(navigation image)
Home American Libraries | Canadian Libraries | Universal Library | Community Texts | Project Gutenberg | Children's Library | Biodiversity Heritage Library | Additional Collections
Search: Advanced Search
Anonymous User (login or join us)
Upload
See other formats

Full text of "Lexicon cabardico-hungarico-latinum"

This is a digital copy of a book that was preserved for generations on library shelves before it was carefully scanned by Google as part of a project 
to make the world's books discoverable online. 

It has survived long enough for the copyright to expire and the book to enter the public domain. A public domain book is one that was never subject 
to copyright or whose legal copyright term has expired. Whether a book is in the public domain may vary country to country. Public domain books 
are our gateways to the pást, representing a wealth of history, culture and knowledge that' s often difficult to discover. 

Marks, notations and other marginalia present in the originál volume will appear in this file - a reminder of this book' s long journey from the 
publisher to a library and finally to you. 

Usage guidelines 

Google is proud to partner with libraries to digitize public domain materials and make them widely accessible. Public domain books belong to the 
public and we are merely their custodians. Nevertheless, this work is expensive, so in order to keep providing this resource, we have taken steps to 
prevent abuse by commercial parties, including piacing technical restrictions on automated querying. 

We alsó ask that you: 

+ Make non-commercial use of the file s We designed Google Book Search for use by individuals, and we request that you use these files for 
personal, non-commercial purposes. 

+ Refrainfrom automated querying Do not send automated queries of any sort to Google's system: If you are conducting research on machine 
translation, optical character recognition or other areas where access to a large amount of text is helpful, please contact us. We encourage the 
use of public domain materials for these purposes and may be able to help. 

+ Maintain attribution The Google "watermark" you see on each file is essential for informing people about this project and helping them find 
additional materials through Google Book Search. Please do not remove it. 

+ Keep it legal Whatever your use, remember that you are responsible for ensuring that what you are doing is legal. Do not assume that just 
because we believe a book is in the public domain for users in the United States, that the work is alsó in the public domain for users in other 
countries. Whether a book is still in copyright varies from country to country, and we can' t offer guidance on whether any specific use of 
any specific book is allowed. Please do not assume that a book's appearance in Google Book Search means it can be used in any manner 
any where in the world. Copyright infringement liability can be quite severe. 

About Google Book Search 

Google's mission is to organize the world's Information and to make it universally accessible and useful. Google Book Search helps readers 
discover the world's books while helping authors and publishers reach new audiences. You can search through the full text of this book on the web 



at |http : //books . google . com/ 



-izCUSZ 



HARVARD UNIVERSITY 




LIBRARY 

OF Tan 

PEABODY MUSEUM 

GIFT OF 

JOHN B. STETSON, Jr. 

OF PHILADELPHIA 



DEPOSITED IN THE COLLEGE LIBRARY 




■v 



Digitized byV^OOQlC 



Digitized by LjOOQIC 



Digitized by LjOOQIC 



Digitized by LjOOQIC 



Digitized by 



Google 



Nonagînta exemplaria huius libri in 100 exem- 

plaribus typis impressi venduntur apud biblio- 

polam Universitati^ Joannem Stein. 



Ex operibus eiusdem auctoris acquiri pos- 
sunt per eundem bibliopolam: 

Török Nyelvtan (Budapest. 1875). 

Kazáni-Tatár Nyelvtanulmányok (Budapest, 

1877.) 

Kabard Nyelvtan (1900.) 

A Honfoglalás Revíziója (1901.) 



Digitized byV^OOQlC 



LEn CiBARBlCO-HeARICO-UHOH 



SCRIPSIT 

GÁBRIEL BÁLINT-ILLYÉS (DE SZENTKATOLNA) 

Professor Linguarum Turanicarum 
in Universitate Kolozsvariensi 



1^^ 



"Qjy 



SUMPTIBUS AUCTORIS; INTYPOGRAPHEOGUTENBERGIANO 

KOLOZSVARIENSI 

1904. 



Digitized byV^OOQlC 



T>^ 






; o d 7 M n B eum L ibr ary- 
GÉft of 



Digitized by LjOOQIC 



PRAEFATIO. 

Cum expertus sciam 98 personis ex centenis cuius- 
vis nationis non scientiam, sed fabulám gratam esse: 
liunc librum specialem scientiae particulam tractantem 
et ideo vei minimo numero philologiae Turanicae peri- 
torum destinatum, tantum in centum exemplaribus sump- 
tibus meis typis imprimi curavi. Si res in hoc libro trac- 
tata plurium hominum studia excitaret: usus fuissem 
non lingua Latina, sed lingua internationali Esperanto 
dicta, quae quominus ab universis gentibus recipiatur, 
adhuc impedit incuria minorum nationum et vanaspes 
maiorum, quarum quaeque putat suam linguam, anomália 
plenam aliquando universalem főre. 

Notum est Cabardorum, quorum linguam liber hic 
in médium est prolaturus, 80 milia in Caucaso septen- 
trionali et quidem in regioné fluvii Terek iam dudum 
rem publicam aristocraticam formavisse et fratres ger- 
manos esse Circassorum, qui se sua vernacula lingua 
Adíghe appellant et qui a Rossis devicti anno 1863/4 
in Turciam emigraverunt ibique dispersi vivunt. 

Sed quae sit communis ambarum nationum origó, 
quae ab ommibus Caucasi populis lingua et moribus pe- 
nitus differunt, nullus hucusque scrutator dicere potuit, 
quia ansam ad hanc quaestionem solvendam scrutatio 
ethnographica sola dare non potuit. Cuius quaes- 
tionis solvendae occasionem optimam mihi. praebuit 
coniunctio linguae Cabardo-Adígheicae cum lingua Hun- 
garica, quam ante septingentos annos praecipue e tribus 
linguis inter se differentibus (e lingua Chazarica, e 
lingua Sabartoiasfalorum, subditorum et dein çonfoç- 

Digitized by VjOOQIC 



VI 



daratorum Chazarorum et e lingua Rosso-Slavica) coa- 
luisse história rite lecta docet et philologia demonstrat. 

Post studia 36 annorum linguarum Turanicarum, 
affinitatem linguae Cabardicae cum lingua Hungarica 
suspicari coepi ex libro Erckertiano (Die Sprachen des 
Kaukasischen Staaimes). Post 8 annos in studio lin- 
guae Cabardicae consumptos mihi persuasi grammati- 
cam etymologiamque linguae Hungaricae sine notitia 
linguae Cabardicae intellegi nullo modo posse compa- 
rationesque hucusque factas meras nugas infantiles esse, 
nam nisi formás et compositiones vocabulorum cognitas 
habes, omnis comparatio irrita fiet. Causam huius facti 
linguistici indagans ethnographice et historicé repperi 
Cabardos posteros esse Hunnorum tribus Catze-r (Ka 
za-r, Khaza-r) dictae et eorum fratres Adígheanos pos- 
teros esse Hunnorum tribus Utig-ur (pro Adíghe-r) 
dictae, quae ambae temporibus regis Atilae unam tribum 
Catzer (forma Armeniaca nominis Kaza-r) dictam for- 
maverunt, quas divisas fuisse in duas tribus Procopius 
memorat, qui Hunnos póst Priscum Rhetorem optime 
noverat. 

Cum in hac introductione omnia facta ethnographica 
et historica, quae in meo opusculo (Revisio documen- 
torum historicorum occupatae Hungáriáé) sumptibus 
meis ante trés annos lingua Hungarica edito continentur, 
repetere non possim, quasi succum illius opusculi hic 
proferendum censui. Documentis historicorum gravissi- 
morum aüctoriíate, orientalium aeque ac occidentalium 
et non excerptis phrasibus demonstravi: 

1. Omnia fere nomina tribuum Hunnicarum per 
relatores, translatores et scribas corrupta et deformata 
esse, partim imperitia difficilis linguae Hunnicae, partim 
quia paucis litteris alphabeti Graeci nomina Hunnica 



Digitized by VjOOQIC 



VH 



rite describere vix potuerant. Sic nomen singularé tribus 
principális Hunnorum Khaza, Khoza, (Katza), cum de- 
terminatione Khaza-r, Khoza-r, (Katze-r), in plurali 
numero Khaza-khe (cf. Kazak, Kozak, Khazakh) et 
cum determinatione Khaza-khe-r, etc. per transcriptores 
ignaros grammaticae Hunnicae sic deformata sünt: 
Kotzager, Kotrager (cf tz et tr in manuscriptis Graecis) 
et KutrigMr,immo etiam Ultziager (pro cutziager).Eodem 
modo corruptum est nomen Adighe cum determinatione 
Adighe-r, quod litteris Graecis in formam Utigur trans- 
criptum est, quia ádíghe-r litteris Graecis scriptumpo- 
tissimum âdziyer pronuntiatur. li, quibus haec res 
dubia videtur, considerent velim et hodiernas corrup- 
tiones nominum Cabardicorum ut: Ataiukin (forma 
Rossica pro Hataucoqu), Kudenet (pro qun-det, qun- 
tet) ete. 

2** Hunnos regis Atilae in Pannónia tftntunn 
primum agmen nationis Hunnicae fuisse, quod 
compositum erat ex variis nationibus subiectis et praedae 
cupidis ; robur autem Hunnorum in regionibus fluviorum 
Volga, Don et Cuban stabilitum erat cum praecipuis tri 
bubus: Bulgari ad septentrionem, Chazari in medio et 
Sabe-r-i (pro áabe, éabe + determinativum, Mogerice 
Csaba,' hodie áap-ctVú, cap-cíyű M. Csaba-ság) ad 
meridiem. Hinc rex Atila ipse filium natu maximum regem 
Catzerorum instituit (Priscus Rhetor). Agmen autem no- 
vissimum Hunnorum e vicinitate imperii Sinensis veni- 
entium constituerant Bisseni (Beáene-khe, Peáene-khe 
forma plurális graecissata in patzinakétai sicut nomen 
plurale Hungaricum Hajdu-k in formam Haiduken ger- 
manisatum est) et Uz-i (cf. Kab. 'uz' posterior: Kun, 
kab. qun) qui et Cumani dicuntur (fortasşe a fluvio 
Kuma in Caucaso?) 



Digitized by LjOOQIC 



vili 



3° Hunnos nec Mongolos, nec Turco-Tataros fuisse, 
sed unam stirpem familiae Turanicae antiquissimam 
arguit lingua posterorum, lingua Cabardico-Adi- 
gheica et demostravi testimonio scriptorum orientalium 
(Ibn-Roste, Ibn-Fodlân, El-Balkhî, Ibn-Hauqal, El- 
Bekrí), qui ve! ipsi vei relatores ipsorum spectatores et 
testes fuerant rerum ad Chazaros et Bulgaros spectan 
tium, et qui linguam Chazaricam identicam cum lingua 
Bulgarica differre dicunt a Ungua Turcica, Persica et 
ab omnibus illis notis linguis, contra quos Thophanis 
Isaaci, scriptoris Byzantini, qui ipse Caucasumnunquam, 
viderat, illa phrasis, qua Chazaros Turcos orientales 
esse dicit, nihil valet, cum quivis historicus sciat nő- 
mén »Turcum« tunc aeque ac »Scytham« collectivum 
quoddam fuisse plurium populorum. 

Sic Constantinus Porphyrogenetus, cuius scriptum 
fons principális históriáé occupatae Hungáriáé est, occu- 
patores Hungáriáé confoederatos Turcos nominat vei 
coactus, cum nomen Chazaricum Moger (Mu-ager, 
non aliorum servus =- liber) hodie Magyar tum admodum 
recens esset et solum partém confoederatorum Chaza 
ricam designaret, nomen autem Hungar-i (Hun-î-y'ar 
Hunnorum servi), quo pars confoederatorum non Chaza- 
rica a vicinis appellabatur, Mogeris (cum vernacula 
Hunno-Chazarica) principibus occupantium haud gratum 
esset. 

Sünt qui Hunnos Turcos fuisse opinentur, cum 
posteri Hunno-Bulgarorum apud fluvium Volgám et 
Cumani perpauci in Crimea remanentes lingua Turco- 
Tatarica usi essent. Quae tamen resfacillime explicari 
potest. Ambae enim tribus post invasionem Mongolorum 
brevissimo tempore suam difficilem linguam Hunnicam 
lingua perfacili Turco-Tatarorum, subditorum Mongolis 



Digitized byLjOOQlC 



IX 



permutaverunt, ut hoc demonstrat codex Petrarcáé, qui 
a quodam missionario Germanico in Crimea circa 
annum 1303 compilatus est, et in quo nusquam repc- 
ritur quman til, qun til; sed solum tatar til (lingua 
Tatarica) et vocabulum huun (pro coun, qolun ovis) 
aenigmatis (17) ab editoré eiusdem codicis Hungarico 
non intellecti significationem ovis et non Hunni habét. 

Ideo scriptores, qui contra testimonia non ambigua 
supradictorum scriptorum orientalium Hunnos (Chaza- 
ros, Saberes, Bulgaros apud fluvium Volgám etc.) etiam 
hodie opinantur Turco-Tataros vei Mongolos fuisse, 
revera argui possunt nec documenta ad res Hunnicas 
pertinentia rite et logice unquam legisse, nec necessa- 
riam notitiam linguarum habere. 

Hunnos históriáé Europaeae oundem populum 
fuisse, qui a scriptoribus Sinensibus Hiongnu appella- 
tur, arguere possumus ex his factis linguisticis : 

Lingua Cabardica ut specimen linguae Hunnicae 
praeter affinitatem gencralem cum linguis Turanicis 
praecipuam affinitatem habét cum lingua Japonica, quae 
ipsa e pluribus linguis composita est. Omnes linguarum 
Turanicarum periti agnoscant necesse est Turco-Tata- 
ros, Mongolos et Mandsuros in familia Turanica affini- 
tate inter se proximos esse. Sünt tamen in lingua T.-Ta- 
tarica elementa, quae in lingua Mongolica et Mandsurica 
desiderentur et quae e lingua Hunnica recepta esse 
statuere possimus illó tempore, cum T.-Tatari aliique 
populi mediae Siberiae (Ostjak, Vogul dicti) Hunnís 
subditi in vicinitate imperii Sinensis degentibus fuerunt, 
quamquam illa elementa nec ipsi Turco-Tatari, nec 
philologi suspicantur derivata et composita esse, sicut 
haec vocabula demonstrant: 



Digitized by LjOOQIC 



Digitized byV^OOQlC 



Digitized by 



Google 



Nonagînta exemplaria huius libri in 100 exem- 

plaribus typis impressi venduntur apud biblio- 

polam UniversitatisT Joannem Stein. 



Ex operibus eiusdem auctoris acquiri pos- 
sunt per eundem bibliopolam: 

Török Nyelvtan (Budapest. 1875). 

Kazáni-Tatár Nyelvtanulmányok (Budapest, 

1877.) 

Kabard Nyelvtan (1900.) 

A Honfoglalás Revíziója (1901.) 



I 

V 



Digitized byV^OOQlC 



LEION GMDICO-HİGİIIIGO-Ulll 



SCRIPSIT 

GÁBRIEL BÁLINT-ILLYÉS (DE SZENTKATOLNA) 

Professor Linguarum Turanicarum 
in Universitate Kolozsvariensi 



1^ 



\L>y 



SUMPTIBUS AUCTORIS; INTYPOQRAPHEOGUTENBERGIANO 

KOLOZSVARIENSI 

1904. 



Digitized byV^OOQlC 



3a il. ısa 



T^i ';od7 MtiBeuin Library 
Gift of 



Digitized by LjOOQIC 



PRAEFATIO. 

Cum expertus sciam 98 personis ex centenis cuius- 
vis nationis non scientiam, sed fabulám gratam esse: 
liunc libruiti specialem scientiae particulam tractantem 
et ideo vei minimo numero philologiae Turanicae peri- 
torum destinatum, tantum in centum exemplaribus sump- 
tibus meis typis imprimi curavi. Si res in hoc libro trac- 
tata plurium hominum studia excitaret: usus fuissem 
non lingua Latina, sed lingua internationali Esperanto 
dicta, quae quominus ab universis gentibus recipiatur, 
adhuc impedit incuria minorum nationum et vanaspes 
maiorum, quarum quaeque putat suam linguam, anomália 
plenam aliquando universalem főre. 

Notum est Cabardorum, quorum linguam liber hic 
in médium est prolaturus, 80 milia in Caucaso septen- 
trionali et quidem in regioné fluvii Terek iam dudum 
rem publicam aristocraticam formavisse et fratres ger- 
manos esse Circassorum, qui se sua vernacula lingua 
Adíghe appellant et qui a Rossis devicti anno 1863/4 
in Turciam emigraverunt ibique dispersi vivunt. 

Sed quae sit communis ambarum nationum origó, 
quae ab ommibus Caucasi populis lingua et moribus pe- 
nitus differunt, nullus hucusque scrutator dicere potuit, 
quia ansam ad hanc quaestionem solvendam scrutatio 
ethnographica sola dare non potuit. Cuius quaes- 
tionis solvendae occasionem optimam mihi. praebuit 
coniunctio linguae Cabardo-Ad'ígheicae cum lingua Hun- 
garica, quam ante septingentos annos praecipue e tribus 
linguis inter se differentibus (e lingua Chazarica, e 
lingua Sabartoiasf^lorum, subditorun] et dein confoç- 

Digitized by VjOOQIC 



VI 



daratorum Chazarorum et e lingua Rosso-Slavica) coa- 
luisse história rite lecta docet et philologia demonstrat. 

Post studia 36 annorum linguarum Turanicarum, 
affinitatem linguae Cabardicae cum lingua Hungarica 
suspicari coepi ex libro Erckertiano (Die Sprachen des 
Kaukasischen Stainmes). Post 8 annos in studio lin- 
guae Cabardicae consumptos mihi persuasi grammati- 
cam etymologiamque linguae Hungaricae sine notitia 
linguae Cabardicae intellegi nullo modo posse compa- 
rationesque hucusque factas meras nugas infantiles esse, 
nam nisi formás et compositiones vocabulorum cognitas 
habes, omnis comparatio irrita fiet. Causam huius facti 
linguistici indagans ethnographice et historice repperi 
Cabardos posteros esse Hunnorum tribus Catze-r (Ka 
za-r, Khaza-r) dictae et eorum fratres Adígheanos pos- 
teros esse Hunnorum tribus Utig-ur (pro Adíghe-r) 
dictae, quae ambae temporibus regis Atilae unam tribum 
Catzer (forma Armeniaca nominis Kaza-r) dictam for- 
maverunt, quas divisas fuisse in duas tribus Procopius 
memorat, qui Hunnos post Priscum Rhetorem optime 
noverat. 

Cum in hac introductione omnia facta ethnographica 
et historica, quae in meo opusculo (Revisio documen- 
torum historicorum occupatae Hungáriáé) sumptibus 
meis ante trés annos lingua Hungarica edito continentur, 
repetere non possim, quasi succum illius opusculi hic 
proferendum censui. Documentis historicorum gravissi- 
morum auctoritate, orientalium aeque ac occidentalium 
et non excerptis phrasibus demonstravi: 

1. Omnia fere nomina tribuum Hunnicarum per 
relatores, translatores et scribas corrupta et deformata 
esse, partim imperitia difficilis linguae Hunnicae, partim 
quia paucis litteris alphabeti Qraeci nomina Hunnica 



Digitized by VjOOQIC 



VH 



rite describere vix potuerant. Sic nomen singulare tribus 
principális Hunnorum Khaza, Khoza, (Katza), cum de- 
terminatione Khaza-r, Khoza-r, (Katze-r), in plurali 
numero Khaza-khe (cf. Kazak, Kozak, Khazakh) et 
cum determinatione Khaza-khe-r, etc. per transcriptores 
ignaros grammalicae Hunnicae sic deformata sunt: 
Kotzager, Kotrager (cf tz et tr in manuscriptis Graecis) 
et Kutrigur,immo etiam Ultzidger (pro cutziager).Eodem 
modo corruptuni est nomen Adîghe cum determinatione 
Adighe-r, quod litteris Graecis in formam Utigur trans- 
criptum est, quia ádíghe-r litteris Graecis scriptumpo- 
tissimum âdziyer pronuntiatur. li, quibus haec res 
dubia videtur, considerent velim et hodiernas corrup- 
tiones nominum Cabardicorum ut: Ataiukin (forma 
Rossica pro Hataucoqu), Kudenet (pro qun-det, qun- 
tet) ete. 

2^ Hunnos regis Atilae in Pannónia tantum 
primum agmen nationis Hunnicae fuisse, quod 
compositum erat ex variis nationibus subiectis et praedae 
cupidis ; robur autem Hunnorum in regionibus fluviorum 
Volga, Don et Cuban stabilitum erat cum praecipuis tri 
bubus: Bulgari ad septentrionem, Chazari in medio et 
Sabe-r-i (pro éabe, éabe + determinativum, Mogerice 
Csaba,*^hodie Sap-çiyu, cap-cTyú M. Csaba-ság) ad 
meridiem. Hinc rex Atila ipse filium natu maximum regem 
Catzerorum instituit (Priscus Rhetor). Agmen autem no- 
vissimum Hunnorum e vicinitate imperii Sinensis veni- 
entium constituerant BissenI (Beéene-khe, Peéene-khe 
forma plurális graecissata in patzinakétai sicut nomen 
plurale Hungaricum Hajdu-k in formam Haiduken ger- 
manisatum est) et Uz-i (cf. Kab. 'ui' posterior: Kun, 
kab. qun) qui et Cumani dicuntur (fortasse a fluvio 
Kuma in Caucaso?) 



Digitized by LjOOQIC 



VIII 



3° Hunnos nec Mongolos, nec Turco-Tataros fuisse, 
sed unam stirpem familiae Turanicae antiquissimam 
arguit lingua posterorum, lingua Cabardico-Adi- 
gheica et demostravi testimonio scriptorum orientalium 
(Ibn-Roste, Ibn-Fodlân, El-Balkhî, Ibn-Hauqal, El- 
Bekrí), qui vei ipsi vei relatores ipsorum spectatores et 
testes fuerant rerum ad Chazaros et Bulgaros spectan 
tium, et qui linguam Chazaricam identicam cum lingua 
Bulgarica differre dicunt a Hngua Turcica, Persica et 
ab omnibus illis notis linguis, contra quos Thophanis 
Isaaci,\ scriptoris Byzantini, qui ipse Caucasum nunquam, 
viderat, illa phrasis, qua Chazaros Turcos orientales 
esse dicit, nihil valet, cum quivis historicus sciat nő- 
mén »Turcum« tunc aeque ac »Scytham« collectivum 
quoddam fuisse plurium populorum. 

Sic Constantinus Pörphyrogenetus, cuius scriptum 
fons principális históriáé occupatae Hungáriáé est, occu- 
patores Hungáriáé confoederatos Turcos nominat vei 
coactus, cum nomen Chazaricum Moger (Mu-ager, 
non aliorum servus =- liber) hodie Magyar tum admodum 
recens esset et solum partém confoederatorum Chaza 
ricam designaret, nomen autem Hungar-i (Hun-V-y'ar 
Hunnorum servi), quo pars confoederatorum non Chaza- 
rica a vicinis appellabatur, Mogeris (cum vernacula 
Hunno-Chazarica) principibus occupantium haud gratum 
esset. 

Sünt qui Hunnos 1'urcos fuisse opinentur, cum 
posteri Hunno-Bulgarorum apud fluvium Volgám et 
Cumani perpauci in Crimea remanentes lingua Turco- 
Tatarica usi essent. Quae tamen resfacillime explicari 
potest. Ambae enim trîbus post invasionem Mongolorum 
brevissimo tempore suam difficilem linguam Hunnicam 
lingua perfacili Turco-Tatarorum, subditorum Mongolis 



Digitized byLjOOQlC 



IX 



permutaverunt, ut hoc demonstrat codex Petrarcáé, qiii 
a quodam missionario Germanico in Crimea circa 
annum 1303 compilatus est, et in quo nusquam repc- 
ritur quman til, qun til; sed solum tatar til (lingua 
Tatarica) et vocabulum huun (pro coun, qoiun ovis) 
aíínigniatís (17) ab editoré eiusdem codicis Hungarico 
non intellecti significationem ovis et non Hunni habét. 

Ideo scriptores, qui contra testimonia non ambigua 
supradictorum scriptorum orientalium Hunnos (Chaza- 
ros, Saberes, Bulgaros apud fluvium Volgám etc.)etiam 
hodie opinantur Turco-Tataros vei Mongolos fuissc, 
revera argui possunt nec documenta ad res Hunnicas 
pertinentia rite et logice unquam legisse, nec necessa- 
riam notitiam linguarum habere. 

Hunnos históriáé Europaeae oundem populum 
fuisse, qui a scriptoribus Sinensibus Hiongnu appella- 
tur, arguere possumus ex his factis linguisticis : 

Lingua Cabardica ut specimen linguae Hunnicae 
praeter affinitatem gencralem cum linguis Turanicis 
praecipuam affinitatem habét cum lingua Japonica, quae 
ipsa e pluribus linguis composita est. Omnes linguarum 
Turanicarum periti agnoscant necesse est Turco-Tata- 
ros, Mongolos et Mandsuros in familia Turanica affini- 
tate inter se proximos esse. Sünt tamen in lingua T.-Ta- 
tarica elementa, quae in lingua Mongolica et Mandsurica 
desiderentur et quae e lingua Hunnica recepta esse 
statuere possimus illó tempore, cum T.-Tatari aliique 
populi mediae Siberiae (Ostjak, Vogul dicti) Hunnís 
subditi in vicinitate imperii Sinensis degentibus fuerunt, 
quamquam illa elementa nec ipsi Turco-Tatari, nec 
philologi suspicantur derivata et composita esse, sicut 
haec vocabula demonstrant: 



Digitized byV^OOQlC 



T. Tatarice 



Cabardice 



ac- (aperire) 

ará'ín (ulna) 

as-, aáa- (comederc) 

at (projicere) 

az-, ja-z (errare) 

bic (secare) 

bi-t- (finire) 

boz- (rumpere) 

cîq- (exire) 

dik- (figere, suere) 

dur-, ter- (stare . . .) 

dök-, tök-,tük-(fundere) 
d üs-, dö-á- (cadere) 
gec-, kic- (praeterire) 
jü-z- (natare) 
qau§- (obviam ire) 
qac-, qos- (currere) 
q ur- (trahere) 
otur-, utir- (sedere) 
sac (capilus, coma) 
sec- (spargere) 
süz- (perçolare) 
taq- (suspendere) 
wur-, ur-, or- (tundere 

secare, pungereetc. 

*Notandum est formam participialem verbi Cabar 
dici in r maximam partém basim verborum Mogerico- 
rum esse, sicut in verbis Cabardicis videmus. 

Etiam proprietates linguae Ciuvasico-Tataricae, ex 
quibus aliquot tirones in philologia Turanica praepro- 



'u-çY-n ('u + Ç'în) 

'a-rV-çin 

*u-s (p. n. V. 'u-sîn) 

■a-tT-n, (ua-te-n-, t'ın)^ 

ua-ze-n (v. ze-n II) 

p-ç'e-n (pY ili ç'en IV) 

pY-te-n, pY-t-Yn 

b-ze-n, b-zY-n 4. 

ç'e-k'Y*n 

di-kVYn (v. Int. dY-n IV) 

*de-p, dYr, te-r, tf-r (p. 

den, dYn, ten, tin III) 

te-k'e-n 

dY-se-n (v. dY-sejin v. Int.) . 

k'i-i-Yn (v. Int. k'i-n) 

'u-sY-n 

qa-Vç'e-n. 
k'o-z-Yn (V. Int. k'o-n) 
qu-r (p. qu-n III) 
'u ti-r (p. 'u-t-Yn) 
çh'a-c (çh'a + cY) 
se-z-i-Yn (v. Int. sen, sYn III) 
zzY-z-Yn (v. Int. zzYn II ) 
ta-y'a-n (v. çY-ta-yan) 
wu-r, 'u-r, 'o-r (p. 
wu-n, 'u-n, 'on IV.) 



Digitized byLjOOQlC 



XI 



peranter opinabantur linguam Chazaricam identicam 
cum lingua Ciuvasica fuisse, explicare possumus, nam 
Ciuvasico-Tatari, tribus olim T.-Tatarorum Altaicorum, 
mille ferre annos servi Hunno-Bulgorum ad mediam 
Volgám fuerunt. Hi servi et subditi cum paucis dominis 
e natione Hunno-Bulgarica sub duce Asparuch Bulgá- 
riám Haemicam condiderunt. Factum, quod lingua Ca- 
bardica, ut specimen linguae Hunnicae, ex omnibus 
linguis Turanicis sola possidet strucluram quasi musai- 
cam ex monosyllabisvocabuüscompositam, mihidemon- 
sirare videtur stirpem Hunnicam non arctis poopinquitatis 
vinculis coniunctos fuisse cum ceteris huius temporis popu- 
lis Turanicis ; nam etsi agglutinationem linguarum Turani- 
carum aborigine ex synthesi ortam censemus, attamen 
nullus alius populus Turanicus sentit linguam suam ex 
vivis monosyllabis vocabulis compositam esse, imo ce- 
rebrum segne ceterorum Turanorum mobilitatem ac 
vigorem linguae Cabardicae ne percipere quidem potest. 
Ex. gr. explicemus adjectivum participiale Cabardicum 
PXUzexenriÍY'ac'ík'íngo (inexplicabilis) : huius basis ver- 
bális est ç'T-k'-în (v. Int. ç'e-n, ç'î-n Hl. scire) zeye 
praefixum verbale, compositum (unum ex altero) zeye- 
ç'Ykin (percipere, intellegere), zeye-nnı-Y'a-ç'ık'ın (v. 
caus. neg. non sinere, non facere ut quis percipiat), 
zeyemÎY'açTk'în-go (p. fut. Il-i), p-yu (pé-yu eminen- 
tia + pro, ad ^ pro te, tibi) ergo pyuzeyennTY'aç'ı- 
k'Vngo (inexplicabilis) significat: id, quod tibi impos- 
sibile erit perceptum facere. Sic potes secernero omnia 
polysyllaba vocabula Cabardica. 

Notitiam linguae Cabardicae, quac sua proprietate 
attentionem animi philologorum optime meretur, debe- 
mus studio et labori doctoris phil. L. L. Lopatinsky, 
inspectoris caesarei publicae institutionis Caucasi, qui 



Digitized by VjOOQIC 



XII 



primus edidit brevem linguae Cabardicae grammaticam 
ct lexicon Rossico-Cabardicum una cum indice Cabar- 
dico, et quidem alphabeto Rossico-Latino ad linguam 
Cabardicam accomodato. Haec omniauna cumlegendis 
et traditionibus Cabardorum et textu Cabardico narra- 
tionum heroicarum publicata sünt in tomo XEI Collec- 
tionis materiarum ethnographiae Caucasi (Zbornik ma- 
ferialov dl'a opisania miestnost'ei i plemen Kavkaza. 
Tiflis. .1891.) 

In eadem collectione et quidem in tomis XXI. 
XXV. XXVI. XXIX. XXXII. publicavitidem auctoradiu- 
vante Pago Tambiev, viro Cabardorum erudito, rarra- 
tiones heroicas, poemata, proverbia, aenigmata et opi- 
nionem publicam Cabardorum textu Cabardico et cum 
duplici traductione Rossica, quae omnia valde utiliasunt 
ad cognoscendam et linguam et cogitationem Cabar- 
dorum. 

Omnes hos tomos cura ac sollicitudine eiusdem 
auctoris dono mihi misit liberaliter magistratus caesa- 
reus publicae institutionis Caucasi, pro quibus etiam 
hic gratias quam maximas ago. 

Quali autem scriptura usi sint maiores Cabardo- 
rum, Hunno-Chazari ante receptam religionemMosaicam, 
nescimus, si quidem artis scribendae periti erant, sed 
ipsum verbum ,,scribendi' t-/e-n, t-yi-n (té super + 
xe-n, x'-n IV. secare, charaxare) testificari videtur, iis 
scripturam charaxatam notam fuisse. Verbum Mogeri- 
cum í-r (oblinere, pingere, scribere) est forma partici- 
pialis ji-r verbi Cabardici ji-n IV. (oblinere, incrustare, 
pingere.) 

Cum hic liber quartus et ultimus sumptibus meis 
editörüm animi mei iudicium contra illorum sententiam, 
qui id non testimoniis scientiae, sed astutia quadam 



Digitized byLjOOQlC 



XIII 



opprimere olim conati erant, ratum facturus sit, iure 
dedicatur memóriáé parentum stirpis Chazaro-Hunnicae, 
quos ad versari i mei gravius quam me ipsum laeserant, 
et iniprimis piae memóriáé matris carrissimae, Agnetis 
Illyés, quae me litteris alphabeti modo lusorio compa- 
rativoque optime inslituerat. 

In civítate Kolozsvár die 13. Mártii, 1904. 

Aucior, 



Digitized by LjOOQIC 



INTRODUCTIO. 

Conspectus grammaticae Cabardicae. 

Etsi in hoc lexicone tota grammatica pertractata 
est, tamen philologiae Turanicae non vacantium gratia 
hic adumbrationem quandam grammaticae Cabardicae 
dare necessarium putavi. 

1. Ad phoneticam pertinet, quod lingua Cabardica 
a monotónia vocalium ex segnitia loquentis nata et in 
lingua Turco-Tatarica »harmónia vocalium « dicta ab- 
horret, quam ob rem a cum é (á) e, i cum V et o cum 
u saepe permutatur; imo verba radicalia fere omnia 
formam duplicemexhibent: de-n- di-n, y'o-n— y'"""» 
p-se + tie = psatle (vox, sermo), psatle + le = 
psetla-le (loquax). Consonantes verő secundum affini- 
tatem inter se saepe permutantur: b, p, f, v inter se, 
c Ç, s, é inter se, g, y', k, q inter se, h, h', x, x' '"" 
ter se et combinationes pse, bze (M. be-sze), c'i-sY-n, 
çY-sY-n, t'Y-sY-n (M. csü-csü, csü-csü-l, sedere) iden- 
ticae sünt. Plures autem consonantes syllabam incipiunt 
elisione unius brevis vocalis ex. gr. t-l'Y (vir pro tá-!Y 
M. da-Ii) etc. 

2. Ad morphologiam pertinent haec. Nomina (sub- 
stantiva, adjectiva et verbalia) per suffixum r (er, Yr 
Kin rli) determinantur : th'a (a god) th'a-r (the god). 
Genus grammaticale, sicut in omnibus lingvis Turáni- 
cis, deest; genus autem naturale per synthesim expri- 
mitur: éY (equus), sY-bz (equa, bzY auctrix). Numerus 
plurális fit ex singulari additione vocis ye (marc, 

Digitized byLjOOQlC 



XV 



multitudo), interdum per vocabula kod (multitudo M. 
had), be (copia M. bev, bö) et Se (grex M. ser-eg 
dim.) Casus linguarum Aryaicarum exprimuntur per 
suffixa, quae in numero singulari et plurali eadem sünt. 
Suffixa casuum sünt 1. a, e 2. be, bí (pe, pl), 3. de, 
di 4. go, go-re (o, ore) 5. x© 6. xo> X" 7. k^e 8. 
le, IÎ 9. nn (em, ínri, me, mi) 10. ne 11. re, rí 12. 
te, cf. praefixa verbalia. 

In lingua Mogerica (in parte lingvae Hungaricae 
Chazaríca) r determinativum et m obliquum pláne per- 
diderunt significationem suam et philologi nostri haec 
vocabula : bő-r (ffe-r), sze-r (çe-r), szö-r (cV-r) szü-r 
(cej-ir, cej-r), zsillé-r (ii'lle-r), ci-m (c'em) ka-m 
(x'u-m), fé-m (fe-m), selye-m (Sílle-m), ci-m-er(Kab. 
c'e-nn + r det.) gyo-nfi-or (Kab. gu-m + r det.) ra- 
dicalia esse putantes quaerunt vocabula his affinia in 
linguis, cum quibus lingva Chazarica fere nullám habét 
coniunctionem. 

Hodierna determinatio vocabuli Hungarici a ször 
(the hair) derivata est ex demonstratione Cabardica 
a cí-r (that hair). 

Ad formationenn et modificationenn nominum 
pertinent haec. Quoniam in lingva Cabardica nomina et 
verba radicalia sine exceptione monosyllaba sünt, quae 
incipiunt cum vocali vei una consonante et desinunt in 
vocalem vei in consonantem n : ideo omnia vocabula, 
etsi monosyllaba, sed huic reguláé non respondentia 
composita et modificata sünt. Compositio fit mutató e 
finali in a sicut in lingua Japonica : ne (oculus), pe 
(nasus Kin. pi): na-pe (sédet népe vultus, facies, Mo- 
gerice o-r-ca nasus + os). Ipsa modificatio vei for- 
matío est synthesis, sed vocabula formativa ex usu suf- 
fixa facta sünt ex. gr. y'a (M. ha), y'o (M. ko-r tem- 



Digitized by VjOOQIC 



XVI 



pus), z'ı (canus, senex, senilis) z'í-y'a (tempus senile 
= senectus), je-z'e-n . (abire, proficisci) je-í'e-y'o (tem- 
pus abeundi, abitus) ete. 

Voces formativae et modificativae simplices sunt: 

1. be (aug.) 2. c'T, c'u (dim.) 3. çe, se (aug.) 4. ç'e 
(dim.) 5. ç'e (p. ç'e-n, ç'V-n facere, faciens, faber Mon. 
ci, Man. si Jap. shı T. Tat. |i) 6. de, di, d (dim.) 7. 
ge, go (dim.) 8. gge (ge, go, gu pro qé privativum) 
9. y'a, y'o (abstractivum) 10. x©» X" (x'®» x'^^X'^^im.) 
11. j (p. je-n, ji-n 1. aug. 2. crescens, producens 3, 
pertinens) 12. ke, ku, k'e, k' (dim.) 13. qo (qa, qe, 
qî dirtı.) 14. le (aug.) 15. me, mî, m (nom. acti) 16. 
ne (aüg.) 17. p'e (syn. me locus, d'i-p'e suendi locus 
= sutura) 18. áe = çe 19. f e, t'î (comp. nif e, f ekú 
dim.) 20. un-ée, n-se (m obl. + se excidens, priva- 
tivum) 21. ze (dim.) 22. ie, i'e (syn. ç'e 4. dim.) 23. 
ii, z1" (aug.) 24. le (syn. ze dim.) Hae simplices vo- 
ces formativae inter se combinantur sic : x^ (candens) 
/o-a-be (fervens, caldus) xoabeí' xoabz' (id. aug.) 

Examinandi causa çonferenda sunt ex lingua Mo- 
gerica haec vocabula modificata: 1. b, bb(ho-b,jo-bb) 

2. ci, c (bo-ci, kar-c, ker-c) 3. as, os, es (köv-es, lik- 
as) 4. esi, es (pü-csi, bo-cs) 5. ász, ész (tyuk-ász, 
kert-ész) 6. du, d (besze, beszéd, csele, cselé-d, csi- 
du, ku-d, hodie ku-ty, ku-tya, fö-d mendose fö-ld, 
tér-d, té-r-gy etc.) 7. ga, ge (var-ga, zsen-ge) 9. ha 
(né-ha, so-ha) 10. ha, hó (lé-ha, kuny-hó) 11. ju 
bor-ju, var ju) 12. ka, ke (ir-ka, csür-ke) 13. kó (csi- 
kó cf. csi-du, szeker-kó) U. le, I (szé-1, té-l valde al- 
bus) 15. am, em (fut-am, üt-em) 16. nyu, nyü (bor- 
uyu, var-nyu, vize-nyü) 17. ap, ep (al-ap, ül-ep) 18 
V. 3. 19. ta, te, ty (ku-ty mendose ku-ty-a cf. 6. pa- 
ta, hirinta, tag, teg comp. kor-ty) 21. z. (há-z, kéz, 
kö-z, tű-z) 22. zse (pi-zse) 23. zsi (kap-zsi) etc. 



Digitized byLjOOQlC 



XVII 



Philologi Budapestienses ignari harumrerum com- 
parant voces Mogericas modo Cabardico modificatas ut 
radicalia. 

3. Adjectiva monosyllaba proprietatem nom. sub- 
stantivi significantia postponuntur et cum nom. sub- 
stantivis quasi coalescunt (quod et in aliis linguis Tu- 
ranicis olim in usu erat : ku-cika Kab. h'a-c'Tkú canis 
parvus) ; alia adjectiva et páfticípia nom. substantivum 
determinantia praeponuntur et non variantur sicut in 
omnibus linguis vere Turanicis. Linguam Fennicam cum 
complicato systemate tantum philologi logícae Turani- 
cae ignari linguam fundamentalem Turanicam esse cre- 
dunt. Mea quidem sententia illa e lingua Mongolica 
orta est, sed iam antiquitus Germano- Slavico elemento 
adeo saturatam fuisse et denaturatam ut vix linguis 
Turanicis annumerari possit. 

Gradus comparativus exprimitur praeposita voce 
nax', ney' (M. nagy: magnus, magis): nay-i-be, nay- 
í-bbe (copiosior, plus), cui pláne respondet forma Mo- 
gerrca nagy-o-bb, quae paradigma factum est pro com- 
parativo Hungarico. Superlativus absolutus fit praeposi- 
tione adverbiorum be-uo (bővőn, copiose, valde), kod-o 
(multopere), vei additione suffixi d'í-de (penitus). Su- 
perlativus dependens exprimitur constructione syntactica, 
sicut in linguis Turanicis non corruptis: bonus homi- 
num =- nomo optimus, 

4. Pronomina personalia tertiae personae sünt pron. 
demonstrativa, quae demonstrant proximum, médiumét 
remotissimum, et identica sünt cum pron. demonstrati- 
vis Mogericis. Cetera pron. personalia sünt nom. sub- 
stantiva significantia exiguitatem primae personae (exi- 
guus = ego; subditi =-- nos) et magnitudineni secun- 
dae personae (praestantia -= tu, vos) sicut in lingua 



Digitized by LjOOQIC 



XVIIl 

Sinensi, Pronomina relativa desunt, sicüt ín linguis 
Turanicís non corrűptis, quia constructione participiali 
pron. relativa supervacanea fiunt. 

5. Vices praepositionunn linguanitn Aryaicarum 
et Semiticarum gerunt prostpositione^, quae partim nom, 
substantiva, partim verő adverbia et gerundia sünt: Fíy 
tie-uo (Fíy tie-go: âd basim arboris == Sub arbore.) 

6. Verbum Cabardicum, est nomen acfionis, si- 
cut verbumi Turanicum, id est verbum Cab. ín eadem 
forma, secundum positionem suam potest esse partici- 
pium ante nomen suum, non. substantivum, accípiens 
suffixa casuum et potest esse verbum persönale seu 
praedicativum, quo oratío finitur: k'o-n (pro k'-one M. 
kel ni, ire) est modus infinitivus, sed revera casus lativus 
verbi k'o I, quae est radix, vocativus et secunda per- 
sona módi imperativi (i ! abi !) ; so- (sí-o-) k'o (mea 
exiguitas est illa iens ^^ ego abeo) est per se senten- 
tia; in so-k'o c'íper est participium antecedens com- 
plementum suum (locus ille, quo ego eo), s-k'o-me 
est casus obliquus (in my going) et valorem modicon- 
ditiónalis habét (si ego cam, if I go), sine pronómirte 
personali autem est gerundium. Tempóra verbi Cabaf- 
dici sünt: 1. k'o 2. k'o-r (aoristi) |; 3. k'o-a-ç 4. k'o-t 
5. k'o-r-t 6. k'o-ya-ç (perfecta) || 7. k'on-ç 8. k'on- 
go- Ç, k'on-o-ç (fütura). Omnes hae formae (excepta 
forma k'ot, k'ort) sine demonstrativo suffixo praedi- 
cativi sünt et participia una cum pronominibus perso- 
nalibus, sicut olim in lingua Mogerica; cf. superius 
so-k'o ç'Vper, s-k'ongo çTp'er ete. Modus coniuncti 
vus deest, quia gerundia et nora. verbalia conjunctio- 
nes modum conjunctivum regentes supervacaneas red- 
dunt. Modus consecutivus (conditionali respondens) est: 
s-k'on-t (irem, ivissem) ; modus optativus s-k'oa-çere 
(jre velim) est compositum. 

Digitized by LjOOQIC 



XIX 



Tertia persona verbi transiti vi habét duas formás; 
una utimur, cum verbum obiectum non habét, altéra, 
cum verbum obiectum hatét: pc'ítITr ma-vve (colonus 
est ille, qui arat -- colonus arat), pçîtlim guby'or je- 
vve (colonus rus arat). Hanc structuram sola lingua 
Mogerica imitari potest. 

Coniugatio negativa fit ex affirmativa et quidem 
additione adverbii qé-m (M. künn extra --- non) in 
temporibus módi indicativi et praepositione particulae 
nií (Kin.' mu\ pu' non, ne) temporibus ceterorum mo- 
dorúm : s-k'o-r-qém (non eo ; sed s-f ef -qem non 
opto, quia hoc verbum accipit ç in indicativo : s-f ef -ç 
(opto) mí-k^o (noli ire) zî-mT-k'o (ille, qui non it). 

Forma passiva in lingua Cab. omnino deest et 
forma sasx' est pro sT ja-é/' (me illi comedunt, pro : 
ego ab illis comedor), quae ád superiorem secundam 
constructionem pertinet. 

Verba Cabardica in simplíci, radicali et duplici 
forma sünt monosyllaba et sic in duplici forma nu- 
merum 54 non excedunt, quarum quaeque forma plu 
res significationes radicales habere potest, quas ego 
in hoc lexicone numeris Romanis distinguebam : I. 
se-n, sY-n (ardere, lucere, rubere etc.) II. se-n, sT-n . 
(1. moveri, scandere 2. movere, spargere) III. se-n, 
sí-n (sedere, manere, assvescere) IV. se-n, sí-n (seca- 
re, frangere, pungere etc.) V. se-n, sí-n (í. flare 2. 
sonum edere). 

Sed cum numerus verborum radicaliun etiam hac 
distinctione circa 180 est, lingua Cabardica duos mó- 
dos huius numeri augendi habét: compositionem et 
modificationem. . . 

- :. Verba siniplicia maxima €x parte t^ntum: cum 



Digitized by VjOOQIC 



XX 



praefixis verbalibus, directionem actionum denotantibus 
in usu sünt, sicut in lingua Hungarica. 

Praefixa verbalia, quae partim suffixa nominalia, 
partim adverbia loci sünt, in simplici forma ("quia per^ 
saepe et duo, tria praefixa coalescunt) sünt haec: 1. 
be, bí il f e, f i |! pe, pT, p, p'e, p'í, p' || vY, quae om- 
nia synonyma sünt 2. ç'T, t'i, cí, ç'T, ç'e (ée, á) 3. 
de, dí 1 te, ti i] t'e, t'í 4. go, yo, y'u, yo, yu 5. ye, 
yj 6. je 7. ji (T) 8. k'e 9. qa, qe, qi 10. le, lí, la 11. 
ne, ni. na 12. re, rí 13. 'u, 'o (ua, ue) 14. ze (za). 

His respondent in lingva Mogerica haec praefixa 
verbalia: 1. be, bi (bo, bö), me mi (mo, mö), fe, fi 
(fo, fö), pe, pi (po, pö), ve, vi 2. cse, esi (cso, csö), 
se, si (so, sö), sze, szi (szo, szö) 3. de, di (do, dö), 
te, ti (to, tö) 4. gyo, gyö (pro go, gö) 5. he, hi 6. 
e, a (e-l) 7. i (é) 8. ke, ki 9. ka, ki (ko, kö) 10. 
le, la (lo, lö) 11. nye, nyi (nyo, nyö) 12. re, ri (ro, 
rö) 13. u, o (ü, ö) 14. ze, za. 

Cum haec praefixa cum verbis radicalibus in 
lingua Hungarica iam dudum coaluissent, conditor sys- 
tematis philologici Budapestiensis verba Mogerica mo- 
do Cabardico composita eorumque derivativa simpli- 
cia esse credens comparavit ea cum vocibus linguarum 
Ugricarum (?) simplicibus, ex. gr. vocem Mogericam 
banzsa (Cab. by'unio pro bey'u-na-ee-o in latus vei 
obliquum tortus, luscus, strabo) comparavit cum verbis 
Ugricis (vanT-, onz-, vant-, vata, videre, aspicere); ad 
explicandam et comparandam vocem Mogericam te- 
he-r (onus; forma monotonisata et determinata vocis 
Cabardicae de-y'u onus, proprie : in-cumbens p. et n. 
verbale verbi compositi de-y'u-n incumbere, dey'u-r 
det.) ; idem magister „infallibilis", in suo libro »monu- 
mentale"« fabricavit verbum Finno-Ugricum (!) sim- 



Digitized byLjOOQlC 



XXI 



plex tügrű, tűgrüdü (ziehen, trahere !). Eadem infallibi- 
litate et verbum Graecum procatangelloo (pro, cata, 
ana, caleoo) simplex haberi potest! 

Verba Cabardica et simplicia et composita modi- 
ficari possunt, ut nom. substantiva et adjectiva. Modi- 
ficatae verborum formae denotant iterationem, perfçctio- 
nem et intensitatem actionis. Formae modifícatae verbi 
sünt ex. gr. a verbo o-n, u-n, 'c-n, 'un IV. (ferire, sc- 
care, tündére, pungere): 1. u-'a-n 2, u-d-Tn, 3. oj-ín, 
'u-j-in 4. 'u-k^in 5. 'o-t-m, 'u-t-ín 6. 'u-tle-n 7. 'o-i'- 
in, 'u-i'-ín 8. 'uk'-í4'-ín 9. 'ot-ii'-ín 10. 'o-r, 'u-r (T. 
Tat. o-r-, u-r, wu-r). Aliae formae modificationis verbi 
sünt: ffí-h'-ín (ftín, putrescere), fe-re-k'-in (Mogerice 
fe-r-eg, for-og, fe-n, fí-n verti), ji-fí-pe-n (ji-fe-n Mog. 
i-v trahere, bibere) ge-re-z-în (Mog. kör-öz, ge-n 11 
verti) etc. 

Qui systema philologiae laudatum amplectuntu r 
ignorantes haec facta, verba Mogerica ü-l-d (forma 
lamdata verbi Cab. u-d) ü-t, ö-k-, ü-z, l-ö, l-ű (pro 
le ö, le-ü) ö-r (őr-öl), z-uz (pro ze-uz) radicalia et 
differentia esse credentes comparare student cum voci- 
bus Irnguarum hybridarum familiae Turanicae, quarum' 
obliggto studio cruciantur iuvenes ambarum Hungáriáé 
universitatum, velut si aliae res ad discendum utiliores 
omnino deesent. Qua re efficitur, ut licentiati linguam 
Hungaricam docentes nullám cognitionem indolis lin- 
guarum Turanicarum habeant. 

Cum nomina numeralia, in hoc lexicone pertrac- 
tata, hic silentio praeteream, saltem illám n. numera- 
lium compositionem commemoro, quae in linguisTura- 
nicis insolita videtur ex. gr. 20 X 2 = 40 (pro 4 X 
10), 20 X 3 = 60 (pro 6 X 10), sed et n. numeráié 
T. Tataricum qír-íq, qírq (40) est abbreviatum ex 



Digitized by VjOOQIC 



XXII 



ikjr mî iki (20.x :2) ; et T. Tat dört, diurt, . tört (4) 
est. abbrevi^tio formaeCab. fu-rM'u.(2X.2). .. 

Lingvam Cabardicam diffidlem : reddit : variatio. 
etcontractio pron. • possessivi cum .praefixis verbálibus 
iri: ccmstiöctíonjé, ubi verbum transitivum objectum :(iii 
sensu jArjraicQ) liabet, quia in lingua Cabardica 'accur: 
siativus deesti et actio (verbum) se. refert ad; agentem. 
(subjectum Aryaiciim) qua possessjo cum pron. posse- 
sivö et sic subjectum et objectum. Aryaicum stat alter- 
native in casu nominativo etobliquo (geiíitivó) ^secuni- 
dum subtilem distinctionem significatîoniş, ex. gr. sen- 
tentia : virgo (1)' suit (2) indusium ;(3) habét quatuor 
variationes: I. y'-igebz-im (l) g'ane (3) je-d (2). H. 
X'ígebz-ím g{ane-r je-d IH. xi^ebz-ir g'ane-m je-d 
IV. x'isebz-tr g'ane-r je-d. Has variationé$ potest imi- 
tari lingua Hungarica : I szűznek gúnya tüzöttje II szűz- 
nek a gúnya tüzöttje III a szűz gúnyának tűzöje, IV a 
szűz. a gúnya tűzője cf. Jap. ame-ga furu (coeli vei 
jovis actio pluendi = Jupiter pluit.) 

Alia exempla Cabardica : maquao-nfi 'uj (det. 
'uj-ír the grass) pe-'upç (pro pT-je-'upç: foenisex.K- 
caí herbam) ; px*aç'e-nrı. py/a-r ja-'üç (faber lignárius 
ascrat ligna) hic pron. posséssivum et pron. • démon- 
strativum objecti verbi est plurale et indicat px'^^ Óhc 
beam) pro pz/arxe-r (the b^ams) stare. 



Digitized by VjOOQIC 



ABBREVIATIONES. 

Signum- denotat omissionem praefixi monosyllabi an- 
tecedentis et signum - - denotat omissionem praefixi poly- 
syllabi ad.; = adjectivum ; adv. -= adverbium ; aug. -= 
suffixum augnientativum ; aux. = verbum auxiliare ; caus. 
= verbum causativum; cf. = confer; dem. == prono- 
men demonstrativum ; det. -= suffixum determinativum; 
fut. = participium futuri ; ger. -= gerundium ; Hang, 
=- hangutánzó || vox sonum naturalem imitans ; Hib. -= 
hibás= forma mendosa; instr. = casus instrumentális; 
Int. I! forma verbi intensiva; Km. = közmondás H 
proverbium ; lat.-dat. -= casus lativo-dativus ; n. = nő- 
mén ; neg. = negativ-us a, um ; nh. = néphit || vulgi 
opinio; nom. =nomen; n. v. ■== nomen verbale; obi. 
= casus obliquus, seu genitivo-lativo-locativus etc. p. 
participium ; perf. -= participium perfecti ; pers. ■= per 
sona, personalis ; poss. = pronomen possessivum ; praef. 
-= praefixum verbale ; pron. = pronomen ; s. = se- 
quens, sequentis ; suf. suffixum ; syn. == synonyma, 2 
syn. =- vocabulum compositum ex duobus synonymis; 
V. = vide etc. 

Nomina nationalia: Ar. = Arabice; Ad. =- AdT- 
gheice; Jap. = Japonice; Kab. = Cabardice; Kin. -- 
Sinice ; Kor. = Coreanice ; M. = Mogerice (vox Hunno- 
Chazarica lihguae Hungaricae) ; Man. = Mandsurice ; 
Mon. -= Mongolice; Tam. = Tamulice; T. tat. == 
Turco-Tatarice ; Ross. = Rossice etc. 



Digitized by LjOOQIC 



Digitized byV^OOQlC 



I. a ('a, ha, h'a, x'^» M. Jap. Vayu, Tam. a, távolra 

mutató névmás mint melléknév : a, a-z, az a, azon) 
ille, illa, illud, (pr. dem. ad remotissimum) cf. o, 
mo, i, mi: a ç'ale-r (az a gyerek) ille puer; v. 
a-b, a-bV, a-de, a-f e ete. 

II. a (pro ja M. ju-k, jü-k »ap-juk, any-juk« módjára 

meghatározó birtokmutató) pronom. poss. 3 pers. 
pl. elementum determinativum, v. ane, ade etc. 
Xet^e u a-çTç? (kiknek te részük = te kikhez 
tartozol ?) cujus es tu ? ; a ney'-kûm (nagy gó- 
béjukon = a legmélyebb-jé-be) in profundissimam 
partém ex. gr. maris, fluvii. 

NB. A M. re-ja-nak rá alakú összevonásához 
hasonló történik a kabard nyelvben a çe, ç'e, de, 
f'e, x©» qV, pe, re, te, ze, stb. igeirányitókkal. 

Ili. a (M. a, e, á, é »al-á, el-é, haz-a«) suff, cas. lativi, 
V. 'agu-a-ptle, gu-a-k'on etc. 

IV. a! (oh, ah! interj.) oh, ah!: a th'am ji-y^apseun! 
(oh az isten éltesse v. tartsa meg !) ut deus te ser- 
vet! At. 61. p. 

aá (áhá !) aha ! int. 

a-b, 'a-b (pro a+b'í q. v.) 

a-bbe, a-be (pro ja-be vevö-jük, a mivel vesznek 
valamit v. be-n, bí-n III. fogó, vevő) nfiaf é perí- 
abe (a tüzet hegyére veszik = tüz-fogó) batillus: 
pes ji-abe (a kemence vevője -= tüzpiszkáló, 
szénvonó) harpago, batillus. 

a-b-çend-iz (pro a-bí-cende a felé méret + jiz tele: 
a-nnyi v. u-ne-je) tantus ad. 

Lex.-Csb.-Hung.-Lat. \ 

Digitized by LjOOQIC 



a-be-re, a-b-re (II. a + be, fe-j + ra, re többek fe- 
letti : óriási, iszonyú nagy) ingens, giganteus : 
abre-mVve (óriási nagy kő) lapis ingens v. gra- 
vissimus, V. abray'o. 

abg', abgi (hib. j-abg' Ad. ap-ke Pers. ab-gine. Ad. 
apke-x'uraj, üvegkör = butelia, éveg, üveg) vi- 
trum, vitreus ad. abg'í-cxo (kék üveg) vitrum cae- 
ruleum. 

a-b-y'o (II. a + fe-kü, p. b-y'o-n, b-y'u-n félre ko- 
nyuló, feküvő : fészek, bug, bag galamb-bug) nidus. 
NB. Minthogy a székely ágy-ni, (be-ágyni) 
»fektet, leterit« értelmű ; az ágy (fektető, teríték) 
az adíghe avy^o (ágy, fekvőhely) szó összevonása; 
adíghe av^'o x''"'''""® (^^^gy hirinta« = diván, 
ruganyos heverő) pulvinar. 

aby'o-c'ín (id. + csiná-1 : fészket csinál, rak, fészkel) 
nidos fingere, construere. 

a-b-xo-d-íz Ca-b-x- a fél-he tartó összeg v. a-bí, x^» 
den, din, jiz : annyi) tantus ad. abxodlzk'e (any- 
nyiig, annyira) tanto, tantulo. 

ab-i (pro abí-í, a fél is: amaz is, ő is) etiam ill-e, 
-a, -ud. 

a-b'í, 'a-b'í, ha-bí (I. a + fé-1 : 1. a-fféle, azon fél} azon, 
2. affelé, amott, addig, ahhoz, annak, etc.) illa 
pars, ill-e, a, ud, illuc, illius (cas. obliquus) : abV 
ji ade (annak aty-ja) illius páter: abı nex' (annál 
nagy = annál nagyobb, annál több, többé) tanto 
magis, tanto, eo plus. 

a-bí-cen-de-xu (Hib. abíc'ondexu, abí + érő, mérő 
+ tér + ho, he, ig »a méret-ig«, addig, odáig) 
illatenus. 

abı-ç-hVk'e (id. fej-ig: annak fejébe, annak okáért, 
azért) ea gratia, propterea. 

Digitized by LjOOQIC 



abY-çîy'o, 'abiçîy'o (id. + szak, mért kor: amaz idő- 
szakon, akkor) tunç temporis, in illo tempore : 

abıçÎY'om (akkor-on) tunç. 
abT-çonde-xu = abiçende^u. 
abY-de-i (id. + dej, dez táj : ama tájt, attájt, amott) 

illic, illuc; abîdei-dide-m (ugyanott, legott) ibidem, 

eodem loco, illo, ipso tempore. 
abî-xe-t-go (id. + ho, he + tartozva : azok között) in- 

ter iUos 

abî-xo-de-go (id. ho + tartva : ahhoz hasonlóan, ak- 

képen) eodem modo, similiter. 
abîxod-o id. 
abî ja-'ui'k'e (id. + utó-juk: azok után) post iUos, 

post ea. 
abî-jik' (id. + iki is : oda is) etiam illuc : a. mîdek'-ik' 

(oda is, ide is, oda és vissza) illuc et huc, illuc et retro. 
ab'i-k'e (id. + ig^ amaddig, azzal, amonnan) illatenus, 

illine, per illud, illo. 
ab*ik'e-ra (id. + ra, re : arra, arrul, azáltal) illo, illor- 

sum, illine. 
abı-nax'-ej (id. + nagy + ijesztő : annál rosszabb) eo 

pejor, tanto pejor. 
abí-ne-mí-c' (id. + nézést nem csinálva: azon kivül, 

hozzá még) praeterea, insuper. 
ab'í-pa-p-c'e (id. + fej-becs : annak fejébe, azért) pro- 

pterea, ideo. 
abra-y'c, abera-y'o (abere + ko-r: nagyszerű, fölsé- 
ges) excellens, augustus ad. etc. 
abre = abere. 
abie, abz'e (I. a + bí + ze, z'e affelé o-sahó Zb. 25 

k. 2. 1. átjáró, szurdok) transitus, aditus, fauces. 
abze-'u (id. + ajk, száj : átjáró út, szurdok) transitus, 

fauces. 

1* 
Digitized byV^OOQlC 



abz'e-'u-zev (id. + szűk : szurdok, szoros átjáró) angu- 
stiae itineris. 

a-da-k'e (I a-de + k'e. ig: oda át, túl) trans, ültre 
ultro. 

ada-qa, ada-qe, 'ada-qa (I ade + Dim. atyus-ka : ka- 
kas) gallus, i. e. paterculus. 

adaqe-c'e (id. + csekély, zsenge : fiatal kakas) gallus 
juvenis : adaqec'ere x^c'e-pastere (Zb, 26 k. 34 

1. fiatal kakas és friss köles kása ! t. i. Ízletes, km.) 
adaqe-'o-y'o (id. + üvöltő + kor : kakas-szólás kora) 

gallicinium : zesím adaqe'oY'o mY-y'o adaqer 
çTok'e, hunem jisím anayTz'ír tlenoç (Zb. 26/73. 
Ha éjjel a kakas-szólás kora előtt a kakas szól, a 
házban lakók legöregebbje meghal. Néphit). 

adaqe-k' (id. + k'e fark, vég : kakas-fark) cauda galli : 
adaqek'ím x^do qay'as, qasrYjim yodo ja-uu 
(Zb. 26/60. Kakas-farkként görbe és csuka-fogként 
fogazzák, mi az? — yubz'e »sarló«). 

a-dde, a-de (pro ja-de a mivel fognak: fogó, harapó- 
fogó, csiptető, satu) forceps, prelum. 

1. a-de (I. a + lat. locat. de: 1. o-da, 2. ot-t) 1. illuc, 

2. ibi. 

2. a-de, 'a-de (Ad. a-te, tte, II. a ]- tető, fe-j, nagy 

kin. tá: a-tya) páter: ji ade v. ji-de (aty-ja) ejus 
páter . Ez mutatja, hogy az ade összetett szó. 

3. a-de -=- a-dde. 

ade-ç'ejn, ade-ç'en (2. ade f ç'e-j-ne, ç*e-ne atyától 
le-maradó: atyai örökség, örökölés) hereditas pa- 
terna: qofím adeç'ejn u xo-mV-tlíx'o (Zb. 26/11. 
Jó fiúnak örökséget ne keress, km.) 

ade-ç'e-mT-u ('ade- 1 ade + alá, nem ér, üt : teknős 
béka, a mihez nem érhetni) testudo; Ad. adeze- 
mu-quo (ahhoz nem húzhatni, üthetni). 

Digitized byLjOOQlC 



ade-ç'e-n = adeç'ejn. 

adehuk'iz ('adeh. 2. ade + gyilkos: atya-gyilkos) par- 
ricida. 

ade-k'e (1. ade + ig: odá-ig, addig) illatenus: a. mi- 
dek'e (odáig, idáig, ide s tova) huc illuc. 

ade-m (2. ade, atya + nn. obl. atyá-n, atyánál, atyá- 
nak stb.) patfis, patri, patre, ad patrem ete. : adem 
jej (atyának neki járó: atyáé, atyai) patrium, ali- 
qid patrium. 

aden-se (id. + nincs : atyátlan) patre orbus. 

ade-s (id. + sT, sü = vér, vérrokon : az atya testvére, 
atyai nagybátya) patruus. 

ade-s/o (id. + nagy: nagyátya) avus. 

ade-áí-pyju (id. + vér-testvér : atyai nagynéne) amita. 

ade-i, ade-z' (id. + ős, öreg v. z'i'í: öreg atya, ős- 
atya) páter senex: j-adem j-adez (ős-atya) ata- 
vus: uj adezír s/ín ç-h'ak'e tl'âç, jly^oto t-la? 
(Zb. 26/10. Öreg apád az étel miatt dűlt fçl, ha 
enni kapott volna, talán meghalt volna? km.) 

ad-ik' (pro ade iki oda is : oda is) et illuc : adik'-míd-ik' 
(oda is ide ts, ott is itt is) illuc et huc, illic et hic. 

adi-ye (Ad. adi-ge : I. a + t'í, tő, alj, föld + kelő -^ 
gye-r-ek : AdTghe, a föld gyereke, ember. Cser- 
kesz) Circassus nom. propr. 

adiye-bze (id. besze: adíghe beszéd, adíghe nyelv) 
lingua Circassica. 

adVye-façe (id. + szabás, öltöny: adíghe viselet) ha- 
bitus Circassicus. 

adrej, hadrej (1. ade + re + j =- odá-ra járó: 
odábbi, más, túlsó, olyan) ulterior, alius, talis: 
ad rej -. nr.í d re j (ilyen olyan) talisqualis. 

adrîç'k'e (a-dV-rí odá-ra f- c'ík'e tsőig: túl) trans, ultra, 
ultro: psí-m adrîç'k'e (a vizen túl) trans fluvium. 

Digitized by LjOOQIC 



a-fe, 'a-fe, ha-ffe (I a + bö-r bontó: vé-r-t affe-r) 
lorica. 

a-fe-tlej, hafe-tlej (I afe + lábhoz járó: a vért láb- 
része, lábvért) lorica pro pedibus. 

a-fe (v. ma-f e I a + fé-ny, fű-lő: a tű-z a fény, mint 
hő) ignis, focus. 

a-go, 'a-go, a-uo (I a + adv. go Jap. ka-ku, ka-u, kó: 
ú-gy, amúgy) ita, talimodo : ago çîçîtk'e (úgy állva, 
úgy léve = tehát) quum res sic se habeat, ergo. 

ago-çe (id. + es, is : úgyis, átalában) omnino, denique, 
quum et res ita sit. 

ago-ra, ago-re (id. + re, ra : a gya-rá-nt, úgy, amúgy) 
ita, talimodo : agora-ma-k'o (id. + az kel = és 
úgy tovább) et sic porro. 

aj-haj-nne! (int, persze!) utique! 

al, all (Ad. a-lle, a pro 'a ajk, száj + lángoló, = ve- 
res szájú: vad, dühös, ragadozó) fero-x, rapax. 

a-la-rí-by^u (I. a + la Magy. le, a-lá + re, rí + 
fekü-tető: szőnyeg) peristroma, tapes. 

alerTby'u (id. Zb. 26/62) aleríby'u jiien (szőnyeget té- 
rit) tapetem sternere. 

al-í-y'a (al + ha, ság, ség : vadság, ragadozó termé- 
szet) ferocitas, natura rapax. 

all = al. 

an-d (pro 'an-d, 'an, stare, esse, úgy képezve mint a ma- 
gyar állan-d : 

1 . nemzet, nép 2. az Adighek egyik régi neve 1 . natio, 
populus 2. nomen pristinum tribus Circassorum. 

and-î-ç'ak'o (id. + zeke, burka At. : a Kabardok átal 
készitett finomabb guba) melior species gausapinae 
facta aCabardis. 

and-ol (Zb. 26/29. id. + le, lí langszinű, piros : szaty- 
tyan-bőr) species alutaç, 

Digitized by LjOOQIC 



a-ne (hib. 'ane, a pro ja + nevelő, növesztő : anya 
mater, genitrix : anek'e zígo (anyáról egy, anyá- 
ról édestestvér) fráter uterinus, soror uterina ; 
j-ane jeptl-i ji px'u qase (Zb. 26/10. Nézd az 
anyját s vedd el a leányát, km.) 

ane-ç'e (id. + Dim. anyá-cs-ka, tyukocska) matercula, 
gallinula; ç'T-ç'ayTım aneç'e x^^' Çok'ec'T (Zb. 
26/65. Föld alatt fehér tyukocska tojik, mi az ? — 
bíTní-xu, fokhagyma). 

ane-bíi (id. + emlő: anyai emlő) mamma matris. 

ane-l (id. + le, IV, hús, piros, test : anya-jegy) macula 
matricalis in corpore. 

ane-ne-p'e-s (id. + nak, nek + hely-ülő: álló, mos- 
toha anya) noverca : anenep'esTr uesim xodec (Zb. 
26/10 A mostoha anya hóhoz hasonló, t. i. hideg km.) 

ane-S (hib. 'aneS, id. + sű, vér-rokon : anyai verség, 
anyai rokon) cognatus: j-aneS (ji aneS, anyai 
nagybáty-ja) avunculus. 

ane-Si-px'u (id. + sü-leány : anyai nagynéne) matertera. 

a-o-re = agore. 

a-p pro ab, a-bT (obi. !• a). 

a-p-c'e (I a 4- pe-ce Zb. 12/4: a pece, mocsár, in- 
govány) palus, paludes. 

a-pçe-k'e (a II. + lat. Zb. 12/43 : fölé, fölebb) super, 
superius : sji apçek'e qak'ogo qe'uvar (az, a ki 
eljőve nálamnál magasabbra állott ki . . .) 

a-pcendexu == abícendexu. 

apçendiz = abçendiz. 

a-p-çî (II. a 4- p-çî, bá-csi, ur, fejedelem Zb. 12/21 
bácsijuk, apjuk!) patercule! : be-xú apçıl (bőség 
legyen apjuk ! régi üdvözlő szólam) faustus sis pa- 
tercule! (salutatio antiqua). 

a-pe (II a + pe, fej, előrész ; elő, előtt) ante : uj ape 

Digitized byLjOOQlC 



Zb. 26/70 előtted) ante te : uo nax'-ape (előbb 
mint te) te prius, prius quam tu. 

a pe-ké (id. + ig: elé, elül, előtt) ante, prae, coram, 
in antecessum, ab anteriore parte : dij apek'e 
(előttünk) ante nos, coram nobis; ji apek'e 
(elé-je, előre) ante eum, ante illum; ji apek'e 
qa-ptien (előre ki-pillant, néz) prospicere. 

a-p-xode, 'ap^ode (abYyode, a fél-he tartó: afféle, ah- 
hoz hasonló, olyan) illiusmodi, talis. 

apxodego, (id. + gyaránt: akképen, ahhoz hasonlóan) 
tali modo. 

apsY (pro tapsi : tepszi, tányér,) discus, orbis, vas. 

apsíi' (id. + ős, öreg : öreg v. nagytál) discus magnus, vas. 

apsTi'-níqo (Zb. 26/61. id. + fél: fél-tál) dimidium 
disci: dji hunaçh'a apsii'niqo tetlç (házunk te- 
tején öreg féltál van, mi az? — Maze, hold). 

a-r, 'a-r, ha-r (I a -f r det. Jap. a-re, ka-re Tam. 
a-du M. a-z v. a-zí: a-z mint főnév) forma sub- 
stantiva, I. a: ar ar-ç (az az, az a !) ille est, illa 
est, illud est ; mír ar-ç (ez az, ez a !) hic est ille 
ete. ; ar mî-x'u-nn (az nem gyûve — különben, 
másképen) secus, alioqui, excepte : t'ur-ik' ar-qém 
(a kettő is az nem == egyik sem az) neuter ad. 

ar-ar-i, 'ar-ar-i (id. + és, is: az és az) ille et ille. 

ar-ç, 'ar-ç (id. + suff. praedic: persze, éppen az!) 
ille . . . est, id est. 

ar-ç-h'a, ar-çh'ak'e (I a + rî, + fej, fejébe: annak 
fejébe, azért, azonban, mégis) propterea, ob illám 
rem, ea gratia, ea causa; tamen, attamen. 

ar-go, 'ar-go (id + adv. az gyaránt) argo qV-ç'ek'inç 
(annak fog kitűnni) talis apparebit. 

argoríí' (id. + r det. + ős, régi: ugyanaz) idem, 
eadem, idem, id ipsum. 

Digitized by LjOOQIC 



ar-gor-o, "argoro, argor-go (ar + gyará-nt. ,a' gya- 
ránt, azon módra, megint, újra) illó modo, eo 
modo, denuo : argorgo c'ii'-ín (újra csinálni, meg- 
újitni) reficere, renovare. 

ar-y'e-j (ar -h y'e-j v. y'é-n IV. harap v. Int. az ha- 
rapós »fogas hal« : cápa) Selache, carcharias. 
(Haifisch). 

ary'ej- t y/ (id. + t-x'» horog : halász-horog) hamus. 

ar-y'o-j (id. + szúrós v. y^on IV: cse-sz-le, szúnyog) 
culex V. ç'esen. 

ar-ik' (id. + és, is : az is) et ille : arik' ar-arç (ugyan- 
az), idem, eadem, idem. 

ar-qa, 'ar-qa ? (id. + ki, kivül : nemde ? az-e ?) non- 
ne ? annon ? 

ar-qodej-c, 'arqodejc (id. -f húzódó, terjedő -f suff 
praed. : annyi, az annyi) tantum est. 

ar-mí-y'u-go (id. + nem gyüve: azon kivül, hozzá 
' még, sőt) immo etiam. 

ar-mu-u; 'arnnuu (pro ar mí-u az nem ütő, a mi nem 
üti a mértéket Ad. ar-mo-u henye : ügyetlen, bár- 
gyú) ineptus, inhabilis. 

ar-uan (ar az + uan forgó : őrült, dőre cf. kerge) stul- 
tus, fatuus: aruan x^~X'"" (bolond-ho fog ^ 
bolondnak tart) aliquem stultum habere. 

a-sih'at-ím, 'a-síh'at-ím (I. a + sa'at arab. óra + obi.: 
azon órában, azonnal, mindjárt) in illa hora, statim. 

a-te (Ad. ate I. a + tevő, rakás : asztag) acervus. 

a-t-lan-dere Ca-tl- I. a + tla-ne tul, tül + tartva : 
attól fogva, azóta) ex eo tempore. 

a-tleníqo (I. a + dal-fél : azon ódal, a más, túlsó ódal) 
altéra pars, pars ulterior. 

a-tleníqo-m-ké fatl. id. + nni-ge, me-ge : amaz ódái- 
ról, ama tájról) in illa parte, ab altéra parte. 

Digitized by VjOOQIC 



10 



a-t'e, Vté, ha-f e, y^afe (a I -h tetö = arra : hát 
aztán) tunç, ergo : af e-çe (id. + is : azaz) id est. 

a-uo, Vuo, ha-uo (a-go a gyaránt : úgy, amúgy, csak- 
úgy, hiába, ingyen pro imigyen) ita, invanum, 
gratis : auo-çe (úgy is) itaque ; auo çT/'uak*e 
(úgy gyüvővel = minthogy úgy van) quum ita 
esset; auo jirey'u (úgyreja ajövés = úgy hagyd 
legyen) ita sit; auo qa-d7-çe-/on (esetleg eléke- 
rül) casu provenire. 

auo-qodej, 'auoqodej (id. + húzva: csakúgy, kész- 
akarva) consilio, voluntate. 

auo-tleue-nSa-y'a (v. sequ. = ság, ség: tétlenség, 
csend, nyugalom) quies, tranquillitas, silentium. 

auo-tle-ue-nSe (auo + láb + ütés -f telén: lábát 
sem mozdító, tétlen, csendes) quietus, tranquillus, 
taciturnus. 

auo-tle-'u-née (id. láb mozdítás nélkül : tétlen) iners 
immobilis syn. mí-y'ej. 

auo-ra, 'auora (id. + re, rí, a-go-re: úgy, akképen) 
ita, tali modo. 

a-z, 'a-z (I. a + zzí egy: a-z, azon egy valami) ille, 
illa, illud: az-V-sîh'at-îm (azon órában, azonnal) in 
illa hora, statim. 

az-Tm (id. + obi. az egyen, az egyről) : azTm te-mí-k' (az 
egyről nem kelő = azonos) idem, par, non discrepans. 

a-í'e (hib. 'a-i'í'e, I. a Î+ i'e sikuló, a' sikuló, v. 
±'en, í'i'n: szán cf. canty'un: szánka) traha v. 
trahea cf. tieriíe. 

a-í'e-y'u (11. a + i'i'e szá, szó + társ: civódó-társ, 
civakodásba elegyedő) concertator. 

ai'ey'u-n (id. igésitve : civódótárs lenni) concertare. 

ai'e-i (Zb. 26/58. ai'e -f ős, öreg : öreg, vén szánka) 
traha vetus, 



Digitized by LjOOQIC 



'fl (áa semi diphthongus.) 

I. 'a (vox obsoleta »apertúra, os, gustus« syn. 'u. M. 

^"■j> ^"ji a-j-k, á-11 [száj-test], á-hé, á-m-ul, ás-it, 
éd, i-z Jap. a-ji, a-mai, Mon. a-ma, os, T. tat. 
a-m vulva, apertúra v. 'a-ç, 'a-f.) 

II. 'a (syn. 'T, *u Ad. ea, é, a M. u-jj pro ú-ja : öltöny 

ú-ja f. a-ra-sz »új-ra kéz-re mérés Kab. 'a-rî-çîn, 
ulna ; ö-l Mon. al-da T. tat. el, ö-l-é- mensurare : 
kéz, ka-cs, ka-csó, ka-r, újj) manus, brachium, 
digitus. 

III. 'a (p. 'an Jap. a-ru M. á-ll pro á-nl »stare, exis- 

tere« Mon. a-, a-xu id. Tam. â-, â-gu fieri : való, 
van) existens. 

IV. 'a (id. állat, marha) animál : bos, vacca v. 'a-x'o. 
'a-ba-be-go (ger. 'a-ba-ben ujj baborálva : kézzel tapo- 
gatva) palpando, manibus contrectando. 

'a-ba-bego-re id. 

'a-aba-be-n (II. 'a + Dupl, be-n men : babrál a kézzel, 

tapogat) manibus contrectare, palpare v. qa'-aba- 

be-hln. 
'ababe-re (id. + re, rí: kézzel tapogatva) manibus 

contrectando, palpando. 
'a-be-n, 'a-bí-n (II. 'a, ujj + men, fér : tapint, hozzányúl) 

manu tangere, palpare v. ji'aben, te'aben, ze'a- 

bek'in etc. 
'a-b-iane (id. + vég + sze-1, szu-r : köröm, karom az 

ujjakon) ungvis digitorum cf. tie-bíane. 
'a-b-i'ane id. px'a-'abi'ane (fa + ujj-köröm = a ge- 
reblye stb. eszköz fafoga) dens rastri etc. 
'a-b-íT-b (II. 'a ujj, kéz + on, en, ön + si-k-fél : 

Digitized byLjOOQlC 



12 



te-nyer Jap. te-no-ura id. Zb. 29/39. marok, ma- 
roknyi) pálma cf. 'a-gu, 'a-koc' : 'abz'íb-i-f (a két 
tenyér) palmae duae. 
'a-ç (1. 'a, ajk -^ érő --= szájba való : szarvas-marha, 
a megenni való) animál domesticum, bos, vacca 
cf. bílíím. 

1. 'a-çe (II. 'a, ujj, kéz 4- sze-r cf. é-sz-köz: esz- 

köz [kézi-szer sokaság], szerszám a szer számos 
volta, fegyver) instrumentum, arma. 

2. 'a-çe (pro 'a-se). 

'açe-nse (1 'açe + nincs : fegyvertelen) inermis, exar- 

matus. 
'açense-ç'in (id. + csinál : lefegyverez) dearmare, exar- 

mare. 
'açens-o ('açenze + adv. : fegyvertelenül) in statu 

exarmato : 'a. qa-y'a-ne-n (id. + ki hagy maradni 

-" lefegyverez) exarmare. 
'a-ç-ha (11. 'a, ujj, kéz + fej Zb. 25/54: kéz-tő) 

carpus. 
'açh'e-y'o (id. + hu-r, kötő Zb. 25/38: karperec) bra- 

chiale, armilla. 
'açı-f (pro 'a-se-f kézhez szokása -f- vig, jó v. f'í: 

szelid, lágy, szende) cicur, mansvetus, mollis. 
'a-ç'a-ya (II. 'a ujj, kéz -|- Ç''-T^ csinálás: mesterség, 

ipar, művészet) opificium, ars, manufactura : 

'aç'ay a zi-'a (id. magának van : iparos, kézműves) 

opifex, artifex. 
'a-ç'e (II. 'a ujj, kéz + alá: kéz alá, kéz alatt, kéz 

alul, kézből) sub manum, in manum, in manu, 

sub manu, e manu, e manibus. 
'a-ç'e-h'a-n, 'aç'e-h'e-n ((Zb. 25/20. id. -h há-g, men: 

kéz alá, kézbe kerül) in manus alicujus incidere. 
'aç'e-yj-n (id. + fog: 1, kézből vesz, elvesz, 2, ki" 



Digitized by VjOOQIC 



13 



megment) 1. eximere emanu, 2. liberare : tíen- 
mí'a (a haláltól megment) ab interitu retrahere, 
liberare/ 

'aç'e-k' (n. v. s. : engedetlenség, hanyagság) inobeden- 
tia, socordia. 

'aç'e-k'-in faç'e -f kel, kéz alul kel : kézből esik, 
menekül, valami alul kivonja magát, engedelmet- 
lenkedik, hanyagoskodik) evadere, se subtrahere 
labori, obedientiae, negligere : maf em u-ri-mT- 
gegu p-'aç'ek'me u-c'eh'ez'ínoqém (Zb. 26/40: 
A tűzzel ne játszál, ha elszalasztod, nem éred 
utói. km.) 

'aç'ek1z'-m (id. v. Jnt.Zb. 25/39 : menekül, elszalad) eva- 
dere, aufugere : s'-ac'ok'íi' (menekülök) evado. 

'aç'e-k'od-Tn (Zb. 21/196. id. -f vész: valaki által el- 
vész) perire causa alicujus, per aliquem : nnibra. 
(ez átal vesz el) causa hujus perire. 

'aç'e-k'uad-en (id. el-tékozol, elveszteget) perdere, dis- 
sipare. 

'a-ç'Tb (11. a -|- far : kéz-hát) dorsum manus : p-sir 
'aç'ıbk'e jirak'eqém (Zb. 26/72. a vizet a kézhá- 
hán át nem öntik, n. h.) sabVnír 'ac'Ybím tetlo 
jirat (Zb. 26/69. A szappanyt a kézhátán feküdve 
szokták átadni, n. h.) 

'a-çî-h'a-n ('a-ç'e, kéz alá -|- vesz: hatalmába kerit) 
potiri, arripere. 

'a-ç'î-n (II. 'a kéz -{- mozgat : hadónász) brachia jactare. 

'a-ç'-tetr (Zb. 25/26. 'a-ç'ı kéz-alj -f rá-tevö : kézelő 
gallér) ornamentum pro carpis (italice »mani- 
chetta«) 

'ade pro a-dde. 

'a-de-t-le-n (II. 'a, ujj, kéz + tetején -|- tol-ni : cirógat, 
simogat, hízelkedik) demulcere, palpare, aduiari. 



Digitized byLjOOQlC 



u 



'a-de-i (id. + osan = kézen szaladó : vezetékló) equus 
dextrarius 

'a-fe-n (id. -[- von e-ve-z »remigare« v. q'u-a-fe) 

'a-fí-n (id. ujj, kéz von : cirógat, hizeikedik) suppaipare, 
aduiari. 

'afra-ke ('a H. kéz + fereke »forgó« könyök) cubitus. 

'a-frake-pe (id. -f előrész, orr: a könyök bütyke, 
csontja) OS cubitaeum. 

'a-f (Fa, ajk, + ^*' vig, jó : é-d-es, iz-es, Ízletes, ked- 
ves, nyájas, hízelkedő) 1. dulcis, sapidus, svavis, 
2. blandus : ZedeSx© 'af ç jíki bereketç (Zb. 
26/73. Az együttevés Ízletes és áldásos km.); 
ék'e 'af'ir íemit' ja Se jofe (Zb. 26/47. A hí- 
zelkedő borjú két tehén tejét szopja, km.) 

'af-go (id. -f adv. : édesen, kedvesen, ízletesen) id. 
adv. 

'afî-y'a (id. ság, ség: édesség, íz) dulcedo, sapor 

afi-k'e (n. v. s: édesség, nyalánkság) dulcedo, catil- 
latio. 

'afín Çaf igésitve: nyalánkodik) catíllare v. fe'afín. 

'af-í-nSe (id. 4" nincs: ízetlen) insipidus. 

'aH-tle (id. + tartó : édességtartó) vas dulcedínís : Zi 
níber zi 'afítlem ji gur ji tlemîi-ç (Zb. 26/6. 
A kinek a gyomra az édességet megbírja, annak 
a szive azután vágyik, szószerént: a szive annak 
hídja, km.) 

»af o ^ 'af-go 

'af-zi-tlay'u (af -|- az tekint : nyalánk) catillo, catillans. 

*aga-begú (pro 'agú-b tenyér + gumó: gomba, de 
nem fagomba) fungus. 

'a-go (ger. II. 'an, állva, léve: 'uvr.iY'oji-m'í-'ago (meg- 
állása nem léve, szüntelen, állandóan) indesinenter. 

'a-gú (Ad. é-gu II. 'a-f- gu> ku köz: tenyér, Jap. te- 



Digitized by VjOOQIC 



15 



no-ura id. kéz-nek ür-je) pálma: 'agú je-ue-n 
(tenyérbe ver, üt, tapsol) plaudere, applaudere : 
'agú ji-ptien (tenyérbe pillant = kézből jósol) 
divinare chiromantia : 'agú jii'ír Sx®"^® b'iYim 
o-t; semegur sxeme bílYm uo-y'ot (Zb. 26/76. 
Ha jobb tenyered viszket, barmot adsz, ha a bal 
viszket, barmot kapsz. n. h.) 

'agu-a-p-tle (id. -f pillantó: kézből jósló) chiromantes. 

'a-Y o-ge (Zb. 26/45. Il.'a + kor + nélkül, kézügy-ki- 
vüli: távoli) distans. 

'a-y'ua-pe (id. x^-^-pe hozzá burok : öltöny-újj) ma- 
nica vei brachiale vestimenti. 

'a-y'u-tle-y'u (id. kó-ró + talp-kóró v. y'u : keze-lába- 
száradt, a kinek végtagjai elszáradtak) manibus 
pedibus paralyticus, exsiccatus. 

*a-h'a, 'a-h'e, 'í-h'a (id. -f hágó, a kézbe jövő: rész, 
jutalék, osztályrész) pars, portio: 'a-h'a x^'C'"""" 
(részt csinál valakinek, el-oda- oszt) partes facere, 
dividere aliquid. 

'ah'a-lej (pro T-h'a-lej: éha -{- túlságos: rettenetes) 
terribilis, horribilis. 

'ah'alej-go (id. -|- adv. : rettenetesen, rémitőn, nagyon) 
horribiliter, immense, valde. 

'ah'a-mV-goS, 'ah'é-mi-goS (id. + nem osztó : osztatlan 
rész) aliquid dividendum sed non divisum : tnye-r 
'ah'emigoS (Zb. 26/23. A férfiasság, vitézség min- 
denkinek része lehet, km.) 

'ah'e-f e (id. + jó> vig jórészü : nyertes) lucrum habens, 
lucrum faciens: Zerí-zih' 'ah'efeç (Zb. 26/30 
Az egy után nyúló a nyertes. Km.) 

1. 'a-x'o (II. 'a, kéz -f- kapó -- újj || v. obs. pars 
manus capiens = digitus. Finger v. 'ay'o-m-be, 
'a-px'o, 'a-px'u etc.) 



Digitized by LjOOQIC 



2. 'a-x'o (IV 'a, állat, barom + fogó: ökrész, gulyás) 

bubulcus. 
'a-y'o-m be, 'a-x'u-am-be Ad. é-p-x*^o-m-be (1. 'a x'o + 

obi. + bőség: a kéz fogói, a kéz ujjai, Finger 

T. tat. pa'-mak cf. Mon. bari — capere: újj) di- 

gitus. 
'ax'ombe-Sxo> 'az'uambe-sxo (Zb. 26/77. id. -|- nagy: 

hüvelyk) pollex. NB. A magy. hüvelyk a Jap. ó-yubí 

(magnus digitus) T. tat. baéparmak (caput digi- 

torum) mutatása szerént hü = fő és Ad. fel ige 

(újj) özszetéte v. lige. 
'axo-n (2. 'ax'o igésitve Zb. 12/20: ökröt legeltet) bu- 

bulcitare. 
'a-y'u (11 'a -f hu-r, kötő = kéz-hur : kézbilincs) ma- 

nica, vinculum pro manibus. 
'ax'u-am-be 'ax'o-m-be: ujj) digitus. 
'ax'uannbe-áxo 'ax'ombeéxo. 
'ax'uambe-z'a-k'e (id. + i'e csekély + fai*k, az ujjak 

vég-kicsije : kis-újj) digitus auricularis. 
'a-ji-z' (11. 'a, ujj, kéz -|- jó-s, jog: jog-kéz, jobb-kéz) 

man US dextera. 
'a-koc' (id. +köz, belső Zb. 21/208: tenyér Jap. te- 

no-ura id.) pálma, 
'a-k'e (id. -|- ig, nál, né! : kéznél, kézben lévő pl. pénz) 

praesens, numeratum ex. gr. argentum. 
'a-k'o (id. + kelő : 'ak'o-tla-k'o (id.' talpon kelő : tenye- 
res-talpas, legény a talpán) vir fortis et manu et pede. 
'a-qé-rn ('an II -f- kü-nn : állás-, létnélkül: 1. nincs, 

hiányzik ; 2. nem) l.non est, deest 2. non (Mandsu, 

a-kő id.): 'a/'se s-ji 'aqém (pénz-em nincs) pe- 

cuniam non habeo. 
'a-i (la ajk, -f- langszinü, véres szájú : vad, ragadozó) 

ferox, rapax. 

Digitized byV^OOQlC 



17 



'al-î-y'a (id. -|- ság, ség: vadság, ragadozó természet) 

ferocitas, natura rapax. 
a-m (II. 'a + obi. kézen : kéz-nek, kéz-nél, kézben) 

manus (génit) manu. 
'am-ba-te, 'am-be-te (id. + bőség, tart, a mennyit a 

két kéz megfoghatott : ölnyi, nyaláb, csomóka, ra- 

káska (manipulus, fascis, cumulus.) 
'ame-p-sí-me (id. + felé-érő -|- hely -- kézbe-való : 

szerszám) instrumentum. 
'am-í-ce (id. + szedő -- kézbe vevő Ad. é-b-zí-be 

id. marok, maroknyi, tincs) hapsus, quantum manu 

capi potest. 
'am-Y-ç'e (id. + alatt: valaki hatalmában) in manu, in 

potestate: uj 'arnıç'e si-tlç (kezed alá én dülős 

-- tiéd vagyok) tuus sum, in manu tua sum. 

I 'a-n (Man. ara-, járt, gyárt »facere« rendesen csak 

igeképző V. ií-'an, je-'an etc.) 

II 'a-n (M. áll, pro á-nl Jap. a-, a-ru) stare, esse, existere, 

V. çT-'an, pí-'an, ví-'an. 

'a-ne (id. állni való, asztal) mensa. 

'a-neç' (II 'a, kéz + üres, nincs : üres kéz, üres kéz- 
zel) vacua manus, manu vacua. 

'ane-te-p-x'o ('ane + tetőre-fektető: asztalterítő) mappa. 

'a-nSe (II 'a kéz + nincs : kezetlen) manibus orbus : 
^anáe bi'e-'ux (Zb. 26/61. Kezetlen ajtót nyit. Mi 
az? z'z7, szél). 

'an-tle (II 'an, áll + dol-og: válu, tekenyő) labrum, 
alveus, linter. 

'apa-p'e ('a-pe 1. + hely -- ujj-begy-hely : szenny- 
folt) macula, digitis facta. 

'apça-uo ('apçe + ütő = kéz- nyak-ütő : ütér a kéz- 
tőn) artéria. 

Lex.-Cab.-Hung.-Lat. 9 

Digitized by LjOOQIC 



18 



'a-p-çe (II 'a kéz + fő-szá-r = kéznyak : nyel, nyél) 
manubrium. 

1. 'a-pe (id. + fő, előrész ^ újj-fő: 1. mutató újj 2. 

újj-begy, szék) 1. digitus salutaris 2. extremum 
digiti : h'ade zezíh'ar-i ji'ape jeupenn, feu zezí- 
h'ar-i ji 'ape jeubzej (Zb. 26/38. A hullát hur- 
coló is ujja végét szagolja, a mézzel járó is ujja 
hegyét nyalja. Km.) 

2. 'a-pe, 'a-pí, ^a-p (id. + loc. újj-ba, kéz-be etc.) 
'ape-ç'e-z (id. + le-szorit, újjba szorító: csipetnyi) pu- 

gillus, quantum digitis capi potest. 

^ape-p-síne (id. + fel + zeng = újjal-zengetö, ko- 
boz [v. b-ze], lant, 7 huru gitár) lyra, cithara. 

'a-pe-za-le (id. + szorít + test =- a mennyit az uj- 
jakkal szoríthatni Zb. 26/19: csipetnyi) quantum 
digitis capi potest. 

'a-p-x'o, ^a-p y'u (II 'a, kéz + meg-kapó v. x'o-n kap 
p-x'o-n felé kap - a kéz fogó része : ujj, Finger) 
digitus. 

^apx'om-be-zij (id. + obi. + bő + csekély : az ujjak 
csekélye: kis-újj) digitus auricularis. 

'apx'u-a-tle (id. + lat. + dűlő = újjra-dülő: gyüszü) 
munimentum digiti, digitabulum. 
NB. Ez összetét alapszava az 'apx'u mutatja, hogy 
az 'ay'o-mbe, 'apyjombe többesitett alak, a kéz- 
nek »több fogó részeit« jelölve, mig az 'a-x'o, 
'apx'o a helyes egyes alak. 

'a-pT-xu (n. v. s. elejtés, elveszítés) amissio de ma- 
nibus. 

'a-pí-xu-n (II 'a. kéz + felül + hull, esik: elejt, el- 
veszít) amittere de manibus, proprie amitti, cadere. 

'a-pi-qu-n (id. + felé húz, nyújt: segit, vlki felékezet 
nyújt) adjuvare v. de'apíqun. 



Digitized by LjOOQIC 



19 



'a-p-t-le (id. + n. V. bo-gyol, csa-var: ölelés, ölbeve- 
vés) amplexus : ji'aptiem r-je-tih'eri (ölébe dűlni 
hagyva) amplectendo. 

'aptIejeSek' (n. v. s. megölelés) amplexus. 

'aptle jí-áe-k'-in (id. + csüröget-i v. sekin: megölel, 
ölbe szőrit) amplectere. 

'a-p'-çe (II 'a. kéz + vizsgáló) 'a-p'-ç'e-tla-p'ç'e (id. 
talp, láb + vizsgáló: állatorvos) veterinarius. 

'a-p'e (id. + hely: kéz-hely: aláirás) subscriptio. 

'a-p'-q (II 'a kéz + p'qí pikk-ely, darabka): 'ap'q- 
tlep'q(id. + talp -\- pikkely: kézdarab lábdarab : 
végtagok) membra, maiTus et pedes ; 'ap'q-tlep'q- 
V-nse (id. + nincs: végtag nélküli, testetlen) cor- 
pus truncum demtis manibus et pedibus. 

1. 'a-r (II 'a, ujj, kéz + r determ. ,a' kéz) manus. 

2. 'a-r (p. det. 'a-n II: az álló, a levő) existens : uay'e- 

goji-'ar (vágásból a neki lévő -= a mi sebe van) 
vulnera, quae ille habét. 

'ar-a-me (id. + hely) zízum-'ara-me (szöllő-fürt) uva. 

'ar-cín ('a kéz + rY singelö : kézre singelő : sing, rőf, 
arsin) cubitus, ulna, mensura. 

'a-rí-se (id. + vet, ültet, amit kézzel vetnek, ültetnek: 
nemesi tett növény) generosus ad. excultus plánta 
vei fructus: mT'arVse (nemes bogyó, nemes alma) 
pomum generosum. 

'a-ri-tx' (id. + t-yi tető-karc: kézirat) m^nuscriptum. 

'a-r-qa-'at-'ín (Fa-r. a'kéz + emel : kezet emel valakire) 
manns ad ictum levare. 

'ar-p-xor-ín (id. + va-kar: zavarban van (kezét dör- 
zsöli) in perturbatione esse (proprie manus terére). 

'a-se (II 'a kéz + szokott, kézhez szokott : szelid, jám- 
bor) mansvetus ad. : h'aç'er melím nay'-'aseç 
(Zk. 26/1 S. A vendég a birkánál szelídebb. Km.) 

2* 

Digitized byLjOOQlC 



20 



'a-sTn (id. + ér = kézér = el-ér v. tlî'asîn || attingere). 

'a-Se = 'an-Se. 

'a-Se-fYm (n. v. 'aSetín: ököl, gömbbé szorított kéz) 

pugnus: 'aSef'ím zauo (ökölviadal) pugilatus. 
'aéefim-k'e (id. + ig. : ököl-re, ököllel) pugnitus: 

'aSetTmk'e zezeon (ököllel verekedni) pugillare. 
'a-Se-t'T-n (II 'a, kéz + golyó, gömb + töm, szorít: 

a kezét ökölre fogja) manum comprímere, pug- 

num facere. 
'a-te-n, 'a-tí-n (pro oa ten, ua-tín magasra tart : emel) 

elevare v. qa'atín. 
'a-t-le (II 'a, kéz + toló,* tevő: keztyü, kéztevő) chi- 

rotheca. 
'a-tleç' (id. + tleç'" törzsölő : kezkenő, kendő) mantele. 
'a-tlT-n (id. + tul, tül + ne, ni maradó: gyürü) an- 

nulus prodigitis. 
'a-'u-bí-de-p'e, 'a-'ubídip'e (id. + el + felé + tart 

+ hely: 1. bo-da, nyel, fogantyú 2. megfogás) 

1. ansa, capulum, manubríum 2. captio, captus: 

'a. zji m'í'a (megtoghatatlan) inapprehensibilis. 
'a'ubidíp'e-nSe (id. + nincs : bodátlan, fületlen) ansam 

non habens. 
'a-uo (pro 'a-go, állva, léve) exístendo : p'atler ja-'auo 

(határidejük megléve) quum terminum haberent. 
'a-za-y'a ('a-ze + ság, ség: eszesség, okosság, ösme- 

ret, bölcsesség, orvosi ismeret, gyógyitás) sapien- 

tia, cognitio,- scientia medicinalis, medicatio. 
'azay'am çîç (id. + obi. + odaérő: orvosi, az orvosi 

tudományhoz tartozó) ad artem medicam pertinens. 
'aza-y'c ('aze + kor, ság, ség: orvosság) medicamen, 

medicina, 
'a-za-qo (II 'a, kéz + egy-ke, egyecs-ke: egy-kezü, 

félkezü) unimanus. 



Digitized byV^OOQlC 



21 



'a-ze (II 'a, kéz + p. zen II fürge kezű: ügyes-kezü, 
bűvész, orvos, mester, művész, okos, bölcs, tu- 
dós) cheirochréstos, manu promtus, praestigiator, 
medicus, artifex, sapiens, prudens : c'íxu'aze (okos 
ember) homo prudens. 

'azey'o = 'azay'o. 

'aze-n (id. igésitve: orvosol, gyógyít) sanare, medicari 
V. je'azen, zeyVazen etc. 

'a-z'a-b/u (Zb. 26/76. 'a II kéz + j\i\ jobb + fekü: 
jobbfelőli kéz: jobb kéz) manus dextera: Getum 
'ai'aby'uk'e zí-th'ac'me uefyjust (pro x'""Ç- Ha 
a macska jobb-kezével mosdik, hideg lesz. nh.) 

'a-z1'n, 'e-z'-in (II 'a-n v. Int. van, létezik »existere« v. 

napifji-'ez'. 

'a-z'-z'e (pro a-z'z'e ,a' sikuló, szánka) traha v. z'e-n, 
i'í-n. 



B 

I b (pro be, bT, pe, pi I : »főséged« ön, te syn. u, ue, 

uo 2-odik személymutató . .) pr. pers, »tu. do- 
minatio tua« : ue b-y^ctînç (te, te találandó) tu 
invenies; Sí sí b-xo-x'unc (ló én neked leszek) 
equus ego tibi ero . . . 

II b (pro be, bí II). 

III b (pro be, bí III v. b-ye-n, b-y'e-n, b-y'a^n, b-y un, 

b-h% b-le, b-ze-n, b-zen etc, 
JV b (pro be, ba IV v. b-ze.) 

Digitized by LjOOQIC 



I ba (pro be I v. ba § . . .) 

II ba (pro be II v. ba-y'c-n ete.) 

III ba (pro be III v. ba-y' ete.) 

IV ba (syn. va, be IV láb^ alávaló ef. M. ba-ka, ba-k- 

tat, ba-l, bar-ang, pa-ta kor. pa-l foot. Man. 
betxe. T. tat. bot, but, ba-r-, va-r ire ete.) — 
pars ima, pes, pejor, vilis v. ba-qo-n, baJeríy'o, 
ba-me, ba-ne, ba-^e, ete. 

V ba, be (sonus naturális »flatus, halitus« v. ba-ue-n, 

be-ue-n, ba-x'a ete.) 

ba-bat-en (dupl. be-n, bat-en : patt-an v. y'e-ba-baten.) 

ba-be (bő-fél = duzzadt rész v. i'ey'ű-babe.) 

ba-be-n,*ba-bV-n (dupl. be-n fé-r, ér-int rad. pro M. 
ba-bor-ál, ba-brál, bi-bir-kál »ad-tingere« v. 
'a-baben, 'a-ba-bere.) 

babíc (Hang: réee, réee-pipe) anas. 

ba-ce (ba bő + szőr: gyapjú, szőr) lana: h'am bace- 
jlSX"^®> qejc'íi' (Zb. 26/48. Ha az eb szőrt eszik, 
ki is szarja, km.) 

ba-ç (ba I. bő + p. çe-n, çî-n ég, gyúl : bö-sz,) terribilis. 

ba-ce, be-çe (Zb. 25/41 bő + sok: nagyon bő, na- 
gyon sok) permultus ad. 

badTc-i-x'u (pro babíc + x'u> kam, him : himréce) 
anas mas. Ad. psekete-x'uo (viz-tyuk him.) 

ba-y' (a b-y'a, b-y'e »fekü« latus, teljesebb alakja v. 
ç'î-bay' segg-fek.) 

ba-y'c-a, ba-y'u-a (ba-y'o-n, bőhü-1. p. perf. bővült, sza- 
porodó) auctus, crescens, copiosus. 

ba-y'o-n, ba-y'u-n (ba II + gyű, gyű-1: bőv-űl, sza- 
porod-ik) augeri, ereséére v. y'abay'on ete. 

bay'ua, bey'ua(id. p; perf. Zb. 21/206: szaporodott, bő- 
vült; gazdag) — auetus, copiosus; dives. 

ba-x'a, ba-x e (Ad. pa-x'e, ba V + hé, hő >fuvó hö« 

Digitized by LjOOQIC 



28 



cf. M. pî-he, pü-hő: pihés, lehelet, göz, pára, 
szag) halatus, halitus, exhalatio, vapor, odor : ji 
bay'er ni-zerV-ç'eogo 'uay^ego ji'ar me-x'ui (Zb. 
12/45. amint lehelete érinti, minden sebe meg- 
gyógyul) statim ac halatus ejus illum tangit, vul- 
nera, quae ille habét, coalescunt. v. y'a, x'e- 

bax'-sime (Zb. 21/171) -= nnayVıme. 

ba-qV-n, ba-qo-n (ba IV pata + kongat, üt: bak-tat 
lép, vép) grad-i, ingredi v. tie-baqón. 

ba-la-ce, bela-ce (ba III felül + lendül + szőr -- 
málladó, melledö szőr cf. M. bele-c-k dim. : boly- 
hos, fürtös, lombos, terebélyes) 1. villosus 2. 
frondosus : zîy-balace (lombos, terebélyes fa) 
arbor frondosa. 

bala-Y (id. + yu társ -^ válladó társ Zb. 26/76. : 
váll lapocka) scapula, v. bley'u. 

ba-le-ri-y', bele-rí-y' (ba, be IV rossz + le aug. + re, 
rí + yl fog = bal-ra fogás : balga-ság, köny- 
nyelmüség) inconsideratio, dementia. 

bIerÍY'-go (id. adv. balgán) inconsiderate, stulte. 

ba-me (ba IV bal, .rossz + menő, illó : rossz szag, 
büdösség) foetor, graveolentia. 

1. ba-ne (nom. v. ba-ne-n ; bele-ragadás cf. M. bán-t: 

harc, ütközet) pugna. 

2. ba-ne (id. bele-ragadó: 1. tüske, csipke 2. szálka 3. 

laskaseritő) 1. spina 2. festuca 3. lignum cylind- 
raceum. v. h'ac'Tbane. 

3. ba-ne (ba IV bü, bal, rossz + néző (nézni rossz cf. 

ba-nya: csúnya cf. Sí-ne-n, rossz) turpis, malus 
ad. V. uev-bane. 
1. ba-ne-n, be-ne-n, fe-ne-n (ba III + ragad: bele- 
ragad, megragad, bcletőked) adprehencjcre, ag- 
gredi etc. 



Digitized by VjOOQIC 



u 



2. ban-en (Hang. M. bon-g, vany, viny: von-it, ugat) 
latrare. 

ba-'oy'o (n. v. s. : sóhaj, bánat) gemitus, suspirium. 

ba-'o-n, ba-ue-n, be-ue-n (ba V + üt: piheg, liheg, 
lehel, sóhajt) spirare, anhelare, suspirare, gemere. 

ba-S (Ad. be-Se, ba I fej, vég + csűrt v. Se-n, Sin: 
horgas, görbe bot, pálca, séta-bot) pedum, bacu- 
lus, lituus: h'a zera-huk'â baéc (Zb. 26/49. íme 
a bot, a melylyel az ebet agyonütötték. Km.) 

bat-an (be-n IV v. Intens. pattan, pattog, törik ; crepare, 
frangi v. ba-baten etc.) 

batír-y'an (ba bővön, nagyon + f i-re, tő-re + hágó, 
menő: 1. to-r-ma, tő-re-menő, a minek töve mélyre 
hat, s ép ezért nehéz kiirtani. 2. gonosz ellenség) 
armoracia; inimicus inexstirpabilis. 

ba-ue (n. v. s. : sóhaj, pihegés) suspirium, spiratio, 
anhelitus. 

ba-ue-n (v. ba-'o-n : piheg, liheg, szuszog, sóhajt) spi - 
rare, anhelare, suspirare, gemere: xuabi'-go b. 
(hevesen, erősen liheg) vehementer spirare, an- 
helare. 

ba-uo -= ba-ue, ba'cy'c. 

ba-ie, ba-z'e (Ad. ba-|e ba II + ze v. z'e ser-ény, 
jó futó: róka) vulpes. 

ba 5e (id. + szelő, szúró 5e, nagyon szaró : lé-gy cf. 
l^"gy> hitvány agyar) musca. 

ba-je-fa-je (id. alliteratio: mindenféle bogár, rovar) 
insectum. 

b-c'í-n (b III felé + csü-r M. fa-cs: facs-ar, fa-csin-t) 
torquere, v. p-c'en, p'-c'Tn, ç'e-bc'ın, ç'ebc'imY'a. 

b-ç'c-y'u (b id. nagyon + ç'e-y'u-n csügged : sajnál- 
kozás) commiseratio : ji b. guauoç (sajnálata szive 
ütő ^ sajnálni lehet) miserabilis. 



Digitized by VjOOQIC 



25 



b-de (b I. te, + lat. loc. : neked, nálad, veled) tibi, ad 
te, tecum etc. : uj th'akume c'ur u-ze-'up'ç'âm 
qYc'eme uj gu j-'úbídar qí-b-de-y'unoc (Zb. 
26/71. Füled csengését ha eltalálja az,, a kitől 
kérdezted, szived tartottja — gondolatod — meg- 
valósul n. h.) 

I be, bí, (syn. f e, fY, pe, pY 1 vég, felső rész cf. M. 

fe, fö, fe-j, első rész 2. fél, ódal) 1 pars extrema, 
pars anterior, pars superior, caput 2. latus. 

II be, bí (id. 1. bev, bő, sok 2. bőség 3. Többesképző.) 

1. largus, copiosus ad. 2. copia 3. — Suff. plu- 
rális. 
Ilt be, bí (id. 1. Névrag: felé, belé, ba, be 2. Igeirá- 
nyitó: fel, fölötte, bővön; felé, belé, végig, szembe; 
végén, mellett; felülről, végéről, mellől stb.) 1. 
Suff. loc. ad, adversus, in ... 2. praef. v. »sur- 
sumvalde ; ad, adversus, usque ; apud ; desuper, 
de. ab etc. v. nrıY-y'a-be, ne-y'abe etc. 

IV be, ba, va (id. 1. alsó vég, láb 2. ba-1 = alávaló, 

rossz . . .) 1. pars ima, pes 2. vilis . . . 

V be, ba (Hangutánzó szó; sonus naturális.) 

be-ç, be-çe (II be -f augm. : bő-s, nagyon bő, nagyon 
sok) valde copiosus, permultus. 

beçe-n (id. igésitve: bővül, bő lesz) augeri, crescere. 

be-da-qe (be III + de-n, dY-n tö-m, tölt + dim. : bö- 
dön-ke, budon-ka, vizes edény) vas aquarium, 
situla: bedaq-í-f (bödön ketteje = két bödön) 
situlae duae. 

be-gű (be III bő + gumó, görcs: 1. görcs, bog2.feki 
rüh, var, ótvar, kosz 3. görcsös, érdes; rühös, 
koszos) 1. tuber, nodus 2. eruptio cutanea, sca- 
brum, scabies, crusta lactea ; 3. nodosus, non lae- 
vigatus: scabiosus, scabrosus : ji begú nne-x'u 



Digitized byLjOOQlC 



26 



(Zb. 26/20. Viszketege jő = türelmetlen »impa- 
tiens est«) 

begû-c7ku (id. + dim. fekicske: fokadék, pörsenés) 
papula. 

begu-fe-'u-ne (id. + ffe, bőr + el-növő: sürün, tö- 
mötten rühös) spisso scabro obsessus: begu-f. 
X'u-n (megrühösödik) scabrosum fieri. 

begu-z' (id. + ős, öreg, nagy, sok : rühös, koszos) 
scabiosus,scabrosus: SáT begui'-i-f zey'oy'u-ç (két 
koszos csitkó együtt szokott legelni. Km. Zb. 26/45.) 

be-g' (p. be-gi-n, be-yi-n: pó-k pro po-h-ók) aranea. 

be-g'ine (be-gi-n = be-yin : po-ha-n : savanyu zableves, 
mintegy »pohasztott«) jusculum avenaceum acidum. 

begl-x' (beg' + x''» háló: pók-háló) tela aranearum. 

be-y â, beyj-â (pro be-yi-a p. perf. beyin : po-hadt, 
dagadt, vastag) tumidus, turgidus. 

beyi-y'a, beyí-ya (n. v. be-yi-n: pohadás, pohadság) 
tumiditas etc. : gu-beyiy'a (gyuha-pohadás, gonosz 
indulat) intentio mala, malignitas. 

be-yi-n, be-yí n (be III fö-1, nagyon + ke-1 : cf. M. 
pe he, pi-he, pu-ha, po-ha-ny : po-h-, poh-ad, 
dagad, duzzad) tumere, turgere, tumescere v. 
b-h'e-yek'in, pa-ye-n. 

NB. Az Ad. beyey'a (pohad-t, gebedt = meg- 
döglött) mutatása szerént a M. ge-be, gebed a 
kab. szó alkatrészeinek összehányása. 

bey'ua = ba-y'ua. 

be-j (be II, bő, bév + Aug. Ad. ba-j, T. tat. baj. Mon, 
baj-an, bajin id. : gazdag, kazdag cf. ír. qaezdi'g, 
y'azdug id) dives. 

bej-a-ya (id. + ság, ség: gazdagság, jólét) divitiae. 

beja-hu-y'o, beje-'u y'o (n. v. beje'g n ; vigasztalás) 
consolatio. 



Digitized by LjOOQIC 



27 



beje*'u*n (v. hu-n, bş I fél, ódal + je, eje rossz + 
ű-z = baj-ű-z : vigasztal, vigasztal-ód-ik) consolari, 
(active et passive). 

beje-'u-i-ín (id. v. Int. baj-űz, vigasztal v. y'e-beje'uzín). 

be-qú (be I fél, ódal + fa: szán-áll, szán-talp, a szánat 
alkotó két fa) basis trahae : ai'ei-beqú, beqú líc'a 
(Zb. 26/58. Vén szánka két égett állal, mi az? — 
kürtő — , orzaq). 

bel (be I fé-1, ódal + test: ódal, lap cf. bie) lamina, 
V. c'írí-bel. 

be-la ce (be III, fél, ódal + lendül = melled + sző-r : 
bolyhos, bozontos, lombos) villosus, frondosus: 
míce díy'ui' f e belaceç (Zb. 26/50. A medve a 
farkas — fölött — a farkasnál bozontosabb, km.) 
V. fe II. 

belay' (pro be-le-y'u, bie-y'u' be id. + test + társ = 
ódal-test-társ : váll, váll-lapocka)humerus, scapula: 
uj 'ox'u z'íxe-mT-tlTm uj belay' X'^"*^''^ (2b. 
26/28. Ügyedhez nem tartozóba vállad ne üsd 
bele. Km.) 

beleee-n (belace igésitve v. 'u-belec-â). 

beleriy' = baleríy'. 

be IVge (be, ba IV al, földi + ujj »földi ujj« : retek) 
raphanus. 

I be-n, bí n (syn. pen, pYn I : pi-r-ul ; rubescere, v. 

beraz'e-j.) 

II be-n, bí-n (syn. pen, pYn, fen, fin II: 1. mozog, 

men, ér, fér 2. fer-eg, for-og etc.) 1. moveri, ire, 
tangere 2. verti, volvi etc. v. 1. 'aben, 'ababen, 
qízpe'abíh'en, te'aben, ze'abek'in 2. bîrîbîr, 
'u-bm, qa-'u-bín etc. 

NB. Hasonló alapigéből valók a M. bo d (bo- 
dor), bo-j (boj-ong), bo-ly, be-ly (boly-og, té-boly, 



Digitized byLjOOQlC 



28 



szék, ti-baly-edik), bo-r, be-r (bor-ul, bere c. 
csere) le b, lo-b, li-b, lá-b, re-b stb. 

III be-n, bí-n (syn. pen, pTn, fen, ven, vVn Ili von, 

ve-sz, me-r) sumeré, trahere, haurire etc. v. a-be, 
a-bbe, 'u bín etc. 

NB. Azonos alapú M. me-r, mar-ok Mon. 
bari. 

IV be-n, bí-n (1. üt, ver, tör 2. mar, sér-t stb.) icere, 

frangere, ferire 2. mordere, laedere etc. v. bate-n, 
bíbije-n, 'u-bbín, 'u-ben, 'ubTn, 'ubereil'n etc. 

NB. Hasonló gyökü a M. bo-t, pa-11 (pro pan 1) 
do-b, dö-b (dobog, döbög) etc. 

V be-n (Hang. M. vanyog, vonit etc.) ululare v. ba- 

ne-n. 
ben (Ad. be-ne-px'a »benne maradó fa« v. be III + 

p. ne-n III: koporsó) capulus, loculus mortüalis. 
be-ne (p. s. cf. bane tüske : fű neve) species plantae. 
be-ne-n, be-ní-n (syn. fe-ne-n, be III belé, felé + 

ragad : bele-, meg-ragad) arripere, injicere alicui 

manum v. qa-be-nín. 
be-p-çe-n (be I fel + busz, busz = fú): bauo bep- 

çen (bút fú == sóhajt) suspirare, gemere v. báuo. 

1. bera-z'-ej (p. be-n + aug. ver-es, p'ír-os + nö- 

vesztő, piros bogyót termő: borza hib. bodza) 
sambucus. 

2. bera-z'ej, bere-z'ej (Ad. biraske-zij = kis biraszke, 

azaz kispéntek gör. paraskevé, előkészitő = pén- 
tek: szerda) dies Mercurii. 

oe-re (be II bő + re, ra = bő-re: sokáig) diu, diu- 
turne. 

berez'ej-maxo (Lop. Gram. 23. v. beraz'ej + nap: 
szerda-nap) dies Mercurii. 

be-Sx' (be, bő + p. á-x'n eszik: nagyétü) edax: Dji 



Digitized by VjOOQIC 



29 



tlîi'-ç'ıku é'iyú beéx' (Zb. 26/64. A mi öregecs- 
kénk sok sót eszik, mi az? — ged'ík'e — 
tojás). 

be-uen = ba-uen. 

be-uo (be II bő + go, uo adv. : bövön, nagyon) co- 
piose, vaide. 

be-v (id. + ve II. főzelék, termény: bév-ség, bő ter- 
més) frugum copia. 

b-gunzo (pro by^unzo). 

b-gu-rî-nfiîz (b I. te + gyühá-ról + nem + szán, 
fordul V. gurízen = eszedből el nem vesztő : 
emlékezés) recordatio. 

b-ya pro b-y'a, b-y'e. 

b-ye (n. v. byen : átok) maledictio. 

b-ye-n, b-yi-n (b felé, ellen + ké-r régi M. fé-gy cor- 
ripere, increpare: átkoz) maleprecari, imprecari v. 
yen, jebyin, qí-byen. 

b-yi (v. p-x'í-n bogoz, fel-köt, kötés : darék, derék, de- 
rek) latus, regio zonaria corporis. 

b-yi-n (id. + ne, maradó v. ne-n, nin: öv) cingulus, 
zona. 

byi-rí-px' (Ad. v-giripxe id. + re, ra + bog: öv, 
deréköv, derékkötés) cingulus, zona : b. c'e-p-xen 
(övet bogoz, köt) latus cingere. b. zY-c'epxen 
(magát körülövezi)" se cingere. 

bx'"*' (pi'o byi-ji-t'u »hegy kette-je: két hegy) montes 
duo: byifir ze'uc'eqém c'Yxujtír ze'uç'e (Zb. 
26/17. Két hegy nem találkozik, de két ember 
igen. Km.) 
1. b-y'í (syn. b-hi, b II fe-1, föl + há-g v. yen, yin II: 
hágó, meredek, hegyszakadék, kő-szál, kőszikla) 
mons, jugum montis, precipitium, praerupta, saxum 
praeruptum. 



Digitized byV^OOQlC 



30 



2. b-yf (id. : gerinc, hátgerinc) spina dorsi. 

byi-huq'o, byí-'uq'o (byí 1. + omló, bukkó: hegy- 
omlás) labes vei ruina montis. 

b-yí-qú (byí 2. -f- qu qo fa: gerinc-fa, gerenda) trabs, 
tignum. 

1. b-ya, b-ye (b III fe-1, föl, magasra + há-g. Ad. 

ne-ba-ie »szem-bő-ser-ény« : sas Ad. b-zuus id. 
sólyom) aquila, falco v. by'e-cxo. 

NB. A M. bagó és bago-ly (dim. bubo) való- 
színűleg azonos szó. 

2. b-y'a (Ad. b-y'o id. emelkedő, dagadó : be-gy, bögy, 

mell, szegy, szügy) pectus: ji by'am tene-n 
(begy-én fönnmarad ==- torkán akad) haerere in 
faucibus. 

3. b-y'a, b-y'e, b-y^í, by'u (p. et n. v. b-y'a-n, b-y'u-n : 

fe-kü, fe-k, dal, a dűlő, ó-dal) latus, pars laterális 
V. b-y'a-de, b-y'ed-e. 

4. b-y'a (Ad. b-guo : b, be II bő + qé,geki, nél-kül, 

bőségnélküli: meddő pl. tehén) sterilis ad. ex.gr. 
animál. 

b-y'a-çeçe-n (b III felé, belé -f- hagy + szo-cs-og-ni : 
bele-aprit, bele-szocsogtat) interere, infriare. 

b-y'a-de, b-y'e-de (by'a 3 -f- loc. feke-tt: ódalt, mel- 
lett, mellé) in parte laterali = a latere, apud, ad 
etc; 'anem by'ade (asztal fekett, asztalnál) apud 
mensam. 

by'ade-y'a-h'a-n (id. + hagy + hágni, menni : oda-, 
mellé-ereszt) sinere vei páti adire, admittere. 

b-y'a-de-h'a-n, b-y'a-dí-h'an (id. + há-g, megy : oda- 
hozza-, melléfér) adire, appropinquare. 

by'adeh'a-p'e (p. id. + hely: hozzáférhetőség) aditus. 

by'ade-k'i-n (id. + ke-1: mellől kel: elmegy vlmi mel- 
lől) ab-ire, se amovere. 



Digitized by LjOOQIC 



31 



b-Y'^d6-"^'"h'a-n (id, + nem há-g, nem megy: ide- 
genkedik) non adire, non frequentare, se alienum 
gerere. 

by'ade-p-ç-h'a-n (iá. -f íelé-ér + há-g: oda- mellé- 
csusz, mász) adrepere. 

by^ade-sTn (id. + szé-kel, ül : mellé-ül) assidere : 'a- 
nenn b. (asztalhoz ül) mensae assidere. 

by'ade-tT-n (id. + tar-t: mellette van) adesse. 

by'ade-tlade-n (id. -f szalad : oda-, mellé-szalad) ac- 
currere. 

by^ade-tl-go (fd. + dül, hever f ger. : készenlétben 
lévő) in promtu. 

bY'adí — by'ade. 

by'afe (a. by'a 2 + felső : a kebel fölszine) superficies 
pectoris: sji by'afenn qí-c'-aj-zo-Y'ex'(pro qT-c'e-ja: 
keblemről hagyom azokat venni) a sinu meo illos ab- 
strahi sino. 

b-y'a-gu (id. -f gu, gyuha, sziv: mell, kebel) pectus, 
sinus. 

1. b-y'a-n (b-y'e-n, b-y""-" b III felé -|- ku-ny : fe-kü- 

tet, térit, beföd) sternere v. by'a 3. by a-n 2. 

2. by'a-n (id. n. v. feküvő : szalma-fedél, szalma-tető) 

tectum stramineum. 
by a-t'í-Mí-n (by a 3 -f tő -^ le + tol, tesz : félre 

tesz) seponere. 
by'e 1—4 - bya 1—4. 
by'e-cx'o (by'e 1. + szürke : szürke sas ; sólyom) aquila 

cinerea; falco. 
by'ede = b/ade (fekett, mellett; apud. ad etc.) 
by'ede-siz'-in (id. + sen, sın. Int. székel: mellette 

vagy együtt-lakik, él) assidere, convivere. 
b-y'edí'-h'e-n =-= by'adeh'a-n (mellé-megy || adire). 
by'egu == by'agu. 



Digitized by LjOOQIC 



by'e-g'ale-n (fekû, ódalt + hull : ódalt esik) ad latus 
cadere : Depéur by'eg'aleme h^aç'e qak'om zí 
qulajsízíy'e qícoc' (Zb. 25 68. Ha az ^ö szén 
ódaiára esik, az érkező vendégnek valami baja 
történik, n. h.) 

byT (br^u) = br^a 3. 

byT-ne-n (id. fekett, ódalt + maraszt : elhagy, odahagy) 
relinquere : y oguz're fîzîz're u-mî-byl-ne (Zb. 
26/32. Régi utat, régi feleséget ne hagyj el. Km.); 
yekú byTnenre fTz jiy'aklzTnre (Zb. 26/9. A szü- 
lőföldet elhagyni s nejét elküldeni t. i. egy. Km.) 

byTfrípy = byiripx. 

1. by'o (b II fe-1, föl + p. y'o-n ég, kormosodik cf. 

M. >>bagó« füstölt, szárított valami : füstölt hús) 
caro fumigata. 

2. b-y o (syn. bí-x'u v. ba-y'c-n : bő, széles, tágas) 

latus, ampius, largus ad. 

by'oay' (by'o 2 + y'a ság, ség: bőség, szélesség, tá- 
gasság) iatitudo, amplitúdó. 

by'o-go (id. + adv. : bövön, szélesen) laté, ample. 

1. b-y'o-n, b-y'u-n (b. III felé, ódáira + ko-ny cf. 

fe-kü, fek: fek-tet, térit) sternere, v. a-b-y'o, 'u- 
b-y'u-n etc. 

2. b-y'o-n (id. rá-üt) percutere v. jeb-y'on. 
by'o-n-ç'ay' (pro by'u-m + segg — hegy-ódal-alj : 

barlang) spelunca. 

1. b-y'u (n. v. b-y'u-n: fe-kü, fek, dal, ódal, szél, lap) 

latus, pars laterális, lamina, margó v. by'uç, by'unz 
PX'am-by'u etc. 

2. b-y u (Ad. bú-y u, b'-y u b I fő, elő + gu nél-kül 

— fő-nélküli. Tüb. d-gu kin. ki-en, kür. kyü : ki- 
len-c) novem. 

Digitized by LjOOQIC 



3ÎÎ 



NB. A M. ki-len-c részei: ki (egy) + te-len 
+ Jap. so (10 tkp. kétkéz) v. p-çT 

b-y'u-ç (by'u 1. -f çe =- fektetni, tenteni való szár: 
köles-szalma) stramen miliarii v. h'auaze. 

by^uç-paa (id. + föveg: szalma-kalap) pileus strami- 
neus. 

b-y'u-n (b-y'a-n, b-y'e-n b III, fél, ódal + ko-ny 1. 
feküszik 2. fekü-tet, térit) 1. incumbere 2. sternere 
V. by'u, 'u-by'un, te-'u-by'on. 

b-y'u-n-i (by'u 1. fekü, ódal + ní-Se, na-Se »neki 
csür« félre csűrt : ban-zsa, görbe, horgas) obliquus, 
curvus, limus ad. 

by^'uni-ay' (id. + y'a ság, ség: banzsa-ság, görbeség, 
tekervényesség) obiiquitas, curvitas, flexus : y'ogum 
ji k'íh'ayV-i ji by'uniayV-i zexodec (Zb. 26/30. 
Az út hosszúsága is görbesége is egy: A görbe, 
tekervényes út a hosszabb. Km.) 

by'uni-go, by'uni-o (id. + adv. : banzsán, kanosaiul) 
obliquo, limis oculis : b. p-t-len (banzsán pillant) 
limis oculis intueri, spectare. 

b-h'e-ye-k'-in (pro be-h'e-ye-k'-ín fe-1 hagy há-g-ni 
= dagadni hagy: fel-puhogat, dagaszt) depsere, 
depsendo mollire massam. 

b-h7 (by-T »fel-hágó, kelő« : hegy ; mons ; cf. M. Bi- 
ho-r, Bi-ha-r, bér-c dim. pro be-he-r-c): qé-m 
b-h'í-"i (id. + obi. kü-nn a bérc-en) in monte 
(de^^. , vivere). 

bi-j (Ad. pi-je, bi-j : bí I fél, ódal + eje, ej, j : 
ejesztő, rossz, gonosz »rossz fél« cf. ba-j: 1. el- 
lenség 2. ellenséges, gonosz 3. ellenségeskedés, 
lázadás) 1. inimicus, hostis 2. hostilis, inimicus, 
malignus 3. hostilitas, seditio : bijim-ja-çıç(az el- 
lenség rész-jük = az ellenséghez tartozó, ellen- 

Lex.-Cab.-Hung-.-Lat. 3 

Digitized by VjOOQIC 



34 



séges) hostîlis, de parte hostis ; bijim te-k'o-n (az 
ellen tetejére kel = győzedelmeskedik) hostem 
devincere; sím ji tlaqo ji bijç (Zb. 26/45. A ló- 
nak a lába a maga ellensége. Km.); Zi-k'e z-tlefo 
zi-fe zi-bij (ib. 62. Farkát vonszolja és bőre 
a maga ellensége, — mi az ? — A róka, 
bai'e. n. t.) 

biji-go (p. ger. bijin: ellenséges, gonosz, bajt hozó) 
hostilis, inimicus ad. 

bij-in (bij igésitve, bji-n id. : bajlódik, ellenségesked-ik) 
facere hostilia. 

bijin-í-ya (id. + ság,ség: ellenségeskedés, gonoszság) 
hostilitas. 

I bi = be I 

II bi = be II 

III bí = be III (Jap. he, be, side, place »felé, belé, 

mellé« pars, latus, ad, adversus etc. v. abí, nrıTb'i, 
mobí, ç'Vb etc. 

IV bí, bbí (Star. = ví, vví Rad. pro M, bi-ka, bo-cí, 

bo-cs, bo-r-ju, bo-r-nyu : Sonus naturális 2. bos, 
vacca V. bí-hu-n, bíhurej etc.) 

bí-bije-n (Ad. bí-bi-n, bi-beze-n dupl. ben, bín IV 
ver; v. Int. vergődik = repül) volare v. debí- 
bijen. 

bída-ya (bíde + ság, ség: megtartás, erősség; kap- 
zsiság) tenacitas, firmitas, soliditas. 

bída-p'e (id. -f- hely: biztos hely, erősség, menedék) 
munimentum, munitio, rafugium etc. 

bí-de (p. bí-den: 1. meg-tartó, tartó, erős, kemény, 
merev, szilárd; ruganyos 2. szoros 3. kapzsi, rá- 
éhezett) 1. tenens, tenax, durus, firmus, solidus; 
elasticus 2. arctus, angustus 3. cupidus, avarus. 

bíde-go (id. + adv. : tartósan, erősen) firmiter, solide. 



Digitized by VjOOQIC 



35 



bîde-x'u-n (id. + gyű, lesz: erősöd-ik, kemé- 
nyedik, szilárdul) confirmari, solidescere. 

bí'-de-n, bY-dí-n, bu-dín (bi III. felé, meg + tar-t M. 
boda ; vé-d : meg-tart, meg-fog ; erős, szilárd, 
szoros stb. lesz) tenere, servare, prehendere; fir- 
mum, solidum, arctum esse etc. v. y'a-bíden, 
'u-bídín, qa-'u-bid'ín, zer-'u-bídín etc. 

bîdî-pe-n (id. + végez == végig tart: tart, megtart 
folyvást) continuo tenere, servare): H'avejr u-bídme, 
u-bidípe (Zb. 26/49. Ha kutyaszart vettél a ke- 
zedbe, tartsad is azt végig. Km.) 

bY-fe-qo (pro bY-fe-yu: bY felé + von + társ Zb. 
25/22: társ, barát) socius, amicus. 

bY-hu-n, bY-'u-n (bY IV Hang. + üt : bő-g) mugire (bos, 
vacca). 

bYhure-j (id. p. Int.: bőgős, sokat bőgő) saepemugien s . 
Sáe maç'e qY-z-ç'ek' z'emYr bYhurejç (Zb. 26/46- 
A tehén, a melyből kevés tej jö, sokat bőg. Km.) 

bi-x'u (bY III + gyű v. b-yo: bő, széles, terjedelmes) 
amplus, latus ad. 

bi-l (Ad. be-l: bY belső + le, li test, hús: ódal-rész, 
a tüdő két darabja »lobus pulmonis« v. th'a-bYI, 
th'a-nn-bíl). 

bi-iY-m, \" lY-m (Ad. be-li-me; bY III bő + le, lY, 
hús, test + hely, bő-hús + hely M. bölöm, 
bölön, bölöny, böliny: barom, szarvasmarha, a 
miből sok hús jö ki) bos, vacca. 

bYIlYm-x'u-p'e (id. + gyö-p = legelő-hely: barom-le- 
gelő) pascuum boum. 

bYlIYm-Y-çe, bYIYmı-çe (id. + szedő, fogó ' ökrész, gu- 
lyás) bubulcus, armentarius. 

bYIlYnn-ze-xo (id. -{- esz-ve-hajtás : barom-tenyésztés) 
res pecuaria. 

3* 

Digitized byV^OOQlC 



86 



b'íHím ze-zí-yo (id. + P- • baromtenyésztő) pecuarius. 

1. bi-n = ben I— IV. 

2. bí-n (Ad. bí-ne ; bí II fe-1 + ne, növő vagy be- 

lőle-növő M. veng, bin-gyó Dim. : gyermek, unoka, 

család V. ç*ale, fajzat) proles, nepos; família, 
bín-hune (id. + hon,, ház: család) família: b. ja-ye-s 

(család hozzájuk székelő = a családbelíekhez 

tartozó) famíliaricus ad. 
binhune-go (íd. -f- adv. : családostul, családilag) fami- 

liariter = per familias. 
b'ín-í-nse (id. -\- nincs: családtalan, gyermektelen) or- 

bus liberis. 
bínáe (pro by'unie v. quanáe-b'ínse). 
bín-ie (id. + çe, szár veng-szár, gyerek-szár. Ad. 

neber|e, has-szár: kö-dök, köl-dök) umbilicus. 
NB. Mind a kö-dök, mind a köl-dök alak 

kö-ly-ök (kettős dim.) = gyer-ek + gyök alap- 

értelmü. 
bínie-gü (id. + köz: köl-dök, köldök-táj) umbilicus, 

regio umbilicaKs. 
bi'rí-b (p. bí-n II. fe-r, pe-r + be bő = nagyon perge : 

für-t-ös, bodros) crispus ad. çh'ac bîrîbîr zer 

bin ja-uaseç (Zb. 26/8. A bodros haju — t. i. 

leány — a maga családjának az értéke. Km.) 
bírib-in (dupl. ben, bin V burungoz, robog, ropog) 

murmurare, strepere. 
bTr-qo (pro b-h"ír + Dim. bér-c ; »mons«) : bTrqo- 

sí-r-qo (allit. bérci, hegyi) montanus. 
bí-si-m (b'í, felé, belé + száll -f- hely : 1 . beszállóhely, 

éji szállás Ad. cese-bísíme 2. szállásadó, gazda) 

1. deversorium 2. herus : bísím bzage-r dek'ote- 

k'ıh'-ç (Zb. 26/18, A rossz gazda messze kiséri 

vendégét. Km.) 



Digitized by LjOOQIC 



87 



bisTm-guaçe (id. + asszony) hera, domina. 

bî-iT-n, bî-zT-n (bı, föl, végig -|-si-kit, simit »laevigare« 

V. ^u-bıi'ın). 
bi-5 (bi bő, bőven + szó-r v. jen, jTn M. pöc, pöc- 

tej : csecs Jap. cici Kor. coci cf. kab. Sáe : em-lő 

= ém + kab. le test) mamma, uber. 
b'ija-fe (bî^e id. + p. fen, fîn, vonó -= csecs-émő) 

lactans, infans. 
bi5-ç'e-f (id. -f c'e-fín szivó : csecs-szopó) id. 
bi5i-ç*e (id, + se-gg Zb. 12/26: az emlő alja) pars 

subterna mammarum. 
bî^H-pe (id. + fej, vég, orr: csecs-bimbó) mammila, 

papilla. 
bí5-í-áée (id. + tej : csecs-tej) lac uberis. 
b-ji, bji-n pro bij, bijin. 

1. b-la, b-le (b, be, bí »fé-1, ódal + le, lítest -odal 

test: váll) humerus v. balay', belay', bla-çh'a, 
bla-th'a, bie-gú etc. 

2. bla, bie (id. v. bel, bíl : ódal, lap »lamina, lobus« 

etc.) 

3. bla, bIe (be, bí id, + la, le, lí »hely« Kin. li id. 

M. fé-l, ve-l, va-l: félé, mellé, mellett, köz-el, 
fél-til, mellül) ad latus, ad, adversus, apud, prope, 
a latere. 

bla-ç-h'a (bla 1. váll + fő v. ggu-blaçh'a). 

bla-fe (b-le b-lle 1. + ffe bő-r: kigyó-bőr) exuviae 
serpentis: berei'ej pcedYg'íiI'm gu-neç'o blafe 
qe-b-Y'otme 'azey^oç (Zb. 26/75. Ha szerdán 
reggel éhomra kigyóbőrt találsz, orvosság, n. h.) 

bla-y'a (p. bla-y'a-n : mellék, közeli, fele-barát) pro- 
pinquus, vicinus ad.; amicus. 

blay a-y a (id. + ság, ség v. y'a : közelség, rokonság, 
barátság) propinquitas, vicinitas, amicitia, 



Digitized by VjOOQIC 



38 



blay'a-go (id. + adv. : közel, mellett) propinque, 
prope. 

blay'a xo-x'u-n (id. + ho + gyű: ismeretségbe jő) 
cognoscere aliquem. 

bla-yVn, bla-y'e-n (bla 3. + há-g, megy : felé-megy, 
közeledik) propinquare v. qe-blay'an, qi-blay'an, 
Y'a-blay'en. 

blay'e (id. p. : közeledő, közeli, rokon, felebarát, isme- 
rős) í)ropinquus, vicinus ad. amicus, familiáris: 
blay'e x^^-C''" 0^. ho-csinál =^ megismertet) fa- 
miliarem alicui facere. 

blay'e-i' (id. + 1% ős, régi : régi barát) vetus amicus: 
blay^eíTr bij xu^qém, bijil'r blay'e x'*^'*^^"^ 
(Zb. 26/16. Régi barátból nem lesz ellenség, sem 
régi ellenségből barát. Km.) 

1. bla-y'o (bie 1. blle pillagó, fénylő + T o égő, tüzes, 

sárga: 1. sár-ká-ny [a villám és mennydörgés oko- 
zója] 2. villám, mennydörgés) 1. draco, ens fabu- 
losum 2. fulgur, tonitru: ç'ıtlme bi'içç, jei'enne 
blay'oç, (Zb. 26/55. Ha fekszik V4 rőfnyi, ha meg- 
indul, villámlós mennykő, mi az? — fok', fegy- 
ver, pistoly). 

2. blay'-o (pro blay'-a-o, blay'e-o adv. közel || prope, 

propinque v. pax^-blay^o, pe-blay'o). 

b-la-n, b-le-n (b, be, felül, mellül + len-dül = máll-ad, 
mell-ed »solvi, decorticari« v. te-'u-blarak'en). 

b-la-ne, b-le-ne (be I fe, fő + test + nagy cf. Bálán, 
Belény-es: 1. szarvas, dám-gim 2. vadállat) 1. 
cervus, dama 2. fera. 

b-la-Se (bla 1. váll + sereg, sok cf. k'e-çe-j : pálma- 
fa, kaukázusi pálma) pálma, pálma Caucasica. 

b-la-th'a (id. -f tető-rész; kulcs-csont, váll-perec) cla- 
vicula. 



Digitized by LjOOQIC 



39 



1. b-le, b-íle (b, be 1. fö + le, lie láng, pir, fény M. 

pl-lla-gó = fénylő: kégyó, kigyó) anguis, serpens 
V. x'an^bluu, áí-ble. bla-yo 1. 

2. b-le = bla 1. 2. v. bleyu, bía-b-le etc.) 

3. b-le = bla 3. 

bie-b-lí-n (id. + mell-ed, mellül-melled »decorticari« 
V. qa-pTbleblin, qízpYblebI, zek'erí-bleblYn etc.) 

bie-cx'o (bie 1 . + szürke : szürke, kékes kigyó) species 
anguis coeruiea. 

bley'ak' (n. v. bley^ak'in mellül-keltés : föiváitás, helyet- 
tesités) substitutio. 

bley'a-k'-en, ble-y'a-k'-in, ble-y'ek'-in (bIe 3. + hagy 
+ kelni : mellette menni hagy, át-ereszt, elmu- 
laszt, fölvált, helyettesit) praeterire sinere, facere, 
praetermittere ; substituere : b-z'em bl a-mV-y'ek'- 
x'uac (az ajtón át nem eresztői levének, nem 
akarták az ajtón beereszteni) per januam eum 
intromittere non volebant. 

bley'akM-y'a (id. n. v. : elmulasztás, időtöltés) praeter- 
missio, amissio temporis. 

bley'ak'in = bley'ak'en. 

bley'ek'in id. 

bie-y'e-n (bla-yVn, felé-hág, megy: közeledik) pro- 
pinquare. 

bley'e-z-ln (id. v. Int.) : iíie-ri-ptiek'e p'ç'ey'olei'-ç, 
je-u-bley'eime deqez'-c (Zb. 26/60. Messziről 
pillantva öreg szürke ló, ha feléje közeledel, öreg 
tőke, mi az? — Csolnak, quafe). 

bie-y'u (bla 1 . bIe 2. váll + társ : váll-lapocka) 
scapula. 

bley'u-ç-h'a (id, + fő : váll-csont) os huiheri. 

ble-y'uçh'if (pro bley'u-çh'a-ji-f u, a vállcsont kettö-je ; 
a két vállcsont) ambo humeri. 



Digitized by LjOOQIC 



40 



biek' (p. biek'in : mellette elmenő, mellölkelö, elhaladó, 
elváló) praetereuns, transeuns, discedens. 

blek'â (id. perf. : el-múlt, múlt) praeteritus ad. 

blek'i-y'a (id. n. v. : elmúlás, időmúlás) actio praete- 
reundi, lapsus temporis. 

bie-k'i-n (bie 3. mellül + kel: mellette elmegy, elmú- 
lik) praeterire, abire. 

biek'o (id. adv. et ger.: mellette elmenve) praete- 
reundo. 

biek'-pet-re (id. -[- pe-t-ín, fogyat, folytat + re, rí 
adv. : mellette elmenőben) in praetereundo. 

bie-l (bIe 1. + le, li, test, hús Zb. 26/76: kigyó-hús) 
caro serpentis v. angvis. 

1 . b-le-n (b, be, bí felé + len-dül : neki indul : ag- 

gredi V. qa-'u-blen, zexe-'u-blen). 

2. b-le-n, b-lín (id. mellül lendül, nnozdul, mell-ed, 

máll-ad »solvi« v. qaj-y'a-blen, qa-pí-ble-blYn cf. 

bala-ce, bela-ce). 
bIe ne = blane. 

biene-áe (id. + tej Zb. 21/210: szarvas-tej) lac cervi. 
bie-p'q (bIe 2. váll + p'q'í, pikk, pikk-ely : Zb. 25/34. 

váll) humerus. 
biep'q'-pe (id. + fő, orr : váll-hegy) acromium. 
bie-ie-n, b-le-zi-n (bIe 3. mellé, mellett -f u-san: 

mellé-, mellül-usan-, fút, foly) praetercurrere, 

praeterlabi. 
bliguc'e (pro bl'iyu-c'é). 
bli-Y'e-x'í-n, ble-yV/Jn (bIe 3. -f hagy hajolni: me-1 

lül-hajlit) declinare a latere. 
b-l-i (M. bal + újj, 'i = bal-kéz : hé-t) septem. 

NB. Ilyen összetét a M, he-t (hibáskéz) és 

se-te (bal-kéz) kin. ts'Tt (7) T. tatar je-di (7 = 



Digitized by LjOOQIC 



41 



rossz kéz kab. je rossz + Jap. te) Mon. na-da-n 
(7 = nem jó kéz) stb. 

blî-ç-h'a (id. + fej, ci-ka : hét-fő Ad. blY-pé) caput 
hebdomadae == dies Lunae. 

blî-gu-ç'e (bie 2. váll, kar + köz + alj : a fölkar iz- 
ma) musculus brachialis. 

blî-y'u-ç'e, ble-y'u-Ç'e (id. + társ -f se-gg, alj: hón- 
alj) axilla. 

1. bli-n = bien 2. (melled . . .) 

2. b-lí-n (bIe blí: fé-1, ó-dal + p. nen, nín -= ódalt- 

maradó : fal, ház-fal) paries. 
blín-g'abe (id. + hápa, ódal: fal-ódal) paries. 
blíp (id. + fél, két syn. Zb. 26/59) id. 
bli-p'-q' ^ biep'q'. 

b-lle -= bIe 1. (pillagó, csillagó - kigyó). 
bo-d (M. bi-d, bü-d, bü-z — kab. pe kin. pi orr + 

tartó, szorító: füstölő-szer, tömjén) suffimentum, 

thus. 
bor (a tatár »bor-| pro b'írel adósság« szó rontása, 

kötelesség) obligatio : nnír bor-ç (ez kötelesség) 

hoc est officium ; borç ji'an, alicui officium esse. 
bo-u (pro be bő, nagy + 'o, ól = bő ól : pajta, szin, 

istáló) stabulum, tectum. 
b-ru, b-ru-u, b-rû (Ad. id. p. bru-'u-n : furu) terebra. 
b-ru-hu-n, bru-'u-n (pro b-rV-'u-n b III. + re, rí, *u-n 

vá-g, be-ra-v, be-ro-v: fúr, át-fúr) terebrare. 
b-ru (id. n. v. be-rov-ás: bevágás, berovás) incisio : 

b. ze-pî-tlî-p'e (berovás eszve függőhely = határ, 

határgödör) fossa limitanea, finis, confinium. 
bu (Hang. bT IV Rad, pro bö-g, bö-d-ül : bőgés) 

mug'itus : bu zí-m'ro-re mequ-áy (bu-t nem 

mondva, szénát eszik, mi az ? Kasza^ Semeg' Zb, 

26/59). 



Digitized by LjOOQIC 



42 



bu-dín -= b'í-de-n. 

búré (Ross. per-ec a Graec. pe-peri etc. : bors) piper. 

bu-u (n. V. bu-u-n : bögés) mugitus. 

bu-u-n (Hang. cf. bi-hu-n : bőg) mugire. 

bza-ge, b-ze-ge (b-ze I. fő-szép + qé, ge ki, = nél- 
kül: 1. bű, gaz, piszkos, ocsmány, hitvány, dühös 
2. bü-ség, szar, gazság ; veszély, baj) 1 . spurcus 
ad. futilis, improbus, rabiosus 2. spurcitia merda, 
improbitas ; periculum, malum etc.) : psatle bzager 
gu-bzageç'-ç, gurçy'o-ç'TnTr x^m'ix^yec (Zb. 
26/24. Az aljas beszéd a szivet megfertőzi, a gya- 
nakvás pedig jellemtelenség. Km.) 

bzage-ç' lid. + csináló : lealacsonyitó, beronditó) 
spurcans. 

bzage-qénn (id. + kinn, nél-kül : se baj, nincs veszély) 
periculum deest, nihil mali, nihil damni est 

b-za-go (b-ze 5. be-sze + go, ge qé kül,, nélkül, 
besze-nélküli : néma, nyelvetlen) mutus ad, elingvis 
Ad. bzegu-sep id. v. bzegú. 

bzagoa-Y'a (id. + ság, ség : némaság) mutitas. 

bzago-x'u-n (id. + gyű, lesz: meg-némul) mutescere. 

bzag'a-ç'e (bzage + csináló: gonosztévő, gazember) 
maleficus, malefactor. 

1. bze, bzí (p. bzen 1. syn. p-se szép, tiszta; nitidus 

etc. V. bzage, bzege, bzV-ptI, qabze etc.) 

2. bze, bzY (p. bzen 2. bizgó, bezzentö -= 1. szárny 

2. rugó, húr, ideg 3. ij, iv, nyil) 1. ala 2. elater, 
vis elastica, spira, chorda =- nervus, amentum 3. 
arcus ; spiculum v. bzíu, bzuu, áa-bze, péine-bze, 
bzegu 1. 
4. bze (p. et n. v. bzen 4. 1. szelő = szabó 2. be- 
vagdosás ; 1. seçans 2, incisip v, de-bze, 
bzeçj^'u. 



Digitized by VjOOQIC 



43 



5. bze(p. n. v. bzen 5. be-sze, beszéd, nyelv) oratio, 
lingva V. bzegú 2. etc. 

bze-*af (id. + édes: édes beszédű, nyájas) affabflis. 

bze-ç-y'u (bze 4. + szürke, kék: dömöcközés) opus 
damascenum. 

bze-ge = bzage. 

bzege-Y'a, bzege-y'o (id. + ság, ség : gaz-ság, gonosz- 
ság, rossz) improbitas, scelus, infortunium, malum. 

bze-go (pro bzegu, nyelv: lingua) : bzego hT-n (nyelv- 
hord = rágalmaz) calumniari : Uj bzegú zígor 
qíX^k'me, bzego u-a-hTnoç (Zb. 26/69. Ha 
nyelveden pattanás támad, téged rágalmazni fog- 
nak, nh.) 

bzego-h' (id. + p. h'en, hln nyelv-hordó : kém, hírt 
hozó) explorator. 

l.bze-gű (bze 2. -f- köz. M. pecek, peck régi szó, nyil 
»a bizgó«) sagitta, spiculum. 

2. bze-gú (bze 5. besze + köz : nyelv, »a beszéd esz- 
köze «) lingua. 

bzegu-a-tle (id. + teszik, tartják : puz-dar-ék, puz-dr-a 
(»pro puz-da-r + 3 sz. rag«) pharetra. 

bzeguh' (p. bzegu-h'en rágalmazó) calumniator. 

bzeguh'e-y'a (id. + ság, ség : rágalmazás) calumnia, 
calumniatio. 

bzeguh'e-n (bzegu 2. nyelv + h'en, hTn hord : rágal- 
maz) calumniari. 

bzeguh'en-T-y'a (id. + ság, ség : rágalmazás) calumnia. 

bzeguhTT-n = bzeguh'en. 

bzegu-re-fín (bzegu 2. nyelv + rá-von: dadog, rebeg 
»nyelvét vonja«) balbutire, haesitare lingua. 

bze-h'a-yo (bzen 4. y'a, h'a szelve hagyott -f dim : 
szel-et-ke, leszelt darabka) segmentum. 

bze-yj n (bzen 1. + vesz: eltisztul ^ eltűnik, vége 



Digitized byLjOOQlC 



u 



lesz) disparere v. yabzexin: U-cxojm me bzex' 

(Zb. 26/30. Mikor neked kell, nincs sehol. Km.) 
bzeje-h'e-n (s. + vesz : megnyal) lambere, lambitare. 
bzeje-n (v. Int. bzen 1. nyal, megnyal) lambere v. 

te-bzejk'in. 
bze-mí-'u (p. neg. bze'un : nem beszélő, oktalan állat) 

non loquens, bestia (Zb. 26/65.) 

1. b-ze n, b-zí-n (b III. + süt, fénylik syn. p-çe-n, 

p-sen 1. fel-süt -= tündököl: 1. szép, tiszta, 
nyalka lesz 2. nya-1 = szépit 3. hízelkedik) 1. 
nitere, nitescere 2. nitidum reddere, lambere 3. 
aduiari, indulgere v. bze, bzí 1. bzage bzejen, 
qabzen, y'aqabzen, 'ubzen etc. 

2. b-ze-n, b-zT-n (id. + iz-og, be-z, biz: 1. bizog 

mozog »repül« 2. bezzent, bizgat) 1. per-moveri 
»volare« 2. movere, permovere v. zen, zín II, 
b-zTn : Ade-míde-bze qírímTbzegü (Zb. 26/63. 
Oda és ide repül és krimi nyelvű, mi az? — 
fecske — p'c'acx'o.) 

3. b-ze-n, b-zT-n (id. + szőrit, zá-r — 1. szorul, zá- 

ródik 2. szőrit, zár) 1. arctum, clausum esse 2. 
arctare, firmare, claudere v. ç'ebzen q'íbzYk'ín, 
'unk'ibze, etc. 

4. b-ze-n, b-zí-n (id. -\- szel syn. p-sen, p-sín = föl- 

szel, szilakol, vág, szab) secare, excedere, incidere, 
secare ad formulám v. bze-cx'u ,bzij, bzíY'a, de- 
bze, x'a-bze, pí-bzín etc. 

5. b-ze-n (Hang. Rad. pro be-sze cf. pse; sonus na- 

turális »sonare, loqui« v, bze, bze'un etc.) 
bze-náe (bze 5. besze, -j- nincs : szótlan, néma) 

mutus. 
bze-ra-b-zo (id. + ra, re, + bze id. + adv. sokat 

beszélve) multum loquendo; b» bze-mí-'u (Zb, 



Digitized by 



Google 



45 



26/60. Sokat beszélve szót se mond, mi az? ggu, 
kocsi), 
bze-'u-n, (bze'o-n, b-ze 5. besze, szó + mond: szól, 
beszél) loqui. 

1. bzi-j (Ad. bzi-je, bzí, bze 1. fel-sütő + nyúló: 1. 

fény-sugár 2. láng, láng) 1. radius lucis, solis 2, 
fiammá v. diy'a-bzij, ne-bzij, díy'e-nebzij, maf e- 
bzij ; qa-bzij. 

2. bzij (n. V. bzen, bzín 4. v. Int: fölszelés v. áY- 

pe-bzij). 

1. bzT = bze 1. (p. bzen, bzTn 1. világos, tiszta szép) 

nitidus, purus v. bz'í-ptl. 

2. bzí (p. bzen, bzin II. bizgó = szárny) ala v. bziu. 

3. bzí (p. et n. v. bzen, bzín 3. be-meg-szoritás »actio 

stringendi« v. bzî-ç^în). 

4. bzí (p. et n. v. bzen, bzín 3, vágó, beszélés »secans, 

incisio« V. bzíxú, bzípy'a etc.) 

b-zí (pro bé c'í bő + szülő p. c'en, c'ín II. szaporító : 
1. nő 2. nőstény) 1. mulier 2. femina animalium. 
NB. A kab. fí-ze (fény szép = höl-gy = fe- 
hér-nép » mulier «) logikája után a bzí (nőstény) 
is lehetne azonos az 1 . bzí (szép) szóval, de amaz 
Ad. nyelven cí-ze (szin szép M. szü-z), mig bzí 
(nőstény) itt is bzí, bzo alakú »bő-szülő« jelen- 
tésű, a mit a nös-tény (szék, nyüves-tény pro 
növés teve + Aug. ny.) is igazol. 

bzí-c'í-n (bzí 3. -\- csinál, zsugorgat -= elrejt) celare. 

bzí-y'a (p. perf. et. n. v. bzen, bzín 4. szelet, darab 
pl. kenyér) segmentum, portio excisa, frustum cf. 
bzeh'axo. 

bzí-yú (bzí 4. + hó szinü = fehér vágású: 1. fehér 
nyárfa Ad. px'a-sabe, puha-fa 2. hársfa)], popu- 
lus álba 2. tilia. 



Digitized by LjOOQIC 



4() 



bzî-ji-ptl (bzî nő + pillantása: nőies) mulebris ad. 
paç'e b. (serkedező bajusz) lanugo, barbula labii 
superioris juvenilis. 

bzY-n 1 — 4 = bze-n 1. — 4. 

bzí-p-y'a (bzî 4. + f a : szabó-minta) forma secandi, 
forma sartoriae artis. 

bzY-p-tl (bzT 1 . + p-t-IY = fő-tuli = piros : szép-piros, 
világos piros) candicans e rubro. 

bzT-t-h'a (bze-n, bzín 4. be-fel-szel, bzít- v. Int. + 
h'a, ya n. v. : vágat, megkülönböztetés) discrimi- 
natio. 

bzí-t-lyu-Y'a (bzí, nő + született: nő, a nőnek szüle- 
tett) femina, mulier. 

bzí-u, bzuu (Ad. bzuu, bzuo : bzí 2. bze bezzenő, 
szár-ny + ütő, verő = repülő M. ba-zsa-r, 
bziu-r Ad. bzûi', nagymadár = sas, aquila: ma- 
dár, madár) avis, volucris v. qole-bzíu, quale-bzTu. 
NB. A M. ma-dar = kab. nna = ,a' + Jap. 
tori (avis). 

bzu (pro bzuu, bzíu : madár, veréb) avis, passer : 
bzunn ji lim yoder j\ leps-ç (Zb. 26/51. A veréb 
húsához hasonló a levese is. Km.); bzu c'íkunn 
ues-huter qey'ex'ej (ib. Kis madárka megindítja 
a hó-lavinát. Km.] 

b-ia-b-le (b-íe, ajtó = bie 2. : ajtó-fél) válva januae ; 
postiş. 

bia-lle (id. szinezö: 1. festő tkp. ajtófestő 2. szövet- 
festő) 1. pictor 2. tinctor. 

b-ia-n =- b-ze-n 2. (kecske »capra«). 

bia-ne (bze-n 4. v. zT-bíane). 

bie, bi'e (p. bíe-n 1. be-osanó, be-járó: nyilas, ajtó, 
kapu) apertúra, janua, porta. v. bía-ble, bie-ze'uk\ 
çh'a-y'u-bze ete. 



Digitized by LjOOQIC 



47 



NB. E szót bö-szá-j (nagy nyilas) értelműnek 
azért nem vehetni, mert az Ad. p-ée {id. cf. M. 
pi-csa janua, porta vitae, cunnus) azt nem iga- 
zolja. 

bze-çh'a-'u (id. + reá-ütő, a mibe az ajtó ütközik: 
küszöb Ad. p-ce-ku ajtó-köz id) limen: Zi-guy' 
p-c'ír bzeçh'aum tesç (Zb. 26/19. Az, a kiről 
emlitést teszel, a küszöbönül: »Lupus infabula«). 

bze-y'" (P- bzen 4. + T "> S^^Y = ^^^^f cövek, 
csóva cf. Ad. p-co-uo id.) palus vei palum. 

bzeh^ bz'eh^ bzí-h' bzlh' (p. n. v. bzeh"í-n : sövény- 
kerités) sepes, septum. 

bze-h'e-n, bzí-h'T-n (bzen 3 -j- vesz : be-sövényez) 
sepire. 

bze-j (pro h±'e fel-serdülő + Aug. »nagy-növésü : 
platán-fa) platanus. 

bze-k'e (n. v. bzen 4. számitás, időszámítás) compu- 
tatio annorum. 

b-ze-m-i-éx' (be III bele, belőle + ze folyadék + obi. 
+ p. sxi-n eszik, a mivel folyadékot esznek: 
kalán, kanál Ad. zemisxe id.) cochlear. 

biemiéxi-tle (id. + dűlő, tartó: 1. kanál-tartó Zb. 
12/4. 2. a kanál göbéje) J. receptaculum cochlea- 
rium 2. cavitas cochlearis. 

1. b-ie-n, b-zín (syn. bz'en, bi'Tn 1. sül, ég, szenese- 

dik »carbonescere, atrum fieri« v. biT-y'a 1.) 

2. b-ze-n (b III + osam, usan »intrare« v. bze). 

3. b-ze-n, b-i'í-n (id. + fog, csűr: 1. be-sövényez 2. 

be-göngyölit »1. sepire 2. convolvere« v. bzeh'en, 
biíh^n, bzi-j). 

4. b-ze-n, b-zí-n (id. + szel: 1. be-szel, beszúr 2. 

be-ró = ró, számol, számlál, megolvas) 1. inci- 
dere, infigere 2. numerare, calculare, computare 



Digitized by LjOOQIC 



48 



ete. V. bie-Y'u» biı, bieke', ye-biîn, zî-bia-le, 
zi-bzane ete. 

NB. Tüb. b-sar, b-áor, y-áorba (to eut, to 
measure, to eount) Kin. şuan, Jap. su (numerus 
M. szá-m, Jap. ka-zu id.) 

b-zen, b-zan, bz'en (id. p. Ad. beáen, p-cene : »szuró« 
keeske, vadkeesbe, zerge) eapra, oryx, rupieapra. 
Cf. Bezsán (helynév). 

bien-dex'u (id. + tex'u kecske-takarító = seregély 
madár) sturnus avis. 

NB. A megfelelő Ad. cenne-toy/u »tehén-taka- 
ritó« alapjelentésü. Cf. vín-d. 

bzen-V-y'o (id. tartó : keeske-pásztor) pastor eaprarius^. 

b-zen-te-p'-k'e (id. + tető-felé-hintő : bárány-himlő, 
apró, kanyaró) morbilli. 

b-ze-'u-pe v. bz'e'upe (bie ajtó, nyilas + elő, orr: az 
ajtó elé) ante fores. 

b-ze-'ut-le (id. + ötlesztő : ütköző, tolóka, retesz, rigli) 
repagula, pessulus. 

b-ie-ze-'u-k' (id. egyfelé-el-kelő : egyszárnyú ajtó) janua 
simplex, univalvis. 

b-zí, bzi-j (pro b-zí-j, »becü« + nyúló: növény-hü- 
vely, beeü) siliqua v. éí-bzí. 

b zY (p. bzen, biTn 4. be-szuró : nyil, kopja, dárda) 
spieulum, jaeulum, hasta. 

bzY-çh'a (id. + fej : nyílhegy, kopja hegy) euspis, 
aeumen, spieulum. 

bzích'a-pap'c'e (id. + P©? orr, hegy + pöszölt: he- 
gyes él) aeies, aeumen. 

1. biY-y'a (p. n. v. bzen, bzin 1. bele-sült: folt, szenny- 
folt) maeula, labes: b. ji-y'a-k'in (a foltot ki-hagy 
kelni == a foltot kiveszi) maeulam delere. Cf. M. 
pi-sz-ok. 



Digitized byV^OOQlC 



49 



2. b-iY-y'a (p- n. v. bzen, biîn 4. : rovás, szám, szá- 
mítás, számjel) numerus, calculus, computatio: 
bziYa-m xe-mT-t (számban benne nem levő ^ 
számtalan) innumerabilis. 

bííh^ = bieh\ 

bzT-k' (bií, nyil stb. + k'í, nyel: 1. kopja-nyél, dárda- 
nyél 2. peckesség, biggyesség) 1. manubrium 
hastae 2. rigiditas. 

bíí-n = bzen 1 — 4. 

bzV-pe (bzí, nyil, dárda + fej, orr : kopja-, dárda-hegy) 
spiculum hastae, acumen jaculi. 

biT-z-ín pro b-zl'c'ín. 

b-z'a be (b-i'e 4. Ad. b-ze, fő-sza-ru + bő = fö- 
szaru-bö: szarv-as) cervus, elaphus. 

b-i'a-qo (id. + dim. Ad. b-ze-r: a fő-szur-ó: szar-u) 
cornu. 

NB. A Magyar csá-k (spitze, ftillhorn) csákó 
ökörszarv, csákó szilaj) a kab. b-í'aqo megkövült 
maradványai. 

b-i'aqo-i'ej (id. csekély : lőporos szaru) cornu pulveris 
nitrati igniferi. 

b-z'aqo-S-xo (id. vaskos: nagy-szarvu) magna cornua 
habens. 

b-z'a-'o (b-z.e 4. + ól : méh-küpti) alveus apiarius. 

bz'a-p'e (bz'e 4. + hely Ad. bza-pe Zb. 25/27. fő- 
szuró =- szaru + hely : hegy-csák, hegy) cacumen, 
mons. 

1. bz'e (p. bi'e-n 1. fel- végig sülő: megsült) tostus 

V. Ií-bz*e. 

2. bz'e (p. bzen 2. fel-, nagyon serdülő, növő »valde 

crescens« cser-je) frutex, v. bíe-j, bz'e-xu-c, 
pa-bá'e, tla-bi'fe. 

3. bí'e = bie (ajtó, kapu |i janua, porta) 

Lex.-Cab.-Hung.-Lat. 4 

Digitized byV^OOQlC 



50 



4. bi'e (p. bi'en 4. be-szuró: 1. szaru, ivó szaru, csé- 
sze 2. méh, a szúró 3. hegy-csák 4. arasz =-- a 
beszelő, felmérő) 1. cornu, cornu serviens bibendo 
2. apis 3. cacumen, mons: Hunevím ue-j-'ome 
mezívím ji bz'e me-x'ej Zb. 26/46. Ha a házi 
barmot ütöd, az erdei marhának szarva megmoz- 
dul. Km.) 

bz'e-çh'ahu -= bie-çh'a-'u. 

bz'e-f (bi'e 4. + vonó-szivó : szoptató szaru) cofnu 
serviens sugendo. 

bi'eh^ --- bzeh^ 

bz'e-xu-c (bz'e 2. + hó-szin + szőr, fehér szőrű 
cserje = gyapot) gossipium. Ad. bzu-ci-fe (id. 
fehér madár-szőr). 

bz'e-qa-p-ç'â-ç (bz'e 4. méh + ki-bocsáta sereg : méh- 
rajzat) examen apum. v. qa-p-sín. 

1. bz'e-n, bz'í-n (b III + sü-t: 1. fel-süt, fénylik, fe- 

hérlik 2. meg-sül) 1 candere, lucere, accendi 2. 
torreri, v. bz'í 1. gu-bi'Yn, lí-bz'e etc. 

NB. A szék bi-zsi (meg-éget) bi-zsi-l (tűzzel 
játszik) e kazar ige maradványa. 

2. b-i'e-n, bz7-n (id. + serdűl, nő »crescere« v. bz'e, 

bz'e-j etc.) 

3. bz'e-n, b-il'-n (id. + zsinegei, köt : befog» jungeré 

boves curru v. bz'í, 'udarebz'Yn). 

4. b-z'e-n, b-z7-n (id. + szel, szúr: 1. belé-szur 2. 

fel-szel -- mér »1. infigere 2. secare, mensurare« 

V. bz'e, bz'i). 
bz'en (id. p.) = bien, Lzan (kecske, »capra«.) 
bz'e-'u (bze ajtó + elő: ajtó eleje, udvar) aula, spa- 

tium ante fores. 
1. bz"! (p. bi'en, bi'ín 1. felsütő,» fényes, fehér, tiszta) 

candens, albus, purus. 



Digitized by LjOOQIC 



51 



2. bzT (p. bi'en, bzTn 3. járom, iga) jugum. 

3. bzT (p. bz'en, bzTn 4. 1. szurony 2. mérő, arasz) 

1. cuspis 2. spithama. 

bzT-ç'în (bzl' 1. + csinál = tisztit) purificare. 

bzT-f e (id. + fény, két syn. derült-arcu) vultum can- 
didum habens. 

biTfe-n (id. igésitve : fényesedik »nitescerev.Y'abiTfen) 

biTh^ = bze-h^ bzíh\ 

b-iT-h^a (bi"! 1. + ha, idő, kor: fehérkor --= ősz cf. 
ues) autumnus. 

NB. Hogy a M. ösz (canus) és ősz (időszak, 
autumnus) azonos, mutatja az Ad. bze-y'a (ősz 
= fehér ha = tél »fehér kor«) biey'a-pe (fehér 
ha orr -- tél eleje =-= ősz), mert az őszt a fehér 
dér, a telet a fehér hó jellemzi. 

bzTh'a-sse (id. + p. n. v. ssen vet --= őszi vetés) 
satio autumnalis. 

bz'ín 1—4 = bi'en 1—4. 

bzl'n (p. bi'en, bzl'n 1. égető -= hagyma) caepa. 

NB. A M, haj-ma (hagyma) a Tam. kây-ma 
id. szóval együtt a kab. x'o-n •• (ég-, süt) ige 
származéka. 

biT-ne (p. bz'en, bzVn 3. be-zsinegelő -= járom, iga) 
jugum: Zítlek'ím bzl'ner ji'arçin-ç (Zb. 26/33. 
Az erősnek a járom mértéke, singje. Km.) 

biTn-í-yű (bz'ín hagyma + hó-szin : fokhagyma) allium: 
c"í ç'ayTm aneç'eyuz' ço-k'ec7 (Zb. 26/65. Föld 
alatt fehér tyukocska tojik, — mi az ? — bzTníy ú). 

bzT-z (bzl' arasz + zz'i egy : egy arasznyi) mensura 
palmi majoris : k'o-petnn-i bz1*z-nay' jik'urqénn 
(Zb. 26/57. Noha folyvást megy, mégis egy arasz- 
nyinál többet nem megy, — mi az? — bze 
»ajtó«). 

Digitized byV^OOQlC 



52 



bzl'-^e (p. bz^n 4. szúr + agyar, fog = bolha) 
pulex. 

b-z'ou (pro b-z'a-be (fő-szaru-bő: szarvas) cervus. 

b-^a ('ja 'je b III nagyon + p. jen csűr »nagyon 
horgadó: cin, ón) plumbum, stannum. Cf. szék, 
bá-di-g, báda-g, bádo-g v. b-ja-p'c'e, ja-p'c'e 
je-xu. 

b-jan-th^'a (pro p'-ç'en ragad + t-h'a lap =■ ragadó 
lap: 1 enyv 2. gyanta, szurok) 1. glüten 2. re- 
sina, pix. 

b-ja-p'-c'e (bja + fény-cirmos, fekete bádig : fe- 
kete ón) plumbum. 

bjap'c'e-Se (id. serülő : ólomgolyó) g lobulus plumbeus. 

1. b-je, b-jí (b IV ba + dim. Korea pa-l, M. pa-ta 

Man. be-t-ye v. ba-qín, ba-qon: láb) pes v. 
k'e-bj. 

2. b-je (Ad. p-ce : kis-orosz víz, víz-ina, lengyel wyz 

cseh vyza, tót viza: viza-hal) huso (Hausen 

Fisch). 
bje-qun-tx' (id. + konyit + akaszt: halász-horog) 

hamus piscarius. 
b-je-z'ej (id. + dim. vizácska: hal) piscis. 
bjei'ej-beua-p'e (id. + pihegő-hely : kopoltyu) bran- 

chia. 
bjei'ej-i-ffe (id. + bő-r: hal-pénz, hal-pikkely) squama 

piscis. 
bjez'ej-ja-çe (id. + szed-ik, fog-ják : halász) piscator. 

1. b-jV = bje 1. 

2. b-ji (b bele + je-n, jV-n IV. szel, szúr : vé-s-ő Ad. 

PX'a-p-ce, fa-véső) caelum, scalprum. 



Digitized by LjOOQIC 



53 



C (cz, ts, z GermanicumO 

cace = jase (nyárs) veru. (Zb. 26/61.) 

ce, cY (Ad. ce cf. M. ce-dele, szö-r, szü-r, baju-c) 

ce-j (Ad. ci-j Loewe coo id. + érő, járó, szőrből 
való : szü-r, cedele) pallium, gausapum. 

cej-a-ççe (id. -f- sző: szür-szövő: takács) textor. 

cej-tleç' (id. + törzsöl: szür-dörzsölő : fa-gomba) pa- 
nus (Baumschwamm) 

cej zer-a-ççe (id. + az-ra + szöv-ik : osztováta pro 
szova-ta, szövőszék) machina textoria. 

CÎ (ce Ad. ce cf. M. szö-r, szü-r, ba-ju-c : sző-r, haj, 
gyapjú, tulu) pilus, capillus, coma, lana, pluma, 
penna: Ged'ík'em cí yeyj (Zb. 26/24. A tojásból 
szőrt vesz ki. Km.) v. çh'ac, bz'exu-c, gudic, 
qazíc etc. Cf. c'e-n, c'Yn IV (szúr) 

cí-'arí-tih'a (id. + ujj-ra dülni-hagyó: fonal, feldolgo- 
zott szőr, rost) filum. 

cí-k'ok' (id. + korong ^ szőr-korong; orsó, fonó- 
eszköz, guzsaly) fusus, colus. 

cí-p-x (id. + fel-horzsol, szőrvakaró: burka-, guba- 
füsü) species pectinis ad pectendum gausapum : 
c'ek'o-cipx id. (Zb. 26/58; ci-wuda (id. + 'udâ 
vert, ütött: tisztitott gyapjú) lana purificata. 

c'a (pro c'e, c'í M. ci-r-om, co-r-om, szu-r-onn »im- 
puritas, sordes« v. c'ale-n, c'a-pe) 

c'a-le-n (id. + ol, el =^ müvei, csinál : cirmol, cor- 
mol, sároz, szennyez, el-be-ken; cicomáz) 1. in- 
quinare, maculare, lutulare, spurcare, illinire ^, 
tersum reddere; v. zexec'alen, zı-ç'alçn, 

c'ale-í-ín (id. v, Intens. v. to-c*alezín) 

c'a-n (z'e-n, zl-o şik-ul çf, M, $xán, l'W4n-kQÇI v, 5.) 



Digitized byV^OOQlC 



54 



c'an-t-x'o-n, c'an-t-x'u-n (id. + tető-horzsol : iszán- 
kod-ik, csusz-ik, csusz-kál) lapsare. 

c'antx'ur-i'Yu (pro y'o p. id. + ko-r, idő : iszánkodós, 
ólmos idő) tempus quo summa terra glacie lubrica 
obducta est. 

c'antx'uriY'u-go (id. + adv. : 1. iszánkodva, csusza- 
modva, sikamlósán 2. csúszós, sikamlós) 1. lub- 
rice 2. lubricüs ad. 

c'ap'a-y'a (c'ap'e + ság, ség : rondaság, piszkosság) 
sordes, spurcitia. 

c'a-p'e (c'a, c'e + p'e hely: cirmos hely: caf-os, 
ronda, tóros, piszkos) impurus, spurcus ad.: 
zi-çh'a qabzo zi-gu c'ap'e (Zb. 26/32. Feje, azaz 
teste, külseje tiszta, de szive piszkos. Km.) 

c'ap'o (id. 4- adv. o : rondán, piszkoson) sordide. 

L c'e (Ad. ce, p. c'e-n I cf. M. cí-m.ci-nne-r, cín-kus 
név-huzás stb. : név, ci-m, nevezés, cimezés) nő- 
mén, titulus, nominatio, titulatio : c'eji-'on (nevét 
mondja, kihiv) vocare, evocare: J'í c'em xodec 
jiçh'ar (Zb. 26/19. Nevéhez, ciméhez hasonló a 
feje. Km.) 

II c'e (c% c'a p. c'e-n, x:\-n I. v. c'e-le-n, fí-c'e M. 
ci-r, cse-r, szu-r, »fekete« ater ad.) 

III. c'e, c'T (c'en, c'í-n II csu-r, syn. sí v. c'íne, p-c'e) 

IV c'e (Ad. sse c'e-n IV rágó, szu-ró cf. M. se-r-ke 
tetü-mag: te-tü, rá-tü-z, rá-szúr) pediculus (in- 
sectum) 

c'ec'a-le (c'e II dupl. + le test =- sok, tetemes: pisz- 
kolódó) murmurans. 

c'e-jjT-k'i-YO (c'i, c'í tő + ji-k'i, tőből kelő + ko-r: 
a vetés, a mikor szárba indul) seges in herbis, 
seges euns in articulum. 



Digitized by LjOOQIC 



55 



c'e-k'e (c'e I + ig, val, vel) c'. je-ge-n (névvel kér-i, 

néven szólit, nevez) nominare, nomine vocare. 
c'e-le-n = c'a-le-n. 
c'e-le-z-in (id. v. Intens.) 
c'e-m (id. + obi. néven, M. cl-m) 

I c'e-n, c'T-n (syn. sen, sín: 1. ég, sül, fénylik 2. sze- 

nes, cirmos, fekete, zöld-szinü lesz »1. ardere, 
candere 2. carbonescere, atrum fieri, viridescere«) 
V. c'e, f íce, p'ce, c'alen, c'elen, uarce, lYc'ín etc. 

II c'en, c'í-n (1. csurog, mozog 2. szar-ik 3. csűr, 

csavar »l.moveri, fluere 2. cacare 3. torquere etc) 
V. c'íne, b-c'ín, p'c'en y'ap'c'Tn, c'ínk'in, ye c'en, 
qac'en, qí-c'en etc. 

III c'en, c'ín (1. csinál 2. szü-1, tojik »1. facere, gig- 

nere, parere etc.) v. jec'ín, je-nec'ín, k'ec'in. 

IV c'en, c'in (syn. sen, sYo: szel, szúr, sért, rág »se- 

care, laedere, rodere etc. Rad. pro M. fa-c, pa-c, 
pí-c II bi-c, dö-c, re-ce, va-c-og etc.) v. c'e 
IV ma-c'e, p'c'en, p'c'ín, 'u-pe-p'c'ín etc. 

V c'en, c'í-n (Hang. recseg, szól »sonum edere, cre- 

pitare) v. c'ík'Yn, i''í-je-c etc. 

c'e-nSe (ce I + nincs: névtelen) anonymus. 

c'e-r (id. + r determ. ,a' név, ,a'cim)ji c'er te-tye-n 
(nevét rá-karcolja = aláir) subscribere nomen suum: 
ji c'er zey'ok'in (nevét megváltoztatja) mutare 
nomen suum : jT c'er ze'a-n) nevét szólni, néven 
szólitani) nomine aliquem vocare : uj c'er sít ? 
(neved mi ? hogy hivnak ?) quid est nomen tuum, 
quíd nomen habes? 

c'e-rí-o (c'e I név, cim + ra, re + adv. hires, neve- 
zetes) celebris, memoratus. 

I c'í (p. c'en, ç7-n I fénylO — şzî-n »wIqh y, Ç'T7,M-n, 
cTptI) 



Digitized byV^OOQlC 



56 



H cT (n. V. c'e-n, cT-n 11 sza-r-ik: sza-r(kab. determ. 
c'ír) stercus v. c'ípe, cTv, zemíc. 

III c^ 4- ÇÎ, ç'î, f Î (tö, alj, föld Jap. tzi, tzu pars ima, 

solum, terra v. cT-yu, c'î-sî-n ete. 

IV c'î, c'u (id. i-ci, pi-cî, cl, ca, ce, c |i parvitas, suff. 

dim. V. kki-c, ko-c' y^arc, c'í kú, c'u-yû ete. 
e'í-xű (Ad. ei-fe, ei-pe, e'í III föld + gyerek, fi : föld- 

fi : ember, emberi alak) homo. 
c'îyu-'a-f (id; + édes: kedves ember) homo affa 

bilis, 
c'îyu-'aze (id. -f- ügyes, mester: bölcs ember) homo 

sapiens. 
c'îyu-bY (id. + byi, bog, kötés: derék-termet, termet) 

statura. 
c'Tyu-bz (id. + b-z'í szaporító : nő-ember, némber) 

femina. 
c'îyu-bzage (id. + bűség: 1. ember-szar 2. gaz em- 

ember) 1. merda 2. nequam et improbus : c'íyu- 

bzager-i áí-uzim j-'azey'oc (Zb. 26/77. Ember- 

ganyé is marha betegség orvossága) 
c'íyubz-tlep'q' (némber + törzs, nem: nőifaj, nő-nem) 

genus muliebre, sexus femineus. 
c'îyu-c'uyu (ember + csekély: emberke, törpe) homun- 
culus, nanus. 
c'ıyu-dTg' (id. + düh: dühös, merész ember) audax, 

homo audax. 
c'iyu-fe (id. + ffe bő-r, külső Zb. 21/169: emberi 

alak) forma, species humana. 
c'Tyu-f (id. + fi. vig, jó: szép külsejű ember, derék 

ember) homo spectabilis et bonus. 
c'ıyu-y'a-sâ (id. hagya nevelni: emberül, jól nevelt) 

bene cultus, educatus. 
c'íxu-x'u (id. + ka-m, him; férfi) homo virilis, vir. 



Digitized byLjOOQlC 



57 



c'Tyu-x'u-tlep'q' (id. + törzs, nem: férfi nem) genus 
virile, sexus virilis. 

c'Tyu-kod (id. -|-- had: 1. ember-had, ember-tömeg 2. 
soknépü, népes) 1. copia, multitudo hominum 2. 
populosus. 

c'íxu-l (id. + löj i'«'> hús: ember-fiüs, emberi test) caro 
humana, corpus humánum. 

c'iyu-ma-ç'e (id. + a csekély: kevésnépü) inops ho- 
minum, incolarum. 

c'í-xu-n (c'í I szin, fény + kap, fog: ismer, tud, meg- 
ismer) scire, noscere, cognoscere) : u-mi-c'Tyu (te 
nem ismerő -= ismeretlen) ignotus ; v. ja-c'i/u, 
je-Y'ac'i'xun etc. 

clyu-néa-ysi (v. s. + ság, ség : embertelenség) inhu- 
manitas. 

c'íxu-náe (c'Txu + nincs: embertelen) inhumánus. 

c''íxu"P-se (id. + busz, szusz: emberi lélek == valaki) 
aliquis : c\ ji-nní ç'ego (emberi lélek azt nem 
sejtve = nyomtalanul) sine indagine. 

c'íxu-sxo (id. vaskos: 1. testes ember 2. nagy, hires 
ember) 1. homo corpulentus 2. homo insignis. 

clyu-ze-yo-s (id. + esz-ve-csődülő : nemzet) natio. 

cTk-o (v. s. -f- adv. : lassan, nem sebessen) lente : 
Jino ifa, c'Yko uate (oate Zb. 26/19. Hangosan 
szólj, de lassan beszélj. Km.) 

c'Yku, c'Tkú (c'i IV. + dim. syn. c'uxú, t'ekú : cseké-ly, 
pici, ki-csi) parvus, parvulus: Nerc'íkú, pe-c'íkú, 
ten-c'íkú zi-çiy' (Zb. 26/63. Kicsi-szemü, pici- 
orru, pici subát viselő, — mi az? ^'iyo, egér). 

c'íkú-fekú (id. + alliteratio, fe-kú »végecske« aprólé- 
kos, csege-biga, apróság) minutus ad. minuties. 

c'íkú-nj.fe (id. + dim,: çşçkely-ke^ kicsike, küsdeg) 
parvulus ad. 



Digitized by LjOOQIC 



58 



c^-k'e-rt (c'e-n, cl-n V + kel: recseg, pattog) crepare 

sicut sclopetum : fok' me-cTk'e (fegyver puffog 

»sclopetum crepat«) 
cT-n I— V == c'en V. 
cTna-y'a (v. s. + ság, ség : nedvesség, nyerseség) hu- 

míditas; cruditas. 
cT-ne (Ad. sí-ne p. c'e-n, cT-n II csu-r vizes, vizenyő, 

nedves, nyers, föyetlen) humidus, madidus, aquo- 

sus; crudus, non coctus. 
c'í-ne-n, (cT-ní-n : áz-ik) madescere v. 'u-c*înîn, y'a-'u 

c'înîn. 

NB. Ez igét származtathatni a c7-ne-böl, de 

ez maga is lehet a csaknem átalános turáni c'í, 

ÇÎ, sí, so »szo-m-éhoz : viz áhit«, su »aqua« + 

ne-, ní- (maradó: tartó) vagy ne, ní (növő, bö) 

augm. részek összetétele cf. vize-nyő. 
cln-kT-n (c'en, c'í-n II sza-r-ik + kel: sza-r-ik) ca- 

care: Je-g'abe'o c'înk'î-ft (pro c'ínk', jl-ft Zb. 

26/59. Falát üsd' s fara szarik, mi az ? Kuzanek'e 

ci'xuanc'ek'e — rosta — mikor azzal rostálnak.) 
c'T-pe (c'ín II sza-r + pe bő : sza-r, bű-ség) stercus; 

cf. M. csu-f. 
c'í-p-tl (syn. se-p-tl ,c'T I szin + fő-tuli : piros-szinü, 

piros, veres) ruber ad. 
c7-ptl-x'u-n (id. + gV^-n ' pirosodik, pirul) rubescere. 
c'T-si-n (c'í III tő, alj = tőre + székel syn. t'î-sîn, 

çîsîn : le-ül, csü-csül) sedere v. de-y'a-c'is-h'a-n. 
c^-v (cT II sza-r -f p. ve-n, vY-n »vájó« : bogár »szar- 

vájó« cf. f e-g') scarabaeus v. pen-c'ív. 
c'Tv-go (c'ív-ín ger. adv. : futva, szaladva) currendo, 

rapidé, 
c'ív-ín' c'ívv-'ín (c'ív igésitve »bogár-QZ« ; szalad, röpül) 

rapidé currere, volare. 



Digitized by LjOOQIC 



59 



c'Yv-o =^ c*ív-go. 

c'om-p'Tre (c'e-n, c'i-n II c'í-me, csűrve + per-gő: 

csombaly, gömb) sphaera. 
c'uf (Hang. szó, hang »sonus« cf. c'û-n II) : c'. iu- 

mV-'a-n, szót nem szól = elhallgat) conticere. 
c'u-'u-n = c'û-n I. 
c'û (p. c'ûn I: csillogó, tündöklő, fénylő) micans, splen- 

dens. 
c'û-go (id. + ger. adv. : csillogva, fényelve) micando, 

splendendo, nitide. 
c'û-y a (id. nom. acti M. suga-r : csillogás, tündöklés, 

fényiés) fulgor, splendor. nitor. 

I c'û-n, c'u-'u-n (cf. c'en, c'í-n I: csill-og, vill-og, fény- 

lik, tündököl) fulgere, splendere, micare. 

II c'û-n (Hang. sonare : csen-g, csön-g) tinnire, ex. gr. 

auris: Uj th'akunne c'ûr qac'enne uj gu-xetlar 
qi-bde-x'unoc (Zb. 26/72. Ha füled csengését el- 
találják, a szivedben lévő megvalósul, nh.) 



C (§+j>vel sh Anglicum palatale). 

I Ç (Mondomány mutató »suffixum praedicativum« Jap. 

shi vei Si kin. Si): ar pud-ç (az olcsó) vilis 
pretii est; s-tlay'uaç (látám) videbam ; s-tlay'uy aç 
(már láttam) jam vidi. 

II Ç (Az igék 2-odik osztályánál aoristus mutató »suf- 

fixum aoristi verborum 2 ae classis«) : nnTr çYt-ç 
(ez csitul, megáll) hoc stat v. c"í-t*í-n. 
ç-a (pro cí-ja : oda ők, ott ők, onnan ők || combinatio 
praefixi verbális çT »ibi, illuc« et pronominis pers. 
possessivi ja : ça-y/ pro çî-ja-yj ott vevő-jük ^ 
ott vesz-ik) illi sumunt aliquid. 



Digitized by LjOOQIC 



60 



ça-be, açç-be (p. çe-n, çTn II serit, vacskol + be, 
bö, aug. : lágy, puha, laza, gyöngéd) moUis, tra- 
ctabilis. 

çaben (id. igésltve v. y'açaben.) 

ça-çe-n, çeçe-n (Hang. sus-og v. peçaçen, 'u-çaçen 
je'uçeçen) 

çaçe-r (çî-ja-çe = oda cseréli-k -f r determ. mint 
főnév V. çen 11: bérbeadás) locatio. 

ça-y'a (çe-n, çî-n 'II serit n. acti : fonál, arany-, ezüst- 
fonal, szalag, galand) filum; taenia, vitta. 

çay'a-çen (id. se-r-it: fonalat serit: fon) nere, fila 
ducere. 

ça-ya, çeye (çe, çî aqua, urina -f fog, tart: húgy- 
hólyag) vesica. 

çayo-r (çî-ja-yo =- oda horzsolják + r det. v. çî-yo-ni 
kenő, kenőcs) ungventum. 

çaj (Rad. x: peták 5 kopekes pénzdarab) numus Rus- 
sicus 5 copecorum: çaj-i-f 2X5 kopekes). 

ça k'o (çe-n çî-n III szed, fog + kelő : fogásra me- 
nés : vadászat) venatio, captura ferarum. 

caq'o (p. perf çen Isült + liszt Zb. 21/303, 306 sze- 
rént helyesebb mfnt c'aq'o q. v.) 

ça-ne (pro je-çça-ne v. ççı) : harmad (Va triens). 

ça-o (V c'é csekély, zsenge + go : fiatal) juvenilis : 
p-çT-çao (fiatal fejedelem) princeps juvenilis, 
uorq-cao (fiatal ur) dominus juvenilis. 

ca-px'a (p. çe-n, çî-n IV singéi, mér + fa : mérték, mé- 
rőfa, ki-föl-mérés, mennyiség) mensura, mensura- 
tio, quantitas: ç. zi'a (mértéke van -= megmér- 
hető) mensurabilis ; ç. zí-tray' (mértéket arról 
veszik -- minta, szabó-minta) forma, fgrma 
sartoria. 



Digitized by LjOOQIC 



61 



ça-px'a-nse (id. + nincs: mérték nélküli, mérhetetlen) 

immensurabilis. 
ça-se (pro cT-ja-áe : oda visz-ik : sen, á'ín : szállitmány) 

vectura. 

I ça-t-en (ç'e-n. ç'T-n II es-ik v. Intens. v. x®"T'^" 

çaten) 

II çat-en (v. Int. ç'en : zokog, sir) plorare, flere. 
çatly'u-r (ç'i-ja-tlay*u ott látják + ^ det. v. tlay'un : 

látmány, látás, jelenés) apparitio, visio, phaenomena. 
çao-y u, çeo-y'u (id. + társ : fiataltárs, legénytárs) 

socius juvenilis. 
ça-uo = ça-o (1. fiatal ember, legény 2 lakadalmi 

vendég) 1. juvenis 2. conviva nuptiarum. 
çauo-f (id. + fi, vig, jó: derék legény) juvenis firmus 

et habilis. 
ççabe = çabe (lágy, puha) mollis. 
ççabe-ç'Yiîn (id. + ç'en, ç'in csinál v. Int. puhit, lá- 

gyit) mollire, mollificare. 

I ççe (p. çe-n I z'e-n I ég, gyúl »ardere, accendi« 

zsi-r cf. kab. ççe-r; fodor-háj, zsir, faggyú) 1. 
adeps, sebum, sevum 2. reticulum intestinale. 

II ççe (pro çY-e-çY 10 X 10 v. çY, ç'Y, p-ç'Y Jap. so 

10: száz) centum : áái-ce (seY-ji-ççe, 16 száz-a 
= száz ló) 100 equorum. 

III ççe (pro ççY-e három-á: háromszor) ter. 

IV ççe, çe (pro ze'a, ze' mondja: azt mondja, aszon- 

gya) ait. 
ççe-k' (ççe-n = çe-n, çY-n II sző, fon + vég : szövő- 
vég: szövet, kelme) textum, textúra. 

II ççe-n (pro çen II: 1. se-r-it 2. sző) 1. contorquere 

2. texere v. ççek'. 

III ççe-n (pro çen III fog, vadász »capere, venari« v. 

jeççen) 



Digitized by LjOOQIC 



62 



ççi j (pro ççe -f jji, 100 X 8: nyolc-száz) octingenti. 
ÇÇÎ, ÇÎ (ççV-n p. çe-n, çT-n IV szelő, rovás, méret : 

hár-om, ha-r-m) trés, tria cf. Korea, sei, seit id. 
ççı-go (id. + adv. : hárman, hármával) trés; térni. 
IV ççî-n, (çe-n, çî-n IV. cf. sa-r : sar-ab, sar-ol : nyír, 

sarol, sarából) tondere. 
IV ççî-n (çe-n, çî-n IV szel — mér cf. sin-g: mér, 

singéi, kimér) metiri, mensurare. 

II çe (p. çe-n II csu-r, csor-og »fluere« fluidum cf. 

Mon. éi-ge-, áé- mingere v. ce-xe) 

III çe (p. çe-n III tartó, szár »tenens, culmus« v. by uç, 

pçe, 'apçe, tlapçe Kor. őaro handlé). 
çe (id. 1. sze-r, szer-szám, fé-szer, eszköz 2. fegyver 

»1. instrumentum 2. arma v. 'açe. Seç, Skeç ete.) 
IV. çe (syn. Se »csapat« sereg, sok ; »copia« Suff. aug. 

M. as, os, es, ös v. be-ç, bö-s, nagyon bő »co- 

piosus). 
çe, çî (id. és, is »et,-que,-ve«) 
çe pro ç'e I. II. 

1. çe-çen (pro ç'e-çen : le-zsinegel -= befog pl. lovat) 

jungere. 

2. çe-çe-n (pro ç'e-ç'e-n, szocs, szocsog, pocsog 

»cadere« v. by açeçen, y'açeçen, qajy'acecín). 

3. çeçe-n (dupl. çen V susog, v. çaçen). 

çeçer (n. v. ç'e-çe-n 1. lefogás: megfogás, fogás) ve- 

nando, piscando captura: bjai'ej v. bjei'ej ç. 

(halfogás, halászat) piscatus. 
çe-g'e-m (pro çî-je-ge-m azt elolvasva »id perlegendo« 

Zb.21/182 V. je-ge-n). 
çe-g'a-çe (pro ç*e-ge-çe le-késelő + sok: hős)heros. 
çe-y'a-ç-h'a-n (pro çî oda + je-y a-çî-h'a-n hagy-ja 

mérve menni : eszve-hasonlit) comparare. 
çe-y'a-k'o (v. s. nom. v. elengedés, elnézés) indulgentia. 



Digitized byLjOOQlC 



63 



çe-ya-k'o-n (ç'e le + hagy kelni: el-meg-enged, el- 
néz) permittere, indulgere. 

çe-y'a-tlade-n (ç'e le + hagy szaladni, folyni: le- 
ereszt, áraszt vizet) inundari facere. 

Ç e-y^'e-i-m (= çe-y'a-iT-n le-hagy csurogni: lejártat, 
destillál szeszt) destillare spirituosa. 

çey'ezî-p'e (id. -|- hely : szesz-föző-hely) locus destilla- 
tionisaquae vitae. 

ce-xe, ca-xe (çe, çi »csűr, folyó« + tartó vagy hely: 
húgy-hólyag) vesica ; v. y ut-h'an ; cexe-b-y'u 
(id, -f- fekü : Venus dombja) mons Veneris (anat) 

cex' (pro c'e-x'-go sietve : hamar, gyorsan) cito. 

ce-x-o pro cexu-go. 

ce-xo-n = ce-xun 1. 

1. ce-xu (p. ce-xu-n 1. cserén vevő: megvevő, meg- 

vásárló) emens, emtor : ffe-cexu (bőr-szedő, bőrvá- 
sárló, timár) pellarius. 

2. cexu (p. n. v. cexun 2.: ti-tok, titkos) secretum, 

secretus ad. 
cexu-go (cexu 2. + adv. : titkon, alattomban) clam, 
secreto. 

1. ce-xu-n, cexon (çe-n H cse-ré-1 + hajt, kap: cse- 

rébe kap Zb. 26/54 : vasáról, megvesz, bérbe vesz) 
emere, conducere mercede) ; v. qa-cexun, zY-cexu, 
zexe-cexoh'en. 

2. ce-xu-n (ç'e alá -|" konyit : si-kk-asz-t, titkol) celare, 

V. 'u-ce-xun. 
çe-k' (n. V. çen H cserél, elad: áru, portéka, eladni 

való) merx. 
cek'-px'í-r (çek' áru + bog: áru-bog, áru-csomag) 

mercimonium. 
çe-le, ça-le (p. çen, çTn IV. + test, mérő test: az 

arsin negyede) quarta pars ulnae. 



Digitized by LjOOQIC 



64 



çe-m (obi. ççe száz »centum«) cf. ceníqo. 

I çe-n, çî-n (syn. z'en, i'in, c'en, cin, sen, sin I: 1. 

ég, süt, szenesedik 2. süt, fénylik, virad 3. látszik) 
»1. ardere, candere, carbonescere 2. lucere 3. 
apparere, videri etc.«) v. ççe L çten, çtYn, fanniç, 
Y'a-'uçYn, qîjçm, qY-'uçm, pçafe, pçen, pçîn, 
pçtTr ete. 

II çe-n, ç'i-n (1. cso-r, csur-og, mozog 2. csü-n, csür- 

csavar, csigáz ; fon, sző 3-forgat ^ cserél ^ elad 
»1. moveri, fluere 2. torquere, volvere, nere 3. 
volvere - mutare ■-= vendere« ete.) v. çabe, 
çay'a, ççen, ççek', çexun, pçı ete. 

III çe-n, çın (1. sze-d, fog, vesz, tart 2. csuk, köt, zsi- 

negei 3. keményedik, dermed, fagy »1. capere, 
sumeré, tenere 2. ligare, claudere 3. rigescere, frí- 
gére etc.«) V. 1. 'a-çe, çe, çî-qu, çten, je-ççen, 
qacten, pçe 2. çia, ç'rtia, çik'Yn, çiun, çtTn, guçYk', 
p'Yçen, p^çTun ete. 

IV çe-n, çY-n (1. csa-p, nyes, vág »oda vág = oda- 

tartozik«, sért, érint 2. ró -= számit 3. szab = 
mér, singéi etc. »1. secare, tangere, laedere2.se- 
care -= calculare, numerare 3. secare = metiri 
etc.«) V. 'arícín, çapy'a, çendiz, ççYn, çondeyu, 
feçYn, p'-çe etc. 

V çen, çYn (Hang. szu-sz, pöcced, fu »sonum edere, 

susurrare, flare) v. çaçen, çeçen, peçaçen, 

'uçaçen. 
çe-nak'en v. ç'enak'en. 
çen-de (p. çen IV + tér, - hely : méret »mensura«) 

çende-yu (méretig = ig) usque. 
çend-iz (id. + j'-z bele tömve =- özön: mennyiség) 

quantitas ; v. apçendîz, mYpçendiz etc. 



Digitized by VjOOQIC 



Öo 



çen-g'ate (çen II szö + kard Zb. 26/59 : szövő-bor- 
da) spatha, pecten textorium. 

çe-nîbe (ççe I zsi-r + has Zb. 26/60 : kövér-hasu pl. 
ló) obesum ventrem habens (equus) 

çen-Y-fe (çe-n II cserél, elad + vig, jó: jól eladható, 
keresett pl. áru) vendibilis ex. gr. merx. 

çe-nîqo (ççe II száz + fele: ötven, fél-száz) quinqua- 
ginta : Mel-i-çem zí mel çîç'eme mel-çenîqo-ç 
(Zb. 26/47. Száz birkából ötvenegy birka ha 
hiányzik, félszáz birka számba megy. Km.) 

çeo-y'u = çao-y'u (fiatal társ, legény társ) 

çe-'o, çe-'o-n v. çe-u. 

çe-pin = çV-pi-n. 

çe-re (çe-n I ég »ardere« M. sze-r szer-et, szerelem ; 
hiányos ige: verbum auxiliarium optativi): nnibY 
nexVe sMlâk'e çere (ennél inkább holtnak lenni 
szeretnék) mortuum me esse mailem, quam hoc 
— modo vivere : sji adem h'akjâ çere-t (bár 
atyám vitték volna el inkább) malui patrem meum 
ablatum esse. 

ceta-px'e (syn. ca-px'a v. Int. çe-n IV + fa: mérő, 
mérték) mensura. 

çe-tla-xe (ççı 3 + lábak Zb. 25/51 : háromláb) 
tripus. 

çe-fet'e-n (ç'e le 1- töty-ög: le-tötyög, leballag) lente 
gradiendo ire. 

çe-u, çe-'o (n. v. çe-u-n : so-haj) suspirium. 

çeuay'e, çeuay'o (Zb. 25/3. 22) v. cíuay'e. 

çe-u-n, çe-'u-n (çe Hang. so -}- ü-z, haj-t: so-haj-t) 
suspirare, gemere. 

çe-2-în (v. Int. çe-n II cserél, elad v. tlíc'ei'ín: elado- 
gat) vendere, venditare, revendere. 

Lex.-Cab.-Hungr.-I.at. 5 

Digitized by LjOOQIC 



66 



çe-i'e-r (ç'e le + n. v. ±'en usan : elindulás, elutazás) 
discessus, digressus. 

1. ç-h^a, ç-xa, çT-h^a (Ad. á-x'a: çT ç'î tő, alj, föld -f 

há-g: kiemelkedő: 1. ci-ka, csi-ra, fő, tető, ki- 
álló rész, ponk, hegy 2. fedő, takaró 3. kezdet, 
ok, ürügy) 1. germen, caput, apex, cacumen, 
mons 2. tectum, tegimen 3. origó, causa v. oa-çh'a 
ua-çh'a, qua-ch'a, qu-ch'a etc. 

2. ç-h'a (id. »fej«, egy fejére = magára: maga, ön) 

ipse, sui, sibi, se ipsum etc. 

3. çh'a (id. úr, gazda) dominus, herus : zi-çh'a címTann 

ji éld h'ann jesx (Zb. 26/45. Mikor a gazda nincs 
jelen, szamarát a kutya eszi meg. Km.) 

4. ç-h'a (id. »tete-jé-n, ra, re, ról, ről, fölül) 1. post- 

positio: super, supra 2. praef. v. super-, sursum: 
ji-çh'a-nn (tete-jé-n, rajta) supra. 

ç-h'a-b-y'u (fej, arc + felé + konyit: pofon-vágás) 
colaphus. 

çh'a-c (id. + cí szőr I. tat. saő: ha-j cf. ke hajfürt) 
capillus, coma; çh'ac-yuz' (id. + hó-s: ősz haj) 
capillus canus. 

ch'ac-í-k' (id. + vég k'e Zb. 25/30 : haj-ág, haj-fonat) 
plegma: çh'acık'-i-f (két ágba font haj) duo 
plegmata. 

ch'ac-í-née (id. + nincs: hajatlan, kopasz) calvus ad. 

çh'ac-k'îh' (id. + fark-hordó: hosszú, dús haj) capillus 
longus. 

çh'a-çe (Ad. s-x'a-seid. + çe-n, ée-n csü-r, hor- 
gasztás: fő-hajtás, kin, ko-teu, üdvözlet, köszö- 
nés, fejbók) inclinatio capitis : salutatio : çh'açe xo- 
c'ín (valakinek köszön) salutare aliquem. 

çh'a-çexu-i (n. v. s. : fejváltság, fejadó) census in ca- 
pita; çh'a-çexuz-ı'n (»fej« + vásárol, v. Int. 



Digitized byLjOOQlC 



67 



çe-xu-n: fejét megváltja a szolgaságból) se redi- 
mere e servitute. 

ç-h'^a-çî-b (id. + csup : fej-csup) vertex capitis. 

ç-h'a-çî-ç-x'o-go (id. onnan + kanyarít: fejét el-for- 
ditva V. ç-y'o-n : elégedetlenkedve) aversione, in- 
dignatione. 

çh^a-çT-gu (fej + p. çen, çın ér -f köz : fej-tető) ver- 
tex cf. çî-b. 

çh'a-çî-h'a-n (id. + oda-hág, fejének megy: megro- 
han) aggredi, impetum facere. 

çh'a-çY-h'e-n (id. + mérve + vesz : fejének irányozza 
a kardot) caput alicujus gladio petére. 

çh^a-çî-yi-n (id. + onnan -f vesz : leönti a folyadék 
tetejét) defundere, effundere summum vasis. 

çh'a-çî-yu-n (fej, tető yf- onnan hajt : elhajt, lehajt a 
tetejéről) depellere. 

çh^a-çîty'u (p. çh'açîty'u-n : öndicsekvő) se jactans; 
qh'acíyJu-Y'a (id. f ság, ség = öndicsekvés) 
laus sui; çh'a-çYty'u-n (fejét - magát dicséri) 
gloríari, se jactare; çh'açity'uz' (id. p. f aug. 
nagyon dicsekvő) se valde jactans : Dele çh'a- 
çîty'uz-ç (A dilló, bolond nagyon szereti magát 
dicsérni. Km.) 

çh'a-çY-tlatYk'-in (tetején + ott szaladgál : át-szalad, 
repül) transvolare. 

çh^â-de (id. + loc. fejett : tetején át) trans : çh'ade- 
yl-n (id. + vág: átvág a hegyen) transire per 
montem ; çh'adeyip'e (ib. p. -f- hely : hegyi át- 
kelő) transitus per montem; çh'ade-^Y-yi-n (id. 
+ zuhan-t: átvet) trajicere (per murum); çh'adY- 
^Yyin id. 

çh'a-fe-bz (id. -f- fel-szelő: lefejező) decapitans: éyjn 

5* 

Digitized byLjOOQlC 



68 



çh'af ebz ayjn y abzex' (Zb. 26/35. Az ételben 
válogató, ételpusztitó. Km.) 

ch'a-gu-xú (id. + köz + hószin : fejkopaszság) calvities. 

çh'a-y'ahuz (id. + p. y'a-'u-zın hagy fájni : lárma, zaj) 
clamor, strepitus. 

çh'a-y'a-'uzey'u (p. s. tolakodó) infestans, molestus ; 

çh'a-y'a-'uze-y'u-n (id. magát + hagyja ucsunak nézni : 
megutáltatja magát, tolakodik) se odiosum, moles- 
tum reddere. 

çh'a-y'a-va-y'a (s. + ság, ség : fecsegés) loquacitas ; 
çh'ay'ave (p. s. fecsegő) loquax ; çh'a-y'a-ve-n v. 
vve-n (fej -J- hagy főni : fecseg, csacsog) loqua- 
citare. 

çh'a-y'u-bze (tetején + kandikál + ajtó, nyilas: ab- 
lak) fenestra; ch'ay'ubze-lí-pq' (id. + test-pik- 
kely: ablakráma) margó fenestralis ; ch'ay'unn-bíe- 
lípq' id. 

ch'a-xe-u (fej + bele-öklesztő : gombos-tű) acus fixoria. 

ch'a-xi-n (çh'a maga -\- hajlik: henyél, hanyagosko- 
dik) cessare, pigritiae se dare; ch'axina-y'a (v. 
s. + ság, ség: henyeség, hanyagság) pigritia, 
desidia, socordia; c-h'a-xi-ne, ç-h'a-yj-ne (id. p. 
henye, hanyag) piger, socors, negligens. 

ch'a-xo (çh'a, fej, maga + ho, he, fej-hez: 1. fő-leg, 
főkép, 2. önálló, különálló) 1. praecipue 2. inde- 
pendens, separatus : zílle ch'axo (önálló, függet- 
len nép) populus independens; ch'axo c-h'axo 
(külön külön) separate, separatim; çh'axoçT-n (id. 
+ csinál: elkülönit, külön tesz) separare. 

ch'axo-go (id. + adv. : 1. külön állva 2. különös, ön- 
álló) separatim, 2. praecipuus, separatus. 

çh'a-yo-p-satle-n (magá-ho beszél : fecseg, dörmög 
magában) secum loqui, murmurare. 



Digitized by VjOOQIC 



69 



ç-h'a-yu-j (çh'a maga + yo-j, yo-je ho-ijlö, kellő: 
ön-kéj, ön-kény; akarat) lubens, decens sibi ipsi; 
voluntas : çh'ayuj-çl'-n (id. csinál : szabadságol) 
liberum reddere, dimittere. 

çh'ayuj-t (id. tartó, önkéj-tartó: szabad, el nem fog- 
lalt) liber, suae spontis ; non occupatus ad. çhayujt- 
go (id. + adv. : szabadon) libere, sponte. 

çh'ayujt-ı-g'-o (pro çh'ayujtı-ge-o : önkéj-nélkül Zb. 
12/4. akaratlanul, hirtelen) sine deliberatione, re- 
pente ; ch'ayujt-í-y'a (id. + ság, ség : szabadság, 
szabadságolás) libertás, jus sui, dimissio, manu- 
missio ; ch'ayujtír (id. + r det. ; szabadság, sza- 
bad idő, ráérés) libertás, otium, vacatio. 

çh'ayujtnT-y'a (çh'ay uj-tin-T-y'a : önkéjtartóság : szabad 
akarat, önjoguság) voluntas, jus, juris sui esse. 

çh'ayujt-o = çh'ayujt-go. 

çh'a-ku-c' (çh'a, fej + köz : agy-velő) cerebrum : 
çh'akuc'-Vnse (id. + nincs : agyvelőtlen) cerebrum 
non habens. 

çh'a-k'e (id. + vég: fej-vég: 1. felső vég, csúcs 2. 
fejében, ért, miatt, dacára) 1. cacumen 2. pro, 
propter, gratia . . . : dji biey'u-çh'ak'e-nn gedík'e- 
xuz'-c'ikú pis-ç (Zb. 26/61. Karónk hegyén pici 
fehér tojás ül. Mi az ? — Hó — ,ues) ; abıçh'ak'e 
(annak fejében, annak dacára) propterea, tamen, 
nihilominus). 

çh'a-k'o (id. + kelő, fej-re kelő: baj, nyomor, búbá- 
nat, aggodalom, sértés, kétségbeesés) malum, in- 
fortunium, calamitas; moeror, angor, injuria, des- 
peratio ; çh'ak'o-ç'Yn (id. + csinál : megbántód-ik) 
affligi, injuriam accipere. 

çh'ak'o-m (id, + obi.) ç. ji-h'e-n (bajnak hordója 
lenni = szomorkod-ik) moerere^ affligi: Çıze-ya- 



Digitized byLjOOQlC 



70 



h'e-n (bajtól magát hagyja vinni = elcsügged) 
desperare. 

ç-h'a-qu-pçh'a (id. konc, csont: koponya) cranium. 

çh'a-l, ç-h'e-l (çh'a maga + len-g: malom, kézi ma- 
lom) mola manuariav. p-sT-çh'al, zl'-çh'al. 

çh'a-nn (id. obi, ciká-n, fejen: 1. tetején, rajta, on, en, 
ön 2. felülről) 1. super, supra 2. de, deorsum: 
çh'am je-ue-n (fejét üti -= a széngőztöl elájul) a 
vapore carbonum cephalalgiam accipere. 

çh'am-Yz (id. + ze, zí ser-dülő: 1. csirába menő, ki- 
kelt vetés 2. fejbemenö, gabna-fej, (szlávosan ka- 
lász) 1. germinans, germinatio, seges 2. spica: 
ch'anníz qY-dek'e-n (a gabona kikel) germinare, 
enasci ; çh'annîz dege-n (fejét hányja a gabona) 
spicari. 

çh'am-k'e (id. + ig: 1. fölfelé 2. felülről) super, supra; 
de, deorsum. 

çh'a-nse (fej + nincs: fejetlen) capite carens. 

ç-h'a-n-te (çh'a-nn + t'e, fi, tő : fej-alj : vánkos) cer- 
vical, pulvinus. 

çh'a-pe (tető + fel, vég: tetőn, fe nt, felül) in cacumine, 
super, supra, de : zYyçh'ape qí-ra-bz-i jebze- 
nabze je^uy^oj (Zb. 26/59. A fahegyeből ki-le-vág- 
ják s a szemetet összegyűjti; mi az? — guax'o 
— villa). 

çh*a-pe-n (çh'a 4. reá, rá + pen II fé-r, men, ráfér: 
kellemes, alkalmas, valamire való) convenire; 
aptum, idoneum esse. 

ch'a-pxe-fí-gu (çh*a I fej + bog + fok: fejtető, fej- 
korona) vertex. 

çh'a-pî-hu-ps ('u-p-s : fej-fel-el-pöszőlő : bakó) caput 
detruncans, carnifex. 



Digitized by LjOOQIC 



71 



çh'a-pînçe (çh'a 1 fej -f- pönyeg : fejkendő, női nyak- 
kendő) rica, velamen capitis. 

çh'a-p'îi' (p. n. v. s. táplálkozás, telelés) sustentatio sui, 
perhyematio; çh'a-p'i-i'-in (çh'a, maga -f p'î-n 
táplál V. Int. : magát tönntartani, táplálkozni) se 
sustentare, vesci. 

çh'a-r (çh'a I fej + r det.) h'ar f e-yi-n (fejét veszi, 
lefejezi) caput amputare; çh'ar y'aquatlen (fejét 
hagyja háborogni : zavarba hoz) confundere, con- 
turbare animum. 

çh'ari-yj-n (fej-ről vesz) paa çh^ (Zb. 12/28. föveget 
leveszi) caput detegere. 

ch'a-rT-qo-n (id. + ra, re -j- konyit, vág: fejébevágja 
a föveget) caput tegere, imponere capiti. 

ch'arí-'o-n v. on (id. + mond; fej-re mond: öröm- 
mel fogad parancsot) ad jussa efficienda paratum 
esse V. yo-çh'ar'ron. At. 15. 

çh'arîue-n (pro çh'-ar-ue-n, uo-n fejet ver: törődik, 
gondoskod-ik) curam gerere, intercedere v. yo- 
çh'arîuen ; çh'ari-uo (id. n. v. : közbenjárás) in- 
tercessio, cura ; çh'ar-uore-j (çh'ar + verős : 
fejét tömi szerető: gondoskodó, valamiért nyug- 
talankodó) curam gerens. 

ch'a-tepx'o (çh'a I fej + ráfekü-tető: női fejtakaró) 
tegumen capitis feminarum. 

çh^a-tlanç'e (id. + bo-gyolós: fej-gyolcs, fejkendő) 
linteüm, tegumen capitis. 

ç-h'a-t-le-n (çh', hegy, vég + dűl, a növényág he- 
gyén dűl: virágoz-ik) florere: qe-mí-x'uno y^" 
çh'atleç (Zb. 26/52. Virágzik, hogy meg ne ér- 
jék. Km.) 

çh'a-uo (çh'e I fej + utő: főfájás széngőztől) cepha- 
lalgia a vapore carbonum. 



Digitized byV^OOQlC 



72 



ch'a-'u-qo, c-h'a-hu-qo (n. v. ch'a-u-qon fej-el-konyu- 
lás: alvás, álom, szunyadás, szendergés) somnus, 
somnus lenis ; chVu-qo-go (id. + ger. álmoson) 
somnolente; chVu-qo-n (çh'a I fej + elé-konyul: 
el-al-sz-ik, szunyád, szendereg) obdormiscere, 
dormire. 

çh'a-'u-psı-y'a (p. perf. s. a ki fejet beretvált) qui jam 
rasit caput: çhVupsıYa-ç, e/ıtlenn dép'k'ez' (Zb. 
26/57. Fejet újonnan borotvált a jászolyba ugrik; 
mi az? — éan, zan — beretva — v. ç'e új, 
friss) ; çh Vu-ps-Tn (çh'a I fej + el-pöszöl : fejet 
borotvál) caput radere; çh'a-'ups-zan (id. p. + 
bicska: borotva) novacula. 

çh'a-'u-sı-Y'o (çh'a I ok + elévetés : okvetés) causatio, 
praetextum ; ch'a-'usíy'oc'ín (id. -|- csinál : okul 
vet, kifogásol) causari, praetexere. 

çh'a-'u-z (n. v. chVuzín : fej-fájás) cephalalgia ; çh'a- 
'uzí-h' (id. + p. h'en, h^ín hordó: más baját 
viselő, szívességet tevő) officium praestans alicui, 
gratum faciens alicui; çh'a-'uzT-le (id. + test, 
tetemes : fej-fájós) saepe laboráns dolore capitis ; 
çh*a-'uzı-n (id. fej + fáj : feje fáj) laborare dolore 
capitis : ziçh'a mV-'uzTnn uj çhVuz je-u-nriVat 
(Zb. 16/37. Fejfájásod ne mond olyannak, a ki- 
nek a feje nem fáj. Km.) 

çh'a-z V. çh'a-i. 

çh'a-ze (çh'a 1. fej + egyszer: teljességgel) omnino 
(cum V. negativo: nem teljességgel »non omnino«) 

çh'a-zı-fef (p. ch'azifefín: 1. magát szerető, önző 2. 
önfejű, makacs) captus amore sui, propriam uti- 
litatem spectans 2. pertinax; çh'azıfefıYa (id. 
+ ság, ség: önzés; önakarat, makacsság) amor 
sui ipsius, philautia; pertinacia; çh'a-zîfefî-n 



Digitized by VjOOQIC 



73 



(çh'a maga + felé vig, jó: önmagát szereti, aka- 
ratoskodik, önkényeskedik) nimio amore sui captum 
esse; suam voluntatem v. libidinem sequi. 

çh'a-zî-huk', çh'a zí-'uk' (p. ch'a-uk'ín, magát gyil- 
kolni : öngyilkos) carnifex sui ipsius ; çh'a-zîhuk'îy'a 
(id. ság, ség : öngyilkosság) autochiria. 

çh'a-i, çh'a-i', çh'ez, çh'ei' (çh'a fej + aug. fejen- 
ként: kiki, minden egyes, mint főnév) unusquisque: 
ch'aí' ji níbi'ey'u ji y'unge-maí'ec (Zb. 26/16. 
Mindenkinek a barátja a maga tükre és füsüje. Km.) 

ch'é = çh'a ; çh'ecîk' = çh'acik' ; çh'eçe =-^ çh'açe. 

çh^e = çh'a (pro sTt-çh'a: miért?) cur, quare? 

çh'e-çY-p-sîye-n, çh'e-ço-psiyen (fej-nél le-száll v. çî: 
valakinél leszáll a lóról) ex equo descendere. 

çh'e-dT-iiyj'n = çh'adijYyih. 

çh^eyo = çh'ayo ; çh'el = ç-h'al. 

ç-h'en pro çih'en v. jeçh'en. 

çh'e-pîç'e = çh'a-pîn-ç'e. 

çh'^e-rî-yin = çh'ariyjn. 

çh^ez == çh'az. 

çh'i (pro ç î'a-i fej is, fejére is -= dacára) etsi . . . ta- 
men. ji tlîilçh^i (Zb. 21/157 öreg férfi létére is) 
etsi ille senex esset, tamen . . .) 

Çy> = Çh'a. 

1 . ç-x*^o (pro çh'a. fej : çy'o je-h'e-n fejét viszi - 

megbűvöl »fascinare, incantare«) 

2. çyjo, çy'u (p. çen, çTn I szenesedik + dim. sze- 

neske: szür-ke v. sirîyü, szederjes, kék, zöld) 
cineraceus, lividus, caeruleus, viridis; çy'oa-nt'e 
(id. + dim. nít'e) id. çy'oanf e-bze, çy/oant'a-bze 
(id. r tiszta ~ merőben szürke. Zb. 25/62.) 
ç-y'o-n (çT-y'o-n oda-kanyar-it, el-kanyarit) detorquerc, 
invertere v. gur-çy'o, çy'orîbze; çy'oribze (p. 



Digitized byLjOOQlC 



7Í 



id. + beszéd: csürt-csavart, kétértelmű beszéd 
(verba ambigua, amphibolia) ; cx'orTbze z'í-mY-c'em 
uj gu-xeti íe-u-mi'a (Zb. 26/18. A kétérteimü 
beszédet nem értőnek ne beszéld el azt, a mi a 
szivedben van. Km.) 

çy> -= CX'o 2. 

cx'uh'-psTh' (pro çh'a-'u-h' + psY-h': fejelvevő, lélek- 
elvevő Zb. 12/27: méreg, Oszét, nnarg) venenum. 

çi-by'u (pro ççe + ji-by'u száz-nak kilence: kilenc- 
száz) nongenti ; çi-bl (ççeji-bli 100 X 7: hétszáz) 
septingenti; çi-ç (ççe-ji-ççT 100 X 3: háromszáz) 
trecenti ; çi-j. ççi-j (ççe ji-jji 100 X 8 : nyolc- 
száz) octingenti. 

çij-en, çij-in (v. Int. çe-n, çYn I — V) 

çi-nin (çY-ji-nVn : ott maraszt »relinquere«) zauonn ji 
pser çinin (lelkét az ütközetben hagy-ja, elesik) 
in pugna interire. 

çi-pse-hu-n (çY + ji pse-hu-n: valahol életét csapja: 
él, lakik valahol) vivere, değere. 

çl-ptl (pro ççe ji ptl'Y 100 X 4: négyszáz) quadrin- 
genti. 

çi-p'atle (çY-ji p'atle : ott az ide-je : alkalmas idő) op- 
portunitas, tempus opportunum. 

çif (ççejit'u 100 X 2 : két-száz) ducenti ; citxű (ççeji- 
txu 100 X 5 : öt-száz) quingenti. 

I çY, ç'Y (Ad. őe, ce-r M. csö-sz, cső-r-sz jap. cY: 

föld, talaj, hely) terra, solum, locus. 

II çY (id. 1. »helyt, oda, ott, onnan 2. gerundiumok és 

föltételes módú igék előtt »meg« nyomósitó Ige- 
irányitó) ibi, illic, illuc, illic; praef. verbale em- 
phaticum in gerundiis et in modo conditionali : 
u-çY-nnY-t'YsYm u-cY-guáY'aqénn (Zb. 26/19. Ha va- 
lahol nem ülsz, ott nem beszélhetsz. Km.)í 



Digitized by VjOOQIC 



75 



u-cí-mí-k'oz'Tnom u-çî-mT-'oi' (Zb. 26/17. Ahova 
nem jársz — ahol nincs befolyásod — oda ne üss. 
Km.) 

III ÇI, ç'î (pro p'-cí Tüb. b-|u kéz = kétkéz =- tiz 
Jap. so »decem« in compositione). 

çîa (ç'îa Ad. cea, őea-r p. çe-n, çY-n III. zsugordik, 
dermed Jap. si-nno frosty, Korea, sie-ri hoarfrost, 
dér, száj : hideg cf. Jap. hi ice, siya cold, hűvös, 
fagy) frigus, gelu; frigidus ad. zl* ziyem'ıt çîar 
cYaqém, p-ske zY/emít 'uzYr 'uzqém (Zb. 26/37. 
Az olyan hideg, a mikor szél nincs, nem hideg, 
az olyan betegség, a melynél nincs köhögés, nem 
betegség. Km.) ; çYa-go (id. + adv. : hidegen, 
fagyosaa) frigidé; çYa-y'a-tlen (id. f hagy dűlni: 
halálra fagyaszt) frigore perire facere. 

çYa-m, ç'Ya-m (id. + obi. hidegen, fagyon) çYam jisâ 
V. jissâ (hideg, fagy érte, megfagyott) gelatus ad. ; 
çYam 'uz qYyeyin (hidegen betegséget kivesz -= 
meghűl) refrigeratus aegrotare. 

cYa-tíá (id. + fe, t'Y dim. : hidegecske, hűvös) frigidu- 
lus ; çYatYa-ç'Yn (id. + csinál : hűvösit) refrigera- 
re;çYatYYa (id. + ság, ség: hűvösség) frigiditás. 

çYa-tle-n (hjdeg + dűl ; halálra fagy) frigore perire : 
çYa-so-tle (majd megfagyok) morior frigore, valde 
frigeo. 

çı-'a (p. çY^'a-n, ott áll, helyt-áll : létező, meglevő) 
existens; çY-'a-ç (id. praesens 3. pers. megvan, 
itthon van) est, existit, adest, domi est; cfa-y^a 
(id. + ság, ség: létezés, meglét, jelenlét) existen- 
tia, praesentia; cí'a-qém (id. + künn, nélkül: 
nem létezik, nincs) non est, deest : 'ay'se ç. (nincs 
pénz) pecunia deest. 



Digitized byV^OOQlC 



76 



çî-'a-n (ott áll, helyt-álh megáll, megvan, jelen van, 
létezik) esse, adesse, existere; cVá (pro çı-'a-a 
id. p. perf. a volt, a mi vala,a létezett) id, quod 
erat, existebat. 

cí-b (p. çen, çTn ér + fél, ódal, v. çh'a-çTb fej-csup 
»vertex«) 

çT-ble pro sTble. 

çi-bzY-ç'in (oda be-szorit : elrejt, eltitkol) celare. v. bzí 3. 

çT-bz'ij (çe-n, çY-n syn, éen, sTn csü-r + égető: pap- 
rika) capsicum annuum: ud-bín dji k'ouy'uane 
qí-doptle (Zb. 26/65. A kerítésünk résén át bű- 
vész-család kukucsál ki, mi az ? — cTbí'ij — 
paprika). 

çı-c'alle-n (oda + mázol : oda-törül, megtörül) tergere. 

1. çY-ç (p. çYçYn 1. oda-vágó : ré-sz, cf. sen, sYn al- 

katrész, bizonyos rész) pars, pars constituens, 
portio: iYllenn ja-çYç (zsellérségnek része =- fa- 
lubeli) ad paganos pertinens : a y'avenn çYç qari- 
Y'eçeyungo (azon gabonából valamennyit vete- 
tendés végett) ad emendum aliquantum illius fru- 
menti; v. ja-çYçgo. 

2. çYç (n. V. çYçYn 2: nyerítés) hinnitus. 
çY-çe (Hib. pro ç'Y-ç'e.) 

çY-çen (ott fog 26/3) b^ez'ej çe-u-çe (halász) piscari. 
çY-çra-r (IIçY + n. v. çfan : a valahol tartózkodás) 
commoratio, habitatio. 

1, çY-çY-n (id. -[ çen, çYn 4. oda vág: tartozik vala- 

hová, valaminek része) pertinere, conjunctum esse 
cognatione: ji ademre ji anemre qurejé tIep'qYm 
ja-çYçâç (atyja is anyja is a Koreis törzshöz tar- 
tozának) páter et mater ejus originem a stirpe 
Coreisitica ducebant. 

2. çYçYn (Hang. dup. çYn V csics-eg : nyerít) hinnire. 



Digitized byLjOOQlC 



77 



çî-çtez-Yn (çi H -i- v. Int. çte-n dermed: megijed) 
pertimescere ; qaraby'ur jik'e çoçtez (Zb. 26/23. 
A gyáva maga farkától megijed. Km.) 

çY-ç'e (p. n. v. s. valamiből esés : leengedés az árból) 
remissio e pretio, diminutio pretii; çY-ç'e-n (çY 
II oda, onnan -f es-ik: 1. leszáll az árával 2. 
meg-esik, megtörténik v. qacYc'en 3. hiányzik) 1. 
diminuere pretium 2. accidere 3. deficere: çh'ar 
psounne pfa cYc'erqém (Zb. 26/7. Ha a fej egész, 
föveg nem hiányzik. Km.) 

çYç-*e-5a-go (ger. ç'e-$e-n alá-vet, alapot vet: tói, tői 
kezdve, fogva) ex eo temporequo . . . nni x'íbar 
qY-çY-z-ra'ânne çiç'e^ago (attól fogva, hogy e hirt 
nekik elmondák) ex eo tempore, quo hunc nun- 
tium illis exposuerant. 

çY-de-k'oj (çY II + n. v. de-k'ojin tetőre kel) tay'tem 
çYdek'oj (trónra lépés) actio regnum occupandi. 

çY-dez-Yn (çY II + tűz 1. oda-tűz, varr 2. odatüzni 
való, folt) 1. adsuere 2. lacinia adsuenda: çh'az 
jezYnn /ode ji-cídezínc (Zb. 26/32. Mindennek 
magához hasonló a foltja). 

çYgon (Hib. pro çY-y'Yn). 

çY-gu (p. çın IV. -f- l^öz: felső rész, tető) pars summa, 
apex, summum. 

çYgu-by'o (id. rf bő Zb. 25/61. lapos tetejű pl. föveg, 
paa) summum plánum v. latum habens (pileus.) 

çY-gu-f Yk' Yn (çY II + ott + sziv, -f- vig-ad : valamin 
örvendez) gaudere aliqua re. 

çY-gu-y' (n. v. s. bizás, remény, óhaj) spes, desiderium; 
çY-gu-y'Y-n (çY II oda -f sziv, gyuha + konyit : bizik, 
remél, vár, óhajt) sperare, desiderare : bzage 
p-ç*eo f'\ u-cY-mí-guy' (Zb. 26/22. Ha gonoszat 
cselekszel, jót ne várj. Km.) : uj 'a psour sjTan 



Digitized by VjOOQIC 



7ö 



naxVi u-z-cíguy'ír sji 'a-çeret (Zb. 26/67. In- 
kább szeretném, hogy az enyém legyen az, amit 
óhajtasz, mint mind az, a mivel birsz. Km.) 

çT-gu-pçe-n (id. + sziv + csúsz: elfeled) oblivisci. 

Cí'-Y> (p. perf. çî-n 11 csűr, fűz, füzér) namaz (nemez)- 
çîy'a (imafüzér) corona orbiculorum precatoriorum. 

çT-y'â-çte-n (id. + hagy ijedni: valamitől elijeszt) de- 
terrere a re. 

çi-y'a-ç'e (n. v. s. csökkentés, ki-le-vonás) diminutio, 
subtractio: çı'Ya-ç'e-n (çı II onnan + hagy es- 
ni, csökkenni : csökkent, apaszt, le-ki-von) dimi- 
nuere, subtrahere : qo p'cTups'fnn j-ane guf e 
ciYac'eqénn (Zb. 26/26. Hazug fiúnak anyja a 
szivörömben kifogyhatatlan. Km.) 

çı-y'aYu (n. v. s. sokasitás, szaporítás) augmentatio ; 
çî-ya-y'u-n (çY II oda + hagy gyül-ni v. çî-y'u-n: 
sokasit, szaporít) augere. 

1. çi-y'a-hun v. çT-y'a-'u-n. 

2. çı'Y^-hu-n, çY-y'a-u-n (id. + hagy hullni: 1. hullat, 

ejt) 1. sinere vei paticadere: ésY ji soku çYç 
nnaf enn çY-ri-y'a-u-nn (ló serényéből keveset a 
tűzre ejtve) ; ylbaro çYy'a-u-n (hirül ad) nuntium 
referre. 

çY-y'a-k'in, çY-y'e-k'-in (id, + hagy kelni: ki-küld, ki- 
el-meneszt) exire facere, emittere, dimittere): ji 
''aqílYnn çh'a-çYy'ak'in (eszének a főből keltője 
lenni -= kiverni az eszét a fejéből) conturbare 
alicujus animum vei rationem. 

çY-y'a-pç-k'u-n (td. valahová + hagy mászva menni : 
elbujtat, eldug) celare, occultare. 

çY-y'a-t (Imper. s. hagyd ott, ne bántsd, ne nyúlj hoz- 
zá) noli tangere ! çY-y'a-tY n, çY-y'e-tYn (çY II ott 
+ hagy tartózkodni: 1. ott hagy, rendben hagy, 



Digitized by VjOOQIC 



79 



tart 2. valaminek lenni hagy) 1. relinquere, omit 
tere, non tangere ; tueri, curare domum 2. sinere, 
curare fieri : 'ar cTy'atí (az hagyján = azon kivül) 
id omittendo, praeterea. 

çî-Y^a-'un, çT-y'a-hu-n (id. + hagy ütni: 1. ereszt, 
áraszt szagot 2. leszoktat) 1. odorem reddi facere 
2. desvefacere : me zî-ç'ıYa'un (illattal magát hagyja 
ütni == illatosítja magát) se odoribus implere. 

çî-Y'ek1n = çVy'akMn. 

ci-Y'^e-y^'X^'^ (Ç'"Xö" odaken, kétszeres müveitető : 
kenet, kenni hagy) curare ungi. 

cí-Y'e-éín, cí-y^aéT-n (cí II + hagy serülni: csűr, csa- 
var, serit) torquere, tortum reddere. 

çi-y'e-tin = cí'Y'atín. 

1. çT-yT-n (çY II oda + gunyáz, akaszt: felölt, visel 
öltönyt) induere, induere sibi véstem, gestare vés- 
tem; 2. cYy'ín (id. p. n. v. felöltő, gúnya, Ad. 
me-hone, a'gunya, öltöny) vestis, vestimentum v. 
y'on-ç'ey' ; çTy7nı-k'e (id. + vég : öltönyszély, 
uszály) limbus. 

1 . cí-y'o (pro çT-y'u-o együtt) una cum. 

2. çT-y'o, çu-y'u (p. çen, çVn IV mérő + ko-r : kor, 

idő, időszak) tempus, v. 'abTçîy'o ; qT-cjiy'ezeí'inn 
çıy'o (ki haza forduló-kor = a mikor hazatért) in 
tempore, quo domum redivit . . . 

çî-y'cat-în, çîYotin (çî II valahol -f- talál; megtalál) 
invenire. 

çî-y'oa-ze (p. s. : 1. odairányuló, vonatkozó 2. vezető, 
odairányitó) 1. spectans, respiciens ad rem, re- 
spectum habens ad 2. dux viae, hodegeta ; ç'i-Yoa- 
ze-n (c'í II oda + ho + szán, fordul : irányul ; 
tájékozódik, tájékozva van) vergere in, ad, versa- 
tum esse, expertum habere. 



Digitized by LjOOQIC 



çı-yo-n V. çî-yu-n. 

çî-y'u (p. n. V. çîy'un : 1. oda-gyülö, együtt levő, sza- 
porodó 2. pótlék, járulék) accedens; accessio, 
accessus, additamentum ; cíy'ua, çîy^oa (id. p. perf. 
járulékos, szaporodott) accessorius, additus, au- 
ctus ad. 

cíyu-j (pro çy-Y*o + i : kor is : sít ç'ıYuj (mikor is = 
mindig) semper. 

çî-Y*u-n, çî-Y*o-n (çı II oda + gyű, gyű-1: 1. össze- 
meggyűl, csatlakozik, sokasodik, szaporodik 2. nök 
után szaladgál 3. sokasit, gyarapit) 1. accedere, 
accumulari, augescere 2. sectari feminas 3. augere; 
çYy'uo (pro çlYu-go id. -f adv. ger. Hib. çîyo : 
együtt, csokor-ban) una cum, collective : Y*use bzage 
p-çÎY*o mTçem u-ji-nnT-ben (Zb. 26/50. Ha gaz 
kisérőd van, medvével ne birkózzál. Km.) v. 
zecÍY'ugo, zeçuY*o ; çÎY*u-r (çîy*u + r det. M. 
csok-or, csuk-or: sokaság, kiséret) cohors, sequela, 
asseclae. 

çy-Y*u-pça-Y*a (n. v. çıyupçen : feledés) oblivio; çiyupçey/ 
(id. p. + aug. : feledékeny, a kinek valami eszé- 
ből kikoppan) obliviosus; çT-Y*u-p-çe-n (Ad. ée- 
hu-p-áe-n, syn. gu-r'í-zen s igy a helyes alak 
çT-gu-p-çe-n, onnan eszéből csusz-ik: ki-koppan 
az észből -= elfelejt) oblivisci; çıYupçei-in(id.v. Int.) 

çî-hua-go, cT-ua-go (p. ger. s. : odaütő, megcsapó : 
me cíhuago (szag utö -- illatos) odoratus ad. 
çî-hu-n, çV-'u-n, çi-u-n, çT-wu-n (çT II oda + üt: 
üt, csap a szag) halare, reddere odorem: ba-me 
çThun (bü szag üti az orrot -= bűzvan)foetidum 
odorem reddere : me çThun (szaga van) olere v. 
qi-z çı-'un ; çT-hui-in (id. v. Int. : elhagy, tkp. el- 
csap rossz szokást) desvefieri. 



Digitized by 



Google 



j 



81 



çT-h' (Ad. sse-ya, szaru hordó syn. b-í'a-be fő-szuró- 
bő, s igy p. çe-n, çY-n IV. szúró + hordó, h'en, 
* hTn : szarvas) cervus, cf. T. tat. sTy-Vr (vacca = 
kab. cYh'-ír det.) 

çı-h'a (az alulról hágó, ei-ka, fej, a çh'a, çy'a eredeti 
alakja) cíhVk'o = çh'a-k'o. 

çî-h'a-n çi-h'e-n (ç'i oda + . há-g, megy : oda-megy, 
megtámad) adire, aggredi : mVçem u-çî-mV-h'ame, 
qí-p-cíh'anoqém (Zb. 26/50. Ha nem támadsz a 
medvére, az rád nem fog támadni. Km.) 

çî-h'e-n (çe-n, çTn IV mér, singéi + vesz : mérve vesz 
»mensurare« V; y'açh'en, je-çh') ; çT-h'Y-n (id. v. 
qa-cYhTn) 

çY-xi-n (çY II onnan, valahonnan + vesz : le-vesz, le- 
vet öltönyt) exuere véstem. 

cY-xo (p. n. cY-xo-n v. cY-xon kenő, kenőcs) unguen- 
tum. 

1. cY-xon (çY + hull : belé-fér »intrare« v. gucYxoago, 
. gucxYoay'a) 

2. cY-xon (id. + kanyarul : odarfordul, fordit »adver- 

tere« v. qacYxon) 

3. cY-xo-n, cY-xu-n (çY II oda + ken x^"» X"" IV: 

oda-,rá-,be-ken) ungere, inungere, linere : sabYn 
cíxon (szappanyoz) sapone linere ; sYtxodYz 
c-a-nnY-xuam-i (Zb. 21/211 . . . bár mennyit nem 
kenek is =- minden kenés dacára) quamvis un- 
xissent V. caxor, áexu. 
cY-xuj-t-Yr (id. + kéj-tartó = szabad idő, szünidő) va- 
catio, otium^ 

1. cY-x'o-n (id. -f kanyarul, fordul, fordit »verti, ver- 

tere ad-vertere ; a- vertere « v. çh'a-çY-çx'ogo, 
çX*orY-bze, ete.) 

2. çı-x'o-n (ç'« n oda.+ kap: el-meg-fog »capere, te- 

Lex.-Cab.-Hungr.-Lal. • Q 

Digitized by VjOOQIC 



82 



nere« v. gu-çy'o-n, te-guçx'on, udara-çy'on, 
iejba-çy'o, gurçy'o ete.) 

çi-y'u-me-n (pro çY-yu-me-n valamitől kiméi : meg-ki- 
mél, meg-óv, megtart) parcere, servare. 

çı-y'u-n (çı II oda + gyün, lesz : megesik, megtWé- 
nik) accidere ; çVyJu-r (id. p. det. a megeső, meg- 
történő, esély, véletlen, alkalom) accidens, acci- 
dentia, casus, occasio etc. 

çik'-â (p. perf. s. megkeményedett, cf. szik-ár, szigor, 
goromba, felfuvalkodott) durus, crassus, severus, 
superbus, insolens; çT-k'i-n (çe-n. çi-n III szi- 
gor-odik + kel : 1. keményedik, szigorú lesz, 
durvul, fölfuvalkodik 2. csu-k mesferősit, szükit) 
1 . dürescere ; superbire 2. finnare, occludere, 
obturare) v. gu-cík', gur-zT-çTk', qí-ch'a-cík'in 
etc: u-çı-mık' nnerk'efan (Zb. 26/24. Ne légy 
önhitt hadi-szatócs ! Km.) ; cík'í-y'o (id. n. v. 
dölyf, önhittség) superbia, confidentia ; ç'ik'îy'ua-f e 
(id. + vig, jó: hamar elbizakodó, dölyfös) prae- 
fidens, qui cito superbit; pçTtlîr guk'odi'y uafeç 
jikí cTk'íy'uaf eç (Zb. 26/3. A paraszt hamar el- 
csügged, de hamar önhitt is. Km.) 

c'íq, cT-qu (p. çe-n, çinili szed, fog, tart + dim. edény 
tartócska) vas, vasculum : cVq qutak'e u-sxeme, 
b-dıyuar qíc'ek'ízínoc (Zc. 26/71. Ha tört edény- 
ből eszel, kitudódik, hogy loptál, nh.) 

cT-qo-j (p. çen, çîn IV szel, szilakol + dim. cikk : 
törmelék, aprólék, morzsa) mica, micula. 

cíqojin (id. igésitve v. y'a-'u-cíqojín) 

cíqű = cTq, v. h'aqű-cíqű. 

c'íqu (syn. c'Y-ku, císekély, kicsi: c'íqu-ade (kicsi atya, 
após, a feleség atyja) páter uxoris; çîqu-ane 
(anyós, a nő anyja) mater uxoris. 



Digitized by LjOOQIC 



83 



çî-llei'e-n (çî II ott + dolgozik: valahol dolgozik) 
opus facere, laborare : hunem çYllei'en (honn dol- 
gozik, gazdálkodik) administrare rem familiarem. 

ç7-maxo (Hib. ç't-mayo, p. çe-n, çîn III dermed, fagy 
+ nap: szaj-nap cf. çîa: tél) hyems, tempus 
hibemum ; çîmayo^k'e-nnaze (id. -f fark + hó : 
télutó-hó) Februarius ; çVmayo-maze (id. + hó : 
télhó) Januarius. 

çYmayo-r (id. + det. ,a' tél) çîmayor h*e-n, hl'-n (a 
telet hordja =- kitelelni) hyemem transigere. 

çY-mî-'a (p. neg. çTa-n : nem létező, hiányzó) deficiens, 
non existens; çT-mî'a-y'a (id. + ság, ség: nem 
lét, hiányzás) nonexistentia, deficientia; çî-mî-'a-n 
(neg. cí-'a-n ott áll : nem létezik, hiányzik) deesse, 
deficere ; çT-mî-'â (id. p. perf. : nem létezett, nem 
volt) id, quod deerat, defuit 

çY-mT'Ç (p. neg. çî-çT-n : oda nem tartozó, nem részes, 
nem tulajdonképi) expers, non pertinens, imperti- 
nens; improprius; çT-mT-ç-go, çi'-mi-çcu, ç-mîç- 
go (id. + ^d. ger. oda nem tartozva; kívül, kí- 
vülről) non pertinendo; in absentiaalicujus ; extra, 
praeter: sí-hukVe çh'e ççe rí'quním zzí nex* çî- 
mTçou sY-huk'âç (Zb. 21/174. A megöltem fej, 
hogy százat üssön ki, egynél több nem hiányzott 
= egy niány éppen százat ölek meg) centum 
capita minus unum occidi. 

çı-mî-x'u-k'e (x'un gyű, lesz ger. neg. legalább, ha 
egyéb nem lenne) alioquin. 

cí-mí-x'um (n. v. neg. çîx'ume-n : a kötelezettség 
meg nem tartása) defecctus in conservatione 
obligationis. 

çî-mî-t-go (ger. neg. çYtîn ott nem tartózkodva : nem 

Digitized byLjOOQlC 



84 



létező, hiányzó) non existens, carens: tlí çVmîtgo 
(vérzszegény, vértelen) exsanguis. 

çY-mî-t-y'u-n (neg. çTt/un : becsmérel, ócsárol) obtrectare, 
vituperare. 

çî-nnı-uo-go (ger. neg. çY-uo-n, çY-u-n : tévedés nélkül, 
az egyenes iránytól le nem csapva) sine errore. 

cY-mY-uoá-go, çY-muoi-go (çY-uoiYn v. Int. ger. neg.) id. 

çY-n I — V - çe-n I — V. 

çY-n --= •çen IV (1. vág, neki-vág, életét kockáztatja, 
nyir, nyes 2. mér, singéi) 1. ultima audere, secare 
2. mensurare; cíne (id, p. a vágni, a nyirnivaló: 
1. bárány, birka 2. juh-hoz, birkához tartozó) 1. 
agnus, ovis 2. ovilis. 

çY-ne-n çY-nY-n (çY II oda, ott + marad M. szü-n : 
1. abban marad 2. abban hagy, ott maraszt) 
cessare, desinere, desistere, relinqüere : gedû ji gon 
yec'en cí-ne-qenn (Zb. 26/47 \ macska nem 
szűnik meg az ö éléskamrájába szarni. Km.) v. 
çY-nYn. 

çY-o (n. V. s. tévedés, eltévedés, lecsapás az útról) er- 
ratio; çY-o-n, çY-uo-n (çY II oda, onnan + üt, 
csap: téved, eltéved, lecsap az útról) errare. 

cYpe-áy (Ç' H ^^ + fö, elő + evés v. éyln : elsőéves, 
a mit legelőbb esznek meg) prima comestura, id, 
quod primum comeditur : delem ji bYlYnn çYpeayç 
(Zb. 26/23. A dilló, a bolond marháját a legelőbb 
szokták megenni. Km.) 

çYpe-tl'yo (id. + szülés : első szülés, első kölykezés) 
primus partus: h'abz zi çipeti'y^om zY ney' qi- 
mY-ti'yume f Y nne-y/ú (Zb. 26/76. Ha a nőstény 
kutya első kölykezésekor egynél többet nem köly- 
kezik, az derék kutya lesz. Km.) 

çY-pY-n (çY III -f- vesz, fog : csi-p, megfog, szed, föl- 



Digitized byLjOOQlC 



85 



csip-des ; ki-csip, ki-vág csőrrrel) capessere, car- 
pere, tollere, coliigere, rostro effringere, effodere 
V. f ecípín, qa-cYpín. 

çY-pse-hu-n, çî-pse-'u-n (id. bizgást f csap: él vala- 
hol, életet csap) vivere, değere vitám. 

cT-p'qe (p. çen, çın IV. vág, mér + p'qí pikkely, da- 
rabka : igazság) veritas, res decisa : p'c'ihupsím 
ji cíp'qe zaqo h'am fejáx (Zb. 26/26. A hazug- 
nak egyetlen egy igaz-ságát az eb eszi meg. Km.) 

çY-re-ç (çiçîn oda tartozik, 3 pers. Imper) /et-] çîreç 
(bárki legyen is) quisquis. 

çY-ri-ku-n (çY II oda + re, ra + i-ku-n, bele-kel : bele 
telik az idő) praeterire (tempus) 

çT-sY-y'a (císín n. v. c^ísín, csü-csül : ülés) sessio ; 
cTsí-k'e (id.: ülés, helyzet) sessio, situatio ; c'í-sV-n 
(cí II oda, ott + székel: csücsü-1, ül, elül, jelen 
van) sedere, praesentem esse: 'oyJunSo císí'n 
(ügy, dolog nélkül hiában ül) otiari: gedur 
ÇÎSO s'ípse u-nnruate (Zb. 26/18. Ha macska 
természetű, ravasz-ember jelen van, ne mesélj. Km.) 

çî-sY-pe-n (id. + végez : hiába ül) sedendo otiari : 
u-çYsYpe neyVi pe-çYz (Zb. 26/^28. Hogysem hiába 
ülj, méregesd inkább az orrod. Km.) 

çY-sye-n (id. + le-gel, eszik: megebédel) prandi. 

çY-te-ge-n (id. + tetörekel, cf. de-gen, da-gan : támad, 
keletkezik) oriri (Zb. 25/1.) 

cY-t-y/ú (n. V. s. magasztalás, dicséret, hizelkedés, szé- 
pettevés) laudatio, laus, adulatio, blanditiae; 
cY-tx'u-n, áa-ty'u-n (pro zY daye-'o-n szó + el- 
ragadót mond: szépet mond, dicsér, magasztal, 
hizelkedik) laudare, magnificare, blandiri. 

NB. Minthogy a nyelvtudat ezen igét igeirá- 
nyitósnak veszi, azért a çY szótagot a mY (nem. 



Digitized byV^OOQlC 



86 



ne) tagadóval általában elválasztja : u-çY-mî-ty'u 
(ne dicsérd). 

cítx'u-náe (cítx'u + nincs: dicstelen) illaudabilis ; 
cTtx'ure-j (id. p. aug. : nagyon dicsérő, hízelkedő) 
magnificans, adulans. 

çîtî-k'e (n. V. s. alak, arckifejzés, személyiség) forrná, 
figura, typus, personalitas ; çı-tî n (çî II ott, va- 
lahol + tartozkod-rk, áll M. csi-tt, csit-ul : áll, 
helyt-áll, megáll, valamiből áll, van, létezik) stare, 
şubsistere, existere, esse: cí't! çYt! (csitt! csitt! 
megállj !) consiste ! ; u-ç'aleme ç'ale xode çît, u 
dademe dade xodo çît (Zb. 26/31. Ha gyermek 
vagy, légy gyermekhez hasonló, ha öreg vagy, 
légy öreg. Km.); çîti-p'e (id. + hely: állóhely, 
állomás, tanya) statio, locus síibsistendi, mansio 
etc. : cítip'er y'oiín (tanyát, lakást változtat) mu- 
tare sédem, mansionem. 

çî-tlat-ın, çîtlet-în (çV II oda, onnan + ötl-ik M. 
csill-at pro csi-tl-at: föl-ugrik, emelkedik) salire, 
elatius se gerere. 

çı-tlâ (p. perf. s. állott, hevert, régi kenyér, portéka) 
situ corruptus, invendibilis (merx) vetulus, (panis); 
çi-tle-n, çV-tlî-n (çî il ott, valahol + dül : hever, 
áll, használatlan, eladatlan) jacere sirie usu. 

çî-tletîn — çî-tlatîn ; çîtlîn -= çîtlen. 

^îtl-îr, çîtlr (p. det. çîtlîn : heverő, álló) jacens sine usu. 

çît-o (çî-tîn ger. egyenesen állva) stando, erecte. 

çî-f a-y a-n (çî II oda -|- t*e tető, rea -(- Y^^^ T*''" 
gunyáz: felölt, ruház) induere véstem; çît'ay-o 
(id. ger. pro çît'ay*a-o) çît'ay o je-p-tjîn felöltve 
pillant - fölpróbál öltönyt) experiri véstem 
induendo. 



Digitized by LjOOQIC 



87 



çT-ua-go (çi-ue-n, çT-uo-n oda-csapó) me çiuago (bű- 
zös, rohadó) foetens, putrescens. 

çîua-y'e (çîuay'o, çe-ua-y'e, Suay e p. perf. çî oda + 
uan övez: oda-kötött: élettárs, hitestárs, feleség 
Zb. 25 kötet 3, 32, 32, 37, 42 11.) uxor, marita, 
conjux. 

cí-ue-n, cí-uo-n, çT-o-n (çî II onnan + üt, csap: té- 
ved, el-téved, ki-csapong) errare, divagari, extra- 
vagari; cí-uo (id. n. v. tévedés) erratio, error; 

çî-uoz-în (id. V. Int.) 

1. çî-'u-n (Hib. çVu-n çY + p. çen, çın III száj + üti, 

éri: hül) »frigescere« v. 'u-çTu-n, ye-'u-çTun. 

2. çî-'u-n (çî II oda + üt, verv. qé-z-cí'un, qí-z-cfu-n 

megrezzen, megrászkodik \\ contremescere). 

çî-'u-bîd (id. + el-fogás n. v. 'u-bîd-în) dîy'ar çTubîd 
(a nap megfogatása a mesés szörny által -- nap- 
fogyatkozás) eclipsis vei defectus solis; mazer 
çfubîd (hold-fogyatkozás) eclipsis lunae. 

çî-:Wu-n, çî-hu-n, çî-'u-n (oda + üt) me çî-wu-n(szag 
üt, szaga van) odorem reddere: mafe zde-çî- 
mfam 'uy'o cíwuqém (Zb. 26/40. A hol tüz nincs, 
nem füstöl »sine igne fumus deest« Km.) 

çî-ze-k'o (çî II ott n. v. + ze-k'o-n esz-kel, járkál: 
járás-kelés) ambitus, ambulatio : dunejm çîzek'or 
zî-mî-ç'e (a világban járást nem tudó -- tapasz- 
talatlan) imperitus, experientia carens. 

çT-z-t-ri-tlh'a (n. v. tri-tl-h'a-n tetőre dűlni hagy : rá- 
tolás, rá-rakás) impositio : p-c'î-çîztritlh*a (hazug- 
ság ráfogása -- gyanúsítás) suspicio, imputatio 
falsa. 

ç-ji (pro çî-je, çî-ji) 

ç-mî-ç-go =- çî-mî-ç-go. 

ço == çî II (ço-gu/îa -= çî-guyTn) 



Digitized byV^OOQlC 



88 



ço-le-x'u (p. ç'e-n, ç'Y-n 11 sürög + test + levő: na- 
gyon gyors, ló jelzője) velox, celer (equus Zb. 
25/38. etc.) 

con-de-xu (çTn IV mér + tér + ho, ig, méretig : vala- 
meddig, ig) usque ad v. abiçonde/u, a-p-çen- 
dexu. 

ÇO-U, co-wu (pro cí-o-u oda csap) me çou (szag csap, 
szagos) foetet: h'ader ködre ze-p-h'â-me me çou 
(Zb. 26/38. Ha a hullát sokáig hordoztad, bűzös 
lesz. Km.) 

ç-ta-y'a (n. v. çte-n III dermed ; ijedés, rémület) timor, 
terror. 

çta-huk^ (Ç-te, acél -f ütő : kova, tűzkő) pyrites, silex: 
c-ta-m-'í-le (çte acél + obi. -f lángol, ég : tapló, 
topló, az acéltól égő) fomes. 

cta-pé (p. çte-n III + hely: búvó hely) latebra. 

çtâ (p. perf. çten dermed : megdermedt, megfagyott, 
víz, föld) congelatus ad. (aqua, terra). 

ç-te (p. s. tűz-adó : acél) chalybs igniarius; I ç-teyı, 
ç-ti-n (çe-n, cin I + te-n, tin ad vagy tesz : tü- 
zet ad, melegit) calere v. çte, p-çtin ç'ejy'apçtin 
etc. 

II ç-te-n, ç-tın (çe-n, çYn III v. Int. sze-d, vesz, el- 

fogad) sumeré, capere v. qa-çten, qa-çteiln. 

III ç-te-n, ç-tîn (id. v. Int. 1 dermed, megfagy 2. meg- 

dermed az ijedségtől) 1. rigere frigore 2. perter- 

reri; v. ç'e-çten. y'a-çten, qa-çten, çi-çten. 

xey'ectíhyn ; ç-te-z-in (id. -j- augm. megijedni) 

perterreri. 
ç-tîn I— III -^ çte-n I— III. 
çu (pro çi II + u »tu« çu-mi-y'e-gUY' ne biztass 

»rio li ei spem dare«) 
çuy'o pro çiy'o (mért kor : idő, időszak) tempus : pasem 



Digitized by VjOOQIC 



89 



çuy'o (régén, hajdan) olim, in antiquo tempore ; 
abY-çuy'onn (akkoron) tunc temporis. 

Ç' (= Ç + á, é, Î, ö, ú) 

ç'a (pfo ç'e II alá, le y. ç'a-se) 

ç'a-y' (syn. ée-y', ç'e II + p. y'í-n, y'o-n konyul, M. 
se-gg Jap. siki: fenek, alj, alatt) fundus, pars 
ima, inferior, infra, sub, subter : p-sí-c'ay' rík'o 
aleçe k'or (Zb. 26/63. Viz alá járó poroszka ösz- 
vér, mi az? — qunduz — hód) v. ç'ayTm. 

1 . ç'a-y'a (n. v. ç'e-n, ç'Yn II csinál : csinálmány, ala- 

pitás) factum, fundatio. 

2. ç'a-y'a (çen, çın II serit: szövedék, fonás) aliquid 

netum vei textum. 

c'ay'-ím (ç'ay' + obi. segg-en : alá, alatt) infra, sub : 
ji ç'ay 'ím (alá-ja, alatta) sub aliqua re, sub ali- 
quam rem. 

ç'a-y'o (ç'e III uj + P- yo-n, y'un kandit, néz »újnak 
néző, a mit új-nak néznek« 1. bámulni való, 
bámulandó, szép, ritka, gyér; komoly, fontoskodó 
2. ritkaság) mirus, mifabilis, admirabilis, pul- 
Cher ; gravis 2. raritas, res mirabilis ; c'ay'o-go 
(id. + adv.) 

ç'a-k'o (A cía-kuo, c'ía, őea hideg 4" kelő, járó: guba, 
nemez-köpeny, burka) pallium e coactili. 

c'a-qo (ç'e I alj pro láb + qa, qé, ggo nél-kül : sán- 
ta, tkp. "lábatlan) claudus; c'aqo-y'un (id. + gyű, 
lesz : megsántul) claudum fieri ; c'aqo-n (id. igé- 
sitve: sántái, sántikál) claudicare. 

c'a-q'o (Ad. éa-yuo, ç'a ^ çâ sü-lt + yo, /u, köles, 
valami finom Jap. ko pulvis, farina: ke-nyer cf. 
Jap. ko-neru lisztet gyúr -= kenyeret dagaszt) 
panis ; c'aq'o-y'a-z'e (id. -|- hagy süini : kenyér- 
sütő) pistor; c'aq'p-yuz' (id. hó-s: fehér kenyér) 



Digitized by VjOOQIC 



90 



candidus panis; c'aq'u-a-ffe (id. + bő-r: ke- 
nyér-héj) crusta panis. 

çala-y'a (ç'ale + ság, ség: 1. gyerekség, 2. pajkos- 
ság) 1. pueritia 2. puerilitas; ç'alay'a-m (id. + 
obi.) ç'ala/ am x^tkic'e (gyerekséghez tartozó 
kort csináló : kiskorú) minorennis. 

ç'a-le, ç'e-le (Ad. ca-lle M. cselé-d dim. ç'e csekély, 
új + test ellentétje: t-li da-ll nagy-test: gyerek, 
7 — 15 évesig, fiatal, fickó) puer, juvenis ; ç'ale-y^u 
(id. + társ : gyerek-, fiatal-társ) socius juvenilis ; 
c'aley'u-a-íe (id. -f- test, tetemes Zb. 25/52: sok 
fiatalság) multitudo juvenum ; ç'ale-p' (id. + p. 
p'e-n, p'Tn nevel; gyermeknevelő, dajka) curator 
parvorum ; ç'alei' (id. -f ős, öreg : megnőtt gye- 
rek, kamasz, finak) adolescens. 

ç'a-no (ç'e III új, zöld + nevekedő : a gabona fű ko- 
rában) seges. 

ç'a-ne-n, ç'e-ne-n (ç'e 11 alá + nye-r, kap : alá-gyul, 
belé kap a tűz) succendi v. ç'ey'anen. 

ç'a-p'e (p. ç'e-n 11 vet + föld, v. mes-ç'ap'e). 

ç'a-se, ç'a-sY (ç'e 11 alá + p. se-n, sín 1 alá-, után- 
égő: szerető, kedvelő, kedves) amans, amatőr, 
amatrix, amasius, amasia: ueth'am jiç'ase /Jun! 
(az isten szeretője lennél ! -- az istenért) per 
amorem dei ! : cY-mY-sínnagem begine ji ç'aset 
(Zb. 26 37. Mikor nem volt beteg, akkor is sze- 
rette a zablevest. Km.) ç'ase zi-mY-'ar tl'Yk'e ja- 
tlíteqém (Zb. 26/5. A kinek szeretője nincs, nem 
számitják férfinak. Km.) 

ç'a-te-n (v. Int. çen IV Rad. M. csat a : szeldes, vag- 
dos) secare v. u-pç'aten. 

ç'a-M-h a-n, ç'e-tl hVn (ç'e H alá, le f dűlni hagy 



Digitized by VjOOQIC 



-= letesz: eltemet, sirba tesz) sepelire defunctum; 
c'a-tih'aí' (id. v. Int. n. v. eltemetés) sepultura. 
ç'â (p. perf. ç'e-n, ç'î-n II csinál pro ç'e-a, csinál-a: 

1. csinált, cselekedett, megtett 2. cselekedet, tett, 

hőstett) 1. factus 2. factum, facinus heroicum. 
ç'â-go (ç'en, ç'în II esve) zYbiale ç'âgo (néhány nap 

múlva) post aliquot dierum. 

I ç'e (Rad. M. se-gg, v. ç'aY ete. fenék, al, al-j) fun- 

dus, pars ima, inferior, basis. 

II ç'e, çT (Ad. se, sí, ce, Jap. shi v, Sí, áita id. Tüb. 

so-d id. M. se, si, sü v. se-pe-d, se-gg, sü-p-ed, 
sü-t; csö, csö-k. csi-k: 1. alá, le 2. alul) 1. 
sub, infra 2. ab inferiore parte. 

III ç'e (Ad. ée Man. i-ée Mon. ál-ne Jap. áin Korea 

sai M. e-cse, ö-cse Ad. e-ée kab. ji-ç'e : 1. ki- 
csi, fiatal, zsenge v. ian, friss 2. ú-j v. u 3. új- 
ság) 1. parvus, juvenilis, recens 2. novus 3. no- 
vitas cf. ç'T, t'í, ÇÎ. 

IV. ç'e (id. Suff. dim. M. esi, ics, acs) v. á'i'-c'e 
(csi-tkó V. t'ekű) pullus equinus, ví-c'e (pü-csi, 
pü-csike) juvencus etc. 

V ç'e (p. ç'e-n csináló, készitö, gyártó) faber, fabri- 
cans, Jap. si Mon. éi T. tat. éi, |i v. pyja-ç'e, 
á'ír'íqu-c'e etc. 

ç'e- a-z'-ín (ç'e 11 alá + 'a-n áll v. Int. alá-áll, hogy 
valakit fölsegítsen) assistere : qoáír u-cíto qíre-u- 
nnı-Y'eç', jiç'nne u-ç'e-nnî-'ai' (Zb. 26/12. A ro- 
kont jelenlétedben — te ott léve — ne enged 
elesni, de ha elesik, ne állj alája. Km.) 

ç'e-b-c'Yn-ı-y'a (ç'e id. + n. v. b-c'Yn, p-c'ín fa-cs-int, 
fa-csa-r : le-csürés) diverâio: zramç^ebc'miya 
(szó lecsürés - elutasító válasz, kifogás) repulsa. 

ç'e-be-y (n. v. s. gond, baj, aggodalom, törődés) cura, 

Digitized by VjOOQIC 



ÇfJ 



angor ; ç'e-be-7İ-n (ç'e-n IIl érzés — pohad, kel : 
érdeklőd-ik, aggódik, törődik) soliicitum habere, 
se cura et sollicitudine affîcere, angoreın capere. 

ç'e-b-ze (n. v. s. béllés, az öltöny alsó v. fonák-fele) 
pannus insutus, textum subsutile, pars vestis in- 
terior; ç'e-b-ze-n (ç'e 11 alá — felé-szorit: meg- 
szorít, megerösit, m^vasal, ládát) firmare, munire, 
ferro firmare (cistara). 

ç'e-ç (pro ç'e-ç' ç*e 11 le -f p. ç'e-n, çln le-esö) 
méqu-c'ec (széna-hulladék, széna-törek) pars foeni 
trita et non comesa. 

ç'e-çe-n (ç'e II le -- çe-n IIL sző, fűz, zsinegei, Hib. 
ç'e-ç'en çeçen : be-fog lovat) jungere equos 
currui. 

ç'e-çt en (id. -\- dermed : megijed, megszeppen) per- 
terreri. 

ç'e-ç*â (pro ç'eçâ p. perf. çeçen befogott) junctus 
equus : sic zi-ç'eç'â sígu (ló hárma befogott sze- 
kér - hármas fogat) currus trijugus. 

ç'e-de-n (ç'e 11 alá -^- tii-z : alá-tüz, alávarr) subsuere. 

ç'e-de 'u-n (id. -f dörej + űt: meg-, oda-hallgat, oda- 
figyel, engedelmeskedik) attendere, aures praebere, 
obedire. 

ç'e-dıde (ç'e III új + aug. dad, ded: újdonat új, 
egészen új) novissimus, recentissimus. 

c'e-di-h'aá-yik'-irh (ç'e II alá -f oda + kac-ag) ji 
paç'ek'e ç'. (bajsza alá kacag — mosolyog) sub- 
ridere. 

ç'e-f (p. s, le-vonó, szi-v-ó : szopó) sugens : b'15-ç'ef 

(csecs-szopó) lactens ; ç'e-fî-n, ç'e-ffı n (ç'e II le 

í von, le-von : szi-p, szo-p, szi-v) sugere ; ç'e- 

fík'-Tn (id. + kel: szop-og-at, sziv-og-at) sugere. 



Digitized by VjOOQIC 



w^ 



çe ge-n (ç'e II le -f' fcé-r, hiv> lehiv, elhiv, meg-hiv) 
advocare, invitare. 

ç'e-go (ç'e 111 -{ adv. újra, új-ból, újólag) nőve, no- 
viter; ç*e-go y'ay'k (id. rj- le-bevevé-k pro ye- 
ja-yi-a v. yö-yjn : újonc, a kit újonnan vettek be 
katonának) tiro, novus miles. 

ç'e-gu-y^u-n (ç'e 11 le + sziv konyul v. guy'u, u-z- 
ç'eguy'u) 

ç'e-gu-p-çY-se-n v. sí-n (id. -\- gupcísen : el-meg- 
gondol, elképzel, megfontol) mente versare, consi- 
derare, perpendere, pensitare : çegupçis-o (id. i- 
ger. adv. meggondolva, megfontolva) diliberando, 
pensando. 

ç'e-y'a-çta-y'a (n. v. s. megrettentés, fenyegetés) actio 
perterrendi, consternatio, minatio ; ç'e-y a-çten (ç'e 
II le, meg + hagy dermedni: megijeszt, fenye- 
get) perterrere, minari. 

ç'e-y'â^fe-n (ç'e II le -!- hagy borulni, leborít: megöl) 
occidere. 

c'e-y'a-fín (id. + hagy von-ni: le-hagy szopni, szivni, 
leszopat) exsugi facere: psíduoc'eyafín (vérszi- 
póval kiszivat) facéré ut sanguisuga exsugat. 

ç'e-y'a-h'a-n (ç'e II le -|- hagy hágni: le-be-meneszt, 
beereszt) sinere intrare, introire. 

1. ç'e-Ysi-yp-n (ç'e II le -|- hagy hullni v. ç'eyon 1.: 

. alá-ereszt) submittere. 

2. ç'e-y'a-yon, v. yun (id. + hagy hajtani v. ç'e-yon: 

le-el-hajtat) depelli facere: z'i ç'ey'ayon (széllel 
elfuvat) vento dispergi, propelli facere. 
ç'e-y'a-k*in (id. + hagy kelni : le-kelt, hullat) sinere 
descendere, cadere : Y'«'n-neps çey'ak'in (könnyet 
hullat) lacrymas profundere; h'atle c'ey'akMn (a 
terhet le-kelt: purgál) purgare alvum. 



Digitized by VjOOQIC 



94 



ç'e-y'a-k'o (n, v. s. 1. leeresztés 2. leengedés, elnézés) 
1. demissio 2, indulgentia v. qípc'e-zí-y'ak'o ; 
ç'e-ya-k'o-n (ç'e II le 4- hagy kelni: lemenni 
hagy, leereszt: le-, el-enged, elnéz) 1. sinere 
descendere, demitti 2. indulgere, connivere. 

c'e-ya-qo (p. n. v. s. támaszték, támasztó) fulcimen- 
tum, fulcrum; c'e-ya-qo-n (ç'e II alá + hagy 
konyulni: alá-megtámaszt) füleire, suffulcire. 

ç'e-y a-ne-n (id. -j- hagy nyerni -^ kapni v. c'e-nen : 
alágyújt) succendere. 

ç'e-ya-p-Ç-tîn (ç'e II alulról + hagy fel-süt-ni: föl- 
melegit, felforral) fervefacere: px'a-qoc'ijm-i se 
ç*e-jY^pçt (Zb. 26/40. A forgács is felfőzi a te- 
jet. Km.) 

c'e-y'a-p-x'o-n (ç'e II le + hagy feíé-kanyarodni : 
megszalaszt, futásnak ereszt) fugare, ad fugám 
capiendam incitare v. c'epx'on. 

c'^-y'a-s-t-ín (ç'e II alulról + hagy szitódni sen, sín I : 
ösztön-öz, tüzel, fölbujt, ingerel) instigare, in- 
citare, irritare, 

ç'eYa-tlad-en v. tiéden (ç'e II le + hagy szaladni : 
leszalaszt, leereszt, áraszt vizet) sinere descçndere, 
defluere, devolare, demittere inundationem. 

1. ç'ş-y'a-ue-n (ç'e II le, alá + hagy ütni: alámerít, 

belemárt) imbuere, immergere, intingere) 'uy'oi^ 
ç'ey'auen (a füstöt aláütni hagyja =- megfüstöl) 
şuffumigare. 

2. ç'ey'auen (id. n. v. bujakór) lues venerea. 
ç'e-y'^-'u-ve-n (pro 'u-ví-'a-n, ç'e II alá + hagy meg- 
állni; alá-állit, alátesz) subdere, supponere. 

ç'e-y'a-vve-n, ç'e-ye-ve-n (ç'e II le + hagy főni: le- 

bc-fő-z) decoquere. 
ç'e-yVç'îs-h'e-n (id. + hagy csücsülni menni Zb. 



Digitized by VjOOQIC 



D5 



21/207: valahova ültet, telepit) facere subsidere, 
sedere. 

ç'e-y'e-h'e-i'-n (id. hagy hágogatni ; alá-bereszt) sinere 
subire, introire : uj f eç sî-çî-mî-y'uk'e sji íume- 
renyer k'etim ç'-u-mî-y'eh'ei' (Zb. 26/21. Ha 
bizalmad bennem nincs, patkányaim a juhólba ne 
ereszd. Km,) 

ç'e-Y*e-k'in = ç'e-y'ak'in (lekelni hagy, levezet, lekisér) 
sinere descendere, deducere; fejr ç'ey'ek'in (a 
bűséget lemeneszti: le-ki-mos) delavare, deluere. 

ç'ey^etladen = ç'ey'atladen ; ç'e/even =- ç'ey'avven, 

ç'e-y'e-iY-n (ç'e II le ^ hagy osonni, csurogni : lecsur- 
gat, lejárat = destillál) destillare aquam vitae ; 
ç'eyeiî-p'e (id. p. r hely: destilláló-hely) locus 
destillationis : arqac'ey'eiip'e (szesz-föződe) locus 
destillandae aquae vitae. 

ç'ey'c --= ç'ay^'o. 

ç'e-fı^ (p. ç'e-n, ç'în II csinál + társ Zb. 25 22: 
segé-d, cselekvő-társ) cooperator, adjutor, ad- 
jutáns. 

ç'e-Y*^u-n (ç'e II le + konyul: lekonyul, megesik a 
szív) affici animus tristitia : ji gu ç'ey'un 
(szive megesik, megsajnál, könyörül) misereri, 
commiserari v. gur-zY-ç'ey'u, guç'ey'u ; ç'ey'un-Y-y'a 
(id. n. V. V. gu-ç'ey'uniy'a) 

ç'e-y'ut-h'a-n, ç'e-y'ut-h'e-n (ç'e II alá + hud, hugy- 
hagy: maga alá hud-ik, hugy-oz-ik) submejere; 
ç'e-y'ut-hVr (id. det. ágyba hugyozó) submejulus: 
ç'ey uth^^er y ay uç'îfik'ek'e 'azeç (Zb. 26/36. 
Az ágyba hugyozó mester a megszáritásban. Km.) 

ç'e-hud-Yn, ç'e-ud-Yn (ç'e II le f üt: leüt, levág) de- 
cutere: ji nak'e ç'ehudın (szemmel vág - buz- 
dít, biztat) incitare. 



Digitized by LjOOQIC 



96 



çVhuk'-en, ç'e-uk'-en (ç'e 11 le + ökleszt: le-be-ver 
pl. szeget) incutere, infigere (clavum) 

1. ç'e-h' (n. v. ç'e-h'in alul hordó: 1. talp, csizma- 

talp 2. taip-béHés) 1. solea calcei 2, soleainterior 
calcei. • •: . . 

2. ç'e-h' (id; aluHiordás: alázat, tisztelet) humilitas, 

subjectio. 

ç'e-h'a (n. v. s. !e-bemenés) introitus; ç'e-h'a-n (ç'e 
II le ~h há-g : le-be-megy) introire ; ç'e-h'a-z-Vn, 
c'e-h'é-i-ín (id. v. Int. le-be-jár, be-megy) in- 
troire. 

c'e-h'é-n = ç'e-h'a-n.. 

c'e-h'éi'-Tn (id. v. Int. alá megy: utolér) consequi. 

ç'e-h'e-n (ç'e II alul + vesz : engedelmeskedik) se 
subjicere. 

c'e-h'í-n (id. + hoz. hord: .1. alá-, le-hoz 2. alulhord 
V. ç'e-h' 1. 3. magasztal, alulról hord, dicsér) 1. 
deferre, supportare 2. subternum esse 3. effere 
laudibus, magnificare ; v. ç'Th'. 

çe-y' (p. ç'e-n II sürög + dim. sürgő, siető, serény, 
gyors, élénk) celer, velox, vivax, vividus : ç'ey'-go 
(id. adv. gyorsan, hamar) velociter, cito, 

c'e-x'e-n (ç'e-n ç7n III sejt -{- vesz : sejtve vesz : meg- 
tud) cognoscere. 

ç'e-7/i-n, ç'e-yj-n (ç'e II le -h vesz, szed: le-kivesz, 
le-szed) demere : nalyer ç'ey'in (a patkót lehúzza) 
soleas ferreas demere; c'ex'íp'e (id. -f hely: le- 
ki-szedöhely) 7'u-a-tle-ç'ey'Vp'e (ércbánya) fodina 
aeraria. 

ç'ey'-o --^- ç'ey;-go, 

1. ç'e-yo-n, ç'e-yu-n (ç'e II le + hull : le-belé-esik pl. 
a szemébe, elcsuszamodik a láb) incidere; labi 
(pes); 2. ç'eyon (id. n. v. hulladék, szemét) 



Digitized by VjOOQIC 



97 



quisquiliae: sji nem ç'eyono ç'eyuame ç'e-s- 
y/i'nqém (Zb. 26/7. Ha szemétként esek is a szç- 
membe, ki nem vethetem. Km, a rossz rokonról 
mondják.) 
3. c'e-xo-n, c'e-xu-n (ç'e II le + hajt: 1. le-be-hajt 
2. el-hajt, kiűz) compelle, depellere; ç'e/u-i-in 
(id. V. Int.) 

I Ç'®-J (P- Ç'e-jin I es-ik, sejedö, hu-pa v. qoj-c'ej). 

II ç'ej (ç'e-n III sej-t v. Int. n. v. sejtés, érzés, tudás 

»sensus, cognitio« v. ç'ej-y'oiVn). 

ç'e-j-çe-n, ç'e-çe-n (ç'e II le + fog: be-fog (lovat, 
ökröt) jungere curru: vvT zi-mí-'am sk'e ç'ejçe 
(Zb. 26/45. A kinek ökre nincs, az borjut fog 
be. Km.) 

ç'ej-y'oi-ın (ç'ej II + y'o±-'\n fordit, cserél : véleményt 
cserél, meggondol) mutare opinionem. 

I. ç'e-j-in (v. Int. ç'en II esik »cadere«) 

II ç'öj-'n (v. Int. ç'en III érez, sej-t »sentire«) 

ç'e-j-n (n. v. s. hagyaték) bona relicta, hereditas relicta 
V. ade-ç'ejn ; ç'e-j-ne-n. ç'e-j-nT-n, ç'e-ne-n 
(ç'e II le + maraszt-ja : le-maraszt, elhagy, visz- 
sza-hagy) relinquere: hunez'-i-neç'îm sY-ç'-a-ne 
(Zb. 25/3. Az öreg üres házban én elhagyott-juk 
= engem ott hagynak) 

ç'ejn-înse (ç'ejn -f- nincs: hagyatéktalan) hereditaten 
non relinquens : ade-c'ejnínáere qupch'ense 
'ah'ere zexodec Zb. 26/10. Örökséget nem hagyó 
atya és csontnélküli húsdarab egymáshoz hasonló. 
Km.) ç'ejn-Yz' (id. + ös, régi: régi, ősi örökség) 
antiqua hereditas : zejmre guy'emre ade-ç'ejn íz'-c 
(Zb. 26/14. Az álom és remény régi atyai örök- 
ség. Km.) 

ç'e-k'-in (ç'e II le + k'in kk'in, tör: letör, le-szakit) 

Lex.-Cab.-Huní.-Lat. 7 

Digitized byLjOOQlC 



98 



def ringere, decerpere: bYjYm ç'ek'in (a csecstől 
elválaszt) depellere a lacte ; v. qa-ç'ek'in cf. 
ç'Yk'-in. 

ç'ek' (Imp. ç'ek'in : takarodj, el-takar-odj) apage ! 

ç'e-k'e-n (ç'e II le + hin-t: le-önt, p-sY, vizet) de- 
fundere (aquam). 

ç'çk'i-y'a (n. v. ç'ek'in : le-kelés, el-mozdulás, el-folyás 
véré) descensio, discessio, fluxus sanguinis. 

ç'e-k'ij-in (ç'e le + kiált v. zeç'ek'ijin) 

ç'e-k^-in, ç'e-k'-Yn (ç'e II le + ke-1: 1. le-felé-kel, 
csö-k-ik, csökken 2. el-ki-mozdul, csik-kan, ser- 
ked, fecscsen a vér, szök-ik) 1. descendere, de- 
ficere, diminui 2. moveri, discedere, fluere sanguis : 
ji qaru v. ç'ek'in (ereje csökken) vires deficere ; 
sji negum ç'ek'â la?'e (arcomra kelt baj, az en- 
gem ért baj) malum, quod mihi accidit ; nYbem 
ji-mY-tlme, tlaqor c'ek'qém (Zb. 26/7. Ha a gyo- 
morban nincs semmi, a láb nem mozog. Km.);v. 
qíc'ek'ín ; ç'ek'i-p'e (id. p. + hely : kijáró hely) 
locus exeundi, exitus; ç'e-k'i-z-Yn (id. v. Int. le- 
ki-költözik, menekül, szök-ik) abire, discedere, 
migrare ; récédére, evadere ; ç'ek'-k'e (id. + vég 
n. V. jelenet, jelenés) apparens, apparitio : p-ç'Yh'go 
ç'ek'k'e sji guy^uç (az én véleményem az, hogy 
az csak álomjelenet). 

ç'ek'o-cY-p-y (v. ç'ak'o et cYpyJ 

ç*e-k'ute (ç'e II le + p. k'ute-n, hint hazug, hirt 
széthintő) mendax, proprie »dispergens«, 

ç'e-quze-n (id. + meg-szorit: meg-szorit kötéllel) 
constringere ; ç'e-quzY-k'-Yn (id. -j- kel: le-szorit, 
lenyom) deprimere. 

ç'elaçe (ç'ale + çe aug. : nagyon fiatal) valde juve- 
nilis. 



Digitized by VjOOQIC 



99 



ç'ela-y^a = ç'ala-y'a. 

ç'ele (= ç'ale kicsi test: gyermek) puer: ç'eleg'afe 
(gyáva, kényes gyerek) puer delicatus. 

ç'e-mu-y^ugo (pro ç'e-mi-y'ugo, ger. neg. ç'e-y'u-n ji 
gu ç'emuyjogo (szive meg nem esve = könyör- 
telenül) immisericorditer. 

I ç'e-n (pro çen I) 

II ç'e-n, ç7-n (M. csi-n, csenál Jap. si-, Tam. çey- id. 

1. sür-ög, mozog, esik 2. ejt, vet 3. csinál) 1. 
moveri, agitari, properare, cadere 2. jacére, plan- 
tare 3. facere : k'art'of ja-ç'enk'e yobaz-ç (Zb. 
25/65. burgonyát ültetniök szenvedély nekik »stú- 
dió flagrante illi solanum tuberosum plantant«) v. 
çTç'en, ç'e V, ç'eyj, ç'e-y'u, p'aç'en p'ç'en, 
p'ç'Yn et multa alia, composita. 

III ç'e-n, ç'in (M. se-j-t : érez, sejt, tud) sensu per- 

cipere, sentire, scire v. ç'e-byVn, ç'ejin, ç'ez'Vn, 
feç'en, 'u-pç'en ete. VvY y'unor sk'e-k'iç'o u-ç'e 
(Zb. 26/47. A leendő ökröt borjú korában meg- 
ismered. Km.) 

IV ç'e-n, ç'in (syn. c'en, çen, sen IV Rad. M. se-b, 

csa-p, csa-ta, ki-s, nye-s, vés : szel, szilakol, 
nyes) secare, resecare : v. ç'aten, ç7j, k'eç', 
p-ç'ın, 'u-ç'în ete. 

V ç'e-n, ç'in (Hang. pi-cs-og »sonum edere« ç'âten, 

p-ç'o-maq' ete.) 

ç'e-nak'atle (p. ç'enak'e-n + dolog: nevetség) risus, 
derisio : ç'enak'atle ja-ç'-go (ok nevetséget csi- 
nálva, nevetségesen) in modo risibili ; ç'e-nak'e 
(id. n. V. kigunyolás) derisio; ç'e-nak'e-n, ç'e- 
nekln (ç'e II + nevet: ki-nevet) deridere v. 
qaç*enek'in. 

ç*€nakja-tle -= ç'enak'atle. 

7* 

Digitized byV^OOQlC 



90 



candidus panis; c'aq'u-a-ffe (id. + bö-r: ke- 
nyér-héj) crusta panis. 

çala-y'a (ç'ale -f ság, ség: 1. gyerekség, 2. pajkos- 
ság) 1. pueritia 2. puerilitas; ç'alay'a-m (id. + 
obi.) ç'alaY'am x®**^'Ç'® (gyerekséghez tartozó 
kort csináló : kiskorú) minorennis. 

ç'a-le, ç'e-le (Ad. ca-lle M. cselé-d dim. ç'e csekély, 
új + test ellentétje: t-lí da-li nagy-test: gyerek, 
7 — 15 évesig, fiatal, fickó) puer, juvenis ; ç'ale-y^u 
(id. + társ : gyerek-, fiatal-társ) socius juvenilis ; 
ç'aley'u-a-le (id. + test, tetemes Zb. 25/52: sok 
fiatalság) multitudo juvenum; ç'ale-p' (id. + P- 
p'e-n, p7n nevel; gyermeknevelő, dajka) curator 
parvorum ; ç'alei' (id. -f ős, öreg : megnőtt gye- 
rek, kamasz, finak) adolescens. 

ç'a-nc (ç'e III új, zöld + nevekedő : a gabona fű ko- 
rában) seges. 

ç'a-ne-n, ç'e-ne-n (ç'e II alá + nye-r, kap : alá-gyul, 
belé kap a tűz) succendi v. ç'ey'anen. 

ç'a-p'e (p. ç'e-n II vet + föld, v. mes-ç'ap'e). 

ç'a-se, ç'a-sY (ç'e II alá + p. se-n, sín I alá-, után- 
égő: szerető, kedvelő, kedves) amans, amatőr, 
amatrix, amásius, amasia: ueth'am Jiç'ase x'""' 
(az isten szeretője lennél ! = az istenért) per 
amorem dei ! : çY-mY-sîmagem begine ji ç'aset 
(Zb. 26 37. Mikor nem volt beteg, akkor is sze- 
rette a zablevest. Km.) ç'ase zi-mY-'ar tl'Yk'e ja- 
tlíteqém (Zb. 26/5. A kinek szeretője nincs, nem 
számítják férfinak. Km.) 

ç'a-te-n (v. Int. çen IV Rad. M. csat a : szeldes, vag- 
dos) secare v. u-pç'aten. 

ç'a-t-l-h'a-n, ç'e-tl hVn (ç'e II alá, le f dűlni hagy 



Digitized byLjOOQlC 



91 



-= letesz: eltemet, sirba tesz) sepelire defunctum; 
ç'a-tlh'az' (id. v. Int. n. v. eltemetés) sepultura. 
ç'â (p. perf. ç'e-n, ç'î-n II csinál pro ç'e-a, csinál-a: 

1. csinált, cselekedett, megtett 2. cselekedet, tett, 

hőstett) 1. factus 2. factum, facinus heroicum. 
ç'â-go (ç'en, ç'în II esve) zYbiale ç'âgo (néhány nap 

múlva) post aliquot dierum. 

I ç'e (Rad. M. se-gg, v. ç'a-y' ete. fenék, al, al-j) fun- 

dus, pars ima, inferior, basis. 

II ç'e, çY (Ad. se, si, ce, Jap. shi v, Sí, áita id. Tüb. 

so-d id. M. se, si, sü v. se-pe-d, se-gg, sü-p-ed, 
sü-t; csö, csö-k. csi-k: 1. alá, le 2. alul) 1. 
sub, infra 2. ab inferiore parte. 

III ç'e (Ad. ce Man. i-ée Mon. ái-ne Jap. áin Korea 

sai M. e-cse, ö-cse Ad. e-ée kab. ji-ç'e : 1. ki- 
csi, fiatal, zsenge v. ian, friss 2. ú-j v. u 3. új- 
ság) 1. parvus, juvenilis, recens 2. novus 3. no- 
vitas cf. ç'T, t'í, ÇÎ. 

IV. ç'e (id. Suff. dim. M. esi, les, acs) v. éí-c'e 
(csi-tkó V. f ekű) puUus equinus, vî-ç'e (pü-csi, 
pü-csike) juvencus etc. 

V ç'e (p. ç'e-n csináló, készitö, gyártó) faber, fabri- 
cans, Jap. él Mon. éi T. tat. éi, |i v. pyVç'e, 
ái'rVqu-c'e etc. 

ç'e-'a-i'-în (ç'e II alá + 'a-n áll v. Int. alá-áll, hogy 
valakit fölsegítsen) assistere : qoáír u-c'íto qíre-u- 
mT-y'eç', Jiç'me u-ç'e-mi-'ai' (Zb. 26/12. A ro- 
kont jelenlétedben — te ott léve — ne eiiged 
elesni, de ha elesik, ne állj alája. Km.) 

ç'e-b-c'Yn-ı-y'a (ç'e id. + n. v. b-c'în, p-c'în fa-cs-int, 
fa-csa-r : le-csürés) diverSio: zî'amç'ebc'înİYa 
(szó lecsürés - elutasító válasz, kifogás) repulsa. 

ç'e-be-y (n. v. s. gond, baj, aggodalom, törődés) cura, 



Digitized byLjOOQlC 



92 



angor ; ç'e-be-yi-n (ç'e-n III érzés + pohad, kel : 
érdeklőd-ik, aggódik, törődik) sollicitum habere, 
se cura et sollicitudine afficere, angorem capere. 

ç'e-b-ze (n. v. s. béllés, az öltöny alsó v. fonák-fele) 
pannus insutus, textum subsutile, pars vestis in- 
terior; ç'e-b-ze-n (ç'e II alá + felé-szorit: meg- 
szorít, megerősit, megvasal, ládát) firmare, munire, 
ferro firmare (cistam). 

ç'e-ç (pro ç'e-ç' ç'e II le + p. ç'e-n, ç'in le-esö) 
méqu-c'ec (széna-hulladék, széna-törek) pars foeni 
trita et non comesa. 

ç'e-çe-n (ç'e II le 1- çe-n IIL sző, füz, zsinegei, Hib. 
ç'e-ç'en çeçen : be-fog lovat) jungere equos 
currui. 

ç'e-çt en (id. -{- dermed : megijed, megszeppen) per- 
terreri. 

ç'e-ç'â (pro ç'eçâ p. perf. ç'eçen befogott) junctus 
equus : sic zT-ç*eç'â sigu (ló hárma befogott sze- 
kér - hármas fogat) currus trijugus. 

ç'e-de-n (ç'e II alá ] tű-z : alá-tűz, alávarr) subsuere. 

ç'e-de 'u-n (id. + dörej + üt : meg-, oda-hallgat, oda- 
figyel, engedelmeskedik) attendere, aures praebere, 
obedire. 

c'e-díde (ç'e III új |- aug. dad, ded : újdonat új, 
egészen új) novissimus, recentissimus. 

c'e-dí-h'aá-x'ik'-in (ç'e II alá + oda + kac-ag) ji 
paç'ek'e ç*. (bajsza alá kacag -- mosolyog) sub- 
ridere. 

ç'e-f (p. s, le-vonó, szi-v-ó : szopó) sugens : bî'^-ç'ef 
(csecs-szopó) lactens ; c'e-fí-n, c'e-ffí n (ç'e II le 
-'- von, le-von : szi-p, szo-p, szi-v) sugere ; ç'e- 
fík'-ín (id. + kel: szop-og-at, sziv-og-at) sugere. 



Digitized by VjOOQIC 



m 



ç'e ge-n (ç'e II le -h* ké-r, hiv> lehiv, elhiv, meg-hiv) 
advocare, invitare. 

ç'e-go (ç'e III -| adv. újra, új-ból, újólag) nőve, no- 
viter; ç*e-go y'ay'á (id. rj- le-bevevé-k pro /e- 
ja-yi-a v. ye-yin : újonc, a kit újonnan vettek be 
katonának) tiro, novus miles. 

ç'e-gu-y'u-n (ç'e II le + sziv konyul v. guy'u, u-z- 
ç'eguy'u) 

ç'e-gu-p-çV-se-n v. sV-n (id. 4- gupcísen : el-meg- 
gondol, elképzel, megfontol) mente versare, consi- 
derare, perpendere, pensitare : çegupçis-o (id. f 
ger. adv. meggondolva, megfontolva) diliberando, 
pensando. 

ç'e-y'a-çta-y'a (n. v. s. megrettentés, fenyegetés) actio 
perterrendi, consternatio, minatio ; ç'e-y'a-çten (ç'e 
II le, meg + hagy dermedni: megijeszt, fenye- 
get) perterrere, minari. 

ç'e-y'â-fe-n (ç'e II le H- hagy borulni, leborít: megöl) 
occidere. 

ç'e-y'a-fîn (id. + hagy von-ni: le-hagy szopni, szivni, 
leszopat) exsugi facere: psTduo. c'ey'afín (vérszi- 
póval kiszivat) facéré ut sanguisuga exsugat. 

ç'e-yVh'a-n (ç'e II le -|- hagy hágni: le-be-meneszt, 
beereszt) sinere intrare, introire. 

1. c'e-yVxo-n (ç'e II le -\- hagy hullni v. ç'eyon 1.: 

. alâ-ereszt) submîttere. 

2. ç'e-y'a-yon, v. yun (id. + hagy hajtani v. ç'e-yon: 

le-el-hajtat) depelli facere: z'Y ç'ey'ayon (széllel 
elfuvat) vento dispergi, propelli facere. 
ç'e-yVk*in (id. + hagy kelni: le-kelt, hullat) sinere 
descendere, cadere : y'ín-neps çey'ak'in (könnyet 
hullat) lacrymas profundere; h'atle ç'ey'ak'ln (a 
terhet le-kelt: purgál) purgare alvum. 



Digitized by VjOOQIC 



í)4 



ç'e-y'a-k'o (n, v. s. 1. leeresztés 2. leengedés, elnézés) 
1. demissio 2, indulgentia v. qVpc'e-íí-y'ak'o ; 
ç'e-Y'a-k'o-n (ç'e II le + hagy kelni : lemenni 
hagy, leereszt: le-, el-enged, elnéz) 1. sinere 
descendere, demitti 2. indulgere, connivere. 

ç*e-y'a-qo (p. n. v. s. támaszték, támasztó) fulcimen- 
tum, fulcrum; c'e-y'a-qo-n (ç'e II alá + hagy 
konjmlni: alá-megtámaszt) füleire, suffulcire. 

ç'e-yVne-n (id. + hagy nyerni = kapni v. c'e-nen : 
alágyújt) succendere. 

ç'e-Y'a-p-ç-trn (ç'e II alulról + hagy fel-süt-ni: föl- 
melegit, felforral) fervefacere: pyja-qoc'ijm-i áe 
ç'e-j-y'apçt (Zb. 26/40. A forgács, is felfőzi a te- 
jet. Km.) 

c'e-Y'a-p-x'o-n (ç'e II le -f- hagy felé-kanyarodni : 
megszalaszt, futásnak ereszt) fugare, ad fugám 
capiendam incitare v. c'epx'on. 

ç'^-y'a-s-t-Yn (ç'e II alulról -f hagy szitódni sen, sín I : 
ösztön-özj tüzel, fölbujt, ingerel) instigare, in- 
citare, irritare, 

ç*eYa-tlad-en v. tiéden (ç'e II le + hagy szaladni : 
leszalaszt, leereszt, áraszt vizet) sinere descendere, 
defluere, devolare, demittere inundationem. 

1. ç'ş-ya-ue-n (ç'e II le, alá + hagy ütni: alámerít, 

belemárt) imbuere, immergere, intingere) 'uy^or^ 
ç'ey'auen (a füstöt aláütni hagyja = megfystöl) 
şuffumigare. 

2. ç'ey'auen (id. n. v. bujakór) lues venerea. 
ç'e-y'c^-'u-ve-n (pro 'u-vT-'a-n, ç'e II alá + hagy meg- 
állni; alá-állit, alátesz) subdere, supponere. 

ç'e-y'a-vve-n, ç'e-ye-ve-n (ç'e II le + hagy főni: le- 

bc-fő-z) decoquere. 
ç'e-yVç'<^s-h'e-n (id. -f hagy csücsülni menni Zb. 



Digitized by VjOOQIC 



05 



21/207: valahova ültet, telepit) facere subsidere, 
sedere. 

ç'e-y'e-h'e-i'-n (id. hagy hágogatni ; alá-bereszt) sinere 
subire, introire : uj f eç sT-çî-mY-y'uk'e sji iume- 
renxer k*etim ç'-u-mî-feh'ef (Zb. 26/21. Ha 
bizalmad bennem nincs, patkányaim a juhólba ne 
ereszd. Km.) 

ç'e-y'e-k'in — ç'e-y'ak'in (lekelni hagy, levezet, lekisér) 
sinere descendere, deducere; fejr ç'ey'ek'in (a 
bűséget lemeneszti: le-ki-mos) delavare, deluere. 

c'ey'etladen = ç'ey'atladen ; ç'ey'even - ç'ey'avven, 

ç'e-ye-ii-n (ç'e II le + hagy osonni, csurogni : lecsur- 
gat, lejárat — destillál) destillare aquam vitae ; 
ç'ey'eiî-p'e (id. p. t- hely: destilláló-hely) locus 
destillationis : arqac'ey'ef íp'e (szesz-főződe) locus 
destillandae aquae vitae. 

ç'ey'o --= ç*ay'o. 

ç'e-y'u (p. Ç'e-n, ç'în II csinál + társ Zb. 25/22: 
segé-d, cselekvő-társ) cooperator, adjutor, ad- 
jutáns. 

ç'e-y'u-n (c'é II le + konyul: lekonyul, megesik a 
szív) affici animus tristitia : ji gu ç'ey'un 
(szive megesik, megsajnál, könyörül) misereri, 
commiserari v. gur-zí-c'ey'u, guç'ey'u ; ç'ey'un-ı'-y'a 
(id. n. V. V. gu-ç'ey'unıy'a) 

ç'e-y'^Jt-h'a-n, ç'e-y'ut-h'e-n (ç'e II alá + hud, hugy- 
hagy: maga alá hud-ik, hugy-oz-ik) submejere; 
ç'e-y'ut-h'e-r (id. det. ágyba hugyozó) submejulus: 
ç'eyuth^er y ay uç''^'''k'ek'e 'azeç (Zb. 26/36. 
Az ágyba hugyozó mester a megszáritásban. Km.) 

ç'e-hud-Tn, ç'e-ud-ın (ç'e II le + üt: leüt, levág) de- 
cutere: ji nak'e ç'ehudın (szemmel vág - buz- 
dit, biztat) incitare. 



Digitized by LjOOQIC 



96 



ç'e-huk'-en, ç'e-uk'-en (ç'e II le + ökleszt: le-be-ver 
pl. szeget) incutere, infigere (clavum) 

1. ç'e-h' (n. v. ç'e-h'in alul hordó: 1. talp, csizma- 

talp 2. talp-béHés) 1. solea calcei 2, soleainterior 
calcei. ' '^ . - 

2. ç'e-h' (id: alulhordás: alázat, tisztelet) hurnilitas, 

subjectio. 

ç'e-h'a (n. v. s. le-bemenés) introitus; ç'e-h'a-n (ç'e 
II le ~h há-g : le-be-megy) introire ; ç'e-h'a-z-în, 
c'e-h'é-z-in (id. v. Int. le-be-jár, be-megy) in- 
troire. 

c'e-h'é-n = ç'e-h'a-n.* 

ç'e-h'ei'-în (id. v. Int. alá megy: utolér) consequi. 

ç'e-h'e-n (ç'e II alul + vesz : engedelmeskedik) se 
subjicere. 

ç'e-h'ı-n (id. + hoz. hord: .1. alá-, le-hoz 2. alulhord 
V. ç'e-h' 1. 3. magasztal, alulról hord, dicsér) 1. 
deferre, supportare 2. subternum esse 3. effere 
laudibus, magnificare ; v. ç'Th'. 

ç*e-y/ (p. ç'e-n II sürög + dim. sürgő, siető, serény, 
gyors, élénk) celer, velox, vivax, vividus : ç'ey'-go 
(id. adv. gyorsan, hamar) velociter, cito, 

c'e-x'e-n (ç'e-n ç'Tn III sejt -}- vesz: sejtve vesz : meg- 
tud) cognoscere. 

ç'e-7/i-n, ^'^-yyn (ç'e II le + vesz, szed : le-kivesz, 
le-szed) demere : nalyer ç'ey'in (a patkót lehúzza) 
soleas ferreas demere; ç'ey'ip'e (id. + hely: le- 
ki-szedőhely) Y'u*a-tle-c'ey'íp'e (ércbánya) fodina 
aeraria. 

ç'ey'-o =- ç'ey'-go. 

1. ç'e-yo-n, ç'e-yu-n (ç'e II le + hull : le-belé-esik pl. 
a szemébe, elcsuszamodik a láb) incidere; labi 
(pes) ; 2. ç'eyon (id. n. v. hulladék, szemét) 



Digitized by VjOOQIC 



97 



quisquiliae: sji nem ç'eyono ç'e/uame ç'e-s- 
yl'nqém (Zb. 26/7. Ha szemétként esek is a szç- 
membe, ki nem vethetem. Km, a rossz rokonról 
mondják.) 
3. c'e-xo-n, ç*e-xu-n (ç'e II le + hajt: 1. le-be-hajt 
2. el-hajt, kiűz) compelle, depellere; ç'ey u-i-ín 
(id. V. Int.) 

I ç'e-j (p. ç'e-jin I es-ik, sejedő, hu-pa v. qoj-c'ej). 

II ç'ej (ç'e-n III sej-t v. Int. n. v. sejtés, érzés, tudás 

»sensus, cognitio« v. c'ej-y'oiín). 

ç'e-j-çe-n, ç'e-çe-n (ç'e II le + fog: be-fog (lovat, 
ökröt) jungere curru: vvY zi-mí-'am ák'e ç'ejçe 
(Zb. 26/45. A kinek ökre nincs, az borjut fog 
be. Km.) 

c'ej-Y^oí-Yn (ç'ej II + y'oi'-'in fordit, cserél : véleményt 
cserél, meggondol) mutare opinionem. 

I. ç'e-j-in (v. Int. ç'en II esik »cadere«) 

II ç'ej-in (v. Int. çen III érez, sej-t »sentire«) 

ç'e-j-n (n. v. s. hagyaték) bona relicta, hereditas relicta 
V. ade-ç'ejn ; ç'e-j-ne-n. ç'e-j-ni-n, ç'e-ne-n 
(ç'e 11 le + maraszt-ja : le-maraszt, elhagy, visz- 
sza-hagy) relinquere: hunez'-Y-neç'Tm si-ç'-a-ne 
(Zb. 25/3. Az öreg üres házban én elhagyott-juk 
^ engem ott hagynak) 

ç'ejn-Ynse (ç'ejn -|- nincs: hagyatéktalan) hereditaten 
non relinquens : ade-c'ejnínáere qupch'ense 
'ah'ere zeyodeç Zb. 26/10. Örökséget nem hagyó 
atya és csontnélküli húsdarab egymáshoz hasonló. 
Km.) ç'ejn-Yi' (id. + ős, régi: régi, ősi örökség) 
antiqua hereditas : zejmre guy'emre ade-ç*ejnYz'-ç 
(Zb. 26/14. Az álom és remény régi atyai örök- 
ség. Km.) 

çe-k'-in (ç'e II le + k'in kk'in, tör: letör, le-szakit) 

Lcx.-Cab.-Huní.-Lat. 7 

Digitized byLjOOQlC 



98 



defringere, decerpere: biYím ç'ek'in (a csecstől 
elválaszt) depellere a lacte ; v. qa-ç'ek'in cf. 
ç'ik'-in. 

ç'ek' (Iı^P- ç'ek'în: takarodj, el-takar-odj) apage! 

ç'e-k'e-n (ç'e II le + hin-t: le-önt, p-sV, vizet) de- 
fundere (aquam). 

ç'çk'l-y'^ (n. v. ç'ek'in : le-kelés, el-mozdulás, el-folyás 
véré) descensio, discessio, fluxus sanguinis. 

ç'e-k'ij-in (ç'e le + kiált v. zeç'ek'ijin) 

ç'e-k'-in, ç'e-k'-in (ç'e II le + ke-1: 1. le-felé-kel, 
csö-k-ik, csökken 2. el-ki-mozdul, csik-kan, ser- 
ked, fecscsen a vér, szök-ik) 1. descendere, de- 
ficere, diminui 2. moveri, discedere, fluere sanguis : 
ji qaru v. ç'ek'in (ereje csökken) vires deficere ; 
sji negum ç'ek'â laz'e (arcomra kelt baj, az en- 
gem ért baj) malum, quod mihi accidit ; níbem 
ji-mT-tlme, tlaqor c'ek'qém (Zb. 26/7. Ha a gyo- 
morban nincs semmi, a láb nem mozog. Km.);v. 
qíc'ek'Yn ; ç'ek'i-p'e (id. p. + hely : kijáró hely) 
locus exeundi, exitus; ç'e-k'i-z-Tn (id. v. Int. le- 
ki-költözik, menekül, szök-ik) abire, discedere, 
migrare ; récédére, evadere ; ç'ek'-k'e (id. + vég 
n. V. jelenet, jelenés) apparens, apparitio : p-ç"ıVgo 
ç'ek'k'e sji guy'uç (az én véleményem az, hogy 
az csak álomjelenet). 

ç'ek'o-cY-p-/ (v. ç'ak'o et cípx) 

ç'e-k'ute (ç'e II le + p. k'ute-n, hint hazug, hirt 
széthintő) mendax, proprie »dispergens«, 

c'e-quze-n (id. + meg-szorit: meg-szorit kötéllel) 
constringere ; c'e-quzí-k'-in (id. -j- kel : le-szorit, 
lenyom) deprimere. 

ç'elaçe (ç'ale + çe aug. : nagyon fiatal) valde juve- 
nilis. 



Digitized by LjOOQIC 



99 



ç'ela-Y*a = ç'ala-y'a. 

ç'ele (= ç'ale kicsi test: gyermek) puer: ç'eleg'afe 
(gyáva, kényes gyerek) puer delicatus. 

ç'e-mu-y^ugo (pro ç'e-mY-y'ugo, ger. neg. ç'e-y'u-n ji 
gu ç'emuyjogo (szive meg nem esve = könyör- 
telenül) immisericorditer. 

I ç'e-n (pro çen I) 

II ç'e-n, ç'V-n (M. csi-n, csenál Jap. si-, Tam. çey- id. 

1. sür-ög, mozog, esik 2. ejt, vet 3. csinál) 1. 
moveri, agitari, properare, cadere 2. jacére, plan- 
tare 3. facere : k'arf of ja-ç'enk'e yobaz-ç (Zb. 
25/65. burgonyát ültetniök szenvedély nekik »stú- 
dió flagrante illi solanum tuberosum plantant«)v. 
çYç'en, ç'e V, ç'ey', ç'e-y'u, p'aç'en p'ç'en, 
p'ç'Tn et multa alia, composita. 

III ç'e-n, ç'in (M. se-j-t : érez, sejt, tud) sensu per- 

cipere, sentire, scire v. ç'e-byTn, ç'ejin, ç'ez'Tn, 
f'eç'en, 'u-pç'en ete. VvY y'unor sk'e-k*Vç'o u-ç'e 
(Zb. 26/47. A leendő ökröt borjú korában meg- 
ismered. Km.) 

IV ç'e-n, ç'Tn (syn. c'en, çen, sen IV Rad. M. se-b, 

csa-p, csa-ta, ki-s, nye-s, vés: szel, szilakol, 
nyes) secare, resecare: v. ç'aten, ç*îj, k*eç', 
p-ç'Yn, 'u-ç'Yn ete. 

V ç'e-n, ç'Vn (Hang. pi-cs-og »sonum edere« ç*âten, 

p-ç'o-maq' ete.) 

ç'e-nak'a tle (p. ç'enak'e-n + dolog : nevetség) risus, 
derisio : ç'enak'atle ja-ç'-go (ők nevetséget csi- 
nálva, nevetségesen) in modo risibili; ç'e-nak'e 
(id. n. V. kigunyolás) derisio; ç'e-nak'e-n, ç'e- 
nek'Yn (ç'e U + nevet: ki-nevet) deridere v. 
qac'enek'in. 

ç*€nakja-tle --= ç'enak'atle. 

Digitized byV^OOQlC 



100 



c'endexu, ç'endiz v. çende. 

1. ç'e-ne-n (ç'e II le + maraszt: lemaraszt, elhagy) 

relinquere v. ç'e-j-nen. 

2. ç'e-ne-n (ç'e II alá + nyer, kap : alá-kap : bele- 

kap a tűz, meggyúl) succendi v. ç'e-y'a nen, ze- 

ç'enen. 
ç'en-Tr (ç'en III n. v. + r det. a szentes, sejtés, tudat, 

tudomás) actio sentiendi, notitia, cognitio. 
c'e-náe (ç'e I segg, alj + nincs: feneketlen) fundo 

carens. 
ç'e-'o-n (ç'e II le + üt Zb. 12/45: megüt, érint a le- 
helet) tangere (halitus) v. nî-ç'e'on. 
ç*e-p (ç'e le + p. pen, pTn II fon R. M. csepű, 

csep-es összefonódott : kender) cannabis v. 

ç'epYk'e ete. 
ç'e-p-ç, ç'op-ç (id, + çe szer, meg-font szer: ostor) 

flagellum. 
ç'e-p-ç-h'a-n (ç'e II le + mász + hág: alámász, oda 

lopózik, odavergődik) subrepere, difficulter per- 

venire. 
ç'e-p-ye-n (id. + bogoz: megköt pl. az övet) ligare, 

subligare. 
ç'e-p-y/o-n (id. + felé kanyarodik: neki iramodik) 

fugám capessere; ç'epy'oi-ın, ç'epy'oz'-în (id. v. 

Int. 1. le-nekiiramodik 2. kigurul, kibonyolodik) 

1. in fugám se dare 2. evolvi. 
c'e-pí-ge-n (ç'e le + bök: le-bök, le-szur) conf igére, 

confodere. 
c'epí-k'e (ç'ep + mag: kendermag) semen canna- 

binum. 
ç'ep-1-ty/ (ç'ep + t-yjí-n tép, nyü p. n. v. kender-té- 

pés, kender-nyüvés) eradicatio, evulsio cannabis: 

uev-bane maxor ç'epît/', fízím ja ty^ey^or qeb- 



Digitized byLjOOQlC 



101 



vâ (Zb. 26/5. A csúnya időjárású nap kendernyü- 
vésre való, a nők gyönzörüségc — boldogsága 
— főtt tök. Km.) 

ç'e-p-sî-x'-i-»n (Ç'^ " le + felé-száll: leszáll a lóról) 
descendcrc ab equo. 

ç'e-psî-ps (ç'e id. + p. p-sîn, el-szór + psî viz: 
semer, sömör) herpes. 

ç'e-p-t-lî-n (id. + pillant: irányoz a lövésnél) colli- 
mare. 

ç'e-p'î-t'e-n (ç'e + fi-ti-t: lenyom, letapod, ló, sze- 
kér) vehendo, equitando deprimere ; ç'e-p'îti-k'-in 
(id. + kel : lenyom, kinyom) deprimere, expri- 
mere. 

ç'e-ra-ç'e (ç'e-rî-ja-ç'e, ç'e III új + ra + csinálják: 

1. pontos kivitel, ékités, cicomázás 2. pontos, he- 
lyes) 1. refectio, perfectio, opera accurata, ornatio 

2. perfectus, accuratus, rectus: v. y'aç'eraç'en, 
qac'erac'eiin ; ç'eraç'-o (id. + adv. ger. pon- 
tosan, helyesen) accurate, recte. 

ç'e-rî-ç' (p. n. v. s. újra csinálás, átalakítás) refectio; 
ç'e-rî-ç'e-n, ç'e-rî-ç'î-n (ç'e III új -f- ra + csi- 
nál: újra csinál, átalakít) reficere, transformare. 

ç'erTç'e-go (id. + adv. ger. újra, újból, újólag, megint) 
de novo, denuo; ç'erîç'-o id. 

ç'erîç'o çTi-în (újra csinál, átdolgoz) denuo elaborare. 

ç'e-rî-e-n (pro c'e-rí alára + ue-n üt) i'í ç'erîe-n 
(szelet aláver = fölrepül) subvolare, incipere 
volare. 

ç'e-sa-y'a (ç'a-se -j- ság, ség : elszeretés, beleszeretés) 
amatio. 

ç'e-se-n (ç'e II le + szu-r M. cse-sz) defigere, infi- 
gere v. qa-c'e-sen. 



Digitized by LjOOQIC 



102 



ç'e-se-tr (ç'a-se 4- *-*'*»' dali, férfi : szerető, férfi sze- 
rető) amasius, amasio. 

ç'e-sı-n (ç'e II alant + székel : benn-ül, házban ül, 
lakik) inesse, domi esse, değere. 

1. ç'e-se-n (ç'e II le + csü-r sen II: le, meggörbül) 

deflecti, curvari. 

2. c'e-áe-n (id. + vi-se-1, se-n, áín III : le-visz, bevisz, 

bevezet a házba, hunem) introducere (in domnm) 

1. ç'e-t (p. ç'etîn 1. alátevő, csészealj) scutella in- 

ferior. 

2. ç'e-t (p. ç'e-tın III : alatt tartózkodó, alatt lévő) 

subjacens: fi zT-ç'et (szél alatt van == szeles) 
ventosus, vento, aeri expositus; nem c'etír nem 
xode-c (Zk. 26/7. A szem előtt levő a szemhez 
hasonló t. i. drága. Km. Oculis ferre in sinu ferre.) 

Ç- et-go (ç'et I + adv. ger.) fi ç'etgo (szélnek kitéve, 
frissen, ébren) vento exposite, in loco aereo, vi- 
gilate. 

ç'e-t-yje-n (ç'e II le + tetőt horzsol : le-kapar, meg- 
horzsol) laedere, dilacerare: bzemíV/ y'uçem 'ur 
ç'etyje (Zb. 26/43. A pléh — vas — kalán az 
ajkat megkarcolja. Km.) 

ç'e-ty'un = ç^efy'un. 

ç'e-ti-k' (n. V. s. kifogás hámból, járomból) actio ab- 
jungendi; c'e-t'í-k'-in (ç'ç le + fen, tín IV -f 
kel, le-oldogat: ki-fog a hámból, járomból) ab- 
jungere equos, jugo exuere. 

1. ç^e-t-Tn (id. + tesz; letesz, alá-tész) deponere sup- 

ponere v. ç'et 1. 

2. ç'e-tY-n (ç'e le + ad. : le-ad, meg-ad) dare : ji 

p ç'e ç'etTn (becsét leadja == megfizeti az árat) 
pretium solvere. 

3. ç'e-t-Yn (ç'e II le +• tart, M. sü-t, lesüti a szemét 



Digitized byV^OOQlC 



103 



le-felé tart : valami alatt van) aubjacere, expositum 
esse. 

ç'e-tlade-n (ç'e id. + szalad: 1. le-szalad, le-foly 2. 
betör a házba) 1. decurrere, defluere 2. irruere. 

ç'e-tla k'o (p. ç'e-tle-n -f- kelő, járó : alátoldás, alá- 
tevö) supplementum, res adjuncta, subjuncta. 

ç'e-tlat-en, ç'e-tlet-en (ç'e II le -f szalad : le-be-re- 
pül) devolare, involare. 

ç'e-t-le-fe-n (id. + tul-tül-von : bevon, besötétit) 
obscurare. 

ç'e-tle-n, ç^e-t-1-in (ç'e II alatt + dűl : alatt-dűl, lent 
hever, valami alatt van) subjacere, subjectum e.se, 
subesse: azal zV-ç'etl (Ar. a|al halál, alatta v^n 
= halálos) mortalis; nal c'etlteqém (Ar. na'l. 
patkó alatta nem volt = nem volt megpatkolva) 
soleas ferreas non habebat (pes equi); dayem 
ji ç'ay' feu ç'etlç' (Zb. 26/25. A szép alatt méz 
van. Km.) 

c'e-tlesí-k'-ln (ç'e II le + törzsölget: lemosogat) dela- 
vare, deluere. 

Ç e-tleten ^ ç'etlaten. 

ç'e-tle-'u-n (ç'e II le + láb + omlik: esedez, kér, 
el-kéredzik) supplicare, abeundi facultatem precari. 

ç'e-tl-h'a (n. v. s. le-rakás, alátevés) actio deponendi, 
supponendi; ç'e-tl-h'a-n (ç'e le + dül-ni-hagy : 
1. le-rak, le-tesz, alá-tesz 2. eltemet) l.deponere, 
supponere 2. sepelire: nal ç'etlh'an (patkót alá 
tesz = megvasal) soleas equo induere.) 

ç'e-tlî-k-ın (ç'e le + gyalul + kel : leköszörül) acuendo 
depolire. 

ç'e-tlîn ^ Ç 'etlen. 

ç'e-tlî-p'e (id. p. + hely, ledülö-hely: áruraktár) hor- 
reum mercium. 



Digitized by LjOOQIC 



104 



ç'e-t'a-y'o-n (ç'e II le + tetőt horzsol: le-vakar) de- 
radere. 

ç'e-t'e-n, ç'e-fı-n (id. + tu-r: le-tur, leás, kapál) de- 
fodere, subfodere, pastinare. 

ç'e-tl'-y'u-n, ç'e-t-y'u-n (id. -f takar-it: le-mos, viz a 
partot) proluere (aqua ripam.) 

ç'efV-k' (n. v. s. aláturás, aláásás, aláaknázás) suffosio, 
cuniculus ; c'e-t'ík'-Yn (ç'e-f -en, ín alá-tur + kel : 
aláás, aláaknáz) suffodere, cuniculos agere. 

çe-Vi-n = ç'e-t'e-n. 

ç*e-'u-b-y'o-n ; ç'e-'u-b-y u-n (ç'e II le + fe-kü-tet : 
le-alá-terit) substernere. 

ç'e-'u-bı-de-n (ç'e le + meg-tart : meg-erösit) firmára, 
confirmare. 

ç'e-ud-â (p. perf. s. »le-ütött« feltőrt pl. 'agu, tenyér) 
adtritus ad. (pálma) v. qaç'î-udâ ; ç'e-ud-in, ç'e- 
hud-in (ç'e le + üt, lever 2. leütődik; föltörik a 
tenyér) 1. decutere 2. sauciari, adteri. 

ç'e-ue (pro ç'e-go, ç'e-uo, ç'e III új) ç'eue q-ra-h'az'ar 
(az, a mit újra kihozának = újitás, újitmány) no- 
vatio, novamen. 

ç'e-'u-fe-n (ç'e II le + elé-von: 1. bevon, beburkol 2. 
bevonódik, beborul) 1. obducere, involvere 2. 
obnubilari. 

ç'e-'u-p-ç'e-n (ç'e II \e -{- e\ + fel + sejt: tudakol, 
kérdez, utána kérdez) sciscitari, quaerere: tauríy/ 
ç'e'upç'em tauriy; je-c'ıyu (Zb. 26/23. A történe 
után kérdezősködő tudja a történetet. Km.) ; ç'e- 
'u-pç'ei-Tn (id. v. Int.) 

ç'e-'u-p-s-k'e-n (ç'e II le + elé + biceg : bicegtet, ló- 
gat, ringat) agitare, agitare cunas. 

ç'e-'u-p'-ç'e-n (ç'e II alá -f- el-bocsát: maga aláhúzza 
a lábát) pedes sibi submittere, decussare. 



Digitized byLjOOQlC 



105 



ç'e-'u-tle (ç' II le + p. 'u-n üt + dolog : drányica) 

asserculus. 
ç'e-zT-n (ç'e id. + szőrit: leszorít, megszorít) com- 

prímere v. 'ape-ç'ez. 

1. ç'e-z-in (ç'e le >+ osan : le-szalad »decurrere v. 

zek'eç'ezin). 

2. ç'e-z-Tn (ç'e-n, ç'Yn II v. Int. csinálgat). 

3. ç'e-z-ın (ç'e-n III sejt, v. Int. érez, sejt, tud)sentire, 

scire. 

ç'e-$ (p. ç'e-i'ın alá-vető) : sí-c^ay -ç'e? nyereg alá 
való) stragulum sellae inferíus; ç'e-^a-p'e (ç'eıe 
+ hely, alapvető hely: alap) fundamentum; ç'e- 
iâ (p. perf. ç'e-^e-n : alávetett, alapvető, meg- 
kezdett) inceptus; ç^e^â-go (id. + adv. ger. alap- 
vetve: kezdve, valamitől fogva) ex eo tempore, 
a, ab. 

ç'e-$e (n. v. s. 1. alapvetés, kezdet, alap 2. üj valami) 
1. initium, fundamentum 2. prímitiae; ç'e-je-n 
(ç*e II alá -(- szór: alapot vet, hozzá kezd) inci- 
pere, ponere fundamentum. 

ç'e-5î-n (id. 1. alá-vet, alá-terit, alá-rak v. tesz 2. va- 
lahonnan le-ki-vet) 1. subjicere, supponere, sub- 
sternere 2. ejicere, dejicere : maf e ç'ejîn (föl- 
gyújt) ignem subjicere, succendere : Ji hun-i sí- 
nak'orqém sji z'ak'-i p'-c'e-z-jírqém (Zb. 26/16. 
Házához sem járok, de szakálam sem terítem te 
alád. Km.) 

ç'i-j (n. V. ç'e-n, ç'î-n IV szel v. Int. M. szi-j szi-ács 
V. qoc'ij, px'a-qoc'ij). 

I ç'Y, ÇI (Ad. ce, ée-r, Jap. éi Kor. mon-éi Rad. M. 
csö-sz, csör-sz, szi-át Kin. c'u hely: föld, talaj, 
terület, vidék) terra, tellus, solum, regio. 



Digitized by VjOOQIC 



106 



ç'T (syn. ç'e I segg, alj, utó, hát »pars inferior, p «^ rs 
posterior, dorsuni« v. ç'V-b, ç"i'uu ete.) 

III ç'ı (id. -= ç'e, le alá) infra, subter (praef. v.). 

IV ç'i (Jap. so 10 Tüb. |u M. sz ebben hú-sz 

2 X 10 V. p-ç'ı, t'o-ç' ete.) 

ç'Ta pro çTa. 

ç'T-b (ç'ı II + bi fé-1: segg-fel Jap. so-bi-ra id. 1. 
segg-pofa, far, utó 2. hát, kültér, udvar) 1 . podex, 
culus, nates, clunes 2. dorsum, foris, aula. 

c'í-bay' (cl segg + fek, ódal, seggfek : hát, far, mög) 
pars posterior, tergum, dorsum; pone: PçYm ji 
ç'ıbay' g'ate ça-y'adatle (Zb. 26/2. A fejedelem 
megett fenik meg a kardot. Km.); c'ibaY'-ím (id. 
+ obi. segg-feken; hátul, mögött) a tergo, pone, 
retro; ç'ıbay'-k'e (id. + vég: hátra felé, hátul- 
ról) retro, a tergo : ji c'ibayk'e (háta megé, háta 
mögött) post ejus tergum ; ji 'ayer ji c'íbay'k'e 
p-xen (kezeit hátra bogozni, kötni) manus a tergo 
colligare. 

c'Tb-í-kú (c^íb + köz: hátgerinc) spina dorsalis. 

ç'ıb-ım (id. + obi. hátul, kivül, kiint) a tergo, foris. 

ç7b-jik'i-ya (n. v. s. kiürülés, székelés) dejectio alvi; 
c'íb ji-k'i-n (ç'Tbsegg + belőle kel: székre megy, 
magát kiüriti) dejicere alvum, corpus deonerare. 

c'ib-u-x (ç'îb + x"> hószinü: fehérhátu) dorsum album 
habens: c'íbux damVy'a ç'î-zev de-mT-xo (Zb. 
26/60. Fehér hátú jegy szűk földbe nem fér bele, 
mi az? — Px'ö^C — ^kfe). 

ç'ı-ç (ç'ı I föld -f- P- Ç'-" singéi, mér M. csö-sz, 
csö-r-sz árka, félre értett szó : föld-mérő, a föl- 
dek határát, közgyepét meghatározó) decempeda- 
tor, confinia agrorum determináns. 

ç'ı-ç'e (id. + új friss: új föld, parlag) ager novalis 



Digitized by LjOOQIC 



107 



cessans ager; ç"iç'e-ç7-n (id. + csinál: megja- 
vítja a földet) agro quietem dare, agrum me- 
liorare. 

c'í-day'a (ç'ı föld + olaj : földolaj) petróleum. 

ç'ıde (ç'ı föld + tű, följd-tü : spárga) asparagus. 

ç'Y-fe (ç'Y III le + P- ^e-n von bevonó: burok, mez, 
külső) tegimen, externa species : ji gur-i ji ç7fer-i 
qabzago ji íy'gore çVpseuaç JusTf abí (Ad. 74. 
szivét is, külsejét is tisztán tartva élt ott József); 
ji ç'Yfer qV-ç'e-ç'Yn (külsejét leveti, meztelenre 
vetkőzik) se nudare. 

ç'Y-ffe (ç'Y föld + fény, szin »föld-szin« : a ház földje) 
pavimentum sine tabulis v. hune-tlegú, z'exefegú, 
ze-y'a-fe. 

ç'Y-fY-c'e (ç'Y föld + fény-cir-mos : fekete föld) terra 
nigra. 

c'Y-gú (ç'Y föld + köz Zb. 25/61 : a föld) terra, tellus: 
ç'Ygu k'apem u-qik't (a föld véges végéről jöt- 
tél te ki.) 

ç'Y-gun (pro çY-y'u-n). 

ç'Y-y'e-k' In (ç'Y le + hagy kelni : le-ereszt, kiereszt 
vért) facere ut effluat: sem ji je diy'ezejme, tlY 
ç'Yfek'Ynoç(Zb. 26/75. Ha a kés éle fölfelé fordul, 
vért fog ontani, n. h.) 

ç'Y-7'0, çYYua, ç'Y-Y'un pro çY-y'oa ete. 

ç'Y hu V. ç'i-'u. 

ç'Y-hune (ç'Y föld + hon : föld-ház, pince, burdé) casa 
terrea, tugurium terreum, cella subterranea. 

ç'Yh' (n. V. ç'Y-h'Yn = ç'eh'in : 1. alázat 2. tisztelet, 
magasztalás) 1. humilitas 2. reverentia, magnifica- 
tio: ç'Yhyoç'Yn (tisztelettel van valaki iránt) ali- 
cui praestare reverentiam. 

c'Y«h'a-xú (n, v. ç'en, ç'Yn csinál + há-ig, ideig köl- 



Digitized by VjOOQIC 



108 



csön-dolog: kaláka, fönó-estély) conventus coope- 
rationis amicalis: ç'. ç'în (kalákát csinál) convo- 
care cooporatores ; ç\ ç1rej (kalákázni szerető) 
cooperatores saepe convocans : uafe g'abe-nexum- 
re fíz cTh'axű ç'Trejre Tauye jî-Y'onex'uaç (Zb. 
26/29. A napon sütkérezés és a kalákázni szerető 
nő tönkre tett Tau-ékot. Km.) 

ç'Y-h'a-n (ç'T le + hág: alá megy a vizben, bemegy, 
bejár) introire, immergi (in aaquam); ç*îh'a-p'e 
(p. id. + hely: bejáFó hely, bejárat) locus intro- 
eundi, introitus; ç'îh'a-r (id. + det. bejáró) in- 
troeuns, frequentans aliquem. 

ç'î-h^n = ç'ehln. 

ç'îh'-î-e/o (ç'îh' + nagy: nagy tisztelet) reverentia 
magna. 

c'íX-b (pro cTxu-be »kék-bö« kékebb) ç\b x'u-n (ké- 
kül, szederjesedik) livescere. 

ç'î-Xİ-n (cT le + hanyatlik: csü-gg v. qe-j-zí-c'íx')- 

cT-XO, ç'u-yo (ç'T le -}- p. x^-n» X""" " megfordító: 
kölcsön ; adósság) mutuum, mutus ; debitum ; 
ç'îXO-ç-ten (id. + szed: kölcsön-vesz, adósságot 
csinál) mutuare; ç'îxo-go (id. + adv. kölcsönül, 
kölcsönkép) mutuo : c'Yxogo tín (kölcsön-ad) mu- 
tuum dare; c'íxo qic'te-go (id. + ki-szed-ve: 
kölcsön véve) mutuo; clyp-fru'íií (id. + nem- 
adás: a kölcsön nem fizetése) non solutio debiti 
V. aeris alieni; c'íxo-tx»*' 0^. irat: adósságlevél) 
syngrapha ; ç'îxo-tîn (id. + ad. : kölcsön-ad) 
mutuum dare. 

c7-xű (a c-x'o változata: 1. kék, galambszin 2. szines) 
1. caeruleus 2. coloratus. 

ç'î-x'ej (ç'î föld + hinbáló : föld-ingás) terrae motus. 

ç'îja-tî-n (çl föld + többeknek ad-ni cf. M. sziat 



Digitized by LjOOQIC 



109 



osztott föld: földet oszt) solum vei agrum as- 
signare. * 

çT-k'-în (ç'î le + k'i-n tör, le-szakit »defringere« v. 
go-ç'îk'în, qa-go-ç'îk'|n, pi-ç'îk'in, zepîç'îk'in. 

ç'îk'a-f (s. + fî cselekvés^ jó: jó modorú, megnyerő) 
bene moratus, affabiliter se gerens ; ç'î-k'e 
(ç'e-n, ç'î-n csinál + vég n. v. csinálmány, cse- 
lekvés, modor) factum, actio, modus, ratioagendi; 
ç'îk'e-f -= ç'îk'af ; çTk'e-j (id. + eje ijesztő : 
rossz-modoru, csintalan, pajkos) maleficus, inde- 
center se gerens, petulans.) 

ç'î-k'e-n (ç7 le, + kel, v. qicTk'e-n). 

ç*î-k'-in (ç'e-n, ç'în lU sejt, tud + kel; v. x^C'k'in, 
zexe-ç*îk*in). 

ç'îk'e-nSe (ç7k'e + nincs : modortalan) qui modum et 
rationem agendi nescit. 

ç'î-qoj pro çîqoj. 

çl-nn (ç'î föld + obi. : földön, földre) humi v. c'ímpe. 

çTnna^o = cínnaxo. 

ç'î-m-pe (ç'î-m + vég, orr Zb. 26/65. eper) fragum. 

ç'î-mu-y'o pro çî-nnî-Y'o. 

çT.n I— V = ç'e-n I— V. 

ç'î-n (pro ç'î- m) ç'în jexoxin (földre, hasra esik) ca- 
dere in ventrem. 

ç'î-na-tle (ç'î föld + neki dűlő: vidék, tartomány) ré- 
gió, provincia. 

çTn-î-y'a (ç'e-n, ç'în II csinál -+- ság,ség: csinálás, ki- 
dolgozás) factio, fabricatio, elaboratio. 

ç'î-nSe (ç'î föld + nincs : földetlen, földnélküli) agros 
non habens. 

ç'î-p'e (ç'î id. hely, két syn. hely, helyzet, fekvés) locus, 
situs: zí-tr zî-ç-nnî-k'od ç'îp'e cFaqém (Zb. 26/36, 
Nincs olyan hely, a hol valaki el nem veszett va- 



Digitized by VjOOQIC 



110 



laha. Km.); 'ay'se fajdé ç'Yp'em yetih'an (apénzt 
hasznos helyre fordítani -- forgalomba hozni) 
pecuniam lucro adponere. 

ç'î-pik' (çl föld + n. v. pik'-in szakit: föld-darabka) 
portio, particula terrae vei agri. 

ç'ır-çı-go-Urr (ç'ı föld + det. + oda omló: földom- 
lás) labes terrae; c'ir-go-áí*n (id. + el-oszt: föl- 
det oszt) solum, agrum dividendo assignare. 

c7-rí-k'o (c'í föld + re + kel, földbe menő: répa) 
rapa. 

ç'ır zej-r (id. + det. -j- a neki járó: földes-úr) do- 
minus fundi vei praedii; ç'Tr zepík'-'ín (id. + 
öszve-férdel : földet határol) limitáré agros. 

ç'îs (pro ÇI-S p. cí-si-n csücsül, ül : tárgy, dolog) 
res. 

c'í-te-n (v. Int. çe-n, çY-n II csu-r, cso-r, á-z-ik v. 
y'aç'Yten). 

ç'Y-tle (ç*Y föld + dűlő : a száraz föld) terra, tellus (in 
oppositione mari). 

c7-tlh'ezín (pro ç'e-tlh'a-n v. Int.) 

ç'Y-t-IY-n (ç'Y föld f dül : a földön hever) humi jacere, 
jacere. 

ç'Y-t' (ç'Y föld -|- n. v. t'e-n, t'í-n tú-r: föld-turás, tú- 
rás, töltés, árok, sánc, csator-na földerőditvény) 
fossa, canalis, vallum, agger, terra egesta. 

NB. A M. csat-or-na a kab. ç'Yf-Yr det. alak 
+ kab. aug. 

ç'Y-fY-bel (föld-turó-fél V. lap. Zb. 25/39: ásó) pala, 
rutrum. 

ç'Y-u (ç"i le, be -p p. u-n üt belé-ütö, dugó: gomb) 
globulus fibulatorius. 

ç'Y-'u, ç'Y-hu, ç'Y-u (id. + p. 'u-n hull, esik, aláeső : 
1. segg 2, hát; felület, fölszin) 1. pars postica, 



Digitized by VjOOQIC 



111 



podex 2. pars dorsalis, dorsum, tergum »superfi- 
cies« : ji çTu-k'e (fölfelé) sursum ; ji c'íú-m (há- 
tán, felületén) superne, in superficie ; Jí fe teh'é- 
tek'-ç, jí ç'ıu gusery'-ç (Zb. 26/63. Fénye vagy 
szine változó, segge szekérkerék; mi az? — 
theged — pujka). v. guçTu, áV-guc*íu. 

ç'T-'un, çT-u-n (pro çY-u-n »szaj-hu-l« hül v. y'e'uçîu-n) 

c'í-'uq'o, c^i-huq'o (cl föld + omló : föld-omlás) labes 
terrae ; c'í-we-n (id. + forgatni való : szántó-föld) 
ager, arvum; c'í-zayo (id. + sik: sikság, tér- 
ség) planities, terra plana ; ç'i-ze-te-^â (id. + 
egymás tetejére szórva: föld-fal) paries terreus. 

ç'Y-z, ç'î-i' (p. n. V. c'i-iín : igazitó ; csinálás, igazitás, 
újra csinálás, kijavitás) refector; refectio: c'Vyur 
c'iyu ç'ıi'-ç (Zb. 26/22. Az ember embert igazitó 
vagy bátorító. Km.) ; c'Yií-y a, ç'YzY-y'e (id. p. perf. 
megcsinált, megigazított) perfectus, refectus ; ç'Y- 
z-Yn, ç'Y-i'-Yn (ç'e-n, ç'Yn II csinál v. Int. csinál- 
gat, újra csinál, megigazít) facere, reficere : p'e 
ç'YiYn (ágyat vet) lectum sternere. 

ç'î-i'e-n (ç'e alá -f z'e-n osan, alá-osan) decurrere. 

c"í-z'Yn -= ç'YiYn. 

ç'obYdago (c'é-'u-bYde-go : le-el + erősitve : betéve, 
bezárva, ajtó b.) clausa janua. 

c'ondcyú = çendeyü. 

ç'opç -= ç'epç. 

ç'o-p'-tle-n-ç'e-n (pro ç'e-pY-tle-n le-fity-egni + csi- 
nál : le-fittyen-t, le-hajt) curvare, declinare. 

ç'u (pro ç'e le, alá + u te »tu« ç'umYy'eh'ez' ^ ç*e- 
u-mY-y'e-h'éz' alá te ne hagyd hágni : ne ereszd 
alá »noli submittere, introire«). 

ç'ub-nef (ç'Y föld i- p. 'u-b-ín felforgat + vakk: vak- 
kond) talpa: Oj zY-z-mY-'a-u pro 'a-go — , venak'o 



Digitized by VjOOQIC 



112 



(Zb. 26/63. »Csá-hojc!« mondás nélkül szántani 
jár; mi az? — ç'ubnef — vakkond). 

ç'uy'u pro cíy'u. 

ç'uyo = ç'ıyo. 



d (pro da, de, dî III té-r »locus« qabar-d. Biber-d 
M. Bors-od, Köves-d, Vár-ad etc.) 

I da, de (syn. ta, te: proprie pron. dem. Kin. tha M. 

tá-v-ul, tu-l, to-v-a, nunc »pron. lnter.« Jap. da? 
da-re ? v. da-go ? da-o ? da-p-çe ? de-ne ? etc.) 

II da, de (Kin. tá: 1. nagy, fő 2. család-fő, atya) 1. 

magnus, principális 2. pater-familias, páter : sji 
de (atyám) páter meus; ji de (aty-ja) páter ejus; 
ja de (aty-ju-k) páter eorum v. a-de, da-de etc. 

III da, de, dí (1. té-r, hely 2. Névrag v. mV-de, mo- 

de, a-de 3. Igeirányitó »oda, tetejére, onnan • M. 
da, de, dl cf. da-g-an de-g-ed, dl-es etc.) 1. 
locus, spatium 2. suff. locativi 3. praef. v. illuc, 
ad, sursum; illine, deorsum etc. sT-bde-gusTar 
qém (én te veled nem tréfálok) ego tecum non 
jocor V. by'a-de, de-j, dei etc. 

IV da, de, dí (syn. t"í. tö, alj M. tő-ke, tu-skó »pars 

ima^ pars crassa« Jap. da »mean, low«) v. dde, 
daqa, de-k'e, pce-dí-g tie-daqa, y'c-dig etc. 

V da, de (Hang. M. de-r, dö-r, du-r »tónus, sonus«) 

V. da-'on, de-'un, de-gu etc. 
da-'a-n ^ da-'on. 

Digitized by LjOOQIC 



113 



da-'a-píq'o-ya = de-'a-pTqoy'u. 

dadafe (pro dade-fí: derék öreg a török babajigit 
fordítása i bátor, merész) audax ; da-de (da II + 
id. M. dé-d: 1. nagy-atya 2. öreg ember) l.avus 
2. senex: Anem çîy'ur dadeç (Zb. 26/10. Az 
anyával együtt levő atyuska Km.) 

dadij (id. + növeszfő, az öreg növénye: mályva) 
malva. 

da-fe-n (da II nagy -f- von: nagyot iszik, részegeske- 
dik) ebriari v. y'adafen, 'udafen. 

da-go, da-o, ta-o (da I mi, mely + adv. Jap. 
da-ku, do-u, dó id. : hogy-on ? mi módon ?) quo- 
modo?; dagujk' (pro da-go-iki hogyon is: akár- 
hogy, mindenképen) quoquo modo: dagujk* ji- 
rex'u (hogy legyen is, valahogy, akárhogy) quo- 
quo modo sit. 

da-y'a (da III 3. + hág, »daga-dó« : háj, kövérség, 
faggyú, zsir, olaj) adeps, sebum, oleum v. ç7- 
day^a, ç^epik'eday^'a, iiy-day a. 

da-y'a-cT-s-h'a-n = de-y'ac'ísh'an. 

da-Y^une = de-y'""©. 

da-hVx'e-n (id. + oda hagy fogni: el-csábit) captare 
venustate. 

da-x'a-y'a (s. + ság, ség: elragadó tulajdon, szépség, 
nagyszerűség, jóság) captatio animi, pulchritudo, 
venustas, bonitas ; da-xe (da III oda + p. x©""» 
íog, ragad: elragadó, megnyerő, gyönyörű, szép, 
pompás, nagyszerű) animum captans, delectans, 
pulcher, venustus, pomposus, egregius; daye-go, 
daye-o (id. + adv.) daye-x'un (id. + gyű : szé- 
pül, javul) pulchrescere, meliorescere. 

daxe-ií-'a-n, daxe-ie-'a-n (id. + szó + gyárt: szé- 
pet mond, teszi a szépet, dicsér, hizeleg, édesget) 

Lex.-Cab.-Huniff.-Lat. 8 

Digitized by VjOOQIC 



114 



blanditias dicere, blandiri, laudare, allectare cf. 
zYdaye'on. 

da-yoj-n (da III oda, tetőre, + haj-t: fölvettet aknát) 
displodere. 

da-yu (id. onnan + ja-yu hajtják: üldözött, a 
kit elhajtanak) persecutus; dayua-r (id. p. perf. 
det. elhajtott, száműzött) expulsus, expulsatus. 

da-qa, da-qe, de-qa (da IV tő + dim. tő-ke, tu-skó) 
truncus, caudex, trunca arbor v. tie-daqa; da- 
qa-z' deqa-z' (id. + öreg: öreg, vén tuskó) cau- 
dex V. truncus inveteratus. 

da-qe (da-qa v. de-k'e : vég) finis : paser pasef nne 
daqer daqefc (Zb. 26/31. Ha a kezdet — a fő- 
vivő — jó kezdet, a vég is jó végezet. Km.) 

da-me, de-me (Ad. ta-me ; da III tető + p. nne-n 
menő: 1. szár-ny, a tetőre kelő 2. ág, a fölfelé 
menő v. qu-dame 3. váll, a magas rész) 1. ala 
2. ramus 3. humerus, cf. M. tá-nna-d (tetőre megy 

1. föl-kel 2. reá-megy) táma-sz (-= váll-vető v. 
se-n, sín) ; dame-gú (id. + kü-l, váll-nélküli : 
púpos) gibbosus ; danne-yú (id. + hó-szinü : fe- 
hér-szárnyú) alam albam habens ; danne-nse (id. 
+ nincs: szárnyatlan) ala carens. 

da-mí-Y'a,. da-m-y'a, de-mY-/a (da, de III oda, onnat 
+ nem + hág, megy: a mi el vagy le nem 
megy: 1. ló-bélyeg, a vassal sütött, maradó jegy 

2. jegy, jel, célpont) nota equo inusta, signum, 
meta, scopum : dam'íy'a te^en (bélyeget vet reá: 
megbélyegez) notam, signum imponere. 

da-n (Rad. 'u-dara-çyon, 'u-darebz'Tn M. dé-r, der- 
med V. den, din rigescere). 
da-ne, de-ne (da, de III oda f- ne maradó: megma- 



Digitized by VjOOQIC 



115 



rado, tartós: selyem v. áille, selyemből való) seri- 
cum ; sericus ad. 

da-o, ta-o (da-rgo Jap. da-ku, do-u : hogy ? mi mó- 
don?) quomodo? daoc'ín? (Jap. dou shiyö? 
(mit csinálhatni, mit tehetni ?) quomodo agendum ? 
quid faciendum ? 

da-'o (p. n, V. da-'o-n : 1, halló, engedelmes 2. hal- 
lás) 1. audiens, obediens 2. auditüs v. mí-da'o; 
da-'oa-y'a (id. + ság, ség : hallgatás, oda-hall- 
gatás, figyelés) auditio, auscultatio; da-'o-n, da- 
'a-n, da-'u-n, de-'u-n (da,de V dörej + üt: ha-11, 
ha-d-1) audire, auscultare v. ç'ede'un da'o, je- 
de'un, qomída'o etc. 

da-p-çe (Ad. me-patle ? ta-p-se ? da I + p-çe föl- 
mérő : mennyi ?) quantum ? ; da-p-se-re (id. + 
fel-vetve: mennyiszer?) quoties? 

da-ra-cx'o-n (da-n, de-n der-medés + megkap: meg- 
dermed V. 'u-daraçy'on). 

dare-b-z'î-n (id. + zsibbad v, 'u-darebi1'n). 

darY, darij (Tüb. dar silk. dar-gyi silken, Mon. tor- 
yon id. Man. dar-dan id. : selyem) sericum : da- 
ri-g'ane (id. gúnya Zb. 26/65. selyem ing) indu- 
sium sericum. 

darij-h'ap'ac'e (id. -[- kopie: selyem-hernyó) bombyx; 
darij-iíy (id. + élőfa ; szeder- vagy eperira) 
morus. 

da-tle-n (da 111 oda + dül : fenyegetőzik) minari : 
U-çTtme, datle, u-çî-tlme 'ubze (Zb. 26/26. Ha 
állsz, fenyegetőzz, ha fekve vagy hizelegj. Km.) 

da-tl-yu-a (da, de III oda, ott, együtt + tlyu-n szül 
1 parturire p. perf. együtt született. Tam. udan 
piRanda: testvér) fráter uterinus v. de-tlyu. 

da'u-ç (n. v. da'u-n, da-'o-n : hang) sonus, tónus; 

Digitized byLjOOQlC 



116 



da'uç-înSe (id. + nincs: 1. hangtalan 2. mással 
hangzó h'arf, betű) 1. sonum non habens 2. con- 
sonans (littera); dauç-zia (id. + magának van: 

1. hanggal biró 2. hangzó, önhangzó betű) 1. so- 
num edens, sonum habens 2. vocalis (littera At.) 

daujk' (pro da-uo-iki : hogyan is : akárhogy ; tag. igé- 
vel : semmikép) 1. quoquo modo 2. cum v. neg. 
»nullo modo« 

da-'u-n = da-'on (1. hallszik 2. hall »1. sonum edere 

2. audire«) 

da-uo (-= da-go : hogy? miként?) quomodo? dauo 
u-feç'îre? (hogy véled?) qumodo opinaris, quo- 
modo tibi videtur ? ; dauo p-ç*ım-ik' (hogy te 
csinálod is = akárhogy is) quoquomodo. 

I dde (de, dí, do, t : proprie de + de IV inferiores : 

mi, mink) nos (pron. pers.) 

II dde, de (Ad. de Kin. teu: dió) nux v. de-ku-pç'e; 

dde-j (Ad. da-je id. + növő: dió-fa, dió-fából 
való Ad. daje-pxa) nux juglans, nuceus. 

dde-r, de-r (dde I + det. mi magunk) nosmet ipsi. 

ddi-dej (ddi-ji dej mitáj -= tájunk: nálunk otthonn) 
apud nos domi. 

I de I— V -^ da I— V. 

II de pro dí I. 

de-'a-piqo-y'u (pro de'ap'íqu-y'u : segitő-társ) coadju- 
tor; de'apíqoy'u-nse (id. + nincs: segélytelen) 
adjutorem non habens ; de'apTqu (n. v. de'apTqu-n: 
segités, segedelem) adjutorium ; de'ap'íqu-y'a (id. 
ság. ség: segit-ség) auxilium ; de-'a-pT-qu-n (de, 
da III oda + ujj -f- felé + nyújt: valaki felé 
kezet nyújt, segit) adjuvare, auxiliari. 

de-'atej-in (de id. oda-fel + v. Int. oat-en emel : oda- 
fel-emel) allevare, attollere. 



Digitized by LjOOQIC 



117 



de-bí-bij-en (id. + repül : oda-fel-repül) evolare, ad- 
volare. 

de-b-ze (p. de-n III tü-z-ő + p. bze-n fel-szel : sza- 
bó) sartor. 

deçe-çîxo (cf. díce + CiiX^ ^^^^ ' halenyv) ichthio- 
colla. 

de-ç'î-n (de, da III oda, fel + csinál M. di-cs, dicsé-r 
etc. »nagyra csinál« : becsül, pártol) praeferre, 
patrocinari v. nayj-deç'în. 

dede-j (dde I -j- járó, tartozó: a miénk) nostrum, 
nostra (praedicative) : m'í sV dedej-ç (ez a csitkó, 
ló a miénk) hic equus noster est, nobis adtinet. 

de-gele-n (de, da III oda + hull: oda-esik) cadere: 
U-z-degelener p'-ç'etenne 'up'c'e-taqír b-y^et'T- 
trínt (Zb. 26/24. Ha tudtad volna, hogy hová esel, 
nemez darabot teritettél volna. Km.) 

de-ge-n (id. ott + kiált : valahol kiált) clamare : z'Yndu 
z-dege h'ablem zigor jayo-trik' (Zb. 26/73. A 
falu negyedben, a hol a bagoly kiált, valaki meg- 
hal, nh.) 

de-gű (de, da V dörej, hang + gu kül, nélkül : hang- 
talan. Mon. dü-l-ei : sü-ke, sü-ke-t) surdus ; de- 
gú-bza-go (id. + besze nélküli: süket-néma) 
surdus et mutus ; degű-c'in (id. + csinál : süke- 
tít) surdum reddere; degú-y'un (id. + gyü-n: 
megsüketül) surdescere. 

de-ya-c'i-s-h'a-n (de III oda + hagy + le-székelni 
menni: oda-telepit) facere considere. 

de-y'a-y'o-n (id. ott -f- hagy korhadni : ott hagy szá- 
radni) sinere ut exsiccetur. 

de-y'a-h'ayi-n (id. oda + hagy + ragad-tatni : ráve- 
tet) incitare, injicere cupiditatem v. de-h'ayjn. 



Digitized by VjOOQIC 



108 



csön-dolog: kaláka, fonó-estély) conventus coope- 
rationis amicalis: ç\ ç'în (kalákát csinál) convo- 
care cooporatores ; ç'. ç'irej (kalákázni szerető) 
cooperatores saepe convocans : uafe g'abe-ne/um- 
re fíz cTh'axű ç'îrejre Tauye ji-y^oney'uaç (Zb. 
26/29. A napon sütkérezés és a kalákázni szerető 
nő tönkre tett Tau-ékot. Km.) 

ç'î-h'a-n (ç'î le + hág: alá megy a vizben, bemegy, 
bejár) introire, immergi (in aaquam); ç'îh'a-p'e 
(p. id. + hely: bejáfó hely, bejárat) locus intro- 
eundi, introitus ; ç'îh'a-r (id. + det. bejáró) in- 
troeuns, frequentans aliquem. 

ç»î-hTn -= ç'ehln. 

ç'îh'-î-Syo (çTh' + nagy: nagy tisztelet) reverentia 
magna. 

ç'îX-b (pro ç'î/ü-be »kék-bŐ« kékebb) ç\b y/u-n (ké- 
kül, szederjesedik) livescere. 

ç'î-yi-n (c*î le + hanyatlik: csü-gg v. qe-j-zí-c'íy'). 

ç'î-yo, ç'u-yo (ç'i le -j- P- X^""» X""" " megforditó : 
kölcsön ; adósság) mutuum, mutus ; debitum ; 
ç'îyo-'ç-ten (id. -|- szed: kölcsön-vesz, adósságot 
csinál) mutuare; ç'îyo-go (id. + adv. kölcsönül, 
kölcsönkép) mutuo : c'íxogo tín (kölcsön-ad) mu- 
tuum dare; ç\o qic'te-go (id. + ki-szed-ve: 
kölcsön véve) mutuo; c'îyo-mMîi (id. + nem- 
adás: a kölcsön nem fizetése) non solutio debiti 
V. aeris alieni; c'íyo-tx''*' 0^. irat: adósságlevél) 
syngrapha; ç'îyo-tin (id. + ad.: kölcsön-ad) 
mutuum dare. 

ç'î-yü (a ç-y'o változata: 1. kék, galambszin 2. szines) 
1. caeruleus 2. coloratus. 

Ç'»-X'ej (Ç'î íöld + hinbáló : föld-ingás) terrae motus. 

ç7ja-tî-n (çl föld + többeknek ad-ni cf. M. szlat 



Digitized by LjOOQIC 



199 



osztott föld: földet oszt) solum vei agrum as- 
signare. ^ 

çT-k'-in (çT le + k'i-n tör, le-szakit »defringere« v. 
go-ç'îk'in, qa-go-ç'îk'|n, pi-ç'îk'in, zepîç'Tk'in. 

ç'îk'a-f (s. + fî cselekvésp jó: jó modorú, megnyerő) 
bene moratus, affabiliter se gerens ; ç'î-k'e 
(ç'e-n, ç'î-n csinál + vég n. v. csinálmány, cse- 
lekvés, modor) factum, actio, modus, ratioagendi; 
ç'îk'e-f -= ç'îk'af ; çTk'e-j (id. + eje ijesztő: 
rossz-modoru, csintalan, pajkos) maleficus, inde- 
center se gerens, petulans.) 

ç'î-k'e-n (ç*! le, + kel, v. qíc'ik'e-n). 

ç'î-k'-in (ç'e-n, ç'în lU sejt, tud + kel; v. x^C'""*^''"» 
zexe-c'ík'in). 

ç'îk'e-nae (ç'îk'e + nincs : modortalan) qui modum et 
rationem agendi nescit. 

çTqoj pro çîqoj. 

çl-m (çT föld + obi. : földön, földre) humi v. ç^mpe. 

cT-maxo = címaxo. 

ç'î-nn.pe (çT-m + vég, orr Zb. 26/65. eper) fragum. 

ç'T-mu-Y'o pro çî-mî-y'o. 

ç'î-n I— V = ç'e-n I— V. 

ç'î-n (pro ç'î-m) ç'în jexoxin (földre, hasra esik) ca- 
dere in ventrem. 

çT-na-tle (ç'î föld + neki dűlő: vidék, tartomány) ré- 
gió, provincia. 

c'ín-í-Y'a (ç'e-n, ç'în 11 csinál -{- ság,ség: csinálás, ki- 
dolgozás) factio, fabricatio, elaborátio. 

c'í-née (ç'î föld + nincs : földetlen, földnélküli) agros 
non habens. 

çT-p'e (ç'î id. hely, két syn. hely, helyzet, fekvés) locus, 
situs: zí-tr zî-ç-mî^k'od ç'îp'e cTaqém (Zb. 26/36. 
Nincs olyan hely, a hol valaki el nem veszett va- 



Digitized by VjOOQIC 



110 



laha. Km.) ; 'ax'se fajdé ç'îp'em yetih'an (a pénzt 
hasznos helyre forditani =- forgalomba hozni) 
pecuniam lucro adponere. 

ç7-pik' (ç'î föld + n. v. pík'-in szakit: föld-darabka) 
portio, particula terrae vei agri. 

ç'ır-çı-go-u-r (ç'T föld + det. + oda omló: földom- 
lás) labes terrae ; c7r-go-áTn (id. + el-oszt : föl- 
det oszt) solum, agrum dividendo assignare. 

ç'ı-rî-k'o (ç7 föld + re + kel, földbe menő: répa) 
rapa. 

ç'ır zej-r (id. + det. -j- a neki járó: földes-úr) do- 
minus fundi vei praedii; ç'Tr zepík'-ín (id. + 
öszve-férdel : földet határol) limitáré agros. 

ç'îs (pro çY-s p. çT-sY-n csücsül, ül : tárgy, dolog) 
res. 

ç'Y-te-n (v. Int. çe-n, çY-n li csu-r, cso-r, á-z-ik v. 
y'aç'Yten). 

ç*Y-tle (ç'Y föld + dűlő : a száraz föld) terra, tellus (in 
oppositione mari). 

ç'Y-tlh'ezYn (pro ç'e-tlh'a-n v. Int.) 

ç'Y-t-IY-n (ç'Y föld f dül : a földön hever) humi jacere, 
jacere. 

çY-t* (ç'Y föld -f n. v. te-n, V'i-n tú-r: föld-turás, tú- 
rás, töltés, árok, sánc, csator-na földerőditvény) 
fossa, canalis, valluni, agger, terra egesta. 

NB. A M. csat-or-na a kab. ç'Yt'-Yr det. alak 
+ kab. aug. 

ç7-t'Y-bel (föld-turó-fél v. lap. Zb. 25/39: ásó) pala, 
rutrum. 

ç'Y-u (ç7 le, be f p. u-n üt beié-ütő, dugó: gomb) 
globulus fibulatorius. 

ç'Y-'u, ç'Y-hu, ç'ı-u (id. + p. 'u-n huU, esik, aláeső : 
1. segg 2. hát; felület, fölszin) 1. pars postica, 



Digitized byLjOOQlC 



m 



podex 2. pars dorsalis, dorsum, tergum »superfi- 
cies« : ji çTu-k'e (fölfelé) sursum ; ji ç'îu-m (há- 
tán, felületén) superne, in superficie ; JY fe teh'é- 
tek'-Ç> j'ı* Ç''u gusery'-ç (Zb. 26/63. Fénye vagy 
szine változó, segge szekérkerék; mi az? — 
theged — pujka). v. guç'îu, áí-guc'Tu. 

ç*Y-'un, ç'Y-u-n (pro çY-u-n »szaj-hu-l« hül v. y'e^uçıu-n) 

c'í-'uq'o, c'Y-huq'o (cl föld + omló : föld-omlás) labes 
terrae ; ç'Y-vve-n (id. + forgatni való : szántó-föld) 
ager, arvum; ç'Y-zayo (id. + sik: sikság, tér- 
ség) planities, terra plana; ç'Y-ze-te-jâ (id. + 
egymás tetejére szórva: föld-fal) paries terreus. 

ç'Y-z, ç7-i' (p. n. V. ç'Y-iYn : igazitó ; csinálás, igazitás, 
újra csinálás, kijavitás) refector; refectio: c'Yyur 
c'Yyu ç'Yz'-ç (Zb. 26/22. Az ember embert igazitó 
vagy bátorító. Km.) ; ç'YiY-y'a, ç'YiY-y'e (id. p. perf. 
megcsinált, megigazitott) perfectus, refectus ; ç*Y- 
z-Yn, ç'Y-i'-Yn (ç'e-n, ç'Yn II csinál v. Int. csinál- 
gat, újra csinál, megigazit) facere, reficere : p'e 
ç'YzYn (ágyat vet) lectum sternere. 

ç'î-z'e-n (ç'e alá -}- z'e-n osan, alá-osan) decurrere. 

ç'Y-i'Yn ^ ç'YzYn. 

ç'obYdago (ç'e-'u-bYde-go : le-el + erősitve : betéve, 
bezárva, ajtó b.) clausa janua. 

ç*ondcyû = çendeyü. 

ç'opç == ç'epç. 

ç'o-p'-tle-n-ç'e-n (pro ç'e-pY-tle-n le-fity-egni + csi- 
nál : le-fittyen-t, le-hajt) curvare, declinare. 

ç'u (pro ç'e le, alá -\- u te »tu« ç'umYy'eh'ei' ==- ç*e- 
u-mY-y'e-h'éi' alá te ne hagyd hágni: ne ereszd 
alá »noli submittere, introire«). 

ç'ub-nef (ç'Y föld ^- p. 'u-b-Yn felforgat + vakk: vak- 
kond) talpa: Oj ií-z-mí-'a-u pro 'a-go — , venak'o 



Digitized by VjOOQIC 



112 



(Zb. 26/63. »Csá-hojc!« mondás nélkül szántani 
jár; mi az? — ç'ubnef — vakkond). 
ç'uy'u pro ç'ıY'u. 



d (pro da, de, dí III té-r »locus« qabar-d. Biber-d 
M. Bors-od, Köves-d, Vár-ad etc.) 

I da, de (syn. ta, te: proprie pron. dem. Kin. tha M. 

tá-v-ul, tu-l, to-v-a, nunc »pron. lnter.« Jap. da? 
da-re ? v. da-go ? da-o ? da-p-çe ? de-ne ? ele.) 

II da, de (Kin. tá: 1. nagy, fő 2. család-fő, atya) 1. 

magnus, principális 2. pater-familias, páter : sji 
de (atyám) páter meus; ji de (aty-ja) páter ejus; 
ja de (aty-ju-k) páter eorum v. a-de, da-de etc. 

III da, de, dí (1. té-r, hely 2. Névrag v. nní-de, nno- 

de, a-de 3. Igeirányitó »oda, tetejére, onnan • M. 
da, de, dl cf. da-g-an de-g-ed, di-cs etc.) 1. 
locus, spatium 2. suff. locativi 3. praef. v. illuc, 
ad, sursum; illine, deorsum etc. s*í-bde-gusTar 
qém (én te veled nem tréfálok) ego tecum non 
jocor V. by'a-de, de-j, dei etc. 

IV da, de, dT (syn. t'V. tö, alj M. tő-ke, tu-skó »pars 

ima^ pars erassa« Jap. da »mean, low«) v. dde, 
daqa, de-k'e, pçe-dV-g tie-daqa, yo-díg etc. 

V da, de (Hang. M. de-r, dö-r, du-r »tónus, sonus«) 

V. da-'on, de-'un, de-gu etc. 
da-'a-n ^ da-'on. 

Digitized by LjOOQIC 



113 



da-'a-píq'o-ya = de-'a-píqoy'u. 
dadafe (pro dade-fT: derék öreg a török babajigit 
fordítása : bátor, merész) audax ; da-de (da 11 + 
id. M. dé-d: 1. nagy-atya 2. öreg ember) l.avus 
2. senex : Anem çîy'ur dadeç (Zb. 26/10. Az 
anyával együtt levő atyuska Km.) 

dadij (id. + növeszfö, az öreg növénye: mályva) 
malva. 

da-fe-n (da II nagy + von : nagyot iszik, részegeske- 
dik) ebriari v. y'adafen, 'udafen. 

da-go, da-o, ta-o (da I mi, mely + adv. Jap. 
da-ku, do-u, dó id. : hogy-on ? mi módon ?) quo- 
modo?; dagujk' (pro da-go-iki hogyon is: akár- 
hogy, mindenképen) quoquo modo: dagujk' ji- 
rey'u (hogy legyen is, valahogy, akárhogy) quo- 
quo modo sit. 

da-y'a (da III 3. + hág, »daga-dó« : háj, kövérség, 
faggyú, zsir, olaj) adeps, sebum, oleum v. ç7- 
day'a, ç'epîk'eday'a, iíy-day'a. 

da-y'a-c'T-s-h'a-n = de-y'acTsh'an. 

da-y'une = de-y'une. 

da-h'a-x'e-n (id. + oda hagy fogni: el-csábit) captare 
venustate. 

da-x'a-y'a (s. + ság, ség: elragadó tulajdon, szépség, 
nagyszerűség, jóság) captatio animi, pulchritudo, 
venustas, bonitas ; da-xe (da III oda + p. x®-"» 
fog, ragad: elragadó, megnyerő, gyönyörű, szép, 
pompás, nagyszerű) animum captans, delectans, 
pulcher, venustus, pomposus, egregius; daye-go, 
daxe-o (id. + adv.) daxe-y'un (id. + gyű : szé- 
pül, javul) pulchrescere, meliorescere. 

daxe-ií-'a-n, daxe-ie-'a-n (id. + szó + gyárt: szé- 
pet mond, teszi a szépet, dicsér, hizeleg, édesget) 

Lex.-Cab.-Hang.-Lat. H 

Digitized by VjOOQIC 



114 



blanditias dicere, blandiri, laudare, allectare cf. 
zidaye'on. 

da-yoj-n (da III oda, tetőre, -f- haj-t: fölvettet aknát) 
displodere. 

da-yu (id. onnan ^- ja-yu hajtják: üldözött, a 
kit elhajtanak) persecutus; dayua-r (id. p. perf. 
det. elhajtott, száműzött) expulsus, expulsatus. 

da-qa, da-qe, de-qa (da IV tő + dim. tő-ke, tu-skó) 
truncus, caudex, trunca arbor v. tie-daqa; da- 
qa-i' deqa-z' (id. + öreg: öreg, vén tuskó) cau- 
dex V. truncus inveteratus. 

da-qe (da-qa v. de-k*e : vég) finis : paser pasef me 
daqer daqefc (Zb. 26^31. Ha a kezdet — a fő- 
vivő — jó kezdet, a vég is jó végezet. Km.) 

da-me, de-me (Ad. ta-me;'da III tető + p. me-n 
menő: 1. szár-ny, a tetőre kelő 2. ág, a fölfelé 
menő v. qu-dame 3. váll, a magas rész) 1. ala 
2. ramus 3. humerus, cf. M. tá-ma-d (tetőre megy 

1. föl-kel 2. reá-megy) táma-sz ( - váll-vető v. 
se-n, s'ín) ; dame-gú (id. + kü-l, váll-nélküli : 
púpos) gibbosus; dame-yú (id. + hó-szinü: fe- 
hér-szárnyú) alam albam habens ; dame-náe (id. 
+ nincs: szárnyatlan) ala carens. 

da-mí-y'ay da-m-y'a, de-mí-y'a (da, de III oda, onnat 
+ nem -\- hág, megy: a mi el vagy le nem 
megy: 1. ló-bélyeg, a vassal sütött, maradó jegy 

2. jegy, jel, célpont) nota equo inusta, signum, 
meta, scopum : dann'ÍY'a tejen (bélyeget vet reá : 
megbélyegez) notam, signum imponere. 

da-n (Rad. 'u-dara-çyon, 'u-darebzln M. dé-r, der- 
med V. den, din rigescere). 
da-ne, de-ne (da, de III oda |- ne maradó: megma- 



Digitized by VjOOQIC 



115 



rado, tartós: selyem v. áille, selyemből való)seri- 
cum ; sericus ad. 

da-o, ta-o (da-rgo Jap. da-ku, do-u : hogy ? mi mó- 
don?) quomodo? daoç'ın? (Jap. dou shiyő? 
(mit csinálhatni, mit tehetni ?) quomodo agendum ? 
quid faciendum ? 

da-'o (p. n, V. da-'o-n : 1, halló, engedelmes 2. hal- 
lás) 1. audiens, obediens 2. auditlis v. mí-da'o; 
da-'ca-y'a (id. + ság, ség : hallgatás, oda-hall- 
gatás, figyelés) auditio, auscultatio; da-'o-n, da- 
'a-n, da-'u-n, de-'u-n (da, de V dörej + üt: ha-11, 
ha-d-1) audire, auscultare v. ç'ede'un da'o, je- 
de'un, qomída'o etc. 

da-p-çe (Ad. me-patle? ta-p-áe ? da I + p-çe föl- 
mérő : mennyi ?) quaiitum ? ; da-p-se-re (id. + 
fel-vetve: mennyiszer?) quoties? 

da-ra-cx'o-n (da-n, de-n der-medés + megkap: meg- 
dermed V. 'u-daraçy'on). 

dare-b-zT-n (id. + zsibbad v, 'u-darebz1'n). 

darî, darij (Tüb. dar silk. dar-gyi silken, Mon. tor- 
yon id. Man. dar-dan id. : selyem) sericum: da- 
ri-g'ane (id. gúnya Zb. 26/65. selyem ing) indu- 
sium sericum. 

darij-h'ap'ac*e (id. -[- kopie: selyem-hernyó) bombyx; 
darij-zTy (id. + élőfa; szeder- vagy eperfa) 
morus. 

da-tle-n (da III oda + dül : fenyegetőzik) minari : 
U-çYtme, datle, u-çT-tlme 'ubze (Zb. 26/26. Ha 
állsz, fenyegetőzz, ha fekve vagy hizelegj. Km.) 

da-tl-yu-a (da, de III oda, ott, együtt + tlyu-n szül 
!İ parturire p. perf. együtt született. Tam. udan 
pIRanda: testvér) fráter uterinus v. de-tlyu. 

da'u-ç (n. v. da'u-n, da-'o-n : hang) sonus, tónus; 

Digitized byLjOOQlC 



116 



da'uç-VnSe (id. + nincs: 1. hangtalan 2. mással 
hangzó h'arf, betű) 1. sonum non habens 2. con- 
sonans (littera) ; dauç-zi'a (id. + magának van: 

1. hanggal biró 2. hangzó, önhangzó betű) 1. so- 
num edens, sonum habens 2. vocalis (littera At.) 

daujk' (pro da-uo-iki : hogyan is: akárhogy ; tag. igé- 
vel : semmikép) 1. quoquo modo 2. cum v. neg. 
»nullo modo« 

da-'u-n = da-'on (1. hallszik 2. hall »1. sonum edere 

2. audire«) 

da-uo (-= da-go : hogy? miként?) quomodo? dauo 
u-feç'Yre? (hogy véled?) qumodo opinaris, quo- 
modo tibi videtur?; dauo p-ç*Tnn-ik' (ho^ te 
csinálod is = akárhogy is) quoquomodo. 

I dde (de, di, do, t: proprie de + de IV inferiores: 

mi, mink) nos (pron. pers.) 

II dde, de (Ad. de Kin. teu : dió) nux v. de-ku-pç'e; 

dde-j (Ad. da-je id. + növő: dió-fa, dió-fából 
való Ad. daje-pxa) nux juglans, nuceus. 

dde-r, de-r (dde I + det. mi magunk) nosmet ipsi. 

ddi-dej (ddi-ji dej mitáj -= tájunk: nálunk otthonn) 
apud nos domi. 

I de I— V -^ da I— V. 

II de pro dí I. 

de-'a-piqo-y'u (pro de'apíqu-y'u : segitő-társ) coadju- 
tor; de'apíqoy'u-nse (id. + nincs: segélytelen) 
adjutorem non habens ; de'apíqu (n. v. de'apíqu-n: 
segités, segedelem) adjutorium ; de'apíqu-y'a (id. 
ság. ség : segit-ség) auxilium ; de-'a-pY-qu-n (de, 
da III oda + ujj -f- íelé + nyújt: valaki felé 
kezet nyújt, segit) adjuvare, auxiliari. 

de-'atej-in (de id. oda-fel + v. Int. oat-en emel : oda- 
fel-emel) allevare, attollere. 



Digitized by LjOOQIC 



117 



de-bî-blj-en (id. + repül : oda-fel-repül) evolare, ad- 
volare. 

de-b-ze (p. de-n III tü-z-6 -1- p. bze-n fel-szel: sza- 
bó) sartor. 

deçe-çîxo (cf. dîçe + Ç''x^ ^^^^ • halenyv) ichthio- 
colla. 

de-ç'î-n (de, da III oda, fel + csinál M. di-cs, dícsé-r 
ete. »nagyra csinál« : becsül, pártol) praeferre, 
patrocinari v. nax'-dec'ín. 

dede-j (dde I -j- járó, tartozó: a miénk) nostrum, 
nostra (praedicative) : mî sT dedej-ç (ez a csitkó, 
ló a miénk) hic equus noster est, nobis adtinet. 

de-gele-n (de, da III oda + hull: oda-esik) cadere: 
U-z-degelerrer p'-ç'eteme 'up'c'e-taqír b-y^et'T- 
tlînt (Zb. 26/24. Ha tudtad volna, hogy hová esel, 
nemez darabot teritettél volna. Km.) 

de-ge-n (id. ott + kiált : valahol kiált) clamare : i'Tndu 
z-dege h'ablem zigor jaxo-trík' (Zb. 26/73. A 
falu negyedben, a hol a bagoly kiált, valaki meg- 
hal, nh.) 

de-gú (de, da V dörej, hang + gu kül, nélkül : hang- 
talan. Mon. dü-l-ei : sü-ke, sü-ke-t) surdus ; de- 
gű-bza-go (id. + besze nélküli: süket-néma) 
surdus et mutus ; degű-c'Tn (id. + csinál : süke- 
tít) surdum reddere ; degú-x'un (id. + gyü-n : 
megsüketül) surdescere. 

de-y'a-c'T-s-h'a-n (de III oda + hagy + le-székelni 
menni: oda-telepit) facere considere. 

de-y'a-y'o-n (id. ott -f- hagy korhadni : ott hagy szá- 
radni) sinere ut exsiccetur. 

de-y'a-h'axi-n (id. oda + hagy + ragad-tatni : ráve- 
tet) incitare, injicere cupiditatem v, de-h'axin. 



Digitized byLjOOQlC 



118 



de-Y'a-xo-n (id. + oda hagy hullni: beleférkeztet, be- 
leszorít) facere ut vas, locus capiat. 

de-y'a-yun, de-y'e-yun (id. onnan + hagy hajtani : el- 
hajtat, elűzet) expelli facere. 

de-yVk' (n. v. s. kihagyás, hézag) omissio, lacuna, 
locus vacuus; de-yVkln (de III onnan + hagy 
kelni : elereszt, kihagy) sinere abire, permittere, 
omittere ; de-y a-k'iz-in (id. v. Int. el-költöztet) fa- 
cere emigrare, transmigrare. 

de-y'a-k'catej-in (id. + oda, föl hagy kel-ni v. Int. 
k'on : föl-kelt, fölemel) sublevare ; de-y'a-k^oj-in, 
da-y'a-ko'j-in (id. fölemel) tollere, evehere v. 
dek'ojin. 

de-y'a-p-tle-n (id. + hagy pillantani: mutat, rámutat) 
monstrare) : dıçe qolage dey'aptien (Zb. 26/39. 
Arany völgyet mutatni. Km.) 

de-y'a-t'í-s-h'an =- de-y'a-c'T-s-h'an. 

de-y'a-'u-bide-n (de III oda + hagy megtartani : oda- 
szorít, neki szorít) apprímere, comprímere. 

de-y'a-ze-n (id. + hagy szán-ni, fordulni : oda-irányit) 
advertere, dirigere. 

de-y'a-iTh'e-n (id. onnan + hagy csurogva vinni: ki- 
öblít szájat) eluere (os). 

de-y'e-zeji-y'o (n. v. s. fölfelé menő, hágó) via ardua, 
arduitas; de-y'e-zej-in (de III fölfelé + hagy 
szánni : fölfelé irányit, fölfelé megy) superare mon- 
tem; (prop, dirigere sursum.) 

de-y'u (p. n. v. dey'un rajta konyuló M. te-he-r || onus 
V. uen-dey'u). 

de-y uatlh'e-n (de III oda, fel + y'o-tlín ho-dül + 
hág : oda-fel-fekszik, fel-ül pl. a tyúk) se compo- 
nere, residere) : GedTr z'egú-pach'ann dey'uatlh'a- 



Digitized by VjOOQIC 



119 



me, zígore símage x'unoc (Zb. 26/75. Ha a 
tyiik a tözhelyfőre ül, valaki beteg lesz. nh.) 

de-y'u-n (id. + oda fel -|- konyul: rá-nehezedik, te- 
her lesz) superjacere, oneri esse : sji gum 
de/ uar dek'âç (a szivemen fektidött lekele -- a 
mi szivemen teher volt, elmúlt) cura mihi ademta 
est; de-, u-ne (id. n. v. az odakonyuló: határ) 
limes, confinium. 

de-h'a-y'o (n. v, deh'a-n 1. fölmenés) ascensio, 
ascensus. 

de-h'a-x' (n. v. deh'a/in ; csábitás, elcsábitás, Ad. sya- 
ca-fe fej-csafaró) seductio, captatio ; de-h'ay'â 
(id. p. perf. 1. elragadott, elcsábított 2. elragadó, 
elcsábító) 1. seductus, captatus 2. seducens, ca- 
ptans; de-hVyi-n, de-hVyj'-n (de III oda + 
hagy + fogni : elragad, csábit, elbűvöl, rávesz 
érdeket kelt, kísértetbe hoz, botránkoztat) captare, 
fascinare, seducere, allicere, inducere in tentatio- 
nem, scandilizare : 'utih'ak'e deh'ayln (megvesz- 
teget, lekenyerez) corrumpere pecunia, donis) ; v. 
da-ye, de-y'ah'ayín, zí-dey'ah'ayín. 

de-h'a-ji-n (de III föl + hagy nyúlni pro ya-jln : na- 
gyit, magasztal) magnificare, laudibus efferre. 

1. de-h'a-n, de-h'é-n (id. oda fel 4- hág: oda-megy, 

föl-megy) adire, ascendere: psTm cT-deh'énn (a 
vizre menve) flumen adeundo. 

2. de-h'a-n (pro de-h'en, de-h7n id. + hord : rajta 

hord, visel) portare, sufferre : ji gum deh'an (szi- 
vén hord, elvisel, eltűr) sufferre, perferre. 
de-h'as-yj'-n (de oda -f kac-ag: 1. oda-nevet 2. gá- 
gog a liba) 1. arridere 2 clangere (anser) : ç'alem 
u-cí-deh'aáynne, uj gelife qoj detlo je-tlay'u (Zb. 



Digitized byLjOOQlC 



120 



26/32. Ha a gyerekre nevetsz, fogad húsán sajtot 
lát. Km.) 

de-h'ej-in (v. Int. deh'en; föl-vesz, fölemel, föl-tür) 
levare, tollere, succingere véstem : Jikly^om 
u-ne-mT-so iij k'e d-u-mí-h'ej (Zb. 26/30. Az 
átkelőhöz nem érve ne emeld föl öltönyöd szé- 
lyét. Km.) ; ji penc'Tvír deh'ejin (orrát földuzza) 
corrugare nares; de-h'e-n, de-hTi-n (de III föl + 
hord, vesz : fölvesz, rá-vesz, rajta hord) suscipere, 
portare; guy'u dehTn (sziv-terhet vesz magára = fá- 
radságot vesz magának, bajlódik, kinlód-ik) ope- 
ram dare, operam sustinere, laborem subire v. 
guy'u z'ídeh'. 

de-yj-n (id. tetőről + fog cf. te-xín : 1. lefog az út- 
ról, letérit) 1. decedere a via 2. deflectere. 

de-yoj-in (de, tetőre + haj-t: föl-hajt, pl. kere- 
ket, követ) sursum agere, movere ; de-xoj-ii-in 
(id. V. Int.) 

1. de-xo-n (de III oda + hull: 1. valahová vagy oda 

es-ik 2. bele-fér, belemegy) 1. cadere, incidere 
2. intrare, capi vas, locus etc. : de-nni-xo (nem 
fér bele) non capit vas, locus. 

2. de-xo-n, de-xu-n (id. onnan + hajt; el-hajt, elűz, 

kiszorít helyéből ellenséget) depellere, expellere, 
propellere hostem v. dey'axun, dezTxu ; dexu (id. 
n. V. el-hajtás, elűzés) expulsio, propulsio. 

de-x'u-n (de III oda, rá + gyű-n: rá-jő, el-ki-talál) 
invenire, conjectura consequi : a-xeder me-dex'u 
(ja-xeder Zb. 26/27. A ki jól választ, vagy a ki 
jól különböztet, az kitálja. Km.) 

de-j (da, de III té-r + aug. : tá-j, nál, nél) locus, ré- 
gió, ad, apud : ji dej (táj-a, nála) apud eum. 

de-ji-'a-n (de III oda, valakivel + valamije áll : vala- 



Digitized by VjOOQIC 



121 



kivel valamije van) rem habere cum aliquor'ox'u 
d-u-j-mí-'aY'eme (Zb. 26/26. ha valakivel ügyed, 
dolgod nem volt . . .) si rem cum aliquo non 
habuisti . . . 

dejie = dele. 

de-ku (de oda -f kuny = oda okó: összeférő, meg- 
férő) compatibilis. 

de-ku-p-ç'e (dde II dió + középső: dióbél) nucleus 
nucis. 

de-k' (p. n. v. deklin; 1. föl-menő, le-menő, el-múló 
2. fölmenés, elmúlás) 1. ascendens, praetereuns2. 
ascensio, praeteritio. 

de-k'e (da, de IV. -|- fark, syn. da-qa, da-qe v. px'e- 
dek^e-i', fa-tőke.) 

de-k'ej-in (de tetőre -|- v. Int. k^e-n kel : ki-nő, meg- 
nő, kifejlődik pl. falevél) crescere, excrescere 
(fólia). 

de-^k'i-n (de id. 1. tetőre ke-1 2. tető-ről kel: 1. föl- 
kel, fölmegy, elmegy, elmúiik 2. le-kel, le-,el-megy) 
1. ascendere, praeterire 2. desaendere, abire): 
g'abem dek'in (hápa tetejére kel = fölmegy a 
hegyre) scandere montem ; jiffenn dek'in (bőrére 
kel = eltűr) perferre; jí guaç'e dek'Tn (erejéből 
kel, kitelik erejétől) posse; sji gunn dey'uar 
dek'âç (szivemről a teher leesék) cura mihi demta 
est; de-k'i-p'e (id. p. + hely: át-kelő-hely, át- 
járó) transitus (per montem) ; de-k'l-i-in (id. v. 
Int.: 1. fel-kel, föl-megy, föl-száll az égbe 2. át- 
költözik) 1. ascendere 2. transmigrare v. dey'a- 
k'iiin. 

de-k'oate (de III oda, együtt + követő p. k'oaten, 
kel: követő, kisérő) comes comitans v. dek'ote. 

de-k'oj (n. v. s. M. dagá-ly: magasság, emelkedés) 



Digitized byV^OOQlC 



122 



elevatio; de-k'o-j-in (de tetőre + kel v. k'ojin : 
fö-l-kel, fölmegy, rámegy, magasod-ik, cf. da-ga-n, 
dagá-ly) ascendere, scandere ; salire, elevari ete. : 
z'ıyim dek'ojin (a fára mász) scandere in ar- 
borem. 

de-k'o-n (oda-kel, bele-megy »intrare v. zdemık'on. 

de-k'ote -= dek'oate. 

dek*ote-k'ih' (id. kisérő + hosszú: messze elkisérö) 
hospitem longe comitans : bísím bzager dek'o- 
tek'ıh'ç (Zb. 26/18. A rossz házigazda a vendé- 
gét messze kiséri. Km.) 

dekVi (dek'in ger. rákelőre, múlva, multán) labente 
tempore. 

de-qa-z', de-qe-i' (Zb. 26/60) = daqez'. 

dela-y'a (de-le + ság, ség: dilló-ság, esztelenség) 
amentia, stultitia; delay'-o (pro dele-go adv. dil- 
ló-ul, bolondul) stulte; de-le, de-j-le (de, dej 
tér, hely + le, hely-te-len: di-lló Szék. bolond, 
esztelen) amens, demens, stultus: u-deleme laz'e 
maç'e ? (Zb. 26/24. Ha te bolond vagy, kis baj-e 
az? Km.); dejler bejm ji goéey'uc (ib. A bo- 
lond a gazdaggal osztálytárs. Km.) 

deme — danne (ág |! ramus) ; deme-qo (id. + dim. 
1. ágacska 2. járompálca, járomszeg) 1. ramicu- 
lus 2. clavus jugi; deme-p-qo (id. + p-qV pik- 
kely, darabka: 1. ág-darabka 2. járomszeg) l.ra- 
miculus 2. clavus jugi. 

de-m-y'a-k'-in (pro de-mí-y'ak'-in oda nem hagy kel- 
ni: eltorlaszol, elkerít) oppilare, circumsepire. 

de-mí-y'a == damTy'a. 

de-mí-s (p. neg. de-sín, ott ül : távol levő, hiányzó) absens. 

II de-n, dí-n (te-m, tö-m »implere« v, dirin, ne-d, 
'u-den, 'u-zedín etc.) 



Digitized byV^OOQlC 



128 



III de-n, dV-n (Rad. M. ta-r-t, tor-lód-ik, tár, de-r, 

dé-r: 1. tart, tűr, el-fogad 2. dermed, keménye- 
dik) 1. tenere, capere, accipere, consentire, per- 
ferre 2. rigescere ; ue s-te-mí-xízgo b-den-qém ? 
(Zb. 12/39. te tőlem el nem venni megfogadod-e?) 
mihi demere nolis consentire? v. a-de, bí-den, 
xe-den, xo-den etc. ; díqín, dír-qo, 'u-daraç/on 
ete. 

IV de-n, dT-n (Rad. M. tö, tü, tü-z, dö-f: tü-z, varr, 

szúr) suere, figere, pungere v. ç'eden, de-bze, 
der, díd, dîzîn, ma-s-te, vTn-d etc. 

V den, dîn (Hang. M. der, dör, dön-g »sonum edere« 

V. dírgo, de-'on, da'u-n etc.) 

1. de-ne? (de, da I -f loc. hol? hová?) ubi? quo ? 

2. dene = dane (selyem |i sericum) ; dene-xu (id. + 

hó-szin: fehér selyem) sericum album. 

dene-k'e (dene 1. + vég, ig: meddig ? honnan ?) quo- 
usque? unde?; denek'-ik' (id. -f- iki is, hol is?) 
denek'ik' çT-re'a (hol is legyen = akárhol is) 
ubicunque ; den-i (pro dene-i hol is : bárhol, 
bárhová) ubicunque, quocunque ; den-i k' (dene 
+ iki hol is); denik* qí'-j-re-k' (qí-jire-k : hol is 
ki hadd keljen =- akár-honnan) undecumque. 

de-'ojin (26/51 — rá-üt, , tetejét üti) incutere. 

de-'o-n (de oda + mond, panaszkodik) conqueri. 

de-p (de, di tű-z + p. P*'*-n pirul, gyúl; tűz-hev) ca- 
lor: depTr jizVm ji dejk'e qíc'etx'u (Zb. 26/39. 
A tűz a maga tájáig kivájja. Km.) 

de-pçej-in (de III tetőre -|- mász v. Int. pçen : föl- 
mász, fölhág, hegyre, lépcsőn) repere sursum, 
ascendere. 

de-p-éu (depée-go, de, dí tű-z -|- végig, föl -f- sze- 



Digitized byLjOOQlC 



124 



nesedő: eleven szén) pruna: dep§û nnafem pe- 
rfuveme, h'aç'e qak'o (Zb. 26/68. Ha a szén a 
tűzben ódalt áll, vendég jő. nh.) 

de-p-tle-n, de-p-t-lín (de oda + pillan-t : oda-pillant, 
oda-tekint) adspicere, inspicere ; deptlí-p'e (id. p. 
+ hely, oda pillantó hely: hasadék, repedek) 
rima. 

de-p'í-fe-n (de oda + fi-tit: oda-neki-szorit, nyom) 
apprimere. 

de-p'-k'e-i'-ín (de id. + v. Int. p'-k'e-n bökken : oda- 
bele-ugrik) insilire : çh'a-*upslYaç' Sx""*'®"^ dep'- 
k'ei' (Zb. 25/57. Az, a mi a fejet csak most bo- 
rotváié meg, jászolyba ugrik, mi az? zan, bo- 
rotva.) 

de-p'q (de, tér, hely -f darab: fal, fal-ódal) paries: 
h'aííYe-nekű dep'q jekuz' (Zb. 26/59. Lisztes 
arc a falra kerekedik, mi az? — áibze — szita. 

de-r (p. de-n, dîn IV + det. tűző, varró, varróné) 
acu opus faciens. 

de-8 (p. s. valahol lakó) inhabitans, incola; Naláik 
des (Nalcsik-ott lakó) urbem Naiéik habitans; 
de-sí-n (de ott, benn + székel, ül: valahol ül, 
lakik, benn, honn ül) habitare, değere, adesse, 
domi esse v. de-mí-s. 

de-áej-in (de, oda, föl -f csűr, fordit, fölhúzza a pus- 
ka kakasát) adducere retinaculum pyritae (gallice: 
monter le chien du fusil). 

de-áe-n, de-ái-n (de oda, be + vi-sel : 1. oda-be- 
visz 2. valahonnan visz) 1. advehere, portare 2. 
evehere, exportáré ; deSez-in (id. v. Int.) 

de-áji-k'-ín (de onnan + Sî-jîk*-în nyújt: ki-nyujt, ki- 
dug) protendere, exserere. 

detxene (pro dene-xet hol-ki : melyik ?) uter, tra,trum? 



Digitized byLjOOQlC 



125 



quis, quae, quid ? ; det^ene-r (id. + det. melyik ? 
mint főnév) quis quid? uter? (sine substantivo). 

detyene-z-Vnn (id. + zzí egy + obi. mely egynek: 
bár-kinek, bárminek) quicunque, quaecunque, 
quodcunque; detyenezím jezey' (mindenre magát 
alkalmaztató, mindenre ügyes) idoneus ad omnes 
res ; det-yenezVm nennîs yo-zi-ç' (mindenki iránt 
tiszteletet mutató, nem is Ar. namus) erga omnes 
observantia plenus; detyenez-ir (id. + det. bár- 
melyik, mindenki) quisque, quisquis . . .; det- 
yenezTr-ik' (id. + ik'i is) id. 

de-tV-n (de ott + tartózkodik: leledzik, van valahol) 
esse, existere: uramím det in (az utcán van) in 
piatea esse : Naisík' míve-hune kodîçe det-qém 
(Nalcsik-ott nagyon sok kőház nincs) in űrbe 
NalSik non sünt permultae domus lapideae. 

de-tlad-an, de-tleden (de, oda, be + szalad: oda-be- 
szalad) accurrere, incurrere. 

de-tla-Y*u (n. v. s. megtudás) cognitio ; de-tla-y'u-n 
(de oda + te-kin-t: meglát, megtud) videndo 
cognoscere. 

de-tla-fe-hT-n (de onnan + le-von-visz: többet nyom, 
lehúzza a mérleget) praegravare, május pondus 
habere. 

de-tla-fej-in (de oda, föl + vonszol: fel-duzza pl. az 
orrát, fintorít) adtollere nasum. 

de-tlatej-in (v. Int. s. föl-$zalad, fölrepül) currere, vo- 
lare sursum; detlat-en (id. -[" szalad: 1. fölrepül 
2. le-repül) 1. advolare 2. devolare. 

de-tle-ç'ej-in (id. + torz-it v. tleç'în : fel-torzit, borzo- 
sit) perplicare (capillos). 

de-tlefeyj-n (de onnan + cipel + vesz : elékeres, elő- 
cipel) conquirere, protrahere. 



Digitized by LjOOQIC 



126 



de-tlefej-in (id. oda, onnan + v. Int. fe-n von: 1. 
oda-, be-cipel 2. le-huz) 1. introtrahere 2. de- 
trahere. 

de-tlej (n. v. s. oda-ötlés, ugrás) adsultus; de-tlej-in 
(de, oda + ötl-ik: oda-ötl-ik,-ugrik) adsilire; 
detlej-íz-m (id. v. Int.) 

de-t-le-n (de ott, rajta + tol) 'a-de-tle-n (újj-at rajta 
tol -= kézzel simit, cirógat, hizelkedik) manu 
permulcere. 

de-tlet-íz-Vn (de-tlat-Tn v. Int. 1. oda-föl-repül 2. lere- 
pül) 1. advolare 2. devolare. 

de-tlgo (ger. detlin rajta dűlve »superjacendo«) ji p-çe 
detlgo qa-c-ten (nyakára dűlve ki-szed — nya- 
kára vesz, elvállal, bérbe vesz) suscipere ; mercede 
conducere. 

de-tl-h'a-n (de oda, föl -f dül-ni + hagy; 1. oda- 
bele-rak,-tesz,-helyez ; belefon 2. pro te-tl-h'an 
tetejére, reá-tesz) 1. ponere, apponere, collocare, 
imponere, implectere 2. superponere: ji pçe 
detih'an (1. nyakára rak -- elvállal 2. ráparan- 
csol) 1. suscipere 2. jubere ut suscipiat. 

de-tl-yu (de pro ze-de együtt + p. tl-yu-n testet kap 
- születik : testvér, fivér Tam. udan-piRanda) 
fráter. 

de-t-lí-n (de oda, ott + dül, hever: ott, benne van, 
valahol fekszik, van) adesse, inesse : quazem 
detlnfie zigor u-yot (Zb. 26/35. ho-fot Ha a 
faluban van, akkor valamit találsz. Km.) ; de-tlíz'- 
in (id. V. Int.)x'a''zmeujgu-yetlm-í (huguyetlmi?) 
uj-ft y'onSeg detlYi'qém (Zb. 26/42. Nagyszerű 
gondolat szivedben heverve is ^ Noha nagyszerű 
a gondolatod, de — rnit használ az? seggeden 
gatya nincs. Km.) 



Digitized by LjOOQIC 



127 



de-uej-in (de oda + v. Int. ue-n üt) 'a-k'e deuejin 
(kézzel tapsol) applaudere. 

de-'u-n, da-'o-n (hall |1 audire v. ç'ede'un, 'u-de'un, 
y'a-'u -de'un). 

de-z (de oda, bele + p. dezín bele-szorul, tömve van : 
tele, teli) plenus: h'ar z-de-mT-h'â qolagem tli- 
dez foç' (Zb. 26/48. A kutya azt képzeli, hogy a 
völgy, a melyben nem járt, hússal van tele. Km.) 

de-zY-yu (p. de-yu-n onnan hajt: elüzö, elhajtó, üldö- 
ző) abigens, persecutor. 

de-zí-s (p. de-sV-n oda-, föl-visz: vivő, húzó, a befo- 
gott állat) trahens, vehens (de jumento) : je-mí- 
qunn je-ptl-i dezísim je'o (Zb. 26/29. A nem 
húzóra pillants, a húzóra üss. Km.) 

de-z, de-z' (de té-r, hely + dim. syn. de-j 1. táj, lak, 
alkalom 2. nál, nél, hoz, hez) 1. domicilium, oc- 
casio 2. ad, apud : ji dez (nála) apud eum ; sji 
dez (tájam = nálam) apud me: p'çVh'a-çh'am ji 
dez (bucsu-ha fej tája -= estve felé) vespere, ad 
vesperum; fji dezír zízec (a ti lakotok messze 
van) vestrum domicilium longe abest ; mib'í dei'ím 
(ez alkalommal) hac occasione. 

1 . de-zí-n (de oda + osan : át-osan, át-szalad) ad- 

currere, transcurrere (Zb. 26/43.) 

2. de-z-ín, díz-ín (den, din IV. tú-z v. Int. tü-z, varr) 

suere v. cídezín. 
dez'-k'e (dez, dez' + vég, ig: hozzá, reá) ad, super: 

aleh f alem ji selamír abí ja dez'k'e o-yju I (At. 

83. a fölséges isten békéje ő rajtuk legyen !) pax 

dei magni sit cum illjs ! 
de-jej-in (v. Int. s. oda-vet, rá-vet, levet) 1. adjicere 

2. dejicere; de-je-n, de-jT-n (de oda, onnan + 

szór, vet: 1. oda-vet, rá-vet 2. le-kiviet) 1. adji- 



Digitized by VjOOQIC 



128 



cere, superinjicere 2. dejicere : çh'amîi de^en (a 
fejét hányja a gabona) spicari. 

di, di-j, d-ji (pro dde-ji magunk ... ja, je: a mî 
. . unk, ünk) nost-er, ra, rum ; di-hune (a mi 
hon-unk: nálunk, otthonn nálunk) apud nos, do- 
mi, in domo nostra. 

di h'ax'-go (ger. deh'ax'Vn : elragadólag) captatorio 
modo. 

di-yVzej-in (v. Int. de-y'^-ze-n oda-, föl-hagy szán-ni, 
fordulni: 1. föl-, oda-fordit 2. fölfelé fordul) 1. 
advertere 2. inverti, verti sursum: sem ji je dí- 
y'ezejme tIT çIY'ek'inoç (Zb. 26/75. Ha a kés 
éle fölfeléfordul — leestében — vért fog on- 
tani, nh.) 

dij-a-pe-k^e (dij + a-pe-k'e = orr-uk-ig, elé-jük: 
előttünk) ante nos: dij-apek'e qax'unor (az előt- 
tünk kigyüvö = a jövő) futurum. 

dis I (Interj. gyi-sze ! nosza !) machte ! 

I dí, de (Tamul ti M. tü-z dim. dü-h »ignis«) 

II dí == da, de III M. tü-n T. tat. di-n lux v. dî-çe). 

III dí (syn. t'í da, de IV tö, al-rész »pars ima, infe- 

rior« V. y'o-di'g', pçe-dîq) 

dî-çe (Ad. dT-se, dí I tűz + çe, se »szi-n« v. çe-n I 
sen: 1. arany, a tűz-szinü 2. aranyból való) 1. 
aurum 2. aureus. 

NB. Hogy a magyar di-sz (decus) szó a ka- 
bard szó mása átvitt értelemben, azt a következő 
összetételek mutatják. 

dí-ce-ged (id. + tik, arany-tyuk, disz-tyuk: páva) pa- 
vo ; díce-gedígu (id. + bunda, arany-bunda : 
disz-bunda) pallium pelliceum solenne vei ad 
pompam; diçe-k' (id. + p. k'e-n, önt arany- 
öntő : arany-műves) faber aurarius vei argenta- 



Digitized by VjOOQIC 



129 



. . rius ; diçe-k'azYm (id. öntvény Zb. 25/44 : arany 
önt. . ;% aranyrud) later aureus ; dT-çe-k'e (id. 
-r fark, vég: arany ruhaszegély) fimbria aurea; 
di-çe-k'e-le-n (diçe f k'e Inst. + szinez: ara- 
nyaz) inaurare, auro obducere; díce-p-s (id. + 
p-se, szalag tkp. ;pö-sz-öl-ék : arany szalag) ligá- 
mén aureum. 

dTd (Ad. de-de; p. de-n, dí-n IV. tű-z, dö-f f- dim. 
tüzö-, varró-ár) subula. 

d'íde (dupl. dí, da, de IV tőnek töve, véges-vég -- 
egészen, cf. 1. régi tat, tot : tat-úgy = egészen 
úgy, úgy-tot -= úgy egészen 2. dad, ded, kis-ded 
kicsi egészen cf. Jap. tada so, tat-úgy: 1. éppen, 
egészen, 2. fokozó egészen) 1. emphatica vox 2. 
denotat gradum superlativum : valde etc. ; ar-dí- 
de-nn (legott) statim ; abídez-dídem (At. 63. 
. ugyan-ott) in eodem loco, ibidem; u-z-yoj-d'íder 
qa-ze-c'e (akaratod szerént, a mit éppen akarsz, 
csinálj velem) ad libitum tuum utique fac mihi; 
be-dVde (böded, nagyon bö) valde copiosus ; Fí- 
di'de (ős-ded nagyon öreg) valde senex. 

1. dT-g' (dT I tűz -\-. p. ge-n kercel, szel, tűzként ma- 

ró) 1. keserű; elkeseredett, merész, dühös 2. ke 
serüség) 1. amarus; audax 2. amaritas, amaritudo 
V. c'i'yu-d'íg'. 

2. dí-g' (d'í IV tő, alj + kü-1, nélkül, ge - qé: fene- 

ketlen »fundo carens« v. y'c-dıg') 
dTg'-x'u-n (d'íg' 1 f gyű-n : megkeseredik) amarescere. 
d'í-g-Tn (d'í fel + kel »surgere« d'ígíz''ín id. v. Int. v. 

pce-dígíz' etc.) 
d'í-y' (p. dí-y'i-n, di-yu-n tök-it; tolvaj, rabló) furator, 

latro. 

I.ox.-Cab.-Hunpf.-I.at. 9 

Digitized by LjOOQIC 



120 



26/32. Ha a gyerekre nevetsz, fogad húsán sajtot 
lát. Km.) 

de-h'ej-in (v. Int. deh'en; föl-vesz, fölemel, föl-tür) 
levare, tollere, succingere véstem : JikTY'om 
u-ne-mT-so uj k'e d-u-mi'-h'ej (Zb. 26/30. Az 
átkelőhöz nem érve ne emeld föl öltönyöd szé- 
lyét. Km.); ji penc'íVír deh'ejin (orrát földuzza) 
corrugare nares; de-h'e-n, de-hT-n (de III föl + 
hord, vesz : fölvesz, rá-vesz, rajta hord) suscipere, 
portare; guy'u dehTn (sziv-terhet vesz magára = fá- 
radságot vesz magának, bajlódik, kinlód-ik) ope- 
ram dare, operam sustinere, laborem subire v. 
guy'u zídeh'. 

de-xi-n (id. tetőről + fog cf. te-yjn : 1. lefog az út- 
ról, letérit) 1. decedere a via 2. deflectere. 

de-xoj-in (de, tetőre + haj-t: föl-hajt, pl. kere- 
ket, követ) sursum agere, movere ; de-xoj-íi-in 
(id. V. Int.) 

1. de-xo-n (de III oda + hull: 1. valahová vagy oda 

es-ik 2. bele-fér, belemegy) 1. cadere, incidere 
2. intrare, capi vas, locus etc. : de-mí-xo (nem 
fér bele) non capit vas, locus. 

2. de-xo-n, de-xu-n (id. onnan + hajt; el-hajt, elűz, 

kiszorít helyéből ellenséget) depellere, expellere, 
propellere hostem v. dey'axun, dezlyu ; dexu (id. 
n. V. el-hajtás, elűzés) expulsio, propulsio. 

de-x'u-n (de III oda, rá + gyű-n: rá-jő, el-ki-talál) 
invenire, conjectura consequi : a-xeder me-dex^'u 
(ja-xeder Zb. 26/27. A ki jól választ, vagy a ki 
jól különböztet, az kitálja. Km.) 

de-j (da, de III té-r + aug. : tá-j, nál, nél) locus, ré- 
gió, ad, apud : ji dej (táj-a, nála) apud eum. 

de-ji-'a-n (de III oda, valakivel + valamije áll : vala- 



Digitized byLjOOQlC 



121 



kivel valamije van) rem habere cum aliquo.'ox'u 
d-u-j-mí-'ay'eme (Zb. 26/26. ha valakivel ügyed, 
dolgod nem volt . . .) si rem cum aliquo non 
habuisti . . . 

dejie = dele. 

de-ku (de oda -f kuny =- oda okó: összeférő, meg- 
férő) compatibilis. 

de-ku-p-ç'e (dde II dió + középső : dióbél) nucleus 
nucis. 

de-k' (p. n. v. deklin; 1. föl-menő, le-menő, el-múló 
2. fölmenés, elmúlás) 1. ascendens, praetereuns 2. 
ascensio, praeteritio. 

de-k'e (da, de IV. -|- fark, syn. da-qa, da-qe v. px'e- 
dek^e-i', fa-tőke.) 

de-k*ej-in (de tetőre -|- v. Int. k^e-n kel : ki-nő, meg- 
nő, kifejlődik pl. falevél) crescere, excrescere 
(fólia). 

de^k'l-n (de id. 1. tetőre ke-1 2. tető-ről keí: 1. föl- 
kel, fölmegy, elmegy, elmúiik 2. le-kel, le-,el-megy) 
1. ascendere, praeterire 2. desaendere, abire): 
g'abenn dek'in (hápa tetejére kel = fölmegy a 
hegyre) scandere montem ; jiffenn dek'in (bőrére 
kel = eltűr) perferre; jl guaç'e dek'în (erejéből 
kel, kitelik erejétől) posse; sji gunn dey'uar 
dek'âç (szivemről a teher leesék) cura mihi demta 
est; de-k'i-p'e (id. p. + hely: át-kelő-hely, át- 
járó) transitus (per montem) ; de-k'l-i-in (id. v. 
Int.: 1. fel-kel, föl-megy, föl-száll az égbe 2. át- 
költözik) 1. ascendere 2. transmigrare v. dey'a- 
k'liin. 

de-k'oate (de III oda, együtt + követő p. k'oaten, 
kel: követő, kisérő) comes comitans v. dek'ote. 

de-k'oj (n. v. s. M. dagá-ly: magasság, emelkedés) 



Digitized byLjOOQlC 



122 



elevatio; de-k'o-j-in (de tetőre + kel v. k'ojin: 
fö-l-kel, fölmegy, rámegy, magasod-ik, cf. da-ga-n, 
dagá-ly) ascendere, scandere ; salire, elevari ete. : 
z'iyim dek'ojin (a fára mász) scandere in ar- 
borem. 

de-k'o-n (oda-kel, bele-megy »intrare v. zdem'ik'on. 

de-k'ote = dek'oate. 

dek'ote-k'ıh' (id. kisérö + hosszú: messze elkísérő) 
hospitem longe comitans : bísím bzager dek'o- 
tek'íh'c (Zb. 26/18. A rossz házigazda a vendé- 
gét messze kiséri. Km.) 

dekVi (dek'ín ger. rákelőre, múlva, multán) labente 
tempore. 

de-qa-z', de-qe-i' (Zb. 26/60) =^ daqez'. 

dela-y'a (de-le + ság, ség: dilló-ság, esztelenség) 
amentia, stultitia; delay'-o (pro dele-go adv. dil- 
ló-ul, bolondul) stulte; de-le, de-j-le (de, dej 
tér, hely + •©> hely-te-len : di-lló Szék. bolond, 
esztelen) amens, demens, stultus: u-deleme lai'e 
maç'e ? (Zb. 26/24. Ha te bolond vagy, kis baj-e 
az? Km.); dejler bejm ji gosey^uç (ib. A bo- 
lond a gazdaggal osztálytárs. Km.) 

deme =^ dame (ág || ramus) ; deme-qo (id. + dim. 
1. ágacska 2. járompálca, járomszeg) 1. ramicu- 
lus 2. clavus jugi; deme-p-qo (id. + p-qY pik- 
kely, darabka: 1. ág-darabka 2. járomszeg) l.ra- 
miculus 2. clavus jugi. 

de-m-y'a-k'-in (pro de-mi-y'ak'-in oda nem hagy kel- 
ni: eltorlaszol, elkerít) oppilare, circumsepire. 

de-mí-y'a =- damíy'a. 

de-mi-s (p. neg. de-sín, ott ül : távol levő, hiányzó) absens. 

II de-n, dí-n (te-m, tö-m »implere« v, dirin, ne-d, 
'u-den, 'u-zedTn etc.) 



Digitized by LjOOQIC 



128 



III de-n, d'í-n (Rad. M. ta-r-t, tor-lód-ik, tár, de-r, 

dé-r: 1. tart, tűr, el-fogad 2. dermed, keménye- 
dik) 1. tenere, capere, accipere, consentire, per- 
ferre 2. rigescere ; ue s-te-mí-xízgo b-den-qém ? 
(Zb. 12/39. te tőlem el nem venni megfogadod-e?) 
mihi demere nolis consentire? v. a-de, b*í-den, 
xe-den, xo-den etc. ; díqVn, dír-qo, 'u-daracxon 
etc. 

IV de-n, dí-n (Rad. M. tö, tü, tü-z, dö-f : tü-z, varr, 

szúr) suere, figere, pungere v. ç'eden, de-bze, 
der, díd, díiTn, ma-s-te, vín-d etc. 

V den, dîn (Hang. M. der, dör, dön-g »sonum edere« 

V. dírgo, de-'on, da'u-n etc.) 

1. de-ne? (de, da I -f loc. hol? hová?) ubi? quo ? 

2. dene = dane (selyem || sericum) ; dene-xu (id. + 

hó-szin: fehér selyem) sericum album. 

dene-k'e (dene 1. + vég, ig: meddig ? honnan ?) quo- 
usque? unde?; denek'-ik' (id. -f- iki is, hol is?) 
denek'ik' çT-re'a (hol is legyen = akárhol is) 
ubicunque ; den-l (pro dene-i hol is : bárhol, 
bárhová) ubicunque, quocunque ; den-ik* (dene 
+ iki hol is); denik' qí-j-re-k' (qí-jire-k : hol is 
ki hadd keljen =- akár-honnan) undecumque. 

de-'ojin (26/51 — rá-üt, , tetejét üti) incutere. 

de-'o-n (de oda + mond, panaszkodik) conqueri. 

de-p (de, di tü-z + p. pT-n pirul, gyúl; tűz-hev) ca- 
lor: depTr jizVm ji dejk'e qíc'etx'u (Zb. 26/39. 
A tüz a maga tájáig kivájja. Km.) 

de-pçej-in (de III tetőre -f- mász v. Int. pçen : föl- 
mász, fölhág, hegyre, lépcsőn) repere sursum, 
ascendere. 

de-p-éu (depse-go, de, di tű-z -f végig, föl + sze- 



Digitized byLjOOQlC 



124 



nesedö: eleven szén) pruna: depSû mafenn pe- 
rfuveme, h'aç'e qak'o (Zb. 26/68. Ha a szén a 
tűzben ódalt áll, vendég jő. nh.) 

de-p-tle-n, de-p-t-lín (de oda + pillan-t : oda-pillant, 
oda-tekint) adspicere, inspicere ; deptlí-p'e (id. p. 
+ hely, oda pillantó hely: hasadék, repedek) 
rima. 

de-p'í-fe-n (de oda + fi-tit: oda-neki-szorit, nyom) 
apprimere. 

de-p'-k'e-i'-m (de id. + v. Int. p'-k'e-n bökken : oda- 
bele-ugrik) insilire : çh'a-'upsîy'aç' sxítlem dep'- 
k'ei' (Zb. 25/57. Az, a mi a fejet csak most bo- 
rotváié meg, jászolyba ugrik, mi az? zan, bo- 
rotva.) 

de-p'q (de, tér, hely + darab: fal, fal-ódal) paries: 
h'aiÍY'e-nekű dep'q jekuz' (Zb. 26/59. Lisztes 
arc a falra kerekedik, mi az? — áibze — szita. 

de-r (p. de-n, dîn IV + det. tűző, varró, varróné) 
acu opus faciens. 

de-s (p. s. valahol lakó) inhabitans, incola; NaISík 
des (Nalcsik-ott lakó) urbem Naicik habitans; 
de-sT-n (de ott, benn -|- székel, ül: valahol ül, 
lakik, benn, honn ül) habitare, değere, adesse, 
domi esse v. de-mi-s. 

de-áej-in (de, oda, föl -\- csűr, fordit, fölhúzza a pus- 
ka kakasát) adducere retinaculum pyritae (gallice: 
monter le chien du fusil). 

de-áe-n, de-ái-n (de oda, be + vi-sel : 1. oda-be- 
visz 2. valahonnan visz) 1. advehere, portare 2. 
evehere, exportáré ; deáez-in (id. v. Int.) 

de-Sji-k'-ín (de onnan + áT-jik*-in nyújt: ki-nyujt, ki- 
dug) protendere, exserere. 

detxene (pro dene-xet hol-ki : melyik ?) uter, tra,trum? 



Digitized byLjOOQlC 



125 



quis, quae, quid ? ; detxene-r (id. + det. melyik ? 
mint főnév) quis quid? uter? (sine substantivo). 

detxene-z-ím (id. + zzT egy + obi. mely egynek: 
bár-kinek, bárminek) quicunque, quaecunque, 
quodcunque; detyenezim jezey' (mindenre magát 
alkalmaztató, mindenre ügyes) idoneus ad omnes 
res ; det-xenezím nennYs yo-zi-ç' (mindenki iránt 
tiszteletet mutató, nennís Ar. namus) erga omnes 
observantia plenus; det/enez-Vr (id. + det. bár- 
melyik, mindenki) quisque, quisquis . . . ; det- 
xenezir-ik' (id. + ik*i is) id. 

de-tí-n (de ott + tartózkodik: leledzik, van valahol) 
esse, existere: uramím detTn (az utcán van) in 
piatea esse : Naláík' míve-hune kodTçe det-qém 
(Nalcsik-ott nagyon sok kőház nincs) in űrbe 
Naláik non sünt permultae domus lapideae. 

de-tlad-an, de-tleden (de, oda, be + szalad: oda-be- 
szalad) accurrere, incurrere. 

de-tla-y'u (n. v. s. megtudás) cognitio ; de-tla-y'u-n 
(de oda + te-kin-t: meglát, megtud) videndo 
cognoscere. 

de-tla-fe-h'í'-n (de onnan + le-von-visz: többet nyom, 
lehúzza a mérleget) praegravare, május pondus 
habere. 

de-tla-fej-ín (de oda, föl -|- vonszol: fel-duzza pl. az 
orrát, fintorít) adtollere nasum. 

de-tlatej-in (v. Int. s. föl-$zalad, fölrepül) currere, vo- 
lare sursum; detlat-en (id. -\- szalad: 1. fölrepül 
2. le-repül) 1. advolare 2. devolare. 

de-tle-ç'ej-ln (id. + torz-it v. tleç'în : fel-torzit, borzo- 
sit) perplicare (capillos). 

de-tlefexí-n (de onnan + cipel + vesz : elékeres, elő- 
cipel) conquirere, protrahere. 



Digitized by LjOOQIC 



126 



de-tlefej-in (id. oda, onnan + v. Int. fe-n von: 1. 
oda-, be-cipel 2. le-huz) 1. introtrahere 2. de- 
trahere. 

de-tlej (n. v. s. oda-ötlés, ugrás) adsultus; de-tlej-in 
(de, oda -|- ötl-ik : oda-ötl-ik,-ugrik) adsilire ; 
detlej-ii-ín (id. v. Int.) 

de-t-le-n (de ott, rajta + tol) 'a-de-tle-n (újj-at rajta 
tol ^ kézzel simit, cirógat, hizelkedik) manu 
permulcere. 

de-tlet-îz-în (de-tlat-in v. Int. 1. oda-föl-repül 2. lere- 
pül) 1. advolare 2. devolare. 

de-tlgo (ger. detlîn rajta dűlve »superjacendo«) ji p-çe 
detlgo qa-c-ten (nyakára dűlve ki-szed -= nya- 
kára vesz, elvállal, bérbe vesz) suscipere ; mercede 
conducere. 

de-tl-h'a-n (de oda, föl + dül-ni + hagy; 1. oda- 
bele-rak,-tesz,-helyez ; belefon 2. pro te-tl-h'an 
tetejére, reá-tesz) 1. ponere, apponere, collocare, 
imponere, implectere 2. superponere: ji pçe 
detih'an (1. nyakára rak -- elvállal 2. ráparan- 
csol) 1. suscipere 2. jubere ut suscipiat. 

de-tl-yu (de pro ze-de együtt + p. tl-yu-n testet kap 
- születik : testvér, fivér Tam. udan-pIRanda) 
fráter. 

de-t-li-n (de oda, ott + dül, hever: ott, benne van, 
valahol fekszik, van) adesse, inesse : quazem 
detlnne zigor u-y'ot (Zb. 26/35. ho-y'ot. Ha a 
faluban van, akkor valamit találsz. Km.) ; de-tlíí'- 
in (id. V. Int.) y'arzYne uj gu-yetlnn-i (huguyetlmi?) 
uj-ft y'onáeg detlTi'qénn (Zb. 26/42. Nagyszerű 
gondolat szivedben heverve is -- Noha nagyszerű 
a gondolatod, de — mit használ az? seggeden 
gatya nincs. Km.) 



Digitized by LjOOQIC 



127 



de-uej-in (de oda + v. Int. ue-n üt) 'a-k'e deuejin 
(kézzel tapsol) applaudere. 

de-'u-n, da-'o-n (hall || audire v. ç'ede'un, 'u-de'un, 
y'a-'u -de'un). 

de-z (de oda, bele + p. dezTn bele-szorul, tömve van : 
tele, teli) plenus: h'ar z-de-mí-h'a qolagenn tlí- 
dez foç' (Zb. 26/48. A kutya azt képzeli, hogy a 
völgy, a melyben nem járt, hússal van tele. Km.) 

de-zY-yu (p. de-yu-n onnan hajt: elűző, elhajtó, üldö- 
ző) abigens, persecutor. 

de-zí-s (p. de-sí-n oda-, föl-visz: vivő, húzó, a befo- 
gott állat) trahens, vehens (de jumento) : je-m'í- 
qum je-ptl-i dezísím je'o (Zb. 26/29. A nem 
húzóra pillants, a húzóra üss. Km.) 

de-z, de-z' (de té-r, hely + dim. syn. de-j 1. táj, lak, 
alkalom 2. nál, nél, hoz, hez) 1. domicilium, oc- 
casio 2. ad, apud : ji dez (nála) apud eum ; sji 
dez (tájam -= nálam) apud me: p'çTh'a-çh'am ji 
dez (bucsu-ha fej tája -= estve felé) vespere, ad 
vesperum; fji dezír zTzeç (a ti lakotok messze 
van) vestrum domicilium longe abest ; míbí deíím 
(ez alkalommal) hac occasione. 

1 . de-zí-n (de oda + osan : át-osan, át-szalad) ad- 

currere, transcurrere (Zb. 26/43.) 

2. de-z-ín, díz-ín (den, din IV. tú-z v. Int. tü-z, varr) 

suere v. cídezín. 
dez-k'e (dez, dez' + vég, ig: hozzá, reá) ad, super: 

aleh t'alem ji selamír abí ja dez'k'e o-yju 1 (At. 

83. a fölséges isten békéje ő rajtuk legyen!) pax 

dei magni sit cum illjs! 
de-jej-in (v. Int. s. oda-vet, rá-vet, levet) 1. adjicere 

2. dejicere; de-je-n, de-jT-n (de oda, onnan + 

szór, vet: 1. oda-vet, rá-vet 2. le-kivjet) 1. adji- 



Digitized by VjOOQIC 



128 



cere, superinjicere 2. dejicere : çh'amîi de^en (a 
fejét hányja a gabona) spicari. 

di, di-j, d-ji (pro dde-ji magunk . . . ja, je: a mi 
. . . unk, ünk) nost-er, ra, rum ; di-hune (a mi 
hon-unk: nálunk, otthonn nálunk) apud nos, do- 
mi, in domo nostra. 

di h'ax -go (ger. deh'axTn : elragadólag) captatorio 
modo. 

di-y'e-zej-in (v. Int. de-y'e-ze-n oda-, föl-hagy szán-ni, 
fordulni: 1. föl-, oda-fordit 2. fölfelé fordul) 1. 
advertere 2. inverti, verti sursum: senn ji ^e dí- 
Y ezejme tlí ç'ı/ek'inoç (Zb. 26/75. Ha a kés 
éle fölfeléfordul — leestében — vért fog on- 
tani, nh.) 

dij-a-pe-k'e (dij + a-pe-k'e = orr-uk-ig, elé-jük: 
előttünk) ante nos : dij-apek'e qax'unor (az előt- 
tünk kigyüvő = a jövő) futurum. 

dis I (Interj. gyi-sze ! nosza !) machte ! 

I dí, de (Tamul ti M. tü-z dim. dü-h »ignis«) 

II dí = da, de III M. tCi-n T. tat. di-n lux v. dî-çe). 

III dY (syn. fí da, de IV tö, al-rész »pars ima, infe- 

rior« V. y'o-díg', pce-díq) 

dî-çe (Ad. dí-se, dí I tűz + çe> se »szi-n« v. çe-n I 
sen: 1. arany, a tüz-szinü 2. aranyból való) 1. 
aurum 2. aureus. 

NB. Hogy a magyar di-sz (decus) szó a ka- 
bard szó mása átvitt értelemben, azt a következő 
összetételek mutatják. 

dí-ce-ged (id. + tik, arany-tyuk, disz-tyuk: páva) pa- 
vo ; díce-gedígu (id. + bunda, arany-bunda : 
disz-bunda) pallium pelliceum solenne vei ad 
pontpam; díce-k' (id. + p. k'e-n, önt arany- 
öntő : arany-műves) faber aurarius vei argenta- 



Digitized by VjOOQIC 



129 



. . rius ; díce-k'azím (id. öntvény Zb. 25/44 : arany 
önt\ - 7, aranyrud) later aureus ; dî-çe-k'e (id. 
-\- fark, vég: arany ruhaszegély) fimbria aurea; 
dl-çe-k'e-le-n (diçe + k'e Inst. 1- szinez: ara- 
nyaz) inaurare, auro oJbducere; díce-p-s (id. + 
p-se, szalag tkp. ;pö-sz-öl-ék : arany szalag) ligá- 
mén aureum. 

d'íd (Ad. de-de ; p. de-n, dí-n IV. tű-z, dö-f •- dim. 
tűző-, varró-ár) subula. 

díde (dupl. d'í, da, de IV tőnek töve, véges-vég — 
egészen, cf. 1. régi tat, tot : tat-úgy ^ egészen 
úgy, úgy-tot -^ úgy egészen 2. dad, ded, kis-ded 
kicsi egészen cf . Jap. tada so, tat-úgy : 1 . éppen, 
egészen, 2. fokozó egészen) 1. emphatica vox 2. 
denotat gradum superlativum : valde etc. ; ar-dí- 
de-m (legott) statim; ab'ídez-dídem (At. 63. 
. ugyan-ott) in eodem loco, ibidem; u-z-yoj-d'íder 
qa-ze-c'e (akaratod szerént, a mit éppen akarsz, 
csinálj velem) ad libitum tuum utique fac mihi ; 
be-d'íde (bőded, nagyon bö) valde copiosus ; zl- 
dTde (ős-ded nagyon öreg) valde senex. 

1. dí-g' (d'í I tűz -\^ p. ge-n kercel, szel, tűzként ma- 

ró) 1. keserű; elkeseredett, merész, dühös 2. ke 
serűség) 1. amarus; audax 2. amaritas, amaritudo 
V. c'íyu-d'íg'. 

2. dí-g' (d'í IV tő, alj + kű-1, nélkül, ge qé: fene- 

ketlen »fundo carens« v. Y'o-díg') 
díg'-x'u-n (díg' 1 f gyű-n : megkeseredik) amarescere. 
dY-g-Tn (dí fel + kel »surgere« dYgiz7n id. v. Int. v. 

pce-dTgíz' etc.) 
dí-y' (p. di-Y'í-n, dî-y'u-n tök-it; tolvaj, rabló) furator, 

latro. 

Lox.-í^ab.-Hung-.-Lat. 9 

Digitized by LjOOQIC 



130 



dî-Y'a, dî-Y'e (Ad. to-ho, to-y'o, dî I Tam. tî, tü-z -\- 
hev: nap az égen v. nobe) sol. 

dâyVbzij (id. + fel-sütő: nap-sugár) radius solis. 

dY-y'a-ç'en (dî III töre + hagy esni : elejt, elpusztít) 
occidere, perire facere. 

díy'a-qT-k'ok'í-p'e (díy'a nap + ki-kelő-hely: nap-ke- 
let) oriens; díy'a-qu-h'a-y'o (id, + ki-hágó kor 
V. quh'a-n: nap-lemenet, nap-nyugvás »a Kabar- 
doknál a nap a Kaukázus bérceiből kihágni lát- 
szik s ezért szerepel aqu-h'an ige«) occasus solis. 

díy'a-m (diya nap + obi. napon, napnak stb.) dÍY'am 
ji-s (nap sütő-je = napsütötte) sole coloratus; 
díy'ann ji-ssín (a nap lesütí, a napon lesülni) co- 
lorari sole; dîy^a-p-s (id. + p-sî fel-sütő, sugár) 
= dTy'abzij ; díy'a-s (id. + p. se-n, sín szene- 
sedik, sül: nap-sütött) coloratus sole : di^a-se (id 
4- se-n székel, ül » nap-este « tege, tegnap) heri ; 
dîy'a se-re-j (tegére tartozó: tegnapi) hesternus; 
dTy'as-nax'V-pe (id. + nagy elő: tegnap előtt) 
nudius tertíus. 

díy'e = diy'a (nap || sol). 

dî-y'e-k'in (di oda + hagy kelni : oda küld) admittere. 

díy'e-quh'ay'o --= díy'a-quh'ay'o (nap-nyugvás) occasus 
solis: díy'e quh'ay'onn u-iejme h'ade u-y'atlite 
(Zb. 26/73. Ha naplemenetkor alszol, téged ha- 
lottnak számitnak. nh.) 

díye-ri-y'o (díy'a nap + ra on + korhadó: napon 
száradt) exsiccatus sole: Zî bi'e díyeríyo, zik'e 
nniy'o 'uso, h'ade-*us y'a-nnY-tIh'a bi'en-ç (Zb. 
26/47. Szarva napon száradt, farka a szegénység- 
gel ér föl s abból tort nem csinátnak, az a kecs- 
ke. Km.) 

dî-y'î-n -- dY-y'u-n (lop II furari) ; diy'ú (id, n. v. töki- 



Digitized by VjOOQIC 



UM 



tés, lopás, rablás) furatio ; diy'u-Y'a (id. + ság, 
ség : tolvajság) furtum : dV-y'u-n, dí-y'V-n (dí oda 
V. onnan + ra-g-ad, fog: tök-it, elsikkaszt, el- 
lop, elhord) furari, abalienare, surripere, avertere 
V. jadíy'un, qadíy'un ; díy'ur-a-bz (v. id. -f- b-zí 
no : tolvaj nő) f ur (femina) ; díy'u-z' (dîy' tolvaj 
+ ős, nagy tolvaj : farkas) lupus : dYy'uz'-í-bz 
(nőstény farkas) lupa ; díy'uí'-bzegu (id. + nyelv 
»farkas-nyelv« : keserü-lapu, bojtorján-lapu) folium 
lappae (Zb. 26/75.) ; di/ui'-í-xo (id. + in. Zb. 
26r * farkas-in) tendo vei nervus lupinus; dY- 
Y'uz-T-áí-r (id. + ló: farkas-szinü ló) equus ha- 
bens colorem lupinum; diYuz'-áír (id. kölyök: 
farkas-kölyök) catulus lupi. 

díh'a-y'o (n. v. di-h'a-n : bemenés, bevonulás) introitus, 
ingressus. 

díh'ay/ go (ger. dTh'ayin) v. deh'ayin. 

dí-h'a-n (dí oda, be f há-g : oda-, be-megy, valakihez 
jár) adire, introire, ingredi, frequentare aliquem: 
ji'ayem cía díh'an (ujjába, kezébe a hideg bele- 
üt) frigore corripi (manus) ; dih'a-p'e (id. p. + 
p'e hely: bejáró-hely, bejárat) aditus, introitus, 
locus. 

dí-h'as-y/, dí-y/as-y/ (n. v. s. oda-kacagás, nevetés, 
mosoly) risus, arrisio; 1. dY-h'as-ye-n, dY-h'aá- 
yi-n (dY oda 1 h'as Hang. elem + vág: vala- 
min kacag, nevet, mosolyog) ridere, arridere, sub- 
ridere v. ç'edYh'asyin, y'adYh'asyin ; 2. dYh'aáyJn 
(id. p. n. V. kacagni való, kacagó, furcsa) ridens, 
risibilis, singularis, ridiculus-; dYh'aáyen-go (id. 
-r adv. nevetségesen) ridicule ; dYh'aáyer-ej (id. 
p. + Aug. kacagós, nevetni szerető) libenter ri- 
dens; dYh'aéyir-i-le (id. i test tetemes: min- 

Digitized byLjOOQlC 



132 



dig kacagó, vigyori) semper vei multum ri- 
dens. 

dí-xe-X"*-®" (pro huten, dí onnan + belőle + üt: 
többek közül leüt, leöl) occidere ex multis. 

dí-xe-t (di ott + p. ye-tín: oda-hozzá-tartó, részes) 
particeps: guy'ueh'enn dîyet (közreműködő, mun- 
katárs) socius cooperans v. guy'ujeh'. 

dí-yJ-"> de-yj-n (dí, de oda + fog, vesz : valaminek 
vesz, tekiilt) habere aliquem pro, putare. 

díxunna-c (n. v. s. + çe sok : megkimélés, megmen- 
tés) actio parcendi, liberatio a periculo ; dY-xu- 
me (dí onnan + kinné-lö p. xu-nne-n : megmen- 
tő) i^alvans, liberans. 

dí-k' in (den, din IV. tü-z, + kel, tűz-gél v. jidík'in). 

dí-k*-íi'-ín (v. Int. dí-k'-ín felkel »surgere v. pce-dík'íi') 

dí-qí-n (den, din II dermed + q'"" P^'^^ k7-n kel M. 
dög: megdermed) obrigere. 

díqo-nay' (cf. daqe tőke + nayo világos, fehér: já- 
vor-fa, juhar-fa) acer. 

dîn I— V =- den I— V. 

dí-ne-sT-n (di oda '+ neki + ér: ér valameddig) at- 
tingere, pertingere : FízYnn jich'éc z-dínesínn ji' aqYI 
bIek'Yrqém (Zb. 26/5. A nőnek haja érfénél to- 
vább nem megy az esze. Km.) 

dY-p'e (den, dY-n IV tüz p. + p'e hely: tűzés, varrás) 
sutura. 

dírgo (Hangutánzó dörög, dörgő »sonus, sonans«) 
dYrgo dYrgo dYrgo nnaçe, quazice qY-z-u-nnYto 
ué-s-tYnqem (Zb. 26/60 Dörög dörög, dörgő gö- 
dör, ha száz falut nekem nem adsz, neked nem 
adom — a megfejtését — mi az? a hid — 
tlemíi). 

dYr-Yn (p. de-n, dYn II igésitve M. tor evés tor-ok, 



Digitized by VjOOQIC 



183 



tor-k: be-fal, lenyel) glutire, deglutire »hup*« íí- 
p-'ame u-dîrînoç (Zb. 21/231. Hopp, ha szólsz, 
-= egy kopp-ra lenyelheted). 

dír-qo (p. den, dîn III + dim. a seb megkeménye- 
dése: he-g v. x®-k'in, tu-r, turocska) cicatrix. 

dî-se-j-în (v. Int. dT-se-n tő-re esik : romba dül a ház, 
huner) dirui. 

dí-tle fe-n (dí oda + tói, tői + von : vonszol valahol, 
ç'î-nn a földön) fluere facere, trahere. 

dí-v-y a, dí-v-y'e (dde I mi, mink, minket ti hagyja- 
tok »nos vos sinite« „let us" phrasis auxiliaris 
módi cohortativi) : x'^denn divy'e-h'é ! (hadd men- 
jünk a kertbe) eamus in hortum »let us go intő 
the garden (Zb. 21/205. etc.) 

dí-zeri-tlay'u-xu-k'e (mi egymásra tekintöig v. ze-tla- 
y'un: a viszontlátásig) usque ad tempus, quonos 
revidebimus. 

dí-i-ín (v. Int. den, din IV: tü-z, tődzöl, összevarr, 
összetold) suere, consuere, suturam facere ; dí-i' 
(id. p. a tűzni való : juh-bör, birka-bőr) pellis 
ovilla. 

dl-í'e - dî-çe (tűzként sütő, fénylő Zb. 25/7: arany, 
aranyból való, drága) aurum; aureus, carus. 

dîz'iT-n (id. + i'î ősz, fehér + aug. ősz-arany: 1. 
ezüst, IrÖn avzist, aiuesta id. 2. ezüstből való) 
argentum, argenteus ; díi'i'ín-k'e-lle-n (id. + val, 
vei színez: ezüstöz) argento inducere. 

d-je-ku (dí oda + p. je-ku-n illő: kellemes, kedves) 
amoenus, carus. 

d-ji (dde mi, magunk + je, jí: magunk valami-je) 
noster, (pr. poss.) 

d-ji-y'e-zij-en (de oda + hagy-ja szánni : oda-fel^ föl- 
dit) advertçrç, 



Digitized by LjOOQIC 



134 



do (de, dl + o az, ö i' 3, pers. ex. gr. de-h'an, dî- 
h*an ; bijir qale-m do-h*a, az ellenség a városba 
megy |1 hostis intrat ufbem) de-se-n, dı-se-j-in 
(össze-omlik,) hüner dosej, (a ház romba dül) 
domus diruitur). 

dombe-j (Zb. 25/13. Rad. ? pupos ökör, vadbival) 
bison, urus, borsylvestris. 

dombej-paáe (id. + elül-vivö: vad-bivaly-bika) taurus 
sylvestris. 

d-ri (de oda, föl 1- re, rî reá, rajta»super id, sursum« ; 
dri-h'aji-n (id. f h'ejin v. deh'ejin: föl-emel, 
magasztal) elevare, magnificare; dri-k'u-n (id. + 
rá-kel : rá-kel, y'ogu utra) iter facere. 

du (pro de, d'i + u, te, »tu«) v. deh'ejin. 

duy'uz' -= dıV'uz' (farkas »lupus«); duy'uz'-y'atle (id. 
+ hagy dülni, megölő : egérkő) arsenicum. 

duj (pro de, dî oda, val, vel + u-j a te valamid 
»tuus«) 'oy'u d-uj-mi-'aY'emo, y'ogu u-dri-mî- 
k'uaY'eme jik'i u-mi-'ub, jik'i u-çV-mi-tx'u (Zb. 
26/26. Azt, a kivel ügyed nem volt s a kivel utra 
nem keltél, se ne ócsárold, se ne dicsérd. Km.) 

du-qoaqo (du pro t'u Koreai tu kettő + ág-ka, ágacs- 
ka : két-águ, bziçh'a nyilhegy) bidens, bifurcus. 
(Zb. 12/4 etc.) 



NB. Haec vocalis quaéapertum aequivalet vo- 
cali a, qua e occlusum permutatur cum vocali í : 
qébérdej = qabardej (Cabardus, Cabardicus), 
sen, sín (ardere) etc. 

Digitized by LjOOQIC 



135 



I e (lativo-locativus et adverbialis : çe pro çı-e, ze pro 

zî-e ete.) 

II e (pro je I M. e, a, je, ja). 

e/'-in (Hang. M. ih-el Jap. i-ku »spirare« v. meyin), 

I ej V. eje. 

II ej (pro je, ji p. je-n, ji-n nyul-ik nyúló, nagy 

Augmentum : jefer-ej nagy-ivó »multum bibens« 
gegur-ej, játszani szerető »lusui additus« ete.) 

eja-y'a (eje -(- ság, ség: rossza-ság, gonosz-ság) ma- 
litia, malignitas. 

€je, ej- j (Ad. je M. ej-ed, ij-ed, ej-nye I éj »nox, 
obscuritas« oppositum luci fe, fí fény: ijesztő, 
rossz, gonosz, hitvány, káros, csipős, nehéz) ma- 
lus ad. nequam, vilis, damnosus, acerbus, asper; 
difficilis; e;-ç (az rossz) malum est; eje-y'e -= 
eja-y'a; ej-go (id. + adv. rosszul) male; ej- 
X'u-n (id. + gyün: romlik, rosszabbod-ik) pejorari, 
corrumpi ; ej-zaç'e (id. + csupa az : gonoszság- 
teljes) plenus malignitate ; ej-zexe-c'íh'-í'n (id. + 
magából csinálva vesz: teljesen elromlik) penitus 
corrumpi. 

e-mí-k (p. neg. je-ku-n illik : nem illő, illetlen) inde- 
cens: emík x^C^"»*" (valakinek illetlent csinál ■■= 
szemrehányást tesz) opprobrare alicui. 

e-t'ane, je-t'ane (után-ja: aztán, azután) postea. 

eí'e-n = je-i'e-n (les-i, vár-ja) exspectare. 



Digitized by VjOOQIC 



136 



fa-b-y'o (fe II felette bő: dús) valde uber. 

façe (n. v. s. szabás, viselet, divat) mensura, forma 
vestimenti ; fa-çen, fe-çen (1. fel-mér, szab 2. 
fölér, méltó) 1. mensurare, secare t^d formulám 
véstem 2. dignum esse. 

fa-daffe (id. n. v. dafen nagyot von: vendégség) sym- 
posium. 

fa-de (p. fen von, té-r: i-tal) potus. 

fa-fe, fe-fe (fe fel, p. fen fú : pöffedt, pofok) turgidus, 
malas turgidas habens ; f. y^-n (id. gyün : pofo- 
sodik) turgescere. 

fa-Y o (fe I fény, sárya : fa-kó, halvány) gilvus, palii- 
dus : f. y;un (fakul, halványodik) pallescere ; fa- 
y'ua-y'a (fakó-ság, halv.ányság) color gilvus, pallor. 

fa-yo (fe V bű, ho-mu : pipa-mocsok, bagó) cinis vei 
sordes- nicotianae. 

fa-tle (p. fen von, dolog: ivó-edény, csésze, pohár; 
korsó) poculum, patera; urceus; fatler (id. det.); 
fatler-, fatlír-qeb (id. kabak : tök-korsó) vas e 
cucurbita: iiyor T om ji-mí-yome fatlírqeb zl- 
k'ere-j-çe (Zb. 26/51. Ha az egér nem fér a li- 
kába, tökkorsót köt a farkára. Km.) 

I fe, fi (p. fen, fin I Rad. M. fé-m, fé-ny, fe-hér, fe- 

kete, fe-st, fü-st: fény, szin) candor, color v. 
fay'o, fey'u, fem. 

II fe, fi (syn. fe, fi, be, b'í, pe, pí 1. vé-g, fe, fö 2. 

felette 3. fel, föl, végig) 1. summitas, caput 2. ni- 
mis 3. super, sursum ; penitus. 

III fe, fi fo (pro ffe, féfe : főségtek, ti, önök) vos (pr. 

pers.) 

IV fe, ffe (syn. ve Rad, M, bö-r Kin, Kor, p'i id, bőr, 



Digitized byLjOOQlC 



137 



burok, héj, hártya, halpénz) 1. cutis, pellis, co- 

rium, membrana, cortex, squama. 
V fe, (fa V. fFí, bü, csúnya) putris ad. v. faxo. 
fe-blay'al (felll és Imp. blay'an : tessék közeledni, 

legyen olyan jó !) placeat accedere ; faciatis mihi 

gratiam ! 
fe-de, fade (ital li potus) fede-f ic'e (ital füstös : sör) 

cerevisia. 
fefe, fafe, fef-y'un fafey'un v. na/'-fef. 
fe-fe-j (v. fe III önöknek járó: önöké, tiétek) res ve- 

stra. 
fe-y'aze (fe IV. bőr, p. y'azen hagy számlani: vörös 

himlő) morbilli ; fe-y u (id. társ : szintárs, egyszi- 

nü) concolor. 
fe-yu (fel hely: fenn-sik Zb. 25 7) planities in monte, 
fey/u-fey'u (fe IV bör-horzsoló-tetö-hórzsoló : 1. rüh2. 

rühös) 1. scabies 2. scabiosus : H'e-y'ak'urejip'enn 

u-i-h^enne, f. t. wo-y/u (Zb. 26/75. Ha ebheveréses 

helybe mégy, rühös leszel, wo -- uo te. nh.) 
fej-in (v. Int. fen, fin III von M. fe-j, fe-n - huz i 

trahere v. tlafejin) 
fe-kü (dim. fe II végecske v. c'Tkú-fekú) 
fe-m (obi. fe I) f. zT-y'ozín (fényen, szinben változik, 

szine megy) decolorari. 

I fe-n, f\-n (fény-lik 1 candere v. fe, fi I) 

II fe-n, fin (Rad. M. fon, fo-r, fe-r, fl-r etc. 1. féreg, 

forog, perdül Szék. ri-p, ro-p 2. burkol) 1. verti, 
saltare 2. -obvolvere v. ferek'in, ç'ey'a-, ç'e-'u-, 
qa-, rí-fen etc. 

III fen, fin (Rad. M. fo-g, fo-j, fe-n, fe-j 1. fog. bir, 

tart 2. von, huz, iszik) 1. tenere, posse 2. trahere, 
bibere v. ç'e-, da-, je-, ji-, tie-fen etc. 
V fen, fin (Rad, Mt fü^ po-f , pö-f |: flare v» fa-fe, fij-in) 



Digitized by VjOOQIC 



138 



VI fe-n, fí-n, ffT-n (Rad. M. fü-l, fony- vén Man. fe: 
rothad i| putrescere v. fa-xo, fi-y'on etc.) 

fe-nd, ffe-nd (fe IV bőr, nad, ned zsák M. bende, 
bendö : tömlő) uter, uterculus : Txic'ek'e teti, 
tlaqok'e y uth^e (Zb. 26/58. Hátán fekszik, lábán 
hudik, mi az? fend); fend-ire (id. járó 1. tömlő- 
hordó 2. fuhordó) 1. uter 2. dolium ; f.-c'í'kű (id. 
dim. hordócska) doliolum ; fendire-ç'e (id. csiná- 
ló; kádár) doliarius. 

fene-pti (fen III vonni-való, piros: vörös bor) vinum 
rubrum. 

fe-re-k' (fe IV bőr-re-kelö : himlő, barkaság, ragya) 
variolae, cicatrix variolarum ; f. -xetih'a (id. n. v. 
s. himlő-oltás) inoculatio variolarum : f. ye-W-Wa-n 
(id. belé dúlni hagy: beolt himlőt) inoculare vá- 
dolás; f. -xe-zí-tih'a (id. p. himlőoltó) inoculator 
variolarum ; ferek'ip'e (id. hely : himlő betegség) 
variolae ; f. -napé (id. arc : ragyás-képü) variolis 
notatus. 

fe-re-k'í-n (fen II rá-kel : féreg, forog |i verti v, 'u-fe- 
rekln etc.) 

fe-rî-ç' (fe I fény-re csináló : cifrálkodó) se ornans: Fiz 
ferîç'îr tl'T-f ap'c'e-ç (Zb. 26/9. A cifrálkodó nő 
férjcsaló. Km.) 

fe-te (fe II fel-tevő: fátyol) velum. 

fe-u, fou (pro f'e-'u vig ajk, édes : méz Jap. mi-tsu 
id.) mel : H'a-fem fou jiz x'^"^© zegok' (Zb. 
26/48. Ha az eb-bőr mézzel megtelik, szétreped. 
Km.);feu-mil (méz-jég: jegecitett cukkor) saccha- 
rum crystaliforme : feu-Sîy'u (méz-só-kő: nád- 
méz, cukkor) saccharum; feg-z* (méz-szürött ; 
szirup) syrupus. 



Digitized by LjOOQIC 



139 



ffâ (p. perf. ffın V. fen VI, 1. rothadt 2. rothadság) 1. 
putridus 2. putredo. 

ffe I— III --- fe I— III. 

fFe - fe IV; ffe-çeyu (bőr-szedő: timár) coriarius; 
ffe-dan (id. udane : varrga-fonal) filum picatum 
sutorium ; ffe-k'apse (id. hosszú szalag : szij) 
lorum, loramentum ; ffend -= fend. 

ffe-nse (fe I nincs: szintelen, nem szép) incolor, de- 
formis. 

ffe-py'oante (fe IV bör-láda; bőrönd, táska) riscus; 
ffe-psou (id. egész bör) pellis tota cujusvis ani- 
malis. 

ffe-r (ffe III det. önök, ti) vos; ffer-i (ti is) et vos; 

ffe-'uv (fe IV vastag-bőrü) pachydermus ad. 

ffT, fí (p. ffín Szék, bü, bű-n : rothadó) putredo ; fFí-n 
(fen, fin VI rothad, vénül, enyészik) putrescere, 
veterascere 

fíj (p. s. Jap. fue a flute: fütty, sip) tibia, fistula; 
fij-in (v. Int. fen, fin V, fuj, fütyöl ; suhog) sibi- 
lare, tibia canere; susurrare (vestis serica). 

fí (ffí, bű, utálatos) putris, fastidiosus v. fîy^on. 

fí-c"ín (fe, fí II fel-nyes: fosz-t, nyoszt, tép) decerpere, 
avellere. 

fí-y'oy'u (bűnek néző társ : gyűlölő társ) socius in odio : 
Nenn pser fıY'oy'uç (Zb. 26/6. A szemnek a lé- 
lek társa a gyülölésben. Km.); fí-y'on, -y'u-n (bű- 
nek néz, utál, gyűlöl, megbán) fastidire, odio 
habere, poenitet) ; fi'Y'uiín (v. Int. id.) 

fí-h'-ín (fen, fin VI és vesz: rothad) putrescere. 

fYn I— VI V. fen I— VI. 

fí-n-Se (fe, fí II m obi. i'e fenn-száj : szájpadlás) pa- 
latum. 

fí-nt'e (id. níVe dim. felette) valde^ nimium ; Jíi-m'í-p'o 



Digitized byLjOOQlC 



140 



pSer-fînt'e (Zb. 26/64. ja-mî-p'ı-go. Nem táplál- 
ják s mégis igen kövér, mi az? x'^'on, dinye). 

firıç' =- ferîç' (cf. M. fur-csa). 

fı-z (fî I fény, p. ze-n, zı-n süt, szép; fehér-nép, nő, 
feleség Ad. çuze »szin-szép, tiszta« M. szűz) fe- 
mina, domina, uxor; fíz-a-be (id. a fó: öz-vegy) 
vidua; fîz-çTY*ın (id. gúnya) vestimentum mulie- 
bre; fízy'atlyo (id. szülni hagyó: bába-asszony) 
obstetrix; fíz-ináa-y'a (nőtlenség) caelibatus; ffz- 
ináe (nő + nincs : nőtelen) caelebs muliere ; fíz- 
T-ée (id. n. v. áe-n visel : házasság, menyegző) 
matrimonium, nuptiae ; fíz-kod-i-y'a (id. soka-ság : 
többnejűség) polygamia; fíz-qa-mi-áa-Y*a (id. : 
nőtlenség) caelibatus ; fíz-qa-nní-áe (id. nő ki nem 
hozó : nem házas, nőtlen) innuptus ; fíz-tixoa (id. 
szüle: nő, a ki már szült) femina, qui jam pe- 
perit. 

fok', fok' fokk' (pro fe-uk' meg-ölő: fegyver, puska) 
»arma«, sclopetum : fokk'lr f Tgo nna-uo (a puska 
jól lő, jól hord) sclopetum bene ferit; fok'a-uo 
(id. ütő : lövész) jaculator sclopeto ; fok'auo-nnaq* 
(id. makkanás: puska-szó) ictus, sonus sclopeti; 
fok'-daqa (id. tőke : puska-tus) manubrinm vei 
caput sclopeti; fok'eç' pro fok'-k'eç'; fok' y'a- 
ue-n (id. hagy ütni: lő puskával) jaculari sclo- 
peto; fok'i-ç'e (id. -f- csináló: puskamüves) faber 
sclopetorum; fok'i-kű (id. kö-z: puska-cső) cana- 
lis sclopeti; fok'i-pe (id. -j- vég, orr: fegyver- 
hegy, szurony) cuspis vei gladiolus sclopeti ; fok'- 
i-pe-b-i' (id. fel-szuró : szurony) id. ; fok'-i-p'e 
(id. ágy: puska-ágy) lignum sclopeti ; fok'-i-Se (id. 
serülő : puska-golyó) glóbus sclopeti ; fok'-k'eç' 
(id. kicsi, rövid: pisztoly) sclopetum parvum; 



Digitized by VjOOQIC 



141 



ataqe-k'akű mez x^l^u (Zb. 26/56. Farkatlan ka- 
kas az erdőbe kiált vagy ordit; mi az? fok'k'eç'); 
fok'-zegot' (id. együtt kettő: kétcsövű puska) 
sclopetum habens duos canales ; fok -zeye-uo (id. 
öszve-ütés: lövöldözés) jaculatio e multis sclo- 
petis. 

fou = feu, fou-áuy'u = feu-Su/u, fou-zâ = feu-zâ. 

frak'e (pro ferek'e »forgó« p. ferek'in v. *a-frak'e). 

MY (fe vég + tő, fi: far, segg, fenék) podex: Psím 
ji-h'er ji-ft je-u-px'o (Zb. 26/37. A kit a viz el 
akar vinni, az a maga farához is kapaszko- 
dik. Km.) 

Fa-mí-c' (p. neg. f e-çT-n, nem fényes, sötét : szén v. 
sen, sYn) carbo; famiç'-i-çe (id. szén-árus) car- 
bonarius. 

Fané (p. fe-n II vájni való: kapa) ligo. 

I Fe, Fi (Jap. fi ignis, sol, dies M. fé-ny, fü-l : l.fény, 

tűz 2. szin) 1. candor, calor, ignis 2. color v. 
a-Fe, ma-Fe etc. cf. eje. 

II Fe, FT (1. vég, fe, fő 2. felé; fölött 3. Igeirányitó: 

felé, föl, végig, el, nagyon) 1 . pars extrema, caput 
2. super, supra, ad 3 praef. v. super, ad, ab, pe- 
nitus, nimis; Fe-'aFTn (id. ajk vig: nagyon nya- 
lánk lesz) catillationi additum esse ; Fe-b-z-'ín (id. 
belé szel: fel-szel, elvág) desecare; Febzí-á-ín 
(id. V. Int.) Fe-ç (n. v. Veç'in bizás v. pez, hi- 
vés) fiducia, fides: uj Feç ç'ı (bizásod csináld - 
higyj nekem) crede mihi ! ; Feç-go (id. ger. bizva, 
riive) fidendo, eredendő; Feçi-y'a (id. n. v. bi- 
zalom) fiducia; 1. Fe-çı-n (Fe II nagyon tart: 
biz-ik, hisz) fidere, eredére v. jlFe-çTn etc. 
2. Fe-cí-n (id. çen, çın IV szel, ró: fel- 
ró, számlál) adseribere, numerare : Fizm jl 51 



Digitized by VjOOQIC 



142 



f-u-mi-ç (Zb. 26/9. A nő hibáját ne számítgasd!); 
fe-çî-h*e-n (id. vesz: hozzá-mér) comparare. 

fe-çip-ın (id. esip: föl-csip,-szed, elvisz) coliigere, tol- 
lere, auferre (Zb. 12/28.) 

f'e-çte-n (id. + szed : el-vesz valakitől) demere, aufer- 
re, tollere : pçTtl'Yr ze-b-y'e-k'esme uanegur 
u-f eçte (Zb. 26/3. Ha a parasztot a lóra magad 
megé ülteted, a nyereg közepétvesziel tőled. Km.) 

f eç' (p. f ec'ín szineskedő, csalárd) simulans, fallax v. 
fe-k'e-zT-ç, nefeç'iz'. 

1. ''e-ç'e-n (fe II fel, sejt: előre-sejt, előre lát) prae- 

scire, providere. 

2. f e-ç'e-n (id. szúr, vág ç'en IV : fel-tüz, szuronyt, 

nyélbe üt) infigere, indere. 

fe-çT-n (Fe I fény, szin, csinál Rad. M. fe-s-t: 1. 
tet-ik, mutatkozik, [fest] tűnik, látszik 2. képzel, 
vél, tart vlminek) 1. apparere, vtderi 2. imaginare, 
censere, putare; dauo u-feç*ire? (hogy véled?) 
quomodo tibi res videtur ? s-fec'írqem (nem gon- 
dolnám ^ aligha) non putarem - vix. v. q'ífe- 
ç'în ; fec'ín-í-y'a, Feç'-nı-y'a (id, ság, ség : kép- 
zelödés, látszat) apparitio, visio, imaginatio ; f eç'- 
zi-ç7-n (id. magát csinálja : beszinleli magát) se 
insinuare, irrepere. 

f'e-daye-n (f e II -|- cl^X^) igésitve : nagyon szépnek, 
elragadónak talál, tetszeleg (pro valde pulchro 
habere, valde contentum esse: zi-çh'a zV-fe-mî- 
daye cí'aqém (Zb. 26/24. Maga fejét szépnek 
nem találó nincs. Km.); fe-díy'u-n (id. tokit: el- 
lop) surripere, avertere, furari : zígor zY-f'-a-di- 
y'um pebz' mafem pideme, zídiyuam ji nekú 
qirepx' (Zb. 26/71. Ha az, a kitől valamit ellop- 
nak, pebz' nevű növényt vet a tűzbe, annak, aki 



Digitized by VjOOQIC 



143 



ellopta arcára szeplő kerekedik, nh.) f ef (p. n. v. 
f ef ín : L tetsző, kívánatos 2. tetszet, kívánat) 1. 
placens, exoptatus 2. placítum, optatum ; fef-x'u-" 
(íd. gyün: tetsző, kívánatos lesz) piacere, optari; 
fefí-y'a (id. ság, ség: tetszés, vágy, vonzalom, 
szenvedély) placítum, optatum, cupídítas; fe-fí-n 
(f'e II vi-g valami fölött víg: kíván, becsül, ked- 
vel) cupíre, optare, optatum, placítum habere: sí 
k'ome s-f ef Ç (menni akarok) volo abire ; f ef ín-í- 
Y^'a, fefníy'a (id. ság, ség: vágy, vonzalom, haj- 
lam) desiderium, amor, inclinatio; fe-g* (íd. p. 
ge-n, gin kér, rág v. x'un^-P'^-feg') ; fe-y'a-k'-in 
(id. hagy kelni v. fe-kln: 1. eltölti az időt 2. le- 
ereszt) 1. transigere (temp^s) 2. demittere; fe- 
y'a-ne-n (id. hagy nyerni, kapni v. f e-ne-n : be- 
lé-akaszt,-láncol) concatenare ; fe-y'a-ni-çku-k'-în 
(id. hagy nyiszolni: el-rág) corrodere; fe-y'a-sí- 
k'-in (id. hagy sülve kelni: fel-meg-éget) oburere; 
fe-yVS-xi-n (id. hagy le-lcérőzni v. feéx"" ^ meg- 
etet) facere comedi, depasci ; f e-y'a-a-în (id. has-it: 
föl-hasit, leöl birkát) conscíndere, mactare ; f e-y'e- 
Y'eá'-in (id. hagy hasitni ; föl-hasittat) jubere con- 
scindi (v. caus.); fe-y'um (id. göm-böc: felette 
vastag) nimis crassus: u-^üay^om uj çh'a fe- 
yum-ç (Zb. 26/7. A téged gyűlölőnek a fejed 
túlságosan vastag. Km.) ; f e-hu-n, f e-'u-n (id. 
föl-ökleszt: 1. tűbe fokoz 2. fel-füz) 1. inserere 
filum in acum 2. filo ordinare margaritas; fe- 
h'alemet-in (fe fölött Ar. h'alemet csoda, igésit- 
ve : csodálkozik vlmin) admirari ; f e-h'e-n, f e- 
h'í-n (id. hord ; elvisz, eljiord) auferre : bazk'e 
f eh'en (vitával megnyer Ar. ba'z) certamine adi- 
pisci; Te-yi-n (id. vesz: 1. le-vesz 2. elvesz) de- 



Digitized by VjOOQIC 



144 



mere, solvere, liberare aliquem compedibus : çh^ar- 
fexin. (fejét veszi) demere caput alicui gladio; 
tlex'um fe-p-yím tley'um yodo u-jetlay'u (Zb. 
26/14. A. kit a békóból kiveszel, az téged néz ba- 
kónak. Km.) 

fe-x'u-s (Zb. 21/182. fi-go vigan y'u-n gyűn és se-n, 
sín érkezik, n. v. a perzsa yoé âmede-î »ben 
venuto« forditása : üdvözlés) salutatio, receptio : 
f ex'us jiri//âç (üdvözlést tőle véve) salutando re- 
cepit eum. 

fe-j (fe I fény, szin és ej ijesztő syn. ve- j : 1. szenny, 
mocsok, sár, mosadék ; csúnya idő 2. mocskos, 
sáros) 1. sorde&; lutum, proluvies, tempus plu- 
viosum et nivosum 2. sordidus, lutosus; fej-ç'Y-n 
(id. csinál: beszennyez, piszkol) inquinare, spur- 
care ; f ej-go (id. adv. : rondán, piszkosan) sor- 
dide, squalide. 

fe-ji-y'o (fe -- f'í víg látás-a n. v. y'o-" kandit, lát: 
sse s-fejiy'oc nekem kedves) hoc mihi jucun- 
dum est. 

fej-in (fej igésitve : büvül Szék. »sordéscére, squaİ3re<^ 
V. y'auf éjin) ; f ej-r (fej det.) f ejr ç'e/'ak'in 
(büséget le hagy kelni : le-mos) proluere. 

fek' (p, n. V. fe-k'in fel-kelő, múló - azon kivül) 
praeter, extra; fek'-i (fek' és, is) abí fek'-i 
(azon kivül is) et praeterea. 

f e-k'e (f e I szin-vel) f ek'e zTç' (szinből csináló, kép- 
mutató) hypocrita. 

f e-k'-in, f e-k'in (f e II felül-mellül-kel : el-kel, el-moz- 
dul, el-.kerül, áthág, megmenekül) discedere, ex- 
cedere, evitare, transgredi (leges), se liberare ab- 
aliquo V. x"-ze-f ek'in ; fekíp'e (id. p. -f hely: 



Digitized byV^OOQlC 



1 



145 



kikerülés) evitatío : f ek'îp'e ji-mí-'ai-go (kike- 
rülő helye nem léve = elkerülhetetlenül) inevita- 
biliter; fek'íp'e-náe (id. ! nincs: elkerülhetet- 
len) inevitabilis. 

re-k'od-ín (id. keled : elvesz) amitti, perdi : ji-mT'af 
çîgUY^m jl vífit' fok'od (Zb, 26/27. A nembirta 
jószágra számitónak két jó ökre elvesz. Km) ; f e- 
k'oá-ín (id. v. Int. kon, kel : elszalad, elillan) au- 
fugere. 

fe-mí-f (p. neg. f ef ín : kellemetlen) injucundus; fe- 
mîfî-Y'a (id. ság, ség: megvetés) contemtio, de- 
spicientia ; f e-mí-k' (p. neg. f e-k'in) ifam f emîk' 
(szó elől nem kelő — szófogadó) obsequens, obe- 
diens ; f e-mí-k'-i-n (id. negat el nem kel : meg- 
marad valami mellett) perstare, perseverare; fe- 
mík'-o (id. ger. megmaradva: kizárólag) ex- 
clusive. 

fe-n, fí-n (a fe I a jótékony. fény szó igéje: vi-g, ör- 
vend, jó, édes, kellemes »juvat, laetum, amoenum, 
bonum, suave esse« v. Fe, gu-, y'a-, xo-fín etc.) 

fe-ne (p. n. v. s. 1. fene bele-ragadó, kötekedő 2. be- 
lekötés, veszekedés) 1. apprehendens, aggressor, 
rixator 2. aggressio, rixa ; f e-ne-n (f e 11 felé, 
nye-r, kap, syn. be-ne-n ; 1. megragad, beleköt, 
veszekedik 2. felülről ragad, lecsüng) 1. appre- 
h endere, aggredi, rixari 2. dependere v. fene, 
f ey'a'^en, zefenen etc. fenere-j (id. p. aug. kö- 
tekedő, veszekedő) rixosus; fe-sV-k'-in (id. fel, 
sül, kel: el-ég, szénné ég) concremari; fe-áe-n 
(id. visz cf. vi-se-l : el-visz) auferre ; f e-á-yi-k'in 
(s. kel: el-le-harap) demordere; fe-áyj-n (id. vé- 
gig, le-kér-őz Rad. M. vi-sz-k-et: megesz) come- 
dere; fe-th'amîçk'e (p. n. v. s. 1. sajnáló 2. saj- 

I^ox.-Cftb.-Huinf.-Lat. 10 

Digitized by VjOOQIC 



146 



nálat) 1. commiserans 2. commiseratio ; f'e-th'a- 
mTçk'e-n (fe II felette szegény-el: sajnál) com- 
miserari. 
fe-ti'i-i' (id. dali, ös: nagyon öreg ember) vir nimis 

veteránul, 
f'e-ú, fe-'u (p. fe-u-n M. bo-r, bor-kut: savanyu, 
forradásba ment) acidus, fermentatus; fe-u-y'a, 
fe'u-ya (id. ság, ség: savanyuság) aciditas ; fe- 
u-n, f e-'u-n )f e II fel üt, ver, mozgásba jő : er- 
jed, forr, savanyod-ik, megalszik) fermentescere, 
acidum fieri, spissari v. zerí-y'e-f e'u ; f e-'ud-Tn 
(id. üt V. Int. 'u-n: fel-el-üt, çh'ar. a fejet) de- 
* cutere (ense caput) ; f e-'uk'-in, fe-hu'-in (id. ök- 

' ' ' lel, öl Zb. 21/198: megöl) occidere; fe-'u-n = 
' fe-hu-n; f'e-^a-p'e (p. s. fel-vetö hely) sí-f ejap'e 

(ló-kötő-karó a kabardházak előtt), palus ad alli- 
'^^ gandos equos; fe-^e-n (fe, fel vet: felévet, oda 

vet) adjicere; fi-Y'avepx^í-k'-in (fe egészen for- 
ráz kel : leforrázódik) aqua fervida perfundi; fi- 
Síh'a-k'-in (id. csűrve vesz kel: körül-csavar, kö- 
• rűl-teker) circumvolvere. 

I fi (fe I fény, szin »candqr, color« v. fí-c'e, k'í-f). 

II fi (id. a verő-fény mint az éj kab. eje, ijesztő el- 

lentéte M. ví-g, ví-d-or, víd-ám, vír-ad, vYr-ág; 
1. vi-g, jó, kellemes, kedves, illő,, alkalmas; de- 
rék, érdekes, szerencsés, boldog 2. jóság) 1. lae- 
tus, bonus, amoenus, carus, idoneus, aptus, at- 
trahens, felíx, beatus 2. bonitas: fi zi-gu ji-mí-tl 
(jó a maga szivében nem dűlő : gonosz-indulatu) 
malignus: zeof-re deofrecTaqém (Zb. 36/17. 
Jó verekedés és jó per nem létezik. Km. v. zeo, 
deo Ar. da'wa). 
fY-c'a-y'a (s. ság, ség »feketeség« : res objectum in 



Digitized by LjOOQIC 



147 



magna distantia ; f Y-c'e (p. fíc'e-n v. f í-c'in Jap. 
fu-su-be id. syn. p'-c'e, p-áe : füst-ös, fe-kete 
»fénye kelt«) ater, niger, fumosus; fTc'e-ç'Tn id. 
csinál : feketít) nigrare, infuscare ; f îc'e-y'ua (p. 
perf. s. füstös, megfeketedett, kormos) fumosus, 
fumo nigratus; fıc'e-y'u-n (f'íc'e, gyün: füstös- 
ödik, feketedik) nigrescere, nigrefieri fumo; fY- 
c'í-n, f'í-c'e-n (fi I fény, cir-mos: füstös, fekete 
lesz) nigrescere v. y'a-'u-f'íc'Yn, 

f'Y-ç (fî II vig, jó és praedic. jó, jól van) bonum est, 
bene est ; f Y-çe (id. aug. nagyon jó stb.) valde 
bonus etc. : fYçe-ç z-u-mY-'a go (»nagyon jó« te 
nem szólva - a lehetőleg jól) quam optíme. 

1 f Y-ç'e (Zb. 26/48. id. p. n. v. ç'en csinál : jó csele- 
kedet, erény) benefactum, virtus; II fY-ç'e (id. 
sejtő, tudó: a jót elismerő) gratus: f'Yc'e-nsa-y'a 
(s. ság, ség : hálátlanság) ingratítudo ; f'Yc'e-náe 
(id. jót tudás nincs : hálátlan) ingratus ; f YdYde 
(fY II aug. a legjava, kitűnő) optímus, cxcellens; 
fY-go (id. adv. jól, vigan szívesen stb.) bene, 
laete, cordialiter etc. ; f Ygo-tlaY'u-n (id. tekint : 
szívesen lát, szeret) diligere, amare. 

fY-y^o (f7 II ság, ség: 1. jóság 2. jószág, javak) l.bo- 
nitas 2. bonum, bona; fYy'o yo-ç'e-n (id. valaki- 
nek csinál : jót cselekszik) benefacere ; f iy^o ze- 
y'a-ç'e-n (id. magát hagyja tudni : épül szellemi- 
leg) doctrina imbui. 
fY-xuz-Yn (fY jól, gyógy-ul Zb. 21/198: föl-ki-gyógyul) 

sanescere. 
fY-k'-in (fYn és kel: vig-ad »laetaric v. çY-gu-fYk'Yn). 
fY-n - fe-n v. fe-f'Yn, fík'in, /o-fYn etc. 
f'Y-tla/u-n -^ f Ygo-tlay^un (szeret amare) ; fitlay'un-Y- 

10* 

Digitized by VjOOQIC 



148 



y'a (id. ság, ség: szeretet, ragaszkodás) amor, 

favor, fidelitas. 
n-tih'az-in (fi pro fe 11 föl dűlni hagy: föl-huz, 'atle 

keztyüt) induere (chirothecam) fT-^e-n (id. vet: 

fölveti a lófékszárát a feiap'e-ra) alligare equum 

palo »fe5ap'e« dicto. 
f'ue pro f'ígo, fuetlay un = fígo-tlay un. 



G (ante vocales a, e, i, í, g' = g + j) 

g'a-be (p. ge-n II ke-1, há-g -f p'e hely: 1 . há-pa, hegy, 
domb, meredek 2. ódal, mell) 1. coUis, mons, ar- 
duitas 2. latus, pectus: dji g'abe px'e-"aptle 
ç'etlç (Zb. 26/55. Mellünkön egy nyaláb-fa dülv. 
hever; mi az? — h'azYr — az adíghe zeke mel- 
lén levő tölténytartó); g'abe-nexú (id. + világos: 
napos ódal) latus apricum. 

1. g'a-fe, g'a-ffe (p. ge-n IV kercel, fe bőr, faragott 
bőr: 1. sima, simitott 2. csupasz, bajusztalan Zb. 
12/63.) 1. laevigatus 2. glaber: miveg'afe (sima, 
faragott kő) lapis laevigatus; níbe g'afe (csupasz 
has) venter glaber (vaccae Zb. 26/68.) ; 2. g'a-fe 
(id, Rad. M. gyé-vé-r) h'a-g.afe (gyévér-eb, sima 
eb) canis venaticus cf. h'a-ge-r. 

g'a-k'o (gen V hiv, kel Zb. 12/38: hivni járó: össze- 
hivó li convocator v. leg'ak'o) 

g'a-len. ge-le-n (pro xe bele és len-dül : omlik, esik j 
cadere, ruere v. by'e-, de-g'elen etc.) 

Digitized byLjOOQlC 



] 



U9 



g'ana-k'e (s. és vég: ümeg-szély) limbus indusii: 
BzYtlxuy'er ji g'anak'e ji k'íh'ay" x^^'^ J' dela- 
y'eç (Zb. 26/6. A nő ümege szélyének hosszával 
egyenlő a bolondsága. Km.) ; g'a-ne (p. gen III 
ölteni, akasztani való M. genye, gúnya: i-me-g, 
ü-me-g »belső gunya«, ing 2. genye-gunya) 1. 
indusium 2. vestimentum : G'ane nax'ri y'onseg' 
nex'-blay eç (Zb. 26/42. Az ümegnél a gatya kö- 
zelebbi. Km.); g'ane-Y'on ée (id. ésyon seg' 
ing-gatya: fehérnemű) lintea, lavandria. 

g'a-p'e (p. gen V hiv, hely) azen-g'ap'e (Ar. edzan 
— hivő hely: kupola, torony, minare) tholus, 
turris (templorum Mohammedanorum). 

g'ate, gete (p. g'a-te-n v. Int. ge-n IV késel, vág Tam. 
kattî, Jap. katana, Mon. kito-y'a, culter, ensis: 
kard ír. v. Oset khard) ensis, gladius; g'ate-'a- 
pçe (id. nyel: kardmarkolat) capulus; g'ate-byo- 
z'ao (id. konyit-árnyék Zb. 25/45: árnyékot ké- 
pező sok kardcsapás) ictus permultorum gladi- 
orum); g'ate-pe-pis (id. vég, pöszölt, Zb. 26/67: 
kard-hegy) mucro gladii; g'ate-ps (id. + pse 
szalag Zb. 26/67. kardszij) balteus; g'ateps jl- 
hup'e (a kardszij tűző helye) locus ad insereudum 
balteum ; g'ate-rí-za-o (id. ra, re, verekedés) pugna 
gladio. 

ge, gge (pro qé ki, kivül, nél-kül »extra, sine« v. 
bze-ge, bza-ge, nage etc.) 

ge-beyu (ke, ki galy, begú I bő-gümö Zb. 21/181 : 
görcsös galy, bot) baculus nodosus. 

ge-d (Ad. ke-te, ke, k'e mag, tojás, tevő v. k'e-c'i-n, 
k'ek'e kokó, inversione M. ti-k : tik, tyúk) gallina; 
ged-eç (id. çe sze-r: tyuk-ól) gallinarium; ged- 



Digitized by VjOOQIC 



150 



Y'a-tle (id. hagy dűlni, tik döglesztő: berkenye) 

sorbus. 
ge-d'í-gú (ge, qé ki, kül kivül-t öltő v. go-n, gun pro 

ge-n III : su-ba cf. Tüb. c'u-pa, ló-bőr, bunda) 

pallium pelliceum; gedíguk'e (id. vég: bunda- 

szély) limbus pallii pellicei. 
ged-Tk'e (ged tik, kö-r, mag : tik-mony, kokó v. k'ek'e 

tojás) ovum : By'ím ged'ík'ek'e je-uo (Zb. 26/39. 

A hegyet tojással üti. Km.) ged'ík'e-p-s, gedk'eps 

(id. p-s'í víz : a tojás fehérje) albumén, 
ged-ín (ge-n 11 v. Int. v. qa-gedíhín) 

ged-z'ej (ged dim. tyukocska: csir-ke v. ^"^, csibe) 
pullus gallinaceus. 

gego-y'u (gegu, társ 25/32: játszó-társ) collusor, soda- 
lis; gegu (n. V. gegu-n : játék, múlatás; vendég- 
ség, lakadalom) lusus, oblectamen ; convivium, 
convivium nuptiale: Jesye jefe néyVi gegu (Zb. 
26/35. Az evésnél ivásnál több a mulatság. Km.); 
gegu-a-k*o (id. kelő : játszi, mulattató, bohóc, 
énekes) lusor, sannio; cantor; gegu-k'e (id. vég 
n. V. játszás, múlatás) lusio; ge-gu-n (pro y'e- 
k'u-n, y'a-k'u-n hagy-kelni, múl-ni : múl-at, ját- 
szik, tréfál, kártyázik, korhelykedik) ludere, jocari, 
ludere chartis lusoriis ; heluari ; gegu-p'e (id. 
hely: 1. mulatóhely 2. játék) 1. locus lusorius 2. 
res lusoriae; gegur-ej (id. p. aug. játszi, tréfás, 
kártyás) ludo deditus, jocosus, lusor chartis luso- 
riis; gegu-z-in (gegu-n v. Int.) 

gö-j (gö-" ÍV harap p. Int. cethal) ceté. 
geku =- gegu ; gele-n v. g'ale-n. 

II ge-n, gi-n (go-n, gun 1. ke-1, hág Rad. M. de-gen 
da-gan 2, ke-r-ing, gör-dül »1. moveri sursum, 



Digitized by LjOOQIC 



151 



surgere, tumere 2. circumagi, volvi« v. beg', g'a- 

be, gedín, tegin; gerezin, goren, gu, ggu etc.) 

Ili ge-n (pro yeru, y'^n akaszt, ölt »induere« v. g'ane) 

IV ge-n, gi-n (syn. x^"> X'" R^d. M. ke-r-c, 

kérőz, le-ge-l, e-ge-r, rá-g : vág, szel, harap' 
szúr »secare, mordere, pungere« v. g'afe, g'ate, 
ç'eg'açe, díg', feg', gide, jegén, piger> etc.) 

V ge-h (v. k1-n Rad. M. ké-r, re-ge: hiv, kiált, ol 

vas »vocare, clamare, legére, discere« v. g'ak'o- 
g'ap'e, .ger, ç'e-, je-, qe-, zegen etc); ge.r(id. 
p. V. h'a-ger). 

gere-z-in (v. Int. ge-n II cf. M. kör-öz ; kering, bo- 
lyong) circumagi, vagari: ma-gerez ji zaqo (Zb. 
12/21 bolyong egyedül) solus vagatur v. y^agere- 
zin; ger-xe-gei (ger kiáltó, hezzá és p. geáin 
kiáltoz: visszhang) echó : Gerxegez u-x'ua? (Zb. 
26/40. Talán visszhanggá lettél ? Km.) 

ge-S (go-á p. ge-n II p. áe-n, gurui-serül: 1. borsó 
2. bab 3. paszuly) 1. pisum 2. fába 3. phasel- 
lus; geS-T5 (id. p. len, ^ín vet, bab-vető: jós, 
lósló) mantes, vates, divinator. 

geíin (v. Int. gen V v. gerxegei) 

gg©> gö (PJ'O qé ki, kü-1, nél-kül »extra, sine« v. ne- 
gge, 'u-gge). 

ggu, gu, ku (p. gu-n, ku-n, gu-r, gö-r, kö-r Jap. ku- 
ru-ma M. ko-csi Jap. Kin. áa-ba »currus et 
• equus« 1. kerék 2. kocsi, szeke-r) 1. rota 2. cur- 
rus, vehiculum v. sí-gu ; ggu bla-çh'a (id. + váll 
-[- fej : kocsi-bakk) sedes aurigae ; ggu-blaçh'a- 
de-sa (id. rajta ülő: kocsibakkülés) sedile auri-* 
gae ; ggu-c'íkú (id. dim. kocsi-cska, szekerkó, ta- 
lyiga) carrus, cisium ; ggu çh'a-iy' (id. fej, fogó 
kocsis) auriga; ggu-fe (id. p. fe-n, von kocsi- 



Digitized by LjOOQIC 



152 



vonó : kocsi-rud) temo ; ggu-h'atle (id. hordó do- 
log: kocsí-teher, teher-kocsi) sarracum, plaustrum; 
gguh'atle-kod (id. had : tírszekerek) plaustra ; 
ggu-j-me (td. jine nagy: hintó) currus ; ggu-px^a- 
t'eké (id. fa dim. 1. kerék-fej 2. kerék-fal) 1. 
modiolus rotae 2. absis, 

NB. Adíghe nyelven » kerékfej « ku-ta-qa (ke- 
rék-tőke) s igy a kabardban ggu-px'a-deqa (ke- 
rékfa-töke) és ggu-px'a-t'ekú kerék-facska). össze- 
zavarodott. 

ggu-tief (id. p. tlç-fî-n vonszol tiefí-r Szék. talab-or: 
kerékkötő) sufflamen ; ggu-tlemí-i (id. hid : ten- 
gely) axis; ggu-ie (ggu kerék, agyar: kerék-kül- 
lő) radius rotae. 

gi, gí, ki, kî (Kin. Jap. ki, ko-r v. yo »tempus, mo- 
mentum « V. i-gi, i-gíri, gi-ç'e) 

giçh'a-bi (pro gu ji ch'a-bá' ^uha fej, bizsi : gyomor- 
égés) soda, cardiogmns. 

gide (p. V. Int. ge-n, gin IV vág: fejsze v. ueç) secu- 
ris cf. Tam. kettu- Mon. ki-to- (secare). 

gi-lin (csikland »titillari« Ad. h*-gi-n id. test-kercel s igy 
kab. gi-lin pro li-gin v. y'^gilin) 

gi-n V. ge-n 11— IV. 

gina-su (giné Kin, gin ezüst, Jap. kané érc; sí, su: vi-z 
Ad. kinasu: kén-e-sö Kin. sul-gin viz-ezüst Jap. 
mi-zu-gane id.) mercurius, hydr-argyrum (= Kin, 
sui-gín); giné (id. ezüst, érc, »kongó, csengő« v. 
od-gine). 

gî-ç'e = kî-ç'e. 

I go - gu I 

II go> gw (P- gon> gun guruló: gör-cs, mag, szem, 

magzat »nodus, tuber, semen, proles« v. goaçe, 
goane, goé, gog etc.) 



Digitized by LjOOQIC 



153 



III go (kö-r, kép, mód Jap. ku: 1. Névrag M. i-gy, 

u-gy, ho-gy 2. Igeirányitö syn. y'o, yo; »1, Suff. 
adv. 2. praef. v. ad, ab, ex v. go-ben, goç'îk'în, 
goáín etc.) 

IV go, gu (syn. qé, qí : ki, nél-kül || extra, sine v. bza- 

go, k'ago, qo go, pago, sago etc.) 

1 . goaçe =^ guaçe. 

2. go-a-çe (go II gyerek + sze-r: báb, játékszer) pu- 

pa, pupus ; go-a-ne, go-ne (id. görcs + szem : 
fagörcs) nodus, tuber arboris. 

go-be-ní-n (go III belé-ragad; fönnakad valamin); 
goben-î-y'a (id. n. v. fennakadóság = szokatlan- 
ság) insvetudo (haeror) ; go-ç'îk'-in (id. III onnan 
szakit : kitör) defringere ; go-y'a-'u-ve-n (id. hoz- 
zá hagy állni; egyesit) unire; go-xí-n (id. onnan 
vesz : elkülönit) separare ; go-xu-n (id. hull : le- 
hull, leesik) decidere. 

go-n = gen II 

go-n (go II p. ne-n, ní-n tart: magtár, hámbár) gra- 
narium. cella penaria, cumera : Uafer cíy'uaY'ok'e 
çh'az ji gon je-uoi' (Zb, 26/41. Mikor menny- 
dörög, kiki veri a maga hámbárját . . . hogy bő 
termés egyen, nh) ; gon-cTkú (id. dim. kamarács- 
ka) cumera, cella penaria: Dji gonc'Tkú llí jiz-ç 
(Zb. 26/57. A mi kis kamaránk hússal tele, mi 
az ? ^apxuatle, gyűszü az ujjon) ; gon-e-ç (id. 
çe szer: kamara) cumera. 

go-ne-p-ç'a-ne (go-a-ne, pocsogó: göbörcsös, görön- 
gyös) asper, salebrosus, 

go-re (go III -f ra, re Rad. M. gya-rá-nt: gyanánt, 
ként, módon) instar, adinstar. 

go-re-f (go II gümő p. re-fí-n rá-von : vér-kelés, da- 
ganat) at^scessus. 



Digitized by LjOOQIC 



154 



go-ren, goron (p. gon, gen II aug. kör, körény) cir- 
cus; goren-Y-$yo (id. + nagy: nagy kör) circus 
magnüs. 

1. go-s — ge-s 

2. go-s (n. V. go-sY-n: szét-osztás) distributio, divisio; 

gos-e-y'u (id. társ : osztozó társ) socius partiarius, 
sociusinre dividenda: Dejler bejm ji goSey^'u-ç 
(Zb. 26/24. A bolond a gazdagnak osztozó társa. 
Km.); go-si-n (go III valamiből szel: oszt, jutal- 
mat, élelmet, kártyát) distribuere, dispartire; go- 
t-xe-n (id. hozzá, rákercei At. 14: hozzá-ir) ad- 
scribere ; go-tTn (id. hozzá-ad) addere ; go-udâ 
(p. perf. s. szálka) festucula; go-udm (id. onnan 
üt: kitörik) defringi, defindi; ge-u-go (ger. s. 
hozzá orditva : nagy hangon) magna voce ; 1 . 
go-un go-uu-n, go-hun (id. hiv : oda-kiált, ordit) 
clamare, vociferare ; 2. go-un (id. onnan omlik v, 
ç'Yr-çigour) ; go-'uven (id. "u-vTan : oda áll, so- 
rakozik) accedere, adstare; go-ui, go-ui (p. s. 
hiradó) praeco, nuncius ; go-u-z-Yn (v. Int. go-u-n 
1. elé-,össze-hiv, hirt ad) convocare, nunciare. 

go-zYn (Zb. 12/41. pro ggu-zYn kocsi-szin v. zen, zYn: 
pajta, istáló) stabulum. 

go-i (go II ma-gu, magv p. le-n, ^Yn mag-szóró: 1. 
bu-za V. pY-5e 2. gabona) 1. triticum 2. fru- 
mentum. 

go-5a-go (ger. go-je-n: hozzá-csatolva) adjungendo 
adjuncto modo ; go-je (id. n. v. At. 20 p. : hoz- 
záadás, folytatás) adjectio, continuatio; go-$e-n 
(go III ho, he szór, vet At. 9 : hozzá-csatol, hoz- 
zá-ad) adjicere, addere. 

go5-Y-x' (go5 p. xe-n, x'ín herdel: arató, buza-arató) 
messor tritici. 



Digitized by 



Google 



155 



I gu (syn. ku, ko kö-z »meclium« M. gyu-ha, go-n-d 

ete. Jap, ku Man. yó-ni Mon. yo-mo-da T. tat. 
köng-ül : 1. gyuha, bél, gyo-m-or v. gu-m 2. sziv. 
kedv, elme, ész, gond, gondolat) 1. pars interior 
V. média, viscera, stomachus, venter 2. cor, ani- 
mus, mens, ratio, cura, cogitatum. 

II gu (syn. yu, y'u M. 1. gu-mo, gü-mö 2. nna-gu, 

ma-g magzat, him; »1. tuber 2. granum, semen, 
mas«) V, begú, yjy-gu, x"~g"» g"X'"> x'^"5^" 
gú etc. 

ni gu (p. gu-n, gurui) ggu. 

IV gu, go (syn. qé, q'í 2, ki, kül, nél-kül, 2. kül-tér 
»1. extra, sine 2. terrénum externum) v. degu, 
gupe, guvven, gu-b^'o etc. 

gu-a-çe, goa-çe, go-çe (gu I kegy, sok, nagy Ad. 
guaá ; hölgy, úrnő, fejedelemnö, a férj anyja) do- 
mina, princeps femina, principis uxor, mater ma- 
riti; guaçe-z' (id. + ős: öreg úrnő) domina se- 
nex, matróna. 

gu-a-ç'e (Ad. kuace gu pro go III çe érő : oda-érő : 
1. erős, hatalmas 2. erő, hatalom) 1. fortls, po- 
tens 2. fortitudo, potentia: d'íy'aguac'e (erősnap- 
hev) calor solis magnus; guaç'e-vT (erős bika) 
bos vei taurus fortis; guaç'e zí-/e-tl (erő benne 
dűlő =~ erős, hatalmas) potens, fortis. 

guagus (pro y^uay'u-ç' gürgcst esináló Ad. kurkur 
Hang: puj-ka, v. th'a-ged) mcleagris. 

gu-ax'o (gu, ku, qu galy, a mivel vesznek, vevögaly: 
1. fa-villa 2. evő-villa) 1. furca foenaria 2. fur- 
cilla, furcula; qureke çVp mezím /oh'éz' (Zb. 
26/59. A burjánt fölszedő az erdőbe megy ; mi az ? 
guayjo villa). 

gua-k'o (p. gu-a-k'o-n; kedves, kellemes, tetsző; jó 



Digitized by LjOOQIC 



156 



erkölcsű) carus, amocnus, lubens ; bene moratus ; 
fí-zere-guak'o-c (a hogy önnek tetszik) ad placi- 
tum vestrum-; u-zeguak'onn yodo (tetszésed sze- 
rént) secundum placitum tuum ; guak'o-a (id. p. 
perf. bele szeretett) amore captus; guak^oa-y'a 
(id. ság, ség: kellem, tetszőség, erkölcsösség) 
amoenitas, placitum; moralitás; gua-k'o-n (Jap. 
ki-ni-iru, sziv-é kel : megkedvel, bele szeret) amo- 
re capi, placitum habere ; guak^o-náe (id. nincs ; 
erkölcstelen, nem tetsző) displicens, immorális : 
guak'o-r (id. p. n. v. megszeretés) adamatio ; gua- 
k'or-ej (id. aug. nagyon szerelmes) amore inflamma- 
bilis; gua-pe (gua sziv-é férő p. pe-n II: szives, 
kedves) gratiosus ; guape-sxo (td. nagy, sok : na- 
gyon kedves) valde gratiosus; gu-a-uo (id. ütő, 
verő: 1. sziv- verés, sziv-dobogás 2. szivet sértő, 
kellemetlenség) 1. pulsus, palpitatio cordis 2. ani- 
mum afflictans, afflictio; guauo-go (id. adv. sér- 
tőleg) injuriose. 

gu-beYi-ysi (id. pohadás : gonosz indulat, gonoszság) 
malicia, malignitas. 

gu-b-y'o (gu IV. bő kültér: sivatag, puszta) eremus, 
desertum; gub^'o-bzen (id. kecske: vad-kecske) 
capra sylvestris ; gub^'o-x^ade (id. kerítés : me- 
zei kerítés) septum rurale ; gubY'o-th'aríqo (id. 
mezei vagy vad-galamb) columba agrestis. 

gu-bzageç* (gu I ronditó) animum inquinans. 

gu-bzT-y'a (id. elme beszelő: éles-eszü, okos) sagax, 
Intelligens, prudens ; gubzıy'a-çe (id. aug. : na- 
gyon okos) valde ingeniosus; gubziyeL-y^ (id. 
ság, ség: éles ész, értelem, itélő tehetség) inge- 
nium acutum, intelligentia, prudentia; gubza^'-o 
(id. go, adv. értelmesen, okoson) prudenter, 



Digitized by VjOOQIC 



157 



ingeniose; gu-bz' (n. v. gu-bil'n: hara-g, in-ger, 
Jap. i-kari, belső gerjedés, düh kab. dí-g') ira, 
vehementia; gubz'-â (id. p. perf. fölbezzent, föl- 
fortyant) iracundus, ira incensus ete; gubz'a- 
go (id. ger. adv. fölbezzenve, megharagudva) ira- 
scendo; gubz'i-y'a (gubz' ság, ség: harag) iracun- 
dia ; gu-b-i1*-n (gu I gyuha bizsi-1, bo-szan : ha- 
rag-szik, ingerül, dühbe jő) irasci, succensere; gu- 
bzV-ej (id. gubiTr p. aug. hirtelen-haragu) ira- 
cundus; gu-çabe (gu I sziv puha: lágyszivü, ir- 
galmas, kegyes) misericors, gratiosus. 

1. gu-çe (id. p. çe-n érintő: sajnálatos, szegény, sze- 

rencsétlen) miser, miserabilis, infelix. 

2. gu-çe, gu-ççe (gu II magzat, p. çe-n szövő, fűző: 

bö-l-csü) cunae; guçe-p-s (id. + kötő: bölcső- 
füzö, a mivel a gyereket a bölcsőben lekötik) li- 
gámén, quo puer cunis alligatur. 
gu-ci'xoa-go (gu I gyuha ger. ci-xo-n oda-fér : jóllakva) 
saturato ; gu-cixoa-y'a (id. ság, ség : jóllakottság) 
saturitas ; gu-cík' (id. csuk-ő : undorító, étel) fa- 
stidiosus ad. gu-ç'e-y'u (n. v. s. sajnátat, könyör) 
nisericordia, commiseratio : guç'ey'u zi'a (szivesése 
van -= sajnálkozó, résztvevő) commiserans: gu- 
ç'e-y'u-n (gu I sziv le-konyul : szive megesik, 
sajnál, könyörül) misereri, commiserari ; guç'e- 
y'un-íYa (id. ság, ség: sajnálkozás, irgalom) 
commiseratio, misericordia ; guc'ey'u-náe (id. nincs: 
könyörtelen, irgalmatlan) immisericors. guç'ey'u- 
i'-'in (id. V. Int. sajnálkozik) commeserari ; Ble- 
b-y'ek'me uj guc'euy'uz' (Zb. 26/25. Az elmulasz- 
tottadon sajnálkozol. Km.)gu-ç'e-mu-Y'o (pro gu-ç'e- 
mT-y'u-o ger. neg. guç'ey'un : könyörtelenül) immi- 
serícorditer; YUç'e-muYu-Y'a(id. n. v. neg. könyör- 
telenség, szivtelenség) immisericordia, immanitas. 



Digitized by VjOOQIC 



158 



gu-ç'T-u, gu-çVu (gu IV kî, kü-l + ç'ıu: hát, föl- 
kül-szin, fölött) tergum, dorsum, superficies; bî- 
jim ja guçTur ji y'ogu-ç (az ellenségek háta az 
o útja) ejus iter est per hostes caesos. 

gu-d (gu II ma-g, magzat, p. de-n, din tart, magzat 
tartó, anya-méh »uterus<v : picsa, pina, valag) 
cunnus, vulva: F'Yç'e k'odírqem, gud v. kud h'a 
je-iaqerqém (Zb. 26/48. A jótett nem vesz el, 
a p. az eb nem marja meg. Km.); gud-í-c (id. 
szö-r, cT: picsa-szőr) pilus cunni v. p'íse-n. 

gu-e-ç'o ("gu IV ki, kü-l, hát, lat. ger. ç'e-n, ç'î-n pro 
ç'e-o, ç'e-go »hát-á esve« hanyatt) supine, re- 
supine. 

gu-fa-p-ç'e fgufe becs: örömhírért járó dij, jutalom^ 
praemium pro bono nuncio; gu-fe (p. n. v. gu- 
fe-n: vigadó, örvendó, örvendés) gaudens, lae- 
tans; gaudium; gufe-yo fid. ság, ség: sziv-öröm, 
vigadás, vigság) gaudium, laetitia; gufey'o-áxo 
(id. aug. nagy vigság, ujjongás) magnum gau- 
dium, cxsultatio; gu-fe-n, gu-f'í-n (gu I sziv, 
vi-g: vig-ad, örvend, ujjong; ihog, vihog) gaude- 
rc, laetari, exsultare, jubilare, ovare gaudlo; ride- 
re) : Uj nap'ç'e, guf eme zVgonm u-j-Y'aguPe- 
noç (Zb. 26/73. Ha szemöldöked vigyorgós, va- 
laki téged megörvendeztet, nh.) ; gu-y (n. v. 
gu-7 í-n sziv konyitás : gond, emiilés, vonatkozás, 
tekintet) cura, commemoratio, respectus: 'Ox'u 
guy'c'ín (az ügyről szól, említést tesz) commemo- 
rarc rcni: ar guy-qém (abban nincs semmi ne- 
hézség) iila res non habét difficultatem ; gu-y'â, 
gu-v'e (n. V. gu-y'an sziv ráhagyás, bizás, szá- 
mítás, kilátás, remény, várakozás ; vélemény, meg- 
ítélés) fiducia, spes, prospectus, opinio: sji gu- 



Digitized by VjOOQIC 



159 



y'u-ç (nekem úgy rémlik) ita opinor: Dunej- 
psoum u-çYguy'-o, th*am ji guy'er x'-^-mí-y' 
(Zb. 26/1. Ha az egész világba bizol is, de azért az 
istenbe való bizást ne vedd ki. Km); gu-y'a-y'a 
(id. ság, ség: vélemény, meggyőződés) persvasio; 
gu-y'a-n, gu-y'e-n (gu I sziv. hagy; vél, gondol, 
remél, bizik) opinari, persvasum habere, sperare: 
şîy'or gedum nay'-tleç çV-mi-'ak^e me-guy'e (Zb. 
26/51. Az egér azt gondolja, hogy a macskánál 
erösebb nincs. Km) : guy'a-n-áe (guy'a nincs : 
reménytelen) exspes, spe carens; gu-y'â (p. perf. 
guy'a-n szivet ráhagyott : bizalom, várakozás) spes, 
conftdentia ; gu-y'e-n =-- guy'an ; gu-y1'-n (gu I 
sziv, konyit, fektet syn. gu-y'a-n ; biz-ik, bizalmát 
helyezi) confidere, spem in aliquo collocare : sí- 
p-so-guy' (én benned bizom) in te confido ; g-u- 
y^o-j-h' V. guy'ujeh' ; gu-y'û (p. n. v. gu-y'u-n 
szivre konyul: 1, nehéz, fáradságos, kinos 2* ne- 
hézség, fáradság) 1. difficilis, molestus, fatigans 
2. difficultas, molestia, fatigia ; guy'ú-c'i-y'a (guy' 
-\- csinálás: értésére adás) allusio ad rem; guy'u 
deh"í-n (guy'u, rajta hord: 1. fáradságot vesz 2. 
fönnakad valamin) laborem, molestiam sibi sume- 
ré 2. haesitare ; guy'u de-nníh'-o (id. ger. neg. fá- 
radság nélkül) sine fatigia, sine laboré; guy'u-go 
(id. adv. nehezen, fáradságosan) difficiliter, ope- 
rose ; guy'u-y'a (id. ság, ség : nehézség, difficultas, 
molestia ; guy'u-ye-n (id. vesz ; figyelembe, tekin- 
tetbe vesz) rationem rei habere ; guy'u je-y'a-h'e-n 
V. 'hl-n (id. neki hagy, hordani : fáraszt; kinoz, 
szorongat, kimerit) fatigare, cruciare, vexare, ex- 
haurire vires ; guy'u-je-h' (id. p. n. v. je-h'í-n 
fáradság-vevés, i-gye-kü-vés v. jeguy'u törekvés, 



Digitized by LjOOQIC 



160 



szorongás, kínlódás) labor, fatigatio, stúdium, mo- 
lestia, pressura, cruciamen : Guy'ojh* zî-mî-tie- 
Y'uann tmSíY'o ji-c'erqenn (Zb. 26/15. Aí, a ki 
fáradságot nem látott, nem tapasztalt, a nyugal- 
mat nem ismeri. Km.); gUY'u-jeh'enn (id. obi. 
güY'újeh'em dT-x©-* a fáradozásba bele tartó = 
munkatárs, közreműködő) collaborator. 
güy^ű-je-x' (id. p. je-x'"" vesz-i : fáradozás) labor, stú- 
dium: guy^újex' zífef (munka szerető, szorgal- 
mas) laboriosus, operosus, diligens; gu-Y'u-n (gu 
I szív + konyul, konyit 1. a sztvre konyul = 
nehéz stb. 2. a szivet konyítja valamire = figye- 
lembe vesz ; i-gye-kü-szik v. je-gu-Y'u-n) 2. cor- 
di impendere = molestum esse 2. cor apponere 
= animum advertere, studere v. guy'u ; guy'^ü 
ze-y'a-h'en (guyű magára hagy venni: fáradságot 
vesz magának) laborem, molestiam sibi sumeré; 
guy^ú zT-deh' (id. p. n. v. deh'in rá-vesz: fönn- 
akadás, nehézséget látás) haesitatio, perplexitas; 
guhu pro guy', guy'u ; gu-xec' (gu I kiesés ; kel- 
lemetlenség) injucunditas : Ged uonne guxec' 
me-x'u (Zb. 26/69. Ha a tyúk kukorikol, kelle- 
metlenség lesz a háznál, nh.) ; gu-x^x'o (id. hoz- 
zá gyarapodás: vigság, élvezet, ünnepély) hilari- 
tas, festivitas; gu-ye-k'íz'-ín (id. belőle keleget: 
elfelejtődik) oblivioni tradi) : Nebje zeyek'er gu- 
xe-mí-k'Tz'-c (Zb. 26/4. Az össze nőtt szemöldök 
nem felejtődik el. Km.) ; gu-xeti (n. v. guxetlm : 
kívánság, szándék, cél) optatum, intentio, propo- 
situm; guyetl bzage (id. nem szép: gonosz szán- 
dék) mala intentio: g. b. zi'a (gonosz-szándékú) 
maiam intentionem habens; guxetl-í'f (id. fí, vig 
jó-szándék, jó-akarat) bona intentio: guxetlíf ji- 



Digitized by VjOOQIC 



161 



mî-'a-n (gonosz indulattal van) malam intentio- 
nem habere; gu-xe-tl-ín (gu I. sziv, bele-döjt: 
feltesz magába, szándékozik, céloz, tervez, óhajt) 
proponere aliquid sibi animo, intendere animum, 
spectare ad rem, optare; guyetlí-nSe (id. nincs: 
céltalan, szándéktalan) consilio, proposito carens; 
gu-xo-pti (gu I sziv n. v. x^-p-tlín : boszanko- 
dás, harag) indignatio. 

gu-x^u (gu II ma-g horzsoló: kölyü) pistrinum. 

gu-k'e (gu I sziv, ész, val, vei: fejből, könyv nélkül) 
memoriter; gu-k^odí-y'o (n. v. gu-k'od-ín sziv- 
ei veszés : elcsüggedés) desperatio ; guko'díy'ua-f e 
(id. jó, könnyű Zb. 26/3: csüggedékeny) facile 
desperans ; gu-k'od-ín (gu I sziv, vesz : elcsüg- 
ged) concidere animo; gu-qa-na-y'a (id. + n. v. 
qa-ne-n, ki-marad : egyet-nem-értés, visszavonás) 
dissidentia; gu-qe-o (n. v. s. keserűség, szomo- 
rúság) afflictio, tristitia ; gu-qe-'o-n (gu I sziv, 
ki-űt, megreped a sziv: elkeseredik, szomorkodik) 
contristari; gu-qí-de-nní-ií-Y'a (id. n. v. neg. qí- 
de-íTn kicsordul: rosszullét, midőn a kedv nem 
csurog) invaletudo, indispositio ; gu-qí-tli-te-n (id. 
ki, tul, tűi, te-sz: ész-re vesz) animadvertere ; gu- 
qT-ze-xona-y'a (gu I sziv, ki eszve kanyarodás: 
eszve-zerdülés) altercatio; gu-le-ze-n(id. lé-zen-g: 
szive nyugtalankod-ik) animi inquietudinem ha- 
bere. 

gu-maç'e (id. + a csekély: kislelkű) pusillanimis. 

gu-m (id. obi. gyuha, sziv Rad. M. gyo-m-or) ; gum- 
.dek'-ín (id. rá-kel; el-tür) perferre, sufferre ; gum- 
e-f ef (id. je-f ef* gyomor vágya : ét-vágy) appe- 
titus ; gum xetlTy'a-r (id. n. v. s. törekvés) stú- 
dium rei, nisus; gum x^-ili-n (id. bele-dűl : szán- 

I^ex.-Cab.-Hung.-Lat. 11 



Digitized byV^OOQlC 



162 



dekában van, törekszik) propositum habere, stu- 
dere rei ; gunn ji-mí-de (id. n. v. neg. ji-de-n 
tűri: undorodás) fastidium, aversatio. NB. A Szék. 
ga-ma-t (fastidiosus) hasonló összetétnek látszik ; 
gumji-nní-k7z (id. belőle nem kelő v. ji-k'í-n: 
ki nem irtható pl. gyűlölet) inexstirpabilis, inde- 
lebilis ; gunn-qa-k' (n. v. s. : el-gondolás, bajának 
elgondolása) effusio cordis v. animi ; gunn qa-k^-in 
(id. szivböl ki-ke-1 : el-gondol) mente, animo vol- 
vere; gum qa-k'íz-Vr (id. n. v. qa-k'ín ki-kel v. 
Int. a szivből kelegetés: emlékezés) recordatio v. 
jigu qay'ak'Vzín ; gu-m-uy^o-go (pro gum 'uy^'o- 
go i^zivben agg-va: nyugtalan) inquietus animo. 

gu-neç'-o (gu I gyuha, neç' üres, adv. éh-gyomorra) 
jejune. 

gu-n V. ge-n II — 111 v. gedígű. 

gu-ne-f (gu I szív, elme, szemnélküli : szellemi vakk, 
esztelen, bolond, együgyű) socors, demens, amens, 
stolidus ; gunef-í-y'a (id. ság, ség: szellemi vakk- 
ság) socordia, stultitia etc. ; gu-ne-y'a-s (gu I n. 
v. ney'asín neki hagy érni, sziv felé irányitás : jó- 
indulat, jó-akarat) benevolentia. 

guo-k'ij-in (pro go hozzá kijábál) acclamare ; guoi' = 
go-uz ; gu-p {id. p. pe-n oda-menő : csoport, 
munkás-szövetség, banda, rabló-b.) turba, caterva, 
societas operariorum etc. ; gu-p-çe-yj-y'* (S" ' 
p-çe-n végig érve vevés: megelégedettség, ami- 
kor a sziv beéri valamivel) status animi contenti. 
gu-p-çîsâ (p. perf. gupçYse-n : gondteli) solicitus; 
gupcíse (id. n. v. gondolat, képzelet, ábránd; 
gond) cogitatio, imaginatio; phantasia; cura; 
gu-p-çT-se-n (gu I ész fel-oda-ér : gondol, gon- 
dolkoz-ik, elmélkedik, képzel, ábrándoz) cogitare. 



Digitized by LjOOQIC 



163 



meditari, ímaginari : Gupçîs-i psatle ; zTptlTh'-i 
t'îs (Zb. 26/25: Gondold meg és beszélj ; nézz 
magad körül és úgy ülj le. Km.) ; gupçîse-n§e 
(id. nincs: gondtalan, gondolatnélküli) cura va- 
cuus, expers cogitationis; gupcíser-ej (id. p.aug. 
gondolkozó, ábrándozó) multum cogitans, medi- 
tans, imaginans. 

1. gu-pe (gu IV ki, kü-l, fél, vég: 1. kül-sö 2. vala- 

minek külse-je 3. kivülről, külsőleg) 1. externus 
ad. 2. pars, species externa 3. extrinsecus. 

2. gu-pe (gu I pe elő: elő-rész) pars anterior; gupe- 

k'e (id. lat. szemben, átellenben) adversus, contra, 
e regioné alicujus rei: sji gupek'e (velem iszem- 
ben) contra me ; jV gupek'e (vele szemben) contra 
eum, illum. 

gupe-'une (gupe 1, szeg: kerék-szeg) embolum (in axi) 

gupsey-o pro gupseyugo; gu-p-se-yu (gu I. bu- 
zogó; buzgó, gondos, pontos, részletes) diligens, 
accuratus; gupseyu-go (id. adv. gondosan, pon- 
tosan, részletesen) diligenter, accurate, minutatim. 

gu-r (gu I r det. a sziv, a gyuha || cor, stomachus etc.) 
gur-cx'o (id. cTx'o odakapó: gyanú) suspicio; 
gurçy'o ç'Tn (id. csinál: gyanakodik) suspicere; 
gur yey'aç'în (id. belé hagy esni: megindítja a 
szivet) animum commovere; gur y^-zî-y'^ç' (id. 
p. szivet inditó) animum commovens ; gur zî-çîk' 
(id. az csukó : undorító) fastidiosus, quod male 
sápit ; gur zî-ç'ey'u (id. az csügged : keserves) 
lamentabilis. 

gu-rí (id. ra, re || locat.) gurí y'a-'o-n (id. hagy ütni : 
szivében egyezteti, elképzeli) sibi repraesentare ; 
gurí-y'u-y'o (id. n. v. y^u-n ég: aggodalom) an- 
gor, inquietudo animi; gurî-yo (id. p. yo-n kap, 

11* 

Digitized byLjOOQlC 



164 



fog : fogékony-elméjü, szellemes) ingeniosus ; gu- 
ri-xoa-y'a '-^uay'a, guru-xoaY'a(id. ság, ség: fo- 
gékonyság ; emlékezet) animus capax, ingenium ; 
memória; gurT-*o-n (id. üt: egyezik, alkuszik) 
consentire, decidere pretio cum aliquo) ; gurí-ze-n, 
-zín (id. mozdul, fordul : észből esik, elfelejt) ob- 
livisci: s-gurYzâ-ç (kikoppant az eszemből) e me- 
mória mea elapsum est. 

gurím-Tn (Hang. mormog, dörmög, a macska) fremere 
(felis catus). 

gu-se-n (gü I sér-t |1 offendere animum v. ze-y^a- 
gű-sen). 

gu-sérx (ggu szekér, éarx Pers. szekér-kerék) rota ve- 
hicularia. 

gu-sxo (gu I nagy: 1. nagylelkű 2. önhitt, merész, bá- 
tor) 1. magnanimus 2. arrogáns, superbus ; audax: 
Guáxo th'aáxo ji-zafoç (Zb. 26/1. Az önhitt a 
nagy istennek gyülölt-je. Km.) ; guSxo-a-y'a (id. 
ság, ség: 1. nagylelkűség 2. merészség) 1. ma- 
gnanimitas 2. audacia; gusxo-go (id. adv. meré- 
szen, bátran) audacter; guáíú, guáTa (n, v, gu- 
áí'an : éle, tréfa, múlatás, beszélgetés) sales, jocus, 
facetiae, oblectatio, confabulatio ; guára-y'a (id. 
ság, ség: vigság) hiíaritas; guáfa-y'u (id. társ : 
beszélgető, mulató-társ) socius hilaritatis ;- guéí-'a-n 
gu-áe'a-n (gu I gondolat, iTa-n szó-1, ie'a-n 
szólja : élcel, tréfál, vigad, mulat, beszélget) saies, 
facetias dicere, jocari, oblectari, confabulari •; gu- 
áí'ar-ej (id. p. aug. tréfás, vig) joculatorius, hila- 
ris ; gu-tlV-te-n (gu I tul, tül te-sz, elmébe tesz ; 
észrevesz, megjegyez, képzel, megfontol) advertere 
animum, mente notare, imaginari, mente . pon- 
derare ; gutriten-ı-y'a (id. ság, ség ; észrevétel etc.) 



Digitized by VjOOQIC 



165 



animadversio ; gu-tlV-zî-te (id. p. elképzelhető) 
imaginabilis; gutlí-2-mT-te (id. negat. észre nem 
vevö, figyelmetlen) attentione carens; gu-'uz (gu 
1 gyuha, vész: tüdögyuladás, tüdövész) pulmonia, 
morbus pulmonum. 
gu-ve (n. V. s. : lassuskodás, késedelem, elkésés) mora, 
moratio, cunctatio, retardatio ; gu-ve-n, gu-vven 
(gu IV ki, von, vonódik: lassuskodik, kés-ik, ké- 
sedelmez) cunctari, morari, retardari. 
gu-zay'a-y'o (gu I sziv, n. v. za-y'a-n megnyugszik: 
szivnyugalom, gondtalanság) tranquillitas animi; 
guzave-go (ger. guzave-n: sietve, nyakra-főre 
stb.) properanter, festinanter, cito ; guzave-y'o (id. 
n. V. nyugtalankodás, aggodalom) anxietas, pavor; 
gu-za-ve-n, gu-za-vve-n, gu-ze-ve-n (gu I sziv, 
eszve for-og=za-va-r-og: megijed, nyugtalankodik ; 
siet) pertubari, pavere, solicitari, properare : U-gu- 
zavenne, Vo u-y'uth'enç (Zb. 26/28. Ha megijedsz, 
kétszer fogsz hugyozni. Km.); guzave-nSe (id. 
nincs: semmivel sem törődő) incurius; guzaver- 
qénn (id. 3 pers. neg. sebaj, nem kell búsulni) 
nihil periculi, non est pavendum ; guzave-uo (gu- 
zave-go id. ger. p. siető) properans; guzavore 
(id. gore adv. sietve, hirtelen, egyszerre) cito, ex- 
abrupto, abrupte. 

gu-ze-go-p (gu I sziv, n. v. zego-pín, fel-tüzülés: in- 
gerültség, boszuság) animus commotus, indi- 
gnatio. 

gu-ze-gu (gu közép, egészen közép Zb. 25/21 : kellős 
közép) médium ipsum. 

gu-ze-T-h'a (gu I gyomor, n. v. ze-í-h'a-n belőle hág: 
émelygés) nausea, incitatus stomachi ad vo- 
mitum; gu-ze-vdny'a (n. v. guzeve-n/ guzave-n; 



Digitized by VjOOQIC 



166 



törődés, aggodalom) anxietas, cura; guzeve-y^o 
-= guzavey'o; gu-ze-ve-n = guzave-n; gu-zi- 
tlí-p-te (pro gu-tlî-zî-p-te szivtül azt te tevő, az 
átalad észrevevő: észrevehető) observabilis ; gu- 
i'e-j-in (v. Int. s. kesereg, el-csügged) exacer- 
bari; gu-i'e-n (gu I gyuha sül M. ke-se-r; el- 
keser-edik) exacerbari; guiTj-ex' (p. gui'ije-n = 
guz'ej-en, x©-n vesz: elkeseredő, elkeseredett) 
exacerbatus. 
gu-5 (gu IV ki, 5Î vető: kivetni való, hiba) defectus, 
raenda. 



r, Y (gamma Graecum pro gh i. e. g cum aspi- 
ratione) 

yaueçe (pro a-uo-çe) 

II ye-n, yí-n (syn. ge-n, gi-n, y'a-n, y'e-n II há-g, 
ke-l, Rad. M. po-ha-d, pu-ha, pi-he tumere, tu- 
mescere, ire sursum) v. be-, pa-, tla-yen etc. 

V Y®-"» Y"""" (syn. y'e-n, yl-n, ge-n, gi-n Hangút. 

Rad. M. kerr-eg, kár-og, hurr-t)g, herr-eg, hör- 
ög Jap. koi, Kor. ku Tam. kû-Ru etc. l.hurr-og, 
korhol, dergál, fedd 2. átkoz) »crepare, decrepare, 
increpare 2. execrari« v. y'-bze, b-ye-n etc. 

yije (n. v. s. dorgálás, feddés) increpatio ; yi-je-n, yij- 
in II V. Int. yen, yín II lehurrog, fedd, dorgál) 
increpare, verbis corripere. 

yi-n, yí-n (M. kén, kén-kő »sulphur« ye-n, yín II a 
gerjedő: 1, méreg 2. orvosság, tapasz 3. lőpor) 

Digitized by VjOOQIC 



167 



1. venenum 2. medicamentum, emplastrum, 3. 
pulvis pyrius. 

yí-b-ze (yîn V p. besze ; átok) maledictio, execratio, 
maledictum. 

yí-n II = yen II. yen V. 

yín-íps (yín lőpor, viz : lőpor) pulvis pyrius; yín ji- 
sy'â (id. méreg, lenyelte ü ille, qui venenum comedit) 
yín jiéx'a xode (mérget evetthez hasonló: dühös, 
veszett) obsessus a diabolo; yín-k'e, yin-k'e (id. 
val, vei) yínk'e huk-in (méreggel öl, megmérgez) 
veneno interimere ; yîn-Sî-y'u (id. só-k& : salét- 
rom) salnitrum. 

yja-y'a (pro yTje-y'a feddő-ség: szigorúság) severitas. 

yu-b'í-n (pro gu IV ki, forgat: birál, kifogásol) cavillari, 
vituperare. 

yu-çT-guy'î-go (y'a hagy, u téged, çî oda szivet ko- 
nyitani adv. alapos, á miben megbizhatsz) so- 
lidus. 

yuçije (pro y'a-uçije eszesedni hagyás: oktatás, taní- 
tás) institutio, eruditio, doctrina. 

yup'çTu-n (pro gu IV ki, hül : kihűl) refrigescere. 



y' (=^ g + h, ghain Arabicum) 

I y^a (syn. h'a, xo, y'o Jap. ho M. hev, hő Tam. kây- 

T tat. köj- II calor v. y'a-nnaxo, y'a-txe, dí'-y'a 
etc.) 

II y'a, h'a (M. ha, né-ha, so-ha, há-i p. y'a-n II kor, 

, idő, év) tempus, annus: zí y'am pa'up'ç* meqú 
yit'k'e jiriqre? (Zb. 26/40. Az egy évre kaszált 
széna talán elég két évre? Km. v. jiqun) v. y'if; 
mey*a, míy'a, ney^a, pay'a, y'ac'é et. 



Digitized by LjOOQIC 



168 



III y'a, y'e (id. -ság, -ség |i Suff. nom. abstractorum : 

fi'Y^a ös-ha, öreg kor - öreg-ség »tempus se- 
nile«, senectus) 

IV y'a, y'e (p. fan hagy || desinere ; Suff. perf. Kin. 

kuo, Man. ha, he, ho, ka, ke, ko : k'o-y^a kelést 
hí^ó, a ki már ment || qui jam ivit) 

V Y**, h'a, fe (id. sinere, páti, curare, jubere, facere, 

verbum auxiliare formae causativae vei factitivae 
mutáns verba intr. in transitiva et haec in causa- 
tiva : xoabe-n hevü-1 || calere. y'a-xoaben hagy 
hevülni |1 calefacere ; y'e-y'a-xoaben hevittet 
curare, jubere ut quis calefaciat etc. 

NB. Signum (-) ante verba notat omissionem 
r*a, Y'e. 

y'a-bay'on (v. caus. bövit) augere. 

y*a-bev (y'a II bö-év, bő termés) ubertas annonae: H'am 
huj ji-Sx^me y*abev y'unoç (Zb. 26/70. Ha az 
eb füvet eszik, bő termés lesz. nh.) ; y*a-by'e (id. 
bőség nélküli Zb. 25/8. szűk év) annus inuber. 

y'a-bide (n. v. s. erősítés, javítás) firmatio, renovatio; 
-bíden (v. caus. megtart, megerősít) tenere, fir- 
mare; -blay'en (v. caus. közeledni hagy, megis- 
mertet) amicitia jungere : Huner zíy'ehuner-i 
blay er íiy ablaf er-i fîz-ç (Zb. 26/6. A házat 
lakhatóvá tevő is, a barátságot létesítő is a nő 
az. Km.) 

y'a-b-le (y'a II be, bő, te priv. szűk termés, inség, 
éhség) inopia, fames. 

y'a-bze-xí-n (v. caus. bzen I és vesz : eltisztit, elpusz- 
tít) nihil relínquere, consumere ; -bíTf en (id. fel- 
sütve fényleni hagy: fényesit) nitidare; -c'íxun 
(id. ismertet) notum reddere ; -çaben (puhít, por- 
hanyít) moUire ; -çeçen v. b-y^açeçen ; -çy^-n (v. 



Digitized byLjOOQlC 



169 



caus. çî'yjl-n csür-görbed : legörbit) curvare, fle- 
ctere deorsum ; -cí-n (serit, sző) texere v. çen II. 
-çten (1. szedet, vetet 2. rettent, nyugtalanít) 1. 
capi, sumi facere 2. terrefacere, conturbare v. çen 
III. -çtîn (dermeszt) congelare v. id. 

Y^a-ç'ay'o (n. v. s. bámulatba ejtés) stupefactio; -ç'a- 
y'on, -ç'ey'on (v. caus. ç'e-y'u-n újnak néz: 1. 
bámulatba ejt 2. bámul, csodál) 1. stupefacere 2. 
stupere admiratione; -cay'on etc. (id. p. n. v. 1. 
bámulatos, elragadó, megdöbbentő 2. ritkaság, 
szörnyűség) 1. stupefaciens, admirabilis, conster- 
nans, monstruosus 2. raritas, monstruositas. 

y'a-ç'e (y'a II p. n. v. ç'e-n csinál, kor csinálás: élet) 
vita ; - -k'íh' (id. farkhordó : hosszu-életü) long- 
aevus. 

Y^a-ç'e-Y^on, -ç'ay'ün ; -çey'on-go (p. fut. elragadtató) 
oblectans, mentem et animum capiens; -ç'en, 
-ç'î-n 1. (1. hagy esni: ejt, teremt 2. csökkent) 1. 
cadere facere, accidere curare, creare 2. diminu- 
ere); -ç'en, ç'Tn 2. (csináltat) jubere, curare 
faci. 

Y'ac'e-n-áe (élettelen) exanimis. 

/a-ç'eraç'en (v. caus. újra csinálni hagy, ékit, cifráz) 
ornare, decorare ; -ç'ıte-n (id. ázik ; nedvesít) ma- 
defacere; -dafen (id. nagyot vonni. Zb. 21/171. 
leitat) inebriare; -da'on (id. hallani: 1. hallat, 
megértet, rábeszél 2. lebeszél) 1. percipi facere, 
persvadere, incitare 2. dissvadere; -datlen (id. 
rajta dűlni, csúszni : fen) acuere : PçTm ji ç'ibay' 
g'ate ç'ay'adatle (Zb. 26/2. A fejedelem háta me- 
gett fenik a kardot. Km) ; -dele-n (id. dilló len- 
ni: bolond-it, elcsábít, megront) infatuare: cor- 
rumpere, pervertere; -dTh'aáyJn (megkacagtat) ri- 



Digitized by VjOOQIC 






170 



sum commovere; -fe-n (hagy ven-ûlni, rothadni) 
V. caus. fen, fîn V ; -ffî-n ; -fi-n (hagy von-ni : 
áztat, nedvesít) madefacere. 

Y'af'a-y'a (y'afe ság, ség : kényesség) mollitia; ya-fá. 
(p. perf. y'a-f e-n M. gyáva : elkényeztetett) in- 
dulgentia corruptus, mollis, delicatus; ya-fe (p. 
. n. V. Y'a-f en : kényeztetés) corruptio indulgentia : 
Y'afenn je-sen (id. szokja: elkényesedik) indul- 
gentia corruptum fieri; -f'e-çY-n (hagy fel-érni, 
méltó lenni || dignum, potentem reddere v. ypya- 
fecîn); -fe-n 1. (hagy jó lenni v. fe, fi: javall, 
helyesel) approbare; -fe-n 2. (hagy vidulni: ked- 
vét tölti, elkényeztet) indulgentia corrumpere, mel- 
lem reddere; -feu-n (hagy savanyodni) acidum 
reddere ; -ge-gu-n (hagy mulatni : játszodtat, mu- 
lattat) V. caus. gegun: oblectare ; -gerez-Tn (hagy 
körözni: peder, forgat, tekercsbe facsar, hengerít) 
torquere, vertere, convolvere, circumagere; y'^-g"- 
li-n (csiklandoztat) titillare. 

y'a-guy'a (n. v. s. biztatás, igéret) promissío, promis- 
sum; -gu-y'a-n (caus. guy'an kilátásba helyez, 
biztat, ígér) spem dare, promittere ; -gu-h'e-n : biz- 
tatj igér) spem dare, promittere ; -gupçYse-n (hagy 
gondolni: gondot okoz) solicitum reddere; -gu- 
Se'a-n, -gu-áí'a-n (hagy beszélgetni: beszéltet, 
mulattat) dare occasionem confabulandi ; oblectare: 
qrím qíraxí— i dji pçaçem jay'aguáe'a (Zb. 26/60 
Krímből hozzák és szüzeink beszéltetik; mi az? 
páíne, harmonika) ; -gu-áxo-n (hagy nagy szivü 
lenni: buzdít, bátorít) animare, audacem reddere; 
-guve-n (hagy kivonódni: késleltet, lassít) produ- 
cere, retardare; -guzaven (háborgat, sürget) tur- 
bare, accelerare. 



Digitized by LjOOQIC 



171 



Y^ay'a (p. n. V. s. virág) floş ; y'^t'*-" (pro qa- ki- 
hasad: virágzik) florere: cimaxo»!^ qerequre y'a- 
Vare? (Zb. 26/41. Télen a burján virágzik-e? 
Km.) 

y^a-y'a-zen (v. caus. dupl. zen II v. qaj,-); -t'»"X''" 
(s. vesz: sirásra indit) fletum commovere; -y*î-n 
(hagy simi, sirásra indit) fletum commovere: U- 
zV-ç'asenn u-jy'ay', u-zîiay'or qî-p-çodeh'aSx 
(Zb. 26/17. A téged szerető sirásra indit, a téged 
gyűlölő reád mosolyog. Km.); -y'o-açen, -y'oçen, 
-y'uaçen (hagy el-csavarodni : eltévesz, letérit) se- 
ducere a recta via, in errorem ducere. 

y^a-y'ua (p. perf. -y'un : szántott, fonnyasztott) insola- 
tus, siccatus ; -y'uaçen =- -y'oaçen ; -'yuay'o-n 
(hagy gürgetni, mennydörgést csinál) tonitrum 
edere; -y'uç (n. v. s. kiszárítás) exsiccatio (palu- 
dis); -y'uçTn (v. Int. y'u-n: kiszárít) exsiccaré ; 
-y'uçîi7k'e (n. v. s. megszárítás) exsiccatio; -yu- 
çTi-în (v. Int. dupl. s. megszáritgat) exsiccaré; 
-y'u-n (hagy korhadni: szárít, fíistöl, fonnyaszt) 
siccare, fumo indurare, flaccidum reddere ; -y'uíín 
(id. V. Int.); -hune-n (hagy honolni, lakhatóvá 
tesz) habitare sinere, habitabile reddere; -huven 
V. -uví'an; -h'aç'a-y'a; (n. v. s. megvendégelés) 
hospitatio, epulatio; -h'a*çe-n (vendégül fogad, 
megvendégel) hospitio accipere, hospites accurare; 
-h'a-xu-n (el-nyeret) v. caus.; -x'^J"'" (mozgat, 
lógat, hengerít) movere, volvere ; /7^®"" (Zb. 
25/19 ürít) evacuare; -y/o^"'" (elcserél) permuta- 
re; -x'""" (hagy gyöpölni, legeltet) pascere; -xu- 
íín (gyógyit) mederi, sanare. 

y'a-k'era-x'o-n (teker, forgat) torquere, circumvertere ; 
-k'in (hagy kelni: növel, növeszt) sinere ut eres- 



Digitized by VjOOQIC 



172 



cat ; -kTi-în (id. v. Int. küld, elbocsájt) mittere, 
• repudiare;'''k'oat-en, -k'uat-en (hagy költ-özni: 

^ ' mozdit) movere, permovere. 

y'a-k'od (n. v. s. tékozlás, pazarlás) prodigentia; dis- 
sipatio; -k'od-Yn (hagy költ-öd-ni: elkölt, el-té- 
kozol) pfodigére, consumere, dissipare; -k'odrej 
(-k'odirej id. p. aug. tékozló, pazarló) prodigus, 
prodigalis; -k'o-n, -k'u-n (hagy kelni: 1. küld, 
meneszt személyt 2. tölt, mulaszt időt) 1. mittere 
personam) 2. transigere, consumere (diem, tem- 
pus); -k'urej-in, -k'uríj-in (hagy gurulni: gurit, 
hengerít) volvere, volutare; -k'ureji-p'e (id. p. 
hely: heverő-hely, heverés) locus volutationis v. 
h'aY'ak*urejip*e; -k'uríj^in v. -k'urejin. 

y'a-qabzen (tisztit) purgare, emundare ; -qabzei (id. v. 
Int. n. V. megtisztitás) emundatio, purificatio (con- 
scientiae); qoanSa-Y'a (s. ság, ség: gáncsolás, 
hibáztatás) culpatio; -qoanse (p. n. v. s. gáncsoló; 
hibáztatás) criminator; culpatio; -qoan-sen, -qu- 
anáen (gáncsol, hibáztat) culpare, criminare ; -qu- 
anéa-y'a etc. v. -qoanéay'a; -quatle (n. v. s. há- 
borgatás) conturbatio ; -quatlen (háborgat, hullám- 
zásba hoz) conturbare, ebullire, fluctuare facere. 

y^a-la-z'e-n, -le-í'e-n (hagy lazulni, elnyü, elvisel) usu 
deterere : . MÍY'onn ji k'ap&er bejnn je-y'alai'e 
(Zb. 26/15. A szegény kötelét a gazdag nyüvi el. 
Km.) ; -lí-bí'en (hagy lángon sülni : pirit, ránt) 
frigere; -licYn (hagy lángolva égni: feltüzel) in- 
flammare, excitare ; -liy'o (n. v. s. elperzselés) 
obustio : Pac'ey'alíy p gegu x^** ? (Zb. 26/6. A 
bajusz elperzselésében talán tréfa van? Km.); 
-líy'on (hagy lángra gyúlni, elperzsel) inflammare, 
araburere; -llaí'en, -Ijcá'e-n (1. dolgoztat 2. hasz- 



Digitized by VjOOQIC 



173 



nál) 1. agi, operam dari jubere 2, uti aliquare; 
-llez'eníY'a (id. n. v. használat) usus. 

Y^a-maxo (hev-nap : nyár Kor. nierönn id. nari sol, 
Mon. nar', naran id.) aestas: y'^'^^X^'" ÇV^ 
nyarat szakád) in aestate ; - -ku-maze (id. közhold : 
Július) mensis Julii ; - -pe-maze (id. elő-hó : Jú- 
nius) mensis Junii ; Y'a-mT-fte-mT-c (nyár-mag fel 
nem szülés: rossz termés) inopia annonae. 

Y^'a-mT-ia-tre-n (hagy nem éve dűlni : éhen halni hagy) 
fame occidere. 

II Y'a-n, y'e-n (1. pro h'an hág, halad, megy 2. pro 

yT-n, y'o-h konyul, dül, fekszik; fektet, hagy »1. 
moveri, ire sursum 2. incumbere, sternere« v. 
b-y'a-n, b-y'en, gu-y'an etc.) 

III y'^-"» y'©-" (1- ak-ad 2. akaszt; fog || l.haerere, re- 

tineri 2. retinere, capere v. y'^-^ Y^'^y cí-t*a- 
y'an etc.) 

IV y'a-n, y'e-n (1. has-ad 2. hasit, vág || 1. findi, scin- 

di 2. findere, scindere v. y'ay'an, y'aíVn etc.) 
y'a-na-xo-h (v. cáus. nexon,^ -nexun: megvilágit, ki- 
mutat, föltár, kibeszélv titkot) (illustrare, demonstra- 
re, patefacere, publicare); -necx'-ej-in (id. elszo- 
morii) contristare ; -nT-ç^4c'u-n (id. nyes,.. kel : el- 
meg-rág) coi-ródere, ruminare; ^n*fck'uz-ín (id. v. 
Int.* rágdos, * kérődzik) dentibus corrodere, rumi- 
nare; -Vn (hagy ütni At. csépeltet), juber.e tri- 
• türari:'(riobe x" d^-y'a'oí ma köjest csépeltetünk) 
hódié jubémuő niilium triturari. 
y'a-p-çâ (p. perf. s. pöccedt, fölfutt) sufflatus; -p-çT-n 
pöccészt, fölfú) sufflare, inflare, turgidum reddere. 
y'a-p-ç-k'u-n (hagy felé-csuszva kelni : elbujtat, 
elrejt) öccültare, perfugium praebere ;l -pçk'u-p*e 
(id. p. hely: búvóhely, Tejték, menedék) latebra, 



Digitized byLjOOQlC 



174 



perfugium; -pei-în (hagy bizonyulni) jY psatle 
y'apeí'in (szavának áll, szót tart) fidem vei pro- 
missum servare; -pí-y'e-n, -pí-yTn (nagy sirásra 
indit) magnum fletum excitare; -psâ (p. perf. y^'a- 
psTn szépitett, cifrázott, diszes, nagyszerű) exor- 
natus, decoratus, eximius ; -pse-xű (n. v. s. meg- 
pihentetés) concessio quietls; -p-se-xu-n (hagy 
szuszt venni : pihentet) concedere quietem ; -psí- 
fín (hagy viz-vonni : megvizit) madefacere ; -psY-n 
(hagy fel-szépülni : szépit, diszit) decorare, ornatu 
vestire ; -ps-k7-n (pro y'a-p-sí-k'Y-n hagy viz kel- 
ni: füröszt) balneare; -psk'i-p'e (id. fürdő, für- 
dőhely) balneae, balneum; -p-tlí-y'a (p. perf. s. 
meggyújtott) excitatus (ignis) : Nîbi'ey'ut'îr ze- 
X^^'T'^P**'"' jinnaf e y'aptliy'axo peh'anoç (Zb. 
26/16. A két barátot egymásra fölgyújtó a számára 
felgyújtott tűzbe fog menni. Km.): -pt-IY-n (hagy 
fel-tuli lenni : meggyújt, izzit) excitare ignem, can- 
defacere; -pud-ín (hagy olcsó lenni: semmibe 
vesz) vilipendere : -p'a-ç'e-n (siettet, sürget) acce- 
lerare, urgere ; -p'c'a-y'a (s. ság, ség : csalárdság, 
rászedés) fraus ; -p'c'e (p. n. v. y'ap'c'cn : csaló; 
csalás) fallax; fallacia; ^p'c'e-k'c (id. val, vel^ 
y'ap'c'ek'e qa-k'uhf'e-n (hamisságban jár-kel) ma- 
la fide agere ; -p'-ç'e-n (hagy fa-csin-t-ani : rá- 
szed, megcsal) fallere, seducere: th'ar y'ap'c'en 
(istent megcsal, esküt szeg) jusjurandum violare; 
-p'î-ç'e-n (pro p'î-çe-n, hagyfá-z-ni, megfagyaszt) 
frigore corripere, refrigerare. 
y^*-r, y'e-r (p. y'e-n III + det. cf. Mu-a-ger, Mo-ger 
»nem rabszolga*: fogoly, rabszolga) captivus, 
mancipiym; - -í-y'a (id. ság, ség : rabszolgaság) cap- 
tivitas, servitus ; y'ar-ín (id. igésitve : foglyul ejt. 



Digitized by VjOOQIC 



175 



rabszolgává tesz) captivare, abducere in servi- 
tutem. 
y'^a-s (n. v. y'a-si-n : szenesités, elégetés) combustio, 
crematio ; -sabTr-ín (Ar. ssâbir patiens : türel- 
messé tesz, jámborit) cicurare ; y'asabîrıiîn id. 
V. Int. -sa-y'a (y'a-se ság, ség: idomítás, szok- 
tatás, tanítás, képzés, gyakorlás) formatio, assve- 
factio, educatio, cultura, exercitatio. 

1 . y'^a-sâ (p. perf . y'a-sí-n : szenesitett, elégetett) com- 

bustus, crematus : éi-wej y'asâ (túlérett lóganaj) 
stercus equinum pervetus. 

2. y^a-sâ (p. perf. y'd-sen: idomított, nevelt, képzett, 

tanított, gyakorlott) formatus, educatus, cultus, exer- 
citatus; -se (id. p. n. v. idomítás, nevelés) for- 
matio, educatio etc. : Bzage y'asenn mis u-j-ç' 
(ho-j-ç'? Zb. 26/20. A rosszra tanító téged hi- 
bássá tesz. Km.) ; -se-y'o (id. ság, ség At. gya- 
korlat, lecke) exercitium, lectío ; 1. -$e-n (hagy 
ülni, szok-ni: szoktat, idomít, nevel, képez, tanít) 
assvefacere, formare, educare, instituere; 2. -se-n 
(y'a-se p. ne-n, ni-n marad, tanításban lévő: 
mesterinas, tanonc, mesterlegény) díscipulus vei 
socius artis manuariae ; -sí-n (hagy szenesednl : 
eléget) comburere, cremare; -sí-sT-n (hagy re- 
ze-g-ni: ráz, lógat, ingat) commovere, agitare, 
vibrare; ji çh'ary'asîsîn (fejét rázza) caput agi- 
tare ; y'a-Sa (p. perf. y'a-Se-n, y'aáí-n : ga-csi-ba, 
horgas, görbe) flexus, incurvatus. 

y'a-áe (éc pro ç'e nyári vetés: tönköly-buza) triticum 
spelta; Mî-çe'o fu qe-zí-tixú (Zb. 26 '64. Nem 
sóhajt, kettőt szül, mi az? y'a-ée kétsoros tön- 
köly). 

y'a-Se-k'-in (hagy elviselni : szenvedtet) facere perferri 



Digitized by 



Google 



176 



''azab y'aSek'in (Ar. 'azab kin : büntet) punire ; -Se- 
sí-n(hagy éV csi-tkó, ló, ülni : lóra ültet) facere 
ascendere in equum; -sT-fe (p. yVáéí-n fejelő, 
vig : jó-fejős) se facilem praebens in mulgendo : 
iemir bíjTp'tlnne y^aSTfec (Zb. 26/46. Ha a te- 
hén négycsecsü, úgy az jó fejős. Km.); y'a-s'i-n, 
-ée-n (hagy csür-ődni Rad. M. ga-cs, ka-cs, ga- 
csí-ba, ka-csi-ba, ka-szi-ba stb. horgászt, hajlít, 
görbit) flexum reddere, incurvare etc; -áí-ne-n 
(hagy, vér, meredni : el-iszonyit, el-meg-rettent) 
perterrere ; -ssí-n (hagy fej-ni : fejni enged) si- 
nere ut mulgeatur; -su-y'o (pro éi-yo n. v. -y^a- 
éín: görbeség, horgasság, elhajlás) flexus, cur- 
vatio, curvatura; ya-t-ce-gu-n, -t-se-gu-n (hagy 
c'í ott köröngni : kanyargat, ugráltat lovat) equum 
circumagere (italice caracolare); -te-g'â (pro y'a- 
tey'â dagadni hagyott: csáváit, dagasztott, puhi- 
tott) subactus (corium) ; -te-y (n. v. y'a-te-yí-n 
hagy dagad-ni, puhulni: csáválás, bőrcsáválás) 
sabactio corii ; -th'amíck'e-n (elszegényit) pau- 
perare. 

y'a-t-xe (y'a I hő, nyár, dim. kevéshevü évszak: ta- 
vasz) ver, vernum ; - -k'e-maze (id. fark, hold: 
Május, tavaszutó hó) mensis Maji; -m (id. obi. 
tavaszon, tavaszkor) vere: y'at/enn ja-sâr (a mit 
t^va^zkor vetnek, tavasz- vetés) verna satio ; - -ze- 
gu-ç//oa (tavaszşzal összefogott t. i. marha ^ 2 
éves borjú) juvencus duorum annorum ; y'atye- 
maze (id. hold: Április) mensis Április; - -pe 
(id. elő, orr : tavaszelő) initium veris ; - -nnaze 
(id. hold: Március) mensis Mártii. 

y'a-t-y'e-n (hagy tetőn akadni : nyugodni, élvezni hagy) 
tranquiilare, delectare : Uor-i ser-i a'í-nnT-y'aty;-o 



Digitized by LjOOQIC 



Ml 



^upç'e-nape qezítx^í (Zb. 26/58. Téged is, engem 
is nyugodni nem hagyva a nemez arcát horzsolja, 
mi az? c'ek'o-cTpx — gubafüsü — ); -ty'ez-Tn 
(id. V. Int.) ; -tí-n (hagy tartózkodni : hagy vala- 
hol) relinquere v. çîy'atin ete. ; -t-la-ye-n (hagy 
tetőre hágni: magasit) attoUere. 
Y^'a-tlay'c (n. v. s. mutatás, magyarázat) demonstratio ; 
-tla-y'o-n, -tla-y'u-n (hagy te-kin-teni : láttat, mu- 
tat, rábizonyit, ráfog; kiállit szemlére) monstrare, 
probare, convincere, imputare ; propalam collocare; 
y'a-tla-p'e-n (hagy tetőre menni: drágit) pretium 
augere; -tiek'-in (hagy valakitől kitelni: erőt ad) 
potentem reddere : sí-nesin s-a-y'etlekjaqem (Zb. 
21/231. oda érnem nem engedek) adveniendi po- 
testatem mihi non dabant; -tl'a-y'a (s. ság, ség: 
kinzás, halálra kinzás) cruciatus, tortura mortalis; 
y'a-tre (p. n. v. y'a-tre-n, megölés, hajtóvadászat) 
venatio indagando; -tl'e-xu (id. dim. ölni való, 
borjú, birka) animál occisorium; -tl'e-n (hagy 
dül-ni : öl, megöl : kinoz, elnyom) occidere ; cru- 
ciare, opprimere ; -t'af e-n (tötye lenni hagy ; lá- 
gyit, puhit, lázit) moUire, solvere, laxare; y'^-t'ís 
(n. V. s. ültetés, leültetés, börtönbe ültetés) actio 
incarcerandi ; -fi-sí-n (hagy tőre székelni; leültet, 
betelepit, letesz, börtönbe ültet) jubere sedere, 
considere ; ponere, locare ; incarcerare) cí-b-y'a- 
fisím qT-ç-o-çtez' (Zb. 26/25. A hová ülteted, 
onnan ki is veszed. Km.) ; -t'i-tle-n, -t'í-tii-n (hagy 
le-dülni : döjt, fektet, helyez, félre-tesz készletül) 
deponere, locare, seponere ; -ue-n (hagy ütni ; 
üttet) V. caus. ue-n : fok' y'auen (fegyverrel lőni) 
plumbum e sclopeto mittere; -uf-af-en (hagy le- 
b-egni: lebegtet) agitare, movere ; -up'-ap'-en 

Lox.-Cab.-IIuntf .-Lat . 1 2 

Digitized byLjOOQlC 



178 



(hagy lappanni: hunyorgat) nictare; -'u-c'în-în 
(hagy elázni : áztat) humectare ; 'u-cíqoj-in (hagy 
el-cikkelyezni : elaprit) terére, friare ; -'u-çT-n (hagy 
eszesedni : kitanit, fölbiztat) subornare, instigare ; 
-'u-de'u-n (hagy el-hallgatni ; elhallgattat, lecsen- 
desít) silentium facere, sedare ; -'u-ferek'in (hagy 
elforogni : elfordít, elforgat) vertere, invertere ; -^u- 
f'ej-in (elpiszkol, berondit) inquinare, spurcarie ; 
-'u-f í-c'í-n (hagy el fény cirmosodni : füstöl, kor- 
moz, feketít) nigrare, suffumigare ; -'u-f'í-n-k'-ín 
(hagy el fény kelni: el-ki-olt) exstingvere. 

NB. Van még y'a-unk'Tfín alak a hunk^ifm 
elemezhetetlen igéből, az alapszó k'if, k'íf (sötét) 
pro f I-k' ffény-kelő, fénye ment) olyan képzet, 
mint a M. fe-kete »fénye kelt« v. kab. k'od-ín 
»kel -= elvesz«. 
Y'a-u-k'it-â (p. perf. s. megszégyenített) pudore adfe- 
ctus ; -'u-k'i-t-en (hagy el hát fordítni : megszé- 
gyenít, megbecstelenit, hirét rontja) pudefacere, 
dehonestare, confundere; -'u-k'urij-in (hagy el- 
gurulni: el-gurit) provolvere, volvendo submovere; 
-'u-neyú (n. v. y^a'uneyun : kísérlet, próba, ta- 
pasztalat) tentamen, experientia ; -'u-neyua-k'o 
(id. járó, kelő: rábizonyító, bebizonyító) convin- 
cens ; -'u-ne-yu-n (megvilágosít, be-reá-bizonyit, 
hozzá-mér, próbál, nézve eltanul) illuminare, con- 
vincere, comparare, accomodare, adspectu discere; 
-*u-ne-y/u-n (hagy oda lenni : el-pusztit, elrombol, 
megsemmisít) devastare, exterminare, annihilare; 
-'u-nY-yu-n - y^a'uneyun (megkóstol ételt) gus- 
tare, degustare cibos; -*u-n-k'ifín v. y'a-'uf ínk'ín; 
-*u-p'çTu-n (hagy el-fázni: meghüt) refrígerare; 
-*u-éY-n (hagy ocsu-dni : ébreszt) expergefacere ; 



Digitized byLjOOQlC 



179 



-*u-t-x'o-n (zavar, ka-var, bolygat, fölzavar) tur 
bare, perturbare, turbidum reddere; -'u-ve-n, 
-*u-vT-'a-n (hagy el-meg-állni : megállít, vissza-föl- 
tart, megszüntet, pihentet) statuere, réti nere, si- 
stere : Psatler b-y^ahuvnne vví/odec, b-y'af isme 
c'e xodec (Zb. 26/18. Ha a szót főlállitod biká- 
hoz hasonló, ha pedig leülteted, tetühöz hasonló 
Km.) ; -'u-ví-n id. -*u-ví-p'e (id. hely : állitó-hely, 
helyzet) locus rei sistendae, statuendae; -*uvip'e- 
ç'e (id. új : új helyzet, más helyre tevés) trans 
latio, transpositio ; - -xoc'm (másképen állit; 
transponere, permutare locum, situm; -'u-vi-z ín 
(id. V. Int. állitgat, másként állit) alio modo :.ta- 
tuere, transponere. 
Y'a-^u-z (n. v. s. ficamitás, ficamodás) luxatiira- -'u- 

zY-n (hagy el-iszamodni : fi-cam-it) luxaro. 
Y*a-vâ (p. perf. y'a-ve-n főtt, főzött; főtt 1^ r!: hús) 
coctus; caro ovina cocta; -ve (id. p. fö >, ^ igy 
eredetileg főzelék cf. y^az'e : köles, gab» '^, fru- 
mentum : Niby^or y'avem yesm-i h'arr f ji pe 
y'ezâç (Zb. 26/61. A fürj ha a kölesben ül is, 
orrát az árpának fordította. Km); -vc n, -we-n 
(hagy főni; fő-z, meg-fő-z) coquert ; ve-p-x*Tn 
hagy főve le-hárulni: leforráz) aquf. c/ Ji per- 
fundere; -wei-in (id. v. Int. fö-z, t\i-oi\ r.szt vajat) 
coquere, liquefacere (butyni p) : -vu-hu-n (hangoz- 
tat, harangoz) sonare factic pulsare campanam. 
Y'a-zaça-y'a (-zaç'e ság, ség: betöltés, teljesítés) ef- 
fectus, perfectio ; -zaç'â (p. perf. teljesitelt, vég- 
hez vitt) effectus, peractus; -zaç'e (p. n. v. s. 
I teljesítés) effectio, peractio; -za-ç'e-n, -ze-ç'en 

(hagy eg-ész lenni: véghez visz, teljesít, betölt, 
folytat) peragere, efficere, continuare : zfa-r- - (a 

12* 

Digitized byLjOOQlC 



180 



mondást teljesiti, szófogadó) jussa facere, obedire; 
-za-yo-n (hagy eszveesö lenni : egyenesit, egyen- 
get, simit) explanare, laevigare; -za-p'e (p. y^a- 
ze-n fordul, hely: megtérőhely, menedék) perfu- 
gium : - -zi-mY-'a (menedéktelen) perfugium non 
habens; -zey'az-Yn (hagy megnyugodni: békén 
hagy) non turbare; -ze-y'o (n. v. s. megtérés, 
visszatérés) reversio. 

NB. E származéknál és igéjénél a logika olyan, 
mint a magyar »beállit^; igénél t. i. a lovas em- 
ber »lovát forditja, állitja« ; -ze-n, -zí-n (hagy 
szá-n-ni, fordulni: 1. szán-t, forgatja a földet 2. 
fordit, térit lovat 3. megfordul, visszatér) 1. ver- 
tere aratro 2. vertere, revertere 3. reverti : var 
^ÜJ'"^ ja-mT-y'azer (Zb. 12/5, az, a mit 8 bika 
sem volna képes szántani) tieníqok'e y'aze-n 
(félre fordit, irányit) ad latus vertere, abvertere: 
-ze-náe (id. nincs: visszatérés nélküli) reversione 
carens; -zená-o (id. adv. nyakra-főre) praecipi- 
tanter ; -ze-z-ín, -ze-z'-ín (id. v. Int.) 

y'a-za-tíe (p. -zen csurgató, dolog: tölcsér) infundi- 
bulum ; -ze (id. n. v. futtatás, szalasztás^ folyni, 
olvadni hagyás) facere ut currat, liquefiat etc. y'a 
-zej-in (hagy zsibbadni : elaltat) soporare ; -ze-n, 
-zí-n (hagy u-san-ni : futtat, szalaszt ; folyni, ser- 
kedni hagy, olvaszt) sinere, facere ut currat, fluat, 
exeat ; liquefacere, stillarc etc. : nennez-çıya -('a- 
zen (az imafüzért, olvasót eregetni) coronam or- 
biculorum precatoriorum periegere ; -zTlle-n (hagy 
zsellér lenni : letelepít, zselléresit) coloniam in 
pago constituere : -z-ín 1. v. -zen. 

/a-z-Vn 2. (v. Int. /a-n IV M. ha-s-ad, kes-^e-d : 1. 
has-ad bőréből, tokjából 2. hasit) 1. scindi, se- 



Digitized byLjOOQlC 



181 



rumpere (putamen) 2. findere, scindere v. f e-, 
qV-, pY-, zego-y'aiin. 

Y'a-zîn-î-y'a (-zen, -iVn ság, ség: fém-olvasztás) con- 
flatio metallorum. 

Y^a-z'e (n. v. s. süt Zb. 26/35 : kenyér) panis ; -z'e-n 
(hagy sü-l-ni: süt kenyeret, húst, pirit) coquere 
panem, assare (camem); -z'e-pe-n (id. végez: 
nagyon megsüt) percoquere (panem etc); -z'e- 
z-ín (id. V. Int. újra megsüt) recoquere. 

y'^a-z'í-n (syn. -z'e-n hagy sü-l-ni, öregedni : öregedni, 
idülni hagy) sinere ut veterascat: Na/7ç'enn ji- 
ç'er y'azl', nayTzI'm ji ç'er s/J (Zb. 26/31. A 
fiatalabb csinálmányát hagyd öregedni, az öregebb 
csinálmányát edd meg. Km.) 

Y'â (pro y^í-a p. perf. y'í-n sir : megsiratott) fletus. 

Yé, f e I— V = fa I— V. 

NB. Varba causativa cum y é, (y'ebíde, y'e- 
ç'ay'on etc.) vide sub y'a. 

y'e-ba-baten (hagy pattogni At. 61 : csattogtat szárnyat) 
plangere (alas) ; -baten (hagy pattanni : tör) fran- 
gere ; -bey'on (Zb. 21/158.) = y'a-bay'on; -be- 
je-'uzín (hagy bajt űzni : megvigasztal) consolare, 
tranquillare ; -beleríy' (n. v. s : bolonditás) actio 
infatuandi; -beleriy'-in (hagy bal-ra fogni: bo- 
londit) infatuare. 

y'e-bev -= y'abev ; - -T-á/o (id. augm. nagyon bő ter- 
més) magna copia rei frumentariae. 

y'e-ch'arí-oz-ín (At. hagy a fejet ütni : fejtörést, gon- 
dot okoz) cura afficere ; -çı-n -= y'a-sí-n (éget) 
cremare; -go-SY-n (osztat) facere dividi, distribui; 
-gu-i'e-n (hagy gyuha sülni : elkeserít) exacerba- 
re ; -y'et'Y-tl-Yn (gyűjtet, magtárba gabonát) curare 
frumentum asservari, accumulari; -y'i-n (hagy 



Digitized byV^OOQlC 



182 



fogni: vetet) sinere ut capiat, sumat; -h'é-7-in 
(hagy hágást venni: meneszt) facere ire; -h*eku- 
res-ín (pro -gegurez'-in Zb. 25/56. hagy mula- 
tozni : mulattat) oblectare ; -h*elebalíq-Yn (Rad. 
Ar. türk. Y'alibaliq, zavar: zavart, galibát csinál) 
turbas facere. 

Y*e-j (n. V. s. kiáltás, jajgatás, siralom) ejulatio, fletus ; 
Y'e-jj-in (v. Int. y'e-n, y'i-n sir : jajgat, sir, kiált) 
ejulare, flere, clamare. 

Y'e-m-e/-in (hagy nem ih-el-ni : ájulásba '^"^ facere ut 
animo linquatur. 

II y'e-n ( -y'an II), Y'*»-n (konyul, konyit, fektet ü in- 

cumbere, sternere, imponere v. gu-, zeY^Vn etc.) 

III Y'ö-n (Y'an III), y*'-" (I. akad 2. akaszt, fog, ra- 

gad, ölt Rad. M. igé-r, ra-g, i-me-g etc. »1. hae- 
rere 2. retinere, capere, induere« v. y'e-r, çî,- 
dV-, 'í-, tIT-Y'ín etc.) 

IV y'6" "-^- Y'^n IV. 

V Y*e-n, Y*V-n (Hang. sir, jajgat, károg »flere, lamen- 

tari, ejulare, crocitare etc. v. y'ejjin, y^'izin etc.) 
Y*e-p-cí-n (hagy végig csünni : csigáz, fáraszt) fatigare; 
-psatle-n (hagy beszélni : beszéltet, vallat) facere 
ut loquatur, examinare, quaerere : Ja-mi-Y*epsat- 
le-tl ja-uk'Trqém (Zb. 26/14. Kikérdezetlen az 
embert tl'ı, nem ölik meg. Km,) 
Y*e-r (p. Y'en III fogoly) captivus: Y'ero p-'ÍY*ír (Zb. 
21/232 áz, a kit te foglyul tartasz) ille, quem tu 
captivum retines. 
Y'e-si-h'-in (hagy égést venni Zc. 21/172: eléget) com- 
burere ; -tiet-in, -tlat-in (szalaszt) facere ut cur- 
rat; -tie-tle-n (hagy düledezni: szétugraszt, szét- 
darabol) frendere, comminuere ; -tPe-n, -tleí-ín v. 
Y'a-tí'e-n ; -f îsâ (p. perf. Y*e-t »sín : ültetett, be- 



Digitized byV^OOQlC 



183 



zárt) quem sedere jubebant, incarceratus) : díy'u- 
y'a 'oyjuk'e y'et'ısâ y'uaç (lopás-ügyért bebörtö- 
nözve lett) pro latrocinii causa incarceratus est; 
-t'í-t-lin (hagy tőre dűlni: leterít) substernere v. 
y'at'ítlen; -*u-çTu-n (çY-u-n hagy el-zsugorodni ; 
hüt) refrigerare (Zb. 12/10. 11); -zij-en (v. Int. 
y'a-zen ; fordit, irányit) vertere, ere ; -za- 

tl-en (v. Int. y'a-ze-n v. qe-y'ezatlen. 

Y'i-t' (pro r'a II ji t'u, év kettő-je Zb. 26/40 : két év) 
duo anni. 

Y*T (p. n. V. y'i'-n V sir. kiált) ; y'i-b-ze (id. besze, 
nyelv: siró-hang, siralmas ének) lingua plangens; 
y'í-k'e (id. n. v, sirás, kiáltás, orditás) fletus, va- 
gitus ; y*yk^e-oy*Y-n (id. adv. sir : sirva sir, ordit) 
flere, vagire ; y*í-m (id. hely : hang || sonus v. pa- 
y*ím); y*i-maq' (id. makkanás : kiáltó, orditó, 
jajgató hang) sonus ejulantis, flentis. 

yMm-y'u-n (Hang. kunnyog ; morrog) murmurare : Mí- 
çem p'çaçe tej/ome me-y'mîy*uri, y*oj tejxo- 
me zejcexu (Zb. 26/50. Ha a medvére falevél 
esik, morrog, de ha kemény ütés esik reá, elrej- 
tőzik. Km.) 

r'ín II— III = y'en II— III. 

V y'í-n, y*e-n (sir, jajgat) flere, lamentari, ejulare : Sa- 
biír míy'me bí? ray*afaqém (Zb. 26/11. Ha 
nem sir a gyerek, nem szoptatják meg. Km.) ; 
y*m»neps (id. szem-viz: könny) lacryma; y'ír-ine 
(id. p. aug. siróka) lacrymabundus ; y'í-z-Vn (id. 
V. Int. sir, jajgat, sohajtoz) flere, ejulare, gemere. 

I y*o (syn. y/)> Jap. ho Magy. hö: 1. meleg, fény, vi- 
lág 2. szerencsés, boldog 3. boldogság) 1. lux 2. 
faustus, felix 3. felicitas: v. mi-, maza-yo etc. 

U y'o (syn. h'a, y*a II : ko-r Jap. ko-ro ; kor, idő; 



Digitized by LjOOQIC 



184 



sor-rend) tempus, series : v. çT-, çu-, ji-, ju-y^o 
etc. 

III y'o (id. suff. formát, nominis verbális) jeí'í'e-y'o 

(osanó-ko-r = elindul-ás) »abitus, profectio« 

IV y'o (Kinai hwang M. fa-kó, sárga |1 flavus, luteus v. 

fa-, ke-, ku-y'o luteum ovi). 

V y'o (Rad. M. korom, kö-d, gö-z || ater v. y'o-z, p-ça-, 

p-éa-y'o) 

VI y'o (syn. y'u Szék. gö-be Jap. ku-bo »low, sun- 

ken place« : 1. ür-eg, nyilas -= út, lik, barlang 2. 
mélység) I. cavum, apertúra, via, foramen, caver- 
na murium etc. 2. profunditas v. -d'íg', -gu, -ne, 
nníca-, tla-y'o efc. 

VII yo (Jap. Kin. kó »metallic ores« Magy. kö, kav, 

ko-va Jap. ko-wa stiff, hard Tam. ko: érc, ás- 
vány) metallum, aes v. y'oa-ptle etc. 

VIII y'o (syn. go, xo praef. verbale: ho, he, hozzá, 

felé, onnan || adversus ad-, ab-) 

y'o-a-çe-n^ -çe-n, (id. csavarodik Rad. M. kósza, 
ku-sza: téved, bolyong, kószál, tájékozatlan) er- 
rare, deflectere de via, vagari, confusum, ignotum 
esse): Uorqír py'ank'im ye-b-y'ac'Ysh'enn-i y'o- 
cenoqém (Zk. 26/3. Az úr megismerszik még ha 
a szemétdombra ülteted is. Km.) 

y'oa-nne (pro yo-me-J arra nem való : haszontalan em- 
ber) homo nequam; - -syo (id. aug. nagy sem- 
mirevaló) homo nequam sed corpulentus; y*o- 
amec'Ykú nayVi y^oameayo (Zb. 26/27. A kis 
semmirevalónál inkább a nagy semmirevaló 
Km.) 

Y*o-a-ptla-ç'e (s. csináló: rézműves) faber cuprarius; 
- -p-tle, r'o-p-tle (y*o VII, fény-tuli, Tamul ko- 
ppirann érc pir-os Jap. aka-gane id. réz) cuprum. 



Digitized by VjOOQIC 



185 



Y'oate (n. v. s. penész) mucor; Y'oat-en (yo-ri, yu-n 
I kor-had v. Int. penészed-ik) mucescere. 

Y^oa-tí-n V. Y*o-t>n; -t<h'an v. y*uatlh'an. 

Y'o-a-ze-n (Ad. wuaze-n Rad. M. vé-ze-t vé-zé-r felé 
irányit, fordít) vertere, advertere v. cí-, /"-• 

Y'o-cTne-n (pro Y*a-*u-cínc-n hagy el-nedvesedni : meg- 
áztat) madefacere. 

Y'o-dí-g' (y'o VI, göbe tő-nélkül: feneketlen mélység) 
abyssus v. qxodíg'. 

Y'o-gú (y'o VI nyilas, köz, két synonym : ú-t v. 'u) 
via, iter: - -maxo! (szerencsés utat!) bene eve- 
niat iter I ; - -a-ne (id. p. ne-n növő : hoszszu v. 
tartós út) longum iter (Zb. 26/44) ; - -nabje (Zb. 
26/64.) - -napc'e (ib. 63.) - -napé (ib. 65 : út, 
szemöld ; út, arc : útszél) latus viae ; - -bza- 
ge (id. rossz út) iter difficile; - -nSa-y'a (s. ság, 
ség: kicsapongás) evagatio; - -nSe (út-talan: ki- 
csapongó) evagans; - -nS-o (id. adv. kicsapong- 
va) evagando ; - -ri-k'o (id. utra-kelö : utas, utazó) 
viator; - -tey'a'uva-Y'í^ (id. reá állitás pro 'uvfa- 
Y*a: útra inditás) expeditio ad iter; - -teue-n (id. 
pro te-'u-ve-n, te-'uvFa-n : út reá áll ; útra kel, 
útra indul) se expedire ad iter; - -zi-nfií-'a (út 
magának nincs: elkerülhetetlen, kötelező) inevita- 
bilis, obligatorius. 

Y'o-YÍ-n (y'o VIII kiált : rá-kiált, bőg, ordit) inclamare, 
mugire, rugire; -hu, -u (p. s. kikiáltó) praeco; 
Munem ja miyor ja y'ou-ç (Zb. 26/9. A csa- 
ládbeliek nyomorékja kikiáltó, rendelkező. Km); 
-hu-n, -u-n (hiv, kiált) clamare, vocare v. q'í-Y'o- 
hun. 

Y'^o-J (n. V. Y'o-n IV je rossz, v. Y^'ın^ıy^u-n : súlyos csa- 
pás) percussio fortis. 



Digitized byV^OOQlC 



1 86 



T o-j-y (pro ^'o-je-y n. v. y o-yın : orditás, bőgés) mu- 
gitus, rugitus. 

y'oj-ın (v. Int. y'on II : gyüj-t) • colligere, coacervare : 
y'a-mayom u-mî-Y'ojr çT-mayom b-Y^'otíí'Yrqém 
(Zb. 26/41. A mit nyáron nem gyűjtöttél, azt té- 
len nem találod meg. Km.) 

y'o-m-î-le, -mí-lle (y'c II obi.: időre való hús: élelem, 
táplálék, kenyér, élelmi készlet) victualia, nutri- 
mentum, panis, penus; - -h*e (id. p. h*e-n, h*í-n 
vevő, vivő : kenyeres pajtás) commensalis : Uj y'^o- 
me uj Y'omíleh^e, uj y'uageme qY-p-tlí-mí-h'éz' 
(Zb. 26/22. Ha jólétben vagy, kenyeres pajtásod, 
ha szerencsétlen vagy, feléd se megy. Km.) 

I y'o-n, y'u-n (1. é-g =- asz, szárad Rad. M. ko-r- 

had, hír-vad, a-g, a-gg 2. ég = feketedik Rad. 
M. kor-om, kö-d, koznna, göz Jap. kuro. Tam. 
kari T. tat. kara 3. ég -= világos, lát Rad. M. 
kan-dl, kun-dész, te-ken-t Kin. k'an Tam. kan, 
kân ete.) ardere, lucere, assari, siccari, atrum fieri 
etc. V. lí-, tla-, 'uz'e-yun etc. 

II y'o-n, y'u-n (1. gyü-1, szaporodik 2. konyul, fekszik 

3. gyűjt, fektet »1. augeri, colligi 2. cubare, esse 
3. coliigere, deponere«) v. ba-, b-, çY-, de-, gu-, 
ley'une etc. Gur zerY-y'um dYy'ur jiroze (Zb. 
26/27. A hol a sziv gyanúja, ott a tolvaj. Km.) 
Ili Y'on, y'u-n (1. akad 2. akaszt, fog, ragad »1. hae- 
rere retineri, 2. retinere, capere, induere« v. 
Y'on-seg', dY-y'u-n. 

IV y'o-n, y'un (syn. qon, qun : üt |! percutere v. y'oj). 

V y'on, y'un (Hang. M. gür-get || sonum edere v. y'oa- 

Y'on, y'uay'un) 
y'on-çh'aps (pro y'onáe-k'aps gunya-segg-kapocs ; 
nadrágtartó) fasciae braccas sustinentes, 



Digitized by LjOOQIC 



187 



Y'o-ne İy'o VI lik, szem, két syn. lik, nyilas) foramen, 
apertúra: Dekei'-c'íkú y'on-i-pti (id. ji-ptlV lik 
négye Zb. 26/53. Tuskócska 4 likkal, mi az ? çha 
fej) 

y'oney'u-n (pro y'a-'u-: elpusztít, tönkre tesz) extermi- 
nare, annihilare: alleh", alleh' sV-b-y'oneyJurt-i 
(Zb. 21/229. szent isten, csaknem tönkre tevéi 
engem) per deum, parum aberat quin me perdi- 
deris. 

Y^onk'ífii-in (pro f a-^un-k- Zb. 12/42 : kiolt, elsötétít) 
exstinguere. 

y'on-éeg' (-ç'ey', gunya-segg, a gúnya alsója : v. g'ane: 
1. ga-tya, gunya-tő 2. nadrág) 1. femoralia 2. 
braccae; -ç'ay'-ç'e-tl (id. alá-tevő, »a ç'e Jap. 
shi, shita se-gg« szó 3-szoros variálása : gatya, 
bugyogó) femoralia interiora; - -V-px© (id. bog: 
gatya-kötő) fasciae femoralia sustinentes. 

Y^o-ru-y'o-go (Y'o-rV-Y'o korra kor adv. sorra, rendre) 
ordine, ex ordine. 

Y^o-tye-y'u-n (y*o VIII hozzá, rá-kercel, gyü-n ; hozzá- 
írhatni) adscribere posse. 

y'o-tT-yJ-n (s. vesz, kap : talál, kap) invenire ; -t-ín, 
h'ot-ín (id. tart, hozzá-tart : ta-lál, [rá-lel] kutat, 
keres, szerez) invenire, rcperire ; quaerere v. c'í-, 
yo-, qa-y^ofín. 

y'o-tl (p. s. fekvő-, heverő-, táborozó-hely) cubile, ca- 
stra ; -t-l-ín (y'o VIII hozzá düi M. ko-tol : aludni 
dül, lefekszik, hever) ire cubitum, se ponere, se 
conferre in lectum, jacere; - -Y-p'e (id. p. hely: 
fekvő-, táborozó-hely, ágy) cubile, lectus ; -tl'í- 
z-'ín (id. V. Int.); -t'ı-pçıT-Vn (proyVu- hagyel- 
lebocsátani Zb. 21/282 ; elbocsáttat, eleresztet) di- 
mitti façere. 



Digitized byV^OOQlC 



Y'oud-ín (v. Int. y'o-n I goud-ín: ki-szárad) exsiccari. 

1. y'o-u-n (pro y'a-hu-n : hullat, ejt) facere cadere: 
mafem cínYoum (Zb. 21/202 a tűzbe ejtve) in 
ignem cadere sinendo. 2. y'o-u-n etc v. y'o-hu-n; 
Y'o-vTa-n pro y'^-'u-vra-n. 

y'o-z (n. V. Y'o-n I dim. M. göz kis füst: kö-d) 
nebula. 

Y'oze-ge (n. v. y'c hozzá zen III szorítás nélküli : ösz- 
sze nem tartozó, különféle) varius. 

y'o-í' (yo IV a pirult, aug. sárga, sárgás, sárga folt) 
1. flavus, luteus 2. flavedo: Uj ^ape y'oi' xe//o- 
me bTlYm bYotín-c (Zb. 26/69. Ha ujjad hegyén 
sárga folt keletkezik, marhát kapsz, nh.") ; - -//un 
(sárgul) flavescere. 

I y'u V. y'o I ; II. y'u (p. y'on, y'ün I elasszott) exsic- 
catus. T. tat. qu-ru v. 'a-, tie-, ve-y'u etc. III 
y'u (társ, második cf. M. hu-sz || socius, secundus 
V. c'é-, y'une- etc. IV. y'u (p. y'un IV, galy, ka- 
ró) ramus, palus v. bze-y'u ; V y'u v. yo VI ; 
VI r u V. f o VII ; VII f u pro f o VIII. 

y'u-a (p. perf. y'u-n I : hervadt, kiszáradt, korhadt) 
arefactus, ex^iccatus, mortuus (arbor): zíy y'uar 
çîto iiy c'Tner joç' (Zb. 26/52. A kiszáradt fa 
mellett a fiatal fa elpusztul v. jeç'en). 

y'uaçâ (p. perf. y'uaçen pro y'o-a-çen »félre serül « 
kósza, gézen-guz, csavargó) vagus, vagabundus. 

y'ua-ge (y'u I qé ki, nélkül : szerencsétlen-ség) infelix, 
infelicitas (Zb. 26/22) 

y'ua-y'o-n, - -yjon (Hangút duplicat. : görget, menny- 
dörög) tonare. 

y'ua-ne (-= y'o-ne : lik, etc.) foramen, etc. : Sji se 
y'uane deííno? (Zb. 26/43, Az én golyóm talán 
a likon fog átmenni?) 

Digitized by LjOOQIC 



iby 



Y^u-a-s/e (y'u Hl második le-kérődzés v. éye-n : ké- 
rődzés, rágat, illetten evés) ruminatio, corrosio, 
manducatio. 

Y^uat-en (y'o-n I v. Int. cf. göte, göthe : penészedik) 
mucescere. 

Y'u-a-tle (y'u VI dolog »metalla«) - -ç'e-yı-p'e (id. le- 
vevö-hely : érc-, vas-bánya) fodina aeris, fodina 
ferri. 

Y'uatl-h'a-n, yoatih^n (yotlin hág Zb. 26/63: 1. ko- 
tolni megy, kotol 2. kodácsol) 1. ova incubare 2. 
glocitare v. de/uatih'an. 

y'ua-ze (p. s. Zb. 25/20: irányzó, célpont a puskán) 
globulus in sclopeto; 1. -ze-n, (1. irányul 2. irá- 
nyit, céloz) se dirigere, advertere 2. dirlgere, col- 
lineare. 2. -zen (id. irányitni való — y*uaze). 

Y u-bz, -b-z' (/u III 2-odik + fel-sütő : kedd cf. b-IT- 
çh'a) dies Mártis : y'ubzl'm q/ore-pet qoc zi-y/ı- 
yezTrqém (Zb. 26/41. Kedden még a disznó sem 
ejti el a sörtét; görög babona maradványa), 
y'u-bz'e (yu VI érc, be-szeldesett : sarló) secula. 
y'u-çe (y'u II aug. nagyon száraz) valde siccus, aridus: 
Bzennísx y'uçem 'ur ç'ety/e (Zb. 26/43. A na- 
gyon száraz kanál az ajkat lehorzsolja. Km.) 
Yu.çh^a, Y u-çh e (f u IV ka-ró fej Zb. 25/1 : karó- 
hegy) cacumen pali. 
y'uçij-in (pro y'a- hagy eszesedni v. Int. le-beszél, meg- 

olvosit) dissvadere. 
•/uc-ín, Y'uz-Tn (v. Int. y'un : asz, szárad) siccari, 

arescere. 
y'u-ç', h'uç' (y'u VI érc, ç'e új >új érc« mert valamikor 
a fémek közt csakugyan új volt: vas) 1. ferrum 
2. ferreus. - -y'asâ (id. gacsiba: horog, vas ho- 
rog) uncus ; - -/'ar (id. hurkolat : vasrostély) 



Digitized byLjOOQlC 






190 



clathri ferrei; - -îne, - -ı-na (id. néző, vas-sze- 
mü: éleslátású) visum acutum habens; - -k'apse 
(id. kapocs: sodrony, drót) filum ferreum; - -'u- 
ne (id. szeg: vas-szeg) clavus ferreus. 

Y'u-d (p. Y'ud-Tn v. Int. y'u" I ég M. köd : sötét-szi- 
nü, barna) fuscus: Fiz fíc'e ne-y'ud ç'Vm dîd 
xe-zi-ű (Zb. 26/61. Barnaszemü fekete nő a föld- 
be árrat ver; mi az? Osx, eső). 

y'U-de (y'u V lik, p. de-n, dí-n döf: bög-öly v. pi- 
ge-n) tabanus, oestrus; y'ue = y'" V; y'u-ge v. 
y'un ge. 

y'u-h'a-n, - -h'a-p-s v. y'ut-h'a-n etc. 

y'u-k'e (y'u VI, érc p. k'e-n önt: kovács, lakatos) fa- 
ber ferrarius, serarius. 

y'u-m (ger. p. y'u-n II gom-oly, gom-b-oc, göm-böc: 
1. gömböc, vastag 2. terhes) 1. crassus 2. gra- 
vidus; - -x'"" (vastagodik) crassescere. 

y'umbiTm-ín (cf. gu, gum et bzl'n : gémbel-ődik, mor- 
rog) murmurare; y'ume-fVme-n id. 

y'u-me-z' (y'u V üreg obi. áí, só : sós tócsa) salsula. 

y^u-n 1— V ^ y^o-n I— V. 

y'unay'-o (pro y'uney'u et o szomszédoson : sürün, 
egymáshoz közel) vicine, vicinitus, prope ; y'une 
(n. v. y'u-n II konyul : törés-él, szély, határ) mar- 
gó, Jatus, limes ; - -y'u (id. társ, konyüló-társ : 
szomszéd [könyökes. Szék.] közeli, közel) vicinus; 
vicinális, vicine : y'uney'u-re y'onáeg'-re (Zb. 
26 13. A szomszéd és a gatya egy Km.); Ma- 
f'em ji y'uney'u \'\r ma-z'e (Zb. 26/39. A tüz 
közelében a hús sül. Km.); - -y'a (id. ság, ség: 
szomszédosság, együttlakás) vicinitas; - -ri-p-ç 
(id. re ra p. p-çY-n mász : szomszédba járó) vi- 
cinum frequentans : Gedû-bzage y'uney'uripç-ç 



Digitized by VjOOQIC 



191 



(Zb. 26/47. A rossz kandúr a szomszédba mász- 
kál. Km.); Y'une-náe (határtalan) infinitus; y'u- 
nens-o (id. adv. határtalanul) infinite, sine limite; 
Y^'une-p'q (id. pikk-ely : határ-szély, határköz) con- 
finium, termo. 

T un-ge, y'u-ge, y'u-n I (kandikál dim. ti-ke-r, tü-kör 
cf. te-kén-t rá-kandit) speculum. 

y'u-r (p. y'i^-n I det. Szék. ger-nye: száraz, sovány) 
macer, macidus. 

y'ur-c (p. y'un IV. dim. (Zb. 25/5: bokor, cserje) du- 
mentum. 

y'u-se (y'u III társ, szegődik M. huszá-r : lovas kisérő, 
útitárs, szövetséges) comes equestris, socius viae, 
socius, foederatus : Th'am y'use xo-zV-c'Vr g'a- 
hur-ç (Zb. 26/1. Az istennek társat csináló hitet- 
len. Km.); - -x^-x'^-" (id. hozzá gyün: kisérőül, 
útitársul szegődik) se socium viae praebere. 

y'u-s/en (Zb. 26/62. kérődzik) ruminare v. y'uaáxe- 

y'ut-h*a-n, -h'e-n, y'u-h'a-n (hud hagy Rad. yut Hangút, 
gud-gud, gugy-gugy: hud-, hud-ik, hugy-ik, 
hugy-oz) mejere, mingere, urinam reddere v. sub 
ç'e-, x©-, te- : U-guzaveme t'o u-y'uth'enç (Zb. 
26/28. Ha megijedsz, kétszer fogsz hugyozni. Km.); 
- -h'a-p-ç, y'u-h'a-p-s (id. p. viz: hud, hugy, 
vizelet) urina: y'uth'apç ne-'uzím ji sebep-ç. 
(Zc. 26/77. A hugy a szembajnak orvossága, nh.) 

y'utlej-in (pro y'a-*u- hagy el-tuli szinü lenni: elrozs- 
dásit) rubiginare. 

y'u-z-Yn (v. Int. y'u-n I cf. Jap. ho-shi to dry : asz, szá- 
rad, hervad) siccari, torrescere, flaccescere. 



Digitized by 



Google 



192 



H (ha = 'a -= a, hu -= 'u = u) 

Cum haec littera mera aspiratio sit, quae litteras ini- 
tiales a et u parasitice antecedit : ideo iílam reti- 
nendam putavi praecipue in vocibus, ubi illa 
etymologice e gutturalibus (y', h') orta esse vei 
litteris h, f, b Unguae Japonicae et Hungaricae 
correspondere videtur. 

ha -- a I, habT = abT, hadaqa = adaqa, hadé = 
ade, hadik' = adik' hagore = agore, har = 
ar, hargoro = argoro, hafe = aVe, hauo = 
auo ete. 

ha-çtim (ha I ç'e csekély, tY tér, p. me^n fed, borit: 
1. moh 2. pázsit) 1. muscus 2. cespes. 

ha-gi-de (a I kor, loc. a koron; vajha!) utinam. 

ha-o (a-go (Zb. 21/212. úgy, azonban, hanem).sed. 

har-gen (a-rl ők rá hint-nek, teritnek: gyékény) 
matta. 

ha-uan (n. v. y a-uan hagy forogni : gúny) ludibrium. 

ha-za-bze-n (/a hagy + tisztulni : leülepedni hagy) 
clarare (liquida) 

ha-i'eY'o-me (h'a, y'a I hev. indulókor, menő, illat =- 
ibolya, tavaszi illat) viola. 

heá, heé (>hüm« igen; már) 1. ita, sane 2. jam. 

híd-go (gcr. s. fényelve, fénylön) splendide; hî-d-în 
(cf. Jap. hl sol, ignis, hi-kari, lux M. hu-gy-ag 
csillag, ho-l lux: fény-Wk) splendere, fulgere; 
hídín-Y-7'a (id. + ság, ség : fénylés) splendor, 
nitor. 

NB.Le-n, lí-n (lán-g-ol) igéből lî-d-în Int. alak 
van, tehát hí-d-Tn ige is he-n, hT-n alapú. 



Digitized by VjOOQIC 



193 



ho pro u, uo (te, ön || tu). 

hoane-de-s (pro y'uane lik, repedés, ott ül : poloska) 
cimex. NB. Dr. Horváth Géza mutatta ki, hogy a 
régi magyar baklincs (cimex) szó társa a kauká- 
zusi grúz bahlindso. 

ho-gú V. o-gu (ég !! coelum) 

I hu V. u III (pron. 2. pers.); II hu et composita vide 
su'u (praef. v.) 

hu'a-go (ger. hu'a-n, vágva : vágott, sebezett) caesus, 
vulneratus ; hu'a-y'a, hu'a-y'e (id. n. v. vágás, 
sebzés, vagdalózás) sectio, incisio, vulnus, pugna, 
caedes. hu-'a-n, u-'an (hu-n, u-n üt, vág 'a-n 
gyárt, csinál Rad. M. vá-g, vá-pa : vá-g karddal, 
csap, seb-es-it) caedere ense, vulnerare. 

hu-bi'i-tye-n v. 'u-bz'itye-n. 

hudd, udd, ud (Ad. Udde p. s. bo-szor-ka) maga; 
hu-ddín (pro 'u-ddí-n, 'u-d'í-n meg-tüz, megköt: 
megboszorkányoz) fascinare, incantare. 

I hud-Yn, ud-ín (v. Int. hu-n IV huty-ol, üt, bugyál) 
percutere v. sub ç'e- ; II hudín (id. n. v. qapí- ; 
bugya) tuber ; hudín-c'e-n (id. csinál, ütődni csi- 
nál : ráz a ló, szét-ráz, szénát, szalmát, össze-ráz 
tojást, himbál) agitare, conquassare, facere ut o- 
scillet): tyjurimbe y'uyü hudínc'en (Zb. 26/77. 
addig rázni pl. a tojás fehérét, a mig habbá lesz) 
adeo agitare ut spumescat (ovum). 
huh'e-n (pro 'u /i-n végez |1 finire) ; hu-j - u-j. 
huk' 'uk', u-k' (p. n. v. huk'ln üt, öl : 1. ütő, öklelő, 
ölő 2. ölés, megölés, kivégzés) 1. percutiens, oc- 
cidens, 2. occisio v. çtahuk' çh^a-zi-huk', fok' 
(f e-uk') etc, 
hu-k'e-n, 'u-k'e-n (ütve kel -- ökleszt : beüt, bever sze- 

Lex.-Cab.-Hung.-Lat. IH 

Digitized byLjOOQlC 



t 



194 



get) incutere, infigere (clavum) v. ç'ehuk'en, ye- 
huk'en. 

huk'ij-in, uk'ij-in (v. Int. s. ölöget) occisitare: c'e j-u- 
k'ij-o (Zb. 21/181. tetüt ölögetve) pediculos oc- 
cisitando; hu-k'-in, u-k'-in (hun, un IV kel M. 
ök-öl, ökl-ed : öl, ütve, vágva, szúrva, lőve, meg- 
öl, gyilkol) occidere, interficere ; huk'ingo y'asxen 
(megölésre táplál) ad mactandum alere; huk*í- 
pe-n (id. végez: megöl) interficere; huk'i-ra (id. 
n. V. ra, re: ölés-re |i ad occisionem) : huk'ira u-go 
(halálra ütve, agyonütve) mortifere percutiendo ; 
huk'i-z (p. n. V. s. 1. ölő, gyilkos 2. ölés) 1. oc- 
cidens, interficiens 2. occisio, interfectio : ade-hu- 
k'iz (atyagyilkos) parricida; huk'i-z-in, huk'iz'-in 
(v. Int. huk'in ölöget, gyilkol) occisitare, inter- 
ficere. 

ho-q'o (pro hu-y'o hu-n II n. v. omlás ll labes v. byí- 
huq'o, ues-huq'o) 

hu-l (p. hu-n IV üt, csap, test, tömeg >>csapat« v. áem- 
pa-hul, zahul, zízahul etc.) 

II hu-n (u-n syn. x"""- hull, omlik Rad. M. hud-ul, 

hu-pa 1, cadere v. huq'o, qahun, zepíy'ahun) 

III hu-n (u-n : ül Jap. i, iru î sedere v. huné, s'í-hu) 

IV hu-n (u-n, 'un : 1. üt, vág, csap, szúr 1 icere, per- 

cutere, infigere v. hu'an, hud'ín, huk'en, huk'in, 
hul, hup'e, huz'ín, cíy'ahun etc. 2. a Kinai ta üt, 
csap módjára igeképző ;| Formativum verbale v. 
pse-hun, sí-hun etc.) 

V hu-n (u-n, 'u-n hiv, hangzik li vocare, sonare v. 

b'í-hun, çehun, go-hun,y'ohun, qagohun) 
huna-çh'a (huné ; fej : ház-fedél, háztető) tectum; - -ç'e 

(id. csináló: épitész. ácsmester) architector. 
huna-fe (id. fő ház-fő: rendelkezés, parancs) admini- 



Digitized byLjOOQlC 



195 



stratio rei domesticae, jussum ; - -ç' (p. hunafeç'Tn: 
a házfő tisztjét vivő, gazda, főnök) herus, admi- 
nistrator rei familiáris, imperátor, praefectus ; 

- -ç'i-y'a (id. ság, ség: önrendelkezés) admini- 
stratio sui; - -ç'T-n (hunafe csinál: rendelkezik, 
parancsol) administrare rem familiarem, jubere, 
imperare; - -x^-c''" (id. hozzá-csinál : rendeletet, 
parancsot ad, előir) jubere, imperare, praecipere, 
prae^^^ribere ; - -náe (id. nincs : rendelkezésnél- 
küli; iiiandatum, impérium non habens; huna-y'o 
(huné, y'u társ: család, a lak-társak, nemzetség) 
familia, generatio : Ji gur mi-k'odo ji hunay'c 
k'odâç (Zb. 26/34. Reménye nem veszett el, de 
családja tönkre ment. Km.) 

hu-ne (hu-n rég hu-ne III cf. y'u-ne Rad M. hon v. 
hunem; 1. ház, lak, kunyhó, épület; szoba 2. há- 
zi) 1 domus, domicilium, tugurium, casa, aedifi- 
cium, cella 2. domesticus ad: dji huné (otthonn 
nálunk) domi apud nos ; ja huné (otthonn náluk) 
in domo eorum, apud illos domi; - -c'e (id. 
ci-m, név : család) familia ; - -ç' (n. v. s. ház- 
építés, épités) aedificatio ; - -ç*T-n (huné csinál : 
házat épit, épit) aedificare ; - -y'a-ç'e (id. y'a, ha 
idő, csináló: házat-tartó, házi életet vivő) rem fa- 
miliarem habens : Huney'aç'e h'aç'e ji ç'ase-ç. 
(Zb. 26/18. A házat tartó szereti a vendéget. Km.); 

- -y'o-g'â (id. p. perf. y'o-g'e-n ho-kér, hiv ház- 
hoz hivott: elrejtett) occultatus. 

hune-y'u pro y'uney'u (szomszéd !| vicinus) 
hune-m (huné obi. hon-on = hon-n: honn, otthonn, 
Jiaza (domi, domum) : h. çjllai'en (honn dolgo- 
zik, gazdálkodik) rem domesticam administrare. 
hune-n (huné igésitve : házzal bir, honol, lakik) 

Digitized byLjOOQlC 



196 



'domum habere, habitare, değere v, Y*a-hunen. 
hune-nat'e (id. homlok : házelő) pars anterior 
domus ; - -náe (id. nincs : hajléktalan) domici- 
lium non habens; - -'ox'u (id. ügy: gazdaság) 
res domestica, oeconomia-; hune-r (id. det.) huner 
zej (a ház a magáé = házi úr) possessor do- 
mus; hune-tlegű (id. talpköz Zb. 12/23: ház 
földje, házpadlat) pavimentum : - -'ut-fíz (id. nő; 
szolgáló, rabnő) serva; hune-v (id. vví, marha: 
házi állat, marha, ökör) animál domesticum, bos 
domesticus: HunevVm uo-j'ome nriezTvím ji bze 
"^^-y/^j (Zb. 26/46. Ha a házi marhát ütöd, az 
erdei marhának a szarva megmozdul. Km.) 

hunk'ífín v. 'u-fín-k'Yn 

hup (Hangút. »hopp« Zb. 21/231). hup zV-'ame (hopp 
mondva =-- egyszerre, egy falatra) una offâ: hup 
íTp-'ame u-dírínoc (egy falásra lenyeled) una 
vice devorare potes. 

hu-p'e (p. hu-n IV öM, dug; hely Rad. M. hüve-ly: 
öltő-hely) locus induendi, infigendi: g'ateps ji 
hup'e (locus baltei induendi Zb. 26/67.) 

hute-m'í-yo-n (n. v. s. nem kap : ütés ellen védi ma- 
gát) se defendere ab ictu ; hu-te-n, hut-'ín (v. Int. 
hun IV huty-ol, üt, ver) icere, percutere, verbe- 
rare ; hut-yj-n, hut-yj-n (id. hin-t : fecs-kend, 
locskol) liquidum prosllire facere; hutT-ku (p. id. 
köz: küzd4ér) palaestra. 

huvnaz' (pro huvTazIn v. 'u-vfaz^n : meg-hunyász-itás) 
infractio animi, humiliatio. 

huví'a-n, hu-ve-n, hu-vín etc. v. 'u-ví-'a-n. hu-z7-n (v. 
Int. hu-n IV üt, csap ! icere v. çY-hu21*n) 

hu? (Ad. uu-ce, wu-ce, hu, wu = Magy. fű Tam. pû 
»floş, herba<^ -^ c'e ^e cir-om, sötét szin: 1. 



Digitized by VjOOQIC 



197 



ző-d fü 2. zöd-ség 2. ző-d 1-ezve, zö-l-d 1. her- 
ba viridis 2. viridia 3. viridis ad. : Huné yunom 
ji Ifa hu5 je-x'u (Zb. 26/48. A kinek háza lesz, 
a kutyája füvet fog legelni. Km.); - -V-fe, - -í-ffe 
(id. fény: ződ-szinü) viridis: huiífe qa-y'u-n (id. 
ki, gyün = ki-ződül) virescere ; - -x'u-n (id. 
gyün : ződül) viridem fieri : - -í-p'c'e (id. pece : 
mocsár-rét) pratulum paludosum. 



H' (aspiratio fortior) 

I h'a (syn. y'a, yo Jap. ho Magy. hö, hev, Koreai hai 

»sol«, i| calor, ignis: v. h'akku, h'amayo Ad. 
ho-mafe). 

II h'a (syn. y^ P- *^'^-" * Magy. ha, kor, idő | tem- 

pus V. bzlh'a, pçT-h'a, h'a-ç'e, h'a-xu ete.) 

III h'a (p. h'a-n Magy. ha - é-ha, gyu-ha »rész« ' 

pars V. 'a-h'a, í-h'a, h'a-ble, h'a-yu-n) 

IV h'a ( - y'a IV müveitető segédige J verbum auxi- 

liare formae causativae M, ha-gy v, y'a-t-ı'n) 

V h'a, h'av (Hangút, cf. T. tat. hav-la ii latrare : eb, 

ku-tya) canis v, ha'-g'afe, h'a-ge-r, hav-áír. 

VI h'a (p. hVn, h'e-n III hozó, névrag: ért, valamiért 

menni) pro (sumendi, ferendi causa ire) : sse 
ps'íh'a s-k'onç (én vizért megyek) ibo ad aquami 
ferendam; Mafe-h'a u-qek'oa? (Zb. 26/40. Ta- 
lán tüzért jöttél? Km.) v. áe. 

VII h'a (pro h'h'a: ár-pa) hordeum. 

h'a-bane (h'a V vonitás : ebugatás) latratio ; h'a-bane- 
maq (id. makkanás; ebugatás hangja) sonus latra- 
tionis. 

h'a-bT-r-é'íbír (h'ap-é'íp det, : apró-cseprő holmi, ház 



Digitized byLjOOQlC 



198 






eszköz, lim-lom) utenşiiia domestica ; tribo- 
nium. 

h*a-ble (h*a III fél, két syn. falu-negyed, falu-f ész) pars, 
regk) pagi, oppidi. 

h*a-bz (h*a V bzT szaporító: nőstény-kutya) canis fe- 
mina; h'a-c*'í-bane, h'ac'ebane (id. szőr, tüske: 
csipkerózsa) rosa canina; h*a-ç-y/urT-û (id. çı- 
X*orY-go oda-forogva cf. eb-zsigora: 1. veszett eb 
2. megveszett) 1 . canis rabiosus 2. rabiosus, hyd- 
rophobia laboráns ; - -y/u-n (id. gyün ; megvesz) 
rabiosum fieri. 

h*a-ç'a-p'e (s. hely: időzőhely: 1. menedékhely (Zb. 
26/612. hosszú út) 1. refugium 2. longum iter: 
Uj tiegű syeme h*aç'ap'e u-k'onoç (Zb. 26/71. 
Ha a talpad viszket, hosszú útra kelsz); h'a-ç*e 
(p. h'a-ç'e-n időző : vendég, látogató) hospes;h*a- 
ç'e-ç (id. çe, sze-r. tartó : vendég-szoba) cubiculum 
hospitale : H'aç'eç zi-mT-*ar uorqk'e ja-tlíteqém 
(Zb. 26/2. Azt, a kinek vendégszobája nincs, nem 
tartják úrnak. Km.); h*a-ç'e-n (h'a, ha, idő, csi- 
nál vendégül megy, időzni megy) traducere tem- 
pus; adire aliquem qua hospes v. y'^-h'aç'en; 
h*aç'e-zT-f'ef (p. id. kedvelő : vendég-szerető) 
hospitalis. 

h'ada-y*e (s. siró, sirás v. y*^"» T'"'" V: 1. halottat 
elsirató 2. halottat elsiratás 3. temetés) 1. mor- 
tuum lamentans 2. lamentatio 3. funeralia : Zim 
ji h'aday'e zím ji nísaáe-c (Zb. 26/12. Egyiknek 
temetése, másiknak menyegzője. Km.); h'ade pro 
X'ade: holt test, hulla) funus, cadaver: - -ç'e- 
tlh'a (id. n. v. ç'e-tl-h*a-n le-dülni hagy: teme- 
tés, eltemetés) sepultura; - -y'e (id. y*©» T*" sirJ 
Zb. 25/8 : halottat elsirató) funera plangens ; - -fo 

Digitized byLjOOQlC 



199 



(id. kor. Zb. 25/49. a meghalás ideje) series, 
tempus mortis; - -'us (id. szájba való: halotti 
tor) silicernium ; h^adrix, h'adríye (pro h*ade-r 
i-X a hulla tartó: 1. sir 2. a másvilág) 1. tu- 
mulus 2. status post mortem (Zb. 25/19. 38. Zb. 
26/54). 

h'a-fe (h*a V bö-r: kutya-bőr) corium caninum; h*a- 
g'afe, h'a-gefe (id. kopasz-bőrü : gyévér-eb. ko- 
pó-kutya Zb. 11/44. 25/2) canis venaticus: h*a- 
ge-r (id. p. ge-n kér. hiv: a-gár kab. h'age-r 
a hivó, csaholó eb) vertagus. 

h'agu-lí-ve (h*a-kű kemence + loc. + fövő: haricska- 
kása, mert a sütőkemencében főzik) cibus e fa- 
gopyro. 

h'a-Y'e-k*ureji-p'e (h^e-y^ek' h*a V guritó hely : ebhe- 
verés) locus, ubi canis se volatavit: H^ay^ek'ure- 
jip'em u-ji-h*ame fey/u-f eyju uo-x*u (Zb. 26/75 
Ha ebheverésbe mégy, megrühösödől nh.); h*a- 
Y*otl (id. hozzádülő: leshely 26. 25/51) insidiae. 

h'a-x'-n (hagy-hajolni ^ csábit ' inclinare ad ... v. 
dehayin, dey^ah^axin ete. 

h*a-yon =- h'ayun. 

1. h*axu (h*a ha idő, ho-he, há ig, ideig: ideiglenes) 

temporarius v. c'í-h*ayú : Dunejr h'ayuç, xonníxur 
kodç (Zb. 16/41. A világ ideiglenes s mégis had- 
jával van a henyélő. Km.) 

2. h'a-yu (p. n. v. h*axu-n); h'ayu-y'e (id. ság, ség: 

haszonlesés) cupiditas lucri; - -beç (id. bő-s: 
nagyon haszonleső) valde cupidus lucri ; h'ayu-y'o 
=-^ h'ayu-Y^e ; h'a-yu-n h^a-yon (h*a rész ; kap : 
nyer játékban, perben, hasznot keres) vincere in 
lusu, auferre, lucrum facere v. y'a-, qa-h'a-yu-n. 



Digitized by LjOOQIC 



200 



h*axu-nse (id. nincs ; önzetlen, nem nyerészkedő) 
lucrifuga. 
h'a-kű, h'a-kkú (h'a I hő, töz Jap. ho id. kö-z: góc> 
tüz-hely, kályha) focus, caminus: h'aku-m mafe 
jl-çe-n (a füttöben tüzet gyújt, befűt) igne focum 
calefacere ; h'aku-maf e (id. tüz : kemence-, kály- 
ha-tüz, befütés) calefactio foci. 

1. h'ak'e (p. h'an III dim. nöi nyakkendő) fascia col- 

iaris. 

2. h'a-k'e (h*a V fark: kutya-fark) cauda canis: H'a- 

k'er-i qx'o-k'er-i zere-j-px (Zb. 26/49. A kutya 
és disznó farkát összebogozza. Km.) ; h'ak'e-qo- 
k'e (id. disznó-fark : eb-fark és disznó-fark : vad, 
vadállat) bestia, ferae : h*. q', mez'ím qi/e-zí-yú 
(a vadat az erdőből kihajtó -- hajtó-vadászat) 
indago. 

h'ak'it'e (Hangút, csuklás) singultus (gallice'hoquet) ; 
- -x'u-n (id. gyün : csukl-ik) singultire. 

h'a-k'Yrç (h'a I hő; k'Y-r kelő, aug. heves növény: kö- 
mény) cuminum, carum. 

h*a-k'o (h*a-n hord, k*o kelő, járó : méz-sejt, a mibe 
hord a méh) cella mellaria. 

h'a-qTrs (h*a eb, k7r kelő növő, aug. kutya növény: 
burján) herba inutilis. 

h*a-qú (p. h*a-n III hord, dim. hordó-ka: edény) vas, 
vasculum ; h^aqú-c'íqú (két syn. edény, konyha- 
edény) vas, vasa culinaria. 

h*a-le, h*é-le (p. h*a-n IV hasit, test: ék) cuneus: Px'er jez- 
bí ÇÎÇ h'alek'e me-qute (Zb. 26/52. A fa a ma- 
gából való ék átal hasad szét. Km.) v. h*el. 

h*alT-Y'o, h*alu-Y*o (p. h'al-'ín, halad, lik: árok i; fossa 
incilis V. psíh'ariyo) 

h'a-ríy'u (h*a VII p. liYon ég: sült árpa - kenyér) 



Digitized by LjOOQIC 



201 



panis: Nîber zYmıY'ay^ur h'alYy^u (Zb. 26/46. A 
gyomrot kiszáradni nem hagyó a kenyér. Km.) 

h'a-lî-n (h'a-n II len, lın lendül: halad, foly: ire, cur- 
rere v. h^aliy^o). 

1. h*a-m (h'a VII árpa, me, mı hely: szérű) area 
horrei. 

2- h'a-m, h'a-nne (h'a V eb, obi.) h'ame qith/ua (eb- 
nek szülötte eb-adta !) canis mater tua ! 

h'ame (Zb. 21/209.) -^ h'eme. 

h*a-m*gurT-zej (h*am 2. gyuhára való som : bükkfa) 
fagus ; h*am-k'ut'ej (id. k'ef ij hurka : csere-ga- 
lagonya) crategus oxyacantha. 

h'amlasko (pro 7/amblû, S70 : csiga) cochlea (Zb. 
26/52.) 

II h*a-n, h'é-n (y'an, y^en il Rad. M. há-g, há-pa, ha- 

1-ad, rohan : megy, halad, jut ! ire, pergere v. çı-, 
ç'e-, de-, 7e-, rí-, teh*a-n etc.) 

III h'a-n v. h'e-n, h*T-n (hord i portare, ferre). 

IV h'a-n, h*e-n (syn. y*a-n, y*en, 7/a-n x'^"" 1- hasit 

2. horzsol ! 1. findere 2. radere v. h'ale, h*éle ; 
h*an-ce (h*an IV | dim. kaparó szer: lapát-, 
evező lapát) pala; remus v. te-p-x/an-k'-en. 

h'anc'rak'e (Ad. xamci rozs ri-k'e rá mag, rozs-mag: 
szömörcs) verruca. 

h*andírquaqo (pro xandeq-rí-qo a sánc kölyke, fija 
Xandeq Ar. : béka) rana. NB. Staréevsky szerént 
bégvako, a mi hangutánzó, mint a magy. kvá- 
kog ige. 

h'andra-by*o (pro x'ade-rí-b-y'o, kertre ütő. Ad. x'a* 
de-r-bij kertre baj : 1. lepke 2. moly) 1. papilio 
2. tinea. 

h*an-z (n. v. h'an III aug. hordomány) p-x*a-h'anz (fa- 
nyaláb) sarcina ligni. 



Digitized byV^OOQlC 



202 



h'a-o (Zb. 21/226) ^- h'eo ; h'ao-ze - h'aua-ze. 
h'a-p-c'ij (Ad. h'a-mcí, ya-m-zij, h*a, h*h'a árpa, 

p-c'e pucé-r, aug. rozs) siligo. 
h'a-p-k'e (p. n. v. s. vágtatás, ugratás) cursus citatus; 

h'a-p-k'e-n (hagy bökkeni : vágtat, ugrat) cursu 

citato ferri. 
1. h'a-p-áVsp (p. h*a-n hord; sí-n cipel, p'e hely: ci- 

pelmény Ad. 47. h'ap'-síp' : apróság, élelmiszer, 

bevásárlott holmi) minutiae, obsonium, coemtae 

res ; 2. h'ap-éíp (id. a Mon. yan^uya értelmében: 

nyeregszij a vadászati zsákmány megkötésére) 

lorum sellae ad alligandas res . . . - -ı'-çe (id. 

cserélő ; bakonyás) mercator obsonii ; - -Y-tle (id. 

tevő : apróság-tartö, kasztén) arca, cista. 
h'a-p'ac'e, h'e-p'ec'e (h'a árpa, gabona, fel-rágó: ko- 

pi-c, nyű) vermiş, vermiculus; h'ap*ac'e-zaç'e 

(id. csupa egy : kopicos, nyüves) verminosus. 
h'a-p'es-ty/í-p'e (h*a V kaparó-hely: kutya fölkaparta 

hely) terra a cane eruta. 
h*ap'-rap' (pro abíre abí cf. habi, abí: imitt-amott) 

hic et illic, disperse: H'ap-rap' k'eubz'e-p^-n 

(Zb. 26/61. Imitt-amott a kerítés kaput lepi: mi 

az ? Ues, hó) v. pl-ne-n. 
h'ara-hup (időre kiáltó v. h'a, hun, pen : kakuk, 

kukuk) cuculus v. k*i-gugu. 
h'ar-ç pro 'ar-ç, a-r-ç, h*ar-goro pro ar-goro; h'ar- 

7or-ín (h'ar pro a-rí, az-ra, arra, karing: azonos 

dolgon szorgolódik, vetélykedik) aemulari cum 

aliquo. 
h*a-sa-p'e ('ha, ha, idő p. se-n száll, hely Zb. 25/5: 

állomás) statio temporaria. 
IVa-se (h*a rész p. se-n vet, ültet ; virág-ágy, vetemény- 

ágy) area in horto, in agro ; h*ase-goá (id. osztó, 



Digitized by LjOOQIC 



J 



203 



osztás Zb. 26/4: tagosítás) divisio in agellos; 
h*ase-Y*u (id. társ Zb. 26/33 : mezei tag-társ) so- 
cius vei vicinus agelli ; h'a-sen = y'a-sen. 

h'as-xe-n, h'aá-yj'-n (h*as Hang. vág : kaca-g i cachin- 
nare v. díh'aáyin). 

h*a-tla-nne (hagy rá-leborulni, rá-boritó: 1. palacsinta, 
lepényke 2. pattintás) 1. placenta 2. talitrum. 

h'a-tle (n. v. hatlen : teher, pakk, málha) onus, sarci- 
na; h'atle-h' (id. p. h'e-n, h'í-n hord: teher- 
hordó, hordár) onerarius, sarcinarius, v. zYh'. 

h'a-tle-maq- (h'a V eb-láb-hang. Zb. 12/9: észre nem 
vehető lépés, menés) gressus, passus nullum so- 
num edens. 

h*a-tle-n (v. Int. h'a-n III hord) portare, ferre. 

h*a-ua-ze, h*a-o-ze (h'a, y'a hagy ua-zen el-égni, el- 
égetni való : buza-szalma) stramen tritici cf. by'uç; 
h.-ate, haoze-ate (id. rakás: szalmakazal Zb. 
21/250) acervus stramenti. 

h*au-lej-in (auo úgy, csak úgy, v. Int. le-n, leng, lóg: 
ünnepel) dies festos agitare. 

h*a-uo-çe (v. a-uo-çe : legalább) saltem, minimum 
adv. 

h'a-'uc'e (h*a eb ajk, marás: rá-mordulás, ráförmedés) 
invectio, insectatio: qo-ejnn ade h'a'uc'e qí-p- 
/ojh*, py/u-ejnn ane h*a'uc'e qVp-xojh* (Zb. 
26/11. A rossz fiu az atyára mordul, a rossz 
leány pedig az anyára. Km.); h'a-*uc'Y-ie (id. 
sereg : farkas-sereg) grex luporum ; h'a-vej (id. 
büség : kutya-szar) stercus caninum : y'ogu zi- 
nní-c'e pase uj 'anne h'avejnn u-yeáe(Zb. 26/31, 
Ha az utat nem tudó vezetőd van, kutya szarba 
visz. Km.) ; h'av-áír (id. csir-ke ; kutya-kölyök) 



Digitized byLjOOQlC 



204 



catulus ; h'a-ze-j-se (id. hordozó : kutya-pecér) 

custos canum. 
h*az'í-Y'a (p. perf. h'azí-n örlött: liszt) farina, 
h'a-zíle (h'a árpa, vető-mag: árpa-mag) hordeum (Zb. 

26/11.); h'a-zí-n (id. zsu-r-ol, árpát zsurol: őröl) 

molere. 
h'a-z-ín, h'é-z-in (v. Int. h'an II megy) ire, pergere. 
h'az'-en, h'e-z'-en (v. Int. h'an, h'e-n III ho-z) ferre 

V. qT-h*az'en etc. 
h*a-ie (h'a árpa dim. 1. szemcse 2. szemesés) 1. gra- 

num 2. granulatus ad. 
h'a-ji'Y'oane (h'a eb-szuró : darázs) vespa ; h'a-jiY^ua- 

ne (id. 1. kutya-tetü 2. juh-tetü) 1. ricinus ca- 
num 2. ricinus ovium. 

I h*é, h'e - h^a II h^a V. 

II h'e, h'a (régi kérdönévmás M. ho ? Kin. ho ? 

pron inter. v. h'ao, h'eo cf. ye-í) 

h*eçy/o-z'ej (h% We eb szürke, dim. szürke ebecske 
Zb. 26/58.) caniculus griseus. 

h*e-j (syn. vej szar j! merda, stercus) h'ej-ç'Tn (id. csi- 
nál, begazol) concacare, Ox'ur h'ej si-mî-ç'âme 
uj h*ejm jidej sí-qak'oret? (Zb. 26/28. Ha az 
ügyet be nem gazoltam volna, a te ganyédhoz 
jöttem volna? Km.) 

h'ej-in (v. Int. h'en, h'ín vesz, visz |i sumeré, portare, 
ferre v. deh'ejin, qideh'ejin). 

h*e-l (p. h*a-n, h*e-n IV hasit, test: darab) frustum v. 
qojh'el. 

h'e-me, h'a-me (condit, h*a-n, h*e-n III vesz, ha ve- 
szi az ember: vagy) sive, aut. 

h'e-n, h*é-n pro h'a-n II. 

h'e-n, h'T-n, h*an (Rad. M. ho-Z; ho-r-d ; vesz, visz, 



Digitized by VjOOQIC 



205 



;' sumeré, ferre) v. bzegu-, çî-, ç'e-, de-, f e-,xo-, 
je-, qa-, qe-, qi-h'en, h*a, h'e-y^a, h'enTy'a, h'er. 

h'e-nape (h*e eb, arc M. ku-d-arc = kutya-arc : szé- 
gyen, csúfság) dedecus, turpitudo : h'. yecWin 
(csúffá tesz) dedecorare (Zb. 11/169). 

h'endTrqoqo-sxo (h'andírquaqo, nagy Zb. 21/174. 
nagy béka) rana pergrandis. 

h'e-o, h*a-o (h'e II adv. ho-gy ? dehogy ! nem ! ejnye !) 
1. non! minime quidem 2. papae ! (Zb. 21/168, 
227.) 

h'e-p'ec'e — h'a-p'ac'e; h*ep-áíp -- h'apáíp. 

h*e-tle-n (v. Int. h*a-n, h'én 11 hág, megy i| ire v. r'í- 
h^etlen). 

h*e-zaç'e (pro h'ej bűség, csupa egy: szaros) sterco- 
sus: zVler zíh'o zi-ft h'ezaç'e (Zb. 26/62. A fa- 
lubelieket hordozza s fara csupa szar; mi az? 
vvV, ökör). 

I h'ez'ín -= h'azin; II h*ez'-in (v. Int. h*en, h^ín) 

h'h'a, h'a (Ad. ya det. h*a-r Rad. M. ár-pa T. tat. 
ar-pa, Mon. ar-bai. Man. ar-fa id.) hor-deum. 

h^-n (h'e-n II Rad. M. ho-r-d, ho-z : vesz. visz, hord) 
sumeré, portare, ferre, auferre : zím-i ze-u-mí'a 
. . . hao ser h'T -i k'o (Zb. 21/212. egynek se 
szólj, . . . hanem vedd a tejet és menj íj noli lo- 
qui unicuique, sed sume lac et abi; h7z-*m (id. 
V. Int. V. q'í-yo-h'ízTn). 

h'o-t'í-n pro Y'ofín ; h'unaçh'a pro hunaçh'a; h'un-yo- 
de pro y'un-yode ; h'u-t1-pçTz-Tn (pro hu-,'u-t'í- 
pc'íz7n) ; h'u-vTá etc. pro hu-vT*a, 'u-vTa etc. 



Digitized byV^OOQlC 



% (ante vocale^ a, o, u ^^ kh; x' ante vocales e, i, 
I ^- kh + j) 

y'a-bze (két syn. n. v. yen, bzen IV vágás-szabás: 
szabály, törvény, szokás, cselekvésmód, teketória) 
regula, lex, consvetudo, mos, usus, ceremónia : 
X'abze-c (az a szokás, úgy szokott lenni) mos 
est: jix'abze-t (szokása volt) solebat: - -go (id. 
adv. képen, ként) instar, adinstar, in modo: h'a- 
g'afe x'abzego (Zb. 12/44. gyévéreb módjára) 
instar canis venatici. 

X'abze-h'ak'o (id. hágó-kelő Zb. 26/14 : a törvény kö- 
vetése) obedire legibus; - -xo-c'e-n (id. hozzá 
csinál : törvényt hoz, törvényesít) legem ferre, le- 
gitimum reddere; x'^bze-m (id. obi.) - -jemíku 
(törvénynyel eszve nem férő) cum legibus non 
conveniens; - -je-mí-zay' (törvényellenes) con- 
trarius legibus v. jezay'Tn ; - -nía-y'a (s. ság, 
ség: törvénytelenség) leges nullae, effrenata li- 
centia; - -náe (id. nincs: törvénytelen, féktelen, 
modortalan) lege carens, effrenatus, usus non ob- 
. servans; - -x'u-n (id, lesz: förvénytelen, modor- 
talan lesz) leges, usus negligere) : y>bzená-o (id. 
adv. törvénytelenül, modortalanul) sine lege, usus 
non observando ; y/^bz-o -= y'abzego. 

X'ada-c'e (s. csináló At. 24: kertész) hortulanus. 

X'a-de (p. ye-n II! tér, kötött tér: ker-t) hortus, hortus 
olitorius; - -qíc'ik' (id. ki-le-kelőt kerti termény) 
fructus hortensis. 

y/a-y'a-k -ín (ye II hagy kelni : behajt adóhátralékot) 
txigere (tributa, debita). 

Digitized by LjOOQIC 



207 



X'a-y'a-zTh'a (id. p. perf. -y azYh'en hozzá hagy szorulni : 
rákényszeritett) coactus. 

y'a-y'o (p. ye-n IV arat ko-r: aratás) messis. 

X'a-x'a (yell p. perf. yj-n Hl a többek kivettje: válasz- 
tott) electus. 

X'a-yp (id. -ja-yo belőle veszik Zb. 25/44: kitünö) 
eximius: g'ate-rT y\ (kardforgatásban kitünö) gla- 
dio potens. 

1 . x'^-k'o (ye-n IV arat, kelő. járó : arató) messor. 

2. y'sL'k'o (ye II járó: mén-ló, magló) equus admis- 

sarius. 

X'a-m-e (ye II hely, a lat. mi, nem, je járó, nem hely- 
beli, idegen) extrarius, extraneus, peregrinus : 
Xejm jitlYr y'annenn je-çei' (Zb. 26/14. Az ártat- 
lan vérét idegen bosszulja meg. Km.); y'ame-ç' 
c'Yy'u (id. p. c"í-n csinál : idegen ember) hospes, 
alienigena. 

X'a-mT-b-ie-n (ye II nem számit í le-számit) non ad- 
numerare, deducere. 

X'a-mí-h'e (y'ame, eb : idegen kutya) canis extrarius : 
- -nn nayVi huneh'ar nay'-tleç-ç (Zb. 26/48. Az 
idegen kutyánál a házi eb erösebb. Km.) 

X'a-sa-míve (s. kö. Nogmo á. B. Ad. Bergé 10. biró- 
ülö-kö !| lapis sedis judicis : romok neve) nomen 
ruinarum in regioné fluvii Cuban. 

X'a-se (p. ye-n IV. vág, dönt, p. se-n ül cf. M. kar- 
kas pro y'ar-y'a-se szolga-biró : 1 . biró, végzést 
tevő 2. végző ülés, döntés, tanács, tanácskozás) 
1. judex: (decidendo sedens) 2. decisio, senatus 
consultum, consilium, ratio : Fi huné zY-çVy'as-i 
y'ase k'o (Zb. 26/20. Otthonn tanakodjatok s úgy 
menjetek a tanácsba. Km.) 

X'a-sa (p. perf. ye-se-n behord, behozott, behordott) 



Digitized by VjOOQIC 



208 



invectus, illatus; -se (id. p. n. v. beárulás, föl- 
adás, besúgás) proditio : Uorq x'a^e jix'^l^^ieqém 
(Zb. 26/2. Az úr nem szokott árulkodni. Km.); 
-t-xe (n. V. ye-í-ye-n be-rá-karcol : hozzá-, be- 
írás) adscriptio, inscriptio. 

I ye (x'í Ad. ye ten-ge-r, sokaság: rendes és megtisz- 

telő Többesképzö !| Suff. plur.) ade-xe (atyá-k) 
patres; ane-xe (anyák) matres; sse m'íde sí-'a- 
ye-ç (én itt volnék) ego adsum ; dji adem "aqíl 
ji-'axeme (atyánknak esze voltán) si páter neş- 
ter rationem haberet (Zb. 21/205,) 

II ye (1. he-ly Jap. side, place v. x^kú 2. he, hezzá, 

belé 3. belőle) 1. locus 2. praef. v. ad, adversus 
in, intro 3. ex, e, de, ab. 

III xe (p. ye-n II— IV) 

IV ye (syn. yo, yu Suff. dim. yoab-i'í-xe Zb. 12^9. 

heveske 1| aliquantum fei*vens) 

yeb-zâ (p. perf. ye-n IV bze-n két syn. eldöntött) de- 
cisus. 

ye-bie-n, -bzí-n (ye II hezzá-, beié-számit) adnume- 
rare : -bzTk'Yn (id. kel.) id. -c'e-n (id. belé szar-ik 
Zb. 26/47) incacare; yeç-y'a-zVyo vay'o (id. p. 
ç'en esik, beeső, y/a, h'a idő, sütő csillag: est- 
csillag) hesperus; -ç' (n. v. -c'í-n belőle esik M. 
ke-s-ke-ny : csökkenés, apadás, fogyás, hold- 
fogyta) diminutio, defectus, decrescentia (lunae); 
-ç*a-p'e (p. s. hely: beszálló hely, buvó-hely) 
locus niansionis, latebra; -ç'e-n (id. esik: 1. be- 
le-esik pl. a tetű, be-száll, elbuvik 2. beié-vet) 1. 
incidere, invadere . . . pediculi, descendere, in- 
trare mansionem, se occultare 2. injicere: psTm 
yeç'en (vizbe ejt, megnedvesít) humectare: Blel- 
t'ekú p-syíme c'e p-yic'enoqém (Zb. 26/76. Ha 



Digitized by VjOOQIC 



209 



kevés kigyóhust eszel, a tetű nem esik beléd, nh.) 
-ç'ep'e V. -ç'ap'e: -ç'ı-h'e-n, - -hTn (id. csinálva 
vesz 1. hezzá-épit 2. csinál valamiből) l.adstrue- 
re 2. facere ex . . .; -ç'îh'ei (n. v. s. hezzá-épi- 
tés) adstructio; -çTh'e-i-în (id. v. Int.); -cl'k'-ín 
1. (id. csinál, kel: vlmiböl csinál, létesit) efficere, 
perficere; -ç'î-k'in 2. (id. belőle sejteget : kiismer, 
megkülönböztet) dignoscere, discernere; -c'ín (id. 
esik: csökken, apad, fogy) decrescere, deficere ; 
jí "aqíTím x'^C*'" (kifogy szép eszéből) mente de- 
fice*-' : -day'o (n. v. -de-n vlmihez tartás, válasz- 
tás) optio, electio; -de 1. (id. választás, vélemé- 
nyezés) electio, çpinatio, propositio) 

xede 2. (x'ade kert || hortus) ; - -i' (id. ős : öreg v. 
nagy kert) hortus magnus: x^dei' i-se-ptl-i (ji-) 
qebníqo so-tlay'u (Zb. 26/61. A nagy kertbe be- 
pillantok és féltököt látok; nii az? maze, hold). 

xe-dek'a (p. perf. s. betűzött, kivarrott dícek'e arany- 
nyal) acu variatus, ornatus; -de-k'in (id. bele, 
den, d'ín IV tűz, kel : belétűzöget, kivarr) acu va- 
riare, pingere; x^-de-n (id. tart, vlmihez tart, vá- 
laszt) eligere, optare; -dí-h'V-n (id. tű-z, vesz: 
hezzá-, belé-varr) ad-, in-suere; -fi-t-ln (id. be- 
lőle, V. Int. fen, fin von: vlmiből iszik) bibere ex 
re : U-z-xefiFino psí'm u-xo-mi-biltxe (Zb. 26/35. 
A belőle ivandó vizbe ne pökjél ! Km) ; -f e-'u-t'i- 
pç'-h'a-n (id. helyéből fel, el, le-pocsogni hagy: 
szét-, öszvehány) disjicere, circumjicere ; -f eja- 
y'a (n. v. s.); -fe^â (p. perf. s. széthányt) dis- 
jectus; -fe-je-n (id. hely, bői fel-szór M. fe- 
csé-r: el-fel-lök, szét-szór; megveti a dolgot) ab-, 
projicere, dispergere, spernere operam : Tlapek'e 
xefe-bjer japek'e qe-p-ctezo u-x' (Zb. 26/24. 

L.ex.-Cab.-Huji|f.-Lat. 14 

Digitized byLjOOQlC 



•JiO 



A lábad hegyével ellöktedet foghegygyei felveendő 
leszel. Km. hox' pro u-y'ú); -fofVpç'h'an pro 
-fe-'u. 
/e-g'a-se, -gi-se (Zb. 29/39. h'e-g'ase, h'e-gi-se id. 
belé, p. ge-n, bö-k, se-n szúr : a puskafojtás tű- 
je) acus pro pulvere pyrio immittendo ; -gupçTsen 
(id. gondolatba mélyed, ábrándozik) cogitatione 
defixum esse, mente vagari ; gupc'ísT-h'Tn (id. 
vesz : gondolóra vesz) considerare, ponderare ; 
-guzeve-k'in (id. vlmi fölött aggódik Zb. 12/29) 
angi de re ; -y'açtıh'en (id. beléfagyaszt) congelare 
in re; -y'aç'eten (id. belé-sülyeszt,-merit) immer- 
gere ; -yVç'e-n, -ç'in (id. ^ vlmiből hagy esni, 
csökkent, fogyaszt, megrövidit) facere decrescere, 
deficere; resecare; -y'a-den (vlmihez hagy tarta- 
ni: eléterjeszt) proponere ad optionem; -Y'a-y'on 
(valahol hagy száradni, koplalni) victum amovere; 
-y'a-h'an (id. bele hagy hágni : szolgálatra rendel, 
hivatalba tesz) intrare facere; muneri apponere; 
-y'a-yj-n kivenni hagy zek*at tizedet vagyonából) 
sinere ut excipiatur, eximatur . . .; -y'a-yjc-n 1. 
(id. hagy gyü-lni: hozzá-ad,-önt, szaporít; sok- 
szoroz) augere, addere, affundere ; multiplicare ; 
-yay'on 2. (id. n. v. At. 85: sokszorozás) mul- 
tiplicatio; -yV^' (^- v. s. kivétel, fölmentés adó 
alul) liberatio, exceptia, immunitás; - -k'-in (id. 
belőle kelt: föl-ment, kiszabadit,-bonyolit, elmoz- 
dit, kivesz, leolvas pénzt) amovere, removere, ex- 
tricare, liberare, immunem reddere, excipere, di- 
numerare ; - -k'ii-'ín (id. v. Int.) ; - -k'oat-en, 

- -k'uat-en (id. beié-kelt: 1. belé-tol,-meneszt 2. 
halogat) 1. intromovere, immittere 2. differre; 

- -k'od-en, -in, -k*uad-en (id. rá-veszteget, té- 



Digitized by VjOOQIC 



211 



kozol, tönkre tesz) prodigero, perdere; - -k'u- 

ade-r (id. n. v. tönkretevés, elpusztítás) perditio, 

dissipatio; - -k'uaten = - -k'oaten; - -p'ç'e-n 

(id. belé-hagy, pocs-og-ni: belé-márt) immer- 
gere. 

ye-y'ar-ej, -y'er-ej, x^Y^^J 0^. belé p. Y^'^> y'®"" 
fog : közbenjáró, barát) intercessor, amicus. 

xe-y'a-'u-ve (n. v. s. hatalmába kerítés) redigere in po- 
testatem suam; - -'u-ve-n (id. -'u-vTa-n, belé 
hagy állni : belé-állit,-tesz,-márt,-számit ; hatalmá- 
ba ejt) immittere, immergere, annumerare; redi- 
gere in potestatem suam ; - -ve-n (id. belőle hagy 
főni : kifőz vlmiből) excoquere ; - -zY-h'e-n (id. 
belé szorítva vesz: rá-szorít, rákényszerít) cogere 
ad . . . 

xe-y'e-c^-s-h'a-n (id. belé hagy ülni menni : belé-ül- 
tet) . . lére jubere, facere. NB. Verba cum x^T'^ 
vide sub ye-Y^-' 

Xe-Y*e-k'e (p. - -k'en, -'ín belőle kelt, elmozdit); --hu- 
né (Zb. 25/2 elkülönített lak) cubiculum secretum, 
separatum ; - -ne-n (belé, hagy nyer-ni, kapni : 
rá-gyujt, tutin dohányra) accendere, succendere ; 
- -p'k'-en (belé hagy bökkenni: beléugrat) insi- 
lire facere; - -tied-en (belé hagy szaladni pl. az 
ellenséget : szuronyt szegez) hostem cuspidibus 
porrectis excipere ; - -tl-en (belé hagy dűlni : be- 
lé-ugrat) insilire facere. 

xe-y'o (p. X®'" ÍV ko-r: aratás) messis, tempus 
messis. 

xe-y'oa-ze-n (-y'ua-ze-n belé, hozzá, szán: beié-irá- 
nyul, behatol eszével, megismerkedik) advertere, 
se V. animum, penetrare mente, cognoscere. 

14* 

Digitized byLjOOQlC 



212 



xeyVej-f (xey'arej, fi" jó : jó barát) bonus amicus : 
XeyVejf tliyu-j bilim tlíx'o k'o (Zb. 26/44. Ke- 
ress előbb jó barátot s úgy menj barmot keresni. 
Km.). 

xe-y'u-k'-in (belé, korhad, kel: hezzá-, beié-szárad) ad- 
siccari, siccari in ; -y'u-n (id.) ; -Y*ut-h*a-n, -h'e-n 
(belé, hud hagy v. y'ut-h'an ; belé-hugyoz) imme- 
jere: Bzagem xo'^^'er-i jai'em xöY*uth'ar-i ze- 
xode-c (Zb. 26/22. A gaznak szolgálni és a ha- 
muba hugyozni egy. Km.); -huk'-en, -uk'-en(be- 
lé-ökleszt,-szur kést) infigere. 

ye-huk'Vh-Yn (belé, ölve-vesz ; belé-öl) occidere in: 
U-z-xefízTno psím h'ar x-u-mY-huk'Yh', j-u-mí- 
Y*ak*Vzíno fízm i-^í f-u-nní-c (i jV = ji jí (Zb. 
26/9. A belőle ivandó vizbe a kutyát ne öld be- 
lé s az elküldeni nem akarod nőnek hibáját nem 
számítsd föl. Km ) ; -h*a (n. v. s. segítség) adju- 
torium ; -h*a-n (belé, há-g : belé-megy,-halad az 
erdőbe, pártjára áll) intrare, immergi, adire, ad- 
sistere : zílle y^xosann jî-xeh'âç (a népgyüleke- 
zetbe mene) íntrabat in congregationem populi ; 
c'Txum ja-ye-nní-h'a-mre qa-nTiV-tlyu mre zeyo- 
de-ç (Zb. 26/18. Az emberek közé nem menő s 
a meg nem születő -egy. Km.); -y'â (p. perf. ye- 
yjn : kiválasztott) electus. 

ye-ye-s (ye hely, beié-székelő : betelepülő, idegen) ad- 
vena, peregrinus; x'-n» 'Vj-^ (1- belé 2. belől, 
fog, vesz: 1. be-vesz, katonának, be-szed adót 2. 
kivesz, kiválaszt, kivon 3. megment) 1. exigere 
tributum, milites scribere 2. eximere, eligere 3. 
liberare: hauan- - (gúnyba fog = gúnyolódik) 
cavíllare, ludibrio habere ; -x^ v. x'^X^. 

ye-yoa-p'e (p. s. beömlőhely: víztorkolat) ostium flu- 



Digitized by VjOOQIC 



213 



vii; "XO-n, -yu-n 1. (belé-hull,-esik,-ömlik) inci- 
dere, influere: guzevey'o xeyun (aggodalomba 
esik) angor incidit alicui ; -yp-n, -yu n 2. (belé- 
üt : ver, szuronyt szegez) infigere ; -yu-h'-in (be- 
lé, kanyarít, vesz : beléfon) implectere ; -yu-t-en 
(belőle hutyol : megöl többek közül) occidere (ex- 
pluribus) ; -yjo (p. n. v. s. gyarapodás, kamat) 
accrementum, foenus, usura : - -ji'ago c'íyo zi-t 
(kamat-ja léve kölcsön az ad -= uzsorás) usura- 
rius ; "X'o n (hezzá-gyül^ gyarapodik, nő, fejlődik) 
accrescere, augeri: jigu y- - (szive nő, hizik, 
gyönyörködik, élvez, vigasztalódik) delectari, so- 
latio affici ; -y*u-h*ín (s. vesz: be-vál-ik, vlmivé 
lesz) fieri: zíndu y- - (bagolylyá lesz ^ bolond- 
nak marad) stolidum fieri, ludibrio haberi ; -y'u-n 
(id. belé + gyün ; valamivé lesz) fieri : arazı x- - 
(Ar. râzi, râdi, elégedett lesz) contentum esse ali- 
quo, aliqua re. 

X®"j (x® *^^'y P- J®""^» J'" jár, hely-es: igaz, ártatlan) 
justus, innocens; x^ja-y^a (id. ság. ség : ártatlan- 
ság, igazolás) innocentia, justificatio ; x®J"Ç''" (id. 
csinál: igazol) justificare; yej-go (id. adv. : ár- 
tatlanul) innocenter; xej-x*u-n (id. gyün: igazolt 
lesz) justificari. 

ye-kxo-n (xe 11 ji - -: belé-gyur) infarcire. 

ye-kû (id. hely, kö-z : helység, környék, vidék) locus, 
regio, locus domicilii. 

ye-ku-h'-ín (id. belé guritva vesz : belé-ványol) arte 
fuUonica inserere ; -kû-n (xe, belé, y'o-'u-n ordit: 
belé-kiált,-ordit) rugire intro Zb. 26/56.) ; ye-k' 
(n. V. ye-k'i-n : menekülés, kivétel) evasio, libe- 
ratio ; cxceptio ; -k'e-n (hezzá,-belé-önt,-fecskend,- 
yegyit) infundere, inspergere, immiscere): zih*íno 



Digitized by LjOOQIC 



2U 



ps'ím psT-fendTby'ű /e-s-k'enç (Zb. 26/39. Az 
elvivő vizbe 9 tömlő vizet öntök. Km.); -kMje- 
k'-in (id. k'ijin kiált, kel : hezzá-kijábál, vlhonnan 
kiált) acclamare, exclamare; -k'í-h'-in (hezzá, ke- 
lést, vesz : hezzá,-belé-nő) adcrescere, increscere ; 
-k'í-n (belőle, kel: menekül, szabadul, fut, szét- 
vál, kizáródik) evadere, aufugere, liberari, separari, 
excludi: pser- - (a szusz kikel — meghal) mo- 
rire; -k^T-p'e (id. hely: menekülőhely) refugium ; 
- -nse (id. nincs: kétségbeejtő-helyzetü) refugio 
carens, desperatus ; xe-k'í-ra-se (id. n. v. rá- 
szokó : menekülni tudó) in aufugendo expertus ; 
-k'íz (p. -k'izín: menekülő, szökevény) aufugiens, 
desertor; -k'TziVí-pe-n (id. kel, végez: egészen 
kimenekül) penitus evadere: 'Uy^om sí-xek'ízík'T- 
pa-o mafem sí-y-u-mV je (Zb. 26/40. A füstből 
én egészen kimenekedve, a tűzbe engem belé te 
ne dobj. Km.) ; -k'íz-in (v. Int. -k'í-n : megvál 
valamitől) separari, privari ; -k'ni-y'a (id. ság, 
ség : távollét) absentia ; -k'oade (n. v. s. beléve- 
szés, elpusztulás) interitus, exitium ; -k'oade-n (be- 
lé-keled : belévesz, elpusztul) interire ; -k'oat-â (p. 
perf. s. késő, belé-halad-a t. i. az idő, késő- 
re maradt) retardatus ; yek'oaíá-go (id. adv. 
későn) tarde; -k'oat-en (belé v. Int. k'o-n 
kel, köl : múlik, belételik az idő) praeteri- 
re (tempus) ; -k^uada-p'e (s. hely : vesződség, 
levertség) afflictus; -k'uade (n. v. s. beléveszés, 
veszedelem, veszteség) interitus, perditio; -k'uad- 
en, -k'oad-en (belévesz, elpusztul) interire ; -k'ut- 
en (belőle, hint: ki-hint, kiont) exspergere, effun- 
dere; -qu-n (belé, hu-z: húzódik, halasztód-ik) 
protrahi: Ox'ur -quac (az ügy, dolog hosszura 



Digitized by LjOOQIC 



215 



nyúlt) res protracta est; -qutíh*í-n (bé, ütve vesz 
Zb. 26/38: betör, odalbordát, lei') infringere. 

yeme, - -h'a etc. v. y/^"^® etc. 

xe-mY-ç'ık7-Y'a (n. v. neg. -c'ik'ín ki nem ismerés : 
tapasztalatlanság) imperitia, inscitia; -m'í-gupcis-o 
(ger. neg. y-gupçı'sen meggondolatlanul, öntudat- 
lanul, elsietve) inconsideranter, inconscio aliquo, 
abrupte ; -mV-y'oaça-Y'a (nem belé nem tévedés : 
megkülönböztetés) discriminatio v. y'caçen ; -mí-t 
(p. neg. xe-tT-n benne nem lévő) qui non inest: 
bz'ÍY'am- - (számlálhatatlan) innumerabilis ; guzave- 
y'o- - (aggodalomnélküli) angore carens ; -m'ít-go 
(id. adv. benne nem léve, kizárva) exclusive ; 
-mí-t-ín (neg. -t'í-n hezzá tartozik: el-megvál-ik) 
separari, discedere a patre ; -m'í-tl (p. neg. -tlYn : 
benne nem levő, hezzá nem tartozó, nem tulaj- 
dona) improprius: fi ji gu- - (jó szivében nem 
levő, rosszakaró) malevolens ; -mí-tlh'az'-í-f-o 
(ger. neg. v. Int. -tih'a-n, fí-n bir zzY (hezzá 
nem birva tenni : minden ellenmondás nélkül) 
sine contradictione (Zb. 21/213.) ; -mV-tlTz-go 
(ger. neg. -tlízín) ney'oç y, (egyéb benne nem 
léve — véges végre) ad extremum. 

II ye-n, yi-n (1. hull, himlik, hajlik, ereszkedik 2. hint 

íi 1. decidere, spargi, proclinari, devergere 2. 
spargere) v. çh'a-, ç'ı-, je-, qi-k'eri-, tepxen 
etc. 

III ye-n, yj-n (1. ak-aszt, köt 2. fog, vesz, von li li- 

gare 2. capere, sumeré etc.) v. ç'e-, de-, f e-, 
go-,xe-, qí-, p-, te- etc. 

IV ye-ry, yi-n (M. he-r, herdel, ker-c, kercel : 1. vág, 

arat; gyárat 2. hçrdel; fürészel 3, kercel, rág) 1, 



Digitized byV^OOQlC 



216 



secare, métere 2. serra dissecare 3. charaxare, 
rodere, v. çh'ade-, fe-, é-, t-, 'u, zepí^yj-n etc. 

ye-ne-n (belé, nyer, ragad M. hi-ná-r: belé-ragad a 
sárba süppedő) haerere in luto . . . ; "«-" (vlmi- 
böl marad, elkésik valamitől) remanere, negligen- 
tia privari: H'ade'usit'm-i ye^^Ç (Zb. 26/38. Két 
halotti torról is lekésett. Km.); -n"í-pe-n (id. vé- 
gez Zb. 26/7 : egészen kimarad) penitus rema- 
nere) ; -oant-en, -uanten (hezzá-forgat,-srófol) 
clavo trochleato firmare) ; -'on (hezzá-szól, meg- 
szólit) alloqui aliquem: ZT-ya-mT-'or tegrî p-s- 
kewu-uaç (Zb. 26/88. A meg nem szólított föl- 
állt és köhintett. Km.) ; -p-ç-hVn (belé, mász, 
hág: belevegyül, beleavatkozik) se immiscere; 
-p-çî-n (vlmi-ből kimász, kibúvik) prorepere : Cl- 
kúnit'e jate yepç (Zb. 26/64. Kicsike parányi s 
mégis az agyagból, földből, kimász; mi az? yyu 
köles); -p-ç'e-pç'V-h'e-n (vlmi-ből pisz-pisz, vesz: 
ki-piszkál,-vájkál) efodicare; -p-tle-h' (p. s. be- 
látó, átlátó) perspicax, intelligens; -ptle-h'-m (s. 
vesz: áttekint) perspicere, discernere; -p-tle-n 
(belepillant, rá-néz, vizsgál, szemlét tart) inspicere, 
observare, scrutari, lustrare exercitum ; -ptle-z (n. 
V. s. összevetés, ellenőrzés) collatio; -ptlez-Yn (v. 
Int. -ptle-n : összenéz, összevet, ellenőriz száma- 
dást) conferre, comparare rationes; -p-tlî-h'-în 
(vlmiből nézve vesz: kinéz, nézve eltanul) ad- 
spectu discere; -p'-ç'î-k'o (ki-metszett k'í galy, 
adv. szálas, széptermetü) formam v. staturam pul- 
chram habens v. qodan ; -p"í-fe-n (beié-nyom, 
-szőrit) imprimere, vi inserere. 

1. ye-se-n (n. v. ye-n IV vág, dönt; ül: törvényt ül, 
tanácskozik) deliberare^ consiliare v. y'^se, zede- - . 



Digitized byLjOOQlC 



217 



2. ye-se-n (beié-vet, vet, veteményez) serere, seminare, 
obserere ; -se-n 3. (id. székel : betelepszik, benne 
ül, lakik) insidere, considere, sedere in, habitare 
apud ; g'aur iílem Ja-yesâ çh'ak'e (At. 74. hi- 
tetlen népek közt lakta dacára) etsi apud infide- 
les populos habitavisset : -se-n 4. -sse-n (1. be- 
lé-szur 2. földbe szúr, ültet, belé-, ki-, szét-ültet) 

1. infigere v. zT- - 2. plantare, im,- ex-plantare ; 
-sei-Tn (id. v. Int. átültet) transplantare ; -sse-n 
V. -sen 4. -Se-n (1. belé-visz, h'avejm kutya- 
szarba 2. bevisz, följelent) 1. inducere 2. deferre, 
tradere furem ; -áyi-n (ki-esz) consumere : Venvej 
oSy; yeSy>Ç (Zk. 26/41. A tehénszart az eső szét- 
mosta, Km.) ; -St-h'a-n (hezzá, çtT dermedve megy; 
hozzá-fagy) aggelare, congelare. 

1. ye-t (régi obi. cf. h'e, h'e-o : ki? kicsoda?) quis?: 

yet ar? (ki az?) quis ille?: y®*""^' jire-y'u (ki 
is hadd legyen : bárki, bárki is) quisquis : yet . . . 
yet ... (ki . . . ki . . .) altér . . . altér . . . 
yet cFam ji-y'etlâç, yet yoabem ji-y'etlâç (kit a 
száj, hideg, ölt meg, kit a hő) alterum frigus, al- 
terum calor occidebat; - -ik* v. ik\ 

2. ye-t (p. ye-tí-n he-zzá tartozó, vlmiben lévő) atti- 

nens, ille, qui inest: qurlíqum- - (qurlíq T. tat. 
szolgálatban lévő) officio, munere fungens; -tâ-r 
(id. p. perf. det. részes valamiben) particeps ; -t-go 
(id. ger. benne léve, odatartozva, együtt) in socie- 
tate, una cum : ja-yetgo (velük együtt) una cum 
illis ; -t-ye-n, -t-yj-n (hezzá, belé, karcol : 1 . hez- 
zá-ir, bejegyez 2. ki-ir) 1. adscribere, inscribere 

2. exscribere; -tyîk'îi-în (id. v. Int. kiírogat) ex- 
scribere; -ty'e-n (belőle tép: kiszakít) evellere; 
^t-î-y'a (n. v. s, részesség) participatio ; -tT»n 



Digitized by VjOOQIC 



218 



(hezzá, belé, tart-oz-ik : benne van, részes) atti- 
nere, inesse, participare : kod-tlandere sji qur- 
líqum u-yet? (At. 69. régóta vagy-e az én szol- 
gálatomban ?) a quo tempore apud me servis ? 

xet-jej (xet 1 . neki járó : ki-é ?) cujus ? : mV sir - - ? 
(ez a ló kié ?) hic equus cujus est ? 

xe-t-í (p. -tlin ; benne lévő) id, quod inest, proprius 
ad. : zT-gu- - (az, a mi szivében van) id, quod in 
corde est; -tlado (p. n. v. s. 1. hezzá-szaladás 2. 
mellékfolyó) 1. accursus 2. confluens ; tlad-en (hez- 
zá-szalad, belé-foly) adcurrere, con-, in-fluere ; -tla- 
fe-n, -tie-fe-n (id. vonszol: 2. hezzá-belé-vonszol 
2. belé-gyur) 1. trahere ad, trahere intro 2. im- 
primere; -tla-y'o-n (id. te-kén-t: meglát, észre- 
vesz) videre, animadvertere ; -tlah'a-n (id. pro 
-tlax'a-n : belé-bonyolit) implicare ; -tiefen v. 
-tlafen ; -tley'Dİ-m (v. Int. -tlay'on : meglát) vi- 
dere aliquem ex pluribus; -tl-go (p. ger. x^tl-ín) 
th'a-y'ap'ciYa- - (igaz-ságtalan) injustus, iniquus; 
-tih'a (n. V. s. belé tevés, mellékelés ; befizetés) 
appositio, adjectio ; solutio pecuniae : férek'- - 
(himlő oltás) inoculatio; áaj- - (teába való -- 
befőtt) fructus conditi ; -tl-h'a-n (belé, dűlni hagy : 
belé-tesz,-rak,-vegyit ; befizet) imponere, apponere, 
adjicere, immiscere ; solvere debitum etc. : sem 
h'alekír- - (a seregre pusztulást hoz) exercitui 
necem inferre (h'alek Ar.); -t-l-Vn 1. (benne, dül: 
benne van, benne hever) adesse, inesse, volutari 
in) : ji gu - - (szivében van, törekszik, szándékozik) 
propositum habere, studere; ji fajdé yetl-ç (hasz- 
na van belőle) uttlitatem capere ex re (fajdé Ar.); 
ji fajdé x^tlqénn (nincs haszna belőle, az előny- 
telen) fructu, utilitate caret; qoéiY'a- - (barát- 



Digitized by VjOOQIC 



219 



Sággal van) amicitiam habere ; -tlín 2. (belé-dűjt, 
beléereszt fulánkot) immittere aculeum, venenum; 
-tlV-te-n (he-zá, tul, tül, te-sz : hezzá-számit) an- 
numerare aliquem cum : D'iy'e quh'ay'om u-íej- 
me h'adem u-x'-a-tlíte (Zb. 26/73. Ha naplemen- 
tekor alszol, a holtak közé téged számitnak. nh.); 
-tlíí-Tn (v. Int. yetfín 1 . v. xe-n^'í-tí'í'^go) ; ye-t'e-n 
(belé-töm,-du-g,-tesz.-nyom) immittere, imprimere; 
-t'ef -en (el-szotyósod-ik, szétfő a kása) coquendo 
dissolvi: Sji nasípVr qít'afác sji p'astepsír ye- 
t'et'âç (Zb. 26/33. Szerencsém szétmállott, kásám 
szétfőtt. Km.) : -f í-s-h'a-n (be-le-ülni megy =- be- 
ül a szekérbe) inscendere currum; -u (p. -u-n 
beleütő v. çh'a-yeu ; -uante-n v. -oanten ; -ue-n 
(belé-ütőd-ik, bele-megy, tüske, bane) infigi (spi- 
na, assula); -uk'îh'în = -huk'íh'in ; -u-n (hezzá-, 
belé-üt) incutere : Ven-vejnn kík'e yeuam ypdeç 
(Zb. 26/46. A tehénszarhoz galylyal hozzacsapó- 
hoz hasonló. Km.) ; -uk'e-n, -huk'e-n (belé-ökleszt, 
-szúr) infigere (clavum . . .) î ""^ (p. -uo-n, uu-n 
beié-ütő: M. gé-m v. psí - -); -ute-n, -hute-n 
(belé-üt, hengerít lisztbe) ingerere, involvere in 
farinam; -uu-n (ye belé 'i ujj, üt: ujját belé üti, 
dugja) inserere digitum; -'u-de-n (be, ürt töm: 
betölt üreget földdel) opplere (fossam) ; -'u-ke-n 
(ki-váj) excavare; -'u-sTh'T-n (benne pl. az ágyban 
fekve, elzengi Zb. 25/40) canendo recitare; -'u-t- 
le-n (beléforgat, be-csavar, szeget) clavum tro- 
chleatum torquendo inigere; -za-y'a-n, -ze-y'e-n 
(belé-nyugszik, megadja magát) se subdere, ac- 
quiescere; -zay'an-go (id. p. fut II. meggyőző) 
convincens, persvadens ; -zey'e-i-'m (id. v. Int. 
benne-nyugszik) quiscere in: Denap'em ye-mí- 



Digitized by VjOOQIC 



220 



zey'eiîr . . . (Zb. 25/12. Az, aki a selyemágyban 
nem nyugszik . . .) 

ye-zT-ç'Tk' (p. -ç'Tk'ın hozzáértő) peritus rei vei ad rem; 
-zi-y'aç* (p. -y'a-ç'e-n : gur- - szivejtő, megin- 
ditó) fiexanimus; -zí-y'ak'a-r (p. det. x^Y^**^'"''" 
kimentő, megszabaditó) liberator, salvator; -'z.'i-yl 
(p. x^'XJ" belőle vevő: pser- - a szusz-t kivevő: 
a halál angyala) angelus animam morientis exci- 
pens (At. 82.); -z-mî-ç'ik' (p. neg. -çTk'Tn hozzá 
nem értő, tapasztalatlan) imperitus; -z-mY-y'ay/o 
(p. neg. x®T ^x'o"^ eredménytelen) emolumento 
carens, irritus ; -2ej-in (hezzá-alszik : alszik bujá- 
hoz, vagy bujá-ban elalszik) dormire ... ad per- 
dendam curam vei dormiendo perdere curam ; 
-je-n 1. (beié-vet pl. halász-horgot) injicere ha- 
mum ; -5e-n 2. (1. hezzá-vág, M. kez-d 2. ki- 
vág,-üt tüzet) 1. incipere 2. excudere, elicere 
ignem e silice ; -^eiin (v. Int. id.) 

Xxo (izom) musculus; yyo-h (id. p. se-n csűr, izom- 
csürő: görcs) spasmus. 

XX" (v- X""g" • köles) milium, panicum miliaceum. 

Xi, xj ^ X® " Î x'"T'®"^'~" (belől, hagy izdulni, ki- 
hullat, ki-elejt) sinere ut excidat: y'^bílm qqo- 
re-pet qoc zí-xiy'ezTrqém (Zb. 26/41. Kedden 
még a disznó sem hullatja el a sörtéjét. Km. és 
Nh. qqo =- q'o); -h'a (n. v. s. elterjedés) propa- 
gatio; -h'a-n (belé, e 1-ha-t elterjed) invadere, pro- 
pagari: ç'Ta- - (a száj beié-hat = a hideg meg- 
veszi) corripi frigore; -h'a-pe-n (id. végez: egé- 
szen elmélyed pl. az ivásban) se tradere . . . (eb- 
rietati). 

X'""> XJ-" H— IV V. X®-" H— IV. 



Digitized by LjOOQIC 



221 



XÎ-s-h'â (belé, p. perf. sT-h'a-n sülve, ;negy : maf em- - 

(a tüzön elégett) combustus. 
XÍ-VV (pro yj tenger, ji vvî tenger marhája : bival) bu- 

balus. 

I yj (Ad. x^ syn. q'u Kin. hai det. yj-r, ye-r: ten- 

ge-r, tengeri) mare, marinus. 

NB. A török teng-is (osm. den-iz) szó is ösz- 
szetét az átalános turáni su (zu cf. Jap. su et 
mi-zu, vi-z aqua) és ten (tömeg, nagy) részekből. 

II yJ (det. yi-r) ha-t (3 X 2) sex: Ni-x', pi-ç, çhi-ç, 

k'e-zaqo tiequ-j (Zb. 26/55. Szeme hat, orra három, 
feje három, farka egy, lába nyolc ; mi az ? áu-zek'es, 
két lovagló egy lovon); x^-C' Od. ç'T Jap. so 10 
kp. kéz: hat- van) sexa-ginta (cf. Germ. Hand.) 

X'í-qo-ps (pro x'-ku-ps tenger, göbe, viz Zb. 12/11: a 
tenger göbéje, mélyebb része) locus profundus 
maris. 

Xí-n (xe-n IV: arat, vág stb.) métere, secare. 

XÍ-á-Yn (ye-sm ki-visz, meghúzza a cérnát varrásnál) 
protrahere, adstringere filum suendo: Tlxoqotl- 
fîzîm udanek'er ççe yiémeje-yeb'ide (Zb. 26/4. 
A parasztasszony háromszor húzza meg a fonalat 
s úgy vet bogot. Km.) 

X'í-tx^u rímbe (x'í I hob, hab: tenger- hab) spuma ma- 
rina; -fua-ç' (id. kett-é, csináló: félsziget, a mely 
a tengert ketté vágja) peninsula; -űfe (id. elé- 
vonó : tenger-part) littus, ora maritima ; yj-w (x'-vv 
tengeri barom : bival) bubalus : yWim ja-sâ ie- 
mii' xodec (Zb. 26/46. A bivalokhoz szokott te- 
hénhez hasonló. Km.) ; - -gu (id. y'u, ka-m : bi- 
val-bika) bubalus mas, taurus ; - -i-fe (id. bő-r, 
bival-bör) corium bubalinum. 

XÍ-i-ín (v. Int. y\-n IV arat) métere. 



Digitized by LjOOQIC 



222 



I X^i X" O^P- ^^ igî^îs 1. hö, hev, he 2. hó-szinü 1. 

calor 2. candor 3. candiduş). 

II yo (Jap. ko, fine powder of any thing i| 1. res 

minuta, pulverisata 2. milium Rad. M. ho-mu 
hamv) V. fa-, sa-, 'upsa-, péa-xo ete. 

III xo (id. Suff. dim.) 

IV xo, X" (M. hu-r, hur-ka: in, ideg, ér) nervus, 

tendo, artéria, véna v. xo^f*©» tlíntxo. 

V yo, yu (syn. y'o, go 1. Névrag 2. Igeirányitó) 1. 

Suff. casus: a) Latívo-dat. b) Terminativus c) 
Adv. d) Ablativus 2. Praef. v.: Fe'um néxVi néyj- 
'afo, b^ap'c'em néxVi néx'ondey'o, uj ç'ıb ji- 
p-tlh'ame p-xo-mV-h'o, bezerim te-p-h'ame p- 
XU-a-mT-cexo (Zb. 26/54. Méznél édesebb, ólom- 
nál súlyosabb, ha hátadra teszed, vinni nem bi- 
rod, ha a piacra viszed, tőled meg nem veszik, 
mi az? — zej, álom) NB. In hoc aenigmate no- 
tanda sünt gerundia in o pro praedicativo, dein 
usus xo cum verbis negativis : p-xo-mí-h'o (ne- 
quis ferre v. h'en, h'ín,) 

xoa-be, (xo I bö, hé-bő : hé, hév, hő, meleg) calor, 
calidus : xoabe-c (meleg, hőség van) calidum est; 
- -x'u-n (id. gyü-n Jap. ho-teru : hevül, mele- 
ged-ik) calescere ; xo^b-z' (id. aug. hé-bő-s : he- 
ves, verekedés, erős szél) vehemens, fortis impe- 
tuosus. 

XO-are (xo IV in 'a-r álló, levő : erősinu ló) nervosus, 
fortis (exquus). 

/oar-ze-n (xo-n II v. Int. kanyarog, syn. ge-re-z-in : 
karing, kering) circulari. 

XO-a-ze (pro yp-ze, hozzá-forduló) zuap-Tm- - (felelet- 
kész) promtus respondendo (Ar. jewab). 

xo-ba-z (xoabe aug. Zb. 25/65: hevesség, szenvedély) 



Digitized byV^OOQlC 



223 



ardor ad rem; xo-be = x^^'^^; x^-be-n (id. 
igésitve : hevül, melegedik) calere, calescere. 
/o-bí-de-n (xo V hoz, hez, ra, re nézve, meg-tart: 
megfogható valaki átal) capi posse : da-xo-bíd'ín- 
qém (dT-ja mi nekik megfogás nélkül : minket 
megfogni nem tudnak) illi nos capere non pos- 
sunt; -bzl-tye-n (id. belé, 'u-b-zl- belé-köp, 
belé-töp) inspuere; -ch'arí-'o-n (id* vlmihez azt 
mdndja» fejemre : Ar. 'ala râsî I, szívesen : kedve 
telik vlmiben, örömest tesz) placitum esse, luben- 
ter facere ; *ch'a-rí-ue (n. v. s. törődés, vesződés) 
sollicitudo, cura ; -chVrí-ue-n (id. fejét üti : tö- 
rődik, gondoskodik, közbejár) cura affici de re, 
curare, intercedere ; -ç'â l.(p. perf. -ç'en csinál: 
bezárt, betett ajtó, ablak) occlusus ; -ç'â 2. p. 
perf. ç'e-n, tud : hozzá-értő, ügyes) peritus, habi- 
lis; -ç'e-n, -ç'i-n hozzácsinál: 1. csinál, tesz, 
okoz, Vikinek vlmit, közre-müködik 2. be-tesz aj- 
tót, ablakot) 1. facere, afficere, cooperari 2. oc- 
cludere : 'a- - (kezét neki emeli) brachium addu- 
cere, admovere: guç'ey'u- - (szánakozik, könyö- 
rül) misereri; -ç'e-n, -ç'i-n 2. id. sejt, ért vlmi- 
hez, ügyes vlmiben) gnarum rei, peritum, habilem 
esse. 

/oda-y'a (Rad. y'u-t nedű, ság, ség : légnedvesség) udor 
aeris. 

yo-de (p. -de-n ho-tar-t, egyezik: 1. egyező^ hasonló 
2. olyan forma) 1. similis 2. ejusmodi, talis; 
- -ç'î-n (id. csinál: hasonlót csinál, utánoz) imi- 
tari; - -go, xod-o (id. adv. hasonlóan, szerént) 
similiter, pariter, eodem modo ; secundum ; - -gu-j 
(id. i és, is : éppen úgy) aeque, pariter, eodem 
modo ; -de-n (hozzá, tar-t ; belé-egyezik) consentire. 



Digitized by VjOOQIC 



224 



Xod-iz (xode, jiz, iz özön »hasonló özön« || similis 
copia) a-b- - (annyi) tantus (anglice »that much«) 
míb- - (ennyi) tantus (Ang. »this much«) sít- -? 
(me-nnyi ?) quantus, quantum ? ; - -x'ungo — x*^"" 
n-o (hasonló mennyiség gyüvőleg = körüI-belül) 
circiter. 

j^odo = x^de-go; -fa-ç, -fa-çe (p. x^-f^-C®-" ho, 
fel, ér: 1. érdemes, méltó, hozzávaló 2. képes) 1. 
dignus 3. conveniens 2. competenc, potens; -fa- 
çe ja-ç'en (kielégit) satisfacere alicui; -façek'e 
(képest, illetőleg, szerént) secundum, respectu ; 
-fa-çe-n 1. (1. föl-ér: érdemes, méltó, ill-ik 2. 
képes) 1. aequivalere, dignum esse, decere 2. 
posse; -façen (id. n. v. érdem, érdemesség) me- 
ritum : - -jetin (jutalmaz, jutalmul ád) remunerari 
praemio; -façe-r (id. n. v. det. 1. érdem, méltó 
volt, illőség 2. képesség) 1. meritum, decentia, 
facultas; -faç-o (id. ger. adv. méltóan, iilőleg) 
digniter, decenter ; yof (p. -fin : illő, alkalmas, 
találó) aptus, idoneus, commodus : ç'iylımr x^^-C 
(az öltöny talál) vestis commoda est ; x^f *go (id. 
adv,) ; ''fe':^e'n (oda-el-dob) projicere ; -f í-n (ta- 
lál, illik, Vikihez jó) idoneum, commodum, be- 
nevolum esse; -flnç (az neki éppen jó lesz) id 
ei conveniet ; -f nY-y'^a (id. n. v. jóindulat, hajlan- 
dóság) benevolentia erga; -gubi' (n. v. s. reá- 
förmedés) iracundia effervescere ; -gu-bíT-n (reá 
förmed) iracundia effervescere ; -guzave (hozzá n. 
V. guzaven: gond, törődés, bú-gond) cura, soli- 
citudo : th'amíck'em- - (a szegényekről gondos- 
kodás) solicitudo pro pauperis; -y'a-de-n (hason- 
lónak tart) similem habere, comparare; -y'a-façe 
(n. V. s. méltatás, becslés) aestimatio ; -y'a fa-çe-n, 



Digitized by VjOOQIC 



225 



XO-Y^efeçe-n (méltat, értékét, árát szabja, becsül) dignum 
habere, aestimare: -y'a-y'u (n. v. s. megengedés, 
megbocsátás) venia, remissio, excusatio ; -y'a-y'u-n 
(rá-hagy száradni hibát: megbocsát) veniamdare, 
ignoscere, excusare : qT-s-xo-Y'ay'u (ments ki en- 
gem) excusa me; -y'ah' (n. v. s. küldés, lábat- 
lanra nézve) missio, rerum portandarum ; -y'a- 
h'e-n, -y'a-h'Tn (vitet, küld, lábatlan dolgot) mit- 
tere res portandas ; -y'a-k'c-n (id. oda-meneszt, 
küld) adire facere, mittere personam ; -y'a-k'ut-en 
oda-mozdit, közeledni hagy) sinere ut adeat, ad- 
movere ; -y'a-p-sı'n-ç'e-n (megkönnyit) allevare 
(mobile reddere) ; -y'a-sa*y'a (n. v. y'a-se-n ga- 
csibává tesz : ravaszság) versutia, astutia ; y'a-t- 
le-n(-tPe-n valamivel öl : gyötör, kinoz) cruciare 
(fame, siti); -y'^"^^"" (oda-fordit,-irányit) adver- 
tere; -y'efeçen --- -y'afeçen ; -y'e-x'ej-ln (onnan 
hagy mozdulni: elmozdit) dimovere; -y'eéay'e-be 
(-y'asay'a, bő: nagyravaszságu) valde astutus; 
-y'ot-in (szerez, talál vlki számára) adquirere : 
^u-vTap'e y- - (vlkinek állást szerez) munus, locum 
alicui videre; -h'e-n (1. vlki-hez,-nek visz, hord 
2. elvisz) 1. affere 2. auferre: bzegú- - (nyelvre 
vesz -= rágalmaz) obtrectare ; -xo-n (rá-hull, esik) 
accidere; -x'ej-in (id.l. odamozdul 2. elmozdul) 
1. admoveri 2. amoveri; -x'u-f-Yn (s. f\x\, bir: 
vlkinek vlmivé lehet) fieri posse : sebep síp-xo- 
x'ufnne (hasznos én neked ha lehetek) si ego tibi 
prodesse possum (sebep Ar. sebeb causa); 
-x'u-n 1. (1. Vikihez gyün, jő gyalog 2. alkalmas 
lesz, megtörténik, sikerül) 1. advenire pedibus 2. 
acciíiere, contigere, idoneum, commodum fieri : 
zac| - (vlkivel szembeszáll) se opponere, adver- 

I^ex.-Cab.-Hung.-Lat. 15 

Digitized byLjOOQlC 



1 



226 



sari ; x^x'"" 2. (id. p. fut. alkalmas, kényelmes, 
kézügyben lévő, megfelelő) aptus, accomodatus, con- 
veniens; -/'un 3. (id. n. v. példa, a mi vlmire 
illik) exemplum. 

xo-j 1. (xo I. aug. hó-szinü || candidus v. py/^'X^J)- 

XO-j 2. (xo IV in, ér, p. ji-n nő, eres növény: köris-fa) 
fraxinus v. k'ej. 

XO-j 3. (xo V je, ji) ; xo-j, yo-je (p. -je-n, -jín 1. 
kell-ő, illő) debens, decens ; - -x'u-n (id. gyűn : 
szükségessé lesz) necessarium fieri. 

XO-j-y'a-cT-n, -y'e-çT-n (hoz, hez, nak, nek hagy-ja sző- 
ni : szövet) texi facere pro aliquo ; -y'a-z'e-n (id. 
hagyja osanni : hozzá-kezdet) facere ut quis in- 
cipiat: sji c'ejenn ji dínmí xojy'ai'e (At. az én 
szűröm varrásához, tűzéséhez kezdess) ; -y'e-h^e-n 
V. h'í-n (id. oda-küld vitet tárgyat) admittere (res 
portandas); -y'e-lí-bz'e-n (id, Zb. 12/40 hagy lán- 
gon meg-sülni : pirit h'h'ar árpát) torrere. 

xoji-xu (p. s. ho, he, ig: kellő-ig, a mig csak kell, 
elegendőleg) satis superque, quantum satis; x^' 
ji-n -(je-n, -jji-n ho, he, já-r Rad. M. ké-j és 
ke-ll pro kej-l : kell, kivan, akar) debere, opor- 
tere, velle, optare: x^J'C (kell, szükséges) oportet, 
necesse est ; yoj-qém (nem kell, nem szükséges) non 
est necesse u-yoj-qa ? (neked nem kellene-e ?) 
vis-ne annon ? ; se-jz'en syojç (indulnom, men- 
nem kell V. je-i'en) debeo abire; u-z-yojr (a 
neked kellő - az, a mi neked kell) tibi necessa- 
rium; u-zeri-yoj (a neked éppen kellő, a szük- 
séges) necessarium. 

I yoj-in (v. Int. yon II gurul v. qídexojin). 

II yoj-in (v. Int. yo-n IV ha-j-t |l agere v. deyojin.) 
yo-jj-â (yojj-in, yojm p, perf. -jjin, -ji-n : kellő, illő) 



Digitized by VjOOQIC 



227 



quatín- - ax'áer (a megadni kellett pénz) pecu- 
nia, quae solvenda erat. 

yo-j-mízes (belé p. neg. jezes-ín belé nem fáradó : 
veszekedni szerető) altercator. 

xoj-t (perf. -jin: kellett, illett) oportebat, necesse erat; 
xojt-a-qém (nem kellett volna) non erat necesse. 

XO-jz'e (n. V. s. hozzákezdés, kezdet) initium ; -je-z'e-n 
(hozzá, je-z'e-n osan : neki-indul, hozzá-kezd, ké- 
szül, vállalkozik, akar) aggredi, incipere, moliri, 
suscipere, velle: zTr qíxojz'e (szél támad) ventus 
cooritur; 'ox'u-m - - (ügy-höz, dologhoz kezd) 
operam aggredi ; z7r qíxojz'e (szél támad) ventus 
cooritur ; -j-je-n (id. szór-ja : oda-vet) adjicere ; 
-k'o-n (id. kel : hozzá-, felé-megy) adire : ab'í u- 
xok'oame (affelé te menve ; azt illetőleg) quod 
ad illud attinet ; -laz'e-n (dolgoztk, szolgálatot 
tesz Vikinek) opus facere, operam dare alicui : 
qosím yo'^z'er-i jaz'em x^T*"*^'^''"' zex^^ec 
(Zb. 26/12. Rokonnak dolgozni s a hamuba hu- 
gyozni egy. Km.) 

/o-m (xo II Jap. ko obi. kicsi-ben, cf. M. ko-m-or, 
kom-oly: lassú, csöndös) lentus, tranquillus; 
— c'ukú (id. dim. lassu-cska) lentulus; - -gore 
(id. gyará-nt: lassacskán) lentule. 

yo-me-j-go (ger. -me-jin : kelletlenül, nem akarva) 
nolenter ; -meji-y'a (id. n. v. nem kivánás) invo- 
lentia; -me-j-in (pro -mí-ji-n v. neg. yo-jin: 
nem kivan, nem akar, lemond, visszalép valami- 
től) noUe, renunciare. 

yom-go (xom adv. lassan, könnyedén) len te, leviter. 

yo-m-Y'ay'u-n (pro -mí-y'ay'u-n v. neg. -y'ay'un rajta 
száradni nem hagy : boszut áll) ulcisci. 

yom-yonn-gore (yom dupl. adv. Jap. koma-gomato 

15* 

Digitized byLjOOQlC 



1 



228 



minutely ; lassan, fokozatosan, apránként) lente, 
gradatim, minutim. 

yo-mi-de (p. s. hozzá nem illő, nem hasonló, 
egyenlőtlen) incongruens, dispar ; z*ínn-lk'- - (egy- 
hez is nem tartozó; semmiféle) nuUus : P-x.omí- 
de pYseY'um nriíy'o u-jç' (ojç' Zb. 26/17. A hoz- 
zád nem való ismeretség szerencsétlenné tesz té- 
ged. Km.) ; -mí-de-n (hozzá nem tart : nem egye- 
zik belé, tiltakozik; ellenszenvet táplál) non con- 
sentire, contradicere ; - -í-y^a (id. n. v. belé nem 
egyezés, tiltakozás) dissentio, contradictio ; -mí- 
façe (neg. -façe : 1 . hozzá nem méltó, illetlen, leala- 
csonyitó 2. lealacsonyitás) indignus, indecens, de- 
honestans 2. dehonestatio : - -ç'e-n (id. csinál : 
megbecstelenit leányt) pudicitiam eripere ; - -ií-'an 
(id. szól : gorombáskodik) impudenter loqui ; -mí-f 
(p. neg, -fin : nem alkalmas, nem arra való) in- 
habilis, ineptus: ZTnn - -h'adrí/e k'oqém (Zb. 
26/37. Senki sem megy a másvilágra, a ki vala- 
mire alkalmas nem volna. Km.); - -Yy^a (id. ság, 
ség : alkalmatlanság) ineptitudo. incommiditas ; 
- -0 (id. adv. alkalmatlanul, ártalmason) inepte, 
nocenter; -nnY-/ú (rá nem hajtó: hanyag, egy- 
ügyű) negligens, incallidus ; - -y'a, - -y*e (id. ság, 
ség: hanyagság, lomhaság) negligentia, segnis in- 
doles ; -mY-y/u-n ((. neg. fut. -y/un : nem arra 
való, meg nem felelő) ineptus, incongruens: - -o 
(id. adv. meg nem felelöleg) incongruenter ; -mT- 
kef ç'Y-n (hozzá kedvet nem csinál Ar. kejf: el- 
veszi a kedvet vlmitől) frangere aliquem. 

yonn-Yn (yonn igésitve : lassuskodik) cunctari. 

yo-mY-p sa-tl-o (ger. neg. -psatle-n : zúgolódás nél- 
kül) sine murmuratione; -mY-saq (saq T. tat 

Digitized byLjOOQlC 



229 



cautus : nem óvatos) incautus ; -mí-zac'-o (hozzá 
nem egészen v. zaç'e : mellette el) praeter. 

II xo-n, xu-n (1. hull, omlik, esik, ömlik 2. forog, gu- 

rul 3. forgat, fon, gurit Jap. huru, furu id. 1. ca- 
dere, labi, ruere 2. verti, volvi 3. vertere) v. sub. 
ÇI, ç'e, de, go, ye, ji, qi, P», te, 'u etc. 

III xo n, yu-n (kap, fog, vesz, tart ! capere, tenere) 

V. sub. ç'e, gurí, h*a, qac'e, *u etc. 

IV xo-n, yu-n (1- huty-ol, üt, üz, hajt 2. ken, dörzsöl, 

reszel) 1. percutere, pellere 1. fricare, limare v. 
sub. çT, ç'e, de, ye, yo, py>, t, 'u, zego etc. 

xonc'-ej (n. v. yonc'í-n v/u -, szitálás, rossza : korpa) 
furfur. 

yo-n'í-k'on (pro -k'ín vlmiből maradás v. nén, nín : 
hiány) privatio, defectus; yo-ní-n v. yuane-n. 

yo-n-sa-p'e (pro yu-nn magról szálló burok: polyva) 
palea v. kon-sa-p'e. 

yo-'o-n (hozzá mond M. gyo-v-on, gyó-n: mond Viki- 
nek) dicere: th*a- - (istenre mond, esküszik) ju- 
rare per deum ; -pçefe-n (vlkinek nyakát javallja: 
ajánlkozik vlmire) se, vei operam suam offerre ; 
-pe-n (hozzá pönyegel M. kö-peny, köpenyeg 
dim. : ráölt, felöltöztet, diszit) induere, vestire, or- 
nare; -peiTn (id. v. Int. ) -p-t-IY-n (zígorTmjigu 

- -; Vikire szive felgyúl) ira succendi contra aliquem; 
-p'Tz-'ín (végig, fel-nevei) educare, enutrire ; Fíza- 
bem ji bín je-p'íz', tríy'u-abem ji bín yop'Yi7r- 
qénn (Zb. 26/12. Az özvegy nő gyerekét fölneve- 
li, de az özvegy-férfi gyerekét nem tudja fölne- 
velni. Km.) ; -p'k'e-n (belé-bökken, buk-ik) in- 
cidere; Gedz'ej zezale psí-vve yop'k'e (Zb. 
26/22. A pajkos csibe a forró vizbe bukik. Km.) 

yo-re pro yo-'are. , 



Digitized by LjOOQIC 



1 



230 



yor-'m (v. Int. x^-n forgolódik !| versari v. h'aryorín ; 
yorze-n (id. cf. gerezin kering) circumvagari. 

yo-saq-o (saq Tat. adv. óvatoson) caute. 

XO-S =- x/P^ (görcs II spasmus) 

xo-áe-n (oda-hord, szállit) apportare ; -áe-k'-in (ei-vi- 
sel) perferre : Guy^ojh' zímítlay'ua áSím y'oguane 
Xosek'qém (Zb. 26/44. A nehézséget nem próbált 
ló a tartós utat nem birja ki. Km.) ; -Syjd-®" 
(rajta rágódik : szemrehányást tesz) opprobrare ; 
-sxín (meg-esz) comedere v. xo V NB. ; -éí'a-n 
(Zb. 26/22. vimihez türelme van) patientem se 
praebere ; -éV-jin (nyújt: neki-szegez pistolyt) sclo- 
petum minutius obvertere ad aliquem ; -te-gi-n 
(kftsé fölemelkedik) se aliquantum attollere ; -th'a- 
usYye-n (panaszkodik valamiért) queritari ; -txi-n 
(hozzá-, oda-ir) adscribere; -fí-n 1. (oda-ad, jip- 
sem lelkét) animam dare ; -t'í-n 2. (xu-tí-n cf. 
M. ho-tá-r, hatá-r, vlkihez tartozik) attinere ad: 
(Zb. 21/186 íi-t-'ank'-ik' dV-xutqénri, szólnunk is 
ránk nem tartozik) et dicere ad nos non attinet; 
-tie 1. (hozzá, n. v. t-lenrétel 1! plicare) - -fa-tle 
ziyaxon (Zb. 12/9. id. Aliit, négy térdre ereszti 
magát, állat) procumbere in genua (animál); -tIe 
2. (n. V. s. gyötrődés, nyomor) cruciatus, miseria; 
-tie-n (vlmiért dül, hal: szenved, éhséget, gyöt- 
rődik, kínlódik) cruciari fame, siti ; opprimi cura, 
miseria ; -trí-c'e-n (vlkinek dolgozik, szolgál) ser- 
vire, operam dare alicui; -trTk-Tn (meghal) móri 
ex numero : z'indu z-dege h'ablenn zígor ja- 
yo-trík' (Zb. 26/73. A falu-negyedből, a hol a 
bagoly szól, valaki meghal, nh.) ; -ze-n (rá-szánja 
magát, neki-fog) se advertere rei, incipere ; -ze-r 
(id. p. det.) - - zíy'azac'e (a kezdettet teljesítő: 

Digitized by VjOOQIC 



í?3! 



mester, tapasztalt) expertus, habilis (incepta per 
ficiens); -zî-ç' (p. -ç'ın vlkinek csinál) detyene 
zYm nemís - - (becsülettudó) plenus observantia; 
-ze-n (hozzá-osan-, szalad) accurrere. 

XU I— V - yp I— V. 

VI X" (P^ö ye intro, u tu: yu-rni-u noli incutere v. 
belay', ye-un) 

yuaba-y^a (s. ság, ség: hőség, szárazság) fervor, sicci- 
tas; yua-be = yo^-be ; -be-n (hevül, melegszik) 
fervere, calescere; -be'uz (forró betegség) mor- 
bus, febris ardens; -b-z' - yoabz'. 

xuan-c'e-n (yun (hullni, csinál: ejt szitával, rostával 
Szék. rostál) cribrare: Ji-g'aba 'o, c'ínk' í-ft (ji 
ftí Zb. 26/59. Az ódalát üsd és szarik a fara, mi 
az ? Kuzanek'e çY-yuanç'ek'e, a rosta, azzal ros- 
táláskor). 

yua-ne (n. v. s. M. gúny : szidás, gyalázat) invectio, 
ignominia; yua-ne-n, -n'in, (yp hozzá-neki-kap, 
fog: szid, gyaláz) invehi in aliquem, ignominiare 
etc. ; -pá, -pâgo, -pen v. yo-pe-n; -p-se-n (vala- 
mire fel-gyul : megkiván) concupiscere. 

yu-are v. yo-are. 

yu-ar-ze (n. v. s. - -ç'e-n ^ yuar-ze-n hozzá, 'ar 
kezet szán: 1. neki-huzza a kezét 2. készül re- 
pülni) 1. adducere brachium 2. movere alas ad 
volandum ; -çh*a-n (pro yo-'u-ç'î-h'a-n hozzá-, rá- 
ásit) oscitare ad ; -cí-h'a-p'e-nSe-go (hozzá érő 
idő-helytelenül : rá nem érve) otium non habendo; 
-çî-ne-n (vlmiért ott maraszt, el-hagy) relinquere 
Fiz Síh^atle yu-ça-ne (Zb. 26/5. A nőért a ló- 
terhet elhagyják. Km.); -cí-tí-n (hozzá oda tart: 
vonatkozik vlmire) referri ad rem. 
yuç' (n. V. -ç'ı-n : fej-,arc-mosá$) lotio capitis. 



Digitized by VjOOQIC 



232 



XU-ç'e-n (hozzá-csap: gucs-m-ol, szid) invehi in ali- 
quem; 

XU-c'e-p-t-le-n (oda-pillant) furtim adspicere. 

XU-c'T-n (xu I hószinüvé csinál: mos, fejet, arcot^ la- 
vare caput cf. z'íc'ín, th'ac'ín. 

xu-gú (xu II Jap. ko lisztnek való, gu ma-gu, ma-gv 
cf. Jap. ko-me liszt-szem rizs: köles) milium. 

XU-Y*a-ze-n (hozzá-, neki-fordit) advertere: Gedûnfi ji 
ç'Yb nnafenn x^T'^^®"^® Ç''^ X'""0Ç (Zb. 26/76. 
Ha a macska a farát a tüz felé forditja, hideg 
lesz. Nh.) 

xu-xe-sse (xu II köles beié-szórás : magvetés^ satio. 

XU-j (pro xo-j M. ké-j akarat, kellés !| libitum, libido, 
voluntas); - -nní-tT-n (neg. - -tín kéjt nem ad: 
kényszerit) cogere. 

xuj-t (id, p. n. V. - -c'ín kéj-tartóvá csinál : engedé- 
lyez, följogosít) permittere, potestatem, libertatém 
dare; - -t'í-n (kéj-tart: akarattal, joggal bir) libi- 
tum, potestatem habere; - -tTn-iya, - -tniya 
(engedély, jogosultság) permissio, jus, facultas. 

XU-j-tli-n (hozzá; je-tlí-n neki ötlik: újjal fenyegeti) 
intentare alicui manum. . 

XU-k'e (xu V hozzá, vég: ig, addig, a meddig) usque 
ad: jiz x'u- - (tele gyüvő-ig ^ a mig tele lesz) 
donec plenus fiet, quoad repletur. 

xuk'-ín (pro ye-uk'in belé-ökleszt, gombol |1 véstem 
globulis constringere v. zeble- -) 

XU-q'o (p. yu-n II dim : hulladék, polyva) palea. 

XU-ma-Y*a (n. v. -nne-n megőrzés, megtartás) custodia, 
conservatio ; -ma-k'o (id. kelő : őrszem, vigyázó) 
speculator ; -nnâ (id. p. perf. óvakodó) sibi cavens : 
xunnár th*amik' jexunne (az óvakodó istennek 
is óvottja) se conservantem et deus conservat; 



Digitized by LjOOQIC 



233 



-me (id. p. n. v. őr, védő, védelem) custos, de- 

fensor ; tutamen ; -meh'a (kuvasz kutya) canis 

tutelaris; -me-n (hozzá, rá-fed, borit: 1. befedö- 

dik, hóval a föld, uesk'e c'í- - 2. kémlel 3. óv, 

őriz 4. kimé-l, megtakarít) 1. tegi, terra nive 2. 

speculari (se obtegere) 3. tegere, custodire, con- 

servare 4. recondere, parcere. 
//u-mí-c'ik' (pro xe-u- - belőle te nem sejted: észre 

nem vehető) imperceptibilis ; - -go (id. adv.) 
/u-mV-Y*aY'un-go (p. neg. fut. II -y'ay'un rajta 

hagy száradni: meg-bocsáthatatlan) irremissibilis ; 

-nri'í-Y'ot'ízín (vlkinek nem szerez: by^adíh^ap'e- - 

kereken elutasit) recusare de re (aditum alicui 

non dare). 
XU-n II— IV ^ ypn II— IV. 
XU-ne-nnY-s (hozzá, p. n. v. neg. ne-sTn oda neki nem 

erő: 1. elégtelen 2. hiány, kár) 1. insufficiens 2. 

defectus, detrimentum. 
yu-pcTne (xu II köles, köles-liszt, facsar, gyúr: tészta) 

massa farinaria. 
/u-psY (végig víz vizes, nyers h'ep'ece - - Zb. 12/47. 

fríss, nedves kopic) vermiş recens. 
/u-r-a-mT-y'a-t (hozzá reá ja-m'í y^a-t nem hagy-ják : 

meg nem engedett) inconcessus; x^"'^'"T'^*"'" 

(hozzá, reá, hagy : megenged) concedere alicui ; 

-ri-qu-n (hozzá-ér, nyúlik; 1. elég 2. kielégit) 1. 

satis esse 2. satisfacere alicui. 
yu-s (pro y'u kő SY só : só, kő-só) sal v. sí-y'u, su-y*u. 
/uten (v. Int. x"-" IV hutyol, üt) 
XU-tY-n V. xP-tYn; -tlY-x^u-n (vlkinek keres, nőt)uxorem 

petére pro aliquo ; -tlYx'u-r (id. p. det. fiz - - 

leánykérő) procus. 
Xuvi (pro x^ hozzá, fi, f-ji ön-ök ... ja, je) : SY-z- 



Digitized by VjOOQIC 



234 



çYçîm - -'oxú cFaqém (29/35. az én hova tarto- 
zásomhoz magának köze [ügye] nincs) cujas ego 
sim, quid ad vos? -ze-ble-xí-n (összegyűjt, ven- 
dégségre) undique congregare (ad epulas); -ze- 
fe-k'-in (kitelik erejétől) posse; -zego-pT-n (for- 
tyan) effervescere iracundia; -ií-'a-n (id. 1. Viki- 
hez szól 2. megszól) 1. alloqui 2. infamare. 
yu-i' (xu I aug. hó-s : fe-hér) albus: ues x^d® " • 
(hó-fehér) niveus cf. M. hó et ősz ; - -ç'Tn (csi- 
nál: fehérít) dealbare; - -x'u-n (id. gyün: fehé- 
red-ik) albescere. 

X (- XX) 

X'a, y'e (h'a, ya, ye, hé, hev ü calor v. bay'a, 

bay'e). 
y/ad-an, -en, yjíd-an (n. v. Int. x'e-n IV gyariik : rongy 

póka-rongy) panni ; fascia infantilis, 
y'ade, h'ade (id p. gyarió : hulla, holt-test) cadaver. 
y/aden =- x*^dan ; y'aden-T-z' (id. ős : régi rongy) 

tribonium. 
X'am-bluu (-blû Ad. bluu, p. yja-n IV harap, bie-u 

kigyó új, kigyócska: hernyó, geleszta, csalétek) 

eruca, vermiş, lumbricus ; esca pro hamo. 

III y/a-n (hurkol, bogoz, köt) nodare, ligare. 

IV x*û-n (harap, horzsol, vakar) mordere, rodere, 

radere. 
X*an-5e-gû, q'an^egú (id. harapó, horzsoló, agyar gu- 
mó-ja: 1. han-g^a-boly 2. vakondturás) 1. formi- 
carum cuniculus 2. grumus talpae cf. Ad. y/an- 
ge-gu (han-gya formica) - -kxau (hangyaboly) 
y/anjegure-pet ggu jey^oferek' (Zb. 26/43. Még 
a vakondturás is felfordítja a kocsit Km.). 






Digitized byV^OOQlC 



235 



y/a-r (p. n. v. det. y'a-n III: 1. burkolat, bog, csokor 
2. csipke 3. rostély, y'uç'-y'^O 1- nexus, nodus 
2. limbus denticulatus 3. clathri, reticulum. 

y/at'e'ígo (pro hat'e-i-go hát igy! véletlenül) inopinan- 
ter. 

X*ej (n. V. s. himbálódzás, ingás; nesz) motus, oscil- 
latio ; stridor levis ; - -in (v. Int. x*©-" H mozog, 
ing, himbálódik) moveri, oscillare ; - -ze-p-t-ín 
(ze-pí-tTn lengedez a falevél) continuo agitari 
(fólia arboris.) 

II yje-ny y/í-n (M. hin-ta, hilín-ta 1. hintáz-ik ing, log 

2. kanyarog 3. hergel, vány-ol) 1. moveri, oscil- 
lare 2. circumagi 3. vertere, sternere, pannum 
densare v. qe-y'a-, p-, qa-te-p-y/en etc. 

III x'^'^y X*""-" (1- ^^^^3 marad 2. akaszt, hurkol, bo- 

nyolít) 1. haerere, manere 2. nodare, implicare v. 
X% tla- etc. 

IV y/e-n, x*í-n (M. hi-ány, hi-ba, hizag; 1. romlik, tö- 

rik, szakad 2. szakit, tép 3. horzsol, karmol, sért) 

1. rumpi 2. vellere, discerpere 3. radere, laedere 

(ungvibus) V. x*a-dan, -den, t- etc. 
y'/on -= x"^"® (gyalázat i; ignominia: qo-bzagem 

adem - -yjxojh' (Zb. 26/11. A gaz fiu az atyára 

szégyent hoz. Km.) 
X'y/T (p. x^'í-n II háló, pók-háló) rete tela araríearum. 
X*Vç-t (p. x'i^'^n V. Int. x'''"^ IV dim, törékeny : porco- 

go) cartilago. 
X'Y-dan (n. v. id. rongy) panni; • -'u-kyo (id. ajk- 

gyuró : rongy-dugó, fojtás) obturaculum ex pannis. 
X*í-de-n (v. Int. y^-n IV Zb. 25/59: gyarlik, elhervad) 

marcere (juvenis). 
X'i-ge (n. v. id. szakadás, nélküli ij defectum non ha- 



Digitized by VjOOQIC 



236 



bens) - -bz (id. bzí* nőstény: szűz-leány) virgo 

intaçta. 
yln II— IV ^ yen II— IV. 
X^ín-k'e-l (n. v. x"»" IV szakit, k'e-l fark-tetemes : hosz- 

szu laska v. lask'e) italice »vermicelli«. 
X'T-rí-ne (p. y'l-n II aug. hirin-ta dim. hin-ta) o- 

scillum. 
yj-sen (pro? x^-sen hozzácsödülö : lacikonyha) po- 
pina. 
X'i-tig' (p. x"'" IV tépő, díg' dühös il dilaniator furius) 

- -ji bane (az ördög tüskéje : bősz, vadállati) fu- 

ribundus. 
x'o (p. x'on III : tartó, őrző 1 tenens, custodiens) v. 'a,- 

bzení- qazí-, melí-, éí-, áTgu- etc. x'^ate-n (v. 

Int. id. meg-fog,-kap) prehendere; y'o-y'u (n. v. 

s. elfogadás) acceptio; - -n (p. id. gyün: fogad, 

üdvözöl) accipere, salutando accipere; y'om-be 

(p. id. bő ; a fogók -= ujj-ak || capientes partes 

V. 'a- -) 

II y'o-n (L köröng, kanyarodik, gurul, gördül, ömlik, 

szaporodik 2. gördit, forgat, cserél, horgászt '' 1. 
ambire, verti, volvi, fundi, augeri 2. vertere vol- 
vere, mutare, curvare). 

III y'o-n (1. fog, tart, őriz 2. köt) 1. prehendere, tene- 

re, custodire 2. ligare. 

IV X o-n V. y'u-n IV. 
X'on (etc. V. yua-ne etc.) 

X'ot-Vn (v. Int. y'on III v. qi-p- -) 

X'oz-Tn (v. Int. y'on II M. haz-ud, haz-ug, másitó : 

cserél, másit, fölvált) mutare, permutare, substi- 

tuere. 
X'rine v. x"^"*'"©- 
I X u (gu II ma-gu Szék, ka-m : him) mas animalium. 



Digitized byV^OOQlC 



ısı 



II /> (p. /u-n I— IV. 

I y'ua (p. perf. y'un I érett) maturus: - -go (id. adv.) 

- -y'a (id. ság, ség: érettség) maturitas. 

II y'ua, y'uâ (p. perf. y/ut II: meg-lett,-történt, esetle- 

ges) id, quod accidit, accidens, perfectus: zı ma- 
ze- -ç (egy hónapja múlt) ex uno mense; - -go 
(id. ger. adv. történetesen) fortuito: sTtyodiz sí- 
hat y'uago p-ç'ere ? (At. 54. hány óra lettét tu- 
dod-e?) scisne quota hora sit? 
y'uak'o-n (n. v. y'un IV lat. kel : legelőre megy) ire 

ad pascuum. 
y'uambe, y'uaten v. y'ombe, y'oaten. 
y'u-f'í-y'a (p. yjun II jó-ság: kincs, vagyon, jólét, fény- 
űzés) thesaurus, bona, luxus ; y/uy'a (id. p. perf. II: 
1. meglett 2. eset) 1. factus 2. eventüs: y'uç'Tnn 
qiy/aygo- - (At. a vasból kivéve lett : vaskészit- 
mény) res e ferro fabricata. 
x'u-k'e (p. x'un IV dim. legelő marha) pecus pa- 

scens. 
yjunn-ik' (ger. y>n, y'""^©» léve ik' is i et si fiat v. 

sYtgo) 
y'u-m-p'e (p. y'un IV hely: ^öp, legelő hely |1 pascu- 
um) - -f eg' (id. p. f e-gT-n fel-kercel, -rág, bo- 
gá-r: hangya) formica ; - -í-byí (hangya-derék: 
karcsú termet) corpus gracile. 

I y'u-n (cf. y'u-n I M. hó: 1. őszül 2. érik) 1. cane- 

scere 2. maturescere. 

II y'u-n (M. gyü-n, gya-v-ul : 1. jő, lesz, történik 2. 

kell 3. -hat,-het 4. köröng, horgad) 1. e-venire, 
fieri 2. debere 3. valere, posse 4. pro y'o-n II 
verti, curvari etc. v. cí, de, ye-, yo, qa, na-, ne-, 
'o, pe, te, tlí etc. y'un-ç (lehetséges) possibile 
est; y'unk'e- - (meglehet) fieri potest; y'un-o-ç 



Digitized by VjOOQIC 



238 



(megjárja) valet, valebit; s-tlay'u-x'urqém (nem 
nézhetem) non possum videre : çî-mî-x'u-k'e ze- 
ri'x'-o [u-o] ç7 (Zb. 26/34. Ha nem lehet, csinálj 
úgy a hogy lehet. Km.) 

III x'"-n V. x'o" III. 

IV y'u-n (Rad. M. ha-r, ho-r-ny, hu-r-ny etc. 1. ha- 

rap, rág 2. horzsol, va-kar, váj) 1. rodere, pasci 
2. radere, scabere, scalpere, strigillare v. sub 
cant-, ç'ete, qejt, fe etc. NasTp zi'am ji h'a 
hu? jex'u (Zb. 26/48. A szerencsével birónakebe 
füvet legel. Km. nasíp Ar. nasib.) 

X'un-c'e (n. v. s. kurkászás, rablás) actio rimandi, ra- 
ptura; - -n (y'un IV ç'en csinál: 1. kurkász 2. 
rabol, kifoszt) 1. rimari 2. rapere. 

X'un-go-r (p. x'un H fut. II. det. lehető) possibilis; 

x'unxodego (meglehetős, csinos) probabilis, con- 
cinnis: y'un-qem (id. neg. 3. pers. lehetetlen) im- 
possibile est. 

X'upa (p. perf. s. könött, köpött) nimis maturus; x'"- 
pe-n (x'un I végez M. köp-ött: tulér-ik, megérik 
a kelés) nimis maturum fieri, moUescere (furun- 
culus). 

X'u-p'e (p. X*""" IV hely M. gyö-p, legelő) pascuum. 

X'u-r (p. //"""> X*^~" II R^d- M. gör-be, gyö-r, gyür-ű, 
hor-o; etc.) - -bîç (id. beç: görbés, görbe-hasu, 
vastag ; lomha) ventrosus, crassus ; deses. 

y;ur-ej (id. aug. 1. kar-aj, kör 2. körös, kerek, göm- 
bölyű) 1. circus, circulus 2. rotundus: dunej- - 
(Ar. dunja, világ-köri: egyetemes) universalis; 

- -c1'kú (id. dim. Zb. 26/64); - -ç'în (id. csinál: 
kerekít) rotundare ; - -go (id. adv. karajban, kö- 
rül, körös-körül) circum, circumcirca, undique; 

- -in (id. igésitve; gyürüz, gurit) rotare, volvere. 



Digitized by VjOOQIC 



i 



289 



yur-î-fe (id. bör, gyürüs bör: fodorszörü bor) pellis 
ovina crispa. 

y'ur-ze (id. dim. horgony) ancora. 

yju-tle-n (v. Int. y^-n II gyöz, halad, sikerül) praeva- 
lere, succedere, progressum facere. 

y'uz (n. V. s. gyógyulás) sanatio; x^ut-'in I (v. Inty/un 
I : gyógyul, heged seb) sanescere ; coalescere vul- 
nus ; x*uz-ın II (id. gyö-z, bir, képes) valere, pos- 
se: s-e'a-çh*a s-X*uiirqém (Zb. 12/10. huzom, 
de nem győzöm || traho, sed nequeo) ; y'uzln id. 



I i, Y (syn. me, mi Tam. i M. i, me, e, ez | pron. 

dem. ad proximum: hic, haec, hoc). 

II i (pro je, ji 3. sz. birtokmutató || pron. poss. 3-ae 

pers. çh'i-ç pro çh*aji-çı fej 3-ja: 3 fej H tria ca- 
pita ; piç pro peji-çT 3 orr || tres nasi ete.) 

III i, i, ji (belé ;| praef. v. in, intro). 

IV i (pro i-k', i-ki : és, is tag. sem !l et, etiam, cum v. 

neg. nec): ser-i or-i (én is te is) et ego et tu 

vel ego et tu. 
i-gi (i I ki, kor: ekkor, most, ilyenkor) hoc tempus, 

nunc; jgirej (id. rá-járó: mostani) hodiernus. 
ihi : (Zb. 21/156 ime, persze !) ecce ! utique. 
ik', i-ki (pro i-k'e, ji-k'e, vég-e, meg-e cf. én meg te, 

cn aztán te, én és te: 1. és, is, sőt, meg 2. bár-) 

1. et, etiam, quinetiam 2. -cunque (part. exten- 

Digitized byV^OOQlC 



240 



siva) : z'iç'ıp-ik' (bárhol, tag. sehol) ubicunque. 

neg. nusquam. 
in (pro jin Rad. M. in^ka, jon-ka). 
iz (pro jiz öz-ön, tömeg i| plenitudo, quantitas v. ypd- 

iz etc. 
í (i gutturale; vocalis Ae-gyptiaca, Turanica, Slavica: 

qípt, kípt, Kypt, mendose Kopt) 

I Y ^ i (syn. mi : í-go i-gy y sic, hoc modo). 

II T, i, ji (M. i, é, i-ha, é-ha, i-meg : belső li interior 

V. í-h'a). 

III Î (id. M. é, i : i-k, é-k, é-mely, i-mely, i-v, e-v 

[belé-von, vesz] : belé, belőle j, praef. v. intro, 
ex parte interiore v. ze-V-h*an, ze-'ík'go etc.) 

IV í (köthangzó i; vocalis copulativa: iem-'í-c'e, te- 

hén-ke ii juvenca, zem vacca, ç'e novus, recens, 
parvus) 

Y-y'a-'u-k'ur-ije-n (pro je-y'a hagy-ja elé gurulni : elé- 
gurit) advolvere. 

í-h'a (í II rész M. é-ha, i-ha : belső rész, máj ? í pars 
interior, hepar ?) - -lej (id. túlságos, nagy-máju : 
merész) audax ; - -lej-go (id. adv.) 

'Y (syn. 'a, M. ú hib. u-jj : kéz |í manus) : 'Y-y'í-n 
(id. akaszt, fog M. i-ge, i-gé-r, fogad, i-gé-z, 
megfog, megakaszt: fog kézen, karon, vesz kézbe, 
tart, megakaszt) manum prehendere, in manum 
sumeré, tenere, retinere: bz'ejí-iyo (Zb. 21/205. 
a csészét kezébe véve) pateram in manum su- 
mendo . . . ; sse t/iti tyjnYm s-j'Yy'ç (én levél 
Írásnak fogott-ja: levél Írással vagyok elfoglalva) 
ego epistola scribenda occupatus sum ; 'Yy^-Yr, 
Yy'r id. p. v. zY-'YyY; 'Y-h*a (id. rész) pars, por- 
tio; - -lej (id. végső: 1. határ 2. szerfölött) 1. 
Kmes 2. admodum ; 'Yh'alej-k'e (id. instr. a leg- 



Digitized by VjOOQIC 



2İ1 



naí^'obb mértékben) summopere; 7h*a-náe (id. 
nincs: résznélküli) parte carens; - -c'ín (rész nél- 
kül hagy az osztásnál) dividendo privare parte 
legitima; 'í-yí-n (id. vesz : kézbe vesz, kölcsön 
vesz) in manum sumeré, mutuari v. qé-'V/ín etc. 



J (y Anglicum) 

1 j (P- j®"> ji" járó, tartozó ' pertinens v. je-j, ja-j, 
ney'aberej, zej etc); H j. (p. jen, jín növő, 
termő i fructifer v. dej, medíy^oj, zzej etc.) III j 
(pro je, ji pron. poss. 3-ae pers. sing. M. -ja, -je) 
IV j (pro i és, is i et, etiam : agu-j pro ago-i : 
úgyis ' ita quoque) ; VI j (ej : rossz i vilis 
malus). 

I J^ (* ~r a 1. T. 3. sz. birtokmutató 2. meghatározó) 

1. pron. poss. 3. pers. plur, 2. praef. determina- 
tivum: ja-hune (hon-juk, ház-uk) eorum, illorum 
domus ; ja-pe, a-pe (orr-uk, elö-jük : előtt) ante 
(nasus, pars plurium anterior). 

II ja (id, a tárgyas igék előtt mutatja, hogy a cselekvő 

vagy az igetárgy több ante verba transitiva 
indicat pluralitatem agentis et objecti, etsi hoc in 
forma singulari est: a/e-m py/a-r ja-qute (azok- 
nak a fa vágott-juk : azok a fát vág-ják) illi se- 
cant lignum (actio lignum secandi illorum est) v. 
je, m, r. 
ja-'aç'e-h'a-n (ja I kezük alá hág: rajta kapják) dep- 
rehendi in re. 

Lex.-Cab.-Hung-.-Lat. l{\ 

Digitized by LjOOQIC 



242 



jabg'-í-psune (abg' : üveges tornác, veranda) solarium. 

ja-by'e (ja II p. byen átkoz-ják: 1. szigorú 2. gonosz) 
1. severus 2. malignus. 

ja-c'ek'e (ja I nevükkel : névszerént) nominatim. 

ja-c'iy;u (ja II ismer-ik: ismeretes, hires) notus, cele- 
bris; - -go (adv.) - -n-'íy'a (köztudomás) notitia 
communis; ja-çer (id. cserélik, det. az eladás) 
venditio: barabank'e- - (kótya-vetye) venditio 
sub hasta (baraban Ross. tympanum) ; ja-çYç (id. 
hozzájuk tartozó: részes) particeps; - -go (id. 
adv. közül) ex numero; ja-çT-mT-ç (neg. jaçYç; 
egyedi, magán) privatus, non communis. 

ja-cítík'e (ja I n. v. çitin ^^ helyzet-ük; körrajz) descri- 
ptio formae vei situs rei. 

ja-ç'â (ja II p. perf. ç'Vn csinál : megcsinált, végzett) 
factus, decretus : - -'oy'u (id. ügy : végzés, dön- 
tés) res facta, decretum ; ja-ç'e-go, ja-ç'o (id. 
ger. ç'en, tud-vá-juk: nyiltan) palam, publice;ja- 
ç'en (id. csinál: ji'ox'u- - ügyét csinálják =- Íté- 
lik) judicare rem alicujus ; ja-da-sye-n (id. együtt 
étkezik) una cum aliis comedere : H'aç'em jadas- 
ye syjtlem do-p'kez'i (Zb. 26/58. A vendégekkel 
együtteszik és a jászolyba ugrik, mi az ? bzem'ísy, 
kanál). 

j-ade (pro jiade aty-ja 1| páter suus, páter ejus) - -qí- 
ç'enâr zej (atyjától a ki-le-maradö övé: örökös) 
heres; jade-m j-ade-z' (id. obi. öreg atyja: szép 
ap-ja, őse) proavus, atavus, abavus alicujus. 

ja-dez (ja I táj-uk: náluk, otthon) apud eos, domi. 

ja-f e-ç (ja I bizásuk) - -y'ua (megbízott, fölhatalma- 
zott) mandato praeditus; - -miy'uz'ín (id. v. Int. 
neg. hitelt veszt) fidem amittere ; ja-f'e-f (ja II p. 
f e-f ín : tisztelt) honorabilis; ja-fe-yu-n (id. el- 



Digitized by VjOOQIC 



2+8 



hajt: szét-kerget) ; dispellere plures; ja-guYa(id. 
szivhagyás : bizalom) fiducia, fides ; ja-gu-y^ú 
(említés i mentio) - -ç'izîn (említést tesz) men- 
tionem facere. 

ja-y'a (pro eje-y'a baj, hiba) defectus, vitium : - -je- 
mi-k'i-Y'a (hiba nem kelösége: épség) incolumi- 
tas ; - -ze-m'í-k'a (id. p, perf. ép, sértetlen) inco- 
lumis ; - -tlay'o-n <hibáját belátja) se inculpare. 

ja-Y'aç'ay'o-go (ger. s. őket bámulatba ejtve: nyoma- 
tékoson) graviter (agere, dicere) ; ja-y'a-ç'e-Y'o-n 
(ja II V. caus. Y'a-c'a-y'o-n bámulatba ejt, elra- 
gad) admirari facere ; ja-y'a-f e-n (id. v. caus 
fen : dicsőit) glorificare. 

jay'e jay'a: Gur 'uferek'me ç'alem ji-jay'eç (Zb. 
26/31. Ha a szekér felfordul, a gyermeké a hiba. 
Km.) 

ja-hune (ja I hon-juk: ott-hon) domi. 

ja-ye (ja II hezzá, belé : hezzá-juk, belőlük \\ ad plures, 
ex pluribus) ; ja-ye-de-n (kiválaszt) eligere ; -k'i-n 
(id. kel : el-ki-vál-ik) se separare ab aliis ; -p- 
y'o-n (id. felé-kap : előbb vesz vlmiből) prius ex- 
cipere : Ja-yeder me-dey'u, jayepy'or 'ah'af eç 
(Zb. 26/27. A jól választó reá jő, eltalálja, az 
előbb vevő a nyertes. Km.) ; -p-tle-n (id. pillant: 
át-sorra-néz) perspicere (res singulas); ja-ye-s 
(id. p. sen ül i sedere : bin huné - - (családos) 
famíliám habens ; -áe-n (id. visz : bé-szállit) im- 
portáré; -t (id. p. ten, tin tart: közös) commu- 
nis ; -tiede-n (id. szalad : megrohan) irruere ; -'u- 
p-ç'e-n (tudakol : sorra-kérdez, kérdezősköd-ik) 
percontari ; ja-yi-h'a-n (ja-ye-h'a-n át-szökik) 
transfugere. 

ja-yo (ja I liozzá-juk, többeknek i ad plures, pluribus); 

Digitized byLjOOQlC 



244 



-go-s-în (szét-oszt) distribuere ; ja-yo-m-sek' 
(ja-yo-mí- - p. neg. áek'in: elviselhetetlen, igen 
terhes) valde onerosus, intolerabilis ; -Se-n (visz : 
szállit) apportare: yomiWe - - (ellát élelemmel) 
suppeditare victualia ; ja-yu-te-k'Y-i'-ín (ja-yo te- 
k'iz'-ín le-száll ; descendere v. s.) ; -te-nní-h'a-n 
(id. neg. teh'an : reá nem áll, rá nem vehető) 
persvaderi non posse: Jayutemih'a jayutek'iz'- 
qénn (Zb. 26/21. A kit rábeszélni nem lehet, azt 
lebeszélni sem lehet. Km.) 

ja-j (j^ ' P- j^"> \^^y j^^ • ^z övék) ja I qua substan- 
tivum : mi huner jaj-ç (e ház az övék) haec do- 
mus illorum possessio est. 

ja-kyú et comp v. ja-ku. 

ja-kú (ja 1 kö-z : a köz, között) médium, inter ; - -deti 
(id. oda dűlő: barátságos) amicus ad, - -detr 
(oda tartó: 1. középső 2. közvetitő 3. kerítő nő) 
1. medius 2. mediator 3. lena; ja-ku-nn (id. obi. 
között, közepén) inter, in medio; ja-ku-r (id. det. 
közép-szám) numerus medius. 

ja-k'e (vég-ük : megük '■} post) : - -ç'epçh'an (megé 
lopózkodik) arrepere a tergo; - -tlí-ptl (id. től- 
pillantó : felügyelő) inspector. 

ja-qua (ja II p. perf. qun, ver-ék: megvert) percussus, 
caesus ; -nnT-c'íyu (id. neg. c'Yyun : ismeretlen) 
ignotus; - -y'a (id. ság, ség: ismeretlenség) igno- 
ratio ; ja nnT-ç'â (id. p. perf. neg. ç'en : nem sej- 
tett, nem várt) nescitus, inexspectatus ; - -go (id. 
adv. nem sejtve, tudva, váratlanul) nescite, inopi- 
nate; ja-mı-ç'e (id. 1. ismeretlen Zb. 26/61. 2. 
véletlen) 1. ignotus 2. inopinatus; ja-mî-ç'-o (id. 
pro ç'e-go ger. adv. nem tudva, akaratlanul, ész- 
revétlenül, lopva) inscienter, leviter, clam, furtim; 



Digitized by VjOOQIC 



245 



ja-mí-do (id. ger. neg. den, dîn II : varratlanul 
Zb. 26/65) sine sutura; ja-mı-tlaY'u-go (nem lát- 
ják módon : alattomban) elam, furtim ; ja-nriu-yux 
(pro ja-nnV-Y'e-'uy/ nem hagy-ják elfogyni, el nem 
fogyó : mindennapi, kenyér) quotidianus (panis, 
qui consumi non potest); ja-mu-'uy/â (nem vé- 
gez-ék : el nem végzett) non terminatus, imper- 
fectus. 

ja-p-çî-n (ja-p-çV fejedelm-ük igésitve: uralkod-ik) do- 
minari. 

ja-pe, a-pe (ja I pe: 1. eleve, előbb 2. elé, előre, 
szembe) 1. ante, initio, primo 2. ante, adversus, 
contra; - -ji-çı-n (id. vág-ja : elébe vág) praeve- 
nire, antecedere ; - -jip-â-r (pro jip'e r ár he- 
lye állt, volt : előd, hivatalos) antecessor ; - -ji- 
t'í-n (id. tart-ja : többek élén áll) praeesse ; ja- 
pe-k'e (id. instr. keresztbe) transverse, ex transver- 
so; ja-pe-m (id. obi. előtt, elül) ante, in, a fronté; 
jape-rej v. jiperej ; ja-p-tlYn (ja II pillant : sorra 
próbál) tentare ex ordine ; ja-se-n (id. visz : szál- 
lit) vehere in alium locum ; ja-t (ad-já-k ; ado- 
mány) donum ; ja-te-ti-n (id. tetí'n : élén áll, elül- 
járóskod-ik) praeesse, dominari ; ja-tín (szét-oszt) 
distribuere ; ja-tí-i'-ín (id. v. Int. : részletekben 
megad, fizet) minutatim solvere ; ja-tla-y^o-a, --('u-a 
(p. perf. tlay'un : látott) visus ; ja-tlay u (id. lát- 
ják : látható) visibilis. 

ja-fe (gyur-ják, gyúrható v. Ven IV 1. agya-g [ad'a-g 
dim.] sár 2. agyag-ból való) 1. argilla, lutum 2. 
argillaceus ; jat'e-yu (id. hó-szinü : mész) calx ; 
- -tek'e (id. p. s. a ki meszel) dealbator; - -te- 
k'e-n (id. ráhint: meszel) dealbare ; jat'e-m (id, 
obi. - -/jetiin : sárban fetreng) volutari ip luto, 



Digitized byLjOOQlC 



246 



ja-'u-i^e-y'ua (id. p. perf. 'uzey'u-n 1. iszonyú, utála- 
tos, átkozott, rossz 2. zivatar) 1. detestabilis exe- 
cratus 2. procella; ja-'ui^ey'ua-r (id. det. n. v. 
elégedetlenség) fastidium. 

ja-'u-z' (ja I 'uz' : után, nyomában, utóbbi) post, in 
vertigiis, posterior; - -d'íde (id. aug. legutolsó) 
postremus: - -dídem ji-pe jiter (id. elején tartó: 
utolsó-előtti) penultimus; - -dYder (id. det. a leg- 
utolsó) postremus ; - -ji-tY-n (id. tart-ja: 1. nyo- 
mában van, űzőbe vesz 2. törekszik) 1. vestigia 
persequi 2. petére locum : assidue operam dare) : 

- - k'e (id. instr. következtében) ex, secundum ; 

- -qi-nár (id. p. perf. qi-nY-n megmaradt: az 
utolsó) postremus. 

ja-za-qo (ja I egyecske : egyenként) singulatim ; ja- 
ze-yode (id. egymáshoz tartó : közös, kétódalu) 
communis, reciprocus ; ja-ze-yaa-ku (id. köz: egy- 
más közt) inter se; ja-ie-'a-z'-ín (ja többeknek 
V. Int. ze-'a-n szó-1 : parancsot osztogat) praecepta 
dare. 

jaz'a-çy'c (s. parázs-szinü : laboda) atriplex; ja-z'e (ja 
H p. z'e-n sül, ég: par-ázs) favilla. 

jaz'e-hu-z'e (p. jez'e-'u-z'e járó-kelő) peregrinator ; 

- -da-Y'a-c'Y-s-h'an-go (id. ott leültető: vendég 
szerető) hospitalis. 

I j®> j (syn. ji E. 3. sz. birtok- és igetárgy- mutató M. 

je, ja, i I pron. poss. 3ae pers. sing. indicans 
verbum secum objectum habere ; prae Infinitivo 
stat abusive; hic retentum est ante verba, ubi 
distinctionis causa necesse est). 

II je (pro e M. e, e-l : el, oda ü praef. v. ante verba 

intransitiva denatans motionem »hinc illuc«) 

III je 1 (Int. hej ! hé !) heus ! 



Digitized byV^OOQlC 



247 



IV je, je . . . je (vagy . . . vagy) vei, aut, sive. 

V je (pro ej, eje v. je-y'e, je-y'u, y'otíyo-je etc. 
jeá-zze : (s. egyszer M. sza, sze : gyorsabban !) age 

rumpe moras ! je'a I (imp. s. nosza rajta !) age- 
dum ! je-'a-n (v. Int. je-n ; huz, rán-t) trahere, 
vexare : jidezk'e- - maga felé rántja) attrahere. 

je-'at-ín (pro je I 'oat-ín mond-ja i dicere, narrare) 

je'az'-ín (id. v. Int. je'an kiránt, kihúz) evellere, eri- 
pere: Uj ne qe'am jipse je'az' (Zb. 26/16. Sze- 
med kirántónak lelkét húzd ki. Km.) 

je-baq-Yn (je I bak-tat: át-lépi) transgredi. 

je-be-hu-n, -'u-n, -u-n, je-bo-un (pro jipe orr-a, üt: 
a-po-l, csókol) osculari, basiare. Cf. Dr. A. Ha- 
gen »Die sexuelle Osphresiologie^< p. 188 — 189 
Nasengruss, Riechen: Kuss, küssen. 

je-be-k'-in (je I bö-je kel : bővelkedik) abundare ; je- 
byin (id. fegy-ni : átkozza) diras imprecari; je- 
by'e-n (id. by'a-n : feküsz-i, ráterül) insterni : 
ç'ak'o-yuz'Ym sıp/'eç'Tr jeby^e (a hószin guba a 
csitkó farát megfekszi) ; je-by'u-a-ne (id. by'u 
kilenc, 9-én maradó: 9-edik) nonus; je-bij (id. 
gonosz : a gonoszából való) malignus ; - -go (id. 
adv. gonoszul) maligne. 

je-bla-y'en (je II e felé kel : közeled-ik) accedere, 
appropinquare : jeblay'-i syel (Zb. 21/171. jöszte 
és egyél) veni huc et comede. 

je-bl-a-ne (je I blí 7, 7-jén maradó : 7-edik) se- 
ptimus. 

je-bley'en = jeblay'en, jebley'ezTn (id. v. Int.) 

jebou (n. v. jebou-n -- jebe-hu-n: csók) osculum. 

je-bzej-in (je I fel-szépit: meg-nyalja) lambere; je- 
bze-nabze (Aliit, bzc-n szépit, tisztit, a mit e)- 



Digitized by VjOOQIC 



248 



tisztítanak szemét. Zb. 26/59.) sordes, purga- 
men ; je-bzín (id. olvas : reá-olvas) incantare. 

je-ça-ne (je I ççT 3. három-ján maradó : 3-adik) 
tertius. 

je-ççe (n. v. s. szedés : vadászat, halászat) venatio. 
piscatio ; je-ççe-n, je-çe-n (szed-i : vadász, ha- 
lász) venari, piscari; je-çe-n (id. szemmel tart: 
leselkedik, megbúvik) observare; insidiari ; je-çh' 
(p. n. V. je-çh'en : utánzat) imitatio ; - -ç'V-n (id. 
csinál : utánoz) imitari ; je-ç-h'e-n, -h'ín (je I çî- 
h'e-n mérve vesz: hasonlít) similem esse; jeçh' 
y'u-n (id. lesz; el-fajul, korcsosodik) degenerare; 
jecíte-n (id. v. Int. c'í-n IV megméri : psY-ik'oy'o- 
ber- - a viz átjáróit) metiri, tentare vadum. 

je-ç (je I ç'e csekély Szék. e-cse : a fiatalabb) minor 
natu, junior. 

je-c'aqua-ue-n (id. c'aqo sántaság, üt: sántikál) pau- 
lum claudicare; ie-ç'e-k'-in (id. csinál, kel: meg- 
csinálja V. Zb. 25/42. /'unç'e je-p-ç'ek'ink"e rab- 
lást megcsinálod végett) perficere. 

je-ç'e-n (je II es: el-esik, elvesz) perire: zíy y'uar 
çTto ily c'íner joç' (Zb. 26 52. A kiszáradt fa 
mellett a nyers is elvesz. Km.) 

je-ç'ez (n. v, s. boszu) ultio ; je-c*ez-'ín (je pro eje 
rossz, V. Int. çe-n cseré-1 : megbőszül) ulcisci. 

je-da-'o-n, je-de-'u-n (je I hall : meg-hallgatja) aures 
praebere : je-fâ (p. perf. je-fe-n : részeg Ad. ri- 
cí-y' id.) ebrius : je-fe (id. p. n. v. ivó, ivás, ré- 
szegség) bibens; potatio, ebrietas ; - -ç'e-n (id. 
csinál: megrészegedik) inebriari; je-fe-n, -ffe-n, 
-fí-n (je I von isz-ik, szop-ik) bibere, sugere: 
tutin je-fen (dohányoz i fumum herbae nico- 
tianae haurire, tutin Tör. füst dohány Arab. 



Digitized by VjOOQIC 



249 



duyan fumus); jefer-ej (id. p. aug. iszákos) 
ebriosus ; je-fe-z'-ın (id. v. Int. : ivogat) potare : 
éíy'u zYéyj'r psí jofez' (Zb. 26/36. A sóst evő vi- 
zet ivogat. Km.) ; je-fte, je-ffe-n v. je-fen ; je- 
fen ; je-fi-k'-in (je I fen, fV-n bi-r, kel : fog-ja, 
leli betegség) accidere; 'uz- - (vész fog-ja: be- 
teg) morbo affici; je-fe-k' (id. p. f'ek'in : mér- 
téktelen, vlmin túlmenő) immoderatus. 
je-g'a-k'o Qege kelő : tanuló, tanult) discens, studio- 
sus, doctus ; jeg'a-y'a (id. ság, ség : tanulás, ta- 
nulság, képzettség) eruditio, studia, cultus ingenii; 
jeg'a-p'e, jeg -p'e (id. hely : tanoda, iskola) scho- 
la ; jeg'â (p. perf. je-ge-n : tanult, irni-olvasni 
tudó, képzett, papság) doctus, artis leğendi et 
sribendi peritus,, eruditus : corpus sacerdotum : 
jege (n. v. jegén: 1. hivás, harcra hivás 2. olva- 
sás. Írástudás) 1. vocatio, evocatio ad bellum 2. 
ars leğendi et scribendi ; jege-y'a (id. ság, ség : 
Írástudás) artis leğendi et scribendi peritia. 

1. je-ge-n (je I ker-c-el M. e-ge-r, váj-ja, va-kar-ja) 

scalpere. 

2. je-ge-n (je I ge-n V ké-r, hiv: 1. hiv, szólit 2. ol- 

vas, tanul-ja a tudományt 1. vocare 2. legére, 
discere literas : c'ek'e - - (néven szólit) nominare, 
appellare; Uo-ptlme y'unge, uo-jgeme degú 
(Zb. 26/'62. Ha tekinted tükör, ha hivod süket, 
mi az? mii, jég). 

3. jegén (id. n. v. olvasás, tanulás) lectio, stúdium li- 

terarum: - - zi-mı-'u-y'â (tanulatlan) indoctus; 
jegen-íYe (id. ság, ség) id. - - 'u/in (tanulást 
végez: kitanul) studia literarum absolvere; je-go- 
uu-n (id. hozzá-kiált) acclamare ; je-gua-k'oa (p. 
perf. s. szerelmes vlkibe) alicujus amore captus; 



Digitized byLjOOQlC 



íá50 



je-gua-k'o-n (je I szivé-be kel : belé-szeret) ali- 
CUJU6 amore capi; jeguak'orej (id. p. aug. sze- 
relmes-természetű) propensus ad amorem ; je-gu- 
y'-o (s. adv. gonddal, ügyesen, mesterileg) curam 
adhibendo, perfecta arte, artificiose ; je-gu-y'ú (p. 
n. V. jeouy'u-n M. i-gye-kü 1. igyekü-v-ő, figyel- 
mes 2. igyekvés) 1. intendens, studio rei flagrans 
2. conatus; - -go (id. adv.: 1. igyekezve 2. ihle- 
tett-en) 1. intendendo 2. inspirate; - -y'a (id. 
ság, ség : igyekvés, buzgóság) stúdium ardens ; 
je-gu-y'u-n (je I guy'u-n : 1. szivére, figyelembe 
vesz, igyekszik 2. ihletődik) 1. animum advertere 
V. intendere, conari, studere 2. inspiratum esse : 
sít zi'âm-l jeguy'uaqénn (Zb. 12/26. bármit mon- 
dott is, rá se figyelt) ; je-ylj (n. v. s. feddés) re- 
prehensio ; je-yij-in (je I v. Int. yen, yin : dor- 
gálja, feddi) increpare, reprehendere. 

je-y'a (id. 4 hagy i v. aux. causativi); - -c'Tyu-n (id. 
V. caus. c'íyun : ismertet, megjelenit, magyaráz, 
ajánl) notum facere, nunciare, repraesentare, ex- 
plicare, commendare; - -ç-h'e-n, - -çh'V-n (id. 
çV-h'en : hasonlít, hasonlónak tart, utánoz) com- 
parare, similem putare; iniitare): se fízmi se-u- 
mY-y'ach'ít (Zb. 12/26. engem az asszonyokhoz 
ne is hasonlítgass !) ; - -ç-te-n (id. v. Int. çen 
III) 'uy'om jey'açten (füsttel megtölt) fumo im- 
plere; 1. - -ç'e-n, - -ç'ın (id. csináltat) v. caus. 
ç^en facere; 2. - -ç'e-n (id. ç'en tud: tudat, ta- 
nít) docere ; - -fe n (id. vonni : itat) potionare, 
aquare; - -ge-n (id. olvasni: olvastat, tanít, ne- 
vel) facere, curare ut quis legát : docere, instruere. 

je-y'a-h' (n. v. je y'a-h'e-n : elvítetés) curare ut quid 
asportetur ; - -h'a-/u (n. v. ji-ri-y'a-h'a^u-n : el- 



Digitized by 



Google 



I 



t>r)! 



nyeretés, eljátszás) perdere lusu aleatorio etc. ; 

- -h*e-n (v. caus. h*en : vitet, küld lábatlan dol- 
got) mittere rem inanimatam ; - -yj-n (id. eresz- 
kedik: leereszt, le-nyel)demittere,deglutire; - -y/u- 
l-!-en (v. caus. y'utlen ; - -k'oate-yj n (id. k'oa- 
ten : lekelt, le-mozdit, leereszt) demovere ; - -qu-n 
(id. kielégit, vlkit valamivel ellát) satisfacere, sup- 
peditare. 

je-y'a-lej (pro jeh*a rész-e tetemes: tulság, fölösleg) 
superfluitas. 

je-y'a-le-ie-yT-n (v. caus. le-lógva hanyatlani: lelógat, 
le-csünget) facere, sinere dependere : ji ner j. (a 
szemét lesüti) demittere oculos ; - -'o-i-in (id. 
ütögetni : pattog-tat) v. caus. crepere : fok'-ír j. 
(a fegyvert pattogtatja: lődöz) plumbum e sclo- 
peto mittere. 

je-y'apçe etc. -- je-y'a-p-se (n. v. s. célzás, irányzás) 
collineare ; - -p-se-n (v. caus. felé érni hagy : cé- 
loz) telum, sclopetum collineare v. say'a; - -p'- 
ç'en, - -p'ç7-n (id. pocsog: megmárt) immerge- 
re ; - -sen (id. szokni : szoktat, idomit, tanit mes- 
terségre) formare, docere artem; - -sin (id. sér- 
teni, çıam j. (hideggel megveteti) sinere, facere 
frigore corripi ; - -sís-'ín (id. re-z-egni : megrez- 
zent) contremere facere. 

je-y'a-sy (n. v. s. leetetés) depascere; pabulatio; - -s- 
ye-n (v. caus. le-kérőz: etet, vendégel, lelegeltet) 
cibum praebere, ad coenam invitare, depascere; 

- -t-h*ale-n (id. lehaladni: elsülyeszt, megfulaszt) 
submergere; suffocare; - -t-yjn (id. irni: irat, 
mondatol) seribi facere, dictare; - -tla-ne-n (id. 
menteti magát) se excusare; - -*uie-y'u-n (id. 
utálni: untat, utáltat) taedio afficere: s-ari-yVu- 

Digitized byLjOOQlC 



252 



íef u (Zb. 25/39. velük utáltatom magam) illis 
me abominatum facio ; - -ze-sí-n (id. jezeéín ; fá- 
raszt, csigáz, erőt vesz rajta) defatigare, supera- 
re; - -z'i-y'á (p. perf. jey^aziyin lejtős, lehajló) 
declivis; - -ziyj-ya (-y'o id. n. v. et p. perf. 1. 
lejtő 2. lejtős) 1. declivia, declivitas 2. declivis; 

- -zTyi-n (id. leirányulni: lehajlít, le-görbit) de-, 
in-clinare, curvare. 

1. je-y'a-zí-n (v. caus. szán fordul: fordit, irányit) ver- 
tere, dirigere : tieniqo j. (félre irányit, áthelyez) 
amovere, removere ; 2. - -zí-n (id. szorul : ki- 
szorít) premendo amovere ; - -z'i'e-n (id. osanni: 
elindít) abire, proficisci facere. 

1. je-y'e pro eje-y'e ; 2. je-y'© =^ je-y'^' *? ~ -bíde-n 
(v. caus. bí-de-n Zb. 26/4: megerősít) firmare: 
udanek'er j. (a cérna végét megbogozza) sutura 
finita filum nodare ; - -gu-n (Zb. 25/56 : mul-at- 
tat. játszat, lógat) facere ut quis ludat; agitare: 
z'ak'e-r j. (a szakálat lógatja) barbam agitare; 

- -yo-xí-pe-n (id. jeyoyin Zb. 12/26: egészen 
leereszti öltönyét : meztelenre vetkőzik) véstem de- 
ponere ; - -otei'-in (id. elmondani : elbeszéltet) 
enarrari facere : U jin jey'aç'-i u c'íkú jey'e'otei' 
(Zb. 26/32. A nagygyal csináltasd s a kicsivel be- 
széltesd el a dolgot. Km.); - -u-p (id. hull: Zb 
21/201 ejt) cadere facere: mafe j. tűzbe ejt, vet) 
in ignem injicere. 

je-yVzâ (p. perf. je-y'^zin 1.) tien'iqo j. (félretett, 

készletbeli) sepositus (res praeparata.) 
je-y'ozey'un = jey'auze-y'un, untat) taedio afficere* 

h'aijuan-petre ji çh'a je-b-y'oiey'ume q-o-ftre-j. 

(Zb. 26/44. Még az állat is, ha unalmára vagy, 

megrúg. An h'aiwan, animál). 



Digitized by LjOOQIC 



253 



je-Y^'u (pro eje ijesztő, társ Zb. 25/2: 1. gonosz 2. 
szerencsétlen) 1. malignus 2. infortunatus : qos 
jey'u ney VT nTbz'ey'uf (Zb. 26/16. A rossz ro- 
konnál inkább a jó társ). 

je-y^u-n (je I kandit : megnézi) aspicere, perlustrare ; 

je-hut-yi-n (id. huty-ol, hint : fecskendez, lucskol) con- 
spergere; je-h'a-yi-n (id. h'a-n Hl hord yin H 
hanyatlik, leszállit, levisz) deportare, deferre ; 

je-h'^a-k'í-n (id. vive kel) ji 'ayer ç'Ybay'k'e j. (kezeit 
hátra teszi) manus retroponere. 

je-h^'a-z'-ín (pro ji v. Int. h'a-n : megint belemegy, oda- 
megy) denuo intrare, adire: qT-zeri-k'a y'om je- 
u-h*az' (Zb. 26/15. A ki kelt lyukba mász megint. 
Km.) ; Míilqír z'i-ç-a-y'unç'âm jeh'azTrqém (Zb. 
26/4. A paraszt az öt egyszer kirabolták helyre 
másodszor nem megy. Km. Ros. mui^Tk.) 

je-h'e-n (id. + veszi, vi-sz-i, hordja: elviszi) auferre: 
níbe'uz u-j-h* I (a gyomorvész vigyen el I morbo 
cardiaco pereas!) 

je-y'a-ne (je I yj, 6-ján maradó : 6-odik) sextus. 
1. je-yi-n (je 11 yin 11 ereszked-ik, száll) descendere; 
2. je-yi-n (je I yi-n Itl : fogad, vesz) accipere, 
sumeré: selam - - (üdvözletet fogad) salutationem 
accipere ; je-yi-z-in (id. v, Int. selann - - (üdvöz- 
letet vesz, bucsuz-ik) valedicere ; je-yoyl-n (je 
II hull, hanyatlik: esik, beomlik; csökken az ár) 
cadere, corruere; diminui prelium: ç'ı-n j. (pro 
c'í-nn földre esik, hasra esik) cadere pronus in 
ventrem ; je-yo-p-se-n, je-yoa-p-se-n (je I hozzá 
fel-gyúl: belé-szeret, meg-kiván) amore alicujus 
rei succendi, appetere; je-yutfe (n. v. s. hajtás, 
ösztönzés, kényszerítés) pulsio, instigatio; je-yu- 
tfe-n (id. V. Int. yu-n : hajszol-ja, ösztönzi, kény- 



Digitized by VjOOQIC 



2n4 



szeriti) pellere, instigare, cogere; je-xu-z'-Yn (id. 
V. Int. megszalaszt, elűz) propellere, in fugám 
vertere ; je-yjo-y/u (p. jey/oy'un : szívesen fogadó, 
nyájas, udvarias) accipiens; urbánus, comiter se 
gerens; - -go (id. adv. udvariason, nyájason) 
urbane, comiter ; je-y/o-y^u-n (je-X'o-n fogadja, 
gyü-n : elfogad, udvariaskodik) accipere, comiter se 
gerere. 

je-j (p. je-jin : az övé, tulajdona, sajátja) yet jej ? 
(ki-é?) cujus est? jejç (az övé) ejus res est. 

je-ja-ne (jji 8. 8-á-n maradó : 8-adik) octavus. 

j^j-go (adv. másé, függő) alienus, alii subjectus ; jej-T- 
y'a (id. ság, ség: vlkihez tartozás, tulajdonság) 
proprium, proprietas ; je-ji-n (je I neki jin, jár ; 
idegen, másé, függ vlkitől) attinere, alii proprium, 
subjectum esse; - -V-y^a (id. n. v. függés, függő- 
ség) status V. qualitas subjecti ; je-ji-z (p. n. v. 
s. 1. i-ri-gy [éhá-ja rá-gyul] 2. irigylés, kisértetbe 
esés) 1. invidus; invidia ; je-ji-ze-n -zí-n (je I ji 
é-ha, szív sül : irigyel, a másé bántja) invidere, 
aliena fortuna livere, tentari v. jize ; jejzín id. 
je-kenge-çe-n (je l.neki tanácsot ad) consulere 
alicui ; je-ku-n (je I kuny: 1. illik, megfér 2. il- 
leszt, rendez) 1. convenire, congruere 2. compo- 
nere; je-ku-z'-ín (id. v. Int. Zb. 26/59. 1. illesz- 
kedik 2. mentegetöz-ik) 1. se deponere 2. se ex- 
cusare. 

je-k'e-p'c'e (je I hé-j, pucérit, hámozható Zb. 25/63 : 
füz-fa) salix. 

je-k'oa-te-yi-n (je II kel ereszkedik: rokkan az épület) 
desidere; je-k'otle-fí-n (id. kelni bir: közeledni 
bir) accedere, adire posse ; je-k'uatra-p'e (p. s. 
hely, folyamodó hely: gyámság) tutela: je-k'ua- 



Digitized by LjOOQIC 



^^55 



tre-n (id. k'o-tle-n: vlhová jut, folyamodik) adi- 
re, pervenire. 

je-qu-n (je I hu-z; meg-huz, nyújt) tendere, extendere, 
dilatare: th'akume j. (fülét meghuzja) aurem vel- 
licare ; je-qu-zí-n (id. ki, szor-it : megszorit ke- 
zet, magának megtart) stringere, premere ; sibi 
aliquid retinere : Degúm zTan je-y'ct, nefínn ji- 
Y^'otTr je-quz (Zb. 26/8. A süket mondani valót 
talál, a vak. szorítja azt, a mit talál. Km); je-quzí- 
tre-n (id. V. Int. szőrit, nyom) stringere, premere. 

je-qu-z-ín (v. Int. je-qun meg-huz, vissza-ránt lovat) 
freno retinere equum. 

je-le (je I tetemesség. Zb. 12/29: elé-g, dim.) satis est: 
jele jelel (elég elég) jam satis est. 

je-len, je-lle-n (je pro jji 8 -- sok, lle szin, tart, sok- 
szinü: 1. párduc 2. marmota, mert mind a kettő 
tarka) 1. pardalis 2. marmota. 

je-le- z'-ín (je I v. Int. le-n lendit ; müvei) facere : je 
jelez'Yn (rosszat tesz, árt^ malefacere, nocere ; je- 
lí-y'o-n (id. láng-égi : elperzsel) adurere. 

jellen v. jelen ; je-HT-r-qa-s (je I a test-e görbe : rák) 
cancer. 

je-m-gua-k'o etc. v. je-mí-guak'o ; je-mV-çh' (n. v. 
neg. jeçh'en : : elütés, nem hasonlóság) dissimili- 
tudó ; je-nnT-ç'-o (ger, neg. je-ç'e-n sejti : vélet- 
len) inopinate; je-mí-da-'o-n (neg. jeda'on nem 
ha!l-ja: rosszul !iall) non recte audire; je-m'í-g'a 
(neg. je-g'â : nem tanult, tanulatlan) indoctus, 
ineruditus ; je-mí-gua-k"o (p. s. undorodó) fasti- 
diens; je-mí-gua-k'o-n (neg. jeguak'on gyuhájá- 
ba kel : undorod-ik vlmitöl) fastidire ; je-mí-gua- 
k'ua-y'a (id. n. v. undorodás) fastidium ; je-mí- 
Y'e-zay'-ín (neg. v. caus. za-y'í-n . nyugtalanít) 



Digitized by VjOOQIC 



256 



inquietum reddere ; je-mí-kú (p. neg. je-ku-n: 1. 
illetlen, össze nem férő 2. illetlenség, gyalázat, 
lelkiismeretlenség) 1. indecens, incongruens 2. in- 
decentia, probrum, injustitia: jem"íkú-c (az hiba, 
szégyen) hoc dedecet: - -ç'e-n (id. csinál) y/ab- 
zenn j. (kihágást követ el) legem transgredi; 
- -y'a (id. ság, ség: illetlenség; hanyagság) inde- 
centia; ignavia; je-nrií-ku-n (neg. jekun : 1. nem 
illeszked-ik 2. hanyag) 1. non congruere 2. igna- 
vum esse; - -go (id. adv. illetlenül, hanyagul) 
indecenter, ignave. 
je-nnT-ne (je I p. neg. ne-ry Ifi nem marasztja: 1. dög- 
vész, kolera, pokolvar 2. Jcétségbeesett merénylet) 
1. pestis, carbunculus, cholera morbus 2. temeri- 
tas desperata: U-z-yetre psourik' jenníne-c (Zb. 
26/37. A téged megölő mind kolera. Km.) ; jemí- 
ne-go (id. adv. ) j. tla-y'u-n (dögvész gyanánt 
tekint : gyűlöl) odisse ; je-nní-p-tle-go (ger. neg. 
je-ptie-n nem tekintve, annak dacára) respechim 
rei non habendo: jemíptlVfín (id. bir; nem néz- 
heti) videre non posse; je-nnT-sâ (p. perf. neg. 
jesen: szokatlan) insolitus; je-mí-s (p. neg. je- 
si'n : nem fáradó) indefessus: Jemíá ji uane jeh' 
(Zb. 26 29. A nem fáradó a maga nyergét hordja. 
Km.) ; je-mY-'u (p. neg. je-'u-n üti) zji gu j. (szi- 
vét nem érintő: nem érdeklődő) indifferens circa 
rem ; je-mT-za-y' (p. neg. jezay'ín nem alkalmaz- 
kodó ; ügyetlen) incongruens ; ineptus : y'abzem 
j. (törvénytelen) legibus contrarius, illegitimus; 
je-nní-zeá (p. neg. je-zeéín fáradhatatlan) indefa- 
tigabilis; je-m'í-z'ego (ger. neg. jez'en : nem 
várt) inexspectatus ; je-m-li-g' (p. neg. le-n, li-n 
c'.olgoz, vele nem dolgozó : délceg ló) intractatus 



Digitized by VjOOQIC 



257 



(equus); je-m-ne-c' (p. neg. je-ne-c'í-n neki csi- 
nál) h'arenn j. (istenfélő, áhítatos Ar. h'aram ve- 
titum) pius ; - -7-y'a (id. ság, ség) h'arenn j. 
(áhitat) pietas; - -o (id. ger.) h'arem j. (áhítato- 
son) pie; je-nnu-kú, je-mV-kú (p. neg. je-ku-n 
illetlen; illetlenség, arcátlanság) dedecens; dede- 
centia, impudentia: j. x®"*l-go (arcátlan) impu- 
dens; - -náa-y'a (s. ság, ség: feddhetlenség) in- 
tegritás, innocentia; - -n-ée (feddhetlen, ártatlan) 
integer vitae, innocens; jemukunée-go (id, adv.) 

je-n II— III v. jin II— III. 

je-ne-cT-n (je II el, csinál: elkövet) facere, perpetrare: 
h'arenn j. (csalást követ el pl. mérésnél, eladás- 
oál) dolose, improbe agere ; je-níqo-qu-n (je I 
felét vág-ja : alkudoz-ik) liceri aliquid ; je-n-t'e- 
'u-n (id. ní-fe, neki rá ü-t: belé-ütközik,-botl-ik) 
offendere in, ad ; je-oan-t'e-k'-in (id. oan-te-n 
fordit kel : félre fordítja) avertere ; je-'oa-te-n (je 
I V. Int. 'on V elbeszél) enarrare : éí-p-se je-'oa- 
te abí (Zb. 26/19. Mesét beszél ő csak. Km.) 

1. je-'o-n (id. 'o-n IV 1. üt, ver, szúr 2. kaszál) 1. 

percutere, ferire, pungere 2. secare foenum. 

2. je-'o-n (id. 'on V: mond, elbeszél) dicere, enarrare: 

Je-p-'o-petm-i pçaçe qetlyú (Zb. 26/11. Bármit 

beszélsz is, leányt szül. Km.) 
je-'oi-'ín (V. Int. je'on 1. vereget, keni a pirositót, 

septi 2. üt Vikire) 1. tündére, fucare faciem 2. 

simílem esse : ch'éi ji-tlep'q je-u-oi (Zb. 26/52. 

Minden a maga fajtájára üt. Km.) 
je-p-çe (n. v. s. ráolvasás) incantatio ; je-p-çe-n (je I 

bu-sz: 1. fújja a hangszert, az orrát 2. ráolvas) 

1. flare, canere tibia, se emungere 2. incantare. 
je-pçV-k'u-by'u-a-ne (je I 19-én maradó: 19-ik) unde- 

Lex.-Cab.-Hung.-Lat. 17 

Digitized byLjOOQlC 



L»58 



vicesimus; je-pçT-k'u-ç-a-ne (13-aciik) tertius de- 
cimus; je-p-ç*i-k'u-x'-a-ne (16 odik) decimus sex- 
tus; je-pçi-k'u-f-a-ne (12-edik) duodecimus; je- 
pçi-k'u-z-a-ne (11-edik) undecimus ; je-p-ç'-a-ne 
(id. p-ç'T, a III, maradó: tiz-ed-ik) decimus. 

je-pe-mY-n (je I orrába megy : szagol-ja) olfacere ; je- 
pQmTz-in (id. v. Int.) h'ader ze-zi-h'ar-i jl 'ay'u- 
ambe je-u-pemVz' (Zb. 26/38. A hullát hordozó 
is ujjait szagolgatja. Km.) 

je-p-y/â (p. perf. je-p-yen : hozzá kötött) ligatus, alli- 
gatus funiculo; je-p-yjo-n (id. felé kap: feléje 
kap, megragad) apprehendere : PsTm ji-h'ér qu- 
damem je-u-pyjo (Zb. 26/36. Az, a kit a viz 
visz, ág után kap. Km.) 

je-p-sT-yj'-n (id. felül-e száll: leszáll a lóról) descen- 
dere (ex equo). 

1. je-p-tl (Imper. jeptie-n pillant) jepti jeptl! (lám 
lám !) aspice, ecce ! ; 2, jeptl (n. v. s. vizsgálat, 
kivallatás) examen, inquisitio ; je-p-tle-n, - -ín 
(je I pi-llant : néz, figyel) aspicere, inspicere, tue- 
ri, observare: c'ej (tetüt, serkét keres, tetvész) 
pediculis purgare. (Zb. 21/187.); h'aç'er syeme 
bzem je-u-ptle (Zb. 26/18. A vendég ettében az 
ajtót nézi. Km.); je-p-tí'í-ce-n (id. -1- çe syn. z, 
z' aug. V. Int. vlmit sokáig néz) oculos intendere; 
je-p-tlY-yi-n (id. pY-tlí-n, yín 1. lefittyenti a fejét) 
demittere caput; je-p-tli-n - je-p-tle-n (pillant- 
ja, nézi, próbálja, kóstolja, vizsgálja; nézve gyö- 
nyörködik) aspicere, videre, tueri, probare, gusta- 
re ; aspectu delectari ; je-ptlV-pe-n (id. végez : jól 
megfigyeli) bene observare. 

je-ptP-a-ne (je 1 p-t-l'ı 4. rajta maradó : 4-edik) 
quartus. 



Digitized by LjOOQIC 



259 



je-p'a-ç'e-k'-ln (id. nagyon sürget) accelerare ; je-p'- 
c'í-z'-Yn (id. V. Int. p'cl-n facsint : el-facsar-ja, 
megmásít) mutare, revocare : uorq p'atle jep'c'Yz'- 
qém (vei je-p'c'íz''írqénn Zb. 26/2, 5. Az úr a ha- 
táridőt nem másitja meg. Km.); je-p7-f e-x'í-n (id. 
fitit : összenyom, szőrit) comprimere, constringere; 
je-p'-k'e-n (id. bokken: át-ugorja) transsilire. 

jer-a-y', jeray'k'e, jeray'-o v. jira-y". 

je-re, je-r"i v. ji-re; jere-y'u (id. n. v. xu-n H rajta a 
levés : hadd legyen, tessék, no jól van) sit, sit ita, 

esto ! bene habét: jerex'u jerex'u (akár 

.... akár) sive .... sive ; jerí-c (id. çen, çTn 
m re-ja tartó: akaratos, makacs) autognomon, 
contumax ; jeríc-o (id. adv. makacsul) pertinaciter. 

je-sâ, je-ssâ (p. perf. s. megszokott, próbált) assvetus, 
expertus; je-se-n, je-sse-n (je I ül ül-i: meg- 
szokja, idomul a kéz) assvescere; jese-r (id. p. 
megszokott) assvetus: jeser psíne-'u y'uth'eç 
(Zb. 26/26. A ki megszokta, a forrásnál huddik. 
Km.). 

jes-go (ger. je-sín : úszva) natando : j. x'-h'a-i-ín ki- 
há-g: kiúszik) enatare. 

je-sí-yj-n (j® l' ^I» égést vesz. Zb. 26/33 : el-ég) com- 
buri. 

jesT-k'e (n. v. s. úszás) natatio. 

je-sY-n, je-ssí-n (je II neki szel, cf. Ar. darab fi-1-nnâ: 
úsz-ik) nare, natare v. ji-síVin, 'u-sík'in. 

je-se-// (n. v. s. 1. fa-úsztatás 2. túlsúly) 1. lignorum 
per aquas decursus 2. superpondium ; je-ée-xi-n 
(je I le-visz-i : fát úsztat) ligna per aquas decur- 
rere facere ; je-áx© (id. n. v. á-ye-n : evés, étel) 
comedere, cibus ; jesxe-jefa-k'o (id, ivás, kelő : 
étel-ital után járó) comessatpr. 

17* 

Digitized byV^OOQlC 



2í)0 



je-é-x'""^ (jc II cl» sen, /in el esve hull |! pluere v. 

qejéxin. 
je-ái-h'a-k'-Yn (je I csű-r, vesz kel: csürögeti, tekeri) 

torquere, volvere v. qej-, tlaqo-jeéíh'ak'. 
je-éí'-n (je II el, csün: el-fárad) defatigari; jeáí-xu 

(id. hoz ; f áradásig At.) usque ad defatigationem 

V. je-ze-á'ín etc. 
je-tx'a-ue-n (je I pro txi-a hát-a, üt: hátra rug) recal- 

citrare. 
je-tx'u-a-ne (id. öt-jén maradó: 5-ödik) quititus. 

1. je-tí-n (id. teszi) 'unk'íbze jetin (bezárja) occlu- 

dere. 

2. je-tí-n (id. ad-ja: adományoz, ajándékoz) dare, do- 

nare : ji p'çe j (becsét adja, megfizet) solvere, 
persolvere : éyjYor j. (élelmet -^ fizetést ad) sti- 
pendium, salarium dare ; jetíá-Tn (id. v. Int. ado- 
gat) datare : jl h'aq j. (tartozását fizeti) debita 
solvere (Ar. h'aq jus). 

jeti pro jeptl. 

je-tla-se-n (je I tlaée sántái) claudicare ; je-tle (n. v. 
je-tle-n : ugrás) saltus v. psí-jetle ; je-tle-fe-k'-in 
(id. tiefín, k'in : elvonszolja) pertrahere ; je-tle-n 
(id. átugorja) transsilire; je-tle-u-n (id. láb-á-hoz 
omlik : es-ed-ez-ik, könyörög) supplicare, implo- 
rare: AdVyenn ji míy'or Ney'Dim ç'ak'ck'e je-u- 
tleű (Zb. 26/4. Csak a legnyomorultabb Adíghe 
esedezik a Tatárnál gubáért. Km.) ; Bíením ci- 
k'e jetleuam yodeç (Zb. 26/47. A kecskénél 
gyapjúért esedezetthez hasonló. Km.) ; je-tl'a- 
tre-n (je I dülő-jére dolgoz-ik : megöli a dolog) 
laboré se conficere. 

ef a ne (pro je-t'ua-ne : utána, aztán, következő) pos- 
tea, deinde ; secundus, sequens : j. maxonn (más- 



Digitized byLjOOQlC 



261 



nap) altero die; jefane-çe (id. is: hozzá még) 
imo etiam. 

jet'ane-gu-j (Zb. 12/22 utána is: mégint, még egyszer) 
iterum, denuo. 

jet'an-ík' (id. + még, is, mindazonátal is) attamen. 

je-t7-.se-xi-n (id. tövére ereszkedik : lekuporod-ik) con- 
quiniscere. 

je-t'oç'-a-ne (id. fo-ç' 2 X 10-én maradó: 20-adik) 
vigesimus ; je-f one-re-j (At. 5. rá-járó : második, 
következő) secundus, sequens; je-fu-a-ne (je I 
t'u pár, kettő-jén maradó: második, következő) 
secundus, sequens : j. mayom (másnap) altero die. 

1. je-u (je I u pro o, az |! pron. dem. agentis : je- 

gén aliquid legére ; je-u-ger vlminek az olvasó- 
ja II aliquid ille légit; je-fen iv-ni, inni ü bi- 
bere: s-je-u-fe At. 57 én vlminek az ivó-ja |! 
aliquid ego bibo etc.) 

2. je-u (id. u, hu te || tu : je-u-mí-'at pro 'oat, azt 

te ne mond-jad || id noli dicere !) 
je-ua-tre-n (v. Int. s. beléütközik, megtorlódik) collidi: 
congeri ; je-ue-n (je-u-n, je-uo-n, je-'u-n) ü-ti, 
ver, szúr, mar, penget, játszik hegedűn) icere, 
ferire, pungere, mordere, pulsare citharam, canere 
fidibus: baje j. (legyez) abigere muscas, çh'a j. 
(széngőz éri) v. çh'auo; ç'opçk'e j. (ostoroz) fla- 
gellare; odgine j. (csenget) tintinare; th^ay'us j. 
(harangoz) campanam pulsare; tlí j. (eret vág) 
sangvinem mittere; je-u-n id. je-uo-n (id.) tyju 

j. (vajat ver) butyrum facere. 

jeuo uej ! (ó jaj!) au! vae! 

je-*ubí-y'o (n. v. s. hörpentés, korty) haustus, sorbitio; 
je-'ubín (je I 'ubVn hörpent, merit, izlel) sorbere, 
haurire, gustare (vinum) : ué-j-ptlo u-cVs-néyri 
u-j-80 je'ub (Zb. 26/25. Nézve ültödnél inkább 



Digitized by VjOOQIC 



1 



262 



magad megégetve is hörpints. Km.); je-'ubiT-t- 
yj-n (id. leköp-i) conspuere. 

je-'u-çeçe-n (je II neki susog: rá-susog) susurrare 
super. 

je-'udY-yjn (je I v. 'udin, yin: (levet) dejicere ; je-'u-ja- 
ç'a-y'a (s. ság, ség : pajkosság) petulantia; je-'u- 
ja-ç'e (p. je'ujaç*e-n: zajongó, virgonc, pajkos) 
vociferans, patulans, lascivus; je'ujaç'e-ç'Y-n (id. 
csinál: rosszul nevel gyermeket) male educare 
pueros; je-'u-ja-ç'e-n (je I 'u-je ajk gonosz csi- 
nál : zaj-ong, pajkoskodik, csintalankodik) vocife- 
rare, petulari; je'ujaç'e-zT-ç' (id. p. rosszul neve- 
lő) pueros male educans. 

je-'u-n, = je-'o-n I ; je-'un-c'i'Yo (n. v. s. lökés, taszi- 
tás) ictus, pulsus; je-'un-ç'T-n (je'un csinál: üt- 
in-t, el-lök) protrudere ; je-'u-r (id. p.) ji-gu j. 
ç'en (önkényeskedik) arbitrium suum agere; je- 
'ut-yin — je-hutyin ; je-'u-tl-Tn (id. v. Int. je-'un, 
je-'on : ötl-eszt, oda-tüz : forraszt) infigere, acu 
firmare; ferruminare. 

je-'uçe-j-in, je-'uçije-n ("u-ç, esz-es : fölvilágosit, oktat, 
rábeszél, int, fegyelmez, vigasztal) edocere, insti- 
tuere, persvadere, praecavere, disciplina coercere; 
consolare ; je-'uçije (id. n. v. intés, buzdítás) ad- 
monitio, exhortatio. 

je-'uyi-tie (n. v. s. szegődés, szerződés, megrendelés) 
stipulatio, pactum, mandátum ; je-'uyitie-n (je I 
el-vág: végzést tesz, egyezkedik, megrendel) con- 
ventum facere, stipulari, mandare, praecipere; je- 
'u-p'ç' (n. V. s. kikérdezés) percontatio; je-'u-p'- 
ç'-Tn (je I tudakol, ki-megkérdez) sciscitari, per- 
contari, exquirere ; je-'u-se-n (id. el-ér : érint) tan- 
gere (manu) attingere ; je-'u-át-Yn v. 'uátín ; je-'u- 

Digitized by VjOOQIC 



268 



t'i-p-ç'î-n (id. 4- tőre + bocsán, rábocsátja, rá- 
ereszti a kutyákat a vadra) immittere (canes ad 
feras). 

je-'u-zerek' (p. s. siető) properans; je-'u-zerek'-in (je 
II el szorog v. ze-n, zín : szorgoskodik, elsiet) 
festinare; je-'u-z'erek'in (id. v. ze-r). 

je-z (je I ZÎ egy: maga) ipse, solus: jez çaler(maga 
a gyerek) ipse puer : jez ç'ale-ye-r (maguk a 
grerekek) ipsi pueri ; je-za-y', je-ze-y' (p. je-za- 
y'V-n alkalmas, ügyes, gyakorlott, mester, művész 
valamiben) idoneus, peritus, arte perfectus : - -i- 
y'a (id. ság, ség: ügyesség, gyakorlottság) habi- 
litas, peritia ; je-za-y'í-n, je-ze-y'T-n (jez, magát 
konyitja : alkalmazkodik, alkalmas) se aptum prae- 
bere; jezay'írqém (ö nem arra való) ille non 
est aptus ; jezay'o (id. adv. ügyesen, mesterileg) 
apte, perite ; je-z-bT (jez fele, felé obi. maga . . . 
vlmije ;i ipsius . . .) 

jezey', jezey'Tn - jezay' etc. 

jezes (n. v. jezesTn : fáradság, kimerülés, unalom) de- 
fatigatio; jezeáa-n jezeá-ín; jezeé-a (id. p. 
perf. elfáradt, kimerült) defatigatus; jezeé-go (id. 
ger. adv. p. fáradva ; unatkozva ; bús) defesse ; 
taedio affecte; moestus: jezeáT-y'a (id. ság, ség: 
fáradság) fatigatio; jezesíYo (id. 1. unalom, unat- 
kozás 2. búskomorság) 1 , taedium 2. melancholia; 
jezeálYo-go (id. adv.) 

je-ze-éí-n (je 11 el, eszve csü-r v. je-éY-n : l.bádgyad, 
el-ki fárad, kimerül 2. unatkozik, búskomor lesz) 
1. defatigari, languescere, vires deficere 2. tae- 
dium capere, melancholia, moerore affici : Adîyer 
jezeáme me'upser-i 'Urísír jezeáme ma-tye (Zb. 
26/4. Az Adighe unalmában farag, az Oros^ unal- 



Digitized by VjOOQIC 



264 



mában irkál. Km.); jezeé-tcY'euú (jezes leüzés: 

unalom-üzés, múlatás) oblectatio. 
jez-im (jez obi.) jezím jV ade (a maga aty-ja) ipsius 

V. ejus páter; jez-ír (id r det. ő maga) is ipse, 

ille ipse: jezîr-ç (az ő maga) ille ipse est; jezí- 

xer-c (azok ök maguk) illi ipsi sünt. 
je-zi-ái-r (n. v. je-áí-n vlminek a csűrése: letagadás) 

negatio. 
je-áe-xi-n (je II osan, ereszkedik, le-gurul, le-serül) 

devolvi. 

1 . je-z'e-n (je I i'en I le-si : vár, megvár) exspectare, 

opperiri : uev banem j. (a zivatart bevár-ja) tran- 
situm tempestatis exspectare v. zei'e. 

2. je-á'e-n, je-zTe-n (je neki, el, ser-ken : indul, el- 

utazik) abire, proficisci, iter ingredi: 5er jçz'âç 
(a hadsereg elindult, elment) exercitus profectus 
est V. xo-jz'e-n, je/az'z'en; je-z'e2 (n. v. s. el- 
szökés, elmenés, elosanás) abitus,fuga; jez'e-z-m 
(v. Int. jeien : elszökik, elmegy, elosan) abire, 
aufugere; je-á'u-'u-n (neki, zeng: rá-zendit) inci- 
pere canere ; je-i'z'e-y'o (n. v. jez'en II elindu- 
lás) abitus, profectio ; jez'z'e-n — jei'e-n II ; je- 
§aqan etc. v. §aqan. 

je-^e-x'í-n (je I zze-n szőrit vesz : meg-szorit) preme- 
re, constringere ; je-^e-k'-in (id. je-n vet, kel ; 
hátra veti a kezét) rejicere (manus ad tergum); 
jejen, je$ín v. ^en II. 

je-ji-x' (n. V. s. : elcsapás, le-tevés a hivatalból) de- 
jectio munere; je-gT-x-in (je I vet ereszkedik: 1. 
le-vet, el-lök, elcsap a hivatalból 2. nyel, falán- 
kod-ik) 1. dejicere; munere orbare 2. devorare; 
je-^ín V. $en II. 

I ji (pro i M. i: e, ez y hic, haec, hoc v. jigi,jinfeetc.) 



Digitized byLjOOQlC 



265 



II ji (İd. = je I IÍ ji est idem ac je I, sed ji stat re- 

gulariter ante nomina et ante tempóra verborum 
perfecta) ji-qo (fi-ja) filius suus, filius ejus; 
ade-m ji-qo (az atyának fi-ja) filius patris ; Se- 
tanej ji-ç'ert (S. tudja vala) S. id sciebat. 

III ji (syn. î M. é, i, é-ha: 1. belső rész 2. belé, be- 

lőle il 1. pars interior, viscera 2. praef. v. intus, 
intro ; ex) v. je-jii, jik'in etc. 

IV ji (pro i és. is |! et, etiam) : c'ex'go fí-k'u ji qi-syo- 

y'anexu (Zb. 12/43 hamar menjetek és nekem 
derítsétek ki) cito ite et mihi explorate. 

ji-ane-é v. anes. 

ji-'a-be-n (id. keze fér, nyúl, ji z'ip-k'e zsebébe) in- 
serere manum (in peruiam): H'avejm u-ji-mi- 
'abme bame cowuqém (Zb. 26/49. Ha a kutya- 
szarhoz nem nyúlsz, büze nem csap meg. Km.) ; 
ji-'a-k'e (id. kez-é-vel : sajátkezüleg) manu pro- 
pria. 

1. ji-'a-n (id. áll: vlmi-je van) habere; s-ji'a-ç, sl'aç 

(nekem van) mihi est, habeo: 'ayjáe ji-'aç (penz-e 
van) ille habét pecuniam. 

2. ji-'a-n (v. Int. jin IV : mázol, fest) inducere colores. 
ji-be, ji-bbe (ji II fe-je : árva, egy fejére levő) orbus, 

orba) ; -/Ju-n (id. gyü-n : elárvul) orbari. 
ji-by'a-m (ji II by'a obi.) j. te-ne-n (begyén marad: 

torkán akad) in faucibus haerere ; ji-by'u-k'e (id. 

fekü-jének: félre, ódalt) a latere, oblique. 
ji-bla-y'a-n (id. felé-je megy, ismerkedik) amicitiam 

contrahere. 
ji-b-z'e-n (ji III feI-sü-1 : csipős, marós, a mustár) sa- 

porem acrem habere. 
ji'C'ele-h'e-n (id. belőle törülve vesz: ki-töröl) delere, 

abstergere. 



Digitized by LjOOQIC 



266 



ji-çexu-r (ji H a titka) j. q'í-j *uaten (elárulja magát) 
arcana sua aperire. 

ji-ç'e-n (ji III belé gyujt) succendere v, h'aku. 

ji-çe-nerej (jeçane, rá-tartozó: 3-adik) j. ma^om-i (a 
3-adik napon is) et in tertia die. (Zb. 21/204.) 

ji-çh'a (ji II cika, fe-j : 1. fe-je 2. maga, magát) 1. ca- 
put suum 2. ille ipse, se ipsum: j. 'u-na-ze-n 
(feje szédül) vertigine corripi j. pı-tle-n (fölakaszt 
vlkit) patibulare : j. çity'un v. saty'un (dicséri 
magát) gloriari, se ostentare; j. jey^a^uzey'u-n 
(magát megutáltatja) se abominatum reddere ; ji- 
çh'a-fe-cir (id. + feletti, a ször) j. te-gı-n (fel- 
áll a haja szála) horrent capilli ; ji-çh'a-k'e (id. 
végett : magáért, magával ; személyesen) pro ipso, 
se-cum ; in persona : j. psatle-n (felel magáért) 
pro se ipso respondere; ji. zey'aç'ay'a (magától 
tanult) autodidactus ; ji-çh*a-m (id. obi. felé, fö- 
lötte) super, supra: jiçh'am-k'e (felül-röl) desu- 
per: ji~çh'a-r (id. det. 1. a fe-je 2. fejezet) l.ca- 
put suum, caput ejus 2. caput in libro; ji-çh'a- 
'u-sí-y'o (id. elévetés: okul-vetés, ürügy) praetex- 
tum ; - -go (id. adv. annak ürügyével) sub prae- 
texto ; ji-çh'a-'uz"r-h*e-n (fej-fájást vesz : szivessé- 
get tesz) officium alicui praestare. 

1. ji-cí-n (ji süt, látszik v. qejcYn, qVjcVn). 

2. ji-çT-n (id. ér, vág çen, ç'ın IV) jape j. (megelőz) 

praevenire. 

jT-cVtík'e-r (ji II çıtık'e det. vlminek az állása : elhe- 
lyezés) dispositura. 

jl-ç'ay* (id. segg al-ja: alá, aláfelé) sub; deorsum ; ji- 
c'ay'-ím (id. obi. alatt, lent) sub, subtus ; ji-ç a- 
v*-k'e (id. instr. alá, alul-ról) deorsum, desub. 

ji-ç'e-go (ger. s. be-el-ismerve) agnoscendo. 



Digitized by LjOOQIC 



267 



ji-ç'e-n (id. ér-zi : érez, tud, el-be-ismer) sentire, scire, 
agnoscere. 

ji-ç'e-r (ji II ç'e I det. vlminek az alja, alap) fundus, 
basis, fundamentum. 

ji-c'ez-ín (v. Int. jiç'en v. ji-mV-ç'ezgo). 

ji-ç'Y-b (ji II segg-fél: háta, fara, külsője) pars po- 
sterior, exteriőr; ji-ç'T-baY' (id. segg-fek: vlminek 
hát-a, meg-e, fara) pars posterior: j. qay'azen 
(hátát forditja: el-fordul) averti; jic'íbay'-k'e (id. 
instr. háttal, hátrafelé, háiulról, háta megetl) retro, 
a tergo, pone tergum, in absentia alicujus; ji- 
c'*íb-k*e Q\ç'"\b instr. hátul, kivül eső) exteriőr: ji- 
ç*Y-fe-r (ji II al-bő-r) j. q*i-ç'e-ç'Y-n (pőrére vet- 
kezik) se nudum praebere. 

ji-c'í-h'e-n (ji III csinál vesz : csinál, rak, fészket) 
struere (nidum). 

ji-de (pro ji ade, aty-ja) páter suus, ejus. 

ji-dej (ji II az ő tája : nál, nél) ad, apud. 

ji-dde-n, ji-de-n (ji II tü-r, tar-t : 1. bele-egyezik, en- 
ged a kérésnek 2. akarja, óhajtja) 1. consentire, 
assentiri, precibus locum dare 2. velle, optare; 
ji-de-n 2. (id. tü-z: tüz-i, varr-ja, hozzá-ki-varrja) 
suere, assuere, acu pingere; ji-de-'c-n (id. hall: 
meg-hallgatja) exaudire. 

ji-dez -- ji-dej; jidez-k'e (id. instr. maga felé) ad se: 
j. je'an (maga felé ránt, huz) ad se trahere. 

ji-dí-k'-in (jide-n, jidin kel: oda-tüzögeti, összeaggatja) 
assuerç, consuere. 

jí-fe-m (ji-ffe-m ji II fe IV obi. bőr-én, felületén, kül- 
sején) incute sua, in superficie sua: j. jiz (bőrén 
tele - testes) corpulentus: j. zí-7'o-n (bőrén 
magát tartja: vlmiről lecsüng) dependere; ji-fe-r 



Digitized by VjOOQIC 



268 



(İd. det. a bör-e^ a burk-a, külsője) pars exteriőr, 
tegumen rei. 

ji-ftı-n, ji-fj*-n (syn. je-fen: isz-ik, részegeskedik) bi- 
bere, inebriari; jifi-pe-n (id. végez: ki-issza egé- 
szen) penitus ebibere; jifT-a-în (id. v. Int. ivogat, 
iddogál) potare. 

ji-fou, ji-feu (ji II maga édesség, méz: kedves, szere- 
tetre méltó) carus, amabilis. 

ji-feç (p. n. V. ji-feçTn : 1. vlminek hivő-je 2. bizás, 
hivés) 1. credens 2. fides; - -ç'ı-n (id. csinál: 
elhitet, meggyőz) convincere, persvadere ; - -x'u- 
go (id. ger. x'un: elhive) eredendő; - -x'u-/^ 
(id. n. V. hivés, elhivés) creditus ; - «x'u-n (id. 
gyün: el-hisz) eredére, sibi persvadere; - -x'un- 
T-y'a (id. n. v. elhivés) persvasio, creditus ; - -y/u- 
pe-n (id. végez : teljesen hisz) penitus eredére : 
jifeç çîy'upe-m (teljesen meggyőződve) plena 
fiducia, persvasione; ji-feçY-y'a (n. v. s. hiszé- 
kenység) credulitas ; ji-f ec-ín (ji II erősen tart-ja: 
hisz, elhiszi) eredére, persvasum habere. . 

ji-gij i-g' (ji i e, i ko-r: e kor: most, jelenleg, e na- 
pokban) nunc, his temporibus : j. qí-z-de-sím (e 
korba kiérve: máig, mostanig) adhuc, ad hoc 
tempus, hodiedum ; jigi-petu (id. pe-t-o : ezennel, 
mindjárt) statim; ji-gi-r (id. det. jigir-i); jigi-re-j 
(id. reá járó: ekkori, mostani, tényleges) qui nunc 
est, praesens, instans; ji-gir-i (ji-gir e kor is: 
még) adhuc; jigiri yodo (id. yodo: ez idötájt) 
circa hoc tempus ; jigir-ík' (id. is: ekkor is, még) 
adhuc : j. zze (még egyszer) adhuc semel ; jigi- 
s-tû (id. sah'at-o: órában Ar. sahat: mindjárt) 
statim. 

ji-gu-a-uo (ji II lat. ütő) j. x'u-n (elszomorodik) con- 



Digitized by LjOOQIC 



269 



tristari ; ji-gu-y'a-go (g. s. szándékosan) consilio ; 
ji-gu-y'a-n (ji II gu szivét teszi : szándékoz-ik, 
akar, óhajt) sibi proponere, animum intendere, 
velle, optare; jigu y'e-n id. ji-gu-k'e (id. instr. 
maga végett, részéről, magá-boz, -ban) pro se, 
pro parte sua,ad se, secum: zi'âç quch'am jigu- 
k'e (At. 64. Szóla a hegyi ember magában) di- 
cebat montanus secum; ji-y'^c'^-m (ji II y'aç'e 
obi. éltében, örökre) in perpetuum. 

jí-y'^a-fí-n (v. caus. jifín : itat, áztat) madefacere : ueé- 
yjm j. (az eső megáztatja, megázik az esőben) 
pluvia commadere ; - -guzave-n (id. guzaven : 
kinoz, gyötör) cruciare, tormentare: cíam j. (hi- 
deg gyötri az állatot) frígére (animál); - -h'a-n 
jí-h'a-n : befelé mozditja) movere intro ; - -k'i-n 
(id. ji-k'in : átkelni hagy a vizen) transire facere 
per fluvium; - -k'iz (s. n. v. elbocsátás) repu- 
diatio ; - -k'iá-'ín (id. k'íiín^ küldi; bocsátja ne- 
jét) repudiare uxorem; - -pse*u-n (At. 61. éltet) 
vivere facere; - -sî-k'-în (id. sülve kelni v. sen, 
sin I belé-süt, belé-éget) inurere; -tlatlín (id. 
hulladoz: belé-hullat könnyet, neps'ír Zb. 25/26.) 
lacrimas infundere; - -tlí-n (id. dül) h'apsím j. 
(börtönben hevertet, Ar. h'abs) in custodia tenere; 
- -"uve-n (id. 'uví'an : helyettesit) substituere, in 
locum alicujus; - -iT-h'e-n v. hln (id. zen, zín 
II) psTj. (vízzel kiöblit) eluere ; - -i'í-k'-ín (sülve 
kel: belé süt a tésztába vlmit) concoquere. 

ji-y^e (pro je-y'e, eje-y'e v. jYk'ín) 

ji-y'e = je-y'a : jiy'e-h'an -- jíy'a-h'an ; ji-y'e-k'ut.t-en 
(v. caus. k'uaten : oda-mozcjit) admovere ; - -sY- 
h'en (id. szenescdvc menni : benne eléget) com- 
burere in ; -^ -zehín v. jly'aiíh'en. 



Digitized by LjOOQIC 



270 



ji-y'o ((ji II ko-r-a) zí-m j. (vlkinek korában levő) ejus 
aetatis; jiy'oç (éppen jókor) in tempore, oppor- 
tune. 

jl'Yot'iZ'in (ji II V. Int. y'otTn : kap) nancisci. 

ji-y'u-k' (n. V. s. ki-el-gözőlgés) evaporatio ; ji-y'u-k'-ín 
(ji y un I kel : el-gözölög) evaporare. 

jihi, ihi (ime, no lám! (Zb. 29/50) en! 

ji-hud-â (p. perf. s. hu-pa mélyedés a földben) locus 
depressus ; ji-hu-d-ín (ji-'ud-ín ; (le-üti a lábáról) 
prosternere, 

ji-hu-vve-n (ji III 'u-vfan, elé-áll: nyomára akad) in- 
dagare; ji-h'a-n (id. belé-hág: be-megy) intrare; 
ji-h'a-zí-h'en ^- ji-y'a-zí-h'en ; ji-h'â (p. perf. 
je-h'e-n) ji-h'é-n ==- ji-h'a-n. 

ji-X'abze (ji II szokás-a) mos est, sólet; - -go(id.adv. 
vele született, megszokott) innatus. 

ji-yj-n (ji III vesz : ki- vesz, ki-von kardot) educere gla- 
dium : y^ogunabjem g'ate jiyjV'® 'uti (Zb, 26/64. 
Az útszélen kivont kard hever, mi az? bie, 
kigyó) ; ji-yo-n (id. hull: 1. belé esik 2. belé-fér) 
1. incidere 2. intrare; capi ; ji-yú (n. v. s. el- 
hajtás, elűzés) expulsio ; ji-yu-n (ji III 2. bele- 
hajt 2. ki-hajt, ki-telepit 3. át-hajt vizen) 1. 
impellere 2. expellere 3. transigere per fluvi- 
um (psím j.) ji-yu-tle-n (id. v. Int. hajt, üz, 
kényszerit) agere, pellere, cogere; ji-yu-z-Tn (id. 
hajszol, elűz) pellere, depellere. 

ji-'í-y'-ín (ji II "í ujj-kézen, karon fog, tart) manu pre- 
hendcjc, tenere; ji-ke-zû-go (id. során: idejében, 
jókor) in tempore. 

ji-k/o-n (Hib. ji-ko-n, ji-gu-en, ji 111 belé-gyur,-töm, 
íiicgtöjt hurkát) infarcire : ji ch'acír píam jira- 
kori (Zb. 12'63. haját a fövegbe gyúrják és . . .) 



Digitized by VjOOQIC 



271 



ji-ki. V. i-ki. 

ji-ki-r-i (jigir-i : e kor is: még) adhuc : j. u-k'ua-qé 
(Zb. 21/231. még nem menél el?) adhuc non 
abivisti ? 

ji-koc' (ji II ko-c' kö-z, belső rész 1 pars media, pars 
interior) ; ji-koc'-îm (id. obl. köz-én : között, bent) 
inter, in medio, intus: ji-koc7m-k'e (id. instr. be- 
lül, belülről, közül) ex interiore, e medio; jlkoc'ir 
(id. det. a bele) j. qa-y'a-qabzen (belét kitisz- 
titja az állatnak) exenterare. 

ji-kon V. ji-kyon. 

ji-kú (ji II ku köz V. ko-c': közép) médium, pars me- 
dia : j. de-t-r (pro de-tí-r köz-ött tartó : középső) 
medius. 

ji-ku-n (pro ji-qu-n belé-nyulik : húzódik^ telik az idő) 
praeterire (tempus); kodíce ji-mí-kugo (At 59. 
nem sokára) non multo postea. 

ji-k'e (ji II farka: végső, szélső, vlminek utója, rossza) 
extremus, posterior, vilior in qualitate ; - -díde-m 
(id. aug. obi. éppen a farkán : legvégül) a post- 
remo ; jik'edTde-r (id. det. a legvégső) postre- 
mus ; ji-k'e-m (id. obi.) j. zi'a te-zí-jár (végén 
kezét rávetett = az alulirt) infrascriptus; ji-k'e-r 
(id. det. a vége) finis, consequentia ; ji-k'e-n (ji 
III bele-önt) infundere. 

ji-k'T-y'o (n. V. s. V. psi-jik'iyo) ; ji-k"í-n (ji III 1. be- 
lé-kel, megy 2. vlmiből kel, átkel vizen, keletke- 
zik 3. elmúlik) 1. intrare 2. exire, transire per 
fluvium 3. praeterire: sít je/e jik'ín ?(Zb. 21/211. 
Mi rossz keletkezhetik abból?) quid istud noce- 
bit?; cTmaxor jik'âç (a tél elmúlt) hyems perac- 
ta est; ji-maq' (maq'ír) jik*in (hangja múlik : be- 
reked) raucere ; z'ír jik'in (a szélbe kel : elgőzö- 



Digitized by VjOOQIC 



272 



lög) evaporare ; jik'Tp'e (átkelő a vizen) trajectus: 
jikTzVn (id. v. Int.): Hunem jik', çim jik'îi' (Zb. 
26/62. A házból jő s a földbe, a világba megy; 
mi az? 'U/o füst). 

jl-k'or (ji II n. v. k'on, kel: járás) incessus ;ji-k"iVaY'- 
k'e (id. hosszában) per longitudinem. 

ji-k'ute-n, -k'ut-ín (ji III v. Int. k'e-n : el-ki-át-örtt, szét 
hint) effundere, transfundere, dispergere. 

ji-qak'uh'ek'e (ji II n. v, qak'uh'en : magaviselet) 
gestus. 

ji-qu-h'e-n, - -hln (pro je I: el-ver) verberibus caede- 
re ; ji-qum-pí-k'-Yn (id. s. húzva végzi : kimer) 
exhaurire; ji-qu-n 1. (id. 1. húzódik, nyúlik 2. 
huz, hánt) 1. protrahi 2. trahere, decorticare; 
jl-qu-n 2. (üti a mértéket, elég, jóllakik, psatlek e 
beszéddel) sufficere, satiari : áíd'ím jlh'atle jiqu- 
X'uk'e ç'Tpem jiklrqém (Zb. 26/45. A szamárnak 
terhe mig nem elég, helyéből nem megy ki. Km.); 
jiqun-go (id. ger. fut., elegendőleg) sufficienter; 
jiquiín (id. v. Int. v. ji-m'í-qui). 

ji-lí-c-ín (ji Ili láng, süt: fel-lángol) inflammari. 

ji-me-j (pro je-mí-j p. neg. jej-in neki nem járó : má- 
sé) resaliena: jimejk'e bej yjun (gazul gazdag 
lesz) alienis bonis ditescere; jl-my-'ago (g. neg. 
ji-'an) b/adih'ap'e j. (hozzáférhetlen) inaccessi- 
bilis; ji-mic'eá-go (ger. neg. jiç'ezîn scire): ji- 
ç'en j. qanen (nem tudja mit tévő legyen) ne- 
scire quid faciat ; ji-m'í-da-Y'a (n. v. s. elutasitás) 
recusatio; ji-mi-den (neg. jiden : nem fogad el, 
lemond, elutasit) recusare, rejicere; ji-mT-feç-în 
(neg. ji-f ecín : kételkedik) difiidére, dubitare ; ji- 
mí-y'a-guzave-n (neg. y'aguzaven : megnyugtat, 
biztosit) quietum reddere ; - -p-se'u-go (ger. neg. 



Digitized by VjOOQIC 



273 



jiy'a-p-se-'u-n 1. unalmas 2. elviselhetetlen) mo- 
lestus, intolerabilis ; ji-mı-yon-go (ger. neg. ji- 
/on : belé nem férő, össze nem férő) quod capi 
non potest, incompatibilis ; ji-mY-k'ot*íz-go (ger. 
neg. k'otízín el nem mozdulva, szüntelen) sine 
intermissione; ji-m'í-qu (p. neg. jiqun 2. telhe- 
tetlen) insatiabilis ; ji-mí-quz (id. v. Int.) ; ji-m'í-tl 
(p. neg. ji-tlT-n) : Uj 'a jimítl mícafem guaçer 
Ç-U mi-y'aguy (Zb. 26/20. Kezedben nem levő 
medvebőrrel az úrnőt ne biztasd. Km.) 

II ji-n, je-n {M, já-r cf. az járja, nem járja, nekem jár 

stb. jo-g, jó, i-j-, ij-l-ik 11 convenire) v. xo-jen, 
XO-jin, ja-j, je-j, jiz' etc. 

III jl-n, je-n (M. in, in-da, in-ka, jon-ka, i-deg é-r: 1. 

nő, nyúlik, ér, terjed 2. nyújt, huz |! 1 . crescere, 
extendi 2. tendere, trahere) v. je'a-n, jin-ay', pT- 
jin, éí-jin etc. 

IV ji-n (M. i-r ; iró, irós: ken, mázol, fest, vakkol) 

oblinere, incrustare, tectorio linere v. ji'an. 

jin (p. jin III nagy, magas, termetes, terjedelmes, dara- 
bos) magnus, procerus, extensus, crassus, non 
minutus ; jin-ay* (id. pro y'a ság, ség : nagyság, 
magasság, terjedelem, termet) magnitúdó, exten- 
sio, statura. 

ji-nape (jl II or-ca |! vultus v. texin, tek'ln) ; ji-na- 
pe-r (id. det. becsületérzés, lelkiismeret) honestas, 
conscientia. 

ji-ne (1. pro jl ane any-ja ü mater sua, v. ejus 2. ji 
nne szeme || oculus ejus v. suus) : ji-nVqom (ji 
11 n'íqo obi. részint) partim. 

jin-Y-sxo (jin III n. v. nagy .* nagy-termetü) procero cor- 
pore; jin-*í-z' (id. ős: óriás, szörny) gigás, mon- 
strum; jin-o (id. adv. fenn hangon) alta voce: 

Lox.-Cab.-IIun^.-Lat. 13 

Digitized byLjOOQlC 



274 



Jino zfa, c'íko 'uate (Zb. 26/19. Fenn bangón 
szólj, lassan mondd el. Km.) 

ji-n-fe (ji, i I m obi. fe tetejébe M. inte, inté-z; er- 
re, ekként: igy hát, tehát Zb. 21/170) ergo. 

ji-'otí-h'e-n, - -h'in (ji II üt, vesz : meg-tilól) cannabim 
purgare. 

ji-pa-o (ji II pe elő adv. elején : előbb) prius, ji-pase- 
' rej-m (id. régi-jé-n : régen) olim: j. ja-xebzago 
qi-dxo-na (a régiek szokásából ki nekünk mara- 
da: hagyományos, ősrégi v. qa-nen) traditus, per- 
antiquus (leges, móres) ; ji-pçe (id. pçe fő-szár, 
nyak \\ cervix: nyaka, nyakán, nyakára, reá, 
rajta) cervicibus, super, supra ; jipçek'e (id. instr. 
fölfelé, felülről) 1. sursum 2. deorsum ; jipçer(id. 
det. felső) superus. 

ji-pç-h*a-n (ji III mász, hág: belé-mász) irrepere. 

ji-pc'í-r (ji II pcí det. a nő i-p-ja) páter mariti ; ji-pe 
(id. elő-je: 1. elő, kezdet 2. először) pars ante- 
rior, primordium 2. primum adv. j. z*í-c a-$â-r 
(alapvető v. ç'e^en) fundamentális; j. jitTr (elül- 
tartó: etső) ahterior; jipe-dide (id. aug. legelső) 
omnium primus; j. çT-ç'e$ago (legelejétől kezdve) 
ab initio v. ç'e$en ; jipe-giç'e (id. kîç'e: 1. első 
2. első izben) 1. primus 2. primum; jipek*e (id. 
instr. előbb) antea, prius ; jipe-m (id. obi. elején, 
kezdetben) initio ; jipe-psatle (id. beszéd : előszó) 
praefatio; jipe-r (id. det, 1. első 2. a kezdet) 1. 
primus 2. initium ; jipe-re-gor-Yz' (id. re, ra, adv. 
aug. éppen az előbbi módon Zb. 21/169) eodem 
modo ac primum; jipe-re-j (id. járó: előbbi) 
prior, anterior. 

ji-peziya-r (ji II peziy^a det. elv, szabály) regula, prin- 
cípium ; ji-pezí-p'e (id. bizó hely: bizonyos, két- 



Digitized by VjOOQIC 



27ő 



ségtelen) certus, indubitatus; ji-pyjn v. p-yen (bo- 
goz = ligare). 

ji-pou (pro jipe-go előbb Zb. 21/155.) prius, antea. 

ji-p-tle-n, -ín (ji ill belé-pillant,-néz) inspicere ; ji-pt- 
lY-fe-n (ji II n. v. ptlYn, von : huz reá Szék. ha- 
sonló) similem esse. 

ji-p'atle etc. v. p'atle, ji-p'çek'e v. p'çe. 

jî-p'ç'e (ji 11 esése a napnak: nyugat) occidens; j. tle- 
níqo (id. ódal; nyugati) occidentalis ; ji-p'e-k'e 
(id. p'e hely || locus, instr.) j. 'u-vTn (helyébe 
áll, fölvált) succedere in alterius locum. 

ji-p'k'e-n (ji III belé-ugrik) insilire. 

ji-r-a (jî-rî + ja II v. ra : reá-ök, neki-ök, róla, be- 
löle-ök II ad rem . . . illi, ei . . . illi, de, ex, 
re . . . illi); jira-f (id. p. fen, fín von, iszik: 
ital, inni való) potus, res bibenda ; jira y*, jeray' 
(id. n. V. Y'ín, y'un II neki-fekvés: erőlködés) ni- 
sus : jiray'-k'e jeray'k'e (id. instr. nagy nehezen) 
enixe ; jiray'-o, jeray'-o (id. adv.) jiray'-síraY'-go 
(id. állit.) id. jira-tín (id. reá-,hozzá-ad) addere 
(in mensurando); jira-tlyua (id. p. perf. tlyun 
szül: benn-szülött) indigena; jira-'uyitlâ (id. p. 
perf. 'uyitren elvégez : szerződés) pactum. 

ji-re, ji-ri (jere, jeri, jí II + re, ri : re-ja, reá, rajta, 
neki, vele, róla, belőle i| in, super rem, ei, per 
eum, de, ex re): jire-k'o ! (rajta a kelés: hadd 
menjen) abeat! jira-k'o (hadd menjenek) abeant! 
ji-re-jf (abból iszsza 'i ex eo bibit v. jefen, ji- 
fin ; jipi-y'a-h'ayu-n (id. nyeret: elveszit, ügyet) 
perdere causam ; jiri-y'a-qun (v. caus. jiriqun 2. 
jóllaktat) satiare ; JimYqur jiri-z-y'aqur leps-ç 
(Zb. 26/36, A jól nem lakó jól laktatója a leves. 
Km.) ; jiri-y'e-y'u (id. n. v. y'a-y'un : szaporítás) 

18» 

Digitized byLjOOQlC 



i^7H 



additamentum, hyperbola; jiri-h*er (id. p. h*e-n 
visz) jigu j. (tetsző) animo lubens; jiri k'ute-n 
(reá-hint, elönt) diffundere, dispergere ; jiri-qu(p. 
jiriqun 2. elégséges) sufficiens ; - -y/uk'e (id. le- 
vőig: jóllakásig) usque ad satietatem; jiri-qu-n 
1. (bele-nyúlik,-telik) praeterire (tempus): jitles- 
i-p'ç' jiriquac (év tize betölt: tiz éves múlt) aeta- 
tem decimam peregit); jiri-qun 2. (jóllakik, elég, 
jutányos az ár) satiari, sufficere, justum esse (pre- 
tium) ; jiri-llen (reá fest, szinez) colorare, pingere; 
jiri-nnVh'-gore (ger. s.) ji-gu j. (kelletlenül) aegre; 
jiri-nnY-h*in (jiri neg. h'ín: reá nem visz) ji-gu j. 
(undorodik) aversari ; jiri-míh'o (id. ger.) ji-gu j. 
(nem örömest) non libenter ; jiri-mí-quy'a (n. v. 
neg. jiri-qun '2. elégtelenség) insufficientia ; jiri- 
psatle-n (vlmiről beszél : okoskod-ik) ratiocinari ; 
jiri-pse'u-n 1. (rajta él: táplálkozik) vesci : jiri- 
pse-'u-n (pro 'o-n vlmire mesét, pse, mond: 
költ) fingere, excogitare ; jiri-'ub'íditl-o (id. g, V 
bídítlen : megrögzötten) obstinate; jiri-ier (id. p. 
5e-n szúr: rü-gy, csira) germen; jiri-zen (id. 
oda-osan) accurrere; jiri-iiy-o (ger. jeı'i/jn: fa- 
lánkul) edacis modo. 

ji-sea-go (ger. ji-sen v. ji-ssin) nnafem t'ekú j. (tűz- 
nek kissé égettje: kozmás) adustus. 

ji-sy-k'-m (ji III V. je-sVn : át-uszik) transnatare ; ji- 
sík'-o (id. ger. úszva) natando ; ji-sí-n (id. ül : 
benne ül, benn-ül, honn-van) intus sedere, domi 
esse: yekum jis-ye-r (a helységben lakók) inco- 
lae loci; Pxo-zí-Y'ot jisqém (Zb. 26/21. A neked 
kereső nincs honn. Km.) Zi-gú u-j-sTm ji ohred 
zTa íZb. 26/43. A kinek szekerén ülsz, annak da- 
lát dalold. Km.) 



Digitized by LjOOQIC 



277 



ji-ssT-n (ji-sí-n, ji-se-n M. ü-sz-ög, üsz-k, ji II sze- 
nesit: égi, égeti) ürere v. qejsek'in ; ji-ssYpen, 
ji-sYpen (id. végez: el-éget) penitus comburere. 
ji-á (syn. ças n. v. s : szállítás) vectura; ji-áin (ji 11 
visz, szállit) portare, transportare ; px'a j. (fát úsz- 
tat) ligna flumine transportare ; ji-t (p. ji-fin : tar- 
tótja) y'abzem jit (törvényes) legális, legitimus ; 
maz-iç-ım jit (3 hónapos) trimestris; jitles-iç-inn 
jit (3 éves) trium annorum ; ji-te-se-n (id. tete- 
jére szóródik) insterni : Jaz'errl f emiç jitesenç 
(Zb. 26/52. A parázs tetejére szóródik a szén. 
Km.) ; jit-go, jit-gore, jit-o (ger. adv. jitin) -/^'ab- 
zem j. (törvényesen) legitimé; ji'uz' j. (után-a) 
post aliquem, eum sequendo; j-i-t-halâr (p. det. 
s. az elmerült, belefúlt) immersus; ji-t-h'ale-n, 
-h'alle-n (ji 11 tete-jé-ről halad : belé-ful, elsülyed, 
megfulad) immergi, submergi ; suffocari fumo ; ji- 
t-xe-n (id. tete-jére kercel : rá-ir) inscribere ; ji- 
t-y'un-ç'ı-n (id. tetejét horzsolja: meggyalul) dedolare; 
ji-tY-n (id. tart. benne van ; vall vallást) continere, 
profiteri religionem ; jitYr, jitr (id. p. n. v. det. 
tartalom) elenchus, contenta. 

ji-tl (p. ji-tlYn : benne levő) id, quod inest: zi'annYç'e j. 
(birtokos, a kinek keze alatt van) possessor; ji- 
tladen (ji Hl belé-szalad) incurrere : jape j. (elé- 
be vág, szavába vág, rábukkan) occurrere ob- 
viam, supervenire; interloqui. 

ji-tla-y'u-n (ji II tie láb, konyul ; imád) adorare ; ji- 
tlec'ík'-in (id. tleç'Yn dörzsölgeti; megtörül) ab- 
stergere. 

ji-tlen V. jítlín ; ji-tle-r (id. p.) zi-'amYç'e j. (ural- 
kodó) dominator (in cujus manu aliquis est.) 

jí-tle-s (ji I e, tül, mérő: 1. év, életkor 2. idő) 1. 



Digitized byLjOOQlC 



278 



annus, aetas 2. tempus: jitles-i-ç (id. ji çe há- 
rom-ja : 3 év) triennium ; jitles-i-çç (id. ji-ççe : 
év-száz, század) seculum ; - -i-p'ç' (10 év) decem 
annorum spatium; - -i-t/ű (öt év)quinquennium; 
- -i-t' (két év) biennium; jitles-ı-ç'e (id. újév) 
annus novus; - -níqo (félév) spatiur semestre. 

ji-tl-h'a-n (v. caus. s. dűlni hagyja : rak) ponere, one- 
rare: ji'anriíc'e j. (1. kézbesít 2. hatalmába kerit) 
1. tradere in manus alicujus 2. in potestestatem 
suam redigere; ji-pçe j. (nyakára rak: megbiz) 
mandare, negotium dare; ji-tlí-n 1. (ji III benne 
dül : benn-hever, -van) jacere intus, inesse ; ji- 
'amîç'e j. (birtokol) possidere (in manu esse). 

ji-tl'í-n 2. (ji II dörgöl, súrol) fricare : H'a-ne 'ay'c ji- 
tlíre tlxoqotrVne 'uk'ítere ? (Zb. 26/3. A kutya sze- 
mét a füst csipi-e, a paraszt szeme, arca, szégyenl-e ? 
Km.); jitríte-go (ger. s. takarékosan) parce; ji- 
tlí-te-n (ji II tul, tül tesz: tart vlminek) numerare 
inter. 

ji-tlni-y'a (n. v. jitlín 1.) ji'amıç'e j. (uralkodás) dch 
minatio. 

ji-trí-r (ji II tl'í det. a vőlegény) sponsus. 

ji-t-o = jit-go: z'ím zír ja'ui' j. (egymás után) alius 
post alium. 

ji-t'an-ik -- jefanik'. 

ji-tishVn (ji III belé ül a kocsiba) inscendere currum. 

ji-uase (ji II ár-a) zzi som j. (egy rubel ára, értékű) 
una Rossica moneta constans. 

ji-ue-n (ji III ver) sabe j. (beporoz) pulvere opplere. 

ji-'ud'ín V. ji-hudin ; ji-'uk'e-n (belé-üt, szeget) infigere 
clavum) ; ji-'u-n (ji-hu-n : belé-dug) inserere ; ji- 
'u-p'ç'e-n (id. bevág) incîdere: ji-'uvâ (p. perf. s. 
tríp'enn j. (férfikorba lépett) vir aduitus; ji-'u-ven 



Digitized by VjOOQIC 



279 



(ji III 'uvTan (oda-áll) instare: *oyum ji'uz' j. (az 
ügy, dolog után lát) instare operi. 

ji-'uz' (ji II, ucsu: 1. ütó-ja 2. után, megé) 1. pars 
postica 2. post, pone ; j. -dide (id. aug. legutójá) 
pars postrema; j. jitin (leghátul van) postremum 
locum tenere; ji'uz'k'e (id. instr. után, megé) post, 
pone; j. yu-zVan (meg-szól) infamare. 

ji-z, ji-zz (p. ji-zín M. özön : tele, jóllakott) plenus, 
saturatus: Jiz jifík'e zTmYç'em ji-by'u jirejf (Zb. 
' 26/35. A teli poharat meginni nem tudó abból 
kilencet iszik meg. Km.); jiz-c'í-n (id. csinál : 
tele tölt, töm, halmoz) replere, farcire, cumulare: 
ji-n'íbe j. (gyomrát tömi) replere ventrem. 

ji-zek'o-k'e (ji II esz-kelés : magaviselet) gestus. 

jiz-x'u-n (jiz, y'un : telik) repleri: jiz/'u-yuk'e (jólla- 
kásig) usque ad satietatem; jiz-i-y'o (id. n. v. 
teltség) plenitas: mazenn j. (holdtölte) plenilu- 
nium ; jizY-h'a (id. teltség, szorulás) constipatio. 

ji-zY-yu (p. ji-yu-n üző, üldöző) persecutor. 

ji-zY-n, ji-zzY-n (ji III szorít, belé-szorit, töm) implere, 
farcire; jizz-o (id. ger. tömve, tele, teljesen) re- 
plete, plene, penitus adv. 

ji-ze (n. V. ji-ze-n : irigység) invidia ; jize-y'u 
(id. társ : gonosz) malignus ; ji-ze-n, ji-zY-n (ji 
III éha, sül : v. je-jiiín) ; ji-zY-y'a (id. n. v. sziv- 
égés: szomorkodás) moeror; ji-zY-k'-in (id. kel: 
szomorkodik, arca bee.ik) moerere, buccas fluen- 
tes habere ; ji-zY-n v. jizen. 

ji-z' (p. ji-n Ilaug. amimeg-járja : jo-g,jobb) dexter ad. 

ji-z'-ín (v. Int. jin III v. qaft-re-jiz1n). 

jiz'-ra-bY'ú (jiz' rá-feküvő : jobb ódal) dextrum latus ; 
- -nnk'e (id. instr. jobbra, jobbfelül) dextrorsum; 
a dextra parte; jiz' tioníqo-mk'e id, v, tIenYqo. 



Digitized by LjOOQIC 



280 



ji-şe-n, -şi-n (ji III beié-vet ; ki-vet) injicere ; ejicere : 

zes x'uao pyjenk'i j-u-mı-? (Zb. 26/72. Ej beáll- 
tával a szemetet ne vesd ki. nh.) 
jje I (ejnye !) heu, eheu ! 
jji (Ad, je p. jen, jin III Jap. ya, iya Tam. en, yen 

növő : nagy szám : 8) octo : ççi-j (száz nyolc-a : 

800) octingenti. 
jo V. je-u I : jo-ffe (3 pers, je-ffen: ittas) ebrius ; jo- 

jiz (id. je-jizın, irigyli: irigylendő) invidia dignus. 
ju V. je-u II cf. jiien. 
jubide-n (pro je-'u-biden, megfogja : beterel) compel- 

lere gregem; ju-fen-ç'ın (id. itat: megáztat) ma- 

defacere ; ju-f ej-in (id. bűvit : berondit) inqui- 

nare. 
ju-y'o (pro ji y'o vlminek kor-a: idő, kor) tempus, 

aetas. 
juqodijgo (pro je-'u-qodíj-go ; húzva, vontatva, beszél) 

producte (loqui). 
jumu'udín (je-u-mí-'udín : azt te nem törended : el nem 

rontható) infrangibilis, incorruptibilis. 
jusk'ump'â (ji 'u ajka, se-kû-m-pâ le mélyre mene: 

beesett arc) fluentes buccae. 
jutyjnip'ç'în (je-'u-tyJn-Î-p'ç'Yn le-ki-ráz) decutere, ex- 

cutere. 
ju-z'ke V. ji^uz'k'e (Zb. 21/156.) 



Digitized by LjOOQIC 



281 



K (ante vocales e, i, i -- kj) 

ke I— IV = k'e I— IV. 

ke-çe-j (ke 11 ha-j, çe aug. j. p. jen, jin, hajas nö- 
vény: pálma, kaukázusi) pálma Caucasica. 

keken (Hang. csics-eg) fritinnire. 

ken V. kin. 

kengeç (n. v. kengecín : tanácskozás) consultatio ; 
kengeçe-y'u (id. tanácskozótárs) socius consilii ; 
Bzager k. u-mı-ç' (Zb. 26/22. A gonoszszal 
együtt ne tanácskozzál. Km.) ; ke-n-ge-çe-n, -çı-n 
(ke, k'e lil obi. ke, mér, véges végig mér : meg- 
fontol, tanácskozik) delibrare, deliberare, consul- 
tare ; kengeç-V-le (id. tetemes : sokat tanácskozó, 
habozó) diu deliberans, haesitans: Kengecílem 
j-ade ji-tl jiceiírqénn (Zb. 26/14. Az ingatag 
még atyja vérét sem boszulja meg. Km.) ; ken- 
gec-T-náe (id. nincs : meggondolatlan) inconside- 
ratus. NB. A kaz. tatár kingeá a hunn-bolgár 
nyelvből való. 
kenz. kkeni (pro ke-me ger. ken, p. ze szakadozva, 
gyengén folyó: 1, sekély 2. sekélyhely, zátony) 1. 
tenuis, vadosus 2. vadum ; kenzgo id. adv. kenz 
x'un (sekélyesedik, apad) decrescere (fluvius) k. 
X'uzín (id. V. Int.) ; kenziya (sekélyesség) vadum. 
ke-r-u (ke, k'e lil hát, rí ra, re, p. un esik: éjszak) 

septentrio. 
ke-t (ke, k'e I kör, p. ten, tın tesz, körül tevő : juh- 
kos-ár Ad. koá id.) ovile. cf. M. ket-r-ec (k. 
ket-ir det. dim.); k'e-u (Zb. 12/23. k'eo 25/27. 
ko 26/65 k'ou, ke I körül p. n. v. u-n IV üt, 
ver: kerítés, sövény-k.) structüis sepes; septnm; 



Digitized byLjOOQlC 



282 



ke-u-bz'e (id. ajtó : kertajtó v. kapu) ostium horti: 
Neyubez' k'eubz'erík (Zb. 26/62. Tüzes-szemü 
a kertkapun járkál, mi az? gedu, macska); ke- 
zű, kkezû (id. ze-go ger. p. zen szán, fordul : 
sor, sorrend ; sors, végzet) 1 . series, ordo 2. sors, 
fátum: zi kezű zi-mi'a ci'aqém (Zb. 26/40. Ma- 
ga sorja nem levő nincs: mindennek meg van a 
sorja. Km.) Dunejr kezű-c (ib. 42 Sorra birják a 
világot Ar. dunja mundus); kezű-go (id. adv. 
sorra) ex ordine, alternando. 

k/o (syn. ko, qo, ga-ly, ág cf. T. tat. bot femur, bo- 
tak ramus : comb, a test ága) femur. 

kyo-n (kon, qun, gun: töm, gyúr) farcire v. ji, x®í 
kyon-sYb-Tz' (id. pro sí-vej, il' : gané-domb) ster- 
quilinum. 

kyu (pro ku I : kenyér-bél) medulla panis: kyuc', kuc* 
(id. dim. vele, velő) medulla NB. A M. be-le, 
ve-le, ve-lö - be, ve + kab. le (test). 

kyu-e (kyo p. je-n, nagy: comb) femur. 

I ki, ki (gi, gi Kin. Jap. ki p. ki-n, kor, idő ij tem- 

pus V. kıç'e, igi etc.) 

II ki, ki, kki (p. k'in kel, nö Jap. ki a tree Tam. kilei 

a twig M. ki, ki-es: 1. ág-bog, galy 2. berek) 1. 
surculus, ramulus 2. lucus, nemus : ki'-kíc'o u-mí- 
y'aáme, bzey'u cíy'uk'e qí-pyo-Y'aáYz'qém (Zb. 
26/11. Galy korában ha nem hajlitod, karó lété- 
ben meg nem hajthatod. Km.); ki-c', kki-c' (id. 
rágó, galyrágó : gi-ca, gi-da) haedulus cf. k'ec e; 
ki-c'en-t-y' (id. p. c'an-ty'on galy horzsolva: 
husáng) virga ; kic'-i-bi'e (Bockshörnerl : szent- 
jános-kenyér) ceratium ; ki-c'íkú (ki dim. galyacska 
vessző) ramulus, virga; ki-yú (id. hó-szin : nád] 



Digitized by VjOOQIC 



283 



arundo, canna ; ki-y/u (id. pro yj-go vágó : liget, 
berek) nemus, lucus. 

ki-n, ke-n, kki-n (M. kén, kin: 1. tör-ik, szakad, re- 
ped 2. szakit 11 1. frangi, rumpi, findi 2. f ran- 
gere, rumpere etc.) v. ç'e-, ç'ı-, go-, y'a-, ye-, 
pY-, te-kin etc. 

ki-se-y'ogú (ki II galy-viselő-út : tej-út) via lactea. 

ki-be (id. fél, ódal : kaliba Zb. 12/38) tugurium vimi- 
neum. 

kí-c'e (ki I kor, csináló) : hutYkunn qí-nní-k'-kíc'e (a 
küzdőtérről ki nem menő kort csináló: a küzd- 
térről »még« el sem menve) palaestram adhuc non 
reliquens . . . ; ji-pe-gíc'e (első) primus, prior ; 
- -go id. adv. gTç'ego (id. ger. adv.) ç'ale -g. (még 
mint gyerek) adhuc annos pueriles agendo); ki- 
ç'o (id.) neyu-k'iç'o (még világosságnál) adhuc 
ante occasum sol is. 

kke-çane (ke, k'e kőr, ççen sző, ne hely, körül-font 
hely: 1. torony 2. siremlék) 1. turris 2. mauso- 
leum; kke-j (id. járó, körös: 1. veder 2. kádacs- 
ka) 1. hydria 2. doliolum. 

kkezú V. kezű, kki v. ki II, kkic' v. kíc', kkin v. kin, 
kku I V. ku I. 

kku II (p. ku-n, qun IV vág . penge) lamina ensis etc. 

ko I— IV V. ku I— IV. 

ko-a-fe, ko-a-pe (kyo, fej, vég, comb-fej : csipö) coxa. 

kobz'e (Zb. 12/23. 21/182) v. keubz'e. 

ko-c' (ko, ku I dim. M. kö-z : 1. köz-ep, bél 2. has, 
gyomor) 1. pars média, interior, intestina 2. ven- 
ter, stomachus; ko-c'ík' (id. dim. has, gyomor) 
venter, stromachus ; koc'-ínn (id. obi. közön, bent) 
in medio, intus ; koc' i-pye-n (közé-bogoz : belé- 
köt) illigare; koc'í-ri; koc'rí (id. köz-re: közé, 



Digitized by VjOOQIC 



284 



belé, közepén át a sűrűségnek) intro, intus, per 
médium ; - -7Ú (p. s. besüppedő, talaj-, jég-re- 
pedés) ruptura, rima soli, gelu ; - -xu-n (id. hull: 
besüpped, beszakad, talaj, jég) rimas agere solum, 
gelu ; - "Xup'e (id. hely : süppedékes hely) solum 
uliginosum ; - -k'in (id. kel : át-m egy, -hatol sűrű- 
ségen) permeare, pervadere (per densitatem); 
- -k'ip'e (id. hely: átjáró-hely, sűrűségen) trans- 
itus (per sylvam); - -k7p'e-náe (fd. nincs; átjár- 
hatlan, sűrűség) impervius(densitas); koc'íri, koc'- 
ri-áe-n (id. közre csűri : behorpaszt) deprimendo 
incurvare latus rei ; koc'i-áa (id. p. perf. áen : be- 
horpadt) depressus, incurvatus (latus rei) ; koc'i- 
sV-h7n (id. belé-csombolit) involvere; koc'í-tih'an 
(belé-göngyöl) involvere; kocVaç'o (pro k. ja- 
ç'e-go átvágva, tömegen) per mediam multitudi- 
nem perrumpendo ; kocVT v. koc'írT; kocVízín 
(át-szalad : átgondol) perpendere. 
ko-d (ko pro go hozzá, p. den, d'ín töm : had, sok, 
gyakori) copia, copiosus, multus, frequens: clyu- 
kod (emberhad) multi homines; kod-ç (elég!) 
satis est! kod-ç'â (p. perf. kodç'en T. tat. qo- 
|a : éltes, régi) vetustus ; diuturnus ; - -go (id. 
ger. régen ; régóta) antiquitus ; - -qém (nem rég) 
non ita pridem ; kod-ç'â-o (id. ger. régies) an- 
tiquus; kod-ç'e-n (id. sürög: sokáig tart)diu du- 
rare; kodc'T-y'a (n. v. s. szaporítás) multiplicatio; 
kod-c'ín (id. csinál : sokasit, szaporít, tenyészt) 
multiplicare, propagare; kod-go, kod-o (nagyon; 
gyakran; magnopere; saepe; kodîçe (id. aug. 
igen sok) permultus; kodiçe-ç (id. suff praed.) 
k. z-u-nni-'o (mily soká ne is mond: lehető 
sokáig) quo diutius ; kodıçe-go (id. adv. tulságo 



Digitized by VjOOQIC 



285 



san) nimio modo ; kod-i-de (pro kod, dTde 
aug. nagyon sok) valde multus ; kod-Y-y'a (so- 
kaság, bőség) copia, multitudo ; kod-íz (id. aug. 
At. 56: nagyon sok) permultus; kod mT-ç'ego 
(ger. neg. kodç'en: nem sokára azután) non mul- 
to postea; kodo v. kodgo , kod-o-re (id. sok- 
szor, gyakran) saepe, compluries ; kod-ra, kod-re 
(sokára, sokáig, tovább) multum ac diu, diutius; 
kod-tla-n-dere ? (sok-tói neki tart-e : mióta ?) a 
quo tempore ? kod-zı-ç' (id. p. ç'e-n tud : sokat 
tudó, bűvész Ad. bo-ze-çuere M. bo-szo-r-ka) 
mágus (multum sciens) ; kod-zY-y'aç'â (id. p. perf. 
y'a-ç'en él : sokat élt) qui diu vixit. 

kon-sTbYz' v. k^o-n, ko-n v. 'u-ko. 

kon-sa-p'e (ko, ku II ma-g, obi. száraz burok: héj, 
tok) putamen. 

kon-sY-be (ko, kú I obi. p. sen, éYn visel, féhnöifüzö 
Zb. 25/29) strophium (Gall. corset). 

kófe V. koafe ; kőfexuz'-í-syo (Zb. 26/66 vastag 
fehér csipö) coxa álba et crassa. 

I ku, kku, ko (kö-z, közép, bél) médium, pars inte- 

rior : ja-ku-m (köz-jük-ön : között) inter. 

II ku (ko, gu : ma-gu, mag |. semen v. ku-d, ku-/o) 

III ku (ko Jap. ko M. ga-ly, fa |i ramus, arbor v. 

kuande, kudame) 

IV ku (ggu : guruló, kerék, ko-csi ;| rota, vehiculum 
. V. kuabz'e). 

V ku (Suff. dim. v. c'í-kú, te-kú etc. 
ku-a-bz'e (ku IV ajtó: kapu) porta. 

ku-ande (ku Ili nYf e dim. bokor, cserje) frutetum : 
qemYk'a kuandem qamYtlyua th'akumek'Yh'er 
xes-c (Zb.. 26/50. A ki nem nőtt bokorban a meg 
nem született nyúl lakik. Km.) 

ku-a-se (ku II ja-se vágják: 1. herélt 2. szakáltalan) 



Digitized by LjOOQIC 



286 



1. eunuchus 2. imberbis: Kuaser h'asey'u u-mî-ç' 
(Zb. 26/33. A heréltet tagtárssá ne tedd ! Km.) 

kuc' (syn. kyu-c' velő || medulla v. çh'akuc') ; kud v. 
gud. 

ku-dame (ku III szárny .• ág, galy) ramus. 

ku-y'o (ku II sárga: tojás sárgája) luteum ovi. 

kumbí (ku obi. be, bí: gödör) fovea: P^ç'ey'daçyo 
kofeçy'uant'eç kunnbîm jip'k'o qíp'k'etíz' (Zb. 
26/64. Szürkésfehér ló kékes-csipöü, gödörbe ug- 
rik s kiugrik, mi az? áíndíry'ou, gyik). 

ku-nní-le (ku I obi. test, középen test; fa-bél) medulla 
arboris. 

II ku-n (1. konyul syn. y'"" 2. gurul syn. gun ; 1. 
incumbere 2. provolvere v. deku jekun, zekun 
etc.) 

Ili ku-n = qun III v. jikun : IV ku-n = qun IV v. 
mkun. 

ku-p-ç*e (ku I köz, beeső : bél || pars média v. dekup- 
ç'e ; ku-rí-t (id. rá-tart : 1. középső pl. befogott 
ló 2. mérsékelt) 1. medius (equus inter duos te- 
mones junctus 2. moderatus; ku-se (id. szelő: 
sáv, esik) stria. 

ku-zane (ku II mag, pro zzine szűrni való : rosta) cri- 
brum, incerniculum. 

ku (pro ku-a p. perf. kun IV M. kú-t dim. Szék. 
gö-be Jap. ku-bo : göbés, mély) profundus : "a- 
qílku (szellemes) ingeniosus ; kûgo (id. adv. mé- 
lyen) profunde; kû-y'a (id. mélység) profunditas. 

k' (finaie - kjé, k'a -- kjáa, k'e -= kjéé, k'i 
kjíi, k'o - k'öo, k'u ^ k'úu). 

k a-fe (k'e III, bőr : ház-héja) tectum : dji k'afe dîçe- 
baé tetlç (Zb. 26/61. Házfedelünkön arany pálca 
hever, mi az? dıY'e-^.ebzi, napsugár); k'a-go (id. 



Digitized by 



Google 



287 



nélkül : farkatlan, csonka) cauda carens, decurta- 
tus ; k'ah', k'eh', k'íh' (id. p. h'en, hl'n hord, fark 
hordó: hosszú, nyúlt) longus; k'akú - k ago : 
Ataqe-k'aku (adaqe) mez yekú (Zb. 26 '56. Rö- 
vid-farku kakas az erdőbe beleordít, mi az ? 
fok'-k'eç', pisztoly), 
k'a-k'e-n (Hang. v. k'en-k'an M. gág-og: károg, csö- 
rög) crocitare : K'anzer k'ak'enne h'aç'e qok'oa 
(Zb. 26/68. Ha a szarka csörög, vendég jőve 
bizonyosan jő. nh.) 
k'an-ze, qan-ie, quan-c'e (k'an v. k'en, k'an, aug. a 
hangos: 1. szarka 2. tulajdonnév Zb. 12/26) 1. 
pica 2. nom. prop. K'anzenn ne ç'İY^otinn »nab- 
5e« iVác (Zb. 26^52. A szarka szemet leltekor 
»bár szemöldök is volna« mondja Km.) 
k'a-'o, k'a-uo (k'e III verő, farkát verő: 1. kabó-ca 2. 
tücsök) 1. cicada 2. gryllus: Mac'enn ye'or-i 
k'a'o-zaqor, ji-uk'âç (Zb. 26/52. Sáska tömeghez 
ütött és egyetlen kabócát ölt meg. Km.); k'ape 
1. (id. vég: fark-vég, juhfark-zsir) adeps caudalis 
ovis; k'a-pe 2. (id. Zb. 25/6 vég-szély) limes 
extremus v. çTgu-k'ape ; k apse, k'e-pse (id. 
pse, ps'í IV hosszú sziács M. kapcs: zsineg, kö- 
tél, drót) ligámén, restis, filum metallicum: BIer 
ze'or (pro ze'oar) k'apsem ço-çte (Zb. 26/51. 
- A kígyó-marta a kötéltől is megijed. Km.); k*a-se 
(p. s. M. ké-se. ké-sö : utóbbi) posterior; k'a- 
se-n (k'e III sen végén érkezik : kései) posterio- 
rem esse; k'auo v. k'ao. 
k'azY-m (p. y'aiYn önt, nne, m'\ hely : öntvény) fusile v. 

dícek'azím. 
1 k'e, ke (syn. ku M. 1. kö-r. Szék. ge-ci, mag, tojás 



Digitized byLjOOQlC 



288 



İ! 1, circus 2. res globosa, semen, ovum) v. k'e- 
c'ın, k'ek'e ete. 

II k'e, ke (Jap. ke M. 1. ha-j, hé-j 2. ka, ke, kü, 

sza-ka, ke-fe, kü-kl-ik szőre kel: szőr, héj, hám 
i^ pilus, putamen) v. z'ak'e, keçej, 'u-k'e-p'ç'în ete. 

III k'e, ke (1. fark, vég, hát, utó 2. szély, nyúlvány) 1. 

cauda, finis, tergum, pars posterior 2. margó, 
limbus vestis, longitudo. 

IV k'e, ke (id. suff. dim. M. ka, ke ir-ka, etc.) 

V k'e (id. suff. superlativi) z'a-k'e (z'e csekély vége: 

legkisebb) minimus. 

VI k'e (id. 1. Névrag: végett, végig, ig, hátán -= átal 

2. Igeirányitó: után, hátul ü 1. Suff. cas. Allativo- 
terminativi et instrumentális 2. Praef. v. post, pe- 
nitus, circum.) 

k'e-byy-qú (k'e III gerinc-fa: gerenda) trabs, tignum: 
Dji huné 'urís-h'ede (y/ade) jitlç (Zb. 26/58. 
Házunkon orosz hulla hever, mi az? k'ebyíqú, 
gerendafa) ; k'eb? (id. b^T, bá^'í pata : utó-láb) 
pes posterior ; k'eb^-tlaqo (két syn. utó-láb) 
id. k'e-ce (id. szőr) k'ece quace (Zb. 26/62 lom- 
bos fark) cauda villosa; k'e-c'e (id. szelő: 1. far- 
ka szelt, rövid-farku 2. kecs-ke T. tat. keci) 1. 
brevem caudam habens 2. capra; k'ec'e-cure (id. 
állit, farkatlan) cauda carens: K'ece-quace qo- 
k'ori k'ec'e-cure nídejyj (Zb. 26/62. A lombos- 
farku eljő és a farkatlant széttépi, mi az ? duy'u^'- 
re bi'eníre, a farkas és a kecske). 

k'e-c'í-n (k'e I kokó, szül : toj-ik) ovum parere ; k'e- 
çane v. kkeçane. 

k'e-ç (k'e III p. ç'en, ç'in farka csapott M. ki-s, ki- 
csi, T. tat. kücük : röv-id) brevis, curtus ; kaç' 
Ç ín (id. csinál : rövidít) curtare. 



Digitized by LjOOQIC 



289 



k'e-ç'e-pçh'a-n (k'e VI megé-mász) repere pone ali- 

quid; k'e-ç'e-p-tle-n (id. megé-pillant) inspicere 

a tergo. 
k'eç'-go (k'eç' ad. röviden) breviter ; k'ec'x' (id. dim. 

kicsi-ke, rövidke) parvus, curtus v. nive-k'eçY; 

k'eç'o v. k'eç'go. 
k'e-ya-psay'e (k'e lil ya ha, idő p. perf. páen I: hosz- 

szu időre befellegzett, esős idő) coelum udum. 
k'e-y'az7h'e-n (k'e VI végig, hagy osanást venni - 

meghordoz, kocsin, lovon) circum vehere (equo, 

curru) ; k'e-y'ua-se (id. hozzá sülő v. y'c, sen : 

korom) fuligo. 
k'eh', V. k'ah' (hosszú i, longus) k'eh' /'un (húzódik, 

nyúlik) protrahi, longum fieri. 
k'ej (p. s. Zb. 25/2 nagyon növő : köris-fa) fraxinus ; 

k'ej-in (v. Int. k'en ii v. dek'e-jin). 
k'ek'e (k'e I. dim. ko-kó, tojás Zb. 26/57.) ovum. 
k'e-k'ok'in (k'e VI körül-jár) circumire, deambulare) 
k'en-k'an (Hang. dupl. cseng-peng, csörög, zörög) tin- 

nire, strepere, sonare. 
II k'e-n (Jap. ke 1. ke-l, ké-l, nő 2. kel-t - hin-t, 

önt II 1. surgere, crescere 2. fundere, spargere; 

ül k'en (id. p. vetni való : játszó-csont, csüd Ad. 

cen) astragalus. 
V k'en (Hang. v. k'en-k'an sonare). 
k'e-nsa-y'a (s. ság, ség : végtelenség) infinitas ; k'e-nse 

(k'e III nincs: végtelen, farkatlan) cauda carens 2. 

infinitus; k'enso (id. adv. végtelenül) infinite. 
k'eo-deti'ap'e (keu, deh'ap'e =- díh'^ap'e Zb. 12/23. 

kert-kapu) ostium septi. 
k'e-pyjn (k'e III fark, v. pyen : far-pokróc a szánká- 
zásnál) rossice »fartuk«. 
k'e-ps -= k'apse v. tlenk'çps. 

Lox.-Cab.-Hung-.-Lat. 19 

Digitized byV^OOQlC 



290 



k'e-psou (k'e IN egész : teljes-farku) totam caudam 
habens: ááí-k'agom u-tesme ásV-k'epsou u-yojh' 
(Zb. 26/45. Ha csonka-farku lóra ülsz, az egész- 
farkuhoz visz téged. Km. v. yo-j-h'ín). 

k'eray'o-go (ger. s. tekerés) flexuosus, tortuosus; ke- 
ra-y'o-n (k'ere 11^ kanyarog : tekereg, forog) cir- 
cumagi, circumverti. 

1. k'e-re (k'e VI re, casus instr. val, vei, átal ;, cum, 

per : tham ji izin-k'ere (isten engedelmével Ar. 
idzin) permissione dei. 

2. k'e-re, k'e-rí (id. Igeirányitó: 1. végére, megé, hoz- 

zá, megett, körül 2. végéről, mögül, vlmiböl 
Praef. v. pone, ad, a tergo, circum, a, ab etc); 
k'erí-c'a-go (ger. s. csüngő) pendens ; -ç'e-n, (sző 
zsinegei, hozzá-köt,-akaszt,-láncol) alligare, anne- 
ctere, concatenare ; -de-n (id. tüz : hozzá-varr) as- 
suere; -y'a-p'ç'en (id. v. caus. k. p'ç'en hozzá- 
ragaszt) agglutinare; -y'a-tletl-Vn (id. hagy düle- 
dezni: 1. leráz 2. le-vakar) 1. decutere 2. abra- 
dere ; -/a-'uwen (pro 'uvV'an oda-állit) appone- 
re (scalam) ; -y ey/u (id. n. v. y'a-y'u-n elvétel vala- 
miből) abbreviatio rei enarrandae cf. jirlyV/u; 
-h'éz-in (id. v. Int. h an, h^én II Zb. 25/31. meg- 
búvik) se occultare pone . , .); -yi-n (id. vesz v. 
qík'eríyin) ; -yjz'-ín (id. v. Int. y'en, yln III ne- 
kitőked) aggredi aliquem ; -ki-n (id. tör : kevesbít) 
diminuere; -mí-k'-o (id. ger. neg. szakadatlanul, 
folyvást) indesinenter, continuo ; -ne-n (id. marad: 
oda-ragad) adhaerere ; -pye-n (id. bogoz : oda- 
köt) alligare; -p'-ç'e-n (id. p-çe-n felé-kötődik : 
oda-ragad,-tapad) adhaerere : ji-gu- - (ragaszko- 
dik szenvedélyesen) additum esse ; p7t'e-n (ne- 
ki-nyom) apprimere ; -áye-n (id. odaragaszt,-eny- 



Digitized by VjOOQIC 



291 



vez) agglutinare; -th'aç'Yk'-in (lemos vlmiröl) ab- 
luere; -ti-n (megett-, mellett-áll. Zb. 21/159.) 
adesse;-faty-k'-in (v. faten elold vlmi mellől) dis- 
solvere ; -'utie-n (meg-tüz gombostűvel) acu fir- 
mare ; -'u-tle-n (végig bo-gyol : körül-göngyöl) 
circumplicare. 

k'e-s, k'e-se (Zb. 21/153 p. s. hadi fogoly, a kit aló 
farára ültetnek) bello captus ; k'e-se-n, k'e-sí-n 
(k'e III vlki megett ül a lovon) post aliquem in 
eodem equo sedere. 

k'e-tle, k'e-tlí (k'e III tul, tül : hátul, megett, utói,, utá- 
na) Praef. v. post, pone, a tergo. 

k'e-tlef-ín (id. farkat vonszol) caudam trahere : hVcx'o- 
z'ej k'etlef-ç (Zb. 26/58. Szürke ebecske farkát 
vonszolja, mi az ? meste-udane, varrótű és cérna.) 

k'etie-h'ei-ez'-in (k'etle v. Int. dupl. h'en : utána visz, 
hord) portare post: oSy/ blek'âm ç'ak'o k'etle- 
u-mí-h'ezei' (Zb. 26/42. Elmúlt eső után gubát 
ne hordozz. Km.); k'etlY-ç'e-pyoi-în (id. Zb. 
21/188: utána iramodik) mature persequi ; -go- 
'u-n (utána kiált) clamore aliquem insequi; -y'a- 
zTx-'ín (Zb. 12/44: utána fordit lovat) vertere 
equum ad insequendum ; -h'Yi-in (v. Int. h'in : 
utána visz) portare post ; -xu-n (utól-ér) conse- 
qui cursu; -k'o (p. n. v. s. 1. következő 2. után- 
járás, látogatás) 1. sequens 2. ambitus, visitatio: 
abí ja-k'etlYk'o (azok után kelő : a következő) 
sequens; -k'o-n (hátul kel: utána megy, követ, 
meglátogat) sequi, visitare, convenire aliquem ; 
-k'o-r (id. p. az utána járó, következő) ambiens, 
sequens; -k'oi'-'m (id. v. Int. utána megy) sequi: 
ç'ale fak'u-i k'etliVoz' (6b. 26/11. Küldj gyere- 
ket s aztán menj utána ! Km.) ; -mí-p-tl (p. neg. 

19* 

Digitized byLjOOQlC 



292 



k'etrí-p-tlín : figyelmetlen) incuriq^us, negligens; 
-ptl (p. n. V. s. 1. utánanéző, kém 2. utánané- 
zés, megfigyelés) 1. prospectans, prospeculans 2. 
observatio.) ; -ptl'í-n (hátul pillant : utánanéz, 
szemlél, figyel, kémlel) prospectare, observare, 
speculari ; -s'í-n (utól-ér) consequi cursu ; -tî-z-în 
(îd, adogat : utánfizet) postea solvere ; -t-le-n (id. 
dül: utána ugrik) assilire a tergo; -zek'o (id. 
járó : követő) sectator v. pezk'e k'. ; -ze-n v. z'e-n 
(id. usan : utána szalad) aliquem sectari. 

k^e-t'ij (Ad. k'e-tej, k'e Ml p. v. Int. t'en, t'ín, töm 
hosszú tömő : bél-hurka) intestinum. 

k'eu, k'eubz'e etc. v. keu. 

k'e-z'íz (n. v. s. didergés, reszketés) tremor ; k'e-zîz-în 
(k'e VI V. -m: meg-rezzen, rázkódik, reszket, 
remeg) tremere, contremescere 

I k'i, k'T (pro k'e fark, vég, nyúlvány) cauda, longi- 

tudo. 

II ki, k'i (M. ké-z dim. ka-cs dim. ka-r det. nyél, 

szár) manubrium, ansa; fistula fumisugii (lule-k* 
Ar. lule pipa, qam'íáí-k' etc. kancsukanyél ma- 
nubrium scuticae), 

III k'i (Ad. kij, gé-ge) jugulum. 

k1-a-qu (k'i I fark, ja-qu huz-ják: puska-sárkány) re- 
tinaculum sclopeti. 

k'i-ç (k'e-n önt, k'i öntő, çe, sze-r: kovács-műhely) 
officina ferraria. 

k'i-gugu (k'i III Hang. kakuk, kukuk) cuculus ; ki-y 
(n. V. s. nyikorgás, csikorgás) vagitüs, stridor, ere 
pitus; Wl-yi-n (k'i 111 nyikorog, csikorog) vagire, 
stridere, crepere ; k'ij (n. v. s. kiáltás, vikkanás) 
. clamor, vagitus; k'ij-in (k'i III kija-bál, kiált, vik- 
kan, bőg, mekeg) clamare, vagire, mugire v. ze- 



Digitized by VjOOQIC 



293 



ç*e-k'ijin; k'ijre-j (pro k'ijire-j id. p. aug. ki 
jábáló, vikogó, siró) clamitans, vagiens, flens. 
k'î-n, kT-n, k'e-n (Rad. M. ke-l, ké-l, kö-l, kü-l T. 
tat. ki-l, ki-t : 1 . kel, no, megy 2. Igemódositó 

1. surgere, crescere, ire 2. v. auxil. formae inten- 
sivae M. g, og, eg, ög v. ç'e-fı-k'-in, 'u-ferek'- 
in ete. 

k'i-te-n (k'e III ji-ten, farát tartja: elfordul, szegyei, 

szégyent vall J aversari, púdere) v. 'uk'iten etc. 
k'i-z-ín, k'ızin (v. Int. k'in v. dek'izTn etc.) 
k'T-ç-te-n (k'T I ucsúját szedi : gabonát szór) ventilare 

frumentum. 
k"í-de-mu-yo (pro ki, ki", kor. de-mí-yu korába nem 

eső : időnkivüli) intempestivus. 
k'í-f, k'i-f (pro f'í-k' »fénye kele, va-kk v. fí-c'e, 'u- 

f'ín-k'in : 1. sötét, homályos, barna; sürü, erdő 

2. sötétség, szürkület, barnaság) 1. obscurus, te- 
nebricosus, fuscus, ravus ; densus (silva), tenebrae, 
crepusculum, color fuscus ; - -c'ín (id. csinál : 
sötétit, homályosit) obscurare ; - -go (id. adv. sö- 
téten, sötétben, homályosan) obscure ; - -yju-n (id. 
sötétül, estéledik) obscurari ; k'íf o k'íf-go. 

k1-h', k1-h' — k'e-h^, k'a-h (hosszú ,; longus) ; k'Vh'-ay', 
k'ih'ay' (id. y'a ság, ség : hosszúság) longitudo ; 
k'ThVí-fV (id. jó 2b. 21/154: jó-hosszu, meglehe- 
. tős hosszú) satis longus ; k'íh'-t-rí h' (p. s. hosz- 
szadalmas, huzamos) longinquus, diuturnus ; k'íh'- 
ti'í-h'í-n (kíh' t-l'í tul, tül, hord: hosszura nyúlik, 
húzódik) protrahi, diuturnum fieri. 

kí-xe-bz'í-n (k'í I Zb. 25/7 ki-irt) penitus exsecare (ji 
mezír u-k'í/e-mí-bzt). 

k'í-n -= k'i-n I V. y a-k'ín, qa-k"ín, biek'ín etc» 



Digitized by VjOOQIC 



294 



k'í-p'-q (k'i I pikkely, hosszú darabka: öv Zb. 21/207.) 
cingulus. 

k'T-te (k'í pro k'e II mag, adó: ánizs) pimpinella 
anisum. 

k'í-z'-Tn (kin, k'T-n kel v. Int. kel, el-megy, el-mulik, 
begyógyul) prodire, abire, consanari : 'Acem pî- 
'u-p-ç'Tr me-k'íi'ír, psetle-bzagem pfüpç'îr k'î- 
zírqem (Zb. 26/38. Az eszközzel vágott seb be- 
gyógyul, a gonosz szóval ejtett nem gyógyul be. 
Km.) 

k'o (Imp. p. n. v. k'o-n : 1. kelj, lódulj! 2. me- 
nő, járó 3. menés, járás) 1. abi, apage! 2. euns 
3. meatus; k'oa-de-n v. k*o-d-'ín. 

k'oa-p-tle (Zb. 12/3 ko ág, comb, felé-dülö: csipö) 
coxa v. koafe. 

k'oa-te-n, k'ua-te-n, k'o-t-ín (v. Int. k'o-n M. kö-v-et: 
kel, megy) ire, v. de, ya, x^'k'oaten ; k'oate- 
j-in (v. Int. id.) v. dcY'akoatejin ; k'oate-tlen (v. 
Int. k'oaten) v. qej- - ; k'oate-z-ín (v. Int. id.) 
v. ya- - ; k'oa-tle-n (v. Int. k'o-n) v. ze- 
k'oatlen. 

k'o-c etc, V. ko-c. 

k'od (n. V. k'ód-in : 1. el-kelés, költség 2. veszteség) 
1. sumtus 2. detrimentum, amissio; k'od-â-r (id. 
p. perf. det. ká-r, veszteség) detrimentum, amissio; 
k'ód-i-y'o (id. n. v. kár, veszedelem) periculum, 
exitium: jl-k'odíy'o-r qos (veszedelme érkezik: 
öt vész fenyegeti) periculum ei imminet v. qa-sín; 
k'o-d-ín, k'oa-de-n, k'uade-n (k'o-n, k'u-n v. Int. 
keled : el-kel, vesz, kárba megy, romlik) per-ire, 
perdi, corrumpi: Gur k'odme sír zerqém (Zb. 
26/23. Ha a sziv elvesz, a ló nem szalad. Km.); 
V. y'a- -, ye- -, te-y'a-k^odik'ín, te-k'uaden etc.> 



Digitized by VjOOQIC 



295 



k'odîtle-n (v. Int. id. Zb. 21/225); k^od-îi-Tn (id. 
V. Int. M. kódus: oda-lesz, el-vesz) perire, dis- 
perire ; k'odVi'-î-p'e (id. p. hely : elveszés helye) 
locus pereundi : c'íyunfi ji zek'uap'er ji k^odíil- 
p'e-ç (Zb. 26/5. Az embernek a járó-kelő helye 
pusztulásának helye is. Km.) ; k'o-j-in (v. Int. 
k'o-n Jap. koyeru : kel, hág) ire sursum v. de- 
k'ojin. 

k'o-k'-in (k'o-n II B. kel : köröng, forog J verti) v. cí- 
k'ok', qejy'a- -, ze- -. 

II A. k'o-n, k'u-n (syn. k'en, k'in M. kö-l, kü-l, költ : 
kel, megy, múlik, ki-hull, indul, utazik ; megjele- 
nik) ire, ab-, ex-ire, proficisci, praeterire ; defluere 
(capillus) ; apparere v. y'a, qa, k'eti'í, te, ze-kon 
etc. 

II B. k'o-n. k'u-n (pro ku-n M, kó-r, korál, kóricái : 
kering, köröng, forog i verti) v. k'ok'in, k'uh'en, 
k'uríjin etc. 

k'o-t-ín (k'oaten, k'uaten v. Int. k'o-n A. költözik, 
mozdul j se movere, ire) v. y'a-, qí-, 'u-kotin etc. 
k'otiz-ín (id. V. Int.) ; k'otle-n (id. v. Int. moz- 
dul, költözik) ire, se amovere ; k'otlei-Tn (id. v. 
Int. mendegél) itare. 

k'o-u, k'e-u, ke-u (kerités j| sepes) ; k'ou-y'uane (id. 
lik Zb. 26/65: rés, a kerítésen) rima, hiatus in 
sepe. 

k'o-zepi'ti'n (k'o végigtart : folyton járkál) continuo ire ; 

k'o-z (Imp. s. eltakarodj !) abi, discede ! k'oz-'m (v. 
Int. k'on II A. T. tat. qoá-: elmegy, elutazik, me- 
nekül) abire, discedere, aufugere v. qak'oiín. 

k'u-a (p. perf. k'u-n, k'o-n II A. múló, múlt) praeteri- 
tus, elapsus: th'a-mayo k'uam (a múlt héten) 
hebdomade praeterita; kuaden v, kodín; k'ua- 



Digitized byLjOOQlC 



296 



go (İd. ger. kelve: óta) a, ab, abhinc: mayo zî- 
fu-ç k'uago (1, 2, 3 nap = néhány nap óta) ab 
aliquot diebus; k'ua-p'e (id. hely: menedék) per- 
fugium ; k'uap'e-nse (id. nincs : mendéktelen) per- 
fugium non habens; k'ua-sez, k'oa-sez (id. p. 
se-z-'ín érkezik: 1. menekülő, szökevény, áruló 2. 
menekülés, átszökés) 1 . perfuga, transfuga, prodi- 
tor 2. transfugium; k'uasez-â (id. p. perf.) id.; 
k'ua-te, k'oate (p. s. 1. ingó, fölkelő 2. mozdu- 
lás, támadás) 1, mobilis 2. motus, aggressus; 
k'uate-n, k'oate-n = k'ot-in (v. Int. k'on, k'un II 
A.) k'uate-r (id.p. det. mozgó) mobilis, se mo- 
vens; k'ua-tle-n -= k'otlen. 

k^u-hVín (k'on, k'u-n II B. vesz Zb. 25/2 : körül-jár, 
korál) circumire. 

H A. k'u-n -= k'o-n II A. v. k'ua, jik'un, qi-k'un etc. 

II B. k'u-n -= k'o-n II B. (kering, gurul 1! verti, volvi) 
V. k'uh'in, qa-k'uh'Tn ; k'ur-ij-in (id. v. Int. gur-ul 
II volvi) V. Y'a-k'urijin, 'u-k'urijin. 

k'ute-n, k'u-t-in (v. Int. k'e-n : önt, hint folyadékot) 
fundere, spargere v. x^'j J'"> qejk'utek'in, tek'u- 
ten, z'í-k'utTn etc. 

k'u-z'-Yn (v. Int. k'un II A. v. Int. költözik, megy) se 
amovere, ire. 



q (qaf Arabicum, k forte.) 

I qa, qe (cf. ke II külső rész, hé-j cf. Tüb. kó, kó-ba 

Jap. ka-wa [\ pars exteriőr, tegumen) v. qa-b, qeb, 
va-qa, va-qe. 

II qa, qe (gge, ge id. M. ki, kü, ki-v-ül : nél-kül ^ 



Digitized by LjOOQIC 



297 



suff. neg. et privativum : extra, sine cf. Man. kő, 
a-kó -= Kab. 'a-qé-m Mon. ü-geí id.) 

III qa? (id. nem-e? Jap. ka? ii num ?) u-yoj-qa ? (ne- 

ked kell nemde: kell-e neked ?) num tu vis? 

IV qa, qe, qí (qi, qo, qu id. Igeirányitó: 1. ki 2. meg, 

elé, vissza [ Praef . v. 1 . ex, e, foras 2. re-, per-, 
pro- ; saepe emphaticum praef.) 

V qa, qe (M. ka, ke |' suff, dim. pro qo). 
qa-'ababT-h'-Tn (qé-'abebeh'Tn, ki ujj babrál vesz : 

meg-tapogat) manu palpare : qé'abebegore zey a- 
ç'en (id. ger. tud -= érzékel) tactu cognoscere; 
-'ac'ek'-'ín (ki-szabadul kézből) evadere e mani- 
bus ; -'ape-k'-'ín, 'apík'-'ín (el, megszökik) aufugere 
(servus); -'at, -'atîn v. qa-oat-ín. 

qa-b, qeb (Ad. qa-be Tüb. kú-ba a gourd. qa I bő- 
héju: kabak, kobak dim. tök) cucurbita. 

qa-be-nT-n (ki, belé ragad : megragad) manu appre- 
hendere : Uj ane qobením-i zírej-míy'a-hud 1 
(Zb. 26/9. Ha anyád ragad is meg téged, ne 
hagyd magad leüttettni. Km.) -blezín (mellette 
elmegy) praeterire ; -bzay'a (s ság, ség : szépség, 
tisztaság, rend) concinnitas, munditia ; ordo ; -bze 
(p. s. szép, tiszta, csinos, rendes) formosus, mun- 
dus, concinnus, accuratus, normális : nak'ah qabze 
(rendes házasság) matrimoniurn narmale (Ar. ni- 
kâh) ; -bze-n (kiszépül, tisztül) formosum, mun- 
dum fieri; -bzi-j (qabze aug. 1. tulu, toll 2. 
ecset) 1. penna 2. penicillus; -b-zo, qabze-go 
(id. adv. szépen, tisztán, rendesen) pulchre, mun- 
de, accurate; -b-zí-n (meg-számlál) numerare, 
computare; -b-ií-z (n. v. s. ismétlés) iteratio, 
lectionis ; -bzí-z-ín (v. Int. qabzín számítgat : is- 
métel) iterare lectionem ; -c'e-n (szarik) cacare ; 



Digitized by VjOOQIC 



298 



iemím u-çTty'ume pegun'ím qo-u-c'e (Zb. 26 46. 
Ha a tehenet dicséred, a sajtárba szarik. Km.) ; 
-c'íxu-n (meg-tud) réseire ; -c'Tyu-i-ín (id. v. Int.): 
-çe-yu (n. v. s. megvásárlás) emtio; -ce-xu-n 
(megvesz) emere, mercari ; -çe-n (kicserél : el-ad) 
vendere; -çe-2-Tn (id. v. Int. el-adogat, el-árul) 
vendere, prodere : qo-mY-x'ozTnor, qo-mY-çeiî- 
nor uj anere uj nitVeç (Zb. 26/8. Az irántad 
meg nem változó s a téged el nem áruló csak 
anyád és két szemed az. Km. nif pro ne-ji-t'u, 
qo pro qa-u, qo-u) ; -çh'e-pe-n (21/174 rá-fér: 
arra való) valere ad usum; -çı-ç'â r (p. perf. s. 
det. esemény) eventus, casus; -çY-ç'e-n, qY-çY- 
ç'Y-n meg-esik, történik) evenire ; -çY-h'-Yn (meg- 
mér) metiri (profunditatem) ; -çY-yo-n (1. oda-ka- 
nyarul 2. felé-fordit) 1. adverti 2. advertere: uj 
ade qYç'Yk'-i ji nej qY-s-çYyo (Zb. 26/10. Atyád 
kikel [a sirbólj és haragja felém fordul. Km.) ; 
-çY-k'o-n, qY-çY-k'o-n (meg-érkezik) advenire ; -çT- 
k'o-r, qY-cY-k'o-r (id. n. v. det. megérkezés) ad- 
ventus ; -çY-pY-n, qY-çYpYn (szed virágot, fölcsip- 
des) carpere flores, coliigere : -cíty'u-n (meg-di- 
csér) laudare'; -çta-y'a (n. v. 2. qa-cten megije- 
dés) terror; -çtâ (p. perf. qacten 1. bérbe vett, 
megfogadott) conductus, conductitius ; -çte (n. v. 

1. qacten 1. kölcsön-, bérbe-vevés, megfogadás 

2. bevevés) 2. mutuatio, conductio 2. expugnatio; 
-cte-y'o (id. n. v. vár bevevése) expugnatio; 1. 
-çte-n (1. ki-szed, kölcsön-, bérbe-vesz, megfo- 
gad 2. bevesz várat) 1. excipere, mutuari, condu- 
cere 2. expugnare : 'ak'e qacten (kézzel elér) ma- 
nu prehendere posse; 2. -çten (meg-dermed fél- 
tében, zavarba jő) perterreri, conturbari ; -çtez-ın 



\ 



Digitized by VjOOQIC 



299 



(v. Int. qacten 1.), '*aqíl qacteiín (meg-gondol 
"aqil Ar. mens) reputare ; -ç^e (n. v. qac'en : 
megtudás, kitalálás) comperire ; -ç'e-y'a-nii-în (v. 
caus, Int. qa-ç*e-ne-n, -ní-n : meghagy) relin- 
quere, conservare ; -ç'eh'ai'-Yn (v. Int. ç'eh'an 
bemegy, hunem a házba) intrare (domum); -ç'e- 
Xi-n (elévesz) promere ; -ç'ek-in (ki-,leszakit) de- 
cerpere: neçiç qac'e-dí-v-yVk' (Zb. 21/203. 3 
ugorkát hadd szakítsunk le I! trés cucumeres de- 
cerpamus) ; -ç'ek'Yi'-'m (v. Int. ç*ek1n : ki-megy) 
exire; -ç'ek'u-n (syn. qa-k'on eljő) advenire; 
-ç'e-n (ki-meg-tud, kitalál, gyanit) comperire, con- 
jicere; -ç'e-nâ-go (ger. perf. qa-, qî-ç^e-ne-n: 
utódlásilag) modo successorio, hereditario; -ç'e- 
nak'-in (kinevet) deridere ; -ç'e-ra-ç'e-i-în (új-^ra 
csinálód-ik: meg-újul, újra születik) renovari, re- 
nasci; -ç'e-se-n (cse-sz: le-bele-szúr) infigere; 
-ç'e-zî-m-Y'e-m'i (p. neg. qac'e-y'a-níim : kiirtó) 
exstirpator; -c'e-i-ín (v. Int. qa-c'en: megtud, 
föl-ismer etc.) comperire, agnoscere: blek'âr q. 
(a múltról emlékezni) reminisci praeteritorum ; 
çale-c'Ykur qac'ezífi'rte-qém (a kis gyereket nem 
birták fölismerni) parvum puerum agnoscere non 
potuerunt; -c'Y-yVií-n (v. caus. ç'eiin l.ki-folyni 
hagy) sinere ut effluat; -ç'Y-h'^-n (ki-csinálva 
vesz : meg-csinál) facere, efficere : y'^rej q. (ki- 
kerekít) rotundare ; -c'Y-mí-Y'e-k'-in (v. caus. neg. 
qa-c'e-k'in nem ereszt ki) non emittere ; -ç'Y-n 
(ki-meg-csinál, készit) facere, efficere ; nayo q. 
(világossá csinál : levetkeztet) aliquem exuere ; 
-ç'Y-ud-â (p. perf. s. fel-tört tenyér) 'a-koç' qa- 
ç'Yudâ, pálma trita; -c'Y-ud-ín (ç'Y pro ç'e: le- 
üt, meg-feltör) frangere, terére ; -cTT-tlet-Yn (Zb. 



Digitized by VjOOQIC 



300 



21 187: ki-fel-ugrik) exsilire, -de-'a-pY-qu-n (ke- 
zet nyújt, segit) adjuvare; -de-y'e-*apT-qu-n (id. 
V. caus. segíteni hagy) facere ut adjuvet; -de- 
h^az-in (v. Int deh'an 1. Zb. 21/207 meg-jö, 
visszatér) advenire, reverti ; -de-h'ez'-Vn id. -de- 
'u-n (Zb. 21 186 ki-meg-hallgat) exaudire: dde 
zí-t- am qade'unqenn (a mi mondónkat nem fog- 
ja meghallgatni) id, quod dicimus, non exaudiet; 
-dT-y'u-a (p. perf. s. lopott) furtivus ; -dí-/u-n 
(el-lop) surripere ; -díh'e-n (arrafelé jár) illorsum 
ire ; -dí/u-n ki-hajt) exigere pacora ; -dí-ne-n 
(ott marad) remanere (hunem, domi) ; -dí-p-y/ot-ín 
(ki-ragad) eripere ; -dí-tl-h'a-n (ki oda dűlni hagy: 
reá-tesz) apponere, qa-fe, -ffe (n. v. s. tánc) sal- 
tatio; -fe-n, -ffe-n (ki-per-eg: táncol) saltare; 
-fí-y'uz-ín (meg-bán, sajnál vlkitől vlmit) invidere 
alicui aliquid : BHYm qo-zí-tYr qo-mY-fíy'uzme 
me-bay'o (Zb. 26/70. Ha az, a ki neked barmot 
ad, tőled nem sajnálja, az megszaporodik. Nh.); 
-íY-h'e-n (qa-fe-n vesz< körül táncol) circumsal- 
tare : 'ane-'upç'ak'er q-i-fih'âç ; -fí-k'-in (At. 70 
ki-fordul, megkerdül) dementire: çajtan-uz, je 
se qY-zo-fYk', je ue qo-u-fík' (az ördögbe ! vagy 
én megkerdültem vagy te . . .) 
qa-ft-re-jiz'-Yn (ftY far, rá-nyul ; farba rúg) recalcitrare: 
BYIím uodYr u-p'Yzme uj 'upe day'e rey'eç' ; c î- 
yú uodYr u-p'Yzme qoftrejiz' (Zb. 26/12. Ha hit- 
vány barmot táplálsz, ajkadra zsirt ejt, ha hit- 
vány embert táplálsz, farba rúg. Km.); -fe-cí-n 
(vlminek tart) censere : jigirej ç'alem ti íz' çh'a- 
çYty'ur qí-s-fa-c (Zb. 25/1. A mai kor gyermekei 
öndicsekvő öregnek tartanak engem) ; -f e-ç'ı-n 
(megcsinál) perficere : ^(únc'er q. (teljesen kira- 



Digitized by VjOOQIC 



301 



bol) exspoliare ; -f e-tle-n (át-ugrik) transsilire ; 
-fı'-bze-n (Zb. 21/190 le-vág) desecare ; -f'í-áa- 
te-n (v. Int. sen : ki-el-visz) efferre, auferre. 

1 . qa-gedí-hT-n (ged-Tn vesz : kóborol) vagari ; 2. qa- 
gedihTn (id. a mellékfonalat felhúzza, a fonallal 
ide-oda járkál) intendere stamen in sella textoria; 
-go-ç'Y-k'-in (letör ágat, qudamer) defringere 
(ramum) ; -go-'u-n (id. ki-kiált) exclamare ; -gua- 
-'o-n (megsért szivben) offendere animum : qo- 
u-gua'om áíy'-p'astek'e je-gu'oz' (Zb. 26 22. A 
téged megsértőt sóval és kásával sértsd meg. Km.); 
-gu-bz'í-n (megharagszik) ira incendi; -gupçTs 
(n. V. s. kigondolás) exogitatio ; -gupcís-ín (ki- 
gondol) excogitare. 

qa-y'a-, qa-y'e (qa j- v. aux. caus. y'a-, /e): --d-n 
kiszarat) v. caus. se evacuare ; - -çten (megijeszt) 
perterrere; - -ç'â (p. n. v. s. teremtés, létesités) 
creatio ; - -ç7-n (meg-ejt, teremt, alkot) creare ; 
-y'ayan (kivirágzik) efflorere; - -y'uz (n. v. s. 
kigyógyitás, megelevenités) sanatio, vivificatio ; 

- 'Y'uzin (kigyógyit, feltámaszt) persanare, vivifi- 
care; - -k'YzTn (kimeneszt) exire facere: ji-gu q. 
(emlékeztet) commonefacere ; - -qabzen (kitisztit, 
kiürit) epurare, evacuare ; - -ne-n, — ni-n (meg- 
maraszt, megtart, várakoztat) retinere, conservare, 
retardare: guy'anso q. (reménytelenül hagy) de- 
spcratum reddere ; - -p-c'e-n - -p'c'en (elcsábit, 
megcsal) fallere, seducere, decipere ; - -pse-'uz-ín 
(id. V. Int. pse'un : megélénkít) vivacem reddere; 

- -p-ti'ín (izzit) candefacere ; - -sín (meg görbit,- 
horgaszt) incurvare; - -áíz'-'ín (id. v. Int.): qT- 
pyoYasíz'Trqem (meghorgasztani nem birod v. 
yp V NB.) nequis incurvare; - -éten v. - -çten; 



Digitized by VjOOQIC 



302 



- -tegii-în (v. Int. tegin: föltámaszt) resuscitare; 

- -fî-tlî-n (Zb. 25/39. eltemet) sepelire; - -ue-n 
(beont) illabi facere; - -'u-çî-n (kitanít, fölbiztat) 
edocere, subornare, instigare; - -'u-Sîn (fölébreszt) 
expergefacere ; - -'uvı'a-n (megállit,-pihentet) sis- 
tere ut respiret ; - -vT-n, - -vve-n (megfőz,-förral) 
fervefacere, decoquere; - -vvâ (id. p. perf. forralt, 
fövő) fervefactus, fervidus; - -ze (n. v. s. meg- 
vissza-térés) reditus, reversio q. zi-mí-'a (vissza- 
térés-nélküli) unde reditio deest; --ze-n(l. meg- 
fordit 2. visszatér) 1. revertere 2. reverti : ji-ç'î- 
bay' qay'azen (elfordul) se avertere ; - -zei (p. 
n. V. s. visszatérő ut, visszatérés) reditus, rever- 
sio; - -zei-ín (v. Int qayazen: vissza-, hazatér) 
redire, reverti domum : c'ex' qa-z-y'azeiínc (mind- 
járt itt leszek) statim revenio. 

qa-y'e = qay'a : - -ç'ei'-ın (v. Int. qay'ac'en : meg- 
ujittat Zb. 25/5 renovari curare; - -oc-x'u-n (pro 

- -'oi'-x'u-n p. 'oi7n : kivallat) ad confitendum 
cogere; - -sísín (Zb. 21/222 megráz fát) quassa- 
re (arborem) ; - -tlay'un (megmutat) ostendere : 
y'ogu qa-ze-Y'etlay'u (az utat mutasd meg ne- 
kem) ; - -zei'-Tn = qay'azeiín : qa-zo-y*ezeí' 
(hibám jóvá teszem) vitium meum emendo. 

qa-Y*T-n (sirni kezd, megbődül) in lacrimas effundi, ru- 
dere incipere; -y'-o-ferek'-in (pro y'a-'u ki-fel- 
fordit) evertere, subvertere; -y'^* ("• v. s. szer- 
zemény, zsákmány) acquisitio, praeda ; -y'ot-ín 
(meg-talál, meg-kerit, szerez) reperire, invenire, 
acquirere; -Y*oti-i'-Tn (id. v. Int. meg-kerül) re- 
periri, inveniri. 

qa-h*axo-a (p. perf. n, v. s. nyerés, nyeremény) lu- 
crum; -h*a-xu-n (meg-el-nyer) lusu lucrifacere; 



Digitized by VjOOQIC 



:i03 



-h*a-xui-Tn (id. v. Int.) ; -h*a-n, qéh*e-n (kimegy) 
exire; -h'e-n (id. ki-elé-hoz, hord) effere, pro- 
ferre : jemí'ku q. (szégyent vall) dedecori esse ; 
fiz qah*en (nőt rabol) raptu uxorem ducere ; 
-h'e-z-ín (id. v. Int.) toube : q. (bánatot tart Ar. 
toube) poenitentiam agere ; -h'i-n - qa-h'é-n : 
g'atek'e q. (meghódit) occupare, belio acquirere; 
qa-h'-pe (p. id. ágy, kivülről Hozott ágy: ágyas) 
concubina. 
qa-xe (ki, hezzá : ki, belőle ü qa + X®) • " -ce-X^-" 
(hozzávásárol) emtione augere; - -c'í-i'-ín (Zb. 
21/184 ki-osan) excurrere ; - -hVz'-in (id. v. 
Int. h'en': el-jár vlkihez) frequentare domum ali- 
cujus, adire) ; - -x'í-z -ín (v. Int. xín • ki-kap,-huz 
visszakap) accipere, recuperare, extrahere : zílem 
ffé-p-sou ja-xe-p-tih'ame fté-ní'qo qa/e-p-yj^ír- 
qém (Zb. 26/13. Ha a zsellérségnek egy egész 
bőrt adsz, felet sem kapsz attól vissza. Km.); 

- -k'i-n (ki-szakit hajat) evellere; - -k'-ín (ered, 
származik) exoriri; - -k'o-n ki-jő vlmiből ; kitelik 
Vikitől) prov^nire, posse: fVyem jetlen-i say'em 
teyon-i zzí qaye-mí-k'ore (Zb. 21/235. cum fos- 
sam transilire etscopum ferire nemo potuisset . . .) 

- -IVdí-k'-in (kifénylik) elucere ; - -m'í-h'ei'-in 
(visszahúzódik) nullius domum frequentare, in so- 
litudine vivere; - -nez'in (megmarad vlmiben) 
remanere in ; - -s'íi-ín (v. Int. sen, sín, kihoz, ki- 
vezet) educere, efferre : zíler g'aurxem qaxiSíza 
ne'uz' (At. 77.); - -tih'an (tesz vlkinek, vlmibe) 
inferre (injuriam laz'er) imponere; - -fin (Zb. 
21/227: kiosan) effugere; - -ie-n (ki-hezzá-szel : 
elkezd) incipere ; - -^ez-ín (id. v. Int.) psatler q. 
(megszólal) incipere loqui. 



Digitized by LjOOQIC 



304 



qa-/i pro qa-ye-ji ; qa/í -- qaye : qayí-h'a (n. v. s. 
megjelenés) apparitio; - -h'an (Zb. 21/188 qa/u- 
h'an) eléjö, megjelen) advenire, appárere; qa-yí- 
k'-in (kivesz, ki-huz Zb. 21/181) extrahere, evci- 
lere; qa-yj-n (kivesz, elfogad, üdvözletet, selâm) 
excipere, accipere (salutationem) -yjz'-Yn (id. v. 
Int. kivesz, kihoz) excipere, efferre. 

qa-yo (ki, hozzá, nak, nek [ qa + xo) : - -hT-n (elhoz 
Vikinek) afferre alicui ; - -y'ú-n (megjö) advenire 
(zuap, responsum) ; -"íVTn (elvesz vlkitöl) auferre; 
- -k'o-n (megtámad At. 80) aggredi, bellum in- 
ferre ; - -nfií-y'anezHn (vlkinek meg nem hagy : 
megfoszt) privare : mítlku q. (birtokától megf. 
miik Ar.) aliquem bonis evertere ; - -neçy'-T-f en 
(Zb. 21/156 megörvend neki) gaudere; - -peá'-in 
(újra felöltöztet) iterum vestire. 

qa-yu-de-n (v. yo-de-n : egyetért) consentire ; qa-t-'/u- 
deme (ha velünk egyetért Zb. 21/186); -yu-j- 
Y'e-k'o-n (yo-je : el-küld hozzá) mittere ad ; -yu- 
j-$íz'-'ín (id. V. Int. ^en, $ín Zb. 25/54: ki-dob 
vlhonnan) ejicere ; -yu-n (ki-elé-hajt) exigere, ex- 
pellere ; -yu-tle-n (id. yo hozzá, dül : neki-ötlfk,- 
ugrik) assilire; -y'o-i (n. v. s. kicserélés) permu- 
tatio; -y'oz-'ín (v. Int. y'on kanyarít: ki-el-cserél) 
permutare : q-o-nfiY-y'o-z'ínor (pro qo-u az irán- 
tad megváltozni nem fogó) ille, qui se a te non 
avertet ; -y'u-a (p. perf. qa-y'u-n megtörtént) fac- 
tum : zego q. (hirtelen) repentinus ; -y'ua-r (id. 
det. esemény) eventus; -y'u-y'a (id. n. v. s. ter- 
mészet) natura ; -y'u-n (elé-jő, megtörténik,-Iesz, 
megnő, képződik) evenire, accidere ; adolescere; 
forman, fierí: ies qoy'u (beáll az éj) noctescit; 
-y*ur.-ç e-n (ki-kurkász) ex-, perquirere: -y/ui-in (id. 



Digitized by VjOOQIC 



H05 



gyó- î : magához jó) resipiscere; - -'iyji-m (visz- 
sza-követel, visszavesz) reposcere. 
qa-j (qa + je) ; - -y'a-b-le-n (foszlánositja) fibrare ; 

- -y'a-çeç-Yn (id. zdekú q. kiszocsogtat,-hullat) 
sinere ut excidat (granum e sacco) ; - -y'a-çte-n 
(id. hagy szedni: ''aqVI q. észretérit 'aqVI Ar. mens) 
meliora docere aiiquem; - -y'a-y^eze-n (caus. 
dupl. zen : meg-fordit, -térit) revertere ; - -x*utlâ 
(p. perf. s. a mi sikerült) sucessus ; - -x*utle-n (si- 
kerül) bene succedere, q. jiguy'ago (jó kilátás- 
sal) auspicio bono v. qejx'utlen ; - -'V-xi-n (ki,- 
kölcsön-vesz) eximere, mutuum sumeré : "izin q. 
(el-kéredzik) petére facultatem abeundi; - -iâ-r 
(p. perf. det. s. maradék, fölösleg) reliquum, su- 
perfluum ; - -lY-n, qe-j-IT-n v. qe-ITn ; - -pçe-n v. 
qejpcen ; - -p-sí-yj-n (le-száll lóról) descendere 
(exequo); qa-k' (p. qa-k'in: növény) plánta. 

qa-k'erí (qa, kéri) ; - -çıtıi'-în (Zb. 21/208 : hátul el- 
marad) remanere ; - -x"*" v. qí-k'eríxun etc. ; 

- -'u-v'í-n (id. vlmi mögé áll, bi'ThTm a sövény- 
zet megé) stare pone rem. 

qa-k'e-tle v. qa-k'e-tlY (qa + k'etlí hátul |i pone, post, 
a tergo): - -be-ní-n (Zb. 21/174 utána kap) arri- 
pere a tergo; - -k'o-n (után-jár, meglátogat) adi- 
re, frequentare aiiquem; - -'c-n (Zb. 21/184 utá- 
na lő) e sclopeto ictum facere a tergo ; - -p-x'o-n 
űzőbe vesz) sectari ; - -z'e-n (utána oson) aii- 
quem sectari. 

qa-k'ij-in (ki-föl-kiált) exclamare ; -k'i-n, -k*i-n (ki- 
kel, elé-jő, nő, fű, fa, terem) exire, prodire, ere- 
séére: ji gu q. (emlékezik) recordari ; sji gu qa- 
k'âç (kedvem volna) velim ; -k'i-xi-n (id. eresz- 
kedik: meg-nő, haj, szakái) crescere, promitti 

Lox.-Cab.-Hun.ir.-Lftt. 20 



Digitized byLjOOQlC 



Î30fi 



bárba; -k'iz-in (id. v. int. ki-meg-nö) crescere, 
excrescere; -k'í-n -= qa-k'i-n ; -k'í-r (id. p. del 
a kikelő : növény) plánta ; -k'i-z'-'ín (id. v. Int. 
ki-keleget, eléjő) excrescere, prodire: sít uj gu 
qak'iz'ar? (Zb. 12/156. Mi jutott eszedbe ?) quid 
tibi in mentem venit?; -k'o (n. v. qa-k'o-n, el- 
jövés, megérkezés, beállás, a tél b.-a) adventus, 
initium (hyemis) ; -k^o-a (id. p. perf. megérkező) 
adveniens ; -k'o-n (el-jő, megérkezik, beáll a tél) 
advenire, pervenire; -k'o-r-ej (id. p. aug. ki-be- 
járatos) cui aditus patet; -k'otle-n (id. v. Int. el- 
jő, el-jár) advenire; -k'o-z-in (id. v. Int. meg- 
érkez-ik) advenire ; -k'u-h' (n. v. qa-k'u-h'en sé- 
tálás, kóborlás) deambulatio, vagatio; -k'uh'e-k'e 
(id.) ; -k'u-h'e-n, h"ín, qa-k'o-h'e-n (qa ki kóvá- 
lyog, vesz: ki-sétál, -kocsizik, kóborol, barangol) 
deambulare, circumvehi, vagari, vitám nomadicam 
agere: y'ap'c'ek'e q. (csalással korál: szédelgést 
űz) temeraria agitare, moliri ; zek'o q. (utaz-ik) 
iter facere ; -k'uh'-n-í-y'a (pro - -h7n T-y'a id. n. 
v. V. qa-k'uh^); -k'u-tíen (Zb. 21/157) v. qak'ot- 
len ; -qej (n. v. s. fel-böfögés) ructus : -qej-in 
(qa + Hang. fel-böfög) ructari ; -quatle (p. et 
n, V. s. 1. háborgó, hullámzó, forrongó, hányko- 
lódó 2. háborgás, hullámzás) 1. fluctuans, ebul- 
liens, turbulentus 2. fluctuatio, ebullitio; -quatle-n 
(id. V. Int. s. ki-vergödik : forr, háborog, hullám- 
zik, zavarba jő) ebullire, fervere, fluctuare, con- 
turbari; -qu-n (k-üt, támad) surgere (ventus pro- 
cellosus z'íby'e-áxo Zb. 21/228); -qutez-Vn (id. v. 
Int. dupl. szét-ütödik, széthasad, szét-esik) di- 
scindi, dirumpi; -lY-d-ín (v. Int. s. föl-lobban) in- 
flammari ; -lY-n, qe-li-n (ki-láng-ol : lánggal ég) 
ardere, flammare. 

Digitized by VjOOQIC 



307 



qa-m v. qém. 

qama-p'e (s. hely: tőr-hüvely) vagina pugionis; qa- 
me (p. qa-n vág, me hely Jap. ka-ma a sickle 
vágó vlmi: tőr, handsár) pugio, sica; - -kku. 
- -ku (id. vágó: a tőr pengéje) lamina pugionis. 

qa-m-Y'a-ne-n (mi neg. qay anen nem hagy meg : el- 
pusztít) devastare ; interficere ; qa-mí (qa + ne- 
gat.) : - -y'a-nez-Yn (v. Int. qamy'anen : meg- 
semmisít) abolere, exstinguere; - -x'u-a (p. neg. 
qa-x'un a mi nem fordult elé: 1. nem közönsé- 
ges 2. hallatlan dolog) 1. insolitus 2. res inaudi- 
ta; - -x'ua-go (id. adv. szokatlanul, nem rende- 
sen) modo insolito; - -k'oa-y'a (n. v. neg. qa- 
k'o-n el nem jövés, meg nem jelenés) absentia 
(non apparere). 

qamí-l (Ad. qamí-le pro qame + le aug. a sze- 
lős : sás, nád) arundo (plánta ensiformis). 

qa-mí-ne-'ago (p. neg. qa-ne-n + 'a-go ger. az 
utolsó lábig) ad unum omnes; - -nez-'ín (neg. 
qaneiín el-fogy, kimerül) deficere, consumi ; - -ne- 
zo (id. ger. az utolsó lábig) ad unum omnes ; 
— tl^ua (p. perf. neg. qa-tixun) nak'ah qabze 
k'e q. (törvénytelen szülött) non legitimé natus; 
qa-mu-'us-o (ger. neg. qa-'usrn fölébredés nél- 
kül) non expergiscendo. 

11 qa-n, qe-n, q'í-n (vág, üt, tőr || secare Jap. ka-mu 
to bite Tam. kaRi id. M. kar-c, ker-c v. qa-me, 
5a-qa-n, ja-qe-n, tV-qí-r cf. qo-n, qun). 

1. qa-n (p. qa-ne-n, qa-nV-n fogadott gyermek, nö- 
vendék, védenc; védő) adoptivus, cliens; patró- 
nus; 2. qan pro x'an. 

qa-na-y'a (n. v. qa-ne-n M. konok v. gu-qanay'a); 
-nâ-r (id. p. perf. det. a megmaradt) id, quod 

20* 

Digitized byLjOOQlC 



808 



restat vet restitit ; -ne-n, -nT-n (marad, meg-ma- 
rad épen) restare, incolumis manere : ji-ç'en ji- 
mí-c'ezgo qanen (nem tudja mihez fogjon) ne- 
scire quid agendum sit) ; ssT zi'ar qaner-i uane 
zi'ar k'uaç (Zb. 26/30. A lóval biró elmaradt, a 
nyereggel biró pedig elment. Km); -ne-sí-n, -ní- 
s'í-n (Zb. 25/20 meg-érkezik) advenire; -ne-z-ín 
(V. Int. qanen). 

qanze v. k'anze. 

qa-oat (n. v. s. fölemelés) elevatio; -oa-t-ín (pro ua- 
t'ín: föl-emel) elevare; -'oate-n (v. Int. 'c-n V. M. 
követ : el-mond, hallottat, üzenelet) enarrare, re- 
ferre audita ; -'oatez-ín (id. v. Int. dupl.) blek'âr 
q. (a múltról emlékezik) res praeteritas recordari; 

qa-'o-n (meg-üt,-ver,-mar) percutere, mordere (serpens 
etc.) : qo-gem ji-dej k' o qo-u-'onomik' (Zb. 
26/20. A téged hivóhoz menj, még ha meg is 
akar téged verni, qo-u'ongome iki ; bier qo'o 
u-mí-huk'Tzo q-o-bzejzme u-tlenoç (Zb. 26/73. 
Ha a kigyó téged megmar és megnyal anélkül, 
hogy megölnéd, meg fogsz halni. Nh.); -'oz'-ín 
(id. V. int.) u-ze-'or qo'oz' (Zb. 26/17. A te ötét 
ütő, az, kit te ütsz, téged üt. Km.) ; -pçî-h^e-n 
(mászást vesz : ki-át-mász) perrepere ; -p-çit/'ugorc 
(téged dicsérve |1 te laudando) q. u-zV-áx' (téged di- 
csérve téged megevő: hizelkedö) adulator; -p- 
ç'â-ç (qa ; p. perf. p'-c'í-n, çc sereg v. bz'e- 
qapc'ac) ; -pe-h'az'-en, - -h'éz'-in (Zb. 21 167. 
mendose -y'az'en : eléhoz, kinál ételt) offerre, 
proponere (cibum) ; -pxe-uo (egészen belé ütő: 
szúrós, döfös) pungens; -px -?'•'-" (végig szel: 
beesik az eső) perpluere ; -pyu-yek' (qa, p-x" 
neked ' tibi, p. yek'ln belőle kel : haszon, érdek, 



Digitized by LjOOQIC 



J 



309 



előny) emolumentnm ; -px'oaten, -pyjuate-n (meg- 
ragad) comprehendere manu. 

qa-pí (praef. v duplex v. pe, pí) : - -bIeblT-n (szét 
foszlik, virágzik) fibrari, cf. s. florescere ; - -bieblo 
(id. ger. ziláltan) fibrate, diffuse ; - -ç'e-yo-n (elé- 
kerül,-fordul) reperiri, occurrere ; - -ç'e-nrı'i-yo (id. 
p. neg. nem használatos) inusitatus ; - -ç'T-k' in 
ki-tör a végéből) decerpere, defringere; - -y'ua- 
tlh'en, - -y'utlh'en (neki-dül ; beié-köt) invadere 
aliquem ; - -y'e-yu-n (leejt, lehullat) facere deci- 
dere ; - -hud-in (udTn : le-ver) decutere (fructum 
arboris); - -yu-n, qi-pí-xu-n (le-hull) decidere 
defluere (fructus, fólia); - -kki-n (kkin pro yj-n 
vei qu-n : elé-huz, függönyt) velis inumbrare. 

qa-ppik'e-r (pro qo galy, ág pí vég, kelő, növő v. 
qY-pí-k'e-n : bingyó) bacca (fructus). 

qa-p-satle-n,- psetle-n (Zb. 21/211: meg-szólal) solvi 
lingua, loqui incipere; -psetle-z-'ín (id. v. Int.); 
-p-á'í-n (pro qa-p'-c'ín v qa-p-ç'âç : rajt bocsát) 
examinare apes; -p-tleh' (n. v. s. megfigyelés) 
observatio; -ptleh'e-n, -p tIT-h'e-n (pillant, vesz: 
szemlél, megfigyel, szemtanuskpdik) spectare, ob- 
servare, testem oculatum esse ; -p-tle-n, -ptl-Tn 
(megpillant,-figyel) conspicere, observare ; -ptlí- 
ne-ptlTz-ín (id. dupl. v. Int. Zb. 21/236: jól meg- 
figyel) accurate observare, conspicere ; -ptlí-i'-ín 
(id. V. int). 

qa-ra-b-y'a (p. qaraby'an (félénk, gyáva) timidus, pa- 
vidus ; qaraby'a-y'a (id. ság, ség : félénkség, gyá- 
vaság, remegés) timiditas, trepidatio ; qa-ra-by'a-n 
(pro k'erí mögé feküszik, el-buvik : meg-ijed) pa- 
vere, timore affici. 

qare (Tam. kâr^ karúm, karu; kariya T. tat. qara 



Digitized by VjOOQIC 



310 



Mon. x^^^y J^P- ^^^^ M- korom-szinü : barna, 
fekete, sötét-pej ló) fuscus, niger; badius (equus). 

qa-rí, qé-r*í (qa ki, ra, re, ról, ről) rT-k'o qa-rí-k'oi'-o 
(odamenve és visszatérve) adeundo et redeundo. 

qa-ru (pro qa-rT-u ki-reá ütő : erő, hatalom, erőszak) 
vis, vires, potestas ; - -ma-ç'e (id. a csekély: 
kiserejü, vagyontalan) debilis, inops ; - -éyo (id. 
sok: nagyerejű, hatalmas) valde fortis, praepo- 
tens ; - -u-néay'a (s. ság, ség : erőtlenség) debi- 
litas ; - -u nse (qaru nincs : erőtlen, vagyontalan) 
debilis, inpps; - -u-née-cT-n (id. csinál: erötle- 
nit) debilitare: - -unée-yju-n (id. gyűn: gyöngül) 
debilitari. 

qa-s (p. qa-sT-n 1. érkező ii adveniens, perveniens) jit- 
les qas (évenként) quotannis; ma/o qas (napon- 
ként) quotidie; qa-sa-go (pro qa-se-go id. ger. 
5e-r qasago (támadó hadsereg) exercitus aggre- 
diens ; qasa-go (id. ger. perf. ji p'atler qasago 
(ideje megérkezve: jókor) in tempore, suo tem- 
pore; qa-sí-y'a (id. n. v. megérkezés adventus); 
1. -si-n (qa ki sen, sın II: meg-érkezik, eljö) 
advenire, pervenife: maxoáyoxer qasac (a nagy 
napok, az ünnepek elérkeztek) dies festi advene- 
runt; ues qos (hó esik) ningit: kezûr jidej qa- 
çî-sım (a sor reja kerülve) quum ordo eum tan- 
geret: »^er qos 1« za'are-pet, B'íiír ma-ve (Zb. 
26/30. »Jő az ellenséges hadsereg« azt mondo- 
gatják, de azért Bízsír csak szánt. Km.); 2. -si-.n 
(id. sen, sín IV szel: ki-mér, egy darabot vlmi- 
ből) absecare secundum mensuram ; -sí-i-ín (v. 
Int. qas'ín 1. ér vlmeddig 2. meg-el-érkezik) 1. 
tangere 2. advenire) : sji gedígur nőbe sji tle- 
guazem qasízTrqém (At. 64.); -s-o (ger. qasín 



Digitized by VjOOQIC 



811 



1) 'oy 'ur çh'am qaso (a dolog a nyakára, fejére 
érkezve: rosszkor) intempestive, importune. 

qa-áa-tle-n (v. Int. qa-sen : ki-, el-hoz) efferre, afferre. 

qa-se, qa-s(qâ ki p. se-n 11 csűr v. nase-qaée, jel- 
lYrqas, qasrí?) ; qa-sekkin v. qi-sekkín. 

qa-ée-n (qa, se-n lII : ki-,elé-hoz) efferre, afferre : 
ane je-ptl-i ji-px'u qaée (Zb. 26/10. Nézd az 
anyját s vedd nőül a leányát. Km.); -éeríb-a(p. 
perf. s. domború) convexus ; -ser'íb-ín (dombo- 
rod-ik) tumescere, convexum fieri : -sesTn (Zb. 
12/6 lóra ül) conscendere (equum); -áe-z-ín (v. 
Int. qa-se-n el-visz rétről a szénát) auferre, effer- 
re; -á-yj-h'e-n (éve vesz: meg-esz, kirág) ambe- 
dere, rodere. 

qa-sTr-y'a (p. qa-se-n, qa-áí-n dim. ki-hordó-ka: só- 
lyom, ölyv, héja, kánya) falco, accipiter. 

qasr-í-$ (v. qase, v. ri, je, ^í, fog Zb. 26/60 csuka- 
fog) dens esocis lucii. 

qa-te (ki, tetőre, ki-rea, ki fel || praef. v. qa et te) ; 

- -giz (n. V. s. föltámadás, újra-születés) resur- 
rectio, regeneratio; - -gi-z-ín (v. Int. te-gi-n te- 
tőre kel : fel-támad, újra-szület-ik) resurgere, re- 
nasci; - -y'e-yu-n (hagy hullni: reá-ejt) sinere ut 
cadat süper aliquid ; - -h'a-n v. h'é-n (rá-megy ; 
leli a hideglelés te-h'ay'o) invadere, ingredi in 
viam ; laborare febri ; - -h'é-z' Tn (id. v. Int. y'o- 
gum q. (útra kel) ingredi in viam ; - -j-h'ai'ín (v. 
Int. jih'an belehág) ç'eriç'o dunejm q. (újból a 
világra jő Ar. dunja mundus) renasci ; - -j-x'-" 
(je-yin vesz-i: el-fogad, szokást) recipére (móres) 

- -p-x'a (p. perf. s.) begu q. (fekély rá-hintett: 
bőr-kiütés) eruptio cutanea; - -p-yje-n (ki,-rá-tc- 
rit) insternere. 



Digitized byV^OOQlC 



312 



qa-t-ye-h' (n. v. s. meg-,le-irás) descriptio ; -tye-h'e-n, 
t-xi-h'e-n (meg,-le-ir) describere; -ti-n (id. ki-ad, 
ajándékoz ; világra hoz) dare, donare, edere : ées- 
k'e q. (kezességre kiad) vadimonio edere, tradere: 
Uj-pç q-u-jtím (pro uj pçT qo-u-jitím) jije u-j- 
mi-ptl (Zb. 26/2. A fejedelmed neked ajándéko- 
zottjának fogát ne nézd. Km.); tlaf-Yn (ki-, elé- 
vonszol) protrahere; -tla-y'u-n (meg-lát) conspi- 
cere; -tlate-n (ki,-elé-szalad.-repül) ex-, pro-cur- 
rere, provolare ; -tlatí-h'e-n (id. vesz : körül-röp- 
köd) circumvolitare ; -tie-n (át-ugrik) transsilire : 
t'iyem q. (árkon átugrik) transsilire fossam ; -tle- 
ti-hín == qa-tlatíh^en. 

qatl-guti (Rad.? ló-here) trifolium. 

qa-tixú (n. v. qa-tlyun idétlen szülés) abortio; -tl/u- 
Y'a-ç'e (id. p. perf. új ; új-szülött) recens natus : 
-tixu-n (meg-születik) nasci; -tlí-x'o-í-ín (v. Int. 
tIT-x'u-n meg-keres) perquirere; -tPí-c'e-n (dolog- 
gal megszerez) acquirere opera. 

qa-t' (n. v. s. M. gö-d-ke, göd-ör: ki-turás, gödör, 
turzás) terra eversa, fossa, fodina ; -t'Y-n (ki,-szét- 
túr, ki,-föl-ás) terram evertere, effodere ; -f î-sî- 
z-Tn (v. Int. f'í-sY-n le-ül vlki mellé, ji-dei) as- 
sidere ; -t'T-z-Vn (v. Int. qat'ín ki-turkál, ki-ásogat) 
effodere, effodicare ; -t'-ri-ne-n (pro qa-te-re-ji- 
ne-n : ott hagyja fent) relinquere aliquid supe'r re. 

qau-qau (Hang. Zb. 26/63 a pulyka hangja) vox, so- 
nus galli Indici. 

qa-ue-n (qa-u-n kívülről omlik: be-omlik) comiere; 
-u n (qa-'o-n meg-üt,-szúr,-mar) tündére, pun- 
gere, mordere: Beg ze'or zí hunegorím ma- 
k'or-'i* »ue beg qo-ua?« zío çTup'çek'e, »ueble 
qo-ua ?« za'ao qe'up'c'ízme beg zeuar mí-beyo 



Digitized by LjOOQIC 



313 



qone, qe-mî-'up'ç7ime me-beY. (Zb. 26/73. Ha 

a póktól megcsípett valamely házhoz megy és 
kérdezik »téged a pók csipett-e meg?« vagy azt 
kérdezik »téged a kigyó mart-e meg?« akkor a 
pók-megcsipte rész dagadás nélkül marad, de ha 
nem kérdezik, megdagad, nh.) ; -'uaten =- qa- 
'oaten ; -'ubil'-t-yj-n (ki-köp) exspuere ; -'u-yu-n 
(ki-nyil-ik) aperiri, patescere ; -'u-bída (p. perf. s. 
el-fogott) captus : $em q. (hadi fogoly) captivus ; 
-'u-bí-d-ín (meg-f og,-ragad,-akadályoz) capere, 
prehendere, impedire: ayem qa'ubídVrt trídek'o- 
nír (Zb. 21/204.); -^u-bí-n (föl-borit,-fordit) sub- 
vertere; -'u-ble-n (elindul, neki-kezd) aggredi, 
incipere; -'u-ç'e-n (Rad. pro T. tat. qa-ué-: ta- 
lálkozik véletlen) occurrere obviam (fortuito) ; 
-'u-mísiy'a (n. v. s. bűnösnek találás) culpatio 
(anglice verdict) ; -'u-mí-sí-n (v. mí-se : bűnös- 
nek talál) vitiosum judicare ; -'uneç'Tn (kiürit) eva- 
cuare; -'uneyu (n. v. s. megvilágosodás) maze- 
qaunexú (új-hold) novilunium ; -'uneyu-n (meg- 
világosodik) illucescere ; -*uá (n. v. s. fölébredés) 
expergefieri ; -*uá-ín (fölébred) expergefieri ; -*u- 
f íp'c'in (el-ki-bocsát,-ereszt) emittere, dimittere ; 
-*uví'an (megáll) stare, consistere : qa^uvTa I (meg- 
állj!) mane!; -'uvfap'e (id. hely: megálló hely, 
szálloda) diversorium; -ve, qa-vve (n. v. s. 1. 
feI-fövés,-forrás, erjedés 2. erőszak) 1. ebuUitio, 
fermentatio 2. vis, effervescentia ; -ve-n, -vve-n 
(1. feI-f6,-forr, pezseg 2. bőszül 3. megalszik, 
vér) 1. ebullire, effervescere, f remére 3. coagulari 
(sangvis). 
qa-z (qa + p. zen, zTn süt: a fénylő, világos T. tat. 
qaz, qas, x^s id. cf. Mon. yal ignis yal-ón, yal- 
un anser: liba, lud v. kab. Iid-m) anser. 

Digitized by VjOOQIC 



314 



qa-z-ble-Y'e-yJ-n (Zb. 12/5 ki magát zí, mellül, hagyja 
hajolni : félre hajlik ütés elől) evitare ictum se 
inclinando; -ze-f e-y'ek'-in (v. caus. ze-fe-k'in: 
elvégez) perficere; -zeyene-n (Zb. 21/208 együtt 
elmarad) una remanere ; -ze-pye-ie-n (ki esz- 
vég-be szel: átlő) trajicere telő; qa-ze-r (p. det. 
qaze-n meg-szorit: zsugori) avarus; -ze-á'í-k'o-n 
(együtt kilovagol) una ex-, abequitare ; -ze-tez'-in 
(zí je-tíz'in megadja magát) se dedere ; -ze-'ut- 
Ih'a-n (nyilát ijját, ji áabze, elékésziti) arcúm ad 
ictum praeparare ; -z-y^e-tegizin-go (p. fut. qe- 
Y'etegíiín At. 83. a föltámasztó) a mortuis exci- 
taturus. 

qaz-'í-c (qaz, cYszŐr: liba-tulu, I. toll) pluma anserina; 

- -ç-h*an-te (libatoll-vánkos) pulvinar e pluma 
anserina; ■ -uersekú (libatoll-derekalj) stragulum 
e pluma anserina. 

qa-zí (qa praef. v. zí demonstrativum participii etc.) : 
- -çte-r (p. det. qa-cte-n: ki-kötcsönző) mutuum 
sumens; - -ç'e-r (p. qa-c'e-n ki-találó, jós) con- 
jectans, divinator; - -ya-ç'k-r (p. perf. det. qa- 
Y*aç'en : a teremtő) creator ; - -y'a-ze-z-Tr (n. v. 
det. qa-y'azezín : visszatérités,-adás a pénzből) 
redditio pecuniae superfluae ; - -y^ot (p. qa-y'otín) 
kod q. (találékony) multa inveniens. 

qaz-'í-x'o (qaz liba-őr) anserarius. 

qa-zT-k'uh' (p. qa-k'uh'en) zek'o q. (utas) viator ; ten- 
giz-k'e q, (tengerész) nauta ; - -p-tlih* (p. qa- 
ptlíh^'ín szemlélő, figyelő) spectator ; - -tlyoa-ye-r 
(p. perf. plur. det. qatixon : a szülők) parentes : 

- -zeh* (p. qa-ie-h'en: csavargó) vagabundus; 

- -mí-qu (p. qe ki qu-n húzódik) kod q. (nem 
huzamos) haud diuturnus; - -'ubíd (p. qa-*ubíd- 



Digitized by VjOOQIC 



315 



Tn) kod q. (sokat tartalmazó : jelentékeny) gravis, 
momentosus. 

qa-ze-h* v. qa-iíh*; qa-ieh'e-n v. qaiíh'e-n. 

qa-ze-n (ki-elé-szalad) ex-, pro-currere; -i'í-h* (n. v. s. 
ki-szaladás, körüljárás, szaladgálás) excursio, dis- 
cursus ; -ií-h'e-n, -ie-h* Tn (ki usanást vesz : ki- 
usan, szaladgál, pajkoskodik, kimegy, kocsin, 
szánon, lovon) elxcurrere, aufugere, discurrere, evehi 
(curru, equo, trahea). 

qa z' (n. v. qa-i'-ín 2. okádás) vomitus ; qa-i'e-h'en, 
qa-zl'-h'T-n = qai'íh'en etc. 

1. qa-z7-n (keletkezik, támad) exoriri: zzY zl'éyo qa- 
i'âç (Zb. 21/226); ji gu qai'ri (ib. 228, eszébe 
jutván) cum incidisset in mentem ; 2. -i'T-n (id. 
ki-okád, böfög) evőmére ; ructari ; -ií-yj-n (Zb. 
21/187 le-vet, a ló) dejicere. 

qé (qá praef. v. idem est ac qa; composita videnda 
sünt sub qa et qe). 

qé-'ac*eh*a-n (id. kézbe kerül, megkap) accipere, adi- 
pisci ; -c'efík'-'m (ki-szopogat) exsugere ; -de-k'o- 
t-Yn (kimozdul,-Iép) egredi ; -go-k'un (pro gua- 
k'on Zb. 21/204: megkedvel) adamare. 

qé-j V. qe-j. 

qé-m, qa-m (obi. qa, qé M. ki-nn : nél-kül, nem Ij 
foras, extra, sine =- non, non est) : çi-'a-ç (van) 
est, existit; cT-'a-qém (ott állás nélkül: nincs) 
non est, deest; se c'er-qém (Man. bi sa-r-kó, 
nem tudom) nescio; s-k'on-qénn (nem megyek) 
non ibo ; F'í-qénn bzage-qém Manguçejye ja- 
yodeç (Zb. 26/8. Se jó, se rossz, Mangusejékhez 
hasonló. Km.) 

qém-bh'í-m (id. obi. b-h^í bé-r-c: künn a bércen IJ 



Digitized by VjOOQIC 



316 



foras in monte) q.-b. çîpseu (hegyen élő: hegyi) 
montanus. 

qe (pro qa-je, qé-je, qí-ji) : -'abí-ya-n (id. 'abe-n, 
xe-n 11 : le-nyul vlmi után) manum porrigere de- 
super : ZY h'aqare qe'abi'xa zV h'aqare deh'ej 
(Zb. 26/57. Egy fekete eb lenyúl és fölvisz egy 
másikat, mi az? tl'ay'se tl'ax's, az üst és akasz- 
tó lánca) ; -'an '(id. je'an : ki-ránt-huz) extrahere, 
evellere. 

qeb — qab (kabak |i cucurbita): qeb-va (Zb. 26/5, 64 
főtt tök) cucurbita cocta. 

qe-bla-y'e-n (betér vlkihez) diverti ad aliquem; -çî-n 
(ki-süt,-derül) elucere : neyur qem'ícgo (a vilá- 
gosság nem sütve) luce non apparente ; -çtez-în 
(v. Int. qa-cte-n újra fel-vesz,-szed) reassumere, 
rursus tollere; -ç'ek'-in v. qejc'ek'in ; -ç'ı-n (meg- 
csinál) perficere. 

qede-h' (pro ged Ad. ket tik p. h'en, h'Tn tyuk-elhor- 
dó: görény Mon. kürene Man. kürene) mustela 
putorius. 

qe-diYu-n (el-tök-it) defraudare aliquem ; -ge n. v. s. el- 
hívás) evocatio ; -ge-n (qa-jegen: el-meg-hiv) 
evocare, convocare; -y'Vk'-ín (kisirja szemét) ef- 
flere oculos. 

qe-y'a (qe + v. aux. causativi): - -çte-n 1. (vetet) 
capi facere: "aqíl q. (észre térit Ar. 'aql ész) 
meliora docere ; - -çten 2. (megijeszt) perterrere; 

- -ç'e-n (felismertet) agnosci facere; - -fin (Zb. 
21/226 v. caus. qafen : táncoltat) saltare facere; 

- -yl-yj-n (sirá^ra indit) fletum movere; - -h'e-n 
(el-vitet, küld) mittere res; - -h'ii'-ín (el-hozat) 
apportare facere; - -x'^j-"'" (el-kimozdit, buzdit) 
amovere, excitare; - -x"íz'-ín (v. Int. -/'en, yln 



Digitized by VjOOQIC 



'Ml 



forog : táncoltat lovat) circumsilire facere (equum); 

- -ke-n (el-repeszt jeget) hiulcare; - -k'oi-ín 
(elküld, haza hunem) domum reverti facere; 

- -k'uate-yj-n (leereszti) demittere; - -ne^n (el- 
hagy) relinquere: Uorq x'abze mí-c'em p'-ç'e- 
nîm ji-níqor qey'ane (Zb. 26/13. Az úr a szo- 
kást nem tudva [a javára] tettednek felét elhagyja. 
Km.) - -'o-n (kimondat) eloqui facere: 'Uy^om 
nnem c'atiír qíc'ejxú, fadem gum yeXYir qe-u- 
Y a'o (Zb. 26/35. A füst a szemben íévöt kihajtja, 
az ital a szivben lévőt veled kimondatja. Km.); 

- -psY-yJn (leszállít, lóról) descendere facere (ex 
equo) - -t'í-tie-k'-in (kirakosgat v. f'í-tlen) expo- 
nere ; - -'uve-k'-Tn f uvVak'ın : ki-állitgat) statuere, 
collocare ; - -zí-n (pro zzí-n ki-szorit) vi emove- 
re ; - -ie-x'í-n (legurit) devolvere ; - -i'e (n. v. s. 
kezdés, divat) inceptio, usus, mos inductus; 

- -z'e-n (megindit, kezd, alapit, divatba hoz) mo- 
vere, incipere, fundare, usu recipére. 

qe-y'e- -=-■ qe-y'a-: - -be-nT-n (hagy birkózni) sinere 
ut quis luctetur; - -bla-y'en (behiv vendégül) in- 
vitare praetereuntem ; - -ç'e-n v. qey'ac'en ; - -gu- 
h'e-n (reményt vetet, reméltet) spem dare; - -gu- 
i'e-n (el keserít) exacerbare ; - -x'u-i'-in (föléleszt) 
animare ; - -kef-ín (Ar. kejf kedv, igésitve : föl- 
vidámitja) exhilarare ; - -nexo-n (ki-nyilvánit) 
manifestare ; - -ne-z-Yn, - -níi-Vn (v. Int. qe-y'a- 
ne-n meg-hagy, meg-maraszt) relinquere; - -áe- 
sY-z-Tn (v. Int. áe-sYn lóra ültet) in equum ascen- 
dere facere ; - -§Y-n (v. y'a-áYn : meggörbit) cur- 
vare : ser-l qe-z-mY-y'eá ur-i q-u-mY-y'eá, thé 
dji qan ql-y'esac (Zb. 26/64. Meggörbitője r 
én, sem te, hanem isten, a mi védőnk gö 



Digitized byLjOOQlC 



318 



meg, mi az? melíbz'e birka-szarv); - -te-gîi-în 
(At. 83 fel-támasztja) resuscitare; - -tle-y'u-n 
meg-mutat) monstrare ; - -t'i-s-h'a-n (fel-ültet) 
facere ut inscendat currum ; - -uaten (ki-vallatja) 
ad confitendum cogere ; - -'u-ç'ı-n (kitátatja szá- 
ját) facere ut os aperiat; - -'u-c-ín (kitanit) edo- 
cere; - -'uxo-n (meggörbittet) curvari facere; 
- -'u-t-y'u-n (föl-zavar) turbidam reddere aquam. 

qe-fonk^f li-in (Zb. 12/42 v. y a-'un-k'ífín : kiolt) ex- 
stingvere; -h'a-yj-n 1. (pro qe-y'a-xi-n leereszt 
függönyt) demittere vela ; -h*a-xi-n 2. (h*a-n hord, 
y\n ereszkedik: lehord) deportare; -h'atle-n (v. 
Int. id. ki-hord házhoz) apportare in domum ; -h'e- 
z'-in (kihoz: megszerez munkával) quaerere ope- 
ra ; -xo-xin (hull, ereszkedik : leesik) decidere, 
cadere: Uafem qexoxme m'íquto, psím -/eyjome 
zep'qiri'xo (Zb. 26/61. Égből esve nem hasad el, 
vizbe esve széthull, mi az? t/ftlîmp'e, papir); 
-Xok'-in, qej-xok'-in (körül-vesz, bekerít) circum- 
dare : Mazem pse-goren qexok'me pcí ma-tle 
(Zb. 26/74. Ha a holdat felhőkör veszi körül, 
fejedelem hal meg. nh.) ; -xo-n (ülep-edik, meg- 
esik iszap) desedit limus; -x'utlo (ger. qe-j-x*ut- 
len: szerencsére) fortuito ; -'T-x'í-n (1. elvesz 2. 
kicsal) 1. eximere, auferre 2. elicere; -lyjz-m 
(id. V. Int. visszakövetel) reposcere. 

qe-j, qé-j (qa + je, ji, qi + je, ji); qe-j'a-n, qeje- 
a-n (ki-ránt, ki-huz) extrahere, evellere ; - -c'i- 
z -ín (Zb. 26/48 ki-szar) cacando edere ; - -ç'e- 
k'-in (körül-épit, bekerít) circumaedificare, circum- 
dare; - -bze-k* (n. v. b-zen IV k'in : szurkálás: 
gúny-irat, vers) satira ; - -dek' (n. v. s. ki-tüdzés, 
paszománt) limbus; - -de-k'-in (ki-tűzöget, ki- 



Digitized byLjOOQlC 



319 



varr) circumsuere ; - -ge (n. v. s. kiáltás, ki-elé- 
hivás) exclamatio, evocatio ; - -ge-n (kihiv, meg- 
idéz, kiált) evocare, citare, clamare; qe-j-y'a -= 
qe-y'a: - -fe-n (ki-itat) facere ut ebibat; - -ge-n 
(elé,-vissza-hivat) facere ut evocet, revocet ; - -y'a- 
ze-n (meg-térit) revertere; - -y^aze-z-Yn (id. v. 
Int. vissza-követel) reposcere; - -h'e-n (el-vitet, 
küld élettelent) mittere rem ; - -/'utle-n (sikert 
érni hagy) felicem, prosperum reddere : th'am 
q-u-j-y'atíe (isten téged szerencséltessen !) deus 
tibi bene vertat ! - -k'erax'ok'-in (körül-forgat) 
circumvertere ; - -k'o-k'-in (forgat) vertere ; - -lla- 
z'-'ín (felhasznál, működteti) facere ut agat, opus 
faciat; - -psY-x-Vn v. qey'apsíx'm ; — t'V-tlekIn 
V. qe-y'at'Ttlek'ín ; - -'uvekln v. qe-y'a-'uvek'in ; 
- -zatle-n (ki-gurit, ki-tol szekeret áí-gu-r) emo- 
vere currum; - -ze (n. v. s. meginditás, kezde- 
ményezés) inceptio ; - -ze-n (meg-indit, kezdemé- 
nyez) incipere, moliri ; - -i'e-k'-in (id. kel : fut- 
tatva megelőz) praecurrere alicui; - -z'e-n (qej- 
y'azen : megindít, alapit) inchoare, instituere ; 
qe-j-yVk'ote-xi-n (Zb. 12/26 lejebb ereszt) de- 
mittere inferius. 
qe-j-h'a-k'-in (ki-el-visz, széthord) efferre, auferre, dif- 
ferre v. qe-j-ziVak' : sji adem q-rah*akjâ çere 
(Zb. 12/9. Atyám vitték volna el inkább) patrem 
meum malui ablatum esse ; - -h'atle-n (el-hord, 
eltulajdonít) auferre, appropriare ; - -h'a-z'e-n (v. 
Int. h'an, h'en hoz: művészileg megcsinál cf. ki- 
vitel) arteficio facere; - -xi-n (leszáll hegyről) 
descendere (monte, scala); - -xi-z-'ín (id. v. Int.); 
" "X^X'j — X^X'"" V. qe/ok'in ; - -xu-zi-n (qe 
xo-zzi-n hozzá szőrit Zb. 25/41 : megszorít) ji 



Digitized by VjOOQIC 



:i>o 



g'ate-'apçer kardja markolata^ fortiter tenere 
(ensem); - -x'u**® ("• v. s. siker, eredmény, sze- 
rencse) successus, eventus, fortuna; - -x'utle-n 
V. Int. x'un H: megjő, siktrül, eléhalad, szeren- 
csés lesz) bene evenire, succedere, progredi, fau- 
stum fieri ; - -'î/ii-in v. qe-Txí2Vn. 

qej-ín (Hang. v. qa-qej-in M. ke-h, köh). 

qe-j- k'e-k'-in (qe-j v. Int. k'e*n : ki-öntöget) effun- 
dere; - -k*erax'ok' (n. v. s. keringő, forgó) ver- 
tens, versatilis; - -k'erax'o-k'-in (kanyarog, forog) 
in orbem agi, circumverti ; - -k'oatatle (n. v. s. 
el-közeledés) appropinquatio ; - -k'oata-tle-n (v. 
Int. k'oaten : közeled-ik) appropinquare ; - -k'o- 
k'in (meg-kerül) ambire; - -k'uate-yi-n (lejt) de- 
scendére ; - -k'ute-k'-in (v. k'uten : szét-hint) 
dispergere; - -qu-n (elé-huz) protrahere; - -la- 
le-x-go (qej, ger. p. la-le^x-in : le-lógó) depcin- 
dens; - -lek'-in (ki-,meg-fest) colorare; - -lí-z 
(n. v^ s. bővelkedés, bőség) abundantia; - -lí- 
z-in (v. Int. len, lín III: bővelkedik) abundare; 

- -p çe-n (eí-fujja) proflare ; - -pTg' (qe n. v. 
je-pí-gin : ódal-szurás) pleuritis ; - -p-sí-n (prüsz- 
szent) sternutare; - -p-se-n v. qe-j-pcen ; 

- -p'- k'e-n, qe-j-p -k-'ín (ki-ugr-ik) exsilire; 1. 
- -se-k'-in, qej-síV-ín (el-éget) comburere; 2. 

- -se-k'-in (ki-ültet, körül-ültet növényt) circum- 
serere, plantare circum ; - -^sík'in v. qejsek'in 1. 

- -sín (pro qa-sí-n) ues kod qejsac (sók hó 
esek) multum ningebat; --éatle-á-m (v. Intdupl. 
sen ki-hord földről, gabonát behord) invehere: 
1 . - -se-k'-in (ki-szét-hord) efferre, dífferre ;2. - -áe- 
k"-in (körül-csavar) circumplicare ; - -S-xí-"» ^®" 
s-x'ín (q'i, jeé'ín, xii" ^ es-ik, hull az eső) pluere: 



Digitized by VjOOQIC 



H2I 



úeéy' qjoéy/ (essö esik) pluit; - -Sí-h'a-k'-in 
(körül-teker) circumvolvere, circumplicare ; 1. 

- -sí-n (ki-gurit) evolvere, provolvere ; 2. - -sí-n 
(ki-hoz) efferre; - -t-y'u-n (ki-kapar) radendo 
emundare; - -tí-n (qa, jetin) b-ze'utle q. (az aj- 
tót bereteszeli, bezárkózik) foribus obdere pessu- 
lum ; - -tie-pe-'on (lábával el-löki) pedibus pro- 
trudere ; - -tih'a-n (ki-rak) exponere: é'ígum qre- 
tlh'e (szekérre rak) in currum imponere ; - -t'e- 
k*-in (ki-turkál, körül-kapál) circumfodere ; - -t'- 
k'u-yj-n (v. t'k'o-n, yín : tele-csepegtet) deguttare; 

- -ud-Tn (kiüt) excutere; - -ue-n (meg-üt,-ko- 
pogtat,-szúr) pulsare, pungere ; - -u-k'-in (ki-vág 
csőrével) effodere (rostro); - -zı-ç'iy/ (q^J-jP- ç'*'- 
yin : virágzó) florens, flores mittens ; - -zT-h'ak' 
(p. qe-j-h'ak'in : ki-szét-hordó) exportans ; - -zi- 
sek' (p. qe-j-sek'in : vezető) ductor ; - -ze-y-in 
(kiusan, le-gurul,-szalad ; csörgedez, ömlik eső) 
aufugere, decurrere, devolvi, murmure labi, modo 
imbris pluere, defluere : uesy' qeuzey' (az eső 
ömlik) torrenter pluit; - -5í-n (ki-el-vet) e-, pro- 
jicere); - -iiyjn (le-vet) dejicere. 

qe-k'a-ue-n (qí, je-k'e ki végét üti: pedzi a hal a 
csalétket) admordere (piscis hamum) ; qe-k*auo 
(id. n. V. halászhorog vagy háló usztatója) res 
sustinenens hamum vei rete ; -qu-yi-n (szemére, 
fülére húzza a föveget) modo cuculli induere pi- 
leum ; -qu-n (M. gyak) clunes movere in coitu : 
qequm u-pemT-quzme ftîzerî-uj-'ar u-qTc'eqém 
(Zb. 26/9. Ha a gyakónak vissza nem gyakdosol, 
farod voltát nem tudja meg. Km.) -qute-n (v. 
Int. j un. ki-fel -tör) exulcerare (cataplasma) : Dí- 
y'uz'bzegum lír qequteri Y'uç'îper qVyejé (Zb. 

Lox.-Cab.-Hunsr.-Lat. 21 



Digitized byLjOOQlC 



:\ .'2 



26/75. A keserülapu a testet feltöri s a vashegyet 
kihozza.) -lí-n (qa, je-lí-n tetemesed-ik : meg- 
marad fölöslegül) restare : Mîçer áyeri zí de qe- 
lâç (Zb. 26/50. A medve evett s egy dió meg- 
maradt. Km.) ; Jemínem qelár níbe'uzím jeh^ef 
(ib. 37. A kolerától megkíméltet a gyomorvész 
viszi el. Km.) ; -líi-ín (id. v. Int.) : Je-b-y'exín-c-i 
'apezaleç, qelíiYnc-i nibzlrej (Zb. 26/19. Le- 
nyeled és az csipetnyi, megmarad s az örökös 
szégyen. Km.); -m'í-y'utlen (neg. qejx'utlen: nem 
sikerül) non succedere. 

qe-n ^ qa-n v. ga-qen. 

1. qe-'o-n (ki-üt: ki-pattan,-reped, durran) displodi v. 
guqe'on ; -'on 2. (ki-mond) eloqui : Gum x®*'"'' 
z'em qe-j-'o (Zb. 26/25. A szivben lévőt a száj 
mondja ki. Km.) -pxei'-ín (v. Int. pxen : bekö- 
töz sebet Zb. 21/184) obligare (vulnus); -p-se-n, 
qe-psTn (prüsszen) sternutare : zígor ií-p- ao 
qepsame ií-p-'ar pei-ç (Zb. 26/71. Ha valaki 
szóltodkor prüsszent, mondásod igaz. nh. v. ií-'a-n). 

qere (Zb. 29/68) - qare. 

qere-qu-re (Aliit. p. qu-n nyúlik, nő cf. M. here-hu- 
ra: burján) herba inutilis: cínnaxonn qerequre 
Y'ay'are? (Zb. 26/41. Télen a burján virágzik-e? 
Km.) 

qe-sí-n (qasín, qísTn : elérkezik) advenire : Uj tiegu 
sxenne ues qesínoc (Zb. 26/76. Ha talpad visz- 
ket, hó lesz. nh.) -éek'in v. qej-áek'in ; -ée-/i-n 
(legörbül) incurvari ; -ée-na-se (qa-Se : kanyar- 
gó, út, víz V. naáe-qaáe) flexuosus; -Sez-m (v. 
Int. qa-ée-n ki-el-hoz, újra nőül vesz) efferre, 
afferre ; renubere : sse s-nax'Vf u-mí-y'otme, sí- 
qeáez sji th'amade (Zb. 26/9. Ha nálamnál job- 



Digitized by LjOOQIC 



823 



bat nem találsz, végy el engem ismét, kedves 
férjem. Km.) ; -sxin v. qejsyjn ; -tlafek'-ín (-tla- 
fen, kVn : megvonszol) trahere circum : 'Ugím 
s-a-ye-p-tlafe (sT-ja-/e . . .) çh'ak'e sí-qetléfe- 
k'Vn ? (Zb. 26/31. Azért, mert engem a tánczo- 
lókhoz vonszolsz, talán körül is fogsz hurcolni? 
Km.) -tie-u-n (qa- je- - : ki-esedez, megkér) 
supplicare, rogare ; -tIT-yj-n (v. tien, tlín, yjn II : 
le-ugrik) desilire : mayonn qeutlíy/, zesTm dotlej 
(Zb. 26/63. Nappal leugrik, éjjel felugrik, mi az? 
ged, tyúk.) ; -tlyu-n (meg-szűll) parere, partum 
edere: nnayonn nnayo qetlyu (Zb. 26/41. Nap 
napot szül. Km.); -fe-k'-in (ki-turkál, körül-ás) 
circumfodere ; qe-u (qa, qe, qí + pron. 3-ae 
personae) ; -udí-y-in (üt vesz: meg-lö) ferire sclo- 
peto ; -ue-n (megver : hajt ökröt) impellere (boves); 
-'u-n (pro qe-'o-n) Adaqer bereskesyo psYh' 
'enne y'ibar qe'unoc (Zb. 26/69. Ha a kakas 
péntek este szól, [valaki] hirt fog mondani, nh.) ; 
-'u-bíd-ín (ki, el-meg-tart-ja, mefog, el-fogad) 
prehendere, accipere, consentire; -'u-yo-n (meg- 
görbít) curvare, inflectere ; -'u-sa-p-se-n (sen II 
dupl. csepeg, essö) guttatim pluere ; -'u-tle-n (elé- 
fordit: ki-kapar szemétből) erueree fimo: Gedím 
ze-r-a-uk'Vno ser qe'utle-pye-c (Zb. 26/51. A 
tyúknak a maga leölésére való kést a szemétből 
kell kikaparnia. Km.) -'uve-k'-in fuví'a-n, kel : 
körül-áll) circumstare; -zao (pro za-uo n. v. 
harc, ütközet) pugna; -za-ue-n (egymást ütni: 
meg- vív várat) oppugnare ; -z-y^azez' (p. qa-y'a- 
zez'ín: meg-térő) ille, qui convertitur ad deum: 
qezy'azei' th'am qectez' (2b. 26/1. A megtérőt 
az isten elfogadja, ki tér, üdvezül. Km.) ; -zi-se- 

21* 

Digitized byLjOOQlC 



314 



qa-z-ble-Y'e-y'í-n (Zb. 12/5 ki magát 21, mellül, hagyja 
hajolni : félre hajlik ütés elől) evitare ictum se 
inclinando; -ze-fe-y'ek'-in (v. caus. ze-fe-k'in: 
elvégez) perficere; -zeyene-n (Zb. 21/208 együtt 
elmarad) una remanere ; -ze-pye-5e-n (ki esz- 
vég-be szel: átlő) trajicere telő; qa-ze-r (p. det. 
qaze-n meg-szorit: zsugori) avarus; -ze-áí-k'o-n 
(együtt kilovagol) una ex-, abequitare ; -ze-tez'-ín 
(z'í je-fíz'in megadja magát) se dedere ; -ze-*ut- 
Ih'a-n (nyilát ijját, ji éabze, elékésziti) arcúm ad 
ictum praeparare ; -z-Y^e-tegízín-go (p. fut. qe- 
Y'etegíiín At. 83. a föltámasztó) a mortuis exci- 
taturus. 

qaz-T-c (qaz, císzőr: liba-tulu, 1. toll) pluma anserina; 

- -ç-h*an-te (libatoll-vánkos) pulvinar e pluma 
anserina; - -uersekú (libatoU-derekalj) stragulum 
e pluma anserina. 

qa-zí (qa praef. v. zí demonstrativum participii etc): 
- -çte-r (p. det. qa-cte-n: ki-kötcsönző) mutuum 
sumens; - -ç'e-r (p. qa-c'e-n ki-találó, jós) con- 
jectans, divinator; - -yVç'â-r (p. perf. det. qa- 
Y*aç'en : a teremtő) creator ; - -y*a-ze-z-'ír (n. v. 
det. qa-Y'azeiín : visszatérités,-adás a pénzből) 
redditio pecuniae superfluae ; - -y'ot (p. qa-y'otín) 
kod q. (találékony) multa inveniens. 

qaz-T-y/o (qaz liba-őr) anserarius. 

qa-zT-k'uh' (p. qa-k'uh'en) zek'o q. (utas) viator ; ten- 
g'íz-k'e q, (tengerész) nauta ; - -p-tiih' (p. qa- 
ptríh'in szemlélő, figyelő) spectator; - -tlyoa-ye-r 
(p. perf. plur. det. qatlyon : a szülők) parentes : 

- -ieh* (p. qa-ze-h'en: csavargó) vagabundus; 

- -mí-qu (p. qe ki qu-n húzódik) kod q. (nem 
huzamos) haud diuturnus; - -'ubid (p. qa-'ubid- 



Digitized byLjOOQlC 



315 



in) kod q. (sokat tartalmazó : jelentékeny) gravis, 
momentosus. 

qa-ze-h' v. qa-iíh*; qa-ieh*e-n v. qaiíh'e-n. 

qa-ze-n (ki-elé-szalad) ex-, pro-currere; -iV-h' (n. v. s. 
ki-szaladás, körüljárás, szaladgálás) excursio, dis- 
cursus ; -iV-h'e-n, -ze-h* ín (ki usanást vesz : ki- 
usan, szaladgál, pajkoskodik, kimegy, kocsin, 
szánon, lovon) e>ccurrere, aufugere, discurrere, evehi 
(curru, equo, trahea). 

qa z' (n. v. qa-i -in 2. okádás) vomitus ; qa-i'e-h'en, 
qa-i1*-h*V-n =- qazíh'en etc. 

1. qa-z7-n (keletkezik, támad) exoriri: zzí ilSyo qa- 
±'kç (Zb. 21/226); ji gu qaz'ri (ib. 228, eszébe 
jutván) cum incidisset in mentem ; 2. -il'-n (id. 
ki-okád, böfög) evőmére ; ructari ; -jT-yJ-n (Zb. 
21/187 le-vet, a ló) dejicere. 

qé (qá praef. v. idem est ac qa; composita videnda 
sünt sub qa et qe). 

qé-'ac*eh*a-n (id. kézbe kerül, megkap) accipere, adi- 
pisci ; -c'efík'-Vn (ki-szopogat) exsugere ; -de-k'o- 
t-Tn (kimozdul,-lép) egredi; -go-k'un (pro gua- 
k*on Zb. 21/204: megkedvel) adamare. 

qé-j V. qe-j. 

qé-m, qa-m (obi. qa, qé M. ki-nn : nél-kül, nem |1 
foras, extra, sine =- non, non est) : çi-'a-ç (van) 
est, existit; cí-'a-qénn (ott állás nélkül: nincs) 
non est, deest; se c'er-qénn (Man. bi sa-r-kó, 
nem tudom) nescio; s-k'on-qém (nem megyek) 
non ibo ; F'Y-qém bzage-qém Manguçejye ja- 
yodeç (Zb. 26/8. Se jó, se rossz, Mangusejékhez 
hasonló. Km.) 

qénn-bh%m (id. obi. b-hT bé-r-c: künn a bércen IJ 



Digitized by VjOOQIC 



316 



foras İn monte) q.-b. çTpseu (hegyen élő: hegyi) 
montanus. 

qe (pro qa-je, qé-je, qí-ji) : -'abí-ya-n (id. 'abe-n, 
xe-n 11 : le-nyul vlmi után) manum porrigere de- 
super : Zí h'aqare qe'abi'xa zT h'aqare deh'ej 
(Zb. 26/57. Egy fekete eb lenyúl és fölvisz egy 
másikat, mi az? tl'ay'se tl'ax'é, az üst és akasz- 
tó lánca) ; -'an *(id. je'an : ki-ránt-huz) extrahere, 
evellere. 

qeb = qab (kabak |; cucurbita): qeb-va (Zb. 26/5, 64 
főtt tök) cucurbita cocta. 

qe-bla-y'e-n (betér vlkihez) diverti ad aliquem; -çî-n 
(ki-süt,-derül) elucere: nexur qemícgo (a vilá- 
gosság nem sütve) luce non apparente ; -çtez-în 
(v. Int. qa-cte-n újra fel-vesz,-szed) reassumere, 
rursus tollere ; -ç'ek'-in v. qejc'ek'in ; -ç'ı-n (meg- 
csinál) perficere. 

qede-h' (pro ged Ad. ket tik p. h'en, h'ín tyuk-elhor- 
dó: görény Mon. kürene Man. kürene) mustela 
putorius. 

qe-díy'u-n (el-tök-it) defraudare aliquem ; -ge n. v. s. el- 
hívás) evocatio ; -ge-n (qa-jegen : el-meg-hiv) 
evocare, convocare; -y^ik'-'m (kisírja szemét) ef- 
flere oculos. 

qe-y'a (qe + v. aux. causativi): - -çte-n 1. (vetet) 
capi facere: "aqíl q. (észre térit Ar. 'aql ész) 
meliora docere ; - -çten 2. (megijeszt) perterrere; 
- -ç'e-n (felismertet) agnosci facere; - -fín (Zb. 
21/226 V. caus. qafen : táncoltat) saltare facere; 
" 'Yi'VJ'^ (sirá^ra indit) fletum movere; - -h'e-n 
(e!-vitet, küld) mittere res; - -h'íi'-in (el-hozat) 
apportare facere; - -yjej-ín (el-kimozdit, buzdit) 
amovere, excitare; - -x'íz'-'" (v. Int. y'en, y^\r\ 



Digitized by VjOOQIC 



.•n7 



forog : táncoltat lovat) circumsilire facere (equum); 

- -ke-n (el-repeszt jeget) hiulcare; - -k'oi'-ín 
(elküld, haza hunem) domum reverti facere; 

- -k'uate-yi-n (leereszti) demittere; - -ne^n (el- 
hagy) relinquere: Uorq x'abze mí'-c'em p'-ç'e- 
ním ji-nTqor qey'ane (Zb. 26/13. Az úr a szo- 
kást nem tudva [a javára] tettednek felét elhagyja. 
Km.) - -'o-n (kimondat) eloqui facere: 'Uy'om 
nnem ç'atlYr qíc'ejyú, fadem gum yetlír qe-u- 
/a'o (Zb. 26/35. A füst a szemben íévöt kihajtja, 
az ital a szivben lévőt veled kimondatja. Km.); 

- -psí-yj'n (leszállít, lóról) descendere facere (ex 
equö) - -t'i-tle-k'-in (kirakosgat v. t'í-tlen) expo- 
nere ; - -'uve-k'-'ín ('uv*rak*Tn : ki-állitgat) statuere, 
collocare ; - -zí-n (pro zz*í-n ki-szorit) vi emove- 
re ; - -ze-yT-n (legurit) devolvere ; - -i'e (n. v. s. 
kezdés, divat) inceptio, usus, mos inductus; 

- -z'e-n (megindít, kezd, alapit, divatba hoz) mo- 
vere, incipere, fundare, usu recipére. 

qe-y'e- -- qe-y'a-: - -be-ní-n (hagy birkózni) sinere 
ut quis luctetur; - -bla-y'en (behiv vendégül) in- 
vitare praetereuntem ; - -ç'e-n v. qey'ac'en ; - -gu- 
h'e-n (reményt vetet, reméltet) spem dare; - -gu- 
á'e-n (elkeserít) exacerbare; - -y'u-i'-in (föléleszt) 
animare ; - -kef-Tn (Ar. kejf kedv, igésitve : föl- 
vidámitja) exhilarare ; - -neyo-n (ki-nyilvánit) 
manifestare ; - -ne-z-in, - -nii -ín (v. Int. qe-y a- 
ne-n meg-hagy, meg-maraszt) rehnquere; - -se- 
sT-z-ín (v. Int. ée-sín lóra ültet) in equum ascen- 
dere facere ; - -Sí-n (v. y'a-éín : meggörbít) cur- 
vare : ser-i qe-z-nní-y'es ur-i q-u-mí-y'eS, thé 
dji qan ql-y'esâç (Zb. 26/64. Meggörbitöje sem 
én, sem te, hanem isten, a mi védőnk görbité 



Digitized byLjOOQlC 



318 



meg, mi az? melíbi'e birka-szarv); - -te-gîi-în 
(At. 83 fel-támasztja) resuscitare ; - -tle-y'u-n 
meg-mutat) monstrare ; - -t'T-s-h'a-n (fel-ültet) 
facere ut inscendat currum ; - -uaten (ki-vallatja) 
ad confitendum cogere ; - -'u-ç'ı-n (kitátatja szá- 
ját) facere ut os aperiat; - -'u-ç-în (kitanít) edo- 
cere; - -'uxo-n (meggörbittet) curvari facere; 
- -'u-t-x'u-n (föl-zavar) turbidam reddere aquam. 

qe-r'onk'ífii-ín (Zb. 12/42 v. y a-^un-k'if in : kiolt) ex- 
stingvere; -h'a-yj-n 1. (pro qe-y*a-xi-n leereszt 
függönyt) demittere vela ; -h*a-xi-n 2. (h'a-n hord, 
Xin ereszkedik: lehord) deportare; -h'atle-n (v. 
Int. id. ki-hord házhoz) apportare in domum ; -h'e- 
z'-Tn (kihoz: megszerez munkával) quaerere ope- 
ra; -xo-x'" (hull, ereszkedik: leesik) decidere, 
cadere: Uafem qexoxme mTquto, psTm y(eyorr\e 
zep'qTri'xo (Zb. 26/61. Égből esve nem hasad el, 
vizbe esve széthull, mi az? txítlímp'e, papir); 
-Xok'-in, qej-xok'-in (körül-vesz, bekerít) circum- 
dare : Mazem pée~goren qexok'me pçY ma-tle 
(Zb. 26/74. Ha a holdat felhőkor veszi körül, 
fejedelem hal meg. nh.) ; -xo-n (ülep-edik, meg- 
esik iszap) desedit limus; -x^utlo (ger. qe-j-x'ut- 
len: szerencsére) fortuito; -'T-x'í-n (1. elvesz 2. 
kicsal) 1. eximere, auferre 2. elicere; -lya-ln 
(id. V. Int. visszakövetel) reposcere. 

qe-j, qé-j (qa + je, ji, qi + je, ji); qe-j'a-n, qeje- 
a-n (ki-ránt, ki-huz) extrahere, evellere ; - -c'i- 
z -ín (Zb. 26/48 ki-szar) cacando edere ; - -ç'e- 
k'-in (körül-épit, bekerít) circumaedificare, circum- 
dare; - -bze-k' (n. v. b-ien IV k'in : szurkálás: 
gúny-irat, vers) satira ; - -dek' (n. v. s. ki-tüdzés, 
paszománt) limbus; - -de-k'-in (ki-tűzöget, ki- 



Digitized by VjOOQIC 



319 



varr) circumsuere ; - -ge (n. v. s. kiáltás, ki-elé- 
hivás) exclamatio, evocatio; - -ge-n (kihiv, meg- 
idéz, kiált) evocare, citare, clamare ; qe-j-y'a = 
qe-y'a: - -fe-n (ki-itat) facere ut ebibat; - -ge-n 
(elé,-vissza-hivat) facere ut evocet, revocet ; - -/a- 
ze-n (meg-térit) revertere; - -yaze-i-in (id. v. 
Int. vissza-követel) reposcere; - -h'e-n (el-vitet, 
küld élettelent) mittere rem ; - -y'utle-n (sikert 
érni hagy) felicem, prosperum reddere : th'ann 
q-u-j-y'atle (isten téged szerencséltessen !) deus 
tibi bene vertat! - -k'erax'ok'-in (körül-forgat) 
circumvertere ; - -k'o-k'-in (forgat) vertere ; - -Ha- 
z'-Tn (felhasznál, működteti) facere ut agat, opus 
faciat; - -psT-x-'m v. qey'apsTx'ín ; — t'í-tlekln 
V. qe-y'at'ítlek'ín ; - -'uvek'in v. qe-y'a-'uvek'in ; 
- -zatle-n (ki-gurit, ki-tol szekeret éí-gu-r) emo- 
vere currum ; - -ze (n. v. s. megindítás, kezde- 
ményezés) inceptio ; - -ze-n (meg-indit, kezdemé- 
nyez) incipere, moliri ; - -i'e-k'-in (id. kel : fut- 
tatva megelőz) praecurrere alicui ; - -i'e-n (qej- 
y'azen : megindít, alapit) inchoare, instituere ; 
qe-j-yVk'ote-xi-n (Zb. 12/26 lejebb ereszt) de- 
mittere inferius. 
qe-j-h'a-k'-in (ki-el-visz, széthord) efferre, auferre, dif- 
ferre v. qe-j-zTh'ak' : sji adem q-rah'akja çere 
(Zb. 12/9. Atyám vitték volna el inkább) patrem 
meum malui ablatum esse ; - -h'atle-n (el-hord, 
eltulajdonít) auferre, appropriare ; - -h'a-z'e-n (v. 
Int. h'an, h'en hoz: művészileg megcsinál cf. ki- 
vitel) arteficio facere ; - -xi-n (leszáll hegyről) 
descendere (monte, scala); - -xi-z-'ín (id. v. Int.); 
" ""X^//» — ypy}'^ V. qeyok'in ; - -xu-zí-n (qe 
/o-zzí-n hozzá szőrit Zb. 25/41 : megszorít) ji 



Digitized byLjOOQlC 



820 



g'ate-'apçer kardja markolata^ fortiter tenere 
(ensem); - -x'u*'® (^- v. s. siker, eredmény, sze- 
rencse) successus, eventus, fortuna; - -x'utle-n 
V. Int. x'un II: megjő, siterül, eiéhalad, szeren- 
csés lesz) bene evenire, succectere, progredi, fau- 
stum fieri ; - -'lyiz-in v. qe-Tx'íiVn. 

qej-Tn (Hang. v. qa-qej-in M. ke-h, köh). 

qe-j- k'e-k'-in (qe-j v. Int. k'e^n : ki-öntöget) effun- 
dere; - -k'erax'ok' (n. v. s. keringő, forgó) ver- 
tens, versatilis; - -k'erax'o-k'-in (kanyarog, forog) 
in orbem agi, circumverti ; - -k'oatatle (n. v. s. 
el-közeledés) appropinquatio ; - -k'oata-tle-n (v. 
Int. k'oaten : közeled-ik) appropinquare ; - -k'o- 
k'in (meg-kerül) ambire; - -k'uate-yi-n (lejt) de- 
scendére ; - -k'ute-k^-in (v. k'uten : szét-hint) 
dispergere ; - -qu-n (elé-huz) protrahere ; - -la- 
le-x-go (qej, ger. p. la-le^x-in ' le-lógó) depen- 
dens; - -lek'-in (ki-,meg-fest) colorare; - -li-z 
(n. v; s. bővelkedés, bőség) abundantia ; - -lí- 
z-ín (v. Int. len, lín III: bővelkedik) abundare; 

- -p çe-n (el-fujja) proflare ; - -pí'g' (qe n. v. 
je-pT-gin : ódal-szurás) pleuritis ; - -p-sí-n (prüsz- 
szent) sternutare; - -p-ée-n v. qe-j-pcen ; 

- -p'- k'e-n, qe-j-p -k-m (ki-ugr-ik) exsilire; 1. 
- -se-k'-in, qej-siV-Tn (el-éget) comburere; 2. 

- -se-k'-in (ki-ültet, körül-ültet növényt) circum- 
serere, plantare circum ; - ^sík'in v. qejsek'in 1. 
— sín (pro qa-sí-n) ues kod qejsac (sók hó 
esek) multum ningebat; --satle-z-ín (v. Int.dupl. 
sen ki-hord földről, gabonát behord) invehere; 
1. - -se-k'-in (ki-szét-hord) efferre, dífferre ;2. - -áe- 
k'-in (körül-csavar) circumplicare ; - -s-x'i-n, qe- 
s-x'm (qí, jeáTn, yjn: es-ik, hull az eső) pluere: 



Digitized by VjOOQIC 



821 



ueáx' qjosy/ (essö esik) pluit; - -Sí-h'a-k'-ín 
(körül-teker) circumvolvere, circumplicare ; 1. 

- -sí-n (ki-gurit) evolvere, provolvere ; 2. - -sí-n 
(ki-hoz) efferre; - -t-y'u-n (ki-kapar) radendo 
emundare ; - -tí-n (qa, jetin) b-ze'utle q. (az aj- 
tót bereteszeli, bezárkózik) foribus obdere pessu- 
lum ; - -tie-pe-'on (lábával el-löki) pedibus pro- 
trudere; - -tih'a-n (ki-rak) exponere: sígum qre- 
tlh'e (szekérre rak) in currum imponere ; - -t'e- 
k'-in (ki-turkál, körül-kapál) circumfodere ; - -t'- 
k'u-yj-n (v. t'k'o-n, yín •* tele-csepegtet) deguttare; 

- -ud-ín (kiüt) excutere; - -ue-n (nieg-üt,-ko- 
pogtat,-szúr) pulsare, pungere ; - -u-k'-in (ki-vág 
csőrével) effodere (rostro); - -zV-c'íy/ (Q6J->P- Ç'" 
yjn : virágzó) florens, flores mittens ; - -zí-h'ak' 
(p. qe-j-h'ak'in : ki-szét-hordó) exportans ; - -zV- 
sek' (p. qe-j-sek'in : vezető) ductor ; - -ze-y-in 
(kiusan, le-gurul,-szalad ; csörgedez, ömlik eső) 
aufugere, decurrere, devolvi, murmure labi, modo 
imbris pluere, defluere : ueáy' qeuzey/ (az eső 
ömlik) torrenter pluit; - -^Y-n (ki-el-vet) e-, pro- 
jicere); - -g'íyjn (le-vet) dejicere. 

qe-k'a-ue-n (qí, je-k'e ki végét üti : pedzi a hal a 
csalétket) admordere (piscis hamum) ; qe-k*auo 
(id. n. V. halászhorog vagy háló usztatója) res 
sustinenens hamum vei rete ; -qu-yi-n (szemére, 
fülére húzza a föveget) modo cuculli induere pi- 
leum ; -qu-n (M. gyak) clunes movere in coitu : 
qequm u-penní-quzme ftízerí-uj-'ar u-qTc'eqém 
(Zb. 26/9. Ha a gyakónak vissza nem gyakdosol, 
farod voltát nem tudja meg. Km.) -qute-n (v. 
Int. qnn. ki-fel-tör) exulcerare (cataplasma) : Dí- 
Y'uz'bzegunn lír qequteri Y'uç'îper qTyejs (Zb. 

Lcx.-Cab.-Hunsr.-Lat. 21 

Digitized byLjOOQlC 



:î'2 



26/75. A keserülapu a testet feltöri s a vashegyet 
kihozza.) -IT-n (qa, je-lı-n tetemesed-ik : meg- 
marad fölöslegül) restare : Mîçer eyleri zi de qe- 
lâç (Zb. 26/50. A medve evett s egy dió meg- 
maradt. Km.) ; Jemínem qelár níbe'uzím jeh'ef 
(ib. 37. A kolerától megkíméltet a gyomorvész 
viszi el. Km.) ; -ITi-'ín (id. v. Int.) : Je-b-y'eym-ç-i 
'apezaleç, qeliimc-i níbilrej (Zb. 26/19. Le- 
nyeled és az csipetnyi, megmarad s az örökös 
szégyen. Km.); -mi-y'utlen (neg. qejy'utlen: nem 
sikerül) non succedere. 

qe-n = qa-n v. ga-qen. 

1. qe-'o-n (ki-üt: ki-pattan,-reped, durran) displodi v. 
guqe'on ; -'on 2. (ki-mond) eloqui : Gum yeWlr 
i'enn qe-j-'o (Zb. 26/25. A szivben lévőt a száj 
mondja ki. Km.) -pyei'-ın (v. Int. pyen : bekö- 
töz sebet Zb. 21/184) obligare (vulnus); -p-se-n, 
qe-psín (prüsszen) sternutare : zígor ií-p-'ao 
qepsame ií-p-'ar pei-ç (Zb. 26/71. Ha valaki 
szóltodkor prüsszent, mondásod igaz. nh. v. ií-'a-n). 

qere (Zb. 29/68) -= qare. 

qere-qu-re (Aliit. p. qu-n nyúlik, nő cf. M. here-hu- 
ra: burján) herba inutilis: çTma/onn qerequre 
Y'ay'are? (Zb. 26/41. Télen a burján virágzik-e? 
Km.) 

qe-sí-n (qasín, q'ísin : elérkezik) advenire : Uj tiegu 
syeme ues qesínoc (Zb. 26/76. Ha talpad visz- 
ket, hó lesz. nh.) -sek'in v. qej-áek'ín ; -ée-yi-n 
(legörbül) incurvari ; -ée-na-se (qa-ée : kanyar- 
gó, út, víz V. nase-qase) flexuosus; -Sez-in (v. 
Int. qa-ée-n ki-el-hoz, újra nőül vesz) efferre, 
afferre ; renubere : sse s-naylf u-mí-Y'otnne, sí- 
qesez sji th'amade (Zb. 26/9. Ha nálamnál job- 



Digitized by VjOOQIC 



323 



bat nem találsz, végy el engem ismét, kedves 
férjem. Km.) ; -syjn v. qejsyin ; -tlafek'-ín (-tla- 
fen, kín : megvonszol) trahere circum : 'Ugím 
s-a-ye-p-tlafe (sT-ja-/e . . .) çh'ak'e sí-qetléfe- 
k'in ? (Zb. 26/31. Azért, mert engem a tánczo- 
lókhoz vonszolsz, talán körül is fogsz hurcolni? 
Km.) -tie-u-n (qa- je- - : ki-esedez, megkér) 
supplicare, rogare ; -tlí-yí-n (v. tien, tlín, ym 11 : 
le-ugrik) desilire : mayom qeutlíy/, zesím dotlej 
(Zb. 26/63. Nappal leugrik, éjjel felugrik, mi az? 
ged, tyúk.) ; -tlyu-n (meg-szűll) parere, partum 
edere: mayom mayo qetlyu (Zb. 26/41. Nap 
napot szül. Km.); -fe-k'-in (ki-turkál, körül-ás) 
circumfodere ; qe-u (qa, qe, qí + pron. 3-ae 
personae) ; -ud'í-y-in (üt vesz: meg-lő) ferire sclo- 
peto ; -ue-n (megver : hajt ökröt) impellere (boves); 
-'u-n (pro qe-'o-n) Adaqer bereskesyo psYh' 
'ome y'Tbar qe'unoc (Zb. 26/69. Ha a kakas 
péntek este szól, [valaki] hirt fog mondani, nh.) ; 
-'u-bíd-ín (ki, el-meg-tart-ja, mefog, el-fogad) 
prehendere, accipere, consentire; -'u-yo-n (meg- 
görbít) curvare, inflectere; -'u-sa-p-se-n (sen II 
dupl. csepeg, essö) guttatim pluere ; -"u-tle-n (elé- 
fordit: ki-kapar szemétből) erueree fimo: Gedím 
ze-r-a-uk'Yno ser qe'utle-pye-c (Zb. 26/51. A 
tyúknak a maga leölésére való kést a szemétből 
kell kikaparnia. Km.) -'uve-k'-in ('uvTa-n, kel : 
körül-áll) circumstare; -zao (pro za-uo n. v. 
harc, ütközet) pugna; -za-ue-n (egymást ütni: 
meg-viv várat) oppugnare ; -z-y'azez' (p. qa-y'a- 
zez'Tn: meg-térő) ille, qui convertitur ad deum: 
qezy'azei' th'am qectez' (Zb. 26/1. A megtérői 
az isten elfogadja, ki tér, üdvezül. Km.) ; -zí-se- 



*2l* 

Digitized byLjOOQlC 



824 



Y'a-ç'e (p. perf. qa-áe-n, új Zb. 26/9: új-házas) 
novus maritus ; -z-k'erîy' (p. qT-k'er*iyT-n) ba- 
mej-r q. (büdös) foetidus; -ie-y-in (ser-ked, 
ereszkedik: ki-serked a vér, tlî-psîr qeuiey/) san- 
gvis incipit effluere ; -ze-na-ze (n. v. qa-zen, na- 
zen ki-szaladgálás) excursio ; -z'e-y-in (Zb. 21; 
226 syn. qeáex'm : ki-csordul könnye ji-neps) in 
lacrimas effundi; -^aqe-n (meg-harap) morde- 
re : h'am ji-k'e u-te-'uveme qogaqe (Zb. 26/49. 
Ha az eb farkára lépsz, megharap téged. Km.) 

qy'o = q'o; qy'o-diY (pro y'o-dY-ge gö-be tő nélkül: 
örvény) abyssus. 

qi (pro qa-ji vei qi-ji) ; qi-bze-n (ki-szab Zb. 26/14) 
secare ad mensuram ;. -bzV-k'-in (megráfoz kere- 
ket, éary) ferro firmare (rotam); -çte-n (ki-vesz 
kölcsön) mutuum sumeré ; -ft-re-ji-n (q'í ji fti- 
rejin ki fará-ra ér : megrug-ja farba) alicujus po- 
dicem pedibus ferire ; -y'a-ç'e-ra-ç^ez-in (meg- 
újit, helyre állit) renováre, restituere; -y'a-y/o-n 
(ki-önt) effundere; -y'a-k'ot-ín (ki-mozdit) emo- 
vere; -y'ai (n. v. s. meg-hasitás,-szelés) incisio; 
-y'a-i-Tn (ki + y'a-n v. Int. has-it 1. meg-szel2. 
hasad a héja) 1. incisionemfacere2. rumpi, diffindi 
putamen ; ji ner q. (kimereszti a szemét) rigentes 
oculos habere ; -y'ek'i n (ki-kelt a kocsiból) e 
curru descendere facere ; -y'® ^'"'^ (ki-gurit) evol- 
vere ; -y'ot-in (meg-szerez) acquirere (laboré) ; 
-h'a n (q'í ji-h'a-n kivülről be-há-g: behatol, be 
rohan) penetrare, irruere: ji çhann "aqíl qih'an 
(megokosodik) prudentem fieri ; -h'â (p. perf. qi- 
h'a-n, ql-h'e n, -h7n ki-elé hozott ; viztöl hordott) 
prolatus; ejectus (in littus) : qurlíqűk'e q. (szol- 
gálattal szerzett) servitio acquisitus; -h'e-n, -hln 



Digitized byLjOOQlC 



325 



(ki-hoz, megszerez) proferre, acquirere ; h'e-r 
(id. n. V. a lóversenydij) praemium decursus 
equi; -h'ei'âr (p. perf. n. v. s. kereset) quaestus; 
h'eíTn (v. Int. qih'en : ki-hoz, meg-szerez) pro- 
ferre, quaerere; -hTi'-n (ki-hoz,-hord, meg-szerez) 
proferre, acquirere: ji qaru qihTnc (ereje kibirja) 
posse: ji guaç'e qih'Tnqém (ereje nem birja 
meg) ille id facere non potest; -yj-ry, -yj-n (ki- 
vesz,-von, elfogad, kap, szerez) excipere, extrahe- 
re, eripere, subsrahere numerum e numero, acci- 
pere pecuniam : ji g'ater q-riy-ri (kardjának ki- 
rántására) stricto gladio . . . 

qi-j (qV-je, qí-ji): - -gu-p-çîsTi-Tn (ki-gondol) excogitare; 
--yi-n = qi-j^i-n: ááíy'akurejip'em u-ihéme 'uz 
qojx' (Zb. 26/75. Ha ló heverte helybe méssz, 
betegséget kapsz. Nh.) - -k'ut-ín (ki-el-hint) exsper- 
gere ; - -pe-mí-h"í-n (je-pe mí-n, hln meg-szagol) 
odorari; --íí-n 1. (ki-serked,-fecscsen, vér) ema- 
nare, emicare, effundi: -2T-n 2. (ki-száll szekér- 
ből) descendere e curru. 

qi-k*â (p. perf. qi-k'in: jövevény) advena: zí-c'ip'e 
qik*âr (a vlhonnan jött, az idegen) peregrinus, 
. advena; -kM-k'i-n, -k'iV-in (ki-kelve-kel : ki-virul,- 
virágzik) efflorescere : -k'l-n, -k'í-n (ki kel,-megy, 
szőr, haj) exire, prodire: çh'acır qeuk' (a haj 
hull, ki-megy) defluit capillus; ji gurí je qik'in 
(szivére rossz kel : szeszélyeskedik) difficilem esse 
(persona) ; -k'ot (n. v. s. ki-el-mozdulás) emotio ; 
-k'ot-ín (ki-el-mozdul) emoveri ; -quatlí-k'-in (qu- 
atlen, k'in : buz-og, roty-og) ebullire, effervere ; 
-qu-n (húzódik, nyúlik i| protrahiv. qi-m-qun-go) ; 
-m-Y'az-o (ger. neg. qa-y'azen : szakadatlanul, 
meg nem térve) continuo; -m-qun-go (p. ger, 



Digitized by LjOOQIC 



326 



neg. qi-qun) : kod q. (nem sokáig tartó) haud 
diutuFnus. 
qi-n, qí-n -=- qe-n, qa-n (üt, vág v. jebaqin.) 
qi-p-y'ot-ín (ki-kapja,-ránt) excipere, extrahere: qame 
p'cane q. (csupasz tört ránt) pugionem evaginere; 
-p'-k'in (ki-ugrik) exsilire ; -s'í-k'-in (ki-úsz-ik) 
enatare; -sâ-go (p. ger. perf. s.) fíz-qiáago(nős) 
uxoratus ; -se-n (ki,-el-hoz) educere, afferre, du- 
cere uxorem ; -sekk (p. s. mérleg-suly, ki-mérle- 
gelö) pondus staterae ; -sekk-Tn (ki Heb. seqel : 
mérlegel) ponderare ; -§e-z-ln (v. Int. qi-sen) ; 
-s/j'-k'-ín (meg-esz) comedere ; -síj-in (Zb. 29/37 
ki-nyujt, ji'a/uamber ujját) extendere (manus, 
digitos) ; -sí-n (v. s'ír ki-kel a tojásból) puliari 
(ex ovo venire) -t/Jk' (n. v. s. ki-irás, kivonat) 
exscriptum, extractum ; -tyj-k'-ín (ki-ir) exscribere; 
-ty'â (p. perf. n. v. s. karmolás, karc, horzsolás) 
vulnus ungvibus factum, fissum, vulnus leve; 
-ty'í-n (meg-körmöl) ungvibus vulneraîc, radere, 
fricare ; -t-y'u-n (ki-váj,-vés,-piszkál) excavare, ex- 
scalpere, caelare ; -tie-fí-n (ki-vonszol) extrahere; 
-tlyu-n (meg-szül) parere, gignere; -triç'-â-r (p. 
n. V. det. qa-tríc'ín : kereset) qaestus; -Ve-n. v. 
zí-qif en ; -t'T-k'in (ki-turkál,-ás,-mélyit) effodere, 
excavare; -u (n. v. qi-u-n kiütés, kiáradás) ex- 
undatio; -udí-k'-in (v. Int. s. kiver) excutere, eji- 
cere; -u-n, qi-'u-n, qi-hu-n (ki-üt, Szék. a viz 
kiárad) exundare: p-sir qiuac (a viz kiütött) flu- 
vius exundavit; -'u-p'c'í-k' (n. v. s. kifaragás, ki- 
vésés) actio exsculpendi ; -'u-p'-ç*î-kMn (ki-farag, 
kivés) exsculpere; qi-z (n. v. s. kiserkedés, fül- 
folyás) fi uxio auris; -z;-n (ki-serked, kifoly) effucrc* 
I qí, qe (suff. din . v. p'q», cíp'qe). 



Digitized by LjOOQIC 



827 



II qî -- qa, qé (recte stat ante verba intransitiva et 
composita, dein in prima persona: qa-fík1n, ki- 
fordul, megkerdül II dementire : l-ma p. qí-zo-fiV, 
2. p. qo-u-fík', 3. p. qe-u-fík' v. qjofík') 

qî-'a-ç'î-hVn (hatalmába kerül) sub potestatem redigi; 
-'aç'ıVa-i-m (id. v. Int. meg,-kézre-kerül) recu- 
perari, reperiri; -b-ye-n (ki-meg-átkoz) exsecrari: 
th'ar q-u-by I (az isten téged átkozzon meg !) ; 
-b-Y'u-ri-yo-n (felé-,neki-hajt, ggum, a szekérnek) 
agere, pellere, adversus ; -ble-k^in (mellette elmegy) 
praeterire; -b-áe-z-mí-'a (ki neked nem szóló v. 
íe-'an): zigu x^tl q. (elzárkózott) taciturnus, non 
communicans ; -bií-z-ín (v. Int. b^iín meg-szám- 
lál) numerare, computare ; -c'e-n =- qa-c'en ; 
-c'í-yu-n (ki-iáiner) agnoscere; -çh'a-çY-k'-in (be- 
dugaszol, üveget) obturare; -çh'a-dV-^Y-y-Vn (át- 
vet, kerítésen) trajicere; -çh'a-pe*i-in (v. Int. 
çhVpe-n vlmire jó, alkalmas) convenire; -çh'a- 
rV-qo-n (leüt, föveget) decutere (pileum de ca- 
pite) ; -çh'a-pe-r'i-p-tlTn (le-pillant) despicere ; 
-çi-çtei-Yn (v. Int. çten: ismét kivesz) iterumex- 
cipere: cT-bY^-físím qic-o-ctei' (Zb. 26/25. A 
hová teszed, meg is találod. Km.) ; -çı-ç'Y-n (meg- 
es-ik,-történik) evenire : zV qulajsízíy'a qícoc' 
(vlmi baj történik, quiajsíz T. tat. difficilis) ali- 
quid malum accidit; -cT-de-h'aáy-í-i'in (kikacag) 
deridere : U-z-cídeh'aáyj'* qí-p-codeh'aéxü' (Zb. 
26/21. Az, a kin te kacagsz, rajtad is kacag. Km.); 
'Çi'ge-n (el-hiv) evocare ; -çı-y'u (n. v. çî-y'u-n : 
szaporítás) augmentum ; -çî-h'a-n (kimegy, rájö) 
exire: ji zek'on qíceh'a (Zb. 12/21 mehetnék-je 
jő) Cupido eundi incessit eum ; -çT-yu-n (ki-hajt) 
exigere, expejlere; -çT-^'ua-m (ger. perf. qa-yju-n; 



Digitized by VjOOQIC 



328 



meg-történve, annak folytán) quo facto . . . ; -çî- 
X'u-r (n. V. det. qa-x'u-n): naxo q. (megvilágo- 
sodás) illucescere ; -cí-k'oh'e-n (ki-korál) evagari; 
-çı-k'o-n (elé-kerül,-jő) provenire, comparere ; -çî- 
k'o-r (id. n. v. det. elékerülés, megjelenés) com- 
paritio ; -çı-mı-k'o (n. v. neg. qíc'ík'on : meg- 
nem-jelenés) abesse, non comparere: zejin q. 
(álmatlanság) insomnia; -c'í-ne-xe-n (v. nen, xen 
11 : ott hagy) illic relinquere ; -çı-pT-n (le-csip,- 
szakit) decerpere (flörem); -çY-fi-s-h'e-n (ki-ül) 
foras sédem occupare : -çT-uo-n (meg-szur) pun- 
gere : Ji nem bzey'ú q'ícouo (Zb. 26/7. Szemébe 
karóként szúr: nem nézheti. Km.) -cfupsín (ki- 
süt, diyar a nap Zb. 25/33) sol elucet. 
qi-c'e (ki-le |i ex-, + sub) : - -cfí-n (levet || dejicere) 
ji-c'ífer q. (levetkezik) se denudare ; - -y'a-gez- 
ín (v. caus. ç'e-ge-n Int. elolvastat) prolegi facé- 
ré ; - -y'a-ní-n (v. caus. ç'e-ne-n, -nVn : meg- 
hagy) relinquere, conservare ; - -h'a-n (pro h'en : 
ráhord árviz iszapot, porondot) efferre et depo- 
• nere (limum etc. exundatio); - -h'éz'-ín (v. Int. 
h'én, h'an hág : utolér) consequi ; - -X'""> ' "X'"" 
(ki-vesz, ki-vonatol, megszerez) extrahere theam 
aqua fervente, acquirere ; - -j-xu-n (Zb. 26 35 
kihajt) expellere; - -k'i-n, - -k'í-n (ki-megy, kel 
a nap, fel-tünik csillag, ki-tün-ik, ki-tudódik) ex- 
ire, oriri, apparere, patefieri : c'íbím qíc'ok' (segg- 
félre: az udvarra kimegy) exit in aulám ; díy'arqe- 
ç*ok' (a nap kel) sol oritur; c7xufgo qíc'ek'ac 
(derék férfinek tűnt ki) vir fortis apparuit ; tli q. 
(a vér ki-szökik, ki-foly) etfluere sangvis ; - -k*!- 
z-Tn (id. V. Int.) cíq qutak'e u-sxeme b-díy'uar 
qic'ek'i-zmoc (Zb. 26/71, Ha tört edényből eszel, 



Digitized by VjOOQIC 



329 



loptod, az hogy loptál, kitudódik, nh.); - -ne-n 
(el-marad) relinqui ; - -ne-r (id. p. det. maradék, 
utód) successor; - -p-çî-n (ki-mász vlmi alul) 
prorepere; - -pcY-á-ín (id. v. Int.); - -p'Y-fí-k'-in 
(ki-nyomkod, erőlködik, zsugorgat) exprimere, 
premere, vires contendere; tenacissimuni esse; 

- -é'í-n (áéi-n csórál : ki-fej) emuigere ; - -te-g'â 
(p. perf. s. kész, hajlandó) promtus, studiosus: 
guy'ú jeh^'ínrt q. (szolgálat-kész) officiosus, stu- 
diosus; - -te-gi-n (rá-áll hamar, kész, hajlandó) 
iqsistere, studiosum esse; dıY^onmi* q. (lopni ké- 
szül) in furto studere; - -t-y'Y-n (meg van törve 
bútól, bánattól stb.) contritum esse (dolore, moerore) 

- -t-x'u-n (ki-váj,-vakar. Zb. 26/39) excavare; 

- -tlet-ín (ki-repül) evolare; - -t'Y-k'-ín (ki,-el- 
turkál) effodicare ; - -zi-n - -ií-n (ki-serked,-foly,- 
osan) excurrere, effluere; - -ii-p'e (id. p. hely: 
forrás, a folyó eredete) caput fluminis; - -5^-n 
(el-kezd) incipere. 

qî-ç'î-k'e-n (pro qí-c'e-k'ín) Jí z'em qT-c'í-mí-k'enri-i, 
ji p/em qTc'ík'enc (Zb. 26/25. Ha a száján ki 
nem jő is, a farán ki jő. Km.) ; qi-c'uy'ú (pro 
q-ící/ú). 

qi-de (ki oda, ki onnan || extrorsum, foras illine) : 

- -çı-n (ki-süt, kilátszik) eminere, prominere: 
Uane qopit'Tm qídemícgo (Zb. 12/48 a nyereg 
két kapája közül ki sem érve) e sella haud emi- 
nendo; - -y'a-psatle-n (megszólaltat) resonare 
facere ; - -y'^-zíje-n (oda-fordul, fordítja t. i. 
lovát) adverti ; - -h'ej-in (id. v. Int. h'en) : ty/u- 
r'imbe q. (hobot hány, tajtékzik) «pumas agere ; 

- -h'éi'-m (id. + h*an, h*én hág, megy v. Int.) 
ki-megy oda Zb, 25/2.) exire ; - -yji-in (v. Int, 



Digitized by VjOOQIC 



830 



Xin III : ki-^ált) eximere ; - -xoj-in (id. v. Int. 
Xon kanyarog : kavarog) circumagi ; - -yp-r (p. 
det. s. pro x"-'*- fölösleg, a kieső) superfluum; 

- -xu-n (id. ki-hull,-esik) excidere, decidere; 

- -y'u-n (megvalósul) fieri : Uj gu x®**^** qí-b- 
dex'unoc v, c'un ; - -j-k'o-k'-in (körül-vesz) 
circumdare ; q'í-de-k' (n. v. qídek'ín : ki-,el-me- 
nés) exitus, abitus; - -k'e-n (kikel, nő i| exire, 
excrescere) : çh'amîi q. (csirázik) germinare : 

- -k'í-n (ki,-el-megy) exire, abire ; - -k'oji-y'o (n. 
V. s. megérkezés, a költözködő madaraké) adven- 
tus; - -k'oj in (v. Int.; k'on: el-j6,-jut, megjele- 
nik) advenire, pervenire, apparere; - -k'o-n (el-jö 
együtt) una venire: H'aç'em ji nasTp qidok'o 
(Zb. 26/18. A vendéggel szerencséje együtt jő. 
Km.) ; - -k'ot-in (v. Int. k'o-n ki-mozdul, elé-lép) 
dimoveri, procedere; - -mí-iT-y'a (n. v. s.) gu-q. 
(kornyadozás) infirma valetudo ; - -mî-iî-n (neg. 
q'ídezín kicsurog) : gu q'i'demYiín (kedvetlen, kor- 
nyadoz-ik) leviter aegrotare, male se habere; 

- -'oj-in (föl-üt, fel-emel) extoUere : Melír çeia- 
zem j=-k'e qíde'ojam bi'enír ç'enek'âç (Zb. 
26 '9. A birka futkosva farkát fölemeltén, a kecske 
[a melynek rövid a farka] nevetett. Km.) ; - -p- 
çe-n (fú) flare, ventus: á7r qí-z-depcemk'e ze- 
y'aze (Zb. 26/41. A szél fúvása szerént fordul. 
Km.) ; - -p-tlín (ki-pillant, tekint) prospicere ex ; 

- -éej-in (v. Int. §en ki-gurit) evolvere; - -Se-sí- 
k'in (sesín ki-lovagol) equo evehi ; - -Sei'-ín (v. 
Int. se-n : ki-hord mezőről, behord terményt) in- 
vehere (frumentum, pabulum); - -Sí-n (ki-hoz) 
efferre, educere; - -tlet-ín (jci-szalad, ki-repül) 
effugere, evolare; - -áí-n (ki-osan,-vágtat, ki-foly) 



Digitized by VjOOQIC 



33 i 



effugere, equo citato evehi, effluere: ji gu q. 
(kedve csordul) animus effundi in laetitia, g^u- 
dere. 

qí-dik'a (p. perf. n. v. s. ki-tüzdelt vlmi, kivarrás, var- 
rottas) res acu picta; qi-dí-k'-in (kivarr, mintáz) 
figurás acu pingere. 

qí-d-ri-xoj-r (qí-de-ri n. v. det. x^'j®"" kell) ji gu 
q. zY-zFa c'Vxu (a szivének kellöt szóló ember -- 
őszinte ember) homo sincerus vei apertus. 

qídrí-y'ú (pro ged-ri-y'u tyuk-nak társ: gerle) turtur. 

qî-fe-ç' (p. n. v. fe-c'ín) nne-m q. (szembe tünés, 
látmány, képzelet) visio, conspectus, imaginatio ; 
-fe-h'a-xu-n (el-nyer) lucrificare, alea accipere; 
-fe-xi-z-in (v. Int. x^n, y\n III ki-akaszt vlmiböl 
le,-szétvesz) solvere concatenatum, fibulatum, com- 
positum etc. ; -f e-xu-n (le-ver vlmiről) decutere 
(circulum dolii) ; -f e-k'-in (el-menekül) se liberare, 
discedere : dji anem qi-ci-f ek'âk'e (Zb. 12/28) ; 
-f e-ne-n (belé-akad,-ötlik) inhaerere : nnem q. 
(szembe ötlik) oculis conspicuum esse. 

qí-go (v. qí, go) : - -xu-n (le-hull, le-szakad) decidere, 
deripi; - -ki-n (letör) defringere; - -písku-k'i-n 
(Zb. 26/66 : hozzá-csipked) palpare et vellicare ; 
. - -p'-k'-in (kiugrik) exsilire; - -t-x'T-n (ki-le- 
szakaszt) ^vellere ; - -udá (p. perf. s. töredék, 
darabka) fragmentum; - -ud-Yn (ki-le-tör-hasit) 
defringere, exscindere. 

qY-y'a-c'Y-n (meg-ejt, teremt) creare; -/o-tl-Yn (ki-^te- 
lepszik, tábort üt) castra ponere: -h'axon v. qa- 
h'axun; -h'a-n (ki-megy) exire 'o-m qYh'a-ri (az 
ólba kiment és . . .) 

qY-xe (ki belőle 1! extrorsum, ex parte interiore) : - -çY-n 
(ki-süt, ki-látszik,-ér) prominere: U-zY-h'ano psYm 



Digitized by LjOOQIC 



1 



332 



mîve q'iyeco wo-tlay^u (Zb. 26/39. A téged el- 
vivő vizböl a követ kiérőnek látod. Km.); - -ç7- 
k'-în (csinál, készit vlmiböl) facere, fingere ex; 

- -y Vptl-Tn (megfigyeltet) observari facere ; - -yV 
k'-in ki-eszel, költ) excogitare, invenire ; - -Y'e-tlet-Tn 
ki-szalaszt a bokorból) excurrere facere; - -y'ua- 
ze-n (Zb. 25/5: ki-ismer, észre vesz) agnoscere; 

- -x' (n. V. qíxe-X'-"- ki-huzás,-vevés, nyereség) 
actio extrahendi, excipiendi, lucrum ; - "XW^ 
(id. n. V. kivevés, ki-választás) electio ; - -x^'"» 

- "X"^"" (ki-vesz,-huz,-választ, szerez, kap) exime- 
re, extrahere, eligere, acquirere, accipere: çFam 
'uz q. (meghűl) refrigerari ; fajdé q. (hasznot 
huz) usum capere ex; x^x'"" ^- (megfelelőt ke- 
rit tolvaj-kulcsot) clavi adulterina potiri: sít qí- 
PXé-s-x'm? (mit vegyek el tőled?) quid a te ca- 
piam?; sTtTm qî-xe-p-x'â? (miből vettél ki?) ex 
quo sumsisti?; - -xV-i-ín (id. v. Int. ki-vesz,-huz 
golyót a testből) extrahere, emovere (aliquid ex 
corpore); - -xu-n (ki-hajt mez-ím az erdőből) 
expellere : qí-xe-j-áín (kihoz) efferre ; - -x'o-n 
(meg-szaporodik) augeri, crescere: 'Abi'ane qo- 
len x'"'"®» bîlîm qi-pxey/onoc (Zb. 26/69. Ha a 
köröm foltos lesz, barmod megszaporodik, nh.) 

qíyek'a (p. perf. qíxek'ln): uorq q. (úri, úriszármazásu) 
nobilis, nobilis generationis ; - -k'i-n (ki-szakit- 
tép) evellere; - -k'i-n, - -k'i-n (ki-kel,-nő, szár- 
mazik, keletkezik) excrescere, procedere, oriri, ge- 
nus ducere: Uj bzegú zígor qíxek'me, bzego 
u-ah'înoç (Zb. 26/69. Ha nyelvedből valami ki- 
nő, téged nyelvre vesznek, rágalmazni fognak, 
nh.); - -k'íz (n. v. s. kilépés) discessus, (aservi- 
tio); - -k*îi-în (v. Int: qíxek'in ki-lép, el-megy) 

Digitized by LjOOQIC 



aaa 



discedere (a servitio); - -k'uade-n (el-vész) pe- 
rire (ex numero); - -se-n (tele-szór, golyóval) 
implere globulis sclopeti; - -é-ín (ki-visz,-vezet) 
efferre, educere; - -ty/í-n (ki-szakit) evellere, era- 
dicare; - -tlade-n (ki-szalad, el-mulik a gyomor- 
fájás, nibe-'uz) excurrere, abire ; - -tief-ín (Zb. 
25/19: ki-vonszol) extrahere; - -tl-h*a-n (rá-ad, 
meg-rak) addere, onerare; - -ud-ín (ki-üt,-tör) 
excidere, effringere; - -ue-n v. u-n (belé-üt) in- 
cutere: çîble qí-d-ye-uac (Zb. 12/29. a villám 
belénk üte) fűimen percussit nos; - *'u-p'çî-k'-în 
(ki-vág) exsecare ; - -*u-p-sîk*-în (ki-farag) ex- 
sculpere; - -zî-yi-r (p. dét. qíx^x'" be-szedő, 
adó-b.) collector, exactor (vectigalium) ; - -zi-yu 
(p. n. V. qí-ye-xu-n : ki-hajtó, ki-hajtás) expulsio ; 

- -áej-iíin (v. Int. iejin ismét elalszik) denuo 
obdormiscere ; - -iT-k'-în (ki-fésülget) depe- 
ctere ; - -^e-n - -jí-n (ki-hezzá-kezd) incipere. 

qí-Xi-h'a (n. v. s. meg-száll 2. elragad betegség) 1. 
in vadere 2. infici (morbo); -yix'-go (p. ger. qí- 
yexin): ba-me q. (bal szagot belőle kapva : bü- 
dös, rossz-szagu) foetidus; -yj-b-ye-n (meg-át- 
koz) execrari : th'ar qí-fyj-bye-ffe I (az isten át- 
kozzon ki titeket!). 

q'í-XO (ki, hozzá, ki attól stb. || extrorsum ad, ab) : 

- -a-se-n (ki-elé-vezet, lovat) proferre, producere 
(alicui equum) ; - -da-tle-n (neki-dül : fenyeget) 
minitari ; - -y'a-y'u-n v. yoy'ay'un ; - -y'a-k'on 
(el-meneszt) amovere aliquid ab aliquo: míy'o q. 
(gondtalanit) eximere curas; - -y'a-ne-xu-n (föl- 
derit vlmit) notum reddere - Y®-^®-Ç®'" (méltó- 
nak tart) dignari; — y'ot-in (szerez, kieszközöl) 
praestare, procurare alicui aliquid ; - -h'e-n, 



Digitized by VjOOQIC 



884 



- -h%n (elé-hoz, szerez, kerit) efferre, parare; 

- -hTz-in (id. v. Int. kifizeti magát az áru) lucro 
vendi posse; vendendo lucrari, lucro vendere; 

- -yo-n (ráhull: ráragad, szőr) adhaerere (pilus): 
P'çey'ualem u-tesme ji-c' q'i-pyexo (Zb. 26/45. 
Ha fehér lóra ülsz, szőre rád ragad. Km.) ; - -j- 
y a-h"í-n (küíd vlkinek) mittere dona ; - -j-z'e-n 
(hozzá-kezd) aggredi ; - -k'ec'T-n (tojik vlkinek) 
ovum parere alicui; - -le-li-n (lelóg) dependere; 

- -ne (n. v. s.) tl'â ne'uz'k'e q. (végrendelkezés) 
testamentum ; - -ne-n (rá-hagy, hagy vlkinek) 
relinquere; legare: Seroum qí/ü-cí-zo-ne (Zb. 
25/39. a halál angyalának ott hagyom; - -se-n 
elé-hoz) proferre; - -t-'ín (hozzá-tartoz-ik, hiány- 
zik) pertinere ad, deesse : zi py'ejak'í qxotç(Zb. 
12/9 egy faüszk is oda tartozó [volna, de hiány- 
zik]) - -t'is-in (mellé ül) sedere ad latus; - -'u- 
se-n (hozzá szurkál: csipked, gúnyol) cavillari: 
sse u-qT-s-xo-mY-^use, ué u-'usTy'ayeç (Zb. 26,21. 
Engem te ne gúnyolj, téged gúnyoltak már. Km.) 

qY-xu-xek'-ín (pro qíxo vlkinek kijő |' pro-, e-venire) 
fajdé q. (haszna lesz vlmiből) usum capere; 

- -j-y'acYz'-'ín (hozzá teremt v. Int. yVç'e-n 
-ç'in) creare ad, pro: Aleh'ém (Allah'-Ym) 'uzír 
qi/écVi 'azey'u-i qíxujy'éc'Yz'ac (Zb. 26/37. Is- 
ten a betegséget teremtvén gyógyszert is terem- 
tett hozzá. Km.) 

qY-xu-n (ki-hull cadere ex. v. qrixur). 

qY-j-c (n. V. s. visszaverődés) reflexió luminis; qi-j- 
çY-n (ki, ji belőle süt : kilátszik, visszaverődik 
fény) eminere, apparere, conspicuum esse : y'ugem 
íTc'a/ar qojc (a tükörben a tárgy meglátszik) 
imago rei in speculo fingitur et redditur; -j-kln 



Digitized by VjOOQIC 



J 



335 



(kijő, keletkezik) evenire, provenire : Gegum pa- 
go qojk' (Zb. 26/22. A tréfából orratlan jö ki az 
ember. Km.); -j-k'otín (vissza-hökken) pedem 
referre, resilire ; -j-tlepa'on v. qejtlep'eon ; -j- 
uate-n) 'oate-n v. Int. qe'-on kimond) eloqui : ji- 
cexur q. (elszólja magát) secreta sua eloqui; -j- 
z'ez'-ín (v. Int. je-i'e-n ; elutazik) abire, profi- 
cisci ; -k'ec'-ín (megtojik) ovum parere; -k*eçT- 
tlef-Yn (kivonszol) extrahere usque . . . 

qí-k'e-ri (- -rí : ki végre, ki végről \\ retrorsum ex, 
ab, dis-) - -xí-n 1. (szét- vesz) disglutinare ; 
- -XÍ-" 2. (ki-vág: üt, csap a szag) exire (odor): 
ba-me q. (büdös) male olere; nne-daye q. (illa- 
tos) bene olere ; - -xú (p. s. késedelmező) cun- 
ctans; - -xu-n (ki-hátra esik 1. hátramarad 2. le- 
szét-válik 3. elejtödik) 1. remanere, retardari 2. 
dissolvi, disglutinari 3. amitti; - -xuz-m (id. v. 
Int.) 

qi-k'e-tlí (qi + k'etli) : qí-k'e-tli-k'u-h' (n. v. s. után- 
járás pl. betegnek) assectatio, curatio; - -k'u- 
h'e-n (valaki után jár, goridoz) assectari, curare 
aliquem ; - -'o-n (utánalő) telis persequi ; - -ptl-Tn 
(utána pillant) oculis aliquem prosequi; - -s'í-n 
(utól-ér) assequi, consequi. 

qí-k"í-n (qi-k'in : ki-megy haj, szőr, ki-serked vér stb.) 
exire, defluere comae, exsilire, emicare sanguis : 
Ji gedígú-pcamp'e day'e qíkm-i, ji-gú qemí- 
k'axer p-a-tlh'anoç (Zb. 26/26. Noha bundagal- 
lérából a zsir foly ki, mégis olyanokat fognak rá, 
a mik esze ágában sem voltak. Km.) ; -k'i-z-in 
(id. V. Int. ki-jő, jelentkezik) exire, evenire, ap- 
parcre ; -^'o-k'-in (v. Int. k'o-n: ki-kel keletke- 
zik) exire, oriri; -k'ok'í-p'e (id. p. + hely ki- 



Digitized byV^OOQlC 



386 



kelő hely) locus exitus, ortus: diY'a q. (nap-ke- 
let) oriens. 

qi-q (p. s. M. kuka, mutus ; makogó, dadogó) balbus 
V. maq': qi-qi-n (Hang. dupl. mak-og, da-do-g) 
balbutire. 

qV-n -= qe-n, qa-n, qo-n (vág |i secare) 

qí-ne-k'-in (Zb. 25/54: el-hagy) relinquere; -ne-n — 
qa-ne-n, qí-neiTn -= qaneiín ; -'ote-n =- qa- 
'oaten. 

qi-p-c'e (pro qo-p'-c'e kis füstös; szilva) prunum. 

qí-p-c'e-zY-y'ak'o (qi ; p, pron. 2. pers. p. ç'ey'ak'on 
neked leengedő: elnéző, leereszkedő) indulgens: 
-pe-huv-go (pe'uiVra-go meg-állva : ellenkezőleg) 
contrarie, contra ; -pe-ue-r (p. pe-ue-n det. felé- 
verő : ellen-fél, vetélytárs) adversarius, aemulus ; 
-p-ye-k'-in (v. p-ye, p-yi : át-megy,-csepeg esso, 
be-es-ik) impluere, pluviam tecto transmitti; -p- 
xe-ri-k' (id. n. v. bel-re kelő : beesés, becsepegés) 
actio impluendi; - -p-yo-fT-r (qi -}- p. tu -|- p. 
det. yo-fY-n te hozzád jó: jó-tévő) benefactor; 
-pyo k'o-r (id. + p. det. k'o-n : ragadós kór, 
járvány) morbus epidemicus ; qí-pí (qT, qa + pe, 
pí) : qí-pí-c'e-yo-n (pro qí-c'Tp'e-x'o-n : meg-kap 
helyet) locum obtinere; - -yu-n (el-hull falevél) 
decidere (fólia) ; - -yu-i ín (id. v. Int. le-válik ra- 
gasztott) solvi, disglutinari ; - -k'i-n (szakit ágról, 
szed gyümölcsöt) carpere (fructus de ramo); 
- -k'e-n (ki-sarjadzik, terem) egerminare ; proferre 
fructus; - -mT-k'a-y^a (id. n. v. neg. terméketlen- 
ség) infecunditas ; - -ne-n (függ, lóg ágon) de- 
pendere (de ramo) ; - -t-y*i-n (le-szakit) decer- 
pere ; - -tlY-n (összefügg) connexum esse ; U-z- 
yojm u-zyomej qípTtIc (Zb. 26/30. A neked kel- 



Digitized by VjOOQIC 



337 



lővel a neked nem kellő összefügg. Km. v. xo- 
jen.) ; - -'u-p-ç'T-n (ki-vág 'a végéből) desecare 
(rei partém superfluam) ; - -z-'upç'â (id. p. perf. 
a végéből levágott) id, quod aliquis desecuit. 

q'í-p-qa-rí-h'a-n (ki, vég, kül-re ho-z: hashajtást csi- 
nál) laxare, purgare (alvum); -p-te-çt-h'a-n (fel- 
sejér^ dermed v. ç-te-n, çtın III h'an II: reá- 
fagyj aggelare; -p-t-lí-n (ki-tekint) prospicere ex ; 
-p-tliz'-in (v. Int.) id. -p'k'etíi-in (v. Int. dupl. 
p'k'e-n bökken: ki-ugrál) exsilire. 

qV-ra (pro qí-rí-ja, ki re-ja ők : ç*alenn qí-ra-t, a gyer- 
meknek adják j! puero aliquid dánt) ; qí-ra-bze 
(id. felszelö-jük : szabni való Zb. 26/14) id, ex 
quo vestis secatur; qí-re (pro qí-rT-je) ki-re-ja: 
qi-reYa-y IX (vlkit sirásra indit |! alicujus fletum 
movere v. qe-y ay i^in) ; qí-re-j (id. ki-re-ja, ki- 
ról-a, ki-belöle i, extrorsum) : dav^-m fpsatle da- 
yem] bier y'o-m qí-re-j-s, a zzjtp [D2széd] a kí- 
gyót a likból kihozza || verba blanda angvem 
e caverna eliciunt. Km. Zb. 26/26 v. qa-se-n) ; 
qí-re-j-wo (pro qí-ji-ri-je-uo, ki-re-ja a verése : 
hadd ver-je) Imp. 3 p. qe-uo-n meg-ver: th'ar 
qírej-wo I (az isten ver-je meg |j quod deös pu- 
niat !) 

qV-rY-p-y'-n, - -yln (kirá himlik : szeplősödik, arca 
ji-nekú Zb. 26/71) maculosum fieri; - -tek*-in 
(ki rajta kel: át-megy pl. hidon) transgredi (pon- 
tem) : címaxom dí-qírítok' (télen átmegyünk raj- 
ta V. 'uk'ízík'ej). 

qí-te (ki tetejére: 1. föl reá 2. felül-röl le ;| 1. sursum 
2. desuper, deorsum) : - -gi-z-in (v. tegin : föl- 
támad) resurgere a mortuis ; - -y'a'uve-n (pro 
'u-ví-'an: 1. föl-állit játszó csontot 2. rá-beszél) 

Lox.-Cab.-IIuntr.-Lat. ' 22 

Digitized byLjOOQlC 



^ 



338 



1. erigere, disponere (aslragalos) 2. persvadere; 

- -h'a (p. n. V. S. szeszély, bolondság,) affectio 
animi, vesania; - -h'a-n (rá-jő, bolondság, hi- 
deglelés, teh'ay'o) incessere (vesania), accedere 
(febris)nab5e q. (szemöldeke fölborzad) contra- 
here supercilium; - -yi-n (le-vesz,-teker fonalat) 
revolvere fila; - -x'uk'-Vn (le-származik) genus 
ducere ; - -j-h'an v. qiteh'an ; - -j-x'^ (p. perf. 
qí-te-xin, je rossz : széngőztöl rosszul lett) is, 
quem malum incessivit (e vapore carbonum); 

- -j-ne-n (cf. qitenen ; rajta hagy) relinquere sü- 
per: qx'om ji-tl h'am qítejneqém (Zb. 26/50. 
A disznó vérét nem hagyja az eben. Km.) ; - -j- 
ve-n (felfőz) infervefacere ; - -ki-n (letör) defrin- 
gere; - -k'e-n (rá-nö) accrescere; - -ne-n (1. 
megmarad 2. dönt, határoz) 1. permanere in 2. 
perstare, decemere ; - -o-n ('c-n, u-n : rá-omlik,- 
esik) cadere super : Uj pisey'ü ji-fe qí-p-te'o 
(Zb. 26/17. Társad fénye reád esik. Km.); - -p'- 
k'e-n (rá-ugrik) assilire ; - -tlade (rá-szaladás: 
vajúdás) puerperae dolores; - -tih'a-n (reá,-fel- 
rak) imponere super; - -tIhVi-ín (id. v. Int.); 

- -ue-n, - -u-n (meg-lep, rá-üt) incutere animum: 
gupçTse qiteuac (gond üte rá: megdöbbent) co- 
gitatione percussus est; - -wc-n (fel-fö) ebullire, 
effervescere ; - -^e-n (földhöz vág) proslernere. 

q'í-trí-h'a-z'-ín (v. Int. h'a-n vlkihez megy, jár) adire 
aliquem, frequentare. 

qí-tra-xi-n (-te-rí-ja-xi-n tetőről venni-jük v. qí-texin) 
X'abze q. (szokást átvesz másoktól) móres aliun- 
de accipere ; qí-t-re-y'a-xe-n (qí-te-rí-jey'ayen : 
eláraszt golyóval) imbrem telorum, globulorum 
mittere super ; - -ne-n (vlminek tetején hagy) re- 

Digitized by VjOOQIC 



339 



linquere süper: ji ge-bey'ur ç'im xisen bí'apem 
qitrinat (Zb. 21/181 görcsös botját a földbe szúr- 
va a domb tetején hagyta volt), 
qí-t'a-f-ín (v. xet'et'en : szét-máll-ik) dissolvi; -fe- 
k'-in (ki-tur-kál) effodicare; qi-t'Tn id. ; -fi-s- 
h'e-n (ki-ül) foras sédem occupare: vaY'or qeu- 
t*ísh'e (12/47 a csillagok megjelennek) stellae 
apparent. 

1. qí-u (n. V. qí-u-n kiüt, ki- ütés, ki-áradás \\ exunda- 

tio V. psí-qiu). 

2. qí-u (Zb. 12/40 pro x®-'^» gé-m: hattyú) cygnus: 

qí-u-fe (hattyu-bör) pellis cygni. 
qî-'u-ç'î-n (ki-tát) aperire os: ji z'e qi-'uc'irt (Zb. 
12/10 száját kitátja vala); -'u-xi-n v. x"""" (Iri- 
nyit, ajtót, ládát, üveget ; ki-csavar csavar-szeget) 
aperire ; evolvere (clavum cochleatum) ; -'u-rT-xii-n 
(ki, száj-ról hull: ki-hull,-esik szájból, vagy élűi- 
ről) excidere, decidere (ex orc) ; -'u-bid-en,-ín (1. 
meg-fog 2. el-fogad, qé-ubíden : belé-egyezik) 1. 
tenere, detinere 2. accipere consentire; -'u-çî-n 
(ki-süt, ki-látszik) emicare ; -'u-ç'e-n (At. 65 = 
qa'uc'en ; találkozik, esetleg) casu obvenire ; -'u- 
h'a-n (ki-,elé-áll, lóval, szekérrel) advehi curru 
vei equo) ; -'u-xV n (id. + vesz, visz Zb. 26/62 
el-hord, el-visz, el-távolit, qahuk'Tr azt a kit meg- 
ölnek) auferre, amovere ; -*u-xu-n (ki-el-hull, fog, 
gabona) excidere (dentes etc.) ; -'u-j-y^ezík^-in (v. 
Int. }ey*azen : el-fordit lovat) avertere (equum) ; 
-'u-Ki-n (ki-huz, 5e-r, fogat) evellere (dentes) ; 
-'u-ne-i'-in (Zb. 25/52 v. Int. ne n el-hagy) re- 
linquere; -'u-fT-p-ç'Y-n (ki-dob) ejicere; -u-fT-p- 
ç'Yi-'m (id. V. Int. el-ereszt) emittere, remittere; 
-'u-ve-n (- -ví-'a-n meg-áll: ki-áll vlhová) pro- 

22* 

Digitized byLjOOQlC 



340 



cedere, praestare; -z-çV-h (Zb. 12/9 qîzçu-n, 
zı-çi-'u-n V. z\ II magát üti: fölrezzen, megráz- 
kódik, gubi'ego qézcVun) l.somno excuti 2. tre- 
pidare ira ; -z-c'er'u-vnk'-ín (At. 8. zT magában : 
bé, bí hangot ad) sonum indistinctum edere; 
-zdatlyua-r (v. z-de + ja-tlyua-r szül-é-k det. 
az, a hol vlkit szülének: szülőföld) solum natale, 
patria; -zde'a-n (zde, zí-de, je'a-n: magával ki- 
ránt) secum extrahere; -zde-qiY'Vk'Yn (Zb. 12'40, 
48. V. quy'ik'Tn : elorditja magát, ráordit) irrugire ; 
-zdesím (v. z'i III n. v. obi. q'i'-desYn ki, odaér: 
ig, iglen) usque: ji-gi (i-gi) q. (e kort megérve: 
mostanig) usque ad hoc tempus; -zde-áT-n (ma- 
gával visz, hoz) secum ferre ; -zde-*uy*ez-ín (egye- 
dül elgurit Zb. 12/41) solus provolvit (lapidem); 
-zdî-ç'e-xi-n (zde, magával ki-vesz,-hoz) secum 
efferre; -z-d-ra-yj-n (z-de Hl rT-ja-yi-n az ott- 
ról venni-jük) q. ja-mí-c'ego (honnan vennijük 
nem tudvák) cum nescirent unde sumeré . . .; 
-ze-ben-ín (megbirkózik) certare cum . . .; -ze- 
ble-5í-n (keresztbe vet, tesz) in transversum po- 
nere ; -ze-cí-lídTn (magában ott csillog), solus ibi 
splendet; -zede-bze-n (egybe-számlál) ad unam 
summám referre; -zede-fe-n (együtt táncol).salta- 
re una: zeyomíde qízedeferqém ze-mí-fey^u 
zedek'orqém (Zb. 26/32. Az egymáshoz nem illő 
nem táncol együtt s a nem egyszinü [lovak] nem 
járnak együtt. Km.) ; -ze-dek'â (ze eszve p. perf. 
de-k'-in tüzöget) x*ar q. (mintázott) figurás acu 
pictas habens ; -zede-ie-n (ki együtt osan. Zb. 
26/70 : versen3rt fut) cursu contendere ; -zede-ií- 
z-Yn (id. V. Int. ^e-n, $in egyszerre ki-vet pye- 
mk'e farán) simul ejicere ; -zedi-ç'e-çe-n (össze- 



Digitized by VjOOQIC 



341 



fog több lovat) currui plures equos adjungere : 
-zeye-*u-vY-n (^u^vfa-n : ki-áll együvé) stare in 
unum locum: -zeyo-sí-n (öszve-csoportosul) gre- 
gatim convenire; -ze-k'o-k (p. je-k'o-k*-ín kö- 
ríti) üj'a q. (kezed köritö: egy nyaláb, egyölnyi) 
quantum utriusque brachii complexu contineripo- 
test; -ze-ne-k'-in (v. Int. ne-n: össze-rak, föl- 
halmoz) exstruere, coacervare; -ze-o-ç'ei-în (v. 
Int. ze-'uç'e-n : összetalálkozik) obviam fieri ; -ze- 
p-tle-k'-in (zí-je, magát pillant-ja: maga körül 
tekint, visszapillant) se circumspicere, respicere; 
-zer-a-y'a-k'uh' (zerí ja-y'ak'uh', küldik : ki-kül- 
dözgetni való) missitandus; -zer-a-tiyu-re (id. 
ger. qa-tlyu-n vlkinek születése óta) a nativitate : 
jitles dapçe q. x'"^? (év mennyi leve születé- 
sére: hány éves?) quot annos natus ? ; -zer-i-y'a- 
p-c*e-r (p. y'a-pc'en : csalétek, a mivel meg- 
csalnak) illecebra, esca ; -zer-i-Y'aze-go (id. ger. 
qa-y'aze-n) ji-ç'Yb q. (farát ki-forditva : háta me- 
gett) a tergo, pone tergum ; -zer-i-h' (id. n. v. 
qi-h'^í-n) ji-guaç'e qízerih'-k'e (ereje kibiró-já-ig: 
erejéhez képest) pro viribus; - -k' (id. p. qa- 
k'in, qí-k'in közönséges, mindennap eléforduló) 
communis: qízerík' 'oy'u-ç (áz rendes dolog) 
res solita est; - -k'o-ç (id. p. qa, qí-k'o-n, ç. 
praed. elé szokott fordulni) quotidie occurrit; 
- -k'oi-go (id. ger. qa, qi-k'ozm : mihelyest meg- 
érkez-ik,-érkezett, magában a megérkezésben) si- 
mul ut adveniret; - -sy-in (Zb. 25/6 egymást 
rág-ni) se invicem mordere ; - -te-k'-ín (Zb. 
26/21 : egymásnak adogat, ajándékoz) inter se 
dare, donare; - -z'â (id. p. pçrf. qa-z'ç-n cjçstij- 
Iáit) destillatus. 



Digitized by LjOOQIC 



\ 



342 



qY-ze-te-nî-n (ki, magát, rajta tartja; megmentimagát) 
se servare : ader qízetenác áíxem ja f í-^^ek'e 
(Erekért 252. az atya megmenekült a lovak jó- 
sága folytán); -zetle-y'ei'-ín (egyre meneszti, 
okádtatja a lövést) e sclopeto globulos continuo 
mittere); -z-xek'a (p. perf. qíxek'in ki belőle kel) 
q. c^x^x^»* (haza, az emberek, a kik közül valaki 
származott) patria ; -z-xek'ar (id. det. eredet, szü- 
lőföld) origó; solum natale; -z-xek'ín (id. p. n. 
V. fut az, a miből vlmi keletkezik: anyag) maté- 
ria ; -z-xi-tlh'a-r (n. v. qíxetlh'an : eszve-rakás) 
compositio, constructio; -zpe-'abih'e-n (qí, zepí- 
je : végig megtapogat) manu palpare ad extremum; 
-z-piblebi (p. qa-pi-bleblm : virágjában lévő) flo- 
rescens; -z teh'a (p. qíteh'an) teh'ay'o q. (Zb. 
26/74 hideglelős) febri laboráns ; -ztenâr (p. perf. 
det. qitenen : döntés) decretum ; -ztenen-ír (n. v. 
fut. det. per) lis, litigatio ; -ztene-r (id. n. v. det. 
a rajtamaradás: következtetés) conclusio, argu- 
mentatio ; -ztlí-y'^sín (v. zí 11 tlTy^asín : birtokába 
kerit) potiri; -ie'a-n (ií, je-'a-n ki-szolja || eloqui 
megkéri az árát) licere multo; jigu qrixur qí-b- 
ie-zY-a (a szivére esőt neked kimondó : őszinte) 
sincerus; -íí-ra'a-r (n. v. det. qí-ifa-n, ri-ja: 
jövendölés; az, a mit vlkinek megmondanak) 
praedictio ; -i'e-de-h'a-n (exire in os : nyelve he- 
gyére jő a mit mondani akar) dicendum versatur 
ín primoribus labris : ii-p-'ano qí-b-z'edeh'ar uj 
ape iT-zT'ann uo nax'-ape b'iTím jey^ot (Zb. 26/70. 
Az, a ki a nyelved hegyére jöttét előtted kimond- 
ja, előbb kap barmot, mint te. nh.) ; i'e-de-k* in 
(ki szájból kel: ki-szól-mond) eloqui, dicere: zí- 
Xo-nne-j psatle q. (illetlenséget beszél) indecen- 

Digitized by VjOOQIC 



343 



ter loqui; -i'e-de-sî-i-ın (v. Int. jen, ^în szájá- 
ból kivet) per osejicere. 

q-je (pro qa-je, qé-je, qY-je ki azt: qa-c'e-n meg- 
csinál li perficere: q-je-c' meg-csinál-ja perficit 
rem) ; -fí-f o n (id. bűnek néz At. 79 : gyülöl-i) 
odisse ; -y'agen (eléhivat) evocari jubere ; -ji i-ín 
(At. 74. irigyel) invidere ; -pçîtle-n (v. Int. pçîn : 
elémász) prorepere; -áxin (qe-Sx'", qeJ^X'"* ^sik 
az eső) pluere: miébe k'oam qjeSx'^ oa/ır. 

qje-u (pro q-je-o, q-jo). 

qje-iT n (qí-jei1n : elosan, elmegy) abire ; -i'ei-Tn (id. 
V. Int.) ; q-jik' in v. qi'-kin ; qji-li-pc-í-n (Zb. 
12/41. megéget v. li, pçîn I) adurere. 

qjo (qe, qí + o pron. 3 per. qjo k' v. qík'ín ; qjoSx' 
pluit V. qje-áxin, qeéxin ; q-je-u-ger ille perlegit 
aliquid v. qegen etc.) 

I qo, qu, ku (Jap. ko p. qon, qun II: 1. fa, szál-fa 2. 

galy, ág, comb 3. szárny) 1. arbor, lignum, trabs 
2. ramus ; femur 3. ala. 

II qo, qó (id. a nyúló, növő, növendék. Jap. ko, mu- 

su-ko, pici kölyök, ko-domo gyerek-tömeg: fi, 
kö-ly-ök dim. dupl.) puer, filius v. qoc'ik, qo-f 
qo-S etc. 

III qo (id. qe, qi, qa M. kó, szán-kó, szeker-kó; Jap. 

ko : suff. et praef. dim. v. deme-qo, qo-p'-ce 
cf. Jap. ko-ushi parvus bos: vitulus et musu-ko 
puer, filius.) 

IV qo (p. qon, qun IV táj, vidék, a térnek vágata, ré- 

sze Jap. ko hely || regio) v. qo-ie, quaie. 

V qo (syn. q'o, y'o, ku Jap. ku-bi Szék. gö-be mély: 

mélység, völgy || cavum, fauces, vallis) v. qo-lage. 

VI qo (pro qa, q'í + o pron. 3 p. qa-k'p-n, 3 pers. 

qo-k*o, ő eljő !| ille venit). 



Digitized by LjOOQIC 



1 



344 



Vll qo (pro qa, qe, qí + u pron. 2 pers. qo-ge-me 
téged elhiva i| si te evocet v. qe-gen ; qo-zí-tír a 
neked adó |i is, qui tibi dat v. qa-fín etc.) 

qo-a-ce, qua-ce (qo I ce, szőr: lombos galy) ramus 
frondosus: Mafem quacek'e ye-'o (Zb. 26/40. 
A tűzhöz lombos ággal üt. Km. v. 'c-n IV); qo- 
a-fé V. koafe; qo-a-qo (id. dim. ágacska v. du- 
qoaqo); qoanáay'a, qoanse etc. v. quansay'a; 
qoape v. qope. 

qo-a-p'c'e (qo-p'-c'e qo III kis-füstös : barna) fuscus: 
Fíz-qoap'c'e nacx'or oy'unsiz-ç (Zb. 26/72. Bar- 
na hölgy szürke szemmel szerencsétlen, nh. oy'ur- 
síz T. tat.) ; qo-by'a go (id. adv. by'a 4.) jl-gu 
q. (elégedetlen) non contentus. 

qo-bij-in (pro qo, y'o ho-zzá rosszakaró) malevolus; 
qobijin-Vr (id. det. a rossz-akaró) malevolens. 

qo-c'ík, qo-c'ikű (Zb. 21/196 qo II dim. fiúcska) fi- 
liolus. 

qo-c' (Zb. 12/7. ko közép, has ç'e alj : öl) sinus, gré- 
mium. 

qo-ç1j (qo in çij, sziju : forgács) assula. 

qo-dama, qo-dame, qu-dame (qo I szárny: fa-sarj,- 
galy, szöllő-fürt) surculus, ramus, racemus. 

qo-da-n (p. qo-d-Tn v. Int. qo-n II cf. x'"'-" et x^iidan: 
nyúlánk, sugár-termetü) gracilis, procerus; qo-d- 
ej (qodije p. n. v. qodij-in v. Int. qodí-n régi 
M. kigy, kegy : mennyiség || extensio : quantitas) : 
ar-qodej-c (a-k-kora, a-n-nyi) tantum est; qa- 
sîiâ qodej-c (ki-érkeze mennyiség az: csak most 
érkezek meg) nunc demum advenivit; qodejgo 
(id, adv. csak éppen) tantum modo ; qo-de-j-in, 
qodij-in (v. Int. dupl. qo-n III cf. huz, nyújt) 
tendere v. qodej, 'u-qodijin etc. 

Digitized by LjOOQIC 



345 



qo-ej (qo II eje, gaz-fiu) filius nequam ; qof (id. fi 
jó fiu) filius bonus. 

qo-go-z' (qo I ág, suff. priv. aug. suta, csonka) muti- 
latüs. 

qo-y'a^na-p'e (qo VII p. -y'a-ne-n téged megmarasztó 
hely: buvó-hely) latibulum. 

qo-y'ú (q'í p. yu-n ég, Zb. 25/30 : ki-égett, száraz, so- 
vány) exsiccatus, macer ; qo-h'ez'ln v. qu-h'a-n. 

qoj (q'oj pro p. y'oj-in a tej gyülős része : sajt, túró) 
caseus, tyrus ; - -c7ne (id. nedves : fris sajt or- 
da) caseus recens vei dulcis. 

qoj-c'ej (p. qoj-in nyúló p. ç'e-j-in sej-edő, eső: 1. 
hápa-hupa 2. hegyes vidék 3. goromba; hegyi) 
1. collis et vallis 2. regio montana 3. incultus, 
montanus ; cf. Göcsej ; qojc'ej-in (gorombáskodik) 
inculte segerere. 

qoj-h'el (sajt darab) frustum casei: MTve-xurej- 
k'e qo'om qojh'elk'e je'oz' (Zb. 26/17. A téged 
gömbölyű kővel ütőt sajtdarabbal üsd. Km.) 
qo-la-ge (qo V la-ge, lekelő Zb. 26/39. 48: mélység, 

völgy) cavum, vallis. 
qo-le, qua-le (qo I szárny, le test M. gó-lya Tam. 
kórli Kannada kóli : szárnyas állat, ma-dar cf. 
Kab. ma Jap. tori) volucris, avis; qole-bzíu (id. 
bazsa-r ket. syn. madár) avis. 
qo-len (pro kod-len sok-szinü ; tarka) versicolor : Dele 
qolen ji-ç'ase-ç (Zb. 26/23. A dilló, bolond a 
tarkának szeretője. Km.) 
qo-m (p. qo-n IV csap, vág me, nnY hely: kum-ak 
Szék. dim. .darab, csapat, sereg madár-sereg) 
fragmentum, pars, cumulus, turba, turma avium. 
qo-m-cez (pro qo-u ki téged mi nem cserélő: hü, 
igaz) fidelis ; qo-m-x'utla-Y'a (qomíx'utle ság, ség: 



Di^itized byLjOOQlC 



346 



sikertelenség) nullus eventus ; qo-mi-da'o (qo-u 
téged meg nem halló : szófogadatlan) inobediens; 
qo-mV-x'utle (qo-u, ki neked nem sikerülő v. 
c\SL'j'y(ut\er\ ; kedvezőtlen (non secundus, adver- 
sus; qo-mi-jiiín (id. p. neg. jiiin szomorkodik: 
bizonyos, remélhető) certus, sperandus. 

n qo-n (kony-ul, hajl>ik || demitti, curvari v. qo-pe, 
'u-qo-n etc. 

in qo-n, qo-j-in, qod-ejin, qodTjin v. qu-n III. 

IV. qo-n, qo-m, qo-ie etc. v. qu-n IV. 

qo-ní-tx', qo-n-tx', qo-tx' (qa, p. nî-tyM'n letép: hadi 
zsákmány) exuviae, bona rapta. 

qo-pe, qoa-pe, qó-pe (p. qon II : konyuló vég : 1. 
szög, szöglet 2. kápa) 1. angulus 2. umbo sel- 
lae; qop-lf (id. ji-fu kettője: 1. a nyereg két 
kapája 2. a tüdő két szárnya) 1. duo umbones 
sallae 2. duo lobi pulmonum; qop-i-p'tl (Zb 
26/53 id. ji-p'tlT; nég3rszög, négyszögű) quadra- 
tum; quadratus. 

qop'ce V. qoap'c'e. 

qo-ra-y' (qo I rí, ja-y' v. y'Y-n akaszt: csórag, rúd) 
pertica; qo-ra-áe (id. ág, szarv det. p. Se-n vi- 
sel : nagy-szarvu) magnum cornu habens : ví-y'o- 
i'ír qoraSe-c (Zb. 26/46. A sárgás ökör nagyszarvu 
szokott lenni. Km.) 

qo-ri-tixú (qo II fi-ról, fitól születő: unoka) nepos. 

qo-sí-n (pro qa, qí ki székel) quay'anap'e-m q. (les- 
ben ül) insidiari, 

qo-á (qo II fi, ái cf. M. sű, vér: fi-vér, vér-rokon, 
unoka, barát; testvéri rokonság; testvéri) fráter, 
fráter patruelis, cognatus, amfcus, cognatio, frater- 
nitas; fraternus; q. zexox'u-n (testvéresül, össze- 
barátkozik) amicitiara contrahere cum; - -í-/a 



Digitized byLjOOQlC 



347 



(İd. ság, ségí testvériség, rokonság, barátság, tár- 
saság) fraternitas, cognatio, amicitia, societas; 

- -í-nSe (rokontalan) cognatione, affinitate carens ; 

- -uk' (id. huk', 'uk' ölő : testvér-rokon-gyilkos) 
fratricida. 

qo-tx' V. qontx'. 

qo-^u-nexu-n (qa Zb. 12/43 elé-tünik, megjelen) ap- 
parere. 

qovTa I (imp. qa-'u-vi-'a-n meg-állj !) mane ! ; qo-ze v. 
quaze. 

qo-i' (qo 11 fi aug. fi-nak v. kab. nax\ kamasz) ado- 
lescens, homuncio. 

qó-pe = qope, qoa-pe. 

q-ra (pro qa, q'í ki, rí-ja re-ju-k, ról-uk || v. qre, qr'í) : 
qra-h'ai' â-r (id. p. perf. qa-h^ai^n, qe-h'e-z-ín 
det) ç'e-ue (ç'e-go) q. (új-ként az ki-hoz-a-}uk : 
újitás) novatio, novamen ; qra-tTn (id. ad : meg- 
ad) dare pluribus; qra-tl-h'a-r (p. det. qe-tl- 
h'a-n) uj p-çe q. (nyakad-ra a ki-rakó-juk : meg- 
bízás) mandátum, commissum. 

q-re, q-ri (qe, qí + n-je, n-ji) : Sígunn qre-y'efVsh'e 
(a szekérre felülteti) aliquem inscendere currum 
jubet, facit v. qey'et'ish'an ; áigum qretih'e, (a 
szekérre fölrakja) aliquid in currum imponit v. 
qetJh^^an ete. qri-xu-r (id. p. det. qí-xu-n v. qíie'an) ; 
qriS-go (id. ger. qa-áe-n kivivé : alaposan) fun- 
ditus ad. 
qríc' (pro qo-r az ág || ramus + çe sok) q. qrîç'ı-x'- 
go (sok ágra és ágra vágva: ágas-bogas, fa) ra- 
mosa, bifurca, arbor v. yen ym IV. 
qru (Hang. Jap. tsuru pro turu cf. M. turu-ly : daru) 

grus. 
I qu = qo I V. byí-qű, quru-qú ; quale etc. II qu 



Digitized byLjOOQlC 



348 



(p. qu-n III húzódó, nyúló M. ha-r, hor: Har- 
aly, Har-gíta, ku-har: hegy) mons v. quch'a III 
qu (syn. qé, ke héj, haj |1 tegumen, pilus) v. qu-j 
etc. IV qu (pro q'u tenger \\ maré) v. quh' etc. V 
qu (pro qí 'I foras, extrorsum) Vlqu (pro qa, qi -|- 
u te i; tu). 

qu-a (qa, qí + u pron. 2. pers. + ja : quataqém 
neked nem ada-juk |; aliquid tibi non dederunt) : 
UJ ane qícaáenn míbT-yodTz quataqém (Zb. 
26/12. Mikor anyád férjhez vitték, ennyit neked 
nem adtak. Km.) 

quace -^ qoace ; quach'a -^ quch'a ; quay'anap'e = 
qoy'anap'e ; quayTrej = quyTrej. 

qua-le (qo-le szárny-test: 1. szárnyas, madár 2. var- 
jú V. vVnd 3. csóka v. quanc'e) 1. volucris, avis 
2. cornix 3. m'onedula; - -huné (madárház) avi- 
arium ; - -pe (madár-orr) rostrum. 

quan-c'e (n. v. qun V hang-csináló : 1. csóka 2. szarka 
V. qanze, k'anie) 1. monedula 2. pica; - -k'a- 
k'e (id. károgó: szarka) pica. 

quanáa-y'a (s. ság, ség : hiba, gáncs) vitium, mendum; 
quanáe, qoanse (p. n. v. quanáen, M. gáncs: 1. 
gáncsos, görbe, horgas 2. horgasság) 1. curvus, 
flexuosus 2. flexus v. tle-y'uaie ; quanáe-bínée 
(id. by'unie két syn. horgas-borgas, tekervényes) 
curvus, flexuosus, tortuosus ; qu-an-áe-n, -Sí-n, 
qo-anse-n (pro qí-na-Se-n ki, neki, csürödik; 
horgad, görbed, gáncs, hibás lesz) curvari, tor- 
tuosum, mendosum fieri, v. y'aquanáen, 'uquan- 
áín ; quap'c'e v. qoap'c'e. 

qu-a-seí (p. qaseiín kiérkezik : szökevény) profugus ; 
qu-a-te (p. s. kiadó: tápláló az étel) nutritivus; 



Digitized _by VjOOQIC 



849 



quat-ín (qat'ín: ki-nieg-ad,-fizet) dare, solvere pe- 
cuniam. 

qu-a-tle-n (v. Int. qu-n IV cf. k'oatlen, k'uatlen et 
k'on : vergőd^ik. hullámzik, háborog, buzog i 
ebullire, fluctuare) v. /a-, qa quatlen. 

qu-a-ze,. quaz'e, qo-ie (n. v. qon, qun IV dim, töre- 
dék, csapat : falu, régen fol, fol-ka, fal-ka vlmiből 
egy falatka, község, telep) pagus, vicus, rus, co- 
lonia; - -y'une (környék) regio, loca propinqua; 
- -h', quai-í-h' (id. p. h'en, h'Vn falu-hordozó, a 
mit faluról falura visznek: talány) aenigma; qua- 
ie-m (id. obi.) - -ja-çi-ç (falubeli) incola pagi, 
vicanus ; - -jaj (a községé) ad vicuni pertinens ; 
quaz-o (id. ad.) q. yafísín (letelepít) coloniam 
deducere ; qubzin pro gu-bzln. 

qu-c-h'a, qua-ch'a : (qu II hegy, cika, 1. hegy-tető 2, 
hegyi At.) 1. montis vertex 2. montanus; quc- 
h'a-m (id. obi.) q. desír (hegy-lakó) monticola. 

qu-danne v. qodama. 

qU'Y (n. V. s. kuhogás, jajgatás, orditás, károgás) eju- 
latio, lamentatio, ruditus, crocitus; qu-y'V-n (qu 
p. qu-n V V. y ín : kuhog, jajgat, ordit, károg) 
ejulare, lamentari, rudire, crocitare ; quy'Trej, qua- 
Y'Trej, (id. p. aug. sokat károgó) multum croci- 
tans : qualeyer qua/írej y'ume, woj (uej) me- 
X'u (Zb. 26/76. Ha a varjak sokat kárognak, rossz 
idő leszen. nh.) 
qu-h' V. q'u-h. 

qu-h'a-y'o (n. v. s. kí-hágó-ko-r) d'iY'e-quh'ay'o (nap- 
lemente) occasus solis ; qu h'a-n, qo-h'e-n (pro 
qT-'u-h'a-n: le-megy, a nap, a Kaukázusban a 
hegyekből kihág) sol occidit ; quhVz'-ín, qoh'e- 
rín (id. V. Int. Zb. 25/44, 52). 



Digitized by LjOOQIC 



:550 



1. quj (p. V. Int. qu-n III v. qoj M. hu-j, huja, hoj- 

szu : húzó II trahens v. psí-quj). 

2. qu-j (Ad. qu-je, qu III haj, je rossz: 1. kopasz 2. 

kopaszság) 1. calvus 2. calvities; quj-go (id. adv. 
kopaszul) modo calvi ; qujx'un (kopaszodik) cal- 
vescere; quj^i' (id. aug. nagyon kopasz) valde 
calvus. 
qu-m-yVne-n (pro qí-'u-mí - - ki el nem hagy ma- 
radni: tekintetbe vesz) rationem, respectum ha- 
bere. 

III qu-n, qo-n (húzódik, nyúlik 2. huz, meghúz, meg- 

hánt fát 3. nyújt) 1. protrahi. protendi 2.detrahe- 
re corticem, extrahere, retrahere 3. tendere, porri- 
gere v. ^a-pí-qu-n, ji-qun, qodej, qodijin *^uqo- 
dijin, quj, quiín etc. 

IV qu-n, qo-n (1. hasad, törik, romlik 2. hasit, vág, 

kaszál, üt, ver. töm, tölt 3. üti. éri a mértéket = 
elég, tel-ik) l.rumpi, findi 2. rumpere, findere,se- 
care (lignum, foenum) ferire, cudere; farcire 3. 
sufficere, satiari v. quatien, quten, baqon, ma- 
qu etc, 

V qu-n, qo-n (Hang. kon-g, hangzik sonare) v. qu- 

77n, maqű etc< 
ıîu-p-çh*a (Qo, qu I Jap, ko — pî-çî-h'a, fához ha- 
Sv^níc^: K csont cf. Ad. cen Jap. ko-tsu 2. csont- 
tvl \'alo'> K OS, ossis 2, osseus; - -nse (id. nincs: 
csontriCik.:*.:^ exos: Dji ged-x"^~<^'**^ö qupch'an- 
se-ç v^^- 26 64. A írj fehér tyukocskánk csont- 
nclk:.':. n:i ar? qoj\ sa:t>: c;upçh'a-%ız (id. vész: 

c;-»re i,i\ s--'^ *^í ny^:-\ r:^»v : burján herba inutilis, 



Digitized by VjOOQIC 



. 



351 



qu-r-maqej (p. qu-n V maq'ej, a hol l^ortyan : gége, 

torok) guttur, gúla. 
qur-s (p. n. v. qu-n IV se, sok rovátka: hegygerinc) 

jugum montis ; - -ník' (id. pro níqo : gerinc-fél, 

mellék-gerinc) jugum montis laterale. 
qurt (p. s. kotlós tyúk) gallina incubans; qurt-Tn(pro 

ku mag, kokó, r'í-t-Tn rajta tartózkodik ; kotol v. 

y'otlín) ova incubare. 
quru-qű (p. qu-n 111 nyúló, qu fa: szál-fa, gerenda) 

trabs rotunda, tignum. 
q uta (pro qutá p. perf. q un IV törött, csonka Zb. 

26/71) fractus (vas, cíq) ; quta-xo (Zb. 25/21 

id. dim. töredék) fragmentum ; qute (p. n. v. id. 

1. törő, vágó, hasitó 2. törés) 1. frangens, secans 

2. fractio, fractura, v. px'aqute ; qute-Y'o (id. n. 
v.); qutey'u-afe (id. fe fi vig, jó: jól hasadó) 
scissilis; qu-te-n (v. Int. qu-n IV M. kot, kotis, 
kótya: 1. üt, tör, hasit, vág 2. törik, hasad) 1. 
tündére, ferire, frangere, secare, scindere 2. fran- 
gi, rumpi, scindi: Ggur cíqutem çaç'Ti' (Zb. 
26/43. A szekér a hol elromlik, ott meg is csi- 
nálják. Km.); quteiÍY'o (P- s. ko-r: 1. a pusztu- 
lás kora 2. romlás) 1. tempus excidii 2. excidium; 
qu-te-i-ín (v. Int. qute-n : széttör, rombol 2. rom- 
lik) 1. dirumpere, devastare 2. dirumpi. 

qutlízíte (hib. pro gu-tlî-zî-te). 

qu-z (p. s. megszorító, kötörud) pertica ad comprimen- 
dum foenum etc. quza-go (id. ger. szorosan) 
constricte; qu-ze-n, quz-ín (qí, qazen, z'ín: 
megszorít, kezet szorít) constringere, dextramdare 
V. ç'e, je, te, zeq. quzTtlen (id. v. Int) v. nequ- 
zítJen. 



Digitized byV^OOQlC 






352 



1. qu-z-ín (v. Int. qun Hl : hu-z, meg-huz) trahere, 

retrahere. 

2. quz-ín, qu-z'-Tn (v. Int. qun IV v. ji-nn'í-quz, pe- 

quz'ín. 
qu-z' (qu, qo 1 fa + se, csőm, guruló : kört-ve vad-k.) 
pirum agreste ; quz'-'arise (id. kézzel ültetett : 
nemes, kerti körtve) pirum in horto crescens. 



q' (q, k forte et aspiratum). 

q'a (Ad. k/a-ze dim. Kin. k'ai üreg, lik, az ősi földi 
lak, régi M. há-z. Keveháza: sir, temető) sepul- 
chrum, tumulus ; q'a-ble (id. fél : halottat kivivő 
pad, a Mohammedánoknál, a kiknél nincs kopor- 
só) feretrum mortuarium ; q'a-lay'üne (id. leku- 
nyó : síremlék) mausoleum ; q'a-nn (id. obi.) : 
q'am jah' qa-h'az^rqém (Zb. 26/38. A kit a te- 
metőbe visznek, azt nem hozzák vissza. Km. v. 
qah'e-n v. Int.) 

I q'o (pro yo, /u Jap. ko pulvis, farina v. ca-q^'o) 

il q'o (id. Suff dim.) 

III q'o, qx'o (Hang. v. q'o-r Szék. gör-ög -- röfög M. 
ko-ca, kon-da, gö-íye, gö-nye : disznó, sertés) 
sus, porcus : C'Tyú zdec'í-mV-'ann qy'or uaçh'am 
dok'oj (Zb. 26/49. Ott, a hol ember nincs, a disz- 
nó magasra hág. Km.) 

q^oafez'ej v. q*uafei'ej. 

q*oa-7'o (q'o III tartó: kondás) subulcus; q'o-blane 
(id. vadállat: vadállat) fera, bellua; q*o-c (id. cí 
sző-r M. ko-ca ; serte) séta ; q'o-f ej (id. bűség : 
disznóság) spurcitia ; q*o-x'u (id. kan : kan- 
disznó) vcrres ; q'o-y*u-z' (id. ős : vén kan) 



Digitized by 



Google 






35a 



verres senilis; - -T-se (id. serülő Zb. 25/38: vén 
disznó-golyó) genus magnum globuli plumbei. 

q'oj etc. V. qoj. 

q^o-kxo (q'o Ili kyua: disznó-comb, sódar) perna; 
q'o-l (id. le, li test : disznó-hús) caro suilla ; q'o- 
lo-u (pro q'o-lí-u id. u, ú-j gö-lye : malac) por- 
cellus ; q'o-né (id. nő, anya M. gö-nye :) q'o-ní-z' 
(id. ős: vén gőnye, koca) scrofa senilis: qx'on'íi' 
uév-bane detixoc (Zb. 26/49. A vén koca csú- 
nya időben szokott malacozni. Km.): q'o-p'a-ce, 
q'o-p'ece (id. elüljáró: 1. kan-disznó 2. vad-kan) 
1. verres 2. aper; q'o-r (id. det.) q', k'ij-in (gö-r- 
ög Szék, röfög) grunnire; q'o-sxu-i' (id. Zb. 
26/3 : disznó-farcsik) coxendix suis ; q'o-5e (id. 
a-gya-r; disznó-agyar) dens apri. 

q^u (q*o, qu Ad. qö, qo-de-s tengerben lakó : tengeri 
isten; syn. yj Kürin y'i Kin. hai Jap. kai, Tüb. 
k'u, Mon. y'o-I : viz, folyó, tenger) aqua, fluvius, 
maré; q'u-afe (Hib. k'uafe, id. p. 'a-fe-n tenger- 
evező; sajka) lembus; q'uafe-c'T (id. csináló: saj- 
kás) lintrarius; q'uafe-k'e (id. fark; kormányrúd) 
gubernaculum navis : q'uafek'it'ir zedez'r-iY'ir 
psVm jeh' (Zb. 26/38. A ki két kormányrúdat 
tart egyszerre, azt a viz elviszi. Km.) ; q'uafe-r 
(id. det.) q. y'u-n (evez) remigare ; q*uafe-z'ej 
(id. dim. sajka, bárka) navicula; q'u-h' (q'u p. 
h'en, h*ín tenger viszi : hajó) navis ; q*uh'-Y*a-'u- 
vT-p'e (id. Y'a'uv'í^a-p'e megállító hely; kikötő) 
portus ; q'uh*-tet (id. főnök : hajós-kapitány) na- 
varchus; q'uh'-'u-vT-p'e (id. 'uvTa-p'e : hajó-állo- 
más) statio navis. 

q'u-le, q*u-lle (pro x" hulló, eső test: üledék, a foíya- 

I^x.-Cab.-Hungf.-Lat. 23 

Digitized byV^OOQlC 



1 



354 



dék sürüje) sedimentum, faex; q*u-zane (pro 
ku-zane); q*u-z' (pro qu-z'). 



I la, le, lY (syn. ç'e I M. 1. la, la-k, la-p, laza stb. 

2. le, le-ge-1, le-p, le-j-t, le-ány, kis-anya, le- 
gény, kis-kan 3. lo, lo-h-ad,-og 4. a-1, alap, ai- 
di stb: le, alá) deorsum, de, sub. Praef. verb. v. 
lage, lay'une, lak'ur, lalen, leien, leníste, lask'e, 
ala-ri'-by'u, tie, tlap'e etc. 

II la, le (id. vlmiből le M. lan, len, I : holtá-iglan, 

ki-len-c, egy-nélkül tiz, nyo-l-c 2 nélkül 10 stb. 
nélküli, talan, telén) carens, sine v. dele, y'ab-le, 
tlane etc. 

la-ge (la I p. ge-n 11 le-kelő || descendes, v. qolage); 
la-y'une v. le-y'une ; la-k'u-r (id. p. det. k'u-n 
korál : té-boly-od-ott, esztelen) desipiens, demens; 
lak'ur x'un (té-bolyodik) desipere, dementire; la- 
la-y'a (s. ság, ség : lógás, ingás) vacillatio, la-la 
p. la-le-n lengő, ingó, gyönge) vacillans, debilis; 
lale-çT-n (csinál : gyöngit) debilitare ; lale-go 
(lógva, ingadozva) vacillanter; la-le-yj-n, le-le- 
yi-n (s. x'" konyul : le-lóg, le-csüng) dependere, 
V. je-Y*a-lelexin, qej-leleyigo, zek'erT-lelgo; la- 
le-n, le-le-n (la I len M. len-g || moveri, vacilla- 
re ; la-s-k'e (la 1 le, n. v. sen, s'm IV. szel M. 
la-s-ka : szálka) particula, assulae v. px*e-lask'e. 

laz'a-k'o, laz'e, laz'en etc, v. Ilaz'ak'o etc, 

Digitized byLjOOQlC 



355 



la-i'e, le-i'e (p. n. v. s. elnyüvődés, szakadás, hiba, 
baj) detrimentum usu, vitium, noxa, malum: I. 
zi-mí-'a (hibátlan, ártatlan) integer, innocens ; 
iile-lai'e laz'ex'urqém (Zb. 26/32. A község baja 
nem baj. Km.); la-i'e-n, le-z'e-n I (la I le-zü-1 
V. z'en I : la-zul, nyüvődik, kop-ik, szakad) usu 
deteri: áíríqur lei'âç (a saru elszakadt) calcea- 
mentum usu detritum est, v. y'alai'en, y'elei'en ; 
laz'e-náe (hibátlan, ártattan) vitio carens, inno- 
cens; lai'enáego id. adv. 

I le, lí, H'í, lo (p. le-n, li-n I láng-szinü, piros: hús, 

test) caro (rubens) corpus. 

II le (id. testes, tetemes 1! corpulentus : Suff. aug. v. 

psatla-le, tex*ua-le, *up'ç'a-le, 'uz-T-le etc. cf. T. 
tat. 11, li). 

III IV le, IT - la I la II. 

V le, lí (Kin. li a place Tam. il M. ul, ül, I hol ?Kin. 
ho-li ? e-l, fe-l stb. i| Suff. locat v. ble, bla, tie, 
tlY, ne-IV etc.) 

|e-Y*una-k'o (s. kelő, járó: nők után szaladozó) gynae- 
ceum frequentans, mulierosus) le-y'une, la-y'une 
(la, le I le-kunyó; 1. hálószoba, női lak 2. la-k) 
1. cubiculum, gynaeceum 2. habitaculum v. q*a- 
lay'une ; leY'une-c'Tkű (id. dim. kis-lak, ruhatár) 
cubile parvum, vestiarfum. 

|e-Y'u-p-^'ej (le I p. y'u-n I p^e hely, dim. hús fő- 
zőcske: üst) caldarium, lebes: Hune-nat'em le- 
Y'upz'ej qí-co-ve (Zb. 26/63. A ház előtt üstöcs- 
ke buzogva fő, mi az? ç'ubnef, vakkond). 

lehu V. iou. 

1. lej, leje (p. leje-n, lej-in : tetemes, túlságos) su- 
perabundans, nimius: lej h*T-n (rosszul mér) 

23* 

Digitized byLjOOQlC 



346 



sikertelenség) nuUus eventus ; qo-mí-da'o (qo-u 
téged meg nem halló : szófogadatlan) inobediens; 
qo-nnT-x'utle (qo-u, ki neked nem sikerülő v. 
qa-j-x'utlen ; kedvezőtlen (non secundus, adver- 
sus; qo-nnT-jiiin (id. p. neg. jiáin szomorkodik: 
bizonyos, remélhető) certus, sperandus. 

11 qo-n (kony-ul, hajl>ik || demitti, curvari v. qo-pe, 
"u-qo-n etc. 

IH qo-n, qo-j-in, qod-ejin, qodTjIn v. qu-n III. 

IV. qo-n, qo-nn, qo-ie etc. v. qu-n IV. 

qo-ní-tx', qo-n-tyj, qo-tx' (qa, p. nV-tx'-Vn letép: hadi 
zsákmány) exuviae, bona rapta. 

qo-pe, qoa-pe, qó-pe (p. qon II: konyuló vég: 1. 
szög, szöglet 2. kápa) 1. angulus 2. umbo sel- 
lae; qop-it' (id. ji-t'u kettője: 1. a nyereg két 
kapája 2. a tüdő két szárnya) 1. duo umbones 
sallae 2. duo lobi pulmonum; qop-i-p'tl (Zb. 
26/53 id. ji-p'tlí: négyszög, négyszögű) quadra- 
tum; quadratus. 

qop'ce V. qoap'c'e. 

qo-ra-y' (qo I rí, ja-y' v. y''-" akaszt: csórag, rúd) 
pertica; qo-ra-áe (id. ág, szarv det. p. se-n vi- 
sel : nagy-szarvu) magnum cornu habens : ví-y'o- 
zli'r qoraáe-c (Zb. 26/46. A sárgás ökör nagyszarvu 
szokott lenni. Km.) 

qo-rí-tixű (qo II fi-ról, fitól születő: unoka) nepos. 

qo-sT-n (pro qa, qi ki székel) quay'anap'e-nn q. (les- 
ben ül) insidiari, 

qo-s (qo II fi, ái cf. M. sü, vér: fi-vér, vér-rokon, 
unoka, barát; testvéri rokonság; testvéri) fráter, 
fráter patruelis, cognatus, amfcus, cognatio, frater- 
nitas; fraternus; q. zexox'u-n (testvéresül, össze- 
barátkozik) amicitiara contrahere cum; - -í-y'a 



Digitized by VjOOQIC 



347 



(İd. ság, ségí testvériség, rokonság, barátság, tár- 
saság) fraternitas, cognatio, amicitia, societas; 

- -í-náe (rokontalan) cognatione, affinitate carens ; 

- -uk' (id. huk', 'uk' ölö : testvér-rokon-gyilkos) 
fratricida. 

qo-tx' V. qontx'. 

qo-'u-nexu-n (qa Zb. 12/43 elé-tünik, megjelen) ap- 
parere. 

qovía I (imp. qa-'u-ví-'a-n meg-állj !) mane!; qo-íe v. 
quaie. 

qo-z' (qo II fi aug. fi-nak v. kab. nax', kamasz) ado- 
lescens, homuncio. 

qó-pe = qope, qoa-pe. 

q-ra (pro qa, qí ki, rí-ja re-ju-k, ról-uk i| v. qre, qrí) : 
qra-h'az' â-r (id. p. perf. qa-h'aí'i'n, qe-h'e-z'-Tn 
det.) ç^e-ue (ç'e-go) q. (új-ként az ki-hoz-a-juk : 
újitás) novatio, novamen ; qra-tín (id. ad : meg- 
ad) dare pluribus; qra-tl-h'a-r (p. det. qe-tl- 
h'a-n) uj p-çe q. (nyakad-ra a ki-rakó-juk : meg- 
bízás) mandátum, commissum. 

q-re, q-ri (qe, qí -f rí-je, rí-jl) : áTgum qre-y'ensh'e 
(a szekérre felülteti) aliquem inscendere currum 
jubet, facit v. qey'et'ísh'an ; áígunn qretih'e, (a 
szekérre fölrakja) aliquid in currum imponit v. 
qetih'an etc. qri-xu-r (id. p. det. qV-xu-nv. qíze'an) ; 
qriá-go (id. ger. qa-áe-n kivivé : alaposan) fun- 
ditus ad. 

qríc* (pro qo-r az ág || ramus + Çö sok) q. qrîç'Y-x'- 
go (sok ágra és ágra vágva: ágas-bogas, fa) ra- 
mosa, bifurca, arbor v. yen yjn IV. 

qru (Hang. Jap. tsuru pro turu cf. M. turu-ly : daru) 
grus. 

I qu = qo 1 V. byí-qú, qupu-qű ; quale etc. II qu 



Digitized by VjOOQIC 



348 



(p. qu-n IH hineódó, nyúló M. ha-r, hor : Har- 
aly, Har-gita, ku-har: hegy) mons v. quch'a III 
qu (syn, qé, ke héj, haj \\ tegumen, pilus) v. qu-j 
etc. IV qu (pro q'u tenger |, maré) v. quh' etc. V 
qu (pro qí ;| foras, extrorsum) Vlqu (pro qa, qi -|- 
u te ;; tu). 

qu-a (qa, qV + u pron. 2. pers. + ja : quataqém 
neked nem ada-juk ;, aliquid tibi non dederunt) : 
UJ ane qícaáem mibT-yodYz quataqém (Zb. 
26/12. Mikor anyád férjhez vitték, ennyit neked 
nem adtak. Km.) 

quace -- qoace ; quach'a - quch'a; quay'anap'e --- 
qoy'anap'e ; quay'írej -= quy^írej. 

qua-le (qo-le szárny-test: 1. szárnyas, madár 2. var- 
jú V. vYnd 3. csóka v. quanc'e) 1. volucris, avis 
2. cornix 3. m'onedula; - -huné (madárház) avi- 
arium ; - -pe (madár-orr) rostrum. 

quan-c'e (n. v. qun V hang-csináló : 1. csóka 2. szarka 
V. qanze, k'anze) 1. monedula 2. pica; — k'a- 
k'e (id. károgó: szarka) pica. 

quansa-y'a (s. ság, ség : hiba, gáncs) vitium, mendum; 
quanáe, qoanse (p. n. v. quanáen, M. gáncs: 1. 
gáncsos, görbe, horgas 2. horgasság) 1. curvus, 
flexuosus 2. flexus v. tle-y'uaze ; quanáe-bínse 
(id. by'unáe két syn. horgas-borgas, tekervényes) 
curvus, flexuosus, tortuosus ; qu-an-se-n, -áí-n, 
qo-anáe-n (pro qT-na-áe-n ki, neki, csürödik; 
horgad, görbed, gáncs, hibás lesz) curvari, tor- 
tuosum, mendosum fieri, v. y^aquanéen, 'uquan- 
áín ; quap'c'e v. qoap'c'e. 

qu-a-seí (p. qaseiín kiérkezik : szökevény) profugus ; 
qu-a-te (p. s. kiadó: tápláló az étel) nutritivus; 



Digitized byLjOOQlC 



849 



quat-în (qatín: ki-meg-ad,-fizet) dare, solvere pe- 
cuniam. 
qu-a-tle-n (v. Int. qu-n IV cf. k'oatlen, k'uatlen et 
k'on ı vergőd--ik. hullámzik, háborog, buzog ü 
ebuilire, fiuctuare) v. y'a-, qa quatlen. 
qu-a-ze,. quaz'e, qo-ze (n. v. qon, qun IV dim, töre- 
dék, csapat : falu, régen fol, fol-ka, fal-ka vlmiből 
egy falatka, község, telep) pagus, vicus, rus, co- 
lonia; - -y'une (környék) regio, loca propinqua; 
- -h', quaí-í-h' (id. p. h'en, h'in falu-hordozó, a 
mit faluról falura visznek: talány) aenigma; qua- 
íe-m (id. obi.) - -ja-çT-ç (falubeli) incola pagi, 
vicanus ; - -jaj (a községé) ad vicuni pertinens ; 
quaz-o (id. ad.) q. y at'isín (letelepit) coloniam 
deducere; qubz'ín pro gu-bz7n. 

qu-c-h'a, qua-ch'a : (qu II hegy, cika, 1. hegy-tető 2. 
hegyi At.) 1. montis vertex 2. montanus; quc- 
h'a-m (id. obi.) q. desír (hegy-lakó) monticola. 

qu-dame v. qodama. 

qu-y' (n. v. s. kuhogás, jajgatás, orditás, károgás) eju- 
latio, lamentatio, ruditus, crocitus; qu-y"í-n (qu 
p. qu-n V V. y'ín : kuhog, jajgat, ordit, károg) 
ejulare, lamentari, rudire, crocitare ; quy'Yrej, qua- 
yTrej, (id. p. aug. sokat károgó) multum croci- 
tans : qualeyer qua/'írej y'ume, woj (uej) me- 
X'u (Zb. 26/76. Ha a varjak sokat kárognak, rossz 
idő leszen. nh.) 

qu-h' V. q'u-h. 

qu-h'a-y'o (n. v. s. ki-hágó-ko-r) díy'e-quh'ay'o (nap- 
lemente) occasus solis; qu h'a-n, qo-hVn (pro 
qi-'u-h'a-n: le-megy, a nap, a Kaukázusban a 
hegyekből kihág) sol occidit ; quh'a-z'-ín, qoh'e- 
rín (id. v. Int. Zb. 25/44, 52). 



Digitized by LjOOQIC 



850 



1. quj (p. V. Int. qu-n III v. qoj M. hu-j, huja, hoj- 

szu : húzó II trahens v. psí-quj). 

2. qu-j (Ad. qu-je, qu III haj, je rossz: 1. kopasz 2. 

kopaszság) 1. calvus 2. calvities; quj-go (id. adv. 
kopaszul) modo calvi ; qujx'un (kopaszodik) cal- 
vescere; quj-z' (id. aug. nagyon kopasz) valde 
calvus. 
qu-m-Y'a-ne-n (pro qi-'u-mi - - ki el nem hagy ma- 
radni: tekintetbe vesz) rationem, respectum ha- 
bere. 

III qu-n, qo-n (húzódik, nyúlik 2. huz, meghúz, meg- 

hánt fát 3. nyújt) 1. protrahi. protendi 2. detrahe- 
re corticem, extrahere, retrahere 3. tendere, porri- 
gere v. 'a-pV-qu-n, ji-qun, qodej, qodljin ''uqo- 
dijin, quj, quiín etc. 

IV qu-n, qo-n (1. hasad, törik, romlik 2. hasit, vág, 

kaszál, üt, ver, töm, tölt 3. üti, éri a mértéket = 
elég, tel-ik) l.rumpi, findi 2. rumpere, findere, se- 
care (lignum, foenum) ferire, cudere; farcire 3. 
sufficere, satiari v. quatlen, quten, baqon, ma- 
qu etc. 

V qu-n, qo-n (Hang. kon-g, hangzik || sonare) v. qu- 

Y"m, maqú etc. 

qu-p-ch'a (qo, qu I Jap. ko + pV-çî-h'a, fához ha- 
sonló : 1. csont cf. Ad. cen Jap. ko-tsu 2. csont- 
ból való) 1. OS, ossis 2. osseus; - -nSe (id. nincs: 
csontnélküli) exos: Dji ged-yuz'-c'ikű qupch'an- 
se-ç (Zb. 26/64. A mi fehér tyukocskánk csont- 
nélküli, mi az ? qoj, sajt) ; qupch Vuz (id. vész: 
csúz) rheumatismus. 

qu-re (p. qu-n III nyúló, növő: burján) herba inutilis, 
v. qere qure ; qure-k'e (id. dim.) id. 



Digitized by VjOOQIC 



851 



qu-r-maqej (p. qu-n V maq'ej, a hol líortyan : gége, 

torok) guttur, gúla. 
qur-s (p. n. v. qu-n IV ée, sok rovátka: hegygerinc) 

jugum montis ; - .-n'ík' (id. pro níqo : gerinc-fél, 

mellék-gerinc) jugum montis laterale. 
qurt (p. s. kotlós tyúk) gallina incubans; qurt-m(pro 

ku mag, kokó, rî-t-în rajta tartózkodik ; kotol v. 

y'otlín) ova incubare. 
quru-qű (p. qu-n III nyúló, qu fa : szál-fa, gerenda) 

trabs rotunda, tignum. 
quta (pro qutá p. perf. qun IV törött, csonka Zb. 

26/71) fractus (vas, ciq) ; quta-xo (Zb. 25/21 

id. dim. töredék) fragmentum ; qute (p. n. v. id. 

1. törő, vágó, hasitó 2. törés) 1. frangens, secans 

2. fractio, fractura, v. px'aqute ; quíe-y^o (id. n. 
V.); qutey'u-afe (id. fe fi vig, jó: jól hasadó) 
scissilis; qu-te-n (v. Int. qu-n IV M. kot, kotis, 
kótya: 1. üt, tör, hasit, vág 2. törik, hasad) 1. 
tündére, ferire, frangere, secare, scindere 2. fran- 
gi, rumpi, scindi: Ggur ciqutenn çaç'îi' (Zb. 
26/43. A szekér a hol elromlik, ott meg is csi- 
nálják. Km.); quteiiYo (p. s. ko-r: 1. a pusztu- 
lás kora 2. romlás) 1. tempus excidii 2. excidium; 
qu-te-i-ín (v. Int. qute-n : széttör, rombol 2. rom- 
lik) 1. dirumpere, devastare 2. dirumpi. 

qutlTzTte (hib. pro gu-tlT-zí-te). 

qu-z (p. s. megszorító, kötörud) pertica ad comprimen- 
dum foenum etc. quza-go (id. ger, szorosan) 
constricte; qu-ze-n, quz-Yn (qí, qazen, zYn: 
megszorít, kezet szorít) constríngere, dextramdare 
V. ç'e, je, te, zeq. quzTtlen (id. v. Int.) v. nequ- 
zítJen. 



Digitized byV^OOQlC 



352 



1. qu-z-Tn (v. Int. qun IH : hu-z, meg-huz) trahere, 

retrahere. 

2. quz-Vn, qu-z'-ín (v. Int. qun IV v. ji-mí-quz, pe- 

quz'Yn. 
qu-z' (qu, qo I fa + se, csőm, guruló : kört-ve vad-k.) 
pirum agreste; quz'-'aríse (id. kézzel ültetett: 
nemes, kerti körtve) pirum in horto crescens. 



q' (q, k forte et aspiratum). 

q'a (Ad. k/a-ze dim. Kin. k'ai üreg, lik, az ősi földi 
lak, régi M. há-z. Keveháza: sir, temető) sepul- 
chrum, tumulus ; q'a-ble (id. fél : halottat kivivő 
pad, a Mohammedánoknál, a kiknél nincs kopor- 
só) feretrum mortuarium ; q'a-lay'une (id. leku- 
nyó : siremlék) mausoleum ; q'a-nn (id. obi.) : 
q'ann jah' qa-h'azl'rqénn (Zb. 26/38. A kit a te- 
metőbe visznek, azt nem hozzák vissza. Km. v. 
qah'e-n v. Int.) 

I q'o (pro 70, yu Jap. ko pulvis, farina v. ca-q'o) 

il q'o (id. Suff dim.) 

Ml q'o, q/'o (Hang. v. q'o-r Szék. gör-ög - röfög M. 
ko-ca, kon-da, gö-lye, gö-nye : disznó, sertés) 
sus, porcus : C'í/ú zdecí-nnT-'am qy'or uaçh'am 
dok'oj (Zb. 26/49. Ott, a hol ember nincs, a disz- 
nó magasra hág. Km.) 

q'oafez'ej v. q*uafez'ej. 

q'oa-7/0 (q'o 111 tartó: kondás) subulcus; q'o-blane 
(id. vadállat : vadállat) fera, bellua ; q*o-c (id. cí 
sző-r M. ko-ca ; serte) séta ; q'o-f ej (id. büség : 
disznóság) spurcitia ; q*o-y/u (id. kan : kan- 
disznó) vcrres ; q*o-//u-z' (id. ős : vén kan) 



Digitized by VjOOQIC 



353 



verres senilis; - -í-áe (id. serülő Zb. 25/38: vén 
disznó-golyó) genus magnum globuli plumbei. 

q^oj etc. V. qoj. 

q^o-kxo (q'o III kxua : disznó-comb, sódar) perna; 
q'o-l (id. le, lY test : disznó-hús) caro suilla ; q'o- 
lo-u (pro q'o-IT-u id. u, ú-j gö-lye : malac) por- 
cellus ; q'o-né (id. nő, anya M. gö-nye :) q'o-ní-á' 
(id. ős: vén gőnye, koca) scrofa senilis: qx'on'il' 
uév-bane detixoc (Zb. 26/49. A vén koca csú- 
nya időben szokott malacozni. Km.): qVp'a-ce, 
q'o-p'ece (id. elüljáró: 1. kan-disznó 2. vad-kan) 
1. verres 2. aper; q*o-r (id. det.) q', k'ij-in (gör- 
ög Szék, röfög) grunnire; q'o-éyu-i' (id. Zb. 
26/3 : disznó-farcsik) coxendix suis ; q'o-je (id. 
a-gya-r; disznó-agyar) dens apri. 

q^'u (q*o, qu Ad. qö, qo-de-s tengerben lakó : tengeri 
isten; syn. yj Kürin yj Kin. hai Jap. kai, Tüb. 
k'u, Mon. y'o-I : viz, folyó, tenger) aqua, fluvius, 
maré; q'u-afe (Hib. k'uafe, id. p. 'a-fe-n tenger- 
evező; sajka) lembus; q'uafe-c'T (id. csináló: saj- 
kás) lintrarius ; q'uafe-k'e (id. fark ; kormányrúd) 
gubernaculum navis : q'uafek'it'Yr zedezT-iyír 
psínn jeh' (Zb. 26/38. A ki két kormányrúdat 
tart egyszerre, azt a viz elviszi. Km.) ; q*uafe-r 
(id. det.) q. y'u-n (evez) remigare ; q*uafe-z'ej 
(id. dim. sajka, bárka) navicula; q'u-h' (q*u p. 
h*en, h'Tn tenger viszi : hajó) navis ; q*uh'-Y*a-'u- 
vi-p'e (id. Y'a'uvFa-p'e megállitó hely; kikötő) 
portus; q*uh*-tet (id. főnök: hajós-kapitány) na- 
varchus ; q*uh'-'u-ví-p'e (id. 'uvTa-p'e : hajó-állo- 
más) statio navis. 

q'u-le, q'ü-lle (pro x" hulló, eső test: üledék, a folya- 

I^ex.-Cab.-Hungr.-Lat. 23L 

Digitized byLjOOQlC 



354 



dék sürüje) sedimentum, faex; q'u-zane (pro 
ku-zane); q'u-z' (pro qu-z'). 



I la, le, IT (syn. ç'e I M. 1. la, la-k, la-p, laza stb. 

2. le, le-ge-1, le-p, le-j-t, le-ány, kis-anya, le- 
gény, kis-kan 3. lo, lo-h-ad,-og 4. a-1, alap, ai- 
di stb: le, alá) deorsum, de, sub. Praef. verb. v. 
lage, lay'une, lak'ur, lalen, leien, lenYste, lask'e, 
ala-rí-by'u, tie, tlap'e etc. 

II la, (e (id. vlmiböl le M. lan, len, I : holtá-iglan, 

ki-len-c, egy-nélkül tiz, nyo-l-c 2 nélkül 10 stb. 
nélküli, talan, telén) carens, sine v. dele, y'ab-le, 
tlane etc. 

la-ge (la I p. ge-n H le-kelő || descendes, v. qolage) ; 
la-y'une v. le-y'une ; la-k^u-r (id. p. det. k'u-n 
korál : té-boly-od-ott, esztelen) desipiens, demens; 
lak'ur x'un (té-bolyodik) desipere, dementire; la- 
la-y'a (s. ság, ség : lógás, ingás) vacillatio, la-la 
p. la-le-n lengő, ingó, gyönge) vacillans, debilis; 
lale-çT-n (csinál : gyöngit) debilitare ; lale-go 
(lógva, ingadozva) vacillanter; la-le-xi-n, le-le- 
yi-n (s. x'n konyul: le-lóg, le-csüng) dependere, 
V. je-y'a-lelexin, qej-leleyjgo, zek'erí-lelgo; la- 
le-n, le-le-n (la I len M. len-g || moveri, vacilla- 
re ; la-s-k'e (la I le, n. v. sen, sín IV. szel M. 
la-s-ka : szálka) particula, assulae v. px'e-lask'e. 

laz'a-k*o, laz'e, laz'en etc, v. Ilaz'ak'o etc. 

Digitized byLjOOQlC 



355 



la-i'e, le-i'e (p. n. v. s. elnyüvödés, szakadás, hiba, 
baj) detrimentum usu, vitium, noxa, malum: I. 
zi-m'í-'a (hibátlan, ártatlan) integer, innocens ; 
iile-laz'e lai'ex'urqénn (Zb. 26/32. A község baja 
nem baj. Km.); la-z'e-n, le-z'e-n I (la I le-zü-1 
V. z'en I : la-zul, nyüvődik, kop-ik, szakad) usu 
deteri: éíríqur lei'âç (a saru elszakadt) calcea- 
mentum usu detritum est, v. Y*alaz'en, y'elez'en ; 
laz'e-nse (hibátlan, ártattan) vitio carens, inno- 
cens; laí'enáego id. adv. 

I le, rí. Hí, lo (p. le-n, li-n I láng-szinü, piros: hús, 

test) caro (rubens) corpus. 

II le (id. testes, tetemes |i corpulentus : Suff. aug. v. 

psatla-le, tex*ua-le, 'up'ç'a-le, 'uz-í-le etc. cf. T. 
tat. li, li). 

III IV le, lí =- la I la 11. 

V le, li (Kin. 11 a place Tam. il M. uî, ül, I hol ? Kin. 
ho-ll ? e-l, fe-l stb. || Suff. locat v. ble, bla, tle, 
tlT, ne-IY etc.) 

|e-y*una-k'o (s. kelő, járó: nők után szaladozó) gynae- 
ceum frequentans, mulierosus) le-y'une, la-y'une 
(la, le I le-kunyó; 1. hálószoba, női lak 2. la-k) 
1. cubiculum, gynaeceum 2. habitaculum v. q-a- 
lay^une ; leY'une-c'Tkú (id. dim. kis-lak, ruhatár) 
cubile parvum, vestiarium. 

|e-Y'u-p-í'ej (le I p. y^u-n I p'e hely, dim. hús fő- 
zőcske: üst) caldarium, lebes: Hune-nat'em le- 
f upi'ej qî-ço-ve (Zb. 26/63. A ház előtt üstöcs- 
ke buzogva fő, mi az? ç'ubnef, vakkond). 

lehu V. lou. 

1. lej, leje (p. leje-n, lej-ín : tetemes, túlságos) su- 
perabundans, nimius: lej h'T-n (rosszul mér) 

Digitized by VjOOQIC 



856 



mensura fallere; se leje (fölösleges golyó) ni- 
mia quantitas globulorum v. 'ah'alej, jey'alej etc. 

2. lej V. Hej. 

le-qum (le III le, lápos, qom darab: kőre-lepcsentett, 
Szék. palacsinta) laganum. 

leien v. lalen. 

I A. le-n, IT-n, Men I (M. lan-g, lán-g, mi-lín-g, pi- 
lá-k^ vi-lá-g, csi-llan, pi-llan, vi-llan etc. 1. lán- 
g-ol, fény-lik, piros-szinü 2. pirosít, szinez v. İlen 
I) 1. fiammá ardere, candere, rubere 2. colorare 
V. lí-c'-ín, IT-d-Tn, líy'a, rí-y'on, qa-ITn, pî-lîdîn, 
p-tle-n, p-t-lín, te-y'a-ITn etc. 

I B. le-n, lí-n (le, lí I hús, test igésitve : tetemes, fö- 

lösleges lesz |i supérabundare) v. lej, qelín, qej- 
iíz'ín etc. 

II A. le-n, lí-n (M. le-n-g, len-dül, bi-lin-g, végen len- 

gő, bi-lle-g félre lendül stb. leng, lóg, mozog ; 

moveri, agitari, vacillare) v. b-le-n, çh*a-l, la-len, 

le-len, leu, lou, tie-n, tlí-n etc. 
II B. le-n, li-n (id. lendit, mozgat, csinál | movere, 

agere, facerc: M. T. tat. Mon. Man. la, le, al, 

el, cl Igeképző H Formativum verbale : M. á-ll 

pro án-l Kab. 'an M. ke-l, ké-l, kö-l Kab. k'en, 

k'in, k'o-n M. csin-á-l k. c'ín id.) 
le-nT-ste (le III le p. ní-s-te-n nyü-szüt-öl : olló) forfex. 
le-ps (le I hús, psí, viz : 1 . hús-leves 2. főtt lé) 

1. jusculum carneum 2. jusculum rei coctae. 
1. leu (le I go locat. v. uezreş' ji-Ieu) 2. le-u pro 

le-go ger. p. len II v. lou). 
le-ze-n (le III le, izog M. lé-zen-g, lá-zan-g : mozog, 

megmozdul |í permoveri v. gjlezen). 
1. le-i'e, la-z'e (n. v. la-z'e-n, le-i'en) : lez'e^h' (id.p. 



Digitized by VjOOQIC 



357 



h'en, h'in : bajt elvivő, elhárító) malum auferens, 
avertens. 
2. lei'e, lai'e (n. v. lei'en pro llai'en, llez'en : dolog 
II opera, labor) ; lei'ek'a-f e (Zb. 26/53. s. vig, 
jó : jó cselekedet) benefactum ; lez'ek'e (n. v. 
dim. lez'en, llez'en: dolog, cselekedet) opera, 
labor. 

1. le-i'e-n v. la-z'e-n. 

2. leí'e-n (pro llez'en laborare); leílf-y^a (id. n. v. 

dolog, szolgálat) labor, officium, servitium. 

l IÎ = le I ; lí II ^ le III v. Ii-s ; li III = le V. 

íí-bzage (li I gonosz: vad-hús a testben) gangraena v. 
zexosVp'e. 

Ii-bi'ane (p. lí-bz'e-n aug. piritni való, pirított, hVa árpa) 
tostus; l'í-bi'e (p. s. passive: 1. pirított 2. sült 
hús) 1. toctus 2. caro assa; IT-bz'e-n (p. n. v. 
len, lín I : pirul, pirosra sül v. bi'e-n) frigi v. 
Y'alíbi'en, xoj-/eríbi'en ; lí-c'a (p. perf. s. meg- 
égett) combustus, adustus; lí-c'T-n (p. n. v. len, 
lín I c'en, c'Vn I id. két syn. lánggal ég) fiammá 
ardere, flammare v. y a-, ji-líc'in. NB. A M. lisz-t 
(dim. farina) e kab. igéből való, mert a liszt fi- 
nomabbja »liszt-láng«. 

lîç'e, lídez v. İliç'e, HYdez. 

IVd (p. n. V. lídín M. lud, lid-ér-c = Kab. líd-Vr det. 
dim. fény, világosság) splendor, lux ; lídTy'a (id. 
n. V. fénylés, világosság, sütés, nap-s,) splendor, 
lux ; lí-d-Vn (Ad. le-de-n v. Int. len, lín I M. 
lát, lát-szik : ég, lángol, fénylik, világit, csillog) 
ardere, candere, splendere, micare etc. Mafe nní- 
y'unor ji-c'íuke me-líd (Zb. 26/40. Az, a miből 
tűz nem lesz, felületén ég. Km.) 

lí-ge (Zb. 25/62 lí 1 test, ke, ki galy, ág Aba?ex fe-líg 



Digitized by VjOOQIC 



358 



fi-test-ág : ujj |; digitus M. velyk, hü-v. nagy-ujj : 
kéz, kar, a test ága) manus, brachium v. belíge. 

IT-Y'a 1. (p. perf. len, \m I; pirított, sült) tostus, assa- 
tus ; 2. fí-y'a, fí-^e (n. v. id. láng, pir, fény, világ) 
fiammá, rubor, splendor, lux: Th'akumekTh^er 
zícYnnítIxu kuandem ríy'e je-u-mí-? (Zb. 26/50. 
Olyan bokorba, a hol a nyúl nem születik, lángot, 
tüzet ne dobj. Km.) lıY'a-guaçe (id. erős : kigyúlt 
ég, éjszaki fény) reflexió splendoris incendii in 
coelo, lux borealis ; r^e v* l'Ya ; IV-y'c-n (két 
syn. lánggal ég) flammare, ardere v. y^aliYon. 

Iin 1— U = len I— II ; lY-o adv. Ii I. 

IT-pçY-n (syn. IT-bz'en v. qji-lípcín. 

lí-s (Zb. 25/42 le, l'í III le, n. v. sen, sín szel, szeg: 
tépés a sebre) lintea discerpta (Gall. charpie). 

li-éx' (İÎ I test, n. v. éx^-n le-kérőz: vi-szketés) pru- 
ritus. 

líií'n (v. Int. len, lin I B. v. qejlízín). 

li-z' (lí I hús, z1' asszu, öreg: füstölt hús) caro fumo 
siccata: U-lai'eme liz' p-sxmc (Zb. 26/29. Ha 
dolgozol, füstölt húst eszel. Km.) 

lla (pro İlâ, lle-a p. perf. lle-n I: fényesített, festett, 
csiszolt) politus, coloratus. 

llai'a-k'o, laí'a-k'o (s. dologra járó: munkás, földmi- 
ves) operarius, mercenarius, agricultor; llai'e, la- 
i'e (n. V. s. dolog, munka) labor, opera; llaz'e-n, 
lle-i'e-n, lai'en, lel'in (v. Int. le-n, lí-n II B. 
dolgoz-ik, müköd-ik, tesz, csinál) operam dare, 
laborare, facere : Pçîtr yodo lai'-i pçT yodo áxez' 
(Zb. 26/29. Jobbágyként dolgozzál, de úrként ét- 
kezzél. Km.) V. y'allaz'en etc. ; llai'e-p'-çe-nse 
(id. n. V. becse nincs : ingyenes munka) labor 
gratuitus : qóplptr ptlamij th'ayolaá'e-c lai'ep - 



Digitized by VjOOQIC 



359 



cenáe (Zb. 26/58. Négyszögű, 8 ódalu, istennek 
dolgozik ingyenes munkát, mi az? — guçe, böl- 
cső) ; llai'er (id. p. det. munkás) operarius ; 11a- 
z'erej (id. aug. munkaszerető) laboriosus. 

lle V. 1İÎ. 

lley'u (pro lley'c n. v. İlen I. sziuezés || coloratio) lle- 
^'u-pTqú (id. felhúzó : szivárvány) arcus pluvius, iris. 

lle-j (n. V. lle-n 11, j, eje: rósz cselekedet, sértés, bán- 
tás) malefactum, offensio, injuria: Hej je-x'í-n 
(pro je-hl-n hoz: sérelmet okoz, kényszerit) in- 
juriam inferre, cogere; Hej mí-Y'a-y'un (a sértést 
magán száradni nem hagyja, megbőszül) ulcisci. 

lle-k (n. v. s. M. lak, a-lak figura, forma pulchra : 
festék, fényesitő) color, pigmentum, id, quo quid 
politúr ; lle-n I A. (len I A. pirosit, szinez, fest, 
fényesít, csiszol cf. M. él, éles «vlminek fényes ré- 
sze) colorare, pingere, polire; İlen I B. (len id. 
szin, szines M. ly-en : mi-lyen mi-szinü ? i-lyen, 
olyan || color, coloratus) v. je-llen, qo-len etc. 

lle-n II = le-n II A, B v. g'a-llen, g'alen : llez'en, 
llez'-íí-m (id. v. Int.) v. llai'en etc. 

Hí, lle, li, le I (láng-s»inü, piros: 1. Hús, test, kövér- 
ség 2. testület 3. testes, tetemes) 1 . caro (rubens) 
corpus, pingvedo 2. corporatus 3. corpulentus, 
nimius, V. 'al, bíHYm, c'Yxul, ç'ale, jell'írqaá, q'ol, 
nnelíl, Síi, Sille, Hí, zílle etc. Hi-ççe (id. çe cse- 
rélő, eladó: mészáros) macellarius; Hî-ç'e 1. (id. 
új : friss hús) caro recens : Uj bzegú uo-j-jeqez - 
me' líc'e p-SyJnoç (Zb. 26/75. Ha nyelved meg- 
harapod, új húst fogsz enni, nh.) ; İliç'e (id. dim. 
hártyácska) membranula vulneris. 

Híd, Híd-ín V. líd-ín. 

Hi-dez, lí-dez (Hí hússal tele) carne plenus: U-zde- 



Digitized byV^OOQlC 



360 



mî-h'â qolagem lîdez u-f oç' (Zb. 26/35. A völgy, 
a melyben te nem jártál, hússal telinek látszik 
neked. Km.); Uí-y'a-y'u-a (id. p. perf. y'a-y^u-n 
szántott V. füstölt hús) caro fumo siccata; llí-y^a- 
vvâ (id. p. perf. y'a-vve-n főtt hús) caro cocta; 
llî-y'a-z'â (id. p. perf. y'aá'e-n sült hús) caro 
assa. 
lou, leu, lehu (p. le-n, lí-n II ló, lu) equus v. p'çe- 
y'oa-lou; Iou-y'oí' (id. sárga Zb. 25/5, 6 etc. 
sárga ló) equus flavus v. rufus. 



M 



m (Trri) V. me (m'i) III. 

I nna (a 1 M. nna, a-nna ii pron. dem. et 3 pers. ante 

verba objectum non habentia: nria-k'o ö a kelő, 
megy || ille ... it, abit ; nrie-psatle, ő a beszé- 
lő II ille . . . loquitur) v. nne I. 

II nna, me (id. meghatározó elem M. nna-ca a szerető, 

nia-gu, a guruló, magv. me-leg az égető, nné-ly 
a le-jtő, mi-ling a fénylő !| determinativum et for- 
mativum substantivi et adjectivi). 

III ma V. nne IV. 

IV ma (cf. me-n: menő, állat Kin. ma equus Sz. ma- 

csi, macsi-ka id. Jap. u-ma id. Tam. mâ id. v. 
ma-y'se. 
ma-c'e (ma II p. c'e-n a rágó: sáska) locusta. NB. A 
M. sá-ska le-evő, kab. ç'e és éx^"" elemekből; 



Digitized by LjOOQIC 



361 



maçe pro ma-ç'e 1 ; ma-ç'a-çe (maç'e 2. aug. 
igen csekély, kevés) nimio parvus, paucus; ma- 
ç'açego (id. adv. igen kis mértékben) valde par- 
ce; 1. ma-ç'e (ma II p. ç'e-n az eső: mélység, 
gödör, üreg) fovea, fossa, jcavum ; 2. ma-ç'e (id. 
ç'e csekély: i-ci, pi-ci, kevés) parvus, paucus, 
exiguus; mac'e-xode (kis-szerü) minutus: ma- 
ç'eyodeç (olyan, mintha kevés volna) id vix suffi- 
ciens est; maç'e-maç'o (id. dupl. adv.) kicsiden- 
ként, gyéren) minutatim, raro; mac'e-zexezTh' 
(id. kivevő: nagyot-halló) surdaster. 

ma-fe, a-f e (ma ,a' fé-ny Jap. fi, ignis, sol, dies : 1. 
tüz 2. tüz-hely 3. tüz-es, tűzi) 1. ignis 2. focus 
3. igneus) ; maf e-bzij (id. felsütő : láng, tüz-vi- 
lág) fiammá, lux ignea: U-y'caçeme mafebzij 
zde-p-tlay'umk'e u-mík'o, h'abane maq zdí-ze- 
ye-p-x'ímk'e k'o (Zb. 26/48. Ha eltévedsz tüz- 
világot a merre látsz ne menj, ebugatást merre 
hallasz, menj. Km. v. zexe-x'm); mafe-gú (id. 
ggu ko-csi: gőz-kocsi) currus vaporibus moven- 
dus : iíio u-ptleme, f îc'ay'eç, blay'ca (blay^ao) 
u-jk'uatleme, px'emy'ui'-c (py'emby'ui'-ç Zb. 
26/55. Messziről ha tekinted, feketeség, közel ha 
hozzá mégy, öreg deszka, mi az ? maf egű, gőzkocsi; 
ma-f ex'u (ma II a n. v. f e-x'u-n v. f ex'us foga- 
dás, üdvözlés) receptio, salutatio; maf e-pe-rí-a-be 
(maf e végre veszik: tüz-fogó) pruniceps; mafe-s 
(id. n. V. sen, sín szenesedik : tüz-vész) incen- 
dium; maf e sí-p'e (id. hely : égés-hely, égetthely) 
ustio, ambustum. 

1. ma-xo, me-xo (id. ,a' hő Jap. ho ignis, calor, can- 
dor: 1. nap (dies) 2. idő 3. hét) 1. dies 2. tem- 
pus 3. hebdomas; 2. ma-xo (id. a hő, fény: 



Digitized byV^OOQlC 



362 



vi-g, jó ; a hideg, a sötét : rossz cf. f e, f Y et ej: 
1. szerencse 2. szerencsés, bó-dog) 1. fortuna 2. 
fortunatus, beatus ; maxo f e-mí-k' (id. 1 . nap 
nem múló: mindennapi) quotidianus; maxo Te- 
z-mı'Yak* (id. p. neg. f ey'ak'in napot nem mu- 
lasztó: napszámos) mercenarius; maxo-kű, me- 
yo-kú (id. hét-köz: csötörtök) dies Jovis; ma/o- 
p-seu-m (nap egész-en : egész napon át) toto 
die, totum diem ; mayo-r (id. det.) m. y^ak'c-n 
(időt tölt) tempus transigere, terére ; maxo- re 
(sociat. mayo 1.) sí ji-mayore tl7 jl-maxore 
zeyodeqém (Zb. 26/41. A ló napja és az ember 
napja nem egyforma. Km.): maxo-éxo (id. nagy: 
ünnep) dies festus ; maxu-j-c (id. ji ççi nap 
hárma : három nap) triduum : m. me-yju (három 
lesz : harmad napja) tribus diebus ante ; m. y^'uaç 
(tegnap előtt) nudius-tertius ; maxu-j-V (id. ji t'u 
nap kettő-je: két nap, két napi) duo dies, duo- 
rum dierum. 

ma-y'a-éa (pro mV nem, ja-y'a-éa p. perf. /aéen ma- 
kacs, konok, rettenthetetlen) obstinatus, intrepidus; 
may'aáa-go (id. adv.) ; max'aáa-y a (id. ság, ség 
makacsság, barbárság, műveletlenség) pertinacia, 
ruditas, barbaries. 

ma-y'-sí-me (ma II ,a' yu köles, sí, p-sY viz, hely: 
köles-sör) cerevisia e miliő cocta. 

ma-x'ée (Kin. ma M. ma-csika, éx^ n^gy* té-vé) ca- 
melus. A Mon. te-me (te-ve) hasonló összetét a 
Kin. ta Kab. te, ta (nagy || magnus) és ma (equus) 
szókból. 

ma-ji-se (ma II a szel-i v. sen: éles) acutus: z'ek'e 
majise-çh'ak'e semçguç (Zb. 26/8. Szájjal éles 
létére balog. Km.) 



Digitized by LjOOQIC 



nm 



ma-q v. maq . 

ma-qú, me-qű (ma, me li p. n. v. qu-n a vágó, vá- 
gás : széna) foenum ; maqú-a-uo (id. p. et n. v. 
uo-n, 'o-n, uen üt, vág: 1. kaszás 2. kaszálás) 
1. foenisector 2. foenisicum; maqúa-uoYo (id- 
y'o ko-r ; kaszálás kora) tempus foenisicii ; ma- 
qú-c'e-c' szocsogó : széna-hulladék,-törek) pars 
foeni trita; maqü-'oYo-nnaze (id. verő-kor, hold: 
Augusztus hava) mensis Augusti; maqú-áezí-Y'o- 
maze (id. hordó-kor, hold: November hava) 
mensis Novembris. 

maq', ma-q (ma II p. qu-n V kong M. mak-og, mak- 
kan: hang, nesz, zörej, ropogás, recsegés) sonus, 
crepitus, strepitus, stridor v. *açe-,h'abane-, tle- 
maq' etc. maq'-ej (id. ijesztő: rekedt, hörgő) 
raucus, graviter spiráns ; maq'ej-i'Ya (rekedtség, 
hörgés) raucitas, sonus graviter spirantis ; maq'- 
í-nSe (id. nincs: 1. hangtalan 2. mássalhangzó 
At.) 1. aphonicus 2. consonans; maq'-qo-goui' 
(id. qo, qau ki neked kiáltó : visszhang syn. ger- 
/egez') echó; maq' zi'a (id. magának van: 1. 
hangos 2. önhangzó At.) 1. sonorus, sonans 2. 
vocalis. 

ma-na, mé-né (ma II ,a', növesztő M. mén, ménes: 
fasz, pet Szék) verpa, mentula. 

ma-ra-qo (Ad. ma-r-qo, me IV det. dim. cf. Jap. 
maru round, globular M. bar-ka, boróka: bo- 
gyó) bacca; maraqu-a-p'-c'e (id. füstös: szeder) 
rubum. 

ma-r-de (ma II a, rí-de p. de-n a rátartó, a meddig 
vlmi tart: határ cf. Szék. mart, térfogat, mennyi- 
ség) limes, terminus, limitatio, extensio, periphe- 
ria, quantitas: marde-nsa-y'a (s. ság, ség: ha- 



Digitized by VjOOQIC 



364 



tártalaoság) infinitas ; marde-nSe (határ-talan, 
mérhetlen, terjedelmes, számtalan) infinitus, im- 
mensus, valde extensus, innumerabilis ; mardens-o 
id. adv. 

ma-r-ko, markúo (ma IV rí-k'o, bogyóról kelő, szár- 
mazó: bélféreg, galandféreg) lumbricus, taenia. 

ma-s-k'e (pro ma-sTk^e p. dim. sen, sTn I ,a' szénke : 
szik-r-a pro szik-o-r-a kab. ma-sk'er det.) scin- 
tilla ; ma-s te (pro ma II zT-de p. den IV. a tű- 
ző : tű) acus ; y'uç' séraj zi'ar y'uç' maste çoç'e 
(Zb. 26/29. A vaskerítéssel bírónál a vas tű hiány- 
zik. Km.); ma-te (id. p. ten, tesz, a tartó: 1. 
kas, kosár 2. méhkas) 1. corbis, canistrum 2. 
apiarium ; ma-tix'a, ma-tix'é (id. p. perf. tlYx'oa, 
kereső, leány-kérő : ve-j) gener ; ma-vve (id. p. 
vve-n a vájó, forgató : szántóföld) ager, arvum : 
mavve meç' (meé) t-r-a-seno (szántó köles te- 
tejére vetniük: kölesnek való föld) ager ad mi- 
lium serendum v. te-sen. 

maza-y'c (s. yo I : hold-világ) lumen lunae ; ma-ze 
(ma II ,a', p. ze-n I süt, a sütő; 1. ho-ld v. 
kab. xo» X"» ''d 2. hó-nap) 1. luna 2. mensis; 
maze-qas (havonként) singulis mensibus ; maze- 
qa'uney'u (új-hold) novilunium; mazem-jizí^'o 
(id. obi. teleség : hold-tölte) plenilunium ; maze- 
níqo (félhold) luna dimidiata; maze-r (id. det. 
V. ci'ubíd) ; maz-i-ç (maze jiççî hónap hárma : 
3 hó) trés menses; mazit' (id. ji-fu kettője: 1. 
két hó 2. kéthavi) 1. duo menses 2. bimestris; 
mazíth'a v. mezíth'a ; ma-zura v. mezüre. 

ma-z'e (ma II ,a', p. i'e-n si-kit, si-mit régi M. ö-sü: 
fésű, füsü) pecten. 

I me (syn. e II i ; 1. e, i'-me 2. me, me-sze! || pron. 



Digitized by LjOOQIC 



365 



• dem. ad proximum: 1. hic, haec, hoc 2. en, çc- 

ce!) V. me-go, me-Y'a ete. 

II me = ma II. 

III me (mı, m : 1. hely Jap. mi 2. átalános hely- és 

közvetítő rag 3. föltételes módképző 4. főnévkép- 
ző V. p'e ij 1. locus 2. casus locat. et obi. 3. 
formativum módi conditionalis 4. formát, substan- 
tivi, syn. p'e : ade-m ji-qo, az atyának fi-ja !; fi- 
lius pátris ; u-ç'ale-me, ha gyermek vagy || si tu 
puer es.) 

IV me (ma, mi Jap. me : bogyó i, bacca) v. medlYo, 

me-j, meraqo, maraqo. 

V me (pro mî IV nem || non). 

VI me (p. men II menő, illó: illat, szag cf. koz-ma) 

V. ba-me, mej, me-daxe etc. 

meç V. mes. 

me-daxe (me VI elragadó: 1. jó illat 2. illatszer, fű- 
szer 3. illatos) 1. odor svavis 2. odores, aroma 3. 
odorosus, fragrans ; medex'a-y'a (id. ság, ség : 
jószaguság, fragrantia. 

me-den v. m'í-den. 

me-díYo (me IV. tű-z, sárga: medgy, meggy) cera- 
sum apronianum ; medíy'oj (id. termő : medgy- 
fa) cerasus aproniana. 

me-go (syn. i-go, me I adv, i-gy, imigy) hoc modo ; 
me-go-re id. 

me-guaçe (me, VI: erős-szagu) graveolens. 

me-y'a, m'i-ya (me I ha, kor: e-ha, ez év, ellentét ne- 
ya) hoc tempus, hic annus : me-y'a-be (e há-ba, 
ez idén) horno; mey'abe-re-j (id. rá-járó: ez 
idei) homotinus ; mey'a-m (ib. obi. az idén) horno. 

mex' (n. v. m-exin; 1. nehéz lélekzés 2. ájulás) 1. 
dyspnoea 2. syncope. 



Digitized by LjOOQIC 



866 



nr\exa-ge (Zb. 25/10, 38 pro mayo II qe, ge nélkül: 
szerencsétlen, rossz) infortunatus. 

m-ex-in (pro mı-eyin, nemih-el: 1. nehezen liheg 2. 
elájul) L anhelare 2. animo linqui. 

me-x'ú ! (ma-x' 3 pers. y'u-n : az lehet, meglehet) be- 
ne est, fieri potest. 

1. me-j (me, m'í bogyó, alma, termő: almafa) malus 

(arbor) : u-z-tes mejm mi pík'-l áx' (Zb. 21/227 
a te rajta ülsz alma fáról szakíts almát és edd 
meg.) 

2. me-j (me VI je, eje rossz: büz, büdösség) foetor; 

me-qí-xex-in (me szag, ki-belőle vesz : szaga 
van) olere. 

mequ, méqú, maqú (széna || foenum) : meqú-meá (id. 
mező : szénarét) foenicularius campus : meqúme- 
sím uj fiz sji fiz cfaqem (Zb. 26/9. A széna- 
réten »feleséged, feleségem « nincs. Km.) 

me-l (Ad. me-lle, melle-r det. Szék. mi-llo-r-a; me -- 
mail ,a' le, lí a hús, az -ennivaló: birka, juh) 
ovis; mel-çtâ (id. p. perf. çte-n : megijedt birka) 
ovis perterrita: m. x'abzo (Zb. 25/21.) 

meh/e-y'u (pro matlyja, vő-társ Zb. 21/210). congener. 

mel-i-bz (mel. bzi nőstény: anya-juh) ovis femina; 
mel-í-bi'e (id. b-z'e: birka-szarv) cornu ovis; 
mel-í-x'o (id. tartó : juhász) pastor ovium ; me- 
li'x'u-h'e (id. h'a eb: juhász-kutya) canis oviaris: 
Px'edeqei' psVm jihVe, melTx'uh'e k'odre ? (Zb. 
26/27. A fatuskó a vizbe merül-e, a juhász ku- 
tya elvesz-e ? Km.) ; mel-í-l (id. le, lí : birkahús) 
caro ovilla ; me!-k'e-vvej (id. v. k'e, vvej : birka- 
ganaj) stercus ovillum ; mel-maq' birka-mekegés,- 
bögés) balatus. 

II A. me-n, mí-n (men, illan \\ ire, fugere v, me VI, 



Digitized by VjOOQIC 



067 



je-pe-mí-n M. e-m, szájba megy, te-re-m tetőre 
megy. 

II B. me-n, mV-n (syn. pö-n, pí-n fed, borit, Jap. mó- 
ri II tegere) v. meú, xu-me-n, h'a-tla-me. 

méné v. mana. 

me-ra-k^o (pro maraqo Ad. marqo : kerti eper) fra- 
gum hortense ; merak'o-f eu (id. savanyu : erdei 
eper) fragum silvestre. 

me-re v. m-re; mes pro mest; me-s-t<pro ma II me 
,a', zí-t a tevő : bőrharisnya szattyánbőrből, puha 
belső cipő) tibiale coriaceum. 

meste = maste. 

me-s (pro me-ç', me -= ma II p. ç'e-n vet: 1. vetés 
2. termény, »köles« 3. mező) 1. satus, seminatio 
2. fruges »milium« 3. campus : Bzum ja-yomide 
bzum sji mes jesy/ (Zb. 26/51. A veréb és azok- 
hoz nem hasonló madár vetésem megeszi. Km.) 
V. meqú-meS ; mes-ç'a-p'e (id. p. ç'e-n vet, hely: 
köles-, szántóföld) ager, ager ad milium serendum; 
mes-iy (id. p. x^^y X"^ vág: 1. arató 2. köles- 
arató 3. aratás) 1. messo^* 2. messor milii 3. mes- 
sis. 

meú (pro me-go boritó, me-n II B. Zb. 25/42 : paizs) 
scutum, clipeus. 

me-'uz (3 pers. 'u-z-ín elszorul: fájón) dolenter, cum 

dolore. 
me-z (Ad. me-ze me pro ma II p. ze-n, zin a sürü 
M. mező, nyir-mező: erdő, cf. sürü mint az erdő) 
silva. 
meza-y'o (pro maze-y'o Zb. 25/15: hold-világ) lumen 

lunae. 
^nez-ged (mşz, erdei tyúk : fácán) phasianus ; mez- 
y'ume (id. őr: erdő-őr) saltuarius ; mez-i-k'e fid. 



Digitized by VjOOQIC 



1 



a68 



vég Zb. 25/61: erdő-szél) limes, margó silvae; 
mez-T-th'a, mazTth'a (id. gyá-m, isten, erdei nem- 
tó, erdei isten) Faunus, Fauna, Pan : c'í-tleaíqo-áx 
mezith'a ji-2afoç (Zb. 26/1. A föld ódalát meg- 
evő [a más földjét elszántó] az . erdei istennek 
gyűlöltje. Km.) : mez-í-tl (id. tlí dali, férfi : erdei 
ember) homo silvestrts ; mez-tlenuqo (id. tleníqo 
ódal: erdő-ség, erdős vidék) regio silvosa; mez- 
f ekú (id. csekély cf. Moz-dok, régi kabard város 
neve Dr. Lopatinsky: erdőcske, liget) nemus. 

me-zay'a, me-ia-y'e (me = ma II p. perf. ie-n, iín, 
súrol, őröl az őrlött: köles-liszt) farina miliaria; 
meietle-n = mizatlen. 

me-iure, ma-iure (me pro ma II p. ie n fin a szú- 
ró: kopja, dsida) hasta, lancea ; meiure-pe (id. 
orr; kopja-, dsida-, lándsa-hegy) spiculum hastae 
v. bíY-pe. 

m-y'ase (pro mi-y'^se p. neg. Y'asen tudatlan, tanu- 
latlan) rudis, incultus ; mx'ej etc. v. míx'ej. 

I mi (syn. i, me, mi -- e, ez |i hic, haec, hoc). 

II mi (pro me, mi, m locat. condit + i és, is ;; et, 

etiam ; qak'o-m-i el-jőve is, eljöttén is =- noha 
eljö ii etsi, quamvis adveniat) : mik' (pro me'con- 
dit. -j- iki és, is ji suffixum concessivi : f í-mik' 
bzage-mik' Zb. 21/167. akár jó, akár rossz ■ sive 
bonum sive malum sit). 

mi-p-xode (mi I e, pí felé, hozzátartó : ehhez hasonló, 
efféle, ilyen) hujusmodi, hujus generis; mip/o- 
de-go (id. adv. ilyképen) hoc modo. 

mi-s (mi I e, ze M. sza, sze: 1. me-sze, imel) en, 
ecce! 

I mî me I (pron. dera.) v. míbí, míde, niTy'a mır 
etc. 

Digitized by LjOOQIC 



;ÍÍ)1) 



II mı -- me III (obi.) 

Hl mT --= me IV (Jap. me, mi fruit : 1. bogyó 2. al- 
ma 3. gyümőcs) 1. bacca 2. pomum 3. frux, 
fructus V. mTarTse, mVçe, y'a-mT. 

IV mi (Kin. mu', pu', wi Mon. bi, bu T. tat. ma me : 
nem, ne) non, ne. 

mí-'a-rí se (mî III kerti alma) pomum hortense; mT'a- 
ríse-j (id. növő, termő : nemes almafa)' malus 
hortensis, 

mí-bauo-'"'* y'a (n. v. s. fuladozás) asthma ; mí-ba-uo- 
fi-n (mi IV püh, üt bir: nem bir pihegni, fula- 
doz) anhelare, asthmaticum esse. 

mí-b-cend-iz, mT-p-çend-iz (mí-bV çen-diz : ennyi) 
tot, tantus (Anglice this much); mí-b'í (mi I. fél, 
vég locat. obi. e-ffelé, ennek, idáig) hujus, huic, 
hucusque etc. : míb'í ji ade (ennek aty-ja) páter 
hujus ; mTb'í je-t (ennek c. á^,".! : r.:: ad-ja) hic 
dat aliquid ; míbí ji-re-t (ennek :ul-ja) huic ille 
dat aliquid : m'íbT qas (ide erő : idáig) hucusque. 

m'í-bíde (mi IV tartó : nem tartós) non solidus, non 
firmus. 

mYça-fc (m'içe bőr Zb. 26/20 : mackó-bőr, medve-bőr) 
ursina pellis ; mTça-y'o (id. lik: medve-barlang) 
spelunca ursi; mí-ce (mi Hl bogyó, p. çen szedő 
vagy szerető : mac-kó dim. medve) ursus ; mT- 
çe-bz (id. b-zí : nőstény-medve) ursa ; miçe-/'u 
(id. ka-m, Zb. 25/30: him-medve) ursus. 

mí-c'a-y'o (neg. ç'ay'c : jelentéktelen) non gravis, haud 
magni momenti; mi-ç'a-py'a (id. ça-py'a mérték: 
szabálytalanság, kihágás) anomália, delictum. 

mî-ç'e (mT lil bogyó dim. bogyó-cska: türkisz-kő) tur- 
cosa. 

l..?x.-('iU..-IIim.;í.-Lul. 24 T 

Digitized byV^OOQlC 



;370 



mí-dao (p. neg. da-'o-n hall : szófogadatlan) dicto non 
audiens. 

mí-de (mi I e, i, lativo-locativus : 1. i-de 2. itt) 1. huc 
2. hoc loco, hic: míde qa-k*o (ide kikel-j -= je- 
re ide) huc veni ; míde çî'a (itt álló : idevaló) 
huc pertinens ; míde des (itt benn székelő : ide- 
való lakos) hujus loci incola ; míde-k'e (id. instr. 
1,-idá-ig 2. innen) 1. hucusque 2. hinc, de hinc; 
mídek'e-re (id. ra, re: erre-felé) huc, horsum. 

mi-de-n (mî IV nem tü-r: nem akar, tilt, tagad, el- 
utasít) recusare, vetare, negare, rejicere v. x^"> 
ji-m*íden. 

mídre-j (pro mí-de-re-j ide, rájáró: 1. idevaló, itteni 
2. ilyen) 1. huc pertinens 2. hujusmodi, talis. 

m'í-fí-y'o (m'í IV p. neg. fí-y'o-n : jó-akaró) benevolus; 
mí-f (id. fi vi-g, jó : rossz-féle, gonosz) malus, 
malignus ; mVf -go (id. adv.) ; míf -mT-bzage (id. 
se jó se rossz: közepes) mediocris; mí^goS (p. 
neg. go-sín v. 'ah'a-m'ígoé ; mí-goáá (icj. p. perf. 
osztatlan) indivisus ; mi-gu-a-k'o-go (ger. neg. 
guak'o-n: erkölcstelenül) immoraliter ; mT-gu-p-çî- 
sa-y'a (n. v. neg. gupçTse-n : nem törődés, vlmi- 
vel nem. gondolás) incuria ; mY-gupçî-se-go (p. 
ger. neg. id. 1. nem gondolva,, nem törődve 2. 
gondatlan) 1. incuriose 2. incuriosus; mî-gupçî- 
s-o id. mí-gu-s/o-n (neg. guéyo igésitve : bátor- 
talan, feszélyezve érzi magát) non audere, animi 
perculsi esse ; mi-guve-go (ger. neg. guve-n ki- 
von: késedelem nélkül) sine mora; mí-gu-za-ve 
(p. neg. guzave-n : nem törődő, gondatlan) incu- 
riosus ; mí-guzave-go (id. ger. p. veszélytelen) 
securus ; ml'-guzave-y'a (id. n. v. aggálytalanság) 
incuriositas, securitas. 



Digitized by LjOOQIC 



371 



mV-Y'a -= meYa, míy'aberej -= mey^aberej ete. 

mY-y'a-c'eY'oa-y'a (n. v. neg. y'aç'ey'on : nem érdek- 
lődés) apathia, indolentia ; mîY^-y'u (n. v. s. 
boszu, forbát) ultio, talio ; m'ı-Y'a-y'u-n (nem hagy 
száradni sérelmet: boszu-1 forbától, büntet) ul- 
cisci, vindicare, punire: Hej m. (a sérelmet meg- 
boszulja) offensionem ulcisci ; mi-y'a-psatle-n 
(nem hagy beszélni : ellenmond) contradicere ; 
mi-Y'a-pseu-n (nem hagy élni: untat, nyomorgat) 
taedium afferre, vexare, cruciare; mV-y'a-ve (p. 
neg. y'a-ve-n : nyers áille, selyem) crudis (séta) ; 
mT-y'ó (neg. y'c I szerencsétlen, bódogtalan, bús) 
infelix, infaustus, moestus, tristis: AdTye-miyo 
áTy'ure p'astere (Zb. 26/34. A szegény Adíghe 
sóval és kásával kinál meg. Km.) ; miYo-go (id. 
adv.) ; m'íy'o zT-c'í-n (id. magát csinálja : búsul, 
kesereg) moerere; mí-y'^a y'a, n:7'ua-y'e (miYo 
ság, Éég: szerencsétlenség, ba;) i:if;vl::itas, malum: 
çh'am "aqíl jY-mít-me tlaqom jimíy'uay'ec (Zb. 
26/23. Ha a fejben ész nincs, a lábnak a baja. 
Km. Ar. aql); mi-y'arzine (neg. Ar. /azne drá- 
gaság : rendetlen) incompositus, inconditus ; m'í- 
' x'®j (P- n^g- x'^J'"- ^^^ mozdítható) immobilis; 
1. m'í-x'u (pro míy'u-m, mí-y/u-me ger. neg. x'u-n 
II nem léve : kivéve, on, en kivül) extra ; 2. m'í- 
/;ú (p. neg. /Ju-n I : éretlen) non maturescens ; 
mVy'úa (id. p. perf. 1. éretlen 2. nem sikerült) 1. 
immaturus 2. irritus ; mi y'u-me (ger. neg. y'un 
II : különben, máskép) secus, aliter ; mí-yjun (p. 
n. V. fut. neg, id. lehetetlen, lehetetlenség) im- 
possibilis ; impossibilitas ; mT-y'u-z (p. neg. y'uz- 
ín: gyógyíthatatlan) insanabilis; mí-jin (neg. jin: 
nem nagy) non magnus; mí-ji-ie (p. neg. ji- 

24* 

Digitized byLjOOQlC 



372 



ien : erényes) probus, honestus, rectus ; mV-kod- 
go, mi-kod-o (neg. kod adv. nem soká, nem 
nagyon) non multum : mVkodgo mi-maç'o (nem 
nagyon, nem kissé : mérsékelten) moderate : mî- 
k'o (p. neg. k'on: nem járó, hamis, pénz) spu- 
rius (nummus) ; mV-qa-b-ze (nem tiszta, piszkos) 
impurus, sordidus. 
mT-qu-c'ey'un-ca/a ? (pro mi IV + gu-ç'ey'un-ç'a-y'a 
szív konyulást nem ismerés : könyörtelenség) immi- 
sericordia. 

1. mT-1 (Ad. me-lle, mi pro me, ma II ,a' p. len, lin 

M. mi-lin-g, milling, a fénylő: 1. jég 2. jeges) 
1. glacies 2. glaciális. 

2. mM (pro me-1 Szék. mill-or-a, birka j ovis) ; mîl-î-f 

(id. p. fen, fin vonó, birka evő : safju) foenum 

serotinum. 
míl-í-tle (m'íl 1 dülö, heverő : jég-verem) concameratum 

glaciei ; míl zegoudâ (id. össze-ütve : örök-jég) mo 

les nivium conglaciata. 
mí-n V. men II A. B. 
mV-'ot (p. neg. 'ot-ín üt, tilól) : sayten mTot (tilólatlan 

szattyán : nyers bőr) corium crude. 
mí-p-cendiz v. mí-b-cendiz. 
mí-psatla-y a (n. v. s. hallgatás) silentium ; mV-psatle-n 

(neg. psatle-n : hallgat) tacere, silere ; m'í-p'a- 

ç'e-n (nem siet, várakozik) exspectare. 
mT-r (mT I e, det. Jap. ko-re : ez) hic, haec, hoc : mír 

a-ç sih'eg'aser I (Zb. 29/39 ez az én tüm) haec 

est acus mea; mír ar-ç (ez az éppen) hocipsum 

est ; mír-c (ez a ! ezért, tulajdonképen) hoc est, 

ideo, proprie. 
niV-raz-ín (neg. Ar. radi ígésitve: nem egyezik belé, 

tagad) non consentire, negare ; mí-sa-y'a (s. ság, 



Digitized byLjOOQlC 



373 



ség: bűnösség) improbitas; m'í-se, mT-sse (p. 
neg. sen I szép, tiszta: bűnös Rad. Szék. bű, hi- 
bás) sons, noxalis; mí-ss (p. neg. sse-n, ssT-n, 
szenesedik : éghetetlen) non ardens, incombusti- 
bilis ; mí-s/u-p'e (p. neg. s/í-n et p'e-n : nem 
enni-táplálkozni való": makk Ad. mos/u) glans; 
mí-sina-y'a (s. ság, ség : bátorság, lélekjelenlét) 
audacia, animi praesentia ; nní-éVne (p. neg. sTnen: 
nem félő, bátor) impavidus, audax; mTéíno (id. 
adv.) ; mí-tegi-Y'a (n- v. neg. te-gi-n föl-kel : ülő 
életmód) vita sessilis. 
m'í-tepx'o (mi pro ma IV. Kin. ma ló-takaró, ló-pok- 
róc) stragulum ; mT-th*amíck'e-go (adv. neg. 
th^am'íck'e : nyomor nélkül) sine aerumna ; m'í 
tlyu-qo (p. neg. tlyun, fi : mostoha-fi) privignus ; 
m'í-tlyu-py/u (id. fióka : mostoha-leány) privigna ; 
m*í-ua-se (p. neg. uasen : értéktelen) pretio ca- 
rens, futilis : ZVm ji-míuase h'am ji-syjVqém 
(Zb. 26/48. Azt, a minek értéke nincs, még a 
kutya sem eszi meg. Km.) mí-uorq (nem-uri, 
nem-nemes) non nobili genere natus ; mY-'u-bze- 
Y*oa-ft; (v. *u-bze-n nem hizelgékeny: nem hu- 
nyászkodó) non demissus, renitens; mT-'uz-Tnée 
neg. 'uzVnáe : beteges) morbosus ; mí-ve, mí-vve, 
n'í-ve (p. neg. ve-n fő. olvad nem olvadó a y'u 
érc^ olvadó ellentéte: 1. kő 2. kő-szál, kőszikla 
3. kőből való) 1. lapis 2. petra, saxum, rupes 3. 
lapideus, saxeus; mive-goiâ (id. hozzá-folya: 
kővé vált ; kövület) petrefactus, petrefactio ; mive- 
X®X' (id. p. xe-yin : kő-bánya) lapicidina ; míve- 
yú (id. hó-szin: fehérkő, mészkő) lapis albus, 
calcarius; mTve-y/ure (id. guruló: kövecs) glarea; 
míve-se-yű (id. szin, hó ; kréta) creta ; míve- 



Digitized byLjOOQlC 



374 



*u-p-sâ (id. p. perf. 'u-psîn el-pöszöl : faragott 
kö) lapis sculptus; mive-za-ç'e (id. egész: csu- 
pa-kö, köves) lapidosus ; mTve-g (id. p. iîn szó-r: 
parittya) funda; mYv-o-p-c'e (id. p. 'u-p-c'en el- 
pöcöz, hegyesit: fenkö) cos; mV-vvâ (p. perf. 
neg. vve-n fö : fotelen, fövetlen) non coctus ; mî- 
vve - mT-ve ; nıY-zayo (neg. zayo : nem sik, 
nem egyenes) non planus, non aequus, non rectus. 

mí-ze-m (mi I e, egy, iz obi. ez izben, ez egyszer) 
hac vice ; mT-za-tla-go (ger. m'íiatle-n 1. éhezve 
2. éhező) 1. esuriendo 2. esuriens; mizatla-tle 
(id. n. V. éhező dolog: éhezés, éhség) esuries, 
fames; m'í-za tle-n, me-za-tle-n (neg. zatlen ét- 
len hal: éhez-ik, koplal, böjtöl, lesoványodik) 
esurire, fame laborare, macescere; mi'-zej-in (nem 
alszik, viraszt) vigilare ; mízejin-í-y'a (id. ság, 
ség : virasztás) vigília ; mT-zíze (neg. zíze : nem 
messze levő) non longinquus; m'íiíio (id. adv. 
nem messze) non longe. 

m-k'e (m. obi. + *^'® allativo-dativus) néméz çî-s- 
ç'k'e qíblemk'e zí-zo-y^aze (At. 31. imádkoztom- 
ban délnek fordulok) dum precor, versus meri- 
diem me verto. 

mo (syn. o M. o Tam. u Jap. so, u középtávolra mu- 
tató li pron. dem. ad mediam distantiam) ; mo-de 
(id. lativo-locat. oda, amoda) illuc; mo-de-k'e 
(id. term. odá-ig, átellenben) eousque, ex ad- 
verso ; mod-re, modre-j (id. rájáró : oda-való, 
amaz) illius regionis, ille; modreye (Zb. 21/211. 
id. plur. a többiek) ceteri ; mo-r (id. -f det. Jap. 
so-re az ott a középen) ille, qui in medio est; 
mo-f (id. fu pár Zb. 21/211: ama kettő) illi duo. 

m-re (me re m obi. + ra, re : val, vei együtt) una cum. 



Digitized by VjOOQIC 



375 



mu-y'u-í (pro mî nem p. y'a-u-í' v. 'uiTn nem csúsz- 
tató: nehezen iható, bor, ital) haud potabilis (vi- 
num etc); mu-yjun (pro mT p. neg. y>"") ^' 
zubíd (zY-'u-bíd lehetetlent tartó: ellenkező, el- 
lentétes) contrarius; muk^ita-y'a (s. ság, ség: ar- 
cátlanság) impudentia; muk'ite (pro mí-'u-k'ite: 
szégyentelen, arcátlan) impudens; muk1te-go (id. 
adv. arcátlanul) impudenter; muk*ite-mí-áme (id. 
nem iszonyodó : vakk-merő) temerarius ; muk'it-o 
(^ muk'itego: lelkiismeretlenül) impudenter, im- 
pie: m. tla'on (kérincsel, szégyentelenül kér) im- 
pudenter rogitare ; mu-mi-si-y'a (mu pro mi 
mí-say'a : kimentés) excusatio ; muviai (id. *u- 
vfa-z nem megálló: 1. szüntelen 2. meg nem 
szelidithető) 1. assiduus, continuus 2. indomitus ; 
muvVai-go (id. ger. adv. szüntelen, állandóan, 
gyakran) continuus, constanter, crebro. Cf. meg 
nem álló = szüntelen -- állandó ; muv'íai' (- 
muvíaz : nem vigasztalható) inconsolabilis ; mu- 
k'oei (mendosemuq'oeipro mY-*u-k'oaí, nem el- 
múló: mindenkori) sempiternus. 



N 



n (en, ín 1. pro ne III 2. pro ne, ní p. nen, n\n III 

V. 'atlí-n, go-n etc.) 
na 1— II (in compositione pro ne I A. ne I B. ne II) 

III na (v. ne, ní III Praef. v.) 

IV na (syn. ma pron. dem. ad remotum et determina- 



Digitized by LjOOQIC 



37e 



tivum : na-k'o ime megy ü ecce it ! v. na-f e ^ 

a-f e, ma-f e ete.) 
na-by'a (ne I B. szem, by'a 4. meddő: rövid-látó) 

myops. 
na-bze (ne III praef. v. p. b-ze-n 4. elsövényzés 

septio V. 'uya'uven). 
na-bje ete. v. na-p'ce. 

na-c'e-n (na, ne III szenesedik : neki-tüzül) İra in- 
cendi, 
naçe (pro nase neki-csürt, kunkoros: ugorka) cu- 

cumis. 
na çe-qa-çe (n. v. na-çe-n el-cserél, qa-çe-n ki-cse- 

rél ; kis-kereskedés) mercatura tenuis. 
na-çh'a (pro naçy', neçy/ tekintet ^ aspectus) n. 

/o-ç'e-n (hunyorít, kacsint) nictari ; n. zeyoç'en 

(egymásra kacsint) inter se nictari ; naçyS naçy-ej 

ete. V. neçy' ete. 
na-çy'o (ne I B, 1. szürke szem 2. szürke-szemü) 1. 

oculus glaucus 2. oculo glauco. 
na-çte-n (Zb. 21/231 na, ne III szed: el-vesz,-fogad) 

accipere : naçt I zeiy' (ib. ne vedd és tartsd meg) 

en accipe et retine tibi. 
nad V. ned. 
na-de (na, ne I B. ür. p. den III ür tartó M. nád : 

üres) vacuus: Jin-çh'ak'e nadeç (Zb. 26/23. 

Nagy fejére, üres, nagynak nagy, de üres t. i. 

feje. Km.) 
na-f e, ma-f e, a-f e (na, ma, a deter. f e â fé-ny mint 

a fűtő : a tüz) ignis. 
na-ge (ne I B. ge, qe nélkül : szem-telen, gaz) impu- 

dens, nequam, v. nege. 
na-y' (p. n. v. na-y'í-n két syn. nen, y'î-n III tartva 

tartó : tartomány, uradalom) regio, dominium. 



I 



Digitized byLjOOQlC 



877 



na-y'asV-n (ne I B. hagy szelídülni : el-néz) connivere, 
indulgere; nay'oz' v. ney^oç', nah' v. nay/. 

na-ye-h*a-n (na, ne III, ye belé : neki,-belémegy) jem 
n. (Zb. 21/185 háborúba megy) in castra profi- 
cisci; na-ye-áe-n (id. visz Zb. 12/43) gem nay- 
jese (haddal megtámad) bellum infert. 

na/o, nayu ete. v. neyú ete. 

na-y', na-h', né-y', ne-y' (p. ne-n II dim. M. na-gy 
Jap. na-o magis: 1. nagy v. nay'-tabû 2. nagyon/ 
inká-bb, a Középfok jelzője) 1. magnus 2. ma- 
gnopere, magis ; vox auxiliaris gradus comparativi: 
Uo-neh'-i neh'-k'ih'-i se-néh'-i néy'-k'íh', h'afe- 
k'íh' zi-çTy" (Zb. 26/55. Náladnál is hosszabb és 
nálamnál is hosszabb, hosszú vértet öltő, mi az ? 
y ogu, út li Longior quam et tu et longior quam 
et ego, quid est ? via) ; nay'-ape (Zb. 26/70 : 
előbb, hamarább, korábban) prius : uo-nay'ape 
(náladnál előbb) prius quam tu ; -ape-k'e (id. instr.) 
id. -ape-r (id. det. az elébbvaló, főbb) summus, 
princeps ; -blay -o (adv. bla/a : közelebb) pro- 
pius ; -c'Ykú (csekélyebb) minor ; -de-c'-ín (több- 
re becsül) praeferre, pluris habere ; -ej (rosszabb) 
pejor, deterior : n. y'u-n (rosszabbodik) in pejus 
mutari; n. nní-y'uzín-go (a lehető legrosszabb 
módon) quam pessime ; -fef (id. fafe : pofosabb, 
teltebb) plenior, bucculentior : n. y'uzín (pofo- 
sabb, hizottabb lesz) valde saginatum fieri ; -gu- 
y'u (nehezebb) difficilior: n. y'un (hehezebbedik) 
difficilius fieri; -ye-k'oatâ-go (későbben) serius, 
tardius ; -yoab-z' (hevesebb) vehementior (pugna) 
n. x'un (hevesebb lesz . . . küzdelem, vita) ve- 
hementescere ; -yom-go (lassabban) lentius ; -yua-, 
be (nagyobb hő : hó-olvadás, lágy idő) regelati o ' 



Digitized byV^OOQlC 



378 



nay'-î-be, na/'-î-bbe (nagy-bö M, nagy-obb: 1. 
több 2. többség) 1. plus 2. pars major: n. çT-n 
(nagyobbít, bövit) adaugere, amplificare ; nay/îbe- 
o-ra (id. go-re, o-re adv. nagyobbá-ra, több- 
nyire) plerumque, amplius; nay'ıbif (id. jit'u 
nagyobb kettője : kÉtszer annyi) alterum tantum : 
n. c'í-n (kétszerez) duplicare ; neyjbor -- na/jí- 
beora ; -V-ç'e (ecse Szék. fiatalabb) junior ; -íf 
(v. fi: jobb, kitűnőbb) melior, egregior : n. y'un 
(jobbul, tökéletesedik) meliorescere, meliorari; n. 
y'uí'ín (jobban lesz) convalescere ; -íf -díde (fí- 
d'íde : kitűnő, a legjobb) egregius, optimus ; -íf- 
go (id. adv. jobban) melius, meliore modo; -íf- 
Tr (id. det. kényelem) commoditas; -íf-o — na- 
yjf go ; -í-k'ase (ney'ík'ase Zb. 25/28 utóbb szü- 
letett) aetate postremus; -ík'e (nay/ nagyon k'e 
vég, hátrább való: egyszerű) simplex: n. ç'î-n 
(egyszerűsít) simplicius reddere ; -ipe-k'e (id. 
nay'ípe instr. előbb, régebben, hajdan) prius, 
olim : -ípe-re çh' (id. ra, re, p. çhT-n hasonló: 
úgy mint elébb) prout ante; -ipere-j (id. járó 
Zb. 25/22 : előbbi, régebbi) anterior ; -li' (id. 
ős: öregebb) major natu, senior; -jin (nagyobb- 
termetü) major, procerior: n. ç'în (nagyobbít) ma- 
jorem vei május reddere ; -kod (több) plus ; -kû 
(mélyebb, göbésebb) profundior; -kû-go (id. adv. 
mélyebben) profundius ; nay'-k'e v. neyj-k'e ; -keç' 
(rövidebb) brevior: n. c'ín (rövidít) abbreviare; 
-k'eç'-o (id. adv. rövidebben) brevius; -nfiaç'e 
(csekélyebb, kevesebb) minor, minus : n. cm 
(kevesbít, mérsékel, korlátol) dimínuere, moderare, 
coercere; -maç'e-r (id. det. a kisebbség, kevesen) 
minor pars, pauci ; -maç*-o (id. adv. kevésbbé) 



Digitized by LjOOQIC 



;î79 



minus ; -p'a ç'e (higabb) liquentior : n. ç'in (hi- 
git) diluere, liquidius reddere; nay'-re (nay', ra, 
re ; nagyon, inkább) magis ; nayV-i, ney'ri (id. 
is) id. nayVi ej-go (id. eje-go : rosszabbul) pe- 
jus adv. 

nay'-tabû (nagy T. tat. tabu, lelet: jutalom, megjutal- 
mazás) praemium, remuneratio : n. nrıy-y'a-k^cdm 
(jutalmat nem hagy veszni: megjutalmaz) remu- 
nerare ; -te-k'o-n (felül-mul) superare ; -t-ia-ye 
(p. s. magasabb, legmagasabb) superior, ;'upre- 
mus ; -Ma-ye-n (felül-mul) superare ; -tlaye-r (id. 
p. det. a felsőbb, a magasabb) superior ; -tiay- 
j-o (pro nay'tlaYe-o ad, magasabban) superius, 
altius adv. -tla-y'Se-r (nagy-on talp-hoz esö det. 
az alsóbb, az alábbi) inferior; -tlay's-o (id. adv. 
alább) inferius adv. -tle-ç (erösebb, hatalmasabb) 
fortior, potentior: n. y'u-n (erősbödik) fortiorem 
fieri ; -"u-vTa-n (id. meg-áll : meg-csendesed-ik) 
tranquiliorem fieri ; -ze-v (szűkebb) angustior ; 
-zev-go (id. adv.) -ziz-o (messzebb, távolabb) 
ulterius adv. -z'i-o-go (v. zl" : reggel korábban) 
primo diluculo, ante tempus. 

na-k*e-n (na I A. fény, derü, hint: ne-vet Tam. na- 
gei' I ridere v. çenak'en). 

na-k'o-n (na, ne III : neki-megy, oda-megy) adire, 
exire : qa-k"o nak'ore (ide oda kelve, menve) 
huc illuc eundo. 

na-ne (na, ne II, ne, a-ne, anya M. né-ne Jap. nane 

my elder sister : anyóka, édes anya) mater, ma- 

tercula: g'atem ji-ç'a/ nane crai'qém (v. Int. 

neg. çT'an Zb. 26 10. A kard alatt nincs édes 

-anya. Km.) 

napa-'o-n (s. üt Zb. 25/21 : arcul üt, fején ver lovat) 



Digitized by LjOOQIC 



;i80 



tündére (caput equi) ; na-pe (na, ne I B. néző, 
szem, ppe o-rr: 1. or-ca, pro orr -\- szá-j, arc 2. 
tisztelet, becsület Zb. 25/20; 3. szél, ódal) 1. fa- 
cies, vultus 2. honor, honestas 3. latus (viae); 
nape-qe-j-yu-lek* (id. kifestés v. Uek : arculcsa- 
pás) alapa ; - -mî-th'aç' (id. p. neg. th'açTn : 
mozsdatlan) illotus ; - -nse (arcátlan, goromba) 
impudens, rudis ; - -tey' (id. p. n. v. teyin arc- 
bőr lehúzó Szék: 1. megszégyenitő 2. megszégye- 
nítés) 1. pudefaciens2. pudefacere; napit' (pro na- 
pe ji-t"u két arc ; duo vultus) : n. ji-'ez' (ji'az' 
két arca levő: kétszin. kétszinüség) 1. dissimu- 
lans 2. dissimulatio. 

na-p'-ce (Ad. nea-pce, összevonva na-bje, nebje ne 
I B. pé felett ce, cí szőr: 1. szem-ődö-k v. kab. 
ke 2. szély, ódal) 1. supercilium 2. latus (viae): 
Y'ogu-nap'cem cV-wuda yetlç (Zb. 26/63. Az út- 
szélyen tisztított gyapjú hever, mi az? th'akume- 
k'íh', nyúl) ; nap'ce-srí'yú (szemöldöke szürke) 
supercilio cano; nap'ç'e (pro nap'ce) ; na-p'e 
(ne I B. burok : szem-héj) palpebra; na-p'e-zí- 
p'e-m (id. egyszer fedve: egy pillanatra, ger. 
p'e-n) momento. 

na-r-t (na, ne 1 A. det. p. ten, t'ín, fényt-tartó : jeles, 
hires férfi, hős) vir clarus, heros; narte-j (id. 
növő, fa; luc-fenyő) pinus picea; nart-*í-yú (id. 
XX" a hősök kölese: kukorica) zea mais; nartí- 
yu zep'q (At. 46. id. szárpikkely : kukorica-szár) 
calamus zeae; nartiT (öreg hős) heros vetera- 
nus; nartifíbe (id. bő, plur. sok öreg vitéz) 
heroes veterani ; nart-sane (At. 55. bor : bor-viz, 
savanyúvíz) aqua acidula. 

na-sk'e uask^e (ger. nasín, nesTn, uasTn : ide oda, 



Digitized by LjOOQIC 



88 1 



elé s hátra) huc illuc, illuc et retro ; naée-qase 
(p. n. V. na-sen, qa-sen : 1. kacskaringós 2. ka- 
nyargósság) 1. flexuosus 2. flexuositas ; naáeqa- 
segore (id. adv.); nase-n 1. (na, ne III neki- 
csür ; el-meggörbül i| curvari, deflecti) v. by'unz, 
qu-anáen ; na-áe-n 2. (id. visz : oda-,el-visz) 
auferre; na-tle (id. p. tien neki-dülő - 1. viz- 
mente 1. ódal) í, flumen amnis 2. latus v. çT- 
natle, jegVnetle. 

na-fe (ne I B. szem-tető: 1. homlok 2. előtér) frons, 
frontis. 

na-ze-n (ne III neki-szán |i verti v. 'u-nazen). 

néy' (nay' 1. nagyon, inkább 2. nál, nél több) 1. val- 
de, magis 2. plus quam : h'abz zicí-petryonn 
zV-né/ qi-mV-tr/ume, fi nne-y' (Zb. 26/76. Ha a 
nőstény kutya először kölykeztében egynél többet 
nem kölykezik, jó kutya lesz abból, nh.) né/'-k'e 
(id. vég, végső tagadó mondat után, hanem csak 
:l post negationem nisi, praeter: tl'íjej c'raqém 
p'çaçe néy'k'e (Zb. 26/32. Csúnya férfi nincs, 
hanem csak csúnya leány); pçYy/abze, y/an-yab- 
ze cTaqénn uorq-y/abze néy'k'e (ib. 14. Fejedel- 
mi szokás, kani szokás nincs, hanem csak úri 
szokás. Km); néy'-r-i (id. re, rí, i nál, nél in- 
kább, hasonlitórag és határozó :l Suffixum et ad- 
verbium comparationis) : Jiçh'a, ujçh'a néyVi 
sji-çh'agor (Zb. 26/25. Szerénte, szerénted, de 
inkább szeréntem tk. fejem szerént. Km.) ; BIer 
qo'o [q o-u-go] o-néyVi (u-néyVi) ney'ape psí 
jefez'me, u-tlenoç (Zb. 26/74. Ha a kigyó téged 
megmarva náladnál hamarább vizet iszik, te meg- 
halsz, nh.) 

I A. ne (na p. ne-n, ní-n I : fény, világ [ lux, splendor 



Digitized byLjOOQlC 



'W2 



cf. Kor. na-', Mon. na-r, nar-an Vayu nomo, M. 
na-p, no-p sol M. nyár aestas Jap. na-tsu, ne- 
tsu, aestas, calor M. nya-1, íé.iyesit) v. nayu, 
neyu, no-be etc. 
I. B. ne, nne (na id. M. ne, ni! ne-tet, ne-tez, né-z 
Jap. no-zo-mi Tam. nokku Finn ná-ke to look 
etc. Kor. nu-n Mon. ni-d-ün, nü-d eye : 1. szem 
V. sen, z'en I 2. nyilas, űr, tüfok 3. zsir-szemök) 
1. oculus 2. apertúra, vacuum, foramen acus 3. 
gutta pingvis (cf. Gall. oeii 1. 2. 3.) 

II ne, ni* (na p. ne-n, n'í-n II M. né, nö, na-gy dim. 

nyi, nyá-j ; Jap. na-o, na-ga, no-be Tam. na-va- 
crescere, augere. Kor. na-o partum edere : 1. nö- 
vő, növesztő, né, nő 2. a-nya 3. nagyító képző [ 
1. augescens, augens, femina 2. mater 3. Suff. 
aug. etc.) V, a-ne, ni- ne, neh, neh', néy', nay', 
ne'uz, nT-wo-z', nebe-n, 'u-neje etc. 

III ne (ni, na Jap. ni Szék. ni: 1. Suff. cas. lat. loca- 

tivi 2. Infinitivi 3. Praef. v. ne-ki, oda || illuc, il- 
lorsum, ad- etc.) 

IV ne V. na IV v. ne-y'a etc. 

ne-*a-p-tleç' (ne I B. 'a II obi. p. tlec'ín arckéz-dör- 
zsölő: kendő, asztalkendő) mantele, mensae lin- 
teum ; ne-bc-na-bou (id. bő : nagy szem, Aliit, 
adv. Zb. 25/^38 szemet meresztve) rigentibus 
oculis. 

ne-be-n, ní-be-n (nen il ben lll r . J3t vesz Jap. no- 
bc-ru : neve-ked-ik | crescerc v. :. nebz', nibzO; 
neb-ye-í (pro nebe-y'e n. v. id. f V, jó növésű : 
nevendék csitkó 1 — 3 évesig) equuleus (usque 
trium annorum). 

ne-by'u (ne III neki-fekü : ódal ,1 latus): neby'u-zk'e (id. 
gcr. zen fordul: csára, félre) oblique, v. níby'a. 



Digitized by VjOOQIC 



388 



ne-bzi, ne-bzij (ne I A. Zb. 26/61 : fénysugár) radius 
lucis V. díy'e-nebzij. 

ne-bşe, nabje v. nap'ce ; nebí', nebz'ey'u v. níbz'etc. 

ne-bíT-c (ne I B. p. bzen, bzín III cY szőr, szemet 
besövényzö szőr: szem-szÖT Ad. na-j-ke a szem 
ha-ja) cilia, pili palpebrarum. 

ne-c'í-n ((ne III csinál || facere v. jenec'ín; nece v. na- 
çe; necxu v. nísyu. 

ne-çy/, na-çy/ (naçh'a, ne I B. n. v. ci-yfi-n szem 
odakanyaritás : tekintet) aspectus: ne-çy/-ej, naç- 
y;ej (id. ej ijesztő, rossz : szomorú, bús) moe- 
stus, tristis ; neçy/ej-a-y'a (szomorúság, levertség) 
moeror, animus affiictus; neçy'ejay'o id. neç- 
y*ej-£o (Hib. neçy/ego (id. adv. szomorún) 
moeste; neçyej y'un (elszomorodik) moestum 
fieri; neçy/ej-1-Y'o ^ neçyejay'a; neç-y'ej-in 
(szomorkodik, búsul) moerere, aegrimonia affi- 
ci ; neçx*e-o pro neçy'ejgo; neçx*-î-f (id. f'í: 
vig, vidám) hilaris, laetus; necy/ífa-y'a (s. ság. 
ség: vigság, vidámság) hilaritas, laetitia; necy*í- 
^'© (vig, vidor) hilaris, laetus: n. y/u-n (vidul) 
hilarem, laetum fieri ; neçyfife-n (vigad, örvend) 
laetari, gaudere; naçy^ifo (id. ger. adv. vigan, 
vidáman) hilariter, laete. 

ne-ç' (p. neç'în cf. Jap. na-shi Kor. an-so, enso de- 
est, M. in-cs, nin-cs Ad. nece: 1. üres, puszta 
2. éh, böjt) 1. vacuus, vanus, desertus 2. esuries, 
jejunium : neç' jíssTn (éhen ül, bőjtől) jejunium 
servare; neç'y/un (ürül, pusztul) vacare, vacuum 
fieri; neç' ç*in (üresit) vacuefacere. 

ne-ç'e-p-k'e (pro ne-ée. naée neki-csürt p*qY pikkely, 
darabka: csi-ga, kagyló) cochlea, concha, íesta 
cochleae. 



Digitized by LjOOQIC 



384 



neç'T-y'a (neç', ság, ség : üresség, pusztaság) vacuitas, 
vastitas ; nec'í-kiz (id. kelés, üres járás : bajrám- 
ünnep) dies festus Mohammedanorum ; ne-ç'î-n 
(ne I B. 3 ü-r, csinál : ür-it) vacuefacere v. 'une- 
ç'Vn, zí-'unec'ín etc. 

ne-d, ne-t (ne III neki, belé, p. de-n, dm, ten, tın 
tö-m: tömlő, zsák) uter, culeus, saccus v. fe-nd: 
Ged ned do-u-'oj (Zb. 26/51. A tyúk a bőrzsá- 
kot veri, de nem tud ártani. Km.) ; ned-î-çh*a 
(id. cika, fej : a zsák szája) lura : NedYch'é-r u- 
mí-t'ato ji-tlír p'-c'enoqém (Zb. 26'43. Ha a 
zsák száját ki nem tátod, nem fogod megtudni 
azt, a mi benne van. Km.) 

ne-f, nne-f (ne I B. p, fen, fin von, borit, szem-borus: 
vak, vakk, cf. fik) caecus; nefíy'a (vakság) cae- 
citas ; nef-c"í-n (id. csinál : megvakkit) obcaecare; 
ne íí-ne (Zb. 21/235. id. fe, fi, p. ne-n tart: 
szem-fény) pupilla, lux oculi ; ne-f (id. f î jó- 
szem : kegyes tekintet, kegy, ellentéte ne-j) favor, 
clementia (uj nef qa-s-cí-xome Zb. 21 181); 
ne-f eç'-Vz' (id. f e-ç' fény-csináló, aug. megrög- 
zött képmutató) hypocrita inveteratus : Zeç'ir ne- 
f eclz'ím (Zb. 26/26. Teszi magát a vén képmu- 
tató. Km.); ne-ge (id. qé, ge: szem-nélküli ;; ocu- 
lo carens) nege-'u-ge (szem-,ajk-nélküli : l.cson- 
ka-bonka 2. bénaság) 1. mutilus 2. mutilatio; 
ncsge-'ugge (id.) n. c"í-n (eléktelenit) deformare; 
ne-g'íg' (Zb. 12/42 id. /u-ge tükör: szem-fény) 
pupilla; ne-go-ji-n (id. go ho-zzá ér: előre lát) 
providere: nrií 'o/unn se negojât (Zb. 25 53. ez 
ügyet előre láttam volt); ne-gú, ne-kú (id. ku, 
köz: orca, pof-a) facies, vultus, v. zTuz^-ín. 

ne-y'a (ne, na IV amaz, ha, idő M. né-ha. néhai tem- 



Digitized by VjOOQIC 



İÎ85 



pus illud, praeteritum) : ney'a-be (id. locat né- 
há-b i : a múlt évben, tavaly) anno praeterito v. 
me-y'a-m ; ney'abe-re-j (id. rájáró : tavalyi) anni 
superioris. 

ne-yVk^o-n (ne III Zb. 21/186 : oda-küld) eo mittere, 
ablegare ; ne-y'a-sí-n (id. v. caus. sín oda-el-ki- 
sér,-vezet,-juttat) comitari, sequi usque, ádducere, 
perferre ; ne-y^asíz-ín (id. v. Int,) ; , né-y'a-zT- 
y-'in (id. yaz'n, X®"» X'" H oda-le-fordiíja, lovát) 
illuc deorsum vertere (equum); ne-y'e-sız-Tn v. 
ne-ya-sV-z-Vn. 

ney-'oç (pro ne/'-'uz' hátrábbi : más, egyéb, utóbbi, 
többi) alius, reliquus, ceterué ; ney'oç-go (id. adv. 
másként, ellenkezőleg megforditva) alio modo, 
alioquin, e contrario. 

ne-y'u (At. 60. ne III p. y'un, oda-gyüjtő: begy)inglu- 
vies. 

ne-Y'ubez' (ne I B. yosibez' Zb. 2u ^2 Jühös-,irigy- 
szemű) oculis malignis aspiciens ; ne-y'ud (barna- 
szemü) oculis subnigris; ne-/uge (id. y'un-ge : 
szemüveg) perspicillum. 

nehui' v. ne-'u-á'; neh\ neh'i v. néy, néyri. 

neyü, nayú, nayo (p. n. v. neyu-n etc. 1. világ-osság, 
kedvenc 2. világos, napos, derült, nyilt, átlátszó) 
1. lux, lumen, diluculum 2. lucidus, clarus, sere- 
nus, apertus, perspicuus : neyû-çiy'onn (viradat- 
kor) prima luce ; neyu-k'Yç^o (még világosságnál) 
dum sol adhuc lucebat; 1. neyu-ç (az világos) 
res clara est; 2. ney ç (n. v. neyucín viradat) 
prima lux, diluculum ; neyuc-ím (id. obi.) n. ji- 
dez (viradás-tájt) diluculo; neyu-cí-n (neyú, çY-n 
süt : virad) dilucescere ; neyú-c'í-n (id. csinál : 
megvilágosit) illuminare, lucidum reddere; neyu- 

Lcx.-Cttb.-Ilungf.-Lat. t?5 

Digitized byLjOOQlC 



880 



go, nayo-go (id. adv.); neyu-y'a, na/ua-y'a (id. 
ság, ség; világosság, bizonyiték) lux, demonstra- 
tio, argumentum ; ne/ú-ne/uy'a (nappali világos- 
ság) serenitas diei; ne/u-m (id. obi.) n. 'uven 
Cuvfan a világosságba áll, elveszi a világot) offi- 
cere lumini ; neyú-nfií-co (ger. neg. neyuçTn : vir- 
radat előtt) ante lucem ; ne/u-n, na-yo-n, nen 1 
/on, yun I két syn. világosodik, derül, nyílik) lu- 
cescere, serenari, patescere, v. y'anayun, yVune- 
yun etc. 

ne-yu-sí-n (ne III, yu syn. ér: el-juí hozzá) pervenire 
usque : ji-k*em n. (végére jut, végletig megy) ad 
extremum pervenire. 

neyű-f ekú (neyu dim. kis fény, pirkadás) lux debilis, 
diluculum v. trijen. 

ney' etc. v. nay' ; ney ík'ase, nay'ík'asé, ney'-jipe v. 
nay'-ape ; ney're, neyVi v. néyVi; ney'-tljip'e (na/*, 
tlap'e : drágább) carior; n. y'un (megdrágul) ca- 
rius fieri ; ney*tljip'o (id. adv. drágábban) carius 
adv. 

ne-y'u-n, ní-y'u-n (ne, ni I B. 2. ür : ^ elenyészik, el- 
pusztul) evanescere, desolari, perire : ze-çYgu/ 
me-noy' (Zb. 26 29. Az egymásba reménykedő 
elpusztul. Km.) 

nö-j (ne szem . oculus, eje rossz cf. nef: harag, gyű- 
lölet) ira, ódium: nekú negú ; nek'e(id. instr.í 
nek'e zitlay'ua (a szemmel látott: szemtanu)spectator 
ac testis ; nek'e-gu (id. p. k'en kel, nő, gu, mag. 
gümő : árpa a szemen) crithe : h'ar qe-b-y'ap- 
c'eme nek'egû (gu-o) u-y'unoç (Zb. 2674. Ha az 
ebet megcsalod, árpa kel a szemedre, nh.) 

ne-k'o-n (nik'on, ne, ni III : neki-megy) adire ; nek'o- 
zín (id. V. Int.); ne-k'u-n (id.) yoY'aéaník'un 



Digitized byLjOOQlC 



^87 



(Zb. 12/5. csüréshez, ravaszsághoz folyamodik) 
astutia uti. 

ne-k'u-pti (nekú, p-tlT felgyúló : piros-arcu) genas 
roseas habens: ne-qare (fekete-szemü) nigris 
oculis. 

ne-quzítlen (ne III oda-szorit v. Int. quz'ín : oda-köt) 
alligare. 

ne-m (ne I B. 1. obi. v. qVfec', zedínemis etc.) 

nemTc (Ross. 1. Német 2. német) 1. Germanus 2. 
Germanicus : nennYc-í-bze (német besze, nyelv) 
lingua Germanica. 

ne-m*í-c' (ne szem || oculus, p. neg. çîn csinál on, 
en kivül) praeter (Germ. abgesehen von) : abí 
ji-nenníc'-i (Zb. 21/174. azon kivül is) et praete- 
rea; nennTç'o (id. ger. adv.) 

ne-mí-ptl ín. v. neg. ne-p-tlTn : tekintetbe nem vevés, 
tiszteletlenség) inobservantia, irrcverentia ; ne-nní- 
ptlTs'ÍY'a (n. v. s. figyehr.ctlenség) animus non 
N attentus ; ne-nní-ptrísín (neg. ne-ptlY-sín : oda 
nem figyel) animum non attendere: ne-nfiY-sT-y'a 
n. v. s. hiány) defectus, inopia: ne-m'í-sí-n (neg. 
ne-sí-n 1. nem ér oda 2. hiányzik) 1. non tan- 
gere 2. deesse, deficere: ji-tler c'ím nennísígo 
(lába a földet nem érVe) pedibus terram nontan- 
gendo ; nenn'ís-o (id. ger.) : t'ekű n. (kevés hián) 
pauco deficiente. 

I ne-n, ní-n (fénylik, világos | lucere, splendere) v. ne- 
/un, ne 1 B. 

H ne-n, nT-n (M. no, nev-el, nyu-l-ik W crescere) v. 
bí-n, neh, nehuz', ní-woz', neby'ef, nYbil'n, nna- 
na, sane etc. 

lII ne-n, ní-n (M. nye-r, nye-1 1. fog, kap, tart 2. fo- 
gódik: marad 3. maraszt I 1. capere, tenere 2. 

25* 

Digitized byLjOOQlC 



.*Î88 



manere, haerere 3. retinere) v. be-, ç'e-, fe-, 
ye-, qa-, te-nen, 'atlTn, bane, bene, gon ete. 

ne-n§e (ne I B. nincs: szemnélküli) oculis carens; 
ne-pçi-s-in (ne lil pçin, sYn: odáig mász) arrepere. 

nepe - nape (arc 1| facies ete.) ; nepeyu (fehérarcú 
Zb. 25/2) genas albas habens; nepense v. na- 
pense, nepetey/ v. napetey', ne-ps (ne I B. psî 
szem-viz: könnyű) lacrima. 

ne-pse-j (p. s. sóvár, sóvárgó) avidus, cupidus; ne- 
psej-ln (ne III v. Int. psen 1. eped, sóvárog) 
appetere, concupiscere ; ne-ptlY-sT-n (id. ptlín, 
s'ín : oda-néz, jól megnéz) attente aspicere. 

ne-p'-c' (ne I B. p. p'c'ín facsar: hamis, csalfa) fal- 
sus: çih'at nep'c' (hamis tanú Ar. áehíd) testis 
falsus; ne-p'ç'e, nep'ç'it pro nap'ce etc. 

ne-p'e-s (ne Ili oda, p'e hely p. sen, s'ín ül, helyébe 
ülö jt vicarius, locum tenens) v. ane-nep'es. 

ne-p'q (ne I B. szem, arc, p'qT : 1. pofacsont 2. orr- 
csont 3. hegy-fok, kiálló szikla) 1. gena, os ju- 
gale 2. OS nasi 3. promontorium, saxum : Nep'- 
qím qebz'ej 'us-ç (Zb. 26/54. Hegyfokon tököcs- 
ke ül, mi az? bÍ5, emlő); nep'qí-pe (id. orr: 
előhegy, hegy-fok Zb. 25/8) promontorium; ne-r 
(id. det.) V. tenníprago ; neri-ne (id. szem-rc 
szem : zsir-szemök) gutta pingvis : Nerine, neri- 
ne, nerine pçVkut', qóze pcíkut' qí-z-u-míto, 
o-s-tínqém (Zb. 26/54. Zsirkarika megzsirkarika, 
összesen 12, ha te nekem 12 falut nem adsz, 
neked nem adom, megfejtését, mi az? leps, hús- 
leves) ; ne-rí-bye (id. loc. instr. p. bé-ye-n fel-kel: 
szemmel, arccal felfelé álló : személy) persona: 
n. bziyak'e ja-t-ír (a személy-számmal adják: 
fejadó) tributum capitis vei personale; neríbye-j 



Digitized byLjOOQlC 



89 



íZb. 12/26. id. rossz: szerencsétlen személy) per- 
sona infelix; nerí-nní-tlay'ú (íd. p. neg. tlay'un; 
látatlan) invisus: Nerímítlay'ú satu jac'qém (Zb. 
26/30. Látatlan vásárt nem csinálnak satu T. tat. 
eladás. Km.); nerí-p-tle (id. p. ptlen : látcső) te- 
lescopium. 
ne-s (p. ne-sí'-n oda-ér: ig, iglén) usque ad: qale-nn 
nes (a várig, a városig) usque ad castrum, urbem; 
nes-go (íd. ger. jól elrendezett-en) bene dispo- 
site; nes*í-ya (id. n. v. elérés, siker, jó berende- 
zés) successus, bona dispositio ; nesí-y-k'e (pro 
nes'í-yu-k'e nes, nes-k'e) ; ne-sT-n (ne Ml : 
oda-ér, el-ér, kéz, fegyver, ütés; elég lesz) per- 
tingere, pervenire, protendi : sufficere : ne-sír-qénn 
(nem elég) non sufficit; ne-sí-z-Yn (id. v. Int. 
oda-,el-érkez-ik) advenire, pervenire : hune-nn n. 
(haza érkezik) domum redire; jl anenn dei ne- 
síz (anyjához érkezik) redit ad matrem suam ; 
nes-k*e (ger. id. -ig) usque ad : Psíi'-ch'a nes- 
k'e (a nagy-viz Kubán fejéig) usque ad fiú- 
mén cubani ; ne-t ned (tömlő, zsák 1 uter, 
saccus); ne-tle na-tle; net-z'ej (ned dim. 
tömlöcske, zsákocska) uterculus, saccus, culeus 
parvus: Netz'ej lli-jiz (Zb. 26/63. Hússal tele 
tömlöcske, mi az? i'íy'o, egér.) 

ne-t*a pe (na-t*e, orr : a homlok eleje) pars anterior 
frontis. 

ne-ua-sa-y'a (s. ság, ség: ismerőss-ség, ismeretség) 
cognitio, familiaritas ; ne-ua-se (ne I B. p. ua- 
se-n: ismerős) notus, familiáris; n. yo-ç'Tn (meg- 
ismertet valakivel) familiarem facere cum: n. yo- 
y/u-n (megismerkedik) amicitiam inire cum. 

ne-'u-z' (Ad. ne-uo, ne 11 né, nő, 'u, uo ó, aug. l.öreg 



Digitized byLjOOQlC 



B90 



asszony 2. báb-asszony) 1. anus 2. obstetrix v, 
ní-wo-z'. 

ne-'uz (ne I B. szembaj) malum oculorum. 

ne-üi', ne-'uz'k'e (ne 111 'uz': után) post: abí ne'uz' 
(annak utána) postea: vTr jesVxu vâ ne*uz' (az 
ökör fáradásig szántotta után) postquam bos^us- 
que ad defatigationem suam aravisset; ne-z (id. 
p. n. V. zen IV szel : vlminek szélye) margó. 

ne-za-qo (ne I B. egy-,fél-szemü) cocles ; ne-ze-bleéa 
(id. p. perf. ze-b-le-se-n : bandsa, banzsa v. 
by^u-nzo) limus, strabo; ne-zírx'a (id. pro zerí- 
y/e magára kanyaruló, szem-környék : halánték) 
tempóra, crotaphi. 

ne-z-nrıi-Y'a-s (n. v. negat. ne-y'a-sVn: érintetlenül ha- 
gyás) actio silentio praétereundi. 

ne-zan (ne I B. éles-szemü) lynceos oculos habens. 

ne-ze-gu-ze-n (id. gu, ze-n I szem derül, sziv derül: 
^ vigad) laetari, gaudio exsultare. 

ne-z-ín (v. Int. ne-n) 

ne-ií-sí-n (ne III ze-n, z/n, sín : odáig fut) eo accur- 
rere ; ne-z'e-n (id. usan : elmegy) abire. 

nlf (pro ne-ji-t'u : két szem) duo oculi. 

ni I— III - ne I— III. 

n*í-'a (n. v. ni-'a-n, ne I 'a-n csinál: figyelt !:i) atten- 
tio: Gui zVar ji-nTa tetç (Zb. 26/33. A hibával 
birónak figyelme azon van. Km.) 

níba-b-le (nVbe, p. be-n ill le aug. gyomra vevös : nagybe 
lü) polyphagus ; níba-ze (id. p. n. v. zen, szorul : 
gyomorszorulás) constipatio ; n'í-ba-ze (id. p. n. v. 
zen: has-menés) diarhoea ; nT-be, nY-bbe (ni, ne I B. 
2. űr, be, bő: 1. gyomor, has 2. mé-h cf. Kab. 
me, mi bogyó, gyümölcs x^ hely) 1. venter, sto- 
machus 2. uterus ; nibe-by'o (Zb. 25/57 id. bő : 
nagy-hasu) ventrosus; nibe-f (id. p. fen, fin 11' 



Digitized by 



Google 



8í)l 



hasas, pohos) ventrosus^ níbe-m (id. obi.) n. 
jizgo (jóllakásig) usque ad satietatem; nTbe-*uz 
(gyomorvész) cardiogmüs. 

ní-by^e-de-tiedei-ín (n'í Hl by'ade szaladoz : neki- 
szalad) currere versus. 

ní-bY*o (ni =- ne I B. szeme bő: fürj) coturnix. 

nT-by^u-rí (neki fekü-re: ódalt, mellé !' ad latus) : nib- 
y'uri-çez-Tn (id. v. Int. çen l!l : melléfog, lovat) 
adjungere (equum); níbY*uríY'oatlh'a-n (id. y^ot- 
lYn, h*an : mellé-fekszik) accumbere. 

1. nY-b-z' (ni pro m'í nem i non, p. b-z'e-n 1. fel-süt: 

árnyék, a hol nem süt) umbra. 

2. nYbz', ne-bz' (n. v. níbe-z'-en v. Int. níbe-n, nebe-n 

Jap. nobe-ru, neve-kedik: növés, életkor) l.cres- 
centia 2. aetas; níbz'e-Y*u (id. társ: 1. kortárs 2. 
felebarát) 1. socius ejusdem aetatis 2. propin- 
quus: n. ze/oy/un (megbarátkozik) amicitiam 
inire cum : n. //abzo (barátilag) amice, familiari- 
ter; nibi'cy'u-y'a (barátság, társaság) amicitia, so- 
cietas; ni'bz'ere-j, nVbzTrej (p. níbí'e-n aug. 
örökös, örök) aeternus. 
nî-çe-çe-n (n'í II çV amott fog: ott vadász) ibi venari ; 
nY-çh*e-çT-h*a-n (id. çh*a, çV neki fejének. Zb. 
12/47: neki-megy) adire versus ; nTçh*e-çT-tlade-n 
(id. neki-szalad) accurrere; n*i-çY-ç'T-n (id. ott csi- 
nál : ott rajta dolgozik) operam dare in ; ní-c-k'u-n 
(id. cin M. nyi-sz-ol v. y'ûniçk'u-n) ; ni-ç'e-'o-n 
(id. le-üt Zb. 12/45: oda-csap, érint, ba//er le- 
helet) tangere (halitus); ni-de-k'i-n (id. oda-megy) 
adire, eo ire; nT-de-Y'otíhé-n (id. ott penészedik) 
ibi mucescere; níde-j-y/T-n (id. y/^n» X*'" '^ -= 
ott széttép) ibi dilacerare; ní-de'u-n (oda-hallgat) 
arrectis auribus astare, 



Digitized by LjOOQIC 



892 



níge (psî-nî-ge p. nen, nîn Ml dim. mart, partX ripa. 

ní-go-pT-sku-k'-ín (Zb. 26/66 ni III go hozzá pí felé 
sen, sín IV szel, szúr, kun id. Int. csipkedi a má- 
sik felét) vellicare alterum latus ; níy'oc v. ney'oç. 

nT-70-n (neki-hajt) adigere; nTyu v. neyu; nT-ku-n 
(neki-vág : merészel) audere ; nVk'etlí-zek'o-n (ott 
utána járkál) assectari aliquem ; nT-k'o-n (oda- 
megy) adire : sT-nT-b-de-k'onc (én veled oda-me- 
gyek) tecum ibo illuc ; ni-k'otle-n (id. v. Int.) : 
sí-n-o-k'otlenc (odamegyek hozzád) ibo ad te. 

ní-qo (p. n. v. nT III qo-n IV vág : 1. fél, felerész 2. 
dal, ódal) 1. dimidium, dimidia pars 2. pars, la- 
tus V. çe-, jitles-, tieníqo etc. níqo-qo-Y*u (Zb. 
25/20 s. y'u társ : versenytárs, ellenfél) adversarius : 
nVqo-qu (p. s. ellenfél, ellenség) pars adversa, ini- 
micus ; níqo-qu-n (neki, felé : neki-vág, szembeszáll) 
aggredi aliquem, resistere; níqu-aqo (pro ní-qo- 
ja-qo felét vágják : alkudozás) actio licendi, liceri. 

ní-n I— III v. nen I— III ; ní-^o-SesiV-in (Zb. 12/21 ne, 
nT III, 'o, sesín, k7n : ellovagol) abequitare ; ní- 
'oz' pro ne-'uz'. 

n"í-p (ni III pen, pín cf. gu-p : oda-gyülő M. nép; a 
mi köré gyűlnek: lobogó, zászló) vexillum. 

nísa-c'e (s. kicsi, új : menyasszony) sponsa, nurus : 
ní-se Ad. ne-se (ni, ne III neki, oda-szálló: 1. 
meny [a férj családjába menő] 2. a fivér neje) I. 
nurus, sponsa 2. uxor fratris v. se-n II. níse-^'u 
(Zb. 25/30 id. társ: két fivér nejei) uxores duorum 
fratrum; níse-tín (id. adomány: nász-ajándék, 
női hozomány) donum nuptiale, paraphernalia. 

ni-s-xu (n'í-c-xu Zb. 12/44, 47, 48 nT, ne I B. n. v. 
çın, sín IV szem vágás-ig: pillanatra, azonnal) 
momento, statim. 



Digitized by VjOOQIC 



39İ5 



nî-sîn (Zb. 21/157 syn. nesin : odaér, megérkezik) at- 
tingere, advenire; nı-s (ne, nî ili p. n. v. Sen» 
eîn, oda-hozó : vendég-étel) cíbus epularis ; ni- 
şte (id. p. s-te-n v. Int. sen IV. szel, Szék. nyü^» 
szüt-ölö ıi dissecans v. le-niste). 

nî-Sedîbe (Zb. 21/172 pro mı-pçedej-be, e felsütő 
táj-ban: ma reggel) hodie mane. 

ní-te-psí-xe-n (nT, ne Mi ott leszáll a lóról v. tep-sín) 
ibi descendere de equo; ní-tetih*a-n (Zb. 12/40 
reá-tesz, reáad) superponere, addere; nT-tle-un 
(Zb. 21/213. esedez-ik) supplicare: sî-n-o-tieu 
(sT-nî-u-tieu én neked esedezem) supplico tibi. 

nY-t'e (nî, ne il nagyon fe, t'i tö, alsó, csekély suff. 
dim. V. c'íkű-níf e, nte, nde). 

nY-t'î'S-lı*e-i-în (nî, ne ili Vísí-n, v. Int. h'en : oda 
leül) considere iUuc. 

nY-'uz' V. ne-'ui'. 

nYva-fa-mî-ç' (s. szén: kő-szén) carbo fossilis; nî-ve, 
nV-vve (pro mî-ve nem olvadó: kő) lapis; níve- 
k^eç'-yj (id. kicsike : kövecs, kavics, göröngy) 
glarea, gleba; níve-tlap'e (id. drága: drága-kő) 
gemma, lapillus; níve? (míve? parittya) funda; 
mv-op'ce (pro nTve 'u-p'c'e p. u-p'c'e-n, meg- 
pecez : âz öv végére való kő) lapillus in extremi- 
tate cinguli. 

ní-wo-z' -- ne-'u-i'. 

nT-zédí-c'e-h'é n (nî együtt neki-megy, az erdőnek) 
adire aliquid una cum aliis ; nî-zepi-tleç'e-h'e-n 
(v. tleç*en, li'en: letörül mindenfelől) delere un- 
dique; nî-zerî-'u-ç'e-n (egymásra bukkan) inci- 
dere, obviam fieri ; ni-zeSeh'-en (v. ze, áen, jer 
zeim Zb. 12/41 : vlmi mellett unatkozik) ibi tae- 
descere. 



Digitized by LjOOQIC 



:{î)i 



nî-ie-be, nV-i'e-be (nT pro mi, ez : ez éjjel) hac 
nocte. 

njV-h'â (pro ni ji-h'â p. perf. h'a-n II) njYh'â qVh'a-m 
yuatlyuâ (Zb. 12 26 jött-mentek, csavargók szü- 
lötte) natus a vagabundis. 

nne, ne (szem ı oculus) nnef ete. v. ne; nne-k'e, ne- 
k'e (id. instr.) n. je-nnT-p-t-IT-n (szemmel nem 
pillantja : nem vesz tekintetbe) non considerare ; 
nne-m, nem (id. obl.) n. qi-feç' (látomány, tü- 
net) visio, phaenomena; n. qífe-nen (szembe öt 
lik) conspicuum esse ; n. zerí-q'íf eç' (szem-mér- 
ték) judicium oculorum. 

no (1. mendose pro ne, ni III et u, tu, tibi, te ; sY-no- 
k'otlenç hozzád megyek ; ad te ibo 2. pro ne, ni 
II, III. et o pron. 3. pers. me-no-y' az, ő el- 
vesz ;; ille perit pro ma ne-o-y'u v. ney'un) 

noba (pro nobe-a) : n. qi-zdesT-m (e nap-á kiérve : a 
mai napig, mostanig v. qí-desTn) usque ad ho- 
diernum diem ; nőbe (Ad. népe, nípe pro í, mT 
nőbe : e nap. M. nop, nap, no pro ni p. » nen, 
nîn I p. pe-n, pî-n I. pir, forr : e nap, mai nap, 
ma) ho-die. NB. Significationem originalem vo- 
cum nípe et ma-yo (a hö -- a nap) »sol, ignis, 
dies« fuisse monstrat vox Japonica fi (sol, ignis, 
dies) ; nobe-re-j (id. rá-járó: mai) hodiernus: n. 
mayo (mai nap) dies hodiernus. 

n-re (pro ní-re) ; n-Se (pro, m, ím, mi obi. p. áe-n, 
eső, hiányzó ; deficiens, Suff. priv.) 



Digitized by LjOOQIC 



395 



I O (1. középre mutató néómás M. o, u o-da, u-gy 

Tam. u 2. 3. sz. névmás) 1. pron. dem. ad mj 
dam distantiam v. so pro sY-o, u-o, do pro dí-o, 
fo pro fí-o 2. pron. 3. pers. vocalem praefixi 
verbális annihilans : ço-ç e (onnan esik -- hiány- 
zik) deest V. çT-ç'en ; no-s (oda érkezik) pervenit 
V. nesin ete. 

II o (mendose pro u, hu pron. 2. pers.) o-s-'onç (Zb. 

26/61 neked én mondandóm) tibi ego dicam. 

III o (pro go Jap. ku, u cas. lat.- mutat.-adverbialis) : 

k'on-o (k'ongo) zi-a (kelni mondjad, m. hogy 
menjen) dic ut eat ; simag-o za-'a (betegnek mondr 
ják) infirmum esse dicunt. 

IV o (pro go, k'o formát, fut. II-i) : der-i d'i-ç'eno-ç 

(Zb. 21/188 mi is csinálni fogunk) et nos facturi 
sumus. 

V.o ('o, u, u-a I M. o-r, orr, or-j, or-om; ör-eg: 
elö-, ki-álló, magas, magasság ! prominens, pars 
prominens, celsitudo) v. ogú, o-n, o-r, or-q, o- 
sy' etc. 

oa (ua 1, oV): oa-çh'a (kétsyn. hegy, domb, régi sir- 
halom, kurgan) mons, collis, tumulus antiquus. 

oan, oante-Y'o, oanten v. ua-n, uanten etc. 

oa-ée (n. v. s. el-szállitás) transportatio ; oa-sen (ua 
el: el-visz,-szállit) transportare. 

1. oate-n etc. v. ua-tín 2. oaten, oatezín v. 'oaten 
etc. 

oçh'iç (pro oaçh'a jiçV, három kurgan) trés tumuli an- 
tiqui. 

od-gine (Ad. udigine od p. 'odín hangzik 1; sonare 

Digitized byLjOOQlC 



396 



Kin. kin Jap. k€we érc: csengettyű) tintinabulum ; 

odTn V. 'odVn, 'otVn ; oeç v. ues. 
o-g, o-gú (o V magas, gu, ku kör Jap. ó-zora magas 

ür : é-ge , ég) coelum : ogum jetlader (Zb. 25/64, 

ho-gum égbe szaladó: égig érő) minans coelum 

vei nubes. 
oh ! (oh !) 0, heu, pro ! 
oji ( woj Ad. wuaje pro ueve-j : rossz idő, vihar) pro- 

cella. 
on-dey'u v. uendey'u. 
o-r (o V det. v. uo-r. uorq : úr)dominus: napé sji 

'aqém jik'i sí-orqem (Zb. 29/39 becsületem nincs 

és úr nem vagyok, ha . . .) 
orde (Zb. 25/38) v. uarde. 
ore (o Ml, re - gore, ger. adv.) : Bzítlyuy'er zı-çî- 

ty'enonn y'i-ore ma-k'o, zV-cí-tlenom guf-ore 

ma-k*o (Zb. 26/6. A nő az élvezendöre sirva 

megy, az elveszendöre örvendve Km. v. yTn, 

gufen). 
ored etc. v. 'ered ; orq v. uorq. 
ose-ps (Zb. 25/92 ose, ues, ő-sz, hó, viz : dér) pruina. 
o-Sx etc. V. ueé/' (esső ji pluvia). 



O (öo) 

I 'o (o V, u I M. ó Jap. ó, owo magnus, grandis). 

II 'o (u, 'u, ue Igeirányitó: 1. elé 2. elül-röl - el 

praef. v. 1. prae-, pro- 2. a, ab) v. 'oy/ú, ní-'o- 
éesík'Yn. 

III 'o (p. 'o-n III M. óv, öv: ó-l, pajta) stabulum. 

IV 'o (p. n. V. 'o-n V) v. th'a-rí*o etc. 



Digitized by LjOOQIC 



807 



'oa-te-n ('ote-n v. Int. on V : mond, el-ki-mond) di- 
cere, divulgare; 'oatezín (id. v. Int.) v. 'oteiin. 

'oç-y/u (n. V. s. félre-beszélés) delirium ; 'oç-y'un 
(pro 'oz' p. 'oi'-ín V, beszélős lesz, félre-beszél) 
aliena lóqui v. qay'e'ocy'un. 

IV 'od-in (v. Int. 'on IV üt, pali) tündére, baculo cae- 

dere* 

V 'od-'ín (v. Int. 'o-n V hangzik ji sonare) v. od-gine. 
'o-gû (At. 35 p. 'o-n IV k'o, k'u kelő, járó : csép- 
lő) triturator. 

1. 'o-y'o (n. V. 'o-n IV ütő-kor: 1. cséplés, cséplés 

ideje 2. szena-verés, kaszálás, méqu-'oy'o) 1. tri- 
tura, tempus triturae 2. foenisicium. 

2. 'o-y'o (n. V. 'o-n V szólás i| cantus galli) v. adaqe- 

'ofo. 

'oy'o-maze (oy o 1 . hold, cséplés hava : Október) Octo- 
ber; 'o-h'í-n ('on IV vesz v. zeye-'ohTn.) 

'o-y/ú ('o II p. x'u-n gyün M. ü-gy, a mi elé-jö, Szék 
ügy, folyó: 1. ügy, baj, per, dolog eljárás 2. lé- 
nyeg) 1. res, negotium, actio, opera, administra- 
tio 2. substantia : th'am ji-'oy'ú (isten ügye : is- 
ten előtt kedves) id, quod deo gratum est ; 'oy;u- 
ç'ap'e (id. csináló hely: törvényszék, igazgatás) 
tribunal, judicium; administratio ; 'oy'u-ç'e (id. 
csináló cf. ügy-ész; törvénybiró) judex; 'oy'u 
ç'e-n (id. csinál : dolgozik, működik) operam da- 
re, laborare, agere; 'oy'ú m'í-c'en (id. neg. he- 
nyél) otiari ; 'oy'uf (id. fi : jó ügy, jó cseleke- 
det) res bona, benefactum ; 'oy^u-ye-f e-jay^a (id. 
félrevetés: ügy-elhalasztás) dilatio rei; 'oy*u-m 
(id. obi.) : 'o. yetç (a dologhoz tartozik) ad rem 
pertinet^ 'o. yojz'en (dologhoz kezd) aggredi ad 
operam ; 'oy'u-nea-y'a (s. ság, ség : dologtalan- 



Digitized by VjOOQIC 



398 



ság) otium, inertia ; 'oy/u-nse (id. nincs : tétlen) 
vacuus negotiis, iners; 'oy/uná-o (id. adv. tétle- 
nül) otiose; 'oy/ú-r (id. det.) 'o. zi-yu (űgy-hajtó: 
ügy-vivő) actor, procurator: 'o. z-tetr (pro zí- 
tetír az ügyre tartozó: a dolog lényege) essentia 
rei ; 'oy^u-ayo (id. nagy : fontos, érdekes ügy) res 
magni momenti ; 'oy*usyo-n (id. igésitve : érdekel) 
interest ; 'oy*u-te (id. p. te-n, tí-n tar-t : ügy-nök, 
ügy-vivő. követ) ágens, actor, legátus : 'oy'uter 
ja-tlerqém, tl'Tk'or ja-huk'Trqém (26/19. A kö- 
vetet nem bántják, a közbenjárót nem ölik meg. 
Km.); *oy*u-th*abiaç'e (végrehajtó, megbízott) 
executor, commissarius : nîbe-ç'e*ubzer *oy*uthab- 
zaç'eç (Zb. 26 26. A gyomráért hizelgő végre- 
■ hajtó t. i. szokott lenni. Km.) 

'oj-in (v. Int. 'on IV üt j! tündére, icere) v. de'ojin, 
qVde'oj n, tie'oj etc. 

Ili 'o-n (ua-n Ili M. ó, óv, ó-l ; ö-r, öv: övez cingere) 
V. '0 III. 

IV 'o-n (syn. ue-n, uo n, u-n: M. 1. o-r-t, ar-at T. 

tat. o-r-. or-aq 2. le-ő, lő 3. ő-r öl : 1. pattan, 
reped 2. üt, tör, csépel, tör, vág 2. mar, szúr 3. 
üt vlkire, össze-vág) 1. dirumpi, displodi 2. tün- 
dére, ferire, deterere frumenta, secare 3. mordere, 
pungere 4. similem esse, congruere : h*am u-j- 
onne nay'ej nne-y'u (Zb. 26/48. Ha az ebet ütöd, 
rosszabb lesz. Km.) 

V 'o-n (uo-n szól, beszél, mond, énekel, kukcrikol) 

sonare, dicere, loqui, canere, cantare (gallus); 
'or-ed (uered, uored id. n. v. 'or, dim M. or- 
d-it : dal, ének) cantus : 'ored-y'o-hu (id. p. yohun: 
dalos, énekes) cantor; 'ored-hu-ss, - -*uss (id. 
p. s. dal-szerző) poéta lyricus; 'ored hu-ssin 



Digitized byLjOOQlC 



aoí) 



('u-ssí-n id. el-zen-g: dalt szerez, megénekel) 
Carmina modulari ; 'ored-Tz' (ősi dal) cantus an- 
tiquus ; ^oredíz'-ke 'aze (id. instr. mester At. 56. 
hös-dal-müvész) cantus heroicos artificiose canens; 
'ored zTa (id. n. v. s. dalolás, éneklés) cantatio ; 
*ored zí-'a-n (dalol, énekel) cantare. 

'ote-n, 'oate-n (id. v. Int. el-ki-mond) dicere, eloqui, 
divulgare ; 'otez í-y^o (n. v. 'otez^n : elbeszélés) 
enarratio ; 'otez'iyuaf e (id. f e, fi vig : könnyen 
elbeszélhető) facile enarrabilis : m'bem ji-iaz'er 
'otez7f uaf eç (Zb. 26/37, A gyomor [elmúlt éh- 
ségét] baját könnyű elbeszélni. Km.) ; 'otez'-'ín, 
'oatezTn (v. Int. "öten : mondogat, elbeszél) enar- 
rare : uorq ji-ç'â ji-'otei'qém (Zb. 26/2. Az úr 
tettével nem kérkedik. Km.) 

*o-t-ín (syn. "odin, ud'ín v. Int. 'on IV üt. tör, zuz, ti- 
161) tündére, conterere; cannabim purgare v. ji-*o- 
tíh*en. 

'o-z-Tn (v. Int. 'on V M. ü-ze-n, i-zen : mondogat 
dicere) v. th*a-cT-'ozín. 

'o-z'-ín (v. Int. 'on IV M. ü-z, f-üz, z-úz : üt, ver, 
visszaüt Zb. 26/17) tündére, ferire, repercutere v. 
qojh'el. 

ó (Tam. ő? M.-e? Suff. interrogativum) : huner ssa-ó 
pere ? (a ház elégett-c csakugyan ?) num donuis 
incendio deleta est? 

'ono (Zb. 29 50) v. uane. 



Digitized byV^OOQlC 



400 



r p (b I pro pe I ffiséged: ön, te, téged, neked, tőled 
stb. i| eminentia tua: pron. 2-ae pers. tu, te, 
tibi, a te etc); p-ç'e-r sít? (a te csináló mi: 
mit csinálsz?) quidfacis; sí-p-so-guy* (én benned 
bizom) fido tibi v. u, ue, uo. 

II p (pro pe, pí Hl Igeirányitó || praef. verbale). 

III p (pro pe, fe, bö-r, külső nél-kül iJ in dialectis pro 

qé-nn extra, sine, non) : u-ç'eh*ana-p -^ u-ç'e- 
h'anqem (Zb. 26/61 nem éred utói) non asse- 
cuturus es. 

pa (in compositione pro pe I— III). 

pa'a (pe I fe-j, p. 'a-n álló, fejrevaló : föveg) pileus, 
tegumen capitis; pa'a-ci-qu-pyj (id. süveg rá-hu- 
zó fa V. qun, py/a: sapka-tágitó fa) forma lignea 
ad ampliandum pileum ; pa'a-qupy'a (id. fajankó) 
homo stupidus, truncus. 

pa-b-z'e (pe III felfelé bő-sarj cf. tla-bz'e : cserje, bo- 
zót, bokor) trutex, fruticetum, virgultum : Pabz'em 
yesír Tr/em qiyeyu, gum yetlTr fadem qíyeyu 
(Zb. 26'35. A bokorban ülőt a láng hajtja ki, a 
szívben lévőt az ital hajtja ki. Km.) 

pa-çaçen v. pe-çaçen : paçe'on v. peç*eon. 

L paç'e ete. v. pâç'e. 

2. paç'e (rectius pa-çe, pe lil p. çeri IV fel-érő: elöbb- 
való, jobb, fadepaç'e) superior, melior. 

pa-go (pe II nélkül : orratlan) naso carens : gegum 
pago qojk' (Zb. 26/22. Tréfából orratlan jö ki. 
Km. V. q'ík'in). 

4>a-Ya-çe (p. paye-n aug. igen bű-sz-kc v. p-çe-n)su- 
perbus, inflatus, arrogáns; pa/açe-go (id. adv.); 

Digitized by VjOOQIC 



401 



paya-y'a (s. ság, ség : büszkeség) superbia, arrogantia; 
pa-ye (p. pa-ye-n büszke) superbus, inflatus ; 
pa-ye-k'-'ín (id. kel : büszkélked-ik) superbire ; 
paye-k'i-z'-Tn (id. v. Int.) u-ze-payek'Tr q-o-pa- 
yek^iz' (Zb. 26/20. A te előtte büszkélkedő előt- 
ted fog büszkélkedni. Km.); pa-ye-n (pe III syn. 
be-ye-n, be-yí-n po-ha-d, da-ga-d : pöffeszked-ik, 
kevélykedik) superbire, se inflare v. zTy'a-payen. 

pa-yV-nn (pe II hangozva ger. yen, yín : dünnyögő) qui 
de nare loquitur: payímgo psatlen (dunnyogva 
beszél, dünnyög) de nare loqui. 

payja-y'a - paya-ya. 

pa-y'a (pe I ha, kor) abT ji-pay'a-m (annak elő-há- 
já-n : tavalyelőtt) ante annum elapsum. 

pa-y'o-p'íje (pa-y'o - - fa-y'o fa-kó, sárga buza, ga- 
bona V. pí^e: sárguló, érő gabona) frumentum 
flavescens, maturescens. 

pa-hu-l (pe - be, bő ütő tömeg magna copia fe- 
rientium globorum v. sem-pahul). 

pa-y'u-n v. pe-y'u-n. 

pa-ne, pé-ne, ba-ne v. pena-çh'. 

pa-p-çe (n. v. s. orr-fuvás) emunctio; pa-p-çe-n (pe 
II orr, busz, busz, fú Zb. 25 2 : orrát ki-fújja) 
emungere. 

pa-p'c"e (pe I p. pec-ez: vég hegyezve ' acuminatus v. 
bz^çh'a-pa-p'c'e) ; pa-p'-çe (id. fe-j, fő, becs. 
Hib p-ç'e : fejében, helyében, ért, mia-tt, számá- 
ra) pro, propter: abí p. (annak fejében, azért) 
propter ea: yoy'ay'un p. ç'etle'un (bocsánatért 
esedezik) veniam precari. NB. Az adíghe pe-a a 
pe (fe-j) szó allativusa s a magyar mia, nniá-n, 
nnia-tt társa. 

pa-se (pe Ili p. n. v. se-n ér k'a-se ellentéte: régi) 

l.«>x.-(-:»b.-IIunjr.-I^iit. 2(» 

Digitized byLjOOQlC 



402 



pristinus ; pase-m (id. obl.) p. çuy'o (ha-j-da-n 
[ha fe-jén ^^ idő elején] régen) olim ; pase-re-j 
(id. rájáró: előbbi, régi) anterior, pristinus ; pase- 
uo (id. adv. go: régen, hajdan) olim, quondam; 
pa-se (id. p. ée-n visz: 1. vezető, vezér, főnök 
2. kezdet) 1. ductor, dux, caput, praeses 2. prin- 
cipium. 

pâ-ç e (pa-ç'e Ad. pa-a-ce pro pa, pe II, ji-ce cf. 
nap'ç'e pro na-p'ce : ba-ju-c, ba-ju-sz, bajsz) 
mystax. NB. A M. ba-ju-c (Nase ihr Haar) -- 
Kab. pa, pe, ji, ce, ci, a T. tat. bí-jí-k = Kab. 
pe, ji, ke ; - -xu (ösz-bajszu) mystace cano; 
- -náe (bajusztalan) mystace carens ; - -p'ij (id. p. 
p'ijin elé-nyiíl: nagy-bajszu) mystace proeminen- 
te : Agú-nec' paç'e-p1j (Zk. 26/6. Űres-kezü, 
nagy-bajszu. Km.) ; pâç'o (id. adv. o, go) p. 'utir 
sTlle-mTY'ave-ç (Zb. 25 26. A mi bajusza van, 
olyan mint a nyers-selyem). 

p-c'a-ne etc. v. p'c'ane; 1. p-c'e (p. n. v. p-c'e-n v. 
a-pc'e) ; 2. p-c'e v. p'-c'e 2. etc. 3. p-c'e, p-c'e-n 
V. p'c'e 3. etc. 

p-c'e-n (p. III c'e-n II pe-cé-z: megnedvesít made- 
facere) v. te-'u-p-c'e-n, a-p-c'e. 

p-c í, p-c7-n V. p'-c"í etc. 

pca-by'u-gú (p-çe fő-szár fekü-köz Zb. 12 '26: nyak- 
ódal) latus colli vei cervicis. 

pça-dej-m-Vçk'e (pro pçe-dej-m 'uz'k'e v. pço-dej : 
holnap-után) perendie; p ça-fe (Zb. 21 304 p-çî 
fe p. p-çe-n, p-çY-n 1. felsüt, vve fő-z, sütő-fözö: 
szakács) coquus v. pçefa-p'e. 

p-ça-y'o (p. p-çen IV fel-érő /o hő, gő-z : fel-hő) nu- 
bes V. p-se, p-sa-y'o. 

p-ça-m-p'e (pçe II obi. hely : nyak-gallér) collare. 



Digitized by VjOOQIC 



403 



p-ça-tle (p. p-çe-n IV fel-mér dolog: fölmérés) me- 
tatio. 

p-çâ (p. perf. p-çe-n, p-çın II Zb. 21/210 kifáradt, el- 
csigázott) defatigatus. 

1. p-çe (p. n. V. p-çe-n 1. fel-sü-t ü candere) v. pçe- 

dej, pçedıgiz' ete. 

2. p-çe (pe 1 fő, szá-r, tartó: nyak) collum v. 'a-pçe, 

ji-pçe, pçannp'e ete. 

3. p-çe (id. magas, magasság || superior, altus, altitudo) 

a-pçek'e (fölebb) altius, superius: ji-pçek'e (fel- 
felé) sursum. 

4. p-çe (pro p'çe, p'-ç'e. 

p-çe-dej (pçe 1. fel-sütő táj v. ní-áe-dejbe : hó-da, 
holnap) eras ; pçe-digiz', pçe-dik'Tz' (id. p. v. Int. 
dî-gî-n, d'í-k'-ín syn. te-gin, da-ga-n, tetőfelé kel, 
föl-kel: 1. re-g [re-á-kelő] 2. hódá-kelve 3. reg- 
geli ima) 1. tempus matutinum 2. cras mane 3. 
preeatio matutina ; pçedîgîz'-as/e (id. ja-sxe 
esz-ik : reggeli) jentaculum ; pçedîgiz' Tm (id. obl. 
reggel) mane : p. éye-n (reggeliz) jentare ; pçe- 
digiz'-p-se-p-t-l (id. homály, p. p-t-IVn fel-gyul, 
pirul : haj-nal-pir [ef. Kor. hai, nal], pit mán-lat, 
Kor. pit, pir, fény, hai-pit nap-fény) aurora ; p-çe- 
dík'íz' -- pçe-dV-giz'. 

p-çe-diq (pçe II fő-szár, tő-ke : nyak-tö,-esiga,-szirt) 

cervix. 
p-çe-fa-p'e (v. pçaf e : konyha) eulina. 

p-ce-x'ú (pçe II hu~r: nyakló, őrv, nyaklánc) lorum 

colli, torques. 
p-çej-in (v. Int. p-çe-n II mász ij repere) v. de-pçejin. 

pçe-kku (pçe II kö-z: nyak-szirt) cervix. 

l. p-çe-n, p-çY-n (pe ül çen I fel-süt: fénylik, izzó, 



Digitized by VjOOQIC 



4\n 



forró lesz iucere, candere, fervere) v. pçe 1. 
pçaf'e, Y'apçtm, pçt'ir ete. 

2. p-çe-n, p-çT-n (id. çen, çin II 1. csu-sz, ku-sz, 

má-sz 2. csü-r, gyur, vacs-kol 3. csigáz) 1. re- 
pere 2. torquere, depsere, subigere 3. defatigere 
V. 1. depçejin, çY-y^upçen, pçia 2. pçY, 'up'çe 
ç'epçh'an, y'apçk'un, qa-pçih'en 3. pçT, y'epçin ete. 

3. p-çe-n, pçTn (id. çen, çin III felé-ragad ' adhaerere) 

V. k'enpçen. 

4. p-çen, p-çin (id. çen, çin IV 1. föl-, be-ér 2. föl-, 

meg-mér 1' 1 . attingere 2. commetiri) v. pça-y'o, 
pçatle, gupçe/jVa, pçiten, pçi, pçendiz ete. 

5. p-çe-n, p-çVn (syn. psen, psen, id. çen, çın VM. 

po-sz-a, bu-sz, bü-sz, pöc, pöcced : 1. fú 2. 
pöceed, pöffed) 1. flare 2. sufflari, tumescere: 
sem jisır syum jopçe (Zb. 26/35. A tejnek ége- 
tettje az aludt tejnek fúvója. Km.) v. bepçen, je- 
pçen, pa-pçen, $em jepçe ete. 

pçendiz v. pçondiz ; pçe-nse v. p'çense. 

pçe-p'e V. pçamp'e ; pçe-ri-ti (pçe II fö-szár, nyak, 
rá-dülő : szekér-rúd, a melyet a ló nyaka tart) 
temo: pçe-zerY-'ud (nyak-on ütés) ictus ad cer- 
vicem. 

pce-z-ín (v.Int. pçen 1. újra felhevit: tisztit fémet) 
purificare metallum. 

1. p-cí (p. n. V. pçen, pçTn 2. vacskoló, gyúró: tész- 

ta) massa farináé subacta: pcí b-he/ek'-*ín (tész- 
tát puhogat, dagaszt) depsere. 

2. pcí (p. pçen, pçin 4. fel-érő : úr, fejédelem) domi- 

nus, princeps, v. ji-pcír 3. pçT (tiz I, decem) v. 
pç'ı 
p-çi-a, pcVá (p. perf. pçin 2. búvó, szállás, sátor, bódé) 
tugurium, tectum, tentorium. 



Digitized by LjOOQIC 



4o:) 



pçT-çao (pçV: fiatal herceg) regulus; pçT-dade (id. 
dede: öreg fejedelem) princeps senex. 

pçY-go-re (ger. pçin II mászva) rependo. 

pçT-y'a, pçV-y'o (pçT II ság. ség: uraság, fejedelemség, 
hatalom) dominatio, principatus, potestas ; pcí-hu- 
ne (id. Zb. 26/16: fejedelmi lak) palatium prin- 
cipis; pçT-hune-bze (id. ajtó: fejedelmi udvar) 
aula regia; pc*í-qo (úr, a férj apja, fi Zb. 21/186 
sógor, a férj fivére, több nővér férjei egymás közt) 
mariti fráter, maritus sororis. 

p-çY-mî-y'u-pçen-go (p.Ite tu,fut. II negat. çi-y'upçen, 
az, a mi eszedből nem csuszand : emlékezetes) 
memorabilis ; p-çV-m'i-Y'u-pçez-go (id. v. Int. p. 
et ger. ^*: jthetetlen) exanimo non excidens, me- 
morabilis. 

p-çT-n 1 — 5 V. pçen 1 — 5. 

pcV-px'ú (pçı 2. fióka, leány : király-, herceg-kisasszony) 
virgo regia, filia regis vei principis. 

pcí-te-n (v. Int. pçV-n 4. v. qí-70-pcVten.) 

p-cTt-'ín (v. Int. p-cí-n 1. tüzesedik, forrásba jő) can- 
dere, fervere ; pcTtír (id. p. cf. Szék. pezder-ked-ik: 
forró, tüzes, izzó) fervens, candens : ZTyomi'sí'ar 
pçYtı*r-a-fe-ç (Zb. 26/22. A türelmetlen forrót 
iszik, V. je-fe-n. Km.) : pçYtYr /'u-n (forró, izzó, 
tüzes lesz) candescere, fervescere. 

p-çY-tr (pçi II úr t lY dali, férfi 1. jobbágy 2. szolga- 
ság) 1. subditus, servus 2. servitus : Pcítr y'use 
x'ure ? (Rabszolga kisérö társsá lesz-e ? Km. ) ; 
pçYtr-çYn (id. csinál : rabszolgává tesz) in servi- 
tutem redigere. 

p-çon-de (pçYn 4. föl-mér, té-r, a meddig vlmi ér: ig) 
usque ad : zeépconde (éj-ig, estig) usque ad no- 
Ctem; p-çonde-^u (id. ho, he, ig) id. pçonde-r 



Digitized byLjOOQlC 



406 



Zb. 25/42 id. det. határ) limes, terminus ; pçond-iz 
(id. jiz teleméret: mennyiség, csapat, csoport) 
quantitas, multitudo, turba, caterva v. a-pçendiz. 

p-çtir ete. V. pçYtîr ; pç'açe-yjej v. p'ç'açe-y'ej ; p- 
ç'ant'e ete. v. p'ç'ant'e ; p-ç'e v. p'çe ; p-ç'e- 
Y'o-ale v. p'-çe-Y'u-a-lou (Zb. 25/21 ete.) 

p-ç'e-j (pro p-ç'i 10 X jji 8: nyolcvan) octoginta syn. 
foç'-î-p'tl; p-ç'ej-re (id. sociat) p. zîre (81) octo- 
ginta unus. 

pç'ej-re-p-ç'iku-z-re (80 is 11 is: kilencven-egy) no- 
naginta unus; pç'ejre-pç'i-re (id. 80 is 10 is: 
kilencven) nonaginta. 

1. p-ç'en (pro pçen 1.) 

2. p-ç'e-n, pç'V-n v. p'-ç*e-n 1. 

3. p-ç'e-n, pç'ın v. p'ç'en 2. 

4. p-ç'e-n, p-ç"i-n (p'-çen, pe III, ç'en ç7n IV: 1. 

foszt, nyes, irt, gyomlál 2. szurkál, vájkál) caede- 
re, putare, runcare 2. fodicare, v. 'upc'ík'Tn, ^u- 
k'e-pç'Tn ete. 

p-c'engo-qém (p. I, te I tu, fut. II negat. ç'en III. nem 
fogod tudni II nesciturus es) temam-ir p. (a va- 
lóságot nem tudhatod : kétséges, temam Ar. det.) 
incertus, dubiosus; p-ç'engo-r (id. p. fut. ç'e-n 
csinál det. az, a mit csinálni fogsz || id, quod fac- 
turus es) p. u-mí-c'en (csinálandód nem tudod : 
ingadoz, haboz) haesitare, fluctuare; p-c'en-xode 
(id. ç'en III tudandodhoz hasonló: elképzelhető) 
imaginabilis, cogitabilis; p-c'e-náe v. p'ce-née. 

p-ç'e-p-çTn (pç'en 4. dupl. pisz-pisz : piszkál i| fodicare 
V. xepc'epc'iVen). 

p-c'í, p'-cí (Tüb. b-|u plures — ambae manus : tiz) 
decem. NB. Una manus -= 5, ambae manus = 
10: manus Kab. áí (ç'T) Kin. áeu Kor. so-n Jap. 



Digitized by VjOOQIC 



407 



e, ye, yu-bi, te, se, su (suru) ; ambo, par : Kor. 
tu Kab. t'u, fo Kin. Jap. tui (tsui) rli, li Jap. ni 
T. tat. tu (tö-r-t -= Kab. t'u-rı-t'u 2X2): 10 
Kab. p'-ç'Y (be plures manus) Tüb. b-|u, T. tat. 
pi-s (mí-á cf. Tam. mi-di) Kin. si-p (si') Jap. 
to-o (Kab. fo f Kab. 7, 'u manus) M. ti-z T. 
tat- tu-z (o-tuz, Kab. t'u 2. Kor. so-n manus), 
Kor. ye-l (Jap. ye manus Kin. li 2.) Man. |u- 
wan (|u Jap. tsui 2. wan M. van Vogul pan -= 
sanscrit pani manus). in compositione manus stat 
pro ambabus manibus : Kab. ç T pro p-ç**i, Tüb. 
|u pro b|u. Kin. si pro ép, Jap. so (Kor. so-n) 
-= M. sz, c in hıi-sz (2 X 10) ki-len-c (ig-te- 
len 10). 
p-ç'i-k'u-by^u (pç'î 10 p. k'u-n kelö, múló, kilene: tiz-en- 
kilene) undeviginti; - -k'u-bl (id. b-lî 7. tizen- 
hét) septemdecim; - -k'uç (id. ççV 3: tizenhá- 
rom) tredecim; - -k'uy' (id. /j 6: tizenhat) se- 
decim ; - -k'uj (id. jji 8 : tizennyolc) octodecim ; 

- -k'u-ptl (id. p-t-rv 2X2: tizen-négy) quatuor- 
decim; - -k'ut' (id. t'u 2: tizenkettő) duodecim; 

- -küt/û (id. t/u 5 : tizenöt) quindecim ; - -k'u-z 
(id. zzY 1 : tizenegy) undecim. 

p-ç'î-n 1 — 4 V. p'ç'e-n, p'-ç'Tn 1 — 4. 

p-ç'ıra-yjçre (pç'T 10 is 60 is : hetven) septaginta syn. 

t'oç*iç-re-pç'Vre. 
p-ç'ondiz (pro pçondiz). 

I pe, pT (1. előrész, fe, fö 2. vé-g, hegy 3. fél, ódal) 

1. pars anterior, caput 2. pars extrema, cacumen 
3. latus V. 'a-pe, Ja-pe, a-pe, Ji-pe etc. 

II pe, ppe (id. Kin. pi M. pi-sze: orr) nasus v. na-pe, 

ne pe, pa-go. 
Ili pe, pl, p (ia. Igeirányitó: 1. fe-1, felette 2. felé. 



Digitized byLjOOQlC 



408 



belé, mellé, szembe, végig 3. végén, mellett 4. 
felülről, végéről, mellül M. be, bi, pe, pi, fe, fi 
etc.) Praef. verbale 1. sursum, valde 2. ad, intro 
adversus, usque ad 3. apud 4. desuper, ab, de 
etc. 

IV pe (p. n. V. pen, pin IV v. sa-be. 

pe-b-la-y'a (pe Ili p. blay^an : egészen közeledő) app- 
ropinquans : p. y'u-n (közeledik, felétart) appro- 
pinquare; pe-blay'-o (id. ger. adv. mellé, mellett 
jó-közel) ad, prope: psím p. (a viz mellett) pro- 
pe fluvium. 

pe-bzij (pe II orr. beszélés Zb. 12/45: orr-lik) naris. 

pe-bi (p. n. V. s. megszámitás) numeratio: hu$ím ji- 
pebz-ç (Zb. 25/64 annyi, mint a fűszál) innume- 
rabilis ut herba prati ; pe-bz-Vn (pe III : meg- 
számlál) numerare; pe-bz' (id, p. bi'en, bzl'n 4. 
nagyon szúró ,; valde pungens: fű neve Zb. 26/71) 
nomen herbae; pe-çaçe (n. v. s. vesződés, hűhó) 
molestia ; peçaçe-n, pa-çaçe-n (pe I sus-og, 
zug a fő : vesződik, hiába nyugtalankodik) vexari, 
in vanum se inquietare ; peçaçerej (id. p. aug. 
vesződő, hiába nyugtalankodó) se in vanum cru- 
cians, inquietans; pe-çe-'o-n (fel-el-lök, nefa- 
pek'e homlokával Zb. 12/9) protrudere; pe-çî-n 
(pe III çen cin IV 1. föl-ér 2. hozzá-mér, becs-ül, 
tart) 1. adaequare aliquem; 2. comparare cum. 
existimare : áícTsnart s-peçâ-j (Zb. 12/26. lovat 
ülő hőssel is fölérék én) ; zí h'a sí-p-a-mí-co (Zb. 
25/3, 42 egy ebnek engem ők nem véve: ku- 
tyába sem véve engem); pe-çe-yo-n, pY-ç'eyo-n 
(id. elé-, kézre-kerül) incidere in manus, extare: 
pe-goçen (pe III goçe-n v. goaçe (igen erőlkö- 
dik : gazdálkodik) rei rusticae operam dare : Uor- 



Digitized by VjOOQIC 



409 



qVním u-j-mi-çe-me, pegoçenîm de-y a-ze (Zb. 
26/3. Ha az uraskodást nem éred, fordulj a gaz- 
dálkodáshoz. Km.) ; pe-gun (pe belé qu-n IV ve- 
der) hydria; pe-y'e-tle-ç-m (Zb. 12/41 v. caus. 
tle-z-ın, tle-n: félre-lök) amovere (lapidem). 
pe-y uane (pe 11 orrlik) naris. 

pe-y'une-y'u (p. s. tő-szomszéd) contiguus, finitimus: 
p. zi-mYç'*m (visszavonul) in solitudine vivere ; 
pey'uney'u-n (pe İÜ y'uney'u igésitve: tőszomszé- 
dos, határos) contiguum, finitimum esse ; pe-h'an, 
pe-hVn (Zb. 26/16 pe 111 felé, be : belemegy) 
intrare ; pe-h'ın, pı-he-n (feléje visz) afferre : 
X'ate p-a-h'aqém (Zb. 21/234, ügyet sem vétenek 
reá x'ate pro Ar. /atir) non conspexerunt ; pe- 
yy (pc ••! egészen p. y'un, égő, kormos : fekete 
ló) equus ater ; pe-y'u-n (pe III elé-gyün : erőlkö- 
dik, erejét fesziti) vires intendere v. zepey'u; 
pe-jz'a-z'e-n (v. Int. pe-j-z'e-n feléje osan : ta- 
lálkozik, szándékosan) obviam ire cf, 'u-ç'e-n ; 
pe-j-z'e-n (pe 111 je-z'en : elébe megy, találko- 
zik szándékosan) obviam ire ; pejz -o (id. adv. 
ger.) 

pe-ku-p*e (a gu-p Ad. kupé gyűlés, p'e hely össze- 
hányása Zb. 25/43: gyül-hely) locus conveniendi. 

1. pe-qu-z'-ín (pe 111 felé v. Int. qu-n huz, nyújt felé- 
nyujt, ellát vlmivel, kielégit Zb. 25/44) praebere, 
suppeditare, sufficere : 2. pe-qu-z-ín (id. v. Int. 
qu-n üt. Zb. 26/7: felé-gyakogat) ictus in coítu 
reddere v. qequn. 

pe-mT-n (pe orr, men v. je-pe-nnTn). 

pe-mí-ziz-o (adv. negat. pezíze: közel) prope, non pro- 
cul : ader qom pemTiízo çVtç (B. Erekért 253. 
az atya a fiúhoz közel áll) páter stat prope filium. 



Digitized by VjOOQIC 



^IO 



I pe-n, pí-n (M. pe r, pi-r, po-r, pergel, per-nye, per- 

zsel, pir-os; gyo-pon, no-p, nap: gyul, tüzül ,. 
accendi, flammari) v. dep, penk'în, zego-pîn, 
pTrı'p ete. 

II pe-n, pı'-n (syn. ben, bîn II 1. fé-r, men, mozog 2. 

fon, forgat, burkol : M. pon-gyol, bony-ol, pónyál, 
pőnyeg ete. Ij 1. moveri, ire 2. volvere, obvolvere. 
velare) v. çh'apen, gua-pe, ç'ep, çh'a-pînç'e, 
XO-pen ete. 

III pe-n, pın (syn. ben. bin III 1 vesz, szed fog 2. 

tart II 1 . sumeré, coliigere, capere 2. tenere v. p'en, 
p'Tn III) V. cepín, cípín etc. 

IV pe-n, pT-n (1. pro p'e-n, p 'T-n IV 2. vág, végez 

2. secare, finire v. auxiliare perfectionem deno- 
tans) v. y'az'epen, jifipen, jisYpen, jiqumpík'Vn, 
/ek'ízl'k'Vpen, 'u/ipen etc. 

pena-çh' (pene, pane, bane, ch'a. Zb. 26/67 : a tbvis 
hegye) acumen spinae. 

pe-n-c'í-v (pe II orr m obi. c*Y-v: sza-r-vájó : ormány, 
az állat orra) rostrum. 

pe-ne-sí-n (pe I első Zb. 25/42 : elsőnek ér oda) pri- 
mus pervenire. 

pen-k'in (v. Int. pen I forr: fel-fortyan) inflammari. 

pe-nse (pe II orratlan) naso carens. 

pe-pis (pe I vég, be-szelő : hegy || acumen, mucro v. 
g'ate-pepis). 

pe-psatle-n (pe III: 1. ellen-beszél, megcáfol 2. okos- 
kodik, birálgat) 1. contradicere, confutare 2. ra- 
tiocinari. 

pe-p'-c'-Tn (pe I vég, pec-ez, pöcsö-z: hegy-ez i| acu- 
minare v. 'u-p.); pe-re (id. vég-re: val-jon?) an, 
num ? : huner ssâ-6 pere ? (váljon a ház el-ége-e?) 
num domus incendio conflargravit-ne ? 



Digitized by LjOOQIC 



411 



pe-r'í (pe 1. 1. előre 2. félre 3. végre, át [ 1. primus, 
primo 2. ad latus, seorsum 3. trans): - -y'^^^^^l-in 
(Zb. 25/34 : át-lő) trajicere globulo sciopeti ; 
- -k'i-n (id. kel: félre-áll, dolog elül) se subtra- 
here labori; - -p-Min (id. Zb. 25/20: át-tekint) 
perspicere, perlustrare ; - -s'í-n (id. el-von, a do- 
logtól) abstrahere a laboré ; - tl/u (id. szülő, 
születő : első-szülött) primogenitus ; - -'u-ve-n (id. 
'u-ví-'an : ódalt, élére áll) in extremitate stare v. 
depsû. 

pe-s (p. s. őr) custos; pe-se-n, pe-sV-n (pe III 1. mel- 
lette ül, őrködik 2. fityeg a végén) 1. assidere, 
custodire 2. de extrema parte dependere ; pe-s- 
ku-n V. pís-ku-n. 

pe-sín (pe II orr csúnyaság: takony) mucus. 

pet (p. s. még . . . is) etiam: Vi-yasye-re pet p/'a 
qese (Zb. 26/46. Még a hizó ökör is fát hord. 
Km.) Etiam bos saginatus lignum vehit; pe-t'í-n 
(pe III végig tart : folytat) continuare : k'o-petnn-ik* 
nay'ej me-y'u (kelést folytatva is : hova tovább, 
annál rosszabb lesz) quo plus res procedit, tanto 
pejor fit) ; zí-p-'a-petm-i sk^e qe-tly u (Zb. 26/47. 
Bár mennyit beszélsz is még is csak ünőt borjú- 
zik. Km.) 

pe-tlay'u-n (pe I először lát) prima vice videre: PçT 
zi-çı-petlayum th'a fcuç' (Zb. 26/2. A fejedelem 
az őt először látónak istennek látszik. Km. fe- 
cin) ; pe-tle-çT-n (id. tul, tül ér, vág : végez Viki- 
vel) transigere cum. 

pe-tleç' (pe II orr, p. tleç'Tn dörzsöl : zsebkendő) muc- 
cinium. 

pe-tlh'a-n (pe 111 dűlni hagy Zb. 26/26: reárak, ráfog) 
imponere, attribuere alicui culpam. 



Digitized by LjOOQIC 



412 



pe-tlyo-n, -tl/u-n (pe először szül) primum partum 
edere: h'abz zi-cípetlyo-m zYneyJ qymítl/ume fi 
me-y'û (Zb. 26/76. Az eb az ő először kölykez- 
tében ha egynél többet nem kölykezik, az jó lesz. 
nh.): petlyu (id. p. 26/77. első-szülött) primoge- 
nitus. 

pet-re (ger. pet syn. pet, -repet : h'ajuan petre még 
az állat is ... : etiam animál . . . Zb. 26/44). 

pe-t'i-ne (pe II orr, fitos orr) nasus repandus : Rei'it' 
pet'ine (Zb. 26/60. Két rajta csúszó fitos orrú, 
mi az? az'e, szán). 

pe-uante (pe I fő p. uanten fordit, anya-csavar) cocti- 
leae mátrix (Gall. écrou). 

pe-'u-bT-d-ín (pe III fel-,el-meg-tart ; megakadályoz. 
Zb. 29/48) impedire ; pe-'uv-o (id. ger. 'uven pro 
"uvia-n áll : szembe, ellen) adversus, contra. 

pe-ve-j (pe II orr piszkos-orru : őz) cervus capreolus. 

pe-z, pezím etc. v. pez. 

pe-z-'u-bid (p. n. v. pe'ubTdTn) ; pezubíd çîmî ago 
(akadály ott nem állva: határtalan) infinitus. 

1. pe-z, pe-z', pe-z (p. pezín 3. M. bi-z, biz-ony stb. 
bizonyos, igaz v. jey'az-'ín, hü, becsületes) certus 
verus, fidelis, honestus : pezyjunç (igaz lesz : min- 
den bizonynyal) vere, certe ; c'Yyú pez (derék em- 
ber) homo probus; 2. pez, pez (id. n. v. igaz- 
ság, valóság, bizalom) verum, veritas, fides : pez- 
xetgo (megbizható) fide dignus ; 3. pez, pez' 
(id. adv. bezzeg, persze) sane, vere; pez-ç, 
pei'-ç (a biz a !) ita est, sane ; pez-dide (id. 
aug. egészen bizonyos) certissimus ; pezen v. pe- 
zín ; pez-go (id. adv. igazán, valóban) revera, 
certe ; pez-T-y'a (igazságosság, becsületesség) ver- 



Digitized by LjOOQIC 



4i;{ 



ritas, justitia, honestas, v. ji-pezíy'ar ; pez-ím, 
pez-'ím (id. obi.) p. jezTy'açh' (bizony hasonlitó- 
ja: valószinü) verosimilis. 
pe-z-Tn I— IV (v. Int. pen I— IV) 

1. pe-zY-n, pT-zT-n (pe III fel zen serked, csordul M. 

pe-zs-eg; pezs-dül, csurog, foly) fluere, defluere, 
delabi : tlípsir pezo (Zb. 21/184 vérpatak csu- 
rogva) rivus sangvis fluendo . . . 

2. pe-zí-n, pe-zí-n (pe III fel, igen, erősen zen, zTn 

pro zen, zín III tart: biztos, hü) certum, verum 
esse, V. pez, pezTm, y^apezín cf. f ecín ; pei-í- 
p'e (id. p. hely: bizalom, hűség, őszinteség) cer- 
titudo, fides, fidelitas, sinceritas v. jipeiíp'e. 

pe-zTza-y'a (s. ság, ség : jó messzeség, távolság) lon- 
ginquitas, distantia ; pezíze (p. pezízen : mes.^ze, 
távoli) longinquus, distans : p. ç'Vn (eltávolít) amo- 
vere, remotum reddere; pezTze-go (id. ger. adv. 
messzire) procul ; pe-zí-ze-n (pe III igen v. Int. 
zen, zín usan, jól megfutamodik : eltávozik) abire, 
discedere procul ; pezízo - pezízago : p. cít'í-n 
távol áll, van) distare, procul esse. 

pez-k'e (pez 2. instr.) p. k'etlí-zek'o (hű követő, oda 
adó) devotus, certus; pez-o, pez-go (ger. adv. 
pezTn 2. bizony, valóban, tényleg) vere, sane, pro- 
fecto; pez' etc. v. pez; pez'en (Zb. 21/170) -. 
pejz'en. 

p-h'a, p-y/a (pe III fel-felé p. h'a-n II há-g: 1. fa, élő- 
fa 2. tűzifa 3. fából való) 1. arbor 2. lignum 3. 
ligneus ; p-h'a-çh'a-m-i-çh'a (fa-cikán cika : gyü- 
mő-cs dim. gümő, 1-ezve gyümölcs) fuctus arbo- 
ris ; ph'açh'amVçh'a-nse (gyümölcstelen) infructu- 
osus ; ph'a-hVs (id. y'as, gacs, hajtott : szita tkp. 
annak hajtott kérge) cribrum pro farina. 



Digitized byLjOOQlC 



414 



py> (pro pyj + ja II.) 

p/'a-áe- (s. p. áe-n II csűr; kidüledt-faru, ház) tergo 
proclinato (domus); 1. p-ye, p-y'e (pe I. dim. 
vé-g: fa-r) pars posterior, nates, 2. pye (p. n. v. 
p-ye-n : bog, bög, kötő, kötés) nodatio, ligatura 
V. byirípx ; pye-ç' (pye 1. ç*e segg, alj: far, 
far-csik) pars posterior, nates; pye-h'am-bTf-o 
(id. b-y'a fekü i latus obi. ger. pî-f-Yn premere): 
p. q-ri-Y'a-oc (Zb. 12/10 far-fekét nyomva ejti, 
seggre ejti) in podicem vei clunes cadere facit 
(qí-rV-je-Y'a-u-n). 

1. p-ye-n, p-yi-n, p-yi-n (pé III felé, hozzá, yen, yjn 

III M. bog, bög, bé-ke, békó Tam. vîkku-, Mon. 
bo-YO-: köt, beköt, akaszt, bilincsel, gombol) li- 
gare, nodare, vincire, alligare, globulis jungere,v. 
jepyen etc. 

2. pyen, pyVn (id. fel, pro y'en, y'ín IV horzsol v. 

C'-PX)- 
pye-sa-k'o (pye 1. p. sen II p. k'o-n II Zb. 25 59, 

farát vonva járó: csunya-járásu ló) equus defor- 

miter incedens. 

p-yi (pí 1 vég i- ye hezzá, ig i- ji vég-e-ig: végig, 
belé, át il praef. v. per, trans) : - -b-r'í-u-k-*ín (id. 
be-ró, kel : át-fur) perforare ; - -yj-n (belé- vág) 
incidere, insecare; - -yu-n ibe-süpped mocsárba) 
immergi (in paludem); - -k'-in (1. belé-megy a 
föltételbe, megadja magát 2. belé-megy, át-jár 
szél, hideg) 1. se dedere 2. intrare, penetrarc, 
(frigus, ventus) v. zepyik" ; - -pV-gi-k'-in (id. v. 
Int. pTge-n bök : át-bök,-döf,-szur) perfodere, 
transfodere. 

pyi-r (n. v. pyen, pyi-n det. a bog: kéve) mérges, 
manipulus v. pyTr. 



Digitized by LjOOQIC 



415 



pyi-ri-k' (n. v. s.) p. zi'a (behatása van; befolyással 
biró) vim habere, valere apud ; pyj-ri-k'i-n (pyi, 
ri-k'in rá-kel: végére jár, behat, megért) mente 
penetrare, percipere ; pyi-ri-mT-k' (id. p. negat. 
lehetetlen) impossibilis ; pyj-i-go (pyi, ger. $en, 
$ín szel. vág: át és át) in transversum. 
p-yY ^ pyi (végig, át || per. trans) : - -y'a-k' (n. v. s. 
vég-eladás) venditio totális ; - -y'a-k'-Tn (végig 
hagy kelni : végeladást csinál, túlad vlmin) ven- 
dendo se liberare a tota sua mérce ; - -k'i-n (elér, 
utolér vlmit) contingere, consequi, adipisci v. zT- 
pyjnník'. 
pyín -- pyen, pyin : pyír (id. n. v. det. M. bo-k-or: 
köteg, csomag, nyaláb) fascis, manipulus, sarcina. 
p/í-áí-jl-k'-in (pyj v. Int. sY-jIn át-dug kezet vlmin) 
perserere manum ; - -ud-ín (át-üt, át-szur) traji- 
cere, transfodere; - -'u-p'ç7-k'-in (id. v. Int. 'up- 
c'ín: át-vág) persecare : Taz'-bzagem çYguy'o ji- 
çh'a pyVup'çl'k'âç (Zb. 26/7. A rossz sisakban 
bizott, de fejét átvágták. Km.) ; - -$e-qY-k'in (id. 
4- agyar vágva kel v. ^a-qen : át-harap, át-rág) 
perrodere, morsu dividere. 
p-yo, p-yu (p. 2. pers. te j tu + yo, y u : 1. hozzád, 
neked 2. tőled | 1. tibi 2. a te): p-yo-d-fotYnç 
(neked, számodra taláiandunk tibi inveniemus 
Zb. 12/26); pyu-a-mY-çeyo (Zb. 26M4 tőled meg 
nem veszik |: a te non emunt) ; pyo-mY-h'o (ib. 
neked nem hordó : nem birod el ; tu ferre non 
potes) ; pyo-mY-y'anç' (id. p. neg. y'^^Ç'^^ telhe- 
tetlen) insatiabilis ; p-yo-mY-áek'-in (id. neg. 
sekin, sen : elviselhetetlen, tűrhetetlen) non fc- 
rOndus, intolerabilis ; pyo-mY tlYte (id. p. neg. 
tlY-te-n : meg nem számitható) innumerabilis ; 



Digitized by VjOOQIC 



41(> 



p/u-mí-udín (id. neg. 'udin : sérthetetlen, se- 
bezhetetlen) invulnerabiHs ; - -ze/e-mT-c"ík' (id. 
p. neg. ze/ec'Tk"ín : érthetetlen) non intelligibilis; 
pyu-zexe-mí-Y'ac"ík7ngo (id. p. fut. neg. formae 
caus. meg nem magyarázható) inexplicabilis. 

p-y/a, p-h'a (fa, fából való . arbor, lignum, ligneus): 
- a-b-z'ane (fa-köröm : gereblye) rastrum ; -*açe, 
p/'e-'açe (fa esz-köz : eke) aratrum ; -'açe-tl (id. 
t-lí, dali, férfi: szántó) arator; -bie (fa-fél Zb. 
25 77 : gyaloghintó, hord-szék) lectica v. áí-p/'ab- 
le; -çh'anniçh'a ete. v. ph'açh'dmiçh'a ; -ç-t'ra- 
gú (id. cí-t"ír oda-gyuró, dim. fa-dugó, fa-szádló) 
obturamentum ligneum ; -ç'e (p. s. ács, asztalos) 
faber tignarius, lignariiis ; -ç*e-n (fából csinál: 
ács-ol, épit) fabricare ; -ffe (id. bö-r : fa-héj, fa- 
háncs, fa-kéreg) cortex, liber arboris; px'a-/' (p. 
s. fii-rész) serra ; -yi-n (fát her-del : fürészel) ser- 
ra secare; -yoj (id. yu hószinü, fehér, p. jin nö- 
vő: nyir-fa) betula; -yoj-mez (nyir-erdö) betu- 
letum; -y'ú (p. y'u-n hor-zsol: fa-reszelő) lima, 
scobina ad limandum lignum ; -ji-ie (id. vetése : 
sorsvetés ; sortitio) pya jiienn q-jo-k' (a sors 
szerént kijő) sortito obtingere v. qík'in ; -kumíle 
(id. köz-ön-test Zb. 26/56 : fa-bél) medulla arbo- 
ris ; -qo-c'ij (fa-szilak, forgács) assula, schidia: 
V. ç'ey'apçtVn ; -qute (favágó) ligniseca. 

pya-m (id. m obi.): -b-y'u (id. fekű, ódal : fa-lap, 
deszka) tabula, asser, eris; -pe (id. favég, fa- 
fark) pars extrema ligni : Jiper dVçe-ç, ji-k'er 
py'ampe-ç (Zb. 26/58. Orra arany, farka favég, 
mi az? py'egak'e tüzes üszök.) 

py'ank'i (n. v. s. kaparék, szemét) quisquiliae, purga- 
men. 



Digitized byV^OOQlC 



417 



p-y'an-k'-in (pe III v. Int. y'a-n IV: va-ka-r, el-kapar, 
seper, tisztit) radere, scopis verrere, purgare. 

py'a-p-á'íne (fa fel-si-ró : hegedű, hedegü) fides, ium. 

p-/'a-r (p/e det. a far : az utócsapat) agmen novissimun. 

p//a-se (p*/ a fa p. sen ; fa-szállitó Zb. 29/'35) vector 
lignorum ; -sTqú (kéz-huzó : kar-fa) adminiculum 
scalae, pontis; -tle-daqe (Zb. 26/56 fa-alap) ful- 
cimentum ligneum ; -uo-z-dıy'a (fa-gyertya, fenyő- 
szálka) taeda pro lucerna; -vaqe, p/'e-vaqe (id. 
bakka-ncs : 1. fa-cipő 2, fa-láb, lábka Szék.) 1. 
calopodium 2. grallae ; -za/o (id. sik : vonalzó-fa) 
regula lignea. 

1. py/e - py'a, ph'a 2. py'e (Zb. 25/59) etc. v. pye; 
3. py'e (p. px'e-n 2. köteles, tartozó) bbligatus, 
aliquid facere debens: ffe ab'í yo-v-mí-c*a-py'e 
zzí cT'aqém (Zb. 21/233 ti annak meg nem csi- 
nálni köteles egy nincs annrJ: mindent meg 
kell tennetek). 

py;e-aç (Zb. 26/60) -^ pyja-'açe ; -'ap'tle (fa ölelés 
Zb. 26/55: ölnyi fa, fa-nyaláb) fascia ligni; -de- 
k'e-z', -deqez' (Zb. 21/154: nagy fa-tőke) trun- 
cus magnus; -h'an-z (id. n. v. h'en, h'ín, aug. 
egy jó nyalábfa) magna sarcina ligni ; -(a-s-k"e 
(fa-szilak) assula: P'astepsím py'elask'e yeyo- 
me p-syjz'-y'urqém (Zb. 26^73. Ha a kásaételbe 
faszilak esik, nem lehet azt megenned, nh.) ; 
py'enfi-y'ü (Zb. 26 '55) - py'amby't'. 

1. p-x'e-n (pe III hin-t: fek-tet, térit sternere v. te- 

pyjen). 

2. p-y'e-n - p-ye-n (bogoz, bögöz, passive ; köteles, 

tartozik) debere, obligatum esse : u-s-c'Tyu-py'ent 
(Zb. 12/12 téged ismernem kellett volna i te no- 
scere debuissem). 

Lex.-Cab.-IIung.-Lat. 27 

Digitized by LjOOQIC 



418 



p/'enki p/'an\1 (söpredék, szemét) purgamenta: 
zes y'uao p/'enk'i j-u-mí-5 (Zb. 26 72. Ha éj 
lett, a szemetet ne vesd ki. nh.) 

p/'e-sak'o v. pyesak'o. 

PX'e-^a-k'e (p/'e fa p. ?en I dim. üsz-ök, üsz-k) tor- 
ris; py'e-veqe v. p/'a-vaqe. 

p-z • (P^ 1 vég, hegy dim. hegyecske : murok-répa) 
daucus; p-yj-h' (pye vég p. h'en, h"m végén 
hordó : váll-rúd, a melynek két végén függ a te- 
her) pertica ad duas sarcinas portandas. 

P7/o-ante, py'u-ante (Ad. py'a-nte, py'a fa, nat, net 
neki-, belétömö: láda, szekrény) arca, cista, scri- 
nium ; - -c'íkú (id. dim. ládika, dobosz) cistel- 
la, capsula; - -detl (id. p. detlín benne dül, lá- 
dában heverő női hozomány) dos, parapher- 
nalia. 

py/oate-n, py'o-t-Tn, py'uate-n (v. Int, py/on 3. felé- 
kapkod, el-kapkod árut) arripere; coemere. 

1. p-y'o-n (pe Ili y'on II felé-kanyarodik ' adverti) v. 

ç'e-py/on ete. 

2. p-*xo-n (id. x'on II karamit, fordit: ta-kar , ob-voi- 

vere) v. te-py/on, 'u-py/on etc. 

3. p-y/o-n (id. y/on III kap: felé-kap, meg-ragad, hoz- 

zá-nyul) capere, prehendere v. py'oaten, jepy/on 
etc. 

4. p-y/o-n (id. y'on IV. hor-zs-ol : vakar, dörzsöl te- 

rére V. 'ar-py*or-Tn) 

py/-o-t-Tn etc. v. py/oaten, qí-py/otín. 

p-y/u, py'u (pe' pT I vég, fark, y/u, yu dim. cf. tehén- 
fark ^ borjú, vég, utó, utód : fi cf. Ad. c'í-pe, 
c*i-ffe föld-fi - ember: 1. le-ány 2. vlminek ki- 
csije, M. fi-ók pro fi-kó) 1. filia 2. diminutivum 
alicujus rei v. se-py*ú, sV-py/u. 



Digitized by LjOOQIC 



4U) 



py/uante v. py'oante, py/uaten, py/oaten etc. 
py/urí-tryu (py/u, ról, születő Zb. 26/11 : unoka leány 
után) nepos a parte filiae. 

I pi (pro pe II orr f ji ante numeralia : piç, piy pit\ 

trés, sex, duo nasi) 

II pi pe III : pi-h'a-n (behág, bele-megy inire) zV- 

gor çh*a baz pih'a-n ívimi fölött fogad Ar. bahs) 
pignore contendere ; pi-s (p. pi-s'í-n be-szel : be- 
szúró JI infigens v. pepis. 

pí I— III =- pe I— 111. 

pí-'a V. pa'a. 

pV-'a-n (pT, pe III áll syn. ví-'an | stare v. tepVan) ; 
pi-bzi-n (id. be-szel: 1. átszel 2. bemetsz) 1. per- 
secare 2. incisiones facere; pT-çı-t (p. n. v. s. 1. 
megfelelő 2. a vétel és eladás viszonya) 1. re- 
spondens, conveniens 2. status vei ratio emtionis 
et venditionis ; pı-çT-tT-n (mellette v. szemben áll) 
adstare, perstare, consistere adver:n3; pT-ç'a-y'a 
(id. ça-y'a : összefüggés) connexio ; pV-ç'e-çe (p. 
n. V. s. 1. a m^llé fogó; lógós ló 2. melléfogás, 
befogás) 1. equus funalis 3. jungere equum fu- 
nalem ; p'i-ç*e-çe-n (mellé fog lovat) jungere 
equum funalem; pT-ç*z-Y'a-*u-v>ı (oda-állit, ne- 
ki támaszt, létrát) statuere, ponere (scalas) ; pT- 
ç'e-yo-n v. peç'eyon ; p'i-ç'e-mY-yo-n (id. v. 
neg. menekül, szabadul) evadere periculum ; pT- 
c"í-h'e-n (felé, csinál, vesz : hozzá-csatol) adjun- 
gere ; p'í-c'i-k'i-n (ç'e-k'in : letör vlmiből) defrin- 
gere ; pi-ge (n. v. s. M. pi-ge, bi-ge, bög-öly, 
bö-k : bökés, döfés, szúrás) punctio, ictüs ; 
pí-ge-n (belé-vág : bök, döf, szúr) pungere,- compun- 
gere, fodere: z^m íeso psTm je-u-pYg'(Zb. 26 41. 
A szélen ülve a vizet böki szemtelenül hazu- 



Digitized byLjOOQlC 



420 



dik. Km.) ; pıge-re-j (id. p. aug. bökös, döfös) 
pungens, petulcus ; pT-^'a-lid-in (Zb. 25/26 felé 
csillogtat) facere ut micet, splendeat adversus ; 
pY-Y*a-ne-n (pT belé hagy ragadni : meg-gyújt) 
accendere, succendere; pY-y'a-tlet-Yn (le szalaszt: 
le-csap, levág) decutere, desecare ; pí-Y'a-tla-tl-in 
(le-ráz) movendo decutere ; pí-y'az-in (pT végéről 
hasit: le-hasit,-szel,-vág) abscindere, desecare; 
pí-y'e-h'é-n (v. caus. pí-h'a-n : oda-menni hagy, 
odaereszt) sinere ut adeat: qy/o /o-mT-ay' b'a 
píy'eh'éqém (Zb. 26/45. A disznó ahhoz, a mit 
meg nem tud enni, az ebet nem ereszti. Km.) ; 
pí-Y'e-n, pi-Y'i-n (Zb. 25/22 erősen sir, bőg, or- 
dit) ejulare, plorare, lamentari ; pi-y'i-k'-in "(id. v. 
Int. sírdogál) flere, plorare ; pi-y'u-k'-in (pí vég 
V. Int. y'un I : le-szárad, ki-asz a faága) exsiccari 
(ramus arboris) ; pí-h'e-n, p'í-h'ín, pVhT-k'in (pro 
píy'en, píy'ík'in) : Huné jl-mí-h'a-u (h'a-go) pí- 
h'-o (píy'o) qazek'uh' (Zb. 26/60. A házba nem 
menve sirva kinn járkál, mi az ? ggu, szekér) : 
p'í-y i-n (p'í vég, herdel ; 1 . rövidit 2. át-fürészel) 
1. curtare 2. serra dissecare: pı-yu-k'-â (p'í p. 
perf. V. Int. yun II kanyarít: el-kerités, választó 
fal) paries intergerinus; pí-yu-n (el-esik) decide- 
re : 'ar 'utyTp'ç'me abz'aner piy(")"''® (Zb. 26 7. 
A kezet rázva a köröm leesik-e Km.) 

píyú-áí-yú (pT - II orr p. yu-n II hulló, geny, fehér: 
nátha) gravedo, pituita, coryza, sTyú pro sín-yú. 

pT-k' (n. V. pY-k'i-n : töredék, darabka |{ fragmentum v. 
c'í-p'ík'); pik'a-yo (id. dim. szeletke, töredék) 
seğmen, fragmentum ; pi-k'i-n (végéről tör, lesza- 
kít) defringere, carpere, decerpere : nní pik'-i syi 
(Zb. 21/227 almát szakits és edd meg) carpe po- 



Digitized byLjOOQlC 



i 



421 



mum et comede; pT-qú (pT fel n. v. qu-n hu-zv 
lley^u-p'íqu) pî-l'id-Yn (Zb. 25/64 polYd pro pí-o- 
líd : fénylik, csillog) splendere, micare. 

pí-n I— IV ~ pen I— IV. 

pYn-ç'e (pen, pín II dim. bongyoló v. çh'apYnç'e). 

pY-p-y/o (pY felé, n. v. p-//on III fel-takarás: boglya, 
buglya) acervus ; pY-py/u-n (pY I vég, be-horgaszt, 
y/u-n pro y'o-n II: beszeg) limbum convolvere et 
circumsuere ; pY-p'Y-t'Y-k'-Yn (pY végig v. Int. p'Y- 
t'Yn ellapit) pressione complanare. 

pYr-y/Y-n (Hang. 1. horkol 2. prüszköl a ló) 1. stertere 
2. fremere (equus). 

pYr-Yp', p'Yr-Yp' (p. pe-n, pY-n I pi-r, pe, pY, felette pi- 
ros : pipacs) papaver rhoeas : P Ynn u-zepYrYptl- 
me gon-ptlYz'-c'Ykû uo-tlay'u (Zb. 26/65. Ha a 
vizen átpillantasz, kis piros éléstárt látsz, mi az? 
p'YrYp' pipacs). 

pY-sY-k'-in (pY III felé v. Int. sen, sYn I hozzá-ég,-sül) 
adurere (passive); pY-sY-n (1. hegyén ül 2. végén, 
megette ül k'esYr ji-pYso Zb. 21/154) 1. sedere 
super 2. sedere post aliquem : Dji bzey'uçh^a- 
k'em gedYk'e-yuz'-c'Ykű pYs-ç (Zb. 26/61. A mi 
karónk hegyén fehér tojáska ül, mi az? ues, hó); 
pYsYFín (id, V. Int. v. zek'etlYp); pY-s-ku-n, pes- 
ku-n (pí, sen, sYn, kun két syn. csip, ujjával) 
vellicare v. qYgopYskuk'Yn ; pí-se-y^u (p. s. vi-se- 
lö-társ: cimbora) socius: Bzege nege pYacy^um 
uj ane mYy*o ja-ç'Ynç (Zb. 26/10. A gonosz és 
szemtelen társ-ak anyád szerencsétlenné teszik' 
Km. pYáey'u-m pro pYáey'uyem) ; pY-se-n (vi-sel 
. gerere v. zYpYáen); pY-syi-k'-in (pY fel, végig v. 
Int. áyen, syin : át-rág) perrodere ; pY-t (p. s. 
még tartó, meglevő) praesens, restans: zj-ane (zi- 



Digitized by VjOOQIC 



422 



ane) zi a ney/rik' zi-'a pıt (Zb. 26/6. Anyja meg- 
lévőnél is inkább a keze meglévő. Km. zi-'a aza 
kinek vlmije áll, van és zi-'a maga keze szójá- 
ték); pT-tí-n (végig tart, folytat, még megvan) 
restare, continuare, superesse : h*eo, p'ítc (Zb. 
21/227, dehogy nincs, van még) qui? adhuc res- 
tat; pí-tla-p'e (s. hely: 1. akasztó rúd 2. akasz- 
tó-fa) 1. pertica ad suspendenda vestimenta 2. 
patibulum : zí parenn ji-mi-uaso bín-uase z'ísek' 
(Zb. 26/58. Egy párát sem érve a család értékét 
viseli, mi az? pítlape); pTtle (p. s. függöny) ve- 
lum, siparium ; pí-tle-n, pY-tlY-n (végén dül, vé- 
gére düjt: 1. fityeg, függ, határos, viszonyban van 

2. haboz 3. függeszt, akaszt) 1. pendere, con- 
junctum, contiguum, relativum esse 2. haesitare 

3. suspendere, v. jiçh'a p. jeptlí/ín etc. pitl'ıya 
(id. n. V. viszony) conjunctio, relatio ; pítlYn v. 
pítlen ; pít-o (g pitin) zí mayom z'ír píto (nap 
nap után, napról napra) in dies; mi píto jitla- 
Y^uaqem (nem látá, hogy alma maradt volna) 
pomum adhuc restare non videbat; pTup'c'Yn (le- 
vág, nyes, sebez) abscindere, amputare, vulnera- 
re; pT-ví-k*-'ín (pY Ili v. Int. ven, vYn I : el-felolvad) 
íJolvi, regeiari ; pY-z (id. p. zen, zYn III sürü : mag- 
vas) granosus ; pY-zY-n - pezYn (v. qY-z-pYz) ; 
pí-z'-bane (p. s. menő, mozgó, bane tüske : sün- 
disznc^í erinaceus; pYz'en - pejz'en. 

pY-je (pY fe-j p. şe-n szór M. bu-za cf. go-5 : gabo- 
na) frumentum, granum v. pa-y'c pY^e. 

pY-şe-n (pY 1 1 oda- vet, belevet) injicere : zYgor zYfa- 
díy'üm pebz' ma-fem píjeme, zídYy'uam ji-ne- 
kú qYrepx' (Zb. 26/4. Ha az, a kitől valamit el- 
lopnak, a tűzbe pebz' nevű növényt vet, a tolvaj- 



Digitized by VjOOQIC 



428 



nak arcza himlős lesz. nh.) ; pY-^e-z-in (id. v. 
Int. At. 65 oda-vet, ismét odatold) adjicere, re- 
sarcire ; p-qa-rí-y'a-k'íz-yn (egészen kimeneszt) 
expellere : kefir p. (a mámort kihajtja : kijózanit 
Ar. kejf) sobrium facere ; p-qí v. p'qí; p-qo (id. 
dim. V. denne-p-qo). 

po-s-yu-n (po -= pY felülről se-n, száll, yun hull szét- 
hull a falevél) decidere (fólia). 

ppe - pe II (Kin. pi orr |; nasus); ppe-tleç'T-n (id. 
törzsöl : orrát törli, kifújja) se emungere. 

psa-fe (p-sí, p-se, viz vonó : itató hely) aquatio, locus 
aquandi : p. yu-n (itatóra hajt) aquatum ducere ; 
p-sa-h'aluy'o (id. h'al'í-Y'o haladó lik : viz-folyás, 
csermely) fluxio, rivus. 

p-s..-pe (pse 1. szép, fő: jóság, az erkölcsi szép) 
bonitas, benignitas : Psape kod c'faqénn (Zb. 
26/25. A jóságban túlzás nincs. Km.) ; psape-ç'en 
(id. csinál: jót tesz) benefacere ; psape-ç'eni-y'a 
(id. n. V. jótétemény, jó cselekedet) benefactum ; 
psape-zí-c'e (id. a csináló : jótékony) beneficus. 

psatla-le v. psetla-le; psatlare-j v. psatlerej ; p-sa- 
tle (p-se 5. be-sze. dol-og. Tam. pésu-dal: be- 
szé-d dim. szó) vocabulum, verbum, sermo v. 
yVuY'ín ; psatle-'a-f (id. édes, édes beszedj hi- 
zelgés) blanditiae ; psatle-y u (beszélő-társ) socius 
confabulans; psatle yi-mítl-go (id. hozzá nem 
téve: ellenmondás nélkül) sine contradictione ; 
1. p-satle-k'e (id. instr. élő szóval, beszéddel) 
verbo : psatlek'e ji-qun (beszéddel jól lakik) us- 
que ad satietatem garrire : 2. psatle-k'e (id. dim. 
beszélés, beszéd, kiejtés) locutio, pronunciatio ; 
psatie-nn (id. obi.) p. yojz'en (beszédnek indul '- 
beszélni kezd) loqui incipere, orationem inchoarei 



Digitized by VjOOQIC 



iU 



p-sa-tle-n (p-se besze, dol-g-oz : beszél, szól, mond, 
kifejez) loqui, dicere, eloqui, explicare, expriniere: 
ji-çh'ak'e psatlen (magáért beszél, felel) rationem 
suam dicere v. je-, /e-, yo-, qa-, pe-. ze-psat- 
fen etc. p-satle-r (psatle deter.) p. qa-ye^ez-ín 
(beszédhez kezd, a hallgatást megszaVitja) loqui 
incipere ; psatle-syo (id. nagy : nagy szó, büsz- 
ke beszéd) oratio superba: Psatlesyo th'a ji-za- 
y'oç (Zb. 26/1. A büszke beszédnek isten utalója. 
Km) ; psatle-z' (id. ős, öreg : közmondás) vetus 
verbum, proverbium ; psétla-le (id. tetemes ; bő- 
beszédű, beszédes, fecsegő) loquax: 'oy'ú zi'ar 
psétlalec begú zi.'ar t'ey'ualeç (Zb. 26/28. Az. a 
kinek ügye-baja van, beszédes, a rühös pedig va- 
karódzó. Km.) 

1. pse, psí (p. psen, psín 1. felsüt - szé-p, fény-su- 

gár i rubens, pulcher, radius lucis) v. psape, dí- 
Y'aps, psej cf. bze 1. 

2. pse V. p-sí. 

3. pse, psí (p. n. v. psen, psín 4. szil-ak, szá-1, szij, 

ideg) filum, lorum, amentum etc. v. k'apse, k'eps, 
tleriylps etc. 

4. p-se (p. pse-n, psín 4. 1. busz, szusz: lélek, élet, 

szív 2. bze M. be-sze, me-se, szó) 1. halitus, 
anima, cor 2. sonáns, sonus, vox, verbum v. psa- 
tle-n, sí-pse etc. 

p-se-hu etc. V. pse-u. 

p-se-yey (pse 4. lélek p. yeyin : a halál angyala Az- 
rail) angelus mortis; pse-yu-n (id. szuszt vesz, 
pihen) quiescere v. zíy'apseyun ; pseyuzl'n (id. 
V. Int. pihen, nyugszik, meghal Zb. 25/42) quies- 
cere, requiescere, móri; pse-j (p-se 1. fel-sütö, 
szenesedő, növő; jegenye-fenyő) pinus picea; 



Digitized by VjOOQIC 



425 



psejí-yú (id. hó-szinü Zb. 25/1 : fehér fenyő) pi- 
nus álba. 
pse-k od (pse 4. lélek p. k'od-ín, a mitől a lélek el- 
vesz, vétek, bűn) peccatum : psek'od-ç (az vétek, 
kár érette !) dolendum est quod ; p-se-m (id. obi); 
psem-çi-ç (id. odavágó: lelki) spirituális; psem- 
fef (üditő, levegő) recreans, refrigerans (aér) 

1. p-se-n, psí-n (syn. b-zen 1. pe III sen, sín I. fel- 

süt, felgyúl, szines, piros, szép lesz ; accendi, ru- 
bescere, pulchrum fieri) v. pse, ps'í 1. psape, 
y'apsín, yuapsen, psej, nepsej etc. 

2. pse-n, psí-n. (syn. bzen 2. 1. bez-eg, biz-og, buz-og 

száll, es-ik, vetemedik 2. szór, vet ! 1. moveri, 
descendere, cadere 2. spargere) v. pse 2. psT 
ç'e'upsk'en, psez'Tn, jepsíyin, qajpsín, tepsi- 
yen etc. 

3. p-se-n, psí-n (pe III, sen, sín IV 1. érint, üt 2. pö- 

szöl, szilakol, farag ! 1. tangere 2. secare,- scin- 
dere, scalpere etc.) v. pse psí 3. pseu, je-y'ap- 
sen, 'upsín, te'upsín etc. 

4. pse-n, p-sí-n (1. bu-sz, fú, szu-sz-og 2. zeng, hang- 

zik be-szé-1 3. prüszköl, köhög i 1. halare, spira- 
re 2. sonare, loqui 3. sternutare, tussire) v. pse 
4. psk'en, qejpsin etc. 

p-se-nse (pse 4. élettelen, lelketlen) inanimus, exani- 
mus; p-se-r (id. det. v. yek'in, zeyiy' v. yek'ín 

p-se-tle-f (psatle, fi: jó szó, jó tanács) consilium bo- 
num ; psatli-ç (psatle ji-ç szó háromja, három 
szó, három tanács, három elv) tria verba, trés 
rationes. 

pse-u, p-so-u (pro p-se-go ger. pro p. p-se-n 3. 
e-gé-sz, vég-ét-érő, mind, minden) totus, omnis, 
CunctuS; plenus, integer : zí mel pseu zek'e zísy 



Digitized by VjOOQIC 



1 



.420 



ble çT aç (egy egész birkát egy végben megevő 
kigyó van At. 46) : pseu-go (id. adv. egészen 
épen, merejében) integre, omnino, pláne, ex toto ; 
p-seu m (id. obi.) ma/o pseum (egész nap-on 
át) diem integrum ; pseum-ik' (id. is) p. nes 
(mindenben ügyes) ad omnes res habilis ; p-seu-r, 
psou-r (id. det.) ; pseur-i, psour-j (id. és, is 
minden) omnis, totus ; pseur-ik", psour-ik' (id. 
teljesebb alak) : p. h'aiVn (mind megőrölni) to- 
tum, ex toto molere, p. 'on (mind kiverni, kicsé- 
pelni) totum frumentum triturare ; p. z'íc' (min- 
den-tudó) omnisciens; p. zY-tlek' (minden attól 
kijö: mindenható) omnipotens. 

p-se-u, pse-hu, pse'u (p. n. v. pseu-n: 1. élő, ele- 
ven 2. élet 3. kész pénz) 1. vivens, vivus 2. vita 
3. pecunia praesens. 

pseu-a-tle (id. dol-og : vagyon, birtok) bona, opes, 
possessio : pseu-çh'a (id. cika, fej : élőlény, te- 
remtmény, lényeg, természet) animál, creatura, 
substantia, natura ; pseuçh'a-nse (id. nincs : élő- 
lénynélküli, lakatlan) animalibus orbatus, inhabi- 
tabilis; pseu-fín (pseu-n, bi-r: élni bir, élni tud, 
élhet) vivere posse ; pseu-go (id. ger. élve, élet- 
ben) vivendo, vive. 

pseu-y'o (id. n. v. élés, élet, táplálkozás) vita, victus: 
p. je-mítin (adót behajt) tributo opprimere ; pseu- 
ki-ç'o (még éltében) adhuc vivente ; pseu-k'e (n. 
V. dim. élés, életmód) vita, vitae ratio; pseuk'e-f 
(id. vig : vig élet, jó élet) vita bona, felix, hilaris: 
pseuk'ef-qém (rosszul megy neki) miseram vi- 
tám ágit; pse-u-n, pse-hu-n, pse-'u-n (pse 
szusz, élet üz, csap : életet csap, életet folytat, él) 
vitám agere, vivere: f'ígo pseun (jól él, vígan él) 



Digitized by VjOOQIC 



427 



bene, feliciter vivere ; sYtgo y'umik' pseune (mi- 
ként gyüve is élni: teng-leng, valahogy él) mise- 
ram vitam agere v. y'apseun ; pseun-'i-/ a (id. n. 
V. élet, lét, a lét) vita, esse; pseu-p'e (id. hely: 
lak-hely, Szék. élet, lakás, tartózkodási hely) do- 
mus, domicilium ; pseu-tle (id. dol-ogZb. 21/228: 
gazdasági épület) aedificium praediatorium. 
psez' (p. psez'ín : elvetemedett) depravatus, dissolutus: 
psez' y'abze zí-yeti (feslett erkölcsű) móres cor- 
ruptos habens ; psez'i-y'a (id. n. v. elvetemültség, 
romlottság) dissolutio, depravatio morum; p-se- 
z'-ín (v. Int. psen 2. elvetemedik, kicsapong) de- 
pravari, dissolutum esse. 

1. p-sY - pse 1. V. díyVps. 

2. p-sí, pse (p. psen, psín 2. bi-z-gó, olyan összetét 

mint: pe-ce, pe-s, po-s, po-cs, mo-cs Jap. mi- 
zu, de ko-mori-zu, az egyszerű alak su, mert 
van su-na-go, su-su-gi ; M. szo-m; T. tat. síu, 
su-j Kin. sui Tüb. cu cf. M. csu-r, cso-r Kab. 
p. det. vi-z, [cf. á-z, i-zz-ad] folyó) aqua, fluvius 
cf. p'a-ç'e, p'e-ç'e, px*e, y'uth'a-p-ç, c'í-ne, y'a- 
c'íten. y'a-p-sk'Vn etc. 

3. p-sí V. pse 3. 

p-si-a (psY 2. 'a, áll, van: 1. vizes, nedves 2. nedves- 
ség) 1. aquosus, humidus 2. humor, humiditas: 
psYa x'^"" (vizül, nedvesedik) humescere, mades- 
cere: p-sY-ba-fe (id. p. fen, fin von, viz felé von- 
zódó : szo-m- éhoz-ó, szomjas) sitiens; psYbafe 
/'u-n (szoméhoz-ik) sitire: çh'ayYner teg'me hu- 
nem jisYr psYbafe me-y'u (Zb. 26/29. Ha a he- 
nye fölkel [hogy valakinek vizet adjon] a házban 
ülő [lévő mind] szomjas lesz. Km.); psY-c7kú, 
(id. dim. viz-ecske, csermely, patak) rivus, rivu- 



Digitized by VjOOQIC 



428 



lus: psi-çh'al (vizi malom) mola aquaria; - -nî- 
ve (malom-kő) lapis moláris; - -tet (id. tető, fő: 
molnár) molitor ; psí-c'e-y'e-tlade (viz-özön, özön- 
viz) diluvium ; psi-c'ía (id. cía. száj, hideg : hi- 
deg víz) aqua frigida ; psí-duo (id. de-uo oda- 
ütő, belé-szuró: nadály, vérszipó) sangvisuga; 
psT-f (id. p. fin viz-vonó: viz-enyő, nedves) aquo- 
sus, humidus ; psif-ç'i-n (id. csinál : vizesit, áztat) 
madefacere ; psif-ye-y'uh'â (p. perf. s. elázott) 
maceratus, aqua dissolutus ; psíf-ye-y'u-h'e-n 
(vizenyő, belé gyüvést vesz : elázik) macerari, 
aqua dissolvi ; psíf-7'u-n (id. ázik, nedvesedik) 
madescere, madefieri ; psl'Y^tlade, psT-y^etlade 
(viz-özön) diluvium. 

psi-y'c (psV 3. szilák, y'u, társ, hasonló : vékony, finom) 
tenuis: p. hafe (finom, acélvért) lorica chalybea; 
psí/u-a-ya (vékonyság, finomság) tenuitas; psí- 
hu-k'ef pseuk'ef. 

psí-h'a (psí 2. p. h'e-n, h'ín, h'a-n vizhordó) aquator; 
psí-h^aliyo (viz-árok, viz-levezető) fossa incilis, 
aquae emissarium : Psí-qemíiem psíh'aríY'o /-u- 
m'í-c' (Zb. 26/39. Nem folyó viznek árkot ne csi- 
nálj. Km.); psıh'etla-yo (Zb. 25/8. p. n. v. het- 
le-n, dim. partvetődék) res in littus ejecta ; psí- 
hVtre-l (id. p. h'en hord, dűlő, test : hulla, dög- 
test) cadaver, corpus mortuum ; psî-h'o-goaçe (id. 
yo, hoz, hez, úrnő: vizitündér, viz-nemtö) dea, 
genius aquae ; psí-ye-yoa-p'e (viz-torkolat) ostium 
fluminis ; p-sí-ye-uo (id. bele-ütő, mártogató : vizi 
gém, kócsag) ardea; psi-yuabe (hév-viz) aqua 
calda, fervida; psi-y;o, (psí-y o ? Zb. 25/65, 26/67. 
víz-tartó : vizpart) ripa syn. psíníge, psí'-'ufe ; 
psí-jate (sáros viz, pocsolya) aqua lutosa; psí- 



Digitized by VjOOQIC 



429 



jetle (viz-csés) cataracta ; psı-jik'ıy'o (Zb, 26/39. 
viz-átkelő) trajectus; psY-ji-nâ (psV viz, ji benne 
p. perf. nen III marad : 1 . álló viz 2. iszap) 1 . 
stâgnum 2. limus; psî-ji-r-a-f (id. belőle isznak: 
ivó-viz) aqua potabilis; psí-j-k'iY'o =^ psi-jik'iy'o; 
p-sYk'e-y'a-ffín (vizzel hagy vonni, áztat) hume- 
ctare, aqua macerare ; psT-k'o-tle-n (Erek. pro 
psí-yo-tle-n vizért dül, hal : szo-m-éh-oz) sitire 
psi-qaz (hattyú) cygnus ; psí-qí-u (viz-kiütés, viz- 
áradás) inundatio ; psV-quj (viz-huj-ó, húzó : viz- 
meritő, viztartó, kut) receptaculum aquarum, pu- 
teus; psí-m (id. obi. M. szo-m, viz-en, viz-be 
etc. szom-éhoz) : psVm je-'u-be-n (vizbe ajk me- 
rít : vizet hörpent) aquam sorbere; psTm jlri-udâ 
(viz-nek leütője: viz-göbe) locus profundior in 
fluvio. 

p-s'í-n 1 — 4 = pse-n 1 — 4.; psin v. psí-ne (Zb. 
29/52). 

psín-c'a-y'a (s. ság, ség: gyorsaság, ügyesség, élénk- 
ség) agilitás, celeritas, alacritas ; psın-ç'e (p. ps'ín- 
ç'e-n: 1. bezzenő, buzgó, gyors 3. könnyű) 1. 
mobilis, agilis, celer, velox 2. levis) : c'íyú psTn- 
ç'e (indulatos ember) homo vehemens; ps'ínc'e 
qak'uh' (gyors-járásu) celeripes; psYnç'ego (id. 
ger. adv. 1. gyorsan, hamar 2. könnyen) 1. cele- 
riter, cito 2. leviter ; psínc'e-y'o (id. ság, ség : 
1. hamarság 2. könnyüség) 1. velocitas 2. levitas; 
psîn-ç*e-n (psí-n 2. bezzen, csinál : bezzen, bi- 
zog, könnyen mozog) mobilém, agilem esse, le- 
viter se movere ; psínc'-o -^ ps'ínc'e-go. 

p-sY-ne, p-sY-n (psí 2 viz, szem: forrás, viz-forrás) 
fons, scaturigo ; psYne-ps (id. viz : forrás-viz) aqua 
fontana : psY-nYge (id. marasztó, tartó : viz-part) 



Digitized byLjOOQlC 



430 



ripa; psi-náe (víztelen) aqua carens; psí-áe (id. 
p. se-n visel : viz-hordó) aquator ; psY-'uçâ (id. 
p. perf. 'u-çe-n : viz-csege, gát) moles fluctibus 
opposita ; psV-'u-fe (viz-part) ripa : psTufe rí-y'u 
(Zb. 26/68 vízparton legelő) pascens in ripa; 
psí-'uz (vízkorság) hydrops; psí-vve (fövő viz) 
aqua fervens; psi-zdi-te-tlade (id. az oda rásza- 
ladó: víz-járta, rét, föld) ínundationi subjectus 
(locus, pratum) : psí-za-p'e (viz osanó hely ~ 
víz-meder) alveus. 

p-s-ke (n. V. s. köhögés) tussis: zT zTyemít cíar çîa- 
qém, pske zY-ye-mí-t 'uzír 'uz-qém (Zb. 26 37. 
A szélnélküli hideg nem hideg, a köhögésnélküli 
betegség nem betegség. Km.); p-ske-n (v. Int. 
psen 4. köhög) tussire ; pske-'uz (id. vész : sza- 
már-hurut) clangosa tussis; pske-wu (n. v. s. Zb. 
26/38: köh-intés) tussim edendi actío: Pskewu- 
u-n (köhintést üt: elköhintí magát) tussím edere: 
zV-ya-nnT-'or tegri pskewu uaç (ib. Az a kihez 
nem szólnak, a kit észre nem vesznek, fölállt és 
elköhinté magát. Km.); p-ske-wu-n (pske, wu-n, 
u-n üt : köh-int) tussím edere ; pskY-en (pro pske- 
ue-n V. pske-wu-n ; ps^^-k'c (n. v. pske-n : kö- 
högés) tussis. 

psou (p-seu végérő ^ e-gé-sz, ép) totus, plenus in- 
teger : çh'ar psounne pY'a cYc'erqém (Zb. 26 7. 
Ha a fej ép, a föveg nem fog hiányozni. Km.); 
psour-ik' (id. det. iki) s-ç'e psourik' (én tudó 
minden : minden, a mit tudok) omne, quod ego 
scio ; psó (pro psou, pseu) : u-psónne p-áyjn 
u-y'ot (Zb. 26/36. Ha ép vagy. ha élsz, enned 
csak kapsz.); psóm-ik' (obi. psó, psou, iki) Psó 
mik' dji zeyodo zem-qere (Zb. 26/68. Egyen- 



Digitized by VjOOQIC 



431 



lőn mindnyájunknak fekete tehene) vacca nigra, 
quae omnibus nobis adtinet. 

psune (pro psY-hune viz-ház mohammadán szokás- 
szerént: árnyék-szék) latrina, sella. 

p-sa-y'o (p-se sötét 7*0 gő-z: kö-d) nebula. 

psa-y'o (p. páe-n, pçe-n posz, fú, homu : posza-homok, 
fövény) arena, sabulum : psay'o-a-tle (id. tevő: 
porzó-tartó) theca pulveris scriptorii ; psay'o-za- 
ç'e (id. csupa egy : homok-puszta) loca arenosa. 

psa-pe (s. pe I elő : szürkület) crepüsculum ; p-sé, 
p-se (p. pá-e-n 1. fel-süt, el-égM. fü-s-t: 1. sö- 
tétség 2. sötét felhő, homály) 1. tenebrae 2. nu- 
bes; pée-goren (Zb. 26 74 v. qe/ok'Yn ; felhő- 
kör, hold-udvar) halones, corona; pse-kku (pro 
p-çe kku. 

1. p-se-n (p. fel, süt; el-ég, sötétedik 1 ardere, obscu- 

rum, atrum fieri) v. psa-pe, páe, de-psû ete. 

2. p-áe-n (pro pçe-n 5. posz, busz, fú ' flare) v. psa- 

70, qe-j-p§en etc. 

p-áe-nse (pse, nincs : felhőtlen, homálytalan) innubis ; 
p-se-p-tl (id. n. v. p-tl'í-n 1. fel-gyul, a sötétség 
pirulása: esti-pir, hajnal-pir) 1. coelum purpure- 
scens 2. aurora cf. áe-ptl. 

1. p-ée-r (p. det. p-çe-n pro p-z'e n felette sik: si-k, 
sima) lubricus, laevigatus; 2. pse-r (id. 1. zsi-r 
V. ççe, háj, kövérség 2. kövér) 1. adeps, pingue- 
do 2. pinguis; páer-go (pser 1. adv. simán) le- 
vigate ; pser-y'u-n (kövéredik) pinguescere ; péer- 
T-çe (id. aug. nagyon kövér, elhizott) valde pin- 
gvis: p. y'u-n (el-hizik) valde pinguescere v. 
'uz'Yn. 

pse-tetl-go (pse, rajtadülve : felhős) nubilus, obnubilus. 



Digitized by VjOOQIC 



432 



p-sY-h' (Zb. 26, 69 pro p'c'í-h'a, bucsu-ha : estve ve- 
sper, vespere). 

p-éi-n (pro p'-ç7-n 2. bocsán-t ! mittere v. qa-p-éín). 

p-s*í-ne (p. aug. p-s*í-n bo-zson-g, fel-zen-g ' sonans, 
plangens) v. p/'a-psTne, 'ame-psíne ; psí^a-tle 
(id. dol-og: dal-költemény, költészet) ppesis lyri- 
ca, versificatio. 

p-tla-y'a, p-tla-y'o v, p-tley'a etc. 

p-tlay'-o, p-tlay^u-go (p. te, ön ; tu, p. ger. tlay^u-n te- 
kintve: 1. látható, észrevehető 2. észrevehetőleg) 
1. visibilis, observabilis 2. manifeste ; p-tlay'un-o 
(id. p. ger. futuri tlay'un : 1. meglátható 2. meg- 
láthatólag) 1. visibilis 2. visibiliter; p-tlay'u-r (id. 
p. det. tlay'un, az mit láthatsz : nézleti, szemléleti) 
oculis subjectus. 

p-tie (p. ptle-n 1. A. fel-gyúl : piros) rubesceus, ruber. 

ptle-y*a, p-tla-y'a, p-tle-y^o, p-tlay'c (n. v. p-tle-n B. 
látás, tekintés) visus, conspectus. 

p-tley^u-go (syn. p-tlay^u-go p. te ; tu, ger. tlay*u-n): 
nnVr p. (erre te tekintve : ez szerént) hoc con- 
spectu, hac ratione. 

p-tlej-in (V. Int. ptle-n B. v. de ptlejin). 

A. p-t!e-n, p-t-l'í-n (pe III gyu-l-ni : fel-gyul^ tüzül, pi- 

rul) succendi, inflammari, candescere, rubescere 
V. ptle, ptlíz', gu/optlVrí, y'a-ptlín, ze-ç'eptlen 
etc. 

B. p-tle-n, p-tií-n (id. pi-lá-k-ol, vi-lá-g-ol , lucere: 

pill-r.n-t, tekint, néz, fi-gyel) aspicere, conspicere, 
videre v. sub ç'e, de, ye, k'eç'e etc. 

p-tle-pe-se-n (pro pít-le fityeg végén ül: panyókára 
van öltve a suba) pallium e humero dependere 

p-tlez-ín (V. Int. ptlen B. v. /e-ptiezín). 



Digitized by VjOOQIC 



433 



p-tl'í (p. ptlT-n A. piros || ruber, rubescens v. nek'e-pti) 
p-tlí-n A. B. -= ptlen A. B. 

p-tlí-r (p. det. ptlín B. figyelő, szemlész, ör) specula- 
tor, custos ; p-tlTr-Tn (id. igésitve : figyel, őrt áll) 
excubias agere, speculari. 
p-tlí-z' (ptlí aug. : piros, biborszinü) ruber, purpureus; 
p-tlYz'-Y-b/e (id. szép, tiszta: szép piros) rubi- 
cundus ; ptlíT-Y-fe (id. fé-ny : biborszinü) colore 
purpureo ; ptl'iz'i-y'a (p. perf. ptlíz'ín : meg-piro- 
sodott) rubefactus, rubescens ; pti'íz'íy a-ç' (id. ç'e 
új, friss; üde-piros) rubescens et recens: k'ou- 
Y'uanenn sY-deptIeTie, ptiYz'Yy'aç* so-tlay'u (Zb. 
26/65. Ha a kerítés likán átnézek, üdepirosat lá- 
tok, mi az? çY-bz'ij paprika.) 

p-tl'a-ne (s. négy-én maradó: 4-ed-ik) quartus; p-tfY 
(pro pé + t'u, egy pár + lY kinai rli kettő, egy 
párszor kettő : né-gy, pro né-d' Jap. ni 2 + kab. 
fú 2: 2 X 2) quatuor; p-tl'Y-ç' (i:l. ç'Y pro pç*Y 
Kin. sí, sY-p 10, 4 X 10: negyven) quadraginta; 
p-trY-y'u-go (id. ger. x u-n gyün : négy-annyi, 
négyszeres) quadruplex. 

pu (pro pe pi III + u, te || tu: zY-p-u-mY-se magad 
te ne viseld 2-da pers. Imp. negat. zY-pY-se-n). 

pud, puud (Ad. puute pro pY-ude végét ütő : pot-om 
kab. obi. potya, olcsó) vilis, non magni pretii ; 
pud-ç'Yn (id. csinál : lealacsonyít) vilipendere ; 
pud-go (id. adv. potom áron, olcsón) non magnó 
pretio; pud-y'u-n (id. megolcsud ik) viliorem fieri ; 
pu-l-Y-y'a (id. ság, ség olcsóság) vilitas. 

pú (Hang. piha ! fúj !) phui ! 

p' (=pé. et ideo p' I, p' II est forma plenior, quam 
p I, p II, quae omnes abbreviationes formae pe, 
pi I, III sünt.) 

I,ox.-Cab.-Hun;?.-Lat. 2"< 

Digitized by LjOOQIC 



434 



p'a (páa pro p'e in compositione). 

p'a-çe (p'e-çe pe III p. çe-n, elé-vágó, elüljáró prae- 
grediens v. q'op'ace). 

p*a-çh'a (At. 81. p'e hely, fő: helyettes) vicarius. 

1. p'aç'e, p'e-ç*e (pe III p. ç'e-n II M. po-cs, mo-cs, 
fo-s : hig) fluidus, liquidus ; 2. p'a-ç'e (id. cse- 
kély: vékony, a szövet) tenuis (textum); 3. p'a- 
ç'e (n. V. p aç'e-n : sietés, rá nem érés) festina- 
tio: paç'ego (paç'e 2. adv.); p'açey' (p. dim. 
p'açen : siető) festinans ; p a-ç'e-n (pe III felette 
sür-ög : nagyon siet) festinare : so-p'aç*e sietek, 
nincs időm) non vaco ; u-mí-p'ac'e (csak ne 
siess) noli festinare! p'ase-go (At. pase adv. 
igen korán) praemature ; p a-ste (pe III, ja-s-te 
sütik, V. Int. sen, s'ín : 1. hamuban sült pogácsa 
2. kása főve) 1. genus libi, placentae 2. pulticula; 
p'aste-leps (Zb. 26/35 mendose p.-tleps : kása- 
leves) pulticula miliacea : Jitlesk'e çisâr p'aste- 
lepsim jez'aqém (ib. Az, a ki egy évig várako- 
zott, a kása megfőttét nem várta meg. Km.) 

p'a-tle (p. p'en, p'ín IV fér-del, dolog: 1. idő-, év- 
szak 2. határidő, cf. időt szakit 3. a hónap nap- 
ja) 1. pars temporis, tempus, aetas, anni tempus 
2. dies certa 3. dies mensis; p'atle ji'ago (ideje 
léve : idejében) suo tempore, tempestive ; p'atle 
zVa (időszerű) tempestivus; p xocm (időt en- 
ged, időt határoz) diem dicere ; sít p'atle ? (há- 
nyadika van ma?) quotus dies est hodie?); ji- 
p^atieqénn (idején, kivül) i ntem pestive ; ji-p'atlem 
tetgo (a maga idejében) suo tempore ; ji-p atler 
qasago (jókor) tempore, ad tempus: Psijikiyo"! 
'usTm psim ji-p'atle je-ç'e (Zb. 26/39. Az átke- 
lőnél lakó a viz idejét, természetét tudja. Km.); 



Digitized by 



Google 






435 



p'atle-dey'ak'â-r (id. p. perf. de-y'a-k'T-n idő- 
mulasztás : időköz) spatium temporis; p'atle-xoç' 
(időhalasztás) dilatio ; p'atle-natle (id. allit. határ- 
idő) dies dicta; p'atle-née (határidő nélküli) die 
dicta carens. 

p'-ca-ç/Jo (p*c'e 1. fény-cirmos, füstös, kék: fecske) 
hirundo. 

p'c'ana-y'a (ság, ség : meztelenség) nuditas ; p'c'a-ne 
(p'c'e 3. aug. pucér, meztelen) nudus ; p*c*ane-go 
(id. adv. pucéron, meztelenül) nude. 

1. p'-c'e (p. p'c'e-n 1. syn. fic'e fény-cirmos: fekete) 

ater, niger v. b^a-p'c'e, p'c'ey'opti, maraqua-p'- 
c'e, qoa-p'c'e. 

2. p'-c'e (p. pVe-n, p'c'ín 2. fa-csint: 1. facsintos, 

görbe 2. ravasz) 1. curvus, curvatus 2. versutus. 

3. p'c'e (p. p'c'en 3. faca-t-ol : pucé-r, meztelen) nu- 

dus V. bFích'a-pa-p'c'e, jek'ep'c'e, tla-p'c^e, 
p'c'ane etc. 
p'c'e-y'o-pti (p'c'e 1 . y'oa-ptle kő-piros - réz : pej- 
szinü, barna-piros) badius (equu.'). 

1. p*-c'e-n (pe Ili fel-sül, feketedik ,; nigrescere) v. p*c'e 

1. trí-p'c'a-y'a. 

2. p'c'e-n, p'c'*í-n (id. csü-r M. fa-csin-t, facsa-r: 1. 

facsaros lesz 2. csűr-csavar 3. ravaszkodik, ha- 
zud-ik) 1. curvari 2. curvare, torquere 3. versute 
agere v. p'c'e 2. y'ap'c'en, ze/e'up'cîn. 

3. p'c'e-n, p'c'in (id. fa-cat-ol cf. M. pe-c, pec-k, pic- 

ka, pu-cé-r: nye-s, farag, pucérit, meztelenit) se- 
care, denudare v. p'c'e 3. 'upep'c'in etc. ; p'c'e- 
na-bz-o (Zb. 21/187 p'c'ane, bze-o tisztán : csu- 
pa-meztelenül) penitus denudate. 
p'-c'í (p. n. V. p'c'e-n, p'c'Yn 2. facsaros: 1. hazu-g, 
valótlan 2. hazugság, ráfogás) 1. mendax, falsus, 



28* 

Digitized byLjOOQlC 



436 



iniquus 2. mendacium, falsa accusatio : P'c'Ym ji 
tlaqor k'eç' (Zb. 26 26. A hazugnak lába rövid. 
Km.) ; P'c'ir udane-yuz'k'e dâ-ç (ib. A hazugság 
fehér cérnával van tűzve. Km.) ; p'c'Y-go (id. adv. 
hazugul, csalfán) mendaciter, falsé; p'c'i-hups 
etc. V. p'cTups; p'c'T-k"e (id. dim. hazugság) 
mendacitas : UorqTk'em p'c'ík'e ji-nTqoc (Zb. 
26/3. Uraskodásnak hazugság a fele Km.) 

p'-c7-n 1 — 3 ---^ p'c'e-n 1 — 3. 

p'c'i-ra-k'u (Zb. 25/57 p'c'i rá-kelő, hazugságban járó: 
hazug, ravasz) mendax, versutus; p'cVúps (p. s. 
hazug, rágalmazó) mendax, calumniator; p'cVu- 
pse-n (-'u-ps-ín, pc'í el-szór: hazud-ik, ráfog, 
rágalmaz) mentiri, calumniari, falso criminari; 
p'cT-'upsere-j (id. p. aug. hazudni szerető) qui 
lubenter mentitur; p'cı-zT-ç* (p. n. v. s. 1. tette- 
tő, szinlelö 2. szinlelés) 1. simulans 2. simulatio; 
p'-c'í-zT-cT-n (p'c'T magát csinálja: tetteti magát, 
szinlel) simulare ; p'-c*íz'-ín (v. Int. p c'Vn, elcsa- 
var, elhazud) mentiri, abnegare : Tlí p'atle je- 
p'c'íz'irqém (Zb. 26/5. A férfi a határidőt meg- 
tartja. Km.) 

p'ça-çe (p-ça-çe, p-ç'a-çe, p-'çe 2. aug. becs-es : szüz 
leány) virgo. 

1. p'-çe, p-çe (p. pçen, pçYn 1. fel-sütő: hajnal 

aurora). 

2. p'-çe (p-ç'e, pe III p. çen, ç'in IV ér, mér cf. peçîn, 

föl-érő : be-cs, érték, bér, haszon) valor, pretium: ji- 
p'çek'e (bérbe) mercede, meritorio v. p'çaçe, pap'çe. 

p'çe-y ua-lou, pç'ey'oa-le (Zb. 25/21 ete. p'çe 1. haj- 
nal, p. y'c-n, y'u-n ég, világol, ló : fehér ló, szür- 
ke ló) equus albus. 

p'-ç'a-çe (p-a-ç'e 2. vékony, aug. vékonyas: falevél) 



Digitized by VjOOQIC 



437 



folium arbboris; p.-y/ej (falevél himbálózása, zú- 
gása) strepitus foliorum; p.iíy (lomb-fa: ákác-fa) 
acacia. 

p'ç'anf ay'a (n. v. p'ç'ant'en : izzadás) sudatio. 

p'ç'an-fe (pe ül elül, ç'en eső t'e, t'í, té-r, hely: ud- 
var) aula, propatulum ; p'ç'anf e-des (id. p. desín: 
honn-ülő, házias) domi sedens, domesticus. 

p'ç'a-nt'e-n, p'ç'ent'e-n (p'aç'e, p'e-ç'e, po-cs, pes + 
nit'e dim. igésitve: izzad) sudare; p'ç'anfe-ps 
(id. p-sY viz: izzadság) sudor. 

p'ç'e-h'e-p'e v. p'ç'Yh'ap'e. 

1. p'-ç'e-n pro p'çen, pçen 1. 

2. p'-ç'e-n, p'-ç'i-n (pe MI ç'en II felülről esik M. bu-cs 

bucs-ka, bu-csu, bo-cs-ân, po-cs-og^ fe-cs, föcs, 
le-p-cs-en ete. 1. esik 2. ejt, ereszt) 1. cadere 2. 
cadere sinere vel facere, demittere v. ç'e'up'ç'en, 
Xey'ap'c'en, jey'ap'ç'en, p'c*eh'ape, p'ç'Th', p'ç'Th', 
'ut'îpç'în ete. 

3. p'-ç'e-n, p-ç'i-n (id. sej-t; tudakol, kérdez, vizsgál) 

sciscitari, examinare v. 'ap*ç'e-tlap'ç'e, 'up'ç'ın 
ete. 

4. p'-ç'e-n, p'ç*î-n (id. szel, nyes: 1. nyes, nyir, farag, 

irt 2. szur-kál, piszká-1) secare, tondere, runcare 
2. fodicare, v. 'u-p'ç'e, 'u-k'ep'ç'en ete. 

5. p'-ç'e-n, p'ç'i-n (Hang. pi-cs-og |1 ejularev. p'ç'e-'un, 

p'çVu-n). 

p'ç'en pro p-ç'e-j (80). 

p'ç'ent'e-n v. p'ç'ant'e-n ; p'ç^e-'u-n v. p'ç*o-'un. 

p'çT (p'ç'e p. n. v. p'-çe-n, p'ç'î-n l.nap bocsátkozá- 
sa : est i| occasus solis) ; p'ç'ı-h' (id. p. h'e-n, 
hT-n hoz, est-hozó: álomlátás) somnium, p'ç'îh'- 
go (id. adv.) V. p'ç'îh'ap'e, p'ç'ih'ap'o ; p'ç'i-h'a 
(id. ha, idö, bucsu-ha; est || occasus solis, tem- 



Digitized byV^OOQlC 



438 



pus vcspertinum) ; p"-ç''i-h'a-çh'a (id. cika, fej 
on, en, ön: 1. est-ve 2. est-vé-1-i 3. est, nap 
este, alkonyat) 1. vespere 2. vespertinus 3. ve 
sper ; NB. A kab. szóval az történt, a mi a magy. 
népnyelvi est-ve (est-be, est en) helyragos alakkal, 
a mennyiben mind a kettő egyszerű névszóként 
is szerepel. p'-c"í-h*a-p'e, p'-çT-h'e-p'e, p'ç'e-h'e- 
pe (id. p. h'e-n, hely, est-hozomány: álomlátás) 
somnium, visum somnii : p'ç'ep'e je-'oate (Zb. 
26/19. Álmot beszél. Km.); p'-ç'ıh*ap'-o, p'ç7- 
IVep'-o (id. adv.) p'. tlay^u-n (álmot lát, álmod-ik) 
somniare : Gegu p'ç'îh'ep'o p-tlay^ume, neçy/e- 
jir'o-ç (Zb. 26/73. Mulatságot, lakodalmat ha ál- 
modban látsz, szomorúság, nh.) 

p'-çT-n 1—5 - p'ç'e-n 1—5. 

p'-ç*o (p'çT, p'ç'e, n. v. p'ç'en V); p'ço-maq' (id. 
hang: picsogás, visitás) ejulatio. 

p'-ç'on-de pro p-çon-de. 

p'ç'o-'u-n, p'ç*e-'u-n (p'ç'o üt: picsog, visit) ejulare: 
H*am qupch'a-k^e u-j-'ome p'c'o'uqém (Zb. 
26/48. Ha az ebet konccal ütöd, nem visit. Km.) 

I p'e (Man. ba, Jap. fu M. fo-d dim. l-ezve fö-l-d cf. 

sé és sé-d : hely, fekvő-hely ; ágy) locus, loca, 
lectus: Uj cTqu adem ji-p'e-m ue u-jittem (At. 
66 ha apósod helyében lettél volna) si loco so- 
cri tui fuisses . . , 

II p'e (id. főnévképző M. al-ap, ül-ep, köz-ep, gyö-p, 

hü-ve-ly v. kab. hu-p'e etc. ü Suff. formativum) v. 
dí-p*e, x'u-p'e, hup'e etc. 

III p'e, p'i -- pe, pí III (Praef. verbale). 

IV p'e (p. p'e-n II, fe-d : fedő, burok, héj, tok hüvely 

II tegumen, involucrum, theca, vagina) v. xo"sa- 
p'e, qamape, sesxua-p'e etc. 



Digitized by LjOOQIC 



439 



p'eç'a-y'a, p'eç'e-y a (p'aç'e, p'eç'e po-cso-ly, ság, 
ség : higság, folyadék) liquiditas, fluidum ; p*e-ç'e 
p'aç'e. 

p'e-çT-n pro p-çT-n (vacs-kol, gyúr depsere). 

p'ed (mendose ped p. v. Int. pen II fed, vé-d te- 
gere ; ad analógiám k'o-n, k'od-ín etc.) v. tla-ped. 

p'e-yoç'îz-'m (p'e II hozzá-csinálgat : ágyat vetvlkinek) 
lectum sternere, adaptare alicui. 

II p'e-n, p'Vn (syn. pen, pín, men, min : fe-d, véd, 

burkol ,' tegere, involvere etc.) v. p'e IV p'ed, na- 
p'e-z'íp'em, tep'en, 'up'en, 'ujpen, zítep'en etc. 

III p'en, p'Yn (M. á-p, tá-p, be-r, em-ber: tart. táplál, 

nevel || alere, nutrire, educare) v. p'ur, zYp' zíp'ar, 
zedapâ, p'Tfín etc. 

IV p'e-n, pí-n (M. pe-r-c, pi-rY, pirinyó, pi-kk-ely, 

po-r, té-p, rep-ed: 1. tör, szakit 2. törik, szakad 
1. frangere, rumpere 2. frangi, rumpi) v. p'en- 

k'in, p'-qe, p'qí, f e-p'V-n etc. p'enk'in (id. v. 

Int. reped, hasad, recscsen) findi, rumpi, rimám 

agere. 
p'e-se-re-j, p'a-serej (At. 43) = paserej; p'eskun 

V. peskun, pískun. 
p'es-t/'i-n (p'es-ín, p'Vsín pi-sz-kál, szurkál, t-yj-n 

tetőt horzsol : karmol, körmöl vlmit a macska) 

ungulis radere sicut felis: Gedûr argením je- 

p'estyj-me h'aç'e qek'onoc (Zb. 26/69. Ha a 

macska a gyékényt karmolja, vendég fog jőni. nh. 

argen jobb mint hargen). 
p'e-te-px'o (p'e I ágy-takaró,-teritö) lodix, lodicula; 

p'e-tlape (ágy-láb) cinopodium, fulcrum lecti ; 

p^e-tle (Zb. 25/19 id. dűlő hely, helyzet) locus, 

situs : p'etle y'ozín (helyet változtat) mutare locum. 
p'i-ji-n (pe, pT III nyúl-ik -^ előre áll; ki-áll) eminere. 



Digitized byLjOOQlC 



440 



prominerc: Jí çi-ç me-p7j (Zb. 26/6. Három 
szál haja berzenkedik. Km.) 

p7-çe-n (çe-n, çîn III : fá-z-ik) frigere, algere : sopl- 
çe (fázom) algeo v. Y'a-p'ícen ; p'îçere-j (id. p. 
aug. fázós, fázékony) frigoris impatiens. 

p'í-kú (n. V. p"í-n, p'e-n IV) p'T-kű-c'í-kű (id. dim. 
por-ocska : poralaku) minutus ; p'îku-c'îkü-çln 
(id. csinál : porrá tör, zuz) in pulveren conterere, 
minutim contundere. 

p'i-iez'-Tn (Zb. 29/47. n. v. p'in, p'en III dolgozik, 
fárad, nevelésen fárad) educare studere. 

p'i-n 11— IV =^ p'e-n II— IV. 

p'V-ní-n (pe, pi III marad : vlminek hegyében van) in 
cacumine esse v. H'ap'-rap'. 

p'ír-y-p* V. píríp'. 

p'i-se-n, p'í-sí-n (pe, pí III felé, belé, sen, sín IV szúr. 
M. pi-sz, pisz-ka, pi-szkál : ba-sz) futuere ; p'íse- 
f-Tn (id. fi-n bir) futuere posse : Mana (nnéné) 
mí-p'Vsefim gudic ji-çhVusiy'oç (Zk. 26/7. A 
b ... ni nem képes f . . . a p , . . a- szőrt 
okolja. Km.) 

p'ıVâ (p. perf. s. M. pita, fita: lapos, lapult) planus, 
complanatus, compressus; p"í-t'e-n, p'í-t'-Vn (pl 
felé tö-m, nyom M. pi-ty-ke Szék. pe-t, fit-os: 
lapit, össze-nyom, szőrit) complanare, comprimere 
Ba^e s-p'ítV-i s t'ís-c (Zb. 26/66. Legyet össze 
nyomtam és ülök . . .) ; p'ít'ín-í-y'a (id. ság, ség: 
lapitás, nyomás, szoritás) complanatio, compressio, 

p'í-z-Vn (v. Int. p'en, p'in III nevelget, táplálgat) alere, 
nutrire v. qaftrejli'Tn ; p'î-z'-în (id.) Fízabem ji- 
bín je-píi', trÍY'uabem ji-bín xop''^'''*^^"^ 0^- 
Az özvegynő gyermekét fölneveli, de az özvegy- 
ember gyermekét nem képes fölnevelni. Km.) 



Digitized by LjOOQIC 



441 



p'-k'e, p-k'e (p. s. ugró, hágó : padlás, hiju, syn. k'a- 
fe) tabulatum, vacuum sub tecto ; p'-k*e-n, p'-k'i-n 
(pe, pî III felé kel M. buk, bökken : ugor, ugr-ik) 
salire v. h'a-, je-, ji-, ye-y'e-, qej-, 'u-p'k'in ete. 
p'-k'et-ıi'-în (id. v. Int. dupl. v. qT-p'-k'etîi'in) ; 
p'k'e-tle-j (p'k'e, láb, járó, tartozó: hágcsó, laj- 
torja) scala, scalae. 

p'qe, p*qí (p. p'e-n, p'í-n IV dim. M. pi-kk, pikk-ely 
por-cika, darabka: 1. töre-dék, darabka, tag, v. 
tíq-Tr, Ízület 2. tör-zs 3. növényszár 4. csontváz) 

1. particula, fractio, pars, niembrum corporis, ar- 
tus, articulus 2. stirps, truncus 3. caulis 4. sce- 
letus: P'qim pítí-IT-r me-'uz (Zb. 26/37. A ta- 
gokon lévő hüs fáj : a test a csont miatt fáj. Km.) 
V. *ap'q-tlep'q, dennep'q, zíp'q, zep'q etc. p'qe- 
hu, p'qe-u, p'-qo-ú (Zb. 29/37, 38 id. ü-t, ütött : 
oszlop) columna; p'qí =- p'qe; p'qí-zexe-tlík'e 
(id. eszve-rakás: test-szerkezet, csontváz) compa- 
ges ossium, sceletus; p'qo-ú = p'-qe-hu, p'qeű. 
p'-tla-me, p'-tla-ne (pe, pT III felé, dűlő, hely: 
ódal, szély) latus, margó; p'-tlami-j (id. jji 8 
nyolc-ódal, nyolc-ódalu) octo latéra, octagonus : 
p'-tlane-pi-ç (p'tlena-pe, çç'ı 3: 1. három-szög 

2, háromszögű) 1, triangulum 2. triangularis ; 
p'tlena-pe (p'-tlane, p'tlene ódal, vég: 1. szög, 
zug 2. zugutca) 1. angulus 2. fundula; p'tlena- 
pe-m (id. obi.) p. det (szögleten lévő pl. hái) ul- 
tima plateae (domus). 

p'-tlene-j (p'tíane, jji 8 : nyolc-ódal-u) octo latéra, pcto- 
gonus: qopiptr p'tlenej th'a-xolaie lei'ek'a-fe 
(Zb. 26/53. Négyszögű, nyolcódalu, istennek tesz 
jó dolgot, mi az? quran, az al-korán). 

p'-tlene-pe (Zb. 21/232) =- p'tlenape. 



Digitized byV^OOQlC 



442 



p'tle-u-ée (p'-tle felédülő, go p. se-n csü-r fél-dülö-rc 
csűrt; görbe, púpos) gibbus, gibberosus: p'./'u-n 
(púposodik) gibbum fieri. 

p'u-r (pro pT-r p. p'T-n nevel passivc: nevendék) 
alumnus. 



r (ír, meghatározó rag .; suffixum, determinativum, M. 
r, ru, or, er, ör: bő-r, szö-r, bok-or, sza-ru, tük-ör 
etc. Kin. rl'í, rí, r 1. diminutivum 2. determina- 
tivum : zen, ember 1, homo : zé-r pro ien-r'í ,az* 
ember !! the man etc. Kab. cí hair cí-r the hair 
M. ,a' sző-r ':\ pilus : ffe skin, ffe-r the skin M. ,a' 
bö-r, cutis, corium etc.) 
ra ( = re, rí + ja || suffixum cas. allativo-super- 
lativi et genitivi combinatum cum pron. possessi- 
vo 3 personae plur. x^*X^ " ra-ç'ale ? kiknek te 
cseléd-jük = kik gyermeke vagy te? || quorum 
puer es tu ? pro xeíye u rí ja-ç'ale). 

I ra (id. ante verba et participia : pcím y^lbar ra-y e- 
ç'âç Zb. 21/236 a fejedelemmel a hirt tudaták 
tkp. a fejedelem-re hagyák a hir tudását ;i prin- 
cipi nuncium afferebant ; sabijr mí-Y'rme bí? ra- 
y'afeqém Zb. 26/11. Ha a gyermek nem sir, nem 
szoptatják meg. Km. v. je-y a-fen ; Ze-ra-bzír 
sji 'a-çh'ak'e qí-ra-bze sji'aqém Zb. 26 14. 
Nekem van mivel [azzal] szabni, de nincs mi-böl 
szabni. Km. v. b-zen, qa-bzen etc.) 

Digitized byLjOOQlC 



443 



I re, r'í (re, re-ja, ra, re 1. Suff. cas. allativo-supcr- 

lativi, sociativi 2, suff. cas. locativo-genitivi et ad- 
verbialis). 

II re ... re (id. qua sociativus: is ... is és || et, 

conjunctio) : U-zízay'or qaptieme q'ízeptlínor uj- 
çh'a-re uj tlaqujtVec (Zb. 26/16. Ha a téged 
gyűlölő, ellenséged valamire figyel, néz, az fejed 
és két lábad. Km. ; áí-re bí-re (bij-re) zeyode-ç 
(ib. A ló és ellenség azonos. Km.) v. m-re. 

III re (rí -\- je M. ra-g, rá-g, ra-k, ra-v, re-b, r^-p, 

re-g, re-sz, re-z, fí-z, ri-p, ro-p, ro-ha-n ru-gstb. 
Igeirányitó 1. re-ja, re-á, rá 2. rajta 3. ról, ről, 
le II Praef. verbale 1. sursum, super 2. super, in 
3, desuper, deorsum); re-fí-n (rá-von, rajta von 
I: trahere super re, v. bzegurefín) ; re-y'e-ç-Tn 
(id. V. caus. çen, çi-n IV ráhagy érni) uj *upe 
day'e rey'eç (Zb. 26/12 ajkad megzsirozza || labia 
tua adipe linit) re-t'up*ç'h'a-r (Zb. 25/21 a reá 
tőre bocsántó || demittens v. t'up'c'ín); re-'ud-'ín 
(Zk. 12/40 le-üt II decutere) ; re-51-xí-n (Zb. 25/19 
le-vet II dejicere v. gen, 5in II yín). 

IV re (pro ji-re : ö re-ja esik -= kötelessége i| ille de- 

bet, suum est: x^t-í Çi-re-ç Zb. 21/167 ki is 
hadd legyen : bárki legyen is ü quivis, quilibet ; 
Allahl'm re-mi-de Zb. 21/169 isten ne enged-je! 
mentsen isten attól j| quod deus prohibeat). 
re-j (id. + je tárgymutató || id. + je demonstrans ob- 
jectum verbi : th'a qV-re-j-wo 1 Zb. 25/44. Az is- 
ten verje meg ! i quod deus eum [puniat ! q'í-re- 
j-wo pro qí ki, meg + ji-re, re-ja + je-uo, 
ütö-je, verő-je ; qí-re-j-k'u-i sî-qV-re-j-tlay'û ! Zb. 
29/50 hadd jöjjön és látogasson meg engem , 
veniat ille et visitet me !) 



Digitized by LjOOQIC 



444 



re-ji-z'-Tn (re III v. Int. jin v. qa-ft-rejiz-ín). 

re-z' (p. re-i'e-n, re-z'i-n ra-jta sikul ; szán-áll, szán- 
taip) duo ligua principalia trahae; Rez'î-t' pe- 
t'îne (Zb. 26/60. Két csúszó orra lapult, mi az? 
az'e, szán.) 

I ri (pro r det. + i és, is l! et,-que) : Bzagem x^*^" 

i'er-i jai'em xe-/ut-h'a-r-i zexodec (Zb. 26/22) 
Improbo operam dare et in cinerem mingere 
unum est. Km.; v. yeyuth'an. 

II ri (pro re sociativus + i et, etiam ; cum verbis de- 

notat gerundium prioritatis pro conjunctione »post- 
quam«: teg-ri [teg-re-i] 'u-k'oaç fölkelt és elment, 
miután felkelt, elment || surrexit et abivit v. post- 
quam surrexisset, abivit). 

tll ri (pro re praef. verbale + je, ji demonstrans ob- 
jectum verbi) : ji-s iíY-qudamen ri-px-ri (Zb. 
21/225 lovát a faághoz reá-bogozá és . . .); ji 
çh'açîr ji'anpi ri-éekVi (ib. 174 haját kezére reá 
csűré és . . .) 

rik' — ri II (re socativus + iki »me-g« -= és, is 
et, etiam, -que). 

I rí - re I ; Y'ogu-ri-k*o (üt-ra kelő : utas i' viator) ; 

qo-rí-qo (kölyöknek kölyke ; unoka il filius filii -- 
nepos) etc. 

II rí (id. Igeirányitó tárgyatlan igékkel : re-ja, rajta, fel, 

felül-ről, ról, röl, le || Praef. verbale ante verba 
intransitiva : superne, desuper etc): rí-fe-n (id. 
fe-r-eg Szék. ri-p, ro-p rajta pereg; táncol) sal- 
tare : ose-psí rí-fo sí-'oter (Zb. 25/92 ősz-viz-en : 
a déren táncolva a ménes) ; rí-gegu-n (id. mulat 
rajta v. vele mulat, játszik) jocari cum: Mafem 
u-rí-mí-gegu p-'aç'ek'me u-c'eh'ailnoqém (Zb. 
26/40. A tűzzel ne játszódjál, mert ha elszalasz- 



Digitized byV^OOQlC 



445 



tod, nem fogod utói érni. Km.); n-h'etle-n (id. 
V. Int. h'an, h'e-n hág, megy : rá-megy, rátalál) 
invenire : x^* ji-ç'ere, sebep qa-s-yo-yjun zî- 
gorin sî-rıVetleno-mi ? (Zb. 21/225 ki tudja, 
hátha valakire akadok, a ki nekem hasznomra 
lesz i! fortesse inveniam aliquem, qui mihi prode- 
rit) ; rí-y'u-n (id. gyün, lesz) razi rí-y'un (vlkivel, 
vlmivel elégedett lesz Ar. rád!) contentum fieri ; 
ri-k*-ín (id. rá-kell ; arra megy) ire illuc, illorsum; 
rí-lai'e-n, rí-lez'-i'n (vlmivel dolgozik pl. ökörrel) 
cum aliqua re laborare; rí-p-ce-n (rá-mász, oda- 
mász) arrepere : Gedû-bzage y'uney'u npç-ç 
(Zb. 26/47. A rossz macska a szomszédba mász- 
kál. Km.) 

rV-p'í-n (id. vlmivel táplál) nutrire aliqua re; rí-sí-ne n 
(id. vére áll : vlmitől megijed Szék. rusnya csúf, 
ijesztő) perterreri : abi-j [abí + I] dí-rí'áíneqém, 
attól sem ijedünk meg) et id non timebimus; rT- 
ze-n (rajta osan, vlmin megy) currere super re : 
U-z-çi-mî-g y'lnem u-çY-guy'me, p/^e-Se y^ogú 
u-rizenç (Zb. 26/27. Ha a nem remélhetőben re- 
ménykedel, fa-hordó útra jutsz. Km.) 

r-je (pro rí-je : r-je-y'a-fe, reja hagy-ja inni: vlkivel 
megitatja) aliquem aliquid bibere facere; seh'a- 
n'ím rje-k'ute (a tányér-ra önti) in catinum 
fundit. 

ro (pro rí II + o I) dí-r-o-gegu (Zb. 25/32 velünk 6 
mulat) nobiscum ille jocatur. NB. Cum natura 
praefixi verbális re, r'í hucusque ignota fuisset, 
fere omnia hujusmodi composita in vocabulario 
Rossico desunt; hic quoque solum praecipua 
commcmorantur qua paradigmata. 



Digitized by LjOOQIC 



446 



S (=- SS Germanicum) 

s (z abbreviatio formae si én || çgo) : s-a (pro sî-ja) : 
Ney'oj triçim sa-pes-ç (Zb. 26/67. három tatár 
férfinak én őr-jük: három tatár férfit őrzök) trés 
Tataros custudio; sa-sy/ (én megevett-jük : en- 
gem ők megesznek) me illi comedunt (pro ego 
ab illis comedor). 

sa-be (Ad. sa-pe, se p. sen I égő, száraz, pe részecs- 
ke: 1. pernye 2. por 3. szemét) 1. cinis 2. pul- 
vis 3. sordes, purgamenta ; v. ji-uen ; sabe ç*î-n 
port csinál, poroz) pulverem excitare; saber (id. 
det.) s. zezíh'a (por-lepte, poros) pulverulentus. 

sa-y'e, sé-y'e (n. v. se-n IV p. y'e-n Ili szelest, vágást 
fogó: cél) scopus, meta v. te/on ; say'ej (id. eje: 
rossz cél, szerencsétlenség) infortunium : Jeser 
say'ej-ç (Zb. 26/24. A szokás csupa szerencsét- 
lenség. Km. ii Consvetudo ipsa est infortunium). 

sa-yo (syn. sa-be p. se-n I yo, ho-mu apró: pernye, 
hamu) cinis. 

sa-II (Ad. sa-lle p. se-n IV szel, usz-ik, lle test : szá-1, 
tutaj) ratis. 

samírqau v. semer-qau. . 

sa-ne (p. se-n IV szúr, csip,' p. ne-n II csipős, sava- 
nyu növény: 1, ribiszke 2. bor) 1. ribes 2. vi- 
num ; sane-.yú (fehér bor) vinum album. 

sa-pe (v. yon-, kon-sap'e, sa p. sen I p'e IV.) 

sâ (p. perf. sen, sí-n 1 — V M. 1. szá-r, szár-heg}', 
szár-az 2. sá-p kiaszott szin 3. sá-r, égő szin, 
sár-ig stb.) 

I se (p. se-n I Tam. se, sev M. szé-p, szin : 1. szép. 



Digitized by VjOOQIC 



447 



jó 2. szin) 1. pulcher, bonus 2. color v. se/'u, 
se-pti, mise eta. 

II se (p. sen 111 v. 'ase). 

III se, sse (p. sen IV szelő = kés) culter v. se-syo. 

IV se, sse (proprie cas. lat.-dativus a s'í : én i ego ; 

emphatice stat ante formam sT, so, s) 

seyiz-â (p. perf. s. kiirtott) exstirpatus ; se-yi-i-ín (sen 
IV V. Int. yjn vesz : kiirt) exstirpare, exsecare. 

se-yú-se-ptl (se I szin, fehér, szin, piros v. p-tl'í: arc- 
festő szer) medicamen faciei v. ziyneti h'an. 

sej-in (v. Int. sen II esik, hull \\ cadere v. dísejin. 

se-k'â (p. perf. s. herélt jj exsecatus v. éT-s.) ; se-k'-in 
(sen IV V. Int. ki-vág, herél) exsecare, castrare. 

se-nne-gú (n. v. sen III kül, nélkül, idomulásnélküli: 
bal) laevus, sinister; semegu-ble (Zb. 25/2 bal- 
fél, bal-váll) latus laevum, humerus laevus; se- 
nneguk'e (id. instr. balra, balról) sinistrorsum, a 
sinistra ; semegúra-by'u (balra fek : balfelé) lae- 
vorsum; semegúraby'ü-nnk'e (id. m-k*e) id. 

seme-r-qau, samTr-qau (n. v. det. se-n I égedelem, 
aggodalom, ki-ütő, üzö: 1. tréfa, éle 2. tréfás, él- 
ces) 1, facetiae, sales 2. festivus, jocularis. 

I sen, s'í-n, ssí-n (M. szén, szin, szé-p, szit, szár-ad, 

a-sz, ü-sz-k, ö-sz-t-ön Jap. su-mi : 1 . szenesedik, 
ég 2. süt, fénylik, piros, szép, színes lesz 3. sze- 
r-et ég vlmiért) 1. ardere 2. candere, rubere, co- 
lorari 3. ardere amore etc. v. se I ç'a-se, fe-s'í- 
k'Tn, y'a-ín, jissín, jisípen, jeY'asT^Vn, qejsek'ín, 
míse, písTk'ín, psen, psTn 1. serk'e, sTrVy'u stYn, 
tey'asYkTn ctc. 

II se-n, sse-n, sí-n (M. csu-sz, ku-sz, má-sz 1. szá-11 

Tam. sellu-, mozog, ereszkedik, jut, vetődik 2. 
szór, vet, 1. moveri, desccndere, pervenire2. con- 



Digitized byLjOOQlC 



448 



jicere, spargere) v. chVusíy'o, yesen, qasTn, 
psen, psín 2. sîsîn,tesen ete. 

III se-n, s\-.n (1. meg-száll, ül, lak-ik 2. szok-ik, ido- 

mul, szegődik) 1. sedere, habitare 2. svescere, 
formari, se associare v. 'ase, y'u-se, y^ase, yese, 
yexes, jese, semegú, sT^', ssíg' ; c T-, çY, de-, 
ée-, t'e-, tl'S'in efc. 

IV ée-n, sí-n (M. sze-g, sze-1, sza-l-u, szal-ag, szil-ak. 

szu-r; a-ra-sz, ba-sz, cse-sz, fa-sz, nyi-szol, pö- 
szöl, pi-sz-ka, re-szel, u sz stb. l.sé-r-t = érint, 
ér, 2. szel, vág, szúr 3. szel, mér 4. szúr = ül- 
tet) 1. tangere, attingere, laedere 2. secare, pun- 
gere, figere 3. metiri 4. figere, plantare v. ç'e- 
sen, gusen, yesen, jesTn, jesVk'ín, iask'e, lís, 
peskun, psen, psín, p'ísen, se, se/izín, sek'in, 
'us'ík'ín etc. 

V ser», sin (1. szusz-og, fú 2. hangzik, zeng 1; 1. ha- 

láré, flare 2. sonare) v. psen, psín 4. 'us'ín, 'us- 

sín etc. 
se-r (se IV det. a csekély: én |i mea exiguitas, ego): 

ser-ç (én az; én magam) egomet; ser-i or-i (én 

is te ís) ego et tu. 
sé-re-j, serej (p. se-n IV szu-r aug. szu-rt kerítés) 

palitium: bene serej (Zb. 21/173. tüskekerités) 

palitium paliureum. 
se-r-k'e (p. se-n I az égő végsője : nagyon cgetö) 

valde urens. 
se-sej (se IV én, dupl. p. je-n, jm nekem járó: 

enyém) meus, a, um (praedicative). 
se-syo (se III kés, nagy Jap, o-katana id. kard) ensis, 

gladius; se-sxo-kkű (id. p. kku-n vág: kard- 
penge) gladii lamina ; se-ayo-pse (kard-szij) bal- 



Digitized by VjOOQIC 



i 



449 



teus; se-Sx""^-P'^ O^- burok: kard-hüvely) gladii 
vagina, 
sez-ín (v. Int. se-n II v. k^uaseiín, xeseiin. 
si (pro sT-ji, s-ji az én ... m, magam . . .ja, je |; 
pron. poss. 1-ae pers. meus: si guape-ç (nekem 
kedves) mihi carum est ; pseurik' sl zexode-c 
(nekem mind egy) omne mihi aequum est ; si- 
pse (szivem ! lelkem !) anima mea ! 
sí (se V forma connexa : én || ego). 
sY-g' (p. se-n, sí-n III dim. ülő-ke, szé-k: a teve púp- 
ja) gibber, gibbus cameli. 
sY-h'e-n (se-n, sí-n I ég, sajgást hord : sajnál) misereri: 
Bijm u-çV-sh'eme uay'a uo-x'u (Zb. 26/16. Ha 
az ellenséget megsajnálod, sebzett leszel. Km.) 
sV-ma-ge (n. v. se-n, sT-n I szi-n kül, nél-kül : szín- 
telen, be-teg, be-teges) infirmus, aegrotus; síma- 
ge-ç (beteg-szer: beteg-ház, kórház) infirmarium; 
sTmage-n (id. igésitve : betegesked-ik) aegrotare. 
sí-n I— V = se-n I— V. 
sY-r-ay' (sí Rad. sY-t az, ra, p. n. v. y'en, y'Yn neki 

fekvés: erőlködés || contentio virium v. jiray'). 
sY-r-Y-xű, srYxú (p. det. se-n, sY-n I ég, dim. M. szü-r- 

ke : szőke) flavus. 
sY-s (n. V. s. rezgés, rázkódás) tremor, succussio; si- 
sY-n (se-n, sYn II dupl. re-z-eg, ráz-kodik, re- 
me-g, [re-n-g], inog) agitari, tremere, labare, se 
succutere v. y'a-sYsYn, k'e-zYzYn. 
sY-t ? (proprie pron. dem. Jap. so Kin. so + obi. t : 
mi? mi-féle?) quis? quid? qualis?: sYtji fajdé? 
(mi haszna ?) cui bono ? ; sYt zY-çYsYr ? (mi do- 
log?) quid rei?; sYt-a-xe-r (pro sYt-xe-r id. plur. 
det.) : Narun jiç'eu (ç'ego) sitaxer zYtley'or (Zb. 
21/204- a Narun csinálta dolgokat látó) quae vi- 

L«x.-Cab.-Hun8r.-Lat. '^ 

Digitized byLjOOQlC 



450 



dit omnia, quae Narun faciebat ; sît-ç-h'a ? (id. 
fej : miért) cur ? quare ? ; sít-em (pro sîtîm id. 
obi.) sitem xodiz (mennyire ?) quantum ? ; sTt-go 
(id. adv. hogy?) quomodo?: sítgo /umlk'(hogy 
léve is: akárhogy) quomodocunque ; sît-70-de 
(minő, milyen?) qualis?; sít-xod-iz (mennyi, 
mennyire?) quantus? quantum? adv.: sítxodiz 
X'um-ik' (mennyi léve is : bármennyi) quantus- 
cunque; sTt-xodiz-nn-ik' (id. ^ bl. ím, is, mennyi- 
ben is: valamennyire) aliquantum; sít-i (mi, is: 
és a többi) et cetera: j-uz'k'e y'ín-i sít-i ç-â-^u- 
X'ím (Zb. 21/156 aztán a sirást és a többit ök 
elvégezve) cum illi fletum et cetera finivissent; 
sít-ik' (id, V. iki) sîtik' jire-x'u (mi is hadd le- 
gyen : bármi is) quilibet ; siVím (id. obi. mi-n ? 
mi-nek?) cujus rei? cui rei?: . . . míbi sîtîm 
u-qe-h'a ? (Zb. 21/226 effelé minek te kihozott- 
ja: mi hoza téged ide?) quid te huc attulit?; 
sît-mîy'o-k'e (mi a nyavalyának ?) cui infortunio ?: 
ar sítmíy'ok'e qa-s-ch'epen ? (Zb. 21/174 az 
mi a fenének való nekem ?) id, quid mihi prodest? 
sít-o (sít-go miként) quomodo; síto ií-p-'ame 
miként ha mondod : azért, mert, cf. Tam. én en- 
Râl, miért mondottal : azért mert) ideo, quia ; sí- 
to-pe-re (id. végre: ugyan-mi?) num quid: síto- 
pere ji-gu x^tíir? (Zb. 21/231. váljon mi lehet 
a szivében ?) num quid animo ejus inest ? 

sji = si (pro sí-ji). 

so (zo pro SÎ-0 én a || ego ille ; pron. 1-ae pers. in 
temp. praesente) so-k'o (én a kelő : megyek) ego 
eo (ego sum euns). 

so-kú (Ad. se-ku pro pse Kab. pçe nyak |i collum -f- 
qu, ke Jap. ke ha-j, szőr: serény) juba. 



Digitized byLjOOQlC 



451 



srixú V. síríxu. 

I sse, sseáxo v. se III : II sse = se IV. 

III sse (n. v. s. mag-vetés) satio, seminatio ; ssen (sen 

II szór Kor. si-mu Jap. chir-asu T. tat. se-c- = Kab. 

se-z-ín V. Int. magot vet) serere, spargere v. 

xessen. 
ssi-g' (Ad. si-gge pro sT-k'e p. dim. se-n, sí-n III M. 

szé-k Jap. kana-shiki = érc-ülő : ülő, kovács-ülő) 

incus, udis. 
ssí-n (se-n, sí-n I ég, pirul, színesedik: szen-es-ed-ik) 

carbonescere ; ssi-r (id. p. det. égő, égető) urens; 

ssí-re (id. mint »a szines, piros« cf. Kin. tsieu, 

bor Kor. siur, bor, sör Tat. síra : se-r, sö-r) ce- 

revisia, zythum. 
s-te (s, se, sí + te, én tetőm : rajtam, tőlem, rólam 

miattam |l a me, de me, propter me etc.) 
s-te-n (s-tí-n v. Int. se-n, sí-n i M. szi-t, ö-szt-ön 

V. c'e-y'a-stín, p'a-ste etc.) 



á (= sh Anglicum) 

s (pro áe V : h'a-á, h'a-se eb-sereg : ebek || canes). 

áa (in compositis pro ée) 

sa-bze (áe nyii, bezzentő Zb. 21/184: nyil és ij) sa- 
gitta et arcus, telum et arcus. 

sa-y'í-r (p. áe-n I ég dim. det. M. csi-ge, csi-ge-r, 
csü-gör cf. Jap. sa-ke rizs-bor: bor) vinum; áa- 
y'îr-ça-p'e (id. çe-p'e csere-hely: bor-korcsma) 
taberna vinaria ; áay'ír-ce, áay'ír-í-ce (bor árus) 
vinarius. 

§a-x'-Si-mal (áe II golyó x^-se benne viselő Ar. mâl 
Zb. 25/19: töltény-táska) embolorum theca. 



Digitized byLjOOQlC 



452 



áa-qa (p. n. v. áe-n I ég, sül, feketed-ik dim. tenta, 
feketeség) atramentum ; saqa-tle (tenta-tartó) at- 
ramentarium. 

áa-n (áe-n, áí-n 11 v. je-ze-áan). 

sa-te (áe, sáe I te-j, tető M. sa-j-t tkp. tej-tető: tej- 
fel) flos lactis. 

áatx'un v. cítx'un. 

áa-tle (se II golyó-, töltény-tartó) embolorum theca. 

áa-tre-n, éatreiín (v. Int. áe-n, áín III v. zer-satren, 
qejáatl'ezín.) 

áau (pro ç'î-b, ç'îu Zb. 25/3 : udvar) propatulum, aula. 

I áe, ááe (p. áe-n, áí-n süt, fehér, világos || candens : 

Jap. çhl -- éi tej. Kin. zu Tüb. zo Mon. sű Kor. 
íiet T. tat. süt, sűd, söt id. M. zse-n-dice 
= tej alj: te-j, té-j cf. te-hcn) lac v. áa-te, bí- 
5í-áe etc. 

II áe (p. áe-n II serül, gurul: 1. gömb 2. golyó) 1. 

glóbus, sphaera 2. globulus plumbeus v. ge-á, 
go-á. qu-i', áeríbYn áepx' etc. Ködre áe-m je- 
u-ptlme, tlí xotlay ü (Zb. 26/38. Ha a golyót so- 
káig nézed, véresnek látod. Km.) 

III áe (p. áen III hozó || ferens : -ért megy, küld) ad ali- 

quid ferendum (ire, mittere) : psí-áe ma-k'o (víz- 
ért megy) ad aquam ferendam it. 

IV áe (p. áen IV szelő, szúró: nyil) telum, sagitta v. 

áa-bze. 

V áe (syn. çe, sereg, csapat) copia, multitudo v. hV 

áe, áerVogo, á/o. 

VI áe (Kin. áeu kéz ,1 manus) v. áesYn, áí-jin. 

áe-c (pro áí IV e lat. lónak való szer, istáló) stabulum. 
se-ç'e-ç* (áe II új p. ç'e-n, cin csinál: új-öntésü go- 
lyó) globulus plumbeus novus. 



Digitized by LjOOQIC 



453 



se-dY-bz' (il' szél oda, p. p-çi-n szél oda-fuvó; ko- 

vácsfuvó) follis fabrilis. 
áe-g'a-y'o, se-ge-y'o (çe 3-szor, kér, hiv, kor: 1. déli 

imára hivás a mohámmedánoknál 2. dél) 1. pre- 

catio meridiana 2. meridies. 
segey'oak'o (id. kelés Zb. 12/11 : fél napi út) iter di- 

midii diei. 
se-xú (pro caxo kdnő Ad. se-fe id. viasz) 1. cera 2. 

cereus. 
sex'oa-p'c'e (pro sT-y'u só-kő, fekete : gálic-kő) vi- 

triolum. 
se-je-xu-x' (se II p. je-xuyjn hajt-vesz: puska-vessző) 

virga pyrobolaria. 
sej-in (v. Int. sen II v. qídesejin). 
seke-fí-n (áek'in II bir: bir, kitart) perferre posse. 
sek-in, áekk-in (Rad. Hebr. áaqal: mérlegel) ponde- 

rare. 

1. áe-k'-in (v. Int. sen 11 csűr, csavar, teker |i plicare, 

obtorquere, vertere) v. je-, ji-, qej-, zeáek'in etc. 

2. se-k'-in (v. Int. sen III: visel, hord, el-tür,-szenved 

pl. büntetést) ferre, perferre, perpeti. 

se-k'o-tlak'o (áe VI kéz, tle talp. p. k'on kelő : legény 
a talpán) vir fortis et manu et pede. 

seme-g' (ger. áen II p. gen, gin IV csűrve vágó : ka- 
sza) falx foenaria. 

áe-m-pa-hul (se II obi. golyó-zápor: üdvözlő lövés) 
tormenta salutandi causa emissa. 

I ée-n, é'í-n (M. sü-t, söt-ét, fü-s-t: 1. süt, fehérlik 

2. piroslik 3. füst-szinü lesz !| 1. lucere, candere 
2. rubere 3. nigrescere) v. se, éí I éa-qa, páe, 
psape, 'uáín, 'ustín etc. 

II Se-n, áí-n (M. se-r, si-r, su-r; csü-r, csi-ga; fa- 

csa-r, fa-çsin-t; ga-cs, ga-csiba. kas, kacs; su- 



Digitized by VjOOQIC 



454 



g-or, zsu-g-or, gö-zs-ör; csün, sin-, sin dik stb. 
1. serül, gurul 2. csűr, gurit 3. csün, csigáz ódik) 
1. volvi, pervolvi, curvari 2. volvere, torquere 3. 
fatigari etc. v. Se II, ç'e-, xo-^©", de-sejin, se- 
kin, y'a-, xo-, je-, qej-, te-, zeble-sín etc. 

III áe-n, Sí-n (M. vi-se-1, csi-ra, csi-r-ke, csür-ke : 1. 

visel, hord, szállit, férhez visz 2. szül) 1. ferre, 
portare, ducere uxorem 2. puliari: sse saéenyju- 
me darír me-k'od (Zb. 26/12. A mikor engem 
férhez akarnak vinni, a selyem elvesz. Km.) v. 
ç'e, de, go, xe, x^» J^, ji, qa, qi, pí-se-n, áe 
III, éír, éatlen, Sek'in 2. etc. 

IV áen, Sín (szel, szúr i| secare, pungere) v. se V sab- 

ze, sental, Serez etc. 

V éen V. Sín V. 

VI Sen, sín (pro ç'en, ç'in II esik, csurog || cadere, de- 

fluere) v. nSe. qejSyin. 
Sent V. Se-t. 

Se-n-tal (Zb. 29/40 Se IV nyil || sagitta, tal pro tle öt- 
letö, ugrató |! emittens : ij || arcus Ad. Sental fegy- 
vertámasz II fulcrum sclopeti Ross. soSki). 

Se-px' (Se II, px'u, golyó-fióka: serét) grando plumbea 
(pro sclopeto). 

Se-ptI (pro pSe-ptI : felhő-pirosodás i| nubes purpure- 
scens) : P'ç'ih'açh'a SeptI mefibi (mexujbi) uef, 
pcedígíz SeptI mefij (mexujj) uej-ç (Zb. 26/76. 
Az esti pir 7 napi jó idő, a hajnal-pir 8 napi 
rossz idő nh.) 

Se-r-ez (p. det. Se-n IV szúr dim. szulák, fulánk) 
aculeus. 

Se-rí-b (Se II rí, be serülő, guruló bőség: bu-bor-ék, 
hólyagocska) bulla, pustula. 



Digitized byV^OOQlC 



455 



serîb-în (id. igésitve; gömbölyödik, domborodik) glo- 
bari, convexum fieri v. qa-áeríbín. 

se-rí-o-go (áe V se-r-eg, sok ad analógiám c'e et c'e- 
río: terjedelmes At.) extentus. 

se-s (p. se-sín 2. kezes, jótálló) sponsor, vadis; áes- 
go (id. adv. kezesül) vadate: é. 'uvvTn (kezesül 
áll : kezeskedik) spondere ; s. xo'i^vín (jót áll va- 
lakiért) spondere pro aliquo. 

1. Se-sT-n (sí IV e lat. sen, sTn 111: lóra ül) conscen- 

dere equum v. y'asesín, qey'esesízín. 

2. áe-sí-n (Se Kin. Seu kéz, sen, sín IV : kezeskedik, 

jót áll) spondere; áe-si-p'e (id. h'^ly: kezesség, 
jótállás, biztosíték, zálog) vadimonium, sponsio, 
cautio, satisdatio, pignus ; áes-k'e (n. v. áesín 2. 
instr.) sesk'e qatín (kezességre kiad) ad sponsio- 
nem edere ; ses-n-T-y'a (id. ság, ség : kezeskedés, 
jótállás) sponsio, vadimonium. 

se-t (áe-n-t pro c'e alj, se-gg, tevő p. te-n, tín : szék, 
pad, székecske) sedes, scamnum ; set-tlaqo (szék- 
láb, butor-láb) fulmentum. 

se-trín (v. Int. se-n III = satlen.) 

set-z'ej (éet dim. székecske, padocska, diván) sedicula. 

se-fT-n (se II t"í-n III csöm-é nyom: gomolyit) conglo- 
merare; áe-ue-fe (id. jé'^eső, bevonó Zb. 25/22. 
golyó-zápor) magna vis telorum vei globulorum 
sclopeti; áe-ze-*utl (id. p. 'utl-Vn ötl-eszt: löveg, 
töltény) embolus. 

sezí-y'o (n. v. s. cipelő-kor: hordás, szállitás) vectura 
V. mequ-áezíy'o; áe-i-Tn (v. Int. éen III; hord, 
szállit) vehere, advehere. 

sx'a-p'e (sxe p'e hely: ennivaló, nyalánkság) res co- 
medenda, cupediae; áx'a-*'® (áx'"*'® étel-tartó: 
jászol) praesepe; sxe (n. v. á-xen 2. étel, eledel; 



Digitized byV^OOQlC 



456 



takarmány) cibus, alimentum, pabulum v. yua- 
áxe ; áxe-y'o (id. ko-r : evés, étkezés, ebéd) man- 
ducatio, tempus comedendi, prandium. 

1. áxe-n (pro çî oda x®-" III akaszt, köt M. si-ké-r: 

ragaszt, enyvez) agglutinare v. ji-, te-, zegosxen 
etc. 

2. s-xe-n, S-xí-n, á-x^-n (pro ç'e le, ke-r-cel, cf. le- 

ge-1 = lekérőz M. vi-szk-et v. feáxin^ 1- íal, 
esz-ik, rág, harap 2. vi-szk-et) 1. comedere, vo- 
rare, rodere, mordere 2. prurire: Neb^e jizír 
áxeme o-gufer, semegur éxeme o-necx'ejr 
(Zb. 26/73. Ha jobb szemöldököd viszket, örven- 
deni fogsz, ha a bal, szomorkodni fogsz.); sxe- 
re-j (id. p. aug. falánk, nagyétü) edax, vorax, 
manduco ; sxerej-í-y'a (falánkság) voracitas ; sxe- 
z-in (v. Int. éyen 1. v. ze-pí-áxeiYn. 

s-Xi-'an, áxian (Ad. éi-x'eane pro çY oda p. x®"" 
hin-t, áll: ágy-teritö) lodix, lodicula: Uj syjan 
jeptl-i uj tlaqo qudij (Zb. 26/44. Takaród nézd 
és lábad a szerint nyújtsd. Km.) 

éX'de, sxíde (n. v. s. szidás, szitok, veszekedés) ob- 
jurgatio, rixa, jurgium; áx'"^"®"» sxi-d-en (v. Int. 
áxe-n, éx""" 2. M. szi-d = rág, mar, Szék. 1- 
szid 2. marakodik, civódik) 1. objurgare 2. rixari 
V. zeéxiden ; áx'd®'*®"J (P- i^. aug. civódni sze- 
rető) rixator. 

sxi-y'o (n. v. sxen, éyjn : étel, zsold, fizetés) cibus, 
nutrimentum, stipendium ; sxY-k'-in (id. v. Int. 
meg-esz) comedere; áxík'iz-ín (id. v. Int. Zb. 
25/6.) ; 1 . sx'í-n = éye-n 2. (esz, mar, csi-p) 
edere, mordere, pungere : C'em u-a-éx'mo uj g'a- 
ne u-nní-t (Zb. 26/52. Mikor a tetü-k téged csíp- 
nek, inged ne ajándékozd el. Km.) v. b-zem-í-á/, 



Digitized byV^OOQlC 



457 



mí-áxu-p'e; 2. syjn (id. n. v. 1. niegevés\2. en- 
nivaló) 1. actio comedendi 2. cibaria: &yjn gua- 
k'o (evése gyuhába kelő: Ízletes) saporosus. 

s-yj-p'-c'i-n (pro i'e szá-j, hezzá-facsint : mosolyog) 
subridere : K'onne me-y'usxe, f Ysnne nne-syjp'c'T, 
çîtnne me-dao (Zb. 26/62. Mentében kérődzik, 
ültében mosolyog, álltában hallgatózik, mi az? 
Sáí, ló). 

Syı'-'^i'-gögû (n. V. §xí-"> ^^» ^^» mulató: bohóc) san- 
nio : áx^^^'S^SU níba-b-le, y'able x'unne ch'ap'íz' 
(Zb. 26/22. A bohóc jóétvágyu, de azért éhségkor 
is megél. Km.) 

éxí-tle = sx'a-tle (jászol i| praesepe). 

s-yí-z'-ín (id. v. Int. esz-ik, étkezik) edere, cibum ca- 
pere: qíh'ar zi-syjzl'r bej nne-y'u (Zb. 26/69. A 
hozottat evő gazdag lesz. Km.) 

1. 8-xo (áe, çe ser-eg, sok dim. Suffixum augmenta- 

tivum ; gu-áxo» gyuha nagy : nagylelkíi ü magna- 
nimus ; se-éxo nagy kés : kard |i gladius M. s-kó: 
tu-s-kó tő). 

2. syo (pro ç-h'a-'o fej-öv: v. 'o-n III: fé-k) frenum, 

capistrum. 

s-xo-ll (pro áe te-j p. yo-n III, Hi, tej-tartó-test: tő-gy, 
tö-l-gy) uber. NB. A M. tő-gy, tő-l-gy valószinü- 
leg kabardos összetét te-le-gyü, vagy te-(j)-gyü 
eredeti alakkal, mert te-j olyan birtokragos alak, 
mint szá-j pro sza, fe-j pro fe etc. 

Syo-nní-la-k'e, ayo-m-lak'e (áxo 2. fék, obi. p. le-n, 
IVn lenget, mozgat dim. fék-szár, gyeplő) habena; 
syo-ü (id. ütő : zabola, zabla) orea. 

áyu (áe, áí tej + y'u p. y'u-n gyü-1 : aludt-tej, sava- 
nyu tej) lac gelatum ; áxu-p'c'ate (id. p. p'c'a- 
te-n V. Int. p*c'e-n II vacs-koK gyúr: kovász) 
fermentum . 



Digitized byV^OOQlC 



458 



s-xui' (pro ç'ey', ç'ay' + 'ui' segg-ucsu : farcsík, ke- 
reszt-csont) coxendix, os coxendicis; eyut'-l-go 
(id. go, gu nélkül. Zb. 25/57: farcsiktalan, sánta) 
claudus; éi-pse v. áí-pse. 

I sí (p. áe-n, áí-n I sü-t fehérlő, fényes i| candens) v. 

éí-lle 1. 2. 

II áí (id. mint pí-r-=rubens: 1. vé-r 2. vér ^ rokon \\ 

1. sangvis 2. consangvineus, Jap. chi = cl 
Mon. ci-sun id. M. 1. sü-1, süly = vérfolyás 2. 
sü -^ vérrokon) v. sY-ne-n, áí-nax'-í-c'e, sí-nay'- 
'ií\ sY-px'ú, qo-§, zesiç, zesix'i zesif etc. 

III sí, áu (id. mint égető, saj-gó: só, sov, sav [ sal; 

Jap. shYo, Kor. so-ko-nn Tüb. c'a, c'wa id.) v. 
áí-y'u, su-y'u, sY-hu-n, áY-'un, áu'u-n, x"-^ etc. 

IV áY, éáY (p. áe-n, sí-n I visei, hord M. csi-du, csi- 

kó, csi-t-kó : csi-kó, ló, paripa) equus v. sY-begú, 
áY-bz, éY-c'e, áY-d, sY-gu, sY-x'o, áY-u-n, áí-zer 
etc. 

V áY (p. se-n, áí-n csü-r cső, be-cő || involucrum) v. 

áY-b£Í. 

VI éY, se (Kin. áeu Kor. so-n kéz || manus) v. áY-jin, 

éY-qú, áesYn. 

sY'a-y'a (n. v. s. türelem, kitartás) patientia, tolerantia: 
eY'ay'a zi'a (türelme van = türelmes) tolerans; 
sY-'a-n (v. Int. se-n, áí-n lil vi-sel, hord, áll: tü- 
relme van, tür, szenved éhséget) páti, perpeti, 
tolerare v. xo-áY'an. 

áY-begú (áY IV ló, rossz gümő: in-pók) tuber tendonis 
equi ; áí-by^e (id. begy, mell : ló-szügy) pectus 
equi. 

sY-ble, áY-blIe, cY-ble (p. sen, áYn, çYn I süt bie I 
fénylő, pilla-gó : villámlás, mennydörgés) fulgur, 
tonitrum. 



Digitized by LjOOQIC 



459 



áí-bz (áí IV bzi: 1. anya-ló, kanca 2 ménes) l.equa 
2. equaria. 

sí-bze (sY I fehér p. b-zen meg-szorit, szűr, fehér- 
szürö: szita) cribrum pro farina. 

síbz-i-x'o (áTbz, p. x'on III Zb. 12/44 ménes-pásztor) 
equarius ; éíbzi-se (id. se : kanca-tej) lac equae. 

áí-bií (á'í p. á'ín II csűr + becsür két syn. becő, hü- 
vely) siliqua. 

sí-c-ués (á'í ló, szö-r, ősz = hó: piiinke-hó) nix mi- 
nuta: sícuésYr qí-cesk'e u-rerísTnn i -i-nní-k^ (Zb. 
26/42. Ha pilinkélni kezd, ülő helyedből ne menj 
el. Km. V. jik'Tn) ; áí-cí-s-ín (id. csü-csü-1 : lóra 
ül. Ión ül) conscendere cquuni; ai-ç'ay'-ç'e^ (id. 
segge alá- vető: nyeregalávaló pokróc) stragulum 
sub sella positum ; sí-c'e (id. dim. csi-kó, csi-t-kó) 
equuleus, pullus equinus ; áí-c'e-tl (id. alá dűlő : 
nyereg-alá-való) stragulum sub sella stratum; 
áí-d (id. dim. Ad. áí-de M. csi-du: csacsi (sza- 
már) asinus: áíd c-a-p"ísji-k'íz'írqém(Zb. 26/45. 
A csacsi onnan, a hol az többeket b . . . hat, 
nem megy el. Km.) ; sí-fe (id. fé-m, szin : a ló 
szine) cclor equi; áí-flFe (ló-bőr, csitkó-bőr) co- 
rium equinum ; áí-fe-^ap'e (id. fel-vető-hely: 
cölöp a kabard házak előtt a vendég lovának 
megkötésére) palus ad alligandum cquum ; sí- 
gú (id. + ggu, ku, guruló, kerék, jármű M. sze- 
ke-r det. kab. áí-gu-r : sze-ke-r, kocsi, fogat) cur- 
rus, rheda, plaustrum. NB. A M. ko-csi szót csűr- 
ték-csavarták eleget, pedig az olyan összetét a 
föntebbi elemekből, mint a kinai-japán ba-áa (ló 
+ jármű) és Sa-ba (jármű + ló ^= ko-csi); Si- 
gu-ç'Tu (id. kű-1, ç7b hát, far Zb. 12/24: ló hát) 



Digitized by LjOOQIC 



460 



dorsum equi; sîgû-x'o (áYgup. x'on III Zb. 21/304: 

kocsis) auriga, rhedarius. 
s'í-Y'a-feu (áí, se 1 p. y'a-feun, tej -savanyitó : sóska) 

rumex acetosa. 
áí-y'a-ie (sí IV n. v. y'a zen hagy osanni : ló-futtatás) 

decursus equorum ; á'í-y'o (sárga ló) equus rufus. 
si-y'ú, áu-y'ú (sí III égető, csipő, só + kő, ásvány 

Kor. so-ko-m: só) sal: áíd éiyo ji-ç'ere? (Zb. 

26/45. A szamár a sót ismeri talán ? Km.) 
áí-hu-n V. áu-'u-n (sóz || sal-ire). 
s'í-h'atle (áí IV. ló-teher) onus equo impositum ; sí-yu- 

tla-yo (id. p. x"-" 'V láb-út. Zb. 25/7: lovat el- 
hajtó ösvény) sémita, qua equos abigunt; sY-x'o 

(id. p. y'on \\\ : csikós) hipponomus. 
áíji-xú (p. s. hó-szinü: fehér jegenye) populus álba; 

sí-ji-n (sí VI kéz nyuj-t: 1 . kezet nyújt 2. nyúl-ik) 1. 

porrgere (manus) 2. extendi v. de-, pxi-síjik1n, 

XO-, qi-síjin. 
sí-k'e (áí IV ló + dat. lat. ló-orvos Ad. se-p-le ló- 

pillantó) medicus equarius ; áí-qolen (id. kod-len 

sok-szinü : tarka ló) equus bicolor. 

1. áí-qú (pro c'í föld n. v. qu-n vág, hasit: szi-get '! 

syn. ke-te-j-c'ík') insula. 

2. áí-qú (áí kéz, p. qun húzó: kar-fa v. px'a-áíqú) áí-l, 

áíll (áí IV ló, le. Hí : ló-hús) caro caballina. 

1. áí-lle (p. áe-n, áí-n süt, fénylik lle aug. nagyon fé- 

nyes: selye-m, kab. obi.) 1. sericum 2. seri- 
cus, ad. 

2. áí-lle (áí id. mint világos, fehér = hó + lle aug. 

sok-havu: derék-tél) bruma, hiems. NB. Az elem- 
zés helyességét mutatja a Kab. áe (te-j) áí (fe- 
hér), z'í (öreg, fehér, ősz v. b-z^-h'a) és ue-s (ó- 
szin -- ő-sz -- hó) szók összefüggése, meg a 



Digitized byV^OOQlC 



461 



M. te (3. sz. birtokraggal te-je s ebböl hibás 
szétválasztással te-j, lac), te-le (té-l, nagyon fe- 
hér -- hiems) s ti (tü-z dim.) szók azonossága; 
áílle-ged (téli-tyuk: fajd-tyúk) tetrao urogallus; 
áTlle-maze (id. hold : december) December. 

sílle-nnÍY'ave (sTIle 1. selyem, nem főző: nyers selyem) 
sericum crudum. 

éf.n I— VI = ée-n I— VI. 

sí-n V (M. sY-r, zso-n-g || sonare v. sT-pse, 'ape-psTne) 

á'ín (Ad. ái-ne p. sV-nen ijesztő : csúnyaság, rondaság, 
takony, geny, görvély, kelés) sanies, pus, mucus, 
scrophulae, ulcus; áTna-y'a (n. v. id. rémület, fé- 
lelem) horror, terror: á'ínay'a zi'xetl (veszélyes) 
periculosus ; áínay^o (id.) sinay'c-ç (ez rettenetes) 
horrendum est. 

aı-nayJ-T-ç'e (éí' II vérrokon, nagy, ecse: e-cse, öcs ki- 
sebb testvér) fráter minor natu ; ái-nay'-i-z' (id. 
fi ős, öreg: bátya, öregebb testvér) fráter major 
natu. 

sTna-q (SY, áe tej p. ne-n III tartó dim. fa-csésze, te- 
jes-f.) scutella lignea. 

áY-nafe-c (áY IV ló homlok-sző-r: a ló üstöke) juba 
frontalis. 

sY-nâ (sY-ne-n p. perf. megijedt, megszeppent) pavidus, 
spe dejectus. 

sYn-dYr-/'aú (Zb. 26/64 áYn-dYr^oú, áYn fekély, dYr-qo 
tur-ocska, go, fekély-turos : gyek, gyik cf. Szék. 
varasgyék) lacerta. 

sYne-y'o (n. v. s. félelem, veszély) pauor, periculum ; 
sí-ne-n (sY vér, marad, megáll a vér M. csu nya, 
ru-snya: meg-ijed, fél, remeg) pavere, horrere v. 
y'asYne, éYna, rY-sYnen etc. éYneá'-Yn (id. v. Int. 
Zb. 21/228). 



Digitized by LjOOQIC 



462 



éín-x'urej (sín sebesség p. aug. x'"-'^ gyön : kisebe- 
sedő, tlaqo, láb) ulcerosus. 

sí-nTbe-px' (sí IV ló gyomor, p. pxe-n bogoz : nyereg- 
heveder) cingulum ephippii. 

sín-í-c'ex' (§in levevő Zb. 25/40: sebet tisztogató) vul- 
nera curans, abluens. 

áí-pebzij (áí IV ló orrlika) nares equi; sí-px^a-b-le 
(id. fa-fél. Zb. 25/77 : ló-hordszék) sella equo 
vecta. 

áT-px'ű (áí vér fi-ók : nővér) soror : áípx'unse néxVi 
sípx'ú nnef (Zb. 26/12. Inkább vak nővér, mint 
semmi nővér. Km.) 

áí-ps (áí só, csipő, psí víz: mártás, csipős lé) em- 
bamma. 

sí-psa-ne (p. sín égető, p. psen beszúró, nevő : csa- 
lán, csiján) urtica. 

sí-p-se, ái-pse (p. si-n V besze: mese, me-se-beszéd) 
fabula: áipse je-'oate abT(Zb. 26/19. Ö csak me- 
sét beszél. Km.) 

áí-r (p. áe-n, áí-n III det. M. csir-ke, csür-ke : 1. ma- 
dárfi 2. csirke 3. állat-fi, kölyök) 1. pullus avis 
2. pullus gallinaceus 3. fetus, pullus, catullus v. 
dÍY'uz'-yéír, h'av-éTr etc. 

sT ri-qu (çe III, çî szá-r, láb, ra, re, húzó: saru, láb- 
bch*, csizma, cipő) calccus, calceamentum v. va- 
qe ; sîrîqu-ç'e (id. csináló : cipész, sarus, varrga) 
sutor. 

sí-r-qo (p. se-n, á'í-n II görbül || curvari, dini. v. bírqo- 
sírqo). 

sY-sek*â (sí IV ló p. perf. sek'in sze-g : herélt ló) 
equus castratus ; áí-tepx'o (id. ló-takaró) stragu- 
lum, tegumentum equi; áí-txi-k'ec' (id. gerinc, 
kicsi, rövid | mendose tx'o zömök ló) equus spina 



Digitized by VjOOQIC 



463 



brevis ; áí-tx'un-c' (ló-vakaró) strigilis ; áí-tlaqo 
(ló-láb) pes equinus; sí-tle-gú (ló-köröm) ungvis 
equinus; ái-u, su-u, sû (p. sí-u-n lovag, lovas) 
eques, equestris ; s'í-u-fí-n (id. bi-r : lovagolni bir, 
tud) artis equitandi peritum esse; áí-u-k'e (n. v. 
s. Zb. 21/230: lovaglás) equitatio; Sí-u-n, su-u-n 
sí, u-n ül : lovagol) equitare ; éí-u-pe (áíu, orr, 
elő Zb. 25/30: a lovagok elsője) primus equitum; 
áí-vve-j (sí IV ló bű-ség: ló-ganéj) stercus equi- 
num ; éí-ze-xo-f (id. p. xo^ i" : lovaglásra való 
ló) equus equitando aptus; sí-ze-áe (id. hordozó: 
lovász) agaso ; éí-ie-r (id. p. ie-n II ser-ény : 
verseny-ló) equus cursorius. 

sí-i-in (v. Int. Se-n, áín III hordoz v. qa-xe-áízín). 

sk'a-ç'e (ák'e dim. borju-cska) vitulus parvus ; sk'a-x'o 
(id. p. x'o*"» Hl Zb. 21/281 : borju-pásztor) pastor 
vitulorum; S-k'e (p. ésí-n csórál, fej, fejő-ke: 
bor-nyu) vitulus : iem-tlaqo ék'e ji-'uk'írqém 
(Zb. 26/46. A tehénláb a borjut nem öli meg. 
Km.) ; sk'e-ç (id. sze-r, çe III : bornyu-ól) sta- 
bulum vitulorum; ák'e-l (id. Ile, lí hú-s: borjú- 
hús) caro vitulina: Hebdule ák'el p- áxín^"^® 
zí-qit'e (Zb. 26/21 Abdullah, ha borju-húst akarsz 
enni, ki a sikra ! tkp. nyomd ki magad. Km.) 

snexTíc'e pro sí-nax'-í-c'e. 

ááa (in compositis pro áe, sse I, ssa-te = éa-te). 

sáa (pro ááí-a p. perf. ááí-n csórál, fej || mulgere ; fe- 
jő-s) lac praebens. 

sáe = se I (te-j || lac) ; sSe-h'a-n-t-á'u-ps (id. h'a 
árpa, m obL vaj, viz : tejes kása) pulticula in 
lacte cocta; áSe-leps (ie. tej-leves) jusculum lac- 
teum ; áse-xuabe (id. heves, meleg : frissfejcsü 
tej) lac recens. 



Digitized by LjOOQIC 



464 



ésí (ál IV ló II equus) : áéír áíy'uk'e ja-y'ap'c'e, fTzír 
p'c'ik'e zeraáe (Zb. 26/44. A lovat sóval csal- 
ják meg, az asszonyt pedig hazugsággal szedik 
rá. Km.) 

sáí-n (se-n, áí-n II csűr, csavar: fej, csórál) mulgere. 

s-tí-n (v. Int. se-n, sí-n I v. je-'u-átYn u-szit). 

áu =- éí (só li sal) ; áu pro áu. 

su-â (p. perf. áThun, áu-'u-n sóz: 1. sózott, sós 2. sós 
birkahús) 1. salsus 2. caro ovilla salsa. 

áu-y'u ■= áíy'u v. fou-áuy'u. 

suhu = SÛ. 

áu-u-n (sT ló, u-n, ül lovagol) equitare. 

su'u-y'a (p. perf. II su'u-n sóz : sózott) salsus ; su'uy'a- 
çe (id. aug. nagyon sós) valde salsus; áu'uy'a- 
çe-ç'în (İd. csinál: nagyon megsóz, elsóz) nimis 
salsum reddere ; su'uyVç'Tn (id. csinál : sóz) sale 
condire. 

áu-'u-n, éí-hu-n (éí, só, üt, csap : sóz) salire, sale con- 
dire. 

sü-^e-r (pro sû had-sereg : lovasság) copia equitum ; 
áu (ái-u, áü-hu ló, ülő: lovag, lovas) eques, 
equestris: zT áu-m suhujfír ji-^e-ç (Zb. 26/17. 
Egy lovagnak két lovag hadsereg. Km. 

áu-go (id. adv. ger. lovagolva, lovon) equo, equis, 
equitando; áu-gup (id. csapat Zb. 25/3: lovas- 
csapat) caterva equitum ; áu-ses (id. zes eszve- 
érés: lovag-gyülés) cohors equitum. 

sû-ze-k'e-s (id. + eszve -f hát, fark + ülő) két lo- 
vag egy lovon) duo equites eundem equum con- 
scendentes): Ni/', piç, çh'iç, k'ezaqo, tiequj 
(Zb. 26/55. Hat szem, három orr, három fej, egy 
fark, nyolc láb, — mi az? — áuzek'es). 



Digitized by LjOOQIC 



465 



I t (pro ti syn. di I Tam. tî M. tü-z dim. !| ignis) v. 

tlen, tlın 1. 

II t (pro tá, te II Kin. ta, nagy || magnus) v. tl'i 1. 

III t (pro te III) v. tla, tle, tlT, 

IV t (1. syn. da, de IV fe, t'ı 2. pro d-de alattvalók 

= mî II inferiores = nos : t-xo yjunç nekünk 
való lesz || nobis aptus erit). 

V te (pro te Jap. te a tevő, kéz || manus) v. tlen, tlin. 

VI t (M. t múltképzö |1 Suffixum temporis praeteriti : 

k'o-t kel-t, ment [ ivit ; k'or-t kel vala, megy va- 
la II ibat ; k'o-a-t kele vala, ment vala v. volt || 
iverat). 

ta, te = da, de I ; ta-o ? (Jap. da-o ?) =- da-go ? 
da-o? ; ta-r-a (id. det. + j^ J^P- tare? dare ? 
mely-ik ? pro mely-jük) ciú ? qu ıc ? quod ? tara, 
hune-u (hunego) 'ar (ar) zı-çı-pseur ? (melyik 
házban iakó ő?) quam domum est ille habitans? 
tara-r (id. det. melyik? mint főnév) quis? quid? 
(substarttive). 

tâ (p. perf. ten, tin pro te-a, tV-a) 

I te (ta) V. tek'e ? te-ne ? 

II te (syn. da, de II Kin. ta, teu Jap. ta, to Ad. a-teM. 

a-tya Kab. a-de: felső, magas rész, tet-ő) pars 
superior, caput, summitas v. na-te, éa-te. 

III te (id. M. 1. t helyrag 2. Igeirányitó: ta-kar, tá-p, 

te-kén-t, té-p, té-boly Szék. ti-bely stb. Jap. ta, 
ta-chi, ta-te. ta-ka etc. 1. tetejére, fölé, reá 2. 
tetejéről || Praef. v. 1. super, ad, sursum 2. de- 
super, deorsum ; composita : tere, teri, tre, trí, 
tra). 

f.cx.-Cab.-IIunjj.-í.at. 30 

Digitized by LjOOQIC 



466 



IV te (p. te-n III v. ma-te etc.) 

te-'a-be-n (te III tapin-t) tangere v. te-j-'abe ; 
te-bzej-k'in (id. v. Int. bzej-in le-nyal) delinge- 
re ; te-c'a-le-z-i'n (id. v. Int. c'ale-n : rá-ken, pisz- 
kot) inquinare; te-c'i-s-h'a-n (id. v. c'isín, h'an, 
Zb. 21/229: rá-ül nyereg nélkül) conscendere 
equum sine ephippio; te-ç-h'a-n (id. çY-n süt, 
hág : rá-süt a világosság) adlucere : áéí zT/otím 
nexú tech'aqém (Zb. 26/44. A talált lóra nem 
szokott reáviradni. Km.) ; te-ç'e-n (id. ç'en II : 
1. reá-vet, rá-üt bélyeget 2. le-vet) 1. injicere 2. 
dejicere; te-c'í-h'e-n (id. ç'ın, h'en: megállapit) 
constituere, decerncre v. zT-trac'íh'; te-geguk'-in 
(id. V. Int. gegun: vlmin mulat, kerüli a dolgot) 
desidiose vivere; te-g-in (id. gen, gin II kel M. 
de-ge-n, da-ga-n : föl-kel, fel-áll) surgere v. x^' 
tegin, qategiiin; te-gu-c-x'o-n (id. remény çî- 
x'on oda-kap : kilátá.^a van vlmire) spem habere 
ad; te-yi-n (id. hág M. tu-ha-d = da-gad, po- 
ha-d II tumescere = moUescere v. y'atey', y'ate- 
y'â). 

te-y'a- (te IN + verbum aux. caus.) : - -guéxo (n. v. 
s. fölbátoritás) incitatio; - -gu-áxo-n (guáxo igé- 
sitve: felbátorít, ingerel) animum addere, incitare; 

- -h'a-y'o (n. v. te-yVh'a-n : rávevés, rá-birás) 
persvasio; - -h'ay'c-j (id. j. eje rossz: nehezen 
rábírható) impersvasibilis ; - -h'a-n (ráhagy hágni: 
rá vesz, rá-bir) permovere, persvadere ; - -x^-n 
(Zb. 25/22. ráhullni hagy) sinere ut cadat süper; 

- "xo-n (rá-ejt) süper incidere facere : nne teyV 
xon (szemet ejt reá : megigéz) fascinare ; - -k'í- 
i-ín (lehagy kelni: le-törül) delere, detergere; 

- -k'oa-y'a (n, v. te-y'a-k'c-n : fölény) praeva- 



Digitized by VjOOQIC 



467 



lentia; - -k'odî-k'-in (id. v. Int. k'odin : el-pusz- 
tit) devastare, delere; - -k'o-n (tetőre hagy kelni: 
felülkerekedni hagy) sinere ut praevaleat v. te- 
k'on ; te-y'a-k'uade (n. v. s. el-költés, rátékoz- 
lás) consumtio, dissipatio; - -k'uade-n (ráhagy 
keledni: rá-, el-költ, -tékozol) consumere, dissi- 
pare v. té-k'od'ín ; - -IV-n (rá,-fel-gyujt) succen- 
dere, inflammare; - -pse-n 1. (ráhagy érinteni: 
rá-céloz) telum intendere ; - -psen 2. (Zb. 25/65 
ki-vágat,-irtat erdőt) exscindi facere ; - -sík'Yn 
(id. V. Int. sen, sín I : ráhozzá-süt) adurere ; 

- -áxi-h'í-n (id. áxen, sx'ín 2. h'en, h"m föl-vesz 
etetőnek : rabszolgává tesz) in servitutem redigere; 

- -tladen (rá-hengerit,-düjt) advolvere ; - -t'k'on 
(rá-cseppent) superstillare ; - -'uvay'a n. v. s.) : 
Y'ogű t. (útra inditás, útba igazitás) viani monstrare ; 

- -'u-ve-n (pro 'u-v'í'an rá-állit, megállit vlmin) su- 
perponere, statuere super rem ; - -zase-n (Zb. 
25/16 ze-sen : rajta fáraszt) fatigare in ; - -ze-n 
(Zb. 25/20 leszalaszt) decurrere facere; - -le-n 
(Zb. 22/210 ráhagy vetni) : mix ur t. (bélyeget 
enged rányomni ; muhr Pers.) sinere ut quis 
stigmet. 

te-Y'e-áx'í-k'-ín (v. Int. áxen, s/ín 2. rajta etet) facere 
ut quis edat super re : ç'ele zîzy'eguserejnn ji- 
nVbe h'a tra-y'esxíknne zíy'eguseiqém (Zb. 26/69. 
Ha a makacs gyereknek hasán etetik az ebet, 
többé nem makacskodik, nh. tra pro te-rí-ja) ; 
te-y'e-'u-n (le hagy üz-ni t. i. jezeS : mulattat, 
gyönyörködtet) oblectare, delectare v. jezes-te- 
y'e'u, triy'eugo; te-y'ezez' (Zb. 26/4 n. v. s. 
visszatérés) reditus; te-y^eze-iln (v. Int. te-y'e- 
ze-n ráhagy térni t. i. lovát : vissza-tér,-fordul) 

30* 

Digitized byLjOOQlC 



468 



reverti, redire; te-y^uaçık'-â (p. perf. s. eltévedt) 
te-y'uaçYk -in (v. Int. y'oçen) : y'ogum t. (utat 
veszt, eltéved) via deerrare ; te-y'uatlh'en (pro 
quatlen, h'an : meg-rug) pedibus ferire; te-y'ut- 
h'a-n (rá-hud-ik,-hugyoz) mingere super rem: 
Uesír xuz'dídec, h'a nna-k'or-i tey'uth'a (Zb. 
26/48. A hó nagyon fehér, de az eb megy és rá 
hudik. Km.) ; te-hu-n v. te-u-n ; te-h'a-y'o (n. v. 
s. rá-hágó : hideglelés) febris ; te-h'a-n (rá-hág : 
rá-megy,-esik) inire, incidere v. qíteh'an; teh'a- 
tek' (Zb. 26/42, 63. p. teh'an, p. tek'in ráhágó- 
lekelő : változó) variábilis ; te-h'e-n (Zb. 26/54 
elvisz bezirinn a piacra) ferre, portare in ; te- 
yi-n (le-vesz, le-szed) demere, decipere: dunejm 
t. (a világból kiirt) exstirpare ; ji-nape t. (arcát 
leveszi : arca bőrét lehúzza = megszégyenít) pro- 
brum alicui inferre ; suret t. (vlkiről képet vesz) 
alicujus effigiem depingere ; uane t. (le-nyergel) 
demere equo ephippium ; texin-Y-y'a, tex'níya (id. 
n. V. le-vevés, leszedés) demere; texíí-ín, texi- 
z'in (id. V. Int.) ; te-xo-n (rá-hull, talál célt, sa- 
y'enn texon Zb. 21/234.) decidere, scopum ferire; 
te-x'u-h'e-n v. h'i'-n (vlmi fölött vlmi lesz || fieri) : ara- 
zı t. (Ar. râdi, elégedett, hálás lesz)erga aliquem 
gratum fieri ; te-'í-yT-n (meg-tart) tenere ; te-j- 
'a-be (p. te 'a- ben tapintó) t-yjti t. (betü-mutató 
pálcika) Gallice : touche des erfans ; te-j-y/â (p. 
perf. texin) áate t. (le-felezett tej) lac, cujus flos 
demtus est; te-j-qute-n (Zb. 25/11 v. quten: 
le-üt, le-ront) decutere, dirumpere; te-j-me-ne 
(Ad. te-nne-ne p. neg. ne-n, nin III rajta nem 
maradó : ingoványos, tócsás hely) locus palustris; 
te-j-tlefí-n (je tIefVn vonszol-ja : rá-vonszol-ja) 
trahere in, super rem. 

Digitized byLjOOQlC 



469 



te-k'e ? (te 1 instr. merről, honnan?) ünde: mir te- 
k'e qékVe xet çıç . . . ? (Zb. 21/183 ez hon- 
nan jö és kihez tartozó?) ünde ille venit et quis 
ille est? 

te-k'e-n (1. rá-önt 2. le-önt a tetejéről) 1. infundere2. 
defundere; te~k'-in le-kel, le-megy, le-száll pl 
ára) descendere, demoverî, diminui : ji nape t. 
(arca, arc bőre le-megy: meg-szégyenül) pudore 
affici ; ^iy'ujby'ur zede'ame [zedi-je'ame] kada- 
çh'a trak' (Zb. 26/30. Ha 9 egér együtt húzza, 
akkor a kád fedele nekik lemozdul. Km.) v. te- 
hVtek' ; te-k'i-z, te-k'Tz (p. s. lekoszló, szine- 
hagyó) depilatus, deciduus, decolorus; te-k'iz-ín, 
tek'iz-ín (v. Int. tek'in : le-kel,-megy, lekopik, 
vedlik, el-megy a szin, a hó) descendere, deci- 
dere, deciduum esse, depilari, decolorum fieri, pe- 
rire (uti nix) ; dunejm tek'YzYn (meghal) morire ; 
te-^'p (n. V. te-k'o-n felülkerekedés, győzés) Vic- 
toria; te-k^oa-r (p. perf. tek'on det. győző) vic- 
tor; te-k'od-ei-'ín (v. Int. te-k'od-in : 1. rá-vesz- 
tegetődik 2. vlki miatt elvesz) 1. consumi 2. 
perire causa alicujus) : ja-te-k'odez't (miattuk ve- 
szett el) propter illosperiit; te-k'od-Tn, tek'uaden 
(rá-kel-ed M. té-koz, té-koz-ol: 1. rá-vesztege- 
tődik 2. vlki miatt elvesz, elpusztul) 1. consumi 
inutiliter 2. perire propter: abV sse s-tek'odâç 
(Zb. 25/27, 37 ő miatta veszek el); te-k^o-n (fe- 
lülkerekedik, győz) superare, vincere ; te-k'oz-Tn 
(id. V. Int. V. zí-te-mY-k'oz) ; te-k'uade (n. v. 
te-k'uade-n : tékozlás, veszteség) consumtio inu- 
tilis, detrimentum; te-k'uade-n = te-k'odm; te- 
k'u-te-n (v. Int. k'e-n : rá-hint,-önt) affundere ; 
te-qo-n (rá-üt,-vág,-csap ostorral) ictum afferre 



Digitized by 



Google 



470 



aiicui, infligere; te-qute-n (id. v. Int. rajta eltör) 
confringere sub ictu: . . . zej demequblYr çî- 
tíriqutem . . . (Zb. 21/230 7 somfa pálcát rajta 
eltörve); te-qu-ze-n (id. rá-szorit,-köt nyerget) 
astringere, alligare (ephippium equo) ; te-mT-yoa- 
Y'a (n. V. s. célt-tévesztés, visszapattanás) v. s. 
te-mí-yo-n (rá nem hull : célt téveszt, visszapat- 
ton) metam non attingere, resultare; te-mí-k' (p. 
neg. te-k'in árával le nem szálló : nem alkudozó) 
non transigens, non minuens pretium ; temîk'î-/a 
(id. n. V. nem alkudozás, nem engedés) actio 
perstsndi, non cedendi; te-nnY-k1n (neg. te-k'in 
nem enged, nem alkuszik, megmarad vlmi mel- 
lett) perstare, non cedere, pretium non levare ; 
te-mí-pí-'a-go (ger. neg. te-pY'a-n) ner t. (a 
szem rajta meg nem állva: elbűvölő) fascinans, 
fascinatorius ; te-nní-ptle (p. neg. te-p-tle-n rá- 
pillant: ingerült) irritatus; temíplle-go (id. ger.) 
ji ne t. (szeme rá nem pillantva : gyűlölő) ódium 
tenens; te-mí-tí-y'a (n. v. s. meg-nem- tartás, 
megszegés) ruptío (pacti) ; te-nní-tT-n (neg. te-tí-n: 
nem tart meg, megszeg, jîra'uyitlâm szerződést) 
rumpere (pactum); te-muyon pro te-mı-yon ; te-n 
(p. te-ne-n, te-ní-n tetőn, fenn-maradó, tartózko- 
dó : evet, mókus eh Jap. ten martén, sable) sciurus. 

II A. te-n, t'í-n (M. tev, tesz, té-t: tesz, csinál, he- 
lyez II facere, ponere, locare) v. ç'e-ten gutlî-ten, 
Xeten, jetin ('unk'ibze). Hiten etc. 

II B. te-n, tí-n (id. Igemódositó 1| Suff. modificans ver- 
bum) V. çten, çtYn, k'ot-Yn, stín, tla en, uan- 
te-n etc. 

II C. te-n, tY-n (M. di-j, a-d Jap. dai : ad, ád, aján- 
dékoz) dare, donare v. jatín, jetYn, qatYn. 



Digitized by VjOOQIC 



471 



III te-n, t'í-n (M. ta-r-t, tor-Iódik, tür syn. den, din 
III : 1. tart 2. tartózkodik, van vihol i| 1. tenere 2. 
esse, manere) v. çı, ç'e, de, ji, yo, pe, pí, te, 
ua-tín etc. 

te-ne (te I locat, syn. de-ne: 1. ho-1? 2. hová?) 1. 
ubi? 2. quo?: tene fí-qa-kVe? tene qa-cí-f- 
k'uhVe? (Zb, 21/210 honnan jőtök? hová men- 
tek ? Ij unde venitis ? quo itis ? tene qa-, unde ? 
tene qa-c'í- quo?) 

ts-ne-n (te Ili nen III : rajta-marad, megmarad vlmi 
mellett, megakad) manere in, super re, haerere: 
ji ner t. (szeme rajta marad: szemét rámereszti) 
oculos defigere in re; ji temaqin t. (torkán akad) 
haerere in faucibus. 

ten-gedígű (ten evet: bunda-bőr) pellis mastrucae. 

teo-y'uj (pro de-'o hallás || auditus; y'uj pro quj nyú- 
lás II protensio): zí teoy^uj (Zb. 12/21 egy kiál- 
tásnyira) unde audiri potest. 

te-'o-n (te III üt: meg-tit,-csap, szag, gőz) contingere 
(odor, vapor) ; te-p-çe-k' (felé p. dim. çe-n III 
tető felére szedő : tányér) discus ; te-p-x'an-k'e-n, 
(id. p-x'a-n k'in össze-kapar) corradere ; te p- 
X'e-n (rá-hint, el-terit) sternere, spargere: vím- 
vvej t. (ökör-büséget ráterit: trágyáz) stercorare, 
stercus spargere; te-p-x'o (p. s. Ad. ta-x'uo M. 
ta-ka-r: ta-karó) tegimen v. chVtepx'o, mi-tep- 
X'o ; te-p-x*o-n, te-p-x*u-n (te Hl tető-felé, ka- 
nyarít Ad. te-x*uo-n : ta-kar, be-takar) tegere, ob- 
tegere: mo blatîkurî tepx'u-i h*í uj adem jidej 
(Zb. 21/211 azon kendővel takard be és vidd 
atyádhoz, blatíku, blatoko = piatok Ross.) ; te-pY- 
'a-n (id. áll rajta áll-marad) manere super re ; te- 
psí-x^-n (te, psín, x^n ": leszáll || descendere) v. 



Digitized by VjOOQIC 



472 



ní-t ; te-p-tle (n. v. te-ptie-n rápillantás, tekintet, 
külső) aspectus; te-ptiego (id. ger. látva) viden- 
do ; te-p-tle n (rá-pillant,-néz, tekint) aspicere .' 

1. te-p'e-n (rá-pönyegel : be-fed) obtegere. 

2. tep'en (id. p. et n. v. takaró) tegimen : Uj tep'en 

je-ptl-i uj tie u-qodi (Zb. 26/44 Takaród nézd 
és lábad nyújtsd. Km.); te-p'-k'e (pro tepx'e v. 
bzen-tep'ke; te-rí (te ül tető, ra, re) v. trí, trí; 
te-se-n (rá-szór,-hint,-vet) obserere, spargere ; te- 
sí-n (rá-ül, rajta ül) sedere super re; te-§e (rá- 
vivő V. áe-n III: új-asszony) novo nupta: Guaçe 
teáere-pet huné je py'ank' (Zb. 26/2. A fejede- 
lemnő is, mig üjasszony, házat seper. Km.); te- 
éxe-n (ráragaszt) agglutinare ; te-si-n (le-csür, le- 
fordit) subvertere, devolvere: ji-ie-IY-ffe teáin 
(fog-hús-bőr-ét lecsüri : fogát mutatja) dentes re- 
stringere. 
te-t (p. et. n. v. te-t-ín tető-tartó: 1. fő-nök, fejede- 
lem, törzsfő, kapitány, gazda, vezér 2. főség, ura- 
lom) princeps, praefectus, director, caput, ductor, 
herus 2. superioritas, praesidium, impérium ; tet- 
go (id. ger.) ji-p'atlem tetgo (idejét megtartva: 
idejében) in suo tempore ; te-th'a-c'í-k'-in (v. Int. 
th'açTn : le-mos, a vizpartot) proluere (ripam) ; 
te-t-x'a-r (p. perf. det. s. föl-irat) inscriptio; te- 
t-xe-n, te-t-xi-n (te III tetőre karcol : rá-ir, föl-ir) 
inscribere: ji c'e-r t. (nevét aláírja) subscribere 
nomen suum; tet-xe-r (plur tet det. a fők: fő- 
nökség) superiores; praesidium; te-txik' (n. v. s. 
leirás, át-irás) descriptio, transcriptio ; te-t-xi-k'-in 
(v. Int. tetxen : le-ir vlmiből, vlmiről) describere; 
te-t-y'i-n (le-hir-gál : le-szak-gat,-hánt kérget, le- 
szed háztetőt) deripere, divellere, decorticare, de- 



Digitized byLjOOQlC 



473 



tegere; te-t-y/u-n-ç'i-k'-în (le-hurnyászást csinál- 
gat : le-horzsol,-vakar,-váj) abradere, deradere ; 
tet-í-Y'o (n. V. tetin: rang, rangfokozat) dignitas, 
ordo, gradus; te-t-ín (te til tető, tart M. te-t-ni, 
tető: 1. tetején van, úszik, hajóz 2. főségét tart, 
igazgat, kormányoz, parancsol 3. meg-tart tör- 
vényt, szavát, megőriz) 1. superesse, inesse, na- 
tare 2. imperare, regere, gubernare 3. servare : 
dunejm tetç (a világon van) in mundo est; Ke- 
zűm tetín (sorrendet tart) ordines servare zTann 
tetín (szót tart) promissum servare ; Alleh' ! Al- 
lehM nnir dde zirî-f-feç'Tm tetqém (Zb. 21/232. 
Szent isten! ez mi magunknak látszón nincs: ez 
nem olyan, mint a minőnek mi képzeltük 1| per 
deum ! hic non est talis, qualis nobis videtur) ; 
tet-Tnée (tet nincs : fejetlen, fejetlenség) anarchia; 
tetîn-zîf'ef (tetín a vágyó : uralom-vágyó) impe- 
rii cupidus; te-ti (p. te-tl-ín, rá-dülő: burok) in- 
volucrum ; te-tlade-n (rá-szalad : meg-lep, rá-ro- 
han) opprimere ; te-tla-fe (p. s. rávonó : borona) 
occa : t. x^c'ín (megboronál) occare ; te-tla-fe-n 
(1. rá,-be-von 2. összevon) 1. trahere ad, super 
rem 2. contrahere, accumulare; te-tie-fí-n (id. le- 
von, le-huz bőrt) detrahere, deglubere: te-tlet-in 
(rá-szalad ; rá,-föl-repül) volare sursum ; te tl-go 
(ger. te-tlín: rá-dülő || superjacens v. p§e-tetlgo); 
te-tl-h'a (n. v. s. 1. hozzá-rá-adás 2. borogatás) 
1. actio superaddendi 2. cataplasma: p'c'í-tetih'a 
(ráfogás, rágalmazás) falsa accusatio; te-tl-h'a-n 
(rá-dülni hagy: ráztesz,-rak,-ad,-fog,-szab, felha- 
talmaz) imponere, superaddere, affingere, aptare, 
potestatem dare : dii7n t (megezüstöz) argentum 
illinere, h'atle t. (megterhel) onerare ; p'c'í t. (rá- 



Digitized by VjOOQIC 



474 



fog) affingere ; |ilt t. (bőrt rá-rak : beköt köny- 
vet Ar. |ild bőr) compingere librum : Uj nap'- 
ç'e (nap'ce) ternitl te-mi-tlh'a (Zb. 26/30. A 
szemöldöködön nem lévőt ne tedd rá. Km.); te- 
ti h'a-r (id. n. V. det. rá-rakás, megterhelés, meg- 
adóztatás) impositio, oneratio, impositio tributi; 
te-t1xa (pro te-tih'a): t. x^x'"'^ (vlkinek ráadásul 
lesz: pártfogol) patrocinari; te-tl-ín (rá-dül, rá- 
esik, rajta-hever,-fekszik, van) superjacere, supe- 
resse: jej t. (adósságba dül) obaeratum esse; 
c'íxor zT teti (kölcsön magán dűlő : adós) obae- 
ratus: th'annîçk'a-y'a t. (szegénységre jut) ad i- 
nopiam redigi; uay'ego tetlír nne-x'uz' (vágásból 
a rádülő, a mi rajta vágott seb van, meggyógyul). 
tet-nT-y'a (n. v. tetV-n, pro tetín-í-y'a lét, létei 
vlhol) exsistentia; tet-r, tet-'ír (p. tet-Vn det. fő- 
nök, intéző, igazgató) praeses, praefectus, rector; 
te-t7-s-h'a-n (v. t'ísín, h'an : le-telepszik) consi- 
dere ; te-ude-n (te-hude-n Zb. 26/77. rá-tit : rá- 
hint siY'u sót) inspergere (sale) ; te-ueh' (p. s. p. 
h'en, h'ín : til-ó) malleus stuparius; 1. te-ue-n 
(rá-űt, megtámad 2. tilól) impetum facere in 2. 
purgare cannabim; 2. teue-n pro te-'uve-n; te- 
u-mí-y'a-guéxo-go (ger. neg. te-y^a-guéxo-n, te || 
tu, rá téged nem bátorítva: rosszaló) reprobans, 
dissvadens ; te-u-n, te-'u-n (el-üz unalmat, mulat) 
oblectari; te-uo (n. v. s. 1. rá-ütés, támadás 2. 
le-nyomat) 1. aggressio, impetus 2. impressio; 
te-uo-n = te-uen ; te-'u-h'í-n (te-un, h'Yn : rá- 
üt,-csap ç'epçk'e ostorral Zb. 25/20.) flagellare ; 
te-'u-by^G-n, te-j-'u-by'u-n (1. rá,-rajta-fekü-szik 
2. ráfektet,-terit) 1. incumbere super 2. insternere: 
Jinz'íy aleríby'u tejuby'uaç (Zb. 26/62. Zelen- 



Digitized by VjOOQIC 



475 



csuk [folyóra] szőnyeg van terítve, mi az? míl, 
jég) ; te-'u--blara-k'e-n (rá, el, melledöre önt : le- 
forráz) fervida aqua perfundere; te-'u-ha-n (rá- 
megy, indul) ingredi iter: TIegű áxenne 7*ogú 
u-te*uh'a (Zb. 26/71. Ha talpad viszket, útra kelsz, 
nh.); te-'u-ye-n (vlmi felett végez) decidere cau- 
sam; te'uk'ít'íh'-in (vlmi miatt szégyent vall v. 
^uk^íten, h'm): jl-çh^a t. (Zb. 21/197. fejére szé- 
gyent vesz) erubescere, púdere ; te-*u-p-c'e (n. v. 
s. vizes borogatás) cataplasma humidum ; te-'u- 
p-c'en (rá-vizit : vizes borogatást csinál) cataplas- 
ma humidum ponere; te-*u-psY-h'e-n (v. *u-p-sín 
el-pöszöl : le-farag, gyalul,-csiszol) levigare, polire; 
te-*u-psT-k'-in (Zb. 21/181. faragással meg-simit) 
levigare desecando ; te-'u-t'î-p'ç'a-h*a-z-in (v. 
*u-f V-p'c'ín, h*en, h*an : össze-hord) accumulare ; 
te-*u-ve (n. v. s. rá-lépés, láb-nyom) gressus, 
vestigium ; te-*u-ve-n (te-hu-ve-n, *u ví-*a-n rá- 
lép) gradi, gradum facere ad : Y'ogunn t. (útra 
kel) iter ingredi; te-za-áe-n (vlmin unatkozik) 
taedium morae aegre ferre: Gorzeli guaçer mí- 
ça-fem te-u-za§e (Zb. 25/51. Gorzeli hercegnő a 
medvebőrön unatkozik); te-zí-^ar (p. perf. te- 
5e-n) ji-k'enn zi-'a t. (végére kezét rávetett : alul- 
irt) infrascriptus ; te-^e (p. te-ge-n meredek, lej- 
tős) declivis; te-ie-Y'o (id. n. v. lejtő, lejtősség) 
declivia, declivitas; te-^e-n (1. rá-vet öltönyt, rá- 
tesz pecsétet, kézvonást 2. le-vet) 1. injicere, ap- 
ponere, imprimere signum, 2. dejicere : neyû te- 
lén (megvilágit) illustrare, lucem mittere in : Uj 
fiz tl'eme uj-á (uj §V) p-te-^â yodeç (Zb. 26/9. 
Ha nőd meghal, annyi mint ha a lovad téged le- 
vetett volna. Km.) 



Digitized by LjOOQIC 



476 



1. t-h'a (pro tî-h'a syn. dî-Y'a, tü-z-hev, égi nap |i ig- 

nis, sol: 1. isten v. çte-n 2. isteni, fölséges) 1. 
deus 2. divus, divinus. 

2. th'a (id. fehér = tiszta || candens, purus cf. Tam. tî 

ignis, tîya purus v. th'aç'm). 

3. th'a (da, de, dör-ej || sonus, tonus v. th'a-y us, th'a- 

kunne.) 

4. th'a (pro te-h'a M. tu-ha-d = da-gad v. th'a-bTI ete. 

5. t-h'a (id. tető-rész, lap || pars superior v. plana v. 

thVp'e, bla-th'a) 

thVbı-l (Ad. taa-bel, th'a 4 dagadó, bel-test: tüdő) 
pulmo ; th'abíl-qopit (id. qo-pe-ji-f u : a tüdö 
két szárnya) duo lobi pulmonis. 

th'a-bza-ç'e (th'a 1. felsőbb, bze végzés csináló .-vég- 
rehajtó) executor ; th'a-çT-o'z'-în (oda-mond : isten- 
nek fogadást tesz) vovere ; th'a-ç'î-n (th'a 2. csinál 
syn. z7-ç'î-n, fi candens : mos, tisztit) lavare, purifi- 
care; thVy'a-p'c' (tha I. p. yVp'c'ín: csalárd, 
hitszegő) fallax, perfidus, perjurus; th'aYap'c'í- 
y'a hitszegés) perjurium. 

th'a-y*ú-gur-ím (th'a 5 y^ogú út rí, p. me-n, mm II útra 
boruló lapu : bojt-or-ján, keserülapu) lappá major 
V. th'eríqof; - -a-by'o (bojtorján-fészkű: tátos, 
bűvész) mágus. 

t'ha-y'uá (th*a 3 dörgő, y'uç' vas, érc: harang) cam- 
pana: th^ay^uáím jeuen (harangoz) campanam 
pulsare. 

th*a-j (th'a isten, ej rossz, gonosz Zb. 25/43: 1. bál- 
vány 2. bálványimádó) 1. idolum 2. idola colens. 

th*a-k'u-nna-fe (s. jó: jófülü, éles-hallásu) aures tere- 
tes habcns; th'a-k'u-me (th*a 3. dör-ej, hang, 
kelő, járó, hely: fü-1 cf. kab. vY hang, lí test) 
auris cf. de-gu ; th*ak'unne-kah' (At. 58.), th*a- 



Digitized by VjOOQIC 



477 

k'ume-k'îh* (hosszu-fülü, Pers. dirâzgus: nyúl) 
lepus (animál) ; th*ak'ume-náe (fületlen) aurem 
non habens. 

t-h*a-le-n, t-h'a-lle-n (pro fi tő-re, le-felé, h'a-le-n 
hal-ad: 1. sü-lye-d, el-sülyed,-nierül, vizbe ful 2. 
megfojt) l.mergi; submergi 2. suffocarev. ji-th'a- 
len, je-y*ath'alen, z'íth'alen ; cf. Szék. a kerék a 
földbe hal (sülyed) és meghal. 

th*a-nn (th*a 1. isién obi.): th'am je-tle-u-n (isten lá- 
bához omlik, istennél esedezik) deum precari; 
th*am quutar (istennek neked adottja : isten adta, 
áldott qí'-u-ta-r) deo benedictus ; th'am ie'a-r 
(istennek szólottja : isten rendelete) dei jussum ; 
th'am-ade, th'emade (id. atya M. gyám-atya : 
család-fő, főnök, gyám-atya, úr, férj) páter, fami- 
lias, tutor, dominus, princeps, maritus ; th*a-maxo 
(id. nap, isten nap: 1. vasárnap 2. hét, hétnap) 
1. dies solis 2. hebdomas; th^amaxujc (id. ji-çı 
három-ja: három hét) trés hebdomades; th^anna- 
yujç-Tm (id. obi. th*. ji-t (három hétnek tartója: 
három hetes) trium hebdomadum. 

th*a-m-bíl = th*a-bil (1. tüdő 2. lép) 1. pulmones 2. 
lien, splen; th*ambl-ej (id. rossz: tüdővész, sor- 
vadás) phthisis pulononalis. * 

th*am-çh*ak'e (th*a 1 obi. fejének : az istenért !) per 
deum immortalem. NB. A régi magyar Damasek, 
Damaszek (isten) szó eme kabard fölkiáltó alak 
maradványának tekinthető; th'am-cT-áíne (id. tői 
iszonyodó : istenfélő) pius v. é'inen ; th*ann-eda- 
Y'e (th'amade ság, ség: főnökség, uralom, hata- 
lom) principatus, impérium : th*. zif ef (hatalomra 
vágyó) cupidus imperii; th'amîçk'a-y'a (s. ság, 
ség: szegénység, nyomor, szerencsétlenség) pau- 

Digitized byLjOOQlC 



478 



pertas, a^rumna, infortunium; th'am-î-ç-k'e (th'a-m 
obi. ç'e-k*i csökő = eső: istentől elesett, sze- 
gény, szerencsétlen) pauper, miserabilis, infelix; 
th. c'í-n (id. csinál: elszegényit, elnyomorít) de- 
pauperare, opprimere; th. x*""" (elszegényedik) 
ad inopiam redigi ; th*a-m-k'a-p-tri-tlh'a-r (th'am- 
k'c instr. p. te || tu, p. det. te-tlh*a-n az istentől 
reád düjtő: isteni büntetés, sorscsapás) acerbita- 
tes fortunae ; th*a-ne-f (vakk isten : bálvány) deus 
fictus, idolum ; th*a-nsa-Y*a (s. ság, ség : istente- 
lenség) atheismus, impietas: th'a-náe (th*a 1. 
nincs : istentelen) impius ; th*a-'o (n. v. s. eskü) 
juramentum ; th'a-'o-n (th*a 1. mond, istenre mond ; 
esküszik) jurare v. th^arfo. 

th'a-p'e, th*e-pe (th*a 5 p. p*e-n, fed, tető-fedő M. 
ta-bc-r, taber-t-os : la-pi, la-pu, leve-1, fa, nö- 
vény-levél) folium (arboris vei plantae); th'ap'e- 
by*oz' (széles-levelű) lata fólia habens: Thép'e- 
by*oz' ji-qo x'uí^ejc'íkú (Zb. 26/Z4. A szélesleve- 
lünek fija gömbölyücske, mi az? qeb, tök). 

th*a-r (th'a 1. det.) th'ar y'a-p'c'í-n (istent hagy fa- 
csarni, csalni: esküt szeg) jusjurandum violare; 
th*a-rí-qo (id. isten-fi, isten-ke : galamb) columba; 
NB. A galamb-képü szentlélektől származott szó ; 
th^af íqo-f (id. p. fe-n, fTn III a galambfogó bur- 
ján : bojtorján) lappá major ; th*aríqo-y'o (id. p. 
Y*o-n, Y*u-n II (konyul, fekszik: galamb-búg) co- 
lumbarium ; th*aríqu-a-ffe (id. fé ny, szin : ga- 
lambszin, kék) caeruleus ; th*a-rí-'o (th*a-rV isten- 
re mondás : eskü) jusjurandum ; th'arroy^u (id. 
társ At. 58: szövetséges társ) socius foedere jun- 
ctus : tharToY'u qí-yo-x'u-n (szövetkezik) foedus ini- 
re cum; th'aru-'oproth*ary-'o;th'ar-zT-Yap'c'(p.th'ar 



Digitized byLjOOQlC 



479 



y'ap'c'în : esküszegő, áruló) jusjurandum violans, 
proditor ; th'a-sxo (nagy isten) deus magnus vei om- 
nipotens; th*a-tla-ne (tha 1 n. v. tla-ne-n : bi- 
zonygatás, esküdözés) asseveratio ; th'a-'usíx'a-y^a 
(n. V. th*ausíxe-n : panasz, fölebbezés) appella- 
tio, querimonia ; th'a'usíxe (id. n. v. panasz, vád) 
querela, accusatio ; th*a-*u-sí-xe-n (th*a 1 felsőbb 
elé-érve vesz: felebbez, panaszol, panaszkodik) 
appellare, accusare, queri: th'é, We ^ th*a 1. 
th'emede = th'annade : th'e-bze-ç'e = th*ab- 
zaç'e; th*e-ged (th*a 1 isteni, tik, tyúk: pujka) 
gallus Indicus. 

th'e-z'-ín v. t-x'ei'ín. 

tx'a-bze (txe p. txe-n 2, bze besze: jegy, irott jegy) 
nota, signum; 1. t-xe-n, t-x'í-n (té tetőről, hin-t v. 
'u-bzT-t xen) 2. t-xe-n, t-xí n (id. tető-re, rá-kar- 
col : i-r V. kab. ji-n) scribere ; t-xi (Ad. t-xe, té 
tető ye hely Ad. tergum, mons: hát) dorsuni,ter- 
qum; t-x'í-c'a-k'o (t-xi-c'e p. k'on tetőre járó: 
mennyezet) laquear; t-xi-c'e (txi p. c'e-n szel, 
re-ce, rovás: hát-gerinc) spina dorsalis; t-x'í (té 
p. x®~"> X*"" akad, ráakadó v. b^e-q un -tx'); t-yj-n 
= t-xe-n 1—2; t-x'í-t-l (p. t/ín 2. tl'í dolog: irat, 
irás, betű, igazolvány, levél, könyv, füzet) scriptu- 
ra, scriptum, assignatio, litera, epistola, liber, li- 
bellus; t-yjtl-c'Tkü (id. dini. iratka, nyugta) sche- 
dula, apocha; tyjtlî-ççe (id cseré-lő könyvárus) 
bibliopola; tyjtl-im-p'e (id obi. hely: papir) 
charta; tx'ítl-inse (id. nincs: igazolvány-nélküli) 
syngraphum non habens; tx'ítl-i-t-x' (id. p. t/í-n: 
iró, Írnok, jegyző) scriba, scriptor, nótárius; \y(\- 
tl-nnı-ç'a-ya (id. n. v. neg. ç'e-n tud: irást nem 
tudás) artis scribendi et leğendi imperitia; tyjti 



Digitized by VjOOQIC 



480 



tej'abe (betü-mutató vesszőcske) instrumentum ad 
literas monstrandas. 

t-xo-k'e (pro t-xu-k'e instr. s. ötével, ötön) quini, 
quinque; t-xu (Ad. t-fe, t-pe Jap. te [te-nye-r] 
kéz II manus, fi, kéz-fiai : az öt új || digiti manus : 
öt) quinque ; NB. Vayu, kolu got x^'^P (one hand 
entire -= 5) ; Korea, ta-sat (Jap. te, ta manus + 
una = 5); Mon. ta-b-i (id.); M. ö-t (pro e-te 
eine Hand = 5) ; Man. sun-|â (Kor. son manus, 
una = 5) ; Jap. i (= Kab. 'î Magy. ú Hib. u-jj 
= Hand = 5). 

tx'a-y'o (At. 63 pro th'a-go istentelen: átkozott) male- 
dictus, detestatus. 

tx'e-Y'o (n. v. s. élvezet) delectatio ; tx'e-n (te III akad: 
vlmin megmarad, nyugszik, élvez) quiescere, de- 
lectari: Zír mí-tro (tl'e-go) zír tyjerqenn (Zb. 
26/36. Mig az egyik fel nem dül, addig a másik 
nem élvez Km.) v. y'atx'en ; tx'ei'-ín, th'ezTn (id. 
V. Int.) id. U-c'alexú u-tx'ei' (o-tx'ez' Zb. 26/31. 
Mig fiatal vagy, élvezz ! Km.) ; tx^í-n, tx'e-n (te 
III x'e^f X'" 'V. szakit || lacerare, discerpere) v. 
c'etx'en, qí-go-tx"m, qi-xe-tyjn, qo-tx', tetx'in 
etc. tx^í-tx'-ín (id. dupl. Zb. 25/45 szakadva sza- 
kad): nne-tx"ítx' (gyorsan elillan) se abripit, rapi- 
dé aufugit. 

tx'o-bza-cx'o (pro th'a isten, bze nyil, ott tart, az, a 
mit az isten nyila tartalmaz 1. kénkő 2. villó) 1. 
sulfur 2. phosphor : tx'.-nne (kénköszag) odor 
sulfureus. 
1. t-x'o-n (te III kanyarít: kavar, kever || versare v. 
zexe-tx*on ; 2. tx'on = tx'un 2. 

t-x*u (te III p. x*u-" " tetőre gyüvő: 1. vaj 2. vajas) 1. 
butyrum 2. butyratus. 



Digitized byV^OOQlC 



481 



tx'u-a, tx'u-â (p. perf. 1. tx'u-n ; 1. ő-sz v. ues 2. 
őszesség) 1. canus 2. canities. 

tx*u-a-tle Ox'^j dülö: vaj-edény) vas butyri. 

tx*ua-t'ekű (tx'ua dim. őszes) semicanus. 

tx*u-jeu-a-p'e (tx'u p. jeuo-n ver, hely: vaj-köpü) vas 
butyro faciendo; tx'uk'e (id. instr.) tx'uk'e y'a- 
ITbz'en (vajban ránt) butyro frigere. 

1. t-x'u-n (te III x*""" I tetőn hószinü: megőszül) ca- 
nescere; 2. t-x'u-n, t-x*o-n (pro t'e-x*on, t'e- 
x'u-n tetejét hor-zsolja : va-ka-r || radere) v. c'an-, 
ç'e-, 'u-tx'un, tx'un-ç7n ete. ; tx'un-ç' (p. s. va- 
karó V. si-tx'unç'); tx'un-ç7n (tx'un 2. csinál: 
va-kar, ta-kar-it, gereblyél) radere, scabere, ver- 
rere, strigillare, pectinare) v. te-tx'unc'Tn. 

t-x'u-rV-m-be (Ad. t-y'u-r-be p. det. tx'un 1. tető-hó- 
szinü, obi. bő, bőség: ho-b Szék. = ha-b kab. 
xo, X" hó-szinü + be taj té-k) spuma ; NB. A 
M. taj-ték lehet pro tej-ték (te-j-ke, fehérke). 

ti = te III. 

t'í-qí-r (Ad. ta-kire n. v. det. te-ki-n tetőről tör: 1. 
töredék, darab, rög 2. mirigy) 1. frustum, glebu- 
la 2. glandula. 

fí-n II— III = ten II— III. 

tí-rí, t-ri (praef. v. te III + rí, re: demíy'e ç-a-tTrı- 
5em Zb. 21/211 bélyeget rájuk nyomva |i post- 
quam sigillum illis impressisset v. te-^en). 

tír-kű (p. det. ti-n III + ku köz M. tor-ok, tor-k : 
begy) ingluvies. 

t'í-z-ín (v. Int. ten, tin II c. ad, adogat) dare, praestare, 
donare. 

tjo (pro te praef. v. + o pron.3-ae pers. te-k'e-n in- 
fundere, te-o-k'e, tjok'e ille infundit). 

ti. Littera t et 1 velocissima pronunciatione quasi in 

Lex.-Cab.-Hung.-Lat 31 

Digitized by VjOOQIC 



482 



unam coalescit, sed etymologia compositam esse 
demonstrat, quae non raro abusive vicém litterae 
1 gerit: nnítik = miik, qaptian = qaplan (tig- 
ris) astlan pro arslan (leo), tl/un pro lé/un etc. 

1. tla (in compositione pro tle 1 — 5). 

2. tla (pro tlea, tlía p. perf. tlen, tlín 4: csorba, re- 

césség) crena, locus denticulatus. 
t-la-b-i'e (tle 5. talap- bősarj : 1. gyö-k [tő-vég cf. 
kő-dök, gyök-er Kab. det.] 2. tő, talp, alj) 1. ra- 
dix 2. basis, pars ima : blíng'abe tlabz'em (a fal 
tövében) in imo pariete: C'ikû-çh'ak'e tlabi'e-ç 
(Zb. 26/23. Csekélysége fejében talpas : Kicsiny a 
bors, de erős. Km.); tlabze-áxo (id. aug. nagy- 
gyökerü) radicosus. 

1. tla-ç'e (tle 4 p. ç'e-n csinál: kézműves, mesterem- 

ber) opifex, faber v. tle-ç'a-p'e, tliç'. 

2. tla-ç'e (tle 5 talap se-gg : alj, fenék, tő) basis, fun- 

damentum : qalezl'm ji-tlaç'em (Zb. 25/51. az 
öreg vár tövében) in ima arcé. 

t-la-de-n, tie-de-n (v. Int. tie-n, tlT-n 2. dül-ed : szal-ad, 
rohan, foly, gurul) currere, volare, volvi v. by'a- 
de-, ç'e-y'a-, de-, x^-, te-y'a-, te-tladen etc: 
tíade-z-ín (id. v. Int. ad analógiám v. Hung. 
szal-ad-ozni). 

t-la-fe-j-in (v. Int. s.) ; tla-fe-n, t-le-fí-n (tle 3 tul, tül 
vo-n : vonszol || trahere) v. te-tlafen, de-tla-fej-in. 

tla-ya-y'e (s. ság, ség magasság, emelkedés) altitudo, 
celsitas; t-la-ye (p. tla-ye-n M. tályog, tál-gyu : 
dagadó, magas, jól megnőtt) altus, celsus, excre- 
tus; tlaye-go (id. adv. emelkedve) elate. 

tla-ye-n (tle 3 tető felé hág, kel syn. pa-ye-n : emel- 
kedik, magas lesz) S3 attollere, assurgere, celsum 
fieri V. nax'-tlayen ; tlayja-ye = tlaya-y'e. 



Digitized by VjOOQIC 



483 



t-la-Y*o, tle-y*o (tie talp, láb, gö-be, út: gyalog-út) tra- 
mes, callis; tlay'o-c'íkű (id. dim. ösvény) sémita. 

tlay^'on = tla-y'un v. xe-tlay'on ; tlay'ű (p. n. v. s. 1. 
látás, tekintet 2. kedves, szeretett, a kit szeretnek) 
1. visus 2. carus, amatus; tla-y'u-n, t-la-y*o-n, 
tie-y'u-n (tIe 3 felé kan-di t: lát, te-kint) videre : 
ja-tla/ú (látó-juk = lát-ják = látható) visibilis; 
p-tlay'ű-go (te látó-lag: a mint látod) prout vi- 
des; p-tlay'ur (az, a mit te látsz, a látod: szem- 
léleti) visibilis (explicatio) p-tlay'ur-qé? (At. 64. 
te 14tás nélkül ? = nem látod e ? = lám) non 
videsne ? = ecce ! ; uo-tlay'ű (te a látó = lát- 
ható, látszik) videtur; fí'go tlay'un (vigan = szí- 
vesen lát = szeret) amare; p'ç'ih'ap'e tlay'un 
(álmot lát) somniare : Gum jl-mí-tlay'ur nem ji- 
tlay'urqém (Zb. 26/8. A szivnek nem látottja a 
szemnek látatlanja = A mit a sziv nem lát, azt 
a. szem sem látja. Km.): tlay'ún-í-y'a (id. ság, 
ség: látás, rokonszenv) visus, sympathia; tlay'ű- 
ní'y'a-m (id. obi.) ti. çiç (szerelmi, szerelemhez 
tartozó) amatorius; tlay'un-tlay'ű-go id. látás-lát- 
va: fitogtatva) ostentative. 

tla-h*a-n pro tla-x*a-n; tla-x'a (n. v. s. M. tele-k, 
bocskor-, ostor-telek ; nyügözés, a ló 3 lábának 
nyűge) vinctio, compes trium pedum equi v. tle- 
X'ú ; t-la-x'a-n (tle 3 tul, tül-, rá-hur-kol : hurkol, 
nyűgöz, összebonyolít) nodare, vincire pedes equi, 
implicare ; t-la-x*e-n (id. 1. hurkol-ód-ik 2. bonyolít) 
1. implicari, complicari 2. complicare : H'ader ködre 
ze-p-h*eme mme çour-i 'ox'ur ködre zep-h'eme 
me-tlax'e(Zb. 26/28. A hulla, ha sokáig hordozod, 
szagos lesz és az ügy, ha sokáig viszed, összebo- 
nyolódik. Km.") ; tlax*ez-ín (id. v. Int. v, zYtlax*eiín). 

31* 

Digitized byLjOOQlC 



484 



t-la-x'-S (id. p. pro tlax'ei, telekező, kötő : üst-akasztó, 
üst-lánc) catena ad suspendendum ahenum. 

1. tlax'-§e (tlax'a telek, kötő, p. Se-n viselő a mit a 

lánc visel, tart. Zb. 26/54: üst) ahenum. 

2. tla-x'-Se (tle 5. talap p. x^-c'e-n a talap hoz eső : 

ala-cso-ny, ter-pe, törpe) humilis, pumilus; tlax*- 
ée-c'íkű (id. dim.); tlax*S-o (tlax'se-go id. adv. 
törpén, alacsonyon) modo pumilo ; tla-k'o (tle 5 
4alp, láb p. k'o-n talpon kelő: talpas v. 'ak'o- 
tlak'o). 

tla-k'u-hTi-n (tle 3 tul, tül, kórálást vesz: = el-jár, vi- 
seli magát) agere, se gerere: nemîsk'e ti. (be- 
csülettel, szerényen viseli magát; nemís pro Ar. 
namus) honeste v. modeste agere, se gerere. 

tla-qo, tié-qo, t-le-qo (tle 5. dim. M. gyal-og pro 
d'al-og: 1. láb 2. nemzedék Zb. 12/25) l.pes2. 
generatio: p'c'ím tlaqo ç'ey'a-*uven (tul-hazud) 
mendacio praevalere; v. éet-tlaqo, éT-tlaqo etc. 
tlaqo-je-éíh*ak' (id. csavaró-ja: szár-tekerő Szék. 
kapca) tibiale, involucrum pedis; tlaqu-j-c (id. 
jl-ççi: három-lábu) trés pedes habens: 'Aner 
tlaqujcme nne-'uvir (Zb. 26/44. Ha az asztalnak 
meg van a három lába, az megáll, 'uvír pro 'u- 
v'rar Km.) 

tla-mT-'asVn v. tie-mí-'asín ; tlanç'e v. tlenç'e. 

tlan-dere (tle 3 tul, tül, nî oda, neki p. de-n tartó : 
tói, tői fogva) a, ab: a-tlandere (attól fogva, az- 
óta) ab illó tempore ; kod-tlandere ? (soktól tart- 
va: mióta?) ex quo tempore ? : nní nobe-tlandere 
(e naptól fogva, mától fogva) ab hoc die ; t-la-ne 
(id. maradó vlmitől le-maradó: büntetetlen) im- 
punitus V. je-y'a tlanen ; tla-níqo v. tieníqo. 

tla-'o-n (rectius tie-u-n, tle 5 láb, omlik: esedez, kér) 



Digitized by VjOOQIC 



485 



supplicare, rogare, petére: U-mT tla'o u-ze-ten 
p-c'enoqém (Zb. 26 20. A tőled nem kérőnek 
hogy mit adj, nem tudod. Km.) ; tla-p-çe (id. 
fő-szá-r: csizma-szár) pars tibialis calceamenti; 
1. tla-pe (tie 5 láb orr: csizma-orr) pars ante- 
rior calceamenti ; 2. tla-pe (id. p'e hely : tala-p, 
al-ap, al-j) pars ima, basis: g'abe-tlape-m (a 
hápa talpán: a hegy tövében) sub monte; tla- 
ped, tie-ped (Ad. tie-pede id. fed, láb-fedő : ha- 
risnya) tibiale ; tla-pera-pe-n (tlape, rí, pen IV : 
beié-botlik) incurrere, offensare; tlape-ue-n (id. 
üt cf. tie-ba-qo-n : lép-del) gradi, pedetentim ire. 

tla-p'a-çe (tlap'e aug. : drágá-s, nagyon drága) per- 
magni pretii; tlap'açe-go (id. adv.); tlap'a-y'a 
(id. ság, ség: 1. drágaság 2. isteni felség) 1. ca- 
ritas 2. majestas divina. 

tla-p'-c'e (tle 5 pu-cé-r: mezítlábas) qui pedibus nu- 
dis incedit; tlap'c'ego (id. adv. mezit-láb) pedi- 
bus nudis. 

tla-p'e (p. s. cf. p'çe, ua-se: drága) magni pretii; 
tla-p'e-n (tle 3 tető-felé men, ér: drága) magni 
pretii esse v. ya-tlap'en; tlap'o (pro tlap'e-go 
adv. tlap'e). 

tla-r (pro tie-r p. tie-n 4. tör-ül):tlar-míve (töriő-kő = 
fen-kő, próba-kő |1 1 cos, 2. coticula, lapis ly- 
dius). 

tla-ée (tle 5. láb p. ée-n csűr: sánta tkp. csámpás- 
lábu) claudus. 

tlate (p. n. v. tlate-n: 1. repülő 2. repülés, el-repülés) 
1. volans 2. volatus; tlate-go (id. adv. repülve) 
volanter; tlate-j-in (id. v. Int. v. de-tlatejin) ; tla- 
te-n^ tlet-in (syn. tla-de-n szal-ad v. Int. tle-n 2. 
repül, szalad, el-repül) volare, evolare: Te-nníto 



Digitized by VjOOQIC 



486 



me-tlate, ji-mî-to me-Y'uth*a (Zb. 26/25. Tetőn 
nem tartva [szárnya nem léve] repül, benne nem 
tartva [hugy hólyagában] hudik. Km.) v. ç'e-, de-, 
qa-tlaten, qa-tlétíh'ín ; tlate-i-i'n, tletîi-în (id. v. 
Int. szal-ad-oz: rep-de-s) volitare; tlatlen v. tle- 
tlen ; tla-un v. tie-un. 
tla-uo (pro t-lí vér, uo ütés: érvágás) phlebotomia. 

1. t-Ie (p. tle-n 2. dűlő: M. dal, ó-dal) latus v. tlaníqo, 

tlcníqo, ç'î-tle ete. 

2. t-le (id. dűlő, tevő : tartó || theca, vas) v. 'a-tle, 'ap- 

X*ua-tle, 'ax'Se-tle (pénztartó || numularia pyxis T. 
aqőe) etc. 

3. t-Ie, tli, t-la (te III + le lí V. M. tul, tül, régi til- 

óv, til-ó ; Igeirányitó : oda, rá, felé || Praef. verbale 
= ad, super, in, sursum etc.) 

4. tle, tlV, tla (n. v. tien, tlin 3. M. dal, del, tal, tel = 

dol-og dim. é-tel, evő dolog, i-tal ivó dolog; 
Tam. dal, tal Mon. dal cf. Jap. ko-to Kor. ke-t 
ké-z tevő ; dolog || res, factum) v psatle, txí-tle, 
tlî-ç'e. 

5. tle (t-la, te, ti tő, la, le I. 2 syn. M. ta-la-p, te- 

le-p Tam. târl Kor. ta-ri : láb, láb-szár, tő) pes, 
crus, basis, pars ima: Uj tep'en je-ptl-i 
uj tle u-qodi (Zb. 26/44. Takaród nézd és lá- 
bad nyújtsd. Km.) 

t-lc-'as (n. V. s. följelentés) denunciatio; tle-'a-sí-n 
(tlj-'a-sí-n tul, tül kéz ér: el-ér, érintkezik) per- 
tingere, pervenire, contingere : Gedûr zí-tlé-mi 
'as lím çh*ak'e »me-çou« ie'a (Zb. 26/47. A 
kandúr az átala el nem érhető húsról azt mondja 
»szagos« Km.) v. tiey'e'asín; tle'aso (id. ger. 
érintve, illetőleg) quod attinet. 

tle-baqo (n. v. tle-baqon : baktatás, lépés) gressus ; 



Digitized by VjOOQIC 



487 



tiebaqo-k'e (id. instr. baktatva, lépést) gradatim, 
pedetentim ; tie-ba-qo-n (tie 5 ba-qon : bak-tat, 
lép, lépeget) gradi, gradatim ire ; tle-b-y'u (id. 
fekü Zb. 25/46: láb-ódal) latus pedis; tle-b-2â- 
ne, tie-b-z'ane (id. vég, szúró : láb-köröm, ka- 
rom, medve-talp) ungvis, ungula pedis, pes ur- 
sinus. 

tle-ç (tIe 3 tul, tül p. çe-n, çî-n ér: erős, hatalmas) 
fortis, potens ; tleç-o adv. ; tleç-î-ge, tloç-Y-ge 
(id. qe kivül, nélkül, erőtlen : terhes) gravidus : 
tleçîge x^^ (terhes lesz, teherbe esik) gravidam 
fieri. 

tle-ç' (p. tle-ç7-n, tör-zs-öl: törlő, kendő) detergens, 
res detersoria v. 'a-tleç', pe-tleç'. 

tle-ç' a-p'e (tlaç'e 1. t-lî-ç'e dolog-csináló hely: mű- 
hely) officina. 

tleç'e-j-ln (v. Int. tleç'en, tleç'în tor-z-it || hirsutum 
reddere) v. de-tleç'ejîn. 

tle-ç'e-n, tle-ç'i-n (v. Int. tlen törül, törzsöl, le-ki-, 
meg-törül) tergere, fricare, detergere. 

tie-da-qa (tIe 5 tőke: 1. láb-sarok 2. csizma-sarok) 1. 
calx 2. postica pars calceamenti. 

tiede-n etc. v. tladen. 

tie-fí-n (tIe 3 tul, tül von: von, vonszol, hurcol) tra- 
here v. ggutlef. 

tie-goaz'e v. tle-guaz'e ; tie-gú (tie 5 láb, gyu-ha, 
szív: 1. láb-talp 2. pata) 1. plánta pedis 2. un- 
gula equi; tie-guai'e (id. qua-n§e, gáncs, Ad. 
tle-Y'uan§e: térd, a láb gáncsa, térd-hajlás) 1. 
genu 2. genuum flexura; tleguaz'em-Y-çhVgo 
(id. obi. + fejül fejen ; térden állva) in genua 
procumbens : ti. qaY'a-t'i-s'ín (le-térdeltet) genu 
flecti jubere; tiegú-c'eh', tIegú-c'íV (tiegű alatt 



Digitized byLjOOQlC 



488 



hordó: 1. csizma- talp, talpalás 2. talp-béllés) 1. 

solea 2. res adsuta soleae ; tie gú-rí-5 (id. rávető: 

padolat) pavimentum ; tlegu-5 (talp-vetés) id. 
tleya-p'e (tlaye hely: magasság, emelkedettség) locus 

elatus, celsitas. 
tIe-yVasín (v. caus. tie'asín : föl-jelent; el-juttat) de- 

nunciare. 

1. tley'o (n. v. tie-n 2 dől: ugrás) saltus. 

2. tle-y'o, tla-y'o (tle 5 láb út: gyalogút, ösvény) sé- 

mita; tley'o-náe (id. nincs: ösvény-nélküli) in- 
vius, sémita carenr: Bere sí-pemíto ssetley'on- 
ée abzem se-k'ui'teme I (Zb. 25/3. Jobb is volna, 
ha sokáig nem folytatva ez életet, azon útra kel- 
tem volna, a honnan nincs visszatérő ösvény!); 
tle-y'uaz'e (rectius quam tleguaz'e). 

tle-y'un = tlay'un ; tle-huz' v. tle'uz' láb-nyom (ves- 
tigium). 

t-le-xo-n (t-le 3 x^n, x"" rá-esik; talál, fölmegy a 
lábbeli) aptum esse (calceamentum). 

tle-x'o-m-be (tle 5. x'o'- láb-ujj) digitus pedis; tle- 
X'ombT-c'e (id. dim. Zb. 26/7: kis-lábujj) digitus 
pedis parvus; tle-x'ű (id. x'" hu-r, hurok: békó, 
nyűg) compes, vinculum cf. 'a-x'ú ; tle-j (id. p. 
je-n, jin jár, lábra járó Zb. 29/38 : csizma-szár) 
pars tibialis calceamenti. 

1. tle-j-in (v. Int. t-le-n 1. túli szinü, rozsdás lesz) 

ferruginosum fieri v. 'utlejin. 

2. tlej-in (v. Int. t-le-n 2. csi-llen : ugrál) saltare. 
tle-k^i-y'a (n. v. s. kitelöség : jog) jus ; tle-k'i-n, tle- 

k'-in (tle 2 tói, tői kel: tel-ik. vlkitől vlmi, bir, 
képes) posse: s-tlek'ir s-ç'enç (a tőlem telőtcsi- 
nálandom : megteszem azt, a mit tehetek) facio, 
quod ego facere possum; psour-ik' tlok' (min- 



Digitized by VjOOQIC 



489 



den kitelik tőle) illi omne possibile est; tlek'-o 
(id. ger. kitelöleg: jogosan) juste. 

tie-ku-anze v. tleguaz'e ; tle-qo, tlaqo (láb !| 
pes); tle-qo-k'íh' (id. hosszú Zb. 26/63: hosszú- 
lábú) longipes; tlequ = tleqo, tla-qo; tlequ-a- 
p'c'e (tlequ láb, facsintos: görbelábú) curvipes; 
tle-maq' (tle 5. láb makkanás: láb-hang, láb-do- 
bogás) strepitus pedis. 

tle-mí-k'TYa (n. v. neg. tlek'in : szolgaság) servitus. 

tle-m-í-z (tle 5 láb, obi. p. ze-n, zín osan, láb me- 
nője: hid) pons. 

1. t-le-n, t-li-n (ti Tam. tî, tü-z + len lin I Mon. 

tü-le-, M. tuli-piros, gyu-1 pro d'u-1 2. syn. gyúl, 
világol, tuli-szinü lesz || candere, lucere, rubescere) 
V. y'a-p-tlYn, xop^Yir^, ptlVz', tlY, 'u-tlejin etc. 

2. A. t-len, tlin (te III len, lín II lendül M. dö-1, dül: 

1. döl, dül [esik, ugrik, szalad, foly, repül, gurul] 

2. dől, dül, fekszik, hever, van vlhol || l.procide- 
re, salire, currere, volare, volvi 2. decumbere, ja- 
cere, esse) v. tladen, tiéden, tlaten, tleten, tla- 
tlen, tletlen, tlejin, jetlen, cítlín, y^otlín, jitlín, 
pí-tlen, te-tlín, t'îtlîn etc. 

2. B. tle-n, t-lín (id. M. tyol, pa-tyol, gyol, bo-gyol, 

gyol-cs pro d'ol-cs: 1. dőjt, düjt, fektet, rak 2. 
tür, gyűr, rétel [egymásra döjtj csavar, forgat |1 1. 
decumbere facere, coUocan^ ponere 2. plicare, 
volvere) v. 'atle, 'aptle, çh'atlenç'e, y'atlen, x®* 
tlen, xe'utlen, k'errutlen, zegotl etc. 

3. t-len, t-lT-n (t. pro Jap. te kéz || manus, a tevő ; len- 

dic: 1. dolgozik, müvei 2. olyan igemódositó mint 
a M. dal, del fur-dal, fér-del || 1. operarari, agere 
2. formát, verbi intensivi) v. tlaç'e, tlîç'e, k'o- 
tle-n, tla-tlen etc. 



Digitized byV^OOQlC 



490 



4. t-le-n, t-lí-n (te III lendit M. tol, gya-lu: 1. törül, 
csiszol, simogat 2. sért, bánt) terére, fricare, po- 
lire 2. terére, laedere : H'ane 'uy'o jitlre ? tlxo- 
qotrine 'uk'itere ? (Zb. 26/3. Az eb szemét a 
füst talnn sérti? A paraszt szeme talán szégyell? 
Km.) V. 'adetlen, tla, tlar-míve, tleç'en, 'utlíVin 
etc. 

tlen-ç'e (t!an-ç'e p. tlen, tlTn 2. B. bo-gyol dim. M. 
gyol-cs V. çh'atlanç'e). 

tle-m'qo (tla-níqo, tleniqu p. tle-n 2. dülő-fél: dal, 
ó-dal, táj, vidék, párt) latus, regio, pbga, factio, 
pars ; tleníqo-k'e (id. instr. ódáira, félre, mellette, 
ódáiról) ad latus, a latere; tleníqu-a-be (id. p. 
be-n fordul, ferdül: félre vágott, félre-dülö) obli- 
que impositus (pileus); tlenVqu-j-f (id. ji-t'uket- 
tő-je : mind a két fél, mind a két rész) utrumque 
latus, utraque pars; tlen'íqujt'ímk'-ik' (id. mk'e 
inst. ik'i is: mind két félen átal is: mind két fe- 
lülről) utrinque, ex utraque parte. 

tlen-k'eps (tle 5. láp, ka-pocs: térd-szalag, harisnya- 
kötő) periscelis; tle-nse (id. nincs: lábatlan) pe- 
des non habens: ti. x^^ (lábatlan lesz) pedibus 
orbatum fieri ; tlen-tx' (id. m obi + t-yj gerinc : 
láb-szár) crus, tibia : ç'aleriemetrîiTm ji-tlentx' 
me-'uz (Zb. 26/31. Ha a gyerek szalad v. mikor 
szalad, az öreg ember lábszára fáj. Km.); tle-'oj 
(id. p. 'ojin üt láb-ütő : lajtorja) scala, scalae : 
yet uafem tle'oj ri^-i dek'ojay'e? (Zb. 26/61. 
Ki támasztott lajtorját az égnek és azon felment? 
lay'upTqú, a szivárvány); tle-pa-yT-n (id. felé- 
konyul: lábtul fekszik v. zetlepayTn). 

tle-pa-'on (id. fel-üt v. qejtlepa'on) ; tle-ped = tla- 
ped; tie-p'q (id. p'qY pikke-ly, iz, darabka; tör- 



Digitized byLjOOQlC 



491 



zsök, törzs, származás, nemzetség, család, nem, 
faj) stirps, tribus, generatio, natio, família, genus, 
species; U-z-ça-ç'em tiep'q ç, u-z-ça-nni-ç*em 
çıY^n-ç (Zb. 26/8. A hol téged ismernek, a szár- 
mazás t. i. számit, a hol pedig téged nem ismer- 
nek, a ruha. Km.) v. 'ap'q-tlep'q ; tlap'qa-y'u 
(Ad. tle-p'qe id. társ: törzs-társ, egy földi) con- 
tribulis, conterraneus ; tlep'q'í-c'e (id. ci-m : törzs- 
név) nomen gentile; tlep'q'í-y'a (id. ság, ség:egy 
törzsüség) contribulitas ; tlep'q-Tm (id. obi. sít 
tlep'qi'm ? (micsoda törzsből való ön ?) ex qua 
tribu estis? 

tle-rí-y' (tle 5. láb, talp, ra, re + P- y^-^, Y^^ akaszt, 
fog, tart: ken-gyel [érc-talp] stapes, stapedes; 
tlerîy'-î-ps (id. pse, psí: kengyel-szij) lorum sta- 
piae. 

tle-rí-ze (id. rajta p. z'z'e-n sikul: korcsolya) solea 
ferrata. 

tie-r-níve (p. tle-n 4. törül, níve, mY-ve kő v. tlar- 
m'íve). 

tler-u-gű (id. ku köz simitó-köz : esztergályos) tornator. 

1. tle-s (tle 5 láb p. se-n, sí-n II mozog, száll: gya- 

log) pedester. 

2. tle- 3 (pro tleç köpcös) brevis et robustus. 
ties-go (tles 1 adv. gyalog, gyalogszerrel) pedibus (ire). 
tles-ín (pro tle-c'ín törzsöl: mos, megmos) luere, ab- 

luere. 

tles-í-5e (tles 1. se-r-eg: gyalog sereg) peditatus ; tle-te-j- 
hu-ve-y'o (tle 5. alap + te tetőre + 'uvTa-y^o meg- 
álló-kor) : Gu^er tletej'uvey'o tletej'uvey'o-ç (Zb. 
26/43. A kerék küllő egymás után szokott a földre 
állani. Km.) 

tle-te-n, tlet-ín (tlate-n v. Int. tien 2. szalad, repül) 



Digitized byV^OOQlC 



492 



currere, volare; tle-te-ps (id. p. pse szij, repülő 
szij : hermec-szj v. h'apéip 2.) ; tletî-z-în (tleten 
etc. V. Int. röpdös) volitare ; tle-tle-n, tla-tle-n (v. 
Int. tlen 2. dül dül-del, düledez, ugrik, esik, hull) 
cadere, decidere, delabi, dispergi: v. y'e-tle-tlen, 
jJY'etlatlen etc; tie-tle-i-in (id. v. Int. hull a 
gabona szeme) decidere, dispergi (grana frumen- 
ti); tie-tl-ín = tietlen v. k'erVa-tletlm. 

tie-ű (tie 5. láb, alj, o, go adv. lábánál, tövében) sub: 
Bâne tieű bâne qejk'íi' (Zb. 26/52. Tüske tö 
vében tüske szokott kelni. Km.); tie-u (n. v. 
tle-u-n esedezés, kérés) supplicatio, precatio, pe- 
titio ; tieu-a-k'o (id. kelő, járó : esedező, kérő) 
supplicans, petens; tle-u-n (tla-'o-n tIe 5 láb, 
om-lik : esedez, kér, könyörög) supplicare, petére, 
precari; tleu-txitl (id. p. irat: kérelem) litterae 
supplices; tleu-z'-í-y'o (n. v. s. kérdés) interro- 
gatio; tieu-z'-m (v. Int. tle-u-n At. 67: kérd-ez) 
interrogare ; tie-'uk'erí-to (tIe 5 láb + 'uk'e rí 
ölöre + ger. tTn : tartva egy lábig öldösve Zb. 
25/21): ti. me-zao (utolsóig harcol) omnes ad 
unum occidendo pugnat; tie-'u-k'i-n (id. láb elül 
kel: kitér vlki elül) decedere de via; tie-'ui' 
(tie-huz' tIe 5 láb, ucsu, utó: 1. láb-nyom 2. 
nem, faj) 1. vestigium 2. genus: sTt ji-tleúi' (mi- 
nek nyoma: miért) cur? quare? tie-'uz'-ím (id. 
obi.) tl. te'uven (te- 'u-vi'a-n nyomára akad) ves- 
tigia persequi; tIe'uz-Vnáe (id. nincs: nyomtalan, 
nyomtalanul) sine v^stigiis. 

tlxo, tlxu (p. n. V. tl-xo-n: 1. szülött, születő 2. szü- 
letés) 1. partus, proles 2. partus; tlxo-qo-tr (id. 
nemzet-es + qo, fi + tlí, dali férfi syn. pçî tr : 
paraszt, jobbágy, rabszolga) subditus, colonus, 



Digitized by VjOOQIC 



493 



servus; tlxo-m (id. obi.) tlxom ji-níbi' (a szü- 
lött t. i. borjú növője : négyéves tulok) juvencus 
4 annorum; tl-xo-n, tl-xu-n (pro NT, l'í test + 
ka-p, vesz Ad. l-fe-n testet ve-sz: 1. szü-1 v. 
c'e-n, c7-n ell-ik, borju-z-ik, kölykezik, bárá- 
nyoz-ik 2. fizül-et-ik) 1. parere, partum edere 2. 
nasci V. qa-tixun, qitixun, y'atixun (Ad. qa-l-fen); 
NB. A Magy. e-11 (test-ez) a kab. le, IT, llí (test) 
igésitése, a le-v le-nni, fieri) testet, létet ve-sz) 
ige pedig az Ad. l-fe-n (lé-fe-n) mása; tl-xu 
(il-xo : szülött, származék, gyerek, borjú) partus, 
fetus, proles, vitulus etc. v. qorítlxú, iemíz'rítl- 
XU, f uiítlxu. 
tixua (tixu-n p. perf. a mi szült) quae . . . partum edi- 
dit: zem tixua (borjus tehén) vacca, quae vitu- 
lum habét; tIxu-n = tixon. 

1. t-IY (p. tien, tlín 1. gyúló, piruló, a tuli-szinü : vér) 

sangvis: qx'om ji-tl h'am tretih'e (Zb. 26/49. 
A disznó vérét az ebre keni Km. v. tetlh'an). 

2. tlí, trí (dolog II opera) v. tlíc'e etc. 

3. tlí V. tie 3. 

4. tlí pro tl'í 1. 
tlfasín V. tle'asín. 

tií-cí-sí-n (Zb. 25/41 tlí,tle, oda ér: fölér vlkivel) adae- 

quare aliquem. 
tlí-c^ak'o (s. p. k'o-n dolog csinálni járó: napszámos, 

munkás) operarius, mercenarius ; tlí-c'e (tlí 2. p. 

ç'en csinál : dolgos) operarius. 
tlí-c'ez' (n. V. s. vérbosszú) ultio, vindicta ; tlíc'ez'-ín 

(tlí 1. ce-i-ín cserél, vért cserél: boszut áll) ul- 

cisci: Kengecílem j-ade ji-tl jic'ezírqem (Zb. 

26/14. A sokat tanácskozó atyja vérét sem bo- 

szulja meg. Km.) 



Digitized by LjOOQIC 



494 



tlY-Y'a-'a-sîi-în (v. caus. tle-'a-sîn, tlî-'a-sm : kézbesít) 
tradere, dare in manus alicujus; tli-y'a-sT-n jut- 
tat 'ah'ego osztályrészül) impertire; tlT-y'aza-p'e 
(s. hely vér-csurgató-hely : csata-tér) locus proelii ; 
tlî-y'a-ie (tlî 1. vér n. v. y'a-ze-n hagy csurogni 
vér-ontás) caedes. 

t-líVí-n (tlî 3 tul, tül, a-k-ad Zb. 12/27: fel-öltve, fel- 
huzva van) indutum esse (calceamentum). 

tlî-h'a-'asTzın = tlîy a'asîzın ; tlT-xi-n (tlî 3 tul, tül 
xen, yjn III: le-vet,-huz lábbelit) exuere (calca- 
amentum); tlî-yj-n (id. x^n, x\n IV: lever, ellen- 
séget Zb. 25/2) debellare, prosternere hostem ; 
tlî-x'o (p. n. V. s. 1. kereső, nyomozó 2. nyo- 
mozás) 1. quaestor, investigator 2. quaestio, in- 
vestigatio; t-lí-x'o-n, tlí-x'u-n (tlî 3 tul, tül ka- 
nyarog, köröz : keres, nyomoz, leánykérőbe megy) 
ambire, quaerere: H'avejm utiíx'-ú-me tlap'e 
mex'u (Zb. 26/49. Ha a kutyaszart keresed, drá- 
ga lesz. Km.) ; tlí-x'u-n = tlí-x'on ; tlî-mî-sî-y'a 
(n. v. neg. tlí-sín »valami-hez nem érés« lemon- 
dás, elállás) cessio, renunciatio. 

tlí-n 1—4 = tie-n 1—4. 

tlí-nse (tlî vér nincs: vértelen) exsangvis. 

tlí-ne-ps (tlî 1. vér, szem-viz. Zb. 25/26: vér-könny) 
lacrima sangvinea; tlí-nse (id. nincs: vértelen) 
exsang^.Ms; tlí-n-t-xo (id. ní p. te-n, tín tart, x^ 
vért benne tartó in : üt-ér) artéria. 

tlí-r-í-h^o (tl'í 1. férfi det. adv. go Zb. 21/153) nax-tl. 
x'u-n (befolyásosabbá lesz) virum majoris aucto- 
ritatis fieri. 

tlí-ps (tlî 1. vér, viz. Tam. sen-nîr szines, piros nyi- 
rok: vér) sangvis, aqua sangvinolenta ; tlí-p'c'a- 
y'a (id. p. perf. p'-c'e-n fel-sűI, feketedik: aludt 



Digitized by VjOOQIC 



495 



vér) sangvis coagulatus: y'ogu napé tlíp'c'ay'e 
xetl (Zb. 26/65. Út szélén sült v. aludt vér he- 
ver, mi az? çTmpe, eper). 

tlí-sT-n (tlY 3 tul, tül ér : ki-jut 'ah'ego részül) parti- 
cipem fieri; tli-te-n (id. te-sz valahová tesz, tart, 
számit) ponere, habere, annumerare v. gu-tlí-ten, 
p-XO-nfií-tlíte, zî-tlîte ete. ; tlTten-'i-y'a (id. sá*?*, 
ség : számítás alá esés : tisztelet) honos ; tli-fa- 
y'a-n (id. tetőre akaszt: fel-huz, lábbelit) induere 
(calceamenta.) 

tlî-zaç'e (tlí 1 . vér csupa egy : csupa-vér, véres) sang- 
vinolentus, merus sangvis. 

tlí-zín (v. Int. tlen, tlin). 

tloçîg'a-Y'a (tloçîge, tleçı'ge, ság, ség: terhesség) gra- 
viditas. 

tra (pro tl'â p. per. tl'e-n dűl, hal: holt, halott, hul- 
la, dög) 1. mortuus 2. mortuus, cadaver: tFe-x* 
k'e (Zb. 26/74 pro tre-xú-k'e halás-ig: mig meg- 
hal) usque ad mortem; tPe-I (p. tl'en, li test: 
hulla, dögtest) cadaver; 1. tl'e-n (tle-n 2. dől, 
dül : meghal, fel-dül, ki-dül, meg-döglik) móri, 
decumbere: zTr mí-tFo (tl'e-go), zír tx'erqém 
(Zb. 26/36. Ha az egyik ki nem dül, a másik 
nem boldogul. Km.) Ney'oir treme Adiyer y'Tr- 
qém (id. 26/4. Ha a Tatár meghal, az -Ad'íghe 
nem sir. Km.); 2. tren (id. megöl) occidere, in- 
terficere : 'Ox uter ja-tlerqém (Zb. 26/19. A kö- 
vetet, ügynököt nem ölik meg. Km.); trenî-y'a, 
trenı'-y'ç (tl'en 1 ság, ség: halál) mors: TFenT- 
fer 'ah'amígos ç (Zb. 26/37. A halál osztatlan 
rész, mindenkinek része van benne. Km.); tren- 
im (id. obi.): trenim tlTya xetl-c (Zb. 26/37. A 
meghalásban is van férfiasság |1 Et in moriendo 



Digitized by VjOOQIC 



496 



inest virtus. Km.); trez-ín (v. Int. tren 1. meg- 
haláloz) móri. 
t-I'i-ç (t-rî 1. da-li ji-ççV: három férfi, hárman) trés, 
trias virorum ; tl'i-p-ç' (id. jipç1* tiz-e : tiz férfi, 
tizen) decem virorum ; tri-ptl' (id. ji ptl'í négy-e: 
négy férfi, négyen) quatuor virorum; tl'it' (id. ji 
f u kettője : két férfi, ketten) duo viri : Fok'neç' 
tV\r yasine-ç (Zb. 26/43. Az üres fegyver két 
férfit megijeszt. Km.) 

1. Mî (tá Kin. ta nagy |1 magnus + le, lY test || corpus 

M. da-li cf. ç'e-le, ç'a-le Ad. calle M. csele, cse- 
lé d kis test : fiatal, gyerek : meg lett ember, dali, 
férfi, férj) vir, mari tus. 

2. tl'í pro (tli 2. (dolog || opera). 

trí-cT-yTin (trí 1. férfi öltöny) vestitus virilis; tl'î-ç'ayo 
(id. bámulatos: tekintélyes férfi) vir rarus, vir 
auctoritatis ; tl'ı-ç'e (tFi 2. p. ç'e-n csinál : dolgos, 
munkás) operarius : fíz-tl. (nő munkás, szolgáló) 
mulier operaria, serva. 

trí-de-k'o-n (tl'i 1. oda-kel: férjhez megy) nubere ali- 
cui ; tl'ídek'ua (id. p. perf. férjezett) nupta ; tll-fe 
(Zb. 25/31. id. fény, szin férfi-szin : férfi) vir; 
trí-f , tlT-f (id. jó, dali férfi, derék ember) vir bo- 
nus, vir magnus; tl'i-go (id. adv. férfiasan, bát- 
ran) viriliter; tr'iYa (id. ság, ség: férfiasság, bá- 
torság) virilitas, audacia; trV-y'a-p'c'e (id. p. y'a- 
p'c*e-n hagy facsintani : férj-csaló) marito infide- 
lis; tr'í-y'o-fíz-i-y'o (férfi-ság, nöség: házasság) 
matrimonium; trí-y^u-a-be (id. társ, a fő cf, fí- 
z-a-be: özvegy-ember) viduus: Fízabem ji-bín 
je-p'íz, tríy'uabem ji-bín y^o-p'izlrqem (Zb. 
26/12. Az özvegy nő gyermekéi fölneveli, de az 
özvegy ember gyermekét nem képes fölnevelni. 



Digitized by VjOOQIC 



497 



Km.); trv-huk' (id. p. n. v. hu-k'-Tn, uk'-in öl: 
J.^ emberölő, gyilkos 2. gyilkosság) 1. homicida 
2. homicidium: ti. *oy'ú (főben járó ügy) res, 
causa criminilis; trV-xodo (id. xode adv. : fér- 
fiason) viriliter; trí-x'oa (id. p. perf. x'^n 11 : 
meglett férfi) vir aduitus; t-Fi-yJu (Zb. 25/38 etc. 
id. + P- x'""" gyö-z, bir : hős) heros ; trV-x'uz' 
(id. p. x'u-z'-Vn : hős, vitéz) heros, virfortis: Ge- 
dûr liyok'e tn^uz'-ç (Zb. 26^47. A kandúr az 
egérrel szemben hős. Km.); trî/Juz'i-y'a (id. vi- 
tézség, bátorság) virtus, auducia; trV-jfqú (id. p. 
jiqun : éltes) grandis natu; tlT-ji-r-a-tâ-r (id. 
ji-r'í, ja-tâ-r, az, a kit férjhez adának : menyasz- 
szony) desponsata, sponsa. 

try-k'o, tliVo (dolog-kelő; küldött, követ) legátus: 
çh'ann z'er ji-trık'o-ç (Zb. 26/9? A főnek a száj 
a követe. Km.) 

t-rv-n ^ri" férfi igésitve : férfi is lesz) se.virum praebe- 
re: U-tl'in zT, u-tFen zí (Zb.26/36. Férfiasnak 
lenned egy, meghalnod egy: vagy győznöd, vagy 
meghalnod. Km. ; tri-negú (id. arc Zb. 25/57 : 
férfias jelenség) aspectus viriüs: tl'í-p'e (tF'i férfi 
hely: férfi-kor) aetas virilis : tríp'enn jl-'uve-n 
(férfi helyre lép, áll :^ férfi kort ér) ad aetatem vi- 
rilem pervenire ; tl'T-sxo (id. nagy : nagy ember) 
vir magnus ; trV-zaqo (id. egy-ke, egyedüli férfi '' 
Zb. 26/1: isten) deus; trV-z; (id. z'i ősz, fehér: 
öreg ember) senex; tr'íz'y-/a, trTz'V-y'e (id. ha, 
kor, ság, ség: öregkor, öregség) senectus. 

topçek' = tepçek'. 

t-re, t-ri, t-ra (t, te ^^ tető + rí, ra: re + je, ji, 
ja : tetőre, reá |; super etc.) ; tr^tl-h'a-n (id 
dűlni hagy: rádőjt, rá-rak, rá-fog hibát) super- 

Lox.-Cab.-Huntf.-Lat. 32 

Digitized byLjOOQlC 



498 



ponere, imponere, tribuere culpae: qx'om ji-hu\' 
h'am tretlh'a (Zb. 26/49. A disznó a maga^ öle- 
sét, hibáját, az ebre fogja. Km.) ; qx'om ji gubz' 
h'am tretih'a (ib. A disznó haragját az eben 
csillapítja. Km.) ; tri Y^-u-go (id. ger. p. ye-u-n 
hagy űzni t. i. jezes unalmat v. te-un : mulat- 
tató, tréfás) oblectans, jocosus. 

tri-yj'n (id. x®""> X'" I rá-ereszt) i'í-by'am tr. (szél- 
fekre ereszt: ki-szellőztet) vento exponere; trl- 
je-n (id. vet, szór rávet |i injicere) : nex'u-t'ekú 
tr. (világocskát rávet : pirkad, pitymallik) diluces- 
cere. • 

t'a (in compositis pro fe II); fa-y'a-n (id. y'a-n, yT-n 
a-k-aszt T. tat. taq,- taq-maq: (rá-akaszt, ölt 'l 
in-duere) v. çît'ay'an tiít'aY'an; t'a-x'o-n v. fe- 
X'u-n ; t'a-j^'-se (pro t'a-s-x'e, t'a-s-x'a) ; t'a-s- 
X'e (pro t'a-zí-x'a, t'a-zí-x'e p. et n. v. f a-x'e-n 
le-gyar-lik II deripi : 1. szakadó, törékeny, romlandó 
2. hiba, hiány) 1. fragilis, caducus 2. defectus. 

t'a-te-n, t'e-te-n (v. Int. t'e-n, V'in IV. M. tá-t: tá-t, 
tá-r, el-ki-szét-ód, óid, ki-gombol) aperire, pan- 
dere, recludere, solvere, relaxare v. zí-t'aten. 

t'a-t'e (p. s. 1. totyogó, tötyögő, lötyögő 2, szotyós) 1, 
oscillans, vacillans 2. mollis, mollescens. 

t'a-t'e-n, t'et'en (t*a, tetőről esik, mozog M. to-ty,- 
tö-ty-: 1, to-ty-og, tö-ty-ög, löty-ög, ballag 2. 
szotyósodik, lágy-ul) 1. vacillare, segniter ire 2. 
mollescere v. cfTt'at'en, ç'e-fefen, ze-ít'ef. 

I t'e (te tető v. na-t'e). 

II te (id. syn te III Igeirányitó 1 tetőre 2. tetőről ;, 

praef. v. ad. super 2. de.super). 

III re = t"í (tő, al-j || pars ima). 

IV. fe (id. cí, suffix. dim. M. d, t, ty: ku-d, ku-ty-a, 



Digitized by^LjOOQlC 



499 



füs-t ete.) V. Ve-kű, nVf e, nf e (dim. composi- 
tum). 

t'e-ç'î-n (fe II vet, ejt: le-vet öltönyt) exuere v. fe- 
zT-ç'în ;" f e-x'o-n == t'e-y/u n. 

t'ex'lJ (p. t'ex'u-n vakar || scabere) v. t "x'u ; fex'ua-le 
(id. tetemes aug. vakaródzó) cutem scabens. 

fe-y'u-n, t'e-x'o-n, fa-x'o-n (fe II tető, hor-nyol, hor- 
zsol : vakar, vakaródzik, fésül) radere, scabere cu- 
tem, pectere: ji px'e je-t'ey'o-go (Zb. 21/211. 
farát vakarva) clunes suas scabendo. 

t'e-kű (t'e IV dim. syn. c'ikú: 1. csekély, kevés 2. 
csaknem) 1. exiguus, paucus 2. fere: qe-neii-ye 
t'ekur (a kimaradt kevés: a megmaradt néhány) 
pauci reliqui: t'ekú yoç'en (vlkinek vlmit csinál) 
aliquid officii praestare; t'ekú-fek-o (id. dupl. 
adv. kicsidenként, lassacskán) paulatim; fekű- 
fekú (id. alig-alig) vix; t'ekú-t'ekú-gore - t'e- 
' kú-t'ek-o. 

II t'e-n, f'i-n (mozog, esik, mállik M. to-ty, tö-ty, szo-ty, 

po-ty, lö-ty il agitari dilabi, dissolvi) v. t'at'en, 
fefen. 

III t'e-n, fT-n (tö-m, nyom, szőrit, gyúr M te-m, tö-m, 

te-le stb. |i premere) v. yeVen, ja-t'e, p7-t'en et 
composita etc. 

IV t'e-n, t'i-n (M. tá-r, tá-t, tú-r Kor. tturu to hollow 

out: 1. tár, nyit, ó-d, old 2. túr, ás, váj '\\ 1 ape- 
rire, solvere 2. fodere, ruere) v. t'a-te-n, f eten, 
ç'e-t'en, qatl'n, t'iYaetc. 
fe-pTn (t^e II tetőről fe-j-t M. té-p: té-p, fel-le-fejt, 
bont) dissuere, resuere; fe-p'Vz-ín (id. v. Int. fes- 
1-ik^ el-f.) díssui, dissolvi ; t'e-te-n =- t'a-ten ; 
t'e-t'e-n -= t'a-f e-n ; t'e-zí-c'í-n (t'e-ç*Tn zî, ma- 
ga magáról levet): byin i\ (övét leoldja) se di- 

Digitized byLjOOQlC 



500 



scingere ; t'x'u (p. f e yju-n le-vakar, vakaró f 
scabens) : zi-ft'-t'y/u (farát vakaró : a kinek a fara 
viszket) ille, illa, cujus clunes pruriunt: Zift-ty'u 
fízír k'abem ma-k'o (Zb. 26/5. A iára viszkető 
asszony Kaabába, Mekkába megy, zarándokol. 
Km.) 
fi-t' (t'í ji t'u kos kettője : egy pár kos) duo arietes. 

I fi (p. f e-n, f T-n IV mint a túró, szúró : tura, k. det. 

fír, kos, kecskebakk) aries, capricornus. 

II fi (f e III Kin. ti, tu föld M. tő, tuskó ter-pe, tö-bb 

etc. II pars ima) v. ba-tTr-y'an, ffí (syn. dí 
III) f u. 

III f'í (id. syn. c'í, ç'e, Igeirányitó: tő-re, le \\ praef. 

verbale sub M. ti, ti-tok alá-dug). 

f i-c'iz-ín (Zb. 21/153 pro físíz-ín). 

tTgú (p. fen, fi-n IV. du-g, köz nyél dugó: fok, fej- 
szénél, kapánál) foramen securis vei ligonis; İl- 
y'a, fı'-y'e (id. p. perf. túrás, árok) fossa. 

fí-y'o-n (fi III tő-kouyul M. ta-kony cf. olyaQ mint a 
takony: lá-gy-ul) mollescere. 

fí-n II— IV =^ fe-n II— IV. 

tTp' fíp' (Hang. sup-sup Tam. toppu-toppú id. az eső 
tárgy »Sup« hangja) sonus cadentis objecli: T'íp 
fíp' ze-te'o nay'ıç'e te'oz' (Zb. 26/64. Sup-sup 
hanggal egymás tetejébe üt s a fiatalabb tetejébe 
üt, mi az? zemíc, tehénszar). 

t"í-p.c'i-n (f'í III tőre, lebocsán-t || demittere; ílp*- 
ç'h*an id.) v. *ufíp'c'Yn ; fis (n. v. físTn szünet 
munka után) quies post laborem! 

físi-y'o (id. kor. n. v. üldögélés, pihenés) quies; fí- 
sí-n (fi III tő-re székel, ül syn. c'YsTn^ çî-sin: 
le-ül, pihen) sedere, desidere, quiescere v. y^afí- 
sín etc. ; f Ysí-p'e (id. hely ülő-hely, hely, telep) 



Digitized by VjOOQIC 



501 



sedes, locus sedendi, değendi: Uj 'abz'ane k'ih'- 
me set'an fis'íp'ec (Zb. 26/68. Ha a körmöd 
hosszú, ördög tanyája az); t'ısıp'e-ç'e (id. új !| 
locus novus) : t. c'ín (id. csinál =- más helyre 
települ) sedes mutare ; t'Ysi'p'e-nse (id. nincs : ta- 
nyátlan) sédem non riabens; t'Tsíz-in (v. Int. fi- 
sYn : üleped-ik, lohad, nyugalomba vonul) subsi- 
dere, considere, quiescere, minui (tumor) ; t'i'-tle-n 
t'V-trí-n (id. dül ; le-dül, a földön hever) jacere, 
humi jacere v. y'a-t'ítlen, y'a-fitlın ete. 

t'í-f e (pro t'et'e, f at'e szotyós, lágy i| mollis) : Zesit/Jo 
dok'ojr-i h'am t'iVe qa-y'ac* (Zb. 26/54. Öt test- 
vér együtt fölmegy és az ebbel a szotyóst kisza- 
ratják, mi az? 'axuannbere pere, az öt ujj és az 
orr, a náthás orr kifuvásáról van a szó.) 

t'k'o-n, t'k'u-n (t'i, tőre gördül : csepeg ^! guttatim ca- 
dere) v. qe-j-t'k'u-xín, te-y'af k'on ; t'k'o-ps (id. 
p. víz: viz-csepp) gutta aquae. 

t'o (pro t'u pár, o adv kétszer) bis : Sji qanne t'o 
qí/qém sji psatle t'o z'raqénn (Zb. 26/18. Tő- 
röm kétszer nem húzom ki, szavam kétszer nem 
mondom. Km.); t'o-ç' (id. + ç' pro p'-c'í 10, 
2 X 10: hu-sz) viginti : toç'-i-f (id. ji-fu 20 X 
2 = 40) quadraginta: t'oç'-re zT-re (húszra 
egyre, húsz is egy is : húszon egy) viginti unus ; 
t^oç're p'ç'ı'-ra (húsz is tiz is : harminc) triginta ; 
foç'-Tç (id. + ji-cí háromja 20 X 3 syn. /Jç' 
6 X 10: hatvan) sexaginta; foçiç-re pç'Tre (60 
+ 10 : hetven) septaginta. 

t'o-rí-se (pro t'i-ri tő-re, vető : le-vetett, viseltes gúnya) 
usu contritus (vestimentum). 

fo-sxe (t'o p. sxe-n eszik: kétszer evő) qui bis co- 
medit; Fízír t'osxe, çasxe-ç, trír ze-sxey'o (zi- 



Digitized byV^OOQlC 



502 



éyey'o) zaqo-ç (Zb. 26/5 A nő kétszer, három- 
szor eszik, mig a férfi evése csak egy. Km.) ; 
t'o-u (id. go, adv. kétszer) bis ; *t'ou-rítlxú (id. 
rí p. tlyu-n : ikerek) gemini ; f ou-tlyon-V-qo (id. 
kétszer szülés fija: iker-szülött) gemellus. 

t'u (Ad. tuu, Kor. tu Jap. tsüi pro tui, Tüb. du, par 
M. kí-t, ké-t == ig pár, ne-d' 2X2, T.tat. tö-r-t 
■^ Kab. t'urír; ha-t 3X2, tö-bb párnál bősége- 
sebb: pár, kettő, ketten) par, duo, bini v. t'o, 
je-t'ua-ne, je-t'o-ne etc- 

NB. A primitív ember kezdetben csak ilyen 
különbséget ismert : egy > sok, több ; kicsi > nagy; 
elő> u-tó; hegy, fej > tő, alj; ezért a Kab. fu 
a t'í (tő) változata s ezt igazolja a je-t'ua-ne (M. 
u-tó-ján való, 2-odik, utána való) képzet. 

t'u-ahe (pro t'u-'a-h*e két ujj vevő, két ujjni; az arsin 
Kab. 'a-r'Kçın, 16-oda : két hüvelyknyi) duorum 
digitorum longitudine; t'u-go-ze-blek' (fugo id. 
adv. egy-felé-kelő : kétfelé nyiló) bipatens ; t'u-m 
(id. obi.) t'um ja-mV-z (kettőnek nem egy-jük, a 
két szülő nem egy fajú : korcs) hibridus ; t'um 
ja-zeyode (kettőnek egymásához tartó : részrehaj- 
latlan) aequus, medius; funn ja-zexoda-y'a (id. 
(ság, ség: részrehajlatlanság) aequitas : fum ja- 
zeyodego (,d. adv. részrehajlatlanul) sine amore 
et studio, integre ; f u-r-ik' (t'u det. + iki is, a 
kettő is: mind a kettő) ambo, uterque. 



Digitized byV^OOQlC 



503 



u 



I u (syn. 'o I elő, kiálló rész, magas, nagy ;; pars pro- 

minens, altus, magnus) v. s. 

II u (id. elő, korai M. ú-j, i-fi || recens, juvenis) v. 

qo-le-u, yjam-blü-u. 

III u (id. hu, 'u elül levő, u-r, ön: 1. te 2. neked 3 

téged 4. tőled i| pron. 2-ae personae secundum 
positionem 1. tu 2. tibi 3. te 4. a te): u tl'me 
(tríme) u ch'e-u-cT-m'Mxú, ué u-f nne (fime) u- 
qatlay'unc (Zb. 26/9. Ha férfi vagy, férfi létedre, 
magad ne dicsérd, ha derék vagy meglátnak ész- 
revesznek. Km. II Si vir es, noli gloriari, si bonus 
es, te observabunt. Prov.) 

IV u (pro III go Suff. c. locat. adv.) 

V u (pro I v. je-u). 

1. ua, ue (oa forma emphatiaa u, 'o I Jap. ue, uwe 

top, over etc. Kor. u, ue, above, overhead etc. 
kiálló, magas, nagy |1 prominens, altus, magnus) 
V. uaçh^a, uafe etc. 

2. ua, ue (id. Igeirányitó 1. magasra, fel, végig 2. pro 

'u el II Praef. v. 1. sursum, ad, super 2. pro 'u 
a, ab, ex) v. uane, uatin, uase etc. 

3. u-a, u-é (proprie dat. lativus u III et redundanter 

antecedit formam breviorem u, p, b): h'aé ué 
u S/ız ' (Zb. 12/42. Hogy egyen meg téged az 
ebsereg. 1| ut canes te comedant !) 

4. ua, ue (p n. v. ua-n, ue-n Jap. wa M. vá-r, kör, 

körül II circus ; circum) v. uarde, uerdíx'u ue-v 
etc. 
ua-çh*a v. oa çh*a (mons, coUis, tumulus) ; uaçh*a-des 
(hegy-lakós) monticola v. desin. 

Digitized by LjOOQIC 



504 



ua-ç-y/o V. uasyo. 

uade (Ad. uate pro p. 'od-i'n, 'oti-n : ütü ma : ütö, 
verő, kalapács) malleus. 

ua-fe (ua 1. 4- bö-r, bur-ok: ég v. o-gu) coelum ; 
uafe-gú (id. köz, ku : lég kör, levegő) regio coeli, 
aer: uafegum ji-h'a-n (levegőbe há-g: fel-száll a 
levegőbe) ascendere in aerem ; uafe-y^uay^o (n. v. 
s. menny-dörgés) tonitru ; uafe-y'uay'o-n (uafe, 
Hang. görget: menny-dörög) tonare; uafe-y/o- 
psk' (id. yo hó-szin, n. v. pse n, psTn 1. fel-süt 
1. villámlás 2. égi háború) 1. fulgur 2. tonitrua 
et fulgura; uafe-vay'o (id. világító: égi csillag) 
Stella coelestis. 

Uii-y'a, ua-Y*é (p. perf. u'a-n üt, vág: 1. vágott, seb- 
zett 2. vágási seb) 1. vulneratus 2. vulnus. 

ua y'e (p. perf. ua-n III : öv, övedző) cingulus. 

ua-k'o-n, ué-k'o-n (ua 2. el-megy, oda-megy) adire: 
Setanej maycnn psím zTç'eno ué-k'oat (Zb. 
12/3. Setanej egy napon elment volt a vizre 
mosni.) 

ua-nní-Y*a-h*ac'e (ua 3. téged p. neg. y'a-h'aç'en ven- 
dégül fogad; nem vendégszerető) inhospitalis. 

II ua-n (for-og |j verti) v. ar-uan, uanten. 

III ua-r\ ('o-n III M. öv, ör-v: övez, körül kőt) 

cingere v. ua 3. uay*e, çTuay'e ete. 
uana-ç'e (s. csináló: nyereggyártó) opifex ephippiorum; 
I. ua-ne (ua 2 fel, rajta p. ne-n, marad, nyugszik 
nyer-eg cf. Szék. nyugodalomtőke) ephippium ; 2. 
uane (id. a hasonlóság után a játszó csont, k'en 
III nagyobbika) genus astragali május; uane-gú 
(id. kö-z, ku : a nyereg közepe) pars média ephip- 
pii V. f eçten ; uane-qoape, uane-qope (id. zug- 
vég : nyereg kápa) umbo sellae, vei ephippii. 



Digitized byV^OOQlC 



505 



uante, oante (p. s. forditó) vertens v. pe-uante ; uan- 
te-y'o, oantey'o (n. v. s. fordítás) versio, torsio ; 
uan-te-n, oan-te-n (v. Int. et trans. uan II M. 
fán-t, csere, fordítás Szék. fent-ő: fordít, forgat, 
csavar) vertere, torquere v. x©-oanten, yeuanten, 

ua-r, ué-r (ua 3. det. te || tu): uerçh'a^e çtap'e se- 
h'éi7nqém (Zb. 26/14. Miattad nem fogok el- 
bújni. Km.) 

u-ar-ce (u III te + a-rí, ja-rí rájuk, azokkal p. c'e-n 
1. a mivel tüzelnek: tőz-eg pro tüzeg) turfa. 

ua-r-de, o-r-de(ua4. det. ővedzö + tér, vá-r tér, kerí- 
tett tér cf. M. vár-ad: 1. vár-hely, kő-épület 2. 
köböl való (Zb. 25/38.) 1. locus cinctus, aedifi- 
cium e saxo 2. lapídeus ; uarde-hune, orde-hune 
(id. hon : kőház) domus lapidea. 

ua-sa-áe (s. p. éen hozó : váltságdíj-hozó) qui pretium 
redemptionis affért; uase (p. ua-se-n föl-ér M. 
vásá-r — Kab. uase-r: á-r, ér-ték, becs, fizetés) 
pretium, valor: sít ji uaser? (mi az ára?) quan- 
to constat? Nem ji tlay'ur çh'ann ji-uase-ç 
(Zb. 26/8. A mit a szem lát megéri a fejet. Km.); 
uase-xoc' (id. n. v. x^-c''" ho-csinál: ár-szabás, 
becslés) aestimatío : uase yoçln (becsül, árt szab) 
aestimare; uase xoac'ar (ár-szabás) taxatio. ; ua- 
se-n (ua 2. ér: fel-ér, meg-ér vlmennyit) attinge- 
re^ aequare, constare; uase-náe (id. nincs: ér- 
téktelen, díjtalan) pretium non habens, sine prae- 
mio ; uase-tlap'e (id. magas : drága) carus, mag- 
ni pretii ; uasetí'-n (id. ad : fiz-et, fizet leánydíjt) 
solvere pretium puellae vei virginis. 

ua-s-y'o (Zb. 12/39 ua 3. so-x'o neked én fogadom ;| 
tibi ego voveo, mendose, ua-cx'o, ueçy'o M. es- 
kü: esküszöm hogy . . .) juro, promitto . . , 



Digitized byLjOOQlC 



506 



NB. Hane aiitiquatani locutionem non substan- 
tivum et adjectivum (celsitas caerulea) sed veram 
sententiam esse demonstrat syntaxis: ua-ç-y'o sT 
sí-byo-x'unk'e (Zb. 12/42 juro equum me tibi 
fieri I! esküszöm, hogy lovad leszek . . .) 

uaten (pro 'oaten mond || dicere). 

ua-tí-n (mendose 'at'ín, ua 2. tart: emel) elevare. 

u'a-n (hu'a-n v. Int. un IV: üt, vág) tündére, secare. 

u-çî-mu-guyTingo (u III te H tu p. neg. fut. guyTTn : nem 
remélhető) non sperandus. 

ud, udd V. 'u-dd-ín. 

u-dane (Ad. q-udane pro 'n-de-ne megkötni való: 
kötő, fonál, cérna) filum ; udane-k'e (cérna-vég) 
extremitas fili. 

u-dY-n (v. Int. un IV ül) percutere v. ç'eudîn ; udîn-î- 
ç'en (hudînç'en id. csinál, ütint: pocskol) aquam 
percutendo agitare. 

ue 1—4 -- ua 1—4. 

ue (p. ue-n ütő, verő: jég-esső) grando. 

ue-ç, UO-Ç (ue, uo 2. el, fel p. çe-n, çîn IV szel, nyes 
cf. M. vas : fé-szi, fej-sze cf. Kab. se) securis : 
UoçTr p-'atYyuk'e (p-uatíyuk'e) px'en^ zey'ap- 
seyu (Zb. 26/43. Mig a fejszét fölemeled, a fa 
pihen. Km.) 

ue-d, uo-d (Ad. uo-de, ue 2. nagyon p. de-n tart, sző- 
rit pass. nagyon szorult || valde arctus : meg-fo- 
gyott, vézna, sovány, hitvány) extenuatus, macer, 
tenuis, vilis: uedy'un (fogy, soványodik, hitvá- 
nyodik) macrescere; ued-í-y'a (id. ság, ség: véz- 
naság, soványság) macies, macritudo. 

NB. A Kab. szó logikája olyan, mint a szé- 
kely szig-oru (szik, szűk: compressus, angustus, 
macer, rigidus, frigidus) s ezért a Kab. uod = 



Digitized byLjOOQlC 



507 



Szék. fogy (fo-d', comprimi 1. minui 2.gelucom- 
primi =-- rigescere, gelascere) s igy fo-gy, fa-gy 
azonos szó. 

ue-f (pro ue-v-f év, idő-forgás, vig: jó, szép időjárás) 
bona vei pulchra tempesías: Uefím u-mi-y'ot 
ujm (uej) b-y'otiiinqém (Zb. 26/41. A mit a j6 
időben meg nem szerzesz, a rossz időben nem 
fogod megszerezni. Km.) 

uB'Y^ (ue 2. el, nagyon, p. n. v. y'u-n ég el-égés: 
szárazság) siccitas. 

1 . ue-j (ua, ue 3 je, ji). 

2. ue-j (id. neked i| tibi, p. jen, jin jár, járó : tiéd ii 

tuus, a, um, qua subjectum vei praedicativum 
sententiae): mír uej-ç, hoc tuum est. 

3. .ue-j (pro ue-v körforgás, idő j, eje : rossz idő) tur- 

bida tempestas v. uj, woj, oji. 

ue-j-in (v. Int. ue-n IV ütöget || pulsitare) v. deuejin. 

ue-j-ptlime (ue = u III te i| tu + je, ger. p-tlîn ; ar- 
ra nézve) quod id spectat. 

II ue-n V. u-n II; ue-n IV v. u-n, 'on IV. 

uen-de-y'o (pro uendeY'u-o adv. terhesen, nehezen) 
graviter; uen-dey'u, o-n-dey'u (ue 1. o ó, nagy, 
obi. m te-he-r, rá-konyuló: nehéz, súlyos, terhes, 
testes, lomha) gravis, ponderosus, corpulentus, 
iners: uer.deyu x^^ (nehezedik, sulyosodik, lom- 
ha lesz) gravescere, ponderosum, inertem fieri. 

ue-ptle-me (ue 3 te || tu ger. ptle-n pillant : láthatólag) 
visibiliter, sicuti vides. 

ue-r-d'í-y'u (ua, ue rí, ra, re, oda-kötő, öv-hur: ab- 
roncs, kerékvas, sin, ráf) circulus, canthus. 

uered v. 'ored ; uerq v. uorq. 

uer-éekű (uc öv, derék det. -{- ç'e alj + kö-z: de- 
rekalj, mátrác) stragulum. 



Digitized byV^OOQlC 



508 



ue-s (Ad. uo-sse ue, uo ó + szi-n, öreg szin M. ösz: 
hó V. Kab. x") níx; ues-huq'o (ues-u-y'o id. 
hulló, omló: hó-omlás, hógörgeteg) nivium me- 
les de monte devoluta ; ues-hute (id. n. v. hu-te-n 
V. Int. hu-n, u-n lY : hó-összeverödés) moles ni- 
vium coacta: Bzu-c'Tkum ues-huter qey'ey'ej 
(Zb. 26/51. Kis madárka hógörgeteget megin- 
dit. Km.) 

ue-éy/, ^o-éy', o-éy/ (Ad. wuo-sye, ue 1. magas, ég 
+ p. ée-yi-n esve hull : eső ? esső Szék. pro eg- 
eső) pluvia. 

ue-te-r (ue 4 öv, kör, p. det. te-n tar-t Ad. ye-ie id. 
kötött, kerttett: tanya) praedium; uete-u (id. pro 
uete-go övezve levő : zárda) monasterium. 

ue-v (ue 4 körül + P- ve-n, vi-n fer eg, forog M. év : 
idő-járás) tempestas, tempus v. ue-f , ue-j, uj ; 
uev-bane (-béne id. bal nézésű = csúnya : rossz 
időjárás) turbida tempestas. 

ue-z-dí-y'a, uo-z-dí-y'a (ue, uo te, neked iJ tibi -p p. 
V. zen, zin I süt, világit + tüz-hev = nap, em- 
bernek sütő yilág: világító szer, gyertya, lámpa) 
lucerna, candela, lampas; uezdíy'a-kú (id. köz, 
bél = gyertya-, lámpa-bél, mécs) filum candeláé, 
ellychnium. 

uezdTy'e-j, uozdíy'e-j (id. növő, fa, világító fa : fenyő- 
fa) pinus; uezdíy'ej-mez (id. fenyő erdő) pine- 
tum. 

ue-z-reg' (ue 4 körül + gerez köröz, részek összehá- 
nyása : körül-forgó = ör dög ? || diabolus ?) uez- 
reg ji-le-u (ördög az ő testében -= dühös) fu- 
riosus. 

uc-z-undek' (ue 3 téged || te + p. undek'-in v. Int. un 
IV. 1 döcögő 2 döcögés) 1. concussans2. concussura. 



Digitized by LjOOQIC 



509 



uf (a íuvás hangja i| sonus flatum imitans). 

uf-afe-n (Hang. cf. M. lib-láb: lebeg-lobog, lengedez) 
agifari, movi, fluitare: Dade ji-z'ak'e mo-ufafer-i 
psrufem 'ut-ç (Zb. 26/65. Öreg apó szakála len- 
gedez és a víz parton tartózkodik, mi az? qarn'íl, 
nád). 

u-f'eç'-o (u IN ger. feç'ı-n: gyanítható) praesumtivus. 

u-y' (pro u-y'u u III Imper x "-" II) : q'ícepsk'e »x'eir 
u-y/ 1« zT-ra'a (Zb. 26/72. Mikor valaki tüsszent 
»szerencsés légy« mondják neki. x*^^^ Ar. |i Cum 
quis sternulat »faustus sis!« dicunt ei v- zTan). 

uj 1 (hó, hej !) ah ! heu ! 

,1 u-j (u lil + ji : a te . . . vlmi-d) pron. poss. tuus : 
uj c'er sít ? (mi a neved ?) quid est nomen 
tuum ? 

2. uj (uev-j V. uev, eje; ros^ idő) turbida tempestas. 

uj-feç-y/un (uj 1. n. v. fecin p. fut. x*u-"> bizásod 
leendő : nagy-reményü) bonae spei ; uj-Y*atlego 
(id. ger. Y'a-tle-n, a te megölőd: csúnya, utála- 
tos) foedus, turpis ; uj-mí-y'apseugo (id. ger. 
neg. Y'apseun, élned nem hagyva: untató, alkal- 
matlan^ taedium afferens, incommodus. 

uk'a-tle-n (v. Int. uk'-ín : megöl) occidere. 

uk'e-n V. huk'e-n. 

u-k'-ín (huk'-Yn v. Int. u-n IV öl, megöl) occidere. 

u-koc^rí-mí-k'-fíngo (u III p. neg. fut. koc'Trík'ín + 
*fT-n bir: átjárhatatlan) impervius. 

u-qa-zY- c\ú (id. p. qac'Txun téged kiismerő — beható 
elméjű) ingenio acuto praeditus; u-qa-zi-c'e (id. 
p. qac'en) : ç'ey/gou u. (gyors-felfogásu) perspicax ; 
u-mY-liauefgo (id. ger. neg. ba-ue-fín pihegni 
bir: tikkasztó) aestuosus; u-mY-c'Yyu (id. p. neg. 
. c'Yxun ismer, ismeretlen, nem ismerős) ignotus ; 



Digitized byLjOOQlC 



510 



. u-mí-x'oiín (id. p. neg. x'oiín cserél: pótolha- 
tatlan) irreparabilis ; u-mî-p'aç'e, u-m-p'aç'e (id. 
Imper. negat. te ne siess: majd meglátjuk) vide- 
bimus; u-mT-tlay'û (id. p. neg. tla-y'un te-kint: 
nem látható) invisibilis ; u-mí-tlay'ugo (id. ger. 
adv. nem láthatólag) invisibiliter. 

u-m-éek'in (id. p. fut. neg. se-k*-in visel, tűr: elvisel- 
hetetlen) non ferendus: u-m-uk'íte (id. Imper, 
neg. 'uk'Vten : ne feszélyezd magad) esto animo 
soluto et libero. 

II. u-n (hu-n, ue-n omlik, esik || cadere) v. tlaun, tleun, 
qauen etc. 

Ili. u-n (hu-n Mon. una : ül |i sedere) v. áí-un, huné. 

IV. u-n (syn. hu-n, uo-n, 'o-n, ue-n, wu-n: 1. üt, csap, 
vág 2. vág-tat =- szalad) 1. tündére, caedere, fe- 
rire, pulsare 2. currere: Dauç-bzager me-ú, dau- 
cYf'ír çTtlç (Zb. 26/19. A rossz hang szalad, a jó 
han^ pedig hever. Km.) ; fokk'ir f Vgo ma-uo (a 
fegyver jól lő) sclopetum bene ferit v. ud'ín, uk'm, 
uk'atlen, qaun, q'fun, zenVeun etc. 

V u-n (hu-n, uo-n, uu-n : hiv, szól, hangzik li vocare, 
sonare, sonum edere) bí-u-n, vî-un etc. 

VI. u-n (hu-n, un IV. Igeképzö ;| Formativum verbale) 
V. pse-u-n. 

un-ç7-n (un IV. csinál : lökint |, trudere) v. jeunc'ín, 
zeunç'm ; une v. 'une ; unk'ibzc v. 'unk'ibze, 
unk'íf'ín V. 'unk'ífín, • 

1. uo ('o I. u, ua, M. ó Jap. ö: ó, öreg, nagy, elő- 

kelő II grandis, aetate provectus, 'prominens etc.) 
• V. uor-q, ne-uo, ne-uo-z'. 

2. uo = ue, ua \ (Igeirányitó || praef. v.) ^ 

3. u-o (u Ml + 1. pron. 2-ae persona: regulariter 

ante verba temp. praesentis): uo-ptlme Y'unj;e, 



Digitized by VjOOQIC 



511 



uo-j-geme degú (Zb. 26/62. Ha tekinted tükör, 
ha hivod, süket, mi az? míl, jég); uo u-zxojr(a 
te neked kellő zT-)(oj-ir p. x^J®") íd, quod 
tu vis. 

UO-Ç (fejsze || securis cf. M. vas) v. ueç ; uod v. ued. 

uo-guá (uo 2. egészen, goá, ges : ragyás) variolarum 
vestigiis notatus. 

uo-y'o, 'o-y'o (n. V. uon IV. ütés) ictus, pulâus. 

uo-y'u-y'a (ue-y'u, ság, ség : Szárazság) siccitas. 

1. uo-j (pro ue-j 2.) 

2. uo-j (3. + je, ;i): uoj-zí-xutle-r (id. p. det. ji-xu- 

tlen a téged kényszerítő: inditó ok) id, quod te 
impellit = causa, impulsus. 

IV. uo-n (uo-y'o) V. 'o-n IV. 

V. uo-n ('o n IV : szól, dalol, kukorikol) dicere, cane- 

re, cantare : Adaqer uonne h'aç'e qak'o Zb. 
26/68. Ha a kakas szól, vendég jő nh.) 

uo-r (uo 3 det.): uor-ç (te magad az) tu ipse es. 

uored etc. v. 'o-n V etc. * 

uore-j (p. aug. 'on IV. verekedő) verbero, onis. 

uo-r-q, o-r-q (uo, 'o I det. q'í, qe, qo dim. ú-r-ka, ú-r- 
fi: 1. úr V. o-r, nemes ember 2. úri, előkelő, ne- 
mes) 1. dominus, homo nobilis 2. nobilis, ele- 
gáns, patrius. 

NB. Hogy a M. ú-r, ör-eg és or, ar (or-ca, 
ar-ca) s hibáson orr azonos szók, mert az orr 
(nasus) az előkelő, kiálló rész s az úr is ^sak 
előkelő cf. kab. pe, ppe etc; uorq-V-y'o (id. ság, 
ség: uraság, nemesség, előkelőség) nobilitas ; uor- 
q'í-k'e (n. s. uraskodás) actio dominum agendi. 

uorq-Tn (uorq igésitve : uraskod-ik, uri módon él) do- 
minum agere. 



Digitized by LjOOQIC 



512 



uose-ps (ues Ad. uosse ó-szinü = hó, a fehér + psi 
víz : harmat) ros ; uoáx = ueáx- 

uo-áín (uo 3. te || tu p. áí-ne^n a mitől te megijedsz : 
csúnya) turpis, deformis; uo-tlay'u (id. p. tlay'ui 
a mit látsz: látható) visibilis. 

uo-uoj (id. uoj 1.: a tiéd) id, quod tuum est. 

uozdíy'a (gyertya || lucerna) etc. v. uezdíy'a ; uozdíy'a- 
y'a-bla-p'e (id. p. y'a-ble-n hagy lendülni, hely : 
gyertya mozdító hely: gyertyatartó) candelabrum. 

uo-z', u-z' (uo 2. aug. ős, öreg || senilis) v. neuoi'. 

uo-z-ín (v. Int. uon IV. 1. üt, ver 2. üt vlkíre) 1. tün- 
dére, ferire, verberare 2. símilem esse: Berezej 
nne-çh'atler-i ch'^aí' ji-tlep'q jeuoi' (Zb. 26/8. 
A borzafa virágzik s minden a maga fajára üt. 
Km.) 

up'-ap'e-n (hup'ap'-íq. cf. M. hip-hop Zb. 26/60: li- 
beg, lobog, inog) moveri, agitari, vacillare v. 
y'aup'ap'en ; IV. uu-n = ^u-n, uo-n IV. 

u-z-ç'eguy'u (u III p. ç'egu;y'u-n neked szív konyító: 
gondoskodás) cura; u-zdi-xoj-m (id. + zd'í + 
p. yojen obi. a neked tetsző helyre) quolibet ; 
u-zegc-ud-o (id. ger. zegoudin téged összeütve : 
boszantó) molestus, írritans ; u-zeguak'o (id. n. v. 
ze-gua-k'on) uzeguak'om xode (id. obi. xode : a 
te tetszésed szerént való, minden lehető) omne 
tibi optatum; u-zegu-JY^ud-go (id. ger. zego, 
je-y'a udín téged összeveretve: vérlázító, jajve- 
széklö) ejulans, lamentans; u-zer'í-xoj (id. zerí 
p. xojen: a neked kellő: szükséglet) res necessa- 
ríae; u-z-xeptie-x'u-n (íd. p. x^P^*®"" P- í"^- 
x'un te belé pillantó leendő: figyelembe veendő, 
fontos) gravis, magni momenti (causa) ; u-z-koc'í- 
rí-yun (id. te közre esendő : süppedékes) uligi- 



Digitized by 



Google 



513 



nosus; u-z-tek'uaden (id. p. fut. te-k'uaden, te rá 
veszendő : káros, veszélyes) damnosus, perni- 
ciosus. 



'U (úu) 

I 'u (mendose hu syn. ^a I M. ú-t dim. ű-r det. ó-du 

dim. od-or det. Jap. u-ro: 1. száj 2. nyilas, út, 
ür 3. a-j) 1. OS, or-is 2. apertúra, via, vacuum 3. 
incisio sagittae: paç'e zl-'u-mí-t (Zb. 25/38 baj- 
szot szája nem tartó : bajusztalan) mystacem non 
habens ; 5e zi-'u-mí-tíz' (ib. egészen fogatlan) den- 
tibus carens: 'am jiti nexVi 'um jiti (Zb. 26/6 
A kézben lévőnél inkább a szájban levő. Km.) 

II 'u (pro u, go, adv. locat.) : Jeser ps'íne'u y'uth'eç 

(Zb. 26/36. A ki megszokta, a forrásnál hudik. 
Km.) 

'u-be, 'u-bbe (mend. hűbe n. v. s. rágalmazás, meg- 
szólás) calumnia, obtrectatio; 'u-be-n, 'u-bbe-n, 
'u-bbí-n ('u I, ben IV. száj mar : rágalmaz, meg- 
szól) calumniari, obtrectare ; 'u-bi-Y'o (n. v. s. 
hörpentés, korty) haustus; 1. 'u-bí-n ('u I ben, 
bín III mer, vesz: hörpent, szürcsöl, kóstol) sor- 
bere, haurire, gu^are) 2. 'ubín v. 'uban; 'ub'íi-ín 
(v. Int. 'ubín 2. megszól, megitél, hibáztat) ob- 
trectare, arguere, vituperare: U-z-y^afís u-j-'u- 
bízl'rqém (Zb. 26/21. A téged leültető megszólod 
nem lesz. Km.) 

'u-bz1*-txe-n ('u I száj + psí viz + tetőről hin-t : 
kö-p [ki-vet], tö-p [le-vet] spuere; 'u-c7-n (id. + 
szel, mar v. h'a-'uc'íie) ; 'u-çabe (id. csűrhető, 
puha: puha-száju) labia molb habens: Ged- 

Lex.-Cab.-Hung.-Lat, 33 

Digitized by VjOOQIC 



512 



uose-ps (ues Ad. uosse ó-szinü = hó, a fehér + psi 
víz : harmaQ ros ; uoSx = ueáx- 

uo-áí'n (uo 3. te || tu p. áí-ne^n a mitől te megijedsz : 
csúnya) turpis, deformis; uo-tlay'u (id. p. tlay'un 
a mit látsz: látható) visibilis. 

uo-uoj (id. uoj 1.: a tiéd) id, quod tuum est. 

uozdTy'a (gyertya i| lucerna) etc. v. uezdiya ; uozdíy'a- 
Y'a-bla-p'e (id. p. y'a-ble-n hagy lendülni, hely : 
gyertya mozditó hely: gyertyatartó) candelabrum. 

uo-z', u-z' (uo 2. aug. ős, öreg \\ senilis) v. neuoi'. 

uo-z-Tn (v. Int. uon IV. 1. üt, ver 2. üt vlkire) 1. tün- 
dére, ferire, verberare 2. similem esse: Berezej 
me-çh'atler-i çh'az' ji-tlep'q jeuoz' (Zb. 26/8. 
A borzafa virágzik s minden a maga fajára üt. 
Km.) 

up'-ap'e-n (hup'ap'-Vg cf. M. hip-hop Zb. 26/60: li- 
beg, lobog, inog) moveri, agitari, vacillare v. 
Y'aup'ap'en ; IV. uu-n = ^u-n, uo-n IV. 

u-z-ç'eguy'u (u Ili p. ç'egu;y'u-n neked sziv konyitó: 
gondoskodás) cura ; u-zdV-yoj-m (id. + zdí + 
p. yojen obi. a neked tetsző helyre) quolibet; 
u-zegr-ud-o (id. ger. zegoudin téged összeütve : 
boszantó) molestus, irritans ; u-zeguak'o (id. n. v. 
ze-gua-k'on) uzeguak'om yode (id. obi. xode: a 
te tetszésed szerént való, minden lehető) omne 
tibi optatum; u-zegu-jY^^^-go (id. ger. zego, 
je-y'a udTn téged összeveretve: vérlázító, jajve- 
széklö) ejulans, lamentans; u-zerı-yoj (id. zerí 
p. xojen: a neked kellő: szükséglet) res necessa- 
riae; u-z-xeptie-x'u-n (id. p. x®P^'®"" P- í"^- 
x'un te belé pillantó leendő: figyelembe veendő, 
fontos) gravis, magni momenti (causa) ; u-z-koc'í- 
rí-yun (id* te közre esendő : süppedékes) uligi- 



Digitized by 



Google 



513 



nosus; u-z-tek'uaden (id. p. fut. te-k'uaden, te rá 
veszendő : káros, veszélyes) damnosus, perni- 
ciosus. 



'U (űu) 

I 'u (mendose hu syn. 'a I M. ú-t dim. ű-r det. ó-du 

dim. od-or det. Jap. u-ro: 1. száj 2. nyilas, út, 
ür 3. a-j) 1. OS, or-is 2. apertúra, via, vacuum 3. 
incisio sagittae: paç'e zi-'u-mi-t (Zb. 25/38 baj- 
szot szája nem tartó : bajusztalan) mystacem non 
habens ; ge zi-'u-mí-tíz' (ib. egészen fogatlan) den- 
tibus carens: 'ann jiti nex'n 'unn jiti (Zb. 26/6 
A kézben lévőnél inkább a szájban levő. Km.) 

II 'u (pro u, go, adv. locat.) : Jeser psíne'u y'uth'eç 

(Zb. 26/36. A ki megszokta, a forrásnál hudik. 
Km.) 

'u-be, 'u-bbe (mend. hűbe n. v. s. rágalmazás, meg- 
szólás) calumnia, obtrectatio; 'u-be-n, 'u-bbe-n, 
'u-bbí-n ('u I, ben IV. száj mar: rágalmaz, meg- 
szól) calumniari, obtrectare ; 'u-bT-Y'o (n. v. s. 
hörpentés, korty) haustus; 1. 'u-bí-n ('u I ben, 
bín III mer, vesz: hörpent, szürcsöl, kóstol) sor- 
bere, haurire, gu^are) 2. 'ubín v. 'uban; 'ubîz-î'n 
(v. Int. 'ubín 2. megszól, megítél, hibáztat) ob- 
trectare, arguere, vituperare: U-z-Y'at'ís u-j-'u- 
biz'írqém (Zb. 26/21. A téged leültető megszólod 
nem lesz. Km.) 

'u-bz'í-tye-n ('u I száj + psí viz + tetőről hin-t : 
kö-p [ki-vet], tö-p [le-vet] spuere; 'u-c'i-n (id. + 
szel, mar v. h'a-'uc'Tie) ; 'u-çabe (id. csűrhető, 
puha : puha-száju) labia molb habens : Ged- 

l.ex.-Cab.-Hang.-Lat 33 

Digitized by VjOOQIC 



512 



uose-ps (ues Ad. uosse ó-szinü = hó, a fehér + psi 
víz : harmat) ros ; uoáx = ueáx- 

uo-áTn (uo 3. te || tu p. áí-ne^n a mitől te megijedsz : 
csúnya) turpis, deformis; uo-tlay'u (id. p. tlay'ui 
a mit látsz: látható) visibilis. 

uo-uoj (id. uoj 1.: a tiéd) id, quod tuum est. 

uozdVy'a (gyertya || lucerna) etc. v. uezdTy'a ; uozdíy'a- 
Y'a-bla-p'e (id. p. y'a-ble-n hagy lendülni, hely : 
gyertya mozdító hely: gyertyatartó) candelabrum. 

uo-z', u-z' (uo 2. aug. ős, öreg || senilis) v. neuoi'. 

uo-z'-ín (v. Int. uon IV. 1. üt, ver 2. üt vlkíre) 1. tün- 
dére, ferire, verberare 2. similem esse: Berezej 
me-çh'atler-i çh'ai' ji-tlep'q jeuoz' (Zb. 26/8. 
A borzafa virágzik s minden a maga fajára üt. 
Km.) 

up'-ap'e-n (hup'ap'-Yg cf. M. híp-hop Zb. 26/60: li- 
beg, lobog, inog) moveri, agitari. vacillare v. 
y'aup'ap'en ; IV. uu-n = 'u-n, uo-n IV. 

u-z-ç'eguy'u (u 111 p. ç'egu;y'u-n neked szív konyító: 
gondoskodás) cura ; u-zdV-xoj-m (id. + zdí -j- 
p. x^J^"^ obi. a neked tetsző helyre) quolibet ; 
u-zegí^-ud-o (id. ger. zegoudîn téged összeütve : 
boszantó) molestus, irrítans ; u-zeguak'o (id. n. v. 
ze-gua-k'on) uzeguak'om xode (id. obi. xode: a 
te tetszésed szerént való, minden lehető) omne 

tibi optatum; u-zegu-JY^^^'go (id- S^^- z^gOi 
je-y'a udín téged összeveretve: vérlázító, jajve- 
széklö) ejulans, lamentans; u-zerí-yoj (id. zerí 
p. yp\en : a neked kellő : szükséglet) res necessa- 
riae; u-z-xeptle-y'u-n (id. p. x^P^'®"" P- í"*- 
x'un te belé pillantó leendő: figyelembe veendő, 
fontos) gravis, magni momenti (causa) ; u-z-koc7- 
r'í-xun (id* te közre esendő : süppedékes) uligi- 



Digitized by 



Googíe 



513 



nosus; u-z-tek*uaden (id. p. fut. te-k'uaden, te rá 
veszendő : káros, veszélyes) damnosus, perni- 
ciosus. 



'U (úu) 

I *u (mendose hu syn. 'a I M. ú-t dim. ű-r det. ó-du 

dim. od-or det. Jap. u-ro: 1. száj 2. nyilas, út, 
ür 3. a-j) 1. OS, or-is 2. apertúra, via, vacuum 3. 
incisio sagittae: paç'e zi-'u-mí-t (Zb. 25/38 baj- 
szot szája nem tartó : bajusztalan) mystacem non 
habens ; ^e zi-'u-m'í-t'íz' (ib. egészen fogatlan) den- 
tibus carens: 'ann jiti nexVi 'um jiti (Zb. 26/6 
A kézben lévőnél inkább a szájban levő. Km.) 

II 'u (pro u, go, o adv. locat.) : Jeser psíne'u y'uth'eç 

(Zb. 26/36. A ki megszokta, a forrásnál hudik. 
Km.) 

'u-be, 'u-bbe (mend. hűbe n. v. s. rágalmazás, meg- 
szólás) calumnia, obtrectatio; 'u-be-n, 'u-bbe-n, 
'u-bbí-n (^u I, ben IV. száj mar : rágalmaz, meg- 
szól) calumniari, obtrectare ; 'u-bT-Y'o (n. v. s. 
hörpentés, korty) haustus; 1. 'u-bí-n ('u I ben, 
bín III mer, vesz: hörpent, szürcsöl, kóstol) sor- 
bere, haurire, gu^are) 2. 'ubín v. 'uban; 'ubíi-in 
(v. Int. 'ubín 2. megszól, megítél, hibáztat) ob- 
trectare, arguere, vituperare: U-z-y^afis u-j-'u- 
biz'irqém (Zb. 26/21. A téged leültető megszólod 
nem lesz. Km.) 

'u-bzl'-tye-n ('u I száj. + psí viz + tetőről hin-t : 
kö-p [ki-vet], tö-p [le-vet] spuere; 'u-c'í-n (id. + 
szel, mar v. h'a-^uc'i^e) ; 'u-çabe (id. csűrhető, 
puha: puha-száju) labia molb habens: Ged- 

Lox.-Cab.-Hung.-Lat 33 

Digitized by VjOOQIC 



514 



xodo 'uçaço, melîm x^do 'uçabo (Tyúkhoz ha- 
sonlóan ketyegve, csicsegve, s birkához hasonló 
puha szájjal. Km.); 'u-çaçe-n (id. susog cf. pe- 
çaçen : susog, sug, csicseg) susurrare, pipire v. 
ze'uçaçen. 

'u-çh'a (Ad. uu-çh'a pro ua, uo I, ó, nagy + fej : 
mák, a nagyfejű) papaver. 

^u-ç'î-n ('u I száj csinál : á-s-it, szájat tát) oscitari, o s 
aperire v. x-uch'an, qíy'e'uc'Tn, z'er 'uç'în ete. ; 
'u-de-n (id. üreg, töm: teletöm üreget) implere 
cavitatem v. xe-'uden. 

'ud-ín (v. Inti 'u-n IV. üt, vág) tündére, secare etc. v. 
je'udíxín, zego'udín etc. 

'u-ge, ^u-gge ('u I ge, qé, nélkül : szájtalan || ore ca- 
rens) : nege-'uge (alaktalan) deformis ; ^u-x"-" 
(id. X'" 'V szájat vág : ájaz, nyit, tát) aperire ; 
cf. T. tat. a-yí-z; 'u-xu-n (id. kap M. á-hé, á- 
h-ul: nyilik) pátere v. qa'uxun. 

'u-j-p'e-n ('u I száj, arc : arcát elfedi) velare faciem ; 
'u-k'e (id. instr.) : 'uk'e k'ec', txic'ek'e y uatih'e 
(Zb. 26/63. Szájával tojik, háton költ, mi az? 
vínd, var-ju, a mely a legelő állat hátán férget 
keres) ; 'u-ken (id. ür, kerc-el : üreget váj || ca- 
vare) v. x^'uken ; 'ukxo, 'uko (p. s. dugó, du- 
gasz) obturamentum ; 'u-k;jfo-n, 'u-kon ('u I száj, 
gyu-r: bedug,-aszol) obturare ; 'u-kxu-de-n, 'uku- 
de-n (id. v. Int.) ; 'uko = 'ukxo ; 'ukuda-r (p. 
ukude-n det. az a mi dug) 'u. qí-'ux'ín (kiduga- 
szol) extrahere obturaculum ; 'ukude (p. s. =- 
'ukxo; 'ukude-n = 'ukxuden. 

II 'u-n = u-n II. 

IV 'u-n = u-n IV v. 'udín ; 'une, une (id. ütni való : 
szeg) clavus. 



Digitized by LjOOQIC 



515 



'unk'ibze (pro 'u-m-k*eji-bze 'u I ajtó-nak megszori- 
tója: zár v. kab. ze-n) claustrum, repagulum, se- 
ra ; 'u. je-tín (zárt tesz = zár) claudere ; 'unk*ib- 
ze-'ux' 0^- P- 'u-xi-n áh-it, nyit: kulcs) clavis; 
'u-p-ç'a-k'e Cupç'e dim. Kor. ip-siul : a-j-k ['a 
+ ji-k'e: sza 6 vége]) labium ; *upç'ak'e-nse (id. 
nincs: ajkatlan) sine labiis; 'u-p-ç'e ('u I száj p. 
p'ç'e-n fel-sze-1, száj-szelet : ajk) labium, labrum : 
'upç'e xojc'íí'in (rá-nevet, kinevet) deridere; 'u- 
pe (id. vég, fél M. apo-lT. tat. öp-r ajk, szájszél) 
labium; 'u-p-le^r (id. sza + pe orr + szin + 
det. or-ca-szin: arckifejzés) vultus; ^u-ps (id. psi 
száj-viz: száj-lé, nyál-lé, nyál) saliva; 'u-rí (id. 
ról, száj-ból || ex ore) : 'uríz'ír (az, a mi a szájból 
szertül, hull: nyál, tajték) spuma, quod ex ore 
decidit. 

'u-s (id. p. sen, sín II vet, szájba vető: T. tat. as, aá, 
cibus : élelem) alimentum, victus ; cf. M. hús (ca- 
ro), mint a nomád főeleimé; 'u-Sx' Od. p. Sx""""» 
eszik : eledel) alimentum : qYza-tír sji-'uáx', je- 
síxír sji maf e-ç (Zb. 26. A mit nekem adnak 
eledelem, a mi elég, az én tüzem. Km. za pro * 
ze-ja-); 'u-tle-n, 'u-tl-ín (v. Int. 'u-n IV M. ö-tl- 
eszt II infigere ; je-'utlín, k'en-'utlen, bie-'utle, Se- 
ze'utlete. 

'u-tl-h'a, 'utlh'^e ('u I száj, p. tih'a-n dűlni hagy, rak, 
szájba tevő: 1. betevő falat 2. lekenyerezés) 1. 
offa 2. corruptela: 'utih'a zíáx' (id. p. a/in eszik: 
huza-vona) homo venalis ; 'utlYn v. 'utien ; 'u-t'íz 
('u I p. v. Int. fen, t'ín III, száj-tömő: 1. húsvét 
2. keresztyén ünnep) 1. pascha 2. dies festus chris- 
tianus; 'u-zed (n. v. s. töltés, fojtás) immissio 
pulveris pyrii in sclopetum ; 'u-ze-d-ín ('u I esz- 

33* 

Digitized byLjOOQlC 



516 



töm : fegyvert tölt) pulverem pyrium immittere in 
sclopetura; 'u-zev (id. út, szűk: szoros, "szurdok) 
angustiae. 



'u (u cum aspiratione abusiva) 

'u (M. o, u, ö, ü: o-csu-d, o-san, u-san, u-gor, u-sz, 
u-szit, ö-szt-ön, ü-sz-ög. Igeirányitó : 1 . el-é 2. 
elül- ről = el 3. végig, egészen || Praefixum ver- 
bale, quod in transcriptione Rossica una cum 
pronomine 2-ae pen'onae promiscue scribitur in 
forma u, hu, 'u: 1. ante-, prae-, ob- 2. a-, ab-, 
3. per- etc.) 

'u-bâ (Zb. 21/225 p. perf. 'uben, 'ubín 2. simára dön- 
gölt) fistucatus; 'uba-tle, 'ubba-tle p. id. tle] do- 
log: mozsár) mortarium; 'ubbe-n 'ubbín = ^uben 
2. ; Vbelec-â (p. p.rf. 'ubelece-n bolyhosodik: 
bolyhos, szőrös, borzas) hispidus, villosus; 1. 
'u-be-n, 'u-bin ('u, ben, b'ín il borit, fordit |I ver- 
tere) V. qa'ubín ; 2. 'u be-n, 'u-b-in, 'u-bbe-n ("u, 
ben, b'ín IV: el-ver,-dönget, tör, zuz) mulcare 
verberibus, contundere ; 'u-be-re-z'-'ín (id. v. Int.); 
'u-b-y u-n (el-le-terit) prosternere, substernere ; 
'u-bıdâr (p. perf. s. det. Zb. 26/71) uj gu j-u- 
bídar (az, a mit szived megfoga : az a mit gon- 
doltál) a te cogitatum, vei optatum ; 'u-b'íde-n, 
-ín (megfog, megtart) tenere: ji-gu 'ubíden (szi- 
vében tart, gondol, elvül tart) cogitare, rationem, 
propositum habere: z'er 'ubidín (száját befogja) 
ora tenere ; 'ubydi-tl-en,-yn (id. v. Int.) ; 'u-bí-n 
1—2 = ^uben 1—2; 'u-bi-z'i-n ('u, bi, zln II: 
simit, keményít fehérneműt) levigare lintea; 'u- 



Digitized by VjOOQIC 



517 



b!ara-k'e-n (id. p. bien II k'en melyedőre hint, 
önt V. te'ublarak'en) ; 'u-b-le-n ('u, blen 1. el- 
kezd, neki áll) incipere: 'Ox'ú nní-ublem bie 
xes-c (Zb. 26/28. El nem kezdett dologban ki- 
gyó lakik. Km.) v. qa'ublen, zeye'ublen ; 'u-bze- 
y'o (n. V. 'u-bzen : szépités, hizelkedés) adulatio; 
'u-bzey'oa-f e (id. f e, f T vig, jó : hizelkedni sze- 
rető) adulatorius v. nrirubzey'oaf e ; 'u-b-ze-n ('u, 
bzen 1. szépit, takargat, hizeleg) velare, conni- 
vere, aduiari: "Aqílír qalenqénn, x'abzer 'ub- 
zenqénn (Zb. 26/23. Az ész nem várfogoly s a 
tőrvény nem hizeleg. Km.) 

'u-c'eft I ('u el, p. c'en II piszkos ft'í fenék: el innen !) 
apage!; 'u-c'ín-ín (el- ázik, meg-ázik) hume- 
scere : YVuc^ínVn v. caus. ; 'u c'í-s-h'a-n (elé-, 
oda-ül) sedere ante, assidere ad. 

'u-ç ('u-ç p. 'u-ç-in 1. eszes, világosfejü, okos) pru- 
dens: Ged néx'ri gedz'ej ney'-'uç-ç (Zb. 26/51. 
A tyúknál a csirke okosabb ! Km.) ; 'u-çâ (p. 
perf. 'uçe-n el-köt: cse-ge, gát) moles fluctibus 
opposita V. psfuçâ; 'u-çe-yu-n ('u sikkaszt: el- 
rejt, eltitkol) abdere, celare, occultare; 'uçejin v. 
'uçije-n ; 'u-çe-n (mendose 'uç'en, 'u, ççe-n III : 
el-köt, korlátol, megdug, vizet elkerít) coércere, 
obsepire, cancellare: psír 'uçen (a vizet megköti) 
molem exstruere: 'uçgo (ger. 'uçTn 2. ügetve) 
gradu tolutili; 'u-çije-n (v. Int. 'u-çı-n 1. v. je- 
'uçijen ; *u-çVqoj-in (% v. çT-qoj ; aprózódik || 
imminui) V. Y'a'ucíqojin ; 1. *u-cí-n (id. süt: 
látszik, világosul, világosit ;| prolucere, lucidum 
esse, illustrare etc.) v. *uç, 'uçijen, qV-*uçın); 2. 
'u-ç'i-ii (l-iu-çin 'u, çi-n sür-ög, vágtat, üşet)tolu- 
tim equitarc, 



Digitized by LjOOQIC 



518 



'u-ç'e-n ^*u, elébe esik: találkozik esetleg, belebotlik) 
casu occurrere, incidere: Bzagem u-'uç'eme uj 
pa'a jet-i b!ek' (Zb. 26/27. Ha gaz-emberre buk- 
kansz, föveged add oda s menj tovább! Km.) v. 
qa'uc'en, 'umY-ç'en, ze*uç^e; 'uç'e-r (id. p. ta- 
lálkozó, szembejövő) obvius; 'u-ç'î-n ('u ç'en, 
ç'în IV csap, vág : megfarag) ascia dolare ; *u- 
ç'T-'u-n (id. pro çi-'u-n száj, üt, ér : el-hül \\ re- 
frigescere) v. y'e'uçTun. 

'u-dara-çx*o-n (id. n. v. det. den III de-r, da-r, der- 
medés le-fog: megdermed) rigescere; *u-dare-b- 
zT-n (id. megkötődik: el-zsibbad a láb az ülés- 
től) torpescere (membra); *u-da-fe-n (*u, nagyot 
von : megrészegszik) ebriari ; Jefe u-m-'udafe 
(Zb. 26/35. Igyál, de ne részegedjél meg. Km.) ; 
'u-dd, *u-d (p. s. boszor-ká-ny) maga; *u-ddí-n, 
*u-dí-n ('u el, den, dVn III : köt, megboszorká- 
nyoz) fascinare; *u-de-'u-n (id. hadlani: el-hall- 
gat, elcsendesül) conticescere, conquiescere v. 
Y'a'ude'un. 

'u-fe, 'u-fe (p. 'ufe-n elé-vonó: mart, part) ripa, litus; 
*ufe-m (id. obi.): *ufem 'ut'ir (parton tartózkodó: 
parti) ripensis, litoreus; 'u-fe-n ('u, von elé- von 
II trahere) v. ç'e'ufen, zexe'ufen etc. ; *u-fen-ç'î-n 
(id. csinál : el-át-ázik esőtől) madefieri (pluvia) ; 
'u-íere-k'-Tn ('u, v. Int. fe-n, fí-n, fer-, fir + kel, 
el-fereg: 1. fel-fordul 2. fel-forgat) 1. everti (ve- 
hiculum) 2. subvertere terram aratro: Jemíne-nef 
ç'î 'uferek' (Zb. 26/60. Vak dögvész a földet 
felforgatja, mi az ? py/eaç, eke) ; *ufez-Yn (v. Int, 
'ufen V. zey e 'uf ez ín). 

*u-f e-j-in (*u fény ijesztő : el-piszkosod-ik) sordescere; 
'ufejre-j (id. p. aug. könnyen szennyesedö) cito 



Digitized by VjOOQIC 



519 



sordescens; 'u-fic'â (p. perf. s. el-feketedett, 
megkékült) nigratus, caeruleus etc. ; *u-f V-c'T-n 
Cu, fény cirmosod-ik: 1. feketed-ik, füstösödik 2. 
el-sötétit: behunja a szemét) 1. nigrescere 2. ope 
rire oculos. 

*u-f í-n-k"m ('u, fí fény + nV-k'Tn oda-kel, elvesz : el- 
ki-alszik) exstingvi v. y'a-'uf'ínk'ín ; NB. quan- 
quam forma *unk'ífín (hunk'îfîn), quae a basi 
k'íf (obscurus) derivari videtur, usitatior est, 
quam 'u-fTnk'ín, tamen haec est rectior, quia ve- 
rificari potest. 

'u-g' (p. n. V. s. M. u-g or etc. 1. ugró, táncos 2. ug- 
rás, tánc) 1. saltator 2. saltatio; 'u-gi-n ('u el, 
kel, emelkedik : ugr-ik, táncol) saltare. 

*uYa-fín ('u, hagy fordulni: elfordít vlhonnan) averte- 
re; *u-Y'a-k'ot-Vn (*u, hagy költöz-ni: el-mozdit) 
amovere; 'u-y'a-ptle-n ,-ín (id. hagy pillantani: 
elé-mutat) ostendere, exhibere : sí-z-'u-b-y^aptle-r 
(Zb. 12/27 az a mit te nekem élűiről mutatsz || 
id, quod tu mihi a fronté ostendis); 'u-y'a-'uvá 
(p. perf. *UY*a*uven : oda-állitott, betett pl. fog) 
statutus, positus ; 'u-Y*a*uve (id. n. v. mellékes 
ékitmény) ornamentum appositum ; 'u-y'a-'u-ve-n 
('u V. caus. 'u vT-'a-n : oda-állit, betesz pl. fogat) 
apponere, statuere : nabie 'u. (sövény keritést ál- 
lit) obsepire ; 'u-y'e-k'í-n (el-kelt, el-hajt) amo- 
vere, abigere; *UY*ek7zín (id. v. Int. Zb. 12/26: 
elmozdít, elveszít) amovere, perire facere. 

*u-Y*ezîk'îi-Yn (id. v. Int. y'a-ze-n, y'azV-n et y'azîk'în 
hagy szánva kelni : elfordul s tovább megy a lo- 
vas) vertere equum et abire. 

'u-Y*o (p. n. v. 'u-Y*o-n M. é-g i| a-g, a-gg: 1. füs-t 
[el-égő, el-kormo$odó] 2. aggo-dalom) 1. fumus 



Digitized by VjOOQIC 



520 



2. angor: Mafe zde-cTmTam 'uy^o cí-wuqém 
(Zb. 26/40. A hol tüz nincs, ott nem csap a füst. 
Km.); 'uY*o-c'í-n (id. csinál: füstöl, füstöt csinál) 
fumare ; 'uy'o-go (id. ger. v. gum-'uy^ogo gyu- 
hában égve: aggódva, aggódó) anxius; *UY*o-m 
(id. obi.) : 'u. jey'açten füsttel megtölt) fumo im- 
plere ; 'u-y^o-" C" cl, ég, kormosodik |; aburere) 
V. *UY*o etc. ; 'u-y^oni n (id. y*o + ní 2 syn. igé- 
sitve: ki-likaszt) perforare; 'uy'o-r ('uy'o det.) 
*UY*or ç'e-Y*a-ue-n (a füstöt alá hagyja ütni : 
megfüstöl) suffumigare. 

'u-h*a-n, *u-h'é-n Cu, há-g, megy: hozzá-fér) adire: 
u-'uh'a x'^gö (te eléhágód léve : hozzáférhető) 
ubi aditus patet ; *u-h'a-p'e (id. p. hely: hozzáférő 
hely) aditus ; *uh*é-n =- *uh'a-n. 

'u-xe-n --=- *uxin ; 1. 'u-yjn Cu, x'ín •" elvisz) efferre, 
auferre. 

2. *u-xi-n, 'u-x'í-n, 'u-xe-n (mend. huh'e-n *u, x^" ^V- 
el-vág: 1. véget ér, fogy 2. végez) 1. finem ca- 
pere, finiri, consumi 2. finire: jegeníy'e 'uxín 
(kitanul) perdiscere ; sxTn 'uxin (evést végez) co- 
medere; txin 'ux'ín (irást végez, megir) perscri- 
bere; íí'an ^\x/\n (szavát végzi) perorare; 'u-xí- 
tle-n (id. v. Int. végez, dönt) finire, decernere. 

'uxí-i'ín (v. Int. 'uyjn 1. el-ki-visz) efferre: Sji h*ade 
jitlme j-u-mV-yjT (Zb. 26/38. Ha halottam lesz 
[benne hever] ne vidd ki ! Km.) 

1. 'u-xo-n (id. kanyarít, fordit: 1. el-kanyarit, fordit 2. 
felhúz órát) 1. vertere 2. revolvere catenulam ho- 
rologii : bzTh*uxon sövénynyel elkerít) obsepire ; 
Sji síh'atír diy^oase sYh*atiç'em ji-*uxoaç (At. 
42. az én órám a tegnap az órás felhúzta) v. qe- 
*uxon; 2. 'u-xo-n (*u elé x^" •" kap: tart mar- 



Digitized byV^OOQlC 



521 



liafajt, tenyészt) alere pecora: y>bze 'u. (tör- 
vényt hoz) legem íerre; 'uyon-ç'i-n (pro 'uyun 
hullni csinál : szitál, szitával ejt) farinam cribro 
cernere; *u-xon-ín ('u-yo" '• tovább képzete : füz, 
fon) nectere, plectere, complectere ; 1 . 'u-yu-n 
(el-hull, ki-hull a fog) excidere (dentes); 2. *u- 
XU-n Cu, xun IV : el-hajt, visszaver támadást) 
abigere, repellere, rejicere; 'u-x'urej-in (el-gurit) 
pro vol vere. 

'u-k'i-n (id. k'in tör, szakit : ki-huz, je-r agyarat, fo- 
gat) evellere (dentes). 

*u-k' (Imper. -u-k' ín : el-takarodj ! e! innen !) apage ! ; 
'u-k'e-p'-ç'ı'n ('u, k'e II he-j, pö-szöl: meghá- 
moz) decorticare, desquamare ; 'u-k'i-n (el-kel he- 
lyéről, el-megy) discedere; 'u-k'íta-y'a (s. ság, 
ség : szégyen, lelkiismeret) pudicitia, verecundia, 
conscientia; 'u-k'ite (p. 'u k'ite-n : szégyenlő, 
lelkiismertes) pudicus, verecundus; 'uk'ite-x' (id. 
dim. szégyenlős, félénk, bátortalan) pudicus, ti- 
midus; 'u-k'i-te-n Cu, k'e hát, ji-te-n előre hátát 
adja, cf. tergiversari : szégyenli magát, zavarba jő) 
púdere, pudore confundi : s-'uk'Vtâz' (sí + p. 
perf. aug. igen szégyelltem magam) valde me 
puduit : sítgo u-*unník'itere ? (hogy nem sze- 
gyei led magad?) quod te non pudet?; 'u-k'ízí- 
^'^J (p- V. Int. 'uk'in, 'uk'ízín, k*e, k'ej dim. el- 
kelős-ke: el-muló pl. nníl jég) dispereuns: c'í- 
mayonn dí-qírítok'ri y'annayonn *uk'ízík'ej (Zb. 
26/62. Télen mi átjárunk rajta, nyáron eltűnik, 
mi az? nnTI, jég); 'u-k'oaz-Tn — *u-k'o-z-'ín ; 'u- 
k'o-n (el-kel, mozdul) discedere v. 'uk'otin, *uk'o- 
zVn ; *u-k'ot-ín (id. v. Int. elmozdul, helyéről) lo- 
co moveri, discedere; *u-k'oz-ín (id, v. Int. el- 



Digitized by LjOOQIC 



522 



múl-ik) abire, praeterire; 'u-k'urij-in (v. k'un 11 
B. el-gurul) provolvi. 

'u-qa-b-zín ('u ki-fel-szépit : megtisztít) mundare v. 
zuqabzín ; 'u-qo (n. v. 'u-qo-n ; el-konyulás) 
curvatio, nutatio v. chVuqo ; 'u-qoanSín v. ^u- 
quanáí'n ; 'u-qodi-a (mendose 'uqoddia p. perf. 
s. el-nyujtott) extentus; 'u-qodij-in ('u v. Int. 
dupl. qo-n, qun III huz: el-ki-nyújt) exten- 
dere v. juqodijgo etc. ; 'u-qoj-a (mendose 'uqoj- 
jâ p. perf. 'u-qoj-in rectius 'u-quj-in Rad. qu-j : 
1. hóka, kopasz 2. kopaszság, hókaság) 1. cal- 
vus, equus frontem albam ostentans 2. calvities; 
'u-qo-n íel-le-konyul) curvari, declinari: çh^'a 
'uqon (fej konyul : alszik, szunyád, szendereg) 
dormitare, dormire; 'u-qua-n-sT-n (id. gáncsosit: 
el-gör-bit) curvare. 

'u-mí'-c'ay'a (p. neg. 'u-ç*e + ság, ség nem tudóság: 
nem tudás) ignorantia ; 'u-mî-ç'e-n (neg. 'u-ç'en: 
nem találkozik, el-kerül) evitare; 'u-mí-s (n. v. s. 
el nem szépités: szembesítés) confrontatio ; 'u-mT- 
sí-n ('u + neg. sí-n szépit: szembesít) confron- 
tare v. zfumYsYn ; 'u-mY-tí-n (neg. ti-n tar-t, ül : 
helyet változtat) mutare locum. 

'u-na-ze-n (*u, neki szán, fordul : szédül, ji çh'a feje) 
vertigine corripi; 'u-ne-ç'Y-n (űrt csinál: 1. ürül, 
üriti magát 2. űrit, betakarít, behord szénát a 
rétről) 1. vacuufn fieri, alvum evacuare 2. vacue- 
facere, exonerare, inferre foenum e prato etc. ; 
'u-ne-xu-n (megvilágosodik || lucescere) v. y'a'une- 
Xun etc; 'u-ne-x'ú (p. n. v. 'unex'un: 1. pusz- 
tuló 2. pusztulás, végromlás) 1. pereuns 2. exi- 
tium ; 'unex'u-y'a (id. n. v. pusztulás, romlás) 
exitium ; 'u-ne-x'u-n fu, ne-x'u-n • pusztul, rom" 



Digitized byLjOOQlC 



523 



lik) perire, devastari: Bzager 'unex'u-c, bzagem 
'uç'er-i 'uneyju-ç (Zb. 26/27. A gaz elpusztul s 
a gazzal találkozó is elpusztul. Km,) ; 'u-nej ('u- 
nej 'u el + p. ne-n nő + aug. -nyi) usque ad: 
dTsatnif 'unej je'aç (két deszátnenyi-je van) ille 
habét usque ad duo jugera; 'uneje (At. 85 id. 
szór, szer) suffixum multiplicativum : t'o-'uneje 
t'ur ptj'í-c (kétszer kettő v. kéttőnyi kettő négy) 
bis bina sünt quatuor ; *unej-k'e (id. instr.) me- 
Xujc (maxo-ji-ç*ı) 'unejk'e (három nap-nyi-ig) 
usque ad trés dies. 

'u-pç'aten, 'upç'e ete. v. 'u-p'ç'aten ete. 

'u-pe-p'c'í-n ('u, + vég, orr + pöcsöz: meghegyez) 
acuminare; 'u-px'o (p. s. függöny) velum, sipa- 
rium ; 'u-p-x'o-n ('u + felékanyarit : el-takar,- 
függönyöz) velare. 

'upsa-yo (p. *upsen, 'upsYn 2. x^ '' • fürész-,gyalu- 
forgács) serrago, scobs; *u-psí-n 1. ('u, psen, 
ps'ín 1. felsüt |i elucere) v. qîçi*ups'in ; *upsîn 2. 
(el-pö-sz-öl : farag, pucérit, gyalul, borotvál) ton- 
dere, abradere, runcinare v. çh'a'upsîn ctc. te'up- 
s'íh'en ; 'u-psk'e-n (*u v. Int. psen, psín 2. moz- 
gat, hopoc-ál II agitare) v. ç'e'upsken; *u-ptle-n 
(megpillant) conspicere. 

'u-p'c'e-n, 'u-p'c'ín (el-facsint : facsar || torquere) v. 
zexe'up'c'a ; *u-pçe (p. 'u + p-çe-n 2. el-vacs- 
kol, gyúr : nemez) coactile, subcoactum ; 'up'çe- 
taqYr (nemez-darab) fragmentum coactilis v. de- 
gelen. 

'u-p'cí-'u-n ('u + p'Vçe-n + 'un, üt; meghűl) refri- 
gerari. 

'upç'a-ie (p. *up'ç'e-n 2. tetemes aug. kérdezősködő) 



Digitized byV^OOQlC 



524 



sciscitans: 'Up'ç'alem ji-blTím k'odírqém (Zb. 
26/20. A sokszor kérdezőnek marhája nem vesz 
el. Km.) 
*u-p'ç'ate-n (v. Int. 'u-p'ç'e-n 3: vagdos) conscindere, 
consecare v. zer'up'ç'aten. 

1, 'u-p'-ç*e (n. V. 'up'ç'e-n 2. kérdés, kérdezés) inter- 

rogatio, quaeslio. 

2. 'u-p'ç'e (n. v. 'up'ç'en 3 irtás-hely) runcatio. 

1. 'u-p'ç'e-n ('u, bocsán-t |j dimittere) v. ç'e-'up'- 

ç'en. 

2. 'u-p'-ç'e-n, 'u-p'ç*ı'n (id. fel-sej-t: 1. tudakoz, kérd, 

kérdez 2. kér) 1. sciscitari, interrogare, quaerere 
2. rogare): Zik'e d-o-'upç'ıngoç . . . (Zb. 12/38. 
egyre kérendünk, akarunk téged kérni . . .) unum 
a te rogaturi sumus. 

3. *u-p'-ç'e-n. 'u-p'-ç'in (id fel-szel : nyes, farag, gya- 

lul, borotvál) secare, scindere, tondere, abradere, 
runcinare etc.) v. *up'ç'aten. 
'u-p'ç'erej (p. 'up'ç'en 2. aug. kérdezni szerető, tud- 
vágyó) libenter sciscitans, cupidus cognoscendi, 
discendi ; *u-p'ç'e-z, *u-p'ç'ez' (p. n. v. 'up'ç'e- 
zín : kérdezés, tanácskérés) quaestio, actio consi- 
lium ab aliquo petendi ; ^u-p'c'eze-y'ú (id. társ : 
tanácskozó-társ) socius . consulendi ; 'up'ç'ez-Yn, 
'up'c'íz'-ín (v. Int. 'up'ç'en 2 : kérdez, tanácsot 
kér) quaerere, consilium petére: U-ze*up'ç*m u- 
mT-yotme, uj pa'a je-*up'ç'ız' (Zb. 26/20. Ha 
te kérdezni valót nem találsz, kérj tanácsot a sap- 
kádtól. Km.) ; 'u-p'e-ç Yn (mendose p*e-ç'ın va-cs- 
kol : el-vacskol, gyúr, csömöszöl) comprimere; 
*u-p'Y-é-ku-n (*u felé serit v. se-n : golyóalakba 
gyúr) conglobare, conglomerare ; *u-p'-k'-in (id, 
bökken: el-visszaugrik) resilire. 



Digitized by LjOOQIC 



525 



US (p. 'u-sí-n 4. el-zeng H cane re) v. uored'us ; 'u-se-n 
V. 'u-sín 3. V. qíxo'usen ; 'u-sí-k'-ín (v. Int. 'usín 
3. el-szelegeti a vizet: el-uszik) nando abire. 

1. 'u-si-n ('u, sen, sín il elé-vet || projicere) v. çh*a*u- 
siY'o ; 2. 'u-sí-n (id. sen, sTn III : ül vlmi előtt, 
mellett) sedere ante, apud aliquid : Psí'm 'usír 
jikVok'e 'azeç (Zb. 26/39. A viz mellett lakó 
az átkelésben mester. Km.); 3. 'u-sT-n ('u, sen, 
sín IV, M. u-sz: 1. el-szel, usz 2. el-ér, föl-ér 3. 
szur-kál, gúnyol) 1. scindere, secare, natare, nare 
2. adaequare 3. pungere, cavillari; 4. *u-sVn, 
'u-ssí-n (el-zeng, dalol) canere, cantare : U-zxo- 
mídem uj 'ered je-'us (Zb. 26/15. A veled nem 
egyező dalod énekli. Km.) 

'u-Sí-n ('u, sen, sín I elé-süt, virad vlkinek : o-csu- 
d-ik) expergisci v. qa'uéín, qa-y'a'usín etc. *u- 
st-ín (id. V. Int. tüzel, uszit cf. szi-t) accendere, 
incitare etc. 

'u-t (mendose ^ut p. 'u-tín lakik, szolgál || famulari) v. 
hune'ut; 'u-th*aç'ik'-în ('u el + tiszto-g-at : 
el-le-mos) abluere ; ^u-tyí-ní-p'cí-ín (id. tye-n, 
t/ín tetőről hin-t + bocsán-t : le-,ki-ráz port) ex- 
cutere pulverem ; 'u-t/i-p'ç'in id. : U-jézao (uoj- 
zao?) ç'ak'o ^u-mi-t/ıp'ç' (Zb. 26/72. Útra kel- 
tedben a gubát ne rázd ki. nh.); 'u-t-x*o-n, 'u-t- 
X'u-n ('u el, te-ker-edik: ka-var-od-ik, keveredik, 
za-varodik) commoveri, turbidum fieri v. y'a'ut- 
yon, qíy'e'ut/'un ; *utx*u-a (p. perf. id. zavaros) 
turbidus; 1. 'uty/u-n -- *utx'on ; 2. 'u-ty'u-n (*u 
el, tető-horzsol : el-kapar, -vakar lapáttal) pala 
verrere; 'u-t-ín (id. tar-t: tartozkod-ik, lak-ik, 
szolgál, van, létez-ik) commorari, habitare, famu- 
lari, esse: pcíSxon^ dez 'utç (At. 34. nagy úr»iál 



Digitized byLjOOQlC 



526 



lakik, szolgál) magnó domino famulatur : h'aç'ou 
qak'om je 'utqém, lío jíratím qupch'e xetlqém 
(Zb. 26/53. Vendégül jövőnek foga nincs, s a 
neki adott húsban csont nincs, mi az? ç'alere 
anebígre a csecsemő és az anya emlője); 'ut-ír 
(id. p. det. T. tat. ut-ír-, ot-ur- sedere) 'ufem 
'uti'r (parti, parton lakó) riparius. 

'u-tlede-n (elé-szalad) procurrere : seçim ji-bzem ''ut- 
ledâç (Zb. 21/229 ... a lóistáló ajtaja elé sza- 
lada); 'utie-fí-n (el-vonszol) abstrahere ; 'u-tlej-â 
(p. perf. s. túli szinü leve: rozsda) rubigo; ""u- 
tlej-in ('u el, v. Int. tle-n 1. túli szinü, piros 
lesz : elrozsdásod-ik) rubigine obduci ; 'u-tle-n ('u 
elé + tyol cf. pa-tyol; forgat, csavar || vertere, 
volvere) v. x^-'u^'^n, k'erí'utlen, qe'utlen ; 'u-tlí- 
k'-in ('u el, törzsül : el-meg-köszörül) exacuere, 
cote polire; 'u-tl-ín (Zb. 21/239 hever, fekszik 
vlmi előtt, mellett) jacere ante, apudaliquid: 'u-t- 
zepít-ín ('ut-ín + egy véget tart At. 80: egy- 
másra következ-ik tisztségben) succedere alicui in 
officio. 

'u-fe-n (mendose hu-te-n, 'u, fen IV. te-m, tö-m, 
gyúr: meg-gyur vályogot, el-,ki-,szét-tapod) dep- 
sere lutum, conculcare, proculcare segetes etc. ; 
'u-t'i'.p'-c'í-n (el, tő-re, bocsán-t: el-bocsá-j-t, el- 
ki-ereszt) dimittere ; 'u-t'íp'c'ííín (id. v. Int.) 

*u-'u-n (id. üt, ver: megveri a kaszát, kiüt, kivág sze- 
met) falcem malleo tundendo acuerc; effodere 
oculos. 

'u-v, 'u vv (mendose 'uv, 'u el, p. ve-n, ví-n I fő M. 
a-v, av-as, av-at: sürü, el-főtt, tömött, vastag) 
spissus, densus, crassus ; 'u-ve-n pro 'u-ví-'a-n ; 
*uv-go (*uv adv. : sürün, vastagon) spisse, crasse; 



Digitized by VjOOQIC 



527 



'u-vY-'a (p. n. v. *u-vra-n : megálló-hely) statio ; 
'u-vra-y'o (id. kor. n. v. : megállás, szünet) mora, 
intermissio: 'uvray^o ji-mV-'ago (megállása nem 
léve : szakadatlanul, szüntelen) sine intermissione, 
continuo ; 'u-ví-'a-n ('u el + meg + áll : áll, 
meg-áll, pihen, szünetel, csendesedik, hallgat) 
stare, consistere, morari, remittere, conticescere 
V. y'a'uvFan, qa^uvVan ; 'uvTa-p'e ('uvl'a, hely : 
megálló-,pihenő-,megháló-hely, szállás, búvóhely, 
elhelyezés, hely) locus standi, morandi, deverso- 
rium, latibulum, locus, statio ; *uvî'ape-ç'm (id. 
csinál: megállapodik) consistere, insistere; 'uví- 
*ap'e-náe (menedéktelen) perfugio carens ; 'uvT- 
'ap'ense-n (id. igésitve: menedéktelen) perfugium 
non habere: 'u-vrap'ená-o (id. adv.) 'u. qak'u- 
h'e-n (hányódik vetődik) jactarí, circumagi, vaga- 
ri ; *uvra-z-ín (v. Int. 'uví'an) ; 'uvY-ç7n (*uv, csi- 
nál cf. M. av-at : sürit, vastagit) condensare, 
crassare ; 'uv-T-y'a (id. ság, ség : sűrűség, vastag- 
ság) densitas, crassitudo ; 'uví-x*u-n (id. gyün : 
sürüdik, vastagodik) crassescere, densum fieri ; 
'u-vTí-k-'m (v. Int. vT-'u-n bőg |i mugire v. qY-z- 
ç'e-uvnk'Yn, ubi mendose stat qYzç'e-r-); 'uvY-p'e 
(id. hely cf. Szék. av-as vágatlan erdő: sűrűség, 
sűrű erdő) densitas, silva densa; u-vYz-Yn (pro 
'uví'azín) ; 'uvv = 'uv ; 'uvve-n, *uvvY-n (pro 
'u-vY'a-n). 
*u-z (u-z, 'u-z p. n. V. 'u-zYn : fájás, vész, betegség, 
baj) dolor, morbus, malum, incommodum: 'uz 
guaçe (gyuladásos betegség) morbus inflamma- 
torius ; 'uz-e-'aze (id. lat. + ^aze) : *u. x'"" 
(gyógyítható) curabilem esse ; 'uze-k'o (id. + p. 
k\;-n, kelő: kó-r, járvány) morbus epidemicus; 



Digitized byLjOOQlC 



528 



'u-zerek'-in ('u, v. Int. ze-n II szorog: el-siet)se 
proripere, çeleri ter abire ; *uz-gin-te-n (id. + 
kelni + tesz : kel-t : lelkét kiadja) móri ; 'uzî-y'o 
(n. V. 'uz-Tn 2. fájdalom, betegség) dolor, mor- 
bus: 'Uzíy'o 'azey'c zi-mî-'a craqem (Zb. 
26/38. Gyógyszere nem lévő betegség nincs. Km.); 
*uz-í-lle (id. aug. tetemes: beteges, nyavalyás) 
morbo affectus; 1. *u-zí-n ('u + zen, zínllszá-n 
fordul: ki-ficamod-ik) luxari, de suo loco mo- 
veri; 2. 'u-z-V-n ('u el + szor-ul, zen, zín III 
fáj, fáj-ós, beteg, beteg lesz) dolere, morbo affici, 
aegrotare: Bereskes/om »sji níbe me-'uz« 
zí-p-'ame, bereskeéx^ qesí/u uj níbe *uzíst 
(pro 'uzîngoç Zb. 26/74. Ha pénteken azt mon- 
dod »gyomrom fáj« a jövő péntekig gyomrod 
fájni fog. nh.) ; *uzínSa-Y'a(s. ság, ség : egész-ség) 
sanitas, sanitudo ; 'uz-Tnse ('uz, nincs: egészséges, 
ép) sanus ; *uzínáe-n (id. igésitve : egészségben 
van) sanum esse ; *u-zzT-n (syn. 'u-zín : el-szo- 
rul, belső szorongást érez) morbo surdo premi. 

'uze-y'oa, ^uáey'u-a (p. perf. s. ellenszenves) molestus; 
'uze-y*u-n (rectius ^uz'e-y'u-n, *ui' utónak + 
kan-dit, néz: utál) aversari, detestari v. y'^'^^®" 
y'un', jiçh'a jey'a^uzey'un ; 'u-zzí-n ('u el, sur- 
ran M. u-s-an, o-san: el-osan, u-san) aufugere. 

'u-z' (p. *u-z'e-n, 'u-z-Vn, u-sa-n, osan el-megy, el-for- 
dui vlmitöl M. ucsu cf. It. il preterito : nyom, után, 
megett) vestigium, ponc, post v. tlc-'ui', ney/uz', 
iiey^oz' ; 'u-z'e-n, 'u-z'ín Cu el, szalad) aufugere 
V. 'uz', *uz'e-zín ; 'u-z'e-z-'ín (id. v. Int.) ; *uz'- 
y'in ('u el, + i'í-n súrol + k'in kel cf. h*a-zín : 
kását töret) alicam facere grana dccorticando ; 
'u-z'-Yn (id. z'en, z'ín II si-mit M. Iiiz: 1. el-si- 



Digitized byLjOOQlC 



529 



mit 2. kövérít) 1. levigare 2. saginare v. negúzí- 
'uíTn, z'rui'íiVn, mu-y'uz etc. 
'u-5 (p. s. ontok, bél-fonál) subtemen ; 'u-je-n, 'u-^T-n 
Cu elé, szór, vet : el-szór, vet-dob) projicere. 



I V (pro fe, fi : ti II vos : dT-v-y'a-k'o minket ti hagyja- 

tok kelni, menni '} nos vos sinite ire = eamus ! 
hadd menjünk!) 

II V (pro VÎ II bi-ka :!t)os): quazc ji-v naxVi quaze 

ji-blaf e (Zb. 26/25. A falu bikájánál inkább a 
falu barátsága Km.) 

I va, ve (p. ve-n I syn. fe, fi, f e, fi : fény, szin || 

splendor, candor, color Rad. M. va-k, va-kk, va- 
kota, vaksi etc) v. va-y'c. 

II va, ve (p. ve-n II vá-j, forgat || vertere humum). 

III va, ve (syn. ba, be IV »pa-ta, láb« j pes) v. va-qa, 

va-qe etc. 

va-b 56 (va II vájó + be-szelő : eke-vas, szántó vas) 
vomer ; vab^e-f e-b? (id. Aliit.) ; va-y'a, va-y'e 
(p. perf. n. v. ve-n II : szántás, forgatás, borozda 
Szék.) aratio, sulcus: zi-vay'e x"^'^> zi-zlle fíc'e 
(Zb. 26/53. Borozdája fehér léve, magja fekete, 
mi az? quran, a korán). 

va-y'c, va-h'o (va I + yo, h'o, xo; 2. syn. fény + 
hő cf. Jap. ho-shi hő + sütő: csillag, fénylő, vi- 

Lox.-Cab.-Hun^.-Lat. 34 

Digitized byLjOOQlC 



630 



lágitó) Stella, lumen; vay'o-be, va-h'o-be (id. 
bőség, csillag-bőség : hetevény, fiastyuk, . göncöl- 
szekere) Pleiades, Ursa major; vay'o-bin (id. + 
család : csillagzat) astrum, sidus ; vay'o-k'e-x'ú 
(id. fark -f- gyű: üstökös csillag) cometa; vay'o- 
lequm (id. + ley'une csillag-lehunyó : bolygó- 
csillag) planéta; vah'o etc. v. vay'o. 

va-k', vva-k' (va, ve II p. n. v. ve-n II dim. forgatás, 
szántás) iteratio agri; va-k'o, vva-k'o (id. kelő, 
járás: szántás, szántás-vetés) aratio, agricolatio; 
vak'o-r, vvak'or (id. det.) 

va-qa, va-qe, ve-qe (va, ve III láb + he-j, láb-tak:ró 
M. ba-ka, ba-ka-ncs: lábbeli, cipő) calceus, cal- 
ceamentum v. c'evaqe, pyjevaqe etc. Zi vaqe- 
zevTm psatle ji-th'akume ji-h'éqém (Zb. 26/42. 
A kinek szűk a cipője, a szó nem megy a fülé- 
be. Km.) 

vaqe-n-íej (id. + m obi. + ç'u szij, sziács: varrga- 
fonál) filum piceum sutoris ; vaqei7-tle (id. ős, 
láb, öreg cipős láb: tapasztalt ember) homo ex- 
pertus: vaqeiTtle Sínerqém (Zb. 26/22. A ta- 
pasztalt ember nem ijed meg. Km.) 

vamvej pro vímvej. 

va-p'e (va II, hely : szántó-fö-d) ager ; va-r (id. det.) : 
var-ví (Zb. 12/5 szántó marha H bos quo aratur) ; 
var-ev-ji (id. vi'-ji szántó ökör nyolc-ja, rectius 
var-vi-j; nyolc szántó marha) ocío boves humum 
vertentes. 

I ve (p. ve-n I fény, szin || splendor, color) v. va I, 

ve-j. 

II ve (id. fövő, főzelék 1| res coquenda, olera) v. y'a-ve, 

be-v. 
lil ve (syn. ffe : bő-r, bur-ok || corium, tegumen) ; ve-y'u 



Digitized by VjOOQIC 



531 



(id. p. y'un I ég, asz : száraz héj, kenyér-héj) 
cortex, crusta (panis). 

ve-j, vve-j (syn. fe-j ve I, rossz: bü-ség, piszok, ga- 
naj) stercus v. h'a-vej, melk'e-vej, sí-vej, vYm- 
vej etc. 

ve-ke-r (ve-ke p. dim. ve-n II dim. det. M. ök-ör 
szántómarha) bos aratorius x'"*^^-^- (legelő és 
szántó ökör) bos pascens et bos aratorius. 

veqe v. vaqe. 

I ve-n, ví-n, vve-n (M. ve-r verő-fény, fő: 1. fénylik, 

süt 2. fő 3. ol-va-d) 1. candere, lucere 2. fervere, 
3. coqui, liquescere v. vay'o, ve, ve-j, ve-pe-n, 
y'avven, ç'ey'even, yey'aven, qay'avín, 'uv, mY-ve, 
pí-vTk'Yn, vvYzín etc. 

II ve-n, vY-n, vve-n (syn. fen, fin II M. vá-j, va-r, ve-r 

ka-var, ke-ver, he- ver, za-var: 1. for-og 2. forgat, 
szán-t V. zen, zYn II) 1. verti 2. vertere humum, 
arare v. vab^e, va-/a, vak', va-p*e, venak'o, ve- 
zin, cY-v, gu-zave-n, zexevih'Yn etc. 

III ve-n, vín (syn. fen, fin : vo-n || trahere) v. gu-ve-n, 

ze-v. 
ven-a-k'o (ven II kel, jár: szántó) arator, 
ve-pe-n, we-pe-n (ven I + pen IV. el-fö). 
ven-vej v. vím-vej ; vezín, vvezYn (v. Int. ven II). 
vif (pro vY II + ji-t'u : két marha) duo boves. 

I vY, vu (Hang. bu, bü Rad. M. etc. fü-1 hang-test jl 

sonus naturális) v. vY-hun, ví'un etc. 

II vY, vvY (bí, bbY IV id. Rad. M. bi-ka, bor-nyu, bo-ci, 

pü-csi, pü-csike : szarvas marha a bőgő, ökör) 
bos: TIxoqotlYm zY-v çY-ratYm, vit' zi'aç (Zb. 
26/46. Ha a parasztnak egy ökröt adnak, kettőt 
kér. Km.) 

III vY (syn. bY, pY III felé 1| praef. verbale: ad, adversus) 

34* 

Digitized byV^OOQlC 



532 



vY-'a-n (id. + áll || stare, felé-áll cf. pi-'a-n, te-pi'an) 
V. "u-vTa-n, 'u-ven, 'uvín etc. 

vî-ç'e (ví 11 dim. M. pü-csi, boci: bika-bor-nyu) vitu- 
lus mas; vY-m-vej (mendose ve-n-vej, vamvej, vY 
II, m obi. vej : marha-ganaj) stercus bovinum. 

vín I— III =- ven I— III. 

ví-n-d (pro vY-m obi. vY II marhán, p. den, din IV tüz, 
szurkál: 1. var-ju 2. holló) 1. corníx 2. corvus: 
*Uk'e k'ec' tyjc'ek'e y uatlh^é (Zb. 26/63. Szájjal 
tojik, háton kotol, mi az? vYnd, varjú, a mely a 
marha hátán férget keres). NB. E szó, meg zen- 
dey'u és bzen-de/'u (kecske-takaritó : seregély) 
mutatja, hogy a M. var-ju, var-nyu (cornix) a 
var (szurkál) ige részesülője kab. aug. kép- 
zővel. 

ví-ok' (id. ki' galy: ág-bog, mint marhának való ta- 
karmány) ramusculi pro pabulo boum : MezYnn 
ji-b/u vvYm ji-by üt' (Zb. 26/65. Erdő-fek-i, er- 
dő széli, ökör, kétódali, mi az? vYok', a mi erdő 
szélén terem és a mit az ökör hátán visznek 
haza). 

ví-'u-n (vY I üt: bong, bong, dong) bombitare, susur- 
rare ; vu-hu-n (id. syn. hangzik, bőg) sonare, mu- 
gire ; vu-'u-n (id. hangot ad) sonare ; vû (id. bu- 
g-ó, hangzó, csengő, pengő) sonans ; vu-maq' 
(id. makkanás: hang, hangzás) sonus, clangor. 

vvak' etc. v. vak'; vvej v. vej; vve-n etc. v. ven, vYn; 
vvez-Yn V. vezín. 

vvY -7= vY II (marha || bos); vvY-çhVde-s (id. fej-tetőn 
ülő: ökör-hajtó; a ki a Kabardoknál az ökrök 
nyakánál ül) bubulcus (ad coUa boum sedens). 

vvY-n, vvYáYn --= vYn, vízin. 



Digitized byV^OOQlC 



533 



W (pro u.) 

wé (pro ué : te, téged, neked || tu, te, tibi ; wé-s-t'ín- 
qém, neked nem adandók || tibi ego non dabo). 

WC (pro uo, te, ön || tu) : U-zíh'ano psYm míve qíxeco 
wo-tlayu (Zb. 26/39. A téged elvivő vizből a kö- 
vet kiérönek látod. Km.) 

wo-j (oj pro ue-j, uev-j év + ijesztő: rossz idő) non 
tractabile coelum : qaaleyer quay'írej x'^me woj 
me y'ú (Zb. 26/76. Ha varjak sokat kárognak, 
rossz idő lesz. nh.) 

wu (n. V. wu-n ütés |i ictus v. pske-wu) ; wuda (p, 
perf. wud-ín v. Int. wu-n, v. cV-wuda). 

wu-j (pro u-j : a te . . . valamid || tuus, pron. poss,) : 
Uor-i wuj'a, ser-i sji'a, zi-mí-'a, çV-'a-xe-p(pro 
ci'aqém : Zb. 26/53. Neked is van, nekem is van, 
azzal nem biró nincs, mi az? z'e, szá-j). 

wu-n ('u-n, hu-n IV: üt, ve-r) tündére, ferire: H'a- 
vejm uj-mfabme, bame co-wuqém (Zb. 26/49. 
Ha az ebszarhoz nem nyúlsz, büze nem csap 
meg. Km.) 'uy^c wu-n (füst csap: füstöl) fumare 



Z (z Gallicum). 

Z I— III pro z'í I— III ; z IV (pro s'í, s inter duas voca- 
İÇŞ vei ante çonşonnantçm mollem : én, engem, 

Digitized byLjOOQlC 



^ 



534 



nekem |i ego, me, mihi : z-y'otînç, ego inveniam)^ 

za pro ze II, III, V (quaiice qT-za-t-i = qí-se-t-i300 
falut nekem adj és || 300 pagos mihi da et . . .) 

za-a (pro zí-ja, za-a-th'aç' magukat ök mossák i] illi 
se lavant). 

zaç'e (p. zaç'en : 1. csupa olyan 2. őszinte) 1. merus 
2. sincerus : bamezaç'e (csupa büz) merus foetor; 
zaç'ego, zaç'o (id. ger. egyenesen, tisztán, őszin- 
tén) directe, aperte, sincere: zaç'o zioate (őszin- 
te beszédű) veridicus; zaç'e-n (ze eszve + ç'en 
II esik : egész lesz |i merum fieri) v. zaç'e, y'aza- 
ç'en ; zaç'o v. zaç'ego. 

zade (p. zade-n v. Int. zen, zín IV szakad ad analó- 
giám tladen a tle-n: 1. meredek 2. meredek hely) 
1. praeceps, praeruptus 2. abruptum: sloy zade 
(At. 22. nyilt szótag sloy Ross.) syllaba aperta. 

zay'a-y'o (n. v. za-y'a-n meg-nyugvás |! requies) v, gu- 
zay'ay'o ; zay'ay'o-j (id. eje rossz : nyugtalan, 
megférhetetlen) amice vivere non potens cf. dekü; 
za-Y'a-h*en v. zey'ah'en ; za y'a-h'ca-psen (ze- 
Y*a-xoa-pse-n magát hagyja valami iránt felgyúl- 
ni: megkíván, megszeret) amore succendi, appe- 
tere; za-y'a-n (ze-y'a-n ze-y'e-n pro zí + je 
magát hagyja || sich verlassen : meg-nyugszik ji gu 
szive) acquiescere v. x^-zay'an, yezey'eiín etc. 

za-y'a-se (p. s. csalétek) esca, illecebra; za-y*a-se-n 
(ze magához hagy szokni: magához édesget, csal) 
allicere, illicere. 

za-y'a-tle (ze esz-ve, p. n. v. y*a-tle-n hagy dűlni, 
eszve-düjtés : ránc, redő) plica, ruga; za-hu-1 v. 
za-u-1; za-xo (id. p. xo-n hull, esik eszve-eső: 
ig-en-es egyenes, si-k, éppen jókor) rectus, pla- 
nus, laevigatus; oppprtune v. y^azaxon; zay^o-a- 



Digitized by VjOOQIC 



335 



Y'a (id. ság, ség: egyenesség, egyenes vonal, sík- 
ság) rectum, linea recta, aequum, planities; za- 
yo-ç'Tz-în (id. csinálgat : egyenesit, egyenget) 
aequare, planare; zaxo-go (id. adv. egyenesen, 
simán) directe, aeque, pláne, polite; zaxo-qém 
(id. nél-kül: szabálytalanul) irregulariter. 

za-qo (pro zV I + dim. egy-ke : egyetlen, egyedüli, 
magára álló, védtelen; csak) unicus, solus, non 
defensus ; solum, tantum : ji-zaqo (egy maga) ip- 
se solus ; ja-zaqo (egy maguk) ipsi soli : zT za- 
qo-c (egy csak) unus tantum; zaqo-c'T-n (id. 
csinál: eltávolít) in solitudinem removere; zaqo- 
zi-c'ín (id. magát csinálja: visszavonul) removeri, 
in solitudinem abire. 

za-qri-y'a-y'ap'c'e-n (za, ze magát, q-ri kül-re, hagy 
facsintani, csalni: csalódásban él) se fallere. 

zaqua-y'a (zaqo, ság, ség: egyedüliség, magánosság) 
solitudo. 

za-m-ç'e (ze egy obi. p. ç'en IV csapó: jól találó) 
médium feriens; za-n-ç'e (id. egyen eső, egybe 
esó : egyenes) rectus ; zanç'e-go (id. adv. egye- 
nesen) recte. 

zan-tx' = zen-d-x ; za-o, za-oh v. za-uo. 

za-ri-yVtlaY'u-n (pro zí-ja-ri magát tökbek átal hagy- 
ja tekinteni: jelentkezik, mutatkozik) semonstrare, 
apparere ; za-ri-Y'a-'uzey'u-n (id. utáltatja : feldü- 
hödik) furere ; za-ri-h"í-n (id. egymástól vesz : 
szét-,ki-bont hajat) solvere crines. 

za-ua, zauâ (p. perf. za-u-n) alaxer zaua (istenek 
verek : isten-verte, kicsapongó) scelestus ; za-ue-n, 
za-u-n, za-uo-n (ze II : eszve-csap, verekedik, 
harcol) conflictari, pugnare; za-u-1 (za-hu-1 p. 
ze-u-n, ze-hu-n eszvç-üt + test: csapat, tömeg) 



Digitized by 



Google 



536 



copia: a zaul (Zb. 21/147 az mind, azt mind) id 
omne; za-uo, za-o (n. v. zauen, zauon: össze- 
csapás, ütközet, verekedés, harc) conflictio, con- 
flictus, pugna ; zauo-m (id. obi.) : z. çîç (ütkö- 
zethez, harchoz tartozó) bellicus: z. jipser çî-nin 
(lelkét a csatában hagyni : elesik) occidi in bello. 

za-ve-n, ze-ve-n (eszve ka-var-odik : za-va-r-odik i! con- 
turbari) v. gu-zaven. 

zâ (p. perf. ze-n, zí-n III szü r szűrt valami, iz j; res 
percolata) v. fou-zâ. 

1. z-de, z-dí (pro zY II magát || se pron. reflexivum + 

praefexum verbale de, dí). 

2. z-de, z-di (id. lat. locat. magá-ba,-hoz,-val |1 in se, 

ad se, secum). 

3. z-de, z-dí (zY III + lat. locat. az oda, az ott : a 

hová, a hol 1| ibi, illuc pro relativo ubi, quo) : ji 
çhar zde-çY'a zYmç'ez (feje az ott voltát a nem 
tudó : az, a ki nem tudja, hol a feje : szórakozott) 
distractus; u-zde-guak'o-m te az ott szive kelőn: 
a hol neked kedves, v. tetszik) illic, ubi tibi 
piacet. 

z-de-çte-n (zde 2. v. Int. çe-n Ili, szed: magával ra- 
gad) arripere secum ; zde-c'Y-fí-k'in (id. szi-pog-at: 
magába szipogat) in se sugere. 

zde-'Y-y' (n. v. s. segítség) adjutorium; z-de'Y-Y'-Yn 
(zde 3. vlmiben kézen fog : segit) adjuvare. 

zde-kû (id. köz vlmi közül, vlmiből |í e média parte 
rei) V. qajy'acecín. 

z-de-mY-k'on (zY III n. v. neg. de-k'o-n): z. çYmY'ago 
(be nem hatolás ott nem állva: beható) pene- 
tráns; z-de-mí-pseu.(zde 3. p. neg. pseu-n él i; 
vivere) c'Yyû z. (lakatlan sivatag) desertum, ere- 
mus; z-de-pseu (id. p. ott élő: lakható) habita- 



Digitized by VjOOQIC 



537 



bilis; zdepseur (id. det. az ott benne élő: lakás) 
. habitaculum; z-de-tye (id. p. t-ye-n az oda- 
karcoló : Írásbeli) litteris mandatus. 

z-de-tlefín (zde 2. von : magával vonszol) secum tra- 
here. 

z-de-ze-r (zde 3. n. v. ze-n II az ott csorgás: víz- 
folyás) cursus aquae. 

z-dí-c'e-tl-'ír (zde 3. p. ç'e-tlln ott le-dül : áru-raktár) 
emporium, locus, ubi merces jacent; z-d'í-des- 
çTp'e (id. p. desin, hely: lak-hely) domicilium; 
zdídes-ír (id. p. det.) — zdepseur. 

zdY-yoç'T-n (zde 2. x^C'" hozzá csinál : beteszi az aj- 
tót) fores claudere. 

z-d'í-ne-s (zde 3. p. ne-sín : az addig érő) quousque 
aliquid dilatatur: Fízím ji çh'ec zdínesYm jr'aqíl 
biek'irqém (Zb. 26/5. A nő esze azontúl, a med- 
dio haja ér, nem megy. Km.) 

zdínesa-r (id. p. perf. det. a meddig valami ére, fok, 
fokozat) gradus. 

z-dí-tle-fín (zde, zdi 1. von-szol; vonszolódik vlhol) 
fluentem esse (vestis): c'ím zdVtIefgo . . . (At. 
63. földön vonszolódva . . .) 

zdí-'u// (mendose zdíuu/, zde 3. p. 'u-yj-n, a hol 
vlmi elvágódik: végszél, határ) finis, limes. 

I ze (zze, zí, zz\ + e lat. adv. 1. egyszer 2. ugyan 

M. sza, sza) 1. semel 2. quidem, quaeso: míde 
ze qay'aze I (Zb. 12/25 fordulj-sza ide) huc ad- 
verte quaeso! 

II ze (id. M. za, za-var, z, z-uz, esz, esz-ve stb. Ige- 

irányitó: 1. esz-ve cf. ze-fe, ösz-ve, egy-be 2. 
egymással, egymás közt || praef. verbale 1. una, 
con- 2. altér cum altero, inter se etc.) 

III ze (pro zí II + je I). 



Digitized by LjOOQIC 



<v 



538 



IV ze (id. demonstrativum ante participia activa, quae 

in sensu Aryaico accusativum secum habent): U- 
ze'or qo'oi' (Zb. 26/14. Az, a kit te ütsz, téged 
üt. Km. íl lile, quem tu feris, et teferit); DiY^uzTr 
ze^aqar ji-'ah'eç (ib. p. 50. Az, a mit a farkas 
megharapott, az ő része Km. v. je-5aqe-n.) 

V ze (pro se IV inter duas vocales.) 

VI za, 56 (Suff. dim.) v. x'urze, gerezTn, zeh'azen 

(M. z, há-z, ké-z, kö-z, tü-z etc.) 

VI ze, ze-j v. zze etc. 

ze-a-x' (ze II, ja-y/ vevő-jük, egymástól veszik: ha- 
gyomány) traditio majorum. 

ze-'a-bek -in (ze 1 1 v. Int. 'abe-n maga megé nyúl) 
manum retroducere ad rem prehendendam ; ze- 
'ah'a, ze'ah'an (pro zeíh'a-n). 

ze-ben (n. v. s. veszedés, civódás) conflictatio, rixa ; 
ze-be-n'í-n (ze II belé ragad : eszve-vesz, vesze- 
ked-ik, birkózik) certare, rixari, luctari ; ze-blj (p. 
s. ellenségeskedő) hostiliter faciens ; ze-bij-in (ze 
II egymással baj-lódik: ellenségesked-ik) hostili- 
ter facere; ze-b-y'a-çh'e-n (n. v. ze-y'açh'en, b 
te II tu) : z. cí-nnrago (eszve-hasonlitásod ott 
nem állva : össze nem hasonlítható) non compa- 
rabilis : z. u-m*í-c'e (hasonlításod ne csináld : 
megfejthetetlen) inexplicabilis. 

ze-by a-de (ze II + by'ade : 1. esz-fek-ett: egy-ódalt, 
eszve 2. egymástól -= szét |] in, ad unum latus, 
con- 2. in varias partes -= dis-) ; - -k'e-n (id. 
ke-1 öszve-nö) concrescere ; - -k'i-n (id. kel, megy: 
szét-megy,-vál) discedere; - -nní-k' (id. p. neg. 
szét nem váló) inseparabilis ; - -sí-n (id. székel, 
ül : egymás mellett ül) altér juxta alterum sedere; 
- -so (id. ger. pro -sígo : egymás mellett, egy 



Digitized by VjOOQIC 



539 



sorban ülve) altor juxta alterum sedendo, in uno 
ordine; - -se-n v. áí-n (id. visz: 1. eszve-hoz 2. 
szétválaszt veszekedőket) 1. conferre 2. scparare 
rixantes; ze-by'ade-t (id. p. ten, tîn III tartóz- 
kodik: egymás melletti, határos) confinis. 

ze-bY'ı-r-a-yî-n (s. + ja x'í-n : össze-szed) coliigere; 
ze-by'íra-tlef-o (ger. zeby'ír'í-tlefín szétvonszolva) 
distrahendo (merces) ; ze-by i-ri, ze-by'u-r'í (ze II 
+ by'í + rí, feküre, ódáira: 1. mindenfelé, min- 
denfelül 2. szét il 1. undique 2. invarias partes, 
dís-): ze-by^-rí-x'ín (Zb. 25/11 id. vesz: 1. ösz- 
ve-szed 2. szét-vesz, széthord, elterjeszt hirt) 1. 
coliigere 2. differre rem, vei rumorem ; - -k'-in 
(id. kel: szét-megy) discedere, separari; - -sí-n 
(id. visz: mindenfelé vezet) ducere undique; 
- -zi-s (id. p. Zb. 25 59 : vezető, a ki minden- 
felé visz) ductor; - -$V-n (id. szór, szét-hány,- 
szór) disjicere, dispergere ; - -k'iz-'ín (id. v. Int. 
k*in kel : szét-megy,-szalad) discedere, diffugere ; 
ze-by'u-rí-'ubídítle (zeb-y'írí minden ódáiról meg- 
fogás At. 13: közre-fogás) intersitum tenere. 

ze-ble (ze 11 + bie 3. esz: 1. eszve 2. félre, ferdén, 
3. szét I! 1. con- 2. seorsum, oblique 3. dis-, praef. 
V. compositum). 

zeble-y'ak' (n. v. s. kicserélés) suppositio: - -y'a-k'-in 
(id. hagy kelni: kicserél) supponere; - -y'e-n 
(Zb. 21/173 elébb megy a belépő vendég) pro- 
pius accedere; - -x'-n, -X'-" (esz ve- vesz, szed) 
coemere: 'azey'o dunejm tetlír p-xu-zeblax'ínc 
(Zb. 21/198 a világon lévő gyógyszert számodra 
cszveveendik); - -xuk^-in (xe-uk'Vn beléökleszt: 
félre-gombol) globulis irregulariterjungere: U-mí- 
ç'o c'íuxer zeble-p-xuk'me bílím qí-pxe-x'onoc 



Digitized byLjOOQlC 



440 



(Zb. 26/70. Ha nem tudva, akaratlanul félregom- 
bolod a gombokat, marha szaporodásod lesz. nh); 

- -k' (p. s. szétváló) dividuus: fugozeblek' (két- 
felé nyiló, csigaház) bivalvis (cochlea); - -k'in 
(szét- kel, szétvál) discedere, separari ; - -sâ (p. 
perf. s. félre-csürt, ferde, félregörbült) obliquus, 
distortus; - -s'í-n (félre-csűr, görbít, ferdit) dis- 
torquere, curvare; - -tie-fí-n (egy felé, láb, von, 
huz: kapál a lábával) radere terram pedibus; 

- -5a 1. (id. p. perf. $3 n IV szel, vág: kereszt- 
út) compitum; - -$â 2. (p. perf. s. át-keresztbe- 
vető) transversarius ; - -iT-n (át-,keresztül-vet) 
transjicere. 

ze-bo-'u-n (ze II eszve, eszve-csókolózni) inter se os- 
culari; ze-ç-h' (id. p. çi-h'e-n, çi-h'-în, singelve, 
mérve vesz: egyező, össz-méretü, hasonló) simi- 
lis; zeçh'a-y'a (id. ság, ség: hasonlóság) simili- 
tudo; ze-ch'a-pe-z-ín (Zb. 25/2o egymásnak al- 
kalmas) alterum alteri aptum esse; ze-cíc-yjú 
(? valószínűleg a ze-y es/ magát, enni hagyó, 
etető alak rontása : Ízletes) jucundi saporis; 1. 
ze-çY-yo (ze II n. v. çY-n mér, öszve mérés: for- 
bát, megtorlás) vindicatio; 1. ze-çY-y'-o (mendose 
ze-çuy'-o pro ze-çY-y'u-o esz, oda-gyül-ve : együtt 
összeségben) una, conjunctim; ze-çYy'u-go id. ze- 
çY-mu.y'o (id. ger. neg. egyenként, külön-külön) 
singulatim, separatim; ze-ç'e-go-u-n (együtt oda- 
kiált) conclamare; ze-ç'e-k'i-j-in (Zb. 25/62: 1. 
együtt kiált, orditva énekel a keresztyén 2. vákog 
a ruca) 1. conclamare, concinere 2. clangere 
(anas); ze-ç'e-k'-in (eszve-megy: erjed, sava- 
nyod-ik) fermentari, acescere; ze-c'e-qo (eszve 
+ le + vág, ró: lerovásra, számlára vétel) em- 
tio pecunia non praesenti. 

Digitized by VjOOQIC 



541 



1. ze-c'e-qo-n (1. eszve-huz gereblyével 2. behord ga- 

bonát, szénát) 1. rastro coliigere 2. convehere, 
invehere. 

2. ze-c'e-qon (ze, ç'e, qon IV : leveri a dög a mar- 

hát) interimi pestilentia (boves etc.) ; zec'e-qo-z 
(n. V. Int. zéc'eqo-n 1. behordás) convectio, in- 
vectio (foeni etc.) ; ze-ç'e-ne-n (fel-gyul) ardes- 
cere, inflamrtiari ; ze-ç'e-pt-le-n (p-tlen 1. el-pi- 
rul, elveresedik) erubescere; ze-ç'e-s/e-n (1. esz- 
ve- ragaszt 2. tákol sajkát) 1. conglutinare 2. re- 
sarcire cymbam ; ze-ç'e-ty'o-n (eszvegereblyél) 
rastro coliigere; ze-ç'etlh'a-n (együtt, alá döjt, 
rak At. 79: alattomban tervez, cselt sző) clam 
machinari; ze-ç'e-tlı-k'-in (el-köszörül, elváslal) 
cote demere, deterere; ze-ç'e-'u-fe-n (be-von, el- 
burkol) involvere; zeda-pâ (p. perf. zede-pinpro 
ze-de-ja-pYâ együtt ápolák) zY-bT$íááek'e z. (egy 
emlő tejével táplált) coUactaneus. 

ze-de, ze-aí (ze II. locat: egy-ütt || una cum, con- 
praef. v. comp.) 

zede'a-n (zede + je'a-n Zb. 26/20 együtt huz) con- 
junctim trahere; - -çte-n (Zb. 21/205: együttesen 
szed, vesz) conjunctim capere, sumeré; - -lY'-m 
(Zb. 26/38 együtt, egyszerre fog, tart) conjunctim, 
codem tempore tenere ; - -o-n (együtt üt) : baz z. 
(fogad Ar. bahs) pignore contendere; - -k'o-n 
(id. együtt jár) una ire ; - -p'í-n (együtt nevel) 
conjunctim nutrire; - -áye (n. v. s. együtt étke- 
zés) epulatio in societate: Zeöesye 'afç (Zb. 
26/35. Az együttétkezés Ízletes. Km.); - -éye-n 
V. syjn (együtt-étkez-ik) epulari, comedere in so- 
cietate; - -tyje-n (együtt-élvez) conjunctim delec- 
tari; - -ue (zede n. v. ue-n üt, lő: üdv-lövés) 



Digitized by VjOOQIC 



542 



tormenta salutandi causa emissa: - -i'e-n (id. 
süt: olvaszt ércet) coquere (metalla); zede-^e-n 
(^e-n IV. szét-tép) dilacerare ; ze-dí — • ze-de : 
zed'í-c'e-Y'a-tle-n (alá hagy dűlni: együtt alá te- 
szi) subdere : 'abiTbit'îr z. (két tenyerét alá tart- 
ja vlminek) ; - -fe-n (id. féreg, pereg: együtt tán- 
col) una saltare : Zexoditl'r zed-o-fer-i zefey^uj- 
tir zed-o-k'o (Zb. 26/14. Két egyenlő együtt tán- 
col s két egyszinü [ló] együtt jár. Km.) ; — gu- 
lezen (id. gyuha lé-zeng: együtt nyugtalankodik) 
una angi; - -/a-se-n, zedé-xe-se-n (id. végzést 
ül : együtt-tanácskozik) una consilia capere ; - -k'o-n 
(együtt-jár) una ire; - -xe-yTa-n (id. x^ + T^e- 
je'a-n hagy nyúlni : együtt tépeti hajukat çh^ecî- 
k'enn Zb. 25/12) facere ut plures capillos suos 
vellicent e desperatione ; - • ne-mí-s (p. neg. -ne- 
sT-n) nem z. (szemnek oda nem érője: belátha- 
tatlan) id, quod oculis terminare haud potes; 
- -pe-by'-o (zedí, pe, fő + by u, fekü + adv.) 
iorír z. ye-Ysi'^^'^ (Zb. 25/43. ye-yaçe-n ? 
egész sor keresztet beszurat t. i. a földbe) longa 
serié cruces erigere ; - -pe-t-ín (együtt folytat) 
una continuare (dictionem) ; zedí-tl (n. v. s. ro- 
ham, támadás) impetus; - -tl-in v. tlen (együtt 
dül : rohan, támad) impetum facere. 

ze-feYú (ze II fény, szin, y'u társ (Zb. 26/15: egy- 
szinü, egyszőrü) unius coloris. 

ze-fík' (ze IV p. jefík'in : az, a kit vlmi fog) affectus 
(aliquo morbo): telcu z. (bélpoklos) leprosus; 
*uz z. (beteges) morbo affectus. 

ze-f e-y'a-ç'aY'o-n (egymás felett hagy bámulni : egy- 
mást bámulatba ejt) se invicem admirari facere; 
ze-f e-y'a-k'-in (elvégez, rendbe hoz) conficeré, 



Digitized byV^OOQlC 



543 



perficere; ze-fe-y'a-k'od-ín (összeveszít) discor- 
des reddere ; ze-f e-y'a-ne-n (v. caus. zef enen : 
eszve-veszit) discordes reddere ; ze-f e-y'e-k'in v. 
zef ey'ak'ín ; ze-f ek'i-y^'^'e (ger. s. esz-ve-kelö- 
ig): ar z. (âz elmulóig: mig az elmúlik, annak 
elmultával) post id peractum, quum id peractum 
esset; ze-fe-k'-in (el-mul-ik, végbe-megy, rendbe 
jő) peragi, confici, bene proçedere; zefe-k*in-áa- 
y'a (id. n-se nincs + ság, ség : rendetlenség) 
inordinatio ; ze-fe-ne (n. v. s. belékötés, össze- 
veszés) altercatio, contentio ; ze-fe-ne-n (l.öszve- 
akadj-láncolódik 2. összevesz) 1. concatenari 2. 
infer se altercari ; ze-f e-ue-n (id. üt : öszveüt, han- 
goztat hangzó tárgyat) concutiendo resonare; ze- 
f e-zeç'o (ze-f e esz-ve + ger. zaç*e-n, zeç'en : 
véglegesen) definite ; zef e-z-mi-y ak'-Tf (p. neg. 
zef ek*in + fin, bir, elvégezni nem bíró || is, qui 
perficere nequit: meggondolni nem biró) incon- 
sideratus; zefegâ (p. perf. zefe^en feszitett, ij) 
adductus (arcus) ; zef e$e (p. id. eszve-vető : öl- 
tönyt összeakasztó horog) fibula vestimenti ; ze- 
fe-^e-n (esz-ve-vet ; 1. megfeszít ijat 2. eszve- 
akaszt több lovat v. fegap'e) 2. adducere arcúm 
2. alligare plures equos. 

ze-fíz'-in (ze II javul Zb. 29/40: össze-békül) animo 
piacari inter se : dí-ze-y'e-f *íz' I (hadd béküljünk 
ki) reconciliemur. 

zeg'â-r (p. perf. je-gen vlki hivottja: a hivott) is, qui 
vocatus est ; ze-ge (pro zV-je-ge maga hivó-ja : a 
ki neveztetik) is, qui vocatur, nominatur : trvf-k'e 
zege (a derék férfinek nevezett) is, qui bonus vir 
vocatur. 

ze-go (ze II + go III syn. y'o, yo ho-z, he-z: 1. esz- 



Digitized byV^OOQlC 



544 



ve, együtt, egyszerre, egy izben, átalában 2. egy- 
mástól, szét II 1. una, con-, uno tempore, subito, 
omnino 2. dis-) ; zego-yVp (p. s. gyújtó, csí- 
pős, szuros, szó, beszéd) urens, mordax ; - -y'a- 
pí-n (hagy gyo-pon-ni : gyújt, dühösit, ingerel) in- 
cendere animum, incitare, furiosum reddere ; 

- -yaz-Tn (fel-has-it, darabol testet) dissecare; 

- -hu-n, ze-go-u-n, zego'un (id. + hi, hiv: 1. 
egymásnak kiabál 2. össze-hiv) 1. conclamare, 2. 
convocare ; - -hudín v. zego-'udín; 1. - -yl-n 
(szét-vesz, kitát szájat, kinyit könyvet) dirimere, 
hiare, patefacere, aperire librum ; 2. - -xi-n (szét- 
vág) incfdere, dissecare ; - -xo-n (eszve-hajt : ösz- 
sze-ereszt, deszkát) coagmentare, aptare; zego-k' 
(n. V. s. szakadás, repedés, hasadás) ruptura, fis- 
sura, rima; - -k'i-n, zego-kk'i-n (1. szakitva ösz- 
szeszed 2. szakad, reped, ha.'ad, pukkad, foszlik 
3. szét-tárul, ruha, ajtó) 1. carpere in multitudine 
2. dirumpi, diffindi, rimas agere, explodere 3. 
laxari vestis, patefieri (janua); zego-mY-h'a-Y'a 
(id. n. V. neg. h'a-n, hág, megy: egyet-nemértés) 
dissensio, discordia ; - -mí-k' (p. neg. zegok'in : 
feloldhatatlan) indissolubilis ; zego-pT n (esz, gyo- 
pon : haragra gyúl, ingerül) iricendi, inflammari 
ira ; zegonmTo v. zegurVmí'o ; zego-sye-n (esz- 
ve-ragaszt, enyvez) conglutinare ; zego-tl (id. n. v. 
tlen, tli'n döjt, tesz : összetétel) compositio ; - -tlet 
(szét-ugró, pukkadó) dissiliens ; zego-t-o (id. gtr. 
t'í-n tart: együtt) una; zego-f (id. fu kettő): 
fok'zegot' (kétcsövű fegyver) sclopetum duplici 
tubo ; zego-u, - -hu (n v. s. eszve-hivás) convo- 
catio : - -u-n, - -hu-n (össze-hiv jj convocare) ; 
- -ud (n. V. zego-'udín : 1. szét-ütés 2. osztás, 



Digitized byLjOOQlC 



545 



számtani) 1. actio discutiendi 2. divisio (arith.) ; 

- -'udâ (p. perf. id. 1. szét-ütött,-hasadt 2. ha- 
sadtság, repedés) 1. diffractus, diffisus 2. fissum, 

. rima; - -'ud-ín, - -hud-ín (esz- ve, üt: 1. szét- 
üt,- tör,-hasit 2. szét-hasad) 1. diff rangere, diffin- 
df^re 2. diffindi; - -'u-yé-x'i-n (id. v. caus. 'u-yin 
áhit, nyit Zb. 25/29: szét-nyittat) facere ut quis 
aperiat, solvat véstem ; - -*u-n = zepo-hu-n ; 

- -'u-ve-n (zego + 'u-vY-'an el-meg-áll : együtt- 
megállapodik, szerződik) convenire, conditiones 
statuere, pacisci. 

ze-gua-k'oa (pro zí je-gu + p. perf. k'o-n, k'un : be- 
lészeretett) amore incensus; zeguak^or (id. p.det. 
kedves) id, quod quis amat: z. zıç'e (tetszése 
szerént cselekvő v. cselekvés: tetszés) voluntas, 
libido : ze-gua-ue-n (egymás szivébe üt : össze- 
vesz) discordare inter se. 

zegu-cx'oa (zego + p. perf. cx'o-n fog : összefogott || 
conjunctus) v. yatyem ; zegu-j-hud-ín (Zb. 26/78. 
zego eszve, je-hud ín üt-i : le-üti a nyavalya, 
megdögleszti) interficere, alicui mortis causam 
praestare. 

zegu-nes-o (ze-gu egymás szive, ger. nesin oda-ér : 
egyetértőleg) concorditer; ze-gur*í-mí-'o (p. neg. 
zegur'ron : elütő, különböző) discrepans ; zegu- 
rí-'o (id. p. egyetértő, összhangzó) concors, con- 
sonans; zeguri-'o-go (id. ger. adv. egyetértőleg) 
concorditer; ze-gu-r'í-'o-n (ze-gu + rí egymás 
szivére üt: egyezked-ik, alkudozik, megalkuszik) 
pactionem facere, transigere, convenire de pretio. 

zegu-'u p-ç'T-k'-in (zego el-fel-szeleget : össze-,szét-vag- 
dal) concidere, dissecare. 

ze-ya (ze JII + v. aux. caus.): 

Lex.-Cab.-Hungr.-Lnt 35 



Digitized by LjOOQIC 



546 



ze'Ya'aze-n (magát orvosoltatja) se mederi curare; 

- -c'íxű (n. V. s. megismerés, megtanulás) actio 
discendi; - -c'í-xu-n (megismer, megtanul) disce- 
re, ediscere ; - -çh'en (çî-h'en mérve vesz : . al- 
kalmazkodik) se conformare ad; - -ç'a-y'a (n. v. 
s.) ji çh'ak'e z. (maga fejére tanulás -= öntanu- 
lás) autodidaxis; - -ç'e-n, ze-y'eç'en (magával 
tudat: meg-tud, tudakol, vizsgál) percontari, scis- 
citari, quaerere: uaser z. (árát kérdezi) prelium 
rei quaerere: zîçTçYr ze-z-y'eç'enoç (Zb. 21/184 
kivoltát majd megtudom én) quis ille sit, compe- 
riam ; - -gua-k'o-n (megszeretteti magát) se ama- 
bilem praestare; - -gu-se-n (megsértődik) offendi; 

- -h'e-n (zay'ah'en, ze-y'a-h^Y-n : magát viteti) v. 
caus. h'en, hTn se auferi sinere : çh'ak'om zey'a- 
h'en (a bútól magáf viteti: elcsügged) desperare; 

- -y'oz-ín (v. caus. zex'ozín: megváltoztat rende- 
letet) commutare jussum ; - -ku-n (magát féreti : 
meg-fér vlkivel) amice vivere; - -ku-i-ín (id. v. 
Int. össze- ki-békit) conciliare, placare ; - -k'o-k'-in 
össze-fel-forgat, lázit, összeront) subvertere, cor- 
rumpere, ad seditionem concitare; - -k'o-n (jár- 
tat, használ vlmire) uti re; - -k'on-iYa (id. ság, 
ség: használás, használat) usus; - -pç-k'u-n (el- 
buvik eső elől) delitescere, se abscondere; - -peç 
(n. V. s. szerkesztés, szerzemény, fejtegetés) com- 
positio, opusculum ; explicatio, expositio ; - -pe- 
cí-n, ze-y'e-peçın (szerkeszt müvet, beszédet, 
szépit, diszit, fejteget) conscribere, componere, or- 
nare, exponere. explicere v. zepeçYn ; - -p-se- 
xu-n (ze-y'epsexun v. ueç : pihen, magát pihen- 
teti) requiescere ; - -se-n (sen lU : magát gyako- 
rolja) seexercere; --tla-y'u-n (1. magát mutatja 2. 



Digitized byV^OOQlC 



547 



magának megmutattat vlmit, megnéz, értesülést 
szerez) 1. se monstrare 2. sibi ostendi jubere, 
certiorem fieri, comperire; - -'uzeYu-n (magát 
utáltatja, tolakodik) moleste, importune se gerere; 

- -ze-n (fordul, irányul) se verterej --zí-x-in 
(meg-hajol, meghajtja magát) seinclinare; --á-ín, 
ze-y'ez-ín (v. Int. za-y'a-n, v. -xe-zeyez-m) ; ze- 
y'e = ze-y'a; - -ku-n (ze-ya-ku-n (Zb. 12/8 
össze-illeszti ji-çh'amre ji-tlemre z. fejét és lá- 
bát alvásnál, össze-kunkorodik) cubando caput et 
pedes componere ; - -k'e-sV-n (Zb. 26/3 a lovon 
maga megé ültet) in equum post se imponere; 

- -'u-te-n (Zb. 21/203 eszve-tapodtat pl. lovával) 
conculcari facere. 

ze-y'í-n (ze II -f y"í-n III konyul : kiegyezik) compo- 
nere, transigere : dde mi di-bjim (bijim) sítk'e 
de-zey"ín ? (Zb. 21/209 mi ezen ellenségünkkel 
mikép leszünk készen?) cum hoc nostro hoste 
quomodo transacturi sumus?; ze-y'oi'ey'un pro 
zeyVuzey'un. 

ze-y'uney'ú (együtt, szomszéd : szomszéd) vicinus ; ze- 
y'uney'u-go (id. adv. egy sorban) in ordine; ze- 
y'use-uo (zey'u-se egy kiséret, go adv. együtte- 
sen) una, in societate ; ze-hut-xi-n (egymást fecs- 
kendezni, locskolni) conspergere inter se ; ze-h'a-n 
(1. eszve-hord, megtakarít, gazdálkodik 2. magá- 
val hord, magán hord) 1. comportare, parcere, 
servare 2. secum portare; ze-h*aze-n (id. v. Int. 
takarékoskodik) frugaliter agere : Zeh'azexe me 
huner-i zejz'if me-'unexú (Zb. 26/15. A takaré- 
koskodók vagyonosodnak, két egymásra irigykedő 
elpusztul. Km.); ze-h'e-n == ze-h'a-n v. tlay'en. 

zex'a-c'ík'ín (n. v. zexe-c'ík"ín egymásból sejt-ik =- 

Digitized byLjOOQlC 



548 



meg-értés) actlo intelligendi : z. xode (megérthető) 

intelligibilis. 
ze-x'ax'-go (pro zexex-go ger. zexex'ín : hallomásból) 

auditu; zex'a-mi-x'a (id. p. perf. neg. hallatlan, 

nem hallott) non auditus. 
ze-xe (ze II -f x©: 1. esz-ve, egy-be 2. egymás-tói = 

szét II L una, con- 2. sep