ott, mondom, addig is, míg azt megnyeri, veszedelmes lenne nem 
« venni tekintetbe az előkellöbb birtokosok kívánságát is; érzeni kell 



Digitized by VjOOQIC 



3827. Február. 15ikőn. 1820. 67 

<rezt mindennek, a' ki az okosság és a' haza' törvényeit mélyebben 
^megfontolta. Szabolts vármegyében a' választó és választandó nemes- 
«ségnek többsége Reformátusokbul áll, de nagyobb részit a' vár- 
€megyének Katholikusok bírják, és így, úgy kell ebben a' vármegyé- 
dben gyakoroltatni a' személyes választás jussának, hogy sem a' 
<vallásbeU számra nézve való inproportzió a' birtokra való inpro- 
«portziónak ne árthasson, sem ez annak kárára ne legyen ; — Hogy 
€tehát ez elérőcyön, — minden személyes hivatalra nem fogok külön 
«vallásúakat kandidálni, hanem, ha p. o. az első Vitze-ispánságra 
<merő Katholikusokat, a' másodikra merő Reformátusokat, vagy 
«viszszont, és úgy tovább. — Mivel több Fiskális, több Nótárius és 
«több Pertzeptor van, a' felére ezen hivataloknak tsupán tsak az 
«egygyik vallásbul valókat, a' másik felére pedig tsupán a' másik- 
«bul fogok kandidálni, arra figyelmezvén az első Nótáriusra nézve, 
«hogy a' penna ne legyen sem ugyan azon egy vallásnál, sem azon 
<egy Familiánál a' petséttel Pro honore sem fogok senkit is kandi- 
cdálni — nem azért, mintha ezen díszre, vagy megkülömböztetésre 
<nem lennének sokan is érdemesek, hanem éppen azért, mert igen 
«sokan is vannak, és azoknak száma napról napra szaporodik, a' 
<kiknek, úgy mint nekem, fájhatna, ha ne talántán a' kandidátzióból 
«kimaradnának. A' midőn merő érdemesekbül áll a' kandidátzió, 
«minél többen a' kandidátusok, annál többen szomorodnak el az el 
«nem választottak közzül; ha pedig nem érdemesek is kandidáltat- 
<nak, merő játék a' kandidátzió, és mind a' kandidált, mind a' nem 
^kandidált érdemeseknek merő búsítása és boszszontása. Nem a* 
«dísz' keresésében, hanem elnyerésében áll a' ditsősség, és a' Magyar 
<nemesség mostani állapotjában és szaporodásánál fogva nem annyira 
«kell táplálni a' vágyásokat, mint arra szoktatni hazánkfiait, hogy 
«megjutalmaztallanúl is a' király' és a' haza' javára törekedjenek. 
«Mivel pedig a' T. Státusoktól próba gyanánt Ö .Felsége' kívánsága 
«szerint elfogadott személyes votizátzió' következésében, a' voksolás- 
«nak minden kirekesztése mellett, a' Fő-ispányi hivatal, vagy hely- 
«tptóság' tehetsége valamenyire megszorítatott ; én azonban itten az 
«ő Felsége személyét képező Fő-ispánt képezem, a' voksolást akárkire 
«is, sem a' kandidátzió előtt, sem utánna, meg nem engedhetem, a' 
«votizátziót pedig valaki olylyanra, a' ki nem fog kandidálódni, 
ozintúgy bé nem vehetem, mert, valamint a' végre-hajtó hatalmat 
«a' votizátziónak próba gyanánt való elfogadása után a' T. Státusok 
^törvénysértéssel nem vádolhatják, úgy a' végre-hajtó hatalom is 



Digitized by VjOOQIC 



68 8827. Gr. Dessewffy József. 1820. 

csemmitsem engedhet jussaibul és nem tűrheti, hogy a' T. Státusok 
«nem tsak a' választási, hanem a' kandidálási jussal is bírhassanak. 
cÉn tehát a' Fiskálisok' kandidátziójával fogom kezdeni a' választó- 
Eszéket. Első FiskáUsnak merő Reformátusokat kandidálok: ekkép- 
«pen — 's a' t. — második Fiskálisnak : — 's a' t. — 's így tovább. 
€Minekutánna így Fiskalátust restauráltam volna, ekképp' foly- 
atatnám beszédemet: «Látták a' T. Státusok részrehajlatlanságomat, 
<és annak gyökeres okait érzeni fogják velem, hogy mind az igasság, 
«mind a* vármegye betsülete megkíváiya : hogy sem az előkellő 
«Kathol. Földes urak, kivált a' kiknek taksásaik Reformátusok, ne 
«panaszolkodhassanak, hogy a' magisztrátus őket törvényes jussaik 
^gyakorlásában vagy akadályoztatja vagy nem segíti, vallási kedve- 
«zésbül, sem pedig a' Református taksások ne mondhassák: hogy 
4cKatholikus Földes uraik őket a' törvényen túl, vagy ellen nyomják; 
«hogy tovább, sem a' szegényebb nemesség ne sérthesse jussaiban 
«a' tehetősebbet, sem a' tehetősebb ne háborgathassa jussaiban az 
«ügyefogyottabbat. Ezt Szabolts vármegyének kimagyarázott kömyül- 
«állásaiban, az általam említett okoknál fogva, tsak azon az úton 
«lehet elérni, a' melylyet előadtam, 's a' melylyet követek, és a' 
«melylyért mind az Isten, mind lelki esméretem, mind Fejedelmem 
celőtt felelni mindenkor kész vagyok. Bízom a' T. Státusok böltses- 
♦ségében, hazafiúságában 's a' törvényes végre-hajtó hatalom iránt 
<való köteles tiszteletében, remélvén, hogy a' T. Státusok az ly 
«Fiskálátust tiszte' kezdetével velem egygyütt minden kedvetlenségtől 
« megfogják kímélleni. — Gondolák meg a' T. Státusok, hogy tsak 
«egy oly nemzet érdemli meg törvényei' kíméllését a' végrehajtó 
«hatalomtól, a' ki maga megtartja törvényeit, és statútumait — ne 
«gyakorolják úgy törvényes szabadságaikat, hogy azoknak természe- 
«tesen vagy meg kelljen tsökkenni, vagy egészen elenyészni ; — ne 
«éljenek úgy vélek, hogy hazafi társaik azokkal ne élhessenek — 
4ca' választási lármák és tulságok idegenítették el ö Felségét a' 
♦voksolási sistémától; — mutassuk meg, hogy érdemesek vagyunk 
«még hátra lévő szabadságaink' megtartására; — vegyük szívünkre 
«végtére, hogy menyit ártottak már és mennyit árthatnak még 
♦szabadságainknak azoknak illetlen és zajjal való gyakorlása — 
♦megtörténhetne, hogy a' Magyar szabadság' sírjába hangozzanak 
cviszsza lármázásaink — ne temessük el hát őseink' vérébe mártott, 
«és anynyi szomorú viszontagságok köz'tt ránk szállott legédesebb, 
♦legirígylettebb kintsünket — ne indulunk mértékietlen utakon még 



Digitized by VjOOQIC 



8827. Február. 15ikén. 1820. 69 

«feimhagyatott szabadságaink' oltalmára és megtartására, mert ez 
<az út a' dekretális hivatalokra vezet, melylyeknek sajnos emlékezete 
«nintsen még egészen lelkünkből kitörülve. 

«Tsak ezen beszéd után mentem volna által az első Vieze- 
<ispánságra való kandidátzióra, és ezen hívataba is merő Reformá- 
« tusokat kandidáltam volna — halhattad, hogy a' Fő-ispány egészen 
« másképp' tselekedett; — így hát én nem voltam tanátsadója, a' 
«mint közönségesen beszéllették.* 

«Maga a' restaurátzió így ment véghez: 

«Minekutánna igen felületesen, és mindenféle mellékes tzélok- 
"cból való tekintetek szerint, meghatározta volna egy deputátzió, hogy 
ckinek van vótuma; minekutánna hertzeg Eszterházitól, ha szemé- 
<lyesen meg nem jelenik vagy jelenhetik, és így eo ipso minden 
< nemes özvegy aszszonyoktól is, azért, mert a' plenipotentziákkal 
«már viszszaélések is történtek, megtagadta volna a' vótumot, sokan 
« pedig valamenyi 16 esztendős Pataki Diákoknak vótumot akartak 
<volna szerezni, Hertzeg Eszterházit a' többi előkellökkel egygyütt 
« megkérte a' vármegye, hogy borral, berbétsekkel 's a' t. adózzék 
«a' szegényebb nemes atyánkfiai' tartása számára Kallóban. Azt 
«adták okúi, hogy az Adminisztrátor, a' hely szOki miatt, két száz- 
«nál többnek nem adhat ebédet, és így, meghatározták, hogy p. o. 
«Gróf Dessewffy Ferentztöl enynyi hordó bort, Semseitől pedig 
«enynyit kérjenek — igen szépen felelt nekik Gróf Dessewffy Ferentz, 
«azt írván: hogy mivel ő személyesen betegsége miatt meg nem 
^jelenhet, és így, nints vótuma, nem szándéka azokat borával fel- 
«borozni, a' kik talán éppen kívánsága ellen votizálnának. Nekem 
«nem iriak, én mindazonáltal küldtem egynehány hordó bort, azzal 
«a' megjegyzéssel, hogy ámbátor nem tartottak méltónak a' meg- 
cszóUításra, mindazonáltal szeret és betsűl engem a' szegényebb 
<Szabóltsi nemesség is, esmérvén még az insurrektziós időktül olta, 
«és tudván, hogy én fiatal koromban magam insurgáltam, nem pedig 
«szegény nemesembert küldöttem magam helyébe — hogy az utolsó 
«diétátul fogva is esmér a' vármegye — hogy én szívesen adok, 
«és önkint adok, még akkor is, mikor meg nem kérettetem; de 
<hogy igen jó volna, ha az evők és ivók előtt azoknak neveik 
« felolvastatnának, a' kik valamit küldöttek, és kiki menyit küldött; 
cés hogy még ennél is idvességesebb lenne az, ha a' beküldött 
celeség' és ital' kiosztója olylyan ember lenne, a' ki sem nem visel 
<hívatalt, sem nem akar viselni. Ezt mind azért írtam, mert az 



Digitized by VjOOQIC 



70 3827. Gr. Dessewffy Jóraef. 1820. 

4cegész kérelemnek és élelem beküldésnek nem volt egyéb tzélja, 
«hanem az, hogy Elek szolga bíró, Kállai Pistánénak testvére legyen 
«annak kiosztogatója, és így hivataljában annál bizonyosabban meg- 
«maradjon, de neki sem sült-el. 

^Minekelőtte még a' kandidátzióhoz fogott volna az Adminiszt- 
<:rátor, egy óránál tovább kiáltozták Vay Ábrist, és mintegy kén- 
yszeríteni akarták az Adminisztrátort, hogy kandidálja ; nem lehetett 
aszóhoz férni; a' kandidátzió után ismét újra még nagyobban 
^kiabáltak; de e' nem vala többé kiabálás, hanem valóságos ordí- 
«tás — teli volt a' szála piros, álmos, félig részeg, szédelgös és 
«ökrendező gubás nemesekkel — gőzölgött a' palota, mert igen sok 
«bor költ el a' múlt éjszaka, és legalább öt hat főbb helyeken, mind 
«az útztzákon, mind a' házakban ettek, ittak, muzsikáltak, dorbézol- 
«tak és lármáztak, és mintegy megelőzték a' restaurátziót a' sok 
♦iszákosok. Oly szerentsés voltam első nap, hogy lecsilapíthattam 
«a' sokaságot, emlékeztetvén őket a' dekretális v. ispánokra, ezért 
cmegszoUitott Vay Jó'sef szokása szerint, logikai hibát lelvén beszé- 
«demben, és hozzá tévén, hogy e' tsak poétikus gondolat, mivel 
cazok, a^ kik József alatt szolgáltak, sok roszszat hárítottak el a' 
« hazáról. Én azt felelém: hogy szeretek logikai hibát elkövetni 
«Kanttal, a' kinek kategorikus imperatívussa azt kívánja: hogy az 
«ember törvénytelen Fejedelemnek ne szolgáljon; hozzá tevém: 
«hogy éppen így védelmezték magokat Napóleon' szenátorjai — hogy, 
«ha mindegygyik követte volna Gróf Csáky Jó'sef példáját, a' tör- 
«vénytelenségeket parantsoló törvénytelen Fejedelmek külsők által 
«kénteleníttetnének tzéljaikat végben vitetni, mely állapot kevesebbé 
«lehetne akár gyalázatos, akár tartós, mint mikor hazaföldiek segítik 
«az országos alkotmány* felforgatását; ha azt fel kell forgatni vagy 
«változtatni, az ország' gyűlésén kell, vagy pedig assemblée con- 
«stituante által ; hogy ha azért szolgálta a' Conziliárius József 
« Császárt, hogy tzéljai elérésében Ö Felségét megjátszathassa, urát 
«tsalta meg — ha pedig, hogy segítse azokban, — hazáját. Senki 
«sem kételkedik, hogy igen sok jót akart József Császár, de Neme- 
eteket akart tsinálni belőlünk, ki akart vetkeztetni nemzetiségünk- 
«böl. Van é valami oly jó e' világon, a' mi ezen gyalázatos roszhoz 
«fogható lenne ? és osztán szabad é valamely fejedelemnek valamely 
^nemzetet akaratja ellen vagy erőszakkal boldoggá tenni? Isten 
«mentsen meg ettől a' Jakobinusi-Jézsuitai printzipiomtól : hogy ha 
<íjó (£ tzdja d fejedelemnek^ szabad néki mindent azon tzél elére- 



Digitized by VjOOQIC 



3827. Február, lóikén. 1820. 71 

^sére elkövetni. Ha még a népekrül mondanók ezt: transeat; mert 
«mivel ők önn' magok tzé^ai, az ő competentziájok' alá tartozik 
«mmd a' tzélyok' jóságárul, mind az eszközökrül való ítélet ; és ha 
« ártanak is magok magoknak, lássák. Mindég kiviheti a' valóban 
«jót a' nemzet' akaratjával a' jó 's okos Fejedelem. Sed nec ipsa 
♦libertás vi párta piacet Nem azon kell igyekeznünk, hogy a' morált 
«a' politikától elválaszszuk, hanem azon, hogy el ne válaszszák. 
«Az elválasztással elébb utóbb tsak a' Fejedehnek, vagy a' minisz- 
«terek nyernek, az el nem választás által pedig mindég nyer mind 
ca' nemzet, mind a' Fejedelem. Elfognak azon idők is következni, 
«mikor kábaság lessz a' gonoszság, az igasságtalanság, a' furfankság 
«és a' sartz-iga; e' most még merő theoriának látszik, némely, a' 
« magok értelmében szerfelett bízó embereknél, kik azt vélik: hogy 
«a' soeiális mechanismusnak minden lehetőségeit már keresztül futot- 
«ták az emberek. Ugyan, miért nem állítják azt is, hogy semmiféle 
<i:u macfainák nem fognak többé feltaláltatni? — egészen más a' 
^kérdés, mikor a' mindég tartósságrul van a' szó — de, tsak nem 
«elfelejtém, hogy a' vármegye, nem pedig a' politikai világ' restaurá- 
«tziójárul szoUok. 

«A' votizátzió úgy ment: hogy némely ugyan azon egy bots- 
«koros egyszer a' gyapjú alatt, mászszor pedig a' szőr alatt votizált — 
tnémelylyek, a' kik semmiféle járásban egy talpalatnyi földet sem 
cbímak, több járásokban is votizáltak. Többnyire a' Kállai nemesség 
^restaurált Egy Kállai borbély azt mondta nekem: hogy Vajnak 
cigen jó bora van, és megivott légyen abból egy fertály hordóval — 
chogy ö Nagyságára, a' ki a' Kállai taksásoknak arany hegyeket 
cigért, kétszer votizált — E' nem szabad, mondék. Igazán? kérdé: 
«bizonyosan, felelék: — no ezt nem tudtam, úgymond: mert én 
«bizony ö Nagyságát úgy szeretem, hogy löször is rá votizálnék, 
cha mindég hozzá férhettem volna. Ez a' derék ember, a' ki Kállay 
«vitze-ispánt mindég beretválta, nem adott reá yótumot, de mások 
4csem attak, mert Kállay Miklósnak nem volt több 3 vótumánál, 
ca' mit ő annál inkább fájlala, mivel nyilván kérte a' gyűlésben 
<:az Adminisztrátort: ne kandidálná, ez azonban kandidálta lógós 
«gyanánt —• Másnap merő Pápisták kandidáltattak második vitze- 
«ispányokká. Zoltán lőn. Eldődeit emlegeté, a' mint hallom, neki 
♦törődik hivatalának. De bezzeg lárma volt, mikor Dé'si Györgynek 
«elkelle válni a' notáriától. Hasztalan tartóztatta könynyeit Ekkor 
«kezdték tsipkedni az Adminisztrátort, fel 's alá járt Lónyai (de 



Digitized by VjOOQIC 



72 3827. Gr. Dessewfff József. 1820. 

«nem a' Fő-ispány) az asztalon, és theátrális mozgásokkal tzitálta 
ckeresztűl kassúl, öszszeviszsza a* törvényeket, és a' Reforraáta vallás' 
«sérelmeit hántorgatta. Egy darabig nagy béketűréssel és álhatatos- 
«sággal tűrte a' szemrehányásokat az Adminisztrátor, a' leghizel- 
ckedöbb kifejezésekkel élt Dé'si György iránt, azt mondta : hogy 
cközbe fogja magát vetni iránta ö Felségénél, de mind ezek nem 
♦használtak, azt lobbantották szemére: hogy megtsalta a' Státuso- 
«kat, hogy nem hisznek néki. Valami Jó'sa nevű is vagdalni kez- 
edette, ekkor egy kevéssé felhevült ö Nagysága, azt mondván: két- 
clem, ha van é Jó'sa Uramnak vótuma? Józsa a' felelettel nem 
«maradott adós ; de valamivel későbben fizetett, felszoUalván, valami 
«10 minutum múlva, 's mondván: hogy több vótuma van, mint 
«Fáy uramnak, a' ki senunit sem bír a' vármegyében. Az Adminiszt- 
«rátor követte Tatzitusz' tanácsát: «Optima nonnullarum injuriarum 
«vindicta, si non intelligantur.* Ez ig bátorságot ada az ostromlók- 
énak, és Finta Uram oda vetemede, hogy felingerlené a' státusokat, 
«ne votizálni mennének. Mivel így, egy ember, az Ö Felsége kíván- 
csága szerint való vármegye determinátzióját fel akarta forgatni, az 
€ Adminisztrátor a' gyűlést félbe szakasztotta ; — némelylyek követ- 
«tük ö Nagyságát szobáiba, és jól tselekedtük, mert alkalmasint 
€ kapitulált volna utoljára, 's így, nem csak tisztinek szükséges tekin- 
«tetét eltemette volna, hanem következetlenségekre is talán eh^ad- 
«tathatta volna magát, ha látná, hogy az előkellőbbek közzűl is 
csenki se védelmezi hivatalának méltóságát Míg ö Nagyságánál a 
^szobában valánk, az Erdélyi Püspök, Beck, Szathmáry Conziliárias, 
«a' bátyám, meg én, 's más többek : a' fiatal emberek, egy való- 
«ságos Jakobínusi gyűlésnek példáját adták, a' nagy palotában. Dé'sit 
«az első vitze-ispánt le-akarák tenni, Bait akarták első vitze-ispán- 
«nak választani: — «specie recusantis ardentissime cupiebat* — 
« azonban még sem mertt. A' Notáriusi székbe hurtzolták azután. 
« Ekkor történt, hogy a' Matzedóniai Dogali, talán, valami kései 
« maradéka Arisztotelésznek, azt kérdezé tölle : hát, mír nem vál'a^a, 
«mír nem vál'alja a' méltóságos Ur a' vitze-ispánságot, mikor őnkint 
«megteszik a' státuszok? — «Hát az úr miért nem vál'alja fel bolt- 
«jában a' legénységet? kérdé viszszont Bay. — Ide 's tova mentek 
«a' deputátziók, alkudozni akartak a' státuszok az Adminisztrátorral, 
cekkor: megvallom, kértem: ne engedne egy tapotnyit, 's inkább 
€pakoltatna, 's fogatna bé, mintsem hivatala méltóságát megaláz- 
at tatná. Finta Ur botsánat-kérésre jött egy deputátzióval -— így 



Digitized b; 



y4GoogIe 



3827. Február, lóikén. 1820. 78 

^kezdte: cHa megbántottam Nag7ságoclat» — azt vévé feleletQl: 
«hogy ő kissebb, mintsem megbánthatná Felsége képviselőjét; de 
chogy a' vármegyét bántotta meg, fellázítván a' determinátzió ellen. 
cDé'si vitze-ispány igen gyengén viselte magát a' Jakobinusi gyQlés- 
eben ; senki se jobban és betsületesebben, mint az i. boldogult 
«Szathmárjf Konziliáríus. Nem hsában számláltam én őt' mindég a' 
«legokosabb és legjobb emberek közzé a' hazában, neki tsupán, 
«tsak a' köadóért vert mindég szíve — az Isten ditsőítse lelkéL 
«0n n'est grand que par le coeur, et quand celui ci ne vaut pas 
cgrande chose, la tété est toiyours plus ou moins fausse, c'est 
cá dire ou tyranique[!], ou machiavelique[!], ou servite, ou egoiste.* 
€ Végtére kiment a' gyűlésbe az Erdélyi Püspök, 's ezt e' kérdést tévé 
ca' Katholikusoknak : fognának é neheztelni, ha p. o. az Adminiszt- 
crátor valamely hivatalra merő Reformátusokat kandidálna; egy 
changal sz^al felkiáltottak minyny^an : nem — így hát vége lőn 
ca' vitának. Ez az egész történet világosan kimutatta, hogy igas- 
cságom volt még a' gyűlés előtt azt mondani az Adminisztrátornak, 
«hogy ha én neki lennék, Szabolts vármegyében, minden személyes 
^hivatalra tsak egy vallásbul kandidálnék ; úgy hogy a' hivatalok 
< süljenek ki vegyítve a' vallásokra nézve; nem pedig hogy minden 
chlvatalra vegyítve kandidáljak; — a' lármát is megjövendöltem, 
cha nem a' Fiskálátussal fog kezdődni a' restaurátzió. Nagy figye^ 
elemmel kell lenni, mikor valami ujjítás behozódik. Megmutatta a' 
« tapasztalás, hogy a' votizátzió el nem kerülte ti a' lármázást, — nem 
«a' praktikákat, — nem a' megvesztegetéseket — hogy a' Fő-ispá- 
cnyok' aklivitássát megszorítja, — hogy tsupa traktéreket tsinál 
«belőlök, — hogy egyetlen egy restaurátzió megemészti kétszerte 
€is esztendei fizetésöket, — hogy ez a' mód a' restaurátziók' számát 
<kevesíteni fogja, — hogy megint egy más törvényt is meg fog 
♦kelleni szegni, azt, t. i. hogy minden három esztendő múlva legyen 
♦tisztválasztás, vagy pedig tsak igen hatalmas urak fognak Fő-ispá- 
«nyok lehetni Ott, a' hol hertzeg Eszterházinak tsak anynyi vótuma 
cvan, mint a' legutolsó botskorosnak, a' votizátzió sistémája et in 
<theoria et in praxi merő képtelenség. Ez az idea, a' választandó 
♦választókra fog vezetni, a' mi nem lessz rósz, de tsak okos és 
♦emberséges emberek, a' kik az Arisztokrátzia és demokrátzia köz'tt 
♦a' szükséges aequilibriomot fel-akarják tartani, dolgozzák ki annak 
♦szisztémáját, mert külömben roszszak lesznek a' következések. 
♦Azonnal kész a' despotiszmus a' monarkiában, ha a választási 



Digitized by VjOOQIC 



74 3827. Gr. De6sew£fy József. 1820. 

« intézetekben az Arísztokratiszmusz és demokratiszmusz egymást 
«nem mérséklik. A' deszpoták és tirannusok még jobban szítanak 
«a' demokratiszmuszhoz — azért fejezte le a' mák* fejeit Táricvi- 
«niusz; de zabolán kell tartani az Arisztokratiszmuszt is, és pedig 
«mind alólrul, mind felőlrül. Téqünk viszszá a' restaurátzióra. 

<A' léha fejű Elek kimaradót. Már ebben volt egy kevéske 
« részem. Bizony, nem arra való, hogy Szolga biró legyen. Kállai 
♦Péternek p. o. tíz béresét vágatta fel, kik közzül öt nemes ember 
<volt — azt kérdem én, hogy nem jmisdiktzió é még eddig a' földes 
€úr Magyar országon; és még is egy konventzionátus tselédemet 
< felvágatta a' Löki biró a* Tisza partján mindenek' láttára. Nem az 
ca' kérdés, hogy vétkes volt é tselédem vagy sem, hanem az, hogy 
cGróf Dessewffy Jó'sefiiek magának kell é a' maga tselédejit meg- 
cbüntettetni, vagy a' Löki bírónak? Egy esztendő ólta, a' múlt' 
♦tavasztól fogva, nem kaphatok szatiszfaktziót Nem ád sem Dé'si 
<sem Bónis; és miért nem? mert a' Löki biró Kálvinista, Gróf 
♦Dessewffy Jó'sef pedig Pápista. Ugyan hová tették a' Reformátusok 
«az eszöket? mikor még egy Gróf Dessewffy Jó'sefnek is, az ily' 
♦liberális gondolkozású embernek, mint én vagyok, alkalmfrtosságot 
♦adnak az ilylyetén panaszokra? Ex politiea deberent justitiam 
♦administrare, sí non ex sensu justitiae — azután tsudálkoznak, 
♦hogy még a' filozófus Pápisták is a' vallásra néznek a' tisztválasz- 
♦tásban; más a' theoria, más a' praxis és a' tapasztalás — azt 
♦mondják: hogy az én tselédem káromkodott, — hogy az egygyik 
♦tisztem egy Nemes Aszszonyt Sz. Mihályon, kinek atytyafiai vannak 
♦Lökön, felvágatott — totum non ad rem. Menyi emberek károm- 
bkodnak a' Löki réven, a' kiket senki nem bánt — de ha meg 
♦kell büntetni a' káromkodást, én is meg tudom azt büntetni, és 
♦én soha sem mondtam : hogy nem adok elégtételt a' botránkoz- 
♦tatásért, ha a' Tisza parton is — a' mi a' tisztemet illeti, hozzám 
♦senki nem jött panaszra; ha jött volna, adtam volna satisfaktziót ; 
♦ — ha pedig a' nemes aszszony via juris akaija keresni nemes tisz- 
« temet, lássa — • kereshette volna, még akkor is, mikor szolgálatom- 
«ban volt; én nem tsupán azért botsátottam el, hanem több más 
♦okok miatt is e' folyó esztendőnek kezdetével. A' volt Löki bíró 
♦talán Vay Jó'sef taksása, és így ő sérthetetlen; ő azonban veret- 
♦heti tselédejimet ! Bizony nem okosság ilylyen subsumptziókra adni 
♦alkalmatosságot, mert, ha nem igazak is, legalább hihetők ; — vagy 
♦megkell hát mondani az okát, miért nem szolgáltatnak ki az ember- 



Digitized by VjOOQIC 



8827. Február, lóikén. 1820. 7& 

cnek ignsságot. Kant azt mondja : hogy ha nem lehet valamit demon- 
cstrálni, meg kell mutatni: legalább — hogy nem lehet démon- 
fstrálni. — Velem puszta kifogásokkal semmire sem lehet menni. 

cAz ebédek vígak voltak — a' lánnák, és indulatosságok után. 
«A' két Hunt, a' Szaboltsi t. i. és a' Zemplényi, versent futottak az 
♦elmésségben. Albert azt mondta a' szerentse fiának: hogy ha úgy 
cfog az ezután is nyőni, végtére Napóleon lesz belőle. Vay Ábri& 
colylyan volt, mintha leforrázták volna. Szánni kezdem, és remény 
<kezdette szívemet érdekleni, hogy ez e' tapasztalás, ez a' praktica 
cedukátzió hasznára leend, mert, az erő, a' mely benne dolgozik^ 
«dítséretes, de annak eszközeivel nem tudok megelégedni. Egész 
«nyílt szívüséggel beszéltem vele az asztal felett, még egy nappal 
«a' notáriusi választás előtt — kértem, akarjon nótárius lenni, adjon 
«tsak egy jó szót az Adminisztrátornak, fogadom, hogy Fő nótárius 
«lessz, és rövid idő múlva első Vitze ispány, 's így azután repülni 
cfog — kértem, ne mutassa ki a' publikum előtt, mintha azt ítélné, 
«hogy a' vármegye pennája betsteleníti a' rojtos kultsot, hogy ez a' 
^gondolkozás' mócíja fonák, és megbántó, — hogy tudok kamarásokat 
«kontzipisták, sőt praktikánsok, zászlótartók, és kadétok között is. 
cBorsót hánytam a' fába. Tudod é mit felelt? Ellenségem a' ki 
«nekem azt javasolhatja. Homo facit dignitatem, non dignita& 
«hominem. Szép mondás : mikor azt a' bor kiosztás meg nem előzte. 
«Diesen Meschen musz man aufgeben. Wie Schade um ihn. Ö azt 
«gondolja, hogy ellensége vagyok; de nagyot hibázik; — azt fájlalom,. 
«hogy nincs szíve eszével harmóniában, és hazám miatt sagnállom. 

^Harmadnap nagy bajjal kivittem, hogy Finta ellen Fiskális 
«aktzió determináltasson ; azért, mert a' determinátzió ellen arra 
cbuzdította a' státusokat, ne votizá\janak. Én voltam leginkább a' 
«votizátzió ellen, míg meg nem határozódott, de az nem látott 
ctovább orránál, a' ki nem érzette, hogy a votizátzió meghatározása 
«után szükség volt, mind magára Fintára, mind pedig a' vármegyére 
« nézve, reszenzust mutatni a' vármegyének, és azzal magát erősíteni, 
«minden lehetséges delátziók és minden roszszabb következések ellen 
«Finta Űrra nézve is. 

cMost paskvílusokat írnak Dé'si ellen Szabolts vármegyében, 
«mészáros Fiának nevezik s' a' t. A' kik írják, talán majorum 
csuorum ultimi, dum ille primus. 

Nyelvbéli értekezésedről, többnyire igen kedvező tsekély ítéle- 
temet (mert azt olvasni akarod) a' következő levelemben; — így 



Digitized by VjOOQIC 



76 



3827.. Gr. DessewíTy József. 1820. 



is elég hQszszúra telt a' mostani; mondhatom Ciceróval: nem vala 
időm írni rövidebbet, — de barátodtól van ez a' minden methodus 
nélkül való rapszódia is. 

A' tegnap vett leveledre is felelni fogok. Most a' Tuniziászl 
olvasom. Pirker epicum ingenium, ért a' keresztény vallás mithologi- 
2álásához. Nints kiszakítva az Agl^jábul Grilpartzer versezete — azt 
jelenti az lyságban, hogy nints szerentséje ö Felségök mellett lennie, 
örvendek néki: so ist Pegazus nicht im Joch. 

Ein Geist, ein Gott erhebt er sich, 
EntroUt mit einmal in Stm^mes Vehen. [!] 

A' Szerentsi Plébános engem retzenseált ; ezt e' retzenziót is 
megküldöm. Ez az ember annyira szereti a' h betűt, hogy ha e' 
Frantzia szó caca Magyar lenne: ő annak többesében gyönyörködne 
leginkább; mivel ezen többesben kedves h betgjére mindenütt, az az: 
mind a' szó elején, mind közepin, mind végin, és így háromszor 
rá találna; és ha még így szolhatna : a' kakáknak kakáik, 
már akkor a' harmadik égbe lenne elragadtatva, mint maga a' 
Pegazusz. 

Költsei Iliászát is majd viszsza küldöm egynehány jegyzetem- 
mel a' költeményes nyelvre nézve. 

Márton retzenzióit és Rájnisodat ide rekesztem — megvan 
nékem is, de régibb kiadásban, ha nem tsalatkozom. Ez előtt is 
olvastam több esztendőkkel, de sem akkor, sem most nem igen 
sokat tanultam belőlle. Ha a' Magyarok makatskodni fognak mértékes 
prozódiánkra nézve, . úgy fognak járni, mint a' Németek, kiknek 
legfelségesebb gondolatokkal telylyes hexametereiket sem olvassák 
a' külföldi pallérozottabb nemzetek. Az ejtés' és fúr törvényei nem 
füghetnek tsupán a' konventzionális megegygyezéstül a* mértékes 
versekben. — A' Németek* elszavallási prozódiája tsak féüg meddig 
prozódia. Nem elég, hogy tsak maga tsudálja valamely nemzet a' 
maga prozódiáját; «Nemo perfectus Judex in propria causa.> 

Nekem nints meg Jacobs Anthologiája, hanem megvan 
Mathisoné — ha ezt parantsolod, szolgálhatok. Szeresd igen igen 
kevés nyugalomban élhető Jóskádat. 

Vale, vale, vale. Pipszedet* 

» Csak ez egy szó Dessewffy J. kézírása, a többi Dúlházyé. 



M 



Digitized by VjOOQIC 



3827. Február, löikén. 1820. 77 



SPES ET USUS. 

Gravis erat dolor Cereris ; 

Feriit, periit tenera pnella, 

Postquam autem regnantem conspexit filiam, 

Te celebravit mater Hymen, Hymen. 

Yiae dux in tenebris splendet Luna, 

Dolore pressis aatem hyemis tempore 

Bachus fért, C^rísqae pulchra dona, 

Ita ut amplius non vituperent fatnm. 

Deis felicitatem dare est diffícile, 

Mihi autem spes suffícit, mihi yero spes ta mane, 

UsiiB yero yiro felici contingat. 

Dorae sortis optimns flos est spes. 

Fructus* USUS cui contingit, primns, 

Badicem yero ipsam habent Dii. 

Követ Józsa, hogy nem maga írhatta le a' fordítást, mert 
megsértette e' napokban szerentsétlen elsikamlás által jobbik karját. 
Tansits is segítette e' fordításban. 

Ide rekesztem Rumi levele' töredékét 

Nem hiszi Tansits, hogy lettek volna sonetjeik a' Görögöknek, 
mert tsak a' rithmuszt esmérték, rímeket pedig nem akartak esmérni ; 
a* sonet a' kettőből áll. 

Elmaradt al komédia születés' napomra. Én leptem meg fele- 
ségemet Eleonóra napjára, Eugenie a' gyönyörűséget vagy gyönyört 
jádszotta, lyányom a' virtuszt vagy erényt, — Emil az útválasztó 
Herkuleszt, Kszenofon után Magyarul. Ha még egyszer kétszer 
gyakorlandja magát a' gyönyörű gyönyörűség, nem lesz oly bátorat- 
lanka, vagy bátortalanka. 

[Eredetije a M. Tud. Akad. könyvtárában: M. írod. Lev. ér. 33. sz.] 

♦ xaQTtog non autem xoti^óí, quod est aper ; nisi per metathesim, quod 
minus crederem. Józsa mpr. — Józsa jegyzete. 



Digitized by VjOOQIC 



78 3828. Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. 



3828. 

Kazinczy — Gr, Dessewffy Józseftiek. 

Széphalom, Febr. 20d. 1820. 
Tisztelt kedves barátom, 

Prof. Nagy Ferencz Úrnak már patvarián való fija ma méne-el 
tőlem. Tegnap nálam töltötte az egész napot. Vele volt a' Homér 
Iliásának Kézírása, vele Polyhymnia; 's most hallom, hogy még 
eggy csomó apróbb versei vannak az atyjának, mellyek a' Polyhym- 
niához tartoznak. így tehát a' nyomtatás négy vastag Kötetet fog 
tenni. Barátom, 's lelked' nemessége miatt is tisztelt 's csudált 
barátom, fogj kezet velem, 's ezt a' lakó-ház, fizetés 's minden 
birtok nélkül való háznépet boldogítsd. £n semmit nem adhatok, 
mert semmim nincs : Te adhatsz, de neked is másnak is oUy terhesek 
az idők, hogy nem tehetjük a' mit akarnánk. Azonban eggy érdemes 
«mber özvegye 's gyermekei nem maradhatnak segéd nélkül; kivált 
midőn 1200 ft adósság nyonya. Tegyetek öszve annyi pénzt, ti, a 
kiknek van miből öszvetenni valamit, hogy hozzá foghassanak a 
nyomtatáshoz ; hogy az a' munka, melly a' szegény Nagynak életét 
megrövidítette, nekik legalább valami nyereséget adjon. Homémak 
némelly ember nem szeretheti egyebét a' nevénél ; de a' Nemzetnek 
dicsőségére lesz, hogy azt mondhatja, hogy bíijuk az Iliást. És osztán 
alamizsnát venni a' nem kevélynek is szomorú. Ha a' nyomta- 
tásra adtok pénzt, az adósság fizetésére esik, 's a' birtoktalan háznép 
kiragadtatik bajából. Szóllítsd meg a' Gazdagokat. Az Országban a' 
Te neved nagy tekintetben van : a' te megszóllításod nem lesz áke- 
retlen. Legyen gondod a' Magyar Kurír leveleire. Jelentésem meg 
fog e' hohiap vége felé jelenni benne. — Én Szathmár Vármegyét 
^^ szólítom-meg. Ha az általad borzasnak méltán keresztelt Beregszászi- 

w^ nak 1200 ftot adhata Szathmár: miért ne adhatna a' Homér fprdítójá- 

Ff i nak ? Engedd nékem azt a' nagy örömöt, édes barátom, hogy eggy 

g ' szegény, de érdemben gazdag ember maradékinak segédet nyújthassak 

P kéréseim által. Szeretném a' Németnek és Angolnak azt mondhatni, 

g I hogy mi is dicsekedhetünk szép tettekkel. 

I Én most Sallustban élek. De az csak eggyütt jöhet-ki Ciceróval. 

J Az ingerlések csak tüzelnek, 's meg akarom azt a' gyönyörű Verset 



Digitized by VjOOQIC 



3828. Febr. 20d. 1820. 79 

érdemleni, a' mellyet maradékim nem csak nyomtatva, hanem kezed 
írásában is fognak olvasni. 

Gróf Mailáth János nekem ezt íqa a' Tudom. Gycyt. Novemberi 
Darabjában megjelent Értekezésem felől: 

Und non moss ieh Ihnen sagen, dass ich seit lange her nichts 
gelesen habé, was mir so viel inneres Vergnügen gewáhrte, als Ihr 
Aufsatz contra Verseghy. Das ist etwas überaus gediegenes; es ist 
unmöglieh, dass ein unpartheiiseher, oder ein Gegner, den bloss 
Vemunftgründe bestimmen, und nicht Leidenschaft, nicht augenblicklich 
zu Ihnen übertrete. Das Ganzé ist so klar, so riehtig argumentirt, 
so consecpient durchgeführt ; und dabey lies't es sich so gut, zieht 
so an! Es ist das Evangélium der Neológén, oder eigentüch der 
Korán der da bekehrt, und die Unglaubigen tödtet. Sie habén Ihren 
Freunden viel Freudé gemacht, und den Triumph der guten Sache 
entschieden. 

E' szerint, minden játék nélkül mondom, az az Értekezés 
másoknak sokkal inkább tetszik mint magamnak. Még sok mondani 
valóm volna. De annyi a' dolgom, hogy nem érek rá. 

Az Evangéliumban nem tudom kicsoda azt monda a' Krisztus- 
nak, hogy ha rajta nem segít, oda lesz mingyárt. — Bizony én is 
közel vagyok hozzá, hogy azt kiáltsam az egekre. Rettenetes idők- 
ben élünk. De a' Theodicaea' emberei azzal vígasztalnak, hogy a' 
segéd épen akkor jő, mikor crisist csinál a' baj; 's ezt látni 
Kgtam is. — Tegnap előtt vevék Nógrád Vármegyéből tudósítást, 
hogy Sávoly eránt nem a' Nagyszombati Táblán, hanem a' Septem- 
virátuson is megnyertük már a' pert. Almásy mellett épen annyi 
Bíró perorált és voksolt, mint mellettünk, 's a' Palatínus' voksa 
dwitötte-el calculo Minerváé a' dolgot a' mi részünkre. Azt íqa az 
én barátom, hogy ez a' rész több falukból és Pusztákból áll, 
's a' bozitai Major nagy tekintetű dolog. De meg nem tudta 
mondani hány faluból 's pusztából, 's hogy mit hozhat-be. Örvendj 
édes barátom, gyermekimnek. — ügy hiszem, Kázmér eránt is stabi- 
liálva lesz Actorátusom húsvétig. De hol veszek pénzt, hogy a' 
jószághoz jussak? 61 esztendőmben levén, magam ezeket alkal- 
masint úgy nézem, mint Mózes nézte a' Kánaánt. 

Nyugtalanul várom régen nem vett, rég olta óhajtott leveledet. 
Mint viselte magát Zsenim a' theátrumi játékban? mint a' forte- 
piánón ? Mint van vele megelégedve külömben is a' Méltós. Grófné ? 
mint viseltetik eránta Comtesse Virginie? Te magad mit nézsz ki 



Digitized by VjOOQIC 



80 3829. Gr. Teleki József. 1820. 

a' gyermekből? meg fog e felelni várakozásimnak, és amiyi költség- 
nek a' mibe ő nekem már eddig is kerfilt ? Ezeket szeretném Tőled 
hallani. Mert a' mások' ítéletével sokat nem gondolok. Tibi placutsse ! 
ez az én fő óhajtásom. 

Fő Nótárius Comáromy Ur megjelent a' Gyűlésre, melly 
Kassán tartatik. E' levelet is Cancellistíja viszi. Nem hozhatná e 
ki a' kért könyveket? De a' Matthisson német anthologi^ára nincs 
szükségem. 

Ismét kérlek, boldogíts a' Hormayr histor. Taschenbuchja 
láthatása által. Visszaküldöm eggy hét alatt 

Jelentsd nem csak alázatos, nem csak hív, hanem hálás tisztele- 
temet a' tiszteletre legméltóbb Asszonynak, 's ajánlj kegyességeibe. 
Maradok elhalhatatlan tisztelettel 

örök híved: 
Kazinczy Ferencz mpr. 

[Eredetge a M. Tud. Akad. könyvtárában: M. írod. Lev. 4r. 33. sz.J 



3829. 

Gr, Teleki József — Kazinczynak. 

Pest Február. 21d. 1820. 

Tekintetes Táblabíró Ür! Az Erdélyi leveleket, mellyeket a 
Tekintetes Ür a Báró Vay Generális fiainak nevelője. Szabó Úr, 
által vélem közöltetett, a legnagyobb figyelemmel, megelégedéssel 
és gyönyörűséggel olvastam. Ezen munka azzal az ihlessél, erővel; 
az esméreteknek azon kiterjedésével és többoldalúságával vagyon 
írva, melyet Tudományosságunk egyik tisztelt veteránussától előre 
vártam. Annak kijövetelétől Literaturánkra nézve a legnagyobb 
hasznokat várom, nem csak az abban foglalt tg tudósításokra, 
esméretekre, tekintetekre, hanem azon kellemetes és gyönyörködtető 
formára nézve is, melybe ezek öntve vágynak. A tárgy igsága 
és nevezetes volta mind a két hazánkra nézve, az előbbeniekkel 
öszvekötve reménylem, közönséges részvételt is fog ébreszteni, kivált 
ha annak külső kellemetes formája, a nyomtatás szépsége, tiszta- 
sága és, a mennyire lehet, hibátlansága, mellyel szerzőink nagyobb 
része, úgy látszik, igen keveset is gondol, belső érdemeinek meg fog 
felelni. A mi észre vételeim volnának, oly tsekélységek, hogy azokat 



Digitized by VjOOQIC 



8829. Február. 21d. 1820. 81 

méltán el is hallgathatnám, ha azon bizodalomnak, mellyel a Tekin- 
tetes Úr engem megtisztelt, voltakép megfelelni nem akarnék, és így 
legcsekélyebb kétségeimet is nyiltszívQséggel kőzleni kötelességemnek 
nem tartanám. Ezen tekintetből bátorkodom a Tekintetes Urat, a 
nélkül hogy tekinteteim igazságát csalhatatlannak vélném, a követ- 
kezendőkre figyelmetessé tenni: 

lör. Hogy jóllehet az oláh nemzetet a restségtől, gondatlanságtól 
felmenteni nem lehet, és ezt nagy részint neveletlenségének, bárdo- 
latlanságának tul^jdonit[hat]ni ; annak mindazáltal politikai helyhez- 
tetése, a parasztok tartozásaiknak és jussaiknak határozatlansága, 
a jobbágy és földes Ür egymáshoz való relatióinak bizonytalan volta, 
melly Erdélyben a jobbágyot a földes úr szabad kényének tette ki 
és csupán az Urbárium behozatala által, de a törvényes úton, 
orvosoltathatik ; ebben igen és el nem mellőzhető befolyással vagyon. 

2or. A harmadik levélben, mely Erdélynek politica felosztásáról, 
igazgató székeiről, és egyéb közönséges statistika esméretéről szóll, 
kútfőül az Erdélyi Schematismus hozatván fel, és hellyel hellyel 
egészen kiíratván, ez talán a munka több részeinek kellemetességeivel, 
az előadás mindenütt észrevehető elevenségével nem egyez meg és 
ezen czikkely is elvesztené szárazságát, a többekkel szebb egy 
hangzatba jönne, ha ezen szükséges és el nem mulasztható jegyzetek 
kellemetesebb formába fordulván elő, a kútfő, a honnan vétetnek, 
egészen elhallgattatna. 

3or. Az élő személyeknek nyomtatásban való említése és sze- 
mélyes tulajdonságoknak még dicséretes érdeklése is, olly kényes 
dolog, hogy itt még a legnagyobb vigyázattal is, alig lehet kíván- 
ságoknak eleget tenni; némely minden dicséretet igen csekélynek 
nézvén, más a nagyobb dicsérettől szerénységgel irtózván. 

Ezek azon csekély észrevételeim, mellyek ezen becses munka 
eránt a legszorgalmatosb átolvasás után előfordultak. Reménylem 
hogy a Tekintetes Ur általok meg fog győzettetni: hogy barátságos 
bizodalmára legalább nyiltszivűségem által magamat érdemessé 
óhajtottam tenni. 

Értekezésemet a Martzibány Deputatiója útján kiadni azért 
kénytelenítettem, mivel ez annak helybenhagyását elnyervén, magam- 
nak ahhoz mindaddig seínmi jussom nincs, míg a Deputatio a magáéról 
önkényt le nem mond, a mihez már most semmi reménységem 
sincsen. A Vályi Ür halálát már elébb sajnosán hallottam, Vay 
József bátyámtól ; annál nagyobb részvétellel értettem a Tekintetes Ür 

Kaxinczy P. Icveleréw. XVII. 6 



Digitized by VjOOQIC 



63 3830. Ungvámémetí Tóth László. 1820. 

leveléből, hogy özvegyét oUy nyomorú állapotban hagyá el. Szerentse 
Litefaturánkra nézve, hogy az Iliász fordítása egészen elkészült, és 
ez talán özvegyére nézve is szerentse lehet. Az Erdélyi levelekben 
olvastam, hogy ez eránt már jött ki egy előfizetési jelentés, a 
mellyet én mindazáltal nem láttam. Ügy látszik, hogy ez a jelentés 
nem terjesztetett eléggé el, és ezért volt olly kevés sükere; mert 
az én esmerőseim közül sokan vágynak, kik ezen régtől fogva hírlett 
fordítás megjelenését ohiytva várták, a nélkül, hogy az előfizetésről 
tudományok lenne. Ha ez az út újra meg nyittatnék, úgy gondolom, 
hogy az Özvegy hasznára volna, kivált ha Vay József által, ki a 
megholtnak nagy pártfogója volt, a dolognak, mint az egész Refor- 
mátus Status körül nagy érdemeket szerzett férfi özvegye dolgának 
előmozdítására mind a négy Superintendentziák jó móddal buzdítat- 
nának. — Én részemről mindent fogok tenni, a mi tehetségembe 
lehet, hogy az Iliász forditásának, mellynek illy késő megjelenése 
Literatúránk szégyenire válik, kinyomtatását segítsem. Vajha ezen 
Görög Remeknek, a mint reménylem, jó fordítása egy Nádaskaynak 
undok papirossá, idétlen betűi és hibás nyomtatása által ne fertéz- 
tetne meg, mint a mi DessewfTynk szép Bártfai levelei! Ezekntán 
magamat barátságába ajánlom. 

[Másolata a M. Tud. Akad. könyvtárában : M. írod. Lev. 4r. 37. sz.] 



3830. 

Ungvárnómeti Tóth László — Kazinczynak. 

Bécs, Február 22diTcén 1820. 

Kedves Barátom, 

Nagyérdemű Férjfiúü 

Két betses leveleddel örvendeztetél-meg, mióta én nem tudó- 
sítottalak. Oka késedelmemnek azon részvétel, mellyet a' Horváth 
Elek ellened tett észrevételi eránt érzék magamban. Végre megkap- 
tam azon darabját a' Tud. Gyűjteménynek, mellyben azt megolvas- 
hatám. Beszéde szerény, de a' mint észrevevéd, bizonyosan Verseghit 
leheli ; 's kívánsági nem kívánhatok. Neki a' Sonetto — annyi mint 
Dall; 's a' latin nyelv rokonabb nyelvünkkel, mint az i^abbak?! 
's nem egyébért, mert hogy azt (hirünk nélkül) már őseink roko- 
nabbnak akarák; Latán tetszik (mert úgy mondja) 's thrón s. a' t 



Digitized by VjOOQIC 



3830. Február 22dikén. 1820. 83 

nem tetszik. Ezek az Urak nem szeretik a' Dictátort, mert magok 
akarnak dictálni. Hát Somogyi? Az illyen nem is érdemli, hogy az 
ember szót váltson vele. 

Munkás szereteted, mellyel ügyemet Vármegyétekben elöviszed, 
a' millyen hű barátságodnak tani^a, épen olly háPadatos buzgó- 
ságomnak i\jabb Ifjabb ösztöne. Reménylem, *s óhígtom, hogy mig 
készen lennék pályámmal, kezeid közt ügyem is véget ér. Diplo- 
mámba bizonyosan bé megyén a' Nemes charakter is, mihelyt azt 
megbizonyíthatom. Kedvelt Fő Ispányotok ígérte kegyességét, hogy 
a' dolgot Fő Fiscalis Tttes Dókus Ümak ajáplani fogja. 

Megboldogult V. Nagy Ferencz Ür halálát sok tekintetből nagyon 
érzékenyen ftglalom, 's több tekinteteim között azért is, hogy Pali- 
nodiát neki nem énekeltem. 

Gróf Majláth Jánostól épen ma vettem az Ódának német 
másolatját hozzá zárt becses levelével együtt; de még a' magyarral 
öszve nem hasonlíthattam, minthogy épen csak most vettem. Hiszem, 
hogy neked is meg fogta küldeni. Vagy három helyen elvonogált^ a' 
sorok alatt, hogy mondanám meg ítéletemet, ha el vagyon é találva 
az értelem. A' közelebbi postán válaszolok neki, Neked pedig ezen- 
nel köszönöm, hogy egy illy tudós Nagyunknak ismeretségébe jut- 
tatál. — 

Igaz Barátunk tisztel, 's általam kiváiya tudtodra adni, hogy 
a' melly Nyomtatványokat parancsoltál a' Tiszti Kalendáriombólj 
ö expediálta legyen (a' neki Remuneratióba jutott nyomtatványok- 
ból) Pestre Eggenbergerhez, 's onnan Trattnerhez, — 's meg szer- 
zetté öttel, hogy evvel szabad kéjed szerint bánhassál, ha a' többi 
reád bízott dolog. Pánczél Ür is tisztel, 's köszöni a' több ízben 
hozzá küldött Tudósításokat, 's ígéri viszszonyos szolgálatját. — 

Üjsággal nem kedveskedhetem : mivel egészen Anthropolo- 
giámba vagyok merülve. A' régi Classicusokat, görögöt, 's latánt 
csak nem mind felforgatám, hogy a* mit előttem is tudtak, sajá- 
tomnak ne áruljam; 's hogy megmutassam azt, hogy Orvosnak 
mindent jó tudni, ölellek, csókollak Kedves Barátom, 's vagyok 
örökké leghívebb barátod 

's tisztelöd 
U. N. Tóth László m. k. 

[Eredetye a M. Tud. Akad. könyvtárában : M. írod. Lev. 4r. 30. sz.] 

6* 



Digitized by VjOOQIC 



8* 3831. Gr. Dessewfff József, 1820. 



3831. 

Gr. Dessewfly József — Kazinczynak. 

Kassáról, február 26-d. 1820. 

Édes, drága Ferenezem! 

A te Értekezésed igen szép magyarázat; és fejtegetéseid gyö- 
nyörűk ; de talán még sem találtad el egészen a tárgyat. Te a hala- 
dók és veszteglök között akarod a közép utat kivágni, de a kérdés 
nem a haladók, hanem a szaladok vagy túljárok és veszteglők közt 
forog fenn. Tudom én, hogy valamint a theologiában és politikában, 
valamíg ezek tökélyökliez nem közelítenek, szintúgy a literatúrára 
nézve is kelljen mind találtatni, mind pedig perlekedni egymás közt 
a túlmenőknek, az engedékenyeknek, függetleneknek, tudósiaknak 
(doctrinaires), sőt ministerieknek is; de azért még sem javasolható 
a túlmenés, mivel többet árt, hogysem használ. A jobbra, szebbre 
szoktatás, már csak azért is, hogy a szoktatót nálunknál természe- 
tesen okosabbnak gondoltatja, számtalan ellenkezőkre akad: kecseg- 
tetni kell hát azokat a behozandókra ; de mi ellenkezik inkább a 
kecsegtetéssel, mint a sebes futás? Üj szót, új szólásmódot akaijak 
bevétetni, 's kapjam magam s töltsek be egész lapokat neologis- 
musokkal, seregenként halmozzam azokat ? Csak akkor tetszők, mikor 
gyöngyönként itt amott csillognak, mint a harmat a virágokon kikelet- 
kor a derűit ég alatt. A magvető a mezőn nem fut, nem szalad : mér- 
tékes lépésekkel halad, nehogy anyaföldünk rá boszonkodván, aratás- 
kor megcsalja a magvak szóróját. Te az érthetőt, a könnyűt, a széppel, 
az erőssel, a hathatóssal ellenkezésben látszatol gondolni, a tökély 
pedig ott állítá fel trónusát, ahol ezek karon fogódzva, mint Horátz 
Grátiái, királyi széke köröl lejtőt járnak. 

Gratia cum Nymphis ducere nuda choros. 

Ha van erőtlen szépség, van erőltetett is. A nyelv szókbúi és 
szólásokbúi áll. Szód ha nincs, teremtened kell, és lehet a magyar 
nyelv felette termékeny méhéből, vagy több szók összetétele által 
Példa erre mind a múlt, mind a jelenkor, nem csak nálunk, hanem 
a régi s mostani külföldieknél is. Nagy nyelvtökély az, barátom í 
pók mó(}jára, a nyelv kebelébül teremthetni. A régi bölcsek közzűl 



Digitized by VjOOQIC 



3831. Február 26-d. 1820. 86 

a kieredés (emanatio) systémája követői a pókhoz hasonlíták a 
Mindenhatót, Nem látom miért ne lehessen egy anyanyelvben mint 
a miénk, a még általteendő és teremtendő külső szókat magyarul 
nemzeni, és a már bevétetteket, ha még nagyon külföldiesen hang^ 
zanak, magyar kaptára ütni, úgy mint eldődeink, akik p. o. a syno-< 
dúst zsinatnak mondták, az usura-t uzsorának. Mikor p. o. a nádor 
nemzeti bált adott az ország gyQlése alatt, nem jelent-e meg azon 
i. b. ,gróf Károlyiné és a még élő gróf Koháryné, mind a kettő 
született Waldstein grófnék, sőt Brentano marquisné is, szintúgy 
mint gróf Eszterházy Ferenczné, született berezeg Grasalkovies leány, 
magyar ruhában? A dolgot kell, úgy tetszik nekem, fordítani, nem 
a szót, és mindég tekintettel lenni nyelvünk természetére. Azon kel- 
lene igyekeznünk, hogy a nyelv váljék classicosszá. A nyelvek gyé- 
niosza változik, nem hasonlóképen természetök, azonban a magyar 
nyelv természete sem az mindég, a' mire grammatikoszaink azt 
szorítani akarnák, a szólásokra nézve pedig a nagyon szoros köve- 
tés, vagy utánozás, vagy inkább majmozás és mímelés, még érdek- 
lőbb. Ilyenek p. o. egy fogadj Istent arat E nem classieosz kitétel 
akármilyen nyelven is : fogadj Istent aratni minő képzeletsértő idea ; 
ilyen, de kisebb mértékben, Fáy Fris Bokrétájában p. o. e kifejezés 
a 27-ik lapon: Egy lassan emelkedő domb tetején kies kilátással 
állott egy múlató házacska stb. «kies kilátással álló házacska* : való- 
ban nem a legszerencsésebb kép, akár azt tegye, hogy a házbúi 
van a kies kilátás, akár azt, hogy a házra — nem lehetett volna-e 
ezt e' képtelen németlést így magyarosítani: kilátásra álló ház? 
Miért és mivel lett volna így dísztelenebb a kitétel ? A külső litera- 
túrák egyátayában, de kivált a német, sok, mind szerencsés, mind 
szerencsétlen szólásaink okai. Nem az i^ szósságot és szólósságot 
kell hát kárhoztatni, hanem az ítélet-botlott szóst, és azt is csak 
azon esetekben, midőn itéletlenkedik. 

Hogy egészen felfoghasd ideámat azon különbségre nézve, 
melyet valamely nyelv természete és gyéniosza közt látok : íme egy 
példa : elszigetelt, isolé helyett, a magyarnál nem olyan szerencsés 
kitétel mint a francziánál, mert mi nem küldjük szigetekre a bűnö- 
söket — a szikráztatás, bzsíz electricitas isolálása pedig metaphorábúl 
vett metaphora. A német sem mondja: er ist verinselty mert az ő 
gondolkozása, érzése módjábúl, törvényeibal és szokásaibúi belső, 
külső, köz és különfogott élete folyásábúl nem szivárog ki az efféle 
kitétel. Nincs hát sem a magyar, sem a német gyéniosza szerint; 



Digitized by VjOOQIC 



86 



3831. Gr. Dessewffy József. 1820. 



de nincs a magyar nyelv természete szerint is. Elkorlátolniy elszige- 
telni azt teszi inkább: korlátokat, szigeteket körttltenni, a franczia 
pedig ezen kifejezettel, isolé, nem ezt akarja kyelenteni: hanem 
magán-maradást, valamely túltengeri távoleső szigetben, és ezen 
ideátúl kölcsönözi a kitételt, még akkor is, mikor azt a sHkrártatásra 
alkalmaztatja. Isolé ebbűl származik: isle és setU. Ha csak sziget 
vesz körűi valakit, még nem értetődik, hogy maga van azon a 
szigeten. Tűrhető az etymologyizálás, mikor nem a szók, hanem az 
ideák gyenealogyiájára vezet Én tehát azt merem gondolni, hogy 
mind nyelvünk gyeniossa, mind pedig természete szerint ezt e szólást 
p. o. ich stehe isolirt da (mely a német nyelvben valóságos tarka 
és klasszikosztalan kitétel) így lehetne magyarra fordítani : magánítoti 
állok itt. Én úgy ítélek : hogy a nyelv természete, azaz más szókkal 
valamely nyelv analogyiája ellen soha sem szabad külső szólásmódot 
követni : de lehet praeter analógiám, mert így gyarapodnak a nyelvek, 
et ita creantur futura analógiáé exempla. A nyelv természetét tehát 
nem szabad háborgatni. Bővülhet, teljesedhetik azonban az a nemzet, 
következésképen a nyelv gyéniosza változásával. Ez az idea felette 
fontos, s igen termékeny a nyelvek kifejtődésére és a neológok és 
orthológok közt folyó per eligazítására. Én anya-, én vezérideának 
tartom, és sehol sem olvastam még. 

A narancság és horág között nagy a különbség; a borág a 
merészségen túl vitt metaphora; a bornak lehet virágja a vízben 
termő plánták hasonlatosságára, de hogy lehet ága a bornak a boi 
előtt? Nem kárhoztatom én a merész metaphorákat, tudom hog^ 
az új szokás is csak szokás, de ha a régi tartós szokás tekintete 
által meggyökerezett képetlen szókat meg kell szenvedni; igyekezni 
kell, hogy az új szokás az ép értelmen fundálódjék, hogy az ú, 
teremtésű szók ne sértsék a képző-tehetséget, melynek egyedül kell 
létöket köszönniek. Nem igen vizsgáljuk olvasás közben a régi szól 
gyenealogyiáját, a tartós szokás mintegy felszentelte már az azokká 
való élést, ha képtelen teremtésnek is ; de az i^ szót vizsgájja i 
mostani olvasó, és mivel gondosabbak a jelenkori olvasók az előb- 
benieknél, az íróknak is gondosabbaknak kell lenniek. Pampinus 
Szabó és Sándor szerint hiityolló, hutyorő, husáng, Márton új szótárjí 
szerint pedig, hajtás, szölökacs, sündörgő szőlőlevél. Van hát eléj 
szónk erre, és lehet választani, s nem látom miért lenne szebb f 
borág a hutyorónéX, Én a szépségérűl a beszéd vagy írás folyamat 
jában való helyhez tetéseken kivűl nem merek, nem tudok ítélni. 



% 



Digitized by VjOOQIC 



3831, Február 26.d. 1820. . 87 

Abból, hogy a sztilisztika különböző nemeinek mád más 
szólásaik vágynak, «et qu'il ne faille pas confondre les genres> nem 
következik: hogy ne teremtettek legyen már a magyar nyelvben 
oly szók is, melyek a sztilisztikának akármely nemében helytelenek 
lennének. Azt is szükséges megjegyezni, hogy minden sztilisztika 
nemének meg kell a maga külön és tulcgdon érthetőségének lenni^ 
és hogy találtatnak oly érthetetlenségek, melyek minden nemben 
azok volnának. A jó Ízlés alapjai nem bizonytalanok, de azok alkal- 
maztatása ritka harmóniát kíván meg az érző- és ítélőtehetség közt 
Soha sem találkozott nagy író, ki a maga nemében érthetetlen lett 
volna, soha sem, aki egész lapokat töltött volna el vagy új, vagy 
régi, külső szókkal vagy szólásformákkal, mint Helmeczy. Mindég 
megtetszett minden nagy írón, hogy a gondolatokat űzte inkább 
mint azok köntösét. A ruha mintegy magátúl termett szép alakú 
teremtésein. Tiszta képeket és ideákat kell teremteni az i^ szók és 
szótások által is. 

Quintilián, a' ki alkalmasint jobban tudott latánúl mint mink, 
a mellett pedig tisztúltabb érzéssel is bírt mint a mi nyelvmes- 
tereink, nem dicsérte Sallustban a görögös gondolkozást. Mi a görög 
és római . nyelvet csak könyvekbűl esmeijük, és így gyanús talán 
némelykor ítéletünk a nyelvre nézve a régi auctorok akár tökélyeiről, 
£^ár hibáirúl. A római írás és válogatott társaság nyelvét nem 
esmérjük egész kiterjedésében ; annyi bizonyos, hogy minden most 
virágzó csínosodott és nemzeti bélyegCi népeknél csak ennyit szabad 
a külföldiektűi kölcsönözni és nálok utánozni, a' mennyit és a' mit 
a kölcsönöző nép gyeniosza és nyelve természete megszenved. Ez teszi 
a rómaiaknál is : ut non male graecos imitari viderentur — ezt teszi : 
dabiturque licentia sumpta pudenter, signatum praesente nóta pro- 
ducere nömen. Horátz még akadékosabb volt, mert azt mondja: 
Si graeco fonté cadant, tudniillik: a görög nyelv leányárúi szólott, 
és még akkor is hozzá teszi: parce detorta. 

Én is azt hiszem, hogy a magyar nyelvben kevesebb szót 
lehet kölcsönözni és többet kell teremteni, mint más a görög 
és rómaival rokon nyelveken, mert a mienk nem lyány-, hanem 
anyanyelv, és épen azért lehet annak méhébűl a régi szók fel- 
ébresztése, a tájékiak befogadása, a származtatás, gyökérre-fogás, 
vagy összetétel, vagy a külföldi szók magyar rámára való vonása 
által — • elegendő érthető, hathatós, szép hangzatú szókat terem- 
tenünk. 



Digitized by VjOOQIC 



SS 3831. Gr. Dessewffy József. 1820. 

A német nyelv mindég darabos fog maradni, Klopstocknál 
szintúgy mint Schillernél. V. Károly császár a lovakkal beszállt 
németül, mi a csikókkal beszélhetnénk. Haller velősségét tehát nem 
lehet darabosságnak nevezni, sem pedig Gellértnek, a németek első 
mesélőjének, nyelvét beteges erejQ nyelvnek meséjében. Olvastam én 
mind Lessing meséit, mind értekezését a mesékrOL Ö ebben inkább 
a görögöket csudáló filologosznak, hogysem filoszofuszi esztheiikósz- 
nak, vagy eszthetikószi filoszofusznak mutatta magát. Pfeffel meséi 
különbek, a mese tárgyai feltalálásokra, de nem előadási-természetes 
együgyűségekre nézve. Lichtenberg, a' ki maga helyes német író, 
azt mondja honbelieiről, hogy az ő geniejek nem a természet utá- 
nozásában áll, hanem hogy jobbadára az utánozások utánozol, hogy 
nem jutott nekik a szépmesterségekben a teremtő lélek eredetisége. 
A külső literatúrák által csak ébresztetni kellene egy igaz tüzű nem- 
zet gyenioszának, nem pedig követés által egészen kiformáltatni. 
Mindég csak a görög antikokrúl beszélünk : hát ugyan kik után ? az 
egyiptombeliek után példáztattak e azok ? Olyan angolynékat láttam 
Olaszországban, kik a medici Vénusszal léphettek volna fel. A termé- 
szet és társaság minden tárgyaira nézve el van szórva a különb- 
különb nemű szép és rút a világ minden éghajlatjai alatt. Ha leg- 
szebb a testi természet minden tekintetben, vagy legalább a legbájolóbb 
tekintetekben, Persziában, Georgyiában, Mingréliában, Czirkassziában, 
a régi Jóniában és Görögországban, s a mostani jóniai szigeteken 
vagy Olaszországban: oda kell utazni a szépnek beszívása végett, 
s ott kell magunkat annak bájos kellemeitől andalíttatnunk, hogy 
még az ott már belénk eresztett szépet is idealizálás által szebbé 
tehessük. Pyrker Tunisiászában így festi a mennyországot: «Wo das 
Helle noch heller ist.» 

Midőn a legelőkelőbb német írót Gőthét oly kevés ember 
olvassa Anglia, Franczia és Olaszországban, még a fordításban is, 
a csudált rossz írót pedig, a gyeniális [!] mázoló jobb darabjait nem 
csak Európában, hanem Ázsiában és Amerikában is. Pétervárától 
az Atlantikom tengerig, sőt a Csendes oczeánig, minden hibái mellett, 
a jó nevelésű emberek szintúgy mint a pórnép olvassák és ntíntegy 
emlegetik: szabad gyanítani, hogy a mázoló nincs minden érdem 
nélkül, és hogy kell lenni a legnagyobb német íróban valaminek, 
a' mi a jó ízléssel ellenkezik. Mi az ? az eredeti lélek hijánossága. 
Ö nem festő, hanem képfaragó; körvonásai remekek, de nem tud 
lelket, színt, erőt adni képzeteinek. Ö a görögöktűi csak a plasztika 



Digitized by VjOOQIC 



. B831. Február 26^. 1820, 89 

mesterséget tudta eltanulni, de nem egyszersmind azon élet- és erőt 
adó színekre hevülni, melyekkel a régi görög szerzők írásai még a 
fordításokban is bővelkednek: «sa nudité n'est pas animée, mais 
froide.> Nem kellenek csillámok, czikomyák, de nem kell azért 
csupán akár a legszebben kifaragott és legfejérebb pentelei vagy 
carrárai hideg kemény márvány a stylisztikában. Tudták a görögök 
a plasztikát a festőséggel párosítani a stylisztika minden nemeiben. 
Legeredetiebb darabja Gőthének Fausztja, de minő képtelen eredeti- 
ség ez? Minő p. 0. eleitűi fogva végig, mindég és mindenütt fűsze- 
rezett Jean Paul bi!ga eredetisége? Ugyan mit mondott volna p. o. 
Fausztról egy régi athénabeli még akkor is, ha a mostani kor min- 
den környűlményeibe, tartozatjaiba magát belegondolta volna? cLa 
phantasmagorie n'est pas phantaisie.* Stael asszonyság Németország- 
ról írott könyvében Schlegel úr sugallására mindent elkövetett, hogy 
Gőthét az égig emelje. Mivel barátja kedviért a híres és elmés 
asszonyság Gőthének véghetetlen magasztalására fakadott, azt hitetik 
el magokkal a németek, hogy Gőthe a legelső író a világon, és hogy 
a franoziák, angolyok és olaszok szintúgy annak tartják, de ezek az 
eszthetikai és classzicoszi kicsínosodásban a mostaniak közül leg- 
inkább megőszült és legtovább haladott nemzetek nem így ítél- 
nek — hihető hát, hogy a jövendő nyom sem fog úgy ítélni mint 
a mindenek felett magok magokat szüntelen csodáló németek, kik- 
nek azonban ezen öncsudálások mellett is nincs még eddig nemzeti 
bélyegű szépUteratúr^ok, hanem jó oskolai könyveket írnak a tanulók 
számára és értenek a tudományok skeletizálásához compendiomaik- 
ban. Nem mondom azért hogy nincsenek s nem voltak eredeti fejek 
Németországban, mert Schlötzer, Thümmel, Jean Paul, Lichtenberg, 
Schiller, Kotzebue, Geszner stb. azok. De más ideám van nekem 
a nemzeti bélyegű szépliteratúrárúl valamely nemzetnél. A római 
írók is utánozók, de azért kitetszik rajtok az eredeti bélyeg. Meg- 
különböztető bélyege a római Hteratürának a majestás, mely még 
a görögben sincs meg oly te\jes mértékben mint a rómaiaknál. Lát- 
szik minden római nagy írón, hogy ahoz a nemzethez tartozott, mely 
a világnak ura vala. A sok fordítások által csupán csak bővítették 
a németek nyelvöket, de jobban lágyíthattak volna rajta. Görög- 
ország is több tartományokra vala felosztva, és mégis van a görö- 
göknek szép nemzeti bélyegű literatúrájok. Van ugyan bélyege a 
német literatúrának is, de az, amennyiben nemzeti bélyeg, és eredeti, 
nem a szép birodalmába való jó íróik legnagyobb részénél. 



Digitized by VjOOQIC 



9Ó 3831. Gr. Dessewffy József. 1820. 

Míg a német tudósok és írók nem fogják azt a pontot eltalálni, 
melyet a görög, a római, az olasz, a franczia és az angoly írók 
többsége, kivált a folyóbeszédben, eltalált, hogy t. i. őket nem csak 
a tudósok, hanem a finom nevelésű világi emberek is egész Európá- 
ban szívesen és gyönyörűséggel, ha csak fordításokban is, olvashassák, 
míg bizonyos szép nemzeti bélyeg és eredetiség nem fog a német 
írók irásaibúl kitündökleni, addig nem lesz becses literatúrájok 
Európában. Homer ist bei den Deutschen Homer, úgymond az orosz 
Karamsin. Igen is: de hol a német Homer, és be messze esik 
Klopstock Homértől, sőt Miltontúl is! Már csak az is minő dölyfös 
ízetlenség a németeknél, erőnek erejével hat lábú verseket írni, 
mikor prosodiátlan nyelvök teljességgel alkalmatlan a mértékes verse- 
zetre. Nálunk Ráday kezdé méregetni a rímes verseket, de ha a 
rímes versek ízetlenségre mutatnak és a barbár századok szülöttjei: 
minek azok ízetlenségét nevelni és belőlök mintegy leoninusz verseket 
csinálni, melyek szintúgy mind rímesek, mind mértékesek. Az angolok 
és németek jól teszik, ha mérik rímes verseiket, mert nekik nincs 
prosodiájok: «la déclamation et non la prononciation régle leur 
prosodie* s ők a hosszú szótagot is igen gyakran rövidnek veszik: 
Klopstocknál p. o. e szóban : entsprossen megperdül az első tag, 
és a' mit Anakreon nem csak lehetetlennek érzett, hanem ki sem 
ejthetett volna, a magábanhangzó csoportos 5 mássalhangzó előtt 
kurtává tud válni a német atyafi mindent összeőrlő szájában ; nálok 
tehát, mikor mérik a rímes verseket, maga a nyelv prosodiai tehetet- 
lensége ragaszt különbféleséget az egyszerűség mellé, de nálunk csak 
az egyformaságnak szaporítása a rímes versek mértékre vevése, 
hacsak minden rímes verset másmás mértéksorra nem veszünk. 
A szótagok számára és a megszakításra nézve pedig már Ráday 
előtt is lábaztuk a rímes verseket. 

Mivel az i^ szók teremtése egyik legfőbb tárgya értekezésednek, 
nem ártott volna megjegyezni, hogy nem a szót, hanem a dolgot 
kell kitenni az új szó által, hanem a legnagyobb pontossággal is 
legalább a dolognak fő bélyege, vagy valami képet ütő metaphora 
avagy hasonlatosság után. A szoros általtételek valamely nyelvbűi 
nem mindenkor szerencsések ; modestiis, modeste p. o. nem azt teszi 
a római és franczia nyelven: hogy valaki módot tart vagy szép 
szerrel viseli magát, mert ez inkább ingenuus, ingénu, ártaüan^ 
nemes erkölcsű: hanem azt teszi, hogy el nem bízza magát, hogy 
vakmerőtlen, hogy szégyellős, hogy pirúlatos ; — még akkor is tehát 



Digitized by VjOOQIC 



38B1. Február 2^á. 1820. 91 

ezen szókkal kellene élni a szerény szó helyett, ha bizonyos lenne, 
hogy szerény szebb s^ó, mint amazok. Már többször megjegyzem, 
hogy csnpán esak helyheztetése szerint kellene ítélnünk valamely 
szó szépségéről, mert a magában szép szó is csúnya lehet helyén 
kivűi, a rút pedig szép a maga helyén. Szerény szép szó, jó szó, 
de azt teszi, régulier, ordentlich, nem pedig modeste. Valamely 
szónak szép hangzása miatt nem kellene a szó értelmét felforgatni, — 
rendes inkább vagy legalább azt is teszi a' mit francziáúl így mon- 
dunk határozatlanul: particulier, mert singulier megint más. Lehet 
metaphorásan élni némelykor a szomszéd értelműekkel, sőt a szólás- 
nak kecsét ad néha az ilyetén alkalmaztatás: de gondosabbaknak 
kell lennünk, mikor új szókat csinálunk, melyeknek mellesleg értel- 
möket a szokás még meg nem állapította ; a modestiának fő bélyege 
a nembizakodás, lehet ez ellenkezésben a rendességgel, un homme 
trés régulier peüt étre trés immodeste. Miért nem lehetne tehát, 
p. 0., mind érthetőleg, mind pedig tetszősen e latán szólást : juvenis 
non tantum modestus, sed etiam piidicus et verecundus, így fordítani : 
«nem csak szégyellős, hanem szemérmes és pirúlatos ifjú egyszers- 
mind?* A hosszabb szó nem mindenkor csúfabb a rövidebbnél. 
Talán csak ott kellene új szót csinálni, a' hol elkerülhetetlenül 
szükséges. Távul legyen, hogy a mondottakat szentírásnak tartsam, de 
legalább tanúbizonyságomul szolgálhatnak, hogy életemben nyelvünk 
felett sokat elmélkedtem. 

A' hol az egymá.sba futó színek gyönyörű játékárúi oly 
gyönyörűen szólasz: a színek sorát téveszted el, s elhagytad az 
etymologyiát Az első az analogyia, azután mindjárt az euphonia 
következik, csak azután jő a közszokás, az etymologyia legsrégre. 
Igaz ugyan, hogy más egyebüvé való a czirkalom és linea, azonban 
lanácslani kell az ízlést, hogy tu^ja, ha magátúl nem érzi, mit kell 
összeütközésekkor győzedelmeztetni. 

A több szók összetételére és egybenolvasztására nézve elfelej- 
tette a' Tud. Gyűjteményben legközelebbi dorgálod, Horváth József úr, 
hogy egy ház azt teszi: ein Haus^ egyház pedig Kirche: nagyon 
közönségesítette tehát adott reguláját; azonban nekem sem igen 
tetszik egy szóba szorítva a vadkanpamlag ; azt mindazonáltal nem 
hiszem neki, hogy ez az olasz szó canzone csak azt tegye éneJc, 
de újra kezet fogok vele, amidőn nem csudálhatja a princzecskét, 
azt pedig sjgnálom, hogy a külföldi szók magyarításában a látiomi 
nyelvhez ragaszkodik inkább, mint magának a szónak hangjához — 



Digitized by VjOOQIC 



-92 3831. Gr. Dessewfify József. 1820. 

hiszem, ha nyelvünk nincs rokonságban sem a diákkal, sem a 
franc2iával: a külföldi szók magyarosításában a hangra, a végeze- 
tekre kell figyelmeznünk, és a magyar száj járásához magunkat 
alkalmaztatnunk — de ebből nem következik, hogy a ife és « betűket 
:Szaporitani kellessen. A' minap azt írta valahol egyik hazánkfia, 
hogy a sziszegés csúnya: de hát szebb e a sikótás? Az $ sikótó 
betű, és igen szapora nyelvünkben, és mivel a sziszegő sz is szintúgy, 
ámbár nem oly bőven, találtatik benne : nem látom, miért ne lehessen 
•olykor olykor általa mérsékleni, kivált a szók végén, sivító s betűnket. 
Tudva van a kellemetes Alcibiádrúl, hogy inkább szeretett sziszegni, 
mint sivítani. 

Az előhordottakbúl együttvéve az a következés, hogy nem 
szabad az minden magyar írónak a' mi Neked. Te seregvezető vagy, 
^zer tökélyek fedik olykori síklásaidat ; de minden követő seregben 
találkoznak baromáUati utánzók^ ezeknek regulákat kell adni, ezeket 
nem lehet ön íhleltetésökre bízni. «0n peut, úgymond Chamfort, 
•conduire Tesprit partout, quand le génié ne femporte nuUe part> 
Illő hozzád, a' ki mindég jobban szeretted literatúránkat mint 
<)nmagadat, és a' kinek nyelvünk annyival tartozik, azon igyekezned : 
hogy jó és szép példád a hamis követőkkel utat ne vesztessen. 
Igen jól jönne hát ki, ha magadtól beküldened ezen levelemet a 
Tud. Gyűjteménybe, mert ha én küldenem azt, mustrálgatódnak 
látszanék, a pedig bizony nem czélyom. Tudva van a haza előtt 
-erántad tiszteletem, szereletem, és ebből a levélbűi is kitetszik — 
ha tehát te küldenéd be levelemet, látná a magyar közönség, 
hogy a neologismusra nézve megegyezünk gondolkozásunkban, és 
hogy én csupán annak alkalmaztatásában kívánok náladnál vala- 
mivel szorosabb és meghatározottabb sinórmértéket, hogy a kérdés- 
ben levő tárgy megfejtésére és meghatározására az általad nyitott 
«tat talán egy kevéssé töröttebbé tettem, és így a megegyezést 
könnyítettem. Facile est inventis addere, és bármi kicsiny érdem, 
Kle érdem, akármiben is, az egyességet a hazafiak közt kieszközleni 
igyekezni. 

Holnap Edelénybe kell mennem a nagy és zsíros temetésre — 
a többi tárgyakrúl hát másszor, sőt erről is. Én szegényebb vagyok 
mint maga Homér, mert neki nem voltak gyermekei, és nem Stadion 
volt Jóniának finánczminisztere. Szívem igaz fájdalmára nem lehet 
hát az a dicsőségem, hogy lehessek valamit az Ihász fordítója 
hátrahagyott özvegye számára. Ajánlani fogom Samu bátyámnak, 



Digitized by VjOOQIC 



8882. Szabó János. 1820. 9a 

de előre látom, hasztalanul, mert ő nem az ügyefogyott Apollót^ 
hanem a hatalom-adó Plntuszt imádja. De mikor egy a theologyiának 
neki haló költő maradékai szegénységre jutnak, nem nyithatná e 
fel erszényét és nem szerezhetne e magának dicsőséget egy olyan 
úr, mint Vay Ábris, kinek nincs egy kngczár adóssága is, és a' ki 
még a mellett a princípium mellett is «quod omnis res tantum 
valeat, quanti vendi potest» naprúl napra mind jobban dúzsgazda- 
godik? Ha az apja jótétele meg tudta ölni Nagy Ferenczet, miért 
ne vígasztalhatná fia kegyessége a halhatatlan költő maradékait? 
Nyomtattassa ki maga költségén a magyar Iliászt, és a bejövő pénzt 
ajándékozza az özvegynek : fogadom, te\jes szívemből fogom versekbe 
magasztalni, bármilyen ellenségének gondol is. 

Add meg lelkemnek azt az érdemlett becsületet, kedves barátom, 
és hidd el, hogy nem teszem szegényebbé magamat, mint vagyok. 

hív Jóskád. 

U. I. Nekem nincs meg Homraájer^ Zsebkönyve, keresni fogja 
valahol Dúlházy, és iparkodni fogok, hogy engedje meg a kölcsö* 
nöző a kölcsönözésL 

[Megjelent a «6r. DessewíT/ József irodalmi hagyományai> III. kötetében.] 



* 3832. 

Szabó János — Kazinczynak. 

' Tekintetes Or 

Nagyérdemű Barátom! 

Méltóságos Szerentsinó Asszonyság válalta magára, hogy a' 
kézirást vissza viszi és kézbe szolgáltattya. Jobb alkalmatosságot 
keveset mutathatott volna arra a' szerentse. 

Magam adtam volt által Gróf Teleky László Ür Ö Nagyságának, 
magam hoztam el tőle ismét, minekutánna körűi nézte. Reám bízta 
hogy nevében tisztelem Kedves Barátomat Meg olvasta a' mmikát, 
a' mint mondja, maga az öreg Gróf is; de fiijával az iQú Gróf 
JóseíTel szorgalmatosabban és nagyobb figyelemmel olvastatta, a' ki, 

> Honnayr. — Az első közlő jegyzete. 



Digitized by VjOOQIC 



9é 



3832. Szabó János. 1820. 



arra tett észrevételeket, elébb Édes Attyával közölvén, ide a' kéz 
Íráshoz kötött levelében meg irta. Sajnálják mind a' ketten, hogy a 
«gész munkát nem láthatták ; szerették volna a' benne fel jegyzett 
de még el nem készült leveleket is olvasni. Ez az öreg Gróf, ső 
fijai is, nagyon esméretesek arról, hogy Famili^okról, a' Telet 
névről igen sokat tartanak. Lehet gondolni, mely igen gyönyörködtél 
volna Genealogiájok olvasásában. Emiitette előttem az öreg GróJ 
hogy azt maga öszve szedte, le irta, és meg küldötte az én Barátom 
nak. Nem igen jó hazafijak lennének ezek Északi Amerikában, i 
hol, a' Praesidens beszédje után, nem hátra, hanem előre szoktál 
nézni a' Hazafijak. Egyébbaránt ez a' ház mindennemű tisztelete 
érdemel; mert némely gyengeségei mellett, igen sok és szép virtu 
sokkal ditsekedhetik. 

A' mi engemet illet, nagy gyönyörűséggel olvastam az Erdélj 
leveleket. Sokat tanultam azokból, és hogy a' ki maradtakat is olvas 
hassam minél elébb, nyughatatlanul várom azoknak ki nyomtatta 
tásái Tsalhatatlanúl hiszem, hogy a' munka kelendő lessz, és nevein 
fogja Szerzőjének sok szép érdemeit. Bár tsak ne Nádaskai nyomtatná 
az ö betűi méltatlanok erre a' munkára. 

A' beszéd benne tiszta, tsinos, könnyen és kedvesenn folyt 
's a' mennyire egyszeri folyvást tartott olvasás közben érezhetteir 
mindenütt a' dologhoz alkalmaztatott, annál fogva erős és szép 
Tellyességgel meg nem ütköztem az idegen nyelvek szerint ejtet 
kitételekben, azok példányai után formált phrasisokban ; mert cl 
természetesenn vágynak elrendelve 's oly szépen öszve olvasztva a 
törsökös Magyar kitételekkel, hogy az Egészben semmi darabosságo 
nem tsinálnak, hanem annak kedvességet adnak inkább. Némel 
idegent én is szükségesnek láttam. A' Báróné Ö Nagysága maga i 
reá esmért több illyen kitételekre és gyönyörködött azokban. 

Feltettem volt magamban még akkor, mikor a' munkát olvas 
tam, hogy e' következendő kis kéréssel fogom az én Jó Barátoma 
terhelni 's arra feleletét bizodalommal ki kérni : Az s-en kezdődő szól 
előtt, a' kimondás könnyebbsége kedvéért, nem jobb volna é és-si 
élni, mint az apostrophált '5-el? Sajnálom, hogy a' Római faj ol 
tellyes el allyasodásának okai, a' nyomorult oláhokban, világosam 
ki nem tétettek. Talán nem vennék azt sértésül az Erdélyiek, h; 
egy Magyar szabadon ki mondaná, hogy az egy átallyában a 
elnyomattatás suUya ; és hogy az ő erköltsi tehetetlenségek a' nevelel 
lenség' szomorú és káros következése. Méltó lett volna az Oláhoka 



Digitized by VjOOQIC 



3832. Febr. 27dik. ^820. 95 

a' Szászokkal öszve hasonlitván, figyelmetesekké tenni Magyaraink^t, 
hogy még a' szabadság, a' szabad állapot sem elég arra, hogy az 
ember igazán nemessé 's emberségessé legyen. Mit használ a' Szász- 
nak, ha benne az embert tekintyük, hogy maga Ura és nem szolga ? 
Tsak annyit hogy ő jobban él, a' maga hasznára ravaszabb; de 
neveletlen lévén, durva, nemtelen és embertelen. Láttyuk és hallyuk, 
ha látni és hallani akarjuk, mely keveset használ hazánk fijainak 
a' nemesi szabadság a' neveletlenség miatt. Nints az én ha^ám: 
nak annál nagyobb bűne, hogy a' nép cultúrájával semmit sem 
gondol. 

Gróf Csáky Antalné Ö Nagysága erősen protestál a' Nintsi 
név ellen, meghagyta hogy Kedves Barátomat kéljem, méltóztasson 
őtet inkább Ninának nevezni. Hasztalan disputáltunk ellene a' Báróné 
és Szerentsiné ö Nagysága is, élnem hitethettük véle, hogy néki 
az a' név igen illik és hogy őtet az alatt esméri a' Magyar világ. 
Nem illik úgymond inetstova vén asszonynak az a' név: pedig 
ez a' Kedves Grófné bizony most is ^atálabb reá nézve iQú sógor- 
asszonyainál. De légyen meg az ő akarattya. 

Az Orthologusokról és Neologusokról irt Értekezés nagy kedvet 
nyert az olvasók előtt. Még én nem találtam senkit, a' ki azt ne 
ditsérte volna. Semmit sem mutathat eddig a' Tud. Gyűjtemény, ami 
az Olvasó Közönségnek oly nagy részét illetné mint ez; ez mond- 
hatom az Egésszet illeti. Mert ritka az az Olvasó, akinek az Ortho- 
logusok és Neologusok között régen folyó háborúban valami része 
nem volna; a' többi pedig, mint Neutralista, legalább szemlélője 
annak. Vajmi kevés szemlélő van pedig minden dolog perében : hogy 
egy vagy más részre ne hajlana inkább. A' Nyelv a' Nemzet kintse. 
A' nyelv felett inditott per az egész Nemzetet illeti. Mellyik hazafi 
lehetne már annak szemlélésében részt venni nem kivánó hideg 
Neutralista ? 

Ez az Értekezés, Ítéletem szerint, tellyességgel kimerítette tár- 
gyát ; és bár sokan irtak légyen is már ezen dologról ez előtt, szük- 
sége volt a' Közönségnek mégis egy illyen kinyilatkoztatásra. Remény- 
lem ez meg fogja egyeztetni, legalább közelebb fogja hozni egymáshoz 
az ellenkező feleket, 's az a' jó következése lehet, hogy a' Nemzet 
felébred és feléled nyelve esmérgetésére, szeretetére és mivelésére. 
És ekkor Füredi Vidának lessz az az érdeme, hogy ő adott alkal- 
matosságot erre a' jeles munkára. Az én Kedves Barátom pedig, 
mint egy Biró, elosztván a' pert, érdemei érzéséből származott nemes 



Digitized by VjOOQIC 



96 3832. Szabó János. 1820. 

büszkeséggel megengedheti, hogy a' Neologia Vezérségének dilsős- 
séges nevével tiszteltessen meg. Ezentúl már semmi okos előtt nem 
lehet egyébb hanem betsölet az Értekezésben meghatározott Értelem- 
ben Neologusnak lenni. Annyira bizok én ennek erejéhez, hogy a' mi 
Generálisunkat, a' ki valóságos Orthologus, meg fogom véle téríteni 
tudni. Az öreg Gróf Teleky László Úr is betsűlöje a' munkáts- 
kának, pedig ez is Orthologus, már tsak az Attya eránt való tekin- 
tetből is. 

Tiszt. Prof. Vályi Nagy Ferentz Ümak porai nyugodjanak tsen- 
desenn. — Nem tehettek néki eltakarittatása alkalmatosságával ollyan 
tisztességet, hogy annál nagyobbat meg nem érdemlett volna. Betsö- 
letesebb, emberségesebb embert, hívebb Tanítót, jobb hazafit a' maga 
körében, szorgalmatosabb és szelídebb Tudóst alig találunk közöt- 
tünk, mint ő volt. Én tiszteltem és szerettem ; emlékezete is tisztelet- 
ben marad nálam. Özvegyének 's árváinak szegény állapottyok bizony- 
sága, mely igen tsak hivatalának és a' Tudományoknak élt légyen 
egész életében. Felsegéltetéseknek azon módját, mellyet az én Nemes 
szívű Barátom emUt, mi módon lehetne kíeszközlení, nem tudom. 
SzóUottam az iránt az íQú Gróf Teleky Jósef Úrral, de bizonyost 
ő sem látott előre. Nehéz ma a' Tudósoknak Pátrónusokat szerezni. 
A' mi Uraink, a' mennyit én tsak esmérek, mindnyájan érzik a' mai 
idők suUyát és igaz értelemben küszködnek a' szegénységgel. Igaz 
az hogy képzelt szegénységgel: mert ha életek módjából elhagynák 
azokat a' hijábavalóságokat, a' mellyeket a* múlt esztendők bősége 
meg engedett, kevesebb jövedelemmel gazdagabbak lennének 's több 
jót lehetnének, mint a' mennyit tettek és tesznek. 

Itten mint bizonyost beszéllik, hogy valami új finantiale plánum 
fogna meg érkezni, a' mely szerint a' Váltó tzédulák eltöröltetnének 
's helyeltek ezüst pénz jönne folyamatba ; a' Bank nóták pedig 
elvesztenék ezüst pénzi válorjokat 's Cursust kapnának. Ettől sokan 
félnek, nem is ok nélkül. 

Privát levelekből haljuk, hogy a' Spanyol Insurgensek meg 
ütközvén a' Király részén lévőkkel, győzedelmeskedtek 's nagyobb 
része azoknak az Insurgensekhez általment. Ezek a' levelek érdemel- 
nek valami hitelt, mert azokból tudtuk meg, jóval az i^jságirók jelen- 
lései előtt, hogy a' Berry Hertzeg Parisban keresztül üttetett orozva 
's hat óra múlva megholt. Ettől várta az Uralkodó ház az örökös 

fijú magzatot, most már ninls kitől várja. Azt is hírlelik hogy 

az Anglus i^ Király 4dik György tsak ugyan meg hólt ; 80 Untzia 



Digitized by VjOOQIC 



d^S. Döbrentei Gábor. 1820. 97 

vért vettek ki belőle, még sem olthatták el tödőgyúladását. Szörnyű 
idők ezek! 

Tapasztalt betses baráttságába igánlt, igaz tisztelettel maradtam 

Tekintetes Úr 

Nagyérdemű Barátom alázatos szolgája 's Baráttya 

Pesten 27dik Febr. 1820. Szabó János. 

[Eredetije a M. Tud. Akad. könyvtárában : M. írod. Lev. 4r. 27. sz.] 



3833. 
Döbrentei Gábor — Kazinczynak. 

M. Németi, Febr. 27d. 1820. 
Tisztelt Barátom^ 

Hosszú utat kell tenni leveleinknek, nem halasztóm hát továbbra 
válaszomat, hogy a' Tiédet is, szeretettem, minél elébb lyra olvas- 
hassam. Meleg ohígtása szívemnek, akármellyikünk temesse is el 
a' másikát, meg nem szakadott érzésű barátságunk könnyét ejtse a' 
fennmaradott. íme, levelednek mingyárt közepére szököm, hol ezt 
irád . . . úgy te, (t i. én) engemet szabad kipattanásomért még 
inkább szeretsz, ha nagyon meg nem csalatkozom. Ne hagyj illy 
kétséget kehii lelkedben, édes Barátom. Én, heves vagyok az igaz, 
's néhányszor nem esett jól holmi leveleidben, de .csak hamar 
megint forrón szerettelek ölelni. 'S hűlhetnék é el én irántad valaha ? 
te engemet még gyermeket barátsággal vezettél, ajánlál ide ismeret- 
lenül, 's tudom, most is megtennél érettem a' kitelhetőségig mindent. 
Ezek ugyan még mind csak a' hála' tiszteletét gerjesztenék, melly 
becsületes ember előtt szent, néha egyedül az erkölcsiségnek paran- 
csolt kötelessége. De neked ezt én le akartam fizetni azzal, hogy 
meg ne pirítsalak, 's úgy gondolom, meg is tettem éretted a' mit 
kellett. Fenn maradt e' mellett mindenkor szivemnek gyengéd érzése 
hozzád, 's ez, midőn vélekedéseink harczra kelnének is, egymásnak 
nyakára borítja a' busongókat. Fájdalmas előttem, mikor két egykori 
barátok között megszűnt szeretetre kell emlékezni, 's nem akarom 
egy barátommal is azt a' széllyeloszlást. 

Csendesedj Szemere Pali iránt is. íme, mit teszen én velem! 
Pesten elválhatatlanok valánk 's ő és én mindenek felett csak együtt 

Kaxinexjr F. leTelexéte. ZTII. 7 



Digitized by VjOOQIC 



98 3833. Döbrentei Gábor. 1820. 

érzők lökélletes nyugalomban magunkat, — most levelemre még » 
felel. Megmondá ugyan előre, hogy ha Erdélyt el nem hagyom, nen 
fog többé hozzám írni, 's megtörténhetik, hogy én végképen Erdély 
leszek. Társaságunk megerősítetése felől nagy reményem támada, ' 
minekutánna ' izzadtam a' már megtörténttnek véghez vihetésében 
élni akarom itt gyümölcsét és dicsőségét fáradságomnak. Cancell 
Gróf Teleki Sámuel Január 23dikán ezt irá hozzám: 

Ismeretlenül is nagyra becsülöm az Urnák dicséretes intézetei 
és munkásságát a' Magyar Literaturának mívelésében 's terjesztéséber 
Az Erdélyben felállott magyar Társaság iránt küldött relatióját 8 
K. Gubemiumnak kedvező opinióval terjesztette az Udvari Cancel 
laria Felséges Urunknak eleibe és a' Királyi kegyelmes resoluti 
iránt sem kételkedem. Én pedig minden alkalmatosságot jó szíwe 
elfogadok, hogy az Ur jó igyekezeteinek elősegéllésekben irántar 
levele által jelentett bizodalmának a' lehetőségig megfelelhesse! 
különös tekintettel maradván 's a' t. 

A' Gróf Secretariusa, Szent Györgyi Imre azt válaszolá, hog 
planumunk Január 21dikén adatott bé ö felségéhez. Irt e' felől i 
Cancellarius Cserey Miklósnak is, 's hogy ennek is irt, Elölülőn 
Gróf Teleki Pál nagy örömök köztt adta tudtomra. Csak ner 
hihetem, hogy Ö felsége, igazgatása idejének dicsőségét, mellyé 
tudós Társaságok megengedése nyújt a' fejedelmeknek, magátc! 
eltaszítsa, hanem ha az az ellentállás, mellyel Erdély az Urbárium 
nak nem törvényes úton való béhozatása miatt van, nehezteléssí 
eltöltené, a' piinek azonba, amarra befolyásának nem kellene lenn 

W[esselényi] Miklós a' Kolos Vármegyei 's Közép Szolnoí 
gyűléseken dicséretesen viselte magát 's felejteni kezdé a' publi 
kum Ninával volt történetét. Így g^'^özött és győz az Ékesen szóUi 
a' talentum az embereken, 's én ennek, hogy Miklós tekintete 
nyere, szívemből örvendettem. 

Kimondhatatlan megnyugovást ada leveled, hogy Erd. utazáso 
leírásában mindent kihagyál, a' mire kértelek. Sokért nem adnái 
én, ha ly 's ugy hiszem utolsó kidolgozásodat még egyszer láthai 
náni, 's bár valamelly úton azt kezembe küldhetnéd. Nekem, éde 
barátom, felette kényesnek kell lennem azok iránt, a' mik általa 
felölem mondatnak, a' nagy dicsértetés, a' Prométheusz említéí 
irigyeket támaszt, 's a' ki úgy is, egyik 's másik pulyának szemébe 
mint [a'] Társaság Secretariusa tövis gyanánt állok, vigyáznom kel 
hogy befolyásom hathatósságát el ne veszítsem. Tudod az embere 



Digitized by VjOOQIC 



SSm Febr. Ö7d.-1820. 99 

gyengéjét, haragusznak arra, a' ki homályba veti őket. Nekem pedig 
inkább szívemen feküvén, a' Magyar álmasságának félre üzése, mint- 
hogy csak hangozzék nevem, azt a' bátrabb utat választom, melly 
ne ingereyen senkit, 's győzzek. Calvin emberei köztt némellynek az 
se tetszett, hogy engem Lutheránusnak hívnak, más pedig Magyar 
Országiságom miatt suttogott. Ne találtassék é Erdélyi Secretariusnak, 
mondák, 's ezek köztt van Cons. Kenderessy is. Tudván előre ezeket 
Cserey Miklóstól, azért declaráltam az Ország házában, midőn meg- 
választattam, hogy: a' Secretarius lévén legtöbb kritikának kitéve, 
köszönöm a' bennem vetett bizodalmat, de által engedem e' hivatalt, 
a' kinek tetszik, 's minekutánna újra hangzott a' Szála nevemmel, 
mellyet B. Jósika János, Gr. Haller Gábor és Cserey Miklós kez- 
dettek, akkor vettem által a' megtiszteltetést. Ha megírtam is ezt, 
ojra kellett. 

Hogy mit szóllsz kedvem szerint Rédey Lajosról, nem gondolom, 
talán a' Sz. Györgyön vegetáló Gr. Rédey Lászlót érted? Szeretném 
tndni, miként fogsz csinos illendőséggel elsiklani Miklós egykori 
Nináján 's ennek Szülejin, minekutánna már most Miklósnak lenne 
megsértetése ha mindent úgy hagynál, mint a' hogy volt. Bizony 
felette óhajtom látni uj kidolgozásodat, ámbár lelki esmeretedre 
való apellálásod megnyugtathat. 

A* mit Farkas Sándornak ktildél, másnap mingyárt postára 
tevém. Sajnálom ezt a' barátunkat, hogy pénzetlénsége miatt szorult- 
ságokban él. Gr. Gyulainétól kereté általam Kolozsvári házának 
egyik szobáját, hogy abban ingyen lakhassék. Rettenetes az a' grá- 
tzia, a' Föld Uraié tudni illik, én 30 forintot assignálék Sándornak, 
hogy fogadjon magának másutt. Fáj a' lelkem, hogy többel nem 
segíthetem. Küld-meg kérlek magyarul nekem Szonettódat, mellyet 
Gr Majláth fordíta, (kit Kolozsváratt kémnek, 's rósz embernek 
néztek, a' mit nem hihetnék) küld németül is, hogy a' Schuld írójá- 
nak, Müllnemek szállíthassam kezébe. Ezt irá ez nekem ; Weissenfels 
an der Saaleból Január. 16dikán 1820. 

«Ich redigire gegenwártig ein Literaturblatt, welches mit dem 
Morgenblatte ausgegeben wird. Auch von interessanten Erscheinungen 
der ungarischen Literatur wurden Beurtheiligungen von Ihnen mir 
^illkommen seyn.> Hozzá irt levelemet, mellyben Schuldje fordítását 
adám tudtára, 's röviden, játékszíneink állapotját is, — ki fogja 
nyomtattatni. Ha ezt tudjam [!], többet írtam volna neki. De fogok 
ezután, hogy a' Magyar név becse terjedjen. 



Digitized by VjOOQIC 



100 3833. Döbrentei Gábor* 1820. 

Igen is kötelességemnek fogom ismerni, azon Literatúrai tőrténe* 
tekét, mellyeket velem közlöttél, annak idejében, eléadni. £n mosi 
a' Tud. Gyiyteményre nézve kész akarva hallgatok, majd ha Társasá- 
gunk megindul, időszaki írásunkban mondom-el a' mit akarok 
Ugyan dolgozék az első sárga kötetben Nagy Solymosi Koncz 
Rousseau, 's Voltaire ellen ! Kaczagnom kellett a' hasat hizlaló kövéi 
ebek említésén. Mennyi filozófusaink, hány rettenetetes Stylist^inl 
vágynak nekünk! 

A' telet én itt töltém egyedüL Nem valék kihagyva a' Déva 
privátmulatságokból 's ott egyszer másszor a' Németi Eremita, hanen 
ordinis laxioris observantiae, jól töltötte idejét. A' V. Hunyadi Admini- 
strator bált adván febr. 13dikán, hivatalos valék oda is, 's a' nag] 
Hunyadi palotájában, hol Veled együtt járék, táncznak eredtem 
Hányszor nem reppent lelkem hozzád, másokkal való beszélgeté- 
sem 's a' korhelység alatt is, mert érzéseimnek, melyek ott el-elfo 
gának, nem felele-meg a' gyülekezetben egy szív is. így keressük-fe 
barátinkat a' távolba, midőn a' jelenlévők köztt, válasz nélkül mara( 
a' kebel. 

Déván, Dr. Fodor indításából theatrumoskodnak, valóságo! 
Thespis deszkájin. Látván, melly bohóságra viszi az Entrepreneur 
a' nyomtatott név, a' mit látni fogsz a' Kurírban, hamar féln 
huzam magamat Az öltöztető Asszonyok köztt forogván én is, d< 
inkább egy szép leányka kedvéért, féltem, hogy nevemet közikb 
csipik a' dicsőítőknek 's protestáltam. Néző vagyok és mosolygó 

Kölcseyhez irt levelem viszszajött ezen írással : Nicht bekanni 
Ferinek, imádság helyett minden reggel, Horatz ezen Odájánai 
Angustam amici pauperiem páti — 5 's 6-dik stropháját kellem 
elmondani, 's ismét bevágni a' csatába. 

Grófnédnak kézcsókomat. Gyermekeidet ölelem. Házi kömyül 
állásaidra nézve jó változást Adieu lelkem Barátom 

Döbrenteid mk. 

Igen is a' barátság tartalék nélkül fedi fel szivét így én azi 
hogy házasodásomról még eddig nem gondolkodám oUy komolyai 
mint most. Egy kedves és szép leánynyal jövék ismeretségbe, 's hi 
a' környülállások egyeztethetők lesznek, nem maradok Hagestoh 
Csak annyi kényeskedéseim ne volnának. Lajosnál nem akarok háza 
san élni 's az Átányi lakástól az Isten mentsen 's Csomát arendá 
somnak addig akarom, mig csak birom a' jószágot, feleségem vagyo 



Digitized by VjOOQIC 



3834* Kazinczy -^ Nyomárkay Józsefnek. 1820. 101 

nában is irtózom lakni, gazdag se kell, mert én se vagyok az, 
azonban még is legyen miből megélhetője. Még nem tudom a' leány 
dolgait 

V. Nagy Ferencz halálát ssgnálom. Tegnap olvasám Rössler 
Badai igságában, hogy Iliászának egy része sajtó alatt is volna. 
Örvendek, hogy azon fordításnak, ámbár tudom, hogy grátzia nélkül 
való lesz, 's Vénus bájöve nem fog benne ingerelni — Kanyó és 
Kenderessy által rugója lehettem. Az említett újság szerint meghala 
Horváth Ádám is. De Te, é]j még nekem. 

Válaszodat csak ide küld. Itt akarom megvárni ö felsége reso- 
luüóját. Cserey Farkas kívánja, hogy Fejérváratt találkozzam vele, 
hova lejö, valami nevezetest akarván velem közleni, a' mi, így írja, 
a' Hazát 's engem illet, — oda felmegyek, mihelyt tudósít 's megint 
ide jövök. L^os most is Andrásfalván. Haragszom, hogy Anyja le 
nem küldi, folytatni Notariuskodását. De ő Nagysága szereti, ha a' 
kanapén nyugszik, fija, mellette. Osztán legyek szerencsés Nevelő! 

[Eredetye a M. Tud. Akad. könyvtárában : M. írod. Lev. 4r. 53. sz. II. köt.] 



3834. 

Kazinczy — Nyomárkay Józsefnek. 

Különös bízodalmú Drága Jó Uram Fiscális Úr, 
kedves barátom, 

Itt közlöm Nógrád Vármegyei Vice Nótárius Szent Miklósy 
Aloyz Urnák levelét, i 

A' Sávolyi Domínium negyed része az Ipám Atyjáé volt. Ezt 
is eladta hogy megvehesse Ónodot. 

Ezen Gróf Török Jósefnek két fija volt, Jósef, a' vak, és 
Lfijos, az ipám, 's eggy leánya, Báró Hennigerné. 

Hennigemek a' fija, ki Török Esztertől születelt, eUndította a' 
pert Locumtenent-ConsiUárius Almásy Antal ellen, és azt a' Septem- 
virátuson is megnyerte. Mi ingerálva voltunk a' perben. 

Hogy tudhassam, miből áll a^ nyert jószág. Szent Miklóssy 
Aloyznak írtam, hogy tudósítson, 's levele válasz arra a' mit kér- 

> Nincs a levél mellett 



Digitized by VjOOQIC 



102 3884 Kazinczy — Nyoxnárkay Józseíhek. 1820. 

lem. Az Executío Májusban lesz. Ezeket csak előre kelle bocsa 
tanom; 's most következik kérésem.. 

Pénzre van szükségem, 's halaszthatatlanul. Ujhelyben a' Czi 
gány soron van valamelly Bányácski Éliás nevű Zsidó, ki bízta 
De securitásba akarja magát tenni, a' mi méltó is. 

Arra kérem az Urat Fiscális Urat, hogyha majd oda küldőn 
méltóztassék neki megmondani, hogy mind én mind feleségem optic 
nalis Cartabiancát adni készek vagyunk, és magyarázza-meg az C 
Fiscális Ür neki, a' mit ezen levél után Sávoly felől, egyébként pedi 
a' Kázméri per felől tud, 's tegye bizonyossá, hogy pénze vesw 
delemben nem forog. Én nem vesztegetek, és hanemha én is úg 
járnék, mint a' Kis-Dobszai Prédikátor (kire eggy Atyafija Angliába 
tíz millió sterling fontot, és így 20 millió aranynál még több( 
hagyott), czifrán élni bizonyosan nem fognék; 's nem csak azéi 
nem eddig, mert erszényem azt nem bírta, hanem azérf is nec 
mert a' czifrán sem én sem feleségem nem kapunk. 

Egyedül ez kérésem. Segédje elő szándékomat az Ur Fiscal 
Ur 's szeressen továbbá is. 

Maradok szíves tisztelettel. 

Az ürnak Fiscális Ürnak alázatos szolgája 

Széphalom Febr. 28d. 1820. Kazinczy Ferencz mpr. 

A' Szent-Miklósy levelét csak akkor küldj 
vissza Fiscális Űr, midőn azt a' Zsidónak előmutí 
tándja már. A' Zsidó inkább hiszen papirosnak min 
szónak. Hogy a' levél nekem szól, mutatja az utolsó paragraphi 
a' 3dik lapon. 

Fixumok lévén, nem kívánok választ egész levélben. Két s( 
írás elég 's czédulaképep. 

Ma authenticáltatának a' Tóth László Király Helmeczi tanú. 
Nem tudathatná velem az ür Fiscális Ür, mint vallottak? 

[Eredetije a M. Tud. Akad. könyvtárában: M. írod. Lev. 4r. 3. sz.] 



Digitized by 



Google 



383Ö. B. Wesselényi Miklós. 1820. 103 

3836. 

B. Wesselényi Miklós — Kazinczynak. 

Sibón Febr. 29kén 820. 
Tisztelt Barátom! 

Oly rég nem iránk egymásnak hogy valójában hoszszas halgatá- 
sónk előttem meg foghatatlan. Te írtál nekem utolyára, a' halgatást 
én kezdettem, tehát én vagyok az oka. Mentségeket nem keresek, 
sem Írásomnak okait nem számlálom, de azt hidd el, hogy bizo- 
nyoson nem az Irántad való érzésem meg változása okozta. Változott, 
igaz, sok, minden körülettem kömyülállásimban, 's következőleg 
bennem is a' mennyiben szabad égy Féqfiban a' Kömyülállásoknak 
változtatni ; de characteremben 's abból folyó érzéseimbe sem az 
Időnek, sem az állapotok viszantogságinak [!] semmit is változtatni 
hatalma nintsen. — Még tsak 23 évet töltöttem, igaz, Koromnak 
örömit kostoltam, de ki törtem szenvedéseit. A Csalatás halotti 
hideg keze fel rázott szép áhnaimbol. A fájdalmos tapasztalás le 
tépte az Emberekről azon áll-ortzát, melyei tiszta érzésem képzeté- 
ben fedezödöt szemeim előtt rut mezítelenségek. Nemes Tettek után 
szomjuhoza Lelkem csüggesztő akadályokra, hason-érzésbe által 
ömleni kívánó Szívem hideg meg vetésre tanált. Mind ezek, ne 
tsudálkozz, ha a' heves IQmiak lobogó tüzét maga emésztésére 
önnön kebelébe zárták, 's a' nevető képnek eleven szineit le töröl- 
ték ; de, hála az Egeknek 's meg edzett Princípimnimnak ! a' Jónak, 
Szépnek és Nagynak imádása, a' Barátság szent érzése éppen oly 
forrón lelkesít, mint mikor eggyütt létünk utolsó órájában mejjemhez 
szorítalak. — A múlt őszön reméllettem hogy Hozzád ki mehetek, 
de ezen szép Reményem is a' meg semmisedés keblében lelte oly 
sok számtalan Testvéri közt siqát. Hozzád hívutt a' Barátság, égy 
még szentebb Kötelesség Erdélybe maradnom parantsolt — Sophíed- 
nak kezeit tisztelettel csókolom. Ély boldogul 's írj 

híven tisztelő barátodnak 

Kivűl: Wesselényinek mpr. 

de Ziláh. 

A Monsieur Monsieur Francois Kazintzy. p. Tokaj — S. A. 
üjhely — á Széphalom. 

[Eredetije a M. Tud. Akad. könyvtárában : M. írod. Lev. ir. 29. sz.] 



Digitized by VjOOQIC 



104 3836. Kazinczy — Gr. Majláth Jánosnak. 1820. 

3836. 

Kazinczy — Gr, M^'Iáth Jánosnak. 

Széphalom den 11. Márz, 1820. 
Verehrter Herr Gráf, 

Meine eigene Kranklichkeit, dann die meiner Frau, aber nichts 
so sehr, als das Aufsuchen der Data, welche ich Ihnen endlich 
hier vorzulegen glücklich bin, hat meine Antwort auf Ihre unschatz- 
baren zwey Zuschriften etwas verzögert. Sie sind so gewichtsvoll, 
und sichern mir Ihr Wohlwollen, raeinen Stolz, in dem Grade zu, 
dass ich stumpf an alIen Sinnen und ohne Herz seyn müsste, wenn 
mein Schweigen aus Mangel an Verehrung für Ihre Person, und 
Achtung fur diese zwey geistvolle Briefe herrühren könnte. 

Lassen Sie mich vor alléra andern sagen, mein Herr Gráf, dass 
die bewusste Unterschrift nie gestochen werden wird. 

Ihre zwey Gedichte sind des Beifalls, den sie eingearndtet 
habén, im vollen Maasse werth. Wie sehr beneide ich Sie um die 
Freudé sie gedichtet zu habén! Die kleine Romanze: Des armen 
Vaterhaus, hat mir süsse Thránen geschenkt. 

Das hé in der Zeile kann und darf nicht wegbleiben. Ohne 
dieses bé würde das tölti nicht ungrisch gesagt seyn. 

Ich habé Hrn Hauptmann Sisak an sein Geloben, den Agathocles 
zu übersetzen, erinnert, und ihm die dieses Versprechen betrefifende 
Zeilen aus Ihrem Brief, mein Herr Gráf, ausgeschrieben : aber Báron 
Paul Wécsey, der den Fasching in Kaschau verlebt hat, und beym 
Hauptmann Sisak wohnt, macht mir zu der Erfdllung des Versprechens 
wenig Hoffnung. Wüsste ich, verehrter Gráf, dass die Obersetzung 
dieses Werks Ihnen Freudé machen wird, so würde ich mich dazu 
entschliessen. Ich habé das Werk nicht gelesen, kenne es ganz und 
gar nicht. Aber Ihr Wunsch ist mir in allém, was meine weniger 
Kráfte nicht übersteigt, Befehl, und Carolinens Name und Ihr Beifall 
sind mir im Voraus Bürge, ^ dass ich meine Zeit, an der ich gewiss 
sehr arm bin, nicht verschwendet habén würde. 

Mein Aufsalz Orthol[ogusok] és Neologusok im Tudom. Gyiytem. 
ist glücklicher, als ich es ihm versprochen habé. Was davon Grál 

' K szó helyett először Zeuge-Í írt, de aztán kitörűlte Kazinczy F. 



Digitized by VjOOQIC 



8836. Den 11. Márz. 1820. 105 

Joseph Dezsőffy urtheilt, weiss ich noch nicht; dieser von mir 
geliebte und bewundérte Mann hat, wie auch in den meisten Dingen, 
so auch in dieser, seine eigene Ansichten; andere fanden ihn aber 
weit besser, diesen Aufsatz, als ich selbst Als ich ihn arbeitete, 
hatte ich stets Sie, mein Herr Gráf, vor Augen, und mein höchster 
Wunsch war, dass die Arbeit sich Ihres Beifalls erfreuen könnte; 
und dieses Glück ward also, nach Ihrem götigen Schreiben, mein, 
bloss dadurch, dass ich Ihren Beyfall zu erringen naich bestrebte, 
mein. Superintendent Kis in Oedenburg theilte mir darüber das 
Urtheil des Báron Johann Lakos mit, sammt dem Beysatze, dass 
Lakos diesem Aufsatze, den für das Jahr 1819. ausgesetzten Preis 
zuerkannt habé. Dies that auch ein anderer Leser des Tudom. 
Gyiijtem. ohne dass ich etwas, bis den Abgang seines Briefes an 
die Redaction, davon wusste. Dass auch die Redaction die Schrift 
kröne, wünsche ich es wegen der Sache selbst ; und erhalte ich 
den Preis, so soU sich die arme Familie des Prof. Vályi-Nagy freuen. 
Die Witwe blieb ohne pension, ohne Haus, mit 3 Kindern, und mit 
1200 f. Schulden. — Seine Übersetzung der Iliade wird eben 
purisirt, und dann gedruckt Ich hatte die Arbeit bis jetzt nie 
gesehn; Nagy woUte sie mich nie sehen iassen. Aber ich sehe, 
dass er Kölcseys Übersetzung des L Gesangs nicht bestohlen, aber 
benutzt hat. Auch sind Steilen, die er aus den Bruchstücken arbeitete, 
die ich selbst zum Versuch aus dem Griechischen übersetzt habé. 
Vályi Nagys Übersetzung ist gewiss ohne Vergleich besser, als was 
jede andere Nation zum ersten mahle erhalten hat. Der edle, 
gelehrte, sehr íleissige Mann starb den 15. Jánner, in einer ganzlichen 
Erschlaffung. Er rieb sich durch sein rastloses Lében und die 
gewissenhafteste ErfüUung seiner Lehrerspflichten im 55sten Jahre 
auf. Glauben Sie mir, verehrter Gráf, er war ganz das, was ich 
von ihm in der Anzeige seines Todes (Magyar Kurir No XIIL) 
gesagt habé. 

Ich gehe jetzt mit dem Gedanken um, für die hülflose Familie 
Geld einzusammeln, denn sie hat das von nöthen. — Die Apothe- 
kerin von Patak hat gezeigt, was unsere Grossen thun soUten; sie 
hat der Witwe das Conto von 110 f. zum Geschenk, und nicht als 
Fordrung, zugeschickt. 

Kisfaludis, Versegis, Virágs Geburtstage kann ich nicht angeben. 
Ich habé sie allé drey vor vielen Jahren darum befragt; aber sie 
wollten pder konnten mir darüber nicht antworten. Virág sagte mir 



Digitized by VjOOQIC 



106 3836. Kazinczy — Gr, Majláth Jánosnak. 1820. 

1808. sein Altér, und ich rechnete es nach. Nach diesem Wink muss 
er 1752. geboren seyn. 

Tóth László schreibt mir mit Entzüchungen über die EJire^ 
Ihren Brief und Ihre Übersetzung, mein Herr Gráf, erhalten zn 
habén. Er wird Ihnen über die unterstrichene Zeilen die Auf- 
klárung selbst gebén. Ich habé nur hinzusetzen, dass ich bey 
Cziprus illatjával nichts anders denke, als einen nicht ungri- 
schen Zweig. Er spricht in der ersten Epode seines herrlichen 
Liedes von der griech. und römischen Literatur, in Bildem, und 
sagt dann, dass er den Zweig des ungrischen Weinstocks und 
der ungr. Eiche, mit dem ambraduftenden Zweig der Cypresse 
zusammengeflochten, den Göttern des Olymps weiht. Da aber die 
Cupressus das Sinnbild des Todes ist, so mag hier dieser 
Zweig auch darauf zielen, dass die griech. und röm. Sprache 
gestorbene Sprachen sind. 

Sie schreiben diese Form des Lieds, welche Sie, mein Herr 
Gráf, zum Schema des Tóthschen Gedichtes gewáhlt habén, der 
Erfindung Göthe's zu. Erlauben Sie mir die Bemerkung, dass sie 
Alt ist. Sogar Seneca liefert in seiner genialisch-caustischen Apo- 
kolokyntose ein Beyspiel davon : — Claudius ut vidit funus suum, 
intellexit se mortuum esse. Ingenti enim megalegoria naenia canta- 
batur anapaestis : 

Fundite fletus, 5 Clamore fórum, Quo non alius 

Edité planctus, Cecidit pulchre Fűit in totó 

Fingite luctua; Cordatus homo 10 Fortior őrbe etc. 
Resonet tristi 

Freylich gab aber Göthe diesen anapaesten und pseudo-ana- 
pásten einen freyem Tanz. Man kann bey Göthe sagen : numerisque, 
fertur lege solutis. — 

Diese apokolokyntose ist ein geistiges, aber böses Spiel, 
welches nur römische Sitté und Freyheit entschuldigen kann. 

Mir verfloss der Február in dem wieder neuem Umtrieb meines 
Ixionischen Rades; ich übersetzte Sallust von der ersten Zeile angefan- 
gen bis zu der letzten. Bald, bald werde ich ihn endlich einmahl; 
nachdem ich mich seit fást 30 Jahren darán müde abgearbeitet 
habé, herausgeben können. So wie Frankreich beschámt vor den 
Deutschen bey dem Anblick des Voss'schen Homers steht, so wird 
M agy ária stolz vor Franzosen und Deutschen mit diesem Sallust 
auftreten, und sie frágen, ob sie oder der Magyar Roms grossen 



Digitized by VjOOQIC 



3837. Kazinczy — Döbrentei Gábornak. 1880. 107 

Thucydides wiedergab. SchlQter, Höck, Abt, Meissner, Weinzierl, 
Fröhlich, so wie Abbé Thyvon (der den Sallust vergallizirt, aber 
doch gewiss sehr gut verstanden hat) habén das nicht geliefert^ 
was wir besitzen werden. Meine Übersetzung ist nicht latein-ungrischf 
aber sie ist das Abbild des römischen Meisterwerhes. Erringe ich mir 
dadureh Ihren Beifall, verehrter Gráf, so bin ich fúr so viel Anstren- 
gung reich belohnt. Und welch ein Lohn war selbst diese Ixionische 
Arbeit schon! Sie gab mir eben so viele und grosse Freudén, als 
sie mich oft zur Verzweiílung brachte. Könnten wir nur die ewigen 
hogy, meUy, Jd, az, a' entbehren, wahrlich unsere Sprache wáre so 
schön, wie die römische, die in ma^chen Rücksichten sogar die 
griechische übertrift. (Sie hat wenigstens die ewig wiederkehrenden 
6, fj ov [!] nicht vor den Substantiven und Adjectiven.) 

Ich beharre mit unendlicher Verehrung 

Mein Herr Gráf Ihr unterthanigster Diener 

Kazinczy Ferencz mpr. 

[Eredetije a M. Tud. Akad. könyvtárában: M. írod. Lev. 4r. 5. sz.] 



3837. 

Kazinczy — Döbrentei Gábornak. 

Széphalom Martz. löd. 1820. 
Kedves édes barátom, 

Most veszem régen óhajtott leveledet, a' Febr. 27dikén írottat. 
Melly szép pillantása ez életemnek ! Eggyütt érkezett vele a' Wesse- 
lényié is. Az övé Zsibóról jött, 's két nappal van későbben írva 
mint a' Tiéd. Kevély vagyok két illy barátomra. 

Ha eggy érdemes leány talál megkapni, annak örvendeni fogok. 
Házasságon kivül nincs idvezség. Perdutto e tutto il tempó che in 
amar non si spende. 

ímhol Sajkám. Ezt Kultsár is méltónak ítélte felvenni Hasznos 
Mulatságai közzé Nro 45, 1819. de CorrlGATiókkal, az elisiók 
ellenére lévén ízlésének ; 's bár hát ne csinálta volna szenvedhetet- 
lenné. Azonban ezt minden neheztelés nélkül panaszlom. 



Digitized by VjOOQIC 



108 3837. Kazinczy — Döbrentei Gábornak. 1820. 



A' SAJKA. 

Csalárd örvények^ vad sziklák között 
Sajkám lebegve futja víg futását, 
'S kaczagja a* bosszús széV 's bab' duzzanását, 
'S szirtjeit, mellyekbe olly sokszor ütközött. 

Nőm 's e' kisded csoport az Üldözött' 
Arczárói csókkal törlik izzadását, 
'S lantom szelíden zengve a' szív' babzását, 
Az árboczon függ, myrtuszai között.' 

Köd éj borítják utamat megint; 

De rám amott eggy szép csillag tekint, 

'S szent bittel tölti-bé a' csüggedt szívet. 

Elő, elő! bár mik rettentsenek! 
Bajában nem bagyják az Istenek 
A* Szeretőt, a' Lantost, és a' Hívet. 



1. Leicht schwebt mein Lebensnachen seine Bahn Darch 
Wirbel fórt, durch steile Klippen hin ; Ob Wogen dráun, ob Stürmc 
ihn umziehn, Er scherzt im Wetter, das ihn oft urafahn. — 2. Di€ 
(jattin kömt, die zarten Kleinen nahn, Der süssen Küsse weichtdei 
Stirne Glüh'n; Am Masl, verschlungen, Myrt' und Harfe blühn, Das 
Segél lönet gleich dem zieh'nden Sehwan. 3. In trübes Dunkel hulll 
mein Pfad sich wieder; Ein schöner Stern blickt liebend auf micli 
nieder, Auf seinen Strahlen naht ein schöner Glaube. — 4. Hinan 
hinan, ieh bébe keinem Drauen! Kronion lásst dem ünglück nichl 
zum Raube Den Liebenden, den Sánger, lind den Treuen. 

Nem csudálom én, hogy Maíláth némelly Erdélyiek által nem 
kedveltetett. Neki már a' neve is kedvetlen némellyeknél, 's Bécsber 
neveltetvén, nyelve inkább német, mint magyar. Én őtet kimond- 
hatatlanul szeretem, 's örülök, hogy engem szeret. Kétségbe-vehetetler 
bizonyságait látom magam előtt ennek. Melly igen nagy becsű leve- 
lekkel gazdagítá Autographiai Gyűjteményemet. Az ő lelke szép 
Mi történt Erdélyben, nem tudom, 's tudni nem is akarom. — 
Gróf DezsőfTy József és ő nem tudtak egymás felé közelíteni, de 
azért és csak azért nem, mert Mailáth a' Literatúra dolgában 
egészen úgy gondolkozik, mint én: Gróf DezsőfTy József pedig tele 



Digitized by VjOOQIC 



3887. MarU. 15d. 1820. 109 

van átlátásokkal a' miket Mailáth és én el nem fogadhatunk. Leg* 
jobb az Ízlést kire kife magára bízni, ha az eránt egymással 
szólünk 's periünk is. 

ímhol eggy éneke, a' Grillparzer Aglajájából 1820ra. 

Des Armen Vaterhaus. 

1. Ein Armer schreitet durch die Nacht, Und sncht ein Haus^ 
wo Mitleid wacht. Er schreitet emsig für imd für, Doch ach, er kömt 
an keine Thűr. 

2. Und kehr ich nicht bey Fremden ein, Werd ich bey 
meinem Vater seyn; Der hat ein Haus, das íst gar gross; Herbergi 
drin manchen Leidgenoss. 

3. Das ist gar wundersam erbaut; Wer an mit frommen Sinn 
es schaut, Dem wird zum Dulden neuer Muth, Und still wird das 
bewegte BluL 

4r. Es hat des Vaters milde Hand Ein Zeit darüber aosgespannt^ 
Hat 's blau und goldig ausgeschmückt, Dass es im tiefsten Leid 
entzückt. 

5. Und drinnen ist ein Kámmerlein, Das ist so still und köhl 
und klein; Wer in die Kammer ein kann ziehn, Den wird der 
Kummer ewig fliehn. 

6. Er hört, was draussen wandelt, nicht, Vemimmt nicht, was 
da draussen spricht, Ihn deckt bald Schnee bald Blumen zu. Und 
niemand stöhret seine Ruh. 

7. Sieht Sonnen neu und Sternenglanz, AH anderes vergisst er 
ganz. Die stille Kummer ist das Grab, Vater, ruf mich bald hinab. 

8. Da schlief der műdé Wandrer ein, Ein goldner Traum zog 
bey ihm ein. Und bey dem nachsten Morgenroth, Fand man den 
armen Pilger tod. 

. Reménylem, ezt a' dalt örömmel fogod olvasni, 's ebből 
elhiszed, hogy Gróf Mailáth nemes érzésű ember. Én mindenemet 
rá teszem, hogy az. Nincs e Erdélyben is olly ember, a' kit sokan 
rossznak néznek, 's bizonyosan nem az? 

A' mi Cseréink nem házasodik e? Régen nem vettem levelét* 
ö az enyémet most veszi. — Bár házasodnék, 's olly gondolkozású 
's érzésű fiakat nevelne, mint ö. 

Rendes, hogy némellyek a' te Lutheránusságodon 's Magyar- 
országi eredeteden felakadnak. Végre azt fogom mondani, hogy dol- 



Digitized by VjOOQIC 



110 3837. Kazinczy — Döbrentei Gábornak. 1820. 

gaink nem azért mennek rosszul, mert kevesen fogják pártját, hanem 
mivel oUyanok, a' kik hozzá nem tudnak. De ne akadjunk-fel e^en, 
édes barátom; a' jóért illő valamit szenvedni, 's higyj nekem: Min- 
den érzékenységem 's hevességem mellett én az ollyat tudom tdrni. 
Az olly emberekre is van szükség. — Én a' M. Társaság felállhatá- 
sát lehetetlennek képzeltem, míg azt olly emberek akarták mint a' 
tiszteletre méltó, de szörnyű Aranka, 's nem is óhajtottam míg azon 
igyekeztek, hogy a' Nyelv' dolgai parancsolgatás által meiyen-elő [!] : 
most, midőn az a' Te kezeiden forog, 's nem parancsolgatás, hanem 
mérések, az az Szabadság, által akarjátok: senki sem óhajtja inkább 
mint én, hogy felállhasson. Még most is lesznek parancsolgatok : d€ 
azokat elnémítani nem lesz nehéz. Többére azok parancsolgatnak 
a' kik nem tudnak a' dologhoz. 

Erdélyi Leveleim mégis Pesten vannak, 's nem is felelnél 
leveleimre. Azt neked ígérem, hogy addig nyomtattatni nem fognak 
míg Te meg nem olvasod. Szinte bánom, hogy Pestre leküldötten 
az exemplárt, magamnál párban meg nem tartván. 

Az elmúlt holnapban Sallust foglala-el, 's végre olly karbai 
lesz fordításom, hogy vele, legalább magam, meg fogok elégedni 
Tavaly kétszer dolgoztam i\jra, 's ámbár huszadik esztendeje, hog 
rajta dolgozom, pirulva néztem rá. A' nagy probléma az ('s ez 
nem tudják nekem hinni, sőt csak érteni is), hogy tüzes Orthologu 
sok 's tüzes Neologusok legyünk; az az, hogy úgy szóljunk a' hog 
Szokás és Grammatica kívánják: de a' hol szólásunk vagy Erőbei 
vagy Szépségben valamit nyerhet az idegenek példája utái 
azt magyarrá tenni ne rettegjünk. így gazdagílá Nyelvét Róma, íg 
a' Német. — Superint. Kis meg van elégedve Értekezésemmel, ' 
közli velem a' mit e' felől Báró Lakos János neki ír, jelentvéi 
hogy ő ezt az Értekezésemet ítéli méltónak az 1820. esztendőr 
kitett jutalomra ; ezt tévé hírem nélkül eggy valaki más is ; 's mina 
Eperjesi Prókátorom, Aszalay Sámuel Űr, Vályi Nagynak tanítványi 
ki (a' mint patvaristája az iQú Vályi Nagy mondja) minden estv 
Horátzból mondja-el estveli könyörgését, úgy szóla hozzám írt levele 
ben e' felől, mint a' szerelmes iQú szokott a' maga lyánykája felö 
Nekem bizonyosan nem érdemem a' hamislelkü szerénység, 's mef 
vallom, hogy Értekezésem' szerencséjén az ügyért is, magamért i 
örveridek: de azt is hamislelkű szerénység nélkül mondom, hog 
dolgozásomban annyi hibát találok, hogy kénytelen leszek a' hátúls 
felét újra dolgozni. — Gróf DezsöfTy rá két ívnyi jegyzéseket tev( 



Digitized by VjOOQIC 



8837. Martz. löd. 1820. 111 

Nem hiszi, hogy Haller, Gellert, Klopstoök, Gőthe és kivált Kotzébue 
felől igazán ítéltem, 's azt mondja, hogy a' mit Rádaytól tanultam, 
teljesen hasonlít a' Leonínus hexameterekhez 's pentameterekhez. 
Ismered szent tiszteletemet D. eránt: de Dnek sok paradoxumai 
v^ynak. Ezeket, mint magát, tisztelem : de követésére magamat 
lehetetlen rá vennem. Arra kérem most épen, hogy öntse más for- 
mába, 's akkor megküldöm a' Tud. Gyűjteménynek; 's ezt az^ért, 
mert a' T. Gy. nem veszen-fel Dialógus és Levél formában álló 
Értekezést, a' rövidség miatt. Lássd 1819. Január, az első lapokat. 

A' T. Gy. tavalyi Decemberi darabjában ismét megszólala 
Horváth József Elek által ellenem Túladuna. Én Horváthot nem 
láttam, de ismerem Leveleiből Szép készöletü 's igen nemes lelkű 
ember. Ennek tollába adák mit mondjon ellenem. Felelni fogok, 's 
Te javallani fogod feleletemet, mert az barátságos felelet lesz. Takács, 
Kisfaludi és Horvát Endre az a' mit én Túladunának szoktam nevezni, 
's ezek Verseghivel vágynak szorosan öszve fonva; ennek óhajtása 
pedig az, hogy az ő Analytica, Grammatic^a 's Lexicona parancsol- 
iassék 's a' Kormány által parancsoltassék. Akkor osztán így fogunk 
beszélni magyarul: azökOt a' tökököt, törökököt, görögököt SokOt, 
nem sokAt, mert okOt, nem okAt. Hogy ezek nem calumniák, nyom- 
tatva mondom-el, mert nem akarlak bosszantani olvasásával. 

Vályi Nagy Ferencznek Iliásza jobb, mint a' millyennek gondol- 
hatnád. Minap nálam volt a' fija, 's elhozta Polyhymniát és az 
Iliászt 's én az Iliász I. Énekét leírtam eggy éjszaka. Ennek első 
sorai az én dolgozásom után van[!] csinálva. ímhol az enyém: 

Zengd nekem isteni lyány Achilensznek vészes haragját, 

Melly ezer ínséget vonszott az Achaji seregre, 

És sok hősnek erős lelkét Aisznak ereszté 

Házához, magokat zsákmányul vetve az ebeknek 

'S a* madarak' sokaságinak. így lön a' mit akart Zeusz 

A' melly olta legelsőben fakadtak | versenyre 

Atrída, a' népek' fejedelme, 's az isteni Actillesz. 

De legyen a' Vályi Nagy fordítása jó vagy rossz, annak nyom- 
tattatni kell, 's még most a' legjobb fordítás sem lelne kedvességet, 
mert Nemzetünk Hómért érteni még meg nem ért. A' Köleseié 
kimondhatatlanul darabos, mert igen hív. Hív a' Vályi Nagyé is, de 
kevésbbé, 's kevésbbé szép. 

Horváth Ádámnak életét talán én d(Jlgozom-ki. Jól mondja a' 
Jelentő a' M. Kurírban, hogy ő a' legoriginalisabb M, Író, az az, a' 



Digitized by VjOOQIC 



112 3838. Kisfaludy Károly. 1820. 

kinek írásán legkevésbb külső szín van. Kérdés, igy kell e teh^ 
Írnunk? Ójjon ettől Isten. Az Iliásznak eggy sora sincs még nyom 
tátva. Most purisáltatik, mert egészen kész. Nagy Ferencznén segítei 
kellene. A' M. Kurírban 's a' Tud. Gyiyteményben én szólék temetés 
és a' háznép sorsa felől. Segítenünk kell őket. Feleségem azt a 
áldozatot tévé, hogy eggy hetet tölte az özvegynél felvígasztahi 
's ő vette rá, hogy a' házból kilépjen. Ott megbetegedett 's két h^ 
olta fekszik, a' mit 15 esztendő olta soha sem tett ölellek tisztel 
szeretettel. 

[Eredetye a M. Tud. Akad. könyvtárában : M. írod. Lev. 4r, 63. sz. I. kö« 



3838. 

Kisfaludy Károly — Kazinczynak. 

Pesten 15ta Mart* 
Tekéntetes Tábla Bíró Ur! 

Azon tisztelettűi ösztönözve, mellyet a' Tek. Ur' megisméi 
érdemei 's lelkes Munkái bennem gerjesztettek, bátorkodók ismeretié 
csekély Dramatikai Szerzeményeimmel kedveskedni ; nagy örömömr< 
és vigasztalásomra szolgálna, ha a' Tek. Ur, mint honnyi nyelvűn] 
's Literatúránk hathatos Előmozdítója azokat kedvesen fel vesz 
Érzem ugyan, hogy a' nagyobb elme várakozásinak meg nem felel 
nek, 's némelly hijjányosságok azokat homályba voiyák : — de mé 
is kecsegtet a remény, hogy a buzgó tanulónak első zsengéjét a' f( 
szentelt Mester méltánylani tudja, 's ön tehetségét mértékűi nem vesz 

Nincs Hazámban, kit nyugottabb szívvel mernék magam felei 
Bírónak — meg hívni, mint Tek. Urat, kinek az Irigység, és rágol 
mazás tőrjei annyiszor le perkettek[!] mellyérűl; ki felemelkedv 
a tudoska ösvényről, méllyebben betekéntett volna a Művészsé 
Templomába — Nem merészség tehát, hanem fiúi bizodalom veze 
tollamat, midőn azt kérem : hogy méltóztasson a Tek. Ur Munkáimri 
igaz ítéletet tenni, hogy jövendőben tudjam a jót folytatni, és 
rosszat kerülni ; méltóztasson velem közleni észrevételeit, 's hála 
adatosságomnak az lessz első jele, hogy azokat mindenben híve 
követendem. 

* Vettem Martz. 25d. 1820. — Kazinczy F. jegyzete. 



Digitized by VjOOQIC 



B8S9. Gr. Majláth János. XX. [1820.] 113 

Tatárjaimat 19d. esztendős koromba írtam. Ilka, Stibor későbbi 
munkáim. Mi a nyelvet illeti, meg vallom : most kezdem tanulni ; 
8 esztendeig huzomost a Külföldön lévén, Magyar könyveket csak 
alig láthaték; most kezdek válosztást tenni, 's a nyelvnek rövidebb 
és ny^asabb fordulatit meg ismerni. 

Hogy a világnak a Tek. Or eránt való tiszteletemet meg 
mutassam, kérem, méltóztasson éppen most munkában lévő ezen 
czímű Tragoediamnak : Első Ulászló Magyar Király vagy a Várnai 
ütközet — Mániását el fogadni. Vannak 16 kész darabjaim, de amaz 
kedvelttem, úgy vélem, leg is jobb; 's hogy e részben örömem 
tellyes légyen, azt a Tek. Ür nevével, mellyel minden igaz Hazafi 
előtt olly becses, diszesíteni óhajtanám. Szándékom azt még ez idén 
ki adni, 's leg főbb gondom lészen, hogy a Munka külső képpen is 
czéljának meg feleljen. Erre adandó engedelmével, meg vallom, 
nagyon szerencséltetne a Tek. Ur, és erőt, és örömöt adna Munkál- 
kodásomnak. 

A Tek. Ur kegyességében ajánlott vagyok, és maradok Tekén- 
tetes Umak igaz tisztelője szolg^a: 

Kisfaludy Károly mpr. 

[Eredetije a M. Tud. Akad. könyytárában : M. írod. Lev. 4^, 27. bz.] 



3839. 

Gr. Majláth János — Kazinczynak. 

Nagy-Ugrócz am 24/3. XX. 

Wen sie wüsten wie viele Freudé mir ihre Briefe machen, 
würden sie ihre Antwort, der bewusten Daten wegen, fíír die ich 
ihnen herzlich danke, nicht so láng verzögert habén. Dass Sie und 
ihre verehrte Gemalin unwohl waren, bedaure ich recht sehr, dis 
Los hat, der Witterung wegen, beinahe allé getroffen, meine Frau 
u. mich auch, ich bin noch nicht ganz wohl. 

Die Obersetzung des Agatokles wil' ich ihnen durchaus nicht 
zumuten, ihre Zeit ist zu kostbar, es wird sich schon irgend ein 
Obersetzer finden, wen Sisak zu trág ist. Dass Sie aber diesen 
überaus trefflichen Román nicht kennen, ist mir leid, es ist unstrei- 
tig das beste, was Pichler je geschrieben. 

Kazinczy F. levelezése. XVII. 8 



Digitized by VjOOQIC 



Ili 3839. Gr. M^láth János. XX. {1B20.] 

Tóth László hat mir geantwortet, ich danke ihnen recht ai^ 
richtig, dass Sie mich mit ihm in Berührang gebracht ich habé ih 
um die Erlaubnis ersucht sein Gedicht ais Preisbewerbung in di 
Wiener Zschrift, oder wenigst sonst irgendwo einrüken zu dürfei 
Das Erste wáre rair das liebste, es gábe einen Triumph für iinsi 
Literatur, den dass dem Vergötterungsglanz der Preis zuerkani 
werdeu müsste, ist kein Zweifel. Er hat den Schluss der 2ten Ant 
strophe anders gewünscht, ich ánderte alsó: 

Fiiege nur auf zu ihr Hüte mit zarten, 

Kühn wie Prometheos, Heiligen Hánden 

Ewiges Feuer nur. 

Freudiger kann man nicht überrascht werden, als ich es wai 
durch ihre freundliche Mittheilung dass sie Sallust übersezt. I( 
hatte diesen Winter Sz:Györgyi's Übersetzung gelesen, und wolt 
weil sie mir nicht gefalt, das Bellum Catilinae selbst übersetze 
Ich bitté und beschwöre Sie alles aufzubieten, dass wir ihren Sallu 
bald bekommen, schreiben Sie mir doch, ob Heuer, ob 821. da: 
Hoffnung ist? Er (ihr Sallust) soF raein unzertrennlicher Gefahr 
werden. 

Ihr Lebenskahn ist bereits in der Wiener Zschrift abgedrul 
Zwei and're Üb^rsetzungen lege ich hier. ihreip ür^heil vor. Es wi; 
ihnen nicht entgehn, dass im homályos bú der lezte Vers des Oi 
ginals bei mir der 4te der 2ten Strophe ist. Ich that es, weil d 
Originál durch die Stellung dieses Verses in eine Art französisch 
pointe ausláuft, was dem tiefen Gefühl des Gedichts schadet Th 
ich recht ? Ihr Epigramm a' rákoson Pestnél versteh' ich nicht gai 
Sey'n Sie doch so gut mir es zu verdeutlichen. Diesen Somra 
wird meine Übersetzung der vorzüglichsten magyarischen Gedich 
bestimmt fertig. Eine Abhandlung über die ungrische Prosodie, ui 
die Geschichte unsrer poetischen Literatur wird die Einleítung. £ 
sollen beides sehen vor [!] es gedrukt wird, und sind so gut 
8treng zu beurtheilen, nicht war [!] Sie thun es? ich bitté Sie ree 
sehr d'rum. 

Die Übersetzung der bestén ungrischen Dramen ist bei Trasal 
in Brünn angekündigt. Der Übersetzer ist Gál Bibliothekar des Fürst 
Eszterházi, ein Unger, einst mein Conscolar. Er macht gute Ven 

Dass meine Lieder ihnen gefallen macht sie mir doppelt lie 
Lieder sind ja die eigentlichen Botén, die verwandte Gemüter si< 
zusenden, u. die nicht Zeit noch Raum hemmt, 



Digitized by VjOOQIC 



3839. Am ^/5. XX. [1520.1 Í15 



DIE ERFINDUNff DES DTSTICHONS. 

Gib deine Psyche Ámor, ich gebe die Laute dafür dir, 

Bist dan der machtige Gott doppelt hinreissender Lust. 

Ich meine 'Psyche Apoir ? um die Laute? meia Ffeil ist mir Laute. 

Sprach's und auf zum Olimp flog der bezaubernde Pfeil. 

Yolly ein Hexameter, rauscht des Pfeils' lauttdnender Aafschwung, 

Und wíe er tönend föllt, fliistert ein Pentameter. 



VERBOEGNES LEID. 

Es wühlet dunkler Schmerz in meiner Seele. 

Yerjünget sich des Busens altes Leid? 
Naht trfibe Ahnung mir, dass sie erzíihle 

Mit welcher Schlinge neu das Schiksal draut? 
Ach! könt ich weinen, doch mir fehlen Thr&nen. 
Kur stumme Senfzer, nor erstiktes Stöhnen, 
Sie ringen wechselnd sioh aus meinen Herzen, 
Weh' mir! mich tödén [!] die verborgnen Schmerzen. 

Ich hoffe mcht, dass Freudenthránen fliessen, 

Von ihnen wird kein wondes Herz begrfiet, 
Das seinen stillen Frieden eelbst zerrissen. 

Doch wen du hftrter nicht als Marmpr bist, 
So láss íür all' den Schmerz, den ich getragen^ 
Mein stommes Leid, die uniienbaren Klagen, 
Láss eine trübe ThrSne mich érwerben, 
Dan nife mir, und ich wil géme sterben. — 

Ihr Gedanke für Nagy's Witwe ist recht gut, Gott segne Sie 
dafiir, von mir aus sol' geschehen, was ich kan. 

Beiliegenden Brief vom berühmten Dichter Fouqué an mich, 
als ich ihn um die Erlaubnis ersuchte den Koloczaer Kódex zueig- 
nen zu dürfen, sende ich ihnen für ihre Sammlung. Habén Sie 
Cziráki's Handschrift ? und die des berühmten Augenarztes Beér aus 
Wien? ich kann ihnen beidé senden. 

Von ihren Aufsatz Orth. és Neol. gilt das Wort Ulrich's von 
Hutten: Wahrheit ist gut Ding, stark vor allen. 

• Ihr unwandelbarer 
Mailáth. 

[Eredetye a M. Tud. Akad. könyvtárában : M. Írod. Lev. 4r. 29. sz.j 

8* 



Digitized by VjOOQIC 



lie 3840. Kazinczy — Kiaíálady Károlynak. 1820. 

3840. 

Kazinczy — Kisfaludy Károlynak. 
Kisfaludy Károlynak Kazinczy Ferencz tiszteletét. 

Nagy fényű férjfí, tisztelt társam, barátom! Hajlandóságodnak 
szép zálogai, leveled és a' három nyomtatvány, engem váratlan 
örömmel leptek-meg. Annak, a' ki a' hazát a' mi pályánkon szolgálja, 
nincs szebb jutalom, mint szeretve látni magát azon társaitól, a^ 
kiket becsül. Mert az a' taps, az a' füst, a' mi bennünket néha 
csiklandtat, és a' mit magunknak iQú éveinkben ígértünk, annál 
inkább veszti-el előttünk becsét, minél inkább érdemeljük azU 
örömemet a' Te szereteteden neveli az a' gondolat, hogy szeren- 
csétlen öszveákadásom után Sándor testvéreddel, legalább az eggyik 
Kisfaludynak dicsekedhetem barátságával. Ö és én nem eggy ösvényen 
járunk, 's nem látom miért kellene, miként lehetne nekem tekin- 
tenem őtet kancsal szemekkel. Mint szerelem' Dallosa ő nekem 
mindég nagy marad, 's én nem ismerek írót, a' ki eggyütt bírna^ 
vagy eggyütt bírt volna minden tökélyt, 's annyira elhomályosítana 
minden másokat, hogy mellette az igaz fény ne ragyoghasson. 

Úgy írod, hogy katonaságod Tégedet sok ideig tartván a' haza' 
határin kivűl, Nyelvünkkel szorosabban csak most kezdesz ismer- 
kedni, örvendj szerencsédnek; a' Te magyarságod velős; 's erőt 
szerezvén a' franczia és német Nyelvekben is, annál inkább meg 
fogod nemesíthetni a' honit, általhozván ide azoknak kényességeket, 
de a' mi szép Nyelvünk' virágiról el nem feledkezvén. Arra ennek 
nagy szüksége van, mert ez ^ nem rég olta míveltetik, 's minden 
Nyelv tanúit a' mások' példáján. Az elébb utóbb úgy is megtörténik ; 
akármint ellenkezzenek Orthologusaink. Tisztelni kell a' szokást és 
a' Grammatikát, 's jaj annak, a' ki törvényt nem ismer : de az ízlés 
nem kevésbbé szükséges és biztos vezér. 

Ítéletemet kívánod Dramaturgiai dolgozásaid felől. Én e' mezőbe 
soha sem mertem vágtatni ; érzettem kevés erőmet, 's ez legalább 
szerénységem' bizonysága. Engedd tehát hogy egyedül jámbusidra 
mondjak eggy két szót Te a' spondeus és jambus közzé anapesz- 
tusokat és dactylusokat is elegyítesz, 's az nincs ellenemre; noha 

> Előbb e Bzó helyett : a' mi Nyelvünk* 



Digitized by VjOOQIC 



3841. Kazinczy — Gr. Dessewffy Józseínek. 1820. 117 

én a' jambust inkább szeretem, ha spondeusokkal vagyon is elnehe- 
zítve, mert a' beszédnek komolyságot 's eggyszerű arczot adnak. 
Eggy látszik ellenemre ; az, hogy az utolsó lábon nem csak jambus 
pereg. Ha nagyon meg nem csalatkozom, erre nincs példa. Vágynak 
jambusok, kemény ütésQ lábbal az utolsó helyen; de akkor minden 
sor Hlyeken végződik, 's Skázon nevet visel. 

Hogy a' Várnai Ütközet elébe nevemet akarod függeszteni, az 
engem kevéllyé teszen. Hadd lássa a' haza, hogy engem barátságodra 
méltóztattál. Egyedül arra kérlek, hogy ott ne hozz-elö semmi 
magasztalást ; tartsd azt az érdemesebbeknek. Légyen az a' mit 
mondani fogsz, semmi egyéb, mint szeretet' sugallása. 

Élj szerencsésen, tisztelt férjfi, 's barátságodban, mellyel önkényt 
jövel ellenembe, és a' mellyet én hálás szívvel fogadok, tarts-meg. 
A' Szerencse koronázza-meg igyekezeteidet. Te ifjú vagy; az út 
terhes: de eggy kedvező Isten' segélyével megfuthatod. Menj teljes 
elszánással neki, 's a' nehézség el ne lankasszon, a' haszontalan 
taps el ne szédítsen. — Széphalom Martz. 29d. 1820. 

[Eredeti fogalmazványa a M. Tud. Akad. könyvtárában: M. írod. Lev, 
4t. 27. sz.] 

3841. 

Kazinczy — Gr. DessewHy Józsefnek, 

Széphalom, Martz. 31d. 1820.* 

Tisztelt igen kedves barátom, 

lUy lelkes, illy nagy és sok tudománnyal, ismeretekkel, tapasz- 
talással, illy nagy gonddal írt két levéh^e legalább távolról hasonlító 
lélekkel, tudománnyal, 's egész gonddal írt levélben kellene szólanom, 
's én csak az utolsót sem adhatom, elfogva általad nem képzelhető 
bajaim, gondjaim, 's feleségemnek betegeskedése által, ki 15 észt. olta 
most fekvő beteg először, nem veszedelmesen ugyan, de oUy nehezen, 
hogy ebből veszedelem, az az halál is következhetik. Febr. 20d. 
Patakra ment, vigasztalni, emberek közzé kivinni a' szegény Prof. 
Vályi Nagy Ferencz minden tekintetekben érdemes özvegyét, ki férje 
halála olta, fájdalmában is, érezvén is adóssága' terheit, öt hétig 

* Jött Kassára Apr .... ikén 1820. — Dúlházy M. jegyzete. (A nap ki 
van hagyva.) 



Digitized by VjOOQIC 



It8 9841. JU^czy ~ Gr. Dedseiívffy Józsefnek* 1820. 

ki nem meni udvdjrkájáról ; eggy egész hetet tölte nála, 's betegen 
jött vissza hozzám. A' heroismus nincs áldozatok nélkül, 's micsoda 
barát az, a' ki mindég csak magát tekinti ? Gyermekeim ezen veszte- 
ségben legalább igen szép példát látnak magok előtt, hogy barátjaik 
eránt legyenek ők is egészen barátok. Feleségem felől és felőlem 
legalább illyen formát fog elmondhatni a' világ. 



A' Szabolcsi Restaurátio felől nekem mindég kedves volt a' 
hír, 's kedves minden arról vett hír; melly kedvesnek kellé tehát 
a' Tetőled vett hímek lenni. Azt mondják, hogy azt Te vitted: 
Te azt tagadod 's a' történtekből látom, hogy azt Te nem vihetted 
egészen: de hogy benne igen nagy részed volt, azt maga ez a' hol 
játékkal, hol komolysággal, hol epével írt levél is mutatja. Ne aka^j- 
fel az utolsó szón; a' kiben epe nincs, az keveset ér, 's van igaz- 
ságos epe is, és nemes. A' mi korunknak az a' nagy vétke van, 
hogy mibennünk nem kezd epe lenni. De a' természet bölcsebben 
viszi a' maga munkájit, mint hogy azt lehetne rettegnünk, hogy az 
epe bennünk míyd fel nem ébred megint. Te elmondád, 's nekem 
igen nagy gyönyörűségemre, mit csináltál volna Te, ha Fő Ispán 
voltál volna: engedd mondanom, mit tanácslottam volna én a' 
Fő Ispánnak, ha értelmemet kérdezte volna. 

Én Mélt. Fáy Barnabás Urat 30 észt. olta ismerem. Nagy 
tudományú, nagy tapasztalása, nagy munkásságú, tiszta lelkű Ür, 
a' ki felől azt reményű a' világ, hogy első kiüresűléssel a' Personálisi 
székbe fog ültettetni, 's ennek a' reménynek én is örvendek, 's 
kimondom nyilván, hogy ámbár sok példák tanítottak már, hogy 
tartalék nélkül a' legnemesbb lelkű embereknek sem kell hinni: 
én még is minden peremben a' mi van és a' mi lehet, vaktában 
compromittálnék ebbe a' szívesen tisztelt férjfiúba. Ha még Fáy is 
megcsalna, nem volna méltó a' világ, hogy benne élni kíváiyak. -- 
Mind e' mellett még is ez a' Restaurátio nem tetszik azoknak, a' 
kik azon megjelentek, 's nekem sem tetszik, 's ezt annál szabadab- 
ban mondhatom, mivel meg vagyok tökéletesen győzve az eránt, 
hogy az magának a' Restaurálónak sem tetszik. 

A' Mészáros fija lett Vice-Ispán! ezt kiáltják. Ezt kiáltani 
gyalázat. Az a' kérdés, érdemli e ? Nevezzek e az élő ^s nem élő 
Magyarok köztt oUy embereket, a' kik csak annyik 's talán keve- 
sebbek voltak mint Dézsi, 's a' legfőbb polczokra emeltettek. Hunyadi 
János és Beck Pál, 's Drevenyák Ferencz; mind hárman születés, 



Digitized by VjOOQIC 



3841. Martz. 31d. 1820. 119 

birtok nélkül való emberek, 's nem érdemiették e mit nyertek? 
Mivel vobaa jobb oUy gazdag és régi 's fényes születésű embereket 
rakni hivatalokba mint Rhédey Gróf Lajos? Dési régen szolgálja a' 
Megyét, a' szolgálatnak mindenik nemén keresztül ment, szolgálat- 
ban volt most is, *s ez mellette szól ; én rá adtam vobia voksomat? 
ha jelen voltam volna. 'S a' Fő Ispánnak jó okai voltak, óhajtani, 
hogy V. Ispánnak Dési választassék. Eggyet azonban még is mernék 
gáncsolni; azt, hogy a' Fő Ispán itt talán attól rettege, hogy ha 
Dési kimarad, felfordul a' Vármegye. Hála értté a' Gondviselésnek, 
azért még eggy hajónk sem süUyede-el hogy eggy nagy Kormányzónk 
kihólt Lónyai helyett Cons. Horváth Lászlónk leve, 's a' hivatalt 
soha nem viselt Zoltán felől azt írod, hogy néki törődik már is, 
noha belépésekor csak Eleit emlegetheté. — Szabadabb bizodalommal 
's reménnyel lehetett volna tehát candidáhii; most a' candidatio 
úgy történt, hogy nem lehetett mást választani mint Désit Ügy 
candidáhii pedig, hogy csak eggy választathassék, annyi mint nem 
candidáhii. (Ezen §ban sok epeömlést találtál.) 

Akkor tájban midőn én születtem, Báró Patachich Ádám Bihari 
Fő Ispán és Váradi Püspök a' maga Oeconomicus Praefectusát, valami 
Istenek tuc^ják honnan jött Pál Ferenczet, akará Vice Ispánná válasz- 
TATni; 's előre látván hogy abból semmi sem lesz, ha a' Rendek- 
nek jusaikon erőszakot nem követend-el, nem tárta Conferentiát, 's 
némelly híveit titkon megkérte, hogy készítsenek előre embereket, 
a' kik Pál Ferenczre voksolgassanak. A' Rendek öszvegyültek 's Con- 
ferentiát vártak, sőt kértek. Az erőszakkal élni akaró nem látá 
tanácsosnak azt tartani; azt tehát a' Rendek tartottak a' Fő Ispán 
nélkül. Előre látván, hogy olly két ember fog candidáltatni, a' kik 
meg nem választathatnak, nem tudták elkészíteni a' tőlök függő 
a\jas sokaságot, kire sikoltozzanak; arra taníták-meg tehát, hogy 
senki se merjen egyebet kiáltani, mint a' mit Bossányi Ferencz 
kiált-ki, de azt osztán vakon sikoltozzák. Még akkor a' sokaság 
tisztelettel viseltetett némelly Nagyjaink eránt, mert akkor ezek a' 
Nagyok nem tevék magokat nevetségesekké sem a' gyalázatos tar- 
talékok 's igazságtalan tettek, lopások és rablások, sem a' csak 
patvaristákhoz illő kmrálgatások által; én még emlékezem, hogy 
ha a' Nagyatyám (ez a' Bossányi Ferencz) 's a' Vice Palatínus 
Péchy Imre atyja, ki a' Nagyatyámnak cousinje, patvarist^a, tovább 
sógora volt, 's az öreg Domokos Lajos megjelentek, minden úgy fel- 
szökött űlő helyéből, mint midőn Cátó lépé a' Flóra' Circusába. 



Digitized by VjOOQIC 



120 dSél. Kazinczy — Gr. Dessewfify Józsefnek. 1820. 

A' Fő Ispán tehát candidá^a V. ispánnak Bőthy Mihályt, eggy 
valakit a' kinek nevét elfelejtettem, és harmadiknak Pál Ferenczet 
Pál Ferencz azt hitte, hogy már Vice Ispán. 

Nagy volt a' csendesség. Bossányi Ferencz, eggy száraz, magas 
metsző hangú férjfi, feláll, a' sokaság felé fordul, 's kikiáltja a 
Bőthy nevét. 

Bőthy eggyügyü, magával is tehetetlen ember volt, 's csudál- 
kozott, hogy rá adhat valaki voksot. Azonban a' sokaság csak Bőthyt 
harsogta. 

Képzelhetetlen volt a' Fő Ispán elakadása, és a' Pál Ferenczé 
Sokára a' FŐ Ispán a maga Clienseinek eggyikét magához szólítja, 's 
azt súgja neki, hogy csináljon csendet, 's monc^ja-el a' mi következik 
Sua Excell. non potest satis mirari, quod Inclyti Status Dnuii 
Bőthy in Vice Comitem clamitent. Tamen notum omnibus nobis 
est, Dnum hunc ad gerendum munus Vice Comitis omnino inhabi- 
lem esse. 

A' Sokaság érzé az igazságot, 's elakadt. Bossányi isméi 
felállott, a' Nép felé fordult, 's ezt kiáltotta: Si sua Exc. illun 
dignum judicavit, qui candidetur, nos dignum qui eligatur. Vival 
Bőthy. — 'S Bőthy Vice Ispán leve, Pál Ferencz pedig úgy leve 
oda, mint sok mai Vice Ispánságot reménylő, vagy Vice Ispánságbó 
kifittyenő ember, a' ki egyebet lát történni, mint a' mit várt 

Nem kellene tovább mondanom a' történetet, mert itt végi 
van annak, a' mi ide tartozik: de tudni kívánod talán, mit mondí 
Bőthy, midőn eggyszerre Istenné téve látta magát, mint az Isten- 
tökké, vagy tök-istenné lett Claudius Császár Senecánál; azéri 
engedd ezt is mondanom: 

örült a' Vice-Ispánságnak, mint a' bangók szoktak, 's meg- 
köszönte kinek kinek, 's a' nagyatyámnak ezt mondta: Köszönöm 
édes öcsém Uram, hogy Vice-Ispánná tett; de az ebadtát vigye 
is ha azzá tett; subscribálok és pecsételek én mindent; külömber 
úgy öszve zavarom a' Vármegyét, hogy száz okos ember sem hozzs 
helyre. 

Megtartotta a' mit igért, 's Gróf Batthyáni Imre, a' Pinkafeldi 
Kir. Biztosul küldetett Biharba, hogy restauráljon 's hagyja-ki a 
candidátióból Bőthyt. Batthyáni megmondta Böthynek, mi van eránts 
parancsolva, 's kérte, resignáljon ; kérték a' Rendek is ; de ő bízott 
hogy a' ki a' székbe beültette, meg is tartja benne, 's nem resignált 
Látván, hogy megcsalátkozott reménységében, midőn eggy kis csen- 



Digitized by VjOOQIC 



d8él. Martz. Bld. 1820. 121 

desség volt, felkele székéről, engedelmet kért a' Restauráló Kir. 
Biztostól 's a' Rendektől, hogy eltávozhassék, hozzá adván, hogy 
tbisony fáj d hasam.* 



Böthy kiesett ugyan: de Patachich nem candidála többé Pál 
Ferenezeket, 's tárta Conferentziákat. 

Én tehát, ha az voltam vohia, a' kit méltónak nézhetett volna 
Mélt Fáy Úr a' megszólításra, hogy ac^jam vélekedésemet, mit csinál- 
jon, ezt fogtam volna tanácsiam. 

1. A' Restauratio kihirdettetésekor kimondattam volna, hogy 
a' ki ittat, pénzt osztogat, a' Nép erkölcsiségét elrontja, candidál- 
tatni nem fog, mert nem szolgálatot, hanem uraságot keres ; a' hiva- 
tal pedig szolgálat, nem uraság. 

2. Consil. Vayval világosan, egyenesen, bizodalommal szólot- 
tam volna, 's nem adtam volna neki okot, hogy eúgem barátság- 
talanságga), bizodalmailansággal vádoljon. 

3. Ábrist előre, sőt hivatalom kezdete olta, mint atyjának 
szíves barátja, oktattam, vezettem volna, hogy a' hivatalt keresse; 
^ggy oly nevű, birtokú, eszű, tanulású embernek mint Vay, mindég 
szabad hivatalt keresni, sőt mindég kötelesség. De azt is megmertem 
volna neki mondani a' mit Te, hogy annak a' ki soha nem szolgált, 
ha Vaynak hívják is, ha birtoka van is, ha rojt fityeg is a* mentéje 
zsebjénél, nem szégyen a^ Szolgabiróságon, Notáriusságon kezdeni, 
mert a' Vay név, mert a' nagy birtok, mert a' pénz, mert a' rojt, 
mert az ész, mert a! sok vagy kevés tanulás senkit se veszen-ki 
a' maga sorából, azon sorból, a' hol Vay eggyütt áll a' maga bocs- 
kortalan taksásával. 

4. Azt tanácslottam volna, hogy minden hivatalra candidál- 
tassék Pápista is, Kálvinista is, ne eggy hivatalra is csak Kálvinista, 
csak Pápista. Készebb voltam volna azt látni, hogy Hevesben, Sáros- 
ban eggy Protestáns sem választatott, mint hogy olly változtatás 
hozassék-be, a' mellyet a' rendek előre nem akartak. A' Conferen- 
tzia eligazíthatta volna a' rettegett bajt. 

5. A' bocskortalan és a' taksás nevezeteket nem tanácslottam 
volna, mert annak a' Te taksásod, tisztelt, szeretett, nemeslelkö 
férjfi, nem oka, hogy te nem vagy az ő taksása, 's te nem vagy 
bocskortalan, ő pedig nem tűzött ruhájú 's nem csizmás. A' törvény 
Téged és őtet eggy jusúakká tette, bár nem egyenlőkké ; 's ítéletem 
szerint nagyon igazságos igazságtalanság az, hogy a' te taksásod 



Digitized by VjOOQIC 



122 3841. Kazinczy — Gr. Dessewfify Józsefnek. 1820. 

úgy választhasson tisztet mint Te, mert a* Tisztviselő, az emberi 
gyarlóság szerint, hajlandóbb szolgálni a' gazdagnak és nagynak 
mint a' szegénynek. Nem ítélem én tanácsosnak hogy oUy dolgokat, 
a' millyeket Te írsz hogy elmondottál volna, Dietai végzés nélkül 
mondj, kivált restaurálás végett öszvegyűlt sokaságnak. A' mennyire 
tudom, még a' franezia uralkodásban is eggy jussal bír a' választásban 
a' szegény sorsú, de nem szolga (másnak szolgalatjában nem álló) pol- 
gár, ha 50 livra [!] adót fizet, — és Herczeg Fitzjames vagy Decazes* 

5.1 Én sem az asztah*a nem állanék, hogy a' Vallást illető 
articulusokat eitálgassam, sem magamat Finta Marcziként nem 
viselném: de ha per contemptum uramnak, Niczky urat?»nak, Józsa 
uranmak tituláztatnám, már akkor az uram titulust bizonyosan 
visszaadnám, még pedig azon megjegyzéssel, hogy ha vétettem, 
szabad megbüntettetnem, de a' törvény harag, bosszú és megvetés 
nélkül büntet, 's a' ki olly embert uramon, a' kivel nem szégyenei 
eggy asztalnál ebédehii, az bánt — hanemha nem tud magyarul. — 
A' nélkül, hogy tudnám mit teve Finta, vaktában merném neki 
ígérni, hogy triumphálni fog perében. Annyi tanúja lesz, a' mennyit 
kívánni fog. 'S a' hol mind a' két részről esett hiba, ott nem volna 
tanácstalan dolog elnézni az eggyik fél vétkét. 

A' mit eddig mondék, olly formán néz-ki, mintha neheztelnék, 
hogy Vay Ábrahám nem leve Vice-Ispán ; de én ezt a' vádat nyugodt 
elmével hallanám, 's ha megvan levelem Kazinczy Péternél, mellyel 
a' Restaurátióra menést kívánó levelére írtam, előmutatnám annak 
bizonyságára, hogy ok nélkül érdekel a' gyanú. Nem szeretem azokat 
a' kik erőszakosan vagy csak nagyon is szeretnének lenni 
V. Ispánok; — nem szolgálatot keresnek; 's mi haszna van 
a' hazának a' mostani emberekből, a' kik fiatal korokban lettek 
V. Ispánok? Bár eggyike se lett volna! — Ha Vay Ábris volnék, 
a' Vice Ispánságot nem is keresném ; a' Magyar Nemes szolgálatban 
vagyon, ha szolgálatban nincs is; 's hol van az megírva, hogy csak 
a' gazdagoknak, nagyoknak kell lenni V. Ispánoknak? A' gazdagok 
szintolly huzavonák, mint a' kik ex se nati sünt, és így az a' hajdani 
idvezséges törvény haszontalan leve, megváltozott, 's rosszra válto- 
zott erkölcsink miatt. Vay azolta nálam volt, de csak két óráig. 
Soha sem láttam több nyugodalomban, 's abban keresi triumphusát, 
hogy ha nem candidáltatott is, kiáltoztatott 's olly sokak által, hogy 

» Az eredetiben is kétszer fordul elő e szám. 



Digitized by VjOOQIC 



• d84t Martz. 31d. 1820. 12S 

ő lett volna az, ha candidáltatott volna. Atyját szívesen sajnálom. 
Legyen gyengeség benne, hogy ezt óhajtotta : én ezt az atyai gyenge-* 
séget szívesen tisztelem. Hallom, vele mind a' Fő Ispán, mind mások 
igen sokan, sok méltatlanságot követtek-el. Ezt eggy Vay Józsefen 
elkövetni vadság. — Midőn ezt a' nagy embert és Téged forgatlak, 
Sdpio forog előttem és Cátó. Scípio felől azt mondják, hogy Rómá- 
nak minden fijai között ő volt a' legnagyobb; 's könnyen hsglok 
elhivésére: de nekem Cátó a' Csudáltam, a' Kedveltem. 'S Scipio 
és Cátó nem voltak barátok; Scípio, legalább tudtunkra, nem bán- 
totta Cátót, de ez Scipiót szüntelenQl allatrálta — e' szóval 
teszik-ki a' Római írók. Vay József szörnyen hasonlatlanná leve 
magához, midőn neked poeticus gondolatot emlegete a' zöld asztal 
mellett, 's egyébképen is megbánthatott már a' Diétán, a' mit eggy 
Vay Józseftől nem vártál és senki nem várt. De én a' nagy emberek* 
vétkeikre örömest behunyom szemeimet, 's mind azt sajnálom, még 
pedig tettetés nélkül és igen mély fájdalommal, a' kiket megbán- 
tottak, 's leginkább akkor, midőn eggy Vay József eggy Gróf DeszőíTy 
Józsefet bántott-meg — mind magokat Hidd-el, édes barátom, nem 
tudom mit adnék értté ha barátságtok meg nem szakadt volna. 
Két illy nagy ember, 's többé nem barátok ! Mind kettőtökre árnyékot 
vet ez az elhidegülés. 

Prof. Vályi Nagy Ferencznek még eggy kr. segedelmet sem 
tudtam szerzeni. Te bizonyosan adtál vohia más esztendőben, és 
így ez csak az észt. vétke. Ábrisnak előhoztam ; ő sem látszik 
hajlandónak adni, 's szörnyű fájdalommal beszéllé, hogy ismét viselős 
a' felesége, és hogy már hetedik gyermeke lesz most. Nekem, 
a' ki alig lihegek, nem sok a' hat. — Azt azonban Vay Ábrisnak 
dicsőségére mondhatom, hogy Prof. Nagy Ferencz maga dicsekedett-fel 
nekem eggyszer, 's talán épen az 1817. szörnyű esztendőben, hogy 
Vay Ábris neki egyszerre ötszáz forintot ajándékozott. 



A' Szerencsi Pleb. jegyzéseit itt küldöm szíves köszönettel. 
Több jót találtam benne, mint gondoltam. A' Verbumok paradigmáji 
ellen az Euphonia miatt véteni ítéletem szerint nem szabad. 
Magának a' Görögnek, a' ki mindent szerété lágyabbá tenni, vannak 
darabosságai, kemény hangzásai. Eggyes szókon szabad segíteni, 
mint fohász, mosoly , árny, körny, csend, nyugalom; de mi lesz 
abból, ha az egész formákon változtatunk? 



Digitized by VjOOQIC 



124 3841. Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. 1820. 

Orthologusimra tett Jegyzésedet vagy Értekezésedet igen nagy 
örömmel küldöm-fel a' Tud. Gytyt. Kiadójinak, 's kevélykedni fogok 
azon, hogy illy férjfi költ ellenem ; a' Te küzdésed nékem fényt ad — 
mihelytt megfelelsz kívánságoknak, az az, mihelytt úgy íratod-le, 
hogy tulajdon keheddel álljon alatta neved. Kételkedem azon felül, 
ha elfogac^ák e az Epístoláris formát; mert a' Dialógus ellen 
(a' hosszaság miatt) protestáltak, noha Ciceró a' maga Phüosophiai 
^s Grammaticai Értekezéseit szerette így adni-elö, hogy a' sovány- 
ságot így elfeí^je, megnemesítse. 

Igen is, az Orthologus Félorthologusra 's Hyperorthologusra 
oszlik, mint a' Neológus Fél-Neologusra *s Hyper-Neologusra. De azt 
nem láttam szükségesnek elmondani, mert azt minden Olvasó értheti. 
Nem az a' kérdés, ha szabad e, a' mint én is mondám, Recensensem 
is mondotta, hanem hogy mi szabad; az az, kevés és elég szabad, 
de sok nem szabad. 'S mi a' sok? az e a' mi számban sok, vagy 
a' mi mértéken túl van. Az Orthologus, Félorthologus és Hyper- 
orthologusnak a' mi a' mértéken túl nincs is, sok, 's a' számban 
sok is sok. Az elsőt soknak ismerem: nem a' másodikat, mert 
nekünk sokra van szükségünk. 

Vadkan-pamlag ollyan mint a' máhjbör-csizma, 's sokkal 
könnyebb mint a' kapufélfa, mint a' fűszerszám, mint a' szemfény- 
vesztő, mint az anyaszentegyház. írd e' szókat külön, 's megtéveszted 
az Olvasót, fü szer szám — így fűről is, szerről is, számról is 
gondolkozol, eggyüvé írva csak a' Spezereyról. Anya szent eggy ház : 
így anyáról, szentről, eggyröl, házról, öszvekapva azon társaságról, 
melly a + vallást jelenti. 

Neked, tisztelt férjfi, 's irígylett tudományú, lelkű, tapasztalású 
barátom, sok olly ideáid vannak, a' mi neked vagy tulajdon ideád, 
vagy csak némellyekkel nem közös. Mint Te nem tartozol azt hinni, 
a' mit péld. ok. Gróf Majláth János és én, úgy Majláth és én nem 
azt, a' mit Te. Ne vedd tehát tiszteletlenségnek, ha a' Németeket 
némelly pontokban a' francziák ellen védem. Soha sem vetted te 
magadnak azt a' fáradságot, hogy lássd, mennyivel több Gőthe mint 
Kotzebüe. Ez mázolva teremt szép scénát; a' scéna gyönyörű; a' 
nyelv és a' feldolgozás valóságos mázolás. Olvassd a' Gőthe Achilléi- 
szét, olvassd Epigrammájit, olvassd Elégiájit, 's telj-el tisztelettel 
Gőthe eránt. Eggy Nemzet sem mutathat illy Classicus dolgozást; 
eggy sem az egész Európában. Ez vakmerőnek tetszhetik attól, a' ki 
minden Európai nyelveket nem ért : de nem vakmerő attól, a' ki a' 



Digitized by VjOOQIC 



8841. Martz. 31d. 1820. 12& 

franczia ^s olasz dolgozást őszve hasonlította a' Némettel, a' spanyolt 
pedig és az angolt nem vak hittel ismeri, hanem Anglus Nyelvmes- 
terével magának megmagyaráztatta. A' Német, igen is, sok iskolai 
Compendiumot dolgozik: de a' Németnek sok iskolai Compendiuma 
mesteri kézzel dolgozott Compendium, 's Emilia Galotti 's Don Carlos 
bizonyosan nem oUy munkák, a' mellyet[!] az emberi nemzetnek 
bár melly szaka dicsekedés nélkül nevezhessen magáénak, noha a' 
francziának nem Tragoedia, a* miben országlási intríga nincs, és 
a' mi csak prósa, nem pedig vers. A' Conversations-sprache, és a' mi 
csak nem-ideális ízlés, abban nagy a' franczia: egyebekben a* 
Német is ér valamit. De emlékezem én, hogy Te még Clavigóval 
sem vagy megelégedve, holott az német szókkal írt franczia munka ; 
mint Stella Olasz vagy Spanyol, Faust Anglus, Iphigenia pedig görög. 
Hogy a' Német a' maga prosodiáját a' Francziával meg nem 
tudta ízelítetni, az nem a' német' hibája. Villers is franczia, és még 
is úgy ítél mint a' Német. Ugyan ha a' rieselndes Báchgen nem 
adonicus, hogy tribrachys a' patria'^ 



Rajnisnak Georgicájit több Kiadásban ezen eggynél nem bíquk ; 
nem a' Georgicákat, hanem az Eclogákat olvastad más Kiadásban. — 
A' Matthisson Anthologiájára nincs szükségem: a Jacobséra volna, 
's kénytelen leszek meghozatni, . pedig soha sem adtam pénzt fösvé- 
nyebben könyvért, mert szegényebb soha még, mint most, nem 
voltam. De ha a' Heyne Virgiljének legelső Kötetét, és azt a' melly- 
ben a' Georgicák IVdik Éneke áll, kiküldőd, azzal ugyan nekem a' 
szó legtulajdonabb értelmében grátziát teszel, 's erre ismét meg 
ismét kérlek. 

Lehetetlen az, hogy Te ne bírd olasz nyelven a' Tasso 
Gierusalema[!] libe rátáját; 's ha bírod, kérlek mindenre 
a' mi előtted szent, parancsolj rá Dulházy Úrra, hogy keresse-ki 's 
külí^je. Ha mindazáltal nem találnád bírni, légy rajta, kedves édes 
Jóltevőm, hogy megkaphassam valakitől. Este talán tud eggyet 
Kassán valakinél. Le akarnám fordítani. Annyi észt. olta megint 
megolvasám eggyszer a' Prof. Kézytől elhozott franczia prósai fordí- 
tásban. Tegnap, Nagypénteken, azzal töltöttem időmet. 



Lyányom és Klavírmestere nem győznek dicsekedni azon sok 
kegyességtekkel, a' mit rá vesztegettek. Köszönöm azt mind magad- 
nak, mind a' Mélt Grófnénak, mind Comtesse Virginienek forró 



Digitized by VjOOQIC 



m 



3842. Kazittczy — Dúlházy Mihálynak. 1820. 



tisztelettel. Reá mind hármatoknak, de kivált lelkes, eleven, szép- 
lelkű, s mivelt lelkű leányodnak, jóltevőleg kellé hatnotok; mert 
természetes az, hogy azokat tegyük leginkább példánymikká, a' 
leikkel eggy korban állunk. Ha az utak engedték volna, kihozattam 
volna az innepekre, hogy lássam, mit nyere körötökben, 's mennyit 
veszte-el {élénkségéből, szótalanságából. Örülök én e' két hibágának, 
mert nem felette nagyon szeretem a' nem félénk és nem szótalan 
asszonyokat: de a' jó hiba is hiba, 's 

Insani sapiens, nomen ferat aequus iniqui. 
Ultra quam satis est, virtatem si petat ipsam. 

a' lyánynak szerénynek kell lenni 's szemérmesnek: de nem némá- 
nak, nem nyájasságtalannak ; nem ollyannak, hogy hallgatása ostoba- 
ságra magyaráztathassék* 

Élj szerencsésen ! Nincs ember, a' kit inkább szeressek, tiszteljek, 
irigyeljek, csudáljak. 

[Eredetye a M. Tud. Akad. könyvtárában : M. írod. Lev. 4r. 33. sz.] 



3842. 

Kazinczy ~ Dúlházy Mihálynak. 

Széphalom April. 3d. 1820. 

Bizodalmas Drága Jó Uram Secretárius Űr, 
érdemes barátom. 

Az Or azon sok szívességein felül, a' mellyeket erántam néhány 
esztendők olta bizonyít, az által is kötelez-le forró hálára, a' mit 
leányommal cselekszik. Mind maga az én igen jó Zsenim, mind 
Knaut Ür hálás tisztelettel szólanak az ür felől 's az Űmak eggy 
illy szeretetre méltó férjfihoz minden tekintetben érdemes hitvese 
felöl. Foga(^ja-el az Ür szíves köszönetemet, 's tegye bizonyossá 
élete' kedves barátnéját szíves tiszteletem eránt. Zseni soha sem 
fogja felejteni, hogy az Or 's Asszonya, eránta sok jót bizonyí- 
tottak. 

Zseninek minden érdeme a' szív, a' jó elme. Ezt i^jra 
megbizonyította utolsó ' levelében mellyet tőle vettem. Eggyik test- 



Digitized by VjOOQIC 



3842. April. 3d. 1820. 127 

vérének eggy spencert, 3 esztendős, testvérének és a' 2 esztendős- 
nek eggy eggy mindennapi olcsó ruhát kűldött-ki, pedig neki alig 
küldhettem eddig pénzt, magam is mindég csak várván még, a* mit 
várni jusom van. Ha gyermekeim egymást szeretni fogják, nem lesz- 
nek elhagyva, ha árvák maradnak is: de ha egymást szeretni nem 
fogják, el lesznek hagyva, ha milliom maradna is rajok. Az idő és 
az út rosszasága miatt haza nem jöhete az innepekre. Pedig nagyon 
óhajtottam volna látni, mennyire ment távolléte alatt. 

A' Tud. Gyöjt. Kiadóji az Ür dolgozását bizonyosan felveszik: 
de sokaknak fi^, hogy munk^ok ott hever, 's némelly tartalékok 
vélek gyakorta a' rossz darabokat is felvétetik. Osztán a' Tudósok 
rettenetes classisa az emberi nemzetnek, 's közöttők több a' vesze- 
kedés mint a' tetszeni akaró asszonyok köztt. 

Váquk hát csendesen, míg dolgozásinkra rá jön a' sor. A' Tud. 
Gytyt.-ben sok olly darab jelent-meg, a' melly nem volt méltó 
a' felvételre, és még is felvették, 's nem ritkán tönyénezéssel. 
Sünt bona sünt quaedam mediocria, aut male pluraliter non fit, 
Avite, Uber. 

A' Mélt Grófot aira kérem hogy méltóztassék nekem 

a' Heyne Virgiljének a' legelső Kötetét és azt, a' mellyben a' 

Georgicák IV. Éneke áll, 
's eggy olasz Poétát e' czím alatt: Gierusalema 
liberata 
ki küldeni. 'S minthogy ez a' dolog az Ür' fáradsága lesz, megi\jítom 
itt is kérésemet. 

Ajánlom magamat nagy becsű barátságába 's maradok igaz 
tisztelettel 

Az Umak Secretárius Umak alázatos szolgéga 

Széphalom April. 3d. 1820. Kazinczy Ferencz mpr.» 

[Eredetije a M. Tud. Akad. könyvtárában: M. írod. Lev. 4r. 5. sz.] 

» Dálházy M. jegyzete : T. Kazintzj Ferentz Úr levele. Jött Széphalomrúl 
Apr. 9ikéi^ JL820. 



Digitized by VjOOQIC 



128 3843. Ungvámómeti Tóth László. 1820. 



3843. 

üngvárnémeti Tóth László — Kazinczynak. 

Bécs April. 4dikén. 1820. 

Kedves Barátom, 
Nagyérdemű Férjfiú! 

örvendek, 's köszönöm neked hál'adatosan, hogy ügyemben a' 
legelső, 's a' legnyomósabb lépés barátságos közbevetésed által 
meg eshetett. Csupán a' tanú vallatás volt az, a' mitől mindenkor 
féltem, ne hogy a' dolog halogatása miatt mind elhaljanak azon 
öregek, kik a' törvényszék előtt hitelt érdemlenek: a' többinek, úgy 
hiszem, mint igazság ügyének nem lehet nem menni. Közlöttem a' 
történteket Ö Excellentziájával, Gróf Eszterházy Fő Ispán Ürral, 's 
oUyan kegyes volt erántam, hogy a Plenipotentiát nevedre azonnal 
elkészítette, levelében pedig tudtára adta Vice Ispánjának, hogy míg 
lemenne is a' plenipotentia, tégedet meghittecinek nézzenek. A' folyó 
hónak első napján volt szerencsém tőle hallani, hogy öt-hat nap alatt 
a' törvényes levél is elindulhat. Ismét új jele igaz barátságodnak, 
mellyet örömmel éreztetsz velem, hogy a' dolognak többi terhét is 
magadra válalod! Óhajtom, hogy szívességedet megérdemelhessem. 
Ezek szerint nincs semmi egyéb akadály, mint a' kereszt-levélnek 
kezedben nem létté. Külömben ezennel hozzá lehetne kezdeni az 
ügyfolytatáshoz. Sajnálom, hogy Ttes Horváth Simeon Ür ennyire 
elkésett a' levél megküldésével ; de ha máskint nem lehet, kénytelen 
leszek lyra felkéretni azt Borsod V-megyei Kis Tokajból, születésem 
helyéből. Épen itt is vagyon reá szükségem, a' Rigorosum letételekor, 
's úgy fogom kérni — talám ö Excellentziája Báró Fischer Egri 
Érsek Titoknokja által, hogy kétszer írassa meg a* kereszt-levelet, 
's egyikét küldje nekem; a' másikát pedig egyenesen a' te kezedbe. 
Míg ezt vehetned is, jelenthetem, hogy születésem napja esik 1788dik 
esztendőben Februárnak 17dik napjára. Csak Vár Megyétekben 
folyhatna-le minél előbb a' processus, hogy ismét a' Consiliumnál, 
's a' Cancellariánál is recommendálhatnám ismerősimnek! 

Gróf Mailáth Úrnak általad megszerzett ismeretségén épen 
annyira örvendek, mint a' mennyire jóltalált fordításával megelég- 
szem. Ideáim mind ki vágynak merítve benne, a' vers-mérték 



Digitized by VjOOQIC 



8848. ApriL 4dikén. 1820. 129 

szerencsésen választatott, 's az írásmód, a' toll az ideákhoz illendő, 
de a' mi nyelvünk szerencsésebb! 

Nagyon sok dolgot szerzettem magamnak a' Dissertátióval : 
tárgya nehéz, 's mind eddig miveletlen. Szinte négy hónapot szün- 
telen olvasással töltöttem, egy hónap óta pedig magam túlidon 
ideáit fejtegetem, 's a' mennyire lehet egyeztetem azokkal, kiket 
leginkább szeretek; mikor leszek vele kész, nem tudom. De mind 
e' mellett is úgy igyekezem, hogy Augustus végéig a' két exámenen 
keresztül eshessem. A' mi leg inkább késleltetett csak eddig is, a' 
Taxának rettenetes drágasága. Két száz forint ezüst-pénz, azon kívül 
a' sok ajándékozgatás az Iskola szolgáinak, ^s azonkívül majd a' 
könyv-nyomtatás. Igazán van mondva: Haud facile emergunt e( cet. 
Csak az erő, 's a' munkás reménység törhet keresztül az illyen 
nehézségeken ! 

Orthologod, 's Neológod ítéletem szerint is mindenkor méltó, 
hogy Nevedet viselje; de ha szinte nem elégednél is meg vele tenn 
magad, örvendhetsz azon, hogy a' nagyobb községnek is megmu- 
tattad benne, hogy az ő nyelvén is tudsz illendően szólni. Óhíytoín, 
hogy Báró Lakos János Ítélete a' közönség ítélete legyen ! A' mennyire 
ismeretes vagyok a' Bécsi Magyarok közt, ezek is egy szívvel szájjal 
dicsérték értekezésedet, úgy, hogy Csúry Úr, Légrády Ágens 's 
egyebek — kérdetlenül is több ízben felhoznák azt előttem. — 

Rhédey Jósef és László Urakat szívesen köszöntöm, 's kívánom, 
hogy a' mennyire dicsekszem vélek sokszor, leg alább ők sem 
feledjenek-el engemet. 

Cseresznyést most várom Somogyból, a' hol September óta 
Dr Csorbánál múlatott. Nehéz nélküle lennem! 

Professor Márton Ür, Igaz, 's Pánczél Urak tisztelnek ; én pedig 
ölellek buzgó szeretettel, 's köszönöm, kérem nemes barátságod 
folytatását, 

hív tisztelőd 
U. N.*-Tóth m. k. 

[Eredetye a M. Tud. Akad. köny\rtárában : M. írod. Lev. 4r. 30. sz.] 

• Ungvár Némethi Tóth László. — Kazinczy F. jegyzete. 



KAclncsy F. levelesése. XVII* 



Digitized by VjOOQIC 



IdO 88^4. Eazmczy — Gr. M^láth Jánosnak. 182C:. 

3844. 

Kazinczy — Gr, M^láth Jánosnak. 

Széphalom den 8ten Apr. 1820. 
Hochverehrter Graf, 

Fouqués Handschrift ist eine vorzügliche Zierde meiner Samu 
lung, und mir darum besonders schátzbar, weil es mich und meii 
Kinder einst (die Sammlung bleibt ihnen als Fidei Commiss, mit d 
Pflicht sie zu bereichern) an Ihre schöne Zueignung erinnert. Me 
Herz fühlt, von welchem theqren Blatté Sie, mein Herr Graf, wegi 
meiner Freudé sich berauben, und ist nicht undankbar. 

Mit Beers Handschrift habén Sie mich schon bereichert: ab 
vom Grafen Cziráky habé ich noch nichts. 

Dayka würde Ihre Veranderung mit Dank gutheissen, wa 
er sein Lied, von Ihnen verdeutscht, lesen könnte. Meine Disticb 
sind sehr glücklich übersetzt. Es ist nicht mein Verdienst, dass 
den letzten Distichen beyde Zeilen mit d mint zengve anfange 
und nicht Ihre Schuld, mein Herr Graf, dass im letzten hemisti 
das oh csuda wegblieb. Das oh csuda thut dórt eine herrlic 
Wirkung. 

Dass Tóth László Ihnen das ist, was mir, das freut mich ül 
allé Vorstellung. Ein junger, geistiger Mann, voU Kraft. Sie si 
entzückt über seine herrliche Ode. Unsere Agonotheten in P( 
würden sie kaum einer Achtung würdigen. Fejér hat durch d 
Tud. Gyűjt., Kisfaludy durch Himfys Lieder ein bleibendes, ev 
bleibendes Verdienst vor dem Vaterlande: aber Hübner und ( 
Regék halté ich des praemiums nicht werth. Ich brenne die gekröi 
Schrift des würdigen Grafen Joseph Teleki zu sehn. Ich erwai 
von dem vorurtheillosen, gelehrten, edlen jungen Mann alles. Er 
jetzt meine ganze Hoffnung, fást möchte ich sagen, die einzige. 

Dass Sie mich, mein Herr Graf, von der Übersetzung (i 
Agathocles frey sprechen, dafür danke ich Ihnen herzUch. Ich ha 
für dieses Jahr einen Plán, den ich ausgeführt sehen wünsch 
Dieser ist, dass ich Tassos Gierusalema liberata überseL 
und noch in diesem Jahr herausgebe. Unsere Nation hat vor allé 
das nöthig, dass sie mit Meisterwerken bekannt werde, und ( 
würdigeres kann sie nicht erhalten. Unseren Lesem gefallt frana 



Digitized by VjOOQIC 



3844. Den 8ten Apr. 1820. 181 

sischer Prank, mir deutsche Kraft ; der Leser und ich berühren uns 
in wenig Puncten. Vielleicht erreiche ich dieses bey Tasso. Der 
prosaischen Obersetzung des Werkes soUen ein paar Stanzen in 
ottave rime an den Erzherzog Ferdinánd vorgelegt werden, nicht 
nur weil er ein Enkel von dem besungenen Rinaldo ist, sondern 
auch weil Er, dieser edle Fürst, ungrisch gut spricht. Und Ferdinánd 
ist Enkel der Theresia, die ich anbete. 

In 8 Tagén bin ich mit der Umarbeituog meiner Y o r i c k schen 
Érzékeny Utazások fertig. Ich gab sie 1815. heraus, aber die 
Übersetzung hat viele Hárten. Dieses wird nun sorgfáltig ausgegláttet. 
Ich habé das engl. Originál, u. die franz., dann die deutsche Über- 
setzung vor meiner. 1791. nahm ich einige Stunden Lectionen in 
der engl. Sprache. Krankheit erlaubte mir nicht fortzufahren. So viel 
habé ich aber doch erhascht, dass ich etwas divinirend verstehen 
kann. — Yorick verdient, dass wir seine Meisterarbeit studieren. 
Er rührt das Zwerchfell, und unsere Ungr. Schriftsteller leiden an 
pedantischer Hypochondrie. 

Mit Sallust, meiner Lieblingsarbeit, bin ich fertig. Finde ich 
einen Verleger, so kann er dieses Jahr noch erscheinen. Szentgyörgyi 
ist voUer unertráglicher Hárte, und er hat ihn latéin ungrisch 
übersetzt. Sogar das dem Sallust eigene, dass er facero fúr facit 
genommen (per figurám Hypallages) hat er beibehalten, und das 
geht nicht. Vor lauter Treue ist s e i n Sallust hart, und der römische 
Sallust ist nichts weniger als hart. Ich habé bei jeder Stelle, die 
ich nieder schrieb, allé latéin. Ausgaben, allé franz. und deutsche 
Obersetzungen zu Rathe gezogen. Abbé Thyvon hat ihn sehr richtig 
verstanden, aber aus dem Römer einen Franzosen gemacht. Unter 
den deutschen Obersetzungen gebe ich den Vorzug dem Schlüter 
und dem Höck. Auch diese habén mehr modernisirt, als es nöthig 
war, Höck hat sogar Gallicismen durchschimmem lassen, oder 
besser gesagt, franz. Wörter ohne Noth gebraucht. Vor allén diesen 
Fehlem habé ich mich verwahren woUen; ich bin sehr treu, aber 
vielleicht nicht hart, und mein höchstes Bestreben war, dass meine 
Übersetzung den Leser, der mit Sallust genau bekannt ist, auf 
seine Manier erinnert. — In ein paar Monathen ist das Werk 
zum Druck vollkommen fertig; es ist es auch jetzt, hat aber noch 
Feile nöthig. Ich wünschte es so herauszugeben, dass man sehe, ich 
sey zu dieser Übersetzung nicht ohne humanistische Kenntnisse 
geschritten, und dass ich Sallust gehörig aufgefasst habé. írre ich 

9* 



Digitized by VjOOQIC 



132 3844. Kazinczy — Gr. Majláth Jánosnak. 1820. 

nűch niöht, so soll Sallust, Emília Galotti und Marmontels GonU 
Moraux das beste seyn, was ich als Übersetzer geliefert habé; wie 
wohl manche Leser meinen Ciceronianischen Reden in Catilin., pi 
Milone, Ligario, Dejotaro, Marcello, und dem Somnium Scipionis rael 
Beifall gebén; gewiss weil sie den Sallust weniger als den Ocei 
kennen. — 

Da Sie, mein Herr Gráf, für Sallust so viel Vorliebe hegen, s 
will ich ein paar Capitel aus dem Catilina hersetzen. Vergleichen S 
[sie] doch, ich bitté Sie sehr darum, mit Szentgyörgyis Übersetoin 

Ihr unterthánigster Diener Kazinczy mpr. 

Das schöne Portrát des hásslichen Catilina. 

Cap. V. Lucius Catilina nemes házból vette eredetét, 's naj 
erejével birt mind a' léleknek mind a' testnek ; de szíve gaz és ror 
lőtt volt. Ennek serdülése olta belhadak, verekedés, rablás, polgá 
zendítések voltának mulatságai, 's ezekben g)'akorlotta iQúságát. Tes 
tűre az éhséget, álmatlanságot, hideget, feljebb mint bárki Mhetc 
Elméje merész, fondor, változó, alkalmas tettetni és színleni mi 
dent; áhítója a' másénak, a' magáénak pazarlója; indúlatiban Iá 
goló; sz^assága elég, okossága kevés. Temérdek lelke a' szertelei 
az alig remélhetőt, a' nagyon-fenntet kívánta mindég. Ezt Lúci 
Sullának bitanglásai után a' legdühösebb vágy szállotta-meg elnyom 
a^ hazát, 's hogy azt melly eszközök által érheti-el, csak hogy mag 
úrrá tehesse, azzal épen semmit nem gondolt. Fene lelkét napo 
ként inkább meg inkább ingerlette a' szorultság 's gonoszságán 
tudallata, mellyeknek eggyikében 's másikában azon vétkei által süli) 
dett-el, mellyeket feljebb említek. Unszolák ezenfelül a' haza' roi 
lőtt erkölcsei, mellyeket a' legundokabb egymással ellenkező l 
nyavalya, a' biyálkodás és a* telhetetlenség, gyötrött. Maga a' dol 
látszik kívánni, szó esvén a' haza (civitas) erkölcsei felől, ho 
fenntebb kezdjem, 's kevés szókkal őseink' rendtartásaikat honn 
a' hadban, és hogy a' köztársaságot mint igazgatták, 's melly eröb 
hagyták, hogy az lassandan miként változott-el, 's a' minden orsa 
gok' legszebbikéből mint leve a' legnyomorúbb és legveszettel 
elbeszélljem. 

VI. Róma várost, a' mint én értettem, elejénte a' Trójai 
alkották és bírták, kik Aeneas vezérek alatt, honjokból megszöt 
bizonyos lakás nélkül bujdosgattak ; 's vélek eggyütt az Aborigir 



Digitized by VjOOQIC 



3844. Den 8ten Apr. 1820. Idá 

sek, sivatag emberfaj, törvény nélkül, kormány nélkül, független és 
szabad. Ezek minekutána eggy kerítésbe kőitek, egyenetlenek erede- 
tekre, nyelvekre hasonlatlanok, eggyike és piásika más meg más szo- 
kást követvén, alig hihető, melly könnyedén forrtak eggyé. — — — 

XIII. Mept mit beszéiyem, a' miket, hanemha a' kik látták, 
hinni senki nem fog? hogy sok magányosok hegyeket dőjtöttek- 
széllyel, tengereket ásattak. Ezek magok is kaczagják, a* mint vélem, 
gazdagságaikat; mert a' mivel pironság nélkül élhetének, gyalázattal 
siettek elpazarlani. A' bujaság, dobzódások, 's egyéb vétkek* szeretete 
nem kevésbbé hatalmazbtt-el ; a' féíjfiak asszonyi fertelmeket tűrtek ; 
az asszonyok bitangra eresztették a' szemérmet ; a' nyalánkság miatt 
földön vízen minden feldúlatott; aludtának, minekelőtte az álom' 
kívánása megjelent; nem vártak-be sem éhet, sem szomjat, sem 
hideget, sem tikkadást, hanem mind ezeket puhaságból előre kapák. 
Az effélék az iQúságot, midőn vagyoiyaik kifogyának, gonoszságra 
gyulasztottáL Rossz mesterségekbe avatott lelkeik nem könnyen 
valának-el gyönyörűségek nélkül : annál tartóztathatatlanabban rohan- 
tak a' beszerzés' és vesztegetések' minden nemeikre. 

XXV. Ezeknek számokban vala Semprónia, ki már sok férjfi 
merészségű tetteket követett vala el. Ez az asszony születésére 's 
szépségére, ezenfelül férjében, magzatiban, eléggé szerencsés volt; 
a' Görög és Római írók' munkájikat tanulta; lantolgatott, lejte- 
getett, 's kényesebben mint jónak szükség; és sok egyéb holmit, 
melly eszköze a' hívalkodásnak. De neki szüntelenül kedvesebb vala 
minden mint szemérem és becsület Pénzét kímélte e kevésbbé vagy 
hírét, nem könnyen határozhatnád-meg ; hevében elannyira gyul- 
vány, hogy többször támadá-meg a' férjfiakat, mint tőlök támad- 
tatott. Hitét ezelőtt sokszor megszegte, elesküvé adósságát, hírével 
történtek gyilkosságok; vétkei, szegénysége hanyatt homlok rohan- 
taták. Elméje azonban koránt sem éktelen; versecskéket tuda írni; 
tréfáji elevenek ; beszéde hol jámbor, hol lágy, hol pajzán ; meg volt 
rajta minden kellem, minden kecs. 



Als ich dieses geschrieben hatte, erhielt ich Ihr Geschenk, 
mein Herr Gráf, mit der rührenden Zuschrift an die Frau Gráfin, 
Ihre Gemahlin. Morgen wird das Buch durchgelesen. — Und wir 
spötteln über die Literatur unserer Nachbamü! 

[Eredetbe a M. Tud. Akad. könyvtárában : M. írod. Lev. 4r. ö. sz.] 



Digitized by VjOOQIC 



ÍM 38éö. Kazinczy — Kis Jánosnak. 1820. 

3845. 

Kazinczy — Kis Jánosnak. 

Széphalom April. lOd. 1820. 
Kedves barátom, 

Sokára halada válaszom utolsó leveledre, megbecsülhetetlen 
barátságod' igen szép zálogára; de magam előtt legalább mentve 
vagyok, 's így azt remélhetem, hogy Előtted is mentve leszek. Várni 
akarám hogy barátim és nem barátim a^ják értelmeiket Anti- 
Verseghim eránt, 's így erről — minthogy levelednek eggyik fö 
tárgya ez az Értekezésem volt, s én mind abban, a' mi tollamból 
foly, senkinek nem óhajtom inkább elnyerni javalását mint a' Tiédet, 
Veled szólhassak. 'S ezt addig váram hogy végre el is késtem 
válaszommal, 's most pirulva kell Előtted megjelennem. 

Verseghy a' maga Tiszta Magyarsága Előszavában világosan 
előaclja, mit kíván ő a' Nyelv' elővitelére nézve. Épen nem azt a' 
mit nevezetesen a' mi Horátzunk tanít, hogy az írók vigyék a' 
Nyelvet, 's az Idő az ő méréseik közzOl ezt 's amazt u s u s sá teszi, 
ezt amazt nem teszi, a' mint az ő szabad kéjének tetszik, mert a^ 
Nyelvben ő a' legfőbb Ür: — hanem azt, hogy 02: Országlás az 
írókat világos törvény által arra Jcénytelenitse, hogy az Észnek 
engedelmeskedjenek. A hol annyiféle az értelem^ valahány a' fö, ott 
^ggy^sséget csak a' hatalom szülhet, — Ezek az ő világos szavai. — 
'S minthogy minden író az Ész szavát nem érti, minthogy minden 
írónak az Ész Múzdja meg nem jelen : ő, ez a' szépnyelvö Verseghy 
Grammaticát is, Stylisticát is, Lexicont is dolgozott a' Nyelvnek; 's 
csak az Országló hatalom parancsolja az íróknak, hogy engedelmes- 
kedjenek az Észnek (az az Verseghynek), meg lesz az — Eggyesség. 

Ha ismered ennek Agláj^át 's Analyt. (irammaticáját, látod, 
melly Nyelvet csinál ő a' Magyarnak, noha tele van váddal a* 
bonus homok ellen, hogy ezek qj nyelvet csinálnak. Az ő tanításai 
szerint így kell szólanmik : azokOt a' tökökÖt, görögökÖt, törökökÖt, 
's eszeK, iszoK, alszoK, mert eszeM, iszoM, alszoM, tótos; 's az 
attól nem jó, mert Erdélyis; a' KereszTYÉN nem jó, mert Protes- 
tánsos. Budán lakik, beszínleli magát némelly Nagyjainkhoz, elrettenti 
őket az Anarchia nevével, 's azt terjeszti elejékbe, melly szép lesz 
az az Eggység, a' mire ő akarja vinni Nyelvünket, 's melly káros. 



Digitized by VjOOQIC 



3B4Ö. Apríl. lOd. 1820. 186 

hogy nem mindnyájan eggy úton járunk. Vele a' Duna jobb partján 
sokan eggyel értenek nem különösségeiben, hanem az Eggység^ 
keresésében; 's így a^ ki ellenkezik, azt le kell, úgy hiszik, tipor- 
niok. Szükség volt tehát hogy szónak. Mit fognak most tenni, 
nem tudom. Értekezésemnek, a' mint látom, mindenfelé vágynak 
Javalóji. -^ 

Engedd mondanom, mit ír nekem ez eránt Gróf Mailáth János, 
a' Minister' ^a. 

Und nun muss ieh Ihnen sagen, dass ich seit lange her nichts 
gelesen habé, was mir so viel inneres Vergnügen gewáhrte, als 
Ihr Aufsatz contra Verseghi. Das ist etwas überaus gediegenes; es 
ist unmöglich, dass eín unpartheiiseher, oder ein Gegner, den blos 
Vemunftgründe bestimmen, und nicht Leidenschaft, nicht augen- 
blicklich zu Ihnen übertrete. Das ganze ist so klar, so richtig 
argumenürt, sp consequent durchgefuhrt. Und dabey liest es sich 
so gut, zieht so an; es ist das Evangélium der NeoJogen, oder 
eigentlich der Korán, der da bekehrt, und die Ungláubigen tödtet 
Sie habén ihren Freunden viel Freudé gemacht, und den Triumph 
der guten Sache entsehieden. Nagy Ugrócz 1. Febr. 1820. 

Eggy i!gabb levelében ez áll, és egyéb tárgyak után csak ez: 
Von Ihrem Aufsatze Orth. és Neol. gilt das Wort Ulrichs v. Hutten : 
Wahrheit ist gut Ding; stark vor allén. — 

Némellyek azt hiszik, hogy ez az én megszólamlásom nem 
egyéb mint irigykedésem, kevélységem 's éles vérem' munkája. Elun- 
tam a' gyalázatos vádakat, 's ha ellenségimet el nem némítottam 
is, legalább megírtam, a' mit írtam. Ulrich Huttenek is kellenek. 

Most az minden igyekezetem, a' mire Te tüzelsz, tiszta lelkű 
férjfí. Több sanyarúsággal mint a' mások dolgozásaikat szoktam 
végig futni, valamit húsz észt. olta nyomtattattam, végig tekintem, 
a' botlásokat, vétkeket megigazítom, a' mi erőltetett, feszes, darabos, 
újra dolgozom. Épen a' Yorick Érzékeny Utazása van előttem; azt 
egészen újra fordítom; mert ha valami, ez volt igen rosszul dol- 
gozva a' már megjelent nyomtatásban. A' Salamandrint régen i^ra 
dolgoztam. 

Sallustom ez idén megelenhet, ha Nyomtatót találok. De hány 
Olvasója lesz ennek? Én úgy látom, hogy a' mi Olvasóink még 
mindég csak a' csecsebecsén kapnak; a' Mestermívek elöttök durva 
eledel. Még ez idén akarom kiadni a' Tasso' Megmentett Jeruzsálemét 
is, prózában ugyan: de az Ajánlás Ferdinánd Herczeghez, kinek 



Digitized by VjOOQIC 



Id6 384Ö. Ka^inc^y. — Kis Jánosnak. 1820. 

anyja Este házból eredeti, és a' ki így maradéka a' Tassó által 
énekelt Rinaldónak, ottave rímekben lesz írva. A' jövő esztendőn 
a' Cicero Beszédei maradnának in Catilin., pro Milone, Dejotaro, 
Ligario, Marcello, 's a' Scipio' Álma. — Csecsebecséken kapott a 
Közönség elejénXe minden Nemzetnél : de illő vohia, hogy a' Jobbak 
ne csak ezen kapjanak valaha nálunk is. 

Cónsil. Fejér és Kisfaladi jutalmat kaptak; méltán mind a 
ketteje, ítéletem szerint is; de az első nem Hűbnerért, hanem eggy 
Joürnál kezdéséért; a' másik nem Regéjiért, mellyek bizony nem 
s;2épek, hanem Himfyjéért, melly igén szép. Gróf Teleki Józseftől 
mindent várok; ennek a' szeretetre méltó- iQúnak sok lelke, sok 
tudománya, sok tüze van. De munkáját nem láttam még. Recensiójil 
's egyéb dolgozásait gyönyörűséggel szoktam olvasni a' Tud. Gyűjt 
darabjaiban. — Engem kevés napok előtt igen váratlanul lepe-meg 
levelével és három nyomtatvány ajándékival Kisfaludy Károly, Sándor- 
nak testvér öccse, 's még inkább azon jelentésével, hogy Várnai 
Ütközete elébe nevemet akarja függeszteni, örülök hogy legalább 
az eggyik Kisfaludy' barátságával lesz szabad dicsekednem ; de kértem, 
hogy abban, a' mit hozzám fog mondani, ne légyen semmi magasz- 
talás. Engem az oUyan mindég pirít, 's irigylem azoknak szerencsé- 
jeket, a' kiknek a' fojtó füst sem fojtó. 

* Ennyi literariumok után engedd hogy egem' derűlésével dicse- 
kedhessem-fel, jól tudván hogy Te az ollyanban is vészesz részt, 
a' mi személyemet illeti. — Az Ipám 1810. meghalván, azt a' ren- 
delést tette szóval is, hogy birtoka, halála után mingyárt, osztas- 
sék-fel Özvegye (Gróf Rogendorff Aloysia) 's József fija 's Sophie 
és Marié leánya köztt. A' Sógorom ezt megvallotta, mert az anyja 
beszéllé-el elébb ; de Testamentumot nem leltek ; pedig volt Azután 
húsz húsz ezerrel kínálta meg a' két testvérét, mellyet mi el nem 
fogadánk. így hát sem ekkor, sem az anyja halála után, semmit 
nem ada, 's kénytelen valék ellene pert indítani. Azt lehetet- 
len elvesztenem: de a' Sógorom örül, hogy tartóztathatja. Eddig 
első kedvező sententiámat megszabta az Eperjesi Tábla. — Ezen 
felül a' Septemvirátuson is meg van nyerve eggy nevezetes perünk 
Sávoly eránt. Mi része van benne feleségemnek, még nem tudom: 
de annyit tudok, hogy a' birtok több falukból és pusztákból áJl 
Ezek a' Nógrádi V. Nótárius Szent Miklósy Aloyz' szavai ; azt pedig 
a' feleségem nagyatyja idegenítette-el, ki eggyetlen gyermeke 
volt Ferericznek és Báró Wéesey Susánnának. Három gyermekei 



Digitized by VjOOQIC 



3846. Szemere Pál 1820. 18^ 

maradván az elidegenítő Józsefnek (József, a' Kálvinistává lett és 
mind két szemeire vak — az Ipám — és Eszter, elébb Andrási 
István Máramarosi Fő Ispánné, később Báró Hennigerné), ha 
valami egyéb környülállás nem jő hozzá, én a' jószág kilenczedik 
részét kapom, a' feleségem gyermektelen testvére halála után pedig 
a' hatodikat így az Isteni Gondviselés az én 3 leányom *8 3 fiam 
felöl is gondoskodott. — Éy szerencsésen, kedves barátom. 

örök híved 
Kazinczy Ferencz mpr. 

Emil 8 esztendős fiam a' Te imádságos könyvedet használja. — 

[Eredetye Kis Gyula birtokában.] 



3846. 

Szemere Pál — Kazinczynak. 
Édes Uram Bátyám! 

Vályi Nagy megholt; 's özvegye 's árv^i szorultságban vágy- 
nak. Ember, hazafi, tanítvány, barát riadnak fel bennem, Uram 
Bátyámhoz járulni, hogy az általam ezennel ajánlandó segédszert 
megfontolás és intézet alá venni méltóztasséL 

Én kész volnék itt és mindenütt a' meddig körém terjedhet, 
bizonyos segedelem-pénzt öszve kerengeni; de ismerem gyöngesé- 
geinket, 's tapasztalam. . . 

Általlátásom szerént tehát legsikeresebbnek hiszem azt, hogy 
a' Boldogultnak Homéqa előfizetés elejébe oUy móddal hirdettessék, 
melly szerént a' nyereség a' nyomtatási költségek' levonatásával is 
eléggé felhághasson. Uram Bátyám érti és érzi szavaimat. így tehát 
könyörgésemet rövideden fejezem ki: hogy az előfizetésről szóUandó 
meleg serkentést, tanítványi vagy más név alatt, megtenni Uram 
Bátyám méltóztassék! 

Ritkán alkalmatlankodom üres leveleimmel; 's ezen kérésem- 
nek tellyesítését talán ezen tekintetből is szabad reménylenem. 

Mint 1 ö k d e 1 bennünket Literatori barátokat és barátocskákat 
öndics egymásHOZ és még inkább egymásTÓL, erről majd szóval. 



Digitized by VjOOQIC 



1H8 38é7. Kazinczy ~ Szabó Jánosnak. 1820. 

Mert Uram Bátyámat hála csókjaimmal illethetnem, még bizonyosan 
szerencsém leend. 

Addig is nagybecsű jóvoltaiba forró tisztelet érzései között 
tgánlott maradok. Pesten, János Tamás műhelyében, Apr. 22. 820. 



Kedveskedésül itt megy 3 darabocska a' Pannóniából. 
[Eredetije a Szemeretár VIII. kötetében.] 

3847. 

Kazinczy — Szabó Jánosnak. 

Széphalom Apr. 24d. 1820. 
Nagy tekintetű kedves barátom, 

Csak öt napja még annak, hogy az Erdélyi Leveleket a' mellé 
tett levelekkel eggyütt vettem. Meg nem foghatám, miért halad eddig 
vissza érkezések, s féltem hogy a' Kézírás elveszett Nyolczszor dol- 
gozván i^ra azoknak szertelen rettegések miatt, a' kik sem magokat 
sem másokat nem akartak benne dicsértetni, 's már dobra ütetvén, 
hogy a' Munka meg fog jelenni, s sokfelöl sürgettetvén hogy adós- 
ságomat végre fizessem-le a' Publicumnak: képzeli, édes barátom, 
melly rettegések köztt voltam, hogy kilenczedikszer is le kell dolgoz- 
nom. Osztán valljuk-meg, óhajtottam magam is hogy valaha már 
jelenjen-meg, mert hazánk Erdélyt nem ismeri, 's azzal hízelkedem 
magamnak, hogy itt a' jónak sok magva van elhintve. 

*S mit nyertem vele, hogy a' Munka 4 holnappal később jut 
sajtó alá? Azt, hogy Gróf 1'eleki Józsefnek, 's talán Atyjának is, 
bizonyos vagyok javallások felöl ; melly nekem igen kedves jutalom 
ugyan, mert én ezt az iQú férjfit, azok után a' miket néhány leve- 
leiben találtam, és a' miket a' Tud. Gyiyt.-ben mond, annyira tisz- 
telem mint kevés munkálójit a' mi szőlőnknek: de a' Kézírás a 
Gróftól 's atyja Urától úgy szólván semmi igazító vagy pótoló, 
bővítő jegyzéseket nem kapott. Pedig én oUyakat szonyúztam. 

A' Gróf 3 jegyzést tesz levelében : 1. az oláh nemzet eránt, 
melly nemes lelkét, vagy jobban szóllván, lelke' nemességét bizo- 
nyltja. — - 2. hogy az Erdélyi Schematismusból kiírt Statisticai 
dátumok megszakasztják a' Munka tónusát — (így a' ritkább Köny- 






Digitized by VjOOQIC 



3847. Apr. 24d. 1820. ]d» 

vek czínyei is) 3. hogy élö embereket dicsérni kényes dolog 

etc. — Az elsőre nincs mit mondanom egyebet, mint azt, hogy 
örömmel fogom használni, — a' 2dikra azt, hogy megszakasztja 
ugyan a' tónust, de el nem hagyhatom, mert azokat illő tudni a*^ 
M. Olvasónak, sem másképen fel nem dolgozhatom, mert a' Shema- 
tismusra provoeálván, tudósításaim hitelesebbek. 3. A' dicséret oUy 
portéka, hogy azt az ember el nem fojthatja magában. Nem gon- 
dolok vele, akármint pirul a' derék Consil. Kenderesi, 's akármit 
fog msijd értté szenvedni némelly kevély Nagyoktól, kik nem felejt- 
hetik, hogy ő ragyog a' magánál fényesebb születésűek 's birtokúak 
közti Oh az ö szép mertje! Képzelem én, hogy mikor azt az én 
barátom olvasta, melye[!] felmelegedett, és ha a' Consil. mellett 
állott volna, nyakába borúit votoa. 

Gróf Desöffy József, midőn nekem vissza küldé az Erd. Leve- 
lek még elsőbb dolgozását, — 's a' még melegebbet — azt Irta,^ 
hogy Olvasóim azt fogják kiáltani, hogy a' ki mást így tud szeretni, 
mint én a' Gyulainé házát, 's Kenderesit, Csereieket, etc. etc. nem 
lehet rossz ember. Ha ezt fogják mondani, meg lesz a' mit óhaj* 
tottam. A' Jók' szeretete az az eggy jutalom, a' mit én óhajtok, 
's azt nagyon óhtgtom. 

A' fúlasztó tömjén valóban igen nagy kín. Horváth József 
Elek engem a' Tud. Gy. tavalyi Decemberi darabjában megrángatott, 
azt megindulás nélkül olvastam, 's édes volt nekem azt látni, hogy 
eggy nemes gondolkozású ember elébe teszi a' maga meggyőződését 
és az ügy' javát a' barátságnak; némelly gáncsait kevélyen moso- 
lyogtam: de midőn az én borostyánaimat emlegette, már akkor 
elpirultam, 's kész voltam volna kitépni a' levelet a' könyvből. 
De vaUjuk-meg : ijdtarov axovúfia o inaivog. 's mikor haragszunk a*^ 
dicséretért, csak a' dicséret' neme van kedvünk ellen. Ismerek 
némellyeket, a' kiknek semmi dicsérés nem elég. Én valóban nem 
vagyok ezeknek számokból. 

Orthologusaim etc. etc. mindenfelé nagy javalással fogadtattak. 
Superintendes Kis ür írja, hogy Báró Lakos ennek ítélte a' Trattner'^ 
jutalmát; ennek Fő FiscáHs Dókus Ur is, még pedig elébb hogy 
eránta velem szóllott Mit ír eránta Gróf Mailáth János, azt közleni 
szégyellem is, oUy sok. Hát Verseghy, és az, a' ki itt a' maga 
Értekezését a' Recensiókról Verseghyvel íratta-Ie ? Mert az bizonyo- 
san nem a' Verseghy' dolgozása, vagy ez a' különös characterű 
ember azt a' másikat imitálta hogy ki ne találtassék. — Én köszö- 



Digitized by VjOOQIC 



140 3847. Kazinczy ^ Szabó Jánosnak. 1820. 

nőm nekik hogy az ellenem tett hazug vádakat velem megczáfol- 
taták, és hogy az utolsó sorban rajok kiálthatám a' hanesta arma-kat. 
Egyéb eránt kiki látja, hogy amphora cepit institui 's currente rota 
úrceus exivit. A' vége repdesve megyen-el a' tárgyon. Attól féltem, 
hogy a* dolgozás hosszúnak fog találtatni, 's feldarabolva vétetik-fel. 
Sok elmaradván, eggy új dolgozás fogja kipótlani a' hézagot. 

Szemere felöl, ki nekem 2 észt. olta megholt, azt a' szomorú 
hírt vevém, hogy mind két fiilére megsiketűlt Én ezt a' kedves, 
igen kedves barátomat nem értem. Az ő barátsága nekem kedvesebb 
volt mindennél a' mit bírtam. De 

Et quod vides perisse, perditum puta. 

Ulrich von Hutten és Erasmus barátok voltak, 's megszűntek 
barátok lenni. Én az soha meg nem szűntem társaim eránt, még 
midőn ízlésünk egészen elváltozott is. így Horváth Ádámmal. 

A' szegény Vályi Nagy famíliájának mind eddig semmit nem 
tudtam szerezni. A' gazdagoknak szükségek van a' magok gazdag- 
ságaikra, 's nem gondohiak vele, ha az érdemes szegénynek az Isten 
madarak által küld is eledelt Eggy igen nemes lelkQ ember azt írta, 
hogy semmit sem adhat ; de ha Vay József megölte a' gazdagabban 
dotált Cathedrára emelvén, háza népét tartsa-el Ábris. — Ábris 
^ggyszer 500 fntot íyándékoza a' maga 's az én kedves barátomnak. 
Ha én az Ábris erszényével bírnék, nem engedném, hogy Nagy 
Ferencznén más segéljen. — Most Szatmárban van minden bizodal- 
mam. Ha Beregszászinak tudtak adni: miért ne Nagynénak? De 
alamizsnaként nem kell. 

Gondolkozásunk az Oláhok nyomorúsága felöl eggyez, de a' 
vett intés után még világosabban szóllok. Ugyan miért nem látják 
azt a' Nagyok, hogy az ö tulajdon javok is azt kívánja, hogy 
alattvaló] ik vetkezzék-le a' barbareyt? Hol bátrabb az ember, 
Weimár körül e, vagy Hunyad körűi ? — A' mit most eggy fanaticus 
Louvel 's Sand cselekszik, csak exceptio. Bolond és dühös mindenütt 
van. Irtóztató a' mit ezek 's a' Német Országi Studensek csinálnak, 
's mi lesz abból, ha Verseghy az eggyik tanítványát rám küldi 's 
agyon szúrat, vagy én eggyet Verseghyre? 'S azt gondolják e, hogy 
az olly istentelen cselekedet használ valamit? Még az lesz belőle, 
hogy idegen seregek mennek ismét Párizsba, 's akkor köszöiye 
magának az illy veszett, hogy még az ártatlan is veszni fog. — 
Hát az a' Londoni undok tett! 



Digitized by VjOOQIC 



3848. Gr. Majláth János, XX. [1820.] 141 

É^en szerencsésen, édes Barátom! — A' Nincsi Nínává van 
elváltx)ztatva. Jelentse alázatos tiszteletemet a' Mélt Generálisnak 
'? Generálisnénak. Maradok el nem változható tisztelettel 

alázatos szolg^a 
Kazinczy Ferencz mpr. 

Okolicsányi Toraa Vármegyei Fő Ispán megholt 18. Apr. 's 
ma temetik. 

[Eredetije a M. Tud. Akad. könyvtárában : M. írod. Lev. 4r. 27. bz.] 



3848. 

Gr. Mfiüláth János — Kazinczynak. 

Nagy Ugrócz am 24/4. XX. 

Ihren Brief vom 8ten erhielt ich Heate. Von der Übersetzung 
des Agatokles sind Sie freilich frei, aber von der Pflicht ihn zu 
lesen nicht, dis Werk wird sie in hohen Grad ansprechen. Noch 
zwei andre Bücher muss ich Ihnen empfehlen, es ist Schulze's 
bezauberte Rose, und desselben Caecilie. Er starb vor ein paar 
Jahren 27. Jáhrig. Caecilie ist ein romantisches Gedicht, wie seit 
Tassós Jerusalem keines erschienen. Dass Sie dieses Götterwerk 
(das befreite Jerusalem) übersetzen wollen, ist ein vortrefflicher 
Gedanke, aber in Prosa? ich weiss wohl, die ungrische Sprache ist 
noch nicht so ausgebildet, dass sich das Ganzé in regelmássigen 
Stanzen übersetzen Uesse, aber warum nicht in freien Stanzen 
wie die Wielandschen im Oberon, Alxingers im Doolin, und Erast 
Schulze*8 in der Caecilie ? Ich glaube diess wáre möglich und dabei 
keine so unendlich schwere Arbeit, der Nutzen aber für die ungri- 
sche Literatur sehr gross. 

Ist die erste Auflage von Yoriks érz. út schon vergriffen? 
erscheint die 2te (ihre jezige ümarbeitung) bald ? Vor allén machen 
Sie, dass Sallust bald, recht bald erscheint, seit ich ihre Proben 
gelesen, wünsch ich diess lebendiger als je. 

Das ist gediegen. Mit Sz-Györgyi konnt ich es nicht ver- 
gleichen, er ist bei meinem Schwager Mednyánszki. Mit Tóth László's 
Ode geschieht etwas prachtiges : Die Wiener Zschrift fiir Kunst, 



Digitized by VjOOQIC 



U2 3848. Gr. Majláth János. XX. [1820.] 

Literatur u. s. w. hat einen Preis ausgesezt fíir das beste Lyrische 
<íedicht, mit seiner Bewilligung habé ich die Übersetzung zur Preis- 
bewerbung eingeschíckt, Wen (wie ich nicht zweifle) die Ode den 
Preis erhált, erklare ich dann, dass es blos Übersetzung ist, diess 
muss unsre Leute auf Ihn, die Deutschen auf unsere Literatur auf- 
merksam machen. 

Sie habén ganz recht, dass meiner Übersetzung ihres Distichon 
feltalálása der Reitz des magyarischen Versbaues fehlt, diess lásst 
sich aber im deutschen nicht gebén. Nun muss ich Sie fragen: 
wünschen Sie, dass ich in die Übersetzung meiner Magyarischen 
Oedichte ihr Brekeke aufnehme? es ist ein wahrhaft Aristophani- 
scher Gedanke, ob sie aber den altén Streit nicht aufwármen wird, 
weis ich nicht. Nun folgen mehrere Bitten: Können Sie mir das 
(íeburts und Sterbejahr und allenfals [!] das Amt angeben von 
Kreskai, Ányos Pál, Balassa, Rimái? Wer war derjenige, dessen 
Oedichte mit jenen Orczi's vermengt Révay herausgegeben ? Wer 
ist der Verfasser des Semminél több valami? 

Zwei andere Bitten aber kan ich nicht anders denn als mit 
einiger Scheu vorbringen und doch liegt mir die Gewáhrung der- 
selben zu sehr am Herzen, als dass ich sie unterdrücken könte, ich 
wag' es alsó auf ihre Güte zu sündigen : Sie wissen, dass ich zu 
meinen magyarischen Gedichten eine Abhandlung über die ungrische 
Prosodie schreiben will und eine Übersicht des Ganges unsrer poeti- 
schen Literatur. Über die Prosodie hofte ich die nothwendigen Data 
in dem Buch értekezés a' magyar Verselés módjáról zu finden, nun ist 
es aber kreuzdum und mir ganz unbrauchbar, ich bitté sie alsó recht 
sehr mir entweder eine Abhandlung über die magyarische Prosodie 
zu schicken, die ich dann für meinen Zweck benützen werde, oder 
sie so zu schreiben, dass ich sie meinem Buche unter ihren Nahmen 
vorsetzen kann. Das leztere wáre mir erwünschter, ich fíirchte nur, 
dass man daraus Grund suchen wird mich der Parteilichkeit zu 
zeihen in dem ürtheil, welches ich über den gegenwártigen Stand 
unsrer Literatur föUen werde. Was die Geschichte unsrer poetischen 
Literatur betrifTt, habé ich zwar Data, sie würden mich aber gar 
sehr verpílichten, wen Sie mir das Mscript mittheilen wolten, welches 
Sie für die Ersch u. Gruber'sche Enciklopedie ausgearbeitet, damit 
ich meine Ansichten berichtigen kan. Dass ich álles, was sie mir 
mittheilen, nicht plündern, sondern diskret benützen, dass ich Ihnen 
meine Arbeit zur Korrektur einsenden, dass ich, was Sie streichen. 



Digitized by VjOOQIC 



3849. Ungvámémetí Tóth László. 1820. U^ 

gestrichen lassen werde, brauche ich nicht za versichem, den ich 
habé das Glück von ihnen gekant zu sein. Dass mir aber an der 
Gewáhning dieser Bitten viel liegt, sehen sie ein, und werden mir 
es alsó nicht übel nehmen, wenn es ihnen auch nicht möglich ist 
meinen Wunsch zu erfullen. Ihr unwandelbarer Freund 

Mailáth. 

Wenn Sie mir etwas senden können, so vertrauen sie es ent- 
weder einer Gelegenheit nach Ofen an Grafen Fram Teleki k. k. 
Kámmerer k. k. Statthalterey Sekretar, oder der Diligence nach 
Presburg an Aloys Báron Mednyánszki k. k. Kámmerer. 

[Eredetije a M. Tud. Akad. könyvtárában : M. írod. Lev. 4r. 29. sz.] 



3849. 

Ung^árnémeti Tóth László — Kazinczynak. 

Bécs. April 25dikén 1820. 
Kedves Barátom 

Nagy-érdemö Férfiú!! 

Igen sajnálom, hogy a' postának rendetlensége miatt, Martius 
7dikén datált levelednek ugyan csak azon hónapban küldtem vála- 
szát, szinte Április 6dik napjáig nem vevéd; 's ugyan azért, a' mit 
csupán barátságod nemes buzgósága tehetett kötelességeddé, kétszer 
is le kellé írnod a' Tanúvallatást, mellyet én, bár mi szívesen fogad- 
nám, csak egyszer sem kívánhattam vala. Akkori válaszomból azt 
is megláthattad volna, hogy a' mennyire óhajtom ügyemnek előmene- 
telét, épen olly szorgalommal igyekezem azonnal teljesíteni igen 
helyes, 's igen barátságos tanácsodat. Mihelyt szerencsém volt öszve 
jönni Ö Excellentiájával Gróf Eszterházy Úrral, közlöttem vele 
dolgomat, 's azon czélomat, hogy téged ügyemben törvényesen 
Biztosommá tegyelek: mellyet ö Excellja nem csak jóvá hagyott, 
hanem egyszer'smint magára is válalt, hogy a' Plenipotentiát Neked 
rövid idő alatt megküldendi. Épen ismét ma voltam nála, 's ma 
hültem-el benne, hogy még eddig az sem ment-el: mivelhogy a' 
Revisio alul viszsza nem érkezett. Reménylem azomban a' kegyes 
biztatás szerint, hogy néhány nap múlva azt is veheted. Akkor 
pedig nem leszen egyéb hátra, hanem hogy ha ugyan Kereszt-levelem 



Digitized by VjOOQIC 



"í I tH 3860. Gr. Majláth János. XX. [1820.] 

vagy Horváth Simeon Űr kezéből, vagy még eiöbb Egerből (a' honná] 
három héttel ez előtt írt levelemben kértem) kezedbe juthatna, - 
a' port azonnal el indíttatnád I — 

Azon esetre, ha válaszom elsikkadt volna, megi]uitom én i 
többszöri kérdésedre tudósításomat, hogy én Borsod V. Megyébe) 
Kis Tokajban, 1788dik esztendő második havának 17dikén születten 
és így nem oUyan igen gyermek vagyok — mint Ercsey Or gondola 

Egy becses leveledből, melly épen asztalomon vagyon, az ötlí 
élőmbe, hogy még te nem láttad a' Német Hazai Levélnek azo] 
darabjait (1819. esztendő nro 62. 63.), mellyekben verseim recenseál 
tattak. Hibáztam, hogy azokat mind eddig meg nem küldöttem; d 
helyre hozom hibámat az által, hogy mihelyest nyomtatványt kapó 
belőle, vagy azt magát, vagy legalább kézzel írt mását bizonyosa 
venni fogod tőlem. — 

A' mi Nagy Széchénynk vízkórságban vagyon, 's már négysze 
csapol tatott-meg (TraQaxévTtjaig), a' mi csupán palástoló módja a 
orvoslásnak. Nagy oszlopunk fog benne ki dőlni!! 

Fáy András Meséi Bécsben vágynak a' sajtó alatt A' Mese 
nagyon elmések, tanúságosak. Sok leczke adatik bennek a' közönség 
nek, még több a' nagyoknak. Nekem csak homlok-képe, *s előbeszéd 
nem tetszik! — 

Pánczél Ür panaszlá a' minap, hogy talám megharaguttál rei 
hogy régen nem méltóztatod leveledre. — 

Prof. Márton Ür Pestre ment, — onnan Debreczenbe, 's eg 
hétnél előbb nem igen váquk; Igázom pedig tisztel. 

Csókollak, ölellek. Kedves Barátom! 's kívánom, élj szerei 
esésen, teljes egésségben. — ü. N. Tóth László, mk. 

[Eredetije a M. Tud. Akad. könyvtárában: M. írod. Lev. 4r. 30. sz.] 



3850. 

Gr. MÉgláth János — Kazinczynak. 

Nagy Ugrócz, am 11/5. XX. 

Ich habé ihre Übersetzung des Sallust mit dem Originál ur 
mit Sz-Györgyi's Übersetzung verglichen. Von der lezteren will ic 
gar nicht reden, sie ist so hölzern, so steif, und dabei so brei 
Die Ihre rund, íliessend, zierlich. In der Vergleichung mit dei 



Digitized by VjOOQIC 



8850. Am 11/5. XX. [1820.] 146 

Originál trítt es lebendig ver das Áuge, dass Sie den Oeist Sallusts 
gebén woUen, ohngefahr wie Er würde geschrieben habén, wáre er 
einer der ünsern. Wunderschön ist in dieser Art, was Sie mir aus 
dem 6ten Kap. mitgetheilt. An einigen Stellen der mir mitgetheilten 
Proben, habé ich jedoch einige kleine Anstande gefunden, über die 
ich Sie mn Belehrung hitte. — Kap. 5. 

coiuslibet rei simalator ac alkalmas tettetni és szinleni 
dissimolator — mindent. 

Sallust hat hier offenbar Catilina's Charakter der negativen Ver- 
stellung bezeichnet die im unlerlassen oder nicht misaern besteht. 
Dissimídator, ich weis nicht ob szinleni dis [!] genugsam bezeichnet 

Yastns animus iminoderatai Temérdek lelke a' szertelent, 
incredibilia, juinis alta sem- az alig remélhetőt, a* nagyon 
per cupiebat. fenntet kivánta mindég. 

Ist alig remélhető und incredibile Magyarisch gleich bedeutend ? 

Kap. IS. Yiros páti mnlie- a' férjfíak asszonyi fertelmes- 
bria: séget szentedének. 

Mir scheint in der Übersezang eine logische unrichtigkeit zu 
sein. Was Sallust meint, ist in Bezúg auf das Frauengeschlecht 
keine fertelmesség, kan man Ungrisch nicht sagen: Férjfiak asszo- 
nyost szenvedének? 

Animus imbutus malis arti- Bossz Mesterségekbe avatott 
bns haud facile lubidinibus lelkeik nem könnyen Tálának 
carebat. el gyönyörűségek nélkül. 

lubido ist vielleicht nicht genau gyönyörűség gégében u. folglich 
Sallusts Idée nicht in seinen ganzen Umfang verdeutlicht. 

Lachen Sie immer wenn ich sage, dass ich erschrocken bin 
über die Lange des Wortes: tartóztathatatlanabban. 

Kap. 25. quam necesse est mint jónak szükség, 
probae — 

Heisst Jó so viel als próba? mir schien próba gleich mit 
tugendhaft und Jó mit gut 

Gaedis conscia fuerat — Szivével történtek gyilkosságok. 

Ist das Lateinische nicht starker? 

Kazinczy F. levelezése. XVII. 10 



Digitized by VjOOQIC 



146 38Ö1. Döbrentei Gábor. 1820. 

luxuria atque inopia prae- vétkei^ szegénysége hanyatt 
ceps abierat — homlok rohontaták. 

Sallust gibt die Species des Verbrechens. Doch muss ich frei 
bekennen, dass was hiedurch die Charakteristik gewint, bei ihnen 
dureh die grosartigkeit [!] vergütet wird. 

prorsus multae facetiae mul- Meg volt rajta minden kel- 
tű sque lepos inerat — lem, minden kecs. 

Nem minden kellem, hanem csak mindenféle kellem. 

Um nun aufrichtig über das ganze zu reden, hat keine Nazion 
eine so vortreffliche Übersezung Sallusts aufzuweisen, als die Ihre. 
Und keine unserer Übersezungen, so viel es ihrer giebt, reichen dieser 
das Wasser, auch Ihre eigenen Übersezungen stehen diesen nach. 

Der gelehrte Botaniker Rochel scházt es sich zum wahren 
Vergnügen ihnen beiliegendes Blatt zur Vermehrung ihrer Samm- 
lung zuzusenden. 

Hat Helmeczi keine Gedichte herausgegeben ? 

Von Cziráki ist ein herrliches Buch erschienen: Discpiisitio 
historica de módis acquirendi supremam regiminis Potestatem in 
Hungária in der Pesther üniversitats Druckerey. 

Lében Sie recht wohl, denken Sie mein, u. schreiben Sie mir 
aufrichtig wie ihnen mein Buch zusagt, es ist nicht nach jeder- 
mans Geschmak, vorzugsweise dürfte es unseren Landsleuten nicht 
zusagen. Maíláth. 

[Eredetye a M. Tud. Akad. könyvtárában: M. írod. Lev. 4r. 29. sz.] 



3851. 

Döbrentei Gábor — Kazinczynak. 

M. Németi, M^us 16d. 1820. 

Szeretett 's tisztelt Barátom, 

Kimondhatatlan örömmel töltött-el a' Martzius ISdikén költ leve- 
lednek azon czikkelye, mellyben Erdélyi leveleidet velem még egy- 
szer megolvastatni ígéred. Barátságodnak illy nemes érzése hálámat 
érdemli. Akartam, hogy azokat a' jövő nyáron Nálad Széphalmon olvas- 
sam, de ha csak [úgy] gyűl bé pénzem mint eddig, úgy le lesz rontva 



Digitized by VjOOQIC 



8851. M^'us 16d. 1820. 147 

reményem, mert utamat osztán egyenesen csak Pestnek kell vennem, 
honnét rég nem látott Atyám látogatására szándékozom. Oda pedig 
a' következő Augusztusban akarnék innen indulni, addig még mind 
Erdélyben óhajtván várni azt, ha Bécs valóságos királyi kegyelmet 
mutat é Társaságunknak, vagy Vetőt dörög. Ha az említett ideig 
lejöné a' megerősítés, Kolozsvárról indulnék-ki, hol elébb a' Társaság 
valóságos megkezdését kieszközleném. Még egyszer irom, ne féy 
semmit, én a' Richelieui nyelvdespotismus ellen hajthatatlan leszek, 
mint Camot a' Napóleon Császársága ellen. Egyik parancsolni-kivánó, 
Egánló beszédében, mellyel Korner Zrinyyét a' Gubernátornak nyiytja 
magyarul, arra kéri a' tisztes ösz Statsmannt[!], hogy a' nyelvbeli 
lyításoknak gátot tegyen, 's meg sugá nekem egy szép Aszszony, 
hogy ezzel engem is kivan érdekleni* Petrityevith Horvát Dánielt — 
ez a' dilettant fordító — nem is érintve felelék, a' Müllner Schulííja 
magyar élőbeszédében ezen szavakkal : A* kezdőket szurdalja úttöré- 
seken a' legtöbb tövis. De a' maga tárgyát jól értő egybe-hasogatott 
köntössel is tovább megyén 's maga után kiáltja azokat, kik az 
elcsüggedést nem ismerik. 

Müllnemek kiküldém Sajkád német fordítását. Engedd monda- 
nom, hogy a' Gr. Majláthé, a' német nyelvnek minden bojtorjános- 
sága mellett is, simábban foly a' magyar rendeknél. Engemet ezen 
sor: a' bosszús szél *8 hab dus'^'anását — nagyon sért, 's megint 
rá mingyárt 's ^-drtjeit. A' sok s, sz, z akadályoztató sziszegés. 
A' futja víg futását is kedvetlen. A' rímek : között, ütközött, ismét 
között, nem játszoííják édes cseréjeket. Bizony rettenetes munkát ád 
nekünk sok spondeusu 's kevés jó rímü nyelvüeknek a' Szonnett. 
De külömben gondolatja 's érzése a' versednek a' legédesbb. — 
Majláth a' caesurák hívebb megtartásával is nevelte rythmusát. 

Ez és a' Des Armen Vaterhaus levelet irata velem Gr. Majlát- 
hoz. Külömben is ezt hozta volna az illendőség, mivel engemet a' 
múlt ősszel Kolozsváratt keresett, mig én Átányban jártam. Budára 
küldém levelemet, reménylem, megkapja 's válaszolni fog. 

Buda várának lakosa dicsőíté magát praesidiumával, a' Marczi- 
bányi jutalmak közelebbi kiosztásakor. Csak, mikor illyen tetteket 
látok, édes Barátom, mint Marczibányié, szoktam sajnállani, hogy a' 
bohó Sors, gazdagságnak reám vetésével nem kötekedett velem. 
Egyébkor dolgaim köztt alig jut eszembe. — Gr. Teleki László, a' 
legszerencsésebb Atya, fijában, Józsefben, — melly alaposan felelt 
az Kapitány Trattnernek is! 

10* 



Digitized by VjOOQIC 



148 3851. Döbrentd Gábor. 1820. 

Cseréinkről tőlem kérdezősködöl ? Két hónapja hogy nem vettem 
levelét, akkor kívánta hogy Fejérváratt találkozzunk, hova lejönne, 
mert fontos beszédje volna velem, melly a' Hazát 's magamat is 
privátim illetne, 's mig el nem moncya azt, addig Erdély határán 
ki ne lépjen. De ö betegeskedése miatt nem jöhetett-le. Farkas 
Sándornak tegnap előtt vett leveléből tudom, hogy Cserey most 
Kolozsváratt van. Talán a' holnapi postával onnan megnyugtat 
Eleget házasitám én is. Nem akar, legalább azt nem veszi, kit Te 
ajánlál. 'S az, a' mint észre vettem, haragszik azért, hogy őtet 
én is oda óhajtottam. Pedig nincs senki más Erdélyben inkább 
neki való. 

Ugyan, nem tudnál engem kiragadni kétségeimből, hogy Gr. 
Dessewffy nekem miért nem felel? Nem neheztelhet Bártfai leyelei- 
nek nem keléséért, én mindent elkövettem. Erdélyben kevésnek kell 
a' könyv pénzért, ámbár szeretik, de egyik a' másiktól olvassa. így 
circulál egész Hunyad Vármegyében a' Bártfai levelekből 2 exemplár. 
Dicsérik, 's nem moncyák, hogy ők is örömest vennének. A' török- 
buza nagyon olcsó. A' mi pénzt békapunk, azt a' mint látám a^ 
múlt héti Dévai sokadalomban, a' Dessewffy libóji Kopfputzra adják. 
Soha oUy csevegést mint a' Marchande des Modes sátorainál I 
Tréfálództam e' felett Aszszonyainkkal, 's csinosan kaczagtam őket 

A' Tud. Gyiqt. Decemb. füzetjében 1819. Horvát József Elek 
értekezését (de az é?) én kedvetlenséggel olvastam. Az unalomig 
feszengenék fészkeikben ezek az illy tónusú emberek. Már elég 
volna, megvan őrölve a' korpa. — Verseghynek örvendenének 
Erdélyben a' Szé kölyök, ha bevétethetné nyelvököt, mert ők is 
igy beszéllnek, de az irási nyelvünk mellett Palóczosságnak fog 
maradni. A' della Crusca-knak nincs fülök, pedig Verseghy külöm- 
ben Harfista volna. 

Kölcsey Iliászának elejét láttam a' múlt nyáron VitkovicsnáL 
Hexametereiben nem találtam rythmust. Igazad van, hogy a' tisztán 
folyó magyar Iliász még a' későbbi idők diadalma. V. Nagy Ferenczé- 
nek bizonyosan nyomtattatni kell. Sajnálom ezen jó ember háza 
népének 'sorsát. Melly szép a' mit tiszteletre méltó feleséged vele 
tett. Én Sophiednál jobb lelket nem ismerek, csak ollyan Aszszony 
tud tanult és jó érzésű embert boldogítani. Illy tettei egykor Ótet 
is dicsőíteni fogják biographiádban. Csókolom kezét hív tisztelettel, 
mint minden gyermekeidet, 's azok között természet szerint Bálin- 
tot kétszer. 



Digitized by VjOOQIC 



8852. Cserey Farkas. 1820. U9 

Palóczi Horváth Ádám életét szeretném Tőled, 's épen Téged 
illetne talán leginkább egykori sentimental barátságtokért, a' mit 
Orpheusod mutat 'S a' Te karakterizálásod Írására nézve jobb, a' 
mint látom, mint azé, ki legoriginalisabb Magyar írónak hirdeté. 
Olly originalitás még nem ád nekünk a' Külföldön hírt. A' dévaj- 
kodó énekekben jeles volt, egyéb darabjai ízetlen szárazságnak. 

Az egyik ürbarialis Commissarius M^láth a' múlt ISdikán 
fogatott e' Vármegyében a' szolgáló emberek colonicaturájik conserip- 
tiójához. Ebéden vele voltam Nopcsánál, ki többé nem Fő Ispányi 
hanem csak GubemiaUs Commissariusi foglalatosságban van itt, mert 
tíubem. Consihariusi hitét Kolozsváratt Május elején már letette. 
Majláthal és Vas Vármegyei születésű Seeretariusával, Borossal, ki 
a' Locumtenentialenál Concipista, 's ügyes ember, most közelebbről 
megismerkedtem. 

Gr. Gyulainé Júniusban Dédácsra jő. Az ősz olta nem láttam 
ő Nagyságát. Tele volt minden levele az élet ellen való panaszszal. — 
Lígos innen holnap indul Temesvárra Beával Ménesét eladni, hogy 
mást szerezzen. 

Adieu, lelkem szeretett Barátom. Döbrenteid mk. 

[Eredetije a M. Tud. Akad. könyvtárában : M. írod. Lev. 4r. 53. sz. II. köt.] 



3852. 

Cserey Farkas — Kazinczynak. 

Kolosvár 17dik Máj. 1820. 
Kedves Barátom! 

Kedves Barátom és Bátyám Cs[erey] Miklós hívására, és 
jovallására én ide be jöttem — miért pedig ? megtudod a következen- 
dökbül. Három esztendeje már, a miolta első tekintettül fogva egyfor- 
masággal szeretek egy Kis asszonyt. Gr. Mikes Susit, a' Cs. Miklósné 
Testvérit. Barátom, igen sok van ebbe, a mit egy reális férfiú szeret- 
hessen! és tökélletesen meg voltam győződve, hogy evei Boldog 
lehetek — fel tettem tehát magamba őtet feleségemnek venni — 
észt Cs. Miklós tudván, be hívót, hogy közelebrül ismerkedjünk, és 
hogy ha a kölcsönös szeretet meg lészen, további lépéseket is 
tegyünk. Én már is szeretvén a Leányt, bőveb társalkodás után 



Digitized by VjOOQIC 



150 38Ö3. Gr. Majláth János. XX. [1820.] 

magamot nékie kyelentém — felelete a volt, hogy irántom hailandó- 
ságát érzi, és az édes Annyátul bátran meg kérhetem; további 
társalkodásunk után valamint iránta indulatom gyarapodot: ugy a 
Leánynak maga viselete is hozzám mind kedvezőbb lett. Az rósz 
és gonosz Daemon azomba alacson játékát mindenütt űzvén, némeü 
a Leányra nézve imponáló be folyással lévő rósz akaróim mit csinál- 
tak, mit nem — elég az, hogy Cs. Miklós Napját itt létemrül és 
szándékomrul levele által értesítvén (mert a Grófné egy más jószágába 
vagyon), ászt a Választ kapa: hogy szemeljem iránt ugyan nincsen 
senmii ki fogása, de köztem és Leánya közt a korba olj nagy különb- 
séget lát, meljnél fogva abba, hogy az feleségem légyen, meg nem 
egyezhetik. Ide üte ki tehát, Barátom, a rósz emberek machinatioja 
miatt Házasulni való szándékom -— és erre nézve bizony szánhatod 
sorsomat — mert le irhatatlanul szerettem és bizony igazán szeret- 
tem a Leányt és evei lehetetlen lett volna Boldognak nem lennem. 
Mindenek, kik tudták fel tételemet, he^be hagyták asztot, és Wesse- 
lényiné még maga is jovallotta — és imhol vége minden reményem- 
nek. Barátom! nékem soha se lesz o^jan feleségem, a miijén ebbüi 
lett volna, és bizony keserves érzés attul örökre el válva látni 
magamot. Szány Barátom engemet, és ezen engemet bizony epesztő 
sorsomat Minden Philosophálásom nem ér semmit is, mert Lelkembe 
Sorsom boldogulása általa. Szívembe szeretete sokkal jobban meg 
fészkelődöt, hogysem a minden napi vigasztalás okai erőt vehetné- 
nek. Én még néhány napokig itt mulatok, hogy jó Barátim közt 
verjem magamot — azután Honnyom csendességibe fogom kesergeni 
a bal Sorsnak reám szabott ezen suljos csapását, és kesergeni nagy 
vesztésemet. 

[Eredetije a M. Tud. Akad. könyvtárában: M. írod. Lev. 4r. 51. sz. V. köt] 



8853. 

Gr. Majláth János — Kazinczynak. 

Nagy-Ugrócz am 21/5 XX. 

Heute wurde ich durch einen Brief von Döbrentei auf das 
angenehmste überrascht, ich weis [!] dass ich Seine freundliche 
Gesinnungen für mich ihnen schuldig bin, und fühle mich ihnen 



Digitized by VjOOQIC 



3854. Kazinczy — Gr. Migláth Jánosnak. 1820. 151 

unendlich verpflichlet, dass Sie mich mit einen [!] so interessanten 
Mann in Berührung gebracht. Ich lege des verstorbnen Obersthof- 
meísters des Erzherzog Palatin Grafen Szápári an mich gerichtetén 
Brief hier bei fiir ihre Sammlung. Eine der náchsten Posten bringt 
Ihnen die Handschrift des Grafen Aloys Battyányi, berühmt durch 
seín ad amicam aurem, und der Freimüthigen Bríefe eines ung. 
Edelmans über den 90. tagigen Krieg. Cziráki's Brief ist verlegt, 
so bald ich ihn finde, erhalten Sie ihn. 

Mein Brúder Joseph reist diese Tagé nach Perbenyék um bis 
gegen das Ende des Június daselbst zu bleiben, solten Sie alsó mir 
etwas zusenden woUen oder können, wáre dis die bequemste und 
verlásslichste Gelegenheit Ihr Mailáth. 

[Eredetbe a M. Tud. Akad. könyvtárában : M. írod. Lev. ér, 29. sz.] 



3854. 

Kazinczy — Gr. Majláth Jánosnak. 

Széphalom den 23 May 1820. 
Hochgebomer Gráf, 

Ich war mit dem Aufsatze bescháftigt, welchen Sie mir in 
Ihrem Schreiben vom 24sten May aufgelegt habén, als mir die 
heutige Post, mein Herr Gráf, Ihr verehrtes neueres Schreiben vom 
5ten dieses überbrachte. Da ich mit dicsem Aufsatze noch nicht 
fertig bin, und dieser Tagén eine kurze Reise antreten muss; so 
eile ich auf beidé zu antworten. 

Lassul Sie mich aber sagen, mein Herr Gráf, dass mich Ihre 
neu verdeutschten alté Gedichte in dem Grade vergnügen, als sie 
den meisten ungrischen Lesem nicht zusagen werden. In den Legen- 
den herrscht ein frommes Gefúhl, und ein ácht poetisches, und 
mir sind diese am liebsten. Herrlich ist die Umarbeitung; ich habé 
darin einiges mit den altén zusammengehalten. Und die schöne 
Zuschrift an die Frau Gráfin, Ihre Ihrer würdige edle Gemahlin, 
derén Portrat Sie so meisterlich und schonend gaben, und die 
geschmackvoUe, nicht weniger als pedantische Erláuterungen und 
Winke, mit welchen Sie diese Gedichte begleitet habén. Wir sollten, 
mein Herr Gráf, Sie zu unserem Muster wáhlen. 



Digitized by VjOOQIC 



152 3854'. Kazinczy — Gr. Majláth Jánosnak. 1820. 

Sie rathen mir den Goflfredo des Tasso in freyen Stanzen zu 
übersetzen. Dazu würde das Lében eines Menschen erfordert; denn 
nichts ist dem an Reimen armen Ungar schwerer, als scandirte 
gereimte Verse zu machen. Ich habé die Übersetzung in Prosa schon 
begonnen, und finde dass sie auch so noch Reitze hat. Es ist ein 
Kupferstich eines schönen Oelgemáhldes. — 

Schmeichelhaft für mich wird es immer seyn, wenn Sie, mein 
Herr Gráf, meine Frösche übersetzen werden. Ein poetischer 
Muthwille, der wenigstens darum einigen Werth hat, weil unsere 
Schriftsteller ihren asiatisehen Ernst, welcher sie sehr oft zu einem 
faden Pedantismus verleitet, nie verláugnen können. Sie begreifen 
nicht, wie ich mich nicht geschámt habé, mich in einer Posse dem 
Leser vorzustellen. 

Kreskays Geburts u. Sterbejahr kann ich nicht angeben. Ich 
sprach ihn einst, als er schon Ex-PauUner war. 

Anyós [!] (accent űber das Á so wie über das Ó) geboren zu 
Eszterga r, bey Veszprém, 1756. in Decemb ; ward Pauliner 
1772. im 16ten Jahr; starb zu Veszprém, 1784. den 5. Septbr. 
sein Taufname war István, Ordensname Paul. 

Valentin Balassa gefallen vor dem Feind bey Gran 1594. — 
Siehe Istvánfy L. XXVIII. — Von Rimái weiss ich nichts, als dass 
seine Verse einen Kalviner deuten. 

Két Nagyságos Elmének Költeményes szüleményei, Presburg 
1789. unter diesem Ti tel gab Révai die Gedichte vom General 
Laurenz Báron Orczy, Ober-Gespann in Abauj und Commandeur 
von St. Stephan, und von Ábrahám Barcsay, Oberster aus dem 
fiirstl. Siebenbürg. Geschlecht. 

Ich habé den Artikei Magyarische ^ Sprache u. Literatur fur 
Erschs Encyciopádie gánzlich abgelehnt. Ich sah, dass ich mir 
dadurch ein Gewitter zuziehe. Lángst habé ich aber, verehrter Gráf, 
gewünscht, dass Sie die Ausarbeitung dieses Artikels übernehmen 
woliten. Sie, mit Ihrem Geist, mit Ihren Kenntnissen, mit Ihrer 
unvergleichlichen Féder — was würden Sie da liefern! Was ich 
praenotirt habé, kann ich Ihnen zuschicken; und so schlecht das 
ist, was ich als Preisschrift nach Tübingen im Jahr 1808. geschickt 
habé, steht dann Ihnen zu Diensten. Aber da ich das exemplar 
nicht gern aus den Hánden gebe, weil es das einzige ist, das ich 

» Az eredetiben tollhiba : Magarische. 



Digitized by VjOOQIC 



3855. Kazinczy — Szirmai Kalós Bertalannak. 1820. 153 

habé, so schicke ich es Ihnen nur dann, wenn Sle die Gnade habén, 
mich zu versichem, dass Sie die Ausarbeitung dieses Artikels über- 
nehmen, und mir das exemplar nicht verloren geht. 

Was Sie mir über meinen Sallust schreiben, ist mir höchst 
erwünscht Ihr Beyfall ist mir mehr, als der Beyfall der ganzen 
Menge. Er spomt mich an, alles nochmahl zu übersehn, überarbeiten. 
Und könnten Sie, mein Herr Gráf, mein Manuscrlpt überlesen, so 
wáre es freylich Ihres Lobes werth. Da dieses meine liebste Arbeit 
ist, so wünschte ich, dass sie auch die beste seyn könnte. 

Für die Botanische Zeichnung danke -ich Ihnen und dem 
gelehrten Mann innigst. Mich freut es, dass ich dieses schátzbare 
Blatt meiner Sanmilung beysetzen kann. 

Helmeczi hat ausser zwey Gelegenheitsgedichten nichts heíaus- 
gegeben. — Sein Aufsatz vor Berzsenyis Gedichten (2te Aufl. 1816.) 
hat viel Beweise seiner ausgebreiteten Kenntnisse. 

Ich bin jeden Artikel Ihrer zwey Briefe nach der Reihe 
durchgegangen, um nichts unbeantwortet zu lassen. Ich eile sehr, 
wegen der Reise, welche ich antretten [!] muss; aber meine Ver- 
ehrang ist und bleibt ohne Gránzen. Kazinczy mpr. 

[Bredet^e a M. Tud. Akad. könyvtárában: M. írod. Lev. ér, 5. sz.] 



3855. 

Kazinczy — Szirmai Kalós Bertalannak. 
Tekintetes fő nótárius ur, különös tiszteletű uram öcsém! 

üdvari Ck)nsiliarius mélt. Szirmay Antal urat én kértem meg 
1812., hogy famíliájának eredetét, elágazását, történeteit írná meg 
's eresztené ki. Ösztönzött engem e kérés tételére, azon felül, hogy 
az én atyámat is Szirmay leány szülte, — a Pazdicsi Szirmay 
András TököU confoederatiójának secretariusától 's Királyfalvi Róth 
Juliannától született Therésia — az a tekintet, hogy elágazásaikat 
a Borsodi, Zemplényi, Sárosi 's Ugocsai és Szathmári Szirmayakra 
magok a most élő Szirmayak sem tudják a dolog teljessége szerint 
és tisztán 's láttam, hogy ezeket tudni később még bajosabb lesz. 
Teljesítette kérésemet a jó öreg, de mivel a munkát életének utolsó 
esztendejében, gyengélkedő egésségben 's gyengélkedő lélekkel dol- 



Digitized by VjOOQIC 



154 3855. Kazinczy ^ Szirmai Kalós Bertalannak. 1820. 

gozá, maga is érzette, hogy a hol nem papirosból írta a története- 
ket, azok csonkák 's sok helytt igazítást kívánnak. Hagyománya 
tejjesbb kidolgozójává 's kiadójává tehát engem teve 's én ezt, minek 
utána a Pazdicsi Szirmayak magok is óh^tják megjelenését, még ez 
idén kieresztem. Hogy az uram Öcsém ága felől olyat ne mondjak, 
a mit az ág tagjai valónak nem vehetnének: alázatosan kérem, 
méltóztassék a mi itt a túlsó lapon következik, végig tekintem, 
a hibákat nekem kimutatni, és a mi vagy csonka vagy homályos, 
kipótlani és felvilágosítani. Én leveleimet az lyhelyi postával veszem, 
mely városa Zemplénynek Széphalomhoz csak egy órányira fekszlL 
^ánlom magamat ^s kérésemet uram öcsémnek atyafiságos nagy 
tekintetű barátságába 's maradok tisztelettel 

Az Urnák fő nótárius urnák alázatos szolgája 

Széphalom m^us 23. 1820. Kazinczy Ferencz s. k. 



Mélt. Szirmay Antal ur ezeket hagyta a Szirmay Kálos [!] ágról. 
NB. Kálos e vagy Kallós? mert a Kassán lakó Kallós Dániel ur 
magát Kallósnak íija. 

Simon Calvus dictus 1428. 

1472. Foris Kolos 1490. Thomas Kalus 

(ez Christophorus Kálos lesz i 

az én vélekedésem szerint) 1504. Ladlslaus 

Advocatus ad Curiam regiam. | 

Uxor I. Veronica, II. Apollónia. 1530. Paulus Kálos 

I uxor Barbara Zoltán de Csepe 

Ex I. conjuge Veronia | 

Ex II. coryuge Dorothea | 



1590. Barthol. II. Stephanus III. Paulus. 



1620. Paulus 1644. Stephanus 

I uxor Margaretha Tassy 

1694. Ladislaus | 



1680. Barthol. II. Stephanus III. Franciscus IV. Helen^ V. Dorothea. 

I 
1720. Sigismundus 

I. Franciscus II. Ladislaus 



I. Dionisius Bartholomeus III. Simon 

G. Ugoch. Ord. fiscalis ord. nótárius 

Mely könnyű volna itt minden tagnak feleségét s gyermekeit 
a teljes számban föjjegyezni s a fiúk kit vettek, a lyányok kikhez 
adattak s hol laknak ? Én azt a Zemplényi Szirmayaknál mindenütt 
feljegyeztem. 



Digitized by VjOOQIC 



3866. Kazinczy — Gr. Majláth Jánosnak. 1820. lö& 

A Kassán lakó Szirmai Kallós Dániel úr felöl itt szó nincs. 
Pedig az már meghaladta életének 50dik esztendejét, s így a 
Tabella hijános. 

Kérem mtim öcsémet egyszersmind alázatosan: méltóztassék 
engem tudósítani, vannak e a vármegyében Kozuhszhi nevű neme- 
sek? hol laknak és micsoda idejűek és sorsúak? 

A borítékon: 

Spectabilí ac generoso dominó Bartholomaeo Kalós de Szirma^ 
I. C[omi]t[a]tus Ugocsensis ordinario notario, higusque et aUoram 
complurium Tabulae Jud[iciar]iae assessori dominó singulariter 
colendissimo. Nagy-Szölös 

in Co[mi]t[a]ta Ugocsensi. 

[Megjelent a Turul 1897. évf. XV. köt 35. lapján.] 



3856. 

Kazinczy — Gr. Majláth Jánosnak. 

Széphalom d. 23 May 1820 

Hochverehrter Gráf, 

Die heutige Post überbrachte mir Ihr verehrtes Schreiben vom 
öten dieses Monats, und hat mich unendlich beschámt, weil ich bis 
jetzt nicht einmal Ihr früheres vom 24ten April beantwortet habé. 
Mein Lében verstreicht unter einer Menge der verschiedenartigsten 
Gescháfte und diese erlauben mir selten zu thun, was ich wünschte. 
Vor meiner bin ich freygesprochen ; wie ich mich aber vor Ihnen, 
mein Herr Gráf, entschuldige, weiss ich gewiss nicht. Ich bitté Sie 
nur glauben zu wollen, dass ich keinen köstlichem Genuss kenne, 
als den mir Ihre Zuschriften immer bringen. Alles was aus Ihrer 
Féder fliesst, geschrieben oder gedruckt, ist mir von hohen Werth, 
und wenn ich etwas bedauere, so ist es das, dass Sie deutsch und 
nicht ungarisch schreiben. Was hat unsere Literatur, was sich mit 
dem messen kann, was Sie in der Zuschrift an ihre Gemahlin, die 
Frau Gráfin vor Ihren neuverdeutschten altén deutschen Gedichten 
gesagt habén! Und das schöne Bild, das Sie mit weiser Schonung 
von Ihr entwerfen ! Sie lesen die schönsten Blumen zum Kranze : 



Digitized by VjOOQIC 



156 3856. Kazinczy — Gr. Majláth Jánosnak. 1820. 

wir werfen sie ohne Wahl und ohne Geschmack geordnet hin und 
glauben, unsere Vergötterten sind durch die Menge schon genug 
geehrt. 

Unter unseren Landsleuten werden wohl wenige seyn, denen 
Ihre neuverdeutschlen altén Gedichte zusagen: aber diese waren 
Ihrer ümarbeilung gewiss werth. Es sind sehr liebliche Blumen, 
duftend und zart. ünsere Nation hált jede polternde Ode fűr hoch ; 
von dem Werthe unserer meisten Lieder will ich lieber schweigen. 
Doch es wird bey uns gewiss auch besser. 

Ich kenne nichts schwerers, als scandirte gereimte Verse im 
Ungarischen zu machen. — Als meine Frau einst Mutter ward, und 
ich nach zwey Mádchen schon einen Sohn erwartete; bat ich den 
Orafen Paul Ráday zum Pathen, dass der Knabe einst Rádays Vater 
und Schwiegervater vor Augen habén mögé. Sie habén, mein Herr 
Oraf, diese Epistel nicht gelesen; ich setze sie alsó, so wie sie bis 
jetzt, nicht ganz beendigt ist, her. 



GRÓF RÁDAY PÁLHOZ. 

Az a' czakó,* mely — vélem,** Africából 

Szép asszonykáinknak hordja a' gyermekeket — 

Hord néha azoknak is, kik édességeket 

Ámornak titkos vannuszából 

Csak lopva szednek még — bosszú orrából 

Sopbiem* keblébe ma eggy kis leányt teve. 

Ez még pogány, *s még nincs neve, 

Papot hamar neki ! nem lelni azt Africában, 

így szólla, *8 klep, klep, klep, látatlanná leve. 

Veszett volna a' gonosz czakója vad honjában. 

Vagy vitte volna másnak! Eugénie 

Szobáimat maga eltudja tölteni 

Fület repesztő sírásával 

Midőn tipegvén, pantinjával 

Elsiklik, 's az ütést el nem feledheti. 

Vagy a* midőn tovább nem tűrheti. 

Hogy késik pépjével szakácsom. 

Félre azt a' másikat! A' ház 

Szűk eggy rivónak is ; s eggy szó mint száz : 

Nekem a' gyermekben sem hirem sem tanácsom. 

♦ Czakó ist der Scherz-Name eines Storches. 
*♦ vélem, verbum, ich meine. Kazinczy F. jegyzetei. 



Digitized by VjOOQIC 



3856. D. 23 May 1820. 157 

Ah mind haszontalan! Sophie 
Feltette a' fejét, 's ezt a' veres fogatlan 
Visító gyermeket — a* gondolatlan! — 
Nem átallja Eugéniem' öcscsének vallani. 

Legyen^ ha kell! nem perlek én vele. 

Az, a' kit így juttatnak ajándékhoz, 

Elaczag, ha van esze a' kelletlen játékhoz. 

Ó Eáday, lelkem fele! 

Végy részt barátod' gyötrelmében, 

Jer, 's a' szép atyaság' becsületében, 

Még híre nem ment-el, osztozzál-meg vele ! 

Jer és a* kis Thaliet tedd szép Ninynk' karjára, 
'S adassd rá véle áldásait. 
Hadd nyomja csókját homlokára, 
Fnvallja keblemet arczára, 
'S lelkébe lelke bájait. 

Dieses muss non weiter ausgeführt werden. Der Beschluss isi: 
da nnn jedes Mádchen nichts besseres zu wűnschen weiss, als einen 
Jüngling, so suche du ihr einen, und 

Öreg atyádnak és ipádnak 

Lehelld belé nagy lelkeket, 

*S a' tennen-magadét. — 

Különböző de eggy ösvényteket 

Válassza ő is ösvényének: 

Gedeont a' tudomány *s az ének 

'S a* csendes érdemek* dicső munkájiban 

Ismerje tisztelt Mesterének. 

A' nagy^ munkáját lelje Prónayban; 

*S mint kell Gátói tisztasággal 

A* vétkesek* sergét megszégyeniteni 

*S jobb utakra téríteni, 

Mint kell TJlysszesi szent álnoksággal 

A* Monstrumokkal küzdeni, 

És meg nem csüggedvén a' harcz' dühös vészében. 

Nem nyugodalmat csak, de fényt is szerzeni. 

Csudálja Ipádnak nagy képében. 

Te oktassd arra a* bölcseségre, 
Melly élni tud, a* Jót, a' Szépet szereti, 
Azt, a' mi nem az, megveti, 

De a' mi az, szentül [és a' kéziratban készen] követi; 
Melly nem vágy csalfa fényességre, 
Mellynek csak béke kell, kedv, *s pártás poharát 
Józan kénnyel ivó elmés barát, 



Digitized by VjOOQIC 



158 3857. Aszalay Sámuel. 1820. 

Jól folyt napok után csillámló társaságok, 

Táncz, játék, muzsika, tréfák és nyájasságok, 

Kik köztt a' bölcseség maga is szédeleg. 

'S hol könyvnek, hol másnak szentelt szép éjjelek; 

így élni, ez a' te bölcseséged, 

Vőm majd kövessen ebben téged. 

Voltaire sagt irgendwo, dass Alexandriner zu machen schwerer 
ist, als so etwas. Dies mag in der reimreichen Sprache der Franzo- 
sen wahr seyn: für den üngarn kenne ieh nichts schwerers. Zehn 
Bogén in Hexametern ist gewiss mühsam. — Diese Kleinigkeit 
könnte leieht weggeworfen werden; ich behielt aber doch eine 
Abschrift. Vielleicht werde ieh sie beendigen können. 

Ich führte sie nur an, um Ihnen mein Herr Gráf zu sagen, 
dass die Gierusalemme Liberata in Stanzen zu übersetzen, wenn gleich 
mit der Freyheit, welche Wieland sich im Oberon herausnahm, 
unmöglich ist. Ich habé den ersten Gesang in Prosa schon fertig. 
Es ist ein Kupferstich eines hochgefarbten schönen Gemáhldes, und 
ich glaube meine Landsleute werden Goffred nicht ungerne lesen. 

Den Aufsatz über meine Versi fication werde ich mit 

[Itt megszakad a levél.] 

[Megjelent az Irodalomtifrténeti Közlemények XÍV. köt. 505 — 507. lapjain.] 



3857. 

Aszalay Sámuel — Kazinczynak. 
Tekintetes Tábla Biró Ür! 

A' mai Sessioba hozott Sententiat ide tsatolva küldöm, 's ezen 
í.evelem vivőjét, B. Ghillany Sándort, magammal ecjjütt a' Tekin- 
tetes Ür gratiajába ajánlom, megkülömböztetett tisztelettel maradván 

a' Tekintetes Ür' alázatos szolgája 

Eperjesen Jmiius 3kán 820. Aszalay Sámuel mpr. 

Dátum est Die 3a Jiiny 820o* 

Actione praesenti ad consequendam in universa .... 
[stb. mint a 3858. számú levélben.] 

[Eredetije Becske Bálint birtokában.] 

♦ 3a Jun. 1820. 
Judicatus et Justitutum stabilitum. — Kazinczy F. jegyzete. 



Digitized by VjOOQIC 



8858. Kazinczy — D'Ellevauxné gr. Török Máriának. 1820. 1B9 

3858. 

Kazinczy — D'EUevauxné gr. Török Máriának. 

Széphalom den 6 Jun. 1820. 
Meine Lieben, 

Heute hált Gráf Joseph Eszterházy in üjhely die Restauration, 
wo auch ich erscheme; alsó diesesmal nur kurz. 

Als ich gestern dórt die Stiegen hinauf ging, um zum Essen zu 
gehn, kam ein nie gesehener junge Mann zu mir, und gab mir einen 
Brief in die Hand, mit dem Compliment, dass er sich freue ein 
Botlie von einer angenehmen Nachricht zu seyn. Ich öffnete den 
Brief so bald ich mir einen Platz ausgesehen habé, und es war 
die Nachricht von unserem Advocaten in Eperjes, Herrn Sámuel 
V. Aszalay, dass die Tafel in unserm Process den 3. Junii (alsó vor 
3 Tagén) das J u d i c a t und Justitut stabilirt habé. Ich eile sie 
euch hier mit zu theilen. Gott gebe, dass wir auch bald über das 
Aetorat eine gleiche Sentenz gewinnen. 

Ich schreibe alsó zugleich an Pepi, bitté ihn, die Sache gütlich 
zur Theilung kommen zu lassen, und erinnere ihn auf sein Wort: 

Meine Advocaten sagen, Kázmér gehöre mir 
alléin; ich will alsó mein Gewissen über- 
zeugt sehn. Die Richter mögen entscheiden. 

Pepi kömmt in September zurück mit Sack und Pack. Er ist 
viermal angezűnden worden, weil er seine ungrischen Bauern in 
Szalárd wle rohe Schlowaken behandelte. So sagt man es; denn 
ich weiss es nur aus dem Sagen hören. Er schreibt mir auf 4 Briefe, 
welche ich ihm wegen Sávoly geschrieben habé, nicht Eine 
Syibe zurück; so dass ich bis jetzt nicht weiss, was mit diesem 
schon vor dem Septemvirat gewonnenen Process geschieht. Und da 
ich nicht einmal das weiss, wo Henniger ist, u. wen er zum Pleni- 
potentiaire hat, so muss ich ihm (Pepi) die Frage so láng wiederholen, 
bis er mir antwortet, oder lasse ihn zuletzt gerichtlich admoniren. 

Hier die Sentenz. 

Deliberatum est die 3-a Junii 1820. 

Actione praesenti ad consequendam in universa tam mobili 
quam immobili post fata communium Partium A. et I. Genitorum 



Digitized by VjOOQIC 



160 3869. Kazinczy — Döbrentei Gábornak. 1820. 

remansa et in pluríbus Comitatibus sita substantia Successionem 
et divisionem praeerecta, difficultatibus proinde e productis Incal- 
toreis conlra Judicatum et Justilutum desumptis partim ad praesen- 
tem Causam, in qua non de aequalitate vei inaequalitate Juris inter 
sexum et sexum sed ad dividendam saltem post communis Genitoris 
remansam tum avitícam tum per eosdem aquisitam, et ulrumque 
sexum concementem substantiam agitur, inapplieabilibus, partim rec- 
tius ad Quaestionem Actoratus et Meritum pertinentibus, tam Judi- 
eatus, quam Justitutum stabiliri, Partesque ad ulterius agendum inviari. 

Jetzt schreibe ich gleich an Pepi, und dann gehe ich zur 
Restauration. Alsó Adieu fúr jetzt. 

Kivűl:« 

á Madame Madame Marié D'EUevaux née Ck)mtesse Török. 
Debrecin — Arad — Láppá. 

[Eredetije a M. Tud. Akad. könyvtárában: M. írod. Lev. 4r. 27. sz.] 



3859. 

Kazinczy — Döbrentei Gábornak. 

Széphalom Június 20d. 1820. 
Tisztelt, igen kedves barátom, 

Eggy utam a' közel Ungvár Vármegyébe, 's az Újhelyi (az az 
Zemplényi) Restauratio, melly felől az én tudósításomat a' M. Kurír- 
ban olvasni fogtad ezen levelem' érkezéséig, 's képzelhetetlen btuaim 
az okai, hogy kedves leveledre illy későn felelek. Külömben is, édes 
barátom, kénytelen vagyok mondani, hogy a' te barátod Aprilisnek 
vége olta szertelen és váratlan változásokat tapasztal magán, a' 
nélkül, hogy egéssége vagy lelke elgyengülne, mert sem hypochon- 
dria sem betegség nem környékezi; 's illyen az is, hogy leveleket 
írni restelkedem, öregségemnek tulajdonítom e' változásokat, és az 
idők' sullyának, melly a' lelket leveri, kivált midőn annyi gyermek 
által látom körűifogva magamat. 

Ezek felől lévén szó, hadd diesekedjem-fel neked, hogy midőn 
Jún. 5dikén a' Szemere Vice Ispán szobájából a' Fő Ispán ebéd- 
jéhez felmentem volna, eggy ismeretlen ifju Báró Gilányi Sándor 

> A levél zárlatán kettétört piros pecsét. 



Digitized by VjOOQIC 



3859. Június 20d. 1820. 161 

eggy levelet nyqjta által, jelentvén hogy örül mich mit einer ange- 
nehmen BotíKíhaft zu überraschen. A' levél a' Prókátoromé vala. 
48 óra előtt az Eperjesi Tábla Sentenüát hozott a' Sógorom ellen 
Kázmér eránt folyó perben, 's stabiliálta Justitútumomat 's Judica- 
tusomat. Még távol a' fínaUs Sententia : de legalább hát ez jel, 
hogy nyerek. A' Sógoromat ismét kértem, ne pereljen hasztalan, 
alku(iyunk-meg, az az, adja-ki jó szerrel testvérinek a' birtokot 
De 6 az effélékre nem szokott válaszolni. Négy levelemre hallgat, 
még Sávoly eránt is. — 

Palinak eggy lopva írt igen kedves levelét vettem. Ez nekem 
nagy öröm. 

Az Erdélyi Levelek MSmát általadom Patakon az Examenkor 
a' öróf Degenfeld Nevelőjének Péterfi Úrnak, hogy vigye Zsibóra. 
Ti lássátok, hogy a' MS. el ne vesszen, *s hogy vissza kerüljön, még 
pedig ne per Debreczen. 

A' Restauratio miatt Gróf Eszterházy József két hetet tölte 
itt Az én különösségimhez tartozik, hogy ámbár kegyességivei dicse- 
kednem szabad, én vele eggyszemél többet nem szólottam. Nem 
szeretem azokat a' kik fényt vonogatnak magokra az által, hogy ők 
Istenek' circulusába tudnak vonakodni. Ezen eggy alkalommal is 
csak öt perczentésig szólottam vele, 's csak Tóth László felől, kit 
a' Fő Ispán protegál. Azt monda, hogy nem képzelhetem, melly 
fényt vona magára az a' lelkes és tudós iQú, 's a' Görögök által 
Bécsben mint innepeltetik. Gróf DezsőíTy József az ablakból hozzánk 
jött, de a' Fő Ispánt eggy Instant elvoná tőlünk, 's így a' Gróf 
engem a' kemenczéhez vont, 's ott beszélgeténk. «Hogy élsz Bará- 
tom? érzed e az idők' suUyát? Én nehéz uzsorára kölcsön vett 
pénzből élek* úgymond. — Pedig neked 16,000 köböl életed valá 
tavaly Aprilban, 's azolta aratásod volt — A' Restauratio napján 
Gróf Sztáray Albert királyi ruhában jelent meg; setétzöld posztó 
elborítva arany tűzéssel, fehér piquet lajbli hozzá: Gróf DezsőíTy 
József eggy fekete mentében eggyetlen eggy sinórral. Sok külföldi 
Szolgabíró kékben, úgy kisujtásozva ezüsttel, mint a' legboldogabb 
időben lehete. 

A' Palatínus gyönyörű példát ada mint kell restaurálni, 's 
kimondá, hogy valahol az rosszul megy, a' Fő Ispán hibája miatt 
megy rosszul ; ők nem tartanak tanácskozást a' Rendekkel, 's ott 
is erőszakot akarnak követni a' Rendek' szabadságán, 's tilkolódá- 
saikkal factiókat támasztanak. Ezen szép példa és intés után a' 

Kazlnczj P. levflesése. XVII. H 



Digitized by VjOOQIC 



162 38Ö9. Kazinczy ^ Döbréntei jGábornak. 1820. 

miénk igen csendesen ment véghez. Zeraplényböl a' Prímásnak és 
a' Püspököknek delatiót tettek, hogy a' Protestánsok ki akaqák 
tohii a' Catholikusokat. Minden felöl jőve tehát a' sok Pap, 's azzal 
a' vallással ment-el, hogy több egyenességet mint a' mit a' Protes- 
tánsság itt mutata, nem lehet képzelni. 

Haliád e hogy Rhédey L^os a' Prímás Installatióján megjelene, 
a' Prímás kezét megcsókolá, de a' Fő Ispánok és más Nagyok által 
^eriiltetett. tigy mondják a' kik ott voltak. 

Prof. Nagy Ferenczné tegnapelőtt nálam volt Polyhynmia az 
examenig kész lesz. A' CoUégium Patronátusa eggy legközelebbi 
Superintend. (lyűlésen engem neveze-ki az Iliás Kiadójának, úgy 
moncya a' szegény özvegy. Még nem vettem a' maga útján, de a' 
dolog nem szenved kérdést. Véghetetlen szerenesés részemre, 's 
nagy ok a' kevélykedhetésre. Meg bizonyítom hűségemet barátom 
árnyéka 's özvegye eránt, 's életét megírom 's mellé teszem, magasz- 
talások nélkül, de melegen. Kenderesí, Kányó, Döbréntei említve 
iesznek. A' Munka kevés Olvasót kap, mert Homér kevésnek való. 
Csak a' nevét, nem a' Költeményt becsülik. Első fordítás Magyarban. 
Ezt nem kell felejteni. 

Én ismét eggy Anti-Verseghin dolgozom. Előadom Gramma- 
ticai minden gondolkozásomat. Legelébb tőlem aVTasso Goírrédját[!] 
az az Megszabadított Jeruzsálemát fogja venni a' Publicum pvózábsji, 
*s Sallustot. — Ebből Gróf Mailáthnak azért küldék néhány Fejezetet 
látatóba, mert Majláth a' Szentgyörgyi Sallustját olvasgatá. Tett rá 
igen igen helyes jegyzéseket, de azt is írta, hogy ha a' többi oUyan 
mint a' millyet vele közlék, úgy eggy Nemzet sem bír hasonló 
Sallustot — 's meg kell vallani, hogy ezt fnagam is mondogatom 
á* magaméról Előttem a' franczia magasztalt Thyvoné, előttem 
talán 9 német Sallust. Ezeket magam megett hagyám. A' fraiiczia 
nem tud soha fordítani; mindég francziává csinálja az Oríginált: 
az pedig gonosz szolgálat eggy Sallustnak. A' német vagy fás, vagy 
lelketlen. Nálam Sallust a' Eómai Sallust. 

Eggy posta hozá hozzám mind tőled a' hírt hogy írtál Mailáth- 
nak mind Mailáthtól a' hírt, hogy vette leveledet Köszöni, hogy 
szövetségbe hoztam veled. — Megfoghatatlan előttem, hogy ezt a' 
nagyon tiszta lelkQ embert Erdélyben mocskos lelkűnek nézték. 
Tudod e hogy mindenét elköltötte s csak széplelkO felesége' jószágá- 
ból él? Két esztendőben volt itt, *s én vaktában rá merem bízni 
^nagamat, sőt kimondhatatlanul szeretem. 



Digitized by VjOOQIC 



3860. Kazinczy — Csérey Miklóáiak. 1820. 1A3 

Most az ő intésére olvasom Pichlernének Agáthoclesét. Melly 
lelkes könyv, eggy német Asszonytól! Mikor ír nálmik féíjfl Hlyet! 
De*Homér is sok századok után jöve-elő a' Görögök köztt. 

Élj szerencsésen, édes barátom. Csókold Lajost, 's mondjad 
neki, hogy Gróf Schmidegg Ferencz, Szláray Albert és Dezsöffy 
József fényt vontak magokra a' Restaurátión egyenességekkel, bátor- 
ságokkal. Eggy szolgabíránk kimaradt. Sztáray a' candidatiókor elég 
világosan, de a' lármában csak kevesek által hallva kiáltá ki, hogy 
a' ki a' más feleségét éli, nem maradhat Magistratusban. A' Vice 
Ispánságra ezek mind Szemerének adták voksaikat, a' ki volt és 
ismét lett, — ha Pápista Pap jött a' golyóhoz, Sztáray mingyárt 
kiálta: Domine Reverende, ecce est foramen Szögyénianum — 
bosszankodván, hogy ők a név miatt nem Szemerére [voksoltak]. 

Sztáraynak Nagy Mihályban Zemplénynek épen szélén Ungvár 
felé eggy toldozott foldozott régi háza volt. Elvévén Károlyi Máriát, 
2 esztendő előtt 160 ezer forintot költe-el épülete reductiójára, 's 
most ez a' csuda épület a' legszebb lak a' mit ismerek, i 

[A régi éptUet tollrajz-vázlata alatt e sorok olvashatók:] 
ez volt épülete eddig. A' folyam épen a* ház. megett folyt, *s udva- 
rán kérésztől mentek-el az utasok. Most a' híd a' másik oldalra 
van által vive, a' kapu mellett állott épületek le vannak rontva. 

[Az új épület tollrsgz- vázlata alatt a következő sorok olvashatók:] 
Nem képzelhetsz szebb királyi lakást. A' két torony köztt vas ros- 
télyon lebeg a' Grófné, mint eggy aethereus teremtés. Alól árkádok. 

[Eredetye á M. Tud. Akad. könyvtárában : M. írod. Lev. 4r. 53. sz. I. köt.J 



3860. 

Kazinczy — Cserey Miklósnak. 

Széphalom Június 20d. 1820. 

Tisztelt kedves barátom, 

Erdélyi Leveleimet Januáriusban leküldöttem Gróf Teleki László 
Úrhoz Pestre, hogy tekinlené-meg, 's jegyezné-ki a' helyeket, mellyé- 
l:et vagy kihagyatni, vagy megváltoztatni óhajt, *s pótólja-ki hézag- 



' Kazinczy F. közli tollrajzban a régit és újat. 



11* 



Digitized by VjOOQIC 



164 8860. Kazinczy — Gserey Miklósnak* 1820. 

jaimat. Csak két kevés íekintetQ hézagjaimat pótolta-ki, a' többit 
úgy hagyta a' mint lelte. Tudod ha nem mondom is, mi kényszerite 
ezen lépésemre; szükség volt hogy ezen tudós Gróf eránt tisztele* 
temnek ezt a' jelét a^jam. Kénytelen vagyok tehát a' Munkát m^ 
eggyszer beküldeni hozzátok, mellyre Döbrenteink kér is. Engedd 
hogy addig hozzád tehessek némelly kérdéseket: 

1. Honnan vette a' Marcális GyQlés a' maga nevezetét? 

2. Miért neveztetnek némelly helyek taxaHsohnah? 

3. Oláhfalva, Pagus Privilegiatus. Hol fekszik, és miért privi- 
legiált a! falu? 

Ezeket itt sokat kérdem, 's senki sem tu(]ija. Kérlek, fejtsd* 
meg ezeket. 

Mi a' szertelen pénzetlenséggel küszködünk. Isten tu(ya mikor 
lesz könnyebb ez a' teher. Eggy valaki minap nálatok velem paran- 
csolt hogy szerezzek neki pénzt kölcsön. Két helyet mutattam ki; 
az eggyikről (Albert Herczegtöl) talán nem akart venni ; a* másikról 
akart, de nem adtak, azt felelvén, hogy alig lihegnek. Rettenetes 
uzsorára ád a' ki ád. Eggy igen nagy emberünk, a' kit én is nagyon 
tisztelek, beadatott az Udvarnál. Azt mondják, e* szón kezdődik a' 
panasz: Indignus gratia Majestatis Vestrae Consiliarius N. N. 's ezt 
azért mert productummal ada pénzt Productum nélkül senki nem 
ád-ki pénzt, 's ezen veszik-ki a' 20, 30, 40 pro Cenlot Feleségem, 
eggy igen fényes és gazdag ember unokája, a' Nógrád Vármegyében 
fekvő Sávolyi Dominiumban ez idén vehetné által részét, (azt nagy- 
atyja adta-el, kinek csak két fija 's eggy leánya maradt) 's képzel- 
heted melly elakadásban leszek, ha az executio meglesz. A' per a' 
Septemviratuson is meg van már nyerve. Ügy Kázmér eránt, hol 
az Eperjesi Tábla Judicatusomat 's Justitútumomat Június 3dikán 
állapította-meg. — Úgy hittem, hogy e' híreknek, barátságod szerint, 
örvendeni fogsz, ha csak magamat illetik [!] is. 

Farkas öcséd' sorsa nagyon szívemen fekszik. Bár szerencsés 
volna óhajtásiban. Kár hogy még sem házas. Tedd a' mit tehetsz, 
's sarjaztassd jó fiakat 's jó hazafiakat szülni szokott házatokat 
Értesz. Nem szóllok világosabban. 

Zemplény Jún. 6. 7. 8. tartá Restauratióját. Fő Ispámmk tisz- 
teletet és szeretetet érdemlő férjfi. Megtetszék, hogy hat a' mi kedves 
Palatínusunk' nagy péld^a. Én azt mondám minap eggy ebédnél, 
hogy ha az Austriai ház mindég illy fiakat szúl, óhajtom hogy még 
szolgabíráink is onnan legyenek. A' szót hamis értelemben kapták-fel 



Digitized by VjOOQIC 



8860. Június 20d. 1820. 165 

a' nevető barátím, de értetlék, hogy én nem az ö értelmekben 
mondtam a' szót. — Ez a' nagy ember a' Pesti Restauratiókor 
kimondá, hogy a' hol hiba esik, azért esik, mert a' Fő Ispánok 
nem teszik a' mit kell, titkolóznak, erőszakoskodnak. A' mi Eszter- 
házink ezt nem tette, 's Restaurátiónk olly csendes, és oUy szép 
volt, mint rút a' Szabolcsi. Hírét olvastad eddig a' M. Kurírban. 
A' dolog azért ment jól, mert itt volt az Ország előtt tiszteletesen 
ismert Gróf Schmídegg Ferencz, kinél nemesebb lelkQ embert az 
Isten ritkán teremt, 's Gróf Sztáray Albert és Sógora Gróf Dezsőffy 
József, 's ők a* jó részen voltak a' Conferentián. Megyénk némelly 
rossz ember által el vala feketítve a' Prímás előtt, hogy ha elejét 
nem veszi, a' Reformátusok mind kihányják hivatalaikból a' Catho- 
likusokat. Ezért sok idegen Megyebeli Pap Urak jelentek-meg, 's 
azzal a' vallástétellel hagytak itt, hogy több egyenességet nem kép- 
zelhettek, nem várhattak. Minek gyűlölködünk mi a* hitért? 

Szeretném tudni, mint kedveli Erdély az ty Püspököt. Pap, 
Hazafi, Ember, Tudós. E' négy szóval látod hogy én őtet nagyon 
tisztelem. A' Báró Zsennyei halála vagy inkább csak rendelése felől 
én szólottam a' M. Kurír leveleiben; ott is melegen Szepesi felől. 
Adja Isten, hogy ő is Prímás legyen valaha. 

Élj szerencsésen, igen kedves barátom ! Az Isten téged emeljen 
azon székig, a' hol fejed ideájit 's szíved óhajtásait teljesíthessd. 
A' Méltós. Grófnénak jelentsd hív tiszteletemet, úgy szép leányod- 
nak. Felejthetetlen előttem mind a' kettő. 

Maradok változhatatlanúl örök csudálod 

Kazinczy Ferencz mpr. 

A borítékon : » 

á Monsieur Monsieur Niclas Cserei de N. Ajta Conseiller au 
Gouvernement de Transilvanie. Debrecin k CHausenbourg. 

[Eredetbe a M. N. Múzeum könyvtárában.] 



" A levél zárlatán ép piros pecsét s fölötte a köv. szavak : Kazintzy 
Ferentz Levele, d. dato 20mae Junii 820. Nro 460. ad Fasc. 16. 



Digitized by VjOOQIC 



J66 B861. Kazinczy — Szentmiklóssy Alajosnak. 1820. 

3861. 

Kazinczy — Szentmiklóssy Alígosnak, 

Széphalom, Június' 23kán, 1820. 

Régen akartam én kérni Uram öcsémet, méltóztassék velem 
tudatni, mit nevez NYELV GÉNIUSZÁNAK. Egy Értekezésemben 
a' Nyelv* Bírája felől szóUok, 's ott ez a' § jő elő: •Némellyek a' 
Nyelv' Géniuszát is Bírónak akarják ismertetni, még pedig a' leg- 
elsőbbek' egyikének. Nem ellenkezünk, mert nem tagadhatni, hogy 
az legkevésbbé tűri az ellenmondást, de midőn rá ok vagyon, 's 
nagy ok, csakugyan tűri (barátné nem barát' felesége, hanem asszony 
és leánybarát ; Urné Herrin, és nem Frau) ; egyedül az a' baj, hogy 
még eddig egyikünk sem tudja, mit kell a' Nyelv' Géniusza alatt 
értenünk. Hogy ez a' Nyelvnek tulajdon nemzeti arczát, a' mennyi- 
ben az más nemzetek' Nyelvének arczától külömböz, jelenti, annyi 
bizonyos; valamint az, hogy ámbár az hasonló valami a' szokáshoz, 
az nem egyes tetteket jegyez, hanem egy bizonyos fonalszálat, 
melly az egész Nyelvszövedékén végig fiit. így ezek a' Logica és 
minden más ismeretesbb Nyelvek' törvénye 's példája ellen: Két 
ember, nem emberek .... ügy az, hogy a' mi Nyelvünknek is 
vannak saját szóUásai, mellyeket szorosan a' Lexicon szerint mások 
úgy nem fordíthatnak, mint mi nem a' másokét; Kárt vallottamy 
ich habé Schaden beJcannt ; je me porté bien, jól hordom maga- 
mat. — — 'S nem magyarázza e a' Nyelv' Géniuszát a' szokás? 

Az én tisztelt barátom Gróf Dessewffy József az Erd. Muz. 
VIII. Füzetében vétkezik az Etymológia ellen, 's a' szép Asszo- 
nyokra provocál, 's ezt mondja: 

Malo convivis quam placuisse coquis. 

Ha valahogy Krajnai Oroszokat hív ebédre, kevés becse lesz 
a' Tokajinak, mert azok, a' Baróti' szemeiben igen nagy Gvadányi' 
tapasztalása szerint, inkább szeretik a' pályinkát mint a' Tokajit, *s 

némelly vendég a' foghagymás kolbászt. Wieland a' Horátz 

Epistolájihoz írt Jegyzésekben valami illyen formát mond : Die Gros- 
sen, die stets amüsirt werden wollen, aber oft nicht amüsable sind — 
itt megtartám az amüzírozást, ha jól emlékezem, mert festi a' Nagy- 
úri lihaságot [!]. Erdélyi Utazásimban azt beszéltem, hogy Tieltschnél 



Digitized by VjOOQIC 



3862. Gr. Majláth János. XX. [1820.] 16^ 

rendes látni azon egy boltban a' fichük^ Ujouk és porcdián mellett 
a' könyveket ; 's Gróf Dessewffy, ki a' zsalut (az ablakon) kukucs- 
káltatónak kívánja tétetni Purismusból, a' fichü és hijou mellett 

semmi jegyzést nem teve. Hogy a' Magyarban is elfogad-* 

tassék a' Liebe, mivel szebben illik az édes érzéshez, mint a' 
szerelem szó, ezt a' Nyelv' Ideálja soha nem fogja súgni, mert ez 
azt tanítja, hogy a' Magyar Beszédnek nem szabad megtarkúlni 
idegenekkel, a' hol nem idegenekből vett dolgot festünk. 

Képlaki tetszik nekem a' maga igen rendes Magyarázatjával, 
midőn azt mondja, hogy a* Magyar Nyelv' Géniusza az, hogy az 
minden szépítő, javító, bővítő igazítást megtűr, sőt szeret ha ellen- 
kezik is az Etymológiával, az Analógiával, Úsussal. 

Einheit in Mannigfaltigkeü — ez a' mi a' Szépet teszi. 
A' mi a' Nyelv' részeit így köti össze — az a' Nyelv Géniusza. 
Gyönyörű idea, de nem tudni, ha a' Nyelv' Géniusza nem egyéb e ? 
ha ki van e merítve az idea a' definítio által? 

[Megjelent az Élet és Literatura 1829. évf. m. köt. 909—311. lkjain.] 



3862. 

Gr. Majláth János — Kazinczynak. 

Nagy Ugrócz am 27/6. XX. 

Ich vermuté, dass Sie von Ihrer Reise bereits zurück sind, 
und beantworte auf gut Glück ihren Brief vom 23ten Mai, welches 
jedoch ein verschriebnes Dátum sein muss, da Sie in [!] selben Brief 
den Meinen vom 24. Mai u. 5. Június erwáhnen. — Zuvörderst 
danke ich Ihnen gar selír, dass Sie sích mit einem Aufsaz für mich 
bescháftigen, Sie sind wahrlich zu gut, und ich rechne mir es bei- 
nahe zum Verbrechen, dass ich Sie um ihre kostbare Zeit bringe, 
sonst aber bin ich dadurch sehr beglükt, denn ich werde alsó etwas 
vortreffliches liefern können. — Um auf keine Weise zu einen Miss- 
verstándniss Anlass zu gebén, seh' ich mich im Fali Ihnen aus- 
drücklich sagen zu müssen, was ich leisten will: In meiner Über- 
sezung Magyarischer Gedichte will ich zwei Abhandlungen schreiben : 
Erstens: Eine Darstellung der magyarischen Prosodie, auf dass die 
Herrlichkeit unserer Sprache den Deutschen von dieser Seite bekannt 



Digitized by VjOOQIC 



168 8862. Gr. Majláth János. XX. [1820.] 

werde; Ztveitens: Die Geschichte der ungrischen Poesie von den 
Joculatoribus angefangen, bis auf die gegenwartige tragikomische 
Epoche, dass ich hiebei die übrigen Zweige heimischer Literátor 
nicht mit gleieher Ausführlichkeit behandeln darf; anderer seita 
aber aueh nicht ganz umgehen kan ; sondern bei gewissen Momenten 
eine gedrangte charakteristische Übersieht des ganzen Literar Standes 
gebén muss, wenn die Ausarbeiliing nicht einseitig sein soU, dünkt 
mich unerlasslich. So will ich auch die vorzüglichsten Dichter 
jeder Epoche heurtlieüeríj nicht aber nach Art unserer Landesleute 
recensieren. Ich weis, dass ich in ein Wespennest greife. Ich sage 
aber wie Hammer von den arabischen Dichtem sagt, und ich weis 
sie missverstehen mich nicht: Wenn ein Oedicht an den Kodba 
aufgehangt wurde, half Lob und Tadd nichts: der Recensent 
musste besser machen. Wenn Sie mir nun zu dieser Arbeit ihre 
pronotationen mittheilen wollen, werden Sie mich aufs höchste 
verpflichten, so auch durch die Zusendung ihrer Preisabhandlung 
von 808. Dass Allém, was Sie mir schicken wollen, nichts geschieht, 
verbürge ich. — Am bestén ist es Sie gebén alles in Kaschau auf 
die Diligence und adressieren es an Báron Aloys Mednyánszki K. K. 
Kámmerer nach Pressburg. Von und durch ihn bekomme ich es 
verlasslich. Es ist vielleicht keine überflüssige Sorgfalt, das Ganzé in 
Wachsl[einw]and einzunáhen, um dem Regen zu wehren. Auch bitté 
ich Sie mich zu verstándigen, wenn das Ganzé abgehen soll, damit 
ich die gehörigen Anstalten durch meinen Schwager treffen lasse, 
dass er das Páckehen gleich erhált. — Dass meine Umarbeitung 
der altdeutschen (íedichte ihren Beifall erhalten, hat mich innig 
erfreut Auch ich liebe die Legenden darin vorzugsweise. Mein 
Verdienst ist bei der Arbeit nicht gross, die Altén habén Alles 
gethan, ich musste nur nicht verderben. 

Ihre Frösche erhalten sie náchstens übersezt, indessen lege 
ich Ihnen hier zwei Sonette bei, schreiben Sie mir nur ob Ihnen 
die Übersezung zusagt, und wo sie selbe geándert wünscben. 

Über meine Bemerkungen über ihren Sallust habé ich spaterhin 
viel gelacht, es ist meinem Criticismus ein seltsamer Streich passiert, 
ich habé mich einer Silbenstecherey schuldig gemacht! ich bekenne 
ihnen aufrichtig, dass ich von all' dem, was ich geschrieben, izt 
nichts für gegründet halté, als die Bemerkung über das: Viros patt 
, miiUebria. Das übrige heist alles nichts. Ich würde sehr bedauem, 
wenn sie voreiliger Bemerkungen wegen die ganze Arbeit nochmal 



Digitized by VjOOQIC 



3862. Am 27/6 XX, [1880.] 169 

durchgehen wollen. Ich bedaure dass Sallust noch nicht gedruckt 
sein wird, wenn meine Magyarischen Gedíchte erscheinen, ich alsó 
in der vorangehenden Abhandlung ihrer nicht erwáhnen kann; ich 
betrachte ihre Übersezung als eines der grössten Paradestücke 
unserer Lileratur. — 

Sie schreiben mir nicht über Hormayrs und Mednyánszky's 
Taschenbuch! Habén Sie es nicht? die Auflage ist zwar vergriffen, 
ich würde ihnen aber ein exemplar zu senden, — . Für die Daten 
über einige Magyarische Dichler danke ich. Noch eins: lm Tud. 
Gjrüit. heft III 820 steht ein Absurder Aufsaz über den Gebrauch 
der Deutschen statt TJnger zuschreiben der Magyaré. Ich bin 
dagegen aufgetreten, hoffe, meine Antwort wird im Juniusheft 
gedrukt, schreiben Sie mir wie Sie mit mir zufrieden sind. 

Ihr Freund 
Mailáth 

Habén Sie Cziráki's neues Buch gelesen ? Dem Mann solte ein 
Monument errichtet werden. 



MEIN BEGLÜKKEE. 

Von Millionen, die die Erde zahlt, 
Verfolgt, wie mich, die blinde Ate keinon; 
Greift wütend manchmal Sie deA Andern Einen, 
Gleich ist sein Gott ihm schüzend zugeselt. 

Mich schüzt der Himmel nicht, und nicht die Welt, 
Auf zehrt der Kampf das Mark in den Gebeinen, 
Ohnmáchtig; ach! erschöpft, kan ich nur weinen, 
Wo Balsam für die Wunde, die mich qualt? 

Und Erős dauert meines Lebens Leiden. 
»Der Ate zürnen sanften meine Freudén* 
Er sprachs; im Axme ruhet mir Sophie. 

Seit sie die Leuchte meines Lebens Nachten, 
Seit ich umschirmt von Ajnors heilgen Machten, 
Schmerzt mich der wilden Ate Easen nie. 



Digitized by VjOOQIC 



170 3868. Gr. Teleki József. 1820. 



IHR BILD. 

Der Morgen wecket núch; mein höchstes Gut, 
Hir göttlicb Bild tritt meinem Aug* entgegen. 
Wie bebt mein Herz in süssen Liebesscblagen ; 
Auf lodert flammenbell die alté Glut. 

Sie ist's, 8Íe ist's! so ruft mein wallénd Blat, 
Icb kttss' die Luft als wáre Sie zugegen, 
So spracb, so ging sie, so war ibr Bewegen, 
So sank ans Herz sie mir voU Liebesmut. 

Wie einst mit Ihr, beginn ein Flüstem icb 
Jezt mit dem Bild, verborgen, neckend, süss; 
Nun bőiden Streit, nun Worte lieb und mild. 

Bis icb dis [!] treibe bebt die Sonne sicb, 
Scbikt durcb die Jalousien ibre Orüss', 
TJmstralt mit Himmelsglorie das Bild. 

[Eredetije a M. Tud. Akad. könyvtárában : M. írod, Lev. 4f . 29. sz.] 



3863. 

Gr- Teleki József — Kazinczynak. 

Szirák Június 28d. 1820. 

Tekintetes Táblabíró Ür! A Tekintetes Úrnak April. 24d. 
hozzám intézett sorait vévén, Dókus Fö-Fiseális Ür megjelenésére 
vártam, hogy barátságos kívánságához képest legalább Verseghynek 
munkáját megnézhessem; az én csekély értekezéseim, mellyeket 
kijövelelek előtt még egyszer általfutni, imitt amott bővebb meg- 
fontolásom után igazítani, bővíteni, észrevehetőbb darabosságaikat, 
hirtelen történt elkészüléseknek természetes következéseit tehetségem 
szerént kiegyengetni, és igy lehetséges tökéletességüket, a nélkül, 
hogy újra kidolgozni bátorkodtam vóba, megadni múlhatatlan köteles- 
ségemnek tartottam, csak a jövő holnap végén vagy Augustus elején 
jöhetvén sajtó alá. A tisztelt Ür mindazáltal megérkezéséről engem 
nem tudósított és így kénytelen valék az emütett munkának, melyben 
sok szép és sok jó, de szint annyi helytelen és rossz, és igen kevés 



Digitized by VjOOQIC 



8863. Június 28d. 1820. 171 

űj találtatik, elküldését más alkalmatosságra halasztani, oly remény- 
séggel, hogy ekkor az én vizsgálódásaimnak is egy nyomtatványával 
szolgálhatok tíszteletenmek jeléül. De addig sem akartam elmulasztani, 
kivált rainekutánna elöljáróimtól a hivatalbeli foglalatosságaimtó! 
való kipihenésre négy hetek engedtettek volna, hogy a Tekintetes 
Urat mind ezekről tudósitván, arról bizonyossá tehessem, hogy a 
Tekintetes Ür leveleinek olvasása mindig a legnagyobb gyönyörűségeim 
közzé tartozik. 

Az Erdélyi levelek tiszta papiroson és betűkkel leendő kijöve- 
telét óhajtván, épen nem czéloztam arra, hogy azok, Pesten különösen 
pedig Trattnemél nyomtattassanak. Én ugyan Trattnemek hazánk 
tudományossága körűi tett érdemeit elesmérem, őtet fáradhatatlan 
ügyekezeteiért becsülöm, de nem akarnék a Magyar könyvek kinyom- 
tatása eránt neki valamely veszedelmes monopóliumot tulajdonítani. 
Legyenek és bár volnának a hazának minden részeiben szorgalmatos 
nyomtatóink, de csak hogy ezek is vigyáznának valamennyire a 
nállok kyövő elme-szülemények ékes külső formájára, melyről még 
Trattner is igen gyakran megfeledkezik. Valóságos megszomorodás 
nélkül nem vehetem a Bártfai leveleket kezeim közzé, látván hogy 
ezen kellemetlen munka, a legújabb időkben a magyar szép Ute- 
ratura egyik legnevezetesebb nyeresége, melly ocsmány ruhába öltöz- 
tetett. — 

Jankovich Miklósnak egész gondolkozása módja egy darab 
időtől fogva annyira megváltozott, hogy én cselekedeteiből ítélvén 
alig tudok az emberre ismerni, melyre nézve annak Barátságtalansága 
tsudálkozásra nem indíthat, annyival is kevésbé, mivel Sallustiust 
ö is lefordította, és annak első részét az előtt több esztendőkkel 
ki is adta. Ezen fordítás mindazáltal legalább a nagyobb rész 
kívánságainak, én magam nem esmérem, nem felelvén meg, nagyon 
óhajtom a Tekintetes Ürénak minél előbbi megjelenését. 

A mi Szentmiklósynk Hunyady Lászlójában sok szép gondolatok 
találkoznak, kár hogy a charakterek festésében nagyobb merészséggel 
nem bánt, hogy Goethének Egmontja igen sokat volt szeme előtt, 
és hogy a kötött beszéd által előadásának nagyobb erőt, költői 
szellemet nem adott. Az ifiúnak igen szép talentoma vagyon a játék- 
szini felsőbb költésre is, óhajtani lehet hogy ezt szorgalmas gyakor- 
lása által még jobban kifejtse, és így költésünk e részbeli hiányos- 
ságát kipótolja; mert a mi Kisfaludy Károlyunktól, kinek inkább a 
víg és érzékeny, mint a szomorú játékokra látszik talentoma lenni, 



Digitized by VjOOQIC 



172 8864. Szentmiklóssy Alajos. 1820. 

és a ki eddig szerzett kedvességét inkább darabjainak nemzetiséggel 
teljes tárgya, és a játékszíni mesterséges felosztás ; némely hathatós 
környülállások szerencsés megragadása, eleven festése és némely- 
éles gondolatok, mint munkáinak belső érdeme, költői ereje, klasz- 
szikos volta által nyerte meg, e részben valami tökéletest már azért 
Bem várhatunk, mivel darabjainak kidolgozására elég időt nem fordít. 
Hát Gróf DesőíTy Bártfai leveleinek kiadatásától fogva nem 
dolgozik-e valamelly munkán? Az illy szép izlésü, ritka elmésségü 
és nagy tekintetű Urak csak Literatúránk legszembetűnőbb kárával, 
hátra maradásával heverhetnek. Ettől őket tartóztatni valóban szent 
és múlhatatlan kötelességünk, melyet tehetségem szerént te^esite- 
nék is, ha szerencsém volna ezen méltósággal közelebbi esmeretség^ 
ben lenni. 

[Másolata a M. Tud. Akad. könyvtárában : M. Írod. Lev. 4r. 37. sz.] 



3864. 

Szentmiklóssy Alígos — Kazinczynak. 

Kedves Uram Bátyám, 
Nagy tekintetű Barátom! 

Közel három héti távollétem után csak most érkezem haza, 
hol kedves Uram Bátyám' becses Levele reám várakozott, 's ez az 
oka, hogy reá illy későn válaszolhatok. 

A' Báró Henninger által nyert Sávolyi Uradalom igen szép, 's 
több helységekből, 's pusztákból áll, de a' mellyeket név szerint 
előadni nem tudok. Különösen szép a' Bozitai Major, hol magam is 
több szép napokat töltöttem. A' Sávoly eránt folytatott per nagy 
figyelmet támaszta a' Fő Törvényszékeknél 's a' Septemviratuson a' 
Nádor Ispány ő Cs. Kir. Fő Hségének előlülése alatt ítéltetett- el, a' 
Fő Herczeg' elölülői szava által döntetvén-el a' kétséges kérdés. Igen 
örvendek hogy az említett Uradalomban a' Mélt. Grófnénak is része 
vagyon, 's reméllem, hogy a' nyert birtok' által vételének alkalmával 
kedves Uram Bátyámat házunknál tisztelni szerencsénk leend. 

Török Fanny kis Asszony még Férjhez nem ment. A' Herczegné, 
ki Comtesse Vidda nevezetet nyert a' mi udvarunktól e, vagy a' 
Darmstadti Udvartól? nincs tudva előttem, most nincs itten, mint 
szinte a' testvére Gróf Unwerthné is. Törökök Ns Gömör Vármegye- 



Digitized by VjOOQIC 



8865. Kazinczy — Gr. Majláth Jánosnak. 1820. 17a 

ben is laknak. Egyik Jánosiban (Kis Hontban) Zsiga, 's ez a' Cousi- 
nemet Kovács Manczit üömörnek hsydan leggyönyörűbb kis Asszonyát 
tartja házasságban, a' másik, Feri, Kovács Manczinak anyai testvére 
^s e' szerint nekem is cousinom. Feleden lakik, 's mind ketten 
magokat igen jól bíiják. 

A' Tud. Gyiyt m. é. utolsó Füzetében ismét néhány nyilak 
lövettek-el Kedves Uram Bátyám ellen, de a' mellyek tompábbak, 
mint sem hogy Uram Bátyámon sebet ejthetnének. 

Éljen szerencsésen Uram Bátyám. Ajánlom magamat nagy 
becsQ kegyeibe, 's maradok állhatatos tisztelettel Erdő Tarosán 
29. Jun. 820. 

alázatos szolgába 
Sz. M. Aloyz s. k. 

Nem tudom, ha megírtam e kedves U. Bátyámnak, hogy 
Sz. Iványi Bőgd. N. Mélt. Fő Ispányunk ö Exc. által V. Szolga-Birói 
ranggal tiszteltetett meg. 

Kivűl: 

Nógrád Vármegyei Vice Nótárius Szent Miklósy Aloyz 
Ur levele, melly bizonyítja hogy Heningerék, a' Török 
Eszter gyermekei, a' Sávolyi pert a' Septemvirátuson is 
megnyerték.^ 

'Eredetiije Becske Bálint birtokában.] 



3865. 

Kazinczy — Gr. M^láth Jánosnak. 

Széphalom den 30. Jun. 1820. 

Virág gab dieses Jahr ein Werk heraus, in welchem er über 
verschiedene, vielleicht allé Gattungen der Ungrischen Versificationen 
handelt. Er verdient, dass man ihn hőre; ich will alsó meinen 
Aufsatz so lange behalten, bis ich das Werk gelesen habén werde/ 
Vergeben Sie mir den Aufschub, bis das exemplar ankommt. 

Kazinczy F. jegyzete. 



Digitized by VjOOQIC 



17é 386Ö. Kazinczy — Gr. Msgiáth Jánosnak, ^820. 

Jetzt sind allé meine Stunden der Durchsicht der Iliade des 
verstorb, Vályi Nagy gewidmet. Die Witwe beehrte mich mit dem 
Vertrauen, dass ich die Ausgabe b^sorge, und das, ohne dass ich 
sie darum directe oder indirecte angegangen hátte. Ich habé nicht 
nöthig, mein Herr Gráf, Ihnen zu sagen, wie sehr ich durch dieses 
ihr Vertrauen beehrt, ja glücklich mich fdhle; ich habé Gelegenheit 
elwas für unsere Sprache u. Literatur, und zur Bildung unseres 
Geschmacks, dann aber auch für den Schatten des würdigen Mannes, 
für das Wohl seiner Hinteriassenen, zu thun. Vályi-Nagys Über- 
setzung ist freylich nicht die Vossische: aber habén denn die 
Deutschen in ihrer allerersten Übersetzung der Iliade auch eine 
Vossische erhalten? Vályi-Nagy war nicht Voss, Ungams Sprache 
ist nicht die Sprache der Deutschen, und diese Übersetzung hátte 
zehn Jahre noch unter der Hand des Übersetzers noch stehen sollen : 
aber es ist doch eine Iliade, und wahr, es sind Stellen darin, die 
über allé Erwartung gut ausgefallen sind. Vályi Nagy hatte auch 
Voss's Übersetzung vor Augen, und in vielen Stellen fand ich, dass 
er mehr der deutschen Übersetzung als dem griech. Originál gefolgt 
ist. Ich nahm mir vor, nichts zu ándern, als ofTenbare Verirrungen, 
und zwar solche, welche nicht stehen bleiben dürfen; bessem — 
4as erwartet das Publicum nicht von mir, ja von Niemand ; wer 
es besser kann, als Vályi Nagy (was unter uns gesagt, nicht eben 
das schwerste wáre), der arbeite die Iliade selbst — Ich nahm 
mir vor, in der Durchsicht des Msts nichts anders 2U machen, als 
Sprache und Orthographie mit Vályi Nagys Theorieen mehr in 
Harmonie zu bringen; wobey ich aber das griech. Originál, die 
lateinische wörtliche und die deutsche Vossische Übersetzung zu 
Rathe ziehe. — So striech ich die römischen Namen der Götter 
<Triechenlands, die Vályi Nagy nur in E i n e m Gesang den griechi- 
schen untermischte, und setzte für Minerva Athene u. s. f. — 

Vályi Nagy gab dem Buch den Titel Homér' Iliásza, wahrschein- 
lich weil auch Voss sein Werk HomeRs Ilias benannt hat. Das 
-schien mir nicht recht ; dann im Werke selbst überall Griechheit 
zu suchen, u. nicht Ceres sondern Demeter zu sagen, auf dem 
Titelblatt aber den altén Griechen mit einem verfranzösirten apoco- 
pirten Namen HomeR zu nennen — ist Widerspruch; Voss mag 
entschuldigt seyn, weil im Deutschen der. Name die termination 
des (lenitiv verschmáht : Homero.s'5 ... Im Ungr. kann man aber 
sehr gut sagen: Homérosz' Iliásza. — 



Digitized by VjOOQIC 



3865. Den 80 Jun. 1820. Í7fe 

leh lege zwey Epigramme bey. Sie sind nioht selbslgesehaf- 
fene Landschaften, sondern nur Copien von vorgefiindenen Gegen* 
den, aber es sind schöne wirkliche Gegenden.- Den 1. Jun. ging ieh 
durch Nagy Mihály an den Granzen von Zempliner Comitat gegen 
Ungvár, und ward bis zur Bezauberung hingerissen, als ich das 
abseheulíche, zusammengeflickte, durch elende Nebengebáude umge- 
bene Haus des Grafen Michael Sztáray, einst Ober Gespann von 
Szabolcs und seiner Gemahlin Grafin Eleonóra Eszterházy, Tochter 
des.Kanzlers, jetzt durch ihren Soha Albert in ein lustiges Feenschloss 
umgewandelt erblickte. Die Nebengebáude sind abgelragen, und ihr 
Flatz isi jelzi mit blühendem Gebüsch, die eben in der Blüthe 
standén, bedeckt. Zwischen den zwey Rondellen, die ein ehemahliger 
Besitzer. dem nicht grossen Gebáud anhángte, lauft ein Gang mit 
eisernem Gitterwerk durch, und ich sah eb€^ eine von den schönen 
Mádchen der Grafin aus der einen Rondelle zu der andern Rondelle 
mit einer Schaale in der Hand hinübergehn. Alsó Gebüsch in Blüthe, 
das aufwartende zartgev^rachsene junge Mádchen, als eine luftige 
Erscheinung durch den leichten Gang, die schöne rundé neue Decke 
der Rondellen, mit eiiiem reich vergoldeten Pinusknopf, das Haus 
voUkommen neu gelb angestricheh, jaloux lieu grün, alles die 
Reinigkeit, das Frísche, das Lei eh te, das Luftige — das hat 
mich entzückt. Ich hatte eine sehr schleinige Reise in das Ungvarer 
Comitat vor, dürfte alsó nicht aussteigen. Aber ich liess vor dem 
schönen Kunslwerk des Architecten Koch (von welchem Jaschke, 
Begleiter des Erzherzog Reiner aof seiner Reise in üngarn, mir 
1810. als ich in üjhely mit dem Erzherzog und diesera Zeichner 
speiste, erzáhlt hat, dass Koch, den er áus der Academie in Wien 
kennt, ein wahres architecton. Génié sey) meinen Kutscher stehn, 
und lange, lange schwebte mir das schöne Kunstwerk vor den 
Augen, So entstand das erstere Epigramm. 

Gráf Albert Sztáray ist der Brúder der Grafin Joseph Dezsőffy. 
Diese liess sich durch Koch auch eine. Zeichnung zu einem engl. 
Garten (mehr als 50 Joch gross) und einem grossen, einem Pi'achtge- 
báude machen, und ich war voriges Jahr in dem mit einheimischen 
und exotischen Gewáchsen und Báumen bepílanzten Garten, das 
in einer Aachen, holzlosen Gegend sehr wohl thut. Der flache Ort 
hat von der Natúr drey conisch gedrechselle Hügel — in Szabolcs, 
nicht selten — einer ist zu einem Weinbérg bepflanzt, der andere 
•hat ein Haus an der Spitze, und der dritte . ist bis in die Hálfte 



Digitized by VjOOQIC 



176 3865. Kazinczy -- Gr. Majláth Jánosnak. 1820. 

abgetragen, damit das Wohnhaus des Grafen dórt stehe. Koch hat 
sein Genie auch hier legitimirt. Dieses alles musste ich sagen, um 
verstaendlich zu seyn. 

1. 
NAGY-MIHÁLY. 

Ott Armída vévé tündérla^ába Rinaldot: 

Itt a* Károlyi lyányt Sztáray hozta belé. 
Meg vala csalva Rinald: de te, boldog férjfi, nem álnok 

Lyányka tüzétől égsz ; hölgyed örökre tiéd. 
Dőzsölj bájaiban (Schvyrelge in ihren Reizen) 's a' tündérlak- 
ínak örüy itt 
Eggy vagyon hátra : siess, 's törzsököd újra virul. 
(Der alté Stamm der Sztáray war schon fást ausgestorben.) 



2. 
SZENT-MIHÁLY. 2 Meilen v. Tok^. 

A' kit Athéné nekünk 's a' héthegyü Város irigyel, 

A' kinek fkairól Nesztori Sváda szakadt. 
Holdjait itt szánta, mint Xenophon, itt vére lantot, 

Gyermekit itt neveié szíve' nagy érzetiben. 
Puszta vala a' vad sik; perzselt agyag: Eleonóra 

Rá pillanta, 's az ím Thesszali Tempe leve. 
Lépj árnyékiba, hív Idegen; szent helyre jutottál, 

'S az most is büszkén hirdeti Geniuszit. 



Ich habé dieses Epigramm den[!] Grafen Dezsöffi noch nicht 
geschickt. Wohl aber dem Magyar Kurir. Ich wünsche, dass Gráf 
D. es gedruckt erblicke. Mein Name steht nicht dabey: aber er 
wird mich darin erkennen. Gewiss wird der Ort seine jetzige 
Bewohner und Schöpfer (Genius, Alkotó, Szépítő) einst mit 
Stolz nennen. 

Dieses Epigranmi ist im Namen der spáteren Zeiten gedichtet 
Darum sage ich in der letzten Zeile most is. 

Ihr Neveu, mein Herr Gráf, Anton Mailáth ist honor. V. Notar 
geworden. Die Nachricht von unserer Restauration habén Sie schon 
in dem Blatté des M. Kurir, das ich heute erwarte, gelesen. Mir 



Digitized by VjOOQIC 



3866. Ungvárnémeti Tóth László. 1820. 177 

that es wohl, meine glühende Verehning gegen unsern edlen Palatin, 
den ich nie sprach, aber den ich gránzenlos verehre, darin éclatiren 
za lassen. 

Ich beharre mit der innigsten Verehning 

Meín Herr Gráf Ihr unterthánigster Diener 

Kazinczy Ferencz mpr. 

[Eredetije a M. Tud. Akad. könyvtárában: M. írod. Lev. 4r. 5. sz.] 



3866. 

Ungvárnómetl Tóth László — Kazinczynak. 
Kedves Barátom!* 

Igen sok foglalatosságaim miatt ismét beestem szokott hibámba, 
— a' levéllel való késedelmezésbe. Maius 17dike, — 's még inkább 
Június 7dike óta egészen belé merültem az orvosi csekélységekbe, 
mellyeket a' Eligorosamokban gyakran a' fontosabbaknál is szorgosab- 
ban kérdezkednek. Örömmel cselekszem mind az által ezt is, csak 
hogy már valahára nem csak reményem, hanem jusom is vagyon 
hozzá hogy a' megvisgáltatásra bocsáttassam. A' fentebb megnevezett 
két nap volt azon fontos napja életemnek, mellyben polgári szeren- 
csémnek talpkövét megvetve láttam. Az elsőbbön érkezett jótevő 
Atyámtól, Érsek Ö Excellentziájától, az a' kegyes Resolutio, hogy a' 
Gradualis Taxának fele részét — az az 300 P. forintot Udvari 
Ágens Légrády Űrnál fogom felvehetni ; az utóbbin pedig Ö Excellen- 
tziája, a' Nagy Széchény, bevégezte kívánságomat az által, hogy a' 
másik 300 P. forintot esedező levelemre egyenesen Légrády Ür 
kezébe küldötte. E' szerint letettem az egész Taxát Június 9dikén 
az Orvosi Karnak Decánjánál, 's nincs egyéb hátra, hanem hogy 
mennél előbb jelentsem készen voltomat. Egyetlen egy gáncs áll 
még útamban, a' mi annál nehezebben esik, mennél csekélyebbnek 
látszik. Ez pedig csak abban áll, hogy mind eddig, noha Apriüs 14től 
fogva két levelemben kértem, 's közelebb a' harmadikban is sür- 
gettem, meg nem kaphattam Kis Tokajból Kereszt levelemet. Bíztam 

* vettem Júl. léd. 1820. — Kazinczy F. jegyzete. 

Kazincaiy F. levelezése. XVII. 12 



Digitized by VjOOQIC 



178 3866. Ungvámémeü Tóth László. 1820. 

a* dolgot Tisztelendő Lonovics Jósef Ürra, az Egri Érsek Cerimoniu- 
sára, ki az óta egy ízben meg is tisztelt levelével, hogy még azt 
meg nem keríthette. Kedves Barátom, nem lehetne é az, hogy a" 
nálad lévőt le másoltatva, 's vidimáltatva meg tarí^nád, magát pedig 
nekem az első vagy második postával Kecepisse mellett megküldenéd. 
Igen sajnálnám, ha a' miatt csak egy hetet is kellene késnem: 
késnem kell pedig külömben, mert addig terminust nem kérhetek 
Rigorosumomra. Pedig az volna teljes szándékom, hogy a' folyó 
esztendő végével egészen kész legyek. 

Igaz Barátom tisztel, és sajnálkodva értelte, hogy Traltnertöl 
még sem kaptad a' Tiszti Kalendariomokat ; de Lónyay János által, 
ki most is köztünk vagyon, avval vigasztaltatott meg, hogy Trattner 
az ö ösztönzésére a Pesti Vásárkor küldé el azokat. Ölellek, s 
csókollak Kedves Barátom — 

hű tisztelöd 
Tóth László mk. 

Talám hibáztam is benne, hogy a* folyó hónak negyedikén 
Plenipotentziádat, nem hozzád, hanem Légrády Ágens Ür tanács- 
lásából Ö Excellentziájához, a' Fő Ispánhoz utasítottam. Félek tőle, 
hogy ha ott nem érné — viszsza küldik utána, 's csak a' baj szapo- 
rodik általa. — 

Külön szelet papíron : 

Ungvár-Németi Tóth László görög Sonettje. 1820.i 

H:J1112 kai XFEIJ. 

Aivbv TO 7tev&og r/Jg J}í^i]tqoc: jjv. 

[stb. mint a .3820. számú levélben.] 

Ungvár-Németi Tóth László munkája 's keze. 1820.^ 

A sonett magyar fordítása Kazinczy F. írása : 

REMÉNY ÉS BIRTOK. — 1. Szörnyű volt keserve Ceresznek. 
2. Elvesze, elvesze a' gyenge leányka ! .-J. De hogy Királynénak látta 
gyermekét, 4. Téged dicsért az anya: Hymen! Hymen. 5. Utvezéröl 
fénylik éjjel a' Hold, (). A' tél' kórjainak pedig 7. Bacchusz 's Küp- 
risz adnak ajándékot, 8. Hogy ne kárhoztassék a' Végzés. 



» E sor Kazinczy F. keze írása. 
• Kazinczy F. jegyzete. 



Digitized by VjOOQIC 



3867. Gr. DessewíTy József. 1820. 179 

9. Isteni hatalom jót osztogatni. 10. Nekem remény elég; te lég\' 
enyém, Remény, 11. Haszon a' gazdagnak jusson. 12. A' derékség- 
nek remény virága; 13. Használni a' vagyont első gyümölcse: 
14. Gyökerét pedig Istenek bírják. 

[Eredetije a M. Tud. Akad. könyvtárában : M. írod. Lev. ér. 30. sz.] 



3867. 

Gr. DessewíTy József — Kazinczynak. 

Kassán Július 8kán. 1820. 
Kedves Barátom! 

Közlöm erga remissionem Kunits levelét és kérem segíts kérése 
telkesítésében. Tegnap végeztem el Vérségi Felelete olvasását; sok 
Filozófia van benne, de nem mindenütt elegendő. 

Kerestelek Üjhelyben szállásodon. Mikor látjuk már egyszer az 
Erdélyi Leveleket és Szallusztiuszt ? Nagyon örvendek rajta, hogy 
reménységed van a' magadéhoz jutnod. A' gyermekeinkre pislogó 
jobb jövendő az atyai szívet méltán vígasztala. Kézy Elogiumá- 
val tartozol még nékem. — Én Istenben boldogult, és az uzsorás- 
kodásban megőszült B. 'Senynyei bátyámat úgy nézem, mint szent 
Krispinust: — ez, éltében tolvaj volt, holta után pedig szenté lett. 
Gottlos gelebt und selig gestorben, ist dem Teufel sein Spasz fer- 
dorben. [I] Az ártatlan Gróf Zichy Leopold ellenben 18 esztendős 
korában szüzessége vesztésekor fekete kankót kapott, és két hét 
alatt Pesten megholt. — így megy a világ. 

Szép anekdotákat beszéltél el nékem szépen a' régiebb választó- 
székrül Biharban. Én is azt hiszem, hogy nem kellene a' Fő Ispá- 
nyoknak fortélyoskodni ; — én is azt hittem mindég, hogy Fáy, 
dolgát valamennyire elmesterkélte, de azért nem kellene néked rossz 
néven venni, ha én a' vegyült vallású Vármegyékben, az egészre 
nézve ugyan vegyítve, de minden külön hivatalra nézve vegyítlen 
akarnám tétetni a' kandidátziót avagy a' felajállást. Én ezt szintúgy 
kívánnám Szepes és Sáros Vármegyére, mint Szabóltsra nézve ; — 
így hát örülni kellene inkább ezen ideának, mintsem arra nehez- 
telni. Nem esméri sem eszemet, sem szívemet, a' ki tsak gyanít- 

12* 



Digitized by VjOOQIC 



180 3867. Gr, Dessewfify József. 1820. 

hatja is vallásbeli részrehajlásomat. Te nem olvastad levelemet azzal 
a' figyelemmel, iijelylyel íródott — én még akkor sem írhattam 
volna le máskép a' Szabóltsi restam^átziót, ha azt az egekbul néz- 
tem voUia. Te, hol egytől hol mástól, mtgd ezt, m^d amazt halot- 
tad; de azért igaz marad, hogy Finta Ür nem jött más okból Fis- 
kális Aktzió alá, hanem mivel a', minden ellenvetéseim mellett már 
régen az előtt megállapított, voksolás után is azt kiáltotta a' Státu- 
sokhoz, hogy ne votizáljanak. Tudtam én és tudom, hogy ez a" Fis- 
kális Aktzió függőben fog maradni, és nem is szükséges annak vagy 
sürgetése vagy végre-hajtása ; a' mellett nem is oly rettenetes, mint 
a' Damoklesz felett függő pallos; — de szükséges volt meghatáro- 
zása a' státusok' védehnére, ha vagy a' Kállai vagy a' Vaji felekezet 
vádolásokra vetemedett volna. A' kik Szabólts Vármegyében az okos- 
ságot részrehajlásnak vagy indulatosságnak vették, Mili kis fiamhoz 
hasonlítanak, a' ki tegnap is megharagudott rám, hogy a' tseresznye 
magok evésétül óvtam őtet. 

Abban a' beszédben melylyet én mondtam vala, ha Fő Ispány 
lettem volna, egygyetlenegy szó sints a' botskortalanokról. Tudom 
én jól, hogy sem a' botskoros, sem a* botskortalan nem tehet, amaz 
botskorárul, emez pedig tsizmájárúl, de ha ennek nem kell tapodni 
amazt, amannak se kell a' tsizmás hertzeg Eszterházit, a' ki tsak, 
szintúgy, mint a' legkissebb Nemes ember, egygyetlenegy vótunmial 
bír, voksától megfosztani; miért pedig? mert Hertzegsége mellett 
sem bír Szent Tamás' hatalmával, és ugyan azon idő pertzben nem 
lehet két helyütt egyszersmind. A' szaboltsiak, történendő halálom 
után már előre még a' három fiaim' Anynyát is megfosztották a 
vótumtul. A' Zemplényiek több igazságérzést mutattak. Én legalább 
részemrül nagyon meg vagyok elégedve a' Zemplényi restaurátzióval. 
A' Szemere megmaradásán örvendek, és kívánom, hogy a' mende- 
mondáknak a' Kaszszák' dolgára nézve végét szakaszsza. Jól van 
hát : hogy én, 's egyéb barátjai nintsenek a' kinevezett deputátzióba', 
hanem, hogy ott van Horváth László, Püspöki Ferentz ; így fog leg- 
jobban minden kiőrlödhetni, és az ö igazsága győzedelmeskedhetni. 
A' Fő Ispán szerentsésen vitte dolgait, *s a' mellett múlatott is 
minket, midőn Soos Pál, Bernát és (íróf Majláth ügyét oly furtsán 
felfogta; nem mutatott ugyan Tzitzeróbeli ékesenszólást, mivel azon- 
ban Katónak hívsz, gyakran jutott eszembe a* komoly szenátornak 
ama' nevezetes mondása : quam ridiculum consulem habemus. — 
Nem tudom hogy mondhatod: hogy Vay-Scípiót megugatom; sőt 



Digitized by VjOOQIC 



3867. Július 8kán. 1820. 181 

ő Ugatott meg engem' több ízben: a' mint magad is láttad egykor 
a' Szabóltsi Gyűlésben ; de én őtet azért oUy kevéssé tartom Scípió- 
nak vagy Katónak, a' kik soha sem uzsoráskodtak, mint magamat, 
a' ki olykor nevetközni szeretek, Katónak. 

Azt nagyon sajnállom, hogy a' Fő-Ispán az ifiú Balogot Aszszesz- 
szornak ki nem nevezte — a' ki-nevezett Aszszeszszorok' serege 
között esmérek egynehányat, a' kiknek a' kevesebb bor is többet 
árt, mint Balognak egy egész hordó. Miért ne lehetne valaki azért 
jó Aszszeszszor, mert nem visel újmódi frakkot? — azt kellene 
bebizonyítani, hogy tiltott vagy alávaló tselekedetekre vetemede, — 
hogy több esze és tudománya van, mint sok mostani Aszszeszszor- 
nak, az bizonyos; elég lett volna, tsudálatos különözéseit azzal kár- 
pálni, hogy nem azonnal, hanem tsak sok kérések és esedezések 
után neveztessen ki Táblabirónak ; de a' bortól gőzölgő 's tántorgó 
Palótzit Sz. Bírónak fel-ajállani. Balogot pedig minden ajállások 
mellett is még Aszszeszszornak se nevezni, keménység, sőt követ- 
kezetlenség — mert ugyan, hogy mernek a' Katholikusok azon 
panaszolkodni, hogy a' protestánsok tolylyák, emelik a' magokéit, 
midőn egy oly jeles elméjű ifioknak, mint Balog, pártját nem 
fogják? — Nem szeretem ezeket az atyátlan szívű embereket: — 
látszik: hogy nints Fia sem Gróf Eszterházynak, sem Gróf Sztárai- 
nak — ezek a' bölts Urak minden dolgot, minden lelket tsak egy 
mértékkel mérnek — nem akarják meggondolni, hogy némely ifiú 
olylyan mint az egres, és sohasem érik meg — egy más, készen 
potytyan ki anynya' méhébül, valamint Minerva Jupiter' agyábul; 
némelylyek sokáig forrnak, de osztán aszszú-szőlő bor válik belőllök. 
Könynyű lett volna nekem, egy olylyan szívre-ható és eszet győző 
beszéddel elő-állanom, melynél fogva kényteleníttetett volna a' Fő 
Ispány Balogot Tábla bírónak kinevezni ; de mi lett volna a' követ- 
kezés? a' még tapasztalatlan sógorom, a' ki még nem élt eleget 
annak érzésére, hogy a' valóságos álhatatosság még a' ditséretes 
tzélyü tűznek is mérséklésében áll, ellenem szóllott volna — de 
mivel semmi dátummal nem tudott volna elő-állani Balog ellen, 
mind akaratosságát, mind a' szükségtelen keménységre hajlandóbb 
szívét elárulta volna, és így még ellentállása által bizonyosabb 
győzedelmemet eszközölvén, nem maga magának, hanem szíve' 
fájdalmában nekem tulggdonította volna törekedése sükeretlenségét. 

íme küldöm neked Hormajer zseb-könyvét, némely Taszszóí 
villogású, de némely, a' borzadásig undorító, verseket is találtam 



Digitized by VjOOQIC 



182 3867. Gr. DessewíTy József. 1820. 

benne. Mindenbe avatkoznak a' Németek ; — minekutánna zsebeinkel 

kiüriletlék, hazánkrul ^ számunkra, nekünk pedig nints . . . .» 

Samu bátyámat a' nagy suceessio nem tette sem jobbá, sem 
okosabbá, sem adakozóbbá. — Szerezd meg nekem minél elébb a' 
megkoronáztatott Pesti feleleteket; 's írd-meg, ha mi Üjság van a 
Magyar literatúrában. Holnap Sz. Mihályra megyek, Édes Gergely' 
Horátziusát is magammal viszem. Hál Nagy Homérusát nem kapjuk-e 
meg már egyszer? Ha időm lesz, majd kidolgozom még egyszer 
jobban a' Tud. Gyűjteménybe kinyomtatott értekezésed felett való 
levelemet. Te azt gondolod rólam, a' mint látom, hogy én a' szép 
társalkodású élet' tartozatjaibul akarom kifejtegelni és ki-idealizálni 
a szép tudományok mindennemű remek műveinek reguláit; de ez 
ugyan nagyon szoros határ lenne, 's én nem a' társalkodási, hanem 
a' társasági életnek tartozatjaiban fundálom meg azokat — azt se 
hidd: hogy ne érezzem, hogy hol Pauzsiás Kotzebue, és hol nem 
az? — és hogy nem hasonlítottam öszsze sehol is a' hasonlókban 
Göthével: — «dissimilium enim inadaequata eomparatio est.» — 
Tsak még a minap is elolvastam másod ízben Hermant, és Dorotheát, 
és úgy tetszett, mintha Homér' Odiszszeáját, nem pedig Göthét 
olvastam volna, — de Kotzebue mindenütt Kotzebue. — Ritkán 
fellengező, ritkán egészen tiszta, igen gyakran tsak tsülogó, de még 
is mindenütt eredeti. Prózája tömettebb lehetne — de bezzeg mester 
ám «dans la conduite du Dialogue*, és az ideák' hántásában. Érzem 
én úgy, mint akár ki, «qu' il est souvent defectueux dans le denoue- 
ment> — hogy gyakran Kotzebue szóU nála a' tsizmadia helyett, 
és hogy úgy beszélteti a' szabót mint ha nemes Úrfi lenne: — de 
érzem egyszersmind, a' midőn tárgyához képest emelkedik stílusa, 
vagy ahoz hanyatlik, és hozzá simul. Igaz az : hogy a' kimívelt és 
kitsínosodott nyelvnek olylyannak kell lenni, hogy minden formának 
előadására alkalmatos legyen, de azért még se lehet a' stylusnak 
más ideálja, mint az: hogy a' dologhoz, a' melyrül írunk, és annak 
formájához legyen alkalmaztatva. Nem kell kitsiny dolgokat felséges 
stílussal elő-adni, sem fellengező ideákat és képzeteket alatsonynyal 
a' közép rendű dolgok pedig közép mértékű stílust kívánnak. Nehéz 
ezekről a' dolgokrul egyáltaljában beszélleni, de mikor tetszik valami 
és a' bájoló érzés után tagoljuk a' benyomásokat, kisül mindenkor, 
hogy minő tsudálkozásra méltó harmóniában alkotta a' természet 

> Az eredetiben kiszakadt a levél a megjegyzett helyeken. 



Digitized by VjOOQIC 



3868. Gr. Majláth János. XX. [1820.] 18B 

eszünket szívünkéi. Érzem én mind Göthének, mind Kotzebuének, 
mind érdemeit, mind fogyatkozásait; mind a' kettő nagy ember, 
mind a' kettőt tisztelnünk kell; más-más szabású elme mind a' 
kettő. Én nem merem az ilylyen nagy emberek' elméje rangját 
meghatározni; de lehet érzenem elméjek' nemének külömbségét, és 
az egygyikben több hajlékonyságot, a' másikban pedig több eredeti- 
séget találnom. Én nem mernék egyrül is oly megvetőleg szóUani 
mint te Kotzebiiérúl a' Tudom. Gyűjteményben. Jobb a' világosság 
miatt az árnyékban meg nem ütközni, mint az árnyék miatt a' 
világosság előtt szemünket be-húnyni. 

Zsenidet tsókolom. Bár itt' lehetnék, mikor víszsza-hozod. 
De itt lessz Feleségem. Adjanak neked a' jó Istenek jó egészséget, 
szerentsésen siető és házod' boldogságát eszközlő pöröket, gyerme- 
keidben örömöt. Feleségedtűi vigasztalást, hazánklul hálát; nékem 
pedig tarlsák meg örökö.s, igaz barátságodat, melylyet viszszonozván, 
maradok holtig hív Jóskád mpr. 

[Eredetije a M. Tud. Akad. könyvtárában : M. írod. Lev. 4r. 3.S. sz.] 



3868. 

Gr. Majláth János — Kazinczynak. 

Nagy-Ugrócz am 10/7. XX. 

Ich erhielt ihren Brief vom 30. Jmiius so eben, und beantworte 
ihn sogleich wie ich dis mit ihren mir überaus werten Briefen stets 
zu haltén pflege. Dass Sie sich der Revision der Nagyischen Iliász 
unterzogen, dass diese Arbeit der Beweis eines schönen in Sie 
gesetzten Vertrauens ist, freut mich als ihren Freund gar innig. 
Was Sie über Nagyens Arbeit bemerken, ist sehr riehtig, und daher 
die Anderungen die Sie stellweise anzubringen gedenken, zum Vor- 
theil des Ganzén und wirklich nothwendig, nur müssen Sie in einer 
Vorrede dem ungrischen Publikum, welches an der Missdeutungs- 
sucht laboriert, recht deutlich sagen, was Sie geándert und warum. 

Ihre beiden Epigramme über die beiden Mihály (Nagy und 
Szent) sind in hohen Grad gelungen. Wáre DeseöíTy auch um vieles 
weniger scharf und feinsinnig als er ist, müsste er doch Sie auf der 
SteUe erkennen. So wie Sie es gethan, schaut keiner der Unsern 
eine Gegend an. 



Digitized by VjOOQIC 



184 3868. Gr. Mayláth János. XX. [1820.] 

Dass Sie sich mit mir und meinen Bitten bescháftigen, dank 
ich ihnen recht von Herzen. Virágs Werk über die Prosodie, das 
Sie erwarten, habé ich. Es wáre vermessen, wenn ich darüber eine 
Meinung habén wolte, dis eine weis ich nur, dass ich von ihrer Ein- 
sicht geleitet, von ihrer Freundschaft unlerstützt die charakteristischen 
Grundzüge der magyarischen Prosodie den Deutschen erschöpfend ver- 
stándlich zu machen holTe. 

Ich weis nicht, ob ich ihnen schon geschrieben, dass mir 
Döbrentey geschrieben und dass mich nicht leicht etwas so freudig 
überrascht hat. Auch diese Verbindung dank ich ihnen mein theurer 
Freund, und ich weis es, dass es Sie freut, wenn ich ihnen schreibe, 
dass mir Döbrenteys Anneharung [!] desswegen doppelt wert ist, 
ich habé schon einen zweiten, eben so lieben Brief von ihm. 

Als Sie ihren Brief vom 80/6 schrieben scheinen Sie den 
meinen noch nicht gehabt zu habén, worin ich Ihnen detaillirte 
Auskunft gebe über all jenes, was ich gleichsam als Einleitung zu 
meiner magyarischen Anthologie schreiben wil. — Diese rückt mách- 
tig fórt und ist im August sicher beendigt. Ich wil allén lebenden 
Dichtern die Übersezmigen ihrer Gedichte zusenden vor den Druk, 
um zu erfahren, ob ich durch jené Ánderungen, zu denen mich die 
Verschiedenheit der Sprache zwang, nicht den Geist des Originals 
verlezt. Schreiben Sie mir doch, welche ihrer Gedichte ich ihnen 
bereits in Übersezung zugeschickt, damit ich auch die übrigen folgen 
lassen kan. Ist das Büchlein Tavaszi Virágok von Szemere? w^enn 
nicht von ihm, von wem? Szemere hat Sonette geschrieben, ich 
kenne keines, wo find ich sie? Es ist einst ein Énekes gyüitemény 
erschienen, von ivem ist es? ich wahlte daraus Farsangi Ének: 
Bor ivás alatt; A Dieu; Az asszonyi erkölts. von wem sind diese? 
Wann geboren und wann starb Beniczki, Faludi, Endrődi, Aranka? 
wann geboren Verseghi, Kisfaludi, Tóth László, Horváth Josef (Ver- 
fasser des Szombathelyi Himen). Was heist eigentlich Himfy? Hat 
Döbrentey keine Gedichte geschrieben? wo find ich sie? — Ich 
glaube gegen Kiss ungerecht gewesen zu sein ; als ich seine Gedichte 
las, verdross es mich mehrere Obersezungen aus dem Deutschen 
zu fmden, ohne Angabe des Originals, darum wahlte ich zur Antho- 
logie nur Emberi élet kertje; Hajós Ének; A' jó feleség; A' szere- 
lem és a' barátság. Ich habé seine Gedichte nicht mehr, schreiben 
Sie mir alsó, was ich von ihm noch übersezen sol? Dieselbe Bitté 
habé ich in Betref [!] Dayka's, von diesen hab' ich nur zwei über- 



Digitized by VjOOQIC 



3868. Am 10/7. XX. [1820.] 185 

sezt : A' titkos Bú, a' hű Lyánka. Ihre Frösche sind schon übersezt, 
und folgen im nachsten Bríef. üm ihrer Epigrammengabe in etwas 
wett zu machen, lege ich ihnen eines meiner jüngsten eigenen 
Gedichle bei. Lében Sie wol, ihr Freund 

Mailáth. 



DER BLUMEN SCHMERZ. 

Wie dünkt es mich so schaurig, 
Des Lenze8 erstes Wehn, 
Wie dünkt es mich so traurig, 
Dass Blunien auferstehn. 

In ihrer Mutter Armen 
Da ruhten sie so still, 
Nun müssen, ach! die Armen 
Heraus in's Weltgewühl. 

Die zarten Kinder heben 
Die Haupter scheu empor ; 
Wer rufet uns in's Lében 
Aus stiller Nacht hervor? 

Der Lenz mit Zauberworten, 
Mit Hanchen süsser Luft, 
Lockt aus den dunklen Pforten, 
Sie von der Mutter Brust. 

In brautlich heller Feyer 
Erscheint der Blumen Pracht ; 
Doch fern schon ist der Freyer, 
"Wild glüht des Sommers Macht. 

Nun künden ihre Düfte, 
Dass sie voll Sehnsucht sind ; 
Was lebend würzt die Lüfte, 
Es ist der Sclimerzen Xind. 

Die Kelche sinken nieder, 
Sie schauen Erdenwarts ; 
O Mutter nimm uns wieder, 
Das Lében bringt nur Schmerz. 



Digitized by VjOOQIC 



186 3869. Kazinczy — D'EUevauxné gr. Török Máriának. 1820. 

Die welken Bl&tter fallen, 
Mild deckt der Schuee 8Í« zu. — 
Ach Gott! so geht's mit AUen, 
lm Q-rabe nur ist Ruh! 

[Eredetije a M. Tud. Akad. könyvtárában: M. írod. Lev. -ir. 29. sz.] 



3869. 

Kazinczy — D'EUevauxnó gr. Török Máriának. 

Széphalom den 14 Jul. 1820. 
Geliebte Marié, 

Ich erwartete dich nach deinem mir aus Szalárd gesehriebenen 
Brief stündlich ; da du aber seit einem ganzen Monath schon nicht 
erscheinst, so komme ich auf den Gedanken, dass du zurückgekehrt 
bist. Sey es wie es wolie, so gebe ich dir Nachricht von dem, was 
dich interessiren muss. 

Dr. Meczner hat mir gesagt, dass die Witwe deines Onkels 
mich zu sprechen wünscht, und mich bey der Restauration von Ujhely 
ansprechen habé wollen. Ich besuchte sie alsó in Patak den 10. Jul. 
Sie wies mir ihre Correspondenz mit der Gráfin Maria Aspremont 
vermáhlten Georg Erdödy [vor]. Die Grafin verspricht 40 tausend 11. 
Auction für ihren Theil in Ónod, und dazu eine Curia in Tarezal. 
Da Ónod durch eine Donátion denen Török zugefallen ist, so habén 
darin die Töchler keinen Theil; unterdessen freute es mich doch 
zu wissen, was dórt vorgeht. Wenigstens ersah ich aus diesen 
Papieren, dass dieser Töröksche Besitz aus folgenden Ortschaften 
besteht : 

Ónod, Hidvég, Külső u. Belső Bocs, Alsó-Lúcz, 
Kesznéten, Ernőd. Felső-Lúcz. Abony. (lyömrö, Gsege- 
szeg, Alkemény.; 

Franz Rákóczy u. Juliana Rákóczy vermáhlte Aspremont waren 
leibliche Brúder und Schwester, u. sie theilten wahrscheinlich gleich. 
Franz ward rebell, und verlohr allé seine Güter. Dein Grossvater 
kaufte dieses Gut vom Personal Báron KoUer, und liess sich darüber 
eine Donátion gebén. 



Digitized by VjOOQIC 



3869. Den U Jul. 1820. 187 

2.^ Wies mir deine Tante den Brief ihres Frocurators aus Eper- 
jes [vor], der ihr schreibt, dass die Tafel in dem Szendrőer Process 
den Referendár Fáy Barnabás in Június convincirt hat, und ihm 
aofgelegt, über die Meliorationen bis den 4ten September zu liqui- 
diren. Darin habén auch die Töchler TheiI, und so begreife ich 
nicht, wie es zugehen konnte, dass dein Brúder die Führung diese& 
Processes der Witwe seines Onkels tiberlassen konnte; es sey denn, 
dass den Process sein Onkel angefangen hat. Vielleichl geschah 
aber zwischen deinem Brúder und seinem Onkel oder seiner Witwe 
ein Vertrag, Kraft welcher [!] er ihr Szendrö überlassen hat, damit 
sie in Ónod um so weniger bekomme. Ich will durch Verdacht 
deinen Brúder nicht belasten; Klagen wider ihn habén wir auch 
ohne diesem [!] Punct genug : aber sonderbar ist es immer, dass er 
seine zwey Schwestem über diesen Punct nie aufgeklárt hat. Genug 
dass der Process alsó schon gewonnen ist. Den 20. Aug. beginnen 
die Terminen ; ich gehe nach Epeijes, und ingerire mich als Plenipo- 
tenliár von dir und Sophie, dass wir keinen neuen Process mit der 
Witwe führen müssen, sondem bey der execution unsern Theil 
habén können. Dazu braucht man nach dem Ausdruck deines Bru- 
ders penyazsi. Ich will alsó Geld leiben, und das Geld fúr Sophie 
und dich erlegen. Du bist zu weit von uns als dass du Geld 
aufaehmen und es sicher schicken könntest: aber dieser mein Brief 
stellt dich sicher, dass ich deinen Theil nicht für mich, sondern 
fur dich occupiren will. Cedirst du deinen Theil mir, so dass ich 
dir dann noch über die execulional-Summe zahle, so kaufe ich es 
freylich géme ab. Doch erschleichen, erzwingen will ich nichts. 

3. Die Joseph Török kam vor kurzem von Wien, und erhielt 
íd Pesth eine gedruckte Information von dem Sávolyer Process. 
Für mich war das eine gewünschte Sache, denn nur aus dieser 
sah ich, was mir dein Brúder hátte sagen sollen. Hier ein Extráit 
aus dieser Information: 

Esther Török verpfándete Sávoly 1780. d. 1. Jul. an die 
(irafin Ignaz Koháry in [!] 52,000 fi. — Sigbert Wécsey warf sie 
aus dem Besitz als Verwandter jure prioritatis heraus im Jahr 1780. 
Verpfándete das Gut aber 1791. dem Septemvir Péter Balog und 
Referendár (íyürky in 55,000 íl. und diese überlassen das (iut 1792. 
an Anton Almásy. Nach Verfluss der 32 Jahre kommen die Henin- 

' Az 1. pontot nom jelöli meg a levélíró. 



Digitized by VjOOQIC 



188 3869. Kazinczy — D'Ellevauxné gr. Török Máriának. 1820. 

gers (Johann u. Joseph) und fangen den Process an im Jahr 1813. 
der nun glücklich geendet ist. Das Gut besteht aus der Hálfle der 
Ortschaften Sávoly, Kovácsi, Bolgárom, Ipoly Nyitra, das ganze 
Praedium Ftozita, dann die Hálften in den Praedien Bucson, Wesse- 
lény, Gálomba, in [!] Neograder Comitat, und die Halfte des Dorfes 
Magyar-Hegymegy in Gömör. 

Den 3ten Theil von all diesen Gütern besiizen die Heninger 
von Joseph u. Ludwig Török in 32,000 íl. Diesen Theil zu verlan- 
gen, habén wir voUes Recht, und so wie Heninger im Besitz von 
Sávoly ist, so schreibe ich an ihn, dass er uns diesen Theil heraus- 
gibl. Will er es nicht, so fange ich den Process an. Dieser kann 
binnen einem Jahr geendet werden. 

Dieses ist alles was ich dir zu sagen habé. Denn meinen Brief 
vom 9ten Jun. wirst du erhalten habén, in welchem ich dir schrieb, 
dass unser Procurator Hr. v. Aszalay den 3. Jun. eine favorable 
Sentenz wegen Kázmér erhalten hat, und unser Judicat und Justitut 
schon gewonnen ist, und jetzt nichts mehr übrig ist, als dass wir 
auch unser Aclorat beweisen u. dein Brúder liquidire. 

Von Nagy Gábor wissen wir nichts ; in Patak weiss von seiner 
Übersiedelung nach Patak niemand etwas. Das ist ein Máhrchen. Ich 
werde in dem Augusti-Mark nach Debrezin kommen und dir dann 
schreiben. Jetzt nur so viel, dass Nagy Gábor meinen Brief uner- 
brochen durch die Post mir zurückgeschickt hat, mit dem Aviso, 
dass er keine unfrankirte Briefe empfangen will. 



Was du in Szalárd gewirkt hast, weiss ich nicht, ich kann 
mit deinem Brúder zu nichts kommen. Auf 4 Briefe antwortete er 
mir nichts. Ich hoíTe, wenn er die Sentenz wegen Kázmér gelesen 
habén wird, wird er schon mürber werden. Da er in dem Couvert, 
welches mir deinen Brief mitbrachte, mich keines Briefes gewürdigt 
hat, sondern nur die infam-grobe Gnade hatte mir eine Nóta zukom- 
men zu lassen : so ergriíT ich die Féder, und belehrte ihn, dass 
Sophie Török und Franz Kazinczy seine Schwester und sein 
Schwager sind, und alsó wohl eines Briefes und nicht einer Nóta 
würdig sind. Er sah aus meinem Brief, dass ich sehr wohl weiss, 
was mir von ihm gebührt, und ich glaube sein Magnatischer Dünkel 
wird ihm vergangen seyn. Ich beschwor ihn, den Schatten seines 
edlen Vaters zu respectiren, und Hess ihn fühlen, dass ich ganz 
u. gar nicht gesonnen bin Grobheiten und Flegelheiten von ihm 



Digitized by VjOOQIC 



3870. Szentmiklóssy Alajos. 820. 189 

einzustecken. Heute schreibe ich ihm wieder, diesmahl wider ohne 
Bilterkeiten, aber doch so, dass ich ihm seine üngerechtigkeiten 
vorhalte. Mit 6 Kindern, und einem 7ten, das in October auf die 
Welt kommen wird, ist es in dieser traurigen Epoche selír schwer 
zu lében. — Kossuth soU die Weisung von ihm erhalten habén, 
dass er sich um einen Platz umsehn soll, weii er nacli Kázmér 
zurückkehren will. So straft sich die Sünde. Kossuth hat sich infam 
gegen uns aufgeführt, weil er sich auf Pepis Gnaden verhess; er 
resignirte seine Procuratorey, und wird jetzt kein Brod habén. Wir 
umarmen euch beyde herzhchst, die Kinder küssen auch die Hánde. 
Ich bilte dich, ohne unseren Wissen nichts zu thun, so wie 
wir ohne euren Wissen nichts thun. Unsre Sache ist gémein, es 
ist alsó nöthig, dass wir alies einverstanden machen. 

[Eredetyc a M. Tud. Akad. könyvtárában: M. írod. Lev. 4r. 27. sz.] 



3870. 

Szentmiklóssy Alfigos — Kazinczynak. 

Kedves Uram Bátyám 
Nagy tekintetű Barátom! 

Sietek kedves Uram Bátyámnak kívánságához képest hírűi 
adni: hogy Szontagh Urat kereszt nevén Istvánnak hívják, 's lakik 
Szécsényben közel B. Gyarmathoz mint G. Forgách József ügyeinek 
Igazgatója. Egy eleven eszű, 's ritka ügyességű Ember, kit nem csak 
Megyénknek, hanem az egész Hazának legjobb fejei közé lehet szám- 
lálni. Elméssége, melly gyakran az élességbe csap, szinte csodálást 
érdemlő. De mindenek felett örök stúdiumánál fogva leginkább látszik 
érteni azon nehéz, 's hazánkban talán leghaszonhajtóbb mesterséget, 
mint kelljen az igazságot Proteni [!] alakjába öltöztetni. Nem fog ártani 
ha kedves U. Bátyám vele közelebbről megismerkedni méltóztatik. 

Rösler' Közhasznú Leveleiben megjelent H. Lászlóm' Recen- 
siója. Sie ist so gelehrt, und sinnreich, als scharf, und spitzfindig: 
gewisse anstössige Ausdrücke aber die darin vorkommen scheinen 
zu verrathen, dass der Verfasser in der Sprache der Grazién wenig 
bewandert sey. Többet e' tárgyról máskor. 

A' mi a' nyelv' geniusát illeti, én az alatt értem: a' nyelvnek 
azon különös éltető erejét, melly annak egyes részeit harmóniai 



Digitized by VjOOQIC 



190 3S71. özv. gr. Török Józsefné. 1820. 

"ösz vek Ötletesben tartván, azt egy kellemesen öszvehangzó egésszé 
olvasztja, 's minden más nyelvektől megkülömbözteti. E' szerint a" 
nyelv' geniusa az a' nyelvben, a' mi a' vegetatio a' növevényben 
vagy inkább a' mi a lélek az élő testben. 'S valamint azon része 
a' testnek, mellyre a' léleknek ereje ki nem hat, holt tetemnek mon- 
datik: úgy viszont azon szó, mellyet a' nyelv' géniusza az egésszel 
öszve nem köt, 's öszvehangzásba nem hoz, hóit szónak méltán 
neveztethetik, 's az egy nyelvből sem sír-ki annyira, mint a miénk- 
böl, minthogy ennek remek alkotmánya legtöbb életlel, legtöbb har- 
móniával bír. Ki tetszik innen, hogy a' ny[elv] géniusza ellen véteni, 
annyit tesz, mint azt rútítani, a' mint ezt ü. Bátyámnak más 
alkalommal is mondottam. Maradok állandó tisztelettel Erdő Tar- 
-csán 14a July 820. alázatos szolgája 

Sz. Miklóssy Aloiz s. k. 
[Eredetije Becske Bálint birtokában.] 



3871. 

ÖZV. gr. TÖFÖfc Józsefné — Kazinczynak, 

Tekintetes Ur! 
Különös Tiszteletű Kedves Uram Bátyám! 

Hozzám intézet betses Levelének értelméhez képpest az abban 
kivánt Iroványokat párban itt küldöm * Drága Kedves Uram Bátyám- 
nak ; a Herczeg Darmstadt Levelével nem szolgálhatok, minthogy az 
^Itévedet, de külömben is a Boldog emlékezetű Grófomhoz tsak barát- 
ságos Levél lévén, semmi haszonvehetö tárgyakat nem foglalt magá- 
ban. — Egyébb iránt tapasztalt betses attyafiságában, protectiojában 
árváimat zárva, a' Méltóságos Grófnénak allázatos tiszteletem jelen- 
téssé mellet álhatatos tisztelettel maradok — Patak d. 14-a July 1820. 
A Tekintetes Urnák! 
Drága Kedves Uram Bátyámnak! allázatos szolgálója 

Gr. Török Jósef özvegye 
Horváth Borbála mpr.^ 

[Eredetije Becske Bálint birtokában.] 

* Nincs a levélnek semmi melléklete. 

* Csak az aláírás gr. Török Józsefnéé. a többi idegen kéz írása. 



Digitized by VjOOQIC 



3872. Kazinczy — Gr. Dessewfify József. 1820. - 191 

3872. 
Kazinczy — Gr, Dessewffy Józsefnek. 

Széphalom, Július 22d. 1820.^ 
Tisztelt kedves barátom, 

Engem rég olta nem kínzott-meg inkább a' várás, 's a' haszon- 
talan várás, mint most a' Magyar Kurír' Leveleiben. Meg akartalak 
lepni, hogy ott, és csak ott, 's ne levelemben lássd szívemnek eggy 
előtörő érzését 's tiszteletemnek eggy ifjabb bizonyságát, 's Pánczél 
azt még mindég késik leveleibe felvenni. Ügy hiszem, hogy az el nem 
marad, hanem hogy azt csak ezután fogja közleni. Ne tagadd-meg 
tehát tőle figyelmedet, 's tégy rendelést, hogy az a' darab, a' melly- 
ben Epigrammám meg fog jelenni, veled közöltessék. Azt azért is 
óhajtom, mert a' mit prózában vetettem mellé, nem tartottam-meg 
magamnál, 's ide nem vethetem. 

Én .íi'mius első napján virrad takor indultam útnak tovább 
Fazdicsról, hol Szirmay András 's szép 's jó feleségének szép és jó 
leánya még aludtak, 's hamar Nagy-Mihályban voltam. Legalább 
Tansicsot akartam eggy pillantatig látni, bár ágyában, mert sietnem 
kellé Ribnyiczére Dráveczkyhez. Mint csudálkoztam-el, midőn a' régi, 
nehéz ízlésű 's ocsmány melléképűletekkel körűifogott kastély helyett 
most eggy Tündérlakot láttam magam előtt, körülölelve eggy 
már teljes virányában álló kerttel. A' kaput elzárta az Urnapi oltár, 
5 a' Fő Ispánt várták, én pedig nem szerettem volna magamat 
gyanúba hozni, hogy azért mentem Nagy-Mihályra, hogy a' Fő Ispán- 
nak sugdossak. E' szerint ki sem lépve szekeremből, tovább hajtatok, 
's még ebéd előtt 's korán Dráveczkynél voltam. 

Szemeim előtt lebege a' szép kastély, és minthogy azt oUy Ür 
lakja, a' kit minden jó tisztel, szeret, engedtem poetai tüzemnek, 's 
kicsináltam az Epigrammát. 

NAGY-MIHÁLY. 

Ott Armída vévé tündérlakjába Rinaldot — — 
[stb. mint a .S865. számú levélben.] 

' T. Kazintzy Fer. Úr. levele. Jött Kassára, Július SOikán 1820. — Dúl- 
házy M. jegyzete. 



Digitized by VjOOQIC 



192 H872. Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. 1820. 

Dort nahm Armida in ihre Feenwohnung den Rinald (die 
Geschichte steht in Tasso's befreytem Jerusalem): hier fiihrte 
Sztáray die Tochter Károlyi's dahin. Rinald ward betrogen: aber 
du, beglückter Gatte, glühst nicht in dem Feuer eines belrügerischen 
Mádchens, und deine Geliebte ist ewig dein. Schwelge in ihren 
Reizen, und freu dich des Feenschlosses hier. Doch eins ist noch 
übrig: Auf! und dein fást verloschener Stamm blüht wieder auf. 

Elkészülvén Epigrammám, mintegy pirultam, 's pirítottam 
magamat, hogy Nagy-Mihállyal eggyütt Szent Mihály is nem kapa 
tőlem Epigrammát. Szerenesés valék párját csinálhatni, 's ezen 
munkámmal nagyon meg vagyok elégedve. Ímhol az: 

SZENT-MIHALY. 
(a később idők képében.) 

A' kit Athéné nekünk 's a' héthegyü Város iríg)'el — — 
[stb. mint a 3865. számú levélben.] 

Den uns Athén und Rom auf den sieben Hiigeln beneiden, 
von dessen Lippen Nestor's Beredsamkeit floss, pílügete seine 
Feider hier, wie Xenophon, sehlug hier die Leyer, erzog seine 
Kinder hier in den grossen Geíuhlen seines Herzens. Wüste stand 
die gehölzlose Flache da, ein versengter Grund; aber Eleonore 
blickte sie an, und siehe, sie anderte sich in eine Tempe, wie die 
in Thessalien, um. Trete in ihren Sehatten, treuer Wanderer: du 
betritst [!] einen heiligen Boden, welcher auch jetzt noch ihre einsti- 
gen Génien verkündet. 

Ha valamit hiszek szent hittel, azt hiszem, hogy Epigrammá- 
mat sok igaz ember könyv nélkül fogja elmondani, midőn Debreczen- 
ből Tokajba 's Tokajból Debreczenbe elmegyen. Többet hiszek : gyer- 
mekeid ezt az Epigrammát kőbe metszetik, 's Grófnéd' ültetéseibe 
fogják felállítatni. Ámen! Ámen! Ámen! 

Azon nap, a' mellyen téged szállásodon hijába kerestelek ismét, 
mert Bariba mentél- el, a' Fő Ispán asztalánál kiosztották a' Tokaji 
bort. Én Szulyovszki és Szemere István között öltem, Szulyovszki 
és a' Fő Ispán köztt pedig Gróf Schmidegg. A' Fő Nótárius nem 
vala az asztalnál, 's elmaradásával magának nagyon ártott, ha nem 



Digitized by VjOOQIC 



3872. Július 22d. 1820. 193 

tudom melly baja volt is. — Szemere megszóUíta : Nincs Nótáriu- 
sunk, igyék Bátyám Uram a' Fő Ispán és mindenik Mágnás egés- 
ségéért, de minden pausa nélkül, hogy a' poharak ki ne ürüljenek. — 
ímhol vannak loistjaim: 

Ö Excját a' N. Mélt. Fő Ispánt, a' ki ezúttal is éreztette velünk 
mind bölcseségét mind kegyességét, az Isten etc. 

Mélt. Gróf Schmidegg Fer. Urat a' Vármegye díszét, szerel- 
mét, az Isten etc. 

Mélt. Gróf Sztáray Albert Umak az Isten adjon olly fiat mint 
maga. 

Ha a' bor engedte volna, képzeled, hogy a' Te nevedet úgy 
nem hagytam volna el, ámbár jelen nem valál, mint midőn az 
eggyik Diétára választatván Követnek, ámbár jelen nem valál, 's 
mások a' lányai 's társa mint megválasztott Követek egésségéért 
ittak, azt kiáltám-ki, hogy az Isten téged éltessen, 's adja, hogy 
megválasztott Követeink ollyanok legyenek mint Te. Erre Okoli- 
csányi János tapsolt. 

Én Üjhelyben alig láttatám magamat. A' iiívatalra vágyók 
tele voltak ott is, mint mindenütt, gyanakodással ; és még így is 
ahg kerülhetém-el a' vádakat, gyanúkat. Szulyovszki azt hitte, hogy 
én Vay Ábrahámmal tartok a' Kazinczy leány feleségnél fogva. 
Melly kár, barátom, hogy némelly embernek nem az a' szíve, a' 
mi a' feje, és hogy olly praefidens, hogy azt hiszi, hogy a' dolgok 
nem lehetnek másképen mint a' hogy azt ő képzeli! Én azt óhaj- 
tom, hogy a' Vice Ispáni hivatalok mindenütt csak olly embereknek 
ju-ssanak, a' millyeneknek te óhajtottad itt és az a' két Mágnás, a' kit 
a' M. Kurírban veled eggyütt forró lélekkel neveztem-meg. — Én 
meghallván holmit még a' Primás Installatiója előtt, Péter bátyám- 
nak írtam eggy levelet, olly véggel, hogy Vayt szelídítse. Péter közié 
levelemet a' vejével, s ez eggy rettenetes levelet külde hozzám. 
Azon kezdem válaszomat, hogy nekem mindég kedves, mikor a' 
kinek velem baja van, szónak állít: de így lévén ez, jure meo 
kivánom hogy kihallgasson. Erre Vay tökéletesen megnyugtattatott : 
látta, hogy én őtet szívesen szeretem, én az ö javát is akarom. — 
Szerencsémre Vay mutatta levelemet Szemere Albertnek, 's ez 
elcsendesíté Szulyovszkit. 

Eggy Restauratio sem volt még, 's eggy sem lesz soha, a' 
melly egészen ügy történjen-meg, mint a' Jók óhajtják: de a' Zemp- 
lényivel meg lehet elégedni. Püspöky és Bydeskúti "á Bernáth .János 

Kazinczy F. kvelezéfe. XVII. ^^ 



Digitized by VjOOQIC 



194 :W2. Kazinczy -- Gr. DessewíTy Józsefnek. 1820. 

is azzal épen nincsenek megelégedve, 's az természetes. Vay Ábrahám 
azt óhajtja, hogy az öregek minden Restauratiókor adjanak helyt 
az íQaknak, de én azt nem óhajtom. Több is szolgálna úgy a' 
Köznek: de nem mindég volna köszönet benne. Bár a' jó Öregek 
örökké szolgálhatnának: a' gonosz iQak soha! soha! Elég tanító 
példáink vágynak. 

A' Szaboesi Restauratio felöl tett ítéletemet nem tudom men- 
teni, mert nem tudom mit írtam. De azokat menteni nem is szükség. 
Midőn én a' magam vélekedéseimet írom, az bizonyo.san nem azért 
van, hogy annak a nagy embernek gondolkozását igazítsam, a' kit 
az egész Haza tisztel, hanem csak azért, hogy vele láttassam a 
magamét. Bizony az a' Szabolcsi Restauratio méltán magának is a* 
Restaurátornak nem tetszhetik. 

quam ridiculum etc. etc. Be sokszor raondhatjuk-el azt! 
és be sok helyen! 

Kézynek Oratiója az Exámen alatt hagyta-el a' sajtót, 's már 
akkor mikor én Patakon nem voltam. Ez neked bizonyosan fog 
tetszeni. Nem czifra, hanem csendes, 's halotti beszédnek az kell. 
Ezt teszi az ajyte dicere. Szép gondolatok, szép beszéd. 

Nagy Ferenczné nem kapa egyéb segedelmet mint azt, hogy 
meghagyák még esztendeig a' házban. Azt mondják, nincs pénzek. 

Két gazdag Fő Curátora van a' Pataki Collégiumnak, Vay 
József és Lónyai (lábor. Azonban a' Collegium birtoka conscribál- 
tatik, hogy valahol pénzt vehessenek-fel, külömben a' nagy épület 
sok esztendeig nem kap fedelet. 

Az Iliász MSa nálam van, hogy végig tekintsem, 's a' Leíró' 
botlásait kijegyezzem. Semmit sem változtatok egyebet, mint a' toll* 
hibáját, 's az orthographiát nem az én, hanem a' Nagy Ferencz 
theoriájához alkalmaztatom. Sok igazítani, sok újra dolgozni való 
van benne. — Polyhymnia ma holnap nyomtatva lesz. 

Az én Erdélyi Leveleimet még eggyszer óhajtja látni a mi 
Döbrenteink. AHg fogom teljesíthetni kívánságát. Gróf Teleki László 
és fija József, s a' (iener. B. Vay Miklós Nevelője, Szabó Ur meg- 
olvasták, 's meg vannak vele elégedve; (iróf Teleki József sürgeti 
kiadását, 's arra int, hogy a' Bártfai Levelek betűjivel 's papirosára 
ne nyomtattassam. De Trattner is sürgeti, azt súgván, hogy a' melly 
könyv ára több mint 4 ft, nem kap vevőt. Az Erd. Leveleké több 
lesz, és még is úgy hiszem, hogy elkel belőle 500 expl. De hol 
vegyek pénzt kiadására, 's a' hat réz metszésére? 1. Vajda Hunyad. 



Digitized by VjOOQIC 



3872. Július 22d. 1820. 195 

2. Déva és Vára. 8. Erdélynek vignett nagyságú mappája. 4. Hunyadi- 
nak czímere. 5. A* Római Tábor, és 6. még eggy réz. — Isten tuc^a 
mikor adhatom-ki. 

Készen van nálam a' Szirmay ház históriája is, de még Pállal, 
a' Lazonyival közlenem kell. Némelly Szirmay az alázatost játsza, 
's úgy teszen, mintha nem akarná megjelenését a' Munkának. Tud- 
tomra eggy háznak sem jutott az a' szerencse, melly a' Szirmaynak 
itt fog. — Ab incunabulis Regni ad nostra tempóra. 

A' Pesti Praemiális munkák eggyüvé fognak nyomtattatni, *s 
70 árkust tesznek. Septemberben fogjuk venni. A' (iróf Telekiének 
előre örvendek. De bezzeg majd lesz sok nevetséges a' többiben. 

Elmúlván a' Restaurátio, Dókus Lászlóhoz mentem, midőn 
kezébe adának eggy levelet. Megolvasta. Késő, úgy mond; ha elébb 
vettem volna, meg volna a' mit kér. — Ekkor monda, hogy Bereg- 
szászy Pál az Assessorságot kérte tőle. — Nem rendes teremtései e 
a' Jehovának ezek a' Tudósok ? Beregszászi és Assessor ! — így leve 
azzá Szathmárban, így most Pestben, 's kikürtölteti. De nem azt, 
hogy kérte. 

A' lyányomon nagyon megtetszik, hogy élt grátziáddal, 's 
körOltted 's a' Mélt. Grófné körűi 's flomtesse Virginie körűi for- 
gott. Sok elevenség benne most sincs; de sokkal több élet és 
módosság, bátorság van, mint volt. Az én szívem sem telik-el 
inkább, midőn rólad szóltok, hasonlíthatatlan ember, mint az övé, 
midőn Comtesse Virginie felől szóll. Leányodat nagyon szereti, 's 
nem győzi magasztalni, melly sok jó órákat adott neki. Emlegeti 
némelly szavait, 's parodírozza e' szavát: fiam, melly a' Com- 
tessnek famiháris szava, a' mint mondja. Aurélt úgy festi mint 
mindég tanúlót Marcellt és Emilt mint olly tüzeseket, mint az 
én fiaim. 

Az Epeijesi Tábla nem csak Judicatusomat 's Justitútumomat 
állapítá-meg Kázmér iránt Júniusban, hanem Actorátusunkat is 
Szendrő eránt Referend. Fáy Barnabás ellen, 's ennek a' liquidá- 
lására Septr. 4dikéig szabott határt. Sávolyi birtokunk ez: 

Sávoly, Kovácsi, Bolgárom, Ipoly-Nyilra, Hegymegy helységek- 
nek, 's Bucsony, Veselény és Gálomba Praediumoknak hasonfele, 's 
az egész Bozita. Ebből kapok én is részt, ha Kéningerrel bajom 
nem lesz. Meglássuk. Most várom a' hírt. Csak pénzt kaphatnék 
kölcsön, bár uzsorára. Ezen mesterkedem rég olta. Soha sem vol- 
tam nagyobb szükségben. Élj szerenesésen, tisztelt barátom, 's 

13* 



Digitized by VjOOQIC 



196 3873. Nyomárkay József. 1820. 

fogadd-el te és a' Méltós. Grófné, 's gyermekeid leghívebb lisztele- 
temet, legforróbb köszönetemet azokért a' miket Zsenivel tettetek. 



Kunicson nem tudok segíteni, mert mit tud a' írja, nem tud- 
hatom. 

[Eredetije a M. Tud. Akad. könyvtárában : M. írod. Lev. 4r. 33. sz.] 



8873. 

Nyomárkay József — Kazinczynak. 

S. A. Ujhely Július 23dikán 1820. 

Tekintetes Fő Tábla Biró Ür, 

megkülömböztetett tisztelettel való uram! 

l'egnap jővén 's ma ismét el kelletvén utaznom, nagyon kevés 
az idő arra, hogy ezen olly nagy Tárgy eránt tökéllelesen megfon- 
toltt Vélekedésemet közölhessem a' Tettes Úrral. Annyit teszek, a* 
mennyit tehetek. 

A Méltóságos Grófnéknak minden esetre meg kell tenni az úgy 
nevezett protestatiót mind a Pásztói [!] eladásra, mind az Ónodi 
Impetratio és Statutióra, mind a Henningernével tett osztályra nézve. 
és ezeket mind ugyan azon eggy darabba lehet és kell foglalni, *s 
ezt a Leleszi Contventnek [!] személyesen bé adni. — A Formája 
ebből áll: 

^Méltóságos tízendrői Gróí Török 'Sofia, Tettes K. KazinezJ 
Ferentz Ür Hitvese, nem különben Mlgos Sz. (íróf Török Mária, 
T. D'Ellevaux ete. Házas Társa, közönséges eltiltás és Ellent- mondás- 
képpen fedezik fel, miképpen néhai M. Idősbb Szendrői G. Török 
Jósef — néhai Török Ferentznek Báró Vélsey 'Su'sánnától született 
fia, el adván a Pásztói Ösi, a Fiakat és Leányokat egyenlő osztályos 
Jussal illető Jószágát, az Almásy Famihának, annak eladásbeli r)8/n f. 
árát, az (3nodi Jószág megvételére fordítván, arra Királyi Engedel- 
met nyervén, 's magát abban béiktattattván, ámbár az Ónodi Jószág 
a Pásztói Ösi Jószág árán vétetett, abban mindazáltal G. Török 
Eszter Báró Henninger-né, mint Idősbb Gróf Török Jó'sef Leánya, 
két Férfi Testvéreivel, tudniillik Ifj. Sz. Gróf Török Jóseffel, és 
Lajossal nem az hogy a törvény szerént megosztozott, 's abból az 



Digitized by VjOOQIC 



3873. JuUus 23dikán 1820. 197 

Ötét illető osztály egy harmadrészt ki vette volna, hanem az úgy 
nevezett quarla puellarissal elégítettek ki Férfi Testvérei — még 
pedig azt is nem az Ónodi, hanem az Édes Anyai Sávolyi tulajdon 
Ósi Jószágából. 

Nehogy tehát a fentebb leirtt Ösi Javak öszvezavarása, az Ónodi 
Jószágnak a Fiak részére a Leányok ki rekesztésével lehető el-mes- 
lerkélése, *s a Sávolyi Ösi Javakban a Leány negyed Titulussal eshető 
sérelem a fentt irtt Grófnék, mint a Szendrői (íróf Török Familia 
törvényes Tagjai és Osztályos Suceessorai elhalgatásokkal helyben 
hagyattasson — mind a Pásztói Eladásnak, mind az Ónodi Jószág 
tsupán a* Fiak között történt felosztassanak, és végtére az Ónodi 
Jószágból törvénytelenül kiszabott Quarta pueliarisnak a Sávolyi 
Jószágra lett által ruházásának, ellent-mondnak, azokat megsemmi- 
sítik, 's a magok lehető törvényes Jussokkal- való éléseket mind 
magoknak, mind Suceessoraiknak fenn tartják, kérvén magoknak ezen 
Ellent-mondásokról szólló bizonyság Levelet ki adattni. Költ etc. 



Engedelmet kérek a' törlésekről, 's egyébb hibákról, a sebess 
irás kivált rövid idő közben sok emberrel elkövetteti ezt. — — 

A Protestatióknak sokszor szép foganattyok van, 's a Jussokat 
minden esetre védelmezi, azonban sok tekintetből szükséges ezt 
meg tenni, ha D'Ellevauxné jelen nem volna is, a Mlgos (irófné 
maga megteheti, 's akkor a stylus tsak abban fog változni, hogy a 
Protestatio a DEllevaiixné nevében is tétessen. 

Ez az l-ő Kérdésre való felelet. 

a 2dikra. A Jószágok állapottyát nem tudván, erre bizonyos 
valamit határozásképpen nem felelhetek ; — elég nékem a Tettes 
Urnák tsak azon eggyet előre botsájtani, hogy az Ujj Osztályt vittató 
Pert (Processum Novae-Divisionis) 32. Esztendők alatt effective el 
kell indítani. (Intra 82-os annos debet Lis inomisse incaminari) 
a Tettes Ur ebből az Axiómából eggyszerre tudhattya, lehet é Ujj 
í)sztályt sürgetni vagy sem? 

Nekem a kérdésben forgó Jószágokra az a vélekedésem, hogy 
a Pásztói Jószág eránt Perben kell fogni az Almásy Famíliát, — - 
vagy Jószág vagy pénz a' következése. 

Az Onodiban az Ingessiót meg kell tenni, 's Judiciahter kell 
stabilialtattni, ha e megvan (pedig amennyiben én tudom, alkalmasint 
meglehet), a következés természetes. 



Digitized by VjOOQIC 



198 3874. Kazinczy — Gr. Majláth Jánosnak. 1820. 

A Sávolyiból a Mlgos Grófnét illető rátát ki kell venni — 
mindezek után is — ha a Novae Divisionis Justitumnak [!] nem 
lehet obvertalni a praescriptiót, ezzel lehet a még lehető csorbát 
orvosolni. — 

De minden baj el távoztatására, hogy a kételkedéssel ne 
küsz4jünk — elég most a Sávolyiból a részt ki venni, a Kázméri 
Pert nyakra főre hajtani, — mikor ennek vége lessz, az Ónodi 
Dominium eránt eggyezni, végtére Pásztót keresni. — Ehhez a négy 
utolsó soraimban elő adott procedúrához kivánok én a Tettes Ürnak 
Ezer szerentsét, hogy ezeknek eggy esztendőnek elforgása alatt 
nyakára hághas.son. A Mlgos Grófnék kezeit tsókolva 's gratiaikban 
ajánlott örökös tisztelettel vagyok alázatos szolgája 

a Tettes Urnák Nyomárkay Jó'sef mpr. 

NB. meglehet hogy 28a Julii Pestre megyek — méltóztasson 
véllem parantsolni a Tettes Úr. Ny. 

[Eredetije Becske Bálint birtokában.] 



3874. 

Kazinczy — Gr. Majláth Jánosnak. 

Széphalom den 27. Jul. 1820. 

Hochverehrter Gráf, 

Seit mehr als einem Monath bin ich oft ausser dem Haus, 
verstrickt in beschwerliche, unangenehme (iescháfte, gedrückt von 
der Zeit; aber Ihr Bild schwebt mir immer u. noch lebhafter wie 
sonst vor, und ich betrachte es mit Kewunderung, mit Neid, mit 
Liebe. — Meine zvvey Sonette sind unübertrefílich übersetzt ; die 
Antwort an Jankowich, wegen dem[!] Namen die Magyarén gedie- 
gen, und hat Stellen, bey welchen mein Herz hoch sehlug, der 
Blumen Schmerz ganz das, was das Lied seyn soll, dem ich trotz 
dessen wenig Beyfall bey Unsern Lesem verspreche, und Maria 
Königin von Ungarn, Rádays Biographie, so wie die Aufsátze von 
Ihrem Herm Schwager, dem Báron Mednyánszky und Ihren Freunde, 
dem Grafen Franz Teleki nicht nur befriedigend, sondem auch 
wohlthuend dem Geist und dem Herzen. Ich beneide diese schönen 



Digitized by VjOOQIC 



3874. Den 27. Jul. 1820. 199 

Aufsátze, wünschte, sie wáren ungrisch geschrieben, freue mich aber 
auch dass sie deulsch geschrieben sind, und den Ruhm unserer 
Nation bey dem Ausland beurkunden. 

leli ahme Sie und Ihre Freunde, mein Herr (iraf, nach, u. will 
aus meinen Siebenbürger Briefen, weil ich von Trattner eben auf- 
gefordert werde, ihm für seine Zeitschrift wieder elwas zu schicken, 
das Bild des Cardinal Martinusius einsenden. Ein herrlieher, verkannler 
Mann, mit Athleten Starke. Wie viele Manner hat das theure Vater- 
land, derén Bilder zur Verehrung dargestellt werden könnten, wenn 
wir nieht gewohnt wáren, diese Altén nach modernen Ansichlen zu 
belrachten, und wenn wir sie gerecht zu würdigen den Muth hátten. 
Ich wünschte, dass Manner, die Geist und eine gebildete Sprache 
habén, sich dieser Arbeit unterziehen wollten; ich selbst bin dazu 
nicht so stark als ich es zu seyn wünschte, und meine Jahre 
erlauben mir nicht mehr, mich darauf zu wagen. 

Ihre Wünsche soUen in Bezúg auf Vályi-Nagys lliade befolgt 
werden. Nach Willkühr werde ich darán nichts iindern; nicht ich, 
sondem er liefert die Übersetzung, und ich fiihle, wie misslich das 
ist, wenn man andre hofmeistert. 

Döbrentey[!] verdient Ihre Achtung, hochverehrter Gráf, nicht 
bloss als Freund unserer Sprache und Literatur, sondem auch als 
einer der edlesten, geistígsten Menschen. Non tu corpus eras, wird 
man ihm einst nachsagen. Er ist einer, der sich des zweydeuligen 
Glücks zu seinem Stolze rühmen kann, dass er sich den al 1 gé- 
me i n e n Beifall in Siebenbürgen erwarb. 

Wenn Sie unter dem Werk Tavaszi Virágok dasjenige Büchlein 
verstehn, welches auch einige (íedichte des Grafen Ladisl. Teleki 
an oder über seine Gemahlin aufnahm, so ist da.^ die Jugendarbeít 
des nun ziemhch nicht jungen Advocaten Stephan Bozóki in dem 
Szathmarer Comitat, und ganz u. gar nicht von Szemere: dieser 
gab nichts heraus. — Das Énekes Könyv kenne ich gar nicht. 
Unter diesem Ti tel versteht der Magyaré nichts anders als Andachts- 
bücher in Versen. — Von Döbrentey stehen ein paar Gedichte in 
den Heften des Erdélyi Muzéum. — Himfy soll nicht ein erdichteter 
Name seyn. Hím ist masculus, so wie nőstény femella ist ; sondem 
Kisfaludy soll einen Ahnen weiblicher Linie gehabt habén, der 
so hiess. 

Kis hat die Originale seiner übersetzten Lieder nicht angezeigt, 
weil die meisten Gedichte von ihm freyer übersetzte Stücke sind; 



Digitized by VjOOQIC 



200 3874. Kazinczy -^ Gr. Majláth Jánosnak. 1820. 

Naehbildungen mehr wie Übersetzungen. Hajós Ének ist nach 
Matthissons Mein Schiff ruht endlich tvieder sehr frey übersetzL 
Dem jungen Candidaten schwebte vor, dass er von Ámor nieht viel 
und nicht zu laut spreehen soU, weil seine Vorgeselzten, in dem 
schvvartzen Talár und mit der abscheulichen graven Miene, das Spiel 
des Dichters im prosaischen (ieist aufnehmen werden. Diese Anzahl 
hat wenige in sich, welche einem SiiperitUendenten, wie Herder war, 
gleichen, und glauben dass ein Mensch, der das Evangélium predigU 
nur mit bekleideten Grazién Umgang pílegen soU. Darum habén die 
Gediehte des Kis, der im Umgang nichts weniger als (ieck aber auch 
Pedant ist, den sinistren Anstrich von Düsternheit. Ich kenne nichts 
edlers, nichts menschlichers als die Seele meines Kis. 

Dayka's Schöpfungen habén nicht viel Werlh. Er starb vor 
seinem Ruhm und vor der Epoche seiner Stárke. Aber seine Sprache 
hat eine Grazié wie selbst jetzt noch wenige, vielleicht niemand als 
Szemere und Szent Miklósy habén. Wie waren, wie schön wáre das 
Ued zu nennen, das er mir beym letzten Sebeiden durch ein schönes 
Madchen überliess (S. 30), wenn es in der letzten Zeile nicht in ein 
leeres Concetti ausartete! — His jetzt habén wir keine schöne 
geflochtene Strophe als Én elmerülve bánatomban etc. (S. 30.) 

Ihre Anthologie, mein Herr (iraf, würde die schönste Blume unse- 
rer lyrischen Poesie ausgelassen habén, wenn Sie A' REMÉNYHEZ ^ 
des Szemere nicht auch übersetzt hatten. Das ist das Lied, welches 
ich meinen Confratern in Apoll am meisten beneide. Hier ist es. 

A' REMÉNYHEZ. 

Szelíden, mint a' szép Esttünemény, Lüchelst du mich an, den finstern Seuf- 
Kecsekkel bájorczddonj mint Auróra, zenden mild, wie die schöne Abend- 

Mosolygasz rám, setét sóhaj tozóra erscheinung, u. mit Reitzen auf deinem 

'S megenyhül sorsom, a' vadj a' ke- Zauberantlitz wie Aurora, und mein 

[meny. Schicksal, das wilde, das harte, wird 
alsogleich milder. 

De most nem tünsz-fel nékem jobb Re- bessere llolt'nung 

[meny! Von meinem hohen Port hat mich Ne- 

lenn révemtől kod, szél, hab messze [bel, 

[szóra; Winde, Wogen weit zerstreut, 

Faggat, gyötör, remegtet minden óra, kűzdell das intcnsivum von A:amp/it Arwríf. 

'S kiizdell keblemben minden érzemény, 

» Előbb : das Emlékezet ; ezt kitörölte Kazinczy s úgy írta fólé a másik czímel. 



Digitized by VjOOQIC 



3875. Döbrentei Gábor. 1820. 201 

Ah jöjj, rii)gassd-el e' nagy kínokat, ringat, renget, die Bewegung mit einer 

.!s Endymionként a' szent rózsáberken, Wiege. Lasse raich selige Gröttertráume 
Hagyd, éljek boldog istenálmokat. lében wie Endymion im heÜgen Rosen- 

hayn. 

'S ha lelkem e' varázskarból felserken, Zauberarm. 

Mint kedvesét Chitóne' lángjai, Chitone, das ist Diana. 

Lepjék orczámat hölgyem' csókjai. » 

Die unterstrichene Zeilen und Ausdrücke sind alles Neologis- 
men oder freraden nachgebildete Ausdrücke. Man nannte in Pesth 
Szemere den Jcleinen Kazinczy, weil er seine philologischen 
Sünden Iheilt, und ich bin stolz auf die Benennung. Z. 10. würden 
ansre Hasser der Neologismen so sagen: Mint a' szent rózsaberken 
alvó Endymion. 

An Szent Miklósy habé ich geschrieben, und ihn gebeten, dass 
er mir seine schönste Gedichte auserlese, um sie Ihnen zuschicken 
zu können. 

Mein Epigramm auf Szent-Mihály des Grafen Joseph Dezsöffy ist 
in dem leízten Blatt des Magyar Kurir endlich erschienen, welches 
mich sehr freut. 

In meinem ersten Brief erhalten Sie die Geburts- und Sterbe- 
tage von einigen unsern Dichtern. Lében Sie wohl, verehrter Gráf. 
Ich raubte diese Zeit um meinen Brief an Sie endlich zu machen, 
bis meine Schwágerin noch schlaft. 

Ihr unterlhánigster Diener 
Franz Kazinczy mpr. 

[EredeLye a M. Tud. Akad. könyvtárában: M. írod. Lev. 4r. 5. sz.] 



3875. 

Döbrentei Gábor — Kazinczynak. 

A' Radnai Feredöröl, Július 28d. 1820. 

Kedves édes Barátom, 

E' hónap első napján este felé indulék fel M. Németiből 
Kolozsvárra, a' hol, midőn 3dikán a' postán jártam, azt mondák, 
hogy leveledet csak az előtt való nap küldöttek le hozzám. Mint- 
h(^ én innen Aug. Sdikán fogok elmenni, 's Dévára majd csak 



Digitized by VjOOQIC 



202 8875. Döbrentei Gábor. 1820. 

1 idikén estére érkezem, 's igy ha még azon leveledre akarnék csak 
válaszolni, későn kapnál felölem hírt, e' dél utánom egyik óráját 
szívesen Neked adom. 

Gróf Teleki Pál hiva-fel barátságosan, ide magával. Előre 
örvendvén humanitással teljes, eleven és eszes társaságának, hamar 
elfogadtam szívességét. Itt vagyok IHdika olfa, 's használom én is 
az ide való^nevezetes borvizet, mind italul, mind feredöűl, reményi- 
vén, hogy sülyömnek három esztendő olta való becsületes maga 
viseletét ez is elémozdítja. Napjaim kedvesen folynak. 

A' borkút ezen faluhoz l^'g fertály órányira van. Reggeli 
hét órakor fogva állnak a' lovak a' kolbászszekérbe, *s megyünk 
ki 's ott tömjük belénk a' hideg, mineralis vizet 10—12 pohárig, 
sétálunk a' kút körül lévő galérián *s kérdezősködünk holmi felől 
az ide, Jassziból jött Boéroktól s Hoérnéktól. Azonban, képzel- 
heted, hogy az idegenhez tartozó barátságos jó reggel kíváná- 
sokon 's jó vagy rossz idő említésén kívül, ezen emberekkel egye- 
bet keveset beszéllünk, pedig Moldovának elsőbbjeihez tartoznak. 
A' négy férjfi 's három Asszony közül két férjfi 's egy Asz- 
szony beszéli francziául. Az egyik férjíi Voltairet emlité tegnap 
s azt a' jegyzését monda: hog\' a' franczia poétákban nincs az 
a' magosság, a' mi a' Németekben, mert ez németül is kezdett 
tanulni. — Tíz órakor visszajövünk a' víztől, 's kávézásunk után a' 
vaskövekkel melegített kádi feredö következik. Majd itt van dél 
Ebéden 's vacsorán mindenkor Gróf Mikes .lánosnénál vagyunk, ki 
két leányát, (íróf Vass Tamásnét és (lomtesse Susit is felhozta 
magával. Özvegy Gróf Mikesnét én most ismertem meg itt közelebb- 
rül. Szép olvasású, helyes itéletü, házánál jó rendet tartó 's gyerme- 
keit szerencsésen nevelő Asszony. (íróf Vass Tamásné egy Elizái 
gyengéd érzésű kedves teremtés. Gojntesse Zsuzsi, legszebb korában 
a' hajadonságnak, minden szép és jó érzésnek nyílt kebellel ; hangja 
énekének tiszta és kellemes, magaviselete mindenben oUyan, hogy 
a' legderekabb férjfi is boldogságát érezheti valaha mellette. Eddig 
megírta lesz [!], Neked is, mint nekem is, Gserey Farkasunk, hogy 
a' múlt Májusban e' leányt kérle volt-nieg, de Anyja azt válaszolá, 
hogy a' kornak külömbözése miatt nem adja, bármint becsülje is 
egyébképen derék barátunkat. Ezt a' feleletet azonban Cons. Cserey 
Miklósnak az Anyósi háznál levő kedvetlenségei okozták. Érezvén, 
hogy barátomért szóllanom kell, említem tegnap előtt a' leánynak, 
mennyire sajnálom a' történetet. — Ebéd után én Elizával 's Farkas 



Digitized by VjOOQIC 



3875. Július 28d. 1820. 20B 

barátunk választottjával (ki az egészség maga) külön szobába megyek, 
s majd Schillerből olvasunk, majd beszéllgetéssel töltjük időnket. 
Sokszor én újra gyermek leszek, 's játszom (ir. Vassné 5 esztendős 
ujával. Ezután jövök szállásunkra, 's itt Moliére Fösvényét tisztázonj 
Trattner számára, hogy lemenetelemkor ha elég Előfizetőjét jelenti, 
nyomtatás alá mingyárt küldhessem. *S mikor megint megyek viszsza 
szürkületkor a' szép társaságu házhoz, a' Másadik leírás unalmait 
hirtelen felejtem. Eliza' anyai érzése 's kedves Asszonyisága sokszor 
juttatta már eszembe a' Te Sophiedat, 's el is beszéllém nekik, 
hogy az Téged melly boldoggá tudott tenni. Csókolom kezét hű 
tisztelettel, 's csókolom gyermekeidet, rendre. 

Kolozsváratt Buczyval, a' rég nem látottal töltöttem majd 
minden időmet. Most a' Fejéregyházi Gr. Haller Jánosnak két fija 
is az ö gondja alatt van, 's dolga elég. A' görög hisztoricusok 
fordításáról gondolkodik, 's meg akarja kezdeni Xenophonon. 

Deákynak Barthelemyje két kötetig elhagyá már a sajtót. Olly 
nagy fontosságú *s olly csinos nyomtatású munka még soha se 
jelent-meg magyarul Erdélyben. Nagy örömmel vette Deáky köszön- 
tésedet, a' mit neki megmondottam 's készült hozzád írni. Örvendek, 
hogy stylusán Muzeumomnak befolyását láthatom. 

A' Társaságról még semmi sem érkezett az Udvartól. Rettene- 
tesség, hogy velünk oda fenn majd semmit se gondolnak. Már most 
magamra nézve is felette óhajtanám a' dolog eldölését, hogy tudjam 
figálni [!] lakhelyemet 

Egyik este Kolozsváratt, a kávéházban vacsorálván, épen két 
Szász Cancellista mellett ültem. Egész illendőséggel kérdezem őket, 
hogy micsoda irás lehet az, a' mit egy Anonymus Szász Te ellened 
a' Guberniumba beadott. Ök is csendesen felelik, hogy minekutánna 
a' Tud. Gyűjtemény fel nem vette volna az abban megjelent leve- 
leidre tett választ, most a' K. Guberniumnál tepzen Anonymus kérést, 
hogy Censor kezébe adja a' Szász-Mentséget 's hogy osztán ugy 
jönne az ki Szebenben Hochmeister Provincialblatterei között. De 
miért nem velte-fel a' Tud. Gyűjtemény, kérdem. «Mert a' felelő 
magát nem akarta megnevezni.* De ha Kazinczy kiírta nevét, miért 
nem a' felelő is? «Fél, hogy Kazinczy invectiókkal élne majd 
ellene.* A' medve fajt nem kellett volna az én barátomnak emlí- 
teni, szóllék, de külömben higyjék-meg az Urak, hogy Kazinczynak 
nevelése van 's gorombáskodni nem fogna. *Hát most nem gorom- 
báskodott?* kiálták, kivált egy Schuster nevű, a' ki arra is faka- 



Digitized by VjOOQIC 



204 3876. Kazinczy — Nagy Gábornak. 1820. 

dott, hogy valamint a' Magyarok Piringert megvernék, úgy a' Szászok 
is Kazinczyt, ha Szebenbe kaphatnák, sőt én is (Schuster) megver- 
ném. Urak! vágék közbe, én illendöleg kérdezősködtem, mondtam 
mit nem akarok magam is látni barátom leveleiben, 's ezen deela- 
ratióm kiméllést érdemelt volna, de ha az Ur igy pattog, akkor 
barátomban engem is sért 's ezt el nem szenvedem. Gyula a' tűz, 
felkiáltanak a' körül ülve vacsoráló Magyarok, 's különösen egy 
Viski nevű védelmemre. Szemére lobbanta ez a' Szász Hősnek, 
hogy Éder mit adatqtt volna ki Schlötzerrel. A' lármára egybe 
futván Kellner 's Marqueur, az egyik Szász, Mederus csendesité 
Schusztert 's kinyilatkozlatám én is, hogy illy pattogást gerjeszteni 
nem akartam, de meghallá kemény szavakkal perlőtársam, hogy 
írót ellenirás gyöz-meg, nem éretlen lárma. Én a' Nemzetiség 
mellett kikelőt még maga elfelejtésében is becsülöm, 's igy a' Szászt 
is, mig a' becsület mást nem kiáltott. Nem félelemből, barátom, 
hanem kiméllésböl a' Medve ftgt jó lesz elhagynod. Mikor kaphatom- 
meg a' Kéziratot? 

Gr. Teleki László elbeszéllé ebédje felett, hogy a' Marczibányi 
jutalom osztás miképen volt, 's megajándékoza Horvát Pistának 
Rudnait simongató i\j Munkájával. 

Tiszteld Gr. DessewfTy Józsefet, s kérdezd tőle nevemben, 
hogy engemet miért felejtett-el? 

Adieu, lelkem barátom. A' mi szeretetre méltó Vitkovicsunk- 
nak hozzám írt levelét mint szerelném megmutatni. MüUner aján- 
dékát, König Yugurd, Kolozsváratt kaptam. örök híved 

Döbrentei Gábor mk. 

[Eredetije a M. Tud. Akad. könyvtárában : M. írod. Lev. 4r. 5.3. sz. lí. köt.] 



8876. 

Kazinczy — Nagy Gábornak. 

Különös tiszteletű 's bizodalma Drága Jó Uram, 
nagy érdemű barátom! 

A' Sógorom és Sógor Asszonyom az Úrnak szóval fogják 
elmondani a' mit írnom kellene, ha az bátorságos volna. Méltóz- 
tassék annyinak venni részemről is, mintha írva mondanám. Én ez 



Digitized by VjOOQIC 



3877. Kazinczy — Rumy Károly Györgynek. 1820. 205 

idén Debreczenben leszek, 's akkor teszem a' mit most kellene. Aján- 
lom magamat 's dolgainkat tapasztalt nagybecsű barátságába, *s 
maradok hív tisztelettel Széphalom Júl. 29d. 1820. 

alázatos szolgája 
Kazinczy Ferencz mpr. 

Kázméri perünkben 3-a Jun. stabiliálta az Eperjesi Tábla a' 
Judicatust és Justitútumot. Azért húzódott eddig, mert a' Sógorom 
Fiscálisa nem producálta a' Perenn. Fassiót pro utroque sexu, melly 
kötelessége volt volna, nála lévén a' famíliái Archívum, 's a' Capi- 
lularis Expeditiot magamnak kellé megtétetnem. 

Ne felejtse az Ur hogy az Acsádi perben a' Sógorom a' házas- 
ság által Actor is Incattus is, és hogy emlegettetik a! Sógorom 
Sógora (Üiál az a' propositio, a' mellyet valaha az Vr Kázmérban 
a hét dholt Törők Józsefnek és Lajosnak és ök az Urnák tettek. 
Jó lesz magunkat premuniální ezen vád ellen. Miként kelljen azt, 
azt az Ür bölcseségére bízzuk. Én mindenre kész vagyok, csak 
menjen a' dolog. 

Kivűl : « Tekintetes Nagy Gábor Ürnak Debreczenben. 
pecsét és boríték nélkül. 
ad Pr[oc]essum C. Török c. B. Vécsey. Jött Aug. 2n. 1820. 
Hozta d'EUevaux János Ur. A' Se[ntenti]akat kiírtam, *s 
h. a' Genealógia próbáit in originali küldjék-el. Vál. 
Jun. 4n. 821. post. 

[Eredet^'e a M. N. Múzeum könyvtárában.] 



8877. 

Kazinczy — Rumy Károly Györgynek. 

Széphalom den 2-ten August. 1820. 

Theurester, geUebtester Freund, 

Wirkt auf mích mein Altér, wirken auf mich Sorgen und diese 
geldlose Zeiten, habén mich literárische Fehdcn und der Gráuel, den 
Verseghi und Companie treíbt? [verándert] — ich weiss es nicht; 

» Nagy Gábor jegyzete : Török c. Vécsey, Kazinczy. 



Digitized by VjOOQIC 



2()6 3877. Kazinczy — Rumy Károly Györgynek. 1820. 

aber ich fange an zu glauben, dass ich elwas anderes bin als icli 
war. AUe meine Freunde müssen die gerechte Klage führen, dass 
ich sie mit meinen Antworten, die immer spát kommen, wohl auch 
ganz ausbleiben, necke. Einst gab meinem einsamen Lében der Brief- 
wechsel ein Lében : jelzt vergehen manche Posttage, dass ich nichls 
abschicke und nichts erhalle. Und doch setzt mich der Poslmeister 
mit seiner Forderung manchesmal in Verlegenheit. Wo diese Ver- 
ándenmg auch herkommen mag, seyn Sie immer versichert, dass 
ich Sie heute wie immer Hebe, und dass meine Hochachtung gegen 
Sie nie sinken kann. Deuten Sie mein Schweigen nie auf Erkáltung. 

Ich war nie reich, und seit ich meine wiedererlangte Freyheit 
geniesse, fühlte ich den Druck meines Schicksals immer. Als wir 
getheilt hatten, ward mein Loos leichter, aber Schulden, welche 
ich vorher zu machen gezwungen wár, und die fatálén Jahre, habén 
mich in neue Schulden verwickelt. Auch dieses Jahr ist meine 
Fechsung weniger als ich nöthig habé: aber bleibt es wie es jetzt 
ist, so kann ich 100 Fass Wein habén, und das wird mich erleich- 
tern. — Mein Frocess ipit meinem Schwager wegen Kázmér muss 
gut enden, aber ich besorge, dass dieser sich noch durch procura- 
toristische Künste in die Lange verziehen wird. Den 8ten Jun. 
fállte darin die Tafel in Eperjes bereits eine favorable Sentenz. 
Mein Judicat und mein Justitut sind stabilirt. Jetzt ist nichts anders 
übrig als das Actorat zu beweisen, und mein Schwager muss dann 
Hquidiren. Diese Herren, Er und seine Fiscale, glaubten, das Juri- 
dische sey für einen Büchermacher ganz fremd ; aber ich gab ihnen 
Beweise, dass sie sich in mir sehr geirrt habén. Ich gab ihnen ein 
Heispiel, wie ein gekránkter, aber seiner Rechte bewusster, edler 
Mann sich in áhnlichen Fáilen benimmt ; ich trat vor meiner 
Schwágerin und dem Fiscal auf, dass (wie Gegenwartige sagen) 
man mich bewundern musste: unbiegsam, grad, und seiner Rechte, 
seiner Schöngefühle bewusst. Beidé habén gezittert, fingén an etwas 
grob zu seyn, und ich imponirte durch mein ruhiges Feuer. — 
Warum muss aber Brúder und Schwester wegen einer Succession, 
die kjar ist, Streit führen? 

Die Sávolyer AfTaire steht ganz anders als ich mir sie vor- 
gestellt habé: gewinnen wird meine Frau, aber nicht gleich jetzt. 
Nicht mein Schwiegervater oder seine Eltern habén das Gut ver- 
setzt, — sondern seine Schwester Esther, verheurathete Baronne 
Ilenninger. Alsó kommen die Kinder dieses lángst verstorbenen 



Digitized by VjOOQIC 



8877. Den 2-len August. 1820. 207 

Henninger in den Besitz des beyra Seplemvirat gewonnenen Gules. 
Aber Joseph Ludwig und Esther Török theilten so : die vollkommene 
Hálfle des sehr reichen Dominiums Ónod blieb den 2 Söhnen, — 
das Sávolyer (iut blieb der Schwester in una tertialitate titulo 
successionis ; in altéra tertialitate titulo quartae puellaris ex Ónod ; 
in tertia tertialitate unter der Last, dass sie Tűr die zwei Brüder 
38000 íl. Schulden zahle. Nun hátte aber auch Sávoly in gleiche 
drey Theile getheilt, und die quarta puellaris nicht aus Sávoly, 
sondern aus í)nod herausgegeben werden sollen. So wie alsó 
Henninger das (iut in Hánden habén wird, so rühre ich mieh. 
Sávoly besteht ex medietate Processuum 1. Sávoly, 2. Kovácsi, 
;), Bolgárom, 4. Nitra (bey Ipoly), 5. Magyar Hegymeg — dann 
ex medietate Praediorum 1. Bucsony, 2. Wesselény, 3. Gálomba, 
und integrum praedium Bozita. — Henninger muss 200.000 fi. dem 
Anton Almásy ablegen. — Meine Kinder werden nicht arm; aber 
ich habé immer zu leiden. — Ausser Sávoly ist nqch viel, was 
ich für sie aussuchen muss. Die Familie Török war sehr reich. — 
Doch wo nehme ich Geld? — 

In dem examen von Patak that ich alles, dass die Tropologie 
für die Jugend angeschafft werde. Ich habé das Buch vorgewiesen, 
und erzáhlt was man darüber geurtheilt hat. Szegények vagyunk, 
sagle man. — Für die Familie des Nagy Ferencz that ich alles 
was anzurathen war. Szegények vagyunk. Und die Familie darbt. 
Man Hess sie doch im Besitz des bewohnten Hauses, bis [zu] 
dem kommenden Kxamen. — Professor Hősnek, der in die Ihnen 
angetragene Stelle kam, mü?ste verzweifeln, aber Vay Ábrahám 
nahm ihn zum Hofmeister zu seinem in Patak studierenden 7jáhrigen 
Sohn Péter, und so ist sein Loos nicht zu beklagen. — Nagy Ferencz's 
Catheder ward jetzt beym Examen einem jungen (^andidaten Sam. 
Olasz angetragen: ich hoíTe und wünsche er nimmt sie art Er sah 
das Ausland, und hat viel Kopf. Die Literatura (íraeca ward Prof. 
Kézy gelassen, weil er im Examen allé Zuhörer die darüber urtheilen 
konnten, zur Bewunderung riess. Sie wissen, er hat dieses Stúdium 
seit Nagys Tod vorgetragen. Er lebt im Homer und Virgil, und sagte 
griech. Verse aus dem 3ten (íesang der Iliad, entrissen durch ihre 
Schönheit, auswendig, da die Schüler stockten. -— Nag\^s Polyhymnia 
(Oden, Lieder, Epigramme) sind bis jetzt wohl gedruckt : und 
nun wird es die Iliade. Die Witwe gab mir das Manuscript zum 
durchsehen. Ich ándere nichfs. Ich wache nur darob, dass der Sinn 



Digitized by VjOOQIC 



208 3877. Kazinczy — Rumy Károly Györgynek. 1820. 

durch (len Abschreiber nicht verunstaltet wird. Ich láss Nagys Ortho- 
graphie, und ándere nur, was mit seiner Theorie nicht zusammen 
reimt. Für die erste ungr. Übersetzung ist sie ziemlich gat. Schade 
dass Nagy sie nicht feilen konnte, und ztt tren übersetzt hat. Zu 
treu lexicalisch — ohne den Geist und Schönheit des Originals. 

Der SOjáhrige Superintendent üry hat um einen Coadjutor, 
das wird wohl niemand als Joseph Paksi Szathmáry Prediger in 
Miskolcz, ein áusserst liebensw. Mann, ein wahrer Joannes des 
Heilandes. Kopf und Héra licht und rein. 

Man erzahlt sich, Gráf Ludwig Rhédey Administrator im Biharer 
Com. habé den Vice Palalin und Super Curator in Debrezin Eme- 
rich Péchy als einen Menschen, der wider die Regierung viel und 
sehr stark gesündigt hat, angegeben. Péchy war nicht genug sich 
rein zu waschen, sondem er woUte wieder den Rhédey, den Superint 
Benedek und Budai Esaias stürzen, ja. dass er die Absetzung aller 
dreye fordert. Ich habé nicht nöthig Ihnen zu sagen, was sich hier 
erwarten lásst. 

Ungvár Némethi Tóth erhált eben jetzt den Doctorhut. Er rauss 
iS{)0 fi. dafúr erlegen ; die Hálfte erhielt er dazu von dem Erzbisehof 
in Erlau, die andere Hálfte von Gráf Széchényi. — Der Obergespan 
sagte mir bey seiner Restaur. in Ujhely, dass dieser brave junge 
Mann in Wien sich einen grossen Namen gemacht hat, und dass 
er durch die Neugriechen an den Hánden getragen wird. 

Freund, welche arge Dinge geschehen in England ! was geschieht 
in Neapel! dass doch diese Menschen nicht lemen könneni Gebén 
Sie acht, Neapel wird durch fremde Armeen überströmt, u. die ToU- 
heit einiger Anführer wird hart beslraft. Doch die Natúr verdirbt 
ewig um ewig zu bauen. Wehe aber denen, die ihr vorgreifen. 
Neapel ist nicht Spanien, 

Ich habé lange nichts gearbeitet. Ich suche Geld, um meine 
Kinder und mein Hauswesen aufrecht zu haltén. Ich schranke mich 
auf das Unentbehrlichste ein. Sera est parsimonia in fundo, sagt 
Seneca. — Döbrentei will, dass ich die Erdélyi Levelek ihm nodi 
einmal schicke, und Trattner dringt auf die Herausgabe. So aucli 
(iraf Jos. Teleki, der Sohn des Ladislaus. -- Ich weiss nicht was 
ich thun werde. Ich wünschte, dass mir diese Arbeit auch Nutzen 
bringe. Gebracht hat mir das noch nichts. — Sonst ist die Geschichte 
des Hauses Szirmay ab incunah. regni ad nostra tempóra, was ich 
dieses Jahr gearbeitet, u. mein Ixionisches Rad: Sallust, das iranier 



Digitized by VjOOQIC 



3877. Den 2-ten August 1820. 209 

zurückrollt, aber auch immer besser wird. Ich habé einige Kapiteln 
dem Grafen Mailath zugeschickt, und dieser glaubt, einen solchen 
Sallust habé keine Nation vorzuweisen. 

Hormayrs und Mednyánszkis Taschenbuch für 1820 habé ich 
dieser Tagén gelesen, mit unendliehem Vergnügen, aber was sagen 
Sie zu Hormayrs Flammenpatriotismus und seinem deutschen Sül? 
Eben so Oesterreicher, wie unsere Pester Magyarén. Kait dünke ich 
mieh auch nicht: aber zu viel dürfte wohl zu viel seyn. — Janus 
Pannonius von dem Grafen Franz Teleki, Secretár bey der Statt- 
halterey, ist sehr gut ausgefallen. Auch Nadasdi.* — Ich sende dem 
Tud. Gy. wohl bald das Portrat ** von Martimisius, welches ich auf- 
gesetzt habé. Mein Mann ist dieser thatenreiche, genievoUe Mann. 

Wenn Sie den Magyar Kurir lesen, so habén Sie wohl ein Epi- 
gramm auf Szent Mihály (Wohnort des Gr. Josef Desőffy, 2 Meile [!] 
von Tokaj in einer holzlosen Fláche, wo aber die Gráfin ein terrein 
von 50 Joch zu einem englischen Garten aufnahm, und zum Gehölz 
bepflanzt hat) darin gefunden, das von mir kömmt. Ich gefalle mir 
darinn; es zeigt von meinen Gefíihlen gegen diesen edlen Mann. 
Hier ist es. 

SZENT-MIHÁLY. 
(a' később idők képében.) 

A' kit Athéné nekünk 's a' héthegyü Város irigyel — — 
[stb. mint a 3865. számú levélben.] 

Der Gráf las dies zuerst gedruckt. Ich wollte ihn überraschen. 
Noch habé ich seine Antwort nicht. — Beregszászi schrieb an 
einen Dókus, er sollte, da er in Patak sein privatus discipulus war, 
den Oberfiseal Dókus ansprechen, dass er bey der Restauration 
den 6ten Jun.) zum Assessor emannt werde. Der Brief kam zu 
?pát; B. wurde es nicht. Was doch dem guten B. einfallt! und dann 
hátte er ausposaunen lassen, er sey dazu gemacht. Eine eigene 
Nation, diese Gelehrten. 

Malié in den Hánden des Sennovitz in Leutschau wird 
Fortschritte machen. Ich kenne den sehr braven Mann. Aber hat 
das liebe Kind auch Gedáchtniss zum Behalten? Hier vergass sie 
alles, nnd behielt nichts. — Meine Thalie wáre uns den 2()ten Juli 

♦ Rumy K. Gy. sorközi jegyzetei : von Mednyanszky. 
♦♦ Die Schilderung. 

Kizinczy P. levelezése. XVII. 1^ 



Digitized by VjOOQIC 



210 887B. Bárány Ágoston. 820. 

fast ersoffen. Sie war mit der Tan te bey der Gráfin Anton Csáh^ 
der Schwester meiner Schwágerin; sah Maulbeere vem Fenster, 
ging dazu, stieg in den angebundenen Kahn, der losging und stiirzte 
in den Kanál. Bis man aus dem oberen Zimmer kam, dauerte [esj 
einige Minuten. — Sie ist ver 4 Tagén nach Szpata zu die[!] 
Schwester meiner Frau, und bleibt ein Jahr, da sie, diese Tante, 
kinderlos ist. — Lében Sie recht wohl, mein geliebter Freund. 
Gott mache dass Sie nicht nöthig habén an Zeus zu denken, dessen 
Grundsátze auch ieh in gewissen Falién bejahe. Ich umarme Sie mit 
allén Gefühlen der Hoehachtung, Freundschaft und ewigen Liebe. 

[Eredetije a M. Tud. Akad. könyvtárában: M. Írod. Lev. 4r. 115. sz.] 



3878. 

Bárány Ágoston — Kazinczynak. 

Miskólczon Augusztus lOén 820. 

Érdemem felett való Nagy HazaD, 
Tekintetes Uram! 

Azon Lantnak bájoló zengzete, melly a' két Magyar Hazát a* 
legmélyebb csudálkozásra gerjeszté, a' Borsodi tájaknak sem mellőz- 
hette el figyelmét, 's bennem pedig iránta a' legbuzgóbb tiszteletet 
gyújtott [!]. — Ösztönt munkált szívemben az, 's mind engem, mind 
némelly rokonérező társaimat nemesebb lángokra gerjesztett — 
Gyenge tehettségeinkhez képpest, kiki közzűlünk már eggy, már 
más tárgyakban kereste vágyát kielégíteni, részemről pedig a' Vers- 
írás volt az, melly néminémtiképpen látszatott betölteni heves ezélo- 
mat. — Az első lépés bár milly hévvel tétetett is, ridegen felelt 
meg várakozásomnak, és éppen ez volt azon rúgó, melly tüzes kép- 
zeteimet mozgásba hozván, sikeresebb törekedésekre kényszerített. — 
Ellankadnom lehetetlen volt azon oknál fogva is, minthogy néhány 
buzgó, 's a' Magyar Nyelv mivelésére szerencsésen született érdemes 
Hazafiaknak példájától napról napra lelkesittetvén, talán vakmerővé 
is tették reményemet. 

De fájdalom ! éppen csak imént öszveszövetkezett társaságunk- 
nak, 's Hazánk boldogi thatására ha bár csekély részről is tett igye- 



Digitized by VjOOQIC 



3878. Auguslus lOén. 820. 211 

kezetünknek, csak nem zsengéjében kelleték megfojtatnia; 's néhány 
külömböző tárgyakról, már kötött, már köttetlen beszédekben írtt, 
's némelly részben bé is végzett Darabjainknak, némelly, az élettel 
egybenköttetett viszontagságok miatt, 's talán végképpen félben 
szakasztatniok. — A' tűz bennem bosszút kiáltott ugyan azokra, 
kik töviseket hánytak e' terhes pályaútra, 's talán a' Hazafiúságon 
is erőszakot tett volna az, hanem elmém állott ki a' küzdő indu- 
latok' sorompójára, 's nemesen győzni csak ez tanított. — 

Négy külömböző tárgyakról, majd kötött, majd köttetlen beszéd- 
ben írtt Darabjaimnak egyike «Egy Baráti Nefe lejts* czím 
alatt tehát az; melly néhány Magyar Ódákból, véghang egyez- 
tető, és külömbféle mértékekre vett Versekből állván, egy nevé- 
ben halhatatlannak, enyhet és védelmet nyiytó szárnyai alá óhaj- 
tozik, 's tőlle pártfogást, és ápolgatást kér. — Kér; és elpirul, 
midőn létre sem érdemes voltát ajánlya és nyi^tya egy Halhatat- 
lan kezeibe. 

Reménylem ; ha csekély vóltta megérdemelheti, több haszna 
lessz becses pártfogásod alatt, hol hibáiból is kivetkőzhetik ; mint 
Dallam, a' hol talán tehetetlenségem a' molytól sem védhetné 
elegendőképpen meg. — Fogadd el tehát Nagy Hazafi! ezen kis 
áldozatomat, 's addig is, még többeket nyújthatok, vakmerőségemet 
tiszta szívem ömledezéseire, 's irántad vonszó hív indulatomra 
magyarázod és felküldendő munkámnak, ha csak egy sora is meg- 
nyerheti néminemű megelégedésedet, engem nagyobb törekedésekre 
fög gerjeszteni. — 

Addig is pedig, míg azt. Kéziratomnak szabadságadásodnak 
megnyerése után, bizonyosabb alkalommal leendő felküldésekor Haza- 
fiái pártfogásodba ismételve ajánlhatnám, 's magamat jelenvalóképpen 
becses Űri kegyeidbe zárnám, örökös Hazafiúi tisztelettel vagyok 

Nagy Hazafi 

alázatos tisztelő szolgád 
Debr. Bárány Ágoston Borsod Vármegyei Eskütt mpr. 

[Eredetije a M. Tud. Akad. könyvtárában : M. írod. Lev. 4r. 27. sz.] 



14* 



Digitized by VjOOQIC 



212 H879. Horváth Adámné. 820. 

3879. 

Horváth Ádámné — Kazinczynak, 

Tekintetes Ur, 

Kedves Uram Bátyám, lelki képen értvén, 

Szomorúságomat suljositja, hogy Boldogult férjem halálát hirül 
adó levelemre, meljet 1. Februárii tettem postára, utasítván a 
T. Úrhoz, és mind ez ideig választ nem kapván: ismét 12dikén, 
épen nevem napján irom ezen második levelemet. S mint hogy ez 
nap előttem nem tsak nevemért emlékezetes, hanem azért is, mert 
ma két esztendeje, hogy öszve köttettem olj férjei, mennek el felej- 
tésére a józan ész vigasztalás! is kevesek. 

Több rendelési köztt, Boldogult férjem Árion Énekes könyvét 
Tekintetes Márjási István Urnák hagyta; kívánnám tudtára adni 
azon érdemes Urnák, mint Hazánk Oszlopának ; de ismeretlen vagyok 
azon vidékkel, s lak heljét nem tudom. Kérem a T. Urat, méltóz- 
tasson ez eránt túdósitní — Tesztamenti Curatorok vágynak rendelve, 
Szálába T. T. Szegi Tubol[y] László Ur és T. Varga László Urak, 
Somogyba T. Tseppány István Ur; kivánnám mind azon által és 
illendőnek tartanám magam hír adása által meg tisztelni azon 
érdemes Urat. — 

Unalmas óráimat olvasással enyhítvén, a Tudományos (gyűjte- 
ményből Kis Faludí Sándornak egy Versére találván, szomorú 
gondolatimot rendbe szedvén, utánna irtam, meg küldöm: méltóz- 
tasson a Tekintetes Urnák meg ítélni! mert nints többé Apolló, a 
ki Pithia fején lantját igazgatná; nints ösztön, melj lelkemet buz- 
ditná az iljesekre. Ezen alázatos jelentésem mellett a mídön magamat 
el hunyt férjem emlékezetével együtt ajánlanám, vagyok meg külöm- 
böztetett tisztelettel az 

Tekintetes Urnák 12dik. Aug. 820. 

igaz Atyafi Szolgállója KazintzJ Clárí 

Horváth Ádámné mpr. 

Itt hol Flóra fél mulatni, 

Hol tsak fenyő hant moha, 
Ember nyomot nem láthatni, 

Hol ki kelet nints soha. 

Kis Faludi Sándor m. k. 



Digitized by VjOOQIC 



3879. Aug. 12dik. 820. 213 

Itt ülök én mélj gyászba merülve, 

Hervasztó búm karjaira dűlve, 
Meg fosztatva Atal, kiért éltem, 

Kit lelki kellemiért szerettem. 



Nem a vak Szerelem hiu fénnyé, 

Nem Ámor s Cupido leleménye 
Voltak ösztöni hív szerelmemnek. 

Oh nem, nem, ők csak gyermek istenek. 

Oh melj kies vala nekem ez helj, 
Mig egy valék ez nemes lélekkel ; 

Imé, most minden ki holtnak láttzik, 
A zefir gyász fátyolommal játtzik. 

Velem gyászol még az Esztendő is, 

Nem hoz vidulást a jövendő is, 
Sött Pándora pikszisébe sintsen 

Olj Remény, melj rám örömött hintsen. 

A fátum tettét maga sokalja, 

Ha kesergő panaszimat halja; 
Az Halál is könynyeket huUata, 

Midőn karjaimbul ki ragadta. 

Sors, keménységed mért mutogatod. 

Halandó szívemet mért fárasztod? 
Sok tsapásid alatt ugy is kővé 

Vált és tesz mindent visza verővé.^ 

Érzem ezzel hogy én is tartozom, 

Természet Urának igy adózom ; 
De szívemet meg vigasztalnia 

Még most kevés a filozófia. 

(Eredetije • a M. Tud. Akad. könyvtárában : M. írod. Lev. 4r. 40. sz. II. köt] 



' Vagy: vevővé? 

» Horváth Ádámné eredeti orthographiáját nyomtatásban lehetetlen teljesen 
^iven követni, a mennyire lehetett, megtartottuk. 



Digitized by VjOOQIC 



214 3880. Gi. Majláth János. XX. [1820.; 

8880. 

Gr. M^'láth János — Kazinczynak. 

Nagy Ugrócz am 15/8. XX. 

Das Büchlein Tavaszi virágok kan ich ihnen náher nicht 
beschreiben, den ich hab' es gerade nicht bei mir; es enlháit 
Gedichte Mehrerer. Die beiliegenden halté ich fiir unseres Szemére 
Werk bei dem: A* Poéta ist er unterschrieben ; Sie werden mir 
sagen können, ob ich recht vermuté. Énekes Gyüitemény ist eine 
Liedersamlang in Z. B. durchaus nicht geistiich. Ich lege ihnen hier 
das Verzeichniss der Gedichte, die ich überseze, hier bei, und erbille 
mir ihre aufrichtigen Bemerkungen, ich lasse mich gern belehren, 
und von Ihnen am liebsten. Allé, persönliche, dingliche, oder histo- 
rische Beziehungen enthaltende (iedichte sind absichtlich nicht 
gewáhlt, aus Grundén die sie leicht erralen. SoF ich a' Bugaczi 
Csárda unter Ihre, oder Orczis Gedichte sezen? Es gibt in Ungarn 
auch Dichterinnen ; wie heissen sie? wo wohnen sie? ist nichts 
von ihnen gedrukt? Kan ich keine Gedichte derselben habén? 
Szent-Miklosi's Gedichten seh' ich mit Ungeduld entgegen; ich 
möchte die Übersezungen auf Ostern gedrukt sehen. An Döbrentey 
schrieb ich, und begehrte Gedichte, kann aber noch keine Antwort 
habén. Die Zahl der [zu] übersezenden habé ich auf 150 festgesezt. 
Sülten mir mehr vortrefliche vorkommen, so bleiben ein paar von 
Balassa, Beniczki, Rimái aus. Glauben Sie, dass es nötig ist noch 
etwas von Gyöngyösi und Zrínyi zu übersezen, um einen volsián- 
digen Überblick der dlteren Dichter zu gebén? Von Silvester sah' 
ich nichts. — Szemere's Remény ist wunderschön; die Übersezung 
wird dér Schönheit viel benehmen, die deutsche Sprache stráubt 
sich, und wird gezwungen werden müssen. Kis sezt mich in Ver- 
legenheit, sein hajős Ének hab' ich übersezt; und sie schreiben, es 
ist Mathisson nachgebildet, sol' ich Ihn ganz auflassen und nur in 
der Einleitung gebührend erwáhnen? Aus dem oben gesagten sehen 
Sie dass ich Dayka's Gedicht an Sie nicht aufnehmen konte, auch 
seine schöne Ode győzedelem jövendölés nicht. Zur Liste meiner 
Übersezungen fúgen Sie hinzu, was Sie woUen. Verzeihen Sie mir, 
wenn ich sage, dass ich ihren mir zugesagten Schriften mit unend- 
licher Sehnsucht entgegen sehe? Bis Sie diesen Brief erhalten, ist 



Digitized by VjOOQIC 



3880. Am 15/8. XX. [1820.] 215 

wahrscheinlich schon AUe^ übersezt, was ich hier verzeichnet. — 
Die Antwort an Jankovich war ich der Wárme und Liebe schuldig 
mit der die Protestanlen stets die Reichsangelegenheiten verfochten 
habén. — Ich bitté Sie instandig ihre Erdélyi Levelek baldigst druken 
zu lassen, ich biete niich ihnen in voraus als Übersetzer an. — 
Dieser Brief ist über allé Erlaubniss co7icÍ8 dass ich Anstand nehmen 
würde ihn abzusenden, wár' ich nicht überzeigt, dass Sie mich habén 
wollen, wie ich bin, nicht wie ich sein kan, wenn ich mich zusam- 
raen nehme. — Lében Sie wohl, schlafen sie so gut, als ich es zu 
ihun hoffe, denn es ist spiit. Tráumen sie Heute Nacht von mir, 
so ist das eine magnetische Aktio in distans. — Noch eins: ich 
^nde jedem lebenden Dichter vor dem Druck die ihm betreffenden 
(íedichte zur Einsicht und correclur. Welche der Ihren habén sie 
noch nicht? Sie sehen die Magyarischen Gedichte sind bei mir zur 
fixen Idée geworden. Ihr Mailáth. 

Himfy I. Rész. 7. 13. 26. 28. 47. 54. 57. 87. 107. 172. 176. 
182. Dal. II. Rész. 41. 44. 51. 53. 75. 87. 130. 146. 163. 164. 168. 

Ráday: három Mese. 

Orczi és Barcsai : Hol az igaz bátor szabadság — a' Táborból. 

Daika: A' hü Leányka; titkos Bú. 

Szabó Dávid: Egy orvosra; az ökörszemről és a' Bagolyról. 

Tóth László: Krieger Josephához; Előre fizetés; szerelem és 
barátság ; a' játszó Erósz ; az ifiuság Istennéje ; Biró itélet ; Rhédei 
Katalinhoz ; Tisztválasztás ; — Az istenülés dicsősége. 

Balassa Bálint : Islenhöz könyörgés ; in laudem verni temporis ; 
valedicit Patriae. 

Rimái: Laus mediocritatis ; omnia fingit maiora vetustas. 

Berzsenyi : Osztályrészem ; a' tavasz ; az esthainal ; a megelé- 
gedés ; Mulandóság ; Phillisz ; Fő és szív ; Esztihez ; a' Táncz. 

Ányos Pál : a' lenyugovó Naphoz ; Panasz a' holdnak ; az Ifiuság ; 
egy hiv szive [!] Keserve Kedvese sirja felet ; Fillisz neve a hársfán. 

Faludi: Kisztetö Ének; felelő Ének; Tarka Madár. 

Beniczki: Két ének. 

Révay: haragos embertől való irtózás; Lucza szépsége. 

Horváth Jésef: Szombathelyi Himen 2. 8. 19. 23. Dal. 

Endrődi : A' Nap ; a' beteg Katonának fohászkodása ; Tzim irás 
egy huszár kardra ; a' kis patak. 

G. Teleki Jósef: Ki a jó férj ; és egy Distichon (töredéknek látszik). 



Digitized by VjOOQIC 



216 3880. Gr. Majláth János. XX. [1820.] 

KresJcai: Az igaz Nemesség; egy valakiről. 

Verseghi: Az irigységhez; a' Tél; Búcsúzás a' Musáktól; az 
igaz Bölcs ; a' haldokló Leány ; Apollóhoz ; Barálnémhoz, örzsike : 
az igassághoz; Rozillishoz; egy Közmondás; A Boriszák; a' régiség. 

Virág: A' Múzsákhoz; Ajándék: a' Kahtkába zárt Madárhoz. 
Boszu állás ; Tsendesités ; Az örömhöz ; Tavaszikor ; Aurora ; Szép- 
halom ; Teofila Éneke ; a' Barátságnak. 

Kazinczi: Panasz; Könyörgés; Egy csecsemő sirjára; Sajkám 
az én Boldogítóm; Az ő képe: a' Bugaczi tsárdára; Pór kevélység 
Ámor és az oroszlány ; Laokoón ; a' Békák ; a' Distichon feltalálása 
az esthainalhoz ; a' Kötés Napja. 

Szemére: A' Remény — (A' Poéta; Ámor; Dorisod' szüle- 
tése Napján, wenn sie von ihm sind) 

Szent Miklósi? 

Csokonai: Lillához; Barátomhoz; Borishoz; az esztendő négy 
szakassza ; a' Méhekhez ; muzsikáló .szépség ; a' vers szépítő ; tsikó 
bőrös kulacs; Zsugori; a' magyar Gavallér; butsuzás egy Leánytól. 

Aranka: egy Distichon. 

Kis: Hajós ének; és még egy. 

Dőbrentey ? 

A.' POÉTA. 

Szent borzadással törte ki lelkemet 
A' halhatatlan Múzsa* ditsö szava, 
Melly ezt kiáltá: légy Poéta! — ■ 
'S Lelkem azonnal öröm lépé meg. 

Szivembe mélyen béhata mennyei 
Fúlánkja — lelkem könnyeit — érezem — 
Szent ihlelésének varászló [!] 
Képeiben zokogá ki vélem. — 

Ifiú vagyok még, 's lantra nem érdemes, 
Mondám ; de ö így bíztata : húrodon, 
A' kellem, édes dalt, enyelgést, 
\S boldog elandalodást pihegjen. 

Szemere Pál. 



Digitized by VjOOQIC 



3880. Am 15/8. XX. [1820.] 217 



ÁMOR. 

Meddig fogsz Lugosim alatt Lant 

Függöni ? 
Jer Ámort; az álhatatlant, 

Jer zengeni ! 
Öt ki szemeinkbe besírta 

Könnyeit, 
A^ miólta Psikhe birta 

Szerelmeit ; 
Ki engem* — mert szivem ő rá' vall ! — 

Lágy búza 
Kalászszal 's bibor rózsával 

Koszoruza : 
öt zengd! — de mit látok — ni ama* 

Letiport « 

Ambroziás gyep* balzsama 

Köztt? . . ..Tzipriport [!] ? 
Óh ! — pendülj el kisded hárfám itt 

Én velem 
*S zengd : minden bút elámít 

A' — szerelem. 

Sz 

DORISOD' SZÜLETÉSE NAPJÁN. 

Sirt: könny zivatar ontó le 

A* szop liliom keblet — 
*8 mond hát, ah mi történt véle? 

Esztendővel idősebb lett. 

Sz 

DER DICHTER. 

Es füllt mit heil'gen Schauer die Sele mir 
Der ew*gen Muse Stimme, die göttliche, 
Die zu mir rufte : sey ein Dichter. — 
Wonne durchzuckte sogleich das Herz mir. 

Die Brust durchdrang der gÖtliche Stachel mir 
Des heilgen Anhauchs. Fühl wie Thranen, die 
Entqnellen meiner Sele, Sie in 
Zaubernden Bildern mit mir ausweinet. 



Digitized by VjOOQIC 



218 B881. Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. 1820. 

Ich bin zu jung noch, würdig der Harfe nicht, 
So Ich ; sie aber tröstete : Anmut sol 
In deine Saiten süsse Lieder, 
Scberze, und seligen Taumel hauchon. 

[Eredetije a M. Tud. Akad. könyvtárában: M. írod. Lev. 4r. 29. sz.] 



3881. 

Kazinczy — Gr. Dessewffy Józseftiek. 

Széphalom Aug. 18d. 1820.» 
Tisztelt kedves barátom, 

Jö a' posta, •s hozza a' Magyar Kurír XII. Darabját, 's ebben 
válaszodat Epigrammámra. Azért hallgatál tehát illy sok ideig, hogK 
engem úgy lepjen-meg a' lenyomtatott Válasz, mint Téged lep-meg 
ugyan e' Levelekben az én Versezetem. Még itt sem akarál adósom 
maradni, széplelkö férjfiu, 's nem-mondva mondod, hogy Epigramma- 
mat méltónak ítéled figyelmedre. Szép jutalom ; de én ezen felöl 
niég eggy szépet várok : azt, hogy gyermekeid a' tisztelt C h e 1 ó n e' 
ültetésinek valamelly árnyékában állítanak eggy követ idővel, mellyre 
Epigrammám fel lesz metszve. Magamért óhajtom azt, nem a' Vers- 
ért. A' hely jobb Vendége irigyelje sorsomat, hogy én azt a' nagy 
embert, azt a' nagy asszonyt, a' kiket versem énekel, és a' kiknek 
ők áldani fogják emlékezeteket, ismerhetem, hogy magamat ezektől 
szeretve láthatám. 

Versed ismét igen szerencsés dolgozás, 's eggyike legjobbjaid- 
nak. Az a' Napról vont kép elmés, a' Chelóne' elnevezése igen szép 
és igen igaz, a' fák pedig mellyek serdűlnek az égnek — könnyekel 
vontak szemeimbe. Ne csaljon-meg soha reményed, 's lássd égnek- 
serdűlő gyermekidet a' Te fényedben. 

Lyányom kilenez napja már hogy betegen fekszik, 's olly 
nehezen, hogy nem lehete élete miatt nem reszketnünk. Folyosó 
üté-ki rajta magát, 's ábrázatját lárvává csinálta. Nem aludt, nem 
evett, nem szóllott. Tegnap estve fordult-meg a' nyavalya, 's én 



> T. Kazintzy Fer. Ur levele. Jött Kassára Sept. Iső napján. 1820. — 
Dúlházy M. jegyzete. 



Digitized by VjOOQIC 



3882. Szemere Pál. 820. 219 

lába mellett Gllem. Látám hogy valamelly érzés fogta-el, 's tudni 
akarám, min gondolkozik. Halljad szavait: 

Nem képzelheti, atyám, melly jó gyermek Virginie, 's ő, test- 
vérei, 's a" Grófné, 's a' Gróf, mennyi kegyességgel voltak eránlam. 
Valamikor ott töltém a' napot, 's félve léptem a' Grófhoz, hogy, 
mint magának, atyám, alkalmatlan lesz búcsúzásom, mindég meg- 
csókolt. A' Grófné anyám volt, Virginie pedig úgy bánt velem, mintha 
mindég eggyütt nevekedtünk vobia. Mikor haza sietek, mert sajnál- 
tam hogy házi gazdám felverettessék álmából az ajtónyitás miatt, 
s Knaut Ür, ki reggel olta estig mindég tartja leczkéjit a' Klastrom- 
ban, kifáradva egész nap, miattam éjjel sem nyughatik, a' Grófné 
és Virginie mindég tartóztattak. Mikor látom én megint Virginiet? 

Elmondám neki, hogy a' Knauttól vett hírek szerint a' Com- 
tesse csaknem naponként tudakoztatja, ha ő megérkezett e már; 
*s megígértem neki, hogy ha jobban lesz, leszaladok vele Szent- 
Mihályra. *S ez valóban szándékom. Érezzd melly édes nekem látni, 
hogy a' mint Te szeretsz engemet, úgy Comtesse Virginie is szereti 
Zsenit; és a' hogy én imádlak benneteket, lyányom úgy imádja 
Virginiet. Ne engedje az ég, hogy a' szép láncz eltépessék! 

Vedd a' gyermek* szent érzésit hála gyanánt sok kegyesség- 
lekért, 's jelentsd az ő tiszteletét és a' szüléjiét mind a' Mélt. Grófné- 
nak, mind Comtesse Virginienek. Élj szerencsésen, kedves barátom! 
s nyögj a' vad kor' terhe alatt, de ép testtel és ép lélekkel. Eggykor 
csak vége lesz bájaidnak: de mikor az enyémeknek? — 

[Eredetije a M. Tud. Akad. könyvtárában : M. írod. Lev. 4r. 33. sz.] 



3882. 

Szemere Pál — Kazinczynak. 
Kedves Uram Bátyám! 

A' mai Péntek, mind a' mellett is, hogy a' nap és a' magam 
költekor orrom viszkete, 's tehát bosszonkodást jövendölt — nekem 
örömet hoza. Ferink most érkezek, ez előtt néhány perczekkel pedig 
Szent Miklóssynak vevém levelét, az Uram Bátyámnak és nekem 
küldött Hányadikkal. Harmadik örömem, hogy Uram Bátyámnak a' 
példányt küldenem alkalmam vagyon. Vajha a' negyedik az volt 



Digitized by VjOOQIC 



220 3883. Döbrentei Gábor. 1820. 

volna, hogy a' rám bizott dolog felöl szerencsés hírt vigyek! János 
Tamás, ki Superintendens Báthorynak Egyházi Beszédeiért épen ezen 
hetekben fizele ezer forintot, az Erdélyi Leveleket nem válallya fol. 
Hiszen, úgymond, a' Szép Literatura köteteinek esztendő alatt alig 
vagyon egy két vevője. Minthogy tehát nincs reménysége, hogy az 
Erdélyi Levelek által egy második Petrozét szerezhessen, bocsássunk 
meg nékie ! Hír Pesten nincs. Horvát Pistának azt monda a' Bíránk, 
hogy a' Tekintetes Úrnak sok dolgai lévén etc. etc. 'S Pista nem 
Secretarius többé, hanem üdvari barát. Ez a' mit tudok. 

Tisztelem alázatosan, édes Uram Bátyám. 

Péczel, Aug. 18k. 820.i Szemere Fái. 

[Eredetije a Szemeretár VIII. kötetében.] 



8883. 

Döbrentei Gábor — Kazinczynak. 

Maros-Németi, Aug. 20d. 1820 
Szívesen szeretett Barátom, 

E' hónap 14dikén érkezem ide vissza Radnáról. Oda menet, 
ott létemben 's visszajövet. Gróf Teleki Pál barátságának legszebb 
jeleit éreztette velem. Tele vagyok a' Radnai mulátásból most is és 
leszek a' legédesb emlékezetekkel. Nem lehet semmi panaszom, hog)* 
engemet, ha úgy veszem magamat, mint Magyar írót, Erdély a' 
legkitetszöbb módon meg nem külömböztetett volna. Több helyit 
tapasztaltam ezt most is és melly kedves lelkektől. Nekem Erdély- 
ben nyílt a' borostyán. 

Június 20dikán irt leveledet itt kaptam. Te, enyimet, Radnáról 
eddig bizonyosan vetted. A' Tiédével együtt vevém Gr. DessewfTyét, 
valahára, (iróf Majláthét és Müllnerét Weissenfelsböl. Kapta már 
Sajkádat német forditásban. 

Nyomó terheiden örömest segítenék, de oUyanokon szíves 
részvételen kivűl egyébbel nem lehet. Jobbra válik dolgod, legalább 
gyermekeid megkapják mostani érettek való gondjaid hasznát 

> Szemere P. az évszámot úgy írta, hogy 826-nak is lehetne olvasni, s 
azért Kazinczy F. ezt jegy zé utána: «azaz 1820. > 



Digitized by VjOOQIC 



3883. Aug. 20d. 1820. 221 

Wesselényi Miklóshoz most nem mehettem, ügy tetszik, irtam 
hogy találkoztam vele Kolozsváratt. Lajos felszándékozik innen hozzá 
Zsibóra Szeptemberben, ö lehozza Erdélyi Leveleid Kéziratját. Meg- 
lehet, hogy én magam is felmegyek, mert ha[!] Pestet látom é ez 
Ősszel vagy nem, alig tudom még. Horvát Pista ggánlani fog a' 
Palatínusnak, ha apertúra, lesz a' Múzeumnál, ezt kiváiya tenni 
Gróf Teleki László is, 's én elfogadom, ha Erdélyi Társaságunkra az 
Udvartól eloszlató villám jö. Ha felderítendő Napot ereszt-ki a 
Kabinét, ugy Erdély a' Hazám. 

Gr. Teleki Lászlóval háromszor voltam Kolozsvárit. Egyszer ebéd-^ 
jén. Örömmel beszéltette elé a' Marezibányi jutalom fényes kiosztását. 

Köszönöm hogy V. Nagy Ferencz életében említeni fogod az 
Iliász fordítása serkentésére volt befolyásomat. Dicsekedés nélkül 
mondhatom, hogy ha én ne tüzeljem Kanyót, ő nem tette volna- 
meg a' kérést. Szeretném majd látni egyedül az erről szólló rendeket, 
hogy a' mit talán meg nem írtam még, az is ott állhasson. Életem- 
nek alig ha lesznek egyéb örömei, 's igy épen akarom, hogy az illy 
befolyásaim említessenek. 

Lejöttömben tiszteletemet tevém Fejérváratt az új Püspöknél 
B. Szepessynél, kit mig nem láttam is oda fenn. Pápista, Kálvinista 
és Krisztus Tagadó egyaránt dicsért. Mindenben máskép cselekszik 
mint Rudnai ; toleráns, pompát-kerülő, 's épen oUy nyájas. Velem a' 
szokott köszöntések után mingyárt a' Magyar Literaturáról beszólít, 
említette Kassainak ő nála lévő *s 400 ívnyiből (a' Püspök maga 
élt e szóval) álló Származtató Szókönyvét 's grammatizálni kezdett 
velem. ígérte hogy a' Kabinet Secretarius Váradinak irni fog Társa- 
í^águnk megerősítése iránt, 's ha az Udvar kedvező választ küld, 
tüstént fogja segíteni a' fundust. Marasztott vacsorájára, de lovaim 
már fogva voltak, mivel a rekkenőség miatt éjtszaka kívántam jönni 
's jöttem. Éjfél utáni 2 órától fogva reggeli ötig a' Kenyérvízi azon 
fogadóban hevertem szalmán, mellyben 1816ban együtt ebédeltünk. 

fJr. Gyulainé 16dikán érkezett Dédácsra 's ott van. Én tegnap 
^lött jöttem 'ide, 's megyek megint mingyárt mihelyt e' levelemet 
végzem. A' Grófné itt fog mulatni a' Szüretig, melly ez idén e' 
tájon minden jót igér. 

Itt kaptam az öreg Dr. Gyarmathyt. (ír. Bethlen Gergelyek 
üehadiára mentekben őtet Németiben hagyák. A' 70 esztendős ember 
most is épen olly eleven mint láttad. De őt semmi többé nem 
<^rdekli, csak a' szó-egércsélés [!] 



Digitized by VjOOQIC 



222 3884. Kazinczy — Gr. Majláth Jánosnak. 1820. 

Hogy a' rest Pali megszóllalt, örvendek. Nekem hallgat a' 
múlt November olta. 

A' Megszabadított Jeruzsálemmel tennél próbát a' Taszszó 
mértékében. Ki lehet az az F. S. a* Tud. Gyűjtemény Júliusi köteté- 
ben, a' ki a* hősi Költeményről írt? Az derék ember, csak kár 
hogy magyarul jobban nem tud. Aligha egészen német vagy franczia 
nevelésből nem lépik most legelőszer Magyar írónak. 

Farkas Sándor, belemen Lajos jól vágynak. 

Trattner nem biztat, hogy Külföldi Színjátékomra elég Elő- 
fizető lenne. 

Ha, b^aid miatt ritkábban találnál imi, csak szeretelednek 
barátságában meg ne ritkulj irántam. De szivednek nem lehet 
gyérsége. 

Grófnédnak szíves kézcsókolásom. Mit csinál Bálinlom ? Ölellek 
mindnyájatokat. örök híved 

Döbrentei Gábor mk. 

Müllner Weissenfelsből König Yugurdját küldé-meg 's kezemhez 
jött szerencsésen. 

fEredetye a M. Tud. Akad. könyvtárában : M. írod. Lev. 4r. 5.S. sz. II. köt.] 



3884. 

Kazinczy — Gr. Mígláth Jánosnak. 

Széphalom den 22. Aug. 1820. 
Hochverehrter Gráf, 

Szent-Miklósy ist entzückt über Ihren Gedanken eine Anthologie 
ungriseher Gedichle zu liefern. Zu diesem Zwecke sandte er mir 
folgende Gedichte, die er selbst aus den seinigen gewáhlt hat. Ich 
eile sie Ihnen zuzuschicken, weil die Post morgen geht; ich gehe 
eben nach Ujhely, wo ich in einem Proportional-Process 
compariren muss. 

Lében Sie wohl, verehrter Gráf, und erhallen Sie mir Ihr 
mich beglückendes, mich ehrendes Wohlv^oUen. 

Ihr unterthánigster Diener 
Kazinczy Ferencz mpr. 



Digitized by VjOOQIC 



3884. Den 22. Aug. 1820. 22:^ 



A' SZERELEM' INNEPE. 
(erschienen im Helikoni Kedvtöltés I. K.) 

Az égen bús felhők boronganak 

[stb. mint az idézett helyen.] 

(íedichte von Aloys Szent-Miklósy, cum praedicato antiquae 
familiae de Primo ez. Er ist Vice Notair in dem Neograder 
(loraitat, und Sohn des tituláren Consiliairs Ladislaus Szent-Miklósy. 
Wohnt bev Hatvan in Erdő-Tarosa. Geboren 1793. den 12. October. 



CHLOE' AJAKA, 
erschienen im 2ten Heft des Erd. Muzéum. 

Kisded virágos 
Kertjében eggy nyilt 
Rózsát szakaszta 
A' szép Chloe. 
wegen Raum schreibe ich sie fliessend fórt die Zeilen. 

Eggy fürge kis méh | Repűlt-ki dongva | Belőle — — 
[stb. mint az idézett helyen.] 

Nro 2. AZ ALVÓ SZÉP. 

(Erd. Muzéum VIII. Fűzet. Tud. Gy. 1817. IX. K.) 

Sonett u. zwar ein sehr schönes. 

Tavasz' virágitól körülölelve -- — 
[stb. mint az idézett helyen.] 

Nro 3. ÁMOR' MECÍSZARADÍTÁSA. 

Egykor lépre került a' szép Chloe' ajkain Ámor, 
'S hogy szabadítsam-meg, kér vala, 's egyre eseng. 

Mond, de miként? — «01vasszd-fel lépem csókjaid által.^ 
Hah, melly kész vagyok ezt tenni, 's fogadni szavát. 

Csókom ömölve ömöl, 's immár szabad Ámor, azomban 
A' csók még is foly, 's folyni szünetlen akar. 



Digitized by VjOOQIC 



224 3884. Kazinczy — Gr. Majláth Jánosnak. 1820. 



Nro 4. AZ ÉN ÓHAJTÁSOM. 

Áon' berkeiben zaj nélkül folyjon-el éltem, 

Mint kristály csermely myrtuszok' árnyai köztt. 
Ollykor kis felhő víg kedvem egére borúihat, 

'S a' szerelem, mint nap, szórja szelíden el azt. 
Könnyű lélekkel lássam közelíteni végem', 

'S kedvesemen függve hunyjanak-el szemeim. 
Emlékűi nyíljék minden kikeletre poromból 

Gyászló hívemnek síromon eggy nefelejts. 



Csermely Bach, árny, Schatten. hunyni schliessen. Emlék Anden- 
ken. Kikelet Lenz, gyászló tram*end. 

Nro 5. AZ ELKÉSETT ÁMOR. sich verspátete. 

A' mint sietve kívánt | Páphószba eggykor Ámor | Napest 
(Sonnenfall = untergang) után repülni, | Eggy csergeteg (Bach) virá- 
gos I Szélén szemébe tűnek | Chlórisz, ki szög (blond) hajának 
Szép fürtjeit mosolygva | Rózsákkal ékesítve | Nézvén-le a' patakba, 
Szűz Cynthiát pirulni | Nem tudva kényszeríté. 

Megszűnteté repültét | A' hős parányi Isten. | *S szép szárnyain 
lebegve | Eggy kis korig csodálván | Az égi szép leánykát, | így 
szóUa felhevülve : | «Egek, mi ritka szépség] Ez itt! Kies leányka, 
Bírsz mind azon kecsekkel, | Mellyek Psychén virítnak. | Sőt még 
bizony te szebb vagy | Mint ő, azért ez éjjel | Te bírd helyette Ámort. ' 
Liliom' havát előző | Kebledben édes álmot | ígérek én magamnak. 

Monda, 's legott mosolygva | Clórisz' keblébe csúszott. 



A' SZABAD ERDÉLY. 
Szabadon lihegsz, szeretett Haza! 

[stb. mint Kazinczy költeményei között.] 
27. Nov. 1819. 



Digitized by VjO.OQIC 



3885. Gr. Dessewffy József. 1820. 225 



AZ EMLÉKEZET. 
Ein Sonett von Szemere Pál. 

Ismét eggy édes boldog erezet! Empfindung 
Reám derűi a' messze kor' homálya : weit verlebte Zeit. 
[stb. mint Szemere Pál költeményei között.] 

A' TISZTULÁS' INNEPE. 
AZ UNG' VIZE MELLETT. 



A Nép. 

Érettünk küzd, érttünk csatáz 

[stb. mint Kazinczy költeményei között.] » 



C8BNOTE. ein Mádehen. 
Toehter des Árpád, 

Fürtözve van a' tölgy' gallyaival 
Atyám' láncsája 's a' ragyogó sisak. 
Kezeim szeldelték a' tölgy' gallyait, 
Az ártatlan' kezei. 

Atyám nekem ö, és társainak; 
Szeret engem, szereti társait, 
unvollendet 

[Eredetye a M. Tud. Akad. könyvtárában: M. írod. Lev. 4r. 5. sz.] 



3885. 

Gr. Dessewfiy József — Kazinczynak. 

Kassa, Aug. 25ikén 1820. 
Szívem barátom ! 

Azon ugyan igen örvendek, hogy az Eperiesi Táblán jó senten- 
tziát nyertél. Azt az Eperiesi Táblát nem akarja minden ember az 
igasság Isten aszszonya leg-kedvesebb székének tartani; de én meg- 
békéllek vele, és megbotsátom néki oldalas szításait, ha Téged' 

" A utolsó négy sor azonban Kazinczy F. levelében még hiányzik. 

Kazlncsy P. levelezéte. XVII. 15 



Digitized by VjOOQIC 



226 3885. Gr. Dessewffy József. 1820. 

óhajtásod' tetejére vezet; most reménynyel tölt-el, napjaid' vége 
felé pedig gyermekeidnek hagyandó birtokodba viszen, ut spe tempe- 
ratas vitae curas laetior mors excipiat. 

A' pénz' szűki nem ürügy, nem fogás, hanem közönséges és 
valóságos nyavalya. Én még a' boltokba is adós vagyok. Bétsben 
folytatják a' pénz' fogyasztást. Az égből még esső sem esik, annál 
kevésbé papíros, vagy pengő pénz. Ha meg-gondolja az ember, 
hogy menynyi metallom ásattatott-ki tsak Iső Leopold' idejétől 
fogva, a' Magyar Föld' gyomrából, és be kevés forog abból a' 
Magyar ember' markában; meg-kell döbbenni mind szerentsétlensé- 
günkön, mind gyávaságunkon. Mind az Ég, mind a' Föld mindent 
elkövetett érettünk; valamint azok, a' kik minket századok olta 
igazgatnak, mindent elkövetnek ellenünk. Sokszor gondolkodom ezen 
méltatlanságok' végérül, és tsak a' történetek' sorsában, nem pedig 
nemzetem' lelkében találok reménységet. Nem tudom min tsudál- 
kozzam jobban, azon é, hogy sanyargatóink nem unták el még a 
sanyargatást, vagy pedig örökös el-alylyasodásunkon. Damus profecto 
grandé patientiae documentum. Ügy gazdálkodik Gróf Stadion, mint 
Gróf CsákJ* Imre. Az új költsönözés Rothsehildtnál egy Ánglus Zsidót 
fog leginkább gazdagítani. Most legközelebbrül Ausztriai Anglus 
követnek nevezte ki az Angoly Király. Errül a' felséges ital szerető- 
ről szólván: gyakran jutott eszembe: hogy nem érdemlené e meg 
az Angoly Királyné Napóleont Férjének? Ugyan lelkes Aszszony 
az. — Ha a' mostani udvarok' politikája lelkét ki akarod tanulni, 
olvasd, kérlek, a' minap elfogadtatott Prádt Érsek' munk^át: ASicr 
le congres de Carlsbad. Nekem úgy tetszik: hogy Ausztria vezeti 
most a' kabinetumokat, de bele is fog törni fejszéje. Lord Holland 
azt mond'ta a' minap a' Parlamentomban : hogy századok olta ettől 
a' kabinétomtól származott és hárámlott minden rossz Európára. — 
Engedj-meg, hogy akaratom ellen is politizáltam. 

Szégyellem, hogy el nem találtam, ki magasztalta Sz. Mihályi 
kertemet. Köszönetem' olvashattad. A' Nagy-Mihályi Kastélyra irtt 
Epigrammádat közleni fogom sógorommal. Ö ugyan nem igen tudja 
az ilylyeneket ízlelni. Neki soha se hatottak szívéig a' versek. 
Az érzékenységet gyengeségnek tartja; azt gondolja, hogy az ész 
minden, mint mindnyájan, kiknek nemes szívűségök mellett is tsak 
egy oldalú a' ki-míveltségök. Nem tudja ő, hogy az ész' tisztje a' 
szív' érzéseit mérsékelni, a' szívé pedig, az elme' rohanásait ; de 
Isiklandoztatni fogja még is önn' szeretetét versezeted. — 



Digitized by VjOOQIC 



3885. Aug. 2öikéQ. 1820. 227 

Én holnap Sz. Mihályra megyek, de tsak raagam, villás Fölös- 
tökömöt adni Ferdinánd herczegnek. 

Miért nem nyomtalják-ki a' jutalmatlan Feleleteket is? Miért 
nem bízzák az utolsó ítéletet a' publikomra, és a' jövendőre? 

Jó kezekbe akad'.t az íliász, tsak már olvashatnók; de ha a' 
gazdag Vay és Lónyai semmit se tehetnek a' haza díszére, hogy 
tehessen más? 

Nem emlékezem, hogy meg-küldtem volna Neked komédiá- 
mat; — el-küldöm. Filémon és Bautzisz' hisztériáját is versekben 
foglaltam, Ovid és Lafontaine után. Homér Odjsseáját is egyszer 
másszor fordítgatom. Nem igen van kedvem valamire, mert az idők' 
mostohasága akadályoztatja gyermekeim' nevelését; rendbe fogom 
szedni mindazonáltal minden írásaimat esztendőre; — most Dul- 
házim a' jussaimat, és a' gazdaságomat illető irományokat szedi 
rendbe, és a* BibUothekámat, melylyet egészen Kassára hozattam. 

Septemberben Sz. Mihályra megyünk vákátzióra. Nagy-Mihály- 
nak utazunk. Zsenit váija Virgíniám, én pedig Téged. Itt leszek 
megint September' elején. Mi az a* mit Zseni és szüléi meg ne 
érdemlenének? és a' mi elegendő lenne, ha szívemmel tehetségem 
versent járhatna ? ! 

Hozza ide által hozzánk az Ür Isten a' Spanyol, és Nápolyi 
lángot, hogy szívesebben éljünk, és nagyobb megelégedéssel halhas- 
sunk-meg. Hidd-el, drága kedves Ferentzem, hogy Te kivált, jobb 
és szebb századot érdemlettél mint ezt e' vadot, — melyben a' 
roszszak bátran követhetik-el a" gonoszságot: a' jók pedig jót nem 
tehetnek. 

(Gondolnád é, hogy a' legitimitás' kitrombitálása mellett az 
Ausztriai Miniszteriom a' Nápolyi Királynak másod szülötte fiját, a' 
ki Császárunk' veje, akarta emeltetni a' Nápolyi trónusra; az első 
szülöttnek pedig Sitzíliát szánta? mind ezt pedig miért? hihető- 
képpen azért, hogy nálunk is példa mellett Ferdinándot elsöszülöt- 
ségétül megfoszthassa. Ennek azután Luccát adták volna, mivel a' 
Luccai herczegnek Buenos Ayresi Királylyá kellett volna válni. 

A' Pápa Szent Pöltenre jön. Mi státusait elfogjuk akarni fog- 
lalni, de alkalmasint meg fognak bennünket a' Nápolyiak előzni. 

Nevezetes, hogy Frantzia követünk Vincent jő Bellegarde 
helyébe a' Korona hertzeghez. Azt már tudod: hogy Prágában nem 
jelenvén, meg az udvari bálon az elő kellőbb dámák, ő Felsége 
okát kérdezte: és minekutánna azt a' feleletet kapta volna, hogy 

15* 



Digitized by VjOOQIC 



2-28 3886. Kazinczy — Bárány Ágostonnak. 1820. 

minden drágaságaik a' kölcsönöző házban nyugszanak, 's így léhát 
a' legnagyobb tisztelet mellett is nem képesek illendően ő Felsége 
előtt megjelenni, ezt felelte a király : «az semmit se tesz: lessz még 
valahol valami kis ruhátskájok.* — A' korona hertzegnek kifogták 
lovait szekeréből Cseh Országban, és emberek húzták ő hertzeg- 
ségét, urunkat ellenben még ott' is merő barmok vontzollák. 

Ma a' politika ördöge szállott-meg, valóságos ördög, tsúnya, 
szarvas, fekete, körmös, de angyal volt valaha, mint minden ördög, 
és nem lehet egyéb tzélja a' felvilágosodásnak, mint hogy ismét 
azzá váljék. 

Vale satis beatus unicis Sabinis. 

hív Jóskád mpr. 

U. I. Ezer szépeket Feleségemtől, a' ki akkor érzi velem 
egygyütt leginkább ínségünket, mikor te panaszkodol. 

[Eredetije a M. Tud. Akad. könyvtárában : M. írod. Lev. 4r. 33. sz.] 



3886. 

Kazinczy — Bárány Ágostonnak. 

Debreczeni Bárány Ágostonnak 

Kazinczy Ferencz 

baráti szíves idvezletét. 

Eggy megöregedett embernek, ki a' pályáról már már lelép, 
nem lehet nagyobb öröme, mint midőn azt látja, hogy olly iíjak 
által váltatik-fel, kik azon, sokat már elkészülve lelvén, szabad 
futással fognak futhatni, 's bennem leveled, szeretetre-méltó Ifjú, 
e' reményt támasztotta. Bár Te, és társaid, könnyebbnek ne nézzé- 
tek a' munkát mint illik; bár el legyetek hitetve, meg legyetek 
győzve a' felől, hogy a' tetőt izzadva, 's meredek szirteken keresztül 
kell megmászni, és hogy csekély az a' jutalom a' mit csekély munka 
ád. Sok Ujainkban láttam fellobbanni a' tüzet, *s tűzök elaludt 
Nyelvünk 's Literatúránk férjfilelkű íQakat vár. 

A' dal — virág. Ha az a' mit mond, sem a' fejhez, sem a* 
szívhez nem szóU úgy, hogy eggyikét vagy másikát hatalmasan meg- 
illesse; ha nyelve nemtelen, gondatlan; ha rímje nem tiszta, lábai 



Digitized by VjOOQIC 



3887. Kazinczy — .Szentmiklóssy AlajQsnaL 1820. 229 

sánták ; ha tartalom és forma nem tesznek eggy szép Egészt ; ha 
bennünket nem kap^ki a' mindennapiság' köréből eggy szebb poetai 
regióba, hanem zörgő, visító szavaival akar megcsalni, ki fog kapni 
az illy dalon? Prózát sem tudunk írni, hogy dolgozásaink a' böv- 
beszédűség' vétkétől menteknek ítéltethessenek, 's ezért van annyi 
rossz, annyi szenvedhetetlen dalunk. Ha ki erre meg nincs híva, 
írjon azon könnyebb nemekben, mellyeket Horátz félprózának nevez. 
Eggy hibátlan dal ér annyit mint eggy nagy munka; de kíván is 
annyi izzadást. 

Ezek valának azok, kedves barátom, — mert biztos megszóllí- 
tásod felszabadít, hogy így nevezzelek — mellyeket leveledre, a' mint 
hiszem, mondanom kellé. Az írói tüzet nem gerjeszteni, hanem oltani 
kell ; mert a' kiben igaz tűz ég, még inkább fog égni, 's csak abban 
alszik-el, a' kiben égnie nem kellene. Élj szerencsésen, 's fogadd-el 
köszönetemet bízodalmadért ; igyekezni fogok azt érdemleni. Nevel- 
jenek Isteneid a' köz anya' javára, díszére. — 

Széphalom, August. 28d. 1820.i 

[Eredetije a M. Tud. Akad. könyvtárában : M. írod. I^v. -ír. 27. sz.] 



3887. 

Kazinczy — Szentmiklóssy Alajosnak. 

Széphalom, Augustus' 29dikán [!] 1820. A' mit Uram Öcsém 
a Nyelv' Géniusza felől mond, az az Uram Öcsém' tolla' bájával 
van előadva. Gyönyörűen fejti ki a' gondolatot, 's örvendek hogy 
az a' mit ez eránt utolsó levelemben írtam, 's gond és rend és csín 
nélkül írtam, ezzel egyez. 

A' Nyelv Géniusza tehát nem egyes eseteket határoz meg, mint 
péld. hogy adj e vagy adjál^ hogy egye^ e vagy egyezik van jól, 
hanem azon olly valamit kell érteni, melly mint egy különös fonal- 
szál a' Nyelv' egész szövedékén végig fut, 's az állal érezteti magát, 
hogy egy Nyelvet egyéb Nyelvektől megkülömböztet. Az épen emlí- 
tett kérdéseket nem a' Nyelv' Géniusza, hanem az Etymológia' tör- 
vénye eléggé megfejti. De az, hogy szabad e sziszegni a' sisegést 

' Percepi 17-a Septembris 1820. — Bárány A. jegyzete. 



Digitized by VjOOQIC 



230 3888. Gr. M^jláth János. XX. [1820.] 

szeretök' protestatiója ellen (Épós, vagy Eposz inkább), arra már 
nem az Etymológia' törvénye, hanem a Nyelv' Géniusza felelhet 
Péld. ha valakinek az jutna eszébe, hogy mivel a' mi Nyelvünknek 
sok h betcye van; bizonyos esetekben égjünk CH-val k helyeit. 
Ezt a' Magyar Nyelv' Géniusza (a' magyar szókban) nem tűri, mini 
azt nem tűri, legalább nem kívánja, hogy a' CHaoszt Khaosnak 
monc^uk. De ha az a' Nyelv' Géniusza, a' minek Uram Öcsém festi 
's én is vallom, melly kevés esetekben fogjuk azt Birónak ismemii 
's miként mondhatjuk, hogy a' melly szót ez kárhoztat, hoU sz6 
lesz? Ezt szeretném megfejtetni. 

[Megjelent az Élet és Literalura 1829. évf. Hí. köt. 312-31.S. lapjain.] 



3888. 

Gr. Majláth János — Kazinczynak. 

Nagy-ügrócz am 1/9. XX. 
Szemeres Sonet an die Hofhung ist übersezt, hier isi es: 

AN DIE HOFNUNG. 

Du lachst mich an sanft wie des Abends Milde, 
"Wie Eos zauberreizendes Gesicht, 
Den Seufzenden, den finstrer Gram umflicht, 
Und sieh! mein Schiksal sanftet sich, das wilde. 

Jezt i-iss der AVogen Sturm ínich vom Gefilde 
Der Heimat Ufer ; Hofnung nabst du nicht ! 
Die Stunden bringen Schmerzen nur, es bricht 
Mein Herz im Kampfe wecbselnder Gebilde. 

komm! und wiege meine Leiden ein, 
Endimion gleich im heil'gen Rosenhain 
Láss lében mich beglükt in Göttertriiumen. 
Wie ihn Chitonó naht aus lichten Kaumen 
Láss mich, wenn ich in deinen Zauberarmen 
Erwach*, am Kusse meiner Braut erwarmen. 

Schreiben Sie mir ihre Meinung darüber; es hat mich viel Mühe 
gekostet. Ich schike es ihm selbst durch die heutige Post, und 
erbitte mir noch einige seiner Gedichte. 



Digitized by VjOOQIC 



3888. Am 1/9. XX. [1820.] 231 

Das lezte, was ich übersezte, war ihr Epigramm : az Kpigrarama, 
urtheilen Sie selbst ob gut! 

DAS EPIGRAMM. 

Flieg Epigram, doch nicht wie ein Pfeil, der ans Ziel eilt und 

[tödet, 
Gleicbe dem Kuss, welchen beb#nd der Liebende raubt. 
Er tönt und ist dahin, doch vom Feuer des würzigen Madchens 
Flammt mir die Lippe, Q-lut athmet die wogende Bmst. 



Cberhaupt sind jezt 120, sage hundert zwanzig Gedichte übersezt, 
30 fehlen noch, worunter auch Szent Miklosi's Gedichte, die ich 
mit Sehnsucht erwarte. Ihr Ámor és az oroszlány, wird wohl aus- 
bleiben müssen, so schön es ist, ich kan das Wort hajlong nicht 
treffend genag übersezen. 

Dass Sie mit meiner Antwort an J. . . . (Sie schreiben Janko- 
vich?) zufneden sind, freut mich innig, ich war dis der Wahrheit, 
uns die ich im Aufsaz genant, vor allén den Protestanten des König- 
reichs schuldig. Ulrich von Hutten sagt: Wahrheit ist ein gross 
Ding, stark vor allén. Übrigens glaube ich, macht es keine schlechte 
Wirkung, dass gerade ein Zweig eines seiner Erzkatolizitat wegen 
bekanten Hauses die Verunglimpfung der Andersglaubenden von 
Ihnen abgewehrt hat. Sie schrieben mir neulich von ihrer Über- 
sezung einiger Reden Ciceros, wann erscheinen die? und ihr Sal- 
lust? und die Erdélyi Levelek. Die leztern überseze ich. — Was 
ist Szent Miklósi? wie alt? wo wohnt er? Sie sehen, ich bin an 
Fragen reich. 

Beiliegende Adresse ist von der Hand des Fráulein Therese 
Artner, die in der Dichterwelt unter den Namen Theone bekant ist 

Am 5ten 7ber, 

So eben erhalte ich einen Brief von Döbrentey. Mit jeden 
Brief liebe ich ihn mehr. Lében sie wohl. Ihr Mailáth. 

In Szemeres Sonet kan der 6te Vers auch sein: 

Der Heimat, bessre Hofnung nahst du nicht! 
Was ist besser? 

[Eredetije a M. Tud. Akad. könyvtárában : M. írod. Lev. 4r. 29. sz.] 



Digitized by VjOOQIC 



232 3889. Kazinczy — Kossuth Lászlónak. 1820. 

3889. 

Kazinczy — Kossuth Lászlónak. 
Bizodalmas Drága Jó Uram! Fiscalis Ur! 

Arról lévén közöttünk rég olta már szó, hogy Kázmérnak az 
Archívuma bir e néhai Fő Fiscalis Dókus Jósef Ürtól Elenchust, 
vagy nem; szükségesnek láttam a három elhozott Elenchust mos- 
tani Fö. Fiscalis Dókus László Urnák elébe tenni, s kérni, hog^* 
esmérjen rá az írásról, stilasról, vagy dolgozásról, mellyiket lehet, 
mellyiket kell az Atyja Ura által készített Elenchusnak tartani. 
Ezeknek eggyikét az Ipám kezével látom írva, még pedig iQu esz- 
tendeiben; néhai Dókus Jósef Urat pedig én magam is találtam 
Kázmérban, mikor a Leveleket forgatta, és így ez az Ipám kezével 
írt Elenchus a Dókus Ürénak nem esmértethetik 's annyival inkább 
nem, mert a Nrus 34 a hol ez áll: qui in sortem L Donae Matri 
ab I. Dno Genitore meo Josepho Török inscripti sünt — azt 
mutatja, hogy azt nem Dókus Ur vagy más valaki, hanem egyene- 
sen az Ipám dolgozta. — 

Azt sem ismerhetem protestáns ember dolgozásának, mely 
Elenchus Litteralium Documentorum nevezet alatt áll. Itt a pagi- 
nák mind keresztesek, még pedig nem a leíró csak, hanem a dol- 
gozó is keresztezte meg azokat, a mint azt a sok Correcturák bizo- 
nyossá teszik. De nem is hiszem hogy Fő FiscaUs Dókus Jósef Ür 
úgy, és oly Deáksággal dolgozott volna, mint néhol ez az Elenchus. 

Egyedül az Extractus Famíliáé Török de Szendrő támaszthata 
bennem kéttséget, s ezt szükségesnek láttam mostani Fö Fiscalis 
Dókus Ürnak meg mutatni. — Olly szerentsétlen valék, hogy ez az 
Ür a mi olta én az Elenchusokat által vettem, hivatalbéli utjai 
miatt szüntelen távol vala Ujhelytől s mindég híjába nézetem, ha 
lehetek é véle? Végre augusztus 22dikén házánál leltem, de úgy, 
hogy Fixumok lévén, szobája tele volt emberekkel 's annyira el fog- 
lalva, hogy vendéginek s Causansainak jelenléttében sokáig dictála 
eggy Replicát. Be mutatám tsak ugyan az írást, de rá nem esmért 
sem a betűk vonásaira, sem a Conceptusra 's a dolog oly bizony- 
talanságban maradt, mint az előtt volt. Sokat tehetett volna a két- 
ség el oszlatására az, ha a mi a külső paginán alól álló Scri^yt. 
Taxa 2 f. 13 hr. Comitis Török a Dókus Úr kezével volna írva: 
de nem azzal van, .nem is a leíróéval. 



Digitized by VjOOQIC 



B889. Septbr. 2d. 1820. 233 

Ezért késtem ily sokáig az elhozott Elenchusokat vissza kül- 
deni, mellyet midőn teszek, kérem az Urat Fiscalis Urat, méltóz- 
tassék kezébe adni a vivőnek Reversalisomat. 

De akár volt és van, akár nem volt és ninls Dókus Jósef 
Úrnak Elenehusa, hagyjuk azt, s minthogy ezek nem teljesek és 
nagy részben hibások: kérem az Urat Fiscalis Urat, tsiná^on egy 
jól és tökélletest. Feleségem és Sógor asszonyom nevében igérem, 
hogy háládatlanok nem leszünk. 

Vigasztal engem Fiscalis Ürnak azon szava, mellyet a Sógo- 
romnak, D'Ellevaux Ürnak mondott, s azután másnap előttem is 
meg újított, hogy Feleségeinknek nem kell azt rettegni, hogy sem- 
mit sem kapnak örökségül; de tsak annyiban vigasztal, a mennyi- 
ben azt az Ür Fiscalis Ür nem Szendröre, Zsarnóra, Sávolyra és 
Erdő Bényére nézve mondhatta, mert hiszen ezekről kérdés sints. 
Én úgy hittem, hogy a Sógorom is azt fogja végre mondani, s 
ugyan erre nézve Judicatusunk, Justitutumunk Kázmér eránt stabi- 
lialtatván, kértem, hogy tegye azt, a mit testvérnek tenni illik, és 
a mit az atyja hagyott. De a Sógoromnak még most is oly tiszta 
az, mint a nap, hogy Kázmér [az] övé magáé. Kénytelen vagyok 
tehát folytatni a pert. Látom, véle nem boldogulok és így nem 
ingerlem. De ha a Török Lajos Fija testvéreinek minden nélkül való 
lételeket tíz esztendő ólta nézheti is, és neheztel, hogy hét gyer- 
mekű testvérének férje legalább hát felvilágosítást kér és kíván. 
Az Ur Fiscalis Ur minapi ki nyilatkoztatása által engem arra bátorít, 
hogy a' mit a' Sógoromnak kellene mondanom, az Ürnak Fiscalis 
Ürnak mondjam, és azoknál fogva némely kéréseket tegyek elébe. 

Hogy mi két Leány testvérek jussunkat hisszük Kázmérhoz, 
abban bennünket a Sógorom maga erősíte meg; nem tsak az Ipám 
által pro heredibus utriusque sexus universis tett aquisitionalis, 
mellyet a' Szepesi Káptalanból kéntelen valék expediaitatni, és nem 
tsak az Ipám kétszer tett szóbeli biztatása. Mert ha a Jószág tsak 
a Sógoromat illeti, midőn bennünket a Napám mindjárt a temetés 
titán meg akar a osztatni, s elmondáy hogy azt az Ipám halála 
előtt kevés nappal meg hagyta: miért akará tehát azt a Sógorom 
tőlünk árendába bírni ? miért kérte árendába ? Valóban Uram Fiscalis 
Úr ezen első propositiója olta legutolsó leveléig minden azt mutatja, 
hogy a dolog nem úgy van, mint a Sógorom képzeli, hanem a' hogy 
mi képzeljük. S ha úgy nints, a' mint mi , képzeljük, a' Sógoromé 
a' hiba, hogy bennünket fel nem világosít. 



Digitized by VjOOQIC 



234 3889. Kazinczy — Kossuth Lászlónak. 1820. 

Alig látá, hogy mi első propositiójára reá állánk, hogy bírja 
részünket árendába, midőn egy két nap múlva azt kíváná, hogy 
Kázmér egynek nem sok, háromnak kevés lévén, húgai azt adják 
el néki, 's eggyiknek eggyiknek 20,000 forintot jgánlott devalvált 
bankóban. DEllevauxnak jószágai tsak Férfi ágat illetvén, 's akkor 
még tsak Leánya lévén, el nem fogadhatta az ajánlást, én azért 
nem, mert fekvő jószágot eladni nem látom okosságnak; én azom- 
ban megkínáltam, hogy adjon aequivalenst, én Kázmérra magamat 
nem kötöm. 

Ismét egy két nap múlva látván, hogy húgai a magok részeket 
el nem adják, azt monda, hogy azt többé meg nem veszi, mert az 
egészen az övé; recognoscálta ugyan, hogy attya halála előtt kevés 
napokkal néki is azt hagyta a mit az annyának; de azt monda, 
hogy az attya magát meg tsalta gondolkozásában. 

Ekkor Compromissumra hitt meg bennünket, de oly Compro- 
missumra, hogy mi a producalandó leveleket ne lássuk. Mi a Com- 
promissumra készek voltunk, de illy feltétel alatt nem lép Compro- 
missumra a ki tudja mit tsinál. Bizony ezen kívánsághoz hasonló 
volt a bíztatás, hogy ha az akkor még el sem kezdett Ónodi pert 
három esztendő alatt megnyeri, ingyen és egészen nekünk hagyja 
Kázmért. Mi szégyenlenénk, ha okot adtunk volna oUyanoknak nézetni 
magunkat, a kik ily ígéretnek örültünk s az illyen Compromissumra 
rá álhattunk volna. 

Mind ezekben nem boldogulhatván a Sógorom, azon szín alatt 
hogy a napám elégtelen a gazdaságot vinni, jure viduali magának 
által adata a jószágot, s ezt is értettük. 

Ha a Sógoromnak oly okai lehetnének, mellyet álmodni sem 
tudunk, a melyek atyjának aquisitionahssát s halála kori rendelését 
fel döjthetik, legjobb volt volna velünk egyenesen bánni, s ezt mon- 
dani : Igenis, a' ti nevetek is az aquisitionalisban áll, én mint ember- 
séges ember és hív testvér meg vallom, hogy haldokló atyám azt 
parantsolta nékem is, a mit az anyámnak hagyott, hogy a jószágot 
közöttünk egyenlő részekre ossza fel; de lássátok magatok, ímhol 
vannak erősségeim, 's mi azonnal el állottunk volna. A kinek nap- 
fény tisztaságú igassága van, nem rejtegeti azt, s testvérnek a test- 
vére kárával nem illik gazdagodni. 

Én más Compromissumra hívtam meg a Sógoromat, midőn 
azt projectáltam, hogy abban a praeses legyen hitvessének a test- 
vérje, Háró Wétsey Miklós Ür, vagy a kit ö leginkább tisztel, Gróf 



Digitized by VjOOQIC 



3889. Septbr. 2d. 1820. 235- 

Szláray Albert Ür; 's neki legyen két bírája, és így mind öszve 
három, míg a feleségemnek tsak eggy Bírája, 's D'EUevauxnénak 
is eggy. Az ily Compromissmn el nem fogadása is mellettem szóU,. 
*s nem tsak tiszta gondolkodásomat mutatja, hanem azt is, hogy 
bízom ügyemhez. 

Azért beszéllem én ezeket, hogy az Urat Fiscalis Urat a Török 
Lajos hét gyermekű veje megnyerhesse azokra, melyek itt követ- 
keznek : 

1. Kezemben van a Palatinalis Protonotariatus Expeditmna 
sub authentico (Méltóságos Szent Királyi László ítélő Mester Ürtóí 
nyertem meg azt most Júniusba), a mely mutatja, hogy Pászthá 
el van adva 68,000 forintokon. Lehetetlen az, hogy az én Feleségem 
atyja a maga Leány maradékiról le tette volna gonc^jait. Ezt kérem 
velem közöltetni az archívumból. 

2. Az Ónodi quarta puellaris Török Eszthernek Sávolyból ada- 
tott ki, s így Feleségem és Sógor asszonyom DEllevauxné keveseb- 
bet kapnak ott, mintsem kellene. Mi itt a provisio ? kérem ezt is. 

3. Sonntag István Ür valamely ígéretet teve s azt írva is 
kötelezte, midőn elvitte Kázmérból a Sávolyra tartozó leveleket; 
ennek közlését is kérem. 

4. Az extractus Famíliáéból látom, hogy az Ipám testvérbátyja, 
úgy is mint ennek felhatalmazottja, 1805. valamely fassiót teve^ 
felvévén 8000 forintot. Kérem ennek közlését is. 

5. Az Ipám általam kérette-meg az Urat Fiscalis Urat, hogy 
Ö Excjának B. Wétsey Miklós Ürnak íijon nevében Atsád etc. 
eránt Ha meg van e a levél? méltóztassék párban kiadni, ha 
meg nints, informálni, miben van az a dolog: mit kért és mit 
kérhetünk ? 

Nem illik hozzánk, hogy egyéne tlenkedjünk, de az nem i& 
tanátsos. Én nem akarnék annak az atyának nézetni, a ki gyerme- 
keinek jussait védelmezni nem tudnám ; nem akarnám, nem merném. 
Rajok Pert hagyni nem szeretnék : a Sógorom elkeserítései oly lépést 
tétethetnek velem, a melyek néki nem lesznek kedvesek. Ha egye- 
nesen bánt volna velünk, meg voltunk volna nyugtatva s békével 
volnánk. Omne regnum in se divisum etc. 

Maradok igaz tisztelettel alázatos szolgája 

Az Ürnak Fiscalis Ürnak Kazintzy Ferentz. 

Széphalora Septbr. 2d. 1820. 



Digitized by VjOOQIC 



236 3890. Igaz Sámuel. 1820. 

Recognoscálom, hogy ezen Levélnek originalissát én magam 
vittem s attam kezébe Tettes Kossuth László Ürnak. Széphalom 
1823. lOik Septemb. Mészáros Sámuel mpr. 

[Másolata* Becske Bálint birtokában.] 

3890. 

Igaz Sámuel — Kazinczynak. 

Megholt Ungvár Németi Tóth László 1820. Aug. 31d.i 
Pest Sept. 9dikén 1820. 

Tekintetes Tábla-Bíró Ür, 

Különös tisztelettel való Jó Uram ! 

A' múlt hónap 25ödikén Barátimnak látogatásokra le indultam 
Bétsből, hol Ungvár-Németi Tóth László, kedves Barátomat első 
Rigorosumának dítséretes megadása után fris egésségben hagytam. 
De ahg tölték egynehány víg napokat szerettem Barátimnak társasá- 
gokban, a' mint e' f. h. öödikén Medicináé Candidatus Matoltsi György 
Barátom Bétsi tudósítása egészen levert. így ír ugyan is ő e' f. h. 
Iső napján: <A múlt hónapnak 29edikén estve 10 órakor a' Serház- 
«ból haza jővén szálasára Tóth László Ür, roszúl kezdte magát 
«érezni, s azon éjtszakát nyughatatlanul húzván ki, más nap reggel 
«roszabbúl lesz. Ekkor hozzá ment Szarka Ür (Komáromi Keres- 
«kedő, Barátunk), ő általa el hívatja Szöts Jó'sef (nagy reménységfi 
«ifjii orvos. Erdélyi fi) Urat, a' ki látván hogy betegsége nöttön nő 
«'s veszedelmes (hasrágás, igen erős hányás és laxalas), kéri, hogy 
« hívasson Doctort 's ajánlja magát, hogy ő Dr. Hartmann Urat mind- 
«járt elhívja. De 1'óth Ür reá nem állott, azt mondván, hogy érzi, 
<íhogv néki semmi veszedelmes baja nints, hanem maga magának 
«ír egy Fraescriptiót, megtsinálja, 's azon orvosságból bé vészen 
«egy üveggel 's azzal félbe hagya [!]. Harmad napra (tsőrtörtökön) ** 
«reggel történetből felvetődök Tóth Ürhoz 's látom hogy roszúl van, 
« kérdezősködöm tőle, alig felel egy-két szót, minthogy nagyon gyenge 
«volt, 's a' hányás és hasmenés sokszor erőltette. 9 óráig ott lévén 
«nála, elmegyek, s a' mint azután hallottam, 10 óra felé fel kél s 

* A levélmásolatra Kazinczy F. saját kezűleg ezt jegyezte : Levelein 
Kossuth László Flscális Úrhoz. 1820. Sept. 2d. 

> E sort Kazinczy F. a megszólítás fölé jegyezte. 
** 31. Alig. — Kazinczy F. lapszéli jegyzete. 



Digitized by VjOOQIC 



3890. Sept. 9dikén 1820. 237 

«kimegyen sétálni; de ereje nem lévén, csak hamar nagy nehezen 
cvisza jön 's lefekszik. Már ekkor nagyon roszúl volt, a' mit maga 
«is érzett Délután 4 óra tájban hozzá megy Szöts Ür, 's látván a' 
«veszedelmet, elhívja Dr. Hartmannt (Pathologiae Professor). Ö eljö^ 
«praeseribál 's azt monc^ja Szőts Ürnak, (a' ki ekkor tsak egyedül volt 
«ott) hogy a' veszedelem igen nagy, 's azért jó volna néki a* szent- 
«séget fel adni. Ezzel elmegy, megígérvén hogy reggel meglátogatja. 
«Alig megy el a' Doktor, oda megyek én és Szarka Úr 's hallván^ 
«hogy Hartmann mit beszéllt, mindjárt elakartunk Papokért küldeni, 
«és tsak a' tartóztatott meg, hogy féltünk, hogy még mindég eszén 
«lévén, nagy benyomást tészen reá a' Papoknak meglátása. Ekkor már 
«i/26 óra volt. Szarka és Szöts Urak azt mondják, hogy nékik dol- 
«gok lévén, elmennek; de egy óra múlva viszajővén, akkor majd 
♦elhívják a' Papokat. Én ott maradtam. Már 6 órakor láttam, hogy 
cnagyon nyughatatlankodik; az orvosságot nem tudja bevenni, a' 
«nyughatatlanság nö; kezei 's lábai hidegednek, nagy spasmusai 
♦vágynak, egyszóval látom a' közelgő halál tsalhatatlan jeleit. Ekkor 
«én magamban lévén, valóban megijedtem; kiszaladok; senki sincs 
«otthon a' háznál ; kiabálok, senki se jő ; 's ekkor viszamenvén, kén- 
«telen voltam nagy szorongattatások között nézni, hogy a' halál mikép 
cveszen rajta erőt 's mintegy félóráig való kínlódásai után, karjaim 
♦között kiadta a' lelkét Minthogy én minden segítség nélkül voltam, s 
♦már akkor vége volt, midőn a' többi Urak és háznép viszsza jöttek, 
♦nem küldhettem idejében Papokért, és így a' Gyónás egészen elma- 
♦radt. — Dr. Hartmann a' betegséget Cholerának (epekórság) nevezte.* 

így fosztott meg a' sors vas keze felejthetetlen Barátomtól ! - 
Tudtára adtam a' szomorú hírt Cseresnyésnek is, ki még most is a' 
Somogyban van Czindery Uraságnál. A' Boldogultnak kevés vagyonát 
Tek. Légrádi Ür Udvari Ágens vitette magához. A' Tekintetes Urat 
pedig bátorkodom alázatosan kérni, hogy e' szomorú esetet a' tudós 
kis világnak tudtára adni, 's T. Légrádi Úrnak minél elébb tudtára 
adni méltóztasson, ki örökösödhetik a' Boldogultnak talántán mara- 
dandó vagyonkájában. 

Fájdalmas jelentésem után maradok a' Tekintetes Ürnak 

alázatos tisztelő szolgája 
Igaz Sámuel. 

Lakásom vagyon Bétsben : in der Himmelpfort Gasse no. 1012 
im 3L Stocke. 

[Eredetye a M. Tud. Akad. könyvtárában: M. írod. Lev. 4r. 28. sz.] 



Digitized by VjOOQIC 



:238 3891. Aszalay Sámuel. — 3892. Kazinczy — Gr. Dessewffy J.-nek. 1820. 

3891. 

Aszalay Sámuel — Kazinczynak. 

Tekintetes Fő Tábla Biró ür, 
Nagy Bizodalmú Drága Jó Ur! 

Az ellenkező fél baráttságos kérésemre nem hajtván, ítélet által 
szoríttatott a' maga védelmének e' f. H. 20ikáig való beadására. 
Nem jővén még el a' meghatározott nap, a' pert tőlle hijjába kérel- 
tettem. A' Sententiához ragaszkodik. Én a' Juramenti formulát kíván- 
tam megállapittattni : az Alperes pedig, a' mint gyanítom, az Aeto- 
ratust fogja ímpetální. Méltóztasson a' Tekintetes Ür elhinni, hogy 
egy perem sem fekszik jobbann szivemen, mint ez. Mert a' Tekin- 
tetes Ür' kedvét megnyerhetni: fő boldogságomat teszi. 

Ajánlom magamat gratiajiba, 's határtalan tisztelettel vagyok 
a' Tekintetes Ür' alázatos szolgája 

Eperjes 14. 7br. 820. Aszalay Sámuel mpr.* 

A' Sógorom Prókátora Sententia által szorítatott, hogy védel- 
mét e' holnap 20dikáig adja-be. 

Mi a' Juramenti formulát kívántuk megállapítani, 
ügy tetszik az Actoratust fogja ímpetální. 

[Eredetije Becske Bálint birtokában.] 



8892. 

Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. 

Széphalom Septbr. löd. 1820.» 

Tisztelt kedves barátom. 

Az a' levél, a' mellyet Comtesse Vírginíe méltóztatott írni a' 
leányomnak, engem kíbeszéllhetetlen örömre ragadott-el. Ha ez a 
szeretetre méltó gyermek a' Te lyányod nem volna is, örvendenék 

* Kazinczy a levél tiszta lapjára az utolsó négy soron kivöl a következő- 
ket jegyezte : Eperjes, Sept. 14;d. 1820. 

» T. Kazintzij Fer. Úr levele. Jött Sept. 22ikén Sz. Mihályra Széphalom- 
ról ; 1820. — Dúlházy M. jegyzete. 



Digitized by VjOOQIC 



3892. Septbr. 15d. 1820. 289 

lyányom' szerencséjének: de hogy lehetne az én szavamat vagy 
kevélységnek vagy atyai gyengeségnek nevezni, midőn azt mondom, 
hogy abban lelem nagy örömömet, hogy Comtesse Virginie a' Te 
lyányod, a' kit szíve, lelke, tudományai miatt szeretek, és azé a* 
Római lelkű asszonyé, a' kit még alatta-valóji is imádnak ? Te vag\' 
a' Mélt. Grófné intézni fogjátok a' Comtesse Virginie kezeit a' levél- 
írásban : én a' Zseniét, 's ebből gyönyörű levelezés támadhat, 's mind 
a' két gyermek nyerni fog. Kérlek, édes barátom, engedd a' Com- 
tessznek hogy ismét írhasson, 's intézzük úgy a' dolgot, hogy a* 
levél reménylhessen jó választ. 

Ha talán a' Laczkovics János történetét nem tudnád, elmon- 
dom, a' hogy' azt 1793. Martiusban önmagától vettem. 

Tudod, hogy a' Gréven Magyar Lovas Tisztjei 1790. eggy Ese- 
dezést adának-be az Ország Gyűlésének, hogy a' Magyar Regemen- 
lektől vitessenek-el az idegen nemzetbeli Tisztek. Ezért gróf Festetics 
György, Laczkovics és mások elbocsátattak szolgalatjaikból. — II. Leo- 
pold eggy üdvarnokjával tanácskozott, hogy mint kellessen a' Papságot 
rakonczázni. Ez azt felelte, hogy minden Vármegyéből voiya a' maga 
felére ez a' bölcs Fejedelem. — Nevezzen Kend valamelly jó fejeket, 
monda a' Császár. — Felséged csudálkozni fog, monda ez, ha kimon- 
dom, kit tartok én a' legjobbnak: de higyjen neki Felséged mint 
nekem; én ismerem egész lelkét, egész gondolkozását; mi ketten 
eggyek vagyunk; — Laczkovics az. 

A' Császár elborzadt. 

Felséges Uram, úgymond; a' ki a' jót igazán akaija, annak le 
kell tenni az előre ítéleteket ; annak látni kell. Parancsolja Felséged, 
hog>' jöjjön-fel, szóUjon vele; én felelek, hogy Felséged azt az embert 
nagyon meg fogja szeretni. Ö francziáúl, olaszul úgy .szóll és ír mint 
magyarul; tiszta fej, meleg szív, és nagy tudományú. Felségednek 
kevés embere van, a' ki annyit érne. 

Leopold eggy levélkét íra neki olaszul: Mio caro Laczkovics, 
ez vala a' megszóUílás. Látni akarom Kendet; eggy barátja sok jót 
mond róla. Induson mingyárt. Pénzt vegyen fel a' Pesti vagy Budai 
Sóháznál ad lubitum az útra. De mingyárt jöjjön. 

Laczkovics ment. A' lineánál készen várta eggy Polizey. Egye- 
nesen vitte a' Burgba. 

Leopold belé szeretett Laczkovicsba. — Kérjen Kend vala- 
melly hivatalt. — Ha Felséged azt a' Charaktert adja nekem a* 
mellyet eddig Regementemnél elértem volna, szerencsés leszek. — 



Digitized by VjOOQIC 



240 3893. Kazinczy — Horvát Istvánnak. 1820. 

Az illy fej, mint a' Kendé, nem arra való, hogy eggy golyó- 
bisnak tegyem-ki. 

Denomináljon hát Felséged Provinciális Commissáriusnak Pes- 
ten. Megjelenek Districtusomnak minden Vármegyéjiben, *s megteszem 
a' Gyöléseken, a' mit Felséged óhajt. 

Míg a' kinevezés expediáltatott, Leopold meghala. 



ímhol Polyhymnia. Az Fllöbeszédet és a' Biographiát én írtam. 
Jók e a' Versek, azt Te lássd. De hogy az Árváknak legalább gabo- 
nát küldj, arra esedezem az ö nevökben. ínségben vannak, s az ö 
atyjok adja az Iliást. 

Ungvár Némethi Tóth felől azt a' hírt veszem, hogy August 
Sldikén megholt. Pestről írják, a' halál Bécsben történt; és így 
nem épen lehetetlen, hogy eggy Bécsi ifjú megtréfálta onnan eltávo- 
zott barátját. De ezt a' tréfát nem engedi hinnem az, hogy a' halál 
környűlállásosan van írva. Aug. 29dikén egésségesen ment-ki vacso- 
rábii a' Serházak' eggyikébe, 's egész éjjel hányt. Más nap maga 
praescribált magának, csekélységnek nézvén betegségét. Harmadik 
nap Pathologiae Prof. Hartmann megjelent, látta a' veszedelmet, s 
megmondá hogy Papra lesz szükség. Azért későn küldöttek, 's Sacra- 
mentom nélkül holt-meg a' derék iQu. — Nyelvünkön, Literatúráo- 
kon régen nem történt nagyobb vesztés. 

Élj szerencsésen, tisztelt barátom. 

[Eredetije a M. Tud. Akad. könyvtárában: M. írod. Lev. 4r. ^3. sz.] 



3893. 

Kazinczy — Horvát Istvánnak. 

Fejérvári Horvát Istvánnak 

Kazinczy Ferencz 

tiszteletét. 

Nagylelkű férjíi, kedves barátom! Eggy szent igyekezet, eggy 
szeretetre-méltó szerencsétlen háznép szóllít segédjére. Tedd a' mire 
szíved ösztönöz, és buzdítsd azokat, a' kiknek lelkek lángot kaphat, 
's erszények előír valamit. 



Digitized by VjOOQIC 



3894. Kazinczy — Gr. Majláth Jánosnak. 1820. 24tl 

Nem hallgathatöm-el, hogy a' megholt Vályi-Nagy, midőn már 
nem olvashata betegsége miatt, fiijával olvastatá a' mit a' Tud. Gyűjt. 
Köteteiben Sehwartnernek Diplomaticája felől mondái, 's örömeiben 
felejté kínjait 

Fogadd-el köszönetemet azért a' mit felőlem olly forróan 
mondái ugyanott. A' te javallásod nekem kedvesebb mint az egész 
nagy sokaságé, 's még mindég kevélykedem magamban barátságod' 
emlékezetével. 

A' hét-gyermekű anya tisztel. Éy szerencsésen, 's halmozzanak-el 
nagy érdemeid' méltó jutalmai. Széphalom, Septemb. 16d. 1820. 

[Eredetije a M. N. Múzeum könyvtárában : Q. L. 1425.] 



3894. 

Kazinczy — Gr. Majláth Jánosnak. 

Széphalom den 17. Septbr. 1820. 

Sie machen mich stolz, verehrter Gráf. Ich will Ihre unschátz- 
bare Gütigkeiten verdienen, und verspreche alsó, dass ich das MS. 
der Erdélyi Levelek Ihnen zuschicken werde, ehe das Werk noch 
gedruekt wird. Ich habé nicht nöthig zu sagen, wie sehr ich Ihren 
(ieist, Ihre Seele, Ihre Bildung, Ihren Geschmack verehre. Ich werde 
von Ihnen hören, was ich auslassen und verándern soU; und Sie 
sollen sehn, wie sehr ich béreit bin, mich Ihrem bessem Wissen 
ganz zu unterwerfen. 

Vor S Tagén bin ich mit Sallust endlich fertig [geworden], und 
so wie er jetzt ist, soll er gedruekt werden. Nichts ist zurück als 
die critischen und philologischen Anmerkungen, sammt der Vorrede. 
Mit Sallust zugleich sollen Ciceros Reden erscheinen. Das Publicum 
sehe aus diesen, warum ich den Sprachverderber Sallust anders als 
den Cicero übersetzt habé. Unsere ungr. Grammatiker wollen alles in 
einer Farbe, und Sallust und Cicero müssen zwey Colorits habén ! — 
Wie empörend ist wieder das, was Hr. Joseph v. Takács, einst 
Krzieher von Ladislaus Festetich in Keszthely, jetzt Ober Notar 
von dem Raaber Comitat in dem August-Heft des Tud. Gyűjt, mit 
seinem Rájnis über Ossian und Gessner gesagt habén. Der eine 
recoquirt wieder das, was er (sammt Verseghi) in dem Aufsatze, 

Kazinczy F. levelezdse. XVII. 16 



Digitized by VjOOQIC 



242 3894. Kazinczy — Gr. Majláth Jánosnak. 1820. 

worauf Orthol. u. Neológ, als Aníwort erschien, gesagt habén, und 
dem andern ist Ossian u. (lessner ein üeláchter. Takács u. Rajnis 
streiten für die Reinheií der Sprache, das ist, für das, was 
die Sprache ist u. war, und habén keinen Sinn für das, was sie 
seyn soll, u. was sie gewiss seyn wird. 

Da ich von diesem Hefte des Tud. Gy. spreche, so eriauben 
Sie mir, Sie auf meinen Aufsatz darin aufmerksam zu machen. 
Superint. Szilágyi war ein Mann von colossalischer Grösse. Er hatle 
schon damals Sinn für den Werth der Deutschen, die denen wilden 
Patrioten gar nichts sind, als nur Vorbilder zum üngeschmack. 
Auch glaube ich, dass Ihnen der Auftritt mit Joseph II. gefallen 
wird. Als ihn der Kaiser glühend anfuhr, so war seine ganze Ant- 
wort: ut respirem. Denn er war fett, es war heiss, u. der 
Kaiser liess ihm kaum zu die 2 Wörter Zeit. Wirklich wachte er 
die ganze Nacht mit mir durch, weil der mehr als 60 jáhrige Mann 
bey sich einen jungen Menschen von 21 Jahren sah, der gem 
lemte. 

Sie erhalten hier, mein Herr (iraf, zwey Kriegslieder von mir, 
das eine ist nicht beendigt, aber nahe zum Ende. Ich nahm mir 
vor 12 solche zu dichten, imd dann damit das ungr. Publicum zu 
überraschen. Diese Herrn soUen sehn, dass auch der Germanicus 
ungrisches Blut und Gesinnungen hat. Ich möchte aber nie etwas 
drucken lassen, worüber Ihr königliches Piacet nicht geschrieben 
ist. Mit dem Schlachtlied bin ich nicht unzufrieden. Gedanken und 
Form ist gut. Die anapáste passen zum Stoff. Aber die Feyer der 
R e i n i g u n g lásst mich im Zweifel. Es ist nicht Lied, sondern eine 
Scene. Auch sind die 3 ersten Stanzen kaum in dem Geist jener 
Heldenzeiten. Die refrains erinnem uns an Verfeinerung. — 
Gut motivirt aber scheint der Schwarm an den Zweigen einer Eiehe, 
die einen andern beherbergt hat, und die moralische Pre- 
digt des Opferpriesters, um die Schande abzuwálzen, dass Arpads 
Volk eine Herde wilder Barbárén war. — Ich erbitte mir Ihre 
Meinung über beidé Stücke, flehe Sie aber zugleich an, die Stücke 
niemand zu zeujen, damit die Überraschung erfolgen kann. 

Pleban Pucz Antal hat es bewiesen, dass er Kant's Philo- 
sophie gut studiert hat, aber als Dichter ist er mittebnássig.^ 

* Ide ragasztotta Kazinczy a Kulcsár lapjából kivágott kis szeletet, a 
melyen ezek olvashatók : Tavaszi Virágok, kiadta Pucz Antal, E. E. P. B. P. 8-o 
szép inettszett vignettel. 



Digitized by VjOOQIC 



3894 Den 17, Septbr. 1820. 243 

Aach Takács Jósef gab einen Bánd Poesieen heraus, die niemand 
kennt. 

Von Szemere wieder ein sehr schönes Sonelt. Die Erinnerung. 

Bugaczi Csárda soUte dem Orczy, nicht mir zugestellt werden, 
Orczy hat noch ein Lied, das seine glückliche Stimmung charaklerisirt. 
Der Titel des Liedes Seite 94 ist Világi tekintetek megvetéséről. 

Némelly éltét adja | Jószágát elhagyja | Csak 2 réf pántlikáért, 
Nem tetszik szabadság | Inkább fényes rabság | Kit eladott egy 

[kulcsért, 
Eggy varrott csillagért, | Arany báránykáért, | Gondolja, hogy 

[jól cserélt. 

Die letzte Zeile ist wie die des Sallust : Cethegus war so sehr Narr, 
dass er glaubte, alles sey gut, wenn geschwind. 

Und welche herrliche Zeile S. 167. Tallas alatt sáncza sövény 
volt Romának, prosaisch müsste das so stehn: T. a. sövény volt a 
Róma sáncza. Gewiss Génié taugt mehr als allé Regein der Welt. 

üngams edleste Dichterin ist Juditba v. Takács aus Duka, 
Eisenb. C[omitat] verheirathet an Franz v. Göndöcz, eben dórt, u. 
durch einen Sorbus in Keszthely 1817. gekrönt. 

Döbrentei schreibt wenig Verse. Alles von ihm steht im 
Erd. Muz. 

Sylvester (1541) liess in Versen bloss Summarien der Bibel- 
búcher. 

Kis's Hajós Ének ist wirkUch das Matthissonsche. Sein Hyme- 
naeum fur mich ist eine französ. Ode. Überhaupt ist er mehr 
franzos als deulsch. 

Daykas Abschiedslied ist freylich nicht zum Übersetzen 
geeignet. 

Die Ode v. Berzsenyi A' te ernyődnek kies alkonyában hat 
atherische Bilder. Lassen Sie meinen Namen aus, u. stellen Sie 
dahin das Wort Freimd. — Und woUten Sie denn sein heiss- 
gedichtetes Lied Búcsúzás a' Kemenes aljától auslassen? 

Versegis Búcsúzás a' Múzsáktól ist ein übersetztes Stück. Ich 
fand es deutsch zwischen * MusicaUen, gedruckt oder gestochen, u. 
habé, dáucht mich, eine Abschrift davon. 

Szemeres Hoffnung ist reitzend übersetzt, Man muss Ihre Über- 
setzungstalente bewundern, mein Herr Gráf. Mein Epigramm : Az Epi- 
gramm ist so gégében, dass man darán nichts ándern [kann] u. soU. 

16* 



Digitized by VjOOQIC 



2U 3896. Gr. Dessewffy József. 1820. 

Sie sollten kein Lied bey Zrínyi gefunden habén, welches des 
Übersetzens werth wáre? Mir ist er auch als Lieder u. Idyllen- 
dichter mehr wie mancher spátere. Auch von dem Versmacher 
Tinódi wáre vielleicht etwas zu wáhlen. 



Nach diesen Dingen lassen Sie sich eine niederschlagende 
Nachricht melden, mein Herr Gráf. Sie betrifft den braven Ungvár 
Némethi Tóth László. — Er ist nicht mehr. Den 31. Aug. soll er 
gestorben seyn. Einer seiner Freunde verhess Wien auf einige Tagé, 
und ein dritter junge Medicus schrieb ihm die Nachricht mit allén 
Umstánden. Tóth speiste den 29. Aug. in einem Bierhaus auf die 
Nacht. Ein gewaltiges Erbrechen und Durchfall raubte ihn uns. 
I^ange traf kein herberer Verlust die Sprache und die Literatur. 

[Eredetije a M. Tud. Akad. könyvtárában: M. írod. Lev. «4r. 5. sz.] 



3895. 

Gr. Dessewffy József — Kazinczynak. 

Szent Mihály, 22k. Sept. 820. 
Kedves Barátom! 

Mivel igen rósz az esztendő a' gabona és búza dolgában, így 
hát a' tiéd még rosszabb az enyimnél ; küldök az ide zártt F^jstrom 
mellett egy szekeret, melly Sógorom házába' Üj helyben le fog 
rakodni, mert sietve tovább megy ; minden zsák fekete pecséttel le 
van pecsételve; kérlek ne ved rossz néven ezt e kicsinységet, és 
emlékezz meg ki mondhatatlan nagy terheimről ; talán aequilibriumba 
fogom magam tehetni ez idén, mert árpa és zab bőven termett — 
Jusson eszedbe amit Tacitus a' (iermánokrúl mondott: munera 
acceptant, sed nec data imputant, nec acceptis obligantur. 

Báró Vécsey Ferentz, édes Anyám testvérje, aki mindég perie- 
kede 's végtére egy perit mégis nyerte, a' nyereség beszedése előtt 
iVóik esztendős korában csendessebben meghalálozott Pesten, mint 
Bírái fognak meg halni, kik, amíg tsak lehetet, húzták vonták igasá- 
gos pereit. Soha se láttam fijatalabb lelkű embert; semmi viszon- 
tagság nem tudta reményétől meg fosztani, a' hit volt vas maes- 



Digitized by VjOOQIC 



3895. 22k. Sept. 820. 2é5 

kaja, és az ő szíve el volt telve szüntelen mind a' világi, mind a' 
túl világi reményekkel ; be gyakran irigyelhette a' Philosophia vallá- 
sát! soha se volt szomorú. Akár hijába való volt reménysége, akár 
nem, mindegy, meg vévé még éltében a' legszebb és legszerencsés- 
sebb érzeménynek jutalmát. 

19ikben pedig 11 órakor éjfél előtt napám múlt ki a' világ- 
ból Egerben, puszta -szobában, puszta lélekkel; úgy gyűlölte magát 
az életet és az embereket ez utolsó esztendőkben, ut optimam 
et piissimam filiam et nepotes pavore strepitus a congressu suo 
prohiberet 

Visendus ater flumine languido 
Ck)cytus errans . . . 
Frustra per authumnum nocentem 
Corporibus metuemus Austrum. 

A' Feleségem beteg, engemet pedig mélly bú szorongat. 

Bonheur des malheureux, tendre melancolie! stb. 

Non semper imbres nubibus hispidos 

Manant in agros etc. ete. 

At non ter aevo functus amabilem 

Ploravit omnes Antilochum senex 

Annos. 

Vale . . 

.... in quem nec mihi vespero 
Surgente decedunt amores, 
Nec rapidum fugiente solem. 

Pips.i 

[Eredetije a M. Tud. Akad. könyvtárában: M. írod. Lev. 4r. 33. sz.] 

' Csak e szó és a közben idézett franczia verssor a DessewíTy kezeírása, 
a többi ismeretlen idegen kézé. 



Digitized by VjOOQIC 



246 3896. Cserey Farkas. 1820. 



B896. 

Cserey Farkas — Kazinczynak. 

Pest 25dik Sept. 1820. 
Kedves Barátom! 

Bécsbe némelj el igazítandó dolgaim lévén, az oda való uta- 
zásra ezen terminust választottam, mivel az ide való Lágerbe jöve- 
telre eö Felségének egy ez iránti Rendelésinek nyomán az Erdélji 
General Cdmandótul Passualtatván, forspantot, katonait, kaptam, és 
igy utazásom sokkal kevessebbe kerül; olj időkre jutottunk pedig, 
hogy kevés pénzünkkel illik, sőt kell is gazdálkodnunk. Én a mull 
Péntektül fogva vagyok itten, szállásom van a zöld fa uezába, egy 
igen becsületes kereskedőnél, éppen azon szobába, melybe haidon 
Bárányi Gábor lakott, és ez magasztalt gondolatokat ébreszt szivembe. 
Octobernek 2káig szándékozok itt lenni, és utómat akkor Bécs felé 
foljtatni. Itt az Egek csatornái fel nyiltak, eijel nappal essik — a 
házbul se lehet ki mozdulni ; erre nézve a Láger is el oszolván, a 
Regimentek a környéken levő falukba Cantonirungokba szálittattak. 
A felséges Udvar a Gr. Károly Háznál vagyon — itt van a Korona 
Herczeg is és a Cambridgi Anglus és Carolj Bavariai Kir. Hercze- 
gek. A Magyar országi Vármegyékrül fel jött Deputatiók tegnap 
voltak eö Felségénél audientián. A Lagerbül eö Felsége azon Con- 
gressusba megy, melj a Muszka Császár és Burgus Királj jelen létibe 
Tessenbe tartatik. Sokféle hirek beszéltetnek, de minek lehessen 
hinni — bajos el intézni. 

Én Néked még tavalj kéz irásba el küldöttem néhai Atyám 
Magyar Valeriussát és magamnak apróbb íirkálásaimat. Kérlek, tudó- 
sics Krasznára (a hová October végével szándékozom meg érkezni), 
hogy mibe légyenek állapotjai ezen Írásoknak. Eggyik napját e hét- 
nek árra szántam, hogy a Nemzeti Muzeumot, Kulcsárt, Pethét, 
Virág Benedeket meg látogassam. Ma voltam a Prímás eö Herczeg- 
séginél, és még el megyek oda is. Vagyok örökre 

Kedves Barátom! tisztelő hived 

Cserey mpr. 

Holnap itten Magyarul adatik Zrínyi Miklós, 



Digitized by VjOOQIC 



3897. Bárány Ágoston. 820. 247 

Az Magyar Krónikának Veleje és Summája, Mellyet elsőben 
meg irt 's ki bocsátott Horvát, Thot, és Dalmatia Országok Vitéz 
Bánnya Gróf Zrini Miklós Pethö Gergely neve alatt Bécsben Ezer 
hat száz hatvan Esztendőben. Mostan pedig azon Históriát Conti- 
nualván, Újonnan ki nyomtattatta, és szüntelen történt dolgokkal 
szaporította Felséges Császár 's Koronás Királyjunk Erdé^i Udvari 
Cancellariussa, Tanácsa és Nemes Három Székelj Székeknek, Sepsi- 
nek, Kézdinek és Orbainak Fő Király Birája az Magyar Nemzetnek 
tanúságára. Bécsben Sischoics Árvájánál 1702. esztendőben. 

Ezen Czim alatt lévő in quarto, jól conservalt Könyvet egy 
valaki tegnap hozzám hozta, hogy meg vegyem; 250 forinton 
tartván, el marad a Vásár. 

Ajálva van a Magyar Nemzetnek, és az ajánló Levél alá irásá- 
bul teczik ki, hogy a szerző Gr. Káinoki Sámuel. 

Kivűl : Pestrül 

Tekintetes Kazinczy Ferencz Urnák. p. S. A. Ujhelj. Széphalom, 

[Eredetije a M. Tud. Akad. könyvtárában : M. írod. Lev. 4t. 51. sz. V. köt.] 



8897. 

Bárány Ágoston — Kazinczynak. 

Miskólczon Septem. 30án 820. 
Érdemem felett való Tekintetes Ür! 

A' Tekintetes Ümak becses rendgyei mennél érdemetlenebbet 
szóUítottak meg bennem, annál nagyobb tisztelettel, 's annál buzgóbb 
hazafiúsággal fogadtam el azokat. — Azon barátságos útmutatást 
pedig, mellynek minden sora bennem ezer ösztönt munkált, szíves, 
's egyszer'smind alázatos köszönettel vészem. 

Az én Verseim, ámbár a' Sors' álhatatlanságának szüleményei, 
mind-azáltal talán nem hibázok, ha nagyobb részben ösztönt-adó 
hajlandóságomnak is tulajdonítom. — E' kis Elmefuttatás csak 
senge. — Koránt sem léphet oda az, a' hová némelly Magyar 
Költőink felemelkedtenek. Ez kér ápolgatást a' Tekintetes Úrtól 
újabban is, kinek betses szárnyai alatt hirtelen elenyészhetésétöl 
megmenekedhetik, hibáitól megtisztulhat, engem pedig nagyobb 



Digitized by VjOOQIC 



248 3898. Kazinczy — Gr. Gyulay Ferencznének. 1820. 

törekedésekre vezérelhet. — Mell3rnél fogva itt küldöm Verseimet, 
mellyeknek felküldésére a' Tekintetes Urnák irántam mutatott Haza- 
íiúsága nyigt bátorságot. 

A' ki egyébbiránt magamat tapasztaltt llri kegyeibe 's becses 
pártfogásába ajánlván, tartozó mély tisztelettel vagyok 

A' Tekintetes Úrnak alázatos szolgája 

Bárány Ágoston mpr. 

[Eredetije a M. Tud. Akad. könyvtárában: M. írod. Lev. 4r. 27. sz.] 



3898. 

Kazinczy — Gr. Gyulay Ferencznének. 

Méltóságos Grófné, 

nagy tiszteletű Nagyságos Asszonyom! 

Nagysád közöttünk van, 's én még sem repülök Nagysádnak 
lábaihoz borulni. Ah, édes Süsie, melly órában veszem a' hírt! 
Feleségem minden nap inkább közelít a' lebetegedéshez, lehetetlen 
tőle távoznom; 's annyival inkább lehetetlen, mert ma harmadszor 
lelte-ki eggy rettenetes hideg. Pedig hat hétig volt beteg bizonyos 
kelevényekben, mellyek karjain gyűltek-meg, 's elvették minden 
erejét: annyira kiszárada mint a' halál. Irtóztató félelmek köztt 
lebegek. Bálint fiam, a' két esztendős, sárgaságból most gyógyul. 
Magam is negyedik napja hogy az ágyból ki nem költem. — De 
magam helyébe küldöm a' mi kedves Lottink' leányát, ki most 
gyógyúla-fel eggy halálos nyavalyából, melly miatt haját kénírtelen 
valék elnyírni; és vele eggyütt a' Nagysád kereszt fiát, Emilt. Ha 
Nagysádnak lakatosra, szíjgyártóra szüksége talál lenni, ezzel bízvást 
parancsolhat; mert miolta járni kezd, soha sem volt még nyugta, 
s szüntelen fúr és farag. Reménylem Nagysád ebben a' gyermekben 
felfogja lelni az én koponyámat, és Török Lajosnak sok vonásait, 
nevezetesen színét és szemét; 's nagyon kérem Nagysádat, el ne 
eressze magától a nélkül hogy homlokát megcsókolja. A' gyermek 
az által hogy őtet Nagysád megcsókolá, nekem még kedvesebb lesz. 

Emil vissza jő; de Zseni Kassán marad, 's megkértem a' 
Klavír mestert, hogy nyerje-meg Nagysádat azon kegyességre, hogy 
hallgassa-ki, mennyire ment Zseni a' Klavírban. 



Digitized by VjOOQIC 



3899. VitkoYics Mihály. 1820. 249 

Én szaladni fogok Nagysádhoz, mihelytt feleségem bigai 
engedni fogják: de mikor szaladhatok, azt a' nagy Istenek tudják. 
Ö szülni könnyen szokott: de ez a' mostani képzelhetetlen elgyen- 
gülés most rosszul üthet-ki. — Bárezay Ferivel ezt lehetne kérdeni 
éntőlem is, mert magam ugyan ezt kérdem magamtól: Ugyan 
kellett e nekem ez? íme hét gyermek atyja vagyok. Higyjen 
nekem Nagysád, az is baj, ha a' házasok szeretik egymást. De baj 
és öröm eggyütt járnak. 

Thalie leányomat Delvóné vitte-el, 's én arra ealculáltam, 
hogy a' jövő nyáron vele eggyütt lépek-be Nagysádnál Dédácson. 
De az én imádott Susiem nem fordul úgy vissza Erdélybe, hogy én 
bár csak kevés pillantatokig meg ne lássam. Megyek mihelytt 
feleségem általesik baján, 's nálam nélkül ellehet kevés órákig. 

Ajánlom magamat Nagyságodnak kegyességeibe; feleségem a' 
legszívesebb tisztelettel tiszteli, 's maradok örök hűséggel 

Nagyságodnak alázatos szolgája 

Kazinczy Ferencz mpr. 

Széphalom, Octóber elsőjén 1820. 

[Eredetye a M. Tud. Akad. könyvtárában : M. írod. Lev. 4r. 81. sz.] 



3899. 

Vitkovics Mihály — Kazinczynak. 

1820. Octüb. 1.1 

Tisztelt Barátom! 

Mind a' két Leveledet, mint régtül vártakat, ölelve vettem. 
Az Elsőt a' Jó Vályi Nagy Ferenczünknek fija hozá el hozzám. 
Kezemet nyi^tám neki, és, a' mim legbecsesbb, barátságomat ajánlám. 
Attyának Biographiáján igen érdekelve megindultam, 's fel fogad- 
tam magamban, hogy Árvájit mivel, avval segítem. Húsz forintot 
szántam nekik; ezt kinél tegyem le, kérlek, utasíts. A' kiadandó 
Munkájira pedig praenumeráltass. Ez az, a' mit tehetek, és egész szív- 
vel teszem. 

* A kelet Kazinczy F. kezeírása. 



Digitized by VjOOQIC 



250 3900. Kazinczy — Dúlházy Mihálynak. 1820. 

Második Leveledben kért Munkák közzűl ezeket küldöm: 
1-0. Költemények, 2-o. Prosodia, 8-or. Szatyrák. Ezeket a' 
szerző ajándékul küldi. 

Könyveimbűi a' Czíráky Munkáját, és Somogyi Gedeon 
értekezését köldöm olvasásra. Más nincsen, a' mi méltó lenne a' te 
olvasásodra. A' Plutarchusz, mellyet kérsz, nincs meg. A' Nyáron 
közel valék azon szép reménységhez, hogy Széphalmodon meglep- 
jelek; de a' hivatalom ismét eltaszíta ettQl. Most a' Szüreten 
bizonyosnak tűnt fel előttem, hogy otthonodon látni foglak, mint- 
hogy Mádra kellett vobia mennem a' Majthényiak' ügyeiben ; és 
September' utódán elvált, hogy nem foghatok oda menni. így hány, 
vet a' Sors bennünket Lelkünknek szebb czélyaitúl, és oda taszit, 
a' hol nem szeretnénk lenni. De az öszszevonzó Lelkeknek még a' 
távúUétben is fennmarad az az édes gyönyörűség, hogy elevenebben, 
és forróbban, mint mások, emlékezhetnek egymásra a' Képzelet 
szárnyain, mellynek sebességet és ezzel járó éltetést a' tagadó[I] 
szív ád. Előttem vagy most egész elevenségben, 's ha mit ez kitün- 
\ tetne a' Valódból, lemásolt Portraid, mellyet Vidátúl szobámban 
\ bírok, rá pótolja. Élj szerencsésen, és jól Kedvesseiddel eggyütt. 
\ majád, hogy "én, a* ki első IQúságomtúl Egerben kezdtelek meg- 
szeretni, mig ez az eszem, lelkem fog lenni, nem is szünök meg 
'. szerettetésedtűl Tisztelőd, Barátod 

, Pesten October lőén 1820. Vitkovics mpr. 

[Eredetije a M. Tud. Akad. könyvtárában : M. írod. Lev. 4r. 133. sz.] 



390(). 

Kazinczy — Dúlházy Mihálynak. 
Bizodalmas Drága Jó Uram Secretárius Ür! 

Az én megkopaszodott leányom, kit az Ur Secretárius Ür és 
az Asszony érdeme felett méltóztattak szeretetekbe fogadni, ismét 
bé megyén Kassára, 's kérni fognám az Urat, hogy megbecsülhetet- 
len szeretetekkel engedjék ezután is .dicsekedhetni, ha eggy kérésem 
miatt nem volnék is kénytelen kikérni barátságos segedelmét 

Ujhelyben nem kapván papirost, Knaut Urat kértem-meg, hogy 
számomra vétessen papirost, fejért (Rosnyai Postapapirost) és akár- 



Digitized by VjOOQIC 



3900. 8ber 3d. 1820. 251 

meliy nemű kéket. Csak kéket külde-ki, két rizmát, 's ez haszna- 
vehetetlen, mert iszik. Kérem az Urat Secretárius Urat, ejtse vala- 
hogy módját, hogy valaki ezt az eggyik rizmát vegye által fejér 
papirosért, bár oUy rossz neműért, a' millyet ide mustrául teszek. 
De méltóztassék megpróbálni, ha a' mit adni fognak, nem iszik e. 
Sokat iró embernek nagy kin rossz papiroson írni. 

A' másik kérésem az volna, hogy ha kezébe akad az Umak 
Secretárius Űrnak a' Kölcsey által lefordított Iliász Első Éneke^ 
mellyet a' Méltós. Grófnak általadtam, külc^e vissza. 

Kértem a' Heyne Virgiliusának első Kötetét is, még pedig 
azon ígérettel, hogy még szüretig vissza küldöm.* 

Ha a' Sehmideg vagy Viezay kértjébe talál menni az Ur 
Secretárius Ür, emlékezzék rólam, és szakasszon le eggy levelet 
azon fából, mellynek neve 

Aelianthus glandulosus. 

híres fa leve, 's én ezt csak ezen két kertben láttam, de Májusban^ 
s akkor nem volt levele még. 

Sietve írván levelemet, sietve végzem-el, de meleg tisztelettel. 
Széphalom 8ber 3d. 1820. alázatos szolgája 



Kazinczy Ferencz mpr. 



KivOl : ' 



a Monsieur 

Monsieur Michel de Dulházy 

Secretaire 

á Cassovie 

[Eredetije a M. Tud. Akad. könyvtárában : M. írod. Lev. 4r. 5. sz.] 



* Quaei Károly nevű Jésuita magyarázatjával. Nagy Szeben 1735. — Dúl- 
iiázy M. olda]jegyzete. 

* A levél zárlatán ép piros pecsét — s Dúlházy M. szokott jegyzete : 
T. Kazintzy F. Úr levele. Jött Oct. óikén 1820. 



Digitized by VjOOQIC 



■252 3901. Gr. Majláth János. XX. [1820.] 

3901. 

Gr. Majláth János — Kazinczynak. 

Ofen am 10/10. XX. 

Sie erhalten durch meinen Brúder Joseph diesen Brief, er 
bleibt in Perbenyék bis in die ersten Tagé des 9bers, wenn Sie 
rair etwas schiken woUen, wird Er die beste Gelegenheit sein. ich 
lege ihnen hier samtliche Übersezungen ihrer Gedichte bei, wenn 
^ie irgendwo eine Ánderung angebraeht wünschen, so deuten Sie 
niir es an, ich werde ihren Winken getreu nachkommen. — Ihren 
Brief mit Szent-Miklosi's Gedichten habé ich erhalten, ausser den 
^ gesandten habé ich noch einige Gedichte desselben aus dera Erdéhi 
Múzeum übersezt; die náchste Post bringt Ihnen meine Übersezun- 
gen zur Beurtheilung. Mit den Übersezungen bin ich, einige Kleinig- 
keiten abgerechnet, fertig. Zu dem Verzeichniss, das ich Ihnen 
geschikt, ist noch hinzugekommen Kölcsey, Szent Miklósi, Buczl 
Döbrentey, Vitkovics und Fáy; namlich aus den schönen Fabeln 
desselben habé ich einige in Jamben übersezt. Ich glaube dís thun 
zu können, da die Fabel an sich selbst der Poesie angehört und 
■die Form das allerwenigste dabei ist. Sind Sie anderer Meinung? 
ich wünschte sie recht sehr zu wissen. Sobald es ihnen möglich 
sein wird mir die Behelfe zu schiken, die sie mir zugesagt habén, 
beginne ich die Ausarbeitung der Einleitung, dann begint der Druk, 
und somit erscheint das Werk den náchsten Sommer, oder höch- 
stens bis zur Michaelis Messe 821. Ich kan Ihnen nicht sagen, wie 
lieb mir diese Arbeit gew^orden ist. Kisfaludi hat mir sehr schön 
gesehrieben, als ich ihm die Übersezung seiner Dals zur Beurtheilung 
vorlegte, an Döbrentei, Buczi, Kölcsey sind die Verse Heute abge- 
gangen. Virág und Vérségi besuche ich hier, Szemere sprech ich in 
Péezel. — Der arme Tóth László ! ich war eben im Begrif ihm zu 
schreiben, als ich seinen Tod durch Helmeczi erfuhr. Das ist das 
Los des schönen auf der Erde, sagt Schiller eben so wahr als 
schön. — Die Kaiserin hat die Zueignung des ungrischen Taschen- 
buchs für 822. angenommen; ein deutsches für 821. erscheint hier 
im náchsten Monat. — Wie ein Kind komm' ich stets auf das 
alté zurük: In meiner Anth. sind löO. Gedichte, aus 30. Dichtem. 
Der álteste Balassa Bálint, die jüngsten Tóth und Szent Miklósi. 



Digitized by VjOOQIC 



3902. Döbrentei Gábor. 1820. 2öa 

Virág's Abhandlung über die Prosodie leg' ich hier bei, ungewis& 
ob sie ihnen schon auf andem Weg zugekommen ist. -- Lében 
sie recht wol, ich wünsche dis aus ganzen vollen Herzen und lieben 
sie mich wie bís izt. Mailáth. 

N. s. Lebenskahn liegt nicht bei, sie kennen ihn ohnedis,. 
auch die Bugaezer Csárda nicht, die ist sicher gut übersezt. 

[Eredetije a M. Tud. Akad. könyvtárában: M. írod. Lev. ér. 29. sz.] 



3902. 

Döbrentei Gábor — Kazinczynak. 

Kassán, Octób. 12d. 1820. 
Tisztelt, szeretett Barátom, 

Erdélyi leveleid olvasásából Tőled, e' levélkében megint Hoz- 
zád megyek. 

Ugy látom, hogy Te ide már bajosan jössz-bé, mig mi itt 
leszünk, 's a' Grófné 's Lotti és Szerencsyné is ezt eléggé sajnálják. 
Azzal biztatgatom a' két elsőt, hogy még Szent Mihályon .találkoz- 
hatunk. Bár kedvezne környül állásodnak úgy az Ég, hogy kívánsá- 
gaink teljesítethetnének. Mint örvendenék annak én is, kinek nehezen 
esik, hogy most egymáshoz illy közel vagyunk 's együtt még is 
csak két nap valánk. 

Bizonyos indulásunk e' hónap 16dikára van határozva. 'S az 
nap Kérig Bárczy Ferencz Úrhoz. 17dikén délre Szent Mihályra, 
így tudósítottam a' múlt Vasárnap Gróf DessewfTy Józsefet is, 
Olysóra, honnan épen az nap Dulházyjához embere érkezett. A' Gróf 
azt irá Dulházynak hogy Orosszal közül épen talán ma indul Chitónai 
virágaihoz. 

Kedves Génied tegnap dél után vala megint Lottijánál. Nagyot 
nőtt Erdélyi útja olta 's kedves és szép képű leány serdülend-fel 
benne. 

A' Grófnénak is küldöm itt levelét, i 

» Nincs mellékelve. 



Digitized by VjOOQIC 



254 3903. Kazinczy — Gr. Gyulay Karolinának. 1820. 

Lajos ma Szinnyére ment-ki Fiscalis Komjáthyval, Sógora 
lestvéréhez. 

Grófnéd kezét tisztelettel csókolom 's Bálintomat 's több 
gyermekeidet. Köszönetem ment a' Végzésnek, hogy Széphalmon 
megjelenni másodszor is hagyott. 

Adieu! szívből szeretett Barátom 

örök híved 's tisztelőd 
Döbrentei Gábor mk. 

[Eredetye a M. Tud. Akad. könyvtárában : M. írod. Lev. 4r. 53. sz. lí. kőt.] 



3903. 

Kazinczy — Gr. Gyulay Karolinának. 

Széphalom Octób. 13d. 1820. 

Nagysád az én szomszédomban, tisztelt szeretett barátném, 
's én nem láthatom Nagysádat. Szeretnék perleni a' Sorssal, hogy 
engem így ingerel. De mi haszna volna ennek a' perlésnek? Áldjuk 
inkább, hogy Nagysád a lyányomat és a' maga lyányát, és Emil 
fiamat láthatá, én pedig a' mi kedves Lajosunkat és Döbrenteinket. 
Valóban tisztelt kedves Lotti, az a' szerencse, hogy a' feleségem és 
én ezt a' két szeretetre méltó lelket láthatánk, az nekünk igen 
kedves pótolék vala azon veszteségünk helyett, hogy Feleségem 
Nagysádat és a' Mélt. Grófnét nem láthatá: mert itt magamról, 
ki Nagyságtokat András falván 's Dédácson nem kevés ideig láttam 
's nem sok idő előtt még, 's a' jövő esztendőben ismét fogom, nem 
szóllok. Döbrenteimben azolta nem sok változhatott, mert az ő 
kora az ollyat már nem érezteti nagyon: Lajos sokat változott 's 
úgy a' hogy óhajtani kellé 's esztendejihez illett: emberedik, tanu- 
lási, tapasztalási szélesednek, 's szíve, (a' mi Lajosban 's testvérei- 
ben, anyjában, és minden jó emberben az egész föld' hátán, a' 
legtiszteletesebb dolog j az marada a' mi volt, 's óhajtom is, remény- 
lem is, az fog örökre maradni; 's így a' Szeretetre legméltóbb 
ember lesz. 

Lajosnak és Döbrenteinek nálunk mutatása bennünket azon 
szép napjainkra emlékeztete, midőn itt Wesselényi és Pataki múla- 



Digitized by VjOOQIC 



3903. Octób. 13d. 1820. 255 

tott. Lehet hasonlóság a' külömbözések mellett is, és úgy, hogy 
niind a' két fél nyer a' hasonlítás által. Wesselényi csupa tűz: 
liyos nvQgalom és esztendejit előző érettség, 's mind ez mind az 
olly szemmel, melly el tud nedvesedni a' szép scénák látása vagy 
hallása által; és így olly szívvel is, melly érzi a' mit érzeni kell; 
olly szívvel, mellyet a' világ el nem rontott. Tartsa-meg Isten a' 
mi kedves barátunkban ezt a' szívet, ne engedje soha megromlani, 
's tegye így szereneséssé, 's a' Nagysád' kedves asszonya anyjának 
*s testvéreinek örömére. 

Feleségem miatt én még most sem mehetvén, eggy kosár 
szölö fogja a' mi kedves barátunkat azokra emlékeztetni, a' kik 
itt gyönyörködve láták, hogy ő azt épen oUyan örömmel evé, 
mint magok ők. Ezután minden esztendőben emlékezni fogunk 
Lajosra, mikor szőlőt mohon eszünk. Nemesebb gyümölcse a' föld- 
nek nem igen lehet mint ez, 's mi annál inkább szeretjük ezt, mert 
a miénk. 

Mint leié Nagysád Kassát és az itt lakókat, imádva szeretett 
kedves Lotüm ? Melly külömbség van Erdély és Magyar-ország köztt 
jóban és nem jóban? Melly igen szeretném én ezt hallani Nagy- 
sádtól, 's négy szem köztt, hol szabadabban közölhetjük ítéleteinket ! 
Mit mond Nagysád az én Szent Mihályi tiszteltemről, 's tiszteletet 
valóban érdemlő Grófnéjáról, 's kedves gyermekei felől? Képzelem 
én, melly öröm volt Nagysádnak, ezeket látni, mert nem hiszem 
hogy ők a' Nagysád' látása által kedvetlen szempillantásokból ki ne 
kapattak volna, ha talán Nagysád őket illyenek köztt találta volna 
lelni. — 'S melly változást lele Nagysád a' maga lyányán, a' 
kegyességeibe fogadott Zsenin? Én úgy hiszem, hogy neki legfőbb 
érdeme az érzés, 's azt a' mi gondjainknak is a' Természetnek 
is köszönheti, 's ennek még inkább mint annak. Alig várom a' hírt, 
ha Nagysád meg van e elégedve fortepianói játékával, 's méltónak 
ítéli e azon dicséretre, mellyekkel mások bennünket szertelen 
reményekre gyúlasztanak. 

Kérem Nagyságodat alázatosan, méltóztassék alázatos tisztele- 
tünket Nagyságának a' Grófnénak bemutatni, 's bennünket kegyes- 
ségeibe ajánlani, 's maga is mind feleségemet mind engemet kedves 
emlékezetében megtartani. Melly igen örvendek én, engedje még 
eggyszer mondanom Nagysád, hogy Zseni és Emil Nagysádtok körűi 
lehettek, és hogy azzal dicsekedhetnek, hogy vették Nagysádtoknak 
c-SükjaikaU Bár Sophie is mondhatná, hogy látta azt, a' kit az ö 



Digitized by VjOOQIC 



256 3904. Kazinczy ^ Döbrentei Gábornak. 1820. 

férje oUy határtalanul tisztel és szeret. Vigye minden kedvetlenség 
nélkül vissza a' Szerencse Nagyságtokat ; én úgy hiszem, hogy a 
jövő nyáron Dédácson fogom megnyerni a' mit most látnom az idő 
nem engede. 

Éljen szerencsésen, tisztelt barátném. 

örök tisztelője 
Kazinczy Ferencz mpr. 

[Eredetije a M. Tud. Akad. könyvtárában : M. írod. Lev. 4r. 5. sz.] 



3904. 

Kazinczy — Döbrentei Gábornak. 

Széphalom Octób. 13d. 1820. 
Édes barátom. 

Én a' tudva lévő ok miatt még most sem mehetek, és ha ti 
Octóber 16dikán indultok, Szent Mihályban sem foglak megláthatni. 
Most távoznom a' háztól lehetetlen, 's ISdikig lehetetlen volna akár 
érkezik akár nem érkezik a' két hét olta mindennap várhatott ven- 
dég. — E' szerint, édes barátom, ez úttal vegyük búcsúnkat egy- 
mástól. Áldjon meg az Ég barátságodért. Hidd, hogy azt teljes 
mértékben tudjuk becsülni; hidd, édes barátom, érezzük mit teszen 
az, hogy te és a' mi kedves Lajosunk odahagyátok Kassát, 's nekünk 
pótolékot adatok veszteségünkért. 

Hadd mondom-el neked is, a' mit Comtesse Lottinak mondot- 
tam. Itt létetek bennünket a' Wesselényi és Pataki itt létére emlé- 
keztete. Annál nem mondhatunk nektek semmi kedvesebbet. 

Melly sok kérdeni 's mondani valóm volt és volna, miolta 
elmentetek. — A' niit nektek a' Szerecsen felöl beszéltem, azzal 
ne éljetek gondolatlanúl. — Nagyon kérem erre Lajost is. 

Vissza vehetem e az Erdélyi Leveleket most? Kérlek erre. 
De Isten hozzátok édes barátim. Nincs idő tovább írni. 'S mi szük- 
ség. Értetek engem ti szó nélkül is. 

Örökre tiétek 
K. mpr. 

[Eredetije a M. Tud. Akad. könyvtárában : M. írod. Lev. 4:t. 53. sz. I. köt.] 



Digitized by VjOOQIC 



3905. Döbrentei Gábor. 1820. 257 

3905. 

Döbrentei Gábor — Kazinczynak. 

Kassa, Octób. 14dikén 1820. 
Édes, édes Barátom, 

Mint fáj, hogy külömben kedves leveled által elvan vágva remé- 
nyem, hogy Szent Mihályon még láthatnálak. Nem éltem ki magamat 
Veled, sok maradott a' mit vagy ez vagy ama tekintet miatt Nálad léted- 
kor [!] vagy csak érintettem vagy egészen elhagytam. Azt gondolám, 
lessz idő még. 'S ha ne higyjem, hogy Kassán vagy Gróf Dessewffy- 
nél még úgy is együtt leszünk, még két napot szerettem volna Veled 
élni. Mennyifélék kötnek Hozzád, 's ki tudja mikor látlak megint! 

Innen holnap után reggel indulunk. Ez már nem változhatik, 
hanem ha az öreg Szerencsyné még rosszabbul találna lenni. Vetted 
eddig tegnap előtt kiküldött levélkémet ; mellyben iram hogy menete- 
lünk felöl Olysóra már Gr. Dessewffynek is hírt adtam. 

Erdélyi Leveleidet küldöm. Felette elnyugtatsz és lekötelezel, ha 
ollyan jegyzésimet mellyek éretted 's magamért kis töprenkedést ger- 
jesztenek, figyelmedre úgy méltóztatod, hogy a' kihagyandóknak itélt 
rendeket egészen elnyesed. A' levelek nekem most inkább tetszenek, 's 
még nagyobb beeset adnék sok oldalú kincseik mellé, ha a' Székelyek- 
nek eredeti és szép törvényeikre is lehetett volna kibocsátkoznod. 

Ezen Munkádnak megkedveléséről minden Jót hiszek. Igen jól 
van hogy kevesebb új szóval élsz benne, 's ha magad költségén 
adod-ki, hasznos lesz minél kevesebbel élned. 

A' Hormayr és Mednyánszky Taschenbuchját is köszönettel 
küldöm. 

Oh, ha valami szerencse kedvezne 's még összehozna bennünket 
Sz. Mihályon I OUy nehezen válom-meg még láthatásod örömétől. 
Minden esetre — az Ég legyen áldásaival Veled és Tieiddel. 

Adieu, adieu, barátja szívemnek, azon világban is, melly az 
élet után következhetik. így, örök híved: 

Döbrentei. 

Lotti ma körűi van véve zsibongásokkal. Ha nem írhatna, 
várd levelét utunkról. Ne félj hogy azt a' mit avatatlannak nem 
kell tudni, tőlem megtudja. Nem Lajostól is. Ma este felé kisétálánk 
Schwartz kertjébe, Genienk is velünk volt. 

[Eredetije a M. Tud. Akad. könyvtárában : M. írod. Lev. 4r. 53. sz. II. köt.J 

Kazinczy F. levelezése. XVII. 17 



Digitized by VjOOQIC 



268 3906. 6r. M^láth János. XX. [1820.] 

3906. 

Gr. Majláth János — Kazinczynak. 

Péczel, am 16/10. XX. 

Kan ich wol besser thun als wenn ich hier, einen ihnen und 
mir sehr lieben Ort, ihr leztes Schreiben beantworte? Die Kriges- 
lieder habén mir viel Freudé gewáhrt, es will mir aber scheinen, 
dass a' tisztulás innepe nicht von algemeiner Wirkung sein wird, 
und darum möchle ich ihnen raten es auszulassen,. ob es gleich 
an 8ich recht schön ist, ich finde die drei ersten Strophen nicht 
modem, sondern in gleicher Haltung mit den übrigen, az oltár 
szüze ist sehr gelungen, das Ganzé scheint mir in der Art auf- 
gefasst, wie Klopstok seine Barden singen last, und alsó ist es 
nichts für unsre Leute. Das andre Lied ist prachtig, viel Kern. 
Szemere's Sonet az emlékezet ist vortreílich, werden Sie das von 
meiner Übersezung auch sagen ? Sie liegt hier bei ; die Freiheit, die 
ich mir in der Stellung der quatrinen genommen ist, im Deutschen 
erlaubt und wird oft angewendet. Es ist mir sehr verdrüsHch [!] 
Szemere nicht hier gefunden zu habén; Er fuhr nach Pest als ich 
heraus. Meine Anthologie ist fertig bis auf die (ledichte, die ich 
noch von Szemere bekomme. Was Sie mir von Szent Miklósi 
geschikt, und noch mehreres von ihm aus dem Erdélyi Museum ist 
übersezt und ihm bereits zugeschikt. Az elkésett Ámor, und az Alvó 
szép sind nicht übersezt; Ersteres weil das profanum vulgus es 
missdeuten könte, das zweite, weil ein zu grosser 5^uber in der 
Sprache liegt, den ich im deutschen hervor zu bringen verzweifle. — 

Was Sie schönes von mir schreiben, ist um so vieles zu schön, 
dass ich es von einem Andern für persiftlage haltén würde, bei Ihnen 
aber ist mir's nur ein Beweis, dass Sie mich nicht prosaisch, son- 
dern durch das prismatische Glas der Freundschaft ansehen, ich 
bitté sie alsó meine Meinungen über ihre Werke nicht als König- 
liche Placete zu betrachten, wie sie sich genug scherzhaft aus- 
drüken, sondern sie zu nehmen als die Auserungen eines vielleicht 
zu besorgten Freundes, der von ihren Werken auch den Schiatten 
eines Tadels abgewendet zu habén wiinschte. — 

Ihren Erdélyi levelek seh' ich mit der lebhaftesten Ungeduld 
entgegen, nicht um zu reflektiren und commentiren, sondern ura 



Digitized by VjOOQIC 



3906. Am 16/10, XX. [1820.] 259 

sie zu übersezen, wie ich mit meiner Abhandlung über die ungrische 
Poesie fertig bin. Dis veranlast raich zur Bitté, dass sie mir ja 
gewiss durch meinen Brúder Joseph die zugesagten Behelfe zuschi- 
kea mögen, da ich ohne selben schlechterdings nicht arbeiten kan. — 
Tóth László's Tod hat mich sehr betrübt, das ist das Los des schö- 
nen auf der Erde, sagt Schiller eben so schön als wahr. Lében Sie 
recht wol und lieben Sie mich, wie bis izt Ihr Mailáth. 

Aus Zrinyi's Gedichten habé ich übersezt Orpheus an Pluto. 



ERINNERUNG. 

L^nd wieder naht ein seliges Emp£nden! 
Es hellet sich das Grau vergangner Zeit, 
Auf Bosenpfaden, die ich sinken schwinden 

Sah', giebt zur Wonneflur sie mir Geleit. 

Das Wallen meiner Brust will Liebe kündeu 
Der Gottheit die den Zauberarm mir beüt. 
Mein Herz, ich fühl es, mrd hier Buhe finden, 

Dein Hauch, ErinVung, hat es neu geweiht. 

Nein! rufe nicht verschwundne Lust zuriick; 

Láss über mich die dichtsten Schleyer zieh'n, 
Bedek der hingeschwund'nen Zeiten Glück. 

Schon einmal sah' ich meine Freudén flieh'n, 
Ach zwinge neu zu bluten nicht mein Herz ; 
Zweimal verlieren ! ! fühle diesen Schmerz. — 

Am 22ten, 

Die lezte Post war schon weg als ich diesen Brief abschiken 
wolte, daher die Verspátung; ich lege dafür 3. seither übersezte 
Sonette bei. 



ECÜO. 

Du bist so still, nur leise Seufzer bében, 
Nur stumme Thránen trttben deine Wangen, 
Nach Menschen sucht dein sehnendes Verlangen 
Ihr Mitgefühl soll Linderung dir gebén. 



Digitized by VjOOQIC 



260 3906. Gr. Majláth János. XX. [1820.] 

Umsonst ! denn uuempfíndlich ist ihr Lében, 
Mit kaltem Blik sehn sie dein scheues Bangen, 
Ob Schmerz, ob Nebel deinen Pfad umfangen ? 
Auf keiner Lippe wird die Frage schweben. 

Fort ! Nicht bei Ihnen trifst [!] du Leidesbrüder, 

komm zu mir ! hier spricht das Herz zum Herzen. 

O komm! dein Leid erschliest der Trauten sich. 

Nahm liebes dir der Tod, so wekke mich 
Mit ihren Namen, ich klag* dir ihn wieder, 
Und lindre mit dir weinend deiue Schmerzen. 

Szemére^ 



ISABELLE. 

Wie durch die Wálder hüpft das Reh' das schnelle, 
AVie durch die klaren Fluten schlüpft der Aal, 
So lebt ich wonnig glüklich überal 
Eh* ich dich angebetet Isabelle. 

Nicht 80 seit du erregt der Gluten AVelle! 
Nicht so! nach strömet dir der Thránen Qual, 
Ich finde Ruhe nicht; auf Berg und Thai 
Und überal bist du der Seufzer Quelle. 

Gott! indess mein Herz in Leiden bricht, 
Nent dich ein Andrer schon am Altar sein 
Und láchelnd wühlt ihr auf mein ganzes Seyn. 

AVohl ziemen deinem hohen Reize Kronen 

Dir huld'gen siehst du die am höchsten thronen 

Ein treuer Herz als meines trifst [!] du nicht. 



Für das 3te Sonet a' boldog Pár fehlt wie Sie sehen der 
Raum. — So eben erhalte ich einen sehr lieben Brief von Szent 
Miklósi. 

[Eredetije a M. Tud. Akad. könyvtárában : M. írod. Lev. ir. 29. sz.] 



Digitized by VjOOQIC 



3907. Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. 1820. 261 

3907. 

Kazinczy -- Gr. Dessewffy Józsefnek. 

Széphalom Octób. 22d. 1820.^ 
Nemes-lelkü barátom, 

Mint a' szükség' idején József teve jól rokonival a' Zsidó 
Legenda szerint, Te úgy emlékezél-meg énrólam akkor, midőn az 
-esztendő nekem semmit egyebet nem ada szénán és boron kivül, 
's a' tágíthatatlan kénytelenség arra vitt, hogy én is Uzsorásaink 
kezébe essem. \S én ezt a' Te jóvoltodat mindeddig hallgatva tekint- 
hetem. Engedj-meg, tisztelt barátom, köszönetem' elhaladásának. 
Addig halogatám azt megtenni, míg addig maradt, a' midőn íme 
keresztül esvén bajaimon, rettegett órámon, 's a' Döbrentei által 
nekem adott örömeken, szóllhatok. Fogadd-el köszönetemet, melly 
azon vallásból áll, hogy én Tőled gyönyörűséggel vennék, ha az az 
érzés nem fogna-el, hogy Neked is sokra van szükséged, bár nálam- 
nál öszvehasonlítás nélkül többet bírsz. Az a' finantziáhs portéka 
engem végre is elront, hacsak valamelly machinai Isten nem kap 
ki a' bajból. 

Feleségem Octób. 20dikán igen szerencsésen szülte meg hetedik 
élő gyermekemet. Azt tegnap keresztelé-meg a' Regmeczi Papja 
Kálvinnak Lajos Péter Ferencz névre. Az első nevet a' szegény 
Ipám' emlékezetére kapta a' gyermek; a' másikat nem a' Vay 
Ábrahám ipa miatt, hanem a' nagyatyám nagyatyjára nézve, ki ezt 
a' jószágot cserébe kapa Rákóczitól más jószágáért, 's háromszor 
fogatott-el a' Német katonaság által, 's végre életét a' pápistává 
léteilel, 's nem tudom hány ezer forinttal váltotta-meg. A' gyermek 
ép, mint minden más gyermekeim, úgy hogy közöttök eggy sincs 
béna. Az anyja pedig, a' ki 9 holnap olta mindég betegeskedett, 
terhétől megszabadulván, bajaitól is megszabadult, 's a' kisdedet oUy 
anyai gyönyörködésekkel szoptaija, mintha ez volna első gyermeke. 

Minden órán várhatván ezt a' szülést, bé nem mehetek Kas- 
sára, hogy Gróf Gyulainét lássam: de Zsenit beküldöttem. Azonban 
Döbrentei nevem napján estve belépe hozzám, 's 48 óra múlva 



» T. Kazintzy Ferentz Ur levele. Jött Kassára épen Dec. vége felé 1820. 
Dúlházy M. jegyzete. 



Digitized by VjOOQIC 



262 3907. Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. 1820. 

tért-víssza Kassára. Erdélyi Leveleimen végig futott, 's itt hagyta 
jegyzéseit. Most Írom végső dolgozással. Azután mingyárt nyom- 
tattatom. 

Döbrentei felől nincs szükségem szóllani; annak találtam a' 
ki mindég volt. De gróf Gyulai Lajosban azolta hogy láttam, sok 
szerencsés kifejtődés történt: eggy tiszta lelkű, tiszta fejű, érett iíju. 
Anyja képzel hetetlenűl félénk, 's Lajos eggyetlen fiu volt. így az 
anyja félénksége 's féltése Őtet is csendes tüzűvé tevék. Néki téged 
kellene gyakran látni. Én úgy képzelem, hogy Neked igen kedves 
volt látni azt a' háznépet, melly felől olly sok helyett van szó 
Erdélyi Leveleimben. 

Nem csak Döbrentei, hanem Lajos is gyönyörűséggel szóUottak 
nálad létek ^ felöl. Kivált gyermekeidnek tűzök 's tudománybeb 
előmenetelek támasztott bennek • álmélkodást, mert hiszen Tégedet 
és a' Mélt. Grófnét ismerték. Én azt hiszem, hogy Neked ez a' hír 
nem lesz kedvetlen. Mert a' javalás csak akkor pirít, akkor kínzó, 
mikor az az érzés tölt-el bennünket, hogy azt nem érdemiettük. 

Hogy eggykor igen szép, igen lelkes, igen nemes szívű Napád 
úgy hala-meg, hogy én kiszabadulásom olta őtet nem láthattam, 
azt ugyan nagyon sajnálom. A' miket nekem sorsa felől beszéllt, 
szíves tisztelettel és szánakozással tölte-el eránta. És azt hiszem 
azok után a' miket mondott, hogy az a' ritka míve a' természetnek 
egészen mássá vált volna más szövetségben. Mind a' két féije nem 
a' házas életre született. Ha parancsolni fogod eggyszer, elbeszéllem 
mind, a' mit felőle 's tőle tudok. 

Melly igen óhajtanék Tőled hallani holmit Fejedelmünk Budán 
léte felől. Olvastam a' Fejérvári Pest Vármegyei Fő Nótárius levelét, 
mellyben Dókus Fő Fiscalisnak írta, hogy ők (a' Pest Vármegyei 
Deputátusok) csaknem nyakába, lábaihoz borultak, Vivátot kiáltoztak 
az Audientzián, midőn Ö Felségét úgy haliák szóllani, a' hogy Király 
még soha sem szóllott a' maga jobbágyihoz. De ha én Király volnék, 
az illy vivátozó, nyakba 's lábhoz boruló jobbágyoknál inkább 
szeretném a nem vivátozókat: elég példa van rá. Azon igen is 
örülök, hogy az egész Európa látá, melly boldog nyugodalom van 
itt, míg másutt a' nyugtalankodás' lelke mindent fel akar forgatni. 
Bizony a' Magyar hűség példátalan. 1809 itt vala az ellenség, ámít- 
gatott, de még azok sem lántorodtak-meg, a' kik csudáltuk a' 

» Az eredetiben: léted tollhiba. 



Digitized by VjOOQIC 



3908. Kazinczy — Dúlházy Mihálynak. 1820. 263 

Napóleon' nagyságát, mellyet tagadni senki sem fog. Csudálom én 
a' Friedrichét és az Első Péterét is: de azért sem az eggyiknek, 
sem a' másiknak, sem a' harmadiknak nem szerettem volna lenni 
jobbágya. 

Azt talán nem tudod, hogy a' mi második Királyi Herczegünk, 
midőn a' Zemplényiek voltak nála, mingyárt el kezdé beszélleni, 
hogy a' Bodrog ott ömöl a' Tiszába, és hogy eggy Biztosság dol- 
gozik a' víz kártékonysága ellen. 

De éy szerencsésen, igen kedves barátom ! Az Isten jutalmaz- 
tassa-meg érdemeidet. Nem sokára eggy Gróf Komis Mihályhoz írt 
versemet fogod venni. Még nem kész. Te engem még abban is 
gazdagítál. Feldolgozám azon jegyzésedet, hogy azért kaptunk eszet 
és szívet, hogy az eggyik a' másik tévedésit megigazítsa. Ajánlj 
kegyességeibe a' Mélt. Grófnénak, 's tiszteld Comtesse Virginiet. 
Bár Zsenit ezután is méltóztatnék szeretni. 

örök híved 
Kazinczy Ferencz mpr. 

[Eredetye a M. Tud. Akad. könyvtárában: M. írod. Lev. 4r. 33. sz.] 



B908. 

Kazinczy — Dúlházy Mihálynak. 

Széphalom Octób. 23d. 1820. 
Különös bízodalmú Drága Jó Uram Secretárius Ür! 

Megbecsülhetetlen az a' jóság, a' mellyel az Ür Secretárius Űr 
nekem minden kérésemet teljesíteni, sőt megelőzni méltóztatik. Eddig 
azt mondottam, hogy e' részben senkit sem ismerek, a' ki a' meg- 
holt Prof. Vályi Nagyhoz hasonUtathatnék. De valóban az Úr Secre- 
tárius Ür a' szegény Vályi Nagynak nem csak semmit nem enged, 
hanem őtet talán meg is előzi. Én azt tartom, hogy háladatosságo- 
mat semmi sem magyarázhatja inkább, mint ez a' vallástételem. 

Valamint azt kell utálatra méltó embernek tekintenünk, a' ki 
mindent magáért csinál, és mást magán kivül nem szeret: úgy az 
csalhatatlanul jó, a' ki a' maga feláldozásaival is szeretetet bizonyít 
mások eránt. 



Digitized by VjOOQIC 



26^ 3908. Kazinczy — Dúlházy Mihálynak. 1820. 

Ügy hittem hogy Virgilt kevés napok múlva vissza küldhetem : 
de feleségem lebetegedése, ki nekem Octóber 20dikán hetedik élő 
gyermekemet szűlte-meg, 's a' szürethez készülés meg nem enge- 
dek, hogy vele dolgomat végezzem. Engedje az Ür Secretárius Űr, 
hogy valamivel tovább tarthassam-meg mint ígértem. 

Az Ür jelen vala midőn Döbrenteí barátmik előtt a' lyányom 
verte a' fortepiánót. A' gyermek szerénysége meg nem engedé, hog>' 
nekem megírja: nyert e javallást; ezt pedig kedves érteni annak 
az atyának, a' ki gyermeke' előmenetelének 's szerencséjének min- 
dent feláldoz. Kérem az Urat Secretárius Urat, méltóztassék nekem 
hízelkedés és tartózkodás nélkül megírni, mit tapasztala, Döbrentei 
's a' Grófné és a' két Comtesse mennyire elégedtek-meg Zsenivel, 
's tapasztaltak e rajta 1816 olta, a' midőn vele voltam nálok, a' 
gyermeken nevezetes és szerencsés változást. Zseniben az elme oUy 
jó, hogy jobbat nem kívánok, 's a' gyermek esztendejihez képest 
nagyon érett; benne nem igen van szél. De ez is minden érdeme, 
és semmi nincs egyéb. Mennyivel több Comtesse Virginie! Csak 
betöjit hasonlítsuk-öszve a' Zsenijével. Virginienek formált írása 
van: Zseni még gyermeki kézzel ír. Knaut Ur, ki a' gyermeket 
atyai szeretettel szereti, és a' kit viszont a' gyermek úgy szereti 
mint atyját, elvitte tőlem, 's így általam az írásban nem gyakorol- 
tathatik. De a' muzsika pótolékot adhat azért. Gondolkozzék, olvas- 
son, 's jól fog írni, ha én nem vezetem is. 

Comtesse Virginie nem felelt a' Zsenié válaszára, 's ez azt 
rettegtelé velem, hogy a' levélben volt valami a' mi magát vagy 
szüléjit megbántotta. Azonban Comtesse Gyulai Lotti azt monda 
Zseninek hogy jelen volt Szent Mihályon, midőn az ő levelét Vir- 
ginie vette, *s hogy örömmel vette. Jól értette e Zsenié a' szót, nem 
tudom, de azt is mondják, hogy Comtesse Virginie azt várta, hogy 
Zsenié őtet per te fogja szóUítani, az az, tézni, — németül dutzen, 
franeziáúl tutoyer. Ha azt a' Mélt. (irófné fogja parancsolni Zseni- 
nek, Zseni és én azt grátziául vesszük: de parancsolat nélkül én 
meg nem engedem. Zseninek érezni illik, hogy Virginie és ő nem 
egyenlők. — Vigye az Ur Secretárius Ür e' részben is úgy a' dolgot, 
hogy Zseni tiszteletlenséget ne kövessen-el. 

Tegye az Ur Secretárius Ür bizonyossá Knaut Urat és az 
Asszonyt, hogy mi erántok örökre le vagyunk kötelezve, 's érez- 
zük, hogy Zseni jobb kezekben nem lehet. Mondja azt is, hogy ha 
Knaut Urat és az Asszonyt teljesen nem ismernénk, semmi tekintet 



Digitized by VjOOQIC 



8909. Igaz Sámuel. 1820. 265 

nem venne rá, hogy kiadjuk kezeink közzül, nem még a' Muzsikai 
előmenetel is. 

Feleségem barátságosan tiszteli az Urat és az Asszonyt 's 
ajánlja gyermekünket tovább is tapasztalt kedvezéseikbe. 

Maradok szíves tisztelettel alázatos szolgája 

Kazinczy Ferencz mpr.i 

[Eredetije a M. Tud. Akad. könyvtárában : M. írod. Lev. 4r. 5. sz.] 



3909. 

Igaz Sámuel — Kazinczynak. 

Bécs, Október 24edikén 1820. — Am altén Fleischmarkte 
Nro 729 im 2ten Stocke. 

Tekintetes Tábla-Bíró Ür, 
Köztiszteletű Tudós Hazafi, 's nékem különös Jó Uram! 

A' múlt hónap 9edikén a' Tekintetes Úrhoz Pestről utasított 
felette szomorú tárgyú levelemnek mi sorsa leve, nem tudom, mint- 
hogy mind eddig tudtomra sem Udvari Ágens Tek. Légrády Imre 
Ürnak, sem magamnak a' Tekintetes Úr válaszához szerencsénk 
nem lehete. 

Ez úttal nem szomorú, de igen sok és nagy kérések tárgyai 
írásomnak. Jól fenn kezdem s teljes bizodalommal előadom a' 
dolgot. Rég tetemes fogyatkozásnak tartván Literaturánkban egy 
Almanaknak nem-létét, tavaly ez idő tájban nagy kedvem ereszke- 
dett annak kiadására. Közöltem hevenyében gondolatomat Prof. 
Márton József Úrral, *s boldogult Barátom Tóth Lászlóval. Mind 
ketten javallottak ; de az első az időt rövidellette, 's valóban egyedül 
az vetett akkor annak gátot. Boszszankodva olvasánk ez esztendő 
elején a' Hazai Tudósításokban 'J\ Kulcsár Úrnak leczkéjét, melly 
épen ezen gondatlanságért méltán, de hevesen paskolta Nemzetün- 
ket. Már az illy panasz elhárítása véget [!] is ki kellett volna vinnem 
tavalyi szándékomat; de a' mellyet csak hamar letétetett velem az 

» Dúlházy M. jegyzete : Tettes Kazintzji' Ferentz Úr levele. — Kaptam 
Széphalomról, Kassán, Decemb. 2ikán 1820. 



Digitized by VjOOQIC 



266 3909. Igaz Sámuel. 1820. 

a' kedvező körayOlállás, melly szerént T. Kisfaludy Sándor Cr 
Regéiért nyert, talán 500 ft jutalmát ugyan ezen czélra ajándékozta. 
Leszen tehát nálam nélkül is Almanakunk, hittem erősen. Azonban 
a' múlt héten hiteles kútfőből esett értésemre a' Pestieknek képtelen 
késedelmezések, mellynél fogva még tán két esztendő múlva készül- 
hetnek el Almanakjokkal. Ez a' hír, tavalyi szándékomat annyira 
felébreszté, hogy azt minden idörövidség mellett is kivinni, állhata- 
tosan meghatároztam. Ezek így lévén, bátorkodom a' Tekintetes 
Urat az egész Munkácskának elrendelésére alázatosan megkérni: 
erős hiedelemmel lévén, hogy ha kérésem kegyes meghallgatást 
nyerénd, szégyent nem vallhatok. Különösen pedig alázatosan kérem 
a' Tekintetes Urat, hogy szép Literatúránk elöbvitelére, 's AUnana- 
kom díszére is valami kész Munkájával engem szerencséltetni méltóz- 
tassék. Mi nemű Munka kell ide, azt a' Tekintetes Úrnak magyaráz- 
nom hibás feleslegség vohia; de azt szükség megemlítnem, hogy 
egyedül eredetiekkel van szándékom előállani, kivévén a' most igen 
nagy kedvességbe jött Munkácskának: tBlumcnsprache, oder Beden- 
tung der Blumen nach orientál ischer Art*, fordítását. Ez a' kis 
könyvecske négyszer jött ki már ez idén, sok játékra ád alkalmat 
Szépeinknek. Itt használhatom Szent-Györgyi János Urat, ki jeles 
virágfestő, 's örömest felvállalt egy bokrétának rajzolását, mellyet 
rézbe metszve 's színelve teszek e' kis Darab elibe. Ezen kivQl 
jő belé a' Mohácsi Veszedelem leírása 3 réztáblával Prepelitzay 
► Sámuel Báró Prónay Nevelőjétől ; egy Erzáhlung (hogy van jól 
magyarul?) Báró IQú Podmaniczky Lajostól 1 réztáblával. Ezek 
Prózák. Következnek a' Poetai Darabok, mellyekkel eddig bírok: 
Tövis bokrok alatt terme ibolyám; — Rondeau; — Triolet, melly 
csupán ez elöbbeni más formában, 's inkább szeretem az elsőL 
külömben itt is a' Tekintetes Ürnak bölts ítélete fog állani: — 
Aranykor; — mind Tóthtól. Ez utolsó, csudálni lehet, igen á la 
Csokonai hangzik. — Jön búsan az éjjel s. a. t. Kölcseytől. Mi 
titulus alatt legyen ez? nem találhattam ki. Muzsikára B. Pod- 
maniczky teszi. A' lap, mellyre írtam, Almanakom Satzának for- 
mája ; szép széles szélt gondolva hozzá, nem kicsinyelhető talán. — 
Mint az a' kis madár s. a. t. Csokonainak még világot nem látott 
Darabkája. — Emlegetés, magamé kótával. Erinnerung, du holdé 
Himmelsgabe, 's Korner imádsága az ütközetben, fordításaik jőnek 
Debreczenből Szoboszlaitól, kótával. Az efféle fordításoknak, mellyek- 
nek origináljaik Szépeink szájokban zengnek, helyet kell adnom: 



Digitized by VjOOQIC 



3909. Október 24edikén. 1820. 267 

kedvesfek voltak az illyek a' Magyar Dámák Kalendariomában is. — 
Sonetteim nincsenek, ha csak a' Tekintetes Ür nem könyörül raj- 
tam. A' szép Sajkát a' Név kitevés tán i^já tenné? Ügy a' Lollit 
György elibe Bay? Nagy szükség van az illyekre. T. Bay György 
Urat megkérettem Lónyay János Úr kedves Jó Barátom által Bey- 
trag (magyarul?) eránt. — Gaál György Ür, Herczeg Esterházy 
Bibliothecariusa két Báliadét adott, az Alakosokat Attila alatt, és 
a' Corvinus János Blankáját, gyönyörű kivált az utóbbi. — Szeret- 
nék egy Legendát, magyart. Margarétát vagy a' Nyulak szigetebeli 
Er'sébetet (ha jól emlékezem). Méltán jön a' Legenda módiba, ha 
esméri az ember az Almcmah der Sagen und Legenden czímö 
könyvet. Ezek szerént Almanakom főbb része Poeticum lévén, de a'^ 
mellett Magyar Históriai Darabot is kívánok, míg vihetem, eszten- 
dőnként hozzá kaptsolni, mi czímet javai neki a' Tekintetes Ür? 
Fordult meg eszemben: Hunnia; Polyhymnia, de ez alatt Gáal Ür 
versei jönnek ki rövid időn. A főczím után elég Zsebkönyvecske 
lS21edik esztendőre, melly után jó lenne : Mit Beytragen von N. N. 
N. N. Borítékot állandót szeretnék fába metszetni egy Gubitzot 
felyöl haladt Mesterrel; erre nézve is alázatosan kérem a' Tekin- 
tetes Ür Ideáját. Hat árkust akarok adni 16 rétben; Strausznál 
vagy Pichlemél olly forma betűkkel mint a' Fáy András Mesé- 
jéi[!]. (Majd el is felejtem, ez az Ür is kész 80 új mesével, j6 
leszen felkémem), mellyekből 30 sor megyén az ide mellékelt 
fonnába ^ Durchschuss nélkül a' hogy csak a' Prózákban fog nyom- 
tattatni. 

E tárgyban a" jövő Postán fogok írni Fő Tiszt. Superintendens 
Kiss [!] János Ümak, a' Tekintetes Ür érdemes Barátjának 's nekem 
jő Uramnak. Hiszem nem lesznek süketek fülei kérésemre. 

Professor T. Márton József Ürnak tiszteletét megjelentvén^ 
kérésem meghallgattatását újra is alázatosan kérem, 's különös 
nagy tisztelettel van szerencsém maradni A' Tekintetes Tábla-Bírá 
Úrnak alázatos szolgája 

Igaz Sámuel. 

U. i. 1. Kézirat-másolatoknak adásokat is óhajtanám. Nem két- 
lem, hogy többeket bír a Tekintetes Ür, mint Daykáé, Sup. Szilá- 
gyié, Csokonaié, 's több szép Literatura körül dolgozott férjfiaké ; bátor- 

> Níqcs meg. 



Digitized by VjOOQIC 



-268 3910. Kazinczy — Szentgyörgyi Józsefnek. 1820. 

kódom alázatosan ezeket is kérni, szentül fogadván lemetszetések 
után visszaküldéseket. Jó volna egy két tulajdon sorok nevek elébe. 
ü. i. 2. A' Munkák beküldésekre nézve véghatárúi a' jövő 
hónap 80adikát fogom tenni. így elkészül a' könyv jan. végére. 
Közbejött dolog miatt levelem csak Oct. 27edikén indul. 

[Eredetije a M. Tud. Akad. könyvtárában : M. írod. Lev. 4r. 28. sz.] 



3910. 

Kazinczy — Szentgyörgyi Józsefnek. 

Széphalom, Oct 27d. 1820. 
Tisztelt kedves barátom, 

Ma lépek életem 62dik esztendejébe, 's ezelőtt épen eggy hét- 
lel, az az Octób. 20dikán, fiam születe, kit 22dikben a' Felső-Reg- 
nieczi Prédikátor, (mert Prof. Vályi Nagy Ferencz, ki mind a* 
három idősebb fiamat keresztelé, nem él) Lajos Péter Ferencz névre 
keresztelé-meg. E' szerint én, édes barátom, négy fiúnak és három 
leánynak vagyok atyja, kik mind ép és egésséges, 's elég kedves 
alakú 's arczú gyermekek, utolsó leányomat kivévén, ki, talán fele- 
ségemnek szerencsétlen elesése miatt a' szülés órájában, bal szemére 
nem ritkán szenved, 's az 1818. született Bálint fiamat, kinek baja 
előttünk érthetetlen. A' gyermek ótvaras volt, és attól még mostanig 
sem tisztult-ki egészen. Jobb füle néha csorog, mellyé hörög. Ez 
idén sárgaság volt rajta, mint sok más gyermekeken, 's kezei lábai 
megdagadtak. Az már elmúlt, 's ismét egésséges, de színe barnább 
mint ennekelőtte. A' giliszták is bántják. A' gyermek különben szép 
alakú, kedves, 's nekem bajai miatt is kedves. A' ki hozzám belép, 
többnyire engem fekve dolgozva lel, 's ágyamban mellettem játszva 
a* két gyermeket. 

Két fiaimat szüret után Patakra adom; nem kapok a' házhoz 
alkalmatos tanítót. Fiaim hátrább állanak a' tanulásban koraiknál, 
de a' melly akarva történt. Nem szeretem a' praecox gyümölcsöt. 
Emil 10 esztendős, 's még folytában nem olvas. Antonín 7, 's most 
syllabizál. De a' gyermekek elevenek, elmések. A' nagyobbik nagy 
lakatos, nagy szíjgyártó, és sok ügyességet, elevenséget mutat. 
Németül és tótul nem rosszul beszéllnek. 



Digitized by VjOOQIC 



3910. Oct. 27d. 1820. 269- 

Két nagyobb lyányaim mind kedvességet kaptak arczban, mind 
elég culturát. A' kissebbiket a' feleségem gyermektelen Asszony-test- 
vére a' Banátusba vitte-le ezidén ; lehetetlen volt tőle megtagadnom^ 
mert kívánta 's ezt kívánta. A' másika 10 holnap olta Kassán van 
Klavírmesteremnél, ki másfél esztendőt házamnál tölte s innen 
házasodott. A' gyermeknek sok muzsikai talentoma van, 's Mestere 
sokra vitte. Vétek volt volna elakasztani, 's Kassán, Eperjesen, Szepes- 
ben, Pesten haszontalan' kerestem Mestert ; azok nem örömest jőnek 
falura. Ennek a' gyermekemnek indulatjai azok a' mit leginkább kell 
becsölni. Közönségesen szerettetik miattok, és a' mi nagy jele az. 
igaz érdemnek, a' Jóktól hevesen. Kassán van eggy Fried neva 
Senator, 's annak eggy igen derék leánya. Ehhez adreszáltam leg- 
inkább, megmondván, hogy nekem kedvesebb lesz azt látnom hogy 
ettől szerettetik, mint némelly haszontalan Mágnásnétól. 'S a' teljes 
korú leány és az én gyermek leányom szoros barátnék. 



Ez idén bőv és jó szüretet vártam. September és Octóber^ 
kivált pedig az e' héten esett nagy eső, öszverontotta reményeimet. 
A fürtök a' földön feküsznek, elrothadva. Vannak oUy hegyeink, a' 
hol szüretelni sem fognak. 

Mit ítélsz, édes barátom, a' Superint. Szilágyi Biographiája 
felöl a' Tud. Gyűjteményben? Sok ideig tartóztatá-fel a' Redactio, 
épen másfél esztendeig. Végre felvette; de mingyárt utána küldvén 
a' Kánonok Molnárét als Gegenstück. Én mind a' kettőt ismertem. 
Az Iskolák mellé rendeltetvén 1786. Augustusban, 1787 Januarius- 
ban felmentem Szepesbe, 's Molnárnál ebédeltem. Lelkemre kötötte^ 
hogy a' Pápista Tanítóknak fognám pártjokat. — Tapasztalni fogja 
az Úr, mondám, hogy az elnyomattaknak mindég egész magam 
elszánásával felekre fogok kelni, *s az Igazság mellett mindent 
elkövetek a' mi kell. Ita, ita; lustitia est magna virtus, úgymond; 
sed major Religio. — Ahhoz, felelék, semmi közöm ; mert a' Tiszt- 
Niselőnek csak amazt szabad tekinteni. — A' Molnár' szava egészen 
festi őtet és társait. 



Tudod e te azt, édes barátom, hogy Veszprém tája régen 
fenekedvén a' Nyelvrontó ellen, 's látván hogy sem a' Mondolat, 
sem a' Beregszászi hypochondriával és alázatos kevélységgel teljes 
Dissertatiója el nem némíthatának, eggy engem megölni akaró Érte- 



Digitized by VjOOQIC 



270 3910. Kazinczy — Szentgyörgyi Józsefnek. 1820. 

kezest consarcinált a' Tud. Gyűjt.ben, 's azt Verseghy Ferencz áldozó 
Expaulinus Pap Füredi Vida név alatt és tulajdon kezeivel tett 
leírásban adá-be. Már elébb a' Téti Plébánus Horvát Endre recenseálá 
IX íilagoriáimat. Verseghy engem Nabugodonozorrá teve. De Pap 
lévén elfeledé, hogy Nabugodonozomak visszaadatott az emberi 
alak. — Jónak láttam egész magam elszánásával kelni-ki a' csúnya 
hadnak, s Orthologusim és Neologu.sim olly kárt tevének nekik, 
hogy azt is látják most hogy jobb volt volna hallgatni. A' Dogma- 
tismus a' Grammaticában keveset ér : a' Nyelv tudománya az Antago- 
nismus által gyarapodhatik. Ha csak praxisomat támadták volna 
meg, hallgattam volna, vagy kész voltam volna megismerni hibámat : 
de midőn theoriámat támadták-meg, már akkor tisztem volt meg- 
szóllalni, kivált hogy azok a' tudós Urak, a' mint látszik, nem tud- 
ják a' mit tudni a' Kezdőnek is kellene. Most azt bánom, hogy annak 
rettegése miatt, hogy Értekezésemet két Kötetben fogják feldara- 
bolva adni, rövid voltam. Bizonyos tudósítások szerint ezek a' Dog- 
maticusok a' mi tisztelt barátunknak V. Ispán Isaak ümak Megyéjé- 
ben vágynak nagy számmal. Azon én nem csudálkozom: mert az 
én tudományom nem lehet sokaké, valamint Nyelvem nem az Élet 
és az írás alantabb nemének Nyelve, hanem a' Poesisé. Annak meg- 
mutatására hogy úgy magyarul én is tudok, csak akarjak, szükség 
volt a' Festeticshez szóló Epistolát írnom. Ez közönségesen tapsol- 
tatik, 's minthogy a' forma benne nekik nem szokatlan, nem sejték- 
meg, hogy az is tele van neologismussal : 

Nemesíted almád', sajtólod szőlődet. 

Du veredelst deinen Apfelbaum, und kelterst deine Trauben. 

Könnyű volna nekem hallgatnom : de az ügyet védelem nélkül 
nem hagyhatom. Az nem csak a' Szathmár által csudált Beregszá- 
sziakat kívánja védelmére. 

(A' szegény umbratilis ember későn sürgette levele által 
Zemplényben az Assessorságot. Rendes ideáji vannak a' mi alázatos 
embereinknek. Én az alázatosokat útálom teljes szívemből, lelkem- 
ből.) — De élj szerenesésen. E' télen meglátlak. Perem is von 
hozzátok. A' Tek. Asszony kezeit 's kedves gyermekeidet csókolom. 
Az öreg embereknek meg van ez a' privilégiumok. 

[Megjelent a «Kaz. Lev.» III. kötetében.] 



Digitized by VjOOQIC 



3911, Horvát István. 1820. 271 



3911. 

Horvát István — Kazinczynak. 

Tekéntetes Tudós Kazinczy Ferencz, nagy érdemű és lelkes 
Barátának, Horvát István szíves tiszteletét. 

Pirulnék, és valóban méltán pirulnék, ha valaha Barátságom 
erántad hidegülni tudott volna. Az valék mindenkor, ki első szemé- 
lyes öszve jövetelem előtt voltam, az az: igaz tisztelőd, 's utóbb, 
midőn ten magad úgy kívántad, testi lelki Barátod. Nem emberi 
gyengéket, mellyekből mindenki részesült közülünk, hanem a' lángoló 
Hazafiuságot, a' Józan Észt, a' sokféle érdemet betsültem Benned 
mindenkor: ezekben, mióta esmérlek, soha nem fogyatkoztál; nem 
is lehet tehát okom Erántad változást szenvednem. Különben is nem 
szoktam jádzani vagy viszsza élni a' Barátság szent köteleivel. Hogy 
régóta nem vetted soraimat, munkálkodásaimnak tulajdonítsad, mellyek 
egészen elfoglalnak hivatalaimban. A' mit írok nem mindennapi; de 
épen azért sok olvasás, sok főtörés szüleménye. Annyi írni való fek- 
szik pedig már is vállaimon, hogy húsz évet is kívánna a' kidolgo- 
zás. — Nem tehetek róla, ha mélyen érzem Nemzeti Tudatlan- 
ságunkat; nem tehetek róla, ha egész erővel emelni kívánom azon 
Nemzet ditsőségét, mellynek életemet, értékemet, eszemet, szóval 
mindenemet örömest áldozom. Magyarnak születtem; Magyarnak 
neveltettem; Magyar lelket nyertem Révaitól, az én feledhetetlen 
Tanítóm és Barátomtól ; Magyar Intézet Gondviselőjévé neveztettem ; 
Magyar Király alatt Magyar Hazában élek: mindezek hatalmas ösz- 
tönök a' Magyar Név tiszteletére, fentartására, és terjesztetésére 
előttem, ki igen jól tudom, hogy nem annyira magunknak, mint 
a' Hazának élni tartozunk. Éljünk is valóban ennek édes Barátom, 
's hagygyunk a' Magyar Literaturára nézve magunk után fényt, vilá- 
gosságot, és igazi Tudományt a' régi gyengébb igyekezetek helyett! 
Vakulni is kész vagyok éjjelezéseim által, tsak mások láthassanak 
ott, hol nem látni kár vagy épen gyalázat. 

A' mit rólad a' Diplomatikában szólottam, azzal nem Barát- 
ságodnak, hanem Érdemeidnek tartozom. Mégis, mint a' jég eső 
úgy hullott reám sok oldalakról a' feddés, a' boszonkodás. De ezekre 
épen nem ügyeltem. Más szájából kevésbé fájlalták volna ellenségeid 



Digitized by VjOOQIC 



272 3911. Horvát István. 1820. 

a' néhány sorból álló emlékezetet. Én ezt előre tudtam, 's épen 
azért fontolás után tettem, hogy az Igazságtalanok elnémuljanak. 
1 urhetetlen vala már előttem a' mindenféle sértés, döfés, tsipkedés, 
bántás, vagdalkodás: azért nyilván szólottam melletted, 's talán 
jókor és hasznosan szólottam. Valamit tsak az orthographiáról is 
mondottam, annak is mind lett több vagy kevesebb sikere, 's már 
hinni kezdik az A. B. C. hősei, hogy még az A. B. C. történeteit 
sem tudták, 's hogy szégyen a' betűknél tovább nem menni a' Tudo- 
mányokban. Az öszvér név főképen bántotta eszeket, *s nagyon 
tsudálom, hogy ezért mostanig belém nem kötöttek ! Tsak hogy nem 
örömest ütik öszve velem a fegyvert, mivel tudják, hogy vaktában 
fetsegni nem igen szokásom. Az öszvér szóra még azok is tobákol- 
tak, kik egyéb aránt nem könnyen neheztelnek reám. 

Mind tsekélységek mégis azok, a' mik veled történtek. Most 
készül épen ellened a' véres ütközet. Batsányi, a' Nagy Batsányi, 
az a' Rhodusi nagy Colossus, fog nem sokára letzkére tanítani 
Faludi ly kiadásának négy vagy öt árkusra nőtt Jelentésében. Ügy 
hiszi, mint látom, hogy meg fogja a' Hazát a' végső veszélytől, 
mellyel Te azt fenyegeted, menteni! Szánakodom előre rajta, *s ha 
időm és kedvem akad, majd őt is, hogy lohadjon dagálya, egy kis 
exorcismusra veszem: mert nem árt a' magába szeretett emberből 
ki űzni a' szarvas ördögöt. A' Nemzeti Nagyság Palotája nem lehet 
tsak egy ember munkája. Engedjük mindenkinek a' maga érdemét 
érdeme szerént, 's ne öljön irigy bánat bennünket, ha más is valami 
jót, hasznost, fontosat alkatott. 

Nagy akadálya előmenetelünknek a' Nemzeti Nyelvre nézve, 
hogy mi akkor is beszélünk vakmerően róla, midőn tudatlanságunk 
miatt hallgatnunk kellene. — A' Nyelv ügyében ezer a' Tanító, *s 
még is kevés a' Tudós. Tapasztalhatni ezt nagy mértékben a' Martzi- 
bányi Jutalom válaszaiban. Figyelmezve úgy teszem a' Kérdéseket, 
hogy tudomány nélkül hozzájok szólni ne lehessen; 's hogy nem 
akarva is tanuljon előbb a' ki Feleletbe kap. Ezen az utón talán 
kifejlik eszünk; talán kevesedni fognak Nyelvfeszegetőink. Inkább 
egy derék Philologusunk legyen, mint hatezer himpellér. 

A' boldogult Vali [!] Nagy Fereneznek én szíves tisztelője vagyok, 
's Homerusa felsegélésére még éltében 100 Valutalis forintot ajánlot- 
tam. Özvegyének akár mikor kész vagyok letenni e' Summát, ha 
utasítását veszem. Rajta leszek, hogy mások is gyámolitsák Mun- 
káját, 's majd a' Gyűjteményben, ha reá érek, szót teszek róla. 



Digitized by VjOOQIC 



3912. Kazinczy -. Gr. Majláth Jánosnak, 1820. 273 

Ezereket adnék e' végre, ha tehetném, *s nem lenne nagyobb örö- 
möm, mintha Árvái eránt tartozó hálára fakadna a' Haza. 

Te Barátom! lelkedet a' kemény tsatára erősítsed jó előre, és 
élj boldogul Grófnéddal és magzataiddal. A^ja Isten, hogy fiaid szinte 
úgy szeressék az én kis Árpádomat, mint mi egymást kedveljük! 
Legyen minden lépten nyomon jelszavok a' Király, Haza és a' 
Magyar DICSŐSÉG. 

Pesten october 28. 1820.* 

[Eredetye a M. Tud. Akad. könyvtárában: M. írod. Lev. 4r. 28. sz.] 



3912. 

Kazinczy — Gr- Majláth Jánosnak. 

Széphalom den 2. Nov. 1820. 
Hoehverehrter Gráf, 

Ich habé Ihr Páckehen vor drey Tagén erhalten, und eben 
geht ein Páckehen an Sie adressirt, in die Hánde Ihres würdigen 
NefTen, des Grafen Anton, mit der Bitté ab, dass er es Ihnen zusen- 
den wolle. Es enthált die erstere Hálfte meiner Erdélyi Levelek, 
Mit der andem bin ich noch nicht fertig, weil (wie ich Ihnen das 
dórt sage) Döbrentei mir wieder Notaten gemacht hat, und ich alsó 
das Werk umarbeiten muss. Ich bin müde diese Arbeit so oft zu 
wiederholen : aber ich wünsche, dass Sie, mein Herr Gráf, mich 
zwingen, es das eilftemal umzugiessen. Ich weiss wie viel es 
durch Ihre Winke gewinnen wird. 

Den Aufsatz über unsere Sprache, unsere vier Arten von Versi- 
ficationen, und unsere Prosodie will ich Ihnen mit der Posl schicken. 
Er wird kurz seyn, und Ihre Ausarbeitung erheischen. Ich will nicht, 
dass man mich darin erkennen wolle. 

Dass ich mit Ihren Cbersetzungen meiner Gedichte vollkom- 
men zufrieden bin, und dass ich Ihre Übersetzungstalente, wie allé 
übrigen bewundere, sagt Ihnen mein Brief, welchen Sie in dem 
Páekchen finden werden. 

Ich glaube, das Gerücht über Tóth László's Tod sey ein 
unbesonnener Scherz eines jungen Menschen, mit dem er seinen 

♦ Horvát István hozzám. Pesten 1820. Octóber 28d. — Kazinczy F. jegyzete. 

Kazinczy F. levelexéie. XVII. 18 



Digitized by VjOOQIC 



274 3913. Kazinczy — Fáy Barnabásnak. 1820. 

Freund, der Wien verhess u. nach Pesth kam, aufziehen, unter- 
halten wollte. Der Zeitungs Schreiber in Wien Pánczél, mit deni 
Tóth László in Verháltnissen stand, würde von dera Tode eines 
solchen jungen Mannes nicht ganz gesehwiegen habén. Noch habén 
wir ausser dieser einzigen Nachricht keine andere davon. 
Ich beharre mit einer grenzenlosen Verehrung 
Mein Herr Gráf Ihr unterthanigster Diener. 

Kazinczy Ferencz mpr. 

Erscheinen die Briefe aus Siebenbürg. deutsch, so glaube 
ich dass das Werk sogar bey unserm Hofe gelesen werden wird. 

Wissen Sie, mein Herr Gráf, dass Ihr Aufsatz, Maria 1. in 
dem Pesther üngrischem [!] Kalender, übersetzt, erschienen ist? So 
auch die Burg Árva. Aber mit einem Holzschnitt und mit Lettem, 
bey derén Anblick einem übel wird. 

Den 4ten Novemb. 

Mein Bothe hat diesen Brief von der l^ost zurückgebracht, 
Als er anklopfte, sagte man ihm, die Post sey noch nicht angekom- 
men. Anstatt alsó die Briefe, die ich ihm mitgab, dórt zu lassen, 
kam er zurück. So kann ich Ihnen noch hier sagen, dass mein Auf- 
satz über Sprache, Prosodie und Versi fi cation mor- 
gen an den Grafen Anton abgeht. Ich habé ihn bereits fertig. 

[Eredetije a M. Tud. Akad. könyvtárában: M. írod. Lev. ér, 5. sz.] 



8913. 

Kazinczy — Fáy Barnabásnak. 

Méltóságos Fő-Ispáni Administrator és Referend. Úr, 
nagy kegyességö, nagy tiszteletű Mélt. Uram! 

A' Méltóságos Úr bennünket, (iróf Török József és Líyos' 
maradékait, a' Szendrői birtok eránt folyó perben a' törvény' útjáról 
az eggyezés útjára méltóztatott átalhívni. 

Hálás szívvel ismerjük-meg a' jótétet, 's midőn azért alázatos 
köszönetünket tészük, óhajtjuk, hogy a' Mélt. Úr bennünket kegyes- 
ségeire érdemeseknek találhasson. 



Digitized by VjOOQIC 



3913. Novemb. ödikén. 1820. . 275 

Én a' sógoromat tudósítottam a' történtek felöl, 's Kázmérban 
lakó Fiscalisa által megkértem, hogy e' szüreten jelenjen meg, de 
kétszeri levelemre sem kaptam válaszát. 

Nála nélkül a' próbát megtenni haszontalan volna és minthogy 
feleségemnek 's gyermekeimnek gyengélkedések engem' is eltilt a' 
személyes megjelenéstől, ki ezen a' próbán nem csak feleségemnek 
*s testvérének D'Ellevaux Jánosnénak, hanem az özvegy Török 
Józsefnénak is viselném képeket: bátorkodom alázatosan kérni a' 
Méltós. Urat levelem által, hogy a' ezélt közelíteni méltóztassék. 

Azt kérdvén magamtól, hogy a' Méltós. Urat melly okok 
indíthatják kérésünk teljesedését késlelni, egyebet annál képzelni 
nem tudok, hogy a' papíros pénz és az ezüst pénz nem eggy 
beesűek, 's illő, hogy annyit adjunk, a' mennyit vettünk. 

De engedje azt terjesztenem viszont kegyes ítélete elébe, hogy 
most nehezebb ezer forintot papírosban csinálni, mint régen ezüstben. 

Ezen felül légyen kegyességgel a' Méltós. Ür, ki gazdag 's 
gyermekehlcél el nem terhelt Úr, a' Török József özvegye 's két 
árvája eránt, kik az ég alatt semmit nem bírnak, 's egyedül azon 
pensióból éldegélnek, mellyet a' kegyes Fejedelem e' szerencsétlenek- 
nek meghagyott. 

Légyen kegyességgel a' Méltós. Ür a' Török Lajos' leányai 
eránt is, kik atyjok halála után még tíz esztendővel is semmiben 
nem succedáltak, 's kénytelenek azon keveset a' mit nekik atyjok 
liagya, testvérbátyjokon az Eperjesi Tábla előtt keresni. 

Vegye teHntethen, Iwgy feleségem 7 élö gyermek anyja *8 én 
magam 7 testvérnek vagyok eggyike. 

Vegye tekintetbe, hogy azok a' kik a' Méltós. Ür' kegyességéért 
könyörögnek, vérei, atyjafiai a' Mélt. Ürnak. 

Az eggyezés megkészülhet, ha a' Méltós. Ür valakit Eperjesen 
felhatalmaz, hogy vele, a' District. Tábla Mélt. Elölülője előtt, alkuba 
ereszkedhessünk, és engemet ezen emberem által, vagy postán, 
kegyes végezése felől tudósítani méltóztatik. 

Ajánlom magamat, feleségemet, gyermekeimet a' Méltós. Ur* 
boldogító indulatjaiba, 's változhatatlan mély tisztelettel maradok 

A' Méltós. Referendarius Ürnak alázatos szolgája 

Kazinczy Ferencz. 

Széphalom, Üjhelyhez eggy órányira, Novemb. 5dikén. 1820. 

[Megjelent az Irodalomtörténeti Közlemények 1895. évf. V. köt. 864—865. 
lapjain.] 

18* 



Digitized by VjOOQIC 



276 39U. Kazinczy — Bárány Ágostonnak. 1820. 

3914. 

Kazinczy — Bárány Ágostonnak. 

Debreczeni Bárány Ágostonnak Kazinczy Ferencz 
baráti szíves idvezletét. 

Széphalom, Novemb. 8d. 1820.' 

Szeretetre méltó barátom, Verseidnek közlésében Neked bizo- 
nyosan nem az vala czélod, hogy még minek előtte sajtó alá jutnak, 
lássam ; hanem az inkább hogy vélekedésemet hallhassad ; 's nem 
érdemleném bízodalmadat, ha azt Veled tartózkodás nélkül nem 
látatnám. Halljad tehát, 's fogadd azon barátsággal, a' mellyel előtted 
szívemet felnyitom. Használd osztán a' mint magadnak tetszik: 's 
kövessd saját érzésidet, mert mmikádnak nem az én vagy más 
valaki képét, hanem a' saját magadét kell viselniek [!]. — 

Minél inkább haladmik úta[in]kon, annál inkább fogjuk mindég 
érzeni, hogy igazak és bölcsek azok az intések, a' mellyeket nekünk 
a' Mesterség dolgában Horátz ád. — Mediocribus esse poetis non 
homines, non di, non concessere columnae. így tehát ha semmi 
tökéletest nem adhatunk is, legalább készületlent ne adyunk. Refe- 
rendárius Pászthory nekem azt a' leczkét adta eggykor, 's az 
engemet annyira megragadott, hogy felejteni soha nem tudtam, és 
mindég megkeserültem mikor ellenére tettem valamit, — hogy a' 
Munka csak akkor jó, mikor jobbá semmi erőlködésünk nem 
teheti többé. — 

Szeretném ha látnád, mint pirulok mindég, midőn IX Köteteim 
köztt a' Yorick Érzékeny Utazását 's a' Wieland Salamandrínjét 
pillantom-meg, mellyek olly rosszul voltak dolgozva, hogy üjra kellé 
fordítanom. Tanuld tehát példámon, a' mit Horátz is tanít, hogy 
dolgozásaink kieresztésével soha sem kell sietnünk. Nonumque 
prematur in annum . . . 

Horátz tanít-meg, millyen légyen versünk. Vir bonus et prudens 
versus reprehendet inertes, Culpabit duros... Vizsgáld meg minden 
Versedet, minden sorodat, minden szavadat ezen Horátziusi intés 

> Percepi 28-a Novemb. 821[!]. — Bárány A. jegyzete. 



Digitized by VjOOQIC 



3914. Novemb. 8d. 1820. 277 

szerint, s hidd, hogy a' mit e' szerint jónak nem ismerhetsz, az 
rossz, 's törlést, i^ra dolgozást, vagy elégetést érdemel. 

Verseidnek ez volna e czlmjek : Eggy baráti Ne felejts ? 'S miért 
ne nevezzed inkább annak, a' micsoda? tudnillik így: Z>. B, Á. 
Versei. Ez a' legtermészetesebb név. (Nevedet itt a' sietés miatt 
nem írtam-ki: de te ne csak az első betűket rakd-fel.) 

A' Nefelejts eggy szépszínö mezei virág, melly maga is elvesz- 
tette becsét az által, hogy minden bohó fiú, bohó leány emlegeti. 
De a' te Verseid' czímlapján ezt fogná jelenteni, hogy ezek a' te 
Verseid magokat barátid emlékezetekben akarják fenn tartatni. Ha 
szabad volna kérnem, arra kérnélek, hogy ezt azonnal hagyd-el. 

Az Élőbeszédet egészen elhagynám. Czifra szók. 

Magyarok' Istene. — Én megvallom, hogy ezt a' szót nem 
tudom botránkozás, sőt borzadás nélkül hallani. Egy Istene van 
minden Népnek. Ez ugyan nem akar egyebet tenni mint ezt: 
Magyarokat védő Isten. De ne szólljunk Isten felöl Istenhez 
nem illően. 

Elhagynám az Ajánlást is lap 8. Azon kivül veszi mind a' ' 
két barátod koszorúdat. 

S' monc^jak e valamit arra a' barbarus Tek. Nemz. Vitézid 
titulusra. A' könyvcsinálók regnuma non est de. hoc mundo. 

Lap 5. A' poetai magasztalást a' vil^ semminek veszi, úgy 
hogy még azon sem akadunk-fel, ha a' Poéta maga magát magasz- 
talja, csak szép versekben magasztala. Én sem pirulok tehát töm- 
jénedért. De még is nagyon kérlek, bánj szűkebben tömjéneddel, 's 
tartsd azoknak, a' kik az oUyat irigylik. 

Hunnia (lyámóla — ^'z sok. Inkább hív fija, vagy gyermeke. 

Csuda Pantheonját. — Mind a' két szó ellen van kifogásom. 
A' Panth'eon í^av &su)p) omnium Deorum templom volt, 's így ide 
nem illik; — csuda pedig két értelmű szó, 's nagyot is teszen, 
idétlent is. 

Bésetétlett — 4 e egymás mellett. Miért nem bésetétült? 

Héroszi (- \j J) nem így, hanem így ^ olvassuk. Miért nem 

bajnoki -w*^? 

Zöld koszorú nemesíti lelked? Inkább fődet . 



Digitized by VjOOQIC 



278 3914. Kazinczy — Bárány Ágostonnak. 1820. 

Lap 7. Váczy Sándornak. Ez elég czím volna a' dalhoz. 

Te CSéista vagy, mint én is. Ellenkezel tehát magaddal, midőn 
a' prlmitivákat kulTs, Tsillag, kinTs, bölTsnek írod. Tvel csak a' 
compositumokat, tótság, németség kell írni, vagy a' származtattakat : 
indíTs, nem indíCs, mert a' gyökér indíT. 

Tyrann v>«. Itt vétesz a' metrum ellen. 

Fátum és Sors nagy betűt kívánnak, mert personificált dolgok. 

Skláv nem kíván nagy betűt. 

baráti, nem B — test nem Test, bú nem Bú, mennyei lan- 
todon, nem M. L. 

Pyeridám — nem kell y, hanem i. 

Lap 15 sor 15. nem értem. 

SzármazA nem jól van magyarul, mert a' gyökér nem szármaZ, 
hanem szármaZIK. És így származÉK, nem származA. Az effélére 
nagyon kell vigyáznunk. 

Pandóra nem «v>w, hanem w. 

kegyeit 's malasztit, monotónia és tautológia. Jó volna a* 
kegyeit helyett eggy epithétet kellene [!] tenni. 

CamÉnának írják az újabb Philologusok. OE úg)^ volna, ha 
görögül xa^oíra-nak írnák. 

Ezen Énekedben Szív és Phantasia jól dolgoztak. Pedig az 
éneknek az adja meg becsét. 

Auróra' kebeléből — Ez a' sor 7 syllaba, holott szchémád 
nyolczat kíván az első és 3dik sorokban. Az Au nem két syllaba. 
Eli rőpa nem E-u-ró-pa, hanem Eu-ró-pa. A' botlás igazítva lesz így 
Auro-rának-kebe- léből. 

A' 8. és 4. sorban Gramm, vétek van. Nektárt ejT. ejti ugy 
volna jól, ha nektárJÁT állana mellette. 

Lap 15, 16. némelly sphahnáidat tollam vigyázatlanságból min- 
gyárt MSodban igazította-meg. 

Quid est ima? an radix verbi imádság? Sed quis hoc 
intelliget ? 

Vad állat prózába való: vers csak vad-Sií kíván. 

Festő darab, 's gazdag képekben, talán igen is gazdag. De cas- 
tigáló kezeket kíván a' beszéd. Nem a' bő beszéd szép, hanem a' 
tömött, 's Horátz azt kívánja, hogy eggy szavunkat se lehessen kár 
nélkül kimozdítani helyéből. 



Digitized by VjOOQIC 



391^. Novemb. 8d. 1820. 279 

Mint hallgat a' Zephyr kényszerítve? 

látszik — nem látzik. 

kergetteteM, nem kergetteteK. 

Mint eggy váz, mint eggy láz — kedvetlen. 

Mit nyerne ez a' dal, ha az ambitiosa ornamenta lenyesettet- 
nének, 's a' beszéd tömöttebbé tétetnék? 

Lap 20. jó rímek e hang (w) és láng (-) ? 

Sor 4. nem tudom olvasni. 

Sor 5, 6. egünk. Kétszer. 

a' 3dik Strophát nem értem. 

'S a' komoly baglyok léptetnek. — 2 syllabával rövidebb mint 
a' többi. 

A' bús éjNEK — abundat. Miért nem a' bús éj' iszonyú etc. 
így megkevesednék a' Strópha' K-ba menő 8 szava. 

Lankadtan és mingyárt ellankadnak. 

Arról, nem árról. 

Csúsz — nem csúszIK. 

Szíren — nem y, mert görögben ei nem sj. 

MellyeD kígyóD — miért nem kígyó? 

Az utolsó strophának több érthetőséget is, szépséget is 
óhajtanék. 

Lap 22. kis és csak — foltok. 

nedves, elázott — foltok. 

özvegylő, rideg — foltok. 

ápolok nem apolY — ^ — 

Nedved nedveid. 

1. 23. ismét nedveit. 

Sugd-meg neki: paryaidon. 
Heverni láttál — 
És sokszor — vagy És gyakran — Gyakorta. 

L. 24. 's nem véli, hol érdekel 

Az, ki értté hív — Nem értem. 

Ezen éneked, kedves barátom, többet ér descriptivus darab- 
jaidnál, mert ebben meleg érzés és szép játék van. Az kár, hogy 
hosszú. Ha a' 15 Stropha 3, 4, 5 strophává olvadna, nyerne a' 
darab. Vitanda est improba Siren multiloquentia. 



Digitized by VjOOQIC 



280 3914. Kazinczy — Bárány Ágostonnak. 1820. 

L. 25. Búcsúzás, elég. Minek ez eggy Széptől? 

a' 2dik szép strophát elrútítja : 1. a' rossz rím keblentj seivem ; 
2. a' szív 3szor fordul elő benne. 3. a' 3. és 6. sor, 's a' 4. és 
5. sor eggy jelentésűek. 

töUem rósz, től-em — és így tőlem. így v e l-e m, nem v e 1 1 e m. 

Drága lélek — nem csak prosaieus, hanem épen piaczi phrasis. 

A' 4dik sort nem tudtam érteni. Ezt teszi e: Mali, te eltűnsz 
látásom' fényétől? De mit tesz ez: engem látó fénye? *s 
minek itt az ugyan? 

Érzésim emlegetni — jól van e ez mondva? 

Érdemes hőség — szerencsétlen epitheton. 

Agg ezt teszi : igen öreg. Tehát agg rózsa ? 

hímezze, tetézze. — rossz rímek. 

1. 27. s. 1. minek éppen? Tegyük inkább [az] eggy epithetont 
az Őrangyal vagy a' hon elébe. 

CzélodIG végIG — kakophonia. 

E' strophában szíved' indúlatit, mind a' 6 sor E betűvel 
végződik. Pedig 3 különböző hangokon kellene. 

Az utolsóban 4 sor ZZ és SZ. 

Ez a' Berzsenyire emlékeztető szép ének igen sok igazítást 
kíván. Ismét arra kérlek, kedves iQú, adj több tömöttséget, tiszta- 
ságot, correctiót beszédednek. 



Lap 28. tekintsük beszéded hibájit, 's engedd hogy ezeket 
kimutassam, mint barátod, nem mint Mestered. 

Más Sándorral, had' dicsőségével 

Gigászi erővel Alpeszeket dúlja. 

Tégy rövid szót a' hosszú helyébe, a' hézagot pótold-ki, 's 
lássd, mit nyere sorod. 

De ez nem elég. Szép e ez : SándorRAL — VEL — VEL ? 

Magyarul van e ez: Más Sándorral — Alpeszeket dúlJA? 

Sőt DŰL. — 'S dúlta e Sándor a' Havasokat? Igen Hannibál. 

Hát ez — Más Rómában zöld koszorú fényével a' Capitolium 
tapsolva fogadja. A' Capitoliumot említvén, nem kell Róma. 'S nem 
fogaá, hanem fogdidtatik. 

Felszentelt természet. — Barátom, vigyázzunk szóUásunkra. 

Szemben kelve. Sőt szemBE. — BEN quies in loco. Be motus 
ad locum. 

Favonius nem mérges szél. 



Digitized by VjOOQIC 



3915. Kazinczy - Rumy Károly Györgynek. 1820. 281 

Árboczfát prosaista mond — a' Poéta árboczot. 
Szírenhang ór mívei? 
lap 29. sor 2. igazítást kíván, 
fűszerszám nem versbe való szó. 

Sor 5, 6. Ez már poetai kép és beszéd. lUyennek kellene lenni 
a' többinek is. 

De legyen ez elég. 

[Eredetije a M. Tud. Akad. könyvtárában: M. írod. Lev. 4r. 27. sz.] 



3915. 

Kazinozy — Rumy Károly Györgynek. 

Széphalom den 11. Nov. 1820. 

Theurester geliebtester Freund ! 

Wie geht es Ihnen? Sie schreiben mir so lange nicht, so wie 
ich nicht Ihnen, dass diese Frage wirklich nicht zu einer leeren 
Formel gehört. Mir geht es recht sehr übel, und so wenig mein 
Geist sich durch widrige Vorfölle niederschlagen bisher Hess, so 
muss ich sagen, dass meine betrogene HoíTnungen bey unserer 
hemigen Lese mich schwermüthig gemacht habén. Ich rechnete 
darauf, dass mir meine 3 Weingárten 100 Fass gebén werden, und 
dass ich so allé meine kleinen Schulden tilgen kann. In [!] October 
kam zuerst ein Frost, dann die Regengüsse, die Trauben fielen ab, 
und lagen unter ihren Stöcken als hátte man sie dorthin auf- 
geschüttet, sie platzten aus, und trockne Beeren, die den Ausbruch 
gebén, sogen Regen ein. So erhielt ich statt 100 Fásser 80, und 
die trockne [!] Beeren bekamen Hchimmel, bey vielen sind sie schon 
zu Essig geworden. Ich habé wirklich nicht Muth diese trockne 
Beeren zu Tokayer Weine zu machen, weil ich besorge, dass mein 
ordin. Wein, welchen ich aufgiessen würde, verloren geht. — Wie 
tilge ich meine Schulden, die mich sehr ángstigen ? Dieses Jahr gab 
mir wenig Frucht, ja nichts gab es mir, als den 20. Octob. einen 
Sohn, der in der Taufe den Namen seines edlen mütterlichen (iross- 
vaters (Ludwig Török) erhielt. Ich bin alsó nun Vater von ^eben 
lebenden Kindern, vier Söhnen, Emil, Antonin, Bálint und Lajos, 
und drey Töchtern, Eugenie, Thalie und Iphigenie. Und das álteste 



Digitized by VjOOQIC 



282 3915. Kazinczy — Rumy Károly Györgynek. 1820. 

dieser Kinder hat noch nicht volle 13 Jahre, das jüngste erst 
22 Tagé, und ich trat den 27. Oct. in mein zwey und sechzigstes 
Jahr. — Wir lében Zeiten, theurester Freund, wo wir auf Geld 
sehen müssen, und wenn wir von Geiz und Habsucht geplagt 
nicht sind. 

In meinen Processen rücke ich wenig fórt. In dem Successio- 
niren wider meinen Schwager wurde dieser gezwungen, eidlieh zu 
reveliren, und dieser naht alsó seinem Ende. Aber wegen Sávoly 
werde ich den Process nicht abwer\den können. Mein Schwager 
begnügt sich mir zu sagen, er habé seine Schritte bereits auch in 
tinserem Namen gethan. Ich dankte ihm dafür, sagle aber, wir 
seyen nicht minorenn, und wir woUen wissen, was in unserem 
Namen geschieht; worauf er die Gnade hatte zu zürnen. Wáre ich 
jünger, ich würde mir aus seinem Zürnen und Schweigen nichts 
machen. So macht mir aber das letztere viel Sorge. Die That ist 
niedrig, er selbst aber nur durch sich selbst und vielleicht seinen 
Fiscalen irregeleitet. Mich wird er alsó zum Frieden stets fertig 
finden. — Doch genug von haussUchen und oeconomischen Sachen. 



NB. Sehen Sie die [!] Couvert. 

Den 4ten Oct. trat bey mir Döbrentei und sein gewesener 
Zögling Gráf Ludwig Gyulai (jetzt Vice Notar von dem Hunyader 
Com.) ein. Ich wies meinem Döbrentei die Erdélyi Levelek; er las 
sie durch, machte Notaten, die mich zwangen mehr als die Hálfte 
der Blátter auszuschneiden und umzuarbeiten. Die erstere Hálfte 
des Exemplars schickte ich an Gráf Joh. Mailáth ab, der das Werk 
deutsch machen will. So hoffe ich endlích, dass es 1821 erscheinen 
wird. Ich hat Mailáth mich seine Übersetzung sehen zu lassen, ehe 
das Werk deutsch erscheint, und ich will Übersetzer meines Über- 
setzers seyn, denn nach so viel Umarbeitungen erkenne ich die 
letzte (neunte) nicht mehr für meine Arbeit. Unsere Ungarn ver- 
tragén keine Berührung. Ich soU sie gar nicht lobén, weil das ihnen 
Feinde zuziehn würde; nicht einmal ein lobendes epithet soU ich 
ihnen gebén, denn man könnte das epithet ihnen ironiseh vorhal- 
ten, oder sie gar damit, wie mit einem Schimpfworte benennen etc. 
etc. Gráf Ladislaus Teleki schrieb mir, lebende Personen zu lobén 
oder zu tadeln sey kényes* dolog, — ■ ich sagte nehmlich dass 

♦ E szó fölé Rumy K. Gy. ezt írta: nur delicate Sache. 



Digitized by VjOOQIC 



3915. Den 11. Nov. 1820. 283- 

Jos. II. als er den Hofraih Vay József das erstemal sprach, kehrte 
sieh zu die seinigen und sagte die merkw. Worte: Ich habé nieine 
Lánder bereist, aber keinen Kopf wie diesen gefunden. Ich machle 
Sprünge, um zu sehn, ob er mir sagen kann, hány profont [I] süthet 
eggy véka lisztből, und er antwortete mir darauf mit der Feriig- 
keit, mit welcher er mir zu sagen wussle, was die Fopulation des 
Landes ist. — Sagen Sie mir, soll ich áhnliche Dinge nicht sagen, 
weil Vay fúrchten kann, man wurde ihn den Titel legjobb fö az 
országban, ironisch vorhallen? Ich glaube, man soUte die Vortheile 
des Lesers und der Nachwelt wagen, nicht das Interessé von die- 
sem oder jenem. 

Die Umánderungen des Mailáth sollen mir gewiss willkommen 
seyn. Ich kenne seinen (ieschmack, und da mich so viele Rathgeber 
yertrirrt habén, so ist mir seine Stütze unendHch nölhig. — Tratt- 
ner drang um das Exemplar. — Ich wollte es ihm nicht grad 
abschlagen; Er drang wieder. Ich forderte 1000 fi. W. \V. — Er 
schrieb mir, dass Bücher keine Káufer finden. Und so habé .ich 
jetzt Ruhe, und kann mit dem Exemplar machen was ich will. 
Ich werde es selbst drucken lassen, und das 1. weil dazu viele 
Kupfer kommen, und Trattner solche schlecht slechen lásst. 2. WeiF 
bey Trattner mancher ehrliche Mann in die Setzsiube geht, und in 
der Handschrift verstohlen oder durch Einverstandniss des Setzers 
manches ándert. 3. Weil dórt die Correctur sehr schlecht besorgt wird. 

Gráf Mailáth ist mit der Anthologie ungr. Dichter fertig. Er 
übersetzte 150 kleinere (íedichte (in Versen), unter andern auch 
meine Brekeke, die dem Rec. meiner IX Bde.^ nicht Posse, sondern 
Unsinn schienen. Von Kisfaludi nahm er besonders viele Sonette 
auf, (die aber der Fo)'m nach, ganz und gar nicht Sonette sind.) 

Sam. Igaz, Sohn eines Predigers in Miskolcz, meines Sehul- 
freundes, der einst Hofmeister bey dem reichen Herrn von Tisza 
(Schwiegersohn des Grafen Louis Teleki) in (iross Wardein war, 
und sich jetzt in Wien aufhált, und Prof. Márton in der Ausarbei- 
tung seines Lexicons beysteht, — gibt jetzt ein Zsebkönyv az 1821 
esztendőre aus. Er bat mich um poetische Heytráge, und ich sehickte 
sie ihm gestern. Der Gedanke kam ihm spat, und er will alle Bei- 
tráge bis den SOten Nov. in Hánden habén. Vielleicht schicke ich 
ihm noch die Biographie von Thomas Nádascli, die Mednyánszki 

» Rumy K. Gy. közbeszúrt jegyzete: im Tudom. Gyűjt. 



Digitized by VjOOQIC 



^Si 3915. Kazinczy — Rumy Károly Györg^Tiek. 1820. 

schon in Hormayrs Taschenbuch gab. Meine wird keine Übersetzung 
seyn, und freyer ausfallen. — Dem Tud. Gy. habé ich die des 
Martinusius geschickt, — wenn man sie aufnimmt. Was sagen Sie 
zu die [!] Biogr. des Superint Szilágyi? Man hielt sie II/2 Jahre 
auf, endlich erschien sie doch. Aber gleich erschien die des Dom- 
herr Mobiár darauf, gleichsam um diese aufzuwiegen. Wie doch die 
Menschen Religions Parteilichkeit nicht vergessen können! — Ung- 
vár Németi Tóth starb wirkUch. So schreibt mir Igaz in seinem 
lelzten Brief. Der erstern Nachricht woUte ich es nicht glauben. 
Den Tag kann ich Ihnen nicht mit Gewissheit nennen. (Vielleichl 
den 31. Aug.).* Sein erstes Rigorosum bestand er dicsőséggel — 
schreibt man mir. 300 fi gab ihm, um den Doctorhut zu erlangen, 
der Erzbischof von Erlau, in dessen Hánde er seine Profession den 
16. Okt. 1816 abgelegt hatte, die rückstándigen 300 fl. Gráf Szé- 
chényi. Der edie junge Mann war mir unendlich theuer. ünsere 
Literatur konnte keinen herbern Verlust leiden. Mir schickte er eine 
Plenipotenz unter der Handschrift Gr. Maj. und des Kanzlers Koháry 
zu, in welcher ich Fidelis noster Egr. Franc. K. de Eadem Tab. 
Zempl. Assessor genannt werde um seine adelige Abkunft zu bewei- 
sen. Meine autograph. Sammlung ist so mit einem preciösen Stüeke 
bereichert. — Virág gab Horazius [!] Satiren heraus. Sie sind excéHent 
zum Bewundern. Die 2te Ambubaiarum, mit sehr zarter Hand, aber 
treu behandelt. Aber er gab dies Jahr auch eine Magyar Prosodia 
és M. írás heraus, bey welcher man sich des Lachens nicht ent- 
halten kann. Es sind Blátter der Wahrsagerin, welche ein Wind 
zusammengeweht hat, und etwas noch argeres, das uns an die heil. 
Excremente des Dalai Láma erinnert. Mit vieler Gallé ergiesst er 
sich wider Vérségi ohne ihn zu nennen. Auch sehe ich, dass zwischen 
ihm und Kultsár sich eine Kluft geöflfnet hat, die ewig bleiben wird. 
Und der allém und jedem süsslachelnde Mann hat doch auch Virág 
immer Weyhrauch dampfen lassen. Virág wird seine Duplicitat 
kennen, und hat sich gerácht. Und wie gerácht! Lachen Sie. Hier 
die Stelle: — Virág ist in Kleinigkeiten unendUch intolerant. Jeder 
Ungar sagte und schrieb olta und mioUa, Révay[!], Horvát István 
und einige andere derivirten das Wort aus dem Hebraischen, und 
schrieben óta und 7nióta, ohne L. das verdriesst Virág. Lesen Sie 
nun seine Worte Seite 12 Zeile 6 von untén ^most a Tudósító is 

♦ Rumy K. Gy. sorközi jegyzete: f 2. Sept. 1820. 



Digitized by VjOOQIC 



3915. Den 11. Nov. 1820. 285 

ótáZf mótáz, qnod miranditm*, Kultsár schreibt Hazai Ttidósitások. 
Dieser der Name. 

Vérségi spricht viel von Musik in seiner Grammatik. Nun 
pag. eadem: «Ezt bátorkodtam mondani én, ki két három holnapig 
tanulgattam eggy kis rausikát, consequenter nem lehettem, mint 
példának okáért Rikóti, virtuosus.* — So etwas ist doch unendlich 
niedrig. Ich paeke meinen Mann grad an, mid nicht unter erborg- 
len Namen. Das quod mirandum und das consequenter in dem 
ungr. Texte ist áusserst beleidigend. Man sieht Virág an, dass er 
seine Gegner nicht achtet. — Seite 32. de nagy Grammaticusra 
bizni nem kellene — auch Vérségi, und Seite 37. potrohos köny- 
veik, Anspielung auf Verseghis dicke Grammatik in minori 80. Diese 
Herren bereiten ein Bábel. 

Ich erfahre von guter Hand in gebéimen, dass mich jetzt erst 
eine blutige Fehde erwartet, da Füredi Vida (Vérségi, und Con- 
sortén),* und Horváth József Elek, so wie vorher schon Somogyi, 
and raein Recensent Horvát Endre mit mir nichts ausrichteten, so 
kommt jetzt der Goliath aus seinem exil in Linz (der berühmte 
Batsányi) über mich her; der soU mir den letzten Streich gebén. 
Nun der kleine Dávid in Széphalom erwartet ihn auf Oott vei^- 
trauend. Ich bin sterblich, aber Goliath ist es auch. Ein paar meiner 
Freunde háltén mich altén Mann wider so viel Gegner doch schützen 
soUen. Ich klage nicht; aber wáren sie angegriífen, ich hátte mich 
in den Streit hineingewagt so wie ich dem Prof. Mártoji** ohne 
sein Freund zu seyn, beysprang. 

Da ich diese Klage in Ihren Schoss ausschütte, lassen Sie mich 
die Unbescheidenheit begehn, dass ich Ihnen ein reitzendes Epigramm 
des Szent Miklosy auf mich, das ich gestem erhielt, mittheile : 

A' kegyek' oltárit melly tündérfénybe borítod 

Kedvelt áldozatid' mennyei lángjaival! 
Szent hálát mosolyognak azok rád bájövök' oldva, 

'S papjoknak koszorúz 's ken-fel Apolló maga. 

In *** welch einen Fernschein hüllest ^ du durch die himm- 
lischen Flammen deiner gernegesehenen Opfer den Altar der Grazién, 

* Takács. 
♦♦ Stephan. 
♦** Mit. 
' umgibst — Rumy K. Gy. jegyzetei. 



Digitized by VjOOQIC 



286 3915. Kazinczy — Rumy Károly . Györgynek. 1820. 

^ie lácheln dir einen göttlichen Dank zu soluta zóna ^ und Apolló 
kránzt und weiht dich zu ihrem Priester. — (Das ht'Ulest ist im 
deutschen unpassend.) Das Epigramm ist im üngrischen wirklich 
mailbe nsch. Ich mínsche, dass dieses einst nnter mein Büdniss 
gestochen írerde. Rumpantur utilia Codris. 

Was sagen Sie, mein Herzens und Seelen Freund zu dem 
Aufenlhalt des Monarchen und der edlen Monarchin in Peslh ? Wohl 
habén die Ungarn recht gehabt, da sie in den Ariikein ihrer Reichs- 
tagen sich so oft schon versprechen liessen, dass unser König alle 
Jahre nach Ungarn komme. Jetzt kennt das Land mehr den lieben- 
den König, und das liebende Volk den König, und so ist es Recht. 
Ich bin kein Vivatschreyer ; aber ich bin entzückt über das, was in 
Pesth und Ofen vorfiel. Ich umarme Sie. — Die Nachrichten über 
Mailáth, Virág besonders aber Batsányi sind einzig und alléin für 
Sie selbst. 

A borítékon : 

Polyhymnia von Vályi Nagy und seine latéin, (ledichte sind 
in Septbr. zu Patak erschienen, so wie er beidé Werke zurückliess. 
Ich arbeitete dazu bloss sein Lében und die kurze Vorrede. Die 
Iliade wird jetzt gedruckt ohne alle Veránderung im Texte. Ich 
empfahl die Witwe, und schrieb viele Briefe. Der edie Bischof von 
Siebenbürgen schrieb mir, er sey új gazda, und kann nichis gebén. 
BibUoth. Horvát István gab aus eigenem Heutel 1()0 íl. und niemand 
sonst. — Hozsnek[!] fiel aus den (inadén des Vay Ábrahám. Wer 
gefehlt habé, weiss ich nicht. — György József Prediger zu Szath- 
már Némety kam den 27ten Oct. zu mir, in "der Rückreise von 
Leutsehau, wohin er seine Tochter wegen Sennovitz, geführt hat. 
Er konnte mir wegen unserer Malié nichts sagen, er wusste nicht 
einmal, dass sie dórt ist. Meine áltere Tochter ist in Kaschau, bey 
dem Klaviermeister, den ich I1/2 Jahre im Haus hatte, und der 
in meinem Haus ein durcli uns erzogenes Stubenmádchen heura- 
thete, — weil ich keinen Klaviermeister fand. Gráf Mailáth ein 
Virtuose auf dem Fortepiano versicherte mich, das Kind habé viel 
Talente; ich soUte fortfahren. Ich dachte lange, dass ich sie zu 
Sennowitz führe. (ivörgy rieth es mir mit dem Beysatz sie zu Frau 
von Pfannschmied geb. Günther in die Kost zu gebén, wo György's 
.Schwager Prof. Osterlamm Lectionen giebt. Dieses ist mir unendlieh 

» bey gelöstem Gürtel — Rumy K. Gy. jegyzete. 



Digitized by VjOOQIC 



3916. Gr. Majláth János. XX. [1820.] 287 

lieb, denn ich kenne Therese Günther; ein edles liebenswürdiges 
Weib. Oyargy den ich seit 1815 nicht sah, ist sehr reif geworden, 
und hat sich sehr gebildet. Sein Strom von Gesprách, seine Toleranz, 
sein mánnl. Muth machen ihn allgemein beliebt, und der pielistische 
Bischof hat unendliche Gnade fiir ihn. — Der alté Koczok hat 
geheurathet Seine Kinder sind unwerth eines solchen Vaters. Viel- 
leicht war das Ihnen unbekannt. — Meine 2te Tochter nahm die 
kinderlose Schwester meiner Frau uns mit Gewalt. Doch gab ich 
sie nur auf ein Jahr. Sie wohnt im Bánat in dem Gute meines 
Schwagers D'Ellevaux. Das ist bey und mit ihrem Gatten. 

[Eredetye a M. Tud. Akad. könyvtárában: M. írod. Lev. 4r. 115. sz.] 



3916. 

Gr. Majláth János — Kazinczynak. 

Ofen am 15/11. XX. 

Vor vier Wochen sandte ich ihnen durch meinen Brúder 
Joseph Virágs Buch über die Prosodie, und meine Übersezungen 
ihrer Gedichte. Sind sie ihnen nicht zugekommen ? Sind sie vielleicht 
krank? Gott verhüt' es. — Ihr Schweigen ángstet mich. 146 (ledichte 
sind übersezt, ich bitté sie noch um 4 Epigramme, damit 150 Gedichte 
werden, uiid ich von Kisfaludi, und ihnen das meiste übersezt habé. 
Ich komme mir vor wie ein Mensch dem nach dem Sprichwort man 
einen Finger zeigt und der die ganze Hand nimt; Sie habén mir 
Beitrage zur Geschichte der magyarischen Poesie verheissen und 
ihre Ansichten über die Prosodie ; ich bitté Sie instándig und instán- 
digst mir zu sagen ob es ihnen möglich ist sie mir zu zuwenden, 
ich muss die beiden Abhandlungen anfangen, Cotta warlet schon 
auf das Manuscript. Ich bitté Sie recht sehr mir hierüber zu antwor- 
ten, denn wie gesagt, ich muss beides zu schreiben anfangen, so 
QBvoUendet auch meine Abhandlungen sein werden ohne ihrer Bei- 
trage, ohne ihrer Anleitung. — Der Erscheinung ihres Sallust und 
ihrer Reden Ciceros seh' ich mit unendlicher Sehnsucht entgegen. 
Das vaterlándische Taschenbuch von Hormair u. Mednyánszki für 
^21 ist erschienen; die grössere bessere Hálfte des Taschenbuch? 
ist über Ungarn, von Ungarn geschrieben. Die Proben aus der Zriniasz 
übersezt von Franz Teleki werden sie interessieren, auch des Dich- 



Digitized by VjOOQIC 



288 3917. Kossuth László. 1820. 

ters Zrínyi Biographie ist dabei, eben von Teleki. — Szemere will 
dieselben Gedichte, die ich übersezle Ungrisch herausgeben, und hat 
mich angesprochen, ich möchte raeine historische Einleitung ins 
ungrisehe übersezen, und seinem Werk vordruken la&sen, die Auf- 
forderung ist zu schmeichelhaft, ich liebe Szemere zu sehr, als dass 
ich nicht dazu béreit sein solte, es ist aber auch ein Grund mehr 
sie gar sehr um ihre Unterstüzung zu bitlen. — Ich war krank; 
eine Rippenfellentzündung warf mich in's Bett, erst seit ein paar 
Tagén bin ich reconvalescent, sie vergeben mir alsó meine schlechte 
tíchrift. Lében sie so glücklich als ich es wünsche, und antworten 
sie mir bald. Ihr Freund 

Mailáth. 
[Eredetije a M. Tud. Akad. könyvtárában : M. írod. Lev. 4r. 29. sz.] 



3917. 

Kossuth László — Kazinczynak. 
Tekintetes Úr! 

Három Levelére tartozom válasszal. 

Az elsőt azért halasztottam-el, mivel bizonyost akartam írni, 
azomban a sok dolgaim, és futkosásim nem engedték, hogy az 
Archivumot (emlékezetemnek nem adván egész hitelt) fel-hánytani 
volna. Most immár betsűletem belé való kötésével, s Mtem Mán- 
iásával bizonyossá teszem az Tekintetes Urat, hogy az egész Archi- 
viimba semmi nyoma nints^ hogy akár néhai Gróff Jóseff, akár 
annak fia Lajos valamelly provisiót tettek volna a Leányok javára, 
's én arrúl soha sem nem olvastam^ sem nem hallottam egyehbet, 
hanem a mit a Tek. Úr szájábúl értettem, hogy üdvezűlt Oröff 
Lajos eö Nsága tett volna Testamentomot. 

A másodikat éppen akkor vettem, a midőn a Mlgos Gróffnét 
Kassára készítettem, 's azonnal magam-is el-menvén a szüretre, 
tsak egynehány nap múlva, a' midőn a' Levél a kezembe akadt, 
jutott eszembe, hogy válasszal tartozom. E' részben el-mulasztott 
kötelességemtül a midőn alássan engedelmet kérek, Fáy Úrral* 
való Amicárúl tsak azt Írhatom, hogy az tsak a per tartóztatására 
szolgál, mivel eddig is olly Conditiókat tett, mellyek el nem fogad- 

♦ Mélt. Fáy Barnabás Referendár. Ur a' Szendrei Pert. — Kazinczy F. 
jegyzete. 



Digitized by VjOOQIC 



3917. Kossuth Uszló. 1820. 289 

hatók, sött a midőn tavaly szüretkor szinte Tartzalra tett volt 
Terminust, mi ugyan a Gróffal oda mentünk, de tsak a hűlt helyét 
találtunk [!]. Az én vélekedésem azért oda menne-ki, hogy tsak az 
Executiót kellene sürgetni. Minek-is Fáy Urnák az Amiea? hiszen 
minden igasságos praetensióit helybe fogja hagyni a Bíró, sött akkor 
helybe leg-jobban meg készülhet az Amica, ha N[agy]s[ágJtok fog- 
ják látni, mit kerestek, addig pedig Caecus de colore nem tehet 
Ítéletet. Azonban én a Gróff részérűl mindenkor meg-fogok jelenni, 
ámbár előre tudom, hogy haszon nélkül fáradunk. 

Hersko Jóseff iránt tett jelentését alássan meg-köszönvén, oUy 
egyenességgel, mellyet a Tek. Ür Levelébe olvasom [!], én-is viszont 
írhatok [!], hogy a pogány Zsidó fenyegetődzésétül semmit sem félek, 
ha bár nem a Cancellaria előtt, hanem az Isten Itéllő széke előtt 
kellene-is felelni. Egy fenyő fa pipaszárral (melly első ütésre mind- 
járt el-tört) tett hatvannégy ütés sehol sem fog tenni attentiót : sött 
az eö sok gorombasága, ravaszsága, és a Gróffnak tett kár meg- 
érdemlették, hogy le-huzattam volna, mellyet tsak a KerüUőnek 
háznál nem léttévei kerülte[!]-el, és még akkor sem féltem volna. 
Azon Tselédek már nintsenek a kezem alatt, de akár mikor-is nem 
fognak egyebbet vallani, hanem hogy más nap reggel (mivel a dolog 
estve történt), sepervén a pitvart, egyebbet nem találtak az öszve 
tört pipaszár darabjainál, somfa pedig az egész Házomnál nem volt. 
De volt már a Gróff előtt, akkor hallotta a (iróff vélekedését. Akár 
tehát a maga eszén megyén a Zsidó, akár más tanátsán, tsudál- 
kozom, miért halasztya a dolgot, holott tudhatya, hogy engem a 
(iróff sem le-nem huzathatya [!], sem nem exequálhatya [!]. Hogy a 
Bírák előtt tett Computus után meg-esmért adósságig sequestráltam 
holmijét, attúl sem tartok. Ezt ugyan a Gróff vissza adhatva néki, 
de ez nem lessz satisfactio, hanem könyüröUetesség. 

Egyébb aránt méltóztassék magával el-hitetni, hogy én a tüzet 
nem nevelem, sött nagyobb örömem nem lehetne, mintha az egyes- 
ségnek valamelly eszköze lehetnék. A (iróff ugyan mindenben maga 
kíványa Opiniomat, de azon meg-nem nyugszik, hanem más okos- 
sabb Emberekkel közli dolgát.* 

Grátiájába ajánlott, állhatatos tisztelettel vagyok 

a' Tekintetes Ümak alázatos szolgája 

Kázmér 16ik 9bris 1820. Kossuth László nipr. 

[Eredetije Becske Bálint birtokában.] 

♦ E ponthoz a lap szélére Kazinczy F. ezt jegyezte : Amica. 

Kazinczy F. levelezése. XVII. 1" 



Digitized by VjOOQIC 



2Í?0 39 J 8. Szentgyörgyi József. 1820. 

3918. 

Szentgyörgyi József — Kazinczynak. 
Tisztelt igen Kedves Barátom! 

Igaz szíves részvétellel értettem leveledből, hogy zöldellő 
öregséged mai péld^a az Igazak virító állapotját le író régi rajzo- 
latnak: « Virágoznak, mint a' szép pálmák és tzédrusok, 's ha meg 
őszülnek is, szaporasággal hozzák a' gyümöltsöt* Ez a' szíves kíván- 
ságom: hogy a* Jók Istene addig nyi^tsa épségben életedet, míg 
berniek örömed leszen ! Szabad legyen a' kedves gyermekek emUtése 
alkalmával elő hozott fekve való dolgozásra meg említenem, hogy 
azt nem örömest olvastam, sokkal örömestebb hagynám jóvá a' 
sétálva való gondolkodást és állva való írást, féltvén egésségedet. 
Alkotásodat esmérem, melly edzett: de ne felejtsd el a' ki állott 
viszontagságokat és az idő kort. 

A' gyermekek jókori iskolába adásának el távozlatására nézve 
veled egy értelemben vagyok, az én fijam is nyóltz esztendős és 
még nem jár oskolába, hanem ide haza tanulgat. Fő tzélom vele 
az, hogy a' Német nyelvet elébb meg ne tanulja, mint a' deákot, 
hogy amannak kedviért ne legyen kéntelen oskolai futását félbe 
szakasztani. Mellesleg való tzélom pedig az is, hogy vele Pestalozzi 
oktatása módját is meg próbáljam. Mindenikben mire ment, ha 
örömmel reménylett ide jöveteledkor fél órai tűrésedet 's figyelmedet 
meg nyerjük, igyekezünk meg mutatni. A' tanulás el kezdésire nézve 
Festalozzival azt hiszem, hogy születésivel egygyütt kezdett tanúim 
a' gyermek, és azt folytatni kell, az ő korához és kedvéhez alkal- 
maztatva. E' tekintetben pedig úgy látom, leg hasznosabbak a' 
szemmel látott esméretek (cognitiones intuitivae) és a' nyelv tanu- 
lása. Szorgos foglalatosságaimtól el lopott fertályaimat erre szoktam 
naponként fordítani. 

A' mit előtted már mászszor is panaszoltam, most is szemé- 
remmel kell meg vallanom, hogy még ez idei Tudományos Gyűj- 
teményt nem olvastam, mivel azt tizenkét mért földről Várkonyból 
kapom. Magamnak nintsen módom benne, hogy többféle lóságokat 
járassak, az ide valóknak teli panaszszal egymás rendetlenségire a' 
szájok, azért kéntelen voltam illyen első tekintettel képtelennek 
látszó úlat választani, hogy a' Literarischer Anzeigert Bétsi, az 



Digitized by VjOOQIC 



a919. Fáy Barnabás. 1820. 291 

Allgemeine Literatur Zeitungot Pesti, a' Tudományos Gyűjteményt 
Várkonyi Társaságban olvassam. Nem fogják a' nevezett érteke- 
zések figyelmemet el kerülni : az oUyan neologismusok pedig, a' miné- 
műeket például említél, egész helybe hagyásommal bírnak, úgymint 
a' mellyek anyanyelvünk analógiáyával egygyeznek, és nyta erő- 
szakot nem tesznek. 

Az alázatos kevély Farizeusok magamnak sem embereim: 
pedig a' tapasztalás többekre esmertet, mint az ember első tekin- 
tettel gondolta vólri^. 

Anyánktól fogva Elekig minden tagja örvendett házunknak 
azon bíztatásra, hogy e' télen leszsz szerentsénk betses Személyedet 
nálunk tisztelni; ezek mindny^an jelentik szíves tiszteleteket; én 
is vélek egygyütt a' Méltóságos Grófnét Ö Nagyságát alázatosan 
tisztelem, kedves gyermekeidet tsókolom és magamat tisztelt szíves- 
ségedbe 's barátságodba állandóul ajánlván, maradok 

Debretzenben, November' 18án, 1820. 

egyenes szívű tisztelő barátod 
Szent-Györgyi József mk. 

[Eredetye a M. Tud. Akad. könyvtárában: M. írod. Lev. 4r. 176. sz.] 



3919. 

Fáy Barnabás — Kazinczynak. 

Tellyes bizodalommal való Assessor Ur! 

Épen ugy van a dolog, a mint betses uri Levelében említi az 
Ur Assessor Ur, hogy a Szendrei Zálogos javaknak által eresztését 
a rajta fekvő Pénz eránt való külömbözés hátráltatta; nekem azon 
Jószág néhai Fáy Kristóf Bátyám Eözvegye által Ösi adósság le 
faragása fejébe adatott által ; mivel pedig azon ösi pénz én utánam 
másokat illet, böltsen által látni fogja az Ur, hogy önként az eránt, 
a nii nemi nemüképen mostis illet, én nem engedelmeskedhetek, 
nem kedveskedhetek; hogy pedig a magam ideig óráig tartandó 
hasznát, szer 's az igazság rendén túl nem keresem, ez eránt 
nyilván való bizonyságot teszen azon ajánlásom, mellyet M. G. 
Török Jósefnek tettem: tudniiUik: hogy penes requisitas securitatis 
Cautelas a Jószágot pénz nélkülis kész vagyok által adni, ugy hogy 
a Melioraliák mindjárt, papiros pénzbe, a Zálogos Summa pedig 



Digitized by VjOOQIC 



292 8919. Fáy Barnabás, 1820. 

tsak 3 esztendő múlva fizettessen vissza, az alatt pedig a Törvényes 
Interes tsak papiros pénzbe fizettessen ; ezen belső érzésíl igazságon, 
*s Felebaráti igaz atyafiságon épölt ajánlásom eránt semmit nem 
kételkedtem, nem kételkedvén, hogy el nem fogadtatna, a mit a 
Perben részemről kellett volna elől adnom, halasztottam, de az 
alatt annak végre hajtása serényen sürgettetett ; a Peres .lószágnafc 
minemüségébűl előre által láthatom, hogy valamint boldogult (iróf 
Lajos a mint azt ki váltván, tökéletesebben meg visgálta, '? meg 
esmérte, azonnal uj vevőt keresett neki, ugy a ifiostani Maradékokis 
annak haszon nélkül való birását idővel tapasztalván, szinte azt 
fogják követni, 's igy az egész nyeresség tsak abba fog maradni: 
hogy talán valamivel felyebb el adódhatik : ugy de tulajdon egyenes 
és nemes gondolkodásokra bízom az Uraknak, miképen lehetne azt 
akar a természetes, akár Törvényes igazsággal meg egyeztetni, hogy 
midőn a mi nyilvánságosan az enyim, azt le tartóztatván, a mit 
a Jószágnak további el idegenítésén nyernének, tőlem el vonnyák: 
(jróf Lajos kéttség kivűl maga, *s maradéki számára fordította a 
Zálogért vett Summát, és igy meg van az utána maradott értékbe: 
még az Eözvegy Grófné részérűl lehetne ez eránt valami tekintet, 
a kinek Férje (leg alább az én tudtomra) a Zálogos Summábúl 
tsak száz forintba részesült, holott b. Gróf Lajos ezen Jószágot 
1571 fton ki váltván, és 280() fton ujabban el zálogosítván, már 
akkor 1229 ftot fordított maga hasznára; meg lehet ug\an, hogy 
mind ezen igazságos tekinteteknek félre tételével a Bíró részemre 
káros ítéletet hoz, de azis meg lehet, hogy valamint az illyen Ítélet 
tsak ideig tartó rendelésen épülhet, ugy más rendelés az igazságnak 
helyre álítására utat nyisson: midőn tehát kívánságomnak nyilván 
való tiszta igazsága tagadhatatlan, nem lehet a jószágra való vág)'ó- 
dásnak tulajdonítani, hogy kívánságokat a M. Maradékoknak olly 
serényen, a mint azt más külömben tenném, nem tellyesítem: de 
hogy egyenes és tiszta gondolkodásomat még nyilvánvalóbbá tegyem, 
Prókátorom által még egy atyafiságos jelentést rendeltem a M. Atya- 
fiak eleibe terjeszteni ; azomba minden esetre betses uri favoriba 
ajánlott, maradok 

a T. Urnák kész köteles szolgája 

Erdőd 19. Nov. 820. Fáy Barnabás mpr. 

A borítékon : » Harsány. 

* A levél zárlatán ép piros pecsét. 



Digitized by VjOOQIC 



3920. Igaz Sámuel. 1820. 293 

Spectabili ac (íeneroso Dominó Francisco Kazinczy de eadem, 
pliirium I. Comitatuum Tabulae Jud[icia]riae Assessori etc. ete. mihi 
sing. colendissimo. per S. A. üjhely. Kázmér. 

[Eredetije Becske Bálint birtokában.] 



8920. 

Igaz Sámuel — Kazinczynak. 

Béts, Nov. 24d. 1820. 729 helyett 685 muIt heti 
számozás szerént. 

Tekintetes Tábla-Bíró Ür, 

Köztiszteletű Tudós Ha^^afi, különös jó Uram! 

E' f. h. lOdikén vala szerencsém kedves pótlékokkal teljes 's 
külömben is nagy becsű Levelét venni a' Tekintetes Úrnak ; ma 
Nádasdy Tamástól elesésem nagy döfést ejtett Zsebkönyvemen. Csak 
fél órám van a' mai postára, használnom kell ; bár ha többet szán- 
dékoztam is írni különösen Tóthunk ügyiben. Erről, úgy több tár- 
gyakról máskor, most fo alázatos kérésem, ha teljesítése nem lehe- 
letlen, a' Nádasdy Élete. Nem késik az Dec. közepéig vagy 20dikáig, 
mert bár addig a' Munka nyomtatás alá megy is ; kinyerem Dr. Sartori 
Ürtól, kinek barátságával dicsekszem, hogy Zsebkönyvemhez Beytrag 
czím alatt, visgáltatása egy két nap alatt megesik, 's így bemehet. 
Igaz ember igazán szóll: ölelem mind a' mi a' Tekintetes Ürtól jön. 
Nem hagyhatom ki a' Sztárayra 's Dessőffyre írt Epígrammokat. 
Nem, a' mi fáj, némely középszer dolgozásokat is, mellyekkel bírok, 
a' nélkül, hogy egy ívnyire ne olvadjon Zsebkönyvem. Belső gyen- 
géjét a" külső csínosság valamennyire tán foghatja takarni. — Könyör- 
göm kegyes engedelemért a' Szent-Miklósy Aloys Ür lelkes s igaz 
Epigrammájának felvehetéséért. Nem kétlem, leszen sikere a' Tekin- 
tetes Ür igyekezetem' segéllésére esett buzdításának, mellyet felette 
köszönök (magam nem tudom lakját) 's megküldi bizonyosan e' szép 
Darabját is. Ne vegyenek illy diadalmat rajtunk Füredi Vidáék, hogy 
esmeretlen maradjon e' szép Munka a' haladni szeretők előtt. 

Mátyás királyt ma haliam csak képnek. Holnap felkerítése 
után adom magamat. Uralkodó Fejedelmünk képének metszésére 
különös engedelem kívántatik, mellynek megnyerésének távollétében 



Digitized by VjOOQIC 



29^ 3921. Kazinczy — Gr. Majláth Jánosnak. 1820. 

még hoszszabb az útja mint külömben. Itt rég járt az eszem, de 
nem kivihető a dolog. Jó, ezer szerencse, ha Magyaqai közt létével 
elkészülhetek, melly ideának pedig igen őrölök. Tapssal vettem a 
Tokaji hegyet, sok tekintetben nem lehet nála szép [!] Vignette. Dol- 
gozza Szent-Györgyi János Ür, de ha igen jól nem találja, kész 
vagyok a' drága Lódernek adni. — Urunk feladott képének utána 
fogok lenni. Én szebbet a' Krafténál nem esmérek, melly a' közelebbi 
Kunstaustellungban brillírozott. 

Tudósaink születéseknek 's halálozásoknak feljegyzése kezek- 
irásaikkal vetekedő becses ajándék. Pázmány születésére alig ha meg 
nem tanít Hormayer Plutarclya. — Csak megholtak' kézírásokat 
adom. 

Nagy veszteségem leszen, ha Sup. Kiss Ürtól nem nyerek Mun- 
kát, pedig véknyán biztat. 

A* mint kezdtem úgy rekesztem levelemet: szerencséltessen a' 
Tekintetes Ür bár akárminemö Munk^ával, mind becses ajándék az 
nekem, az leszen mindenkor, 's adja Isten ! hogy sok évek muIva is 
segédünkre lehessen! 

A Grófné Ö Nagysága kezeit merem csókolni, 's tisztelni kedves 
Gyermekeit. Állandó mély tisztelettel lenni meg nem szűnök 

A' Tekintetes Tábla-Bíró Úrnak alázatos szolgája 

Igaz Sámuel. 

[Eredetije a M. Tud. Akad. könyvtárában : M. írod. Lev. 4r. 28. sz.] 



^921. 

Kazinczy — Gr. Majláth Jánosnak. 

Széphalom den 27. Nov. 1820. 

Hochverehrter Gráf, 

Mein Hothe auf die Post in Ujhely nahm von mir einen Brief 
an Sie mit, und bringt mir einen von Ihnen, mein Herr (iraf. Sie 
sehreiben mir noch immer von Ofen, und meine Briefe gingen 
an Sie nach Nagy-Ugrócz. Doch diese werden wohl nachgesehickt 
werden. Erlauben Sie, dass ich aus Besorgniss, einige von diesen 
könnten irre gehen, hier manches naehhole. 



Digitized by VjOOQIC 



3921. Den 27. Nov. 1820. 296 

1. Was von den Erdélyi Levelek zum Absenden fertig war, 
habé ich, Ihrem Geheisse nach, dem Grafen Anion, Ihrem würdigen 
Neffen, für Sie öberschickt, und auch meine Nolaten zu Ihrem Werk 
über die ungr. Prosodie sind dorthin abgegangen. Die zweite Hálfie 
der Erdélyi Levelek blieb zurück, weil mir zu ihrer Umarbeitung 
seit der Zeit als unser Freund Döbrentei in Octob. bey mir war, 
keine Musse übrig blieb. Ich erwarte mit vieler Ungeduld Ihr Urtheil 
iiber diese verunglückte, sich selbst unahnlich gewordene Arbeit, 
und wiederhole was ich an Sie, mein Herr Gráf, geschrieben habé, 
dass ich mit der Zurückerhaltung meines MStes der Übersetzer 
meines Übersetzers seyn will. — Auch das wünsche ich zu wissen, 
wie Sie mit meinem Aufsatz über die ungr. Prosodie zufrieden seyn 
können. Ich erwarte Ihre Befehle, und ich will mich über die Puncte, 
welche Sie mir vorlegen werden, ausführlicher erkláren. 

2. Mir scheint, Ihre Anthologie, mein Herr (iraf, nahm von den 
(iedichten des Superint. Kis nichts auf, entweder weil Sie darin 
viele übersetzte Stücke fanden, oder weil Sie Gedichte, die durch 
persönliche Beziehungen veranlasst sind, als solche, derén Interessé 
allgemein nicht seyn kann, aus Ihrer Samlung [!] ausschliessen. Erlau- 
ben Sie mir zu sagen, mein Herr Gráf, dass Kis, ohne Ungerechtig- 
keit in einer Anthologie fúr die Fremden ungenannt bieiben nicht 
kann. Gelegenheitsgedichte sind manchmal keine Gelegenheitsgedichte, 
und Pindar und Horaz sind nicht weniger grosse Dichter, als sie es 
sonst wáren, weil ihre Oden den Namen dieses oder jenes Freundes 
an der Stime tragen. Die Hochzeit-Ode an mich, ist gewiss die 
Krone des ungr. Liedes in ihrer Gattung. Wahr isfs, Kis ist mehr 
Schüler von Jean Baptiste Rousseau als von Klopstock und den 
Deutschen, Klopstock würde es meinem Freunde aber nicht nach- 
sagen können, was er den Oden der Franzosen nachspöttelt, dass 
diese gereimte Dissertationen sind, ohne lyrischen Tanz. Kis's Ode 
an Ignaz Festetics verdient auch aus moralischen (iründen, dass 
Sie sie bekannt machen; und ich glaube, Sie fmden auch in seinen 
kleinem Liedern, quae tollere velles, mit Horaz zu sprechen. — 
Kis's grosse Vorzüge sind seine schöne, correcte, liebliche, von 
unsern Contorsionen freye Sprache, die besonders seine Prosa so 
auszeichnet, dass ich in der eigenen Gattung nichts so liebliches 
kenne. In der Versification hat Kis das besondere, dass in seinen 
Alexandrinem (welche uns Ungarn eben so lieb und so unver- 
gesslich sind, als die deutschen sie durch ihre 5 füssigen Jam- 



Digitized by VjOOQIC 



296 8921. Kazinczy ~ Gr. Majláth Jánosnak. 1820. 

ben ganz verdrángt habén), der in einen Vocalen ausgehende Reini 
mit einem andern, der in einen Consonant ausgeht, unerlasslich 
wechselt, wie im deutschen und franz. der mánnliche und weibliche 
immer wechseln. Kis gab sich diese Fesseln, und unter uns [ist] 
noch niemand, der sich diese aniegen gelassen hátte. 

Sie, mein Herr Gráf, habén manche Kleinigkeit von uns andern 
aufgenommen, die ohne Schaden wegbleiben könnten, (Das Széphalom 
von Virág), ich bitté Sie instandigst, Kis nicht ganz auszulassen. 

8. In den Fabeln nach Phaedrus, von Virág, (Ofen, 1819.^ 
kommen zwey Hochzeitlieder (excellent nennt er sie Nász dall 
welche sehr genialisch sind. Ich wittre, was er unter Rikolti und 
Pontyi gemeint habé, aber wirklich würde ich mich über den ausserst 
geistigen Schwank freuen, wenn er mir gálte. Üssd bokádat ösz\e 
kétszer. Én is eggyszer, három az — So wie man sagt: Három a* 
táncz. — Und die Zeile Mátra ptrüsszent, Fátra ptrüsszent, beneide 
ich ihm. Fást möchte ich sagen, ich beneide Virág nichts mehr, al? 
diese 2 Schwánke; und ihm beneide ich doch mehr, als jedeni 
andern. Seine Übersetzung der Satyren von Horaz ist wieder bewun- 
demswürdig gerathen. Was Wieland in der Ambubggar. abzubrechen 
nöthig fand, das sagt Virág ganz, trotz seines Priester-talars. Und 
das zu sagen war nicht leicht. 

1. Dass Sie, mein Herr Gráf, Ihre Anthologie auch ungrisch 
herausgeben möchten, war lángst mein Wunsch, und noch mehr, 
dass Sie Ihrer Übersetzung das Originale immer beylegen woUten. 
Für ungr. Leser würde Ihre Anthologie fást zu mager ausfallen. 
150 Gedichte für das Volk, in dessen Sprache diese gedichtet sind, 
ware, glaube ich, zu wenig. Ich wünsche, dass Ihre Abhandlungen 
vorausgehen, und dann alles was unsere poetische Literatur besseres 
hat, nachfolge. Sie, mein Herr Gráf, sind in Ofen. Virág und Szemére, 
und dann der doctissimus Hungarorum (wie Rom seinen 
Varró genannt hat) der Bibhothekar Horvát István, könnten Ihnen, 
was Sie nicht wissen können, weil für Sie die deutsche Literatur 
und Sprache bis jetzt mehr, wie die Ungr. war, anzeigen. Hören 
Sie jedermann aus : ich schlage Ihnen sogar Verseghy vor, der mein 
Freund nicht seyn kann ; es ist gut alles zu hören, u. dann selbstan- 
dig zu urtheilen. 

ő. Sie befehlen noch 4 Epigramme, damit die Zahl voU wird. 
Schmeichelhaft es für mich ist, verehrter (íraf, durch Sie genannt zu 
■werden, so würde ich Sie [dochj zu bitten wagen, dass Sie meine Ode, 



Digitized by VjOOQIC 



3921. Den 27. Nov. 1820. 297 

1787 gedichtet, az Esthajnalhoz, und das Epigramm bey dem Grabe 
eines Sánglings aus Ihrer Sammlung herauslassen wollten, weil ich 
ííir einen plagiarius angesehen zu werden befürchte. Das Epigramm 
ist naeh dem Leisten des Götheischen : Herzog Leopold v. Brami- 
schweig geschlagen, und die jugendliche Ode erinnerl slark an 
Stolbergs Ode gleiches Titels. Dafür wage ich Ihnen ein kurzes 
Epigramm artistischen Inhalts vorzuschlagen, das ich, ehe ich Ihren 
Befehl nocli erhielt, selbst übersetzte: 

íirazie schuf der Künstler mir an, Hoheit dem Apolló; 
Hier der Erste bin ich: auf dem Olymp ist's Apoll. 

ANTINOÜSZ. 

Kellemet önte reám Metszőm, fennséget Apollra; 
Én vagyok első itt: a' nagy Olympon Apoll. 

Ich weiss nicht, ob ich Ihnen, mein Herr Gráf, eine Ode mit- 
getheilt habé, welche ich um das Jahr 1789. dichtete, verwarf, und 
vor ein paar Jahren umgearbeitet habé. Sie werden darin Klop- 
stocks Manier erkennen, was die Sprache betrift [!] ; übrigens ist sie 
an Bilder reicli, vielleicht zu reich. Ich lege sie bey ^ und überlasse 
es seinem guten oder üblen Schicksal ohne mich um dasselbe zu 
interessiren. 

An Sallust u. Cicero habé ich seit 21/2 Mon. keine Zeile 
gearbeitet: die Weinlese, u. Krankheiten der Meinigen habén mich 
untüchtig zu allém gemacht. — Ich lese jetzt Somogyi Gedeons 
Werk a' Mag\^ar Verselésről. Veszprém, 1819. Da bin ich wieder 
Recensent des Mondolat, weil die Recension dieses Werkes und ein 
Brief, welchen Somogyi (iedeon von mir zu lesen Gelegenheit halté, 
gleich lauten. Scandirte gereimte Zeilen und ein Leoninisches Dis- 
lichon sind gleich: ist alsó ein gereimter hexameter u. pentameter 
nicht schön, so ist auch ein gereimtes und scandirtes Lied zu ver- 
werfen. Petrarchas Zeilen scandire nur ich, u. was dergleichen sonder- 
bare Behauptungen das von gelehrten Citaten strotzende Werk hat. 
Ich las es ohne aus meinem phlegma herauszukommen. 

Lében Sie wohl^ verehrter Gráf! Wenn es jemand ist der sich 
über Ihre glückliche Herstellung herzlich freut, so freue ich es mich, 

» Nincs a levél mellett. 



Digitized by VjOOQIC 



298 3922. Kis János. 1820. 

und das gewiss auch ohne Bezúg auf unsere Literatur. Ich kenne 
Ihren Werth, und bin stolz auf die Beweise Ihres unschátzbaren 
WohlwoUens. Ihr unterthánigster Diener 

Kazinczy Ferencz mpr. 

WoUten Sie nicht die Gnade habén, Szemeres Sonett, welches 
Sie Isabelle genannt habén, mir im ungrischen mitzutheilen ? 
Ich habé es noch nicht gesehen. 

[Eredetíje a M. Tud Akad. könyvtárában: M. írod. Lev. 4r. 5. sz.] 



H922. 

Kis János — Kazinczynak. 
Kedves Barátom! 

Ha meghalnál és én tovább élnék, bizonyos vagyok benne, hogy 
eggy Barátom' halála is nekem olly elfelejthetetlen 's oUy fájdalmas 
nem lenne, mint boldogult Némethemével eggyütt a' Tiéd: mert 
levelezésünknek kilentz hónapi megszűnése alatt tsak nem minden- 
nap foglalatoskodtatta a' Te képed is, mint az említett Barátomé 
szokta, szívemet és képzeletemet, 's mindenkor ugyan ollyan érzetek 
között, az az keserűséggel elegyes édességnek érzésével, melly vala- 
hányszor vissza kerül, mindenkor azt mondja : melly szerentsétlenség, 
hogy elvesztetted, de melly szerentsés vagy még most is, hogy illyen 
lelket találtál s tőle szerettettél, eggy ollyan világban, hol a' nemes 
lélek olly ritkaság. Ez az érzés még foglalalosságimnak közepette-is 
gyakran meglep, üresebb óráimban pedig egészen elfoglal, 's úgy fogva 
tart, hogy többnyire tsak tiszti dolgok vagy más külső akadályok 
szakaszthatnak el tőle. Sokszor kívánom, hogy vajha ollyankori képze- 
lödéseimet feljegyezhetném, de talám tsak nem lehetetlen volna akkor 
tollat vennem kezembe, 's talám azért, mert kevesedni gondolom az 
által az illyen pillantatok' boldogságát. Ezen ideális világból nem más, 
tsak a' kéntelenség ragadhat-ki. Ez annak is az oka, hogy legked- 
vesebb barátimnak is rest levelezője lehetek. De legyen vége a' senti- 
mentalis kezdetnek, mellyet külömben is épen itt szakaszta eggy 
látogató félben. Térjünk leveledre. 



Digitized by VjOOQIC 



3922. December lOdikén. 1820. 299 

Verseghy' javaslatát esmérem, esmérem Aglaj^át 's orthogra- 
phi^át is. Mentsenek az Egek oUy törvényszéktől minden nyelvet. 
Szerentsénkre nints is mit félnünk tőle ; az országló hatalomnak sem 
ideje sem kedve nintsen oUyasmibe avatkozni. Miolta Neologusod kyött^ 
azolta nem tudom, hogy ellenzőid valamit e' részben írtak volna: 
bizony ideje is volna, hogy egyszer már egészen elhallgatnának. Te 
is félsz, hogy nem találsz munkáidnak kinyomtatót? Könnyen meg- 
lehet, mert a' M. Olvasó közönségnek még most is tsak ollyan tsemege 
kell, melly az érett idejűnek émelygést okoz. Az én Horátzom is 
ugyan ezen okra nézve nehezen láthat még mostanában napfénn. 

Gróf M^láth nekem is megküldötte azon darabokat, mellyeket 
verseimből fordított, 's épen ma küldöm-meg neki észrevételeimet. 

Nagy Pál Sopr. Várm. Assessor Ur, a minap nálam volt egy 
dologban, mellyet Ottlik itélő-mester Ur bízott reá, 's melly engemet 
illetett. Azon alkalmatossággal arra is kért, írnám-meg neked, hog\' 
leveledet ez előtt eggynéhány esztendőkkel vette, 's kedvesen vette, 
de azért nem felelt, mert nem sokára azután, midőn ad audiendum 
verbum regium Bétsbe citáltatott, a' többek között ez a' kérdés is 
tétetett eleibe : Sie correspondiren ja mit Kazíntzy V Nem akart tehát, 
azt mondja, sem Neked, sem magának több alkalmatlanságot okozni. 
Meglehet, hogy igaz, de én alig hihetem: én Nagy Pált nem tart- 
hatom egészen jó Charakterü embernek, de még tsak állhatatos 
principiumunak sem. Személyemet ö tudtommal nem sértette-meg, 
tehát személyes ellensége nem vagyok, de némely dátumokat tudok 
felőle, mellyek őtet előttem kitsinynek mutatják. 

Berzsenyi a' költő most télen Sopronyban lakik: már a' múlt 
telet is itt töltötte, minthogy három fija itt jár Oskolába. Tsak 
ritkán látjuk egymást. Ö, a' mint maga beszélli, ez előtt két eszten- 
dővel megbetegedvén rosszul gyógyítatott ; úgy hogy a' hypoehon- 
driának eggyik legnagyobb gráditsa lett a' vele rosszúlbánásnak követ- 
kezése, mellyen a' Budai feredő sem segített, hanem tsak a' Füredi 
feredő vagy inkább savanyu viz. Most tűrhetőképen van, úgy mond, 
de olvasni nem mer: a' játékszínben 's a' kávéházban múlatja 
magát; néha eggymást tsak ugyan meglátogatjuk. 

Hogy famíliái dolgaid vidámabb ábrázatot vesznek magokra, 
azon egész szívemből örülök, 's kívánom, hogy eged e' részben is 
mennél szebben felderüljen. Én is közlöm Veled személyes állapo- 
tomnak egyik 's másik részét, tudván, hogy részt vessz [I] abban, 
a' mi engem közelebbről illet. Lajosom itt Sopronyban kezdi a' pró- 



Digitized by VjOOQIC 



300 392H. Berzsenyi Dániel. 1820. 

kátorkodást már közel esztendőtől fogva: jóllehet itt irtóztató sok 
ifjú prókátor van; még is tsak itt akar maradni, de magam sem 
tudok neki valami jobb kilátású helyet javasolni. Jánosom a' philo- 
sophicus cursust hallja; szorgalmasan tanulja az Oskolai stúdiumo- 
kat, s még eddig ő is mindenütt az első eminensek közzé tartozott: 
úe privátim olvasni nints annyi kedve mint ennyi idős korában a 
báttyának már volt. Ö annyival vidámabb és játszóbb, de semmi 
rossz indulat még eddig nem látszik benne. — Mind a' két fijamat 
Igen szeretvén, némelly Jóakaróim 's Barátim' tanátsát megfogad- 
tam, *s a' múlt Februariusban személyes Audientián Instantziát 
adtam-bé a' Nemességért a' Felségnek, a' ki szokása szerént engeiií 
is kegyesen fogadott, 's ígérte hogy nem lessz ellenem, ha a' meg- 
visgálás kedvezőleg üt-ki. Reménységemen fellyűl, kérésem nélkül 
signálta is az Instantziát, 's eggy hét múlva már a Cancellaria i? 
kedvező vélekedést adott. Ez eddig bizonyos: azt is két három 
külön tudósításokból hallom, hogy a' Status Consiliumon is szeren- 
tsésen ment volna által ügyem és hogy már tsak a' Felség 
helybehagyása kívántatnék. Ez utolsó úgy van-e vagy nints, bizo- 
nyosan nem tudom. Elég az, hogy a' dolog függ és bizonytalan, *? 
nem is tudom, hogyan kelljen sürgetni. Még a' hetekben, ha egy- 
szer a Troppaui gyűlésnek vége lesz, felmegyek Bétsbe értekeződni 
*s ha lehet a' dolog' kimenetelét siettetni. A' Gyermekeimre nézve 
nagyon szeretném, ha szándékomban boldogulhatnék. 

Szemeim elgyengülése emlékeztet 's kénszerit véget vetni. Isten 
Hozzád szívemből tisztelt és szeretett Barátom. 

Soprony, December lOdikén 1820. Kis János. 

[lüedetije a sz. Benedek-rend pannonhalmi könyvtárában.] 



8928. 

Berzsenyi Dániel — Kazinczynak. 

Soprony, Dec. 13. 1820. 

Tisztelt Férj fiú I 

Nem látogatád meg haldokló barátodat; íme annak árnyéka 
meglátogat Téged I Árnyéka, mondom, mert az a' lélek, mellyel Te 
valaha annyit vesződtél, többé nints. — Igen is, Tisztelt Férjfuí, én 



Digitized by VjOOQIC 



3923. Dec. 13. 1820. 30Í 

még élni kezdek ugyan újra, de lelkem régen megholt 's annak 
helyét egy uj ismeretlen lélek szállotta meg, melly sötét és hideg mint 
az éj *s nyúgott mint a' sír. Azon irtóztató zavarnak, melly egész 
természetemet fenékkel felforgatta, nem lehetett egyéb következése 
mint ez a' félhalál. S mivel ez a' félhalál könnyen egésszé válhat^ 
's mivel föm' zúgása most is gyakran zengeti a' halál' harangját 
fülembe, nem akartam ugy elveszni mint képzelt ellenséged, hanem 
tudtodra kivántam azt adni, hogy valamit tettem ellened, azt mind 
a' legmélyebb hypoehondriában tettem. Ugyan azért szánj vagy nevess, 
a' mint tetszik, de ne gyűlölj, hanem tulajdoníts mindent kegyetlen 
nyavalámnak, melly engem gyakran félbolondá 's féldühössé tett. — 
Nyavalámnak okai egy ehinával elfojtott epehideg 's egy veszedelmes 
feldülés, mellyben vállforgóm és sóderom [!] letörött 's fejem is nagy 
ccmtusiót szenvedett, mellyek miatt fél esztendeig nyomtam az ágyat. 
Ide járul tán még a' goromba recensio is, melly engem olly álla- 
potomban ingerlett a' gondolkozásra, midőn arra legalkalmatlanabb 
valék. Elgondolhatod, melly óriási munka volt nékem, zavart fővel, 
dühödt szívvel 's minden könyv nélkül aesthetikázni, holott én Ráj- 
uis' Kalauzán kívül sem Aesthetikát, sem Poétikát soha nem olvas- 
tam. Most olvasok 's mosolyogva recenseálgatom akkori tapogatásai- 
mat. Mosolyogd Teis! Hlyen voltam én mindig: azt hittem, nékem 
nem szükség tanulnom, 's nem is tanultam. 

Egy Pesti barátod azt monda nékem, hogy Te olly tudós mun- 
kát mint Kölcsey recensiója, írni sem tudnál. Én mást azt hiszem, 
hogy olly gorombát nem tudnál írni. De akár irtad, akár nem, már 
mást nekem mindegy. Néked is lehettek fekete óráid mint nekem, 
's Néked is szabad volt velem ugy bánni, mint minden barátimnak 
tellyes életemben: semmi újságot nem tettél velem. Így érzek én 
mást Kölcsey eránt is, kinek szintúgy eltűrném piszkolódásait, vala- 
mint a' Mondolatét, ha azon hypochondriás Antirecensiót nem irtani 
volna; de mivel azt irtam, másikat is kell irnom, mert azzal igen 
nevetségesen végezném el literátori életemet. Így érzek 'Phaisz, 
Szemere és Vitkovics eránt is, kik engem nyomorült állapotomban 
szembe gúnyoltak, 's kik még a' \\ Gyűjteményben is jónak találták 
hamvaimat tapodni : így érzek, mondom, mert igen jól tudom, hogy 
azoknak, kik a' szánokozásra méltót insulturákkal faggatják, sent 
rhabarbara [!], sem Füredi víz, sem az én írásom használni nem fog. 

És igy. Tisztelt Férjíiú, én ismét élek és irok, 's ím legelső 
betűm Tied! Fogadd el még egyszer hideg kezemet azzal a* nyugott 



Digitized by VjOOQIC 



302 3924. Döbrentei Gábor. 1820. 

lélekkel, mellyel azt Néked nyigttom ! Jól tudom, hogy velem romlott 
hypochondristával barátkozni semmi okod, semmi kedved nem lehet : 
•de nem is azért jövök, mert hidd el, az én resignatióm is tökélletes 
mind Tereád, mind az egész világra nézve, 's nem kivan, nem ismer 
szívem egyéb jót mint ezen resignatiónak nyugalmát; csak jobbra 
fordult állapotomat akarám tudtodra adni, hogy erántam jobb gon- 
dolattal légy s ellenségednek ne tarts, ne gyűlölj. Élj szerencsésen, 
légy boldogabb mint én, 's ne ismerd azt a' nyomorúságot, mellyel 
én kiállottam. 

Bersenyi Dániel mpr. 

[Eredetije a M. Tud. Akad. könyvtárában : M. írod. Lev. -ér. 44. sz.] 



3924. 

Döbrentei Gábor — Kazinczynak. 

Pest, Decemb. löd. 1820. 
Kedves Barátom, 

Bizonyosan nem vetted M. Németiből való elindulásom napjs 
(Nov. 9d.) előtt való este írt rövid levélkémet, mivel ide leveledet 
nem kapom. így vagyok Gr. DessewfTyvel is, mellynél fogva azt kell 
hinnem, hogy a' M. Németi [!] Tiszttartó nem küldötte-bé Dévára 
leveleimet, vagy legalább gondatlan Oláhtól, mert Erdélyből se jut- 
hatok válaszokhoz azoknak, kiknek tudtokra adtam, hogy Atyám 
látogatására megyek s a' télnek egy részét itt tölteni szándékozom. 
Nem örökre váltam-el Erdélytől, 's még is felette nehezen esett. 
Gr. (ryulainé nekem Anyám, 's gyermekei testvéreim. — Valahányszor 
reájok gondolok, mindég elömlik szemem. A' tavasszal vagy a' nyáron 
megint meglátom őket. 

Hogy vagy Te, édes Barátom, azt szeretném tudni, miólta nem 
láttalak. Erdélybe volt visszautazásunk megint elég mulatságos volt, 
mint kimenetelünk. Jövet Szent-Mihályon egy napot töltöttünk, sok- 
szor említvén tégedet, és sajnállottuk, hogy még egyszer ott is veled 
nem lehettünk. Micsoda állapotban van feleséged, betegülése után, 
's hogy vágynak gyermekeid ? Szegény jó Genie, könnyezve vált-el 
tőlünk. 



Digitized by VjOOQIC 



3924. Decemb. 15d. 1820. 303 

Martinuzidat itt olvasám a' TaA Gyiyteményből. Erre eszembe 
juta, hogy a' hol Muzeumom kiadásához való készülésemet emUted, 
az utoljára kész akarva hagyott jegyzést elfelejtem megtemíii, 's e* 
sorokat : Erdélynek Prométheuszává Dőbrentei leve, csak veres pltg- 
básszal huztam-meg. Tudod hogy egyezésünk szerint mindent, a' mit 
így meghúznék, kihagyattatni óh^tanék, emlékeztetlek tehát arra. 
A' mit pedig jegyzéseimhez nem csatlék, itt van : Én velem Fataky 
csak akkor köté magát egybe, mikor az első fűzet már nyomtatás 
alatt volt. Tehát: mihelyt megindítám, 6 lett legforróbb segítőm. 
Annyit alkalmatlankodom már illyenekkel neked, hogy nehezen vehet- 
ned. De bizonyosan nem teszed. 

A' Szászok válaszát mutatá Thaisz. Az talán még e' Decem- 
beri Kötetben jelenik-meg. Seivert — úgy gondolom, ö a' felelő — 
keményen felelget. Megmondtam, hogy téged nem menthetünk mi 
veled utazók, ha néhol lehetne is, mert a' Szász csak keresztül 
futó Utazónak fog mondani, s ezt hányják mindenütt. 

Gróf Majláthot örömömre Budán találtam 's itt is marad még 
vagy két hétig. Szemere Pali vezetett el hozzá, s ezzel igen kedves 
napot szerze nekem. Meg nem foghatom, miként setétíthették-el 
úgy az Erdélyiek. Néhányszor volt már nálam is, mutatván az egész 
Anthologiát, mellyet ollyannak akarunk, a' mi mind a' fordító ízlését, 
mind a' Nemzet Költőji becsét emelje. így, Aranka, Endrödi 's mások 
kiugrattatának. 

Tegnap valék Báró Podmaniczky József Ö Exceljánál ebéden, 
ki a' Tud. Gyűjteményben jutalmat akar feltenni annak, a' ki a' leg- 
csinosabb prózáju Elbeszéllést fogja írni. Czélja az, hogy illy concur- 
sus által a' magyar társalkodási nyelv simítassék, 's Asszonyaink is 
kapjanak kedves olvasást. B. Fodmaniczkyhez Pr. Schedius vezetett. 

Minap pedig Gróf Ráday Pálnál, Gróf Majláth, Gróf Teleki 
Ferencz a' Zrinyiász fordítója, 's Szemere valánk együtt ebéden. 
Az előtt néhány nappal állítók-meg tréfából Vitkovicsnál, hogy a' 
Voíis, Sie, magyarul Kegy lenne. Gróf Majláth ezt Gróf Rádayhoz 
vivé, 's most ott e' felett folyának a' vetélkedések. Gondolhatod, 
millyen mulatságos együtt létei volt az. 

Gróf Teleki László 's Grófnéja megnyiták Bibliothekájokat szá- 
momra, hogy a' Külföldi Színjátékaimhoz fűzendőkre abból dolgoz- 
hassam. 

Virágot, az öreg Kováchichot öleltem. Az elsőnél Szemeré- 
vel valék. 



Digitized by VjOOQIC 



80é 3924. Döbrentei Gábor. 1820. 

'S most hadd mondjam neked, hogy estéink Vitkovicsnál néha 
igen vigan telnek. A' jó Vitkoviesnak barátságát hálálva köszönöm. 
Nála voltam szállva, mig a' Keresztutszában Nro 357 magamnak 
szállást nem kaptam. Most vagy hozzám vagy Vitkovicshoz jő Sze- 
mere 's Thaisz 's négyen literatoroskodunk az ezer felé huző abaj- 
docz hazában, melly Vaterlándischer Almanachot fúr Ungarn ád, s 
oda magyar-német Dámák németül dolgoznak 's a' Magyart fel se 
veszik. Németek között vagyok pedig Magyar Országon. De az 
Almanachért kard lesz húzva. 

Szemere most egy hét olta Féczelen van. Öt hat nap múlva 
oda megyek én is, 's ott leszek Január. Mikéig. Azt izeni neked, 
hogy tisztelő barátaid között egy se lehet hívebb szeretettel irán- 
tad, mint ö most is. Kriskájával most sokkal jobb egyességben él 
's ennek ugyan örülök. 

Horvát aligha a' Prímáshoz nem megyén Posonyba, Bibliothe- 
cariusának, 2000 forint fizetéssel és sok deputatummal. Legalább 
maga így mondta Vitkoviesnak. A' Muzéum Directora, Müller investi- 
gatio alatt van, némelly eladattaknak lenni praetendált régi pénzek 
miatt!! 

Az öreg Donát most festi Kupeczky Rákóczyját, a' félig kivont 
karddal. Többször megyek hozzája. 

Cserey Farkas még Bécsben. Tegnap előtt vettem levelét. 

Adieu, édes barátom. Grófnéd kezét tisztelettel csókolom és 
szeretettel gyermekeidet. 

Thaisz most lépé bé hozzám. Tisztel. Megyünk mingyárt a' 
theátrumba, hol, ma valami, Bukurestbe utazó Olasz Énekesek fog- 
nak cantálni. Döbrenteid m. k. 



Jegyzéseh az Erdélyi levelekre. Kcissán, Odóh. Sdikán kezdve. 18'^^ 

Az Élőbeszédben: Bábolnát birja az öreg Gárdista H. Naláczi 
József és R. Naláczi Pista, tehát így kell: a' Bábolna lelkes, egyik 
Urához. — 

Ezen period: El kell tehát mondanom — németre általtenni. 
Jobb volna így: Ha tehát ez megtörténnék, (t. i. hogy fordíttassék) 
óhajtanám, hogy a' fordítani kívánó tudassa velem szándékát, mit 
nekem illik tudnom, ete. 

Jegyzés. Én azonban azt nem is érinteném, hogy talán fotdi- 
tatik vagy nem, mert ez irói arrogantiát gyanítathat. 



Digitized by VjOOQIC 



H924 Decemb. löd. 1820. 305 

Illdih Levél. A' mi a' Cancellariusokról mondatik, alig ha 
jól van. Bécsben most is egy fő és Vice Cancellarius van *s Erdély- 
ben a' Gubemium mellett is egy. Amazok Udvariak, ez Provinciális. 
Leopold alatt az első Cancellarius Alvinczy Péter volt, igy lehet 
taláhii Benkő Transylváni^ában a' hivatalok czikkelye alatt. Alvin- 
ezynak irta a' Gubemium, hogy elvonja fizetését, ha a' felküldött 
dolgokat a' törvény szerint nem igazitatja. Cserey Miklós Kolozsvár- 
ról e' felől bővebben is irhát, 's addig is ejjőne válasza, mig a' 
Levelek Tutsítzkinél cenzuráztatnak. Óhajtanám ki irva látni, hogy 
micsoda perek vitetnek a' Kir. Táblára 's mik kezdődnek mingyárt 
ott, mert ennek tudása a' magyar Országi embert nagyon interesszájja. 
Már kettőnek kellett itt ezt elbeszéllenem. Ide Írhatnám én is a' fon- 
tosabbat, de egyúttal a' Juris Consultus Cserey Miklós azt is felfogja 
jegyzeni. A' Székely fő Tiszteknél említeni kell, hogy azokat a' 
Székelyek magok választják. A' négy vallás egyforma jusairól citá- 
lást érdemel az Approbataknak 2dik articulusa. Ha ezen törvény 
könyved nincs-meg, az Erd. Muzéum Xdik fűzetének élőbeszéde alatt 
álló jegyzésem megmutatja az articulust. Ezt szükség az intole[ra]ns 
Magyar Országnak tudni. — 

A' K. Monostori levéltár őrje nem csak egyedül a' Kolozsvári 
Plébános, hanem a' városról még két világiak. 'S most két eszten- 
deje ezek közül egyik Unitárius volt — 

A' Református Superintendens Erdélyben közönségesen Refor- 
mátus Püspöknek neveztetik 's a' compellatióban Tiszteletes Püspök 
Ur. Ennek Kővár vidékén jószága is van, mellyből emberei taxát 
fizetnek. A jövedelem nem nagy. — 

Zaránd és Kővár soha se neveztetett Szilágynak, hanem a* 
valóságos Szilágyai eggyütt partes R. Hung. Most rövidítve par- 
tiumnak. Azért nagyobb ezekben most is a' Vice Ispán a Fö 
Bírónál. — 

A' Szászok magisztrátusánál említeni jó lesz, hogy nekik külön 
törvényeik vágynak: Status Saxonium, mellyeket úgy emlékszem 
Bátori István confirmált. Köszönöm, hogy Erdélyből küldött jegy- 
zéseimet elfogadtad, de sajnálom hogy kérésemre az Approbata és 
Compilata Constitutiókon is Cserey Farkastól megkaphatva legalább 
által nem futottál. E' leveled administratiójába ereszkedik Erdély- 
nek 's itt Jus Publicumából várna valamit az Olvasó, melly a' 
Schematismus csupa kiírását emelné, 's interesszantabbá tenné. 
Klopstock miatt helyett jobb : Klopstockerf. 

Kazinczy P. levelezése. XVII. 20 



Digitized by VjOOQIC 



306 3924. Döbrentei Gábor. 1820. 

V Ildik Levá. Minthogy a* Váradnak jöttél, onnan nekem nem 
írhattál, másunnan irlál nekem, de magam se tudom már honnan. 

Magyarban pleonasmus csak úgy van, ha egyetlen egy mon- 
datik, a' levél azonban csak egyetlent ír. — 

A Gubernium igen is, annyiban a' mennyiben a' politika 
administratiót Iracta^a, annyi, mint a' Helytartó Tanács, de mint- 
hogy a' juridicum Gubernium is a' politicummal együtt van, nem 
lehet a' Locumtenentialéhoz egészen hasonlítani. A' perek a' Guber- 
nium juridica részéből még az Udvarhoz mennek. — 

A' Gubemialis Sessiók egyik csötörtöktől a' másikig tartanak, 
de azután egy hétig megint nincsenek ülések. — 

Nem Herczeg, hanem Gróf Palm. — 

Atyámnak vagy Apónak. Atyám helyett Apám mondatik. 

Még soha mm nyert. Ez a' kifejezés sértheti a' régibbeknek 
nemes árnyékokat. Hogy ne nyert volna a' múlt időkben, mellyek 
több energiát osztanak koroknak. így tenném — hogy e' Test, most 
közelebbről érdemesebb három férjfit egyszerre nem nyert. — 

A' két vonású veres plajbászolásu jegynél, azt kérem Tőled 
eszméletbe vétetni, hogy e' levelek egy személyhez 's az által a' 
Publikumhoz vágynak írva czélod szerint, de Te, a' dolgozás hevé- 
ben látszol arról megfelejtkezni, mert elhagyod Gr. Dessewffyhez 
való Írásodat 's egyedül a' Publicamnak szóUasz. Ezen period helyett : 
Teljesítettem a' mit kívánt — elmondom azt, tehát inkább így 
kell: Teljesítettem a' mit kivánt 's azt Neked is elmondom. Megint 
így kell fordítani a' dolgon a' következő lapon, hol Palásty útját 
említed. — 

A' Rocskayt szült házat Gróf Teleki József építtette lyra, 's 
a' régi, Dies Venerissel tele irt követ a' Gróf tétette a' bejáró 
bal falába. — 

Talán nem emberi nemzetnek, hanem emberi nemnek. Nemzet 
Nalion, Nem Geschlecht. 

Nagy Sámuelnek pártfogására (abban, hogy sokfelé osztá ere- 
jét) kell kelnem. Azt mondám én is neki, a' mit Te; egy nemben, 
feleié, nem kapok elég munkát 's mindenhez kell nyúlnom, hogy 
kenyeret kaphassak. 'S ennek elmondására nagyon kérlek, hogy 
az ember el ne szomorítassék. Osztán igaza is van. De ez által 
intés is adatik a' Publicumnak, hogy mind a' tudományokban, mind 
a' Müvészségekben miért nem jeleskedhetnek emberei. Lám ehhez 
hasonlót mondasz Simonról is, mert kellett. — 



Digitized by VjOOQIC 



3924. Deceinb. löd. 1820. 307 

A' ki eresztés szó nem helyén látszik állani, egyéb ideát ger- 
jeszt Miért nem kiadásában. 

Tilts csaló fráter 's azért nem hordatnak vele könyvet az 
Uraságok. — 

IXdik Levél. A' mit a széna egybehordásról irsz, hogy szánra 
rakattatnék 's úgy taszíttatnék a' völgybe a' szán, se nem láttam, 
se nem hallottam. De probabilitas sincs benne. Mert hiszen a' rakott 
szán felfordulna a' völgybe lefutásában. 

Xdik Levél. Nro. 1. A' Radnóti Kastélyt nem Bethlen Gábor, 
hanem Rákóczy építtette. Az inscriptiót én is láttam. De mellyik 
Rákóczy, arra nem emlékezem. Architectusa Olasz volt, fel van 
írva ennek is neve. 

2. Fogada el, talán inkább, elfogada helyett. 

Xldik Levél. 1. Mesterségének, Handwerk helyett, miért nem 
mOvészségének ? 

2. Az említett képek mind ott voltak, együtt ott járttunkkor is. 

8. Gróf Toldalaginé azt gondolta, hogy (Jróf Gyulai Ferenczné 
ment el háza előtt, azért külde-ki. Nem hogy akárkik legyünk. 
Az illyen kicsinységekre is kell vigyázni, külömben az, a' kiről szó 
van, látván, hogy másképen mondatik, gyanút támaszt, hogy más- 
helyen is nem épen pontosan adatik elé a dolog. Lehet azért Gróf 
Toldalaginéról az izenet valósága mellett is elmondani azt, a' mellyel 
szép érzését akarod festeni. 

4. Kozma Gergelyei, Sz. Benedekre való beérkezésünk előtt 
találkoztunk, a' falu szélső kertjei alatt. 

5. Meg kell fordítani. Hidas Erdélyi szó; komp, túl a' Dunai. 
Tehát hidas, mint komp túl a' Dunán 's Tisza mellékén is. Tavaly 
Szentesnél hallottam. 

6. Eddig elment v. megérkezett lessz. Ez a' beszédejtés csak 
Hunyad Vármegyében közönségesebb, 's ugy mondák kérdezösködé- 
semre, hogy Valachismus. 

Hogy a' látók-ot szükségtelennek látod, nem értem. Révai elég 
hosszasan megmutatta grammatikájában szükségességét, mert deter- 
minál a' szó. 

XIIL Levet 1. Hogy Zsombori predikátziójit Reform, 's Uni- 
tárius deákok megtanulván elmondanák, abban nagyon kételkedem. 
Zsombori kénytelen volt cathol. dogmákat .szövögetni mondásaiban 
's hihetni, hogy ezeket 's ezekből folyó állításait a' Ref. és Unitár, 
elmondja ? 

20* 



Digitized by VjOOQIC 



308 3924. Döbrentei Gábor. 1820. 

2. Ugyan kérlek, mondd-el azt is e' helyen, hogy Kolozsvárit, 
hol mind a' négy féle vallásból vágynak Papok, Mártonffy alatt 
minden tartózkodás nélkül sétáltak együtt a' Krisztusnak négy 
külömböző dogmájú Papjai. 'S mond azt is, kérlek, hogy Döbrentei 
találkozván egyszer a' Híd útszán egy Piaristával, Prof. Szilágyival, 
T. Liedemannal 's T. Szász Mózessel, kik együtt jöttek bé a' városba 
sétálásokból, melegen dicsérte előttök Erdélynek ezen szép első- 
ségét a' vallási megegyezésben. 

XIV, Levél 1. eléggé szerencséjéhez — még ide ezt szeret- 
ném tenni, még megválasztatása előtt, hogy a' történet világosabb 
legyen. A' mostani eléadás szerint nekem homályosnak tetszik. 

Erdély fejedelmein való sebes slylusu (mint Camilla a* habokon) 
lelkes általfutásod Bossuet energiás eléadására emlékeztetett. Nem 
ártana még röviden beleszőnöd, hogy Bethlen Gábor Fejérvári Köny- 
ves-gyűjteménye a' Rákóczi nyughatatlanságai miatt bevezetett Tatá- 
rok által felprédáltatott. 

A' veres plajbásszal aláhúzott rendek, mellyek Teleki Mihály 
jutalmairól szóllanak, tehát beszéllgetésünk szerint elmaradnak. Ügy 
vélem, elég lessz a' történtteket csak igy végezni : Hogy Erdély a' 
maga Anyjához vissza téré, azt Teleki Mihály tévé. Mert úgy is, a 
befejezés reflexiójiból láthatni, hogy Telekinek mi lehetett érdeme, — 
's így lelki ismereted is nyugodhatik, nem is támadhat-meg senki is. 
Valóban a' Telekinek Leopoldi kegyelmekkel való felczifrázása, most 
nekem a' hisztoriát folyamatban olvasónak külömben is csak mint 
erőltetett hozzá adásnak jött 's érzésem megütközött, hogy a' Tacitusi 
rövidség a' végén olly beszédessé lett. így hát a' hisztoriai Nemesis 
kényes és büszke lelki esmerete mellett az eléadás aesthetikai kriti- 
kája is elhagyását inti a' megveresitett rendeknek. 

Igen helyes pedig az, hogy az utolsó Apaffy után jövő befeje- 
zést kérdésekben adod elé. 

XVdik Levá, Írd: várata velünk helyett: velem, 's meglepet- 
tetésem, mert én elégszer jártam ott. 

XVI, Levél. A' magokat jelesekké tett Bethlenek köztt, 's előt- 
tök és utánnok az a' sok puszta név, úgy áll fityegve, mint a szép 
czedrusokon a' buta széltől hajtott rongy darabok. Üjítom vélekedé- 
semet, bár elmaradna ez a' Genealógiai 's nem leveleid szíves és 
lelkes tónusához illő, keresztnevek emlegetése. Az olvasót felette 
elvonja figyelmétől 's szárasztja illy levelek olvasása alatt édesdeden 
fakadó érzését, 's így rongálja a' Compositio oeconomiáját, Meg- 



Digitized by VjOOQIC 



392*. Decemb. löd. 1820. .S09 

maradhat a' törzsök eléadása, de mihelyt az elágazást említed, csak 
a' nevezetesebbeket kellene kyelelni, úgymint: 

I. Iktári Bethlenek, Ezek között legjelesebbekké tették mago- 
kat, vagy legalább figyelmet támasztottak ezek: 

1. Gábor, ki a' mohácsi ütközetben etc. 

2. Gábor a' fejedelem. 

II. A' Bethleni Bethlen és Apafi-ág. 

Itt is említést érdemel a' törzsök, de mihelyt az elágazás jő, 
abból mingyárt csak a' nevezetesebbet szeretném feljegyeztetni. 
Mihály a' fejedelem, az Apafi ágból. 
A' Bethleni-Bethlenből pedig: Elek ágból: 

1. Ferencz, az Unitárius követ. 

2. Farkas, a' Hisztéria Szerzője. 

8. Kata, Apafiné, a' Szép renddel kezdődő Szent ének irója* 
4. Elek, a' Hisztória kiadója. 
A' Bálás ágból: 

1. János, ismét hisztoricus. 

2. Miklós, a' Leopold. Diploma írója. A' Noé galambja írásáért, 
melly magyarul van, tétetett fogságba. 

Ezek után szebben fog jönni ezen leveled erős, hatalmas befeje- 
zése. Véghetetlenül fogom sajnállani, ha kérésemre nem változtatod 
e' levelet. 

XVIL Levél. Elbeszélltem, hogy (ír. Haller János mennyiben 
segítette Dr. Baumgartent. Ha így fog állani a' hogy van, az olvasó 
hinni kész, hogy Baumgarten Haller költségén volt. Pedig nem. 

Kritsch Űr neve mellé nem ülhetik a' Tudós epitheton, hanem 
theologiae Candidatus. 

XVIIL A' Szászoknak Szebenben két typographiájok van, egyik 
Hochmeisteré, másik Barthé. Brassóban is van nekik, legalább volt. 

A' Szász Papok, társaságban állva adták volt ki a' Sieben- 
bürgische Quartalschriftet tán 8 darabokban. Ennyit ugyan a' Magya- 
rok, Aranka alatt nem tettek. Oka abbanhagyásoknak, a' mint jelen- 
tik, az, a' mi a' Magyaroknál, nincs elég Olvasó. Az a' vá^jok hát 
elmaradhat. 

XIXdik Levél, 1. Az én szemem Gr. DessewíTyt nagyobb ter- 
metűnek találta B. Naláczi Istvánnál. 

2. Szinte a' Gubernatorságig — Az Erdélyi ezt így fogja érteni, 
csaknem a' Gubernátorságig — az az csak nem Gubernátor lett. 
Erdély így monc^ja: épen Gubernátor 'sa't. 



Digitized by VjOOQIC 



310 3924. Döbrentei Gábor. 1820. 

XX. Levél, 1. Nem lehet irnod: épen a' Kenyér vize mellett, 
hogy két három óra múlva meglátod a' síkot, hol Bátori és Kinizsi 
fényt vontak etc, mert a' Kenyérvize mellett már a' síkon voltál. 
Azért változtatni kell a' levél kezdetét 

2. és tiszteletre oUy igen méltö hitvese. Talán inkább olly 
igen kedves és ny^as hitvesét. Asszonyok külömben is örömestebb 
hallják, ha szépnek, kedvesnek, nyájasnak mondatnak, mint tisz- 
teletre-méltóknak, 's meglehet hogy amaz inkább is reá illik. De 
nem volna é kedved azt is említeni, hogy ámbár a' Báróné tisz- 
tán beszéli Németül, 's épen nála létünk ideje előtt nem rég 
jött-le Bécsi hosszas lakásából, még is akkor mintegy 4—5 eszten- 
dős szép ^aesk^ával előttem dicsekedett, hogy még nem tud [a] 
magyar nyelvnél egyebet. Az illyen említése a' mi maszlagosainkat 
gyógyíthatja. 

XXL Levél. 1. Elméjének bomladozásai — sokszor szenved, 
elgyengítette. Nem volna é jobb, ezen rendeidbe letett gyanút egé- 
szen elmellözni, mert az a' pathologuszi vizsgálódás alig ha ide illik. 
Hasznot nem tessz az ide vetett vélekedéssel, 's Gr. Bethlen mara- 
dékai pedig rossz nevén vehetnék a' külömben is nem bizonyos 
conjecturát. Hátán kelések támadtak 's azok miatt volt kínai okozák, 
a' mint híre volt, esze bomlását. 

2. A' Grófnéval volt találkozásunk igen hosszasan látszik elé- 
adva lenni. Miért nem csak röviden : Gr. Gyulainéval Sárosnál vélet- 
lenül találkozánk, vagy beértük. Felcserélénk az üléseket etc. 

3. Sípost nem Erdély Nagyjai hozák viszsza Hazájába, hanem 
Báró Naláczi József az Eufemia és Young fordítója (francziából) 
eszközlötte-ki, hogy Sipos Tordasra meghívattassék, mert egykor 
ennek fiját, B. Naláczi Józsefet is tanította. Az öreg Naláczinak Szász- 
városi házánál hala meg is, hova magát beteg korába bevitette. 

4. Ne hagyj-ki, szívből kérlek, Síposnak barátai közül, hanem 
tedd B. Naláczi István mellé nevemet. Felmelegíted szívemet a 
Tordasi bölcs emUtésével, 's utánna fájó érzés gördíti-ki belőlem 
kívánságomat, hogy Erdélyi barátjai közé én is számláltassam. 
Kimondhatatlan édes napokat töltöttem vele, valahányszor nyáron 
Hunyad Vármegyében lejöttem ; Árnyéka meg vallhatja, hogy engem 
ö is szeretett 's igazán barátok valánk. 

XXIL Levél. 1. A' Histoire [desj Revolutions d'Hongrie bizo- 
nyosan Radnótot fogja Radevot alatt érteni, nem Rápoltot^ 
mert Radnót volt nevezetes hely Erdély hisztóriagában. 



Digitized by VjOOQIC 



3924. Decemb. lód. 1820. Hll 

2. Az illyen, kicsinybe ereszkedő 's ház baját festő detail, 
mint itt Gr. Gyulai István szerencsétlen házassága, illy levelekbe, 
nyomtatás alá alig illik, s nem intereszszá\ja az idegen olvasót. 
Hogy szépítsen Ltgos a' maga birtokán, az is elmaradhat. El az 
egész veresen béplajbászolt Einklammerung. 

3. Gróf Gyulai József nem idvezlésre küldetett fel Bécsbe, 
hanem azon deputatiónak volt tagja, melly az 1791beU Ország- 
Gyülés Articulusainak projectumát terjesztette Leopold elejébe. 

XXVIL Levél Martinuziról szólló leveled még bé nem végezve 
látszik. 

XXVIIL Levél, Ennek elejét kurtítva szeretném látni. Bethlen 
Gábor ^^uZőhelye, annyi előttem, mint ha Hlye az a' hely volna, 
a hol Bethlen szülni szokott [!]. Miért nem születése helye? 

XXXL Levél. Talán maradnának-el ezek: hadd mondjam-el 
újra — eddig legjózanabban nevelt gyermekeket, — mert már fel- 
jebb említve van, 's lehetne vagy igy, a' józannevelésü gyermekeket, 
vagy kedves gyermekeket. 

2. Naláczi ismeretségének nyeresége is már feljebb említve van. 

8. Kisnek a' sors birtokban is kedveze. Jobb lesz nem említeni, 
mert Erdélyben sokan azt tartják, hogy birtokaihoz igen prókátoro- 
san jutott. 

XXXIL [Levél.] Ügy hiszem, hogy a' mit e' levélben most még 
meghagyál, törleni fogod, mivel Martinuziról már elébb külön leveled 
szóU. Itt csak halála helyén reá való uj emlékezésedet tűri el az 
Olvasó, nem a', felöle való új excursiót. 

XXXTV. Levél. Megrezzentem, hogy egykori, Erdélyből küldött 
észrevételeimre, a' magad poetai 's festői karakterizálásod védelmét 
épen Gr. Bethlen Imre után hozod- fel ! Hiszen ebből nyilván ki látná 
minden, hogy ezen Ur iránt meg valál intve. *S valójában ő maga 
is roszsz nevén vehetné minden complimentjei mellett is, dicsértetését. 
Sőt úgy jöhetne a' vélekedés, hogy Wesselényi Miklós ellen is védel- 
mezed. Elég dicséret az, hogy legszívesebb hálát 's kevély emlegetést 
mutatsz 's épen az Ö neve után teszed, hogy Erdélyt nagy ideával 
hagyod-el 's vágysz viszsza belé. De a' mi ezen innen meg van 
plajbászolva, édes barátom, engedd magadat annak elhagyására 
kéretni. A' két utolsó szép sort, — hogy Erdély még kevésbbé van 
megrontva mint Magyar Ország — másutt már, úgy tetszik, említetted, 
ha pedig nem, máshová kell fűzni. A' többinek (lyulai Lajosra nézve 
is oh^tom^ elhagyását; sértve érezheti magát Bethlen fennemlített 



Digitized by VjOOQIC 



312 3925. Kossuth Sándor. 1820. 

okomból 's mint fő hivatalbeli árthat, ha szolgálni akarna, elémentlé- 
ben. Ez az ok töröltetett velem más helyen is. De az élőbeszédben, 
az egész itt megplajbászoltat is, örömmel venném 's oda való volnö. 

2. Fennebb Erdély történeteiben azt jegyzem meg, hogy Bethlen- 
nek felégetett Bibliothekáját is ott kell említeni, de úgy találom mcst, 
hogy itt jobb helyen van. 

3. Benkő csak 4 esztendős korában — itt talán kimaradt 
valami; 4 esztendős deák korában? 

4. Fogarasi Józsefről sok életirási skizzeket mond a' Seben- 
bürgisehe Quartalschrift egyik darabja. 

5. Kolozsvár belső városának minden utszája ki van rakva kővel. 
XXXVL 1. Gr. Teleki Józsefnek, Madarak és Négylábúakból 

volt Múzeuma M. Vásárhelytt állott és soha sem Kolozsváratt. 

2. Benkő speciális Geographiájának kiadási szándéka már az 
elébbi levélben említve vagyon. 

3. A' mit itt mondasz, az kívánja, hogy a' XIV. Levél meg- 
plajbászolt rendjei elmaradjanak. 

4. Minek ez a' sok dicsérő epitheton? 

5. Gr. Toldalagi Lászlóné hívatja azokat a' Tisztviselőket leg- 
inkább asztalához, (melly mindég csinatlan), kikre vagy a' Város 
Magistratusánál, vagy a* Guberniumnál, sokféle peres dolgaiban szük- 
sége van, 's igy Kolozsvártt, vendégléseire becs nem tétetik, 's mint 
különös érdemet említeni nem is lehet. Ö Nagyságának most Bet- 
schwestemek domború hasán hala-meg Gr. Bethlen Sándor, egykor 
Provinc. Commissarius, úgy mint az Orleans-Égalité egy öröm leánya 
ölelései köztt adá-ki drágalátos lelkét. 

[Eredetije a M. Tud. Akad. könyvtárában : M. írod. Lev. 4r. 53. sz. I. köt] 



8925. 

Kossuth Sándor — Kazinczynak. 

Tekintetes Fő Tábla Biró Ur! 

Nékem alázatos Tisztelettel való Uram! 

Az Anyokom reám bízta, hogy a' mostani Fixumok alkal- 
matoságával, ha a' Tekintetes Ural öszve jönni szerentsém lehet, 
a leg utóbbi Hozzá intézet betses Levelének értelméhez* képest a 



Digitized by VjOOQIC 



3925. D. 15a Xbris 1820. 313 

Tekintetes ürnak [!] értekeznék, de a midőn ezen óhajtót czélomat 
élnem érhetem, Levelem által bátorkodom a' Tekintetes Urat követ- 
kezendőképpen tudósítani : 

lör. A Sávolyi Domínium iránt anyi bizonyos, hogy azt B. Hen- 
niger Ö Nagysága Koháry Ferentz Ö Herczegségének, most a midőn 
éppen kezéhez vette, elis zálogosította 250000 fkban, ezen nagy 
summának egy részét ki is fizette a' Herczeg; ezt meg tudván 
Gr. Török Jósef Ö Nagysága, meg citáltatta a Nagy Szombathi 
Táblára a Herczeget annak viszá eresztéséért : ezt kitudtam a 
Fiskálisátúl ; az eladását pedig azon Jószágnak még Szüretkor az 
Anyokom Fáy Barnabás Ö Nagyságátul tudta meg, a ki a Con- 
tractust corramizálta[!] ; és amint mondotta, a Herczeget az iránt 
figyelmetessé tette, hogy azon Jószághoz még a Gróf Török Famí- 
liának közönségessen jussa légyen; és azért alkalmasint a Herczeg 
nagyobb részét a summának bent is tartóztatta. — 

2or. A Szendrői rész Jószágnak barátságossan le'endö kieresz- 
téséért megszólította Fáy Ö Nagyságát az Anyokom Tarczalon: kiis 
majdnem induló félben lévén, semmit nem végzet; egyebet nem 
kivánt Fáy Ö Nagysága, tsak hogy a jövő Májusig hagya függőbe 
az Anyokom azon Port, a midőn ő ismét, le jövend, és több üdője 
leszen a Barátságos egyezésre; a mellyre az Anyokom tellyeségel 
reá nem állott. 

Sor. Az Ónodi dologban anyit tanultunk ki Kossuth László 
Úrtól, hogy a' Gróf Ö Nagysága meg van híva Gr. Erdődy 
Ö Nagysága által a Barátságos Egyezésre, kiis a projectumát fel 
küldötte. — Ami a Sávolyi Dominiumot illeti, az iránt az Inges- 
siónak leg bizonyosabb szüksége vagyon; a melly iránt írtam a* 
Tettes Fogarassy Gábor Assessor Urnák (aki is az Anyámal két 
Testvérrül való, és egy különös nagy LelkQ Atyámfia) meg kérrém 
az iránt, hogy a Tettes Ur részérűl is az Ingessiot azon elkez- 
det Pörbe bé iktatatná; — ha szerentsém lesz, fogom közleni 
a Tekintetes Ural a Tisztelt Bátyámnak Levelét, a mellybűl által 
látni méltóztatik készségét ezen dolog iránt is, a melly [!J ugyan még 
[a] tavalyi Esztendőben, amidőn még B. Henniger Ö Nagysága foly- 
tatá azon Port, válaszolt nékem; — annak következéséül én tse- 
kélly Vélekedésem szerint, igen hasznosnak ítélném, ha Tekintetes 
Ur magát a Tisztelt Assessor Ural correspondentiába tenni mél- 
tóztatna, akinek is az egész Pörben nagy béfollyássa lészen mint 
Bírónak. 



Digitized by VjOOQIC 



314 3926. Kazinczy — Döbrentei Gábornak. 1820. 

Kiis egyébb iránt tapasztalt kegyességében zárt alázatos Tisz- 
teletlel maradok A Tekintetes Fő Tábla Bíró Urnák 

Költt Ujhely d. 15a Xbris 1820. alázatos Szolgája 



Kossuth Sándor mpr 



[Eredetije Becske Bálint birtokában.] 



8926. 

Kazinczy — Döbrentei Gábornak, 

Széphalom Decemb. 21d. 1820. 
Kedves barátom, 

Melly napom vala ez a' tegnapi ! — Már lefekvénk estve, 's 
fiaim aludták első álmokat, midőn a' postára küldött ember belép 
hozzám a' Te leveleddel és a' Superint. Kisével. *S ezt akkor nap, 
a' mellyen én eggy ötvenezer forintos aquisitiót tevék. Mondjad, édes 
barátom, a' mi kedves Szemerénknek, hogy Nedeczky Imre ürnak 
Mihályi birtoka 300 köbölnyi szántófölddel, nyolcz egész telkes gaz- 
dával, két erdővel, tizenhat zsellérrel, 's eggy kőépületekkel teljesen 
megrakott udvarházzal az enyém. \S ez hozzám másfél, Kázmérhoz 
is, Lasztóczhoz is fél, Üjhelyhez az igazi ország-útján két órányira. 
( gyermekeim el fogják mondhatni, hogy atyjok, kit eggy rossz testvér 
és eggy rossz sógor 's az idő nyomorgatott, nekik még is szerze 
valamit. *S hogy ezt mondhassák, inkább áhítom mint azt, hogy 
némellyek pengessék nevemet. 

A' Tud. Gyűjt. Novemberi kötete még meg nem érkezett 
hozzánk, 's annál kedvesebb volt előttem, leveledből látni, hogy 
Martinuzim, oUy hamar a' felküldés után, felvétetett. Tudod, hogy 
nekem Martinúzi és Nádasdy Tamás a' nagy hőseim. 

Csak hadd szólljanak a' Szászok; nem gondolok én vele, ha 
keményen is. Az igazságot mindenek felett kell szeretni, és ha igazat 
mondanak, kevélykedni fogok azzal, hogy szavamat visszavonom. 
De valóban Pápai Prof. Márton Urnák igaza van, midőn azt mondja, 
hogy az író Magistratus, és így annak félni nem szabad. Nem azt 
kell tekinteni, hogy ezt vagy amazt nem bántjuk e meg, hanem 
hogy lesz e haszna ha ezt 's azt kimondjuk. 



Digitized by VjOOQIC 



3926. Decemb. 21d. 1820. 315 

Képzelem én, melly örömedre volt neked, hogy a' tiszteletre 
is, szeretetre is olly méltó Gróf Mailátthal [!] személyes ismeretségbe 
jöhetél. Nem csudálom én, hogy ö Erdélyt épen ellenkező szemekkel 
nézte mint én. Ha velem történt volna az, a' mi ővele történt, én 
is másképen nézném Erdélyt, *s mondhatom, hogy nekem nagyon, 
igen nagyon fájt, hogy eggy Mailátthal történt az. Mailáth diszére 
van a* Nemzetnek, mind benn, mind kivűl, 's én őbenne nem csak 
a' nagy kimíveltetésö, hanem a' szent érzésű férjfiút is tisztelem. 

Feleségem Octóber 20dikán L?gos Péter Ferencz fiat szolt. Első 
nevét a' gyermek az én igen kedves ipám' emlékezetére kapta, a' 
Pétert a' nagyatyám nagyatyjáéra, ki nagyon tiszteletes ember volt. 
A' szülés képzelhetetlen szerencsével történt, 's Sophie a' gyermeket 
épen azzal az anyai gyengeséggel szoptatja, mellyel első gyermekét. 

L-nak gyönyörű, igen gyönyörű levelét vettem D. . . ^ még Te 
az én gondolatimat érted, ha nem mondom is. Nem foghatom-meg 
a' mi most Bécsben múlató igen kedves barátunk megtévedését, a' 
ki minden szép érzései mellett nem azt keresi a' mit az ember 
felőle várhatott. Ha én ifjú legény volnék, én vagy L[otti]t válasz- 
tanám, vagy Zsenit. Nevetsz, barátom, ezen a' szón? Ne nevess. 
Én jobb indulatú, leányt nem ismerek mint Zseni. Pedig nem az 
indulat (Gemüth) e, a' mi legtöbbet ér az emberben, és kivált az 
Asszonyban? Bizonyosan az, és sem nem az arcz, sem nem a' hús, 
sem nem az a' gyakran csak utálatot támasztó faQonnirozott mód, 
mellyet a' mi asszonymajmaink eltanulnak, hogy vele undok belső- 
jöket bekendőzzék. 

Nem hallgathatom-el, édes barátom, hogy Cancellarius Teleki 
nekem Novemberben olly levelet írt, mellynek csak külső formája is 
elbájolja a' szemet. Velin papirosra, vékony tollal, igen apró nagy 
csínos betűkkel van az írva, 's eggy 81 esztendős Ürtól. - 'A Cancel- 
larius Levelei hozzám eggy egész kis Kötetet tehetnek már, 's min- 
denik Levele tele van kegyessége' bizonyságival: de ez nagyon 
felülhaladja a' többit. Vásárhelyi Bibliothecájának küldött ajándé- 
kimat köszöni. 

Kérlek, édes barátom, mondjad Virágnak, sőt olvassd-fel előtte 
ezen soraimat : Horátzból fordított Satirájit eggy Olvasója sem olvas- 
hatta nagyobb álmélkodással, tisztelettel, mint én. Az Epistolák felöl 
azt mondám a' Német Recensiókban, hogy azzal Nemzetünk az 

* A szó olvashatatlanul ki van törölve. 



Digitized by VjOOQIC 



316 3926. Kazinczy -^ Döbrentei Gábornak. 1820. 

Idegenek, Századunk a' későbbiek előtt örökké fog dicsekedhetni, 
's még inkább ugyan-ezt mondom a' Satírák felől. Melly szerencsével 
fordítá a' többek köztt az Ambubajarumot ! 'S ő a' Papi talárissal is 
-el tudá mondani a' mit a' nem pap Wieland el nem tuda. Ö való- 
ságos dísze a' Nemzetnek. Mondjad azt is, hogy ezt : Mátra ptrüsszent, 
Fátra ptrüsszent, — 's ezt : Üssd bokádat öszve kétszer. Én is egy- 
szer, három az -- neki nagyon irigylem. Geniális portéka mind a 
két Nászdal, 's ha én volnék is Pontyi és a' tisztelt potrohos Musicus 
Mátyás Rikolti, épen ezt mondanám. Tartsa-meg az Isten jó egés- 
ségben Mátyás Rikolti t 's Pontyit és társaiknak egész sokaságát az 
ótázó-mótázó Quod mirandummal ; én a' legnagyobb nyugodalommal 
nézem a' mit eddig tettek velem, 's ámbár tudom, hogy még nincs 
vége a' históriának, nyugodalommal vagyok. Orfeus nem vesztette-el 
magát, nem is fogja. Vétkei, hibáji, gyengeségei neki is vágynak: 
<le kinek nincsenek? Az én perem használt a' köz ügynek, engem 
pedig vigyázóbbá teve; 's így nekem is használt. 

A' Kegy nekem nagyon tetszik. Hidd-el, barátom, minden 
fogna menni, ha néhány jó író elvégezné magában, hogy élni 
fog vele. 

Ölelem a' kedves Vitkovicsot egész szeretettel. Köszönöm kéré- 
sem teljesítését, 's Czirákit visszaküldöm, és azt a' sületlen máso- 
lást, mellynek szégyenli leírni nevét tollam, kivált a' Cziráky neve 
mellett. Scribimus indocti doctique. — Nékem rossz nevén veszik 
a' tudatlan név említését, holott én ezt az epithetumot soha sem 
ragasztottam személyre. A' tudatlan deákul indoctus, németül Unge- 
lehrt, Unwissend. Deákul íme megvan Horátzban, az üngelehrt meg- 
van minden Német Írónál, az Unwissend megvan Klopstocknál : 

denn dem Unwissenden 
Ist was das Herz des Edlen hebet — — 
a' hátulsó sor nem jut eszembe. 

Élj szerencsésen, hasonlíthatatlan férjfi, igen kedves barátom, 
•örök barátom, 's csókold képemben Szemerét Moní^ad neki, hogy 
izenete sok szomorú óráimat felejteti velem. Kérd hogy küldje meg 
nekem azon Sonettjét, mellyet Mailáth Isabelle név alatt fordíta. 
Miért hallgata el ő nekem, nem feszegetem: de engedje monda- 
nom, hogy az életemet sok boldogságaitól fosztá-meg. Ne hallgassa 
4i' mit a' hypochondria kínzottjának elsetétülése sugall, és Szemerébe 
is akarja állalönteni. Hallom, hogy ez a' baj Berzsenyit is nagyon 



Digitized by VjOOQIC 



3927. Kazinczy — Gr. Gyulay Karolinának. 1820. 317 

kínozza, 's gyógyítatja magát. Az a' kevélyeket bántja; engem soha 
sem fog utói érni. — Perlekedésimben nekem az a' hibám, hogy 
Egmondi[!] vérrel nézem a' dolgokat 's nem hiszem, hogy gonosz, 
lehessen valaki. 

[Eredetye a M. Tud. Akad. könyvtárában : M. írod. Lev. 4r. 53. sz. I. köt.] 



3927. 

Kazinczy — Gr. Gyulay Karolinának. 

Széphalom Decemb. 28d. 1820. 
Hasonlíthatatlan barátném! 

Nagysád oly szép Levélíró, a' hogy azt érdemli, hogy az Isten 
legjobb teremtésének neveztessék. Óhajtanám, édes, édes, édes Lőttig 
hogy Nagysád azt, a' mit itt mondok, ne vegye üres complimentnek. 
De Nagysád érzi, hogy a' szó' hátulsó része érdemlett vélekedés, 's 
a' másik része nem szenved kétséget, mert én ugyan senkit nein 
ismerek az asszonyi nemben, a' ki ennek mását tudja írni. — «0h 
ti, a' kiket illy fonákul nevelnek, a' Természet néktek védelmetekre 
kél e, midőn oUy leveleket írat veletek, mellyek által a' férjfi nemet 
egészen elszégyenitse?* — így kiál t-fel eggy nagy író eggy asszonyi 
levél' csudálása alatt, 's ezt mondom én is. E vallástétemmel a"^ 
Nagysád levelének tartoztam ; mert magának az én magasztalásimra 
nincs szüksége. Tudja azt Nagysád, hogy én az Andrásfalviakat mind,. 
's különösen Nagysádat melly igen tisztelem. 

Midőn Nagysád ezt a' levelet hozzám Maros-Némethiből irta,, 
még nem vehette, 's a' mint látom nem vette azt, a' mit én Nagy- 
sádhoz Andrásfalvára írtam volt. És bár hát felbonták vala a' 
Döbrenteihez írottat! Minap vettem levelét Pestről; tudakozódik 
mint esett által baján Sophie. — Igen szerencsésen, 's a' gyermek 
Lajos Péter Ferencz nevet kapa; az elsőt az én tisztelt szeretett 
ipám emlékezetére, a' másikat annak a' Kazinczy Péternek emlé- 
kezetére, a' ki a' török háborgásban utolsó vala már famíliájában, 
Abaigba jött által, 's elcserélvén Rákóczyval jószágát, ezt, a' hol 
vagyok, megszerzetté; a' harmadik nevet érti Nagysád miért adám 
mind ennek, mind minden férjfi testvéreinek. S Sophie a' kis Lajos 
nevének azért is örül, mert az emlékeztetni fogja, hogy a' Nagysád 



Digitized by VjOOQIC 



318 3927. Kazinczy — Gr. Gyulay Karolinának. 1820. 

kedves Lajosa azon holnapban vala nálunk. Kevélykedve hallom, 
hogy (íróf L^jos a' feleségemben talált valami jót, 's mondhatom 
Nagysádnak, hogy Sophie viszont ezt a' nagy megéreftségQ igen 
szerény ifjat nagyon megkedvellette. Nem egyéb boldogít mint a 
Lajos tulajdonságai. Az a' nagy világ' bolondsága 's az az eltanult 
majmoskodás valóságos veszedelme a' mi ifjainknak. Én az én ked- 
ves barátomon kilestem mikben változhatott négy esztendő alatt, 's 
annak találtam a' ki volt, de már inkább kifejtözve. Az Islen acjjon 
a' Méltós. Grófnénak 's Nagyságtoknak várt és nem várt örömet a' 
szeretetre méltó iQúban. 

Azolta hogy Nagyságtok Kassát elhagyták, a' Mélt. Grófné tisz- 
telt Tántja (magyarosan Nagy-Néiye) megholt. De ezt a" levélíráskor 
már tudta Nagysád. Öcsém Fő Notár. Comáromy Urtól tudom, hog}* 
most a' Gyűlések alatt (azok Decemb. 4dikén kezdődtek) bontották- 
fel testamentomát. Executoraivá Generális B. Vay Miklós, Fő Notár. 
Gomáromy István 's Fő Szolgabíró Jakabfalvi Urak voltak kinevezve. 
Menyének Kassai belső és külső házát, (iróf Telekinének és Gróf 
Was Klárinak ezüstjét 's egyéb becses portékájit, (íróf Was Urak- 
nak három három ezerét hagya, de nem Dánielnek, mellé vetvén, 
hogy azért nem ennek is, mert ez sokat keserítette ; a' Pataki CoUé- 
giumnak 2()00 frtot hagyott, ugyan-annyit a' Kassai és Szinnyei 
Templomoknak. — 

A' szép Kassa Decemb. 22d. vagy 2;W. estve elégett. Mondják 
128 ház leve hamuvá. A' tüz veresre festé a' felhőket, *s az ide is 
látható vala. Az a' Külváros ége-el, melly Napnyugot felé fekszik, 
hol eggykor a' Luther, és Reform. Templomok állottak. Ügy elégett 
a' Theréz most nyert külső háza is. Szegény Zseni, nagy félelemben 
lehete. Még nincs tudósításom felöle: de már elküldöttem embere- 
met, hogy hírt vegyek felőle. 

Bocsásson-meg Nagysád bátorságomnak, hogy Döbrenteinek 
Pestre írt válaszomban Nagysád felől eggy tréfát mertem. Leányom 
felül azt írta, hogy neki elnedvesűltek szemei, midőn Döbrentei bará- 
tunk tőle elbúcsúzott. Én Zsenit igen szeretem, noha minden gyerme- 
keimet szeretem, 's szégyelleném ha közttök külömbséget tennék *s 
példát vennének tőlem egymást nem egyformán szeretni. Azonban 
tudom én, hogy Zseniben egyedül a' (remüth, a' jámbor és tiszta 
lelek, az, a' mi minden jó előtt őtet kedvessé teheti. Elmelegölve 
az írásban, azt mondám Döbrenteinek, hogy ha én nőtelen volnék, 
's környölállásim engednék hogy azt tegyem a' mit legjobbnak látok. 



Digitized by VjOOQIC 



3927. Decemb. 28d. 1820. 319 

hogy az én mátkám vagy Lotli volna vagy Zseni. Döbrentei nevete 
e' gondolaton, úgy hiszem : de én bizonyosan eggyikét vagy másikát 
tenném. 

'S most engedje Nagysád mondanom, hogy én Octóber 20dikán 
hetedik gyermekem atyjává, Decemb. 20dikán pedig eggy szép birtok 
szerzőjévé lettem. Mihályi hozzám másfél, Kázmér két órányira fek- 
szik. Kázmér eránt foly perem a' Sógorom ellen, 's úgy hiszem, 
esztendő alatt meg fogom nyerni; Mihályit pedig a' Kázmérral 
szomszéd fekvés ajánlhatta a' megvételre. ímhol a' mappatioja: 

Regmecz. Kázmér 

Széphalom. ^\#/'^^ Kolbása. 

Mihályi. 

's mind a' négy, sőt öt helyben lesz birtokom. Áll a' jószág 80() 
köböl szántóföldből, 8 egész telkes gazdából, 14 zsellérből, 's az 
udvar épületekkel szinte meg van terhelve. Én Mihályiba lakni nem 
megyek, veszteg maradok, de úgy fogom administrálni, hogy az árát 
néhány esztendő alatt kivehessem. Gondolatlanül nem vettem-meg. 
Képzelje Nagysád melly édes nekem azt látni, hogy gyermekeim ezt 
nekem köszönhetik valaha, 's azt mondhatják, hogy atyjokat eggy 
rossz testvére, eggy rossz sógora 's a' nehéz idők 's példátlan csapá- 
sok öszverontották : ő még is tudott nekik hagyni ollyat, a' mit 
nem a' születéstől véve. Ötven ezer a' mit értté le kell tennem. 

Melly nyugtalanul várom én a' nyarat, hogy Szpatára mehessek, 
's ott Thaliet magamhoz vévén, Dédácsra! Szegény Thalie anyja 
testvérénél van, tudom nincs baja, szobáim tele vannak gyerme- 
kekkel; de azért szivem még is ellágyul, mikor róla gondolkozom. 
A' csókot nem szerető Emil három nap olta nekem szertelen örö- 
meket ád ismét; ritka talentom. Félórányi idő alatt megtanulta az 
Európa Geographiáját, 's setétben is elmondja mi fekszik Franczia 
és Magyar országok köztt. Könnyen kapja-meg, és nem felejt. Min- 
den estve kér, hogy neki beszéHJek holmit, 's kivált a' nagy Friedrich 
és a' Napóleon történeteit szereti. Bizonyos dolgokat csendesen hall- 
ga tá [!], 's midőn abba hagytam, elmondá, hogy azt nem hiszi. Most 
mindég rajzol a' Gessner Helvetziai Tájai után. Bár csak oUy helyt 
neveltethetnék, a' hol talentomait kifejtheti. 

De tele írtam papirosomat. — Éljen szerencsésen, tisztelt, 
szeretett, kedves barátném. Adjon Isten Nagysádnak, imádott anyjá- 



Digitized by VjOOQIC 



320 3928. Kisfaludy Károly. 1820. 

nak 's jó testvéreinek ezer örömeket a' beállandó új esztendőben, 
nekem pedig engedje, hogy kegyességeikkel tovább is dicsekedhes- 
sem. Maradok elváltozhatatlan hűséggel 

Nagysádnak alázatos Szolgája 

Kazinczy Ferencz mpr. 

Sophie tiszteli Nagyságodat, 's csókolja. Ö maga szoptatja 
Lajosát, 's oUy örömmel, mint Zsenit egykor. 

[Eredetije a M. Tud. Akad. könyvtárában : M. írod. Lev. 4;r. 5. sz.] 



3928. 

Kisfaludy Károly — Kazinczynak. 

Pesten 28d. Dec. 1820. 
Tekintetes Tábla Biró Ur! 

Rész szerint távol lét, rész szerint betegeskedés, részszerint 
alkalom várás hallaszták oUy soká a választ Tek. Ur kedves levelére. 
Fogadja most kedvező szemekkel Tek. Ur buzgó kivánatimat ezen 
ly esztendő keltével ; és ha bár a jelenlét tiszta érdemeit elégkép 
méltánylani nem tudja, emelje az legalább Tek. Ur nagy szivét, hogy 
vannak csendes keblek, a mellyek Tek. Ur szerencséjiért igaz buz- 
dulattal hevülnek. 

A Várnai ütközet el készült ugyan, de némely heányosságok 
nem engedték meg, a sajtó alá bocsájtnom — de nem sokára meg 
fog jelenni. Az alatt 6 kissebb Darabok jelentek meg tőlem, és az 
első alkalommal fogom azokat Tek. Úrral közleni. 

Sokak unszolására eltökéllém magam egy Magyar Almanakot 
1822. esztendőre kiadni — mellynek Dedicatióját a Császárné itt 
létében igen kegyesen el is fogadta. 

Minthogy ezen Almának Hazánk Asszonyainak lészen szentelve, 
tehát azon törekszem, hogy az, mint külső ékére, mint belső érde- 
mére a Külföldiekkel vetélkedhessen ; de azt a nagy czélt csak akkor 
érhetném el, ha illy lelkes Férjfiak hathatós segitségeket tőlem 
élnem vonják. Azért kérem Tek. Urat, szerencséltesse ezen igyeke- 
zetet akár minő elmebéli Munkáival, hogy ezen ága is a Szép Lite- 



Digitized by VjOOQIC 



3929. Cserey Miklós. 1820. .321 

ráturának Hazánkban teqedjen, és ne kéntessenek jobb. lelkű Asszo- 
nyaink Idegen nyelvhöz ragaszkodni. 

A rézmetszetek töbnyire jó hírű Művészektől készíttetik [!], a 
rajzolatok tőlem lesznek, és mind a hazai történetből öszve szedett 
ScenáL Báró Mednyánszky régi várókat igért. A Császárné képét 
Jon\}^ fogja metszeni, azon Magyar öltözetben adatik elő, mellyben 
Ö Felsége Budán először megjelent. 

Ha hogy Tek. ür óhajtott Munkáival segítni méltóztatna, nagy 
örömömre válna, és bizonyos lehet eltörűlhetetlen hálámról. Az Álmá- 
nak foglalatját Tek. Ur leginkább meg íxxájdL határozni, azért arról 
nem is irok, csak az egyért esedezek, hogy a Poézis ne személyes, 
hanem köz tárgyat foglaljon magába. 

A Pannónia Redactiójánál egy Sonetje vagyon Tek. ürnak! 
ha szahady örönmiel felveszem. 

Ha valamely Munkával szerencséltet Tek. Ur — méltóztasson 
azokat Adressom alatt Trattnerhoz utasítni, külömben ugy járok 
mint Tek. Ur hozzám küldött levelével, melly majd három hobiapokig 
a Postán hevert; de ha lehet mentől előbb, mert Februariusba már 
Bécsbe kell küldenem a Gensura alá, úgy volt a Császárné paran- 
csolatja. 

Azon reménnyel, hogy Tek. Ur kérésemet méltatni fogja, és 
emelkedésünkre czélzó törekedésemet elő mozdítani, maradok 

Tekintetes Umak igaz tisztelője szolg^a 

Kisfaludy Károly mpr. 

[Eredetije a M. Tud. Akad. könyvtárában : M. írod. Lev. ér. 27. sz.] 



3929. 

Cserey Miklós — Kazinczynak. 

Vettem ezt 1821. Január. 6d.i 

Kedves Barátom! 

Románba illenék a mi köztünk történt. Talám már kiis mon- 
dottad reám a Büntető ítéletet ! — Ne siess. — - Tavaj hólt hiredet 
hozták. Nem tudom honnan eredett. — Az Eliseumba nem jár 

» Kazinczy F. jegyzete. 

Kttincxy F. levelezése. XVII. 21 



Digitized by VriOO^lC 



322 3929. Cserey Miklós. 1820. 

posta, — búsultam, de nem irtam. — Panaszlom Farkasnak, hogy 
halgatz ; panaszlom hogy hólt híredet hozták. Meg tudom hogy nem 
igaz. Meg örvendek, — de zúgolódom hogy két levelemre nem vála- 
szoltál, Farkas előtt. Farkas meg irja Neked. Te megszóUalsz, és 
4a Febr. egy igen betses levelet botsátasz hozzám. — Ol3ran választ 
kévántál a mely nem fél orra munkája, — mü teherhordók vagyunk, — 
halasztóm a választ, hogy megfelelhessek a kérdésekre. Áprilisban 
le ülök, elkezdem. Ide foglalom, meg láthatod. — De, valami közbe- 
jövés másfelé fórditja figyelmetességemet. A Te leveled és az én félben 
maradt válaszom öszve elegyednek Hivatalomhoz tartozó írásokkal. 

— Én abban a hitben voltam, hogy az én válaszom d ment; — 
s vártam a Tiédet. — így, — hónapok telnek el. — Octoberben (leg 
szórgosabb munkáim idején, — 's egyébb különös gondjaim és ked- 
vetlenségeim között) — reá találok a Te leveledre és az én elkezdett, 
de bé nem végzett válaszomra. — Akkor veszem észre, hogy tcűán 
még mind adós vagyok a válaszszal, A Te további halgatásodból 
annális inkább megbizonyosodom. — De már ügy megvoltam nyomva 
Hivatalom munkáival, hogy egész' mostanig annyi üdőm nem volt, a 
menyi egy olyan válaszirásra kívántatott. -— Itt a száraz munka 
felette sok! — Manipulaiio! 

Ebből meg értheted, hogy vagyohis vétkes, vagyokis mentJietö, 
De a mennyiben vétkes vagyokis, nem gondolom vétkemet megbotsát- 
hatatlannak, mert mindenkór állandó szíves emlékezettel voltam ról- 
lad. — Közelitvén az i\jj esztendő, erőt vettem foglalatosságaimon, — 
egy kevés pihenést nyertem, és ihol! most levelemet veszed! — 
A Mindenek Kútfeje Tégedet minden áldásokkal tetézzen az i^j eszten- 
dőben, 's engedjen Neked számosokat tölteni ; — a Te leg nemesebb 
foglalatosságidban, — ártatlan örömidben, — Házad virágzásában 

— Hazád emelkedésében; — töltsd napjaidat! 

írtad volt említett Leveledben, hogy a Pataky [I] Plebanus 
sanyarú Reflexiókat tett Erdélyi Leveleidre. — A Historicum nem 
subjaceal a Censurának. — A ki Nagy Sándort nagy férfinak festi, 
éppen úgy ki irhattya, mint az a ki Vildg Tolvajának! Kiki maga 
saját Vélekedését írja : a Críticusé az ítélet, — de nem a Gensoré ! — 
A mi a Keresztényt Rcligio, — a Morál — és a Regiumi forma 
ellen volna irva, azt a Censor ki húzhattya, — de a Históriai The- 
slseken nem ismerem hatalmát! — Ártanais ez a MoraUtásnak. Igj' 
az írók azokat, a kik ma ditsértetnek, kenteiének volnának ditsérni, 
a kik gyaláztatnak, gyalázni ; — e Litterarius despotismus lenne ! — 



Digitized by VjOOQIC 



3929. [Dec. végén, 1820.] 323 

Hogy Bethlen Gábori Királynak választották, azt nem lehet tagadni, 
mert res facti. Hogy lik válaszfoüák ? — igazzoh vdté vagy nem ? 
eci quaestio jnris públici ! Ha valaki nem igazat ír felölle, refutálni 
kell. - Szeretnék én a Pataky Tudós Plébános Urnák egynehány 
ilyen kérdéseket támasztani: akár a Görög, akár a Római, akár a 
Magyar Históriából! Meglátnám, ha meg nem izzadna! — Részre 
hajlds nélkül keU az elmúltakról irni: a jelenlévőkről ugyan ezen 
jussa marad fenn a Maradéknak ! — Merte vólnaé valaki Július 
Césárt, életében, Usurpatornak nevezni ? vagy Napóleont ? — Hóitok 
után ki nyilt a szabadság. Minden nagy vagy híres ember a Poste- 
ritas Ítélete alá kerül. A jelenlévőkről a Posteritás nem szól- 
hat: mert még születni kell annak a Posteritásnak ! — Elég ha a 
jelenlévőkről nem szabad itélni, a régiekről ki tilthattya ? A mostani 
tsendességnek, a mostani jó rendnek a régiekről való ítélet nem tsak 
nem árthat, sőt sokat szóigál erre a szent tzéllra: mert ez az 
Aegyptomiak Halotti ítéleteihez hasonlitt. Mindenkór intés az élők- 
nek, hogy úgy élyenek a mint illik! ne támaszkodjanak a mostani 
emberek ítéletére, kik vagy hízelkedők vagy rágalmazók, hanem 
a jövő-nyomnak részre hajlás nélkül való ítéletében keressék magok- 
viseletének ideálját, — jutóimat, — büntetését! — Szeretném én 
ezeket a Te tudós Censoroddal meg disputálni. — Ha a Censor 
despota, őtet is meg ítéllík. — 

Szeretném a Salustíusodat látni. Ha inkább a Római mint 
a Német kifejezésekhez (expressiókhoz) hajlottal, jobban tseleked- 
ted. Mert én, a ki Tégedet kimondhatatlanul tisztellek, nem tsak 
mint Philosophusl, hanem úgyis mint Litteratort, bátorkodom azt 
az egy Crisist tenni a' munkáidra (és ezt neis vedd nehezen Kedves 
Barátom! hanem inkább barátságos egyenességemnek tulajdonítsd), 
hogy több betset láttatói a' Német, mint a Deák és Frantzia nyelv 
kitételeinek, idiotismussainak, tulajdonítani; — holott, — minden 
tiszteletet meg adva a' Németnek, egyiket sem éri fel! A nyelv 
szépsége Asíából került, nem a' Celták és Germanusok erdeiben 
termett. Nehéz volt ezeket a Barbarus nyelveket cultíválni, s nemis 
lehetett erőltetés nélkül. A Deák vette eredetét a Trójai és a' Görög 
nyelvekből. Mindenik Asiaból hozta által a szépségeit, mert Siriában 
már régi pallérozott nemzet állott, mikor a Görögek a szilaj vad- 
ságból ki kezdettek jöni. A Magyar Asiai Nemzet. Nem volt ö régen- 
tén Barbarus! Régibb az ő Asiai Culturája, mint az Európaiaké. 
Nekiís saját szóUásmódjai vannak, melyek^ el merem mondani, 

21* 



Digitized by VjOOQIC 



824 3929. Cserey Miklós. 1820. 

a Németekénél szebbek. A Németnél semmi sints szép a mi originál 
volna : az által vett szépségek pedig erőtlenebbek mint a több nyel^ 
veké. — Meg engedj erről ! igy itélek. Ugyan azért : emiitett leveled- 
nek azon kitételére: A fórditómhnak 's Olvasóinknak maniájok 
az, ha jól vané ez vagy amaz Magyarul mondva, — azt mon- 
dom Neked, mint igaz szivü barátod: Hogy ez a' kérdés valóban 
igasságos. Mert, hiszem, ha Magyarul akarok szóUani, s magamat 
nem másokkal ditsértetni, a kik más nyelvbe belé sze- 
relmesedtek, hanem a Magyarokkal értetni, termé- 
szetszerént arra kell vigyáznom, hogy Magyarul legyen minden jól 
mondva! — E természetszerént való igasság! Ezt követte Haller 
a Telemákban, ezt Bárótzi, — Kisfaludiis ezt, 's úgy nyernek uni- 
vejrsalis aprobatiot. Én ezt Hozzád való szeretetből teszem 
papirosra. TöUed függ szeretetemet betsülni vagy meg vetni! 

Küldj nekem a Salustiusodból bár tsak egy árkost! A legtisz- 
tább szível szóllok hozzája. Én e részben közép útban vagyok, se 
az i\jítókkal, se a régiség tudatlan követőivel nem tartok. 

Véghetetlenül vágyom Kedves gyermekeidnek neveit, eszten- 
deit meg tudni ! Kérlek, ird meg nekem. Engemet a Te Házod nagyon 
interessál. Hátha szólgálattyára lehetnék valamiben, a nélkül hogy 
előre tudnók miben? 

A Magyar Társaságról a minap azt a Tudósitást vettem^ 
sokszori alkalmatlankodásaim után: Hogy a' Primás ö Felségét 
annak ártatlan és hasznos intézeteiről egészszen megvilágosította. 
Sokat Írtam én erről, és mérészen! — Két Erdélyi Ur "tette az 
Udvarnál gyanússá!! Bámúly! — Neveket meg kiméllem; annyi 
bizonyos, hogy mind a kettő nagyravágyó, mind a kettő egoista^ 
mind a kettő gyenge Litterator, — és mind a kettő b u k k i k ! ! — 
A mü Caneelláriusunk meg bizonyította hogy tudja betsülni a jót, 
ebbenis. Küldöm neked egy régi Válaszszát, melyet nekem írt volt! 
— de ezen kivülis tudom! — Az az egy igaz nagy emberünk van, 
akármit mond a világ! — Leszsz Jósikábólis! — de még érés kell 
neki: Haec tibi sub rosa! — 

Teleki Lászlóis nagy férfi ! de ö nem miénk ! — Nem irigylem 
ötét Tölletek, de nekünk reá több szükségünk volna. 

Egy kérdésedre felelek. Azt kérded, hogy miről neveztetnek nál- 
lunk a Kerített és Mező Várasok Taxalis-Helyeknek ? — A M^^ar 
Jus Publicum meg mondja. A Nemes ember plenus Dominus. 
Az Andreanum semmi taxát sem enged az ő Jószágain felvétetni: 



Digitized by VjOOQIC 



3929. [Dec. végén, 1820.] 325 

« 
Dallas docias nec liberos denarios etc. A Várasok Fiscalis földre épül- 
tek, s eleitől fogva taxát adtak, mint Emphytheuták. Innen van 
a Taxalis nevezet. — A mi pedig a privilegiáltt Helységeket illeti, 
mint Oláh Falva etc. — azokis Taxalis Helyek : de külömböző Hely- 
ségeknek külömböző üdökben külömböző privilegiumi adattak a Feje- 
delmektől, melyek ha legális Contradictio alá nem jöttek, erőt nyer- 
tek. Ez igy van nállatokis. így van Angliábanis. A tzéll a' volt, hogy, 
a' Polgári Társaság öszve alkotására, itt egy Mester miveket üző, 
— amott egy Kereskedő, — amott egy vecturázó Helység ályon feli, 
és meg-népesedjék ! — 

A Gubemiale Decretumok stylussárólis kérdést tettél. Ide fog- 
lalom á' feleletet! — De már most bé eredek a Professor Vállyi 
Nagy Ferentz hátra hagyattainak állapottyába. Ilyen a Tudósok sorsa 
a' nem sotiverain Nemzeteknél! — A Tudós ember nem vagyont 
keres, hanem tudományt és ditsőséget! — Ezeket, ha megérdemli, 
elis nyeri : de a Háza népét rendszerént roszszúl hadgya. Ez, Barátom, 
áldozat a közjónak! — Azomban, a kik láttyák, tartoznak segitni a 
Tudós férfiak hátra maradtain. Az Iliássát és Polihymniáját, ha méltó- 
nak Ítéled, küld bé hozzám, ki-nyomtattyuk, és az exemplárok fele 
részét az Özvegyének s gyermekeinek ajándékozzuk! Ennél többet 
nem Ígérhetek! — 

Farkasnak a próbája eltserszent. Ö fájlalta, én pedig a Provi- 
dentiát imádtam ebbenis. — Ö most Bétsben van. Reméllem hogy 
visza jövő úttyában meg keres Tégedet. Desöfiröl biztattál hogy béjö 
Hozzánk. Kár hogy reá nem érkezik! — Hajtsd bé ! — Ittis embe- 
rek vannak. Tuc^a ö azt, mert egy ideig itt nevekedett Koppi alatt. 
Annak az embernek kár magoss fokon nem lenni! Sokat tehetne a 
közjóra. — Most a Primás sokat tehet a Császár előtt, — és jó 
lelkű ember, — bár meg ismertetné magát vélle Desöfy! — 

Itt semmi nevezetes i\jság nints ! mü sokat irunk, kevés haszon- 
nal ! — Ö Felsége azt gondólja, hogy ismeri Erdélyt, — pedig meszsze 
van attól I — Én Februariusban vagy Martziusban Bétsbe felmenni 
szándékozom. — Reá vetem a fejemet, s beszéllek ö Felségével! 
Az ö Felsége Dynastiájának ereje és állandósága a' Két Magyar Haza 
bóldogításától függ! — 

Ély egésségben Kedves Barátom ! A Feleségem szívesen viszszá- 
nozza köszöntésedet, s tiszteli velem edjütt a' Tiédet. Én vagyok vál- 
tozhatatlanúl igaz barátod Cserei Miklós mpr. 



Digitized by VjOOQIC 



326 3930. Kazinczy Ferencz — Kazinczy Klárának, 1820. 

Copia. Mélt. Cserei Miklós Ürhoz.^ 

Méltóságos Gubernialis Consiliarius Űr! 
Drága Jó Uram! 

Örömmel látom a' Mlgos Üraak hozzám utasított nagy becsű 
Leveléből, hogy olyan jól gondolkodó világos elméjű, 's egyenes 
Itéletű érdemes Hazafi, mint a' Mlgos Űr, Nemzetünknek Litteratu- 
r£yát pártfogolya. Bár fognának sokan kezet a' Mlgos Ürral ! Az 
Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság iránt fel-kOldött Relatioját a' 
K. Guberniumnak, kedvező Opinioval teijeszlette az Udvari Cancel- 
laria Felséges Urunknak eleiben, és a' Királyi Kegyelmes Resolutio 
iránt sem kételkedem. Én pedig továbbra-is a' Mlgos Úrnak Jószivű- 
ségiben és Űri Indulataiban ajánlott különös respectussal maradok 
Mlgos Camer. és Gubern. Consiliarius Úrnak 
Béts 22. Janu. 1820. köteles kész szolgája 

G. Teleki Sámuel. 

[Eredetije a M. Tud. Akad. könyvtárában : M. írod. Lev. 4t, 26. sz.] 



3930. 

Kazinczy Ferencz — Kazinczy Klárának. 
Édes Húgom! 

Örvendj szerencsémnek: — én tegnap megvettem a! Nedeczky 
Imre Ur Mihályi egész birtokát, Bányácskai és Legényei házhelyeivel. 
Mihályiban 300 köbölnyi földem van 3 mezőre osztva, 's igen jól 
mivelve ; rétem kevés, csak 65 szekér szénát termő. 8 egész telkes 
gazdám 's Mihályiban 14 zsellérem föld és rét nélkül. A' fixus pro- 
ventus mintegy 700 fi. El van végezve közöttünk, hogy az árát sen- 
kivel nem tudatjuk. 

Ha az Isten végre kezembe juttatja Kázmért, úgy szép birtok 
lesz kezembe, 's közel egymáshoz ; 's gyermekeim látni fogják idő- 
vel, hogy e' rettenetes időben és illy környül állások köztt is igye- 
keztem szerezni nekik valamit. 

» Kazinczy F. kezeírása. 



Digitized by VjOOQIC 



3930. Kazinczy Ferencz — Kazinczy Klárának. 1820. 327 

Mélt Fáy Barnabás Úrral Tarczalon kellett volna az Eperjesi 
Tábla Sententiája szerint alkut próbálnunk,* de a' Sógorom, kinek 
bánásai megmagyarázhatatlanok, meg nem jelent, 's két meghívó 
levelemre nem is felelt. így levél által kértem a' Referendáriust, 
hogy plenipotentiázzon valakit Eperjesen, a' kivel az alkut próbáljuk. 
Szépen felel levelemre. Ez a' per Szendrő eránt foly, 's már csak 
executiótól függ. 

Báró Kéninger eladá Sávolyt Berezeg Kohárinak 225,000 fnton, 
*s csak a' kastély forma Majorral ékes Bozitai praediumot tartá-meg. 
Ezt azért, hogy bennünket elidá^on. Midőn ezt hírül adám a' Sógo- 
romnak, azt felelte, hogy ő már megtette a' lépéseket. Mikor tudni 
akartam, mik azok a' lépések, mert én nem vagyok minorennis, 
méltóztatott haraggal venni a' kérdést 's nem felelt. Most már tudom, 
hogy a' Herczeget megcitálta a' Nagy Szombati Táblára, és így ott 
ingerálnom kell magamat. Ennek is vége lesz valaha. 

Most Gróf Aspermontnak a' lyányával Erdődy Györgynével trak- 
tál Ónod eránt, 's azt mondja, úgy hallom, hogyha ott boldogul, 
nekünk hagyja Kázmért. Látod tehát, hogy csak azért koplaltata 
eddig, mert keveslette a' maga részét. Én i\j pert kezdek ellene 
nem sokára. 

A' Nedeczkivel kötött Tractatus első czikkelye az hogy 1821nek 
első heteiben tíz ezer forintot tegyek-le. Én a' jószágot arendába 
adom Mihályiba, 's oda által nem költözködöm; 's azon leszek hogy 
Árendásom tegye le azt a' pénzt. De kétséges lévén, kapok e olly 
Árendást, a' ki 10,000t adjon előre, 's mindgyárt most; illő pénzt 
keresnem mindenfelé. Kérlek tehát, utasíts valahova. Lehetne e 
reményleni hogy Ibrányi Antal Ur kikap bajomból? Az Intabu- 
latiótól a' Mihályi birtokra nem írtózom, sőt azt ofTerálom. Tedd- 
meg édes Húgom, a' mit tehetsz; 's viseld szíveden az én sok 
gyermekeim' sorsát Sophie tisztel, ölel. Nem sokára nálad leszek. 
Szendrőre kell mennem, 's Jászóra. Onnan Eperjesre. Éljetek mind- 
ny^an szerencsésen. 

Ha gondolod, hogy Ibrányi Urnái szerencsés lehetnék, kérlek, 
ajánld neki dolgomat. Leveledet expressus által küldenem oda. 

[K. és h. nélkQI.] 

[Eredetije a M. Tud. Akad. könyvtárában: M. írod. Lev. 4r. 118. sz.] 



Digitized by VjOOQIC 



328 3931. Kazinczy — D'EUevauxné gr. Török Máriának. 1821. 

3931. 

Kazinczy — D'Ellevauxné gr. Török Máriának. 

Széphalom den 5. Janner 1821. 
Theure geliebte Marié, 

Diese Stunde erhalte ich das schöne, wirklich schöne Schrei- 
ben meiner Thalie. Liebe Marié, wenn das Kind so bleibt, so habé 
ich in ihr einst viele Freudé. Gott weiss, wie schwer es meinem 
Herzen that, mich von ihr zu trennen: aber ich weiss, und sehe 
es aus dem Erfblg, welchen sie schon zeigt, in welchen guten Hánden 
sie bey dir ist. Gott gebe, dass sie deine Tugenden érbe. Mache 
nur, ich bitté dich sehr darum, dass sie von dir französisch lenil 
Dazu braucht man keine Grammatik; und hatte der Franzos, den 
ich aufnahm, meinen Rath und Sophies Rath befolgt, meine Kinder 
wáren jetzt dórt, wo sie seyn soUten. — Thalie schreibt mir dass 
du sehr krank bist, ohne uns die Krankheit zu nennen. Schwer 
krank kannst du nicht seyn; die Adresse ist ja von deiner Hand, 
und Emst, der deinen ganzen Werlh kennt, würde dich begleitet 
habén, wenn du in Gefahr schwebetesi Erhalte dich uns, und habé 
Sorge auf deine Gesundheit. Thalie soU mir schreiben, ob du schon 
besser bist, und mir die Krankheit nennen. 

Ich habé deinem Mann geschrieben, dass ich von Nedeczky 
Mihályi erkauft habé. Die Sache verhált sich so: — da er Czéke, 
welches weit náher zu Imreg liegt, erkauft hat, so sah er sich 
gezwungen Mihályi zu verkaufen. Seit fást einem Jahr sucht er Káufer. 
Mit Báron Geisler konnte er nicht einig werden. Auch mit dem 
Schwiegersohn vom Hm. von Jankovics nicht, denn er fordert viel 
Möglich dass auch Kazinczy Péter, Vay Ábrahám und die Frau von 
Szemere ihr (ílück bey ihm versucht habén; auch kam ein Káufer, 
von Miskolcz, hielt sich eine ganze Woche auf bey ihm, u. weil 
sie nicht einig werden konnten, so ward aus ihrer Sache nichts. 
Zuletzt ward ich angefádelt. Ich hat ihn mir den letzten Preiss zu 
sagen, und die Conscription mitzutheilen. Er bevollmáchtigte seine 
Frau und verreiste den nemlichen Tag als er meinen Brief erhielt. 
Die Baronin schickte mir ihren Fiscal, und ich endigte den Tractat 
mit dicsem in 4 Stunden. Den 24. Decemb. kam er nach Haus, 
und sagte mir, er wüsste von meinem Tractat nichts. Kannst du 



Digitized by VjOOQIC 



3932. Gr. Majláth János. XXI. [1821.] 329 

das glauben? Seine Absicht ist, um 17,000 fi. noch theurer das 
Gut zxx verkaufen. Ich liess inich nicht aufziehn. Und nun schweben 
wir beyde zwischen Ja und Nein. Er ist nicht traitable, und ich 
mache meine Kinder nicht unglücklich. Ich will sicher gehn. So viel 
als ich ihm bot, gibt ihm niemand. Wir woUen sehn, was aus der 
Sache seyn kann. Nachgehen werde ich ihm nicht. 

Lébe wohl, liebe gute Marié. Dieses Monath bin ich in Eperjes. 
Seit 5 Tagén bin ich nicht aus dem Bette gegangen [!]. Von Pepi 
weiss ich nichts. Dass á la veille du Noel Kaschaus Vorstadt abge- 
brannt ist wo einst die Luthrische Kirche stand, habé ich dir schon 
geschrieben. Die Stadt selbst hat nichts gelitten. Adieu, liebe Marié. 
Wir umarmen euch, wünschen euch allén Segen zum neuen Jahr, 
und empfehlen uns in deine schwesteriiche Liebe. 

[Eredetije a M. Tud. Akad. könyvtárában: M. írod. Lev. 4r. 27. sz.] 



3932. 

Gr. Mígláth János — Kazinczynak". 

Ofen, am 5/1. XXI. 

Beiliegend erhalten Sie die Übersezung der mir mitgetheilten 
Gedichte sowie die Versicherung, dass die Ode a^ esthainalhoz und 
das Epigramm am Grab eines Sauglings aus meiner Samlung schon 
heraus genommen sind. 

An meinen Neffen Tóni eriasse ich heute ein fulminatorio 
requisitorium, weil ich das Pákchen, das Sie ihm fúr mich gégében, 
noch nicht erhalten habé, und auch nicht weis, was er damit gemacht 
hat. Soll ich ihre Erdélyi Levelek nach ihrer H[and]schrift über- 
sezen ? Sie scheinen mir dis an zu deuten, und ich will es mit viel 
Vergnügen thun, wolte es aber ohne ihrer ausdrüklichen Zustim- 
mung nicht unternehmen. Ich freue mich sehr auf ihr Mscript, was 
ich im tud. gyüit. von Martinuzzi las, ist treflich. 

Ich hatte von den Gedichten des Superintendenten Kiss ein 
halb duzend übersezt, dann fand sich's, dass 5. derselben von ihm 
aus dem deutschen übersezt sind, es ist alsó blos die Ode an die 
Weisheit geblieben. Die Hochzeit Ode an Sie kan ich nicht über- 



Digitized by VjOOQIC 



830 3932. Gr. Majláth János. XXI. [1821.] 

sezen, so sehr sie mir geíalt, weil ich nichts, was in Bezúg aaf 
Personen steht, übersezt habé und bei ihnen keine Ausnahme machen 
darf, weil die Welt weis, dass ich mich rühme ihr Freund zu sein. 

Die Zahl der 150. Gedichie ist voU, ich werde alsó von keinen 
Menschen mehr etwas übersezen, ausser von Judit Göndöcz, die ich 
um Gedichte angesprochen, wofiir ich dan einige schwáchere Gedichte 
anderer ausmárzen werde ; Sie bitté ich recht sehr mit umgehender 
Post mir ihr Epigramm Ámor és az oroszlán zu schicken, und noch 
Eines, diese will ich noch übersezen. 

Die Anthologie kömt Ungrisch heraus durch Szemere mit mei- 
ner Einleitung versében. Ich bin nicht einverstanden, dass er nur 
die Gedichte giebt, die ich tibersezte, eine Anthologie för Ungem 
muss ganz anders sein, als die (ur Deutsche. In meiner Einleitung 
muss ich über die Wegweiser und Sterne der ungrischen Poesie 
urlheilen, Sie vergeben mir, dass ich in meinem Urtheil über Kis- 
faludi mit dem, welches sie öffentlich ausgesprochen, nicht einver- 
standen sein kan, und dass ich dis sagen muss. Wenn das Volk der 
ungrischen Dichler auch mit mir in Streit geraten wird, bin ich 
gewiss, dass wir zwei uns verstehen werden, nicht als ob ich Sie 
zu überzeigen streben werde, sondern weil wir beidé wissen, dass 
es über einen Gegenstand verschiedne selbststándige Ansichten gebén 
könne, beidé richtig, aber aus divergirenden Gesichtspunkten auf- 
gefasst. Ob es mir möglich sein wird, bei der Eile, zu der ich jezt 
durch Cotta gezwomgen bin, ihnen mein ürtheil über ihren poeli- 
schen Charakler, und ihre Einwirkung auf unsre Literatur mit zu 
theilen, weis ich nicht, ich hoffe aber sie werden mit mir zufrie- 
den sein. 

Somogyi Gedeon's a' magyar verselésről habé ich nicht mit 
ihrer Ruhe gelesen, das ist ja ein sehr schlechtes produkt und eine 
Essenz von Grobheit. Wir sind doch noch sehr weit zurük! 

Sie wünschen Szemeres Sonet Isabelle ! es ist das ihnen bekante 
Sonet Himfy, dessen Namen ich verándert mit Szemere's beistimmung 
um die persönliche Beziehung zu verwischen. 

Ich bitté und beschwöre sie instándig, und mehr als instandig 
den Sallust und Cicero, so bald als möglich, heraus zu gebén, ich 
habé eine lebendige Sehnsucht darnach. — 

Adressieren Sie auch künftig hieher. 

Ihr Freund Mailáth. 



Digitized by VjOOQIC 



3932. Am 5/1. XXI. [1821.] 33f 

N. S. am 22/1. lm Begriff nach Vien[!] abzureisen finde ich 

diesen Brief unter meínen Schriften. Die darin berührten Gedichte- 

erhalten Sie von Wien. Lében Sie wól. M. 

A mellékleten : ^ 

DAS VERSPRECHEN. 

Welch einen Tag des Glüks hab' ich gesehn! 
Von zweier schöner Schwestern Afm umfangen 
Wallt* ich durch's Fald mit lieberregten Bangen 
Hin wo am Bach die schlanken Pappeln stehen. 

Wo üppig sich die duft'gen Kráuter bláhen, 
Sasa ich bei ihr, die ewig mich gefangen ; 
Sie sang. lm Ton, im Blühen ihrer Wangen 
ümwalte mich entzükkend Himmelswehen. 

Der Zauber der in ihrem Sange lebt, 
In ihrer weichen Flüsterrede bebt, 
Schmückt der gepriesnen Sangerinnen keine. 

Doch süsser noch als allé Lieder flötend 
Durchbebt's mich, als an mich geschmiegt, errötend^ 
Das zarte Mádchen haucht: ich bin die Deine. 



AN DEN MOND. 

Vergebens blinkst du Zierde des náchtlichen- 
Gewölbten Himmels lockende Hofnung mir, 
Du tröstest mich umsonst, ich weis schon, 
Was deine HonigverheiBsang leistet. 

Hin kehr von deinem Glanz ich mich schluchzeud, wo 
Ln stillen Weben sánftender Schatten der 
Geliebten meinen Grabeshügel [!] 
.Ruhen im Dufte erblasster (gebleichter) Blumen. 

Ach! bald bescheint dein mitleidig Licht auch den 
Bethauten Hügel, der meine Asche dekt, 
So werd ich endlich Ruhe űnden 
Die ich im Lében vergebens suchte. 

» Gr. M^láth J. kezeírásau 



Digitized by VjOOQIC 



332 3932. Gr. Majláth János. XXI. [1821.] 

Auf der Akazie traurigen Zweigen wird 
Dann meine Sele als Philomele aus 
Den Schmerz der Liebe flöten, bis der 
Fürstliche Morgan ihr Flucht gebietet. 



DIE FRÖ8CHE.1 

Brekeke ! 
Brekeke, Brekeke ! 

Kloax! Tuu! 

Brekeke, Brekeke! 
Brekeke! Kloax! Brekeke, Tuu! 

Brekeke! brekeke, brekeke, 
Brekeke, brekeke, brekeke, brekeke! 

Kloax, Kloax! Tuu, tuu! 

Brekeke! Tuu! 

Brekeke! Brekeke! 
Die Kinder der Teiche beginnen ihr Lében 
Seh'n sie den stralenden Mond sich erheben 
Das Wasser, der Moor, muss dem Jtubel erbeben 

Brekeke, Brekeke 

Kloax, tuu ! 

Kloax, kloax ! Tuu, tuu ! 

Der Donnerer hat sich uns gnádig erwiesen, 
Als er uns die "Wasser zur "Wohne [!] gewiesen, 
Sein göttlicher Rathschluss sey ewig 'gepriesen. 

Brekeke, brekeke, brekeke! 

Kloax, kloax! Tuu, tuu! 

Einstens bewohnten Nemesis heischte 

Wir Frösche den Himmel, TJnser Verderben. 
Aber die Gluten Er [1] litt unser Q-lück nicht ! 
Phöbos verdarben uns. Litt unsere Macht nicht ! 

Es fíelen die Frösche Aber sein Zürnen 

Haufen auf Haufen. Fand endlich Grenzen 

Nirgend war Hülfe ! Auf lebete wieder 

Nirgend der Helfer! Der Frösche Geschlecht. ' 

Die Háupter des Yolkes Es bebete [!] Juno 

Aufs Antlitz gesunken Für uns die Geliebten 

Riefen um Rettung Beschirmt uns mit Wolken. 

^um Vater der Götter. Brekeke, brekeke, brekeke! 

Aber er hörte nicht ! Kloax, Kloax ! Tuu, tuu ! 

" Idegen kéz írása. 



Digitized by VjOOQIC 



Am 5/1. XXI. [1821.] 



33a 



Schön wie die alté 
Wohne gewesen 
Ist aach die neae 
Ejristalenes Gewasser 
Schüzt Yor der Sonne 
Sengenden Ffeilen uns. 
Poseidon, der Meere Zeos, 
Ist imter Vater, 
Máchtiger Schutzherr, 



Gnádiger Gott. 
Und die Tritonén 
Und Nereiden 
Sind treu und verwandt uns; 
Wenn Sirius die Erde 
Senget und schmort ; 
Wird heiss das Gewasser; 
Wölben aus grünenden 
Schilf sie ein Dach uns. 



Der Donnerer hat sich uns gnadig erwiesen, 
Als er uns die Waaser zur Wohne gewiesen, 
Sein göttlicher Rathschluss sej ewig gepriesen. 

Brekeke, brekeke, brekeke! 

Kloax, kloax! Tuu, tuu! 



Ist stumm wie der Cachalot 
Und wie der Wallfisch 
Und wie der Karpfen 
Oder der Stör. 
Wir nur, wir glücklichen 
Sind die geliebten 
Einzigen Kinder 
Der Wasser Kamönen. 
Brekeke, brekeke, brekeke^ brekeke! 
Elloax, kloax! Tuu, tuu! 



Allé Bewohner 

Der Wasser sind stumm. 

Nicht einen derselben 

Hat mit der Lanté 

Apolló berührt. 

Der stolze Vogel 

Anadiomenes 

Wagengespann 



"Wenn unser Abendchor 
Jubelnd beginnet 
Freut sich der Himmel 

Oynthia nahet 
IJnd tausend und tausend 

Ihrer Begleiter, 

Neidet uns unser Glück 

Unsere Glückseligkeit 
Neidet es, dass sie nicht auch 
Wasser bewohnet, wie wir. 

Brekeke, brekeke, brekeke, brekeke! 
Tuu, Kloax, Kloax ! Tuu, tuu ! 



Tellus bewundert 
Unsere Lieder 
Dankbar erkennt sie, 
Dass ihre Zierde 
Ihr höchster Glanz wir. 
Es lauschet die Gregend, 
Die Felsen auf Höhen 
Und am Gestade 
Jubeln mit uns. 



Ein trauriger Vogel 
Farblos und klein, 
Den selbst die Haine 
In niedem Gebüschen 
Erröthend verbergen 
— Er hebst Philomele — 



Wagt es mit klagenden 
Tönen, den schackernden 
Chorus der Frösche 
Den süssen zu stören. 
Aber die Götter 
Strafen den Frevel 



Digitized by VjOOQIC 



SU 3932. Gr. MajhUh János. XXÍ. [1821.] 

Nicht láng, und der kecke Jubeln so viel uns beliebt, 

Vogel verstummt. Bis auf seinen [!] Arm der Winter 

Uns láset der Hímmel Uns in stillen Schlummer wiegt; 

Zu seinem Yergnügen Bis des junggewordenen Lenzes 

^ur Freudé der Erde Schöne Zeit mit zarten Banden[!] 

Wieder uns zum Lében weckt. 

Brekeke, brekeke, brekeke ! 

Der Donnerer hat sich uns gnádig erwiesen, 
Als er uns die Wasser zur Wohne gewiesen, 
Sein göttlicher Kathschluss sej ewig gepriesen. 

Brekeke, brekeke! 

Kloax, kloax! Tuu, tuu! 



. MEIN BEGLÜKKEK. 

Yon Millionen die die Erde zahlt, 
Verfolgt wie mich die blinde Ate keinen ; 
Greift wüthend manchmal sie der Andern Einen, 
Gleich ist sein Gott ihm schützend zugesellt. 

Mich schüzt der Hímmel nicht und nicht die Welt, 
Auf zehrt der Kampf das Mark in den Gebeinen. 
Ohnmáchtig, ach ! erschöpft kann ich nur weinen ; 
"Wo Balsam ftir die Wunde, die mich qualt? 

Und Erős dauert meines Lebens Leiden. 
Der Ate Zürnen sánften meine Freudén 
Er sprachs ; im Arme ruhet mir Sophie. 

Seit sie die Leuchte meines Lebens Nachten, 
Seit ich umschirmt von Amor's heirgen Máchten, 
Schmerzt mich der wilden Ate Rasen nie. 



DIE ERFINDUNG DES DISTICHONS. 

Gieb deine Psyche mir Ámor, ich gebe dafür dir die Laute 
Bist dann der máchtige Gott doppelt hinreissender Lust. 
Ich meine Psyche ApoU ? um die Laute ? mein Pfeil ist mir Laute. 
Sprach's, und auf zum Olymp flog der bezaubernde Pfeil. 
Yoll, ein Hexameter, rauscht des Pfeils lauttönender Aufflug, 
Und; wie er tönend falit, flüstert ein Pentameter. 



Digitized by VjOOQIC 



3932. Am 5/1. XXI. [1821.] 335 



LAOKOÓN. 



Dulde die Schmerzen und stirb o heiliger Bürger. Du duldest, 
Stirbst für das Yaterland. Der Bőse siegt, Ilion falit. 



VERACHTLICHER 8T0LZ. 

Das G-eniale Yolk! im Staub wohnt's, müht sich beim Ambos, 
Schindet und bettelt, und stiehlt, tauschet, verkaufet sein Boss. 
Eine Schwache nur bat^s: deu Herm spielt's gerne ; ist glücklich, 
Wenn ein getragenes Kleid reicb einst die Schultern ihm deckt. 
Leicht ertrag' icb es, lasst ein Grosser micb fühlen die G-rösse! 
Nimmer ertrug icb es, sáb icb dass Zwerge sicb blábn. 



KLAGE. 

Inimer bist du mir fern, immer docb nabe ; mein Aug siebt, 
Mein Ohr bort dich ; der Arm Eddy nur sucbt dicb umsonst. 



AUF DAS GRAB EINES SAUGLINGS. 

Ámor entbub dicb umarmend dem Schosse der liebenden Mutter, 

Dicb seine göttlicbe Braut, bolté der Göttlicbe sicb. 

Schon scbwebst du jezt in des Olymp's luststralenden Weiten ; 

Aber der Eltem Herz bebet im ewigen Web' ! 

Blicke mit Liebe berab auf sie, spricb : Pbigie lebt, dicb 

Tbeurer Vater, dich zartlicbe Mutter liebt sie. 



DAS epigram:m. 

Flieg Epigramm, docb nicbt wie ein Pfeil, der eilet und tödtet ; 
Gleicbe dem Kuss, welcben bebend der Liebende raubt. 
!Er tönt, und ist dabin, docb vom Feuer des würzigen Madcbens 
Flammt mir die Lippe, Giut athmet die wogende Brust. 



BITTÉ. 

Wonne gewábre o Zews, docb gebe dazu mir auch Schmerzen ! 
Eines zu tragen alléin, ist nur den Göttern vergönnt. 



Digitized by VjOOQIC 



336 3933. Gr. Dessewffy József. 1821. 

Diese mich oft heimsuchend erhöhen die Eeize der Freudé, 
Drangt mich das Leiden zu sehr, sanfte den Stachel die Lust. 
Unglückselig, der Eine der Beiden [!] sich wáhlte zu Eigen, 
Glücklich, wem Beyde wechselnd in Liebe sich nahn. 



IHR BILD. 

Der Morgen wecket mich, mein höchstes G-ut 
Ihr göttlich Bild tritt meinem Aug entgegen. 
Wie bebt mein Herz in süssen Liebes Schlagen; 
Auflodert flammenhell die alté Glut. 

Sie isl/s, sie ist's! so ruft mein wallend Blut, 
Ich kuss' die Luft, als wáre sie zugegen, 
So sprach, so gieng sie, so war ihr Bewegen, 
So sank ans Herz sie mir voU Liebesmuth. 

Wie einst mit ihr, beginn ein Flüstem ich 
Jezt mit dem Bild ; verborgen, neckend, süss ; 
Nun holdén Streit, nun Worte lieb und mild. 

Bis ich dies treibe, hebt die Sonne sich, 
Schickt durch die Jalousien ihre Q-rüss' 
TJmstrahlt mit Himmelsglorie das Bild. 

[Eredetye a M. Tud. Akad. könyvtárában : M. írod. Lev. 4r. 29. sz.] 



3933. 

Gr. Dessewfiy József — Kazinczynak. 

Kassa, Január 6ikáii 1821. 

Édes, kedves Ferentzem! 

Zseni felnőtt. Az ártatlanság közzé elevenség kezd feltetszeni 
alakjában. Atyai örömeket ígér néked. Mikor egygyütt van Virgí- 
niával, mind a' ketten boldogok. Bár én is gyakrabban lehetnék 
veled. Számkivetetted magad Kassáról vagy Diognesed szerint, te 
számkivetettél minket. 

Rendes a' mit Laczkovitsról írsz. Vettem Polyhymniát 
Majd küldök gabonát az árváknak, holott igen kevés termett 
tavaly; de szebb a' kevésből adni. — U. Németi Tót úgy holt-meg 



Digitized by VjOOQIC 



3933. Január 6ikán. 1821. 337 

mint Lametrie. Az orvos is tsak úgy és nem másképp' lehet hal- 
hatatlan, mint mi, t. i. tselekedetei és írásai által. 

Nagyon szívesen veendem, ha fel-fedezed nékem az I[stenben] 
boldogult Ipám és napám köz't való tartozatokat, a' barátság keblébe 
fogod azokat elásni. A' Németül írtt hazai Almanakot küld viszsza; 
ha nints többé rá szükséged, Zrínyi munk^át is, mellyet Bónis velem, 
én pedig te veled közlöttem, Kéziratban. — E' napokban kaptam 
Döbrentei' levelét. Ma feleltem neki. — Minden akadoz; az Erdélyi 
Levelek szintügy, mint a' Pesten megjutalmaztatott Feleletek. — Egy 
Magyar Almanakot készítenek Pesten. — Gróf Majláth Magyar Anto- 
logyiája Németül ma holnap prés alá kerül. — Döbrentei Külföldi 
Színjátéka kapós lesz Pesten. — Engem a' sok apró gondok ügy 
elfoglalnak szüntelen, hogy alig verekedhetem valami betsületes gondo- 
latra ; — ha tudnád kömyűl-állásaimot, meggyözettetnél : hogy nints 
legkissebb része is a' fösvénységnek bsgaimban. — Már a' Nádor 
pártfogására is tett szert a Tudom. Gyűjtemény. — Nem ártana, 
ha valami Spectátor-forma hav-irásunk is kezdene már egyszer fel- 
kerekedni, sünt enim adhuc multa vestigia ruris a' Tudományos 
(gyűjteményben. 

Még ebben a' hónapban veendesz tőlem levelet, mely neveze- 
tesebb íróinknak megesmerletését fogja tárgyazni. — Döbrentey tár- 
saságában Psycologico-Literaria Biographiákat akarnánk kidolgozni 
nevezetesebb íróinkról. Literatúránk kifejlődése menetelének meg- 
esmértetése lenne a' tzély, igyekeznénk azt filozófiai és Eszthetikai 
lélekkel írni; részre-hajlás és elő ítéletek nélkül; nem mutatván a' 
Literaturának e' vagy ama neméhez' vagy a' nemek' emez vagy 
amaz fajjához kissebb, vagy nagyobb ragaszkodást. A' hízelkedést, és 
a' gúnyolást el-kerűlni igyekeznök. Azon iparkodnánk, hogy olykori 
elmosolyodásaink, minden vágás, szúrás és tsípés nélkül, még magát 
a szerzőt is, ne tsak az olvasót tsiklandozzák, sebet pedig soha se 
ejtsenek. Szintúgy ójnók magunkat a' tsupa kijelelésektől (indications), 
mint a' terjeszkedő leppentyüségtől (Veitschveifigkeit). Nem emle- 
getnénk nevezetességek helyett, tanúság nélkül való haszontalan- 
ságokat, ne hogy a' részt-vételt gerjesztő környűl-állások helyét elfog- 
lalják. Szép lenne, ha velünk kezet fogni, vagy legalább minket 
segíteni akarnál!? 

Szerentsés új esztendőt egész házamtól egész házadnak. — 
Örüljünk, hogy a' közelebb múltat meghalladtuk — reméljünk jobbat, 
és mint polgárok és atyák, és mint emberek is kérjük az egeket, 

Kazinczy F, levelezése. XVII. 22 



Digitized by VjOOQIC 



338 3934. Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. 1821. 

hog\^ a' nemzetek, és igy az okos és betsületes emberek (az az a' 
többség') sorsát, e' mostani igen nagy, igen ritka Krizisz' alkalma- 
tosságával, ne roszszabra, hanem jobbá változtassák. 
Maradok tellyes szívemből 

örökös tisztelőd, szolgád, és barátod 
Jóska mpr. 

U. I. Ugyan írd-meg nékem Püspök Eszterházy Károly' némely 
nevezetességeit, hogy azokat közölhessem Kmiittsal ; — annyi szépe- 
ket és oly' szépen beszéltél nékem arról a' nevezetes Püspökről, — 

[Eredetije a M. Tud. Akad. könyvtárában : M. írod. Lev. 4r. 33. sz.] 



3931. 

Kazinczy — Gf. Dessewffy Józsefnek, 
Páratlan férjfiú, tisztelt kedves barátom. 

Most veszem Kormányszéki Tanácsos Nagy Ajtai Cserei Miklós 
Ürnak levelét, 's sietek közleni Téged illető sorait. — — Ez az Ür 
közel rokona Wesselényi Miklósnénak, ki Cserei leány, 's a' meg- 
holt Wesselényi Miklósnak szoros barátja volt, *s mind holtig. Nagy 
Beszéllő a' Diétákon, 's Erdélyi Cancellárius Gróf Teleki Sámuelnek 
ítélete szerint, eggyike az Erdély legjobb fejeinek. Tihón lakik, Zsibó- 
hoz két órányira, 's mostani hivatala szüntelen Kolozsvárt tartja. 
Eddig Assessora volt a' Királyi Táblának Vásárhelytt, eggyszersmind 
Fő-Ispáni Administrátora a' Háromszéknek, a' Székelyek közti Ezeket 
úgy hittem, előre kellé bocsátanom. — 

<Dezsőffiről bíztattál, hogy bejő hozzánk. Kár hogy reá nem 
« érkezik. Hajtsd-be. Itt is emberek vágynak. Tudja ő azt, mert eggy 
♦ ideig itt nevekedett Koppi alatt. Annak az embernek kár magas 
♦fokon nem állani. Sokat tehetne a' köz jóra. Most a' Prímás sokat 
« tehet a' Császár előtt — és jó lelkű ember. Bár megismertetné 
« magát vele DezsöíTy!* — 

Édes barátom, melly szerencsés volnék én, ha minden érdemem 
nélkül eszközzé tétethettem volna a' vak Szerencse által hogy Téged 
öszvefonván Cserei Miklóssal, 's ezen sorok megküldése által a' Prí- 
mással, olly pontra állíthassál [!J, a' hol sok jót tehess a' hazának, 



Digitized by VjOOQIC 



3934. Január. 9d. 1821. 339 

gyermekeidnek, és az enyéiraeknek. Az utolsót nem rettegek a' két 
elsőbb mellé tenni, mert én a' Te megbecsülhetetlen jóságaid után 
azt reménylem, azt ígérem magamnak, hogy ha Felséges Urunk 
Tégedet a' Zichy Károly helyére állítana is. Te rólam és az én 
gyermekeimről megfeledkezni soha nem fognál. Kérlek, írj Cserei 
Miklósnak, kérlek, tégy eggy utat a' Prímáshoz. Sok jó ember fogna 
örvendeni, ha Te mostani nyugalmadból kikapatnál. 

Döbrenteinek nálad léte olta nem vetted levelemet. Te tudod 
hogy ez elhűlésből eredhet e. Ne hidd azt, barátom, 's érezzd 
hogy Te nekem mindenem vagy. Eggy nyílás adta élőmbe magát 
hogy gyermekeimet boldogíthatom, 's eggy jószágot vettem-meg. 
Mosolygasz, hogy oUyat én merek, és most Hidd hogy nem tevék 
gondolatlan lépést ; de nincs ideje hogy magyarázzak : fogom a' maga 
idejében. Azonban ügy tetszik, a' dologból semmi sem lesz, mert 
oUyanba botlatott a' történet, a' kinél több a' nyerekedés' áhítása 
mint az adott szó. Én az effélétől borzadok, 's mihelytt effélét látok, 
oda bizodalmam. Azt hiszem hogy másnak is olly lehetetlen csalni, 
mint nekem. 

A' miolta ezen jószágvételbe bocsátkozám, alig dolgozom vala- 
mit. Éjjel nappal ez foglal-el, 's feleségem tanúm, hogy ha remé- 
nyeim mindenfelől nem csalattak volna meg, nem csak gyermekeket 
és könyveket dolgoztam volna. Octób. 20dikán, épen eggy héttel 
elébb mint 62dik esztendőmbe beléptem, fiam szülétek, kit Lajosnak 
kereszteltettem, kedves ipám emlékezetére. A' gyermek egésséges, 's 
anyja maga szoptatja, de kénytelen vagyok segédére szoptatót fogadni, 
mert látja maga is a' mit neki mindég mondottam, hogy ö is a* 
gyermek is szenvedni fog, ha tovább is maga szoptatja. Nem képzel- 
heted, melly anyai gyönyörködéssel viseli gondjait ; első gyermekének 
sem örült inkább mint ennek. 

Levelem postán megyén : de első alkalmatossággal visszaküldöm 
a' Hormayr Zsebkönyvét. Élj szerencsésen, tisztelt, szeretett, csudált 
féíjfi. Vess Grófnéd' lábaihoz, 's Comtesse Virginiet tiszteld. Egész 
szívem elömlik, mikor Rólad gondolkozom. 

Széphalom Január. 9d. 1821. örök híved 

Kazinczy Ferencz mpr. 

Horvát István, Custosa a' Nemzeti BibUothecának, a' Prímás- 
hoz megyén Bibliothecáriusnak. Horvát nekem most is nagy bará- 
tom. — Érted mit akarok ezzel 



Digitized by VjOOQIC 



340 3935. Kazinczy — Cserey Miklósnak. 1821. 

Üjságúl írhatom, de nem Horvát után, — hogy Consiliarius 
Jacobus Ferdin. Miller de Brassó azzal vádoltatik, hogy a' Nemz. 
Museum kincsei közzűl néhány régi pénzt elsikkaszta, 's pere van 
a' tettért. 1 

[Eredetije a M. Tud. Akad. könyvtárában : M. írod. Lev. 4r. 33. sz.] 



3935. 

Kazinczy — Cserey Miklósnak. 

Széphalom Január. 12d. 1821. 

Igen is, kedves barátom, sokáig, igen sokáig várakoztatál vála- 
szod után. De te nekem mindég gazdag pótolékot szoktál adni a' 
várakozásért, 's én nem vagyok annyira ellensége magamnak, hogy 
barátságod felöl kételkedni akarhassak ; azt képzelem inkább, hogy új 
hivatalod, mellynek tisztjeit egész hűséggel igyekezel betölteni, minden 
gondjaidat kívánta 's elfoglalta minden idődet, és hogy Kormányszéked 
tucija tőled mit várhat 's elhalmoza munkával. 'S a' későn érkezett 
válasz felejtetné velem nyugtalanságimat, ha azokat magamtól el 
nem tiltottam volna is; ismét új ideákra vezete 's meggazdagíta 
ismeretekben, mint mindenike azoknak, a' mellyeket tőled venni mind- 
eddig szerencsém vala. 'S melly örömeket ada nekem mind az, hogy 
Nyelvünk' 's Literatúránk' ügyét szíveden látom feküdni, mind az, 
hogy Gróf Dezsőffy József felől gondoskodói, kit én nem csak szeretek, 
nem csak tisztelek, hanem csudálok is. Az őtet illető czikkelyt 
kiírtam szóról szóra leveledből, 's megküldöttem neki. Nem tudom 
óhajtana e hivatalba jutni ezen esztendejiben (szül. 1772. Febr. 13d.) ; 
sem azt nem, hogy környülményei engednék e hogy házától eltávoz- 
zék ; — neki nagy a' birtoka : Szent-Mihálytt 885 házhelye van, 's 
töltő-házában 's vermeiben tavaly 16,000 köböl gabonát leltem; ezen- 
kívül Zemplényben és Sárosban három falut bír, vagy még többet : de 
fél millió adósság terhelé midőn gazdálkodni elkezde. 's még mint- 
egy százezer terheli. De Voltaire megmutatá hogy az eszes ember 
mindenhol helyén leli magát, 's Dezsőffy, ha Budán vagy Bécsben 



' T. Kazintzy Fer, Úr levele. Jött Széphalomról Kassára Január 20ikán 
1821. — Dúlházy M. jegyzete a levél 4. lapján. 



Digitized by VjOOQIC 



3980. Január. 12d. 1821. 341 

laknék is, vihetne úgy dolgait, s én úgy hiszem, úgy vinné, hogy 
magát nem rontaná-el, a' köz jónak pedig sokat használna. Ö eddig 
is megdicsöitette életével a* Philosophiát 's ezután is megfogja. Bonus 
animus, hona mens. — Nyugtalanul várom válaszát 's közleni fogom 
veled. Bár még addig vehetned azt, míg Bécsbe indulsz, 's Eszter- 
gomot meglátod. 

Nem értem, édes barátom, melly hasznát vehetned annak a' 
mit parancsolsz, hogy gyermekinmek nem csak számokat, hanem 
^sztendejiket is tudassam veled ; de én gyönyörűségemet lelem hagyá- 
«id' teljesítésében *s örömest szólok cselédim felöl, a' hol látom hogy 
atyai gyengeségeim atyai gyengeséggel hallgattatnak. — Én h é t test- 
vérnek vagyok eggyike 's hét élő gyermeknek atyja vagyok. Ezek- 
nek szokatlan neveket kezdettem adni, de megsokasodván gyerme- 
keim, kikoptam a' szokatlan és széphangzású nevekből, 's a* két 
utolsó oUyat kapa, melly nem jól illik a' többiéhez. Azonban a' 
név — név. Emil (Aemilius) nincs tíz eszendős, Antonín nincs nyolcz, 
Bálint nincs három, Lajos pedig holnap lesz 12 hetes. Eugénie, kit 
látál, Decemberben lett 13, Thalie 11, Iphigenie nincs még 4. — 
•Gyermekeim mind ép és egésséges 's nem rút növésű, nem rút 
arczú gyermekek. 

A' nevelés felől nekem talán szokatlan ideáim vannak; de a' 
szokatlan idea nem mindég rossz idea. — A' gyermekeket bizonyos 
<aélra kell nevelnünk ; de úgy még is, hogy szerencséjek el ne dőljön, 
ha vagy történet vagy tulajdon választások más útra vonnák mint 
a' mellyre készítettük. Mindenre kell tehát tanítatni a' mire szükségek 
lesz vagy lehet, a' mire hajlandóságot mutatnak, és a' mire mód, 
bár magunk megerőltetésével, van; de úgy, hogy ne csak fejekre 
hanem szívekre is legyen gond, 's a' fő szín neveltetések' szőnyegében 
(szövevényében) a' józanság' 's a' középszerűség' szeretete legyen, 
's a' bolondságnak minden nemeitől, nevezetesen a' kevélységtől, 
oktatás és példa által megőriztessenek. Legidősbb lyányom, kit látál, 
igen ügyesen veri a' fortepiánót ; Gróf Mailáth János, ki mester ebben 
is mint sokban egyébben, azt monda hallván másfél esztendei tanu- 
lása után, hogy ha abba nem hagyja, három észt. alatt virtuóz lesz ; 
de azért szobát seper, tyúkot ültet, 's gyönyörűségeit leli mind 
ebben mind abban. — Emil még nem olvas folyvást, de a' leg- 
magasabb fákat megmássza, tánczol, lovagol, farag, kovácsol, 's rajzol, 
s esztendejihez képest úgy, hogy álmélkodnod lehetne természeti 
ügyességein. Nem fogtam be hamar, 's nem bánom hogy még nem 



Digitized by VjOOQIC 



342 3935. Kazinczy — Cserey Miklósnak. 1821. 

olyas; nem szeretem a' drót bábikókat; e' gyakorlásoknak is veszi 
hasznát idővel. — A' többi felől még nem mondhatok sokat 

Az én szüléim nem voltak szegény sorsúak. De hét felé oszol- 
ván 's egyenlő részekben birtokok, látod ha én gazdag lehetek e; 
kivált minekutána 52dik esztendőmben osztoztam, 's fogságom alatt 
eggyik testvérem (a' penultimus) elöregedett, elgyengült, nagylelkű 
és jó anyám' kezéből kiragadta a' gyeplőt, 's hogy illethetetlen 
légyen, az anyám megé rejtezett Bécsben volt Napóleon 1805. s 
én már férj éa atya valék, 's nem vala sem lakásom, sem jövedel- 
mem. Haszontalan volt minden lépésem ; az anyámnak nem vala 
szabad akarni. Végre eggy Protestatióm az Abaiyi Gyűlésen arra vivé 
rokonimat, hogy azok az Anyám elébe terjesztek, melly gyalázat 
fogja elborítani házmikat, ha kénytelen leszek folytatni a' mit elkez- 
dettem, 's csak ekkor kaptam lakást és a' mit ez a' testvérem az 
anyámnak engedni méltóztatott. Hogy az anyám semmit ne tehes- 
sen, az atyai birtokot arenda titulussal bírta tőle. — A' romlott 
emberek örökké romlottak maradnak, 's bolondság javulásokat 
reményleni; az most is, a' mi volt; 's én, a' kit eggyszer már 
megüttete a' gutával, szükségesnek látom magamat tőle óvni. 

Ennyi csapást az által hozhatott volna helyre a' (iondviselés, 
hogy feleségem successióját a' maga idejében juttassa kezembe. Itt 
új próbára vont Ipám meghala 1810. 's úgy rendelte kevés napokkal 
halála előtt, hogy mihelytt eltemetik, özvegye osztoztassa-meg fiját 
és két leányát egyenlő részekben. Hagya Testamentomot is, 's nekem 
mondotta, melly fiókjában fog halála után találtatni; de én oUy 
gondolkozásúnak ismertem a' Sógoromat, a' millyen magam vagyok, 
's tudni sem akartam, mi van benne; annál inkább nem kívántara 
látni, — 's megcsalattattam. A' Testamentom nem találtatott (jelen 
valék a' háznál, de azért azt elzárkózva keresek); a' Napám 
elmondá mit hagya férje, a' Sógorom elmondá hogy neki is azt 
hagyta: de a' Napám elébe az terjesztetek, hogy éljen jusaival, 's 
a' szokás szerint boldogítsa fiját ki a' ház' nevét viseli; 's az én 
igen nemes lelkö Napám gyenge volt úgy engedni erőszakoskodó 
fijának, mint az Anyám, 's így feleségem épen úgy leve szerencsét- 
len, mint én magam. — 

Te bírája valál a' Kir. Táblának, 's így elég gyalázatos tetteket 
láthatál: azonban az még is csak újság lehet előtted, hogy eggy 
szeplőtelen atya' 's eggy gyenge de szeplőtelen anya' fija illy utálatos 
tettet követhessen-el testvérei ellen, kik őtet még most is szeretik. 



Digitized by VjOOQIC 



3935. Január. 12d. 1821. 343 

Cardinalis Dubois ezt mondotta: Pour devenir un grand homme, 
il faut étre un scélérat, 's ezt sokan követik, ha kimondani szégyen- 
lik is. A' Sógorom bennünket az anyja által oUy Compromissumra 
akara reá szedni, a' mellyben Bíráink 's prókátoraink végezzék-el 
az egész dolgot, de mi az általa producálandó Írásokat ne lássuk. 
Megbántásnak vettem hogy felölem illyet feltenni mert a' Sógorom, 
's a' helyébe én olly Compromissumra hívtam-meg őtet, a' melly- 
nek Praesese vagy az ö feleségének testvére Báró Wécsey Miklós 
(az iQabb) legyen, vagy az ö legkedvesebb barátja Gróf Sztáray 
Albert — mind ketten tiszta lelkű féíjfiak, és a' kiknél a' Mágnási 
büszkeség is eltiltja az impostúrát — 's néki a' Praesesen kivül 
még 2 Bírát engedtem, testvéreinek külön csak eggyet. A' Sógorom 
nem fogadta-el a' Compromissumot. Jele, hogy nem bízott ügyéhez. 

A' Napám végre megholt. Azt hittem hogy most végre czélom- 
hoz jutok. Esztendeig várakoztam magához térése után. Az utolsó 
holnapban még eggyszer megszóUítottam, "s si keretlen levén ekkor 
is kérésem, azon szempillantásban általadatám a' kész Admonitiót 

A' per foly az Eperjesi Táblán, 's Júniusban Judicatusum és 
Justitútumom stabiliái tátott. Még most sem enged. Olly kedves dolog 
egészen bírni a' mit atyánk, bár lopással. 

Fényes házból vonni eredetünket, ha a' külső fényt gazságok 
nem fertéztetik, minden bizonnyal óhajtható dolog még a' Respubli- 
cákban is, annyival inkább Monarchiákban; de igaza van a' Fran- 
cziának, midőn azt mondja, hogy famiUájával csak a' bitangságból 
kivergődött új emberek kevélykednek. Gyermekeim sem atyjok sem 
anyjok után nem tartoznak a' Drevenyákok közzé: engedd mind- 
azáltal hogy feleségem eredetéről szóUhassak, melly engem psycho- 
logiai okoknál fogva szokott elmélkedésekbe meríteni. Azt a' házat 
sok szerencsétlenségek érték. Nem mivel anyja a' fényesebb, hanem 
mivel ezen hamarább által eshetem, 's beszédem' fonala így meg 
nem fog szaggattatni, ezt bocsátom előre. 

A' napám leánya volt GeneráUs Gróf RogendoríT Ferenez Antal- 
nak, kinek testvére az uralkodó Herczeg Salmhoz ment férjhez, és 
a' kinek (ennek a' Rogendorffnak) anyja leánya volt Palatínus Pálffy 
Miklósnak. RogendoríT Gróf Götze Borbálát vevé-el, három Cseh 
Dominiummal; 's ez a' férje és maga után gazdag asszony nagy 
szegénységben hala-meg. 

Eggyetlen fijok Kajetán még 30dik észt. előtt Mailandba kül- 
detett, hogy ott Minister Gróf Firmián rokona mellett Követségi 



Digitized by VjOOQIC 



SU 3935. Kazinczy — Cserey Miklósnak. 1821. 

hivatalokra készQljön, 's Consiliáriusnak rendeltetett az Olasz Kor- 
mányszéknél. Az íQú anglusúl is folyvást beszéllt, Classicai Litera- 
turában igen járatos volt, 's szerelmét ehhez Firmián még nevelte : 
szép ifjú növésre és arczra, nagy tánczos, nagy musicus. Az olasz 
asszonyok, az olasz clima, a' Majlandi Ferdinánd kegyessége elfeled- 
tetek vele a' Diplomatiai pályát, megmaradt a' szeretett Ferdinánd 
mellett, s Cseh országi vagy Austriai jószágát eladta Consobrinu- 
sának Herczeg Salm Károlynak olly formán, hogy ez két részét 
fízesse-ki a^ summának, eggy harmadának pedig csak interesseit 
adja neki. Kétszer közelíte a' Franczia Majlandhoz: de Rogendorff- 
ban olly erős volt az a' hit, hogy nem győzhet a' nem Mágnás 
Generáhs által vezérlett sereg, hogy meg sem mozdult, 's mind a' 
kétszer vesztébe maradt több ezer Kötetekből álló Bibliothecájú 
háza, a' két Kengyelfutóval. Ekkor a' Gurki Püspökhöz folyamodott, 
ki Salm Károlynak testvéröccse volt, 's ezt kérte, vetné közbe 
magát bátyjánál, 's fizettetné-ki vele az említett harmadot Salm 
Károly azt feleié, hogy azt nem cselekszi, de mint Cousiiyét eltartja 
holtig. RogendorfT nem akara dependenter lenni, 's S^m Ferencz 
által Pappá keneté magát 61 észt. korában, azt remélvén, hogy 
észt. alatt Kanonok, 's 3 észt. alatt Püspök lesz. 

A' Püspök és Rogendorff rá untak egymásra, 's ez a' Napám- 
nak ír, hogy neki nincs egyébb menedéke mint az ő karjai köztt ; 
Kázmérban akar meghalni. A' Napám veszi a' levelet, 's fenn szóval 
olvassa férje' jelenlétében mihelytt azt feltörte. Ez elrettent Én 
deferálva valék a' Kőmívesség miatt, én gyanús vagyok ; hogy lakjam 
én udvari emberrel eggy fedél alatt, a' ki bár sógorom, elárulhat ? — 
Feleségem megszóltál : Én ismerem férjemet; tudom ád szállást 
szerencsétlen Onkelemnek. Hivjuk-által. 

Általmegyek, 's feleségem anyja' jelenlétében elmondja a' Kajetán 
elakadását. — Hát ha az én Onkelem volna e bajban, kérdem, itt hall- 
ván először a' bajt, kételkedhetnem e, hogy te neki szállást adsz ? Irja- 
meg Nagysád a' bátyjának, mondám, hogy jöjjön ; ha megelégszik azzal 
a* mit adhatok, szívesen osztom-meg vele falatomat. Eljött November- 
ben, 's Január 7d. megholt. Mindenét inasának testáltatván, csak papi- 
rosait tartám-meg ingyen, 's Kamarás-kolcsát. Óráját, mellyet atyja 
hozott-ki Párizsból, 's a' Hetruriai Szent István keresztjét megbecsül- 
tetém, 's kifizettem az inasnak. (Ez a' rend eggy rangú a' Máltaival.) 

A' Napám két testvérei Apáczákká lettek a' Salesiánáknál 
Bécsben. Az eggyik fejedelem-asszony korában holt-meg két észt 



Digitized by VjOOQIC 



393Ö. Január. 12d: 1821. 345 

előtt; a' másik él, 's mind két szemére megvakulván^ portásné, 's 
eggy guta-ütött társát szobrában szolgálja. — 

Angyali lelkek mindnyájan. A' nagy világ' bolondságai tették 
szerencsétlenekké mindny^okat, és a' lélek könnyűsége. 



Török József Torna Várm. Vice-Ispán Ferencznek és Báró 
Wécsey Susánának eggyetlen gyermeke, oUy gazdagságú ember volt, 
hogy élete 27dik esztendejében V. Ispáiyává választatott Borsodnak. 
Erdélyi ember ezt nem veszi nagynak: de a' Magyar-országi tudja 
hogy nagy. 

'S ez a' fiatal ember a' Diétán oUy hatalmasan viselé magát, 
hogy Maria Therésia látni akará. ö Wight volt, nem Torry. Elmúl- 
ván a' Diéta, Cancellárius Nádasdy levél által intette-meg hogy 
a4ja-be Esedezését a' Referendáriusságért. Török azt felelte hogy 
inkább Vice-Ispán marad. Fél észt múlva ismét jőve a' Nádasdy 
levele, hogy keresse a' Helytartói Tanács mellett a' ConsiUárius- 
ságot Reá gondola magát, kereste azt, 's kevés idő múlva Referen- 
dáriussá tétetett. 

Első felesége Wrancsics (Verantius) leány volt, de gyermekével 
hala -meg első betegágyában. Most eggy Báró Gilányi leánytól szüle- 
tett Báró PfefTershofTen Katalint veve-el. Ez a' lelkes és víg életű 
Asszony volt a' ház veszedelme; vesztegetett, *s a' Friedrichel foly- 
tatott háború alatt palám publice magasztala Friedrichet, mint sokan 
Napóleont. Ez nem lehete szerencséjére férjének. Az 1764diki Diétán 
megjelene a' Vexatio dat Intellectum. Minden azt hitte hogy az a" 
Török munkája. A' Császárné szóUa Cancellárius Eszterházival. Ez 
szónak állítá Törököt, ki tagadta. Eszterházy felelt ártatlansága felől, 
de a' Császárné nem hitt. Végre Sághy Mihály, Primás Barkóczynak 
Jurátusa, deferálá Egri Kánonok Richwaldszki Györgyöt, Barkóczy- 
nak laterálisát. — Lássa Felséged, monda Eszterházy, mivel vádolná 
most Felséged magát, ha azt tévé vala Törökkel, a' mit szándé- 
kozott — Er soU Gott danken, dass er unschuldig ist, er würde 
mir mit dem Kopf gebüsst habén. Richwaldszky nem leve Püspök, 
's Barkóczy meghala a' Császárné haragja 's toporzékolása miatt. 

Török Gróffá lett, Lajos fijának házassága miatt a' RogendoríT 
leánnyal. Oda hagyá Bécsét, 's Administratomak rendeltetek a' Sze- 
pesi Camarához. (Magyar-országon akkor kettő volt illyen; ez és a' 
Pozsonyi.) Végre Maria Ther. a' Szepesi XVI. Várm. [!] visszavételét 
bízta reá, és hogy Galitiának visszavételére tegyen Diplomatieus 



Digitized by VjOOQIC 



346 3935. Kazinczy 1- Cserey Miklósnak. 1821. 

lépéseket, 's Jcét Starostia volt neki ígérve. -— Idősbb fija József, 
kinek nem kellé egyéb vadászatnál 's cselédi társaságnál, noha 
külömben sem üres, sem alacsony lelkű ember nem volt, szüléjinek 
akaratjok ellen nem a' néki készített Gróf Aponyi, hanem eggy 
Consiliárius Vas leányát, kit Pozsonyban az úczán megpillanta, 's 
belé szerété, vette-el, 's az öreg ezen szomorúságában megholt. 

A' nagybirtokú ember háza el vala terhelve adósságokkaL 
A' Creditorok jelengetek magokat, 's Gróf Battyáni vágyott az Ónodi 
Domínium hason felére, 's sürgette pénzét Szent Iványi Ferencz, a^ 
volt Judex Curiae, Protonotarius lévén, úgy exequálá Lúezot, hogy 
mindene executióba ment, csak a' rettenetes nagyságú csűr nem. 
Érted hogy azért, hogy a' csűr azután csaknem ingyen adassék^ 
E' réműlésben az Özvegy, a' gondolatlan József, és a' katonaságra 
készült 's így a' törvénykezés fortélyaihoz keveset tudó Lajos a' meg- 
vásárlott Tanácsadók által arra vétetek magokat, hogy az Ónodi 
Domínium hasonfelét, melly per notam Franc. II. Rákóczy ment 
Fiscusra, a* másik fele Aspermontnéé volt, adják-el Aspermontnak. 
Eladták 225,000 fnton, 's abból az Özvegynek 33,000 marada, ugyan 
annyi Józsefnek, és ismét Lajosnak is. 

Vette Onodot József (az atya) 84,000 fh, és hogy megvehesse, 
eladta anyai patrimoniumát Pászthón (Gyöngyös mellett) 64,000n. — 

A' leányágat is illető Pászthó' ára Ónodba tétetvén, az Aqui- 
sitor Ónodot pro utroque sexu vette-meg. De később Consensust 
hozatván rá, a' jószág fiúivá vált. 

Józsefnek és Lajosnak csak eggy leánytestvére vala, Eszther, 
Máramarosi Fő-Ispán Andrásiné. Ezt a' Római Szék propter prae- 
potentiam membri elválasztá férjétől, 's a' per Töröknek 30,000 ftjába 
került. Ugyan-ennyibe a' Schmuck. Az asszony másod ízben Báró 
Heninger Csehországi gazdag Birtokoshoz ment. József és Lajos 
megosztozván atyjok halála után, ennek általadák Nógrád és Gömör 
Vármegyei jószágokat (hasonfelét öt falunak és öt Praediumnak és 
még eggy egész nagy Praediumot), melly általok testvérisen csak 
HíjOOOre becsültetett, olly formán, hogy ennek eggy harmadát bírja 
titulo successionis, a' másik harmadát titulo quartae puellaris ex 
Ónod, a' harmadikát a' köz adósságnak fizetése alatt, Eszther Cseh- 
országba költözött, 's eladá ezt. Fijai revindicálták. 1819. a' Septem- 
viratuson megnyerek a' pert, még pedig egyedül a' Praeses Palatínus 
voksa által, mert Almási lévén az Incattus, a' Bírák fele ezért voksolt. 
A' két Heninger a' megnyert birtokot 280,000 fton eladta Herczeg 



Digitized by VjOOQIC 



3936. Január. 12d. 1821. 3^7 

Kohárinak, a' kastély formájú Majorral ékes Bozita purum Praediu- 
mot megtartván; mi pedig megcitáltatánk Kohárit. A' per foly. — 

Elkínzálak beszédemmel, de benne vagyok; kérlek, hallgass^ 
végig. — József, ki eggy bolondság után a' másikat követte-el, 
megharaguvék az Egri Szent Székre, hogy divortiális perében őtet 
terhelé, 's Lajosnak indulatos rimánykodásival nem gondolván, Kál- 
vinistává lett. Elvesztegetvén mindenét, Kázmértt lakott az ipám- 
nál, ki neki 10,000 fttal tartozott, ingyen. Már elébb, a' Vallás 
változtatása táján mind két szemére megvakult volt. Ez azonban 
nem tartóztatá, hogy 1810. kevés hetek múlva az ipám halála után, 
eggy szépnek hallott 's szépnek legalább az orgánum visus által 
nem tapasztalhatott özvegyecskét elvegyen. Az asszony eggy Camerális 
Ispán leánya volt, első férjétől 3 leánya maradt, ennek mindenét 
elköltötte. Csak hamar általestek tehát az Ipámnál volt 10,000 fton 
is, 's az öreg eggy leány és eggy fiu atyjává leve. Megholt 1816. — 
Aspermontnak veje (rróf Erdődy György ennek 40,000 ftot és Tar- 
czali Curiáját ofTerálja, hogy Ónodi részét hagyja nála; mert a*^ 
Sógorom perli, 's Actoralusa stabilialtatott. 

Lajos a' kezénél maradt pénzt Kázmérba tette, mellyet perenn. 
Fassio mellett veve-meg pro utroque sexu. Az 30 egész telkekből 
és ugyan-annyi Zsellérből 's szép allodiaturából áll. 

Fija József elvette a' Szathmári Fő Ispán és Septemvir Wécsey 
Miklós Orczi Máriától született leányát Feleségemnek leánytestvére 
D'Ellevaux János Krassó Vármegyei Donatáriushoz ment férjhez, 
's ennek jószágában lakik, (gyermekek volt, de nincs, és többé nem 
lesz. Feleségem így maga fog osztozni bátyjával. 

Ennyi szerencsétlenségeken végig tekintvén, azt mondhatni hogy 
én és feleségem a' Tanlalus házából eredtünk. 



Látod ezekből, édes barátom, hogy a' feleségem Wécsey mara- 
dék. Ezeknek Erdélyben perek van. Dezsöffitől tudom hogy anyjának 
bátyja B. Wécsey Ferencz eggy pert ott megnyert. Kérhetnélek e 
hogy velem tudassd a' mit tudni óhajthatok. Két ízben kértelek erre ; 
de Te akkor Bíró valál a' perben, 's értettem miért nem felelsz. — 
Ingerálhatom e magamat az Hlyei perben? 's az Ingessio forma- 
litása az e nálatok a' mi itt? Erre felelj. 



A' Cancellárius' levele mutatja, minek tekint ő téged: de Vay 
Józseftől tudom, a' Cancellárius téged és Józsikát tartja az Erdély' 



Digitized by VjOOQIC 



MS 3935. Kazinczy — Cserey Miklósnak. 1821. 

legjobb fejének. Örvendek hogy Az szeret téged, a' ki engem is szerét- 
Novemberben eggy még külsőjére nézve is gyönyörű levelet vevék 
tőle. Nincs már 81 esztendős Öreg, a' ki úgy íijon. 

Mi a' taxa a' Magy. törvényben, tudjuk: de Városok itt nem 
neveztetnek Taxális helyeknek mint nálatok. Még most sem tudom, 
a' mit nagyon vágyok mind tudni mind elmondani Erd. Leveleimben, 
mi tette Oláhfalva pagust eggy rendbe a' Városokkal. 

Alamizsnaként veszem a' mit a' szegény Vályi-Nagy árváival 
tenni akarsz. Annál nem kell egyéb. De Polyhymniája nyomtatva 
van, Homérja most nyomtattatik. Vétess-meg számos exemplárt. — 
Minden könyörgéseim még eddig sikeretlenek voltak. A' Regnicolaris 
Szechenyiana Bibliotheca Custosa Horvát István 100 ftot külde neki, 
Vitkovics Curialis Prókátor 20 ftot. — Nemes lelkű. Angyali lelkű, 
Istentől lelkesített Püspökötök azt felelte hogy új gazda, 's semmit nem 
tehet. 'S hiszem hogy nem tehet. Nem láttam soha ezt a' nemes halan- 
dót; de ha minden Pap oUyan lesz mint ő, én is Pápistává leszek. 



Következik a' nagy textus : A' Magyar Nyelv' Elővitele. 
Arról holnap. Itt csak eggy kérdést: Mit csinál az én Miklósom, 
szomszédodban? Sugd-meg ezt. Tudod mennyire szeretem magáért 
is, szüleiért is. — Hát Farkas nem feleséget hoz e Bécsből? Ugyan 
választhat e okosabban mint én választottam neki? 



Széphalom Január. 13d. 1821. 

Felakadál, megbotránkozál szavamon : Mánia azt kérdeni min- 
déf/j ez vagy az jól van e magyarul? — A' szó botránkoztató: de 
nem botránkoztató a' szó' jelentése. 

Igen is, a' Magyar Beszéd első 's elengedhetetlen tulajdonsága 
az hogy Magyar Beszéd legyen. S magyar beszéd e az, a' melly 
közzé idegen, nem ismert, magunk- csinálta szókat keverünk? (Az éh 
páter CTTif az én Mutterem és az én Onkelem ma fognak megérkezni,) 
Magyar beszéd e, a' mellyben a' szók nem magyar renddel állanak. 
(A: ki ás vermet másnak^ maga belé esik)? a' mellyben idegen 
syntaxissal szövetnek öszve a' szók: f félem magamat, ich fürchte 
mich, haragszom neked, irascor tibi); a' mellyben nem magyar 
phrásisokat lelünk? á l'ordre du jour, Tagesordnung, dans la régle, 



Digitized by VjOOQIC 



393Ö. Január. 12cl. 1821. 34^ 

in der Regei, az az, nem mint Exceptio. — De mennyi leve magyar, 
a' mi nem volt magyar? 's ki felel értté, hogy még elegantiának is 
fog vétetni ez : haragszom neked, és hogy élni fogunk ezzel : a' regu- 
láhan. Én ugyan nem felelek. Látom, mi történt nálunk, látom, mi 
történt másutt, 's látom, hogy még sok fog törénni. 

Engedj eggy Digressiót. — Gróf Festetics, kit én soha nem 
láttam, kinek nem vettem válaszát — (mikor 1800 körűi elvevék 
tőle a' Kamarás kolesot, megszállá a' félelem, 's nem mert válaszolni 
lánezot viselt embernek) — 1818. nekem is ültete eggy berkenyét,, 
még pedig a' Keszthelyi innepen meg nem jelent élők közzűl nekem 
legelsőben. Nem hittem, midőn erről tudósítottak. A Gróf a' Verse- 
lésnek azt a' formáját szerette, a' mit én nem szeretek, 's Keszthely 
tájéka tele van az én ellenségimmel, kik engem nem megtisztelve 
látni, de elnémítani szeretnének. Végre nyomtatásban is olvasván, 
kénytelen valék elhinni. Eggy rövid meleg prózai levélben köszöném- 
meg figyelmét. Megintettek, hogy a' Gróf minden megtiszteltjétől 
Verset vár, melly a' jövő esztendei innepen felolvastassék, mint a' 
Franczia Academiába felvétettek Oratiót tartanak. Mit csináljak? 
Ha oUy verset küldök-be, a' millyet én szeretek, ellenségim még 
kifütyölnek, mondám. Neki állék tehát, *s eggy Epistolát írtam azon 
formájában Verseinknek, a' mellyben Teleki Ádám és József vontak 
fényt a' Nemzetre, 's ellenségim' szájokban elakadt a' szó. — Már 
ez vers! így kiáltoztak ezek; melly makacsság, melly veszettség az 
K-ban, hogy ő bennünket idegen formák szeretésére tikar kényszerí- 
teni? Hiszen ha mindig így írna, méltó volna hogy Kisfaludy mellé 
állítsuk. — Kivált ezt a' csecsebecsét szerették: 

S azért örülsz a' nagy birtok' nagy hasznának, 
Hogy a' sokból sokat adhass a' hazának. 

Ellenben ezt a' felségesen kelő, ezt a' praegnans harmadfél sort : 

Földmívest neveltek legelébb gondjaid 
És ifjú katonád: most már oltáraid 
Gyújtják tömjéneket a* lanf és az ének' 
'8 a' Virág és a' Kis nyelvé' Istenének — 

ezt, és ennek nagy szépségét, meg sem sejtették, — mint azt nem^ 
hogy a' ravasz ember ezt a' versezetet is tele tömte Neologismusokkal. 

Nemesíted almád 's sajtólod szőlődet. 
Veredelst — Apfelftawm, kelterst — 



Digitized by VjOOQIC 



350 3935. Kazinczy — Cserey Miklósnak. 1821. 

'S szüllj most, nagy és tiszta lelkű barátom, kell e kapni 
a' KÖZ javaláson? 's nem jobb e azt tennünk a' mire a' nagy 
Mester int: neque te ut miretur túrba, labores, contentus paucis 
lectoribus. — Ha azok a' kik nemcsak olvasnak, hanem dolgoznak 
is, mint Döbrenlei és Farkas Sándor, javallják igyekezetemet: nyu- 
godt elmével nézem én, hogy a' köz ítélet másoknak adja a' pálmát. 

Haller szépen írt, de csak a' maga idejében. Próbáltam én, 's 
tavaly próbáltam fordítani Telemachból eggy szakaszt, a nélkül hogy 
Haller előttem volt volna, 's örömest adnám-ki próbámat. Ma nem 
ott állunk a' hol Haller állott. Himfynek általam kijegyzett énekeit 
a' Magyar földön senki sem tartja szebbeknek mint én. De mindenik 
-éneke nem illyen, 's Regéit 's Hunyadiját nem irigylem. 

Kérdjük sorba mind azokat a' kik Magyarok, melly írónk' beszé- 
dét tartják magyarnak, mellyikét nem magyarnak, *s azt fogják mon- 
dani a' mit Horátz a' Római Fublicumról : BeUua muUonim capüum 
es ! A' Vásárhelyi Ref. Pap, a' ki Arankának életét olly rettenetesen 
nyomorultul írta-meg, a' Magyarság Kánonjává Arankát, Szacsvait 
^s eggy olly valakit tesz, a kit Literatúránk sem munkájáról sem 
nevéről nem ismer. Arankának minden érdeme az akarásban 
és hűségben állott, de én gyávább írót nem ismerek. A' ki szavamat 
immodestiának nevezi, olvassa-meg Hunyadi János felöl írt Érteke- 
zését. Ügy nem Nyelvünk férjíijának, de eggy jófejű gyermeknek is 
szégyen írni. A' hol az ügy' java forog fenn, ott nincs helye a' kímél- 
getésnek ; ki kell mondani a' mit érzünk, *s Bálon István szent szót 
monda a' Lengyel thrónusról: Bonis bonus, mahs malus. A' szó 
ugyan nem eggy kis teremtésnek mint én, hanem eggy Királynak 
ilHk szájába; de a ki a' köz ügy dolgában szóll, úgy szóll mint 
Tisztviselő, nem mint privatus. Cató úgy állat rálgatta a' nagy 
Scipiót — (így nevezé Róma csipkedéseit) — mint tefelöled mond- 
ják hogy mindég bántad Székely Urat; de te bizonyosan nem szé- 
gyenled hogy ellenkezel vele; 's szégyenli e BánfTy Dienes, a' 
<Tubernátorotok fija, hogy nem régiben, eggyet csípe eggy vala- 
kin? — Qui mihi atque animo meo nulUus unquam delicti gratiam 
feeissem (ezt mutatják örök igazításim azon a' mit dolgoztam), haud 
facile aliorum lubidini malefacta condonabam. 

Megengedték e neked, édes barátom, a' te dolgaid, hogy vesze- 
kedéseimet a' Tud. (iyüjt.-ben megolvassd? Hlyen a' mit ott Bereg- 
szászi és Sípos József, 's Recensensem Horváth Endre, 's Füredi 
V^ida (az az Takács József) ellen írtam. Ez az utolsó 1819. Novemb. 



Digitized by VjOOQIC 



3935. Január. 12d. 1821. 351 

jelene meg a' Tud. Gyi\jt-ben. S' ha megolvastad, kinek nyújtod a* 
győzedelem' ágát? Nagy szerencsétlensége a? ezen utolsó munkám- 
nak (Ortholog és Neológus), hogy nem mertem hosszú lenni, hogy 
Értekezésemet megszaggatva ne adják-ki, mint a' hosszúkat szokás. 
Még azok is, a' kik az ellenfelen állottak, még azok is a' kik a' 
perben semmi részt nem vettek, örvendve olvasták ezt, 's látták 
sokan, hogy a' mit addig a' bolondság eggyik nemének néztek volt. 
nem bolondság. — Azt mondám én ott, hogy nem Orthologusnak 
's nem Neologusnak kell lennünk, hanem Syncrelisláknak, és hogy 
szükséges a' (irammaticai leczkézés, de az kárt is tehet, 's nem 
elégséges a' czélra; a' Nyelvet nem a' Grammaticus, hanem a 
Nagy író viszi-elő, a' mi még nálunk meg sem született. Üjra 
ki fogom ereszteni azt az Értekezésemet, megbővítve, megjobbítva. 
Feleltem abban Fő Tiszt. Zsombori Úrnak is azon szavára, hogy 
a' Nyelv nem az ENYÉM, nem a' TIÉD, hanem az édes MIÉNK. 

Kérlek, édes barátom, cselekedd az én kérésemre, olvassd-rrieg 
azt az Értekezést. Nem azt óhajtom én, hogy az én felemen légy, 
hanem hogy értsed okaimat. — A' nagy czél az, hogy Nyelvünk 
alkalmatos légyen arra, a' mire bírjuk, tudnillik a' gondolat és érzés 
festésére — még pedig 1. az Élet, 2. a' Könyvek nyelvén, 3. mind 
prózában, mind 4. poezisben. Minden nemnek más meg más a' nyelve, 
's a' mi nem volna jó Imádságos könyvben, jó lehet Sonetlóban, és 
megfordítva. — Nem elég azt kérdeni: jól van e ez az eddig szo- 
kott Magyarsággal; ezt is kell: nyer e a' Nyelv Erőben és szép- 
ségben ha így szóllok. S ha nyer, szabad ; mert az a' czél, hogy 
nyerjek. 

A' Kecensiókról írt Értekezést (Füredi Vida költött név alatt, 
Tud. Gyűjt. 1818. VI. Kötet.) Takács József Győri Fő Notar. Ür 
írta, de hogy elrejtezhessek, Verseghyvel íratta-le, 's úgy küldé-be 
a' Redactiónak. Ebben én Nabugodonozorrá vagyok téve, 's a' leg- 
nevetségesebb bolondságokkal, 's a' Takács' kedves Kisfaludijának 
irigylésével terheltetem. Régen űzik szemtelenségeket, de mindég 
mások által. Illő vala bevágni útjokat, 's egész magam elszánásával 
menni ellenekbe. — Meg nem tudják ezek fogni, mi indíthata arra 
engem, hogy én másoknak vétkeiket a' Nyelv' előmenetele ellen 
példátalan szabadsággal hirdetein-el, hogy másokat ingerelve táma- 
dok-meg. Si mens non laeva fuisset, megérthették volna, hogy ha 
ezt irigységből, gonoszságból, romlott embertermészetbol (ez az ö 
szavok) cselekedtem volna, eltitkoltam volna nevemet, mint ők; a' 



Digitized by VjOOQIC 



352 8935. Kazinczy — Cserey Miklósnak. 1821. 

mit én soha nem cselekedtem, nem is fogok, nagy ellensége lévén 
minden anonymitásnak. — Haliad hát okaimat: A' Nyelv nem 
Tudomány, hanem Mesterség; abban nem lehet tehátozni. Ott nem 
a' Grammaticai Dogmatismus, hanem az Antagonismus és az abból 
következő Syncretismus boldogíthat bennünket. Nálunk nem segél- 
tetik úgy az írók .és Olvasók elkészítése mint Német és Franczia 
. Országban, pedig mind íróinknak, mind Olvasóinknak kellé az Isko- 
lázás. Legsikeresebbnek látszott tehát előttem az a' mód, a' mellyel 
a' Német Literatura és Nyelv boldogult, — a' Bodmer és Gottsched 
perét értem. Az egész Német Ország nézte, mint a' bámuló gyerekek 
az úczán, mint veszekedik az a* két Tudós; tudni akarta, min 
veszekednek, 's megértvén így a' mit nem értett volna külömben, 
részt véve a' veszekedésben, az az, az eggyik vagy másik félhez 
állott. Ez a' gyalázatos veszekedés hozta-fel a' Németeknek a' szép 
napot. Ezt akartam én, 's én nem perlettem gyalázatosan, igen ők; 
én csak tűzzel perlettem. 

Azt mondod, hogy a' Régi Literatura többet ér, mint az Üj; 
ne ezt kövessük tehát, hanem amazt. — Van igazságod, és nincs. 
A' Régit azért kell követni mert szép; és így valami szép, azt 
mind kell. Hasonlítsd öszve Nyelvünket a' két régivel 's a' fran- 
cziával és némettel, 's látni fogod, hogy ez az újakhoz hasonlít, 
nem a' Göröghöz és Rómaihoz. Azt kell tehát tennünk, a' mit 
a' dolog természete kíván. Bár úgy téphetnénk széllyel az adjecti- 
vumot a' substantivumtól, bár kimondhatnánk a' Praeteritum Infini- 
tivit, bár elhagyhatnánk az articulust mint a' Deák. De azt soha 
sem fogjuk tehetni. Azt tegyük a' mit .lehet. 

A' Festőknek nem haszontalan a' Görög státuák' stúdiuma: 
de azért a' XVI. század Festőjit követni még szorosbb kötelesség. 
*S veszte e valamit nemzeti Muzsikánk, hogy Lavota annak a' Pleyel 
és Mozart leczkéji után ada fenntebb díszt? "s vissza kívánkozunk 
e a' tárogatóra? így fogunk ítélni a' Nyelv felől is; az a' bajunk, 
hogy ízlésünk míveletlen, és filagoriának nézzük a' mi előttünk új. 

Sokan közzűlünk Academia 's Tudós Társaság által akarják 
boldogítani Nyelvünket, abban a' vétkes gondolatban lévén, hogy 
a' Franczia Nyelvet az ő Academiájok boldogította. Bár csak hát 
Voltairnek, Rousseaunak és minden franczia nagy írónak hinnének, 
a' kik kimondják világosan, hogy az a' parancsolgató Academia 
kárt teve, nem hasznot. Nem az Academia boidogitá ott a' nyelvet, 
hanem az, hogy ott minden olvas, minden ír, hogy ott csak az 



Digitized by VjOOQIC 



3935. Január. Í2ő. 1821. 358 

anyai nyelven szóll minden, hogy ott a' Mesterségnek és Tudo- 
mánynak minden neme virágzik, hogy ott az írók nem szegény 
emberek, hanem írásaik által meggazdagúlhatnak, 's eggy Genevai 
órás' fija Herczegekkel 's Herczegnékkel correspondeál, társalkodik, 
eszik, lakik; hogy ott theátrum van, hogy ott az Udvar is prote- 
gálja az Írókat, 's őket koronája' fényének tekinti. Próbájuk azt 
itt is; emeljük őket társaságunkba, ők is kitörlöszködnek. Moéi 
nálunk a' Tudós ein Mittelding von Herm und Bedienten. 

Azért óhajtánk mi is a' Tudós Társaságot, hogy itt csillog- 
hassunk, parancsolhassunk. Ti, nemeslelka férjfiak, Erdélyben olly 
határt szabtatok a' ti Társaságtoknak, a' mellyet minden józan és 
hív Magyar javaihat. Ti nem parancsolni akartok ; nálatok a' Szabad- 
ság az alap; ti csak segélni akarjátok az Írók' igyekezeteiket, nem 
eggy bizonyos czélra intézni ; 's erővel, tekintettel vagy ravaszsággál 
kényszeríteni. 

A' fir^czia Nyelv sok nemeire a' Mesterségnek ezen parancsol- 
gatás által örökre alkalmatlanná tétetett; alkalmatlanná a' többek 
köztt arra, a' mit te, s igen bölcsen, erősen óhajtasz. A' szép' 
nemében a' két régi Nemzet' Iróji a' legnemesebb példányok. Ezeket 
a' franczia nem is fordíthatja. Elmondja periphrasissal a' mit azok; 
de a mit ők így mondanak, az nem görög többé, az többé nem 
Római. 

Nem nevetsz e, mikor azt látod a' Thyvon' Sallustjában hogy 
ez Catóval a' Római Senatust Messieurs-nak titulázza ? és a' midiin 
úgy fordítja Sallustot, hogy az Olvasó a' SaUustságnak úgy nem leli 
semmi nyomát, mintha azt Cicero vagy a' franczia ízlésnek olly 
kedves Seneca írta vona. 

Nem így a' Német. A' ki a' Voss Homérjét a" Görög Homérrel 
öszvehasonlítja, elcsudálkozik ennek a' Nyelvnek nagy érdemén. Nem 
pirulok kimondani, hogy az én Sallustom hívebb mint az általam 
ismert két Franczia, 's nyolcz német fordítás. Gróf Mailáth úgy 
hiszi, hogy illy Sallustja eggy nemzetnek sincs még; 's én, a' ki 
30 esztendő olta mindég találok fordításomon igazítani valót, és így 
magamat Pápának bizonyosan nem hiszem, azt tartom, hogy Sallus- 
tom kiállja a' próbát minden más nemzet' Sallustjával. 

Fordítottam én holmit Ciceróból is, 's készen állanak a' Catili- 
nariák, kész a' Milóért mondott beszéd. Ezeket a' közönséges Olvasó 
javallani, Sallustomat kárhoztatni fogja. Sallustot és Cicerót nem 
eggyformán kell beszélltetni. 

Kazinczy F. levelezése. XVII. '^^ 



Digitized by VjOOQIC 



354 3935. Kazinczy — Cserey Miklósnak. 1821. 

Egész életem annak nyomozásában tölt-el, hogy Nyelvünk mint 
követheti a' más Nyelveket, mint a' minden nyelven írt nagy írókat, 
megtartván kinek kinek tulajdon színét. — Abban vétettem, hogy 
elragadva tüzem által többet mertem mint kellé. Valami a' tanultak' 
szemei előtt darabos, nem lehet szép. Nem restellem tehát a' Munkát, 
's mind újra dolgoztam a' mit kellé. Ki javallhatja péld. ok. midőn 
én ezt a' Németismust: Wie so? így adtam: Hogy úgy? Erre 
Döbrentei teve figyelmessé, midőn Octób. itt vala. Neki van igaza, 
nem nekem. 

Továbbá fabrikenmássig nem kell Lexieonunkat bővíteni, mini 
én, és az én Antagonislám Verseghy. Ugyan van e szenvedhetet- 
lenebb beszéd, mint a' mellyet az ő Verseiben (Magyar Aglája) 
találsz ? És még is ő osztogatja a' Herostratus titulusokat, ő emlegeti 
a' nemzet' Palládiumát. 

Széphalom, Január. 16d. 1821. 

Eddig vala készen levelem, midőn Gróf Komis Mihálynak 
vevém levelét, Pestről, Novemb. 2dikáról. Autographiai Gyűjtemé- 
nyemet hat régi levéllel gazdagította, mellyek közzűl az egyik a' 
Cancellárius Bethlen Jánosé, a' másik a' Petki Istváné; az Apafiét, 
Montecuccoliét, a' Havasalföldi Vajdáét nem becsölhetem annyira mint 
a' két elsőt; és a' Szirmai Istvánét, ki nagyanyámnak nagybátyja 
volt. — Illően tudom én tisztelni a' Kornis' szeretetre méltó lelkét, 
melly e' gondok által is festi magát, 's óhajtom hogy őtet a' Sze- 
rencse a' Nemzet' javára nevelje. Érett, csendes lelkétől sokat várok. 

Prof. Vályi Nagynénak megírtam a' mit féije' Munkainak meg- 
vásárlása eránt írni méltóztattál. Nagy az öröme szegénynek. 

ímhol a próbák Sallustomból. — De elébb tekintsük, mint 
kell jól fordítani? 

Nem eggy lévén a' czél minden munka' fordításában, valamint 
minden Olvasók nem eggy lépcsőjén állván a' Cultúrának : a' fordítás 
sem minden Munkánál, sem minden Olvasónál nem lehet eggy forma. 
Másként kell fordítani eggy Oeconomiai czélra írt Méhész-könyvet, 
másként a' Virgil' Georgicáját : tudniUik az elsőben elég előadni a 
dolgot, minél érthetőbben: a' másikban Virgilt Virgili szépségben 
kell szollal tatni, 's nem kell gondolni azokkal, a' kik fordításunkban 
a' rejtettebb szépségeket meg sem sejtenék, 's azoknak általhozá- 
sáért még neheztelnének. 



Digitized by VjOOQIC 



3935. Január. 12cl. 1821. 355 

Mi tehát a' Sallust' fordításában a' czél ? Az é, hogy a' Catihnai 
zendülés és a' Jugurthai háború' történeteit minél tisztább, érthetőbb 
magyarsággal elmonc^uk? vagy az, hogy Olvasónkkal magyar nyel- 
ven éreztessük a' Sallust beszéde' szépségét? A' Franezia fordító 
az elsőn igyekezett, 's a' mit elérni óhajta, mesterisen elérte: én 
a' másodikat óhajtottam. 

Sallust Rómában is vádoltatott, hogy novatar verborum etc. 
ele. Az illy gáncs engem el nem ijeszt. Csak szép legyen szóllásom, 
mint az övé. 

Ca})ut V. Lucius Catilína nemes ház' gyermeke vala; nagy 
erejével bíra testnek léleknek; de szíve gaz és romlott volt. Ennek 
serdülte olta belhadak, verekedés, rablás, polgári zendítések voltának 
mulatságai, 's ezekben gyakorlottá iQuságát. Teste tűre az étlen- 
séget, álmatlanságot, hideget, feljebb mint bár-ki hihetné. Elméje 
merész, fondor, változó, alkalmas tettetni, színleni mindent, áhítója 
a' másokénak, a' magáénak pazarlója, indúlatiban lángoló ; szájassága 
elég, okossága kevés. Temérdek lelke a' szertelent, az alig remél- 
hetőt, a' nagyon-fenntet kívánta mindég. Ezt Lucius Sullának bitang- 
lása után a' legdühösbb vágy szállptta-meg elnyomni a' hazát, 's 
hogy azt melly szerek által érheti-el, csak hogy magát úrrá tehesse, 
azzal épen semmit nem gondolt. Fene lelkét naponként inkább meg 
inkább ingerlette a' szorultság 's gonoszságinak tudallata (cons- 
cientia), mellyeknek eggyikében 's másikában azon mesterségei által 
sQllyede-el, mellyeket feljebb említettem. Unszolák ezen kivűl a' hon' 
megromlott erkölcsei, mellyeket két egymással ellenkező gonosz nya- 
valya, a' bujálkodás és telhetetlenség, gyötre. Maga a' dolog látszik 
kívánni, szó esvén a' haza' erkölcsei felől, hogy fenntebb kezdjem, 
's kevés szókkal őseink' rendtartásaikat, honn és hadban, és hogy 
a' köz társaságot mint igazgatták 's melly erőben hagyták, hogy az 
lassandan mint változott-el 's a' minden országok' legszebbikéből 
mint leve a' legnyomorúbb és legveszettebb, elbeszélljem. — 

Caput XIII. Mert mit beszélljem a' miket, hanemha a' kik 
látták, hinni senki nem fog? hogy sok magányosok hegyeket dön- 
tetének széllyel, tengereket ásatának. Ezek magok is kaczagják, a' 
mint vélem, gazdagságaikat; mert a' mivel pironság nélkül élheté- 
nek, gyalázattal sietének elpazarlani. A' bujaság, dobzódások, 's egyéb 
vétkek' szeretete nem kevesebbé hatalmazott-el ; férjfiak nő szerel- 
meket tűrtek, asszonyok bitangra ereszték a' szemérmet ; nyalánkság 

23* 



Digitized by VjOOQIC 



356 3935. Kazinczy — Cserey Miklósnak. 1821. 

miatt földön vízen minden feldúlatott; aludtának minek előtte az 
álom' áhítása megjelent; nem vártak be sem éhet, sem szomjat, 
sem hideget, sem tikkadást, hanem mindezeket puhálkodva előre 
kapák. Az effélék az iQúságot, midőn kifogyának vagyonjaik, gonosz- 
ságokra gyúlasztották. Rossz mesterségekbe avatott lelkek nem kön- 
nyen valának el gyönyörűségek nélkül, 's annál tartózhatatlanabbúl 
rohantak a' beszerzés' és vesztegetések minden nemeire. — 

Caput XXIII. E' gyűlésben jelen vala Q. Curius, nem homályos 
születésű, de elborítva fertelmekkel, gonoszságokkal, kit a' Censorok 
gazságai miatt a' Tanácsból elmozdítottanak. Az emberben nem vala 
kisebb oktalanság mint merészség; sem elhallgatni nem tudá a 
miket halla, sem szemtelenségeit eltitkolni; cselekedni, elbeszéllni, 
azzal áltáljában épen semmit nem gondolt. Neki Fulviával, eggy 
fő rendű asszonnyal, régi parázna szövetkezése vala, kinél fogyván 
kedvessége, minthogy kiürülése vele kevesebbet költete, eggyszerre 
kérkedve hegyeket tengereket kezde Ígérgetni, fenyegeté ollykor fegy- 
verrel, ha kedvére nem lessz; végre durvábban bánék vele mint 
szokott volt. De Fulvia, megértvén a' Curius' elváltozása' okát, a' 
honnak illy veszélyét nem tartotta titokban, hanem elhárítván, kitől 
vette a' hírt; mind a' mit Catilinának öszveesküvése felől hallott 
vala, többeknek elbeszéllte. Ez gyúlaszta kivált kedvet az emberek- 
ben a' Consulságot M. T. Ciceróra bízni. Mert annak előtte a' Nemes- 
ség dulonga haragjában, fertőzöttnek vélte a' Consuli hivatalt, ha 
azt új, bár derék ember érte volna el. De midőn beálla a' veszély, 
irígykedés és gőg hátrállanak. 

Caput XXV. Ezeknek számokban volt Semprónia, ki már sok 
férjfi merészségű tetteket követett vala el. Ez az asszony születésére 
és szépségére, ezen felül férjében, magzatiban eléggé szerencsés volt ; 
a' Görög és Római írók munkájikat tanulta, lantolgatott, lejtegetett, 
's kényesebben mint a' jóknak szükség, és sok egyéb holmit, melly 
eszköze a' hivalkodásnak. De neki szüntelenül kedvesebb vala minden 
mint a' szemérem és becsület. Pénzét kímélte e kevésbbé vagy hírét, 
nem könnyen határozhatnád-meg ; hevében elannyira gyulvány, hogi' 
többször támadá-meg a' férjfiakat, mint tőlök megtámadtatott Hitét 
ezelőtt sokszor megszegte, elesküvé adósságát, hírével történtek gyil- 
kosságok; vétkei, szegénysége hanyatt homlok rohantaták. Elméje 
azonban koránt sem éktelen; versecskéket írogata, tréfáji elmések, 
beszéde hol jámbor, hol lágy, hol pajzán; megvolt rajta minden 
kellem, minden kecs. 



Digitized by VjOOQIC 



3935. Január. 12d. 1821. 357 

Légyen ez elég mutatóban, tiáztelt barátom, mert levelem úgy 
is nagyra nevekedett. Én ma is, midőn ezt neked leírtam, találék 
igazítani valót fordításomban; hogy vehetnem tehát balul, ha ollyat 
más is lel. Nem villongok én praxisom, hanem theoriám felől, melly 
^ban áll, hogy nem elég azt tekintenünk, mi volt eddig jól magya- 
rul, hanem azt is kell, hogy mi lehet még jó ; mi adhat nyelvünk- 
nek szé;pséget és Erőt, Barátom, a' mi Nyelvünk gyönyörű Nyelv a' 
mostani Nyelvekhez hasonlítva: de hát dolgozásaink azok e az 
azokéik mellett? Eggykor a' Görög és Római Nyelv is míveletlen 
és durva volt. Melly szerek által emelkedett annyira, hogy vélek 
távolról sem mérkőzhetünk öszve. Azt monda nekem eggykor Refe- 
rend. Pászthory, hogy a' Magyar szép tűznek és erőnek az a' híja 
van, hogy mi semmiben sem tűrjük a' nehéz munkát, 
mindenben hamar kifáradunk, és még a' készben 
is, 's az értésben, a' könnyűt szeretjük. így lehetetlen 
haladnunk. Nézzük az Angolt, az épen az ellenkezőt teszi, mindég 
a' nehezet keresi, 's azért ment-elő. — Valóban Pászthorynak 
igaza volt. 

Engedd még eggy szavát említenem, melly nem tartozik ide, de 
ha ide nem tartozik is, méltó hogy halld: — A' Munkát csak 
akkor szabad, és nem elébb, jónak tekintenünk, 
midőn azon semmi gonddal nem igazíthatunk 
többé. — A' Horátz metuitque lituram és piger scribendi ferre 
laborem senkire nem illett inkább mint a' mi íróinkra. Nekünk 
mingyárt jó, mihelytt ömlik. 

Te nekem azt parancsoltad eggyszer, hogy Agricoláraból küld- 
jek be eggy darabot. Agricola, kevés lapokból álló Munka, úgy 
eltévedt papirosaim köztt, hogy semmi szerrel nem találhattam- 
fel. Ma tehát lefordítani a' Bevezetést. Itt megyén az. Bár ne 
-oUyannak lelhetnéd, melly parancsolatod rest teljesítését árújja-el. 
Nekem igen kedves dolgot tennél, ha kimutatnád mind jobb mind 
rosszabb helyeit. — Oh barátom, mi ez az Originál mellett! Az a' 
Római nyelv csak még is más, mint ez a' mi hogy, melly, 
ki, az, és a! által minden pillantatban felszabdalt beszédünk. 
'S ki merné ezt mondani : a' nagy erőnek (virtus) akkor 
hézagja volt a' példára? (spatium, exemplum) Ma ezt így 
mondanánk : a' jeles tulajdonságú embernek akkor volt mezeje magát 
iimutatni. 'S fordítsd ezt szóról szóra deákra, 's tedd a' Tacitus' 



Digitized by VjOOQIC 



858 3935. Kazinczy >- Cseiey Miklósnak. 1821. 

szavai mellé, 's kérd, szóllott volna e így Tacitus. Pedig a' mezd is 
Nyelvrontás. 

A nevezetes férjfiak' tetteiket 's tulcydonságaikat a' Maradéknak 
általadni szokott munkája volt a' régieknek, 's azt a' mi dolgaival 
keveset gondoló korank sem egészen mulasztotta-el, ha valamelly 
ritka érdem meggyőzte 's túlhágdosta a' kis és nagy társaságok' köz 
vétkét, a' jónak nem tudását és az irigységet. De eleinknél valamint 
emlékezetre méltót tenni könnyebb és szabadabb vala : úgy a' jobb 
elmék az érdem' emlékezetének fenntartására kedvezés és csapo- 
dárság nélkül, egyedQl a' jónak becsülése által indítattak. És midőn 
sokan saját élteket beszélitek, az inkább vétetett erkölcseikhez val6 
bizakodásnak mint kérkedésnek ; Rutilius és Scaurus azért nem 
marada hitel nélkül s nem talála rágalmazót; elannyira való, hogy 
a' nagy embereket az az idő becsüli leginkább, a' melly legkönnyebben 
támasztja. De nekem a' ki eggy megholt ember' életét beszéllem, 
bocsánatra vala szükségem, mellyet nem kértem volna, ha illy romlott,^ 
illy érdem-gyűlölő kort nem élnék. Olvasánk hogy Arulenus Ruslicusra 
a' Paetus Thrasea' magasztalása, hogy Herennius Senedora a' Priscus 
Helvidiusé halált hozott, 's kegyetlenség nem csak az írókat, hanem 
azoknak Munkájikat is érte, megparancsoltatván a' Triumvireknek^ 
hogy a' nagyfényű féíjfiak' emléke a' piaczon égettessenek [!] el. Ugy 
hitték tudnillik, hogy az a' láng a' Római Nép' szavát, a' Tanács* 
szabadságát, 's az emberi nemzet' ítéletét el fogja emészteni, minek- 
utána azonfelül a' Bölcseség' Tanítójít és minden hasznos tudományt 
számkivetésbe kergetének, hogy ne találtassék sohol semmi jó és 
szép. Valóban iszonyú bizonyságait adánk, hogy tűrni tudunk, és 
valamint a régi világ látta, mi a' legfőbb pont a' szabadságban, úgy 
mi, mi a' szolgaságban a' legmélyebb, minekutána tömlöczözés és csi- 
gázások még a' szóUást, hallást is eltiltották. Elveszténk vala magát 
az emlékezést is, ha ugy volna hatalmunkban felejteni mint nem 
szóllani. Most kezdünk ismét lélegzeni bátrabban, és ámbár az áldott 
század' elején Nerva Caesar az eggykor egymással megférhetetlen 
két dolgot eggyesíté, a' fejedelmi hatalmat és a' szabadságot, 's Nerva 
Trajánus az uralkodás* sullyát naponként inkább enyhítgeti, 's a* 
Köz Bátorság nem csak óhajtásunk és reményünk többé, hanem 
bízása is óhajtásunknak, és már erősödése: az emberi természet' 
gyarlósága szerint a' gyógyulás késedelmesebb mint a' nyavalya : és 
valamint a' testek lassandan nevekednek, hamar halnak-ki : úgy tudo- 



Digitized by VjOOQIC 



3936. Kazinczy — Horvát Istvánnak. 1821. 359 

mányt és nagy elméket könnyebb eloltani mint visszaállítani. Mert 
végre megszáll bennünket a' henyeség' édessége is, s az elejénte 
gyűlölt tunyaság végre megkedvelteti. Hányan holtának el a' tizenöt 
esztendők, az emberi életnek tágas köze, alatt sokan vak sors törté- 
netei 's a' legjobbak a' Fejedelem' kegyetlensége által? Kevesen 
élénk túl és hogy úgy kelljen mondanom, nem csak másokat, hanem 
magunkat is, kikapatván életünk' közepéből annyi éveink, mellyekben 
IQaink öregségre, az öregek csaknem a' hosszú élet' legszélsőbb hatá- 
ráig hallgatás által jutottunk. Mindazáltal nem átaljuk bár mester- 
ségtelen és durva beszédben az elmúlt rabság' és a' ránk jött boldog 
idők' emlékezetét feljegyezni. Munkám azonban, mellyel Agricola 
ipámat tisztelem, hűségem' bizonysága miatt vagy javaltatni fog, 
vagy bocsánatot talál. 

Élj igen szerencsésen, igen kedves barátom! 's szeressd örök 
tisztelödet Kazinczy Ferenczet mpr.' 

[Eredetije a M. Tud. Akad könyvtárában : M. írod. Lev. 4r. 43. sz.] 



3936. 

Kazinczy — Horvát Istvánnak. 

Válasz. Január. 18d. 1821. 

Igen is, nagy érdemű férjfiu, tisztelt, szeretett barátom, légyen 
a' jelszó a' te Árpádod és az én Emilem, Antonínom, Bálintom és 
Lajosom 's Eugénia, Thalia és Iphigenia leányaim' eggykori férjeik 
köztt a' MAGYAR DICSŐSÉG. Éljenek annak, ^s foglalja-el őket az 
a' meggyőződés, hogy KIRÁLY és HAZA elválaszthatatlan ideák; 
hogy a' Haza' boldogságára, bár Királyság Haza nélkül nem gondol- 
tathatik, igen Haza Királyság nélkül, úgy a' hogy vagyunk 's ott 
a' hol vagyunk, a' Királyság elmúlaszthatatlanúl szükséges. Az a' 
nemzet boldog, a' melly szereti Fejedelmét és a' melly szeretve érzi 
magát Fejedelmétől. Eggy igazgat e, vagy akár az Eggy, akár a' 
Mindenek' nevében néhányak, mind eggy, csak a' Mindenek' javára. 
A' mi alkotmányunk nem hibátlan, de így is jó, 's jobbá tétethetik, 
csak akarjuk. Sokat irigyelhetünk másoknak, de a' magunkét nincs 

» Január 12d. 1821. — Cserey M. jegyzete. 



Digitized by VjOOQIC 



360 3936. Kazinczy ~ Horvát Istvánnak. 1821. 

okunk nem szeretni. Tartsanak-meg Istenink a' hogy vagyunk: de 
léptessenek a' Bölcsességnek azon tetőjére, hol az idegen jót követni 
neuí tartjuk szégyennek, a' hol Hazafiak leszünk 's Világ' polgárjai 
eggyszersmind. Ez tehet bizonyosokká, hogy a' mit atyáinktól vevénk, 
megerősítve fogjuk általadhatni gyermekinknek, és hogy az kiállhatja 
az idők' fenyegető ostromait. 

Leveled kedves pótolék volt nekem némellyeknek elhülésekért, 
mellyet eggy idő olta tapasztalok. Nem vettem azt nekik vétkol, 
noha magam hasonló esetben, vélek azt nem cselekedtem vohia. 
Láták, hogy a' Füredi Vida név alatt lappangók egész bosszúval 
estek nekem, 's nem láták szükségesnek, hogy védelmemre keljenek ; 
's ebben ugyan meg nem csalatkoztak. Annál forróbb hálám, annál 
nagyobb liszteletem azon nemes-lelkű férjfiu eránt, a' ki a' fergetegek 
köztt nem rettege barátomnak vallani magát. Tisztelném nemes- 
ségét, ha azt más eránt bizonyította volna is: így hála járul tisz- 
teletemhez. 

Végig tekintvén, a' mik történtek, nem érzékenységemet vádo- 
lom — eggy érzés érezteti velünk mi a' jó és mi a' rossz, és a' ki 
a' rosszat tüzesen nem gyűlöli, nem szeretheti tüzesen a' jót — sem 
azt a' szabadságomat, hogy érzésemet meg nem tagadtam, 's azzal 
a' félénk szíveskedéssel nem mondottam ki, mellyet a' Világ Pruden- 
tiának és Modestiának nevez: de igen azt, hogy Egmonti vérem 
a' gonoszokat csak gyengéknek nézte 's még bízott hozzájok; igen 
azt, hogy barátságokat még kerestem, hogy vélek az adott Oránieni 
intés után is leveleztem. Az alacsony lelkűeknek barátsága is kelep- 
cze volt, sőt nyíltszívű ségemet, mellyel őket bizakodásra akarám 
bírni, vesztemre fordítják. Ki hitte volna, magas érzésű, magas-gon- 
dolkozású barátom, arról a' Te barátodról, a' ki IX filagoriámat 
recenseálá 's felemelkedett lelke fitogtatása mellett oly scurrához 
illő tréfákra söllyede? ki hitte volna azt a' vele eggy helytt lakó 
pseudonymus Füredi Vida felöl (amaz Horvát Endre Téti Plébánus, 
ez Takács József Téti földes Ur), ki a' maga nyavalyás Értekezését 
Verseghyvel íratá le a' Tudom. Gyűjt. Redactiója számára, hogy 
engem és a' Közönséget megcsalhassa, és e' végből még azt a' nag\' 
kínt is, azt az igen nagyot követé-el magán, hogy Ypsilonis- 
musát Jottismus alá rejtette-el? nyavalyás hirdetője a' nemesebb 
embertermészetnek, a' szerénységnek és a' békének! De kin ejtenek 
mocskot, rajtam e, vagy magokon? Láttuk mit nyertek, lássuk mit 
fognak ezután. Engem elkészülve találtak. Az én ércz-falam az, 



Digitized by VjOOQIC 



3936. Január. 18d. 1821. 361 

hogy ha igazat mondandanak, kevélykedve fogom megtagadni vétkes 
állításimat. De engem annak hirdetése által, hogy Rájnis Ypsilonis- 
tává leve, meg nem térítenek. Az nem egyebet mutat mint azt, 
hogy a' melly horgon a' tántoríthatatlan Révait megfogni nem tud- 
ták, abba Rágnis, éhen léve, belé harapott, 's azt hitte, hogy ha az 
Ypsilon kenyeret adhat, jobb az Ypsilon mellett jól lakni, mint 
a' Jotta mellett éhezni. 

Virágnak a' Magyar Prosodiáról írt Munkája elővéteté velem 
a' Nyelv' tiszteletes Státorának Magyar Régiségeit, 's ez a' Munka 
ismét eltölté keblemet az ö tiszteletével. Melly féíjfiu! 'S Verseghy 
az ő hagyományai után is oUy Könyveket ír, mint a' potrohos 
Analyt. Gramm. ; és mesterkélései, 's czimbor^i oda vivék a' dolgot, 
hogy az Iskolákban a' Révai Könyvei helyett az övéi tánítassanak, 
's Kisfaludi a' Ruszékhez írt nevezetes levélben Verseghyt magasz- 
talja, az én Nagyomat pedig a' Jiörcsöhös Révainak csúfolja. Látod 
ebből, barátom, mit tennének a' haza Palládiumával azok, a' kik 
a' Palládiumot féltik, ha felépülhetett volna a' Bábelak [!], a' Tudós 
Társaság; látod, ha makacsság e az bennem, vagy hazafiúi hOség, 
hogy nem a' Verseghy által köz hatalommal parancsoltatni óhajtott 
Észt, hanem a' voksok' szabadságát akarom isteneltetni. A' Tud. 
Gyűjt. Redactiója még Y (Prof. Fejér György) által megszóUíta, hogy 
a' potrohos Grammatikát recenseálnám ; megírtam neki mit ítélek 
felőle Terentiusnak e' soraival: Incerta haec si tu postules ratione 
certa fieri, nihilo plus ágas, quam si cum RATIONE insanias — de 
kívánságának nem feleltem-meg. Azt terád néző Munkának tekin- 
tettem, ki itt is bizonyosan több vagy mint mi mindnyájan ; 's meg- 
untam a' vesződést ezekkel az emberekkel. — Ugyan miként lehete 
a' Musicus' Grammaticájának (lássd Virág Prosodia lap . . .) ^ a' pál- 
mát elnyerni, a' ki azt akarja, hogy így beszélljünk az ő Musikája 
miatt: AzoTcOt a' törölök Öt? Hiszen a' nem-musicus Földi s a' 
nem-musicus Batsányi örömEmEt mondának, a' szokás ellen is, mert 
így kívánta az Euphonia. 

Látod, hogy a' Virág kifakadásait Verseghy ellen örömmel 
kaptam-fel, 's úgy tetszik, értem Orpheusát is (lássd Phaedrusi Ver- 
seit lap...],i 's a' geniális Nászdalt, Poesisünknek két nagyszépségQ 
virágát. Orpheus sem magát nem félti, sem kincseit, és ha ennek 
is annak is veszni kell, azt mondja, hogy Budán több is veszett, de 

» üresen hagyott hely az eredetiben. 



Digitized by VjOOQIC 



362 3936. Kazinczy — Horvát Istvánnak. 1821. 

haszonnal. Orpheus nem magát és birtokát nézte annak a' minek 
nem kell veszni, hanem ügyét, és ha csak az az Alternatíva marad 
fenn, hogy vagy durván bántson mást, vagy lopva: inkább durván 
bánt, mint lopva. Rikoltihoz illik a' nevet elhallgatni, hogy sze- 
rénynek ismertessék, de a' személyt bántani, nem énhozzám. Én 
inkább Cátóval tartok : Qui mihi atque calamo meo nuUius umquam 
dehcti gratiam feeissem, haud faeile aliorum lubidini malefaeta con- 
donabam. 

Ajándékidat nagy köszönettel köszönöm, 's örvendek fényednek. 
Te a' Révai koszorúja mellett a' Kovachichéban is osztozol. Vigyen 
addig a' szerencse, a' meddig érdemidnek menniek illik. — ' A' Virág 
Horatiusi Satirájit elragadtatott örömmel olvastam ; az dicsősége 
Literaturánknak, mint az Epistolák' fordítása. 'S ő, a' Papi talárisban 
is, merte, tudta fordítani az Ambubajarumot, mind végig, a' mit 
Wieland nem tudott, nem mert. 

Kevés napokkal azután hogy én tégedet utolszor láttalak (engedd 
ezt elbeszéllnem) beléptem Füredi Vidánál (Takács Józsefnél, Győrben, 
1816. April.). Épen akkor ugrott-fel asztalától, midőn nála bekopog- 
talék. Némán hajtám-meg neki magamat, 's meg volt zavarva. Tudni 
akará nevem, 's ritkán láttam inkább zavarva embert, mint ennek 
hallására; azonnal kapta a' gyertyát 's a' más szobába vive által, 
hogy megháborodását elrejtse. Én nyugodtan maradék. Ügyünk ada 
textust a' beszédre, 's nem emlékezem miként, a' Pápay' neve hozó- 
dott-elő. Óh, mondám, a' Pápay' lelke tiszta mint ez a' láng! a' 
gyertya felé intézvén újomat; ő szabadon mon(^ja-ki vélekedését, 
a' másokét czáfolja, de tűri. Mi szükség erőszakra tudományos dol- 
gokban? 's orgyilkosokat kell e ellenkezőinkre kiküldenünk? Hlyen 
a' Mondolat, illyen a' Sághy' levele Döbrenteihez, mellyet Döbrenlei, 
a' Sághytól vett engedelem szerint, közle velem. — Füredi Vida 
elbeszéllé hogy Somogyi Gedeon vele akara Praefatiót íratni a' 
Mondolathoz, mellyet ő nem cselekvék, mert hiszen a' Mondolat 
nem is könyv. — Látta tehát, és Somogyit még sem hozá eszmé- 
letre. — Ekkor felkölt mellőlem, 's annak bizonyságára, hogy ők 
engem tisztelnek (ez az ő szava) elömutatá IX Köteteim Recensen- 
sének eggy Levelét, mellyben ez Füredinek oUy formán referál, 
millyennek találá eggyik Kötetemet, mint a' Bassanói Herczeg referált 
Napóleonnak. Lehetetlen volt nem mosolyganom az új Amphictyoni 
Collegium Praesesén, Referensén 's Referádáján. Hlyen CoUegium 
kellene még! 



Digitized by VjOOQIC 



3937. Kazinczy — Berzsenyi Dánielnek. 1821. 36:^ 

Visszajővén Bécsből Füredinél háltam s meglátogalám a' Bas- 
sanói Herczeget, eltelve eránta szíves tisztelettel, mert az ő Zirczét 
senki sem tiszteli inkább nálamnál. Most szeretettel tőltem-el eránta ; 
úgy tetszett, meleg és tiszta lélek. Megígérek kérésemre, hogy élőmbe 
fogják rakni, a' mit írásimban nem szeretnek. De az ly Marét' Crisisein 
nem lehete meg nem ütköznöm. Bajos azzal beszélni a' Philologiából, 
a' ki az a r c u s első jelentésének a' holthajtást veszi, 's nem tuc^ja, 
hogy a' szó arcé óból jő. Még bajosabb azzal, a' ki vádol, hogy 
Himfyt nem szeretem nem bántani, 's tudni akarja, miért nem magasz- 
talja valameUy versem Berzsenyit. A' ki vélek nincs, az ellenek 
van; 's mindenben vélek lenni nem volna jó. Ugyan miért nem 
száll-meg bennünket a' Türelem lelke? miért keresünk alku, 
czimboráskodás, szedett voksok, erőszak, fortély és ravaszkodás 
által Eggységet? 

Bár Verseghy a' Budai fokról kiadta vobia már Lexiconi 
parancsait, hogy láthatnám, quid dignum tanto feret hic promissor 
hiatu. A' potrohos két törvénytábla keveset ér. Az igazi Palládium 
az Antagonismus. 

Vályi Nagyné köszöni jótétedet, 's én is köszönöm az ő nevében 
és a' magaméban. Fejed szíved eggyezésben vágynak. Élj sokáig,' & 
dicsőítsd meg magadat mind ketteje által, 's szeressd tisztelődet. Éljen 
a' nagy Révai emlékezete közöttünk! Széphalom Január 18d. 182L 

[Kazinczy másolata a M. Tud. Akad. könyvtárában : M. írod. Lev. 4:r. 30. sz.] 



3937. 

Kazinczy — Berzsenyi Dánielnek. 

Széphalom Január. 18d. 1821. 

Édes barátom, 

Elrémültem leveledre 's szánom állapotodat a' szeretet' leg- 
forróbb érzéseivel. Miért nem értek e' sok és nagy csapások mást,, 
kinek szenvedései a' hazának nem voltak volna kárára? 's miért 
épen téged, kinek hézagját senki nem pótolja-ki közöttünk ? Te álla- 
potodat félhalálnak nevezed. Leveled hamisnak kiáltja az állatást, 
mert lelkesebbet ép napjaidban sem írtál; ebben élet és erő szikrá- 
zik. Vígasztalhatatlan volnék ha e' remény nem élesztene. Nec dis 



Digitized by VjOOQIC 



364 3937. Kazinczy — Berzsenyi Dánielnek. 1821. 

amicum est, nec mihi te prius obire, édes barátom. Az az Isten, 
a' kinek olly sok kedves áldozatokat nyi\jtottál, nem csak a lant' 
Istene, hanem az orvos-szereké is; neki rád gondja lesz 's visszaad 
magának és barátidnak; 's én ezért könyörgök előtte. 

Hogy leveleim' válasz nélkül maradása szenvedésidböl 's elhülé- 
sedből erednének, azt meg sem tudtam álmodni. Én a' te barátságodat 
elejétől fogva életem' legfőbb szerencséji közzé számláltam, 's kevély- 
kedtem vele, 's ez az érzés soha sem hagyott-el. Hogy megbántot- 
talak volna, nem tudom; bántani az, a' ki téged nem eltolni igye- 
kezett magától, hanem minél szorosbb kötelékkel csatlani magához, 
.soha nem akarhatott. Az életnek sok esetei vannak, mellyek meg- 
tévesztenek bennünket. Örvenc^jünk hogy az Igazság és az Idő a* 
ködöt végre is eloszlatja, 's a' tiszta tisztának ismertetik. 

Annyi való, hogy én a' Kölesei' Recensiójit nagy gyönyörűséggel 
■olvastam. Mit ítéle Verseid és a' Superint Kis Űréi felől, arra épen 
nem volt gondom; egyedül azt a' színét tekintettem az érettségnek, 
nyugodalomnak, melly dolgozásán, az első soron kezdve az utolsóig, 
bájoló hatalommal ömlött-el. Mindenkinek más a' stílusa, mint 
arcza; 's én igen jól érzem, hogy a' nyugalomnak ezen a' hangján 
Írni nem tudnék. Talán eggy kevéssé belé is csap a' feszesbe, 's a' 
didaxis' hideg hangja inkább érezteti rajta magát, mint szükség; az 
■enyém, ha szabad ítélnem a' magamé felől, eleven, de talán virá- 
gosabb mint iUik, 's csapongása ott is játékos, a' hol azt bizonyosan 
nem keresem. Irígylettem szép tulajdonát, 's azt kezdem reménylem, 
hogy a' Historikai nemben, ha magát arra adná, remekünk lesz. 
Ez foglala-el egészen. ítéleteit a' magaméivá tenni nem akartam és 
nem tettem ; némellyikében vele világosan ellenkezem is. Csokonai 
felöl azonban igaza van. Lutulentus íluxit, sed erat quod tollere 
vellem. 'S annál inkább örvendek hogy magasztala a' Csokonai' szép 
<iarabjait, 's gáncsolá a' sarasokat, mert Olvasóinknak igen nagy 
része Csokonaiban a' sarast szereti. 

Verseid neked elhalhatatlan fényt szerzettek; nevedet a' mara- 
dék soha sem fogja tisztelet nélkül, nevezni. A' Philosophia bennünket 
a' dicsőség eránt nem tesz hidegekké, hanem csak arra tanít, hogy 
az igaz és az ál dicsőséget ne tekintsük eggynek, *s ne higyjük, hogy 
ragyogásunk annyira elsetétíthet mást, hogy mellettünk és utánunk 
többé senki nem ragyoghat Sőt az írói dicsőség oUyan, hogy az, a* 
vagy még nagyobb érdem vagy a' később Olvasók' ízlése előtt, bizo- 
nyosan el fog homályosodni. A' Természet minden időszaknak ád 



Digitized by VjOOQIC 



3938. Igaz Sámuel. 1821. 36S 

nagy embereket, 's mi a' fő ponttól bizonyosan távol vagyunk még. 
De az az író, a' ki igazán méltó ragyogni, nem is a' ragyogást keresi ; 
annak abban a' szép örömben áll jutalma, mellyet a' Mesterség ád 
az azt gyakorlóknak, és abban az érzésben, hogy korát előbb vitte^ 
hogy segélte az ügyet. Én részemről semmit sem ismerek a' mit 
kevesebbé óhajtanék mint a' köz javalást; marac^jon az azoknak, a^ 
kik r^jta olly igen kapnak, és hogy megkapták, oUy igen örvendenek. 
Te, édes barátom, valamit író óhajthat, bőven megkapád 's állandóul 
bírod: a' tudósok' és nem-tudósok' javalását, ön-javalásodat, tekin- 
tetet a' Nagyoknál, társaid' barátságát, 's azt az irigylésre méltó 
érzést, hogy a' Mesterség nálunk általad fennlebb lépcsőre emeltetett. 
Élj igen sokáig e' szerencséd' birtokában, Hűgiéja ac^ja-vissza erődet, 
hogy új koszorúkat szeghess, 's hidd, hogy érdemeidet védelmezni, 
ha azt kívánná a' szükség, nálamnál készebb senki sem volna. De 
birtokaidat senki sem vette kétségbe. 

Tudod e te azt, hogy a' Tudom. Gyöjtem. Köteteiben kétszer 
említettem nevedet barátság' érzéseivel? Ügy fogtam volna, ha nem 
elhűltél volna erántam, hanem ha ellenségeskedéseket követtél volna is 
ellenem. Füredi Vida (ez a' név nomen coUectivum) igyekezett gyanúba 
hozni hűségemet, azt hirdetvén, hogy a' mit eggy kézzel adtam, másik 
kézzel elvettem. De melly Olvasó nem tudja, mi baja neki velem? 

Ölellek a' szeretet', barátság', tisztelet', csudálás', irigylés' leg- 
szentebb érzéseivel. Add ismét jelét hogy szeretsz, 's vígasztald-meg, 
nagyon kérlek erre, éretted gondokban levő 

barátodat : 
Kazinczy Ferenczet mpr. 

[Eredetije a M. Tud. Akad. könyvtárában : M. írod. Lev. 4r. 135. sz.] 



3938. 

Igaz Sámuel — Kazinczynak. 

Bécs, Jan. 19d. 1821. Mariahilf, Stiftgasse, Nro 87. 

Tekintetes Tábla-Bíró Ür, 
Köztíszteletű Tudós Hazafi, nekem Különös Jó Uram! 

Egyéb szenvedései is a' Tekintetes Ümak, de különösen a' sze- 
rető Férjet 's Atyát érdeklők sokkal inkább meghatnak engemet, 
mint zsebkönyvemnek ezek miatt történt tetemes csonkulása. Távoz- 



Digitized by VjOOQIC 



M& 3938. Igaz Sámuel 1821. 

tasson az Ég minden nemű szenvedéseket a' Tekintetes Ürtól 's 
szerette Famili^ától! 

Zsebkönyvem e' f. h. 16d. keröle ki a' Censuráról, megjárván 
újabb rendelés szerént az Érseki széket is. Ez alkalommal vala 
szerencsém, Censor Canonoc Máyer Úrban, egy minden szép igye- 
kezetet szívesen ölelő derék Hazafit ismerni-meg. Holnap Pichler 
sajtója alá megyén a' könyv, 's mához egy hétre lám indulhat a" 
Kurír borítékja alatt az első árkus. Meg fogja ezt engedni T. Pán- 
<ízél Ür, azért is hogy a' Tekintetes Urat illeti, 's hogy azon rosz- 
szat, melyet velem harmadéve tett, valamennyire mérsékelje; mert 
<}sak fel nem tehetem felőle, hogy cselekedetét ne bánná, ha csupán 
tulajdon intereszszéjéből is. örülök magamnak, hogy számára e' f. 
esztendőre is Tiszti Kalendáriomot adhatok, ingyen, mint az 1819dikit 
*s két esztendei dolgozásaimat Kurírja körOL Tőle való megcsalalta- 
tásom sok bajokat vont mind kettőnkre. Érezzük is. Azért kellé 
gazdasági tekintetből a' Külső Városra is költöznöm. — Szegények- 
vagyunk Vidék-metszőkben; nincs Hégynk[!]. Itt küldöm igazítás 
véget [!] a' Tokaji-Hegyet. A' Szarvas-Hegy' bal szomszédiját, úgy 
az X alatt való domborodást Szent-Györgyi Ür elhibázta. Kár hogy 
■csak magát az ő rajzolását közlötte Gaal Ür Loossal. Nem jól 
érteit abban is, hogy bészéleztette a' képet, melyet én szabadon, 
korlát nélkül kívántam. De ezen 's a' mit a' Tekintetes Ür jónak 
nem lát, igazítni könnyű leszen. Az aláírás eránt is cJL' Tokaji- 
Hegy az JJjhcly' Várhegy éröh világosítást kérek. Az «az» marad- 
jon-e el, vagy az' helyett «i» 's a' végső «é» ? A' Bugaczi Csárdá- 
ban e' sor ^Melly a' dögbélföl még most is büdös* nem bántja-e 
kevéssé a' finomabb ízlést? Az Autográphokat kőre metszetem. 
Sajnálom hogy Bessenyei Györgynek sem születése sem halála nap- 
ját, Barcsaynak születését nem tudhatom. Pázmány [!] sz. 1572. 
Oct. 4d. Hiteles kézből tudom, hogy Kisfaludy Sándor Ür ellensége 
Zsebkönyvemnek, 's szeretem az Epigrammát ezért is, és hogy 
Hunyady Jánosából 4 Scénát választék képeknek. — Czímöl sokak- 
nak javallásokra meghagyám HUNNIAt. — Nem engedé-meg Gróf 
Majláth, hogy Szemerének Isabellája velem közöltessék. Sup. Kiss Úr 
csak nem külde semmit. Szent-Miklóssy Ürnak ébresztését alázatosan 
köszönöm : vele sokat nyertem, bár szép Epigrammáját nem adhatom 
is nyilvánságos parancsolat ellen. — Richter Mátyásáról senki sem 
tud. A' Cs. Thecában a' 194dik Portefeuilleben van egy Mátyá? 
a' Neustadti Originál után metszve; azt használom. Van Ágens 



Digitized by VjOOQIC 



3938. Jan. 19d. 1821. 367 

Tek. Légrádi Or szép Gyűjteményiében is egy, melyet a' Titian 
Mesteréről valónak hiszen; de 100 aranyért sem engedi másol- 
tatni ! Igazat szólva nekem az nem is kell ; mert igen gyermek, 's 
megvallom hogy Idvezítőnket sem szeretem mint csecsemőt szent 
keresztel festve látni. A' Tóth írásainak kiadásokat 's a' Tekintetes 
Ür hozzá írt leveleinek csomóját ígéré Légrádi Ür. De aligha több 
van nála e' két Darabnál: Az ifjú Áristipp, Játék. Prózában; 
Áestheticai darab, a' mint emlékezem Eschenburg szerént; de nem 
fordítás. Anthropologi^át aligha kinyerhetjük, mert maga akarja 
kiadni. Ez sem egész. 

Nálam találtatnak ím ezek: 

1. Örömének a' Párisi Arany Sasnak a' Nemzeti Múzeumba 
Beavatásakor. — Kezdete: 

Paríz, az Corinth tsinála 
Magának egy nagy alkatot, 
Még a' kevély szerencse nála, 
'S védlelke benne lakhatott, 's a' t. 

2. RadéHnek Emlékezete a' Baráti szívben. — Kezdete: 

Kivész az élet, mint az olympi láng. 
Bár melly dicsőén fénylik ezüstköre, 
Mihelyt magát tárgyazza czélja, 
'S téré kicsin, heve nagy tüzének, 's a' t. 

3. In Honores Illustr. D. Francisci Madarassy. — Kezdete : 

Contigit ergo justa capessere 

Piis laborum proemia! — — — etc. 

4. Piis Manibus Francisci Györy. 

5. Két Poétái Levél. 

6. Josepho Caes. R. I^rincipi, Aust. Archid. Hung. Palatino, 
dum tertium coiyux votis exciperetur patriis. — Watts próbája. 
(Boszszankodott a' Boldogult e' Munkájának helytelen igazításaiért, 
's örült hogy neve elibe nem jött.) 

Kéziratokban van nálam a) A' lelki bolondokról, két darab, 
egyik Mélek Próféta, másik E. (Szándéka volt, nem jut eszembe, 
ki péld^a után, ily' Munkát dolgozni.) b) Terméséét Alkatása, csupa 
felosztás, c) Marhadög. alkalmasint Oskolai munka. Ha a' nyom- 
tatottakból parancsol a' Tekintetes Ür, küldhetem a' Kurír borítékja 
alatt; de az írásokra nézve ez az út tilalmas. 



Digitized by VjOOQIC 



368 39H9. Kazinczy — Kis Jánosnak. 1821. 

Felséges Urunknak feladott képéről: 
Felyűl: FRANCISCUS I. Alól: 

Domita Gallorum Ferocia Lutetiis Parisiorum Appropinguanlem 

üsurpationibusque Coercitis 17 Calendar. Maii 1814 Obvii Exceperui 

Vindices Libertatis Europae Budám Pannonum* Profectum 

Felici Foedere Juncti 8 Calendarum Novembris A. E. 

Principem Unionis. Ilineris Comites secuti sünt. 

P. Kraft, Socius Acad. Caes. Reg. C. Rahl, Socius Acad. Caes. Reg. Ari. 
Art. Vienn. pinxit Vienn. sculpsit. 

Ad Mandátum I. Comitatus Pesthiensis. 

Tóthtól van még : Tibull Magyar Fordításának Megvisgáltatása ; 
's az ö Neve napjára Cseremiczky Miklósnak egy Ódája. 

A' felállítandó Protest. Theologia Intézetbe két Professort neve- 
zett a' Felség a' Lutheránusok részére: az Exegesisbe Wenrich 
Szebeni volt Professort; az Egyházi Históriába Genersich Késmárki 
volt Professort, 's nevezetes írót. Egyezni nem tudó Felekezetünket 
új proponálásra méltóztatott Ö Felsége igazítani. 

Alázatosan kérem még a' Tekintetes Urat, méltóztassa az 
1819 olta Zemplénben esett változásokat, kiadandó Kalendáriomom 
javítására velem közleni. Az ezt tárgyazó levél T. Pánczél Úrhoz 
is útasíttathatik. — Prof. Tek. Márton József Ür tiszteletének jelen- 
tése után válaszát alázatosan kérem a' Tekintetes Úrnak, 's állandó 
mély tisztelettel vagyok alázatos szolgája 

Igaz Sámuel 

[Eredetije a M. Tud. Akad. könyvtárában: M. írod. Lev. ér. 28. sz.] 



3939. 

Kazinczy — Kis Jánosnak. 

Széphalom Január. 2{)d. 1821. 

Kedves batátom, 

Te is, Berzsenyi is Decemb. lOdikén íratok hozzám leveleteket : 
a' Tiéd régen kezemben van, a' Berzsenyié utolsó postával érkezett, 
's én a' Tiédre nem válaszoltam, erre igen, és mingyárt a' megérkezés' 
órájában. De barátságom Általad nem vétetett kérdésbe. Berzsenyi 



Digitized by VjOOQIC 



. Január. 20d. 1821. 369 



úgy hitte, hogy eránta meghidegedtem, minthogy (a' mint írja) engem 
megbántott, és így ötét hűségem, szeretetem felöl meg kellé győz- 
nöm. — Mik vagyunk mi, emberek, édes barátom, a' kik így gondol- 
kozhatunk? Én Berzsenyinek semmi hántását nem tudom, 's saj- 
nálom, hogy nem tudom, mert szerettem volna neki ezt mondhatni : 
Megbántál, és még is szeretlek. De ő a' test' elgyengülése által lel- 
kében is elgyengült, és így neki ezt mondanom nem kell, mert a' mi 
által csak inkább magamhoz óhajtanám csatlani, az neki f^ hatna. 
Siettem tökélletesen meggyőzni az eránt, hogy én ötét szeretni soha 
meg nem szűntem, 's örvendek hogy ennek bizonyságára két helyet 
mutathatok-elö a' Tud. Gy(\jt.-ben, hol felöle tiszteléssel tettem emlí- 
tést Dolgozásaink' javalása mindenkinek kedves; az ember a' maga 
dolgozását nem csak azért nézi jónak, mert óhajt ragyogni, hanem 
azért is, mert az ö individualitásának, ízlésének, eulturája' grádicsá- 
nak mértéke szerint az vagy legjobb, vagy legalább nem oUy rossz, 
mint másoknál talán igen is méltán. De megbánthat e az bennün- 
ket, hogy más nem annak nézi dolgozásunkat, a' minek ön-magunk ? 
Hiszen kevélységünk még abban találhatna eggy kis mezőt a' maga 
bolondsága' űzésére, ha azt hihetnénk és mondhatnánk, hogy mások 
annyira hátrább állanak nálunknál, hogy érdemünket nem is tudják 
illöleg érezni. Midőn a' Téti Plebánus az én Békáimat a' filagoriás 
Recensióban kaczagta, 's Palládiómat annak bizonyságára hordatta 
fel, hogy én magamnak mennyire tetszem, én az ö megtagadott 
javallását balul bizonyosan nem vettem; igen azt mind neki, mind 
Takács ümak, hogy nekik nem volt elég írói botlásimat kimutatni, 
hanem kézzel fogható igazságtalansággal oUy dolgokat fogtak [reám], 
a' mik felöl én álmodni sem tudtam. Hlyen az, hogy a' mit Berzse- 
nyinek eggy kezem ada, a' másik elvette. Ezek az Urak nem igen 
elégszenek-meg az emberi mértékkel, 's úgy szeretik a' tömjént, ha 
meg is fúlhatnának füstjétől, ha Istenek nem volnának. — De hagy- 
juk őket! Berzsenyire térek. Soha én Berzsenyire nem nehezteltem, 
's nem is fogok. Leveleim válasz nélkül hagyását nagyon érzékenyen 
vettem 's sajnálom, mert életem ez által, e' magányban, sok örö- 
möktől fosztatott-meg : de tévedését tévedésnek néztem, *s tiszta- 
ságom' érzése megnyugtata. — Kérlek, tedd bizonyossá forró tisz- 
teletem 's szeretetem 's el nem halható barátságom felöl. Én kevés 
emberben ismerek annyi erőt mint benne, 's mindenik levele olly 
kedves volt mindég előttem, mint eggy eggy dala. Ezen utolsó leve- 
léből is szikrázik az élet és erő, noha magát félholtnak nevezi. 

Kazinczy P. levelezése. XVII. 24 



Digitized by VjOOQIC 



370 3939. Kazinczy — Kis Jánosnak. 1821. 

De már most mentségemet, hogy leveledre nem válaszoltam, 's 
olly rég olta hallgatok. — Oct'ob. 20dikán életem' 61. esztendejében, 
kitelése előtt épen eggy héttel, nekem Lajos fiam leve, és így nekem 
7 élő gyermekem van. Emil, Antonin, Bálint, Lajos, és 
3 leányom Eugénia, Thalia, Iphigenia, — 's feleségem a' 9 holnapol 
szokatlan és igen nehéz betegeskedésben tölté-el ; azolta semmi baja, 
*s 13 hetes gyermekét épen azzal az anyai örömmel szoptatgatja, a' 
mellyel a' 13 esztendőst szoptatta volt. Legkedvesebb gyermekem 
is (noha nekem mindenik igen kedves) csak nem megholt Augustus- 
ban eggy igen gonosz folyosó által, melly a' szép gyermeket meg 
nem ölhetvén, legalább megkopaszította. Ez hallgatásom* ment- 
ségére. — Leveled ollyankor ért, midön épen eggy szép jószágocskát 
alkudoztam 1^/2 órányi távolságra tőlem, Kázmérnak szomszéí^jában. 
50,000 volt a' summa, mellyben megállapodánk. Melly öröm, midőn 
ezt mondhatám: Gyermekeim tudni fogják, mint nyomott a' sors, 
és hogy feleségemet az ő testvére úgy rontá-meg mint engem az 
enyém ; és még is (azt fogják mondhatni) : Ezt szerzé nekünk ! — 
A' vétel alig ha el nem múlik ; az eladó nem bánt velem egy^esen, 
én pedig azt szoktam magam felől mondani, hogy tisztább lelkű 
embert nem ismerek, mint az Ipám meg én. 

Döbrentei Oetób. 4dikén betoppana nálam 's Tdikben ment-el. 
Újra megolvasá Erdélyi Leveleimet 's Jegyzéseket teve rá. Azt azolla 
Gróf Mailáthnak küldöttem által, ki németre akarja fordítani. De 
mint lesz az, nem tudom, mert Gróf M. és én Erdélyt ellenkező 
szemekkel nézénk: én szebbnek: ő nem szebbnek. Sallustomat 
Augustusban és Septemberben ismét újra dolgozám, 's végre tel- 
jesen kész. Csak Nyomtatót kapjak. 

Hogy Horátziusod nyomtatatlan, azt sajnálni kell. Praenume- 
ratiót szedni nem tanácsos; az oUyat koldulásnak veszik nálunk. 
De Te mint Superintendens, nem találnál e sok segítőt? — Virá^ 
kiadá a' Satirákat Magyarázatok nélkül, és így a' nyomtatás kevésbe 
került. Láttad e azt? Én azzal meg vagyok elégedve. Az Ambu- 
bajarumat Papi talárisban is tudta 's merte fordítani, a' mit Wie- 
land legalább nem akart. De valamint e' Munkájával vagyok meg- 
elégedve, olly igen nem vagyok azzal a' mit a' Magy. Prosodia és 
írás felöl ada-ki. Irtóztató vágásokat teszen Verseghyn (Rikoltinak 
nevezi), eggy helytt Kultsáron is (a' Tudósítónak nevezi ezt, mert 
Hazai Tudósításokat ír), 's Kultsáron az én ítéletem szerint ok 
nélkül. \S annyira megyén e intolerantiánk, hogy nem hagyhatjuk 



Digitized by VjOOQIC 



3940, Kazinczy — Kisfaludy Károlynak. 1821. 371 

szó nélkül ha valaki a mioUa helyett miótát mond? Hlyének a' 
szelídség' tanítóji, és a' hiúság' kaczagóji. De mi volna a' világból, 
ha illyenek is nem történnének ? 

A' Superint. Szilágyi életét 1^/2 esztendeig nem adá-ki a' Tud. 
(jyűjt Végre kiadá, de nyomban mellé adá a' Molnár Jánosét Rendes ! 
Martinúzimnak tetszeni kellé előttök, mert azt minden haladék nélkül 
felvették. — A' Jövő esztendei Zsebkönyvben Martinúzit és Nádasdi 
Tamást, a' Zápolya' századának két Nagyjait, eggyütt adom-ki. 

Élj szerenesésen, pár nélkül való kedves barátom. Nem szükség 
nekem azt mondanom, hogy az ő Felségének benyi^tott Esedezés 
következését olly nyugtalan várom mintha az gyermekeimet illetné. 
Kérlek, azon pillanatban a' mellyben a' dolog eldölése felöl hírt veen- 
desz, közöld azt barátoddal. Úgy tetszik, azt tőled magok miatt sem 
fogják megtagadhatni, 's a' Fejedelenmek jól eshetett Budán és Pesten 
imádva szemlélni magát, midőn társai másutt hidegséget tapasztal- 
nak jobbágyaiktól. Igazt kértem, hogy Urunknak Pesti múlatását 
dolgozza-fel Zsebkönyvében. Én nem vagyok eggyike a' Vivátoz- 
gatóknak, de szeretem látni mikor a' Fejedelem szeretetet mutat 
a' Nép eránt 's érzi hogy a' Nép azért őtet szereti. Ölellek a' szív- 
nek legszentebb érzéseivel. 

[Eredetije Kis Gyula birtokában.] 



3940. 

Kazinczy — Kisfaludy Károlynak. 
Tekintetes Úr, 

Most, és csak most veszem Decemb. 28dikán hozzám ereszteni 
méltóztatott levelét, *s betegen veszem; Januárius első napja olta 
csak eggyszer költem-ki ágyamból. Örvendek hogy Almanachunk 
le.sz, 's hogy azt Nemzetünk a' Gemellus Castoristól veszi (a' név 
CatuUusból vétetett) ; 's kevélykedem szerencsémmel, hogy Ez engem 
is meghívott segélésére. De miként feleljek-meg a' Tekint. Ür vára- 
kozásának? Készen nálam semmi nincs; Verseim közzűl a mit illy 
czélra valónak tekinthettem. Novemberben felküldém Igaz Sámuel 
Urnák, hogy abból a' mi tetszésére talál lenni, Zsebkönyvébe tehesse ; 
a' mi az Erd. Múzeumban már megjelent, nem hiszem hogy a' 

2í* 



Digitized by VjOOQIC 



372 3941. Kazinczy — Rumy Károly Györgynek. 1821. 

Tekint. Úr újra ki akaija adni; 's a' Kézíratnak Februáriusban már 
Bécsben kell lenni a' parancsolat szerint Legjobbnak vélném, ha 
a' Tekint. Ur Igaz Sámuel Ürtól elkívánná azon darabjaimat, a* 
mellyeket a* Zsebkönyv fel nem véve. Én magam küldenem meg 
ezeket a' Tekint. Ürnak, hogy időt nyerjünk, ha tudnám, mellyeket 
nem veve-fel Igaz Ür. 

Ez az Almanach a' Szép- Nem kedvéért adatnék-ki leginkább: 
illő tehát hogy a' Szerelem' Énekei is találtassanak benne. Poesi- 
sünk e' részben kevésbbé gazdag mint óhajtanunk lehet és kell. 
Bár a' Tekint. Ür nagyfényű testvére effélékkel gazdagítaná az 
Almanachot. Én eggy illyet ide teszek,* noha tartok tőle hogy 
Igaz Ür felvette. 

A' miolta Sajka czímű Sonettómat írtam, nem írtam semmi 
Sonettet. A' Pannónia' Redactiójánál tehát csak ez lehet. Ha ezt 
tetszik felvenni a' Tekint. Ürnak, az volna kérésem, hogy a' szerint 
vegye-fel, a' mint a' Magy. Kurír adta-ki, nem a' Hasznos Mulat- 
ságok. Elisióimat nem szégyenlem, de nem akarok ennek elkerülések 
miatt magyarul nem jól szóllani. 

Maradok hív tisztelettel 

A' Tekintetes Ürnak alázatos szolg^a 

Széphalom, Január 20d. 1821. Kazinczy Ferencz rapr. 

Szenvedje-meg a' Tekint. Ür hogy eggy szelet másoknak szollá 
papirost ide rekeszthessek. 

[Eredetije a M. Tud. Akad. könyvtárában : M. írod. Lev. -ér. 138. sz.] 



3941. 

Kazinczy — Rumy Károly Györgynek. 

Széphalom den 20. Január 1821. 

Theurester, geliebtester Freund, 

Lange, sehr lange ist es, dass ich gar nichts von Ihnen wisse.* 
Entwöhnt durch Ihre grenzenlose Freundschaft, vermisse ich Ihre 
Briefe wirklich sehr schwer, sie sind immer sehr unterrichtend. Aber 

» Nincs a levél mellett. 

« E szó fölé Rumy ezt írta: weiss. 



Digitized by VjOOQIC 



3941. Den 20. Január. 1821. 373 

ich stelle mir vor, dass Ungemachlichkeiten des Lebens Sie ebenso 
<irücken, wie mich, und da ich Ihre Erkaltung nicht befürchle, so 
■erwarte ich Ihren náchsten Brief ruhig. Auch ich bin durch meine 
kummervolle Lage oft verstimml auch dasjenige zu thun, was ich 
6iiist mit Hastigkeit gethan hálté; ein schöner Brief des Kanzlers 
Teleki liegt seit November unbeantwortet in meinen Hánden, und 
dem Superint. Kis antworte ich nach einem viele Wochen langen 
Schweigen erst heute; und Text war doch genug da. 

AUe meine Thátigkeit war seit einer geraumen Zeit mit dem 
Ankauf eines Gutes l^/g Stunden von hier und in der unmiltelbaren 
Nachbarschaft von Kázmér bescháftigt. Endlich waren wir über 
den Preis einig 50 tausend rund. Aber die Sache zeigte bald, dass 
man mit mir nicht aufrichtig umging; zwischen der mir mitgetheil- 
ten Conscription und dem Gule selbst waren schreckliche Difformi- 
táten. Ich selbst wáre so zu handeln unfáhig, und wenn ich durch 
meine Umstánde gezwungen wáre zu stehlen, weil mir mein Genius 
sagt zu stehlen sey nur Eine Immoralitát; aber zu betrügen sey 
-eine doppelte. Die Sache gerieht in eine Ebbe. *0b sie wieder zur 
Fluth kömmt, weiss ich nicht. Und ich hatte meine Freudé in 
der Vorstellung, meine Kinder würden einst dankbar sagen: Unser 
durch seinen Brúder zu Grundé gerichteter Vater, unsre durch ihren 
Brúder betrogene Mutter, habén uns das in géldlosen Zeiten erworben. 

Dass Ihr Portrát den Heften des Tud. Gyűjt, beygefügt worden 
ist, ersah ich mit herzUcher Freudé. Ich muss Ihnen sagen dass ich 
<iaran zweifelte, weil ich weiss, was zwischen den Herrn, die dórt 
Einfluss auf diese Monat-Schrift habén, geschieht; fiir uns, die zu 
•die [!] gdehrte Classe nicht gehören, ist Beyfall, wie jedem anderen 
Sterbhchen, lieb; Sie gehören aber eigentlichst dazu, und so ist 
Ihnen Achtimg nicht gleichgiltig. 

Sie werden von mir wissen, dass ich die Biographie des Prof. 
Vályi Nagy, die auf dem ersten Bogén seiner Polyhymnia abgedruckt 
ist, in rührenden Briefen an den edlen Bischof von Siebenbürgen 
Báron Ignaz Szepesi, dann an Ladisl. Teleki, Vice Palatin Péchy, 
Szilasi (3 Ober Curator), an den Abt von Rudina Horváth János 
in Veszprém, an Kondé, und an mehreren abgeschickt habé. Der 
Bischof schrieb mir zurück, er kann nichts gebén, mert i(j gazda 
vagyok^ allé übrigen schweigen, und bloss Horvát István Bibliothekár 
in Pest gab 100 í1. Procurator Vitkovics 20 fi. — Welche Kalte 
jegen einen verdienstvollen Mann. Wirklich kosiét das bischötliche 



Digitized by VjOOQIC 



374 3941. Kazinczy — Rumy Károly Györgynek. 1821. 

Stallum etc. dem B. Szepesi viel, und ich glaube ein andersmal 
wiirde er geholfen habén. Aber warum gebén die übrigen níeht? 

Jemand war neulich bey mir und erzáhlte, Jacobus Férd. 
Millerus de Brassó sey unter Process, wegen Entwendung einiger 
seltenen goldenen altén Münzen des Museum [!]. Erwarten wir den 
Ausschlag. 

Ungvár Németi Tóth ist wirklich todt. Wir habén sogar von 
einem Mann die Nachrícht, der in Sept. in Wien war, und in auf 
der Bahre gesehen hat. Schade um den sehr edlen Mann. 

Sámuel Igaz gibt ein Taschenbueh für 1821 in ungr. Sprache 
heraus. Bis jetzt v^ird das Werk wohl gedruckt seyn. Die Zeich- 
nung des Tokajer Berges ist nach meiner Hand. Ich sah das Kupfer 
noch nicht. 

Gráf Michael Komis, ein sehr edler und reifer Jüngling, 
beschenkte mich mit 6 Stücken autogr. Sachen. Unter diesen ist 
ein Schreiben an Fürst Apafi mit türkiseher Unterschrift. Sie, mein 
theurer Freund, sind in der Náhe von Belgrád. Ich setze Ihnen die 
copierte Unterschrift mit der Bitté vor, solche durch einen türkiseh 
kennenden mit lateinischen Lettern abschreiben zu lassen. 

Der Dichter Berzsenyi lásst sich zu Oedenburg curiren. Er 
ward in einem Nervenfieber irrig curirt, dann ward er auf einer 
Reise umgev^orfen, betörtem a' fejemet és a' sodoromat sagt er mir ; 
und dieses versenkte ihn in eine bösartige Hypochondrie. Er schreibt 
mir, nachdem er Jahre láng schwieg, dass sein Zustand ein félhalál 
ist. Wie Schade um den guten Kopf u. sehr edlen Mann! um mit 
Shakespears Ophelia zu sprechen, «er ist eine gespaltene Glocke, 
die jetzt nur dumpfe Töne gibt>. Und doch sprüht sein Brief Lében 
und Geist. Auch er ist ein erklarter Feind von Recensionen, denen 
ich an meiner Bildung doch so vieles danke, und Köleseys Recen- 
sion kann er noch nicht verschmerzen. Mein Blut, auch unendlich 
reizbar, kommt in keine Wallung, wenn die Recension nur meine 
Person, oder vielmehr meine Arbeit angeht. Die Natúr machte mich 
zum Egmont, und das ist mein Unglück. Man legte mir Fallstricke 
und ich ging in diese willig, und stiess den Rath eines sehr edlen 
Mannes, der mein Oranien war, zurück, weil ich geglaubt habé, 
bőse Menschen sind bloss schwache Menschen, und ich würde sie 
durch Vertrauen gewinnen. — S telién Sie sich vor. Beregszászi lásst 
jetzt in Patak ein Werk drucken in welchem meine Correspondenz 
mit ihm vorkömmt. Sogar der Text, in welchem die Rede von seinem 



Digitized by VjOOQIC 



3942. Kazinczy Ferencz — Kazinczy Klárának. 1821. 375 

gewesenen Eleven, dem 8 jáhrigen Sohn meines Cousins Kazinczy 
András war, kommt vor. Der áusserst stolze und áusserst hypo- 
chondrische Mann wird dazu durch meine Gegner verieitet worden 
seyn. Ich sah das Werk noch nicht. Der Buchdrucker hat den Auf- 
trag es niemanden zu zeigen. Der Censor in Pesth erlaubte die 
Erscheinung nicht; der Pleban und Censor in Patak schrieb sein 
Admittitur darauf. — Ich werde in keinem Fali antworten. 

Dieser Brief geht augenblickUch nach Ujhely auf die Post, weil 
die Post heute gegen Pesth reitet Sie können sich nicht vorstellen 
welche Ergüsse sich hier um den lOten Január gezeigt habén. Fiseal 
Docus reisete [!] auf einen Ball nach Ungvár, wo der Administrator. 
von Beregh (üngvarer Obergespann und Obercurator Lónyai) von 
den Standén dieses Beregher Ck)mitats begrüsst und eingeladen ward, 
und sein Wagen steht noch jetzt im Wasser, wo er nicht fortfahren 
konnle. Allé Brücken sind durchgebrochen. 

Was sagen Sie zu meinem Martinusius im Tud. Gyűjt. ? Kaum 
erhielt den Aufsatz die Redaction, und im náchsten Heft ward sie [!] 
abgedruckt. Zeichen dass er Beifall fand. 

Lében Sie wohl, theurester Freund. Ich sehe mit vieler Unge- 
duld Ihrem Briefe entgegen. 

In dem Conversations Lexicon ist ein herrlicher Artikel über 
Freymauerey. 

[Eredetije a M. Tud. Akad. könyvtárában: M. írod. Lev. 4rr. 115. sz.] 



3942. 

Kazinczy Ferenez — Kazinczy Klárának. 

Január. 21d. [1821] ^ 
Édes kedves Klárim, 

Öcsém Tek. Boronkay László Ur fogja a' levelemet neked Göncz- 
ről általküldeni. Kevés szempillantásom van megírására, és így eléged- 
jél meg a' kevéssel ez úttal. 

Az én örvendezve jelentett vételem aligha el nem múlik. Nem 
úgy mentek velem mint óhajtottam. Gyermekeimet boldogítani óhaj- 
tanám, nem elrontani. 

> Az évszám helye ki van vágva az eredetiben. 



Digitized by VjOOQIC 



376 394a. Kazinczy — Döbrenlei Gábornak. 1821. 

Én jobb helyt nem ismerek ifjúnak mint a' Fö Fiscális Dókus 
ür patvariáját. Barátságban lévén vele, nem kételkedem hogy helyei 
ád. De Pápista iQúnak Kálvinista ember nem örömest ád helyet a' 
péntekek és szombatok miatt Parancsolj, édes kedves Klárim, ha 
jónak látod, 's hidd, hogy örvendeni fogok, ha én a' kinek úgy nincs [!] 
semmi módja értted valamit tenni, legalább ebben szolgálhatok. 

Január. 19dikén eggy Nyíregyházai ember lépé be hozzám eggy 
pakettal, és nem levéllel. Rám bízták hogy adjam által neked ; vissza 
nem kívánják helyébe a' magokét. A' nélkül hogy a' pakétból csak 
eggy sort is megolvastam volna, lepecsételtem, és nálam tartom míg 
által vihetem Neked. Gyönyörű a' hozzám írt levél, azt gyűlölőjének 
is meg kellene vallani, ha az iUyet másnak látni szabad volna. 

El fogja hagyni Február, közepén ezt a' földet, 's Csongrád Vár- 
megyébe teszi által lakását, ismét azzá lévén ott, a' mi itt volt Én 
neki egész barátsággal feleltem, belé nem ereszkedvén a' dolog leg- 
gyengébb megilletésébe is. 

Éljetek mindnyájan szerenesésen. Sophie tisztel, csókol. A' gyer- 
mekek csókolják kezeidet 

[Eredetije a M. Tud. Akad. könyvtárában : M. írod. Lev. 4r. 118. sz.J 



3943. 

Kazinczy — Döbrentei Gábornak. 
Tekint. Döbrentei Gábor Űrnak. 

Kedves barátom, Maros-Németibe küldött levelemet a' Dévai 
Fosta visszautasította hozzám. Bár hát a' mi kedves Lajosunk élt 
volna a' barátság' jusaival, 's bontotta volna fel ; mert abban eggy 
magához intézettet is talált volna. 

Csendes vérrel várom a' Szász feddést, és ha igaza lesz, kevély- 
kedni fogok vétkem megismerésével. Több ez a' szép érzés mint a' 
Csalhatatlanság, melly halandónak úgy sem osztályrésze. Mit fedd 
vallyon? Hogy Medvefajnak neveztem a' Szászt? De azt, a' ki a' 
nyájas megszólh'tótól komor arcczal fordul el vagy egészen némán, 
vagy monosyllábú felelettel, Lady Montagu, ki Dáma volt, 's a' szép 
világ nyelvével ismeretes, maga is medvének nevezte volna, mert 
az ollyat franczia és német medvének nevezik. Hogy Segesvártt, a' 



Digitized by VjOOQIC 



3943. Január. 21d. 1821. ;477 

házak két sora köztt, a' nagy-úczán, nem sikátoron, szekerem Gróf 
Wassal és Gyulaival elakadt, te tudod. A' Városi Szászokat nem 
csak nem csipkedtem, de Seivert és Tarttler[!] Urak felöl meleg 
szívvel is szóUottam. Nemzetem-szeretete hevessé tett azok ellen a' 
kik a' M^yart korholgatják, a' mit csak Erdélyben lakó 's Erdélyben 
járt ember tudhat, noha az Ansichten von Siebenbürgen írója mondja ; 
*s ez az én hibám, mert hevességre nincs szükség. De én nem 
szégyenlem hogy Nemzetem' szeretete velem többet tétet mint 
szükség. Nemzeti gyűlölséget nem tanítottam, sőt azért meg is csa- 
polám a' tánczolni nem akarót, 's azt mondám a' Magyar Olvasónak, 
hogy a' Szászt tekintse Magyarnak, mert az ; a' Szásznak pedig, hog\' 
magát tekintse Magyarnak, mert az; 's ez nekem elég mentség, de 
a' tisztes Szászoknak nem mentség, 's tudom én miért nem mentség, 
de azzal nem gondolok. 

Engedj szabad fercsengést 's Horátzi pajkosságú fercsengést 
lelkemnek: — Loc[um]t[enentia]lis Consil. Darvas Ferencz Urnák 
testvére József eggy tanácsot adott valakinek, melly köz beszéddé 
vált — Ne mondd senkinek, monda, hogy nagy kurva volt az 
anyja, mert megharagszik érte ; mondd, hogy ismerted ; hogy szép 
asszony volt, nyájas, víg ; hogy az egész világ imádta ; sok ember 
majd elvesztette érte az eszét — 's eggyet mondái vele, 's ö még 
örömmel fogja hallgatni a' bántást. Az Euphemismus derék dolog, 
a' maga helyén: de Doctor Luther Márton azt monda a' Bibliának 
eggy helyét fordítván: Den Narren muss man mit Kői- 
ben lausen, az az, a' bolondot doronggal kell kitetvezni. 'S Dr. 
Luthernek igaza van. 

Én betegen fekszem, de lelkem midőn Veled szólok, nem beteg, 
a* mint látod. Óh miért nem lehetek közttetek ! — - írd még, kérlek, 
minden haladék nélkül. Gróf Mailáth Budán van e vagy Ugróczon ? 
Novemberben küldék hozzá két pakétet, 's nem tudom vette e. Gon- 
dokban vagyok ezek miatt. Ha ott van, tudd-meg a' Gróftól, 's add 
értésemre. — Minap jelentett vételemből semmi sem lesz ; játszanak 
velem, én pedig magammal játszatni nem akarok. Ölellek forró szere- 
tettel. Január. 21d. 1821. 

[Eredetije a M. Tud. Akad. könyvtárában : M. írod. Lev. 4r. 5.3. sz. I. köt.] 



Digitized by VjOOQIC 



378 B9U. Kazinczy — Cserey Miklósnak. 1821. 

3944. 

Kazinczy — Cserey Miklósnak. 

Széphalom Január. 23d. 1821. 
Tisztelt barátom, 

ímhol valami, a' mivel ma élesztettem-fel lelkemet beteges- 
kedésemben. Te engem minap arra serkentél hogy igyekezzem meg- 
nyerni a' köz javalást. Azon én nem kapok, 's inkább követem 
makacs ízlésemet : de illő, hogy oUykor másokért is tegyek valamit. 
Mi nem a phantasia' játékát kedveljük a' Poezisban, hanem meg- 
elégszünk a' versekbe szedett morális Predikatzióval. Bátorkodom 
tenni azt a' kérést hozzád, hogy velem tudatni méltóztassál, mit 
ítélsz Te, mit ítél a' Mélt. Grófné, mit itél szép és édes-beszédű 
leányod, mit ítélnek némelly Nyelvünket szerető barátid felőle. Nem 
Bíráim neveket óhajtom tudni, hanem csak ítéleteket. — 

A' rőzsálló annyit akar itt tenni, noha Analógia nélkül való 
méréssel, mint a' rózsaszínbe csapó, németül rosig. — A' Zeuszt 
a' Küpriszt, nem is mentem. 

Vetted e igen hosszú levelemet? 's mikor nyerek választ rá? 

ölellek forró tisztelettel alázatos hív szolgád 

Kazinczy Ferencz mpr. 

GRÓF KOHNIS MIHÁLYHOZ. 

Hijába omlanak, barátom, könnyeid. 
Atyád' nem hozhatják-vissza nyögéseid. 
Érez sarkai a' vad Halál' kapiyának 
Soha nem nyilnak-meg halandó' jajának. 
Ebből áll a' vadnak egész felelete: 
A' mi lesz, ide jut; Zeüsznek ez végzete. 

Tűrd a' mit törni kell, 's leljen fájdalmában 
Lelked vigasztalást 's erőt önmagában. 
A' mi elmúlt, tekintsd örökre elmúltnak — 
így kiált a' Szükség 's az Ész a' húsúknak, 
Jó; de míg elfásúlsz, áldd a' Természetet, 
Hogy a' szenvedőnek lágy könnyet engedett. 



Digitized by VjOOQIC 



39é4. Január. 23d. 1821. 37^ 

Élt már Prométheusznak agyagból gyúrt míve, 
De csak verni tudott, nem érzeni, szíve. 
Homlokát illette Paliász világával, 
Küprisz, a' szép, keblét rÖzsálló lyával. 
'S ím a' buta agyag lát, eszmél és ítél. 
Sóhajt, szeret, gyűlöl, vágy, utál, fél, remél. 
Igazán emberré csak az által leve, 
A' mit e' kettötőr ajándékul véve: 
Észt, melly oltogassa a' Szív' vad égésit. 
Érzést, melly fenyítse az Ész' tévedésit. 

Tedd te is, bár nehéz, a' mire intenek, 
'S midőn fájdalmaid el-el-süUyesztenek, 
'S az Ész veszteséged' nagy voltát rajzolja, 
'S hogy határ nélkül sírsz, ö még igazo\ja, 
Kérdd a' Szívtől, mit sug eggy homályos szent hit, 
'S derítsd-fel elmédnek komoly képzelményit, 
Csald-meg szemed', 's tagadd a' mit az tisztán lát, 
Hajiasz barátodnak ha fogadni szavát. 

Mondd, hogy atyád még él, mert még él szívednek,. 
'S vége a' halálban nincsen az életnek; 
Mondd: az a' szebb és jobb kezdetét ott veszi, 
A' hol porhajlékát a' lélek leteszi; 
A' mit eggy szép álom feste Scipiónak; (acerónál) 
'S Pláto 's Virgil költe, mondd te is valónak, 
'S meglát'd, a' Szív csudát, 's igen nagy csudát tész^ 
És hogy az nem rosszabb birtokunk mint az Ész. 

Űgy van! még él atyád, barátja lelkednek. 
Körülötted lebeg, 's tanúja tettednek. 
Lát, midőn sírsz, hogy bár Zsigmondtól eredtél. 
Ki Erdélyt kormányzá, még semmit nem tettél; 
'S bár Teleki Károly volt hív anyád' atyja. 
Neved' csak vérséged' fénye ragyogtatja. 
Nem az önmagádé! — lát, 's örvend sorsának, 
Hogy illy fiút ada házának 's honjának. 
Sírj, 's ha barátodnak intését törheted, 
Szeressd a' ragyogást, 's valld-meg hogy szereted. 



Digitized by VjOOQIC 



380 3945. Kazinczy — Berzsenyi Dánielnek. 1821. 

így sírt; 's nem titkolta nagy szíve' sírását^ 
Ki a' Marathoni Vezér' ragyogását, 
'S a' ragyogást csak a' tettért irígylette, 
'S később élte s veszte által érdemiette. 

Két út viszen oda, a' hova szíved vágy, 
Ne nézz csak vakító példát; nézzd Ez mit hagy. 
A' homály is ád fényt, és a' házi-élet, 
Ha érdemek védik és a' köz ítélet 
Felejtve lesznek majd korunk' sok Nagyjai : 
Nem soha Festetics, soha nem Ráday. 

Néked osztályrészül az a' fényes juta, 
Mellyen sok rossz kényén, sok jó vésszel futa. 
Járd, de a' Szírének ellen óvd fiiledet, 
'S ne tagadd-meg soha ál fényért tisztedet. 
Bukj, ha kell, 's kívánja szíved' szent érzése — 
Atyádnak, kit siratsz, erre hív intése. 

[Eredetije a M. Tud. Akad. könyvtárában: M. írod. Lev. 4r. 26. sz.] 



3945. 

Kazinczy — Berzsenyi Dánielnek. 

Széphalom Január 23d. 1821. 

Édes barátom, 

Ha Te lízedrészn\iben is szenveded a' mit leveled mond, és 
ha csak tizedrésznyiben szeretsz is mint óhajtom, az én láloga- 
tásim Neked nem lehetnek kedvetlenek, nekem pedig öröm ahhoz 
a' nem csak igen nemes lelkű, hanem igen lelkes emberhez is szól- 
lanom, a' kit én mérték nélkül szereltem mindenkor. Osztán midőn 
itt eggy Epistolámat közlöm, mellyel ez estve végeztem-el, az az 
óhajtás is emeli keblemet, hogy azt Superint Kis Ürnak felolvasni 
méltóztassál. Kedves nekem azt látni, hogy ő és te felölem szólla- 
tok. — ímhol az Epistola. Gróf Komis Mihály mintegy 25 eszten- 
■dös IQú; eggyik őse (iubernator volt Erdélyben, lelkes anyja pedig 
a* Thesaurárius Teleki Károly leánya, ki kivált a' Classica Litera- 



Digitized by VjOOQIC 



3946. Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. 1821. 381 

tarában nagyon jártas volt, 's külőmben is egész Erdély által még 
hamvaiban is áldatik. Az én iQú barátom eggy igen érett lelktt 
derék igu. 

GRÓF KORNIS MIHÁLYHOZ. 

Hiába omlanak, barátom, könnyeid, 

Atyád' nem hozhatják-vissza nyögéseid 

[stb. mint a 394é. számú levélben.] 



De éjfél van ; kifáradtam. Élj szerencsésen, 's tiszteld a' mi meg- 
becsülhetetlen barátunkat. 
• Mikor veszem leveledet? 

[Eredetije a M. Tud. Akad. könyvtáróban : M. Írod. Lev. 4r. 135. sz.] 



3946. 

Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. 

Széphalom Január 24d. 1821.i 
Tisztelt barátom. 

Mintegy két hete, hogy Erdélyi Kormányszéki Tanácsos Cserei 
Miklós Ürnak hozzám írt leveléből eggy téged illető czíkkelyt egészen 
kiírtam 's postára adott levelemben megküldöttem. A' levél nem 
veszhetett el; de hallgatásod annál inkább kínoz, mivel külőmben 
is régen nem vettem semmi írásodat, 's ez rettegtet, hogy vagy 
betegség vagy valamelly kedvetlen történetek érhettek. Óvjanak-meg 
Isteoid mindentől a' mit magad nem kívánsz magadnak. Nem lévén 
f> rossz utakban semmi alkalmatosságom a' mi levelemet vigye, 
kénytelen vagyok ezt ismét postára tenni. Cserei nyugtalan lesz 
érteni mit mondái gondjaira 's tiszteletének jelére. 

Engem rég olta egészen elfogott a' házi baj és a' pénz' szerelme. 
^ra est in fundo parsimonia, ezt kiáltja Senecánk ; de ehhez soha 
^m foghat az ember későn, noha nem soha gonoszabb időkben. 
Megyünk míg az örvény elnyel. — De minek beszéllek ezekről? 
^^lly kedvetlen tárgy ez mint a' halál. 

» Jött Kassára 27ikén 1821. — Dúlházy M. jegyzete. 



Digitized by VjOOQIC 



^82 3947. Gr. Majláth János. XXL [1821.] 

Vedd e' helyett még Septemberben elkezdett versezetemet^ de 
a' mellyet csak tegnap estve végeztém-eL Eggy helyit, 's megtörtén- 
hetik, több helyit is, a' Te gondolatodat szővtem-fel, 's látni fogod, 
hogy az csillám (lumiére) a' Munkában. Élj szerencsésen, nagylelkű 
's hazánk határin kivűl is tisztelt férjfi s szeressd 

hív csudálódat: 
Kazinczy Ferencz mpr. 



GRÓF KORNIS MIHÁLYHOZ. 
Szent-Benedekre, Dézs mellett. 

Hyába omlanak, barátom, könnyeid. 
Atyád' nem hozhalják-vissza nyögéseid — — 
[stb. mint a 3944. számú levélben.] 

(Eredetge a M. Tud. Akad. könyvtárában : M. írod. Lev. 4r. 33. sz.] 



3947. 

Gr, Mfiöláth János — Kazinczynak. 

DAS SCHLAFENDE KIND. 

An des Altares Stufen lag ein Kind 

In tiefem Scíilaf. Der Priester kam gegangen 

Der Messe heilig Opfer anzufangen. 

Da bükte sich das Mütterlein geschwind 

Das Kind hinweg zu nehmen, aber lind 

Sprach er: «o láss, der Schlaf, der es umfangen, 

«l8t auch Gebét, jetzt sieht es Bilder prangen ^ 

♦ So schön, wie sie auf Érden nimmer sind. 

<Es ziehen Engel jezt durch seine Traume, 

• Ins Herz ihm senkend frommer Zukunft Keimé, 
«Dass eiüst de^s [!] Himmels Blumen d'raua erblühen.» 
Da blikt mit Lust die Sonne zum Altar. 

Das Kind erwacbt. Der Augen, Wangen Glüh*n 
Sagt der beglükten Mutter: cEr sprach wabr.> 

Ofen, am 25/1. XXI. Mailáth. 

• Törléssel, ebből javítva : ihm sind jezt Bilder aufgegangen. 



Digitized by VjOOQIC 



3947. Am 25/1, XXI. [1821.] SSH 

Kazinczy F. kezeírásában a levél hátulsó lapján a következő fordítás olvasható : 

Mély álom lepte-meg a' gyermeket 

Az oltár' zsámolyán. Hív anyja fut 

A' kisded alvót onnan félre kapni. 

Mert ím közelget fényes lépdeléssel 

A* Pap, hogy a' Mise' veretlen áldozat ját 

Az irgalom' fejének bemutassa. 

Hagyd őt aludni, mond a Pap szelíden, 
Az ártatlanság' álma is könyörgés. 
Hevült lelkében képek kelnek itt, 
A' millyeket nem lát a' külvilág. 
Almán keresztül nyájas angyalok 
Szállonganak, 's elhintik a' kegyesbb 
Jövendő* magvát szunnyadó keblébe, 
Melly majd az égnek nyitja szép virágit. 

De ím a' Nap ragyogva lő alá 

A' templom' ablakin az oltár' oszlopára. 

A' gyermek ébred. Arcza* lángolása 

így szóll anyjához: «A' mondás igaz volt.» 

Ápr. 16. 1822. 

DER WINTERSTROM.* 

Es walzt der Wag die aufgeregten Fluten,^ 
Alléin das wilde Scháumen birgt das Eis, 
An manchen Ort nur bricht die Quelle heiss 
Hervor verkündend die verborgnen Gluten. 

So dek [!] ich ^ meines Herzens ew'ges ^ Bluten * 
Mit Schnee u. Frost ; nicht ahnt des Lebens Blreis : ^ 
Des Schmerzes Lodern ^ zeugt das Dichterreis [!] 
Eb flammet Weh! wo Kálte sie vermuthen.*^ 

♦ Ide Kazinczy F. a következő sort írta: Magyarul lássd alább, a Kölcsey 
szép Lenkája megett. 

» Eredetileg Wogen-t írt, azután kijavította. 

» Előbb auch. 

« Előbb still ewig. 

* A sor kezdete, mint a törlés mutatja, eredetileg így hangzott: So bricht 
aus meinen Lieben oft. 

» A sor eredetileg, mint a törlés mutatja, így hangzott : Und keiner ahnet 
in der Freunde Kreis. 

« Eredetileg Flamme. 

' Eredetüeg a törlés szerint: Es lodert wild, wo sie nur Frost [Ruhe] ver- 
muthen. 



Digitized by VjOOQIC 



384 3948. Kazinczy — Gr. Gyulay Lajosnak. 1821. 

In tauber Luft verweht des Leides Rede ; 
Dórt ist kein Herz, und Sinnlos hier die Menge, — 
TJnd Eis und Glut theilt meines Herzens Ode, 
TJnd riesig wachsend mehrt sich ihr * Gedrange, 
Doch sterb' ich eh*, eh* ich mein Innres zeig 
D'rum blute Herz*, verblute aber schweig. 

[Eredetije a M. Tud. Akad. könyvtárában : M. írod. Lev. 4r. 29. sz.] 



3948. 

Kazinczy — Gr. Gyulay Lajosnak. 
Gróf Gyulay Lajos Úrhoz. 
Szeretelt barátom! 

A Dévai Posta visszaküldé Döbrenteihez írt levelemet, mint- 
hogy ő M. Németit elhagyta. Annál inkább sajnálottam azt, mert a 
levélben hozzád is volt írva egy másik, a mellyben azzal dicsekedtem, 
hogy Sophie beléd szerelmes. Dicsekedtem, mondom; mert ha az, 
hogy ő a te érdemedet megismerte, semmi érdem is; ki nem fogja 
azt tenni, há a természet őtet nem szülte butává! Nekem mind- 
azáltal igen igen kedves volt látnom, hogy a kit én olly nagyon 
szeretek, azt ő is nagyon megkedvelte. Sok ideig, édes barátom, 
hogy elménél, nem győzte emlegetni szelíd, érett és nemességet 
mindenben bizonyító lelkedet. 

Az neked, igen is, ritka birtokod ; iQaink keveset hasonlítanak 
hozzád. Ne engedje soha Isten, hogy elváltozhassál. Légy az a mi 
vagy, s példád nemesítsen-meg másokat. Akármit mondjon a világ, 
édes barátom, a józan itélet és a tiszta szív az, a mi bennünket 
tiszteletesekké tesz, és csak ez, csak ez! boldogokká is. 

Érzem én melly veszteség az, hogy téged a te lelked barátja, 
a mi kedves Döbrenteink, elhagyott. De engedd őtet oda, a ho\'a 
talán a haza java kiáltotta : mert, úgy látszik, az kiáltotta, ö neked 
tetemes szolgálatokat tett, de már most nabis sine cortice — a 
mint Horatz moní^a. Magadra hagyva még több erőt fogsz gycyteni 
az ö általa rakott alapok után. Vonj fényt magadra, érdemekkel 
ékeskedő iQú, s mutassd meg pályád első szakában, hogy méltó 
vagy azon fényes polczokra, hova az idő elvezetni fog. Ennyi tanu- 

' E három szó helyett eredetileg ezt írta: seines Leids. 



Digitized by VjOOQIC 



3948. Január 28d. 1821. 385 

lássál, illy érett lélekkel, ezzel a te szelíd lelkeddel lehetetlen nem 
ragyognod. Te ragyogni tartozol. Ragyog pedig az ember ha hivatalt 
nem visel is. A mit itt mondok, arra emlékeztet, a mit Kornisnak 
írtam. S minthogy láttad elejét, lássd itt egészen. 

Imádásra méltó anyád írja, hogy nekem régi írásokat készítesz. 
Oh légy rajta, kérlek mindenre, hogy a Bethlen Gábor Fejedelemét 
megkaphassam. Komis eggy két hét előtt nekem a Cancellarius 
Bethlen Jánosét küldé meg. De a Gáborét! a Gáborét! mert ez 
volt az igazi ember. S ezt én tőled óhajtom venni. A Cardinaüs 
Martinúzi Apológiája Pesten sensatiót teve, teve itt is azoknál, a 
kik azt a Tud. Gy.-ben olvasták. Lélek kell a Nagyság megfogására. 
Sietek az Epistolához. ölellek a szívnek legszentebb érzéseivel. 

Széphalom Január 28d. 1821. örökös híved 

Kazinczy. 

Berzsenyi felfordítatott; fejét, sodorát be és letörte, ugy írja. 
A fájdalom hypochondriába sülyeszté. Oda lesz ez a páratlan ember 
is, ki disze volt korunknak. 

16. Xbr. 

Ismét felbontom levelemet, kedves barátim, hogy nektek fel- 
dicsekecyem, hogy épen ma érkezek Cserey Farkas barátomnak eggy 
pakétja Episztoláinak némely nyomtatványaival s Bocskay Istvánnak, 
Mátyás austriai berezegnek s később császárnak, Gyulaffy cancel- 
lariusnak leveleivel autogr. gyűjteményem számára, mellyeket nékem 
mélt Kenderesy Űr küld. 

Ezt írván néktek, ide teszem az éjjel csinált Epigrammámat is. 

KIS ÉS BERZSENYI. 

Különbözők és eggyek arczaik, 
Mint lenni kell a szép testvérekének — — 
[stb. mint az 1890. saAmú levélben.] 

GRÓF KORNIS MIHÁLYHOZ. 

Híjába omlanak, barátom, könnyeid — — 
[stb. mint a 3944. számú levélben.] 

[Megjelent a «Gróf Gyulay Lajos naplótöredékeiből* czímű mű 242—247. 
lapjain.] 

Kazinczy F. levelezése. XVII. 25 



Digitized by VjOOQIC 



386 3949. Horváth Adámné. 1821. 

3949. 

Horváth Ádámnó — Kazinczynak 

Tekintetes Ur, 

Kedves Drága Uram Bátyáin! 

A' mi Leveleink, mindenik utón, későn értek még eddig tzél- 
jokra, mert imé — november 2. másodikán [!] datált Levelétt Uram 
Bátyámnak nem elébb, mint 1821dik Esztendő Januári us Holnap- 
ának 20dikán vettem, — meljbül értem, hogy az Én Levelemet, 
meljet még a múlt Esztendő Augusztus Holnapjának 12dikén irtam, 
későnn vévé Kedves Uram Bátyám — Én pedig ezen Levelemet 
el keseredve irtam, mert már szinte el akar hagyni a Béke törés, 
midőn untalan keresvén az Egerszegi Postát, soha Levelet Szép 
Halomról nem kaptam; az múlt Esztendőnek utolsó Hetibe ismét 
be küldtem az Egerszegi Postára, szinte az elébbi nyughatatlanságból, 
ha van e már Levelem, s ekkor izeni meg az Expeditor, hogy van, 
egész 15 forint ára. — Ezek között találtam hát én is Uram Bátyám- 
nak két Levelétt, me\jek közül egyik még 819ben irva, s Boldogult 
férjemnek titulálva, másik pedig nekem, meljet a múlt Esztendő 
Június Holnapnak 29dikén irt nekem Uram Bátyám, — fájdalmasan 
esett késő jövetele, de vigasztaló mindenik. Fel szakasztván [a] férjem- 
nek szóllót, látám, hogy Sárközi István Urnák is van benne egy-két 
szó — be hoztam Bajomba s meg mutatám néki, — gondolván, hogy 
ö tőle nem tiltja el Uram Bátyám Leveleinek látását, meljen kivül 
a többit már, minek előtte Uram Bátyám Levelét vettem, zár alá 
tettem ; és az egy kevésbé fáj, hogy azokat olj hamar viszsza kivánná 
Kedves Uram Bátyám. Holott nekem mostani állapotomba az a leg 
főbb vigasztalóm, ha Boldogult férjem után Lelki Barátimnak Leve- 
leitt láthatom. — Halálának eredetétt kivánná Kedves Uram Bátyám 
tudni ; de azt én magam sem tudom igazán. 1819be, Augusztus Hónap 
12kén, épen nevem napján ki lelte a hideg, ő azt fel sem vette, 
vidám volt s nekem meg igérte, hogy 1820ba Szép Halomra megyünk 
Klára napra. — — De oh, fájdalom, én etől örökre elestem ; — 
a hideg negyed napivá vált s tartott egész Detzemberig. Ekor a 
hideg el maradt, lább daganat jött utánna, — ő azt hitte, hogy azon 
nyavaljába meg nem hal, mások ellenbe, kivált a Doctor bizonyosnak 
vélte a halálátt. — De előttem mégis titok volt, melj nekem annyival 



Digitized by VjOOQIC 



3949. 30dik Januárii. 821. 387 

jobban fáj, mind belső, mind külső képpen ; sött fájni, fájni fog, mig 
élek sok okokra nézve, meljeket elöl számlálni hosszas volna, s nem 
is mind papirosra való. Halála előtt 8 nappal, regveli kávé után 
meg illetődve monda ezen szavakat: Fiam, úgymond, bizony meg 
halok, nem álhatóm ki ezt a Világott; ekor ki gördültek Szemeiből 
könynyei, meljeket én el fogódott szivvel le töröltem, ezt mondván : 
Édes Papám, ne haljon meg ; ekor ismét meg vidult ; de az ejtzakái 
nyughatatlanok voltak s többnyire tsak kebelembe aludt, mindig 
tsendes volt. Halála előtt 4 nappal torok dagadást Aposlemát kapott, 
ebbe szenvedett, fantáziája volt vagy fél óráig, de nem rémésztő, 
hanem gyönyörködtető, töbnyire a Böltsekkel vesződött. Utolsó óráiba 
nagy forróságba volt s töbnyire kezemet fogta ; ez volt utolsó szava : 
Adgy édes fiam még egy vánkost fejem alá. Felült s ekor láttam 
hanyatlani; karomat feje alá tartván le eresztem, s ekkor örökre 
el aludtt. — NB. Ez Bajomba történt, mivel ismét át kivánta laká- 
sát venni, s történhetik, hogy ő itt, én pedig más temetőbe fog 
tétettni. — A múlt Esztendő nekem sok féle szomorúságot okozott; 
férjem holta után a Keresztúri Birtokomat szándékoztam el adni, 
s mikor már rá alkudtak 8000 ezer [!J forintig, akor a jég ugy 
el vágott mindent, hogy a vevőnek el menvén kedve, a Jószág 
rajtam maradt. Környül állásim pedig oljanok, hogy vagy egyiket 
vagy másikat el kel adnom; a Nagy Bajomi Birtok kevés hijján 
500 Holdból álló, Szálába pedig 200 Hold; mind ezeket meg tart- 
hatnám, ha Gróf Szapárinénál lévő 8(X)0 forint kapitálist meg kap- 
hatnám, melj már 1814tül fogva minden interes nélkül hever; most 
már a Kőszegi Táblán folj a per, az Uram még életibe, 819be meg 
nyerte a kapitálist, tsak épen az interest kellett keresni; történvén 
az Uram halála, már most nem tudom, meddig haliad. Ezekbül 
láthatja Kedves Uram Bátyám, melj sok keserűvel van vegyítve 
életem. — — Értem Uram Bátyám Leveléből, hogy Boldogult fér- 
jemnek élete le irását kivánná Uram Bátyám ki adni, a mit én 
igen óhajtanék és nyugtalanul várok. Sárközi Ur azt mondja, hogy 
ö már el kezdte s közleni fogja Uram Bátyámmal. — Leveleitt ha 
tsak ugyan viszsza kivánja Uram Bátyám, Sárközi Ur meg Ígérte, 
hogy le viszi Pestre. De még azok mind Kereszturba vágynak. Szent 
Helljen. — Az énekes kis könyvrül más alkalmatossággal ismét fogok 
Írni, most először árul kérek engedelmet, hogy minden compliment 
nélkül irok, az egyenes szivüségtöl vezettetvén iró tollam; másod- 
szor a hoszszas írásról. Harmadszor, őrülök, hogy ismét kis Kazintzy 

25* 



Digitized by VjOOQIC 



388 3950. Aszalay Sámuel. 821. 

született, a kit több testvéreivel együtt tsókolok, érdemes Szülőjöket 
tisztelvén, kivánom, hogy a nem rég születettnek [!] is nagy korát 
érje Kedves Uram Bátyámmal együtt. A midőn azt kérném, hogy 
ez után is vigasztaló Leveleitt meg ne fogja tőlem Kedves Uram 
Bátyám, ki magamat ajánlva vagyok 

Fent tisztelt Kedves Uram Bátyánmak 

30dik Januárii 821. N.-Bíyom igaz szivü a[tya]fi Szolgállója 

Kazintzy CIári 
Horváth Ádámné mpr. 

[Eredetije * a M. Tud. Akad. könyvtárában : M. írod. Lev. 4t, 40. sz. II. köt] 



3950. 

Aszalay Sámuel — Kazinczynak, 

Epeijes Febmar 2kán 821. 
Tekintetes Fő Tábla Biró Úr! 

Hosszasabb ideig tartott halgatásom oka a' volt, hogy az Alperes 
Gróf a' Sententia által meghatározott időpontig, a' vitatott Aetio kez- 
dését bé nem fejezvén, Sententiát nem kaphattam, 's haszontalan 
irkálásokkal a Tktes Úr köz haszon előmozdítására szenteltt idejét 
ellopni nem kívántam. 

A' hozott 's ide tsatlott ítélet megmutatja, mit vitat az Alperes 
Gróf : tagadja tudniilUk Kázmerbe [!] Leány Gróf Testvéreinek a 
Successiot, mert Ónodnak az árából szerződött 

Ezen kérdés fogja már az Actoratust eldönteni, 's az egész 
per meritumát kimeríteni. 

Némelly Assessor Urak — nem tagadhatom — az Alperes 
Gróf pártját fogják: reménylem azomba, hogy ^ Ónodi eladott 
Jószág miben volt volta felől megvilágosíttatván általam, másánt 
fognak érteni. Mert még eddig az Aequisitionalisán kivűl Kázmér- 
nak, semmi más próbákkal, 's argumentatiokkal elő nem állottam, 
nem tartván tanátsosnak a' mellesleg való kérdéseknek hosszas vita- 
tásokkal a' per derekára leendő szálhatást magam tselekedetével is 
hátráltatni. 

* Kazinczy F. a levél külsÖ tiszta lapjára ezeket jegyezte : «Horváth Adáin 
a' Poéta. És EUek[!].» 



Digitized by VjOOQIC 



3951. Cserey Miklós. 821. 389 

Előre ki kérem a' Tktes Ürtól, hogy az Actoralus eránt hozandó 
Sententía idejekor magát ide megalázni, a' Mgos Grófnéval edjütt, mél- 
tóztasson. Egy látogatás sokszor egy Kontz allegatióval vetekedik. 

Tartsa meg a' Magyarok Istene a' Tekintetes Urat nemzetem 
bóldogitására ! Én örökös tisztelettel leszek 

a' Ttes Űr' alázatos szolgája 

Aszalay Sámuel mpr. 

In Causa Comitissanmi Török contra C. Török. 
DeUberatum ed la Febr. 821. 

P[raesen]tibus A. A. ad Divisionem et Successionem universae, 
post fata Communium Parentum remansae, mobilis et immobilis Sub- 
sta[nti]ae, procedentibus; difficultatibus verő quod qaalitatem Bonorum 
dividi petitorum, et Redintegrationem avulsorum Bonorum Onodien- 
sium propositis, innuente quoque Sententia pag. Processus 9-a lata, 
ad quaestionem Actoratus et mer...i relegari; Actionem F[unda]- 
raento2 Legum Actionalium stabiliri, P[ar]tesque ad ulterius agen- 
(lum inviari. 

[Eredetije Becske Bálint birtokában.] 



3951. 

Cserey Miklós — Kazinczynak. 

Kolosvár. 3a Febr. 821. 

Kedves Barátom! 

Elöbbeni levelednek bővségéből hozzám való szívességednek 
láttam hasonló bövségét. — Bizonyos légy benne, hogy tudom méltó- 
képpen betsülni : — s nemis maradok adósod. Azon hoszszabb Leve- 
ledre, mihenfc öszve tojúlt bajaimtól tágulok, bővebb válaszomat 
veszed: — — a másodikban velem közlött verseidért pedig fogadd 
el köszönetemet. — Szépek, mind belső erejekre, mind külső fór- 
májokra nézve. — Ki nyomtattatom: s felit a nyomtatványoknak 

* A szó vége tintafolt miatt olvashataUan. 

• E szó F[unda]mentC'na.kt vagy I[n8tru]tnento-n^k is olvasható. 



Digitized by VjOOQIC 



390 3952. Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. 1821. 

Neked küldöm, ki osztás végett. Rőzsállő jó szó : a Magyarban sok 
találtatik hasonló. — — 

Egyben nem értettél engemet. Nem azt akarom hogy írásod 
módja a Magyar nyelvet nem tudóknak tessék, — hanem hogy 
azoknak a' kik a nyelvben éppen nem tudatlanok, — és a kik 
a nyelv Geniussát betsüllik, — s azt más nyelv Geniussával fel- 
tserélni nem akarják, — meg nyerd jóvá hagyását, ditséretét — 
Azt fel sem tehetem róllad, hogy ezeknek közitéletét meg vél- 
hessed : a despotismus semmiben sem helyben hagyható, a Litteratu- 
rában legkevesebbé. A Te érdemed e részben teméntelen, — egy 
kis fejességgel kár volna tsonkítani. Én egyenesen szoktam szóllani. 
Tsak némely munkáidból, nem mindenikből láttzik, hogy a Német 
szóUás fórmáját felettébb szereted ; de miért nem Mag\^art ? A Magyar 
idiotismus Asiában született, nem az északi erdők között. — A hói 
nem ellenkezik az egyik a másikkal, — a mi nállok igen szép, álal 
lehet venni, — de a hói nekünk szebb van, és tulajdonunk, ott fel- 
tserélni nem tartom nyerességnek. Ezt én Döbrönteinek [!] is meg- 
mondottam, elis szoktattam nagy részében attól a viszsza éléstől. — 
Azomban, én veled a Litteraturában nem mérkezem, tsak azt mon- 
dom, hogy fontold meg ezen jegyzésemet. 

Újságunk nints. Kenderesi tsókól. — Jövő levelemben többet 
Most bé végzem, és vagyok igaz barátod 

KivíU:> Cserey Miklós mpr. 

Tekintetes Kázintzi [!J Ferentz Urnák, per Debretzen. Szép- 
halomba. 

[Eredetije a M. Tud. Akad. könyvtárában : M. írod. Lev. 4r. 26. sz.] 



8952. 

Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. 

Széphalom Febr. 4d. 1821. 

Tisztelt kedves barátom, 

ímhol mégyen vissza hozzád a' Zrínyi' Munkája és a' HormajT 
és Mednyánszky Bárók Zsebkönyve. Zrínyidet beküldém Patakra, hogy 
ha meg nem volna a' Bibliothecának, írassák le, 's leíratták, szélivel 

» A levél zárlatán kettétört piros pecsét. 



Digitized by VjOOQIC 



3952. Febr. 4d. 1821. 391 

bontalván a' Te exemplárodat, hogy árkusokként adhassák a' Deákok 
kezeikbe. A' leírás így eggy hét alatt véghez ment Innen történt, 
hogy most más szlnd papirosba van kötve az a' mi hozzád megyén, 
mint akkor volt mikor vetteni. Ha reményleni lehetne, hogy a' Censor 
m^engedi a' kiadást, én ezt is kiereszteném. Nem mondhatom én 
Neked, mint bájol-el engem mind az a' mi a' Zrínyi tollából folyt. 
Jól írt Magyarul, az akkori időhöz képest tudnillik, és a' Római 
írókat szerette követni. Ide teszem némelly kijegyzett helyeit, mely- 
lyekkel a' maga helyén mi is haszonnal élhetünk. 



De szerencsétlen én! azaz: oh én szerencsétlen. 

panaszolkodnám a' Szerenc^ífirc — ma ellen. 

te ítéleted rajta. — mint lelked rajta! 

Soha senki olly szorgalmatosan nem volt jelen (sich gegen- 
wártig) minden cselekedeteiben, mint Július Caesar. 

lassú tanács — nem szeleskedve, hanem érett lélekkel válasz- 
tott lépés. 

Endre király Henrich Császárt Magyarországból Tciéíieztette — 
azaz éhség által kergette-ki. 

mint az árvizet el kell folyni ereszteni. Duo ínfinitivi. 

vitéz, vagy vitéztélen, 

bizony dolog — az az, bizonyos. 

nem csak csinálnak, de söt nevelnek — duae particulae, quod 
graecis solemne. 

Hunyadi Lászlónak vére Istennél nem ereszt feledékenységet. 

Mátyás királynak elválasztását elébb vígadták meg hogy sem lett. 

elaluvá oltalmát. 

Elmentté tette vala magát, simulavit se abiisse. 

szüntelenebb isteni szolgálat — mehr als nöthig. 

elbabonázá magától a' veszélyt — imádsággal akarta elkergetni. 

Az egész Keresztyének reguláiában — Enallage. 

Én nem feldolgozni akarom ezeket, de másként használni. 

Még a' Heynei Virgil első kötete van könyveid közül nálam és 
a Voltaire gyönyörű Levelei. Kérlek, ezeket hagyd itt még eggy 
ideig, és ha bírod, engedd meg Dulházy Urnák, hogy a' Conver- 
sations Lexiconból kiküldhesse nekem azt a' két Kötetet a' melyben 
a Sprache és az Übersetzen fordúl-elő. Én bírom a' Conversations 
Lexicont, de az enyém csak az R betűig tart. A' többi még hátra 
van. Ezt is meg fogom hozatni. Most van szükségem e' két czikkelyre. 



Digitized by VjOOQIC 



892 3952. Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. 1821. 

Mailáth tüzel, hogy a(íjam-ki minél elébb Sallustot és Cicerót. 
A' kettőt egymás nélkül ki nem adhatom, mert nem érném-el czé- 
lomat. Azt fogják bizonyítani, a' mit nekem tagadnak ellenkezőim : — 
Eggy a; Nyelv, de az hely '$ a' Szólló Nyelve nem eggy Nyelv. 
Sallust nem úgy szóll mint a' mindenek által javalt és csudált Cicero, 
és még is igen szépen szóll. Ezt a' nagy igazságot fogja tanítani a* 
kettőnek eggyszeri kiadása. Dr. Beregszászi most ada ki ellenem eggy 
nyolcz árkusnyi Mmikát Patakon. Igen sok jó van benne az igen 
sok rossz mellett. A' Munkát a' Pesti Censor nem akará megengedni 
hogy kiadhassa ; ide küldé tehát, 's oUy parancsolattal nyomtatták, 
hogy míg a' Typographus kész nem lesz vele, senki ne lássa. Félt 
a' Doktor, hogy én hírét hallom, 's ellenzeni fogom. — Nagyon 
megcsalta magát bennem; én azt soha sem ellenzettem volna. Két 
hozzá írt levelemet kinyomtattatá, 's ezt szégyenlem. Minden tudja, 
hogy én reptében szoktam írni leveleimet, és többire akkor, mikor 
kifáradtam egyéb munkában. Mi a' Suffixiim^ azt én úgy tudom, 
mint azt, hogy mi a' Verbum. De én a' hozzá írt levélben azt nem 
a' Grammaticai értelemben, hanem a' Lexicálisban vettem a' post- 
fixum helyett. Megmagyarázza a' tudós férjfiú, hogy ő is értette a' 
Horátz szavát: Si volet usus etc. De hogy ezen értéssel egészen 
ellenkezőt taníta, mutatja a' Dissertatio. — Hát még a Patak Leírá- 
sára tett Jegyzésekben miket nem mond ! Azonban valljuk-meg, hogy 
tökély nem jutott embernek: B. is hibázott, én is hibáztam; B. is 
tanúihat tőlem, én is B.-lől, 's a' Patak Leírásában a' Gregárius 
Deákok száma etc. etc. felöl, Bibliothecárius számolása felől, hibás 
volt a' Tudósítás, pedig én azt Vályi-Naggyal eggyütt dolgozám, és 
Prof. Szombathy revideálta, minekelőtte kiadtam. — Én Beregszászi- 
nak felelni semmit nem fogok. Nem egymásnak valók vagyunk. — 
Tudni kell a' mit ő tud, az Etymologiát. De egyebet is; 's vágynak 
igen jó, igen szükséges, és igen szép hibák. Malum bene positum 
non debet tolli. Ha ez a' tudós Orientalista a' Régi írókat is ismerné, 
nem volna ellensége az Enallagé-val való szóUásnak. Ö azt nem 
szenvedheti. 

Sallust jobb most mint volt, de mi az a' Római Originális 
mellett? Széllyel tépném valamikor a' kettőt öszvehasonlítom. Cice- 
róm inkább kiállja az öszvehasonlítást. Szüntelen igazgatok rajta, 
's azon leszek, hogy ez idén kiereszthessem mind a' kettőt. 

Még Novemberben általküldém Gróf Majláthnak az Erd. Levelek 
felét, minthogy a' Gróf parancsolá, hogy küldjem által (németre akarja 



Digitized by VjOOQIC 



3952. Febr. éd. 1821. 393 

fordítani). Most veszem levelét, hogy öccse (neveu), a' Perbenyiki, 
kivel Gróf Eszterházy József megajándékozá Zemplényt, még eddig 
sem küldötte kezéhez. Sajnálnám ha ez elveszne; mert már ezt a' 
Döbrenteí itt léte után dolgoztam, és így ennek jóvá hagyása után. — 
A' Szászok közzűl valaki eggy Czáfolást tett a' Tud. Gyűjteménybe 
azon levelem felől, melly ott már megjelent. Talán a* Januáriusi 
darabban venni fogjuk. Dátumaim tagadhatatlanok. De ha igazat 
mond, megigazítom, 's megvallom hibámat. Döbrentei mondja, hogy 
Erdélyben nagy haraggal vannak ellenem a' Szászok a' medvefaj 
miatt. De ebben ugyan igázok nincs. Lady Montaigu Dáma volt, 's 
a' nagy világ szóllásaival derekasan ismeretes; és még is ő is med- 
vének nevezte volna azt a' f^t, mellynek paraszt sorsú tagjai a' 
nyájas Megszóllítótól elfordulnak, s eggy két syllabával felelnek kér- 
déseire, vagy épen nem. Bónis Sámuel Úrral épen így bántak. És így 
nem hazugság a' mit mondok felölök. 

(iróf Mailáth, igen is, kész a' Magyar Anthologiával. 150 Verse- 
zetet ád-ki, kirekesztvén mind azt, a' mi Alkalmi darabnak tekintet- 
hetik, az az, a' melly valakihez van adreszálva. Régi baja a' német 
íróknak, hogy az illyek felől azt hiszik, dass sie kein allgemeines 
Interessé erwecken können. Horátz, Pindár őket megczáfolhatná. 
Látván hogy a' Gróf ezt így akarja, nem igyekeztem elvonni szándé- 
kától. Ha ez nem volt volna, által küldém vala Herczeg Schwarzen- 
bergnek írt Versedet. — Kisfaludi Károly is illy szándékkal van, 
's Almanachjába illy tárgyú Versezeteket bevenni nem akar. — 
A' Császárné megengedte, hogy neki dedicáltassék az Almanach. 

Lesz eggy Zsebkönyvünk is. Igaz Sámuel Ür adja-ki Bécsben. 
A' Czímlapra a' Tokaji hegyet metszeté az én rajzolásom szerint. Ezt 
nekem már megküldötte; a' kép igen szépen van dolgozva, de nem 
híven. Visszaírtam neki, hogy igazítássá meg, s ígérte hogy fogja. 
Annál inkább örvendek azon, mert a' szép hegy Szent Mihályról 
tekintve épen az, a' melly líjhely mellől tekintve Nápolyi szépségű : 
a' Bónis Sámuel Ur Nagyfaluja felől tekintve óriási rút forma. 

Igaz maga szóllíta meg, hogy Szent Mihály czímű Epigrammá- 
mat Zsebkönyvébe felvehesse. 

Nem hittem én azt, nemes lelkű férjfi, 's nem is hiszem, és hinni 
soha nem fogom, hogy téged a' fösvénység szállhasson-meg : de hiszem 
azt, hogy ezek a' Tatáijáráshoz hasonlítható idők téged is meghat- 
nak, 's elveszik nyugodalmodat, mert suUyokat te is érzed minden 
gazdagságaid mellett. A' sors nekem nem ada csaknem 900 házhelyű 



Digitized by VjOOQIC 



394f 3952. Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. 1821. 

Szent Mihályt és a' miket Sárosban és Zemplényben bírsz: engem 
irtóztató csapások érnek, és bár hát a' feleségem menekedhetett 
volna meg a' hasonló csapástól ! de őtet eggy részben épen az érte, 
a' mi engem. Én megvallom, hogy mint a' Horátz Ménája, most 
éjjel nappal mindég a' fösvénység gondjai foglalnak el. Szeretném 
gyermekeimnek azt a' vallástételt adni szájokba, hogy atyjok igye- 
kezett őket megmenteni a' szegénység lelket ölő szükségeitől, a^ 
Világgal pedig azt láttatni, hogy én egyebet is csináltam volna mint 
könyveket, ha engedte volna állapotom és az idö. — Az a' Munka, 
a' mire vagy te buzdítottad Döbrenteit, vagy Döbrentei téged, gyönyörö 
lehet ; de nem látom mint boldoguljatok. Minden írót nem ismertek. 
'S az írók hada veszedelmes had. Erre is elmondhatjuk Voltairrel : 
niustres fous ! Alázatosok, szerények, nekik nem kell a' dicsőség, ők 
érzik rmirikácslcájolc csekélységét : de ez a' keresztyén alázatosság gőg, 
iszonyú gőg. Engem ez vont bajba és háborúba. Bella geri piacúit 
nuUos habitura triumphos. Én Egmonti lélekkel bírva, egyenességem- 
mel önként léptem kelepczéjekbe, noha az Oránienek sokszor intet- 
tek, hogy ne higyjek nekik. Azon kell lennem hogy becsülettel vág- 
hassam-ki magamat a' bajból, 's ezt mondom: Bella geri piacúit 
magnós habitura triumphos. Mert há az ügy kap triumphusokat, 
úgy mi is győztünk. 

Hogy Zseni felől szeretettel szóllasz, az nékem kevélységem. 
Azzal az intéssel eresztettem-el, hogy csak a' jók javallását keresse, 
nem a' fényesekét; 's meghagytam neki hogy a' Senator Fried Ür 
leánya' társaságát keresse inkább, mint akárkiét másét. Harmadik 
kézből tudom, hogy a' lyányomat az az igen tiszteletes erkölcsű 's 
gondolkozású személy, valamint atyja is, és testvére nagyon szeretik. 
Megbecsülhetetlen az a' kegyesség, a' mellyel eránta Te vagy, mert 
így a' gyermek Téged, a' Méltós. Grófnét, és Comtesse Virginiet 
csudálhatja. Neki maga a' Természet már, de én is és az anyja, 
félénkségét adánk ; elevenségre van szüksége, és a' szebb társaságok' 
tónusának eltanulására. Hol vehetne erre szebb és nagyobb példá- 
nyokat mint a' l'e házadban? Kérlek, fogadd attól az embertől, 
a' ki semmit nem adhat, az itt menő Titkos Híreket hálája jeléül 
's bizonyságául. Lelked nemessége azt hiteti velem, hogy Te nekem 
abban rosszul semmit nem vészesz. Vígasztalhatatlan volnék ha 
valamit találnál benne, a' mi megbánthatott volna. Élj szerencsésen, 
tisztelt barátom, 's légy elhitetve az eránt, hogy téged forróbban senki 
sem tisztelt, senki sem szeretett, mint Kazinczy Ferencz mpr. 



Digitized by VjOOQIC 



3953. Kazinczy — Dúlházy Mihálynak. 1821. 395^ 

Mit mondasz a' Cserei levelére? Nem jobb e így szerettetni 
mint Te szeretteiéi, mint úgy a' hogy a' mi ragyogó bábjaink, a' kik 
előtt görbedeznek, de vagy szidva, vagy nevetve? 

Mit mondasz Kornishoz írt Epistolámra? 

Gróf Eszterházi Károly Püspökről is papirosra fogom tenni 
a miket tudok. Méltóztassál várakozással lenni. 

[Eredetije a M. Tud. Akad. könyvtárában : M. írod. Lev. <ír. 33. sz.] 



3953. 

Kazinczy — Dúlházy Mihálynak. 

Különös bízodalmú Drága Jó Uram Secretárius Or! 

Az Ür Secretárius Ür, a' maga előttem rég olta ismert nemes- 
lelkűsége szerint, feleségemnek akara nyújtani örömet: de az én 
örömöm a' kedves ajándékért még nagyobb volt mint a' feleségemé. 
Nem bírtam többé a' Mesterségnek ezt az igen szép mívét, s akkor 
veszem a' Secretárius Ür kezéből, mikor nem hittem hogy valaha 
bírni fogom. Én 1788. Bécsben voltam, 's akkor Leonhard 
Posch volt az a' fiatal Mívész, a' ki a' Mesterségnek ebben a' 
nemében ott mindeneket felül halada. Eggy Asszonyság, kinek házá- 
nál Bécsben néha én is megjelentem, megígérteté magának, hogy 
Poschnak ülni fogok. Ültem, 's három aranyért megcsinálta; akkor 
annyit fizettek neki eggy fejért. Ott találtam a' Gróf Sztáray Mihályné 
fejét is, 's ebből talán hat öntevényt lehoztam. Fogságom alatt mind 
azok elvesztek. Bécsben lévén 1803, 1808, 1812. kerestem Posch t, de 
csak ezen utolsóbb esztendőben akadtam feleségére ; maga Berlinben 
volt, űzni pályáját 's pénzt gyűjteni. 1815. nem kerestem; pedig 
akkor, a' sok Nagy Idegenek miatt. Német-országnak minden nagy 
Mívészei megjelentek, (megjelent Christen is, a' Helvetziai Fej faragó)- 
és így nem is akadtam Poschra. Ezeket azért mondom illy szélesre 
terjeszkedve, mert a' Mesterség és a' Posch történeteit adják-elö. 
Ma már Bécs sok hasonló nagyságú Mívésszel dicsekedhetik, 's nem 
sokára ezekhez fog hasonUtani a' mi Ferenczink is, ki most Rómában 
van, 's Thomwaldsen mellett valóságos Mívésszé képzi magát. Nem 
lehet az középszerű Mívész, a' ki által a' maga fejét a' Bonaparte 
Lucián leánya márványban és élet' nagyságában dolgoztatá. 



Digitized by VjOOQIC 



4)96 3953. Kazinczy — Dúlházy Mihálynak. 1821. 

Ezen az arcz tisztán, legalább tisztábban, épebben maradt- 
meg, mint a' haj és a' lepel. A' hajai az Olasz talán eggy késsel 
karmolgatta rá. Jele hogy sokszor volt leöntve. — Alig értem mint 
juthatott az én főm ahhoz a' tisztelethez, én ezt csak néhány bará- 
tim számára bosszíroztatám.^ 

Feleségem is, magam is, s mind a' ketten hasonló szíves, sőt 
meleg köszönettel köszönjük a' kedves ajándékot. Nem fogjuk azt 
«oha megpillantani, hogy a' széplelkű Adó barátságáról érzékenyen 
ne emlékezzünk. Méltóztassék elhinni az Ür, hogy nekem kedvesebb 
ajándék alig adathatott volna; nem mintha magamban inkább gyö- 
nyörködném mint minden halandó szokott, hanem mivel itt azt 
kaptam-meg, a' minek megnyeréséhez minden reménységemet régen 
elvesztettem. 'S a' fej igen szép Munka. Ezt vallanám ha ellenségem 
képe volna is. Pedig én minden emberek köztt senkit sem szeretek 
annyira mint magamat. Ezt az undok vallástételt azért teszem illy 
nyilván, mert útálom azt a' még undokabb tettetést, a' mit sok ember 
^zenteskedve játszik, hogy maga magát nem szereti, 's csak másokat 
szeret. Mi felette másokat szerető, magunkat épen nem szerető 
emberek vagyunk — farsangban! 

A' Mélt. Grófnak ma küldöm vissza a' Zrínyi Manuscriptumát 
•és a' Hormayr Zsebkönyvét, 's kértem hogy a' Voltaire 8 Kötetét 
és a' Heyne Virgiljének első Darabját méltóztassék még itt hagyni. 
De azt is kértem, hogy ha bírja a Conversations Lexicont, méltóz- 
tassék velem közleni azt a' két . Kötetet, mellynek eggyikében a' 
Sprache, másikában az TJébersetzen Articulusok fordulnak-elö. 

Látni fogja az Ur Secretárius Ur a' Csomóban azt a' Munkáját 
is volt Prof. Beregszászi Ürnak, mellyet ellenem most ada-ki. A' ki 
magáról szóUván hosszú és szőrös füleket emleget (a' millyen a* 
szamáré) azzal én nem szeretek perleni. Én Beregszászi Urat 'szívesen 
szeretem, eggy ártatlan és jámbor ember, sok tudományai és ritka 
tudományai vannak, de sokat nem is tud, ízlése felől bizonyságot 
teszen mind az a' mi tollából foly. Bajos az ollyanna