Skip to main content

Full text of "Kecskemét város története, oklevéltárral"

See other formats 


Digitized  by  the  Internet  Archive 

in  2010  with  funding  from 

University  of  Toronto 


http://www.archive.org/details/kecskemtvros04horn 


KECSKEMÉT  VÁROS 


TÖRTENETE 


OKLEVÉLTÁRRAL. 


IIORHYIK  JA]10!§ 


ÁLTAL. 


NEGYEDIK  KÖTET. 

a  szövegben  és  külön  háromszáz  darab  ökle 


O^r^eAAy 


KECSKEMÉTEN, 

SZERZŐ   TULAJDONA. 

1806. 


V 


Ha  fájni  fog ,  szíves  olvasó ,  egy  vagy  más ,  mit  gyűjteményem- 
ben látandasz:  emlékezzél  meg,  bogy  vannak  fájó  termé- 
szetű igazságok ;  de  azért  ismernünk  kell ,  bogy  meggyó- 
gyíthassuk. Különben  is  nem  én  csinálom,  én  csak  elbe- 
szélem azokat. 

/Ja^  Gr.  Mikó  Imre. 

í  ^    >•  ^  '  {  ,  Erd.  tört.  ad.  I.  k.  III.  lap. 


Nyomatott  Kecskeméten,  Szilády  Károlynál.  1865. 


ELOSZO. 


E  kötet  nyomatása,  jobb  idő  reményében, 
lassan  haladt:  három  hosszú  év  után  követi 
az  elébbit. 

Valamint  az  I.  kötet  előszavában  tettem , 
úgy  ezennel  is  őszintén  bevallom :  mikép  tör- 
ténetírói dicsőségre  soha  sem  vágytam ;  azon 
meglepő,  váratlan  elismerést,  mely ly el  a  M. 
T.  Academia  érdemem  fölött  megtisztelni  mél- 
tóztatott, parányiságom  érzetében  remény  leni 
sem  merészeltem. 

E  IV.  kötet  tárgyal  egy  forradalmi  kor- 
szakot, a  történelemben  és  nép  nyelvén 
„Kuruc  Világ"-nak  nevezettet,  mely  160 
év  előtt  vonult  el  hazánk  színpadán,  illetőleg 
Kecskeméten  s  vidékén.  E  korszak  jellemzé- 
séül, a  szövegben  és  külön,  kivonatban  vagy 
egész  terjedelemben  közlök  300  darab  okle- 
velet; csak  hivatkozással  érintek  mintegy  200 
darabot,  —  melyekkel  a  szereplő  feleket  s  ál- 
taluk előidézett  eseményeket  és  sztílő  váro- 
som ekkori  viszontagságait  megismertetni 
ügyekezetii. 


Itt  van  a  törvényes  koronás  királyi  Fel- 
ségnek s  kormányközegeinek  egy  halom  hi- 
vatalos irata  s  közoklevele ,  melyek  a  fölkelést 
gyanúsítván ,  mindenképen  kárhoztatják ;  —  itt 
van  az  ellenpártnak  egypárszáz  oklevele  s 
hivatalos  irata,  melyek  a  kitörést  megelőzött 
események  fölött  pálcát  törnek  s  a  fölkelést 
okadatolváu ,  részletesen  ismertetik ;  —  itt 
vannak  magán  személyektől  származott  s  a 
községek  jegyzökönyveiből  merített  egykorú 
adatok,  melyek  az  alakokat  és  eseményeket 
fölvilágosítják :  mindkét  fél  okleveleit  közlöm 
azért,  hogy  a  történelmet,  az  igazság  tükrét, 
az  élet  oktatóját,  egykorú  és  eredeti  kútfők 
után  ismerni  tanulhassuk. 

E  könyv  tehát  nem  iránymunka,  se  nem 
pártirat;  ilyetén  értelmezés  ellen,  tiltakozásom 
nélkül  is  védi  magát :  11.  Eákóci  Ferenc  feje- 
delemnek rendelkezésem  alatt  levő  még  mint- 
egy 20  darab  igen  érdekes,  de  nagyon  mér- 
ges nyiltlevelét  épen  azért  nem  adtam ,  nehogy 
azokért  —  mai  viszonyok  közt  —  valaki  vét- 
keitessen. 

Isten  velünk  —  senki  ellenünk ! 

Kecskemét,  December  1.  1865. 

Iloriiyík  János. 


TARTALOM. 


Ötödik  szakasz.  I.  Qrszágos  és  megyei  közállapot, 
Kecskemét  viszonyai.  Szerző  kitérései.  3  — 13.  lap. 

II.  A  „Kuruc  Világ"  kitörése.  Hatása.  EUeue  tett  intéz- « 
kedések.  Védelmi  készületek.   A  fölkelés  terjedése  Kecskemétig. 
13—29.  lap. 

III.  A  lengyel  király  nyiltlevele.  Kecskemét  s  vidéke  az 
adót  Budára,  az  élelmezést  Szegedre  beszolgáltatni  köteleztetik. 
Ráküci  Ferenc  fejedelem  Pestmegyében  átalános  fölkelést  rendel. 
Szolnokot  a  kurucok  beveszik.  Csongrádnál  vereséget  szenved- 
nek. Halasnál  győznek.  Budapest  részére  fegyveres  segély  s 
élelmezés  sürgettetik.  Kecskemét  gulyáit  s  méneseit  a  rác  elra- 
bolja. Királyi  leiratok  a  fölkelés  elnyomására.  A  rácok  ellen- 
forradalma.   30 — 50.  lap. 

IV.  Kecskemét  súlyos  helyzete:  a  hadviselő  felek  irányá- 
bani  alkalmazkodása.  A  rácok  féktelenkedései  a  vidékről  8,000, 
Kecskemétről  4,000  darab  marhát  elrabolnak.  A  város  Bécsbe 
folyamodik  ellenük  oltalomért :  szavojeni  Eugen  herceg  válasza 
s  a  magyar  kir.  udv.  Cancellaria  rendelete.  Rákóci  fejedelem 
a  várost  megbünteti ,  Bécsben  járt  küldötteit  vasra  verve  letartóz- 
tatja. 50—67.  lap. 

V.  Kecskemét  a  kurucok  irányában.  A  kuruc  had.  Elemei. 
Szervezete.  Fölszereltetése.  Kihágásai.  Fegyelme.  Esküje.  Páter 
Andrási  Miklós  zagyva  hada.  Élelmezés.  Kitartás.  Kecskemét 
roppant  költségei.   67 — 96.  lap. 

VI.  Ujabb  intézkedések  a  fölkelés  elnyomására.  Bercsényi 
és  Károlyi  szerencsés  hadjáratai.  A  rácok  csatlakozást  ajánlanak. 


védleveleket  nyernek.  Kecskemét  s  vidéke  Örhadának  vezérei 
Deák  Ferenc  és  Illósvai  Imre  kiütése:  Csepel  szigetből  szavojeni 
Eugen  herceg  méneseit  s  gulyáit  elhajtják;  Pest  alatt  a  budai 
rác  hadat  összetörik ;  Dunavecsénél  a  befagyott  Dunán  átkelnek 
s  Kreutz  német  és  Monaszterli  rác  hadait  megverik ;  Bácskaságot 
tűzzel  vassal  pusztítják.  A  rácok  viszont  a  magyar  helységekre 
törnek :  Izsákot  kirabolják  s  Kecskemétet  fenyegetik.  A  kurucok 
átalános  fölkelést  rendeznek.  Budára  a  császári ,  Egerbe  a  kuruc 
hadak  száraára  élelmezés  szorgalmaztatik.  A  fejedelem  hadait  a 
Dunához  vonja ,  maga  is  oda  nyomul.  A  solti ,  ordasi'  és  pataji 
kuruc  táboi-.  A  hadak  Kecskeméten.  A  három  város  1,000  lovast 
állít,  ezek  közt  Kecskemét  hatszázat.   96 — 116.  lap. 

VII.  A  három  város  hadai.  A  rácok  vérengző  kicsapásai. 
Kecskemét  a  rácok  támadásainak  folytonos  célpontja.  Csatázás 
a  városiak  és  rác  hadak  közt:  Félegyházán,  Agasegyházán , 
Baracson.  Védvonal  Kecskemét  alatt.  Ezt  a  rác  áttöri,  a  város 
alá  rohan,  három  részről  megtámadja,  marháit  elrabolja,  A  feje- 
delem hadjárata  Bácska  ellen.  Szeged  ostroma.  116 — 131.  lap. 

VIII.  Kecskemétnek  és  vidékének  tábori  szolgálata  s  rop- 
pant terhclíetései.  A  szegedi  várparancsnok  követelése.  Kecs- 
kemét Szegeddeli  közlekedéstől  eltiltatik.  A  szegedi  parancsnok 
két  kecskeméti  tisztviselőt  elfogat  s  azokat  börtönnel  sanyargatja. 
A  rácok  ismét  kitörnek.  Új  hadjárat.  Nagyszombati  ütközet. 
1.31  —  148.  lap. 

IX.  Kecskemét  vidéke  védtelenííl.  A  rácok  megint  kiütnek. 
A  három  város  1,000  fegyveresének  kiállítása  mellett  átalános 
fölkelésre  köteleztetik.  Kecskemét  hadélelmezési  terheltetése. 
Mezei  zsoldos  had  és  portális  hajdúk  állíttatnak :  Kecskemét  és 
Nagykörös  400  ember  kiállítására  köteleztetik.  Buda  és  Szeged 
mozgalmai.  148 — 160.  lap. 

X.  1705.  A  német  had  Erdélyre  ront.  Budáról  Cegléden , 
Körösön ,  Kecskeméten  át ,  Csongrád  és  Szeged  felé  vonul. 
Károlyi  Sándor  és  Bottyán  János  magyar  tábornokok  körül 
rajozva  csapdozzák.  A  három  város  a  német  had  bevárásától 
eltiltatik  s  mindenestül  Mátra  alá  kiköltözésre  köteleztetik. 
Kérelmük  sikertelen.  Maradnak  még  is.  A  német  had  rajok 
beszáll ,  tőlük  élelmet  és  pénzt  zsarol.   A  magyar  had  támadásai. 


Kecskemét  s  Köi^s  melletti  csaták.  A  ''-ijedelem  e  városokat  porrá 
égettetni  rendeli;  megbocsát:  Kecskemét  büntetésül  Bottyán  János 
huszár  ezredét  megruházni  köteleztetik.  A  három  város  ismét 
600  hajdú  kiállítására  szoríttatik  s  a  szécsényi  gyűlésben  kimon- 
dott nemzeti  szövetségre  feleskettetik.  A  rác  megint  vidékünkre 
tör:  Fülöpszúllást  és  Szabadszállást  megrabolja  s  lakosai  közül 
ötvenet  levág.  160 — 173.  lap. 

XT.  1706.  Enyhítés  a  közterheken.  A  magyar  fegyverek 
előnye  dunántúl.  Rabutiu  Erdélyből  ide  rendeltetik.  Kassától 
Debrecenig,  Csongrádig,  Szolnokig  kóborol.  Kecskemétet  három- 
szor megközelíti  s  a  város  népe  mindannyiszor  átalános  kiköl- 
tözésre köteleztetik.  Auguszt.  24.  a  Mátra  alá  bujdosnak  s  46 
napi  bujdosás  után  Okt.  8-kán  térnek  haza.  November  8-kán 
történik  a  második  futás,  mely  13  napig  tart.  1707.  Január 
14-kén  kemény  tél  közepén  harmadszor  baracsi  pusztára  nyomul 
a  város  népe  s  egy  heti  nyomorgás  után  tér  haza.  E  három  futás 
nyomorúságai.  Rabutin  éhes,  eldermedt  hadának  Budapestre 
érkezése.  173 — 183.  lap. 

XII.  1707.  Az  ónodi  gyűlés.  Károlyi  Sándor  a  Maros 
mellékén,  Berthóti  István  Bácskában  a  rácokat  pusztítja,  kik 
viszont  Kecskemét  rémséges  feldúlásával  felelnek.  A  város  elleni 
véletlen  roham.  Csaba  Mátyás  vitézül  ellenáll  s  csapatával  együtt 
felkoncoltatik.  A  város  kiraboltatván  felgyujtatik.  Elesettek, 
foglyok  és  sebesültek  száma.  Elrablott  és  elégett  vagyon  mennyi- 
sége. A  város  gyásza.  A  dúlás  eredménye.  183 — 190.  lap. 

Xni.  1708.  A  rác  Nagykőröst  támadja  meg,  de  a  város 
megsegíttetik.  Félnapi  ostrom  és  csatározás  után  a  rác  megfut, 
de  a  várost  felgyújtja  s  minden  határbeli  marhát  elhajt.  A  három 
város  oltalmat  keres.  Kecskemét  a  budai  s  szegedi  tábornokok 
által  védlevéllel  láttatik  el :  Nagykőrös  a  fejedelemhez  folyamodik. 
Bercsényi  fötábornagy  megengedi,  hogy  a  városok  saját  véd«l- 
mökre  önkéntes  csapatokat  szervezzenek.  A  császári  tábornokok 
az  adót  sürgetik.  191 — 199.  lap. 

XIV.  1709.  A  fejedelem  követsége  a  török  portához, 
melyet  Kecskeméttől  Makóig  két  huszár  ezred  kisér.  Ezek  vissza- 
tértükkor a  rácokra  csapnak.  Ezt  tavaszfélen  a  rácok  kecskeméti 
marhák  elrablásával  megtorolják.  Szűcs  Istók  kecskeméti  hadnagy 


viszont  a  három  város  lovas  hadával  Bácskába  csap ,  két  hely- 
séget kirabol,  lakosait  leöli  vagy  foglyul  hozza.  A  szegedi 
tábornok  fenyegetése.  A  rác  most  Ceglédet  támadja  meg.  Vélet- 
lenül meglepi,  teljesen  kirabolja,  63  halott  s  40  sebesült  hátra- 
hagyásával, 18  fogollyal  odább  áll.  A  fejedelem  intézkedése. 
199—203.  lap. 

XV.  1709.  A  guga-halál  nevű  mirigyes  dögvész  dulakodása. 
Magyar  és  német  részen  történt  intézkedések.  203 — 209.  lap. 

XVI.  1710.  A  kurucok  utolsó  hadjárata  vidékünkön.  A 
Kecskemétre  beszállott  lengyel-kuruc  hadat  a  szegedi  tábornok 
megtámadja,  fölveri  s  a  városiakat  2,500  fi-,  értékig  megkárosítja. 
A  felvidéki  német  had  közéig.  Károlyi  Sándor  kuruc  tábornagy 
a  dunatiszaközi  népet  ismét  átaláuos  kiköltözésre  kötelezi;  de 
már  nincs  rá  idö :  dunatiszaközét  a  császári  hadak  három  felül 
támadják  meg  s  Október  végén  el  is  foglalják.  Károlyi  Sándor 
fenyeget.  A  kurucok  ellen  hajtó  vadászat.  1710.  Decemb.  24. 
báró  ElDcrgényi  László  császári  altábornagy  Kecskemétet  lefegy- 
verzi  s  a  királyi  felség  hűségére  fölesketi.  Szathmári  béke. 
209—215.  lap. 

XVII.  A  szabadságháború  eredményei.  A  nagy  vér-  és 
vagyon -veszteség.  A  közerkölcsiség  hanyatlása.  Fajtalanság. 
Káromkodás.  Tolvajság.  Korhelység.  Kockajáték.  A  nép  áldo- 
zatai. A  rézpénz.  Annak  értéktelensége.  Azon  vallott  roppant 
károk.  Kecskemét  veszteségei.  Hadjáratok,  csaták,  döghalál, 
nyomor,  kiköltözések  a  város  népességét  megzilálják.  Egyesek 
és  község  károsodása.  A  királypárti  földesurak  követelései. 
Pestváros  Kecskemét  és  Nagykörös  házait  lefoglalja.  Erkölcsi 
nyeremény.  Vallási  viszonyok.  215 — 226.  lap. 

Oklevéltáp.  227—431.  lap. 


ÖTÖDIK  SZAKASZ. 

Kumc-világ. 
1703—1711. 


Kecskemét  v.  tört.  IV.  köt. 


A  mindenható  engemet  eszközül  használt,  hogy  felébresszem  a 
magyarok  keblében  a  szabadságnak,  a  rosznak  megszoká- 
sától már-már  hűlni  kezdő  szeretetét. 

II.  Rákóci  Ferenc. 


I. 


jÍ\.  XVIII-dik  század  hajnala  elzsibbasztva  találta 
a  magyar  nemzetet.  Rákóci  Ferenc  fejedelem  elfoga- 
tása s  megszökése  után  az  élőnek  fejére  tett  tíz,  a 
holt  testét  elömutatónak  biztosított  hatezer  forint  vér- 
díj visszaemlékeztette  a  gondolkozókat  30  év  előtt 
Nádasdi,  Zrinyi,  Frangepán  főurak,  némely  nemesek 
s  mintegy  300  evangélikus  lelkész  irányában  elkö- 
vetett kíméletlen  elbánásra;  a  nép  nem  feledte  még 
1698-ból  a  tiszai  lázadás  után  Tokai  Ferenc  és  tár- 
sai kegyetlen  kiirtatását.  Amazok  tűrték  a  vagyon- 
pusztító intézményeket,  emezek  szenvedték  a  terhek 
minden  kigondolható  nemeit,  elannyira,  hogy  már 
jobb  időre  gondolni  sem  merészelvén ,  mindent  a  nép 
romlottságának  tulajdonítottak,  az  eláradt  b#nök 
büntetésének  tartottak ,  és  csak  az  Isten  különös  ke- 
gyelmétől vártak  enyhülést.  Ily  körülmények  közt 
nem  kísérlem  meg  a  részletek  elemzését;  hanem  idé- 
zek egy  azon  kori  versezetet,  mely  ama  viszonyokat 
elevenen  visszatükrözi : 

Óh  te  kis  maroknyi  szegéuy  Magyíir  Nemzet ! 
A  kit  ékesgetett  vitézi  öltözet : 
Régi  jó  híredről  nincs  is  emlékezet , 
Rólad  Királyod  is  már  elfelejtkezett. 

1* 


Nolia  erős  hittel  tette  fogadását: 

Hogy  eleid  vérrel  szerzett  szabadságát, 
Vitéz  fegyverivel  nyert  immunitását 
Megh  tartya  s  nem  írat  ellenkező  mássát. 

De  nem  köllesz  magad ,  csak  köU  ha  vagyon  mid , 
A  mi  kevesed  van ,  bár  csak  Németnek  vidd. 
Idegen  nemzetnek  még  csak  szavát  se  hidd , 
Jótéted  helyében  hátad  mögé  megszid. 

Ha  valami  jód  van,  magának  kivánnya, 
Jó  kedvvel  nem  adod :  erővel  elvonnya. 
Az  ország  fiait  sajátbúi  kihánnya, 
A  szegény  Polgárnak  szemét  is  kivájja. 

Az  erÖs  helyeket  mindenütt  ok  bírják , 
Az  föfo  tiszteket  magoknak  kaparják , 
Mindenféle  zsirját  az  országnak  szíják , 
És  a  szegény  magyart  hitetlennek  híják. 

Bár  mindent  jót  tettél:  elég  ha  magyar  vagy; 

Németnek ,  olasznak  kedveztél :  csak  rósz  vagy. 
Mindent  a  mit  kivan,  kedve  szerént  ne  adgy: 
Mi  követ,  ha  nem  kár  és  veszedelem  nagy. 

Ha  jó  házban  lakol ,  azt  igen  óroUya ; 

Micsoda  köntösöd ,  azt  is  megvizsgállya ; 
Mi  a  jövedelmed  s  értéked,  számlállya: 
A  mit  eszel  iszol,  azt  is  panaszoUya. 

Csak  tudgyon  hazudni :  vagyon  böcsületi , 
Uj  új  találmányért  újul  tekinteti ; 
Arany  láncz ,  ajándék  s  jószág  is  követi , 
Ha  a  szegény  magyart  lépre  kerítheti. 

A  sok  Commissárjus ,  mint  a  kurta  kopó, 

Hizlallya  erszényét ,  mert  magyaron  kapó ; 
Fürkész ,  mint  a  vizsla ,  mondván :  óh  ha  kapó 
Van  é  igaz  köztök  ?  vagy  talán  mind  lopó. 

Neve  hol  accisa,  hol  repartitio, 

Hol  peniglen  seint,  avagy  hol  portio, 
Mindenféle  adó,  nagy  contributio; 
Valamit  kimondva  gondolhat  ki :  az  jó. 


Mind  télen ,  miud  nj'áron  sok  föl  s  alá  járó , 
Szakadatlan  tÖled  az  idegen  szálló ; 
Nem  kiméi  semmit  is:  tékozló,  zabáló, 
Nemkülönben  mint  egy  rabló  és  kóborló. 

Ha  egy  kicsiny  koiúg  mezőre  ki  száll  is , 

Minden  haszon  nélkül  Iiiában  hever  is ,  — 
Mindenik  alfelén  mintha  kelne  kelis, 
Úgy  siet  quártélyra  faluba  éjjel  is. 

Ottan ,  ha  van  miből ,  gazda  csak  hizlallyad , 
Egy  helybűi  másikba  sétálni  hordozzad, 
Fuvarral,  forsponttal  marhádat  kínozzad. 
És  hámi  féltőd  van ,  gond  hogy  oltalmazzad. 

Mivel  te  magyar  vagy :  erössen  megvernek , 

Mint  a  kis  gyermeknek ,  sirnod  sem  engednek ; 
Tűrhetetlen  igát  a  nyakadba  vetnek, 
Mi  okért?  házadbúi  hogy  ki  füstöllyenek. 

Hallottad  é  hirét  a  T  u  r  c  i  c  u  m  Jussnak? 

Ha  eddig  nem  tudtad  mi ,  majd  meg  tanítnak ; 
Melyrül  nem  álmodtál ,  oly  rámára  húznak , 
Még  a  börödbül  is ,  félek ,  hogy  kinyúznak. 

Ablak-,  kémény-adó,  tudod  é  mit  tészen? 

Hány  kemenczéd,  ajtód,  szeged,  ágyod  lészen? 
Kiki  hány  itcze  bort  ád  ki,  és  be  vészen? 
Egy  szóval  mindentül  adót  tartson  készen. 

Hány  szolgád,  szolgálód  s  cseléded  házodban? 
Hány  font  hús  és  kenyér  kelhet  el  napjában? 
Sőt  hány  falatot  vett  kiki  a  szájában  ? 
Mindazoktúl  adóz  s  nyög  néniét  igában. 

Több  panaszodat  is  illenék  föltenni , 

Nagy  sértődésednek  orvossát  keresni ; 
De  hol  van ,  ki  tudná  mind  elől  számlálni , 
Mennyi  bajos  veszel}''  fogh  elöl  találni. 

Azért  befejezem  rövid  verseimet , 

Elhidgye  bár  minden  az  én  beszédimet : 
Nem  kivan  soha  jót,  hanem  veszedelmet, 
Német  a  magyarnak  ás  alája  vermet. 


A  ki  ezt  olvassa:  ha  vagy  igaz  magyar, 

Némettel  ne  közöld,  mert  reád  úgy  agyar, 
Abban  bizonyos  légy,  hogy  ha  lehet  megmar, 
Ürülne,  semmivé  ha  tehetne  hamar. 

Verseimnek  penig  ne  nézd  cziíFraságát , 
Oda  nem  czéloztam ;  söt  gorombaságát 
Magam  is  megvallom ;  de  ha  igazságát 
Akarod  vizsgálni ,  fontra  adgya  magát. 

Az  Israel  népe,  valamíg  kedvére 

Járt  az  Úr  Istennek ,  nem  jutott  veszélyre : 
De  mihely  elhajlott  s  fordult  a  vétekre : 
Isten  kegyelme  is  fordult  büntetésre. 

Hozott  ö  reájok  idegen  népeket, 

Kiket  nem  ismertek  s  nem  tudták  nyelveket. 
Azok  által  földig  letipratta  ökeí. 
És  azoknak  adta  szép  örökségeket. 

Hogyha  penig  ismét  tértek  ok  magokhoz , 
És  felkiáltottak  a  mennyei  Úrhoz , 
Igaz  szívvel  fogtak  poenitentiához : 
Legottan  jutottak  kegyelem  attyához. 

Nem  külömben  dolgod  néked  magyar  nemzet, 
Kinek  az  Úr  Isten  sokáig  kedvezett; 
De  szent  Fölségéhez  sok  bűnöd  érkezett, 
Ostora  is  azért  tehozzád  férkezett. 

Térj  azért  magadhoz  s  fordulj  Istenedhez, 
Az  Israel  népét  vedd  például  éhez : 
Hadd  el  bűneidet  s  járulj  kegyelemhez , 
Irgalmas  kegyelmes  az  Ur  mindenekhez. 

A  sok  istentelen  szitkot,  átkot  hadd  el, 

Istent  boszúságra  ne  gerjeszd  nyelveddel , 
Gyilkos  vérontásra  kezed  ne  emeld  fel, 
Felebarátod  hamissan  ne  vádold  el. 

Részegség ,  bujaság  ne  légyen  életed , 

Szegény-uyomorítás  ne  légyen  kenyered , 

Irigy ,  se  parázna ,  káromkodó  nyelved 

Ne  légyen :  s  a  mit  kérsz ,  reméljed ,  meg  nyered. 


Hamis  esküvésre  ne  szoktasd  magadat, 
És  farkas  módjára  ne  mard  barátodat, 
Ha  kívánod  birni  békével  hazádat 
És  e  nagy  igátúl  szabadulásodat.  ') 

Ez  egyszerű  versezet  —  mely  valósziuüleg'  áta- 
lában  elterjedt  —  csaknem  minden  akkori  nyomorű- 
ságot  kifejez  és  menekülést  csak  isteni  kegyelemben 
keres. 

A  felvett  korszak  beálltával — 1703-ik  év  ele- 
jén —  Kecskemét  már  megszokta  a  20  évi  nyomorú- 
ságot ,  s  a  vidék  községeihez  képest  csakugyan  sze- 
rencsés állapotot  élvezett;  mindazáltal  épen  ekkor 
merült  fel  a  városnak  három  kellemetlen  viszonya, 
melyeket  elhallgatnunk  nem  lehet.  Első  volt  a  Szent- 
lörinc  puszta  iránt  a  város  és  császári  kamara  közt 
kifejlett  vita,  mely  az  ekkor  javában  folyt  líjszerze- 
ményi  birtokigazolás  körüli  eljárásra  vet  világot. 
Szentlörincet  a  város  —  mint  már  említve  volt  — 
elpusztulása  után  megvette;  1703-ik  évi  Febr.  17-röl 
Nedecki  Sándor  a  város  bécsi  ügyvivője  őseinkhez 
ekép  ír  e  tárgyban:  „Szent  lörinczi  pusztának  álla- 
pottya  meginten  abba  maradott ,  hogy  csakugyan  alá 
mennyen  administratiora  ad  aestimationem ,  —  eleget 
aliegálom  azt,  hogy  bizony  nem  ér  öt  száz  forintot 
is,  de  azt  mondgya  az  Camara,  két  féle  pretium  szo- 
kott lenni,  tudnia  illik  pretium  valoris  et  pretium 
affectionis;  való  dolog,  hogy  nekem,  sem  másnak 
nem  ér  öt  hat  száz  forintot  is,  de  azt  mondgyák, 
hogy  eo  ipso  minthogy  vicinitásában  vagyon  és  el 
nem  lehet  Kgltek  nála  nélkül,  veszem  észre,  meg 
akarják  vonni  Kglteket,  —  Kgltek  ügy  látom,  már 


')  Egykorú  példány  a  város  levéltárában. 


8 

ezt  abban  nem  bagyhattya,  bele  keveredvén  ezen 
galibában,  mert  ha  abban  badná,  iigy  is  azonnal 
elfoglalnák  azon  pusztáját  Kglteknek;  hanem  az  kit 
fog  az  administratio  pro  aestimatione  alá  küldeni, 
Kgltek  azt  jól  kerüllye  meg  és  tempore  aestimationis 
emlékezetet  se  tegyen,  hogy  mennyiben  bírja,  hanem 
rettenetesen  gyalázván  az  határt,  ne  is  egészben 
mutassa,  hanem  mintegy  gondolomképpen  harmad- 
részét, vagy  végtére  felét  mutassa  megh,  soványít- 
ván  minden  szögit  az  pusztának,  azután  penig  men- 
tül hamarább  expediáltassa  azon  aestimatiot  s  ha 
lehet  páriáját  kivévén  magának ;  küldgye  fel  Kglme- 
tek  osztán  kezemhez,  vagy  magok  Kgltek  közül 
hozza  fel,  így  alkalmasint  segíthetem  Kglteket,  mert 
ha  valamiképen  az  aestimator  megh  tudhattya  meny- 
nyiben bírja  Kgltek,  Aulica  Camarátúl  tartván,  soha 
bizony  alább  nem  meri  meg  becsülni ,  hanem  inkább 
felyebb.  Én  ugyan  azt  fogtam  reá  itten,  hogy  az 
város  csak  propter  formám  irattá  magának,  hogy 
senki  ki  ne  válthassa,  másképpen  ezer  forintjában 
sincsen  az  városnak,  azért  így  járjon  el  Kgltek  az 
dologban."  ')  —  A  császári  kamara  tehát  saját  rend- 
szeréhez képest  azt  akarta:  hogy  Kecskemét  az 
illető  tulajdonostól  már  megvett  SzentlÖrincet,  értéke 
szerint  ismét  megváltsa. 

Másik  volt  gróf  Kohári  István  tábornok  földes- 
úrnak azon  önkényü  intézménye,  hogy  az  eddig 
önállóságát  minden  földesűri  befolyás  mellőzésével 
megőrzött  várost,  épen  úgy,  mint  már  1677-ben  ö 
és  testvére  Kohári  Imre  igyekezett  ^) ,  közvetlen  ha- 

')  Eredeti  a  vároa  levéltárában, 
*)  Lásd  U.  küt.  161.  s  köv.  lapokon. 


9 

tósága  alá  helyezze.  1703.  Május  23-iól  a  nevezett 
fóldesűr  ,.Kecskeméth  Várossá  Birájának  s  Tanácsi- 
nak" e  szavakkal  ír:  „Sok  jókkal  áldgyon  Isten 
benneteket.  Minthogy  jó  atyámfiai  szükségesnek  Íté- 
lem, hogy  köztetek  való  dolgaimra  nagyobb  vigyá- 
zassál legyek ,  mintsem  eddig  is  voltara ,  és  hogy 
azokat  Isten  jóvoltábűl  jó  rendben  lehessen  vennem, 
ahoz  való  képest  Nemes  és  Vitézlő  Bajtay  Istvánt 
eö  Kglmét  küldöttem  közilekben,  lígy  hogy  ugyan 
köztetek  lakván,  mind  várostoknak  közönséges  dol- 
gaiban veletek  egyet  értvén,  az  midőn  szükséges 
lészen ,  részemrtíl  fáradozhasson ,  s  mind  peniglen 
engem  illető  dolgokra,  mint  oda  küldött  emberem, 
szorgalmatossan  vigyázhasson,  s  maga  hivatallyá- 
ban  veletek  és  általatok  parancsolatim  szerint  eljár- 
hasson ;  hogy  azért  az  megh  írt  mód  szerint  közitek- 
ben  küldött  emberemnek  ösmerjétek  eö  Kglmét,  és 
az  mit  parancsolatombúi  dolgaim  végett  élőtökben 
fogh  adni,  azt  végben  vinni  el  ne  mulassátok,  aka- 
rám  ezen  levelem  által  azt  élőtökben  adnom  s  megh 
parancsolnom ;  az  megh  írt  dolgokban  peniglen  mi 
módon  és  miképpen  lehessen  eö  Kglmének  legh 
alkalmatossabban ,  magatoknak  is  könnyebbségével, 
hogy  előmehessen,  rendet  az  iránt  szabnom,  el 
várom  az  iránt  való  informatiotokat."  ')  —  Mikép 
füstölte  ki  Kecskemétrül  a  forradalom  Bajtai  uramat, 
látni  fogjuk. 

-  Harmadik  kellemetlen  viszony  gróf  Csáki  Lász- 
lónak azon  tizennyolc  év  előtti  hatalmaskodásából 
eredt,  minélfogva  ő,  mint  1685-dik  évben  volt  lévai 


')  Eredeti  a  város  levéltárában. 


10 

és  tatai  várkapitány ,  a  részére  utalványzott  quár- 
télypénz  végett  némely  kecskeméti  tözséreket  letar- 
tóztatott, tőlük  300  forint  készpénzt  kizsarolt,  1200 
forint  erejéig  pedig  mellettök  Bottyán  János  eszter- 
gami  hadnagytól  kezeslevelet  vett,  mely  eljárása 
rögtön  a  bécsi  föhaditanács  által  megsemmíttetett  s  a 
kizsarolt  pénz  visszafizetésére  és  a  kicsikart  kezes- 
levél visszaadására  köteleztetett  ') ;  ö  azonban  ennek 
teljesítését  elmulasztotta,  és  annálfogva  Bottyán 
János,  most  már  ezredes,  a  várost  megtámadta. 
E  tárgyban  ugyancsak  gróf  Koliári  István  tábornok 
1703-ik  évi  AngiTstiis  1-röl  Bécsből  ekép  ír  a  városi 
tanácshoz :  „Jóllehet  két  ízben  is  megh  parancsoltam 
vala,  oberster  Bottyán  János  uram  eö  Kglme  ellene- 
tek való  praetensioját  vettétek  volna  olly  eligazítás- 
ban ,  hogy  az  iránt  semmi  alkalmatlanságtok  ne 
következhetett  volna,  mert  az  melly  kezes  levelet 
Kecskeméth  várossáért  adott  maghárúl  eö  Kglme 
Gróíf  Csáki  László  nrara  eö  Kglmének,  a  mellett 
nem  régben  is  Bottyán  János  uramat  kezdette  eö 
Kglme  háborgatni;  mindazáltal  minthogy  azt  mind 
eddigh  elmulattátok,  folyamodván  Bottyán  János 
uram  eö  Kglme  itten  az  méltósághos  magyar  Can- 
celláriához ,  károsítástokra  való  Parancsolatíyát  kez- 
dette sollicitálnyi  eö  Fölséghének;  hogy  azért  kárt 
ne  vallyatok,  és  itt  lételem  s  késésem  alkalmatos- 
sághával  vihessetek  azt  véghben ,  a  mit  talán  máskor 
nehezebben  lehetne  véghben  vinnetek,  vévén  ezen 
levelemet,  bizonyos  értelmes  maghatok  emberét  ké- 
sedelem  nélkül  küldgyétek  ide  fel  Bécsben ,  a  ki 


')  Lásd  III.  köt.  120.  s  köv.  lapokon. 


11 

hozza  fel  magával  azon  resoliitiokat,  mellyeket  Gróíf 
Csáki  László  uram  keresete  aliü  való  felszabadítás- 
tok felöl  obtiueáltatok  vala  itten ,  —  ha  az  említett 
leveleket  késedelem  nélkül,  parancsolatom  szere'nt 
fel  foghjátok  küldenyi,  úgy  itélöm,  jó  véghe  lesz 
dolghotoknak ,  de  külömben  megh  vallom,  tartok 
tőle,  károtok,  vagy  legh  alább  galibátok  ne  követ- 
kezzék." ')  A  parancs  teljesítve  lön,  —  és  nincs 
nyoma,  hogy  akár  Csáki  László,  akár  Bottyán  János 
által  a  város  e  tárgyban  többé  háborgattatott  volna. 

E  közben  Pestmegye  folytatta  rendszeres  eljá- 
rását. Legtöbb  baja  volt  a  fegyverjog  váltság 
kirovásával  és  beszedésével ,  melynek  kirovása  meg- 
történt ugyan,  de  beszedetése  nem  sikeríilt.  Jellemző 
e  korban  még  dívott  azon  gyakorlat ,  melyhez  képest 
a  megyei  közgyűlések  és  törvényszékek  alkalmával 
összegyűlt  tisztviselőket  és  rendeket  a  meghívott 
községek  élelmezték.  1703-dik  évi  Június  14-röl 
Huszár  János  ilyetén  körlevelet  bocsát  őseinkhez: 
„Isten  minden  jókkal  álgya  Kglteket  kívánom.  Nem- 
zetes Vice  Ispán  uram  eő  Kglme  Parancsolattyábűl 
akarám  Kkk  értésére  adnom,  hogy  pro  25  prae- 
sentis  az  Nemes  Vármegyének  Törvényszéke,  Gyíí- 
lése  levén,  sok  böcsülletes  Fö  s  Úri  rendek  jelen 
fognak  lenni ,  azért  kiki  Kgltek  közül  azon  legyen , 
hogy  illendőképpen  maga  embereit  beküldvén ,  kony- 
hára való  Tyúkfiakat,  Lűdfiakat,  Bárányokat  és 
más  egyéb  konyhára  valókat  küldgyön  be,  nem 
különben  Abrakot  is,  hogy  tudhassak  az  Urak  közül 
kinekkinek  illendő  képpen  az  Kgltek  javára  s  meg- 


')  Eredeti  a  város  levéltárában. 


12 

maradására  iit'zve  gazdálkodni;  én  nem  repartiálíam , 
hanem  liagyom  az  Kgltelí  embörségére,  hogy  magba 
javára  nézve  kiki  lígy  alkalmaztassa  magát,  hogy 
böcsülletet  vallyon."  ')  —  A  községek  ilyetén  gaz- 
dálkodását a  megye  rendelnek  mindig  volt  alkalom 
megszolgálniok,  ekkor  is  az  1703-ik  évi  Július  23-ra 
kitűzött  közgyűlést  meghirdető  szolgabírói  körlevél 
ekép  szól  a  községekhez:  „Azonban  kiki  Kgltek 
közül  az  N.  Vármegye  Gyűlését,  melly  pro  23.  Julii 
termináltatott,  maga  Földes  urainak  kiváltképpen 
tudtára  adgya,  hogy  az  kiktől  lehet,  vagy  magok 
személyekben ,  vagy  arra  rendeltetett  elégséges  Pleni- 
potentiariusok  által  megjelennyenck,  mivel  N.  Nógrád 
Vármegye  (az  mint  az  el  műit  N.  Vármegye  gyűlé- 
sében hallhatta  is  Kgtek)  Kglmes  Urunkttíl  eö  Föl- 
ségétűl  hozott  Parancsolatot  az  Budai  Commissiora, 
hogy  eö  Kglmek  közt  és  mi  közöttünk  röndölést, 
proporíiot  szabjon,  az  mint  minden  tehetségekkel 
azon  meg  írt  N.  Vármegye  bennünket  igen  meg  akar 
terhelni,  hacsak  az  Méltóságos  Földes  Urak  bele 
nem  tekintenek  és  velünk  együtt  föl  nem  kelnek  s 
pártyát  nem  fogják  ily  sűllyos  állapottyában  az 
egész  N.  Vármegyének."  ') 

A  budai  administratioval  is  fentartotta  Kecske- 
mét kedvező  viszonyát:  teljesítette  a  rendeleteket, 
befizette  az  adót,  beszolgáltatta  a  kirovott  élelme- 
zést, és  —  mint  épen  ekkor  Schweidler  Jakab  Antal 
administrator  urat  egy  pár  szép  lóval  megajándékoz- 
ván —  felülről  és  oldalról  magát  biztosította ,  alulról 
íiztán  mitől  sem  tarthatott. 


')  Jegyzőkönyv  1702—1708.  139.  lap. 
'^)   Jegyzőkönyv  1702—1708.  142.  Inp. 


13 

Ezen  170o-ik  év  tavaszán  tíízte  ki  11.  Rákóci 
Ferenc  fejedelem  a  fölkelés  zászlóját,  ekkor  kezdő- 
dött ama  nyolc  évig  tartott  szabadságharc, 
mely  a  nép  ajkán  és  történelem  lapjain  „Kiiriie 
Világ"  nevezete  alatt  máig  is  élten  él. 

Örömest  mellőzném  Kecskemét  város  története 
megírásában  a  kitéréseket ;  de  különösen  itt  nem-  tel- 
jesíthetem. Kecskemét  irányában  e  korszak  alatt 
Buda ,  Szeged  és  Szolnok ,  e  szomszédos  várhárom- 
szög ,  nevezetes  hatást  gyakorol :  a  negyedik ,  Eger , 
viszontagságait  a  szabadságháborű  eddig  fölfedezett 
történelmi  adataiból  ismerjük;  de  többiét  nem.  Meg 
kell  tehát  lesnünk  ama  nagy  horderejű  szabadság- 
háborű kezdetét,  első  csirájától  addig,  míg  vidé- 
künkre jutott,  és  a  várháromszög  mozzanataira  figyel- 
nünk kell,  hogy  Kecskemét  ekkori  viszontagságait 
láncolatos  renddel  taglalhassuk.  Egyébiránt  azon 
őszinte  nyilatkozataimhoz  képest:  mikép  szülő  váro- 
som története  kapcsában  Hazám  közíörténelmi  ada- 
tait óhajtom  gyarapítani, —  kitéréseimért  továbbra  is 
elnézést  kérek. 


II. 


Annyira  hágott  már  a  nyomor  egész  országban, 
hogy  az  elviselhetetlenné  vált.  A  tiszavidék  népe 
1703-dik  év  elején  gyülekezeteket  tartott,  hogy  tür- 
hetlen  sorsán  segíthessen,  s  Bige  Lászlót  és  Pap 
Mihály  orosz  papot  Lengyelországba  küldötte ,  hogy 
Rákócit  és  Bercsényit  felkeresvén ,  őket  az  ország 
megszabadítására  behívják.  Ezek  a  meghívást  sem 
vakon  követni,  sem  elutasítani  nem  akarván,  a  köve- 


14 

tekét  Bercsényi  lovászával  küldöttek  vissza,  ki  két 
hónap  múlva  azon  kedvező  hírrel  tért  meg,  hogy  a 
nép  már  a  hegyek  közt  gyülekezik,  csak  zászlókat 
kivan,  melyek  alatt  felkelhessen,  s  a  nemesség  is 
fegyvert  fog  ragadni,  mihelyt  a  fejedelem  élére  álland. 
Beküldött  tehát  Rákóci  néhány  zászlót  és  egy  nyílt 
levelet,  melyben  Ígérte,  hogy  maga  is  rövid  időn 
megjelenni  fog,  intvén  a  népet,  hogy  minden  erősza- 
koskodástól tartózkodjék,  legfölebb  valamely  várat 
igyekezzék  elfoglalni.  Ez  alatt  Bercsényit  a  lengyel- 
országi francia  követhez  küldötte  pénzsegélyért,  s 
maga  közelebb  jött  az  ország  határához. 

A  nép  nagy  számmal  gyűlt  a  Rákóci  által  bekül- 
dött zászlók  alá,  de  a  nyíltlevél  ellenére  Mármaros, 
Ugocsa  és  Szathmár  megyékben  rabolni  s  fosztogatni 
kezdett.  Nigrelli  kassai  tábornok  és  a  szathmári 
német  kapitány  a  megyék  nemességétől  azt  kíván- 
ták, hogy  felkelvén,  ama  rablókat  szétverjék;  de 
báró  Károlyi  Sándor,  az  ifjú  szathmári  főispán,  ez 
eljárást  magához  illetlennek  tartván,  csak  akkor 
hajlott  arra,  midőn  a  németek  már  öt  magát  és  me- 
gyéjét is  lázadónak  nevezgették;  megesküdött  azért 
Nigrelli  előtt,  hogy  e  rágalmat  megcáfolja  s  a  rabló- 
kat szétugrasztja.  Midőn  tehát  Szathmár  és  a  szom- 
széd megyék  nemessége  felkelt,  valamely  gyalog  és 
lovas  némettel  erősítve,  a  lázadók  ellen  indult  s  azok- 
nak Máramaros  megyében  Dolha  mellett  táborozó 
mintegy  kétezernyi  hadát  jun.  7-kén  megtámadván, 
szétvertö,  5  zászlójukat  elvett  és  150-net  levágott. 

Rákóci  egy  hét  múlva  értesült  e  vereségről,  mi- 
dőn épen  az  országba  indult,  —  s  ámbár  még  sem  a 
lengyel  uraktól  igért  segély ,  sem  a  Bercsényi  külde- 


15 

testtől  várt  segedelem  meg  iiem  érkezett,  nehogy  a 
már  feje  vesztett  nép  végkép  szétoszoljék,  élére  állt 
annak ,  rendezni  kezdte  s  tábora  mihamar  3000  gya- 
logra és  500  lovasra  szaporodott.  Munkács  alá  ment, 
de  június  YÚgén  a  Montecucoli  ezred  által  ismét  a 
lengyel  határra  szoríttatott.  Azonban  Bercsényi  meg- 
érkezett, a  francia  követtől  pénzt,  némely  lengyel 
uraktól  jól  felszerelt  hadat,  mintegy  600  embert  ho- 
zott, így  erősödve  leszállott  a  hegyekről  s  július 
közepe  táján  Tiszabecsnél  a  folyamon  átkelést  fegy- 
verrel kierőszakolván,  hadát  Náményba  szállította, 
honnan  július  18-kán  kelt  nyiltlevelével  a  szabolcs- 
megyei nemességet  szólította  fegyverre.  Diószegnél 
3 — 4  ezer  lovas  csatlakozott  hozzá,  s  miután  a  hajdu- 
városokat  gátló  Nagy-Kállót  bevette,  Bercsényi  pedig 
a  váradolaszi  rácokat  kardra  hányta,  Illosvay  Imre 
Huszt  várát  csellel.  Szűcs  János  Somlyót  hadával 
elfoglalta,  Nagy-Károlyt  maga  Rákóci  feladásra 
bírta,  —  Szathmár  köríil  tábort  ütött,  hol  egy  hónap- 
nál tovább  vesztegelt.  Már  ekkor  a  szabolcsi,  ugo- 
csai  és  szathmári  nemesség  hozzá  csatlakozott,  alve- 
zéreit a  vidék  behódoltatására  küldötte ,  maga  pedig 
Szathmárt  vette  ostrom  alá,  —  amazok  a  felvidéken 
a  Vágig  s  alföldön  Szegedig  és  Kecskemétig  lobog- 
tatták a  szabadság  zászlóit.  Septemb.  26-kán  Szath- 
már előtti  táborából  Rákóci  már  azt  irta  XIV.  Lajos 
francia  királynak ,  hogy  az  országot  egész  a  Dunáig 
érdekeihez  fűzte,  három  izben  megverte  a  rácokat, 
egy  izben  az  erdélyieket,  elfoglalta  Kallót,  Károlyt, 
Husztot,  Somlyót,  Nagybányát,  körül  táborlotta 
Szathmárt,  Munkácsot,  Ungvárt,  Nagyváradot  és 
Tokajt. 


16 

Ennek  elöbocsátásával  térjünk  vidékünkre. 

Báró  Károlyi  Sándor  az  általa  elfoglalt  zász- 
lókkal Bécsbe  sietett;  de  mintegy  kigűnyoltatva 
fogadtatván,  személyesen  vitt  s  okadatolt  jelentésé- 
nek hitel  nem  adatott,  az  általa  kért  engedmények 
megtagadtattak. 

Bécsben  és  Budán  a  felsötiszai  lázadásról  jó 
idején  voltak  értesülve.  Láttuk  fentebb ,  hogy  a 
dolbai  csata  Június  7-kén  történt ,  a  kecskeméti 
tanács  Június  9-kén  már  jelentést  küld  a  budai  admi- 
nistratorboz  a  lázongás  eseményeiről ,  mit  Schweidler 
űr  Június  11-kén  kelt  válaszában  szépen  megköszön, 
s  mindamellett  is  hogy  arról  már  más  úton  bővebben 
tudósíttatott,  Ígéri,  hogy  azt  mint  ö  felsége  iránti 
hűségnek  jelvényét  felsőbb  helyen  feldicsérni  fogja, 
egyszersmind  kéri ,  hogy  a  városiak  továbbra  is  min- 
denről tudósítsák.  ')  Ez  az  első  adat  Kecskeméten, 
mely  a  fölkelt  nép  mozgalmáról  itt  fönmaradt.  De 
valamint  Bécsben  Károlyi  Sándornak  nem  hittek, 
úgy  Pesten  s  Budán  sem  akarták  hinni  eredményét 
a  mozgalomnak ;  mégis  készültek ,  csak  mutatni  nem 
akarták.  Huszár  János  szolgabíró  Június  17-kéről 
kelt  körlevelét  azzal  rekeszti  be:  hogy  „Az  Portio 
pénzt  is  kild  ezen  N.  Vármegye  gyíílésére  beszol- 
gáltassa (Jun.  25-re)  mentül  többet  lehet,  hogy  Exe- 
cutiot  ne  szenvedgyen."  ■)  Ugyanez  napon  (Jun.  17.) 
a  kecskeméti  tanács  ekép  határoz :  „Akkor  —  az 
Budai  Dicasterialis  Urak  eŐ  Ngok  Parancsolattyára 
nézve,  közönséges  tetczésböl  elvégezték,  hogy  az 
Városnak  külső  árkát  —  (az  sok  orzások ,  lopások , 


')  Oklevöltár  IV.  köt.  1  sz.  a. 

■-')  Jegyzőkönyv  1702—1708.  139.  hip. 


17 

s  más  gonoszságoknak  eltávoztatására,  söt  az  sok 
rósz  hírekre  nézve  magunk  oltalmára)  kiki 
maga  Tizeclgyére  rendelt  részt  megtisztítsa  s  ássa."  ') 
—  Június  20-ról  Imre  János  pestmegyei  pénztárnok 
és  helyettes  szolgabíró  rendeletével  találkozunk: 
jj'íglmes  Urunk  eö  Fölséghe  erős  parancsolattyát 
az  Tekintetes  N.  Vármegye  engedelmes  és  alázatos 
kötelességgel  vévén,  kinek  is  ereje  által  Kglmes 
Urunk  eö  Fölséghe  Kglmessen  és  sietve  parancsolni 
méltóztatik  Szolnok  várának  újonnan  való  fortiíica- 
tioját  végben  vinni,  az  hová  is  ennyihány  T.  N.  köze- 
lebbi Vármegyékbül  való  számos  embörök  röndöltet- 
tek,  az  kik  közííl  is  ezen  T.  N.  Vármegyére  200 
embör  obveniált."  '^)  Ezek  közül  Kecskemétre  35 , 
Nagy-Körösre  17,  Czeglédre  8,  Izsákra  5  sat.  rova- 
tott ki ,  a  kik  három  egész  hétig  való  éléssel  ellátva 
Jun.  26-kán  Czegléden  legyenek,  hogy  onnan  a 
kirendelt  megyei  biztos  vezetése  alatt  Szolnokba 
mehessenek.  E  rendelet  megint  e  szavakkal  végző- 
dik: „lígy  szintén  az  Portio  pénzt  is  pro  proxime 
aftutura  Generáli  Congregaíione,  si  militarem  evitare 
voluerint  Executionem ,  administrállya." 

Ez  elöintézkedések  azon  valószínűséget  feltéte- 
leztetik:  hogy  Bécsben  szintúgy  mint  Budapesten 
készültek  a  fölkelés  ellen,  s  mind  az  a  mit  annak 
kicsinyítésére,  vagy  fitymálására  elmondogattak,  a 
távolabbiak  hangulatának  fékentartására  volt  irá- 
nyozva. Innen  magyarázható  a  derék  Károlyi  Sándor 
irányában  elkövetett  bécsi  eljárás  is,  ki  fölött  ekép 
nem    csodálkozhatunk,    hogy    hazafias    érzületében 


')  Ugyanott  137.  lap. 
■-)  U.  0.  139.  140.  II. 
Kecskcmrt  r.  tört.  IV.  köt. 


18 

gyökerezett  litís%e  annyira  megbántva  lett ,  hogy 
visszaj ötté  után  határozottan  Rákócihoz  állott. 

Tettetés  volt  tehát,  nem  hitetlense'g-  a  kormányi 
közegek  magukviselete:  mert  a  fölmerült  esemé- 
nyekből eléggé  okulhattak.  Az  a  fölkelés,  melyet 
ük  nyilvánosan  annyira  fitymáltak,  szélszárnyakon 
röpült  át  nemcsak  egész  Magyarországon ,  hanem 
az  egész  császári  birodalom  minden  tartományain. 
Már  Június  közepén  gröf  Forgács  Simon  dunántúli 
főkapitány  és  győri  altábornok  magyar  lovas  ezre- 
dének a  francia  ellen  vezetett  egy  osztálya  a  biroda- 
lom benső  tartományaiból  megszökött  s  haza  indult 
a  felkelőkhez  csatlakozandó ,  —  kiket  nevezett  tábor- 
nok 1703.  Jun.  24.  Galgócon  kelt  nyiltlevelével 
visszarendel,  parancsolván,  hogy  Július  végéig  zász- 
lójukhoz visszatérjenek  halál  büntetés  terhe  alatt  ') , 
—  ugyanekkor  már  a  felső  vidék  erődítéséről  is 
komolyan  gondoskodtak:  Június  27-dikén  ugyanis 
Huszár  János  szolgabíró  körlevelet  bocsát  ki,  mely 
szerint  Pestmegye  nagyszámú  szekereket  tartozik 
kiállítani,  Budáról  Kassára  szállítandó  lőpor  alá,  s 
Kecskemétről  11,  Nagy-Kőrösről  G,  Czeglédről  3 
szekeret  G-G  ökörrel,  ponyvával  vagy  gyékénnyel 
fölszerelt  jó  erős  szekereket  rendel.  '^)  Ugyanazon 
szolgabíró,  ugyanazon  napról  kelt  másik  körlevelé- 
vel meghagyja  a  községeknek  ö  Felségétől  érkezett 
parancsolatnál  fogva:  „hogy  kiki  az  szökött  kato- 
nákra és  hajdúkra  szorgalmatossan  gondot  visellyen, 
úgy  az  Passus  nélkül  járókra,  sőt  ha  Passusok 
vagyon  is,  akárki  légyen,  ha  hatalmaskodik,  bízvást 


')  Oklvtr.  IV.  köt.  2.  sz.  a. 

')  Jegyzőkönyv  1702—1708.  lil.  lap. 


19 

meg-  fogja  s  N.  Magistratus  kezében  béküldgye. 
Tolvajoknak,  Kóborlóknak,  or  Gazdáknak  megfo- 
gásokra és  kikeresésekre  szorgalmatos  gondgya 
legyen  Kkk.  Azt  is  kglmessen  parancsollya  eö  Föl- 
sége,  bogy  az  melly  Helyse'gekben  az  előtt  Salitrumot 
csináltanak ,  isme't  bozzá  kezdvén  csinállyák ,  és 
Budára  bozván,  illendő  árát  eö  Felsége  meg  adattya, 
—  az  portio  pénzt  is  kiki  tizenötöd  nap  alatt  bebozza, 
ba  militaris  executiot  szenvedni  nem  akar."  ')  Július 
3-ról  pedig  megint  azt  irja:  „Az  Istenért,  az  Kóbor- 
lókra, Tolvajokra,  szökött  katonákra.  Hajdúkra, 
Passus  nélkül  való  járókra  és  Orgazdákra  legyen 
szorgalmatos  gondgya  Kkk,  jól  kikeresse,  fogja, 
üldözze  és  N.  Magistratus  kezében  bozza,  az  Portio- 
pénzt  megszörözze  és  mentül  bamarább  Pereeptor  űr 
kezében  béküldgye,  ha  exeeutiot  szenvedni  nem 
akar."  '^)  —  Július  4-röl  Petrovai  László  pestmegyei 
alispán  körlevelével  találkozunk,  mely  szerint  ö  fel- 
ségének sok  rendbeli  parancsolati  érkeztek  a  megyé- 
bez,  hogy  a  tolvajokra,  orgazdákra  és  csavargókra 
szorgalmasan  vigyáztasson ,  —  ,^^gy  most  is  eő  Föl- 
ségbe  kemény  és  nagy  büntetés  alatt  parancsollya , 
mivel  onnan  fellyül  mostis  f e;l e s  katona- 
ság Cseh  országon  által  leszökvén.  Mél- 
tóságos Gróf  Pálffi  űr  eö  Nagysága  Re- 
ge mentibűi  valók."  Az  utóirat  ekép  szól:  „Az 
portio  pénzt  is  az  melly  helység  még  be  nem  adta, 
személy  válogatás  nélkül  egészlen  harmadnap  alatt 
behozza,  hacsak  Németh  Executiot  nem  akar  szen- 
vedni, vagy  Biráját  béküldgye,  hogy  azzal  az  Nemes 


')  Jk.  1702—1708.  141.  lap. 
-)  Jk.  1702-1708.  U2.  lap. 


20 

Vármegye  Tisztyei  számot  adhassanak  az  Excelsa 
Budai  Commissio  előtt,  mert  már  az  szófog-adatlan- 
ságnak  éppen  nincsen  helye,  mivel  iitánnunk  sem 
várakoznak  tovább."  ') 

E  közben  történt  a  dolhai  vereség  s  Rákócinak 
Munkács  alól  a  németek  általi  kiszoríttátása.  Midőn 
a  fejedelem  a  lengyel  határszéli  hegyek  közé  vissza- 
menektilt,  a  népniozgalmat  legtöbben  elfojtottnak 
tartották  s  Rákócit  nevetség  tárgyává  tették.  Mutatja 
ezt  Orosz  György  beregi  alispán  levele  Július 
ö-ról  ^),  és  Rákóci  Erzsébet,  özvegy  gróf  Erdödi 
Györgyné,  a  fejedelem  unokanagynénje,  jószágkor- 
mányzójának Malonyai  Ferencnek  1703.  Jul.  5-röl 
a  felső  Tiszamellékröl  a  kecskeméti  tanácshoz  inté- 
zett levele:  „Ajánlom  Kglteknek  kész  szolgálatomat. 
Isten  szerencséssen  éltesse  Kglteket  kivánom.  Minapi 
írásom  szerint  én  Kglíek  Embereit  pro  ultima  Junii 
vártam;  de  elhiszem  kétség  kivül,  hogy  az  gonosz 
hírek  gátolták  megh  Kgltek  Embereit  az  feljöve- 
telttíl;  kiíül  már  Kgltek  nem  tarthat,  mert  az  constál, 
hogy  azon  mostan  támadott  Tolvajok  eő 
Felsége  hadátűl  megh  verettettek  és  dissi- 
p  ált  attak;  kihez  képest  Kgltek  maga  Embereinek 
felküldését  ne  halassza  —  sat.  Datnm  Liícz  die 
5  Julii  A.  1703.  Kglmetek  kész  szolgája  Jóakarója 
Malonyay  Ferencz  mpr."  ^)  —  Egy  időre  megszűnt 
tehát  vidékünkön  is  az  izgatottság ,  s  a  városi  tanács 
Jul.  22-kén  elhatározta:  hogy  a  budai  administrator 
Schweidler  űr  ő  méltósága  részére  küldendő  két  egy 


')  Oki.  IV.  köt.  3.  sz.  a. 
^)  Szalay  VI.  88   1)  jegyzet. 

■')  Eredeti   a   város   levéltárában.  —  Hogy   Malonyai    Rákóci   Erzsébet 
Erdödiné  Bononim  Directora  volt,  lásd  száiuvit.  k.  170*/,  50.  lap. 


21 

szörü  szép  csikó  lovak  kiválasztásáról ,  s  e  végett 
a  méneseknek  három  közelebb  való  helyre  hajtatá- 
sáról a  föbiró  gondoskodjék;  Meskó  Ádám  úrnak, 
a  Német  Rend  jászkűnsági  birtokai  directorának , 
Ígért  12  Tehén  kiválasztására  pedig  Bodó  András 
esküdt  ember  kiküldetett  s  annak  elhajtására  Győr 
felé  négy  lovas  legény  rendeltetett.  ') 

Miután  azonban  a  fejedelem  a  hegységből  ismét 
kiszállt,  Tiszabecsnél  győzött  és  a  folyón  átkelt, 
—  Budán  megint  eszmélkedtek.  Július  20-ika  után 
„Méltóságos  Budai  Dicasteriumnak  érkezvén  az 
Nemes  Vármegyére  kemény  és  sűllyos  parancso- 
lattya"  —  mint  Huszár  János  szolgabíró  körlevelében 
mondja  —  meghagyatott  a  megyének,  hogy  bizonyos 
számú  jó  paripás  fegyveres  embereket  állíttasson  a 
községekből ,  kik  négy  nap  alatt  Czegléden ,  illetőleg 
Alsó-Némedin  együtt  legyenek,  lóval,  fegyverrel, 
lőszer  és  szerszámmal  s  élelemmel  kellően  ellátva. 
Pestmegye  Jul.  26-án  tartott  kis  gyűléséből  Kecs- 
kemétre 61,  Nagy-Kőrösre  35,  Czeglédre  20,  Izsákra 
10,  Alsó-Némedire  10,  Ocsára  5,  összesen  a  hat 
községre  145  lovast  rovott  ki.  ^)  De  a  fegyveres  nép 
iránt  nem  volt  bizalom ,  s  a  kiállításra  kitűzött  napon , 
Jul.  29-kén,  már  ugyancsak  „az  Méltóságos  Budai 
Commissio  Parancsolattyából"  a  szolgabíró  ezt  írja: 
„mindazonáltal  más  parancsolattya  érkezvén,  álta- 
lam ismét  azt  parancsoltattya ,  hogy  azon  lovasok 
mindenképpen  készen  lévén,  mindaddig  kiki  maga 
helységében  készen  várakozzék ,  míglen  az  N.  Vár- 
megyének utolsó  parancsolattyát  s  informatioját  nem 


')  Jk.  1702—1708,  144,  lap. 
•)  Oklvtr.  IV.  köt.  4.  8z.  a. 


22 

veszi.  —  Az  portio  pénzt  pedig  kiki  sub  poena  mili- 
taris  executionis  ad  cassam  be  külgye."  ')  —  Már 
ekkor  Bécsben  is  nagyobb  érdekkel  viseltettek  a 
tiszai  mozgalom  iránt;  gróf  Koliáry  István  tábornok 
Aug.  1-rol  a  kecskeméti  tanácshoz  intézett  levelét 
e  szavakkal  végzi:  „Azonban  az  Tisza  melléki  táraa- 
dásbeli  hírekrűl  hogy  bizonyossat  tudhassatok,  abban 
serényen  mesterkedgyetek ,  mellyrűl  postai  alkalma- 
tossághal tndósitanyi  ell  ne  mulassatok.  Ezzel  Isten 
velünk.  Vienne  1.  Aug.  1703.  Földes  Uratok  Koháry 
István."  ^)  Pestmegye  ellenben  egész  közönyösség- 
gel, a  nádor,  mint  főispán  parancsából,  ugyanez 
Aug.  21-re  közgyűlést  s  tisztújítást  hirdetett^);  de 
a  közönyösségből  csakhamar  felverte  a  budai  Com- 
missionak  egy  17,000  forintos  kirovása,  melyből 
4,271  forintot  Nehem  tábornok  ezredének  rögtön 
kifizetni  kellett  volna,  s  mivel  ezt  tenni  nem  lehetett, 
Petrovai  László  alispánt  megyeházi  szállásán  a  kato- 
nai executio  meglepte ,  ki  úgy  segített  magán ,  hogy 
az  executiot  Oberagner  Ferenc  megyei  vice  commis- 
sarius  vezetése  alatt  a  községek  ellen  indította.  ^) 

De  nemcsak  Buda  felöl  fenyegettetett  már  Kecs- 
kemét s  vidéke,  hanem  Szegedről  is,  annak  örökös 
kapitánya  báró  Globic  ezredes  által  önkényes  kiro- 
vással terheltetvén.  Már  ekkor  ugyanis  Rákóci  Fe- 
renc fejedelem  hadai  —  mint  emlitve  volt  —  Szath- 
már,  Szabolcs  és  Bihar  megyéket  hatalmukba  kerít- 
vén, ellepték  Békés  megyét  is.  Ez  utóbbi  a  Tisza  és 
Maros  közt  szomszédja  Csongrád  megye  tiszántúli 


')  Oklvtr.  IV.  köt.  5.  sz.  a. 
-)  Eredeti  a  város  levéltárában. 
^)  Jk.  1702—1708.  147.  lap. 
')  Uklvtr.  IV.  köt.  G.  sz.  a. 


23 

részének ,  a  szeg'ecli  várörség  tehát  innen  elvágatott , 
élelmezésre  számot  nem  tarthatott,  mert  az  ország 
Maros  és  Tisza  közti  alsóbb  része  Temesvárral  együtt 
török  kézben  volt.  Egyelőre  csak  annyit  tudunk, 
hogy  a  nevezett  szegedi  kapitány  Pestmegyéböl  Kecs- 
kemét, Nagykörös,  Czegléd  városok  és  Izsák  hely- 
ség —  most  már  szinte  mezőváros  —  községeire  nagy 
mennyiségű  búzát,  zabot  és  árpát  rovott  ki,  nem  is 
egészen  önkényesen ,  hanem  Schlick  tábornagy  uta- 
sításából; mintliogy  azonban  e  helyek  Budavár  őr- 
sége élelmezésére  voltak  rendelve  s  kötelezve,  Kecs- 
kemét rögtön  Pestmegyéhez  tett  jelentést,  mire  Aug, 
6-ról  Petrovai  László  alispán  ekép  válaszolt  a  város- 
nak: ,, Vettem  az  Kgltek  levelét,  Szegedi  Commeu- 
dans  Uram  kívánságát  értettem ;  közölvén  Méltósá- 
gos Budai  Dicasteriummal  az  dolgot ,  ki  is  oly  reso- 
lutiot  adott,  hogy  edgyálíalán  végett  Kglmes  Urunk 
eö  FÖlséghe  parancsolattya ,  úgy  az  Méltóságos 
Dicasterium  híre  nélkül  senki  semmit  se  adgyon , 
melyrűl  magának  is  írt  az  Szegedi  Commendantnak 
Méltóságos  Budai  Commissio;  azért  Kgltek  éhez 
tartsa  magát,  hogyha  pedig  valamit  praestált  eddig 
Kgltek,  maga  kárának  tulajdonítsa,  mert  sehult  sem 
fog  acceptáltatni.  Az  hírek  felöl  pedig  ha  valamit 
hall  Kgltek,  tudósítson;  ezen  parancsolatot  pedig 
sietséggel  kültés  külgye  Szegedre  Kgltek."  ')  Meg- 
történt; de  csakhamar  változtak  a  dolgok.  Még  e 
rendelet  Kecskemétre  sem  érkezett,  már  a  kuruc 
hadak  a  kecskemétiek  tiszapartra  dűlő  birtoka  átelle- 
nében, a  túlparton  helyzett  Tiszakürt  hevesmegyei 


')  Jk.  1702—1708.  149  1. 


24 

helységig-  jutottak  ö  cz  által  az  egyszerű  nép  feliz- 
gattatván,  a  gyűlölt  uradalmi  tiszteket  agyonverte. 
Az  a  bizonyos  Bajtai  István,  kit  gróf  Kohári 
István  földesúr  néhány  hónap  előtt  ügynökéül  Kecs- 
kemétre küldött,  magát  oly  hegy  kén  viselte,  hogy  a 
különben  rendszerető  kecskeméti  elöljáróság  a  tisza- 
kürtihez hasonló  szerencsétlenségtől  tartott,  ugyan- 
azért 1703.  Aug.  6-kán  az  akkori  jegyző  a  tanács 
határozatát  ekép  jegyezte  be:  „Közönségesen  iinanimi 
voto  et  consensu  elvégezték  eő  Kglmek ,  hogy  Nem- 
zetes Vitézlő  Bajtai  István  uram  admoneáltassék  az 
aránt ,  hogy  eő  Kglme  az  mostani  rósz  hírekre 
nézve  magára  gondot  visellyen,  az  becsületes  Város 
fel  nem  vállalván  semmi  következendő  kárát,  kitűl 
Isten  óllyon ,  ha  mi  lenne ,  és  az  becsületes  Város  ez 
aránt  ne  okoztassék ,  levén  előttünk  az  szomszéd- 
ságban történt  szerencsétlen  Kürti  eset, 
mely  dologrűl  M.  G.  Kohári  István  Kglmes  Urunkat 
s  úgy  ISÍ.  és  V.  Dúl  Mihály  Urunkat  (Kohári  Inspe- 
ctorát)  is  scripto  tenus  requirállyuk."  ')  —  Augustus 
18-ról  kelt  levelében  Huszár  János  szolgabíró  már 
nem  titkolja  a  forradalom  terjedését,  midőn  a  megye 
részéről  ezt  írja  a  két  városnak  :  „Ez  írásom  által 
kölleték  Kkk  tudtára  adnom ,  hogy  vévén  ezen  leve- 
lemet, mindgyárt  válasszon  Kglmetek  két  jó  s  szava 
hihető  és  utat  tudó  okos  emböröket,  úgymint  Kecs- 
kemétről egyet  és  Kőrösről  másodikat,  és  külgye  föl 
ide  Pestre  az  N.  Vármögye  házához ,  kiket  is  hogy 
bizonyos  híreknek  hozására  elküldhessen  az  N.  Vár- 
megye Várod  felé,  vagy  az  holott  Rákóczinak  és 


')  Jk.  1702—1708.   U8  lap. 


25 

Bercsényinek  híreket  hallhattyák.  Melyben  ktilöm- 
ben  se  cselekeclg-yék  Kglmetek."  ^)  Azonban  alig 
indította  el  ama  tüzetesen  csak  a  két  városhoz  a  me- 
gye nevében  intézett  parancsot ,  még  ugyanazon  nap- 
ról az  egész  megyének  minden  községeihez  intézett 
körlevélben,  a  kormány  rendeletét  közli,  mely  szerint 
„Kglmes  urunk  eö  Fölsége  Parancsolattya  szerént 
kölleték  Kglteknek  tudtára  adnom ,  hogy  kiki  jó- 
szágba s  feje  vesztése  alatt,  ha  valamelly  Passus 
nélkül  való  járókat  és  kóborlókat  és  kémöket  Rákó- 
czy vagy  is  Bercsényi  Pátensével  való  járókat  vala- 
hol hallana,  látna,  vagy  találna,  azokat  megfogja, 
fogassa  és  fölkerestesse,  megfogván  Pátensekkel 
együtt  az  N.  Vármegye  Magistratussa  kezében  bé- 
küldgye,  erős  és  kemény  vigyázás  alatt;  ha  vala- 
mely biztató  Pátensét  is  hallaná  vagy  hallotta  volna, 
azoknak  senki  hitelt  ne  adgyon,  annak  inkáb  fejet 
ne  hajtson,  mivel  eö  Felsége  jó  gondviseléssel  kíván- 
ván lönni ,  már  is  azoknak  lecsillapításukra  és  kigyö- 
kerezésekre  segítséget  küld.  Azonban  az  minapi  N. 
Vármegye  repartitioja  szerént  az  Fegyverös  katonák, 
söt  azokon  kivííl  is  mönnél  többen  lőhetnek,  készen 
lögyenek,  hogy  mikoron  nekiek  parancsoltatik,  az 
N.  Vármegyétül  eleikben  röndölendö  Tiszt  Uraim ék- 
tűl,  oda  az  hova  kívántatik,  el  mehessenek."  Ennek 
zárszavai  is  a  portiobeli  restantiáknak  súlyos  executio 
terhe  alatti  beszolgáltatását  sürgetik.  ^)  Ezutáni  har- 
madnapon Aug.  21.  ugyanazon  szolgabíró  hirdeté: 
hogy  Sept.  3-kán  Pestmegye  gyűlést  tartand ,  melyre 
a  községek  képviselőiket  beküldjék,  különösen  azok^ 


')  Oklevéltár  IV.  köt.  7.  sz.  a. 
-)  Oklevéltár  IV.  köt.  8.  sz.  a. 


26 

kiknek  Arad  alatt  marháj  ok  elveszett  és  másféle  ká- 
rokat is  vallottak.  ')  Az  portiobeli  restantiát  kiki  be- 
hozza ,  ha  militaris  executiot  szenvedni  nem  akar"  — 
így  végzi  ezen  levelét  is  a  jámbor  szolgabíró.  ^) 
Aügustus  végnapjaiban  a  pesti  vásárt  őriztetni  kellett 
mind  a  megyebeli  községek  ügynevezett  parasztvár- 
megyéje, mind  a  nemes  megye  katonái  által;  ezen 
intézkedést  azonban  a  vidéki  nép  oda  magyarázta, 
mintha  a  paraszt  vármegye  „az  kuruczok  kergeté- 
sére  állíttatott  volna  ki."  ^)  Úgy  látszik  azonban, 
hogy  ámbár  a  Kurucok  nevét  ekkor  a  rablók ,  tolva- 
jok, gyilkosok,  útonállók,  kóborlók,  szökött  kato- 
nák, csavargók  és  orgazdákkal  ugyanazonítani  töre- 
kedtek a  kormánypártiak ,  mégis  szívesen  várta  már 
őket  a  nép ;  ellenben  a  kormány  emberei  előtt  félel- 
messé lett  a  rémségesen  terjedő  forradalom.  Aug. 
30-ról  a  budai  kormánytanács  (Subdelegata  Coramis- 
sio)  egy  rendeletét  meg  nem  állhatom ,  hogy  a  meny- 
nyire bírom,  híí  magyar  fordításban  le  ne  írjam: 
„0  császári  királyi  felsége  legkegyelmesebb  Urunk 
budai  kormánytanácsa  nevében  Kecskemét  város 
birájának  és  tanácsának  karóba  vonatás  büntetése 
alatt  szoros  kötelességévé  tétetik:  mivel  igen  szük- 
séges, hogy  a  Tiszán  innen  és  túl  keletkezett  moz- 
galmakrül  folytonosan  bizonyos  jelentések  és  csal- 
hatatlan tudósítások  .tétessenek  5  annálfogva  említett 
biró  és  tanács ,  hacsak  a  föntebbi  fenyegetésben  fog- 
lalt büntetésbe  esni  nem  akarnak,  rögtön  oly  kém- 
kedést szervezzenek,  hogy  minden  héten,  ha  nem 


')  Lásd  III.  köt.  186.  lap. 
2)  Jk.  1702—1708.  154.  lap. 
^)  Oklvtr.  IV.  köt.  9.  sz.  a. 


27 

kétszer,  legalább  egyszer,  ezen  kormáiiytanácshoz 
ama  mozgalmak  minden  eseményeiről  pontos  és  híí 
jelentést  írásban  tehessenek,  mit  elmulasztani  ne  is 
merészkedjenek."  ')  Ismét  harmadnapon  Szept.  l-jén 
Budavár  másodparancsnoka  báró  Stom  vezérőrnagy 
szomszédi  barátság  hízelgő  szavaival  ír  a  Kecske- 
métieknek, biztatván  őket,  minthogy  közhír  szerint 
nemcsak  a  városiak ,  hanem  az  egész  vidék  rettegés- 
ben van  a  hiteszegett  lázadók  rabló  kalandozásaik 
miatt ,  de  mivel  a  város  elég  népes  és  elegendő  fegy- 
verrel bír,  ugyanazért  ama  kóborlóknak  ellentállni 
képes,  tehát  szomszédi  szíves  részvéttel  inti  őket, 
hogy  minden  további  tartózkodás  nélkül ,  erejökhez 
képest  és  tartozó  hííségüknél  fogva,  mint  eddig 
dicséretes  buzgósággal  cselekedték  ,  ama  csavargók- 
nak haladéktalanul  ellentállni,  és  minthogy  jól  tudja, 
hogy  a  városiak  közül  némelyek  a  lázadás  színhe- 
lyén tartózkodnak,  legalább  kétszer  hetenkint  azok 
minden  mozgalmairól  neki  bizonyos  jelentést  tenni 
készkedjenek ,  máskülönben  kötelességének  tar- 
tandja ,  hogy  valamely  előkelőket  a  városbűi  magá- 
hoz tűszokűl  rendeljen,  de  azt  nem  teszi,  hanem 
bízik  tapasztalt  hüségökben  és  bízik  felhívásának 
kötelességszerű  teljesítésében.  '^)  Negyednapra  ezután 
Kvaters  szolnoki  parancsnok  bizalmasan  újságol  a 
kecskemétieknek,  Szept.  4-ről  ekép  írván  azokhoz: 
Ama  hét  zászlóaljból  álló  csekély  lovas  és  gyalog 
hadacska,  mely  a  Tisza  túl  partján  Tordai  és  Seréndy 
alatt  kóborolt,  most  bizonyos  Picsi  János  által  vezé- 
nyeltetik  s  két  felé  oszolván,  a  lovasság  Jenőt,  a 


')  Oklvtr.  IV.  köt.  10.  sz.  a. 
-)  Oklvtr.  IV.  köt.  11.  sz.  a. 


28 

gyalogság  pedig  Gyulát  szállotta  meg.  Rákóci  maga 
seregével  Szathmárnál  van,  de  Glöckelsbcrg  tábor- 
nok úrnak  mégis  alkalma  volt  Szathmárnémeti  fel- 
gyújtása mellett  600  karabélyossal  Szathmárba  be- 
vonulnia. Borbély  Balázs,  ki  Liicz  vidékén  Tokaj 
mellett  700  kuruc  élén  állt,  azok  közül  három  százat 
Ónod  mellett  a  Tisza  innenső  partjára  átküldött,  kik 
Eger  és  Ónod  környékén  a  népnek  igen  nagy  káro- 
kat tettek.  Én  kiküldöttem  negyven  Huszárt  ') ,  kik 
őket  megtámadván ,  közülök  hat  foglyot ,  ezeken  kivül 
negyven  lovat  s  más  egyebet  tőlük  elvettek.  A  tisza 
túlsó  partján  egész  Gyuláig  csendes  minden.  Segély- 
hadaink naponta  várattatnak,  melyek  ha  megérkez- 
nek, a  kurucoknak  nem  sok  előhaladást  engednek, 
'kiknek  legnagyobb  része ,  kivált  a  gyalogság ,  életé- 
ben soha  fegyvert  nem  viselt,  még  most  sincs  fegy- 
vere, hanem  lándzsával  és  fütykössel  vannak  ellátva 
ezek  ellen  pedig  a  lőpornak  oly  ereje  van,  hogy  ha 
megszagolják  azt,  elájulnak  tőle.  Reménylem,  hogy 
legközelebbi  alkalommal  jobb  és  örvendetesebb  híre- 
ket küldhetek.  '^) 

Ily  hegykén  beszéltek  ők ;  de  az  általok  annyira 
kicsinyített  kurucok  lelkesedése  s  már  ekkor  Rákóci 
zászlói  alá  gyűlt  nagy  tömege  a  hegyke  szavakat 
s  hiú  biztatásokat  tettleges  eredménnyel  hazudtolta 
meg.  Pestmegye  még  Aug.  22-ről  Huszár  János 
szolgabíró  által  a  községekhez  menesztett  körlevél 
által  Novemb.  6-ra  törvényszéket  hirdet  ^) ;  de  Szept. 


')  Itt  természeteseu  nem  magyar,  hanem  horvát  hiiszárokat  kell  érteni, 
Idk  Budán  és  Szolnokban  ekkor  a  várörség  könnj^ü  lovasságát  képez- 
ték ;  a  mag3'ar  huszárság  a  francia  ellen  küzdött. 

^)  Oklvtr.  IV.  köt.  12.  sz.  a. 

^)  Jk.  1702—1708.  154.  lap. 


29 

S-ról  ugyanazon  szolgabiió  kirovást  közöl ,  mely 
szerint  Szolnok  erödíte'séliöz  a  turai  erdőből  szállí- 
tandó palánk  karók  vitel e're  saját  járásából  100  sze- 
keret rendel,  t.  i.  Kecskemétről  38,  Kőrösről  18, 
Czeglédről  8  sat.  ') ,  mely  intézkedés  a  kőzügyvitel 
színlett  rendes  folyama  közben  elárulta  a  fenyegető 
roham  elleni  gondoskodás  szükségességét.  Kecske- 
méten a  városi  tanácsnak  sikerült  a  belcsendet  fen- 
tartania,  megszokott  gépies  egyhangúságban  foly- 
tattatott  minden  törvénykezési  s  közigazgatási  eljá- 
rás. Szept.  9 -kén  a  városi  tanács  a  fagyű  árát  7 ,  a 
szappanét  pedig  14  pénzre  szabja  „azt  is  igaz  és 
nem  hamis  fonttal  mérjék",  mely  határozat  a  céh- 
mesterrel együtt  személyesen  berendelt  22  szappanos 
mesternek  kihirdettetett.  ^)  Egy  hét  múlva  már  azon- 
ban ugyanazon  városi  tanács  kényszerülve  látja  ma- 
gát szigorú  közbiztonsági  rendelkezés  terére  lépnie , 
Szept.  16-kán^lhatározván:  hogy  a  városnak  mind 
külső ,  mind  középső  árkai  megerősíttessenek ;  /hogy 
a  toronyban  éjjel  nappal  két  ember  folyvást  vigyáz- 
zon ;  hogy  minden  tizedből  négy-négy  ember  (össze- 
sen 80)  hét  számra  a  kapuk  őrzésére  éjjel  nappal 
jelen  legyen ;  hogy  a  kapusok  állandó  fizetéssel  lát- 
tassanak el,  oly  utasítás  mellett,  hogy  senkit  a 
kapun,  akár  lovas,  akár  gyalog,  akárminemü,  ki- 
váltképen idegen  embert,  be  ne  bocsássanak,  míg 
a  városházához  hírt  nem  tesznek.  ^)  És  ez  nem  jelent- 
het annál  kevesebbet,  hogy  a  mozgalom  ekkor  már 
Kecskemét  kapuihoz  eljutott. 


')  Jk.  1702—1708.  159.  l;ip. 
^)  Jk.  1702  —  1708.  IGO.  lap. 
')  Jk.  1702—1708.  163.  lap. 


30 


III. 

Bekövetkezett  most  őseinknél  a  helyzet  azon 
kiállliatatlan  bizonytalansííga,  mely  a  kicsinyhitüeket 
kétse'gbe  ejti,  az  elhatározott  jellemet  önvédelemre, 
a  hazafi  érzületet  áldozatra  serkenti.  —  Szept.  8-kán 
már  a  lengyel  király,  gróf  Strattman,  Bécsből  kül- 
dött rendkivüli  követ  előtérj esztménye  folytán,  egy 
alább  érintendő  rendeletével,  nyilvánosan  betiltja, 
hogy  a  magyarországi  mozgalombani  részvételtől 
minden  alattvalója  visszavonuljon,  s  a  hazaárulónak 
nyilvánított  Rákóci  fejedelmet  bűnös  merényletében 
se  katonával,  se  pénzzel,  se  hadiszerrel  segélni  ne 
merészelje.  ')  Azonban  ennél  sokkal  nevezetesb  nap 
Szept.  13-ka,  melyen  Pestmegyének  szolgalelkű  tiszt- 
viselői kis  gyűlést  tartván,  egészen  ellenkezőleg  egy 
hónap  előtt  tett  intézkedésükkel,  megküldik  a  váro- 
soknak a  szegedi  parancsnokhoz  ugyané  napról  inté- 
zett levelüket,  s  utasítják  a  városiakat,  hogy  azt 
,, hiteles  és  érdemes  emberek  által  külgyék  el,  úgy 
hogy  mind  Írásban ,  mind  szóval ,  minden  halogatás 
nélkül  bizonyos  választót  hozzanak,  és  ha  eö  Föl- 
sége  szolgálattya  olly  urgenter  kivánnya  azon  kivánt 
búzának  és  abraknak  praestatioját,  abban  azon  Sze- 
gedi dispositio  szerint  eljárjanak  és  semmit  külőm- 
ben  ne  cselekedgyenek" ;  báró  Globic  szegedi  pa- 
rancsnoknak pedig  egész  meghunyászkodással  írják: 
hogy  értesülvén  a  kecskeméri ,  körösi ,  ceglédi  és 
izsákiakra  kivetett  terményekről ,  ámbár  az  iránt  sem 


')  (>]dvfr.  IV.  Ivoí.  I.'í.  sz.  a. 


31 

0  felségétől ,  sem  közvetlen  felsöbbségtíktOl  utasítá- 
suk nincsen,  minthogy  azonban  a  mostani  lázadás 
háborúsága  idején  annak  szükségességét  beismerik, 
nehogy  az  egész  teher  a  fentebb  megemlített  négy 
községre  háromoljék,  úgy  intézkedtek,  hogy  a  sze- 
gedi várba  szállíttatni  rendelt  terményeket  az  egész 
megye  minden  községeire  kirótták,  meghagyván 
azoknak ,  hogy  azokat  minden  késedelem  nélkül  be- 
szállítsák; egyébiránt  azon  esetben,  ha  oly  sürgős 
azon  kirovott  termények  beszállítása,  hogy  semmi 
késedelmet  nem  szenvedhet,  a  kijelölt  négy  község 
tartozzék  azokat  teljesíteni,  de  a  megye  vagy  termé- 
szetben, vagy  pénzértékben  nekik  raegtérítendi ;  ha 
pedig  lehetséges,  kérik  a  várparancsnokot,  hogy  a 
megye  kirovását  fogadja  el,  és  jövőre  ügy  intézked- 
jék, hogy  ha  ilyetén  szolgálatra  szüksége  lesz,  a 
végett  ne  egyenesen  a  szegény  adózó  népet  róvja 
meg,  hanem  forduljon  a  megyéhez,  s  ok  minden 
igyekezettel  azon  lesznek,  hogy  ö  felsége  szolgálatát 
híven  teljesítsék."  ')  És  ezzel  a  szegény  négy  község 
oda  lett  dobva  báró  Globic  önkényü  rendelkezése 
alá.  —  Más  részen  ugyané  napról  Rákóci  fejedelem 
domahidi  táborából  Pestmegye  minden  rendű  lako- 
saihoz nyiltlevelet  intéz,  melyben  azokat  különbség 
nélkül  fegyverre  szólítja  a  közös  nemzeti  szabadság 
érdekében:  „Hogy  Isten  eő  sz.  Fölséghe  ezen  édös 
Magyar  hazánk  régi  Dicsősséghös  Szabadsághának 
Törvényes  igassághának  felszabadítására ,  és  az 
elviselhetetlen  s  Törvénytelenííl  keserves  bujdosásra 
űzettetett  sorsunk  után .  most  nemcsak  Edös  Magyar 


')  Oklvtr.  14. 15.  sz.  sz. 


32 

'  Országunknak  határára ,  de  már  Nemös  Beregli , 
Szabolcs,  Bihar,  Közép  Szohiok,  Szathmár,  Kraszna, 
Ugocsa  ect.  Vármegyékben  is  szerencséssen  behoz- 
ván, akaránk  ezen  Fegyverviselésünknek  okát  min- 
den röndűeknek  ezen  Nemös  Uniált  Vármögyékben 
is  nyitott  Levelünk  által  tudósítanunk  és  bizonyossá 
tönnünk ,  hogy  egyedül  hazafiűságunktól  viseltetvén , 
megnyomorodott  hazánknak  keserves  Törvénytelen 
szenvedését,  és  az  idegen  Nemzettül  Törvényeink, 
Diplomáink  igasságának  ellene  való  sanyargatásit 
szánakodó  Szívvel  érözvén,  minden  privatumok  am- 
bitioja  nélkül  vöttük  most  kezünkre  ügyét  Nemze- 
tünknek, a  mikor  a  kiszabadulásnak  oly  bizonyos 
alkalmatosságát  láttuk ,  hogy  ha  most  nem ,  soha 
többször  hazánk  Szabadulását  nem  remélhetni;  kihez- 
képöst  minden  Egyházi,  Yilághi,  Úri,  Nemösi  és 
Fegy verviselö ;  egy  szóval  Nömös  Pest  Pilis  és  Solth 
Uniált  Vármögyéknek  minden  röndü  lakosit  ezen 
Pátensünk  által  intyük,  söt  hazaíiűságokra  s  Nemösi 
Szabadságoknak  szeretetére  kénszeríttyük  is,  hogy 
valaki  Nömösi  Szabadságunk  ily  Törvénytelen  és 
számlálhatatlan  sértődését  az  idegen  Némöt  nemzet- 
nek zaklatásit  s  kegyetlen  rongálásit  (ki  minnyá- 
junknál  nyilván  s  köz)  Magyar  igaz  verébül  érzi, 
Szabadságát  szereti,  Szabadulását  óhajtja,  harmad- 
napok alatt  ezen  Pátensünknek  Publicáltatásátűl  Tá- 
borunkban maghát  bejelentse  s  mutassa"  stb.  ')  Nem 
tudjuk,  kelte  után  mikor  érkezett  e  nyíltlevél  őseink- 
hez; annyi  igaz:  hogy  ekkor  még  nyilvánosan  mit 
sem  tehettek;  Nemcsak  Buda,  Szeged  és  Szolnok 


')  Oklvtr.  IG.  sz.  a. 


33 

felöl  voltak  ellenőrizve,  hanem  a  szegetli  örse'g'  egy 
erős  osztállyal  őrizte  középütt  Csongrádnál  a  Tiszát 
a  kurucok  ellen,  honnan  a  veze'nylö  tiszt  Szept. 
18-kán  tíz  horvát  huszárt  küld  Körös  es  Kecskemét 
városokhoz,  kenyeret,  vágó-marhát,  abrakot  e's  szé- 
nát kérvén  ezek  által,  késedelem  nélkül  oda  kül- 
detni, mivel  serege  az  élelemből  végkép  kifogyott.  ') 
Szept.  20-án  Huszár  János  szolgabíró  Pestre  élelme- 
zést rendel  a  községekből  ,, bizonyos  Kglmes  Urunk 
eő  Főlséghe  lovas  Regementit  várván,  számokra 
Provisiot  kölletvén  tönnünk,  azért  Kglmeíek  is  szé- 
nát és  abrakot  küldgyön  be,  Kecskemét  15  szekér 
szénát,  ugyanannyi  mérő  abrakot,  Kőrös  10  szekér 
szénát,  ugyanannyi  abrakot,  Cegléd  5  szekér  szénát, 
8  mérő  abrakot,  Abony  3  szekér  szénát,  6  mérő 
abrakot",  és  egyszersmind  mint  mindig,  ekkor  is  a 
portzio-pénz  beküldését  szorgalmazza.  ^)  Szept.  24-én 
kelt  körlevelével  megint  a  portziobeli  restantiákat 
sürgeti  beküldetni,  „mert  ha  bé  nem  hozza  Kgltek, 
az  minemű  kára  azon  szófogadatlanságért  következik 
Kkk,  nem  másnak,  hanem  magának  tulajdonítsa, 
kérem  is  és  intem  én  magam  is  Kglteket,  süketségre 
az  dolgot  ne  vegye ,  engemet  is  ne  szorongattasson , 
mivel  csak  mind  engemet  okoznak,  hogy  meg  nem 
írom  Kglteknek,  holott  én  rajtam  el  nem  múlik. 
Azért  az  minek  meg  kell  lenni,  jobb  szép  szóval, 
hogysem  nagyobb  kárral  meg  adni."  ^) 

Ez  azonban  későn  jött,  mert  ekkor  már  Szűcs 
János,  Deák  Ferenc,  Borbély  Balázs,  Váradi  János, 


')  Oklvfa-.  17.  sz.  a. 
^)  Jk.  1702—1708.  165.  l;ip. 
^)  Jk.  1702  —  1708.  166.  lap. 
Kcci-h'mci  v.  iört.  IV.  küf. 


34 

Deák  üs  Mocsi  János  kuiiic  kapitányok  a  Tiszán 
áttörvén,  Szolnokot  vívták:  ugyané  napról,  Szept. 
24-röl,  Mocsi  János  a  fejedelem  ónodi  kapitánya 
Kecskemétről  Szolnokhoz  40  szekér  szénát,  1000 
kenyeret,  8  vágó-marliát  és  100  köböl  abrakot  ren- 
del sürgeíöleg  küldetni,  „a  minthogy  Kegyelmes 
Urunk  eö  Nagysága  hadai  felesödnek  s  sokasodnak" 
—  ezen  kivííl  még-  ,,Az  Ezer  író  deákjának  az  nadrága 
meg  kopott,  Biró  uram  küldgyön  egy  nadrágnak 
való  Fajlongyis  posztót."  ')  Söt  valószínűleg  már  e 
napon  Szolnokot  be  is  vették,  mert  a  fejedelem 
szathmári  táborából  Szept.  29-kéröl  írja  nevezett  ka- 
pitányokhoz: „Kegyelmetek  levelét  vettük,  melyből 
Szolnok  várának  kezünkhez  esését  értjük."  ^) 

Mindamellett  is  tehát,  hogy  báró  Kyba  János 
Ferenc  a  szávamelléki  végvárak  parancsnoka  még 
Szept.  15-kén  a  tiszai  vonalt  áttörni  szándékozó 
kurucokat  megverte,  saját  rác  hadából  90  halott 
veszteséggel ,  s  50  sebesültnek  harcképtelenné  téte- 
lével ,  a  bécsi  újság  híradása  szerint  600  kurucot 
vágott  le  ^) ,  —  Szolnok  eleste  Budapesten  oly  rémü- 
lést okozott,  hogy  Szept.  27-kén  a  megyebeli  neme- 
seknek átalános  felkelés ,  a  földesuraknak  és  közsé- 
geknek pedig  a  rajok  kirovott  lovas  és  gyalog  fegy- 
veresek kiállítása  fej-  és  jószágvesztés  alatt  megha- 
gyatott, még  pedig  oly  sürgetöleg,  hogy  amazok 
Szept.  30-ra  okvetetlenül  Pesten  legyenek,  emezek 
illetménye  pedig  Október  7-re  ugyanoda  beállíttas- 
sék.  "*)  Báró  Kyba  ugyancsak  Szeptem.  20-röl  sze- 

')  Oklvtr.  18.  sz.  a. 

^)  Szalay  VI.  101.  lap.  2)  jegyzet 

')  Szalay  VI.  98.  1. 

')  Oklvtr.  lü.  20.  sz.  a. 


35 

gedi  táborából  iiyiltlevelet  bocsátott  tluuatiszaközére, 
Rákócit  és,  Bercsényit  mint  becstelen ,  csaló ,  bite- 
szegett  pártütőket  az  Isten,  világ  és  baza  ellensé- 
geit, a  közbéke  felbáborítóit,  valamint  a  velők  tartó- 
kat is  végső  veszéllyel  fenyegetvén ,  a  császári  ki- 
rályi felség  iránti  bűségben  megmaradottakat  minden 
kegyelem-  s  jutalomról  biztosította,  utasítván  a  köz- 
ségeket, bogy  mindenik  nebány  biteles  személyt  s 
szekereken  tábora  számára  élést  küldjenek,  a  kuru- 
cok mozgalmairól  értesítsék,  s  ezen  nyilt  levelét 
maguk  és  övéik  végveszedelmének  tcrbe  alatt  meg- 
hirdessék s  abban  foglalttakat  teljesítsék.  ')  De  nem 
soká  fénylett  a  rác  vezér  csillaga :  megb állván 
ugyanis  Szolnok  ostromoltatását,  sőt  talán  már  el- 
estét, annak  visszavételére  sietett  badával ,  Deák 
Ferenc  azonban  elibe  indult  a  szolnoki  hadakkal ,  — 
Halasnál  találkozott  a  két  ellenséges  vezér ,  hol  véres 
csatára  kelvén,  a  kurucok  234  ember  veszteséggel 
a  németrác  hadat  megverték ,  ugyanott  annak  vezére 
Kyba  is  elesett.  Halason  a  város  keleti  oldalán  levő 
egyik  halom ,  mely  alá  az  ekkor  itt  elesett  kurucok 
temettettek ,  máig  is  K  u  r  u  c  li  a  1  o  m  n  a  k  nevezte- 
tik '^) ;  Deák  Ferenc  pedig  győzelmes  hadát  Kecs- 
kemétre hozta,  s  néhány  napig  itt  pihenteite,  Okt. 
8 -kán  egy  fakó  paripa  csikóját  kitanítás  végett  a 
városnál  hagyván,  arról  kiadott  pecsétes  levelében 
írja:  ,, senki  is  Kglmes  Urunk  eő  Nga  vitézei  közzül 
azon  lovat  elvinni  semmiképpen  ne  merészelje , 
egyébiránt  ha  valaki  azon  lovat  elvinné  —  elhitesse 


')  Oklvtr.  21.  sz.  a. 

')  Horváth   Pétev:    de   initiis  ac   majoi-ibiis   Jazvgum   et   Cumanonim 
237.  lap. 


36 

magával ,  hogy  számot  fog-  roíla  adni.  —  Dutura  Kecs- 
kemét die  8-a.  8-bris  A-o  1703.  Méltóságos  Feje- 
delem F.  V.  Rákóczi  Ferencz  Kglmes  Urunk  Eö 
Nga  edgyik  Lovas  Ezerének  Fö  Kapitánnyá  és  bizo- 
nyos Hadainak  EIsö  Directora  Deák  Ferencz  mp." 
pecsét.  ') 

Deák  Ferencnek  Halas  melletti  győzelmét  a  ku- 
rucok fentebb  emiitett  vereségével,  némely  történet- 
íróink összezavarják.  Vagner  ^)  azt  irja:  hogy  a 
rácbad  egyik  vezére,  Csongrádról  Pest  felé  menő 
3000  kurucot  Halasnál  beért  s  azokat  álom  és  mámor 
közben  megrohanván,  közülök  700-at  levágott.  Kol- 
1  i  n  0  V  i  c  s  ^)  pedig  azt  mondja :  hogy  Kiba  cseh  ezre- 
des 2000  ráccal  megtámadta  Halasnál  azon  3000 
kurucot,  kik  Csongrádról  Pest  felé  vonultak,  s  ám- 
bár közülök  300-at  levágván,  azokat  szétverte,  de 
ugyanott  maga  is  néhány  tiszttel  együtt  elesett.  Maga 
Rákóci  fejedelem  saját  emlékiratában  "*)  irja:  „hirül 
hozák ,  hogy  Diák  Ferencz  ezredes  —  rohammal  be- 
vette Szolnok  várát,  —  és  hogy  a  ráczok  híres  Riba 
(Kiba)  nevű  vezérét  3000-nyi  seregével,  kikkel  Szol- 
nok felmentésére  sietett ,  —  megverte."  Vagy  ha 
talán  Katona  ^)  ugyanezt  helyesebben  fordította, 
mint  Ráth  Károly :  —  és  a  Rácoknak  Kiba  nevű  híres 
vezérét,  ki  három  ezernyi  haddal  Szolnok  védelmére 
sietett,  meg  ölte.  Horváth  Péter  ^)  a  Halas  város 


')  Eredeti  a  város  levéltárában. 

^)  Hist.  Lcop.  p.  II.  png.  744.  Katonánál  XXXVI.  pag.  324. 

=■)  Katonánál  XXXVI.  pag,  375. 

'')  II.  Rákóczy  Ferencz  emlékirata  a  magyar  hadjáratról    1703  —  1711. 

Közli  Ráth  Károly.  Győr.  1861.  38  lap. 
■^)  Hist.  Crit.  XXXVI.  pag.  343. 
*)  Commentatio  de  initiis  ac  majoribus  Jazygum  ct  Cnnianorum,  pag. 

237. 


37 

melletti  egyik  lialomriil  azt  mondja:  Kiiruchalomnak 
neveztetik  a  kiirucokriU,  kiket  Kiba  ezredes  1703-ik 
évben  azon  helyen  szétvert,  és  a  közülök  ellnűlott 
234-et,  mint  a  város  jegyzökönyvében  írva  van,  ott 
eltemettette.  —  Holott  ha  az  ekkori  bécsi  német  njság 
adatait  ')  tekintjük,  Kiba  győzelmének  Szeptember 
14.  vagy  15-kén  kellett  történnie,  melyben  a  bécsi 
hirlap  szegedi  tudósiíója  szerint  600,  Vagner  szerint 
700,  Kollinovics  szerint  300  kuruc  hullott  el,  s  ez 
nem  Halasnál,  hanem  a  Csongrád  melletti  átkelést 
megkisérlett  kuruc  had  irányában  történt;  innen  vitte 
seregét  Kiba  Szegedre,  honnan  Szeptember  29-kén 
adja  ki  fentebbi  nyiltlevelét ;  a  Deák  Ferenc  általi 
megveretése  s  halála  tehát  Szolnoknak  a  kurucok 
általi  elfoglaltatása  utánra  s  mintegy  Október  első 
tizedére  esik,  és  csak  is  ez  lehet  a  Halas  melletti 
csata,  melyben  elhullott  kurucok  számára  nézve 
megint  a  halasi  jegyzőkönyv  szolgál  hiteles  adattal. 

Kecskemét  e  közben  mindaddig,  míg  a  kuruc 
hadak  által  tényleges  beszállással  el  nem  foglalta- 
tott ,  Budapest  és  Szeged  irányában  mindennemű  ki- 
rovást hűségesen  teljesített.  Huszár  Jdnos  szolgabíró 
Október  1-sö  napján  kelt  körlevele  szerint  „Kglmes 
Császár  és  Koronás  Király  Urunk  eő  Fölsége  kegyes 
parancsolattya  érkezvén  az  T.  N.  Vármegyére"  gróf 
Kohári  István  tábornok  Budapesten  levő  lovas  ezrede 
számára,  majd  a  jövő  évi  adóba  leendő  beszámítás 
rovására  Kecskemétről  20  szekér  szénát,  30  mérő 
abrakot,  6  vágómarhát;  Nagykörösről  15  szekér  szé- 
nát, 19  mérő  abrakot,  3  vágómarhát;  Ceglédről  10 


')  Wiencrisches  Diarinm  1703.  XIII.  és  XIX.  szára.  Szalaynál  VI.  98  lap 
2)  jegyzet,  és  ugyanott  101  lap  2)  jegyzet. 


38 

szektor  szénát,  12  mérő  abrakot  és  2  vágómarhát 
rendel  beszállíttatni  ');  alig*  bocsátotta  el  azonban  e 
megliagyást,  még  ugyanazon  napról  irja:  „Jóllehet 
ez  mai  Ciirrensemben  megírtam  vala  Kgíteknek ,  hogy 
az  itt  való  Méltóságos  Gróf  Generális  Kohári  István 
uram  eö  Nga  katonái  számára  bizonyos  számú  szekér 
szénákat ,  abrakot  és  vágókat  ide  Pestre  administrál- 
lyon  Kgltek ;  de  ismét  érkezvén  postán  Méltóságos 
Generális  Feffershoífen  uram  eö  Excellentiája,  paran- 
csolta, hogy  mindazon  felvetés  szerint  való  szekér 
szénákat,  raérö  abrakokat  s  vágókat  duplicállyuk , 
mivel  bizonyos  eö  Fölsége  lovas  Regementi  is  már 
útban  lévén ,  minden  órában  minden  bizonnyal  el  fog- 
nak érkezni  ide  Pestre  és  Budára.  Azért  Kgltek  ha 
életét,  jószágát  s  igaz  hűségét  megtartani  kivánnya, 
azon  felvetés  szerint  szénát,  abrakot  és  vágókat 
dupplán  administrállya ,  mennél  hamarébb  éjjel  és 
nappal  gyűvén,  másként  se  cselekedgyék  Kgltek, 
abban  bizonyos  lévén ,  hogy  valamelly  Regementeket 
kiküldvén  emiitett  Generális  uram  eö  Excellentiája, 
Kgltek  közül  az  Birákat  behozatván ,  feje  s  jószága 
vesztetté  teszi.  ~)  Maga  Budavár  parancsnoka  báró 
Pfeffershoven  tábornok  ugyanazon  napról  tüzetesen 
Kecskemét  város  birájához,  tanácsához  s  egész  köz- 
ségéhez igen  hizelgö  levelet  küld,  melyben  irja:  hogy 
elébbi  napon  Bécsből  Budára  visszaérkezvén,  nagy 
örömmel  értesült  mind  az  alispán,  mind  a  helyettes 
parancsnok  által,  mikép  a  város  hűségét  s  buzgósá- 
gát kitüntette  a  lázadók  mozgalmáróli  hírek  s  jelen- 
tések pontos  beküldésével.  A  császár  iránti  hűségé- 

')  JegyzökönsT'  1702—1708.  173  lap. 
0  Jegyzőkönyv  1702—1708.   nUap. 


39 

röl  előtte  régóta  ismert  várost  annak  szorgalmas  foly- 
tatására inti  s  biztosítja,  hogy  ö  felsége  hü  szolgáit 
és  alattvalóit  különös  figyelemben  megtartani  fogja, 
s  legközelebbi  napokban  mind  szárazon  mind  vizén 
megérkezendő  segéd  hadai  által  azokról  kegyelme- 
sen gondoskodni  fog.  ') 

Minthogy  azonban  a  Szolnok  megvételekor  meg- 
rendelt nemesi  felkelésre  senki  sem  mozdult,  sem  a 
községek  a  rajok  vetett  fegyveresek  kiállításában 
nem  mozogtak,  ennek  okát  Budapesten  a  népnek 
kuruc  hadak  általi  megfélemlítésében  keresték, 
ugyanazért  azon  intézkedést  arra  változtatták,  hogy 
se  a  nemesség  személyesen  ki  ne  álljon,  se  a  közsé- 
gek a  kirovott  fegyvereseket  ki  ne  állítsák,  hanem 
fizessenek  minden  főre  havonként  hat  forintot  s  azon 
pénzen  majd  helyettek  katonát  fogadnak.  Jellemző  e 
tárgyban  Petrovai  László  alispánnak  Október  1-röl  a 
három  városhoz  intézett  levele:  „Nem  tudom  mi  lehet 
az  oka,  hogy  oly  nagy  keménységnek  veti  Kgltek 
magát,  mind  magam  parancsolatival  s  mind  pedig 
Szolgabíró  uraméval  semmit  sem  gondol,  egészen 
siketségre  veszi  Kgltek  az  egész  parancsolatokat  ^ 
sem  az  katonák  fogadások  iránt  emberét  föl  nem  kül- 
dötte, sem  pedig  az  abrak,  széna  és  több  dolgok 
praestatioja  iránt  választ  sem  ád,  nemhogy  eífectus- 
sal  Tisztei  és  eő  Fölsége  paraucsolatinak  engedel- 
meskedne. Ez  az  utolsó  parancsolat,  lássa  Kgltek, 
ha  magának  kárt  akar  tenni,  holnapi  napon  minden 
bizonnyal  beérkezik  Pestre  Bottyán  uram  Eegemen- 
tye,  könnyű  lesz  azok  által  az  Renitenseket  megka- 


')  Oklevéltár  22.  sz.  a. 


40 

patni  s  behozatni ,  mely  kttlömben  sem  lészeii ,  avagy 
történik.  Való  dolog ,  nehe'z  Kglteknek  is  ez  az  álla- 
pot, de  ugyanazért  kellett  volna  cum  snfficienti  in- 
stnictione  embereit  beküldeni,  hogy  valamely  moda- 
litást találhattunk  volna  Kgltek  könnyebbségére;  és 
azért  tum  caules  tum  caprae  salventur,  oly  modali- 
tást gondoltunk,  hogy  nem  kivánnyuk  továbbá  in 
persona  hogy  Kgltek  praestállya  az  személyeket, 
hanem  az  mint  fogadhatni ,  úgymint  6  forintot  adván 
nekiek  egy  hóra,  mi  fogadunk  az  Kgltek  részére, — 
azért  mihelyest  veszi  ezen  parancsolatomat,  azonnal 
mind  az  helység  részéről  s  mind  pedig  az  Nemesség 
részéről  bizonyos  deputált  embereit  külgye  be  hoz- 
zám ,  az  ki  ez  iránt  nemcsak  capitulálhasson  velem  s 
több  Tiszt  és  Comraendáns  Uramékkal ,  hanem  két 
angariára  való  pénzt  is,  mindazok  részére,  az  kik 
fel  vannak  vetve  az  Helység  részéről  s  mind  pedig 
azok  részére,  az  kik  nemes  Uraimékért  fogadtatnak, 
hozzanak  magokkal  fel  minden  okvetetlen,  Nemes 
Uraimék  pedig  ligy  tudgyák  s  lígy  gondollyák  meg, 
hogy  kinek  kinek  magánossan  egy  fegyveres  ember 
esik  részére,  ha  maga  fel  nem  akar  jönni."  ')  Más- 
nap pedig  Október  6-kán  báró  Pfeífershoven  Buda- 
vár és  a  hozzátartozó  kerület  parancsnoka,  minden 
város  és  helységhez  szóló  nyilt  rendeletet  bocsát  ki, 
melyben  a  bíráknak  és  esküdteknek  karóba  vonatás 
terhe  alatt  meghagyja :  hogy  mihelyt  rendeletét  s 
ahoz  mellékelt  kirovást  veszik,  azonnal  a  rajok  kive- 
tett gyalog  munkásokat,  14  naponkint  felváltva, 
Budavár   erődítéséhez    kiállítsák,  —  a   kecskeméti 


'j  J.'gyznköiiyv  1702  —  1708.   174.  175  Inp. 


41 

járásra  155  ember  levén  kiróva  ').  Huszár  János 
szolgabíró  még  ugyanaz  napról  kelt  körlevele  kap- 
csában közli  a  fenebbi  nyilt  rendeletet  a  részletes  ki- 
rovással, mely  szerint  Kecskeme'tre  44,  Nagykörösre 
22,  Ceglédre  16  stb.  gyalog  munkás  vettetett  ki  ^), 
rendszerint  azzal  ve'gezvén  itt  is  körlevelét,  bogy  „az 
pordobeli  restantiákat  kiki  bebozza  sub  poena  notae 
infidelitatis."  Négy  nap  múlva  Október  10-én  ugyan- 
azon szolgabi  ró  a  munkások  beküldését  a  bíráktól 
fej  és  jószág  vesztés  büntetése  alatt  szorgalmazza, 
fenyegetvén  a  községeket,  bogy  ellenkező  esetben  a 
budai  parancsnok  egynebány  ezer  rácot  küld  ki,  s  az 
engedetleneket  felraboltatja.  ^) 

De  már  a  fenyegetés  sem  basznált,  mert  Szolnok 
bevétele  után  a  bárom  város  többé  a  budapesti  ren- 
deletek teljesítésére  képes  nem  volt.  Deák  Ferenc 
kuruc  ezredes  és  dandárvezér  Október  elején,  a 
balasi  csata  után  Kecskeméten  táborozott ,  s  e  bónap 
9-kén  a  kecskeméti  mezőn  levő  táborából  rendeli 
meg  Szolnok  erődítéséhez  a  Csiszár  István  szolnoki 
kapitány  által  kivánt  szekeres  és  gyalog  munkáso- 
kat *) ;  a  fejedelem  pedig  Ecsed  melletti  táborából 
ugyané  napról  intéz  rendeletet  a  kecskeméti  tanács- 
hoz, mellyel  hadai  számára  600  köpönyeget  kivan 
haladéktalanul  készíttetni  ^).  Ily  szorongató  körül- 
ményekben, ámbár  Petrovai  László  alispán  elismerte 
a  városok  súlyos  helyzetét,  de  a  budai  és  szegedi 
parancsnokok  szükségesnek  látták  azok  megfélemlí- 


')  Jk.  1702—1708.  177  lap. 

0  Jk.  1702  —  1708.  176  lap. 

■')  Jk.  1702—1708.  169  lap. 

■')  Jk.  1702  —  1708.  178.  lap.  „D.itiini  in  campo  ad  Kecskeméth." 

■)  Oklvti'.  23.  sz.  a. 


42 

tését,  s  erre  épen  Kecskemétet  tűzték  ki.  Még  alig 
volt  híre  a  rácok  felültetésének,  midőn  egy  szép 
októberi  napon  reggeli  nyolc  órakor  a  község  csikósa 
benyargal  a  városházához  Kecskemétre  azon  hírrel, 
hogy  a  várostól  alig  három  mértföldnyi  távol  esö 
alpári  pusztáról,  hajnalban  két  falka  ménest  a  rác 
elhajtott; — 10  óra  tájban  befuttat  a  gulyás,  hírül 
hozván,  hogy  egy  harmadik  ménes  is  elraboltatott ; 
• —  kevés  vártatva  még  egy  hírnök  érkezik  azon 
szomorú  tudósítással,  hogy  éjfél  tájban  egy  falka 
marhát  is  elhajtottak  a  rácok ;  —  negyedik  sebes 
futárt  a  ceglédi  biró  küldi,  következő  éjen  éjfél  táj- 
ban ,  értesítvén  a  kecskemétieket ,  hogy  Locsod  nevű 
pusztán ,  Pécel  és  Issaszeg  közt ,  400  fegyveres  rác 
táborozott  egész  munitzioval,  mint  egy  sülyi  ember 
által  megkémleltette ,  merre  szándékozik,  nem  tudni, 
de  a  rósz  hírek  minden  istenadta  nap  óránkint  meg- 
újulnak. —  Kecskemét  Október  1 1-kén  Nagy-Köröst 
költsönös  védelemre  kéri,  mely  készséggel  ajánlko- 
zik '),  a  fejedelemhez  pedig  folyamodványt  intéz: 
„Méltóságos  Fejedelem,  nekünk  Kegyelmes  Urunk!" 
—  így  kezdi  a  folyamodvány  —  „Nem  akaránk  elmu- 
latni, hogy  Nagyságod  színe  eleiben  ne  terjesztettük 
volna  ezen  mostani  keserves  kárvallásinkat",  —  végűi 
pedig  —  „a  Nagy  Istenért  kérjük  Nagyságodat, 
mint  nekünk  Kegyelmes  Urunkat,  vegye  méltó 
respectusban  szegény  Városunk  megmaradását,  mi 
is  Nagyságod  Úri  grátiáját  éltünk  fottáig — "  sat.  ^) 

A  fejedelmet  meghatotta  ezen  lóhalálában  hozzá 
juttatott  keserves  panasz ,  s  a  Szolnok  magyar  vidé- 


')  Eredeti  a  város  levéltárában. 

'^)  Egykorú  fogalmazvány  a  város  levéltárában. 


43 

kének  megtartására  rögtön  megtette  intézkedéseit. 
Épen  ekkor  (Október  15.)  állott  liozzá  az  elbúsult 
báró  Károlyi  Sándor  szaílimári  főispán ,  ezt  tehát 
tábornokká  kinevezvén,  jászkűn  hadak  parancsno- 
kává iette  s  a  rácok  megfékezése  végett  Kecske- 
métre küldötte;  mielőtt  azonban  litra  kelhetett  volna, 
két  napi  szabadságot  nj^ert,  hogy  azalatt  házi  ügyeit 
rendbehozhassa,  ekkor  meg  a  fejedelem  Tokajba 
hivatta  magához ,  s  Gencsi  Zsigmond  századost  mel- 
léje adván,  azzal  Szolnokba  sietett,  onnan  pedig  egy 
csapattal  Kecskemétre  csak  Október  végén  érkezett, 
hol  a  nagy  rendetlenségben  talált  kuruc  hadat  szer- 
vezni ügyekezett,  hogy  azzal  a  szegedi  rácok  ellen 
kicsapást  intézhessen.  ')  De  célját  nem  érhette;  mert 
a  császáriak  Ocskai  hadát  megvervén ,  Lévát  elfog- 
lalták, és  a  bányavárosokat  fenyegették,  a  fejedelem 
tehát  November  5-kén  Károlyinak  meghagyta ,  hogy 
Deák  Ferenc,  Váradi  János  deák,  Szűcs  János  és 
Borbély  Balázs  ezredeit  magához  vévén ,  siessen 
Bercsényi  után,  a  ki  Egerből  a  bányavárosok  oltal- 
mára indult.  Károlyi  Nov.  8.  Kökánál  táborozott  s 
négy  nappal  később  Losoncnál  Bercsényivel  egye- 
sült. ^)  Kecskemét  ekkor  már  annyira  fenyegetve 
volt  a  rácok  által ,  hogy  azt  védsereg  nélkül  hagyni 
nem  lehetett:  Deák  Ferenc  és  Andrási  István  ezre- 
deiket tehát  Károlyi  Sándor  itt  hagyta,  kik  közű! 
emez  a  városban,  amaz  pedig  a  városon  kivül  a 
talfái  erdőben  telepedett  meg  fegyvereseivel.  ^) 

Valóban  különös  és  nehéz  helyzete  volt  ekkor 
Kecskemétnek.    A   kurucok    elfoglalva    tartották   a 


')  Katona  XXXVI.  304.  lap.  —  Horváth  Mihály  IV.  292.  lap. 

')  Sznlay  VI.  107.  lap. 

■')  Számvitclikönyv  170'/,.  28.  lap. 


44 

várost,  s  Buda  és  Szeged  inínyában  tétlense'gre  szo- 
rították a  népet;  és  mintliogy  e  nép  mindkét  helyről 
rá  küldözött  rendeleteket  s  kiszolgáltatásokat  telje- 
síteni képes  nem  volt,  fölülről,  oldalról  és  alulról 
a  rác  hadak  általi  megtámad  tatással  lett  fenyegetve. 
Míg  a  kuruc  had  a  városba  be  nem  ült,  addig  minden 
parancsot  teljesíteni,  minden  követelést  kielégíteni 
ügyek ezett ,  mert  a  fegyveres  hatalomnak  ellent  nem 
állhatott;  a  kurucok  utóbb  eltiltották  végkép  a  budai 
és  szegedi  közlekedéstől,  de  nem  voltak  képesek 
megvédeni  az  onnan  fenyegető  veszedelemtől. 

A  bécsi  udvarnak  minden  pénz  és  haderejét  a 
francia  háború  vévén  igénybe ,  az  5  első  hónap  alatt 
közvetlenül  a  forradalom  elnyomására  semmi  haderőt 
sem  fordíthatott.  Aug.  13-kán  egy  királyi  leirat  által 
a  megyék  hűségre  intettek ;  Szeptemberben  a  lázadók 
ellen  átalános  fölkelés  rendeltetett;  Október  9-kén  az 
adó  egy  negyede  elengedtetvén ,  háromnegyedrészre 
leszállíttatott  ');  Október  18-kán  egy  királyi  nyílt- 
levél minden  megtérőnek  bocsánatot  hirdet,  ha  hat 
hét  alatt  a  lázadókat  elhagyja;  November  26-kán 
egy  királyi  leirat  közli  a  megyékkel  a  lengyel  király 
Szept.  8-ról  kelt  s  fentebb  már  emiitett  nyiltle veiét, 
inti  a  rendeket,  hogy  hűségben  maradjanak  s  az  el- 
csábítottakat  megtéríteni  igyekezzenek ;  December 
17-kén  ujabb  leirat  a  dunántúli  megyéknek  a  nádor 
vezénylete  alatt  felkelést  rendel,  tüzetesen  a  dunai 
átkelések  oltalmára,  nyilván  kimondván,  hogy  eddig 
a  nemesi  felkelés  az  adóval  váltatott  meg,  most  a 
felkeléssel  mindennemű  adóbeli  tartozások  s  uj  kiro- 


')  Szalay  VI.  lOG.  —  Horváth  Jlibály  IV.  296  lap. 


45 

vasok  megszűntetnek;  1704.  Január  1-én  a  nádor 
szólította  fel  a  megye'ket,  hogy  mellé  gyülekezzenek, 
s  kik  a  lázadók  által  fegyveifogásra  kényszeríttet- 
tek, három  hét  alatt  a  fegyvert  letegyék.  Jau.  7-kén 
a  budai  kormánytanácshoz  küldött  királyi  leirat  az 
adó  elengedést  nemcsak  a  dunántúli,  hanem  az  ország 
többi  megyéire  is  kiteijeszti  s  ezen  leiratot  a  nép 
közt  is  meghirdettetni  rendeli  ').  Puszta  szóval  s  be- 
váltatlan Ígéretekkel  biztatták  az  országot,  melyek- 
nek már  senki  sem  adott  hitelt;  söt  az  Október  18-ki 
királyi  nyíltlevél  szövegén  elbámul  az  ember,  midőn 
a  koronás  király  szájába  oly  szavakat  adnak  taná- 
csosai, melyek  nemcsak  a  korona  fénysugarait  elho- 
mályosítják, hanem  egy  közönséges  pártfönök  vagy 
csapatvezérnek  is  szégyenére  szolgálnának,  —  „Mint- 
hogy a  külföldről  szított  belmozgalom  és  hitszegő 
pártütés  —  így  beszéltetik  a  királyt  —  már  csak  azért 
is,  mivel  a  római  szent  birodalom  és  saját  ellensé- 
geink ellen  német  hadainkat  az  országból  majd  egé- 
szen kiköltöztettük,  annyira  elterjedt,  hogy  nemcsak 
a  közbéke  és  nyugalom  megháboríttatott,  hanem  az 
eszeveszett  pártütés  ragálya  már  Magyarországunk 
felső  és  tiszántúli  megyéiben  is  úgy  eláradt,  hogy  e 
becstelen  honárulás  koholói  nyilt  ellenségeskedéssel 
saját  hazájokat  megtámadni,  polgártársaik  ellen  dü- 
hösködni, embereket  és  barmokat  elrabolni,  némely 
várainkat  részint  árulás ,  részint  gonosz  megtámadás 
utján  elfoglalni,  a  szegény  népet  a  szabadság  vissza- 
szerzésének cime  s  adómentesség  Ígéretének  hiú 
reménye   alatt   elbolonditaní ,  a   könnyenhivőket  és 


')  Oklvlh'.  IV.  köt.  24.  32.  .37.  ií.  42.  sz.  sz.  a. 


46 

ingadozókat  részint  megfélemlitéssel ,  részint  hitege- 
téssel elcsábitani,  másokat  erőszakkal  Rákóci  párt- 
jára vonni,  hatalmukat  így  terjeszteni,  tartozó  hűség- 
ben megmaradt  liű  alattvalóink  birtokait  feldűlni, 
jószágukat  s  javaikat  kirabolni,  az  Isten,  Haza  és 
Nemzetek  törvénye  ellen  mindennemű  gonoszságot 
elkövetni,  Rákócinak  és  pártosainak  nyiltleveleiket 
a  megyékben  terjeszteni,  s  azok  által  híveinket  a 
lázadás  bűnébe  különféle  fenyegetésekkel  bevonni 
meg  nem  szűnnek.  Mi  tehát  az  ország  e  nyomorúsá- 
gos állapotának  eltávolítása  s  hű  alattvalóink  bizton- 
ságának visszaszerzése  tekintetéből  tábornokainknak 
szigorúan  meghagytuk ,  hogy  ama  gonosz  pártütőket 
minden  igyekezettel  üldözzék,  s  az  elfogottakat  a 
felségárulás  érdemlett  büntetésével,  mások  rettentő 
példájára,  elengedhetetlenül  kivégeztessék;  és  hogy 
e  veszélyes  pártütők  minél  gyorsabban  kiirtathassa- 
nak, egyenkint  és  együttesen  mindenkit  biztosítunk, 
hogy  a  kik  egyet  vagy  többet  a  lázadók  közül,  vagy 
pedig  maguk  a  mi  császári  királyi  hűségünkre  visz- 
szatérni  kivánó  lázadók  egyet  vagy  többet  saját  párt- 
ütő társaik  közül  legyilkolnának,  vagy  élve  a  mi 
tábornokainknak  átadnának ,  az  ilyetén  általok  legyil- 
kolttak  vagy  átadottak  birtokaikat  és  javaikat,  ha 
nem  egészben,  legalább  fele  részben,  a  személyek, 
birtokok  és  egyéb  körülményekhez  képest,  rögtön  és 
minden  további  peres  eljárás  nélkül,  nekik  megítél- 
tetni és  átadatni  fogjuk.  Minthogy  pedig  arról  va- 
gyunk meggyőződve,  mikép  igen  sokan  a  pártütők- 
kel tartanak  olyanok  is ,  kik  ezt  nem  önkint  és  nem 
gonosz  szándékból  teszik ,  hanem  arra  erőszakkal  és 
fenyegetéssel  azért  kényszerűitek ,  mi^  el  a  mi  német 


47 

hadaink  segélyétől  magukat  elliagyatva  lenni  látták ; 
eze'rt  a  velünk  született  kegyelmesse'g  által  viseltetve, 
a  szigorú  igazságot  a  könyörület  gyengédségével 
mérsékelni  s  a  keresztyén  vér  kiontatását  eltávoztatni 
kívánjuk,  kegyelmesen  rendelvén,  hogy  a  kik  ezen 
Nyiltlevelünk  kihirdetésétől  eltelendő  hat  hét  alatt  a 
pártütést  elhag}^ák,  magukat  tábornokainknál  beje- 
lentik, letévén  a  hűségesküt,  haza  térnek  s  ott  békén 
maradnak,  tekintetes  és  nagyságos  Schlick  Leopold 
gróf  altábornagyunkat  megbíztuk  és  meghatalmaz- 
tuk, hogy  az  ilyeknek  átalános  bocsánatot  adjon,  és 
mi  királyi  szavunkra  fogadjuk,  hogy  nekik  mindazt, 
mit  a  pártütés  alkalmával  ellenünk  elkövettek,  ezen 
közbocsánatot  hirdető  levelünk  által  elengedjük  és 
eltöröljük  s  minden  birtokaikat  és  javaikat  vissza- 
adjuk." ')  íme  a  koronás  király  fellázadt  alattvalóit 
megtérésre,  de  a  megtérőket  orgyilkosságra  készteti; 
az  orgyilkosoknak  jutalmat,  a  megtéröknek  közbo- 
csánatot hirdet,  de  mindezeket  ismét  törvénytelenül, 
külföldiekre,  idegenekre  bízza.  Ily  eljárásnak  óhaj- 
tott sikere  nem  lehetett. 

Az  egész  haderő,  mit  a  bécsi  udvar  az  oly  igen 
előhaladt  forradalom  fékezésére  fordíthatott,  annyiból 
állott,  hogy  Október  25-kén  gróf  Schlick  két  lovas 
ezreddel  és  300  gyaloggal  Pozsonyból  megindult, 
27-kén  Szerednél  átkelt  a  Vágón  s  29-kén  gróf  For- 
gács Simon  és  Kohári  István  tábornokok  magyar 
hadával  egyesülvén ,  másnap  Szentbenedeknél  tábo- 
rozott *) :  e  volt  ama  haderő ,  mely  Lévát  s  a  bánya- 
városokat megtámadta,  mely  ellen  Egerből  Bercsényi 


'  1  Oklvltr.  IV.  köt.  24.  sz.  a. 
■)  hfzalaj':  VI.  106  lap. 


48 

s  Kecskemétről  Károlyi  Siíiidor  a  felvidékre  külde- 
tett; ekkor  mindazáltal  három  felöl  támadtattak  meg 
a  felkelők :  Scblick  által  a  felvidéken ,  Rabutin  hada 
által  Erdélyben ,  —  az  alduna  felől  Kecskemét  ellen 
a  rácok  indíttattak. 

Azon  40  ezer  családból  álló  szerb  nép,  mely  a 
tőröktőli  félelmében  Csernovics  Arzén  ipeki  pátriárka 
érsek  vezénylete  alatt  lG90-dik  évben  kiköltözvén, 
I.  Leopold  által  a  török  alatt  elnéptelenedett  bánat- 
ban és  bácskaságban  telepíttetett  meg,  sok  szolgála- 
tot tett  a  még  tiz  évig  folytatott  török  háború  alatt. 
Folytonosan  fegyverben  állott ,  egy  része  rendes  ka- 
tonai szolgálatot  viselt,  más  része  katonának  szüle- 
tett és  azzá  neveltetett,  a  magyarellenes  érdek  pedig 
úgy  hozta  magával,  hogy  e  hazánkba  telepített  nép 
őseinkkel  egykönnyen  meg  ne  barátkozhassék ,  most 
tehát  ellenük  indíttatott. 

Azon  rác  hadak,  melyekkel  eddig  a  fölkelők  mér- 
kőztek, úgy  látszik,  rendes  katonai  szolgálatbeliek 
voltak;  ilyenek  a  kurucok  diószegi  táborát  felverő 
váradolasziak,  kiket  aztán  Bercsényi  még  Aug.  elején 
kardra  hányt ;  a  Löffelholtz  aradi  várparancsnok  által 
Stoltz  német  kapitány  alatt  kiküldött  három  ezernyi 
rác  had,  melyet  a  fekete  Körözs  mellett  a  kurucok 
szétvertek,  valamint  a  Kiba  ezredes  hadában  Cson- 
grádnál és  Halasnál  vívott  csatákon  vitézkedők  is. 
Ezekről  mondja  csongrádi  csatájok  után  a  bécsi  né- 
met hirlap ,  hogy  a  kurucok  ellen  oly  elkeseredéssel 
vívtak ,  mikép  azok  közül  senkinek  sem  kegyelmez- 
tek s  a  németekért  vagyonukat  s  vérüket  áldozni 
készeknek  nyilatkoztak  ') ;  ugyanezekről  irja  Vaguer 

')  Szalay:  VI.  98  lap.  1)  jegyzet 


49 

némi  nagyítással,  hogy  a  fekete  Körözs  melletti  csata 
elvesztése  miatt  közülök  némelyek  fenyíték  alá  vonat- 
tatván,  itt  oly  kegyetlenül  harcoltak,  hogy  a  kegye- 
lemért esdeklő  kuriicokat  még  a  német  katonák  kar- 
jai közt  is  legyilkolták,  s  ezekről  mondta  LöíFelholtz 
tábornok,  mikép  annyira  fegyelmetlenek,  hogy  a 
halálra  itélt  ember  eléggé  büntetve  volna ,  ha  vezérö- 
kül  alkalmaztatnék  ').  A  felültetett  rác  nép  sem  vi- 
selte magát  különben. 

Rákéci  már  a  diószegi  merénylet  után  igyekezett 
a  rácokat  magához  s  ügyéhez  hajlítani ,  azért  Aug. 
9-röl  székelyhídi  táborából  ekép  írt  azokra :  „Tudván 
azt,  hogy  ezen  mindenkor  fegyverhez  szokott  rácz 
nemzet  is  országunk  nem  kevés  búját,  boszűját  szen- 
vedte :  azért  hogy  ö  is  országunk  régi  dicsőséges 
szabadságában  részesülhessen,  akaránk  ezen  leve- 
lünk által  tudtára  adnunk ,  hogy  minden  idö ,  nap  és 
halogatás  nélkül  fogjon  fegyvert,  kötelezze  édes  ha- 
zánk szolgalatjára  magát;  kit  ha  elkövet,  megígérjük 
igaz  magyarságunkra,  hogy  fiúról  fiúra,  maradékról 
maradékra  oly  szabadságban  lesznek ,  hogy  sehol 
senkinek  semmi  adót  nem  adnak ;  minden  rácz  váro- 
sok ,  a  melyek  most  hazánk  szabadsága  mellett  fegy- 
vert fognak,  valamint  más  hajdú  városok  oly  szabad- 
sággal fognak  élni  és  egyedül  csak  fegy verőkkel  fog- 
ják hazájokat  szolgálni.  Ellenben  pedig,  ha  édes 
magyar  hazánk,  egyszersmind  maga  szabadsága  mel- 
lett is  fel  nem  ül,  sőt  inkább  ellenünk  fegyvert  fog, 
a  mint  már  is  némely  Váradra  gyíílt  ráczok  elkezdet- 
ték vala,   minden   könyörületesség   nélkül  öletjük, 


')  Katonáuál  XX XVI.  pag.  32i. 
Kecukemi'f  c.  tört.  IV.  köt. 


50 

vágatjuk,  ü'ót  a  g-yermekét  is  kardra  hányatjuk,  és 
Isten  boldogítván  fegyverünket,  egészen  kigyökerez- 
zük a  magyar  hazából."  ')  —  „Károlyi  elejétől  fogva 
lígy  vélekedett ,  hogy  a  ráczokkal  csínján  kell  bánni. 
Hasonló  nézetben  volt  Bercsényi  is.  ,„piy  vélemény- 
ben vagyok  —  irá  még  a  hadviselés  elején,  midőn 
Szikszórúl  a  bányavárosok  felé  indult,  Károlyinak, 
kit  akkor  Kecskemét  környékéről  magához  hivott, 
—  hogy  Kohári  Esztergomból  a  szentendrei  ráczokat 
fogja  ellenünk  sürgetni.  Jó  volna  valakit  közíílök  a 
deszpotasággal  felbiztatni,  mit  kecskeméti  rácz  lako- 
sok vihetnének  véghez.""  ^)  De  a  fejedelem  felhívása 
elhangzott.  Október  közepén  már  a  rácok  fel  voltak 
ültetve,  mint  láttuk,  Kecskemét  alpári  pusztáját  meg 
is  rabolták,  Október  második  felében  báró  Huyn  a 
Duna  felől,  Kreutz  és  Monaszterli  alulról,  rendszere- 
sen fegyverzett  rác  haddal  közeledett ,  a  fegyelmetleu 
dúló,  fosztó,  rabló  rác  csapatok  pedig  a  várost  és 
vidékét  körös-körííl  ellepték. 


Nem  volt  ugyan  Kecskemét  kuruc  katonaság  nél- 
kül, sőt  ekkor  már  a  városiak  közül  is  számosan 
csatlakoztak  a  felkelőkhez;  de  épen  a  lett  egyik  baja, 
hogy  e  gyakorlatlan  s  mindamellett  fegyelmetlen  ha- 
dacska  nem  volt  elég  erős  a  városnak  megtámadtatás 
esetébeni  védelmezésére ,  mindamellett  a  budapesti 
és  szegedi  hatóságokat  felingerelte  a  város  ellen, 
mert  annak  tudtával  s  ügy  szólva  szeme  láttára  többé 


■)  Szalay:  VI.  95  lap. 
')  Szalay :  VI.  125  lap. 


51 

se  Budapestre,  ee  Szegedre  a  megrendelt  szállítmá- 
nyokat beszolgáltatni  s  a  rendeleteket  teljesíteni  nem 
lehetett,  minek  aztán  eredménye  lett  az  alpári  méne- 
sek és  gulyák  elraboltatása.  Ezt  a  városi  tanács  kö- 
rültekintöleg  fontolóra  vévén,  a  fejedelemhez  küldött 
folyamodvány  sikerére  kizárólag  nem  támaszkodott, 
hanem  a  várost  és  a  lakosok  külső  vagyonát  minden 
irányban  megvédeni  igyekezett;  az  170y4-dik  évről 
fenmaradt  számviteli  könyvben  olvassuk,  hogy  midőn 
Október  20-kán  Bay  László  ezredes  kapitány  Nagy- 
Kőrösön  kelt  körlevelével  a  községek  biráit  magá- 
hoz rendeli,  „Mivel  —  úgymond  —  Méltóságos  Gene- 
rális Székesi  Gróff  Bercsényi  Miklós  Úr  eö  Nga  feles 
lovas  és  gyalog  hadakkal  erre  az  földre  minden  órá- 
ban elérközik ,  azért  mitévők  legyetek  és  mit  kölles- 
sék  cseleködnötök ,  adhassam  tudtotokra ,  melyben 
különben  se  cselekedgyeíek ,  ha  tapasztalható  kárát 
vallani  nem  akarjátok"  '),  a  város  Bercsényi  úrnak 
100  aranyat  küld  ajándékul  ^);  Október  végén  a  vá- 
rosba megérkezett  Károlyi  Sándort,  mint  egyik  föl- 
desurát, 200  tallér  ajándékkal  tiszteli  meg;  a  fejede- 
lemnek magának  pedig  négy  lovat  küld  ajándékba, 
melyeket  150  talléron  vásároltat^);  a  kuruc  tisztek 
közül  egyetlenegy  sem  marad  valamely  rangjához 
mért  ajándék,  vagy  helyzetéhez  alkalmazott  kedves- 
kedés nélkül ,  az  átkelő  vagy  benn  állomásozó ,  vala- 
mint a  szolnoki  örhadat  is  a  város  élelmezi.  —  Ellen- 
ben, mivel  Budára  még  Október  23-kán  is  katonai 
executioval  sürgetik  az  élelmezést  *),  Novemb.  8-kán 


')  Jk.  1702—1708.  183  lap. 

')  Számvitelikönyv  170y,.   115  lap. 

")  Szvitk.  170%.  79  lap. 

*)  Jk.  1702  —  1703.  184  lap. 

4* 


52 

pedig  ujabb  kirovással,  Kecskemétről  230  véka  ab- 
rak, 200  szekér  széna,  45  vágómarha,  70  akó  bor  s 
aránylag  a  többi  helyekről  is ,  ugyanazon  élelmezési 
cikkek  követeltetnek  a  birák  „feje  s  jószága  vesztése 
alatt,  söt  ha  nem  küldi  bé  Kgltek  —  irja  Huszár 
János  szolgabíró  —  eö  Excellentiája  minden  irgalom 
nélkül  az  szófogadatlanokra  ennyihány  ezer  Eáczo- 
kat  fog  küldeni  Executiora"  ')  —  ennek  eltávoztatása 
végett,  minthogy  természetben  kiszolgáltatni  már 
mindent  csakugyan  nem  lehetett,  Oktob.  27-én  adóba 
fizetett  a  város  Pesten  a  megyénél  759  frtot,  ugyan- 
akkor a  kivetett  zsoldosok  havi  díjjába  378  frtot, 
utóbb  230  véka  abrak  értékébe  és  a  felfogadott  kato- 
nák zsoldjába  380  fr.  50  dénárt.  November  15-kén 
felhajtatta  a  kirovott  45  darab  vágómarhát,  melynek 
25-ét  a  székbirók  állították  ki ,  20-át  pedig  a  város 
marháiból,  és  Szegedre  küldött  500  frtot  '^).  A  budai 
és  szegedi  várparancsnokoknak  több  izben  gyümöl- 
csöt, almát  és  körtét  küld  a  város  kedveskedésül  ^). 
A  pestmegyei  tisztviselőknek  két,  a  budai  tiszteknek 
pedig  három  hordó  bort  vitet  ajándékba  *),  a  szolnoki 
kapitány  és  tisztei  öltözet  és  mindennemű  élelmezés- 
sel elláttatnak,  söt  „Eácz  Generálisnak  Monaszterli- 
nak"  egy  szép  paripával  és  öt  akó  borral  kedveske- 
dik a  város  ^).  Ezeken  kivül  még  a  felvidéki  táboro- 
zás is  terhelte  Kecskemétet,  mert  a  császári  had 
egyik  vezére,  a  városnak  pedig  földesura  gróf  Kohári 
István  tábornok  parancsot  küldött  reá,  hogy  az  ö 


')  Jk.  1702—1708.  192  lap. 

=>)  Szvitk.  170y,.  37.  38  lap;  -  és  Jk.  1702—1708.  193  lap. 

')  Adó-  és  Szvit,  könyvek. 

")  Szvitk.  28  lap. 

*)  Adóköiiyv  56  és  236  lap. 


53 

személyes  fölszereléséliöz  egy  társzekeret,  benne 
mindennemű  élelemmel  és  előtte  nyolc  erős  lóval , 
kiállítson ;  haziíl  küldeni  nem  lehetett ,  de  a  hatalmas 
földesúr  parancsát  teljesíteni  kellett:  kiküldi  tehát  a 
város  Szeles  György  és  Kiicsora  János  polgárokat 
oly  utasítással,  hogy  a  hadviselés  színhelyén  a  grófot 
keressék  fel ,  kik  megbízatásukhoz  képest  Léván  az 
urat  feltalálták  s  annak  megbízottja,  Kecskeméten 
már  jól  ismert  Bajtai  István  uram  közbejöttével,  a 
megrendelt  nyolcas  fogatú  társzekeret  kiállították, 
de  pénzük  nem  lett  elég  s  Novemb.  4-kén  Léván  kelt 
kötelezvény  mellett.  Labanc  Mihály,  Nyikos  Gergely 
és  Hegedűs  András  szécsényi  lakosoktúl  340  rénes 
forintot  költsön  vesznek  a  magukkal  vitt  pénz  pót- 
lására. ') 

Ennyi  áldozatnak,  söt  terheltetésnek  volt  ugyan 
annyi  sikere ,  hogy  a  mennyire  fegyelmetlen  katona- 
ságtól várni  lehet,  a  kurucok  ekkor  már  nem  igen 
garázdálkodtak,  s  Pfeffershoven  budai  parancsnok 
még  Október  19-kén  védlevéllel  látta  el  a  várost, 
melyben  a  német,  magyar  és  rác  katonaságot  inti, 
hogy  Kecskemétet  s  lakosait  minden  háborgatástól , 
barmaik  elhajtásától,  házaik  kifosztásától  kíméljék  ^); 
Október  26-ról  a  Duna  mellett  Pakson  táborozó  gróf 
Huyn  János  József  cs.  kir.  altábornagy  beküldött 
nyiltlevelével  inti  a  községeket:  „hogy  éjjel  és  nap- 
pal minden  nap  ide  én  nékem  hírt  hozzatok,  emberei- 
töket külgyétek ,  valamit  tölök  (a  kurucoktól)  hallo- 
tok ,  láttok ,  igazán  megmondgyátok ,  kit  ha  nem  cse- 
leködnétek,    bizony     szófogadatlanságtokért    tőlem 


')  Visszaváltott  eredeti  kötelezvény  a  város  levéltárában. 
')  Oklvtr.  25.  sz.  a. 


.54 

érdömötök  szerint  megbüntettettek.  ')    Valószínűleg 
őseink  énnek  jó  akaratához  is  kulcsot  találtak ,  mert 
Novemb.  13-kán  Paksról  már  védlevelet  ad  a  város- 
nak, melyben  „Adjuk  tudtára  mindeneknek  —  úgy- 
mond —  az  kiknek  illik ,  legh  főképpen  az  Ráczság- 
nak  Tisztünk   s  hivatalunk    által   páran csoUyuk  — 
hogy  Kecskeméti   Lakosoknak   semminemű   Jószá- 
gokban s  marháj  okban  legh  kissebbé  kárt  ne  meré- 
szeilyenek tenni,  és  raarhájokat  hajtani  életek  elvesz- 
tése alatt,  és  ha  valaki  ezen  Parancsolatunkat  által 
hágja,  leg  kissebbé  kárt  tészen  Kecskeméti  Lako- 
soknak, abban  bizonyos  lehet,  halállal  füzet."  ^)  Még 
a  rác  hadak  híres  tábornoka  Monaszterli  János   is 
Bajáról  Decemb.  5-röl  körlevelet  intéz  vidékünk  köz- 
ségeihez, melj'ben  azokat  utasítja,  hogy  a  ragadozó- 
kat, ország  s  szegénység  pusztítóit,  valahol  találtat- 
nak, megfogják,  és  Budára  vagy  ö  hozzá  vigyék. 
„Azonban  egynehány  szarvas  marhát  az  tolvajoktól 
visszavettem,  mellyet  is  hajdúim.mal  örzetek;  ha  ki- 
nek, elveszett  a  marhája,  jöjön  én  hozzám,  és  ha  meg 
ösméri    s    magáénak    lenni    bizonyíthattya,  kezébe 
adom,  mivel  senki  jószágát  bitangul  nem  kívánom."  ^) 
—  A  vitéz  tábornok  űr  csak  egynehány  marhát 
emlií;  holott  e  napig  már  vidékünkről  8000  darabot, 
s  csak  a  kecskemétiektől  mintegy  4000-et  rablottak 
el  ráccai.  "*) 

E  közben  Huszár  János  szolgabíró  Oktob.  29-én 
kibocsátott  körlevele  mellett  megküldi  az  Október 
18-kán  kelt  s  már  fentebb  közlött  „kegyes  és  irgal- 


')  Oklvltr.  26.  sz.  a. 
-)  Oklvltr.  29.  sz.  a. 
^)  Oklvltr.  33.  sz.  a. 
')  Oklvltr.  34.  sz.  a. 


55 

raas"  —  mint  o  irja  —  királyi  iiyiltlevelet  s  rendeli, 
hogy  minden  községben  kihirdettessék  ^);  Petrovai 
László  alispán  pedig  Nov.  3-kán  tudósiíja  a  községe- 
ket Schlick,  Kohári  és  Forgács  Simon  tábornokok 
lévai  győzelméről ,  biztatván  azokat  a  császári  hadak 
közeledtével:  „így  értvén  Kglíek  a  dolgot,  elhitet- 
heti immár  magával  nyilvánságossan ,  hogy  vagyon 
gondja  reánk  és  szabadulásunkra  Kglmes^^Urunknak 
eö  Fölségének."  Inti  egyszersmind  s  az  Istenért  kéri 
a  birákat,  hogy  a  híreket  pontosan  közöljék  s  a  kiro- 
Yott  élelmezést  beszolgáltassák.  ')  —  Két  hét  múlva 
Nov.  17-kén  Zólyom  melletti  táborából  intéz  levelet 
Károlyi  Sándor  Kecskeméthez:  „Mi  itten,  áldassék 
Istennek   szent  neve,   ellenségünkön   szerencséssen 
által  estünk.  Síik  Grenerális  mintegy  három  század 
magával  elszaladott ,  az  többi  Zólyomnál  megszorul- 
ván, kiket  Isten  kevés  kárunkal,  az  ellenségnek  pe- 
dig nagy  veszedelmével  megszégyenített,  az  elsza- 
ladtakat is  Isten  rövid  nap  kezünkben  adgya ;  ha  mi 
ellenség  ott  magát   kimutatná,  vagy  tovább  is  az 
Ráczság  magát  ellenséggé  tenné,  éjjel  nappal  bizo- 
nyos postátok  által  tudósítsatok ,  hogy  visszamenete- 
lemig  is  tehessek  dispositiot,  nem  sokára  Mélt.  Gene- 
rális Bercsényi  Urammal   ezen   egész  Armadát  az 
Ráczokra  fordíttyuk,  hogy  azok  is  szántszándékkal 
keresett   veszedelmeket   megtalálhassák,  noha  már 
nem   lévén    sehol    bizodalmok,   reménlem    Kglmes 
Urunknak  s  az  Hazának  fejet  hajtanak."  ^) 

Mennyire  hiú  volt  mind  e  remény,  mind  a  csá- 


')  Oklvltr.  -27.  sz.  n. 
^)  Oklvltr.  28.  sz.  a. 
-)  Oklvltr.  30.  sz.  a. 


szári  tábornokok  által  kiadott  megannyi  védlevél ,  — 
nyomorú  őseink  keservesen  tapasztalták.  Említve 
volt  már,  mikép  atyáink  az  önfentartás  kényszerű- 
ségében, vagy  mint  ök  kifejezték  „szegény  váro- 
sunk megmaradására"  minden  kitelhetöt  elkö- 
vettek, dacolni  tehetetlenek  levén,  szolgáltak  egy- 
iránt  magyarnak,  németnek,  rácnak;  de  nem  volt 
benne  köszönet:  mert  az  egyszer  felizgatott  rác  nép, 
mint  a  partot  szakított  vízár,  fékezhető  már  nem  volt. 
—  Alig  futott  híre  a  felföldi  hadjáratnak  s  Kecske- 
métről a  knruchad  zöme  kiköltöztetésének ,  ismét 
becsapott  a  rác,  a  dunamelléki  pestmegyei  s  kiskun- 
sági községeket  fosztogatta,  Kecskemétnek  a  kiin- 
pusztákon  tartott  méneseit ,  gulyáit  rablotta ,  s  midőn 
Magó  Mihály  kecskeméti  biró  November  14-kén  har- 
madmagával két  kocsin  épen  Szegedre  báró  Glóbitz 
tábornokhoz  a  rácok  megfékeztetése  végett  indulna, 
Félegyházán,  mely  akkor  még  puszta  volts  Kecske- 
mét birta  haszonbérbe  a  német  rendtől ,  csak  három 
mértföldnyire  a  várostűi  megrohanta  egy  rác  csapat, 
kocsikat  lovakat  elrabolt ,  s  a  birót  és  társait  kifosz- 
totta ') ;  másnap  Deák  Ferenc  ezredes  hadával  s  egy 
csapat  városi  fegyveressel  a  szomszéd  Agasegyházi 
pusztára  kiszállott  ^)  s  többszer  csatázott  a  rác  rab- 
lókkal. Agasegyháza,  Köncseg  és  Orgovány  egy 
halomnál  szögellenek  össze,  melynek  tetején  e  pusz- 
ták hármas  határa  egymás  mellett  van  felhányva  s  a 
három  határkoronával  ékeskedő  halom  ma  is  „Nyak- 
vágó" nevezetet  visel,  népmonda  szerint  ugyanis  az 
elkeseredett  kecskeméti  had  itt  metszette  nyakát  egy 

')  Szvitk.  117.  lap;  cs  Adóköiivv  5.  57.  77.  242.  245.  lap. 
^;  Szvitk.  2B.  lap. 


57 

általa  kiszorított  s  szétvert  rác  csapat  elfogott  veze- 
tőjének. A  védtelen  magyar  községeket  zaklató  ilyen 
rabló  csapattal  a  kecskeméti  polgárhad  más  irányban 
is  találkozott:  jegyzökönyvünkben  írva  van,  mikép 
„Anno  1703.  Az  kóborló  Ráczok  után  kimönvén  az 
Vármögye,  Baracson  az  Ráczokkal  megütközvén,  az 
vagdalkozásban  Városunk  Hadnagya  Balog  János 
Bátori  Andrást  Rácz  gyanánt  történetből  meg  vág- 
ván" sat.  ')  Ez  összecsapások  alkalmával  több  kecs- 
keméti polgár  elhullott;  a  részletek  ugyan  jegyző- 
könyveinkben feljegyezve  nincsenek ,  de  az  ezen  évi 
adókönyvben  Duksa  Mihály,  Csáki  Dávid,  Varga 
Pál  és  Gulyás  István  neve  után  beírva  van ,  hogy 
„levágták"  vagy  „az  harczban  elesett"  —  s  ezekről 
az  áldozatokra  következtetést  vonhatunk.  ^)  —  A  fel- 
bujtott rác  nép  a  török  ellen  évtizedeken  át  folytatott 
kicsapások  zsákmányának  neki  szokva,  most  már 
elannyira  fékezhetlenné  lett,  hogy  a  Bácskával  szom- 
szédos pestmegyei  s  kiskunsági  magyar  községek 
tarthatlanok  levén,  úgy  intézkedett  a  fejedelem,  hogy 
a  felvidéki  hadjárat  befejeztéig  minden  kiskunsági 
községek  Kecskemétre  költözzenek,  itt  magokat 
közös  erővel  besáncolják  s  az  oltalmukra  rendelendő 
haderő  megérkeztéig  a  végső  kiirtás  veszélyétől 
megmeutessenek.  ^) 

Kecskemét  a  város  oltalmáról  akép  gondosko- 
dott: hogy  a  kapuk  őrzésére  kirendelt  polgárőrség 
elibe  minden  kapuhoz  két-két  hadnagy  állíttassék, 
névszerint  a  halasi  kapura  Bene  András  és  Szántó 


')  Jlí.  1702—1708.  232.  lap. 

')  Adókönyv  75.  175.  185.  220.  lapok. 

'j  Oklvltr.  36.  3z.  a. 


58 

István  5  a  csongrádi  kapura  Biró  János  és,  Szepesi 
Márton ,  a  körösi  kapura  Csuka  István  és  Szentmár- 
toni  István,  a  budai  kapura  Zana  Gergely  és  Herceg 
István  jelöltetett  ki;  a  kapuk  őrségéül  pedig,  neve- 
zetesen a  halasi  és  csongrádi  kapura  öt-öt  tized,  a 
körösi  és  budai  kapura  négy-négy  tized  s  mindenik 
tizedből  tíz-tíz  ember,  egyik  vasárnaptól  a  másikig 
rendeltetett  ki  ') ;  utóbb  a  városi  tanács  az  egész 
város  népét  átalában  fegyverbe  állította,  elrendelvén 
„hogy  minden  tizedben  egy-egy  vigyázó  s  alkalmatos 
Hadnagyok  választassanak,  kik  is  az  tized  népét 
számban  vévén,  mennyi  lovas  és  gyalog  állhat  ki, 
minden  tíz  embör  között  egy-egy  jó  Tízedest  állítsa- 
nak, az  kik  mindenkor  az  tized  népét  készen  rönd- 
ben  tartván ,  az  mikor  kívántatik ,  kiki  az  ö  tizedgyét 
felkészítvén ,  az  város  házához ,  az  mint  az  alkalma- 
tosság kivánnya,  be  állítsák."  '^) 

Mind  e  közbiztonsági  gondos  intézkedés  mellett 
volt  még  egy  reménye  a  városnak  megmaradásához 
s  Nagykörössel  egyetérve  azt  is  megkisérlette,  mihez- 
képest  a  két  város  elhatározta,  hogy  Bécsbe  küldendő 
megbízottai  által  a  fö  haditanácsnál  szorgalmazza  a 
rácok  megfékeztetését.  Mindkét  helyről  a  jegyzők 
bízattak  meg  kikül döttekül  s  Kovács  István  kecske- 
méti és  Hegedűs  János  nagykőrösi  jegyzők  oda  el  is 
indíttattak.  1703-ik  évi  December  o-röl  Kovács  Ist- 
ván ekép  ír  Bécsből  a  kecskeméti  tanácshoz :  „Böcsül- 
letes  Birák  és  Eskütt  Uraiméknak  Kglmeteknek. 
Alázatos  szolgálatom  ajánlása  után  Isteniül  szeren- 
csés sok  jókat  kivánok.  Istenem  jó  gondviseléséből, 


')  Jk.  1702—1708.  178.  179.  lap. 
-;  Jk.  1702—1708.  193.  lap. 


59 

az  Kgltek  tetszése  szerint  Becsben  szerencséssen  fel 
érkeztem,  noha  veszedelmes  állapotban  forogván  min- 
den dolgok,  és  nagy  félelem  által  kelletett  mindenütt 
járnunk ;  mindazonáltal  az  hazai  szolgálat  és  köteles- 
ség mindenekben  híven  megmutatja  szeretetét.  Első 
instántiánk  lévén  Méltóságos  Eugenius  Herczeg 
Urunknál ,  az  ki  jóllehet  prima  fronté  nem  kicsin 
examenre  adtrahált  bennünket,  állítván  eö  Herczeg- 
sége  azt,  miért  úgymond  eddig  meg  nem  tudtuk  ke- 
resni? amplificálván  tovább  is  velünk  beszédit;  hogy 
pedig  hathatóképpen  való  keserves  panaszinkat  meg 
értvén,  az  Rácz  Nemzeíttíl  mellyeket  szenvednénk, 
eö  Herczegsége  magunkat  Yetett  okúi,  miért  enged- 
gyük  meg  és  miért  nem  defendállyuk  jószáginkat, 
holott  azon  hatalmasság  az  Ráczoknak  semmiképpen 
meg  nem  engedtetett,  és  immár  eö  Fölsége  erős  pa- 
rancsolatokat is  küldött  volna  ki,  hogy  aíiéle  kóborló, 
prédáló  és  marha  hajtó  Rácz  Nemzetet  szabadon  per- 
sequálhassa  akármely  helység;  erre  nem  kevéssé  ex- 
cusáltuk  mi  magunkat,  hogy  erőtlenek  és  elégtelenek 
levén,  magunkat  semmiképpen  nem  opponálhattyuk 
s  nem  akarjuk,  hanem  az  Fölséges  Hadakozó  Tanács 
talállyon  módot  és  remediumot  eltávoztatására ;  kihez 
képest  eő  Herczegsége  ajánlotta  mindenekben  ja- 
vunkra s  megmaradásunkra  való  kglmes  jó  akarat- 
tyát  és  bennünket  kedvesen  látott.  Innen  másod  napon 
Méltóságos  Nittrai  Püspök  Magyar  Országi  Cancel- 
lárius  Urunk  eő  Ngának  referálván  állapotunkat,  igen 
raegböcsült  eő  Nga  bennünket  és  tellyes  informátiot 
vévén  relátionkbűl,  az  Fölséges  Udvarnál  fogja  dete- 
gálni:  jóllehet  ez  előtt  is  ad  requisita  kemény  paran- 
csolatokat extrahált  eő  Ns'a  mind  az  Rácz  Patri- 


archára  s  mind  peniglen  Generál  Monastellire, 
mindazonáltal  bővebben  is  fog  adlaborálni  dolgunk- 
ban, csak  az  Úr  Isten  feljövetelünk  napjáig  oltal- 
mazta volna  meg  kglmeteket  és  jószáginkat,  ezután 
jó  reménségünk  lévén,  az  Ráczságtűl  nem  kell  félni, 
sem  jószáginkat  félteni,  mert  minden  Urak  szánakod- 
ván  rajtunk,  jó  pátronusaink ,  reméllem  rövid  idö 
alatt  való  alámenetelünket,  és  az  Felséges  Magyar 
Cancellaria  is  pártunkat  fogván,  rendessen  folytattya 
instántiáit  az  Bellicumra  irántunk.  Isten  bennünket 
alá  vivén,  többet  is  szólhatok  kglmetekkel,  itten  oda 
alá  való  minden  dolgoknak  folyási  nyilván  vannak. 
Ezek  után  Isten  szerencséssen  éltesse  s  tartsa  kglte- 
ket,  kivánom.  Kglteknek  köteles  szolgája  Kovács 
István  mp.  Raptim  Viennae.  Die  5.  X-bris  1703."  ') 
Savojeni  Eugen  herceg  a  haditanács  elnöke  s  Mattya- 
sovszki  László  nyitrai  püspök  magyar  cancellár  sza- 
vukat tartották,  és  ugyané  napról  a  rác  vezérhez, 
kinek  neve  ki  nem  tétetik  ugyan,  de  bizonyosan  a 
már  emiitett  Monaszterli  János  volt,  a  magyar 
királyi  udvari  Cancellaria  latin  nyelven  következő 
rendeletet  bocsátott :  „Tisztelt  Vitézlő  Úr !  Ismételve 
és  szüntelenül  nehéz  panaszok  érkeznek  Pest  Pilis 
és  Solt  s  Bácsraegyék  és  a  szomszéd  helyek  lakositól 
császár  és  király  ö  felsége  legkegyelmesebb  urunk- 
hoz ,  az  uraságod  kormánya  és  vezénylete  alatt  levő 
rác  nép  s  katonaság  ellen ;  mikép  akár  meg- 
hagyásából, akár  engedelméböl,  majd  számosabban, 
majd  kevesebben  azok  a  városokra  és  falvakra  ro- 
hanni,   iszonyú    zsákmánylást,    gyilkolást,    barmok 


')  Eredeti  a  város  levéltárában. 


61 

falkástóli  elhajtását  s  tetszés  szerint  az  erőszak  min- 
den nemét  szabadon  elkövetni  merészlik  és  szokják, 
s  már  az  ö  felsége  iránti  hűségben  eddig  is  megma- 
radt szegény  néptől  nyolc  ezer  darab  marká- 
nál többet,  legközelebb  pedig  magából 
Kecskemét  városból  mintegy  négy  ezer(!) 
darabot  elraboltak  légyen,  siralmasan  pana- 
szolták; és  mivel  az  emiitett  rác  katonaság  nem  a 
haza  veszedelmére,  elpusztítására  s  a  császári  kirá- 
lyi hü  alattvalók  kifosztogatása  végett  bízatott  urasá- 
god vezényletére;  a  fölebbvalókat  és  tiszteket  pedig, 
kiknek  kötelességükben  áll  minden  kihágást  és  erö- 
szakot meggátolni,  a  kik  ön  kormánya  alatt  állanak, 
megzaboláznia,  az  ily  gonosz  tettektől  elriasztania 
és  elvonnia  kellenék;  de  hasonló  esetekben  az  elné- 
zök  vagy  alattvalóik  iránt  engedékenyek,  könnyen 
megegyezéssel,  ha  nem  nyilvános  meghagyással 
vádoltathatnak  s  következőleg  amazokért  felelősség- 
gel tartoznak.  Ugyanazért  vitézlő  uraságodat  ezen- 
nel hivatalosan  és  komolyan  intjük  és  serkentjük, 
hogy  a  reá  bizott  katonaságot  az  olyatén  embertelen 
kihágásoktól  szigorúan  eltiltani  s  jövőben  féken  tar- 
tani, a  károsoknak  elégtételt  szolgáltatni,  azoktól 
jogtalanul  s  erőszakkal  elvett  javakat  nekik  vissza- 
adatni ,  a  bűnösöket  pedig  példásan  megfenyíttetni  el 
ne  mulassza,  így  önmagáról  és  övéiről  gondoskodni 
fog,  hogy  jövőben  azok  helyett  felelősségre  ne  vo- 
nattassék."  ') 

Ugyanekkor  a  fejedelem  Vay  Ádám  udvari  kapi- 
tánya által,  1703.  Dec.  3-kán  Tokaj  alatti  táborába 

')  Oklvltr.  34.  sz. 


62 

rendeli  a  város  bircíját  harmadmagával  ');  December 
9-kén  jutott  a  levél  Kecskemétre  s  a  kiküldött  Bán 
István  második  biró,  Szentkirályi  Pál  és  Kerekes 
István  tanácsbeli  esküdtek  ugyanazon  hónap  19-röl 
értesítik  a  városi  tanácsot:  ,,Mi  nagy  bajjal  az  rósz 
utakon  czélunkat  Isten  jóvoltából  elérvén,  harmad- 
napra, Szombaton  audentiát  nyertünk  a  Méltóságos 
Fejedelem  előtt,  ki  minekünk  köszöntésünket  noha 
meghallgatván  megköszönte;  tamen  semmi  okát  hi- 
vattatásunknak  meg  nem  mondta,  hanem  másoktól 
tanultuk  ki ,  hogy  vasra  akartak  verni ,  mellyért  meg- 
mondhattyák  szabadult  embereink,  minemű  szoros 
árestomok  volt  némelly  Kecskemét  ellen  való  vádak 
miatt  és  más  jelekből  való  hibás  conclusiók  miatt; 
mellyeket  Isten  jóvoltából  haza  vivén  bennünket, 
meg  fogunk  világosítani."  '^)  A  fejedelem  büntetni 
akart,  de  a  kecskemétiekkel  egyelőre  csak  boszűsá- 
gát  éreztette;  másnap  Dec.  20-kán  Darvas  Ferenc 
hadi  fö  commissárius  bocsát  körle v^elet  a  fejedelem 
parancsából,  melyben  meghagyja:  „hogy  minden  ha- 
ladék nélkül,  minden  Város  és  Falu  Nemes  Pest 
Vármögyéböl  két-két  embört  külgyön  ide  Tokajhoz 
az  Táborra;  valaki  ezen  Kglmes  Parancsolatíyának 
nem  engedelmesködik,  minden  bizonnyal  büntetést 
és  neheztelést  várhat  magára."  ^)  Ekkor  bercndelte- 
tett  a  kecskeméti  és  nagykörösi  jegyző  is,  kik  mind- 
ketten vasra  veretvén ,  másfél  hónapi  rabsággal  bűn- 
hődtek azért ,  hogy  a  rácok  elleni  rendelet  kieszköz- 
lése^ végett  Bécsben  jártak.  Szentmiklósi  János  jász 

')  Eredeti  a  város  levéltárában. 

■)  Eredeti  a  város  levéltárál>an.  Itaümi  in  inisero  Tugiuio  C'astrorum. 

Toka,).  Dic  19.  X-bris. 
^)  Jk.  1702  —  1708.  210.  lap. 


63 

kapitány  Berényböl  Jan.  4-iÖl  kelt  levelével  értesíti 
a  városokat:  „Igaz  régi  kötelességemtül  viseltetvén, 
azt  fentartani  akarván,  nem  mulathattam  el,  hogy 
Kglteket  ne  tudósítanám ;  bizonyos  postám  érkezett 
a  Méltóságos  fejeclelemtíil,  kik  is  referálták  bizo- 
nyossan,  hogy  az  Kgltek  követtyeií  Kglmes  Urunk 
raegarestáltatta,  mi  okra  nézve  nem  tudom,  Kglték 
jobban  tudhattya;  hanem  esedeztek  ezen  postának, 
hogy  én  tegyem  hírivé  Kglteknek  az  megarestált 
követeknek  dolgárűl."  ')  1704.  Febr.  15-kén  Miskol- 
con volt  a  fejedelmi  udvar,  midőn  sikeríilt  a  két 
városnak  sok  kérelem  és  utánjárással  jegyzőiket  ki- 
szabadítaniok.  Legtöbbet  tett  érettök  Vay  Ádám  ud- 
vari kapitány,  kit  elébb  Kecskemét  30  arany  aján- 
dékkal tisztelt  meg,  utóbb  a  jegyzők  megszabadulá- 
sakor a  két  város  közösen  adott  még  50  aranyat. 
Egy  hadélelmezési  szabályt  s  a  Kecskeméten  és  kör- 
nyékén parancsnokló  főtisztekhez  a  város  érdekében 
leveleket  eszközölvén  ki  ugyanekkor  Szívós  János 
és  Bán  István  városi  kiküldöttek,  irodai  díjak  és 
kedveskedés  fejében  következő  fizetéseket  is  tettek : 
a  fejedelem  hopmesterének  Gyulai  János  úrnak  12 
aranyat ;  fő  secretárius  Pápai  János  úrnak  egy  paripa 
igértetett,  melynek  ára  50  tallérra  tétetvén,  adtak 
helyette  a  kiküldöttek  10  tallért  és  15  aranyat;  vice 
secretárius  Csatári  úrnak  2  aranyat;  Nehéz  Bálint 
concipista  úrnak  2  aranyat ;  az  insurrectio  iránt  való 
conscriptoroknak  5  aranyat;  a  csavargók  ellen  való* 
protectioért  1  aranyat;  a  hadélelmezési  szabályért, 
ahoz  tartozó  parancsolattal  együtt  2  tallért,  4  garast 


')  Eredeti  a  város  levéltárábau. 


64 

és  20  dénárt;  Andrási  István  tábornok  úrnak  szólló 
levélért  3  garast  12  dénárt;  Darvas  Ferenc  hadi  biz- 
tos úrnak  szólló  levélért  ugyanannyit;  vice  secretá- 
rius  Aszalai  úrnak  1  tallért  1  garast  28  dénárt;  Vay 
Ádám  úr  komornyikjának  ugyanannyit;  hadi  biró  úr 
deákjának  2  garast  8  dénárt;  az  Úr  Bolondgyá- 
nak  1  garast  4  dénárt;  Miskolcon  a  szállásért  fizet- 
tek 1  tallért  2  garast;  úti  költségük  volt  14  tallér 
4  garas  20  dénár.  ')  A  fejedelemnek  Tokajnál  kimu- 
tatott neheztelése  s  utóbb  a  jegyzők  megbüntetése 
tanúiságot  szolgáltatott  arra,  hogy  a  fejedelem  a 
nemzeti  ügy  iránt  tétova  nélküli  feltétlen  hódolatot 
kivan. 

A  fölkelés  ezen  első  évében,  1703-dik  év  végéig 
a  kuruc  hadak  a  tiszai  oldalon,  bár  szívesen  láttat- 
tak volna ,  nem  hatottak  Kecskemétnél  leebb ,  s  hol 
azok  nem  mutatkoztak ,  a  rácok  sem  garázdálkodtak ; 
igazolja  ezt  a  csongrádi  tanácsnak  1703.  Dec.  8-ról 
a  kecskeméti  biróhoz  intézett  levele,  mely  szerint 
„Szükségesképen  kénszeríttetünk  Kglmedet  mint  Bi- 
zodalmas Jóakaró  Urunkat  ezen  Levelünk  által  meg- 
találni ;  kihez  képest  szeretettel  tovább  való  hivséges 
szolgálatunkért  kérjük  Kglmedet,  hogy  a  felső  Ha- 
daknak állapottyáról  Bennünket  tudósítani  ne  terhel- 
tessék ,  hogy  tudnia  illik  szándékoznak  é  felénk , 
avagy  nem ,  örömest  ha  valamely  Generális  erre  felé 
szándékoznék ,  udvarlására  ügy  ekéznénk ;  mink  köte- 
•lezzük  magunkat,  hogy  ha  az  alsó  Rácz  Tábornak 
ártalmas  szándékokot  megérthettyük ,  minden  kése- 
delem nélkül  Kglmednek  tuttára  adgyuk."  ^)  Ellenben 


')  Szvitk.  88.  és  115.  lnp. 

')  I^rerleti  a  város  levéltáráhaii. 


65 

a  dunára  esö  részeken ,  melyeket  a  kurucok  Kecske- 
métről meglátogattak,  folyvást  kalandozott  a  rác; 
Dec.  18-kán  az  izsáki  biró  és  tanács  eképen  válaszol 
a  kecskemétiek  tudakozására :  „Böcsülletes  Uraink , 
azon  Ráczok  iránt  egyebet  nem  tudunk ,  hanem  pén- 
teken az  alsó  telekeken  6  emberünket  megfogtak 
volt,  az  kiket  erössen  megkinzottak  s  vallatták  az 
Kuruczok  felöl  és  jószágok  iránt  s  meg  is  fosztogat- 
ták, úgy  hogy  csak  egy  imegben  bocsátották  haza 
szombaton ,  azonban  pénteken  estve  közztílök  44  Rácz 
béjütt,  zaklattak  bennünket  az  Kurucz  jószágáért, 
az  kit  találtak  elvitték,  de  egyebet  nem  bántottak, 
hanem  mi  tőlünk  kimenvén ,  egy  része  Halasra  alá 
ment  az  mint  referálták  az  Halasi  emberek,  egy  része 
ismét  Fülöpszállására  és  Szabadszállására  mentek, 
ott  mit  csináltak  s  onnan  hova  mentek,  nem  tudjuk.*'  ') 
A  kecskemétiek  által  azonban  e  részen  néhányszor 
megriasztatván ,  Izsáknál  fölebb  az  év  végéig  nem 
merészkedtek. 

Pestmegye  tisztviselői  ekkor  már  tarthatlannak 
látták  állomásukat,  ugyanazért  elhatározták,  hogy  a 
megyebeli  községek  által  eddig  Pestre,  Szolnokba 
és  Szegedre  beszolgáltatott  gabona,  széna,  abrak, 
vágómarha  és  bor  mennyiségét ,  úgy  szinte  mindenik 
helység  „mennyi  kárt  kitől  és  miben  vallott  és  hány 
gyalog  munkást  adott",  a  haditanácshoz  főlterjesztik; 
Huszár  János  szolgabiró  e  tárgyban  Decemb.  22-ről 
kelt  körlevelét  eképen  végzi :  „hogy  a  Ns  Vármegye 
Posomban  emberét  expediálni  akarván  Eugenius  Her- 
czeghez ,  tudhassa  nagy  nyomorúságát  és  kiraondha- 


')  Eredeti  a  város  levéltárában. 
Kecskemét  v.  tört.  IV.  köt. 


6G 

tatlan  terhet  repraesentálni ,  azért  ezt  el  iie  mulassa 
Kgltek  és  valami  egynehány  Túzokot,  Fajdokat,  Fo- 
golymadarakat, Özeket  s  Vadakat  szerezni  el  ne 
mulassa,  a  N.  Vármegye  az  árát  megadgya."  ')  Dec. 
28-án  ugyanazon  szolgabíró  másik  körlevelet  bocsát 
a  községekhez,  melyben  irja,  hogy  „Kglmes  Urunk 
eö  Fölséghének  feles  Parancsolati  érköztenek,  me- 
lyeknek continentiáit  szükségesképpen  kölletik  com- 
municálni  Kgltekkel",  tehát  a  megyének  jövő  Január 
első  napjaiban  Budán  tartandó  közgyűlésén  a  közsé- 
gek kiküldötteik  által,  a  nemesek  pedig  személyesen 
Zsigmond  király  VI:  7.  törvényében  kiszabott  bünte- 
tés terhe  alatt  megjelenjenek:  „azonban  kiki  az  Re- 
stantiákat  és  az  katonáknak  fizetését  behozza  vagy 
külgye,  s  több  parancsolatot  s  kérést  ne  várjon,  ha 
nagyobb  kárát  vallani  nem  akarja,  és  az  mint  meg 
Írtam,  mennél  több  vadat  szerezhet  Kgltek  akkorra 
be  külgye,  hogy  az  Kgltek  megmaradására  nézve 
méltó  panaszát  az  Ns  Vármegye  ott  az  hol  illik  be- 
nyújthassa s  méltó  ajándékot  is  mutathasson  bé."  ^) 

Az  év  végén  Dec.  27-kén  kelt  levelével  Ónodi 
Csiszár  István  szolnoki  kuruc  kapitány  is  megkereste 
őseinket,  mely  szerint  „Újjonnan  vévén  Méltóságos 
Fejedelem  Kegyelmes  Urunk  eő  Nga  Páran csolatty át, 
hogy  feles  hadai  minden  órában  érkezni  fognak, — 
melyhez  képest  —  intimálom  s  intem  Kglteket,  hogy 
az  utolsó  ünnepre  kenyeret,  vágót,  szénát,  abrakot  be- 
küldeni el  ne  mulassa,  hogy  Kgltek  miatt  az  hadak- 
nak valami  fogyatkozások  esvén,  kárt  ne  vallyunk."  ^) 


')  Jk.  1702—1708.  208.  lap. 
*)  Jk,  1702—1708.  212.  lap. 
^)  Jk.  1702-1708.  210.  lap. 


67 

Mire  Kecskemét  a  kapitánynak  ú}é\i  ajándokűl  3 
akó  bort  küld  ');  az  pedig  válaszában  irja:  „Isten 
hasonlóképpen  tegye  szerencséssé  Kglteket  ez  líj 
esztendőben,  Kgltek  hozzám  mutatott  jó  akarattyát 
szívessen  vettem,  mellyet  Tiszteimmel  edgyütt  Kgl- 
tek egészségeért  el  is  költök" ,  —  s  az  iitóiratban 
„még  egy  rűd  spanyor  viaszkot"  kér  küldetni.  ') 

V. 

Az  eleinte  kigúnyolt  és  megvetett  fölkelés  fél 
év  alatt  óriássá  növekedett,  úgyannyira  eláradván, 
hogy  ekkor  már  a  bécsi  kormány  nem  legyőzéséről , 
a  mire  tehetetlen  volt,  hanem  kiegyenlítéséről  kez- 
dett gondoskodni.  E  fölkelést  a  végsőig  nyomorga- 
tott nép  kezdte,  a  fejedelem  intézte,  szervezte;  a 
nép  tartotta  főn  azt  katonával ,  élelemmel ,  fuvarral ; 
sőt  a  rendes  ezredek  lőfegyverein  s  lőszereken  kivül 
a  fölszerelést  is  a  nép  adta.  Hogy  tehát  e  valódi 
néphad  alakulásával  és  a  fölkelés  első  szervezetével 
megismerkedhessünk,  nézzük  át  erre  vonatkozó 
helyi  adatainkat. 

A  nemzeti  hadsereg  utóbb  is,  mint  az  egykorú 
adatok  mutatják,  kétféle  katonaságból  állott,  úgy- 
mint az  úgynevezett  Mezei  hadakból,  és  Regu- 
láris hadakból;  a  Mezei  had  az  önként  sze- 
mélyesen vállalkozott,  vagy  kirovás  útján  a  megyék 
illetőleg  egyes  községek  által  állított  katonaságot 
foglalta  magában,  mely  saját  lován,  saját  fegyve- 
rével és  saját  öltözetében  szolgált,  vagy  saját  me- 


')  Számvitelikönyv  :J8  lap. 
'•')  Eredeti  a  város  levéltárában. 


68 

gjéje  s  községe  által  szereltetett  föl,  és  ezért  utóbb 
is  a  fejedelem  által  kiadott  Regulám entiim  szavai 
szerint  „Mezei  Hadak,  úgymint  magok  szaba- 
dulására fegyvert  fogott  személyek"  nevezetét 
viselte;  a  Regulárisuk  hada  pedig  állott  az  ide- 
gen zsoldosokbűi,  t.  i.  az  időnként  átpártolt  német 
katonaságból,  s  itthon  zsoldra  felfogadott  rendes 
ezredekből.  Tudnivalóképen  eleinte  az  egész  nem- 
zeti hadsereg  nagyobbára  Mezei  had  volt,  mely 
a  Tököli  kuruc  hadában  s  a  négy  év  előtt  befejezett 
török  háborúban  szolgált  katonaembereket  mind 
felölelte  s  az  elsanyart  nép  minden  rétegét  magába 
olvasztotta;  amazok  közül  került  ki  néhány  tevé- 
keny és  harcedzett  százados  és  ezredes,  emezekről 
mondja  maga  a  fejedelem:  „A  parasztoknak  ily  rög- 
töni felkelése  gyanakodóvá  tette  a  nemességet,  mely 
azért  a  várakba  és  erődített  lakhelyekre  vonult. 
Amazok  a  bennök  uraik  ellen  lappangott  ellenszenv- 
től ösztönöztetve ,  a  nemesek  barmait  és  gulyáit 
elhajták,  azt  adván  okúi,  hogy  azért  vonultak  visz- 
sza,  hogy  a  németnek  kedvét  keressék.  Azonban 
valóban  úgy  állott  a  dolog,  hogy  a  megyei  nemes- 
ség nem  tudhatá  hamarjában,  mely  párthoz  álljon; 
" —  egyformán  félvén  a  néptől  és  németektől.  —  A 
táboromba  sereglő  nép  már  megválasztott  vezérei 
alatt  jött,  kik  nagyrészt  holmi  vargák,  tímárok, 
szabók,  borbélyok  stb  voltak,  a  mint  kit  vitéznek 
gondoltak.  így  jöttek  csapatonkint  és  tömegesen. 
Veszélyes  lett  volna  az  ily  tiszteket  letenni,  de 
lehetlen  is  volt,  mert  különbeket  nem  találhattam." 
Es  alább :  „az  a  mit  úgy  szólván  a  sereg  alapjának 
mondhatunk,  t.  i.  alkalmas  altiszti  testület  egészen 


69 

hiányzott.  Az,  kit  káplárnak,  őrmesternek  neveztek, 
pajtása  volt  a  közembernek  s  oly  paraszt  levén  mint 
ez ,  nem  birt  előtte  tekintélyre  vergődni ,  ugyanazon 
falubeliek  voltak,  együtt  jöttek  s  együtt  bagyák  el  a 
seregeket,  hogy  földeiket  mívelbessék."  ') 

A  ránk  jutott  helyi  adatok  szerint,  a  kecskemé- 
tiek folyvást  jól  értesülve  voltak  a  fölkelés  mozza- 
natairól. Említve  volt  már:  hogy  Bajtai  István  uram 
Aug.  6-án  figyelmeztetve  lön  „az  aránt,  hogy  eÖ 
kegyelme  az  mostani  rósz  hirekre  nézve  magára 
gondot  visellyen";  Aug.  18-án  Pestmegye  a  két 
városbűi  ugyanannyi  ,  jó  s  szavahihető  és  utat  tudó 
okos  emböröket"  rendel  Pestre ,  hogy  azokat  elküld- 
hesse „Várad  felé,  vagy  az  holott  Rákóczinak  és 
Bercsényinek  híreket  halUiattyák" ;  Aug.  30-án  a 
budai  kormánytanács,  Szept.  1-én  pedig  báró  Stom 
budavári  helyettes  parancsnok  rendeli,  hogy  Kecs- 
kemét a  fölkelők  irányában  valóságos  kémkedést 
szervezzen  s  hetenkint  azok  mozgalmairól  Budára 
jelentést  adjon;  Szept.  16-án  a  város  árkai  erősít- 
tetnek, a  toronyba  vigyázók  és  a  kapukra  erős 
őrség  állíttatik;  midőn  tehát  Szept.  24-én  Mocsi 
János  kuruc  kapitány  Szolnokba  élést  rendel  az 
ostromló  kuruc  had  számára  s  27-én  kelt  körleve- 
lével a  szolgabíró  felkelést  parancsol ,  —  mozgásba 
jött  az  egész  város;  de  nem  a  Budán  elrendelt  s  a 
kurucok  ellen  fordítandó  fölkelés,  hanem  a  nemzeti 
néphadsereg  növelésére:  Szept.  27-én  Turzó  János 
„szőUőjének  felét  és  az  hozzá  tartozó  gyöpnek  is 
felét"  eladta  örökösen  Kincses  Jánosnak  egy  paripa 


')  IT.  Rákóczy  Ferencz  emlékii-ata.    Közli  Ráth  Károly.   Győr.    1861. 
28.  69.  lap. 


70 

lódrt ,  hogy  magát  fölszerelhesse ;  Szept.  28-án  Nagy 
György  mezei  kertjét  adta  el  örökösen  Sárközi 
Istvánnak  „egy  paripáért  s  katonához  illendő  egész 
fegyverért"  hogy  a  fölkelökhez  csatlakozhassék; 
Varga  Márton  és  Tamási  Pál  kiveszik  kezességen 
a  tömlöcbül  Nagy  András  lopással  vádlott  egyént 
s  megajánlják  hogy  helyette  kárt  térítenek,  csak 
mehessen  a  táborba  katonának;  az  ekkori  jegyző- 
könyv tele  van  bejegyzésével  a  szolgalegények  gaz- 
dájnkkali  számoskodásának ,  kik  bérükből  felvett 
illetményüket,  vagy  eladott  marhííjuk  árát  beiratják, 
nehogy  az  iránt  valaha  rokonaik  az  illetők  ellen 
követelést  intézhessenek,  mit  ők  fölszerelésre  for- 
dítván „katonaságra  mentek"  ');  a  város  cselédei 
köziíl  a  kanász  és  Seres  Gergely  gnlyás  szintén 
„kuriicságra  menvén"  szolgálatukat  elhagyták  és 
bérüket  kivették.  ^)  E  följegyezve  maradt  esetek 
vázlatát  engedik  képzeltetni  a  lelkesedésnek,  mely- 
lyel  itt  a  nép  a  fölkelést  fogadta 

Képzelni  lehet  azonban,  hogy  a  „kurucságra 
ment"  nép  legnagyobb  része  saját  emberségéből 
magát  fölszerelni  képes  nem  volt,  mindenike  azon 
iigyekvék  tehát,  hogy  fegyvert,  lovat  s  egyéb  föl- 
szerelvényt maga  számára  keríthessen:  adott  is  a 
kinek  nélkülözhetője  volt;  de  kivált  a  rácok  által 
fenyegetett  kecskemétiek  közül  sokan  saját  védel- 
mükre megtartani,  vagy  övéik  fölszerelésére  kiván- 
ták  a  meglevőt  fordítani,  —  lássuk  már,  mikép  gazdál- 
kodott itt  a  halasi  csata  után  beszállott  kuruc  had. 


')  Jk.  1702—1708.    164.  167.  108.  109.  171.  Iö4.  190.  201.  219.  223. 

235.  242  stb.  lapokon. 
')  Adóköiiyv  230.  234  lap. 


71 

Szűcs  János,  — kit  a  fejedelem  vén,  régi,  na- 
gyon hires  magyar  ezredesnek  dicsér  ') ,  —  saját 
ezredével  Kecskemétre  beszállván ,  különösen  Kecs- 
keméti István  nevű  kapitány  százada  ellen  számos 
panasz  érkezett  a  fejedelemhez.  Muraközi  Márton  a 
fejedelem  tokaji  táborában  állomásozó  fö  „Hadi 
Biró"  ^)  levelet  intéz  a  kecskeméti  tanácshoz,  hogy 
e  tárgyban  tegyen  vizsgálatot,  melynek  eredményét 
a  város  jegyzökönyve  föntartotta.  ^)  A  tényállás 
következő:  „Vallya  az  Tanú  hiti  után  jó  lelki  isme- 
ret szerint,  bejüvén  Kecskeméth  Várossában  Die  — 
8-bris  Nemzetes  és  vitézlő  Szűcs  János  úgymint 
Főkapitány  Vice  Kapitányával  Kecskeméti  István 
Uram  eö  Kglmek  commendojuk  alatt  levő  Ezerük- 
kel, ugyan  Kecskeméti  István  Vice  K.  uram  eö 
Kglme  maga  szeraéllyében  és  commendoja  alatt  levő 
Tisztek  és  közkatonák  minemű  excessusokat ,  káro- 
kat és  prédálásokat  töttek  Kecskeméthi  szegény 
lakosoknak  külső  és  belső  jószágaikban"?  —  Most 
következik  a  tanúzás.  1-ső  tanii  Csertő  János,  65 
éves,  városi  tanácsnok,  azon  hivatalos  eskü  alatt, 
melynél  fogva  tisztihez  kötelezve  van ,  vallya :  hogy 
Kecskeméti  István  vicckapitány  ellen  semmit  sem 
tud;  de  Kis  György  hadnagy  zászlótartója  elvitt 
erővel  egy  jó  lovát  s  olyat  adott  helyette,  milyenért 
amazt  négyért  sem  adta  volna.  2-ik  tanú  Szabó 
Bálint  70  éves,  városi  tanácsnok,  ugyanazon  eskü 
alatt,   Kecskeméti   István    ellen   semmit   sem   tud, 


')  Emlékirata  31.  lap. 

^)  Dátum  in  Castris  ad  Tokaj  positis  13.  Dec  1703.  Kgltek  Jóakarója 
szolgája  Muraközi  Márton  Hadi  Bíró.  —  Eredeti  a  város  levéltárában. 

*)  Ex  gratioso  mandato  Perillustris  ac  Generosi  Domini  Martini  Mura- 
közi, qua  Auditoris  totius  Armadáé  Sereuissirai  Principis  ctc. 


72 

hanem  Varga  János  hadnagy  egy  jó  paripáját  elvitte, 
két  semmirevaló  lovat  hagyván  helyette,  milyen 
négyért  sem  adta  volna  magáét;  ugyanazon  hadnagy 
elvitte  erővel  egy  lóra  való  jó  szerszámát  és  semmit 
sem  adott  érte ;  egy  katona  pedig  Kecskeméti  István 
századából  bevágván  tanú  istállóját,  egy  igen  jó 
paripíiját  elvitte.  3-ik  tanú  Csorba  István  tanácsbeli, 
55  éves  életkorú,  hasonlókép  tiszti  esküje  alatt 
vallja:  mikép  Kecskeméti  István  ellen  nem  tud  sem- 
mit, hanem  annak  commendója  alatt  levő  Szabó 
István  nevű  tizedes  erővel  elvitt  egy  jó  lovát  s 
helyette  oly  rósz  gebét  hagyott,  hogy  hét  olyanért 
sem  adta  volna  magáét,  ha  vele  kénytelen  nem  lett 
volna.  4-ik  tanú  Csordás  István  35  éves  gazdaember 
hit  alatt  vallja:  hogy  Kecskeméti  István  ellen  nem 
tud  semmit,  hanem  annak  Kis  György  nevű  had- 
nagya békóbúl  kivágván  a  tanúnak  egy  jó  lovát, 
elvitte  s  egy  bitang  semmirevaló  lovat  hagyott  érette , 
milyenért  háromért  sem  adta  volna  magáét.  5-ik 
tanú  Markó  András,  54  éves,  tanácsbeli,  tiszti 
esküje  alatt,  Kecskeméti  István  ellen  semmi  bizo- 
nyos excessust  sem  tud,  hanem  az  ö  commendója 
alatt  levő  hadnagy  Deák  István  és  zászlótartója  Kis 
János  erővel  elvittek  két  jó  lovát,  olyat  a  milyet 
csak  egyet  is  nyolc  darab  marháért  adott  el  lovai 
közül,  s  ott  hagytak  érte  két  rósz  lovat;  ezen  kivül 
még  egy  kardját  is  elvitték.  6-ik  tanú  Dékány  Ist- 
ván 35  éves  gazdaember  hit  alatt  vallja:  hogy  Kecs- 
keméti István  ellen  semmit  sem  tud;  hanem  ugyan- 
csak Szűcs  János  úr  ezeréből  való  Szabó  Pál  elvitt 
egy  jó  lovát,  melyért  oly  roszat  hagyott,  hogy  hiti 
után  mondja,  magáét  olvan  hatért  nem  adta  volna. 


73 

7-ik  tanú  nemes  Szentkirályi  János ,  43  éves,  tanács- 
beli, tiszti  esküje  alatt  vallja:  mikép  Kecskeméti 
István  ellen  nem  tud  semmi  bizonyosat;  banem  az  ö 
commendója  alatt  volt  badnagy  katonáival  e  tanút 
körül  vévén  kínozni  akarta  s  lovai  bollétét  vele 
megvallatta,  azután  a  pincében  elrejtett  lovait  onnan 
kivonta,  a  kivűl  levő  lovairól  pedig*  a  békót  levag- 
dalta s  két  legjobb  lovát  kiválasztván  elvitte,  melye- 
kért oly  rósz  más  két  semmirevaló  lovat  bagyott, 
bogy  ö  azokboz  nem  is  nyűlt;  ugyanakkor  elvittek 
azok  még  bárom  nyergét,  minden  nyeregszerszámát, 
bámjait,  gyeplőit,  kaníárait,  puskáit,  pallosát  és 
egy  begyes  tőrét;  sŐt  ládiiját  is  felnyitották,  min- 
dent valamit  szerettek  belőle  elprédáltak;  padlását 
megbágván,  legalább  20  sajtját  elvittek,  szalonná- 
ját ledarabolták,  bájait  és  nyers  bőreit  elvitték.  *) 
Eddig  a  tanűzás;  az  eredményt  tudni  nem  lebet, 
mert  a  8-ik  tanú  vallomása  félbeszakíttatott  a  jegy- 
zőkönyv lapja  közepén,  melynek  alsó  része  máig 
is  üresen  áll. 

A  fejedelem,  ki  mindig  mélyen  fájlalta  a  tudo- 
mására jutott  fegyelmetlenséget  s  ki  rendszerető, 
munkás,  értelmes  ember  létére,  bada  szervezését 
főfeladatának  tekintette,  idejekorán  gondoskodott 
fegyelmi  szabályokrűl.  1704-ik  évi  Február  15-én 
midőn  udvarával  Miskolcon  tartózkodott,  a  kecske- 
métiek már  kinyerték  a  fejedelmi  irodából  a  badélel- 
mezési  szabályt,  mely  tábornoktűi  kezdve  a  közem- 
berig minden  gyalog  és  lovas  renden  levők  illetmé- 
nyét megszabja  s   ekkor   már   fegyelmi   rendeletet 


'j  Jk.  1702  —  1708.  203.  s  köv.  lap. 


?4 

(Edictum)  is  bocsátott  ki  a  fejedelem.  A  hadélelme- 
zési szabályban  (intertentionalis  metliodus)  ekkor 
már  nemcsak  a  szoros  értelmű  katonai  állomások, 
hanem  a  zászlótartók,  hadi  biró,  káplán,  siposok, 
trombitások,  dobosok  sat.  szervezve  s  illetményük 
meghatározva  van.  ') 

A  mezei  hadak  tiszteiket  századonkint  maffuk 
választották.    Jeg-yzükönyvünk  egy  érdekes   helyet 
tartott   főn,    mely   azt   tüzetesen   kimutatja.    Midőn 
1704-ik  évi  nyáron  a  fejedelem  hadjáratot  intézett  a 
bácskai   rácok   ellen,   magával   vitte  a  kecskeméti 
néphad  egy  részét  is,  midőn  pedig  dunatiszaközét 
a  rácoktiü  megtisztítván  Szeged  alá  szállott,  e  vár 
ostromának  feloldása  után  Kovács  János  kecskeméti 
zászlótartó  ellen  vizsgálatot  rendel  s  annak  végre- 
hajtására 1704.  Szept.  18-án  Vadkert  melletti  tábo- 
rából küldött  rendeletével  a  városi  tanácsot  utasítja, 
mely  aztán  Szűcs  János  ezredes  mint  helyparancs- 
nok jelenlétében  14  tanút  eskü  alatt  hallgat  ki;  úgy- 
mint Csorba  Mihály  44  éves  életkorú  főhadnagyot, 
Dékány    István   28    éves    alhadnagyot,    Csizmadia 
János  36  éves  őrmestert,  Bán  András  31  éves  tize- 
dest, és  tiz  közvitézt,  mindannyi  helybeli  polgáro- 
kat; a  második  kérdőpont  tárgya  volt:  vájjon  a  vád- 
lott Kovács  János  „rendszerént  való  hites  zászló- 
tartó volt  é,  vagy  csak  négy  vagy  öt  napra  adták 
volna   kezébe   a   zászlót,   hogy   azt   hordozza"?    e 
pontra  a  fő  és  alhadnagy  egyezőleg  azt  vallja:  „mivel 
az  Kecskeméti  Harczkor  azon  seregnek  vice  had- 
nagyát az  Rácz  ellenség  levágta,  akkor  zászlótartó 


')  Lásd  az  Oklevéltárban. 


75 

levén  (t.  i.  az  alliadiiagj)  a  sereg*  közönséges  aka- 
ratból ,  lígy  hogy  a  még  edgyütt  kelletik  hadakozni , 
legyen  azon  tisztben,  felemelte  vicehadnagyságra  a 
fateust,  hasonlóképen  Kovács  Jánost  is  az  zászló- 
tartóságra, és  azt  jó  szívvel  acceptálta,  mert  áldo- 
mást a  seregnek  két  máriás  garas  árú  bort  is  hoza- 
tott, de  hites  nem  volt,  hanem  annakutánna  három 
héttel  zúgolódott  Bajánál,  a  zászlót  leakarván  tenni, 
mely  zúgolódására  a  főhadnagy  azt  felelte,  ha  a 
sereg  úgymond  zászlótartóvá  tett,  én  el  nem  vehe- 
tem rólad,  hanem  csak  visellyed."  ') 

A  fegyelmet  illetőleg,  a  kóborlók,  élősködők  és 
zaklatok  ellen  kiadott  több  rendeletein  kivül,  1704-ik 
évi  Július  24-ről  Szeged  alatti  táborából  a  fejedelem 
ilyetén  parancsot  intéz  a  kecskeméti  biróhoz:  „Kik 
szöktenek  el  a  kecskeméti  seregbűi  a  kótyavetye 
előtt  a  nyereséggel  táborunkból ,  im  azoknak  speci- 
ficatioját  Hűségének  megküldöttük:  minthogy  penig 
az  ily  dolog  mind  Edictumunk  s  mind  az  Hadi 
Eegula  ellen  vagyon.  Hűségének  serio  parancsol- 
lyuk,  hogy  ha  azoknak  büntetéseket  magán  tapasz- 
talni nem  akarja,  mindazokat  a  vélek  elvitt  vagy 
elhajtott  nyereséggel  edgyütt  szorgalmatossan  kike- 
restetvén ,  adgya  Nemzetes  és  Vitézlő^  Ölvesi  János 
Hadnagy  Hivünk  kezéhez:  ebben  penig  úgy  indu- 
striuskodgyék ,  hogy  ez  iránt  elszánt  büntetésünket 
elkerülhesse."  '^)  —  Még  egy  helyi  eseményt  kívá- 
nok említeni:  1705.  Febr.  5.  Hellebront  János  ezre- 
des ezredéből '  a  paksi  seregből  való  Zádori  János 


')  Jk.  1702—1708.  324.  325.  lap, 

0  Dátum  ex  Casfris  ad  Szeged  positis  Die  ?4.  Julii  A.  1704.  ~  Lásd 
Oklevéltár. 


76 

nevű  közvitéz  véletlenül  meglövi  Rigó  István  kecs- 
keméti lakost.  Szűcs  János  ezredes  elövezetteti 
Zádorit ,  a  ki  azzal  menti  magát ,  hogy  Rigó  István 
és  ö  mindketten  fegyverüket  az  ndvaron  kilőni  akar- 
ván, együtt  mentek  a  szobából  kifelé,  Rigó  ment 
elöl,  a  vádlott  utánna  s  ennek  fegyvere  véletlenül 
elsült,  lígy  lőtte  meg  Rigót.  Két  városi  esküdtet 
kiküldenek  a  sebzetthez,  ki  azouképen  megvallotta, 
hogy  sem  ö  sem  a  katona  nem  oka,  mert  a  lövés 
szerencsétlenségből  történt.  Rigó  István  sebében 
elhal.  —  Február  7-én  vegyes  törvényszék  tartatik 
(mixtum  fórum,  mint  a  jegyzőkönyv  irja)  melyben 
képviselve  van  a  hadi  rend,  megye  és  város,  jelen 
levén  Nemzetes  és  Vitézlő  Pálfíi  Mihály  pestmegye 
másodalispána ,  Kalocsa  István,  Tóth  András  és 
Deák  István  szolgabirák ;  Nemzetes  és  Vitézlő  Hel- 
lebront  János  Ezredes  Kapitány,  Nemzetes  Sellyei 
György  Vicekapitány  és  Nemzetes  Kerekes  István 
főhadnagy;  a  városi  hatóság  részéről  Csertő  János 
föbiró ,  Varga  István ,  Péter  János  és  Kovács  György 
tanácsbeliek ,  —  kik  akép  Ítéltek :  hogy  miután  Rigó 
István  még  életében  megvallotta,  mikép  őt  Zádori 
nem  szándékosan  lőite  meg,  az  elhaltnak  neje  és 
atyafiai  pedig  kinyilatkoztatták ,  hogy  ők  Zádorinak 
sem  halálért  halált  fejére  nem  kivannak,  sem  vér- 
díját nem  követelik,  —  a  törvényszék  sem  bünteti 
őt  sem  halállal,  sem  vérdíjjal,  „hanem  rajta  40-et 
csapjanak,  mely  mindgyárt  eíFectuáltatott."  ') 

A  katonai  eskü  e  korban  ilyen  volt:  „Én  N.  N. 
esküszöm  az  élő  Istenre,  ki  az  Atya,  Fid  és  Sz. 


')  Jk.  1702—1708.  370—372.  Jap. 


77 

Lélek,  Tellyes  Sz.  Háromság  egy  bizony  örök  Isten, 
hogy  én  az  Méltóssághos  Fejedelem  Fölső  Vadászi 
Eákóczi  Ferencz  Kglmes  Urunk  eö  Nga,  és  az 
Magyar  Haza  Hűségében  vérem  kiomlásáig  meg- 
maradok, semmit  ez  ellen,  se  titkon,  se  nyilván 
nem  praktikálok,  ellenségének  ellensége,  baráttyá- 
nak  baráttya  leszek ,  előttem  való  Fö  és  Vice  Tisz- 
teimnek, édes  Nemzettink  javára  tartozó  dolgokban, 
tehetségem  szerint  híven  s  kötelességem  szerint  kész 
engedelmességgel  szavokat  fogadni  igyeközöm.  Isten 
engem  űgy  segéllyen."  ') 

A  nemzeti  hadsereg  állományát  e  szakasz  elején 
azért  Írtam  kétfélének,  mivel  a  fejedelem  Regula- 
mentuma  is  azt  így  különbözteti  meg;  a  karabé- 
lyosok, dragonyosok,  gránátosok,  pat- 
tantyúsok stb.  a  Regulárisok  jól  szerelt  fö 
osztályához  tartoztak,  a  palotások  a  fejedelem 
testőrei  voltak ,  a  többi  részletes  elnevezések  is  ama 
két  főosztály  valamelyikére  vonatkoztak.  Egyébiránt 
nem  lehet  elhallgatnom  még  egy  hadcsapatot,  a  mél- 
tán különösnek  nevezhető  Páter  A n d r á s s i  Mik- 
lós ferenci  szerzetesből  lett  kuruc  ezredesnek  hét- 
féle vegyitékű  hadát.  A  krasznahorkai  grófoknak  e 
harcias  szellemű  ivadéka  már  nem  volt  fiatal  ember, 
midőn  az  olvasót  karddal  cserélte  föl:  mert  1694-ben 
az  egri,  1695-ben  a  szendröi ,  1698-ban  a  füleki 
klastrom  gárgyána  volt.  ^)  Midőn  1703-dik  évi  őszön 


')  Egykorú  példány  a  város  levéltárában,  hátlapján  a  városi  tanács- 
tagok névsorával,  e  cini  alatt:  „Nomina  Dominorum  Jurassorum 
Anno  1705."  De  mivel  itt  Rákóci  nem  mondatik  erdélyi  fejedelem- 
nek ,  valószinü  hogy  az  esküí'orma  elébbi  évről  való. 

0  História  Provinciáé  Ilung.  Ord.  Min.  S.  P.  Francisci  SS.  Salv.  opera 
et  Büidio  E.  P.  F.  Urbani  Fridrich.  Cassoviae  1759,  101. 144. 166. 1. 


78 

családja  ösi  várában  négy  fivére  látogatásán  lett 
volna,  első  hírére  annak,  hogy  Károlyi  Sándor  a 
fejedelem  pártjára  kelt,  ö  is  elhagyta  klastromát,  s 
a  szabadság  zászlóihoz  csatlakozott.  Volt  a  fejede- 
lem szolgálatában  egy  tatár-kozák-lengyel  csapat, 
melynek  parancsnokává  a  vitéz  szerzetes  lön.  „A 
szabadságszeretet  hozta  öt  klastromából  a  táborba, 
—  Írja  Horváth  Mihály  —  ') ,  hol  magát  több  izben 
kitűntette  bátorsága  által;  csuháját  azonban  mint  ka- 
tona is  megtartá.  Látván ,  hogy  a  nagy  részben  pro- 
testánsokból álló  hadi  nép  előtt  nincs  tekintélye, 
önként  ajánlkozék  e  tatárcsapat  vezéréül,  mely  öt 
aztán  dervis  ezredesnek  nevezé  s  nagy  tiszte- 
letben tartá."  Szirmai  szerint^)  katonái  Adrási 
Basának  nevezték  s  utóbb  a  császáriak  által  elfo- 
gatván, a  klastrom  falai  közé  visszarekesztetett; 
Kollinovics  ^)  hasonlót  ír,  azon  toldással,  hogy  utóbb, 
mivel  fölszentelt  pap  létére  kezeit  vérontással  undo- 
kítani  nem  átallotta ,  az  egyházból  kitiltatott.  —  E 
vitéz  barátnak  három  eredeti  levele  maradt  fön  a 
kecskeméti  levéltárban ,  mindenike  saját  kézírásával 
s  ép  gyürüpecséttel ,  melyen  nem  családi  címere, 
hanem  szent  Miklós  püspök  képe,  álló  helyzetben, 
díszöltöny  és  pásztorbottal ,  oldalán  két  felöl  egy-egy 
betűvel  S.  N.  (Sanctus  Nicolaus).  —  A  vezénylete 
alatti  had  jellemzésére  vonatkozó  egyik  levele  a 
kecskeméti  tanácshoz  így  szól:  „Jóakaró  Bírák 
Uraiméknak  szolgálok  Kegyelmeteknek.  Kegyelmes 
Urunk  Felsö^ Vadászi  Rákóczy  Ferencz  ö  Nga  Paran- 


')  Magyarország  történelme  IV.  340.  1. 
'^)  Hotitia  hist.  Cora.  Zemplin.  png.  292. 
■*)  Katonánál  XXXVI.  393. 1. 


79 

csolattyábűl,  megyek  bizonyos  számű  hadakkal  Kecs- 
kemétre. Azért  Kegyelmeteket  idején  reqiűrálom, 
hogy  ügy  rendellye  az  szállásokat,  hogy  külön  szál- 
lítsa az  Németet,  külön  az  S v é k u s t ,  külön  az 
Szakszót,  külön  az  Kozákokat,  Lengyele- 
ket és  Tatárokat,  és  külön  magamat  az  Magyar 
Katonáimmal,  ott  való  Notárins  Uram  tudom  maga 
sem  fogja  sajnálni  fáratságát  az  én  számomra  való 
szállásszerzésben ,  és  mivel  külön  vagyon  az  én  ha- 
dam Andrássy  István  kedves  Bátyám  Uram  hadán, 
azért  külön  kell  szállítani  az  én  hadamat,  külön  az 
ö  Kegyelméit.  Már  Kegyelmetek  az  mint  legjobban 
tudgya  űgy  cselekedgyen.  Mindazonáltal  azt  is  adom 
tudtára  Kegyelmeteknek,  hogy  az  én  Hadamnak 
számára  készen  tartson  hat  vagy  hét  szekeret,  kiben 
semmi  fogyatkozás  ne  légyen.  Ezzel  maradok  Körö- 
sön 7.  April  1704.  Kegyelmeteknek  igaz  Jó  Akarója 
P.  Andrássy  Miklós  mp."  ')  Atalában  és  egyszerűen 
mindig  P  á  t  e  r  A  n  d  r  á  s  s  y  M  i  k  1  ó  s  nak  írj  a  magát , 
így  nevezik  öt  a  fejedelem  rendeletei  s  így  cimezik 
egykorú  társai  is.  Vegyes  hadával  a  következő  évek 
alatt  többszer  megfordul  Kecskeméten  és  harcol  a 
rácok  ellen,  mint  látni  fogjuk. 

A  Reguláris  Hadak  zsoldját  s  egész  fölszere- 
lését maga  fedezte  a  fejedelem  az  országos  jövedel- 
mekből; de  ezeknek  kitartását,  s  a  Mezei  Hadak 
minden  kellékeinek  kiállítását  és  a  táborozás  szük- 
ségeit a  nép  viselte.  —  Nagy  nyeremény  lenne  a 
kuruc-világ  történelméhez ,  ha  e  korbűi  egy  rendsze- 
res községi  számadást  birnánk  felmutatni;  de  mivel 


')  Eredeti  a  város  levéltárában. 


80 

minden  körülmény  oda  mutat:  hogy  a  gabonát,  ke- 
nyeret ,  bort ,  szénát ,  abrakot ,  fuvart  és  vágómarhát 
őseink  egy  külön  számadás  mellett  kezeltették,  mely 
valószinűleg  utóbb  a  kiszolgáltatások  igazolása  vé- 
gett felterjesztetett  s  örökre  odaveszett,  —  Kecske- 
métről ilyet  felmutatni  képesek  nem  vagyunk ;  a  kéz- 
nél levő  számviteli  és  adókönyvek  csak  a  készpénz- 
beni  kiadásokat ,  vagy  készpénzen  beszerzett  kiszol- 
gáltatásokat engedik  beismertetni,  azokban  is  kipó- 
tolhatatlan  hiány  az ,  hogy  néhány  hely  kivételével , 
átalában  keletidő  kitétel  nélkül  levén  szerkesztve, 
bennök  eligazodni  szerfölött  nehéz,  és  bizonyosan 
csakis  ott  lehet,  a  hol  egyéb  oklevelekre  támaszkod- 
kodhatunk.  A  természetben  kiszolgáltatott  élelmezés 
roppant  mennyiségét  hagyjuk  tehát  az  alább  elsoro- 
landó megrendelésekre,  a  többit  lássuk  az  emiitett 
számadások  tételeiből ;  —  ezekre  nézve  is  megjegyez- 
vén :  hogy  minden  tétel ,  mely  kétséges ,  vagy  nem  a 
kuruc  hadakra,  tisztekre  és  vezérekre  vonatkozik, 
átalában  kihagyatott,  és  hogy  az  emiitett  számadá- 
sokban előforduló  pénznem  híven  megtartatott  légyen, 
végre  hogy  e  kiszolgáltatások  1703.  Október  köze- 
pétől 1704.  Május  közepéig,  hét  havi  időközre  ter- 
jednek. 

I.  Ajándékok  s  kedveskedések. 

Tall,     Oar.  Sén. 

Mélt.  Generális  Károlyi  Sándor  úr  számára  Tomó 

Janóstul  egy  csikót  vettem 20  —     4 

Mélt.  Fejedelem  Kglraes  Urunk  eÖ  Nga  számára 

Böde  Jánostűi  két  csikót  vettem 50  —  — 

Andrásy  István  Uram  eö  Ngának  két  ízben  discre- 

tioban  adtunk  fi.  Rhen.  200 133     2  — 

Ebeczky  Imre  kapitány  Uramnak  discretioban  .     .       66     4  — 


81 


Tall.     Gar.  Dén. 

T.  Vay  Ádám  Uram  marháit  fölhajtó  embereknek 

költségére 22  — 

Borsot  és  czukrot  urak  számára  vettem    ....  64  — 
Borbély  Balázs  Uramnak  ígérvén  egy  mentét  fizet- 
tem érette 20—2 

Török  András  kapitány  Uramnak  in  diseretionem  .  55     3  10 
Illósvay  Uram  forgója  eltörvén,  annak  reparatio- 

jára  az  ötvösnek  adtam  2  fr 12  — 

Egy  ezüst  órát  Andrásy  István  uram  eö  Nga  szá- 
mára ajándékban  vettem 9  —  — 

Deák  Fereucz  uram  számára  egy  piuczetokot  vettem  3  —  — 
Szűcs  János  kapitány  és  Kecskeméti  István  Uramék- 

nak  in  diseretionem  adtam 100  —  — 

Secretarius  Pápay  János  uramnak  1  paripát  Ígér- 
vén, annak  árába  ex  reposito  adtam  15  aranyat 

és  aboz 10  —  — 

Szikszai  János  Deák  uram  fiainak  két  köpönyeget 

vettem 52  — 

M.  Károlyi  Sándor  uram  eö  Nga  számára  egy  pari- 
pát vettem 35  —  — 

Bay  László  uramnak  in  diseretionem  adtam       .     .  30  —     6 

Pap  János  hadnagynak  adtam 2  —  — 

Pap  István  uram  vicehadnagyának  adtam     ...  2     5  2G 

Pap  István  uramnak  magának  discretioban  adtam  .  30  —     6 

Bay  László  uram  9  strázsamestereiuek  ajándék      .  6     4  24 
Vay  Ádám  uram   számára  1  pár  cselebi  csizmát 

vettem 24  — 

Illósvay  uram  farkas  bórje  gombjához  az  ötvösnek  3     2  — 

Csiszár  István  uram  számára  egy  szalonnát  vettem  13     2 
Borbély  Balázs  és  Szikszai  János  Deák  kapitány 

uraknak  ajándék 932  — 

Szikszai  János  Deák  uram  hadnagyának       ...  24  — 

Mélt.  Károlyi  Sándor  Grális  úr  eÖ  Ngának  ajándék  200  —  — 

Mélt.  Fejedelem  eö  Xga  számára  4  lovat  vettünk    .  150  —  — 

M.  Grális  úr  konyhájára  káposztát  salátának      .     .  —      2     8 

Ugyan  eÖ  Nga  számára  egy  vasas  szekeret  .     .     .  22     110 

Kecsliemét  v.  tört.  IV.  köt.  6 


82 

Tall.     Gar.  Dén 

Bay  László  úr  strázsamesteréiiek  ajáudék     ...  5     3  10 

M.  Gen.  Károlyi  Sándor  úrnak  1  pár  csizma      .     .  2     4  — 

Hajdúk  hadnagyának 1  —  — 

Pikó  Döme  hadnagynak  egy  mentét  vettem  .  .  .  11  2  — 
Szolnoki    kapitány    Csiszár    István    uramnak    1 

mentére 10     2  — 

Illósvay  és  Bay  urak  számára  19  sing  gyolcsot  .  2  2  20 
Andrásy  István  uram  eö  Nga  számára  egy  harau- 

szinü  selyem  övet 12  —  — 

Halat  az  Mélt.  Fejedelem  számára  vettem     ...  4     1  18 

Andrásy  István  úr  szakácsának  két  izben     ...  24^ — 

Deák  Ferencz  úr  számára  egy  paripát  vettem    .     .  50  —  — 

Szegedi  hajdúk  hadnagyának  ajándék      ....  2  —     4 

Andrásy  István  úr  szakácsának  harmad  izben  .  .  13  2 
Andrásy   István    uram   eö   Ngának    egy    selyem 

keszkenőt —     3  12 

Pap  István  számára  egy  vég  fejtöt 2     4  — 

Andrásy  István  uram  eö  Nga  számára  1  farkasbőrt 

s  nyestet  csáváltattam *.     .     .  —     2     8 

Pápay  János  secretái'ius  uram  kulcsárjának  csiz- 
mára adtam 12  — 

Ugyan  secretarius  úr  lovászának —     2     8 

Hajdúk  hadnagyának  ajándékban 4  —     8 

Bakó  István  kapitány  úr  számára  8  sing  gyolcsot 

vettem 22  — 

Károlyi  Sándor  úr  eö  Nga  konyhájára  egy  pozsár 

halat —     2     8 

Ugyanoda  mézet  vettem —     14 

EÖ  Nga  asztalára  egy  fehér  kenyeret —  —  14 

Jánosi  János  uramnak  ajándékban 20  —     2 

Sellyei  kapitány  uramnak  is  ajándékban       ...  20  —     2 

Károlyi  Sándor  úr  eö  Nga  asztalára  két  kenyeret  .  —  —  28 

Lengyelek  Commissariusának 2     4  — 

Hajdúk  tiszteinek 4  — •  — 

Mélt.  Fejedelem  számára  pozsár  halakat  ....  6  —     8 

Mélt.  Gen.  Károlyi  Sándor  úr  számára  1  paripát     .  20  —     4 


l 


83 

Tall.     Gar.  Dén 

Gencsy  Zsigmond  úr  számára  1  csikót     ....  20  —     4 

M.  Gen.  Károlyi  Sándor  úr  számára  1  hordó  bort  .  13     1   10 

Pap  János  hadnagynak  nyeregre  szerszámostul      .         2 

Pikó  Döme  számára  egy  paripát 40  —  — 

Károlyi  Sándor  úr  eö  Ngának  egy  nyereg  párnát  .  —     4  16 

Bay  László  úr  czafrangja  csinálásáért  fizettem  .     .  3     5  20 

Cseh  Gergely  úrnak  egy  czafrangot  csináltattam     .  12  — 

Szentmiklósi  János  úrnak  egy  nadrágot  várattam    .  —     1     4 

Kökényesi  úrnak  egy  mente  csináltaíásért    ...  —     312 

Kuruez  tisztek  számára  8  köpönyeg  csináltatás      .  3  —     4 

Károlyi  Sándor  úr  eö  Nga  számára  hetedfél  akó  bor  13     2  26 

Csiszár  István  uram  Deákjának  1  pár  csizma     .     .  12  — 

Török  András  úr  szolgájának  is  1  pár     ....  12  — 
Mélt.    Fejedelem    Kglraes    Urunk    számára    egy 

szőnyeget 12  — 

Ugyan  eÖ  Nga  számára  egy  pár  cselebi  csizmát     .  2     4  — 

Tizenhárom  pár  iiri  csizmát  vettem 36     5  — 

F^edelem  eö  Nga  számára  10  fejér  kenyeret    .     .  —     4  20 

Károlyi  Sándor  eÖ  Nga  számára  1  szalonnát     .     .         6 

Palugyai  úrnak  12  kovát  vöttem —     3  12 

Török  András  uramnak  egy  nyétra  selymet  vöttem  5  —  — 

Urak  számára  halat  vettem 2     4  — 

26  fogoly  madarat  vettem 2222 

2  nyulat  vettem —     14 

3  rókabÖrt  vettem 25 

Pap  István  kapitánynak  lábra  valónak  török  vásznat  1      118 

1  kötés  vörös  karmazsin  beírt  vettem 15     4  — 

3  sebesi  pokróczot 4 

2  vég  abát 5     2  22 

Károlyi    Sándor  eö  Nga    számára   2   hámot   far- 

hámostúl 3           ^ 

Ugyanannak  2  farmatringot —     2     8 

Korponai  uram  számára  1  csikót 24 

Egy  kalendáriumot  Monaszterli  úrnak    .  —     3   12 
Dombai  János  hadnagy  számára  1  lóra  való  szer- 
számot    3     4  20 

6* 


84 

Tall,     Gar.  Dén 

Károlyi   Sándor  úr  eÖ  Nga  számára  1  lóra  való 

szerszámot 3     4  20 

Ugyan  eö  Nga  számára  2  pár  puskatokot     ...  24  — 

Andrásy  István  uram  eö  Ngának  3  selyem  kentlot  14     6 

Ugyan  eÖ  Nga  számára  egy  sebesi  pokróczot     .     .  13     2 

Török  András  uram  számára  1  paplant  ....  44  — 
Ugyan    Török   András    uram    számára   2   sebesi 

pokróczot 3  —     4 

Cseh  Gergely  uramnak  egy  pokróczot      ....  132 
Károlyi  Sándor  eö  Nga  számára  3  szödörjes  kesz- 
kenőt       146 

Kapy  Gábor  uramnak  egy  vég  abát  vöttem  ...  24  — 

Andrásy  István  úr  eö  Ngának  sátornak  való  vásznat  4  —  — 

Nyúzó  kurucz  hadnagynak  egy  zubbont  vettem      .  13     2 

Két  selyem  keszkenőt  is  vettem 1  —  24 

Török  András  uram  parancsolattyára   2  vég  s  2 

sing  vörös  fejtöt  vettem 5     2  — 

Borbély  Balázs  úrnak  egy  lovat  ajándékba  .     .     .  22  —  — 

Szabó  Máté  kapitány  uramnak  egy  kalpagot  vettem  2     4  — 
Mélt,  Gen.  Károlyi  Sándor  iir  eö  Nga  lovainak  8 

szörtarisznyát  vettem 14  — 

Ugyan  eö  parancsolattyára  egy  öreg  kötelet  vettem  —     3  12 
Ismét  eö  Nga  számára  egy  pár  karmazsin  csizmát 

vettem 25  — 

Tolvaj  Ferencz  uram  számára  egy  csákánt  vettem  —     4  — 
Deák  Ferencz  uram  számára  egy  csujtárt  vettem    .  6     4  — 
Deák  Ferencz  uram  számára  1  lóra  való  szerszá- 
mot vettem 4  —  — 

M.  Gen.  Károlyi  Sándor  úr  szekerére  2  gj'éként 

vettem 1     5  10 

Deák  Ferencz  úrnak  Szolnokhoz  discretioba  50  r.  fr.  33     2  — 
Az  becsületes  Város  fegyveres  népének  visszavál- 
tásáért fizettem  3021  magy.  fr.  mely  tészen  ')  .  1678     2  — 
Tálakat  vettem  az  Andrásy  úr  konyhájára    ...  —       416 

')  Lásd  a  fejedelem  e  tárgybani  feltételes  engedélyét  1704.  Máj.  9.  az. 
Oklevéltáiban ,  58.  sz.  a. 


85 

Tall,  Gar.  Dén, 

Andrágy  István  iirain  eö  Ngának  az  hadak  számára 

10  kősót    . 10  5  28 

Károlyi  Sándor  űr  eö  Nga  asztalára  kenyeret    .     .  —  1  14 

Pr.  Andrásy  Miklós  számára  5  akó  bort  ....  7  3  10 

Halakat  az  urak  konyhájára 14     6 

Halakat  vettem  Andrásy  úr  konyhájára   ....  2  1   18 
Vida  Mihálynak  4  akó  borért,  melyet  az  urak  szá- 
mára elvittenek 3  4  20 

Károlyi  Sándor  úrnak  6  '/.^  akó  bort  liordőstúl  .     .  5  4  — 

Vay  úr  szakácsának  kalanakért —  14 

Mélt.   Fejedelem    számára    2,000    magyar   forint, 

melyekből  jött  vissza  74  fr 1070  —  — 

Mélt.  Fejedelem  számára  pro  redemptione  militiae 

250  m.  fr 138  5  10 

Mélt.  Fejedelem  eÖ  Nga  számára,  az  mely  sót  adott 
eö  Nga,  annak  az  árába  adtam  ^)  1000  kur- 
ta forintokat,  tészen 555  3  10 

Mélt.  Fejedelem  Adjutánsának  in  discretionem  .     .  2  4  — 
N.  Tolvaj  Ferencz  Commissarius  uramnak  in  discre- 
tionem, hogy  a  szekerek  iránt  szolgált,  adtam  20  —     4 

Két  hordót  vettem  az  urak  számára 1  5  10 

Illősvay,  Deák  Ferencz  és  Andrásy  István  uramék- 
nak  forgó,  gomb,  pecsét,  csatok  és  boglárok 

csinálásáért 7  2  28 

Mélt.  Fejedelem  Contractusára  Korponay  uramnak  500  —  — 

Ugyanoda  1000  kurta  forint 555  3   10 

Mélt.  Fejedelem  Contractusára  Korponay  uramnak 

800  magyar  forintokat,  facientes 444  2  20 

Egy  tarisznyát  Andrásy  uram  számára    ....  —  —  27 

Szolnoki  kapitánynak  7  akó  bort 12  7  20 

M.  Fejedelem  Contractusára  az  solti  sánczhoz  adtam 

418  kurta  forintot,  azaz 232  1   10 

Berthóty  István  uramnak  adtam  az  munkásoknak 

100  fr 55  3  10 


')  Lásd  erre  vonatkozólag  a  fejedelem  kibocsátmáuyát  1704.  Sept.  6.  az 
Oklevéltárbau. 


8G 

Tall.    Gar.  Bén. 

M.  Fejedelem  Contractusára  Korponay  János  uram- 
nak 819  fr.  azaz        455 

Sándor  János  hadnagynak  1  mentét  béllettem    .     .  11  — 

Berényi  Imre  Deáknak  1  kalpagot  vettem     ...  3  4  20 

Szíjártó  Mihály  adott  Pr.  Andrásynak  3  akó  bort    .  3  —     4 

Szabó  Bálint  adott  egy  szekeret  Pr.  Andrásynak     .  8 

Borbás  Szűcs  Mátyás  adott  Illósvay  kapitánnak  1 

ködment 4  —  — 

Bekes  János  adott  Károlyi   úr  számára  1  párna 

hajat —  3  — 

Kerekes  János  adott  10  akó  bort  hordóstul  ...  8  —  20 

Pócs  Panna  adott  egy  abroszt —  4   10 

Kamarás  János  adott  Füleki  Szűcs  uram  fiának  1 
pár  puskát  tokostul ,  kuruczok  számára  1  inget 

s  lábravalót 1652 

Kóczán  Gergely  adott  5  akó  bort  hordóstul  Andrá- 

sy  Miklós  számára 5  1  25 

Károlyi  úr  számára  vettem  10  kÖsót        ....  3  —  — 

A  számvitelikönyv  115  lapján  hülöii  számadás  300 
darab  letett  aranyról. 

M.  Grlis  Bercsényi  Miklós  Urunknak  eÖ  Ngának 

in  discretionem  adtunk 100  aranyat 

Tekintetes  Vay  Ádám  Urunknak  is  in  discretionem     30       „ 

M.  Fejedelöm  Kglmes  Urunk  eö  Nga  Hopmesteré- 

nek  nemzetes  Gyulay  János  Uramnak  is  adtunk       2       „ 

Bán  István  uram  Döbröczönben  2  kötés  karma- 
zsint vött 12        „ 

Ugyan  eÖ  kglme  töltést  vött 2       „ 

M.  Fej  edelöm  Urunk  eö  Nga  secretáriusának  Szívós 

János  uram  Miskolczon  adott 1        „ 

T.  Vay  Ádám  Urnák  Körösi  Uraimékkal  Rab 
Notáriusink  szabadulásokért  Ígérvén  50 
aranyat,  az  25-ét  mi  megfizettük       ....     25       „ 

Andrásy  István  iir  párduczböre  láncza  aranyozá- 
sára adtam 2 

7/ 


87 


1  aranyat. 

2  „ 
2 


István  Deák  megszabadulván  Hopmester  úrnak 
Ígérvén  1  Aranyat,  megadtnk      .... 

Az  Insurrectlo  iránt  való  Conscriptoroknak  adtam 

Nehéz  Bálint  concipista  úrnak  adtam  .... 

Vice  secretarius  Csatáry  úrnak  is  adtam 

Fö  Secretarius  Pápay  János  úrnak  az  igért  paripá- 
ért, tíz  tallért  hozzá  adván,  50  tallérra  téve, 
fizettem 15        „ 

M.  Fejedelöm  kglmes  Urunktúl  az  csavargók  ellen 

való  procectioért  adtam 1        ,, 

sat. 

II.  Fölszerelés  .*»  egyéb. 

Tall.    Gar.  Sén, 

Köpönyegeknek  3  bál  abát  vettem 133     4  — 

Ismét  11  bál  abát  vettem 533     1     6 

Ugyan  10  vörös  és  9  fekete  kordován  bort  vettem  26     4  — 
Egy  vég  vörös   fejtöt  zászlóknak  Bay  úr  paran- 

csolattj^ára 24  — 

Két  bál  abát  vöttem 125  —     8 

Szolnokba  az  ágyúk  mellé  kívántató  sánczkasokat 

csináltattam ,  fizettem  érettök 8  —  — 

K.  (kurucz)  katonák  ruhájához  zsinórt  vettem    .     .  13     2 
Tizenegy   Rókaböröket   kurucz    tisztek  ruhájokra 

vettem 20     2  — 

Egy  bál  abát  vettem 40     4  24 

95  pár  csizmát  vettem 107     3  28 

2  tarisznya  cselebi  dohánt  vettem 8     5  20 

Egy  pallost  Illésy  János  olnodi  seregbeli  hadnagy- 
nak vettem 23  — 

12  tajték  pipákat  vettem 2     3  — 

Nemzetes  Csiszár  István  szolnoki  kapitány  úi*  szá- 
mára 2  vég  török  gyolcsot  vettem      ....  24  — 
Ugyan  Szolnokban  zászlóknak  vörös  fejtöt  vettem  .  12  — 

Item  sodrott  seljTnÖt  vettem 2     4  — 

Szolnokbúi  kisérÖ  katonáknak  fáradságokra  adtam  5     5  — 

Gyöngyösi  nevű  zászlótartónak  gombokat  vettem    .  —     5  20 

Zsíros  Gergely  vice  hadnagynak  kalpagra  adtam  .  2     1  28 


88 

Tall.     Gar.  Lén. 

Ugyan  Zsíros  Gergely  vice  Iiatlnagyiuik  nadrágra 

adtam 146 

Szűcs  János  zászlótartójának  adtam 3  4 

Szolnoki  militia  számára  200  keiből  árpát  kapitány 
Csiszár  István  uram  eö  kglme  páran csolatty ára 

ugyan  Szolnokban  vettem 46     4  

Egy  bál  diószögi  dohánt  vettem 12     2  18 

Kuruczok  számára  inget  és  gatyát  vettem     ...         2  —  

Egy  bál  abát  vettem 50     3   10 

3  vég  selyem  zsinórt  vettem 1 

Selyem  gombokat  s  12  sing  selyem  zsinórt  ...          1 

Kurucz  tisztek  számára  84  röf  posztót     ....  35     3   19 

Hetedfél  rÖf  posztót  s  18  róf  rását 22     4  24 

Egy  levél  szalamia  gombot 14 

24  sing  fejér  gyolcsot  zászlóknak 3     16 

Egy  levél  szalamia  gombot 1    10 

Egy  szekér  palánk  karót  Szolnakba 13     2 

8  vég  selyem  zsinórt 22  

Zászlóknak  való  fejtöt  vettem 4 

3  rókabör  kurucz  tisztek  mentéje  prémezésére   .     .         4 

Két  bál  abát  vettem 100  

Csonka  Borbélynak  írre  adtam 2 19 

Egy  kalpagot  csonka  Borbélynak 3  4 

Zászlóknak  fejtöt  vettem 2     4  

Borbély  Gergely  boltjában  áruló  töröktül  kuruczok- 

nak  számára  holmi  apró  portékát  vettem     .     .  6     3  20 

6  pár  karmazsin  csizmát  vettefn 6     4  24 

Kuruczoknak  vasfazekakat  vettem 2     1   18 

150  fekete  süveget  az  szolnoki  hajdúknak    ...       56 

4  pár  karmazsin  csizmát 8     116 

Egy  bál  abát  vettem 60  

Szolnoki  hajdúk  dolmányuk  béllésének  vásznat      .       18  —   

134  sing  vásznat 7     2  20 

3  sing  vásznat  zászlóknak 2  

Egy  hajdúnak  köpönyeget  Károlyi  Sándor  eö  Nga 

parancsolattyából 25   — 


89 


Tall,     Gar.  Dén. 

A  város  pinczéjén  vigyázó  salagvárdának     ...  24  — 

Az  pinczén  vigyázó  2-ik  salagvárdának  ....  24  — 

Harmad  ízben  való  salagvárdának 12  — 

Vörös  czérnára  palotások  dolmányát  várni  .     ,  13     2 

Mélt.  Fejedelem  Adjutánsa  lovászának  nadrágot     .  —     5  20 

Négy  vég  szÖr  zsinór  az  hajdúk  dolmányához   .     .  12  — 

22  pár  csizma  és  10  pár  kapcza  csinálásért       .     .  10     1  — 

52  pár  csizma  varratásért .  24     4  24 

2  pár  sárga  csizmát  vettem 4  —  — 

Hajdúk  ruhájához  vas  kapcsokat 1     2  18 

Egy  vég  fekete  szőr  zsinórt  vettem —     2  — 

40  Kovát  vettem 24  — 

Két  lódingot  vettem .14     6 

Öt  pár  csizmát  ajándékba  vettem 9     2  20 

Száz  egy  sing  vásznat  vettem 13     2  — 

Czérnát  vettem  köpönyegek  varrására     ....  —     4  16 

Húsz  sing  vásznat  vettem 12  — 

10  kovát  urak  számára  vettem —     3  — 

Köpönyegekhez  czérnát  vettem —     1  24 

Egy  sing  vörös  posztót  réz  dobok  takarójának  vettem  1  —  24 

Egy  pár  puskatokot  vettem 12  — 

Két  pár  csizma  és  10  pár  kapcza  csinálásért  fizettem  2     5  20 

36  sing  vásznat  dolmányokhoz  vettem     ....  2     1  24 

Harmincz  rúd  kapcsot  vettem 1  —  — 

Öt  sing  karazsia  posztót  kurucz  tiszteknek   ...  10  —  — 

2  vég  fejtöt  vettem  zászlóknak 5     2  — 

5  pár  karmazsin  csizmát  vettem 10     2  10 

12  rókabört  vettem 112  — 

Illósvay  uram  számára  egy  ködment  vettem      .     .         5 

Zászlóknak  való  fejtöt  vettem 2     4  — 

Zászlóknak  bagaziát  vettem 14     6 

Három  bál  abát  Döbröczöni  GörÖgtül  vettem     .     .      150 

10  szörtarisznyát  vettem 14  — 

Palotások  dolmányuk  varrásához  czérnát  vettem  —     3  12 

Egy  öreg  lánczot  hídkötni  vettem 5  —  — 

25  rúd  vas  kapcsot  vettem —     112 


90 


Tall.     Gar.  Dén, 

3  sing  vásznat  vettem —     56 

40  sing  szőr  zsinórt  vettem —     5     4 

25  rúd  vas  kapcsot  vettem —     5  — 

5  vég  selyem  zsinoi't  vettem 14  — 

60  sing  vásznat  vettem  dolmány  alá  az  hajdúknak  4  —  — 

Hajdúk  dolmánya  várni  czérnát  vettem   ....  1     5  20 

Zászlónak  való  török  bagaziát  vettem      ....  12  — 

Vásznat  vettem —     5  24 

Czérnát  vettem —     3   18 

Zászlóknak  két  vég  vörös  fejtöt 5     2   — 

Egy  vég  selyem  zsinórt  vettem —     1   24 

Egy  sebesi  pokróczot 12  — 

Sodrott  selymet  vettem —     3  18 

Két  kordovánt  vettem 32  — 

Hacsi  Gyurkától  egy  pár  csizmát  vettem       ...  132 

3  sebesi  pokróczot  vettem 4     3     6 

3  harát  lovakra  vettem 14  — 

1  róka  bort  vettem —     5  20 

Egy  vég  abát  vettem 2     1  18 

Egy  nyestet  vettem 1  —  24 

Lévai  Dömötörtül  3  pár  karmazsin  csizmát  vettem  6     4  24 

Egy  nyerget  vettem —     312 

Egy  sebesi  pokróczot  vettem 13     2 

2  sebesi  pokróczot  vettem 3  —     4 

29  sing  vásznat  vettem 142 

1  fekete  süveget  vettem —     2     8 

Pamukot  vettem —  —  24 

1  sing  fejtöt  vettem —     1   18 

Még  is  1  sing  fejtöt  vettem —     118 

Egy  kisded  vég  fejtöt  vettem 1     1  28 

4  sing  fejtöt  vettem 1  —  12 

Ismét  8  sing  fejtÖt  vettem 2  —  24 

1  pokróczot  vettem 132 

Az  vendégfogadóbúi  Görög  Mihálynak  egy  szőnye- 
ge elveszvén,  fizettem  érette 2     2     5 

Szegedről  24  pár  csizmát  hozattam 30     4  22 


TaU. 

6ar.  Dén. 

10 

1  20 

1 

4  6 

3 

2  12 

1 

1  8 

2 

2  22 

24 

1  16 

91 


10  sebesi  pokróczot  vettem 

2  kötés  tarisznyát  vettem 

Csel  ebi  dobánt  vettem 

3  pipát  és  egy  pipaszárát  vettem 

2  sebesi  pokróczot 

Görög  DömÖtörtül  8  karmazsin  bört^vettem 
Lengi  Mártonnak  1  pár  vörös,  1  pár  fekete  és  1 

pár  sárga  kordován  csizma  varrásáért  fizettem  5 

Ugyanannak  hét  pár  csizma  megvarrásáért  ...  4 

Ugyanannak  3  pár  bor  kapcza  csinálásáért  ...  — 

Hidhoz  való  kötelet  vettem — 

Hidhoz  ismét  egy  öreg  kötelet  vettem  ....  — 
Csauz  Mihálynak  kurucz  katonák  számára  3  pár 

csizma  varrásért  város  talpbörire ,  fizettem  .     .  1 

Ugyanaz  2  párt  maga  talpbörire  csinált  ....  1 

4  pár  kapczát  is  csinált — 

Bay  László  úr  katonái  számára  csutorákat  vettem  .  — 

Vay  Ádám  úr  parancsolattyábúl  22  kovát  vettem  .  1 

43  sing  fejér  ezérna  zsinórt  vettem  .  .  .  •  .  — 
140  sing  fejér  ezérna  zsinórt   Török  András   úr 

czafrangjára 2 

8  latli  vörös  czérnát  vettem — 

Zsinórt,  czérnát,  6  vessző  kapcsot — 

3  sing  selyem  zsinórt,  kapcsot  s  selymet  vettem    .  — 

Fűszerszámot  vettem 4 

Egy  font  serétet  vettem — 

Borsot ,  szökfüvet  vettem — 

Hét  font  nádmézet  vettem 5  —  — 

Egy  lath  fahéjat  vettem —     14 

3  vég  selyem  zsinórt  vettem 1  — •  — 

2  lath  vörös  czérnát  vettem —     1   — 

38  sing  vörös,  zöld,  kék  és  fejér  gyolcsot  vettem  8     1   14 

Karazsia  remek  és  kiszliczér  posztót  vettem      .     .  15     2  18 

3  fertály  Angliait  Szögedi  Kiss  Mihálynak  sala- 

várdinak  vettem 32  — 

4  sing  zsinórt,  kapcsot  és  selymet  vettem     ...  2  —  18 


1 

12 

4 

— 

3 

12 

— 

24 

1 

18 

3 

12 

- 

18 

4 

9 

2 



1 

18 

3 

18 

1 

6 

4 

28 

1 

4 

4 

20 

, 

Gar.  Dén. 

1 

2  15 

- 

2  8 

1 

2  — 

1 

2  

- 

4  16 

6 



2 

4  — 

2 

1  18 

- 

4  16 

2 

1  18 

— 

1  4 

92 

TaU 

Andrásy  István  úr  sereg  rézdobjára  1  siug  1  fer- 
tály remek  posztot  vettem 

Egy  lábra  valót  sebes  katonának  vettem      ...       - 

Zászlónak  bét  sing  vörös  gyolcsot  vettem     .     .     . 

Egy  sebesi  pokróczot 

4  pár  cserzett  bocskort  vettem - 

Hajdúk  számára  csei'zett  bocskorokat  vettem     .     . 

Borbély  Istvánnak  a  sebesekhez  való  látásért 
fizettem        

Egy  ziibonyért  az  kuriiczoknak 

Ugyanazoknak  egy  pectorálét  (mellényt)       ...       — 

4  kis  hordókért  melyek  az  táborra  vitettek   .     .     . 

Egy  kard  szíjat  katonáknak 

Egy  katonának   dolmányt  csináltatván,  varrásért 

adtam —     5  20 

Salamon  Mihálynak  elvévén  egy  lovát  az  Ráczok, 

midőn  Biró  uramat  megfosztották ,  adtam  érte  .         9     2  15 

Nagy  István  lova  ugyanakkor  veszett  el,  adtam  érette      8  —  — 

Szolnokba  az  sáncz  ásók  bérire  adtam     .     .     .     .       62     5  18 

Ns.  Vármegyétül  imponáltatott  200  fr.  adtam    .     .     111   —  20 

Takaró  Gergely  lova  árában ,  az  kit  Magó  Mihály 

uramtúl  vontának  el 4  —  — 

Polgár  Jánosnak  5  akó  borért,  kit  az  urak  szá- 
mára elvittek 

6  Y3  akó  bort  vettem  urak  számára  Kúsz  Gergelytül 

Szemes  Ferencztül  vettem  urak  számára  5  '/^  akó  bort 

Kara  Jánosnak  29  pár  csizma  patkolásáért,  egy 
pár  sarkantyúért,  ozímeres  postáknak,  Len- 
gyelek puskáinak  csinálásáért 

Márkus  Mihálynak  8  akó  4  pint  borért     .... 

Baráth  Györgynek  szappanért  adtam        .... 

Kiss  Mihálytül  vettem  urak  számára  bordóstul  bort 

Róka  Ferencztül  vettem  5  akó  bort  urak  számára  . 

Balassa  Istvántúl  urak  számára  3  borjút       .     .     . 

Soós  Mihálytúl  urak  számára  5  akó  bort       .     .     . 

Szappanos  Mihálytól  1  darab  szappant     .... 


3 

4  — 

4 

5  14 

4 

—   28 

4 

5  8 

6 

—  25 

8 

5  6 

2 

2  15 

4 
3 
4 

3  6 

5  14 

3 

5  10 

93 


Szappanos  Páltúl  1  töke  szappant  .     .     . 
Vastag  Szappanos  Györgytűi  szappant     , 

Ismét  1  darab  szappant 

Sima  Szappanos  Jánostiil  1  darab  szappant 
BoT-bás  Mojsestül  urak  számára  5  akó  kort 
Kulcsár  János  adott  urak  számára  4  akó  bort 
Pulai  Balázs  adott  egy  kocsit  és  egy  lovat  midőn 

az  Doctort  levágták  Agasegyházán 
Csáki  Dávid  elveszvén  az  blts  Tanács  szánakod- 

ván  rajta  és  özvegyének  adaját  elengedte 
Herczeg  Istvánné  adott  urak  számára  halat  . 
Szolnakbúi  kisérésért  egy  katonának  adtam 

Vettem  egy  pallost 

Vettem  halat  az  tábor  beszállásakor    .     .     . 

Kapitány  Deákjának  adtam 

Sebes  katonáknak  adtam 

Szegedi  katonáknak ,  hogy  az  felső  pártra  ütöttek 

az  város  alatt  hogy  békével  menjenek ,  adtam 

Keztyükre  rókát  vettem 

Farkas  Istvánnak  urak  számára  halakért 
Szentmiklósi  kapitány  úr  számára  kecsege  halért 

Vettem  2  bál  abát 

7  sing  veres  gyolcsot  vettem  zászlóknak      .     . 


TaU, 

4 

3 

•   3 


Gar, 

4 
5 
5 


Dén. 

24 
24 

10 
15 


7     2 


5 

—  — 

1 

3  24 

5 

4     8 

2 

—  — 

— 

2  — 

- 

4  16 

- 

2     8 

7 

3  10 

3 

1     8 

6 

1     9  .^ 

_ 

2     8 

84 

—     5  20 


A  számadásban  előforduló  pénznemek  szerint, 
egy  máriás  garasba  30  dénárt,  egy  forintba  4  garast, 
egy  tallérba  6  garast  és  egy  aranyba  4  forintot  szá- 
mítván ,  —  a  fönebbi  kiszolgáltatások  hét  bonap  alatt 
10,226  tallér,  1  garas  és  12  dénárba  kerültek;  ba 
pedig  a  budapesti  és  szegedi  tisztekre  alattomban 
vesztegetett  ajándékok  s  a  Bécsbe,  Pestre,  Szegedre, 
Tokajba ,  Miskolcra ,  Egerbe ,  Gyöngyösre  stb. 
ugyanez  időközben  minduntalan  menesztett  kiküldöt- 
tek utazási  költségeik  bozzávétetnének ,  jóval  balad- 
ná e  költség  összege  a  15  ezer  tallért;  holott  a  ter- 


94 

mészéiben  házilag  kiszolgáltatott  kény 6*,  gabona, 
liszt,  bor,  sze'na,  vágómarha  és  egyéb  élelmezés 
ezen  fölül  még  roppant  értékre  rúgott.  A  szabadság- 
háború  egész  nyolc  évi  tartama  alatt  a  népre  közvet- 
len acló  nem  rovatott,  de  annál  terhesebb  volt  a  sza- 
kadatlan hadélelmezés,  fuvar  és  mindennemű  ellátás. 
Első  két  év  alatt,  míg  vidékünk  a  hadviselés  egyik 
fö  színteréül  szolgált,  az  egész  város  népe  csaknem 
folytonosan  fegyverben  állott ,  részint  ország  szolgá- 
latában ,  részint  a  rácok  beütése  által  mindig  fenye- 
getett város  védelmében.  Azon  család ,  melynek  feje 
vagy  fia  az  országos  hadseregnél  volt  szolgálatban , 
az  aránylag  kirovott  hadélelmezés  terhe  alól  mente- 
sítve nem  volt;  a  terményben  egyes  községi  tagoktúl 
beszedett  hadélelmezési  cikkeken  fölül  a  községek- 
tűi kivánt  kiszolgáltatások  értéke  vagy  beszerzése 
roppant  költségbe  került ,  —  a  közvetlen  adózás  tehát 
csak  névleg  mellőztetett,  mivel  az  országos  teher 
nemcsak  megmaradt ,  de  sokszorta  súlyosodott. 

Kecskemétre  1703.  Okt.  9-én  Ecsed  melletti 
táborából  kelt  rendeletével  a  fejedelem  gyalog  hadai 
számára  600  köpönyeget  parancsolt  kiszolgáltatni. 
1704  Január  16-án  Tokaj  alatti  táborából  Kecske- 
méthez intézett  meghagyásával,  a  szolnoki  őrség 
megruház  ás  ára  300  dolmányt,  300  nadrágot  és  300 
fekete  süveget  rendelt  Csiszár  István  ottani  kapitány 
kezéhez  átadatni,  melyeket  a  nagykörösiek  és  maguk 
közt  felosztván ,  a  két  város  tartozott  kiállítani.  Ezek- 
re vásároltatott  ama  temérdek  aba-posztó,  zsinór, 
gomb  és  kapocs,  melyek  fenebbi  számadásban  elő- 
fordulnak ,  s  ama  nagy  mennyiségű  cérna ,  mely 
ugyanott  beszereztetett,  gyaníttatni  engedi,  hogy  a 


95 

város  által  saját  költségén  kiállítottakon  kivül,  még* 
a  fejedelem  által  ide  küldött  szövetekből  is  a  város 
itteni  iparosok  által  tartozott  öltönyöket  készíttetni, 
nevezetesen  a  „palotások  dolmánya  varrásához  több 
Ízben  vásárlott  vörös  cérna"  épen  ezt  gyaníttatja, 
valamint  a  sárga,  vörös  és  fekete  kordovány  bőrök 
és  csizmák  beszerzése  azt  jelenti,  hogy  a  nyalka 
kuruc  tisztek  csizmadiáink  készítményét  viselni 
szerették. 

Nagy  teher  volt  az  is:  midőn  1704-ik  év  tavaszán 
a  fejedelem  Kecskemétet  arra  kötelezte,  hogy  mezei 
hadába  600  lovast  állítson  ki ,  mely  kötelesség  alól 
azonban  a  rácok  által  fenyegetett  várost  egy  évre 
felmentette  s  fegyvereseinek  magok  oltalmazására 
itthon  maradását  megengedte  azon  feltétel  alatt,  hogy 
reguláris  hadai  közt  ugyancsak  600  lovas  egy  évi 
kitartására  15,000  forintot  fizessen  és  dragonyosok 
alá  alkalmas  30  lovat  adjon  '). 

A  fáradhatatlan  szorgalmú  fejedelem  gondjait  az 
országos  jövedelem  gyarapítására  is  minden  irányban 
kiterjesztette:  az  elfoglalt  megyékben  a  fölkeléshez 
csatlakozni  vonakodó  egyháziak  és  világiak  birtokait 
lefoglaltatta  s  azok  jövedelmét  az  országos  kincstár 
javára  beszedette,  a  só-  és  ércbányákat  is  e  célra 
jövedelmezíette.  1703-dik  évi  Novemberben  már 
Losonci  Szíjgyártó  Istvánt  kellő  utasításokkal  ellát- 
va Pestmegyébe  rendelte,  a  ki  mindenik  községtől  az 
általa  bérlett  pusztákat  s  földesurainak  jövedelmeit 
hitelesen  számbavegye,  illetőleg  lefoglalja  ^);  a  had- 
járat miatt  akadályozott    sóeladást  és  szétküldévsét 


')  Oklvltr.  1704.  Maj.  9.  58.  sz.  a. 
')  Oklvltr.  38.  sz.  a. 


96 

pedig  előmozdítandó ,  alkalmas  helyeken  nagyobb 
mennyiségben  a  sót  lerakatta  s  a  községeket  annak 
szóthordására  utasította:  így  adatott  át  Kecskemét- 
nek 1704-ik  évi  tavaszon  2667  kősót,  melynek  árát 
4000  forintban  előre  kifizettette,  s  későbben  átalános 
útlevéllel  látta  el  a  várost,  hogy  az  országos  kincs- 
tártól átvett  sót  lakosai  széthordván  pénzzé  tehes- 
sék. ')  Az  elfoglalt  megyékben  gond  volt  arra  is, 
hogy  a  tisztviselők  a  nemzeti  ügy  emberei  közül 
alkalmaztassanak,  s  midőn  1704.  tavaszán  a  feje- 
delem táborával  vidékünkön  a  Duna  mellé  szállott, 
Pestmegyének  Budavárba  menekült  tisztikarát.  Május 
hónap  5-re  Darvas  Ferenc  tábori  főbiztos  által  Kecs- 
kemétre hirdetett  tisztválasztás  alkalmával  teljesen 
megűjíttatta.  ^)  A  szervezés  munkája  még  a  cigány 
népre  is  kiterjesztetett,  mely  annálfogva  országos  fő- 
vajdát  kapott  a  magyar  uri  rendből.  A  fejedelmi  iroda 
személyzete  szaporíttatott ,  és  a  fejedelmi  pecsét 
megűjíttatott.  ^)  1704-ik  év  tavaszán  minden  polgári, 
katonai  s  tábori  tiszti  állomások  betöltve ,  a  fölkelés 
szervezve  s  vidékünkön  megszilárdulva  volt. 

VI. 

1704-ik  év  1-ső  napján,  Tokaj  alatti  táborában 
adta  ki  a  fejedelem  azon  nyiltlevelet,  mellyel  „akar- 
tuk —  úgymond  —  az  eddig  az  Nemes  Országban 


')  Oklvltr.  1704.  Sept.  6. 

^)  Jk.  1702—1708.  251.  lap. 

^)  1703.  Okt.  9-röl  az  oklevéltárban  23.  sz.  a.  közlött  levélen  a  fejedelem 
mintegy  két  hüvelyknyi  átmérőjű  pecsété,  minden  cifrázat  és  körirat 
nélkül 'van,  a  hercegi  korona  és  palást  s  a  családi  címerrel;  1704. 
Január  16-ról  a  44.  sz.  a.  közlött  levélen  pompás  fejedelmi  pecsét  két 
sor  körirattal  szemlélhető.  Erdélyi  fejedelemmé  választása  után  pecsé- 
tét ismét  változtatta. 


97 

practicált  jó  rend  és  szokás  szeréiit  minden  rendről 
kegyeimessen  disponálnunk ,  melly  végre  is  rendel- 
tük és  praeficiáltuk  az  —  egész  Czigány  Nemzetnek 
Fö  Vajdájává  —  Nemzetes  Vitézleö  Illósvay  Ábra- 
hám  Palotás   Kapitány   hívünket"  ');    más   részről 
ugyanez  lij  év  napján  herceg  Eszterházy  Pál  nádor 
Pozsonybűl  az  ország  minden  megyéihez  intézett  kör- 
levelében, ezeket  értesíti,  hogy  „Kegyelmes  Urunk 
eö  Fölséghe  az  mi  alázatos  kérésünkre ,  repraesenta- 
tionkra  nézve  is  az  szögény  fölzöndült  s  fölzavaro- 
dott és  végső  romlásra  jutott   Hazánkat  az  egész 
Contributiotűl  és   elébbeni   Restantiák   exactiojátúl, 
jövendő  Országh  Gyűléséig  Kglmessen  immunitálta 
s  eximálta",  mihezképest  azokat  hűségre,  illetőleg 
a  fegyver  letételre  atyailag  inti.  ^)  A  mily  nevezetes 
a  magyarországi  cigány  nép  történetére  a  fejedelem 
űj  évi  nyiltlevele,  épen  oly  jellemző  az  ekkori  kor- 
mány eljárására  nézve  az  ugyané  napon  kelt  nádori 
körlevél.  Már  említve  volt:  mikép  az  Október  18-kán 
kiadott  s  a  felkelőknek  átalános  bocsánatot  hirdető 
királyi  nyíltlevél  téves  irányánál  fogva  eredmény  nél- 
kül maradt;  December  17-kén  tehát,  midőn  a  kuru- 
cok a  bányavárosokrűl  Schlick,  Forgács  és  Kohári 
tábornokokat  elverték,  a  dunáninneni  (nekünk  dunán- 
túli) megyékhez  a  király  egy  nyiltlevelet  bocsátott, 
melyben  azoknak  a  dunavonal  védelmére  fölkelést 
rendel  a  nádor  mint  királyi  helytartó  vezénylete  alatt 
s  egyszersmind  azoknak  minden  adótartozást,  jövőre 
pedig  az  országgyűlés  további  intézkedéséig  az  adót 


')  Oklvltr.  40.  sz.  a. 
^)  Oklvltr.  41.  sz.  a. 

Kecskemét  v.  tört.  IV.  köt. 


98 

elengedi  ');  de  líjabb  figyelmeztetésre  csakhamar  ezen 
adómentességet  az  egész  orsziigra  kiterjeszti.  Ez 
utóbbi  rendeletre  hivatkozik  Pestmegye  múlt  évi 
December  23-kán  a  kecskeméti  tanácshoz  küldött 
válaszában,  midőn  írja:  „Az  Kgltek  keserves  pana- 
szát, hogy  t.  i.  elviselhetetlen  Portziopénzt  kérjen 
Kglteken  Méltósságos  Szögedi  Commendáns  Úr  eö 
Nglia,  az  Ns.  Vármegye  eleiben  terjesztettem,  kire 
azt  adta  válaszúi,  hogy  mai  postán  érközvén  Kglmes 
Császár  és  Koronás  Király  Urunk  eö  Fölséghe 
Kglmes  Parancsolattya ,  kiben  eö  Fölséghe  az  egész 
Magyar  Országnak  a  Portziobeli  Contributiot  mind 
elengedte,  söt  parancsolja,  hogy  senki  semminemű 
executiot  kiküldeni  ne  merészeljen.  Azért  Kgltek 
minden  úttal  móddal  ebez  alkalmaztatván  magát , 
semmit  se  adgyon  az  ö  Nga  parancsolattyára ,  ha 
valami  eröszakot  tönne,  jüttest  jüjjön  a  N.  Vármö- 
gyére ,  igyeuössen  Bécsben  küldi  követtyét  s  minden 
úttal  remedeállya,  abban  bizonyos  légyen."  '^)  Erre 
vonatkozik  I.  Leopold  királynak  1704.  Január  7-röl 
a  budai  kormánytanácshoz  intézett  leirata,  melyben 
azt  utasítja :  hogy  mivel  a  December  17-kén  kelt 
nyiltlevélben  a  dunamelléki  megyéknek  az  adót  elen- 
gedte, most  már  ezt  az  egész  országra  kiterjesztette, 
ugyanazért  rendeli,  hogy  ezen  kegyelmes  intézke- 
dése minden  lehetséges  úton  és  módon  közönségesít- 
tetvén ,  a  földmíves  köznépnek  is  meghirdettessék.  ^) 
Január  15-kén  a  sokszor  nevezett  Huszár  János  szol- 
gabiró  a  nádor  új  évi  leiratát  s  a  Január  ^-kén  kelt 


')  Oklvltr.  37.  sz.  a. 
')  Oklvltr.  39.  sz.  a. 
'■')  Oklvltr.  42.  sz.  a. 


99 


királyi  rendelvényt  szétkültli ,  serkentve'n  a  községe- 
ket: „minemű  Kglmes  és  Irgalmas  xityai  Gondvise- 
léssel és  irgalmassággal  légyen  megnyomorodott 
Hazánkhoz  Kglmes  Császár  és  Koronás  Király 
üríink  eö  Fölséglie  és  Méltósságlios  Palatínus  ürímk 
eö  Herczegséghe ,  ezen  includálí  Kglmes  Parancsola- 
tinak valóságos  mássából  bővebben  megértheti  Kgl- 
tek.  Azért  kiki  ahoz  alkalmaztatni  magát  igyekez- 
zék és  el  ne  mulassa  tartozó  kötelességbe  szerint."  ') 
De  mily  tapintatlanul  s  az  épen  kihirdetett  „kegyel- 
mes és  irgalmas  gondviseléssel"  mennyire  ellenkező- 
leg jártak  el  ezen  emberek  a  felbiztatott  nép  irányá- 
ban, ugyané  hirdetmény  kimutatja,  melynek  végsorai 
következők :  „A  mint  már  száma  nélkül  irtam ,  az 
szénát,  abrakot  és  vágókat,  az  mennyi  lehet,  möu- 
nél  hamaréb  béküldgye  Kgltek,  Ocsa  pedig  széna 
helyett  fát  küldgyön  be ,  mivel  erdeje  vagyon ,  az 
heti  sorosokat  is  megváltsa  Kgltek."  Sőt  még  egy 
hónap  múlva  Február  4-kén  is  mindezen  kiszolgálta- 
tások sürgettetnek.  '^)  Mikép  várhattak  volna  sikert 
örökösen  biztató  rendeleteiktől ,  midőn  azokkal  min- 
dig ellenkezőt  cselekedtek?  —  Imént  láttuk,  mikép 
December  23-án  a  megye  Kecskemétet  eltiltja,  hogy 
Szegedre  ne  adjon  semmit,  mert  az  adó  országszerte 
elengedtetett,  s  ennek  ellenére  Január  7-kén  a  köz- 
ségi elöljárók  fej-  és  jószágvesztés ,  a  községek 
pedig  ellenök  küldendő  rácok  általi  felraboltatás 
terhe  alatt,  vágómarha,  széna,  bor,  abrak,  tűzifa, 
zsoldosok  bére  és  adótartozások  beszolgáltatására 
szoríttatnak.  ^)  —  Báró  Globitz  szegedi  várparancs- 

')  Jk.  1702—1708.  219  lap. 
-)  Jk.  1702  —  1708.  226  lap. 
■')   Jk.  1702—1708.  213  lap.  „^ 


100 

nok  Bécsből  kért  az  őrség-  számára  pénzt,  Savojeni 
Eugén  herceg  császári  haditanácselnök  és  birodalmi 
fó  hadi  biztos  az  általa  kivánt  2000  forintot  a  budai 
pénztárra  utalványozta,  de  itt  nem  fizettek,  hanem 
Schweidler  ilr  a  budai  hadi  biztos  Január  12-kén 
levelet  intéz  nevezett  szegedi  parancsnokhoz,  mely- 
ben az  utalványozásról  értesíti,  de  mivel  —  úgymond 

—  a  mostani  zavarg-ások  miatt  a  pénzt  Szegedre 
küldeni  nem  lehet  ') ,  ö  tehát ,  Schweidler ,  utasította 
Kecskemétet  azon  összeg  kifizetése  végett,  mit  annál- 
fogva innen  várjon;  —  a  város  nem  fizet,  Globitz 
pedig  elfogat  orozva  két  kecskeméti  elöljárót  s  mind- 
addig letartóztatja,  míg  ki  nem  elégíttetik.  —  A  ma- 
gyar kormány  mindezekről  s  átalában  az  ilyesekröl 
tudomással  bírt ,  a  biztatásoknak  és  hiú  ígéreteknek 
tehát  hitelt  senki  sem  adott. 

A  Zólyom  melletti  táborbűi  Novemb.  17-röl 
Kecskemétre  küldött  levelében  tett  azon  igéretét, 
hogy  rövid  időn  egész  hadát  a  rácok  ellen  vezetendi, 

—  Károlyi  Sándor  nem  válthatta  be :  ő  és  Bercsényi 
December  hónap  alatt  az  egész  felföldet  Morva  és 
Austria  határáig  elfoglalta ,  Károlyi  diadalmas  zász- 
lóit Bécs  külvárosai  előtt  lobogtatta;  1704.  első  nap- 
jaiban átkelt  a  Duna  jegén,  Január  12-kén  Pápán 
volt,  honnan  a  dunántúli  összes  népet  fegyverre  szó- 
lította. Annyi  gyalog  és  lovas  had  tódúlt  innen  hozzá, 
hogy  fólesketésökkel ,  oltalomlevelek  Írásával,  tiszt- 
választással egész  hét  folyt  le ;  sőt  még  a  drávaparti , 
szerémi  és  bácskai  rácok  is  követséggel  tisztelték 
meg,  hűséget  és  ötezer  fegyverest  ajánlván,  kiknek 


')  ,)Bey  dieszer  turbuleuter  zeit  gar  geswörlich."    Egykwú  másolat  a 
kecskeméti  levéltárban. 


101 

védleveleket  osztogatott  s  fövesztés  büntetése  alatt 
meghagyta  övéinek,  hogy  a  rácok  irányában  min- 
den sérelem  és  kártételtől  tartózkodjanak  '). 

Károlyi  ezen  eljárásáról  a  fejedelemnek  még  nem 
volt  tudomása,  midőn  December  végén  Szolnok  vidé- 
kére, tüzetesen  Kecskemét  oltalmára  haderőt  küldött, 
mely  Deák  Ferenc  és  lUósvai  Imre  vezényletük  alatt 
arra  volt  szánva,  hogy  a  bácskai  rácokat  hódolatra 
kényszerítse  ,  vagy  rablásaikért  megbüntesse.  '^) 
Kreutz  császári  vezérőrnagy  a  budai  várörség  egy 
részével  és  Monaszterli  rác  hadával  a  Duna  partján 
Duna-Vecsénél  táborozott,  a  kurucok  átkelésének 
akadályozására :  innen  kalandozták  be  a  rácok  Izsák 
és  Kiskunság  területét ,  innen  küldözött  a  vezér- 
őrnagy községeinkre  parancsokat  ^) ,  s  ide  küldött 
hozzá  Kecskemét  is  követséget  '^) ;  föntebb  Budavár 
ágyúi  védték  a  Dunát.  A  kiküldött  két  kuruc  ezredes 
azzal  kezdte  hadműködését,  hogy  a  két  karácson 
közt  befagyott  Duna  jegén  átkelve.  Január  4-kén  a 
Ráckevi  vagy  Csepel  szigetet  megtámadták  és  abból 
Savojeni  Eugén  herceg  méneseit  s  gulyáit  egy  lábig 
elhajtották.  Verlet  lir,  a  herceg  uradalmi  tiszttar- 
tója bejelentésére  Pfeffershoven  budavári  parancsnok 
Január  7-kén  a  kecskeméti  tanácshoz  fordul ,  és  arra 
serkenti,  hogy  mielőtt  az  elrablott  ménes  elharácsol- 
tatnék ,  mivel  különben  is  többnyire  nyereg  alá  nem 
alkalmazható  csikó  lovakból  áll,  azt  visszaszerezni 


')  Szalay:  YI.  125  lap. 

')  Rákóczy  emlékirata.  59.  lap. 

^)  „Hogyha  valamely  helységnél  volna  M.  Generális  Grajczer  parancsoló 

levelei,  azokat  mind  in  originali  beküldeni  el  ne  mulassa."  1704.  Jan. 

15.  szolgabírói  körlevél.  Jk.  1702—1708.  219.  lap. 
*)  Péter  János,  Kovács   Gergely  és  Kari  András   uraimék  Vecséhez 

Krajcz  Generálhoz  küldetvén,  költöttek  2  tallért.  Szvitk.  41.  lap. 


102 

tígvekezzenek ,  mit  a  herceg  kedvesen  veimi ,  Verlet 
lír  pedig  a  netalán  okozandó  költségeket  megtéríteni 
fogja;  neliány  nap  múlva  Petrovai  László  alispán  is 
ngyane  tárgyban  felhivást  intéz  a  három  városhoz.  ') 
A  csepeli  merény  után  Budáról  és  Duna-Vecséröl 
erős  csapatok  küldettek  dunatiszaközére ,  melyek 
közül  Január  13-kán  Pest  alatt,  Üllő  és  Ocsa  közt 
Pakonyon  Szabó  Máté  kuruc  kapitány  „öt  zászló 
allya  ráczot  öszve  tört"  mint  a  nagykörösi  birák 
levele  a  kecskemétieket  értesíti  ^) ;  Deák  Ferenc  és 
Illósvai  Imre  pedig  Kreutz  és  Monaszterli  hadát  meg- 
támadván —  Január  15 — 20  közt  —  véres  csatában 
megverték,  Kreutzot  magát  200-ad  magával  elfogták 
s  a  fejedelemhez  Miskolcra  küldték  ^),  gyözelmök 
után  pedig  a  bácskai  rácokra  törvén,  llel)^s egeiket 
tűzzel  vassal  pusztították ;  midőn  a  kecskemétiek 
a  magyar  had  után  tudakozódnának,  kiküldötteiket 
Fülöpszállásáról  Mányai  István  kuruc  hadnagy 
Január  21-kén  ilyetén  értesítéssel  bocsátja  vissza: 
„Az  Kgltek  becsületes  követei  előttünk  Fülöpszállá- 
sán Kgltek  becsííletes  passusával  megjelentenek,  az 
kiket  Kgltek  küldött  hadainknak  állapottya  felöl 
(tudakozni),  hadaink  az  Dunán  túl  ellenségeinknek 
földére  Baja  felé  lementenek,  ott  Isten  kegyeimébűi 
ellenségeinket  meggyőzvén,  jőnek  fel  Szeged  felé, 
minket  pedig  edgynéhány  száz  marhával  igazítot- 
tanak  el ,  hogy  Kgltek  felé  mennyünk ;  melyre  nézve 
Kgltek  az  jószágnak ,  míg  Kgltekhez  megyünk , 
elégedendő  takarmányt  szerezzen,  hogy  az  Kglmetek 


')  Oklvtr.  43.  L'S  45.  sz.  a. 

')  Eredeti  a  vái-os  levéltúrúbaii. 

^)  Kákóczy  emlékirata.  ő9.  lap. 


103 

becsületes  jó  akaratiját  az  Méltóságos  Urak  recipro- 
cálhassák.  Isten  le'gyen  Kgltekkel.  Dátum  Fülep- 
szállás  die  21.  Januarii  1704"  '). 

E  liadmíveletnek  a  szabadságliáborű  egész  tarta- 
mára kiható  szomorú  eredménye  lön.  A  fejedelem 
szintazonképen ,  mint  kiküldött  ezredesei,  mitsem 
tudván  Károlyinak  a  rácokkal  tett  alkujáról,  a  Duna 
mindkét  partján  kíméletlenül  bántak  a  rác  néppel  s 
vagyonával ,  kik  ezt  a  magyarok  szószegésének 
tulajdonítva,  ezután  minden  ajánlataikat  hitegetésnek 
tartották,  többé  hozzájok  csatlakozni  megátalkodot- 
tan vonakodtak,  rendíthetlenül  a  császáriak  mellett 
harcoltak  és  a  dunatiszaközi  magyarokat  kiirtással 
fenyegették.  '^)  Pár  hét  múlva  már  rémhírek  jutottak 
Kecskemétre,  Február  28-kán  pedig  Deák  Ferenc- 
nek a  Duna-Pataj  melletti  sáncban  hagyott  hadna- 
gyai ekép  írnak  őseinkhez :  „Szolgálatunkat  Kgltek- 
nek.  Tiszteletes  Uraink ,  vévén  ezen  rövid  szóval  írt 
levelünket  Kgltek ,  ennyi  sok  levelünkre ,  holott  már 
9-dik  röndbeli  levél,  válasz  csak  egy  sem  jött, 
bizony  nem  tréfálódik  az  ellenség,  mind  szárazon 
vízen  készül ,  —  mi  pedig  itten  kevesen  vagyunk , 
erö  nincsen,  Kgltek  úgy  gondolkodgyék ,  hogy  az 
népet  megindítsa  mentül  hamarébb,  mert  bizony  se 
város,  se  falu  az  Duna  mellett  nem  marad,  annyi 
Rácz  Pcterváránál  összeverődött,  söt  pediglen  alsó 
Monostoron  feles  csolnakokon  készülnek.  így  lévén 
a  dolog,  ha  erö  nem  érközik  az  sánczot  itten  had- 
gyuk ,  lássa   Kgltek  mi  lesz  a  vége ,   mi  oka  ne 


')  Eredeti  a  város  levéltárában. 

-)  Rákóczy  emlékirata.  60.  lap.  —  Károlyi  Sándor  önéletírása  Szalaynál 
VI. :  144.  145.  lap. 


104 

legyünk.  Valóban  jó  kapitány  Orczy  Uram  Kgltek 
választása  szerint,  most  is  Bár  és  Szekcsö  el  nem 
pusztíttatott  volna ,  lia  Orczy  Ur  le  nem  hajtotta 
volna  a  népet,  mert  mindennap  portyások  jártak  volna. 
Actum  in  valló  Bady  28.  Febr.  1704.  Substitutus 
kapitány  Körösy  Sámuel.  Szoboszlai  János."  ')  Ez- 
után hatodnapon  Izsák  szomszéd  helység  ilyetén 
szívrendítö  levelet  intéz  Kecskeméthez:  „Isten  az 
illyen  szomorú  esettül ,  reméntel en  és  váratlan  vesze- 
delemtül,  melyben  mi  forgunk  s  esett  rajtunk,  őrizze 
Kglteket.  Becsületes  Bírák  és  Eskütt  jóakaró 
Uraink,  hallhatta  Kgltek  szomorú  váratlan  esetün- 
ket, az  mellyen  szívünk  csaknem  hasad  meg,  úgy- 
annyira, hogy  ha  Isteniül  engedtetnék,  készek  vol- 
nánk a  földnek  gyomrában  bészállani ,  a  mely  esetet 
soha  koporsónk  beszállásáig  el  nem  felejtünk,  melyre 
nézve  kénszeríttetünk  Kgltekhez  folyamodni,  mivel 
csak  úgy  maradtunk  mint  a  megszedett  szöllö  és  a 
nyári  takarodás  után  a  tarló ,  azért  az  egész  gyámol- 
talanságra és  árvaságra  maradott  helység  eseng 
Kglteknek,  hogy  ha  lehetséges  lehetne  Kgltektül, 
tenne  annyi  irgalmasságot  velünk,  hogy  míg  ujab- 
ban vérünk  ki  nem  ontatik  a  pogány  ellenség  által , 
vitetne  bé  bennünket,  mivel  egy  únyi  jószággal  nem 
maradtunk ,  aklainkból  ökreinket  ki  eregették ,  mely- 
re nézve  kérjük  nagy  alázatossan  Kglteket,  hogy  ha 
lehetséges,  ötven  avagy  hatvan  szekeret,  avagy  csak 
annyi  szekerek  eleiben  való  ökröket  külgyön ,  mivel 
szekereink  mind  megmaradtak,  mely  irgalmasságot 
ha  mostani  igyünkben  cselekszik  Kgltek ,  mi  is  igér- 


')  Jk.  1702—1708.  23G.  lap. 


105 

jük  arra  magunkat,  hogy  minden  tőlünk  kitelhető 
dolgokban  meg  igyekezzük  szolgálni.  Ezek  után 
Isten  legyen  Kgltekkel.  Die  5.  Mártii  (1704.)  Kkk. 
alázatos  szomorú  szolgái  Izsáki  Tanács  az  egész 
kösséggel  edgyütt  maradunk."  ')  A  szegény  kirabolt 
és  részben  legyilkolt  Izsák  életben  maradott  lakosai 
Kecskeméten  találtak  menedéket;  azonban  Kecske- 
mét sem  kerülte  ki  a  rácok  boszűját,  mert  ennek 
marhái  elraboltattak  némely  pusztáiról,  s  midőn  a 
szegedi  parancsnokot  azok  visszaadatása  iránt  kér- 
nék, Mártz.  7-kéröl  kelt  válaszában  azt  írja:  eszkö- 
zöljék ki  a  kuruc  tisztektől,  hogy  a  szegediek  marhái 
biztonságban  legyenek,  ő  viszont  a  kecskemétieket 
fogja  biztosítani,  de  sült  bolond  volna  az,  a  ki  saját- 
ját boszulatlanűl  veszni  hagyná,  másokét  pedig  ellen- 
sége hasznára  megtartaná  ^);  de  több  kár  vagy 
nagyobb  veszély  őseinket  nem  érte,  mivel  az  egész 
városi  nép  fegyverben  állott.  Deák  Ferenc  dandárá- 
nak  pedig  dunántűi  rendeltetésével,  a  fejedelem  Illós- 
vai  Imrét  és  Jánosi  Jánost  Pestmegye  mindenrendü 
lakosainak  felültetésével  bízta  meg,  kik  e  tárgybani 
felhívásukat  Január  30-kán  Kecskemétről  szét  is 
küldöttek,  utóbb  Febr.  6-kán  Miskolcon  kelt  nyilt- 
levele  által  e  tisztet  a  fejedelem  magára  Jánosi  János- 
ra ruházta,  ki  Febr.  11-kén  Jászberényben  kelt  kör- 
levelével erről  a  megyeieket  értesíti  s  Kecskeméten 
tartandó  mustrára  berendeli;  ugyanekkor  a  fejede- 
lem Andrási  Istvánt  az  egész  dunatiszaközötti  hadak 
parancsnokává  nevezte,  a  ki  Febr.  14-kén  Nagy- 
kőrösrül  kibocsátott  futólevéllel  hívja  fel  a  községe- 


')  Eredeti  a  város  levéltárában. 
^)  Eredeti  a  város  levéltárában. 


106 

ket,  hogy  a  fejedelmi  rendelet  szerint  „minden  külön 
kenyeres  fegyvert  fogjon"  s  űg-y  készüljön,  hogy 
mihelyt  a  második  parancsolatot  veszi ,  azonnal  felül- 
jön; Jánosi  János  Jászberényből  a  felkelési  megha- 
gyást Febr.  18-kán  a  három  városhoz  még  egyszer 
megújítja;  Andrási  István  pedig  a  hónap  végén  a 
Kecskeméten  megmustrált  és  szervezett  haddal  Pest 
felé  kiszállván,  parancsnokul  Jánosi  Jánost  itt  hagy- 
ta, saját  ezredének  egy  részét,  a  szegedi  hajdúkat, 
Tugári  István ,  Kökényesi  és  Pap  Mihály  hadnagyok 
csapatait,  valamint  a  fegyveres  városi  népet  rá  bízta, 
Írott  utasítást  adván  maga  alkalmazása  és  az  ellenség 
mozdulataira  fclügyelíetés  iránt ;  egyszersmind  Vere- 
bélyi  Péter  karabélyos  kapitányt  600  emberrel  a 
Duna  felé  küldötte.  ')  E  600  lovas  mind  kecskeméti 
fegyveres  volt,  Demeter  János,  Hegedűs  János, 
Biró  István ,  Sárközi  János ,  Böde  Albert  és  Csorba 
Mihály  hadnagysága  alatt,  mely  csapat  Solt  mellett 
a  tetétleni  pusztán  felhányt  sáncban  fogott  előőrsi 
állomást. 

E  közben  báró  Pfeífershoven  budavári  parancs- 
nok Január  21 -r öl  körlevelet  bocsát  Pestmegyének 
kecskeméti  járásabeli  községekhez,  melyben,  szíve 
fájdalmával  értette  —  úgymond  —  az  alispán  és 
szolgabíró  uraktól ,  hogy  sem  a  megye  gyűlésére 
közülök  senki  bejöni,  sem  pedig  a  fölvetés  szerint, 
vágók,  széna,  abrak,  fa  s  más  élelembeliek  bekül- 
dését teljesíteni  nem  akarván,  csak  a  nagy  szófo- 
gadatlanságra vetették  magokat;  ö  tehát,  mint  az 
egész  budai  kerület  főparancsnoka,  mind  szép  szóval 


')  Oklvltr.  47.  48.  49.  50.  02.  53.  54.  sz.  a. 


107 

serkenti  a  közse'geket ,  mind  pedig-  erősen  paran- 
csolja nekik,  hogy  ezen  körlevél  mellett  közlött  kiro- 
vás szerinti  élelmet  behozni  el  ne  mulasszák.  Tudjá- 
tok mindnyájan  —  folytatja  tovább —  „hogy  hozzátok 
mindenkor  kegyesseu .  engedelmessen  s  merő  atyai- 
képpen viseltem  magamat ,  és  úgy  hiszem ,  hogy 
senki  közzűletek  reám  nem  panaszkodhatik ;  ha  azért 
szófogadók  lesztek,  mindenkor  ezután  is  hasonló  jó 
akaratomat  várhattyátok ,  holott  pedig  ha  az  engedet- 
lenségnek adgyátok  magatokat,  Isten  s  világh  előtt 
oka  senki  kárvallásának ,  halálának  s  végső  pusztu- 
lásának nem  leszek,  mivel  az  kéntelenség  fog  arra 
vinni ,  hogy  a  mit  kéréssel  s  szép  atyai  intéssel  vég- 
ben nem  vihetek ,  ottan  erővel  és  fegyverrel  is  kén- 
szeríttessem  az  háládatlan  és  szófogadatlan  embere- 
ket. Azonban  azt  is  erősen  parancsolom,  hogy  az 
régi  mód  szerint  Pestre  eladni  való  jószágot,  élést, 
partékát,  más  egyéb  marhát  minden  héten  hozni  el 
ne  mulassatok ,  ha  pedig  elmulattyátok  ,  bizonnyal 
zsákmányosokat  s  még  Rácz  Exccutiot  is  nem  sokára 
szenvedni  fogtok."  ')  Budapest  tehát  a  kurucok  által 
elfoglalt  vidék  visszatartott  lakosságának  a  hetivásá- 
rokbűli  kimaradása  miatt  mindenben  szükséget  látott. 
Február  9-kén  a  szolgabíró  ismétli  a  várparancsnok 
rendeletét  „mivel  —  úgymond  —  óránként  várattatik 
Eugenius  Urunk  eő  Herczegsége  ide  Budára  feles 
haddal,  kinek  is  az  élés  készíttetik,  —  szálljon  ma- 
gába Kgltek  és  tehetsége  szerint  szót  fogadván , 
mutassa  végig  hűségét  és  a  kivánt  élést  küldgye  bé  , 
megláttya  és  hasznát  tapasztallya  jövendőben  is  Kgl- 

')  Oklvtr.  46.  sz.  a. 


108 

tek.  —  Azonban  azt  is  minden  helység  meg  írja,  mi 
okért  nem  szolgáltathatta  be  eddig  az  élést ,  hogy  ne 
legyen  tellyességgel  mi  reánk  a  nehézség,  Isten 
tudgya  micsoda  nyomorúságban  vagyunk  miatta."  ') 
Ámde  hiába  volt  már  minden  kérés,  szorgalmazás, 
fenyegetés ,  —  Budapest  és  Kecskemét  közt  a  közle- 
kedés elvágatott. 

A  fejedelem  még  miskolci  téli  szállásán  elhatá- 
rozta, hogy  a  tavaszi  hadjáratot  saját  személyében 
Eger  ostromával  nyitandja  meg.  Darvas  Ferenc  ma- 
gyar fö  hadibiztos  1704.  Február  5-kén  Losoncrűl  a 
három  városhoz  küldött  levelével  serkenti  őseinket: 
hogy  a  már  tudomásukra  juttatott  kirovás  szerint,  a 
rajok  vetett  vágó  marhákat  mielébb  Miskolcra  hajtas- 
sák „mivelhogy  az  Hadak  naponkint  szaporodnak."  '^) 
Ugyanazon  hadibiztos  Martz.  9-kén  Gyöngyösön  kelt 
levelében  írja:  „Minthogy  már  Eger  vára  alá  Kglmes 
Fejedelmünk  eö  Nga  alkalmas  ezer  emberekkel  el 
érkezvén  formaliter  obsideáltattat."  10-kén  pedig 
ekép  ír  a  három  városhoz  :  „Harmadik  Levelemet 
írom  az  Impositionak  hova  hamaréb  való  admatura- 
tioja  felöl  Kgltknek,  mivelhogy  az  Hadak  Eger  alatt 
Ezerenként  szaporodnak,  —  az  Istenért  is  kérem  — 
éjjel  nappal  adraaturállya  ide  való  haj  tatását  azon 
marhának.  —  Ha  valami  Czitrom,  Füge,  Malozsa 
szöllö  kitellhetnék  Kgltektöl ,  igen  kedves  dolgot 
cselekeszik  Kgltek."  ^)  Megjegyezzük  még  azt  is: 
hogy  ekkor  Kecskemétrül  100,  Nagykörösrül  60, 
Ceglédről  40   darab   vágómarha   kívántatott ;   épen 


')  Jk.  1702—1708.  231.  lap. 
^)  ,Jk.  1702—1708.  226.  lap. 
^)  Eredetiek  a  város  levéltárában. 


109 

ekkor  szolgáltatott  ki  Kecskemét  a  hadak  számára 
466  köpönyeget,  150  dolmányt,  150  nadrágot  saját 
pénzén  beszerzett  posztóbűi,  melyek  megvarratásaért 
ahelybeni  szabócébnek  100  tallért  fizetett  ');  1704. 
Február  22-kén  a  kiküldött  bizottmány  összeírta 
házankint  azokat,  kik  „kuruczságra  mentek"  és  az 
összeírás  szerint  ekkor  már  702  ember  volt  Kecske- 
métről rendes  hadi  szolgálatban  ^) ;  Andrási  István  a 
Kecskemétről  Pest  felé  indítandó  hadak  ellátására  44 
szekeret,  20  vágómarhát,  1000  kenyeret,  20  mérő 
abrakot;  Nagykörösrűl  22  szekeret,  11  vágómarhát, 
500  kenyeret,  11  mérő  abrakot;  Ceglédről  16  szeke- 
ret, 8  vágót,  300  kenyeret  és  8  mérő  abrakot  kivánt  ^); 
Csiszár  István  szolnoki  kapitány  vármüves  gyalog 
munkásokat  kért  a  fejedelem  parancsából  ^)]  mégis 
Darvas  Ferenc  Mart.  27-kén  megint  Gyöngyösön 
kelt  rendeletével  Kecskemétről  80  vágót,  14  szeke- 
ret, 168  köböl  zabot;  Nagykörösrűl  felényit;  Cegléd- 
ről 20  yágót,  3  szekeret  és  42  mérő  zabot  követelt, 
lígy  hogy  ha  rögtön  ki  nem  állíthatnák  a  marhát  éa 
zabot ,  annak  legalább  felét ,  de  a  szekeret  mind  és 
azonnal  Eger  alá  küldjék  ^). 

Mártziiis  két  első  tizedét  a  fejedelem  Egerben 
a  vár  vívatásával  töltötte;  20-ka  körül  átment  Gyön- 
gyösre, a  bécsi  udvar  által  kiküldött  királyi  béke- 
biztos Szécsenyi  Pál  kalocsai  érsekkeli  értekezlet 
végett,  s  innen  adta  ki  Mart.  22-kén  Kecskemét 
részére  azon  nyiltrendeletét,  mellyel  a  hadi  szolgálat- 


')  Jk.  1702—1708.  235.  lap. 
'^)  Eredeti  a  város  levéltárában. 
3)  Jk.  1702—1708.  243.  lap. 
0  Jk.  1702—1708.  242.  lap. 
^)  Eredeti  a  város  levéltárában. 


110 

béli  polgárok  családainak  liadélelmezési  kötelezett- 
ségüket szabályozza  ');  Mart.  végnapjaiban  vissza- 
tért Egerbe,  honnan  Károlyi  Sándort  Kecskemétre 
küldvén ,  annak  Apr.  2-káu  ekép  ír :  „Kegyelmed  az 
kecskeméti  taraczkokat  az  Dnnapartra  hozattatván 
Földvárhoz,  sánczot  csináltasson,  hogy  az  kompokat 
megoltalmazhassa,  az  hadat  gyűjtse,  a  városiakat 
viritim  ins  11  r gáltassa,  és  emiitett  Földvárnál 
táborba  szállván ,  Deák  Ferenczczel ,  Radóval  és  Bay 
Lászlóval  jövendő  hadakkal  megegyezzék  és  jó  kar- 
ban hagyván  az  portusnak  állapotját,  legalább  az 
hadnak  felével  átköltözzön.  En  Isten  kegyelméből 
csak  valami  hajdút  várván,  azonnal  indulok  el,  vagy 
vak  vagy  hat,  az  Dunán  általmenvén,  megújítom  az 
dolgokat."  ^)  Károlyi  Apr.  9-kén  már  Soltról  bocsát 
hirdetményt  a  községekre ,  melyben  a  birákat  halál- 
büntetés alatt  kötelezi,  hogy  a  haza  széledt  katoná- 
kat táborába  küldjék  •^);  a  fejedelem  pedig  másnap 
Apr.  10-kén  még  Egerben  adja  ki  azon  oltalomleve- 
let, mellyel  Kecskemétet  a  hadak  és  egyes  katonák 
zaklatása  ellen  védi.  '*)  —  A  dunántúl  szenvedett 
hátrány  helyreüíését  a  fejedelem  saját  vezérlete  alatt 
intézendő  hadjárattal  kívánta  eszközölni,  e  végett 
hadait  Soltnál,  Patajná] ,  Ordasnál,  Apostagnál  és 
Dömsödnél  a  Dunához  vonta;  Andrási  István  is  visz- 
szarendeltetett  Pest  alól  s  hada  számára  April  7-kéa 
Nagykőrösre,  néhány  nap  múlva  pedig  Kecskemétre 
hadélelmezést  rendel  ,.az  státio  lészen  az  Széktónál" 
—  úgymond  —  és  Kecskemétről  4000  kenyeret ,  40 


')  Oklvtr.  57,  sz.  a. 

')  Szíilay  VI.  163.  1G4.  lap.  3)  jegyzet. 

')  Oklvltr.  58.  sz.  a. 

0  Oklvtr.  59.  sz.  a. 


111 

vágót,  220  köbül  abrakot,  40  szekér  szénát  és  12 
szekér  fát;  Nagykörösrtíl  felényit;  Ceglédrül  ])eá\g 
1000  kenyeret,  10  vágót,  70  köböl  abrakot,  10  sze- 
kér szénát  parancsol  oda  szállíttatni.  ')  A  fejedelem 
Egerből  April  közepén  indiilt,  miről  Jánosi  János 
19-kén  Nagykörösrűl  ekép  ír  a  kecskeméti  biróhoz: 
„Mint  jóakaró  Bátyám  Uramnak  Kgldnek  ajánlom 
köteles  szolgálatomat.  Mivel  Kglmes  Urunk  eö  Nga 
Biríny  felé  nyomakodik  az  Hadakkal,  Méltóságos 
Generális  Károlyi  Sándor  Urammal  eö  Ngával  ma- 
gam is  elmegyek  Biríny  felé ,  kérem  azért  Kgldet  — 
hogy  az  legény  Istók  az  lovaimat  az  istállóból  ki  ne 
vigye ,  mert  valami  rósz  letaszítja  róla."  ^)  E  napon 
a  fejedelem  Nagy-Kátán  táborozott,  honnan  a  dunán- 
túli megyékhez  nyiltlevclet  bocsátott.  April  28-kán 
Dömsöd  mellől  Dabról  ír  Kecskemétre  Károlyi  Sán- 
dornak ,  mint  a  ki  nélkül  dunántúli  táborozásában  el 
nem  lehet,  öt  magához  rendelvén  ^);  April  30-án  már 
az  ordasi  táborban  volt  a  fejedelem,  honnan  titkára 
Pápai  János  e  napon  Vay  Ádám  udvari  kapitányt 
felszólítja:  „Kglmes  Urunk  eö  Nga  parancsolattyá- 
ból  írom  kgldnek:  mivel  semminemíí  tejes  étket  eö 
Nga  asztalára  nem  készítenek,  Kgld  disponálja  azon 
Városokat,  hogy  egynehány  Fejős  Teheneket  küld- 
.  gyének  eö  Nga  számára.  Sapienti  pauca.  Die  30. 
Apr.  1704.  Kgldnek  köteles  szolgája  fia  Pápai  János 
mp."  Vay  Ádám  a  következett  napon  Izsákról  ír  a 
kecskeméti  birónak :  „Mit  írjon  secretarius  uram 
Kglmes  Urunk  parancsolatíyából ,  extractualitcr  meg- 


')  Jk.  1702—1708,  244.  24G.  lap. 
^)  Eredeti  a  város  levéltárában. 
■')  Szalay:  VI.  1G4  lap.  2)  jegyzet. 


112 

küldöttem  Kgldnek ,  kérem  azért  Kgldet ,  körösi 
Uraimékkal  együtt  allaborállyon ,  fogyatkozás  ne 
légyen ,  hanem  effectiiáltassék  az  dolog ,  bízván  tel- 
lyességgel  Kglmed  dexteritására."  ^)  —  Az  Eger  és 
Gyöngyös  mellől  hozott  had  zöme  April  28  és  29 
napjain  Kecskeméten  táborozott;  de  a  fejedelem  és 
tábori  biztosa  Darvas  Ferencz  már  ekkor  a  Duna 
mellett  intézkedett.  April  26-kán  Dömsödrűl  ír  neve- 
zett biztos  Kecskemét  és  Körös  bíráinak ,  hogy 
„Tábor  szükségére  való  victuálékat,  Hazájához  tar- 
tozó köteles  szeretetitííl  is  indíttatván ,  valamint  életét 
és  böcsületét  szereti,  éjjel  nappal  Urunk  tábora  után 
hozattassa  Kgltek."  ^)  t.  i.  Kecskemét  100  \ágót , 
200  köböl  zabot,  4000  kenyeret,  30  fenálló  szeke- 
ret; Körös  60  yágót,  150  köböl  zabot,  4000  kenye- 
ret és  20  szekeret;  Cegléd  40  vágót,  100  köböl 
zabot,  2500  kenyeret  és  15  szekeret.  „Item  konyhára 
mindenféle  victuálét."  ^)  Apr.  28-kán  Darvas  Ferenc 
az  apostagi  táborbűi  sürgeti  a  fentebbi  élelmezést: 
,jóllöhet  Kgltek  terh éltetése  Kglmes  Urunk  eö  Nga 
előtt  is  nyilván  vagyon,  az  közjónak  folytatása  mind- 
azáltal és  régen  óhajtott  szabadságunknak  helyre- 
állítása. Hazájához  és  Nemzetéhez  való  igaz  szere- 
teti hathatósan  nógathatja  Kglteket  az  élésnek  hova 
hamaréb  egészlen  fogyatkozás  nélkül  való  administ- 
ratiojára  Urunk  táborában."  '*)  Ugyané  napon  meg- 
érkezvén az  egri  hadak  is ,  Palugyai  Mihály  „Urunk 
eö  Nga  egyik  Fö  Adjutánnya"  Kecskemétrül  kiro- 
vást küld  a  három  városra ,  mely  szerint  Kecskemét- 

'    ')  Jk.  1702—1708.   251.  lap. 
-)  Jk.  1702—1708.  247.  lap. 
^)  Eredeti  a  város  levéltárában. 
*)  Jk.  1702-1708.  249.  lap. 


113 

tül  2000  kenyeret,  20  vágót,  110  köbül  abrakot, 
20  szekér  szénát,  6  szekér  fát;  Köröstül  felényit; 
Ceg-lédttíl  500  kenyeret,  5  yágót,  20  köböl  abrakot 
és  5  szekér  szénát  kivan  másnap  estére  a  kecske- 
méti táborba  beszállíttatni.  ')  Ekkor  Károlyi  Sándor 
a  városban  Magó  Mihály  föbiró  házánál  volt  beszál- 
lásolva, vele  együtt  volt  Vay  Ádám,  Andrási  István, 
Pr.  Andrási  Miklós  és  Jánosi  János ;  Páter  Andrási 
Miklós  zagyva  hada  a  Talfájában,  Andrási  Istváné 
pedig  a  Széktó  mellett  telepíttetett  meg;  Vay  Ádám 
szinte  kivül  a  Gát  mellett  (Gátér  körül)  táboro- 
zott, s  oda  vittek  számára  76  pint  bort  és  egyéb 
élelmet;  ^)  innen  küldi  saját  kezével  irott  és  gyürü- 
pecsétével  jelölt  féltenyérnyi  cédnláját:  „Ezen  beteg 
Németet  bocsássák  be  a  Városba  és  legyenek  nekie 
gazdálkodással  még  beteg  lesz.  Kecskemét  mellett 
levő  Táboron  die  29  Apr.  1704.  Udvari  Kapitány 
Vay  Ádám.  m.  p."  (Pecsét.)  ^) 

Még  Mártzius  15-én  Leopold  király  egy  nyilt- 
levelet  bocsátott  ki,  melyben  hivatkozva  Okt.  18-iki 
bocsánatot  hirdető  levelére,  ujabban  15  napot  tüz 
ki ,  mely  alatt  a  ki  az  általa  kiküldött  Heister  Szig- 
bert  tábornagynak ,  vagy  a  nádornak ,  horvát  bán- 
nak, Erdödy  Sándor,  Nádasdy  Ferenc  és  Tamás 
grófoknak,  avagy  bármely  had-  és  várparancsnok- 
nak magát  bejelenti,  a  fegyvert  leteszi,  hűségi  esküt 
mond  és  haza  szállván  békén  marad,  vagy  épen  a 
kurucok  ellen  fordítja  fegyverét,  átalános  bocsánatot 
nyerend,  igéri  hogy  országgyűlést  tart  s  azon  min- 


')  Jk.  1702—1708.  248.  lap. 
^)  Számvitelikönyv  30—35.  lap. 
')  Eredeti  a  város  levéltárában. 

Kecskemét  v.  tört.  IV.  köt. 


114 

deii  sedréimet  elintéztet.  ')  Mártz.  20-áii  Eszterházi 
Pál  nádor  ennek  értelmében  szinte  levelet  bocsát  a 
megyékhez,  melyben  azokat  megtérésre  kéri,  s 
addig  is  míg  maga  közéjök  jöhetne,  Tolvaj  Gábor 
itélö  mesterét  küldi,  hatalmat  adván  nekie,  hogy 
bár  kitol  a  hűségi  esküt  elfogadhassa  és  arról  a 
kezére  bizott  nádori  pecsét  alatt  bizonyítványt  adhas- 
son. ^)  Ez  okmányokat  a  fejedelem  valószinűleg 
idejekorán  megkapta,  de  azokra  csak  April.  19-én, 
midőn  hadait  Egerből  a  Dunához  vezetné,  vidékün- 
kön nagykátai  táborából  adott  ki  egy  keserű  ellen- 
nyilatkozatot, azért,  mivel  Heister  tábornagynak  a 
királyi  nyíltlevél  kihirdetésénél  használt  kifejezései 
rá,  a  fejedelemre  s  a  nemzeti  ügyre  sértők  voltak. 
„Hogy  azért  Ellenségünk  ily  kevély  elméjébűl  szár- 
mazott akarattya  s  tökéletes  végső  Nemzetséges 
romlásunkat  nemző  Sententiája  tovább  is  maga  con- 
fusioját  consequálhassa ,  meg  is  tudhassa  —  Imé  az 
mint  előbbi  Pátens  Levelünkből  az  nemes  Vármegye 
megh  értette ,  —  azon  földnek  is  nagyobb  bátorítá- 
sára fölvett  utunkat  a  Dunán  túl  való  általmenetelre 
siettetyük,  leszünk  is  oly  nemzetséges  és  idegen 
fegyveres  és  feles  számú  haddal ,  mellyel  —  azon 
ellenségünknek  nemcsak  ellene  állhassunk,  hanem 
egészlen  széllel  vervén ,  mérges ,  gonosz ,  s  Nemze- 
tünk szabadságának  tellyességgel  való  eltörülteté- 
sére  kikoholt  practicáját  semmissé  tehessük.  ^) 

A   fejedelemnek    Egerből    April.    2-án    Károlyi 
Sándorhoz  küldött  fentebbi  levelében  kifejezett  szán- 


')  Oklevéltár  55.  sz.  a. 
0  Oklevéltár  56.  sz.  a. 
•*)  Oklevéltár  60.  sz.  a. 


115 

dóka  8  e  most  idézett  ünnepélyes  nyilatkozata,  nem 
hag-ynak  kétséget  a  dunántűlra  átkelés  iránti  komoly 
elhatározásáról;  azonban  Heister  Komáromnál  a 
Csallóközbe  nyomult,  —  a  fejedelem  „már  közel  volt 
a  Dunához  midőn  Bercsényi  biztosai  segédet  szor- 
galmaztak tüle.  Megfelelendő  a  kivánságnak.  Káro- 
lyit—  négy  lovas  ezreddel  hozzábocsátja,  —  For- 
gács Májns  elején  Imsódnál  négyezer  lóval  a  Dunán 
átaluszik,  a  fejedelem  Soltnál  hidat  veret,  melyen 
seregének  maradványaival  Forgácsot  kövesse.  A 
hídfő  építése  közben  kinyilvánult,  hogy  a  hadak, 
melyek  nagyából  a  Duna  s  Tisza  közötti  földről 
valók  voltak,  vonakodnak  a  folyamon  általkelni, 
tartván  a  ráczságtól ,  mely  akkor  nyomban  telkeikre 
házaikra  tör.  Katonáinak  ezen  szelleme,  s  mint 
emlékirataiban  olv^assuk ,  meggyőződése ,  hogy  héza- 
gosan felszerelt  haddal  nem  tanácsos  Heister  elébe 
indulni,  őt  majdnem  egész  Májusban  Ordasnál, 
Patajnál,  Júniusban  Soltnál  táboroztatták,  honnan  a 
környék  ráczságát  féken  'tartva,  netaláni  szándé- 
kukat Leopold  dunántúli  hadaival  egyesülni  aka- 
dályozhatta." ') 

A  fejedelemnek  itt  említett  s  a  Dunán  átkelni 
vonakodott  hada  közt  volt  a  három  városnak  1000 
lovasa,  melyek  közé  Kecskemét  600  Nagykőrös 
250  Cegléd  150  embert  állított.  Ezeknek  szintúgy 
mint  a  többi  községnek  igen  alapos  okuk  volt  a 
rácok  beütésétől  tartaniok  s  ezt  a  fejedelem  is  belátta 
bizonyosan,  azért  fogadta  el  oly  könnyen,  de  nem 
díj  nélkül ,  visszamaradásukat.  Az  ezer  lovas  vissza- 


')  Szalay  VI.  ÍU.  lap. 


116 

bocsáttatása  é^  a  három  városnak  rendes  hadi  szol- 
gálat alól  egy  évre  fölmentetése ,  a  városoknak  rác 
beütések  elleni  megoltalmazása  tekintetéből  meg- 
adatott, de  azon  engedélyért  a  hadseregben  1000 
lovas  egy  évi  kitartására  26,000  magyar  forintot 
fizetni  és  dragonyosok  alá  alkalmas  50  lovat  adni 
tartoztak,  melyből  Kecskemét  illetménye  16,000 
forint  és  30  ló  lett,  szabadon  engedtetvén  azon 
kivül,  kiknek  a  városiak  közül  tetszenék  a  hadse- 
regnél szolgálatban  maradniok,  miről  a  fejedelem 
ünnepélyes  nyiltlevelet  adott  a  városnak  1704.  Május 
9.  ')  Mielőtt  azonban  e  történt  volna,  Május  5-én 
Ordas  melletti  táborából  a  dunántúli  megyékhez  a 
fejedelem  körlevelet  bocsátott,  melyben  visszama- 
radásáról őket  felvilágosítja,  hadainak  átküldésével 
bátorítja  s  a  szabadság  ügyéhez  hü  ragaszkodásra 
serkenti.  ^) 

VII. 

Szolgáltassunk  igazságot  őseink  emlékének.  A 
három  város  hadereje  s  lakosainak  vitézsége  iránt 
a  fejedelem  valószínűleg  túlzott  bizalmat  táplált, 
azért  midőn  Eger  alkuja  után  innen  hadait  a  Duná- 
hoz vezette,  látni  kivánta  fegyvereseiket.  Apr.  19-én 
nagykátai  állomásáról  meghagyta  Verebélyi  Péter 
karabélyos  kapitányának,  ki  a  városiak  fegyverbe 
állítása  és  begyakorlása  végett  volt  ide  általa  küldve, 
hogy    azokat    neki,   a   fejedelemnek,   mutassa   be. 


')  Oklvltr.   62.  sz.  a.  és  a  fejedelem  parancsa  1704.  November  8.  az 

oklevéltárban  95.  sz.  a. 
•*->  Oklvtr.  61.  sz.  a. 


117 

Nevezett  kapitány  íi  parancsot  Kecskeméten  kapta 
meg  s  Apr.  21-én  így  ír  innen  a  körösi  és  ceglédi 
hadnagyoknak:  „Kglmes  Urunktól  Stafétán  sietve 
érkezett  parancsolatom ,  hogy  eö  Ngának  azon  három 
helységbeli,  hazájokat  igazán  szolgálni  akaró  vitézlő 
híveivel  udvarollyak ,  kire  nézve  küldtem  Hadnagyo- 
mat bizonyos  számú  katonákkal  kgltekhez,  hogy 
kglteknek  adgya  tudtára,  hogy  érkezvén  a  mi  Feje- 
delmünk, a  kinek  méltó  életünk  fogytáig  udvarol- 
nunk ,  azért  oly  készülettel  légyen  Kgltek ,  hogy 
mihelyt  én  oda  megyek  —  készen  talállyam  kglteket. 
■ — Kgltek  penig  Czegléden  lévő  Urunk  Hívei,  és 
serényen  forgódó  katonáim,  azt  cselekedgye,  hogy 
—  vévén  ezen  parancsolatomat,  oly  szép  készülettel', 
zászlóstűi  mennyen,  hogy  mind  az  én  becsülletem, 
mind  az  Kgltek  hűsége  Kglmes  Urunk  előtt  tapasz- 
talhatóképpen  legyen,  megmondván  azt  kgltek,  hogy 
kapitánynyoktűl  vagyon  parancsolatotok  reá,  hogy 
ily  szép  rendben  udvarollyatok ;  Hadnagy  Uraim 
penig  Biró  Mihály  és  Juhász  György  oly  szép  sorban 
Tegye ,  hogy  panasz  vagy  becstelenség  iránta  ne 
érjen:  hat-hat  legény  legyen  egy  rendben,  kgltek 
penig  ketten  az  zászló  előtt;  mikor  közel  lészen 
Kglmes  Urunkhoz ,  akkor  az  út  mellett  távolrúl  sere- 
git szélíiben  két  sorjában  állíttassa,  magok  kgltek 
ketten  az  zászló  előtt  állván  kivont  fegyverrel ,  Kgl- 
mes Urunk  jövetelét  tisztességgel  szemléllye,  így 
hazájának  s  nekem  jó  barátságot  tészen."  ')  A  tisz- 
telgés napja  s  eredménye  nincs  megírva,  csak  azt 
tudjuk,  hogy  egy  hét  múlva,  Apr.  2 8 -kán  a  fejede- 


')  Nagykörös  város  jegyzökönyvéből. 


118 

lem  már  a  Dunánál  Dömsöd  mellett  Dabou  van  és 
innen  ír  Károlyinak,  öt,  ki  nélkül  Dunántűi  nem 
hiszi  hogy  ellehessen ,  személyesen  magához  rendel- 
vén. ')  A  fejedelem  saját  emlékiratában  ^)  említi  a 
rácok  féktelenkedését  s  a  magyar  helységek  iránti 
kegyetlenkedéseit ;  de  a  solti  táborban  vele  volt 
dunatiszaközi  fegyveresek  gyávaságát  nem,  hanem 
azoknak  a  rácok  kicsapása  ellenében  övéiknek  véd- 
telenül hagyatása  fölötti  aggodalmukat  említi,  a  nél- 
kül ismét,  hogy  ennek  önmaga  által  is  elismert  alap- 
ját kifejtené,  —  szolgáltassunk  tehát  igazságot  őse- 
ink emlékének. 

A  rácok  által  ekkor  a  magyarok  ellen  átalában 
elkövetett  hajmeresztő  vérengzéseket,  kor-,  nem-  és 
állapotkülönbség  nélküli  kegyetlen  gyilkosságokat 
minden  történetirónál  iszonyodva  olvassuk.  Löffel- 
holtz  aradi  német  várparancsnok  bevallotta:  mikép 
a  halálra  itélt  ember  eléggé  büntetve  volna,  e  rác 
had  vezérévé  alkalmazva  ^) ;  az  öreg  Huyn  tábornok 
értesülvén  a  rácok  által  Pécsett  elkövetett  borzasztó 
öldöklésről  „felkiáltott,  hogy  félszázados  katonásko- 
dásának ideje  közben  sokat  tapasztalt,  de  hason- 
latos iszonyatosságokat  nem."  ^)  Veszprémben  „nem- 
csak a  Bakonyba  szaladt  polgárok  lakaikat,  hanem 
a  székesegyházat  is  feldúlták ,  ennek  századok  óta 
őrzött  kincseit  elrabolták,  az  oltár  előtt  a  nagy  pré- 
postot megsebesítették ,  másikat  megölték ,  a  legtisz- 
tesebb  nőket  erőszakolták ,  s  végre  a  várost  minden 
oldalról   felgyújtották."    Erről   írja   gróf  Eszterházi 

')  Szalay  VI.  164.  lap.  2)  jegyzet. 
^)  Ráth  K.  ford.  64.  67. 
^)  Katona  XXXVI.  394  lap. 
■*)  Szalay  VI.  162.  lap. 


119 

Antal  császári  ezredes  Heister  tábornagyhoz:  „Szin- 
tén jöttek  veszprémiek,  hogy  a  ráczoknak  kegyet- 
lenségöket  lehetetlen  elszenvedniök ;  sok  lelkeknek 
elevenen  való  megsütésöket  látták;  hogy  sem  most 
rajtok  történjék,  készebbek  egy  lábig  elveszni."  ') 
Mindezek  épen  1704-ik  év  első  hónapjaiban  tör- 
téntek. 

A  fejedelem,  mint  láttuk,  April  végén  érkezett  a 
Dunához ,  Károlyit  2  8 -kán  Dabon  kelt  levelével 
hívta  magához ,  a  megérkezettet  négy  lovas  ezreddel 
dunántűlra  Bercsényi  segítségére  indította,  Május 
elején  még  Forgács  Simont  is  négyezer  lovassal 
Imsódnál  a  Dunán  átúsztatva  utána  küldötte,  csak 
ezután  verette  a  hidat,  építtette  a  hídfőt,  melyen  át 
őket  követni  szándékozott,  s  e  közben  értesült  hadá- 
nak dunántúlra  vitetése  elleni  hangulatáról  ^) ;  a  híd 
építés,  mint  maga  bevallja,  szükséges  anyag  hiányá- 
ban igen  lassan  haladt;  ott  létének  első  hete  után 
mégis.  Május  5-kén  a  dunántúli  megyékhez  intézett 
körlevelében  már  letesz  a  személyes  átmeneteiről  ^) , 
—  mert  alig  érkezett  a  Dunához ,  Szegeden  gyüle- 
keztek a  bácskai  rácok ,  s  a  magyar  tábort  és  magyar 
községeket  zaklatni  kezdették.  Május  első  tizedében 
a  kecskeméti  határból  nagy  számú  barmot  elrabolt  a 
rác,  és  az  egész  vidéket  nyugtalanította,  ezért  a  feje- 
delem Május  9-kéu  Ordas  melletti  táborában  kelt 
levelével  a  három  város  fegyvereseit  haza  bocsátja, 
különösen  a  kecskemétieknek  adott  levelében  írja: 
„Jóllehet  Kecskeméthi  Híveink  a  mostani  köz  igy- 


')  Szalay  VI.  1G7.  170.  lap. 
*)  Emlékirata  64.  Isp. 
')  Oklvltr.  61.  sz.  a. 


120 

nek  elösegéllésére  való  hadakozásunkra  tartoztanak 
volna  hatszáz  Lovast  előállítani ,  mindazonáltal  a 
Rácz  ellenségh  lehető  cxcnrsióját  s  az  által  eshető 
veszedelmeket  s  károkat  kegyelmes  considerátioban 
vévén,  hogy  azon  Rácz  ellenségnek  annyival  is  jobb 
móddal  resistálhassanak  —  a  megnevezett  városbe- 
lieket az  Insurrectiotűl ,  hadaink  között  táborunkban 
való  léteitűi  -—  esztendeig  kglmessen  eximáltuk  és 
immunitáltuk."  ')  Vattai  János  pestraegyei  új  alis- 
pány  pedig  Nagykőrösrül  Kecskemétre  küldött  leve- 
lével utasítja  a  városi  tanácsot:  mikép  valamely 
legény  Szentesről  jővén,  hírét  hozta,  hogy  az  űjfalusi 
feketehalom  táján  mintegy  százigvaló  juhokat  látott 
néhány  szarvasmarhával  együtt  „kihez  képest  Kgl- 
tek  megjelentvén  káros  embereinknek,  hadd  talál- 
janak módot  azon  maradék  jószágocskának  vissza 
hajtásában."  ^)  A  fejedelem  a  zaklatott  vidék  köz- 
bátorsága fölötti  felügyeletet  Vay  Ádám  udvari  kapi- 
tányra bízta,  ki  Május  13-kán  Szentmiklósi  János 
jászsági  alkapitányt  egy  erős  csapattal  az  orgoványi 
pusztára  örségííl  kirendeli,  a  kecskeméti  tanácsnak 
pedig  ugyané  napon  az  ordasi  táborbűl  küldött  leve- 
lében élete,  feje  s  jószága  vesztése  alatt  „Kgimes 
Urunk  nevében  parancsolom  —  úgymond  —  maga 
hasznára ,  megmaradására  nézve ,  azok  közül  a  kato- 
nák közül,  melyeket  innét  vissza  bocsátott  Urunk, 
mindgyárt,  a  ki  jobb  fegyveres,  paripás  közülök, 
háromszázig  valót  rendeljen  ki,  úgy  hogy  holnap 
estvére  az   orgoványi   istrázsában    conjungálhassák 

')  Oklvltv.  G2.  95.  sz.  a. 

^)  Eredeti  a  város  levéltárában ,  líátlapján  ezen  egykorú  jegyzettel : 
„Vattay  Úr  ír  a  Ráczoktíil  elhajtatott  jnarliák  közül  elmaradott  mar- 
hák felöl." 


121 

magokat  Kapitány  Szentmiklósi  Urammal ,  eö  Kglme 
ezennel  megindul ,  minden  bizonnyal  estve  ott  lé- 
szeu."  ')  Május  15-kén  a  jászkapitány  orgoványról 
ír  Kecskemétre:  ,,Eu  magam  dolgában  nem  járok, 
hanem  Kglteknek  s  jószágának  kívánván  Kglmes 
Urunk  succurrálni ,  bocsáttattam  hogy  Kgltekkel 
magamat  conjungálván ,  annyival  is  inkább  bátorsága 
lehessen  ezen  földnek  a  Rácz  ellenségtől;  mint  hogy 
penig  circiter  400-ad  magammal  vagyok ,  Kglmes 
Urunk  karabélyos  hada  is  adjungáltatván  mellém^ 
küldgyön  kenyeret  elegedendot,  avagy  penig  beme- 
gyek a  városban ,  hogy  ott  Kgltekkel  edgyet  értvén , 
továbbra  való  békességes  megmaradásárűl  minden  jót 
végezzünk.  —  Kglmes  Urunknak  némely  magyar 
szegedi  jóakaróink  megírták,  hogy  nyolczvanig  való 
Rácz  ki  készül ,  azért  azt  valahol  meg  kellene  ejte- 
nünk." ^)  Ugyané  napra  következő  éjjel  a  nagykörö- 
si tanács  írja  Kecskemétre:  „Jó  éttzakával  áldgya 
Isten  Kglteket.  Minthogy  ezen  levélben  nem  szintén 
örvendetes  hírünk  érkezett ,  azért  jó  vigyázásbau 
legyen  Kgltek ,  hogy  kárt  ne  vallyunk ;  ezen  levelet 
penig  nagyobb  hitelességnek  okáért  az  táborra  el- 
küldgye  Kgltek,  hogy  vigyázatlansággal  ne  vádol- 
tathassunk." ^)  Míljus  16-káu  már  Nagykörös  is  fegy- 
veres csapatot  küldött  az  orgoványi  előőrs  erösbité- 
séhez  ^);  Május  18-kán  pedig  a  kecskeméti  tanács 
„az  félelmes  és  veszedelmes  üdőhöz  képest,  Méltós- 
ságos  Fej  edelöm  Kglmes  Urunk  eö  Nga  parancsolat- 
tyából,  közönséges  tetczésből  elröndölte,  hogy  min- 

')  Eredeti  a  város  levéltárában. 
^)  Eredeti  a  város  levéltárában. 
^)  Eredeti  a  város  levéltárában. 
'*)  Eredeti  levele  a  kecskeméti  levéltárban. 


122 

den  tizedből  maguk  oltalmára,  minden  héten  egymást 
váltván,  15  lovas  és  30  gyalog,  a  minemű  fegyvere 
s  kezebeli  vagyon ,  elö  állani  s  vigyázásra  kiállani  el 
ne  mulassa."  ')  Május  20-kán  már  Kecskemét  oltal- 
mára külön  haderő  küldetett  ^) ,  Szentmiklósi  János 
jászkapitány  pedig  Orgoványt  elhagyni  kénytelenít- 
tetvén,  Május  21-kén  a  budai  országút  védelmére  a 
kecskeméti  kertek  alatt  fogott  állást,  s  a  fejedelem 
nevében  parancsolja  élete  és  feje  vesztése  alatt  a 
körösi  és  ceglédi  biráknak  „hogy  mind  lovas ,  mind 
gyalog,  kocsikon,  mennél  jobb  készülettel  lehet, 
jöjjön  hajnalig  az  kecskeméti  szöllökhöz.  ^)  A  kecske- 
métiek Vay  Ádám  udvari  kapitánytól  kértek  új  óbban 
a  város  védelmére  haderőt,  a  ki  ugyancsak  Május 
21-röl  az  ordasi  táborból  írja:  „Kgltek  levelét  vet- 
tem ,  melybül  is  értem  az  Rácz  híreket ,  de  én  igen 
csudálom,  ki  költ  annyi  hamis  híreket,  méltó  volna 
az  halálra  a  ki  úgy  rémíti  a  föld  népét.  Azonban 
miért  köll  annyira  ijedni  Kglteknek  hétszáz  Rácztúl, 
hiszem  bizony  csak  maga  Kecskemét  várossá  is  resis- 
tálhatna,  ezentúl  pedigh  Kglteknek  nagyobb  securi- 
tása  lehet,  föllyeb  fogja  Solthoz  Urunk  eö  Nga  tábo- 
rát szállítani,  hogy  mind  Kglteknek,  mind  mások- 
nak ,  a  szükség  úgy  hozván  magával ,  succurrálhas- 
son  eö  Nga.  —  Kgltek  kiváuságára  nézve  Urunk  eö 
Nga  Szűcs  János  uramat  hadaival  együtt  ott  hagyat- 
ta." ^)  Ugyané  napról  maga  a  fejedelem  is  levelet 
intézett  a  kecskemétiekhez,  melyben  értesíti  őket, 
hogy  a  szegedi  és  pesti  rác  ellenség  beütése  ellen 


')  Jk.  1702—1708.  258.  lap. 
^)  Nagykörös  város  jegyzökönjTéböl. 
^)  Nagykörös  város  jegyzökönyve. 
*)  Jk.  1702—1708.  2GL'.  lap. 


123 

intézkedett ;  mindazáltal  ha  valamely  felöl  az  ellenség 
becsapásáról  értesülnek,  a  három  város  egymást 
közös  erővel  védeni  ügyekezzék  ^) ;  s  mindennyi  elő- 
vigyázat és  erőfeszítés  mellett  a  szerencsétlenség 
megtörtént,  melyről  Vay  Ádám  udvari  kapitánynak 
a  városokhoz  Május  23-kán  az  ordasi  táborbúi  kül- 
dött következő  leveléből  értesülünk:  „Felettébb  ne- 
heztelli  Kglmes  Urunk ,  az  mely  Lengyelországi 
Követek  Doctorával  edgyütt  jöttek  volna  az  tábor 
felé,  Kgltek  rósz  gondviseletlensége  és  tartóztatása 
miatt  oly  szerencsétlenségben  estek;  az  mint  eddig 
megérthettem  űjj óbban  idegen  országok  királyitúl 
más  rendbéli  Követek  is  fognak  jönni  Kgltek  hely- 
ségén által ,  azokra  ügy  vigyázzon ,  úgy  excipiállya  és 
úgy  késértesse,  valami  veszedelmek  és  alkalmatlan- 
ságok ne  légyen ,  mert  bizony  életével  fizet  érette."  ^) 
Az  imént  említett  szerencsétlenség  a  lengyelországi 
követekkel  és  orvossal  Kecskemét  szomszédságában 
ágasegyházi  pusztán  Május  22-kén  történt ,  melyről 
a  kecskeméti  jegyzőkönyv  egy  tanúszedési  okmányt 
tartott  fen  s  abban  írva  van :  „Tudgya-é ,  látta-é ,  hal- 
lotta-é  bizonyossan  a  Tanú,  hogy  ebben  a  mostan 
folyó  1704-dik  Esztendőben,  Pünkösd  Havának  22. 
napján  Agasegyházánál  némely  Magyar  katonáknak , 
Lengyeleknek  és  Németeknek  az  Eáczoktúl  való 
levágattatása  és  elfogattatása  előtt  való  első,  másod 
és  harmad  napon"  sat. ;  ugyanott  említtetik  a  holt 
testek  összeszedetése  és  kocsikra  rakatása  is  ^); 
ugyané  szerencsétlen  esetre  vonatkozik  a  kecskeméti 


')  Oklvlh-.  63.  sz.  a. 

^)  Nagykörös  város  jegyzökönyvéből. 

')  Jk.  1702—1708.  289.  lap. 


124 

adókönyv  ezen  kitétele  is :  „Pulyai  Balázs  adott  egy 
kocsit  és  egy  lovat,  mikor  az  Doctort  levágták  Ágas- 
cgyliázán."  ')  —  Szűcs  János  ezredes  kapitány  saját 
ezredével  s  a  kecskemétiekkel  talpon  volt,  Május 
24-én  még  a  korÖsi-  és  ceglédieket  is  segítségül  liíni 
kényteleníttetett ,  eképen  írván  azoknak:  ,,Kglmes 
Urunktól  eö  Ngátűl  újabb  parancsolatom  érkezvén, 
a  Felséges  Francziai  Király  követei  kiséréséből  is 
vissza  kellett  fordulnom,  kiliez  képest  Kglmes  Urunk 
eö  Nga  kglmes  parancsolattya  szeréut  Kglteknek 
keményen  parancsolom ,  hogy  körösi  Uraimék  száz 
kocsit  hajdúkkal  jó  fegyveressen,  czeglédi  Uraimék 
pedig  ötven  szekeret  hasonlóképen  jó  fegyveres  haj- 
dúkkal (az  az  gyalog  fegyveresekkel),  a  megírt 
napra  állítsanak,  másként  bizonyosok  legyenek 
benne,  hogy  ha  vakmerőségek  vagy  nem  akaratotok 
és  restségtek  miatt  valami  kár  következik,  életek- 
kel játszanak."  ^)  Május  28-kán  a  kecskemétiek 
felhívására  ekép  válaszol  a  nagykörösi  tanács :  „Vet- 
tük az  Kgltek  levelét  becsülettel,  — Isten  ne  adgya, 
hogy  e  nagy  veszedelmes  üdöben  Kgltekkel  edgyet 
ne  értenénk ,  de  akarattyát  nem  tudgyuk.  —  Azon- 
ban innen  Pest  felöl  is  rósz  hireink  vannak,  mert 
csak  mostanában  az  úri  marhát  elhajtották 
az  Ráczok  s  az  mi  katonáinkban  arra  is  vannak 
portára.  Vice  Ispán  Urammal  ö  Kglmével  is  men- 
tenek el  felesen."  ^)  Szeged  és  Budapest  felöl  egyi- 
ránt  fenyegette  a  rác  mind  a  városokat  mind  a  vidéki 
községeket:  Míijus  30-án  írja  Kecskemétről  Szűcs 


')  Adóköiiyy  170y,.  253.  lap. 

-)  Nagykörös  város  jegyzökönyvéből. 

^  Eredeti  a  város  levéltárában. 


125 

János  ezredes  a  körösieknek  ds  ceglédieknek :  „Kgl- 
mes  Urunktól  eö  Ngátiü  ez  órában  érkezvén,  mi- 
csoda kemény  parancsolatot  adott  az  öszvegyülés 
aránt,  Kgltek  Kglmes  Urunk  eö  Nga  kglmes  paran- 
csolattyának  általkűldÖtt  valóságos  párjából  megért- 
heti.   Azért  Kgltek  ha  életét  fejét  szereti,  körösi 
Uraim  ék  száz  szekeret  százharmincz  puskás  fegy- 
veres  embert,   nem   botost,    czeglédi   Uraimék    60 
szekeret  100  jó  fegyveres  puskás  embert  ma  estvére, 
ha  mind  étzakával  leszen  is ,  ide  állítani  semmiképen 
el    ne   mulassa,    mert    bizonyosok    legyen    Kgltek 
benne,  hogy  ha  az  mostani  gonosz  hirek  miatt  vala- 
mely szerencsétlenség  itt  tájon  következik,  Kgltek 
életével   játczik.'")    Különösen    Kecskemét   volt   a 
rácok  becsapásaik  célpontja,   Szeged  felöl  tehát  a 
dunai  tábortűi  mintegy  a  tiszáig  erős  védvonal  állít- 
tatott,  Orgovány,  Agasegyháza  pusztákon,  a  sze- 
gedi és  monostori  utakon,  a  három  város  fegyve- 
reseiből,   kik    Június    5-én    „Kecskeméti    Pusztán 
Táborunkból,  Kecskeméti,  Körösi  és  Czeglédi  Vi- 
tézlő Rend  közönségesen"  kérvényt  intéznek  „Te- 
kéntetes    Udvari    Kapitány   Vay   Ádám   Urunkhoz 
Eö  Kglméhez"  melyben  írják:  „Minthogy  mi  éjjeli 
nappali  nyughatatlansággal,  életünknek,  fejünknek 
koczkáztatásával   szolgálunk    szegény   Hazánknak, 
Városinknak,  ligy  szintén  Kglmes  Urunk  eö  Nga 
táborára  menő  s  onnan  jövő  Követ  Uraknak,  Főfö 
Rendeknek    securitás    szerzésiben    és    keresésiben 
éjjel  nappal  munkások  vagyunk.    Mindezekre  való 
nézve  Kgldct  mint  bizodalmas  Urunkat  nagy  alá- 


')  Nagykörös  város  jegyzőkönyvéiből. 


126 

zatossan  kérjük, — méltóztassék  oly  parancsolatot 
adui,  bog-y  valamiben  sok  nyngbatatlanságink  után 
—  alleviáltassunk."  ')  Június  8-án  Kecskemét  a 
város  árkait  megerősítteti,  ^)  jó  szerencsére,  mert 
egy  hét  múlva  áttörtek  a  rácok  a  pusztai  véclvona- 
lokon  s  egész  a  város  alá  batolván,  ismét  minden 
marbát  elhajtottak,  miről  Június  15=én  a  városi 
tanács  ekép  ír  Nagykörösre:  „Bizonyossan  írbat- 
tyuk ,  hogy  az  Ráczság  három  felöl  is  környül  vévén 
bennünket,  városunk  alól  egész  az  nyomásig  vala- 
mennyi marhánkat  kaphatta,  elö  vévén  mai  napon 
elhajtotta,  sereg  penig  az  szegedi  és  monostori 
utaknál  városunktól  csak  edgy  mértföldnyire  sincse- 
nek, csak  az  Úr  Isten  tarthat  meg  ellenünk  elvé- 
gezett gonosz  szándékuktól ,  melyhez  képest  Kgltek 
jó  vigyázásban  légyen,  mivel  az  közönséges  vesze- 
delem szintén  kapunk  előtt  vagyon."  ^)  Megint  egy 
bét  múlva  Június  23-án  már  azt  írja  Nagykőrösre 
a  kecskeméti  tanács :  „Ezen  órában  érkezett  hozzánk 
bizonyos  Halasi  ember,  a  ki  azt  mondgya:  Szegeden 
levén  bizonyos  emberei,  kik  azt  hozták  hirül,  hogy 
az  Ráczság  igen  öszve  gyíílt,  sok  szekerei  vannak, 
a  kik  ágyúkkal  és  gránátokkal  ide  a  városokra 
készülnek,  Tiszán  túl  és  Dunán  túl  való  Ráczokat 
is  várják,  hogy  bennünket  öszve  rontsanak,  azért 
Kgltek  velünk  edgyütt  vigyázásban  légyen.  Uj  ób- 
ban jött  hírünk,  hogy  8000.  rácz  készül  reánk."  "*) 
És  e  mindennapi  rémhírek  mellett,  részint  a  feje- 


')  Eredeti  a  város  levéltárában. 
')  Jk.  1702—1708.  267.  lap. 
')  Nagykörös  város  jegyzökönyvéből. 
O  Nagykörös  város  jegyzökönyvéből. 


127 

delem  csapatai ,  részint  a  városok  fegyveresei  szaka- 
datlan csatázást  folytattak  a  rácokkal:  a  föntebb 
már  említett  ágasegyházi  szerencsétlen  csatán 
kivül  jegyököny veink  még  fentartották  a  „fél egy- 
házi harcz"  emlékét  városunk  szomszédságában, 
melyben  többek  közt  Szabó  István  nevű  kecskeméti 
lakos  elesett  s  annak  hagyatéka  fölötti  tárgyalásnál , 
valamint  a  számvitelikönyvben  is  e  csata  megemlít- 
tetik ');  Június  elején  a  kecskeméti  határban 
is  a  város  közelében  csatát  vívott  a  városi  örhad  és 
fegyveres  lakosság  a  rácokkal ,  melyben  többek  közt 
a  városi  népsereg  egyik  alhadnagya  elhullott  ^). 

Ily  nehéz  körülmények  közt  a  fejedelem  dunán- 
túli személyes  hadmenetének  elmaradása  nemcsak  a 
dunatiszaközi  községek  fegyveresei  gyávaságának, 
vagy  kimozdulástóli  vonakodásának  nem  tulaj  donít- 
tatliatik;  hanem  a  fejedelemnek  dunai  táborát  innen 
kivonnia  teljesen  lehetetlen  volt,  anélkül,  hogy  az 
egész  vidék  lakosaival  s  azok  minden  vagyonával 
együtt  tönkre  ne  jusson;  mert  ámbár  fegyverben  állott 
minden  község,  s  a  fejedelem  azokat  folyvást  örha- 
dakkal  gyámolította,  mégis,  nemcsak  a  községeket 
megoltalmazni ,  de  a  Szolnokbűi  a  három  városon  át 
a  Dunáig  vezető  átkelési  utvonalat  sem  volt  képes 
biztosítani,  —  és  ez  által  lett  a  fejedelem  arra  kény- 
szerülve ,  hogy  Június  közepén  a  bácskai  rácok  ellen 
végcsapást  intézzen.  —  Június  22-kén  Ónodi  Csiszár 
István  szolnoki  kapitány  eképen  ír  a  nagykörösiek- 
nek :  „Kglmes  Urunk  parancsolattyából  kelleték 
Kkk.  írnom,  hogy  holnap  innen  megindítom  Szeged 


')  Jk.  1702-1708.  356.  lap.  és  Szvitk.  nO'A.  11.  lap. 

^)  Jk.  1702—178.  324-325.  lap.  —  Lásd  fentebb  74-75.  lap. 


128 

felé  az  Agyúkat,  az  mellyek  alá  Kgltek  készítsen 
harmincz  pár  ökröt,  öt  szekereket  kasostul  por  s 
golyóbisok  alá ,  azon  kivül  penig  kétkerekű  szekér  is 
kettő  legyen  ollyan  az  melly  az  Agyú  ágya  alá  való 
légyen,  ollyan  készen  legyen  penig,  hogy  ottan  sem- 
mit ne  késedelmezzenek ,  mert  siető  a  dolog."  ') 
Maga  a  fejedelem  solti  táborából  Június  27-én  írja  a 
három  városon  idözö  gróf  Eszterházi  Antal  tábornok- 
hoz: „Minthogy  igyekezetünk  az,  hogy  magunk  is 
hadainkkal  együtt  Magunkat  Kglmeddel  conjungál- 
ván ,  annak  alkalmatosságával  valamely  felé  az  Rácz- 
ságnak  hirét  hallyuk ,  annak  megszégyenítését  effec- 
tuállyuk,  Kglmed  azért  ezen  resolutionkat  értvén, 
communicállya ,  Szűcs  János  ezredes  kapitány  s  több 
főtiszt  arra  alkalmatos  Tiszt  Híveinkkel,  bizonyos 
katonákat  küldvén  ki  az  három  városokra,  mentül 
felessebb  ló-kocsit  szerezhet  abban  industriáját  mu- 
tassa ,  hogy  holnapután  estvére  az  kiskőrösi  pusztán , 
az  hová  mi  is  akkorra  elérkezünk,  Kglmed  jelen  le- 
hessen hadainkkal  edgyütt,  igyekezzék  penig  Kglmed 
annyi  számú  kocsit  szerezni,  hogy  az  velünk  menendő 
gyalogság  számára  is  kitellyék;  küldgyön  Kglmed 
az  Szolnokbúi  kihozott  ágyúk  eleiben  is  elegendő 
lovakat,  azokkal  edgyütt  Kglmed  oda  menetelünkig 
az  megh  nevezett  helyen  subsistállyon."  ')  Es  a  feje- 
delem e  levele  kimutatja  a  napot  (Június  29.),  melyen 
a  rácok  elleni  hadmenet  megiudíttatott. 

E  hadjáratot  említi  a  történelem,  minket  csak 
annyi  érdekel  felöle,  hogy  abban  egy  kecskeméti 
fegyveres  csapat  is  részt  \ett ,  Csorba  Mihály  főhad- 


')  Nagykörös  város  jegyzökönyvéből. 
^)  Ugyanott. 


129 

nagysága  alatt  ') ;  Július  6-kán  Somogyi  Péter  tábori 
élésmester  írja  Soltrűl  a  városokhoz:  „tegnap  előtt 
Simontornyai  kapitány  uram  hoza  által  kilencz  Rácz 
Zászlót,  adgyon  Isten  többje  híreket  is  hallanunk." 
Július  19-én  pedig  Darvas  Ferenc  a  fejedelmi  had- 
járatban jelen  volt  föhadibiztos,  a  vállalat  eredményét 
illetőleg  ekép  ír:  „Mi  ide  Martonoshoz  érkezvén  Isten 
segítségéből  holnap  délig  Szegedig  megyünk,  azért 
hogy  az  megh  fáradt  s  éhezett  had  megh  vidámul- 
lyon, kgltek  mennél  több  kenyérrel  értessen  bennün- 
ket éjjel  nappal,  — ott  lakosok  ha  hoznak  eladni 
konyhára  valót,  elkel,  szalonnát,  vajat,  káposztát, 
túrót  és  éhez  hasonlókat,  nem  lévén  hova  bíznom 
ezen  elfáradt  had  megújulására  kenyérből,  kgltek- 
nek  kényteleníttetera  írnom.  —  Mi  az  egész  Rácz 
Országban  Dunán  Tiszán  innen  levő  nagy  roppant 
helyeket  öszve  égettük.  Dátum  Martonos  Die  19. 
July  1704.  —  P.  S.  Ha  valami  gyümölcsei  kedves- 
kednék kegltek,  igen  kedvesen  venné  Urunk  eö 
Nga."  ^)  A  dunatiszaközi  hadjárat  tehát  épen  teljes 
három  hét  alatt  fejeztetett  be. 

Július  20-kán  Szeged  belvárosát  az  úgynevezett 
palánkot  a  fejedelem  körültáborolván ,  a  rácok  ez 
egyik  főfészkét  megvívta,  kifosztotta,  felperzselte,  a 
szegedi  magyar  lakosokat  maga  mellé  felszedte,  a 
fegyverfoghatókat  táborába ,  a  többit  Kecskemétre 
szállíttatta,  még  az  ottani  klastrombúl  a  ferenci  szer- 
zeteseket is  a  kecskeméti  zárdába  hozatta  ^) ;  de  a 
szegedi  vár  kiostromlásával  nem  boldogult.  A  rácok 


')  Jk.  1702—1708.  324.  325.  lap.  Lásd  fentebb  74—75,  lap. 
^)  Nagykörös  város  jegyzökönyvéből. 
3)  Oklvltr.  72.  75.  87.  88.  sz.  a. 

Kecskemét  v.  tört.  IV.  kői.  9 


130 

ellen  diinatiszaközén  végrehajtott  hadjáratban  részt- 
vett kecskeméti  lovas  csapat  néhány  embere  itt  kö- 
vette el  ama  botrányt ,  hogy  a  kifosztott  szegedi 
palánkban  ejtett  zsákmánynyal  haza  indult,  miért  a 
fejedelem  Jul.  24-kén  a  kecskeméti  bii'óhoz  intézett 
rendeletével,  azok  kikerestetését  s  Olvesi  János  ki- 
küldött hadnagy  kezéhez  adatását  szigorúan  meg- 
hagyja. ')  Július  30-kán  pedig  Szegedet  vivó  hada 
szaporítására  a  három  városbűi  400  jó  fegyveres 
gyalogot  rendel  küldetni  '^) :  ugyanoda  Pestmegyéböl 
1300  gyalog  munkás  kívántatik  ásóval  és  kapával, 
kik  közül  Kecskemétre  120,  Nagykörösre  60,  Ceg- 
lédre 30 ,  stb  ember  rovatott  ki ;  Július  23-kán  Esz- 
terházi Dániel  hadosztályával  Kecskeméten  van,  s 
innen  ír  a  más  két  városra,  hogy  Szeged  alá  sietve 
kelletvén  mennie,  a  városokra  kirovott  kellékeket 
rögtön  kiállítsák ,  különben  a  három  városba  beszáll 
s  mindaddig  ott  marad ,  míg  egész  hadát  tovább  nem 
viszik;  Aug.  6-kán  Szemere  László  ezredes  ismét 
Kecskemétről  ír  a  három  városra ,  hasonlóképen 
fenyegetvén  a  városiakat ,  hacsak  gyalog  hadát 
kocsin  nem  vitetik  Szegyedig,  ,, mivel  a  pusztaságon 
gyalog  nem  mehet  az  had  az  nagy  hévségben , 
máskint  el  is  erőtlenednek  és  netalán  elbetegesed- 
nének"  ^). 

A  betegség  által  is  megtámadott  fejedelem  Szeged 
ostromát  félbenhagyta :  a  szabad  vallásgyakorlat 
iránt  a  megyékhez  intézett  körlevelét  Aug.  12-kén 
Szeged  melletti  táborából  adja  ki,  de  másnap  onnan 


')  Oklvltr.  67.  sz.  a. 

-)  Oklevéltár  68.  sz.  a. 

^)  Nagykörös  város  jegyzökönyvéből. 


131 

már  elhozta  seregét  s  13-kán  Pusztaszer  mellett  a 
tömörkényi  pusztán  levő  táborából  küldi  Szűcs  János 
ezredest  a  három  városra  széledt  katonái  összeszedé- 
sök  végett;  Aug.  15-kén  Anyáson,  IG-kán  Csongrá- 
don, 19-kén  Szolnokban,  26-kán  Gyöngyösön  talál- 
juk a  fejedelmet  ') ,  hol  ismét  a  békebiztos  kalocsai 
érsekkel  volt  találkozandó. 

vni. 

Míg  a  fejedelem  a  Dana  mellett  táborozott,  Kecs- 
kemétnek és  vidéke  községeinek  nem  egyedüli  terhök 
volt  a  rácok  ellen  folytonos  fegyverben  állás  és  sza- 
kadatlan csatározás;  ezt  csak  az  ifjúság  és  erőteljes 
férfiak  mint  összeírt  hadkötelezettek  teljesítették;  a 
suhancok  és  élemedettek  szünetlenül  fuvaroztak, 
tábori  közmunkát  teljesítettek,  a  nők  pedig  éjjel- 
nappal kenyérsütéssel  foglalkoztak;  ha  épen  aratás 
bekövetkeztével  a  bácskai  hadjárat  nem  eszközölte- 
tik, valószinííleg  itt  minden  termény  lábon  marad, 
veszendőbe  megyén. 

Tavasz  óta  e  vidék  temérdek  hadélelmezést  szol- 
gáltatott a  Dunához.  Eleintén  minden  teher  majdnem 
kizárólag  a  három  városra  nehezedett;  midőn  azon- 
ban ezek  anyagi  ereje  a  tábori  kiszolgáltatások  telje- 
sítésére csakhamar  elégtelennek  mutatkozott,  addig 
is ,  míg  a  távolabbi  megyék  igénybe  vétethettek 
volna,  Pestmegye  kisebb  községeihez  fordultak  a 
hadélelmezési  biztosok ,  de  azok  lakosai  nagyobbára 
elszéledtek,  zaklattatva  nemcsak  a  szünetlenül  járó- 


')  Oklvtr.  69.  70.  71.  72.  74.  75.  sz.  sz.  a. 


132 

kelÖ  magyar  baclak,  de  különösen  a  rácok  beütései 
által ,  a  megmaradottak  irányában  pedig  nem  voltak 
hatósági  tisztviselők,  kik  a  rendeletek  teljesítésében 
eljártak  volna ,  ezért  Darvas  Ferenc  föhadibiztos 
Apr.  30-kán  a  Patbaj  melletti  táborbűi  írja  őseink- 
hez :  „Kecskemétbi  Bírák  Uraimék  az  oda  magokat 
recipiált  falusiakat  s  városiakat  adigállyák  kgltek 
Urunk  parancsolaítyából  magok  helységekben  való 
haza  költözésre ,  úgymint  Vecseieket ,  Tassiakat , 
Sz.  Mártoniakat,  Solthiakat,  Patbaiakat,  kivel  sem- 
mit ne  is  mulassanak ,  söt  az  malom-gazdák  is  siesse- 
nek, semmi  kárt  malmokban  nem  vallanak,  vámot 
kivehetik  tábor  szükségére  őrletendő  búzából"  '), 
s  minthogy  a  megyei  tisztviselők  Budapesten  reked- 
tek, ugyan  e  napról  a  fejedelem  parancsából  neve- 
zett hadibiztos  Kecskemétről  s  vidékéről  a  nemeseket 
a  táborba  értekezletre  magához  rendeli,  hogy  újon- 
nan alakítandó  megyei  tisztviselőségre  kijelölést 
készítsenek  ^),  s  annak  alapján  a  tisztújjítás  Kecs- 
keméten Május  közepén  csakugyan  meg  is  tartatott, 
melyen  első  alispánná  Vattay  János ,  másod  alispán- 
ná Pálífy  Mihály  nagykörösi ,  főjegyzővé  Gulácsy 
Tamás  kecskeméti,  főszolgabiróvá  Kalocsa  István 
nagykörösi  lakosok  választattak.  Május  elejével  már 
kezdődött  a  tábori  kiszolgáltatás  minden  kigondol- 
ható neme:  1-én  Somogyi  Péter  tábori  biztos  Kecs- 
kemétről 300  zsákot  és  10  hájat  kér;  ugyanaz  napon 
Domokos  Ferenc  tábori  prófoutmester  egy  dolmány- 
nak való  rását,  reá  zöld  selyem  zsinórt,  kapcsot, 
cérnát,  selymet,  hajtásra  való   posztót,   béllésnek 


')  Jk.  1702—1708.  250.  lap. 
')  Jk.  1702  —  1708.  251.  l;ip. 


133 

gyolcsot ;  Jankó  fiának  pedig  egy  pár  csizmát ,  akár 
veres,  akár  fekete,  de  megpatkolva  legyen,  és  két 
kék  lódingot  kivan  küldetni;  Május  3-kán  Csiszár 
István  szolnoki  kapitány  írja  Kecskemétre ,  hogy 
levelükből  értette  sok  nyomorűságukat,  de  nekie  Vay 
Ádám  úrtól  kemény  parancsolata  van ,  mikép  tartoz- 
zék Szolnokbűi  minden  ott  találtató  fenyöszálat 
Kecskemétre  szállíttatni ,  a  szekerek  pedig  innen 
mindig  visszatérjenek  újabb  szállítások  eszközlésére, 
melyeket  a  kecskemétiek  tartozzanak  a  Dunához 
hordatni,  terhöket  tehát  addig  nem  enyhítheti,  míg 
az  általa  Makórúl  és  Vásárhelyről  várt  120  szekér 
meg  nem  érkezik.  ')  Ugyancsak  Május  3-án  Darvas 
Ferenc  az  ordasi  táborhoz  Kecskemétről  600  gyalog 
munkást  rendel,  az  ide  szorult  falusi  nép  közül  pedig 
400-at  parancsol  kiállíttatni ,  s  a  kirovott  élelmezést 
sürgeti ,  biztosítván  a  várost ,  hogy  szekereit  Dunán- 
túlra nem  bocsátja,  hanem  a  táborbúi  vissza  küldi  '^); 
Máj.  4-én  ugyanazon  hadibiztos  a  pestmegyei  kisebb 
községekre  küld  kirovást,  a  három  várost  pedig 
zászlós  hadak  kiküldésével  fenyegeti,  ha  késedel- 
meznek  az  élelem  szállításban.  ^)  Naponkint  egymást 
érte  a  sok  sürgetvény:  gyalog  munkások,  fejszés 
emberek ,  a  híd  építéséhez  ácsok ,  tábor  számára 
fühordó  szekerek,  zsákok,  üstök,  sütő  teknők,  szi- 
ták ,  sütő  asszonyok ,  posta-kocsik  sat.  kiállítása 
iránt;  míg  a  távolabbi  megyék  élelmezési  illetményü- 
ket be  nem  küldöttek,  a  három  város  40,000  kenyér- 
nek négy  nap  alatti  kiszolgáltatására ,  azután  mégis 


')  Eredetiek  a  város  levéltárában. 
')  Jk.  1702—1708.  253.  lap. 
^)  Jk.  1702—1708.  254.  lap. 


134 

liavoiikiiit  12,000  kenyérnek  sajátjából  a  táborba 
szállítására  köteleztetett ;  midőn  pedig  Gömör ,  Kis- 
hont és  Borsód  megyékre  kirovott  liszt  hordókban 
Kecskemétre  megérkezett ,  azt  a  városiak  kenyérnek 
kisütni ,  és  a  dunai  táborhoz  beszállítani  tartoztak.  A 
jelentékenyebb  kiszolgáltatások  beismeréséül,  azon 
fölül ,  mit  a  szomszéd  megyék  a  dunai  tábor  élelme- 
zésére szállítottak,  Pestmegyére  havonkint  1000 
kassai  köböl  liszt,  350  vágómarha  s  250  köböl 
abrak  vettetett  ki,  melyből  Kecskemétre  269  köböl 
liszt,  95  vágó  és  60  köböl  abrak;  Nagykörösre  110 
köböl  liszt,  39  vágó,  28  köböl  abrak;  Ceglédre  45 
köböl  liszt,  16  vágó,  12  köböl  abrak  esett;  a  solti 
sánc  építéshez  pedig  Pestmegyéböl  800  gyalog  mun- 
kás rendeltetvén ,  e  számból  hetenkint  felváltva 
Kecskemétről  120,  Nagykőrösrül  60,  Ceglédrül  30 
ember  ásóval  és  kapával  felkészülve  tartozott  kiálla- 
ni ;  de  ha  beállott  a  szükség  a  tábori  kellék  vagy 
hadélelmezés  bármi  neméből,  még  ezen  fölül  is, 
mindig  a  három  város  szoríttatott  annak  kiszolgálta- 
tására, a  már  sokszor  ismételt  arány  szerint,  úgy- 
mint :  a  Kecskemétre  kirovott  összeghez  képest 
Nagykőrös  felényit ,  éhez  ismét  Cegléd  megint  felé- 
nyit tartozott  mindenből  kiállítani.  ')  E  kiszolgáltatá- 
sok közül  valószínűleg  Kecskemét  legörömestebb 
teljesítette  azon  kedves  kötelességet,  hogy  a  fejede- 
lem konyháját  nem  csak  Gyulai  János  udvarmester 
meghagyása  szerint  ellátni  tartozott  ^) ;  de  a  városi 
tanács  önkéntes  határozattal  is  elrendelte ,  hogy  ezen 


')  Eredeti  niegreudelö  levelek  a  levéltárban ,  és  jegyzőkönyvi  beírások 

1702—1708.  250—280.  lap. 
')  Eredeti  a  város  levéltárában. 


135 

konyhai  kellékek  hetenkint  pontosan  kiszolgáltassa- 
nak ') ;  —  egyébiránt  a  sok  terheltetés  mellett  a  ter- 
mesztökre szintazonképen  mint  a  kézművesekre 
nézve  hasznos  pénzforgalom  is  keletkezett  a  Duna 
melletti  táborozás  alkalmából:  mert  nemcsak  minden- 
féle gyümölcs,  bor,  élelmiszer,  söt  csemegefélék  is 
bizonyos  kelendőséget,  hanem  az  iparcikkek  is  biz- 
tos  piacot  találtak  a  táborban ,  ide  utal  Vay  Ádám 
udvari  kapitánynak  Máj.  12-röl  az  ordasi  táborbűi  a 
kecskeméti  tanácshoz  intézett  levele,  melyben  írja: 
„Kglmes  Urunk  eö  Nga  parancsolattyából  írom  Kgl- 
teknek.  Nem  kevéssé  nehezteli  eö  Nga,  hogy  eddig 
is  kgltek  helységében  lakozó  Mesteremberek ,  notan- 
ter  Szabók  és  Csizmadiák  eladni  való  Csizmákat  és 
Ruhákat  a  táborra  nem  hoztak ,  sok  katonának  szük- 
sége levén  egyre  másra,  pénzeken  sem  kaphatnak. 
Annakokáért  a  Mesterembereknek  parancsollyon 
Kgltek,  mind  Csizmát,  Nadrágot,  Dolmányt,  egy 
szóval  quodcunque  vendibile  et  necessarium  és  Kgl- 
tek várossából  kitelhető,  mindent  hozzanak  a  tábor- 
ra, assecurálom  őket  és  Kglteket  is,  semmi  injuriájok 
nem  lészen,  hanem  minden  jószágért  competens  pre- 
tiumát,  a  kinek  egyre  másra  szüksége  lesz,  meg 
kell  adni."  ^)  Hasonló  intézkedése  volt  a  fejedelem- 
nek az  is :  mikép  a  tábor  és  dunántúli  hadai  szüksé- 
gére Szolnokbűi  Solthoz  szállítandó  só  fuvarozást 
a  pestmegyei  községekre  aképen  rendelte  fölosztani , 
hogy  a  fuvarosok  fuvardíj  fejében  minden  tizedik 
kősót  nyerjék,  mely  kedvező  közszolgálattal  azon- 
ban ,  hogy  egyesek  visszaélést  ne  gyakorolhassanak , 

')  Jk.  1702-1708.  267.  lap. 
^)  Eredeti  a  város  levéltárában. 


136 

a  szekerek  száma  községenkint  meghatároztatott : 
Kecskemétnek  60,  Nagykörösnek  30,  Ceglédnek 
15 ,  Abonynak  10  sat.  szekér  kiállítása  enged- 
tetvén '). 

Midőn  ekép  dunatiszaköze  a  magyar  hadak  és 
fegyverbe  állított  községek  által  a  fejedelem  ren- 
delkezése alatt  állott,  maga  pedig  a  fejedelem  és 
udvara  folyvást  a  dunaparti  táborban  tartózkodott, 
a  meghódított  felső  vidékkel  és  tiszántúli  ország- 
részszel Gyöngyösön  vagy  Szolnokon  és  a  három 
városon  át  tartatott  fen  a  közlekedés.  1704-ik  évi 
Mártzius  hónapban  Szécsenyi  Pál  kalocsai  érsek 
mint  a  bécsi  kormány  békebiztosa  Rákócival  Gyön- 
gyösön találkozván,  együtt  találta  a  fejedelemmel 
Fierville  lovagot,  a  francia  király  követét,  azon- 
kívül ott  talált  még  két  lengyel  és  egy  török  követet 
is :  amazok  a  lengyel  primás  Radziciowski  bibornok 
küldöttei  voltak,  kik  a  varsói  országgyűlés  által 
trónvesztettnek  nyilvánított  Auguszt  király  helyett 
Rákócit  a  lengyel  koronával  kínálták  meg;  emez 
valószinüleg  csak  valamely  végvár  —  Temesvár  vagy 
Nándorfejérvár  —  parancsnokának  biztosa  volt.  A 
konstantinápoli  francia  követ  ti^tkára  Michel  is  tar- 
tózkodott a  fejedelem  táborában ,  kit  Szeged  palánk- 
jának bevétele  után,  innen  Temesvárra  küldött, 
fölkérni  a  basát:  engedné  meg,  hogy  táborába  ele- 
séget szállíthassanak  a  bánságiak  és  mozdítaná  el  a 
szélekről  a  szökevény  rácokat,  s  Augusztus  9-kén 
Michelt  Franciaországba  XIV.  Lajos  királyhoz  Sze- 
ged alul  visszabocsájtotta;  időközben  pedig  a  Duna 


')  Jk.  1702—1708.  256.  lap. 


137 

melletti  táborozás  alkalmával  Szécsenyi  érsek  Pak- 
son is  értekezett  a  fejedelemmel.  ')  E  követségek  a 
dunai  és  szegedi  táborozás  ideje  alatt  igen  sokszor 
említtetnek  a  kecskeméti  jegyzökönyvekben,  tüzete- 
sen a:z  1704-dik  évi  számvitelikönyv  korcsmaszám- 
adásában, 1704.  Apr.  25-ke  és  Jul.  18-ka  között 
beszámolt  borokról: 

Lengyel  követeknek  és  mellettek  levőknek    ....  38  pint. 

A  Franczia  követeknek  töltettek  a  N.  Vgye  Tisztei       .  32    „ 

Azon  követeknek  vélek  levő  hajdúkkal 47    „ 

Az  vendégfogadóban  levő  Német  Kapitánnak      .     .     .  34    „ 
Az  Franczia  követ  elmenvén ,  meg  íi't  Német  Kapitány 

kikísérvén ,  vitt  üttyára 58    „ 

Franczia   követeknek,    szolgáival,  tiszteivel   és  strá- 

zsáival ^^    }} 

Az  Török  követeknek 21    „ 

Az  Lengyel  követ  vissza  jővén  az  táborrúl,  erdélyi 

katonákkal  edgyiitt  ittak  meg 56,, 

Az  Erdélyi  követeknek ^3    „ 

Július  18-  és  Augusztus  13-ka  közt  beszámolt 
borokról : 

Tököli  Uram  ö  Nga  követeinek 22  pint. 

Franczia  követek  visszajövésekor    .     .  * 1^    ;> 

Lengyel  és  Török  követeknek 88    „ 

Aug.  13-tól  Okt.  23-ig  beszámolt  borokról: 

Francziáknak  s  Németeknek 69  pint. 

A  Német  Uraknak  az  város  házához 93    „ 

Bécsi  követeknek 136    „ 

Edgy  Doctornak 17    „ 

Havasalföldi  és  Lengyel  követeknek 21    „ 

Bécsi  követeknek 31    „  '^) 

')  Szalay:  VI.  148.  152.  153.  181.  188.  189.  lap. 
*)  Szvitk.  1704.  10.  11.  12.  lap. 


138 

A  fejedelem  Szeged  alatti  táborozásakor  ugyanott 
még  a  bajor  választó  követe  is  megfordult,  miről 
Tarródi  István  hevesmegyei  szolgabíró  Kaiból  Jul. 
26.  ekép  ír  a  jászberényi  bírónak:  „Meg  akarván  a 
szomszédságban  a  szép  correspondentiát  tartani, 
kihez  képest  tudtára  légyen  Kgldnek,  hogy  a  Mél- 
tóságos Baváriai  Herczeg  követje  Kglmes  Urunkhoz 
ö  Nghoz  megyén,  és  27.  July  itt  Kaiban  fog  estvére 
jöni,  innét  pedig  Arokszállásban ,  kihez  képest  Kgl- 
med  jó  provisíóval  légyen.  Azonban  kívántatik  12  ló 
szerszámostiíl  készen  és  azon  felül  3  szekérben 
4 — 4  ló."  Jul.  29-kén  pedig  a  jászberényi  biró  fen- 
tebbi levél  közlése  mellett  írja  Nagykörösre:  „Tm 
mit  írjon  Szolgabíró  uram  a  Baváriai  Herczeg  köve- 
tének jövetele  felöl,  ezen  levélbtíl  megérthetni,  mivel 
pedig  ma  ide  jön  és  holnap  Kgltekhez  fog  menni, 
alkalmaztassa  magát  Kgltek  úgy,  minél  jobban 
lehet.  Ma  is  megyén  Kgltekhez  egy  Doctor,  a  kinek 
4  lovas  kocsi  kell"  '). 

A  dunántűi  szakadatlanul  folytatott  hadjárattal 
és  dunatiszaközének  elfoglalásával ,  e  közben  Buda- 
pest és  helyőrsége  nagy  szükséget  szenvedett  s  a 
három  város,  mint  biztos  éléstára  felé  kacsintani 
meg  nem  szűnt.  Még  Apr.  9-én  a  sokszor  nevezett 
Huszár  János  szolgabíró  Kecskemétről  162,  Körös- 
rül  82,  Ceglédről  41  véka  búzát  s  ugyanannyi  véka 
abrakot  rendel  „ha  jövendőben  is  utolsó  pusztulásra 
nem  akar  jutni" ;  ^)  valószínűleg  utóbb  még  folyvást 
késztettetett  a  három  város  ilyetén  már  teljesíthetlen 
kiszolgáltatásra,  mint  Darvas  Ferenc  magyar  hadi- 


')  Nagykörös  város  jegyzökönyvéből. 
■')  Jk.  1702—1708.  245.  lap. 


139 

biztos  ez  évi  Június  8-án  kelt  meghagyásának  utó- 
iratából megtetszik  —  „másunnan  hallatik  most  is 
Kglíek  currens  levelet  percipiált  volna,  az  ollyanok- 
nak  nemhogy  acceptáltatni  köllene ,  söt  igaz  szere- 
teti hazájához  arra  vihetne,  hogy  Kgltek  közlené 
Udvari  Kapitány  Urammal."  ')  És  hihetüképen  azért 
nem  maradtak  fen  ilyetén  levelek,  mivel  azok  a  feje- 
delemhez beküldettek ;  igazolni  látszik  ezt  az  is : 
hogy  mihelyt  ez  évi  Aug.  13-án  a  fejedelem  táborát 
Szeged  aliü  elvonta,  báró  Globitz  szegedi, parancs- 
nok leveleket  küldözött  a  vidék  községeihez ,  azokat 
jelentkezésre  s  tartozásaik  beszolgáltatására  ösztö- 
nözvén ^),  mire  a  fejedelem  Aug.  19-én  szolnoki 
táborából  kelt  rendeletével  a  kecskeméti  bírónak, 
tanácsnak  s  egész  városi  községnek  „életek  s  fejek 
elvesztése  alatt"  megtiltja,  hogy  a  szegedi  parancs- 
nok által  kivánt  fizetést  teljesíteni  ne  merészeljék, 
söt  Szegeddel  még  a  közlekedést  is  megszakasztani 
rendeli  „különben  tudtokra  légyen ,  hogy  ha  ezen 
parancsolatunk  ellen  csak  legkisebben  is  cselekedni 
merészelnek ,  életek  fogy  el  érette"  ^). 

A  szegedi  várparancsnok  által  Kecskemétre  kül- 
dött követelés  csak  négyezer  forint  volt;  úgymint:  az 
elmúlt  1703-dik  év  végén  a  városra  kivetett  ezer 
tallérból  fent  maradt  tartozás  500  forint;  Schweidler 
budai  hadbiztos  által  —  mint  föntebb  a  100-ik  lapon 
már  említve  van  —  folyó  év  elején  a  városra  utalvá- 
nyozott 2000  forint ;  s  végre  mivel  a  város  folyó  év 
alatt  császár  ö  felsége  részére  semmit  sem  adózott, 


')  Jk.  1702—1708.  269.  lap. 
')  Oklevéltár  73.  sz.  a. 
^)  Oklevéltár  74.  sz,  a. 


140 

fizessen  1500  forintot.  ')  Minthogy  a  fejedelem  által 
Kecskemét  eltiltva  lön  nemcsak  a  fizetéstől ,  de  még 
a  Szegeddeli  közlekedéstől  is,  nem  fizetett  semmit, 
sőt  midőn  a  kurucok  és  császáriak  közt  utóbb  Októ- 
ber első  felében  fegyverszünet  köttetett  s  báró  Glo- 
bitz  a  kecskemétiekhez  intézett  levele  szerint  ezeket 
szabad  járáskelésröl  biztosította,  de  viszont  az  itt 
tartózkodó  szegedieket  vissza  kivánta,  ezen  levele  is 
válasz  nélkül  maradt  ^),  a  felboszankodott  parancs- 
nok tehát  kiküldött  portyázol  által  elfogatja  Szent- 
királyi János  tanácsbeli  és  Garai  János  jegyző  kecs- 
keméti lakosokat,  midőn  hivatalos  küldetésben  a 
solti  táborból  haza  utaznának,  és  őket  kezesekűl 
megtartóztatja;  Böde  János  kecskeméti  tanácsbeli, 
Szentkirályinak  rokona,  nevezett  letartóztatottak  csa- 
láda  kértére  bemegyen  Szegedre  a  foglyok  állapota 
felöl  tudomást  szerezni,  s  ekkor  a  parancsnok  Szent- 
királyi Jánost  mint  tudomása  szerint  tekintélyes  em- 
bert, hitlevél  s  2000  forint  kötelezett  kezesség  alatt, 
azon  fölül  a  helyette  önkint  foglyul  maradt  Böde  Já- 
nos és  a  meg  nem  nevezett  szegedi  biró  személyes 
jótállása  mellett  haza  bocsátja,  kötelességéül  szab- 
ván, hogy  15  nap  alatt  a  várostól  követelt  4000 
forintot  megvigye,  vagy  fogságába  térjen  vissza.  A 
fejedelem  szigorú  tilalma  miatt  a  város  ekkor  sem 
fizetett.  Szentkirályi  János  pedig  a  visszameneteltől 
eltiltatott ;  a  parancsnok  tehát  Böde  Jánost  és  Garai 
János  deákot  vasra  verette,  a  szegedi  birót  pedig 
felakasztatta.  ^)   Kecskemét  fizetni  még  ekkor  sem 


')  Eredeti  a  város  levéltárában. 

O  Oklvltr.  87.  88.  sz.  a. 

^)  Jk.  1702—1708.  322.  lap. 


141 

bátorkodott,  sem  a  várparancsnokkal  közlekedésbe 
bocsátkozni  nem  merészelt,  hanem  kézalatt  Boros 
Mihály  holdmezövásárhelyi  birót  kérte  közbenjáróul, 
általa  meg  ajánlván,  hogy  a  Szegeden  letartóztatott 
két  városi  tisztviselő  kiváltására  két  fogoly  német 
muskatélyos  katonát  fog  adni ;  de  báró  Globitz  Boros 
Mihálynak  „arra  azt  felelte ,  hogy  elég  németem 
vagyon  nékem  itt,  nem  adom,  mert  ezek  Császár 
rabjai,  —  én  nem  adom  azt  Rabért,  valameddig  az 
Császártól  válaszom  nem  jön."  ')  Szűcs  János  ezre- 
des által  küldött  levélre  is  a  kecskeméti  foglyok 
iránt  kitérő  választ  adott,  söt  állítólag  a  fegyver- 
szünet idején  foglyokűl  ejtett  szentai,  és  az  ostrom 
után  elhozott  szegedi  lakosokat  vissza  követelte.  ^) 
A  szegény  kecskeméti  foglyok  már  harmadik  hónap- 
ját töltötték  rabságuknak ,  midőn  December  1-én 
haza  küldött  keserves  levelükben  kérik  a  várost, 
hogy  valahára  szabadítsa  meg  őket  ^);  elvégre  Rádai 
Pálhoz,  a  fejedelem  belső  titkárához  folyamodott  a 
városi  tanács,  ki  a  két  kecskeméti  fogoly  ügyére 
vonatkozó  iratokat  a  bécsi  udvarnál  leendő  közben- 
járás végett,  a  Selmecbányái  békeértekezlet  alkal- 
mával az  angol  és  hollandi  követeknek  adta  át,  s 
Dec.  12-én  kelt  válaszában  türelmes  várakozás  aján- 
lása mellett  javasolja  a  városi  tanácsnak,  hogy  köz- 
benjárásért magához  a  fejedelemhez  is  folyamod- 
jék. "*)  A  kecskeméti  foglyok  csak  a  következő  évben 
szabadultak  meg;  még  1705-dik  évi  Mart.  2-káu 
Berthóti  István  szolnoki  magyar  kapitány  ajánlkozik 

')  Jk.  1702—1708.  319.  lap. 
■^  Oklvtr.  91.  sz.  a. 
^)  Eredeti  a  város  levéltárában. 
')  Oklvtr.  100.  sz.  a. 


142 

szabadulásuk  kieszközlésére  '),  utóbb  a  békeértekez- 
let űjabbi  tárgyalásakor,  fél  évi  szenvedés  után  sike- 
rült őket  kiszabadítani. 

A  szegedi  ostrom  megszűntetése  után  ismét  a 
békeügy  vétetvén  tárgyalás  alá ,  a  mezei  badak 
nagyobbára  elbocsáttattak ,  söt  a  rendes  bad  is  rész- 
ben az  aratás  és  szüret  betakarítására  eloszlott; 
azonban  a  császári  fegyverek  németországi  szeren- 
cséje szarvat  emelvén  a  bécsi  udvarnál,  az  újonnan 
beküldött  Heister  borzasztó  kegyetlenségeket  mívelt, 
a  császár  nevében  általa  fóltételesen  kiadott  kegye- 
lemlevél ellenére:  a  fejedelem  tebát  Károlyi  Sándort 
küldötte  az  elszéledt  hadak  összegyűjtésére,  ki  Szept. 
G-kán  a  solti  táborbűi  a  kecskeméti ,  körösi ,  ceglédi , 
jászberényi  s  körülbelül  levő  községekre  szigorú 
parancsot  küld,  a  köztük  lappangó  katonák  beállí- 
tása Yégett'^  maga  pedig  a  fejedelem  gyöngyösi  tábo- 
rából nyiltlevelet  bocsát  a  megyékhez,  melyben  Heis- 
ter eljárása  ellen  keserűen  kikelvén,  aratás  és  szü- 
retre haza  bocsátott  hadait  beparancsolja,  kinyilat- 
koztatván, hogy  megtorlás  végett  azokat  Austriára 
és  Morvára  vetni  elhatározta  légyen.  Harmadnapon 
Szept.  8-kán  ugyancsak  a  fejedelem  a  dunatiszaközi 
községekhez  bocsát  nyiltlevelet ,  melyben  azok  elöl- 
járóinak meghagyja  „hogy  ha  az  oly  lappangó  és 
lézengő  Hadainknak  kemény  büntetéseket  magokra 
venni  nem  akarják,  söt  érettek  meghalni  nem  akar- 
nak, mindenütt  kergessék,  fogják,  söt  közíílök  egyet 
felakasztván  másoknak  példájára ,  a  többit  fogva 
hozzák  és  küldgyék  Táborunkban."  Nevezetes  gróf 


')  Eredeti  a  \'áios  levéltárában. 


143 

Eszterliázi  Antal  tábornoknak ,  —  ki  csak  négy 
hónap  előtt  még  császári  ezredes  volt,  átpártolása 
után  pedig  a  fejedelem  által  tábornokká  kinevezte- 
tett, —  Szept.  10-ken  a  solti  táborbűl  kibocsátott 
kiáltványa,  melyben  a  feloszlott  hadak  késedelme 
ellen  kikelvén,  azokat  a  fejedelem  fönebbi  paran- 
csaira hivatkozással  berendeli,  „mert  ha  most  egy 
szívvel  egy  lélekkel  édes  Hazánkat  fegyverünkkel 
az  Németh  Iga  alól  föl  nem  szabadíttyűk ,  száma 
nélkül  Lába n ez  koromban  is  hallottam  az 
Németh  ellenségünktől ,  hogy  kiváltképen  ezen  a 
földön  még  az  anya  méhében  feküvö  gyermeknek 
sem  lészen  irgalmas ;  de  remélem ,  Isten  eö  Sz.  Föl- 
sége  igaz  igyüuket  megtekéntvén ,  Ellenségünket 
megh  szégyeníti,  s  felelek  reá, —  csak  Kgltek  jővén 
össze  sietséggel ,  a  Lovas  lován ,  a  lovatlan  Gyalogh , 
ad  Isten  módot  benne ,  hogy  vagy  egyképpen ,  vagy 
másképpen  fogyasztyuk  ezen  Németet."  ')  —  A  sietve 
intézett  hadmenethez  a  solti  sáncbűi ,  egy  kis  gyalog 
őrségen  kivííl,  minden  katonaság  kivonatott,  Szept. 
13-kán  a  fejedelem  parancsából  Kecskemét  s  Nagy- 
körös utasíttatnak ,  hogy  minden  gyalog  és  lovas 
haderejüket  a  solti  sáncba  küldjék  "^j;  Szept.  14-kén 
írja  Szűcs  János  ezredes  a  körösieknek  Kecskemét- 
ről: ,, Szintén  ezen  órában  vettem  Méltóságos  Gene- 
rális Eszterházi  Antal  Uram  eő  Nga  parancsolattyát, 
hogy  még  ma  délben ,  minden  Commandom  alatt  levő 
Hadakkal  Földvárnál  legyek ;  Kgltek  azért  ezen 
parancsolatomat  vévén ,  életek  vesztése  alatt  űgy 
készüllyön ,    hogy   az   seregek    még   virradtára   itt 


')  Oklvtr.  76,  78.  79.  80.  81.  sz.  a. 
■")  Oklvtr.  81.  sz.  a. 


144 

Kecskeméten  legyenek";  másnap  Szept.  15-én  pedig 
Eszterházi  Antal  egyenesen  a  városokra  ír:  „Akarám 
értésére  adnom  Kglteknek,  bogy  én  itt  a  földvári 
sánezban  éjjel  nappal  ostromoltatom  az  ellenségtől, 
néppel  penig  igen  kevéssel  vagyok ,  tartok  attól , 
hogy  olyas  ne  következzék ,  melyet  nem  reméllenék , 
azaz  hogy  ál  taljö  vételé  vei  meg  ne  lopjon  bennünket, 
azon  kivül  is  Labanczá  levén  az  egész  Dunán  tűi 
való  föld,  és  ha  ezen  passust  elveszttyiik ,  bizonyos- 
sak  lehetünk ,  hogy  az  egész  innenső  föld  is  nyom- 
dokát fogja  követni,  és  így  utolsó  romlásunkat  és 
veszedelmünket  várhattyuk,  kegyelmünket  sem  re- 
ménlhetvén,  mert  még  labanczságomban  hallottam, 
hogy  ezen  a  földön  még  a  csecs  szopó  gyermeknek 
sem  engednek  meg;  mindezen  extremitások  előttünk 
levén ,  intimálom  s  kérem  az  Isten  vére  hullásáért  is 
Kglteket,  sem  órát,  sem  napot  nem  várván,  valaki 
fegyvert  foghat,  lovas  lovon,  lovatlan  penig  gyalog 
sietséggel  jőjön  ide  Kgltek,  mert  csak  itt  függ  egye- 
dül mind  nyereségünk  s  veszedelmünk."  ')  A  kecske- 
métiek eleinte  mozdulni  nem  akartak,  mert  ök  is  a 
rácok  torkában  voltak ;  szerencsére  fegyverszünet 
köttetett  a  selmeci  békeértekezlet  alatt,  s  mind  Heis- 
ter  a  szerémi ,  mind  Globitz  a  bácskai  rácoknak 
kötél ,  kerék  s  karó  büntetése  alatt  eltiltották  a  ki- 
csapást  ^);  ezen  fegyverszünet  alatt  írja  Okt.  4-kén 
Hellebront  János  ezredes  a  solti  sáncból  a  két  város- 
hoz: „Minthogy  hála  Istennek  ily  híreink  bizonyos- 
san  érkeztek ,  hogy  az  Ráczság  mind  Zombort ,  úgy 
más  falukat  is  megszállották,  Bajaiak  az  szedésre 


')  Nagykörös  város  jegyzökönyvéből. 
-)  Oklvtr.  83.  88.  sz.  a. 


145 

(szüretre)  feljöttek,  és  a  többi  is  feljön  lakóul,  az 
Zombor  táján  levő  helységek  már  szántanak  vetnek 
és  minden  oeconomiáit  exerceáljyák,  azzal  a  szándék- 
kal, hogy  ok  az  magyarsággal  megegyeztek  volna, 
és  se  az  Rácz,  se  penig  az  Magyar  soha  egyik  a 
másikra  nem  akar  többé  hadakozni.  Azért  akarám 
Kkk  Urunk  eö  Nga  képében  parancsolni  —  hogy  e 
jövő  hétfüre  viradóra  az  egész  katonáit,  valamennyi 
vagyon  mindgyárt  ide  küldgye,  hogy  a  kecskeméti 
katonákkal  megegyezvén ,  Szabadka  vagy  Baja  felé 
egy  fordulást  tennénk,  vizsg'álásnak  okáért,  ha  csak- 
ugyan az  hóldolást  amplectálnák,  avagy  penig  más 
csalárdság  vagyon  benne;  a  ki  ha  úgy  vagyon ,  ollyan 
erővel  leszünk,  hogy  annak  is  megfelelhessünk."  ') 
A  solti  sáncban  csak  Szűcs  János  és  Hellebront  János 
ezredesek  ezredeik  maradtak  továbbra  is,  melyekhez 
a  három  város  lovas  hada  rendeltetett,  s  miután  ezek 
a  rácok  folytonos  fenyegetése  miatt  kimozdulni  nem 
akartak,  Okt.  4-én  a  fejedelem  rendeletet  bocsát  hoz- 
zájuk, melyben  meghagyja:  hogy  miután  a  városok 
csak  messzebb  földre  való  kimozdulástól  vannak  men- 
tesítve ,  a  solti  sánc  pedig  épen  az  ő  védelmükre  szol- 
gál ,  addig  is  míg  oda  segédhad  küldetik ,  magokat 
mindenben  Szűcs  János  ezredes  parancsaihoz  alkal- 
mazzák. ')  A  fegyverszünet  Okt.  15-én  lejárt,  a  sel- 
meci  békeértekezlet  pedig  Nov.  1-én  megszakadt,  — 
innen  a  fejedelem  Érsekújvár  megvételére  indult  ha- 
daival, melyet  16-án  be  is  vett. 

Ezen  év  a  nagyszombati  csatával  végződött,  me- 
lyet a  fejedelem  személyes   vezénylete   alatt   vivott 


')  Nagykörös  város  jegyzökÖDyvéböl. 
^)  Oklevéltár  85.  86.  sz.  a. 

Kecskemét  v.  tört.  IV.  köt.  10 


146 

karácson  napján  Heister  ellen.  A  magyar  katona 
vitézül  viselte  magát,  de  jó  tisztek  hiányában  ered- 
mény nélkül;  miután  pedig  Scliarodi  német  kapitány, 
a  fejedelem  zsoldjában  levő  szökevény  német  zászló- 
alj parancsnoka,  az  ütközet  hevében  elpártolt  és  a 
magyarokra  tüzeltetett,  az  ekép  okozott  zavar  Heister 
előnyére  döntötte  el  a  csatát.  —  Ezen  ütközet  előtt 
néhány  nappal  igen  kedvező  volt  a  magyar  seregek 
állapota,  December  21-röl  ngyanis  Losoncrúl  ekép 
ír  a  fejedelem  országos  fiscnsa  Szíjgyártó  János,  a 
kecskemétieknek:  „Új  hírííl  Írhatom  Kglteknek:  a 
Svécus  hadat  indított  az  Austriai  ház  ellen ,  már  actii 
ben  is  vagyon  Silesiában ,  a  felséges  Császár  pedigh 
halálos  ágyban  vagyon.  Hajszter  Morvában  tűi  a  ví- 
zen quártélyban  szállott,  Morvát  őrzi,  a  mieink  is 
ben  vágynak  Morvában,  egy  helyen  a  Magyar  azt 
tudakozza:  ki  vagy?  más  helyen  a  Német  berdót 
kiált.  Lengyelországban  igen  megverték  Saxot,  maga 
is  titkon  futva  szaladt  Bécsben."  ')  A  nagyszombati 
ütközet  nagy  lehangoltságot  okozott  a  nemzetben, 
annyival  inkább,  mivel  a  császáriak,  maguk  veszte- 
ségét holtakban  10  tiszt  és  körülbelül  370  közle- 
gényre, sebesültekben  6  tiszt  és  mintegy  250  köz- 
legényre menőnek  híresztelték,  ellenben  a  kurucok 
közül  csak  3000  elhullottat  emlegettek  s  12  ágyú 
és  40  zászló  elnyerésével  dicsekedtek'^);  holott  az 
egykorú  Spangár  András  az  elesett  kurucok  számát 
180  emberre  teszi,  „mert  ezeknek  holt  tetemit,  a 
melyek  egynehány  napig  el  nem  temettettek,  némely 
szerzetes   személy   egyenkint   kétszer  is   megszám- 

')  Eredeti  a  város  levéltárában. 
^)  Szalay.  VI:  2 IC.  lap. 


147 

lálta."   Nem  dicsekedtek  a  németek  azzal ,  hogy  a 
magyar  lovasság  már  akkor  gyalogságukat  csaknem 
lekoncolta,  midőn  a  keletkezett  zavar  miatt  hátrálnia 
kellett  s  arról  is  hallgatnak,  hogy  ha  már  a  Scharodi 
által  fedezetlenül  hagyott  ágyúknak  veszni  kellett, 
hát  ok  hány  zászlót  veszítettek?  Érdekesnek  látom 
annálfogva  közleni  a  fejedelemnek  Dec.  28-ról  nagy- 
kéri  táborából  Szűcs  János  kecskeméti  ezredeséhez 
küldött  levelét,  melyben  írja:  „Midőn  tegnapelőtt  fe- 
les hadainkkal  Nagyszombatnál  ellenségünkkel  meg- 
ütköztünk volna ,  mely  ütközetünkben  is  Isten  ő  Fel- 
sége Hadainknak   mindkét   szárnyát  annyira  segél- 
lette,  hogy  ellenségünknek  gyalogsága  nagyobb  ré- 
szint eltöröltetett  és  eddig  is  8  zászlókat,  melyeket 
hadaink  nyertének  az  ellenségtűl ,  előttünk  bemutat- 
tanak ,  de  midőn  4  zászlóallya  német  gyalogság  ha- 
daink közül  az  ellenséghez   általmentenek,  magyar 
hadaink  is  kevéssé  confundálván  magokat,  kéntele- 
níttettünk  magnnk  is  ellenségünk  elől  kevéssé  elnyo- 
műlni;  jóllehet  immár  is  hadaink  recolligálván  mago- 
kat —  reméljük  hogy  az  iránt  lett  mostani  fogyatko- 
zásunkat rövid  időn  fogjuk  reparálni;  Kglmed  azért, 
akárki   mit  beszéllyen,   declarationkon   kivííl   senki 
szavainak  hitelt  ne  adgyon ,  sőt  inkább  ott  levő  hada- 
inkat is  animállya  s  biztassa."  ')  Mennyire  szükséges 
volt  vidékünkön   e  biztatás,   kimutatja  azon  körül- 
mény, hogy  a  nagyszombati  csatát  a  császáriak  a 
kurucok  igen  nagy  vereségéül  tüntették  fel  s  Buda- 
pesten annak  örömére  Kecskemétig  elhallatszó  ágyú- 
zást vittek  véghez ,  minek  okát  őseink  tudakozván , 


')  Oklvlt.  103.  sz.  a. 

10* 


148 

levelükre  az  alsónémedi  birák  Dec.  31-én  eképen 
válaszolnak:  „vévén  az  Kgltek  hozzánk  küldött  leve- 
lét, értyük  continentiáját,  scilicet:  Mivégre  lőttek 
légyen  az  Budán  esett  sok  álgyűlövések ,  az  Rabok 
Postája  most  Dec.  30.  jővén  ki  Biidárűl ,  azt  mondgya, 
hogy  hallotta  oda  be,  Urunk  Hadainak  némely  részét 
megvervén,  az  mely  Kurucz  Németség  volt  az  Ma- 
gyarsággal ,  három  ezerig  rebellált  s  annak  az  örö- 
mét lőtték  volna,  ezt  pedig  még  az  Generális  megirta 
maga  is  minekünk,  bizonnyal  nem  tudgyuk  igaz-e 
vagy  sem,  de  mi  így  hallyuk  és  az  Generális  levelé- 
ben is  olvassuk."  ') 

íz. 

Károlyi  Sándor  nem  volt  jelen  a  nagyszombati 
ütközetben:  ö  még  Szeptember  elején  Heister  hadai 
által  szoríttatva,  visszajött  a  Dunán  '^)  s  ugyanazon 
hónap  6-kán,  mint  emlitve  volt,  a  solti  táborbúi  nyilt 
levelet  küldött  a  dunatiszaközi  községekhez,  a  szü- 
ret és  takarítás  végett  hazabocsátott  katonaság  kihá- 
gásainak meggátlására  ^) ;  még  a  békeértekezlet  alatt 
öt  a  fejedelem  a  tiszántúli  földnek  a  rácok  elleni 
védleíére  küldötte:  1704.  Okt.  15-kén  kelt  át  a 
Tiszán  s  e  napról  Körös-Ladányon  kelt  szigorú  nyilt- 
rendeletet  adott  ismét  a  kóborló  katonaság  ellen''); 
Károlyit  Okt.  17-kén  Berettyó-Újfaluban  ^),  Novemb. 
5-kén  pedig  Makón  találjuk  ^j,  e  napon  itt  kelt  nyilt- 

')  Jk.  1702—1708.  354.  lap. 
')  Szalay:  VI:  198.  lap. 
^)  Oklvlü-.  76.  sz.  a. 
")  Oklvltr.  89.  sz.  a. 
5)  Szalay:  VI:  217.  lap. 
")  Oklvltr.  94,  sz.  a. 


149 

levelével  Pikó  Döme,  Török  Péter  és  Rébi 
Pap  István  hadnagyokat  földönfutóknak  nyilvá- 
nította. ') 

A  nagyszombati  ütközet  után  Bercsényi  a  szét- 
futott magyar  hadak  összegyűjtésével  foglalkozott,  a 
fejedelem  pedig  Lévánál  ütött  tábort,  hol  —  miután 
időközben  Kassa,  Szendrö ,  Eperjes,  legutóbb  pedig 
Szathmár  is  megadta  magát,  —  1705.  Január  2-kán 
kelt  levelével  Károlyit  a  tiszai  részek  főkapitányává 
nevezte;  azonban  néhány  nap  múlva,  megátalkodott 
vonakodása  ellenére,  hadaival  együtt  magához  ren- 
delte ^),  és  annálfogva  Február  elején  hatezer  ember- 
rel érkezett  Verebélyre  a  fejedelemhez.  —  A  feladott 
Szathmár  parancsnoka  egy  zászlóalj  gyaloggal  és 
hatszáz  lóval  bántatlanul  költözött  Budára. 

így  most  a  tiszántúli  föld  egészen  had  nélkül, 
dunatiszaköze  pedig  a  solti  sáncban  levő  két  ezred, 
mintegy  1200  ember,  és  a  három  város  fegyveresei 
oltalmazására  hagyatott.  Ezen  védtelen  állapotot 
egész  mivoltában  jellemzi  a  jászberényi  tanácsnak 
Január  18-ról  Vattai  János  pestmegyei  alispánhoz 
küldött  levele:  „Bizonyos  embereinket  expediálván  a 
Szathmári  Németh ek  eleiben  —  irja  nevezett  tanács 
—  szintén  mostan  érkeztének  haza,  a  kik  is  bizo- 
nyossan  szemben  lévén  az  Szathmári  Generális 
Kliklispergel  (Glöckelsberg) ,  látták  és  bizo- 
nyossan  által  is  értették,  hogy  semmi  más  késértö 
nincsen  vélek,  hanem  ha  valamely  Vármegye  állít 


')  E  nyíltlevél  ellenében  nehéz  elhinni :  mintha  Károlyi  Sándor  ;v  neve- 
zett hadnagyoknak  a  fejedelem  meghagyásából  Forgács  Simon  általi 
elfogatásnk  miatt  annyira  neheztelt  volna,  mint  ezt  öncletirásában 
mondja.  V.  ö.  Szalay:  VI:  217.  218.  lap. 

-)  Szalay:  VI:  218.  lap. 


150 

valamely  Embereket  melléje,  hogy  pedig  az  T.  Ne- 
mes Vármegye  valamely  szíd  alatt  ne  defraucláltas- 
sék,  és  hogy  az  is  megtessék,  hogy  az  Vármegye 
Ember  nélkül  lenni  ne  láttassék,  és  hogy  annál  is 
inkább  e  népnek  büségit  látván ,  az  Pesti  és  Budai 
ellenség  is  az  Szegénységnek  romlására  kicsapni  ne 
merészkedgyék.  Kérjük  alázatossan  Kgldet,  mennél 
több  késértöket  ne  terheltessen  melléjek  állítani,  bár 
két  vagy  három  ezer  lehetne  is,  netalántán  erőtlen- 
ségünket általlátván  és  népekkel  s  fegyveres  Embe- 
rekkel meg  nem  mutatván  magunkat,  siralmas  rom- 
lásra itt  Pest  elein  ne  fakadgyon  a  szegénységnek 
dolga.  Azonban  noha  nem  szűkölködik  Kglmed  más 
Ember  tanácsa  nélkül,  talám  szükséges  lenne,  hogy 
az  Németeknek  az  Tiszteinek  Kövéréi  arestáltatná- 
nak  meg  kivül  az  Pesti  mezőben ,  és  legyenek  jó 
custodia  alatt,  ottan  mentől  felessebb  fegyveres  nép 
lévén  mellettek,  félős  másként,  hogy  valami  kár  és 
csalárdság  ne  essék  a  T.  Nemes  Vármegye  lakosin , 
mivel  sokat  sciscitálódott  Embereinktől  ő  Kglmek 
felöl,  kik  hódúinak  Budára,  és  hol  legyenek  salag- 
várdák  s  hol  nincsenek,  ebből  recolligáltuk  azt, 
hogy  netalántán  valami  csalárdság  ne  fakadna  ki 
belőle.  Másként  tudgya  Kglmed  im  ebben  levő  spe- 
cificatioból ,  mennyin  legyenek  és  mi  kivántassék 
nekiek."  ') 

Nem  is  volt  alaptalan  a  jászberényiek  aggodal- 
ma: két  hét  múlva  Február  4-kén  Barkóci  Ferenc 
tábornok  eképcn  ír  Szolnokbiíl  a  három  városhoz: 
„Bizonyos  hírűi  hozzák  ez'en  órában,  hogy  az  Budára 

')  Jk.  1702-1708.  366.  lap. 


151 


bement  Szakmári  Commendáns  nagy  erővel  s  miini- 
tiükkal  felkészülvén,  kikészül;  merre  veszi  magát, 
Isten  tiulgya,  így  értvén  Kgltek  a  dolgot,  oly  vigyá- 
zásban  legyenek,  hogy  edgyet  értvén  Szűcs  János 
urammal  s  ügy  vigyázzon  magára ,  liogy  kárt  ne  val- 
lyék  az  vigyázatlanság  miá."  ')  Berthóti  István  szol- 
noki várkapitány  pedig  ugyanazon  napról  igy  vála- 
szol a  kecskeméti  tanács  levelére:  „Levelét  Kgltek- 
nek  vettem  az  indusával  együtt,  én  is  tegnap  küldöt- 
tem Kgltekliez  katonáimat,  a  minemű  hireim  voltának 
arrűl  tudósítottam  Kglteket;  minthogy  pedig  az  ellen- 
ség szándékát  ember  nem  tudhattya,  méltó  jó  vigyá- 
zassál lenni:  én  jó  készülettel  vagyok,  mindazonáltal 
ha  erre  talál  gyünni  az  ellenségh,  tudom  Kgltek  is 
secundál  bennünket.  Isten  jóvoltábűl  porom  golyóbi- 
som elégh  vagyon,  könnyen  nem  hágja  megh  Szolno- 
kot, mégh  az  Lélek  bennem  lészen  bizony  megh  sem 
veszi ,  hiszem  Istent  hogy  szégyennel  megyén  el  in- 
nen, ha  mi  oly  hireim  lesznek  éjjel  nappal  tudósítom 
Kglteket."  ') 

E  vaklármánál  nagyobb  veszély  fenyegette  vidé- 
künket a  rácok  részéről.  Még  múlt  évi  Szeptember 
6-ról  Gyöngyösön  kelt  levelet  intézett  a  fejedelem 
Csernovics  Arzénhez,  a  rác  nép  patriárchájához, 
„melyben  panaszosan  említi,  miszerint,  nemhogy  vele 
szövetkeznének  magok  jogainak  is  visszanyerésére, 
épen  kegyetlenkednek  ellene.  Szálljanak  magokba, 
térjenek  meg,  ö  a  rác  nemzetet  és  annak  bármely 
renden  levő  statusit  törvényes  igazaikban  megtartja 
s  neki,  a  pátriarchának ,  húszezer   magyar  forintot 


')  Jk.  1702—1708.  375.  lap. 
'^)  Eredeti  a  város  levéltárában. 


152 

olvas  le.  A  lev(^l  kézhez  adója  Hellepront  János 
ezredes  meg*  volt  bizva  élö  szóval  még  többet  mon- 
dani a  patriarchának,  de  irott  és  élö  szó  egyiránt 
foganat  nélkül  maradtak,"  ') 

Most  a  nagyszombati  csata  után  Károlyi  Sándor 
a  rácok  féken  tartását  elhagyni  kényteleníttetvén ,  a 
budapesti  németörség  pedig  a  szatmáriakkal  tetemes 
erőt  nyervén,  nemcsak  Budán  mozogtak,  hanem  a 
rácokat  valósdggal  mindenfelöl  a  magyarokra  küldöt- 
tek. Január  13-ról  a  veresegyházi  birák  körlevelet 
futtatnak  Süly,  Kóka,  Szecsö  és  Cegléd  biráihoz, 
melyben  irják:  ,,Ezen  mi  falunknak  egy  becsületes 
tagja  és  esküit  társunk  fogva  levén  Budán,  jött  haza 
12.  Januarii  az  fogsagbűl,  az  ki  bizonyosan  hallotta, 
hogy  Sülyt,  Kókát,  Szecsöt,  Czeglédet  fenyegeti  az 
Rácz  és  Német  nemzetség,  úgy  hogy  mihelyt  az 
lovaik  megnyugosznak ,  mindjárt  kijönek  ezen  he- 
lyeknek felprédálására.  Az  Istenért  is  kérjük  Kglte- 
ket,  ezen  levelet  hordoztassa  meg  és  Kgltek  legyen 
jó  vigyázásban,  mert  valamely  helyet  megront  ez 
héten.  Ebben  Kglteknek  nelegyen  kétsége."  ^)  Más- 
nap a  ceglédiek  irnak  Nagykörösre:  „kérjük  Kglte- 
ket,  hogy  az  Kgltek  katonái  oly  készen  legyenek, 
hogy  valamely  órában  az  ellenségnek  jövetelét,  vagy 
pedig  hirét  hallják,  mindjárt  indulhasson,  mert  szin- 
tén ez  órában  érkeztek  postáink  Monorrűl,  a  kik  bizo- 
nyosan referálják,  hogy  tegnapelőtt  estve  Szentmik- 
lósiak jöttek  ki  Budáról ,  kik  bizonyosan  írtak  a 
falukra,  hogy  az  Rácság  nagy  erővel  felkészült 
Taraczkokkal  és  ma  vagy  holnap  minden  bizonnyal 

')  Szal.iy :  VI :  200.  lap. 

•)  Jk,  1702—1708.  364.  lap. 


153 

megindul."  ')  Január  15-kén  a  ceglédiek  már  két 
levelet  irnak  Kecskemétre  Szűcs  János  ezredeshez, 
melyekben  nemcsak  kérik ,  de  követelik  tőle  a  fegy- 
veres segélyt,  mert  „szintén  ez  órában  érkezett  hoz- 
zánk —  mondják  —  Pándi  Dobos  Pál ,  a  ki  lóhalálá- 
ban hozta  hirét,  hogy  az  Rác  Ellenség  minden  bizon- 
nyal Harasztiról  ma  megindult  erre  le."  ') 

Január  29-kén  a  nagykőrösi  tanács  átküldi 
Kecskemétre  Csete  Gergely  tanácsbelit  és  Dobos 
Pál  parasztvármegye  hadnagyát,  hogy  a  kecskeméti 
tanácscsal  egyértöleg  a  községek  biztonsága  végett 
Szűcs  János  ezredes  által  Bottyán  János  tábornoktűi 
segítséget  szorgalmazzanak.  Szűcs  János  elfogadta 
a  kérést,  megiratta  a  levelet  s  a  kecskeméti  tanács 
lovas  ember  által  küldötte.  ^)  Február  o-án  a  halasi 
birák  ismét  szomorú  hírt  küldöttek  Kecskemétre: 
„Fáradt  lovakon  érkezvén  Szegedrűl  egy  becsületes 
Franciscánus  és  Móra  Balázs  uram ,  kik  Kgltek  felé 
siettenek  volna,  de  lovaik  fáradsága  miatt  itt  marad- 
tak; az  ö  Kglmek  intimátioja  szerint  adgyuk  tudtára 
Kglteknek,  hogy  az  mint  ö  Kglmek  értették,  az 
Aradi  Rác  Kgltekre,  vagy  Szolnokra,  vagy  ma,  vagy 
holnap  megindult  és  gonosz  szándékkal  vagyon , 
azért  a  mint  lehet  Kgltek  praeveniállya.  Isten  sze- 
gy enítse  meg  őket."  ^)  Ugyancsak  Február  15-röl 
írja  Szemere  László  a  solti  sánc  parancsnoka,  Szűcs 
János  ezredesnek  Kecskemétre :  „Az  mi  katonáink  a 
Szigetségben  levén,  a  Tabányi  Pesti  Ráczok  rcííjok 
szándékoztak,  de  nem  érthettem,  ha  ki  jöttek-e  vagy 

')  Jk.  1702—1708.  363.  lap. 
0  Jk.  1702—1708.  3G5.  lap. 
'■")  Jk.  1702  —  1708.  362.  lap, 
')  Jk.  1702—1708.  309.  lap. 


154 

sem  és  mint  fordult  dolgok;  ha  kijöttek,  tudom 
megharczolnak  vélek  az  mieink ,  mert  kapitány  Nagy 
Péter  uram  is  vissza  ment  az  Szigetségbe."  ') 

Ezek  azonban  még  csak  előkészületek  vagy 
eleségszállítás  végetti  kirándulások  voltak ;  de  tavasz 
kinyiltával  mind  a  budai  német  őrség,  mind  az  alsó 
rácok  csakugyan  megkezdették  rendszeres  működé- 
süket. Károlyi  Sándor  ismét  ellenük  rendeltetett 
ugyan ,  de  a  rácok  mégis  átcsaptak  nagykunságra  s 
Május  24-kén  Kunhegyest  és  Madarast  kirabolván, 
felgyújtották  s  a  Károlyi  által  ellenek  küldött  magyar 
had  egyik  vezére  Nyiri  ezredes,  az  első  csatában 
negyvenötöd  magával  el  is  hullott,  mire  aztán  maga 
a  tábornok  verte  vissza  őket.  ^)  Ez  eseményről  Ber- 
thóty  István  szolnoki  kapitány  Május  25-kén  ekép  ír 
a  vidék  községeihez:  „Bizonyos  számú  hadak  Sz. 
Miklósnál  megszorították  az  Ráczot,  sánczba  verte 
magát,  ha  Kglteknek  Hadai  volnának,  jó  volna  segí- 
teni. Ezen  Levelet  iram  ma  reggel  négy  órakor.  — 
Valaki  igaz  magyarnak  tartja  magát,  siessen  ide 
Szolnokba,  most  van  ideje,  itten  ronthatni  most  az 
Pogány  Ráczot."  ^)  Másik  levelében  pedig  ugyanaz 
napon  így  ír  Nagykörösre :  „Aradi  Lovas  és  Gyalog 
Ráczság  Kunhegyest  és  Madarasit  tegnap  felrab- 
lotta,  az  mieink  tegnaptűi  fogvást  mind  harczolnak 
vélek ,  széltében  az  Tiszán  által  költöztesse  áz  segít- 
séget, elhitettem  magammal,  még  ma  által  nem 
bocsáttyák  az  Körösön."  ^)  Károlyi  Sándor ,  a  kit 
Márt.  31-kén  dunántiíl  Kilitinél  a  német  had  általi 


')  Jk.  1702—1708.  374.  lap. 

-)  Szalajt:  VI.:  245.  lap. 

3)  Jk.  1702—1708.  409.  lap. 

0  Jk.  1702—1708.  410.  lap. 


155 

megveretése  után  a  fejedelem  ismét  tiszántűlra  kül- 
dött, —  e  rác  hadat  teljesen  szétverte,  s  Május 
31 -kén  már  Gyulát  is  körültáborlotta. 

Nagyobb  sikerrel  működtek  a  budai  hadak. 
Ezek  közül  egy  rác  csapat  Május  26-án  Monor  és 
Gomba  felé  a  Cserháti  községekre  rontott,  miről  a 
három  várost  a  már  emiitett  Dobos  Pál  pándi  paraszt- 
vármegye hadnagya  lóhalálában  értesítvén ,  tőlük 
segítséget  kér  ') ;  Glöckelsberg  volt  szathmári  pa- 
rancsnok pedig  Budáról  feles  haddal  s  néhány 
nagyobb  ágyúval  kiindulván,  Bottyán  Jánost  Kömlőd 
és  Paks  közt  megverte,  a  hidfönél  emelt  erődét  szét- 
rombolta s  hadával  együtt  a  Dunán  átszorította.  — 
Az  év  első  fele  folytonos  nyugtalanítással ,  de 
nagyobb  veszély  nélkül  haladt  át  vidékünkön ,  —  s 
ezt  Bottyán  János  tábornoknak  egész  tavaszon  át  a 
Duna  mellett,  Földvár,  Szeged  és  Pétervárad  elleni 
működése  okozta;  azért  a  rácok  tiszántűi  Aradból 
nagykunságot,  Budáról  Cserhát  vidékét  háborgatták. 

Ama  nyugtalanítás  nem  csupán  a  sok  fenyegető 
rósz  hirből  származott.  A  nagyszombati  ütközet 
után  nyomban  megállapodván  a  fejedelem,  Léván 
államtanácsot  tartott,  mely  az  említett  ütközet  ered- 
ményén is  okulva,  rendes  hadak  fogadását  és  azok 
fizetésére  réz  pénz  veretesét  határozta  el.  ^)  Mielőtt 
azonban  az  elrendelt  hadfogadás  foganatosíttathatnék, 
Bottyán  János  tábornok  a  Dunához  küldetett,  s  a 
három  város  az  ö  parancsnoksága  alá  rcdeltetvén, 
gróf  Bercsényi  IMiklós  főtábornagy  és  a  fejedelem 
helytartója.  Újvárból  Február  •2-ról  rendeletet  bocsát 


■>  Jk.  1702—1708.  410.  lap. 
0  Szalay:  VI:  230.  lap. 


156 

a  három  városhoz,  mellyel  azokat,  a  saját  védel- 
mükre feimálló  ezer  fegyveresen  kivül ,  ha  szükség 
kivallja,  fejenkinti  fölkelésre  s  minden  fegyverfog- 
ható lakosaikkal  együtt  Bottyán  rendelkezése  -alá 
bocsátkozásra  kötelezi.  ')  A  megdöbbentő  parancs 
kelte  után  hatod  napon  már  Nagykörös  értekezletre 
szólítja  Kecskemétet:  „Minémö  páran csolatty át  vet- 
tük Méltóságos  Grális  Gróíf  Bercsényi  Miklós  Uram- 
nak eö  Ngának,  maga  Kgltek  jól  considerálhattya, 
melly  is  ügy  láttynk  minekünk  kárunkra  és  utolsó 
romlásunkra  czéloz;  mellyet  jó  űtou  és  módon 
hogyha  nem  praeveniálhatunk ,  tudgya  Isten  mire 
jut  dolgunk;  kérjük  azért  Kglteket  becsülettel,  hol- 
napi napra  bizonyos  embereit  deputállya  a  gyűlési 
alkalmatossággal  ide  által  hozzánk,  kikkel  communi 
consensu  discurrálván ,  tudhassuk  mit  kellessék 
magunk  javára  cselekednünk."  '^) 

A  fölkelés  elmaradt  ugyan ,  mert  rá  szükség 
nem  volt;  de  az  ezer  lovas  mindig  fegyverben  állott, 
felváltva  cirkált,  előőrsi  és  örkiséreti  szolgálatot 
teljesített,  s  az  élelmezés,  fuvar  és  közmunkának 
végehossza  nem  volt  ^) ,  —  a  most  idézett  adatok 
szerint  eme  közszolgálat  minden  neme  leginkább 
azután  sűlyosodott  a  városokra,  midőn  Károlyi 
Sándor  hada  Mart  31-kén  Kilitinél  szétugrasztatván, 
már  April  2-án  Kalocsán,  azután  Patajon,  később 
Pest  előtt,  majd  Kecskemét  közelében  táborozott. 
Jellemző  e  tárgyban  a  kecskeméti  tanácsnak  Június 
27-röl  Csala  Sándor  hadélelmezési  biztoshoz  bocsá- 


')  Oklvltr.  106.  sz.  a. 
^)  Eredeti  a  város  levéltárában. 

»)  Oklvlt.  110.  111.  112.  123.  124.  sz.  sz.  a.  — Jk.  1702—1708.  367.  374. 
378.  382.  421.  422.  426.  428.  429,  lapok. 


157 

tott  levele:  „Nagy  jó  akaró  Urunknak  Kgldnek  ajánl- 
juk kész  szolgálatunkat.  Szinte  a  midőn  tizenhatszáz 
kenyereket  szekerekre  rakatván  Solt  felé  akartuk 
volna  inditani,  vettük  az  Kglmed  űjjabb  dorgáló 
parancsolattyát.  Mi ,  láttya  az  Ur  Isten ,  szorgalma- 
tossan  eljárunk  a  Kglmed  parancsolattyában,  holott 
az  elöbbeni  Kglmed  commissiojában  specificált 
Ezrek  számára  dupplán  is  megadtuk  az  kenyeret, 
mivel  Illósvay  Imre  kapitány  urunk  már  negyed 
naptűi  fogva  ben  a  városban  rajtunk  legalább  két 
ezered  magával  quártélyozik  excessive;  nemcsak  az 
impositio  szerint  kenyeret,  hanem  vágót,  bort  is  kell 
minden  nap  praestálnunk ,  ben  levén  városunkban 
azulta ,  csak  fűhordó  szekérrel  sem  győzzük ,  házon- 
kint  felessen  lévén  a  szállók,  a  kenyérszedést  is 
akadályoztattyák.  Azért  hacsak  ezen  rendetlen  álla- 
potot meg  nem  orvosoltattya  Kglmed ,  mi  tellyesség- 
gel  kiszakadunk  az  Ország  szolgálattyábűl ,  mert 
ha  szinte  kitellhetó  volna  is  a  kenyér,  nincs  módunk 
az  elküldésben.  Tudgya  pedig  azt  Kglmed  jól,  hogy 
itten  marha  nélkül  lisztet  nem  készíthetünk.  ')  Az 
okáért  kérjük  nagy  alázatossan  Kglraedet,  ne  bán- 
nyék velünk  olly  rigorose,  hanem  inkább  compas- 
sione  ductus,  méltóztassék  megorvosoltatni  fogyat- 
kozásunkat, elbocsáttatván  mind  a  sánczbűl  feles 
szekereinket  s  mind  az  itt  rajtunk  regnálókat  is 
(ha  lehetséges)  kiszállíttani ,  a  kik  miatt  igen  distra- 
háltatnak  szekereink."  ^) 

Ugyanez   év   tavaszán   a   megyék,   a  nemesek 
személyes  felülése  helyett  zsoldos  hadak  kiállítására 


')  A  száraz  malmokat  érti. 

^)  Eredeti  a  város  levéltárában. 


158 

utasíttattak.  —  Pestmegyének  Nagyhont,  Kishont, 
Nógrád  és  Zólyom  megyékkel  együtt  egy  ezredet 
kellett  kiállítani.  Pestmegyére  három  sereg  jutott 
magára,  melyek  mindenike  a  tisztekön  kivííl  80  köz- 
vitézböl  állott  s  ezek  íizetése  havonkint  5149  y^ 
forintot  tett.  ') 

E  hadállításra  vonatkozó  rendeletét  a  fötábor- 
nagy  Apr.  20-ról  adta  ki  Nyitrán  s  már  Május  14-re 
Nagykörösre,  ugyan  e  hónap  28-ra  Kecskemétre, 
Jun.  17-re  ismét  Nagykörösre  a  megye  közgyűlést 
hirdet,  melyekre  a  nemesek  és  földesurak,  jövedel- 
meik bevallása  végett  behivattatnak ,  a  zsoldos  had 
fizetésének  kirovása  végett;' a  községek  pedig  por- 
ta 1  i  s  hajdúk  kiállítására  levén  kötelezve ,  azok 
kitartásáról  kellett  gondoskodniok  '^) :  Nagykörös  és 
Kecskemét  e  cira  alatt  400  válogatott  jó  fegyveres 
hajdút  tartozott  kiállítani.  ^) 

Időközben  Glöckelsberg  volt  szathmári  parancs- 
nok, minden  dunántúli  hadat  Budára  gyíijtvén,  a 
helyőrség  nagyobb  részével  és  erős  készülettel 
Június  közepén  Bottyán  János  ellen  indult.  Ekkor 
Szeged  a  magyar  hadak  szorongatásától  megmene- 
külvén, parancsnoka  báró  Globitz,  ismét  Kecskemét 
ellen  fordult,  —  s  minthogy  némely  görög  kalmárok 
kíséretéül  adott  27  föbül  álló  csapatát  a  kurucok 
elfogván  Szolnokba  vitték :  azok  közül  Berthóti 
István  ottani  parancsnok  huszonötöt  ugyan  vissza- 
bocsátott,  de  két  embert  és  egy  lovat  letartóztatott, 
s  minap  a  Körözs  és  Maros  közt  is  ilyetén  kihágás 


')  Oklvlh-.  115.  sz.  a. 

2)  Jk.  1702—1708.  404.  408.  413.  lap. 

^)  Oklvlü-.  120.  sz.  a. 


159 

követtetett  el,  —  azért  ö  is  résen  tartja  hadait  s  há- 
rom kecskeméti  embert  elfogatott,  kik  ámbár  útlevél- 
lel voltak  ellátva,  de  mivel  fegyvert  fogtak  és  ellen- 
állottak, megsebesíttettek,  egyiket  levéllel  vissza- 
küldi, Zelenka  Samut  és  Dűgár  Gergelyt  azonban 
mindaddig  letartóztatja,  mig  fentebbiekért  kártérítés 
nem  adatik;  válaszoljon  tehát  a  város:  kivánja-e  fen- 
tartani  a  szomszédi  közlekedést?  s  visszabocsátja-e 
a  szegény  emberek  letartóztatott  szekereit?  különben 
keserves  megtorlást  fog  alkalmazni.  ')  De  la  Eoche 
őrnagy  és  másodparancsnok  pedig  az  általa  szegedi 
fogságából  kiszabadított  Sárközi  István  kecskeméti 
lakos  öcscse  ellen  azon  abrakbeli  ajándékot  követeli, 
melyet  az  neki  elbocsáttatásakor  igért,  ,,assecurálom 
Kgldet  —  Írja  a  kecskeméti  bírónak  —  ha  rövid  időn 
megii  nem  küldi ,  bizonyossan  oda  való  ökröt  fogok 
el  érette."  -)  A  jó  szomszédok  tehát  megint  jelent- 
keztek. 

Bottyán  János  megveretése  után  a  budai  német 
had  dunatiszaközét  fenyegette.  Augusztus  elején 
Tápió-Szecsö  körül  néhány  helységet  felrabolt  s  a 
Duna  bal  partján  levő  magyar  községek  szétfutottak. 
Aug.  3-án  a  kecskemétiek  tudakozására  így  válaszol 
a  kűn-szent-miklósi  bíró  és  tanács:  ,, Magunk  lakó 
helyünkben  tovább  nem  bátorkodhattunk,  mivel  az 
vízen  való  kiütéstül  is  félünk ,  mind  az  velünk  eddig 
nyomorgó  vidék  helyekbéli  szegénységgel  edgyütt 
a  Pusztára  kiszállottunk.  —  Iránk  Bábony  és  Adacs 
közt  levő  mezöségben."  ^) 


')  Oklvltr.  121.  sz.  a. 
^)  Oklvltr.  122.  sz.  a. 
3)  Oklvltr.  125.  sz.  a. 


160 

Aug.  5-éii  Pállffy  Mihály  alispán  és  Erdős  Mi- 
hály szolgabíró  a  három  várost  átalános  felkelésre 
s  a  nemeseket  személy  szerinti  felülésre  iclösb  gróf 
Barkóéi  Ferenc  tábornok  hadához  rendelik,  miután 
már  Hevesmegye  és  Jászság  egészen  felkelt  s  Pest- 
megye községei  is  kimozdultak.  ')  E  nagy  mozgalom 
csak  néhány  nap  múlva  szűnt  meg ,  miután  Károlyi 
Sándor  hadait  visszahozta.  '^) 


X. 


1705-ik  évben  még  súlyos  szenvedések  vára- 
koztak Kecskemétre,  —  melyek  a  fölmerült  országos 
viszonyokhoz  képest  változtatott  hadviselésből  szár- 
mazván, —  ezek  megemlítését  sem  mellőzhetjük. 

Múlt  évi  nyáron,  míg  Rákóci  a  dunatiszaközi 
rácokat  felperzselte ,  hadai  már  Erdély  nagyobb  ré- 
szét behódítván,  Július  6-án  a  gyulafejérvári  gyűlésen 
erdélyi  fejedelemmé  választatott,  és  szakadatlan  tevé- 
kenységgel működő  vezérei  oly  előnyre  jutottak, 
hogy  1705-ik  évi  tavaszon  I.  Leopold  király  halála- 
kor (Máj.  5.)  Rabutin  tábornagy  Szebenben  ostromzár 
alá  szorítva  s  az  egész  ország  Rákóci  részére  behó- 
dítva volt,  —  és  utóbb  Szeptemberben  a  szécsényi 
gyűlés  11-ik  t.  cikke  szerint  az  ünnepélyes  beígtatás 
Október  29-re  ki  is  tűzetett. 

A  bécsi  kormány  I.  József  trónra  lépte  után 
mindenek  előtt  Erdély  visszafoglalását,  vagy  leg- 
alább Rabutin  megsegítését  tűzte  ki  célúi;  de  pénz- 
hiány miatt  e  szándék  foganatosítása  lassan  haladt. 


')  Oldvltr.  126.  127.  sz.  a. 

')  Oklvltr.  128.  120.  131.  132.  sz.  sz.  a. 


IGl 

Augusztus  ll-kén  azonban  gróf  Herbeville  császári 
tábornagy  ellenében  a  fejedelem  Pudmeritznél  csatát 
vesztett,  Csallóközben  és  a  Vágvonalon  a  császáriak 
előnybe  jutottak  ,  s  ekkor  az  erdélyi  hadjárat  elhatá- 
roztatott, melyet  az  öreg  Herbeville  huszonegy  ezred- 
ből álló  saját  hadával  és  Budán  útközben  magamellé 
vett  háromezernyi  német-rác  sereggel  volt  végrehaj- 
tandó :  —  Szirmai  István ,  a  császári  békebiztos  Szé- 
csenyi  érsek  egyik  segéde,  még  Augusztus  elején 
megsúgta  Rákócinak,  hogy  Herbeville  Erdélybe 
készül.  ') 

Károlyi  Sándor  tábornagy,  kit  Május  31-kén 
Gyula  vívásánál  láttunk,  a  fejedelem  által  dunatisza- 
közére vissza  rendeltetett  s  mint  levelei  mutatják, 
Június  30-án  Kecskemét  mellett  az  adacsi  pusztán , 
Július  3-án  Gyomron ,  Július  5-én  Pest  alatt  Rákos 
mezején  táborozott.  ^)  E  naptól  Augusztus  ll-ig  nem 
tudunk  róla  semmit;  de  már  ekkor  ismét  Cegléden 
van :  innen  másnap  táborostul  vacsi  pusztára  megyén, 
14-kén  a  solti  sáncban  van  s  minden  községből  két 
küldöttet  rendel  magához  15-re  Kunszentmiklóshoz, 
—  17-én  ismét  Vacson  találjuk.  ^) 

A  mint  a  fejedelem  hirét  vette  Herbeville  tábor- 
nagy szándékának ,  —  de  a  pudmeritzi  vesztett  csata 
után  nem  is  levén  már  módja  öt  erdélyi  hadjáratában 
meggátolnia,  —  maga  Szept.  1-söre  a  Szécsénybe 
áttett  nemzetgyűlésre  készülvén ,  két  legtevékenyebb 
tábornokára  bizta,  hogy  legalább  útját  mindenkép 
nehezítsék,    saját   hadaival    Erdély   határán   kivánt 


')  Szalay:  VI.  290—296.1. 

2)  Oklvltr.  123.  124.  sz.  —  Szalay:  VI.  248. 1. 

3)  Oklvltr.  128.  129.  131.  sz. 

Kecskemét  v.  tört.  IV.  köt.  *■  -'- 


162 

elibe  állani.  Bottyán  Jánosnak  hagyta  meg:  hogy 
a  Vágtól  a  Dunáig  s  Budától  a  Tiszáig  mindenütt 
kisérje  a  német  tábort;  Károlyi  Sándor  feladata  pedig 
a  volt:  hogy  Szolnoktűi,  —  hol  a  németek  átkelését 
hitték  a  Tiszán ,  —  Erdélyig  előzze  s  körül  rajozza 
őket,  —  előttük  mindent  elpusztítsanak,  s  a  siva- 
taggá teendő  rónán  szüntelenül  kapdossák ,  csipdes- 
sék  azokat,  a  kőzbeneső  városok  és  helységek  lako- 
sait pedig  lakhelyükből  kimozditván,  minden  elvihető 
élelmi  szerekkel  együtt  a  németek  elől  eltakarítsák. 

Bottyán  János ,  ki  a  paksi  csatábűl  hozott  sebei- 
ből felüdülve,  rögtön  újra  kezdte  véres  munkáját,  — 
mind  maga,  mind  vitéz  ezredesei  által,  szüntelen 
nyakán  volt  Herbevillének  s  a  Komárombűi  megin- 
dult német  hadat  Buda  felé  tíz  napig  tartó  nehéz 
útjában  szakadatlanul  nyugtalanította.  ^)  Budán  a 
zaklatott  német  had  magát  kipihenvén ,  ez  idő  alatt 
Pomáz ,  Kálózd ,  Ercsi ,  Szentendre ,  Adony  s  több 
szomszéd  rác  helység  népét  felkeltette,  és  igy 
Schlick  és  Glöckelsberg  tábornokokat  mintegy 
háromezernyi  ráccal  és  némettel  magához  szedvén, 
ezeket  mint  előhadat  Szeptember  16-án  a  Duna  bal 
partjára  áttette.  '^)  20-án  a  német  had  Pestet  megha- 
ladván, mindig  a  népesb  helyeken  át,  Gomba  és 
Monor  felé  Szolnoknak  tartott,  s  átalában  azt  is 
hitték,  hogy  Szolnoknál  fog  átkelni  a  Tiszán;  azon- 
ban a  mint  Ceglédre  jutott,  hirtelen  Nagykőrös  és 
Kecskemét  felé  fordulván,  e  két  várost  megszállotta, 
útját  Szeged  és  Csongrád  felé  veendő.  ^) 


')  Bottván  János  élete  Thaly  Kálmántól.  58.  59.  lap. 

*)  Okhítr.  133.  sz.  a. 

'Ó  Szalay:  VI.  296. 1.  —  Bottyán  János  élete:  58—61.  lap. 


163 

A  három  városnak  jó  eleve  kiadatott  a  szigorú 
parancs,  hogy  átalában  felkelvén,  be  ne  várják  a 
németet,  hanem  a  Mátrához  mindenestől  kiköltözze- 
nek: Károlyi  Sándor  Aug.  14-én  eme  rendelet  köz- 
lése végett  hivatja  magához  a  községeket'),  s  a 
három  városnak  oltalomért  esdő  folyamodványára, 
ezeket  a  fejedelem  Ang.  16-ról  Sopornyán  kelt  vála- 
szában ,  az  ezer  lovas  kiállítására  utasítja.  ^)  Aug. 
17-kén  Károlyi  Sándor  a  vacsi  pusztán  levő  táborá- 
ból adja  ki  a  parancsot,  mely  szerint  a  fejedelem 
meghagyásából  a  solti  sánc  lerontatni,  épíiletei 
elégettetni,  lövegei  Szolnokba,  őrhada  pedig  gróf 
Barkóci  Ferenc  táborába  szállíttatni  rendeltetik  s  a 
három  városbűi  minden  fegyverfogható  nép  felülésre 
köteleztetik.  ^}  A  mi  a  három  város  kimozdíttatását 
illeti :  ezek  végveszéllyel  fenyegettettek ,  ha  az  ellen- 
ség közeledtére  lakhelyeiket  pusztán  nem  hagyják  s 
ha  a  német  tábort  eleséggel  ellátják.  „Károlyi  hozzá 
látott  súlyos  tisztéhez,  de  mennyire  lehetetlen  nem 
volt,  mérséket  és  emberiséget  ügyekezett  párosítani 
a  szigorral,  kivált  Kecskemétnek  megmentésén 
fáradozott ,  —  melynek  részben  földesura  volt ,  —  s 
melyet  akkor  is  ha  a  lakosok  pusztán  hagyják, 
akkor  is  ha  a  fejedelemnek  nem  engedelmeskedik, 
egyiránt  fenyegetett  a  végveszély.  ^)  Károlyihoz  me- 
nesztett levelében  Kecskemét  kinyilatkoztatta:  hogy 
készebb  fejenkint  fölkelni,  mint  a  várost  pusztán 
hagyni;  ezt  Károlyi  megírván  a  fejedelemnek,  Szept. 
13-ról  Hatvanban  kelt  levelével  rendeli:  hogy  annak 


')  Oklvltr.  129.  sz.  a. 
^)  Oklvltr.  130.  sz.  a. 
«)  Oklvltr.  131.  sz.  a. 
-)  Szalay:  VI.  296.  L 

11* 


164 

vétele  után  azonnal ,  Kecskemétről  tavalyi  biró  Szabó 
Bálint,  Magó  Mihály,  Zana  Gerg-ely  és  Deák  István; 
Körösrül  Zsíros  Mihály ,  Domonkos ,  Ványi  István , 
Varga  István  és  Beretvás  János;  Ceglédről  Szabó 
István  és  Móricz  János  tavalyi  biró ,  sebes  postával , 
lovas  kocsikon  hozzá  siessenek,  hogy  a  fejedelem 
válaszát,  magok  alkalmazása  végett  tudtokra  ad- 
hassa. ')  A  városiak  minden  tőlük  kitelhetÖt  Ígértek 
a  nemzeti  ügy  javára,  csak  városaik  pusztán  hagyása 
elengedtessék,  —  s  erről  Károlyi  űr  ismét  értesítette 
a  fejedelmet;  ez  azonban  erősen  ragaszkodott  meg- 
hagyásához. Már  az  alvezérek  is  utasítva  lÖnek  a 
szigorú  rendelet  végrehajtására  ^) ,  maga  pedig  Szept. 
16-án  Szécsényből  így  válaszol  Károlyinak:  „„A 
három  városiak  nagy  magok  ajánlása  nem  egyébre 
való ,  hanem  csak  hogy  színmutatás  alatt  maradhas- 
sanak otthon,  és  az  ellenség  ingruálván,  attűl  vegyék 
magok  protectioját.  Azért  Kglmed  Őket  in  tempore 
csak  szállíttassa  el.""  De  hat  nappal  később  — 
Szept.  22-én  —  már  szabad  választást  enged  Károlyi- 
nak ,  őket  vagy  elszállíttatni ,  vagy  városukban 
hagyni ,  irván  neki  eképen :  „„Tagadhatatlan  dolog , 
consideratiora  való  azon  városoknak  elpusztítása, 
mely  sokaknak  kárvallások  nélkül  meg  nem  lehet; 
de  ellenben  helyben  való  maradások  is  nem  kevesebb 
quaestiora  való;  mindamellett  ha  Kglmed  csak  azt 
tapasztalhatja ,  hogy  két-három  napra  az  ellenség 
magát  megprofontozza  és  nagyobb  gonoszt  nem 
remélhetünk:  azért  megmaradhatnak;  de  ha  praevide- 
álhatna  Kglmed  olyat,  hogy  az  ellenség  az  ő  meg- 


')  Oklvltr,  132.  sz.  a. 

^)  Oklvltr.  134.  136.  sz.  sz. 


165 


maradásokkal    szaporodni  fog,   tanácsosabb   nekiek 
elpusztulni.""   Károlyi  nem  pusztíttatta  el  őket,  —  s 
a  Kecskemétiek  nemcsak  eleséggel  látták  el  Herbe- 
villét,    nemcsak    hilszezer   forintot    fizettek,    mit 
tenni  kénytelenek  voltak,   hanem   néhány  kurucot, 
kik  a  várost  fel  akarták  gyújtani,  meg  is  öltek,— 
s  ez  okból  hagyta   meg   Szept.  25-kén  Károlyinak 
Rákóci:  „„Ha  a  német  Kecskemétet  elhagyja,  tétesse 
Kglmed  porrá  azon  várost,  ügy  Köröst  is.""  —  De 
Károlyi  már  annálfogva  sem  sietett  végrehajtani  a 
parancsot,  mert  a  kecskeméti  és  körösi  ifjúság  nagy 
számmal    gvülekezett   zászlói    alá.  -  Körös   városa 
gabonát,  bort,  szarvasmarhát  ötven  s  egynehány  ezer 
forint  értékig  szolgáltatott  a  seregnek.  Készpénzben 
néhány  ezer  forintot  kényszeríttetett  adni."  ') 

A  német  hadat  kisérö  s  körül  csapdosó  Bottyán 
János    magyar    tábornok    Szept.    22-kén   hat   lovas 
ezreddel  a  baghi  mezon   állott  s  ekkor  HerbeviUe 
Gombánál  táborozott;  Szept.  26-kán  pedig  már  bent 
volt  a  német  Nagykörösön ,  s  Bottyán  törteli  táborá- 
ból értesíti  Károlyit,  hogy  a  Körösbül  kirontott  há- 
rom század  németet  katonái  visszaverték,  a  városig 
tízték  s  itt  harmadfélszáz  darab  kipányvázott  lovat 
ejtettek    zsákmányul.    Kecskemétre    Szept.    27-kén 
szállott  be  egy  német  hadosztály,  rég  ismerősünk, 
az   1696-ban   mint  ezredes  Kecskeméten   szállásolt 
gróf  Glöckelsberg  Detre,  utóbb  szathmári  parancs- 
nok vezénylete  alatt,  s  28-án  Bottyán  János  Abony- 
ból  küldi  Kecskemét  alá  Szekeres  István  nevű  vitez 
ezredesét  a  németek  felverésére.  Október  6-án  pedig 


•)  Szalay:  VI.  296-297.  1.-  Nagykörösi  krónika:  72-74.  lap. 


166 

kecskéi  táborából  bocsátja  ide  egyik  hadosztályát  ^ 
mely  a  német  tábort  megcsapván,  attól  2 — 300  darab 
vágó  marhát  elnyert.  ')  E  két  megrohanás  alkalmá- 
val történt :  hogy  a  beszállott  németekre  a  kurucok 
éjjel  a  várost  rajok  gyújtani  akarták,  s  a  németek-e 
vagy  városiak,  sajátuk  védelme  közben  néhány  ku- 
rucot  elejtettek'^); — ezért  indult  föl  a  fejedelem 
ellenök  annyira,  hogy  utóbbi  levelében  a  város  porrá 
égett etését  Károlyinak  meghagyná. 

Herbeville  főhadiszállása  Nagykörös  vala,  hol 
nyolc  napig  nyugtatta  kiehűlt  seregének  zömét  ^) ; 
az  elöhaddal  Glöckelsberg  átjővén  Kecskemétre, 
húszezer  forint  készpénzt  s  mindennemű  élést  köve- 
telt a  tábor  szükségére.  Apáink  rögtön  nem  fizethet- 
vén többet  kilencezer  forintnál ,  Szentkirályi  Pált 
negyed  magával  kezesekül  vitte  a  tábornok,  míg  a 
város  követelését  lefizette  ^) ;  adott  ezen  kivül  500 
darab  juhot  s  250  darab  vágó  marhát  és  minden- 
nemű élelmi  szereket. 

E  kényszerített  vendéglátás  Kecskemétnek  Ok- 
tóber 1.  napjáról  Nagykörösön  kelt  két  oltalomleve- 
let szerzett:  magától  az  öreg  tábornagytól  egyiket, 
Schlick  tábornoktól  a  másikat  ^) ;  később  pedig  a 
dézmák  elengedése  tárgyában ,  a  beszállott  császári 
had  ezen  ellátása ,  a  három  városnak  királyi  rendel- 
vény utján,  kitünö  érdemül  rovatott  fel.  ^)  Ellenben 
magyar  részen  a  három  várost  ez  esemény  a  honáru- 


')  Bottyán  élete  60—61.  1.  —  Nagykörösi  krónika  74.  lap.  —  Számvitk. 

1705.  47.  lap. 
^)  Wagner:  hist.  Jos.  caes.  pag.  61. 
^  Ballá  Gergely :  Nagykörösi  krónika  72.  lap. 
")  Számvitelikönyv  1705.  47.  lap.  —  Nagykörösi  krónika:  74.  lap. 
^)  Oklvltr.  137.  138.  sz.  a. 
•*)  Kecskemét  v.  tört.  III.  köt.  Oklvltr.  173.  sz.  a. 


167 


lás  legkiáltóbb  színébe  öltöztette.  —  Feleletre  vona- 
tott Kecskemét  rögtön  Károlyi  Sándor  által,  s  a 
hozzá  küldött  Varga  István  föbiró,  Szívós  János, 
Magó  Mihály ,  Király  István  és  Szabó  Bálint  előkelő 
polgárokkal  együtt,  a  fejedelem  további  rendeletéig 
Szolnokban  fogságra  vettetett;  —  másfelöl  gróf  Ber- 
csényi Miklós  fötábornagy  fenyegette  a  várost,  s  a 
mentekezés  végett  Nagyszombatba  bocsátott  Szabó 
János,  Szántó  István  elöljárók  és  Garai  János  jegyző 
általa  letartóztatván,  hat  hétig  fogságban  tartattak.  ') 
A  fejedelem  Október  11-röl  Egerben  kiadott  rende- 
lete imigyen  szól :  „Minthogy  Kecskemét  várossá 
lakossi  sok  rendbéli  parancsolatinkkal  nem  gondol- 
ván ,  söt  nemzetséges  igaz  ügyünkhöz  való  termé- 
szeti kötelességeket  is  megtagadván ,  az  ellenségnek 
meghódoltanak  s  azzal  az  Hazánk  szabadsága  dol- 
gainak folyásában  nem  kevés  akadályt  tettének; 
minekelőtte  ezen  cselekedeteknek  nagyobb  bünteté- 
sét vennék,  addig  is  assignáltatnak  Tekintetes  Nem- 
zetes Bottyán  János  Grális  fő  strázsamesterünk  Re- 
gimentyének  egészen  való  megriiháztatására;  melyre 
nézve  parancsoltatik  nekiek,  az  emiitett  Regimentet, 
megírt  Generális  fő  strázsamesterünk  specificatioja 
szerint,  minden  késedelem  nélkül  ruházzák  meg: 
különben  ez  ellen  is  ha  cselekesznek,  szófogadatlan 
hazafiiiságtalanságoknak  példás  jutalmát  fogják  ok- 
vetetlen  tapasztalni.  Dátum  Agriae  die  11-a  mensis 
8-bris  A-o  1705.  F.  P.  Rákóczy,  mp.  (L.  S.)  Paulus 
Ráday,  mp."  ^) 


')  Szvit,  könyv  1705.  47.  48.  lap. 

')  Egykorú  másolat   Bottyán  János    tábornok    eredeti    aláírásával   és 
gyürüpecsétével  hitelesítve  —  a  város  levéltárában. 


168 

Az  emberséges  Bottyán  János ,  —  kihez  a  feje- 
delmi rendelet  intézve  volt  —  annyi  könnyebbitést  en- 
gedett, bogy  Nov.  1-én  kelt  meghagyásához  képest, 
a  kecskeméti  harmincados ,  a  város  által  e  célra  török 
kalmároktűi  vett  posztot  harmincad  alá  ne  vegye, 
„minthogy  azon  vásárlás  az  nemes  ország  hadai  szük- 
ségére lészen ;  —  ezen  parancsolatommal  illető  helyen 
számot  adhat  Kglmed."  Ugyan  e  parancsolatból  tud- 
juk: hogy  „az  fellytíl  meg  írt  vásárlásban  annyi  abá- 
nak  (posztónak)  kell  lenni ,  melybül  nyolcszáz- 
kilencven három  közkatonának  való  köpö- 
nyeg, dolmány  és  nadrág,  azon  kivül  ötvenhét 
tisztviselőknek  való  köpönyegek  kitellhesse- 
nek." ')  E  bevásárlásról  a  város  jegyzökönyve  imi- 
gyen emlékezik:  „Az  Németh  Tábor  meg  va- 
rasáért, Méltóságos  Generális  Bottyán  János  Úr 
Nemes  Regimene  megruházására  büntetésül  reánk 
vetett  Mundierung  csináltatásához,  hozattunk  Szeged- 
ről 60  Bál  Abát ,  mellyeknek  hetét  az  Görög  keres- 
kedőknek vissza  adván,  maradott  kezünknél  53  Bál, 
lévén  mindenik  Bálban  a  takarójával  edgyütt  28  vég 
Aba,  tészen  in  summa  1,484  véget,  computálván  min- 
den egy  véget  8  máriássával,  az  takaróját  pedig  1 
tallérjával,  tett  az  ára  2,215  tallért,  2  garast,  12 
dénárt."  —  És  alább:  „Fellyebb  meg  irt  Abák  árában 
fizettünk  réz  pénzt  2,832 '/^  forintokat,  adván  minden 
máriás  garasért  két-két  libertást,  melyben  lett  kárunk 
818  tallér,  2  garas,  12  dénár."  "^j  —  Kétszáz  köpö- 
nyeget a  város  kész  pénzzel  váltott  meg,  fizetvén 
azokért  fejér  pénzben  592  forintot,  vagyis  394  tal- 


')  Egykorú  hitelesített  másolat  a  város  levéltárában. 
0  Adókönyv  1705.  175.  176.  lap. 


169 

lért  és  4  garast  ');  az  itthon  elkészített  öltöny ökliez 
vászon  béllésre  költött  a  város  37  tallért,  2  garast 
és  26  dénárt;  varatásért  íizetett  a  szabóknak  71  tal- 
lért, 3  garast  és  28  dénárt^);  ezeken  kivtil  9Í0  vég 
abát  készitetlenűl  adván  át,  ahoz  való  béllés  s  egyéb 
kellékek  és  varatási  költség  fejében  fizetett  a  város 
kész  pénzben  695  forintot  és  18  dénárt,  vagyis  463 
tallért,  2  garast  és  18  dénárt  ^);  végre  megszámolt  a 
város  s  az  eddig  kiadottakon  fölül  még  tartozásban 
maradt  öltönyök  megváltásáért  fizetett  386  tallért, 
1  garast  és  18  dénárt,  vagyis  579  forintot,  1  garast 
és  18  dénárt*);  —  összesen  e  megru házas  került 
a  városnak,  a  följegyezve  maradt  adatok  szerint,  a 
posztó  vételnél  a  forradami  rézpénzen  vallott  veszte- 
séggel együtt  4,387  tallérba,  1  garasba  és  24 
dénárba,  vagyis  6,580  rénes  forintba,  3  máriás 
garasba,  és  26  dénárba. 

A  német  had  kivonulása  után  Bottyán  János 
főhadiszállása  Kecskemét  lett:  innen  üldözte  Szege- 
dig Herbeville  táborát.  Nagy  és  átalános  volt  a  város 
terheltetése,  még  az  egyháziak  sem  kiméltetvén  a 
beszállásolástól ,  minden  irányban  igyekeztek  őseink 
az  ellenök  felgerjedt  indulatok  csillapítására.  Móra 
Balázs  kecskeméti  ferences  gárgyánt  két  városi  elöl- 
járóval a  fejedelemhez  bocsátván,  egy  értékes  persiai 
szőnyeget  s  fűszereket  küldöttek  ajándékba^);  Vay 
Ádám   udvari   kapitány   pártfogását  két   szép   csikó 


')  Adókönyv  1705.  175.  lap,  és  Bottyán  János  eredeti  nyugtája  a  levél- 
tárban. 

^)  Az  adókönyvböl  kiszámítva. 

^)  Az  öltönyök  átvételére  s  az  ezred  után  szállítására  megbízott  Torkos 
Jakab  öiniester  eredeti  nyugtája  a  város  levéltárában, 

')  Szvitk.  1705.  66.  lap. 

■')  Szvitk.  1705.  48.  52.  lap. 


170 

ajándékozásával  szerezték  meg  ') ;  Károlyi  Sándor- 
nak meg-küldék  fejér  pénzben  a  földesűri  adót  s 
ajándékul  egy  paripát  adtak  ^);  Bercsényi  Miklósnak 
hízott  sertéseket  küldöttek  ^) ;  Bottyán  Jánosnak ,  ki 
a  városban  betegeskedett,  266  tallért  és  4  márjás 
garast  készpénzben  ajándékoztak,  mely  kerek  szám- 
ban 400  rénes  forint  értéke  volt,  ezen  kivül  egy  pár 
karmazsin  csizmával  és  fejérnemünek  való  gyolcscsal 
kedveskedtek  a  becsületes  öreg  tábornoknak  *) ;  vé- 
gül a  jó  siker  leimádkozása  végett,  a  barát  atyák  és 
prédikátorok  közt  10  tallér  és  4  garas,  vagyis  16 
forint  alamizsnát  osztottak  ki.  ^)  —  A  fejedelem, 
büntető  rendeletének  kibocsátása  utáni  napon ,  a  két 
egyház  parochiáit  a  beszállásolástól  mentesítő  védle- 
velét ki  is  adatta  ^) ;  de  Bercsényi  a  város  gyalog 
hadát  Érsekújvárhoz  Csajághi  ezredéhez  rendeli,  s 
ezeken  kivűl  még  a  szolnoki  örséget  is  a  három 
városbűi  parancsolja  kipótoltatni,  —  s  azért  Csajághi 
János  ezredes  a  három  város  által  műit  nyáron  kiál- 
líttatni rendelt  400  portalis  hajdű  illetmény  kiegé- 
szíttetését ^) ,  Szabó  Máté  szolnoki  parancsnok  pedig 
az  itteni  várőrséghez  Kecskemétről  60,Körösrűl  30, 
Ceglédről  20  jó  fegyveres  gyalog  kiállítását  sür- 
geti. ^)  Csajághi  ezredes  egész  ingerültségét  kifejezi 
mind  a  városokhoz ,  mind  Bottyán  Jánoshoz  intézett 
sürgetvényeiben ,  —  emezt  külön  levélben  kéri,  hogy 


')  Szvitk.  58.  lap. 

')  U.  0.  1705.  61.  lap;  Adókönyv.  175.  lap. 

^)  Szvitk.  51—69.  lap.  Adk.  163.  lap. 

"•)  Szvitk.  49.  59.  lap. 

^)  U.  0.  52.  lap. 

Ó  Oklvltr.  139.  sz.  a. 

■")  Oklvltr.  140.  sz.  a. 

')  Jk.  1702—1708.  458.  lap. 


171 

a  városokat  eme  kötelességük  teljesítésére  szorítsa, 
—  ,,lia  a  bestye  lélek  kurafiai  —  ezek  zárszavai 
Bottyánhoz  intézett  kurta  levelének  —  az  Német 
mellett  tudtak  insurgálni,  tudgyák  ide  is  hajdúikat 
küldeni."  ')  S  miután  még  rövid  időn ,  ugyancsak 
Bercsényi  űr  parancsából  a  három  város  újabban 
600  hajdú  kiállítására  köteleztetett  '^) ,  Kecskemét 
ekép  rajzolja  nyomorúságos  állapotát  Becsényihez 
intézett  folyamodványában:  „Méltóságos  Fö  Generá- 
lis nagy  jó  Kegyelmes  Urunk!  —  sok  iga  és  nyomo- 
rúság közzé  tétetett  szegény  Helységünktől  most  új- 
jonnan  kiállítandó  Hajdúk  iránt  való  Kglmes  Urunk 
Ngod  Méltóságos  úri  parancsolattyát  Tekintetes 
Csajághi  János  Colonellus  Urunktól  nagy  alázatos- 
san  értvén ,  igyekeztünk  azon  Hajdúságnak  tehet- 
ségünk szerint  való  kiállításában  ,  az  mint  is  nagy 
nyomorúsággal,  egymásnak  zaklatásával,  már  né- 
mely részét  ki  is  állítottuk ,  de  az  rajtunk  levő  s 
erőnk  fölött  való  terheltetés,  sokfelé  való  distrahál- 
tatásunkkal  minden  tehetségünkből  annyira  enervál- 
tattunk ,  hogy  majd  alig  van  már  kezünket  is  mire 
vetnünk,  mivel  az  őszi  erőtlenségből  történt  esetünk- 
ért, (kinek  Isten  s  ember  láttya,  okai  nem  vagyunk) 
Kglmes  Urunk  eő  Fejedelemsége  Méltóságos  paran- 
csolattyából ,  Tekintetes  és  Nagyságos  Bottyán  János 
urunk  eő  Nga  14  zászló  allya  seregekből  álló  Rege- 
mentét minden  munderiumokról  kelletvén  contentál- 
nunk,  kénteleníttettünk  feles  Ezerekből  álló  summát 
(mellyel  az  mai  napig  is  restálunk)  interesre  felkér- 
nünk; sőt  az  elmúlt  tavasszal  ugyan  Kglmes  Urunk 


')  Jk.  1702-1708.  455.  lap. 
-)  Oklvlü-.  143.  sz.  a. 


172 

eö  Fejedelemség-e  kglmes  parancsolattyára  Tekinte- 
tes Vay  Ádám  Urunkkal  lőtt  alázatos  egyezésünk 
szerént,  az  nemes  ország  kívántató  szolgálattyára 
praestált  290  Hajdúink  fegyverünknek  nagyobb  ré- 
szét elvivén,  az  mi  megmaradott,  éjjel  nappal  az 
pusztákon  portázó  jobbágy  társainknak  is  kevés  lé- 
vén, ekképen  bár  elhallgassuk  az  szüntelen  való 
quártélyos  tartást,  szekerezést  és  sok  külön-különféle 
szolgálatot,  kik  is  erőnk  felett  terhelnek  bennünket, 
mind  erönkbül,  tehetségünkből  és  fegyveréből  az 
szegénység  megfogyatkozván  s  nem  lévén  kezeket 
tellyességel  mire  vetni  s  mivel  menekedni ,  már  kén- 
tel eníttetik  minden  éjszakánként  Helyünkből  kiszál- 
lani  s  csendessebb  helyre  .  magát  recipiálni ,  mely 
erőnk  és  mások  felett  való  terheltetésünkben  ha  vala- 
mely alleviatioval  s  ezen  tőlünk  kiállíthatatlan  Haj- 
dúk iránt  relaxatioval  nem  méltóztatik  nagy  jó  Kgl- 
mes  Urunk  Ngod  szegény  ügyefogyott  alázatos  szol- 
gáihoz lenni ,  tapasztalható  romlás  s  végső  pusztulás 
követi  szegény  Helyünket."  ')  —  De  úgy  látszik 
ez  is  foganat  nélkül  maradt;  mert  miután  Herbeville 
magát  Erdélyben  Rabutinnal  egyesítvén,  a  tarto- 
mányt visszafoglalta ;  Károlyi  az  erdélyi  határon , 
Bercsényi  a  bányavárosokon  s  Bottyán  dunántúl 
működött,  —  ezer  német  kijővén  Erdélyből,  a  rácok 
felültetésére  Arad  felé  tartott,  —  nemcsak  a  múlt  nyá- 
ron kirovott  400  s  az  imént  megrendelt  600  portális 
hajdú  kiállítására,  hanem  a  rácok  kiütése  felől  mind- 
inkább megújuló  rósz  hirek  miatt,  a  három  város  és 
többi  községek  fejenkinti  fölkelésre  köteleztettek.  ^) 


')  Eredeti  fogalmazvány  a  város  levéltárában. 
^)  Oklvltr.  144.  146.  149.  150.  sz.  a. 


173 

Emlt^kezetre  méltó  ez  idöbül  még  azon  esemény: 
hogy  miután  a  Szeptember  hónapban  Szécsényben 
tartott  nemzetgyűlés  az  országos  felkelést  „Magyar- 
ország szövetséges  rendéi"  cim  alatt  szentesítette  s  e 
szövetségre  megyéket,  városokat,  országnagyokat  és 
magát  a  fejedelmet  is  feleskette,  —  a  három  város  — 
mely  akkor  községileg  a  törvényhozásnak  tagja  nem 
volt  —  utóbb  külön  fejedelmi  rendelet  által  a  szövet- 
ségi eskü  letételére  utasíttatott,  söt  Bercsényi  űr  pa- 
rancsából felesketett  összes  lakosaik  névjegyzéke  a 
három  város  pecsété  alatt  felterjesztetni  rendeltetett.  ') 

Midőn  November  első  napjaiban  Bottyán  János 
Kecskemétről  dunántűlra  vitte  hadait,  Zana  György 
ezredest  hagyta  maga  után  parancsnokul,  saját  ezre- 
dével, alá  rendelvén  a  három  város  fegyveres  népét, 
a  Kecskeméten  tartózkodó  szegediekkel  együtt'^); 
tehát  e  vidék  ismét  kellő  védsereg  nélkül  hagyatván, 
a  bácskai  rácok  kiskunságra  törtek ,  a  fülöpszállási 
és  szabadszállásiak  juhait  falkástűl  elrabolták  s  az 
utánuk  esett  két  községbelieket  lesbe  szorítván , 
közülök  48  vagy  50  embert  levágtak:  200  lovas 
martalóc  hajtotta  az  elkapott  juhokat,  midőn  a  két 
helység  népe  azokat  üldözné,  a  lesbe  vonult  400 
gyalog  hátúi  rohanta  meg  őket,  és  „csak  úgy  rontot- 
ták mint  a  káposztát."  ^) 

XI. 

1706-ik  évben  tűladunán,  a  bányavárosokon, 
és  Erdélyben  folyt  a  háborúzás ;  dunatiszaközén  Eger 

')  OklvHr.  141.  sz.  a, 

2)  Jk.  1702—1708.  456.  lap. 

^)  Oklvltr.  145.  sz.  a. 


174 

és  Szolnok  őrsége  s  a  három  városnak  ezer  lovas  és 
négyszáz  gyalogból  álló  fegyveres  népe  őrködött 
Szeged  és  a  rácok  beütései  ellen;  ezek  azonban,  miu- 
tán múlt  őszön  Bottyán  János  tábornok  egész  Bács- 
kaságot fölégettette  s  kiraboltatta,  veszteglettek. 

Már  ekkor  a  hadélelmezésben  is  nagy  könnyeb- 
bülés állott  be:  mert  nemcsak  Károlyi  Sándor  Feb- 
ruár 13-ról  Miskolcrűl  küldött  levelével  biztatja  a 
három  várost,  hogy  a  fejedelem  irányukban  már 
kiengesztelődött;  hanem  egyszersmind  arról  is  biz- 
tosítja azokat,  hogy  a  mely  seregosztály  errefelé 
Bottyán  tábornok  után  indul ,  országos  költségen  fog 
élelmeztetni  ') ;  utóbb  pedig  Márt.  -20.  a  megyei  szára- 
tételre bekivántatnak  a  községektől  mindennemű 
kiszolgáltatásokrűli  nyugták,  melyeket  a  fölkelés 
kezdete  óta  tettek ,  sőt  még  a  nyugta  nélküli  kiadá- 
soknak is  községi  pecsét  alatti  bejelentése,  hogy 
azok  az  országos  kincstárból  megtérittethessenek.  ^) 
Febr.  24-ről  Egerben  kelt  rendeletével  a  fejedelem 
néhány  ezer  lovat  szedet,  melyből  Kecskemétre  70 
darab  van  kiróva,  de  világosan  mondja  a  városhoz 
intézett  rendelet:  „melly  köz  vitézlő  rend  számára  való 
Lovaknak  az  árra  —  Hííségteknek  in  instanti  per 
flór.  rhen.  25,  exolváltatni  és  Hűségtek  előtt  az  ország 
számára  meg  is  bélyegeztetni."  ^)  Márt.  27-én  pedig 
oda  utasítja  a  fejedelem  Kecskemétet:  hogy  Smaili 
és  Achmet  nevű  török  kalmároktűi  hadai  számára 
bevásárlott  kétezer  kész  köpönyeget  és  hatszáz  nad- 
rágot, melyek  a  városban  lerakva  vannak,  szállit- 


')  Jk.  1702  —  1708.  482.  lap. 

2)  Jk.  1702—1708.  496.  519.  lap. 

^  Eredeti  a  város  levéltárában. 


175 

tassa  rögtön  Egerbe,  „bizonyosak  lehetvdn  benne,  a 
kik  ide  hozzák ,  érdemlett  jutalmok  meg  lészen."  ') 
Ve'gre  Június  24-kén  rendeletet  bocsát  a  fejedelem 
Pestmegyéhez,  melyben  meghagyja:  hogy  miután  a 
három  város  minden  háztűi  fegyverrel  szolgálja  a 
Hazát,  igazságosnak  látja,  hogy  a  rajtok  megforduló 
hadak  élelmezésével  ne  terheltessenek;  rendeljen 
tehát  ide  a  megye  egy  alkalmas  élelmezési  biztost 
s  az  által  gondoskodjék  a  hadak  itteni  kitartásáról.  '^) 
A  magyar  fegyverek  e  közben  kiválólag  tűladu- 
nán  szép  sikert  arattak,  rendelet  bocsáttatott  tehát 
Rabutin  tábornagyhoz  Bécsből  Erdélybe:  hogy  a 
kezénél  levő  várakat  jó  állapotban  hagyván ,  jöjön 
ki  Magyarországra  s  itt  Szolnokon  és  Budapesten  át 
tűladunára  átkelvén,  Stahremberg  hadaival  egyesül- 
jön. Sürgető  volt  a  parancs,  de  aratás  előtt  teljesíteni 
nem  lehetett,  mivel  az  űj  termésig  ez  útjában  a  ka- 
tona lovastűi  együtt  éhen  veszett  volna.  Július  köze- 
pén a  békealku  ismét  megszakadván ,  Rabutin  csak- 
ugyan megindult.  Elébb  Nagyváradot  megerősítette, 
örséggel  és  élelemmel  ellátta,  azután  Csongrádnál 
a  Tiszán  hidat  veretvén,  a  jobb  parton  jött  fel  Szónok- 
hoz, melyet  magyar  őrsége  felgyújtván  elhagyott. 
Rabutin  előtt  Károlyi  Sándor  mindent  fölégetett  s  a 
lakosokat  is  egy  lábig  eltakarította,  Szolnokot  a 
német  had  kissé  kijavítván,  őrséget  vetett  bele,  azu- 
tán Eger  alá  vonult ,  melyet  hasztalan  kért  fel.  Lát- 
ván e  közben  Rabutin ,  hogy  a  magyarnép  maga  is 
versenyt  pusztít  a  fölkelő  hadakkal  s  az  élelmet  elás- 
ván ,  fölkelhető  vagyonával  mindenütt  elfut  előle  — 


')  Eredeti  a  város  levéltárában, 

*)  Egykorú  másolat  a  város  levéltárában. 


176 

boszűságában  Miskolcot  fölégette,  azzal  fenyegetvén 
az  egész  vidék  népét,  hogy  mindent  elpusztít,  ha 
veszteg  nem  marad.  Ezután  Kassa  alá  vonult,  azt 
ostromolta  siker  nélkül;  majd  a  tokaji  szölök  termé- 
sét foglalta  le,  hol  az  édes  szőlőfürtök  és  must  élvezete 
s  az  őszi  derek  tizedelték  hadait.  Végre  a  lakosaitól 
elhagyott  Debrecenbe  szállott,  honnan  a  téli  fagyon, 
félmezleien  éhes  hadával,  Szolnokon  át  1707.  Január 
21 -kén  érkezett  Pestre. 

E  kóborló  hadjárat  alkalmával  Rabutin  három- 
szor közelitette  meg  Kecskemétet  s  a  szegény  városi 
nép  mindannyiszor  fölkeltetett,  kimozdittatott,  egy 
lábig  kiköltöznie  kellett.  Nem  merészelte  most  a 
város  áthágni  a  szigorú  rendeletet:  engedelmeskedett. 
Dunatiszaközén  s  tűlatiszán  folyvást  száguldoztak  a 
város  lovas  küldöttei ,  városrűl  városra ,  helységrül 
helységre  tudakozták  a  német  tábor  mozdulatait  s 
hozták  a  hirt  a  rémült  népnek.  Október  20-ról  a 
gyöngyösi  tanács  válaszol  a  kecskemétiek  levelére, 
melyben  irja,  hogy  bizonyos  hirt  nem  küldhet,  mivel 
emberei  most  járnak  utána;  hanem  Dévai  Pál  kapi- 
tány levele  szerint  a  német  a  szerencsi  mezőben  vesz- 
tegel ,  minden  szándéka  Buda  felé  levén.  ')  Ötödnapon 
ismét  Gyöngyösrül  irják:  „semmi  bizonyost  nem 
Írhatunk  az  Németh  Ellenségnek  szándéka  felől ;  ha- 
nem értjük  ugyan,  hogy  Tokajnál  volna,  az  ott  való 
hegyeket  szedvén,  és  a  Tiszának  felén  már  hidat 
kötött  volna,  merre  s  mely  felé  szándékozik.  Isten 
tudgya,  mink  mindazonban  csak  nagy  félelemben 
vagyunk,  hogyha  erre  találná  útját  Buda  felé  venni, 


')  Eredeti  a  város  levéltárában. 


177 

líjabb  futc4ssal  beuniinköt  meg  ne  keserítsen."  ')  No- 
vember   3-án   a  jászberényiek   iiják    Kecskemétre: 
„—  Fürednél  által  jött  az  Német  és  Budának  megyén. 
,  Tegnap  egy  része  által  költözött  a  Tiszán ,  melyek 
ha  ugyan  űgy  vannak ,  nem  is  vélhetjük  tréfának ,  a 
szomorú  futásra  ujabban  bele  lépünk,  csak  szalad- 
hassunk." -)  December  13-ról  Poroszló  város  tanácsa 
eképen  ír :  „Az  Tiszán  túl  levő  Német  ellenség  felöl 
sokan   sokképen   szóllanak,    de   nem   méltó,   hogy 
emberséges    emberekkel    communicáltassék,    mivel- 
hogy talán  csak  oly  ember  is  nem  találtatik,  az  ki 
megnézné  őket;  hanem  Kassa  felöl  való  visszajövetele 
s  az  Tiszán  által  való  menetele  után,  az  midőn  szom- 
szédságunkban   levő    helyeket,   úgymint    Egyeket, 
Füredet,.  Szőlőst,    Szentimrét,   Derset    felprédálta, 
annak  házait  földre  lerontotta,  vermes  élettyét,  mező- 
ben levő  takarmányát  elhordotta,  népét,  az  kit  Maros 
melléki  Rácz  fogott  el,  levágta,  mert  az  Duna  mel- 
léki Rácz  nem  vágta  le ,  sőt  elkísért  sokakat ,  akkor 
akadván  egy  szőlősi  szegény  ember  valamely  Rácz 
Kapitánynak  kezében ,  —  az  közelebb  múlt  Szerdán 
haza  érkezvén  szegény  jámbor,  bizonyosan  Debre- 
czenben  lenni  és  az  körül  való  helységekben  mondja 
az  Németet,  —  onnan  kiindulása  felöl  említett  urától 
azt  értette,  hogy  ha  az  idő  keménykedik,  vagy  az 
Tisza  beállana ,  egyenessen  Buda  felé  venné  uttyát , 
ennél  bizonyossabbal  Kglteket  nem  tudósíthattyuk."  ^) 
Dunatiszaközének   kormányzó   tábornokává   ez 
évi  tavaszon  a  fejedelem  idősb  gróf  Barkócy  Ferencet 


')  Eredeti  a  város  levéltárában. 
'^)  Eredeti  a  város  levéltárában. 
^  Eredeti  a  város  levéltárában. 

12 

Kecskemét  v,  tört.  JV.  köt.  ^^ 


178 

nevezte  ki,  ez  azonban  eleinte  másutt  levén  elfog- 
lalva, Jun.  22-röl  Érsekiij várban  kelt  levelével  érte- 
síti a  három  várost,  hogy  még  nem  jöhet  itteni  állo- 
mására, hanem  maga  helyett  ideiglenesen  Zana 
György  kapitányt  küldi  a  városok  hada  élére  ') , 
beigtattatása  a  gróf  tábornoknak  nagy  ünnepéllyel 
történt  Aug.  21-kén  a  makiári  mezőben,  melyre  a 
három  város  is  hivatalos  volt  '^) ;  minthogy  pedig 
Rabutin  már  ekkor  megindult  s  a  vele  csatlakozás 
végett  Nehem  péterváradi  és  Löffelholtz  aradi  német 
tábornokok  a  rácokat  mindenünnen  gyűjtötték,  külö- 
nösen Kecskemétre  gondot  kellett  fordítani,  nehogy 
erre  kicsaphassanak.  Augusztus  első  napjaiban  tehát 
gróf  Barkócy  Ferenc  személyesen  megjelent  Kecs- 
keméten ,  az  egész  város  fegyverfogható  népét  fegy- 
verbe állította,  és  Szűcs  Farkas  kapitány  parancs- 
noksága alá  helyezvén,  a  várost  hadi  lábra  tette, 
árkait  megerősíttette,  bejárásait  hármon  kivül  mind 
elsáncoltatta ,  a  három  kapura  20 — 20  fegyveres 
ört  állíttatott,  a  vidékre  alkalmas  kémeket  küldött, 
a  ki-  s  bejárást  szorosan  szabályozta,  és  a  nevezett 
kapitánynak  tizenegy  pontból  álló  irott  utasítást 
adott  ^) ;  de  Rabutin  közelítésekor ,  ily  nagyobb  és 
rendszeres  haderő  ellen  a  város  gyarló  sáncai  sike- 
res védelem  reményén  kivül  esvén,  a  nép  átalános 
kiköltözésre  utaltatott.  Augusztus  24-kén  történt  ezen 
első  kimozdulás,  és  46  napi  bujdosás  után,  a  Mátra 
mellékéről  Október  8-án  tértek  vissza  őseink  városi 
hajlékaikba.  Károlyi  Sándor  tábornagy,  szolnoki  tá- 


')  Jk.  1702—1708.  544.  lap. 
^)  Jk.  17C2  — 1708.  593.  lap. 
'')   Jk.  1702-1708.  567.  lap. 


179 


borában  1706.  Aiig*.  26.  kiadott  nyiltlevele  eképen 
értesít  e  kiköltözés  körülményeiről:  „Minthogy  Kecs- 
keméth  és  Körös  várossinak  lakossi  kénteleníttettek 
az  Ellenségnek  feléjek  való  közelítésének  okáért 
lakóhelyekből  kibontakozni  és  feles  jószágokat  há- 
zoknál kelletett  hadni ;  kiliez  képest  Kglmes  Urnnk- 
tól  kiadott  Generálisi  Authoritásombűl  parancsolom 
Kglmes  Urunk  eö  Nagysága  minden  renden  lévő 
Vitézinek,  hogy  az  meg  irt  két  Városbeli  lakosoknak 
elhagyatott  jószágát  Bóttyában  és  vermekben  s  asz- 
tagokban  felverni,  földbül  felásni,  csépelni,  nyom- 
tatni, vagy  más  egyéb  módon,  elhagyott  jószágokat 
dűlni,  prédálni,  senki,  életek  s  fejek  és  jószágok 
elvesztése  alatt  meg  ne  merészellye  próbálni ;  másként 
valaki  meg  merészel  próbálni  és  elkövetik,  minden 
kegyelem  nélkül,  akár  tiszt,  akár  közkatona  légyen, 
felakasztatik."  ')  A  város  jegyzőkönyve  pedig  eké- 
pen  említi  ama  bnjdosást:  „Anno  1706.  die  24.  Au- 
gusti  az  Méltóságos  Urak  parancsolattyára  kénsze- 
ríttetvén  közönséges  Lakosinkkal  Helységünkből 
kibontakozni.  —  Die  31.  Ang.  Erki  Berekben  az 
Tárna  mellett  megszállván.  —  Die  7.  Sept.  Dózsánál 
levő  táboron.  —  Die  11.  Sept.  érkezvén  Markaszhoz. 
—  Die  15.  Sept.  a  fügedi  mezőben.  —  Die  16.  Sept. 
Gyöngyösön.  — Die  17.  Sept.  Tasi  Bereknél.  — Die 
30.  Sept.  az  Tisza  melléken  bujdosott  atyánkfiai 
Tasra  érkezvén.  —  Die  6.  Oct.  a  sági  mezőben.  — 
Anno  1706.  die  8-a  mensis  Octobris  azon  bujdosá- 
sunkból  vissza  térvén  Helységünkbe."  ^) 


')  Eredeti  a  város  levéltárában. 

')  Számvitelikönyv  1706.  75—80.  lap.  —  Ezen  első  bujdosás  nyomorvisá- 
gairól  érdekes  jegyzeteket  tartott  fön  a  kecskeméti  róm.  kath.  egyház 
ezen  évi  Anyakönyve  is  (1678—1712.  kötet).  Október  hónapról  ezt 

12* 


180 

A  második  futás  Rabutin  újabb  közeledésének 
hirére  November  8-kán  történt  és  tartott  13  napig, 

—  melyről  a  város  jegyzökönyve  így  emlékezik: 
„Pro  Memória.  Anno  1706.  die  8-a  9-bris  lijabb  siral- 
mas bujdosásra  az  őszi  hideg  esőben  kénszeríttetvén. 

—  Die  11-a  9-bris  Vacson.  —  Die  15-a  Szecsöre 
érkezvén.  —  Die  16-a  Szentmártonkátán.  — Die  19-a 
et  sequentibus  visszatérvén.  —  Azon  második  bujdo- 
sásimkból  helységünkbe  érkezvén  21-a  ejusdem."  ') 

A  német  tábornak  Debrecenből  Szolnokon  át 
Budapestre  költözésekor  bekövetkezett  a  legsanya- 
riíbb  harmadik  futás  is ,  a  legkeményebb  tél  közepén , 
miről  eképen  szól  a  város  jegyzökönyve:  „Die  14. 
Januarii  (1707.)  Az  Német  Armádiának  Szolnoknál 
lett  általköltözése  nagy  félelmet  okozván ,  az  Méltó- 
ságok parancsolattyára  harmadszori  kibontakozásra 
kénszeríttetvén,  Baracsi  pusztára  kinyomultunk;  az 
holott  egy  hétig  hideg  déren  és  fergetegen  szekérhá- 
ton nyomorogván,  die  20-a  ejusdem  tértünk  hajlé- 
kunkban." ^)  —  E  harmadik  futásban  a  nép  egy  része 
más  irányban,  a  közeli  Tisza  mellé  vonult,  Magó 


Írja  be  a  tiszteleti-e  méltó  gondos  ferenc-rendi  szerzetes  atya:  „Die 
18.  Octobris  introduxi  Pr.  Stephanus  Solnay  mulierem,  cnjus  iufantem 
nomine  Elisabetliam  baptisavit  Pr.  Nicolaus  Nagy  ad  Fügedinnm  cirea 
oppidum  Gyöiigj'ös  ,  dum  civitas  Kecskeniéticrisis  debebat  exulare.  — 
Anno  Dni  170G.  7.  Sept."  —  Továbbá  170G.  November  kezdetén  a  lap 
fölött:  „Nomina  eorum  quos  in  peregrinatione  Oppidanorum  Kecske- 
métiensinm  anno  1706.  a  die  desolationis  Aiigusti  24.  usqiie  ad  reditiim 
factum  Octava  Octobris ,  diversis  in  locis  baptisavi  ego  Fr.  Nicolaus 
Nagy,"  —  És  ug3'anazon  lap  alján:  „Baptisavi  praeter  lios,  qnorum 
nomina  non  sünt  adscripta ,  vei  enim  erant  abortivi  et  ad  mortem  pro- 
ximi,  vei  non  erant  luijus  Parochiae,  sicut  nec  illorum  nomina  (cum  sint 
ignota)  annotare  possum,  qni  in  aliis  locis,  ab  aliis  sacerdotibus ,  vei 
laicis  hominibus,  occasioue  sic  exigente  snnt  baptisati;  liorum  ergo 
et  illorum  nomina  opto  ut  liber  praedestiuationis  Divinae  adscripta 
retineat.  Ámen." 

')  Szvk.  1706.  82—84.  lap. 

0  Szvk.  1706.  89.  lap. 


181 


Mihály  és  Csaba  Mátyás  előkelő  polgárok  vezénylete 
alatt ,  kiket  a  költözködő  német  tábor  portyázol  min- 
denökbül  kifosztottak.  1707.  Január  20-kán  Tisza- 
Sasról  kelt  ievelökben  a  nevezett  Magó  Mihály  és 
Csaba  Mátyás  így  irnak  Kecskemétre:  „Szomorúan 
jelenthetjük  Kgylteknek,  Istennek  reánk  bocsáttatott 
ostorát  s  látogatását,  az  Ellenség  minékünk  semmi 
javainkat  nem  hadta,  minden  járó  marháinkat  elhaj- 
totta, szekereken  való  jószáginkban  prédát  hányt, 
valamit  szeretett  semmit  el  nem  hagyott,  magunk 
csak  az  rajtunk  levő  ruháinkban  maradtunk;  ez  az 
Istennek  kegyelme  hozzánk ,  hogy  egy  személyt  is 
közülünk  rabságra  az  Ellenségnek  nem  adott.  Mint- 
hogy másoknak  segedelme  nélkül  sehova  sem  mehe- 
tünk ;  kérjük  Kgylmeteket  szeretettel ,  haza  szállítta- 
tásunkban  legyen  Kgylemetek  segítséggel."  ') 

Teljesítve  lön  tehát  a  fölkelő  magyar  hadak 
részéről  gyakorlatba  vett  portyázó  hadjárat  ama 
keserves  szabálya:  hogy  a  nép  elfusson,  házait 
elhagyja,  értékesb  holmijét  elvigye,  gabonáját  el- 
ássa, el  nem  vihető  takarmányát  fölégesse;  hogy 
eképen  az  ellenség  éhen  és  fagyon  nyomorogva 
pusztuljon,  a  magyar  had  által  pedig  szünetlenül 
előzve  és  oldalazva,  üldözve  és  csapdoztatva  fo- 
gyasztassék :  —  bekövetkezett  egyszersmind  e  had- 
viselés átka  is,  mely  a  kizaklatott  népet  megtize- 
delte s  vagyonilag  tönkre  tette,  az  elfutott  nép  há- 
zait Rabutin  hada  bosziíságból  fölégette,  vagy  ha 
beszállott  azokba,  fejére  gyújtotta  a  magyar  katona. 
Onmegadással  engedelmeskedett  a  magyar  nép  feje- 
delme szigorú  parancsának  s  „Az  akkori  császári 

')  Eredeti  a  város  levéltárában. 


182 

tábornokok  levelei  telve  vannak  bámulattal  „e  nép 
makacs  gonoszsága  felett;"  falustól  elfutnak,  űgy- 
moncl,  elölünk,  gabonájokat,  barmaikat  elrejtik, 
szénájokat,  szalmájokat  elégetik,  s  mi  koplalhatunk 
üresen  hagyott  házaikban,  ha  a  szünet  nélkül  rajtunk 
portyázó  kuruczok  ezeket  is  fejünkre  nem  gyújtanák. 
Katonáink,  lovaink,  —  fegyver,  éhség,  hideg  miatt 
hullanak."  ')  E  cél  tehát  elérve  lön:  Eabutin  hada 
több  kárt  vallott  emberben  és  baromban ,  mint  ha 
néhány  véres  csatában  vereséget  szenvedett  volna, 
midőn  éhesen,  rongyosan,  és  dermedezve  Budapestre 
jutott ;  de  drága  volt  e  nyeremény ,  mert  ennek  árán 
a  magyar  nép  lakta  fél  ország  ment  veszendőbe. 

Szerencséje  volt  Kecskemétnek,  hogy  ide  a  né- 
met had  be  nem  szállott,  sem  a  rácok  időközben 
rá  nem  csaptak;  e  szerencsét  azonban  leginkább  azon 
körülmény  fejti  meg:  hogy  a  múlt  évi  őszön  Herbe- 


')  Thaly  Kálmán :  Bottyán  János  élete.  145.  lap.  —  Az  ekkor  Budapestre 
megérkezett  Rabntin  elsan3'art  német-dán  hada  állapotát  jellemzi  a 
következő  egykom  latin  gúnyvers:  „Status  Militiae  Rabutini- 
anae  ex  Transylvania  redeuntis.  A-o  1707. 
Nemo  Pestini  Pestem  regnasse  negabit , 

Testes  cum  misero  milite ,  bos  et  equus. 
Quale  bobus  foenum ,  caudae  testantur  equorum , 

Tale  et  equi  pabulum :  ligna  ,  palusque  fűit. 
En  plus ,  tanta  fames ,  dixit  miserandus  equellus , 

Boscule  te  videó  jam  periisse ,  voro. 
Quid  faciunt  currus  ?  faciunt  pro  milite  flammam , 

Ne  prorsus  pessum  corpore  nudus  eat. 
Non  tempus ,  oh  nude  favet !  raiser  undique  miles 

Extremum  bursis  dum  vale  Buda  dedit. 
Sed  nondum  finis;  recubat  sine  tegmine  miles, 

Fiat  Boreas,  fames  est,  sünt  sine  fine  nives. 
Ni  coram  videas,  videbis  talia  stulte, 

Expertis  etiam  non  érit  ulla  fides. 
Adsis,  te  plus  bos  et  equus  per  signa  docebunt, 

Absens  quam  possis  eredére  mille  viris. 
Horba  venit,  stat  ver,  per  fllartis  signa  cohortes 

Noune  ciebuntur;  quod  tibi  miles  érit. 
Jam  scio :  nudus  eras  veniens ,  sic  nudus  abito ; 

Pro  dono  satis  est,  quod  tibi  charta  dedit.'' 
egykorú  másolatról. 


183 

ville  átvonulásakor  Kecskemétre  kirovott  20,000 
forint  valahára  teljesen  le  volt  Szegeden  fizetve.  Báró 
Globitz  szegedi  parancsnok  még  1706-ik  évi  nyáron 
rabul,  megvasalva  nyomorgatta  Szentkirályi  Pál, 
Mészáros  János  és  Szabó  István  kecskeméti  kezese- 
ket, mivel  ama  kirovás  egy  része  még  hátralékban 
volt ,  a  város  pedig  eltiltatván ,  fizetni  nem  mert  ') ; 
csak  mintán  Július  20-án  a  fegyverszünet  lejárt  s  a 
békealku  ismét  megszakadt ,  kezdett  gondoskodni  a 
város  szegedi  kötelezettsége  beváltásáról :  a  pénz  le 
lön  fizetve ,  és  Október  4-kén  báró  Globitz  Kecske- 
métet oltalomlevéllel  látta  el ,  melyben  a  város  lako- 
sainak háborgatásától  mind  a  német,  mind  a  rác 
hadakat  szigorú  büntetés  terhe   alatt  eltiltotta.  ') 

XII. 

1707.  Január  1-én  a  fejedelem  Rozsnyóra  hivta 
az  országtauácsot ,  az  ónodi  nemzetgyűlés  tárgyait 
előkészítendő;  Január  18-án  nyilt  meg  a  tanácskozás, 
miközben  Erdély  rendéi  Mart.  28-ra  Marosvásár- 
helyre, a  fejedelem  beigtatása  végett,  a  magyarok 
pedig  Május  l-re  Ónod  tájékára  hivattak  össze; 
Február  3-án  rekesztetett  be  a  rozsnyói  értekezlet, 
innen  a  fejedelem  visszament  Munkácsra,  hol  néhány 
lengyel  úrral  még  az  országtanács  tartása  előtt,  s 
most  úgy  látszik  még  egyszer  találkozott. 

,Az  alatt  míg  Rákóczi  velők  Munkácson  időzött , 
Károlyi  Sándor  a  télnek  közepette  szerencsét  próbált 


')  A  kezesek  siralmas  panaszai  a  város  levéltárában  levő  eredeti  leveleik- 
ben. 
^)  Eredeti  a  város  levéltárában. 


184 

a  folyvást  ellenséges  indulatot  tanúsító  ráczok  ellen. 
Febriiárius  18-án  válogatott  lovasságával  „nagy  fer- 
getegben,  úsztatva"  költözvén  által  a  Tiszán,  20-kán 
Makóra,  21-kén  Csanád  alá  érkezett,  hol  már  gya- 
logait  és  ágyúit  találta.  Huszonnégy  órai  kemény 
lötetés  után  a  hely  feladta  magát.  Őrségéből  a  kapi- 
tányt —  Gyurkónak  hívták  —  Károlyi  Szegedre 
bocsátotta,  a  többit  török  jobbágyságára,  által  a 
Maroson.  Másnap  a  hely  sánczainak  feldúlása  után 
visszament  Makóra,  hol  a  zsákmány  kótyavetyéjé- 
hez  látott'  —  Károlyi  ugyanekkor  hadai  részével  a 
nagylaki  sáncot  is  elhamvasztotta  s  onnan  Belényes 
és  Halmágy  vidékére  vitte  hadait  nyugalomra,  mert 
a  fejedelem  Mart.  19-én  értésére  adta,  hogy  „az 
Arad  ellen  való  törekedésnek  sem  módját,  sem  idejét 
nem  látja";  más  részen  Károlyi  meghagyásából  Ber- 
thóti  István  Bácskaságra  rontott ,  —  mire  a  bácskai 
rácok  Kecskemét  rémséges  feldúlásával  válaszol- 
tak. ')  Mondjuk  el  az  iszonyú  pusztulás  részleteit. 

Megfoghatatlan  gondatlanságot,  vagy  épen 
készakaratú  elhagyatását  kellene  feltételeznünk  a 
városnak ,  —  ha  szóhagyományból  nem  értesülnénk 
arról,  mikép  a  szomszéd  Nagykörös  város  levén 
ekkor  a  rácok  beütése  által  fenyegetve ,  a  kecskeméti 
fegyveresek  is  annak  védelmére  siettek ,  —  és  így 
e  város  teljesen  magára  hagyott  védtelen  állapotban 
volt.  Április  3-ra  viradt  böjt  negyedik  vasárnap  kora 
reggelén ,  kétezer  lovas  és  egyezer  gyalog  fegyveres 
rác  rohanta  meg  a  várost.  Szóhagyoraány  beszéli: 
hogy  a  rác  elébbi  napon  kémét  előre  küldvén,  a  sereg 


')  Szalay :  VI.  k.  389.  395.  400.  lap. 


185 

hosszú  éji  áttal  óvatosan  közeledett  a  városhoz:  éjfél 
után  egy  tanyájára  menő  lakost  a  határban  elfogott 
s  magát  az  által  kalaiizoltatta.  Miclön  a  hajnali  ha- 
rangszót a  város  közelében  meghallották ,  gondol- 
kozóba estek:  vájjon  nem  árultattak-e  el,  s  nem 
lármaharang  kongattatik-e  ?  de  a  fenyegetve  vallatott 
kalauz  által  felvilágosíttatván ,  bizton  haladtak  tovább. 
A  város  alá  érkezvén,  mivel  az  védelemre  számított 
árokkal  övezve  s  keményfa  rácsozatű  kapukkal  el- 
látva volt ,  —  a  halasi  országút  s  egyik  főutca  nyila- 
sán levő  kaput  fejszékkel  bevágják  s  eget  hasító 
rivalkodással  berontanak.  Egy  rész  a  város  kapuit 
elállja,  más  rész  a  piacot  elfoglalja,  a  falazattal 
körített  templomokat  körülveszi ,  —  többi  szétoszol- 
ván, kor  és  nem  különbség  nélkül  gyilkol,  pusztít  és 
rabol.  Ariadásra  Csaba  Mátyás  előkelő  polgár 
fegyvert  ragad  s  a  város  nyugati  részén  mintegy 
kétszáz  főnyi  csapatot  rögtönözvén,  a  megoszlott 
rablók  ellen  utcai  harcot  áll ;  de  a  ráfelesedett  rácok 
rohamát  ki  nem  tarthatván,  hátrálni  kénytelen,  az 
elszánt  kis  csapat  a  városbúi  kinyomatik,  s  kivtíl 
egy  árokba  szoríttatván ,  néhány  órai  keseredett  véres 
küzdelem  után  egy  lábig  felkoncoltatik.  Tömeges 
ellenállásról  többé  szó  sincs ,  —  a  ráchad  kénye 
szerént  rabol  és  gyilkol.  —  BödeJános  a  város 
ősz  főbírája,  saját  házánál  megrohantatván ,  védtelen 
rejtekéből  elővonatik  s  buzogányok  és  dorongokkal 
kegyetlenül  agyonverettetik.  ')    Szivos  János  ta- 


')  A  róm.  kath.  egyház  anyakönyvében  (1678—1712.  évekröli  kötet  2-ik 
lap  belső  felén)  feljegyezve  áll :  „líem  dum  haec  Matricula  conscribitur 
accidit  ad  anuura  1709.  (1707.  helyett)  inuuane  illud  faciuus  Rasciano- 
riim ,  quo  recnidescente  (áraplius  fatali  pesté  vei  caeteris  belli  malis) 
Oppidum  Kecskemét  cousumtum  est ;  hac  calamitosa  tempestate  Bedé 


186 

nácsbeli,  templomba  menő  útjában  gyilokkal  a  falhoz 
szegeztetik  s  halálos  döfések  közt  lerogyott  ösz  atyja 
védelmére  siető  fia  egy  rác  által  agyonlövettetik.  — 
Gulácsi  Tamás  kecskeméti  előkelő  lakos  s  Pest- 
megye főjegyzője,  az  első  riadás  után  azonnal  siet  a 
város  kapuja  védelmére,  de  ott  elfogattatván,  két 
kalugyernek  átadatik  s  utóbb  a  táborban  torka  met- 
szésével leölettetik,  —  Sáfár  Péter  tiszteletes  ősz 
polgárt  lekötözvén ,  lőporral  behintve  agyon  gyújtják. 
—  Szőke  G  e  r  g  e  1  y  fejét  iszonyú  fúróval  a  földbe 
szegezvén,  kinos  halállal  kivégzik.  —  Sárközi 
István  üstökét  dorongra  kötik  s  nyakát  küszöbre 
vonva,  fejszecsapásokkal  fejét  veszik.  Vezetőik  vol- 
tak a  martalócoknak  ekkor  ama  haza  szökött  rác 
cselédek,  kik  valaha  Kecskeméten  szolgálatban  levén, 
a  vagyonosb  házakat  egyenkint  ismerték  s  azokra 
társaikat  rajok  vezették.  Hol  a  rejtett  arany  és  ezüst 
holmit  fel  nem  találták ,  a  háziakat  megkötözve  kí- 
nozták, összeverték,  ujjaik  közeit  befűrészelték, 
vagy  a  városon  kivüli  táborhelyre  kihurcolván,  ott 
a  bakó  szerepére  vállalkozott  kalugyerek  által  halálra 
kínoztatták.  ')  Ezeken  kivül  számos  előkelő  embert, 
különösen  öregeket,  részint  kegyetlenül  legyilkol- 
nak, részint  asszonyokkal,  hajadon  leányokkal,  if- 
jakkal s  gyermekekkel  együtt  rabokúi  elhurcolnak. 
Ugyanekkor  a  városban  árúikkal  időző  török  kal- 
márok értvén  a  veszedelmet,  málháikat  gyorsan 
összerakják  s  Nagykőrös  felé  futnak;  de  a  ráchad 


extrahitus  ex  fiirno,  et  more  pecuclis ,  truucis  et  clavis "  —  Székud- 
vari János  versezete,  és  a  város  számviteli  könyve  szerint  Bedé 
János  ekkori  föbiró  valósággal  a  rácok  által  gyilkoltatott  meg. 
')  Székudvari  János  és  Nagykörösi  krónika.  83.  84.  lap. 


187 

által  észrevétetvén ,  néhány  száz  lovas  utánuk  iramo- 
dik, őket  a  városon  kivüli  szolok  közt  beérik,  ötven- 
kettöt  levágnak,  portékáikat  s  pénzüket  elszedik, 
csak  három  marad  súlyos  sebbel  életben  a  küzdelem 
terén.  ')  —  E  közben  gyors  futár  érkezik  Nagykö- 
rösre, honnan  Szűcs  Istók  kecskeméti  hadnagy- 
saját  csapatával  s  szomszédi  segéllyel  visszaérkezik, 
a  még  diílással  foglalkozó  rácok  utócsapatát  a  vá- 
rosbűi kiveri ;  • —  mely  ekkor  a  várost  több  helyütt 
felgyújtja  s  a  már  zsákmánnyal  megrakott  szekerekkel 
s  előre  hajtott  foglyokkal  elrobog.  A  Nagykörösrül 
érkezett  segély  nélkül ,  valószínűleg  az  egész  várost 
elpusztítják  s  gyámoltalan  népét  leölik. 

Az  55  török  kalmár  kivételével  396  halottja 
lett  a  városnak,  úgymint  266  gazda,  6  nö ,  14  fiú, 
12  leány,  48  zsellér,  26  rideg,  24  jövevény;  rabul 
elhurcoltatott  155  egyén,  ti.  62  gazda,  12  asszony, 
28  fiú,  16  leány,  12  zsellér,  15  rideg,  10  jövevény; 
özvegy  lett  102;  árva  544;  sebesült  128;  —  elrabol- 
tatott  899  ökör,  562  ló,  300  darab  szarvas  marha, 
88  kocsi,  126  szekér;  —  leégett  90  ház,  7  malom; 
a  megégett  és  elrablott  házi  jószág  230,812  tallérra 
becsültetett.  ^) 

Az  elhullott  és  legyilkolt  városi  lakosok  a  róm. 
kath.  és  reform,  templomok  kőfalán  belől  takaríttat- 
tak el,  30 — 40-kint  tétetvén  egy-egy  sírgödörbe;  a 


')  Székudvari  János  versezete  és  a  szegedi  török  biztosok  'levele  1707. 
Apr.  6-ról  Kecskeméthez ;  utóbbi  eredeti  a  város  levéltárában. 

^)  Székudvari  János  ekkori  reform,  tanár  versezete:  „Stírü  siralmokkal 
rakott  Jajhalom"  stb.  lásd  az  oklevéltárban.  —  A  róni.  kath.  egyház 
anyakönj'vében  egykorú  jegyzet  1707.  Apr.  3.  napjáról.  —  Blahó  Vince 
ferences  atya  egj'házi  beszéde  1772.  nyomt.  Nagyszombatban  1775. — 
Egykorú  kimutatás  és  levelezések  a  város  levéltárában.  —  Nagykörösi 
krónika  83  lap. 


188 

lemészárlott  török  kalmárok  és  a  küzdelemben  elhul- 
lott rácok  a  város  keleti  részén,  a  szőlőskertek  vona- 
lán egy  elkülönített  téren  ásattak  el,  mely  kisded 
négyszögű  terület  máig  is  „Ráctemetö"  nevezetét 
viseli.  ') 

Az  életben  maradt  elöljárók  és  lakosok,  rab- 
ságra hurcolt  véreik  kiváltásán  fáradoztak :  a  szegedi 
és  péterváradi  várkapitányokkal  e  végett  tüstént  köz- 
lekedésbe bocsátkozván;  egyik  feltételül  szabatott: 
hogy  minap  Berthóti  István  hada  által  Bácskából  'el- 
hajtott rác  foglyokat  a  kecskemétiek  keressék  ki  s 
bocsássák  vissza.  Május  9-én  a  péterváradi  parancs- 
nok már  110  kecskeméti  rabot  kikerestetett  s  az 
életben  levőket  Szegedre  kisértette ;  azok  közül  azon- 
ban négy  mint  időközben  elhalt,  két  hajadon  Marto- 
noson, egy  Osztrován  férjhez  vétetett,  három  meg- 
szökött, kilenc  haza  bocsáttatott  vétetik  fel  a  név- 
jegyzékbe; Május  22-kán  sürgeti  a  szegedi  parancs- 
nok a  letartóztatva  levők  kiváltását;  Június  9-kén 
pedig  15  napot  tűz  ki,  mely  idő  alatt  az  ismételve 
közlött  névjegyzék  szerinti  rác  rabok  kiadatásával  a 
kecskemétiek  kiváltassanak,  mert  közűlök  többen 
súlyos  betegségben  sinlenek.  ^) 

Kecskemét  e  rémséges  veszedelmét  nemcsak 
minden  egykorú  s  utóbbi  történetire  borzadva  említi; 
hanem  az  osztrák  és  török  udvar  közt  is  nevezetes 
diplomatiai  kérdés  kerekedett  abból :  —  akkoriban 
ugyanis  alsó  Magyarországon  legnépesb  s  legláto- 
gatottabb vásárok  levén  a  kecskemétiek,  számos 
török  és  lengyel  kereskedő  látogatta  ezeket,  külön- 


')  Most  a  róra.  kath.  egyház  használatában,  búzás  zen  telő  hely. 
^)  Eredetiek  a  város  levéltárában. 


189 

féle  üzletük  jövedelmes  haszna  vdgett.  1707-clik  évi 
tavaszfélen  egy  sereg  török  kalmár  jelentkezett  a 
szegedi  parancsnok  báró  Globitz  előtt  '),  hogy  ide- 
jöttük  biztosítására  nekik  oltalomlevelet  adjon ;  tiid- 
tokra  adta  ngyan  a  nevezett  parancsnok,  hogy  Kecs- 
kemét a  kurucok  kezében  levén ,  itt  az  ö  levele  őket 
eléggé  nem  védheti,  s  figyelmeztette  az  elöttök  is 
tudva  levő  rablásokra,  miket  az  e  vidéken  barangoló 
rácok  elkövetni  szoktak ;  de  a  nyereséget  áhitó  törö- 
kök azt  felelték:  csak  adjon  levelet,  övék  leend  a 
veszély,  ha  történni  fog.  Kaptak  tehát  tetszésök  sze- 
rinti védlevelet,  s  bár  ekkor  ismételve  figyelmezteté 
őket  a  parancsnok  arra,  hogy  a  vásár  idejénél  tovább 
e  gonosz  vidéken  ne  tartózkodjanak,  azok  mindaz- 
által hat  egész  hétig  kalmárkodtak  Kecskeméten, 
mint  üzletökre  hasznot  árasztó  népes  helyen.  A  bács- 
kai rácok  megszagolván  a  számos  tagból  álló  kalmár 
kompániának  Kecskeméten  létét ,  bevárták  míg  por- 
tékáikat nagyobbára  pénzzé  teszik  s  ekkor  véletle- 
nül megrohanván  a  várost,  mint  említők,  rémségesen 
kifosztották :  a  riadás  alatt  holmiöket  fölszedve  futás- 
nak indult  török  kalmárokat  is  leöldösték,  minden 
pénzöket  és  portékájokat  elszedték.  Erről  a  nándor- 
fejérvári pasa  értesülvén,  nagy  lármát  ütött,  a  kar- 
lovici  béke  megtörését  hánytorgatta ,  majd  késznek 
nyilatkozott  az  osztrák  alattvalók  elleni  visszator- 
lásra ,  de  csaknem  egy  évi  versenygés  után ,  a  török 
kalmároknak  Kecskemét  pusztulásakor  szenvedett 
káruk  1708-ban,  diplomatiai  kiegyenlítés  utján  aké- 


')  Wagner  Katonánál  XXXVII.  pag.  522.  Wirmont-nak  nevezi;  de  hibá- 
san :  mert  ez  csak  1707.  végén  váltotta  fel  Globitzot,  mint  ennek  ez 
évi  Okt.  29-röl  kelt  utolsó  védlevele  s  amannak  Novemb.  24.  ide  kül- 
dött első  levele  mutatja  —  az  oklevéltárban. 


190 

pen  téríttetett  meg:  hogy  minden  magyarvégvidéki  s 
bácskai  rác  család  egy  forintot ,  a  rablás  elkövetésé- 
ben részvevők  pedig  azok,  illetőleg  örököseik  ré- 
szekre két-két  forintot  fizetni  köteleztettek.  ') 

A  Kecskemétről  elhurcolt  rabok  közül  mintegy 
negyedrész  odaveszett,  vagy  hnrcoltatás  közben  el- 
halt, a  város  pedig  egész  éven  át  fedezetlenül,  saját 
gyarló  erejére  hagyatva  maradt.  Kénytelenítve  lön 
tehát  Szegedre  is  adózni,  hogy  ha  már  saját  feleitől 
védelmet  nem  várhat,  elleneitől  békét  vásárolhasson. 
1707.  Okt.  29-kén  báró  Globitz  védlevelet  is  adott  a 
rác  és  német  ellen ,  melyben  a  városiakat  a  császár 
hűségére  visszatért  alattvalóknak  nevezi  ');  a  fejede- 
lemhez nyújtott  közös  folyamodványban  pedig  a 
három  város  azt  kéri:  hogy  az  átkelő  hadak  orszá- 
gos költségen  élelmeztessenek ,  és  oltalmukra  leg- 
alább öt  kompánia  gyalogság  adassék,  mert  az 
ellenség  által  ki  vannak  pusztítva  s  védsereg  nélkül 
magukat  fenn  nem  tarthatják :  mire  a  fejedelem 
November  16-kán  Sárospatakon  kelt  s  aláírásával 
hátiratolt  határozatával  folyamodókat  Bercsényi  úr- 
hoz utasítja.  ^)  November  24-én  Kecskemét  megint 
Szegedre  fordul,  de  mivel  60  császári  tallérnál  töb- 
bet fizetni  nem  bír,  az  űj  parancsnok  Wirmondt  gróf 
által,  hííségének  méltánylása  mellett  figyelmeztetik: 
hogy  ő  felsége  a  császár  iránti  hűségét  gyakrabban 
és  nagyobb  mérvben  teendő  fizetésekkel  s  minden 
fölmerülő  mozgalmakróli  hírek  közlésével  igazolni 
készkedjék.  '*) 


')  Katona:  Hist.  Crit.  Tom.  XXXVn,  pag.  522,  et  sq. 

^)  Eredeti  a  város  levéltárában. 

^)  Eredeti  Cegléd  város  levéltárában, 

■•)  Eredeti  a  város  levéltárában. 


191 


XIII. 

A  következő  1708-clik  évi  tavaszon,  a  rácok 
kiütési  kisérlete'uek  liire  ismét  megfe'lemlitd  Kecs- 
kemétet :  Apr.  4-kén  Sötér  Tamás  ezredes  a  városban 
személyesen  megjelenvén,  tanácsot  tart  a  polgárok- 
kal, tíz  nap  műlva  pedig*  parancsot  küld,  hogy  ké- 
szüljenek s  egész  Pestmegye  minden  községe  gyűjtse 
fegyvereseit,  mert  a  rácság  mozog,  és  híre  jött,  hogy 
ha  ünnepei  elmúlnak,  azonnal  kiüt  a  magyarok 
ellen  ');  e  fenyegető  hirek  azonban  nem  teljesültek: 
valószinííleg  az  ez  évi  Február  19-re  I.  József  király 
által  a  nemzet  sérelmei  megszüntetése  végett  Po- 
zsonyba hivott  országgyűlés  tekintetéből  a  német 
vezérek  a  kicsapást  betiltották ,  —  miután  pedig  a 
magyar  hadsereg  közeledése  miatt  a  gyűlés  eloszlott 
s  Aug.  23-kán  Rákóci  Trencsinnél  ismét  megvere- 
tett,—  a  németek  vidékünket  megint  megközelítet- 
ték ,  a  rácok  pedig  Nagykőrös  kifosztását  tűzvén  ki , 
azt  Szeptember  11-kén  valóban  nagy  erővel  meg  is 
támadták ;  de  az  előre  felkészült  s  alkalmas  fegyver- 
erővel segélt  város  alatt  kudarcot  vallottak.  Szűcs 
Istók  és  Mester  Gergely  kecskeméti  hadnagyok  vit- 
ték első  hirét,  hogy  erős  gyalog  és  lovas  rác  had 
közéig,  alattomban,  mindenütt  a  pusztákon  nyomul 
előre,  s  egy  talpig  veresbe  öltözött  szegedi  német 
tiszt  vezénvlete  alatt  Nagvköröst  megrohanni  készül. 
A  harangok  azonnal  félreverettek,  a  város  népe  uta- 
síttatott, hogy  minden  értékesb  vagyonát  a  templom 
kerítésébe  hordja  s  minden  irányban  intézkedtek  a 


')  Jk.  1702—1708.  799.  809.  lap. 


192 

védelemről,  —  „a  toronyban  vontak  fel  két  taracz- 
kot ,  egyet  pedig  a  régi  mészárszékek  végiben  hely- 
heztettenek ,  ezen  okbűl ,  ha  a  felvonó  hidat  találnák 
a  ráczok  bérontani,  tudhatná  magát  a  város  oltal- 
mazni" —  Írja  Ballá  Gergely  nagykörösi  krónikájá- 
ban. —  Kállai  Miklós  hadnagy  egy  osztály  lovassal 
és  Vágó  András  ceglédi  alhadnagy  maga  osztályával 
voltak  a  városban,  a  Jászberény  körül  állomásozó 
Sötér  Tamás  ezredes  pedig  fegyveres  segítségért 
kerestetett  meg.  Szeptember  11-kén  hajnalban  csak- 
ugyan megérkezett  a  rác :  a  csongrádi  útfélen  felállí- 
tott előőrsöt  megszalasztotta,  közíílök  egyiknek  bal- 
karát futtában  ellőtte  s  magát  elfogta,  a  vásártéren 
megállapodott  és  kipihenvén,  „nagy  ordítással  és 
kiáltással"  megrohanták  a  várost,  —  „Gyüge  Mihály 
és  Veres  Takács  János  körösi  pattantyúsok  a  torony- 
búi kétszer  lőttek  eleikben,  —  mondja  nevezett  kró- 
nikairó,  —  a  ráczok  azzal  semmit  sem  gondolván,  a 
városnak  külső  kerítése  is  erősen  megtöviselve  lévén , 
azt  egy  darabon  a  ráczság  ledöntötte,  a  tájon  —  bé 
is  jöttek,  sokan  a  város  lakosai  közül  ott  eleikben 
állottak  lóhátakon,  de  azokat  elnyomták,  megsza- 
lasztották. A  gyalog  ráczság  megállapodott  —  a  lovas 
ráczság  pedig  a  Kállai  Miklós  comendója  alatt  lévő 
két  compagniának  neki  menvén,  a  czeglédi  kapun 
kikergették.  —  A  gyalog  ráczság  mintegy  megdühö- 
dött farkasok,  nagy  ostrommal  mentenek  a  város 
kerítésének,  de  semmire  sem  mehettek,  mert  a  város- 
nak oly  erős  bástyái  voltak  földbül,  hogy  mindjárt 
nem  lehetett  meghágni, —  azokon  semmi  módon  erőt 
nem  vehettenek;  hanem  az  hol  a  gyalogság  volt,  az 
házak  tetejére  taraczkaikat  felvonván,  onnan  bé  — 


193 

lövöldÖztenek,  a  kerítésbűi  pedig  a  városbeliek  apró 
puskákkal,  Veres  Takács  János  pattantyús  is  a  to- 
ronybiíl  alkalmas  ráczokat  halálig  lőtt.  —  A  német 
commandirozó  tiszt  oly  furiával,  mint  egy  fene  bestia, 
a  gyalog  ráczságot  a  város  árka  meghágásának  és 
lerontásának  szüntelen  hajtotta;  de  mind  azért  hogy 
a  sánez  magas  volt,  mind  pedig  a  sánczoknak  belső 
részein  kasok  mellett  állott  puskás  embereknek 
szüntelen  való  lövöldözések  bennek  sok  károkat 
tettének,  éppen  meg  nem  hághatták.  —  Azalatt  a 
lovas  ráczság  mikor  a  körösi  katonákat  a  czeglédi 
kapu  körül  ostromlaná ,  Sötér  Tamás  Oberster  három 
zászlóallya  katonákkal  elérkezék ,  —  ezek  rajta  men- 
vén a  lovas  ráczokon ,  behajtották  őket  a  budai 
kapuig,  holott  is  megfordulván  a  ráczság  magát 
eléggé  oltalmazta ,  ott  szemben  szállván ,  egymást 
kergették,  ölték,  vágták.  —  Onnan  ismét  a  mezőségre 
egymást  szorítván,  keményen  harczoltak  egymásra, 
megfordulván  egynehányan ,  kiket  a  sok  ráczság 
környül  fogott ,  és  őket  megszalasztották ,  kik  között 
—  igy  folytatja  a  nagykörösi  krónikás  —  az  én  édes 
atyám  is  lévén,  Ballá  Gergely,  mint  város  oltalmazá- 
sára fen  álló  katona,  ezt  különösen  vévén  a  város 
alatt  öt  rácz  hogy  ötét  megölhetnék ,  mivel  láták  ők , 
hogy  ő  közülök  az  atyám  is  fegyvere  által  sokakat 
elhullata,  rabill  nekiek  magát  nem  adá,  hanem  a 
szőllökön  kivül,  midőn  még  is  mindazöt  rácz  ker- 
getné, a  puskázás  és  bajvívás  között  a  gógáni  homo- 
kokban lova  elbotolván ,  lovárűl  leesett ,  a  ráczok  ott 
lepték,  holott  a  kardfogó  kezét,  mellyel  magát 
oltalmazta  és  keze  szárát  megvagdalták ,  —  kiesett 
a  kard  kezébűl ,  maga  eldűlt ,  felvette  egy  rácz ,  az- 

Kecskemét  v.  tört.  IV.  köt.  1  ^ 


194 

zal  egy  szúrást  tett  a  hasán  köldökén  felül ,  ott  min- 
den ruhájábűl  kivetkőztették,  és  azokkal,  lovával  s 
fegyverével  elmenvén,  úgy  hagyták  ott,  mint  már 
meghaló  embert,  azután  —  vérben  fetrengő  helyén 
megtalálván  —  hasa  bevarródott ,  kezei  beköttetvén 
Kecskemétre  vitettetett  a  borbélyokhoz ,  —  hasára 
nézve  meggyógyult  ugyan ,  de  kezein  levő  inak 
felzsiigorodtak ,  —  és  dologtehető  nem  is  volt.  —  Töb- 
ben is  voltak  a  kik  hűségeket  a  város  mellett  — 
megmutatták,  és  életeknek  végső  elfogyatásokkal 
megkoronázták.  —  Míg  az  városon  kivül  való  csa- 
tázások —  folytának  volna ,  az  alatt  Veres  Takács 
János  pattantyús  a  ráczok  pattantyúsait  az  ágyúk 
mellől  ellövöldözte  ,  de  még  is  a  német  commendáns 
a  gyalogsággal  rajta  volt,  hogy  a  várost  felprédálja, 
mert  tudta  hogy  a  templomban  kiváltképen  és  a  belső 
városban  lévő  házakban  és  boltokban  volnának  a 
városnak  minden  féltő  javai  s  jószágai  berakva, 
mellyek  körül  a  fehér  nép :  asszonyok ,  leányok  és 
gyermekek  sírnak  rívnak  vala.  Ezután  a  veres  német 
commendáust  is  megsebesítették  s  mihelyt  ezt  látták 
a  ráczok ,  —  mindjárt  takarodtak ,  —  és  hogy  utoljára 
nagyobb  móddal  elmehessenek ,  a  belső  városnak 
dél  felől  való  részét  felgyútotta,  hogy  mind  kivűl, 
mind  belől  a  városon  a  népet  magárúi  elnyomhatná 
és  ijedésben  hozhatná;  azt  a  tüzet  míg  oltották,  — 
ne  talán  a  városnak  oltalmára  többen  is  érkeznének , 
a  mint  híreltetett,  —  és  —  így  mindnyájan  ők  is 
elvesznének,  sérelmeseiket  és  halottjaikat  a  Bácska- 
ságbúi kihozott  sok  szekereikre  rakták ,  és  Istennek 
légyen  hála,  nem  a  körösi  prédát,  hanem  a  magok 
embereit  és  jószágát  vitték  vissza;  az  elfogott  tizenöt 


195 

magyar  katonákat  is  magokkal   elvitték  Szegedre, 
kiket    annakutániia    két   hetek    elmúlván,    nevezett 
oberster  Sötér  Tamás  a  katonái  által  elfogott  rácz 
katonákon   váltott  vissza.    Valójában   megmutatta  a 
körösi  magisztrátus  maga  városa  népének  védelmezé- 
sére   tett    gondosságát,    mert    ebben    az    ostromban 
tizenkét  lovas  katonáknál  többen  el  nem  estek ,  kik- 
nek tetemeik  a  ráczoknak  elmenetelek  után  a  templom 
kerítésében  eltemettettek.  —  Ha  az  ellenség  olly  okos 
lett  volna ,  hogy  a  város  belső  kerítését  körös  kör- 
nytil  megvisgálta  volna,  a  népnek  kevés  volta  miatt, 
melly   a   sánczon  belííl   vala,   sok  károkat  tehetett 
volna, hajnaltűi  fogvást  mintegy  délesti  tizen- 
egy óráig  tartott  minden  ostromlások.   Mindazáltal  a 
ráczok  mivel  számos  sereggel  voltak ,  belső  értékét 
a  városnak  zsákmányra  nem  hányhatta  is ,  de  külső 
értékét  magával  eltakarította ,  ökör  csordáikat ,  tehe- 
neiket, lovaikat,  juhaikat,  valamellyek  a  város  kivül 
találtattak,  egyedül  Borotvás  István  és  Veres  Kovács 
István  gulyabeli  marhájuk  tartattanak  meg  Új  szász 
nevű  pusztán."  ') 

Az  egész  vidék  ily  veszélyes  állapotában ,  Kecs- 
kemét nem  remélhetett  biztos  védelmet  saját  polgárai 
csekély  fegyveres  erejétől,  sem  az  egyiránt  fenyege- 
tett két  szomszéd  várostűi ;  ellenben  a  műit  évi 
veszély  rémséges  megűjulásától  minden  órán  retteg- 
hetett: elhatározta  tehát,  hogy  a  császári  tábornokok 
védelme  alá  bocsátkozzék.  Ezek  nem  késtek  szíve- 
sen fogadni  a  megtérő  várost,  s  Pfeffershowen  budai 
parancsnok  már  Szeptember  26-kán  kiadja  védleve- 

')  Nagykörösi  krónika.   Irta  Ballá  Gergely.    Kiadták  Szabó  Károly  és 
Szilágyi  Sándor.  Kecskemét.  1856.  84—91.  lap. 

13* 


196 

lét  ');  Szeged  és  a  liozzá  tartozó  véghelyek  új  örökös 
parancsnoka  gróf  Ilerberstein  Ernő  Október  18-kán 
szinte  oltalomlevéllel  vigasztalja  meg  őseinket^);  kik 
ktilsö  jószágaikról  is  gondoskodandók,  azok  számára 
Pest  közelében  a  némedi  határban  szereznek  telelöt 
s  méneseiket,  gulyáikat  oda  hajtatván,  Okt.  26-kán 
kelt  védlevelével  a  budai  parancsnok  ezeket  is  bizto- 
sítja '■^) ;  Körös  azonban  Nov.  7-én  kelt  levelében  arra 
szólítja  föl  Kecskemétet,  hogy  „Minden  felöl  szaporán 
érkezvén  az  ártalmas  hírek  és  az  gyakorta  prédára 
feljáró  ellenségnek  is  sokszori  kártételi  szorongat- 
ván bennünket,  Czeglédi  szomszéd  urainkkal  emlé- 
keztünk Felséges  Urunkhoz  (Rákócihoz)  való  mene- 
tel felöl ,  hogy  további  megmaradásunkat  munkálód- 
nánk ,  nem  különben  Mélt.  Fö  Generális  Urunkhoz  ö 
Excellentiájához  (Bercsényihez)  is,  —  ha  ezen  két  üt 
Kglmeteknek  is  tetszeni  fogna ,  két  becsületes  embe- 
reit holnap  reggelre  hozzánk  általküldeni  ne  terhel- 
tetnék ,  hogy  az  útnak  módgyárúl  s  expediálandó  em- 
bereink instructiójárúl  —  végezhessünk."  '*)  A  három 
város  óhajtása  egyedül  abban  állott ,  hogy  Sötér 
Tamás  ezrede  egy  tömegben  s  tüzetesen  a  városok 
oltalmára  ezeknek  átadassék.  E  közben  Sötér  Tamás 
ezredének  Kecskeméten  szállásoló  egy  százada,  — 
vásott  pajkos  nép,  —  kihágásait  a  város  nevezett 
ezredesnek  bepanaszolván ,  a  század  tisztei  viszont 
feljelentették  azon  gyanút,  hogy  Kecskemét  a  csá- 
száriak védelme  alá  bocsátkozott.  Sötér  Tamás  Nov. 
10-röl  Szentmárton-Kátán  kelt  levelében  ekép  ír  a 


')  Eredeti  a  város  levéltárában. 
^)  Eredeti  a  város  levéltárában. 
*)  Eredeti  a  város  levéltárában. 
'')  Eredeti  a  város  levéltárában. 


197 

városi  tanácshoz :  „Az  estve  veszem  ezerembeli  Tisz- 
teimnek   levelét,   edgyütt  az   Reusok    examenjével, 
melybül  világosan  kitetszik ,  hogy  Kgltek  az  Német 
protectioja  alá   adta  magát,  mert  mostanában   sem 
jószágát,  sem  emberit  az  ellenség  nem  bántja;  arra 
való  nézve  Kglteknek  hagyom  és  parancsolom,  hogy 
főbíráját  egy  esktitt  társával  és  hites  Nótáriusával 
hozzám   holnap   estvére  felküldgye  ide  az  táborra, 
hadd  érthessem  miben  légyen  az  Kgltek  dolga ,  mert 
Méltóságos  Magyar  országi  Fö  Grális  urunknak  eö 
Excellentiájának,  ügy  Jó  Felséges  Urunknak  meg- 
irni  az  dolgot  tartozom  és  el  is  nem  múlatom ;  hogy 
pedig  kárával  és  becstelenségével  ne  valljon  Kgltek- 
nek ,  elsőben  akarok  Kgltek  embereivel  szóllani."  ') 
Ez  okozta  valószínűleg  egy  részről,  hogy  a  három 
városnak  a  Sőtér-ezred  átadatása  iránti  kérése  meg- 
tagadtassék :  Sőtér  Tamás  ezrede  továbbra  is  a  Zagy- 
vánál maradt ,  a  három  város  pedig  oda  utasíttatott , 
hogy  saját  oltalmára  önkénytes  csapatokat  állítson, 
azokat  is  oly  feltétellel ,  hogy  ha  őket  ellenség  be- 
ütése nem  fenyegetné ,  önkényteseik  az  ország  szol- 
gálatára is  kimozdíttathassanak ,  miről  a  főtábornagy 
Leleszen  December  22-kén  nyiltlevélbe  foglalt  enge- 
délyt adott  ^) ;  más  részről  oly  bizonytalan  volt  már 
ekkor  a  három  város  helyzete,  hogy  azok  oltalmára 
jelentékenyebb  haderőt  fordítani  csak  nagyobb  ve- 
szélyt   hozó    vesztegetés    lett    volna.     Epén    ekkor 
ugyanis  a  szegedi  új  parancsnok  ilyetén  rendeletet 
bocsátott  a  három  városhoz :  „Kecskeméthi ,  Körösi 
és  Czegiédi  Főbiráinak  N.  N.  Eskütteknek  és  Lako- 

')  Az  ezredes  eredeti  levelei  Nov.  10.  és  27.  a  város  levéltárúbau. 
^)  Eredeti  a  város  levéltárában. 


198 

soknak  közönségesen  nagy  hamarsággal  helyről 
helyre  adassék  ez  parancsolatom.  Ajánlom  szolgála- 
tomat Kglteknek.  Vettem  az  Méltóságos  Fö  Com- 
missarius  Gralis  Gróíf  Schlick  ö  Naga  ez  elműlt  pos- 
tán levelét,  melyben  ö  Naga  admoneállya,  hogy  az 
hátra  maradott  restantiákat  obligatiojok  szerint  Kgl- 
tek  már  ekkoráig  az  itt  való  Praesidium  szükségére 
beszolgáltatta,  avagy  béfizette-e  Kgltek?  de  mivel  a 
dologban  semmi  sem  tölt,  azon  ö  Naga  directiojára, 
ezen  pecsétes  parancsolatomat  a  végre  kelletik  Kgl- 
teknek kikiildenem  végképpen,  hogy  ezen  túl  Isten 
s  Világ  elöít  semmi  veszedelmének  oka  ne  legyek, 
azon  restantiákat  mind  egyik,  mind  másik  Helység 
űgy  igyekezzék  a  dato  praesentium  intra  spatium 
quindenae  plenarie  kezemhez  ide  szolgáltatni ,  hogy 
egy  csép  fogyatkozás  a  summának  letételében  ne 
essék,  másként  elmulatván,  az  ö  Naga  dispositiojához 
magamat  kell  alkalmaztatnom,  kéntelen  execiitorie 
leszek  procedálnom ,  ne  mondassék  ezután ,  Kglteket 
nemcsak  nem  admoneáltara ,  sÖt  serio  az  Fölséges 
Császár  Kglmes  Urunk  ö  Felsége  nevében  paran- 
csoltam is,  hogy  az  vakmerőségnek  békét  hagyván, 
ö  Felségét  mint  igaz  Koronás  Királlyát  és  Császárát 
megismervén ,  Kegyelméhez  ragaszkodván ,  és  igaz 
Adóját  mint  Jobbágyi  megadni  mentől  hamarább  el 
ne  múlassa  Kgltek ,  mint  szokott  az  Executio  tűzzel 
vassal,  személy  válogatás  nélkül  procedálni,  mint 
az  két  Helység  valamennyire  megkós- 
tolta, hogy  az  utolsó  gonoszabb  az  elsőnél  ne 
légyen,  mint  jó  szomszédságnak,  és  az  szegénység- 
nek megtartatásáért,  tudtára  adom  Kglteknek,  több 
parancsolatomat  se  várván  ennél,  hogy  az  admonitiot 


199 

az  execiitio  utol  ott  ne  érje,  kiben  különben  se  cse- 
lekedendő légyen  Kgltek,  elvárván,  maradok  Kel- 
teknek Szegedini  20.  X-bris  1708.  Jóakarója  — 
Császár  és  Koronás  Király  Urunk  ö  Felsége  mezei 
Generálissá ,  Gyalogoknak  Oberstere ,  Szeged  és  ahoz 
tartozandó  Vég  Helyeknek  örökös  Commendánssa 
Ernestus  Comes  de  Herberstein."  ') 

XIV. 

A  három  város  közül  kettő  valamennyire 
megkóstolta  tehát  mint  szokott  azExecu- 
tio  tűzzel,  vassal,  személy  válogatás  nél- 
kül elbánni,  —  s  azon  közös  viszony ,  mely  köz- 
tük a  lefolyt  másfélszáz  év  alatt  kifejlett,  úgy  hozta 
magával ,  hogy  azt  a  harmadik  se  kerülhesse  ki. 

A  három  város  parancsnoka  Sötér  Tamás  ezre- 
des volt;  Pestmegyébe  Szemere  László  brigadéros 
három  lovas  ezrede  küldetett  telelőre,  melyek  cso- 
l)ortosan,  Héviz,  Túra  és  Kóka  körül  telepíttettek 
le,  Kecskeméten  a  Sőtér-ezred  egyetlen  százada 
hagyatván  beszállásolva.  ')  E  rendkívüli  kemény 
télen  gróf  Teleky  Mihály  tábornok,  erdélyi  tanácsűr. 
Pápai  János  és  Gáspár  fejedelmi  titkárokkal  követ 
ségbe  küldetett  a  nándorfej  érvári  pasához,  s  illetőleg 
Pápaiék  Konstantinápolba  a  török  udvarhoz:  ezek 
elindulása  1709.  Február  közepe  táján  történt;  Kecs- 
kemétről Csongrád ,  Szentes ,  Vásárhely  és  Makó 
felé  mentek,  itt  költöztek  át  a  Maroson  török  terü- 
letre ,  igyekezvén  előszer  is  Temesvárra  a  pasához  s 


')  Jk.  1708— 171.S.  69.  lap. 
-)  Jk.  1708—1713.  59.  lap. 


200 

onnan  tovább.  Kiséretül  e  követség  mellé  Nyúzó 
Mihály  és  Sötér  Tamás  adattak ,  lovas  ezredeikkel , 
melyek  Makóig  elkísérvén  őket,  ott  szerencsésen  át 
is  költöztették,  azután  az  aradi  vár  alá  csaptak  s 
ottan  rácokat  szorítván  kin ,  azokat  levagdalták  s 
egy  falka  marhájukat  elnyerték,  melyet  mindjárt  el 
is  adának  török  kereskedőknek.  A  két  ezredes  Feb- 
ruár 22-kén  érkezek  vissza  Kecskemétre.  ') 

Ezt  a  rácok  boszulatlanul  nem  hagyhatták : 
ugyanazért  a  rendkívüli  nagy  hó  és  kemény  tél  múl- 
tával, April  közepén  Szegedről  kicsaptak  Kecske- 
mét alá,  és  Szűcs  Istók  itteni  lovas  hadnagy  s  töb- 
bek marháját,  számra  hetvenig  valót  elkapván.  Pestre 
hajtották;  a  keresésre  kiküldött  csapatok  hiába  fá- 
radtak, mert  annak  tudatában,  hogy  szegediek  követ- 
ték el  a  rablást,  „Mink  ide  alá  kerestük  az  pusztán, 
—  mondja  Sőtér  ezredes  —  ök  azonban  fel  fordultak" 
a  marhával  Pest  felé.  ^) 

A  különben  is  rácok  ostorának  nevezett 
Szűcs  Istók  ezen  még  inkább  felingerűlve ,  két  hét 
alatt  talpra  verte  a  három  város  lovas  hadát,  becsa- 
pott azzal  Bácskába,  —  s  mit  mívelt  légyen  a  boszús 
hadnagy,  beszélje  el  helyettünk  a  szegedi  parancs- 
nok által  e  tárgyban  a  kecskeméti  tanácshoz  intézett 
fenyegető  levél:  „Ajánlom  szolgálatomat  Kglteknek. 
Minthogy  3-a  currentis  az  Kgltek  Hadnadgya  Szűcs 
István ,  némely  ott  Lakosokkal ,  úgy  Körösiekkel  és 
Czeglédiekkel    megedgyezvén ,   az  Bácsi  Vidékjére 


')  Nyúzó  Mihály  ezredes  levele  Károlyi  Sándorhoz  az  expeditio  szeren- 
csés sikeréről.  Eredeti  a  Károlyi  grófok  levéltárában  ,  —  t.  Thaly 
Kálmán  úr  szives  közléséből. 

')  Sőtér  Tamás  ezredes  levele  Bottyán  tábornokhoz.  Bottyán  János 
élete.  Thaly  Kálmántól.  385.  lap. 


201 

reá  csapván ,.  Zászlók  alatt  fegyveres  kézzel ,  az  két 
helységet  megütvén,  és  mezei  muukában  talált  sze- 
gény  Jobbágyságban    edgynehányat   lecsapdosván , 
edgynehányat   is   magával    elvivén,    sok    baromféle 
marhát  Lovakkal  edgyütt  elhajtván  és  azon  prédával 
egyenessen  Kgltek  Városába  bemenvén,  ott  kótya- 
vetyélte el.  Mely  dolgon  nem  kevéssé  csndálkozom, 
hogy  oly  vakmerőségbe  ejtette  magát,  és  az  nyava- 
lyás Jobbágysággal  oly  kegyetlenül  bánt;  ügy  látom, 
hogy  a  jó  szomszédságot  el  kell  bontanom  és  ronta- 
nom. Kire  nézve  Kgltek  ezen  injuriáról  ügy  gondol- 
kodgyék,  hogy  ha  ezen  sértett  fél  valamint  s  vala- 
hogyan meg  nem  contentáltatik ,  kéntelen  leszek  az 
Egri  határiglan  levő  Helységeket  az  mi  fegyverünk 
által  porrá  tétetni  és  az  bűnösökkel  edgyütt  ártatlan 
keresztyén  vért  kiontatni,  melyről  protestálok,  oka 
Isten  s  Világ  előtt  semmi  veszedelmének  ne  legyek ... 
Kglteknek  ezt  akarám  praevie  tudtára  adnom ...  és 
valamikor  jövendőbeli  leendő  satisfactiorűl  admone- 
álnom.  Ezek  után  választ  várván,  maradok  Szeged 
17.  May  A-o  1709.   Kglteknek  Paratus  ad  servitia 
Ernestiis  Comes  de  Herberstein . . .  P.  S.  Ezen  admo- 
nitioualis  Levelemet  communicálhat  Kgltek  szomszéd- 
béliekkel  is ,  mitévők  legyenek  ő  Kglmek  is."  ') 

De  nemcsak  elégtételre ,  hanem  a  kecskemétiek- 
hez intézett  fenyegető  levél  közlésére  sem  maradt 
idő ;  —  Kecskeméten  valószínűleg  a  boszűs  és  tevé- 
keny Szűcs  Istók  résen  állott,  Nagykőrösnek  pedig 
kettős  földbástyája  könnyű  diadalt  nem  biztosított, 
—  annálfogva  Czeglédet,  a  legbelsőt,  legkevésbé  fél- 


')  Jk.  1708—1713.  127.  lap. 


202 

tettet  s  legvédtelenebbet  negyednapon  véletlentil 
meglepi  a  rác  és  iszonyúan  kirabolja.  „Siralmasan 
és  igen  keservesen  akarjuk  Felséged  előtt  az  Isten 
sűjos  Ítéletinek  rajtunk  való  általmenetel  ét,  mely 
esett  rajtunk  21.  May,  declarálni,"  —  eképen  kezdik 
a  szegény  ceglédiek  a  fejedelemhez  intézett  folya- 
modványukat,—  folytatván  azt:  „Az  véren  fojtó 
Pogány  Rácz  ellenség,  nem  lévén  sehonnan  semmi 
híre,  hirtelen  reánk  tódulván,  valakit  kaphatott 
bennünk,  ölt,  vágott,  fosztott,  sokakat  rabszíjra 
kötözött.  —  Megölettettek ,  kiket  már  eltemettünk , 
63;  kik  jobjára  mind  gazdák  voltának;  még  sebesek 
vannak  40,  kiknek  is  gyógyulások  felöl  kevés  re- 
ménségünk  vagyon.  —  Rabul  elvitettenek  18;  kik 
között  vannak  ötön  Tanácsos  öregeink  közzöl,  kik- 
nek szabadulások  iránt,  az  élö  Istennek  vére  hullá- 
sáért, méltóztassék  Felséged  kegyelmes  consolatio- 
ját  nyújtani.  —  Mindenünktől  tellyességgel  megfosz- 
tattunk, semmi  névvel  nevezendő  jószágunk,  sem 
külső ,  sem  belső  nem  maradván ,  sŐt  a  kinek  láttatott 
volna  lenni  is  valami  kevés  költsége,  kemény  kínzás 
alatt  kivette,  mezítelenek  vagyunk  mindnyájan  akik 
életben  megmaradtunk,  cselédeinkkel  éhelhalók, 
nem  lévén  jószágunk,  a  kin  csak  kenyérnek  valót 
őrölhetnénk  is,  hanem  kénteleníttetünk  magunkon 
Őrölni."  Könyörögnek,  hogy  a  fejedelem  őket  az  adó 
megfizetésétől  és  a  hadélelmezéstől  mentse  fel.  — 
Június  2-án  Szerencs  várából  adja  ki  a  fejedelem  az 
eredeti  folyamodványra  hátiratolt  rendeletét: ,, Fájdal- 
mas szivvel  értvén  az  belül  irt  supplicánsoknak  lett 
romlásokat,  arra  való  nézve  kglmes  tekintetben 
vévén  kívánságokat ,  a  N.  ország  minden  Impositioi- 


203 

tói,  amennyiben  még  restálnának,  kglmessen  immii- 
nitállyiik,  söt  ha  ennekutánna  is  a  Confoeclerált 
Statusok  líjjabbakat  tennének,  az  akkori  Gyüllésre 
recurrálv'án,  leszünk  kg-lmes  reflexióval  irántok.  A 
mi  penig  a  rabságban  esett  lakosokat  illeti,  ment 
Intimatio  Me'lt.  Feö  Generális  Úrhoz,  hogy  Szluha 
Ferencz  hívünknek  (az  ki  parancsolatunkból  ekkoráig 
is  a  Rabok  szabadulásában  szokott  fáradozni)  com- 
mittállyon  oly  móddal,  mely  szerint,  valamint  az 
kecskeméti  Raboknak  kiszabadulásokat  munkálódta, 
nemkülönben  procedáljon  ezek  iránt  is.  A  mi  penig 
ennek  felette  nézi  tovább  való  megmaradásokat, 
Atyai  gondviselésünk  szerint  az  iránt  provideálni 
igyekezünk ,  az  mint  is  ennehány  napok  múlva  ezen 
állapot  iránt  való  kegyelmes  tetszésünket  és  rendelé- 
sünket, mihez  tartsák  tovább  is  magokat,  tudtokra 
adattattyuk."  ') 

XV. 

Ezen  1709-dik  év  jellemzésére  hiteles  egykorú 
adatokat  képesek  vagyunk  idézni,  melyek  szerint 
„az  emberek  között  lévő,  sok  és  nagy  háborúságot 
és  nyomorúságot  az  Ég  is  nagyon  szaporíttya  mind 
hallhatatlan  nagy  hideggel ,  mind  sok  és  nagy  havok 
iszonyúságával ,  melynek  mind  a  kettőnek  mássát  az 
emberek  oly  könnyen  nem  látták,  nem  hallották.  — 
A  többi  között  minekutánna  ez  a  nagy  hideg  Víz- 
kereszt napján  estve  felé  kezdődött,  úgy  annyira  el*- 
terjedett:  hogy  a  miatt  —  az  égi  madarak,  hollók, 
varjúk,  csókák   és   apró   madarak  a  fákról  fagyva 

')  Eredeti  a  ceglédi  levéltárban. 


204 

hullottak.  —  Magyar  Országban  is  a  hideg  a  szőlők- 
nek és  Diófáknak  igen  ártott.  Továbbá  ebben  és  a 
következendő  esztendőkben  Magyar  és  Erdély  or- 
szágban nagy  döghalál  kezd  uralkodni,  és  Uj-Budán 
a  Rácz- Városban  magát  kimutattya."  ')  —  Midőn  ez 
év  elején  gróf  Teleky  Mihály  és  Pápaiék  törökor- 
szági követségükben  Sőtér  Tamás  és  Nyúzó  Mihály 
ezredesek  által  kisértettek,  az  utjokban  eső  Szente- 
sen ,  de  különösen  Vásárhelyen  már  ekkor  nagyban 
dühöng  vala  a  pestis,  azért  e  helyek  minden  köz- 
lekedéstől szorosan  el  valának  zárolva;  Sőtér  még 
is  félvén,  nehogy  a  kemény  kálvinista  Nyúzó  és 
szintén  olyan  katonái  (szathmármegyeiek)  arra  jár- 
tok alkalmával  Vásárhelyt  mint  nagy  kálvinista  fész- 
ket meg  ne  látogassák,  és  így  a  pestist  majd 
Kecskemétre  hurcolják,  előre  kére  levelében  Károlyi 
Sándor  tábornagyot:  „parancsolja  meg  keméjiyen 
Nyúzó  bátyámnak ,  a  ki  kemény  kálvinista  bőrű  em- 
ber, mind  alatta  valóival  együtt",  hogy  Vásárhelyre 
be  ne  merjen  menni ;  —  a  minthogy  nem  is  mene 
bé.  '^)  —  Martzius  19-kén  Erdős  Mihály  szolgabíró 
Írja  a  három  városhoz:  „Colonellus  Tekintetes  Nem- 
zetes és  Vitézlő  Sőtér  Thamás  Uram  eő  Kglme  pa- 
rancsolattyát  vettem ,  hogy  Kgltek  sem  maga ,  sem 
cselédgye  az  Tiszán  túl  való  földre,  nevezetesen  az 
holott  vastagon  grassál  az  pestis.  Vásárhely,  Szen- 
tes és  Makó  tájékára  ne  bocsássa,  se  penig  onnét 
való  embereket  maga  között  el  ne  szenvedgyen,  élete 
és  Jószága  elvesztése  alatt."  ^)  És  valóban  mennyire 

')  Petthö  Gergely  —  Spáugár  András :  Toldalék  VI.  Rész.  85.  lap. 

^)  Sötér  Tamás  eredeti  levele  a  Károlyi  grófok  levéltárában.  T.  Thaly 

Kálmán  úr  szives  közléséből. 
3)  Jk.  1708—1713.  94.  lap, 


205 

félt  Sötér  Tamás  ezredes  űr  eme  dögvésztől ,  nyilván 
kimondja  ez  évi  April  19-kén  Kecskemétről  Bottyán 
János  tábornokhoz  intézett  levelében ,  eképen  írván : 
„Itt  való  maradásomat  nem  reménlem  és  nem  is  aka- 
rom, mert  az  pestis  két  vagy  három  házhoz  be 
jött  ide  is;  bánnám,  mostani  háborús  idővel  döggel 
kellenék  meghalnom."  ')  —  Ugyané  levele  utóiratá- 
ban leirja  az  ezredes  ama  nagy  árvizet,  melyet  a  téli 
nagy  hó  vetett  s  kártételeit,  miket  az,  emberekben 
és  vagyonban  okozott. 

Ekkor  Sőtér  Tamás  tüzetesen  a  dögvésznek 
Kecskemétre  beütése  fölötti  vizsgálattal  s  követke- 
zőleg annak  elnyomására  teendő  intézkedéssel  volt 
elfoglalva.  A  pestis,  mely  Szegeden,  Aradon  s 
átalában  a  Maros  mentében  már  1708-ban  derekasan 
pusztított, —  1709-dik  év  tavaszán  mikép  harapód- 
zott el  Hód-Mező- Vásárhelyről  Kecskemétre :  érde- 
kesen és  legnagyobb  pontossággal  elmondja  nevezett 
kuruc  ezredesnek  1709.  Apr.  22-ről  Károlyi  Sándor 
tábornagyhoz  intézett  levele,  melynek  a  pestisre 
vonatkozó  része  kővetkező :  „az  pestisnek  eredetit  az 
mint  Páter  G vardián  és  Praedicator  uraim ékkal  s  az 
Birákkal  edgyütt  investigáltam ,  valósággal  így  decla- 
rálhatom :  Szelei  Mihály  nevű  idevaló  kálvinista  em- 
bernek leánya  szolgálatra  ment  Vásárhelyre,  kinek 
is  ottan  az  férhezmenetelre  szerencséje  lévén,  meg- 
nevezett attya  látogatására  ment  innét  hír  nélkül ,  és 
visszatérvén,  valamely  kötés  kendert  hozott,  a  mely- 
lyet  hátárúi  letévén  házánál,  —  cselédjei:  két  íia  és 
leánya  fogdosták;  azonnal  megbetegedvén,  egymás- 


')  Bottyán  János  élete  Thaly  Kálmántól.  385.  'ap. 


206 

után  kihaltak.  Teleky  Uram  lemenetelekor 
való  visszatérésem  után  ezt  én  megértvén,  mindgyárt 
azon  embert  az  városbűi  kicsapattam ,  a  kit  is  egy- 
nehány nap  múlva  Takács  Mihály  nevű  ember  házá- 
ban befogadott  titkon,  és  azra  Takács  Mihály  is 
feleségével  és  két  gyermekével  edgyütt  csakhamar 
egymásután  kihaltak.  Közel  lévő  szomszédságban 
Bárán  Gergely  nevű  ember  is  harmadmagával  meg- 
halálozott,  nem  különben  Józan  István  nevű  szom- 
szédjok  is  másodmagával.  Ezektűi  távolabb  lévő  űt- 
czában  is  Bé  János  nevű  ifíiu  szabólegény  hirtelen 
megholt.  Ezen  öt  házban  történt  halálosok  az  Kálvi- 
nista részrűl  valók  voltak.  —  Az  pápista  részrűl  pedig 
Pap  Györgynek  hat  cselédje,  veji  feleségestül  és 
ugyan  négy  gyermeke  haltak  meg  egymásután,  — 
noha  ezek,  a  mint  informáltatom ,  a  városon  kivűl 
nem  is  forgottak  oly  ártalmas  helyeken.  Ugyanezen 
halottas  háznál  Tok  György  nevű  embernek  is  az 
felesége  az  halott  alól  egy  párnát  felvévén ,  azon 
ragadovány  miatt  másnapra  kelve  megholt.  Többe- 
ket ennél  nem  tapasztalhattam.  Mindazonáltal  pro 
majori  informatione  Antal  mester  borbélyt  elküldöt- 
tem házaknál  lévő  betegekhez  nyavalyíijok  qualitás- 
sának  megvisgálására;  de  nem  recognoscálja  való- 
ságos pestises  dögleletességnek  lenni,  hanem  heves 
fluxusos  nyavalyáknak  mondja,  mellyből  rendkívül 
való  főfájás  származván,  —  hamarságos  halálozás 
szokta  követni.  Ezen  kivül  h  a  g  y  m  á  z  -  b  e  t  e  g  s  é  g 
és  az  aprós  cselédeken  az  veres  himlő  (az  bor- 
bély szavaibűi  értem)  hogy  uralkodik.  Nghod  mlgos 
parancsolattya  szerént  valamint  eleitül  fogva  serio 
eltiltottam    az   Tisza-mellyéki   dögleletes    helyekrül 


207 

valóknak  ide  való  járásokat:  úgy  az  ide  valóknak 
intimáltam  siib  comminatione  mortis,  azokkal  qiio- 
quomodo  történhető  conversátiojátül  magokat  eltá- 
voztassák. Az  mostanában  pedig  akármi  névvel  ne- 
vezendő nyavalyában  találtató  betegeket  kiűzettem 
az  városbűi,  pro  captatione  recentioris  aiirae."  ') 

E  jelentésre  Károlyi  Sándor  tábornagy  szigorú 
parancsot  küldött  a  három  városra ,  utasítván  az  egy- 
házi, katonai  és  polgári  elöljárókat,  hogy  a  dögvész 
elleni  óvszereket  és  intézkedéseket  haladéktalanul 
alkalmazzák.  —  Május  16-kán  tehát  Kecskeméten 
Kiss  Tamás  gárgyán,  Zolnai  István  concionator 
ferences  atyák;  Selymes  Kecskeméti  János  reformá- 
tus prédikátor;  Szarka  István  Sötér-ezredbeli  őrnagy 
több  tisztekkel;  és  a  városi  tanács  összeülvén,  elha- 
tározzák: hogy  „1-ör  Minekelőtte  praetitulált  Grális 
ur  parancsolattya  publicáltassék  is ,  e  mostani  pesti- 
ses  dögleletességnek  Isten  kegyelmessége  által 
remélhető  eltávoztatására  nézve,  addig  is  tizedenkint 
az  kis  birák  parancsollyák  meg,  hogy  a  mely  házak- 
nál történik  az  halott,  az  régi  rendetlen  szokást 
elhagyván,  mihelyt  koporsóban  teszik,  azonnal  bé- 
szegezzék,  úgy  vigyék  a  temető  helyre.  2-or  Hason- 
lóképen az  lakodalmi  módra  szokott  torbéli  vendéges- 
kedést tellyességgel  elhagyják,  mert  más  úttal  ked- 
vetlen móddal  is  attúl  fognak  elszoktattatni.  3-or 
Utczánként  heverő  dögöket  és  ganéjokat  kitisztítsák. 
4-er  Már  sok  rendbéli  parancsolatok  szerént  a  mely 
házban  a  megvesztegetett  levegő  ég  és  dögleletesség 
uralkodik   és  betegeskednek,   szellőztetés   kedvéért 


')  Eredeti  a  Károlyi  grófok  levéltárában.   T.  Thaly  Kálmán  úr  szives 
közléséből. 


208 

kiküldettessenek ;  söt  azok  társalkodásátűl  és  láto- 
gatásátűl  a  szomszédok  is  eltiltassanak."  ') 

E  volt  ama  nevezetes  „gnga-halál",  mely 
dögvészes  kelevények  gyors  kifejlődésével  rakásra 
hullatta  az  embereket  ^) ,  s  1709-ik  évben  tavasztól 
Augusztus  elejéig  annyira  dühöngött  Kecskeméten 
és  vidékén,  hogy  e  miatt  a  dunatiszaközin  sürgős 
hadjáratnak  is  függőben  kellett  maradnia,  —  „hada-* 
kat  nem  lehete  arra  bocsátani ,  hacsak  azt  nem  aka- 
rák  (a  kurucok) ,  hogy  hadseregök ,  mely  már  hat  év 
óta  diadalmasan  kiállá  az  ellenség  minden  erőlködé- 
seit: dögvészben  hulljon  el."  ^) 

E  mirigyes  dögvész  átfutotta  következő  években 
Európa  nagy  részét  s  Magyarországon  kevés  szüne- 
teléssel, még  néhány  évig  dűlt;  1710-ben  Budán  és 
Komáromban  pusztított:  ellene  mind  a  kurucok,  mind 
a  császáriak  erélyes  intézkedéseket  tettek.  1710.  Máj. 
17-ről  Komét  József  császári  biztos  és  gróf  Herber- 
stein  várparancsnok  Szegedről  külön  nyiltleveleket 
bocsátanak  a  három  városhoz,  melyekkel  ezeket 
nemcsak  halálbüntetés  alatt  eltiltják  Budapestteli 
közlekedéstől ,  hanem  tűzzel  vassal ,  gyökerestüli 
kiirtással  fenyegetik  azon  helyeket,  melyek  a  dög- 
vészt a  vidékre  behurcolnák.  ^)  Ugyanez  évi  Aug. 
2-ról  Herberstein  ismétli  tilalmát,  megemlítvén  ab- 
ban :  hogy  mivel  „nemcsak  az  alsó  Magyar ,  de  még 
a  felső  országban  is  annyira  eltérj edett  és  grassál 
azon   Istennek    eő    sz.  Felségének    kemény    ostora, 

')  Jk.  1708—1713.  121.  lap. 

^)  „S3^mptoinata  tnoibi  Imjus  praecipua:  Vomitus,  sudor,  exulcerationes 
tuniorum  (Ijubonum)pestilentialiiini."  Codex  Sanitario-niediciiialis  Hun- 
gáriáé. Tom.  I.  pag.  390.  a  Fr.  X.  Linzbauer.  Budae  1852— 1856. 

^)  Bottyán  János  élete.  Thaly  Kálmántól.  435.  lap. 

')  Jk.  1708—1713.  220—221.  lap. 


209 

pestis  nyavalya,  hogy  már  az  országnnklioz 
szomszéd  Provinciák  is  majdnem  irtóztató  veszede- 
lemben vadnak ,  —  —  közel  hozzánk  megint  Gyön- 
gyösön, Egerben,  Apátiban,  és  ott  körülbelül  való 
helj^sógekben  is  —  comperiáltatott ,  —  —  hagyom 
és  keményen  is  parancsolom ,  hogy  senki  onnan  fel- 
lyül  való,  jövő  Embereket  —  maga  házához  szállá- 
stíl   bé    ne    bocsássa,    megemlített    városbeliekkel 

tözsérkedést  és  correspondentiákat  ne  tartson , 

másként  ha  legkisebbet  ebben  a  nyavalyában  észre- 
vehetek ,  —  nemcsak  az  Helység  hogy  innen  velünk 
való  communicatiottíl  exludáltatik ,  de  még  a  Birák 
is  halálosképpen  azon  szófogadatlan  embertelen  és 
istentelenekkel  edgyüít,  mások  példájára  gyalázato- 
san fognak  exeqiiáltatni  és  e  világbtíi  kitörültetni."  ') 

XVI. 

A    három    város  és  vidéke,    különösen   pedig 

Kecskemét,  sokat  szenvedett  még  ez  évi  Augusztus 

hónap  elejétől  az  év  végéig:  mert  azon  hadat,  melyet 

Bottyán    János    tábornok    Augusztus    első    felében 

Duna-Vecséhez  hozott,  hogy  itt  a  Dunán  átkelvén, 

a  túlsó  részen  Heister  előnyomulásával  veszély ezett 

nemzeti  ügyet  megsegélje,  —  nagyobbára  e  városok 

tartották  ki.    Bottyán  János  a  dunai  átkelést  ki  nem 

erőszakolhatván ,  hadát  két  hét  múlva  ismét  a  három 

városon  át  vezette  vissza.    E  bátor ,  vitéz ,  tevékeny 

tábornok,  említett  hónap  végén  még  egyszer  Selmec- 

nél  kemény  csapást  intéz  a  németekre  s  midőn  ismét 

az  alföldet  s  három  várost  fenyegető  rácok  ellen  a 
♦ 

')  Jk.  1708—1713.  242.  lap. 
Kecskemét  v.  tört.  IV.  köt.  1"* 


210 

Zagyváig  lejövén,  Lörinc-Kátánál  táboroz,  Szeptem- 
ber végén  meghal.  Elhunyta  nagy  csapás  volt  a 
fölkelésre:  a  dunántúli  országrész  a  császáriak  kezé- 
ben maradt,  s  ezek  Hont,  Gömör  és  Nógrád  megyé- 
ket is  elfoglalván ,  a  három  városra  nemcsak  Szeged 
és  Buda,  hanem  a  Szécsényben  megtelepült  Sickin- 
gen  tábornok  is  kiterjesztette  már  igényeit,  Szeptem- 
ber 22-én  Pfeffershoven  budai,  Október  29-én  Her- 
berstein  szegedi  s  November  29-kén  nevezett  szé- 
csényi  parancsnok  látja  el  Kecskemétet  védlevéllel, 
oltalmat  Ígérve  szóval ,  de  követeléseket  intézve  fe- 
nyegetésekkel. ') 

1710-ik  évi  Január  22-én  bekövetkezett  a  Vad- 
kert és  Romhány  közt  vívott  csata,  mely  vereség 
nélküli  ugyan ,  de  kipótolhatlan  erkölcsi  veszteség 
lett  a  fölkelésre.  Mindenki  reményét  vesztette  s  a 
fejedelem  maga  is  még  az  egyetlen  Károlyi  Sándor 
ügyességében  helyzett  némi  bizalmat,  —  oda  irányoz- 
ván diplomatiai  törekvéseit,  hogy  a  háborút  kiegye- 
zés utján  fejezhesse  be,  míg  azonban  ez  sikerülne, 
a  hadviselést  erélyesen  óhajtotta  folytatni,  hogy  ha  ez 
úton  némi  elönyhez  juthatna,  a  békekötés  sikere  an- 
nál kedvezőbb  legyen.  E  célból  Eger,  Szolnok  és 
Kassa  erődítéseit  jó  karba  tétette,  Eszterházy  Antalt 
a  nyár  nagyobb  részén  a  szegi  pusztán  táboroztatta, 
Károlyi  Sándor  által  Érsekújvárt  megsegíttette,  s 
minthogy  túlatiszán  a  dögvész  kiütött.  Károlyi  duna- 
tiszaközén intézett  hadjáratot,  családját  is  Egerbe 
küldvén ,  hova  Kecskemétről  rendelt  annak  számára 
élelmezést.  '^) 


')  Eredetiek  a  város  levéltárában. 
2)  Jk.  1708—1713.  238.  lap. 


211 

Műit  évi  Júliusban  I.  Péter  muszka  cár  Pultavá- 
iiál  megvervén  XII.  Károly  svéd  királyt,  annak  két 
ezernyi  hadosztálya,  mely  franciák,  lengyelek  és 
svédekből  állott,  a  sarkukban  levő  muszkáktól  üldöz- 
tetve, magyar  földre  menekült  s  Potocki  lengyel 
tábornokkal  együtt  a  fejedelem  által  zsoldra  felfogad- 
tatott. E  lengyel  had  1710-ki  tavaszon  a  tiszavonal 
védletére  állíttatott,  s  onnan  egy  része  Kecskemétre 
beszállott.  Hírt  vévén  erről  a  szegedi  parancsnok , 
Május  első  napjaiban  rác  és  német  hadat  küldött  a 
város  ellen ,  a  beszállott  lengyeleket  felverte,  sokat 
közülök  elfogott  s  a  tőlük  nyert  zsákmány  tova  vite- 
lére felfogott  szekerek  és  kocsik,  valamint  egyéb 
holmik  elszedésével  a  városi  lakosoknak  2,500  forint 
értékű  kár  okoztatott.  ') 

Ez  év  őszén  azonban  egész  dunatiszaközéröl 
kiszoríttattak  a  felkelők  hadai.  Midőn  Szeptember 
24-kén  Érsekújvár  megvételével  dunántűi  már  egé- 
szen német  kézben  volt  s  dunatiszaközére  is  a  csá- 
szári hadak  benyomulni  készültek ,  —  Károlyi  Sán- 
dor a  jászságban  Dózsa  melletti  táborából  Október 
5-én  adja  ki  mérges  nyiltlevelét,  melyben  írja,  hogy 
„ámbár  felfuvalkodott  ellenségünk  kevély  szándékát 
terjeszteni  igyekezik ,  —  s  a  N.  Vármegyék  lakossait 
csendes  nyugodalomnak  és  kivált  szabadságnak 
gyümölcsével  édesgesse  is,  mivel  szemlátomást  ta- 
pasztallyuk  színes  hitegetése  alatt  fekvő  és  végső 
romlására  a  N.  Haza  lakossainak  czélozó  csalárd 
elrejtett  mérges  rendelését,  szükséges  a  lakosoknak 
maguk   megmaradásárűl  jó  idején   gondolkodni   és 

')  Jk.  1708—1713.  214.  lap.  s  a  város  1712-ik  évi  feljelentése  a  levél- 
tárban. 

14* 


212 

eleit  venni ;  mert  ha  már  is  az  felső  N.  Vármegyék- 
ben irtóztató  és  halálnál  keservessebb  igájának 
súllyát  a  szegény  Lakosoknak  nyakába  vetette,  nyo- 
morgatni ,  kétség  kivtíl  a  N.  Vármegye  Lakosai  is 
mindnyájan  azt  várhattyák  fejekre,  maradékokra. 
Annakokáért  ezen  Pátensem  által  minden  Várossi, 
falussi  Biráknak  s  lakosoknak  életek  s  jószágok 
elvesztése  s  Helységeknek  porrá  tétele  büntetése  alatt 
hagyom  s  parancsolom ,  hogy  valamihent  az  ellenség- 
nek az  Iplon  által  való  szállását  megértendik ,  legot- 
tan  magok  maradására  nézve  minden  helységbeliek 
lakó  helyekből  kibontakozzanak,  egész  jószágokkal 
együtt  az  Mátrán  által  erre  az  Tisza  mellékére  ta- 
karodgyanak  s  az  ellenséget  lakó  helyekben  be  ne 
várják,  mert  bizonyosak  legyenek  benne,  valamely 
helység  lakossai  az  ellenséget  bevárják,  minden 
kegyelem  nélkül,  kicsinytül  fogva  nagyig  kardra 
hányattatik,  jószágok  prédára  megyén,  Helységek 
tűzzel  emésztetik."  ') 

De  már  ekkor  dunatiszaköze  három  részről 
megtámadtatott,  s  mint  ugyané  napról  régi  ismerő- 
sünk Huszár  János  szolgabíró  Pestről  irja  a  három 
váróstul  adóbeküldést  szorgalmazó  levelében,  azon 
császári  hadsereg ,  mely  fölülről  nyomult ,  már  Vác- 
nál  táborozott  ^) ,  Október  20-án  pedig  Szolnokot  is 
elfoglalta;  a  Dózsátiil  tiszántűlra  hátrált  Károlyi 
Sándor  kiköltöztető  parancsa  tehát  elhangzott ;  azért 
a  boszűs  tábornagy  November  2-ról  Nagykárolyból 
ekép  ír  Kecskemétre:  „Nem  reménlettem  volna  az 
Hadakozásnak  ily  kevés  változásával  oly  hamar  lett 


')  Egykorú  másolat  a  városi  levéltárban. 
"")  Jk.  1708—1713.  248.  lap. 


213 

váltózástokat  és  tőlem  való  meg  idegenyedésteket , 
holott  annyi  idö  alatt,  ámbár  az  Ellenség"  ottan  közel 
forgott  is,  találhattatok  volna  módot  felkeresésem- 
ben és  kötelességteknek  megmutatásában ,  —  vesse- 
tek számot  azért  magatokkal  elbiztotokban ,  ne  ves- 
sétek vakmerőségre  magatokat,  a  mi  az  Úré  adgyá- 
tok  meg  az  Úrnak ,  a  mi  az  Asszonyé  az  Asszony- 
nak ');  mert  messze  elhatnak  még  Isten  jóvoltából 
karjaink,  söt  ha  Isten  megtart,  rövid  idö  alatt  mind- 
ezek fenékkel  fordulnak  fel,  s  jaj  akkor,  valakik 
hitetlenségben  találtatnak."  '^) 

Ennek  sem  volt  sikere,  mert  dunatiszaközének 
a  császáriak  általi  elfoglal  tatása  bevégzett  ténnyé  lön: 
Kecskemétre  Nov.  17-kén  már  német  helyőrség  szál- 
lásoltatott, s  December  1-én  Eger  is  feladta  magát. 
Budapestről  Pataki  Gáspár  alispán,  Imre  János 
pénztárnok,  Huszár  János  szolgabíró,  mind  régi 
ismerösink;  Szegedről  gróf  Herberstein  várparacs- 
nok,  sőt  még  a  rác  hadak  egyes  főtisztei  is,  mint 
Petrás  tábornok,  Pap  György  és  Glo  kapitányok, 
adó  és  minden  egyéb  követelésekkel  zaklatják  a 
községeket.  —  Még  Október  14-ről  gróf  Cussani  Ja- 
kab császári  tábornagy  hatvani  táborából  küldi  Pa- 
taki Gáspár  alispán  Sreliczki  József  császári  hadi 
biztos  által  ellenjegyzett  rendeletét  a  három  városra, 
hogy  a  kurucoknak  itt  találtató  minden  ingó  és  ingat- 
lan javaikat  lefoglalják  s  azok  leltárát  a  birák  beszol- 
gáltassák ^) ;  a  szegedi  parancsnok  pedig  ugyanazon 
hónap  20-ról  Halas,  Kecskemét,  Kőrös  és  Cegléd 


')  A  napát  illető  úri  adót  érti. 

0  Egykorú  másolat  a  város  levéltárában. 

^)  Jk.  1708—1713.  249.  lap. 


214 

városokhoz  küldi  meghirclettet(ís  végett  nyiltlevelét, 
melyben  meghagyja,  hogy  minden  tévelygő  kuruc 
hozzá  Szegedre  iitasíttassék  „kiket  én  —  lígymond 
—  adatott  Authoritásom  szerint  Császár  Urunk  eö 
Felsége  nevében  Gratiájíiban  beveszem,  a  több  Hivei 
közé  protectiom  alá ,  —  ellenben  pedig  valaki  fegy- 
verben tapasztaltatik,  —  portássaim  által  behozatván, 
minden  kegyelem ,  törvény ,  gratia  nélkül ,  kegyetlen 
képpen  kegyes  életitül  megfosztatom."  ')  Minthogy 
azonban  Szegeden  senki  sem  jelentkezett,  holott  mint 
a  tábornok  értesült,  dunatiszaközén  hemzsegett  a 
a  sok  csavargó  kuruc ,  —  hogy  azokat  kigyomlál- 
hassa s  az  utazókat  ellenük  biztosíthassa ,  November 
2-án  kelt  utóbbi  nyiltlevelével  a  városok  biráit  ren- 
delte bé  Szegedre,  a  hűségeskü  letétele  végett '^),  a 
városokba  pedig  német  helyőrséget  szállásoltatott.  ^) 
1710-ik  évi  December  24-kén  báró  Ebergényi 
László  császári  altábornagy  személyesen  jött  Kecs- 
kemétre s  miután  a  város  nevében  a  tanács  előtte 
hűségesküt  mondott,  abba  a  városi  fegyveres  polgár- 
katonaság is  beszámíttatott;  a  felkelő  seregben  ren- 
des hadi  szolgálatot  viselt  s  ekkor  itthon  talált  3 
főhadnagy,  5  alhadnagy,  4  zászlótartó,  1  őrmester, 
13  tizedes,  és  76  köz  vitéz,  összesen  102  egyén  általa 
lefegy vereztetett ,  a  király  ő  felsége  iránti  hűségre 
feleskettetett ,  királyi  kegyelembe  vétetett  és  a  pol- 
gári életnek  vissza  adattatván ,  erről  a  hiteles  bizo- 
nyítvány kiá-llíttatott.  *)  —  Ezzel  a  fölkelés  Kecske- 


■)  Jk.  1708—1713.  250.  lap. 
^)  Jk.  1708—1713.  256.  lap. 

■')  Eredeti  rendelet  a  beszállásolt  őrség  élelmezése  iránt  —  a  város  levél- 
tárában. 1710.  Nov.  13-ról. 
0  Eredeti  a  város  levéltárában. 


215 

méten  és,  vidékén  megszűntetett.  —  A  Károlyi  Sándor 
vezénylete  alatti  nemzeti  hadsereg  végmaradványa 
1711.  Május  hónap  1-én  Szathmár  mellett  a  majthényi 
mezon  a  fegyvert  lerakta:  tízezer  s  néhány  száz  lo- 
vas költözött  innen  tűzhely éhöz  haza,  s  149  zászlót 
adott  át  a  császári  biztosoknak.  —  Mimkács  vára  leg- 
tovább tartotta  magát ;  de  ugyanez  évi  Jun.  24-kén  itt 
is  eldördült  az  utolsó  ágyú,  nem  öldöklésre  irányozva 
többé,  hanem  a  vár  feladatásának  örömére.  ') 

XVII. 

Magyarország  eddigi  fölkelései  közt  a  K  u  r  u  c- 
világ  mind  kiterjedésére,  mind  tartamára  nézve 
legátalánosb  volt.  E  fölkelés  I.  Lipót  császár  s  ma- 
gyar király  törvénytipró  félszázados  uralkodásának 
eredménye  lön.  E  fölkelés  vívta  vissza  az  ország 
alkotmányos  jogait;  e  nélkül  Magyarország  már-már 
rabigába  görnyesztve,  az  absolutismus  vasvesszeje 
alatt,  a  császári  örökös  tartományokkal  közös  osz- 
trák provinciájává  hanyatlik  vala.  A  szathmári  béke 
,, Magyarországnak  és  Erdélynek  minden  törvényeit 
és  szabadságait  szentííl  és  erőszak  nélkül"  vissza- 
adta; magának  „a  fejedelemnek  és  minden  ötét  köve- 
tőinek" átalános  bocsánatot  adott,  „annak  erejét  min- 
den urakra,  nemesekre,  polgárokra,  szabadosokra, 
vitézekre  és  parasztokra  kiterjesztvén."  Azonban 
ennyi  eredmény  is  valahára  két  magyar  embernek, 
gróf  Pálffi  János  horvátországi  bán ,  császári  tábor- 
nagy s  teljhatalmú  biztos,  és  báró  Károlyi  Sándor 


')  II.  Rákóczi  Ferencz  bujdosása.   Szálai  László  által.   Pest  1864.  I.  köt. 
62.  78.  lap. 


216 

buzgó  hazafias  törekvéseinek  tulajdonítandó.  Ha  ily 
két  magyar  ember  szabad  kezet  nyerhet ,  már  hat  év 
előtt,  annyi  elpazarolt  vér  és  vagyon  megkimélésé- 
vel,  I.  József  őszinte  békehajlaraa  legalább  is  ennyi 
eredményt  biztosít  vala;  de  akkor  a  bent  elkeserített 
s  külröl  folytonosan  izgatott  magyarok  nem  hittek 
az  ígéreteknek,  és  a  spanyol  örökösödési  háború  ter- 
hei alatt  sűlyedezö  birodalom  fölbomlására  vártak ;  a 
császári  kormánybiztosok  pedig  a  császár  őszintesé- 
gét nem  kellő  hűséggel  képviselték.  —  Egyébiránt  a 
Knruc-világ  története  még  nincs  megírva:  mert 
a  történelem ,  mint  növény  a  szabad  légben ,  csak 
szabad  sajtó  hatálya  alatt  virul.  Sokat  nem  szabad, 
sokat  nem  merünk ,  sokat  nem  akarunk  megírni : 
majd  ha  minden  adat  nyilvánságra  kerül:  e  korszak 
is  megleli  saját  történetíróját. 

A  szaíhmári  béke  visszaadta  tehát  az  alkotmá- 
nyos jogokat;  de  a  fölkelés  megszüntetésével  ama 
sajgó  sebek ,  miket  a  nyolc  évi  háború  eseményei 
ütöttek,  egyhamar  behegesztve  nem  lőnek.  A  sok 
vér-  és  vagyon-veszteség  az  egész  országot  kifárasz- 
totta, egyes  községek  anyagi  erejét  megzsibbasz- 
totta, egész  családokat  kiirtott  és  tönkre  juttatott;  a 
sok  rósz  következmény  között  mindazáltal  első  he- 
lyen a  közerkölcsiség  hanyatlását  kell  említenünk. 
Az  ekkori  jegyzőkönyvek  legnagyobb  része  károm- 
kodás és  fajtalanság  miatt  intézett  tanúzásokat  és 
fenyitő  Ítéleteket  tartalmaz.  A  fajtalankodási  esetek 
kilenc  tizedrésze  kuruc  katona  és  valamely  közrendű 
városi  vagy  csavargó  nő  közt  merül  fel  s  legtöbb 
esetben  nyilvános  botrányig  aljas  jelenetekben  nyil- 
vánul. A  káromkodók  ellen  még  1704-dik  év  tava- 


217 

szán  a  fejedelem  solti  táborából  kemény  rendeletet 
küldött  az  ország  hatóságaihoz ,  melyben  a  hadsereg 
és  nép  közt  eláradt  eme  rósz  szokást  keményen  osto- 
rozza. „Minthogy  Nemzetséges  igaz  igyünket,  mellyet 
jó  Istenünk  segítő  karjai  által  mindeddig  szerencsés 
előmenetellel  boldogított,  Istentelenséggel  serami- 
képpen folytatni  nem  akarjuk,  —  Az  N.  Vármegyé- 
nek azért  serio  intiraállyuk ,  in  gremio  sui  processu- 
sonként  szolgabíró  híveink  által  publicáltassa,  hogy 
mind  hadaink,  mind  akármely  híveink,  minden  Isteni 
káromlástűi,  egyéb  Istent  és  embereket  irtóztató  és' 
éktelen  szitkoktűi  s  átkozódásoktűl  supersedeállya- 
nak.  Ha  kik  pedig  tovább  is  csakugyan  —  abban 
megátalkodnak,  —  az  ollyakat  megfogatván,  kegye- 
lem s  kedvezés  nélkül  az  Nemes  Ország  Törvénye 
szerént,  elsőben  megvesszőztesse,  másodszor  pál- 
czáztassa,  harmadszori  és  utolszori  büntetésekre  kő- 
vel agyon  verettesse."  ')  E  szigorű  rendeletet  két  év 
műlva  mégis  újra  ismételni  ^),  1708.  végén  pedig  a 
Tályáról  Sárospatakra  áttett  országgyűlés  végzései- 
nek egyik  cikkében  föléleszteni  kellett.  ^)  —  A  tábo- 
rozó, jövő-menő  és  benszállásoló  katonaság  annyi 
sok  nemét  elterjesztette  az  erkölcstelenségnek ,  hogy 
a  lépten  nyomon  elkövetett  s  igen  szigorúan  bünte- 
tett fajtalankodási  eseteken  kivül,  1704.  Okt.  5-kén 
a  városi  tanács  határozza:  „1-ör  a  ki  ezután  maga 
vagy  katonája  erejével  más  szénáját  vagy  szalmáját 
akár  lopáskép,  akár  hatalmasul  elhozza,  kártéríté- 
sen fölül  12  forintra  büntettessék.  2-or  Akár  katona, 


')  Oklvltr.  65.  sz.  a. 

')  Eredeti  hirdetmény  a  levéltárban  1706  ról. 

3)  Jk.  1708—1713.  71—73.  lap. 


218 

akár  paraszt  ember  a  káromkodásért  fenyíttessék, 
mint  a  fejedelem  rendelte.  3-or  A  városban  házaknál 
és  utczákon  a  lövöldözés  tiltatván ,  a  ki  elköveti , 
büntettetik.  4-er  A  koczkások  a  város  utczáin  sehol 
meg  ne  szenvedtessenek."  ')  —  Harmadnap  múlva 
ismétli  egy  tanácsi  határozat:  hogy  „mivel  az  éji 
borital  miatt  a  korhelykedés,  káromkodás,  éjjeli 
nappali  lövöldözés,  kockázás  és  mindennemű  isten- 
telenség igen  eláradott,  a  katonai  hatósággal  egyet- 
értve elhatározva  lön :  hogy  esti  takaróra  harango- 
záskor  mindenki  szállására,  lakására  siessen,  kato- 
nai és  polgári  őrség  cirkálandván ,  minden  éjeli  kor- 
hely vagy  csavargó  elfogattassék ,  katonát  tisztinek, 
városi  embert  birájának  adjanak  át,  megbüntetés 
végett."  ') 

Tagadhatatlanul  igaz:  hogy  e  fölkelés  a  leg- 
kedvezőbb külállapotok  közt,  a  spanyol  öröködési 
háborúra  kivezetett  császári  hadaktól  üres  országban 
indíttatott;  de  más  részről  az  is  igaz,  hogy  a  legnyo- 
masztóbb  belviszonyok  hatálya  alatt,  kezdetét  akkor 
vette ,  midőn  a  nagy  adó ,  katonatartás  terhei  és  a 
katonaság  zaklatásai  miatt  a  nép  teljesen  kimerülve 
volt;  mégis  adott  mindent,  és  vagyona  mellett  odadta 
életét  s  vérét  is.  Kezdetben  nem  volt  ugyan  adó  ki- 
vetve; hanem  a  kiszolgáltatások  határozatlan  meny- 
nyisége  többszörösen  haladta  a  különben  íizetendett 
adót,  a  hadviselés  vidékein  pedig  csaknem  elvisel- 
hetlenné  lett  a  mindennemű  szolgálat  és  élelmezés 
terhe,  —  és  a  hová  az  ellenség  eljutott,  a  rendes 


')  Jk.  1702—1708.  309.  lap. 
•^)  Jk.  1702—1708.  310.  lap. 


219 

katonaság  zsarolt ,  a  rác  égetett ,  ölt  és  rabolt ,  —  a 
fölkelés  tartama  alatt  teliát  a  vagyonállapot  minden 
tekintetben  apadt. 

Nagyon  előmozdította  ezt  az  országban  eláradt 
rézpénz  értéktelensége.  E  szokatlanul  nagy  mennyi- 
ségben kibocsátott  pénz  ellen  már  1704-ben  pana- 
szok és  tiszti  vizsgálatok  fordulnak  elö  Kecskemé- 
ten, mert  a  mészárosok,  kik  csak  fejér  pénzen  lát- 
hatták el  magukat  marhával,  azért  húst  adni  vona- 
kodnak. ')  Utóbb  a  szükségből  alkalmazott  financiá- 
lis balfogások  ez  állapotot  hihetetlenül  felfokozták. 
Tudva  van  ugyanis:  hogy  a  fegyver,  öltönykelme  és 
egyéb  hadi  fölszerelés  legnagyobb  része  külföldről  s 
csak  ezüst  és  arany  pénzen  volt  beszerezhető ,  a  mi 
tehát  e  nemben  akár  a  hazai  bányák  jövedelméből, 
akár  más  úton  előállíttatott,  többnyire  kiszivárgott, 
elannyira,  hogy  a  belforgalombűl  is  több  csatornán 
kellett  az  ezüst  és  arany  pénzt  kiszivattyúzni;  így 
például  a  sót  átalában ,  s  a  bort  a  tábori  kocsmákon 
csak  fejér  pénzen  árulták.  Ezen  eljárás  a  rézpénzt 
teljesen  kivette  értékéből.  Bottyán  János  tábornok 
írja  1708.  Aug.  19.  a  fejedelemhez:  „a  rézpénzben 
senki  csak  egy  poltűrát  sem  vészen  el,  ügy  meg- 
bomlott; mivel  valamennyi  sót  ezen  földre  szállítot- 
tak ,  a  szegénységnek  rézpénzen  nem  adták ,  hanem 
itt  való  Commendáns  Uram  passusával  kit  Komárom- 
ban s  kit  másuvá  ezüst  pénzért  beiktatták ;  ez  mos- 
tani confusiora  nézve  nem  is  lehet  senkit  elvételére 
erőltetni."  Másik  levelében  pedig  még  élesebben  raj- 
zolja ez  állapotot,  irván  eképen:  „Ma  reggel  irott 


')  Jk.  1702—1708.  315.  lap. 


220 

levelemben  is  declaráltam  az  rézpoltűra  pénznek  tel- 
jességgel való  megcsükkenését,  lígy  hogy  már  senki 
élnem  veszi,  mivel  semmit  rajta  nem  vásárolhatni; 
az  praesidialis  hajdúk,  kiknek  azzal  fizettek:  az 
utczákon  mint  az  polvát  széllel-szórják ;  tizenhárom, 
tizennégy ,  söt  tizenöt  forintot  is  lehet  egy  ezüst  fo- 
rinton venni ,  —  de  ügy  sem  kell ,  nem  is  lészen  cir- 
culatioja,  ha  az  országban  termő  és  találtató  jószágot 
érette  nem  adják,  sót  penig,  vagy  marhát,  kit  onnét 
belől  erre  szállítnak,  azon  a  pénzen  árúban  sem 
eresztik ;  az  ország  korcsmáin  is  mind  ezüst  pénzen 
folynak  a  borok.  Fölséged  azért  méltóztassék  kegyei- 
messen megparancsolni,  hogy  valamely  ország-sóját 
szállítsák  erre  a  földre  és  rézpénzen  adják,  a  borokat 
is  azon  árulják,  máskint  haszontalan  az  militiát  az- 
zal kedvetleníteni ,  sőt  jobb  is  vele  nem  fizetni,  midőn 
semmi  bocsi  és  keleté  nincs,  hogysem  azzal  idegení- 
teni." ')  —  Láttuk  már  föntebb,  midőn  1705.  végén 
Kecskemét  Bottyán  János  ezredét  megruházni 
köteleztetett,  hogy  a  posztó  árában  2,832 '/^  forintot 
a  város  rézpénzben  fizet  s  majd  felét,  azaz:  818  tal- 
lért, vagyis  1,227  forintot  elveszt  rajta  ^);  utóbb  a 
bámulásig  növekedett  e  veszteség:  1707.  Apr.  3-án 
a  rácok  által  agyonvert  Böde  János  kecskeméti  föbiró 
számadása  alatt  12  ezer  libertás  maradt,  mely 
nevezeti  értékben  hátával  egy  tallérba  számítva  2,000 
tallért  képviselt;  de  midőn  1709-ben  költségre  fordít- 
tatik,  már  csak  súlymérték  szerint,  oka  számra,  160 
darabot  egy  okára  számítva ,  fecséreltetik  el ,  követ- 
kezőképen : 


')  Bottyán  János  élete.  Thaly  Kálmántól,  249.  250.  lap. 
-)  Föntebb  168.  lapon. 


221 

1)  Másfél  szalonnáért  fizet- 
nek 17  oka  libertást,  mely  neve- 
zeti értékben  tett  volna     .     .     .     453  tall.  2  g-arast. 

2)  24   oka  vajért  21   oka 

libertást 560    „    —    „ 

3)  60  oka  mézért  17  oka 

libertást 453    „       2    „ 

4)  ö  véka  szilváért  9  oka 

libertást 240    „    —    „ 

5)  9  oka  rizskásáért  3  oka 

libertást 80    „    —    „ 

6)  4  oka  mogyorót,  7  '/^  oka 
malozsa  szölöt,  és  egy  pár  csiz- 
mát vesznek  8  oka  libertásért    .     213    „      2    „ 

összesen :  2,000  tall.  —  gar,  ') 

Ennyire  csökkent  a  rézpénz  értéke  s  ennyire 

szökkent  a  drágaság,  melyet  többé  sem  a  fejedelem 

szigorú  tilalma,  sem  az  országos  gazdászati  tanács 

kibocsátott  rendelete  korlátozni  képes  nem  volt.  ^) 

A  bábon!  fáradalmai ,  ellenség  beütései ,  folyto- 
nos csaták,  katonaállítások  és  az  1709-dik  évi  dög- 
halál a  város  népességét  is  annyira  megzilálták, 
hogy  a  fölkelés  megszüntetésekor  e  tekintetben  gya- 
rapodásra gondolni  sem  lehet.  Mintán  1705.  nyarán 
a  solti  sánc  lerontatott,  utóbb  pedig  Kecskemétnek 
kellő  védelme  is  elhanyagoltatott,  —  a  három  város- 
nak Szegedre  behódolnia,  vagy  pusztulnia  kellett, 
—  s  ezután  a  kiköltözések  is  gyakoriak  lettek.  Az 
1709-ki  döghalál  pedig  annyira  dűlt  a  város  minden 

')  Adókönyv  170Í).  végén. 

-)  Lásd  az  Oklevéltárban  1706.  Jiil.  1.  és  Dec.  20.;  s  1707.  Január  29. 
közleményeket. 


222 

rendű  lakosai  közt,  hogy  csak  az  előkelőket  említve: 
a  rom.  kath.  parochiát  kezelő  sz.  Ferencrendi  szer- 
zetesek kolostorának  nyolc  tagja  közül  Lat  lett  áldo- 
zata a  ragályos  betegek  körüli  buzgóságának  '); 
elhalt  a  reform,  egyház  prédikátorának  neje,  Szabó 
Gryörgy  a  város  egyik  jegyzője,  Muraközi  Sámuel 
másik  jegyzőnek  neje  és  leánya  s  a  városi  tanácsnak 
több  tagja  ^);  ezen  nyomorúságos  időszak  tehát  a 
város  népességét  jóval  megapasztotta. 

Valamint  egyesek ,  úgy  a  község  vagyoni  álla- 
pota is  tetemesen  csökkent.  A  községi  nyáj ,  ménes 
és  gulya  veszendőbe  ment,  a  város  még  adósságba 
is  sülyedt.  A  nemzeti  hadsereg  részére  tett  kiszol- 
gáltatásokért fizetett  rézpénz  csak  elértéktelenítve 
volt  elvesztegethető,  utóbbi  kiszolgáltatások  örökre 
odavesztek;  a  császáriak  ellenben  ingyen  folytatták 
magyar  földön  a  háborút :  mert  a  néptől  felszedett 
nagy  adóbúi  fizették  a  katonát,  az  adó  mellett  kierő- 
szakolt élelmezéssel  pedig  azt  magát  és  lovát  kitar- 
tották ;  de  a  megtérítés  reményében  kiszedett  széna , 
szalma,  bor  és  gabona  ára  évtizedek  múlva  is  meg- 
térítetlen  maradt,  míg  elvégre  a  községek  belefárad- 
ván a  sok  eredménytelen  sürgetésbe,  örültek  ha 
egy  dicsérő  oklevéllel  szemüket  kitörültetni  tapasz- 
talták. 3) 

A  fölkelés  bevégezte  után  még  egyéb  terhek  is 
fenyegették  a  községeket:  a  király  iránti  hűségben 
megmaradt  földesurak  ugyanis  az  elmúlt  nyolc  évről 
elmaradt  jövedelmeiket  követelték,  holott  tudva  volt 


')  Oklvltr.  II.  köt.  34.  sz.  270.  lap. 

')  Szvitk.  1709.  14.  lap. 

')  Lásd  III.  köt.  452.  lap.  132.  sz.  a.  Oki. 


223 

elÖttök,  hogy  illetményeiket  addig  vagy  Rákóci  or- 
szágos fiskusa  szedte,  vagy  a  fejedelem  saját  hívei- 
nek adományozta.  Kecskeméten  a  Kohári-féle  ösi 
részek  űri  adója  fölött  nevezetesen  akép  intézkedett 
a  fejedelem,  hogy  azok  jövedelmét  felváltva,  egyik 
évben  Károlyi  Sándor,  mint  neje  után  osztályos 
rokon,  más  évben  az  országos  fiskus  szedje  ');  a 
Kohári  István  császári  tábornok  által  zálogban  tar- 
tott Rákóci-rész  jövedelmét  folyvást  a  fiskus  kezelte; 
Rákóci  Erzsébet  gróf  Erdödiné  maga  szedte  jövedel- 
meit, de  1707-ben  történt  halála  után  ez  is  az  orszá- 
gos fiskusra  szállott ;  a  pozsonyi  apácák  használatá- 
ban volt  Csáky-rész  censusát  a  fejedelem  gróf  Csáky 
Mihály  fölkelő  tábornok  részére  utalványozta  '^) ;  — 
ezek  most  mind  feltámadtak  követeléseikkel  s  elvégre 
is  csak  az  1715  :  52.  törvénycikk  biztosította  a 
várost  zaklatásaik  ellen. 

Ingatlan  birtokaikban  Kecskemétet  és  Nagy- 
Köröst  ekkor  Pest  város  támadta  meg.  Volt  már 
ugyanis  említve,  hogy  mindkét  város  még  a  török 
uralom  ideje  alatt  Pesten  külön  saját  házakkal  birt: 
mindkét  vidéki  község  1704—1710.  évek  tartama 
alatt  elszigetelve  levén  Pesttől ,  annak  rémséges  ter- 
heltetései  elviselésében,  mint  házbirtokos,  aránylag 
részt  venni  köteles  lett  volna,  de  attól  elzárattatván, 
e  kötelességet  nem  teljesíthették;  most  Pest  város 
mindkét  község  házát  lefoglalta,  s  azért  is  mivel 
polgárjogot  nem  váltottak,  házaikból  azokat  kibe- 
csültetni,  az  értékből  pedig  teljesíteni  elmulasztott 
időközi  adótartozásaikat  lefoglalni   határozta.    Csak 


')  Oklvtr.  114.  sz.  a.;  és  Jk.  1702—1708.  310.  440.  lap. 
^)  Lásd  III.  köt.  26. 46.  lap. 


224 

tíz  évet  meghaladó  perlekedés  után  juthatott  a  két 
város  pesti  házuk  birtokába.  ') 

11.  Rákóci  Ferenc ,  mint  az  ország  szabadságai 
vissza  szerzésére  szövetkezett  rendek  vezérlő  feje- 
delme, az  általa  elfoglalt  országrészeken,  —  ügy 
látszik  a  fenmaradt  oklevelekből ,  —  hogy  minden 
felségi jogokat  gyakorolt  légyen;  de  tőle  Kecskemét 
sem  szabadalmat,  sem  adománylevelet  nem  bir.  ^) 
Addig  míg  a  három  város  annyi  áldozattal  és  oly  nagy 
erőfeszítéssel  védte  magát  és  támogatta  a  fölkelést, 
nem  volt  alkalom  a  kitüntetésre;  1705.  után  pedig 
már  aligha  lehetett  a  fejedelem  megelégedve  a  kifá- 
rasztott városok  buzgóságával. 

Sokat  szenvedett  Kecskemét  s  majd  egy  évti- 
zedre volt  szüksége,  hogy  vagyoni  veszteségeit 
nagyából  helyreüthesse. 

Azonban  a  három  városnak,  —  különösen  pedig 
Kecskemétnek  és  Nagykörösnek,  mint  szoros  érte- 
lemben földesűri  hatóság  és  szolgálatok  alatt  nem 
volt  községeknek ,  —  a  török  uralom  alatt  kifejlett 
solidaritása,  a  Kuruc  világ  korszakában  tetőpontját 
érte:  fokoztatott  az  a  közös  veszély,  közös  védelem 


')  Tárgyiratok  a  város  levéltárában. 

■^)  Említtetik  történetíróinknál  a  fejedelemnek  több  bírtokaclományzása, 
de  a  kecskeméti  levéltárban  csak  némely  itteni  birtokrészek  úri  add 
jövedelmének  ntalványozása  fordul  elö.  Ezen  kívül  csak  egyetlenegy 
adat  forgott  kezemben:  az  ónodi  gyűlés  alatt  1707.  Június  29-kén 
kiadott  adománylevele ,  mellyel  báró  Keglevics  Ádám  kezén  volt  Kátai- 
féle  birtokokat  Rétey  György,  Ferenc,  .János,  Mihály  és  Péter  testvé- 
reknek örökül  adományozza;  nevezett  adományosok  azon  birtokokba, 
melyek  Torna,  Zemplén,  Abaúj ,  Pest,  Borsod  és  Heves  megyékben 
léteznek ,  a  jászói  konvent  egy  tagja  és  a  fejedelmi  kiküldött  által 
ugyanaz  évi  Jul.  18-tól  Szept.  22-ig  helyenkint  folytatott  szokásos 
eljárás  utján  be  is  igtattattak ,  mint  az  említett  Konvent  hiteles  kiad- 
ványú  beígtatási  jelentése  igazolja.  Az  adománylevél  egészen  szokásos 
szövegű,  csupán  a  „Jus  Eegium"  helyett  „Jus  Fisci  nostri"  változta- 
tás van  benne.  Á  hiteles  helyek  jegyzökönyveiben  valószínűleg  a 
többi  is  feltalálható  leend. 


225 

és  közös  teherviselés  által;  de  az  önérzet  mellett  a 
polgári  miveltségre  törekvést  igen  előmozdította  azon 
kitüntetés,  hogy  a  fejedelem  és  kormányköre  a  bárom 
várossal  mindig  közvetlen  érintkezésben  állott. 

Valamit  még-  a  vallási  viszonyokrűl.  A  mindkét 
bitvallásű  evangélikusok  vallásszabadságát  biz- 
tosit© 1681:  25,  és  1687:  21.  törvényeket  I.  Lipót 
kormánya  egy  1701.  évben  kiadott  rendelettel  nem 
eltörülte,  hanem  valóságos  szójátékkal  érvénytelení- 
tette. ')  —  Ha  e  rendelet  kiadásánál  egyéb  nem  tör- 
tént volna  is,  nagy  és  átalános  lett  országszerte  az 
ingerültség;  mely  hogy  a  fölkelés  megszilárdulása 
után  ki  ne  törjön,  a  minden  irányban  kiható  figyelmű 
fejedelem  ideiglenesen ,  a  törvényhozás  további  ren- 
delkezéséig, egy  nyiltlevél  kibocsátásával  s  1704. 
Aug.  12.  egy  rendeletnek  a  megyékhez  menesztésé- 
vel gondoskodott.  ^)  Ezek  tehát  megelőzték  az  1704. 
Szeptemberben  Gyöngyösön  történt  követeléseit  a 
vágmelléki  tizenegy  megyének,  de  megelőzték  a 
francia  királytól  érkezett  figyelmeztetést  is  •^),  minden- 
esetre pedig  megelözniök  kellett  az  1705.  szécsényi 
kiegyenlítést.  *) 

Kecskeméten  amaz  átalános  ingerültségnek 
semmi  nyoma;  nem  is  történt  itt  egyéb,  mint  1690. 
Apr.  15.  Szécsényi  György  esztergomi  érseknek 
Kecskeméthez  és  Nagyköröshez  intézett  fenyegető 
levele;  melynek  fulánkját  azonban  egy  hadi  tanácsi 
rendelet   kitépte.  ^)    Tisztelem   hamvaiban  is  Fejér 

')  Fejér  György :  Jurium   ac  Libertaüim  Religionis  et  Ecclesiae  in  R. 

Hung.  Codicillus  Diplomaticus.  Budae  1847.  pag.  300. 
^)  OklvUr.  69.  sz.  a. 

^  Horváth  M.  IV.  326.  —  Szalay:  VI.  199.  lap. 
")  Horváth  M.  IV.  360.  —  Szalay:  VI.  281.  lap. 
5)  Lásd :  U.  köt.  oklvtr.  32.  sz.  és  IH.  köt.  248.  lap. 

Kecskemét  v.  tört.  IV.  köt.  1^ 


226 

György  emlékét ;  de  csudálkozom ,  hol  vehette  a  11. 
Rákóci  Ferenc  és  a  szövetkezett  rendek  ellen  szórt 
vallásgyülöleti  vádak  mellett  azon  adatot:  mintha  a 
fejedelmet  lengyelországi  száműzetéséből  többek  közt 
a  kecskemétiek  is,  vallásgyakorlati  sérelmeik 
miatt  sürgették  volna  a  betörésre?!  ')  A  kecskeméti- 
ekről bizvást  elmondhatni :  hogy  azoknak  ahoz  semmi 
közük  sem  volt;  de  a  köztük  elejitül  fogva  diszlett 
szép  egyetértés  s  a  buzgó  katholikus  földesúr  Kohári 
István  gróf  1679  és  1680-ban  történt  bölcs  intézke- 
dése után  arra  legkisebb  okuk  sem  lehetett. 


A  lezűgott  hosszas  háború  viharai  és  azt  meg- 
előzött kormányzat  által  előidézett  zavarokat  a  szath- 
mári  béke  meg  nem  szüntethette,  —  a  Kuruc  vi- 
lág egyedüli  köznyereményét ,  az  alkotmányosságot 
is  csak  a  következő  országgyűlésen  alkotott  új  tör- 
vények szilárdíthatták  meg*. 


')  A  fentebb  idézett  Codicillus  Diplomaticus.  pag.  301. 


ORLEVELTAR. 


15' 


U 


1. 

1703.  Jun.  11.  Schiaeidler  Jakab  Antal  budai  admi- 
nistrator  levele. 

Generosi,  Nobiles,  Prudentes  et  Circumspecti  Dni  Amici 
niihi  honorandi.  Litteras  Praetitulatarum  Dnum  Vrarum  de 
dato  9-nae  liiijus  mensis  sonantes  recte  percepi,  ex  quibus 
turbulentias  et  rumores  in  Superiori  Hungária  niinc  grassantes 
uberius  intellexi ,  et  siquidem  de  iis  alriinde  jam  notitiam  ha- 
beam,  nihilominus  tamen  pro  hac  inlimafione  magnas  repono 
gratias,  quam  etianQ  erga  Suam  Mattem  Sacrmam  fldelitatem 
in  altioribus  locis  iandare  conabor,  et  recommendabo.  Dein- 
ceps  verő  Praetitulatas  Daones  Vras  rogandas  habere  voliii, 
ut  quidquid  imposterum  de  rumoribus  istis  constiterit,  quanto- 
cius  per  expressum  me  certiorera  reddere  haut  graventur.  In 
reliquo  maneo.  Praetitulatarum  Daonum  Vrarum.  Sign.  Budae 
die  11 -ma  Junii  1703,  ad  Servitia  semper  paratissimus  Jac. 
Ant,  Schweidler  mp.  —  P.  S.  Ratione  mihi  promissorum  Equo- 
rum  gratum  mihi  foret,  ut  si  quamproxime  huc  apportaren- 
tur.  —  Kívül:  Generosis ,  Nobilibus ,  Prudentibus  et  Circum- 
spectis  Dominis  Judici  Primario,  Caeterisque  Jurassoribus  Op- 
pidi  Kecskemetiensis  Dnis  et  Amicis  mihi  honorandis.  Kecs- 
kemét.  (Pecsét.) 

Eredeti  a  város  levéltárában. 


230 

2. 

1703.  Jun.  24.  Gróf  Forgács  Simon  nyiltlevele. 

Mi  Gémessi  Gróf  Forgács  Simon  Fölséghes  Római  Csá- 
szár és  Koronás  Király  Kglmes  Urunk  eő  Föiséghe  Tanácsa, 
Komornyikja,  Generális  Mezei  Strázsa  Mestere,  egy  Lovas 
magyar  Regementnek  Colonellussa,  Dunán  túl  való  Részeknek 
és  Győr  végh  házának  Vice  Generálissá  és  N.  Rorsod  Várme- 
gyének Fő  Ispánnya.  Adgyuk  tudtára  ezen  Pátens  Levelünk 
állal  mindeneknek  az  kiknek  hogy  tudni  illik  némelly  Rege- 
mentünkbéli katonák  nem  tudatik  mi  oktúl  viseltetvén  s  mind 
Istenekrűl  s  mind  eő  Föiséghe  hűségéről  s  mind  pedig  az 
magok  hitiröl  elfelejtközvén,  emiitett  Regementünktűi  Imperi- 
umból  elszöktek  s  ide  Magyar  Országban  lejöttek,  kire  nézve 
az  ollyan  Regementünkbéli  Katonaságnak  serio  intimáltatik , 
hogy  előítünk  lévő  Július  Havának  végéig  ide  Galgóczra  jüjje- 
nek,  úgy  hogy  az  Regementünkben  megént  reincorporállyák 
és  eő  Föiséghe  szolgálattyára  hűségére  állítsák  magokat, 
holott  pedig  találkoznék  ollyan ,  az  ki  praespeciflcált  Terminu- 
sig elő  állani  nem  akarna,  bizonyos  legyen  abban,  hogy  Vár- 
megyéről Vármegyére  fel  kerestettyük  s  ha  kézben  kerül  Hadi 
súllyos  Törvény  és  Regula  szerént  exequáltattyuk  minden 
halasztás  nélkül,  az  kik  pedig  fellyebb  írt  Terminusra  compá- 
reálnak ,  azokat  meg  gráliázzuk  s  az  vétkét  meg  engedgyük. 
Dátum  Galgócz  Die  24.  Jurni  A.  1703.  GrófF  Forgács  Simon. 
CL.  S.) 

Egykorú  másolat.  Jk.  1702—1708.  143.  144.  lap. 


3. 

1703.  Jul.  4.  Petrovay  László  alispán  körlevele. 

Isten  álgyon  meg  benneteket  kiyül  meg  nevezett  Helysé- 
geknek Rirái  és  Eskütti.    Kegyelmes  Urunk  eő  Föiséghe  sok 


231 


rendbeli  Paranesolattyai  érkezvén  az  N.  Vármegyére,  hogy  az 
T)lvajokra,  orgazdákra  és  az  Passiis  nélkül  való  járókra  szor- 
galmatos gondot  viselnénk ,- úgy  most  is  eó  Fölséghe  kemény 
és  nagy  büntetés  alatt  Parancsollya,  mivel  onnan  fellyül 
most  is  feles  katonaság  Cseh  országon  által  le 
szökvén  M  é  1 1  ó  s  s  á  g  h  0  s  G  r  ó  f  f  P  á 1  f  i  Úr  e  ő  N  g  h  a 
Regementibül  valók:  kihez  képest  vévén  ezen  Levele- 
met, Parancsolom  hogy  a  félékre  szorgalmatos  gondot  visel- 
lyenek,  Passus  nélkül  járókat ,  Csavargókat,  akár  Lovas,  akár 
gyalogh  légyen,  fogják  meg  és  raindgyárt  hozzák  be;  mert 
valamelly  Helység  elmulaltya  s  meg  nem  fogja ,  kitudódik , 
bizonyos  lévén  benne  hogy  az  kemény  büntetést  el  nem  kerüli. 
Pestini  4.  Julii  A.  1703.  Petrovay  László  Pest  Pilis  és  Sóit 
Vármegyéknek  Vice  Ispánnya.  mp.  P.  S.  Az  Portio  pénzt  is  az 
melly  helység  még  meg  nem  adta,  személy  válogatás  nélkül 
egészlen  harmadnap  alatt  bé  hozza,  hacsak  Németh  Executiot 
nem  akar  szenvedni,  vagy  hogy  Biráját  be  külgye,  hogy  azzal 
az  Nemes  Vgye  Tisztyei  számot  adhassanak  az  Excelsa  Budai 
Commissio  előtt,  mert  már  az  szófogadatlanságnak  éppen 
nincsen  helye,  mivel  utánnunk  sem  várakoznak  tovább. 

Jk,   1702—1708.  142.  lap. 


4. 

1703.  Jul.  27.  Huszár  János  szolgabíró  körlevele. 

Isten  minden  jókkal  áldgya  kegyelmeteket  kívánom. 
Méltóságos  Budai  Dicasteriumnak  érkezvén  az  Nemes  Várme- 
gyére kemény  és  súllyos  parancsolattya ,  mellyre  nézve,  kén- 
szeriltetett  az  alul  megh  irt,  vagy  is  includált  mód  szerint  jó 
paripás  és  fegyveres  Embereket  repartiálni.  Azért  Kitek  feje 
és  jószágba  vesztése  alatt ,  jó  paripás  és  fegyveres  embereket 
mennél  hamaréb  elő  készítvén  állítsa  föl  és  jó  készülettel  Czeg- 
lédre  külgye ,  mind  azok  a  kik  Czeglédhez  közeleb  laknak ,  az 
kik  pedigh  alsó  Némedihez ,  tehát  Némedire ,  ez  jövő  Vasár- 


232 

napra,  és  ott  készen  lévén  várják  az  Nemes  Vármegye  továb 
való  dispositioját ,  melly  minden  okvetetlen  oda  Togh  érkezni, 
jó  provisioval  legyenek  lóbúl,  fegyverbül  s  puskaporbúi  és 
lövő  szerszámokbúi,  élésből  is.  Mellyben  külömben  se  csele- 
kedgyék  klmtek  ha  nagy  kárát  vallani  nem  akarja.  Ezzel  ma- 
radván.  Raptim  Pestini  Die  27.  Julii  1703.  Huszár  János  mp. 

Anno  1703.  Die  26.  Julii  sub  parliculari  Congregatione 
Inclytorum  Coltuum  Pest  etc  in  Citte  Pest  celebrata  facta  est 
repartitio  militum  Equitum  bonis  armis,  equis  ac  aliis  neces- 
sariis  in  optima  forma  expediendorum,  ordine  sequenti:  Oppi- 
dum  Kecskeméth  No-65.  Kőrös  No- 35.  Czegléd  No-20.  Isák 
No-10.  Alsó  Némedi  No-10.  Ócsa  No-5.  Summa  No-145.      - 

Jk.  1702—1708.  145—146.  lap. 


5. 

1703.  Jul.  29.  Ugyanaz  ugyanazon  tárgyban. 

Isten  minden  jókkal  álgya  Kglmeteket  kívánom,  Akarára 
Kkk  értésére  adnom ,  hogy  jóllehet  az  Méltóságos  Budai  Com- 
missio  Parancsolattyából  az  N.  Vármegye  általam  intimáltatla 
vala  Kkk,  hogy  pro  29.  Julii  azon  lovasokat  annak  rendi  s 
módgya  szerint  Czeglédre  és  Alsó  Némedire  helyheztette  és 
küldötte  volna ;  mindazonáltal  más  parancsolattya  érkezvén , 
általam  ismét  azt  parancsoltattya,  hogy  azon  lovasok  minden- 
képpen készen  lévén ,  mind  addig  kiki  maga  helységében  ké- 
szen várakozzék ,  miglen  az  N.  Vármegyének  utolsó  parancso- 
lattyát  s  informatioját  nem  vészi.  Ezt  kölleték  sietséggel  Kgl- 
tekk  értésére  adnom.  Az  portiopénzt  pedig  kiki  sub  poena 
militaris  executionis  ad  Cassam  be  külgye.  Ezzel  maradván 
Raptim  Pestini  Die  29.  Jul.  1703.   Huszár  János  mpr. 

Egykorú  másolat  Jk.  1702—1708.  146.  lap. 


233 

6. 

1703.  Aug.  3.  Pestmegyére  adóexecutío  küldetik. 

Mint  jóakaró  Birák  és  Esküit  Uraiméknak  ajánlom  becsü- 
lettel való  szolgálatomat  Kglteknek. 

És  Istentűi  minden  kivánta  jókat.  Az  Méltóságos  Budai 
Dicasterialis  Commissio  Kglmes  Urunk  eő  Fölséghe  parancso- 
lattyábúl  ezen  Nemes  Vármegyékre  most  újontan  tizenhét  ezer 
forintokrúl  való  assignatiot  küldött,  az  melly  summábúl  obve- 
niált  T.  Nemes  Generális  de  Nehem  Regementinek  4,271  Rf. 
kiért  is  inslantanee  V.  Ispány  Petrovay  László  Uram  eő  Kglme 
szállására,  t.  i.  az  T.  N.  Vármegye  házára  executio  ment; 
mivel  feles  restantiák  vadnak  az  kgltek  helységiben,  eum  ob 
respectum  kölletett  azon  Németeket  pro  incassandis  restantiis, 
minthogy  egynehány  rendbéli  már  ez  előtt  mind  Vice  Ispány 
Uram,  m.ind  pediglen  Szolga  Biró  Uram  eő  Kglmek  Curren- 
sire  is  nem  hozta  Kgltek  bé  az  resultans  portio  pénzt,  kisze- 
detni executionaliter  küldeni ,  ad  latus  D.  Francisci  Oberagner 
praefatorum  Inclytorum  Cottuum  Subcommissarii ,  és  igy  ezen 
subnectált  specificatio  szerint  az  helységek  az  pénzt  megh 
olvasván,  emUtett  Oberagner  Ferencz  Subcommissarius  kezé- 
ben sub  sigillo  adgyák  és  arrül  eő  Kglmétűl  quietantiát  vegye- 
nek, és  alioz  elégedendő  Comilivát  adni  el  ne  mulassa  Kgltek, 
promoveálván  azzal  Kglmes  Urunk  eő  Fölséghe  szolgálattyát. 

Restál  Kecskeméth  fi.  Rh.  2,679.  d.  56.  etc. 

Pest  Die  3.  Aug.  1703.  Joannes  Imre  mpr. 

Egykorú  másolat  Jk.  1702—1708.  148.  lap. 


7. 

1703.  Aug.  18.  Huszár  János  szolgabíró  Kecskemétről 
és  Kórosról  hírmondókat  rendel. 

Isten  minden  jókkal  álgya  kegyelmeteket  kívánom.    Ez 
írásom  által  kölleték  kkk  tudtára  adnom,  hogy   vévén  ezen 


234 


Levelemet,  mindgyárt  válasszon  kglmetek  két  jó  s  szava  hihető 
és  utat  tudó  okos  emböröket,  úgymint  Kecskeméthről  egyet  és 
Kőrösről  másodikat'  és  külgye  föl  ide  Pestre  az  N.  Vármögye 
házához ,  kiket  is  hogy  bizonyos  híreknek  hozására  elküidhes- 
sen  az  N.  Vármegye  Várod  felé,  vagy  az  holott  Rákóczinak 
és  Bercsényinek  híreket  hallhattyák.  Melyben  külömben  se 
cselekedgyék  kglmetek,  maradván  Rapfissime  Pestini  Die  18. 
Aug,  A.  1703.  Kglmetekk  Jóakaró  Szolga  Birója  Huszár 
János  mpr. 

Jk.  1702—1708.  153.  lap.- 


8. 

1703.  Aug.  18.  Huszár  János  szolgabíró  körlevele. 

Isten  minden  jókkal  álgya  meg  kglteket  kívánom.  Ke- 
gyelmes Urunk  eő  Fölséghe  Parancsolattya  szerént  kölleték 
kkk  tudtára  adnom,  hogy  ki  jószágba  s  Feje  vesztése  alatt, 
ha  valamelly  Passus  nélkül  való  járókat  és  kóborlókat  és  kémö- 
ket  Rákóczi  vagy  is  Bercsényi  Pátensével  való  járókat  valahol 
hallana,  látna,  vagy  találna,  azokat  meg  fogja,  fogassa  és 
föl  kerestesse ,  meg  fogván  Pátensekkel  együtt  az  N.  Vármegye 
Magisztrátusa  kezében  béküldgye ,  erős  és  kemény  vigyázás 
alatt;  ha  valamelly  biztató  Pátensét  is  hallaná  vagy  hallotta 
volna,  azoknak  senki  hitelt  ne  adgyon,  annak  inkáb  fejet  ne 
hajtson ,  m.ivel  eő  Felségbe  jó  gondviseléssel  kívánván  lönni 
már  is  azoknak  le  csillapításukra  és  kigyökerezésekre  segítsé- 
get küld.  Azonban  az  minapi  N.  Vármegye  repartitíoja  szerént 
az  Fegyverös  katonák ,  sőtt  azokon  kívül  is  mönnél  többen 
lőhetnek  készen  lögyenek,  hogy  niikoron  nekiek  parancsoltatík, 
az  N.  Vármegyétül  eleikben  röndölendő  Tiszt  Uraíméktől,  oda 
az  hova  kívántatik,  el  mehessenek.  Az  melly  helységek  pedig 
még  portíobelí  Restántíával  tartoznak,  mönnél  hamaréb  be- 
külgyék ,  ha  súllyos  Executiot  szenvedni  nem  akarnak.  Ez 
igen  serio   keményen    parancsoltatik,  mellyben   külömben  se 


235 


cselekedgyék  kglmtek,  ha  nagyob  kárát  vallani  nem  akarja, 
maradván  Raptim  Pestini  Die  18.  Aug.  A.  1703.  Kkk  Jóakaró 
szolga  Birája  Huszár  János  mpr. 

Jk,  1702—1708.  153.  lap. 


9. 

1703.  Aug.  30.  Petrovay  László  alispán  levele  Újlaki 
Endre  megyei  kapitányhoz. 

Ajánlom  szolgálatomat  Kegyelmednek.  Tegnapi  napon 
írt  Kglmed  levelét  vöttem ,  ennekutánna  is  mind  várom  Kglmed 
Tudósítását.  A  Paraszt  Vármegye  hada  nem  az  kuruczok 
kergetésére  volt  röndölve,  hanem  az  vásárosok  és  keresködők 
oltalmazására.  Azért  Kglmed  azokat,  ha  szintén  ki  röndölte 
volna  is,  revocállya,  és  ennekutánna  ha  úgy  kívántatnék  s  az 
N.  Vármegye  parancsolná ,  a  szörént  röndölhetti  ki ,  az  N. 
Vármegye  katonái  azért  nem  mentenek  ki,  hogy  Budáról 
érkezett  parancsolat,  a  Vásárt  köllött  őrizni,  s  nem  is  mehet- 
nek hamaréb  hanem  Szombaton  étszakára  Kglmedhez ,  mivel 
még  holnap  hé  kelletik  nekiek  jőni  és  viszontag  úgy  fogják 
Kglmeddel  magokat  conjungálni,  mert  az  fizetések  aránt  lévén 
valamelly  controversia ,  hamaréb  nem  expediáltathattak.  Kgl- 
medet  tovább  is  admoneálom  s  kérem  hogy  perseverállyon  s 
maragyon  ottan  és  ha  löhetséges  mindönkor  bizonyos  hírekkel 
értessen  bennünket,  mert  mind  az  N.  Vármegye  Tisztei  s  mind 
pedig  az  Budai  Tisztek  Klmed  hűségétűi  s  magha  ajánlásaiul 
várnak.  Ezek  után  Isten  éltesse  Klmedet  s  adgya  Isten  újj 
híreket  írhassék  Klmed.  In  reliquo  magamat  reserálom  ad  ea 
raellyeket  Kddel  szóllottam.  Pest  die  30.  Aug.  A.  1703.  Jó- 
akarója Szolgája  Petrovay  László  mpr. 

Jk.  1702—1708.  155.  lap. 


23fi 


10. 


1703.  Aug.  30.  A  budai  császári  bizottmány  rendelete 
a  kecskeméti  tanácshoz. 

Sacratissimae  Caesareae  Regiaeque  Mattis  D.  D.  Nostri 
Clementissimi  Subdelegatae  Commissionis  Budensis  Nomine 
Oppidi  Kecskemét  Judici  et  reliquis  Juratis  assignandum. 

Sacratissimae  Cesareae  Regiaeque  Mattis  Dni  Dni  Nri 
Clementissimi  Subdelegatae  Commissionis  Budensis  nomine 
Oppidi  Kecskemét  Judici  et  reliquis  Juratis  serio  et  sub  poena 
pali  injungendum ,  quod  siquidem  multum  interesset  de  moder- 
nis  trans  et  cis  Tibiscum  exortis  motibus  certas  et  continuas 
habere  informationes  et  infallibiles  certitudines.  Quatenus  iidem 
Judex  et  Jurati  nisi  superius  rainitatam  experiri  voluerint  poe- 
nam,  eas  et  indilatas  instituant  explorationum  dispositiones , 
ut  singulis  septimanis  si  non  bis  adminimum  semel  hancce 
Subdelegatam  Commissionem  scriptotenus  de  occurrentiis  qui- 
busvis  circa  hos  motus  exorituris  accurate  et  genuine  infor- 
mare  possint,  quod  ipsum  nec  intermittere  praesumant.  Dátum 
Budae  30.  Aug.  1703.  Sacrmae  Caesareae  Regiaeque  Mattis 
Subdelegatae  Commissionis  Budensis  assessores. 

Jk.  1702-1708.  156.  lap. 


11. 

1703.  Sept.  1.  A  budavári  parancsnok  levele  a  kecs- 
kemétiekhez. 

Generosi  Nobiles  Prudentes  et  Circumspecti  Dni  Vicini. 
Siquidem  ex  rumorc  conlinuatim  habetur,  quod  non  soium 
Oppidani  ibidem,  verum  et  integer  districtus  ob  perfidos  et 
vagabundos  depraedalores  seu  rebelles  nimis  consternatur ; 
cum  tamen  Oppidum  sat  populatum  et  armatum,  eoque  ipso 
similibus  grassatoribus  opportune  resistendi  sufficiens  sit;  hiuc 


237 


Dnes  Vras  vicine  requirendas  duxi :  quatenus  absque  ulteriori 
consternatione ,  pro  viribus  et  debito  fldelitatis  studio ,  prout 
hucusque  laudabiliter  contigit,  his  vagabundis  sine  interrup- 
tione  sese  omni  conatu  opponere,  et  ad  minimum  bis  septima- 
natim  mihi  de  quavis  motione  horum  perfidorum ,  eorumque 
invasione,  cum  certo  mihi  constet  aliquos  ex  eorum  consortio 
in  illis  partibus  persistere,  certam  relationem  per  suos  homi- 
nes  transraittere  veiint.  Secus  officii  mei  érit,  ut  quosdam  de 
gremio,  et  vei  maximé  principales  ab  illac  ad  me  advocari 
curem,  quo  autem  intermisso  confido  notae  fidelitati  Dnum 
Vrarum  et  spero  praestolationem  debiíam  literarum  mearum. 
De  cetero  Dnas  Vras  diu  bene  et  tranquille  valere  desiderans 
permaneo  Budae  die  1.  7-bris  A.  1703.  Generosarum  Nobi- 
lium  Prudentum  et  Circumspectarum  Dnum  Vrarum  Servus 
obsequiosissimus  Liber  Baro  de  Stom  mp.  Supremus  Vigiliar. 
pfectus.  K  i  V  ü  1 :  Generosis  Nobiiibus  prudentibus  et  circum- 
spectis  Dnis  Judici  Primario ,  Jurassoribus  Oppidi  Ketschkemeth 
Dnis  Vicinis.  Kecsiíeméth. 

Eredeti  a  város  levéltárában. 


12. 

1703.  Sept.  4.  A  szolnoki  parancsnok  levele  a  kurucok 
mozgalmairól. 

Generosi  Nobiles  Prudentes  ac  Circumspecti  Domini  Ju- 
dices  Senatusque  Universus.  Parvulus  ille  exercitus  septem 
vexillorum  tam  equitatus  quam  peditatus,  qui  hactenus  sub 
Tordai,  Serendy,  ab  altéra  Tibisci  Ripa  circuravagatus  est, 
nunc  a  certo  quodani  Pitsi  JáHOs  commendatur,  faclaque  par- 
titione,  equitatus  Jenő,  peditatus  verő  Gyulám  ciroumsidet. 
Rakocius  cum  suis  Zatmariae  vicinissimus  est,  sed  D.  Generá- 
lis de  Gleokelsberg  sat  temporis  dedit  Nimidy  incendendi,  ac 
cum  600  Sclopetariis  in  Satmariense  suburbium  intrandi.  Barby 


238 


Ballasy,  qui  700  Curuzonibus  in  Conflniis  Luzensibus  prope 
Tokainum  imperabat ,  300  ex  iis  ad  hanc  Tibisci  Ripam  prope 
Onodinum  transmisit ,  qui  circa  Agriam  et  dictum  Locum 
maxima  msticis  damna  intulerunt,  Ego  emiseram  40  Husaro- 
nes  qui  faciendo  in  eos  excursionem,  sex  ex  iis  captivos  mihi 
Iradiderunt,  aliasque  40  equos  et  alia  iis  surripuerunt.  Ab 
altéra  Tibisci  parte  omnia  sünt  tranquilla  usque  in  confinia 
Gyulensia.  Succursus  noster  quotidie  expectatur,  qui  si  adve- 
nerit,  non  longos  processus  faciet  Curuczonibus ,  quorum 
maxima  pars,  praesertim  verő  peditatus,  sua  vita  in  manibus 
arma  non  bábuit,  nec  ad  hucdum  habét,  sed  hastis  baculisque 
armati  incedunt,  et  contra  quos  ea  sünt  pulveris  tormentarii 
vires,  ut  si  eum  olfaciant,  deliquium  anirai  patiantur.  Sperans 
itaque  proxima  occasione  esse  in  statu  vobis  meliora  et  laetiora 
nunciandi  permaneo  Dominationibus  Vestris  Ad  oíTicia  paratis- 
simus  Kvaters.  Datae  Szolnokii  4.  7-bris  1703. 

Jk.  1702—1708.  158.  lap. 


13. 

1703.  Sept.  8.  A  lengyel  király  betiltja,  hogy  alattvalói 
Rákóci  fejedelmet  a  fölkelésben  segélni  ne  merészeljék. 

Augustus  Secundus  Dei  Gratia  Rex  Poloniae  etc.  neonon 
Haereditarius  Dux  Saxoniae  et  Elector  etc.  Universis  et  sin- 
gulis  quorum  interest,  aut  quomodolibet  interessé  poterit,  prae- 
cipue  Magnificis ,  Generosis ,  Nobilibus  —  Capitaneis  nostris  in 
Confinio  existentibus ,  Civitatibus,  Oppidis,  illorumque  officiis, 
neonon  cujuscunque  Status  et  Conditionis  hominibus  notum 
facimus.  Cum  nihil  sanctius  et  antiquius  Ordines  Rei  Pubhcae 
conservatione  Foederum  et  Pactorum  cum  vicinis  Monarchis 
esse  existiment,  et  unanimi  consensu  inviolabilem  in  hoc 
puncto  Nominis  Poloni  reputationem  coUocent,  non  potest  uUo 
zelo  violentius  et  sensibilius   cor   nostram   Paternum  aííligi, 


239 


quam  accepta  novalia  et  quaerela  SSmae  Caesareae  Regiae- 
que  Mattis  per  Illmum  Comitem  de  Strathman  ejusdem  SSmae 
Caesareae  Regiaeque  Mattis  Legatum  in  Regiio  nostro  Extra- 
ordinai'ium  nobis  exposita.  Quod  Princeps  Rákóczius  pro  Re- 
belli  deciaratus,  per  Regnum  Hungáriáé  cum  sua  Militia  gras- 
sante  habeat  quosdam  ex  Incolis  Regni  nostri  et  M.  D.  Lith- 
vaniae  sibi  faventes,  qui  immemores  severitalis  Legum,  et 
Poenarum  in  Constitutionibus  Regni  expressarum  contra  viola- 
tores  Pactorum  cum  Externis  Principibus,  non  tantum  consilia, 
sed  et  nervum  belli  suppedit:int,  et  copias  auxiliares,  ut  inten- 
tiones  suae  et  Rebellió  faciliorera  sortiri  possent  progressum. 
Quo  ausu  universi  et  singuli  ejusmodi  ipso  facto  non  tantum 
poenas  Legum,  infamiae,  perduellionis,  et  confiscationis  Rono- 
rum  promeruerint,  verum  etiam  pro  hostibus  Patriae  censeri 
debent,  vigore  tot  Constitulionum  in  volumine  Legum  expres- 
sarum. Ac  proinde  Nos  nihil  nobis  observantia  integrae  cum 
Suae  Caesarea  Matté  Amicitiae  et  bonae  viciniae  vovendo, 
simul  obviando  ulteriora,  subditorum  nostrorum  tam  Regni, 
quam  M.  D.  Lithvaniae  licentiae  praesentibus  Universalibus 
Nostris  Literis  severe  intimamus,ut  omnes  qui  quoquo  demum 
modo  Auxiliares  Copias  praefato  Principi  in  subsidium  sub- 
ministrarunt ,  easdem  in  tempore  a  publicatione  Praesentium 
Universalium  Curiae  Nostrae  in  Quatuor  Septimanis  omnino 
revocent,  et  illi  omnes,  quicunque  quoquo  modo,  sive  sparsim, 
sive  sub  signis  assistunt,  ad  suas  Aedes  revertantur,  et  in 
posterum  ne  unus  illorum,  et  quicunque  demum  ex  Incolis 
Dominiorum  Nostrorum  audeat  amplius  eidem  Principi,  illius- 
que  Adhaerentibus,  sive  hominum ,  sive  pecuniarum  subsidio, 
sive  apparatu  Bellico,  imo  nullis  prorsus  necessitatibus  Bellicis 
subvenire  et  suffragari,  neque  ullam  cum  illó  corresponden- 
tiam  fovere,  sub  poenis  de  Guerris  et  aliis  mulctis  in  Constitu- 
tionibus Regm  Annorum  1588.  1590.  1607.  1609.  1613. 
1618.  declaratis.  Quorum  Executionem  contra  transgressores 
et  violatores  Legum  irremissibiliter  extendimus,  simul  Magni- 
ficis  et  Generosis  Capitaneis,  praecipue  in  Confiniis  positis 
diligenter  commendamus,  ut  has  licentiosas  Copias  captivent 
et  exequantur  sub  nexu  officii  eorumdem,  sub  poenis  in  iisdem 


240 


Constitutionibus  expressis,  hae  porro  Universales  nostrae 
Literae  ut  citius  ad  nolitiam  omnium  perveniant,  publicari  illas 
per  Castra,  Civitates,  Castella  et  Oppida  consveta  mandamus. 
In  quorum  Fidem  praesentes  manu  nostra  síibscriptas  Sigillo 
Regiii  communiri  jussimus.  Dátum  Varsaviae  Die  8.  7-bris. 
A.  1703.  Regni  verő  nostri  Septimo,  Augustus  Rex.  Casimirus 
Ternecky  Dapifer,  —  Suae  Regiae  Mattis  Secretarius  mp. 

Jk.  1702—1708.  196.  197.  lap. 


14. 

1703.  Sept  13.  Pestmegye  rendéinek  levele  Körös  és 
Kecskemét  városokhoz,  a  szegedi  parancsnok  által  kívánt 
élelemszállítás  iránt. 

Egregii ,  Prudentes  ac  Circumspecti ,  Nobis  honorandi. 
Salutem  et  Nostram  benevolentiam.  Ezen  Indusából  (mellyet 
copialiter  meg  küldötlünk)  meg  érthetik  az  meg  irt  Birák  és 
Esküttek,  minemű  dispositiokat  töttünk  az  kivánt  Szegedre 
administrálandó  búza  és  abrak  eránt ;  kihez  képest  úgy  alkal- 
maztassák az  meg  írt  helységbeliek  magukat,  hogy  vévén 
ezen  dispositionkat ,  Szegedre  szólló  Levelünket  hiteles  és 
érdemes  emberek  által  külgyék  el ,  úgy  hogy  mind  Írásban , 
mind  szóval ,  minden  halogatás  nélkül  bizonyos  választót  hoz- 
zanak, és  ha  eő  Fölsége  szólgálattya  olly  urgenter  kivánnya, 
azon  kivánt  búzának  és  abraknak  praestatioját ,  abban  azon 
Szegedi  dispostio  szerint  eljárjanak  és  in  praemissis  semmit 
külömben  ne  cselekedgyenek.  In  reliqun  easdem  bene  valere 
exposlulamus.  Dátum  in  Parficulari  Congregatione  Nostra  Die 
13.  7'bris  A.  1703.  celebrata.  Earumdem  Benevoli  Universitas 
Dominorum,  Praelatorum ,  Baronura,  Magnatum  et  Nobilium 
Cott.  Pest  Pilis  et  Solth  unitorum. 

Egykorú  másolat  Jk.  1702—1708.  161.  lap. 


241 


15. 


1703.  Sept.  13.  Pestmegye  levele  báró  Glohitz  szegedi 
parancsnokhoz,  nevezett  megye  községeitől  általa  kivánt 
élelem  iránt, 

Illustrissime  Domine  Baro ,  Domine  Nobis  colendissime ! 
Salutem  et  Servitioriim  nostrorum  commendationem.  Ex  infor- 
matione  Kecskemethiensium ,  Kőrösiensium ,  ita  etiam  Czeglé- 
diensium  et  Izsákiensium  Incolarum  intelleximus ,  quod  Vestra 
Illma  Dnatío  ex  Dispositione  Excellmi  Dni  Comilis  Generális  a 
Schlick  ad  lóca  eadem  certam  Tritici,  Hordei  et  Avenae  quan- 
litatem  Praesidio  Szegediensi  quantocitius  inveliendam  repar- 
tierit.  Qiio  in  negotio  licet  nullám  a  Sua  Matté  Sacrma,  sed 
neque  ab  aliis  nostris  Superioribus  specificam  haberemus  inti- 
mationem  ;  considerantes  nihilominiis  moderno  tumul- 
tuoso  revolutionum  tempore,  id  ipsum  in  emolumen- 
tum  servitii  Caesaréi  vergere ;  ne  solummodo  praespecificata 
Qualuor  lóca  patiantur,  desideratam  íVumenti  quantitatem  ad 
omnes  omnino  in  hisce  Cottibus  existentes  Pagos  locaqiie  sta- 
tim  repartiri  fecimus,  imponendo  locorum  Jiidicibus,  quatenus 
seposita  omni  mora,  ex  eodem  Frumento  obtingentem  Quanti- 
tatem quanto  celerius  eo  devehant;  hoc  quoque  per  expressum 
declarato,  quod  si  haec  Vestrae  Dntionis  repartitio  ita  esset 
urgens ,  ut  nullám  prorsus  pateretur  moram ,  extunc  erga 
praecise  supratacta  quatuor  lóca  instituta  Praelitulatae  Dnis 
Vrae  repartitio  pro  isto  casu  in  suo  esse  permaneat,  tenean- 
tunpie  inhabitatores  eorundem  locoi'um  repartilam  ipsis  Fru- 
menti  quantitatem  Szegedinum  (juo  citius  devehere ,  cum  hac 
tamen  assecuratione ,  ut  ipsis  Cottus  vei  in  Aere ,  vei  verő  in 
natara  eamdem  infallibilitei-  refundere  teneaiitur:  si  tamen 
fieri  posset,  officiosissime  rogamus  Illmara  Dnem  Vram,  con- 
vectionem  ejusdem  Frumenti  juxta  nostram  repartitionem  oppe- 
riri  acceptare(|ue  dignaretur.  Deinde  quia  praememorala  lóca 
etiam  ad  Csongrád  secundum  dispositionem  Vrae  Dnis  saepius 
titulatae  Avenam,  Foenum,  Panes  numerosos  et  Pecora  macta- 
bilia  subministrarunt,  Quietantiam  verő  super  ejusmodi  victua- 
Kecskemét  v.  tört.  IV.  köt.  1 " 


242 


libus  a  Vra  Dnatione  Illma  generalem  necdum  haberenl,  iinde 
ut  iisdem  eo  in  passii  super  praemissis  tales  impertiri  Quietan- 
tias  dignetur,  quae  in  futurum  etiam  per  Excelsum  Cominissa- 
riatus  et  Quaestoratus  Belliéi  Officium  acceptari  queant  (Juxta 
tenorem  Caesareo  Regii  Mandati ,  nobis  transmissi ,  cujus 
copiam  pro  uberiori  iiotitia  rei  buc  inclusive  Vrae  Dni  Illmae 
transmisirnus)  enixissime  rogamus.  Ad  extremum  in  eo  etiam 
instamus,  quod  imposlerum  siquid  in  ejusmodi  servitium  Cae- 
sareum  concernentibus  negotiis  habebit  ad  mandandum,  eate- 
nus  non  miseram  plebem,  verum  Nos,  Officialesque  nostros 
dignetur  Vra  Dntio  Illma  rerjuirere,  nihil  enim  intermissuri 
sumus  in  his ,  quae  Fidelitas ,  servitiumque  Suaettis  Smae  a 
nobis  exigunt.  Quare  praestolaturi  responsum  super  praemis- 
sis, in  reliquo  manemus  Ejusdem  Illmae  Dominationis  Vrae 
Dátum  in  Particulari  Congregatione  Nostra  Pestini  celebrata 
Die  13.  7-bris  A.  1703.  Amici  et  Servi  Paratissimi  Obligatis- 
simi  Universitas  Dominorum,  Praelalorum,  Baronum,  Magna- 
tum  et  Nobilium  Coltuum  Pest  Pilis  et  Solth  unitomra. 

Egykoni  másolat  Jk.  1702—1708.  162.  lap. 


16. 

170S.  Sept.  13.  Rákóci  Ferenc  fejedelem  nyilüevele 
Pestmegyéhez. 

Mi  Fejedelöm  Fölső  Vadászi  Rákóczi  Ferencz  Nemös 
Sáros  Vármögyének  Eörökös  Fő  Ispáimya  etc.  Agyuk  Tudtára 
mindönöknek  az  kiknek  illik  ezen  meg  nyomorodott  Magyar 
hazánkban  nevezet  szerént  Nemös  Pest  Pilis  és  Solth  Uniált 
Vármögyékben  lakozó  Egyházi ,  Vilaghi ,  Úri  Nömösi ,  és 
Fegyverviselő  avagy  Fegyverviselhető,  egy  szóval  minden 
röndü  emböröknek.  Hogy  Isten  eő  Sz.  Fölséghe  ezen  édös 
Magyal'  hazánk  réghi  Dicsősséghös  Szabadsághának  Törvényes 
igassághának  felszabadítására ,  és  az  elviselhetetlen  s  Törvény- 
telen kegyetlen  igának  kivetésére,  Fegyverökkel  Törvénytele- 
nül keserves  bujdosásra  űzettetett  sorsunk  után^  most  nemcsak 


243 


Édös  Magyar  Országunknak  határára,  de  már  Nemös  Beregh, 
Szabolcs,  Bihar,  Közép  Szolnok,  Szathmár,  Kraszna,  Ugocsa 
etc.  Vármegyékben  is  szei-encséssen  be  hozván ,  akaránk  ezen 
Fegyverviselésünknek   okát   minden    röndüeknek    ezen    Nemös 

Uniált    Vármögyékben    is    nyitott    Le sitanunk    és 

bizonyossá  tönnünk,  hogy  egyedül  hazafiúságunktól  viseltet- 
vén, meg  nyomorodott  hazánknak  keserves  Törvéntelen  szen- 
vedését, és  az  idegen  Nemzettűi  Törvényeink,  Diplomáink 
igasságának  ellene  való  Sanyargatásit  szánakodó  Szívvel  éröz- 
vén ,  minden  privátumok  ambitioja  nélkül  vöttük  most  kezünkre 
ügyét  Nemzetünknek,  a  mikor  a  kiszabadulásnak  oUy  bizonyos 
alkalmatossághit  láttuk,  hogy  ha  most  nem,  soha  többször 
hazánk  Szabadulását  nem  remélhetni ;  kihezképöst  minden 
Egyházi ,  Világhi ,  Úri ,  Nemösi ,  és  Fegyverviselő  ;  egy  szóval 
Nömös  Pest  Pilis  és  Solth  Uniált  Vármögyéknek  minden 
röndü  lakosit  ezen  Pátensünk  által  intyük ,  sőtt  hazafiságokra 
Nemösi  Szabadságoknak  szeretetire  kénszeríttyük  is ,  hogy 
valaki  Nömösi  Szabadságunk  illy  Törvénytelen  és  számláihatat- 
lan sértődését  az  idegen  Némöt  nemzetnek  zaklatásit  s  kegyet- 
len rongálásit  (ki  minnyájunknál  nyilván  s  köz)  Magyar  igaz 
véréből  érzi,  Szabadságát  szereti.  Szabadulását  óhajtya,  har- 
madnapok alatt  ezen  Pátensünknek  Publicáltatásátul  Táborunk- 
ban magliát  bejelentse  s  mutassa,  olly  formában,  hogy  valaki 
Fegyverviselő,  jó  és  tőle  kitelhető  alkalmatossággal  előttünk 
meg  jelönnyék ,  hogy  az  köz  ügyet  köz  fegyverrel  vissellyük. 
Az  kik  pedig  nem  volnának  Nömös  Uraimék  közzúl  az  Hada- 
kozáshoz s  Táborozáshoz  alkalmatossak ,  nem  kivánnyuk  azzal 
terhelni  Személyekben,  de  hazánkhoz  való  hivségökről  hogy 
tudománt  tögyenek  megjelenésekkel  szükséghes,  valakik  pedig 
ezen  édös  hazánk  réghi  szabadsághának  hellyre  állítására  indult 
fegyverünknek ,  vagy  titkon ,  vagy  nyilván  maghokat  ellene  ve- 
tik, vagy  az  köz  ügynek  elő  mozdításátúl  magokat  elvonnyák, 
vagy  ezen  Pátensünket  meg  vetik  és  elő  nem  állanak  az  meg 
írt  harmadnapok  alatt,  azok  (tamquam  Patriae  libertatis,  et 
legum  proditores  et  hostes)  ügy  mint  Magyar  hazánknak  s 
Törvényünknek  és  Szabadsághunknak  nyilván  való  árulói  s 
ellenséghi  fognak  tartatni,  és  ha  a  Fegyvernek,  Tűznek,  vas- 

16* 


244 


nak séghét  magukon  s  Jószágukon  érzik,  magok 

hazafmságtalanságoknak  s  Némölös  pártosságoknak  lulajdonit- 
sák:  kit  semmiképpen  el  nem  kerülnek.  Ezen  Pátensünket 
pedig  Városi  és  Falusi  Birák  helyből  helyben  sietséggel  klil- 
gyék,  minden  helyben  bemutassák  mind  Urának  Szögénnyének, 
valakik  pedig  ezen  Pátensünket  elsikkasztyák,  akarván  azzal 
is  akadályozni  Országunk  fölszabadulását,  Isten  kezünkben 
adván  élete  vész  el  érötte.  Költ  Domahidi  mezőn  levő  Táborunk- 
ban 13.  7-bris  A.  1703.  P.  Rákóczy  Fefencz.  mpr.  (L.  S.) 

Egykorú  másolat  a  város  levéltárában ,  egészen  Garai  János  akkori 
Jegyző  kézírása,  mi  azt  föltételezteti :  hogy  miután  ez  évi  Aug.  28-án 
kelt  megyei  rendelet  által  az  ily  „Pátensek"  elfogadása  szigorúan  tilta- 
tott, a  jegyző  nem  merte  azt,  mint  a  többit,  beirui,  hanem  külön  máso- 
latban tartotta  meg.  Nem  tudjuk  egyébiránt:  vájjon  ez  okmány  szavai- 
ban az  ,ö'  betű  túlzott  használata  Garai  uramtól  származik-e ,  vagy  az 
eredeti  épen  e  vidékhez  volt  alkalmazva. 


17. 

1703.  Sept.  18.  A  szegedi  parancsnok  csongrádi  tisztje 
tiz  huszárt  küld  Kecskemétre  és  Körösre  élelemért. 

Siquidem  harum  exhibitores  decem  Husarones  ex  hic 
existente  militia  ad  conferenda  et  repetenda  necessaria  Victua- 
lia  KőrÖsinum  et  Kecskemetinum  transmittuntur.  Idcirca  horum 
Oppidornm  Dominos  Judices  hisce  perquam  amice  requirere 
volui,  quatenus  praefatos  milites  pro  veris  et  fidelibus  Scrmae 
Suettis  servitoribus  agnoscere  et  exacta  ab  Illmo  Dno  Colonello 
liberó  B.  de  Globicz,  et  Commendante  Szegediensi,  victualia 
tam  de  pecoribus  quam  pane,  foeno,  et  pabulo,  illis  sine  ulte- 
riori  tergiversatione  huc  deportare  velint ;  hi  enim  nullám 
habent  amplins  subsistentiam,  quae  praestita  suo  tempore  loco 
portionum  acceptanda  erunt.  Dátum  Csongrádiul  Die  18. 
7-bris  1703.   Joh.  Chr.  Baiz. 

Jk.  1702—1708.  165.  lap. 


245 
18. 

1703.  Sept.  24.  Mocsy  János  kuruc  kapitány  Szolnokba 
élelmet  rendel. 

Isten  álgyon  meg  benneteket  Atyámfiai.  Minthogy  Ke- 
gyelmes Urunk  eő  Nagysága  iiadai  felesodnek  s  sokasodnak : 
Azért  Tisztem  s  kötelességöm  szerént  parancsolom,  mihelyt 
Levelemet  láttyatok,  ide  Szolnokban  hozzatok  40  szekér  szénát, 
1,000  kenyeret,  8  vágót,  100  köböl  abrakot  minden  késedelem 
nélkül,  hogy  Méltóságos  Fejedelem  Klmes  Urunk  eő  Nga  hadai 
meg  ne  szüküllyenek ,  másképpen  ha  itt  nem  lészen  nyargalót 
küldök  reálok.  Dátum  Szolnok  24.  7-bris  1703.  Méltóságos 
Fejedelem  Rákóczy  Ferencz  Urunk  eő  Nga  Ónodi  kapitánnyá 
—  P.  S.  Az  Ezer  író  Deákjának  az  Nadrágba  megkopott, 
Biró  Uram  külgyön  egy  nadrágnak  való  Fajlongyis  posztót.  — 
Mocsy  János  mpr. 

Jk.  1702—1708.  166.  lap. 


19. 

1703.  Sept.  27.  Pestmegye  a  nemeseknek  fejenkénti  föl- 
kelést ,  a  községeknek  bizonyos  számú  lovas  és  gyalog  fegyvere- 
sek kiállítását  rendeli. 

Isten  minden  jókkal  álgya  kegyelmeteket  kivánom.  Tekin- 
tetes Nemös  Vármegye  Parancsolattyából  kelleték  kkk  értésére 
adnom,  hogy  minden  Nemös  embör  személlyé  szerint,  vagy 
pedig  maga  helyett  jó  paripás  és  fegyverös  embört  állitson,  az 
Városok  és  Faluk  az  aláb  meg  írt  mód  szerént  jó  paripás  és 
fegyveres  Lovasokat  és  gyalogokat  feje  s  jószága  vesztése 
alatt.  Ezek  pedig  minden  okvetetlen  itt  ben  Pesten  legyenek 
ezen  folyó  holnapnak  utolsó  napján ,  melyben  külömben  se 
cselekedgyék  kk  ha  nótát  incurrálni  nem  akar,  Ezzel  Isten 
tartsa  és  éltesse  kglmeteket  maradván  raptim  Pestini  Die  27. 
7-bris  A,  1703.  Klmtek  Jóakaró  Szolgabirája  Huszár  János. 


246 


Ex 

Kecskeméth  omnes   Nobiles,  aut 

loco  sui  alios.  Ibidem  Plebei  .  Equites  5.  Pedites  10. 
Kőrös   omnes   Nobiles,  aut  loco 

sui  alios.  Ibidem  Plebei  .  .  „3.  „  5. 
Czögléd  Nobiles  omnes ,  aut  loco 

sui  alios.  Ibidem  Plebei  .  .  „2.  „  3. 
Alsó  Némedi  omnes  Nobiles  aut 

loco  sui  alios.  Rustici  ...  „  2.  „  2. 
Ócsa  —  Plebei „       1.       „        1. 

Jk.  1702—1708.  169.  lap. 


20. 

1703.  SepL  29.  Pestmegye  fölkelése  ujabban  szorgal- 
maztatik. 

Isten  minden  jókkal  álgya  kglmeteket.  Kegyelmes  Urunk 
eő  Fölséghe  kemény  parancsolattya  ujjonnan  érkezvén  az 
Nemes  Vármegyének,  az  personalis  insurrectio  és  mennél  töb 
katonának  és  vitézleő  rendeknek  állítások  végett,  sub  poena 
incursionis  notae  infidelitatis.  Azért  kglmetek  az  előbbeni  Cur- 
rensemnek  tenora  szerint,  az  Nemessek  tudniillik  vagy  személ- 
lyek  szerént ,  vagy  magok  belyett  való  jó  lovas  és  fegyveres 
embereket  pro  septima  affuturi  mensis  8-bris  ide  Pestre  be  állít- 
sák, úgy  az  helységhek  is  azon  fölvetés  szerint  valókat,  az 
földes  Urak  ismét  azokon  kivűl  az  alól  megh  írt  mód  szerint 
vagy  pedig  az  Jobbágyai  az  magok  Urainak  Adójábül  úgymint 

Excellentissimus  D.  Comes  Stephanus  Koháry   Equites  20. 
Dominus  Abbas  de  János  bidgya    .      .    .       „         2. 

Compossessores  praeter  Excell.  D.  Comitem 

Stephanum  Koháry  in  Kecskeméth     .      .       „         5. 

Familia  Illrmi  Dni  Comitis  Keglevicz      .      .       „         4. 
lllrmus   Dnus   Vorster „         6. 

Ezen  dologban  s  mind  az  előbbeni  fölvetésben  kglmetek 
külömben  se  cselekegyék ,  ha  fejét  s  jószágát  megh  menteni 


247 


kiváiiiiya  és  az  Nemesek  vagy  szeinéllyek  szeréiit ,  vagy  pedig 
katonákat  magok  helyet  állítsanak  s  az  helységek  pedigh'mind 
magok  s  mind  az  földes  Urakéft,  az  mellyeket  pedigh  az 
Űrökért  állíltyák,  az  Adójokbúl  delalcáltatik  az  Nemes  Vár- 
megye assistentiájábül.  Ezzel  Isten  tartsa  kglmeteket  maradván 
Raptim  Pestini  Die  29.  7-bns  1703.  Kkk  Jóakaró  Szolga  Birája 
Huszár  János  mpr. 

Jk.  1702—1708.  172.  lap. 


21. 

1703.  Sept.  29.  Bái^ó  Kyha  császári  ezredes,  bródi  és 
szávamelléki  parancsnok  a  dunatiszaközi  községekhez  szegedi 
táborából  nyílt  levelet  bocsát. 

Postquam  ad  Clementissimum  Mandátum  Suae  Sacrmae 
Caesareae  Regiaeque  Mattis  cum  notabili  militia  sub  Szege- 
dinum  usque  antecedendo  castra  raovissem,  ubi  numerosiores 
tam  Theutonicos  quam  alterius  nationis  cohortes  propediem 
jam  in  marsch  exislentes  expectandas  habeo ;  tandem  validiori 
manu  contra  perduelles  Deo,  Caesari ,  Regique  Rebelles,  pát- 
riáé, pacis,  omnisque  boni  communis  turbatores  et  seductores 
serio  animadversurus :  aetiuum  mihi  videbatur  vobis,  utpote 
altissime  memoratae  Caesareae  Regiaetjue  Majestati  fidelibus 
Vasallis  et  Regni  Hungáriáé  incolis  id  non  solum  communicare, 
verum  etiam  amice  adhortari,  et  a  manifesto  grandis  infortunii 
periculo  serio  praecavere,  hanc  de  vobis  firmám  spem  habens 
et  gerens,  quod  falsis,  inanibus  et  nullius  valoris,  infamium 
Rebellium ,  Seductorum,  patriaeque  pacis  turbatorum  promis- 
sionibus,  Signanter  Rákóczii  et  Bei'csényii,  qui  utpote  eriminis 
laesae  Majestalis  obnoxii  ab  omni  honestate  et  libertate  exci- 
derunt,  nullatenus  auditum  daturi,  multominus  suppetias,  aut 
quoquo  modo  auxilium  nefariis  eorundem  ausibus,  ad  mani- 
festam  vestram ,  vestrorumque  ruinam  et  perniciem ,  submini- 
straturi;   quinimo   in   laudabili   fidelitate   erga   Sacratissimam 


248 


Caesaream  RegiaiTKjue  Mattem  perseveraturi  sitis,  assecurati 
(}uod  allissime  fatae  Caesareae  Regiaeque  Mattis  arma  victricia 
vos,  vestraque  bona,  per  síifficienfem  pariim  praesentem, 
partim  in  acluali  motu  et  proximo  jam  aditu  existentem  tum 
Germanicam,  tum  alterius  nationis  militiam,  contra  temerarios 
ausus  et  inanes  perfidorum  Rebellium,  Seductorumque,  Deo, 
Mundo ,  reclaeqiie  Conscientiae ,  atque  paci  patriae  adversantes 
machinationes ,  conformiter  prioribus  exemplis  tuebuntur.  Et 
quemadmodum  allissime  praememorata  Sacralissima  Caesarea 
Regiaque  Majeslas  in  vestra  constanli  fidelitate  sibi  complacere , 
ita  in  futurum  ex  ejusdem  innata  Clemenlia  Caesarea  Regiaque, 
prout  novissimo  exemplo  fideles  vasaili  et  subditi  in  Ducali 
Comitatu  Tyroliensi  abundanter  experli,  clemenlissime  remune- 
rari  dignabitur.  Proinde  in  testimonium  vestrae  indubitatae 
fidelitatis  omni  mora  postposita,  e  gremio  Vestrae  Communi- 
tatis  nonnullas  fidedignas  personas,  sicut  et  necessariam  sub- 
sistentiam  cum  curribus  ad  me  quam  citissime  expedietis,  ac 
quamprimum  certa  de  Rebellium  motu,  ausuque  aiiqua  notitia 
ad  vos  quoquomodo  pervenerit,  mihi  diu  noctuque  referetis; 
adventum  meum ,  sicut  et  praesentes  literas  patentes ,  cum 
eíFectiva  eorundem  praestatione ,  ubique  locorum  publicabitis, 
secus  vestram  totalem  ruinam,  vestrorumque  interitum  exper- 
turi.  Signatum  in  castris  ad  Szegedinum  29.  7-bris  1703. 
Sacrae  Caesareae  Regiaeque  Mattis  Colonellus ,  Praesidii  Rrod 
et  Confiniorum  ad  Savum  Gommendans  Joan.  Fran.  Kyba  R, 
de  Szgurszfald.  mpr. 

Jk.  1702—1708.  170—171.  lap. 


22. 

1703.  Okt.  1.  Báró  Pfeffershoven  budai  várparancsnok 
levele  Kecskeméthez. 

Egregio    Judici,    Juratis,    totique    Comraunitati    Oppidi 
Ketschkemet  Salutem :  Ad  meum  hesternum  hic  Rudae  adven- 


249 


tum  magna  cum  consolatioiie  audivi  a  Dno  Perillustri  Vice 
Comite,  ac  simul  a  meo  Diio  Supremo  Yigiliamm  Praefecto 
ipsomet ,  Oppidum  istud  praesentibus  Rebellium  riimoribus 
fidelitalem  et  fervorem  siium  praecipiie  in  correspondentia  et 
communicatione  notitiae  de  Rebellium  machinationibus  osten- 
dere.  Ad  cujus  continuationem  sedulam  praefatum  Oppidum 
Ketschkemet,  cujus  ad  servilia  Caesarea  zelus  mibi  pridem 
jamjam  cognitus  est,  hisce  ulterius  cohortari,  simul  atque 
assecurare  volui,  Quod  Sua  Mattas  Sacrma  servos  et  Vasallos 
suos,  qui  sese  fldeles  et  zeiosos  liisce  praesertim  temporibus 
exhibuerint,  in  specialem  benignissimam  assumet  reílexionem, 
et  proximis  quoque  diebus  succursus  de  militia  Caesarea  tam 
per  aquam,  quam  terram  infallibiiiter  huc  deorsum,  ad  con- 
servationem  Patriae,  et  Proleclionem  fidelium  Suae  Mattis 
servorum  adveniet.  Quibus  omnia  Divinae  Tutelae  commendo 
sub  dato  Budae  1-ma  Octobris  A-o  1703.  Sacr.  Caes.  Mattis 
Camerarius,  Generális,  subdelegatae  hujatis  Commissionis 
substitutus  Paeses,  et  Commendans  Budensis  Frey  herr  von 
Preffershoven.  mpr.  Kivűl:  Egregio  Judici,  Juratis ,  ac  tóti 
Communitati  Oppidi  Ketschkemet  assignandum.  In  Ketschkemet. 
Pecsét. 

Eredeti  a  város  levéltárában. 


23. 

1703.  Oct.  9.  A  fejedelem  600  köpönyeget  rendel  Kecs- 
kemétről gyalog  hadai  számára. 

Circumspecti  Fideles  Nobis  Grati.  Salutem  et  Gratiam 
nostram.  Isten  eő  Szent  Felsége  minthogy  fegyverünket  édes 
Hazánk  Nemzetünk  boldogulására  annira  elé  segéllette,  hogy 
már  azon  föld.  Város  is  az  idegeny  Német  Nemzet  igája  s  az 
portio  tereh  alul  való  fel  szabadulását  el  érte.  Hogy  azért 
azon  Szabadságnak  helyre  állítlatásának  folyamattya  annál 
nagyobb  elémenetellel  s  hamaráb    boldoguhasson ,  nem  két- 


250 


lyuk  hűségek  is  illy  köz  jóra  való  igyekezetünket  minden  kész- 
ségekkel elé  segélleni  igyekezik.  A  mint  hogy  az  ország  szol- 
gálattya  úgy  kivánván ,  Gyalog  Hadaink  számára  hat  száz 
köpönyegeket  készíttetvén,  minden  továbra  való  hallogatás 
nélkül  külgyék  is  Táborunkban.  írattunk  a  Türaösvári  Basának 
is,  hogy  a  Kereskedő  rendeknek  az  oda  s  onnand  való  Keres- 
kedésre szabados  Passusok  lehessen ,  mellyben  azon  helybéli 
Kereskedőknek  is  rövidségek  nem  lészen.  Ceterum  Gratia 
nostra  Principali  iisdem  propensi  manemus.  Ex  Castris  ad 
Ecsed  positis  die  9.  8-bris  1703.  F.  P.  Rákóci  mpr.  Kivül: 
Circumspectis  N.  N.  Judici  Primario,  Caeterisque  Oppidi  Kecs- 
keméth  Juratis  Civibus,  Fidelibus  Nobis  Gratis.  (Pecsét) 

Eredeti  a  város  levéltárában,  a  Rákóci  család  egyszerű  fejedelmi 
cimerü  pecsétével ,  minden  cifrázat  és  körirat  nélkül. 


24. 

1703.  Okt.  18.  A  felkelők  részekre  átalános  bocsánatot 
hirdető  királyi  nyiltlevél. 

Nos  Leopoldus  Dei  Gratia  Electus  Romanorum  Imperátor 
Semper  Augustus ,  ac  Germaniae ,  Hungáriáé ,  Bohemiae ,  Dal- 
matiae,  Croaliae,  Sclavoniaeque  etc  Rex,  Archidux  Austriae, 
Dux  Burgundiáé,  Brabantiae,  Styriae  etc  Memóriáé  coramen- 
damus  tenoré  praesentium  significantes  quibus  expedit  univer- 
sis.  Quod  cum  occasione  inspiratorum  modernorum  intestino- 
rum  motuum  et  concitatae  perfidae  factionis  (vei  ex  eo,  quod 
contra  Sacri  Romani  Imperii  et  Nostros  hostes,  totam  fere 
Germanicae  iMilitiae  Nostrae  vim  e  praefato  Regno  Nostro  Un- 
gariae  educi  fecerimus)  longius  et  licentius  diffusae ,  non  solum 
pax  et  tranquillitas  publica  et  Regni  quies  perturbata  exstitisset, 
verum  etiam  malesana  et  pei'niciosa  baec  seditio  potiorem 
Regni  Nostri  Hungáriáé  superiorurn  et  transtibiscanorum  Comi- 
tatuum  et  Incolarum  partém  inundans ,  jam  in  transdanubianas 
etiam   partes   penetrasset,  ita  ut  infamis   hujus   perduellionis 


251 


Authores  et  Capita,  aperta  vi,  et  lioslilitate  propriam  pátriám 
invadere ,  et  in  viscera  sua  desaevire ,  pecora  hominesque  abi- 
gere,  Arces  nonnuUas  praesidio  Nostro  munitas  proditorio 
nonminus  ac  nefario  ausu  occupare,  miseram  plebem-sub  vin- 
dicandae  libertatis  titulo,  et  appromissa  exemptionis  inani  spe, 
dementare ,  alios  verő  debilioris  animi ,  et  vacillautis  ingenii , 
seu  timore  perciilsos,  seu  pollicitis  illectos  infascinare,  alios 
denique  vi  et  armis  in  suas  pertractos  partes,  perlfido  Rákóczi- 
ano  Agmini  ad  sese  associandum  cogere,  taliteniue  vires  suas 
augere ,  Fidelium  verő  Nostrorum ,  ac  in  debita  fidelitate 
perseverantium  Bona,  fortunas,  facultates  diripere,  et  in 
praedam  agere,  ac  multifaria,  Divinae,  Gentium,  Patriaeque 
legibus  adversantia  scelerum  genera  perpetrai-e,  et  tam  dictum 
Rákóczium  per  se ,  quann  ipsius  perversos  Asseclas  ejus  nomine 
Patentes  Invitatorias  hinc  inde  in  Comitatibus  divulgare,  et 
harum  tenoré  Fideles  Nostros  ad  idem  perfidiae  crimen  variis 
comminationum  generibus  sollicitare  ac  pertrahere  non  ces- 
sarent.  Ac  ad  id  pro  paterna  erga  calamitosum  dicti  Regni 
Nostri  Hungáriáé  statum  cura  et  sollicitudine  Nostra,  quo 
Fidelibus  Subditis  Nostris,  eorumque  securitati  prospicialur,  ac 
ab  ulteriori  praefatorum  Rebellium  infeslatione  proteganlur, 
Generalibus  Nostris  Bellicis  per  seria  mandata  commisimus, 
ut  modofatos  Nefarios  Rebelles  omni  conalu  persequantur , 
eapiant,  captosque  merita  perduellionis  poena,  in  aliorum 
horrorem ,  irremissibiliter  affician* ,  ac  ut  perniciosa  hac  lue 
infecti,  et  resipiscere  nolentes,  eo  celerius  e  medio  tolli  pos- 
sint,  universos  et  singulos  hisce  assecuratos  esse  volumus, 
quod  iis ,  qui  unum ,  pluresque  Rebellium ,  aut  etiam  qui  ex 
ipsis  Rebellibus,  eommque  Asseclis,  ad  Gratiam  Caesaream 
Regiamque  Nostram  redire  volentes ,  unum  aeque  aut  plures 
Rebellium  Commilitonum  suorum  interemerint,  aut  vivos, 
Generalibus,  vei  Commendantibus  Nostris  Caesareis  tradiderint, 
similium,  modo  quo  supra  interemptorum',  aut  captivorum 
facultates  et  bona,  si  non  ex  integro,  saltem  medietatem  eorun- 
dem ,  pro  personarum ,  rerum  et  temporum  circurastantiis , 
statim  et  absque  ulteriori  processu  adjudicari,  atque  resignari 
faciemus.   Quia  verő  benigne  Nobis  persvasum  habemus ,  pluri- 


252 


mos  reperiri ,  qui  penes  Rebelles  quidem  commorantur ,  non 
tamen  scito ,  sponte ,  et  perverso  aninio ,  horaagialemque  fide- 
litatem  violandi  studio  paiies  nefandorum  Rebellium  seiiuuntur, 
verum  potius  armorum  vi  ac  minis  adacti  ad  id ,  (juod  oppor- 
tuno  Militiae  Nostrae  Germanicae  auxilio  se  destitutos  viderint, 
iisdem  semet  associassent ;  Hinc:  pro  ingenita  Nobis  clementia 
vigorem  justitiae  lenitate  misericordiae  temperare ,  nocentesque 
a  minus  nocentibus  merito  distinguere ,  et  christiani  praecipue 
sangvinis  profusioni  parcere  cupientes ,  benigne  resolvimus : 
Universis  el  singulis ,  qui  ad  benignas  Patentes  Nostras ,  intra 
Sex  Hebdomadarum  spatium  ab  earum  publicatione  compu- 
tando,  se  a  mentionatis  Rebellibus  segregabunt,  et  partes 
eorum  sincere  deseruerint,  ac  post  factam  apud  Cenerales  et 
Praesidiorum  Nostrorum  Ceramendantes  insinuationem  ad  Do- 
micilia  sua  regredientur,  ibidemque  pacifice  commorabuntur , 
seque  fideles  subditos  exhibebuiit,  praestito  tamen  prius  novo 
fidelitatis  Nobis  servandae  juramento,  per  Commendantem 
Campestris  Militiae  Generáléra  Fidelem  Nostrum  Nobis  dilectum 
Spectabilem  et  Magnificum  Leopoldum  Schlick  Comitera  de 
Passau  et  Weiskirken ,  Camerarium  Nostrum ,  constitutum 
Colonellum  et  Campi  Marscalli  locumtenentem,  Universalem  et 
Generáléra  Amnisfiam  indulgendara  et  impertiendam ,  ita  qui- 
dem ,  quod  Nos  eandem  observaturos  in  Verbo  Nostro  Regio 
promittamus,  ac  omnia  ea,  quae  sub  modernis  motibus  per 
ipsos  Rebelles,  aut  eorum  adhaerentes,  contra  nos  gesta, 
commissaque  fuerunt,  praesentibus  Amnistiae  Nostrae  literis 
obliteremus ,  tollamus ,  et  in  perpetuum  sublata ,  obilitaque  esse 
velimus,  et  nihil  in  vindictam  sumentes,  universis  et  singulis, 
modo  quo  supra,  resipiscentibus  Caesareo  Regiam  Gratiam 
Nostram,  cum  restitutione  universorum  Bonorum  suorum 
clementer  et  plene  largiamur,  et  concedamus  ;  imo  indulgemus, 
impertimur,  suíTerimus,  abolimus  promittimus,  largimurque  et 
concedimus.  Harum  Nostrarum  vigore  et  testimonio  Literarum. 
Ac  proinde  universos  et  singulos,  quos  a  recta  debitae  Nobis 
fidelitatis  sémita,  quocunque  modo  aberrasse  et  deviasse  con- 
tigit,  harum  serié  benigne  simul  ac  paterne  hortamur,  et  ho- 
magialis  obligationis  suae,  ac  sinceri  erga  pátriám  et  gentem 


253 


suam ,  Remque  Domesticam  amoris  commonefacimus ,  quatenus 
benigna  erga  omnes  propensione  nostra  ex  tenoré  harum 
nostrarum  patentium  percepta,  nullás  in  resipiscendo  et  ad 
devotionem  nobis  debitara  redeundo  moras  nectere  velint,  quin 
potius  a  praefatorum  Rebillium  consortio  quantocius  récédére, 
sicque  oblatae  gratiae  Nostrae  et  Amnistiae  participes  fieri 
non  intermiltant ,  perseverantes  siquidem  in  malo  et  Rebellium 
sequaces  aut  iisdem  assistentiam  praebentes,  velut  detestabilis 
perduellionis  nóta  infames,  a  gratia  nostra  exclusi,  pari  poena 
et  severitate  vindicem  gladium  nostrum  in  se,  suisque  exper- 
turi.  Dátum  in  Civitate  nostra  Vienna  Austriae  Die  18.  mensis 
8-bris  Anno  1 703.  Regnorum  nostrorum  ,  Romani  46 ,  Hun- 
gáriáé et  reliquorum  49,  Rohemiae  verő  47.  Leopoldus  mp. 
Ladislaus  Mattyasovszky  Eppus  Nittriensis  mp.  Ladislaus 
Hunyady  mpr. 

Jk.  1702—1708.  286.  s  köv.  11. 


25. 

1703.  Okt.  19.  Báró  Pfeffershoveti  hudai  parancsnok 
védlevele. 

Sacrae  Caesareae  Regiaeque  Mattis  Camerarius ,  Generá- 
lis Campi  Mareschalli  Locumtenens,  Colonellus,  Subdelegatae 
hujatis  Commissionis  Substitutus  Praeses,  ac  Districlus  Ruden- 
sis  Commendans  Generális ,  Ego  Joannes  Ferdinandus  Liber 
Baro  de  PfeíTerslioven.  Siquidem  Suae  Mattis  Sacrmae  Domini 
Dni  nostri  Clementissimi  benigna  sit  intentio,  Inclytum  Hun- 
gáriáé Regnum  adinstar  aiiorum  paterne  protegi  et  conservari, 
Ego  et  Oppido  Kecskemét  supplici  ejus  instantia  motus,  prae- 
sentes  Literas  Protectionales  merito  extradandas  duxi:  Univer- 
sam  inclytam  Suae  Majestatis  Caesareae  Militiam  Rellicam 
ordinis  tam  equestris  quam  pedestris  officiosissime  requirens, 
illám  verő  sub  mea  Districtus  Budensis  Commenda  stantem 
Nationis   Germanae,  Hungaricae,  aut  Rasciaiiae  militiam  No- 


254 


mine  altissime  fatae  Suae  Mattis  serio  adhorlans,  quatenus 
praementionatum  Oppidum  Kecskemét,  ejusque  accolas,  illicitís 
excessibus ,  abactione  pecorum ,  exspoliatione  Domuum ,  aliave 
violentia,  extorsione,  aut  damnificatione  aggravare,  vei  vexare 
ne  praesumat,  verum  "potius  contra  quosvis  insultus  tueri 
faciat,  ac  sese  Mandatís  Caesareis  eatenus  pluries  editis  omni- 
mode  accommodare  noveril.  Dabantur  Budae.  Die  19-na 
Octoberis  anno  1703.  Frey  Her  von  Pfefíershoven  mp.  Pecsét. 

Eredeti  a  város  levéltárában. 


26. 

1703.  Okt.  26.  Gróf  Huyn  János  József  duna-  s  dráva- 
melléki  parancsnok  császári  tábornok  nyiltlevele. 

Isten  minnyájunkkal !  Nem  kétlöm  Kglmes  Császár  és  Ko- 
ronás Urunknak  mindenkor  tapasztalhattátok  hatható  győzödel- 
mes  fegyverét  minden  ellenséghi  ellen ,  úgy  hogy  valakik  azok 
közzűl  az  kik  kegyelmességhét  vonni  nem  akarták  s  töhető 
hatalmát  nem  hitték,  erős  és  győzödelmes  fegyvere  által  vélek 
elhitette.  Mostan  is  azért  hallatnak  némellyek  azok  közzűl 
ellene  eő  Fölséghének  támadni  és  fegyvert  fogni  s  más  dolgai- 
ban is  impediálni  kivánnyák.  Parancsollyuk  azért  az  mi  Kegyel- 
mes Urunk  eő  Fölséghe  nevével,  mint  igaz  híve  eő  Fölségének, 
hogy  éjjel  és  nappal  minden  nap  ide  én  nékem  hírt  hozzatok, 
embereitüket  külgyétek,  valamit  tőlök  hallotok,  láttok,  igazán 
meg  mondgyátok,  kit  ha  nem  cseleködnétek ,  bizony  szófoga- 
datlanságtokért  tűlem  érdömötök  szerint  megbüntettettek.  Actum 
Paks  Die  26.  8-bris  A.  1703.  Scrae  Caesareae  Regiaeque 
Mattis  Campi  MarschaUi  locumtenens,  Collonellus  Equitum, 
Szigeti,  Quinque  Ecclesiis,  Siclosini,  Kaposvarini,  Tolnae, 
Mohacsini ,  uti  totius  Danubii  et  Dravae  Commendaus  Generális 
Joannes  Josephus  Comens  ab  Huyn. 

Jk.  1702—1708.  189.  lap. 


255 


27. 

1703.  Okt.  29.  A  királyi  nyiltlevelet  meghirdető  szolga- 
hirói  körlevél. 

Isten  minden  jókkal  álgya  Kleket  kívánom.    Ez  Írásom 
által  költetek  Kleknek  tudtára  adnom ,  minemű  kegyes  és  irgal- 
mas   pátense   érkezett   kegyelmes   császár  és  koronás  Király 
Urunk   eő    Fölségének,    ezen    valóságos   mássábül   bővebben 
raegh  értheti  Kgtek.  Azért  mindenekben  alázatossan ,  engedel- 
messen  ahoz  alkalmaztatván  Kgtek  magát,  minden  helységben 
publícáltassa  és  hirdettesse  megh  Kgtek,  hogy  lehessen  min- 
deneknek tudtára,  jövendőben  Kgtekkel  ne  menthessék  magokat, 
banem  inkáb  Kgtek    azzal   kimenthesse   magát,  föl  írván  és 
notálván  az  nevezelessebb  elpártolttaknak  neveket,  hogy  tud- 
tokra  volt  Kgtek  által,  éhez  úgy  alkalmaztassa  magát  Ktek 
jövendőben  is  nagy   kárára   ne   következzék,   híven    eljárván 
benne.    Azonban   az  előbbení  Currensem  szerint  az  itt  levő, 
mindennap   várandó  eő  Fölséghe  vitézi   számára  az  Abrakot 
és  Szénát  az  előbbení    felvetés  szerint,  míg  az  idő   szolgál, 
küldtest-küldgye  be,  az  kik  az  vágókat  az  felvetés  szerint  be 
nem  küldöttek,  azok  is  békiildgyék,  az   Istenért  is  kérem  es 
intem  Kgteket  kevésért  nagyobb  kárba  ne  hozza  Kgtek  magát, 
én   velem  ne  mentse  jövendőben  is  magát,   hogy   gyakorta 
megh  nem  írtam  volna  Kgteknek,  én  oka  ne  legyek  semmmek. 
Az  portiobeh  restantiákot  behozzák  az  kik  még  tartoznak,  az 
Birák   magok    bejöjjenek   és   számot    vessenek    jelenlétemben 
perceptor  Urammal  pro  6.  9-bris,  akkor  N.  Vármegye  Gyűlése 
is  lévén,  az  katonák  fog-idására  minden  helység  három-három 
holnapra  behozza  az  hat-hat  forintokat,  ha  nagy  kárát  vallani 
nem  akarja.  Azonban  ily  nagy  szükségében  az  N.  Vármegyé- 
nek az  mely  helység  mennyit  hozhat  pro  anticipáló  előre  pénzt 
hozzon  bé  perceptor  Uram  kezében,  azzal  is  megh  mutatván 
alázatos  és  engedelmes  húségét  az  N.  Vármegyéhez  s  kivált- 
képpen pedigh  Kegyelmes  Urunk  eő  Fölségéhez.   Mindenekben 
ezekhez  alkalmaztatván  Kglmetek  magát  külömben  se  cseleked- 


256 


gyek,  hogy  jövendőben  is  nagy  kárát  ne  vallya.  Maradván 
raptim  Pestini  Die  29.  8-bi'is  1703.  Kglmeteknek  jú  akaró 
Szolga  Bírája  Huszár  János  nipr. 

Jk.  1702—1708.  184—185.  lap. 


28. 

1703.  Nov.  3.  Petrovai  László  alispán  körlevele. 

Álgya  meg  Isten  Kglmteket !  Méltóssághos  budai  Generá- 
lis Urunk  eő  Excellentiája  Parancsolattyából  akartam  értésére 
adnom  kkk,  hogy  mivel  az  elmúlt  napokban  Méltosságos 
Schlik,  Koháry  és  Forgács  Simony  Generális  Uraimék  eő 
Excellentiájok  az  Lévához  öszvegyűlt  Kuruczsághot  mind 
mezőben  megh  verték,  mind  pedig  magát  Lévát  mög  vötték 
s  vissza  nyerték  volna,  és  Isten  kegyelméből  azon  Győzödel- 
mes  Tábora  Fölséghes  Urunknak  tovább  is  fogja  prosequalni 
az  elkezdőit  szerencsét  s  követközendőképpen  naponként 
lassan  lassan  közelget  ide  mi  tájjunkra  is  s  bizonyossan  ezen 
kivűl  nem  sokára  az  Horváth  Országhi  Hadak  is,  és  az  Olasz 
országból  ki  commendérozott  Regimentek  okvetetlen  el  fognak 
hozzánk  érkezni.  így  értvén  Kgltek  az  dolgot,  elhitetheti 
immár  magával  nyilvánságossan ,  hogy  vagyon  gondgya  reánk 
és  szabadulásunkra  kgjmes  Urunknak  eő  Fölségének.  Arra 
nézve  noha  némelly  Helyeknek  nem  kevés  idegenségét  völtlik 
eszünkben ,  melly  csak  abból  is  nyilván  kiletczik ,  hogy  igen 
rostok  kezdőitek  az  hirek  hordásában  iönni  az  Fő  fő  Helyek- 
nek Birái  és  Tanácsi ;  kikel  én  az  Istenért  kérek ,  az  sublilizá- 
tionak  békét  hagyván  cseleködgyék  meg  áztat  eő  Főlségéhez 
az  mit  régenten  cselekedtenek  az  Török  ellenséghez ;  ha  pedig 
el  mulallyák,  az  reá  követközendő  veszedelmet  magoknak 
tulajdonítsák,  nem  az  N.  Vármegye  Tiszteinek.  Ezt  nem  ma- 
gamlül  írom ,  hanem  Generális  Urunk  eő  Excellentiája  Paran- 
csolattyából ;  senki  azért  Tréfának  ne  véllye  hanem  éjjel  nap- 


257 


pal  nagy  sietséggel  az  híreket  minden  helység  be  hozza  eő 
Excellenliájának.  Azonban  főképpen  az  Városokról  igen  szép 
kevés  szénát  hordottak  föl,  az  kit  küldöttek  is,  néha  ötöd  s 
hatod  napig  jüvén  az  szekerek  mind  meg  étették  az  marhá- 
jokkal: Azért  minden  helynek  parancsoltatik,  hogy  Szolga 
Biró  Úr  elöbbeni  limitatioja  szerént  hozza  bé  mind  az  szénát 
mind  az  Abrakot,  úgy  az  vágót  is,  ki  ha  nem  köllenék  vissza 
fog  adattatni  az  Helységeknek.  Ebben  azért  külömbet  ne 
merészfiUyen  cselekedni.  Datnm  Budae  Die  3.  9-bris  Anni 
1703.  Kgltek  Jóakaró  Vice  Ispánnya  Petrovay  László  mpr. 

Jk.  1702—1708.  190—191.  lap. 


29. 

1703.  Nov.  13.  Gróf  Huyn  tábornok  védlevele  a  rácok 
ellen. 

Sacrae  Caesareae  Regiaeque  Mattis  Campi  Marsai  Lo- 
cumtenens,  Colonellus  Equitum,  Szigety,  Quinque  Ecclesiarura, 
Siklosini,  Kaposvarini,  Tholnae,  Mohácsini,  uti  totius  Danubii 
et  Dravae  Commendans  Generális.  Adgyuk  tuttára  mindenek- 
nek az  kiknek  illik,  legh  feőképpen  az  Ráczságnak  Tisztünk 
s  hivatalunk  által  parancsollyuk  ezen  Protectionalisunk  által, 
hogy  Kecskeméti  Lakosoknak  semminemű  Jószágokban  s  mar- 
hájokban legh  késsebbék  kárt  ne  merészeilyenek  tenyi ,  és 
marhájokat  hajtanyi  életek  elveszlse  alatt,  és  ha  valaki  ezen" 
Parancsolyatunkat  áltól  bágja,  legh  kissebbék  kárt  tészen 
Kecskeméti  Lakossoknak,  abban  bizonyos  lehet,  halállal  füzet, 
mellynek  nagyobb  bizonyságára  attnk  ezen  Protectionalis  Leve- 
lünket. Pax  Die  13.  9-bris  Anno  1703.  Joannes  Josephus 
Comes  ab  Huyn  Commendans  Generális.   Pecsét. 

Eredeti  a  város  levéltárában. 


Kecskemét  v.  tört.  IV.  köt.  1  • 


258 


30. 

1703.  Nov.  n.  Báró  Károlyi  Sándor  levele  Kecskemét 
városhoz. 

Adgyon  Isten  minden  jót  Atyámfiai.  Nem  tudom  mi  az 
oka,  hogy  eljövetelemtúl  fogva  sem  jó  sem  gonosz  hirekrűl 
nem  tudósítottatok,  holott  parancsolva  volt,  de  ha  nem  lett 
volna  is,  az  Varasnak  kötelességhe  szerint  el  kellett  volna 
követni;  azért  az  oUyan  vakmerőséghet  félre  tegyétek,  és 
minden  némü  hirekrűl  s  alkalmatossághokrúl  tudósítsatok, 
mert  ha  el  mulattyátok ,  az  egész  Váras  megh  búsul  miatta ; 
Mi  itten,  áldassék  Istennek  szent  neve,  ellenséghünkön  szeren- 
cséssen  által  estünk ,  Síik  Generális  mintegy  háromszázad 
magával  elszaladott,  az  többi  Zólyomnál  megh  szorulván, 
kiket  Isten  kevés  kárunkal,  az  ellenségnek  pedigh  nagy  vesze- 
delmével megh  szégyenített,  az  elszaladtakot  is  Isten  rövid 
nap  kezünkben  adgya;  Ha  mi  ellenségh  ott  magát  kimutatná, 
vagy  tovább  is  az  Ráczságh  magát  ellenségbe  tenné,  éjei 
nappal  bizonyos  postátok  által  tudósítsatok,  hogy  viszamene- 
telemigh  is  tehessek  dispositiot,  nem  sokára  3Iélt.  Generális 
Bercsényi  Urammal  ezen  egész  Armadát  az  Ráczokra  fordit- 
tyuk,  hogy  azok  is  szántszándékkal  keresett  veszedelmeket 
megh  tanálhassák ,  noha  már  nem  lévén  sohol  bizodalmok , 
reménlem  Kglimes  Urunknak  s  az  Hazának  fejet  hajtanak. 
Ezzel  Isten  veletek.  Kghmes  Urunknak  eő  Nghának  Zólyomnál 
levő  Táborán  17.  9-br  1703.  Károlyi  Sándor  mp.  —  P.  S. 
Ezen  Pátens  levelet  küldgyétek  siet^égghel  az  kis  kunságra, 
onnan  vigyék  az  Bácskaságra  úgy  hogy  el  ne  tévedgyen.  — 
Kivűl:  Ezen  levelem  adassék  Kecskeméti  Bírónak  és  Lako- 
soknak adassék.  Kecskeméth. 

Eredeti  a  város  levéltárában. 


259 


31. 


1703.  Nov.  20.  Károlyi  Sándor  tábornok  hirdetménye 
a  táborától  elmaradozott  lézengő  katonák  ellen. 

Én  Károlyi  Sándor,  Méltósságos  Fejedelem  Felső  Va- 
dászi Rákóczy  Ferencz  Kglmes  Urunk  eő  Ngha  Lovas  és 
Gyalog  Mezei  Hadainak  Generálissá,  és  Nemes  Szathmár 
Vármegyének  Eörökös  Fő  Ispánnya ;  Adom  tudtára  mindeneknek 
ezen  levelemnek  rendiben ,  nevezet  szerint  penig  Várasi  Birák- 
nak  és  Lakosoknak,  hogy  rnivel  mind  erre  jövetelünk  s  mind 
itt  Táborozásunk  alkalmatosságával  feles  Katonaságh  Váraso- 
kon s  Falukon  széllyel  kin  maradván  s  lézzengvén,  most  is 
Táboron  kivül  vadnak,  és  talán  a  Szegénységnek  kárára  s 
nyomorúságára:  Azért  ezen  Levelem  által  szabadcság  adatik 
az  oUyan  kin  léízengő  Katonáknak  megfogására  ha  Táborra 
bejőni  nem  sietnének ;  sőt  parancsolom ,  hogy  Várasi  s  Falusi  ■ 
Birák  tartozzanak  kinszeríteni  azon  Katonákat  az  táborra  való 
bejövetelre,  ha  bejőni  nem  akarnának  tehát  meg  fogják,  és 
vagy  Méltóságos  Generális  Bercsényi  Uramhoz ,  vagy  magam- 
hoz hozzák,  ha  hogy  meg  nem  foghatnák,  szabadossan  meg 
öllyék,  külömben  sem  cselekedvén:  Ezen  levelemet  pedig 
Várasrúl  Varasra  s  Faluról  Falura  hordoztassák  s  olvastassák, 
hogy  a  Szegénység  károsítása  s  nyomorgattatása  eltávoztassék. 
Költ  Kglmes  Urunknak  Zólyomnál  lévő  Táborán  Die  20. 
9-bris  1703.  Károlyi  Sándor  mp.  —  Visae  Kecskeraetini  Die 
9,  Január.  1704. 

Jk.  1702—1708.  214.  lap. 


32. 

1703.    Nov.  26.    A  lengyel  király  levelét  meghirdető 
királyi  nyiltlevél. 

Leopoldus  etc.    Honorabiles,    Spectabiles  ac  Magnifici, 
Egregii  et  Nobiles,  Prudentes  item  ac  Circumspecti ,  Fideles 

17* 


260 


Nobis  dilecti.  Posteaquam  Rákóczius  et  Bercsénius  Perduelles 
et  manifesti  Patriae  Hostes,  neonon  alii  eorumdem  Asseclae 
passim  divulgari  curasseiit,  qiiod  notabiüs  illis  naililia  Polonica 
adhaereret.  Id  ipsumque  Serenissimo  Principi  Augusto  Secundo 
Regi  Poloniae,  Magnó  Duci  Lilhvaniae,  necnon  Haereditario 
Duci  Saxoniae  Electori  etc.  innotuisset ,  quam  severas  idem 
Serenissimus  Rex  desuper  revocatorio  inhibitorias  expediri  et 
per  totum  praefatum  Regnum  Poloniae,  praesertim  verő 
in  Confiniis  memorato  Regno  nostro  advicinaiitibus  promulgari 
fecerit,  ex  hisce  copialiter  annexis  typis  .raandatis  Literis  Pa- 
tentibus  uberius  eritis  percepturi.  Quod  ipsum  vobis  harum 
serié  eo  fine  Benigne  intimamus,  simulque  firmiter  praecipien- 
tes  committimus  et  mandamus ,  Quatenus  habita  Praesentium 
notitia,  easdem  revocatorio  inhibitorias  Patentes  non  modo 
ubique  in  medio  vestri  quantocius  more  solito  publicari  facere , 
verum  etiam  uberius  in  iiiibata  erga  Nos  et*charam  Pátriám 
fidelitate  perseverare ;  eos  verő  qui  fors  metu  ducti ,  aut  com- 
pulsi  partes  Infidelium  secuti  sünt,  ut  ad  mentem  Benignorum 
priorum  Manifestorum  Nostrorum  in  tempore  resipiscere,  et 
ad  homagialem  devotionem  redire  studeant,  serio  adhortari, 
módis  omnibus  velitis  et  debeatis,  securi  in  eo  existentes,  quod 
vobis  de  congrua  defensione,  Armis  jam  undique  confluentibus 
sumus  provisuri,  resipiscentes  verő  in  sinum  Benignitatis  Nos- 
trae  recepturi.  Secus  itaque  non  facturi.  Gratia  Nostra  Regia 
vobis  in  reliquo  propensi  manemus.  Dátum  in  Civitate  Nostra 
Vienna  Austriae  D.  26,  9-bris  A.  1703.  Leopoldus.  Ladislaus 
Matyasovszky  Eppus  Nittriensis,   Franciscus  Somogyi. 

Jk.  1702—1708.  195.  lap. 


33. 

1703.  Dec.  ö.  Monaszterli  János  rác  hadak  tábornoká- 
nak nyiltlevele  a  'pestmegyei  és  kiskunsági  községekhez. 

Mivel  Kglmes  Urunk  eő  Fölséghe  kegyes  Parancsoiattya 
ez,   hogy   Ragadozókat,   Országh  s  Szegénységh   pusztítóit, 


261 


valahol  találtattiiak  és  ragaltatliatnak ,  megh  fogattassanak  és 
azon  kivűl  valahol  elhajtott  Marha  találtatik,  az  ollyafin  reá 
ösmervén  és  megh  bizonyíttván  saját  marhájának  lenni ,  gaz- 
dájának vissza  adassék.  Azért  minden  helységbeli  Bíráknak  és 
Eskütteknek  tudtára  adom ,  ha  Passus  néltúl  néminemű  Kóbor- 
lókra akadnak,  afféléket  mingyárt  fogják  megh,  és  Budára  az 
Méltóságos  Generálishoz  eő  Excellentiájához  föl  vigyék  kötözve, 
vagy  peniglen  a  kik  közzel  vadnak,  én  hozzám.  Azonban  egy- 
néhány darab  Szarvas  Marhát  az  Tolvajoktól  vissza  vettem, 
mellyet  is  Hajdúimmal  őrzetek.  Ha  kinek  el  veszett  a  marhája , 
jőjön  én  hozzám ,  és  ha  megh  ösmeri  s  magáénak  lenni  com- 
probálhattya  és  bizonyithattya,  kezébe  adom,  mivel  senki  jó- 
szágát bitangul  nem  kívánom.  Ezzel  Isten  tartsa  minnyájokat  jó 
egésségben.  Költ  Baján  5.  X-brís  1703,  Minnyájoknak  Jóaka- 
rója, Császár  és  Koronás  Király  Kglmes  Urunk  eő  Fölséghe 
Rácz  Hada  Generálissá.  Monasterly  János  mp.  Pecsét. 

Kivíil:  Aláb  megh  írt  helységek  Bíróinak  és  Esküt- 
tyeinek  az  egész  községgel  együtt  adassék.  Pandúr,  Szeremlye, 
Kákóny ,  Csanád  ,  Siikesd  ,  Faisz ,  Battyina ,  Kalocsa ,  Foktő , 
Uszod,  Kara,  Sz.  Benedek,  Ordas  ,  Pattaj ,  Soldt ,  Apostagh, 
Vecse,  Sz.  Márton,  Tass,  Sz.  Miklós,  Dömsöd,  Lacz  Háza, 
Taxon,  Haraszti,  Némedi,  Ócsa,  Szabadszállás,  Phülöpszállás, 
Isác,  Kecskeméth,  Kűress,  Czegléd,  Cito,  Cíto,  Cito,  Cítíus, 
Citissime. 

Eredeti  a  város  levéltárában. 


34. 

1703.  Dec.  5.  A  magyar  királyi  udvari  Cancellaria 
rendelete  Monaszterli  János  rác  tábornokhoz ,  melylyel  a  rác 
had  és  nép  rabló  kicsapásait  szigorúan  betiltja. 

Generose  Domine  Nobis  Observand,  Graves  íterato,  et 
incessanter,  ab  Inclytorura  Pest,  Pilis,  Soldt  et  Bacsiensís 
Coltuum,  Vicinorumque  locorum  Incolís,  ad  suam  Sacrmam 
Mattem,  Dnum  Dnum  nostrum  Clementissímum  confluunt  que- 


262 

relae ,  contra  Gentem  et  Militiam  Rascianam ,  sub  Commando 
el  direclione  ejusdem  Dominationis  Vestrae  existentem ;  Quali- 
ter  nimirum,  seu  ex  Commissione,  seu  Indiillu  Generosae 
Dominationis  Vestrae,  jam  numerosi,jam  verő  pauciores,in 
Oppida  et  Pagos  irrnere,  horrendas  depraedationes ,  Homici- 
dia,  Catervalim  pecorum  abactiones,  et  pro  lubitu  omne  Vio- 
lentiarum  genus  lieentiose  attentare,  et  perpetrare  nil  pensi 
ducant,  jamque  a  miseris  Regnicolis,  in  fidelitate  altefatae 
Suae  Majestatis  Sacratissimae  etiamniinfi  persistentibus ,  pius 
quam  Octo  Millia  Pecorum,  et  proxime  ex  solo  Oppido  Kecs- 
keméth  circiter  quatuor  millia  adempta  esse  lamentabiliter 
querulati  sünt;  Et  quia  praefata  Militia  et  Gens  Rasciana,  non 
in  perniciem  et  desolationem  Patriae,  et  fidelium  Caesareo 
Regiorum  Subditorum  depopulationem,  Ductui  Generosae 
Dominationis  Vestrae  concredita  esset;  Superioribus  verő,  et 
Officialibus,  quorum  quoslibet  Excessus  et  Violentias  impedire 
interest,  sibi  subjectos  refraenare,  et  a  malo  deterrere,  et 
retrahere  competeret;  In  similibus  verő  casibus  remissi,  aut 
subditis  suis  indulgentes,  consensus  de  facili  et  annuentiae,  si 
non  expressae  Commissionis,  argui  possint,  consequenterque 
pro  iisdem  respondere  tenerentur. 

Eapropter  Generosam  Dominationem  Vestram  hisce  ex 
officio  serio  commonendam ,  et  hortandam  esse  duximus ,  qua- 
tenus  Militiam  sibi  concreditam  ab  ejusmodi  immanibus  exces- 
sibus  severius  cohibere,  et  ab  ulterius  attentandis  refraenare; 
Damniflcatis  porro  adaequatam,  per  restitutionem  injuste  ac 
violenter  abiatorum  satisfactionem  impendere,  et  facti  reos 
exemplariter  punire  non  intermittat ;  pacto  hoc,  ne  in  futurum 
Eadera  Dominatio  vestra  pro  iisdem  ad  respondendum  et  satis- 
faciendum  attrahatur,  sibimet  et  suis  proinde  consultura.  Cae- 
terum  Eandem  Dnem  Vestram  etc.  Dátum  Viennae  5,  X-bris 
A.  D.  1703.  Generosae  Dnis  Vrae  Ad  Officia  parati  N:  N: 
Cancellarius,  caeteri(iue  Regiae  Hungarico  Aulicae  Cancella- 
riae  Consiliarii. 

Egykorú  másolat  a  város  levéltárában. 


263 


35. 

1703.  Dec.  6.  A  lengyel  király  nyíltlevelét  meghirdető 
királyi  nyíltlevél  szétküldetik. 

Isten  minden  kívánta  jókkal  álgya  Kglmeteket  kívánom. 
Mit  Parancsollyon  Kglmes  Urunk  eő  Fölséghe,  és  az  Lengyel 
Király  minemű  maga  Népeit  vissza  hívó  Pátenst  bocsátott  ki , 
ezen  includált  valóságos  Mássából  bővebben  meg  fogja  Kglmlek 
érteni.  Melly  Kglmes  Urunk  eő  Fölséghe  Parancsolattyához 
mindenképpen  alkalmaztatni  maghát  el  ne  mulassza  Kgimtek. 
Ismét  Kglmes  Urunk  eő  Fölséghe  Parancsollya  azt  is ,  hogy  a 
Pusztító  s  prédáló  Tolvajokat,  akár  Magyar,  akár  Rácz  legyen 
az ,  a  Szegénységh  minden  tehetségével  oltalraazvánjószághát 
tőlük,  vágja,  öUye  és  fogja  valamint  az  előtt,  jóllehet  az  ed- 
dig való  károkról  is,  mellyeket  az  Istentelen  Tolvaj  Ráczok 
töttek  sok  helyekön  az  Szegénységnek  Kglmes  Urunk  eő  Föl- 
séghe Parancsolattya  lemönt  az  Generálisukra ,  hogy  satis  fac- 
tiüt  tegyenek,  elválik  ha  tesznek  e.  Azonban  kiki  minemű 
károkat  vallott  az  Ráczságtúl,  igazán  hit  alatt  föl  íratván 
Pöcsétössen  kiílgye  bé,  úgy  azt  is,  ki  mennyi  számú  és  mi- 
nemű élést  küldölt  Csongrádra  vagy  Szögedre  Kghiies  Urunk 
eő  Fölséghe  Tisztei  Parancsolatibúl  s  ha  Quietantiái  vágynak 
kkk  hozza  be  mind,  mivel  azt  az  Contributionak  Quantumnak 
defalcatiojában  aceeptállyák.  Ismét  az  katonáknak  második 
holnapra  való  fizetéseket  kiki  békülgye,  az  kik  pedig  még  az 
elsőre  sem  küldöttek  be,  azt  bekülgyék,  úgy  az  tavalyi  Eszten- 
dőre való  Portiobelí  Restantiájokat  is  bekülgyék  az  kik  restál- 
nak ,  hogy  jövendőben  is  az  illyetén  vakmerő  szófogadatlan- 
ságért kárt  ne  vallyanak.  Item  ez  mostani  folyó  Esztendőre 
esendő  Contributionak  kifizetésére  Abrakot,  Szénát,  vágót, 
meddű  Juhokat  és  Ürüket  mönnél  hamaréb  míg  ideje  vagyon, 
hozza  s  külgye  bé  Kgltek  az  előbbeni  fölvetés  szerint,  nem 
külömben  Rorl  is  az  melly  helységben  termett.  Azonban  mos- 
tani beszorult  állapotomban  rólam  se  feledközzék  Kgltek, 
minthogy  jól  tudgya  Kgltek   hogy  én  is  vékony  töhetségem 


264 


szerént  Kgltek  mellett  fáradozom  s  szolgálok,  hogy  jövendőben 
is  megszolgálhassam,  maradván  Raptim  Pest  D.  6.  X-bris  A. 
1703.  Jóakaró  Szolga  Bírája  Huszár  János. 

Jk.  1702—1708.  194.  lap. 


36. 

1703.  Dec.  13.  A  kiskunsági  községek  lakosi  Kecske- 
métre rendeltetnek ,  itt  a  rácok  megrohanása  ellen  magokat 
besáncolandók. 

Szerencsés  sok  jókkal  álgya  meg  Isten  Kgteket.  Minemű 
Parancsolatot  Kglmes  Urunk  eő  Ngha  kglmessen  kiadni  mél- 
tóztatott,'úgy  hiszem  hogy  annak  tenora  Kgltek  között  publi- 
cáltatott,  hogy  tudni  illik  az  Nemes  Kis  Kunsági  Helységek 
magok  nagyobb  oltalmazására  Kecskeméth  Várossára  öszve 
gyúllyenek  és  öszve  folyamodnának,  magokat  most  még  ahoz 
üdő  lévén  jó  sánczal  ottan  az  Ráczok  fene  kegyetlensége  s 
indulattya  ellen  erőssen  környíil  vonnék.  Mivel  pedig  Kglmes 
Urunk  ezen  szándékja  csak  csupán  az  Kglmetek  Helységeinek 
nagyobb  békével  való  meg  maradását  illeti,  Kglteknek  az 
aránt  maghára  vigyázni  szükséges,  úgy  hogy  Kglmes  Urunk 
szándékjának  is  eleget  tegyen  tanácsos.  Ahoz  képest  Kglmes 
Urunk  eő  Ngha  Plenipolentiájából  és  Authoritássából  paran- 
csolom élet  és  fő  elvesztése  és  helységek  föl  égetése  alatt, 
mönnél  hamarább  az  meg  h-t  Helyre  magokat  transferálni 
tartozzanak ,  és  el  ne  mulassák ,  és  az  ottan  való  Ráczos  fön 
forghó  Hirek  felől  azonnal  maghok  szava  hihető  deputált  em- 
börei  által  tudósítani.  Nec  secus  facturi.  Dátum  in  Castris 
Jazygum  ad  Sőregh  locatorum  die  13.  X-bris  Anno  1703. 
Kglmes  Fejedelöm  Felső  vadászi  Rákóczy  Ferencz  Urunk  eő 
Nga  N.  Jászságbélí,  Kunságbélí,  Hatvani  és  Szolnoki  Hadainak 
Commendója  Ilósvay  Imre.  (L.  S.) 

Jk.  1702—1708.  198.  lap. 


265 


37. 

1703.  Dec.  17.  Királyi  nyiltUvél. 

Leopodus  etc.  Reverendi,  Honorabiles  etc.    Fideles  No- 
bis  Dilecti.   Quamvis  sollicitara  in  sedandis  novissimis  intestinis 
motibus .  quibiis  hoc  Regnum  nostmm  Hungáriáé  per  nonnul- 
los  concitatae  perfidae  factionis  authores,  eorumque  nefariae 
ambitionis    sequaces    exagitarelur ,    curam    Nos    impendisse, 
ac  innatam  Renignitalem    et    Clementiam  nostram    Caesareo 
Regiam   luculenter   demontrasse,  fidelitatibus   vestris   abunde 
constaret  etiam  ex  Benignissimis  Litteris  nostris  Amnistialibus, 
tenoré  quarum  a  debita  fidelitate  et  obsequio  nostro  devios  in 
sinum  Gratiae  nostrae  recipére  institueramus ,  ac  praeterea  tot 
tantisque  publicisque  necessitatibus  etiam  circuraventi ,  notabi- 
lem  tamen  pro  anno  proxime  praeterito  Contribulionalem  Quot- 
tam  Benigne  relaxavimus;  Quia  nihiloniinus  bac  Benignilatis 
nostrae    exuberantia,    mentionati    perfidi    rainus    attenta,    m 
sceleratis  suis  ausibus  pertinaciter   persistere,  ac  detestabile 
perduellionis   makim    in    perniciem   totius    Regni,  et  fidelium 
nostroriim   ruinam    diffundere,  spretisque   divinis  et  humanis 
legibus ,  jureque  natm'ae  vilipenso ,  in  propria  viscera  igne  et 
ferro  desaevire ,  ac  universas  íidelium  nostrorum  facultates  in 
praedam  agere  non  exhorrescunt ,  et  nisi  armis  nostris ,  quae 
iisdem  hactenus  opponere   potuiraus ,  in  malesano  conatu  suo 
cohibiti  et  impediti  fuissent,  dubio  procul  in  partes  quoque 
cisdanubianas  virus  suum   exeruissent,  ac  omnia  proul  ahbi, 
in  transversum  egissent ,  praedaeque ,  et  spoliis  subiecissent ; 
Tempus  itaque  adesse  nemo  non  videbit,  ut  vicinorum  periculo 
et  illatis  damnis  consideratis ,  imminens  sibi  aeque  periculum 
quisque  propriis  etiam ,  et  domesticis  suppetiis ,  armis ,  vn-i- 
bus  et  facultatibus  antevertat.    Quem  in  ünem  licet  nos  pro 
paterna  erga  calamitosum  modernum  hujus  Regni  nostri  statum, 
Cura  atque  comraiseratione,  validiorem  imdique  in  dies  conflari 
sollicite  procuremus  exercitum ,  et  quantocyus   debitis  in  locis 
sistendum  constituerimus ,  attamen  ne  fidelitates  quoque  vestrae 
sibimet  et  rebus ,  facultatibusque  suis  tutandis  et  conservandis 


266 


defuisse  videanlur,  iisdem  Fidelitatibus  vestris ,  quibus  vitám , 
proles,  facultales,  remque  domesticam  et  charam  Pátriám 
amori  esse  nulli  dubitamus ,  Insm^rectionem  non  quidem  tumul- 
tuariam  seu  generalem,  verum  meliori  qno  fieri  potest  ordine 
bene  formaiam  clementer  indicere  voluimus,  ita  ut  penes  cog- 
natura  nostrum  nobis  sincere  dilectum  Illustrissimum  S.  R.  J. 
Principem  et  praefati  Regni  nostri  Hungáriáé  Palatinum  ac 
Locumtenentem  nostrum  Regium ,  vei  alios  per  eundem  ad  id 
vice  et  in  persona  sua  deputandos,  a  quibus  sub  disciplina 
militari ,  regulato  ordine  suam  babebunt  dependentiam ,  in 
contestatíonem  sincerae  erga  Mattem  nostram  debitae  fidelita- 
tis,  juxta  factam  superinde  repartitionem,  viros  et  equites  mili- 
tares  acexpertos,  quo  majori  fieri  poterit  numero,  armis  alio- 
que  ad  expeditionem  bellicam  necessario  apparatu  et  commeatu 
instructos,  (luantocyus  statuere,  et  per  eosdem,  passus  Danu- 
biales  diligenter  custodiri  ac  observari  facere,  et  praefatos 
perduelles,  ne  ad  partes  cis-danubianas  penetrare  possint, 
viriliter  arcere  debeant  ac  teneantur,  eaedem  Fidelitates  vest- 
rae,  benigne  annuentes  et  concedentes,  ut  in  vicém  hujus 
Insurreclionis,  quae  hactenus  annua  contributione  compensari 
solebat,  nunc  e  converso  omnís  omnino  cesset  contributio, 
neque  ulla  seu  restantiarum ,  seu  novae  cujusvis  impositionis 
pensione,  quas  clementissime  relaxandas  duximus,  Fidelitates 
vestrae  aggraventur  et  onerentur  Confisi  pariter,  quod  intuitu 
hujus  insignis  gratiae  et  clementiae  nostrae,  Fidelitates  quoque 
vestrae  eam  in  praenotata  Insurrectione  et  procuranda  Regni 
tranquillitate  navaturae  sünt  operám..,  quam  avita  Nominis 
Ungarici  Glória,  et  sincera  erga  Regem  ac  Domum  suum 
fidelitas  ac  devotio,  Patriamque  suam  amor  et  inclinatio  expos- 
cunt.  Secus  itaque  non  facturi.  Gratia  in  reliquo  etc.  Dátum  in 
Civitate  nostra  Vienna  Austriae  Die  17.  mensis  X-bris  Anno 
Domini  1703. 

Egykorú  másolatról. 


267 


38. 


1703.  Dec.  19.  Losonczi  Szigyártó  István  a  fejedelem 
jiscusa,  a  pestmegyeí  földesurak  jószágait  lefoglalja. 

Ajánlom  Szolgálatomat  jóakaró  Uraimnak  Kgiteknek.  E 
reánk  következendő  Ünnep  napokat  tegye  Isten  boldoggá  és 
szerencséssé  Kgiteknek.  Noha  már  két  rendben  is  irtam  Kgi- 
teknek Méltósághos  Fejedelem  Kegyelmes  Urunk  eö  Nga  mit 
parancsollyon  énnékem,  intimálván  azt,  hova  hamaráb  küldené 
fel  Kitek  hiteles  embereit  hozzám,  kikkel  Istructiom  szerint 
beszélgethetnék  s  eő  Nga  Parancsolattját  eíTectuálhatnám, 
nem  tudom  mire  vélni,  hogy  eddig  Kitek  fel  nem  küldött  hoz- 
zám, én  pedigh  ujjab  parancsolatokat  is  vöttem  kegyelmes 
Urunktül  eő  Ngátúl.  Kiteket  azért  iterato  requirálom,  intimál- 
ván és  parancsolván  azt,  Új  esztendő  napigh  külgye  fel  hiteles 
embereit  hozzám  Losonczra,  a  kik  Kecskeméth  Várossá  földes 
Urakot  illető  mindennemű  jövedelmekrűl  s  egyéb  ott  való  álla- 
potokrúl  bizonyos  informátiot  tudhassanak  adni,  magokkal 
pedigh  az  annualis  censusrúl ,  adórúl  való  két  esztendőbeli 
Quietantiákat  is  el  hozzák ,  nem  külömben  a  mely  pusztákat 
arendál  Kitek  akár  in  communi ,  akár  in  privato  valaraelly 
emberek,  azoknak  is  specificatioját  és  adajokrül  való  Quietan- 
tiákat el  hozzák,  akár  pedigh  az  ollyan  emberek  magok  insi- 
nuállyák  magokat,  mivel  nékem  az  egész  Fiscalitásokat  Nemes 
Pest  Várraegyében  confiscálnom  kell,  mert  ha  új  esztendő 
napigh  fel  nem  küld  Kitek  hozzám ,  oka  ne  legyek  ha  mi  ked- 
vetlenségh  éri  Kiteket,  ebben  azért  külömben  sem  cselekedvén, 
kivánom  Isten  sokáigh  szerencsés  jó  egésségben  éltesse  Kiteket. 
Lossoncz  die  19.  mens.  X-bris  A-o  1703,  Kiteknek  szeretettel 
szolgál  Lossonczy  Szigyártó  István  mp. 

P.  S.  Ezen  adnectált  levelemet  bizonyos  emberiül  siet- 
séggel Dömsödre  küldgye  Kitek ,  lehessen  bizonyos  válasza 
onnan  is.  Akasztóra  szólló  levelemet  is  el  külgye  Kitek.  Minden 
Pesth  Vármegyében  lévő  puszták  arendájárül  való  Quietantiá- 
kat kívánok  látni ,  kiváltképen  pedigh  Vacsi ,  Essői ,  és  Vattya 
pusztákrúl  való  a  többivel  edgyütt  el  ne  maradgyon. 


268 


K  i  V  ü  1 :  Kecskemélh  Várossá  érdemes  Bíráinak ,  Taná- 
csának, és  az  egész  város  Lakosinak  közönségessen  adassék. 
Pecsét. 

Eredeti  a  város  levéltárában. 


39. 

1703.    Dec.  23.    Huszár  János  szolgabíró  válaszol  a 
kecskemétieknek. 

Isten  minden  szerencsés  jókkal  álgya  kglmeteket  kívá- 
nom. Az  kglmetek  keserves  panasszát.  hogy  tudni  illik  elvisel- 
hetetlen Porliopénzt  kérjen  Kegyelmeteken  Méltossághos  Szö- 
gedi  Commendáns  Úr  eő  Ngha,  az  Ns.  Vármegye  eleiben  ter- 
jesztöttem,  kire  azt  adta  válaszúi,  hogy  mai  Postán  érkezvén 
Kglmes  Császár  és  koronás  Király  Urunk  eő  Fölséghe  Kgimes 
Parancsolattya ,  kiben  eő  Fölséghe  az  egész  Magyar  Ország- 
nak a  Portiobeli  Contributiot  kglmessen  mind  el  engedte,  sőt 
ParancsoUya,  hogy  senki  semmi  nemű  Executiot  is  kiküldeni  ne 
merészeilyen,  és  semmi  nemű  Portio  pénzt  az  szegénységen  és 
egy  szóval  senkin  semmit  ne  kérjön,  és  ne  végyön.  Arra  való 
nézve  az  Nemes  Vármegye  alázatos  engedelmességgel  azon 
Kglmes  Urunk  Parancsolattyához  alkalmaztatván  magát,  kkk 
én  általam  hadgya  és  parancsoUya:  hogy  se  ő  Ngnak  se  más- 
nak senkinek  semmi  Portiot  ne  fizessen,  másként  is  semmi 
dispositioja  és  Authoritássa  nem  lévén  N.  Vármegyénkben 
való  akarminemü  dispositiora,  melly  Kglmes  Urunk  eő  Fölsége 
Parancsolattya  proxime  kezéhez  is  megyén  eő  Ngának.  Azért 
Kgltek  minden  úttal  móddal  éhez  alkalmaztatván  magát,  sem- 
mit se  adgyon  az  eő  Ngha  Parancsolattyára ,  ha  valami  erő- 
szakot tönne  jüttest  jújjön  a  N.  Vármögyére ,  igyenössen  Bécs- 
ben küldi  köveltyét  s  minden  úttal  remedeállya,  abban  bizonyos 
légyen.  Ezzel  maradván  Raptim  Pestini  Die  23.  X-bris  Anni 
1703.  Kgltek  Jóakaró  Szolga  Bírája  Huszár  János  mpr. 

Jk.  1702—1708.  209.  lap. 


269 


40. 


1704.  Jan.  1.  A  fejedelem  lllósvai  Ábrahám  'palotás 
kapitányát  a  dunán  inneni  Czigányok  f'ó  vajdájává  kinevezi. 

Nos  Franciscus  Dei  Gralia  Princeps  Rákóczi  de  Fölső 
Vadász ,  Cottus  Sárosiensis  Suppremus  ac  perpetuus  Comes : 
Universis  et  singulis ,  quorum  interest  vei  intererit ,  praesentes 
hasce  nostras  visuris,  lecturis,  aut  légi  audituris,  fidelitati 
nostrae  subjectis,  Saliitem  et  Graliae  nostrae  propensionem. 
Midőn  az  Czigány  Nemzet  raelly  eleitől  fogva  az  N.  országban 
Nemzetünk  szárnya  alatt  természet  szerént  gyakorlani  szokott 
életének  modalitásit  continuálná,  mind  az  Haza  értetlen  s 
Törvénytelen  lakositül,  mind  penig  Hadainktól,  ottan  ottan 
igasságtalanül  s  törvénytelenül  impetáltatván ,  nem  lévén  olly 
bizonyos  Tiszti ,  mellyhez  való  regressiojával  maga  dolgainak 
orvoslását  secundálhatná,  szabadossan  kiki  hurczolná,  inqui- 
rálná,  s  károsíttaná,  mind  penig  maga  mind  egy  s  mind  más 
helytelen  oppressioban  manutentioját  consequálhatná,  sót  maga 
is  természeti  inclinátioja  szerént  alattomban  gyakorlani  szokott 
csalárdságival  az  N.  ország  lakosit  defraudálná ,  károsíttaná : 
akartunk  azért,  az  eddig  az  N.  országban  practicált  jó  rend 
és  szokás  szerént  minden  rendről  irántok  kegyelraessen  dis- 
ponálnunk.  Melly  végre  is  rendeltük  és  praeficiáltuk  az  Dunán 
innen  levő  egész  Czigány  Nemzetnek  Fő  Vajdájának  (fenhagy- 
ván  mindazáltal  akármelly  Földes  Úrnak  is  maga  Czigánnyi 
iránt  való  jussát)  Nemzetes  Vitézleő  Illósvay  Ábrahám  Palotás 
Kapitány  hivünket ,  az  minthogy  parancsollyuk  is  serio  minden 
felsőségünk  alatt  levő  Vármegye,  Váras,  Falubéli  akármelly 
névvel  nevezendő  híveinknek ,  úgy  Hadi  Tiszteinknek  s  Hada- 
inknak is,  esmérvén  ezen  Pátens  Levelünkben  deciaráit  hivünket 
az  Dunán  innen  lévő  Czigánságnak  Vajdájának  lenni,  senki  is 
kemény  büntetésünk  alatt,  emiitett  Hívünk  Parancsolattya  s 
akarattya  ellen ,  az  meg  nevezett  Czigánságot  háborgatni , 
annyival  is  inkáb  károsíltani  ne  merészellye,  hanem  ha  kinek 
mi  panasza,  kára,  vagy  egyéb  ínjuriája  irántok  lehetne,  meg- 
nevezett Vajdájokhoz  recurrálván,  kinekkinek  tartozik  igasságot 


270 


szolgáltatni  s  vélek  eleget  tétetni.  Nem  külömben  parancsol- 
lyuk  az  egész  Dunán  innen  lévő  Czigánságnak :  Valamelly 
Ország  Szolgálattyára  czélozó  s  tartozó  dolgokban,  a  mint  Fő 
Vajdájok  fog  parancsolni,  tartozó  engedelmességgel  függeni, 
a  szerént  is  mindenekben  parancsolatihoz  magokat  alkalmaz- 
tatni s  azt  végben  vinni  el  ne  mulassák.  Külömben  adtunk  és 
engedtünk  emiitett  Hívünknek  olly  hatalmat,  hogy  a  kik  vagy 
engedellenségekért,  vagy  egyéb  természeti  csalárdságok  szerént 
elkövetni  szokott  rósz  cselekedetekért  vétkesseknek  találtatnak, 
szabadossan  meg  fogaihassa,  és  érdemes  büntetéssel  is  bün- 
tethesse. Praesentibus  perlectis  Exhibenti  restitutis.  Dátum  ex 
Castris  Nostris  ad  Tokaj  positis.  Die  prima  Mensis  Januarii 
Anno  Millesimo  Septingentesimo  quarto.  F.  P.  Rákóczi.  Joan- 
nes  Pápai. 

Egykorú,  megviselt,  cifra  másolat,  mely   valószinüleg   későbben 
valamely  cigánybandától  tartatott  le ,  —  a  város  levéltárában. 


41. 

1704.  Január  1.  Eszterházi  Pál  nádor  levele  a  megyék- 
hez, melyhen  azokat  inti  a  királyi  kegyelem  elfogadására  és 
a  fegyver  letételére. 

Illustrissimi ,  Reverendissimi ,  Spectabiles,  Magnifici, 
Generosi,  Egregii  et  Nobiles  Domini,  Amici  Nobis  Observan- 
dissimi.  Salutem  et  officiorum  nostrorum  Commendationem. 
Minekutánna  Kglmes  Urunk  eő  Fölséghe  az  mi  alázatos  kéré- 
sünkre, repraesentationkra  nézve  is  az  szögény  föl  zöndült  s 
föl  zavarodott  és  végső  romlásra  jutott  Hazánkat  az  egész 
Contributiolúl  és  elébbeni  Restantiáknak  exactiojátül ,  jövendő 
országh  Gyűléséig  Kglmessen  immuniálta  s  eximálta  volna ,  és 
az  egész  minden  Röndön  levő  Hazafiainak ,  az  kik  eddig  az 
Hazában  foltámadolt  Intestinus  motusoknak  erejétül  obruáltat- 
tak  és  eő  Fölséghéhez  fegyvert  fogni  kételenlttettek ,  Grátiát 
és  Tellyes  Amnistiát  Kglmessen  resolvált  volna,  nekünk  is  ide 


271 


Posonban  lejünnünk  Kglmessen  parancsolt  eő  Fölséghe,  hogy 
itten  az  Méltóssághos  Sabaudiai  Herczegh  Fő  Hadi  Praesessel 
együtt  eő  Fölséghe  szolgálattyát  illető  dolgokat  folytassuk,  és 
fellyül  írt  eő  Fölséghe  Kglmességét  és  resolutioját  azoknak  az 
Vármegyéknek  is  az  kik  azon  Intestinus  Motusoknak  ereje  alatt 
terheltetve  most  is  vadnak,  magnnk  is  publicállyuk,  értésekre 
adgyiik ,  hogy  az  eő  Fölséghe  győzödelmes  Fegyverének  ereje 
jön ,  az  ki  az  ellenséget  reprimálni ,  és  az  Országot  annak 
hatalmaiul  kiszabadítani  fogja :  Minek  okáért  meg  értvén  Kgl- 
tek  ezen  Kglmes  Urunk  és  Koronás  Királyunk  eő  Fölséghe  az 
egész  végső  romlásra  jutott  Hazához  mutatott  Kegyességhét 
és  könyörületességet,  minnyájukat  egyen  egyen  Kglmeteket 
Palatinusi  Tisztünk  szerént  intünk ,  hogy  az  kik  az  eő  Föl- 
séghe hüségétül  el  állottak  volna,  azok  eő  Fölségétűl  resolvált 
Grátiát  s  Amnistiát  amplectállyák,  és  három  hétnek  forgása 
alatt  a  Die  Intimationis  eő  Fölséghe  ellen  az  fegyvert  letönni 
s  az  midőn  eő  Fölséghe  Győzödelmes  fegyvere  érközik  áztat 
segíteni,  és  mellette  az  ellenségh  ellen  fegyvert  fogni  tartoz- 
zanak ,  másként  ha  valaki  ezen  mi  Atyai  Intésünkhöz  és  az  eő 
Fölséghe  Kglmes  Resolutiojához  az  meg  írt  idő  alatt  magát 
alkalmaztatni  el  mulatná  s  az  eő  Fölséghe  Fegyvere  el  érköz- 
vén  az  ollyaténokkal  úgy  bánnak,  mint  eő  Fölséghe  ellensé- 
ghivel ,  mi  reánk  ne  vessenek  hogy  ha  utulső  veszedelöm  kö- 
veti őket.  In  reliquo  Isten  éltesse  Kglmeteket.  Posony  Die 
1-ma  Januarii  A.  1704.  Praetitulatarum  Dnuni  Vestrarum 
Amicus  ad  oíficia  paratus  Paulus  Eszterázy  mpr. 

Jk.  1702—1708.  217—218.  lap. 


42. 

1704.  Január  7.  I.  Leopold  király  leirata  a  budai  Jcor- 
mánytanácslioz ,  melyhen  az  adó  elengedését  meghirdettetni 
rendeli. 

Leopoldus  etc.  Reverendissime  in  Christo  Páter,  Magni- 
fici  item ,  necnon  Egregii ,  Fideles  Nobis  dilecti.    Probe  memi- 


272 


nerint  Rndissima  Paternitas  et  Fidelitates  Vestrae,  quibusnam 
ex  motivis  et  rationibus,  et  signanter  quod  inundaiitibus  mo- 
dernis  intestinis  motibus,  ad  sedandos  eosdem,  et  advicinan- 
tium  perfidae  Rebellionis  sequacium  retundendos  hostiles  cona- 
tus,  ordinatam  Fidelibus  Nostris  Iiisurrectionem  demandaveri- 
mus,  eamque  invicem  Contributionis  determinaverimus ,  uni- 
versas  et  quasvis  hactenus  praestari  solitas  Conlributiones , 
unacum  restantiis  Clemenlissime  relaxaverimus ,  ejusmodique 
benignfssimain  resolutionem  nostram  Cottibus  cisdanubianis, 
ad  quos  nimirum  hostilia  Perduellium  arma  necdum  penetrare 
poterant,  et  a  quibus  praeattactam  Insurrectionem  benigne 
cupivimus,  intimari  et  publicari  fecerimus,  imo  ut  Clementis- 
simi  animi  nostri,  quo  erga  Fideles  Nostros  ferimur,  propen- 
sionem  eo  luculentius  demonstraremus ,  ipsique  praetextum 
etiam  et  ansam,  qiiam  Rebelles  modernorum  concitatorum 
motuum  esse,  ad  seducendum  et  infascinandum  Populum,  pri- 
vátam verő  Ambitionem  palliandam ,  passim  adstruunt  et  divul- 
gant,  omnino  sublatam  sentiant  et  experiri  possint,  praeattac- 
tam Contributionis  relaxationem ,  usque  affuturam  Regni  Diae- 
tam  extendendam  intelligendamque  esse ,  aliis  subsequentibus 
benignissimis  Literis  Nostris ,  ad  eosdem  Cottus  cisdanubianos 
sonantibus  declaraverimus.  Quia  verő  ad  iteratas  humilliraas 
Principis  Palatini  et  nonnuUorum  aliorum  quoque  Fidelium 
Consiliariorum  nostrorum  Instantias,  parem  quo  ad  reliquos 
etiam  Cottus ,  qui  pro  nunc  seu  vi  et  armis ,  metuque  tumul- 
tuantium  Rebellium,  seu  alio  quovis  modo  a  Fidelitate  Matti 
Nostrae  debita  deviarunt,  et  proxima  aíTulgente  occasione  tum 
intuitu  publicatarum  jam  benignarum  Aranistialium  Nostrarum, 
tum  etiam  homagiaii  devotioue  ducti,  ad  debitam  fidelitatem 
redierint,  Gratiam  et  Ciementiam,  ac  universarum  unacum 
restantiis  contributionum ,  usque  ad  futuram  Diaetam  relaxatio- 
nem ,  caeleris  Cottibus  benigne  impertitara ,  extendendam  cle- 
menter  resolvimus ;  dummodo  iidem  quo  proxima  quavis  occa- 
sione ,  dum  nimirum  exercitum  nostrum  sibi  advicinare  iutel- 
lexerint ,  aut  alias  etiam ,  desertis  infidelium  partibus  et  ejurata 
perfidiae  labe,  arma  capessant,  et  semet  dicto  exercitui  nostro 
conjungant,  unitisque  viribus   seditiosos  Patriae  bostes  per- 


273 


sequantur,  et  procurandae  publicae  quieti  et  tranquillitati  ani- 
mos  et  vires  siias  intendant.  Quapropter  Reverendissimae  Pa- 
ternitati  et  Fidelitatibus  Vestris  serio  committiraus  et  manda- 
raus,  quateiius  hanc  benigníssimam  Resolutionem  Nostram 
Cottibus  Districtui  suo  subordinatis,  quibus  hactetms  eadem 
innotescere  non  potuit,  omni  qua  poterit  fierí,  via  et  modo 
intimare,  et  divulgare,  per  eosque  in  sui  medio  etiam  apud 
communem  Plebem,  et  ruralis  conditionis  Incolas  publicari,  et 
declarari  facere,  de  Paternaque  benignissima  gratia  nostra, 
eos  etiam  qui  ad  Fidelitatem  et  devotionem  nostram  ut  prae- 
missum  est,  redierint,  et  arma  sumpserint,  securos  reddere, 
ac  de  sublata  usque  ad  futuram  Diaetam  omni  Contributione 
affidare  noverint,  nec  intermittant  eadem  Rndissma  Paternitas 
et  Fidelitates  Vestrae.  Gratia  in  reliquo  nostra  Caesareo  Regia 
üsdem  benigne  propensi  manemus.  Dátum  in  Civitate  nostra 
Wienna  Austriae.  Die  Septima  mensis  Januarii  Anno  Doraini 
1704.  Leopoldus  mp.  Ladislaus  Matyasovszki  Eppus  Nittriensis 
mp.  Ladislaus  Hunyady  mp,  —  Rndissmo  in  Xto  Ptri,  Magfcis 
ilem  et  Egrgiis  N.  N.  Praesidi ,  Caeterisque  Subdelegatae  Com- 
missionis  Budensis  Assessoribus  etc.  Fidelibus  Nobis  dilectis 
etc.  Budae. 

Egykorú  másolat  a  város  levéltárában,  bejegyezve  az  1702—1708. 
Jk.  216—217.  lapjain. 


43. 

1704.  Január  7.  A  kurucok  Csepelszigetet  fölverik  s 
Eugen  szavojai  herceg  ménesét  elhajtják. 

Prudentes  et  Circumspecti.  Refert  Dominus  Verlet  Sere- 
nissimi  Principis  Eugenii  Ducis  Sabaudiae  Insulae  Ráczkevien- 
sis  Praefectus  coram  me,  qualiternam  ante  triduum  Rebelles, 
facta  in  insulam  irruptione,  Equos  equatiales,  seu  Gregem 
Equorum  suae  Serenitatis  abegerint,  de  qua  abactione  suae 
Serenitati  nihil  etiam  constat  adhuc.  Proinde  Dominationes 
Vestras   officiose   admonendas   duxi,  ut  antequam   antefatum 

Kecskemét  v.  tört.  IV.  köt.  lo 


274 

suae  Serenitatis  Gregem  Rebelles  hincinde  distrahant,  cum 
et  alioquin  omnes  ferme  caballi  et  poledri,  nec  pro  equitando 
apti  sint,  quatenus  indefessum  suum  laborem  eo  impendere 
velint,  ut  praefatum  suae  Serenitatis  Gregem  rehabere,  et  ad 
quempiam  securum  locum  sistere  possint,  nullus  dubito,  quin 
sua  Serenitas  hunc  Dnum  Vrum  laborem  benigno  sit  reco- 
gnitura  animo,  Dnus  autem  Verlet,  siquid  fors  in  rehabitionem 
impenderint,  refundet,  meque  obligabunt,  si  eatenus  indefessam 
suam  inpenderint  operám ,  super  ciijus  rei  progressu  indilatam 
quoque  praestolor  informationem.  Sub  Dato  Budae  7,  Januarii 
Anno  1704.  Sacrae  Caesareae  Ragiaeque  Mattis  Camerarius, 
Colonellus  etc.  Campi  Marchalli  Locuratenens,  Praesidii  Bu- 
densis,  ejusdemque  Districtus  Supremus  Commendans  Gene- 
rális etc  et  Subdelegatae  Commissionis  Budensis  substitutus 
Praeses  Freyherr  von  Pfeffershoven  mp.  —  K  i  v  ű  1 :  Prudenti- 
bus  et  Circumspectis  N.  N.  Judici ,  caeterisque  Oppidi  Kecs- 
keméth  Juratis  Civibus  assignandum.  Kecskeméth.  Pecsét. 

Eredeti  a  város  levéltárában. 


44. 

1704.  Január.  16.  A  fejedelem  Kecskemétről  és  Koros- 
ról a  szolnoki  őrség  számára  300  dolmányt,  nadrágot  és  süve- 
get rendel. 

Prudentes  ac  Circumspecti ,  Fideles  Nobis  grati.  Salu- 
tem  et  gratiara  nostram.  Szolnok  Várában  levő  Praesidiarius 
Hadaink  számára  kivántatván  három  száz  dolmány  s  ugyan 
annyi  Nadrág  és  Fekete  süveg:  Vévén  hűségek  Parancsolatun- 
kat ,  mindazokat  maga  és  a  Körösiek  között  elosztván ,  készít- 
tesse el  hovahamaréb,  és  ott  való  Kapitány  Nztes  Vitézlő 
Csiszár  István  kezéhez  administrállya.  Dátum  ex  Arcé  nostra 
Tokaj  die  16.  Január  A-o  D.  1704.  F.  P.  Rákóci  mp.  KivúI: 
Prudentibus  ac  Circumspectis  Judici  primario,  Caeterisque 
Juratis  Oppidi  Kecskeméthiensis ,  Fidelibus  Nobis  gratis. 
(Pecsét). 


275 


Eredeti  a  város  levéltárában,  díszes  fejedelmi  pecséttel,  két  sorú  kö- 
vetkező körirattal :  „Franc.  D.  G.  Princ.  Rákóczi.  Comes.  de.  Saaros. 
Dux.  Munkácsié,  et.  Makovicsie.  Dominus.  Perpetuus.  de.  Sáros  —  Patak, 
Tokay.  Eegécz.  Ecsed.  Somlyó.  Lednitze.  Szerencs.  Onodh " 


45. 

1704,  Január  18.  Eugen  savojeni  hercegnek  a  rác- 
kevi  szigetből  kurucok  által  elhajtott  ménese  s  gulyája  kike- 
resését s  magokhoz  váltását,  Petrovay  László  pestmegyei 
alispán  a  községeknek  ajánlja. 

Mint  Jóakaró  Birák  és  Eskütt  Uraiméknak  ajánlom  bö- 
csülettel  való  szolgálatomat  Kkk.  Isten  minden  jókkal  álgya 
Kglmeteket.  Nem  kétlem  vötle  légyen  Kgltek  levelemet,  melly- 
ben  írtam  vala  kkk ,  hogy  az  Fölséghes  Szabaudiai  Eugenius 
Herczeg  lovainak  és  Gulyabeli  marháinak  (az  mellyek  is  az 
Ráczkevi  szigetből  az  Kuruczok  által  elhajtattanak  légyen) 
meg  térítése  és  vissza  adása  aránt  fáradozna  kgltek,  tekint- 
vén eő  Herczegsége  jövendőbéh  Kgelmetekhez  etiam  hoc  in 
casu  Gratiáját,  vagy  is  gregatim,  avagy  is  seorsive  magához 
váltani  Kgltek  el  ne  mulatta  volna ,  melly  aránt  is  veluti  prae- 
raissum  esset  minden  töhettséggel  azon  legyen  Kgltek  és 
szorgalmaloskodgyék  s  az  meg  írt  Lovakat  s  Gulyabéli  mar- 
hákat magához  váltani  igyekezvén ,  böcsülettel  Kglleket  prae- 
sentibus  requirálom  egyszersmind  is  adhortálván  kérem,  el  ne 
mulassa  Kgltek,  az  oUyatén  Kgltek  heroica  Actusára  nézve 
is  az  egész  Helységeknek  és  Városiaknak  fontosabb  megmara- 
dást egyszersmind  nagyob  Grátiát  szőröz.  Továbbá  Czeglédi 
Nótárius  egy  Eskütt  embörrel  jöjjön  hozzám,  lévén  eő  Kgl- 
mekkel  bizonyos  beszédem,  az  mellyet  el  se  mulassanak,  egy 
szóval  optima  in  forma  az  többször  (ivV)  Herczegh  Eugenius 
Lovainak  és  Gulyabéli  marháinak  vissza  váltását  recommen- 
dálom.  His  kívánom  talállya  Levelem  Kglteket  fris  órában; 
maradván  sub  Dato  Budae  Die  18.  Jan.  1704.  Jóakaró  Vice 
Ispánnya  Petrovay  László. 

Jk.  1702—1708.  215.  lap. 

18* 


276 


46. 

1704.  Jan.  21.  A  budai  főparancsnok  körlevele  a  kecs- 
keraéti  járás  községeihez. 

Minnyájjan  az  Kecskeméti  Processusban  levő  Várasokban 
és  Helységekben  valakik  laktok  Isten  álgyon  meg  Atyámfiai 
benneteket.    Szívem    fájdalmával  köllölt   értenem  ezen  Uniált 
Vármegyéknek  Vice  Ispánnya  és  Szolga  Birák  Uramék  rela- 
tiojokból ,  hogy  ennyi  üdőtül  fogvást  sem  az  Nemes  Vármegye 
gyűlésére  nem  akar  senki  közzülelek  be  jönni ,  sem  pedig  az 
N.  Vármegye  fölvetése  szerént,  Vágók,  Széna,  Abrak,  Fa  s 
más  élésbeli  kívánságoknak  bétellyesítése  aránt  tellyességgel 
nem   akarjátok   magatokat   alkalmaztatni,   és   így   megvetvén 
Vármegyétek    Tiszteinek   Parancsolatit,  majd   inkább   minden 
Helységnek  lakosi   csak  az  nagy   szófogadatlanságnak   adták 
magokat.   Mivel  azért  azoknak  Törvény  s  réghi  szokás  (ellen) 
szavokat  nem   fogadgyátok  ime   Én  mint   ezen   egész   Budai 
Districtusnak  Fő  Comraendans  Generálissá  ex  superabundanti 
mind  requirállak  szép  szerént  s  mind  pedig  erőssen  parancso- 
lom minnyájatoknak ,  hogy  mentség,  közbenvetés,  és  haladék 
nélkül ,  az  Jde  alább  meg  irt  repartitioja  szerént  Vármegyétek 
Tiszteinek  az  kívánt  élést,  és  Victuálékat  bé  hozni  el  ne  mu- 
lassátok.  Conslál  az  is  minnyájjatoknál,  hogy  hozzátok  min- 
denkor kegyessen,  engedelmessen  s  merő  atyaiképpen  viseltem 
accommodáltam  magamat,  és  úgy  hiszem  hogy  senki  közzű- 
letek  reám  nem  panaszolkodhatik.   Ha  azért  szófogadók  lesz- 
tek;  mindenkor  ezután  is  hasonló  jó  akaratomat  várhattyátok , 
holott   pedig   ha   az   engedetlenségnek   adgyátok   magatokat. 
Isten  s  világh  előtt  oka  senki  kárvallásinak,  halálának  s  végső 
pusztulásának  nem  leszek,  mivel  az  kételenség  fog  arra  vinni, 
hogy  a  mit  kéréssel  és  szép  atyai  iiitéssel  végben  nem  vihe- 
tek, ottan  erővel  és  fegyverrel  is  kénszeríttessem  az  háládat- 
lan és  szófogadatlan  embereket.  Azonban  ezt  is  erőssen  paran- 
csolom, hogy  az  régi  mód  szerént  Pestié  eladni  való  jószágot, 
élést,  partékét,  más  egyéb  marhát  minden  héten  hozni  el  ne 


277 


mulassatok,  ha  pedig  elmulattyátok ,  bizonnyal  zsákmányosokat 
s  még  nem  sokára  Rácz  Executiot  is  nem  sokára  szenvedni 
fogtok.  Hasonlóképpen  minden  Helységek  magok  itt  levő  mun- 
kásit  és  heti  soros  szekereit  sietséggel  felváltani  el  ne  mulas- 
sák, mivel  addig  innét  el  nem  eresztetnek,  míg  kinek  kinek  az 
váltói  el  nem  jönnek. 


Vágó 

Szekér 

Szekér 

Mérő 

Munkás 

marhát 

fát 

szénát 

abrakot 

embert 

Alsó  Némedi  . 

6 

6 

15 

30 

12 

Sári    .      .     . 

1 

2 

3 

6 

2 

Ócsa   .     .     . 

4 

7 

13 

30 

8 

Izsák  . 

8 

2 

15 

30 

6 

Kecskemét 

45 

35 

46 

150 

36 

Kőrös .     .     . 

23 

25 

30 

75 

18 

Czegléd    .     . 

15 

16 

25 

50 

12 

Kecske 

2 

— 

6 

12 

2 

Tószeg 

4 

— 

12 

16 

6 

Abon  . 

2 

— 

8 

12 

2 

Jánoshidgya    . 

2 

— 

8 

15 

3 

Nagy  Kata     . 

6 

6 

15 

30 

8 

Sz.  Márton  Kata 

8 

12 

10 

30 

10 

Thót  Almás    . 

8 

20 

12 

35 

8 

Kóka  .      .     . 

9 

15 

12 

40 

12 

Szecső      .     . 

8 

16 

15 

35 

20 

Bicske 

2 

4 

8 

15 

4 

Saág  . 

2 

4 

6 

2 

4 

Pánd  .     .      . 

2 

6 

8 

15 

6 

Ezen   Curre 

ns   Levelemet   pec 

lig   Faluról   Falura 

életek 

fejetek  vesztése  alatt  mindönütt  elvigyétek,  sőt  hamarab  vol- 
táért páriálván  minden  helyen,  egymásnak  transmittállyátok  s 
engemet  minden  helység  tudósítson,  hogy  volt  nála  is  bizo- 
nyossan.  Budae  21.  Január.  1704.  Joannes  Ferdinandus  L.  B. 
Pfeffershoven. 


Jk.  1702—1708.  220—221.  lap. 


278 


47. 

1704.  Január  30.  lllósvay  Imre  és  Jánosy  János  feje- 
delmi biztosok,  Pest  Pilis  és  Solt  megyék  lakosait  fegyverre 
szólítják. 

Ajánlyuk  Szolgálatunkat  Nagyságtok  Kglteknek.  Paran- 
csolván Nekünk  M.  Fejedelöm  Felső  Vadászi  Rákóczy  Ferencz 
Kglmes  Urunk  eő  Ngha,  hogy  minden  késedelöm  és  üdő 
halasztás  nélkül  Nemes  Pest  Pilis  és  Solth  Vármegyékben 
júvén,  személy  válogatás  nélkül,  Hazáját  s  annak  régi  dicsős- 
séghes  Szabadsághát  Szerető  N.  Vármegye  Lakosit  s  tagjait 
fel  fegyverköztetvén,  Hazánk  Szabadságba  mellett  való  Hada- 
kozásra fel  ültessük,  és  azon  kglmes  Parancsolattal  ellenkező- 
ket nótában  vögyük  ,  hogy  pedig  nem  csak  mi  nekünk ,  hanem 
Ngtoknak  s  Kkk  is,  és  az  egész  Vármegye  lakosinak  emiitett 
Hazánk  mellett  való  hadakozás  intimáltassék ,  ex  inclusis 
genuinis  peribus  Ngtok  s  Kglmetek  bőven  meg  értheti :  Ahoz 
képest  hogy  sem  mink ,  sem  Ngtok  s  Kgtek  kemény  animad- 
versioban  ne  vétetődgyünk ,  Ngtoknak  s  Kglteknek  serio  inti- 
mállyuk,  Kglmes  Urunktül  eö  Ngátül  kglmessen  adatott  Au- 
thoritásimk  szerént  intyük ,  minden  üdő  múlás ,  tétovázás , 
mentség  és  magha  vonyogatása  kívül  kiki  úgy  készúllyön,  és 
Hazánk  szabadsága  keresése  mellett  fegyvert  kössön,  fogjon, 
hogy  ide  Czegléd  Városában  öszve  gyűlvén ,  velünk  meg 
egyezvén ,  az  hol  az  Haza  szolgálattyának  alkalmatossabb 
előmozdítására  röndöltetni  szívessen  velünk  együtt  munkálkod- 
hassék  Ngtok  Kgltek.  Ezen  Intimationkkal  s  Kglmes  Urunk 
Parancsolattyával  ellenkezők  pedig  minden  mentség  nélkül  az 
szoros  büntetést  el  nem  kerülik ,  sőt  ha  személyekben  vagy 
jószágokban  kárt  vallanak,  azt  nem  másnak,  hanem  magok 
vakmerőségeknek  tulajdonítsák,  mellyet  kemény  Executionak 
reájuk  szállításával  tapasztalni  fogják.  Ezzel  Isten  éltesse 
Ngtokat  Kglteket.  Dátum  Kecskemét  Die  30.  Január  1704. 
Ngtoknak  s  Kglteknek  Jóakaró  szolgái  M.  Fejedelöm  F.  V. 
Rákóczy  Ferencz  Kglmes  Urunk  eő  Nga  N.  Pest  Pilis  Solth 


279 


Vármegyéknek   Fegyverben  fel  ültetésére    rendöltetett   Tisztei 
Illósvay  Imre.  Jánossy  János. 

Jk.  1702—1708.  222.  lap. 


48. 

1704.  Febr.  6.  A  fejedelem  Pest  Pilis  Solt  megyék  lako- 
sait Jánosi  János  kiküldött  biztosa  által  felkelésre  szólítja. 

Nos  Franciscus  Die  Gralia  Princeps  Rákóczi  de  Felső 
Vadász ,  Cottus  de  Saáros  Supremus  ac  Perpetuus  Comes  ect. 
Universis  et  singulis  quorum  interest  et  intererit,  Salutem  et 
Gratiae  nostrae  propensionera.  Minthogy  régi  dicsősséges 
Szabadságában  az  törvénytelen  Német  Nemzet  által  megron- 
tatott édes  Hazánk  közönséges  ügyének  köz  akarattal  s  fegy- 
verkezéssel kelletik  elősegillését  minden  Haza  Fijainak  ki 
munkálódni,  és  ellenségünk  ellen  viritim  insurgálni.  A  végre 
Nemzetes  Jánossi  János  Hívünket  N.  Pest  Pilis  és  Solth  uniált 
Vármegyékben  lakos  Híveinknek  felültetésére  kiküldöttük.  Pa- 
rancsollyuk  azért  azon  N.  Vármegyékben  lévő  Híveinknek 
közönségesen  és  személy  szerint,  valaki  igaz  Magyari  vérség- 
ből  Szabadságát  szereti,  Szabadulását  óhajtya,  így  értvén 
Nemzetünk  javára  egyedül  czélozó  istenes  szándékunkat,  és 
ezen  Pátensünkben  feltett  Resolutionkat,  minden  késedelem 
nélkül,  requiráltatván  emiétett  Jánossi  János  Hívünktől,  fel 
üUyön,  és  közönségesen  Nemzetünket  nyomorgató  Német  Nem- 
zet ellen  kiki  fegyvert  kössön ,  és  minden  köz  jóra  tartozó  dol- 
gokban, meg  nevezett  Hívünknek  dispositiojától  s  directiojától, 
tovább  való  Dispositionkig  függjön ,  s  magát  a  szerént  alkal- 
maztassa. Külömben  valaki  refractariusnak  találtatik.  Hazánk 
ellenségének  tartatván ,  a  szerént  veszi  érdemlett  büntetését. 
Dátum  Miskolcz  die  6.  Febr.  1704.   F.  Rákóczi.   (L.  S.) 

Jk.  1702—1708.  227.  lap. 


280 


49. 

1704.  Fehr.  11.  Jánosi  János  fejedelmi  biztos,  Pest- 
megye lahosit  fegyverre  szólítja. 

Nagyságtoknak  s  Kegyelmeteknek  ajánlom  köteles  szol- 
gálatomat. Jóllehet  ez  előtt  bizonyos  üdővel  Illósvai  Imre 
Urammal  edgyütt  Kegyelmes  Urunk  Eő  Nga  parancsolattyából 
édes  Hazánk  Szabadulása  mellett  való  fel  fegyverkezésre  és 
ülésre  nézve  Írtam  vala  Kkk  s  Ngtoknak  olly  véggel,  hogy 
már  több  Nemes  Vármegyék  tagjaival  edgyet  értvén,  azon 
ügynek  előmozdítására  Ngtok  Kgltek  is  fegyvert  fogjon.  Mint- 
hogy penig  ujjonnan  vöttem  Kegyelmes  Urunk  Eő  Nga  Paran- 
csolattyát,  mellyben  parancsoljya  Ngtoknak  Kkk  minden  ha- 
lasztás nélkül  való  felülését,  mellynek  valóságos  Mássát  inclu- 
sive  meg  küldöttem  Kkk.  Ahoz  képest  tartozó  kötelességem 
szerént  engedelmeskednem  kévánván  meg  irt  Kegyelmes  Urunk 
Eő  Nga  parancsolattyának ,  Ngtoknak  Kkk  serio  intimálom, 
Haza  fiüságára  kénszerítem,  valaki  Hazánk  boldogulásában 
gyönyörködik,  igaz  Magyarnak  tartya  magát,  minden  késede- 
lem nélkül  fegyvert  fogjon ,  és  a  N.  Vármegye  Tagjaival  öszve 
gyűlvén,  Kecskeméten  megjelennyen ,  hova  én  is.  Isten  egés- 
ségemet  meg  tartván,  compareálok,  a  N.  Vármegyét  meg 
mustrálván ,  a  tevő  leszek  a  mit  Kegyelmes  Urunk  parancso- 
lattya  magával  hozand ;  ha  ki  penig  a  helységek  közzűl  Haza 
szabadulása  mellett  való  fel  ülését  tovább  is  halasztya.  Haza 
javát  nem  kivánnya,  Kglmes  Urunk  Parancsolattyával  ellenke- 
zik, ha  mi  kár,  veszedelem  éri,  maga  vakmerőségének  tulaj- 
donítsa. Ezzel  Isten  tartsa  Ngtokat  s  Kglteket.  Dátum  in 
Oppido  Privilegiato  Jász  Berény  die  11.  Febr.  A-o  1704. 
Nkk  Kkk  Köteles  Szolgája  Jánosi  János. 

Jk.  1702—1708.  228.  lap. 


281 


50. 

1704.  Febr.  14.  Andrássy  István  a  dunatiszaközi  felkelő 
hadak  főparancsnoka ,  Pestmegye  lakosait  fegyverre  szólítja. 

Böcsülletes  Kecskeméti ,  Isáki ,  Patai ,  Dömsödi ,  Tassi , 
Ócsai ,  Némedi  s  több  belységekben  lévő  Biráknak  és  Lako- 
soknak közönségesen  sietséggel  adassék. 

Ajánlom  szolgálatomat  Kkk.  Isten  sok  jókkal  áldgya 
Kglteket  kívánom.  Minthogy  Kegyelmes  Urunk  Eo  Nga  már 
két  rendbeli  parancsolattyában  is  méltóztatott  kglmesen  meg 
parancsolni  ezen  N.  Pest  Pilis  és  Sollh  aniált  Vármegyéknek, 
édes  Hazánk  s  Nemzetünk  Szabadulássa  mellett  fel  fegyverke- 
zésre és  ülésre,  olly  véggel,  hogy  a  Nemes  több  Vármegyék 
Tagjaival  és  egyéb  vitézlő  rendekkel  minden  külön  ke- 
nyeres fegyvert  fogjon.  Mivel  peniglen  magamat  is 
Kegyelmes  Urunk  Eő  Nga  ezen  Tisza  duna  között  lévő  Ha- 
daknak méltóztalott  Directorának  praeficiálni ,  s  édes  Hazánk 
s  Nemzetünk  igaz  ügyének  jó  móddal  s  renddel  való  operátio- 
jára  s  folytatására.  Annak  okáért  Kglteket  kérem,  sőt  tisztem 
s  hivatalom  szerént  serio  intem  is,  valaki  Haza  boldogulásá- 
ban gyönyörködik  s  igaz  Magyarnak  tartya  magát,  minden 
késedelem  nékűl  fegyvert  fogjon  s  úgy  készüllyön :  mihelyt 
második  parancsolatomat  vészi  kgltek,  azonnal  minden  hal- 
lasztás  nélkül  fel  üllyön.  A  kik  penig  külömben  cselekesznek 
mind  Kglmes  Urunk  Eő  Nga  kglmes  Parancsolattya  ellen, 
mind  penig  akaratom  s  Dispositiom  ellen  járván ,  édes  Hazánk 
s  Nemzetünk  javát  nem  kivánnyák ,  az  oUyaténokat  ha  valami 
kár  és  veszedelem  éri,  nem  másnak  hanem  magának  vakme- 
rőségének tulajdonítsa.  Dátum  in  Oppido  Kőrös  die  14.  Febr. 
1704.  Méltóságos  Fejedelem  Felső  Vadászi  Rákóczi  Ferencz 
Kegyelmes  Urunk  Eő  Nga  Tisza  Duna  között  lévő  Hadainak 
Feő  Directora  Andrási  István.  (L.  S.) 

Jk.  1702—1708.  229.  lap. 


282 


51. 

1704.  Febr.  15.  A  fejedelem  hadélelmezési  szabálya. 

Methüdus 
Intertentionis   Inclytae   Mililiae   Celsissimi   Principis,  ac 
Dni  Dni  Francisci  Rákóczy  de  Felseő  Vadász ,  Titt.  tam  in 
Condescensionibus,  quam  Quarteriis  observanda  die  15.  Men. 
Februarii  Anno  1704.  Ex  Oppido  Miskolcz  extradata. 


1 

"'  1 

is 

III 

s-s  a 

Generális  Uramnak  .     ,     . 

25 

25 

50 

1500 

12 -A 

37 'A 

a 

Lovas  Főkapitánynak    .     . 

10 

10 

20 

600 

ö 

15 

Gyalog  Főkapitány  Úrnak . 

10 

5 

20 

600 

5 

7 -A 

s 

Í3 

Lovas  Vice  Kapitány  Úrnak 

6 

6 

12 

360 

3 

9 

0) 

Gyalog  V.  Kapitány  Úrnak 

6 

3 

12 

360 

3 

4  A 

S*     hó 

Fő  Strázsa  Mester  Úrnak  . 

5 

5 

10 

300 

2 'A 

7 'A 

l-l     XT 

s  § 

Lovas  feö  Hadnagynak  .     . 

5 

5 

10 

300 

2'/a 

7'/. 

00          , 

Gyalog  feö  Hadnagynak     . 

5 

3 

10 

300 

2Y. 

4  A 

Lovas  Vice  Hadnagynak    . 

4 

4 

8 

240 

2 

6 

H    ,3 

Gyalog  Vice  Hadnagynak  . 

4 

2 

8 

240 

2 

3 

^•1 

Lovas  Zászló  Tartónak  .     . 

4 

4 

8 

240 

2 

6 

Gyalog  Zászló  Tartónak     . 

4 

2 

8 

240 

2 

3 

1   ^ 

Hadi  Biró  Uramnak  .    .     . 

10 

10 

20 

600 

5 

15 

•^   c3 

KáplánjTiak 

4 

4 

9 

240 

2 

6 

1  ^ 

-a   g 

Strázsa  Mesternek    .     .     . 

2 

2 

4 

120 

1 

3 

"5      &D 

Síposnak  vagy  Trombit.     . 

i'A 

i'A 

3 

90 

1 

3 

a  « 

Dobosnak 

i'A 

i'A 

3 

90 

1 

3 

o 

Tizedesnek 

1'/. 

i'A 

3 

90 

1 

3 

23 

Pattyantyusnak    .... 

1 

1 

2 

60 

% 

lA 

■2 

Gregariusnak 

1 

1 

2 

60 

% 

i'A 

Ad  Mandátum  Suae  Celsitudinis  Principális  proprium  extrada- 
tum.  (Fejedelmi  pecsét.)  Joannes  Pápai  Secretarius  mp. 


Eredeti  a  város  levéltárában. 


283 


52. 

1704.  Febr.  18.  Jánosi  János  fejedelmi  biztos  a  fejen- 
kénti felülést  szorgalmazza. 

Mint  Jóakaróimnak  Kglleknek  ajánlom  köteles  szolgála- 
tomat. Nem  kétlem  hogy  Kgltek  Levelemet  nem  vötte  volna 
Kglmes  Urunk  eő  Ngha  Decretumának  extractusával  együtt. 
Tudom  meg  értötte  Kgltek  mit  parancsollyon  légyen  az  fel 
ülés  aránt  N.  Pest  Pilis  és  Solt  uniált  Vármegyében  lakos 
Nömös  és  Nemtelen  Uraiméknak  ő  Kkk ,  intőm  azért  Kglteket 
és  egyszersmind  parancsolom  is,  hogy  kiki  Kgltek  közzűl 
alkalmaztassa  magát  azon  Kglmességhe  szerént  kiadott  Pátens 
Leveléhez  s  légyen  oily  készülettel,  hogy  valamelly  órában 
parancsolom,  minden  késedelöm  s  idő  halasztás  nélkül  fegy- 
verben öltözvén ,  mind  Lovas  és  gyalog  indulhassanak  az 
Nemes  ország  szolgálattyára,  az  hova  Kglmes  Urunk  eő  Ngha 
kglmessen  fogja  parancsolni;  senki  pedig  magát  azzal  ne 
mentse ,  hogy  tudtára  nem  volt  volna ,  mert  valaki  az  Nemes 
ország  szolgálattyára  fegyvert  nem  foghnak  és  refractarius- 
kodnak ,  érdömös  büntetéseket  magukon  fogják  tapasztalni , 
magam  is  minden  késedelöm  nélkül  Kgltek  közzé  megyek , 
várván  minden  órában  Kglmes  Urunk  eő  Ngha  újabb  paran- 
csolaltyát  s  mit  parancsollyon  tovább  is  eő  Nga  magamat 
fogom  ahoz  nagy  alázatossan  és  híven  alkalmaztatnom.  Ezzel 
éltesse  Isten  Kglteket.  Dátum  Jász  Berény  Die  18.  Febr.  1704. 
Kglteknek  Jóakaró  szolgája  Jánosy  János. 

Jk.  1702—1708.  232.  lap. 


53. 

1704.  Febr.  25 — 28.  Andrássy  István  a  fejedelem 
dunatiszaközi  hadainak  "parancsnoka ,  a  kecskeméti  hadcsapat 
számára  utasítást  ad. 


284 


Instructio  pro  G.  Dno  Joanne  Jánosi ,  quomodo  militiara 
Kecskemethini  existentem  dirigere  et  accommodare  debeat,  ex 
sequentibus  punctis  clare  apparet. 

Primo,  Minthogy  Kglmes  Urunk  eő  Ngha  kglmes  paran- 
csolattyából  köUeték  az  Városból  kimozdulni  az  Hadaknak  és 
Pest  eleire  szállani,  hogy  azért  tutionis  gratia  Kecskemélh  Vá- 
rosa is  Praesidiumbeli  Vitézek  nélkül  ne  maradgyon  N.  és  V. 
Jánosy  János  Uramat  Kglmes  Urunk  eő  Ngha  Pátens  Paran- 
csolattyának  tenora  szerént  ismerjék  fő  Commendónak  lönni 
ottan ,  úgy  mindazonáltal ,  több  Tiszt  Uraimékkal  mindennemű 
baza  szükséges  dolgaiban  correspondenter  lévén  munkálkod- 
gyanak,  annak  okáért  Tugáry  István,  Kökényesy  és  Pap 
Mihály  Hadnagy  Uraimékat  az  maguk  seregeivel  röndöltük 
említett  Kecskeméth  Városában. 

Secundo.  Az  Városbéliek  is  illendőképpen  Urunk  Paran- 
csolattya  szerént  fegyvert  fogni,  több  vitézlő  röndökkel  egyet 
értvén  szorgalmatossan  igyekezzenek,  hogy  valamiképpen 
excurrálván  az  ellenség,  notabilis  kárt  ne  tehessen. 

Tertio.  Mind  az  magam  egy  Seregből  álló  Hajdúira, 
mind  az  Szegedi  Hajdúsággal  együtt  Kecskeméten  marad- 
gyanak. 

Quarto.  Az  Városi  Lakosok  az  Vitézlő  Rendnek  rendöl- 
tetett  portioját  illendőképpen  kiszolgáltassák,  ellenben  az  Vi- 
tézlő Rendök  is  többre  ne  erőltessék  az  Gazdájokat,  hanem 
kiki  contentus  légyen  az  neki  röndöltetett  portioval. 

Quinto.  Az  kapukat  szorgalmatossan  strázsáltassa,  hír 
nélkül  az  Városbélieken  kivűi  se  fegyveres  embört,  se  más 
idegen  paraszt  röndön  lévőt  bé  ne  bocsáttassa;  hahogy  oUyak 
mönnének  az  kapura,  kiknek  is  nem  lévén  oda  commendéroz- 
tatások,  kénszeríteni  köll  az  magok  zászlójuk  alá  való  möne- 
telre,  ha  pedig  még  eddig  sem  lőttek  volna  zászló  alatt,  bé 
eresztetvén  valamelly  Hadnagyság  alá  köll  adni,  kik  is  depen- 
denter  légyenek  azon  Hadnagytül. 

Sexto.  Ezen  fellyül  meg  írt  Hadakat  olly  disciplinában 
köll  tartani,  hogy  valamelly  Excessust  ne  committállyanak , 
committálván  pedig  kitkit  érdöme  szerént  megbüntessen  Kgl- 
med. 


285 


Septimo.  Engem  pedig  mindennemű  szükséges  occur- 
rentiákról  szüntelen  tudósítson  Kglmed. 

Octavo.  Szüntelen  minden  felé  emböröket  jártatván  az 
Ellenségnek  szándékát  kívánom  experiálni ;  ha  ki  akarna  ütni , 
melly  felé  és  hová,  az  mint  fellyebb  is  iram,  mindenekről 
szüntelen  tudósítson,  hogy  én  is  mindenekben  tudhassak  per- 
pensiot  tennem  s  vigyáznom.  Méltóssághos  Fejedelöm  Fölső 
Vadászi  Rákóczy  Ferencz  Kglmes  Urunk  eő  Ngha  Tisza  s 
Duna  közt  lévő  Hadainak  Fő  Commendója  s  egyik  Lovas  Ezeré- 
nek Fő  Kapitánnyá  Andrásy  István  mpr. 

Jk.  1702—1708.  234.  lap.  —  A  kelet  hiányát  pótolja:  hogy  1704. 
Febr.  25  és  28  napjai  közé  van  bejegyezve. 


54. 

1704.  Mart.  1.  Verebélyi  Péter  a  fejedelem  karahélyos 
kapitánya^  a  mellé  rendelt  kecskeméti  hadat  kiegészíttetni 
kivánja  s  a  hadihirekröl  ir. 

Ajánlom  Kegyelmeteknek  kész  szolgálatomat.  Isten  Régi- 
méteket meg  áldgya  kívánom.  Szükségesképpen  kelletik  írnom , 
mivel  a  hadakkal  tugya  Kgltek  mily  serio  volt  parancsolatom, 
hogy  sietve  ki  jőjek ,  kire  nézve  oly  indisposite  jöttünk  ki  s 
oly  fogyatkozással,  hogy  nemhogy  a  hat  száz  katona  tolt 
volna  ki ,  de  nem  hiszem  hogy  Eöt  százan  is  volnának ,  tudora 
hogy  Kglmes  Urunkhoz  érkezvén,  nagy  neheztelés  lészen 
mind  reám  s  mind  Kgitekre,  azért  ha  Urunkhoz  igaz  hívséget 
akarja  Kgltek  mutatni ,  ím  ezen  marha  hajtó  katonákot  is  arra 
nézve  vissza  küldöltem,  hogy  Ktek  erősködjék  véllek.  ím 
azért  mellyik  Hadnagyságnak  mennyi  maradt  oda  a  ki  elvonta 
magát,  vagy  elszökött,  Laistromban  mind  megküldöttem 
Kglteknek  külöm-külöm,  azért  mindjárt  éjjel  nappal  fegyver- 
rel erősködvén  rajtok,  el  kisirtse  s  azonnal  Urunk  Táborába 
utánnunk  küldgye ,  hogy  Kglteknek  is  böcsületi  s  Urunk  hiv- 
sége  fen  maradjon.    Ezek  után  parancsollyon  Kgltek  mindé- 


286 


nekben  a  miben  tudok  szolgálni  el  nem  mulatom.  Maradok 
Dátum  letétien  die  1.  Mart.  1704.  Kglteknek  jóakaró  szolgája 
Kglmes  Urunk  eő  Nga  Karabélyosok  Kapitánnyá  Verebélyi 
Péter  mp. 

P.  S.  Bár  én  rúUam  se  legyen  Kgltek  feledékeny,  mert 
sietvén  igen  kevés  alkalmatossággal  jöttem,  a  melly  kevés 
Bort  adott  Kgltek,  a  Kglraetekéivel  elköltöttem,  küldjön  Kgtek 
vagy  négy  akó  Bort,  úgy  valami  Szalonnát  is,  továbbéli  szol- 
gálatomért, egy  vas  fazekat,  vas  serpenyűt,  úgy  valami 
kenyereket  is. 

P.  S.  Új  hirűl  írhatom  Kglteknek,  hogy  a  Dunán  túl 
valók  a  Dunaparton  vártak,  által  is  küldött  Urunk  hozzájok, 
Bécset  a  Bavarus  és  a  Franczia  obsideálni  akarja,  Hajstert 
vissza  hivatta  a  Császár,  Pekri  Lőrincz  úr  a  Dunán  át  hajtott 
két  ezer  gyalog  Németet,  feles  mondért  nyervén  küldött  Urunk- 
nak. 

K  i  V  ű  1 :  Kecskemét  Várossá  Birájának  több  eskütt  Tár- 
saival együtt  (Titt,  etc.)  nekem  jóakaró  Uraiméknek  eő  Kgl- 
meknek  sietséggel  adassék.  Pecsét. 

Eredeti  a  város  levéltárában. 


55. 

1704.  Márt.  15.  Ismét  átalános  bocsánatot  hirdető 
királyi  nyiltlevél. 

Leopoldus  etc.  Qualiter  Nos  virtute  aliarum  certarum 
Benignarum  Litterarum  nostrarum  Patentium  de  dato  in  hac 
Civitate  nostra  Vienna  Austriae  diei  18.  mensis  8-bris  1703. 
jam  praeterito  clementer  ordinatarum  pro  paterna  erga  cala- 
mitosum  dicli  Regni  nostri  Hungáriáé  statum  cura  et  soUicitu- 
dine  nostra,  inter  caetera  in  iisdem  Benignis  Litteris  nostris 
Patentibus  uberius  declarata  Benignitatis  et  Clementiae  nos- 
trae  caesareo-regiae  specimina  benigne  resolveramus  universis 
et  singulis,  qui  ad  easdem  Benignas  Patentes  nostras  intra 


287 


sex  hebdomadarum  spatium  sese  a  modernae  nefariae  Per- 
duellionis  capitibus  segregaverint  et  partes  eorum  sincere 
deseruerint ,  seque  fideles  subditos  exhibuerint,  aliasque  con- 
diliones  ibidem  appositas  adimpleverint ,  Generalem  et  Univer- 
salem  Amnistiam,  cum  restitulione  universorum  Bonorum,  per 
Generalem  eotum  Campestris  Militiae  nostrae  Commendantem, 
Fidelem  nempe  nostrum  Spectabüem  ac  Magnificum  Comitem 
Leopoldum  a  Schlick  constitutum  Colonelkim  et  Campi  Mare- 
scballi  Locumtenenlem ,  indulgendam  ac  impertiendam.  Quia 
verő  perniciosa  hacce  Rebellionis  lue  latius  per  dictum  Re- 
gnum  nostrum  Hungáriáé  diffusa  et  hujus  quoque  Cottus  S  o  p- 
r  0  n  i  e  n  s  i  s  viscera  penetrante ,  eaedem  Benignae  Litterae 
nostrae  amnistiales  in  medio  hujus  Cottus  vix  publicatae  habe- 
rentur ;  Interim  verő  auxiliante  Divino  Numine  jam  sat  validum 
exercitum  in  partibus  dicti  Regni  nostri  Hungáriáé  Cisdanu- 
bianis  ad  repellendos  et  pene  exstirpandos  eosdem  Rebelles, 
sub  ductu  fldelis  nostris  Nobis  dilecti  Spectabilis  ac  Magnifici 
Comitis  Siegberti  ab  Hajszter  Intimi  Consiliarii  nostri,  necnon 
inferioris  Austriae  Consilii  nostri  Belliéi  Praesidis  et  Campi 
Mareschalli ,  in  promptu  haberemus ,  qui  undiquaque  dietim 
magis  magisque  augetur,  Deoque  propitio  felices  jam  progres- 
sus  adversus  eosdem  Perduelles,  cum  repressione  eorumdem 
sortiretur,  quos  ulterius  quoque  idem  exercitus  noster  ex  Be- 
nigna  ordinatione  nostra  prosecuturus  est.  Hinc  pro  ingenita 
Nobis  Clemenlia  atque  Benignitate,  qua  erga  afílictum  hocce 
Regnum  Hungáriáé  paterne  ducimur,  priori  Benignae  Reso- 
lutioni,  amnistialique  Gratiae  nostrae  omnibus  resipisceiitibus 
clementer  appromissae ,  firmiter  inhaerentes ,  iterato  atque 
ultimatim  clementer  resolvimus,  omnibus  et  singulis  qualiter- 
cunque  a  debita  Nobis  fidelitate  deviantibus,  armaque  contra 
Nos  et  subditos  nostros  sumentibus,  qui  ad  Praesentes  Beni- 
gnas  Patentes  Litteras  nostras  intra  unius  quindenae  spatium 
ab  earum  publicatione  computando  se  a  meraoratis  Rebellibus 
segregabunt,  aborainabilemque  societatera  eorumdem  detestati 
fuerint,  armaque  eo  facto  deposuerint,  ac  post  factam  apud 
suprafatum  Generalem  Comitem  ab  Hajszter,  vei  alios,  sive 
Exercitus,  sive  Praesidiorum   nostrorum  Commendantes ,  vei 


288 

Principem  Regni  Palatiniim,  vei  Baiium  Croatiae,  vei  Comites 
Alexandrum  Erdődy,  aut  Franciscum  vei  Thomara  de  Nádasd 
insinualionem,  praeslito  tamen  prius  coram  uno  vei  altero 
eorum  novo  fidelitatis  Nobis  praestandae  juramenlo,  ad  domi- 
cilia  se  contulerint,  ibidemque  vei  pacifice  commorabuntur , 
vei  verő  arma  contra  eosdem  Perduelles  sumpserint,  taliter- 
que  se  fideles  subditos  exhibuerint,  Universalem  et  Generalem 
Amnistiam  dandam  et  impertiendam ;  Ita  quidem,  quod  Nos 
eandem  observaturos  in  verbo  nostro  Regio  promittaraus,  ac 
omnia  quae  sub  modernis  raotibus  per  ipsos  Rebelles,  aut 
eorum  adhaerentes  contra  Nos  gesla  commissaque  fuerunt, 
praesentibus  obliteremus,  tollamus  et  in  perpetuum  sublata, 
oblitaque  esse  velimus,  et  nihil  in  vindictam  sumentes,  uni- 
versis  et  singulis,  modo  quo  supra,  resipiscentibus ,  Caesareo- 
regiam  Gratiam  nostram,  cum  restitutione  universorum  Bono- 
rum  suorum,  clementer  et  plene  largiamur  et  concedamus. 
Imo  indulgemus,  impertimur;  sufferimus,  abolemus,  promitti- 
mus,  largimurque  et  concedimus  praesentium  per  vigorem. 
Ac  proinde  universos  et  singulos  hujus  Coltus  nostri  Status  et 
ordines,  Incolasque  et  Inhabilatores ,  quos  a  recta  debitae 
Nobis  fidelitatis  sémita  quocumque  modo  deviasse  contigit , 
harum  serié  benigne  simul  ac  paterne  hortamur,  homagialis- 
que  obligationis  suae  erga  Nos ,  ac  sinceri  erga  Pátriám  et 
Centem  suam  amoris  commonefaciraus ,  quatenus  intellecta 
hacce  benigna  propensione  nostra,  nullás  in  resipiscendo  el 
ad  devotionem  Nobis  debilam  rendeundo,  moras  nectere  velint, 
quin  potius  a  praefatorum  Rebellium  consortio  quantocyus 
récédére ,  sicque  oblalae  Cratiae  et  amnisliae  nostrae  participes 
fleri  non  intermiltant,  perseverantes  siquidem  in  malo,  et 
rebellium  sequaces,  velut  detestabilis  Perduellionis  notae  rei, 
et  exterminii  dicti  Regni  nostri  Hungáriáé  causa,  a  Cratia 
nostra  exclusi,  pari  poena  et  severilate  vindicem  giadium 
nostrum,  ac  de  omnibus  exinde  subsecuturis  mali  strictam 
coram  Deo  et  toló  Clirisliano  őrbe  rationem  reddituri.  Cum 
aliunde  Nos,  siquae  diíncullates  et  gravamina  in  Regno  exorta 
fuissent,  easdem  et  eadem  occasione  Diaetae  (quam  proxime 
indicendam  et  celebrandam  decrevimus)  clementer  determinabi- 


289 


raus.  Ut  autem  haec  benigna  amnislialis  Gratia  nostra  omni- 
bus  palám  fial,  suprafati  Cottus  nostri  Supremo  et  Vice  Gomi- 
tibus,  Judlium  et  Jurassoribus,  quibus  videlicet  praesenles  prius 
ad  manus  peivenerint,  earum  serié  firmiter  committimus  et 
mandamus,  quatenus  easdem  Patentes  illico  et  absque  mora 
in  medio  luijus  Gottus  in  simul  congregatis,  vei  etiam  divisim 
constitutis,  per  soiitas  currentales  litteras  vestras  publicare 
velitis  ac  debeatis.  Dátum  Viennae  15.  Mart.  1704.  Leopol- 
dns.  mp.  (L.  S.)  Ladislaus  Mattyasovszky.  mp.  Franciscus 
Somogyi,  mp. 

Egykorú  másolatról. 


56. 

1704.  Mart.  20.  Esztefrházy  Pál  nádor  levele  a  me- 
gyékhez. 

Illustrissimi ,  Reverendissimi ,  Admodumreverendi ,  Spec- 
tabiles  ac  Magnifici,  Generosi,  Egregii  et  Nobiles  Domini, 
Amici  nobis  observandissimi.  Salutem  et  oíficiorum  commen- 
dationem.  Minémó  pusztulásra  s  csaknem  utolsó  romlásra  e 
mostani  országunkban  némely  nyughatatlan  elmék  által  csinált 
fölháborodásnak  alkalmatosságával  jutott  légyen  szegény  Ha- 
zánk ,  keserves  szemmel  mindannyian  nézhettyük  s  még  pos- 
teritásinknak  is  sok  szép  lakóhelyeinknek ,  faluinknak ,  városink- 
nak tűzzel  való  megh  emésztése  s  másképpen  is  elpuszlíttása, 
csak  az  kőfalaknak  fölállításával  emlékezetet  jövendőben  is  fog 
tenni ,  mely  veszedelmet  csaknem  mindgyárt  in  primordiis 
eszünkben  vévén,  Palatinusi  Tisztünk  s  Hivatalunk  szerént 
Koronás  Király  Urunkat  eő  Felségét  continuo  untattuk,  hogy 
kegyes  atyai  szemmel  tekintvén  az  országra,  méltóztassék  oly 
hathatós  remediumokat  adhibeálni,  mellyel,  minekelőtte  na- 
gyobb veszedelme  következzék,  ezen  föltámodás  lecsendesíttes- 
sék.  Aminthogy  nem  akarván  eő  Felsége  maga  országát 
fegyverrel  pusztíttani,  elsőben  is  nékünk  kegyelmesen  megh 

Kecskemét  v.  tört.  IV.  köt.  l^ 


290 


engedte,  hogy  Követinket  nemcsak  Bercsényi  Uramhoz,  de 
magához  Rákóczy  Ferencz  Uramhoz  és  melleitek  lévőkhöz  is 
küldgyük,  kik  által  az  békességet  tractálhassuk ,  mely  eő 
Felsége  kglmes  Resoiutiojára  nézve  irtunk  is  Bercsényi  Uram- 
nak,  hogy  küldendő  Követeinknek  Passust  küldött  volna,  de 
eő  Kglme  nemhogy  az  kivánt  Passust  elküldötte  volna,  de 
csak  egy  recepisse  választ  sem  tett  Levelünkre.  Azután  nagy 
hatalmas  Fejedelmek  itt  Fölséges  Udvarnál  lévő  Residenseis 
maga  személye  szerént  eő  Kegyelméhez  megh  alázta  magát, 
sőt  tovább  is  nagy  hatalmú  Királyok  akarták  magokat  inter- 
ponálni,  de  eő  Kegyelme  azokat  is  csak  könnyű  válasszal 
vissza  bocsátotta,  sőt  a  ki  nagyobb,  csakhamar  azután  a 
mikor  mindannyájon  az  békességes  Tractárúl  gondolkodnak , 
feles  Hadai  Austriában  bé  érkezvén,  csaknem  Bécs  Várossá- 
nak  kapui  előtt  lévő  ékes  Városok  s  Faluk  pogány  módon 
való  föl  égetését,  sok  ártatlanoknak  fegyverre  hányását. 
Templomoknak  fölprédálását ,  a  szent  Sacramentomoknak  is 
földre  való  lehányását,  maga  szemeivel  minemű  keservesen 
kellett  eő  Felségének  nézni ,  mindnyájunk  elgondolhattyuk ; 
mindezekbül  egyebet  nem  Ítélhetünk,  hanem  eő  Kegyelmek 
ezen  közönséges  jónak,  országh  szabadságának  praelextussa 
alatt,  az  kinek  tudnnllik  szinével  az  Haza  fiainak  szíveket 
inkább  magához  hódithatni  gondolták,  magok  privátumit  pro- 
moveálni  kivánnyák;  azért  is  kintelenittetelt  eő  Felségbe  maga 
erős  hadait  ellenek  indittani,  eddig  való  progressusát  Isten 
eő  sz.  Felségbe  miként  secundálta  légyen ,  naponként  secun- 
dállya  is,  nem  kétljük  hírével  vagyon  Kegyelmeteknek.  És 
jólehet  oka  lett  volna  eő  Felségének,  hogy  mindannyájunk 
ellen,  az  kik  fegyvert  fogtak  s  interessálták  magokat,  tovább 
is  keményebben,  országunk  Törvénnyének  rigóra  szerént, 
procedálhatott  volna,  mindazáltal  magával  született  atyai 
kegyelmességébűl,  sok  imterpositioinkra  nézve  is,  minemű 
kegyelmességét  szegény  Hazánkhoz  méltóztatott  eő  Felségbe 
most  ujjonnan  Kegyelmetekhez  kiküldött  Resolutíojábúl  bőveb- 
ben meg  fogja  érteni  Kegyelmetek.  Mivel  azért  Kegyelmes 
Urunk  eő  Felségbe  nemcsak  Generális  Amnistiát,  de  orszá- 
gunknak régi  szabadságában  való  megtartását,  mindennemű 


291 


Gravameneknek  complanatioját  és  a  végett  ország  Gyűlésének 
celebratioját  is  kegyelmesseii  resolválni  méltóztatott,  továb 
nem  lehet  semmi  oka  Kegyelmeteknek  az  fegyverkedéshez. 
Intyük  annakükáért  Kegyelmeteket  Palatinusi  Tisztünk  s  Hiva- 
talunk szerént,  s  edszersmind  úgy  mint  igaz  hazafia  kérjük, 
accommodállya  magát  Kegyelmes  Urunk  eő  Felséghe  Kegyel- 
mes Resolutiojához ,  másképpen  Isten  s  Világh  előtt  tudománt 
teszünk,  hogy  ha  valamellyik  Kegyelmetek  közül  (kit  nem 
remélünk)  maga  megátalkodásában  akarna  maradni,  a  mi 
rajta  esik,  magának  s  nem  másnak  tulajdonítsa.  Hogy  pedig 
annál  hamaréb,  minekelőtte  az  eő  Felségbe  fegyvere,  az  ki 
már  is  Dunán  innend  való  földön  szerencséssen  progrediál , 
számossabban  naponként  is  szaporodván ,  Dunán  túl  való  földre 
is  által  érkezik,  ezen  mindnyájunk  megh  maradására  czélozó 
eő  Felséghe  Kegyes  Intentioja  secundáltathassék ,  a  még 
magunk  személye  szerént  Kegyelmetek  közé  által  nem  érkez- 
hetünk ,  praemittáltuk  Nemzetes  Vilézleő  Tolvaj  Gábor  Pala- 
linális  ítélő  Mesterünket  eő  Kegyelmét,  adván  eő  Kegyelmé- 
nek tellyes  hatalmat,  hogy  valakik  eő  Kegyelme  előtt  az  eő 
Felséghe  hivségél  amplectálván ,  az  homágiumot  leteszik, 
szintén  ollyan  ereje  lehessen,  mintha  magunk  előtt  tették 
volna  le,  Testimoniálist  is  eő  Kegyelménél  levő  authenticum 
pecsétünk  alatt,  az  mi  nevünkkel,  erga  fidelem  suam  relatio- 
nem ,  adhasson  az  oUyanoknak ;  Magunk  is  pedig  Isten  eő  sz. 
Felsége  segítsége  által  elsőben  is  Dunán  innend  való  földet 
jó  rendben  hozván ,  azon  leszünk ,  mentül  hamaráb  Kegyelme- 
tek közé  is  által  mehessünk  és  minden  tehetségünkkel  meg- 
nyomorodott Hazánk  súlyos  terhének  alleviatiojában  fáradoz- 
hassunk. Kívánván  in  reliquo  éltesse  Isten  Kegyelmeteket 
jó  egészségbben.  Dátum  Viennae  die  20.  mens.  Mart.  1704. 
Praettlar.  Dnaonum  Vratum  Amicus  ad  offlcia  paratissimus 
Paulus  Eszterházy.  mp. 

Egykorú  másolatról. 


19 


292 


57. 

1704.  Mart.  22.  A  hadi  szolgálatban  álló  kecskeméti 
lakosok  itthon  levő  háznépe  s  rokonai  a  hadélelmezés  alól 
nem  mentesíttetnek. 

Nos  Franciscus  Dei  gratia  Princeps  Rákóczi  de  Felseő 
Vadász ,  Comes  de  Saáros ,  Dux  Munkácsiensis  et  Makoviczen- 
sis ,  Dominus  Perpeluus  de  Saáros  Patak ,  Tokaj ,  Regécz , 
Ecsed,  Somlyó,  Led nicze,  Szerencs,  Ónod  etc.  Universis  et 
Singulis,  quorum  scilicet  interest  seu  intererit,  praesentes 
nostras  visuris,  lecturis,  aut  legi  audituris,  Fidelibus  Nobis 
dilectis,  Salutera  et  Gratiae  Nostrae  Propensionem.  Kecs- 
keméti! Városbéli  Lakos  Híveink  alázatos  Instanliájokbúl  értet- 
tük, hogy  az  kik  azon  Váróstul  Mezei  Hadaink  között  volnának, 
azoknak  otthon  maradott  Házok  népe ,  Cselédgyi  és  Attyok- 
fiai,  az  Haza  közönséges  Szolgálattyában,  és  nevezetessen  a 
Táborunkra  hozandó  naturálék  adrainistrátiojában,  több  otthon 
lakos  Hiveinkel  edgyült  justa  Proportione,  tellyességgel  nem 
akarnának  concurrálni ;  annak  felette  Mezei  Hadaink  közül , 
magok  Attyokfiai  és  Házok  népe  közé  haza  menvén ,  nem 
magok  élésén,  hanem  az  ott  lakos  Szegénység  s  egyéb  Hive- 
ink  nyakán  tartatnák  magokat.  Minthogy  penigh  az  köz  ügy 
közönséges  concursust  kivan  ,  sőtt  egyébiránt  is  az  köz  Jó , 
mellynek  elérésére  Fegyverviselésünknek  és  Hadakozásunknak 
folytatássa  czélyozna,  mind  Mezei  s  mind  penigh  otthon  lakos 
Hadainknak  s  Híveinknek  egyenlőképpen  hasznokra  volna: 
Hogy  azért  a  közönséges  ügyet  köz  Goncursussal  mindenek- 
ben eléb  vihessük,  és  annyival  is  inkáb  jobb  móddal  folytat- 
hassuk, egyszer  lőtt  resolutiónk  szerint  serio  Parancsollyuk, 
hogy  az  emiitett  Városbeli  Híveinkkel,  Hadaink  között  valók- 
nak is  otthon  maradott  Házok  népe,  Attyokfiai  és  Cselédgyek, 
Táborunkra  hozandó,  és  igasságossan  reájok  esett  élésbeli 
administrátioban  concurrállyanak,  nem  külömben,  hogy  a  mi- 
kor magok  Házánál  s  Attyokfiai  között  lesznek,  akkoron 
magokat  magok  élésén  interleneálván ,  az  Hellybeli  lakossokat 


293 


Intertentiojokkal  ne  terhellyék,  elégii  künyebségekre  és  con- 
solatiojokra  lévén  az,  hogy  egyébféle  tereviselésektűi,  úgymint 
a  Szekerezéstül  s  egyéb  otthon  való  gazdáikodástül  exemptus- 
sok  és  immunisok  volnának.  Kiilomben  ha  kik  ezen  Paran- 
csolatunk ellen  refractariuskodnának ,  kemény  animadversion- 
kat  semmiképpen  el  nem  kerülik.  Dátum  ex  Oppido  Gyöng-yös 
Die  Vigesima  Secunda  Mártii.  Anno  Millesimo  Septingentesimo 
Uuarto.  F.  P.  Rákóci.  mp.  (Pecsét)  Joannes  Pápai.  mp. 

Nyilt  alakú  eredeti  a  város  levéltárában.  —  Eger  melletti  táborábau 
1704.  April.  11.  Nagykörösnek  is  éhez  hasonló  levelet  adat  a  fejedelem. 


58. 

1704.  Apr,  9.  Károlyi  Sándor  tábornok  rendelete  a 
kóbor  katonák  és  hajdúk  ellen. 

Ezen  Parancsolatomat  látván  Várassi  és  Falussi  Birák 
és  Lakossok,  valahol  valamelly  Katona,  vagy  Hajdú  találtatik, 
ki  haza  szállott  volna,  vagy  akármelly  helységben  által  menne, 
vagy  megh  szállana,  Kglmes  Urunktül  vagy  Gi'alis  Bercsényi 
Uramtül  eö  Ngoktül,  vagy  tüleni  Passussa  nem  lévén,  az 
oUyan  Katonát  vagy  Hajdút  Fejetek  s  Jószághtok  vesztése 
alatt ,  megh  fogván  kezemhez  hozzátok ,  mert  valamelly  hely- 
ségre megh  bizonyosodik,  hogy  ezt  el  mulattya  s  ezen  Paran- 
csolatom szerint  az  dologban  el  nem  jár,  Birák  és  Esküitek 
életekkel  fizetnek  érette  minden  bizonnyal.  Azért  külömben  se 
cselekedgyetek.  Dátum  Solth  9.  Apr.  J704.  Kglmes  Urunk  eó 
Nga  Mezei  Hadainak  Gralissa  Károlyi  Sándor  mp. 

Jk.  1702—1708.  245.  lap. 


59. 

1704.  Apr.  10.  A  fejedelem  tiltja,  hogy  hadai  közül 
bár  ki  Kecskemétet  illetéktelen  szolgálattal  vagy  követeléssel 
terhelje. 


294 


Nos  Franciscus  Dei  gratia  Princeps  Rákóczy  de  Felső 
Vadász ,  Comes  de  Saáros ,  Dux  iMunkácsiensis ,  et  3Iakoviczi- 
ensis ,  Dominus  Perpetuus  de  Saáros  Patak ,  Tokaj ,  Regécz , 
Ecsed ,  Somlyó ,  Lednicze ,  Szerencs ,  Ónod ,  etc.  Universis  et 
Singulis  Milítiae  Nostrae  tam  Equestris  quam  Pedestris  Ordi- 
nis  Supremis  et  Vice  Officialibus ,  cunctisque  Mililibus  Nostris 
gregariis,  ac  aliis  quibusvis,  quoriim  interest  aut  intererit, 
praesentes  hasce  nostras  visuris ,  lecturis ,  aut  légi  audituris , 
Fidelibus  Nobis  dilectís ,  Salutem  et  gratiae  nostrae  Principális 
propensionem.  Nenaes  Kecskeméth  Várossi  lakos  Hiveink 
alázatos  instantiájokbül  értettük ,  hogy  hadaink  közzül  sokan , 
akarnaelly  Tisztünk  Passussával,  sőtt  némellyek  a  nélkül  is, 
az  emiitett  helységben  bemenvén,  étel  ital  s  egyébféle  gaz- 
dálkodást rendetlenül  kívánnának ,  sőtt  egyébiránt  is  húzni 
vonni  a  lakosokat  s  szegénységet  nyomorgatni  s  egyébféle 
alkalmatlanságokat  elkövetni  merészeltek  s  merészelnek.  Mint- 
hogy penig  húségünk  alatt  lévő  helyeknek  s  azoknak  lakossi- 
nak  nem  megkárosíttatásokra ,  vagy  elpusztíttatásokra ,  és 
akármiképpen  való  megnyomorittatásokra,  sótt  inkáb  azoknak 
megmaradásokra,  az  nagy  és  elviselhetetlen  iga  alól  való 
felszabadításokra  Istenes  elszánt  igyekezetünk  és  elkezdett  s 
naponként  boldoguló  hadakozásunknak  s  hadainknak  az  Haza 
szolgálattyában  fel  s  alá  való  jövések  s  menések  egyenessen 
czélozna,  Ezokáért  fenemlített  Lcvas  és  gyalogh  Hadi  Tiszte- 
inknek s  alattok  valóknak,  mind  közönségessen  s  mind  sze- 
mélly  szerint,  serio  és  igen  keményen  parancsollyuk ,  hogy 
senki  hadaink  közzül,  magunk  vagy  Generális  Uram  Passussa 
nélkül  bemenni  s  étel  ital ,  de  kiváltképen  Borbeli  gazdálkodást 
és  szekér  adást  kivánni.  (hanem  ha  Passusunkban  arrúl  ex- 
presse  mentio  lészeni  annyival  is  inkáb  ez ,  vagy  más  okon 
azon  helység  lakossit  háborgatni,  károsíttani,  praedálni  és 
nyomorgatni  semmiképen  ne  merészellyék,  külömben  ha  kik 
parancsolatunk  ellen  akar  seregestül,  akar  magánossan  csele- 
kedni merészelnek,  adtunk  hatalmat  az  emiitett  helyégbeli 
Lakosoknak,  hogy  az  olljanokat  szabadossan  megfoghassák, 
és  megfogván,  érdemek  szerint  való  büntetéseknek  elvételére, 
Táborunkban,   vagy    közeléb    lévó    Generális   Úr   híveinkhez 


295 


hozhassák  s  vihessék.  Praesentibus  perlectis  exhibenti  reslitu- 
fis.  Dátum  ex  Castris  Nostris  ad  Agriara  positis.  10-a  Április 
Anno  Millesimo  Septingentesimo  Quarto.  F.  P.  Rákóci.  mp. 
(Pecsét)  Joannes  Pápai  mp. 

Nyilt  alakú  eredeti  a  város  levéltárában. 


60. 

1704.  Apr.  19.  A  fejedelem  nyiltlevéllel  válaszol  a 
Heister  által  meghirdetett  királyi  nyiltlevélre. 

Nos  Franciscus  Dei  Gratia  Princeps  Rákóczy  de  Felseő 
Vadász,  Comes  de  Saáros,  Dux  Munkácsiensis  et  Makoviczen- 
sis,  Dominus  Perpetuns  de  Sáros  Patak,  Tokaj,  Regécz,  Ecsed, 
Somlyó,  Lednicze,  Szerencs,  Ónod  etc.  Universis  et  Singulis 
Illustrissimis ,  Reverendissimis ,  Admodumreverendis,  Specta- 
bilibus,  Magnificis  ac  Generosis  Dominis,  Egregiis  et  Nobili- 
bus,  Supremo  et  Vice  Comitibus,  Judlium  et  Juiassoribus ,  tóti 
denique  Universitati  Dominorum  Praelalorum,  Baionum,  Mag- 
natum  et  Nobilium  I.  Cottus  de  Szála,  cunctis  item  Civita- 
tum ,  Oppidorum  et  Pagorum  Judicibus ,  praesertim  verő  mili- 
taris  ordinis  Incolis  et  Inhabitatoribus,  praesentes  hasce  nostras 
visuris,  lecturis,  vei  légi  audilurís  Salutem  et  Gratiae  nostrae 
Principális  propensionem.  Igaz  elkezdett  Nemzetséges  Igyünk- 
nek  Isten  eő  szent  Felsége  kegyelmes  vezérlése  és  kegyelme 
által  való  boldogulásunknak  meg  akadályoztatására  micsoda 
haszontalan  Pátens  Levelét  folytatta  Ellenségünknek  Siegbertus 
Hajszler  nevű  Generálissá  a  Nemes  Vármegyében ,  nem  kétljük 
a  Nemes  Vármegyének  minden  rendinek  vagyon  tudtára, 
melyből  kiki  által  láttya,  ha  szintén  édes  Nemzetségünkön 
véghez  vitt  természetes  gyűlölségéből  származott  törvénytelen 
uralkodásának  s  birodalmának  elromlását  tapasztallya  is  ;  mind- 
azonáltal a  mostani  hadaink  egy  kevéssé  lett  megh  nyomatta- 
tásával (mellyel  öszve  köttetett  eleitúl  fogva  akármely  szeren- 
csés Hadakozásnak  is  dolga)   régen  Országhoz  s  személy  béli 


296 


Igazságunknak  s  Szabadságunknak,  Rendünknek  végső  tellyes- 
séggel  való  elfordítására  s  Rendtartására  alattomban  elvégzett, 
régi  titkossan  forralt  Sententiáját  valósággal  pronunciálván 
(mellyel  valóságos  azon  végre  czélozolt  ereit,  eddig  is  Nemze- 
tünkkel nem  kevéssé  éreztette)  akarja  forróssan  forralt  Sen- 
tentiáját valósággal  voltaképpen  is  más  szomszéd  Provinciákon 
már  elkövetett  siralmas  praxissá  szerént  véghez  is  vihette. 
Hogy  azért  Ellenségünk  ily  kevély  elméjébűl  származott  aka- 
rattya  s  tökéletes  végső  Nemzetséges  romlásunkat  nemző  Sen- 
tentiája  tovább  is  maga  cunfusioját  consequálhassa,  meg  is 
tudhassa,  nem  oly  csekély  fundamentumokon  forog  s  foly 
Nemzetséges  hadakozásunknak  állapottya,  hogy  valamely  ke- 
véssé lett  hadainknak  hátra  nyomattatásokkal  ellene  való  igaz- 
ságos Igyünknek  progressussát  praescindálhassa  s  elfordíthassa. 
Imé  az  mint  előbbi  Pátens  Levelünkből  az  Nemes  Vármegye 
megh  értette,  azon  Ellenségünknek  elkezdett  haszontalan  dicse- 
kedésinek  confusiojára ,  azon  földnek  is  egész  ezen  mostani 
hadakozásban  leendő  községinek  nagyobb  bátorlttatására  föl- 
vett utunkat  a  Dunán  túl  való  által  menetelre  siettettyük, 
leszünk  is  oly  nemzetséges  és  idegen  fegyveres  és  feles  számú 
haddal ,  mellyel  megh  egyezvén  azon  ellenségünknek  nemcsak 
ellene  állhassunk,  hanem  egészlen  széllel  vervén,  mérges 
gonosz  s  Nemzetünk  szabadságának  tellyességgel  való  eltörűl- 
tetésére  kikoholt  practicáját  semmissé  tehessük  s  úgy  confun- 
dálhassuk,  hogy  nem  lévén  továbbra  segítsége  felől  sok  ke- 
resztyén Fejedelem  s  Király  Confoederátusink  által  lőtt  impeti- 
tioja  és  distractioja  miatt  reménységbe,  igaz  igyunk  annál 
hamaréb  kívánatos  végét  láthassa.  Azért  megh  nevezett 
Szála  Vármegye  Felső,  közép,  alsó,  akármely  rendű,  igaz 
magyar  vérbűi  álló ,  szabadságának  s  régi  nemzetséges  Dücsős- 
ségének  helyreállításának  boldogulását  szivessen  óhajtó  Lako- 
sit,  továbi'a  maga  hazánk  nemzetihez  való  igaz  szeretetire 
intyük ,  meggondolván  micsoda  veszedelem  követhessen  ben- 
nünket (Ellenségünk  végső  Sententiájának  azon  Patentalis  De- 
claratioja  szerént)  lássa,  s  röstös  hadakozásunk  miatt  igaz 
Országunkat;  kiki  minden  késedelem  nélkül,  újabb  készséggel, 
az  Dunán  túl  való  által  menetelünkig  Tekintetes  Nagysághos 


297 


Gróíf  Eszterházy  Dániel  Generális  feő  Strázsa  Mester  Uram 
Hívünkhöz  minden  helybül  siessen  úgy  menni,  s  igaz  Haza- 
fiüságát  parancsolatihoz  való  engedelmességgel  addig  is  az 
ellenségh  ellen  kívántató  köz  Igyünknek  szolgálattyát  kívána- 
tos tríumphussal  velünk  edgyütt  (kikért  is  igaz  magyar  vérün- 
ket s  életünket  igazságossan  fölszentöltük  s  vérünk  omlásával 
s  halálunkkal  Nemzetünknek  szabadságát  föl  váltanunk  készek 
vagyunk)  az  mint  eddig,  úgy  továbbra  is  szerencséssen  segil- 
hessük.  Dátum  ex  Castrís  nostrís  ad  Nagy-Káta  positis.  Díe 
Í9.  Mensis  Április  1704.  Francíscus  P.  Rákóczy,  mp.  (L.  S.) 
Joannes  Pápay.  mp. 

Egykorú  másolatról. 


61. 

1704.  Máj.  5.  A  fejedelem  a  dunántúli  megyékhez. 

lUustrissími  etc.  Salutem  et  omnem  prosperitatem.  Jó- 
lehet az  elmúlt  hetekben  a  Dunán  túl  esett  revolulíokra  nézve 
az  Nemes  Vármegyének  küldölt  Leveleinkben  resolváltuk,  hogy 
a  köz  ügynek  elől  segéllésére  s  azon  a  Dunán  túl  való  Nemes 
Vármegyék  a  Németh  s  Rácz  ellenségek  rettentésí  s  fenyege- 
tési  ellen  való  oltalmokra  magunk  feles  hadainkkal  sietünk  a 
Dunán  által  költözni ,  mindazonáltal  Ellenségünk  addig  is  hite- 
getni s  annakutánna  Pátensí  által,  mellyel  szokta  eleilűl  fogva 
Nemzetünket  elsőben  fascinálni,  és  úgy  mint  tőr  által  siralmas 
romlásra,  veszedelemre  praecípitálni  (mely  Nemzetünk  ellen 
való  természeti  gyűlölséginék  és  szabados  uralkodásának  való- 
ságos meg  erősítésére  nézve  némely  Nemzetünk  ártalmas  tag- 
jai által  a  Nemes  Vármegyét  az  edczer  megh  bizonyított  hív- 
ségínek  megváltoztatására  oly  csalárd  okokkal ,  mintha  mi 
azon  Dunán  túl  való  földhez  s  nevezetesen  azon  Nemes  Vár- 
megyéhez való  igaz  szeretetünknek  megbizonyítására  azon 
ellenségh  ellen  succurrálni  s  egyszersmind  manuteneální  nem 
akarnánk,  inducálta.  Nem  kétlyük  pedig  a  Nemes  Vármegye 
az  egész  Keresztény  Világ  előtt  nyilván  valóvá  telt  s  igaz- 


298 

ságosnak  agnoscáltatott  Manifesturaunkból  egyszersmind  az 
Austriai  Háznak  eleitül  fogva  sülyossan  s  keservessen  rajta  .fönt 
forgott  törvénytelen  uralkodásának  praxissábül  valóságossan 
eddig  is  megh  tanulta  s  tapasztalta,  ha  szintén  ideig  maga 
kivánságának  helyre  állítására  valamely  édesítő  inclinátioját 
mutattya  is ,  de  idővel  ugyancsak  indignatiojának  duplás  mér- 
ges gyümölcsét  késedelmével  manifestállya.  A  Nemes  Várme- 
gye azért,  minthogy  hadakozásunknak  igazságos  okait  való- 
sággal tudgya  s  egyszersmind  naponként  fegyverünknek  a 
körösztény  szomszéd  Fejedelmek  s  Királyok  igaz  Igyünknek 
szánakodásábül  való  elől  segélésére  lőtt  concursusokbúl  szár- 
mazott előmenetelét,  ellenben  pedig  ellenségünknek  confusioját 
tapasztallya ,  ha  szintén  valamennyire  ezen  igyhez  való  buzgó- 
sággal a  közte  forgó  ellenségh  fegyvernek  considerati ójára 
nézve  mitigálta,  minthogy  már  nagyobb  része  Táborunknak  a 
Dunán  által  költözvén ,  a  több  része  is  naponként  utannuk 
nyomulván,  azon  földnek  bátorítására  s  ellenségh  megszégye- 
nítésére (mely  már  is  fegyverünknek  ereit  érezvén,  visszamenő 
úttyál  practicállya)  sietünk  hogy  nemzelséges  régi  Igazságunk- 
nak, Szabadságunknak  valóságos  helyreállítását  (mely  nélkül 
egyébiránt  is  a  mint  eddig,  továbbra  is  az  Austriai  Ház  ural- 
kodása alatt  lenni,  mindenkori  halállal  küzködő  élet)  ellensé- 
günk megszégyenítése  után  országostul  elérhessük.  Akartuk 
az  Nemes  Vármegyét  azon  szeretelünkből,  mely  szerént  fölvett 
Igyünkhez  egyen-egyen  viseltetünk,  továbra  is  maga  termé- 
szeti s  a  köz  Igyhez  s  Nemzetihez  való  szeretetire  inteni  s  kin- 
szeríteni  újobban,  minthogy  a  mostani  Resolutioval,  hűségiben 
esett  fogyatkozását  amnistiáltuk  s  ez  Levelünk  ereivel  in  per- 
petuum amnistiállyuk  is,  személyének  s  minden  néven  neve- 
zendő Jószáginak  restitutioját,  vagy  is  annak  szabados  biro- 
dalmában való  meg  maradását,  valóságos  s  fejedelmi  hitünk 
szerént  ígérjük,  a  már  egyszer  felkötött  fegyverét  a  Nemes 
Vármegye  minden  ellenségünk  lehető  ártalma  eránt  való  féle- 
lem nélkül,  mely  ellen  való  megmaradását  már  jelen  levő 
Hadaink  ereje  által  consequállya,  maga  kezére  fölvévén.  Leve- 
lünk vétele  után  egy  hét  alatt  ujobban  előbbi  deciaráit  húsé- 
ginek  megbizonyítására  s  a  következhető  confusioknak  eltávoz- 


299 


tatására  újabb  protecliónkat  impetrállya,  acceptállya  s  az  alatt 
is  velünk  s  már  kiküldött  feles  hadainkkal  edgyütt  magát  con- 
jungálván,  a  több  nemzetséges  igaz  fegyverrel  elkezdett  nem- 
zetséges  munkánkat  secundállya,  hogy  engedetlenségiért  követ- 
kezhető veszedelmét  eltávoztathassa:  Hadaink  jó  rendben  és 
fényességben  való  tartások,  igazgatások  alkalmatosságával 
lészen  kinek-kinek  oly  securitássa,  hogy  ha  szintén  némely 
előbbeni  maga  hasznát  Nemzete  szereteti  meggondolása  nélkül 
kereső  hadaink  által  valami  kára  következett  volna,  azon  ex- 
cessusok  oly  hathatóssan  praeoccupáltatnak  s  orvosoltathat- 
nak, hogy  senki  is  következtethető  injuriája  s  kára  miatt  pa- 
naszra ne  fakadgyon.  Ezen  Levelünket  penig  az  Nemes  Vár- 
megye maga  ordinarius  szolga  birái  által  annak  rendi  szerint 
in  gremio  sui  publicáltassa.  Különben  valaki  ezen  Levelünket 
eltitkollya,  vagy  is  publicatioját  akadályoztattya,  üdővel  az 
iránt  meg  mutatott  pártossága  példás  halálával  való  büntetését 
vonnya  magára.  Coeterura  Praettas  Dnes  Vras  fideliter  valere 
desideramus.  Dátum  ex  Castris  ad  Duna-Ordas  posilis  Die 
5-a  Mens.  May.  A-o  1704.  Praettar.  Dnum  Vrum  ad  officia 
parati  P.  F.  Rákóczy,  mp.  Joannes  Pápay.  mp. 

Egykorú  másolatról. 


62. 

1704.  Máj.  9.  A  ráczok  kitörésének  meggátlása  tekinte- 
téből a  fejedelem  fölmenti  Kecskemétet  attól ,  hogy  a  reá  kiro- 
vóit 600  lovast  kiállítsa ,  e  helyett  azonban  ugyananyi  lovas 
kitartására  15,600  forintot  és  dragonosok  alá  alkalmas 
felszerelt  30  lovat  kiszolgáltatni  tartozik  a  város. 

Nos  Franciscus  Dei  gratia  Princeps  Rákóczy  de  Felső 
Vadász ,  Comes  de  Sáros ,  Dux  Munkácsiensis  et  Makovi- 
czensis ,  Dnus  Perpeluus  de  Sáros  Patak ,  Tokaj ,  Regécz , 
Ecsed,  Somlyó,  Lednicze,  Szerencs,  Ónod,  etc.  Universis  et 
Singulis,  quorum  interest,  aut  intererit,  praesentes  hasce 
nostras  visuris,  lecturis,  aut  légi  audituris  Salutem  et  Gra- 


300 


tiam.  Jól  lehet  Kecskeméthi  Híveink,  a  mostani  köz  ígynek  elő 
segéllésére  való  Hadakozásunkra  tartoztanak  volna  hat  száz 
Lovast  elő  állítani,  mindazonáltal  a  Rácz  ellenségh  lehető 
excursioját,  s  az  által  eshető  veszedelmeket  s  károkat  kegyel- 
mes consideratioban  vévén,  hogy  azon  Rácz  ellenségnek 
annyival  is  jobb  móddal  resistálhassanak ,  edgyszersmind 
magok  következhető  kárát  praeoccupálhassák ,  a  meg  nevezett 
Városbelieket  az  Insurrectiotül ,  Hadaink  között  Táborunkban 
való  leteltül,  és  azon  hatszáz  Lovasoknak  elő  állításátül,  esz- 
tendeigh  kglmessen  eximáltuk ,  és  immunitáltuk :  Úgy  mind- 
azonáltal, hogy  azon  Városbéliek  az  Haza  szükséges  szolgá- 
lattyára  magok  hellett  felállítandó  militiának  tartására  tartoz- 
nak egy  summában  hat  száz  Lovas  után  Tizen  eöt  ezer  hat 
száz  forintot,  és  Dragonyosok  alá  való  jó  és  alkalmatos 
harmincz  Lovakat,  egész  készülettel  a  Fegyveren  kivúl  adni, 
és  elő  állítani ;  mellynek  is  adása  és  elő  állítása  illy  formán 
lészen,  hogy  e  jelen  való  esztendőben  s  Pünkösd  Havának 
húszon  nedgyedik  napjára,  úgy  mint  az  első  Angariára,  a 
fenn  megnevezett  summábül  eölt  ezer  két  száz  Forintot,  és 
harmincz  Lovakat  egész  készséggel,  a  Fegyveren  kivűl,  azon 
Hellységbéliek  okvetetlen  és  minden  bizonnyal ,  fognak  megh 
adni,  és  elő  állítani,  a  következendő  két  Angariára  penig  az 
hátra  maradott  Summát  el  osztván ,  hasonlóképpen  minden 
tergiversatio ,  és  renitentia  nélkül  tartoznak  letenni,  és  meg 
adni.  Ezen  kglmes  Indultumunkal  és  Resolutionkal  penig  nem 
praecludáltatik  üttyok ,  azon  Városbeliek  közzül  a  kiknek  ked- 
vek lészen ,  Hadaink  közzé  való  jövetelre ,  vagy  azok  között 
való  maradásra ,  úgy  hogy  szabadossan  az  ollyak ,  minden 
akadály  és  tartóztatás  nélkül,  azon  fizetésre  Hadaink  közzé 
jöhessenek ,  és  azok  között  maradhassanak  is ;  tartozván  penig 
mind  azok  a  kik  otthon  lesznek  ezen  summa  pénz ,  és  Lovak 
megadásában,  s  elő  állításában  justa  proportione  concurrálni. 
Dátum  ex  Castris  Nostris  ad  Rippam  Danubii  circa  Ordas 
positis,  die  9-a  mens.  May,  A-o  Dni  Millesimo  Septingente- 
simo  Quarto,  F.  P.  Rákóci.  mp.  CPecsét)  Joannes  Pápai  mp. 

Nyílt  eredeti  a  város  levéltárában. 


301 

63. 

1704.  Máj.  21.  A  rácok  kicsapása  esetére  a  fejedelem 
egyesült  érövéit  közös  védelemre  serkenti  a  városiakat. 

Prudentes  ac  Circumspecti  Fideles  Nobis  grati.  Salutem 
et  Gratiam  Nostram.  Jóllehet  a  Szegedi  és  Pesti  Rácz  ellenség 
excursioja  ellen  való  securitásrúl  tettünk  Dispositiot ;  mindazon- 
által mivel  az  Ellenségh  practicái  mindenekben  nem, nyilván 
valók ,  és  a  jó  vigyázás  akármikor  is  nem  szokott  haszontalan 
lenni ,  hogy  azért  annyival  is  inkáb  megmaradása  és  bátor- 
ságossabban  való  Jószágoknak  megh  tartatása  iránt  Hűségek- 
nek nagyobb  secmitása  lehessen ,  parancsollyuk  serio  Hűsé- 
geknek, hogy  mihellyest  valamelly  felől  az  Ellenség  excursio- 
jának  hírét  hallyák ,  edgyet  értvén  Kőrössi  és  Czeglédi  Lakos 
hiveinkkel,  azon  igyekezzék,  hogy  egy  értelemmel  és  egy 
erővel  az  Ellenségnek  resistállyon ,  és  egyik  helységbéli  Lakos 
híveink  másik  s  harmadik  helységbéliek  meg  nem  egyezése 
miatt  következhető  kártül  s  veszedelemtűi ,  nemcsak  magokat , 
hanem  cselédgyeket  is  s  Jószágokat  azon  Ellenség  ellen  az 
edgyüve  való  menés  és  meg  edgyezés  által  megh  oltalmazhas- 
sák. Secus  non  facturos  bene  valere  desideramus.  Ex  Castris 
Nostris  ad  Duna  Ordas  positis.  Die  21.  May.  A-o  1704.  F.  P. 
Rákóczy,  mp.  Joannes  Pápai  mpr. 

K  i  V  ű  1 :  Prudentibus  ac  Circumspectis  N.  N.  Judici  Pri- 
mario,  Caeterisque  Juratis  Civibus  et  Incolis  Privilegiati  Oppidi 
Kecskeméth.   Fidelibus  Nobis  gratis.  Pecsét. 

Eredeti  a  város  levéltárában. 


64. 

1704.  Máj.  21.   A  fejedelem   gyalog  német  ezredének 
őrnagya  ír  beteg  katonái  iránt. 

Prudens  et  Circumspecte  Domine  milii  Colende.  —  Pluri- 
mam  praeter  Salutem  hisce  Dominalionem  requirere  volui,  ut 


302 


quamprimuin  illi  infirmi  ex  nostro  Regimine  ad  vos  missi 
revoluerint,  eosdem  iterum  ad  Castra,  ac  ad  suum  Régimen 
remittere  velint.  Quod  ex  mandato  Celsissimi  Principis  vestrae 
Dominationi  insiiiuare  volui.  Et  his  permaneo,  Dátum  in  Cast- 
ris  ad  Ordash  positis  die  21 -a  May.  1704.  Dominationi  Vest- 
rae Obiigatus  Servus.  Car.  Brenner  mp.  Celsissimi  Principis  ac 
Dni  Dni  Francisci  Ragoz y  de  Felső  Vadas  Regiminis  Pedestris 
Germanorum  Supremus  Vigiliarum  Praefectus,  —  K  i  v  ű  1 : 
Prudenti  ac  Circumspecto  Dominó  N.  N.  Inclytae  Civitatis 
Keszkemeth  substituto  Judici  Dno  mihi  Colendo.  Keszkemeth. 
(Pecsét.)  —  Egykorú  jegyzet:  A  Gyalog  Németek  Fő 
Strázsa  Mestere  Ír  az  beteg  németek  iránt,  hogy  ha  jobbulnak 
mindgyárt  az  táborra  küldgyük.  Exhibit.  22.  May.  A.  1704. 

Eredeti  a  város  levéltárában. 


65. 

1704.  Jun.  6.  Fejedelmi  rendelet  Pestmegyéhez  a 
káromkodók  büntetése  s  hadélelmezéshez  kívántató  téli  takar- 
mány beszerzése  végett. 

Illustrissimis ,  Reverendissirais ,  Ad'modum  Reverendis, 
Spectabilibus ,  Magnificis  ac  Generosis  Dominis,  Egregiis  item 
ac  Nobilibus  N :  N :  Supremo  et  Vice  Comitibus ,  Judlium ,  tóti 
denique  Universitati  Dnorum  Praelatorum,  Baronum,  Magna- 
tum,  et  Nobilium  Inclytorum  Cottuum  Pest  Pilis  et  Solt  Uni- 
torum,  Amicis  Nobis  observandissimis  et  gratis. 

Salutem  et  omnem  prosperitatem :  Minthogy  Nemzetsé- 
ges  igaz  igyünket,  mellyet  jó  Istenünk  segítő  karjai  által 
mind  eddigh  szerencsés  előmenetellel  boldogított,  Istentelen- 
séggel semmiképpen  folytatni  nem  akarjuk,  sőt  inkább,  hogy 
annál  kivánatossabb  végét  igasságos  hadakozásunknak  szem- 
lélhessük,  akarunk  mindezek  ellen,  az  kik  Istentelen  feslett 
és  káromkodó  életnek  adván  magokat,  Nemzetünk  s  hadaink 
között  mintegy  ártalmas  s  igaz  igyünket  vétkes  cselekedetek- 


303 


kel  vesztegető  mételyek,  az  Haza  Törvénnyé  és  kiadott  edi- 
ctomunk  keményen  animadvertálni :  Az  N.  Vármegyének  azért 
serio  intimállyuk,  in  grenio  sui  processusonként  szolgabiró 
híveink  által  publicáltassa ,  hogy  mind  hadaink ,  mind  egyéb 
akármely  lévő  híveink,  minden  Isteni  káromlástül,  egyéb  Istent 
és  embereket  irtóztató  és  éktelen  szitkoktúl  s  átkozódásoktül 
supersedeállyanak.  Ha  kik  pedigh  tovább  is  csakugyan  előbbi 
vétkes  és  káromkodó  magokviselésének  ezen  parancsolatunk 
megvetésével  véget  vetni  nem  akarnának,  hanem  abban  megh 
általkodnak,  az  Nemes  Vármegye  az  oUyakat  megh  fogatván, 
kegyelem  s  kedvezés  nélkül,  az  Nemes  Országh  Törvénnyé 
szerént,  elsőben  megh  vesszőztesse,  másodszor  pálczáztassa , 
harmadszori  és  utolszori  büntetésekre  kővel  agyonverettesse. 
Esett  penigh  értésünkre,  hogy  az  szegénységh  és  Lakosok 
olly  oktúl  viseltetvén,  hogy  ha  mink  takarmánt  gyüjtenénk  is, 
nem  magunk  hanem  hadaink  által  emésztetnének  megh,  sem 
kaszálás,  sem  pedigh  más  oeconomicalis  takarodást  tenni  és 
véghez  vinni  nem  akarnának,  mivel  pedigh  jól  tudgya  azt  az 
Nemes  Vármegye,  hogy  ha  téli  quárléllyok  Hadainknak  az 
szükséges  Naturálék  administraliojával  és  jelen  létével  nem 
lészen  öszve  köttetve,  az  Nemes  Országh  szolgálattyában  eshető 
fogyatkozás  ne  talám  magának  is  az  Nemes  Vármegyének  ked- 
vetlenségével és  kárával  foghna  együtt  járni ;  Azért  az  kaszá- 
lás és  egyéb  takarodáshoz  való  alkalmatosságok  iránt  is 
adgyon  olly  parancsolatot  ki,  in  gremio  sui  lévő  helységek- 
ben, hogy  az  helyek  lakossi  igyekezzenek  annyira  való  szénát 
és  egyéb  Naturálékat  tartani,  hogy  mind  hadaink  szükségére, 
mind  pedigh  magok  privatus  usussára  azon  takarmánnyal  suc- 
currálhassanak :  egyébaránt  hogyha  kik  az  megh  nevezett 
okokra  nézve  vakmerőséghtűl  viseltetnek,  tehetségek  szerént 
az  szükséges  Naturálék  beszerzésében  és  takarásában  nem 
szorgalmatoskodnak^  és  az  téU  quártélyok  idején  hadaink  által 
valamelly  kedvetlenségek  s  károk  követközik,  az  iránt  való 
kedvetlenségeknek  magok  lesznek  az  okai ,  hogyha  az  Haza 
közönséges  szolgálattyának  promotiojábúl  illy  ravaszkodás  és 
helytelen  ok  által  akarják  magokat  kivonni  és  attúl  immunitál- 
tatni.  Az  Nemes  Vármegye  pedigh  intimationkat  nemcsak  pub- 


304 

licáltassa,  liaiiem  valóságossan  effectuAltassa  is,  Hazánk  s  a 
Nemes  Országhoz  való  kötelességünk  is  azt  tartván.  Caelerum 
praetitulatas  Dnes  Vras  feliciter  valere  desideramus.  Ex  Castris 
ad  Solth  positis.  Die  6.  Juny  Anno  1704.  Praetitulatarum 
Dnum  Vrarum  Amici  ad  officia  parati  (F.  P.  Rákóczi  mp.) 
Joannes  Pápay  mp. 

Jk.  1702—1708.  271.  lap.  —  Ezen  érdekes  fejedelmi  rendelet  tud- 
tomra még  közölve  nincs,  s  ha  egyedül  csak  Pestmegyéhez  küldetett, 
annak  eredetié  többé  aligha  létez  a  megye  levéltárában;  mert  ekkor 
ideiglenes  tisztviselöség  volt  a  székhelyen  kivül ,  mely  a  kurucoknak 
vidékünkről  kiszoríttatásuk  után  eloszlattatott.  A  kecskeméti  másolat- 
ról a  fejedelem  aláírása  ki  van  hagyva;  de  ugyanez  évi  Nov.  24-röl 
szinte  Pestmegyéhez  intézett  és  hasonló  záradékkal  (Amici  ad  officia 
parati)  ellátott  fejedelmi  rendelethez  alkalmazva,  kiegészítés  végett, 
záijel  közt ,  azt  is  oda  irtam. 


66. 

1704.  Jun.  9.  A  fejedelem  Kecskemét  várost  a  hozzá 
intézendő  rendeletek  jpontos  teljesítésére  serkenti. 

Prudentes  et  Circumspecti ,  Fideles  Nobis  grati.  Salutem 
et  gratiam  nostram.  Esett  értésünkre,  hogy  midőn  hűségek 
a  Nemes  Vármegyétűl  és  Hdi  Fő  Commissarius  Nemzetes  és 
Vitézlő  Darvas  Ferencz  hivünktűl ,  az  Haza  szolgálattyában 
véghez  viendő  szükséges  dolgok  végett  requiráltatott ,  az  Haza 
szükséges  dolgait  igen  restesen ,  sőt  többire  nem  is  effectuálná. 
Hűségeknek  azért  serio  parancsoUyuk ,  hogy  ha  kemény 
animadversionkat  s  büntetésünket  praeoccupálni  akarja,  az 
Haza  szükséges  szolgálattyában ,  ha  mit  vagy  a  Nemes 
Vármegye,  vagy  említett  Fő  Commissarius  Hivünk  hűsé- 
geknek intimál ,  hozzánk  s  a  Nemes  országhoz  való  köte- 
lességek szerint  effectuálni  semmiképen  el  ne  mulassák.  — 
Secus  non  facturos  valere  desideramus.  Ex  Castris  ad  Solth 
positis  die  9.  Junii  A.  1704.  F.  P.  Rákóczy,  mpr.  Joannes 
Pápai   mpr. 


305 


Kívül:  Prudentibus  ac  Circumspectis  N.  N.  Judici 
Primario,  Caeterisque  Juratis,  tóti  denique  Cummunitati  Pri- 
vilegiati  Oppidi  Kecskeméth,  Fidelibus  Nobis  Gratis.  Pecsét. 

Eredeti  a  város  levéltárában. 


67. 

1704.  Jul.  24.  Szegedi  táhorbúl  a  zsákmánnyal  elszö- 
kött kecskeméti  katonákat  a  fejedelem  előállíttatni  rendeli. 

Prudens  Fidelis  Nobis  grate.  Salutem  et  Gratiam  Nos- 
tram.  Kik  szöktenek  el  a  Kecskeméthi  Seregbűi  a  Kottya- 
vetye  előtt  a  nyereséggel  Táborunkbül,  im  azoknak  speci- 
ficatioját  Hűségének  megküldöttük :  minthogy  penig  az  illy 
dolog  mind  Ed  ictumunk  s  mind  az  Hadi  Regula  ellen 
vagyon ,  Hűségének  serio  parancsollyuk ,  hogy  ha  azoknak 
büntetéseket  magán  tapasztalni  nem  akarja,  mindazokat  a 
vélek  el  vitt,  vagy  el  hajtott  nyereséggel  edgyült  szorgalma- 
tossan  kikerestetvén,  adgya  Nemzetes  Vitézlő  Ölvesi  János 
Hadnagy  Hívünk  kezéhez:  ebben  penig  ügy  industriuskodgyék, 
hogy  ez  iránt  el  szánt  büntetésünket  magárul  el  fordíthassa. 
Secus  non  facturum  bene  valere  desideramus.  Dátum  ex 
Castris  ad  Szeged  positis  die  24-ta  mens.  Julii  A-o  1704. 
F.  P.  Rákóczy,  mpr.  Joannes  Pápai.  mpr. 

Kivül:  Prudenti  N.  N.  Oppidi  Kecskemethiensis  Judici 
Fideli  Nobis  grato.  Pecsét. 

Eredeti  a  város  levéltárában. 


68. 

1704.  Jul.  30.  A  fejedelem  szegedi  táborához  a  három 
városhúl  400  jö  fegyveres  gyalogot  rendel,  melyből  Kecske- 
mét arány  szerint  227  embert  tartozik  állítani. 

Prudentes  ac  Circumspecti  Fideles  Nobis  grati.  Salutem 
et  gratiam  nostram.    Minthogy  az  Haza  szükséges  szolgáiattya 

Kecskemét  v.  tört.  IV.  köt.  ^0 


306 


ügy  kivánnya,  hogy  Kecskemét,  Körös  és  Czegléd  Városok 
400  =  négyszáz  jó  fegyveres  Gyalogokat  adrainistrállyanak 
táborunkra,  melly  négy  száz  Gyalogok  közzúl  a  régi  repartilio 
szerint  hűségekre  obveniálván  227  =  kétszáz  húszon  hét  gya- 
log, vévén  parancsolatunkat,  a  meg  írt  számú  gyalogságot 
jó  fegyveresen  mentül  hamarább  Táborunkra  elküldeni  el  ne 
mulassák ,  olly  dolog  lévén  egyébiránt  is ,  melly  halogatást 
nem  kivan,  Secus  non  facturos  bene  valere  desideramus.  Ex 
Castris  ad  Szeged  positis.  Die  30.  Julii  A-o  1704.  F.  P.  Rá- 
kóczy, nipr.  Joannes  Pápai.  mpr. 

K  i  V  ű  1 :  Prudentibus  ac  Circumspectis  Judici  Primario 
N.  N.  Oppidi  Kecskemét,  caeterisque  Senatoribus  et  inhabita- 
toribus  Fidelibus  Nobis  gratis.   Pecsét. 

Eredeti  a  város  levéltárában. 


69. 

1704.  Aug.  12.  Fejedelmi  rendelet  a  megyékhez ,  a  val- 
lási türelem  tárgyában. 

Illustrissimi,  Reverendissimi ,  Admodum  Reverendi,  Spe- 
ctabiles,  Magnifici,  ac  Generosi  Domini,  Egregii  item  ac  Nobi- 
les,  Amici  nobis  observandissimi,  honorandi  et  Grati. 

Salutem  et  omnem  prosperitatem.  Jóllehet  mind  Istenes 
ügyekezetünknek ,  mind  Nemzetséges  hadakozásinknak  Czéllya 
az  vala,  hogy  mindenekben  az  Nemes  Ország  Törvénye  az 
eddig  lőtt  Convulsioji  után  maga  szabados  fojására  reducáltat- 
ván ,  a  szerént  is  lenne  kinek-kinek  Törvényes  igasságában 
Contentuma  s  Conclusioja,  de  mindazonáltal  midőn  egész 
Nemzetestől  is  illy  köz  jóra  czéllozó  munkáinkban  éjjel  nappal 
fáradoznánk,  némely  eszvesztésnek  Nemzetünk  közt  levő  esz- 
közei, a  kik  az  által  akarnák  boldogul  fojó  Nemzetséges  mun- 
kánkat megzavarni,  a  midőn  az  hit  és  vallások  szabados  exer- 
citiumit,  és  ahhoz  járandó  némely  jövedelmekkel,  ugyan  az 
N.  Ország  továb  való  Dispositojáig  megengedtük,  ezt  hozván 


307 


az  N.  Országnak  is  Törvénnyé  magával,  illy  resolutionkat  in- 
stringálni ,  holmi  exceptiokkal  eludálni  merészlik ,  hogy  így  az 
hit  és  vallások  közt  eshető  Confusiok  alkalmatosságával  a  N. 
Ország  akármely  rendű  lakosi  között  is  egymáshoz  való  ked- 
vetlenséget, s  abbúl  következhető  haragot  szerezvén,  azzal  is 
Nemzetséges  fegyverünknek  akadályát  nemzik ;  hogy  azért  az 
szép  edgyesség  az  hit  s  vallások  között  meg  maradván,  annak 
alkalmatosságával  az  N.  Ország  lakosi  egymáshoz  való  since- 
ritással  forgassák  Nemzetséges  hadakozásinkat,  továbra  is 
akarjuk  az  Nemes  Vármegyének  declarálnunk ,  az  hit  és  vallá- 
sok dolgában  micsoda  végezést  és  rendelést  töltünk,  az  N. 
Ország  továb  való  Dispositiojáig,  úgy  hogy 

1-mo  Akármely  nemes  Vármegyében  s  Districtusban 
királyi  s  mező  városokban ,  és  akármely  helységekben  az  hit- 
nek, vallásoknak  szabados  Exercitioma  meg  legyen,  az  mely 
hiten  s  valláson  valók  az  Templomoknak  s  Scholáknak  biro- 
dalmában voltának  mind  eddig,  továbra  is  békességessen  annak 
birodalmában  meg  maradgyanak ;  hanem  hejet  a  szabados 
Exercitiumnak  fojására,  Scholáknak  erectiojára  s  abban  való 
szabados  tanításra  az  más  felek  foglalhassanak. 

2-0  Az  Dézmák ,  quárták ,  Octávák ,  Sedecimák  a  mely 
hiten  s  valláson  való  parochiákhoz  tartoztanak,  s  exigáltattak 
is,  továbra  is  annak  szabados  ususában  maradgyanak. 

3-0  A  stholaris  proventusokat,  úgy  mint  az  halott  teme- 
téstől, kereszteléstől ,  beavatástól,  oűertoriumtól  járandó  fize- 
tést, akár  holott  is  kiki  a  maga  hitin  s  vallásán  való  Papjá- 
nak, s  akármely  egyházi  szolgáknak,  fizessen. 

4-0  Az  Temetésre  közönséges  bejen  való  devotioja  azon 
hejben  levő  harangokkal,  akármely  hit  s  valláson  lévőké  is, 
az  harangozás  szabados  légyen,  és  a  szokott  harangozás  alkal- 
matosságábúl  maga  felekezetinek  való  fizetése;  a  minthogy  az 
Nemes  Vármegyének  serio  intimállyuk  ezen  deciaráit  akara- 
tunkat, in  gremio  sui  publicáltatván ,  igyekezze  hozzánk  s  a 
N.  Országhoz  való  kötelessége  szerint  observálni  s  observál- 
tatni,  hogy  semmiben  is  ezen  parancsolatunk  ne  infringáltas- 
sék  s  variáltassék ,  hanem  ez  szerint  ennek  ususában  akármely 
hit  s  vallás  is  békességessen  a  N.  Ország  tovább  való  disposi- 

20* 


308 

tiojáig  raegtartassék ,  sőt  ha  kik  ellene  cselekedni  találtatná- 
nak, azok  ellen  akármely  valláson  levő  híveinket  manuteneálja, 
a  mit  penig  pátens  levelünkben  a  N.  Vármegyének  értésére 
adtunk,  edczersmind  serio  inlimáltuk  is,  hogy  a  N.  Ország 
továb  való  Determinatjojáig  Templomokat,  Scholákat  sohol 
senkinek  is,  akár  férfi,  akár  Aszony  rendön  valóknak  magok 
hatalmával  elfoglalni  meg  nem  engedünk,  ügy  mostan  is  a 
N.  Vármegye  tudván  ez  iránt  való  edgyczer  löt  resolutionkat, 
a  szerint  kit  s  kit  a  Templomoknak  Scholáknak  foglalásában 
elő  menni  meg  ne  engedgyék,  sőt  azokat  minden  úton  és 
módon  evertálni  igyekezzék.  Coeterum  Prttas  Dnes  vestras 
bene  valere  desideramus.  Ex  Castris  nostris  ad  Szeged  positis 
Die  12.  Augusti  Anno  1704,  F.  P,  Rákóci.  mp.  Joannes 
Pápai.  mp. 

Kalocsa  István  kecskeméti  Járási  szolgabíró  által  köröztetett  egy- 
korú másolat  Czegléd  mezőváros  levéltárában. 


70. 

1704.  Aug.  13.  A  fejedelem  Szűcs  János  ezredes  kapi- 
tányt a  három  város  parancsnokává  rendeli. 

Prudentes  ac  Circumspecti ,  Fideles  Nobis  grati.  Salu- 
tem  et  gratiam  nostram.  Minthogy  Nztes  Vitézlő  Szűcs  János 
Ezeredes  kapitány  hívünket  küldöttük  Kecskeméth  és  Kőrös 
felé  olly  véggel,  hogy  az  holott  lézengő  és  csavargó  Hadainkat 
találhattya,  maga  mellé  fel  szedgye:  egyszersmind  hogy  az 
ott  szükséges  Haza  szoigálattyának  elé  mozdítására  Kecske- 
méti, Körösi  és  Czeglédí  Hadainkat  maga  mellé  vehesse: 
Hűségeknek  azért  serio  parancsoUyuk ,  a  mikor  e  Parancsola- 
tunk mellett  emiitett  Kapitány  Hivünktűl  requiráltatnak ,  min- 
denekben szavaihoz  és  dispositioihoz  magokat  alkalmaztatni, 
és  az  Haza  szükséges  szolgálattyát  vele  együtt  folytatni 
igyekezzenek  s  el  se  mulassák.  Secus  non  facturos  valere 
desideramus.    Ex   Castris    ad   Praedium    Tömörkény    positis 


309 


die    13.   Augusti.    A.    1704,     F.  P.   Rákóczy,    nipr.    Joaniies 
Pápai.  mpr. 

Kivül:  Prudentibus  ac  Circumspectis ,  Judici  Primaiio, 
coeterisque  Incolis  oppidi  Kecskeméth,  Fidelibus  Nobis  gratis. 
Pecsét. 

Eredeti  a  város  levéltárában. 


71. 

1704.  Aug  lő.  A  fejedelem  nyütparancsa  Szűcs  János 
ezredes  részére,  a  Kecskemét  vidékén  haza  széledt  katonaság 
összeszedetése  végett. 

Nos  Franciscus  Dei  Gratia  Princeps  Rákóczi  de  Felső 
Vadász ,  Comes  de  Saáros ,  Dux  Munkácsieiisis  et  Makoviczen- 
sis ,  Dominus  Perpetuus  de  Sáros  Patak ,  Tokaj ,  Regécz , 
Ecsed,  Somlyó,  Lednicze,  Szerencs,  Ónod  etc.  üniversis  et 
Singulis  Militiae  Nostrae  officialibus ,  Militibusqiie  Gregariis, 
ut  et  Civitatum,  Oppidorura,  et  Locorum  Judicibus,  caeteris- 
que  Incolis ,  ac  aliis  quorum  interest ,  aut  intererit ,  Praesentes 
hasce  Nostras  visuris,  lecturis,  vei  légi  audituris,  Salutem  et 
Gratiam  Nostram.  Minthogy  N.  Vitézlő  Szűcs  János  Ezredes 
Kapitány  hívünket  küldöttük  és  bocsátottuk  Táborunkrül  oly 
véggel,  hogy  valaholott  Hadaink  közül  valókat  seregenként, 
vagy  személy  szerént  lézengeni ,  lappangani ,  vagy  egyébiránt 
magok  házoknál  is  lenni  talállya,  azokat  maga  mellé  vegye, 
és  kiadott  Instructioja  szerént,  vélek  edgyütt  a  haza  kívántató 
szolgálattyát  folytassa.  ParancsoUyuk  azért  mindazoknak,  vala- 
kik Hadaink  közül  eloszolván,  magok  házoknál,  vagy  akár 
holott  is,  ez  Pátens  Parancsolatunk  mellett  Ezredes  Kapitány 
Hivünktül  requiráltatnak,  hogy  minden  idő  hallasztás  és  kése- 
delem nélkül  magokat  melléje  adni ,  s  parancsolatitül  és  di- 
spositioitúl  fügvén,  vele  edgyütt  a  N.  Ország  szolgálattyát  foly- 
tatni el  ne  mulassák,  ezt  cselekedvén  Kecskeméthi,  Körösi  és 
Czeglédi  Lakos  hiveink  is,  valamikor  említett  hivünk  és  a 
szükség  fogja  kívánni.    Praesentibus  Perlectís  Exhibenti  Resti- 


310 


tutis.    Dátum  in  Castris   ad  Ányásd   positis   15.  Aug.   1704. 
F.  P.  Rákóci.  Joannes  Pápai. 

Jk.  1702—1708.  285.  lap. 


T2. 

1704.  Aug.  16.  A  fejedelem  Szeged  város  lakosait  ki- 
költözteti s  azok  hefogadására  a  vidék  községeit  utasítja. 

Prudentes  ac  Circumspecti  Fideles  Nobis  Grati.  Salutem 
et  Gratiam  Nostram.  Minthogy  Szegedi  lakos  Hiveinknek 
bizonyos  ideigh  máshova  kell  magokat  recipiálni ;  Hűségeknek 
azért  serio  parancsollyuk,  hogy  a  kik  azon  Szegedi  lakos 
Híveink  közzül,  ezen  Parancsolatunk  mellett  Hűségeket  requi- 
rálván ,  magokat  s  Cselédgyeket  oda  akarnák  recipiálni  és 
bizonyos  ideigh  lakássokat  Hűsségek  között  continuálni,  mind- 
azokat minden  renitentia  nélkül  maga  közzé  befogadgya,  és 
mások  ellen  is  befogadások  iránt  mindenekben  azon  Hiveink- 
nek assistályon ,  azt  hozván  a  közönséges  igasság  és  keresz- 
tényi indulat  is  magával ;  Secus  non  facturos  bene  valere 
desideramus ;  Ex  Castris  Nostris  ad  Csongrád  positis,  die  16-a 
Augusti,  A-o  1704.  F.  P.  Rákóczy,  mpr.  Joannes  Pápai  mpr. 

K  i  v  ú  1 :  Prudentibus  ac  Circumspectis  Judici  Primario 
N.  N.  Caeterisque  Senatoribus,  Juratis  Assessoribus ,  et  Inco- 
h's  Oppidi  Kecskeméth  Fidelibus  Nobis  Gratis,  Pecsét. 

Eredeti  a  város  levéltárában. 


73. 

1704.  Aug.  17.  Báró  Glóhitz  szegedi  parancsnok  levele 
a  halasi  hirákhoz. 

Mivelhogy  a  Kuruczok  Tábora  immár  innend  eltakaro- 
dott, ki  miá  edgy  ideig  szemben  nem  lehettünk  egymással, 
és  felőletek  semmi  bizonyos  hírt  nem  halhattam  miben  legye- 


311 


tek,  kihez  képest  ezen  levelem  megadó  katonáimat  a  végre 
küldöttem  oda  hozzátok,  hogy  mind  a  Salvaguardáimat  s 
mind  a  Városi  népet  megtekintvén  mi  karban  maradott  meg , 
ügy  hogy  valóságos  dolgot  és  megmaradástokat  Énnekem 
tudhassák  megmondani.  E  mellett  minden  hallogatás  nélkül 
az  Biró  Harmad  magával  Eskütt  Embereivel,  és  az  edgyik 
Salvaguárdával  edgyütt  jötest  jöjjön  Énhozzám,  hogy  az 
Parancsolatimat  tinektek  eleiben  adhassam ,  elvárván  benne- 
teket. Maradván  Jóakarótok,  Császár  és  Koronás  Király  Urunk 
^  Fölsége  edgyik  Mezei  Generálissá,  Szeged  Vég  Házának 
és  ahoz  tartozandó  Vég  Helyeknek  Örökös  Commendánsa. 
Szegedini  Die  17.  August.  1704.  Joh.  Frid.  Ba.  a  Glóbiz. 
Tit.  Böcsületes  Halasi  Biráknak  és  Eskütteknek  közönségessen , 
adassék  ő  Kglmeknek.  Halason. 

Jk.  1702—1708.  286.  lap. 


74. 

1704.  Aug.  19.  A  szegedi  parancsnok  által  követelt 
pénz  megadásától  a  fejedelem  a  kecskemétieket  halálbüntetés 
alatt  eltiltja. 

Prudentes  ac  Circumspecti  Fideles  Nobis  grati.  Salutem 
et  gratiam  Nostram.  Esett  értésünkre,  hogy  a  Szegedi  Com- 
mendáns  hűségektül  valamelly  pénzt  praetendálna ;  hűségeknek 
azért  életek  s  fejek  elvesztése  alatt  parancsollyuk ,  hogy  azon 
pénzt  Szegedre  bé  vinni ,  vagy  egyébiránt  is  valamelly  embert 
oda  beküldeni ,  semmiképpen  ne  merészellyék ,  külömben  tud- 
tokra  légyen,  hogy  ha  ezen  parancsolatunk  ellen  csak  legkis- 
sebben  is  cselekedni  merészelnek,  életek  fogy  el  érette.  Secus 
non  facturi.  Dátum  in  Castris  ad  Szolnok  positis.  Die  19. 
Augusti  A-o  1704.  F.  P.  Rákóczy,  mpr.  Joannes  Pápai.  mpr. 

Kivűl:  Prudentibus  ac  Circumspectis  N.  N.  Judici 
Primario,  caeterisque  Juratis,  tóti  denique  Communitati  Oppidi 
Kecskeméth,  Fidelibus  Nobis  Gratis.  Pecsét. 

Eredeti  a  vároa  levéltárában. 


312 


75. 


1704.  Áug.  26.  Darvas  Ferenc  f'ó  hadibiztos  utasítása 
Tolvay  Ferenc  kecskeméti  biztoshoz  az  élelmezés  tárgyában. 

Jóakaró  Uramnak  Kk  ajánlom  szolgálatomat.  Édes  Tol- 
vay Ferencz  Uram  kk  levelébúl  az  Kecskeméten  és  Kőrösön 
lévő  Liszt,  Vágó  és  abrak  iránt,  mellyek  iránt  Kid  tegyen 
oUy  dispositiot ,  hogy  Földvári  Sánczban  negyven  köböl  abrak , 
száz  vágó ,  és  négy  száz  köböl  liszt ,  haladék  nélkül  Bossányi 
Ferencz  és  Horváth  Sámuel  Uramnak  kezéhez  assignáltassa- 
nak  és  transmittáltassanak ,  a  Kecskeméten  lévő  had  számára 
az  három  város  penig  tegyen  provisiot,  olly  formában,  hogy 
a  mit  idővel  doceálni  fog  akármelly  város  is,  a  superflua 
erogatio  aránt,  m  defalcationem  impositionis  in  rationem 
Inclyti  Cottus  cedentis  fog  acceptáltatni ,  mindazonáltal  ezen 
állapotnak  jobb  rendben  való  vételére  N.  Vármegye  Tisztei 
egy  jó  lelkű  embert  denominállyanak ,  ki  is  a  necessariumokat 
adminislrálván  a  militiának ,  idővel  conscientiose  tehessen 
relatiot,  a  lisztet  sub  bona  assecuratione  Városi  Uraiméknak 
ki  lehet  adni ,  N.  Pest  Vármegyére  imponált  menstrualis  élés- 
nek medietássának  fordíttatni  kell  Földvári  Sánczban  levő 
hadak  subsistentiájokra ;  medietássa  penig  hagyattassék  a 
Kecskemét  és  Pest  elein  levő  hadak  számára,  hoc 
observato:  tíz  lóra  edgy  kila  abraknál  több  napjában  ne 
adattassék ,  az  Üstök  még  itt  nincsenek ,  várjuk  bé  óránként , 
kiknek  is  számok  Udvarnál  tudva  vadnak.  Szegedbűi  el 
jött  Franciscánus  Páter  Uraknak  Kid  Kecskeméti 
Páter  Guárdián  Uram  kezéhez  adasson  húsz  köböl  hsztet, 
mindeneket  Kid  pro  dexteritate  Haza  s  Kglmes  Urunk  hív  s 
kivánt  szolgálattyára  moderálván ,  az  gyalog  munkásokat  és 
szálakat  hordó  szekereket  admaturáltassa  Kglmed ,  panaszol- 
kodván  azon,  még  semmi  munkás  Szolnokhoz  nem  érkezett, 
Kgldre  lévén  gondom  azon  leszek ,  haza  is  vigyázhasson  Kgl- 
med ,  a  borhűtőmet  és  lovamat ,  érkezvén  Kglmedhez ,  kérem 
promoveállya  Kd  hozzám,  jó  rendben  vévén  ott  a  dolgokat, 
assecuratus  lehet  Kglmed,  haza  bocsátom.    Kivánom  éltesse 


313 


Isten  Kglmedet.  Gyöngyös  die  26.  August.  1704.  Kk  Jóakaró 
szolgája  Darvas  Ferencz  mp. —  Külső  cím:  Generoso 
Dominó  Francisco  Tolvay  Suae  Serenitatis  Principális  in  Kecs- 
keméth  deputato  Commissario  titt.  titt.  Dominó  Colendissimo. 

Egykorú  hitelesített  másolat  a  város  levéltárában. 


76. 

1704.  Sept.  6.  Károlyi  Sándor  tábornok  nyiltparancsa 
a  kóborló  katonák  ellen. 

Én  Károlyi  Sándor  Méltóságos  Fejedelem  Fölső  Vadászi 
Rákóczi  Ferencz  Kegyelmes  Urunk  eő  Nga  Mezei  Hadainak 
fő  Generálissá ,  N.  Szathmár  Vármegyének  Eörökös  fő  Ispánnya. 
Adom  tudtára  mindeneknek  ,  főkép  Kecskeméti ,  Körösi ,  Czeg- 
lédi ,  Jászberényi ,  és  körül  belül  levő  Hellységeknek  közön- 
ségessen. Mivelhogy  Kglmes  Urunk  eő  Nga  Parancsolattya 
ellen,  és  Mélt.  Generális  Uraimék  Passussa  nélkül  az  Vitézlő 
Rend  Várossi  és  Falussi  Hellyeken  kóborolván ,  nem  kis  alkal- 
matlanságot tesznek  Szegénységnek.  Parancsoltatik  azért 
továbbis  nevezett  hellységbeli  Lakosoknak,  hogy  valahol  elöl 
utol  Passus  nélkül  járó  Vitézek  találtatnak ,  azonnal  fogják , 
és  Kglmes  Urunk  eő  Nga  Edictuma  szerint  minden  kegyelem 
és  kedvezés  nélkül ,  másoknak  Példájára  is  föl  akasztassák ; 
valakin  pedig  comperiáltatik,  hogy  aféle  kóborlóknak  kedvezne 
és  Parancsolatomhoz  nem  alkalmaztatná  magát,  bizonyos  légyen 
abban,  nevezett  büntetésemet  házi  lakos  is  el  nem  kerüli. 
Kiben  külömben  sem  cselekedvén.  Költ  Solthi  Táboron  die  6. 
7-bris  1704.  Károlyi  Sándor  mp.  (L.  S) 

Jk.  1702—1708.  293.  lap. 


77. 

1704.  Sept.  6.   Fejedelmi  szabad  útlevél  a  kecskeméti 
lakosok  részekre:  hogy  a  város  által  az  országos  -pénztárba 


314 

befizetett  4,000  forintért  kielégittetésükre  adott  2,667  sökövet 
elárúsítás  végett  dunántúlra  szállíthassák. 

Nos  Franciscus  Dei  gratia  Princeps  Rákóczy  de  Felső 
Vadász ,  Comes  de  Saáros ,  Dux  Munkácsiensis  et  Makoviczi- 
ensis ,  Dominus  perpetuus  de  Saáros  Patak ,  Tokay ,  Regécz , 
Ecsed,  Somlyó,  Lednicze,  Szerencs,  Ónod  etc.  Universis  et 
singulis  Exercituum  Nostrorum  Generalibus,  Carapi  Marschal- 
lis,  Eorumdemque  Locumtenentibus ,  Generalibus  Vigiliarum 
Praefectis,  necnon  Regiminum  Militiae  Noslrae  Colonellis, 
Vice  Colonellis,  Capitaneis,  Cenlurionibus,  Ductoribus,  Vigili- 
arunri,  Quartiriorum ,  Curruum  et  Corameatuum  Magistris, 
Auditoribus ,  Adjutantiis ,  Vexilliferis ,  Decurionibus  ,  coeteris- 
que  Militibus  Gregariis,  cunctis  denique  Tricesimatoribus  ac 
Teloniatoribus ,  Vaduum  Passuumque  Custodibus,  aliis  item 
quorum  interest  vei  intererit,  praesentes  hasce  Nostras  visuris, 
lecturis,  aut  légi  audituris  Fidelitati  Nostrae  subjectis,  Salulem 
et  Gratiae  Nostrae  Principális  propensionem.  Minthogy  Kecs- 
keméthi  lakos  Hiveink,  a  Nemes  Országh  számára  adott  négy 
ezer  forintyaikért ,  Tőllünk  kétezer  hat  száz  hatvan  hét  sókkal 
contentáltattanak ,  mellyeket  hogy  illendő  áron  pénzé  tehesse- 
nek, a  Dunán  által  szállítani  igyekeznek.  ParancsoUyuk  azért 
fenn  említett  Hadi  Tiszteinknek  s  Hadainknak ,  mind  közönsé- 
gessen mind  személy  szerént,  és  egyéb  renden  lévő  Tiszt 
Híveinknek ,  mindenütt  szabadossan  bocsássák  és  bocsáttas- 
sák, Személlyekben  és  jószágokban  meg  háborítani,  rendes 
úttyokban  meggátolni  semmiképpen  ne  merészellyék.  KülÖm- 
ben  ha  kik  e  Parancsolatunk  ellen  rendes  úttyokban,  Személ- 
lyekben és  javaikban  meg  háborítani  és  károsítani  vakmerő- 
ségtül  viseltetvén  merészük,  kemény  sőt  érdemek  szerént  való 
büntetéseket  el  nem  kerülik.  Praesentibus  perlectis  Exhibenti 
restitutis.  Dátum  ex  Castris  Nostris  ad  Oppidum  Gyöngyös 
posítis.  Die  Sexta  Mensis  Septembris.  Anno  Millesímo  Se- 
ptingentesimo  Quarto.  F.  P.  Rákóczy,  mp.  (Pecsét)  Joannes 
Pápai  mp. 

Eredeti  nyíltlevél  a  város  levéltárában. 


315 


78. 


1704.  Sept.  7.  Á  fejedelem  nyiltparancsa,  melyly el  a 
fegyverszünet  alatt  elbocsátott  hadakat  táborába  visszarendeli. 

Nos  Franciscus  Dei  Gralia  Princeps  Rákóczy  de  Felső 
Vadász ,  Comes  de  Saáros ,  Dux  Munkácsiensis  et  Makoviczien- 
sis,  Dominus  perpetuus  de  Sáros  Patak,  Tokaj,  Regécz,  Led- 
nicze,  Szerencs,  Ónod  etc.  Universis  et  Singulis  Supremo  et 
Vice  Comitibus ,  Judlium ,  Juratis  Assessoribus ,  tóti  denique 
Universitati  Dominorum  Praelatorum,  Baronum,  Magnatum 
et  Nobilium  Inclyti  Comitatus  Pest  Pilis  Solt,  Civitatum  item 
Oppidorum  et  Pagorum  in  praefato  Cottu  existentium  Nostro- 
rum  Judicibus,  reliquisque  Oíficialibus,  item  Eorundem  Incolis, 
ac  aliis  quorum  interest,  seu  intererit,  Praesentes  scilicet 
hasce  visuris,  lecturis,  aut  légi  audituris,  Salutem  et  omnem 
prosperitatem ,  Gratiaeque  Nostrae  Principális  benignam  pro- 
pensionem.  Hogy  hoszszas  Hadakozásunk  után  a  Nemes 
Országban  akármely  rendű  Lakosok,  úgy  Hadi  Tiszt  Hiveink, 
Lovas ,  Gyalog  Hadaink  is  magoknak  valami  respiriumot 
vehessenek,  mind  az  otthon  munkálódó  szegénység  is  maga 
Oeconomiáját  folytathassa  s  Hadaink  fel  s  alá  való  járások 
alkalmatosságával  következhető  akadállyá  nélkül  úgy  a  Szüre- 
tet is ,  melynek  is  ideje  rövid  időn  bekövetkezik ,  végezhesse. 
A  Felséges  Római  Császár  kérésére  condescendáltunk  bizo- 
nyos Armistitiumra ,  annyiban  a  mi  a  fegyverkezést,  nem 
pedig  egyéb  közönséges  Haza  dolgait  nézik :  de  mivel  eleitül 
fogván  azon  Német,  Nemzetünkhöz  való  Természeti  Gyűlöl- 
ségből szokott  csalárdságát  úgy  practicálta  ellenünk,  hogy  az 
hol  egyéb  utakon  Nemzetünk  dolgainak  folyását  nem  impedi- 
álhatta,  azon  szándékát  álnok  Mesterséges  csalárdsággal  is 
secundálta.  Mely  szerént  ezen  Armistitiummal  Haister  is  vissza 
élvén,  túl  a  Dunán  az  Hostilitást  újobban  continuálni  akarván, 
maga  Helyébűi  Földvár  felé  a  Dunához  nyomakodik.  Hogy 
azért  mi  is  hasonló  Hostilitásnak  el  követésével ,  tovább  való 
szándékaiul  azon  Ellenséget  megtartóztathassuk  s  distrahálhas- 
suk  s  egyszersmind  azon  csalárdságot  Ellenségünknek  retaliál- 


316 


hassuk ,  a  szerént  is  a  N.  ország  szolgálattyát  továbra  is 
szerencséssen  s  serény  vigyázassál  secundállyuk ,  akarjuk 
bizonyos  Hadainkat  Austriára,  Morvára  szabad  nyereségre 
által  bocsáttanunk.  A  N.  Vármegyék  s  akármely  Helységek 
Tisztyeinek  serio  azért  intimállyuk  és  parancsoUyuk  is,  értvén 
Ellenségünknek  ily  igasságos  boldogul  folyó  igyunk  megaka- 
dályoztatására  kigondolt  practicáját,  ellene  intentálandó  újjabb 
Hostilitásokra  való  akaratunkat,  valaholott  Táborunknak  hírét 
hallyák,  ex  gremio  sui  késedelem  nélkül  a  Vitézlő  Hadi  rendet 
küldgyék  Táborunkra,  sőt  a  Tiszteinknek  is  serio  parancsol- 
lyuk,  minden  továbbra  való  Parancsolatunk  várása  nélkül 
jöjjenek  Táborunkra,  és  ha  az  Városok,  s  Faluk  Birái  Paran- 
csolatunk Publicáltatása  után  is  négy  nappal  comperiáltat- 
nak,  az  oly  Vitézlő  Hadi  rendeinknek  Táborunkban  való  haj- 
tásokban refractariuskodni  s  restelkedni,  annyival  is  inkáb 
azokat  lappangtatni ,  adatik  azon  N.  Vármegye  V.  Ispány 
Híveinknek  oly  auctoritás,  hogy  megbizonyosodván  valamely 
Helynek  ezen  Parancsolatunkhoz  való.  engedetlensége,  minden 
kedvezés  nélkül  a  Falut  Huszonöt  Magyar  forintokig  büntet- 
hesse, sőt  hogy  megbüntesse,  serio  kemény  Animadversionk 
alatt  intimállyuk  is,  és  az  mely  Helység  ily  büntetéssel  is  nem 
gondolván,  továbbra  is  Parancsolatunk  ellen  refractariusnak 
találtatik,  a  Falusi  Birót  Harmad  magával  a  N.  Vármegye  V. 
Ispánnya  megfogatván,  vitesse  közelebb  való  Várunkban  s 
bennünket  tudósítson,  hogy  elébbeni  Pátens  Parancsolatunk- 
ban kiadott  büntetésekről  a  szófogadatlan  Bíráknak  parancsol- 
hassunk, ezen  Pátens  Parancsolatunkat  Falukról  Falukra 
vigyék,  külömben  valakik  vagy  el  vesztik,  vagy  nem  Publi- 
cállyák  s  Publicáltattyák  s  comperiáltatík  (melyre  azon  N. 
Vármegyebéli  V.  Ispány  Hívünknek  legyen  szorgalmatos  gond- 
gya)  életek  fogy  el  érette.  Secus  non  facturos.  Praesent.  Perl. 
Exhib.  rest.  Dátum  ex  Castris  Nostris  ad  Oppidum  Gyöngyös 
posilís.  Die  7-ma  7-brís  Anno  1704.  Franciscus  Princeps 
Rákóczi.   (L.  Sj  Joannes  Pápai. 

Jk.  1702—1708.  296—297.  lap. 


317 


79. 

1704.    Sept.    8.     Fejedelmi    nyütparancs    ugyanazon 
tárgyhavi. 

Nos  Franciscus  Dei  Gratia  Princeps  Rákóczi  etc.  Esett 
értésünkre  hogy  sokan  tül  a  Dunán  levő  Hadaink  közül  nem 
gondolván  Hazánk  s  a  Nemes  országhoz  való  szoros  köteles- 
ségekkel, sem  az  Haza  közönséges  szolgálattyának  folytatásá- 
val ,  a  Dunán  túl  való  földről  a  Dunán  innent  való  földre  állal 
oszolván ,  széllyel  az  Helységekben  lappanganak ;  serio  azért 
minden  Várasi  és  Falusi  Bíráknak  Parancsollyuk,  hogy  ha  az 
oly  lappangó  és  lézzengő  Hadainknak  kemény  büntetéseket 
magokra  venni  nem  akarják,  sőt  érettek  meghalni  nem  akar- 
nak ,  mindenütt  kergessék ,  fogják ,  sőt  közűlök  edgyet  fela- 
kasztván másoknak  példájára,  a  többit  fogva  hozzák  és  küld- 
gyék  Táborunkban ,  és  semmi  úton  s  módon  az  ollyanoknak 
ne  patrocinállyanak ,  se  pedig  közöltök  ne  szenvedgyék , 
hogyha  fen  meg  irt  büntetéseket  praeoccupálni  akarják ,  a 
minthogy  a  N.  Vármegyék  Tisztei  mindenekben  ezen  Paran- 
csolatunkhoz magukat  alkalmaztatni  kemény  animadversionk 
alatt  el  ne  mulassák.  Ezen  Parancsolatunkat  pedig  Városi  és 
Falusi  Birák  éjjel  nappal  életek  elvesztése  alatt  Helyrűl  Helyre 
küldgyék.  Nec  secus  facturi.  Dátum  ex  Caslris  ad  Oppidura 
Gyöngyös  positis.  8.  Sept.  1704.  Francisc.  P.  Rákóczi.  (L.  S) 
Joannes  Pápai, 

Jk.  1702—1708.  298.  lap. 


80. 

1704.  Sept.  10.  Gróf  Eszterházi  Antal  tábornok  elszé- 
ledt hadait  összeparancsolja. 

Comes  Antonius  Eszterházy  de  Galantha,  Perpetuus  in 
Fraknó,  Inclyti  Comitatus  Comaromiensis  Comes,  Serenissimi 


318 


Electi  Transylvaniae  Principis  Francisci  Rákóczi  de  Felső 
Vadász  Legionis  Equestris  Colonellus  et  Partium  Transdanu- 
bianarum  Commendans  Generális,  neonon  Praesidii  Papensis 
Capitaneus,  utrobique  Supremus.  Adom  tudtára  mindeneknek, 
az  kiknek  illik,  kiváltképpen  az  Vitézleő  Rendeknek,  Tiszt 
Uraiméknak,  és  közönségessen  az  egész  Magyar  vérségbül  és 
hazafiüságbül  álló  köznépnek  is,  s  fegyverfoghatóknak  prae- 
sentibus  intimálván,  Hogy  jóllehet  mostani  az  én,  úgy  Mélt. 
Gralis  Károlyi  Sándor  Uram  eő  Kglmének  is  az  túlsó  félrűl 
erre  az  földre  való  által  költezésiinknek  alkalmatosságára 
nézve  sokan  lalánt  megh  rémültének,  és  ki  tudgya  micsoda 
sok  kiilömb  külömbféle  hírmondásoknak  folytatása  után  két- 
ségben is  estének,  szíveket  és  kedveket  Hazájok  mellett,  sok 
rósz  nyelvek  miatt  elvesztvén ;  de  minthogy  senki  keresztén 
léleknek  ahoz  való  legh  kissebb  oka  nincsen,  és  ezen  ide  való 
jövetelünk  nem  is  más  okbül  történt  légyen ,  hanem  a  sok 
hüzó  vonyó  és  kóborló  katonaságh  az  Haza  szolgálattya  mel- 
lett az  közönséges  jóért  az  állhatatosságot  meg  nem  tartván , 
az  Magyaroknak  réghi  bé  vett  szokások  szerint,  csak  az  maga 
priváturaját  és  partialitását  kiki  keresvén  s  praedákkal  telt 
erszénynyeket  ki  üresíteni  akarván,  dispersim  kiki  üttyát  ke- 
reste, Zászlókat  üressen  hagyván,  általjöttek  az  Dunán,  nagy 
szégyenvallással  az  egész  Országnak.  Minthogy  pedig  már  az 
ulta  azon  Hadaknak  minden  ok  nélkül  való,  és  oUy  gyalázatos 
eloszlások  eránt  Kglmes  Urunk  eő  Nga  nagy  nehezteléssel  írt 
három  rendbéli  Parancsolattyát  is  vettem ,  hogy  nemcsak  azo- 
kat az  kik  el  szélettek,  hanem  az  kik  vagy  oda  haza  marattak 
az  előtt,  vagy  most  haza  érkeztének,  mingyárt  öszve  szedgyem 
és  contrahállyam,  s  unitis  viribus  (mivel  most  ideje  vagyon) 
valami  legh  jobb  lesz  Országunk  javára  elkövessük ;  mert  ha 
most  egy  szívvel  egy  lélekkel  édes  Hazánkat  fegyverünkkel  az 
Németh  Iga  alól  föl  nem  szabadíttyuk ,  száma  nélkül  L  a  b  a  n  c  z 
koromban  is  hallottam  az  Németh  Ellenségünktől,  hogy 
kiváltképpen  ezen  a  Földen  még  az  Annya  méhében  fekövő 
Gyermeknek  sem  lészen  irgalmas ;  de  reménlem  Isten  eő  Sz'. 
Fölsége  igaz  igyünket  megtekéntvén ,  Ellenségünket  megh 
szégyeníti,  s  reá  felelek,  Szegény  Magyar  Nemzetünket  nem 


319 


fogja  spernálni.  csak  Kgltek  jővén  öszve  sietséggel,  a  Lovas 
lován ,  a  lovatlan  Gyalog ,  ad  az  Isten  módot  benne ,  hogy 
vagy  egyképpen  ,  vagy  másképpen  fogyasztyuk  ezen  Németet ; 
A  minthogy  kérem  és  requirálom  minden  Hazánknak  Fiait, 
mint  igaz  Magyarokat,  tekéntsék  isteneket,  hűteket,  hazafiü- 
ságokat,  és  Kglmes  Urunk  eő  Ngához,  ki  az  egész  Országnak 
fölszabadulása  mellett  Istenes  indulattyábúl  sok  vitézleő  Úri 
Rendekkel  fölfegyverkezett,  eő  hozzá  kiki  igaz  szeretetit  és 
hűségét  candide  et  syncere  mutassa  megh,  és  contestállya. 
Ebben  pedig  Kgltek  se  órát  se  napot  ne  töltsen,  hanem  a  mint 
Kglmes  Urunk  eő  Nga  nekem  parancsolni  méltóztatik,  hogy 
kemény  büntetés  alatt  Pátens  Leleveleimet  mindenfelé  kibocsát- 
ván ,  az  Hadakat  hova  hamaráb  öszve  gyűjtsem ;  Azért  ide  én 
hozzám  jőni  sietséggel  el  ne  mulassa  Kgltek ;  az  kik  pediglen 
refractariusok  lesznek,  és  az  közönséges  Hazának  szolgálattya 
mellett  fegyvert  nem  fognak  fogni ,  el  hitessék  magokkal ,  akkor 
midőn  késésekkel  kivannak  az  állhatatos  szeretetet  és  hűséget 
Urunkhoz  és  Hazánkhoz  mutatni,  mindnyájunknak  és  az  egész 
Országnak  veszedelmét  és  utolsó  romlását,  ezer  s  meg  ezer 
bánattal  tapasztalni  fogjuk;  de  azt  nem  várván,  hanem  kiki 
jól  meg  fontollya,  szállyon  magában,  sok  számtalan  intések 
és  kérések  után,  és  minden  igyekezettel,  erecto  corde,  az  igaz 
igyijnket  magok  előtt  viselvén,  jőenek  és  compáreállyanak : 
Holott  pedigh  dologban  fogyatkozás  lészen ,  az  következendő 
károkat  minden  ember  magának  tulajdonítsa,  az  kiknek  sokak- 
nak is  elég  keservessen  fognak  esni.  Dátum  Solth  Die  10. 
7-bris  1704.  G.  Eszterházi  Antal.   (L.  S.) 

P.  S.  Az  többi  között  observálván  azt  is,  hogy  ezen 
Pátens  Levelemet  minden  Várasi  és  Falusi  Birák  az  kivűl  spe- 
ciíicált  helységekre  minden  késedelem  nélkül,  feje  el  vesztése 
alatt  küldtest  küldgyék,  mindenült  azont  publicálván  és  publi- 
cáltatván ,  nem  külömben  melly  nap  és  melly  órában  a  hol 
volt  az ,  reá  írván ,  az  utolsó  helységbeli  Biró  pedigh  valahol 
híremet  hallya,  kezemhez  vissza  is  küidgye,  kit  el  se  mulas- 
son, akarván  az  kemény  büntetést  el  kerülni. 

Adassék  ez  Pátens  Levelem  egész  Pest  Vármegyében 
levő  Hadi  Tiszt  Uraméknak,  Szolga,  Várossi,  és  Falusi  Birák- 


320 


nak,  és  szomszéd  Vármegyebeli  helységeknek  közönségessen. 
Cito  Cito  Citius  Gitissime  Cito  Gito. 

Jk.  1702—1708.  299  s  köv.  lap. 


81. 

1704.  Sept.  13.  Gr.  Eszterházi  Antal  tábornok  a  kecs- 
keméti és  körösi  hadakat  a  solti  táborba  rendeli. 

Szintén  ezen  órában  Mélt.  Fejedelem  Kglmes  Urunk  eő 
Nga  Levelét  vettem ,  mellyben  parancsoltatik  énnékem :  hogy 
a  minemű  Hadak  Kőrös  és  Kecskeméth  Városárúi  az  ide  való 
Földvári  Sánczhoz  rendeltettek,  azokat  hova  hamarébb  ide 
gyülekeztessem  és  contrahállyam.  Kihez  képest  serio  intimá- 
lom is  Kglmeteknek,  hogy  mihelyest  ezen  levelemet  vészi 
Kglmetek,  sine  ulla  remora,  aut  intermissione  azon  ide  ren- 
delt Hadakat  elküldeni  siessen  s  el  se  mulassa :  melyben 
ha  fogyatkozás  lészen,  a  kemény  Hadi  Regula  szerént  való 
büntetést  tapasztalni  fogják  s  el  sem  kerülik ,  abban  kiki  bizo- 
nyos lévén.  In  reliquo  maradok.  Dátum  ex  Gastris  ad  Solt 
positis.  Die  13.  7-bris  1704.  Kglmeteknek  közönségessen 
szolgáló  jóakarója  G.  Eszterházi  Antal. 

T  i  t.  Kecskeméth  és  Körös  Városában  lévő  Nemes  és 
Nemtelen  Hadi  és  Várasi  Tiszt  üraiméknak;  és  denotált  azon 
két  Helységben  Lakosoknak  közönségessen  sietséggel  adassék. 

Jk.  1702—1708.  302.  lap. 


82. 

1704.  Sept.  18.  A  fejedelem  a  szegedi  táborból  megszö- 
kött egy  zászlótartó  kiadatását  parancsolja. 

Prudentes  ac  Gircumspecti  Fideles  Nobis  grati.  Salutem 
et  Gratiam  Nostram.    Szeged  alól  bizonyos   Zászló  tartó  a 


321 


Strázsárül  el  szökvén ;  parancsoltunk  volt  annak  előtte  is 
annak  nnegfogatattásárúl ,  és  kezünkhez  való  küldésérűl  Hűsé- 
geknek ,  kit  eddig  is  el  mulatván ,  ex  superabundanti  paran- 
csollyuk  igen  serio ,  tovább  való  procrastinatio  nélkül  mind- 
gyárást  meg  fogatattván ,  Tekintetes  Naghos  Andrássi  István 
Úri  Hívünk  kezéhez  assignállyon  Hűségek ,  kit  is  Nemzetes 
Vitézleő  Szűcs  János  Ezredes  Kapitány  Hívünk  fogja  denomi- 
nálni, külömben  ha  ezen  Parancsolatunkat  is  meg  vetvén,  s 
emiitett  Zászló  Tartót  meg  fogatattni ,  s  hova  parancsoltunk 
resignáltalni  el  mulattya,  kemény  animadversionkat  semmi- 
képpen el  nem  kerülik,  seőtt  kemény  execuliot  mint  refracta- 
riusok  magokon  tapasztalni  fogják.  Secus  non  facturos  bene 
valere  desideramus.  Ex  Castris  ad  Vadkert  posilis  die  18. 
mens.  Sept.  A-o  1704.  F.  P.  Rákóczy,  mpr.  Gábriel  Csa- 
táry.  mpr. 

K  i  V  ű  1 :  Prudentibus  ac  Circumspectis  N.  N.  Judici 
Primario  caeterisque  Juratis ,  Incolis  et  Inhabitatoribus  Oppidi 
Kecskeméth ,  Fidelibus  Nobis  gratis.  Pecsét. 

Eredeti  a  város  levéltárában. 


83. 

1704.  Sept.  25.  Gróf  Heister  Szigbert  császári  tábor- 
nagy nyiltrendelete  a  rabló  rác  hadak  ellen. 

Sacrae  Caesareae  Regiaeque  Mattis  Consiliarius  Intimus, 
Camerarius,  Inferioris  Austriae  Praeses  Bellicus,  Generális 
Campi  Mareschallus ,  Unius  Legionis  Pedestris  Colonellus , 
neonon  in  Regno  Hungáriáé  Commendans  Generális. 

Sigbertus  Sacri  Rumani  Imperii  Comes  ab  Heister. 

Quandoquidem  contra  meos,  quos  injunxeram  ordines, 
displicenter  admodum ,  et  indignabunde  meas  ad  aures  defe- 
ruritur  miserorum  lamenta  tam  in  Körösztúr  et  Seregély, 
quam  in  aliis  etiam  earum  Pai'tium  Locis  Incolarum,  singu- 
lariter  querulantium,  sibi  per  Militiam  Rascianam,  e  Stationi- 
bus  juxta  Danubium  assignatis  excursoriam,  non  pecora 
Kecskemét  v.  tört.  IV.  köt.  ^1 


322 

tantum  abigi,  sed  multifaria  quoqne  spolia  et  expilationes 
praelicenter  nimium  exerceri.  Quum  autem  talia  merito  digna 
castigio  ausa,  in  Regiio,  praecipue  Parlibiis,  gloriosis  Augu- 
stissimi  Caesaris  aimis  natuiali  pristinae  devolioni  denuo  sub- 
jugatis,  quiete  modo  gavisuiis,  publicae  Tranquillitati  pericu- 
losissime  adversantiir,  hinc  neutiquam  tolerabilia.  Eapropter 
tóti  Rascianae  Nationis  Militiae  serio  demando ,  quatenus  iis, 
iibi  non  alio  ex  fine  penes  Danubium,  quam  contra  hostes 
collocata  persistit,  Stationibus  et  Locis  disciplinanter  immore- 
tur,  neque  praesumat,  qiiod  gravibus  interdico  superciliis, 
vei  pauxillatim ,  vei  cohortim ,  per  Pagos  retrorsnm  sitos 
devagari,  ac  circuraerrare ,  mulfo  qnoque  minus  depellere 
pecora,  aut  alia,  quae  securitatem  itinerantiura  oíTenderent, 
et  commercimoniorum  exercitia  perturbarent ,  praedonia  com- 
mittere ;  quae  si  amplius  exercerentur ,  non  soliim  excedentes 
peracerbe,  ac  ultimo  supplicio  luent,  ad  restilutionem  simul 
adstringendi,  sed  Latronum  instar  et  Hostium,  ubicunque 
deprehendendos,  pro  cujusvis  lubitu  et  libitu  maciandi  facultas 
Regnicolis  impertietur.  Hinc  sibi  quisque  cautim  prospicere, 
ac  debitam  ipsiusmodi  Mandali  morém  gerere  rite  norit.  Da- 
bantur  ex  Generalatu  Caesareo  Loasperini  (Lovasberény)  Die 
25.  7-bris  1704.  Comes  ab  Heister.  (L.  S)  Petrus  de  Wobe- 
fer  Oberstlaut.  undt  Commendant  zu  Földvár.  (L.  S) 

Jk.  1702—1708.  308.  lap. 


84. 

1704.  Sejpt.  27.  Újvárosi  Szűcs  János  kapitány  levele 
a  solti  táborbúi. 

Szolgálok  Kigyelmeteknek  Rirák  Uramék.  Tudhattya  ki- 
gyelmetek  hogy  már  ez  a  szekér,  a  melyet  adott  volt  kigyel- 
metek,  hogy  itt  régen  vagyon,  hanem  most  haza  bocsátottam, 
hanem  nekem  más  négy  ökrös  szekeret  külgyön  kigyelmetek, 
azonban  azon  nekem  ílíst,  mert   már  igen  el   fogyott  a  kit 


323 

onnan  hozlam  volt,  azonban  valami  abrakbeli  jó  akarattal  is 
lígyen  kigyelmetek ,  azonban  a  kigyelmetek  jó  akarattyát  meg 
szolgáni  el  nem  mulatom ,  hogy  kigyelmetek  meg  böcsűlt  és 
nekem  jó  bort  adott,  mert  az  m^ak  igen  meg  szerettík  volt,  és 
vélek  ittam  meg ,  hanem  az  hordóját  haza  küldöttem ,  és  most 
az  Isten  eleget  adott  kigyelmeteknek ,  hanem  többet  külgyön 
kigyelmetek,  azonban  sót,  borsot,  veres  hagymát  külgyön 
kigyelmetek,  mert  itt  sem  falun,  sem  itt  nem  kaphatni,  mert 
még  most  is  az  én  commendóm  alatt  vagyon  kigyelmetek, 
azonban  a  lovaimon  patkók  roszak  vannak ,  hanem  egy  darab 
vasat  agyon  kigyelmetek  patkónak ,  azonban  vagy  nígy  csomó 
dohánt  'is  agyo^n  kigyelmetek ,  mert  itt  pínzen  sem  kaphatni , 
azonban  minthogy  Kecskeméti ,  Körösi  Czeglédi  katonák  felől 
írtam  volt  Kegyelmes  Urunk  Ü  Nagyságának,  nekem  levelem 
jölt  felőle,  hogy  Pap  István  Kapitány  Urammal  el  mentek  volt 
és  ü  kijemivel  jártak  volt  lúl  a  dunán ,  már  ő  kigyelme  azokat 
ne  háncsa,  hanem  magok  hazája  mellett  szolgájának.  Ezek 
után  Isten  maragyon  kigyelmetekkel ,  költ  a  solti  táboron  Die 
27.  Septemb.  Anno  1704.   Kigyelmetek  szíves  jóakarója  Ulyvá- 

rasi  Szűcs  János. 

P.  S.  Azonban  továbra  való  szolgálatomért  külgyön  ki- 
gyelmetek nekem  egy  pár  szép  agarat,  és  itt  mingyárt  meg- 
adom az  árát. 

Kivül:  Ez  levelem  adasík  Nemes  Kecskemét  varasbeli 
Birák  Uraméknak  illendő  böcsüleltel.  Pecsét. ' 

Egykorú  jegyzet  a  levél  külsején:  Szűcs  János 
Kapitány"  Úr  sokféle  kivánsági.   Exhib.  Die  27.  7-bris  1704. 

Eredeti  a  város  levéltárában. 


85. 

1704.   Oct.  3.   Fejedelmi  rendelet  Szűcs  János  ■  kecske- 
méti kapitánylioz ,  a  betörni  szándékozó  rácok  ellen. 

Salutem  et  Gratiae  Noslrae  propensionem.    Esett  érté- 
sünkre, hogy  Szeged  táján  valami  Ráczok  gyülekeznének ,  kik 

21* 


324 


is  azon  az  Földön  hostilitást  követni  igyekeznének.  Kglrnednek 
azért  serio  parancsollyuk ,  N.  V.  Hellebront  János  Kapitány 
hívünkkel  magát  conjungálván  és  edgyet  értvén  mindenekben, 
az  Szegedi,  Kecskeméthi,  Körösi  és  Czeglédi  Hadainkat  szed- 
gye  fel  és  légyen  oly  szorgalmatos  vigyázassál,  hogy  mihe- 
lyest  azon  Ráczságot  az  mostani  Armistitium  praejudiciumával 
valami  hostilitásra  fakadni  meg  sajdíltaná  és  észre  venné, 
azonnal  megnevezett  Hadainkkal  ellene  állván  igyekezzék  azon, 
hogy  azon  Földet  minden  kár  s  veszedelem  nélkül  conservál- 
hassa,  a  mint  hogy  ez  iránt  jó  eleve  meg  nevezeti  Kapitány 
Hívünket  is  requirállya.  Coeterum  Eidem  secus  non  facturo 
Gratia  Nostra  Principali  propensi  manemus.  Ex  Possessione 
Teszér  die  3.  8-bris  A-o  1704.  F.  P.  Rákóczy,  Joannes 
Pápai.  —  Titulus:  Egregio  Joanni  Szűcs  Militiae  Nostrae 
Equestris  Ordinis  Capitaneo  Fideli  Nobis  grato.   (L.  S.) 

Egykorú  másolat.  Jk.  1702—1708.  311.  lap. 


86. 

1704.  Oct.  4.  A  fejedelem  Kecskemét  várost  saját  vé- 
delme végett  fölkelésre  utasítja ,  Szűcs  János  ezredessel  és  a 
szegedi  hadakkal  együtt  e  vidék  oltalmára  rendelvén  őket. 

Prudentes  ac  Circumspecti  Fideles  Nobis  grati.  Salutem 
et  gratiam  nostrarri.  Hűségek  Levelét  vettük,  mellybűl  értyük, 
hogy  egyszer  kegyelmesen  kiadott  Exemptionalisunknak  tovább 
is  inhaereálni  akarván ,  az  ellenség  ellen  magok  oltalmára 
insurgálni  tellyességgel  nem  akarna ;  Minthogy  penig  azon 
Exemptionalisunk  kegyelmes  tettzésünk  és  indultumunk  szerint 
olly  consideratiora  nézve  adatott,  hogy  hűségek  Táborunkra 
és  messze  földre  való  jövetelre  ne  kénszeríttessenek,  egyéb- 
h'ánt  is  a  természet  hozza  magával,  hogy  kiki  magát  a 
mennyire  lehet  oltalmazza;  Azért  hűségeknek  serio  paran- 
csollyuk ,  hogy  a  mikor  N.  Vitézlő  Szűcs  János  Ezredes  Kapi- 
tány hívünk  parancsolattyát  veszi ,  minden  késedelem  nélkül 


325 


insurgálni,  és  melléje  menvén,  az  ellenség  ellen  való  operaliot 
ha  a  szükség  úgy  kivánnya  serényen  folytatni  hűségek  el  ne 
mulassa;  És  mivel  akarjuk  azon  földet  az  ellenség  ellen  tel- 
lyességgel  conserválni  s  manuteneálni ,  több  Hadainkat  is  ott 
lévő  Hadaink  mellé  fogjuk  küldeni,  és  addig  is  Szegedi  Hada- 
inkat azon  Földnek  Securitására  ott  maradni  meg  engedgyük. 
Coeterum  eosdem  bene  valere  desideramus.  Ex  Possessione 
Tesszér.  4.  Octobr,  1704.  F,  P.  Rákóczy,  mpr.  Joaunes 
Pápai.  mpr. 

K  i  V  ü  1 :  Prudentibus  ac  Circumspectis ,  Judici  Primario , 
Caeterisque  Juratis  Civibus  Oppidi  Kecskeméthiensis ,  Fidelibus 
Nobis  gratis.  Pecsét. 

Eredeti  a  város  levéltárában. 


87. 

1704.  Oct.  7.  Báró  Glohitz  szegedi  parancsnok  nyilt- 
levele,  inielylyel  a  kiköltözött  szegedieknek  szabad  hazamene- 
telt,  másoknak  a  fegyverszünet  alatt  biztos  járáskelést  igér. 

Én  Fridericus  János  Báró  a  Globiz ,  Római  Császár  és 
Koronás  Király  Urunk  ő  Fölsége  Mezei  Generálissá,  Gyalogok 
Obersteie,  Mező  Szeged  és  ahoz  tartozandó  Vég  Helyeknek 
örökös  Coramendánsa. 

Adom  ezen  Pátens  Levelemmel  tudtára  mindeneknek, 
legfőképpen  a  Szegedieknek  a  kiket  a  Kuruczok  innent  erővel 
elhajtottanak ,  és  elvittenek ,  azoknak  szabad  legyen  minden 
nemű  Jószágokkal  és  Cselédekkel  haza  jönni ,  az  elöbenyi  háza- 
kat és  házhelyeket  megszállani ,  szőllőket  takaríttani ,  és  min- 
den dolgaikhoz  látni,  senkiiül  semminemű  hántások  ne  legyen, 
hanem  oltalmam  alá  veszem  és  tehetségem  szerént  megtartani 
és  oltalmazni  fogom ,  lia  másunnan  pediglen  főképpen  az  fel- 
állandó Armistitium  alatt,  ide  kereskedéssel,  edgyetmással  el 
akarna  jönni,  hasonlóképpen  szabad  Passussa  lehessen,  senki- 
tűi ne  féllyen,  és  tartson,  az  mellyet  ti  nektek  Szegediek  s 
mindeneknek  ezen  Publicis  Pátens  Levelemmel  akarván  hirével 


326 

s  tudtára  adni ,  kiki  magát  még  az  jó  idővel  és  az  Arraístitíurri 
alatt  alkalmaztassa.  Signatum  Szegedini  Die  7.  8-bris  1704. 
(L.  S.)  Joli.  Frid.  B.  a  Globiz.  m.  aliena. 

Egykorá  másolat.  Jk.  1702—1708.  314.  lap. 


88. 

1704.  Oct.  7.  A  szegedi  parancsnok  levele  a  kecskemé- 
tiekhez,  ugyanazon  tárgyhan. 

Recskeméti  Birák  és  Esküttek,  nem  egyébért  -kelletett 
Kglmeteket  Ezzel  megkeresnem ,  hanem  most  az  Armistitium 
alatt,  a  ki  15.  Octoberig,  az  egész  Országban  publicáltalott, 
kiki  szabadon,  Császár  és  Király  Urunk  ő  Felsége  kiadatolt 
szabadcsága  mellett,  minden  kereskedésit,  mezóbéli  dolgát 
végben  vihesse  és  űzhesse,  úgy  hogy  senkitúl  hántása  ne  le- 
hessen. Én  is  azonképpen  Kglteket  assecurálom,  mindenekben 
szabadon  eljárjon,  kereskedgyen,  jöjjön  s  mennyen  valamint 
akarja,  senkitűi  ne  tartson  és  féllyen,  mert  minden  Rácz 
Helyeknek,  kötél,  kerék  és  karó  büntetése  alatt  erössen  meg- 
tilalmaztam az  kijárást.  Azomban  mivel  nem  tudom  kicsoda 
Kglmeteknél  az  Kuruczok  Hada  részéről  az  Gommendo,  az 
Szegedi  elszökött  roszszakkal  pedig  nem  akarnék  értekezni 
vagy  correspondeálni,  hanem  csak  ezzel  Kglraetektül  bizonyos- 
san  akarom  tudni  és  érteni,  mert  most  is  az  Armistitium  alatt, 
az  Szegény  Szegedi  erőszakkal  elhajtott  Jobbágyokat  tartóz- 
taltyák  és  haza  nem  bocsáttyák ,  most  már  szegények  még  is 
vermekben ,  vagy  is  mezőkben ,  kevés  maradott  Jószágokhoz , 
valami  szántáshoz,  szőllő  betakaráshoz ,  láthatnának ,  a  kinek 
házacskája  meg  maradott,  bé  födné,  avagy  építtené.  Én  meg 
vallom  igazán,  az  oUyakat  akik  őket  hatalmasul,  avagy  álnok- 
ságbül  tartóztattyák ,  nem  egyébnek .  hanem  az  Armistitium  és 
kötésnek  felbontójának  tartom ,  ha  világossan  tudnám  ki  az 
oka ,  nem  külömben ,  hanem  mint  Ellenségét  ő  Fölségének  s 
Fejedelmének  tractálnám,  Kglmetek  ezen  levelemet  és  akara- 
tomat elhíresítse,  és  magokat,  ha  ebben  vétkesek  volnának, 


327 

kártül  oltalmazza,  mert  csak  tudgyam,  ki  légyen  az  oka,  eleit 
veszem ,  meg  találom  érette.  Várok  azért  Kglmetektúl  ez  iránt 
világos  és  bizonyos  választót,  és  kérem,  hogy  jövendőben  meg 
ne  bánnyátok,  a  ki  a  mi  Embereink  közül  hazájában  haza 
akarna  jönni,  az  kereskedő  Embereket  is  szabadon  bocsássa 
és  bocsáttassa,  én  tülem  avagy  alattam  valóktúl  senkinek 
semmi  hántása  nem  lészen.  Ajánlom  Kglmeteket  Istennek  oltal- 
mában és  maradok  Szegeden  Die  7.  8-bris  Anno  1704.  Csá- 
szár és  Koronás  Király  Urunk  ő  Fölsége  Mezei  Generálissá, 
Oberstere,  Szeged  és  ahoz  tartozandó  Vég  Helyeknek  örökös 
Commendánsa.   Joh.  Frid.  B.  a  Globiz. 

Titulus:  Kecskeméthi  Fő  Bíráknak  és  Eskütteknek  ő 
Kkk  adassék  Kecskeméten. 

Egykorú  másolat.  Jk.  1702—1708.  313.  lap. 


89. 

1704.  Oct.  15.  Károlyi  Sándor  tábornok  nyütrendelete 
a  csavargó  katonák  ellen. 

Én  Károlyi  Sándor ,  Méltóságos  Fejedelem  Felső  Vadászi 
Rákóczi  Ferencz  Kglmes  Urunk  ő  Nga  Mezei  Hadainak  fő 
Generálissá,  N.  Szalthmár  Vármegyének  örökös  Fő  Ispánnya. 
Adom  tudtára  mindeneknek  ezen  Levelemnek  rendiben ,  mivel- 
hogy az  Tiszán  által  kelletik  mennem ,  és  ennek  az  Földnek 
Isten  segitcsége  által  securitást  töttem ,  mindazonáltal  kiki  jó 
vigyázásban  légyen ,  Parancsoltatik  azért  Kglmes  Urunk  ő 
Nga  ploqnadában  Várak  alatt  levő,  és  Mezei  Fő  Tiszteinek, 
nem  külömben  Várasi  és  Falusi  Bíráknak  és  Lakosoknak 
közönségessen,  hogy  az  mostani  az  Tiszán  által  való  mene- 
telemkor, valaki  Vitézlő  rend  közül  maga  Zászlója  alól  elma- 
rad s  haza  száll,  Várasokon  s  Falukon  kóborol  és  tolvajkodik, 
azonnal  nevezett  Tisztek  és  Lakosok,  sok  rendbéli  parancsola- 
tim  szerént  is,  csak  magamtúl,  vagy  említett  fő  Tiszt  Urairaék- 
túl  Passussa  nem  lévén ,  fogják  és  kötözzék ,  tömlöczöztesse- 


328 

nek,  sőt  nemcsak  azon  raboskodással ,  hanem  Kglmes  Urunk 
ő  Nga  kemény  Edictuma  szerént  büntettessék,  holott  pedig 
azon  helységek,  a  hol  találtatnának,  affélékkel  nem  bírnának, 
ellenek  feltámadván  szomszédbeli  Falukkal,  öllyék,  vágják, 
javokat  prédára  hánnyák ,  mert  külömben  cselekedvén ,  bizo- 
nyossak  legyenek  benne,  minden  Parancsolatinknak  nem  enge- 
delmeskedvén ,  meg  írt  bíintetéssel  azon  Tiszt  Uraimék ,  Város; 
és  Falusi  Birák,  minden  kegyelem  nélkül,  másoknak  példájára 
is  büntetődni  fognak.  A  mellett  azt  is  akarván  házi  Lakosok- 
nak hirré  tennem,  hogy  az  frigy  Sz.  Máiton  napig  tartani  fcg, 
míglen  csendessebb  időt  Isten  ő  Sz.  Felsége  enged  érni,  azért 
kiki  Szüretre  és  Vetésre  nézve  haza  szállhat,  és  munkáját 
végben  viheti ,  külömben  sem  cselekedvén.  Költ  Körös  Ladányi 
Táboron,  Die  15.  8-bris  Anno  1704.  Károlyi  Sándor. 

Egykorú  másolat  Jk.  1702—1708.  320.  lap. 


90. 

1704.  Oct.  19.  Fejedelmi  parancs  Szűcs  János  ezre- 
deshez. 

Hogy  a  suspensio  Armorum  el  múlván,  az  ellenség 
szokott  Practikája  szerint  ne  progrediállyon ,  szükség  az  eleve 
való  dispositio  s  vigyázás,  hűsége  azért  keze  alatt  lévő  Hada- 
inkat ügy  appromptállya ,  hogy  a  midőn  második  Parancsola- 
tunkat vészi,  mehessen  a  dispositio  szerint  való  Hadakkal, 
Orderünkhez  tartván  magát,  még  azt  pedig  nem  veszi,  az 
Hostilitást  semmiképpen  el  ne  kezdgye.  Caeterum  eundem 
bene  valere  desideramus.  Ex  Possessione  Viknye  Die  19. 
Octobris  1704.   F.  P.  Rákóczi.  Joannes  Pápai. 

Titulus:  Generoso  Joanni  Szűcs  Militiae  Nostrae  Unius 
Regiminis  Equestris  Ordinis  Supremo  Capitaneo  Fideh  Nobis 
dilecto.   Cito.  Citius.  Citissime. 

Egykoni  másolat  Jk.  1702—1708.  321.  lap. 


329 


91. 

1704.  Oct.  21.  A  szegedi  tábornok  levele  Szűcs  János 
kecskeméti  parancsnokhoz. 

Generose  Domine  etc.  Vicine.  Litteras  Dominationis 
Vestrae  19.  Gurrentis  exaratas  rite  percepi ,  et  quicquid  ralione 
Captivorum  Kecskemethiensium  réseire  desiderat,  inlellexi. 
Miror  Judicem  Loci  Dominationem  Vestram  non  informasse, 
cum  in  scriptis ,  et  superinde  fldefragus  Sz.  Királyi  János 
sufficienter  explicare  potuisset,  praetitulata  Dominatio  Vestra 
ut  Veteranus  Miles  et  Officialis  procul  dubio  conscius  érit,  ad 
quidnam  sub  aliorum  cautione  dimissi  teneantur.  Quapropter 
Eandem  requirere  volui ,  fátum  Sz.  Királyi ,  qui  juratae  et 
scriptae  fidei  non  stetit,  huc  remittat,  caeteri  Kecskemethien- 
ses  hucusque  non  aliter,  nisi  ad  parolám  honeste  mansere,  si 
autem  justis  in  se  receptis  praetensionibus  non  satisfecerint ,  ne 
me  inculpent,  si  in  Gaptivos  severius  animadvertam,  sero 
pertinaciae  poeniteat.  Ab  lUrmo  et  Rndissmo  Dominó  Archi- 
eppo  Golocensi  nullás  accepi  Literas.  Szentaienses  Rasciani 
tempore  Armistitii  in  campo  rusticana  tractantes  abducti  non 
dimittunlur,  neque  Szegedienses  Incolae  ad  propria  bona 
colenda,  et  quid  inde  fiet?  Finálém  Dominationis  Vestrae 
resolutionem  expectans.  In  Goetero  ad  justa  et  licita  permaneo 
Generosae  Dnis  Vrae  Servire  paratus  Joh.  Frid.  B.  a  Globiz. 
rap.  Szegedini  21.  Octobris  1704. 

Titulus:  Generoso  Dominó  Johanni  Szűcs  de  Új  Város 
Capitaneo  in  Kecskemeth  Dominó  ac  Vicino. 

Egykorú  másolat  Jk.  1702—1708.  321.  lap. 


92. 

1704.  Oct.  23.  A  fejedelem  Kecskemét  várost  titasítj a , 
hogy  lejárt  tartozásából  5,000  magyar  forintot  Korponai 
Jánosnak  fizessen  ki ,  többit  küldje  utána  a  táborba. 


330 

Prudentes  ac  Circiimspecti  Fideles  Nobis  dilecti.  Saliitem 
et  gratiam  nostram.  Jóllehel  még  Sz.  Mihály  Havában  elmúlt 
a  praefigált  terminus ,  mellyen  hűségek  a  nálok  Restantiában 
lévő  pénzt  tartozott  volna  lefenni,  mindazáltal  mind  eddig  is 
nem  exolválta ,  hűségeknek  azért  serio  parancsoUyuk ,  hogy  a 
mikor  requiráltatnak  e  parancsolatunk  mellett  N.  Vitézlő  Kor- 
ponai  János  hivünk  által,  öt  ezer  magyar  forintokat  kezéhez 
adni  erga  quietantiam  semmiképen  is  el  ne  mulassák,  a  több 
restantiát  penig  külgyék  Táborunkra.  Secus  non  facturos 
bene  valere  desideramus.  Ex  Possessione  Viknye,  Die  23, 
Octobris  A-o  1704.  F.  P.  Rákóczy,  mpr.  Joannes  Pápai.  mpr. 

Kivül:  Prudentibus  ac  Circumspectis  Judici  Primario, 
Caeterisque  Juratis  Civibus  Oppidi  Kecskeméthiensis ,  Fidelibus 
Nobis  dilectis.  Pecsét. 

Eredeti  a  város  levéltárában. 


93. 

1704.  Oct.  30.  Báró  Glóhitz  szegedi  várparancsnok  az 
aradi  rác  foglyokat  keresteti. 

Praesentium  Exhibitor  Gazos  Mihály  Incola  Gyöviensis 
exmittilur  Kecskemethinum  versus  ratione  Captivorum  Aradien- 
sium  nuper  incarceratorum.  Ac  proinde  Dominum  Capitaneum 
Szűcs  János  ex  vicinitate  requiro ,  specificationem  eorundem 
Rascianorum  Aradiensium  veri  nominis  et  cognominis  mihi 
transmittere  non  gravabitur ,  cum  et  in  congressu  Schemni- 
cziensi  Captivorum  ratio  nunc  tractetur.  Praefalum  verő  Gazos 
ubique  locorum  libere  ire  et  redire  permittant.  Parem  in  simi- 
libus  benevolentiam  recepturi.  Szegedini  30.  8-bris  1704. 
Sacrae  Caesareae  Regiaeque  Mattis  Campi  Excubiai-um  Prae- 
feclus  Generális,  necnon  Szegediensis  Praesidii  et  adjacentium 
confiniorum  Perpetuus  Commendans.  Joh.  Frid.  B.  a  Globiz. 

Egykorú  másolat  Jk.  1702—1708.  330.  lap. 


331 


94. 

1704.  Nov.  ő.  Károlyi  Sándor  tábornok  nyiltrendelete 
három  földönfutó  hadnagy  ellen. 

Én  Károlyi  Sándor  etc.  Adóra  tudtára  mindeneknek  ez 
Levelemnek  rendiben,  mivel  hogy  Pikó  Döme,  Török  Péter  és 
Rébi  Pap  István  nevű  Hadnagyok  levelessé  lettének,  és  sok- 
szor Kglmes  Urunk  ő  Nga  Edictumát  által  hágták,  Parancsol- 
tatik az^ért  minden  renden  levő  Kglmes  Urunk  ő  Nga  Vitézinek 
és  híveinek,  nem  külömben  Tisza  és  Duna  között  Várasi  és 
Falusi  Bíráknak  s  Lakosoknak  közönségessen,  hogy  valahol 
nevezett  Hadnagyok,  akár  Városban,  akár  Faluban  avagy 
mezőben  találtatnak ,  minden  kedvezés  nélkül  fogják  s  fogat- 
tassák és  fel  is  akasztathassanak,  valakin  pedig  meg  tudódik, 
hogy  említett  Hadnagyoknak  kedvez  és  Parancsolatom  szerint 
ellnem  jár,  bizonyos  legyen  abban  aíTéle  személy,  hasonló 
büntetéssel  büntetődni  fog,  kiben  külömben  sem  cselekedvén. 
Költ  Makón  Die  5.  9-bris  1704.  Károlyi  Sándor,  mp.  CL.  S.) 

Egykorú  másolat.  Jk.  1702-1708.  331.  lap. 


95. 

1704.  Nov.  8.  A  fejedelem  utasítja  a  három  várost, 
hogy  a  kiállítandó  1000  lovas  katona  váltsága  fejében  köte- 
lezett 26,000  forintokra  nézve  Korjponai  János  kiküldöttével 
számoljanak  meg. 

Prudentes  ac  Circumspecti  Fideles  Nobis  Grati!  Vévén 
Hűségek  Parancsolatunkat ,  a  mikor  N.  Vitézlő  Korponai  János 
hívünk  által  requiráltatnak  az  Huszonhatezer  Magyar  Forintok 
iránt,  ineállyon  Hűségek  Computust  emiitett  hívünkkel,  és  a 
mennyiben  restautiariusoknak  leimi  comperiáltatnak ,  azon 
egész  summát  adgya  emUtett  hivünk  kezéhez  erga  quietantiam 
minden  késedelem  nélkül.   Caeterum  eosdem  bene  valere  desi- 


332 


deramus.  Dátum  in  Castris  ad  E.  üyvár  positis.  Die  8.  9-bris 
1704.  F.  P.  Rákóczi.  Joannes  Pápai.  —  Titulus:  Prudenti- 
bus  ac  Circumscpectis  N.  N.  Oppidorum  Kecskeraéth,  Kőrös  et 
Czegléd  Judicibus  Juratisque  Incolis,  tóti  denique  Communitati, 
Fidelibus  Nobis  Gratis. 

Egykorú  másolat.  Jk.  1702—1708.  338.  lap.  És  szorul  szóra  Nagy 
Körös  város  jegyzökönyvében. 


96. 

1704.  Nov.  9.  Az  ezredeiktől  elmaradt  három  városbeli 
katonákat  a  fejedelem  berendeli. 

Prudentes  ac  Circuraspecti  Fideles  Nobis  grati.  Salulem 
et  Gratiae  Nostrae  propensionem.  Jóllehet  oUy  Conditiokra 
nézve  accordáltunk  Hüsségekkel,  hogy  az  kik  ennekelőtte  is 
Ezerekben  voltának  s  szolgáltának ,  azok  ha  szintén  azon 
Hellységekbül  valók  volnának  is ,  továbra  is  ott  maradgyanak , 
s  azon  Ezerekben  a  Nemes  Országh  szolgálattyában  foglalatos- 
kodgyanak,  mindazonáltal  azoknak  is  mindazokkal  együtt, 
kiket  az  Accorda  szerint  azon  Helységeknek  őrzésekre  otthon 
hagyattunk,  patrocinálni  akarván.  Táborunkra  magok  Tiszteik 
directiojok  alá  nem  bocsájtják,  tudván  azt  egyébiránt  is  Pátens 
Parancsolatunk  tenorábül,  hogy  Táborunkra  küldeni  homagia- 
lis  obligatiojok  szerint  tartoznának ;  mellyre  nézve  im  kelletett 
Tiszteletes  Páter  Andrássy  Miklós  Hívünket  küldeni  azon  el 
oszlott  lappangó  Szegedi ,  és  azon  Városokbéli  Hadainknak 
öszve  gyűjtésekre  s  Táborunkban  való  hajtásokra;  serio  azért, 
és  igen  keményen  Hüsségeknek  parancsollyuk,  a  midőn  ezen 
Parancsolatunk  mellett  requi ráitatnak  megh  nevezett  Hívünk- 
től, tartozó  kötölességek  szerint  assistállyanak  az  oUy  lappan- 
góknak, Csavargóknak  megfogattatásokban ,  kölemben  magok 
lévén  azon  Hadaink  engedetlenségeknek  okai,  parancsolatunk- 
búi ha  melly  Helység  Birái  megfogattatnak  és  érdemlett  bün- 
tetésünk elviselésére  fogva  tartatnak,  magoknak  tulajdonítsák 


333 


szenvedéseket.  Coeterum  eosdem  secus  non  facluros  bene 
valere  desideramus ;  Ex  Caslris  ad  Érsek  Újvár  posilis  die  9-a 
mens.  Novembr.  A-o  1704.  F.  P.  Rákóczy,  mpr.  Joaiines 
Pápai.  mpr. 

K  i  v  ű  1 :  Prudentibus  ac  Circumspectis  N.  N.  Judicibus 
Primariis,  Caeterisque  Juratis,  Incolis,  tóti  denique  Communi- 
tati  Privilegiatorum  Oppidorum  Kecskeinéthiensis,  Kőressiensis 
et  Czeglédiensis,  Fidelibus  Nobis  gratis.  Pecsét. 

Eredeti  Kecskemét  város  levéltárában. 


97. 

1704.  Nov.  9.  A  fejedelem  nyilt  rendelete  P.  Andrási 
Miklós  részére ,  hogy  a  fegyverszünet  alatt  haza  széledt  egri , 
kecskeméti,  körösi  és  czeglédi  hadakat  összegyűjtvén,  tábo- 
rába vezesse. 

Nos  Franciscus  Dei  Gratia  Princeps  Rákóczi  etc.  Leve- 
lünk exhibeáló  T.  Pat.  Andrási  Miklós  Hivünket  küldöttük  és 
bocsátottuk  oly  véggel,  hogy  T.  Ngos  Andrási  István  Ezeredes 
Kapitány  Úri  H ivünk  keze  s  Jurisdictioja  alól  el  oszlott  imitt 
amott  mulatozó,  lappangó  és  csavargó,  kiváltképpen  pedig 
Egri ,  Kecskeméti ,  Körösi ,  Czeglédi  Hadainkat ,  azokat  tudni 
iüik  a  kik  annakelötle  is  Ezerekben  és  Zászlók  alá  magokat 
kötelezvén,  most  házoknál  vadnak  és  continuuskodnak,  minden 
személyválogatás  nélkül  felültetvén,  és  mennél  felessebb  szám- 
mal öszve  gyűjtvén ,  Táborunkra  hozza ;  Parancsollyuk  azért 
serio  meg  nevezett  Ezerbéli ,  edgyütt  is  másutt  is  mulatozó , 
lappangó  és  csavargó  Tiszteinknek  és  Hadainknak,  hogy 
valakiket  emiitett  Hivünk  e  Parancsolatunk  mellett  requirál, 
minden  renitentia,  viszálkodás  és  késedelem  nélkül  hozzá 
menvén ,  öszve  gyüllyenek  és  Táborunkra  minden  hallogatás 
nélkül  jöjjenek,  melly  végre  is  a  N.  Vármegyék  Tisztei,  Várasi 
és  Falusi  Birák  és  Lakosok  mindenekben  említett  Hívünknek 
assistálni  tartozzanak.  Holott  pedig  valamely  refractariusok 
találkoznának ,  attunk  hatalmat  megnevezett  hivünknek ,  hogy 


334 


az  ollyakat  megfogattatván,  mindennemű  Jószágokat  confiscál- 
tathassa.  A  mely  Birák  és  Lakosok  pedig  az  ollyakat  lappang- 
tatnák ,  azokat  meg  arestálván ,  tovább  való  disposilionkig 
Arestomban  tartathassa.  Praesentibus  Perlectis  Exhibenti 
restitutis.  Ex  Castris  Nostris  ad  Érsek  Úyvár  positis.  Die  9. 
9-bris  1704.  F.  P.  Rákóczi.  Joannes  Pápai. 

Egykorú  másolat  Jk.  1702—1708.  341.  lap. 


98. 

1704.  Nov.  13.  A  megyékhez  intézett  fejedelmi  átirat- 
nak Csongrádmegyéhez  intézett  példánya,  a  hadélelmezés, 
katonaállítás  és  közbátorság  tárgyában. 

Illustrissimi  Reverendissimi  Admodum  Reverendi  Specta- 
biles  Magnifici  Generosi  Domini,  Egregii  item  et  Nobiles,  Amici 
Nobis  Observandissimi  Honorandi  et  dilecti. 

Salutem  et  omnem  prosperitatem.  A  midőn  Isten  eő 
szent  Felsége  utolsó  romlásával  küszködő  sorsát  Nemzetünk- 
nek sok  esztendóktúl  foghva  szemlélvén ,  látván  hogy  nem 
volna  senki  a  ki  igyét  kezére  venné,  ellenséginek  kegyetlenül 
sanyargató  uralkodása  alól  felszabadítaná,  egyedül  fegyverben 
öltözik ,  Nemzetséges  el  félemlett  régi  bátorságunkat  megb 
agya,  szivünket  erigálya,  vélünk  Táborban  szálván  az  egész 
keresztény  világnak  láttára  mintegy  semmiből  hadakozásunkat 
megh  inditya,  mind  e  mai  napig  is  szerencséssen  úgy  boldo- 
gítya,  hogy  hasznos  végivel  kiki  magát  biztathattya,  és  ha 
akárki  is  ezen  Hadakozásunknak  folyását  considerálja ,  ebben 
Isten  a  maga  csudálotos,  mégh  a  Teremtésben  el  kezdett, 
eddig  is  minden  Természeti  dolgoknak  eredetiben  gyakorlott 
munkáját,  szabott  rendit  tündökölteti.  Ugyan  is  a  Természeti 
dolgoknak  kezdetin  is  az  zúr  zavarbúi  hat  napok  alatt  külömb 
külömb  nemű  Teremtésének  elő  állétásában  (mely  egy  szóval 
megh  lehetett  volna)  bölcsességét  és  a  jó  rendnek  reguláit 
abban  mutogatta,  hogy  az  okos   teremtését  annak    utána  a 


335 


szerint  igazgasa :  midőn  ugyan  is  Nemzetcséges  eredetünk, 
eleink  Magyari  Nevezetétúl  foghva  nem  a  más  szomszéd  Ke- 
resztény jó  reguláit  Országoknak  példája,  hanem  a  velünk 
született  rendeletlenséghnek  praxissá  forogván  elménkben , 
abban  gyakorolván  eddig  is  a  Hadakozásban  magát  Nemze- 
tünknek némely  része ,  akarnánk  rendeletlenűl  s  Regula  nélkül 
ellenségünkkel,  a  ki  is  nem  annyira  ereivel,  mint  jó  rendvei 
folytattya,  szerencsélteti  maga  Hadakozásit,  harczolnunk,  Nem- 
zetcséges Hadakozásunknak  illy  zűr  zavarját,  abbül  eddig  is  a 
Nemes  Országbnak  következő  kárát  velünk  megh  ismerteti,  és 
az  Hadakozásban  való  jó  rendet  több  Keresztény  Királyok  s 
Fejedelmek  directiojok  alatt  levő  Országoknak  példájára  el- 
ménkre szivünkre  adgya,  hogy  így  egy  jó  rendbűi  más  rend 
is  szármozván,  a  szerint  a  Hadakozásban  Országunk  naponkint 
a  jó  rendre  egészen  fel  állíttatik,  az  egész  rendeletlenséget, 
melybűi  származott  eddig  is  minden  nemű  Excessusoknak  s 
vétkes  munkáknak  fündamentoma,  Nemzetünk  megh  utálván, 
mind  ellenségünkkel  való  szemben  szállása  s  viadala  szeren- 
csésebb lenne,  edczersmind  a  jó  disciplina  s  Hadi  Törvény 
által,  mely  a  Rendnek  kormánya,  Hadaink  megli  zaboláztat- 
ván,  az  eddigh  a  Nemes  Országhban  elkövetett  sok  kedvetlen- 
ségeknek, szegénységh  injuriájoknak  is  orvosságok  lenne. 
Ezen  Isten  eő  szent  Felsége  keze  s  bölcs  directioja  az  oka, 
hogy  már  akarjuk ,  a  mint  némely  ezerekben  fel  állétottuk  s 
practicáltatjuk  is  a  hadi  disciplinával  öszve  kötött,  több  keresz- 
tény hadakozó  országokban  practicált  hasznos  progressusokat 
importáló  regulát,  hogy  a  szerint  a  mennyire  az  elpusztult 
Nemes  Országh  ereje,  jövedelme  engedi,  kinekkinek  rendes 
fizetése,  intertentioja  megh  levén,  a  Nemes  Vármegyék,  sze- 
génység angáriáltatására,  kedvetlenítésére  ne  lenne  ok  s  alkal- 
matosságh.  Lehet  azért  öröme  a  Nemes  Vármegyének  illy 
Isteni  Munka  által  Nemzetünknek  lett  rendben  veretése  s  abbül 
következhető  nagyobb  szerencséje  a  szegénységnek  is  (mely  a 
rendetlenséghbűl  származott  helytelen  angáriáltatásokat  nem 
kétljük  érzette)  könyebbülése,  sőt  nehéz  nem  is  lehet,  ha  illy 
üj  rend  (mellynek  idővel  kellett -megh  lenni)  a  N.  Országh 
megh  maradására  későre  jöhetett  be  Nemzetcséges  Hadakozá- 


336 


sunknak  rendiben,  mely  jó  rendnek  s  regulának  ereje  s  éltetője 
levén  a  Commissariatus  is,  azt  is  bizonyos  districtusokra  fel- 
osztván, perficiáltuk ,  Nemzetes  Vitézlő  Usz  Ferencz  Commis- 
sarius  Hivünköt  Nemes  Borsod,  Gömör,  Heves,  Külső  Szol- 
nak, Csongrád,  Pest  Pilis  Sold,  Nógrád,  Kis  Hont  és  Zólyom 
Vármegyékben,  bizonyos  a  Nemes  Országnak  mostani  állapot- 
tyára  czélozó  instructioval ,  és  hogy  a  Naturálék  repartitiojá- 
ban,  administratiojában  eddigh  következett  rendeletienségh 
orvosoltassék ,  a  Nemes  Vármegye  is  tudhassa  mennyi  élésrűl 
kellessék  provisiot  tenni,  a  Generális  repartitio  szerint  obveniált 
a  Nemes  Vármegyére  holnaponként  Búza  Cubuli  Cassovienses 
102.  Sápon:  Posonienses  153.  Carnis  Centenarii  17.  vagy 
minden  mázsa  hűsért  flór.  hungaricales  4.  Zab  Cubuli  Casso- 
vienses 187.  Sápon:  Posoniens.  280 y^.  Mely  Commissarius 
Hivünk  is  ezen  N.  Vármegyében  erigálandó  Magazinuraokban 
a  N.  VármegyébűI  comportáltattya ,  azt  megh  süttetvén ,  Hada- 
ink liszlájok  szerint  a  Tábori  Commissarius  assignatiojára , 
magunk  vagy  más  commendérozó  Generálisunk  directioja  alatt 
levő  Táborunkba  administrállya,  és  ha  valamely  commendéro- 
zott  militiának  azon  Néhies  Vármegyéken  által  kelletik  is 
menni ,  melyekben  vagyon  districtualis  Commissarius  Hivünk- 
nek  Instructioja ,  arrúl  provideálna,  és  a  helytelen  Exactioktül 
a  militiát  arceállya,  sőt  egyéberánt  is  Hadainktül  következhető 
excessusoknak  orvoslásában  instructioja  szerént  assislálna,  a 
szerhit  a  Nemes  Vármegyét  s  abban  levő  szegénységet  con- 
servállya,  egyebekben  is  a  Nemes  Vármegye  magát  mihez 
alkalmaztassa,  a  rendessen  következendő  Dispositiokbúl  által 
láthattya.  Minthogy  kiki  a  N.  Vármegyékben  a  magányos  jót 
s  megh  maradást  a  közönséges  békességhbűl  megh  maradás- 
búi  lenni,  származni  tudgya,  ha  a  maga  életének  táplálására 
gyűjt,  keres,  magát  fárasztja,  mennyivel  is  inkáb  ez  kész 
hasznos  Hadakozásunkkal  szármozandó  Jónak,  békességünk- 
nek ,  és  dicsőségünknek ,  kedves  maradékink  állandó  bizonyos 
állapottyának  munkájára,  melynek  folyó  s  kívánatos  progres- 
susa  nemzetségestül  szivünket  a  tovább  való  viadalra  ösztö- 
nözi, ugyan  vonnya,  anna4í  kívánatos  végének  elérésének 
valóságos  reménységével  biztattya,  a  midőn  éleiét  felszenteli, 


337 


illy  kívánatos  végre  nem  szánnya,  tehetsége  szerint  kiki  ez 
köz  munkához  kívántató  naturálékbeh  egyéb  concursusát  a 
Nemes  Vármegyében  adni  ne  sajnállya,  tudván  egyéberánt 
is  Isten  békességünket,  szabadcságunkat  helyre  állétván,  a 
leendő  országos  szabadcsághoz  képest  ezen  fen  forgó  csak 
csekély  terh  alól  micsoda  könyebbülését  consequállya,  éjiem- 
ben pedig  az  ebben  való  csüggedés  miatt  romlását  és  az  ellen- 
ségh  újobbau  nyakára  szálló  igáját  Országunkban  s  kiki  magán 
tapasztallya.  És  noha  némely  részét  Mezei  Hadainknak  valami 
fizetéssel  consoláljuk,  ma  annak  terjedjen  hazafiúsága  a  Nemes 
Vármegyében  is,  hogy  hazájoklúl  való  szeretetektül  viseltetvén 
és  megh  szerzett  szabadcságunknak  megh  nyerése  eránt  való 
reménségtül  buzogván ,  vegyék  a  dicsőséget  fizetés  gyalánt 
szivekben  és  annyival  szorgalmatossabban  munkálkodgyanak 
velünk  együtt  a  köz  jónak  el  nyerésében,  a  mennyivel  értel- 
mesebben kivánhattyák  a  szegénységhnél  az  illy  szíves  hasz- 
nos munkából  származó  boldogh  állapottyokat,  és  több  keresz- 
tény Országok  példájára ,  kiknek  a  nyakokon  való  iga  alól 
leendő  szabadulás  munkája  harmincz  s  több  esztendőkre  is 
haladott  volna,  ugyan  csak  jó  kezdeteknek  jó  végének  öröme 
minden  fáradcságokat  dicsőséges  consolátiojokkal  amnistiálta. 
Minek  okájért  a  N.  Vármegyét  és  egyűl  egyig  annak  minden 
Statusit  igaz  Magyarságára  s  hazafiüságára  obtestáljuk,  egy- 
czersmind  intjük  is,  hogy  in  bene  ceptis  állhatatossan  per- 
sistáljon ,  Hazánk  igaz  igyét  constanter  értékével  s  erejével 
maga  qualitássa  szerint  mindenike  promoveállya,  annak  elő 
menetelire  való  szükségekben  s  kevés  impositiokban  szívessen 
concurrálván ,  a  minthogy  nagyobb  részre  a  N.  Vármegyéknek 
a  gyalogságh  szaporítására  valósággal  minden  portátúl  Tíz 
Tíz  gyalogot  fegyverrel ,  minden  készséggel ,  a  melié  rendelt 
érdemes  Tisztvei  együtt  való  fel  álléttatását  magára  vállolta, 
sót  nagyobbára  is  eíTecluálta:  más  eszközinknek  elő  segélésé- 
vel  szívessen  munkálódó  concurráló  Vármegyék  példájára,  a 
Nemes  Vármegye  minden  portátúl  Tíz  Tíz  gyalogot  állétván, 
azt  jó  fegyverrel ,  egész  készséggel  két  hetek  alatt  külgye 
Táborunkba,  kiknek  is  minthogy  fizetések  több  gyalogh  Hada- 
ink fizetések  szerint  holnaponként  három  német  forintokkal 
Kecskemét  v.  tört.  IV.  köt.  ^« 


338 

exolváltotik ,  a  N.  Vármegye  ex  gremio  sm  leendő  gyalogh- 
sághnak  exolutiojára  álécson  bizonyos  perceptorokat ,  kik  is 
azon  gyaloghsághnak  obveniálló  (juantnmot  percipiállyák  s 
administrállyák.  Esett  pedigh  értésünkre,  hogy  némellyek  a 
haza  erkölcstelen  fiai  közül  erkölcstelenségekben  inkább  hogy 
nem  mint  a  törvény  szerint  való  életben  magokat  foghlalván, 
újobban  tolvajságokra  attak  volna  magokat,  vagy  a  Hadako- 
zást megh  unván  othon  laknának,  mely  mivel  másképpen 
megh  nem  orvosoltathatik ,  hanem  ha  az  ollyak  ellen  serény 
vigyázás  observáltatik ,  a  Nemes  Vármegyének  azért  serio 
intimáljuk ,  tegyen  in  gremio  sui  oly  disposiliot ,  hogy  a  pro- 
cessusokat  s  abban  levő  parasztcságot ,  föld  népét  kapitánysá- 
gokra és  Hadnagyságokra  redigáilya,  lehessen  szüntelen  oly 
vigyázassál,  hogy  mihelyest  valamely  Vái'os  vagy  falu  határán 
valamely  tolvajlás,  vagy  egyéb  excessus  esik,  azonnal  a 
szomszéd  helységhbeli  lakosok  a  szomszédcsághban ,  vagy 
azon  N.  Vármegyebeli  kapitány  s  egyéb  arra  rendelt  Tiszt 
Híveinknek  tudtokra  adván ,  concurráljonak ,  és  az  oly  tolvaj- 
kodók  (egyik  határbúi  másikban  nyomozván)  kergetésekben  s 
megh  fogatásokban  minden  úton  módon  szorgalmatoskodgya- 
nak.  Külömben  valakik  helységhbeli  lakos  Híveink  gondvise- 
letlenségek  s  restcségek  miatt  azon  tolvajok  által  megh  káro- 
sittatnak,  ad  requisitionem  damnificatorum  mind  oly  parancso- 
latunkhoz engedetleneket  érdemek  szerint  megh  büntetvén, 
azokkal  a  meg  károsítottaknak  károkat  refundáltassa.  Caete- 
rum  praetitulatas  Daones  Vras  diu  valere  desideramus.  Ex 
Castris  ad  Érsek  Úyvár  positis.  Die  13.  9-bris  1704.  Praeti- 
tulatarum  Daonum  Vrarum  Amici  ad  officia  parati  P.  Franci- 
scus  Rákóczy.  Joannes  Pápai. 

Kivül:  lUustrissimis ,  Rndissimis,  Addum  Rndis,  Spe- 
ctabilibus ,  Magnificis  ac  Grosis  Dnis ,  Egregiis  item  et  Nobili- 
bus  N.  N.  Supremo  et  Vice  Comitibus ,  Judlium  et  Jurassori- 
bus,  loti  denique  (Universitati)  Inclyti  Cottus  Csongradiensis , 
Amicis  Nobis  Observandissimis ,  Honoiandis  et  dilectis. 

Egykorú  másolat,  az  eredeti  alakjának  utánzásával,  —Kecskemét 
város  levéltárában. 


339 


99. 


1704.  Nov.  24.  A  fejedelem  további  országos  intézkedé- 
sig a  szabad  sőkereskedést  megengedi  s  a  só  árát  szabályozza. 

C ) 

Miulta  Isten  ő  Sz.  Fölsége  Országos  Hadakozásunkat 
Szabadcságunk  megszerzésére  megindítván,  folytattya,  igye- 
nes  szívvel ,  tellyes  igyekezettel  azon  voltunk ,  hogy  napról 
napra  a  Nemes  Ország  szabadcságának  helyre  állíttatásában 
nyerhessen  és  szemlélhessen  vigasztalást,  mely  szerént  midőn 
Ellenségünk  az  Sóval  való  kereskedést,  Törvényünk  s  régi 
szabadcságunk  ellen ,  az  Ország  Lakositúl  tellyességgel  el 
vévén ,  maga  telhetetlen  kívánságának ,  jövedelmének  szaporit- 
tására,  öregbíttésére ,  árrát  annyira  nevelte,  hogy  a  mikor  az 
elviselhetetlen  Portziozásnak  terhe  nyomorgatott,  a  mi  abbül 
el  maradott,  azt  a  Sónak  felettébb  való  árrán  extorqueálta , 
mely  kettős,  egy  végre  czélozó  terh  az  Országh  Lakosit  any- 
nyira  erőtlenílette ,  nem  lévén  végre  csak  annyira  való  Pénze, 
a  mellyel  Sót  vehetne,  kenyérnek  s  eledelnek  Sótalansága 
miatt  nyavalya  s  Halál  követte,  hogy  így  színesképpen  a 
Nemes  a  Nemtelennel,  a  Só  árának  fizetésével  tenne  eleget 
Ellenségünk  telhetetlenségének,  mely  szerént  nem  lévén  ment 
a  Nemes  is  a  Terh  víseléstúl,  kelletvén  a  Sót  nagy  áron  meg 
venni ,  appromptáltatnék  arra  az  elviselhetetlen  igára ,  melyre 
oly  színes  praetextusok  alatt  naponként  inducáltatik  vala,  citra 
respectum  Status ,  Gradus  et  Conditionis ,  édes  Nemzetünk 
sanyargattatván :  Meg  engedtük ,  valamint  ennek  előtte  Törvé- 
nyes boldog  időben  a  Sóval  való  kereskedés  szabados  volt, 
továbbrais  azon  szabados  kereskedés  kinek  kinek  szabad 
légyen ;  de  mivel  az  mostani  sok  Országos  költség  (ha  írapo- 
sitiokkal  az  N.  Ország  nem  terheltetvén,  külömben  ki  nem 
telhetik,  hanemha  oly  más  renden  s  utakon)  mellyel  az  Ország 
Lakosi  is  nem  aggraváltatnak,  szaporíttatik  a  N.  Ország 
tovább  való  dispositiojáig,  rendeltük  a  Sónak  árrát  a  Márama- 
rosi  Só  Aknán  Denariis  Ötven,  a  Szigeti  Só  Portuson  pedig 
Denariis    Ötvenöt,   annak    rendes   Harminczadgyával   edgyütt 

22* 


340 

(melybűi  ki  vévén  az  Nemességet)  mivel  valakik  házi  szüksé- 
gére Sót  szállítanak ,  harminczaddal  ne  tartozzanak ,  úgy  hogy 
kiki  a  mennyi  Sót  kereskedésre  vészen ,  a  Só  Háznál  vagy  a 
Szigeti  Portiiííon  arrúl  cédulát  vévén  (hogy  annak  nem  váltása 
miatt  Sója  és  találtató  egyéb  Jószága  ne  confiscáltassék)  azt 
Harminczados  Tisztünknek  be  mutatván ,  vehessen  az  Harmin- 
czadláskor  oly  recogiiitionálist,  mely  mellett  szállíthassa  min- 
denült az  Országban,  és  szabadossan  vele  kereskedhessek, 
megtarlóztatás  és  kár  nélkül.  Intimállyuk  azért  a  N.  Várme- 
gyéknek, ezen  Sóval  való  kereskedésnek  szabadcságát ,  árrát, 
vételben  való  modalitást  in  gremio  sui  publicáltassa ,  hogy  kiki 
magát  ahoz  alkalmaztatván ,  ezzel  a  N.  Vármegyének  s  abban 
levő  minden  kereskedő  rendeknek  nevelkedhessek  haszna.  Cae- 
terum  Praetilulatas  Dnationes  Vestras  feliciter  valere  desidera- 
mus.  Dátum  ex  Castris  Noslris  ad  Oppidum  Sente  positis.  Die 
24.  Mensis  9-bris  Anno  Dni  1704.  Praetilulatarum  Domina- 
lionum  Vestrarum  Amici  ad  officia  parati  Franciscus  Princ. 
Rákóczi.  Joannes  Pápai.  Inclyto  Cottui  Pestiensi. 

Egykorú  másolat.  Jk.  1702—1708.  343.  lap. 


100. 

1704.  Dec.  12.  Ráday.  Pál  közbenjár  a  Szegeden  letar- 
tóztatott kecskeméti  elöljárók  kiszabadítása  iránt. 

Ajánlom  köteles  kész  szolgálatomat  Kglmeteknek.  El 
véltem,  minapi  válasz  levelemet  vette  ekkoráig  Kgmetek,  a 
kire  most  is  relegálván  magamat,  bánom,  hogy  szíves  akara- 
tom szerint  eddig  az  dolgot  nem  effectuálhattam.  Várom  órán- 
kint az  Angliai  s  Hollandus  Követeknek  Levelét,  a  kik  az  írá- 
sokat kezekhez  vévén,  assecuráltak ,  hogy  az  Kglmetek  prae- 
tensioját  justificálván  az  Bécsi  Udvarnál  mentül  barna réb  pro- 
moveálni  is  fogják.  írtam  az  alatt  is ,  hogy  ha  mi  érkezik  az 
Rabok  dolgában,  adgyák  tudtomra,  de  még  ekkoráig  semmi 
sem  érkezvén,  nem  gondolhatom   máskint,  hanem  mivel  az 


341 


Császár  követi  újonnan  le  jőnek  s  már  actu  Nagy  Szombatban 
várják  is,  magokkal  fogják  le  hozni  az  resolutiot.  Kihezképest 
Kiteknek  tanácsolhatom,  hogy  magok  embereit  küldgye  fel  az 
Mélt.  Fejedelemhez ,  minthogy  az  Követek  lejövetelével  bizo- 
nyossan  meg  érthetik  az  dolgot,  és  noha  az  alatt  is  írok  az 
Udvarhoz,  mindazáltal,  ha  az  Kglmetek  Emberei  Lossoncz  felé 
veszik  úttyokat  s  hozzám  betérnek,  adok  inforraátiot,  mi  tévők 
legyenek ,  irván  akkor  is  a  hová  szükséges  lészen.  Adgya 
Isten  lehessek  szerencsés  kiszabadítások  iránt ,  kívánván  más- 
ban is  szolgálatommal  kedveskednem  kkk ,  a  mint  is  maradok 
sub  dato  in  Palojta  12.  10-br  1704.  Kkk  jóakaró  kész  szol- 
gája: Ráday  Pál.  mp. 

Kivúl:  Egregiis  ac  Circumspectis  Dnis  N.  N.  Judicibus 
ac  Senatui  Oppidi  Kecskeméth,  Dnis  mihi  observdmis.   Pecsét. 

Egykorú  jegyzet:  Rádai  Pál  Ur  ad  választ  az 
Rabok  iránt.  Exhib.  16.  X-br  1704. 

Eredeti  s  Káday  Pálnak  egészen  saját  kézírása,  a  város  levél- 
tárában. 


101. 

1704.  Dec.  15.  Bottyán  János  tábornok  nyiltlevele , 
inelyhen  a  megtérő  rácokat  bántatlanságról  biztosítja. 

Én  Bottyán  János,  Méltóságos  Erdélyi  Fejedelem  Felső 
Vadászi  Rákóczi  Ferencz  Kglmes  Urunk  ő  Nga  Isten  által 
Magyar  Haza  mellett  fegyvert  fogott  Magyar  és  Rácz  Hadai- 
nak edgyik  Generálissá  és  Tábori  Grális  Fő  Strázsa  Mestere. 
Adom  tudtára  mindeneknek  a  kiknek  illik  ezen  Pátens  Leve- 
lemnek rendiben.  Mivelhogy  nemcsak  édes  Hazánk  Fiai,  sőt 
Országunk  Ellenségi  is  igasságos  Fegyverkezésünknek  okát 
meg  értették  bőségessen.  Arravaló  nézve  Méltóságos  Fejede- 
lem Urunk  természet  szerént  véle  származott  kgyelmességébűl 
nemcsak  az  elpártolt  hazánk  Lakosinak  és  fiainak ,  hanem 
inkább  az  egész  Dunán  túl  és  innend  levő  Rácz  Nemzetnek, 
valakik  tudni  illik  ennek  utánna  Hadaink  ellen  való  fegyverke- 


342 

zéstúl  meg  szűnnek,  az  kiadatott  Pátenseiben  Grátiát  hirdett- 
nyi  mindazoknak  kglmessen  méltóztatott.  Minek  okáért  kérem, 
és  Parancsolatom  s  Tisztem ;  hivatalom  szerént  intem  is :  hogy 
ezen  ő  Fejedelemsége  utolszor  nyújtott  Kglmes  Grátiáját  min- 
den móddal  befogadni  igyekezzék ,  valakik  ekkoráig  Orszá- 
gunktül  való  hűségének  elpártolásában  bolyongottak.  Kihez 
képest  meg  irt  Rácz  Nemzetnek  attam  oly  tellyességes  hatal- 
mat, valakik  jövendőben  szegény  Hazánk  hajdanyi  dicsősségé- 
vel és  szabadcságával  élni  akarnak ,  el  kezdett  köz  igynek 
előbb  mozdítása  mellett  fegyvert  fogván  és  érdemes  Tiszteket 
magok  közül  választván,  mentül  felessebben  Kglmes  Fejedelem 
Urunk  Húségére,  Rácz  Hadainknak  számát  szaporítsa:  mellyek- 
nek  mint  más.  Országunk  s  szegény  Nemzetünk  szabadcsága 
mellett  fáradozó  Vitézinknek ,  hórül  hóra  való  fizetések  fogyat- 
kozás nélkül  meg  fog  járni,  az  mely  fizetés  kezemnél  is  készen 
vagyon.  Az  kik  pediglen  helységekben  Gazdálkodások  után 
élni  akarnak,  Jószágokban,  házokban.  Várasokban,  Falukban, 
bízvást  vissza  szállhassanak  és  majoroskodhassanak ,  meg 
engedtetett,  Parancsolván  serio  minden  rendbéli  Méltóságos 
Fejedelem  Urunk  oda  érkezendő  híveinek  s  vitézinek,  senki 
említett,  akármely  helységben  lakozó  Rácz  Nemzetet  se  házá- 
ban, se  utazásában,  akármely  névvel  nevezendő  javaiban, 
háborgatni ,  vagy  inkább  meg  károsítani ,  súlyos  és  elkerülhe- 
tetlen büntetés  alatt  ne  merészellye.  Másképpen  cselekedvén, 
élete  fogy  el  érette.  Praesentibus  Perlectis  Exhibenti  restitutis. 
Dátum  ex  Castris  ad  Földvár  positis.  Die  15.  X-bris  Anno 
Millesimo  Septingentesimo  Quarto.   CL.  S.) 

Egykorú  másolat,  az  aláírás  kihagyásával.  Jk.  1702—1708.  347.  lap. 


102. 

1704.  Dec.   24.    Páter  Andrássi   Miklós   kmmc  vezér 
levele  Szöcs  Farkas  hadnagyához  Kecskemétre. 

Jó  Akaró  Szőcs  Farkas  Uramnak  szolgálok  Kegyelmed- 
nek.   Generális  Bottyán  János  Uram  Parancsolattyábúl  vissza 


343 


megyek  Kecskemétre ,  hogy  olt  Kegyelmeteket  mind  fel  vévén , 
induljak  utánna,  az  merre  Kis  Mihály  Uramot  előre  küldöltem. 
Azért  ezen  Levelem  állal  parancsolom  Kegyelmednek,  úgy  az 
egész  Katonaságnak,  úgy  készülljön,  hogy  ez  jövő  szombaton, 
úgy  mint  szent  János  napján  jó  idején  ki  indulhassak  Kegyel- 
metekkel :  maradván  Kegyelmeteknek :  Czegléden  24.  X-bris 
1704.  Jó  Akarója.  P.  Andrássy  Miklós,  mp.  —  Az  Birákat 
köszöntse  Kegyelmed,  Szénát,  Abrakot  készítsenek.  — Kivűl: 
Nemzetes  és  Vitézlő  Szőcs  Farkas  szegedi  Hadnagyomnak, 
több  Tisztekkel  és  Katonasággal  adassék.  Kőrös,  Kecskemét. 
Cito.  Citius.  Citissime. 

Eredeti  a  város  levéltárában. 


103. 

1704.  Dec.  28.  A  fejedelem  levele  Szűcs  János  ezredes- 
hez, a  nagyszombati  ütközet  eredményéről. 

Generose  Fidelis  Nobis  dilecle.  Salutem  Gratiae  Nostrae 
Principális  propensionem.  Midőn  tegnap  előtt  feles  Hadainkkal 
Nagy  Szombatnál  Ellenségünkkel  meg  ütköztünk  volna,  mely 
ütközetünkben  is  Isten  ő  Felsége  Hadainknak  mind  kél  szár- 
nyát annyira  segélletle,  hogy  Ellenségünknek  Gyalogsága 
nagyobb  részént  eltöröltetett,  és  eddig  is  8  Zászlókat,  mellye- 
ket  Hadaink  nyertének  az  Ellenségiúl,  elöltünk  bé  mutattanak, 
de  midőn  4  Zászló  allya  Német  Gyalogság  Hadaink  közül  az 
Ellenséghez  által  mentenek,  Magyar  Hadaink  is  kevéssé  con- 
fundálván  magokat,  kénteleníttetlünk  magunk  is  Ellenségünk 
elől  kevéssé  el  nyomulni ;  jóllehet  immár  is  Hadaink  recolligál- 
ván  magokat,  újabb  és  frissebb  kedvek  vagyon  Ellenségünk 
ellen  való  Ellenségeskedésre,  és  Mltgos  Grális  Bercsényi  Mik- 
lós Uramat  ő  Kglmét  is  a  Vágón  túl  hagyván  feles  Hadaink- 
kal, reménlyük  hogy  az  iránt  lett  mostani  fogyatkozásunkat 
rövid  időn  fogjuk  reparálni ;  Kgimed  azért ,  akárki  mit  beszél- 
lyen ,  declarationkon  kivűl  senki  szavainak  hitelt  ne  adgyon , 


344 


sőt  inkább  ott  levő  Hadainkat  is  animállya  s  biztassa ,  és  ha 
mi  oly  occurrentiái  is  lennének,  arrúl  bennünket  hova  hama- 
rébb s  voltaképpen  tudósíttani  igyekezzen,  Caeterum  eundem 
sic  facturum  bene  valere  desideramus.  Ex  Castris  Nostris  ad 
Nagy  Keér  positis  Die  28- va  Decembris  A-o  1704.  F.  P. 
Rákóczi.  Joannes  Pápai. 

Titulus.  Generoso  Joanni  Szűcs,  Militiae  Nostrae  Unius 
Regiminis  Equestris  Ordinis  Supremo  Capitaneo,  Fideli  Nobis 
dilecto. 

Egykorú  másolat.  Jk.  1702—1708.  355.  lap. 


104. 

1705.  Január  3.  A  fejedelem  Kecskeméten  harmin- 
cadj ot  állíttat. 

Prudentes  ac  Circumspecli ,  Fideles  Nobis  Grati. 

Salutem  et  Gratiae  nostrae  propensionem.  Hűségek 
Levelét  vettük.  Bizonyos  dologh  ,  hogy  ha  Szeged  kezünknél 
volna,  és  az  ottan  által  jövő  kereskedők  az  Inductioért  meg- 
harminczadolnának,  egyebütt  harminczadbeh  exactiókkal  az 
inductiüéit  nem  aggraváltatnának ;  de  mivel  még  eddig  Szeged 
kezünknél  nincsen,  az  holott  az  inductionak  idején  harmincza- 
dolnának,  azért  Kecskeméten  az  olly  kereskedő  akarmelly  ren- 
deknek az  harrainczadot  praestálni  kelletik :  a  minthogy  van  is 
parancsülaltya  Szolnoki  Harminczados  hívünknek,  hogy  az 
ollyaktúl  az  inductioért  való  harminczadot  exigállya.  Caeterum 
eosdem  valere  desideramus.  Ex  Castris  ad  Levam  positis.  Die 
3.  January  A.  1705.   F.  P.  Rákóczi,  mp.   Joannes  Pápai.  rap. 

Kivűl:  Prudentibus  ac  Circums'pectis  Judici,  Caeteris- 
que  Juratis  Senatoribus  üppidi  Kecskeméth,  Fidelibus  Nobis 
Gratis.  Pecsét. 

Eredeti  a  város  levéltárában. 


345 


105. 


1705.  Jan.  4.  Vay  Ádám  Jászkún  főkapitány  a  kis- 
kunsági puszták  iránt. 

Én  alább  irt  adom  tudtára  mindeneknek  a  kiknek  illik : 
hogy  én  meg  nyugodván  Nemzetes  Vitézlő  Cseplész  János  kis 
kunsági  Vice  Kapitány  Uram  hozzám  megmutatandó  szolgála- 
tiban, bíztam  az  egész  kis  kunsági  Pusztáknak  (a  kiknek  jöve- 
delme engemet^  tudniillik  úgy  mint  Fő  Kapitánt  illet)  exaren- 
datioját  és  Arendája  kézben  való  vételét,  említett  Cseplész 
Uramra  ő  Kglmére.  Valakik  azért  mind  ezen  Esztendőben  élni 
és  usuálni  akarják,  mind  pedig  a  kik  a  Tavah  és  Harmad  évi 
Esztendőben  usuálták  is  s  Arendáját  azomban  nem  exolválták, 
minden  halladék  és  tergiversatio  nélkül  fizessék  meg  és  adgyák 
Cseplész  Uram  kezéhez.  Ezentúl  pedig  a  kik  akarják  Arendá- 
ban  birni,  vagy  nálam  vagy  ő  Kglménél  insinuállyák  magokat, 
hogy  cédulát  vévén,  bátorságossabban  maradhassanak  usus- 
sában ,  másként  az  illyetén  Puszták  ususátul  vigore  praesen- 
tium  sub  amissione  pecorum  et  incaptivatione  hominum  inhi- 
beáltatnak.  Melynek  bizonyságára  attam  ezen  Levelemet.  Aj- 
nácskű  Die  4.  Januarii  1705.  Kglmes  Urunk  ő  Nga  Udvará- 
nak, a  Nemes  Jászság,  Nagy  és  Kis  Kunság,  úgy  Munkács 
Várának  is  Fő  Kapitánnyá  Vay  Ádám.   (L.  S.) 

Egykocú  másolat.  Jk.  1702—1708.  359.  lap. 


106. 

1705.  Febr.  2.  Gróf  Bercsényi  Miklós  fővezér  levele  a 
három  városhoz,  melyben  azokat  értesiti:  hogy  ezer  föbiil  álló 
rendes  hadaikon  kivül ,  szükség  esetében,  minden  fegyverfog- 
ható lakosaiknak  is,  önvédelmükre  felkelni ,  s  magokat  Bot- 
tyán János  tábornok  parancsaihoz  alkalmazniok  kell. 

Generosis  Egregiis  et  Nobilibus,  Prudentibus  item  ac 
Circumspectis  Dominis  N.  N.  Oppidorum  Privilegiatorum  Kecs- 


346 

kémét,  Kőrös  et  Czegléd  Judicibus,  Senatoribus,  Juratis  Civi- 
bus,  tóti  denique  Communitati  eorundem,  Dnis  et  Amicis  mihi 
honorandis. 

Generosi  Egregii   Nobiles,  Prudentes  item  ac  Circum- 
specti,  Amici  et  Benevoli  mihi  honorandi. 

Servitiorum  meorum  paratissimam  Commendationem. 
Minden  kétség  kivűl  van  előttem,  hogy  Kglm^tek  édes  Hazánk- 
nak mint  igaz  hívei  s  fiai  előtte  viseli,  mennyi  fen  álló  fegyve- 
res vitézlő  renddel,  a  maga  Várossaibúl  ki  telhető  Haddal, 
ügy  mint  Ezer  számbül  álló  Emberekkel  az  ma^a  és  közönsé- 
gessen az  ott  körül  lévő  Rácz  Ellenség  úgy  Németh  ellen  is 
oltalmül  tartandó  hadak  praestálására  tartozik.  Mivel  pedig 
mostan  az  Mélt.  Fejedelem  Parancsolattya  s  tetczésébűl  T.  N. 
Vitézlő  Bottyán  János  Generális  Uram  ő  Kglme  az  Haza  szol- 
gálattyára  a  Földvári  Sánczhoz  expediáltatott ,  akarám  Kglme- 
teknek  is  serio  intimálnom,  hogy  noha  azon  Várossaitül 
járandó  Ezer  Vitézlő  Rendéi  fen  állanak  ottan  vigyázóül;  mind- 
azonáltal ügy  azok,  mind  Kglmetek  is  valakik  fegyvert  fog- 
hatnak ,  az  említett  Generáüs  Uram  dispositiojátül  függvén , 
valamikor  az  hasznos  és  szükséges  operátiok  követése  kiván- 
nya,  hadait  ő  Kglme  mellé  az  hová  kívántatik  rendellye  s 
adgya  s  hasonlóképpen  az  otthon  maradó  Lakosok  közül  is 
kiki  fegyvert  (pro  exigentia  temporis)  fogván ,  amaz  hadai 
absentiájában  magokat  oltalmazni,  sőt  annak  felette  az  alkal- 
matosság szerént  ha  öszve  gyűjtene  az  ottan  körül  dispositioja 
alá  bízatott  Hadakat  hasznos  operatiora  vagy  is  resistentiára 
egyben  szedni  akarja  Generális  Uram,  tehát  olyV'or  mind  fen 
álló  Hadaival,  mind  pedig  lakosival  in  defensam  sui  fegyvert 
fogni  s  engedelemmel  az  rendelésektúl  függeni  el  ne  mulassa. 
Mellyeket  is  Kglmeteknek  így  intimálván ,  reméiilem  maga 
hazafiúi  készségét  és  hív  indulattyát  mindenekben  megmutatni 
serényen  igyekezik.  His  easdem  DVtras  feliciter  valere  deside- 
rans,  maneo  Eisdem  DVtris  Újvár  2.  Febr.  1705.  Amicus 
benevolus  C.  N.  Bercsényi. 

Egykorú  másolat.  Jk.  1702—1708.  372.  lap. 


347 


107. 


1705.  Febr.  24.   A  fejedelem  a  kecskeméti  hirót  har- 
madmagával táborába  rendeli. 

Provide  Fidelis  Nobis  grate. 

Salutem,  et  Gratiam  Nostram.  Vévén  ezen  Parancsola- 
tunkat,   minden    késedelem    nélkül    jőjön    Hüssége    harmad 
ghával  Táborunkban.    Caeterum  eundem  secus  non  factu- 
um  bene  valere  desideramus.   Ex  Castris  Nostris  ad  Szécsény 
positis  die  24  Febr.  A.  1705.    F.  P.  Rákóczi,  mpr,  Joannes 
Pápai.  mpr. 

Kivűl:  Provido  N.  N.  Oppidi  Kecskeméth  Judici.  Fideli 
Nobis  Grato.   Pecsét. 

Eredeti  a  város  levéltárában. 


108. 


1705.  Mart.  16.  Károlyi  Sándor  levele  a  kecskemétiek- 
hez ,  a  napa  részére  fizetendő  földesúri  adó  iránt. 

Adgyon  Isten  minden  jót. 

Jóllehet  Dunán  tül  létemben  irlam  vala,  minthogy  ma- 
gamnak Kglmes  Urunk  Parancsolattyábúl  által  kelletett  jön- 
nöm az  Dunán,  hogy  Anyám  Asszonyhoz  eő  Kglméhez  elküld- 
vén, az  két  Esztendóbéli  Adótokrúl  végezzelek,  mindazonáltal 
kétséges  lévén  benne  hogy  ha  azon  Levelem  jutott  é  kezetek- 
ben vagy  sem?  ahoz  képest  mostan  alkalmatossághom  adat- 
ván, akarám  ezen  Levelem  által  tudtotokra  adni,  hogy  elküld- 
vén Anyám  Asszonyhoz  magatok  közzül  két  Embert,  quietan- 
tiákat  producálván  kiuek  mit  adtatok,  az  megh  irt  két  Eszten- 
dőbéli adórül  eő  Kglmével  végezzetek,  és  meg  fizessetek.  Mel- 
lyel is  ha  el  mulattok,  el  hitethetitek  magatokkal,  hogy  durio- 
ribus  mediis  rajtatok  megh  vészem,  az  ki  is  nem  kétlem  nehe- 
zebb lészen.  Ezzel  Isten  veletek.  Csorna  die  16.  Marly  1705. 
Jól  kivánó  Uratok  Károlyi  Sándor,  mp. 


348 


K  i  V  ú  I :    Adassék   ez    Levelem   Kecskemét   Várossának 
sietséggel.  Kecskemét.    (Pecsét). 

Eredeti  a  város  levéltárában. 


109. 

1705.  Mart.  20.  Fejedelmi  leirat  a  megyékhez ,  a  ha^^ 
oszlott  katonáknak  a  táborba  vissza  parancsoltatásuk  iránt. 

Illustrissimis ,  Reverendissimis  etc.  Inclytorum  Cottuum 
Pest  Pilis  et  Solt  Unitorum.  —  Amicis  Nobis  observandis 
honorandis  et  dilectis. 

Illustrissimi ,  Reverendissimi  etc.  Salutera  et  omnem 
prosperitatem.  Jóllehet  a  Nemes  Vármegye  eddig  is  mind  sok 
rendbéli  Pátens  Leveleinkbúi,  mind  egyéb  rendbéli  intimatio- 
inkbíil  meg  érthette,  mit  kellyen  elkövetni  Táborunkbül  el  osz- 
lott és  otthon  lézzengő  s  mulatozó  Hadainknak  Táborunkban 
való  kergetésekben,  mindazáltal  ez  időre  is  nem  orvosoltathat- 
ván tellyességgel  hadainknak  széllyel  oszlása  és  otthon  való 
mulatozása,  ujjobban  is  a  N.  Vármegyének  serio  intimállyuk, 
ezen  intimationkat  in  gremio  sui  publicáltatván ,  minden  Hely- 
ségbeli  Tiszteknek  és  Lakosoknak  serio  injungállya,  valaholott 
az  mi,  úgy  Commendérozó  Generális  és  Udvari  Kapitány  Úri 
kedves  Atyánkfiai  és  Hivünk  Passusa  nélkül,  oly  haza  szökött 
és  otthon  lézzengő  s  mulatozó  Lovas  és  Gyalog  Hadaink  közül 
valókat  tudhat  és  találhat,  minden  kedvezés  nélkúl  mindgyárt 
meg  fogván,  vigyék  a  N.  Vármegye  V.  Ispánnya  kezéhez,  ki 
is  az  oly  refractariusokat  közelebb  lévő  praesidiarius  Hadi 
Tiszteinkhez ,  vagy  Commendérozó  Generálisunkhoz  küldvén ,  s 
az  iránt  bennünket  informálván,  kiadandó  Orderünk  szerént 
kegyelem  nélkúl  fel  fognak  akasztatni.  Hogyha  pedig  a  N. 
Vármegyebeli  Tisztek,  vagy  az  Helységek  Birái  s  Lakosi  az 
ily  haza  szökött  katonák  s  Gyalogok  kikerestetésekben  s  meg- 
fogattatásokban  akármiképpen  restelkednének ,  vagy  azokkal 
edgyet  értenének,  ez  okon  is  ebbéli  intimationk  nem  effectuál- 


349 


tathatnék ,  az  Tisztei  a  N.  Vármegyének ,  a  kik  által  az  ily 
rövidség  okoztatik ,  kemény  animadversionkat  fogják  magokon 
tapasztalni ;  holott  pedig  az  helyek  Birái  és  Lakosok  lesznek 
okai  ebbeli  intentionk  véghez  nem  menetelinek,  és  nevezet 
szerént  az  ollyatén  szökevények  eltitkoltatásának  a  N.  Várme- 
gye Ispánnya  az  oly  Helységbeli  Bírót  vagy  egyéb  Tisztet 
meg  fogatván ,  comperta  rei  verilate ,  kedvezés  nélkül  akasz- 
tassa fel.  Caeterum  Dnes  Vtras  feliciter  valere  desideramus. 
Agria  Die  20.  Mártii  1705.  Praetilülatarum  Dnalionum  Vtra- 
rum  Amici  ad  officia  parati  F.  P.  Bákóczi.  Paulus  Bádai. 

Egykorú  másolat.  Jk.  1702—1708.  376.  lap. 


110. 

1705.  April.  2.  Károlyi  Sándor  tábornagy  rendelete  a 
három  városhoz ,  melyben  azoktúl  élelmet  és  gyalog  munkáso- 
kat kivan. 

Adassék  ezen  levelem  Kecskeméthi ,  Körösi ,  Czeglédi 
Biráknak  és  Lakosoknak  sietséggel.   Cito  Cito  Citissime. 

Ezen  Parancsolatomat  vévén  Kecskeméthi  Birák  s  Lako- 
sok ,  kijldöttem  ezen  mostan  a  Dunán  állal  jött  Fő  éa  Vitézlő 
Rendeket  hozzátok,  kiknek  is  elsőben  bls  és  illendő  accommo- 
datioval  legyetek.  Azomban  az  itten  melletlem  maradt  bls 
Vitézlő  Rendeknek  kívántató  Élés  s  Abrakbéli  Gazdálkodás 
iránt  is  parancsolván,  ügy  látom  a  tavali  nyakasságtokat 
követitek ,  mivel  még  eddig  semmi  indulatotokat  nem  tapasz- 
taltam. Azért  ujobban  fejetek  s  jószágtok  vesztése  alatt  paran- 
csolom ,  hogy  ide  mindgyárást  minden  hallogatás  nélkül  Ke- 
nyeret ín  N-ro  4000.  Abrakot  Cub.  400.  és  800.  Ásót  s 
kapát,  az  Sáncz  ásó  Emberekkel  edgyütt  küldgyetek,  holott 
pedig  vagy  egyben  vagy  másban  fogyatkozást  kelletik  miatta- 
tok szenvednem,  el  hídgyétek,  (nem  nézvén  azt  hogy  rész 
szerént  magam  Emberei  vadtok)  mint  Ellenségemmel  úgy 
bánom   veletek.    Az   Sáncz   ásó   Emberekben  is  fogyatkozást 


350 


tapasztalván,  az  ott  való  Embereknek  eleivel  s  nadgyával 
fogom  ásatni.  Ezzel  maradok  Kalocsa  2.  Április  1705.  Jóaka- 
rótok Károlyi  Sándor. 

P.  S,  Kőrös  pedig  Kenyeret  N-ro  2,000. 
Abrakot  N-ro  200. 
Ásó  N-ro     400. 

Czegléd  Kenyér  N-ro  1,500. 
Abrak  N-ro  150. 
Ásó  N-ro     250. 

Kecskemét  Húst  50.  Mázsát. 

Kőrös         Húst  25.  Mázsát. 

Czegléd       Húst  15.  Mázsát. 

Legényekkel  edgyült ,  mellyet  ha  nem  cselekeszitek ,  Körösiek 
s  Czeglédiek  hasonlóképpen  cselekeszem  veletek,  mint  a  Kecs- 
keméthiekkel. 

Egykorú  másolat  a  város  levéltárában. 


111. 

1705.  Apr.  5.  Károlyi  Sándor  tábornagy  a  pataji 
sánchoz  ^sietve  küldendő  élelem  iránt  a  három  várost  szorgal- 
mazza. 

Kecskeméthi,  Körösi  s  Czeglédi  Bíráknak  s  Lakosoknak 
adassék  sietséggel. 

Vévén  ezen  Parancsolatomat  is ,  újobban  az  élés  ki  sze- 
dése s  ide  sietséggel  való  elküldése  iránt,  életetek  s  fejetek 
vesztése  alatt  kiszedésében  munkálkodgyatok,  nem  oly  restül 
mint  eddig,  másként  hogysem  mint  az  Ország  miattatok  kárt 
és  fogyatkozást  szenvedgyen,  jobb  tinektek  el  pusztulni  s  el 
veszni,  hogysem  mint  egy  Országnak.  Úgy  is  elhiszem  Kgl- 
mes  Urunk  ő  Nga  máshonnat  is  az  élés  iránt  fog  parancsolni, 
addig  mindazáltal  ti  a  tereátok  limitált  élést,  szénát,  abrakot, 
és  vágókat  sietséggel  elküldgyétek.    Pataj  Die  5.  Apr.   705. 


351 


Károlyi    Sándor.  —  P.  S.   Papirost  is   vagy   három   konczot 
küld  gyetek. 

Egykorú  másolat.  Jk.  1702—1708.  380.  lap. 


112. 


1705.  Apr.  7.  Károlyi  Sándor  tábornagy  a  hadélelme- 
zést fenyegetve  sietteti. 

Kecskeméthi,  Körösi  és  Czeglédi  Bíráknak  adassék. 

Noha  immáron  három  vagy  négy  izben  is  küldtem 
parancsolatot  közitekben  az  élés  kihajtása  végett,  de  ügy 
látom  Kapitány  Szekeres  Uram  is  azonképpen  oda  commendé- 
roztatván,  sem  edgyel  sem  mással  semmit  sem  gondolván, 
nyakasságtokat  még  is  követitek.  Azért  újjobban  küldöttem 
közitekben  Kárándi  István  nevű  bls  Katonámat,  arra  a  végre, 
feljárván  helységteket ,  minden  móddal  azon  légyen ,  hogy  az 
élést  kihajtsátok,  ha  mi  keveset  szokott  nyakasságtokhoz 
képest  küldöttetek  is,  a  többit  is  éjjel  nappal  kiszedetvén,  hova 
hamarébb  szedgyétek  s  küldgyétek  ide  a  Sánczhoz ,  mert  ha 
tovább  is  fogyatkozás  lészen  munkálódástokban ,  ki  miatt  is  az 
Haza  kiváltképpen  való  kárt  fog  szenvedni,  hogysem  mint 
pedig  az  következzék  a  ti  nyakasságtokra  nézve,  Isten  soha 
meg  ne  áldgyon ,  fen  meg  irt  Katonám  által  Helységteknek 
Biráit  ide  a  Duna  partra  hozatván ,  felkaróztatom ,  és  igy  jobb 
100  s  200  Embernek  is  elveszni,  hogysem  mint  edgy  Ország- 
nak. Költ  Patajon  Die  7.  Április  Anno  1705,  Károlyi  Sándor. 

Egykorú  másolat.  Jk,  1702—1708.  381.  lap. 


113. 

1705.  Április  11.  A  fejedelem  válaszol  a  kecskemétiek- 
nek, a  dunántúli  hadak  elhelyezése  iránt. 


352 


Prudentes  ac  Circumspecti ,  Fideles  Nobis  grati. 

Salutem  et  Principális  gratiae  Nostrae  propensionem ! 
Hűségek  Levelét  vöttiik ,  a  Dunán  túl  való  földrül  által  jött 
Hadak  dislocatioját  a  mi  illeti ,  irtunk  Méltóságos  Generális 
Gróíf  Barkóczi  Ferencz  Uramnak,  hogy  annak  mennél  jobban, 
és  az  helységek  könnyebségével  lehető  módgyárül  mentül 
hamaréb  tudóssicson  bennünket,  mely  is  meg  lévén,  teszünk 
irántok  disposiliot.  Caeterum  eosdem  valere  desideramus.  Ex 
Civitate  Agriensi  Die  11-ma  April.  A-o  1705.  F.  P.  Rákó- 
czi, mpr.   Sigismundus  Janoki.  mpr. 

K  i  v  ú  1 :  Prudentibus  item  ac  Circumspectis ,  Judici  Pri- 
mario ,  Caeterisque  Juralis  Civibus  Oppidi  Kecskeméth.  Fideli- 
bus  Nobis  gratis.   Pecsét. 

Eredeti  a  város  levéltárában. 


114. 

1705.  April.  15.  A  fejedelem  rendeli:  hogy  a  Koháry- 
féle  censust  Kecskemét  egyik  évben  az  országos  Fiscusnak, 
másikban  Károlyi  Sándor  tábornoknak  fizesse. 

Prudentes  ac  Circumspecti ,  Fideles  Nobis  grati. 

Salutem  et  Gratiae  Nostrae  propensionem.  Hűsségek 
levelét  vettük,  hogy  az  idei  Censusokat  mint  tavaly,  úgy  az 
idén  is  Generális  Károlyi  Sándor  Úri  Hívünk  akarná  Hússé- 
gektűl  exigáltatni  meg  értettük ;  minthogy  penig  azon  Census 
az  el  múlt  Esztendőkben  is  alternatim  exigáltatott  és  percipiál- 
tatott  az  előbeni  Possessorok  által  is,  és  egyébiránt  is  tavaly 
meg  nevezett  Generális  ür  Hivünk  számára  cedáltatván ,  annak 
az  idei  exactioja  és  perceptioja  Fiscust  illetné ;  Hússégeknek 
azért  serio  parancsollyuk,  azon  idei  Censusbéli  adójokat  paran- 
csolatunk nélkül  senkinek  is  ne  exolválya,  hanem  a  Fiscus 
számára  tartsa  megh;  Nec  secus  facturi.  Agriae  die  15  Ápri- 
lis A.  1705.  F.  P.  Rákóczi,  mpr.  Sigismundus  Jánoki.  mpr. 

K  i  v  ú  1 :  Prudentibus  ac  Circumspectis  N.  N.  Judici  pri- 


353 


mario,  caeterisque  Senatoribus  et  Incolis  Oppidi  Kecskeméth. 
Fidelibus  Nobis  gratis.  Pecsét. 

Eredeti  a  város  levéltárában. 


115. 

1705.  April.  20.  Gróf  Bercsényi  Miklós  fővezérnek  az 
ország  megyéihez  intézett  leiratának  Pestmegyéhez  küldött 
példánya ,  mely  szerint  a  nemesség  személyes  felkelés  helyett 
zsoldos  hadak  tartására  utasíttatik. 

Illustrissimi ,  Reverendissimi,  Admodum  Reverendi,  Spe- 
ctabiles  ac  Magnifici,  Perillustres ,  item  Generosi,  Egregii,  et 
Nobiles  Domiiii,  Amici  Colendissimi,  observandissimi. 

Salutem  Servitiorunique  meorum  paralissimara  commen- 
dationem.  Minthogy  a  T.  N.  Vármegyék  sokszori  instanliájok 
által  a  Mélt.  Fejedelem  előtt  jelentették  és  kiváulák ,  hogy  az 
personalis  insurrectiojok  'Soldos  Katonák  elő  állíttására  permu- 
táltatván, observata  proportioue  accommodáltatnék ,  sok  rend- 
beli declaratiokkal  az  Personalis  Insurrectionak  difficultásit 
mutatván,  kire  is  pro  voto  méltóztatván  magát  a  iMélt.  Fejede- 
lem resolválni,  nincs  kétségem,  alkalmatossabban  is  ne  essék 
a  N.  Vármegyéknek ,  kiváltképpen  az  eddig  való  rendetlen  és 
improportionafa  Insurrectiokat  tekintvén,  mert  eddig  az  Ne- 
messég potioritássa ,  ki  az  N.  Vármegyék  szolgálatira  magát 
applicálván,  ki  pedig  az  fegyverkezésre  magát  inhabilisnek 
declaiálni  nem  szégyenelvén ,  adott  okot  az  Táboron  lévő 
Edgyházi  Nemességnek  minden  kikereshető  móddal  való  haza 
szökésre,  és  a  mellett  minemű  más  inconvenientiák  is  eshettek 
a  miatt,  tudva  vagyon  a  N.  Vármegyénél,  hogy  azért  mind 
az  közjónak  proporlioja  a  'Soldosok  elől  állíttásával  már  jobb 
renddel  folytatlassék  s  ennek  utánna  a  N.  Vármegyéknek  annyi 
confusioi  az  insurrectio  körűi  elő  ne  kerülhessenek  ,  akarám 
praesentibus  ezen  T.  N.  Vármegyének  is  a  Mélt.  Fejedelem  tet- 
czésébül  intimálnom,  hogy  az  eddig  fen  álló  Personalis  Insur- 
Eecskemét  v,  tört.  IV.  köt.  ^á 


354 


rectio  helyett  ne  neheztellyen  oly  rendet  szabni  ín  greniio  sui, 
mely  által  a  'Soldosok  száma  secundum  subinsertam  methodum 
observatis  observandis  exurgálhasson.  Nem  is  lehet,  úgy 
látom,  ebben  igasságossabb  reflexiót  találni,  mint  ha  erga 
proportionem  taxarura  azoknak  statulioja  subdividáltatnék , 
mennyi  forint  vagy  garas  után  kelletnék  edgy-edgy  Katoná- 
nak felállíttását  vetni,  kire  az  Portahs  helyeknek  concurrálniok 
éppen  nem  lehet,  mert  azoknak  az  hajdúk  praestálásával  elég 
a  gondgyok.  így  ezután  reménlheti  a  N.  Vármegye  is  maga 
Seregeinek  állandóságát,  mert  nem  lesz  alkalmatosságok  az 
szegényebb  renden  levőknek  az  Gazdagjabbak  ellen  zúgolódni, 
se  az  gazdagjabbaknak  szegényebb  ellen  contra  apertam  pro- 
portionem tusakodni,  és  e  mellett,  midőn  ezen  elől  állíltandó 
'Soldosokra  nemine  excepto ,  inclusis  etiam  Dominis  Fiscalibus 
et  officialibus  tam  Comitatensibus,  quam  Oeconomicis,  mindnyá- 
joknak concurrálni  kelletik.  Nem  látczott  rövidségesnek,  a 
mint  azon  Personalis  insurrectioval  elöl  jött  N.  Vármegyének 
eíTectivus  Statusábúl  is  lehetett  coUimálnom,  hogy  ezen  T.  N. 
Vármegye  secundum  calculum  repartitionis  három  seregre  ne 
limitáltassék ,  nem  is  lehet  egyébiránt  oly  mensurára  vetni , 
hogy  punctualiter  vagy  kevesebbre,  vagy  ne  talám  többre  is 
mehessen,  noha  az  is  post  peractam  Statutionem  Stipendia- 
riorum  igen  könnyen  ki  tetczik,  mivel  azon  N.  Vármegyék  is 
magok  közt  a  proportiot  nyomozni  fogják:  azt  mindazáltal  a 
mennyire  mellyik  Vármegye  magát  aggravatusnak  demon- 
strálni fogja,  lehet  azonnal  rectificatioban  venni,  minthogy 
azért  a  táborozásnak  ki  nyilasa  is  szükségessen  kivánnya  az 
Hadak  elöl  állíttását ,  incumbálni  fog  a  N.  Vármegyének ,  kire 
praesentibus  hazafiúi  kötelességére  és  szeretetire  adhortálom 
is,  hogy  félre  tévén  most  ez  iránt  akármely  disputatiora  talál- 
ható kérdéseknek  propositioit ,  az  meg  irt  'Soldosokat  mentől 
hamarább  elől  állittani  igyekezzék ,  ne  is  hallassza  üdőzéssel , 
hogy  az  jó  igyekezeteknek  hátra  maradásával ,  mind  magának 
kárt  ne  okozhasson,  mind  pedig  az  Mélt.  Fejedelmet  is  maga 
ellen  való  kedvetlenségre  ne  gerjeszthesse.  Hogy  azomban  ad 
evitandas  quascunque  hactenus  obortas  difficultates  azon  'Sol- 
dosoknak,  úgy  mint  már  ez   után  mindenkor  állandó,  et  in 


355 


statu  numeri  effectivi  leendő  Hadaknak  jobb  accommodatio- 
jokra  nézve  is  jobb  rendben  lehessen  dolgok ,  az  Hadi  szolgá- 
latoknak nagyobb  efTecluatiojával  telezett  a  Mélt.  Fejedelemnek 
úgy  disponálni ,  hogy  azon  "Soldos  Seregeket  öszve  vetvén 
edgymással,  kinekkinek  szomszédságát  is  tekintvén,  azokat 
Regementek  számra  reducálnám,  fönt  mai'adván  mindazonáltal 
minden  N.  Vármegyéknek  magok  'Soldosi  iránt  minden  jussok 
és  praerogativájok ,  nem  is  czéioznak  oda  az  intentiok,  vala- 
miben praejudicáltassék,  hanem  ezután  is  kinekkinek  mellette 
maradt  az  N.  Vármegyének  neve  és  jurisdictioja ,  minthogy 
egyébaránt  is  nem  Vármegyéknek ,  hanem  Vármegyék  Hadá- 
nak fognak  neveztetni.  így  azért  obveniálván  secundum  calcu- 
lura  ezen  T.  N.  Vármegyére  három  Seregeknek  száma  s  azok- 
ban praeter  officiales  mindenikben  80  Gregariusnak  elöl  állit- 
tása,  alkalmatossan  esett  ezen  N.  Vármegyét  N.  Hont,  Kis 
Hont,  Nógrád,  Zólyom  Vármegyékkel  az  edgy  Regementre 
öszve  vetni ,  mely  iránt  is  e  következendő  resolutiom  deservi- 
állyon  a  N.  Vármegyének  pro  observatione  et  informatione , 
hogy  a  N.  Vármegye  elsőben  is  annyi  Tisztet,  azaz  Fő  Had- 
nagyot cum  prima  plana  edgyütt  az  fel  állittandó  Seregekkel 
maga  constituálva  praesentállyon ,  mellyeknek  exolutioját  se- 
cundum Regulamentum  modernum  militare,  s  nem  fellyebb 
mint  az  mezei  Hadaknak  fizetését,  angariatim  procurállya,  a 
fellyebb  meg  irt  mód  szerént,  egyedül  a  Nemesség  taxájábúl, 
mind  Tiszteknek  s  mind  közönségesnek.  Az  Stob  pedig,  úgy- 
mint az  Colonellus,  Vice  Colonellus,  Vigiliarum  Praefectus,  és 
a  többi,  kiknek  Lajstromát,  úgy  curráló  menstrualis  fizetése- 
ket is  extractualiter  inclusive  meg  küldöttem ,  egészlen  fizefse 
ki  ex  communi ,  ki  is  ily  modalitással  lehet :  hogy  mivel  ezen 
öszve  vetett  N.  Vármegyék ,  kik  edgy  Regementre  reducáltat- 
tanak,  12  Co.mpániából  állók,  és  azokbül  ezen  N.  Vái'megyé- 
nek  hármat  kelletik  elől  állíttani.  Azon  Stob  fizetését  azért  a 
Seregek  számára  approportionálván ,  jut  abbúl  a  N.  Várme- 
gyének ad  concurrendum  az  obveniált  három  Seregekhez 
képest  menstruatim  administrálni  fl.  Rhen.  5149 '/^  ,  mellyeket 
a  constituált  Oberster  Uram  kezéhez  szükséges  lesz  erga  quie- 
tantiam  administrálni.    Minthogy  mind  az  Stobhoz  deserviáló 

23* 


356 


Tiszteket,  mind  pedig  a  Seregekben  levőket  is  Oberster  Uram 
maga  fogja  el  rendelni ,  a  N.  Vármegyék  mutua  cointelligen- 
tiájával,  in  tali  etiam  casii,  a  midőn  successive  vácálni  fogna 
is  valamely  Tiszt.  Az  Obersterségre  maga  Mélt.  Fejedelem 
resolválni  méltóztatván  Méltóságos  Generális  Galanthai  Grofif 
ifjabbik  Eszteiiiázi  Dániel  Uramat,  Viczéjét  pedig  és  fő  Strázsa 
Mester  Uiaimékat,  emiitett  Mélt,  Oberster  Uram  mutua  coin- 
telligentiájával  válasszanak  és  constituállyanak  a  N.  Várme- 
gyék. Azért  sine  quaestione  ő  Kglmét  annak  agnoscálni,  és 
mindezen  dispositiokban  ő  Kglme  cointelligentiáját  venni  el  ne 
mulassa  a  N.  Vármegye.  In  reliquo  servet  Deus  Praetitulatas 
Dnationes  Vestras  ad  vota  diu  salvas  et  incolumes.  Nitriae  20. 
Április  1705.  Praetitulalarum  Dnationura  Vestrarum  Ad  servi- 
endum  paratissimus  C.  N.  Bercsényi.  —  I.  Cottui  Pestiensi. 

Egykorú  másolatba  város  levéltárában. 


116. 

1705.  Aprü.  25.  A  fejedelem  véleményt  kivan  a  me- 
gyéktől, vájjon  a  hécsi  udvarral  tárgyalandó  béke  iránt  kül- 
hatalmak  biztosítása  kivántassék-e? 

Illustrissimi ,  Reverendissimi ,  Spectabiles  ac  Magnifici, 
Admodum  Reverendi ,  Generosi  Domini ,  Egregii  item  et  Nobi- 
les,  Amici  Nobis  Observandissimi,  honorandi  et  dilecti. 

Salutem  el  omnem  prosperitatem.  Mindgyárt  legh  elő- 
szöri  Pátens  Levelünk  el  terjedésével  is  világhos  kijelentéssel 
tudtára  adtuk  vala  a  N.  Országh  lakosinak,  hogy  Isten  által  el 
kezdett  fegyverkodésünknek  egyedül  arra  igazgatott  czéllya 
légyen ,  melly  szerént  az  Austriai  Ház  kegyetlen  és  gyakor 
színes  Dominiumja  alatt  el  vesztegetődött  az  igaz  Magyar  ügy 
mellett  vitézködőknek  már  sok  üdőktűl  fogva  ezer  vérekkel 
ekkoráig  keresett  régi  szép  nemzetséges  Szabadságunknak 
igaz  föl  altatását,  vagy  véghképpen  löendő  hadakozás,  vagy  a 
Törvény  és  meg  maradható  békesség  tractájának  securitássa 


357 


által  kimuiikálkodhassuk,  az  melly  hasznos  jó  végre  eleitúl 
fogva  tellyes  elmélkedésünket  s  igyekezetünket  fordítván,  mint- 
hogy az  ellenköző  Fél  teli  torokkal  kiáltotta,  az  egész  Keresz- 
tyén világ  előtt  el  is  híresítotte ,  az  meg  sértődött  Haza  Sza- 
badságának öszve  köttetött  igaz  békességre  czélozó  Indalatun- 
kat nyilván  valóvá  tegyük,  melly  szives  propensioval  és  Hada- 
kozásunknak nem  kevés  iiátraraaradásával  léptünk  légyen  az 
minapi  Selmeczi  Concursus  alkalmatosságával  lőtt  Armistitium 
tractájához  és  annak  interruptioja  s  félben  való  maradása 
kinek  tulajdoníttathatik,  az  egész  Haza,  úgy  az  N,  Vármegye 
is,  az  ki  adott  Pátens  Leveleinkből  és  azokkal  kinyomtattatott 
Selmeczi  Actáknak  seriesséből  világossan  kitanulhatta  és  böl- 
csen meg  is  értheti.  Mivel  pedig  az  Ellenkező  Fél  újjonnan 
(egyedül  Isten  tudgya,  szivét  sinceritássa  aránt  az  üdő  ki 
fogja  jelenteni)  az  békességre  czélozó  tractát  követtyeinek 
leküldésével  proponállatni  insinuálta,  az  jövendőbeli  paciíica- 
tionak  pedig  állandó  megmarad  hatásáról  az  szükséges  és  min- 
denek fűlött  Gratiát  (garantiát)  vagy  kezességet,  és  (vilá- 
gossabban)  az  békesség  tractája  után  mind  a  két  résznek  meg 
egyezéséből  löendő  végezéseknek  bátorságos  és  bomolhatatlan 
állandóságárül  való  módot  el  hallgattattya.  Ellenben  pedig  az 
Magyar  Haza  részérűl  ha  az  el  mült  időkre  s  azokban  lőtt  sok 
változásokra  jó  szerivel  vissza  fordittyuk  elménket,  tapasztalva 
tapasztallyuk  most  is  szemlélhető  kárunkkal ,  micsoda  gyümöl- 
cse lőtt  légyen  az  annyiszor  tött  kötéseknek,  és  ezen  fellyül 
említett  Bécsi  Udvan-al  Gvarantiának  elhagyásával  történt 
pacificationak ,  mint  leg  bizonyossabb  elmélkedésünknek  bizo- 
nyos meghatározásával  által  láthattyuk,  hogy  egyedül  az 
praeinsinuált  securitásnak  s  kezességnek  föl  állatására  minden 
jövendőbeh  Haza  tractáinak  s  meg  egyezéseknek  légyen  első 
Fundamentoma  és  egy  igaz  oUy  Istápja,  hogy  e  nélkül  csak 
valami  Traclához ,  Transactiohoz  is  kezdenünk  nem  egyéb , 
hanem  mintegy  az  Fövén^'en  építtetett  Háznak  bizonyos  órán- 
ként történhető  leomlását  röttögve  s  elkerülhetetlenül  várnunk ; 
a  végre  is  édes  Nemzetünknek  javát  minden  jobb  utakon 
módokon  kimunkálkodni  igyeközvén,  noha  Istennek  ügy  tetz- 
vén,   az   jövendőbeli    Pacificationak  állandó    megmaradására 


358 


nézve  pro  futuri  Tractatus  et  Pacis  Sponsoribus  némely  Felsé- 
ges Királyokat  és  Hatalmas  Respublicákat  az  Bécsi  Udvarnak 
exfraserialiter  múlóképpen  projectizáltuk ,  és  most  is  illy  nagy 
és  az  egész  Haza  javára  czélozó  jót  magunktúl  (,kit  az  Con- 
foederált  Nemes  Vármegyék  ezen  Magyar  ügy  kórmányozásá- 
nak  homagialiler  recognoscálUík)  folytatni  senkinek  botránko- 
zására  nem  lehetne,  mindazonáltal  semmi  nemű  Ország  dol- 
gaiban az  Ország  híre  s  akarattya  nélkül  nem  kivánván  pro- 
cedálni ,  az  N.  Vármegyének  is  opinioját  s  consensusát  az 
aránt :  az  föllyül  emiitett  Gvarantiát  avagy  Sponsiot  az  Bécsi 
Udvarnak  proponállyuk  é ,  és  az  praetitulált  Felségeket  requi- 
rállyuk  é,  cum  solennitate  praevia,  vonnunk,  tanácsosnak 
ítéltük. 

Kihez  képest  minekelőtte  az  bővebb  securitásrúl  és  az 
végezhető  Pacificationak  állandóságárül  annak  idejében  az 
Nemes  Országh  szükségesképpen  végezne,  intimállyuk  az  N. 
Vármegyéknek,  hogy  praevia  Generális  Congregationis  publi- 
catione,  consideratiora  vévén  az  praemissákat,  és  nevezet  sze- 
rént az  projectált  Gvarantiának  mind  az  Bécsi  Udvarnál  löendő 
propositioját ,  mind  az  Fölséges  Sponsoroknak  szükséges 
soiennis  invitalioját  pensitálván ,  maga  opinioját  és  az  szerént 
consensusát  mentül  hamarébb  literatorie  adni  igyekezzék  s  el 
se  mulassa.  Coeterum  Praetit.  D.  Vras  feliciter  valere  deside- 
ramus.  Agriae  Die  25.  Apr.  A.  1705.  F.  P.  Rákóczi.  Sigis- 
mundus  Jánoki,  Joannes  Pápai. 

Egykoi-ú  másolat  Jk.  1702—1708.  388.  lap. 


117. 

1705.  April.  29.  A  fejedelem  leirata  a  megyékhez,  a 
papi  tized  és  posták  iránt. 

Illustrissimi,  Reverendissimi,  Admodum  Reverendi,  Spe- 
ctabiles ,  Magnifici  ac  Generosi  Domini ,  item  Egregii  et  Nobi- 
les,  Amici  Nobis  Observandissimi ,  honorandi  et  dilecti. 


259 


Salulem  et  omnem  prosperilatem.  Nyilván  vagyon  a 
miulta  Nemzetcséges  Hadakozásunk  eredett  s  foly,  az  élés 
adás  s  szekerezés,  és  egyéb  aránt  Hadaink  tartására  s  Tábori 
szükségeknek  tellyesíttésére  kívántató  segitcség ,  a  N.  Várrae- 
gyében lévő  Szegénység  által  adatott,  szállíttatott,  netalántán 
azért  továbra  is  ezen  terh  viseléshez  adatott  s  ragadott  Portá- 
iis  Hajdúságnak  fel  állíttása  az  szegénységet  nyomván ,  köze- 
lebb a  következendő  operatíok  is  kívántató  Segitcségnek  adá- 
sában, szállíttásában  az  szegénység  elfogyatkozása,  ereje  felett 
való  terheltetése  raiatt  elégtelenné  tétetvén,  az  köz  s  jó 
igyünknek  elkezdett  szerencséssen  folyó  állapottya  akadályt 
szenvedgyen,  (minthogy  a  N.  Ország  Törvénnyé  is  azt  tartya, 
hogy  a  N.  Ország  kiváltképpen  való  szükségeiben,  mely  most 
vagyon)  a  N.  Ország  szükségeire  exigáltathatik  in  natura  és 
praearendáltathatik  az  Dézma.  Hogy  az  Dézmáknak  a  N. 
Ország  közönséges  szükségére  lett  arendálásával  s  annak  az 
Hadak  számára  kiadattatásával,  az  szegénység  terhe  könnyeb- 
bedgyék,  az  továb  való  tereh  viselésre  is  erejek  s  tehetőségek 
szolgáltassék ,  köz  igyünknek  is  elől  segéllésében  kívántató 
Hadi  operatíüknak  is  segedelmi,  fogyatkozás  nélkül  tellyesít- 
tessenek ,  az  Clerust  illető  minden  névvel  nevezendő  Dézmákat 
a  N.  Ország  száraára  meg  arendáltuk ,  a  raellyek  pedig  most 
Fiscalításban  vadnak,  azt  reservállyuk  s  exigáltatni  is  elvégez- 
tük ,  a  mint  meg  is  arendáltuk ,  reservállyuk  is ,  úgy  hogy 
akármelly  helység  is  a  rendes  akármelly  Dézraát,  nem  más 
hanem  az  N.  Ország  számára  rendelt  Dézmások  gondviselése 
alá  adgya.  Akarjuk  azért  a  N.  Vármegyének  értésére  adni, 
ha  szintén  némely  Földes  Uraknak  (kik  ennek  előtte  a  Déz- 
mát  a  Clerustúl  magok  Jószágokban  meg  arendálván  bizonyos 
Summán,  exígálták  is  magok  száraokra  in  natura,  eddig  az 
köz  jónak  elöl  segéllésében  azon  elől  száraiált  elkerülhetetlen 
szükségnek  előre  való  orvoslására  nézve)  ez  Dézmáknak  a  N. 
Ország  számára  leendő  megvételében,  tartásában  s  kiszedésé- 
ben valaraely  jövedelmeknek  fogyatkozások  lészen  is,  a  köz  jót 
annak  elő  segéllésében  való  szíves  készségeket  valóságossan 
meg  gondolván,  az  köz  jónak  meg  gondolása  s  szeretete  nemz 
akármelyben  is  ezen  Dézmáknak  a  N.  Ország  számára  leendő 


360 


kiszedésében  edgyező  akaratot  s  értelmet.  Az  N.  Vármegyé- 
nek azért  serio  intimállyuk,  ezen  végezésünket  in  gremio  sui 
publicáltatván ,  a  N.  Vármegye  assistállyon  a  szükség  úgy 
kívánván  leendő  Dézmásoknak,  a  N.  Országnak  Törvénnyé 
szerént  adandó  Dézmáknak  exactiojában. 

Hogy  pedig  a  N.  Ország  szolgálattyára  feláliittatott  Pos- 
ták s  Veredariusok  annyival  is  inkább  magok  kötelességeknek 
eleget  tehessenek,  Kglmessen  resolváltuk,  minden  Posták  és 
Veredariusok  residenliájához  bizonyos  Piéth  sequestráltatván, 
az  praecise  mind  az  fúvelés,  mind  az  fú  kaszálás  alkalmatos- 
ságával a  Posta  Lovak  számára  tartassék  és  usuáltassék,  A 
N.  Vármegye  értvén  ebben  is  Hazánk  ily  közönséges  szolgá- 
lattyának  előmozdítására  czélozó  szándékunkat,  az  holoit  in 
gremio  sui  Posták  és  Veredariusok  vadnak,  mindenütt  az 
Posta  Lovak  számára  fűvellésre  és  fű  kaszálásra  szükséges 
elégedendő  Rétet,  exmittálván  maga  Szolgabiráját,  ez  jelen 
való  Esztendőre  excindáltasson  és  assignáltasson.  Caeterum 
Dnationes  Vtras  feliciter  valere  desideramus.  Ex  Civitate  Agri- 
ensi.  29.  April.  1705.  Praetitulatarum  Dnum  Vstrarum  Amici 
ad  officia  parati :  F.  P.  Rákóczi.  Joannes  Pápai.  Sigismundus 
Jánokí. 

Egykorú  másolat.  Jk.  1702—1708.  399.  lap. 


118. 

1705.  Máj.  22.  Lossonczi  Szigyártó  István  országos  fis- 
cus  levele  Jenéi  Mihály  ónodi  tiszttartóhoz ,  a  Rákóczi-házat 
illető ,  de  Kohári  Istvánnál  zálogban  levő ,  attól  pedig  többi 
javaival  együtt  az  országos  kincstár  részére  lefoglalt  kecske- 
méti Vg  rész  birtok  censusa  iránt. 

Nemzetes  és  Vitézlő  Jenéi  Mihály  Urnák,  Kglraes  Urunk 
eő  Nga  Ónodi  Tiszttartójának  etc.  Jóakaró  Uram.nak  eő  Rk 
adassék. 

Ajánlom  szolgálatomat  Jóakaró  Uramnak  Kglmednek. 
Kgld  Levelét  vettem.    Nem  szükség  a  Kecskemétieket  Kglmes 


361 


Urunkat  eő  Ngát  örökössen  illető  adónak  megadására  kénsze- 
ríleni:  mivel  azon  rész  mostanság  Méltóságos  Gróff  Kohári 
István  Uramnál  Zálogban  volt,  és  most  úgy  biratik  mint 
Fiscalitás  cum  Capile  Bonorum ;  másként  sem  érdemlene  exe- 
cutiot,  mert  csak  negyven  magyar  forintokbül  áll;  Tavalyi 
Esztendőre  penig  nékem  megatták ,  kirül  számot  is  attam , 
kétszer  azért  nem  lehet  megvenni  rajtok ;  így  informáltatván 
Praefectus  Uram  eő  Kglme  is ,  hog'y  most  azon  rész  zálogban 
volt,  nem  praetendállya  tovább  a  Kecskemétieken.  És  ha 
most  szintén  azon  rész  zálogban  nem  volt  volna  is,  minthogy 
egy  Úr  szolgái  vagyunk,  ha  nékem  megatták,  számot  adván 
róla,  másszor  nem  lehet  rajtok  megvenni  s  nem  is  engedhe- 
tem míg  Decretum  reám  nem  jő :  mert  nékem  Conscriptor 
Uraimék  számadásombeli  Introitusomban  tették.  Kglmed  azért 
az  Executionak  badgyon  békét  s  ha  a  Censust  kivánnya, 
Decretumot  hozzon  reám ,  annyival  kissebbedik  a  terhem. 
Mellyrűl  kívántam  informálnom  Kglmedet.  Maradván  in  reliquo 
Lossoncz  die  22.  May.  1705.  Kglmed  szolgáló  Jóakarója  Los- 
sonczi  István  mp. 

Egykorú  másolat.  Jk.  1702—1708.  411.  lap. 


119. 

1705.  Máj.  26.  A  fejedelem  a  három  város  folyamod- 
ványára a  dézmákat  azoknál  meghagyja. 

Méltóssághos  Fejedelöm  nékünk  igen  nagy  jó  Kglmes 
Urunk !  Nagy  alázatossan  kételeníttetünk  Ngd  Fejedelmi  Gra- 
tiájához  járulnunk  Nemes  Pest  Vármegyében  lévő  bárom 
Várasoknak ,  úgymint  Kecskemélh ,  Kőrös  és  Czegiédnek  Déz- 
mái  végett ,  mellyeknek  arendájának  praeemtioját  telezett  az 
Nemes  Országnak  reselválni ;  úgy  vagyon ,  igaz ,  hogy  ha 
valaha  volt  sziikségbes  az  Országnak  C'nnuente  Patria  quoque 
Lege)  a  Dézmáknak  pr'aearendálása  az  Haza  közönséges 
javára,  most  igen  meg  kívántatnék  azt  az  föllyül  meg  írt 
Communítások   eléggé   recognoscallyák ;   mindazonáltal   az   is 


362 


igaz,  hogy  azon  Helységekben  az  Dézmákból  való  jövedelöm 
nem  az  Várasoknak  magános  hasznokra  és  nyereségekre  volt 
accommodálva ,  hanem  az  militiának  intertentiojára ,  bizonyos 
közönséghes  helyekben  hordatott  öszve,  mellyet  is  valamint 
az  üdő  s  alkalmatosság  hozta  magával,  néha  az  helységekben, 
néha  pedig  valaholott  az  militiának  statioja  volt,  oda  admini- 
stráltatott,  úgy  hogy  mind  addig  valameddig  abban  tartott, 
abból  tölt  ki  az  militiának  interteneálására  való  natm^ale  neces- 
sariiim ,  az  pedig  el  fogyván ,  azon  közönséghes  élésházakban 
uczánként  és  házanként  kinekkinek  köllött,  kell  ma  is  victuálét 
administrálni ,  melyből  tovább  való  subsistenliája  és  interten- 
tioja  az  Hadaknak  procuráltatik ,  mint  az  elég  világhos  abból 
is,  hogy  Fő  Commissarius  Darvas  Ferencz  Urunkkal  compu- 
tust  hat  hóra  ineálván,  praeter  menstrualem  impositionem, 
kenyér  és  liszt  megyén  13,380.  kilára,  Abrak  52,699  72 
kilára,  az  hús  5,335.  mázsára,  ezeken  kivűl  ha  hat  hóra 
Districtuaiis  Commissarius  Urunkkal  (kihez  is  dirigáltattunk) 
computusra  megyünk,  ha  többre  nem  mégyen,  tudgyuk  bizo- 
nyossan  kevesebbre  nem,  az  mit  superflue  administrált  az 
Nemes  Vármögye,  mennyire  mégyen  ezen  kivűl  az  domestica 
intertentio?  az  Isten  tudná  számban  vonni,  mellyeknek  nagyobb 
részét ,  elpusztulván  az  Nemes  Vármögye  reliquum  corpusa , 
az  három  Váras  praestálta,  bort  is  csak  az  eddig  való  részére 
az  Esztendőnek  domatim  az  Gazdák  az  három  Hellyben  három 
8  négy  annyi  hordót  vagy  akót  praestáltak  az  militiának,  mint 
az  mennyit  szüreti  alkalmatossággal  Dézmában  az  Helyek 
közönséges  korcsmájára  beadtanak.  Az  mi  nézendő  tovább  az 
T.  Clerus  in  natura  ezen  Hellységek  Dézmáit  akarván  magá- 
nak conserválni ,  nem  külömben  az  pogányság,  ki  is  ezen 
földön  és  határokban  erőt  vött  volt,  annak  utánna  az  idegen 
Nemzet  is,  ki  is  nagy  mértékben  mind  in  natura 
az  Dézmát  urgeálta,  arra  nem  lépvén,  az  prae- 
arendatiot  és  praeemtiot  magának  vendicálni 
i  g  y  e  k  ö  z  t  e ,  intuitu  tamen  rationum  praeallegatarum ,  mint- 
hogy ez  Nemes  Vármögye  kiváltképpen  az  három  praemittált 
Várasok  minden  háborúságokban  és  változásokban  pro  sede 
Belli,   centro   ac   medituUio   Condescensionis   et  intertentionis 


363 


militaris  igen  exponáltaivá  valának,  több  Nemes  Vármegyék 
és  azokban  situáltatott  Helységek  fölött  ab  uno  integro  et 
dimidio  Seculis  et  ipsa  hominum  memória  meghagyván,  ezen 
Dézmák  proventusa  s  Arendáinak  praeemtioja  usuroboráltatott, 
úgy  hiszszük  és  nagy  bizodalmassan  reméllyük  Fejedelömsé- 
ged  és  az  Méltóssághos  Udvar  is  ezen  kicsiny  proventuslül  s 
annak  arendálásátül  az  Várasokat  nem  fogja  sequestrálni, 
instálunk  is  nagy  alázatossan,  hogy  annyival  is  inkább  subsi- 
stálhassanak ,  és  az  condescendens,  nem  külömben  az  quár- 
télyos  militiának  is  interlentiojokra  sufficiálhassanak ,  azon 
Dézmák  arendálásában  megtartani  méltóztassék,  melly  Fejede- 
lömséged  hozzánk  járulandó  Gráliáját  méltatlan  szolgálatunkkal 
és  kész  engedelmességünkkel  demereálni  minden  töhetségünk 
szerént  igyeközzük.  Alázatos  bizodalommal  el  várván  consola- 
tionkra  Ngd  Kglmes  resolulioját,  maradván  Ngdnak  jó  Kglmes 
Urunknak  mindenkori  alázatos  kötelességgel  kész  s  engedel- 
mes szolgái  Kecskemélh,  Körös  és  Czegléd  Várasok  Com- 
munitási. 

Külső  cím:  Az  Méltóssághos  Erdélyi  Fejedeiöm  Fölső 
Vadászi  Rákóczy  Ferencz  nagy  jó  Kglmes  Urunkhoz  eő  Nghá- 
hoz  az  belől  meg  irt  Communitásoknak  alázatos  Instantiájuk. 

Hátirat:  Respectusban  vévén  ez  három  Helységbeli- 
eknek  sokféle  terheltetéseket  és  eddig  is  lett  sok  kölcségeket, 
ezen  dézma  számokra  engedtetik  a  mostani  esztendőben,  le 
tévén  Komornyikunknak  az  arenda  summáját.  Ex  Caslris 
noslris  ad  Agriam  positis.  Die  26.  May  A-o  1705.  F.  P. 
Rákóczy,  mpr.   Sigismundus  Jánoki.  mpr. 

Eredeti  a  város  levéltárában. 


120. 

1705.  Jun.  11.  Eszterházi  Dániel  tábornok  a  3  várost 
400  jó  fegyveres  hajdú  kiállítására  szorgalmazza. 

Kecskeméthi,  Körösi  Birák  és  Eskütt  Uraiméknak  ő  Kkk 
adassék. 


364 

Kegyelmes  üranktül  való  jövetelem  alkalmatosságával 
értettem  Vay  Ádám  Udvari  Kapitány  Uramtül  ö  Kglmétűl, 
hogy  Kglmetek  400.  válogatott  fegyveres  Hajdúknak  hova 
hamarébb  való  elölállíttásában  alkutt  volna  meg;  de  csudál- 
kozom  azon ,  hogy  mind  eddig  is  elől  nem  állította  és  ide  nem 
küldötte  Kglmetek,  Azért  Kglmetek  ezen  levelemet  vévén, 
azon  jó  fegyveres  hajdúknak  elő  állíttásában  úgy  forgolód- 
gyék,  hogy  minden  fogyatkozás  nélkül,  azontúl  Táborunkon 
magokat  sistálhassák,  egyébaránt  is  mind  V.  Ispány  s  mind 
Birák  üraimék  bizonyossak  lehetnek  abban,  hogy  ha  az  illye- 
tén  közönséges  Haza  szolgálattyátúl  magokat  hátra  vonván, 
késedelmeskednek,  mely  miatt  a  közjónak  előmozdittása  prae- 
pediáltalik,  hogy  életekkel  való  számadással  is  tartozni  fognak. 
Secus  non  facturos  bene  valere  desidero.  Ex  Castris  ad  Föld- 
vár positis.  Die  11.  Juny  1705.  Kglmeteknek  szolgáló  jóaka- 
rója Eszterházi  Dániel. 

P.  S.  Kecskeméthi  Birák  üraimék  pedig  csak  egy  óráig 
való  késedelem  nélkül  is  küldtön  küldgyék  ezen  levelet  Kő- 
rösre, onnét  pedig  Czeglédre. 

Egykorú  másolat.  Jk.  1702—1708.  417.  lap. 


121. 

1705.  Június  23.  A  szegedi  parancsnok  levele  némely 
szomszédi  viszálkodások  iránt. 

T  i  t. :  Generosis  Prudentibus  ac  Circumspectis  Dominis 
Judici  Primario  N.  N.  Caeterisque  Juratis  Civibus  Oppidi  Kecs- 
melhiensis  etc.  Dnis  mihi  observandissimis. 

Generosi  Prudentes  ac  Circumspecti.  Dni  mihi  obser- 
vandissími.  Procul  dubio  constaiiit  ip.sis ,  praeteritis  non  ita 
dudum  diebus  17.  circiter  modo  labentis  mensis,  certos  meos 
milites  passualibus  meis  Litteris,  ad  Comitandos  qnosdam 
Graecos  Mercatores  Kecskemelhinum  versus  exmiseram,  eos 
denique  (quam  ob  rem  ignoro)  non  solura  captos,  et  equis 


365 


suis  spoliatos,  verum  ligatos  Szolnokinum  deduxerunt:  et  licet 
25.  ipsorum  Dnus  Bertóti  dimiserit ,  duos  taraen ,  et  equura 
Góbi  retinuit,  sub  colore,  quod  violatio  Armistitii  causata  fuis- 
sent,  nihili  pensis  Salvi  Litteris  meis,  per  suos  proprios 
homines.  de  via  Regia  reducli  sünt.  Non  absimiliter  intra  Cri- 
sium  et  Marosinum,  nuperis  diebus  cum  commendatis  similes 
excessus  contigere,  intuitu  quorum  illegitimorum  et  contra 
Armistilium  vergentium  casuum ,  praesentes  copias  bic  slare 
feci,  et  de  territorio  ipsorum  3.  adduci  curavi,  cupiens  expe- 
rlri,  cujusnam  sínt  animi  et  intentionis.  Praesentium  itaque 
latoréra  hunc  in  finem  exmisi,  duos  autem,  nimirum  Samue- 
lem Zelenka  et  Gregorium  Dúgár  detinui,  qui  licet  Passum 
habuerint,  sed  quoniam  se  opposuerint,  armaque  capere  prae- 
sumpserint,  sünt  vulnerati,  et  quousque  tam  respectu  unius, 
quam  alleriiis  illatáé  pi^aenominatae  damnificationis  et  exces- 
suum  commissorum  plenaria  restitutio  exhibeatur,  tamdiu 
suprafatae  Personae  hic  detinebuntur,  quod  pro  notitia  ipsis, 
praesentibus  intimandum  esse  duxi:  similes  siquidem  errores 
experiar;  et  an  in  vicinitate  mutuam  correspondentiam  ultro- 
nee  observare  cupiant?  Ego  enim  de  parte  mea  in  omnibus 
suis  oeconomiis,  laboribusque  campestribus  intacte  observatu- 
rus.  Caeterum  insinuaudum  quoque  babeo,  cur  currus  mise- 
rorum  bominum  detineant?  et  nisi  restitui  faciant,  sera  poe- 
nitentia  luituri.  Positivam  desuper  praestolaturus  Resohitio- 
nem,  in  reliquo  diu  feliciter  supervivere  cupiens,  maneo  Prae- 
tit.  Generosar.  D.  Vrar.  Ad  servitia  paratissimus  Szegedini 
23.  Junii  1705.  Joan.  Frid.  B.  a  Globiz.  mp. 

Egykorú  másolat.  Jk.  1702—1708.  422.  lap. 


122. 

1705.  —  De  Laroche  őrnagy  szegedi  vicecommendans 
levele  a  kecskeméti  bíróhoz. 

Ajánlom  kész  szolgálatomat  Kglmednek  Biró  Uram.  Az 
elmúlt  napokban  Sárközi  István   Kglmetek  Városbéli  Embere 


366 


öcsét  az  itt  való  Tömlöczbűl  kibocsátván,  bizonyos  abrakbéli 
emberséghét  Ígérte  vala,  kit,  egynehányszor  az  üdőtúl  foghva 
szekerek  jővén,  megh  küldhetett  volna.  Azért  praesentibus 
requirálni  akartam  Biró  Uram  Kgldet,  emlilett  Sárközi  Istvánt 
eleiben  citálván  intse  megh  és  hova  hamarébb  külgye  megh, 
mert  assecurálom  Kgldet,  ha  rövid  üdőn  megh  nem  küldi, 
bizonyossan  oda  való  ökröt  fogok  el  érette.  Maradván  jó  aka- 
rója Császár  Urunk  eő  Felségbe  Oberstvakmestere  és  Szegedi 
Vice  Commendánsa  H.  F.  De  Laroche  mp.  major. 

Kivül:    Kecskeraéth    Várossá    Érdemes   Fő   Birájának 
Magó  Mihály  jóakaró  Uramnak  böcsüleltel. 

Eredeti  a  város  levéltárában. 


123. 

1705.  Jun.  30.  Károlyi  Sándor  tábornagy  hadaival 
Kecskeméthez  száll. 

Adgyon  Isten  minden  jót. 

Leveleteket  elvettem ,  az  mi  az  Mezőben  lévő  marháitok 
s  más  egyéb  Jószágtok  meg  maradása  eránt  való  kivánságh- 
tokat  illeti,  abban  bizonyossak  leheltek,  hogy  semmiben  legh 
kevessebb  kárt  sem  foghtok  vallani ;  sőt  Kglmes  Urunknak  eő 
Nghának  ezen  órában  vettem  Kglmes  Parancsolattyát ,  kiben 
azt  parancsollya  eő  Ngha,  hogy  Hadaimmal  az  Városokra 
szállyak,  de  mivel  hogy  mostan  nyári  üdő  lévén,  az  hadak- 
nak alkalmatossabb  mezőben  maradni,  irtam  eő  Ngának,  hogy 
azon  hadakat  is,  mellyek  mostanságh  az  Várasokon  bent  vad- 
nak ,  eő  Ngha  parancsolattyábül  s  engedelmébűl  kihozhassam. 
Hogy  azért  az  Tábornak  jó  alkalmatossághü  helyet  rendelhes- 
sek ,  vévén  ez  Levelemet ,  mindgyárt  két  Embert ,  a  kik  ezen 
Puszta  hellyeknek  csinnyát  mindenütt  tudhassák ,  küldgyetek 
ki  hozzám  s  ma  estvére  itt  legyenek ,  ügy  hogy  az  Tábort 
oUyan  hellvre  szállíthassam,  az  hol  víz,  fa  s  fübéh  alkalma- 
tosságokban fogyatkozása  ne  légyen  az  Hadaknak.  Ide  pedigh 


367 


azontúl  fát  küldgyetek  ki  a  konyhára,  külömben  sem  cseleked- 
vén. Költ  Adacsi  mezőben  lévő  Táboron.  Die  30,  Junii  1705. 
Károlyi  Sándor,  mp. 

K  i  V  ü  1 :  Kecskeméthi  Biráknak  s  Lakosoknak  közönsé- 
gessen. (Pecsét). 

Eredeti  a  város  levéltárában. 


124. 

1705.  Jul.  5.  Károlyi  Sándor  tábornok  a  három  város- 
húl  Szolnokhoz  ácsokat  és  deszkákat  rendel. 

Kecskeméthi,  Körösi,  Czeglédi  Biráknak  sietséggel. 

Adgyon  Isten  minden  jót. 

Noha  Kecskeméthi,  Körösi  és  Czeglédi  Biráknak  már  ez 
előtt  meg  írtam ,  hogy  Szolnokhoz  bizonyos  számú  Ácsokat  s 
faragó  Embereket  küldgyenek ,  úgy  hiszem  eddig  el  is  küldöt- 
tek; mindazáltal  ha  nem  expediálták  volna,  ezen  Levelem  által 
iterato  keményen  parancsoltatik,  hogy  sem  órát  sem  napot 
nem  várván ,  mindgyárt  küldgyék.  Azomban  valamennyi  fe- 
nyüfa  deszka  tanáltatik  mind  az  három  Varason,  akár  kié,  s 
akár  kinél  légyen ,  mind  szállittassák  Szolnokban  hidmester 
Szalontai  kezében,  onnan  Quielantiát  vévén  róla,  valamennyi- 
rűl  lészen  Quietantiája,  annyinak  az  ára  megfizettetik.  Kiben 
külömben  se  cselekedgyenek  ;  másként  az  Birák  életekkel  jád- 
zanak.  Költ  Rákos  mezején  5.  Julii  1705.  Jót  kivan  Károlyi 
Sándor,  mp. 

Egykorú  másolat.  Jk.  1702—1708.  429.  lap. 


125. 

1705.  Aug.  3.  A  kúnszentmiklósi  hirák  levele. 

Bls  Kecskeméth  Városa  Érdemes  Fő  Birájának,  Taná- 
csának etc. 


368 


Kglmeteknek  2.  mensis  Augusti  datált  Levelét  vévén, 
continentiáját  megértettük.  Pest  elein  forgó  dolgok  miben 
légyenek ,  irhattyuk  Kkk  hiteles  relatio  után :  a  mely  Ellenség 
Szecső  táján  prédált,  és  a  ki  azután  is  nem  kevés  számmal  a 
Dunán  erre  a  félre  költözött  légyen,  Generális  Bottyán  János 
Urunk  ó  Nga,  Esztergám  és  Veresvár  táján  forogván  nem 
kevés  haddal ,  hihető  ahoz  képest  vissza  ment  és  költözött  a 
Dunán  földünkről ,  más  felől  semmit  nem  hallunk ,  hogyha  mi 
oUyas  Hireink  továbbra  is  fognának  lenni ,  közöUyük  Kgltekkel 
szivessen.  Magunk  lakó  helyünkben  tovább  nem  bátorkodhat- 
tunk ,  mivel  az  vízen  való  kiütéstül  is  félünk ,  mind  az  velünk 
eddig  nyomorgó  vidék  helyekbéli  szegénységgel  edgyütt  a 
Pusztára  ki  szállottunk.  Ezzel  jó  Istenünk  kglmes  gondviselé- 
sében ajánlyuk  Kglmeteket  fejenként.  Iránk  Bábony  és  Adacs 
közt  levő  mezőségben.  Die  3.  Aug.  A.  1705.  Kglmeteknek  a 
szomszédságban  levő  szives  jóakarói  Kim  Szent  Miklósi  Birák 
és  Tanács. 

Egykorú  másolat.  Jk.  1702—1708.  434.  lap. 


126. 

1705.  Aug.  5.  Pdlffy  Mihály  pestmegyei  alispán  a 
három  várost  és  azokhani  nemeseket  személy  szerinti  felke- 
lésre sietteti. 

Jóakaró  Uraiméknak  Kglmeteknek ! 

Ajánlom  Szolgálatomat  s  Isten  sok  jókkal  és  békességes 
meg  maradással  szeresse  Kglleket  kivánom.  Ez  estve  későn 
érkeztem  haza  Czeglédről ,  holott  is  mind  kemény  parancsola- 
tot vettem,  hogy  viritim  vigyem  ezen  három  Városokat,  mind 
bizonyos  relatiokbúl  értettem,  hogy  Nemes  Heves  Vármegye 
Kocsikkal,  Lovakkal,  úgy  a  Nemes  Jászság  is,  Tót  Almás, 
Kóka,  és  'Sámbok  táján  vadnak,  hogy  azért  jövendőben  is 
Klekkel  okot  ne  adgyak,  Kgllek  mmdgyárt  mind  Lovakon  és 
Kocsikon   jöttön   jöjjön.    Én    magam   is   mindgyárt    indulok. 


369 


Nemes  Uraimék  pedig  (non  obstanle  eo  hogy  'Soldossai 
légyenek)  személy  szerént  fel  üllyenek,  mert  valaki  refracta- 
riuskodik,  bizony  vele  adok  számot,  Caeterum  legyen  Isten 
Kglraetekkel.  Kőrös  5.  Aug.  1705.  Kglmelek  jó  akaró  V. 
Ispánnya  Pálffy  Mihály  mpr. 

Kivül:  BecsüUetes  Kecskemélh  Városi  Birák  és  Esküt- 
teknek  jóakaró  Uraimékiiak  eő  Kglmeknek  adassék  sietséggel. 
CPecsétJ 

Eredeti  a  város  levéltárában. 


127. 

1705.  Aug.  5.  A  körösi  és  kecskeméti  nemesek  fejen- 
kénti fölkelésre  köteleztetnek. 

Generosi  et  Nobiles ,  Prudentes  et  Circumspecti  Domini 
mihi  observandissimi. 

Paratissimam  Servitiorum  raeorum  recommendationem. 
Itt  Kőrösön  Méltóságos  Generális  idősbik  Szálai  Groff  Barkóczi 
Ferencz  Generális  Commendáns  Uram  ő  Exceilentiája  paran- 
csolatlyábül  Vice  Ispány  Ui'am  ő  Kglme  az  egész  Nemességet, 
nemine  excepto,  fel  vévén,  ma  meg  is  mustráltam  ő  Kglme- 
ket,  úgy  hogy  holnap  Isten  velünk  lévén,  magával  V.  Ispány 
Urammal  6  órakor  meg  indúUyanak ;  mindazonáltal  illy  condi- 
tioval,  hogy  Kglmetek  becsülletes  helységében  lévő  Nemes 
rend  is  viritim  itt  legyen,  másként  protestáltak  előttem,  hogy  ő 
Kglmek  nélkül  ki  nem  mennek.  Praesentibus  azért  becsülettel 
kérem  Kglteket,  egyszersmind  tisztem  hivatallya  szerént  admo- 
neálom  is ,  (hogy  jövendőben  Kglmetekkel  számot  ne  adgyak) 
ha  étszaka  veszi  ezen  levelemet  is ,  mindgyárt  viritim  minden 
Nemesi  személyt  az  Insnrrecliora  úgy  compellállyon,  hogy 
nemine  excepto  ő  Kglmek  holnap  6  órakor  itt  legyenek  Kőrö- 
sön,  másként  én  sem  Isten,  sem  Világ  előtt  oka  ne  legyek,  ő 
Kglmek  közül  a  kit  mi  ér.  Kglmetek  Tizedébül  lévő  hadakat 
is  ma  1  órakor  megmustráltam ,  ő  Kglmek  Hadnagya  mente- 

94- 

Kecskemét  v.  tört.  IV.  köt.  '^^ 


370 

gette  magát,  hogy  nem  oka  a  nép  kevés  voltának,  nem  lévén 
több  36  lovas  és  32  gyalog  számbül  álló  vitézlő  rendek.  A 
már  elküldött  5.  hordó  lisztrül  quielállyon  Kglmetek.  Caeterum 
Suas  Dnationes  ad  vota  sua  diu  et  deliciose  valere  desiderans 
maneo  sub  dato  Kőrösini  die  5.  Aug.  1705.  Praetitulatarum 
Dnationum  vrarum  Servus  obligatissimus  Michael  Erdős  Jud- 
liam.  mp. 

Kivűl:  Generosis  et  Nobilibus,  Prudentibns  ac  Circum- 
spectis  Dominis  N.  N.  Judicibus ,  tóti  denique  Ordini  Senatorio 
Oppidi  Kecskeméth,  Dnis  benevolis,  mihi  Confidentissimis 
Observandissimis.  (Pecsét). 

Eredeti  a  város  levéltárában. 


128. 

1705.  Aug.  11.  Károlyi  Sándor  tábornok  hadát  vacsi 
pusztára  viszi  s  a  3  városbúi  élelmet  rendel. 

N.  Vitézlő  Máriási  Miklós  jóakaró  Kapitány  Uramnak  ő 
Kglmének  Kecskeméten. 

Mivelhogy  holnap  Táborostul  a  Vacsi  pusztára  akarok 
szállani,  az  Commissarius  pedig  az  szekerek  iránt  annyira 
megfogyatkozott,  hogy  az  Hadak  számára  kenyeret  nem  vitet- 
het ,  Kglmed  azért ,  még  az  Vármegye  szekerei  elérkeznek  s 
élést  vihetnek ,  azomban  az  3.  Várasokon  tegyen  kenyér  iránt 
való  dispositiot ,  hogy  szükséget  ne  lásson  az  Had.  Ezzel  Isten 
éltesse  Kgldet.  Dátum  ex  Castris  ad  Czegléd  positis.  Die  11. 
Aug.  1705.   Kglmednek  Jóakarója  Károlyi  Sándor. 

Egykorú  másolat.  Jk.  1702—1708.  436.  lap. 


129. 


1705.  Aug.  14.  Károlyi  Sándor  tábornagy  a  helységek 
elöljáróit  magához  rendeli. 


371 


Solti ,  Szabadszállási ,  Fülöpszállási ,  Izsáki ,  Kecskeméti , 
Körösi,  Czeglédi  Birák  éjjel  nappal  küldgytk  faluról  falura 
életek  s  jószágok  vesztése  alatt,  kirül  is  testimonialist  ve- 
gyenek. 

Ezen  parancsolatomat  látván  kivűl  meg  irt  falubéliek, 
azonnal  két  két  embert  kijldgyenek  Kún  Sz.  Miklósra  bolnap 
estvére ,  életek  s  jószágok  elvesztése  alatt.  Kiben  külömbet  se 
cselekedvén.  Költ  Soldi  Sáncznál  die  14.  Aug.  1705.  Kgimes 
Urunk  eő  Nga  mezei  hadainak  Generál  Marscballussa,  Tiszán- 
túl való  földnek  Generál  fo  Coramendója  Károlyi  Sándor,  mp. 

Egykorú  másolat.  Jk.  1702—1708.  437.  lap. 


130. 

1705.  Alig.  16.  A  fejedelem  válaszol  a  három  város 
folyamodványára. 

Prudentibus  ac  Circumspectis  N.  N.  Judicibus  Primariis , 
Caeterisque  Juratis  Civibus  Oppidorum  Kecskeméth,  Kőrös  et 
Czegléd,  Fidelibus  Nobis  dilectis. 

Prudentes  ac  Circumspecti  Fideles  Nobis  dilecti. 

Salutem  et  gratiara  nostram.  Hűségek  levelét  vévén, 
magok  securitássa  és  subsistentiája  iránt  való  kívánságát  meg 
értettük.  Mellyet  is  hogyha  Hűségek  akar  consequálni,  magok 
oblatiüja  szerént  az  Ezer  Lovast  elől  állítván,  mind  maga 
securilássárúl ,  mind  az  Haza  szükséges  szolgálaltyáríil  fog 
eleget  tenni.  Mi  is  tapasztalván  azt,  Hadainkkal  és  minden 
módon,  nemcsak  mostani  megmaradására,  de  jövendőbeli  bol- 
dogulására is ,  tellyes  tehetségünkkel  igyekezünk.  Másként 
pedig  ha  mi  kár  követhetné  is  Hűségeket  (mellyet  mindazáltal 
nem  reménlünk)  magának  tulajdonithattya.  Caeterum  eosdera 
bene  valere  desideramus.  Ex  Castris  Nostris  ad  Sopornya 
positis  Die  16-a  Mensis  Augusti  Anno  1705.  F.  P.  Rákóczi. 
Gregorius  Réti. 

Egykorú  másolat.    Jk.  1702—1705.  449.  lap. 

24* 


372 


131. 


1705.  Aug.  17.  Károlyi  Sándor  tábornagy  rendelete  a 
három  városhoz. 

Memóriáié. 

1-mo  Mivelhogy  Kglmes  Urunk  ő  Nga  a  Solthi  Sáncz- 
nak  elhányatását  újobban  kglmessen  parancsollya,  azért  Mári- 
ási  Miklós  Uram  ő  Kglme  parancsolattyára ,  Kecskemét,  Kőrös 
Várása  és  az  körül  való  faluk  negyed  nap  alatt  mennyének 
rája,  s  vonnyák  az  árkában,  s  benne  levő  Épületeket  porrá 
égetvén,  az  egész  Munitiot  szállítsák  Szolnokban,  az  Hajdúság 
pedig  jöjjön  M.  Grális  Groff  Barkóczi  Ferencz  Uram  Táborára. 

2-0  Az  fen  álló  két  Seregen  kivűl  valamennyi  fegyver- 
fogható az  3  Városrúl  telhetik,  negyed  napok  alatt  mind  fel 
üUyön,  imputálván  azokat  is,  kik  mostan  megmaradásnak 
okáért,  recipiálták  magokat,  ámbár  akár  honnat  jöttek  is,  és 
akár  hová  valók  légyenek  is,  nemine  excepto. 

3-0  Negyednap  múlva,  az  M.  Grális  Groff  Barkóczi 
Ferencz  Uram  eleiben  compáreállyanak  be  Mustrálásra,  holott 
rendben  vétetvén,  vagy  vissza  bocsáttatnak,  vagy  más  vitézlő 
rend  fog  Határok  vigyázására  bocsáttatni. 

4-0  Az  mely  Hadnagyok  tavai  voltak,  most  is  meg 
vadnak ,  azok  üllyenek  fel ,  kiki  maga  seregével. 

5-0  V.  Ispány  Uram  pedig  parancsolattya  szerént,  az 
Vármegyebéliekkel ,  és  Jánosi  János  katonái  félével ,  mindeddig 
sem  compareálván,  szorgalraatossabban  procedállyon ,  mert 
infallibiliter  személlyében  éri  kissebség  és  becstelenség. 

6-0  Hogyha  pedig  tovább  is  vakmerőségre  vetik  az 
meg  írt  Várasiak  magokat,  és  elől  nem  állittyák  az  praefigált 
terminusra  azon  Seregeket,  bizonyosak  lehetnek  benne,  hogy 
az  M.  Grális  Szolnoki  Tömlöczre  vetteti  a  Bírákat  s  mindaddig 
ottan  lesznek,  míg  az  parancsolatot  nem  effectuállyák. 

7-0  Megengedtetik  nekik,  hogy  Kglmes  Urunkhoz  fel 
küldhessenek ,  de  (eo  non  obslante)  ezen  parancsolat  ne  diffe- 
ráltassék.  Dátum  in  Castris  ad  Vacs  positis  Die  17.  Mens. 
Aug.  A.  1705.   Kglmes  Urunk  Ö  Nga  Mezei  Hadainak  Mar- 


schallusa  s 
Sándor. 


373 

Tiszán  tül  levő  Földnek  fő  Commendoja  Károlyi 

Egykoi-Ú  másolat.  Jk.  1702-1708.  447.  lap. 


132. 

1705.  Sept  13.   Károlyi  Sándor  tábornagy  a  három 
városhoz. 

Ez  Levelem  adassék  KecskemMi  Bíráknak  és  Lakosok- 
nak nagy  hamarsággal.  Kecskeméten. 

Adgvon  Isten  minden  jót. 

Levelelekbűl  inforraáltatván ,  hogy  készebbek  leszek 
viritim  inkább  insurgálni,  hogysem  az  Várasokat  pusztan 
hadni,  az  iránt  való  resolutiotokat  Kglmes  Urunknak  eo  Nga- 
nak  meg  Írtam,  s  vettem  is  az  eő  Nga  dispos,  opt  meU  et 
hoo-v  meg  érthessetek,  praesentibus  parancsoUafk ■.  vévén 
ezen  Levdemet,  azonnal  ezen  accludált  speciflcaüoban  des,- 
3t  Embereket  Lovas  Kocsikon  Postán  küldgyétek  hozzam 
minden  Várasokbúi,  hogy  azon  meg  h-t  eő  N?^  P^™«^°'^  " 
tyál  élőtökben  adván ,  tudhassátok  magatokat  n|.hez  alka  maz- 
tatni    Dátum  in  Castris  ad  Hatvan  positis  die  13.  7-bris  A-o 

•'"'-K^li^U^avalyi  Biró  Szabó  Bálint,  Magó  M,bály, 

^-^S."MS'^orv.nyi,stván,  varga 

István,  Beretvás  János.  ,  ■  d-  a 

Czeglédrűl:  Szabó  István,  Móricz  János  tavalyi  Bn'ó. 

Egykorú  másolat.  Jk.  1702-1708.  452.  lap. 

133. 

1705.  Sept,  18.   mnétel  a  német  tábornak  a  Dunán 
átszállásáról. 


374 

Kecskemét  Városának  Fő  Birájának ,  Jóakaró  Sógor 
Uramnak  adassék. 

Bls  Birák  Uraimék  akaránk  Kgiteknek  tudtára  adni, 
hogy  ide  Sári  faluban  jővén  Sziget  Sz.  Miklósrúl  egy  Legény, 
a  ki  annak  elótte  Némedin  lakott,  bizonyossan  beszélli :  hogy 
az  el  múlt  Szerdán  által  szállott  Pest  alá  az  Németh  Tábor  s 
ott  vagyon  mostan  is.  Azomban  már  annak  előtte  az  túlsó 
félen  az  Rácz  Falukat  Várasokat  felverte,  úgymint  Pomázt, 
Káloszl,  Szentendrét,  Ercsit,  Adonyt,  s  többeket,  s  minden 
bizonnyal  valóságos,  mi  mindazáltal  még  újabb  hirt  várunk, 
az  mellyel  magunk  megviszünk  Kglmeteknek.  Ezen  Levélvivőt 
az  Falutúl  kértük,  Kgiteknek  íiogy  hirt  tegyünk,  úgymint 
Sáriaktúl.  Dátum  Sári  1705.  Die  18.  7-bris.  Kglmetek  Jó- 
akaró szolgái  Halász  Mihály.  Fazekas  György. 

Egykorú  másolat.   Jk.  1702—1708.  453.  lap. 


134. 

1705.  Sept.  —  Gróf  Barkóczy  Ferenc  levele  Szűcs  Far- 
kas kecskeméti  hadnagyhoz ,  a  városok  felkelése  iránt. 

Ajánlom  szolgálatomat  Kk, 

Vettem  vala  Kgld  Levelét  az  Városiak  kimozdulása  iránt, 
kire  való  nézve,  mivel  már  Generális  Károlyi  Úr  is  általjött, 
nem  tartom  ártalmasnak ,  ha  az  Cselédgyeket  elébb  kimozdit- 
tyák ,  az  minthogy  tudom ,  Kgltek  is  meg  hallya  az  Német 
ellenségnek  Tiszához  való  érkezését,  azomba  ha  Páter  Bárká- 
nyi Uram  meg  akarna  indülni,  a  hova  kivánnya  adasson 
alkalmatosság  eő  Kk,  Ordódi  Uramnak  is  intimáltam,  hogy 
kísérőköt  adgyanak  melléje ;  Ezzel  maradok  Kgld  Jóakarója  G. 

Barkóczy  Ferencz  mp.    Hev  —  — *)  Magam  holnap 

Dósához  szállok ,  onnét  Kgltek  felé  nyomulok.  —  K  i  v  ű  1  : 
Nemzetes  Vitézlő  Szűcs  Farkas  jóakaró  Hadnagy  Uramnak  eő 
Kk  adassék.   Kecskemét.   Cito.  Citius.  Citissime.   (Pecsét). 

Eredeti  a  város  levéltárában. 


*)  A  hely  és  kelet  helye  ki  van  szakadva. 


375 


135. 


1705.  Sept.  20.  Bottyán  János  tábornok  a  lappangó 
katonákat  kéri  a  három  váróstul. 

Kecskeméthi ,  Körösi,  Czeglédi  Birák  Uraiméknak  adas- 
sék. 

Kecskeméthi ,  Körösi  és  Czeglédi  Birák  ezen  parancso- 
latomat vévén  Kgltek ,  valamint  életeknek  s  jószágának  örül , 
úgy  valamennyi  katona  ott  az  Városokon  vagyon ,  küldgye  ki 
Kglmetek,  a  kik  pedig  el  jönni  nem  akarnak,  kötözve  hozza 
ki  Kgltek ;  kiváltképpen  Illósvai  Imre  Kapitány  Uram  katonáit 
ott  lappangani  hallom ,  hanem  a  felébb  meg  irt  büntetés  alatt 
ki  küldgyék,  vagy  pedig  kötözve  kihozzák  ide  holnap  estvére. 
Maradván  Kkk  Jóakarója  Generális  Bottyán  János. 

Egykorú  másolat.  Jk.  1702—1708.  453.  lap. 


136. 

1705.  Sept.  23.  Újvárosi  Szűcs  János  ezredes  levele  a 
Kecskemétiekhez. 

Ajánlom  Kglteknek  becsülettel  való  szolgálatomat. 

Az  mint  az  Hadat  oda  mentemben  kezemhez  adták  Kgl- 
tek, azonképpen  minden  hátramaradás  nélkül  azon  Hadat 
Zászlóstul  Seregben  szedvén  őket  küldgye  utánnam  Kglmetek, 
ha  hol  ezt  nem  cselekszi  kegyelmetek,  tudom  hogy  ellensé- 
günk vattok.  Azomban  a  Méltóságos  Grális  Károlyi  Sándor 
Uram  eő  Ngátul  Kapitány  Kárándi  Mihály  Uramnak  újjabb 
parancsolattya  érkezek  ezen  órában ,  hogy  ha  el  nem  akar 
Kgltek  hellyébül  költözni,  sőtt  refractariuskodnak ,  minden 
irgalom  nélkül  pusztítsa  el  Kglteket,  mellyet  is  Kglmeteknek 
jó  szántombúl  írtam  meg,  külömbet  se  cselekedgyék  Kglme- 
tek, ha  életek  fejek  elvesztését  akarják  el  kerülni.  Kérem  is 
Kegyelmeteket,    szófogadatlanságáért    maga    felekezetitül    s 


376 


Nemzettségétől  kardra  ne  hányossa,  mind  magát,  mind  Fele- 
ségét, Gyermekét,  mellyet  el  sem  kerül  Kegyelmetek,  ha  mai 
vakmerőségben  continuuskodni  fognak  továbbra  is.  A  mi 
kevés  élésem  a  Város  házánál  volt,  ottan  maradt,  Kglmetek 
tegyen  annyi  barátságot,  kiilgye  utánnam  tovább  való  szolgá- 
latoraért, ezutánn  is  tüUem  kitellhetö  dolgokban  Kglmeteknek 
szolgálni  el  nem  mulatom.  Ezzel  maradok  Kgltek  Dátum 
Czegléd  Die  23.  7-bris  A-o  1705.  Jóakarója  Újvárosi  Szűcs 
János  mp. 

Kivűl:  Kecskeméti  Birák  Uraiméknek  Lakosokkal  együtt 
becsülettel  iram  eő  Kglmeknek.   Pecsét. 

Eredeti  a  város  levéltárában. 


137. 

1705.  Oct.  1.  Gróf  Herbewüle  tábornagy  védlevele. 

Demnach  in  der  Roemisch  Kaeyserlichen  (auch  zu  Hun- 
garn  und  Boehaimb  Königlichen  Majestaet)  Unsers  AUergnae- 
digsten  Herren  absonderliche  Protection  und  Salva  Ouardia 
die  Statt  Kecskemét  sambt  ihre  Zugehörde  und 
Dependentien,  possessionen,  Inwohner  —  wie 
auch  allé  derenselben  habende  Mobilien,  Vic- 
tualien,  gros:  und  Klein  Vich,  P férte,  Wágen, 
und  in  summa  all  ihr  Haab  und  Gutt  was  nur 
name  hat  oder  habén  Kann,  allergnádigst  auss: 
u  n  d  a  n  g  e  n  0  m  ra  e  n  w  0  r  d  e  n.  Als  werden  hiemit  allé  und 
jede  (sowohl  Allerhoechstgedachte  Ihrer  Kaeyserl :  und  Koe- 
nigl :  Majestaet  immediat  bestelltel  als  auch  Dereseiben  Allijrte 
Hoch-  und  Nidere  Kgriegs  Officier,  und  ins  gémein  allé  Sol- 
daten,  auch  Kriegs  Leuthe  zu  Ross,  und  Fusz,  Teutsch-  und 
Ungarisch-Croatisch-  und  Roecischer  Nation,was  Würden, 
Stands,  oder  Weesens  sie  seynd  nicht  weniger  allé  und 
jede  Zufulir-Einlogir-  und  Quartierungs  Commissarien  auch 
sonsten  raanniglichen  jeder  nach  Stands  Gebühr  ersucht   die 


377 


meinem  Commando  Untergebene  aber  gemössen  erinnert,  auch 
ernstlich  befelcht  Obgedachte  Statt  Kecskemét  sambt 
allén  dero  Inwohner,  Dependenlien,  apperti- 
nentien  nicht  allén  mit  aller  eigen  Einlogir-Einquartirung  und 
anderen  dannenhero  ruehrenden  Beschwerlichkeiten,  Durch- 
zuegen ,  Nacht  und  still  Lagern,  Geld-Pressuren,  Abnehmung 
klein  oder  groszes  Viech,  Rósz,  Wagen,  Getraid,  Wein,  Bier, 
Victualien  und  anderen  Kriegs  Exactionen ,  wie  die  Namen 
babén,  oder  unter  was  Praetext  selbige  gesucbt  werden  mö- 
gen  sonderlich  aber  mit  Brondscbatzungen,  Raub,  und  Pluen- 
derungen,  oder  auch  Gewalthaetigkeiten  und  straffmássigen 
Insolentien  gaentzlich  zü  verschonen  ,  weniger  anderen  der- 
gleichen  zu  Ihuen  keines  weegs  zu  gestatten,  sondern  vilmehr 
in  allén  Vorfallenheiten  festiglich  zu  scbützen,  zu  manuteniren, 
und  Hand  zu  habén.  —  Hieran  geschicht  was  recht  ist ,  und 
ist  raan  es  umb  einen  jedwedern,  Stands-Gebühr  nach  zu 
erwiedern  erbietig.  —  Die  Untergeben  aber  vollzichen  hieran 
ihre  Schuldigkeit ,  und  dicsen  ernsten  Befelch ,  werden  sich 
auch  von  unausz  bleibender  Leibs-  und  Lebens-StrafI  zu  hü- 
ten  wissen.  —  Signatum.  Káys.  Veldlager  bey  Kőres 
die  1-ste  8-bris  1705.  Der.  Röni.  Kay.  Mays. 
Cammerer,  General  V'eldmarschall,  Obrister 
über  Ein  Regiment  Dragoner,  der  Zeit  Chef 
Commendirender  General  Le  comte  Herbeville 
m.  p.  Cp.  h.) 

Eredeti  a  város    levéltárában,    nyomtatott   mintázat,   a   ritkított 
betűkkel  szedett  sorok  levén  írással  betöltve. 


138. 

1705.  Oct.  1.  Gróf  SchlicJc  tábornok  vécUevele. 

Demnach  in  der.  Röm.  Kays.  auch  zu  Ungarn 
undBöheimbKönigl.  Mayest.  ünsers  allergná- 
digsten   Herrn    absonderliche   Protection  und 


378 


SalvaQuardia  die  Stadt  Kecskemét  velche  sich  in 
Ihro  Kays.  Mays.  devotion  aller  unterthenigst  ergeben,  genoh- 
men  vorden ;  Als  verdén  hiemit  allé  und  Jede  sovohl  aller 
höchst  ged.  Ihro.  Káys.  und  Königl.  Mayes,  immediat  bestellte 
als  auch  Deroselben  AUyirte  Hoch  und  Niedere  Kriegs-ofTici- 
eri ,  und  insgemein  allé  Soldaten ,  auch  Kriegs-leuthe  zu 
Roosz  und  Fusz,Teutsch  und  Ungar.  Croatisch  und  Rátzischer 
Nation ,  was  Würden.  Lands  oder  Wesens  Sye  seiend ,  Nicht- 
weniger  allé  und  Jede  Zufuhr,  Einlogier  und  Quartirungs 
commissarien ,  auch  sonsten  manniglichen  Jeder  nach  Stands 
gebühr  ersucht,  die  mir  untergebene  aber  gemessen  erinnert, 
auch  ernstlich  befelcht  gedachte  Stadt  Kecskemét 
nicht  alléin  mit  aller  eigen  einlogir:  einquarlirung  und  an- 
dern  Dannenhero  rührenden  beschwárlichkeiten ,  Durchzügen , 
Nacht-  und  Still-lagern,  geld-pressuren,  abnehmung  klein  oder 
groszes  Vieh,  Ros,  Wagen,  getreidt,  Wein,  Bierr  victualien, 
und  andern  Kriegs-exactionen  wie  die  nahmen  habén,  oder 
unter  was  pretext  selbige  gesucht  werden  mögen,  sonderlich 
aber  mit  brandscházungen,  Raub  und  blünderungen,  oder 
auch  gevalltháttigkeiten ,  und  straíTmássigen  insolentien 
ganzlich  zu  verschonen,  weniger  andern  dergleichen  zu  thuen 
keines  Wegs  zu  gestatten,  son3ern  vielmehr  in  allén  vorfal- 
lenheiten  festiglich  zu  schützen,  zu  manuteniren,  und  handzu- 
haben.  Hieran  geschicht,  was  recht  ist,  und  ist  man  es  umb 
Einen  jedwedern  Stands-gebiihr  nach  zu  erwidern  erbiettig ; 
der  untergebene  aber  vollziehen  hieran  Ihre  schuldigkeit ,  und 
diesen  ernstlichen  Befelch,  werden  sich  auch  von  unausblei- 
benden  leibs-  und  leben-straff  zu  hüten  wissen.  —  Signatum 
Feldlager  bey  Kőrös  den  Ersten  Octobris  1705  der  Röm. 
Kay.  May,  geheiraber  Rath,  General  der  Cavallerie,  General 
Kriegs  Commissarius  und  Obrister  zu  Pferrde  Leopold  Gráf 
Schlick  m.  pr.   (L.  S.) 

Eredeti  a  város  levéltárában. 


379 


139. 


1705.  Oct.  12.  Fejedelmi  védlevél  a  kecskeméti  rom. 
kath.  és  reform,  parochidk  részekre. 

Nos  Franciscus  II  DEI  Gratia  Sacri  Romani  Imperii  et 
electus  Transylvaniae  Princeps  Rákóczy  Partium  Regni  Hun- 
gáriáé Dominus  et  Siculorum  Comes,  pro  Libertate  Regni  Hun- 
gáriáé Confoederatorum  Statuum,  neonon  Munkácsiensis  et 
Makoviczensis  Dux,  Perpetuus  Comes  de  Sáros,  Dominus  per- 
petuus  in  Sáros-Patak,  Tokaj,  Regécz,  Ecsed,  Somlyó,  Led- 
nicze,  Szerencs,  Ónod  etc.  Universis"  et  Singulis  Exercituum 
Nostrorum  Generalibus  Campi  Marschallis  eorunderaque  Lo- 
curatenentibus,  Generalibus  Vigiliarum  Praefectis,  neonon  Mili- 
tiae  Nostrae  tam  Equestris  quam  Pedestris  Ordinis,  cujuscun- 
que  tandem  Nationis  Regiminum  Supremis  et  "Vice  Colonellis, 
Capitaneis,  Ductoribus,  Vexilliferis ,  Vigiliarum  Magistris,  De- 
curionibus,  caeterisque  Militibus  gregariis,  cunctis  demum  aliis, 
quibus  videlicet  interest  seu  intereril,  praesentes  Nostras  vísu- 
ris ,  lecturis,  aut  légi  audituris,  in  fidelitate  Nostra  constitutis, 
Salutem  et  Gratiam  Nostram  Principalem ;  Mivel  Kecskemét 
Városában  lévő  Catholica  és  Reformata  Parochiákat  azokban 
lévő  személylyekkel  és  egyébb  minden  névvel  nevezendő  ingó 
és  ingatlan  jószágokkal  együtt  vettük  kegyelmes  Protectionk 
alá;  ParancsoUyuk  azért  fen  meg  nevezett  Lovas  és  Gyalog 
Hadi  Tiszteinknek,  Directiojok  alatt  lévő  Hadainknak,  úgy  más 
akarmelly  renden  lévő  Hiveinknek,  mind  személly  szerint, 
mind  közönségessen ,  serio  és  keményen.  Látván  és  értvén 
meg  irt  Parocliiák  iránt  való  illy  Kglmes  reflexiónkat,  azokban 
bemenni,  annyival  inkább  ottan  lévő  személlyeket  háborgatni 
és  egyébb  jószágokban  kárt  tenni,  sem  magok  Tiszt  Híveink 
meg  ne  próbállyák ,  sem  penig  alattok  valóknak  elkövetni  meg 
ne  engedgyék.  Külömben  valakik  e  Parancsolatunkkal  nem 
gondolván,  az  ellen  cselekedni  comperiáltatnak ,  érdemek  sze- 
rint való  kemény  animadversionkat  s  méltó  büntetésseket 
semmiképpen  el  nem  kerülik.  Praesentibus  perlectis  Exhi- 
benti  restitutis.    Dátum  Agriae  die  duodecima  Octobris,  A-o 


380 


Millesimo    Quinto.     F.    P.    Rákóczi,    mpr.     (P.    H.)     Dániel 
Bulyovszky  mp. 

Eredeti  a  város  levéltárában. 


140. 

1705.  Oct.  27.  Csajági  János  ezredes  kapitány  a  három 
várost  haj dúilletmény ének  kiegészítésére  sürgeti. 

Becsületes  Kecskeméth,  Kőrös  és  Czegléd  Városa  Birái- 
Tiak  s  Lakosoknak  adassék. 

Jól  tudgya  Kglmetek,  hogy  az  Kglmetek  Hajdúi  Rege- 
mentemben adattanak  Kglmes  Urunk  és  Mlgos  Fő  Grális  Uram 
által.  Mivel  pedig  több  hijja  vagyon  harmadfélszáznál  az 
három  Város  kikkel  restantiarius.  Azért  Kglmetek  vévén  ezen 
Levelemet,  mindgyárt  őket  kiállítván,  bizonyos  Embereik  által 
ide  küldgyék  mennél  hamarább,  mert  másként  elhitesse  azt 
magokkal  Kk ,  hogy  ha  őket  fel  nem  küldik  Regementemhez , 
készszen  tartom  az  mensurát,  kivel  Kglmeteken  magok  nagy 
károkkal  is  exequáltatom  őket.  Elvárom  azért  Kglmetek  tudó- 
síttását  és  válaszszát  mentől  hamarébb,  hogy  okot  Kk  ne 
szolgáltasson  Mlgos  Fő  Generális  Uramnak,  ügy  jövendőben 
Kglmes  Urmiknak  is  az  magok  ellen  vató  apprehensiora, 
szükség  Kglmetek  admatm'állya ,  mellyet  midőn  tisztem  sze- 
rént Kglmeteknek  intimálok.  Maradok  Kgimeteknek  Újvár  27 
Octbr.  1705.   Szolgáló  jóakarója  Csajági  János. 

Egykorú  másolat.  Jk.  1702—1708.  455.  lap. 


141. 

1705.  Nov.  12.   A  három  város  a  szécsényi  gyűlésen 
elrendelt  hűségeskü  letételére  köteleztetik. 

Jóakaró  Uraiméknak  Kkk! 

Ajánlom  kész  szolgálatomat.  Isten  sok  jókkal  lássa  Kgl- 
teket  kivánom.    A  minap  V.  Ispány  Nemzetes  Vitézlő  Pataki 


381 


Gáspár  Uram  ő  Kglme  is  meg  mondotta  vala  Kkk,  hogy 
adandó  alkalmatossággal  a  Nemes  Ország  Szécsénben  lett 
végezése  szerént  minthogy  minden  rendeknek  a  Confoederált 
Statusok  által  tett  Esküvésnek  formáját  el  kelletik  mondani , 
Kgltek  is  magát  ahoz  alkalmaztatván ,  előttem  esküdne  meg ; 
minthogy  pedig  illyen  parancsolatom  érkezett,  hogy  ezen  3 
Városok  becsüUetes  lakosainak  neveket  sub  authentico  trium 
Oppidorum  Sigillo  fel  küldgyem  Méltóságos  Fő  Generális  Szé- 
kesi  Groff  Bercsényi  Miklós  Uram  ő  Excellenliája  kezében,  a 
kik  magokat  önként  a  Confoederatusok  közzé  hit  által  adgyák. 
Praesentibus  azért  becsülettel  akarám  Kglteknek  tudtára  és 
értésére  adnom :  melly  napon  akarja  Kgltek ,  és  ha  admittál  é , 
hogy  az  Esküttetés  meg  légyen,  hogy  tudgyam  magamat 
mihez  alkalmaztatni  és  mit  irni  Fő  Generális  és  Senator  Úr  ő 
Excellentiájához.  El  várván  mái  napon  Kgltek  válaszát.  Mara- 
dok sub  dato  Kőrös  12  9-bris  1705.  Kgltek  jóakaró  Szolga 
birája  Erdős  Mihály  mpr. 

K  i  V  ű  1 :  Becsűlletes  Kecskeméth  Városi  Birák  és  Es- 
küit jóakaró  Uraiméknak  ő  Kglmeknek  adassék  becsülettel. 
(Pecsét). 

Eredeti  a  város  levéltárában. 


142. 

1705.  Nov.  14.  Pestmegye  közgyűlésére  meghívás. 

Kecskeméthi,  Körösi,  Czeglédi,  Nagy  Kátai,  Sz.  Márton 
Kátai ,  Tóth  Almási ,  Kókai ,  Szecsei ,  Pándi ,  Sági ,  Bicskei  és 
Sz.  Lórincz  Kátai  Birák  és  Eskütt  Uraiméknak  adassék. 

Minthogy  Kglmes  Urunk  ő  Fejedelemsége  bizonyos  rend- 
béli parancsolati  érkeztének  a  N.  Vármegyére,  úgy  más  pub- 
licumok  végett.  Generális  Congregatio  praefigáltatott  ad  diem 
23.  9-bris  Czegléd  Várassában,  Kglmetek  azért  azon  napra 
számot  tartván  compáreállyon ,  és  az  Portalis  Hajdúk  Laistro- 
mát,  kire- kire   mi    obveniált,  bé   hozza,   nem   külömben   az 


382 


Pénzbéli  impositiot,  mivel  Mélt.  Generális  Székesi  Groff  Ber- 
csényi Miklós  Úr  ő  Excellentiája  parancsolattyából  mind  az 
Portalis  Hajdúkat,  mind  az  Földes  Urakra  obveniált  Katonasá- 
got meg  kell  ruházni  az  N.  Vrmgye  Tiszlyeinek.  Azomban 
Kglmetek  kiki  maga  Helységében ,- az  Paráznát,  Gyilkost, 
Orvot,  Istennek  Sz.  neve  káromlót,  gerényen  ki  keresse,  és  a 
kiknek  nincsen  privilégiumok  (mellyet  szoktunk  Jus  Gladii 
nevezni)  hogy  az  ollyanokat  exequáltathassák,  a  N.  Vrmgye 
fellyebb  meg  irt  Congregaliojára  által  hozni  semmi  lett  úttal  el 
ne  mulassák,  hogy  az  Úr  Istennek  ellenünk  fel  lobbant  harag- 
ját az  illyeneknek  meg  nem  büntetésévél  jobban-jobban  reánk 
ne  húzzuk.  Caeterum  tartsa  etc.  Kőrös  14  9-bris  1705. 
Kglmetek  jóakaró  Szolga  Birája  Erdős  Mihály,  mp.  —  P.  S. 
Kglmetek  közt  lakos  Nemes  Uraimék  személyek  szerént  sub 
poena  Decretali  compáreállyanak. 

Egykorú  másolat.  Jk.  1702—1708.  459.  lap. 


143. 

1705.  Nov.  15.  A  három  város  600  hajdú  kiállítására 
köteleztetik. 

Districtualis  Fő  Commissarius  Csala  Sándor  Uram 
Levele.  T  i  t. :  Nemes  Kecskeméth ,  Kőrös  és  Czegléd  Várassa 
Bíráinak  s  Tanácsival  együtt  adassék  eő  kkk. 

Ajánlom  szolgálatomat  Kkk.  Méltóságos  Fő  Generális 
Groff  Bercsényi  Miklós  Uram  eő  Exceilentiája  Levelét  s  paran- 
csolatlyát  vettem,  hogy  az  három  Váras  az  hat  száz  hajdúkat 
ki  állította  é ,  avagy  nem ,  informálnám  eő  Ngát.  Kglteknek 
azért  praevie  akarám  intimálnom,  minden  késedelem  nélkül 
engemet  informállyon  Kgltek  az  hat  száz  hajdúk  hol  légyenek? 
kicsoda  a  Tisztek?  Hogyha  peniglen  ki  nem  állítattak  egészlen 
azon  kívánt  hajdúk,  Kgltek  úgy  dirigállya  dolgait,  hogy  men- 
nél hamarébb  kiáUittassanak,  másként  ha  ebben  valami  fogyat- 
kozás lészen,  tudom  M.  Fő  Generális  Uram  eő  Nga  haragját 


383 


Kgltek  el  nem  kerüli :  mind  ezekrül  genuina  informatioját 
elvárván  Kkk ,  kívánván  az  Úr  Isten  éltesse  sokáig  szerencsés- 
sen  maradok  Kkk  kész  szolgája  Agriae  15.  9-bris  1705. 
Csala  Sándor,  mp. 

Egykorú  másolat.  Jk,  1702—1708.  460.  lap. 


144. 

1705.  Nov.  28.  Szabó  Máté  szolnoki  parancsnok  levele 
a  három  városhoz. 

Kecskeméti,  Körösi  és  Czeglédi  Biráknak  és  Eskütteknek 
hamarsággal  adassék  eő  Kglmeknek. 

Isten  minden  jókkal  áldgya  Kglmeteket.  Ma  dél  tájban 
M.  Generális  Barkóczy  Ferencz  Uram  eő  Nga  Levelét  vettem , 
mellyben  azt  irja  eő  Nga,  hogy  az  Németnek  némelly  része  el 
szakatt  volna  és  az  Ráczság  felé  tartana ;  kihez  képest  féltő , 
hogy  az  Ráczsággal  megegyezvén,  valamelly  felé  ki  ne  csap- 
jon és  kárt  ne  tegyen.  Azért  Kglteknek  tudtára  s  értésére 
adnom  kellett,  jó  vigyázásban  lévén  úgy  alkalmaztassa  magát, 
hogy  Kgltek  vigyázatlansága  miatt  az  ellenség  föl  tett  dolgá- 
ban elő  ne  mehessen  s  progrediálhasson :  másként  is  Kglmes 
Urunkhoz  tartozó  hivségét  contestálni  kötelessek  Kglmetek. 
Azonban  a  mint  már  repartiáltam  ez  előtt  Kgltekre,  a  Prae- 
sidiumnak  szolgálattyára  kivántató  Hajdúsággal  ne  késsék  Kgl- 
tek. Ezzel  Isten  tartsa  jó  egésségben  Kglmeteket.  Költ  Szol- 
nokban 28.  Nov.  1705.  Kgltek  jóakarója  Szabó  Máthé.  mp. 

Egykorú  másolat.  Jk.  1702—1708.  462.  lap. 


145. 


1705.  Dec.  3.  Az  izsáki  bírák  értesítik  a  kecskemétie- 
ket, a  fülöpszállási  és  szabadszállási  lakosoknak  rácok  által 
szenvedett  veszedelméről. 


384 


Isten  áldgya  Kegyelmeteket. 

Becsületes  Uraink  akaránk  Kegyelmeteket  ez  kis  írá- 
sunkal  requirálnunk ;  mivel  Fülöpszállási  és  Szabadszállási 
Urainknak  juhaikat  az  Ráczok  elkapták,  az  két  helybéli  bls 
emberek  Vármegyéstül  utánnok  ki  estek ,  de  mivel  az  Ráczok 
voltak  5 ,  vagy  6  százan ,  az  szegény  lakosokban  leváglak  50 , 
vagy  legalább  48  embereket  az  mint  irják ,  hacsak  ezután 
valamely  közzülök  rétben  vagy  erdőben  elbüván ,  haza  nem 
kerül,  azért  Kegyelmetek  is  magára  vigyázzon,  meg  ne  csal- 
lyák  mint  ezeket,  hogy  az  illyetén  siralmas  állapotot  elkerül- 
hesse, mivel  csak  gyalog  Rácz  volt  400.  az  kik  lesben  el  bút- 
tak,  csak  ügy  vártak,  és  hogy  már  meghaladták  őket,  hátúi 
esvén,  csak  ügy  rontották  mint  az  káposztát.  Ezek  után  Isten 
Kegyelmetekkel.  Dat.  Izsák  Die  3.  X-bris  A.  1705.  Kegyel- 
metek jóakaró  szomszédi  Izsáki  Birák  és  Esküitek.  —  P.  S. 
Ha  mi  hirrel  vagyon  Kegyelmetek,  tudósítson,  had  tudhassuk 
magunkat  mihez  tartanunk. 

K  i  v  ü  l :  Becsülletes  Kecskeméthi  Birák  és  Esküit  nagy 
jóakaró  Urainknak  ez  kis  Írásunk  adassék.   (Pecsét). 

Eredeti  a  város  levéltárában. 


146. 

1705.  Dec.  4.  A  három  város  el'óvigyázatra  intetik  a 
rácok  ellen. 

Böcsülletes  Kecskeméth ,  Kőrös  és  Czegléd  városi  Bírái- 
nak s  Esküllyeinek  hamarsággal  adassék.  Cito.  Cilius.  Citis- 
sime. 

Szintén  most  mintegy  három  órakor  dél  után  Méltóságos 
Generális  üdősbik  Barkóczi  Ferencz  Uram  eő  Nga  Levelét 
vettem,  kiben  írja,  hogy  az  Német  az  Maruss  vize  mellett 
meg  szakadván ,  egy  része  ki  ment  az  Ráczságnak  fel  ülteté- 
sére nézve;  Azért  eő  Nga  Kglraes  Urunk  nevével  erössen 
parancsollya ,  hogy  jó  vigyázassál  legyen  Kglmetek  és  ha  mi 


385 


hírei  lesznek  Kglteknek ,  azonnal  azokrül  tudósítson.  Ezzel 
tartsa  Isten  Kglleket  jó  egésségben.  Szolnok  4.  X-bris  1705. 
Kkk  Jóakaró  szolgája  Szabó  Máthé. 

Egykorú  másolat.  Jk.  1702—1708.  463.  lap. 


147. 

1705.  Dec.  7.  Pestmegye  gyűlésére  a  nemesek  személye- 
sen, a  községek  küldötteik  által  megjelenni  hivattatnak. 

BöcsüUetes  Kecskeméti,  Körösi,  Czegiédi,  Abonyi,  Já- 
noshidi ,  Tószegi  és  Kecskéi  Bírák  és  Eskijtt  jóakaró  Uraimék- 
nak  eő  Kglmeknek  adassék. 

Isten  sok  jókkal  lássa  Kglteket  kívánom.  Méltóságos  Fő 
Grálís  Székessi  Groff  Bercsényi  Miklós  Uram  és  Senator  eő 
Excellentiája  méltóságos  parancsolattya  mellett  kéntelenítteltem 
Kglteknek  tudtára  adnom,  hogy  pro  die  12.  praesentis  Mensís 
X-bris  lészen  a  N.  Vármegyének  particulárís  Congregatioja  itt 
Kőrösön:  vévén  azért  Kgltek  ezen  Currens  Levelemet,  min- 
denik helység  Bírája  személlyé  szerént  oUy  egy  pár  böcsüUe- 
tes  értelmes  tudós  Embert  maga  mellé  választván,  kivel  is 
azon  nehéz  parancsolat  felett  díscurrálhassunk,  compareální  el 
ne  mulassa;  Kgltek  között  lévő  Nemes  Uraimék  eő  Kglmek 
nemcsak  sub  poena  decretali  személlyek  szerént  citáltatnak ; 
hanem  a  Confoederatiohoz  letett  homagialís  oblígatio,  és  igaz 
hazafiüságok  mire  kötelezi  eő  Kgimekel ,  arrúl  jól  gondolkoz- 
ván, compareállyanak,  másként  bizonyossak  lehetnek  eő  Kgl- 
mek ,  ha  nem  compareálnak ,  nevezet  szerént  regestráltatván , 
az  Méltóságos  Udvarnak  fognak  repraesentáltatní.  Caeterum 
tartsa  és  éltesse  Isten  szerencséssen  Kglteket.  Körös  7.  X-brís 
1705.   Kgltek  jóakaró  szolgája  Erdős  Mihály  mp. 

Egykorú  másolat.  Jk.  1702—1708.  464.  lap. 


Kecskemét  v.  tört.  IV.  köt. 


25 


386 


148. 

1705.  Dec.  10.  A  szolnoki  örséghez  a  vdrosokhúl  gya- 
logság rendeltetik. 

BöcsüUetes  Czeglédi  és  Kecskeméti  Birák  s  Esküitek 
Uraiméknak  eő  Kglmeknek  adassék. 

Isten  minden  jókkal  áldgya  Kgimeteket. 

Mivel  e  Praesidiumnak  őrzésére  segítő  gyalogság  ighen 
szükséges ;  de  parancsolatom  szerént  nem  is  kedvezhetek  Kgl- 
teknek  az  Hajdúknak  elő  állítása  miatt.  Azért  jóakaró  Uraim 
Kgfek  Czeglédi  10,  Kgltek  pedig  Kecskeméti  Uraimék  50. 
gyalogságot,  további  halasztás  nélkül  küldgye  ide  a  vég  hely- 
nek őrzésére,  és  Ország  s  Kglmes  Urunk  szolgálattyára ;  mert 
az  mind  Méltóságos  Fő  Grális  Bercsényi  Miklós  Urunk  eő  Nga 
s  mind  penig  Kglmes  Urunk  eő  Fejedelemsége  kegyes  paran- 
csolattya.  Költ  Szolnokban  10.  X-bris  1705.  Kgltek  Jóaka- 
rója Szabó  Máthé  mp. 

Egykorú  másolat.  Jk.  1702—1708.  465.  lap. 


149. 

1705.  Dec.  13.  A  Jielységekben  lajpjpangó  katonák  ezre- 
deikhez utasitandók. 

Generosis  et  Nobilibus,  Prudentibus,  Egregiis  ac  Cir- 
cumspectis  Dnis  N.  N.  Judicibus  et  Juratis ,  tóti  denique  Com- 
muniiati  Oppidorum  Kecskeméth,  Kőrös  et  Czegléd  Dnis  D.  et 
benevolis ,  mihi  observandissimis ,  Confidentissimis. 

Generosi  et  Nobiles,  Prudentes  ac  Circumspecti  Dni 
mihi  confidentissimi. 

Salutem  et  Servitiorum  meorum  humillimam  recommen- 
dationem.  Jóllehet  a  N.  Vármegye  pro  Die  23.  proxime  prae- 
teriti  mensis  9-bris  Czegléden  celebrált  Generális  Congrega- 
tioja  alkalmatosságával  publicáltatott  vala  Méltóságos  Fő  Gene- 


387 


ralis  Székesi  Groff  Bercsényi  Miklós  Úr  ő  Excellentiája  paten- 
ter  kiadott  parancsolattya ,  az  Ezrekből  elszéllyedett  és  imitt 
amott  lappaiiíj-ü  katonák  felől :  hogy  azokat  a  N.  Vármegye 
küldené  kitkit  a  maga  Ezre  és  Zászlója  után ,  kik  is  ha  haza- 
fiúságok lül  viseltetvén  továbbra  is  a  N.  Vármegyében  lévő 
akármellyik  Helységben  mulatoznának ,  a  N.  Vármegye  Tisz- 
tyei  halállal  is  megbüntethessék  őket.  Mely  Kglmes  Urunk  ő 
Nga  Kglmes  pai'ancsolattyának  én  is  akarván  alázatossan 
engedelmeskednem ,  ex  superabundanti  kelleték  még  is  Kgl- 
teknek  tudtára  adnom ,  hogy  a  die  Perceptionis  et  publicalio- 
nis  praesentium  kiki  Kgitek  közül  a  maga  helyében  lévő  kato- 
nákat ha  ki  nem  küldi  és  azon  ő  Excellentiája  parancsolattyá- 
nak  tenora  szerént  az  ollyanok  felől  intra  biduum  nékem  hirt 
nem  tészen ,  oka  ne  legyek,  ha  mi  lalállya  Kglteket.  Passus 
nélkül  járókat  Kgitek  a  Városra  be  ne  bocsásson,  hanem  az 
közelebb  Commendérozó  Tisztnek  hirt  tegyen,  akárki  Ezerébül 
való  légyen.  Caeterum  Suas  Ünationes.  diu  et  feliciter  valere 
desiderans  maneo  sub  dato  Kőrösini  Die  13  X-bris  1705. 
Praetitulatarum  Dnationum  Vrarum  Servus  obligatissimus  Mi- 
chael  Erdős  mp. 

Egykorú  másolat.  Jk.  1702—1708.  465.  lap. 


150. 

1705.  Dec.  14.  Minden  fegyverfogható  ember  fegyverre 
szólíttatik ;  a  lappangó  katonák  ezredeikhez  'parancsoltatnak. 

Bls  Kecskeméthi,  Körösi,  Czeglédi,  Nagy  Kátai,  Szent 
Márton  Kátai,  Sz.  Lőrincz  Kátai,  Almási,  Kókai,  Szecsci , 
Sági,  Pándi  és  Bicskei  Birák  és  Eskütt  jó  akaró  Uraiméknak 
ó  Kkk.   Cito.  Cito.  Citius.  Citissime. 

Minthogy  a  Németh  és  Labancz  Ellenség  Erdélyben 
recipiálla  magát,  annak  okáért  Méltóságos  Fő  Generális  Szé- 
kesi GrofT  Bercsényi  Miklós  Ur  ő  Excellentiája  Kglmes  Paran- 
csolattya szerént  Kkk  praesentibus  kelleték  tudtára  és  értésére 

25* 


388 

adnom,  hogy  minden,  valaki  fegyver  fogható,  öltözzék  fegy- 
verben, és  megbizonyítván  igaz  bazafiüságát ,  oly  készen 
légyen,  hogy  mihelyt  más  parancsolattya  érkezik  ő  Excellen- 
tiájának ,  kiki  Kgltek  közül  oda  mehessen ,  a  hova  parancso- 
lattya lészen ,  nem  várván  azt  hogy  erőszakkal  és  executioval 
édes  Hazánk  hasznos  szolgálatlyára  edgymást  hajtogassuk, 
mellyet  is  ha  valaki  el  vár,  és  hazafiüságtalanságátül  viseltet- 
vén fel  nem  ül,  érdeme  szerént  való  büntetését  el  nem  kerüli. 
A  mint  ennek  előtte  is  meg  irtam  Kglteknek ,  senki  Kglmetek 
közül  maga  között  ollyan  katonát  el  ne  szenvedgyen,  a  ki 
eddig  Ezerben  lévén  szolgálta  a  N.  Országot,  és  immár  pré- 
dával meg  telvén ,  edgy  vagy  más  tekintet  alatt  otthon  házá- 
nál lappang,  hanem  Kglmetek  ki  verje,  mivel  parancsolatom  a 
miképpen  jött,  meg  írtam  Nemzetes  Vitézlő  Sz.  Miklósi  János 
Jász  Kapitány  Uramnak,  hogy  az  ollyanoknak  minden  jószá- 
gából zsákmányt  hányasson  és  az  szófogadatlan  Helységek 
Biráit,  a  hol  talál,  meg  is  büntethesse.  Legyen  Isten  Kglme- 
tekkel.  Kőrös  14.  X-bris  1705.  Kglmetek  Jóakarója  és  Szolga 
Bírája  Erdős  Mihály  mp. 

P.  S.  Az  Portalis  Hajdúk  is  egészlen  ki  állyanak. 

Egykorú  másolat.  Jk.  1702—1708.  466.  lap. 


151. 

1706.  Fehr.  24.  A  fejedelem  hadserege  számára  lova- 
kat szedet. 

Prudentes  ac  Circumspecti.  Fideles  Nobis  Grati.  Salu- 
tem,  Principalísque  gratiae  Nostrae  propensionem.  Kívántat- 
ván Hadaink  számára  bizonyos  számú  ezer  Lovak ,  azoknak 
csak  rész  szerént  is  megszerzése  iránt  tétettünk  bizonyos 
repartitiot,  mely  szerint  obveniálván  Hüségtekre  Ló  N-ro  70. 
Parancsollyuk  azért  Hűségteknek,  azon  Lovakat  úgy  igyekezze 
megszerezni,  hogy  az  Haza  szolgálattya  azoknak  nem  létekkel 
ne  késleltessék ,  mely  köz  vitézlő  rend  számára  való  Lovaknak 


389 


az  árra  GróCF  Forgács  Simon  Generális  és  Senálor  Úr ,  kikül- 
dendő  Tiszt  és  Commissarius  által  fogja  Hűségteknek  in 
instanti  per  Flór.  Rhen.  25.  exolváltatni ,  és  Hűségtek  előtt  az 
Ország  számára  meg  is  bélyegeztetni.  Caeterum  Eosdem  bene 
valere  desideramus.  Agriae  die  24.  Febr.  Anno  1706.  F,  P. 
Rákóczi,  mpr.   Gregorius  Ráti.  mpr. 

Külső  cím:  Prudentibus  ac  Circumspectis  N.  N.  Judici 
primario,  caeterisque  Juratis  Incolis  et  Inhabitatoribus  Oppidi 
Kecskeméth,  Fidelibus  Nobis  gratis.  Pecsét. 

Eredeti  a  város  levéltárában. 


152. 

1706.  Mart.  lő.  Csajdghi  János  ezredesnek  szóló  feje- 
delmi sürgöny  kézhesítésére  a  kecskeméti  hiró  utasíttatik. 

Prudens  ac  Circumspecte  Fidelis  Nobis  grate. 

Salutem  et  gratiam  Nostram.  Rizonyos  és  kiváltképpen 
való  dolgok  iránt  irván  s  parancsolván  Nemzetes  Vitézlő  Csa- 
jághi  János  Kapitány  Hivünknek,  imé  Orderünköt  a  végre 
transmittáltattyuk  Hűségednek ,  bogy  minden  késedelem  nélkül 
expressns  Posta  által,  akár  hololt  találtatnék  is  a  Rácskasá- 
ghon  felkerestetvén ,  adassa  kezéhez ,  a  mellynek  assignatiojá- 
rül  említett  Kapitány  Hivünktűl  nagyobb  bizonyságul  recepis- 
sét  is  vegyen.  Caeterum  Eundem  secus  nuUatenus  facturum 
bene  valentem  volumus.  Dátum  Agriae  die  15.  Marty  A-o 
1706.   F.  P.  Rákóczi,  mpr.   Paulns  Ráday.   mpr. 

Külső  cím:  Prudenti  ac  Circumspecto  N.  N.  Oppidi 
Kecskemethiensis  Judici  Primario.  Fideli  Nobis  gralo.  Staffeta 
urgentissima.  Pecsét. 

Eredeti  a  város  levéltárában. 


153. 

1706.  Mart.  27.  A  fejedelem  Kecskemétről  fuvart  rendel. 


390 

Providi  ac  Agiles  Fideles  Nobis  Grati. 

Salulem  et  Gratiae  Nostrae  Principális  propensionem. 
Mivel  Levelünk  exhibeáló  Smaili  és  Achmet  nevű  Törökoklúl 
Hadaink  számára  vettünk  két  ezer  kész  köpönyeget  és  hat 
száz  nadrágot,  mellyek  ottan  Kecskeméten  vannak;  parancsol- 
lyuk  azért  Hűségteknek,  hogy  fizetésért,  késedelem  nélkül 
azon  kész  köpönyegeket  és  nadrágokat  szállittsa  ide  Hívség- 
tek ,  bizonyossak  lehetvén  benne ,  a  kik  ide  hozzák  érdemlett 
jutalmok  meg  lészen.  Secus  non  facturi.  Agriae  die  27.  Marty 
1706.   F.  P.  Rákóczi,  mpr.   Gregorius  Ráti.  mpr. 

Külső  cím:  Providis  ac  Agilibus  N.  N.  Judici,  Cae- 
terisque  Juralis  et  Inhabitatoribus  Oppidi  Kecskemét  Fidelibus 
Nobis  gratis.  Pecsét. 

Eredeti  a  város  levéltárában. 


154. 

1706.  Jim.  24.  A  fejedelem  a  három  várost  a  hadélel- 
mezés terhe  alól  fölmenti. 

Illuslrissime ,  Generosi,  Egregii  item  et  Nobiles  Fideles 
Nobis  sincere  dilecti. 

Salutem,  Nostrique  Benevolentiam.  Kecskeméthi,  Kő- 
rössi  és  Czeglédi  Híveink  minden  Háztül  fegyverrel  szolgálván 
az  Hazát,  igasságosnak  láttyuk,  hogy  az  rajtok  meg  forduló 
Hadak  Intertentiójával  ne  terheltessenek  ;  kihez  képpest  Kgl- 
metek  tegyen  olly  dispositiot,  hogy  az  említett  három  Város- 
belieken, a  minemő  Hadak  ezentúl  meg  fordulnak,  azoknak 
Intertentiojokkal  ne  aggraváltassanak,  hanem  rendelvén  Kgltek 
azon  Földre  egy  alkalmatos  Commissariust,  azzal  provideál- 
tasson  ott  körül  meg  forduló  Hadaink  tartására;  caeterum 
eosdem  feliciter  valere  desideramus.  In  arcé  Érsek  új  váriensi 
die  24.  mens.  Juny  A.  1706.  F.  P.  Rákóczi,  mpr.  Franciscus 
Aszalay.  mpr.  —  Commissariatui. 

Egykorú  másolat  a  város  levéltárában. 


391 


155. 


1706.  Jul.  19.  A  fejedelem  gyalog  hadai  alá  kocsikat 
rendel. 

Providi  et  Agiles  Fideles  Nobis  grati. 

Salutera  et  gratiam  Nostram.  Horváth  Tamás  ezeré  alá 
kelletvén  bizonyos  számú  könnyű  lovas  kocsikat  állíttatnunk , 
hogy  ha  midőn  az  ellenség  Húségek  Várossá  felé  nyoma- 
kodna, olykor  a  segítcség  készen  lévén,  az  ellenség  repellál- 
tassék.  Húségtekre  a  mennyi  számú  lovas  kocsik  obveniálnak , 
Gróff  idősbik  Szálai  Barkóczi  Ferencz  Tisza  s  Duna  közt  Com- 
mendérozó  Generális  és  Senátor  Úr  repartitioja  szerint  azokat 
minden  késedelem  nélkül  ad  24.  praesentis  előállíttsa  oda  a 
hova  parancsoltatni  fog.  Secus  non  facturi.  Dátum  in  Castro 
Sente.  Die  19.  July  A-o  1706.  F.  P.  Rákóczi,  mpr.  Sigis- 
mundus  Janoky.  mpr.   Franciscus  Aszalay.  mpr. 

Külső  cím:  Providis  ac  Agilibus  N.  N.  Judici  prima- 
rio,  caeterisque  Incolis  et  Inhabitatoribus  Oppidi  Kecskemét 
Fidelibus  Nobis  gratis.   Pecsét. 

Eredeti  a  város  levéltárában. 


156. 

Anno  1706.  die  16.  Augusti  publicáltatott  ezen  alább 
meg  írt  M.  Fő  Generális  Gróff  Barkóczy  Ferencz  Úr  paran- 
csolattya  N.  V.  Szűcs  Farkas  Úr  Kecskeméti  Commendánssága 
iránt. 

Titt. :  Fő  Hadnagy  Szűcs  Farkas  Úrnak  eő  Kglmének 
adassék. 

Hadnagy  Szűcs  Farkas  Úrnak  praesentibus  intimáltatik : 
hogy  mostani  portárül  vissza  jővén ,  minden  késedelem  nélkül 
a  Táborrúl  transferállya  magát  ide  Kecskemét  Várossába,  az 
holott  egyet  értvén  Commissarius  Literáti  Urammal,  az  inclu- 
dalt   Instructio    szerént    úgy    accommodállya    magát,    hogy 


392 

valami  fogyatkozás  ne  légyen ;  mindenekrűl  pedig  engemet  és 
Vice  Generális  Tekintetes  Nemzetes  Buday  István  Urat  szünte- 
len való  tudósitásával  értetni  el  ne  mulassa.  Ebben  ha  mi 
fogyatkozás  lészen,  nem  másnak  hanem  Kglmednek  imputál- 
tatni  fog.  Kecskemét  die  6-a  Augusti  1706.  G.  Barkóczy 
Ferencz.  mpr. 

Instructio  pro  Commendante  Kecskeméliensi. 

Primo.  Legelsőben  szorgalmatos  gondgya  legyen  arra, 
hogy  az  Váras  kerítését  mennél  jobban  s  hamarább  újíttassa 
meg,  mind  az  árkát  s  mind  pedig  tövissét. 

2-^0  Vegye  jó  rendben  az  Városi  Lakosokat,  úgy  hogy 
conscribállya  mennyi  fegyverfogható  ember  lehet  benne,  azo- 
kon kivül  kik  az  Lovas  Ezerben  conscribáltattak  és  most  ott 
vannak ;  azok  közül  rendellyen  napjában  az  Váras  három 
kapujára  húsz-húsz  fegyveres  gyalog  embereket,  kik  éjjel  s 
nappal  ott  strázsállyanak ,  úgymint  az  Budai  kapura,  Csográ- 
dira  és  Halasira,  ezeken  kivül  levő  kapukat  becsináltassa. 

3-0  Az  parolát  annak  rendi  szerént  kiadván ,  minden 
étczaka  háromszor  czirkáltasson ,  maga  egyezer  s  kétszer 
Tiszteivel  edgyütt. 

4-0  Minden  kapura  értelmes  jó  embereket  rendellyen,  a 
ki  mind  a  kimenőket,  s  mind  pedig  bejövöket  investigállya,  ki 
s  honnan  jött,  Kglmed  híre  nélkül  senkit  be  ne  bocsásson,  se 
nappal ,  annyival  is  inkább  éjjel. 

5-0  Török  Országrül  a  kik  jönnek,  úgymint  Törökök  és 
Görögök ,  igen  megvizsgállya ,  hogy  valami  kim  vélek  be  ne 
jöjjön.  Hogyha  valami  ái'últatásban  akár  Török,  Görög  vagy 
Rácz  találtalik,  absque  discrimine  personarum  fogathassa,  és 
hírem  nélkül  semmiképpen  el  ne  bocsássa. 

6-0  Az  ollyan  kereskedő  Törököket  semmiképpen  fel- 
lyebb  menni  meg  ne  engedgye,  hanem  itt  réz  pénzen  ha 
akarja  eladhattya  a  jószágát ;  azt  is  mindazáltal  felettébb  való 
árán  árulni  meg  ne  engedgye.  Az  midőn  vissza  mennek  is,  a 
kapuban  erőssen  investigálni  köllessék,  hogy  keresztény  Asz- 
szony-Embert  s  Gyermekeket  magával  el  ne  vihessen ;  tali  in 
casu ,  ha  illyenben  találtatnék  az  Török ,  meg  kell  fogni ,  és 
minden  partékáját  arestálni,  melly  iránt  hírt  tenni  nékem  tar- 


393 


tozzék.  Mindazáltal  más  passussával  senkit  Török  Országra  ne 
bocsássanak ,  hanem  ha  a  M.  Fejedelemé ,  avagy  az  enyim , 
vagy  pediglen  V.  Grális  Biiday  István  Uramé  lészen. 

7-0  A  midőn  a  Nándor  Fejérvári  avagy  Tömösvárí 
Basátúl  Urunkhoz  valamelly  posta,  avagy  más  Török  Tisztek- 
tűi  expediáltatik ,  magányossan  azokat  el  ne  bocsássa,  hanem 
becsüUetes  assistentiával  Urunkhoz  kisértesse. 

8-0  A  mennyire  lehet,  Szeged  és  más  ellenséges  hely 
felé  az  kímeket  okossan  jártassa,  hogy  az  által  az  ellenség 
szándéka  kitanültathassék.  Mellyekrúl  mihelyt  valamit  értend, 
mind  engemet  s  mind  pedig  Vice  Gralis  Buday  István  Uramat 
voltaképpen  informálni  el  ne  mulassa, 

9-0  Tábori  Vitézlő  rendet,  úgy  a  Városiak  Katonáit  is 
semmiképpen  az  Városban  ne  szenvedgyék  lézengeni,  hanem 
Táborra  hajtsa ;  a  kik  pedig  passussal  bejönnek ,  azok  is  elvé- 
gezvén dolgokat,  kimennyenek.  Az  kapukon  hír  nélkül,  akár 
városi  légyen  az,  akár  pedig  külső  ember,  senkit  bé  ne  eresz- 
tessen, se  ki  menni  meg  ne  engedgyen ;  mindazáltal  ezzel  az 
excessusokra ,  szegény  emberek  zaklatására  szabadság  nem 
adatik. 

10-0  Ha  valamelly  Vitézlő  rend  valamelly  vétekben 
találtatik ,  azt  az  Birák  Törvénnyére  ne  bocsássák ,  sőt  ha 
városiak  által  megfogattatnék  is ,  judicialiter  revideáltassa  a 
dolgát. 

A  Szegedi,  Csongrádi,  Tápai,  Győi  s  más  Körös,  Maros 
közt  levő  helység  lakosit  absolute  be  ne  engedgye  jönni  az 
Varasra.  Ha  mi  ellenség  és  más  hírt  hoznának ,  az  kapun 
kívül  examináltassák  meg. 

11-0  Az  Tábori  Commendánssal  mindenekben  edgyet 
értsenek,  tartozzék  is  mindenekrül  eő  Kglmét  tudósítani.  Cae- 
terum  mindezekben  a  publicumot  magok  előtt  visellyék,  maga 
privátumát  félre  tevén.  Caetera  committuntur  dexteritati. 
Kecskemét.  6.  Aug.  1706.   G.  Barkóczy  Ferencz.  mpr.  {L.  S.) 

Jk.  1702—1708.  567  s  köv.  lap. 


394 


157. 

1706.  Aug.  26.  Károlyi  Sándor  tábornagy  védlevele  a 
kiköltöző  Kecskemét  és  Körös  városok  részekre. 

Én  Károlyi  Sándor  Méltósághos  Fejedelenri  Felső  Vadászy 
Rákóczy  Ferencz  Kglmes  Urunk  eő  Nga  Mezei  Hadainak 
Generális  Marschallussa  s  Tiszán  innét  levő  Földnek  Generális 
Fő  Commendója  s  egyben  szövetkezett  Magyar  országi  Státus- 
soknak egyik  Senátora,  s  N.  Szatthmár  Vármegyének  örökös 
fő  Ispánnya.  Adom  tudtára  mindeneknek  ez  Levelemnek  ren- 
diben. Minthogy  Kecskeméth  és  Körös  Várossinak  lakossi  kén- 
teleníttettek  az  Ellenségnek  feléjek  való  közelítésének  okáért 
lakó  hellyekbűl  kibontakozni,  és  feles  jószágokat  házoknál  kel- 
letett hadni.  Kihez  képest  Kglmes  Urunktül  kiadatott  Generá- 
lissi  Authoritásombül  parancsolom  Kglmes  Urunk  eő  Nga 
minden  renden  lévő  Vitézinek,  hogy  az  megh  írt  két  Városbeli 
Lakossoknak  elhagyatott  jószágát,  Bóttyában,  és  vermekben  s 
Asztagokban,  felverni,  földbül  fel  ásni,  csépelni,  nyomtatni, 
vagy  más  egyéb  módon  elhagyott  jószágokat  dúlni ,  prédálni , 
senki ,  életek  s  fejek  és  jószágok  elvesztése  alatt ,  megh  ne 
merészellye  próbálni;  máskint,  valaki  megh  merészeli  pró- 
bálni, és  elkövetik,  minden  kegyelem  nélkül,  akár  Tiszt,  akár 
köz  katona  légyen ,  fel  akasztatik.  Dátum  ex  Castris  ad  Szol- 
nok positis  die  26.  Aug.  A-o  1706.  Károlyi  Sándor,  mk. 
Pecsét. 

Eredeti  nyíltlevél  a  város  levéltárában. 


158. 

1706.  Okt.  4.   Báró  Globitz  szegedi  'parancsnok  véd- 
levele. 

Quandoquidem  Incolae   et  Inhabitatores    Oppidi   Kecs- 
keméth,   sub    protectionera    Augustissirai    nostri    Imperatoris 


395 


Domini,  Domini  Clementissimi  redire,  ibidemque  juxta  fidelium 
subditorurn  alté  fatae  Suae  Scrmae  Matlis  modurn  vivere  cupi- 
ant.  Proinde  üniversos  et  Singulos,  cujuscunque  status,  gra- 
dus,  honoris ,  condilionis,  functionis  ac  praeeminentiae  exi- 
stant,  tam  Germanicae,  quam  Rascianicae  Militiae  Officiales, 
Gregariosque  respective,  sub  mea  autem  Commenda  serio,  et 
de  omni  rigore  requirendos,  hortaudos,  et  insimul  admonen- 
dos  esse  duxi,  quatenus  praedeclaratos  Incolas  Kecskemethi- 
enses  (velut  in  specialem  meam  protectionem  receplos)  nulla- 
tenus  impedire,  turbare,  eo  magis  tam  in  rebus  mobilibus, 
immobilibus  damnificare  audeant,  et  praesumant;  secus  facturi 
magnam  Animadversionem,  poenamque  infallibilem  noverint 
se  incursuros.  Actum  Szegedini  4-ta  Octobris  Anno  Domini 
Millesimo  Seplingentesimo  Sexto,  Sacrae  Caesareae  Regiae- 
que  Mattis  Generális  Vigiliarum  Praefectus,  Szegediensis  anne- 
xorumque  Confiniorum  Suppremus  et  perpetuus  Commendans. 
Johannes  Fridericus  L.  B.  a  Globiz.  mpr,  CL-  S.) 

Eredeti  nyíltlevél  a  város  levéltárában. 


159. 

n07.  Január  29.  Az  országos  gazdászati  tanács  rende- 
lete Pestmegyéhez  a  rézpénz  iránt. 

Illustrissimi,  Reverendissimi,  Admodum  Reverendi,  Spe- 
ctabiles ,  ac  Magnifici ,  PerilUistres  ac  Generosi  Egregii  et 
Nobiles  Domini  Nobis  Colendissimi ,  Observandissimi. 

Salutem,  obligatissimorumque  servitiorum  Nostrorum 
Commendationem.  Nem  kicsiny  resensussával  és  disgustussá- 
val  informáltalik  a  Mélt.  Vezérlő  Fejedelem  Kglmes  Urunk  Eő 
Nga ,  hogy  ezen  Nemes  Vármegye  Lakossi  és  (a  ki  legh 
inkább  szívbeli  fájdalomra,  csudálkozásra  és  disgustusra  deser- 
viáO  Feő  Rendéi,  sött  a  Nemes  Vármegye  Tisztei  (az  kiknek 
legh  inkább  jó  példa  adással  elől  menni  kellenék)  az  Ország 
eraolumentomára  adinveniált  s  verettetett  Rézpénznek  circula- 


396 

tioját  és  Venálék  limitatioját  observáltatni ,  annyival  inkább 
magok  observálni  nem  akarják ,  melybúi  származható  gonosz 
consequentiáknak  eltávoztatássára  való  nézve  minekünk  is  Eő 
Fejedelemsége  és  az  Nemes  Confoederált  Statusok  super  pro- 
curando  desuper  Salutari  Remedio,  parancsolni  méltóztatván, 
tovább  is  serio  kivántuk  adhortálnunk  a  T.  Nemes  Vármegyét, 
és  egyszersmind  Eő  Fejedelemsége  parancsolattyábül  intimál- 
nunk,  ha  az  in  casu  nefors  subsequenter  continuandae  reni- 
tentiae  infallibiiiter  incurrálandó  animadversiot  evitálni  kiván- 
nyák,  az  praeinsinuált  dolgoknak  modo  praevio  való  folytatá- 
sát observáltatni  ne  terheltessék,  mellyeknek  az  Fiscusok  által 
leendő  elősegéllése  hogy  annyival  is  inkább  procuráltassék , 
ezen  accludált  Reversionalist  Eő  Fejedelemsége  és  a  Nemes 
Statusok  parancsolattyából  a  végre  includállyuk  a  Tekintetes 
Nemes  Vármegyének,  hogy  azon  in  gremio  sui  elrendelt  és 
constituált,  hol  pedig  actu  nem  volnának,  immediate  consti- 
tuálandó  Fiscusokkal  subscribáltatván ,  nékünk  hova  hamarébb 
remitlálni  és  a  Nemes  Vármegye  Tiszteit,  minden  Renden 
levő  Lakosit  ad  praemissorum  observationem  serio  commone- 
álni  ne  terheltessék,  intiraálván  mindeneknek,  ha  az  praeinsi- 
nuált dolgok  ellen  impingálni  ennekutánna  deprehendáltatnak , 
kemény  animadversiot  fognak  incurrálni. 

E  mellett  az  Országh  nem  kicsiny  detrimentumára  s  Eő 
Fejedelemsége  intentiojának  meg  gátolására  esik  ez  is , 
hogy  némely  N.  Vármegye  Lakosi  vagy  az  drágaságnak  sza- 
porítására és  per  consequens  privát  lucrumnak  kedveért ,  vagy 
az  Fehér  pénznek  megszerzésére  való  nézve ,  mindenféle  natu- 
rálékat,  de  leginkább  GabonabeU  életet  rakásra  gyűjtvén,  az 
vörös  pénzért  az  Ország  Lakosi  közé  bocsájtani  nem  akarják. 
T.  Nemes  Vármegyét  az  illyetének  iránt  is  kivántuk  ugyan , 
Eő  Fejedelemsége  parancsolattyábül  requirálni,  generaliter  és 
semel  pro  semper  az  egész  Rendéit  és  Lakosit  serio  commo- 
neálni  ne  terheltessék,  hogy  az  illyetén  dolgoktúl  supersede- 
álván,  szükségeken  kivül  gyűjt  naturálékat  vagy  az  T,  Com- 
missariatusságnak ,  az  Hadak  szükségére ,  vagy  penig  az  szű- 
kölködőknek, erga  depositionem  condigni  ac  limitati  pretii 
adgyák,  másképen  bizonyosak  legyenek  benne,   az   oUyatén 


397 


gyűjtött  naturáléknak  confiscatioján  kivűl  poenam  arbitrariam 
magokon  fognak  tapasztalni.  Melly  intimatiokat  és  praemoni- 
tiokat  az  szerint  végben  vivén,  arrül  való  relatioját  az  Nemes 
Vármegyének  elvárjuk  hova  hamarább,  hogy  azzal  a  N.  Haza 
kára  eltávoztattathassék.  Caeterum  Praetitulatas  Dominationes 
Vestras  quamdiutissime  feliciter  valere  desideramus.  Rosna- 
viae  die  29.  Január.  1707.  —  Praetitulatarum  Dominationum 
Vestrarum  Servitores  obligatissimi  Suae  Serenitatis  Principa- 
hs,  Statuumque  Regni  Hung.  Confoederatorum  Oeconomicum 
Consilium. 

lUnstrissimis ,  Reverendissimis  etc.  N.  N.  Supremo  et 
Vice  Comitibus ,  Judlium  et  Jurassoribus ,  tóti  denique  Univer- 
sitati  Dnorum  Praelatorum ,  Baronum,  Magnatum  et  Nobi- 
lium  J.  J.  Cottuum  Pest  Pilis  et  Soldt ,  Dominis  Nobis  Colen- 
dissimis  Observandissimis. 

Egykorú  másolat  a  város  levéltárában. 


160. 

1707.  Apr.  3.  Siralmas  krónika  Kecskemét  pusztulásá- 
ról,  a  rácok  által. 

Sűrű  Sirhalmokkal  rakott 

Jaj-Halom, 

mellyre  az  Author  a'  néhai  nagy  emlékezetű  Kecskemét 
Várossának  Lakossinak  személyekben  és  Jószágokban  az  ke- 
gyetlen Rácz  ellenség  által  lett  megsirathatatlan  romlásokat, 
sok  megszomorodott  Jó-akaróinak ,  és  sérelmes  özvegyeknek 
kérésekre  cakarván  lenni  Historicus)  egészlen  a  mint  lett, 
leirja,  és  a'  következendő  igaz  vért  kikereshető  Maradékoknál 
emlékezetben  hadgya,  befoglalván  a'  Verseknek  fejében  ezeket 
a'  Jaj -szókat: 


398 


Siralniokkal  rakott  Sir-haliiiokoii  álló 

Siró  jó  Kecskemét  Város  sok  jajt  és  bajt  szólló, 

Mert  te  káros  vagy,   iiielly  valál   áros , 

És  rívó  a'  Rácz  miatt  lettél  romlott  Város , 

Igy  irta  le  Székudvari  János. 

Mich.  VII.  XV.  1. 

Az  Úr  haragját  hordozom,  mert  vétkeztem  0  ellene,  mind  addig 
mig  nem  megláttya  az  én  Peremet,  és  igaz  Törvényt  tészen 
nékem ,  ki  viszen  engem  a'  Világosságra ,  hogy  meglássam  az  ö 
igazságát. 

A'  siralmas  1707-ik  esztendőben  Szent  György  Havá- 
nak 3-ik  napján  Kecskemét  Várassanak  Lakossainak  a'  Rácz 
ellenség  által  való  fel  prédálásakor  személyekben  és  Jószágok- 
ban lett  károknak  mutató  táblája: 

Elh  aj  tattak 

Ökör:  899. 

Lovak :  562. 

Szarvas  marha:  300. 

Kocsik :  88. 

Szekerek:  126. 

Házi  Jószágok  elvitet- 
tek és  megéglek 
396.  155,  230,000.  tallér  érők. 

Özvegyek  lettek :  202.  Meg  égett  Ház  90. 

Árvák  lettek :       544.  Malom    7. 

Sebesek:  128. 


M  e  g  -  ö  1  e  t  te  k 

Rabok  lettek 

Gazdák:        266. 

Gazdák : 

62. 

Asszonyok :      6. 

Asszony : 

12. 

Fiak:               14. 

Fiak: 

28. 

Leányok:        12. 

Leányok : 

16. 

Zsellérek :       48. 

Zsellérek : 

12. 

Ridegek :        26. 

Ridegek : 

15. 

Jövevény:       24. 

Jövevény : 

10. 

Ad  Notam :  Meggyászolhatatlan  Siralmas  állapot  etc. 

Scythiából  régen  származott  maradvány, 
Ékes  jó  bőv  földre  hozott  szép  oltovány 
Miért  sovány  lettél  's  illy  halovány 
De  miért  van  benned  nagy  irtovány? 


399 


Jajos  zajos  szélvész  mivel  régen  hány  's  ráz , 

Böcsös  régi  fényem  be  fogta  szeny  és  máz , 

Sok  kéz  aláz ,  azért  vagyok  mint  váz , 

Rút  sok  gyásszal  kivül  belől  vont  ház. 
Ritka  példa:  az  Úr  meg  ajándékozá 

Régi  Eleimet  ez  országba  hozá, 

El  hordozá  ,  kártól  oltalmazá  , 

Minden  drága  jókkal  felhalmozá. 
Amaz  vad  ostoba  fene  Gothusokat 

Ki  hajlá  elülök  miként  Tátosokat 

Városokat  's  derék  Kastélyokat 

Vég-Szendrőig  ada  sok  Várakat. 
Letévén  ő  nékik  az  Úr  itt  az  állást, 

Két  fene  vad  között  de  osztá  a'  szállást, 

Kik  prédálást  tellek  dulást  fulást. 

És  sok  Ízben  miveltek  vér- hullást. 
Most  reánk  öklelt  ama  két  szarvú  Hold, 

Gyakran  mi  Hazánkból  tölt  számára  a'  zsold ,  — 

Kincséhez  told  a'  mit  köt  meg  nem  old, 

Jószágunkból  még  ma  is  sokat  old. 
OUy  szomorú  ma  is  egész  Várna  tájjá 

Hogy  ha  ki  ott  járand ,  sóhajt  's  mond  jajt  szájjá , 

Elszámlállya  ott  lett  kárt,  így  vallya: 

Megholt  László  Magyarok  Királlyá. 
Kapa  üstökében  itt  Amuratesnek, 

De  vakra  fordula  a'  kockavetésnek, 

Nemeseknek,  testek  színeseknek 

Húsz  ezerig  földre  le  esének. 
Királlyá  Hazánknak  mikor  vala  Lajos , 

A'  Hold  hegyes  szarva  vala  akkor  bajos , 

Igen  jajos ,  sok  sírással  zajos  , 

Mohács  mező  mert  lett  vérfolyásos. 

A'  király  maga  is  szép  Magyar  Rendekkel , 
Esztergami,  Kalocsai  Érsekekkel. 
Szín-népekkel ,  öt  nagy  Püspökökkel 
Elesének ,  alsóbb-felsőbbekkel. 


400 


Le  taposott  sokszor  ama  körmös  Sas-is, 

Melynek  terhe  nehéz ,  mint  föld ,  kő ,  vag-y  vas-is , 
Éh,  mert  'sák  is,  gyomra  miatt  kas-is 
Meg  üresült  ugyan  derekas- is 
Régi  Javaimmal  rakott  földeimet, 

Sürü  Göbölyökkel  rakott  mezeimet, 
Erdeimet  's  termő  hegyeimet 
Körmös  lábbal  tépte  helyeimet. 
Állandó  's  jószágos  nagy  erősségeket, 
Régi  Atyáinknak  szép  Örökségeket, 
Szépségeket,  jó  Nemességeket, 
Eltörlötle  híreket  's  neveket. 
Kelletlen  dolgait  sok  ízben  mívelte, 
Széles  talpú  lábát  fejünkre  emelte, 
Nem  kímélte.  Kincsünket  bé  nyelte. 
Nemzetünket  mint  tetszett  ítélte. 
Ollykor  sokan  voltak  kik  ezt  nem  nézhették, 
Dicsőséges  Fejek,  mert  fel  nem  vehették, 
Ha  tehették   Kezeket  vethették, 
'S  a'  fegyverre  méltán  emelhették. 
Tartott  vala  ellent  a'  jó  Bocskai-kéz 

Ki  a'  Sas  körméhez  vágott  mint  jó  vitéz, 
Mert  kelevéz  tódult  reá  nehéz  , 
Azt  mondotta:  hogy  ily  veszélyt  nem  néz. 
Számos  Dicsőségű  első   Rákóczy  György 

Nagy  sok  országokra  "s  népekre  fénylő  Gyöngy  — 
Látta  Cser-Tölgy,  vagy  mérges  tejű  tölgy 
A'  Sas  lenne  néki  halálos  völgy. 
Hlyen  forró  lévén  benne  az  úri  vér. 

Kicsinynek  állítván,  majd  szakad  's  hasad  ér, 
Ki  kelni  mér  mint  hűséges  Vezér, 
Mert  másképpen  népe  veszélyre  tér. 
Romló  Hazájában  szemlélvén  a'  veszélyt, 
Tököli  Imre  is  köszörült  vala  élt, 
Bátran,  nem  félt,  arányzott  vala  czélt; 
Körmös  Sassal  tört  is  vala  aczélt. 


401 


Háborús  szélvész  közt  járó  Magyar  Haza! 
Sok  idegeneknek  még  ma  is  vagy  gazzá, 
Bánat  háza,  szenynek  máznak   gyásszá, 
Sok  fene  vad  mert  földig  aláza. 

A'  te  Királyod  nincs  ma  eredetedből, 
Nagy  jó  Fejedelmid   felekezetedből, 
Nemzetedből,  született  Földedből 
Elhányattak  te  nemes  helyedből. 

Lám  pogány-országon  egy  nagy  Fejedelem 
Bujdosék,  ott  szállá  reá  veszedelem, 
Mély  sírverem,  ki  már  segedelem 
Nem  lesz   Magyarért  szólló  védelem. 

Minap  nagy  gyászt  láta  Erdély  Országa  is 
Fogva  elvitetek  annak  csillaga  is , 
Jószága  is ,  nincs  szabadsága  is , 
Sas-körmök  közt  tartatik  még  ma  is. 

Oh  fogyatékján  már  a'  szép  Magyar  Népnek 
Egész  ország  java  adaték  más  népnek, 
Idegennek,  más  földi  Nemzetnek 
Ö   lőn  ura  kincses  épületnek. 

Kezéhez  vévé  mind   a'  derék  Várakat, 
Ok  nélkül  ki  űzé  a'  Nemes  Urakat, 
Úrfiakat  's  úri  unokákat, 
Fejedelmi  jeles  nagy  ágakat. 

Ollykor  kik  lehettek  Nemzetünk  dajkái. 
Omlott  falak  között  Hazánk  oszlopai, 
Gyámolai ,  's  szószóUó  Birái 
Sas  körmének  lettek  mind  foglyai. 

l\em  régen  egy  dicső  Fejedelmi  személyt 

Fogságos  Ínségben  hogy  ne  látna  veszélyt 
Ne  érne  czélt,  rút  halálos  fortélyt. 
Hozott  ISTEN,  adván  menedék  helyt. 

Az  Úrnak   nevében ,  ki  is  ám  felkele , 
Jó  hazai  vérrel  buzgó  szíve  tele. 
Reménytelen  fegyvert  is  emele 
Kihez  méné  úr,  pór,  's  rend  sok  féle. 

Kecskemét  v.  tört.  IV.  köt.  ^" 


402 


Látván  sok  országok   érdemét  csudállyák, 
Méltó  Fejedelem,  népnek  így  javallyák 
Magasztallyák   's  dolgait  száinlállyák, 
Úr  követe,  Magyarok   gondoUyák. 

Legottan  indúla  az  országnak  népe, 

Gyalog,  Lovas  hozzá  nagy  szaporán  lépé, 
IQak  szépe,  régi   Scythák  képe, 
A'  sas-tollbúl  ki  sokat  ki  tépe. 

Olly  Nemzetnek  tartsa  akárki  a  Magyart 
Rajta  telt  bosszúért  von  vadkani  agyart, 
Üstököt  tart ,  hogy  vágjon  emel  kart , 
Kérdi,  ki  szóll  ő   ellene  patvart. 

Sebes  szárnyon  azért  a'  ^Magyar  eljuta 
A'   Nemes  Alföldre,  lön  ide  is  üta, 
Hozzánk  háta,  ide  's  tova  futa, 
Prédáló   kézt  Jószágunkra  nyujta. 

Igen  megzendülénk,   vallyon  mért  miveli, 

A'  Magyar  a'  3Iagyart  vallyon  miért  nyeli 
El  emeli  kincsünket ,  ha  leli , 
Egész   Ménes  sokszor  markát  teli. 

Reá  illy   felelet  mi  nékünk  adatik : 

Valaki  nem  hódol ,  pártosnak  tartatík , 
Pusztíttatik,  Jószága  hajtalik, 
Sőtt  feje  is  jó  ha  meg  hagyatik. 

Osztán  mi-is  látván  a"   Magyar  próbáját, 
Nemes  Alföld   népe  fel  köté  szablyáját, 
Haza  javát,  hogy  tenné  munkáját, 
Idegennek  elvetné  igáját. 

Jaj  de  mi  utánnunk  lest  's  hálót  vétenek, 

Német,  Rácz  fel  kelvén.  Hazánkra  jövének, 
Sok  kárt  tőnek ,  sok   Vitézt  ölének , 
Ötvenezer  Marha  kárt  tövének. 

Ország  gyűlésére  mert  hogy  a"  Magyar  Nép 
Jó  Fejedelméhez  kincses  Erdélybe  lép, 
A'   Rácz  gaz   nép ,  Országunk  rontó  csép , 
Fel  jővén,  ügy  ronta,  nincs  bennünk  ép. 


403 


Kecskemét  Várossá,  Alföld  édes  annya. 

Szörnyű  romlásodat  egész  ország  szánnya, 
Megsirattya,   ellenség  is  bánnya, 
Hog  gaz   népnek   lőn   ragadománnyá. 

Ez  olly  nép ,  kit  magad  segítettél  sokban 
Hogyha  megkeresett  akármelly  dologban,' 
Pénzt  markába,   ruhát  a'  nyakába 
Sokszor  adtál  gabonát  szájába. 

Csuda,  bizony,  a'   kik  voltának  faktorid , 
Barom  legeltető  pusztai  pásztorid, 
Esmérőid  ,  voltak  czimboráid , 
Azok  lettek  megölő  hóhérid. 

Sajnálván  mint  kigyó  vágását  farkának 
Nyereségét  minap  Magyarok  hadának. 
Mert  adának,   hogy  Ráczot  vágnának, 
Szabad  prédát  ók  is  kiáltanak. 

Kész  lőn  e'  rút  gaz   nép  's  hamar  fel  készüle, 
Száva, Dráva  közi  nép  Bácskába  gyüle, 
Had  épűle.  Kétezer  fel  üle. 
Ezer  pedig  gyalog  fel  kerüle. 

E'  népnek  ő  szive  forral  bosszankodást, 

Nyelve  Magyar  népre  szóll  sok  átkozódást, 
Hogy  vér  ontást,  ország-bántást  bontást, 
El   végezte,  miképp  tegyen   rontást. 

Mérges  halált  hozó   némellynek  fegyvere, 
Pallos,  puska,  kikkel  szakad  a'  test  ere, 
De  ez   földre  némelly  jönni  mere 
Fejszét,  kaszát  bot  végibe  vére. 

Érkezvén ,  hát  nincsen  előtte  ellenség 

Hanem  a'  két   fél   közt  nyomorgó  szegénység. 
Kit  nagy   szükség  fogyasztott  sok  inség. 
Éh  torkának  a'  lészen  eleség. 

Tudakozza:   vallyon  mint  van  most  Kecskemét? 
Az  elolt  való  nap  béküldötte  kémét, 
Tehát  szivét  a'  nép  zárta  szemét  — 
óh !  Kecskemét  holnap  lön  por  's  szemét. 

26* 


404 


Vasárnapja  első  hogy  lón  György  havának 

Ezerhétszázhétbe  mikoron  írnának , 

Fiak   's  Atyák  bétakarodának , 

Hogy  az  Urnák  hiven  szolgálnának. 
Az   égig  fel  ható  szörnyű  ordítással 

Hát  reggel  a'  Pogány  jő  nagy  kiáltással , 

Ropogással,  sok  ón-mag  járással, 

Fut  a'  népre  szablya  villámással. 
Reszketett  Ég,  és  föld,  mit  mivelt  a'  Pogány, 

Nem  használ  előtte  Ígéret ,  adomány ; 

Szava  sárkány,  szive  belől  márvány, 

Öreg,  iíjú,  előtte  mind  zsákmány. 
Ocsmány  nép,  a'  Templom-keritést  megszállya, 

Kivül  a'  kapukat  mindenütt  el-állya, 

Ha  szablyája  a'  futót  találja 

Hallatlanul  rútul  fel  konczolja. 
Sok  szép  hirrel  névvel  fénylő  Szivos  János, 

Becsülettel  vala  sok  népnél  vagyonos, 

Nagy  Tanácsos ,  Városunkban  hasznos , 

Nálla   nélkül  Tanácsunk   hijjános. 
Szaporán  hogy  méné  az   Úr  Templomához 

Hát  a'  Pogány  zászlót,  pallost,  puskát  rá  hoz. 

Fog  szavához :  ha  kedvez  kincset  hoz : 

Meg  sem  hallá  —  szegezé  a  falhoz. 
Ott  egyik  hegyes  tört  vet  édes  testének , 

Másik  golyóbissal  sebet  ád  mellyenek, 

így  tevének  véget  életének. 

Végképpen  is  kit  meg  kesergének. 
Ki  lett  légyen?  tiszt  volt,  —  egy  rácz  oda  indul. 

Meg  esmérvén  testét,  lovárül  lefordul, 

Hozzá  járul,  illyen  szókra  mozdul: 

Édes  Gazdám !  szivem  érted  büsül. 
Ide  's  tova,  hová  a'  posta   érkezik. 

Él  e  Szivos  János?  mindjárt  azt  kérdezik. 

Nem  fedezik ,  érdemét  tetézik : 

Az  Alföldnek  szeme  hunyt,  nevezik. 


405 


Azzal  is  megromlott  e'  szép  Família : 

IQü  Szívós  János  öregnek  szép  fia, 

Ki  lesz  val.a  jú  Atyádnak   párja 

Rácz   puskája  jaj   végére  jára. 
Jóllehet  magának  talált  menedéket 

De  vélte  az  Ház-nép  nem  talál  rejteket, 

Látni  őket,  kedves   cselédjeket 

Haza  menvén ,  vett  halálos  sebet. 
Termetíben  jeles,  dolgában  serény,  gyors, 

Természet  frisselte,  mint  jó  étket  a'  bors, 

Óh  te  gyászos  nagy  boldogtalan  sors! 

Rácz  fegyverre  rendelt  é  volt  e'  sors? 
Első  jó  Fő  Bíránk  Nemes  Bedé  János 

Ki  jó   Felei  közt  vala  igen  hasznos, 

Mert  bölcs,  okos,  volt  tanácsa  számos, 

Nálla  nélkül  egész  község  káros. 
Szép  kegyes  élete  volt  soknál  kellemes, 

Felső ,  közép ,  alsó  rendeknél  szerelmes , 

Engedelmes,  szava  hiedelmes. 

Méltóságok  előtt-is  érdemes. 
Bánatos  Laetare-napja  fel  virrada 

Hogy  az  egész  Város  reggel  felriada 

Rút  rácz  hada  neki  véget  ada. 

Halálos  seb  mert  testén  marada. 
Ártatlan  szép  ősz  vén  Haranczos  Nagy  János 

Ki-is  tüz  által  lett  akkor  halaványos, 

Illy  vén  koros  hogy  lehetne  pártos? 

Nem  volt  senki  ellen  is  házsártos. 
Jézusnak  lett  vala  ért  gabonájává 

Szent  Angyal  lesz   vala  bár  aratójává, 

Salakjává,  lőn  tűz  abrakjává 

Testének  lőn  mert  láng  sarlójává. 
Tisztességre  őszült  öreg  Balog  István 

Fel  kelé  ágyából ,  a'  zendülést  hallván , 

A'  Rácz  jutván,  az  ajtót  bé  zárván 

Benn  égeté,  házát  reá  gyújtván. 


406 


Szomorú  halálra  Máté  Kovács  teste 

Ment,  mert  piros  vérrel  ő  is  földet  feste, 
Ki  nem  vélte,  hogy  igy  lesz  el-este, 
Mert  fegyverrel  soha  nem  kereste. 
Zára  rút  halálban  a'   Pogány  e'  szép  vént, 

Ki  monda:  hogy  Ráczra  soha  nem  vont  kard-fént, 
De  vőn  nagy  kint,  mellyben  lövé  szegényt, 
Jehova!  tégy  érte  igaz  törvént. 
Oh  hát  Bedé  Lukács  már  fehér  mondola, 
Utolsó  gyermekség  kin  vala  zabola, 
Szép  vén  vala,  azzal  nem  gondola, 
Mellyen  az   Rácz   mert  tűzzel  lángoia. 
Leg  nagyobb,  hogy  magát  házában  égeté 
Tüz  által  a'  testét  hamnvá  téteté, 
Ezt  követé  ,  gyalázatra  veié , 
Csontjait  is  kéz  alig  lelheté. 
Lám  Kamarás   János  méltó  becsületű, 
Majd  egész  Városban  régibb  eredetű, 
Nagy   Nemzetű,  hires  nevezetű, 
De  Rácz  előtt  alsó  tekintetű. 
Ott  kinn  zengést-bongást  hogy  Városban  hallya, 
Ki-néz,  szomszéd  házát  hát  Rácz  környül  állya, 
Nagy  bánattya  mindjárt  szivét  szállya. 
Térdre  esvén,  ISTENT  hivja  's  vallya. 
Mindjárt  a'  sok  Pogány  házára  túdüla, 

Agyarkodik,  pénzt  kér,  's  ládákat  fel-dúla, 
A'  jó   Gazda  ó  kincséhez   nyula. 
Hogy  ne  báncsák,  nagy  summát  számlála. 
Ezzel  nem  használa,  megköték  kaijait. 
Ló  mellett  hurczolták  uttzákon  tagjait, 
Társa  férjét  követé  utait 
Ne  bánosa,  illeté  Rácz  lábait. 
Rabul  elvitetek  kedvese  láttára. 

Leánya,  és  fia  kelének   prédára, 
Másnap  maga  jutván  egy  pusztára 
Rácz-fegyverrel  vágatott  halálra. 


407 


Tekintetre  méltó  jó  Gulácsi  Tamás 
A'  kinek  helyében  ritkán  születik  más , 
Mert  látomás,  frisselte  hallomás, 
Vala  szép  fa,  melly  termett,  és  almás. 

Tekintetes  Vármegyék,  Pest,  Pilis,  és  Soltli , 
Fő  Notáriustok  a'  ki  eddigien  volt, 
Bölcs ,  okos  volt ,   ügyetek  mellett  szólít , 
Rácz  fegyvere  miatt  óh  jaj  meg  hólt. 

Ez  reggel  hogy  hallá  a'  Pogány  lövését, 
Futa,  hogy  bé  zárná  a'  sáncz  kerítését, 
Érkezését,  ellenség  jövését 
Akkor  látá,   hogy  már  fognák  testét. 

Két  ló  közt  kin  álló  táborra  vitetek, 
A'  Kaliigyerektől  ott  arczúl  vereték, 
Vetkőztetek,  's  a'  torka  vágaték. 
Három  vágás  homlokán   tétetek. 

Ah   vizzel  keresztelt  dühödött  Pogány  Pap ! 

Hogy  még  a'  te  szád-is  ember-húst  rág  's  harap , 
Jő  még  olly  nap,  hogy  téged  is  el-kap 
Fegyverével  Sátán  Pokolra  csap. 

Régi   Sáfár  Pétert  élemedett  jámbort 
Kinozák   's  rá  hozák  a'  halálos  ostort: 
A'  puskaport ,  mellén ,  fülén  sok  sort 
Meg  gyujták,  igy  tesznek  szomorú  tort. 

Okos  jeles  gazda.  Város'  egy  hű  tagja 

Csaba  Mátyás  régi  jó  emberek  párja. 
Reggelt  várja ,  hát  jő  Rácz  lovagja  — 
Fegyvert  fogván,  forgódik  két  karja. 

Szegény  lakosokkal  öszve  verekedett, 
Gyilkos  ellenséggel  soká  ellenkedett. 
Vitézkedett,  de  rá  felesedett. 
Végre   tőUök  nem  is  menekedett. 

Valának  két  százan,  együtt  szorulának. 
Gyalog  zászlós  Ráczok   rajok  tódulának, 
Indulának,  mind  ki  nyomulának. 
Kapun  kivül  majd  mind  elhullanak. 


408 


A'  hol  Csaba  Mátyást  csak  magát  szoríták, 
Hátán ,  mellyen ,  fején  sebét  szaporílák  , 
Nem  tágiták,  kezét  tántoríták, 
Egy  árokban  halálra  boriták. 

Gyászos  méltán  lehetsz  Bébi  Família 
Házban  égettetik  a'  szép  tisztes  Atya, 
Rácz  kardjára  méné  két  szép  fia, 
Jézust  Vérek  a'  bosszúra  hivja. 

Igen   élemedett  édes  altyok  volt  már 

Sok  esztendeje  múlt,  hogy  eró  nélkül  jár, 
Koporsót  már  régulta  szegény  vár, 
Olly  szép  Ősznek  tűzben  égni  volt  kár. 

Melly  régen  szolgála  Istennek,  embernek 

Öreg  Kari  András;  de  lőn  a  fegyvernek 
Gonosz  vérnek ,  prédája  rósz  szernek , 
Rácz  hozá-el  végét  életének. 

Ennek  mind  vőstűl  lett  véressen  halála 

Csauz  Mihály  neve,  hasznos  lakos  vala, 
Ki  hogy  futa,  sok  ráczra  talála, 
A'  kik  miatt  lövéssel  meghala. 

Lakó  helyünk   tagja  Szána  Szabó  István 
Reggel  a'  pogány  szót  a'  Városban  hallván, 
lUy  szót  szóllván :  meg  halok  ma  nyilván , 
Menten  lövés  lön  rajta  szaporán. 

Lévén  szép  fiával  az  imádkozásban 

Úr  Jézushoz  való  felfohászkodásban , 
Nagy  romlásban,  ketten  egy  órában 
Bé  esének  vérnek  halálában. 

Hlyen  halála  lelt  Kaszap  Is  tván  nak-is, 
Huszonkét  esztendős  jeles  fiának -is, 
Városnak-is,  magok  házának-is, 
Kikben  esett  kára  másoknak-is. 

Várossá  hasznára  termett  Bozó  István 
Egész  Város  népe  kit  emlit  sóhajtván, 
Sirat  méltán  Familia  nyilván, 
Olly  oszlopot  sok  sziv  és  száj  kivan. 


409 


A'  ki  jövendölte  tegnap  maga  felől: 

Nem   soká  el  veszi  az  Úr  társa  mellől ; 
Reggel  belől,   hát  Rácz  utói  's  elől 
Jő,  lő  "s  vág  valakit  csak  talál,   öl. 

Lépvén  cselédgyével  a  kerités  felé , 

Zászlós  Rácz  serege  ott  az  nttzán  leié, 
Hogy  fel  felé  szaladna,  szemléié, 
Egy  udvarban  sok  Rácz   felmetélé. 

A'  mostani  nyomú  emberek  nem  értek 

Olly  szörnyű  dolgokat,  mellyeket  miveltek, 
Öszve  szedtek  fejszéket  hol  leltek, 
Sok  fejeket  kikkel  széllyel  vertek. 

Lett  természet  felett  ezeknek   fegyverek, 

Házankint  fejszékkel  omlottak  szép  vérek , 
Nem  volt  bérek ,  irtóztató  mivek ! 
Oroszlánynál  kegyetlenebb  szivek. 

Ám  Szálai  János  lesz  emlékezetben 
Ki  nem  lehet  nállunk  elfelejthetetlen , 
Lát  hirtelen  pogányt  érkezetben , 
De  nem  indul  vélek  ütközetben. 

Rettent  háznépével  pinczébe  rejtezik, 

Fejszével   ajtóra  de  sok  Rácz   érkezik , 
Ottan   egyik,  mint  van?  értekezik. 
Adjon   enni   's  inni ,  mert  éhezik. 

Ott  őket  mind   ketten  nagy  szépen   kinálá, 
De  rabjának  őtet  azért  elfoglalá, 
E'  biztatá,  de  másik  találá 
'S  rnegölé ,  fejszével   felkonczolá. 

Siró  hites  társát  másik  kinzá  's  véré , 

Mellyét  's   fejét  vérben  fejszével  keveré, 
Mellyért  végre  halálát  is  éré , 
Az   Úr  Jézust  végső  szóban  kére. 

Ékes  szép  elméjű  szép  Rálássa  István, 
Igaz   Nemességgel ,  Nemzetivel  birván , 
Ö  nem  várván ,  ingyen   sem  állitván 
Rácz  fegyverre  mint  juta  meghalván. 


410 


Szán  's  bán,  búsong  érte  Nemes  Familia 

Véletlen  mert  jőve  a'  fegyver  reája, 

Vég  órája,  éltének  hibája 

Pogány  miatt  lőn   utolsó  jajjá. 
Rémitő  fegyverrel  a'   Rácz   moslék   Nemzet 

Mihelyt  Szeles  Györgyre   felessen  érkezett 

Nem  kedvezett,  emelt  mérges  kezet. 

Öldökléssel  sok  árvákat  szerzett 
Igen  hasznos  Gazda  jó  Garaczi  Gábor 

Szappanos  Ferencz  is  kegyes  lakos  jámbor , 

Véres  ostor,  a'  sok  jaj  szó,  és  tor 

Rátok  jőve  Rácz  miatt  végső  sor. 
Vérszopó  Pogányok  nagy  kegyetlensége 

Midőn  kivül  belül  a'  Városon  ége 

Ölő  férge,  rút  halálos  mérge 

Tóth  Andrásnak  lön  szomorü  vége. 
Óhajtással  sirván  emlegetni  méltó 

lljü  Balog  János  nagy  reménység  nyújtó , 

Hasznot  hajló  's  attya  Város  tartó, 

A'  pogány  Rácz   lön  ezt  is  elrontó. 
A'  Szerecsen  képű ,  lángot  fúvó   Sivák 

Sok  testet  íélkonczolt,  lettek   sokan  árvák, 

Mint  Viperák  véreket  meg  ivák, 

Nadály    módra  véreket  ki  szivák. 
Rút  kínos  halálra  Szőke   Gergelyt  vonták , 

Temérdek   fúrüval  fejét  által  fúrták , 

Kihordották  agyvelejét  túrták , 

Leszegezvén  földben ,  halva  hagyták. 
Ah  mikép  vitetek  éltének  révére 

Sárközi  I  s  t  V  á  n  y  is  rút  halál  nemére , 

Rácz  kezére ,  hallatlan  müvére 

Vonattaték  mintegy  Mészárszékre. 
Cserfa  nagy  dorongra  üstökét  kötötték , 

Húzták,  vonták,  nyakát  a'  küszöbre  tették. 

Törték  verték ,  fejszével  ütötték , 

Illy  nagy  kínnal  életét  elvették. 


411 


Zápor  follya  szemét  "s  jajjal  zeng  ajaka 

Annak  a'   háznépnek,  mert  ledült  dereka, 
Borult  gyászra  kettős  maradéka , 
Siralraoknak   méltán  vagyon  oka. 

Más  szép  Família  Szivos  néven   való 

Rácz  keze  ión  neked   halált  hozó  halló , 

Mert  használó  férjfi  renden  álló 

Hármas   személy  lón  közüled  múló. 
Jeles  öreg  Mihály,  kissebbiknek  báttya 

Kivel  kissebbeknek  testvér  vala  attya. 

Jaj  hogy  romla,  minden  feje  csontya 

Fejsze  miatt  lett  öszve  tört  hártya. 
Ágy  fenekét  János  régen  nyomja  vala, 

Kilencz   esztendőben  kis  fija  jár  vala , 

Fiját  attya,  üUy  mellém,  szólíttya, 

Talám  érted  életem  megtartya. 
Tigris  fenétől  lőtt  dolgot  hally  Magyar  fúl! 

Öszve  vágja  őket,  fija  attyához   dül, 

Ki  messzirlU  hallya,  vére  meghűl, 

Senki  illyet   nem  tett  Pogány   közül, 
Tettző   's  kellő   személy  if^u  Péter  János 

Nállad   nélkül  kegyes  jó  atyád  magános, 

Érted  gyászos,  minden  nap  bánatos. 

Egy  szemfénye  elhunyt  kívánatos. 
Lesz   vala  nagy  gyámol  ez   a"  kegyes  Személy 

Sok   virtusa  fénylett  már  mint  arany  rostély, 

Gonosz   fortély  de  jőve  rá  veszély, 

Rácz  kaid  neki  lön  halálos  fekély. 
Őrzői  sok  ízben   az  Úr  Szent  Házának 

Varga  Mátyás  B  ő  t  ö  s  I  s  t  v  á  n  n  y  a  l  valának 

De  pogánynak  kardjára  jutának , 

Mellyet  életekben   nem  várának. 
Testvér  atyafiak   Kovács  István  's  János 

Az   életben  vala  vérségiek  rokonos, 

Most  is  páros  halálotok  kínos 

Együtt  lőn,  már  a'  gyász  sem  magános. 


412 


Teli  lenne   nagy  Könyv  azoknak  nevekkel, 
Terjedne  sok  irás  drága  érdemekkel , 
Kik  testekkel  rakták  elestekkel 
Az  utszákat  festették  vérekkel. 
Ért,  koros,  és  iQú  jeles  személyeket 

Elmúlatom,  nem  mind  teszem  fel  neveket. 
Mert  nem  lehet  feltenni  rendeket 
Mert  öt  száznál  neveznek   többeket. 

Lévén  a'  Városban  Pogány  Török  nemzet 
A'  kitől  származék  a'  Rácz  Felekezet; 
De  kedvezet  semmi  következett, 
Erántok  is  nem  volt  emlékezet. 

Reájok  rohanván,  őket  felmészáriák. 

Drága  árűjokat  pénz  nélkül  vásáriák, 
Ki-sáfárlák ,  kincsektől   kizárák  , 
Ötvenötre  kik  vesztek,  számlálák. 

Oh  drága  béren  vett  szép  keresztényi  Vér! 
A'  pogány  vérétől  itt  senki  sem  esmér, 
Csak  egyet  ér,  mert  ugyan  folyást  vér. 
Vér  a'   Vérre  mint  a'  habra  úgy  tér. 

Meg  rakván  halmozva  sok  drága  ruhákkal 
Nagy  sok  szekereket  portékás  málhákkal. 
Jószágokkal,  nagy  kincses  ládákkal. 
El  vontatták  Városi   Marhákkal. 

Majd  a'  szép  egekig  a'   sirás  hallatott. 
Sok  panaszolkodás  útszákon  mondatott. 
Messze  hatott,  's  jajszó  kiáltatott. 
Föld  az  éggel  küszködni  láttatott. 

Lakos  és  jövevény  halottyát  sirattya. 

Ki  attyát,  ki  annyát,  ki  féijét  jajgattya, 
Ez  azt  mondgya:  meghalt  öcsé  's  báttya. 
Amaz  fiját  's  leányát  ohajtya. 

Lehajták  a'  sok  szép  iljakat  's   Véneket, 
Elvivék  rabságra  a  kegyes  Szűzeket, 
Szép  rendeket  's  kellő  személyeket, 
Oskolában  járó  gyermekeket. 


413 


Oh  Úr  Templominak  kettős  környékei 

Sok  megöletteknek  Temető  kertyei, 

Sirvermei,  boltos  rejtekei 

Mint  lettetek  nyugovó  helyei. 
Tétettek  egy  sirban  harminczan  negyvenen 

Az  Ítélő  Birót  kik  ott  várják  készen , 

Mert  meglészen,  hogy  ő  törvényt  lészen, 

És  ó  testek  állanak  jobb   részen. 
Úr  Jézus!  a  ki  vagy  mindenek  birája, 

Ki  vizsgálod ,  kinek  miként  van  munkája , 

A'  bosszúra  Felségedet  hivja 

A'  méltatlan  öleiteknek   szava. 
Álly  bosszút  éretlek  a'  földnek  lakóin, 

Tégy  Ítéletet  már  véreknek  ontóin ; 

De   hallóin   's  Igédnek  szóllóin 

Szánakozzál  Nevednek  vallóin. 
Rendelvén  Szentidnek  állandó  helyekel, 

De  ellenségekre  bocsáss  veszélyeket, 

Törd  fejeket ,  fiileket ,  szemeket , 

Pariltyából  hajitsd-el  lelkekel. 
Oh!  kik  meg  maradiunk,  minden  Javainktól, 

Kivül  belől  való   drága  Marháinktól, 

Ruháinktól,  és  gabonáinktól 

Megfoszlattunk   édes  házainktól. 
Szörnyű  rontást,  rablást  pogány   hogy  követe, 

Malmoknak,  házaknak  végre  tüzet  vele, 

Fel-égetle,  tűzzel  meg  étette, 

Egész  ullzát  hamuvá  tétele. 
Igaz   számban  vévén  kilenczven  házakat. 

És  élet  tápláló  bél  derék  malmokat, 

Jó  hasznúkat,  sok  árva  tartókat 

Meg  égeté  azokban  valókat. 
Gyászos  Özvegyeknek  sokasult  serege. 

Kétszáz   és  két  személy  számoknak  bővsége. 

Kiknek  jőve  bús  bánatos  ege. 

Egy  órában  lett  férjeknek  vége. 


414 

Igy  az  árváknak-is  siró  sűrűsége 

Szaporodott,  's  feljött  fekete  fellege, 
Kik  már  rendre  számláltatván,  végre 
Rátöltenek  ötszáz   negyven   négyre. 
Illy  keserves  sorsban   Városunk  mit  tegyen, 
Jószág,  és  öltözet  nélkül   hová  mégyen', 
Mivel  éljen,   kiált  hová  légyen, 
Földön   reményt   vallyon  honnan  végyen?  — 
Régi  Magyaroknak  hűséges  Vezére 

Jehova!  ne  engedj  a'  Pogány  kezére, 
Veszéllyére,  életünk  végére 
Ne  járjon  szüntelen  ő   fegyvere. 
Te  is  Magyar  Nemzet  lágyítsd  meg  szivedet , 
Keresd  megtéréssel  búsult  ISTENedet, 
Illy  igyedet,  szörnyű  veszélyedet 
Megtekinti   's  felhozza  fényedet. 
Amaz  irtóztató  czégéres  vétkeket, 

Ne  szórd  Istenedre  a'  sűrű  köveket. 
Sok  féléket,  ördög,  eb,  neveket: 
Mert  ezek  bé  zárják  az  egeket. 
Letévén  a'  régi  szokott  gonoszságot 
Borban  bémerülő  veszett  társaságot, 
Bujaságot,   tisztátalanságot, 
így  éred  el  a'  szabad  világot. 
E'  romlásból  az  Úr  még  végre  fel  vészen, 
Kivánt  békességnek  várt  napjára  tészen, 
Minden   részen  veled   együtt  lészen 
Jó  bőv  áldást  szállít  reád  készen. 
Sűrű  Záporokkal,  És   Könyves  Versekkel 

Dolgom  Vettem  Akkor  Rendben  lllyenekkel, 
Jnlésekkel,  Ám  Nagy  Olly  Szépekkel 
Nevem  zártam  e'  végső  versekkel. 

Négy  különféle  példány  összeveíésével  állíttatott  ki,  melyek  közül 
kettő  a  múlt,  más  kettő  folyó  századbeli  másolat  volt.  H.  J. 


415 


161. 


1707.  Ajpr.  6.  A  szegeden  tartózkodó  törökök  tudakoz- 
zák elhidlott  társaikat.    ' 

Illendő  szolgálatunkat  ajánlyuk  Kglmeteknek. 

Akaránk  Kglmeteknek  tuttára  adni,  mivel  a  Város  fel- 
verését hallottuk  és  értetlük,  azért  a  szomszédsághban 
praesentibus  requirálni  Kglteket  akaránk,  minthogy  feles  Tö- 
rökök és  Görögök  is  vesztenek,  örömest  kivánnók  tudni  hány 
Török  és  Görög  veszett  el,  nekünk  világossan  és  bizonyossan 
Írja  megh,  és  nevük  szerint  papirosra  fel  tenni:  hallyuk  hogy 
hárman  Törökök  mégh  éleiben  volnának,  kérjük  Kglmeteket 
tovább  való  szolgálatunkért,  azokkal  is  közöllye  ezen  levelün- 
ket, és  irás  szerint  tegye  fel  minnyáját,  mind  a  két  részrúl 
kik  vesztenek  el.  Elváijuk  hova  hamaréb  minden  igaz  válaszát 
és  maradunk  Kglmeteknek  a  szomszédsághban  Szegedini  6. 
Április  1707.  Jó  akarói  Csamasir  Ibraim  Bassa.  Osman  Aga 
Feirvári.   Hassan  Bassa  Feirvári. 

U.  I.  A  Törökök  irják  megh  a  Sarzetaki  Abáját  el  atlák 
é  vagy  sem?  és  kinek  attak  írja  megh.  A  Törökök  kik  ott 
vannak  Írjanak  levelet  mindenekrül. 

Külső  cím:  Kecskeméth  Várossá  Bíráinak  s  Eskütti- 
nek  és  közönségessen  az  egész  Tanácsnak  ez  levelünk  hamar- 
sággal.  Kecskeméth.  Pecsét. 

Külső  jegyzet:  Némely  Szegeden  lévő  Török  keres- 
kedők tudakozódnak  az  veszedelemkor  levágatott  Törökök 
végett.   Exhibit.  Die  7.  Apr.  1707. 

Eredeti  a  város  levéltárában. 


162. 

1707.  Oct.  29.  Báró  Glóhitz  szegedi  'parancsnok  véd- 
levele. 

Sacrae  Caesareae  Regiaeque  Mattis  Campi  Excubiarum 
Generális    Praefectus,    necnon    Szeg'edien*is,    annexorumque 


416 


Confiniorum  perpetuus  Commendans  Joannes  Fridericus 
L.  Baro  a  Globiz.  Universis  el  Singulis  pi-aesentium  noti- 
tiam  quoqiio  modo  Iiabiluris  Salutera,  et  quibus  competit  Ofíi- 
ciorum  etiam  meorum  Commendatioriem.  Posteaquam  Oppi- 
dum  Kecskeméth  lurbulento  bocce  disturbioriim  terapore , 
subditam  ad  fidelitatem  erga  Suam  Matlem  Sacrmam,  antebac 
etiamvis  conservatam,  se  denuo  devoveat  et  confugiat,  recen- 
tioiibusque  evilandarum  ({uarundam  suspicionum  gratia  pro- 
tectionabbiis  munire  intendat  et  veüt,  fidelitati  Eorum  pro- 
specturus  et  desiderio  satisfícturus:  Hamm  serié  omnes  et 
singulos  antelatae  Suae  Matlis  Sacrae  cujuscunque  Status, 
Dignitatis ,  majoris  et  rainoris  Conditionis  Officiales  officiose 
requirendos  duxi,  quatenus  visis  bis  protectionalibus ,  memo- 
ratum  Oppidum ,  tamquam  fideles  Suae  Mattis  Subditos  agno- 
scant,  quos  favori  omniiim  recommendatos  esse  velim ,  iit  tam 
in  sui  persona,  quam  etiam  bonis  quoquo  nomiiie  vocitandis, 
intactos  et  illaesos  conservari  faciant.  Facturi  rem  mihi  per- 
gratam,  ac  insuper  obligalioni  suae  consentaneam,  Sign. 
Szegedini  29.  Octobris  A.  1707.  Job.  Frid.  L.  B.  a  Globiz. 
mpr.   (P.  H.) 

Eredeti  nyiltlevél  a  város  levéltárában. 


163. 

1707.  Nov.  24.  Gróf  Virmondt  szegedi  új  parancsnok 
levele  Kecskeméthez. 

Generosi,  Egregii,  Prudentes  ac  Circumspecti  Domini 
mibi  Honorandi. 

Litteras  Earundem  Dominationum  Vestrarum  ad  me 
datas  percepi ,  ac  fateor  a  Dominó  Generálé  Barone  de  Globiz 
mihi  expositum  esse,  quod  Dncs  Vrae  bactenus  aliquo  modo, 
et  quandoque,  se  in  debita  ei'ga  Suam  Maltem  Sacrrnam  fide- 
btate  persistere  velle  demonstrassent ;  quapropter  idipsum 
constanter  in  ipso  adu ,  etquidem  frequentioribus  huc  ad  me 


417 

niittendis ,  quotiescnnque  fieri  poterit ,  insiiuiationihiis  omnium , 
(juae  illic  locorum  fiunt,  aut  aliunde  explorari  possunt,  conti- 
nuare,  ac  pro  hujatis  Praesidii  subsistentia  (prout  missos  in 
eum  finem  50  Imperiales  a  D.  Inspectore  Camerali  pariter 
percepi)  notabiliorum  summarum  transmissione  crebriori  con- 
tinuare  velint,  ne  penes  tam  exiguas  pecunias  eredére  necesse 
sit,  quod  hae  pro  aliquali  saltem  apparenlia  huc  mitterentur, 
verum  ut  ansam  quoque  acquiram,  dum  armada  nostra  ad 
Partes  istas  venerit ,  si  ego  ipse  tum  adesse ,  et  oretenus  hunc 
demonstrandum  Dnum  Vrum  Zelura  Commendanti  Dominó 
Generáli,  siquis  alius  érit,  recommendare  non  possem,  per 
Litteras  eundem  efficaciter  depraedicandi  et  recommendandi ; 
sub  spe  itaque  certa ,  quod  in  omnibus ,  quae  vera  et  indubi- 
tata  erga  Suam  Scrmam  Mattem,  utpote  debitum  Regem 
Suum,  Ejusdemque  Servitii  promotionem  fidelitas  requirit,  in 
quantum  possibile  fuerit ,  non  deerunt ,  Easdem  ad  vota  valere 
cupio  et  maneo  Earundem  Dnum  Vrum  Segedini  24-a  9-bris 
1707.  ad  serviendum  paratus  Damianus  Hugó  Comes  de  Vir- 
mondt.  mpria. 

Külső  cím:  Generosis ,  Egregiis ,  Prudentibus  ac  Cir- 
cumspectis  Dominis  N.  N.  Judici ,  Caeterisque  Juratis  Civitatis 
Regiae  Kecskeijietiensis ,  Dominis  mihi  honorandis.  Kecske- 
metini  Pecsét. 

Eredeti  a  város  levéltárában. 


164. 

1708.  Sept.  17.  Gróf  Heister  Albert  szegedi  új  parancs- 
nok védlevele. 

Sacratissimae  Gaesareae  Regiaeque  Majestatis  Camera- 
rius,  Inclyti  Regiminis  Heisteriani  pedestris  ordinis  Vice  Colo- 
nelkis,  necnon  Segediensis  et  annexorum  Conflniorum  Cora- 
mendans  Albertus  Sacri  Romani  Imperii  Comes 
a  Heister.  Universis  et  Singulis  cujuscunque  Status,  Gra- 
Keeskemét  v.  tört.  IV.  köt.  «  • 


418 


dus,  Ordinis  ac  Praeeminentiae  Htuninibus  praesentiiim  noti- 
tiam  habituris  Salutem,  quibus  verő  compelil,  Serviliorum 
eüam  meorum  commendationem.  Pnsteaquam  Oppidum  Kecs- 
keméth  lurbulento  hocce  disturbiorum  et  revolutionum  tem- 
pore  hucusque  debilani  Suae  Matti  Sacrmae  tamquam  Legi- 
timo  Suo  Regi  et  Dominó  fidelitatera  exhibuisset,  ulterius 
quoque  eandem  conservaturum,  et  in  quantum  ab  Adversariae 
Partis  Asseclis  impeditum  non  fiierat,  qua  Conamunes  Subditi 
deposito  Tributo  huicce  Fortalitio  succurreiit ;  ut  autenn  con- 
servalio  Ipsius  ulterior  fieri  possit,  ad  singularenn  Ipsorum 
requisitionenQ  visum  est  inihi  securitati  eorunü  prospicere  et 
barunn  Protectionalium  vigore  munire:  Hinc  Universos  et  Sin- 
gulos  (quos  supra)  respective  altefatae  Suae  Mattis  Scrmae 
Fideles  officiose  requirendos  duxi,  quatenus  mennoratum  Oppi- 
dum istud  inter  alios  Suae  Maüis  Fideles  Subditos  reputare  et 
agnoscere  velint,  inluitu  fidelitatis  continuatae  tum  in  propriis 
Domiciliis,  tum  extra  Limites  proprios  (si  casualiter  per  Par- 
tém Adversariam  depellerenlur)  ita  in  sui  persona,  quara 
etiam  eorum  facullatibus  et  bonis  intactos  et  illaesos  facere 
ne  graventur:  Facturi  rem  mihi  pergrafam,  omnimodaque 
occasione  recompensandam.  Signat.  Segedini.  Dia  17.  Sep- 
tembr.  1708.   A.  G.  Heisler.  mp.  Pecsét. 

Eredeti  nyíltlevél  a  város  levéltárában. 


165. 

1708.  Oct.  18.  Gróf  Herberstein  szegedi  új  örökös 
parancsnok  védlevele. 

Sacratissimae  Caesareae  Regiaeque  Majeslatis  Actualis 
Colonellus,  neonon  Scgediensis  et  annexorum  Confiniorum 
perpeluus  Commendans  Ernestus  Sacri  Romani  Impe- 
rii  Comes  de  Herberstein.  Universis  et  Singulis, 
cujuscunque  Status,  Gradus,  Olflcii  ac  Praeeminentiae  Homi- 
nibus,  praesentes  meas  lecturis,  aut  légi  audituris  Salutem,  et 


419 


quibus  competit  Semtiomm  etiam  meorum  commendationem. 
Postaequam  Oppidiim  Keeskeméth  turhulenlo  hocce  Di- 
slurbiomm  tempore  se  in  fidelilate  Suae  Maltis  Scrinae  Imciis- 
qiie  qua  Comniuiips  Síibditi  conservasset,  et  in  qnanliim  ab 
Adversariae  Parlis  Asseclis  impediluníi  non  l'uen't,  debitiim  ut 
Legitimo  suo  Regi  et  Dominó  Iributum  exhibuisset,  maximé 
Praesidio  huicce  Segediensi  pro  rei  exigenlia  et  oppoiiunilale 
síicciirrisset,  quam  fldelitatem  et  ulteriiis  conlinuare  velit. 
Hinc  ad  singularem  ipsorum  instantiam,  pro  Conservatione 
Ipsorúm  visum  est  mihi,  ut  Fideles  Suae  Mattis  Scrmae  Sub- 
dilos  sub  protectionem  meam  suscipere,  uti  praesentibus  meis 
Protectionalibus  Oppidum  memoratum  munire  decrevi.  Idcirco 
Universos  et  Singulos  (quos  supra)  altefatae  Suae  Maltis 
Sacrmae  Fideles  barum  serié  officiose  requirere,  sub  Com- 
mando  autem  meo  exislenlibus  serio  injungere  volui,  quatenus 
dictum  Oppidum  non  modo  pro  conservatione  plebis  in  tran- 
quilb'late  permaneaí,  verum  etiam  in  suis  bonis  et  facultatibus 
(.si  casnaliter  ab  Adversa  parte  e  propriis  amoverenlur  domi- 
ciliis)  ubicunque  locorum  deprehensi,  intacti  et  illaesi  conser- 
ventur.  Facturi  per  hoc  rem  mihi  pergratam  et  fidelitati 
eorum  conservatae  apprime  consentaneam.  Signat.  Segedini 
18.  Oclobris  1708.  Erneslus  Comes  de  Herberstein.  Pecsét. 

Eredeti  nyíltlevél  a  város  levéltárában.  —  Ezeken  kívül  Pfeffersho- 
ven  Ferdinánd  báró  budai  parancsnoktíil  1708.  Scpt.  2G;  1708.  Oct. 
26;  1709.  Sept.  22;  és  1711.  Jun.  10;  valamint  Sickingen  altábornagy 
Duna  és  Vág  közti  s  bányavidéki  parancsnoktúl  Szécsényböl  1709. 
Nov.  29-röl  keltezett  német  szövegű  eredeti  védlevelek  is  vannak  ez 
idörül  és  értelemmel  ugyanott. 


166. 

1708.  Dec.   22.    Gróf  Bercsényi  Miklós  nyiltlevele  a 
kecskeméti  önkéntes  csapat  részére. 

GrofT  Székesi  Bercsényi  Miklós  Nemes  Ungh  Vármegyé- 
nek Fő  Ispáiinya,  Országh  és  az  egész  Hadak  Fő  Generálissá, 

27* 


420 


öszve  szövetkezett  Statusok  első  Senátora,  és  Fölséges  Il-dik 
Rákóczi  Ferencz  Isleii  kegyelmébül  Sz.  Római  Birodalomnak, 
Erdélynek  és  öszve  szövetkezett  Magyar  Országnak  Vezérlő 
Fejedelmének  (Titulus")  etc.  nevezett  Magyar  Országban  Hely- 
tartója. Adom  tudtára  mindeneknek  az  kiknek  illik.  Minthogy 
édes  Hazánkhoz  s  Nemzetünkhez  felindult  buzgó  Szeretetektúl 
viseltetvén,  némelly  Hazánk  boldogulását  szívessen  munkálódni 
kiván<)  Kecskeméti  Lakosok  magok  szabad  akarattyok- 
búl  resolválták  az  fegyverkezésre  magokat,  olly  formán,  hogy 
eők  egy  Compagniát  erigálván  V  o  1  e  n  t  é  r  nevezet  alatt ,  az 
Városok  oltalmára  mai-agyanak ,  kötelezvén  arra  is  mindazon- 
által ,  ha  az  Ellenségnek  történhető  kicsapásátül  bátorságos 
maradások  lehet  azon  Városoknak ,  valahová  az  Haza  szolgá- 
lattya  és  köz  szükség  fogja  kivánni,  oda  fordéttathassanak ,  a 
szükséges  szolgálatoknak  véghez  vitelire.  Mire  nézve  jóllehet 
Ország  Determinátioja  és  végezése  szerint  azok,  valakik  fegy- 
verrel szolgállyák  az  Hazát,  minden  közterhektűl  immunitál- 
taltak ,  mindazonáltal  hogy  annál  szivesebben  munkálódgyák  a 
köz  ügynek  előmozdítását,  kívántam  ezen  Pátensem  által  nyil- 
vánságossá  tennem,  valakik  ezen  Compániában  állottak,  vagy 
azután  állanak  s  magokat  oda  kötelezik,  nemcsak  közterhektűl 
s  Contributioktül  immunitáltatnak ,  sőtt  az  Földes  Urok  adózá- 
saiul és  munkájátúl  is  menttek  lesznek,  de  azt  olly  értelemmel 
tudgya  kiki :  azzal  hogy  ha  valamelly  meg  írt  mód  szerént  az 
Haza  szolgálattyára  kötelezi  magát,  Apját,  Bátyát,  Eöcsét, 
Sógorát,  vagy  más  akármelly  Attyafiát  az  közterhektűl, 
következendőképpen  Földes  Úr  jussátúl  nem  szabadéthattya , 
hanem  egyedül  maga,  Felesége,  exemptus  és  immúnis  lészen 
azon  terhektúl,  s  magát  illető  Jószágaiul  nem  adózik,  s  nem 
contribuál ,  sőtt  még  azon  felül  valamint  több  fegyverviselők 
további  tartásokban  s  alimentatiojokban  accommodáltatnak. 
Mellynek  nagyobb  bizonságára  attam  ezen  Pátens  Levelemet. 
Praesentibus  perlectis  exhibenti  restitutis.  Költ  Leleszen  Die 
22-a  Mensis  Decembris  Anno  1708.  G.  B.  Miklós,  mpr.  Pecsét. 

Eredeti  nyíltlevél  a  város  levéltárában. 


421 


167. 


1709.  Oct.  29.  Gróf  Herberstein  szegedi  parancsnok 
nyiltrendelete  a  rablók  ellen. 

Minthogy  Kecskeméth  Várassanak  Lakossi  közönséges- 
sen panaszképpen  jelentették,  hogy  már  az  Fölséghes  Császár 
Kghues  Urunk  ö  Fölséghe  hü  jobbádgyi  lévén ,  mind  hűsége- 
ket s  jobbádgyi  engedelmességeket  mindenekben  igazán  meg- 
mutatván és  tartván  is,  mindazáltal  az  sok  némely  Csavargók 
és  prédán  kapók  s  élők  miatt  se  magok  személyében,  se 
jószágokban  békével  és  csendességben  meg  nem  maradhatnak, 
tolvajul  jószágokat  elhajtván  és  elprédálván,  az  mint  majdnem 
naponként  rajtok  történik  is,  s  fellyebb  való  napokban  is  bizo- 
nyos számú  marhájokat  elhajtották  légyen.  Erre  való  nézve 
praesentibus  említett  Kecskemét  Várassanak  Lakossinak  Autho- 
ritássom  szerént  adok  tellyes  hatalmat  és  plenipotentiát ,  hogy 
casu  quo  ezentúl  az  oUyatén  szegénység  károsítok,  nyomor- 
gatók ,  vagy  is  Csavargó  Tolvajok ,  legyenek  mezőben  vagy 
Helységekben,  azokkal  mint  közönséges  Tolvajokkal  bánnya- 
nak,  kötözve  kezemhez  küldgyenek,  ha  pediglen  fegyverked- 
nének,  in  flagranti  halálnak  halálával  büntettessenek  megh, 
hírt  tévén  azonnal  én  nékem ,  mivel  különben  sem  extirpáltat- 
hatni  az  oUy  Tolvajokat,  Magyar  vagy  is  Rácz  légyen. 
Hogyha  pediglen  szükségesképpen  némely  portámat  kellenék 
kiküldönöm,  melly  ki  nem  bocsájtatik  passusom  nélkül  se  innét 
az  Praesidiumból ,  se  más  egyébb  Generalatusságom  alatt  levő 
Conflnimnokból ,  történet  szerént  oda  érkezvén ,  azokat  mint 
igaz  Ö  Fölséghe  hü  Vitézeit  és  Híveit  i-espective  tekintetben 
tartsák  és  vegyék ,  illendő  assistentiával  lévén  hoz  zajok ;  sőt 
az  Kurucz  ellenségnek  hírét  hallván  s  tudván  az  ki  a  miénk- 
nek kárára  volna ,  azokat  praevie  vélek  coramunicálni  és  köz- 
löni  kötelességek  szerént  az  Várasbéliek  tartoznak  és  köteles- 
sek  légyenek,  úgy  reménlvén  tovább  való  magok  Helységének 
megmaradását  az  én  grátiám  által.  Neque  secus  facturi.  Sign. 
Szegedini  29.  Octobris  1709.  Császár  és  Koronás  Király 
Urunk  ő  Fölséghe  Mezei  Generálissá,  Gyalogoknak  Oberstere, 


422 


Szeged  és  ahoz  tartozandó    Véghelyeknek   örökös   Commen- 
dánssa.   Ernestus  Comes  de  Herberstein.  Pecsét. 

Eredeti  a  város  levéltárában. 


168. 

1710.  Január  27.  A  három  városbúi  minden  szabó 
Egerbe  rendeltetik  a  hadak  felruháztatása  végett. 

Mint  jóakaró  Uraiméknak,  ajánlona  szolgálatomat  Kgiknek. 

Bizonyos  Ország  szorgos  dolgaiban  Felséges  Urunk 
parancsolattyábúl  Egerben  menvén ;  kihez  képpest  ezen  Leve- 
lem által  kívántam  Kgiknek  Felséges  Urunk  parancsolattyát 
meg  írnom:  Mivelhogy  mostani  kívántató  Ország  szükségére 
nézve  bizonyos  Mundér  varaltatik,  hogyha  valamikor  ennek- 
elötte  édes  Hazájához  maga  serénységit  mulatta  Kgilek, 
mostanság  szükségképpen  kívántatik  azon  serénysége!  demon- 
strálni. Arra  nézve  kívántam  Kglleknek  meg  Írnom,  hogy 
valamennyi  Szabó  Mesler  Emberek  vannak  Kgltek  helységek- 
ben, ezeket  minden  hátramaradás  és  hallogatás  nélkül  kocsikra 
rakván,  Egerben  utánam  küldeni  el  ne  mulassa,  mellyel 
kívántam  Kglteknek  serio  meg  írnom.  Dátum  Gyöngyös  27. 
Január,  1710.  Kkk  Szolgáló  jóakarója  Darvas  Ferencz  Pro- 
vinciális Commissarius.  mpr. 

P.  S.  Azon  Mundér  varásnak  szükségére  minden  Városi 
Lakosok  Czérnát  és  Viaszt  küldeni  el  ne  mulassanak. 

Külső  cím:  Nemes  Kecskemét,  Kőrös,  Czegléd  Város- 
sabélí  jóakaró  Uraiméknak  eo  Kglmeknek  közönségessen  adas- 
sék hamarsággal.   Cito.  Cito.  Cito.   Pecsét. 

Eredeti  a  város  levéltárában. 


169. 


1710.  Maj.  17.    Gróf  Herberstein  szegedi  parancsnok 
a  mirigyes  vidékkeli  közlekedést  tilalmazza.' 


423 


Kecskeméti,  Körösi,  Czeglédi  Bíráknak,  Esküiteknek  és 
Lakosoknak  közönségesen,  ógy  Ráczkevieknek ,  körül  belül 
való  Lakosoknak  lielyrül  helyre  adassék  ezen  parancsolatom 
nagy  liamarsáfrgal. 

Isten  niiiiden  jókkal  áldgya  meg  Kglteket.  Minthogy  az 
Felséges  Úr  Istennek  haragja,  bizonyos  relatiom  lévén,  újob- 
ban  grassálni  kezdett  már  Budán  is  az  Pestis  nyavalya;  már 
az  eő  szent  Felsége  kegyelmességébül  ez  tájon  is  ott  Kgllek 
környékét  azon  ostor  alól  felszabadította,  és  ekkoráig  is  még, 
dicséi'lessék  a  sz.  neve  érette,  nem  hallatik  semmi  olly  vesze- 
delmes hír;  hogy  ezentúl  is  megmaradhassunk  és  vigyázhas- 
sunk magunkra,  szükséges  éjjel  nappal  szép  dispositiokat  ide- 
jekorán inslituállyunk,  az  mint  leg  elsőbben  eö  szent  Felségé- 
nek alázalos  könyörgésünkkel ,  azután  a  separatiot  promove- 
állyuk  és  invigiláilyuk.  Tetczelt  annak  okáért  a  Felséges 
Udvariul  is  kiadott  Parancsolaltya  szerént,  minden  körül  belül 
való  várasi  és  falusi  Bíráknak,  Esküiteknek  és  Lakosoknak 
közönségessen  serio  parancsolnom  és  intimálnom ,  hogy  szép 
rendelést  levén  Kgllek  magok  közölt,  az  Budai  vagy  Pesti 
Emberekkel  és  Lakosokkal  egy  csép  Commerciumot  vagy 
szemben  való  öszve  járási,  senki,  feje  elvesztése  alatt,  keres- 
kedés és  tözsérkedésképpen,  vagy  más  pretextus  alatt  is  tar- 
tani és  correspondeálni  ne  raerészellyen;  hasonlóképpen  Rácz- 
kevieknek keményen  parancsolom ,  ezen  Orderemet  és  meg- 
maradásokra való  dispositiomal  mindenekben  úgy  alkalmaz- 
tassátok megtartani,  hogy  az  egész  helység,  az  hol  olly  contu- 
max  és  szófogadatlan  találtatik ,  nemcsak  maga  életének  elfo- 
gyásával nagy  büntetésben  ne  essék.  Az  mirit  is  az  egész 
Districlusnak  is  injiingáltalik,  minden  helységbelieknek,  ha  ide 
Szegedi  Territoriumjával  a  szomsédságban  communícátiót  tar- 
tani akarják,  azoknak  békét  hagyván,  ha  külömhen  ezer  forint 
első  bírság,  azután  annál  is  nagyobbal  el  nem  kerülik,  valaki 
az  illyen  szólbgadallanságban  találtatik,  külömben  sem  csele- 
kedvén. Szegedini  17.  May.  1710.  Császár  és  Koronás  Király 
Urunk  eő  Felsége  mezei  Generálissá,  Gyalogoknak  Oherslere, 
Szeged  és  ahoz  tartozandó  véghelyeknek  Commendérozó 
Generálissá.   Ernestus  Comes  de  Herberstein.   CL.  S.) 


424 


Falusi  Birák  ezen  parancsolatomat  bizonyos  embereitek 
által,  tévelyedés  nélkül  küldtés  küldgyétek  az  oda  való  Bírák- 
nak kezéhez  fejetek  elvesztése  alatt. 

Jk.  1708—1713.  221.  lap. 


170. 

1710.  Maj.  17.   Ugyanazon  tárgyban. 

Isten  veletek  Kecskeméti,  Körösi  és  Czeglédi  Birák  és 
Esküttek. 

Hallatik  és  bizonyosnak  is  tapasztallyuk  lenni,  hogy 
Budán  a  mérges  Pestis  Halál  erősképpen  grassál,  kire  nézve 
nagyobb  része  nemcsak  Kgltek  közül,  hanem  más  rendbeliek 
is  vadnak  ollyanok ,  kik  aféle  nyavalyátül  nem  irtóznak ,  sőt 
vakraerőképpen  hozzá  közelgetnek ;  hogy  azért  is  még  az 
helységeket  is  ne  inficiállyák ,  fejetek  elvesztése  alatt  arra  fel 
Buda  felé  semminemű  conversátiot,  járást  kelést  meg  ne  meré- 
szellyetek  ezután  próbálni,  ezen  intimatiot  többi  helységeknek 
adhatni,  hogy  ha  (kit  az  Úr  Isten  ne  adgyon,  sőtt  oltalmaz- 
zon) casualiter  esnék  azon  fellyül  specificált  halál  rajtatok, 
ezek  után  nem  respiciállyuk  semmi  nemű  kegyelmet,  hanem 
igyenessen  az  egész  Helyt  tűzzel  megemésztjük ;  utolszor  is 
intem  s  admoneálom  Kglteket,  a  nagy  Isten  szerelmeért,  kiki 
magát  úgy  oltalmazza  Isten  ereje  által,  hogy  egy  vagy  két 
emberért  az  egész  helységteket  utolsó  veszedelemben  ne  ejtsé- 
tek, mivel  már  megkóstoltátok  a  mérgét  azon 
veszedelemnek.  Hogy  Búzát  innét,  a  kik  pénzen  akarják , 
némely  Kgltek  emberei ,  nem  engedgyük ,  maguk  oretenus 
okát  megmondgyák :  nem  akarjuk  azt,  hogy  töllünk  Kurucz 
ellenséget  annonával  provideálnátok,  nekik  szolgáltatnátok  az 
eledelt,  hanem  ha  eó  Felsége  Tábora  ide  közelebb  érkezik, 
igenis  a  félével  gazdálkodhatunk,  akkoron  a  kinek  szüksége 
lészen  valamire ,  bízvást  bejöhet ;  mindazonáltal  Pestises  he- 
lyeknek hadgyatok  békét,  ha  minnyájan  nem  akartok  egy- 


425 


czersmind  utolsó  veszedelemben  esni.    Költ  Szegeden  die  17. 
May.  1710.  Joseph  Comel.  mp.  (L.  S.l 

Jk.  1708—1713.  220.  lap. 


171. 

1710.  Oct.  5.  Károlyi  Sándor  tábornagy  nyiltlevele. 

Én  Károlyi  Sándor,  a  Felséges  II.  Rákóczi  Ferencz 
Erdélyi  s  Vezérlő  Magyar  Országi  Fejedelem  s  az  Confoede- 
rált  Magyar  Országi  Statusok  Hadainak  Generális  Marschal- 
lussa,  Senátora,  Tizenhárom  vármegyebéli  Hadaknak  s  Nemes 
Erdély  Országnak  Generális  Commendánsa  és  N.  Szathmár 
Vármegye  örökös  Fő  Ispánnya.  Adom  tudtára  mindeneknél! 
az  kiknek  illik ,  kivált  Városi  Falusi  Bíráknak  s  lakosoknak 
közönségessen  ez  Levelemnek  rendiben.  Jóllehet  az  ellenség- 
nek szokott  felfuvalkodottsága  szerént  kiki  elhitetheti  magával, 
hogy  minden  utakon  módokon  igyekezik  Hazánk  Nemzetünk 
és  Felséges  Urunk  eó  Fejedelemsége  fegyverét  eltapodni, 
kivált  Újvárnak  megvételével,  kevélységgel  tellyes  erejét 
tovább-tovább  terjeszteni ;  de  minthogy  Újvárnak  megvételével 
még  Hazánk  fegyverének  és  igaz  ügye  munkálkodásának  gyü- 
kére meg  nem  szakadott,  sőtt  Isten  eő  szent  Felsége  csudála- 
tos kegyelme  által  nemcsak  mindenfelől  gyülekeznek  Hadaink 
s  szaporodnak,  de  külső  segítségekkel  is  óránként  megsegítte- 
tünk. Az  okáért  ámbár  felfuvalkodott  ellenségünk  kevély 
szándékát  terjeszteni  igyekezik,  vagy  terjessze  is,  s  a  N. 
Vármegyék  Lakossait  csendes  nyugodalomnak  és  kivált  sza- 
badságnak gyümölcsével  édesgesse  is ,  mivel  szemlátomást 
tapasztallyuk  színes  hitegetése  alatt  fekvő  és  végső  romlására 
a  N.  Haza  Lakossainak  czélozó  csalárd  elrejtett  mérges  rende- 
lését ,  szükséges  a  lakosoknak  magok  megmaradásárül  jó  ide- 
jén gondolkodni  és  eleit  venni;  mert  ha  már  is  az  felső  N. 
Vármegyékben  irtóztató  és  halálnál  keservessebb  igájának 
súllyát  a  szegény  Lakosoknak  nyakába  vetette ,  nyomorgatni , 


426 


kétségkívül  a  N.  Vármegye  Lakosai  is  mindnyájan  azt  várhat- 
tyák  fejekre,  maradékokra.   Annakokáért  ezen  Pátensem  által 

minden  Várossi ,  falussi  Biráknak  s  lakosoknak  életek  s  jószá- 
gok elvesztése  s  Helységeknek  porrá  tétele  büntetése  alatt 
hagyom  s  parancsolom ,  hogy  valamihent  az  ellenségnek  az 
Iplon  által  való  szállását  megértendik,  legoltan  magok  meg- 
maradására nézve  minden  helységbeliek  lakóhelyekből  kibon- 
takozzanak, egész  jószágokkal  együtt  az  Mátrán  által  erre  az 
Tisza  mellékére  takarodgyanak  s  az  ellenséget  lakóhelyekben 
bé  ne  várják ,  mert  bizonyosak  legyenek  benne ,  valamely 
helység  lakossai  az  ellenséget  bevárják,  minden  kegyelem 
nélkül,  kicsinytül  fogva  nagyig  kardra  hányattatik,  jószágok 
prédára  megyén,  Helységek  tűzzel  emésztetik.  Dósai  Tábor. 
5.  8-bris  1710.   Károlyi  Sándor,  mpr. 

•  Egykorú  másolat  a  város  levéltárában. 


172. 

1710.  Oct.  14.  Rendelet  a  kurucok  javai  lefoglalására. 

Becsületes  Kecskemélhi,  Körösi  és  Czeglédi  és  más  ide 
oda  közel  levő  N.  Pest  Vármegyében  levő  Faluk  Bíráinak, 
Esküttyeiiiek  sietséggel  iram.   Cito.  Citius.  Citissime. 

Isteniül  minden  jót  kívánok  Kglleknek. 

Méltóságos  Generális  Fő  Campi  Marschalk  GrofT  Cussani 
Jakab  Kglmes  Uram  ő  Excelleniiája  kemény  ir.timatiojából , 
úgy  az  Tekintetes  Hadi  Commissariatusság  parancsolattyábúl 
is  kellelvén  az  itt  levő  és  alól  subscribált  Hadi  Comniissarius 
Uramnak  Kuruczok  egész  javait  Cakármi  névvel  nevezendő, 
tudni  illik  ingó  és  ingatlan  legyen  az)  conscribálni  és  azokat 
mindenestül  sietséggel  kezéhez  venni ;  kihez  való  képest  Kgl- 
tek  vévén  ezen  Levelemet,  azonnal  in  gremio  sui,  mindenféle 
Kuruczok  javait  kemény  hit  alatt,  minden  tekintet  nélkül  vol- 
taképen cűnscribáltassa ,  és  azon  conscriptíonak  tenora  szerint 
minden  Fiscalitásokat  (akár  Gabona,  akár  pénz,  akár  marha 


427 


s  akármi  legyen  az)  minden  fogyatkozás  nélkül,  alul  nevezett 
Commissarius  Uram  kezében ,  ide  ezen  Levelem  elvétele  után 
sietséggel  szolgáltassa.  íigy  hogy  Birák  Uraimék  is,  kiki 
másodmagával,  Eskütt  Emberekkel,  azon  Fiscalitásokkal  com- 
pareálni,  el  ne  mulassanak,  ezen  Levelemet  magokkal  vissza 
hozván,  kemény  animadversio,  úgymint  Jószág  s  Fejvesztés 
alatt.  Dátum  in  Hatvan  die  l4-a  8-bris  1710.  Kgltek  igaz 
jóakarója  Pataki  Gáspár  N.  Pest  Vármegye  Vice  Ispánnya. 
Josephus  Srelizky.  mp.   Caesareus  Belli  Commissarius. 

Jk.  1708— 1713.  2.19.  lap. 


173. 

1710.  Nov.  2.  Károlyi  Sándor  levele  a  kecskemétiekhez. 

Károly.  2.  9-bris  1710.  Isten  veletek  édes  Atyámfiai. 
Nem  reménlettem  volna  az  Hadakozásnak  ily  kevés  változásá- 
val oly  hamar  lett  változásfokat  és  tőlem  való  meg  idegenye- 
désteket,  holott  ennyi  idő  alatt,  ámbár  az  Ellenség  ottan  közel 
forgott  is,  de  találhattatok  volna  módot  felkeresésemben  és 
kötelességteknek  megmutatásában,  annyival  inkább,  minthogy 
már  az  Eileiiség  alkalmas  időtül  fogva  távozóit  tületek,  bátor- 
ságossan  küldhettetek  volna  Embereiteket,  vessetek  számot 
azért  magatokkal,  elbiztoíokban  ne  vessétek  vakmei'őségre 
magatokat,  küldgyétek  Embereleket,  a  mi  az  Úré  adgyátok 
meg  az  Úi'nak ,  a  mi  az  Asszonyé  az  Asszonynak,  mert 
messze  elhatnak  nit'g  Isten  kegyeiméből  kaijaink,  sót  ha  Isten 
megtart,  rövid  idő  alatt  mindezek  fenékkel  fordulnak  fel,  s  jaj 
akkor,  valakik  hitetlenségben  találtatnak.  Ha  azért  eniberetek 
indul,  Demeter  György  vagy  Gergely,  akár  az  ifjú  Kalocsa 
jöjjön  fel.  Ezzel  választótokat  elvárván  maradok  jót  kivánó 
szomszédotok  Károlyi  Sándor,  mpr. 

Adassék  ezen  Levelem  Kecskeméthi  Bíráknak  és  Lako- 
soknak jó  szomszédimnak.   Kecskeméth. 

Egykorú  másolat  a  város  levéltárában. 


428 


174. 

1710.  Dec.  24.  Báró  Ehergényi  László  császári  altá- 
bornagy a  kecskemétieket  lefegyverzi  és  tőlük  a  hűségesküt 
kiveszi. 

Modernis  disturbialibus  evolutis  temporibus,  Anno  utpote 
1704-0  personaliter  insurgentium ,  partesque  Rebellium  pro- 
tunc  sequentium ,  ac  per  unius  Anni  spatium  Arma  tractan- 
tium ,  postmodutu  verő  depositis  iisdem ,  in  propriis  habitalio- 
nibus  sese  detinentium,  nunc  verő  fidelitatem  Suae  Mattis 
amplexorum  hujatum  Incolarum  Kecskemétiensium  speciflcatio. 


Ductores 

Stephanus  Biró. 
Joannes  Hegedűs. 
Stephanus  Deák. 

Vice  Ductores 

Michael  Bedé. 
Stephanus  Kalocsa. 
Gregorius  Farkas. 
Michael  Biró. 
Stephanus  Dékány. 

Vexilliferi 

Joannes  Pataki. 
Joannes  Aczél. 
Mihháel  Döraők. 
Joannes  Kelemen. 

Vigiliaru7n  Magister 

Stephanus  Szabó. 

Decuriones 

Joannes  Lázár, 
.loannes  Tegzes. 


Gregorius  Kovács, 
Franciscus  Haraszti. 
Paulus  Váradi. 
Petrus  Takács. 
Joannes  Duksa. 
Paulus  Kovács. 
Joannes  Lipóczi. 
Martinus  Szepesi. 
Joannes  Tóth. 
Stephanus  Pap. 
Gregorius  Bene. 

Gregarii 

Joannes  Szőke. 
Andreas  Bán. 
Michael  Takács. 
Michael  Tóth. 
Franciscus  Tóth. 
Joannes  Tomó. 
Petrus  Ács. 
Nikolaus  Markó. 
Joannes  Hagymási. 
Georgius  Kiss. 
Gregorius  Kara. 


429 


Joannes  Csertő. 
Micháel  Vida. 
Paulus  Nagy. 
Franciscus  Farkas. 
Gregorius  Kosa. 
Gregorius  Szabó. 
Joannes  Csősz. 
Micháel  Horváth. 
Stephanus  Zana. 
Stephanus  Szántó. 
Stephanus  Szentmártoni. 
Georgius  Paréj. 
Micháel  Cséplő. 
Joannes  Böddi. 
Georgius  Kaposi. 
Joannes  Hemző. 

Stephanus  Hemző. 

Micháel  Varga. 

Micháel  Hemző. 

Gregorius  Balassa. 

Gaspar  Deák. 

Gregorius  Herczeg. 

Joannes  Herczeg. 

Joannes  Kucsora. 

Gregorius  Fekete. 

Micháel  Szűcs. 

Joannes  Dani. 

Joannes  Fazekas. 

Micháel  Szíjártó. 

Joannes  Almási. 

Stephanus  Markó. 

Nicolaus  Tok. 

Martinus  Vajda. 


Joannes  Mészáros. 
Paulus  Szappanos. 
Georgius  Nagy. 
Stephanus  Juhász. 
Stephanus  Horváth. 
Georgius  Solthi. 
Georgius  Madocs. 
Thomas  Kolozsvári. 
Gregorius  Boldogh. 
Joannes  Dékány. 
Stephanus  Csorba. 
Micháel  Beké. 
Joannes  Mócza. 
Stephanus  Domonkos. 
Joannes  Szabó. 
Gregorius  Zana. 
Joannes  Kőfaragó. 
Joannes  Kincses. 
Micháel  Domián. 
Stephanus  Komlós. 
Joannes  Berta. 
Joannes  Hajagos. 
Petrus  Galló. 
Stephanus  Főző. 
Petrus  Nagy. 
Joannes  Szőke. 
Andreas  Czirkos. 
Gregorius  Barát. 
Petrus  Nagy. 
Valentinus  Hajagos. 
Andreas  Lángi. 
Gaspar  Pólya. 


Quos  ego  in  totó  N-ro  102.  idest  Centum  duos  omnes 
et  singulos  homagiale  Fidelitatis  Juramentum  deposuisse, 
interque   caeteros    Suae   Mattis    Fideles    receptos    esse,    pro 


430 


futura  eorundem  cautela,  per  praesentes,  manus  meae  sub- 
scriptione  ac  vSigilli  appressione  corroboratas  Litteras  attestor 
et  recogiiosco.  Actum  in  Oppído  Kec^;kemétiensi  die  24-a 
X-bris  Anno  1710.  Sacrae.  Caesareae  Regiaeque  Maltis  Gene- 
rális Campi  Marsclialli  Locumleiiens,  uiiius  Regimiiiis  Eque- 
slris  Ordinis  Coloriellus,  neonon  Circnmadjacentinn!  postirung 
pronunc  Comnaendans  Generális  L.  B.  L.  de  Ebergény.  mpr. 
Pecsét. 

Eredeti  a  város  levéltárában. 


175. 

1711.  Maj.  10.  Károlyi  Sándor  a  lefegyverzett  zsoldo- 
sok elmaradt  fizetése  iránt. 

Minthogy  az  Körösi  Lakosoktúl  álló  'Soldos  Tisztessége- 
ket, úgy  lévén  Hadi  Szolgálatot  viselt  Személyeknek  mostani 
békességnek  conclusioja  erejével  az  Felséges  Római  Császár 
és  Koronás  Király  Urunk  eö  felsége  hivségire  liomagiumjokat 
le  tévén  és  lakó  helyekben  vissza  bocsálatván,  Méltóságos 
Generális  Felt  Marsaik  Groíl  Erdődi  Pálfi  János  Uram  eő 
excellenliája  Consensussábúl  is,  és  az  egész  Statusok  végezé- 
sébűl,  mind  azoknak  az  'Soldossoknak  valakik  végig  az  Haza 
mellett  való  szolgálattyokban  végig  megmaradtának ,  ba  mi 
fizetések  restantiában  maradott,  azokrúl  gazdájok  által  conten- 
táltassanak,  includáltatott;  Ahoz  képest  Kőrös  várossá  Birája 
Tanácsa  és  Lakossai  azon  universalis  determinalio  és  titulált 
Méltóságos  Generális  Féld  Marsaik  Uram  eó  Excellentiája  inti- 
mátioja  mellett  mind  azon  'Soldossainknak,  kik  végig  az  szol- 
gálatban, akár  tisztségben,  akár  közhivatalban  megmaradtá- 
nak, restantiában  lévő  fizetéseket  minden  fogyatkozás  nélkül 
megadni  tartoznak,  el  se  mulassák.  Másként  Felséges  Római 
Császár  és  Koronás  Király  Urunk  ő  Felsége  Szögedi  és  Budai 
Méltóságos  Generálissal  általam  böcsületlei  kéretteliiek ,  hogy 


431 


ha  meg  említett  Lakosok  Contentumot  tenni  nem  akarnak ,  az 
midőn  felyebb  specificálttak  által  illendőképen  instantialiter 
megtaláltatnak,  az  jó  csendesség  megtarlása  kedvejért,  az  köz 
igasság  is  azt  hozván  magával ,  contenlátiojokat  méltóztassa- 
nak parancsolni.  Actum  Öcsin  die  10  May  1711.  Károlyi 
Sándor,  mpr. 

Eredeti  Kecskemét  város  levéltárában. 


Nyomdahibák. 


9 

lap 

alul 

fóM        hiba 

helyett 

olvasandó 

94 

— 

4 

a  népre 

n 

1707-ik  év  előtt  a  népre 

127 

— 

4 

jegyökönyveink 

ti 

jegyzökönyveink 

169 

~ 

14 

fon-adami 

n 

forradalmi 

186 

4 

— 

extrahitus 

n 

extrahitur 

213 

— 

18 

várparacsnok 

r 

várparancsnok 

252 

— 

14 

Cemmendantes 

•n 

Coramendantes 

254 

— 

8 

Octoberis 

)) 

Octobris 

254 

2 

— 

Comens 

n 

Comes 

265 

— 

2 

Leopodus 

n 

Leopoldus 

281 

— 

15 

méltóztalott 

n 

méltóztatott 

287 

— 

17 

nostris 

n 

nostri 

302 

— 

2 

revoluerint 

11 

revaluerint 

361 

5 

— 

reselválni 

n 

reserválni 

380 

— 

1 

Millesimo  Quinto 

n 

Millesimo    Septingentesimo 
Quinto 

399 

— 

17 

Most 

■n 

Mostan 

399 

— 

20 

old 

,, 

told 

403 

— 

4 

Hog 

« 

Hogy 

©c 


1980   4 


BiNDINGSZCT.  OCT  20  1970 


DB      Horn^'lk,  János 

879       Kecskemét  város  történe oe 

KAH6 

köt.iV 


PLEASE  DO  NOT  REMOVE 
CARDS  OR  SLIPS  FROM  THIS  POCKET 

UNIVERSITY  OF  TORONTO  LIBRARY