This is a digital copy of a book that was preserved for generations on library shelves before it was carefully scanned by Google as part of a project
to make the world's books discoverable online.
It has survived long enough for the copyright to expire and the book to enter the public domain. A public domain book is one that was never subject
to copyright or whose legal copyright term has expired. Whether a book is in the public domain may vary country to country. Public domain books
are our gateways to the past, representing a wealth of history, culture and knowledge that's often difficult to discover.
Marks, notations and other marginalia present in the original volume will appear in this file - a reminder of this book's long journey from the
publisher to a library and finally to you.
Usage guidelines
Google is proud to partner with libraries to digitize public domain materials and make them widely accessible. Public domain books belong to the
public and we are merely their custodians. Nevertheless, this work is expensive, so in order to keep providing this resource, we have taken steps to
prevent abuse by commercial parties, including placing technical restrictions on automated querying.
We also ask that you:
+ Make non-commercial use of the files We designed Google Book Search for use by individuals, and we request that you use these files for
personal, non-commercial purposes.
+ Refrain from automated querying Do not send automated queries of any sort to Google's system: If you are conducting research on machine
translation, optical character recognition or other areas where access to a large amount of text is helpful, please contact us. We encourage the
use of public domain materials for these purposes and may be able to help.
+ Maintain attribution The Google "watermark" you see on each file is essential for informing people about this project and helping them find
additional materials through Google Book Search. Please do not remove it.
+ Keep it legal Whatever your use, remember that you are responsible for ensuring that what you are doing is legal. Do not assume that just
because we believe a book is in the public domain for users in the United States, that the work is also in the public domain for users in other
countries. Whether a book is still in copyright varies from country to country, and we can't offer guidance on whether any specific use of
any specific book is allowed. Please do not assume that a book's appearance in Google Book Search means it can be used in any manner
anywhere in the world. Copyright infringement liability can be quite severe.
About Google Book Search
Google's mission is to organize the world's information and to make it universally accessible and useful. Google Book Search helps readers
discover the world's books while helping authors and publishers reach new audiences. You can search through the full text of this book on the web
atjhttp : //books . qooqle . com/
MAGYAR
KÖNYVSZEMLE.
A MAGYAR NEMZ. MÚZEUM SZÉCHENYI ORSZ. KÖNYVTÁRÁNAK
K Ö Z L Ö N Y E.
A NM. VALLÁS- ÉS KÖZOKTATÁSÜGYI minisztérium megbízásáról
SZKUKESZTI
KOLLÁNYI PERENCZ.
ÚJ FOLYAM XIV. KÖTET.
MOtt-iKi ÉVFOLYAM.
BUDAPEST
KIADJA A MAGYAR XEMZKTl MrZKI.M SZÉr.lllíXYI OliSZ. KÖNYVTÁRA
1 !»()«.
J "I t< I ■
I'
j hi Ï
!"S'6'»7'ï"S
... -~. ir«~> .<r- J
Budapest, ax Athenaeum r.-t. nyomába.
TARTALOM.
1. ÉRTEKEZÉSEK. ÖNÁLLÓ KÖZLEMÉNYEK.
Lap
A Magyar Nemzeti Múzeum Széchényi orsz. könyvtára az 1905. évben 89
Dr. Bányai Elemér. A Toldi-trilogia eredeti kéziratai a M. N. Múzeumban.
(Harmaàik és befejező közlemény) 7
Dr. Gulyás Pál. Előmunkálatok Hain ősnyomtatvány-jegyzékének új
kiadásához ~ 1
Dr. Gulyás Pál. A modern nyomtatványok könyvészeti leírásának
szabályai „ 335
Ivancan Lajos. Zrínyi Katalin grófnő sorsvető-könyve. (Négy szöveg-
képpel) w ... 232
Kanyaró Ferencz. Melius ismeretlen és elveszett művei 289
Magyar Könyvesház. Dr. Dézsi Lajos : Adalékok a Régi Magyar Könyv-
tár II. kötetéhez 131
Sági István. Magyar bejegyzések a M. N. Múzeum Széchényi-könyv-
tárának egy ősnyomtatvány-koliigátumában 345
Dr. ScnöNHERR Gyula. Nagylucsei Orbán zsoltáros könyve a M. N. Mú-
zeum könyvtárában. (Két melléklettel) 193
Stockinger Gyula. Áineves irodalom 245
Szekfü Gyula. Schesaeus-kézirat a M. N. Múzeumban ... 321
Dr. Veress Endre. A bolognai Marsi gli- iratok magyar vonatkozásai.
(Egy melléklettel) 109, 211
Dk. Vértesy jenő. Kölcsey III-ik felirata az ifjak ügyében « 241
Vidéki könyvtáraink 1904-ben 39
2. TÁRCZA.
Évnegyedes jelentések a M. Nemz. Múzeum könyvtárának állapotáról
1905. október 1-től 1906. szeptember 30-ig 71, 154, 252, 353
A budapesti m. kir. Tud. Egyetem könyvtára 1904-ben 158
Az Erdélyi Múzeum-Egylet könyvtára 1905-ben 356
A Magy. Tud. Akadémia könyvtára 1905 bon 257
A szegedi Somogyi-könyvtár állai»ota 1905-ben 258
I*
IV
3. SZAKIRODALOM.
Lap
Armstrong E. Latoüche : The book of the public library, museum and
national gallery of Victoria. Ism. 2 265
Heinrich Gusztáv. Egyetemes irodalomtörténet. Ism. 2 76
Fümagalli G. Lexicon typographicum Italiae. Ism. dr. Gulyás Pál ... 77
Gruel Léon. Manuel historique et bibliographique de l'amateur de
reliures. Ism. — s. — / 369
Little G. A. Initia Operum Latinorum. Ism. [g.] .. 365
Livingston Luther S. Auction prices of books. I —IV. köt. Ism. dr.
Gulyás Pál 173
Melottée Paul. Histoire économique de l'imprimerie. I. köt. Ism.
dr. Gulyás Pál 167
Dr. Müller S., Feith J. A., Fruin R. Anleitung zum Ordnen und Beschrei-
ben von Archiven. Ism. Á. A 170
Pellechet M. Catalogue général des incunables. I— II. köt. Ism. — s — I. 269
Sabbadini R. Le scoperte dei codici latini e greci ne' secoli XIV. e XV.
Ism. G. R 262
Schwenke P. és Hortzschansky A. Berliner Bibliothekenführer. Ism. — Sp. 368
Id. Szinntet József. Magyar írók élete és munkái 100. füzet. Ism.
dr. Gulyás Pál 363
Thüry Etele. Iskolatörténeti adattár. Ism. Kováts László ~ 366
Története, A Gsáthy-féle czég százéves — . Ism. —sp— 80
Weisz Miksa. Kaufman Dávid könyvtárának héber kéziratai és könyve,
Ism. Spectator .. 176
Wickhoff Franz. Beschreibendes Verzeichnis der illuminirten Hand-
schriften in Oesterreich. I— II. köt. Ism. u. á 272
Külföldi folyóiratok szemléje 82, 178, 276, 372
Horváth Ionácz. A magyar bibliográfiai irodalom repertóriuma. (1905.
októbertől 1906. szeptemberig) 84, 183, 281, 375
4. VEGYES KÖZLEMÉNYEK.
Ráth György emlékezete a M. Tud. Akadémiában 86
A Kaufmann Dávid-féle zsidókönyvtár a M. Tud. Akadémiában 86
Instituto delle carte (§.) 88
Báró Radvánszky Béla f 186
A hiteles helyek levéltárainak orsz. főfelügyelősége ... ... 187
A Múzeumok és Könyvtárak Orsz. Szövetségének 1906. közgyűlése 187
l:x-libris kiállítás a Magyar Iparművészeti Múzeumban 191
Könyvtári tisztviselők tudományos utazásai _ «. 282
Budapest székesfőváros könyvtárának gyásza 282
Emich Gusztáv könyvtára. (Figyelő) 282
Földrengés okozta károk a kaliforniai közkönyvtárakban 283
Az ephesusi Cclsus-könyvtár (gpl.) 284
Manlius János két magyarországi nyomtatványa (Dr. Ahn Frigyes) ... 285
Kolozsvári István levele Apafii Mihályhoz nyomdai ügyekben 287
Lap
Kinevezés a M. N. Múzeum Széchényi Orsz. Könyvtárában ... ... 377
A franczia könyvtári tisztviselők egyesülete .. 377
Kéziratok árverezése Bécsben (Spectator) „ 378
Könyvtártörténeti adalékok az esztergomi primási levéltárban (Thaüóczy
Lajos) „. .. ~ 380
Áz amerikai könyvtárak ifjúsági osztálya (Y) ... .. ^ 383
Változások a magyarországi nyomdáknál 1906. január 1-től novem-
ber 30-ig .. „ .. ^ _ 88, 192, 288, 384
NÉV- ÉS TÁEGYMTJTATÓ w ... 385
MELLÉKLET:
A hazai nyomdák 1905-ben .. ... 1 — 16
A hazai hírlapirodalom 1905-ben. — I. A magyar hírlapirodalom Zászló
János-tói. — II. A hazai nem magyar nyelvű hírlapirodalom
Kereszty István-tói — III. Folyóiratok Horváth Ignácz-íöl.
— Függelék : A magyar nyelvű hírlapok és folyóiratok
statisztikája 1—75
ELŐMUNKÁLATOK
HAIN ŐSNYOMTATVÁNY-JEGYZÉKÉNEK
ŰJ KIADÁSÁHOZ.
Dr. Gulyás Páltól.
Az ősnyomtatványok egyetemes jegyzékének terve foglal-
koztatja jelenleg a németországi könyvtári szakköröket. A nagy-
fontosságú mozgalom czéljairól s jelenlegi állásáról annak egyik
vezetője, Konrád Haehkr számol be a Zentralblatt für Bibliotheks-
wesen múlt évi novemberi füzetében.1
A kérdés fölvetését egyrészt az a körülmény okozta, hogy
a németországi könyvtárak túlnyomó többsége sokszor jelentős
inkunabulum gyűjteményéről semmiféle nyomtatott s így könnyeb-
ben hozzáférhető jegyzékkel nem rendelkezik, másrészt pedig azok
a mindjobban érezhetővé váló hiányok tették szükségessé, melyek
a korán elhunyt Hain Lajos alapvető munkájában mutatkoztak.
Hain Repertórium Bibliographicuma, főként a leírt anyag héza-
gossága révén szorul átdolgozásra. Egyes ősnyomdászati mono-
gráfiák, minők például Pellechet kisasszony lelkiismeretes dolgo-
zata2 Jacobus de Voragine, illetve Copingeré* Vergilius 1500
előtt megjelent kiadásairól, eléggé beigazolták a szakemberekre e
téren váró teendők szükségességét.
Valóban 1892—94 között Burger K. tett is kísérletet arra,
hogy Németország nagy könyvtárainak vezetőségét Hain átdolgo-
zásához megnyerje ; később Dziatzlco karolta fel igen melegen ezt
az eszmét. De ő már Hain átdolgozását, nemcsak az anyag,
1 Bericht über den Plan eines Gesamtkataloges der Wiegendrucke.
509—517 11.
• Revue des Bibliothèques. V. évf. 89—98 11.
3 Transactions of the bibliographical society (London) II. köt. 123—1215 11.
Magyar Konyvszcinlr. 190*5. 1. ftlz<t. 1
2 Előmunkálatok Hain ősnyomtatvány-jegyzékének új kiadásához
hanem annak tüzetesebb leírása czéljából is szükségesnek tartotta.
Az eszme megvalósulásának ekkor főként az a körülmény állott
útjában, hogy míg egyrészt ily nagyszabású feladat sikeres meg-
oldása egyetlen ember munkabírását messze meghaladta, más
felől véglegesen megállapított, egységes normák híjján a szak-
férfiak tervszerű összeműködése nem volt remélhető. E közben
látott napvilágot W. A. Cojnvger függeléke Hain repertóriumához,
de, felületessége s hiányossága folytán távolról sem elégítette ki
azon tudományos igényeket, melyek az ősnyomtatványok biblio-
gráfiai leírásával szemben követelhetők.
Ily módon a németországi szakférfiak a Repertórium Biblio-
graphicum teljes átdolgozásának tervét korántsem ejtették el,
sőt a mikor a németországi könyvtárak egyetemes jegyzékének
kinyomatása tárgyában az előzetes tárgyalások megindultak, hatá-
rozatilag kimondották, hogy az inkunabulumok e jegyzékbe csupán
rövid ezímmel lesznek fölveendők, míg lehetőleg teljes leírásuk
külön munka keretében lesz megvalósítandó.
Ezen 1899-iki határozatra támaszkodva, 1904 november havá-
ban Althoff dr. elnöklésével szűkebb szakbizottság ült össze a porosz
közoktatásügyi minisztériumban, melyen Burger K. (Lipcse) Haeb-
ler K. (Drezda) és Voulliéme É. (Berlin) közreműködésével megállapí-
tották azon általános alapelveket, melyek az ősnyomtatványok egye-
temes jegyzékének kidolgozásánál irányadókul szolgálnak. Ez elvek
részletes kidolgozását s az egész vállalkozás irányítását egy a berlini
kir. könyvtár igazgatóságának fennhatósága alatt álló külön bizott-
ságra ruházták, melybe az előbb említett három szakférfiún kívül,
még Freys E. (München) és Schmidt A. (Darmstadt) is bevonattak.
Haebler a bizottság feladatát a következőkben állapítja meg:
> Entsprechend dem gesamtkatalog der deutschen bibliotheken,
soll sie (i. e. die komission) einerseits die ganzen bestände an
Wiegendrucken in allen bibliotheken des deutschen reiches kritisch
verzeichnen, anderseits aber soll sie einen ausführlichen katalog
aller existirenden inkunabeln in der weise herstellen, dass sie
zunächst alle in deutschen bibliotheken vorhandenen drucke in
wissenschaftlicher weise beschreibt, diesen katalog aber dereinst
auf grund der bestände des ausländes zu einem weltkataloge der
Wiegendrucke erweitert.«
A kiküldött bizottság 1904 deczemberében több napos ülést
Dr. Gulyás Páltól 3
tartott Lipcsében, mely a központi teendők részletes megállapí-
tásán kívül azokat az utasításokat is kidolgozta, melyek az egyes
művek bibliográfiai leírásánál irányadók. Ez utasítás, mely a
bizottságnak eddigelé legfontosabb munkálata, a következő:
Minden egyes ősnyomtatvány leírása tartalmazza:
1. A szerző nevét.
2. A rövid czímet.
3. A nyomtatás helyét, nyomdászt, esetleg a kiadót és keletet.
4. Alakot.
Minden név kiírandó. A szerző nevének irodalmi helyessége
a központ útján lesz megállapítva. A kelet mindig eredeti alak-
jában idézendő; ha az a modern datálás módjával nem egyezik,
a központ átszámítja s mint minden szerkesztői adalékot, szög-
letes zárjelben kiteszi.
5. A lapok számát, illetve lapszámozást, jelzeteket
6. A hasábok és sorok számát.
A lapszámozás ugyanoly módon adandó, a hogy a nyom-
tatványon szerepel, tehát pl. szókkal, kis és nagy betűkkel, római
számokkal. Számozatlan levelek szögletes zárjel közt tüntetendők
fel; a kivágott lapok is megfelelőképen jelölendők. Az ívek lap-
száma exponensként iratik a jelzetek mellé; ha ez utóbbiak az
eredetin hiányzanak, szögletes zárjelek közé tétetnek. Ha a jelzetek
sorozatában az abc sorrendjétől valami eltérés mutatkozik, ez is
megjelölendő. Ha a sorok száma laponkint váltakozik, úgy a túl-
nyomó többségben előforduló szám mellé a többi kerek zárjelben
teendő közzé. Egy leveles nyomtatványoknál a sorok száma mellett
a szedés tükrének (inicziálé és lapdísz nélkül számított) méreteit
is föl kell tüntetni.
Ezután következnek (ugyancsak dőlt szedésben):
7. A typusok, esetleg rubrikák, kezdőbetűk, keretléczek, fa-
metszetek, nyomtatójegyek, kották, térképek, színnyomatok feltün-
tetése.
8. Az élő oldalczímek (kolumnentitel) és őrjelek megjelölése.
A típusok, rubrikák, kezdőbetűk és nyomdászjelvények megjelölése
a Haebler-fé\e típusjegyzék l felhasználásával történjék. A famet-
szetek közül a czímlapon lévő külön s tízig számszerint lesznek
« V. ö. Magyar Könyvszemle 1905. évf. 363. s köv. 11.
1*
4 Előmunkálatok Hain ősnyomtatvány-jegyzékének új kiadásához
feltüntetve; nagyobb számnál elég megjegyeznünk: számos famet-
szettel. Erre következik:
9. Az ősnyomtatvány szöoegltirása.
A leírás az eredeti szerint gót, illetve román írással eszköz-
lendő. A pontozás és rövidítések az eredeti nyomán adandók
vissza, de a ligaturák, a e és o e kivételével, figyelmen kívül
hagyatnak. Kezdőbetűk kerek — (A)Z — zárkák (spatien) szög-
letes zárjelek útján, a kezdőbetű helyettesítők eredeti alakjukban
— aZ — adandók vissza. A sorvégződés két függőleges vonal-
kával jelöltetik; kinemnyomatott sorok nem számoltatnak. Ha a
ezím az la lapon van, elég Czíml. jelzés. Minden más levél sor-
száma és jelzete, illetve meglévő lapszámozása esetén, számo-
zása szerint lesz feltüntetve. Minden a lapra és sorra vonatkozó
közlés dőlve nyomtatandó.
A leírás ne legyen kelletén túl terjedelmes. Okvetlen közlen-
dők: a czím, esetleges verses ajánlással (ez utóbbinak csupán
kezdősora és sorszáma); ajánlás (lehetőleg röviden); tartalom-
jegyzék; a szöveg kezdete; a második ív első sora: a szöveg
végszava, kolofon (esetleg rövidítve), regiszter, nyomtalójegy.
Továbbá okvetlen fel kell tüntetni, ha a czím nem sorolja fel
őket, mindazon önálló iratokat s adalékokat, melyek a könyvben
több szerzőtől egyesíttettek.
Végül jönnek:
10. Az irodalmi utalások és források kimutatása. Forrásul
szolgál minden jegyzékbe vett példány: az összevetettek csillaggal
jelölendők.
Nem mulaszthatom el, hogy midőn a németországi mozgalmat
a magyar közönséggel megismertetem, ne mutassak reá azokra
a teendőkre, melyek hazánkban az ősnyomtatványok tudományos
feldolgozása terén felmerülnek.
A Magyar Minerva legújabb (IH-ik) évfolyama szerint,
hazánkban közel másfélezer közkönyvtár áll a kutató rendelke-
zésére; ezek túlnyomó része természetesen, egészen modern
jellegű és keletkezésű gyűjtemény, mely inkább a tudományok
mai vívmányainak népszerűsítésére, terjesztésére, semmint rég
letűnt századok írott és nyomtatott emlékeinek megőrzésére van
Dr. Gulyás Páltói ő
hivatva. De akad közöttük nem egy olyan is, melynek alapítási
éve a könyvnyomtatás bölcsőkorába nyúlik vissza, vagy a mely
muzeális czélokat szolgálva, kegyelettel őrizi a könyvek szeszélyes
fátuma által odasodort régiségeket.
A Magyar Aíinervá-bm összesen 125 könyvtár szolgál e
tekintetben számszerű adatokkal. Ha ez adatok mindenkép meg-
bízhatók, úgy hazánkban 6745-re tehető az ősnyomtatványok
száma. Ebből a legtekintélyesebb szám, 1003, a Magyar Nemzeti
Múzeum gyűjteményeire esik. Második helyen a gyulafejérvári
Batthyányi-könyvtár áll (751 kötettel), harmadikon az esztergomi
főegyházmegyei gyűjtemény (738 darabbal).
Följegyzésre érdemes hazai protestáns intézeteink feltűnő
szegénysége ősnyomtatványi anyagban. A Ráday-könyvtárat nem
tekintve, mely rendezés alatt állván, számszerű adatokkal nem
szolgálhatott, leggazdagabb köztük a debreczeni főiskola nagy-
könyvtára 90 darabbal, mely a nagyenyediek 19, vagy a pápaiak
9 darabjával szemben még elég tekintélyes számnak mondható.
Azt hiszem nem volna megvetendő feladat, a német törek-
vések mintájára s az itt közölt alapelvek szemmeltartásával, a
hazánk nyilványos gyűjteményeiben szétszórtan feltalálható inkuna-
bulák repertóriumát megszerkeszteni és kiadni, megtoldva az
azok proveniencziájára, előző tulajdonosaira vonatkozó adatokkal,
melyek nem egy tekintetben új világot derítenének hazai kultú-
ránk múltjára.
Ezen úgy tudományos mint kulturhistóriai szempontból
nagyjelentőségű vállalkozás, nézetünk szerint a hazai könyv-
tárügynek erre legilletékesebb fóruma, a múzeumok és könyv-
tárak országos főfelügyelőségének vezetése mellett s költségén
volna megvalósítható, mely a legtekintélyesebb közkönyvtárak
szakképzett tisztviselőinek bevonásával szervezné meg az ország
minden részéből beérkező adalékok feldolgozásával megbízandó
központi bizottságot.
E központi bizottságnak az volna legelső teendője, hogy
kérdő- ívek útján szerezzen tudomást mindama könyvtárakról,
melyekben 1500 előtti nyomtatványok találhatók. Ezen tájékoz-
tató munkálatok befejeztével az inkunabulákkal bíró könyvtárak
vezetőségével meg kellene ismertetni azokat az alapelveket és
szabályokat, melyek az egyes ősnyomtatványok leírásánál fi gye-
6 Előmunkálatok Hain ősnyomtatvány-jegyz. új kiadásához Dr. Gulyás Páltól
lembe veendők. Czélszerü volna a szabályokat több gyakorlati
példa segélyével közelebbről megvilágítani, nehogy az esetleges
félreértések következtében a beszolgáltatandó anyag részben vagy
egészben kárbavesszen. Oly helyekről, a hol e részletes utasítások
daczára sem akadna alkalmas munkaerő, a könyvek feldolgozás
végett a központba volnának küldendők.
Ily módon aránylag kevés kiadással s rövid idő alatt meg
volna valósítható a magyarországi könyvtárakban őrzött ősnyomtat-
ványok katalógusa, melynek adatai a Németországban tervezett
s az egész világ könyvtáraira kiterjeszkedő általános inkunabulum
jegyzékben is fel volnának használhatók.
A TOLDI TRILÓGIA EREDETI KÉZIRATAI
A MAGYAR XEMZETI MÚZEUMBAN.
Db. Bányai Elemértől.1
(Harmadik és befejező közlemény.)
A Toldi költemények között a terjedelemben legnagyobb,
de az elkészítésében legtovább tartó harmadik rész jelent meg
időrendben legutoljára. Fiatalon, az első siker lázában fogott hozzá
Arany és mint öreg ember fejezte be, betegségbe, lelki-testi bajokba
zökkent élete alkonyatán. Harminczegy éven át, 1848-tól 1879-ig
hosszabb-rövidebb megszakításokkal folytonosan dolgozott rajta és
folytonosan elégedetlenkedett vele. Az első ének 1851-ben a Vahot
Imre-féle Losonczi Phönixben2 jelent meg, a második 1861-ben
a Szépirodalmi Figyelőben és a Koszorú 1863. évfolyamában a
harmadik. S habár ezek nyomtatás alá adott, tehát a bevégzett-
ség jellegével bíró dolgok voltak, még sem maradtak meg ebben
a formájukban, hanem javítás, változtatás, revideálás alá kerültek.
Három kidolgozását ismerjük eddig Toldi Szerelmének, ez
a három kidolgozás azonban visszatükrözi mindama lelki esemé-
nyeket, melyek az Arany életében 1818- tói 1879-ig végbementek.
A fiatal kor vidám derűje és önbizalma öleli körül a Toldi Sze-
relme első próbáit, de már a szabadságharcz után * megakad a
munka, mind ritkábban tör fel benne Toldi és Piroska mély
szerelmének örömzaja, később pedig bánatba ful, tragédiába csap
át, mivelhogy a megálmodójuk lelkén is keresztül szántott az
életnek egy pár apró tragédiája. Ámde, a míg a vidám daliás
1 Néhai Dr. Esztegár László dolgozatának kiegészítéséül.
9 Losonczi Phönix. Történeti és szépirodalmi emlékkönyv. Az 1819-iki
háborúban földúlt és elpusztított Losoncz város némi fülsegélésérc. Kiadja
és szerkeszti: Vahot Imre, I. kötet. Pest, 1851. (78—85 lap.)
8 A Toldi-trilogia eredeti kéziratai a M. N. Múzeumban
éneknek indult költemény kialakulhatott két nemes lélek végzetes
tragédiájává, közbe jött egy csomó gond, egy csomó szenvedés,
fájdalom, családi bajok, anyagi nélkülözések s mindezek fölébe az
a mindig kisértő kétség, hogy meddő munkára vállalkozott, mert
ez a része a trilógiának indokolt legkevésbbé, mivel a mondai
vonatkozások a Toldi életének épen eme szakánál hullottak ki a
krónikások kezeiből. Már pedig, ha nincs mondai vonatkozás, a
mese szálait sincs mihez tapasztani és a cselekmény bárminő
művészkedésével halad előre a modern krónikás lebonyolító raffi-
neriájának, költői hitelt, históriai illúziót még sem kelthet a dolog,
hanem megmarad a raffineria remekének, a költői virtuozitás
mesterkedése gyanánt, a mi együtt véve is, külön is, mind szép
dolog, de hol marad akkor az eposzi hitel
Ez az aggodalom felmerült Arany lelkében már akkor,
mikor a Toldi Szerelme ügyében a Petőfi ismert ajánlása után
első levelét 1818 április 22-én megírta. Csak az idevágó passzusait
idézzük az érdekes levélnek, mely így hangzik: »A mi már most
Toldi uram derekát illeti, tanácsodat köszönettel veszem s meg-
próbálok eszmélkedni fölötte. Annyi világos, hogy onnan nem oly
könynyü beszélymesét venni. Tudniillik, én nem tulajdon érte-
lemben vett eposzt, hanem úgynevezett költői beszélyt írok,
melynek cselekvényfolyama szerintem drámai. Dráma a fellépés,
drámai, sőt sokat mondok, tragikus a lelépés : ezekből lehetett
drámai menetű beszélyt ütni össze, de mit vegyek az élet köze-
péről, hogy drámai legyen! Költsék, azt mondod. Majd meglátom.
Meglátom, tudok-e repülni az lllosvai Péter diák szárnyai nélkül.
Ha lehet, teszem, de ha nem lehet, elhagyom, mert nálam főleg
a compositióban van a poesis, ha t. i. van; és ha a compositiót
már előre gyöngének sejtem, soha sem vesztegetem rá a min-
dennapi költészet tarka szalagbokrát.« A szabadságharcz után,
Petőfi eltűntével, buzdító szerepét átvette a régi jó barát, Szilágyi
István, a ki minden bevezetés nélkül egy csomó »nagy és szép«
adattal lepte meg Aranyt hogy munkára serkentse. Ezek a >nagy
és szép« adatok egyúttal az első forrásai Toldi Szerelmének.
A Fessier liistóriájának 3-ik darabja, Horvát István Nagy Lajos
védelméről szóló tanulmánya, a Tudománytár aktuális kötetei.
La Bret Itália históriája, Székely István krakkói krónikája, továbbá
mappák, apróbb jegyzések, miket Szilágyi István hamarjában
Dr. Bányai Elemértől 9
összegyűjtött és a még ezek után érkezendő felvilágosítások, —
fődolog, hogy Arany fogjon munkába, mert a trilógiának ezt a részét
is meg kell csinálnia. A sokféle adatoknak úgy mondja Arany nem
veheti nagy hasznát, de azért Szilágyit is megnyugtatja. Megcsinálja
fejből a költeményt, a kort pedig felfogja, úgy a hogy tudja a
históriából. Egyebekben jelenti, hogy sietni akar, mert tart tőle,
hogy különben beleun a nem kedve szerint induló munkába.
A következő év derekán, 1851 júl. 5-én Szilágyi újabb ada-
tokkal szolgál. A középkori párbajok mechanizmusára való ada-
tokat most keresgéli, de a leányfiusitásról már biztos és pozitív
útmutatással tud szolgálni. Meg is jelöli a helyeket. Arany kény-
telen volt tehát dolgozni s hogy csakugyan dolgozott s nemcsak
az első ének készítése vette igénybe idejét, az a levele is bizo-
nyítja, a mit Szilágyi Sándorhoz 1850 május 7-én írt, melyben
azt adja tudtára, hogy minden idejét Toldi Szerelmének kidol-
gozására fordítja. Sőt Tóldy Ferenczczel azt is közli, hogy 1851
ápril havában már az ötödik énekig eljutott, de most félbe kell
hagynia egy időre a munkát, míg kézhez nem kapja lllosvai Toldi-
jának teljes kiadását, mert az 1746-iki kiadásnak épen az Üj
Magyar Múzeum állapította meg hiányos voltát. A Tóldy Ferencz
válasza annyiban jelentőséges, hogy figyelmébe ajánl Aranynak
néhány epizódot, miközben a Losonczi Phönix-ben közzétett első
énekre ezeket jegyzi meg: »A Losonczi Phönixben álló kezdet
aggodtatna, hogy Toldi nagyon korán fogatik a szent igába s ez
által eleje vétetik számtalan érdekes szövődésnek, ha a kegyed
találmányos elméjében nem kellene bíznom, hogy így is fentar-
tani és lépcsőnként nevelni . . . .« E levélre szóló április 28-iki
válaszában kapjuk aztán Aranynak a Toldi Szerelme későbbi
tervét, melynek főeltérése az előzőkétől abban tűnik elő, hogy
Toldi és Piroska nem lesznek egymásé és sem a költemény ele-
jén, sem végén nem lépnek egymással házasságra.
Toldy Ferencznek ezzel a közbeszólásával Arany meglátta
ugyan a két főalak viszonyának körvonalait, de újabb nehézség
állván útjába, a munkát is megakasztotta egy időre. Az az öt ének,
melyről azt mondta, hogy készen van, nyilván semmit sem ér most
az ő szempontjából, más nyomon kell immár elindulnia és a fonalat
újra felvennie. Csakhogy kérdés, vájjon nem hiábavaló munka-e ez.
Levay >Józsep*-nek szóló 1853 máj. 28-iki levele tárja fel az
10 A Toldi-trilogia eredeti kéziratai a M. N. Múzeumban
Arany iyra kezdődő aggodalmait. »Az eposnak — írja — tárgy
kell, olyan tárgy, minek költőisége az embert mintegy megüsse,
átvillanyozza, mert e nélkül csak egy jóravaló ballada sem szü-
letik; ily tárgy azonban nem mindig akad, vagy nem mindig
fogékony rá az ember, e szerint valamint a lyra kedélymozza-
natot kíván, úgy az elbeszélő költemény is azt, azon külömbséggel,
hogy lyrában csak egy kell : a benső állapot, eposban kettő :
a külső tárgy a belsővel egybehangzásban, aczél és kova — tehát
jelenségei nem lehetnek oly sűrűk, mint a lyráé. Érted ? mert én
nem értem.« E kijelentéseknek természetes következménye, hogy
Toldi Szerelme kiadására gondolni most már nem akar és nem
is mer, pedig ha igazaknak vehetők Tompához írott szavai, akkor
ez a rész is készen hevert fiókjában már 1858 november havá-
ban — az első kidolgozásban.
Ámde minél aggodalmasabban viselkedik Arany, annál
biztatóbban és követelőbben iparkodnak behajtani rajta írók és
hírlapok ezt a tartozását. Mert nemzeti tartozásnak ítélik a Toldi
Szerelme mielőbbi közreadását s hogy az önbizalom visszaszálljon
újra szívébe, Tóldy a legtulzóbb nyájaskodástól sem riad vissza.
»Sóváron nézek — úgymond — Toldi második része befejezéséhek
elébe. Ne legyen kegyed édes barátom, mostoha e gyönyörű gyer-
meke iránt. Az megérdemli osztatlan gondjait, míg szárnyra kel-
het.« Jókai pedig azzal akarja morális kényszerhelyzetbe hozni,
hogy kiírja róla a Délibáb-ban, hogy a míg az írók és a közön-
ség elnémulásán aggódtak, ő addig nagy csöndben, feltűnés nélkül
befejezte Toldiját, sőt most már újabb — kún világból merített —
hőskölteményén dolgozik. De értesült Tompa is az Arany kedvetlen
magatartásáról, tehát ő is izgatni próbálja: ». . . nem jól vagyon,
hogy Toldi derekával még most is csak úgy sehogy se biztatsz;
ha már a feje és lába készen van, törik-szakad meg kell lenni
a derekának is. Igazán én is féltelek egy kicsit, nem mintha erő-
det nem ismerném, de mert körülményeidet ismerem, valamint
azon kóranyagnak, mely e részben kínoz, restté tesz, én is nagy
mértékben birtokában vagyok. De azért mégis hiszem, hogy addig-
addig fohászkodol neki, míg végre bevégzed. Ugy légyen !« Alig-
hogy Tompa befejezte, kezdte a Höhjyfntár,1 még pedig nyilvá-
1 Hölgyfutár 1854 okt. 28., 234-ik száma.
Dr. Bányai Elemértől lî
nosan és ünnepélyesen. Toldi Estéje megjelenése alkalmából írott
ismertetését ugyanis e szavakkal zárja be: »És most nincs egyéb
hátra, minthogy felszólítsuk a költőt, miként irodalmunkat »Toldi«
harmadik, s illetőleg második részével is, — mely a hőst férfi
korában tünteti fel, — mielőbb megörvendeztesse.« A Hölgyfutár
után pedig a Divatcsarnok1 is megszólal, mondván: »Szeretjük
hinni, hogy a t. szerző nem fog soká várakoztatni Toldi második
részére sem.«
A sürgető, buzdító, izgató írásoknak egyelőre semmi foga-
natjuk nem lett Sem hátra, sem előre nem tud menni Arany.
Pedig napokon át koholja a terveket, míg utoljára gondban elvész
a gondolat. Ekkor már nagykörösi professzorsága is kötve tartja.
Gyulai Pálnak épen azt panaszolja, hogy sem Toldiban, sem
egyebekben nem tud előremenni, mert diákok penzumait kell
javítgatnia, szabad óráiban pedig haragudhatik aztán, hogy nálunk
az Árpádok vagy Nagy Lajos, Mátyás korának olyan epikusa sem
volt, mint Firduszi. Mert könnyű dolog ám pattogtatni a hexa-
metereket, de magát és a publikumot a költőnek hat századdal
hátravinni, az már nem olyan könnyű feladat. Toldi Szerelme
lassú készülésének okát különben így magyarázza : »Hol az
anyag? a gazdag mondakör? a mythologia? Csináljunk! Köszönöm
szépen. Ezt csinálni nem lehet, ez csinálódik. Nem tudom, benn
van-e az aesthetica szótárában e terminus: »eposzi hitel*, de én
annyira érzem ennek hatalmát, hogy történeti vagy mondai alap
nélkül nem vagyok képes alakítani ; talán nincs inventióm,
phantasiám: elég az hozzá, hogy nekem, ha építeni akarok, tégla
kell és mész. Ezért pihen oly hosszasan Toldi II. : lllosvai ma-
gamra hagyott, s én egyik légvárat a másik fölé rakom, de egyik-
kel sem vagyok megelégedve, mert nem bigyeszthetek mottót a
szakaszok fölibe, mint pap a textust, mintha mondanám: higyjetek,
ne nekem, hanem az írásnak, mert megvan írva anno ez s ez?
hogy bika rugaszkodik stb.« 2
Ebben az időszakban Toldi Szerelmének problémája annyira
lefoglalja minden gondolatát, hogy olyan írásaiban is, hol nem
provokálja senki a költemény lassú készüléseért, beleszövi éle-
1 Divatcsarnok 1854 okt. 30-iki száma.
• Arany levele Gyulai Pálhoz 1854 január 21.
12 À Toidi-trilogia eredeti kéziratai a M. N. Múzeumban
tének ezt a keserű epizódját és indokolni iparkodik álláspont-
ját, önéletrajzában megemlíti, hogy mikor Toldi Estéjét ama
bizalmas írói körben, hol Szemere Pál is jelen volt, felolvasta,
szóba jött a Toldi férfikorából való költemény alakításának czél-
szerüsége is, hogy így a két eposztöredék (Toldi és Toldi Estéje)
egy trilógiává legyen összefűzhető: »Ettől fogva sokat foglalkoz-
tam az eszmével, meg is kezdettem Daliás Idők czím alatt, néhány
énekig vittem, majd igra, meg újra dolgoztam anélkül, hogy eddig
(1855) befejezhettem volna. Legfőbb akadály, mi e tekintetben
reám súlyosul az, hogy a Toldi monda két darabban már szinte
ki van merítve; én pedig az eposzt mondára, a nép tudalmában
is élő mondára szeretem alapítani, a légből kapott eposzok iránt
ellenszenvvel viseltetem, hiányozván azokból, mit én eposzi hitel-
nek nevezek. Le fogom küzdhetni ez akadályt, még nem tudom.«
Arany e többszöri nyilatkozatai mindig ugyanama nehézségekre
mutatnak rá, miket már 18í8-ban, Petöfi-hez írott levelében majd-
nem leküzdhetetlennek látott. A tervet azért nem adta fel végleg
sohasem. »Újra és újra« átdolgozta, amiket addig nagy nehéz-
ségek árán összeírt s az újabb átdolgozásokat is félretette, hogy
majd egyszer ezeket is revideálás alá vehesse. A sajtó és az írók
körében a Toldi Szerelme iránt való érdeklődés azonban nem
szűnt meg egy pillanatra sem s 1855 október havában a Hölgy-
futár 1 újra aktuálissá teszi egy kisebb közleménye kapcsán, a mely-
ben elmondja, hogy Toldi János helyett örömestebb adott volna
hírt arról, hogy Arany Toldijának közép részét a közönség mielőbb
olvashatni fogja, a következő évfolyamban 2 pedig Arany pesti
tartózkodását így hozza a közönség tudomására : »Irodalmunk
büszkesége Arany János jelenleg körünkben mulat ; bár ha e
rövid hirt még annyival toldhatnak meg, hogy Toldija közép
részét közelebb adandja sajtó alá.* Egy év múlva újra szó esik
Toldi Szerelméről egy baráti látogatás révén. 1857 húsvétján
Csengery Antal, a két Hunfalvy és Toldy Ferencz pár napig ugyanis
vendégei voltak. Toldy azonban nem nyugodott addig, mig a
készen levő részeket fel nem olvasta neki. Meg volt elégedve velők
és biztatta Arany-t »erősen«; aminek nem sok foganatja lett, mert
1 Hölgyfutár 1S55 cvf. 2-ití száma.
- Hölgyfutár 1856 évf. 186 száma.
Dr. Bányai Elemértől 1*
Arany azt határozza, hogy nem »zeng« többé parasztoknak, 1858
szeptember 29-én pedig azt írja Tompának, úgy látszik, végső
elhatározással, hogy a Toldi hangját ki nem állhatja, ezért lehetet-
len tovább folytatnia. »Sehogy sem tudom lelkemet azon naiv
hangulatba tenni, melyben, kivált az első rész írásakor gyönyör-
ködtem«. Csakhogy véletlenül Toldy Ferenc is értesül, mindjárt
nagykörösi látogatása után, az Arany lemondó terveiről, tehát gyor-
san tollat ragad és újra ír, mert a Toldi Szerelmének, törik-szakad,
de meg kell lennie. >Hogy Szalon tán kívánja a szünidőt tölteni,
üdvös gondolat. Költői fejlődése fészkében, sőt azon helyen, hol
Toldi szülemlett meg, nem lehet, hogy lelke ismét költőileg ne
H&nguljon. Bár kegyed elvitte volna magával úgynevezett töredékeit,
ott egy is, más is kinőhette volna magát a torso-ságból, kivált a
Daliás Idők, mik nem fekhetnének inkább szivemen, ha ennen
lelkem conceptiói volnának. Kedves barátom, a költészetet is
mesterségkép kell űzni ; az ifjút meglepi a lelkesedés, a férfiúval
az akarat idézi elő. Akarja kegyed s meglesz. Hiszen nemcsak
magának tartozik azzal hanem édes mindnyájunknak. Ha
csekély véleményemnek lehet némi súlya kegyed előtt, azon
körülmény nem gátolná egy perczig sem a folytatásban, hogy a
monda annyira hézagos. A költőnek joga van a monda szellemébe
belekölteni a hézagokat a magáéból ; csak itt-ott fonja át amannak
egy-egy szálacskájával : szívesen elhisszük neki, hogy a hagyomány-
ból merítette, mint magából.«
Négy év mulva Arany révén esik szó egy pillanatig Toldi
Szerelméről, mert ő írja Tompá-nak 1862 június 20-án, hogy egy
trilógiát tervez (Buda halála), de nem Toldiról többé, mert azzal
nincs kedve disznolkodni, azaz palóczosan és ápertén szólva :
>gyesznaukodni.« Az utolsó buzdító szó aztán 1864 márcz. 12-én
hangzik el Tompa ajakáról Toldi Szerelme ügyében. A Toldi Szerel-
mével összefüggő irodalmi vonatkozások sorozatában ez a legutolsó
azok között miket mi ismerünk. Tizennégy éve immár, hogy foly-
tonosan sürget, követel Tompa, még egyszer tesz tehát kísérletet.
Ezeket írja Arany-nak : »Legjobban annak örültem, hogy írsz, dol-
gozol ; légy is rajta : hogy az Ars Poeticát, Bolond Istókot stb.
mint befejezett egészeket s nem mint torzókat hagyhasd magad
után, Toldi Miklóst, se felejtsd el. Ha az első Toldit írtad volna
csupán: nem lehetne semmi szó; de miután fejét és lábát birja:
14 A Toldi- trilógia eredeti kéziratai a M. N. Múzeumban
derekát is várja az irodalom. Rajta hát édes atyáinfia, mert haj-
lik a nap!«
íme összehordtuk mindazt, a mi a Toldi Szerelme tizennégy-
éves iródásában, mint buzdító szó, itélet, követelőzés, bátorító
kiáltás és kényszerítés elhangzott. E vonatkozások tartalma elő-
ször is arról győz meg, hogy Toldi Szerelme elkészülését az Arany
kortársai és a szabadságharc után való nemzedék nemzeti ügynek,
az Arany költői becsülete kérdésének ítélte. Ezért mindenki bele-
szól, buzdítólag, követelőleg, nyíltan vagy a hírlapi közlemények
túlzásaival kényszerítve tartozása beváltására. És e nagy ember-
apparatusnak mind nem sikerül a munka befejezését siettetnie.
Nem sikerül, mert nem lehet. Mert Arany aggódó elméjében
1864-ben és azután is ezek a visszatérő kérdések: hol van a
monda, mi legyen az eposzi hitellel? A nyomtatásban megjelent
három első éneket tehát elveti és félreteszi mindama kidolgozások-
kal, miket 1850 óta készített, más nyomon indulva velők és más
fonalat szőve rajtuk keresztül.
Hány ilyen kidolgozást vagyis próbatervet készített aztán
Arany Toldi Szerelméről, azt már nem tudjuk, de az bizonyos,
hogy az Arany László által kiadott töredékeken kívül más próbák-
nak is kellett még lenniök, továbbá, hogy a Nemzeti Múzeum
birtokában levő kézirat nem a végleges tervnek első dolgozása,
hanem a már kidolgozott költeménynek egybevaló összesítése,
mert csakis így érthetjük meg azt az Arany-núl meglepő dolgot,
hogy e terjedelmes, legnagyobb kézirata aránylag nagyon csekély
átalakításokat tükröztet vissza, holott a többi Toldi kéziratok
vagy a Buda halála keresztül-kasul való huzgálásaikkal, átírásaikkal,
betoldásaikkal mind jellemző és bizonyító példái az Arany alkotó
módszerének. E vélekedésünkben megerősít a M. Nemzeti Múzeum
kézirattárának 1536. Quart. Hung, jelzésű Daliás Időkből való
négy oldalas töredéke, továbbá a megjelent három első ének és
a második kidolgozás eltérő helyei, melyek 1850-től 1863-ig
Íródtak és a miknek csak ama helyei vannak meg a végleges
formát jelentő Toldi Szerelme kéziratban, melyeket a költemény
utolsó terve megalakítása idején Arany alkalmas és használható
részleteknek itélt. A Toldi Szerelme ama kéziratában, mely a
Nemzeti Múzeum birtokában van, feltűnően csekély a javítás az
Arany többi kézirataihoz viszonyítva. A javítások helyett annál
Dr. Bányai Elemértől 15
érdekesebbek a szöveg egyes helyeire beiktatott évszámok, melyek
jelzik, hogy a költemény melyik részét mikor írta Arany. E dátu-
mok összeállításából készen kapjuk a Toldi Szerelme harmincz
éves vajúdása megható és érdekes történetét. Ezek a jegyzések
a kézirat különböző helyein szétszórva, — egybefüggő összeállí-
tásban így következnek:
I. ének 33-ik versszak mellett a margón: * Eddig 1850 (kivéve az
utolsó versszakot) a többi későbbi betoldás.«
II. ének I. versszaka mellett a margón: »Ez a szerkezet végkép
1863-ban állapítva meg (közbe jött más irányban inditló 2—3 dolgozat.)«
V. ének végén: » Eddig 186415 folytán, szaggatva, különböző időkben.«
VI. ének első versszaka mellett a margón: »1867 nyarán, de ugyan-
akkor félben maradt« Czeruzával: Leányom f 1865 decz. végén.«
VI. ének: » Szalon tánál csaptak össze« kezdetű vers mellé : »Ez darab-
ban már megvolt előbb. Az 50-es években.«
VI. ének 51 versszak után: »Eddig 1867-ben. A mi következik 1867-
ben jött hozzá.«
VI. ének végén: »Eddig 1874 szept. 18.«
VII. ének I. versszak mellett a margón: »Régibb dolgozatból.«
VIII. ének I. versszak mellett a margón: »1874 nov.<
VIII. ének 29. versszak mellett a margón: »1875 au%. 22.«
VIII. ének 69. versszak mellett a margón: »itt kezdve« (ez a két szó
czeruzával) »1877 decz. végén.«
VIII. ének végén: »1878 jan. 7.
IX. ének 69. versszak mellett a margón: »Eddig jun. 31. 1H78.«
IX. ének vége: »1878 febr. 20«.
X. ének 87. versszaka mellett a margón: »Eddig márcz. 25. 187H.*
X. ének 101. versszak mellett a margón: »Eddig ápr. 15.«
X. ének végén: »1878 máj. 1.«
XI. ének 84. versszaka után: »Eddig 291 VII. 78.« Czeruzával: »nagy
szünetek. Csak 79 januárban folytattam.«
XI. ének végén: »Eddig 281 III. 79.«
XII. ének 22. versszak után: »Eddig húsvét első napján 79.*
XII. ének 77. versszak mellett a margón: »1879 ápr. 20.« Az utolsó
strófa után következik pedig aranynak ez a megjegyzése: »Vége 1879
május 15.«
Ezzel a közléssel körülbelül mindent, a mi a Toldi Szerelme
történetére vonatkozik s a mi létrejötte egyes fázisának jelentő-
sebb emléke, elmondottunk és közreadtunk. Hogy 18(V4-től kezdve
mit végzett, hogyan s mikor, Toldi Szerelmével Arany, az imént
való jegyzések megfelelő adatai feltárják. A mi eltérés az első
kiadás és az utolsó szövegezésű kézirat között van. a párhuzamos
16 A Toldi-trilogia eredeti kéziratai a M. N. Múzeumban
közlések kétféle példáiból tűnik ki, a költemény külső történeté-
nek épen csak az utolsó, de legnevezetesebb mozzanatát kell itt
még pár szóval megemlítenünk. 1879 május 15-én fejezte be
Arany Toldi Szerelmét, nemsokára pedig nyomdába adta a leg-
nagyobb titokban, nehogy korai megjelenésével a hírlapok zajon-
gását provokálja. A Kisfaludy Társaság 1879 november 26-iki
ülésén mutatta aztán be Gyulai Pál meglepetésül a három
évtized óta várt költeményt s a gyűlés nyomban átalakult ünne-
pélyes üléssé, melyből minden más számot elhagytak, hogy a
tisztelet és elismerés nagyságát külsőképen is kifejezésre juttas-
sák Arany munkájával szemben.
Knóll Károly kiadásában, Arany sajátja gyanánt jelent meg
az első kiadás, melyből négy-öt nap múlva már egyetlen példányt
sem lehetett kapni. A sajtóban, irodalomban i\jra a legünnepeltebb
név Arany neve. Életének ugyanama eseményei újulnak meg,
melyek első Toldija feltűnésével kisérték. Toldi Miklós harmadszor
is éreztette karjának s lelkének roppant erejét a nemzeti karakterét
veszteni kezdő nyolczvanas évek küszöbén. Ez a nemes magyar
erő csillogott fel még egyszer a Toldi Trilógia harmadik darab-
jában. Harmincz év múltán, korralbajjal küzdve, törődött, agg
tagokkal, megfehérült hajjal így fejezte be Arany a Toldi költe-
mények »derekát«, melyről mindenki hirdette, hogy adósa vele
a nemzetnek. Ennek az adósságnak a kamatait azonban mi élvez-
zük, a kultuszára való munka elvégzése is tehát reánk hárul,
íme itt közöljük a kézirat ama eltérő helyeit, melyek a T. Sz.
1879 és későbbi kiadásaiba nem lettek felvéve.1
A SZEDÉSHEZ.
(Arany kézírása; ezer uzá val.)
1. NB. Minden felirat versai. Csak rendes, tiszta nyomást akarok, nem a
divatos Elzevir hetüket. Aláhúzott szók: cursiv. A mottók gyémánt
betűkkel, csak fél sor szélességben. (Kivéve a főmottót elül, mely egé-
szen keresztül jöhet.)
2. NB. A szöveg alatti jegyzeteket is hátul a Glossarium elé szedni: a szö-
vegben folyó számmal (1) 2) 3) jegyezve meg, hová valók. A nyomás
1 A kronológiai bejegyzések, melyeket fentebb összeállítottunk, az
alábbi közléseknél kihagyatták. (Szerk.)
Dr. Bányai Elemértől
17
így tisztább, rendesebb lesz, nem kell megtörni a slrophákat. Ezekből
hármat akarok egy lapra; de a hol ének kezdődik csak kettőt, vagy
tán egyet; s felibe az ének czíme és mottója jön, ennek nem külön
lap kell. A lapok felett az első, második stb. ének, folyvást nyomandó,
a mint fel van írva. — A strophák számai is középre.
ELŐSZÓ.
(Tehát) Azért mentségre szorul,
bármely csekély töredékes legyen
(az ily hagyomány) — adja meg
ily költeménynek azt, a mit én
epikai hitelnek szoktam nevezni.
Tetszett a gondolat; hamar-
jában pár éneket mégis írtam ;
de majd (családi fájdalmas vesz-
teség, uj hivatalom szokatlan gond-
jai s kiváltképen lelket-elmét csüg-
gesztő testi baj) miatt ismét hosszú
időre abba kellett hagynom.
(Öszenkitit míg szünidőm tar-
tott) néhány versszakkal tovább
vittem a költeményt, bár remény
nélkül, hogy valaha befejezzem:
(Majd 1877-ben szembajom úgy-
szólván egészen belső életre kény-
szerítvén; miután néhány kisebb
költeményen próbáltgatam vedlett
szárnyaimat, év utolján Toldim be-
fejezéséhez fogtam, időnként adva
hozzá néhány szakaszt, a mikor
és a hogyan lehetett) míg végre
(csak) mostani kényszeritett nyu-
galmam alatt . . . stb.
Az első ének fölött a kéziratlapon Arany jegyzése czeruzával: >XI». Min-
den aláhúzott szó cursiv. Első lapon (egy— kihúzva) két stropha; minden
többi lapon H str.«
ELSŐ ÉNEK.
iu Veksszak.
Azért mentségre szorul,
bármily csekély töredékes legyen —
adja meg ily költeménynek azt,
a mit én »epikai hitelnek szok-
tam nevezni.
Tetszett a gondolat; hamar-
jában pár éneket mégis írtam;
de majd egészen subjectiv ter-
mészetű szenvedések miatt ismét
hosszú időre abba kellett hagynom.
Időnként néhány versszakkal
tovább vittem a költeményt, bár
remény nélkül, hogy valaha befe-
jezzem : míg végre mostani kény-
szerített nyugalmam alatt rávetem
fejemet, hogy a munka befejezését
megkísértsem.
7. Hát neki hol vetnek, vajon
ágyat, hol hál ?
Hapyar Könyvszem!«-. l'.HHi. I. filzet.
7. Hát neki, vajon hol vetnek
ágyat, hol hál ?
18 A Toldi-trilogia eredeti kéziratai a M. N. Múzeumban
16. Versszak.
8. Tartsa meg az isten háza örö- 8. Tartsa meg az isten, s háza
mére. népit vele.
17. Versszak.
7. Ki miatt szárítatlan, vetetlen 7. (A) miatt szántatlan, vetetlen
maradtam. maradtam.
35. Versszak.
2. Elsuhan, ellebben, le sem is 2. Elsuhan, ellebben, nem is néz
néz rajok. reájok.
8. Látszott a nagy puszta keskeny 8. Látszott a nagy puszta [széles] 1
zöld szalagnak. zöldszalagnak.
37. Versszak.
4. Azóta felejti hosszú idők sorján ; 4. Azóta felejti [havak, * évek]
sorján :
5. Pillanatra látta, évekig feledte. 5. Pillanatra látta, [hosszasav] fe-
ledte.
MÁSODIK ÉNEK.
3. Versszak.
3. Eh mit ! nekem asszony ? és 3. Ej mit ! nekem asszony V és
kölöncz egy falka ? kölöncz egy falka.
14. Versszak.
1. Kérdezi Tar Lorincz sátori 1. Kérdezi Tar Lőrincz (kenyeres)
pajtása. pajtása.
2. Tizenegy nemesnek, Toldi alatt 2. (Vele tanyázván, mint sátorbéli
társa. társa.)
21. Versszak.
7. Őneki sárkányfog van paizsán 7. Őneki sárkányfog paizsán van
három. három.
27. Versszak.
8. S daczolva. dorongját ő is 8. Daczolva, dorongját ö is ugyan
ugyan hányja. hányja.
1 A [] közé tett változatok margószéli jegyzések irónnal. (Szerk.)
Dr. Bányai Elemértől 19
41. Versszak.
2. De becsüld meg osztán. java- 2. De becsüld is osztán. azt ja-
8olom néked. vaslom néked.
50. Versszak.
8. S öszveroskad szegény, lerogy 8. S öszve szegény roskad, lerogy
elalélva. elalélva.
63. Versszak.
2. Szótlan ivott Miklós, mint röge 2. Szótlan ivutt Miklós, mint röge
a földnek. a földnek.
HARMADIK ÉNEK.
Jelige:
3. És a személét látni ifjú Lajos 3. És személét látni ifjú Lajos
királynak. királynak.
(Toldi szerelme. 1882-1 ki kiadása.
Az 1879, 1883-iki és további kiadás-
ban a kézirattal egyezően.)
3. Versszak.
2. Kísérete ott áll. s Lökös hada 2. Kísérete áll ott, » Lökös bada
szerben : szerben.
7. Versszak.
8. Hajnali szellőtől elébb fázni 8. Hajnali szellőtől fázni elébb
kezde. kezde.
9. Versszak.
7. Arra felé Miklós fékét kánya- Arany jegyzete: (privát XB.)
rítja, Ez (Pejkó) nem tótos. A ko ki-
8. Tudja már a Pejkó, ha nem csinyítö megmarad felhangu nevek-
in tanítja. nél is, mint Ferko. Sot olykor
a ka is: Terka s igy az Etelka
sem hibás.
20 A Toldi-trilogia eredeti kéziratai a M. N. Múzeumban
10. Versszak.
1. Szellő veti vissz» sörényit a 1. Szellő veti vissza sörény it a
ménnek. (lónak.)
5. Csak a lehetetlent lehetne le- 5. Csak a lehetetlent lehetne lé-
teim : hetni :
11. Versszak.
8. Oh. hogy a föld akkor el nem 8. Oh. hogy akkor m(z ég) el nem
sülyesztette. sülyesztette.
28. Versszak.
8. Terem az, szebbuél szebb, mint 8. Terem a. szebbnél szebb, mint
rózsa az ágon. rózsa az ágon.
35. Versszak.
fi. Búcsúzva, Budára ered uta- ♦>. Búcsúzva, Budára (indul) uta-
zásnak ; zásnak.
43. Versszak.
5. Olykor mosolyodva tola egyet 5. Olykor (mosolyogva) tola egyet
félre, félre.
48. Versszak.
1. S inte Küküllönek keresztül 1. Inte Kiiköllönek keresztül «
a vállán. vállán.
52. Versszak.
i\. Tisztelve keresték jobbja szö- ü. (Keresve) keresték jobbja szö-
vetséget, vétségét.
ül. Versszak,
8. Megereszté a szó s türelem 8. (Hirtelen a szónak megeresztvén
zabláját. szájat J
NEGYEDIK ÉNE ív.
1. Versszak.
3. Jteg* reszt minden vár, min- Arany jegyzete: Rajt. mint a
den megye város. méhkas.
Dr. Bányai Elemértol 21
8. Versszak.
3. Közel a határszél, egy iramat 3. Közei a határszél, egy (futamat)
Prága. Prága.
12. Versszak.
1. Monda, nagyot szökvén az 1. Monda, nagyot szökvén az
utóbbi szóval. utóbbi szóval.
(A nagyot és szökvén szók
fölébe czeruzával jegyezve : fel...
szök . . .)
15. Versszak.
5. Pénzt verjen, zsidóbért, vámot, 5. Pénzt verjen, (egyéb dijQ vá-
adót szedjen, mot, adót szedjen.
7. Pöreit császárhoz föl ne vigye 7. Pöreit császárhoz (senki se
senki. menai.)
24. Versszak.
6. Csak Toldi veté a kacagány (>. Csak Toldi (a mentén vete egyet
bőrt hátra. hátra.)
25. Versszak.
8. Lészen olasz bőrben, egy-egy 8. Lészen olasz (mezben) egy-egy
magyar bajnok. magyar bajnok.
26. Versszak.
3. Hogy üresen jár, mint vala- 3. Hogy üresen jár, mint vala-
mely koborgó: mely (kóborló):
27. Vkrsszak,
<i. Hogy a cseh király hitt vala, 6. Hogy a cseh király hí vala-
mint vendéget : mint vendéged
7. S ha te alattomban így ellene 7. 8 ha te alattomban így ellene
törnél . . . törnél ....
29. Versszak.
8. Felel érte, mind ez, mind a 8. Felel érte mind e. mind h
más világon. más világon !
A Toldi-trilogia eredeti kéziratai a M. N. Múzeumban
34. Versszak.
1. Nem esett ám könnyen olasz 1. Nem esett ám könnyen olasz
öltőt venni: (köntöst : kivakarva) venni:
36. Versszak.
5. Kocsis az ostorral pattogat és 5. Kocsis az ostorral (csattogat) és
kongat. kongat.
44. Versszak.
1. Parancsot a császár, .vada en- 1. Parancsot a császár, ada en-
gedelmet, gedelmet.
5. Mérföldnyire immár a haran- 5. Mérföldnyire már a harangok
gok zúgtak, zúgtak.
59. Versszak.
8. Oda vagyunk ! végünk ! vége 8. Oda vagyunk ! Végünk ! vége
ma mindennek! (van) mindennek!
61. Versszak.
5. Rabol is : a hurczolt holmit 5. Rabol is : a féltőbb holmit le-
lerakatja, rakatja.
62. Versszak.
4. Szedi a nép össze, a mi féltő, 4. Vayy, mint tavasz, akkép föU
drága. verte virága.
Vagy tán kiviráyzott : (közbe-
szúrva czeruzával: tó) fehér a vi-
rága.
63. Versszak.
ő. Ha kijózanadnak félelem- és 5. Ha kijózanodnak félelem- és
borbul, (bnrtul).
66. Versszak.
8. S hajtja csehül egyre: »Práha-v, X. S hajtja csehül egyre: »Práha«,
azaz »Prága.« (vagyis) »Prága.«
Dr. Bányai Elemértől 23
76. Versszak.
3. Még fel sem ocsúdik : hát íme 3. Még fel sem ocsúdik : ihol a
már most a Jőb posta,
4. Prága elestével szalad egy Jób 4. Prága elestéről hozván bizo-
poste. nyost a.1
78. Versszak.
8. Kád Morva-. Csehország száll- 8. (Szálljon rád az .)
jon örökségül.
80. Versszak.
5. Hamar a szerződés, békekötés 5. »Békekötés« szó előbb kihúzva
meglett. de a margón újra beiktatva
»(marad)« megjegyzéssel.
81. Versszak.
(Ceruzával.)
1. Ott három egész nap, három 1. Hanem ira titkon régi jegye-
egész éjjel sének.
Mulatóz u többi koronás sze- 2. Kiről még ezután fog szólni
mélylyel: az ének.
Lajos eszét, szivét csudálva 3. Hogy a jegyváltásnak nincs
csudálják, ereje semmi
Becsülik öreggé magyarok ki- 4. Xem akarja ő a gyermeket
rályát. — elvenni.
Negyedik hajnalban lóra kap 5. De az őrzőbástyák tisztje ugy
és indul : kívánta
Vigan koezog a had Prága 6. Legyen ... a bizonyos iránta
kapuin túl 7. Mert alkalom adtán az igát
Ki ki önnön tettét, elmondva lerázza
mi része K. Követet is külrfc. ki megma-
Illeszti örömmel a közös egészbe. gyarázta.
82. Versszak.
Arany javításai a margón :
7. Melyet ha valaki puszta szómra 7. Melyet ha valaki nem hisz avagy
kétel : kétel (czeruzával.)
8. Könyvbe is megírta Illosvai S könyvhe melyet három
Péter.
A végleges szöveg irónnal a lapszélre jegyezve. (Szcrk.)
24 A Toldi- trilógia eredeti kéziratai a M. N. Múzeumban
S könyvébe, melyet már két
szazad pecsétéi.
Évszázad pecsétel
A -margó baloldalán :
S könyvbe, mit háromszáz esz-
tendő pecsétel.
96. Versszak.
4. Mint a selyembogár szerelembe Margón : (baloldalon czeruzával).
fonja. Selyemmel a leányt . . . befonja . . .
szálakkal.
(Jobboldalon czeruzával) :
Selyembe bogárként, szerelembe
fonja.
ÖTÖDIK ÉNEK.
Jelige : Jelige :
Tholdi Miklós ezen igen búsult (Minden reménsége boritalban vala.)
vala.
3. Versszak.
8. Ezt ha nem gondolta, ezt érzé 8. (így ha nem is gondolt, így érze
Piro8k a . Piroska.)
4. Versszak.
4. Hogy mi után áhít, még neki 4. /Mi után lelkendezi még neki se
se? mondta. mondta.
15. Versszak.
I. Ül vala királyné. Lajos édes 1. (lit a királyasszony) Lajos édes
anyja. anyja
Nappali termében, mivel udvar (Bibor palotában), mivel udvar
van ma. van ma.
23. Versszak.
7. Tudja. Lajossal már ki van Arany jegyzete czeruzával
eljegyezve : (De alább ki fog tűnni.
hogy Mariára gondol, mert Nápoly-
ból várja a Lnjos nejét.)
Dr. Bányai Elemértől 25
25. Versszak.
7. S mig egy nap a másra gör- 7. S mig egy nap a másra gör-
geti ón súlyát : geti (ön) súlyát :
26. Versszak.
7. Alma világosság: szin, moz- 7 — 8. A kéziratlap jobb margó-
galom. élet: ján Arany jegyzete czeruzá-
8. Csupa homály, holt, vak, üres val : = . . . (mely szóra semmi
az eszmélet. szükség nem volt.)
33. Versszak.
2. Soha nem borul az apja sír- 2. Soha nem borul az Q apja sir-
halmára ! halmára !
39. Versszak.
4. Megvíni had által minden 4. Megvíni had által minden
olyas várat. [rablőj várat.
45. Versszak.
4 Kétfelől a hangot tenyerével 4. Kétfelől a hangot (kezeivel)
védve. védve.
46. Versszak.
5. Esküdj, meg, enyim léssz; — 5. Esküdj, meg enyim, léssz ; —
ha nem akarsz nőddé, (nem akarom) nőddé.
47. Versszak.
8. Erre keselyüként süvölté Jo- 8. Erre (miként kigyó sziszegé)
dovna. Jodovna.
52. Versszak.
3. »Kell lenni — kiáltják — még 4. Kell lenni - kiáltják — ott
ott elevennek !« még elevennek.
67. Versszak.
7. Süvei*) most már mind her- 7. Arany jegyzete Siiv-ftőgor
czegek, királyok : (Régi.).
26 A Toldi-trilogia eredeti kéziratai a M. N. Múzeumban
69. Versszak.
8. S kézihez békülve, bocsánatot 8. S békülve kezéhez, bocsánatot
kérne. kérne.
72. Versszak.
7. S valamit csak sejtsen a királyné 7. Arany jegyzete a kéziratlap
róla ! . . . jobb margóján czeruzával (alig
olvasható) XB. a királyné, ellen-
tétben ezzel, végül.
79. Versszak.
1. Es felimádkozván hajnali mécs 1. És felimádkozván (szomorú)
mellett mécs mellett
2. Enyhült is. Azonban készülnie 2. (Hajnalig) enyhült is. Készülnie
kellett. kellett.
5. Öltöztetik immár gondos, ügyes 5. Öltöztetik (is már) gondos,
kézzel, ügyes kézzel,
84. Versszak.
2. Végre nem állhatja: » Nosza, 2. Végre nem állhatja: > Nosza,
hol tevéi szert, hol tettél szert.
85. Versszak.
H. Volt : az ki megesküdt, minap H. Volt : (de hitet is mondott) mi-
a templomba. nap » templomba.
101. Versszak.
o. Vért — a mitől ajka majd 5. Vért — a mitől ajka (szinte
szinte kicsattan. kinem) csattan.
106. Versszak.
6 Az előtte verdő nemes ártat- 6. Az előtte verdő igaz ártatlanság,
lanság.
HATODIK ÉNEK.
(1867.)
•1. Versszak.
íe. Hol van a toll. a szó művészi .'*. Hol van a szó, a toll művészi
hatalma. hatalma.
Dr. tíánvai Elemértől
27
16. Versszak.
3. Xagyfaluba Miklós futtába be- 3. Nagyfaluba (kissé) futtába be-
nézett, nézett.
8. S fölkeresi most nyert szalontai 8. S fölkeresi (Miklós) szalontai
odvat. odvat.
23. Versszak.
1. Támadt vala Bethlen, ama 1. Támad val a Bethlen, ama (xá-
Gábor öcscse. bor öcscse.
1. Versszak.
'Háromszáz hajdúról szóló költ. i
4. Meg sem álla Nagy- Várad ig. 4. Mégsem állott Nagy- Váradig.
28. Versszak.
'. Toldi Szerelme.!
t». Nagy néha szobáit sorra körül- «5. Nagy néha szobáit fsorltat kö-
nézi : rülnézi :
32. Versszak.
Majd
téli vadászat örömire
gondol
Látva hogy a zúztól erdők
haja kondor :
Pata rengetegjén, mely még
ősi. szűzi.
Medve, bölény, farkas szomszé-
dait űzi.
5. £ sorokra utalva, czeruzával a
következő megjegyzéseket, me-
lyek ebben a formában jegyzetei
közé nincsenek felvéve, teszi
Aran íj : Ezek ma természet csen
nincsenek ' patai erdőség). De
csak az én gyermekkoromban
is ellehetett volna menni a jxitai
erdőből egész* n Belényes váráig
vagy Erdélyig, csupa folytonos
rrdoséyben, melyiken egyes falvak
irtott határai, mintegy csak szi-
getet képeztek. A XIV. század-
ban tehát belény é* medve /»i-
gyon valószínű. - Vuyim** a
jfjjyzi'-s má* váitnz.'ithíin a kéz-
iratlap j'ibl» murifójáu tintával
írva ♦;-- kihúzva: /y */ Most a
nagyváradi ]jiï*]*ïk*ég erdeje, de
*'<ak a: én ért -'tenir* i< nagyon
m* ,]"'*:( t't*' i.
28 A Toldi- trilógia eredeti kéziratai a M. N. Múzeumban
42. Versszak.
2. Áll. (csak az árnyéka van be- 2. Ali, (csak az árnyéka (jelent
lül a házban) ; meg) a házban) :
8. Bátran, erős hangon így pat- 8. Bátran, erős hangon így (per-
toga nyelve: düle) nyelve.
46. Versszak.
4. De a hang nem váltott : lett 4. De a (hangja nem vált) ; lett
nagy öreg bőgés. nagy öreg bőgés.
70. Versszak.
7. Urokat zöld léuán a hajóba 7. Urokat zöld lénán a hajóba
vitték, tették
49. Versszak.
1. Utnélktili földet sokat ő bejára. 1. Utnélküli földet tetemest bejára.
50. Versszak.
3. Hervadt liliomszál, — így hir- 3. S bőre fehér bársony, — így
deti szerte. hirdeti szerte.
Arcza . . . halavány.
56. Versszak.
4. Nagy retesz őrizvén betörő [NB. Nejét se* kíméli a gyáva
gonosztul. panasztúl (?)]
64. Versszak.
6. Csónakot a parthoz talála ki- <>. Csónakot a (parton) talála ki-
kötve, kötve.
75. Versszak.
8. Akkor is ezt monda, daczra 8. Akkor is (így szólott) daczra
emelt fővel. emelt fővel.
85. Versszak.
4. Nekem élj egyedül »iidvem 4. Nekem élj egyedül (»szivem
birodalma. « diadalma. « )
Dr. Bányai Elemértől 29
A 82. oldalon a VI. ének 95., befejező, szakasza után : a kézirat-
lap további részét Aranynak egy háromsoros jegyzete és a Toldi
énekek versszakainak terjedelméről készített számvetési próbája töltik
be. íme :
(Eddig van a H-ik rész fele.)
NB. Miután felhagytam régi tervemmel (czeruzával : talán ?)
hogy az olasz hadjáratra epice kiterjeszkedjem, s ezt inkább csak
epizódként akarom beszőni : nem volna lehetetlen az egészet XII.
énekben fejezni, — ha birna vele test és lélek.
Ezután következik a számvetési próba, mely az Arany tervez-
getését tünteti fel.
ílső hat ének 40 és 466 vsz. I. ének — 40 vszk. VII. Ének 62
VIL » — 62 » II. » — 62 » Vin. » 94
VIII. > eddig 93 » III. » 8 és 67 » IX. » 102
Az egész eddig 40 + 599 IV. » — 100 » X. » 113
40 fél v. sz 20 V. » — 102 » XI. » 136
összes 616 VI. > 32 és 95 » 111.
Eddig 40 és 466 versszak
A 8 ének 40 + 631
IX-dik én. — 102
£. XI. XH circa 23 4- 300
lenne összesen 63 ■+■ 1033
3/631 220
7
16I217I131/» iv
16 I
= 57
48
— 9
32 = 16
3 |48;2|1602/:1 lap = 10 iv 'r rt
li
18
18
82-ik oldalon:
Az első Toldi - 211 vsz.
A Toldi estéje 24 rövid és ,211
a kettő — 24 röv. és 422 vsz.
HO A Toldi-trilogia eredeti kéziratai a M. N. Múzeumban
Toldi szerelme.
a 8 első ének 40 röv. és 631 vsz.
a IX-dik 102
a X-dik _ _ 113 -
eddig már 40 rövid és 846 vázak.
23
Még kell mintegy ■ - r. (Zách K.) 209 _
63
Lenne összesen 1046. Tehát két és fél anyi.
mint az előbbi kettő összesen.
A X első ének : 40 rövid és 846 vszak.
A XI hozzá- - - • 136 -
Összesen 40 röv. 982 még kell vagy 100 vsz.
XII ének 147
eddig 40 + 1093 (több, 1100 körül van)
és a Zách ballada. (Kihúzva.).
HETEDIK ÉNEK.
16. Versszak.
7. Melyek nagy Etelét most is 7. Melyek nagy (Ait. kihúzva) Ete-
emlegetik. lét most is emlegetik.
17. Versszak.
8. Én szent koronámra szennyet 8. Szent(elt) koronámra szennyet
ne hozzatok. ne hozzatok,
20. Versszak.
8. Mórföldekre nyúló, párducz- 8. Arany jegyzése a 7iyék-et ille-
hikta nyéked ? tőleg (czeruzával) : Régi neve a
vadaskertnek.
22. Versszak.
7. Maga a koronát féltő hegyi 7. Maga a koronát féltő hegyi
fészek, (vészek.)
29. Versszak.
Zács nádor, ebédnél, palotába A kéziratlap bal margóján e
ront a stb. versszakra utalnak Arany követ-
kező megjegyzései : Ha a ballada
a XII énekbe jő, akkor a vers-
szak fölösleges, kihagyandó lesz.
Dr. Bányai Elemértől 31
Mindjárt ezután egy másik,
valószínűleg később irott meg-
jegyzése olvasható :
» Szükséges ez itt is, igy röviden.*
30. Versszak.
1. E kép üldözi most, a Feli cziáné ; 1. A sor fölött czeruzával ki-
húzva: Ez eset üldo
7. A nemesség is már csapatait 7. A nemesség is már csapatait
hozza, (hozta),
55. Versszak.
5. Vagy hazai lantra fületek már 5. Vagy hazai (szóra) fületek már
gyönge. gyönge.
NYOLCZADIK ÉNEK.
18. Versszak.
1. Haza juta mégis unokája kar- l.Tinzn (jönne) mégis unokája kar-
ján ; ján ;
29. Versszak.
4. Könnyebb találgatni, hogy sem 4. Könnyebb találgatni, (mint) sem
visszamenni ; visszamenni ;
30. Versszak.
2. Hogy lyánya halálból uj életre 2. Hogy lyánya halottból uj életre
válik, válik,
40. Versszak.
4. Segítni szakácsnak, ha páran- 4. Segitni szakácsnak, ha paran-
csol : jer tedd. csol : fezt tedd]
45. És 46. Versszak között.
(Már hiszem, a mit mojul, Bencze
öreg bátya
A mért kinevettem, hogy nincs ki
a kártya
Hogy te fia régi, jó Kamza — ,
Rigónak
Tatásnak születtél, nem puszta
csikónak.
82
A Toldi-trilogia eredeti kéziratai a M. N. Múzeumban
Lovak után hált ő: zivatar fol-
verte
S látta Rigót midőn száguldva
lenyelte,
Mint tüzes kigyót, a tüzes isten-
nyilát
&9U fogadott téged méhébe, mint
fiát./
59. Versszak.
4. Nem szájtáti legény volt ám 4. Nem (vala hamvában holt lány)
Anikó se : Anikó se.
80. Versszak.
4. És most kegyelemért esedezni 4, És most (esedezve) kegyelemért
küldte. küldte.
KILENCZEDIK ÉNEK.
13. Versszak.
4. Bak nagy zsákban gyapjút 4. Bak elé zsák gyapjút, lebocsát
ereszt, kóczot. pokrórzot.
23. Versszak.
4. AU, s a tengerparti erős várak 4. Ali, s a tengerparti várak erős
hossza. hossza,
27. Versszak.
1. Hosszabb: ha mi balra egy ke-
rülőt tévén
2. IJgy hatolunk át e nemes or-
szág szivén,
3. Meghajtva derékban tengertől
tengerig.*
* E sorokra utalva jegyzi meg
a következőket Arany : Itt elné-
zést kell kérnem a történetben jár-
tas olvasótól. Müvem egysége s a
népies forma természete, mely be-
végzetlent nem tür, kény szerit,
hogy a nápolyi két Juidjáratot —
mely itt ugy is csak episod vagy
háttér gyanánt szolgál — össze
vonjam ; alaptervem pedig azt
kivánja, hogy Lajosnak D. Károly
elleni gyűlöletét lehetőleg fokozzam
egész a cathastropháig, melynél e
hadjáratnak alig is volt egyéb
eredménye. Ezért tétetem Lajossal
v (megvallom elég. különös) oldal-
Dr. Bányai Elemértől 33
mozdulatot j én hogy egyszersmind
alkalmam legyen a második had-
járat eseményeit (köztük Lajos
néhány személyes [ismeretes — ki-
húzva] kalandját) érinteni, A.
59. Versszak.
5. Lementem utána le a szikla- 5. Lementem utána, (érte a sír)-
boltba. boltba.
78. Versszak.
rt. De kiszól az utas : hogy olyat *>. De kiszól az utas : hogy (merik
csak merni ! azt merni?)
86. Versszak.
3. Hogy Toldinak adjon tiszta szo- 3. Hogy Toldinak [ürítsen / tiszta
bát hálni. szobát hálni.
90. Versszak.
2. S rónának ered, mely délre 2. S tart a rónának, mely délre
alattuk van. alattuk vau.
93. Versszak.
2. Keresik a giuiet a völgyi sü- 2. Keresik a vadat a völgyi sü-
nibe', rübe*.
94. Versszak.
♦i. Foszladoz és hull mint szomorú- (j. Porlik el és hull \ mint szomorú-
fűz ága. Foszlik el és hull f iuz ága.
8. Zöld, veres, meg barna kérget 8. Arany jegyzete ezer uzá val :
rak az alján. még barna, vörös vagy sárga.
9fj. Versszak.
3. Ötszáz évvel utóbb — vagy 3. Ötszáz évvel utóbb [meg husz-
igen, már többel. huszonöttel. J
4. Sokat ábrándozott egy beteg 4. Karlsbadi fürdőzésére való uta-
ősz ember. lás. A margón ott áll czeru-
zával még a következő jegyzés :
Ott toltam: 18ti9 — 187<>
1348 1348
.,-_ 521 = 528.
Máfju Kflnyvsxfiuk». 1 ;>()/.. 1. füzet. 3
82 A Toldi-trilogia eredeti kéziratai a M. N. Múzeumban
Lovak után hált ö: zivatar föl-
verte
S látta Rigót midőn száguld m
lenijeit e y
Mint tüzes kígyót, a tüzes isten-
nyilát
Ugy fogadott téged méhébe, mint
fiát./
59. Versszak.
4. Nem szájtáti legény volt ám 4. Nem (vala hamvában holt lány)
Anikó se : Anikó se.
8G. Versszak.
4. És most kegyelemért esedezni 4, Ks most (esedezve) kegyelemért
küldte. küldte.
KILENCZEDIK ÉNEK.
13. Versszak.
4. Bak nagy zsákban gyapjút 4. Bak elé zsák gyapjút, lebocsát
ereszt, kóczot. pokróc.zoL
23. Versszak.
4. AU, s a tengerparti erős várak 4. Ali, s a tengerparti várak erős
hossza. hossza.
27. Versszak.
1. Hosszabb: ha mi balra egy ke- *E sorokra utalva jegyzi meg
riilőt tévén a következőket Arany: Itt clné-
2. Ugy hatolunk át e nemes or- zést kell kérnem a történetben jár-
szag szivén, tas olvasótól. Müvem egysége s a
3. Meghajtva derékban tengertől népies forma természete, mely be-
tengerig.* végzetlent nem tar, kényszerít,
hogy a nápolyi két hadjáratot —
mely itt ugy is csak episod vagy
háttér gyanánt szolgál — össze
vonjam; alaptervem pedig azt
kivan ja, hogy Lajosnak D. Károly
elleni gyűlöletét lehetőleg fokozzam
egész a cathastropháig, melynél e
hadjáratnak alig is volt egyéb
eredménye. Ezért tétetem Lajossal
e (megvallom elég. különös) oldal-
Dr. Bányai Elemértől 33
mozdulatot, és hogy egyszersmind
alkalmam legyen a második Iwd-
járat eseményeit (köztük Lajos
néhány személyes [ismeretes — ki-
húzva] kalandját) érinteni. A.
59. Versszak.
5. Lementem utána le a szikla- 5. Lementem utána, férte a sírh
boltba. boltba.
78. Versszak.
ti. De kiszól az utas : hogy olyat ti. De kiszól az utas : hogy (merik
csak merni ! azt merni ?)
86. Versszak.
3. Hogy Toldinak adjon tiszta szo- 3. Hogy Toldinak [Ürítsen/ tiszta
bát hálni. szobát hálni.
90. Versszak.
2. S rónának ered. mely délre 2. S tart a rónának, mely délre
alattuk van. alattuk van.
93. Versszak.
2. Keresik a gimet a völgyi sü- 2. Keresik a vadat a völgyi sü-
nibe', rübe'.
94. Versszak.
ti. Foszladoz és hull mint szomorú- ti. Porlik el és hull \ mint szomorú-
fűz ága. Foszlik el és hullj í'iiz ága.
8. Zöld, veres, meg barna kérget 8. Arany jegyzete czeruzávai :
rak az alján. még barna, vörös vagy sárga.
9ti. Versszak.
3. Ötszáz évvel utóbb — vagy 3. Ötszáz évvel utóbb [meg húsz-
igen, már többel. huszonöttel. j
4. Sokat ábrándozott egy beteg 4. Karlsbad i fürdőzésére való uta-
ősz ember. lás. A margón ott áll czeru-
závai még a következő jegyzés :
Ott voltam: 18tii> — \Hl\\
1348 1348
- 521 = 528.
Magyar Könyvszrmli-. lira.;. I. fli/.i*t. 3
82 A Toldi-trilogia eredeti kéziratai a M. N. Múzeumban
Lovak után Mit ö: zivatar fii-
verte
S látta Rigót midőn száguldva
lenyelte y
Mint tüzes kigyót, a tüzes isten-
nyilát
Ugy fogadott téged méhébe, mint
fiát./
59. Versszak.
4. Nem szájtáti legény volt ám 4. Nem (vala hamvában holt lány)
Anikó se : Anikó se.
8(>. Versszak.
4. Es most kegyelemért esedezni 4, Es most (esedezve) kegyelemért
küldte. küldte.
KILENCZEDIK ÉNEK.
13. Versszak.
4. Bak nagy zsákban gyapjút 4. Bak elé zsák gyapjút, lebocsát
ereszt, kóczot. pokrórzot.
23. Versszak.
4. AU, s a tengerparti erős várak 4. Ali, s a tengerparti várak erős
hossza. hossza.
27. Versszak.
1. Hosszabb: ha mi balra egy ke- *E sorokra utalva jegyzi meg
rülőt tévén a következőket Arany .' Itt élné-
2. Ugy hatolunk át e nemes or- zést kell kérnem a történetben jár-
szag szivén, tas olvasótól. Müvein egysége s a
3. Meghajtva derékban tengertől népies forma természete, mely be-
tengerig.* végzetlent nem tür, kényszerit,
hogy a nápolyi két Mdjáratot —
mely itt ugy is csak episod vagy
háttér gyanánt szolgál — össze
V07ijam ; alaptervem pedig azt
kivánja, hogy Lajosnak D. Károly
elleni gyűlöletét lehetőleg fokozzam
egész a cathastropháig, melynél e
hadjáratnak alig is volt egyéb
eredménye. Ezért tétetem Lajossal
v (megvallom elég. külömsj oldal-
Dr. Bányai Elemértől 33
mozdulatot, c'y hogy egyszersmind
alkalmam legyen a második had-
járat eseményeit (köztük Lajos
néhány személyes [ismeretes — ki-
húzva] kalandját) érinteni. A.
59. Versszak.
5. Lementem utána le a szikla- 5. Lementem utána, (érte a sír)-
boltba. boltba.
78. Versszak.
H. De kiszól az utas : hogy olyat 6. De kiszól az utas : hogy (merik
csak merni ! azt merni ?)
86. Versszak.
3. Hogy Toldinak adjon tiszta szo- 3. Hogy Toldinak [iiritsen/ tiszta
bát hálni. szobát hálni.
90. Versszak.
2. S rónának ered, mely délre 2. S tart a rónának, mely délre
alattuk van. alattuk van.
93. Versszak.
2. Keresik a gimet a völgyi sü- 2. Keresik a vadat a völgyi sű-
rűbe', rül>e".
94. Versszak.
»>. Foszladoz és hull mint szomorú- 6. Porlik el és hull \ mint szomorú-
fűz ága. Foszlik el és hull / tűz ága.
8. Zöld, veres, meg barna kérget 8. Arany jegyzete czeruzávai :
rak az alján. még barna, vörös vagy sárga.
96. Versszak.
3. Ötszáz évvel utóbb — vagy 3. Ötszáz évvel utóbb [meg húsz-
igen, már többel. huszonöttel./
4. Sokat ábrándozott egy beteg 4. Karlsbad i fürdőzésére való uta-
ősz ember. lás. A margón ott áll czeru-
závai még a következő jegyzés :
Ott voltam: 1809 — 187«?
1348 - 1348
-521-= 528.
Majryitr KÖnyvsxrmlr. 1!K>.;. I. tbu.x. 3
32 A Toldi-trilogia eredeti kéziratai a M. N. Múzeumban
Lovak után hált ő: zivatar föl-
verte
S látta Rigót midőn száguldva
lenyelte,
Mint tüzes kigyót, a tüzes isten-
nyilát
t-W fogadott téged mellébe, mint
fiát./
59. Versszak.
4. Nem szájtáti legény volt ám 4. Nem (vala hamvában holt lány)
Anikó se : Anikó se.
86. Versszak.
4. Es most kegyelemért esedezni 4. És most (esedezve) kegyelemért
küldte. küldte.
KILENCZEDIK ÉNEK.
13. Versszak.
4. Bak nagy zsákban gyapjút 4. Bak elé zsák gyapjút, lebocsát
ereszt, kóczot. pokróezot.
23. Versszak.
4. Áll, s a tengerparti erős várak 4. Áll. s a tengerparti várak crus
hossza. hossza.
27. Versszak.
1. Hosszabb: ha mi balra egy ke- *E sorokra utalva jegyzi meg
rülőt tévén a következőket Arany: Itt elné-
2. Ugy hatolunk át e nemes or- zést kell kérnem a történetben jár-
szag szivén, tas olvasótól. Művem egysége s a
3. Meghajtva derékban tengertől népies forma természete, mely be-
tengerig.* végzetlent nem tilr, kényszerít,
hogy a nápolyi két hadjáratot —
mely itt ugy is csak episod vagy
háttér gyanánt szolgál — össze
vonjam : alaptervem pedig azt
kivánja, hogy Lajosnak D. Károly
elleni gyűlöletét lehetőleg fokozzam
egész a cathastropháig, melynél e
hadjáratnak alig is volt egyéb
eredménye. Ezért tétetem Lajossal
c (megvallom elég, különös) oldal-
Dr. Bányai Elemértől 33
mozdulatot t én hogy egyszersmind
alkalmam legyen a második had-
járat eseményeit (köztük Lajos
néhány személyes [ismeretes — ki-
húzva] kalandját) érinteni. A.
59. Versszak.
5. Lementein utána le a szikla- 5. Lementem utána, (érte a síri-
boltba, boltba.
78. Versszak.
tf. De kiszól az utas : hogy olyat ti. De kiszól az utas : hogy (merik
csak merni ! azt merni ?)
86. Versszak.
3. Hogy Toldinak adjon tiszta szo- 3. Hogy Toldinak [Uritscn/ tiszta
bát hálni. szobát hálni.
90. Versszak.
2. S rónának ered, mely délre 2. S tart a rónának, mely délre
alattuk van. alattuk van.
93. Versszak.
2. Keresik a gimet a völgyi sü- 2. Keresik a vadat a völgyi sű-
rűbe', rübe*.
94. Versszak.
ti. Foszlaüoz és hull mint szomorú- ♦>. Porlik el és hull \ mint szomorú-
fűz ága. Foszlik el és hullj tüz ága.
8. Zöld, veres, meg barna kérget 8. Arany jegyzete czeruzával :
rak az alján. még barna, vörös vagy sárga.
9 íj. Versszak.
3. Ötszáz évvel utóbb — vagy 3. Ötszáz évvel utóbb [meg husz-
igen, már többel. huszonöttel./
4. Sokat ábrándozott egy beteg 4. Karlsbad i fürdőzésére való uta-
Ősz ember. lus. A margón olt áll czeru-
zával még a következő jegyzés :
Ott voltam: 18<>9 — 187rt
1348 1348
- 521 = 528.
Mn^yar Könyvszrmlr. 1 «.**'•. I. ftlzi-î. •*
82 A Toldi-trilogia eredeti kéziratai a M. N. Múzeumban
Lovak után hält ö: zivatar föl-
verte
S látta Rigót midőn száguldva
lenyelte,
Mint tüzes kigyót, a tüzes isten-
nyilát
^QV fogadott téged mellébe, mint
fiát./
59. Versszak.
4. Nem szájtáti legény volt ám 4. Nem (vala hamvában holt lány)
Anikó se : Anikó se.
86. Versszak.
4. És most kegyelemért esedezni 4, És most (esedezve) kegyelemért
küldte. küldte.
KILENCZEDIK ÉNEK.
13. Versszak.
4. Bak nagy zsákban gyapjút 4. Bak elé zsák gyapjút, lebocsát
ereszt, kóczot. pokróczot.
23. Versszak.
4. AU, s a tengerparti erős várak 4. Áll, s a tengerparti várak er ós
hossza. hossza,
27. Versszak.
1. Hosszabb: ha mi balra egy ke- *E sorokra utalva jegyzi meg
rülőt tévén a következőket Arany: Itt élné-
2. Ugy hatolunk át e nemes or- zést kell kérnem a történetben jár-
szag szivén, tas olvasótól. Művem egysége s a
3. Meghajtva derékban tengertől népies forma természete, mely be-
tengerig.* végzetlent nem tür, kényszerít,
hogy a nápolyi két hadjáratot —
mely itt ugy is csak episod vagy
háttér gyanánt szolgál — össze
vonjam ; alaptervem pedig azt
kívánja, hogy Lajosnak D. Károly
elleni gyűlöletét lehetőleg fokozzam
egész a cathastropháig, melynél e
hadjáratnak alig is volt egyéb
eredménye. Ezért tétetem Lajossal
r (megvallom elég. különös) oldal»
Dr. Bányai Elemértől 33
mozdulatot^ és hogy egyszersmind
alkalmam legyen a második had-
járat eseményeit (köztük Lajos
ncJuíny személyes [ismeretes — ki-
húzva] kalandját) érinteni. A.
59. Versszak.
5. Lementem utána le a szikla- 5. Lementem utána, (érte a sír)~
boltba. boltba.
78. Versszak.
tf. De kiszól az utas : hogy olyat ti. De kiszól az utas : hogy (merik
csak merni ! azt merni ?)
86. Versszak.
3. Hogy Toldinak adjon tiszta szo- 3. Hogy Toldinak [Uritsen/ tiszta
bát hálni. szobát hálni.
90. Versszak.
2. S rónának ered, mely délre 2. S tart a rónának, mely délre
alattuk van. alattuk van.
93. Versszak.
2. Keresik a gimet a völgyi sü- 2. Keresik a vadat a völgyi sű-
rűbe', rübe".
94. Versszak.
H. Foszladoz és hull mint szomorú- ♦>. Porlik el és hull\ mint szomorú-
fűz ága. Foszlik el és hull f fűz ága.
8. Zöld, veres, meg barna kérget 8. Arany jegyzete czeruzával :
rak az alján. még barna, vörös vagy sárga.
ÍM5. Versszak.
3. Ötszáz évvel utóbb — vagy 3. Ötszáz évvel utóbb [meg husz-
igen, már többel. huszonöttel.]
4. Sokat ábrándozott egy beteg 4. Karlsbadi fürdőzésére való uta-
Ő8Z ember. lás. A margón ott áll czeru-
zával még a következő jegyzés :
Ott voltam: 18<>9 — 187<i
1348 -1348
.=. 521 = 528.
Magyar Könyv8/.rmle. Iím*;. I. fll/.«;?. 3
34 A Toldi-trilogia eredeti kéziralai a M. X. Múzeumban
100. Versszak.
4. Hogy szülő anyád sem ismerne, 4. Hogy szülő anyád sem ismerne
ha látna. [fidra]
TIZEDIK ÉNEK.
13. Versszak.
1. Oda épen arra ért • uram, a 1. Oda épen (akkor) ért uram. a
nádor. nádor.
25. Versszak.
m
4. De az öv mellé szúrt rövid 4. De az öv mellé szúrt (görl»*
éles karddal. rövid) karddal.
31. Versszak.
4. Kaput elfoglalni, tárni ki fal- 4. Kaput elfoglalni, ( lerontani
tőig. földig.)
32. Versszak.
8. Új tárgyat, új szárnyat adjon 4. (Több dolgot is adjon e szegnni
az éneknek. éneknek.)
lJ2. Versszak.
4. Bátor erős népet válaszszanak 4. Bátor erős népet (dllitsawdi
össze. össze.
108. Versszak.
fi. (Fogadásuk tiltja, mit az ily fi. (Fogadásuk tiltja, mit a hiinper
pör kivan) : kivan) :
112. Versszak.
3. Hol, a ki lehetne szivének az 3. Hol, a ki lehetne (beteg szive]
irja. irja.
TIZENEGYEDIK ÉNEK.
5. Versszak.
1. Ez alatt, mint szokta, a tálm- 1. Ez alatt, mint szokta, (kevesed
ron által. magával.)
fi. Hol a Szele viznek folyása van i'). Hol [Szilára] viznek folyása
öszsze. van öszsze.
Dr. Bányai Elemértől 35
8. Versszak.
7. Már libeg a kobzos, nem is 7. Már libeg a kobzos, nem is
ülhet szőrén. ülhet (nyergén.)
23. Versszak.
4. Mi vagyunk háromszáz gyalogi 4. Mi vagyunk háromszáz [talpast]
Wernernek. Wernernek.
6. Titkot előttünk hát nincs mi 6. Titkot (mielőttünk lásd) nincs
okért zárolj. mi okért zárolj.
25. Versszak.
6. Csak oldd meg a zsákot!* vagy 6. Arany jegyzete: Az az vallj,
eme kardélre, Tolvaj kifejezés, (Czeruzával
margóra jegyezve.)
28. Versszak.
1. »Uraim!« — felelt ő, s gör- 1. »Uraim!« felelt ő, [s kérte
nyede. has- fogva — hasát fogva],
33. Versszak.
5. Körül-körül mint a jó csikós 5. [No nem azon pőrén], mint csi-
szokása. kós szokása.
7. S mig ő üti szélről, ha kimoz- 7. S mig ő üti (czeruzával: hasba)
dul. képen : szélről, ha kimozdul (czeruzá-
val : üti hátba), képen :
42. Versszak.
7. Éjszaki szél szárnyán — mond- NB. Aranynak e sorokra vo-
ják ez a lárma natkozó jegyzete : Nem oly kép-
8. (Noha majd egy mérföld) el- telén nagyítás, mint első tekintetre
hallott a várba. látszik. íme az 18794 árvízkor
Szegedről irják, hogy a dorozsmaiak
jajkiáltása odáig hallatszott, pedig
az is van egy mérföld. Igaz, hogy
az árvíz felülete vezette a hangot,
de nálam meg a szél.
55. Versszak.
.-$. Serge utána s körül a sö- 3. Arany jegyzete (czeruzával a
vényből margón) : lehet sövényből (sö-
vénynyel szegett tábori lánczbőb.
30 Toldi-trilógia eredeti kéziratai a M. N. Múzeumban
93. Versszak.
7. Ki hiszi, hogy most már Lajos 7. Ki hiszi, hogy Lajos most már
elfogadja. elfogadja.
99. Versszak.
H. Inkább hiszi, csúffá, hogy örö- 0. Inkább hiszi, csúffá örömestebb
mest tenné: — tenné: —
125. Vkrsszak.
1 . Nem tiszte a lantnak olyatén 1 . Xem tisztem a vőfély alacsony
szolgálat. szolgálat.
7. Hátra nyújtván. abba masszát' 7. Arany jegyzete (czeruzával a
bort töltet. margón) : Massicum, a Mapicus
heyyróí mely termi. Nem tudom
a hegy nem Massa nevű hely-
ről neveztetett-e így. Keresni
kell jó mappán.
TIZENKETTEDIK ÉNEK.
18. Versszak.
2. Eszébe is jut egy — az ifjú 2. Eszébe is jutott — az ifjú
levente. levente.
22. Versszak.
2. Bencze meg a kobzos más tanyát 2. Benczével a kobzos más tanyát
csináljon. csináljon.
1 1. Versszak.
(Zách Klára.)
1. Vissza se' megy többé 1. Vissza se (ment) többé
2. Deli szüzek közzé 2. (Szűz leányok) közzé.
13. Versszak.
3. Jöszte, borulj az ölemre, 3. Jöszte, borulj az ölemre
4. Mondd meg. édes lányom. 4. Mondd (el.) édes lányom.
Dr. Bányai Elemértől 37
20. Versszak.
3. Mit kivánsz most királyi nőm ! 3. Mit kivánsz most (én királynőm)
4. Fájdalom díjába. 4. Fájdalom díjába.
39. Versszak.
(Toldi szerelme.)
1 . De leírnom, mit gyónt, nem 1 . Arany jegyzete : *) Helyes:
volna erányos.*) ildomos. így hallottam még én
ezt az régi öregektől.
84. Versszak.
1. Más követi aztán érkezének 1. Más követi aztán érkezének
vissza. (újra.)
93. Versszak.
1. Hanem a királyt én bocsátom 1. Hanem én a királyt bocsátom
előre. előre.
103. Versszak.
5. De tovább is egyre zokogott 5. De utólag egyre zokogott
bánatja, bánatja,
Mint mikor a sirást el a gyér- Mint mikor a sirást a gyer-
mek hagyja: mek elhagyja:
Majd szemeit törlé, s a csilla- Megtörté szemeit s a csillagos
gos égre égre
Fölnézve sokáig. így szólala Fölnézve sokáig, így szólala
végre: végre.
L04. Versszak.
2. Oda vársz. — meggyógyítsz 2. Oda vársz, — ott vidüsz boldog
boldog szeretettel ; szeretettel ;
5. Most kelé — négy gödröt vájt 5. Azután négy gödröt vájt neki
neki jó kardja. jó kardja.
5. Most fülkéié
105. Versszak.1
1. -rl négy fűz elárvult sarjai tán
cinek
Ma is y oltalmában fejd el mi sze-
mélynek,
1 E versszak történetét a Budapesti Szemle 1883. évf. 31-ik kötőiében
(129 — 133. 1.) Qyxdai Pál részletesen elbeszéli ós az okokat is feltárja,
melyek Aranyt arra indították, hogy életében a szubjektív vonatkozású sorok
közlését ne engedélyezze.
38 A Toldi-trilogia eredeti kéziratai a M. N. M. -ban Dr. Bányai Elemértől
-K, hogy e szép sziget rászáüa
idővel,
Beszőve nagy múltját virányos
jövővel
S hagyta, hogy a környék agg
fülemiléje
Éneke utolját ott elzenpicsélje.
Azután hallgatva ott lelje
halálát
De kövessük Toldit és a rege
szálát.
Következnek a JEGYZETEK és csak azután a Glossarium.1
GLOSSARIUM.
Arany jegyzete :
Z betű a V betű előtt szedendő.
A latin betűkkel a latin a-6-c-ét
vettük át, hol a F az utolsó
betű Z-t csak azóta teszünk
végül, mióta németesedünk.
Arany jegyzete (ezer uzá val) :
Confrontáltam minden egyes idézett
számot a szöveggel. 14 j VII. 79.
1 A kézirat czímlapjának első szövegezése is eltér helyenként a későbbi-
től. Öl olyan sor vari ugyanis gondosan kivakarva a czímlapon, melyeknek
eredetileg a Toldi szerelme első lapján kellett volna maradniok. Oly gondosan
vannak e sorok ki vakarva, hogy csupán a következő öt szó olvasható még
belőlük: . . . melyet pedig némely avult írások ... A jelige alatt ismét
két sor vakarás látszik, ez már egyáltalában nem olvasható. Megállapítható
azonban, hogy a kihúzott két sort jeligének tervezte Arany s helyettük alkal-
mazta később IlöHvai »Quid dam nosa juvat« kezdetű jelmondatát.
VIDÉKI KÖNYVTARAINK 1901-BEN.
A múzeumok és könyvtárak országos főfelügyelősége a lefolyt
évben rendes szokásához híven terjedelmes jelentésben adott szá-
mot működéséről. Jelentése részletes képet nyújt a hazai könyv-
tári ügy fejlesztése érdekében az állam és társadalom részéről
kifejtett törekvések eredményeiről s a főfelügyelőség hatáskörébe
tartozó könyvtárak ez évi állapotáról.
A törvényhatóságok és községek, egyházak és egyesületek
múzeumai és könyvtárai közül az orsz. főfelügyelőség a lefolyt év
alatt 05 intézet felett gyakorolta az állami felügyeletet. Ezek között
17 önálló könyvtár volt és 38 olyan múzeum, a mely nyilvános
könyvtár jellegével bíró könyvgyűjteménynek van birtokában. Ez
intézetek jegyzéke a következő:
1. Árva vármegye Csaplovics-könyvtára Alsókubinban,
2. az aradi Kölesey-egyesület könyvtára,
:l Bars vármegye múzeuma Aranyosmaróton,
4. Sáros vármegye múzeuma Bártfán,
f>. a beszterczebányai városi múzeum,
(>. a békés-csabai múzeum (a békéscsabai múzeum-egyesület
tulajdona),
7. a budai könyvtár (a budapesti könyvtár - egyesület
tulajdona),
8. a Dunamelléki ev. ref. egyházkerület Ráday-könyvtára
Budapesten,
9. a debreczeni ev. ref. főiskola könyvtára,
10. a debreczeni városi múzeum,
11. a szolnok-dobokamegyei irodalmi, történelmi és ethno-
graphiai társulat gyűjteményei (a deési állami főgimnázium igaz-
gatóságának és az Erdélyi Múzeum érem- és régiségtára igazgató-
ságának gondozása alatt) Deésen és Kolozsvárt,
40 Vidéki könyvtáraink 1904-ben
12. a hunyadmegyei múzeum Déván (a hunyadmegyei tör-
ténelmi és régészeti társulat tulajdona),
13. a tiszai ág. h. ev. egyházkerületi kollégium könyvtára
Eperjesen,
14. az esztergom-vidéki régészeti és történelmi társulat
múzeuma Esztergomban,
15. a felkai Tátra-múzeum (a felkai Tátra-múzeumegylet
tulajdona),
16. a győri városi könyvtár,
17. a békésvármegyei múzeum Gyulán (a békésvármegyei
közművelődési egyesület tulajdona),
18. az alsófehérmegyei történelmi, régészeti és természet-
tudományi egylet múzeuma (jyulafehérvárott,
19. a hódmezővásárhelyi ev. ref. főgimnázium könyvtára.
20. a honti múzeum Ipolyságon (a hontvármegyei múzeum-
társulat tulajdona),
21. a kassai múzeum (Kassa sz. kir. város tulajdona),
22. a kecskeméti városi múzeum és könyvtár,
23. a keszthelyi Balatoni múzeum (a Balatoni múzeum-egye-
sület tulajdona),
24. a kiskunhalasi ev. ref. főgimnázium könyvtára,
25. az erdélyi Kárpát-egyesület múzeuma Kolozsvárott,
2b\ a komáromi múzeum (a komáromvármegyei és városi
múzeum-egyesület tulajdona),
27. a losonezi városi közkönyvtár.
28. a lőcsei ág. h. ev. egyház könyvtára,
29. a mosonmegyei múzeum Magyaróvárott (a mosonmegyei
történelmi és régészeti egylet tulajdona).
30. a máramarosszigeti ev. ref. főiskola könyvtára,
31. a máramaros- vármegyei múzeum Máramarosszigeten (a
máramarosmegyei múzeum-egyesület tulajdona),
32. a borsod-miskolczi múzeum Miskolczon (a borsod-mis-
kolczi közművelődési és múzeum-egyesület tulajdona),
33. a miskolczi ág. h. ev. egyház könyvtára,
3k a nagybányai városi múzeum,
35. a nagyenyedi Bethlen-főiskola múzeuma és könyvtára,
30. Szatmár vármegye múzeuma Nagykárolyban,
37. a nagyszebeni erdélyi Kárpát-egyesület múzeuma,
Vidéki könyvtáraink 1904-ben 41
38. a biharmegyei múzeum Nagyváradon (a biharmegyei és
nagyváradi régészeti és történelmi egylet tulajdona),
39. a nagyváradi királyi jogakadémia könyvtára,
40. Szabolcs vármegye múzeuma és könyvtára Nyíregyházán,
41. Nyitra vármegye múzeuma Nyitrán,
42. a pápai ev. ref. főiskola gyűjteményei,
43. a pécsi városi múzeum,
44. a poprádi Kárpát-múzeum (a magyarországi Kárpát-
egyesület tulajdona),
45. a pozsonyi orvos- és természettudományi egyesület
múzeuma Pozsonyban,
46. a pozsonyi városi közkönyvtár,
47. a pozsonyi városi múzeum,
48. a selmeczbányai városi múzeum és könyvtár,
49. a Székely Nemzeti Múzeum Sepsiszentgyörgyön (Három-
szék vármegye tulajdona),
50. Sopron vármegye és Sopron sz. kir. város régiségi mú-
zeuma Sopronban,
51. a szabadkai városi múzeum és közkönyvtár (a szabadkai
közkönyvtár- és múzeum- egyesület tulajdona),
52. a szatmári Kölcsey-kör múzeuma,
53. a szegedi Somogyi-könyvtár és városi múzeum,
54. Tolna vármegye múzeuma Szegszárdon,
55. a csongrádvármegyei történelmi és régészeti társulat
múzeuma Szentesen,
56. a vasvármegyei múzeum Szombathelyen (a vasvár-
megyei kultur-egyesület tulajdona),
57. a délmagyarországi természettudományi múzeum Temes-
várott (a délmagyarországi természettudományi társulat tulajdona).
58. a délmagyarországi történelmi és régészeti múzeum
ugyanott (a délmagyarországi történelmi és régészeti múzeum-tár-
sulat tulajdona),
59. a temesvári városi könyvtár,
60. a tiszafüredi múzeum (a tiszafüredi múzeum- és könyv-
táregylet tulajdona),
61. a turóczszentmártoni tót múzeum (a turóczszentmártoni
múzeumi tót társaság tulajdona),
62. a váczi múzeum (a váczi múzeum-egyesület tulajdona),
42 Vidéki könyvtáraink 1904-ben
63. a verseczi városi múzeum és könyvtár,
64. Veszprém vármegye múzeuma Veszprémben,
05. a bácsbodrog-vármegyei múzeum Zomborban (a bács-
bodrog-vármegyei történelmi társulat tulajdona).
A felsorolt intézetek közül a budapesti Ráday-könyvtár, az
eperjesi ág. h. ev. egyházkerületi kollégium könyvtára, a lőcsei
ág. h. ev. egyház könyvtára és a pápai ev. ref. főiskola könyvtára
ez év folyamán léptek a főfelügyelőség kötelékébe s ugyancsak ez
évben terjesztetett ki az állami felügyelet a nagyenyedi ev. ref.
főiskola könyvtárára is. Viszont amaz intézetek közül, melyek már
korábban a főfelügyelőség hatáskörébe tartoztak, Szabolcs vármegye
nyiregyházai törvényhatósági közkönyvtára és a verseczi városi nyil-
vános könyvtár az illető helyeken létező vármegyei, illetve városi
múzeumokkal egyesittetvén, az önálló intézetek sorából törültettek.
Ez intézetekkel szemben a szervezeti szabályzatában meg-
állapított elvek alapján az orsz. főfelügyelőség az eddig követett
irányban töltötte be hivatását, pénzbeli segélyekkei és gyűjtemény-
tárgyak adományozásával járulva fentartásukhoz és fejlesztésükhöz,
segédkezet nyújtva megfelelő elhelyezésük kérdésének megoldásá-
hoz és a gyűjtemények szakszerű felállításához, szaktanfolvam rende-
zése s fontos elvi kérdések megvitatásával igyekezve előkészíteni a
múzeumi és könyvtári ügy egységes irányban való fejlesztését.
A főfelügyelőség e feladataival járó kiadásaink fedezésére az
állami javadalom az 1901. évi állami költségvetésben a rendes
kiadások rovatánál 129,380, a rendkívüli kiadásoknál 68,000 koro-
nában állapíttatott meg, s a rendes kiadások összegéből 32,850*58
kor. fordíttatott könyvtári czélokra.
Rendes évi segély czimen 22,000 kor. osztatott szét a könyv-
táraink között. Ez összegből a következő 27 gyűjtemény részesült
segélyben :
Az alsókubini Csaplovics-könyvtár kapott 600 koronát,
az aradi Kölcsey-egyesület 1400 koronát,
a beszterczebányai városi múzeum könyvtára 400 koronát,
a budapesti könyvtár-egyesület budai központi könyvtára
800 koronát,
a debreczeni ev. ref. főiskola könyvtára 1600 koronát,
az eperjesi ág. h. ev. főiskola könyvtára 800 koronát,
a győri városi könyvtár 400 koronát,
Vidéki könyvtáraink 1904-ben 43
a hódmezővásárhelyi ev. ref. főgimnázium könyvtára 800
koronát,
a hontvármegyei múzeum-egyesület ipolysági múzeumának
könyvtára 200 koronát,
a kassai városi múzeum könyvtára 2000 koronát,
a kecskeméti városi múzeum könyvtára 500 koronát,
a kiskunhalasi .ev. ref. főgimnázium könyvtára 800 koronát,
. a losonczi városi könyvtár 400 koronát,
a lőcsei ág. h. ev. egyház könyvtára 500 koronát,
a máramarosszigeti ev. ref. lyceum könyvtára 1600 koronát,
a nagybányai városi múzeum könyvtára 400 koronát,
a nagyenyedi Bethlen-kollégium könyvtára 800 koronát,
a nyitra-vármegyei múzeum könyvtára 1000 koronát,
a pozsonyi városi könyvtár 1600 koronát,
a selmeczbányai városi múzeum könyvtára 400 koronát,
a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum könyvtára 600
koronát,
a szatmári Kölcsey-kör múzeumának könyvtára 400 koronát,
a szegedi Somogyi-könyvtár 1600 koronát,
Tolna vármegye szegszárdi múzeumának könyvtárszükség-
leteire 500 koronát,
a vasvármegyei kultur-egyesüiet szombathelyi könyvtára 500
koronát,
a verseczi városi múzeum és könyvtár 500 koronát,
a veszprém-vármegyei múzeum könyvtára 800 koronát.
Az itt felsorolt segélyeken kivül a gyarapítási és rendezési
czélokra szolgáló állami javadalomból a temesvári városi könyvtár
a Baráti Lajostól és Berkeszi Istvántól 4000 koronáért megvásárolt
könyvtárak vételárának felerészben való fedezésére 2000 korona
külön segélyben részesült és a magyaróvári múzeum részére MO
koronáért megszereztettek Colién ismertebb munkái. A főfelügyelő-
ség ezenkivül 1795*92 koronát forditott szakkönyvek beszerzésére,
1617'66 koronát könyvtárak rendezésére, 2900 koronát a könyv-
tári tanfolyam és 2230 koronát a Magyar Minerva III. évfolyama
szerkesztési költségei fedezésére.
Az építkezésekre és beruházási jelleggel bíró beszerzésekre
a megszavazott rendkívüli javadalomból pedig az 1903-iki költség-
vetési tételekkel együtt, melyek kiutalványozása ez évben történt
4é Vidéki könyvtáraink 1904-ben
meg, 24,000 korona esett könyvtári czélokra, nevezetesen, az alsó-
kubini Csaplovics-könyvtár építkezésére 30,(532 kor. segély 1. rész-
lete fejében az 1903. évi javadalomból 5000 kor., a 2. részlet fejében
az 1901. évi javadalomból 5000 kor., összesen 10,000 kor.,
a budapesti könyvtár-egyesület könyvtárának bútorzására
5000 kor. segély 3. részlete fejében 1000 kor.,
a Dunamelléki ev. ref. egyházkerület Ráday-könyvtárának
berendezésére 10,000 kor. segély 1. részlete fejében 5000 kor.,
a Miskolczon létesítendő nyilvános könyvtár épületére
20,000 kor. segély 1. részlete fejében az 1903. évi javada-
lomból 2000 kor., a 2. részlet fejében az 1904. évi javada-
lomból 2000 kor., összesen 4000 kor.,
a pozsonyi városi közkönyvtár berendezésére 40,000 kor.
segély 4. részlete fejében 4000 korona utalványoztatott ki.
A rendes évi segélyek és a külön czímek alatt utalványozott
segélyösszegek első sorban az illető intézetek fenntartási és
gyarapítási szükségleteire szolgáltak fedezetül. A segélyösszegek
ez irányban való felhasználására az országos főfelügyelőség a
hozzá előzetesen benyújtott tervezetek alapján adta meg jóvá-
hagyását, szabályszerű jelentés és számadások benyújtására
utasítva a segélyezett intézeteket. Ennek a kötelezettségnek
a segélyben részesülő 48 intézet közül 40 tett eleget, úgy-
mint: az aradi Kölcsey-egyesület múzeuma, a beszterczebányai
múzeum, a budai könyvtár, az eperjesi ág. h. ev. kollégium könyv-
tára, a győri városi könyvtár, a halasi és a hódmezővásárhelyi
ev. ref. főgimnáziumok könyvtárai, az ipolysági, kassai, kecskeméti
múzeumok, a losonczi városi közkönyvtár, a máramarosszigeti ev.
ref. főiskola könyvtára, a nagybányai múzeum, a nagyenyedi
Bethlen-kollégium könyvtára, a nyitrai múzeum, a pozsonyi városi
közkönyvtár, a selmeczbányai, sepsiszentgyörgyi és szatmári múzeu-
mok, a szegedi Somogyi-könyvtár, a szegszárdi múzeum, a szom-
bathelyi könyvtár, a verseczi városi múzeum és könyvtár.
Az előző évi segélyek felhasználásáról elmaradt jelentésük bekül-
désével a békéscsabai múzeum, a debreczeni ev. ref. főiskola könyv-
tára, a kassai, a sepsiszentgyörgyi múzeumok és a szabadkai múzeum
és közkönyvtár tettek utólag eleget elszámolási kötelezettségüknek.
A pénzbeli segélyezés mellett ez év folyamán is jelenté-
keny gyarapodásban részesültek intézeteink ama könyvtári anyag-
Vidéki könyvtáraink 19(M-ben 45
ból, a mely az ez évi és korábbi beszerzésekből az intézetek
között való szétosztás végett a főfelügyelőség rendelkezésére állott.
A főfelügyelőség kiadásában megjelent műveken, ú. m. a
Magyar Minerva III. évfolyamán és a kassai múzeumi könyvtár
lajstromán kívül, melyekben az összes intézetek részesedtek, a szak-
könyvek beszerzésére szolgáló javadalomból beszerzett müvek közül
szétosztatott a »Magyarország történeti emlékei az ezredéves orsz.
kiállításon« czímü kétkötetes díszmunka 29 példánya és az Ehren-
reich-fé\e * Icônes princípium, procerum, ac praeter hos illustrium
virorum matronarumque veteris et praesentis aevi, quibus Hun-
gária et Transylvania clarent« czímü arczképalbum új kiadásának
37 példánya. Ezenkívül a vallás- és közoktatásügyi minisztérium
ajándékából Matlekovics »Magyarország közgazdasági és közműve-
lődési állapota ezeréves fennállásakor« czímű 9 kötetes munkájá-
ból 45 példány, gróf Zichy Jenő »Harmadik ázsiai utazása« I. k.
1. és 2. részéből és II. kötetéből 10 példány, Bloch József »A hegedű-
játék kézikönyve« te Molnár Géza »A magyar zene elmélete« czímű
munkájából 33 példány s a »Magyar-Szölgyén és Párkány-Nána
agrogeologiai térképe« ez. kiadványból a hozzátartozó 2 — 2 magya-
rázó füzettel 19 példány, továbbá a Magyar Nemzeti Múzeum
igazgatóságának ajándékából az intézet 1903. évi jelentésének
63 példánya s a Magyar Könyvszemle 1903. évi 4. s 190L évi
1 — 3. füzeteinek 49 példánya, Csayó Vilmos cs. és kir. kamarás
ajándékából a «nemeskéri Kiss Pálné, született tagyosi Csapó
Ida naplójából« czímü kiadvány 29 példánya és dr. Csemi Béla
»A tanító és a régészet« s »A szárazság a régészet szolgálatában«
czímü füzeteiből a szerző ajándékául 38 példány osztatott szét a
főfelügyelőség hatáskörébe tartozó intézetek között s ez utóbbi
füzetekből 32 példány jutott népkönyvtárak között való szétosztás
czéljából az országos tanács rendelkezésére.
A Grimani-Breviarium hasonmás-kiadása I. és II. kötetének
az orsz. főfelügyelőség részére megrendelt két példánya közül egy
letéteményként a Magyar Nemzeti Múzeum Széchényi országos
könyvtárában nyert elhelyezést.
A gyarapodásokhoz kell számítani a hazai nyomdatermékek
sajtóügyi köteles példányainak az 1903. év II. és az 1 90 í . év
I. feléből származó anyagát, mely az eddigi eljáráshoz híven az
Erdélyi Múzeum könyvtárán kívül a budai könyvtárban, a debre-
46 Vidéki könyvtáraink 1904-ben
czeni ev. ref. főiskola könyvtárában, a kassai múzeumban, a nagy-
váradi kir. jogakadémiai könyvtárban, a pécsi városi múzeumban, a
pozsonyi városi közkönyvtárban, a selmeczbányai városi múzeum-
ban, a szegedi Somogyi-könyvtárban, a szombathelyi múzeumban
és a temesvári városi könyvtárban nyert elhelyezést.
A gyűjtemények gyarapítását czélozták a főfelügyelőség amaz
intézkedései is, melyek odairányúlnak, hogy az egyes intézetek
gyűjtemény anyagának fölös példányai összeírassanak és rendezésük
befejezte után egymás anyagának kiegészítésére legyenek értékesít-
hetők. Az első lépés e téren a Magyar Nemzeti Múzeum Széchényi
országos könyvtára többes példányainak a főfelügyelőség költségén
való összeírása; e művelet folyamán ez évben 3013 munka 4223
kötetéről készült czédula.
A múzeumok és könyvtárak orsz. tanácsának kezdeménye-
zésére egyidejűleg a vidéki könyvtárak duplum-anyagának össze-
írása tárgyában is megtétettek a szükséges intézkedések; a főfel-
ügyelőség felhívásának eredményéül 29 intézet jelentette, hogy
készséggel vállalkoznak többes példányaik összeírására s ezek közül
a beszterczebányai városi múzeum és könyvtár, a budapesti könyv-
tár-egyesület központi könyvtára, a győri városi könyvtár, a kassai
városi múzeum, a kecskeméti városi múzeum és könyvtár, a
losonczi városi közkönyvtár, a mosonmegyei történelmi és régé-
szeti egyesület magyaróvári múzeuma és Tolna vármegye szeg-
szárdi múzeuma tett eleget az év folyamán ígéretének. Az ekként
összeállítandó jegyzékek alapján a főfelügyelőség feladata leend a
csereügyletet az egyes intézetek között közvetíteni, s e művelet
kétségtelenül értékes anyaggal fog hozzájárulni könyvtáraink gya-
rapításához.
A gyűjtemények szakszerű gondozására irányuló feladatai-
nak a főfelügyelőség ez évben is, mint az előzőben, első sorban
szaktanfolyamaink folytatásával kívánt eleget tenni. Ez év folya-
mán ismét a könyvtári szakra kerülvén a sor, a főfelügyelőség fenn-
állása óta negyedízben nyújt alkalmat arra, hogy könyvtáraink
gondozói a hivatásukhoz szükséges szakismereteket eisajátithassák.
A folyó évben rendezett tanfolyam július hó 4 — 14. napjaiban a
Magyar Nemzeti Múzeum Széchényi országos könyvtárának helyi-
ségeiben a könyvtár igazgatója, dr. Fejvrpataky László egyetemi
tanár, múzeumi és könyvtári orsz. felügyelő vezetése alatt tárta-
Vidéki könyvtáraink 19(M-ben 47
tott meg. Előadásai két csoportra oszlottak: dr. Fejérpataky László
orsz. felügyelő 16 órában a palaeografiáról és a kéziratok kezelésé-
ről tartott előadást és dr. Esztegár László múzeumi őr, valamint
Varjú Elemér múzeumi segédőr 12, illetve 18 órában az elméleti és
gyakorlati könyvtári ismereteket adták elő; az elméleti előadásokat
a Széchényi országos könyvtárban végzett gyakorlatok, s az egye-
tem és műegyetem könyvtárainak s az országos levéltárnak meg-
tekintése egészítette ki.
A tanfolyamon a főfelügyelőség hatáskörébe tartozó gyűjte-
mények részéről az aradi Kölcsey-egyesület, a bártfai múzeum,
az eperjesi ág. h. ev. főiskolai könyvtár, a máramarosszigeti ev.
ref. főiskolai könyvtár, a nyitravármegyei múzeum, a szabadkai
városi múzeum és könyvtár, a szegszárdi múzeum és a verseczi
városi múzeum és könyvtár kiküldöttei a főfelügyelőség anyagi
támogatásával vettek részt. A többi intézetek közül a komáromi
vármegyei könyvtár és a nagyváradi Szigligeti-kör küldte ki, szin-
tén a főfelügyelőség anyagi támogatásával, megbízottját. Ezenkívül
a fővárosból 4, Szegedről 2, Kassáról, Lőcséről és Újvidékről 1 — 1
önkéntes jelentkező hallgatta a tanfolyam előadásait.
A Magyar Minervából ez évben a III. évfolyam jelent meg,
a főfelügyelőség előadó-titkárának vezetése alatt dr. Gárdonyi
Albert, Budapest székesfőváros könyvtárnokának szerkesztésében,
mint a főfelügyelőség és az országos tanács közös kiadványa.
A hazai múzeumok és könyvtárak e czímkönyve a fővárosnak és
a vidék 687 városának és községének 1509 gyűjteményét ismer-
tetve minden eddiginél teljesebb képet nyujt a hazai múzeumi és
könyvtári űgy állapotáról.
A hatáskörén kívül álló közgyűjtemények közül kettőnek
ügyeivel volt alkalma a főfelügyelőségnek ez év folyamán foglalkoz-
hatni s azoknak a főfelügyelőség kötelékébe leendő felvételét elő-
készíthetni.
Komárom vármegye közönsége már ez év elején kifejezte
abbeli óhajtását, hogy könyvtára, mely Kulcsár István alapításának
köszöni létét, állami támogatással a nyilvános használatra alkal-
massá tétessék, s az országos főfelügyelőség által az állami segé-
lyezés elfogadásával járó kötelezettségek felől felvilágosíttatva,
október 17-ikén kelt közgyűlési határozatával kimondta annak
állami felügyelet alá helyezését. Egyidejűleg részletes tervezetet
48 Vidéki könyvtáraink 190-í-ben
mutatott be a könyvtár megfelelő elhelyezéséről, rendkívüli állami
segélytől várva e kérdés megoldását. A közgyűlési határozatot
az országos főfelügyelőség jóváhagyásra ajánlva terjesztette fel a
magas minisztériumhoz, annak megtörténte utánra tartva fent a
helyiség kérdésének érdemleges tárgyalását.
A szászvárosi ev. ref. Kuún-kollégium elöljáróságával, az
országos tanács útján kifejezett kérésére, a főfelügyelőség közölte
azokat a feltételeket, a melyekhez a szervezeti szabályzat az állami
segélyezést köti, azok elfogadásától téve függővé a gyűjteménynek
a felügyelőség kötelékébe való felvételét.
Külföldi intézeteket érdeklő ügyekben a magas minisztérium
négy ízben vette a főfelügyelőség szolgálatait igénybe. A római
lateráni káptalan levéltárából elveszett Palestrina-kézirat nyomo-
zása ügyében a debreczeni ev. ref. főiskolai könyvtár, a kassai
múzeum, a pozsonyi városi közkönyvtár és a szegedi Somogyi-
könyvtár és a városi múzeum igazgatóságaihoz intéztetett felszó-
lítás. Hasonló intézkedés történt a bloisi könyvtárból eltűnt XV.
századbeli latin nyelvű imádságos könyv nyomozása érdekében.
Végül a berlini porosz kir. tudományos akadémiának a középkori
és a kora-felnémet kéziratok összeírása érdekében kiadott kör-
levelére a főfelügyelőség felkérte a hazai nagyobb könyvtárak
vezetőit az e csoportbeli netalán birtokukban levő kéziratok jegy-
zékének összeállítására, a czélból, hogy azokat a nevezett akadé-
mia megbízottjának rendelkezésére bocsáthassuk.
A főfelügyelőség tagjai a szakkörükbe vágó kérdések elintézésé-
ben való részvételen kívül ez évben is pontosan megfeleltek ama köte-
lességüknek, hogy hivatalos utaikon személyes tapasztalatok útján
szerezzenek tájékozást a hatáskörünkbe tartozó intézetek ügyeiről.
Az országos főfelügyelő a nagybányai és veszprémi múzeumok
és a temesvári városi könyvtár megnyitásán való részvételén kívül
meglátogatta a kassai, máramarosszigeti, szegedi és temesvári
gyűjteményeket.
Szalay Imre helyettes főfelügyelő a pécsi múzeum megnyi-
tásán kívül Pozsonyban, Szombathelyen és Verseczen a múzeumi
és könyvtári építkezések ügyében tett hivatalos látogatást.
Az orsz. főfelügyelőség többi tagjai közül Czigler Győző orsz.
felügyelő Kassán és Pozsonyban tanulmányozta a megoldásra váró
múzeumi építkezési kérdéseket, dr. Fejvrpataky László orsz. fel-
Vidéki könyvtáraink 1904-ben 49
ügyelő Aradon, Nyitrán, Pozsonyban, Szabadkán, Szegeden, Szom-
bathelyen, Temesvárott, Verseczen és Veszprémben, dr. Horváth
Géza orsz. felügyelő Felkán, Kassán, Máramarosszigeten, Miskolczon,
Poprádon, Pozsonyban, Szabadkán, Szegeden és Temesvárott s végül
dr. Schönherr Gyula előadó-titkár Aradon, Deésen, Felkán, Kassán,
Kolozsvárt, Máramarosszigeten, Nagybányán, Nyitrán, Pécsett, Poprá-
don, Pozsonyban, Szegeden, Temesvárott, Váczott, Verseczen és
Veszprémben látogatta meg a hatáskörünkbe tartozó intézeteket.
Ezenkívül a múzeumok és könyvtárak országos szövetségének
Temesvárt október 29-én tartott közgyűlésén résztvettek az orsz.
főfelügyelőség részéről a főfelügyelő és a helyettes főfelügyelő,
Czigler Győző, dr. Fejérpataky László, dr. Horváth Géza és Eadisics
Jenő orsz. felügyelők és dr. Schönherr Gyula előadó-titkár, s a
közgyűlést követő napon Verseczen tartott ülés Szalay Imre helyet-
tes orsz. főfelügyelő vezetése alatt folyt le.
A jelentés további folyama az állami felügyelet alatt álló
tudományos közgyűjtemények állapotáról, az év folyamán kifejtett
munkásságukról, a fejlesztésük érdekében tett intézkedésekről és
ezek eredményeiről ad számot. Ebből a részből egész terjedel-
mükben közöljük azokat az adatokat, a melyek a könyvtárak
ügyeire vonatkoznak, vagy azokkal összefüggésben állanak.
Ahőhubinban az árvavármegyei Csaplovics-könyvtár helyiség
hiányában még mindig nem felelhet meg rendeltetésének, a lefolyt
évben történt intézkedések azonban reményt nyújtanak arra, hogy
az építkezés kérdése rövid idő alatt kedvező megoldást fog nyerni.
A könyvtári épület tervei az országos magyar képzőművészeti
tanács által felülbíráltatván, a minisztérium felhívására újból átdol-
goztattak; s a vármegye közönsége hivatalos értesítést nyerve a
felől, miként az építkezés költségeihez az állami hozzájárulás
összege 30,632 koronában állapíttatott meg, május 10-én hozott
határozatában kimondotta, hogy a könyvtár épületét 50,03 1*90 kor.
költséggel felépíti s a belügyminisztérium által már engedélyezett
12,000 koronán felül hiányzó összeget kölcsön útján fedezi. A bel-
ügyminisztérium e határozatot október 1 3-ikán azzal a kijelentéssel
hagyván jóvá, hogy az építkezési tervek és költségvetés bemuta-
tása után a 12,000 kor. ki fog utalványoztatni, most már remélni
lehet, hogy az építkezés az 1905. év folyamán megtörténik.
A könyvtár 1903. évi állapotáról benyújtott jelentés adatai
Magyar Könyvszem]««. 1Í.KKÍ. I. füzet. -t
50 Vidéki könyvtáraink 1904-ben
szerint az államsegély a könyvtár rendezésére használtatott fel,
de a könyvanyag czédulázása ez év folyamán a helyviszonyok
mostohasága miatt csak lassú mértékben haladhatott előre, s a
könyvtárnok tevékenysége csupán a könyvtár ritkaságainak kivá-
lasztására és a könyvtár történetére vonatkozó adatok összegyűj-
tésére szorítkozott. A könyvtár számadásai 3605 kor. bevétellel
és 2155-13 kor. kiadással zárultak, mely összegből 69545 kor. tőké-
sítésre, 1096 kor. a személyzet díjazására, 182*42 kor. a könyvtár
gyarapítására, 15*56 kor. könyvkötésre, 97*20 kor. bútorzási és
berendezési költségekre és 68*80 kor. irodai kiadásokra fordíttatott.
Aradon a Kölcsey-egyesület gyűjteményei az utóbbi években
nem állván kellő gondozás alatt, állandó könyvtárnok és múzeumi
őr alkalmazása vált szükségessé, a mit az orsz. főfelügyelőség az
által tett lehetővé, hogy az állami segélyből évi 800 koronát az
alkalmazandó tisztviselő díjazására engedett felhasználni. Az egye-
sület által megválasztott múzeumi tisztviselő július havában lépett
hivatalába, de félévi működése alatt nem lévén képes megfelelni
a hozzáfűzött várakozásnak, az év letelte előtt megvált állásától.
Az egyesület vezetősége az állást a főfelügyelőség előzetes megbirá-
lása és jóváhagyása alapján töltötte be, s a megválasztott új tiszt-
viselő a következő év elején foglalta el hivatalát.
Az állami segélyből 400 kor. a gyűjtemények őre félévi
tiszteletdíjának pótlására és 1000 kor., mint az előző években,
az Atzél-könyvtár vételárának törlesztésére fordíttatott. Az egye-
sület az 1902. évi működéséről nyomtatásban megjelent jelentésen
kívül az 1901. évben közrebocsátott első évkönyve első felének
beküldése útján számolt be munkásságáról és gyűjteményei álla-
potáról. 1901. évi számadásai 6769*47 kor. bevételt és 5918*52 kor.
kiadást tüntetnek fel; a kiadásokból 1676 kor. esik a múzeum
személyzetének díjazására, 2614-85 kor. a gyűjtemények gyarapítá-
sára, 261-83 kor. a múzeum házi szükségleteire.
Besztcrczehányán a városi múzeum elhelyezésének kérdése a
megoldás küszöbéig jutott el az által, hogy az úgynevezett Mátyás-
ház átalakításának költségeire kért, 30,958*53 koronát kitevő fedezet
az orsz. főfelügyelőség és a műemlékek orsz. bizottsága javadal-
mának terhére egyenlő arányban engedélyeztetvén, annak a főfel-
ügyelőségre eső része az 1905. évtől kezdve 3 évi részletben a
költségvetési előirányzatba felvétetett. Az átalakítás a költségvetés
Vidéki könyvtáraink 1904-ben 51
törvényerőre emelése után a műemlékek országos bizottsága által
készített tervek alapján fog végbemenni. A 400 kor. állami segély a
könyvtár részére 1903-ban eszközölt vásárlások fedezésére fordíttatott.
Budapesten a budapesti könyvtár-egyesület által fenntartott
nyilvános könyvtár, mint az előző években, úgy ez év folyamán
is teljesen rendezett viszonyok között szép eredménynyel töltötte
be hivatását. Az egyesület évi jelentésének adatai szerint a köz-
ponti könyvtár rendezése teljes befejezést nyert; a könyvtár anyaga
219 dbbal gyarapodott s az olvasók száma 5278 volt. Az évi
számadások 9437*91 kor. bevétellel és 7944*72 kor. kiadással
zárultak; a kiadásokból személyi kiadásokra 2141*41 kor., a köz-
ponti könyvtár gyarapítására 800 kor., könyvkötésre 22610 kor.,
bútorzási és berendezési költségekre 1 144 kor. esik. Az egyesület
által fenntartott népkönyvtár gyarapítási költségei a számadásokban
1200 koronával szerepelnek. A rendes évi államsegély első sorban
új könyvek vásárlására s részben a könyvtár hiányainak pótlására
fordíttatott: ez összegből 59 mű 125 kötete szereztetett be és
5 folyóirat előfizetési díjai fedeztettek. A könyvtár bútorzatára
engedélyezett 5000 kor. rendkívüli segélyből ez évben a harmadik
1000 koronás részlet volt esedékes, mely az előző részletekhez
hasonlóan a bútorzás költségeiből fennmaradó tartozás törlesztésére
használtatott fel. Az egyesület könyvtárai egy igazgató, egy könyv-
tárnok és két segédtiszt gondozása alatt állanak, kik közül a két
utóbbi részesül tiszteletdíjban.
A dunamelléki ev. ref. egyházkerület Ráday-könyvtára részére,
mely az 1903. év folyamán kérte az állami segélyt, az orsz.
főfelügyelőség a könyvanyag hiányainak kiegészítése és a könyvtár
rendezése czéljaira 10,000 kor. rendkívüli segélyt hozott előirány-
zatba, melynek első részletéül az 1901?. évi állami költségvetésbe
5000 kor. vétetett fel. E segély megszavazásából kifolyólag a
könyvtár tényleg felvétetett az orsz. főfelügyelőség hatáskörébe
tartozó tudományos közgyűjtemények közé, de az összeg folyósí-
tása csak az év utolsó napjaiban történhetvén meg, a hivatalos
érintkezés a könyvtár fenntartó hatóságával csupán a jelen év
folyamán vehette kezdetét.
Debreczenben az ev. ref. főiskola nagykönyvtára ez évben
léptette életbe 1903-ban megállapított szabályzatát, mi felől a tiszán-
túli ev. ref. egyházkerület püspöke április 5-ikén 1013. sz. alatt
52 Vidéki könyvtáraink 1904-ben
kelt iratában értesítette a főfelügyelőséget. A nagykönyvtár ez évi
államsegélye a főfelügyelőség utasításai alapján a könyvtár kettős-
példányainak rendezésére s azok jegyzékének kiadására lett volna
fordítandó, akként azonban, hogy azt a törzsanyag czédula-kata-
logusa elkészítésének meg kell előznie. A könyvtár vezetősége
azonban az év folyamán sem a nagy munkálatnak megkezdéséről,
melyre az 1902. és 1903. évi segélyek 9000 koronát kitevő összege
állott rendelkezésre s melynek részletes tervezete még 1903-ban
nyerte meg a főfelügyelőség jóváhagyását, sem az ez évi segély
felhasználásáról nem adott értesítést s a főfelügyelőségnek rendes
évi jelentés és számadások beküldésének elmaradása folytán a
nagykönyvtár állapotáról, gyarapodásáról, személyzeti viszonyairól
és a fenntartására szolgáló anyagi eszközök nagyságáról s miként
való felhasználásáról sem volt módja tájékozást szerezhetni.
Deésen a szolnok-doboka-megyei irodalmi, történelmi és
ethnographiai társulat által alapított vármegyei múzeum ügyében
szomorú fordulat állott be, mely hosszú időre megakasztotta e szép
remények között alapított kulturális intézmény működését. A társulat
elnöke, báró Bornemissza Károly, főispáni állását odahagyván,
egyidejűleg az elnöki tisztről is lemondott. Távozásával a vár-
megye közönségénél az addigi érdeklődést a múzeum iránt közöny
váltotta fel s midőn a múzeum gyűjteményeit a főgimnáziumban
bírt ideiglenes helyiségeiből e tanintézet fokozatos fejlesztése miatt
ki kellett költöztetni, a társulat vezetői nem voltak képesek azok
megfelelő elhelyezéséről gondoskodni. Ily körülmények között a
társulat, magának volt elnökének indítványára, 1904. április 5-ikén
tartott közgyűlésében kimondott határozatával régészeti és nép-
rajzi gyűjteményeit további gondozás végett letétképen az Erdélyi
Múzeum régiségtárában helyezte el, míg könyvtára továbbra is
meghagyatván a főgimnáziumban, ez intézet igazgatójának gondo-
zására bízatott. A társulat ugyanakkor a feloszlatása iránt tett
indítványt elvetvén, addig is, míg működési körének megfelelő
szabályozása megtörténhetik, a régi választmány mellett elnöki
minőségben Bánd y György alispánt bízta meg az ügyek vezetésé-
vel, s ez idő szerint ideiglenes szervezettel működvén, közvetlenül
elnöksége útján kizárólag csak folyóügyek elintézésére szorítkozik.
Mindezekről a társulat csak a bevégzett tények után értesít-
vén az országos főfelügyelőséget, annak nem volt módjában, hogy
Vidéki könyvtáraink 1904-ben 53
a fennforgó helyzetről kellő időben tudomást szerezzen és így sem-
mit sem tehetett a végből, hogy egy magyar kulturális intézmény,
a melyre e nemzetiségektől lakott vidéken szerény kereteiben is
oly fontos hivatás várt, az államkormányzat hivato'tt tényezőinek
segítségével fenntartható legyen és feladatainak betöltésére a szük-
séges eszközökkel felruháztassék.
A történtek után feladata csupán arra szorítkozhatott, hogy
a helyi tényezők érdeklődésének és áldozatkészségének igból való
felélesztésével és az állam anyagi és erkölcsi eszközeinek felhasz-
nálásával mozgalmat indítson meg a múzeum visszaállítása érde-
kében, s addig is gondoskodjék a gyűjtemények sorsának biztosí-
tása felől, s főleg a felől, hogy azok a tudományos használat
számára az átmeneti időszakban is hozzáférhetők maradjanak.
E czélból aza Erdélyi Múzeum régiségtárának igazgatójától és a deési
főgimnázium igazgatójától beszerezte a gondozásukra bízott anyag
jegyzékét s intézkedett az iránt, hogy a társulat által fel nem
használt 1902. évi államsegélyből, mely 900 koronát tett ki,
600 kor. a régiségtári és néprajzi anyag leltározási és konzerválási
költségeinek fedezésére, 300 kor. pedig a könyvek bekötésére
használtassék fel. A múzeum visszaállítása érdekében teendő intéz-
kedések tárgyában pedig felterjesztést intézett a magas minisz-
tériumhoz, annak közbelépésétől remélvén kedvező hangulatot
kelthetni ama helyi hivatalos tényezőknél, a melyek támogatása
a múzeum visszaállításának és jövendő sorsa biztosításának elen-
gedhetetlen feltétele.
Eperjesen az ág. h. ev. kollégium könyvtára ez év folyamán
vétetett fel az orsz. főfelügyelőség kötelékébe tartozó tudományos
közgyűjtemények sorába, miről a magas minisztérium június 7-én
42,694. sz. alatt kelt leiratában értesítette a könyvtár igazgatóságát.
Ez az intézkedés egyelőre csak a könyvtárnak a kollégium tulaj-
donát képező anyagára vonatkozik s az alapítványi természettel
bíró Szirmay-féle könyvtárra csak bizonyos kezelési kérdések
tisztázása esetén lesz kiterjeszthető. A könyvtár ez idő szerint a
kollégium nagytermében van elhelyezve; külön helyiségben való
felállítása csak a főgimnázium tervbe vett kitelepítése után lesz
keresztülvihető. Fenntartási költségeihez a kollégium 9000 koronát
megközelítő könyvtári alapjának kamatain kívül a főgimnázium
800 koronával, a jogakadémia a hallgatóitól beszedett könyvtári
54 Vidéki könyvtáraink 1904-ben
díjnak mintegy 400 koronát kitevő összegével, s a theologiai intézet
hasonló forrásból mintegy 100 koronával járul. A Szirmay-könyv-
tárnak 8400 kor. külön alapja van, melynek jövedelme felerész-
ben gyarapításra, felerészben a könyvtárnok fizetésére fordittatik.
A könyvtár fenntartásának költségei ekként biztosítva lévén, az
államsegély első sorban a könyvanyag ezédula-lajstroma elkészí-
tésének költségeire van hivatva fedezetül szolgálni.
Győrött a városi könyvtárban most folynak a rendezési
munkálatok s csak azok befejezte után lesz az a nagyközönség
számára megnyitható. A használat annak megtörténtéig csupán
a városi tisztikar körében való kikölcsönzésre szorítkozik. A ren-
dezés folyamán első sorban a Milkovics-Zámory könyvtár czédu-
lázása vétetett foganatba, annak befejezte után kerül a sor a városi
könyvanyag és az állami segélyből vett könyvek, valamint a sajtó-
termékek köteles példányai czédulázására. A könyvtár ez idő
szerint a városi levéltárnok gondozása alatt áll, ki mellett egy
kisegítő van 3 kor. napidíjjal alkalmazva; a jövendőre a város
külön könyvtári tisztviselői állás szervezését határozta el, melynek
1900 koronát kitevő illetményei már az 1905. évi költségvetési
előirányzatba felvétettek. Az államsegély, miként az előző években,
most is első sorban helyi vonatkozású művek beszerzésére fordít-
tatott és 49 kötettel növelte annak anyagát. A város ezenkívül
saját jövedelméből 1600 koronát fordított a könyvtár gyarapítására.
Qyulán a békésvármegyei közművelődési egyesület igazgatása
alatt álló vármegyei múzeum, mely 1900-ban vétetett fel az orsz.
főfelügyelőség kötelékébe, 1901-ben 1400 kor. államsegélyben része-
sült s kezdettől fogva rendesen kapja a főfelügyelőség könyvkül-
deményeit, 1901. óta sem az államsegélyek felhasználásáról, sem
az 1900-ban 4000 koronán megvásárolt Oláh-könyvtár rendezé-
sének eredményéről nem tett jelentést, sem évi működéséről szóló
jelentéseket nem küldött. Ekként a főfelügyelőség ezúttal sem volt
abban a helyzetben, hogy számára ujabb segélyt hozzon javaslatba,
s állapotáról sem volt módjában e jelentésben tájékoztatást nyújtani.
Hódmezővásárhelyen az ev. ref. főgimnázium könyvtárának
nyilvánossá létele tárgyában már az 1903. évben megindultak a
tárgyalások az intézet igazgatóságával, azonban mindeddig nem
vezettek kellő eredményre, s az ez évi államsegély, mely részben
az olvasószoba villamos világításának és a könyvtárnok tisztelet-
Vidéki könyvtáraink 1904-ben 55
díjának fedezésére volt szánva, ezúttal is a könyvtár gyarapítására
fordíttatott A segélyből beszerzett müvek kötetszáma 69; felhasz-
nálatlanul maradt 135-19 kor. Az intézet saját javadalmából külön
800 koronát fordított a könyvtár czéljaira.
Ipolyságon a hontvármegyei múzeum-társulat múzeuma a
vármegyeházában van szerény kereteinek megfelelően elhelyezve,
s gondozói jó szolgálatot tesznek a vármegyének a reá vonat-
kozó történelmi emlékek összegyűjtésével; de a vármegyéhez való
viszonya még nincs szervezve, § fenntartása költségeinek fedezésére
nem rendelkezik biztos forrásokkal. Az a körülmény, hogy igaz-
gatója a vármegye területén kívül lakik, megnehezíti a gyűjte-
mények fejlesztésére irányuló törekvések sikerét; ennek tulajdo-
nítható, hogy az ez évi államsegélyből csupán a könyvtárra szánt
összeg használtatott fel rendeltetési czéljaira s a régiségtári segély
felhasználása a következő évre maradt.
Kassán a városi múzeum fennállásának második évébe lépve,
ez év folyamán is fényes eredményekkel töltötte be azt a vezető
szerepet, a mely számára Felső-Magyarország tudományos közgyűj-
teményei között a hazai múzeumi ügy szolgálatában ki van jelölve.
Fenntartó hatóságának, Kassa sz. kir. városnak áldozatkészsége, az
állam anyagi és erkölcsi támogatása és a müveit társadalomnak
minden oldalról megnyilatkozó érdeklődése bőven megadta az
eszközöket a múzeum gyűjteményeinek gyarapítására, s a vezetése
körül kifejtett gondosság és ügybuzgalom semmit sem mulasztott
el abban az irányban, hogy ez eszközök eredményesen legyenek
rendeltetési czéljaikra felhasználhatók.
A múzeum igazgatására kiküldött miniszteri biztos ez év
elején részletes kimutatást terjesztett be az orsz. főfelügyelőséghez
a Kassa város részéről a városi múzeum építkezésére és beren-
dezésére tett kiadások, valamint az 1900 — 1903. évben kapott
államsegélyek nagysága felől. Jelentéséből kitűnik, hogy a város
közönségének a múzeum építésére és berendezésére tett kiadásai
jóval meghaladják a 300,000 koronát, míg az állam rendes évi
és rendkívüli beruházási segélyek czímén 49,f>00 koronával járult
a múzeum fejlesztéséhez, mely összegből az 1903. év végéig
21,094*17 kor. használtatott fel a gyűjtemények gyarapítására.
A lefolyt évben 36,562*23 kor. fordíttatott a múzeum czéljaira,
mely összegből 8661*49 kor. az ezen és a korábbi években kapott
56 Vidéki könyvtáraink 1904-ben
államsegélyből nyert fedezetet, a többi a város javadalmát terhelte.
A kiadásokból 9402 kor. esik a személyi kiadásokra, 4660-80 kor.
a gyiytemények gyarapítására, 2968*26 kor. bútorzási és beren-
dezési költségekre, 6183*36 kor. az épület fenntartására és a telek
bekerítésére, 2131*38 kor. a házi kiadásokra és 8963*80 kor. az
építkezési kölcsön törlesztésére.
A múzeum könyvtári osztálya ez évben 375 mű 739 köteté-
vel gyarapodott. Az olvasótermet 225 nyitási nap alatt 3126 egyén
használta, a használt könyvek száma 3930 db. A könyvtár anyaga
teljesen lajstromoztatott és czímjegyzéke 45 ívnyi teijedelemben
megjelent.
Kecskeméten a városi múzeum vezetőinek működése mind-
eddig csak a múzeumi anyag összegyűjtésére szorítkozott; a város-
házában elhelyezett gyűjtemények végleges elhelyezéséről és a
nagyközönség számára való megnyitásáról még mindig nem tör-
ténhetett gondoskodás, s magának a múzeumnak mint városi intéz-
ménynek szabályrendeleti úton való szervezése is még a jövő feladata.
A város a lefolyt évben 4908*24 koronát fordított a múzeum
czéjjaira, ehhez járult az 1500 koronát kitevő államsegély, mely
könyvtári, régészeti és néprajzi czélokra egyenlő arányban enge-
délyeztetett. A kiadásokból 4963*93 kor. esik gyarapításokra,
1210 kor. a bútorzás költségeire. Az államsegélyből könyvek beszer-
zésére 500 kor. fordíttatott, ez összegen 83 kötet szereztetett be.
Kiskunhalason az ev. ref. főgimnázium könyvtára az állam-
segélyt, mely ez évben 800 koronában lett számára megállapítva,
vásárlásokra használta fel, a beérkezett jelentés szerint 137 kötettel
gyarapítva abból könyvanyagát. A könyvtár összes szaporulata
137 munka 223 kötete. A gyarapítás költségeihez az iskola fenntartó
hatósága a tanszer-alapból 211 •50 koronával járult. A könyvtárt
ez idő szerint csak a tanári testület tagjai használják.
Losonc zon a városi közkönyvtár a számára megállapított
keretek között teljesítette ez évben is feladatait. A könyvtár fenn-
tartására a város évi 800 koronát áldoz, s az 1904. évben befolyt
olvasási díjak összege 356*06 koronát tett ki. E tételeket az előző
évi pénztári maradványnyal, valamint az alapítványi kamatokkal s
az államsegél ylyel egyesítve, bevételei ez évben 2047*37 koronát
tettek ki: a kiadások összege 1729*89 kor., miből 600 kor. esik a
könyvlárnok tiszteletdijára s 1020*87 kor. a könyvtár gyarapítására.
Vidéki könyvtárunk 1904-ben 57
Az államsegély teljes összegében e gyarapítási költségek fedezé-
sére használtatott fel; az abból beszerzett müvek 78 kötettel
gyarapították a könyvtár anyagát.
Lőcsén az ág. h. ev. egyház könyvtára ez évben vétetett fel,
fenntartó hatósága, a lőcsei ág. h. ev. egyház tanácsa április 5-ikén
kelt folyamodása alapján, az orsz. főfelügyelőség kötelékébe tar-
tozó tudományos közgyűjtemények közé. A kétszáz év előtt ala-
pított könyvtár körülbelül 14,000 kötetből áll és részint az egyház
által fentartott, újabban államosított iskolák könyvanyagát, részint
egyes lőcsei családok régibb és újabb adományait foglalja magá-
ban s főleg régi lőcsei és más felsőmagyarországi nyomtatvá-
nyokban gazdag gyűjteményt mutathat fel. Ez idő szerint az ev.
templom helyiségeiben, a karzatokon és a sekrestyében van elhe-
lyezve s így a nyilvános használat számára hozzáférhetetlen.
Az egyháztanács e bajon segítendő, az egyház újonnan épített
házában a nagy termet a könyvtár czéljaira ajánlotta fel, a beren-
dezés költségéhez az államtól kérve fedezetet s a maga részéről
késznek nyilatkozott a könyvtárat hetenkint több napon át a
közönség számára megnyitni és megfelelő fedezettel gondoskodni
annak fenntartásáról.
A könyvtár részére ez évben első ízben engedélyezett állam-
segély s egyelőre a következő években engedélyezendő segélyek
is a könyvtári helyiségek bútorozási költségeire szolgálnak fede-
zetűi, melyek a főfelügyelőséghez benyújtott számadások szerint
1764 koronát tettek ki. A könyvtár nyilvános használatra alkalmas
anyagának átköltöztetése és szakszerű felállítása az 1905. év
nyarán fog megtörténni; e munka vezetését Oéressy Kálmán kir.
tankerületi főigazgató vállalta magára. A régi könyvanyag továbbra
is a templom sekrestyéjében marad elhelyezve.
Magyaré várt a mosonmegyei történelmi és régészeti egylet
múzeumának vezetőit a lefolyt évben első sorban a múzeum
végleges elhelyezése foglalkoztatta. Mosón vármegye közönsége
április 20-iki és október 26-iki közgyűlésein kelt határozataiban
a múzeum részére külön épület emelését kimondva, annak költ-
ségeire fedezetül a múzeum hat éven át elmaradt évi 1000 koronás
segélye fejében utólag kiutalványozott 6000 koronán felül és
1906-tól kezdve a további 1000 koronás segély terhére felveendő
24,000 koronás kölcsönt szavazott meg akként, hogy ez összegek
58 Vidéki könyvtáraink 1904-ben
az építkezés megkezdéséig múzeumi építkezési alap czímén külön
kezeltessenek, Magyaróvár városa pedig ingyen telket ajánlott fel az
építkezés czéljaira. Az orsz. főfelügyelőségtől kapott minták alapján
elkészült terv és költségvetés 40,000 koronában állapította meg
az építkezés kiadásait, mely összegből 30,000 kor. a fenntebb
ismertetett módozatokkal a vármegye részéről nyervén fedezetet,
az egyesület a hiányzó 10,000 koronát rendkívüli államsegélyből
kérte fedezhetni.
Az orsz. főfelügyelőség részéről ez irányban tett lépések
eredménynyel jártak, a mennyiben a magas minisztérium az
egyesület kérését elvben magáévá tette; a kért rendkívüli segély
azonban csak az 1906. évi költségvetés előirányzatának meg-
állapításakor lesz javaslatba hozható, akként, hogy az két évi
egyenlő részletben vétessék fel a költségvetésbe; s így az épít-
kezés is csak e költségvetés törvényerőre emelése után lesz
megkezdhető.
Az egyesület a lefolyt évben kiadta könyvtárának jegyzékét,
melynek adatai szerint a könyvtár a kettős példányokon kívül
119 müvet 1100 kötetben, illetve füzetben foglal magában.
A máramarosszigeti ev. ref. lyceum könyvtára részére 1902-ben
rendezési czélokra engedélyezett 4000 kor. ez évben folyósíttatván.
a könyvtár rendeztetett és olvasóterme megfelelő berendezéssel
készen áll a megnyitásra, a miről az orsz. főfelügyelőnek és az
előadó-titkárnak ez év nyarán tett hivatalos útjuk alkalmával
módjuk volt meggyőződést szerezhetni.
Az 1901 óta kapott államsegélyek összegéből az azokról
benyújtott számadások adatai szerint beszerzésekre fordított 781-59
koronát, berendezésekre 1427*01 koronát, személyzeti kiadásokra
799*97 koronát; a fennmaradó 3800*20 kor. a berendezési költ-
ségek végleges törlesztésére szolgál fedezetül.
Nagybányán a városi múzeum ez év folyamán nyílt meg
a nagy közönség előtt. A gyűjteményeknek ez alkalommal megjelent
útmutatójában rövid összefoglalását találjuk a múzeum keletkezése
történetének. Ebből kitűnik, hogy a múzeum berendezésére 1900-tól
1903-ig 3614 kor., a múzeumi és könyvtári anyag gyarapítására
2960 kor. fordíttatott, mely utóbbi összegből 1321 kor. esik könyv-
vásárlásokra, 595 kor. régiségek beszerzésére és 1044- kor. nép-
rajzi gyűjtésre.
Vidéki könyvtáraink 1904-ben ö&
Az 1904. évi államsegélyből a könyvtár gyarapítására 100 kor.
fordíttatott, néprajzi czélokra rendelkezésre áll még 91*40 kor.
Nagyenyeden a Bethlen- főiskola gyűjteményei közül eddig
csak a régiségtár tartozott a főfelügyelőség kötelékébe; ez évben
a főiskola elöljárósága az intézet könyvtára számára is kért állami
segélyt, késznek nyilatkozva az azzal járó feltételek elfogadására.
Az elöljáróságnak az orsz. tanács útján előterjesztett eme kérése
javaslatunkra kedvező elintézést nyervén, a vallás- és közoktatás-
ügyi miniszter május 21-én kelt elhatározásával az állami felügye-
letet a főiskola könyvtárára is kiterjesztette. A könyvtárnak 12 sze-
mélyre berendezett olvasóterme van, mely naponta két órán át
van nyitva s a könyvanyag használata kikölcsönzés útján az
intézet kötelékén kívül álló érdeklődőknek is rendelkezésükre áll.
A gyűjtemények javadalmazására a főiskola részéről ez évben
2541-79 kor. fordíttatott, ebből 1906*11 kor. esik a könyvtár
gyarapítására, 380 kor. a könyvtárnok és a segédkönyvtárnok díja-
zására és 80 kor. bútorzási és berendezési költségekre. Az ez
évben először kapott államsegély Fejér Codex Diplomaticusa vétel-
árának fedezésére használtatott fel.
NagyJcárolyban a vármegyei múzeum ügye ezideig csak
annyiban haladt előre, hogy a vármegyeház újjáépítése alkalmával
a múzeum részére abban külön terem jelöltetett ki helyiségül,
a hol a vármegye tulajdonát képező könyvtár és a nagykárolyi
Kölcsey-körtől átvett könyvanyag felállítva a vármegyei tisztikar
belső használatára rendelkezésre bocsáttatott. E könyvtár képezi
ma a múzeum egyedüli anyagát s az összes eddigi intézkedések
annak a vármegyei javadalomból való gyarapítására szorítkoztak.
Az 1903-ban kapott államsegély azonban, mely Kölcsey Ferenczre
vonatkozó ereklyék és az ő korszaka irodalmának beszerzésére
volt szánva, mostanig nem volt e czélra felhasználható. A kez-
detleges állapot, melyben ez új intézmény létezik, képezte annak
akadályát, hogy azt ez évben újabb segélyben részesíthessük.
Nagyváradon a kir. jogakadémia könyvtárát ez évben is
csupán a sajtóügyi köteles-példányokban való részesedés révén szá-
míthattuk intézeteink sorába és érintkezésünk vele csupán arra
szorítkozott, hogy a könyvtáraink között kiosztott könyvekből annak
könyvanyaga gyarapításához is hozzájárultunk.
Nyíregyházán a két vármegyei közgyűjteményt, ú. m. a vár-
60 Vidéki könyvtáraink 190é-ben
megyei múzeumot és a törvényhatósági közkönyvtárt, mely eddig
egymástól külön szolgálta hivatását, sikerült a főfelügyelőség fára-
dozásai folytán egymással egyesíteni. Ennek megtörténte előtt a
vármegye a főfelügyelőségtől kért szakember útján gondoskodott
a felől, hogy a gyűjtemények a vármegyeház Cg helyiségeiben
szakszerűleg legyenek felállítva. A rendezés befejeztével a vármegye
közönsége október 12-iki közgyűlésén kimondta a múzeum és
könyvtár egyesítését, illetve együttes kezelését, múzeumi bizott-
ságot alakítva annak ügyei vezetésére.
E bizottság első feladata a múzeum szervezeti szabályzatának
kidolgozása, melyre a főfelügyelőségtől kért mintákat. A múzeum
új helyisége a vármegyeház földszintjén van elhelyezve s 3 szo-
bából áll; ezekben van a régészeti gyűjtemény és a könyvtár egy
része felállítva ; a könyvtár anyagának zöme a könyvtárnak a
vármegyeház II. emeletén levő régi helyiségében maradt. A gyűj-
temények a szervezési munkálatok befejezése után fognak a nyil-
vánosságnak átadatni.
Nyitván a vármegyei múzeum érdekében kifejtett munká-
latok ez évben kizárólag a könyvtári helyiség bebútorzására és a
Maticza Szlovenszka gyűjteményeinek feldolgozására szorítkozhattak
s a tulajdonképeni szervezés munkája csak ennek befejezte után
veheti kezdetét. A múzeumi választmány április 30-ikán nyilatkozott
a szóbanforgó gyűjtemények elfogadása felől s azoknak feldolgozása
az orsz. főfelügyelőség megbizottainak közbenjöttével ez év nyarán
vette kezdetét. Első teendőül a könyvanyag rendezése jelöltetett
ki; e munkával a múzeumi választmány MikUssy Ferencz főgim-
náziumi tanárt bízta meg, a ki a múzeum könyvtári osztályának
őréül lévén kiszemelve, e minőségében államköltségen részt vett a
főfelügyelőség által rendezett könyvtárnoki tanfolyamon. A könyv-
anyag rendezésekor a Maticza Szlovenszka kiadványainak mintegy
25,000 darabra menő készlete különválasztatott s további rendel-
kezésre az orsz. főfelügyelőséghez küldetett fel. A többi anyagból
ama könyvek kiválasztása, a melyek tartalmuknál fogva nem fog-
lalhatnak helyet a múzeumban, a rendezés teljes befejezése után
fog megtörténni.
Pápán az ev. ref. főiskola könyvtára az 1903. decz. 31-ikén
kelt miniszteri rendelettel vétetett fel az állami felügyelet alatt
álló közgyűjtemények sorába. A főiskola elöljárósága az erről
Vidéki könyvtáraink 1904-ben 61
szóló értesítés kapcsán felhivatván a könyvtár állapotának és
szükségleteinek kimutatására, 10,000 kor. rendkívüli segélyt kért
a 26,000 kötetből álló könyvtár hiányai pótlására és a rendes
évi segélyt 2000 koronában kérte megállapítani. Az orsz. főfel-
ügyelőség a kért rendkívüli segélyt a rendelkezésre álló fedezethez
mérten 6000 koronában hozta előirányzatba, akként, hogy az az
ez évi költségvetés terhére legyen annak törvényerőre emelése
után folyósítható. A magas minisztériumtól ez alapon nyert Ígé-
retre támaszkodva az előjjáróság a főfelügyelőség által jóváhagyott
tervezet alapján 10,000 korona értékQ megrendeléseket tett a
könyvtár gyarapítására; a 9086 koronát kitevő vételár fede-
zetéül a kilátásba helyezett rendkívüli segélyen kívül a rendes
segélyt kérve kijelölni. Miután a bártfai múzeumi építkezés 1905.
évi részletének előlegül való kiutalványozása az ez évi fedezetet
kétharmad részben kimerítette, a rendkívüli segély kiutalványozása
ez év folyamán nem történhetett meg; a megrendelt könyvek
azonban beszállíttattak és 876 kötettel növelték a könyvtár
anyagát. A könyvtár ez évben a főiskola pénztárából 2800 kor.
javadalomban részesült, a kiadások összege 2779*67 kor. volt,
melyből 2379*67 kor. fordíttatott a könyvtár gyarapítására, 400 kor
tiszteletdíjakra. Az állami felügyelet kimondása alkalmával a
könyvtárral kapcsolatban külön szépművészeti gyűjtemény léte-
sítése is kimondatott, e terv megvalósítása iránt azonban meg-
felelő helyiség hiányában semmi közelebbi lépés nem történt.
Pécsett a városi múzeumban az 1903-ban megkezdett beren-
dezési munkálatok ez év őszén befejezést nyertek s a város
részéről a rendezéssel egyidejűleg megindultak a tárgyalások az
iránt, hogy annak szervezete városi szabályrendeletben megálla-
píttassék és ekként fennállásának és fenntartásának feltételei meg-
felelő módon biztosíttassanak. A megnyitás november 27-ikén ment
végbe. A város a szervezési munkálatok megkezdése óta 9900
koronát áldozott a múzeum czéljaira, az állam pedig nem keve-
sebb mint 16,400 koronával járult a múzeum létesítéséhez és
gyarapításához.
A múzeum könyvtári osztályának nagymérvű gyarapodása
várható a néhai Mátyás Flórián könyvtárának megvásárlásától,
melynek államsegélyen való eszközlése iránt a város kérésére
megindítottuk a tárgyalásokat.
fi2 Vidéki könyvtáraink 1904-ben
A városi múzeum szervezéséről szóló szabályrendelet alko-
tásánál a város legfőbb törekvése az volt, hogy állandó tisztelet-
díjjal alkalmazott tisztviselők útján gondoskodjék a múzeum
ügyeinek pontos vezetése felől. Az ebből eredő költségek egy
részére a város kérésére az állami segély jelöltetett ki fedezetül
s az ez alapon kidolgozott szabályrendelet a főfelügyelőség elő-
zetes hozzájárulása mellett bocsáttatott tárgyalásra a városi köz-
gyűlés elé. A város közönségének az a kérése azonban, hogy a
múzeum állandó elhelyezése felől már most állami költségen
emelendő önálló épület útján történjék gondoskodás, ez év folyamán
nem volt érdemleges tárgyalás alá vehető.
Pozsonyban a múzeumi és könyvtári építkezés kérdése már
évek óta vár megoldásra, a hidász-szertár lebontása kérdésében
támadt nézeteltérések miatt döntő lépés ez irányban ez év folyamán
sem történhetett. Az 1908 november 2-iki közgyűlési határozat
ellen, mely a lebontást elhatározta, a polgárok tekintélyes csoportja
fellebbezést jelentett be a belügyminisztériumhoz s a miniszteri
döntés a határozat jóváhagyását az épület lebontásával összefüggő
térszabályozási kérdések tisztázásáig függőben tartva, jelentékenyen
elodázta ez ügy végleges megoldását. A város márczius havi köz-
gyűlésén fenntartva a lebontás felől hozott határozatát, bizottságot
küldött ki a szabályozási kérdések tárgyalására. Mielőtt e bizottság
megkezdte volna működését, az orsz. főfelügyelőség a városi ható-
ság felkérésére a primási palotát, melyet a város a hidász-szertár
helyett a múzeum befogadására kiszemelt, szakértői szemle alá
vette, azt e czélra alkalmasnak találta és gondoskodott a felül,
hogy átalakításának tervei elkészíttessenek, hogy az építkezés kér-
dését mielőbb megoldásra juttassa, a már korábban kilátásba helye-
zett 100,000 kor. rendkívüli építkezési segélyt felvette az 1905.
évi költségvetés előirányzatába akként, hogy az ez évtől kezdve
10,000 koronás évi részletekben legyen folyósítható.
A városi közkönyvtár, melynek végleges elhelyezése össze-
függésben áll a nagy múzeumi építkezéssel, annak megoldásáig
a primási palota félemeletén kapott szobákkal cserélte fel a régi
országgyűlési palotában eddig bírt helyiségeit. A könyvtár az ez
évi államsegélyből í>8(> kötet könyvvel gyarapodott. A könyvtár
berendezésére megszavazott -10,000 kor. rendkívüli segélyből
a X. részlet fejében -iOOo korona utalványoztatok ki s az eddig
Vidéki könyvtáraink 1904-ben 63
folyósított részletekkel együtt a pozsonyi II. kerületi takarékpénztárban
van gyümölcsözőleg elhelyezve. A közkönyvtári bizottság részéről
beterjesztett évi jelentés adatai szerint a könyvtár a lefolyt évben
1005 mű 2192 kötetével gyarapodott; a látogatók száma 1602
volt. A zárószámadásokból pedig kitűnik, hogy a város ez évben
8326 koronát áldozott a könyvtár fenntartására; az összes bevé-
telek 1 1,926 koronát, a kiadások 10,654-88 koronát tettek ki s az
utóbbi összegből 3920 kor. esett a személyi kiadásokra, 4419*44 kor.
a gyarapítási és 1794*49 kor. a bútorzási és berendezési kiadásokra.
Selmeczbányán a városi múzeum és könyvtár ügyeiben
semmi lényeges változás sem történt. Ama régi óhajtás, hogy az
Óvár, melyben a múzeum el van helyezve, a szépen fejlődő
intézmények állandó helyiségéül szolgálhasson, ez évben is felmerült
s a város a műemlékek országos bizottsága útján lépéseket tett
az épület átalakításának államköltségen való keresztülvitele iránt.
Az átalakítás terveit a nevezett bizottság már 1902-ben elkészí-
tette, a költségeket 40,052*47 koronában irányozva elő. Az átala-
kításnak főczélja lévén, hogy az épület külsejének változatlanul
hagyásával az a városi múzeum s a levéltár állandó befogadására
alkalmassá tétessék, az országos főfelügyelőség nem térhet ki az
elől, hogy aránylagosan osztozzék a költségekben; a műemlékek
orsz. bizottságától ez iránt hozzá intézett kérdéssel azonban ez
évben érdemlegesen még nem foglalkozhatott.
Az intézet számadásai 1685*39 kor. bevétellel és 1549*57 kor.
kiadással zárultak, mely utóbbi összegből 744*77 kor. esett a
könyvtár gyarapítására. Az államsegélyből, mely az 1903. évi
könyvtári segély maradványával együtt 1250*59 koronát tett ki,
147*82 kor. fordíttatott könyvvásárlásra, 567*00 kor. kötésekre;
a beszerzett könyvek kötetszáma 12.
Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeum elhelyezé-
sének kérdése állandóan foglalkoztatja az érdekelt tényezőket, de
e fontos kérdésben tett lépések még ez évben sem vezettek az
óhajtott eredményre. A múzeumi építkezések költségeire a vár-
megyének 32,000 kor. áll rendelkezésére; az állami segélyt az orsz.
főfelügyelőség 50,000 koronában állapította meg, akként, hogy
az az 1905. évtől kezdve 5 éven át 10,000 koronás részletekben
vétessék fel az állami költségvetésbe. A múzeumi igazgató-választ-
mány által bemutatott tervek költségvetése azonban a kiadásokat
64 Vidéki könyvtáraink 1904-ben
171,517*40 koronában hozta előirányzatba s így 89,517-40 kor.
fedezethiány mutatkozik. Addig, míg e hiány nem pótoltatik, vagy
a meglevő fedezethez mért terv és költségvetés nem állapíttatik
meg, az építkezéshez nem lehet hozzáfogni.
Az államsegély a korábbi segélyek maradványaival együtt a
gyűjtemények gyarapítására használtatott tel. A könyvtári beszerzé-
sekre 526*57 kor., könyvkötésre 79*90 kor. fordíttatott s az ekként
eszközölt beszerzések 63 kötet könyvvel gyarapították a gyűjte-
mény anyagát. A múzeum zárószámadásai 4509*47 kor. bevétellel
és 4254*12 kor. kiadással zárultak. A kiadásokból 600 kor. esik
személyi kiadásokra, 656*47 kor. a könyvtár gyarapítására, 600 kor.
a múzeumi helyiség bérére és 1100 kor. az épület-tervek elkészí-
tésének költségeire. E kiadásokból a helyiség bére és a személyi
kiadások a Háromszék vármegyétől kapott javadalomból nyertek
fedezetet.
Szabadkán a közkönyvtár- és múzeum-egyesület gyűjte-
ményeinek állapotában az eddigi virágzás után visszaesés állott
be, melynek oka, mint a főfelügyelőség tagjai által eszközölt hely-
színi szemlékből kitűnt, részint személyi okokra, részben pedig
arra vezethető vissza, hogy a gyűjtemények nincsenek kezelé-
sükre alkalmas helyiségben elhelyezve és sem a város, sem a
helyi társadalom nem viseltetik irántuk kellő érdeklődéssel. Évek
óta nem kapván sem évi jelentést, sem az államsegélyekről elszá-
molásokat, az országos főfelügyelőség az egyesületet felhívta az
összes számadások és leltárak beküldésére: ezek átvizsgálása
folyamatban van. A múzeumban, mely ez év nyarától kezdve
el van zárva a közhasználat elől, most folyik a gyűjtemények
leltározása. Az egyesület azon fáradozik, hogy a gyűjteményeket
a város vegye birtokába s mint annak tulajdonosa gondoskodjék
méltó keretek között való fenntartásáról.
Szat maron a Kölcsey-kör múzeuma az ev. ref. főgimnázium-
ban csekély bérért, bár szerény, de czéljaira alkalmas helyiséget nyer-
vén, az egyesület fokozottabb erővel folytathatta a múzeumi anyag
összegyűjtését és megkezdhette a gyűjtemények felállítását A könyv-
tári államsegélyből beszereztetett 85-35 koronáért 36 kötet, s
43*60 kor. kötésre, 187 kor. bűtorzásra fordíttatott, 84*05 kor.
a helyiség 400 koronát kitevő bérébe tudatott be. A múzeum
összes kiadásai a könyvtárnál (W)$ koronát tettek ki. A könyv-
Vidéki könyvtáraink 1904-ben 65
tári anyag az év végén 453 mű 710 kötetéből és 5 db irat-
ból állott.
Szegeden a Somogyi-könyvtár és városi múzeum szomorú
auspiciumok között kezdte meg az évet. Reizncr János, az intézet
érdemes és buzgó igazgatója, ki annak létesítésétől kezdve
igazi odaadással töltötte be ez állást, január 20-ikán váratlanul
elhunyt. Az országos főfelügyelőség őszinte meleg részvéttel osz-
tozott a veszteségben, mely a hazai múzeumi és könyvtári ügy e
derék munkásának halálával a várost érte.
Az ekként megüresedett igazgatói állás betöltése először
adott alkalmat az orsz. főfelügyelőségnek ama befolyás érvénye-
sítésére, a melyet szervezeti szabályzata a rendszeresített múzeumi
és könyvtári állások betöltésénél a minősítés megállapítása útján
számára biztosít. Szeged városa a köztisztviselői állásai felől
1904-ben alkotott szabályrendeletben a főfelügyelőség e jogát külön
is elismerve, a megürült igazgatói állásra és az esetleg megüresedő
könyvtárnoki állásra pályázó egyének folyamodásait a minősítés
elbírálása czéljából ez évi október 17-ikén az orsz. főfelügyelő-
séghez terjesztette, mely ebbeli feladatában november 15-ikén járt
el, s az igazgatói állásra 2 pályázó közül mind a kettőt, a könyv-
tárnoki állásra 9 pályázó közű), ötöt jelentett ki minősítésük-
ből kifolyólag alkalmasnak. Ebbeli megállapodása szolgált alapul
a három fővárosi nagy könyvtár, u. m. a Magyar Nemzeti Múzeum
könyvtára, az egyetemi könyvtár és a Magyar Tud. Akadémia
könyvtára vezetőinek a Somogyi-könyvtár alapító-levelében reájuk
ruházott hármas kijelölés jogának gyakorlásánál. A kijelölés
az előírt módon megtörténvén, a város tanácsa nov. 28-ikán
tartott ülésében az igazgatói állásra lömürJcény István eddigi
könyvtárnokot, ki Reizner halála után az igazgatói teendőket
végezte, választotta meg, az ekként megürült könyvtárnoki állást
pedig Móra Ferenczczel töltötte be.
A múzeum és könyvtár állapotáról ez évben két jelentés
látott napvilágot. Az első, a régi gyakorlathoz híven, a június
végén záródó intézeti évről ad számot; s külön jelentés számolt
be az év második feléről, átmeneti intézkedésül amaz elvi meg-
állapodás végrehajtásához, hogy jövőben az évi jelentések a rendes
polgári év adatait foglalják magukban. A két jelentés adatai szerint
a könyvtár 1903 július 1-től 1904 deczember végéig 1047 mű
Magyar Könyvszemle. ltfOtf. I. filzet. 5
66 Vidéki könyvtáraink 1904-ben
1787 kötetével és 1810 db apró nyomtatványnyal gyarapodott;
a használók száma 15,626 volt, kik összesen 16,347 művet hasz-
náltak.
A város a lefolyt évben 18,049*75 koronát fordított a gyűj-
temények czéljaira. A számadások az év végén, az államsegélyből
felhasznált összegeket betudva, 20,649*75 kor. kiadással zárultak;
ebből 8630 kor. esik személyi kiadásokra, 3992 kor. az épület
fenntartására, 7727 kor. a gyűjtemények gyarapítására.
Az ez évi államsegélyből 1600 kor. fordíttatott könyvvásárlá-
sokra; a könyvtár e réven 156 kötettel és füzettel gyarapodott.
A rendezési munkálatok ez évben a beérkezett anyag fel-
dolgozásán kívül első sorban a hirlaposztály rendezésére terjesz-
kedtek ki. A hírlapok külön teremben nyertek elhelyezést, hol
azok anyaga a használatra hozzáférhetően van felállítva. Ugyanitt
megkezdetett a sajtóügyi köteles példányok rendezése és a feles-
leges anyag kiselejtezése, mihez az orsz. főfelügyelőség adta meg
a kellő utasításokat. Mindezen munkálatok végzéséhez a város
egy állandó szakdíjnok alkalmazásával gondoskodott a szükséges
munkaerőről.
A könyvtár és múzeum szervezeti szabályzatának ügyében
ez évben folyt tárgyalások a főfelügyelőség részéről az év utolsó
hónapjában befejeztettek s az azok alapján kidolgozott végleges
tervezet deczember 23-ikán küldetett meg a város főispáiyának.
Szegszárdon a tolnavármegyei múzeumban ez évben készült
el a könyvtár lajstroma s a 2189 kötetből álló könyvanyag a
múzeumi épület nagy termében zárt szekrényekben adatott át
a használatnak. A könyvtári osztály részére a múzeumi választ-
mány által megállapított használati szabályzat azonban, melyet
a vármegye közönsége április 26-ikán terjesztett fel a vallás- és
közoktatásügyi minisztériumhoz, nem volt jóváhagyható, miután
a könyvtár használatát a múzeum-egyesület tagjaira s az iskolák
tanáraira és tanuló ifjúságára kívánta szorítani, s a vármegye
közönsége felszólít tátott a tervezet megfelelő átdolgozására.
Az államsegélyből a könyvtár gyarapítására 373*16 kor.,
könyvkötésre 96-14 kor., a könyvtár lajstromozásának költségeire
30'70 kor. fordíttatott: a beszerzett művek kötetszáma ól.
Az építkezési segély 4-ik és 5-ik részletéül az 1903. és
190 í. évi állami költségvetések terhére 10,000 kor. folyósittatott;
Vidéki könyvtáraink 1904-ben 67
az 1903-iki részlet átvétele alkalmával Tolna vármegye alispánja
beterjesztette az 1900—1902. évekről az építkezési alapszám-
adásokat; ezek adatai szerint az építkezés költségeire 1900-ban
61,101-03 kor., 1901-ben 59,189*12 kor. és 1902-ben 17,325-84
korona adatott ki.
A múzeum könyvtára a lefolyt évben ajándék útján 87, vétel
útján 82 dbbal gyarapodott.
A múzeum fenntartásához a vármegye 111919 koronával
és egy szolga 384 koronát kitevő díjazásával járult; a múzeum-
egyesület tagdíjaiból befolyt 733 kor.
A zárószámadások 4771*48 kor. bevételt és 3454*74 kor.
kiadást tüntetnek fel. A kiadásokból 584 kor. esik személyi illet-
ményekre, 1600 kor. a gyűjtemények gyarapítására.
Szombathelyen a múzeumi építkezés még mindig az előkészítés
állapotában van, és a gyűjtemények régi helyiségeikben, egymástól
elkülönítve várják végleges elhelyezésük kérdésének megoldását.
A telek megválasztásával járó nehézségeket megszüntette a
városnak január 28-iki közgyűlésében hozott ama határozata,
melylyel az ú. n. Deák-ligetben alkalmas telket ajánlott fel a
múzeum felépítésére. A vasvármegyei kultur- egyesület már elő-
zőleg beterjesztette az építkezés terveit s költségvetését, melyben
a kiadások 98,750*37 koronára voltak előirányozva. E tervek épí-
tészeti szakfelügyelőnk átdolgozásában lényeges változtatásokon
mentek keresztül, melyek a kiadások tetemes emelkedését vonják
maguk után. Az új tervek az ősz folyamán azzal a felhívással
küldettek meg az egyesületnek, hogy azok alapján új költség-
vetést készíttessen; a mutatkozó költségtöbbletre vonatkozólag az
orsz. főfelügyelőség úgy leiratában, mint a szeptember 17-ikén
Szombathelyen tartott értekezleten, melyen Szalay Imre helyettes
főfelügyelő és Fejérpataky László felügyelő vettek részt, kilátásba
helyezte, hogy a fedezet egy részéről az államsegély felemelése
útján fog gondoskodás történni. A végleges költségvetés, mely az
összes építkezési kiadások összegét 129,175*98 koronában hozta
előirányzatba, ez év őszén terjesztetett a főfelügyelőség elé, mely
azt az építészeti szakfelügyelőnek adta ki megbírálás végett.
Az egyesület részletes jelentést tett a könyvtár ez évi álla-
potáról, melynek adatai szerint a könyvtár vétel és ajándék útján
117 mű 180 kötetével és 82 füzetével és köteles példányok czimén
68 Vidéki könyvtáraink 1904-ben
7091 db nyomtatványnyal gyarapodott és állománya deczember
31-ikén 6894 .kötetet és füzetet s a köteles példányokból eredő
21,750 db nyomtatványt foglalt magában. Az ez évi államsegé-
lyekből a könyvtári czélokra kapott 500 korona a maga teljessé-
gében könyvek vásárlására használtatott fel.
Az egyesület 5905*51 koronát kitevő kiadásaiból 1342 koronát
fordított személyi kiadásokra és 2032 koronát a gyűjtemények
gyarapítására.
A városnak a gyűjtemények elhelyezése ügyében hozott
határozatával kapcsolatban állott annak kimondása, hogy az egye-
sület feloszlása esetén a múzeum összes gyűjteményei a város
tulajdonába mennek át. Ennek az egyesületi alapszabályokban is
megfelelő kifejezést kellett nyernie, a mi a május 21-iki közgyűlésen
meg is történt, de a főfelügyelőség ama felfogása, hogy a változta-
tásoknak az egész egyesületi szervezetre ki kell terjeszkednie, az
új alapszabályok gyökeres átalakítását tette szükségessé s így
azok megerősítése ez évben még nem történhetett meg.
Temesvárott a délmagyarországi történelmi és régészeti
múzeum ez év őszén a múzeumok és könyvtárak országos szö-
vetségének közgyűlése alkalmából előkelő közönségnek mutatta
be gyűjteményeit, melyek gazdagsága elsőrangú helyet biztosit
számára a vidéki múzeumok között és méltó alapjául Ígérkezik
a Temesvárott létesítendő nagy központi múzeumnak. A múzeum-
egyesület vezetői ez évben is nagy tevékenységet fejtettek ki a
múzeum anyagának gyarapítása terén s ebbeli törekvéseiknek
csakis a múzeumi épület túltömött állapota állja útját, mely az új
gyarapodások szakszerű felállítását és közszemlére tételét teljesen
lehetetlenné teszi. A múzeum-egyesület 4500 kötetből álló könyv-
tárát az 1903. év végén átadta az újonnan létesült városi könyv-
tárnak.
A múzeumi építkezés ügyében döntő lépés történt az által,
hogy a törvényhozás az orsz. főfelügyelőség által 10 évi részlet-
benjavaslatba hozott 100,000 kor. rendkívüli segélyt megszavazta
s az összeg első részletének kiutalványozása az év végén meg-
történt. A tervek megállapítása, mihez az országos főfelügyelőség
készséggel igérte meg segítségét, a telek megválasztása kérdésének
eldőlte után fog megtörténni.
A városi nyilvános könyvtár, Temesvár városának legiyabb
Vidéki könyvtáraink 1904-ben 69
kulturális alkotása, alig néhány évre terjedő szervezési munkálatai
befejeztével ez évi október 29-ikén az országos szövetség köz-
gyűlése alkalmával Wlassics Gyula v. b. titkos tanácsos, az orsz.
szövetség elnöke, az orsz. főfelügyelő s az orsz. tanács és főfel-
ügyelőség több tagja jelenlétében átadatott a közhasználatnak.
A könyvtár, melyre a város 1904-ben a közel 5000 koronát kitevő
könyvtár-alap felhasználásával 12,635 koronát fordított, 17,856 mű
26,474 kötetét foglalja magában s minden hétköznap délután
nyitva van a közönség ejőtt. Katalogusa nyomtatásban is meg-
jelent. A város a könyvtár kezeléséről külön igazgatói állásnak
városi tanácsosi ranggal való szervezésével és külön segédkönyv-
tárnok alkalmazásával kivánt gondoskodni, ez állások évi díjazá-
sára 4330 koronát s a könyvtár többi szükségleteire 2900 koronát
véve fel 1905. évi költségvetésébe. Rendes évi államsegélyben a
könyvtár ez idén még nem részesült, de a gyűjtemények rovatából
2000 koronát kapott az 1903-ban megvásárolt Baróti- és Berkeszi-
féle könyvtárak vételára felének fedezésére, miből kifolyólag e
könyvtárak anyagának fele állami letétként kezeltetik.
Turóczszentmártoriban a tót múzeum a korábbi években
élvezett államsegélyek révén még mindig hatáskörünkbe tartozik,
de ez év folyamán csupán a vallás- és közoktatásügyi miniszté-
riumhoz beterjesztett évi jelentése és a felhívásunkra beszolgálta-
tott statisztikai adatok alapján vehettünk állapotáról és működé-
séről tudomást. Az 1903. évről szóló jelentés szerint a múzeum
a mondott évben ajándékozás útján 1038 kötet könyvvel, vétel
útján 174 könyvvel szaporodott. A könyvtár rendezése és lajstro-
mozása befejezést nyert, köteteinek száma 37,593.
Verseczen a városi múzeum és könyvtárnál a lefolyt év ese-
ményei nagy fontossággal bíró haladást jelentenek. Az 1894-ben
alapított városi múzeum és az 1886-ban létesített községi iskolai
könyvtár a községi iskolaszék november 30-iki ülésének határo-
zatával egy intézetté egyesíttetett. hogy egységes szervezetben
szolgálja a kultúra érdekeit. Ez a határozat ama feltételek kifo-
lyása volt, melyekhez az országos főfelügyelőség a múzeum és
könyvtár elhelyezésére kért rendkívüli építkezési segély kieszköz-
lését kötötte. Az építkezés ügyében ez év őszén, a múzeumok és
könyvtárak országos szövetsége kirándulása alkalmával október
30-ikán tartott helyszíni szemle eredményéül a gyűjtemények elhe-
70 Vidéki könyvtáraink 1904-ben
lyezésére az ú. n. községi Fröbel-gyermekkert épülete jelöltetett
ki; ennek terveit a város az év utolsó napjaiban terjesztette be
az átalakítás és a költségelőirányzat megállapítása czéljából a
főfelügyelőséghez.
A könyvtár a lefolyt évben 1040 kötettel gyarapodott, a
könyvtár anyaga az év végén 14,209 kötetet foglalt magában.
A könyvtár részére ez évben első ízben engedélyezett államsegély-
ből megvétetett 59 kötet
Az egyesített intézet számadásai 4191*99 kor. bevétellel és
3650*20 kor. kiadással záródtak. A bevételek között a város
rendes évi javadalma 2390 koronával szerepel. A kiadásokból
840 kor. esik személyi kiadásokra és 1475*87 kor. a könyvtár
gyarapítására.
Veszprémben a vármegyei múzeum két évi szervezési és
rendezési munkálatok eredményeként ez év november 6-ikán ada-
tott át a nyilvánosságnak. A szervezkedési munkálatok befejezé-
sével a belügyminisztérium nov, 4-ikén helyben hagyta a vármegye
által a múzeum szervezése tárgyában alkotott szabályrendeletet,
melynek új átdolgozásában az országos főfelügyelőség óhajtására
a múzeum tisztviselőinek a múzeum tárgyaiért való erkölcsi fele-
lőssége kellő kifejezést nyer.
Az államsegélyek ez évben is a berendezés költségeinek
fedezésére fordíttattak. Az elszámolás azonban a két éven át
kapott segélyekről még nem történt meg. Az egyesület számadásai
9528*50 kor. bevétellel és 8404*41 kor, kiadással zárultak; a kiadá-
sokból 1465*33 kor. fordíttatott a gyűjtemények gyarapítására,
6626*32 kor. a bútorzási és berendezési költségek fedezésére.
TARCZA.
ÉVNEGYEDES JELENTÉS
A MAGYAR NEMZ. MÚZEUM SZÉCHÉNYI ORSZÁGOS
KÖNYVTÁRÁNAK ÁLLAPOTÁRÓL
AZ 1905. ÉV UTOLSÓ NEGYEDÉBEN.
I.
A nyomtatványt osztály anyaga a lefolyt évnegyedben köteles
példányokban 2662 db, ajándék útján 219 db, vétel útján 123 db,
csere útján 3 db, áttétel útján 1 db, összesen 3011 db nyomtat:
ványnyal gyarapodott. Ezenfelül köteles példány czímén beérkezett:
gyászjelentés 1542 db, zárszámadás és üzleti jelentés 334 db,
egyházi körlevél 74 db, perirat 11 db, hivatalos irat 183 db,
műsor 487 db, alapszabály 253 db, szinlap 2704 db, falragasz
1855 db, vegyes 921 db, összesen 8364 db apró nyomtatvány.
Vételre fordittatott 1201-77 korona, 1215 Márka és 8-75 frank.
Ajándékaikkal a következők gyarapították a nyomtatványi
osztály anyagát: Bányai Elemér, Baross Gyula Sajókazá (3 db),
Bartalos Gyula Eger, M. kir. Belügyminisztérium (5 db), Bergh
Ferencz, Biblioteca nációnál Habana, Borsod-Miskolczi Közmíve-
lődési Egyesület Miskolcz, Bosnyák-Herczegovinai országos kormány
Bécs, Braunmüller W., Budapest székesfőváros polgármestere,
Budapest székesfőváros statisztikai hivatala (4 db), Csáthy Ferencz
Debreczen, Délmagyarországi tört. és régészeti múzeum-társulat
Temesvár, Del Prato Alberto Parma, Dunántúli ág. h. ev. püspök
Pápa (3 db), Éber László, Éble Gábor, Emich Gusztáv, Erdélyi
Pál Kolozsvár, Fejérpataky László (2 db), Földmívelésügyi m. kir.
minisztérium, Fraknói Vilmos (2 db), Ghyczy Béla, Grillming
Ferenczné (15 db), Gyöngyössy László Bárt fa, Havass Rezső,
Horváth Géza, Isoz Kálmán (2 db), Kais. Akademie der Wissen-
schaften Wien (2 db), Kereszty István (9 db), Kir. József-műegye-
tem rektora (2 db), Kir. magyar tudományegyetem bölcsészeti
72 Évnegyedes jelentés
kara (54 db), Komjáthy Vidor, Leszlényi Imre (7 db), Mágócsy-
Dietz Sándor, M. kir. állatorvosi főiskola (2 db), M. kir. állami
számvevőszék elnöke, M. kir. központi statisztikai hivatal, M. kir.
orsz. meteorológiai s földmérési intézet (2 db), Magyar Tud. Aka-
démia (7 db), Márki Sándor Kolozsvár (3 db), Marosi Arnold Pécs,
Mattyasovszky Kasszián Pannonhalma, Ministero del Publ. istru-
zione Roma, Ministre de l'industrie et travail Bruxelles, Múzeumok
és könyvtárak orsz. főfelügyelősége, Nagybányai múzeum-egyesület,
Nordisca Museet Stockholm, Önképző-kör szerk. Zalatna, Paur
Ödön Veszprém, Peabody Institute Baltimore, Public library of
Victoria Melbourne, Rácz Géza (2 db), S. Rátky Sándorné
Porrog (2 db), Réthy Antal (7 db), Roth Gyula New-York, Staüst.
Central-Commission Wien (8 db), Svaiczer Ilka Nagybánya (3 db).
Szádeczky Lajos Kolozsvár, Szalay Imre (3 db), Szontagh Jenő
Szolnok, The Huntesian Museum Glasgow, Turopolje nemes község
Zágráb, Weinwurm Antal (21 db), Wieländer Michael Wien.
Nevezetesebb szerzemények: Mátyás Flórián hagyatékából
csere útján: 1. Sylvester János, Uy testamentum magyar nyelven.
Sárvár, 1541. 2. Breviárium secundum usum . . . ecclesiae Strigo-
niensis. Venetiis, 1519.
A könyvtár helyiségeiben a lefolyt negyedévben 13,995 egyén
32,018 kötet nyomtatványt használt; kölcsönzés útján pedig 637
egyén 1021 kötetet.
A lefolyt évnegyedben 1607 munka osztályoztatott, melyekről
összesen 2136 czédula készült. Kötés alá készíttetett 487 munka
651 kötetben.
A köteles példányok átvételére berendezett helyiségbe ezen
idő alatt 479 csomag érkezett; ugyaninnen 646 levél expediál-
tatott, a miből 71 reklamálás voít. Az 1897 : XLI. t.-cz. intéz-
kedései ellen vétő nyomdatulajdonosok ellen peres eljárás megindí-
tása 15 esetben kéretett.
Az egész év folyamán indított peres eljárások eredményeként
pénzbüntetés és kártérítés fejében 29 esetben 390*09 korona
folyt be.
A Széchényi országos könyvtár állandó kiállításának az
1905. év folyamán 339 látogatója volt.
A július és augusztus hónapokban megtartott revízió ered-
ményeként felemlíthetjük, hogy a 205,171 darab szakosztályozott
munkából 1673 hiányzott, vagyis 081 százalék. Ez azonban még
nem végleges eredmény, mert a hiányok pótlására irányuló kutatá-
sok, kiigazítások annak megállapítása végett, hogy pl. a hiányzónak
feltüntetett munka nem szerepel-e tévesen a czédulán vagy reper-
tóriumban, a mennyiben talán áttétetett a Múzeum más osztá-
lyába stb. még mindig nem nyertek befejezést.
A Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának állapotáról 78
II.
A kézirattár ajándék útján 4 kötet kézirattal, 35 darab
irodalmi levéllel és 4 darab irodalmi analectával, letéteményezés
útján 1 kötet kézirattal, vétel útján 7 középkori és 2 t^abbkori
kézirattal, tehát összesen 53 darab kézirattal gyarapodott.
Vételre összesen 20,020 korona fordíttatott, mely összegből
20,000 koronán Emich Gusztáv gyűjteményének hét kiválóan
becses kódexe vásároltatott meg. E kódexek közt szerepel az az
irodalmilag már általánosan ismert »Commentum Rhetoricorum
Victorini« czímű Corvin-kódex, melyet a szerencsés kezű gyűj-
tőnek a berlini könyvpiaczon sikerült felfedezni és megszerezni.
Mátyás király könyvtárának történetére vet világot az a másik kódex
is, melyet Jurriano Antal velenczei követ másolt s részben mással
másoltatott le Budán 1513-ban és 1514-ben. Magyar vonatkozá-
sánál fogva becses továbbá egy a XV. század derekán másolt
»Breviárium hungaricum«, a »Libro della beata Margarita figliola
de re de Ongaria« czímű XV. századi olasz nyelvű papirkódex
és az Aeneas Sylvius beszédjeit tartalmazó XV. századi latin
nyelvű papirkódex. Végül két kódexet az tesz magyar szempontból
még érdekessé, hogy Capistran János két latin művét tartalmazza.
A negyedévi gyarapodás újabbkori darabjai közül kiemelendő
»A* szakács-mesterség rövid leírása« a XVI. századból, az 1773-iki
varasdi gyűlés diariuma és Somogy vmnek Szokolay Dániel által
összegyűjtött 1710 — 1806. évi statútumai. Az irodalmi levelestárat
ezúttal néhai Ráth György levelezése gyarapította gróf Apponyi
György, gróf Andrássy György, gróf Keglevich, Horváth Boldizsár,
Ipolyi Arnold, Majláth György országbíró, Zumbusch bécsi szobrász
és mások leveleivel.
A negyedévi szerzemények feldolgozásán kívül befejeztetett
az irodalmi analecták gyűjteményének lajstromozása s megkezdetett
a nagyterjedelmű Pulszky-féle levelesgyqjtemény rendezése, továbbá
revideáltatott a kézirattár egész anyaga.
Az évnegyed folyamán 4 esetben kikölcsönöztetett 12 kézirat
és 1 irodalmi levél, 123 kutató pedig 105 kéziratot és 5511 irodalmi
levelet használt.
III.
A hirlaptár gyarapodása : köteles példányok útján 1 4 1 évfolyam,
29,462 szám (ebbői 13,443 szám nem nyomdai kimutatással érkezett,
hanem számonként), áttétel útján (a könyvosztálytól) 2 évf. 249 sz.,
vásárlás útján 18 évf. 905 szám (11 V80 kor. összegben): összesen
tehát 164 évfolyam, 80.661 szám.
A könyvtárban 1154 olvasó 8124 kötetet, a könyvtáron kívül
21 olvasó 59 kötet hírlapot használt, összesen 1 475 olvasó
3183 kötetet.
74 Évnegyedes jelentés
Czéduláztatott 18 új hírlap, ezekkel együtt 497 évfolvam.
Átnézetett 144 évf. 16,003 szám. Beköttetett 264 db.
A köteles példányok, melyek a nyomdai kimutatással (csoma-
gokban) beérkeztek, a gyarapodási naplóba Írattak és a nyilván-
tartási lapokra vezettettek; ezeken kívül a számokban beérkezett
hírlapok is összegezve hetenként beírattak, betűrendbe osztályoz-
tattak és elhelyeztettek. A csomagküldeményekből hiányzó hirlap-
számok azonnal reklamáltattak, s ezek is följegyeztettek.
IV.
A levéltári osztály a lefolyt évnegyedben ajándék útján
276 db, vétel útján 27 db, a nyomtatványi osztályból áttétel
útján 1598 db gyászjelentéssel gyarapodott, letétemény útján
kiegészítést nyert a gróf Széchényi család levéltára 1 dbbal, a
Szirmay család levéltára 1 dbbal, úgy hogy a levéltár összesen
1903 dbbal gyarapodott.
Vételre fordíttatott 425 korona 60 fillér.
Ajándékaikkal Emich Gusztáv, Medgyesi Ferencz, Miticzky
Gyula, Nagy Lajos, a nagybányai múzeum-egyesület, Sárközy Imre,
dr. Schönherr Gyula múzeumi igazgató-őr és Weinwurm Antal
járultak az osztály gyarapításához. A néhai Svaiczer Ilka hagya-
tékából származó iratok pedig dr. Schönherr Gyula igazgató-őr
közvetítésével jutottak a levéltár birtokába. Letétemény útján
gróf Széchényi Sándor, Kársa Ferencz és Kölesei Kende Péter
járultak az osztály anyagának gyarapodásához, utóbbi a Kende
család czeke-helmeczi ágának iratait helyezte el letéteménybe a
családi levéltár kiegészítése czéljából.
A törzsanyag gyarapodásából 4 db eredeti és 1 másolat
esik a középkori iratok, 1877 db az újabbkori iratok, 8 db a
nemesi iratok és 11 db a fényképmásolatok csoportjára.
A nemesi iratok csoportja a következő darabokkal gyara-
podott: 1. 1(507. május 10. Prága. II. Rudolf czímereslevele Szöl-
cséni Mihály részére. 2. 1662. február 15. Bécs. I. Lipót király
czímereslevele Váraljai János részére. 3. 1675 április 20. Bécs.
I. Lipót czímereslevele Carina Sándor részére. 4. 1700. szep-
tember 17, Ebersdorff vára. I. Lipót czímereslevele Solymossy
János részére. 5. 1700. november 24. Heves és Külső-Szolnok
vármegyék bizonyságlevele a Solymossy család czimereslevelének
kihirdetéséről. 6. 1747. január 2. Bécs. Mária Terézia czímereslevele
Loncharich György részére. 7. 1818. augusztus 29. Zengg váro-
sának egy kiadványa a Carina család nemességének ügyében.
8. 1819. szeptember 29. Zengg városának bizonyítványa a Carina
család nemességéről.
Az osztály helyiségeiben 173 kutató 26864 dbot használt;
külső használatra kikölcsönöztetett 12 térítvényen 382 db irat
* A Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának állapotáról 75-
A törzsanyag új szaporulatának feldolgozásán kívül tovább
folytattatott a Kossuth-iratok jegyzékének összeállítása, befejez-
tetett a Zerdahelyi család iratainak rendezése és folytattatott a
köteles példányú gyászjelentések feldolgozása és beosztása a
Szent-Ivány-féle gyűjteménybe. Rendeztetett és felállíttatott a
Zathureczky család levéltára, mely 4 db középkori oklevélmáso-
latot, 4 db XVI., 147 db XVII., 1072 db XVIII., 276 db XIX. szá-
zadi iratot, 12 db levéltári lajstromot és iratjegyzéket, 7 db
genealógiai táblát, 6 db rajzot, összesen tehát 1528 db iratot
foglal magában, ezek között a Hancsovszky családnak 1718-ból
származó czímereslevelét. A letéteményezett családi levéltárakról
egy külön letéti napló nyittatott, melybe az eddig letéteményezett
családi levéltárak bevezettettek. Folyamatban van végül a Bogyay,
Kruplanicz és Kende családok levéltárának rendezése.
SZAKIRODALOM.
Heinrich Gusztáv : Egyetemes irodalomtörténet Szer-
keszti — . Első kötet: Ókori keleti népek és hellének. — Máso-
dik kötet: Rómaiak és románok. Budapest, 1903, 1905. Franklin-
társulat. Nagy 8-r. XX, 712 1., 40 műmelléklet ; XV, 915 1.,
31 műmelléklet. Egy-egy kötet ára fQzve 16, félbőrkötésben 20 K.
A könyvek bibliografiailag teljes és helyes leírásához, Mira
szerint * szükséges, hogy azok külső és belső értéke felől teljesen
tisztában legyünk. A könyvek külső értékét a nyomtatás szépsége,
a papiros minősége, a lapszélek méretei, az illusztrácziók értéke
s a kiadás ritkasága adják meg. Mindezen tulajdonságok
fölismerésére és értékelésére a bibliológia tanít. A könyv belső
becse tartalmuk minőségétől függ. Ez utóbbi megállapítására
főként irodalomtörténeti ismereteink képesítenek: innen van az a
felfogás, mely az irodalomtörténetet a bibliográfus egyik legfonto-
sabb segédeszközévé avatja. Viszont a bibliográfia is egyik fontos,
sőt nélkülözhetetlen kiegészítője az irodalomtörténeti kutatásnak,
melynek igénybevétele nélkül az elmeművek megbízható kronoló-
giájára még csak nem is gondolhatunk.
Mindenképen megokolt tehát, hogy legújabb és bízvást mond-
hatjuk, legnagyobb szabású irodalomtörténeti vállalkozásunk első
két kötetét, legalább röviden, bemutassuk e folyóirat hasábjain.
Az öt kötetre tervezett nagyszabású vállalat élén Heinrich
Gusztáv, a magyar tudományos akadémia főtitkára s közismert
irodalomtörténész áll, a kinek egyénisége teljes biztosítékot nyújt
arra nézve, hogy az egyes kötetek az irodalomtörténeti kutatás mai
szinvonalán kerüljenek ki a sajtó alól. Feladata megoldásában a
dolgozótársak egész serege támogatja, a kik kevés kivétellel
»tudományuknak elismert tekintélyei« s a felölelt, jobbára óriási
anyag alapos ismerői.
1 Giuseppe M. Mira. Manuale teorico-pratico di biblioiirafia. Palermo, 1862.
I. köt. 17 1.
Szakirodalom 77
Az első kötet Heinrich Gusztávnak, az egész munka czéljá-
ról és irányáról szóló bevezető fejtegetésén kívül, az ókori keleti
népek s a hellének irodalmának fejlődését tárgyalja. Indiáról
Fiók Károly, Khina és Japánról ugyanő meg Kühnert Ferencz,
Egyiptomról Mahler Ede, a zsidókról Neumann Ede, az arabok-
ról Ooldzieher Ignácz, Persiáról Kégl Sándor, az örményekről
pedig Patmbány Lukács értekezik. A kötetnek szinte felét
(a 377. oldaltól végig) a görögség foglalja el, melynek egész
napjainkig terjedő irodalmi mozgalmairól három tudósunk ad
számot. Az ókort az alexandriai iskola kivételével, melyről Latkóczy
Mihály nyújt képet, Hegedűs István ismerteti, míg a középkori és
újkori emlékeket Pecz Vilmos tárgyalja.
A második kötet, mely az anyag gazdagsága folytán az
eredetileg tervezett negyven ívről hatvanra dagadt, elsősorban az
ókori római irodalom ismertetését nyújtja Csengeri János tollá-
ból, ezután következik Becker Fülöp Ágost összefoglaló beveze-
tése a román népek irodalomtörténetéhez, ' melyek közül Balogh
Ármin a keresztény latin irodalmat, Hernádi Mór a provenceit
és katalánt, Haraszti Gyula a francziát, Badó Antal az olaszt,
Becker Fülöp Ágost a spanyolt, Huszár Vilmos a portugált,
Alexics György az oláht és Oombocz Zoltán a rhatorománt
dolgozta fel.
Nem lehet feladatunk, hogy azt a sokfelé szétágazó anyagot,
mely már e két kötetben is fel van halmozva, kritikai elbírálás
alá vessük : ez az egyes részeket vizsgáló szakbeli tudósok fel-
adata ; részünkről beérjük azzal, hogy fölkeltsük olvasóink s
főként vidéki könyvtáraink vezetőinek figyelmét erre a munkára,
mely a hasonló külföldi vállalatokat úgy tartalom, mint kiállítás
dolgában nemcsak utóiéri, hanem sok tekintetben felül is múlja.
Külön dicséretet érdemel a munka gazdag és szakszerű
illusztrálása, mely Biedl Frigyes szaktudásának s buzgólkodásá-
nak köszönhető. Az irodalomtörténetnek a bibliográfiai ismeretekkel
való érintkezése itt jelentkezik a legkézzelfoghatóbb módon.
A képeknek kétségkívül legtanulságosabb részét épen a kiváló
kéziratok, editio princeps-ek s autogrammok reprodukcziói adják,
melyek szép számmal vannak képviselve az eddig megjelent
456 szövegkép és 40 műmelléklet között. 2.
6. Fumagalli. Lexicon Ujpographicum Italiae. Dictionnaire
géographique d'Italie pour servir à Vhistoire de Vimprimerie dan*
ce pays. Florence, 1905. Leo S. Olschki. 8-r. XLV1I, 587 1.
Giuseppe Finnagaili, milanói könyvtáros, a kinek az olasz
bibliográfiai irodalom oly sokat köszönhet (Biagi-Ya\ szövetkezve
ő dolgozta át olasz nyelven Petzhold könyvtártanát, G. (Mino
társaságában pedig megindította 1889-ben a Bibliotheca biblio-
78 Szakirodalom
graphica italicát stb.) ismét egy érdekes és nagyszabású munkával
örvendeztette meg a szakköröket. Deschamps »Dictionnaire de
Géographie ancienne et moderne à l'usage du libraire« (Paris, 1870)
czímű közismert művéből kiindulva, Fumagalli az előttünk fekvő
testes kötetben az egyes városok, helységek nyomdászati mono-
graphiáit adja a czímszók alfabetikus rendjében. A feldolgozott
terület a mai politikai Olaszországon kívül az egész itáliai nyelv-
területre kiterjed, vagyis St. Marino köztársaságot, Nizza területét,
Monaco herczegséget, Trentino kantont, Görzöt és Gradiskát, az
isztriai félszigetet és Fiumét a quarneroi öbölig, végül Corsica és
Málta szigetét is magában foglalja. Ezenkívül Savoyát és Dalmá-
tiát (Kagusáig), továbbá az afrikai olasz gyarmatokat is belevonta
vizsgálódása körébe. Végül felvette a fiktiv helyneveket is, a
mennyiben valódi helynevekkel állanak összefüggésben, minők pl.
Conca, Dalmazago, Pelusio stb., mig ellenben az olyanokat, melyek
költött volta nyilvánvaló, elhagyta, pl. Bengodi, Eleuteropoli stb.
Az egyes czikkeken belül a tárgyalás történeti s a könyv-
nyomtatás első ismert nyomaitól egész napjainkig kiterjed, az
oda vonatkozó irodalomnak lehető teljes felsorolásával. Jelenték-
telenebb helyeknél, a hol a könyvnyomtatás egészen ig keletű
foglalkozás, a históriai tárgyalást természetszerűleg egyszerű
statisztikai kimutatások helyettesítik. Terjedelmükkel s gazdag
tartalmukkal különösen kiválnak a Bologna (37—46 11.), Firenze
(131—154. 11), Milano (211—232. 11.), Nápoly (250—260. 11.),
Róma (331—359. 11.), Torino (415—425. 11.) s főként Velencze
(4i9 — 509. 11.) nyomdászattörténetét tárgyaló tanulmányok, melyek
mindegyikében nemcsak az eddigi eredmények használtattak fel
a lehető leggondosabban, hanem gyakran merőben ismeretlen, uj
adatokkal is kiegészíttettek.
Szerző kiváló gondoskodásának tárgyát képezte a gazdag
illusztrácziós anyag összeválogatása. Első sorban mindazokat a
képeket gyűjtötte össze, melyek az egyes nyomdai interiőröket
és könyvsajtókat ábrázolják. Másod sorban az olasz könyvnyom-
tatók és kiadók arczképeit gyűjtötte össze, lehetőleg teljes számban.
E törekvések {daczára aránylag kevés portrait van a kötetben, a
mi annak tulajdonítható, hogy a régi nyomdászok, hacsak nem
voltak maguk is írók és tudósok, mint a Manutius-ck, Marcolinu
Sansovino és mások, nem igen gondoltak arra, hogy arczképüket
kinyomassák. A bassanói llcmondini, vagy a velenczei Zatta p. o..
a kik évtizedeken át az illusztrátorok egész seregét foglalkoz-
tatták s ezerszámra adtak ki arczképeket, a saját vonásaikat nem
ürökíttették meg. Igen érdekes részét képezik az illusztráczióknak
az egyes nyomdászok tiszteletére vert emlékérmek, továbbá a
nekik állított szobrok, sírkövek stb. reprodukcziói is, melyek ily
teljes számban e munkában lettek először összegyűjtve.
Szakirodalom ' 79
Ezen bibliográfiai szempontból többé-kevésbé közömbös
anyagon kívül igen gazdag sorozatban vannak képviselve a kiválóbb
nyomdászati emlékek, főként első kiadások czímlapjai, kezdőbetűi,
fametszetei stb., melyek közvetlen szemlélet útján tájékoztatnak
az olasz tipográfia történeti fejlődésének egyes korszakai felől.
Feltűnő a nyomdászjelvények viszonylag csekély száma.
Ennek magyarázata az idevágó irodalom gazdagságában rejlik,
melynek tudományos eredményei az érdeklődők számára amúgy
is könnyen hozzáférhetők.
A tulajdonképeni, szótári berendezésű munkát jól megírt
bevezetés előzi meg, melyben Fumagálli nemcsak műve beosz-
tása, czélja és forrásai felől ad pontos felvilágosítást, hanem, egy
régebbi dolgozata alapján,1 az olasz nyomdászat eredetével is fog-
lalkozik s ismételten megczáfolja azt a hazafias buzgalomból
sokáig táplálkozó legendát, mely a mozgó betűk feltalálását
Ca&taldi Pamfiliusnak tulajdonítja. De helyesen jegyzi meg, hogy
a feltalálás dicsősége nélkül is Itália oly szerepet játszik a könyv-
nyomtatás történetében, melyre méltán büszke lehet. Míg a könyv-
nyomtatás szülőföldjén, Németországban, a XV. század folyamán
51 városban működött a könyvsajtó, addig Olaszországban 73 köz-
ség dicsekedhetett tipográfiai műhelyekkel, melyekből Proctor
szerint 4157 kötet került ki, vagyis majd 1000 kötettel több,
mint a németországiakból. Sőt a számbeli felsőbbséget nem
tekintve, minőség szempontjából is messze túlszárnyalta az Appen-
nin- félsziget XV— XVI. századi nyomdászata más országok korabeli
sajtótermékeit. »La petite plante arrachée au sol stérile de
l'Allemagne et transplantée dans le terrain plus fertile de l'Italie
de la Renaissance y produisit des fleurs plus belles, des fruits plus
savoureux.« Fumagálli e lelkes szavai, ha a tényeket vizsgáljuk,
épen nem túlzottak. Valóban az olaszok nemcsak a nyomdászat
művészi fejlesztése körül szereztek elévülhetetlen érdemeket,
hanem gyakorlati alkalmazhatóságát is számos részlet kidolgozá-
sával fokozták. E tekintetben legyen elég arra utalnunk, hogy a
ma is széltében használt antikva és kurzív típus olaszországi
találmány, valamint arra, hogy a görög és keleti szöveg, továbbá
a hangjegy szedése innen indult világgá.
A műhöz hét, gonddal szerkesztett mutató van csatolva. Ezek
közül az első a helynevek olasz elnevezését; a második azok latin, a
harmadik egyéb idegennyelvű elnevezését tartalmazzák: a negyedik
a nyomdászok, kiadók, könyvkereskedők stb. névmutatója: az ötödik
a fontosabb tárgyakat foglalja jegyzékbe: a hatodik a nyomdászat
bevezetésének kronológiáját állítja egybe, az utolsó pedig az
ábrák lajstromát tartalmazza. Dr. Gulyás Pál
1 La questione di Pamfilio Cataldi. Milano. 1891.
80 Szakirodalom
Története, A Csáthy-féle debreczeni könyvkereskedő- és
kiadó-czég százéves — . 1805 — 1905. Emlékül ajánlja üzletfelei-
nek és kartársainak Csáthy Ferencz, débreczmi könyvkereskedő.
Debreczen, 1905. Debreczen város könyvnyomda- vállalata, 8-r.
Czímkép, 48 1.
E csinosan kiállított füzet azon kevés számú könyvkereske-
déseink egyikének históriáját vázolja, melyek immár egy évszázad
óta szolgálják irodalmi életünket. Tudtunkkal alig két-három
vállalat látja el a Csáthy-czégnél hosszabb idő óta kulturális
szükségleteinket. Ilyenek pl. a budapesti Eggenberger-féle könyv-
kereskedés, melyet 17()8-ban alapított Weingadt János, a Lampel
Róbert könyvkereskedés r.-t., melynek Leyrer József vetette meg
alapjait 1795-ben s a valamennyinél régibb Stamp fd Károly-féle
pozsonyi könyvkereskedés, melyet a schweinfurti származású Kempf
Sándor alapított 1715-ben s a mely a minap a budapesti Récai-
testvérek r.-t. kezelésébe ment át. Száz éves jubileumához közeljár
a Franklin-társulat, melynek első csiráit Wigand Ottó 181(5-ban
megalapított kassai könyvesboltja foglalta magában.
Vidéki régibb könyvkereskedéseink között a Csáthy-czég
nemcsak hosszú fennállása, hanem irodalomtörténeti szerepe révén
is megérdemli, hogy szélesebb körök figyelmét is felhívjuk a jubiláló
vállalatra.
Alapíttatásának ideje az irodalomtörténetben >Debreczeni
kör« neve alatt ismeretes mozgalommal esik össze, mely néhány
évre szinte irodalmi központtá varázsolta a magyar kálvinisták
Rómáját. A vállalat tulajdonképeni megindítója 1805 tavaszán
Pápai Kiss István pesti könyvkötő és könyvárus volt, a ki azon-
ban az üzlet vezetését nyomban vejére, nemes marási Csáthy
Györgyre bízta, a ki 18Ó1 február elseje óta a város ősrégi
nyomdájának vezetésével bízatván meg, kiváló szakképzettséget
s ügyes üzleti érzéket tanúsított. A bolt Csáthy György tulajdo-
nába csupán három év multán került, 1808 február 22-én kapva
engedélyt a tanácstól könyvárusi üzlet tartására. Az üzlet jó menete
felköltötte a helybeli könyvkötők irigységét, a kik maguk is árul-
gatván alsóbb fokú iskolai könyveket s naptárakat, érzékenyen
megkárosodtak. Czéhmesterük, Bartha István esküdt több ízben
följelentést is tett Csáthy ellen, de vádaskodásai nem bizonyul-
tak igazoltaknak. Ellenben a könyvkötőknél több visszaélésnek
jöttek a nyomára. Nevezetesen kétszeres, háromszoros áron
adták a könyveket, mint a hogy a nyomda árusította: a
kevéssé kapós váczi kalendáriumon leragasztották a Vácz nevet,
Győrt téve helyébe; végül a márványozott papirba kötött köny-
veket pedig egész bőrkötésű gyanánt kínálgatták a jóhiszemű
közönségnek.
A Csáthy György kiadásában, illetve bizományában meg-
Szakirodalom 81
jelent s a debreczeni városi nyomdában, tehát az ő művezetése
alatt nyomatott könyvek közül tudományos és irodalmi tekintet-
ben első helyen kell említenünk Diószegi Sámuel és Földi János
híres »Magyar füvészkönyv «-ét, melynek első kötete 1807-ben,
másodika 1813-ban látott napvilágot. Ugyancsak ő adta ki Eresei
Dániel, a debreczeni ev. ref. főiskola tanárának Kant rendszerén
alapuló kétkötetes filozófiáját (I. 1818., II. 1817.), Budai Esaiás
több közkedveltségü históriáját, számos theológiai iratot és iskola-
könyvet
E sokoldalú kiadói tevékenységnek Csáthy váratlan halála
vetett véget (1817). özvegye, a ki közel három lusztrumon
keresztül vezette tovább az üzletet, inkább annak kereskedői,
mint kiadói ágára szorítkozott. Tizennégy év alatt csupán három
könyvön szerepelt czége, de ezek között van Domby Márton pesti
ügyvéd lendületes életrajza Csokonai Vitéz Mihályról (1817),
mely az első s talán máig is a legélvezhetőbb összefoglalása a
nagy költő hányatott sorsának. — A könyvkötőczéh természetesen
az özvegy jól gyümölcsöző üzleti vállalkozását is rossz szemmel
nézte s mindent elkövetett, hogy hátráltassa boldogulásában. így
12 vfrt pénzbüntetés terhe alatt megtiltotta saját tagjainak, hogy
Csáthyné részére csak egy könyvet is bekössenek. A tanács
azonban, jórészt ifj. Péczely Józsefnek s Náraynak, a piarista
gimnázium igazgatójának közbenjárására, megsemmisítette ezt az
intézkedést.
Az 1831-iki rettenetes pestis elragadván Csáthynét az élők
sorából, a bolt vezetésére legidősebb fia s vagy három év óta
legjobb támasza, Lajos vállalkozott. Az ő működési idejére
(1831 — 1865) esnek a nemzet politikai megújhodásának moz-
galmai, melyeket Csáthy Lajos Kossuth országgyűlési iratainak
teijesztésével, majd a szabadságharcz idején, míg a kormány
Debreczenben tartózkodott, a Jókai szerkesztette »Esti Lapok«
kiadásával szolgált.
Csáthy Lajos közelgő halálát érezvén, 1806. január 1-én
unokaöcscsére, a pesti születésű iQ. Csáthy Károlyra ruházta át
üzletét, a ki azt könyvkötészettel kibővítve, 1890-ig nagy buzgalom-
mal vezette, ö indította meg hazánkban az ú. n. tárczanaptárakat,
melyeket azóta országszerte utánoznak. Alatta a czég kiadói
működése is föllendült. A füzetünk végén látható lajstrom szerint
másfél száznál több azon munkák száma, melyek az ő neve alatt
kerültek könyvárusi forgalomba. Köztük Erdélyi János kisebb
prózái két kötetben (I860.), Imre Sándor magyar nyelvészeti
művei s számos theológiai, gazdasági és pedagógiai munka. Utóda,
az 1890 óta ma is működő Csáthy Ferencz egészen lemondott a
könykiadásról s teljesen a kereskedő jól jövedelmező, nagyobb
koczkázattal nem járó közvetítő munkásságára szorítkozott.
Magyar Könyrsxemlo. 190(3. I. fllzet. ti
82 Szakirodalom
A csinosan kiállított emlékfüzetet, melyből ez adatokat merí-
tettük, több arczkép s az üzlethelyiséget ábrázoló illusztrácziók
díszítik. A nyomdai kiállítás a ezéggel keletkezése óta bensőbb
viszonyban álló városi nyomda érdeme és a használt festék
sajátos barna színe folytán valóságos tipográfiai furcsaság.
— $])—
KÜLFÖLDI FOLYÓIRATOK SZEMLEJE.
Deutsche Litteraturzeitung XXVI. évfolyam 40. szám (1905
október 7) : C. Haeberlin, Generalregister zum XI — XX. Jahrgange
des Zentralblattes für Bibliothekswesen (1894—1903). (E. Youllième.)
— 41. szám (október 14): Year-book of the Bibliographical Society
of Chicago 1900 — 1901; A. G. S. Josephson, Bibliographies of
Bibliographies ; A. De Morgan, On the difficulty of correct description
of books. (Gustav Zedier.) — J. fl. Slater, How to collect books. —
42. szám (október 21): P. Hirsch, Bibliographie der deutschen
Regiments- und Bataillons-Geschichten. (Louis v. Scharfenrot.) —
44. szám (november 4): Katalog der Goethe-Sammlung des Frhrn
Woldemar v. Biedermann. — 45. szám (november 11): Bücherver-
zeichnis der Stadt. Yolksbibliothek zu Charlottenburg. IV. Aufl. —
46. szám (november 18) : A. Hortzschansky, Bibliographie des Biblio-
theks- und Buchwesens. I. Jhg. (Gottfried Zedier.) — 49. szám
(deczember 9) : A. Keysser, Das Bibliothekswesen als Gegenstand
der (iff entlichen Verwaltung. (Wilhelm Erman.) — 50. szám (deczem-
ber 16): E. Beyer, Kritische Studien zum volkstümlichen Biblio-
thekswesen der Gegenwart.
La Bibliofillá VII. évfolyam 8 — 9. szám (1905 november—
deczember) : C. Lozzi, Le feste dei Comuni e in specie del Santo
patrono di Ascoli e del tremuöto. (Folytatás.) — Hugues Vaganay.
Amadis en français. Essai de bibliographie. (Folytatás.) — Enrico
Celani, Dediche, postule, dichiarazioni di propriété ecc. nei libri a
stampa délia R. Bibliotheca Angelica di Borna. (Folytatás.) —
Állandó rovatok: Vendit e pubbliche. — Notizie.
Revue des Bibliothèques XV. évfolyam 8 — 9. szám (1905
augusztus — szeptember): Henry Cochin, Petite chronique valenciennoise
(1540 — 44) écrite par Jennet Denis sur les gardes d'un volume de
la bibliothèque de la Chambre des Députés. — Louis Thuasut.
Rabelaesiana. Le »Sylvius Ocreatus«. — Joseph Ouibert, Les ori-
gines de la Bible des Pauvres. — Chronique des biblio-
thèque s : Allemagne. Belgique. Espagne. États-Unis d'Amérique.
France. Grande-Bretagne. Italie. Pays-Bas. — 10 — 12. szám (október—
deczember): Emile Châtelain é* Antonio Spagnolo, La tachygraphic
latine des manuscrits de Vérone (IL közlemény). — Antonio Muiioz,
Szakirodalom 83
1 codici miniati della Biblioteca Chigi in Roma. — Chronique
des Bibliothèques: Allemagne. États-Unis d'Amérique. France.
Italie. Océanie. Pays-Bas.
Zeitschrift für Bücherfreunde IX. évfolyam 7. szám (1905
október): Anton Schlossar, Steiermärkisehe Exlibris. Ein Beitrag
zur Geschichte der Bücherzeicheu und des Bibliothekswesens. —
Erich Ebstein, Gedichte Bürgers in ältester Fassung. — Fedor von
Zobeltitz, Das Stammbuch Fritz von Steins nebst einigen Brieffragmen-
ten an ihn. I. — Carl Schüddekopf, Ein Fragment des Ardinghello. —
8. szám (november): Kl. Löffler, Sweinheim und Pannartz. — Karl
Fr. Nowack, Eine Lavater-Mappe. — F. W. Gotter, Schauspieler-
briefe aus dem Ifflandkreise. I. — Fedor von Zobeltitz, Das Stam-
buch Fritz von Steins nebst einigen Brieffragmenten an ihn. II. —
A — i, Die Weigelsche Manuskript- und Miniaturen-Sammlung. —
9. szám (deczember): Konrad Haebler, Michel Greiff als Kalender-
drucker. — Friedrich Perzynski, Fälschungen und Neudrucke alter
japanischer Holzschnitte. — Ludwig Geiger, Schauspielerbriefe aus
dem Ifflandkreise. II. und III. — Paul Hoffmann, Vergessene
Verse. — W. Fred, Die Buchausstelluug im Salon d'Automne zu
Paris. — Állandó rovatok: Chronik.
Zentralblatt für Bibliothekswesen XXII. évfolyam 11. szám
(1905 november): K. Haebler, Bericht über den Plan eines Gesamt-
kataloges der Wiegendrucke. — Alfred Schulze, Zu Ermans Reform-
project. — A. Schmidt, Beiträge zur Geschichte der Bibliothek des
Franziskaner klosters zu den Oliven in Köln. — P. Schwenke, Neue
Donatfunde. — Rezensionen und Anzeigen: Adolf Keysser,
Das Bibliothekswesen als Gegenstand der öffentlichen Verwaltung. —
Robert Proctor, Bibliographical Essays. (E. Voullième.) Eduard
Griesebach, Weltlitteratur-Katalog. Zwei durchweg verbesserte und
stark vermehrte Auflage (A. K.). — W. Molsdorf, Einblattdrucke
der königlichen und Universitäts-Bibliothek Breslau. — Gottfried
Zedier, Die Eltviller Frühdrucke in textlicher Beziehung. — Gustav
Wahl, Der Umzug der Heidelberger Universitätsbibliothek im Herbst
1905. — Rezensionen und Anzeigen: Gyalui Farkas,
A magyar könyvtárak jövőjéről. (Stockinger.) Leopold Delisle,
Chantilly. Le cabinet des livres. Imprimés antérieurs au milien du
XVI1' siècle. (P. S.) Paul Hirsch. Bibliographie der deutscheu Regi-
ments- und Bataillons-Geschichte. (G. Valentin.) — Állandó
rovatok: Kleine Mittelungen, Umschau und neue Nachrichten.
Antiquarische Kataloge. Personalnachrichten. — Adalbert Hartz-
schansky, Neue Bücher und Aufsätze zum Bibliotheks- und Buch-
wesen.
G*
84 Szakirodalom
A MAGYAR BIBLIOGRÁFIAI IRODALOM
AZ 1905. ÉV UTOLSÓ NEGYEDÉBEN.
Összeállította: Horváth Ignacz.
Bell Péter. Budapest III. ker. egyesült polgári kör könyvtári jegy-
zéke. Budapest, 1905. Wimmer Márton knyomdája. 8-r. 81 1.
Brassay Károlt. A hajdúnánási evang. reform, főgimnázium tanári
könyvtárának szak-czímjegyzéke. Hajdúnánás, 1905. Bartha Imre könyvnyom-
dája. 8-r. 139 1. (A hajdúnánási államilag segélyezett evang. reform, főgim-
názium 1904—5. tanévi Értesítője. II. rész.)
Catalog der Bibliothek. (Mil itärtwissenschaf tl icher und Casino-Verein
in Budapest.) 1901. Budapest, 1901. Kérész József kny. 8-r. XXX, 188 1.
Czímjegyzéke. A m. kir. szabadalmi hivatal könyvtárának — . Kiadja
a m. kir. szabadalmi hivatal. Budapest, 1906. Pallas részv.-társ. nyomdája.
8-r. III, 120 1.
CoxsPECTüL câr^ilor din biblioteca Reuniuniï romane de lecturá din
Lugoj. Anul societar 1905. Lúgos, 1905. Traunfellner Károly knyomdája.
8.r. 10 1.
Czímjegyzéke, A 111. kir. országos meteorológiai és foldmágnességi
intézet könyvtárába 1904. évben ajándék és vétel utján szerzett könyvek 3-ik — .
(Egyszersmind a könyvtár név- és tárgymutatójának folytatása.) 3-tes Ver-
zeichnis» der für die Bibliothek der königl. ung. Reichsanstalt für Meteoro-
logie und Erdmagnetismus etc. Budapest, 1905. Öeisler J. 8-r. 32 l.
Czímjegyzéke, A m. kir. szabadalmi hivatal könyvtárának — . Kiadja
a m. kir. szabadalmi hivatal. Budapest, 1906. Pallas részvénytársaság nyom-
dája. 8-r. III, 120 1.
Farnos Dezső. A nagyenyedi ev. ref. Bethlen-főiskola nagy könyv-
tárának többszörös példányai az 1905. július havi állapot szerint. Összeállí-
totta — . Xagvenyed, 1905. Nagyenyedi könyvnyomda és papirárugyár r.-t.
8-r. 81 1.
Jegyzék a Mosonyi-utczai rendőri közétkezde könyvtárában meglevő
és olvasásra kapható könvvekről. Budapest, 1905. Rózsa Kálmán és neje knv.
Kis 8-r. 15 1. Ára 10 fillér.
Jegyzéke, A beledi társaskör könyvtári — . 1905. Szombathely, 1905.
Geist Márton kny. 8-r. 20 1.
Jegyzéke, A borsod-nád asdi tiszti casinó könyvtárának — 1906.
Miskolcz, (1905.) Forster, Klein és Ludvig kny. 8-r. 24. 1.
Jegyzéke, A gyulafehérvári kereskedelmi egylet könyvtárának — .
Gyulafehérvár, 1905. Papp Gyögy kny. 8-r. 23 1.
Jegyzéke, A VIII. ker. m. kir. áll. főgimnázium VII. b) oszt. könyv-
tárának — . Budapest, 1905. Pesti könyvnyomda r.-t. 2-r. 4 1. (Kőnyomat.)
Jegyzéke. A kassai m. kir. gazdasági tanintézet ifjúsági könyvtárá-
nak — . Kassa, 1905. Vitéz A. kny. 8-r. 21 1.
Katalog und Fassungsbuch für die Bibliothek des Bistritzer Gewerbe-
vereinos. Besztorc/e, 1905. Csallner Károly kny. 8-r. 46 1. Ára 20 fillér.
Katalog. Belletristik. Gyulafehérvár, 1904. Papp György kny. 8-r. 23 1.
(OfTiciersbibliothek des k. u. k. Festungs-Artillerie Bataillons No 2.)
Könyvek, Új. (Századok. 1905. 8. füzet, október. 785—788 1. 9. füzet,
november. 883—885 1. 10. füzet, deczember. 979—981 1.)
Könyvek, Új magvar — . (Budapesti Szemle. 1905. november. 347. sz.
336 1. 1D05. deczember. 348. sz. 494-496 1. 1906. január. 349. sz. 159—1601.)
Könyvészet, Külföldi — . Modern philologia. (Egyetemes Philologiai
Közlöny. 1905. IX. füzet, 823-824 1. X. füzet 904—905 1.)
Szakirodalom 85
Könyvjegyzék, Kaszinóköri — . Gyulafehérvár, 1904. Papp Gvörgy
kny. 8-r. 16 1.
Könyvjegyzéke, A budapest-margit-körúti szent ferenczrendiek könyv-
tárának — . Budapest, 1905. Heisler J. kny. 8-r. 199 1.
Könyvtárjegyzéke, A budapesti mészárossegédek szakegyletének — .
Kiadatott 1905. november 1-én. Budapest, 1905. Világosság-nyomda r.-t.
8-r. 11 1.
Könyvjegyzéke, A katholikus népiskolai és ifjúsági könyvtárak hiva-
talos — . összeállíttatta az országos kath. tanügyi tanács. Közrebocsátja a
Szent István- társulat. Budapest, 1905. Stephaneum nyomda r.-t. 8-r. 18 1.
Könyvtárjegyzéke, A körmöczbányai magyar közművelődési egyesü-
let — az 1897, 1898, 1899, 1900, 1904 és 1905. évben beszerzett könyvekről.
Körmöczbánya, 1905. Paxner J. és Biron H. kny. 8-r. 16 1.
Könyvtárjegyzéke, A magyarországi szabómunkások és munkásnők
szakegyesülete budapesti női szabók csoportjának — és szabályzata, össze-
állíttatott 1905-ben. Budapest, 1905. Világosság könyvnyomda r.-t. 8-r. 15 1.
Ára 20 fillér.
Könyvtárjegyzéke, A szegedi ipartestület — . Szeged, 1905. Engel
Lajos könyvnyomdája. 8-r. 27 1.
Könyvtárkatalogusának, A budapesti kir. orvosegyesület — folyta-
tása 1905-ben. Budapest, 1905. Pesti Lloyd-társulat knyomdája. 8-r. 44 1.
(A budapesti kir. orvosegyesület 1905. évi évkönyve.)
Mandelló Gyula irodaimi működése 1888—1905. Budapest, 1905.
Pesti könyvnyomda r.-t. 8-r. 9 1.
Milesz Béla. A tiszafüredi múzeum és közkönyvtár az 1904. évben.
Eger, 1905. Lőw-nyomda. 8-r. 17 1.
Nachtrag, I. — , zum Catalog der Bibliothek des Militär-wissenschaft-
lichen und Casino- Vereines in Budapest. Berichtigt vom 1. november 1901.
bis Ende August 1902. Budapest, 1902. Kertész József kny. 8-r. 26 1.
Nachtrag, IV. —, zum Catalog der Bibliothek des Militär-wissen-
schaftlichen und Casino-Vereines in Budapest. Berichtigt vom 1. September
1904. bis 1. October 1905. Budapest, 1905. Kertész József kny. 8-r. 23 1.
Pótjegyzéke, A Budapest-újlaki iskolai és népkönyvtár — . 1906.
Budapest, 1906, Wimmer Márton knyomdája. Kis 8-r. 11 1.
Ráth György. Régi Magyar Könyvtára. Az 1895. deczember 16-án
kelt közjegyzői okirat értelmében a magyar tudománvos akadémia könyv-
tárának 1905. október 16-án átadta özv. Ráth Györgyné. Budapest, 1905.
Hornyánszky Viktor cs. és kir. udvari knyomdája. 8-r. IV, 79 1.
Statuten der Offiziersbibliothek und Katalog der in der Ofiiziersbib-
liothek vorrätigen Werke. Budapest, 1905. Pesti könyvnyomda r.-t. 8-r. 91 1.
<K. und k. Infanterie-Regiment No. 38.)
VEGYES KÖZLEMÉNYEK.
Ráth György emlékezete a Magyar Tudományos Aka-
démiában. A M. Tud. Akadémia könyvtári bizottsága a múlt évi összes ülés
felszólítására a Ráth György-féle könyvtár ünnepélyes megnyitása 8 a nagy-
lelkű adományozó emlékének megörökítése tárgyában a következő javaslatokat
terjesztette a f. évi január 29-iki összes ülés elé:
»a) A könyvtár nagyobbik olvasótermének nyugati falába, a két ablak
közé illesztessék be egy fehér márványtábla a következő felírással:
RÁTH GYÖRGY
emlékezetére,
ki nagyértékü
Régi Magyar Könyvtárát
1906-BAN
A Magy. Tud. Akadémiának
AJÁNDÉKOZTA.
b) A gróf Telekiek emléktáblája, mely jelenleg a könyvtár zárófalába,
tehát oly helyre van állítva, hol az olvasó közönség nem is vehet róla tudo-
mást, helyeztessék át a most említett olvasóterem keleti falába szemben a
Ráth György-féle emléktáblával.
c) E táblák elkészítése illetőleg áthelyezése után történjék meg a Sáth
György-féle könyvtár bemutatása.«
Az összes ülés tudomásul vévén a bizottság jelentését, a javaslatokat
elfogadta s a könyvtár ünnepélyes megnyitását a f. é. márczius havában tar-
tandó nagygyűlés programmjába vette.
A Kaufmann Dávid-féle zsidókönyvtár a Magyar Tudo-
mányos Akadémiában. Gompcrz Róza, mint leányának, özvegy Kauf-
mann Dávidnénak (f 1905. jún. 19.) örököse, vejének Kaufmann Dávid rabbi-
képző intézeti tanárnak 1800 kötetből és 2ő nagyértékű kéziratból álló becses
könyvtárát a M. T. Akadémiának ajándékozta. A nemes lelkű úrhölgy óhaj-
tására az Akadémia elnöksége már f. évi január 28-án átvette tőle az ado-
mánylevelet, mely teljes szövegében így hangzik:
Vegyes közlemények 87
»A Magyar Tudományos Akadémia nagytekinletű Elnökségéhez, Budapest.
Boldogult vőm, néhai dr. Kaufmann Dávid (meghalt 1899. évi július
hó 6-án), ki a külföldről a hazánkba származván, itt 21 éven át tanári műkö-
dést folytatott, egy a keleti és héber tudományra és történetre terjedő, körül-
belül 1800 kötetet magában foglaló könyvtárt gyűjtött, mely — mint a tudo-
mányos világban széltében el van ismerve — az e rendbeli becses magán-
gyűjtemények közt foglal helyet. Ritka nyomtatványokban és kéziratokban
való gazdagságát egy nemsokára nyomtatásban megjelenő Catalogue raisonné
fogja az érdeklődőknek bemutatni és egyúttal e könyvtár kincseit is a tudo-
mányos világnak hozzáférhetővé tenni. A könyvtár ezeken kívül egy csomó
arab-zsidó magán-okmányt foglal magában a XIII— XIV. századból, melyek
szakértők véleménye szerint, kik ez okmányokkal foglalkoztak, kultúrtörténeti
tekintetben nagy fontossággal bírnak.
E gyűjteményt néhai vőm elhalálozása után özvegye, Kaufmann Dávidné
született Gomperz Irma kegyelettel gondozta és őrizte. Az említett katalógus
kidolgozását és sajtó alá bocsátását ő rendelte el. Lányom elhalálozásával
(1905. évi június 19-én) a becses könyvtárnak minden jövőre nézve méltó
elhelyezése képezi a tisztelettel alulírottnak gondját.
Az elhunytak intentióinak leginkább azon elhatározásommal vélek
megfelelni, ha a gyűjteményt azon szekrényekkel együtt, melyekben eddig
őriztetett, alapítványi ajándékul ajánlom fel a Magyar Tudományos Aka-
démiának, azon kéréssel, hogy azt a legelső tudományos intézetünk könyv-
tárában, melyet tudtommal kiegészíteni hivatva van, mint Kaufmann Dávid
és Inna alapítványt az Akadémia örök tulajdonaként őriztesse és a Magy.
Tud. Akadémia mindenkori szabályzatának keretében a hazai és külföldi
tudományos világnak hozzáférhetővé tegye.
Egyúttal az az óhajtásom, hogy a gyűjtemény ugyanazon szekrények-
ben helyeztessék el, melyekben az az elhunyt tudós életében foglalt helyet,
és hogy az alapítvány eredetét jelző felírás e szekrények alkalmas helyén
feltüntettessék.
fiz alapítványhoz a magam részéről 25 darab dúsan illuminait héber
pergamen-kéziratot kapcsolok, melyek a bennük foglalt olasz származású
miniaturák és színes képek révén, szakértők Ítélete szerint mütö'rténeti szem-
pontból kiváló becsesei bírnak. Arra kérem a tekintetes Akadémiát, hogy e
gyűjteményt is, annak megtekintése után, szívesen fogadni és annak feltün-
tetése mellett, hogy a darabok a tisztelettel alulírottnak adományából jutottak
az akadémiai könyvtár birtokába, az értéküknek megfelelő módon elhelyezni
kegyeskedjék, mint Gomperz Róza-alapítványt.
Kiváló tisztelettel kérem a Nagy tekintetű Elnökséget, hogy az alulírot-
tat értesíteni kegyeskedjék, hogy a Magyar Tudományos Akadémia a neki
ezennel felajánlott alapítványt a fent említett módozatok mellett elfogadja és
ez esetben azon intézkedésekről, melyeket a gyűjtemény átadására nézve
elrendelt.
Kiváló tisztelettel maradtam a Magyar Tudományos Akadémia, Buda-
pest, 1905. évi deczember 24rén, őszinte tisztelője Gomperz Róza született
88
Vegyes közlemények
Gomperz.« — A nagylelkű adomány átvétele és elhelyezése ügyében legköze-
lebb történik intézkedés.
Institute delle Carte czimen I. M. Palmarini tanár vezetése alatt
Firenzében (Via Capponi) új vállalat indult meg, mely előre fizetendő
honoráriumért bizonyos tudományos kérdésekről a lehetőleg teljes bibliográfiát
összeállítja, paleográfiai munkálatokat végez s Olaszország minden nagyobb
városában tudományosan képzett megbízottjai útján kéziratokat is másoltat.
Tekintve Itáliának gazdag könyv- és levéltárait, melyeknek szinte kimeríthetetlen
kincseit a külföldi tudósok jelentékeny része egy-egy történeti vagy kritikai
kérdés tárgyalása alkalmából csak nagynehezen, vagy épen nem né külözheli,
régóta érzett szükségletet van hivatva pótolni ez a vállalkozás, föltéve, hogy
az olasz és franczia nyelven nyomatott körlevelében felsorolt ígéreteknek
csakugyan minden tekintetben meg tud felelni. A fizetendő illetékek a legtöbb
esetben külön megállapodás tárgyát képezik. Magánúton vett értesülés szerint,
középkori okiratok másolásáért oldalanként — a hitelesítés diját bele nem
számítva — 5 lira fizetendő. A vállalat körlevele szerint egy egyszerű, előre
megállapított bibliográfiai értesítésért (ricontro bibliografíco) Olaszországban
öt, a külföldre tíz líra fizetendő. Paleográfiai értesítésekért pedig annak a
kétszerese. 8.
VÁLTOZÁSOK
a magyarországi nyomdáknál 1906. január 1-től márczius 15-ig.
(Az egy csillaggal jelölt nyomdák hatóságilag nincsenek bejelentve. A két csillaggal
jelültek megszűntek.)
fíánffj honyad :
*Lévi Ignácz.
Budapest :
Deutsch József. VII., Károly-
körút 7.
Eiigelmann Mór. IV., Calviu-tér 2.
Földes Ferenc» (üzletvezető : Steiner
Vilmos). IV., Duna-u. ö.
(t. Fekete Mihály és fla (G. Fekete
Mihály és Gyula).' V., Vadász-u. 35.
Gross József és Kohn Antal (üzlet-
vezető : Gross József). VI., Dávid-
utcza 13.
Márkus Samu (Márkus Géza és Már-
kus Pál). V., Báthory-u. 20.
Kadó Vilmos és Kohn Rozália (üzlet-
vezető : Kadú Vilmos). VI., ü-u. 2.
Rauispott Károly. I.. Mészáros-u. 3.
(fóüzlet) ; I., Döbnmtei-u. 3. (fiók-
üzlet.)
Rothberger Miksa és Weiss FttMp.
VI., Szoudy-u. 11.
Soponsek Alajos. VII., Király-«. M.
**\Vald Jakab. VII., Káról y-körit Î.
Erdőhegy :
Gallovich István.
Hódmezővásárhely :
Kún Béla.
Mohács :
Weiser Miksa.
Nagy kapós :
Heimann Vilmos
Nagyvárad :
Verő Ede.
Pozsony :
Pollák Nándor (azelőtt; Pciiiwcfcü
János).
Püspökladány :
Deutsch Dávid.
Széni ez :
Bezso János és tsa (tulajd.
Bezso Istvánné).
A MAGYAR NEMZETI MÚZEUM SZÉCHÉNYI ORSZ.
KÖNYVTÁRA AZ 1905. ÉVBEN.
Az 1905. év a könyvtár látogatottsága és használata tekin-
tetében minden eddigi eredményt felülmúlt. Áz 1904. év október
havában életbe léptetett új rend, mely szerint a könyvtár olvasó-
terme naponként hét órán át áll a kutatók rendelkezésére, teljes
mértékben bevált. Az olvasóterem minden dolgozóhelye napról-
napra el van foglalva, s nem múlik el nap, hogy 80—40 olvasó,
néha több is, ne várakoznék egy-egy hely megüresedésére. Annak,
hogy a könyvtár ily fokozott mértékben jól megfelelhessen fontos
nemzeti és közművelődési hivatásának, nagy mértékben akadálya
a helyiségeknek teljesen alkalmatlan, nagy látogatottságra czél-
szerQtlenül berendezett volta, továbbá a kiszolgáló személyzet
figyelmeztetés t
A Mayijftr Kftmjrs:.< mte 1906. évf,
lHfj. lapjához csatolt melléklet (Mar-
sigli arczképe) a lOS, és 109. lapok
közé helyezendő!
A szerkesztőség.
88 Vegyes közlemények
Gomperz.* — A nagylelkű adomány átvétele és elhelyezése ügyében legköze-
lebb történik intézkedés.
Institute* delle Carte czimen I. M. Palmarini tanár vezetése alatt
Firenzében (Via Capponi) új vállalat indult meg, mely előre fizetendő
honoráriumért bizonyos tudományos kérdésekről a lehetőleg teljes bibliográfiát
összeállítja, paleográfiai munkálatokat végez s Olaszország minden nagyobb
városában tudományosan képzett megbízottjai útján kéziratokat is másoltat.
Tekintve Itáliának gazdag könyv- és levéltárait, melyeknek szinte kimeríthetetlen
kincseit a külföldi tudósok jelentékeny része egy-egy történeti vagy kritikai
kérdés tárgyalása alkalmából csak nagynehezen, vagy épen nem né külözheti,
régóta érzett szükségletet van hivatva pótolni ez a vállalkozás, föltéve, hogy
az olasz és franczia nyelven nyomatott körlevelében felsorolt Ígéreteknek
csakugyan minden tekintetben meg tud felelni. A fizetendő illetékek a legtöbb
esetben külön megállapodás tárgyát képezik. Magánúton vett értesülés szerint,
középkori okiratok másolásáért oldalanként — a hitelesítés diját bele nem
számítva — 5 lira fizetendő. A vállalat körlevele szerint egy egyszerű, előre
megállapított bibliográfiai értesítésért (ricontro bibliograíico) Olaszországban
öt, a külföldre tíz líra fizetendő. Paleográfiai értesítésekért pedig annak a
kétszerese. §.
VÁLTOZÁSOK
a magyarországi nyomdáknál 1906. január 1-től márczius 15-ig.
J[Ag_J!£JL_g*ÜJ aggal ifi ölt íjjrwjntAk bftlóajiffiliug nhic^ftiúk bojdenWe, A kés giHUygi*
A MAGYAR NEMZETI MÚZEUM SZÉCHÉNYI OllSZ.
KÖNYVTÁRA AZ 1905. ÉVBEN.
Az 1905. év a könyvtár látogatottsága és használata tekin-
tetében minden eddigi eredményt felülmúlt. Az 1904. év október
havában életbe léptetett új rend, mely szerint a könyvtár olvasó-
terme naponként hét órán át áll a kutatók rendelkezésére, teljes
mértékben bevált. Az olvasóterem minden dolgozóhelye napról-
napra el van foglalva, s nem múlik el nap, hogy 30—40 olvasó,
néha több is, ne várakoznék egy-egy hely megüresedésére. Annak,
hogy a könyvtár ily fokozott mértékben jól megfelelhessen fontos
nemzeti és közművelődési hivatásának, nagy mértékben akadálya
a helyiségeknek teljesen alkalmatlan, nagy látogatottságra ezél-
szerQtlenül berendezett volta, továbbá a kiszolgáló személyzet
elégtelensége. Bár a jelenlegi körülmények között nem lehet kilátás
arra, hogy akár az egyik, akár a másik égető hiányon alapos
segítség történjék, mindazonáltal a könyvtár helyzetének javítá-
sáról komolyan kell gondolkodnunk, különben rövid idő alatt nagy
zavarok állhatnak be.
Az elmúlt esztendőnek kimagasló eseménye a könyvtár nyom-
tatványi osztályának július és augusztus hónapokban végrehajtott
általános revíziója, mely öt évenként ismétlődő művelet első ízben
az 1900. év folyamán ment végbe.
A könyvtár teljes személyzetét az egész nap folyamán igénybe
vevő nagy művelet előzetes eredményéről az 1905. év végén a
következő adatok közölhetők:
A revizió alkalmából konstatáltatott, hogy a könyvtárban
206,171 rendszeresen czédulázott, könyvtárilag feldolgozott kötet
van (az 1900-iki revíziókor a kötetek száma 178,578 volt; a sza-
porodás tehát öt év alatt 26,593 kötet). Ezenkívül különböző cso-
portok, külön felállított könyvtárak és aprónyomtatványok darab-
Hmgymr Kflnynsemle. 1900. II. filzet. 7
90 A Magyar Nemz. Múzeum Széchényi orsz. könyvtára az 1905. évben
száma 273,308 (1900-ban 179,109); úgy hogy 1905 nyarán a
nyomlatványi osztályhoz tartozó darabok száma 478,539 volt
(1900-ban 357,687). A szaporodás tehát 120,852 darab.
A revízió természetszerűleg csak a könyvtárilag tejesen feldol-
gozott 205,171 kötetre szorítkozott. Ebből az anyagból a darabról-
darabra történt összehasonlítás után 1673 darab, vagyis az anyagnak
0-81 százaléka bizonyult hiányzóul. (1900-ban 178,578 kötetből
hiányzott 1S88, vagyis 1*05 százalék.) Hogy azonban egy revízió
oly könyvanyagnál, a mely folyton mozog, s a mely még a revízió
művelete alatt is szakadatlan használatban van, mennyire nem
tüntetheti fel a tényleges hiányokat, mutatják a következő adatok:
Az 1900-ban hiányzó 1888 kötetből az 1905-iki revizió
idejéig előkerült 1325 kötet. Viszont az 1905-iki reviziónál hiányzó-
nak mutatkozott 1110 kötet, melyek az 1900-iki revizió idején
megvoltak, s a melyek a következő revizió idejéig kétségtelenül
époly, ha nem jobb arányban fognak előkerülni, mint a hogy ez
az 1900-iki hiányoknál történt. Ügy hogy tényleges és valóságos
hiánynak csak azt az anyagot tekinthetjük, mely két vagy több
egymásutáni revizió idején sem volt meg.
Az 1900. és 1905-iki eredmények alapján megállapítottuk,
hogy mindkét revizió idején 563 kötet bizonyult hiányzónak:
vagyis 205,171 kötetszámnál a hiány 0'27 százalékot tesz, s így
mélyen alatta marad annak a perczentuális számnak, melyet
nagy használatnak kitett könyvtáraknál a tapasztalat megállapított
Tekintve, hogy a könyvtár a múlt század hetvenes éveiben
történt nagy rendezésekor a könyvek lajstromozása körül sok hiba
lörtént, s hogy általános revizió az egyre növekvő használatnak
kiteli könyvtárban 1900-ig sohasem volt, továbbá hogy a már
evek óla fenyegető módon mutatkozó helyszűke folytonos áthelye-
zéseket igényel, s ezzel a könyvek sorrendében mindig zavar
ni! Hö, a fönti eredményt szerfölött örvendetesnek kell jelezni,
iiiiiiyival is inkább, mert biztos remény van, hogy további nyo-
iimziisnk által az 563 hiányzó kötetből még több fog előkerülni.
A könyvtár hivatalos személyzetének létszámában mindenek-
HM! mim súlyos veszteségről kell beszámolni, mely a könyvtárat
ilr. Efiitvißr IászIó múzeumi őrnek, a Magyar Könyvszemle
srgiMls/.nkrsztójének június hó 3-ikán, Abbáziában bekövetkezett
luiliilaviil érte. Az elköltözött nemes gondolkozásával, fenkölt lel-
A Magyar Nemz. Múzeum Széchényi orsz. könyvtára az 1905. évben 91
kével és széleskörű irodalmi ismereteivel a könyvtári tisztikar
legkiválóbb tagjai közt foglalt helyet, s a kollegiális érzés min-
denkor kegyelettel fog megemlékezni a korán elhunyt nagytehetségű
és kiváló lelki műveltségű társról. Temetése június 8-ikán Szamos-
újvárott ment végbe, s végtisztességén a Nemzeti Múzeum és a könyv-
tár részéről dr. Fejérpataky László osztályigazgató és dr. Sebestyén
Gyula őr jelentek meg, s ez utóbbi a könyvtár nevében szép
beszéddel búcsúztatta el a derékon ketté tört, értékes fiatal életet.
A halálozás által megürült helyre fokozatos előléptetések
történvén, a könyvtárhoz II. osztályú segédőrré dr. Gulyás Pál
könytári napidyas gyakornok neveztetett ki. Egyéb létszámbeli
változások a következők:
Dr. Sebestyén Gyula múzeumi őr ő Felsége legmagasabb
elhatározásával igazgató őri czímet és jelleget nyert; Varjú
Elemér II. osztályú segédőr, I. osztályú segédőrré neveztetett ki.
Fokozatos előléptetésben részesültek dr. Melich János I. osztályú
és dr. Vértesy Jenő II. osztályú segédőrök. Id. Szinnyei József
kir. tanácsos, igazgató őr irodalmi kötelezettségeinek teljesítésére
egy évi szabadságot nyert; ez időtartamra ügykörének részleges
ellátására ideiglenes kisegítő erő alkalmaztatott. Úgyszintén szük-
ségessé vált a fokozott látogatásnak és meghosszabbított használati
időnek megfelelőleg a könyvtári ruhatárnál még egy kisegítő
alkalmazása ; úgy hogy ez idő szerint, beleértve az írógépkezelöt
is, kilencz napidíjas van a könyvtár szolgálatában, és az összes
tisztviselők, dijnokok, felügyelő- és szolgaszemélyzet száma jelenleg
harminczötöt ért el.
A könyvtár tisztviselői közül, eltekintve a családi levéltárak
átvétele, könyvek és különösen oklevelek vásárlása czéljából tör-
tént hivatalos kiküldetésektől, következők tettek hivatalos utazá-
sokat: dr. Fejérpataky László osztályigazgató minisztertanácsi
megbízás alapján a kormány és a Nemzeti Múzeum képviseletében
résztvett a Liègeben kéziratok, oklevelek, érmek és pecsétek
reprodukcziója tárgyában tartott nemzetközi kongresszuson; a
Magyar Nemzeti Múzeum megfelelő rovatából nyert anyagi támo-
gatással dr. Melich János I. oszt. segédőr Pozsonyban, Nyitrán
és Pécsett végzett könyv- és levéltári kutatásokat a régi magyar
helyesírás elveinek megállapítása czéljából; Kováts László 1. oszt.
segédőr Kolozsvárt és Aradon tanulmányozta az 1848/49-es nyom-
7*
90 A Magyar Nemz. Múzeum Széchényi orsz. könyvtára az 1905. évben
száma 273,368 (1900-ban 179,109); úgy hogy 1905 nyarán a
nyomtatványi osztályhoz tartozó darabok száma 478,539 volt
(1900-ban 357,687). A szaporodás tehát 120,852 darab.
A revízió természetszerűleg csak a kőnyvtárilag teljesen feldol-
gozott 205,171 kötetre szorítkozott. Ebből az anyagból a darabról-
darabra történt összehasonlítás után 1673 darab, vagyis az anyagnak
081 százaléka bizonyult hiányzóul. (1900-ban 178,578 kötetből
hiányzott 1888, vagyis 105 százalék.) Hogy azonban egy revízió
oly könyvanyagnál, a mely folyton mozog, s a mely még a revízió
művelete alatt is szakadatlan használatban van, mennyire nem
tüntetheti fel a tényleges hiányokat, mutatják a következő adatok:
Az 1900-ban hiányzó 1888 kötetből az 1905-iki revízió
idejéig előkerült 1325 kötet. Viszont az 1905-iki revíziónál hiányzó-
nak mutatkozott 1110 kötet, melyek áz 1900-iki revízió idején
megvoltak, s a melyek a következő revízió idejéig kétségtelenül
époly, ha nem jobb arányban fognak előkerülni, mint a hogy ez
az 1900-iki hiányoknál történt. Ügy hogy tényleges és valóságos
hiánynak csak azt az anyagot tekinthetjük, mely két vagy több
egymásutáni revizió idején sem volt meg.
Az 1900. és 1905-iki eredmények alapján megállapítottuk,
hogy mindkét revizió idején 563 kötet bizonyult hiányzónak;
vagyis 205,171 kötetszámnál a hiány 0*27 százalékot tesz, s ig}'
mélyen alatta marad annak a perczentuális számnak, melyet
nagy használatnak kitett könyvtáraknál a tapasztalat megállapított.
Tekintve, hogy a könyvtár a múlt század hetvenes éveiben
történt nagy rendezésekor a könyvek lajstromozása körül sok hiba
történt, s hogy általános revizió az egyre növekvő használatnak
kitett könyvtárban 1900-ig sohasem volt, továbbá hogy a már
évek óta fenyegető módon mutatkozó helyszűke folytonos áthelye-
zéseket igényel, s ezzel a könyvek sorrendében mindig zavar
áll elő, a fönti eredményt szerfölött örvendetesnek kell jelezni,
annyival is inkább, mert biztos remény van, hogy további nyo-
mozások által az 563 hiányzó kötetből még több fog előkerülni.
A könyvtár hivatalos személyzetének létszámában mindenek-
előtt ama súlyos veszteségről kell beszámolni, mely a könyvtárai
dr. Esztcgár László múzeumi őrnek, a Magyar Könyvszemle
segédszerkesztőjének június hó 3-ikán, Abbáziában bekövetkezett
halálával éile. Az elköltözött nemes gondolkozásával, fenkölt lel-
A Magyar Nemz. Múzeum Széchényi orsz. könyvtára az 1905. évben 91
kével és széleskörű irodalmi ismereteivel a könyvtári tisztikar
legkiválóbb tagjai közt foglalt helyet, s a kollegiális érzés min-
denkor kegyelettel fog megemlékezni a korán elhunyt nagytehetségű
és kiváló lelki műveltségű társról. Temetése június 8-ikán Szamos-
újvárott ment végbe, s végtisztességén a Nemzeti Múzeum és a könyv-
tár részéről dr. Fejérpataky László osztályigazgató és dr. Sebestyén
Gyula őr jelentek meg, s ez utóbbi a könyvtár nevében szép
beszéddel búcsúztatta el a derékon ketté tört, értékes fiatal életet.
A halálozás által megürült helyre fokozatos előléptetések
történvén, a könyvtárhoz II. osztályú segédőrré dr. Gulyás Pál
könytári napidíjas gyakornok neveztetett ki. Egyéb létszámbeli
változások a következők:
Dr. Sebestyén Gyula múzeumi őr ő Felsége legmagasabb
elhatározásával igazgató őri czímet és jelleget nyert; Varjú
Elemér II. osztályú segédőr, I. osztályú segédőrré neveztetett ki.
Fokozatos előléptetésben részesültek dr. Mélieh János I. osztályú
és dr. Vértesy Jenő II. osztályú segédőrök. Id. Szinnyei József
kir. tanácsos, igazgató őr irodalmi kötelezettségeinek teljesitésére
egy évi szabadságot nyert; ez időtartamra ügykörének részleges
ellátására ideiglenes kisegítő erő alkalmaztatott. Úgyszintén szük-
ségessé vált a fokozott látogatásnak és meghosszabbított használati
időnek megfelelőleg a könyvtári ruhatárnál még egy kisegítő
alkalmazása ; úgy hogy ez idő szerint, beleértve az irógépkezelőt
is, kilencz napidíjas van a könyvtár szolgálatában, és az összes
tisztviselők, díjnokok, felügyelő- és szolgaszemélyzet száma jelenleg
harminczötöt ért el.
A könyvtár tisztviselői közül, eltekintve a családi levéltárak
átvétele, könyvek és különösen oklevelek vásárlása czéljából tör-
tént hivatalos kiküldetésektől, következők tettek hivatalos utazá-
sokat: dr. Fejérpataky László osztályigazgató minisztertanácsi
megbízás alapján a kormány és a Nemzeti Múzeum képviseletében
résztvett a Liégeben kéziratok, oklevelek, érmek és pecsétek
reprodukcziója tárgyában tartott nemzetközi kongresszuson; a
Magyar Nemzeti Múzeum megfelelő rovatából nyert anyagi támo-
gatással dr. Melich János I. oszt. segédőr Pozsonyban, Nyitrán
és Pécsett végzett könyv- és levéltári kutatásokat a régi magyar
helyesírás elveinek megállapítása czéljából; Kováts László I. oszt.
segédőr Kolozsvárt és Aradon tanulmányozta az 1848/-í9-es nyom-
7*
90 A Magyar Nemz. Múzeum Széchényi orsz. könyvtára az 1905. évben
száma 273,368 (1900-ban 179,109); úgy hogy 1905 nyarán a
nyomtatványi osztályhoz tartozó darabok száma 478,539 volt
(1900-ban 357,687). A szaporodás tehát 120,852 darab.
A revizió természetszerűleg csak a könyvtárilag tejesen feldol-
gozott 205,171 kötetre szorítkozott. Ebből az anyagból a darabról-
darabra történt összehasonlítás után 1673 darab, vagyis az anyagnak
081 százaléka bizonyult hiányzóul. (1900-ban 178,578 kötetből
hiányzott 1888, vagyis 105 százalék.) Hogy azonban egy revizió
oly könyvanyagnál, a mely folyton mozog, s a mely még a revizió
művelete alatt is szakadatlan használatban van, mennyire nem
tüntetheti fel a tényleges hiányokat, mutatják a következő adatok:
Az 1900-ban hiányzó 1888 kötetből az 1905-iki revizió
idejéig előkerült 1325 kötet. Viszont az 1905-iki revíziónál hiányzó-
nak mutatkozott 1110 kötet, melyek az 1900-iki revizió idején
megvoltak, s a melyek a következő revizió idejéig kétségtelenül
époly, ha nem jobb arányban fognak előkerülni, mint a hogy ez
az 1900-iki hiányoknál történt. Ügy hogy tényleges és valóságos
hiánynak csak azt az anyagot tekinthetjük, mely két vagy több
egymásutáni revizió idején sem volt meg.
Az 1900. és 1905-iki eredmények alapján megállapítottuk,
hogy mindkét revizió idején 563 kötet bizonyult hiányzónak;
vagyis 205,171 kötetszámnál a hiány 0*27 százalékot tesz, s így
mélyen alatta marad annak a perczentuális számnak, melyet
nagy használatnak kitett könyvtáraknál a tapasztalat megállapított
Tekintve, hogy a könyvtár a múlt század hetvenes éveiben
történt nagy rendezésekor a könyvek lajstromozása körül sok hiba
történt, s hogy általános revizió az egyre növekvő használatnak
kitett könyvtárban 1900-ig sohasem volt, továbbá hogy a már
évek óta fenyegető módon mutatkozó helyszűke folytonos áthelye-
zéseket igényel, s ezzel a könyvek sorrendében mindig zavar
áll elő, a fönti eredményt szerfölött örvendetesnek kell jelezni,
annyival is inkább, mert biztos remény van, hogy további nyo-
mozások által az 563 hiányzó kötetből még több fog előkerülni.
A könyvtár hivatalos személyzetének létszámában mindenek-
előtt ama súlyos veszteségről kell beszámolni, mely a könyvtárai
dr. Esztcgár László múzeumi őrnek, a Magyar Könyvszemle
segédszerkesztőjének június hó 3-ikán, Abbáziában bekövetkezett
halálával érte. Az elköltözött nemes gondolkozásával, fenkölt lel-
A Magyar Nemz. Múzeum Széchényi orsz. könyvtára az 1905. évben 91
kével és széleskörű irodalmi ismereteivel a könyvtári tisztikar
legkiválóbb tagjai közt foglalt helyet, s a kollegiális érzés min-
denkor kegyelettel fog megemlékezni a korán elhunyt nagytehetségű
és kiváló lelki műveltségű társról. Temetése június 8-ikán Szamos-
újvárott ment végbe, s végtisztességén a Nemzeti Múzeum és a könyv-
tár részéről dr. Fejérpataky László osztályigazgató és dr. Sebestyén
Gyula őr jelentek meg, s ez utóbbi a könyvtár nevében szép
beszéddel búcsúztatta el a derékon ketté tört, értékes fiatal életet.
A halálozás által megürült helyre fokozatos előléptetések
történvén, a könyvtárhoz II. osztályú segédőrré dr. Gulyás Pál
könytári napidíjas gyakornok neveztetett ki. Egyéb létszámbeli
változások a következők:
Dr. Sebestyén Gyula múzeumi őr ő Felsége legmagasabb
elhatározásával igazgató őri czímet és jelleget nyert; Varjú
Elemér II. osztályú segédőr, I. osztályú segédőrré neveztetett ki.
Fokozatos előléptetésben részesültek dr. Melich János I. osztályú
és dr. Vértesy Jenő II. osztályú segédőrök. Id. Szinnyei József
kir. tanácsos, igazgató őr irodalmi kötelezettségeinek teljesítésére
egy évi szabadságot nyert; ez időtartamra ügykörének részleges
ellátására ideiglenes kisegítő erő alkalmaztatott. Úgyszintén szük-
ségessé vált a fokozott látogatásnak és meghosszabbított használati
időnek megfelelőleg a könyvtári ruhatárnál még egy kisegítő
alkalmazása ; úgy hogy ez idő szerint, beleértve az írógépkezelöt
is, kilencz napidíjas van a könyvtár szolgálatában, és az összes
tisztviselők, díjnokok, felügyelő- és szolgaszemélyzet száma jelenleg
harminczötöt ért el.
A könyvtár tisztviselői közül, eltekintve a családi levéltárak
átvétele, könyvek és különösen oklevelek vásárlása czéljából tör-
tént hivatalos kiküldetésektől, következők tettek hivatalos utazá-
sokat: dr. Fejérpataky László osztályigazgató minisztertanácsi
megbízás alapján a kormány és a Nemzeti Múzeum képviseletében
résztvett a Liègeben kéziratok, oklevelek, érmek és pecsétek
reprodukcziója tárgyában tartott nemzetközi kongresszuson; a
Magyar Nemzeti Múzeum megfelelő rovatából nyert anyagi támo-
gatással dr. Melich János I. oszt. segédőr Pozsonyban, Nyitrán
és Pécsett végzett könyv- és levéltári kutatásokat a régi magyar
helyesírás elveinek megállapítása czéljából; Kováts László I. oszt.
segédőr Kolozsvárt és Aradon tanulmányozta az 1848/i9-es nyom-
90 A Magyar Nemz. Múzeum Széchényi orsz. könyvtára az 1905. évben
száma 273,308 (1900-ban 179,109); úgy hogy 1905 nyarán a
nyomtatványi osztályhoz tartozó darabok száma 478,539 volt
(1900-ban 357,687). A szaporodás tehát 120,852 darab.
A revízió természetszerűleg csak a kőnyvtárilag tejesen feldol-
gozott 205,171 kötetre szorítkozott. Ebből az anyagból a darabról-
darabra történt összehasonlítás után 1673 darab, vagyis az anyagnak
081 százaléka bizonyult hiányzóul. (1900-ban 178,578 kötetből
hiányzott 1888, vagyis 105 százalék.) Hogy azonban egy revízió
oly könyvanyagnál, a mely folyton mozog, s a mely még a revízió
művelete alatt is szakadatlan használatban van, mennyire nem
tüntetheti fel a tényleges hiányokat, mutatják a következő adatok:
Az 1900-ban hiányzó 1888 kötetből az 1905-iki revízió
idejéig előkerült 1325 kötet. Viszont az 1905-iki revíziónál hiányzó-
nak mutatkozott 1110 kötet, melyek az 1900-iki revízió idején
megvoltak, s a melyek a következő revízió idejéig kétségtelenül
époly, ha nem jobb arányban fognak előkerülni, mint a hogy ez
az 1900-iki hiányoknál történt. Ügy hogy tényleges és valóságos
hiánynak csak azt az anyagot tekinthetjük, mely két vagy több
egymásutáni revizió idején sem volt meg.
Az 1900. és 1905-iki eredmények alapján megállapítottuk,
hogy mindkét revizió idején 563 kötet bizonyult hiányzónak;
vagyis 205,171 kötetszámnál a hiány 0*27 százalékot tesz, s így
mélyen alatta marad annak a perczentuális számnak, melyet
nagy használatnak kitett könyvtáraknál a tapasztalat megállapított.
Tekintve, hogy a könyvtár a múlt század hetvenes éveiben
történt nagy rendezésekor a könyvek lajstromozása körül sok hiba
történt, s hogy általános revizió az egyre növekvő használatnak
kitett könyvtárban 1900-ig sohasem volt, továbbá hogy a már
évek óta fenyegető módon mutatkozó helyszűke folytonos áthelye-
zéseket igényel, s ezzel a könyvek sorrendében mindig zavar
áll elő, a fönti eredményt szerfölött örvendetesnek kell jelezni,
annyival is inkább, mert biztos remény van, hogy további nyo-
mozások által az 563 hiányzó kötetből még több fog előkerülni.
A könyvtár hivatalos személyzetének létszámában mindenek-
előtt ama súlyos veszteségről kell beszámolni, mely a könyvtárat
dr. Esztegár László múzeumi őrnek, a Magyar Könyvszemle
segédszerkesztőjének június hó 3-ikán, Abbáziában bekövetkezett
halálával érte. Az elköltözött nemes gondolkozásával, fenkölt lel-
A Magyar Nemz. Múzeum Széchényi orsz. könyvtára az 1905. évben 91
kével és széleskörű irodalmi ismereteivel a könyvtári tisztikar
legkiválóbb tagjai közt foglalt helyet, s a kollegiális érzés min-
denkor kegyelettel fog megemlékezni a korán elhunyt nagytehetségű
és kiváló lelki műveltségű társról. Temetése június 8-ikán Szamos-
újvárott ment végbe, s végtisztességén a Nemzeti Múzeum és a könyv-
tár részéről dr. Fejérpataky László osztályigazgató és dr. Sebestyén
Gyula őr jelentek meg, s ez utóbbi a könyvtár nevében szép
beszéddel búcsúztatta el a derékon ketté tört, értékes fiatal életet.
A halálozás által megürült helyre fokozatos előléptetések
történvén, a könyvtárhoz II. osztályú segédőrré dr. Gulyás Pál
könytári napidíjas gyakornok neveztetett ki. Egyéb létszámbeli
változások a következők:
Dr. Sebestyén Gyula múzeumi őr ő Felsége legmagasabb
elhatározásával igazgató őri czímet és jelleget nyert; Varjú
Elemér II. osztályú segédőr, I. osztályú segédőrré neveztetett ki.
Fokozatos előléptetésben részesültek dr. Melich János I. osztályú
és dr. Vértesy Jenő II. osztályú segédőrök. Id. Szinnyei József
kir. tanácsos, igazgató őr irodalmi kötelezettségeinek teljesítésére
egy évi szabadságot nyert; ez időtartamra ügykörének részleges
ellátására ideiglenes kisegítő erő alkalmaztatott. Úgyszintén szük-
ségessé vált a fokozott látogatásnak és meghosszabbított használati
időnek megfelelőleg a könyvtári ruhatárnál még egy kisegítő
alkalmazása ; úgy hogy ez idő szerint, beleértve az irógépkezelőt
is, kilencz napidíjas van a könyvtár szolgálatában, és az összes
tisztviselők, díjnokok, felügyelő- és szolgaszemélyzet száma jelenleg
harminczötöt ért el.
A könyvtár tisztviselői közül, eltekintve a családi levéltárak
átvétele, könyvek és különösen oklevelek vásárlása czéljából tör-
tént hivatalos kiküldetésektől, következők tettek hivatalos utazá-
sokat: dr. Fejérpataky László osztályigazgató minisztertanácsi
megbízás alapján a kormány és a Nemzeti Múzeum képviseletében
résztvett a Liégeben kéziratok, oklevelek, érmek és pecsétek
reprodukeziója tárgyában tartott nemzetközi kongresszuson; a
Magyar Nemzeti Múzeum megfelelő rovatából nyert anyagi támo-
gatással dr. Melich János I. oszt. segédőr Pozsonyban, Nyitrán
és Pécsett végzett könyv- és levéltári kutatásokat a régi magyar
helyesírás elveinek megállapítása czéljából; Kováts László I. oszt.
segédőr Kolozsvárt és Aradon tanulmányozta az 1848/49-es nyom-
90 A Magyar Nemz. Múzeum Széchényi orsz. könyvtára az 1905. évben
száma 278,368 (1900-ban 179,109); úgy hogy 1905 nyarán a
nyomtatványi osztályhoz tartozó darabok száma 478,539 volt
(1900-ban 357,687). A szaporodás tehát 120,852 darab.
A revízió természetszerűleg csak a könyvtárilag teljesen feldol-
gozott 205,171 kötetre szorítkozott. Ebből az anyagból a darabról-
darabra történt összehasonlítás után 1673 darab, vagyis az anyagnak
0-81 százaléka bizonyult hiányzóul. (1900-ban 178,578 kötetből
hiányzott 1888, vagyis 105 százalék.) Hogy azonban egy revízió
oly könyvanyagnál, a mely folyton mozog, s a mely még a revízió
művelete alatt is szakadatlan használatban van, mennyire nem
tüntetheti fel a tényleges hiányokat, mutatják a következő adatok:
Az 1900-ban hiányzó 1888 kötetből az 1905-iki revizio
idejéig előkerült 1325 kötet. Viszont az 1905-iki revíziónál hiányzó-
nak mutatkozott 1110 kötet, melyek az 1900-iki revízió idején
megvoltak, s a melyek a következő revízió idejéig kétségtelenül
époly, ha nem jobb arányban fognak előkerülni, mint a hogy ez
az 1900-iki hiányoknál történt. Ügy hogy tényleges és valóságos
hiánynak csak azt az anyagot tekinthetjük, mely két vagy több
egymásutáni revízió idején sem volt meg.
Az 1900. és 1905-iki eredmények alapján megállapítottuk,
hogy mindkét revízió idején 563 kötet bizonyult hiányzónak:
vagyis 205,171 kötetszámnál a hiány 0*27 százalékot tesz, s így
mélyen alatta marad annak a perczentuális számnak, melyet
nagy használatnak kitett könyvtáraknál a tapasztalat megállapított
Tekintve, hogy a könyvtár a múlt század hetvenes éveiben
történt nagy rendezésekor a könyvek lajstromozása körül sok hiba
történt, s hogy általános revízió az egyre növekvő használatnak
kitett könyvtárban 1900-ig sohasem volt, továbbá hogy a már
évek óta fenyegető módon mutatkozó helyszűke folytonos áthelye-
zéseket igényel, s ezzel a könyvek sorrendében mindig zavar
áll elő, a fönti eredményt szerfölött örvendetesnek kell jelezni,
annyival is inkább, mert biztos remény van, hogy további nyo-
mozások által az 563 hiányzó kötetből még több fog előkerülni.
A könyvtár hivatalos személyzetének létszámában mindenek-
előtt ama súlyos veszteségről kell beszámolni, mely a könyvtárat
dr. Esztegár László múzeumi őrnek, a Magyar Könyvszemle
segédszerkesztőjének június hó 3-ikán, Abbáziában bekövetkezett
halálával érte. Az elköltözött nemes gondolkozásával, fenkölt lel-
A Magyar Nemz. Múzeum Széchényi orsz. könyvtára az 1905. évben 91
kével és széleskörű irodalmi ismereteivel a könyvtári tisztikar
legkiválóbb tagjai közt foglalt helyet, s a kollegiális érzés min-
denkor kegyelettel fog megemlékezni a korán elhunyt nagytehetségű
és kiváló lelki műveltségű társról. Temetése június 8-ikán Szamos-
újvárott ment végbe, s végtisztességén a Nemzeti Múzeum és a könyv-
tár részéről dr. Fejérpataky László osztályigazgató és dr. Sebestyén
Gyula őr jelentek meg, s ez utóbbi a könyvtár nevében szép
beszéddel búcsúztatta el a derékon ketté tört, értékes fiatal életet.
A halálozás által megürült helyre fokozatos előléptetések
történvén, a könyvtárhoz II. osztályú segédőrré dr. Gulyás Pál
könytári napidíjas gyakornok neveztetett ki. Egyéb létszámbeli
változások a következők:
Dr. Sebestyén Gyula múzeumi őr ő Felsége legmagasabb
elhatározásával igazgató őri czímet és jelleget nyert; Varjú
Elemér II. osztályú segédőr, I. osztályú segédőrré neveztetett ki.
Fokozatos előléptetésben részesültek dr. Melich János I. osztályú
és dr. Vértesy Jenő II. osztályú segédőrök. Id. Szinnyei József
kir. tanácsos, igazgató őr irodalmi kötelezettségeinek teljesítésére
egy évi szabadságot nyert; ez időtartamra ügykörének részleges
ellátására ideiglenes kisegítő erő alkalmaztatott. Úgyszintén szük-
ségessé vált a fokozott látogatásnak és meghosszabbított használati
időnek megfelelőleg a könyvtári ruhatárnál még egy kisegítő
alkalmazása ; úgy hogy ez idő szerint, beleértve az írógépkezelőt
is, kilencz napidíjas van a könyvtár szolgálatában, és az összes
tisztviselők, díjnokok, felügyelő- és szolgaszemélyzet száma jelenleg
harminczötöt ért el.
A könyvtár tisztviselői közül, eltekintve a családi levéltárak
átvétele, könyvek és különösen oklevelek vásárlása czéljából tör-
tént hivatalos kiküldetésektől, következők tettek hivatalos utazá-
sokat: dr. Fejérpataky László osztályigazgató minisztertanácsi
megbízás alapján a kormány és a Nemzeti Múzeum képviseletében
résztvett a Liègeben kéziratok, oklevelek, érmek és pecsétek
reprodukcziója tárgyában tartott nemzetközi kongresszuson; a
Magyar Nemzeti Múzeum megfelelő rovatából nyert anyagi támo-
gatással dr. Melich János I. oszt. segédőr Pozsonyban, Nyitrán
és Pécsett végzett könyv- és levéltári kutatásokat a régi magyar
helyesírás elveinek megállapítása czéljából; Koimts László I. oszt.
segédőr Kolozsvárt és Aradon tanulmányozta az 1848/49-ea nyom-
92 A Magyar Nemz. Múzeum Széchényi orsz. könyvtára az 1905. évben
tatványoknak összegyűjtött anyagát; dr. VértesyJenö II. oszt. segédőr
Szatmárott, Nagykárolyban és Debreczenben Kölcsey Ferencz éle-
tére és működésére vonatkozólag gyűjtött adatokat a városi és
vármegyei levéltárakban.
A könyvtárban rendezett történeti és irodalomtörténeti kiál-
lításnak 339 látogatója volt, jobbára tanáraik vezetése alatt meg-
jelenő iskolai növendékek, kiknek a könyvtári tisztviselők szolgáltak
magyarázatokkal.
A könyvtár folyóirata, a Magyar Könyvszemle, KóUányx
Ferencz jaáki apát, igazgató-őr szerkesztésében pontosan megjelent
évnegyedes füzeteiben híven beszámolt a könyvtári és bibliográfiai
mozgalmakról, képet adott a könyvtár belső életéről, közzétette a
köteles sajtótermékek beküldésére hivatott hazai könyvnyomdák
teljes jegyzékét, feltüntette az ezek körében az év folyamán beállott
változásokat és közölte az 1904. évi hazai hírlapirodalom jegyzékét.
À könyvtár kiadásában megjelent a Széchényi orsz. könyvtár rész-
letes történetének I. kötete, mely az alapító Széchényi Ferencznek
1820-ban bekövetkezett haláláig adja elő a könyvtár múltját; a mű
szerzője Kottúnyi Ferencz jaáki apát, igazgató-őr.
A könyvtárhoz érkezett és elintézett hivatalos ügyiratok
száma 659 (1904-ben 870) volt. Az olvasóterem látogatására egy
év alatt 3670 igazolójegy adatott ki (1904-ben 3436 db).
A könyvtár négy osztályában a gyarapodás együttes száma,
a letéteményezett családi levéltáraknak még rendezetlen anyagát
nem számítva, 144,349 db (1904-ben a gyarapodás a Szent-Ivány
Zoltán-féle halotti jelentés-gyűjtemény 100,000-re tehető darab-
számával együtt 242,565 db volt). Mindezen osztályokban egy év
alatt 44,714 használó fordult meg (1904-ben 33,389), kik a
könyvtár állományából összesen 206,400 darabot vettek igénybe
(1904-ben 128,575 darabot).
A könyvtár négy osztályának gyarapodási, használati és fel-
dolgozási eredményeit a következő adatok mutatják:
I. A nyomtatványt osztály gyarapodása: Kötelespéldányok'
ban: 9289 (1904-ben 13,074), ajándék útján 876 (1904-ben 767),
vétel útján 624 (1903-ben 934), áthelyezés czímén 44 (1904-ben 27),
csere útján 4 db, összesen 10,837 (1904-ben 14,802 db).
A könyvtárilag feldolgozandó évi gyarapodáshoz járul még
35,159 db (1904-ben 30,708 db) aprónyomtatvány, melyek anya-
A Magyar Nemz. Múzeum Széchényi orsz. könyvtára az 1905. évben 93
guk természete szerint tíz csoportra osztva és beérkezésük ideje
szerint évnegyedes csomagokban megőrizve ekkép oszlanak meg:
1. Gyászjelentések 6842 db
2. Zárszámadások és üzleti jelentések 2745 »
3. Egyházi körlevelek 318 »
4. Periratok 68 »
5. Hivatalos iratok 828 »
6. Műsorok 2320 »
7. Alapszabályok 957 »
8. Színlapok 10,503 »
9. Falragaszok 7030 »
10. Vegyes aprónyomtatványok 3548 »
Összesen: 35,159 db.
A nyomtatványi osztály összes gyarapodásának darabszáma
tehát 45,996 (1904-ben 45,510 db).
Könyvek vásárlására 5280*56 korona, 139-40 márka és 8*75
frank fordíttatott. (1904-ben a vásárlási összeg sokkal nagyobb
volt, ú. m. 8061-95 korona, 82970 márka, 22 lira, 66 hollandi
forint és 1298 rubel.)
A könyvtár nyomtatványi osztályát ajándékokkal a követ-
kezők gyarapították:
Áldásy Antal, Állami számvevőszék elnöke, Állatorvosi fő-
iskola, Avetaranian I. Coumen.
Bába Kalauz szerkesztősége, Balogh Jenő, Baltimorei Peabody
Institute, Bánó Jenő, Bányai Elemér, Baross Gyula, Bartalos Gyula.
Basset Bene (Alger), Baumgarten Ferencz, Beck Jgnácz, Bécsi k. u. k.
Haus-, Hof- und Staatsarchiv, Bécsi Statistische- Centralcommission,
Bécsi tudományos Akadémia, Belga ipar- és közmunkaügyi minisz-
térium, Belügyminisztérium, Bergh Ferencz, Bertalotti Bruno (Porto),
Borsod- m iskolczi közművelődési egyesület, Bosnyák-herczegovinai orsz.
kormány, Braumüller W. (Bécs), Brooklyni Institute of Arts and
Sciences, Brust Béla, Bubics Zsigmond, Budapest székesfőváros pol-
gármestere, Budapest székesfőváros statisztikai hivatala, Budapest
székesfőváros tanácsa, Budapesti keresk. és iparkamara, Budapesti
kir. orvosegyesület, Budapesti tud. egyetem bölcsészeti kara, Buda-
pesti tud. egyetem jogi kara, Budapesti tud. egyetem tanácsa.
Chicagói University of Chicago Press, Coubertin Pierre (Auxerre).
Csáthy Ferencz.
Danzigi Westpreussisches Provinzial-Museum, Debreczen város
tanácsa, Délmagyarországi tört. és régészeti múzeum-egylet, Del
Prato Alberto (Parma), Demkő György, Dézsy Dénes, Diószegi
92 A Magyar Nemz. Múzeum Széchényi orsz. könyvtára az 1905. évben
tatványoknak összegyűjtött anyagát; dr. Vértesy Jenő II. oszt. segédőr
Szatmárott, Nagykárolyban és Debreczenben Kölcsey Ferencz éle-
tére és működésére vonatkozólag gyűjtött adatokat a városi és
vármegyei levéltárakban.
A könyvtárban rendezett történeti és irodalomtörténeti kiál-
lításnak 339 látogatója volt, jobbára tanáraik vezetése alatt meg-
jelenő iskolai növendékek, kiknek a könyvtári tisztviselők szolgállak
magyarázatokkal.
A könyvtár folyóirata, a Magyar Könyvszemle, Kóüányi
Ferencz jaáki apát, igazgató-őr szerkesztésében pontosan megjelent
évnegyedes füzeteiben híven beszámolt a könyvtári és bibliográfiai
mozgalmakról, képet adott a könyvtár belső életéről, közzétette a
köteles sajtótermékek beküldésére hivatott hazai könyvnyomdák
teljes jegyzékét, feltüntette az ezek körében az év folyamán beállott
változásokat és közölte az 1904. évi hazai hírlapirodalom jegyzékét.
À könyvtár kiadásában megjelent a Széchényi orsz. könyvtár rész-
letes történetének I. kötete, mely az alapító Széchényi Ferencznek
1820-ban bekövetkezett haláláig adja elő a könyvtár múltját; a mű
szerzője KóUányi Ferencz jaáki apát, igazgató-őr.
A könyvtárhoz érkezett és elintézett hivatalos ügyiratok
száma 659 (1904-ben 870) volt. Az olvasóterem látogatására egy
év alatt 3670 igazolójegy adatott ki (1904-ben 3436 db).
A könyvtár négy osztályában a gyarapodás együttes száma,
a letéteményezett családi levéltáraknak még rendezetlen anyagát
nem számítva, 144,349 db (1904-ben a gyarapodás a Szent-Ivány
Zoltán-féle halotti jelentés-gyűjtemény 100,000-re tehető darab-
számával együtt 242,565 db volt). Mindezen osztályokban egy év
alatt 44,714 használó fordult meg (1904-ben 33,389), kik a
könyvtár állományából összesen 206,400 darabot vettek igénybe
(1904-ben 128,575 darabot).
A könyvtár négy osztályának gyarapodási, használati és fel-
dolgozási eredményeit a következő adatok mutatják:
I. A nyomtatványt osztály gyarapodása: Kötélespadányók-
ban: 9289 (1904-ben 13,074), ajándék útján 876 (1904-ben 767),
vétel útján 624 (1903-ben 934), áthelyezés czímén 44 (1904-ben 27),
csere útján 4 db, összesen 10,837 (1904-ben 14,802 db).
A könyvtárilag feldolgozandó évi gyarapodáshoz járul még
35,159 db (1904-ben 30,708 db) aprónyomtatvány, melyek anya-
A Magyar Nemz. Múzeum Széchéuyi orsz. könyvtára az 1905. évben 93
guk természete szerint tíz csoportra osztva és beérkezésük ideje
szerint évnegyedes csomagokban megőrizve ekkép oszlanak meg:
1. Gyászjelentések 6842 db
2. Zárszámadások és üzleti jelentések 2745 »
3. Egyházi körlevelek 318 >
4. Periratok 68 »
5. Hivatalos iratok 828 »
6. Műsorok 2320 »
7. Alapszabályok 957 >
8. Szinlapok 10,503 »
9. Falragaszok 7030 »
10. Vegyes aprónyomtatványok 3548 »
Összesen: 35,159 db.
A nyomtatványi osztály összes gyarapodásának darabszáma
tehát 45,996 (1904-ben 45,510 db).
Könyvek vásárlására 528056 korona, 18940 márka és 8*75
frank fordíttatott. (1904-ben a vásárlási összeg sokkal nagyobb
volt, ú. m. 8061-95 korona, 82970 márka, 22 lira, 66 hollandi
forint és 1298 rubel.)
A könyvtár nyomtatványi osztályát ajándékokkal a követ-
kezők gyarapították:
Aldásy Antal, Állami számvevőszék elnöke, Állatorvosi fő-
iskola, Avetaranian I. Coumen.
Bába Kalauz szerkesztősége, Balogh Jenő, Baltimorei Peabody
Institute, Bánó Jenő, Bányai Elemér, Baross Gyula, Bartalos Gyula,
Basset René (Alger), Baumgarten Perencz, Beck Ignácz, Bécsi k. u. k.
Haus-, Hof- und Staatsarchiv, Bécsi Statistische- Centralcommission,
Bécsi tudományos Akadémia, Belga ipar- és közmunkaügyi minisz-
térium, Belügyminisztérium, Bergh Ferencz, Bertalotti Bruno (Porto),
Borsod-miskolczi közművelődési egyesület, Bosnyák-herczegovinai orsz.
kormány, Braumüller W. (Bécs), Brooklyni Institute of Arts and
Sciences, Brust Béla, Bubics Zsigmond, Budapest székesfőváros pol-
gármestere, Budapest székesfőváros statisztikai hivatala, Budapest
székesfőváros tanácsa, Budapesti keresk. és iparkamara, Budapesti
kir. orvosegyesület, Budapesti tud. egyetem bölcsészeti kara, Buda-
pesti tud. egyetem jogi kara, Budapesti tud. egyetem tanácsa.
Chicagói University of Chicago Press, Coubertin Pierre (Auxerre).
Csáthy F er en ez.
Danzigi Westpreussisches Provinzial-Museum, Debreczen város
tanácsa, Délmagyarországi tört. és régészeti múzeum-egylet, Del
Prato Alberto (Parma), Demkó György, Dézsy Dénes, Diószegi
94 A Magyar Nemz. Múzeum Széchényi orsz. könyvtára az 1905. évben
Győző, Dollinger Gyula, Donath Imre, Dunamelléki ev. ref. egyház-
kerület, Dunántúli ág. h. ev. püspök.
Éber László, Éble Gábor, Egri érseki iroda, Eisler Mátyás.
Emich Gusztáv, Erdélyi Kárpát- egyesület, Erdélyi orsz. múzeum
könyvtára, Erdélyi Pál.
Farkasfalvi Imre, Fejérpataky László, Fejes Áron, Feldmann
Gyula, Földmívelé8tigyi m. kir. minisztérium, Földtani intézet, Fő-
rendiházi iroda, Fraknói Vilmos, Frankfurti Rotschild-könyvtár.
Ghyczy Béla, Gillming Ferenczné, Glasgowi Hunterian Museum.,
Goldzieher Károly, Gömör-Kis-Hont vármegye gazdasági egyesülete.
Gráczi Verein für Steiermark, Gurányi László, Gyöngyössy László
Habanai Biblioteca Nációnál, Havas Rezső, Herczegprimási
iroda, Herman Ottó, Horváth Géza, Hutyra Ferencz.
Incze Henrik, Isoz Kálmán, Izraelita magyar irodalmi társulat
József-műegyetem rektora.
Kalocsai érseki iroda, Kassai múzeum igazgatósága, Katona
Lajos, Képviselőházi iroda, Kereskedelemügyi m. kir. minisztérium,
Kereszty István, Komjáthy Vidor, Komlóssy Arthur, Közgazdasági
Közlemények szerkesztősége, Központi statisztikai hivatal, Krakói
tud. Akadémia, Krock F. (Kopenhága), Kvassay István.
Leszlényi Imre, Loesche Georg (Bécs).
Mágócsi-Dietz Sándor, Magyar heraldikai és genealógiai tár-
saság, Magyar Nemzeti Múzeum irodája, Magyar ormithologiai köz-
pont, Magyarországi Kárpát-egyesület, Magyar Tud. Akadémia,
Márki Sándor, Marosi Arnold, Mattyasovszky Kasszián, Melbournei
Public Library of Victoria, Meteorológiai és földmágnességi intézet.
Miskolczi keresk. és iparkamara, Mocsáry Béláné, Morandi Luigi
(Kóma), Móricz Pál. Moszkvai Cvetajev, Múzeumok és Könyvtárak
orsz. Főfelügyelősége, Myskovszky Emil.
Nagybányai Múzeum- egyesület, Nyitrai róm. kath. főgimnázium.
Olasz közoktatásügyi minisztérium, Országos állatvédő egye-
sület, Osztrák kereskedelemügyi minisztérium.
Pannonhalmi főapát, Paur Ödön, Pénzügyi Hirlap szerkesztő-
sége, Pénzügyminisztérium, Piepers M C, Portugália szerk. (Porto)
Posta- és távirda-igazgatóság, Pozsonyi kir. jogakadémia, Pozsonyi
kir. kath. főgimnázium igazgatósága, Putnam Herbert (Washington).
Rácz Géza, Rátky Sándornó, Rendőrfőkapitányság, Réthy
Antal, Rio de Janeirói Bibliotheca e museo da Marinha, Rózsa
Imre, Roth Gyula (New-York).
Sebestyén Gyula, Sepsiszentgyörgy város tanácsa, Smithsonian
Institution (Washington), Spóner Andor, Steiner Lajos (New-York).
Stokholmi Königl. Utrikes-Departement, Stokholmi Nordisca Museei
Svajczer Ilka.
Szabó László, Szádeczky Lajos, Szalay Imre, Szalay László.
Szemák István, Szendrey János, Szinnyei Ferencz, Szontagh Jenő.
A Magyar Nemz. Múzeum Széchényi orsz. könyvtára az 1905. évben 95
Tódoron Endre, Tokyoi Imperial University, Tóth József,
Trieszti általános biztosító társaság, Turchányi Ödön, Turopolje nemes
község, »Turul« szerk.
Újvidéki Matica Srpska, Upsalai egyetemi könyvtár.
Vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztérium, Varjú Elemér,
Városy Gyula, Velősy Lipót, Verseczi városi múzeum, Veszprémi
káptalan, Vízépítési igazgatóság, Vutkovics Sándor.
Walter Gyula, Washingtoni Library of Congress, Weinwurm
Antal, Wieländer Michael (Bécs), Windt Alfréd (Bécs), Würzburgi
phys.-med. Gesellschaft.
Zalatnai Önképzőkör szerkesztősége, Zsemley Oszkár, Zsilinszky
Lajos.
Az ajándékozók száma e szerint 182 (1904-ben 175).
A szerzemények közül kiemelendő három Régi Magyar
Könyvtári könyv, u. m. 1. Breviárium secundum usum ecclesiae
Strigoniensis. Velencze 1519. — 2. Sylvester János, Újtestamentum,
Sárvár, 1541 3. Szenczi Molnár Albert, Szent Biblia, Amsterdam,
1700. A két első nyomtatvány a Nemzeti Múzeum csonkább pél-
dányainak átengedésével néhai Mátyás Flórián könyvtárából csere
útján szereztetett meg.
A könyvtár olvasótermének látogatottsága a meghosszab-
bított nyitási idő következtében, úgyszintén a könyvtári használat
is rohamos emelkedést mutat. A lefolyt évben az olvasótermet
37,422 egyén látogatta, kik 89,229 kötetet használtak. (1904-ben
az olvasók száma 26,613 volt, 65,204 darab könyvhasználattal).
Kikölcsönzés útján pedig 2279 egyén 3750 kötet könyvet használt a
könyvtárból. (1904-ben 2910 egyén 4354 könyvet kölcsönzött ki.)
A könyvtári feldolgozás eredményét a következő számok
mutatják: Egy év alatt 6695 mQ osztályoztatott, melyekről 9398
könyvtári czímlap készült. (1904-ben az évi eredmény 6170 mű
8526 czédulával.) Kötés alá 1219 mű került 1781 kötetben. (1905-
ben 1212 mű 1510 kötetben.)
A köteles nyomdatermékek kezelését végző iroda munkás-
sága a következő adatokból tűnik ki: Az irodába egy év alatt
2323 nyomtatványcsomag "érkezett (1904-ben 2098); az iroda
pedig 2395 postai küldeményt, jobbára átvételi elismervényeket
továbbított (1904-ben 2170-et); ezek közül 760 be nem küldött
sajtótermékek reklamálása volt (1904-ben 686). A könyvtár a
lefolyt évben 27 esetben (1904-ben 37-szer) kereste meg a köz-
% A Magyar Nemz. Múzeum Széchényi orsz. könyvtára az 1905. évben
alapítványi ügyigazgatóságot, hogy az 1897. évi XLI. t ez. intéz-
kedései ellen vétő nyomdatulajdonosokkal szemben peres eljárást
indítson.
E peres eljárások eredményéül a Széchényi orsz. könyvtár
javára következő nyomdák marasztaltattak el pénzbüntetésben és
megfelelő kártérítésben:
Baksy Barna budapesti ny 14*20 kor.
Bartalits Imre budapesti ny 10* —
Budai Aladár budapesti ny 22*44
Dicsőszentmártoni »Erzsébet« ny 4*64
Engel Lajos szegedi ny 10* —
Freisinger Mór komáromi ny 10' —
»Függetlenség« aradi ny 30" —
Hay és Grün jászberényi ny 24* —
Hegyi Jenő »Unió« fiumei ny 37*64
Hungária újvidéki ny 66* —
Kalmár Nándor aradi ny 15*88
Kaufmann Ábrahám máramarosszigeti ny 10*40
Moskóczi Ferenczné turóezszentmártoni ny 7* —
Műszaki irod. és nyomdai r. t. budapesti ny 38* —
Nyiry Lajos gödöllői ny 10* —
Pléstity és Horváth zentai ny 10*38
Sichermann Mór máramarosszigeti ny 5* —
Sonnenfeld Ármin ó-sziváczi ny 2*30
Szabados Sándor szabadkai ny 12*04
Sziklai Lajos lugosi ny 3*80
Téván Adolf békéscsabai ny 20*12
Wettel és Veronits verseczi ny 30*45
Wunder Rezső zsombolyai ny 6*20 »
Összesen 400*09 kor.
II. A kézirattár évi gyarapodása ajándékozás útján 6 kéz-
irat, 37 irodalmi levél, 4 irodalmi analeeta; vétd útján 49 kéz-
irat, 89 irodalmi levél, 21 irodalmi analeeta, 17 fényképmásolat:
letéteményezés útján 3 kézirat. Az évi gyarapodás darabszáma
tehát 226 (1904-ben 1684).
Kéziratok vásárlására összesen 20,564*10 korona és 6585*30
márka fordíttatott; e tekintélyes összegből azonban 20,000 korona
és 6500 márka nem terheli a könyvtár dotáczióját, mert ezen
rendkívüli előnyös alkalmi vételekre fordított összegek fedezetéről
a magas kormány külön intézkedéssel gondoskodott.
A Magyar Nemz. Múzeum Széchényi orsz. könyvtára az 1905. évben 97
Kéziratokai a következők ajándékoztak:
Csiky Ernő, Emich Gusztáv, Rakssányi Gyula, Ráth Györgyné
szül. Melsiczky Gizella, Szontagh Antal és három ismeretlen.
A Dunántúli Közművelődési Egyesület Doby Antal genealó-
giai kéziratait helyezte el letétemény gyanánt a könyvtárban.
Ezen kívül az Erkel család az 1904-ben megvásárolt Erkel
Ferencz-féle nagybecsű hagyatékot két értékes darabbal egészi-
tette ki; ezek Schubert »Die Nacht 1817« czímű dalának és
Mosonyi (Brandt) Mihály Erkelhez írt üdvözlő kardalának eredeti
kéziratai.
Az ajándékozott kéziratok közt legértékesebb néhai Ráth
György levelezése, melyet özvegye készséggel bocsátott a könyvtár
rendelkezésére; a levélírók közt előjönnek: gróf Apponyi György,
gróf Andrássy György, Horváth Boldizsár, gróf Keglevich István,
Ipolyi Arnold, Majláth György, Zumbusch bécsi szobrász és mások.
A gyarapodásból felemlítendők még Karács Teréz kéziratai,
az irodalmi levelek közt pedig Barna Lajos, Courtens Ferencz,
Mainville-Fodor Jozefin, Prille Kornélia, Pulszky Ferencz, Egressy
Gábor, Kisfaludy Sándor, Vadnay Károly, Gaal György, Kertbeny
Károly, E. Kovács Gyula, gróf Kuun Géza, Lévay József, Szemere
Miklós, Tilgner Viktor stb. újabban szerzett levelei.
Habár a kézirattár növekedése a lefolyt évben darabszám
szerint nem volt nagy, belső érték szempontjából az 1905-iki évi
gyarapodás párját ritkitja, a mennyiben a rendkívüli kedvező
alkalom és a kormány bőkezű gondoskodása nem kevesebb mint
nyolcz darab, magyar vonatkozású középkori kódexet juttatott a
Széchényi orsz. könyvtár tulajdonába.
Ezek közt a legdíszesebb a Rosenthal Jacques müncheni
könyvárustól 6500 márkáért megvett fényes hártya-kézirat (Dávid
zsoltárai), eredeti vörös bársony kötésben. A kódex a renaissance
ízlésében s a Korvin-kódexre emlékeztető modorban kifestett
kettős czímlap czímereinek bizonysága szerint Nagylucsei Orbán
egri és bécsi püspök, Mátyás király kincstartója és bizalmas híve
(1486—1493) számára készült.
Nagybecsű az Emich Gusztáv udv. tanácsostól 20,000 kor.
vételáron megszerzett hét darab középkori kódex, melyek között
egy kétségtelen Korvin-kódex is van. Ez az irodalmilag már ismert
98 Á Magyar Nemz. Múzeum Széchényi orsz. könyviára az 1906. évben
»Commentum Rhetoricorum Victorini«, melyet kitűnően fenntar-
tott díszes bőrkötése, oly modorú könyvdiszítése, a minő a Nem-
zeti Múzeum Korvin-kódexei között eddigelé képviselve nem volt,
továbbá az a körülmény, hogy a kéziratot Vitéz János, Mátyás
király nevelője javította, tesz első rangú érdekességgé. E Korvin-
kódex a Nemzeti Múzeumban őrzöttek közt a tizenegyedik, a
melynek hitelességéhez kétség nem fér.
A Korvina történetéhez nagybecsű adalékot nyiyt a Surriano
Antal által 1513 és 1514-ben a budai királyi könyvtárban másolt
kézirat, mely öt Korvin-kódexből tartalmaz kivonatokat. Ez öt
kódex közül három ma is megvan a bécsi udvari könyvtárban.
Az Emich-féle többi magyar vonatkozású kéziratok a követ-
kezők: egy, a XIV. század folyamán írt breviárium, melynek nap-
tára a magyar szenteket is tartalmazván, a kézirat kétségtelenül
valamely magyarországi szerzet részére készült. Egy XV. századi
papiros kézirat Aeneas Sylviusnak, a későbbi II. Pius pápának
beszédeit, a többi közt a magyarországi követekhez mondottat
tartalmazza. A »Libro della beata Margarita de re de Ongaria«
czímű, a XV. század végéről való olaszországi kézirat a Boldog
Margitnak, IV. Béla király leányának tulajdonított imádságos
könyvet foglalja magában. Két kéziratban pedig Kapisztrán
Jánosnak, Hunyadi János fegyvertársának két latin értekezése
van meg.
A kézirattárat a lefolyt évben 302 kutató kereste föl, kik
annak állományából 772 kéziratot és 7630 irodalmi levelet hasz-
náltak. Hivatalos megkeresésre 21 esetben 41 kézirat és 26 iro-
dalmi levél kölcsönöztetett ki. A használók száma tehát együttvéve
323, a használt daraboké pedig 8469. (1904-ben 247 kutató 633
darabot használt.)
A végzett munkát illetőleg felemlítendő, hogy az újabb szer-
zemények feldolgozásán kívül megkezdett és befejezést nyert az
irodalmi analecták csoportjának lajstromozása; az Erkel-féle gyűj-
temény rendezése alkalmából »Musica« czímen egy ty kézirattári
szakcsoport létesíttetett; az 1904. év folyamán megszerzett súgó-
könyvekből külön gyűjtemény alakíttatott; rendeztetett a Viczay
és Fejér váry- féle leveles-gyűjtemény, s a Pulszky Ferencz-féle
nagy terjedelmű levelezés rendezése megkezdődött. Ezen kívül
a nyár folyamán az egész kézirattár anyaga revízió alá vétetett
A Magyar Nemz. Múzeum Széchényi orsz. könyvtára az 1905. évben 99
III. A hirlapkönyvtár gyarapodása: Kötetes példányokban
(a törvényben előírt módon, t. i. havi vagy évnegyedes csoma-
gokban, úgyszintén szabályellenesen, egyes számonként küldve)
87,073 hirlapszám (1904-ben 87,260); ajándék útján 132 hirlap-
szám; vásárlás utján összesen 199-80 koronáért 2307 hirlapszám;
áthelyezés útján a könyvtár nyomtatványi osztályából 305 hirlap-
szám. Az összes gyarapodás tehát 89,817 szám (az 1904. évi
eredmény 89,361 szám).
Ajándékozók voltak a Nemzeti és Országos Kaszinón kívül,
melyek évek óta minket közelebbről érdeklő külföldi hírlapok
egész sorát bocsátják a hirlapkönyvtár rendelkezésére, dr. Gulyás
Pál és a washingtoni Smithsonian Institution.
A vásárolt hírlapok közt kiemelendők a Miku Emiliántól
vett oláh, és Breyer Mirkó zágrábi könyvárustól vásárolt horvát-
országi újságok egyes régibb évfolyamai.
A hirlapkönyvtár olvasótermét 4190 olvasó látogatta, kik a
könyvtárban 9057 hirlapkötetet használtak; kikölcsönzés útján
pedig 81 egyén 212 hirlapkötetet használt a könyvtáron kívül.
Összesen tehát egy év alatt 4271 egyén 9269 hirlapkötetet vett
igénybe (1904-ben 3310 olvasó 7326 kötetet használt).
A hirlapkönyvtár végzett munkája, az egyre rohamosan
növekedő kiszolgáláson kívül a következő: czéduláztatott 129 új
hírlap 1181 évfolyama (1904-ben 163 hírlap 1112 évfolyama);
átnézetett 1Ő57 hírlap 63,694 száma (1904-ben 1164 hírlap
92,118 száma). Beköttetett 1676 kötet hírlap, összesen 3611*47 kor.
értékben.
Az új szerzemények elkönyvelésében és feldolgozásában nem
volt fennakadás; de zavarólag hat a feldolgozásra, kivált az
ellenőrzésre az az évek óta felpanaszolt és javulást nem mutató
körülmény, hogy a nyomdatulajdonosok és kiadók egy része a
hírlapokat még mindig nem az 1897. évi XL1. törvényczikkben
előírt módon, hanem egyes számonként küldi be. 1905-ben
is 19,618 hirlapszám érkezett egyes számonként (1904-ben
15,519 szám).
IV. A levéltár gyarapodása: ajándék útján 372 db irat, vétel
útján 4873 db irat, áthelyezés útján (a könyvtár egyéb osztályaiból)
135 db irat, letétemény útján, két alább említendő családi levél-
tárnak még pontosan össze nem számított anyagán kívül, 2930 db
100 A Magyar Nemz. Múzeum Széchényi orsz. könyvtára az 1905. évben
irat. Az összeszámított iratok mennyisége tehát 8310. Ezen kivül
a levéltárba tétetett át a Szent-Ivány Zoltán-féle gyászjelentés-
gyiytemény kiegészítéséül a nyomtatványi osztályba köteles sajtó-
termék gyanánt érkező halotti jelentés-anyag, 68 nagy csomagban,
sok ezerre menő darabszámmal.
Levéltári darabokat ajándékoztak a következők:
Özv. Bartay Edéné örökösei, Bossányi Lajos, Doby Antal,
Emich Gusztáv, Pejérpataky László, Gillming Ferencz és Hermina,
Gohl Ödön, Hajnal István, Horváth Sándor, Laendler Pál, Medgyesi
Ferencz, Miticzky Gyula, Nagy Lajos, Nagybányai Múzeum-egyesület,
Pór Antal, Richter Ferencz, Sárközy Imre, dr. Schönherr Gyula,
br. Skerlecz Iván, Svajczer Ilka, dr. Szabó László, id. Szinnyei
József, Thallóczy Lajos, Tóth-Kádár Vilmos, Varjú Elemér, Wein-
wurm Antal.
A levéltár gyarapítására 10,526 korona és 97,10 német
márka fordíttatott.
E vételösszegben 8000 koronával szerepel egy teljes, régi
családi levéltár vételára. E levéltár, mely 4625 darab iratot foglal
magában, a Nyitraszerdahelyi Zerdahelyi családé, a mely a többi
közt a középkorból 8 db Árpádkori, 49 db XIV., 62 db XV. szá-
zadi, 17 db 1526 előtti eredeti oklevelet és 42 oklevélmásolatot
tartalmaz.
A múzeumi törzsanyag gyarapodásából 150 db az eredeti
középkori oklevelek, 6482 db az újabbkori iratok, 77 db az
1848/9-es gyűjtemény és 47 darab a nemesi iratok és czímeres-
levelek csoportjára esik.
A középkori oklevelek csoportjából különösen kiemelendő:
IV. László egy 1283. évi oklevele, a győri káptalan 1307. évi
kiadványa, mely Otto király egy okleveléről tesz említést, Czillei
Frigyes és Ulrik grófoknak 1448-ban kelt okirata, mely a Czillei
Erzsébet és Hunyadi Mátyás eljegyzése tárgyában létrejött meg-
állapodások megerősítését foglalja magában és egy, Carvajal János
bibornok számára 1455-ben kiállított utalvány, melyen a bibornok
aláírása és pecsétje is megvan.
Az újabbkori iratok közül nevezetesebbek: egy hivatali
kifüggesztésre szánt táblázat, mely I. Ferdinánd király gyerme-
keinek születésére és megkeresztelésére tartalmaz pontos ada-
tokat; továbbá Thököly Imre vajdahunyadi uradalmának számadás-
A Magyar Nemz. Múzeum Széchényi orsz. könyvtára az 1905. évben 101
könyvtöredéke az 1675—1684. évekből, és Savoy ai Eugénnek a
a Rákóczi-mozgalmak tárgyában irott 1703. évi levele.
A legújabb kor irataiból kiváló érdeküek a következők :
gróf Andrássy Gyulának öt levele Kossuth Lajoshoz az 1849. év
utolsó négy hónapjából és Kossuthnak az egyik levélre 1849.
szept 20-ikán irott felelete; Nagy Sándor József tábornok 19 db
levele 1849-ből, Klauzál Gábor levelei, és Kossuthnak Csanády
Sándorhoz és a karczagiakhoz intézett levele. A levéltárba kerültek
Erkel Ferencz zeneköltőnek kitüntetési oklevelei is, számszerint
14 darab.
A letéteményezett családi levéltárak száma a lefolyt év alatt
négygyei gyarapodott; korábban letéteményezett levéltárak pedig
több nevezetes kiegészítésben részesültek.
Uj levéltárak:
1. A 2?opya2/-családé, melyet Bogyay Elemér adott át a
Múzeumnak.
A Arínyet-Merse-családé, melynek átadója Szinyey-Merse
Fái festőművész.
3. A Tarányi-Oszterhtiber-csálÁdé, melyet Tarányi-Oszter-
huber Ferencz helyezett letéteménybe. Az azóta teljesen rendezett
levéltár 4 db XVII., 60 db XVIII. és 113 db XIX. századi, össze-
sen 177 darab iratot foglal magában; különös érdekessége a Deák
Ferenczre vonatkozó adatokban van.
4. A Zathureczky-csàléidnak Zathureczky Kálmán által át-
adott levéltára, mely azóta rendeztetvén, konstatáltatott, hogy
benne 1528 db, túlnyomó nagy részben XVII. századi irat van.
Ez új letéteményekkel a Nemzeti Múzeumban elhelyezett
családi levéltárak száma hetvenhatra emelkedett.
Korábban letéteményezett családi levéltárak közül a követ-
kezők részesültek kiegészítésekben :
1. A Rétyi Antos-csa\Ád levéltárát Antos Károly 1 db irat-
tal egészítette ki.
2. A Zwio-család levéltárának kiegészítéséhez Luka László
járult 222 db jobbára XVIII— XIX. századi irattal.
3. A Berzeviczy-Qs&X&d kihalt bárói ága levéltárának kiegé-
szítésére Szmrecsányi Miklós min. tanácsos mintegy 1000 darab
iratot adott át. Azóta a bárói ág levéltára teljesen rendeztetvén,
megállapíttatott, hogy benne 1 db középkori, 2(5 db XVI., 326
102 A Magyar Nemz. Múzeum Széchényi orsz. könyvtára az 1Ô05. évben
db XVII., 2003 db XVIII, 2406 db XIX. századi irat, 28 genea-
lógiai tábla, 13 db rajz és 55 db levéltári lajstrom, összesen tehát
5858 darab irat van.
4. A gr. Széchényi-család levéltárát gr. Széchényi Sándor
1 db irattal,
5. a Aeirmay-családét Kársa Ferencz szintén 1 db irattal
gazdagította.
6. A Kölesei Kende- család levéltárához kiegészítésül Kende
Péter cs. és kir. kamarás a család cseke-helmeczi ágának iratait adta át.
A levéltárat a lefolyt évben 380 kutató kereste föl, a kik
annak állományából 93,183 iratot és 9 pecsétlenyomatot hasz-
náltak; ezenkívül 39 térítvényre 2453 darab irat és 8 fénykép-
másolat kölcsönöztetett ki. összesen tehát 419 egyén a levéltár-
ból 95,683 darabot használt (1904-ben 309 egyén 50,725 darabot).
A levéltár munkásságából, a rendes folyó munkákon, becs-
léseken, jegyzékbevételeken, a növedék-napló rendszeres vezetésén
és az új járulékok feldolgozásán kívül, megemlítendő, hogy a
törzsanyag középkori okleveleinek czédulázása, mely munka 1901.
év óta folyt, az elmúlt évben véget ért és az eredmény az, hog)'
a Nemzeti Múzeum törzsgyüjteményében 9079 középkori oklevél
van, melyekről ugyanannyi czédula készült. E munkálatot követni
fogja a családi levéltárakban őrzött középkori oklevelek számba-
vétele, a mi sokkal nagyobb számot fog eredményezni.
A Kossuth-féle iratok jegyzékének revideálása és kiegészí-
tése véget ért. Folytonos munkát igényel a Szent-Ivány Zoltán-
féle gyászjelentés-gyűjtemény rendezése és a Nemzeti Múzeum
gazdag anyagával való kiegészítése.
A családi levéltárakról külön letéti napló készült, mely a
letéteményezés körülményeinek és a kiegészítéseknek nyilvántar-
tására szolgál.
A családi levéltárak rendezése nagy mértékben foglalkoz-
tatta a levéltár személyzetét. A már említetteken kívül rendez-
tetett és számbavétetett: a Rétyi Antos-család levéltára, mely
4683 darab, jobbára XVII— XVIII. századi iratot tartalmaz, és a
(íoszthonyi-családé, melynek darabszáma 1221. Az év végén folya-
matban volt a Bogyay, Kruplanicz és Kölesei Kende-családok
levéltárának rendezése.
A Magyar Nemz. Múzeum Széchényi orsz. könyvtára az 1905. évben 103
A könyvtári tisztviselők és alkalmazottak tudományos és
irodalmi munkásságát a következő összeállítás mutatja:
Dr. Fejérpataky László
osztályigazgató, egyetemi ny. r. tanár, múzeumi és könyvtári orsz. felügyelő,
a M. Tud. Akadémia rendes tagja és az Akadémia történelmi bizottságának
előadója.
1. Sajtókészen: »A Széchényi orsz. könyvtár ritkaságai«, a
Budapesti Múzeumok kincsei ez. tervezett vállalat számára.
2. Elnöki megnyitó beszéd, a M. Heraldikai és Genealógiai
Társaság 1905. évi nagygyűlésén. (Turul, 1905. IV. füz.)
3. A Magyar Nemzeti Múzeum Széchényi orsz. könyvtára az
1904. évben. (M. Könyvszemle, 1905. II. füz.)
Id. Szinnyei József
kir. tanácsos, múzeumi igazgató-őr, a M. Tud. Akadémia levelező tagja.
1. »Magyar írók élete ós munkái« 90 — 95. füzet. (X. kötet
8. 9. füzet, XI. kötet 1—4. füzet Philippi-Récsey.)
2. »Timár-ház.« Napló jegyzetek, XII— XIV. 1843 — 1845.
(Komáromi Lapok 5—7., 11 — 13., 25 — 26. szám. Átvette a
Magyar Állam 55., .61., 112., 115., 207. és 208. sz. és részben a
Nyitramegyei Ellenőr 20. sz.)
3. »A magyar hírlapirodalom 1904-ben.« (Melléklet a Magyar
Könyvszemle ül. füzetéhez.)
Kollányi Ferencz
jaáki apát, múzeumi igazgató-őr, a M. Tud. Akadémia levelező tagja.
1. Â Magyar Nemzeti Múzeum Széchényi Országos Könyvtára
1802 — 1902. I. kötet. Budapest, 1905.
2. Regesták a római és pármai levéltárakból. Budapest, 1905.
3. A magánkegyúri jog hazánkban a középkorban. Akadémiai
Értesítő, 1905. óvf. 368. sz.
4. Szerkesztette a Magyar Könyvszemlét.
Dr. Schönherr Gyula
múzeumi igazgató-őr, egyetemi magántanár, a Múzeumok és Könyvtárak Orsz.
Főfelügyelőségének előadó-titkára, a Magyar Tudományos Akadémia levelező
tagja.
1. A római Casanate-könyvtár Korvin-kódexe és annak magyar
glosszái. Budapest, 1905.
2. Korvin János síremléke Lepoglaván. (Kézirat, a Műemlékek
Országos Bizottságának a »Magyarország műemlékei jegyzéke« ez.
kiadvány számára.)
104 A Magyar Nemz. Múzeum Széchényi orsz. könyvtára az 1905. évben
3. Nagybánya középkori pecsétéi. (Kézirat a Turul számára.)
4. Vidéki könyvtáraink 1903-ban. (Magyar Könyvszemle, 1905.
évf. 32. 1.)
5. Jelentés a Múzeumok és Könyvtárak Orsz. Főfelügyelőségének
1904. évi állapotáról. (Budapest, 1905.)
6. Jelentés a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság 1905.
évi működéséről. (Turul, 1905. évf.)
7. Szerkesztette a Magyar Minerva III. évfolyamát és Varjú
Elemér társaságában a Turul 1905. évi évfolyamát.
Dr. Sebestyén Gyula
igazgató-őr, a M. Néprajzi Társaság főtitkára, a M. Tud. Akadémia levelező
tagja.
1. A magyar honfoglalás mondái. Millenniumi díjjal jutalmazott
pályamű. II. köt. Kiadta a Kisfaludy Társaság.
2. A magyar nemzet őskora. Mutatvány Beöthy Zsolt képes
magyar irodalomtörténetének sajtó alatt lévő III-ik kiadásából.
(Ethnographia, 1905. 193. 1.)
3. Gyászbeszéd dr. Esztegár László m. n. múzeumi-őr rava-
talánál. (Szamosújvári Közlöny, 1905. jún. 11-iki szám.)
4. Perfid kritika. Válasz egy névtelen bírálónak. (Ethnographia.
1905. 375. 1.)
5. Főtitkári jelentés a M. Néprajzi Társaság 1905 márczius
2 2 -ki rendes évi közgyűlésén. (U. o. 176. 1.)
0. Munkácsi Bernáttal szerkesztette az. Ethnographiát.
Horváth Ignácz
múzeumi őr.
1. Revisnyei Reviczky János Perencz könyvtára 1742-ből.
(Magyar Könyvszemle, 1905. 3. füzete.)
2. Folyóiratok 1904. évből. (Melléklet a Magyar Könyvszemle
1905. 3. füzetéhez.)
3. Történeti repertórium. (Századok, 1905. évfolyamában.)
4. A magyar bibliográfiai irodalom repertóriuma 1904. okt.—
1905. szeptember. (Magyar Könyvszemle, 1905. évfolyamában.)
Kereszt y István
múzeumi őr.
1. A hazai nem magyar nyelvű hírlapok bibliográfiája 1904-ről.
(Magyar Könyvszemle, 1905. évf.)
2. Az új »Syllabaire.« (Magyar Tanügy 18. szám.)
3. Fegyvertáncz. (A Budapesti Újságírók Egyesületének Alma-
nachja, II. évf.)
A Magyar Nemz. Múzeum Széchényi orsz. könyvtára az 1905. évben 105
4. Művészi műsorok. (Művészeti Almanach, 1906. évf.)
ő. Modern Zeneiskola. (Az »Akadémiai Előkészítő Tanfolyam«
évi értesítője.)
6. A m. kir. Opera összes újdonságainak bírálata. (Vasárnapi
Újság.)
7. Lully suite-je: Kell-e a zenetörténet? (Zeneközlöny, 8. 24. sz.)
8. Értekező vagy biráló nagyobb czikkek a Zenelap 6., 7., 8.,
10., 13., 14., 21., 23. számaiban, s az egész évfolyam kritikai rova-
tának nagyobb része.
9. Eredeti nagyobb értekező czikkek a Zenevilág 11., 14., 16..
36., 38., 40. sz. és fordítottak a 37., 39—41., 44—46., 48. sz.
Számos kisebb bírálat.
10. »Petőfi« eine Bio- und Bibliographie von Jos. Szinnyei sen.
11. Átdolgozta Ábrányi Kornél »Altalános zenetörténet« -ét.
12. Szerkesztette a »Magyar Lant« czímű zenei szaklapot.
Dr. Áldásy Antal
múzeumi őr, egyetemi magántanár.
1. Pozsony vármegye jegyzőkönyvei az 1650 — 1665 — 1671.
évekből. (Történelmi Tár, 1905. évfolyam.)
2. Denifle Henrik, Nekrolog. (Magyar Állam, 1905. jún. 16. sz.)
3. Könyvismertetések és kisebb közlemények a Századok.
Turul, Könyvszemle ós Katholikus Szemlében.
Dr. Esztegár László (f 1905. jún. 5.)
múzeumi őr, a m. n. múzeumi tanács előadó-jegyzője, a Magyar Könyvszemle
segédszerkesztője.
1. A Toldi- trilógia eredeti kéziratai a Magyar Nemzeti Múzeum-
ban. (Magyar Könyvszemle, 1905. évf. 3. és 4. füzet.)
2. Magyar írók levelei a bécsi cs. és kir. udvari levéltárban.
(Kéziratban.)
3. Irodalmi Szerződések. (Kéziratban.)
Dr. Melich János
I. osztályú segédőr, egyetemi magántanár, a M. T. Akadémia levelező tagja.
1. Szláv jövevényszavak I. köt. 2. rész: A magyar nyelv
keresztény terminológiája. Budapest, 1905.
2. A brassói latin-magyar szótártöredék, Budapest. 1905. (Meg-
jelent az »Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből« czímű
sorozat III. köt. 4. számaként.)
3. A magyar szótárirodalom (eddig megjelent belőle 2 közle-
mény a Nyelvt. Közlemények XXXV. évfolyamában.)
Magvar Könyvszemle. 1906. II. filzet. H
106 A Magyar Nemz. Múzeum Széchényi orsz. könyvtára az 1905. évben.
4. Adatok a magyar nyelv és helyesírás történetéhez : Az a
hang Árpád-kori előzőjének jelölése (Ny tud. Közi. XXXV. évi.)
5. A »Magyar Nyelv« ez. folyóiratban a) Hibás olvasatok.
b) Kolozsvár, c) Még egyszer a Vászoly névről.
6. A »Magyar Nyelvőr« ez. folyóiratban : a) A »német« nép-
név, b) Suum cuique.
7. A »Nyelvtud. Közlemények« ez. folyóiratban : a) A »székely«
s a »csángó« népnév eredete, b) A magy. »ország« : »uruzag« szerb
horv. ruzag. c) Szalkay László glosszái.
Kováts László
I. osztályú segédőr.
1. A hallei régi magyar könyvtár katalógusa. (Magyar Könyv-
szemle, 1905. évf. I. füzet.)
2. Gróf Teleki László és Nyáry Pál lefoglalt könyvei, (ü. ott)
3. Központi honvódkönyvtár. (Magyar Könyvszemle. 1905.
3. füzet.)
Varjú Elemér
I. oszt. segédőr.
1. Czímeres album Egerben. (Turul, 1905. II. füzet.)
2. Az esztergomi szenátorok társas pecsétje. (Turul, 1905.
ITT. füzet.)
3. A bécsi udvari könyvtár kötés-kiállítása. (Magyar Könyv-
szemle, 1905. IV. füzet.)
4. Könyvismertetések, vegyesek, nekrológok a Turulban és
Magyar Könyvszemlében.
5. Szerkesztette a Turult dr. Schönherr Gyulával.
Dr. Vértesy Jeni)
II. osztályú segédőr.
1. A Képes Krónika irodalmi jelentősége. (Századok, 1905.
évi I. füzet.)
2. Követség Achilleushoz. Fordítás az Iliasból. (Felolvasás a
Budapesti Phil. Társulat 1905. évi májusi ülésén.)
3. Költeményei. Budapest, 1905. Révai és Salamon kny.
4. Költemények a Vasárnapi Újságban, Magyar Szemlében és
a Hazánkban.
Dr. Gulyás Pál
II. osztályú segédőr.
1. Do Maistrc József gróf, mint ember, író és gondolkozó.
Budapest 1905. Stephaneum ny. 8° 00 1. (Különnyomat a Katholikus
Szemle, 1905. évf. II. és III. füzetéből.)
A Magyar Nemz. Múzeum Széchényi orsz. könyvtára az 1905. évben 107
2. Á bécsi könyvkötészeti kiállítás. (Magyar Iparművészet
1905. évf. 1—2. füz. 41—53. 1.)
3. Maupassant. (Figyelő, 1905. évf. 4. füz. 269—73. 1.)
4. Közreműködött a Magyar Könyvszemle 1905. évfolyama
szerkesztésénél.
5. Könyvismertetések : A) Egyetemes Philologiai Közlönyben :
a) Baumgartner Alexander S. J. Die französische Literatur, b) Can-
field Dor. Franc, Corneille and Racine in England. B) Magyar
Könyvszemlében: a) Bellai József, A Temesvár sz. k. városi nyilv.
könyvtár szakczímjegyzéke. b) Champion Pierre, Les plus anciens
monuments de la typographie Parisienne, c) Das Breviárium Grimani.
d) Dézsi Lajos, Balassa és Rimay Istenes Énekeinek bibliográfiája.
e) Graesel Arnim, Führer für Bibliotheksbenutzer, f) Haebler
Konrad, Hundert Kalender- Inkunabeln, g) U. a. Typenrepertorium
der Wiegendrucke. I. h) Kóssa Gyula, Magyar állatorvosi köny-
vészet, i) Köblös Zoltán, Halotti beszédek az Erdélyi Orsz.
Múzeum és kolozsvári ref. kollégium könyvtárában, k) Magyar
könyvészet. I. évf. I) Magyar Minerva III. évf. m) Monographien
des Kunstgewerbes. X. köt. n) Passerini G. L. és Mazzi G., Un
decennio di bibliográfia Dantesca, o) Rössler Elemér, A kassai múzeum
nyilv. könyvtárának czimjegyzéke. p) Strausz Antal, A veszprémi
káptalan könyvtárának betűsoros czímtára. q) id. Szinnyei József,
Magyar írók élete és munkái VIII — X. köt. r) Wózner-Durmits-Pav-
lovszky, A betűszedés elméleti és gyakorlati kézikönyve.
6. Tizenhét vegyes közlemény a Magyar Könyvszemlében.
Dr. Bártfai Szabó László
gyakornok.
1. Proscriptio I. Mátyás korából. (Turul, 1905. I— II. füzetében.)
2. Bírálat, Thurzó Ferencz : A Nagybányai ref. főiskola (Schola
Rivulina) története czímű művéről. (Magyar Könyvszemle, 1905. évi
folyama IV. füzetében.)
3. A hazai Koller családok története. Sajtó alatt.
Dr. Fitos Vilmos
gyakornok.
Az eszme és az igazság. (Sajtó alatt.)
Zászló János
gyakornok.
1. Román származású írók élete és munkássága. Magyar Írók
X. k. 90 f., XI. k. 95 f.
2. Román nemzeti múzeum Nagyszebenben. Ethnogniphia 2. füzet.
108 A Magyar Nemz. Múzeum Széchényi orsz. könyvtára az 1905. évben
3. Hírlapirodalmunk 1904-ben. Magyar Hírlap 251. sz.
4. Román kulturtörekvések. Budapest 228. sz.
5. Budapesti görög-oláh templom pöre. Budapesti Hírlap 189. sz.
6. A görög szertartású magyarok ügye. Magyar Szó 276. sz.
7. Bécs és a nemzetiségek. Budapesti Hirlap 157. sz.
8. Kossuth és a románok. Pesti Hirlap 191. sz.
9. Kossuth és a románok. Pesti Napló 190. sz.
10. Kossuth és a románok. Független Magyarország 1191. sz.
11. Kossuth és a románok. Egyetértés 190. sz.
12. Az aradi püspök támadása. Pesti Hirlap 3. sz.
13. Folosul si urmarile gunoiului maiestrit. Kiadja a m. kir.
kereskedelmi minisztérium. Budapest, 1905. Hornyánszky Viktor
kny. 8-r.
14. Procesul bisericei grecesti romanesti kin Budapesta. Tele-
graf ul Roman 79. sz.
15. Ghina Ronjicic (A román Sappho.) Telegraf ul Roman 138. sz.
és egyéb román vonatkozású czikkek a fővárosi és vidéki magyar
és román lapokban.
Dr. Bányai Elemér
gyakornok.
1. Toldi trilógia kéziratai a M. Nemzeti Múzeumban. (Magyar
Könyvszemle 1905. évf. 3 — 4 füzet. Bevezető közlemények.)
2. Csokonai kiadatlan levelei. (Erdélyi Múzeum 1905. évf.
októberi sz.)
3. Esztegár László. — A Kappel ház. — Mátyás ház. (Vasár-
napi ITjság 1905 évi június, november és deczemberi száma.)
4. Mikó Imre gróf. (Régi Okiratok és Levelek tára 1905. évf.
2 füzet.)
5. Adatok Szamosújvár és az erdélyi örmények történetéhez.
(Több közlemény az Armenia 1905. évfolyamában.)
6. Irodalmi vendéglők és kávéházak. (Uj idők 1905. október.)
7. Örmény Múzeum. Szilágy vármegye monográfiája. (Ethno-
graphia 1. 2. füzete.)
Dr. Sufflay Milán
gyakornok.
1. A két arbei iker-oklevél (1071., 1111.) (Századok, 1905. évf.)
2. Badnak und Kolenda in den ungarischen Geschichtsquellen.
Jagi('\s Archiv für slavische Philologie 1905. évf. (sajtó alatt).
3. Bírálatok : a) Smiciclas : Codex diplomaticus regnorum Croa-
tiac, Dalmatiae et Slav. IL köt. (Századok), b) Laszovszky : Monumenta
historica nobilis comniunitatis Turopolye I. köt. (Turul, 1905. évf.'
A BOLOGNAI MARSIGLI-IRATOK MAGYAR
VONATKOZÁSAI.
Dr. Veress Endrétől.
(EltfÖ közlemény, e#y melléklettel.)
Rómában dolgozván a M. T. Akadémia megbízásából, 15101 .
tavaszán ért, Fraknói Vilmos püspök ajánlatára, Budapest székes-
főváros tanácsának ama kitüntető megbízása, hogy tanulmányozzam
és másoljam le a bolognai egyetemi könyvtárban gróf Marsigli Lajos
Ferdinánd olasz hadi mérnök jelentéseit Budavár 1681 — 86-iki
ostromairól és visszavételéről, örömmel vállalkoztam a föladatra
és teljesítem a nehéz, de szép munkát, mely immár nyomtatás-
ban is megjelent.1 Bevezetésében részletesen előadtam kötetem
megjelenésének előzményeit, s Marsigli életének Budavár vissza-
vételéig terjedő körülményeit. De a tárgy körén kívül esett annak
megemlítése, hogy munkaközben pontosan kijegyezgettem Marsigli
120 kötetnyi kézirati gyűjteményének egyéb magyar vonatkozásait,
hazánk történetét, vagy ismertetését illető adalékait és okleveleit
is, mert jóleső örömmel tapasztaltam, hogy alig van kötete, mely
ne tartalmazna valami kiadatlan új anyagot hazánk ismeretéhez,
s főleg XVII-ik századi állapotának rajzához.
így jött létre Marsigli iratai magyar vonatkozásainak e
leíró katalógusa, miután későbbi három útamban újra meg újra
átnéztem, javitám és kiegészítem jegyzékemet,2 a bolognai egye-
1 »Gróf Marsigli Lajos Ferdinánd olasz hadi mérnök jelentései és tér-
képei Budavár 1684— 1686-iki ostromairól, visszafoglalásáról és helyrajzáról«
czímen bolognai, római, karlsruhei és bécsi levéltárakból közölve megjelent a
»Budapest Régiségei« ez. régészeti és történeti évkönyv legújabb IX. kötete
3_67. lapján, képekkel és mellékletekkel díszítve.
9 T. i. 1903, 1904 és 1905 nyarán, midőn a kész korrektúrát hasonlí-
tani össze az egyes kötetek anyagával.
110 A bolognai Marsigli-iratok magyar vonatkozásai
terni könyvtár vezetőinek lekötelező szívességét és támogatását
élvezve.
Jegyzékem készítésében az alábbi elveket és rendszert követ-
tem, apróra átnézve az egyes pergamen-kötésű köteteket, illetve
colligatumokat, a mint azokat Marsigli halála után rendezték és
felállították.
A köteteknek csak eredeti régi számát közlöm, elhagyván
újabb jelzéseit, pl. Cod. 15. (I. M. 50.), mivel azokat egyszerű
folyószámuk szerint is azonnal megtalálják. A középre fogott kötet-
szám alatt dűlt betűkkel közlöm a kötet teljes czimét, kiegészítve
néha a gyűjtemény egykorú lajstromából, vagy a kötet sarkán
olvasható czímből, ha azok bővebbek és a kötet tartalmáról rész-
letesebb tájékoztatást nyújtanak. Utána adom a magyar vonatko-
zású iratok pontos czimét s alatta kisebb betűnemmel magyarázó
soraimat. Ezt a módot használva tanulmányoztam át Marsigli terje-
delmes köteleit, mindent kijegyezgetve belőlük, a mi magyar érdekű
vagy oláh-magyar vonatkozású volt. Kevesebb részletességgel köz-
löm a horvátországi, dalmácziai és bosnya-herczegoviniai tárgyú
adalékokat, minthogy azok jegyzékét az osztrák Beigl István adta ki
azután, hogy először dolgoztam volt Bolognában.1 Munkája második
felében külön ismerteti 46 kötet magyar vonatkozásait is, de hogy
mily rendszertelenül, felületesen és hibásan, egy kis összehasonlítás
jelen jegyzékünkkel első pillanatra meggyőzheti a kutatókat, kik
számára az ily jegyzékek épp azért készülnek, hogy munkájuk-
ban a kiadó fölösleges idővesztegetéstől megkímélje. Mennyivel
más Thaly Kálmán és Áldásy Antal közleménye, melyekben a
Marsigli-iratok néhány kötetét épp folyóiratunkban ismertették,*
vagy akár Szilmly Ároné, miután Marsigli kéziratait honfitársaink
közül ő látta és tanulmányozta először.3
1 A sarajevoi »Glasnik zemaljskog muzeja u Bosni i Hercegovim«
líK)l-iki XIII. k. 537— 5fi3. 1. jelent meg »Spisi grofa Marsiljia u sveucïlrênuj
biblioteci u Bolonji« czímen; ismertette Margalits Ede a »Századok« 1903.
évf. 277-278. 1.
2 Az illető köteteknél külön idézzük és méltatjuk őket.
3 A M. Tud. Akadémia Értesítője 1868-iki II. évf. 128-142. 1. De ő csu-
pán a keleti tárgyi kéziratokat tanulmányozván, Marsigli 120 kötetnyi vegyes
egyéb iratait csak mellékesen nézte át és említ meg belőlük tizet
Dr. Veress Endrétől 111
Vol. 8.
Raccolta de disegni de fonghi Ongarici, Croatici, Transilvani,
raccoUi nd tempo che il Generale era in quelle parti per stabilire
i confinii fra i due imperi.
Hazai gombák természetes nagyságú szép vízfestésű rajzai, a
XVJI. század végéről; Marsigli jegyzeteivel.
Vol. 4.
Miscellanea rerum naturalium.
Prove di vari rami di piante per Y opera Danubiale.
Elől ily czímű jegyzékkel:
Catalogus itinerarius, hoc est Syllogus universalis plantarum
et herbarum quas per Croatiam, Bosniam, Sclavoniam, Hungáriáé
inférions et Walachiae portionem euntibus nobis Flora colligendas
in aprico posuit sponte nascentes, a mense Majo ad mensem
Octobris usque inclusive, anni Salvatoris nostri MDCC.
Betűrendes lajstrom, a milyen még három más van a kötetben.
Syllogos annotandorum circa physica naturaliave per Tran-
sylvaniam reperiunda.
Figure diverse di fiori e piante, »che si trovano nelle paludi
del Danubio« dipinte e miniate con colori.
Ágak, növények, gyümölcsök rajzai, Marsigli jegyzeteivel ; részben
kiadva rézmetszetben 1726-ban Danubius Pannonico-Mysicus ez. nagy
müve IL kötetében.
Vol. 5.
Piante di fortezze, forti, assedi, ponti, accampamenti, e proposi-
zioni fatte aW Imperatorc Leopoldo nelle guerre delV Ungarin e
dclü Impero dal Generale Conte Lodovico Ferdinando Marsigli.
Ponte sul Danubio; che cominciai a far fabricare a Ham per
stabilire la coramunicatione con la Transilvania, e Servia, e che
poi Sua Altezza di Baden la fece desistere e far fare a Giuvina.
20X30 cm. nagyságú festett térkép, két példányban.
Plan de Petervaradin et des retranchements faicts par
Tannée Imperiale commandée par le Mareschalle Comte de
Caprara, avec les campements, lignes et approches de Tannée
112 A bolognai Marsigli-iralok magyar vonatkozásai
Ottomane commandée par le Grand Vizir Aly Bassa arrivé le
11 Septembre et décampé la nuit du lr au 2. Octobre 1694.
46X64 cm. nagyságú gondosan festett térkép; eredetije annak
a Mattliiolus-féle metszetnek, melyet külön ismertettünk.
Budavár 95X127 cm. terjedelmű térképe. Kiadtam fény-
nyomatban »Budapest Régiségei« IX. k. 12. lapjához csatolva.
Segedin. A szegedi vár 42X61 cm. nagyságú színezett tér-
rajza, s felül maga a vár 35 cm. hosszú látképe, tollra jzban. (Még
egy jobb és egy tökéletlenebb példányban.)
A térképek közt 8-r. füzetkében:
Memóriáié delli edifici, eh' erano de' Turchi in Buda.
Kívül Marsigli sajátkezű írásával ez a czim : Moschee, e bagói
de' Turchi havute in Buda.
Kiadtam »Budapest Régiségei« IX. k. 34—42. 1.
Vol. 8.
Libro di diverse piante di fortezze, ed in esso vi sono h diverse
mie proposizioni yer fortificare Belgrado e Vistmo di Morea, e
la foilificazione delV isola Carolina, che fti fatta nel Danubio
aile Porte ferrée.
Pianta di Buda con la denominazione di tutte le parti d? esse
datali dai Turchi.
Budavár 1 00 cm. hosszú 70 cm. széles térképe török meg-
határozásokkal és nevekkel. — Kiadtam dr. Karácson Imre magyará-
zataival »Budapest Régiségei« IX. k. 43 — 48. 1.
Pianta del forte nelf isola d' Orsova, che feci fabricare per
chilidére il Danubio contro l'armamento delli Turchi.
A mai Ada-Kale (vagy mint Marsigli nevezi: Carolina) sziget
18X24 cm. nagyságú színes térképe.
A kötet többi térképe nem magyar vonatkozású.
Vol. 11.
Mappe diverse miniere (V Ungaria.
Selmeczbányára vonatkozó bányamíveleti térképek. A 32X42 cm.
terjedelmű, Schemmtz felirással, a tárnák átmetszetes képével. Azután
következik Mathias Ethesius 4 vászonra húzott, 40X58 "cm. nagy-
ságú színes térképe bőséges jelmagyarázattal németül és A. 1688
évjelzéssel. Kettő a sehneczbányai felső és alsó bányamiveletet ábra-
Dr. Veress Endrétől 118
zolja, kettőnek pedig »Rat zengrund er Bergwercks-Charten és ftohnitzer
£ysen Bergwercks innheimische Graben« a czime.
Kiadta rézmetszetben, »Mappa metallographica Celebris fodinae
Semnitzensis in Hungária auperiori« ez ím en, a Dunáról írt nagy
műve III. k. 10. tábláján; a 11 — 12. 1. is egyéb két részletrajz.
Vol. 18.
Esercizi militari, die praticava ü Generale Conte Lodovico Fercli-
nando Marsili vei suo regimento d' infanterie^ che aveva nel
servizio delT Imperatore Leopoldo L
Elől tíz színes tábla ábrázolja a gyalogság fegyverzetét és
teljes fölszerelését, finom vízfestésű rajzokban.
Utána az »Esercitio del fantacino col mos ehet to e mezza ásta«
következik 13X17 cm. nagyságú 63 szines rajzban; majd az »Eser-
citio del fantacino col moschetto e stiletto« 88 rajzban ; aztán az
»Esercitio del fantacino col fucilo, stiletto, granata da manó, e
manaia proprio alii soli granatieri« 100 rajzban és végül az »Eser-
citio del fantacino col moschetto, fassina, zappa per montare e fare
e difendere gl' approci« 41 rajzban, minden kép alatt a megfelelő
német vezényszóval.
Folytatólagosan a hadsereg többi részét, tiszteket és huszárokat,
betegápolókat és zászlótartókat tünteti fel 33 (részben befejezetlen)
ónrajz.
Vol. 15.
La popclalione di Transüvania, composta di vai-ie nationi, di
diverse lingue, religioni, tisi e vestiti.
18X30 cm. nagyságú színes costume-képek, nemzetek szerint
rendezve, elől rövid ismertetéssel. A képek nem művészi kivitelűek,
de korhűek és Erdély XVII. századi viselete történetéhez rendkívül
becsesek. A kötet beosztása ez :
Nationi in Transüvania: Ungara, Saxona, Valacca, Greca,
Armena, Anabattista, Zingara.
Distintione della lingua, religione, impieghi, e vestiti pralticati
dalia natione Ungara, che popola gran parte della Transüvania.
Questa si divide in: Ungara vera, che abita le parti inferiori
della Transüvania; Ungara Sicula, che abita le parti superiori
deüa Transüvania, detta Siculia. Ambe di lingua Ungara, diversifi-
candosi neu1 accento, ed in aleune parole Seite conservatosi
tuttavia dalli Siculi. Ambe di religione: Cattolica, Calvinista,
112 A bolognai Marsigli-iratok magyar vonatkozásai
Ottomane commandée par le Grand Vizir Aly Bassa arrivé le
11 Septembre et décampé la nuit du lr au 2. Octobre 1694.
46X64 cm. nagyságú gondosan festett térkép; eredetije annak
a Matthiolus-féle metszetnek, melyet külön ismertettünk.
Budavár 95X127 cm. terjedelmű térképe. Kiadtam fény-
nyomatban »Budapest Régiségei« IX. k. 12. lapjához csatolva.
Segedin, A szegedi vár 42X61 cm- nagyságú színezett tér-
rajza, s felül maga a vár 35 cm. bosszú látképe, tollra jzban. (Még
egy jobb és egy tökéletlenebb példányban.)
A térképek közt 8-r. füzetkében :
Memóriáié delli edifici, eh' erano de' Turclii in Buda.
Kívül Marsigli sajátkezű írásával ez a czím : Moschee, e bagni
de' Turcbi ha vu te in Buda.
Kiadtam »Budapest Régiségei« IX. k. 34—42. 1.
Vol. 8.
Libro di diverse piante di fortezze, ed in csaó vi sono le diverse
mie proposizioni per fortificare Behjrado e Vistmo di Morea, e
la fort ifi cazione delV isola Carolina, che fii falta nel Danubio
alle Porte ferrée.
Pianta di Buda con la denominazione di tutte le parti d'
datali dai Turchi.
Budavár 1 00 cm. hosszú 70 cm. széles térképe török meg-
határozásokkal és nevekkel. — Kiadtam dr. Karácson Imre magyará-
zataival »Budapest Régiségei« IX. k. 43—48. 1.
Pianta del forte nelf isola d' Orsova, che feci fabricare per
chiudere il Danubio contro larmamento delli Turchi.
A mai Ada-Kale (vagy mint Marsigli nevezi: Carolina) sziget
18X24 cm. nagyságú színes térképe.
A kötet többi térképe nem magyar vonatkozású.
Vol. 11.
Mappe diverse miniere d* Ungarin.
Selmeczbányára vonatkozó bányamíveleti térképek. A 32X42 cm,
terjedelmű. Schemvitz felírással, a tárnák átmetszetes képével. A in tál
következik Mathias Ethesius 4 vászonra húzott, 40X58 cm. nagy-
ságú színes térképe bőséges jelmagyarázattal németül és A. 1668
év jelzéssel. Kettő a selmeczbányai felső és alsó bányám iveletet áb+
II-
>az
..•tz.
lien.
utuk
képe.
pontos
»rlóczai
tették.
,i mono-
rale.
letszetbcn
•ment*'
r '*'
114 A bolognai Marsigli- iratok magyar vonatkozásai
Ariana. Ambe d' impieghi: militari, politic), juditiarii; per li quali
questa governa e comanda a tutte Y alive nationi. Ambe di vestiti
per omini d' ogni stato, donne d' ogni stato, délia forma, che
mostrano le sossequenti figure:
Parochus secularis catholicus. Franciscanus Transylvanicu?.
Fastor Calvinianus. Studiosus Calvinisticus. Miles Siculicus. Siculus
Csikiensis. Foemina Siculica Csikiensis. (Három más kép hiányzik.)
Ezt az ismertetést Marsigli táblázatosan s igen áttekinthető
alakban adja minden erdélyi népről, kivéve az örményeket, kikről
ügy látszik azért nem emlékszik meg, mivel rajzot, képet nem
kapott róluk.
Marsigli érdekes hat táblázatát s a képek jegyzékét betű-híven
közli dr. Aldásy Antal a »Magyar Könyvszemle« 1892/93-iki évf.
268 — 274. lapján, s így a magyarokról szóló részt is csak tájékoz-
tatóul mutatjuk be ismét. Megjegyezzük azonban, hogy az oláhokról
vett 4, a görögökről vett 2, s a czigányokról vett 3 kép hiányzik.
Ezt a viselettörténeti szempontból annyira fontos 25 vízfestésű
képet egyébiránt a M. Tud. Akadémia Történelmi Bizottsága eredeti
szineikkel lemásoltatta, s így azok másolatgyűjteményében könnyen
rendelkezésére állnak tudósainknak. Egyébként ismertette őket Thaly
Kálmán, az »Akadémiai Értesítő« 1893. évf. 659—661. lapján.
Vol. 19.
Co. Aloysii Ferdinandi Marsigli Epitome historicum regni Hun-
gáriáé, sive prodromua et introductio ad »Acta executionis pacis
Carlowicensis* l ad dementem XL P. M.
Nagy negyedrétü 59 ívlapra terjedő gondosan irt kézirat, a
kötet sarkán »Bellum Tekelianum« felirattal.
Vol. 20.
Avium danubialium cóllectio.
Hazai madarak színes rajzai ; egy részök rézmetszetben kiadva
Marsigli Dunáról írt nagy műve V. kötetében.
Vol. 21.
Ichnog raphia fortalitiorum limitaneorum. quae, vi/jore pacis
Karlovitzcnsis, plurimam partem sunt destructa ant evacuate;
uti quidem relationes hue spectantes clarius docent
Notandum: in omnibus scalis orgyiae intelliguntur.
1 Ez a czíme az okleveleket tartalmazó Vol. 16-nak is.
Dr. Veress Endrétől 115
32X45 cm. (vagy néha valamivel kisebb) terjedelmű gondosan
festett magyar^ és horvátországi és boszniai terv- és várrajzok. Jegy-
zékök ím ez : 2. Zalánkemény. 3. Mitrovicza. 4. Morovig. 5. Batzka.
6. Brod. 7. Ugyanaz lerombolva. 8. Gradiska, 9 — 11. Jeszenovitz.
12. Dubitza. 13. Kastanovitz. 14. Ó- és Űj Növi. 15. Zerin. 16.Pedaly.
17. Gvozdansky. 18. Sluin. 19. Krémen. 20. Dresnik. 21. Gratsatz.
22. Lapats. 23. Poritsovatz. 24. Svonygrad. 27. Titel. (Oldalt a vár lát-
képével.) 28. Becskerek. 29. Ugyanaz lerombolva. (Következik négy
számozatlan és aláírás nélküli.) 25. Sablya. 26. Ugyanaz lerombolva.
27.1 Becse. (Mellékelten: lerombolva.) 28. Kanisa, a Tisza mellett.
(Mellékletén: lerombolva.) 29. Szeged. (Oldalt a város látképével.)
30. Ugyanaz lerombolva. 31. Csanád. (A vár látképével együtt.)
32. Ugyanaz lerombolva. 33. Arad. 34. Lippa.2 (Két példányban.)
35. Ugyanaz lerombolva. 36. Vepries. 37. Ugyanaz lerombolva. 38.Facset.
39. Ugyanaz lerombolva. 40. Lúgos. 41. Ugyanaz lerombolva. 42. Zsidó-
vár. 43. Ugyanaz lerombolva. 44 — 45. Karánsebes. 46. Ugyanaz lerom-
bolva. 47. Egris. 48. Ugyanaz lerombolva. 49. Bogcsán. 50. Ugyanaz
lerombolva. 51. Mehádia. 52. Ugyanaz lerombolva. 53. Versetz.
55. Ugyanaz lerombolva. 58. Brod és vidéke. 59. Doboy. 60. Deschen.
61. Magoley látképe. (Campement de 30 Octobre 1697.) 62. Prantuk
látképe. 63. Visoka. (1697 október 25-26.) 64. Seralya látképe.
(1697 október 23—24.) 65. Jajcza vára.
E rajzokat Marsigli tábornok és mérnöki kara készíté pontos
fölvételek alapján 1697 őszén, mielőtt a várakat az 1699-iki karlóczai
békekötés értelmében lerombolták, vagy használhatatlanná tették.
Ez ad a rajzoknak kiváló jelentőséget, s a megyei és városi mono-
gráfiák írói megbízható képekül használhatják fel őket.
Vol. 22.
Raccolta di vari pesci discgnati e miniati al naturale.
Hazai halak színes rajzai : egy részük kiadva rézmetszetben
Marsigli Dunáról írt nagy műve IV. kötetében.
Vol. 23.
Osservazioni naturali sopra li strati de monti delle conche
perlifere di Boemia. Delle miniere di TJngaria, particular mente
di Schemnitz.
Ezt Marsigli felszólítására írta egy bányászmérnök :
Observationes naturales factae per decursum anni 1704 a
Johanne Scheuchzero M. C.
1 A lapszámozás mint látszik téves.
• Ennek rajzát közöltem 1901-ben »Izabella királyné« ez. munkám
203. lapján.
116 A bolognai Marsigli-iratok magyar vonatkozásai
Ehhez mellékelten találjuk a selmeczbányai bányatelep szép
térrajzát, 124 pontból álló szövegmagyarázattal.
Berg-Karten über dero Röm. Kay. May. unsers Allergnädigsten
Herrn Herrn Golt-Kunsthandlungs Grueben und allen darzu-
gehörigen Tag-gebäuden. So den 19. Junii 1703 abgezogen, und
aufgetragen worden, wie ein und anders numerirter zu sehen
befündlich. Ander Jacob Schmidl,
Bergschaffer.
VoL 24.
Saccolta di 122 mappe di osservazioni müitari cd erudite
fatte dal Generale Marsili per i limiti dei dtui imperii, die si
dendono per la vera Ungaria e pet regni adjacent^ e che si
dovranno rhcontrare colle mappe poste in netto, potendo essere
in queste notizie ommesse in qudli.
Kisebb-nagyobb alakú térképvázlatok, eredeti felvételek és
hadi meneteket ábrázoló térképek, úgy a mint azokat Marsigli
1693-tól kezdve készíté. Különös említésre méltók ez alábbiak:
l.1 L' Ungaria inondata con incomodo delle marchie degl1
esserciti mostrata in mappa con il proietto del rimedio possibile
per non novarsi più air estremità dell' anno 1693, nel quale fu si
grande inondatione.
31X41 cm. nagyságú tollra jz, az áradások jelzésével.
6. Mappa di là del Tibisco fatta nell' anno 1697.
Színezett nagy térkép, a Tiszától az Öltig terjedő földekről.
7. Mappa delle marchie e contramarchie deli' armata nell'
anno 1696.
A Duna völgye Érdtől Futtákig s a Tiszavidók feltüntetésével ;
nagy szines térrajz.
8. Mappa, che mostra le più commode marchie tanto per
l'armata, che proviande dal Danubio, Tibisco e Marusio a Temisvár,
e da questo per rimettersi di novo occorendo al Danubio in
soccorso delle piazze délia Schiavonia, corne la strada, che piglia-
ranno li soccorsi delli Turchi da Belgrado a tal piazza.
A Maros, Béga és Temes folyók vidéke Belgrádig, színesen.
13. Recognitione nell' anno 1694 per trovar modo di fare
un ponte sopra del Danubio a Baja.
Térképvázlat tollal kidolgozva.
1 E számok a kötet darabszámát jelzik.
Dr. Veress Endrétől 117
19. Buda s a budai Duna-part (20X62 cm. nagyságú) szines
távlati rajza Ó-Budáig, jobboldalt két római-kori »Fragmenti
d' aquedotti« rajzával.
29. Entrata e sortite in Transilvania.
Befejezetlen, 85 cm. hosszú finom térrajz.
30. Sito, pianta d* aviso d' lllok, fatto nelF anno 1094.
Az illoki vár 24X30 cm. nagyságú szines térrajza.
32—33. Passagio fatto da me sul Danubio e sue paludi, da
Veresmarton a Culut durante la grande inondatione d' esso negF
ultimi di Giugnio F anno 1693.
Két 48X71 cm. nagyságú szines térkép.
37. Distretto di Buda, nominato in Turco.
Budavára és környékének 60X60 cm. nagyságú térképe, oldalt
A — U és 1 — 14 számú jelmagyarázattal. — Kiadtam dr. Karácson
Imre magyarázó jegyzeteivel »Budapest Régiségei« IX. k. 48—50. 1.
44. Prime notitie per Clain Canisa nelF anno 1694.
Német jelmagyarázattal bővített kis térképvázlat.
49. Confluenza del Dravo nel Danubio F anno 1695 osservata.
Kis 20X32 cm. nagyságú szines térkép.
57. Carta del distretto d'Alba Julia.
6X9 cm. nagyságú finom festett térkép, jelmagyarázattal.
61. Mappa idrografica del Danubio da Kobilla sino all
aboccatura del Tibisco, fatta per la lite fra Fadmiraglio e vice-
admiraglio.
Szines 19X55 cm. nagyságú térkép.
66. Mappa del proietto dato all1 Elettore di Sassonia per
la campagna del 1697.
Dalmácziától egész Erdélyig terjedő nagy térképvázlat.
137. Delineatio praelii Romani, ex Alba Julia.
Lovas csatát és foglyokat ábrázoló 137 cm. hosszú és 25 cm.
magas két tusrajz, 46 alakkal ; melynek hátlapjára Marsigli e szavakat
irta : Li desiderati dissegni d' Alba-Julia. — Valami reliefről lehetnek
másolva, de minden bővebb felvilágosítás nélkül.
Ezeken kívül még számos más magyarországi térképvázlat
hever e kötetben, melyeknek egyenkénti fölsorolását — épp csonka
voltuk miatt — fölöslegesnek tartottam.
110 A bolognai Marsigli-iratok magyar vonatkozásai
temi könyvtár vezetőinek lekötelező szívességét és támogatását
élvezve.
Jegyzékein készítésében az alábbi elveket és rendszert követ-
tem, apróra átnézve az egyes pergamen-kötésű köteteket, illetve
colligatumokat, a mint azokat Marsigli halála után rendezték és
felállították.
A köteteknek csak eredeti régi számát közlöm, elhagyván
újabb jelzéseit, pl. Cod. 15. (I. M. 50.), mivel azokat egyszerű
folyószámuk szerint is azonnal megtalálják. A középre fogott kötet-
szám alatt dúlt betűkkel közlöm a kötet teljes czímét, kiegészítve
néha a gyűjtemény egykorú lajstromából, vagy a kötet sarkán
olvasható czímből, ha azok bővebbek és a kötet tartalmáról rész-
letesebb tájékoztatást nyújtanak. Utána adom a magyar vonatko-
zású iratok pontos czímét s alatta kisebb betűnemmel magyarázó
soraimat. Ezt a módot használva tanulmányoztam át Marsigli terje-
delmes köteteit, mindent kijegyezgetve belőlük, a mi magyar érdekű
vagy oláh-magyar vonatkozású volt. Kevesebb részletességgel köz-
löm a horvátországi, dalmácziai és bosnya-herczegoviniai tárgyú
adalékokat, minthogy azok jegyzékét az osztrák Beigl István adta ki
azután, hogy először dolgoztam volt Bolognában.1 Munkája második
felében külön ismerteti 46 kötet magyar vonatkozásait is, de hogy
mily rendszertelenül, felületesen és hibásan, egy kis összehasonlítás
jelen jegyzékünkkel első pillanatra meggyőzheti a kutatókat, kik
számára az ily jegyzékek épp azért készülnek, hogy munkájuk-
ban a kiadó fölösleges idővesztegetéstől megkímélje. Mennyivel
más Thaly Kálmán és Áldásy Antal közleménye, melyekben a
MarsigH-iratok néhány kötetét épp folyóiratunkban ismertették,2
vagy akár Szilády Ároné, miután Marsigli kéziratait honfitársaink
közül ő látta és tanulmányozta először.3
1 A sarajcvoi »Glasnik zemaljskog muzeja u Bosni i Hercegovim«
líK)l-iki XIII. k. 537— 563. 1. jelent meg »Spisi grofa Marsiljia u sveuSili&ioj
biblioteci u Bolonju czímcn: ismertette Margalits Ede a »Századok« 1903.
évf. 277—278. 1.
2 Az illető köteteknél külön idézzük és méltatjuk őket.
* A M. Tud. Akadémia Értesítője 1868-iki 11. évf. 128-142. 1. De ő csu-
pán u keleti tárgyú kéziratokat tanulmányozván, Marsigli 120 kötetnyi vegyes
egyéb iratait csak mellékesen nézte át és említ meg belőlük tizet.
Dr. Veress Endrétől 111
Vol. 8.
RaccóUa de disegni de fonghi Ongarici, Croatici, Transilvani
raccclti nel tempo che il Generale era in quelle parti per stabilere
i confinii fra i due imperi.
Hazai gombák természetes nagyságú szép vízfestésű rajzai, a
XVJI. század végéről ; Marsigli jegyzeteivel
Vol. 4.
Miscellanea rerum naturalium.
Prove di vari rami di piante per V opera Danubiale.
Elől ily czímü jegyzékkel:
Catalogus itinerarius, hoc est Syllogus universalis plantarum
et herbarum quas per Croatiam, Bosniam, Sclavoniam, Hungáriáé
inferioris et Walachiae portionem euntibus nobis Hóra colligendas
in aprico posuit sponte nascentes, a mense Majo ad mensem
Octobris usque inclusive, anni Salvatoris nostri MDCC.
Betűrendes lajstrom, a milyen még három más van a kötetben.
Syllogos annotandorum circa physica naturaliave per Tran-
sylvaniam reperiunda.
Figure diverse di fiori e piante, »che si trovano nelle paludi
del Danubio« dipinte e miniate con colori.
Agak, növények, gyümölcsök rajzai, Marsigli jegyzeteivel ; részben
kiadva rézmetszetben 1726-ban Danubius Pannonico-Mysicus ez. nagy
műve IL kötetében.
Vol. 5.
Piante di fortezze, forti, assedi, ponti, accampamenti, e proposi-
zioni faite aW Imperatore Leopoldo nelle guerre delV Ungaria e
dclV Impero dal Generale Conte Lodovico Ferdmando Marsigli.
Ponte sul Danubio; che cominciai a far fabricare a Ham per
slabilire la communicatione con la Transilvania, e Servia, e che
poi Sua Altezza di Baden la fece desistere e far fare a Giuvina.
20X30 cm. nagyságú festett térkép, két példányban.
Plan de Petervaradin et des retranchements faicts par
l'armée Imperiale commandée par le Mareschalle Comte de
Caprara, avec les campements, lignes et approches de Tannée
112 A bolognai M arsigli- iratok magyar vonatkozásai
Ottomane commandée par le Grand Vizir Aly Bassa arrivé le
11 Septembre et décampé la nuit du lr au 2. Octobre 1694.
46X64 cm. nagyságú gondosan festett térkép ; eredetije annak
a Matthiolus-féle metszetnek, melyet külön ismertettünk.
Budavár 95X127 cm. terjedelmű térképe. Kiadtam fény-
nyomatban »Budapest Régiségei« IX. k. 12. lapjához csatolva.
Segedin. A szegedi vár 42X61 cm. nagyságú színezett tér-
rajza, s felül maga a vár 35 cm. hosszú látképe, tollra jzban. (Még
egy jobb és egy tökéletlenebb példányban.)
A térképek közt 8-r. füzetkében:
Memóriáié delli edifici, eh' erano de' Turchi in Buda.
Kívül Marsigli sajátkezű írásával ez a czím : Moschee, e hágni
de' Turchi havute in Buda.
Kiadtam »Budapest Régiségei« IX. k. 34 — 42. 1.
Vol. 8.
Libro di diverse piante di fortezze, ed in esso vi sono h diverse
mie proposizioni per fortificare Belgrado e Vistmo di Morea, e
la fort ifi cazione delV isola Carolina, elte fii fatta nel DanuUo
aile Porte ferrée.
Pianta di Buda con la denominazione di tutte le parti d' esse
datali dai Turchi.
Budavár 1 00 cm. hosszú 70 cm. széles térképe török meg-
határozásokkal és nevekkel. — Kiadtam dr. Karácson Imre magyará-
zataival »Budapest Régiségei c IX. k. 43 — 48. 1.
Pianta del forte nelf isola d' Orsova, che feci fabricare per
chilidére il Danubio contro Tarmamento delli Turchi.
i
A mai Ada-Kale (Vagy mint Marsigli nevezi: Carolina) sziget
18X24 cm. nagyságú színes térképe.
A kötet többi térképe nem magyar vonatkozású.
Vol. 11.
Mappe diverse miniere d' Ungaria.
Selmeczbányára vonatkozó bányamíveleti térképek. A 32X42 cm.
terjedelmű, Schemiiitz felírással, a tárnák átmetszetes képével. Azután
következik Mathias Ethesius 4 vászonra húzott, 40X58 "cm. nagy-
ságú színes térképe bőséges jelmagyarázattal németül és A. 1688
évjelzéssel. Kettő a sehneezbányai felső és alsó bányamiveletet ábra-
Dr. Veress Endrétől UH
zolja, kettőnek pedig »Ratzengrunder Bergwercks-Charten és Rohnitzer
Ey8en Bergwercks innheimische Graben« a czíme.
Kiadta rézmetszetben, > Mappa metallographica Celebris fodinae
Semnitzensis in Hungária superior i« czímen, a Dunáról írt nagy
műve III. k. 10. tábláján; a 11 — 12. 1. is egyéb két részletrajz.
Vol. 18.
Esercizi mü'dari, elte praticava ü Generale Conte Lodovico Ferdi-
nando Marsili vei suo regimento d1 infanterie^ che aveva nel
servizio délV Imperatore Leopoldo I.
Elől tíz színes tábla ábrázolja a gyalogság fegyverzetét és
teljes fölszerelését, finom vízfestésű rajzokban.
Utána az »Esercitio del fantacino col moschetto e mezza ásta«
következik 13X1' cm- nagyságú 63 szines rajzban; majd az »Eser-
citio del fantacino col moschetto e stiletto« 88 rajzban ; aztán az
»Esercitio del fantacino col fucilo, stiletto, granata da manó, e
manaia proprio alii soli granatieric 100 rajzban és végül az »Eser-
citio del fantacino col moschetto, fassina, zappa per montare e fare
e difendere gl' approci« 41 rajzban, minden kép alatt a megfelelő
német vezényszóval.
Folytatólagosan a hadsereg többi részét, tiszteket és huszárokat,
betegápolókat és zászlótartókat tünteti fel 33 (részben befejezetlen)
ónrajz.
Vol. 15.
Im popclaiione di Transilvania, composta di varie nationi, di
diverse lingue, religioni, %csi e vestiti.
18X^0 cm. nagyságú színes costume-képek, nemzetek szerint
rendezve, elől rövid ismertetéssel. A képek nem művészi kivitelűek,
de korhűek és Erdély XVII. századi viselete történetéhez rendkívül
becsesek. A kötet beosztása ez :
Nationi in Transilvania: Ungara, Saxona, Valacca, Greca,
Armena, Anabattista, Zingara.
Distifitione della lingua, religione, impieghi, e vestiti pralticati
dalia natione Ungara. che popola gran parte della Transilvania.
Questa si divide in: Ungara vera, che abita le parti inferiori
della Transilvania; Ungara Sicula, che abita le parti superiori
della Transilvania, detta Siculia. Ambe di lingua Ungara, diversifi-
candosi nell' accento, ed in aleune parole Seite conservatosi
tuttavia dalli Siculi. Ambe di religione: Cattolica, Calvinista,
114 A bolognai Marsigli-iratok magyar vonatkozásai
Ariana. Ambe d' impieghi: militari, politici, juditiarii; per li quali
questa governa e comanda a tutte Y altre nationi. Ambe di vestiti
per omini d' ogni stato, donne d' ogni stato, della forma, che
mostrano le sossequenti figure:
Parochus secularis catholicus. Franciscanus Transylvanicus.
Pastor Calvinianus. Studiosus Calvinisticus. Miles Sieulicus. Siculus
Csikiensis. Foemina Siculica Csikiensis. (Három más kép hiányzik.)
Ezt az ismertetést Marsigli táblázatosan s igen áttekinthető
alakban adja minden erdélyi népről, kivéve az örményeket, kikről
úgy látszik azért nem emlékszik meg, mivel rajzot, képet nem
kapott róluk.
Marsigli érdekes hat táblázatát s a képek jegyzékét betű-híven
közli dr. Aldásy Antal a »Magyar Könyvszemle« 1892/93-iki évf.
268 — 274. lapján, s így a magyarokról szóló részt is csak tájékoz-
tatóul mutatjuk be ismét. Megjegyezzük azonban, hogy az oláhokról
vett 4, a görögökről vett 2, s a czigányokról vett 3 kép hiányzik.
Ezt a viselet történeti szempontból annyira fontos 25 vízfestésű
képet egyébiránt a M. Tud. Akadémia Történelmi Bizottsága eredeti
Bzineikkel lemásoltatta, s így azok másolatgyűjteményében könnyen
rendelkezésére állnak tudósainknak. Egyébként ismertette őket Thaly
Kálmán, az »Akadémiai Értesítő« 1893. évf. 659 — 661. lapján.
Vol. 19.
Co. Aloysü Ferdinandi Marsigli Epitome históriáim regni Hun-
gáriáé, sive prodromus et introdactio ad *Acta exectttionis paci*
Carlowicensis« l ad dementem XL P. M.
Nagy negyedrétü 59 ivlapra terjedő gondosan irt kézirat, a
kötet sarkán »Bellum Tekelianum« felirattal.
Vol. 20.
Avium dmiubialium coUectio.
Hazai madarak színes rajzai ; egy részök rézmetszetben kiadva
Marsigli Dunáról írt nagy műve V. kötetében.
Vol. 21.
Ichnog raphia fortalitiorum limitaneortim, quae, vigore pacis
Karlovitzensisy plurimam partem sunt dcstructa aut evacuate;
uti quidem relutiones hue spectantes clarius docent.
Notandum: in omnibus scalis orgyiae intelliguntur.
1 Ez a czíme az okleveleket tartalmazó Vol. 16-nak is.
Dr. Veress Endrétől 115
32X45 cm. (vagy néha valamivel kisebb) terjedelmű gondosan
festett magyar* és horvátországi és boszniai terv- és várrajzok. Jegy-
zékök ím ez : 2. Zalánkemény. 3. Mitrovicza. 4. Morovig. 5. Ratzka.
6. Brod. 7. Ugyanaz lerombolva. 8. Gradiska, 9 — 11. Jeszenovitz.
12. Dubitza. 13. Kastanovitz. 14. Ó- és Űj Növi. 15. Zerin. 16.Pedaly.
17. Gvozdansky. 18. Sluin. 19. Krémen. 20. Dresnik. 21. Gratsatz.
22. Lapats. 23. Poritsovatz. 24. Svonygrad. 27. Titel. (Oldalt a vár lát-
képével.) 28. Becskerek. 29. Ugyanaz lerombolva. (Következik négy
számozatlan és aláírás nélküli.) 25. Sablya. 26. Ugyanaz lerombolva.
27.1 Becse. (Mellékelten: lerombolva.) 28. Kanisa, a Tisza mellett.
(Mellékletén: lerombolva.) 29. Szeged. (Oldalt a város látképével.)
30. Ugyanaz lerombolva. 31. Csanád. (A vár látképével együtt.)
32. Ugyanaz lerombolva. 33. Arad. 34. Lippa.2 (Két példányban.)
35. Ugyanaz lerombolva. 36. Vepries. 37. Ugyanaz lerombolva. 38.Facset.
39. Ugyanaz lerombolva. 40. Lúgos. 41. Ugyanaz lerombolva. 42. Zsidó-
vár. 43. Ugyanaz lerombolva. 44 — 45. Karánsebes. 46. Ugyanaz lerom-
bolva. 47. Egri s. 48. Ugyanaz lerombolva. 49. Bogosán. 50. Ugyanaz
lerombolva. 51. Mehádia. 52. Ugyanaz lerombolva. 53. Versetz.
55. Ugyanaz lerombolva. 58. Brod és vidéke. 59. Doboy. 60. Deschen.
61. Magoley látképe. (Campement de 30 Octobre 1697.) 62. Prantuk
látképe. 63. Visoka. (1697 október 25-26.) 64. Seralya látképe.
(1697 október 23—24.) 65. Jajcza vára.
E rajzokat Marsigli tábornok és mérnöki kara készíté pontos
fölvételek alapján 1697 őszén, mielőtt a várakat az 1699-iki karlóczai
békekötés értelmében lerombolták, vagy használhatatlanná tették.
Ez ad a rajzoknak kiváló jelentőséget, s a megyei és városi mono-
gráfiák írói megbízható képekül használhatják fel őket.
Vol. 22.
Raccólta di vari pesci disegnati e miniati al naturale.
Hazai halak színes rajzai : egy részük kiadva rézmetszetben
Marsigli Dunáról irt nagy műve IV. kötetében.
Vol. 23.
Osservazioni naturali sopra li strati de monti dellc conche
perlifere di Boemia. Delle miniere di TJngaria, particolarynentc
di Schemnitz.
Ezt Marsigli felszólítására írta egy bányászmérnök :
Observationes naturales factae per decursum anni 1701 a
Johanne Scheuchzero M. C.
1 A lapszámozás mint látszik téves.
• Ennek rajzát közöltem 1901-ben »Izabella királyné« ez. munkám
203. lapján.
116 À bolognai Marsigli-iratok magyar vonatkozásai
Ehhez mellékelten találjuk a selmeczbányai bányatelep szép
térrajzát, 124 pontból álló szövegmagyarázattal.
Berg-Karten über dero Röm. Kay. May. unsers Allergnädigsten
Herrn Herrn Golt-Kunsthandlungs Grueben und allen darzu-
gehörigen Tag-gebäuden. So den 19. Junii 1703 abgezogen, und
aufgetragen worden, wie ein und anders numerirter zu sehen
befündlich. Ander Jacob Schmidl,
Bergschaffer.
VoL 24.
Saccolta di 122 mappe di osservazioni müitari ed erudite
fatte dal Generale Marsili per i limüi dei due imperii, che si
dendono per la vera Ungaria e pei regni adjaœenti, e che si
dovranno riscontrare colle mappe poste in netto, petendo essere
in queste notizie ammesse in quelli.
Kisebb-nagyobb alakú térképvázlatok, eredeti felvételek és
hadi meneteket ábrázoló térképek, úgy a mint azokat Marsigli
1693-tól kezdve készíté. Különös említésre méltók ez alábbiak:
l.1 L' Ungaria inondata con incomodo delle marchie degF
esserciti mostrata in mappa con il proietto del rimedio possibile
per non novarsi più alF estremità dell' anno 1693, nel quale fu si
grande inondatione.
31X41 cm. nagyságú tollra jz, az áradások jelzésével.
6. Mappa di iá del Tibisco fatta nell' anno 1697.
Színezett nagy térkép, a Tiszától az Öltig terjedő földekről.
7. Mappa delle marchie e contramarchie deli1 armata nell*
anno 1696.
A Duna völgye Érdtől Futtákig s a Tiszavidék feltüntetésével :
nagy szines térrajz.
8. Mappa, che mostra le più commode marchie tanto per
l'armata, che proviande dal Danubio, Tibisco e Marusio a Temisvár.
e da questo per rimettersi di novo occorendo al Danubio in
soccorso delle piazze délia Schiavonia, corne la strada, che piglia-
ranno li soccorsi delli Turchi da Belgrado a tal piazza.
A Maros, Béga és Temes folyók vidéke Belgrádig, szinesen.
13. Recognitione nelF anno 1694 per trovar modo di fare
un ponte sopra del Danubio a Baja.
Térképvázlat tollal kidolgozva.
1 E számok a kölet darabszámát jelzik.
Dr. Veress Endrétől 117
19. Buda s a budai Duna-part (20X62 cm. nagyságú) szines
távlati rajza Ó-Budáig, jobboldalt két római-kori »Fragmenti
d' aquedottic rajzával.
29. Entrata e sortite in Transilvania.
Befejezetlen, 85 cm. hosszú finom térrajz.
30. Sito, pianta d? aviso d' lllok, fatto nelP anno 1094.
Az illoki vár 24X30 cm. nagyságú szines térrajza.
32—33. Passagio fatto da me sul Danubio e sue paludi, da
Veresmarton a Culut durante la grande inondatione d' esso negl'
Ultimi di Giugnio V anno 1693.
Két 48X71 cm. nagyságú szines térkép.
37. Distretto di Buda, nominato in Turco.
Budavára és környékének 60X60 cm- nagyságú térképe, oldalt
A — U és 1 — 14 számú jelmagyarázattal. — Kiadtam dr. Karácson
Imre magyarázó jegyzeteivel »Budapest Kégiségei« IX. k. 48—50. 1.
44. Prime notitie per Clain Canisa nell' anno 1694.
Német jelmagyarázattal bővített kis térképvázlat.
49. Confluenza del Dravo nel Danubio Y anno 1695 osservata.
Kis 20X32 cm. nagyságú szines térkép.
57. Carta del distretto d'Alba Julia.
6X9 cm. nagyságú finom festett térkép, jelmagyarázattal.
61. Mappa idrografiea del Danubio da Kobilla sino all
aboccatura del Tibisco, fatta per la lite fra Tadmiraglio e vice-
admiraglio.
Szines 19X55 cm. nagyságú térkép.
66. Mappa del proietto dato air Elettore di Sassonia per
la campagna del 1697.
Dalmácziától egész Erdélyig terjedő nagy térképvázlat.
137. Delineatio praelii Romani, ex Alba Julia.
Lovas csatát és foglyokat ábrázoló 137 cm. hosszú és 25 cm.
magas két tusrajz, 46 alakkal ; melynek hátlapjára Marsigli e szavakat
írta : Li desiderati dissegni d' Alba-Julia. — Valami reliefről lehetnek
másolva, de minden bővebb felvilágosítás nélkül.
Ezeken kívül még számos más magyarországi térképvázlat
bever e kötetben, melyeknek egyenkénti fölsorolását — épp csonka
voltuk miatt — fölöslegesnek tartottam.
118 A bolognai Marsigli-iratok magyar vonatkozásai
Vol. 28.
Notizie géographe e genealogiclie ddV Ungaria, raccdtt* dal
Generale Conte Marsíli.1
Első része metszésre elkészített 9 drb. gondos, 43X60 cm.
nagyságú térképet tartalmaz: Monarchia Hungarica in sua régna,
principatus et ducatus divisa, nimirum Hungáriám veram, Bosnam.
Serviam, Croatiam, Sclavoniam, Erzegovinam, Moldáviám, Valachiam.
Transylvaniam, Banatum Teinesvariensem, Bulgáriám.
Második leíró része genealógiai táblákat tartalmaz: Attiláról,
az Árpádoktól I. Józsefig uralkodott magyar királyokról, a bosnya
királyokról, czimerképekkel és az 1500-ban meghalt Újlaki Lőrincz
sírkövével, a Nemanidákról, Wukasin szerb dinasztiáról, a z entai
Babákról, a szerbiai Lázár és Brankovics- családokról, a bolgár ural-
kodókról, az erdélyi fejedelmekről, a havasalföldi ós moldvai vajdák-
ról, a tatár kánokról; hosszabb-rövidebb szövegmagyarázattal.
A kötet elé kötve (hibásan) Marsi gl i »Memorie e introduzione
air istoria della ribellione d' Ungheria« ez. értekezésének egy része
13 nagy 4-rétü lapnyi sajátkezű kéziratában.
Vol. 88 et 89.
Caríe geografiche manufatte.
Mappa del fiume Marusio da Déva sino al di lui conílusso
nel Tibisco sopra Seghedino ; che pure fu fatta per il gran libre
de' limiti.
Mappa del fiume Marcha, che corre per la Moravia, e la
sépara dair Ungaria ; e fu fatta in occasione che si trattava di
fortificare detto fiume contro i ribelli d' Ungaria.
Az eredeti felvételek vázlatai; sok kivált a 39. kötetben.
Vol. 41 et 42.
Mappae geographicae itineris limitanei.
A karlóczai békekötést megelőzött erdélyi és délmagyarországi
határfölvételek vázlatai.
Vol. 45.
Oeographia Danubialis manuseripta.
Marsigli vázlatai és térképei a Dunáról írt nagy művéhez.
1 Alatta e megjegyzés: Questo unito al volume del trattato delle Misié
ô compito per stamparsi.
Dr. Veress Endrétől 119
Vol, 47.
Mappae geographicae, quae ad limites Hungaricos juxta pacem
Karlowitzensem stabiliendas inserviunt.
5. az. alatt a Marosvölgy térképe : Déva és Hunyad határától
Lippa-Temesvár vidékéig, sárgán jelölve a Linea Bethlen Gábor.
A 6. térkép a török birodalom új határát mutatja a Marosig.
Vol. 48 et 49.
Mappae geographicae variarum regionum Transdanubialium pro
v Tinea limitum.
A 48. kötet 3. sz. a. Csepelsziget 41 X 65 cm. nagyságú színe-
zett, német nyelvű térképe, Ráczkeve 20 cm. hosszú látképével.
(Lefényképeztettem Budapest székesfőváros Múzeuma számára.)
Vol. 50.
Mappae geographicae variarum regionum Oisdanubialium pro
linea limitum.
Távola dello stato della Transilvania ehe in ristretto dà
F idea di essa.
Vol. 51.
Manuscritti diversi. Vol I
92. Operazioni del Gran Visir Kara Mustafa nei flume Raba
dopo la fuga dall' assedio di Vienna.
(Marsigli sajátkezű írása, a 410/1. 1.)
93. Dispositione de' Turchi nel formare un assedio.
Az előbbinek úgyszólva folytatása; a 411 — 413. lapon.
E 733 lapnyi kötet Marsigli első, 1679 — 1680-iki konstanti-
nápolyi tapasztalatait és gyűjtését tartalmazza, 124 kisebb-nagyobb
czikkben irva le mindent a mit látott, tanult, szerzett.
Vol. 52,
Manuscritti diversi. Vol. II.
Magyar vonatkozású irata ugyan nincsen, de a kelettel foglal-
kozók hasznát vehetik 115 kisebb-nagyobb czikkének, melyekben
Marsigli a törökök szokásait, hadakozási módját, a konstantinápolyi
görögök és más keresztyének életét ismerteti.
120 Á bolognai Marsigli- iratok magyar vonatkozásai
Vol. 58.
Manuscritti diver si. Vol. III.
2. Fragmento di osservazioni sopra le miniere (T Ungaria, e
di Neuhäusel, scritto dal Conte Marsili a Marcello Malpighi.
(Màrsigli fogalmazványa, a 7 — 14. 1.)
4. Osservazioni sopra il Vitriolo, che si cava nei beni del
Conte Batthyány nelle dipendenze di Kins 1 [nel comitato di
Castro ferro] in Ungaria.
(Marsigli fogalmazványa, a 49 — 54. 1.)
Relatione del conte Marsili a Sua Maestà Cesarea della sua
spedittone per la difesa del fiume Raab nel 1683.
(Levél-mellékletekkel, a 109—144. L)
Progetto originale [a Sua Cesarea Maestà] per fortificare il
fiume Rab ; e qui sono annessi in ultimo gli ordini datimi, e
lettére ricevute, e da me scritte originalmente sopra Y istessa materia.
[1083.] (Marsigli fogalmazványa, a 147—156. 1.)
Ez ügyben kapott levelei : a 164. lapon : Batthyány Kristóf grófé
(Ex arcé Szalonak, 27. Maii 1683.); a 161. 1. Carlo dúca di Lorena
(Dal campo Cesareo tra Senu et Almos gli 28 di Maggio 1683.); a
168. 1. Esterházi János »győri vice-generalisc magyarnyelvű szabad-
levele (Győrből, 1683 május 16) Marsigli számára.8
Declaratio comitis Nicolai Draskovich genuina, cum circum-
stantiis, qualiter ipse in proxima belli turcici revolutione se accomo-
daverit ; ac tandem cur et quomodo manifesto Thökölyano se
conformare et protectioni submittere debuerit et necessitatus
fueritV (A királyhoz intézve; egykorú másolat, a 173 — 177. 1.)
16. Lettera del Conte Marsili al Duca di Lorena, da Venezia,
22 Aprile 1684, in cui gli da notizia di Buda, secondo V osserva-
zione, che ne feci, passandovi schiavo.
(Egykorú másolata, a 214—218. 1. — Kiadtam »Budapest
Régiségei« IX. k. 17 — 19. 1.)
Buda vára 45 X 72 cm. nagyságú festett térképe irónos váz-
latokkal, a 244. lapon ; kiadtam kicsinyítve, fénynyomatban »Buda-
pest Régiségei« IX. k. 12. lapjához csatolva.
1 Értendő: G üns = Kőszeg.
9 Kiadtam »Budapest Régiségei« IX. k. 8—9. 1.
Dr. Veress Endrétől 121
18. Supplica al Papa [Innocente XI] per li schiavi fatti nelle
guerre (T Ungaria. (Marsigli fogalmazványa, a 254—255. 1.)
19. Lettera del Conte Marsili al Principe D. Gastone de Medici,
nella quale gli dà ragguaglio della causa per la quale infelice-
mente riusci il primo assedio di Buda.
(Marsigli Bécsben, 1685 elején írt emlékiratának eredeti
fogalmazványa, a 304 — 331. 1. — Kiadtam »Budapest Régiségei«
IX. k. 25—33. 1.)
28. Lettera del Conte Marsili al Dúca di Lorena, in cui discorre
di qualche imperfezione del cannone di S. M. Cesarea, osservata negli
assedi di Buda.
(Fogalmazványa a 386/9. 1. Tisztázata a 391/3. 1. — Lásd
»Budapest Régiségei« IX. k. 10—11. 1.)
. . . Lettera del Conte Marsili. Dal campo Cesareo sotto Buda, li
17 Agosto 1684. (Másolata a 410/1. 1.)
A puskapor fizikai hatásáról.
43. Lettera <lel Conte Marsili al Marchione di Baden per
la fortificazione di Strigonia e Visegrád. Seritta di Visegrád,
12 Maggio 1685. (Másolat, a 461/4. 1.)
f)6. Scrittura del Conte Marsili al Dúca di Lorena per la for-
tezza di Rab. [1686.] (Másolat, az 586/9. 1.)
57. Sorpresa d'Albareale col disegno dell? istessa piazza, e
con le lettere originali serittemi dal cardinal Buonvisi.
(Marsigli fogalmazványa, az 593/8. 1.)
Székesfej ér vár és környékének tervrajza 20 X 31 cm. nagyságú
tollrajzban, az 599. lapon.
Buonvisi Ferencz biboros pápai nuntius sajátkezű levelei Marsigli-
hez e tárgyban Bécsből, 1686 januárius 1, 9 és 28-ról, a 600/4. 1.
61. Propositione di parère fatta in Ottobre 1086 a Sua
Maestà Cesarea ed all' Eccelso Consiglio di (iuerra circa la ripara-
tione di Buda.
(Másolat, a 627 — 630. 1. — Kiadtam »Budapest Régiségei«
IX. k. 51—56. 1.)
62. Proggetto per la riedificatione di Buda.
(Másolat, a 631/3. 1. — Kiadtam ugyanott, az 57—61. L)
Magyar Könyv««*mle. 1906. II. füzet. 9
122 A bolognai Marsigli-iratok magyar vonatkozásai
63. Specificatione del numero de' guastatori et instromenti
e materiali necessarii alia sollecita reparatione della Breccia di
Buda.
(Másolat, a 637/8. 1.) Lásd > Budapest Régiségei« IX. k. 56.1.
05. Relazione della presa di Neuhäusel.
(Eredeti fogalmazványa a 647/659. 1.)
66. Situatione di Giavarino. (A 662—667. 1.)
67. Della diffferenza fra 1' aqua del Danubio e quella de pozzi
di Giavarino (Három ábrával, a 668. 1.)
70. Serittura del Conte Marsili al Duca di Lorena per la forti-
ticazione di Strigonia. (Eredeti fogalmazványa a 695/700. 1.)
71. Memoir de ce qui est à faire à Grana. (A 698. 1.)
72. Detaglio della gente, artiglieria, e di altri strumenti che
si potrebbero dare per la difesa di Gran. (A 702. 1.)
Vol. 54.
MamiscHtti divwsi. Vol. IV.
2. Bacconto della resa di Erla e di tutto quello, che vi passe)
tra il Pascià Bustan et esso Conte Marsili, e della sua spedizione a
Borna al Papa per rappresentargli lo stato délie cose d* Ungaria.
[1687.] (Eredeti fogalmazványa a 2—6. L)
7. Progetto a Sua Maestà Cesarea per fortificare realmente
Belgrado, e cosi coprire tutte le conquiste deir Ungaria.
Kis 8-r. tisztázat (két példányban) a 42 — 58. lapon.
8. Esame, o perquisitione fattasi per il trasporto űéi corpo
del Beate Giovanni da Capistrano in Illok nel antico convento de
padri Franciscani da Luigi Ferd. Conte Marsili del Sirmio. Fatto in
Illok, li 6 Genaro 1689.
Marsigli sajátkezű eredetije, saját és két illoki franciscanus-
barát aláírásával és pecsétjével megerősítve ; a 62/3. lapon.
Estratto delle difuse altre informatione havute dal Conte
Marsili nella visita del ducato di Sirmio per la perquisitione del corpo
di San Giovanni da Capistrano. (Sajátkezű eredetije a 64. 1.)
Mesés lehet tehát, a mit Fessier »Geschichte der Ungern« ci.
nagy műve VI. k. 885. lapján olvasunk, hogy Perényi Ferencz 1557
november havában, mielőtt Nagy-Szöllőson elfogták, a ki 11 rí tett ferenex-
Dr. Veress Endrétől 123
rendi kolostorból Capistrano János (Újlakról odahozott) holttestét
biztonság okáért a vár kútjába dobta.
10. Nota di alcune famiglie, che insieme con S. M. Cesarea
possedono i béni di Árva in Ungaria. (Eredeti, a 68. 1.)
11. Relazione a D. Livio Odescalchi del comitato d' Árva. Di
Vienna, 12 Maggio 1689. (Marsigli sajátkezű írása, a 77—83. 1.)
12. Commendatizia del conte di Rosenberg al conte Csáky
per il conte Marsigli che andava di ordine di Sua Eccellenza a
fare la ricognizione del comitato d' Árva, il 18 Maggio 1688.
14. Relazione a D. Livio Odescalchi del ducato del Sirmio.
(Marsigli fogalmazványa, a 90/99. 1.)
22. Nota délia popolatione neir ducato di Sirmio.
(175 — 176. 1.)
24. Index civitatum, oppidorum, arcium Ungariae, eique conti-
guarum iluviorum, etc. (185—188. 1.)
35. Fragmento di progelto per i limiti délie conquiste di Sua
Maestà Cesarea, cominciando dalla Siculia sino ail' Adriatico.
(Marsigli fogalmazványa, a 303/6. 1.)
A 363 — 399. lapon különböző jegyzetek és rajzok a dunai és tiszai
halakról, melyekről azonban bőven »Danubius Paunonico-Mysicus«-a
TV. kötetében ír.
Badeni Lajos hg. két erdélyi olasz levele Marsiglihoz : Földvárról
(Marieuburg) 1690 november 9-ikéről (422. 1.) és Enyedről november
12-ikéről. (424. 1.)
70. Pianta délia città di Semendria. (A 448. 1.)
Szendrő 20 X 27 cm. nagyságú színes tervrajza.
71. Instruttione data dal Conte Marsigli all' Ingegniero Morando
Visconti per la fabrica e fortiücatione del ponle sul Danubio ad
Orsova, che è quello, che si doveva fare a Ram. Li 29 Maggio KHK).
Marsigli sajátkezű fogalmazványa, két tervrajzzal, s a hajóhíd
rajzával. (A 453/463. 1.)
76. Sabácz vár tervrajza ; 28 X 39 cm. színes térkép. (A 468. 1.)
85. Memorie di alcune notizie avute da Turchi intorno alle
loro forze di quella campagna ed all' andata (lel Thököly a Widin.
(Marsigli sajátkezű följegyzése, a 519/521. 1.)
9*
124 A bolognai Marsigli- iratok magyar vonatkozásai
90. Dispositione e recognitione fattassi da me per chiudere
li passi di Transilvania dopo, che il Thököly Y anno 1690 fu dal
arme di Cesare cacciato il dl delli 18 Ottobre.
1. Ordine credenziale a tutta la Transilvania dato al Co.
Marsigli dal Principe di Baden per chiudere i passi della medesima.
Actum im Feldlager bei Bozza, den 29. October 1690.
(Eredeti, német éa latin nyelven, az 535. 1.)
2. Marsigli sajátkezű hadi feljegyzései az erdélyi határszéli szoro-
sokról, a Barcza8ág és Székelyföld terepviszonyairól, lakóiról, Erdély
politikai földrajzáról. (Az 537., 541. és 545. 1.)
S. Attestatione alla sede d' Orbai.
(Eredeti, aláírásával és pecsétjével megerősítve, az 548. 1.)
4. Lettera al vice-capitaneo di Háromszék. Datum in Zernest.
die 1. Novembris Anno 1690. (Az 550. 1.)
5. Judices senatusque civitatis Bistriciensis reversalisa
Marsiglinak (aláírva általa is), hogy a borgói szorost csakis a Lipóttal
szövetkezett lengyel király számára tartja nyitva, a radnait azon-
ban teljesen elzárja, s mindkettőt ő Felsége hűségére őrizteti a
betörők ellen. (Eredetije az 552. 1.)
(). Prima dispositione de villagi nel Burzenland.
Falvankénti kimutatás, hogy a törcsvári, tömösi és bodzái szoros
felé eső községek hány katonát állítsanak őrül. [Datum Coronae]
30. Octobris 1690. (Eredeti, 554. 1.)
7. Judices, vilii eus senatusque civitatis Caronensis reversalisa
a köztük megjelent Marsiglinak, a kivánt határőrzők kiállítására.
Coronae, die HO. Octobris 1()90. (Eredeti, 558. 1.)
8. Marsigli rendelete Brassó tanácsához. Zernest, 1690 november
hó 2-ikán. (Másolat, 557. 1.)
9. Attestatione al ducato di Corona. Datnm in Hodza,
9. Novembris KHK). (Másolat, 556. l.i
10. Kezdi- szék reversalisa (Marsigli és Michael Mihalcz aláírá-
sával) részletes felsorolásával az egyes határszéli községek köteles-
ségének. (Eredeti, 560. 1)
11. Gyergyó-szék hasonló tárgyú » contractusa« Marsigli és Michael
Botth viee-judex regi us sedis Siculicalis Gyirgio aláírásával.
(Eredeti, 564. L)
12. Orhai-szék reversalisa Marsigli és Franciscus Thuri vice-judei
regius in sede S. sedis Orhai aláírásával. (Eredeti. 570. 1.)
Dr. Veress Endrétől 125
13. Attestatione della sede di Marusia Emericus Boros, Sigis-
mondus Baranyai, Petrus Sinka, Petrus Dosa aláírásával és pecsétjével.
A szovátai biró Lukácsi Kelemen, s a két remetei bird : Varga Lőrincz
és Kibédi János nevét úgy látszik Dósa irta alá. In pago Görgény-
Szent Imre, 10. mensis Decembris 1690. (Eredeti, 576. 1.)
14. Attestatione della sede di Udvarhely, Tarcsafalvi Zsig-
mond és Kovács Zsigmond sajátkezű, Györgyfi János sófalvi,
Miklós Péter parajdi, Benedek György siklódi, Fülöp Bálint atya
és Ravasz István korondi biró idegen aláírásával. Datum in Sion-
falu 7. Decembris 1690. (Eredeti, 577. 1.)
15. Contractus cum sede Csik superiori et filiali Kászon,
Marsigli és Joannes Sándor vicecapitaneus [de] Czyk aláírásával.
(Eredeti, 581. 1.)
10. Contractus pro comitatu Tordensi, Marsigli, Andreas
Hegyesi suppremus judliuin comitatus Thordensis és Nicolaus
Görögh de Vécs vice-comes comitatus Tordensis aláírásával.
(Eredeti, 585. 1.)
17. Dispositione o instructione lasciata al senato di Corona
per la diffesa de passi nel Burczland inferiore ; Marsigli és Andreas
Richter, deputatus civitatis Coronensis aláírásával. (Eredeti, 589. 1.)
18. Hasonló »per la diffesa del Burczland superiore« Marsigli
és Brassó város tanácsa aláírásával. (Eredeti, 593. 1.)
Mindezeknek másolata is mellékelve van az eredetiekhez, melyek
legtöbbje 3 lapnyi terjedelmű.
91. Passi di Transilvania.
Négy térképvázlat a havasok függőlegesen árnyékolt rajzával.
(Az 598 601. 1.)
Thököly Imre Erdélybe küldött magyar kiáltványa. Datum
ex castris nostris ad Tergovistya positis, die 15. Decembris 1H90.
(Egykorú másolata, a b'03. lapon; leirtani.)
91. Mappa della dispositione si propose da me a Sua A. di
Baden per rinchiudere il Thököly, che si battesse, o ritirasse di
Transilvania, che fu accettata, e da me fatta eseguire con Y eiïetto
il mondo sa.
Az erdélyi keleti határszéli szorosok 14 X 27 cm. nagyságú
csinos vázlata. (A 604. 1.)
92. Esame di piíi ribelli fatti prigionieri.
Thököly Erdélybe küldött, de elfogott kémeinek érdekes
vallomása. (Marsigli sajátkezű írásában a <)06 8. 1.)
126 A bolognai Marsigii-iratok magyar vonatkozásai
93. llelazione militare della Transilvania fatta a Sua M.
Cesarea, con molti disegni della situazione di detta provincia.
(A 619—639. 1.)
Marsigli fogalmazványa; mellékelten: Erdély térképvázlata,
Erdély függőleges tagosultsága a Dunához és Tiszához viszonyítva.
94. Távola dei passi di Transilvania. (A 641/2. 1.)
Mindkettőt lemásolva egyebütt közlöm.
95. Távola delle semiti trovati e denunciati da stessi di
Transilvania. (A 644. 1.)
96. Informazione della Moldavia al Conte Khinsky.
(Marsigli fogalmazványa a 654/8. 1.)
97. Kelazione a Sua Mestà Cesarea delle conquiste de' Polacchi
nella Moldavia. (Marsigli fogalmazványa a 660/2.)
98. Lettera del Conte Marsigli al principe Luigi di Baden, in
cui li dà conto dell' operato ad Orsova.
(Marsigli fogalmazványa 666. 1.)
99. Kaccolta della lingua che si pratticava dalli Sciti, abitanti
della Siculia ne' tempi antichi, scolpita in un legno, che esprimeva
il Calendario delle feste mobili, per uso di quei primi convertiti
alla fede cattolica, e da me dall' istesso legno raccolta e mandata
al mio gabinetto in Italia, quando serravo li passi della Tran-
silvania. (A 671/685. 1.)
Nyolcz lapon közli az u. n. hunscytha rovás-írás betűit, s utána a
naptári szenteket, neveket * jellel és alatta magyarul, latinul.
107. Celsissimi Principis nóbües Transüvaniae, trixim natio-
num statu latin levele »in cui si lamentano deir estorsioni, che
patiscono alcuni popoli deli' Ungaria da' Tedeschic; Ex castris ad
Sztanest positis, die 8. Decembris 1690.
(Igen rosszul olvasható négy lapnyi hibás másolat, a 761/2. 1.)
Vol. 55.
Manuscritti diversi. Vol. V.
21. Relazione deli' autore a Sua Maestà Cesarea dello stalo
della Corte Ottomanica, della sua milizia, de' trattati fattisi insino a
quel tempo intorno alla pace, che si trattava nel 1691. Dell'
Dr. Veress Endrétől 127
intenzione della Transilvania, deli' inclinazione della Wallachia e
del portamento del Thököly ed Heissler.
(Marsigli tisztázata a 633—642. 1.)
Mellékletül (másolatban) Marsigli levelei Erdélyből az alábbiak-
hoz : Aly basa nagyvezérhez, Nagy-Szeben (Ermestat) 1691 október 28.
(644/5. 1.) Constantino Brancovan Bessaraba Prencipe di Wallachia,
Ermstat dal letto, 1691 október 24. (646. 1.) Al Signor di Coliers
ambasciatore degli alti e potenti stati d' Olanda alla Porta o t torna ni ca ;
ugyanaznap. (646. 1.) Fogalmazványaik előbb, a 258 — 262. 1.
Marsigli levele az angol és hollandi portai követekhez, Bran-
covan havasalföldi vajdához és Lipót császárhoz. Szebenből, 1691
szeptember 18-án. (689—690 1.)
7 ol. 56.
Manuscritti diversi. Vol VI.
Lettere originali in Tedesco, che dal 1693 insino al 1696
(inclusive) molti ufficiali, generali e ministri serissero al conte
Luigi Marsili, stando in campagna o al comando di Sablya, o in
altre operationi e cariche militari; con le copie délie lettere in
Tedescho, che il medesimo conte ad altri scrisse per tutto il
suddetto tempo.
530 lapnyi kötet, elől a levelek rövid tartalmát mutató indexé-
vel. Az első levél kelte Wien, 1693 június 27. Az utolsóé Becskerek,
1696 szeptember 14. A Magyarországból írt levelek keltezési helye
1693-ban: Ver es marton, Mohács, Futak, Illók, Pest, Szeged;
1694-ben: Pétervárad, Mohács; 1695-ben: Pest, Buda, Szabad-Szállás,
Martonos,« Kis-Kanizsa, Baja, Szeged, Lippa, Gyula, Zenta, Becse,
Pétervárad, Bács, Bukin, Kis-Kanizsa, Illók, Szt. Lőrincz ; 1696-ban:
Szeged, Beszterczebánya, Bibertsfalu, Pest, Szent-Miklós, Sablya,
Komlós, Ollós, Szántós, Kis-Kanizsa, Csanád, Aranka, Titel, Temes-
vár, Illók, Becse, Szilas, Szent-Király, Vincz és Becskerek.
A levelek írói : Donát Heissler Graf von Heiderhaimb, Le
Conte Derbeville, Carl Herzog von Croy, Leopold Graf Schlik, a
16 éves felszabadító hadjárat fővezérei és mások.
Vol. 57.
Manuscritti diversi. Vol VIL
10. Probabile ac morale tertium expediens ac moderamen
aulicum super statu Apafii et Transylvania circa Apaüum.
Magyar kézirású latin történeti dolgozat a 142 — 159. lapon. Lemá-
soltatta Aldásy a M. Tud. Akadémia Történelmi Bizottsága számára.
128 A bolognai Marsigili-iratok magyar vonatkozásai
14. Profili per far ponti sul Danubio e Savó: a tiiuvina.
Orsova, Sémiin, Selismarton e Belgrad. (Vázlatok a 172. 1.)
21—28. »Petitioni del Signor Conte Marsili all' III1"0 Signor
Constantino Cantacuzeno e resposte dal detto per servirsene al
proseguimento e prossimo fine del trattato istorico naturale geo-
grafico délie Dacie.« Per la Walachia e Moldavia. Catalogo de
principi di Walacliia e Moldavia.
A két vajdaság rövid leírása magyar vonatkozásokkal Cantacuzeno
eredeti olasz levelével: Bucuresti, 4 Marzo 1694. (A 192 — 204. 1.)
Kiadta Jorga bukuresti egyetemi tanár »Operele lui Constantin
Cantacuzinoc ez. m. (Bucuresti, 1901.) 31 — 59. 1.
26 — 28. Progetto per 1' espugnazione di Helgrado comen-
datomi dair Augustissimo padrone. [1(597.]
Marsigli fogalmazványa, Belgrad két hadi térképével, meg-
ostromlását ábrázolván, úgy a mint azt a Felséghez intézett ez
emlékiratában kivihetőnek tartá. (A 286—299. 1.)
29. Progetto a Sua Altezza elettorale Dúca di Sassonia per
a campagna deli* anno 1697.
Marsigli rendkívül érdekes leírása Magyar- és Erdélyország
hadi fontosságú helyeinek és szorosainak.
(Két tisztázatban a 304—317 és 320—334. lapon. — Lemásol-
tam és egyebütt közlöm.)
32. Kniwurf der Landschaft, allwo die Theisz in die Donau
sich ergeust, enthaltend absonderlich di Situation Titel, und wie
selbiger Ort leichtlich oder mit grosser Müh kann beschützet
werden, nachdem sich trockne Zeiten oder Ergiessungen der Wässer
eräugnen.
45X60 cm. terjedelmű festett térkép, 8 pontba foglalt magya-
rázattal, a 362. 1.
81. Vari disegni di ponti.
Hat szép nagy rajztábla hajóhidak építése módjáról ; a 385 9. L
35. Memorie per Y assedio di Temesvár. (A 390. L)
37. Memoria delli ediíicii, che sono nella città di Buda.
A budai összes török középületek, templomok és fürdők érdekes
leírása, illetőleg jegyzéke.
(Másolat a 401 4. 1. Második példánya az 5. kötetben lévő
leírásnak, melyet emez néhol kiegészít. — Kiadtam »Budapest
Régiségei« IX. k. 34 — 42. 1.)
Dr. Veress Endrétől 129
38. Relazione dell' assedio di Vienna, fedelmente dair idioma
Turco Iradotta in Italiano dal Conte Marsigli. (A 407—446. 1.)
Az érdekes leírás tele van magyar vonatkozásokkal, magyar tár-
gyú fejezetei pedig ezek : 1/ arrivo del supremo Vesir coll' esercito al
ponte d' Eszék. Le operazioni del Thököly e di Chior Ősein Bassa.
1/ arrivo del Vesir a Buda. La mossa del nemico per assediare
Strigonia. La presa di Strigonia.
Vol. 68.
Manuscritti diversi. Vol. VIIL
Scritture e progetti fattisi dal conte Marsigli nelV anno
1698 in Vienna per preparare le wtruzioni ddla pace. Ed
alti e proposizioni fattisi nelT istesso congresso di Karlovitz.
5. Pro propositione demolitions Petrovaradini animad-
version es. (Marsigli fogalmazványa a 75 6. 1.)
Pro construendo vallationis linea sive in Sirmio, aut aliunde
ubi contigerit.
(Két térképvázlattal. Marsigli fogalmazványa a 77/81. 1.)
Pro rnuniendo confluxu Tibisei.
(Két térképvázlattal. Marsigli fogalmazványa a 82,5. 1.)
12. Pro impositione confinium inter Ungariam et Transil-
vaniani animadversiones variae.
(Marsigli fogalmazványa a 94 7. 1.)
17. Prima pars mappae cum secunda, tertia et quarta
integri tractus confinium (cujus divisio correspondet cum novis-
sima scriptura sub dato li. Augusti,) quae continet confinium
mediatum cum Turcis per Wallachiam et Moldáviám in Transil-
vania, ad usum tractationis pacis. (Tisztázat a 141/7. 1.)
20. Progetto al conte Khinsky nel 1H98 per fortificare con
nuove erezioni e jistoramento di piazze le conquiste di Sua M.
Cesarea. Vienna, 29 d' Agosto 1698.
(Tisztázat a 161/8. 1., másik példánya előbb a 116 — 124. lapon.)
25. Registro de' voti, progetti, instruzioni e ricordi diversi
sopra de limite da stabilirsi tra Y imperio Cesareo, ed Ottomano
fatti e respettivamente esibiti a chi s' aspetta. Da Luigi Ferdinando
Conte Marsili corne deputato allô stabilimento de' sudetti per parte
130 A bolognai Marsigli-iratok magyar vonatkozásai — Dr. Veress Endrétől
di Sua M. Cesarea in esecuzione de' traltati della pace seguita a
Karlovitz. (Tisztázat a 217—249. 1.)
Egészen magyar vonatkozású, tartalmazván 1698 november 19-től
1699 januárius 19-ig előadott véleményeit Erdély határairól, a Maros
és Tisza hadi és kereskedelmi fontosságáról, Pétervárad megvédéséről
Horvátország felől, a Tisza-Dunaköz védelméről, a kötendő béke-
föltételek megvalósításáról a határokat illetőleg, »informatione alla
corte pe' 1 confine della Transilvania co' 1 Banato di Temesvár«,1 a
Velencze s a török birodalom közti eltérések kiegyenlítéséről, a
horvátországi határviszonyokról, Dalmáczia kérdéséről és Velencze
követeléséről. — Egyik érdekesebb és tartalmasabb a másiknál.
26. Registro di lettere diverse scritte dal Signor Luigi Ferdi-
nando Conte Marsili a Sua Eccelenza il Signore Conte Francesco
de Khinsky nel tempo della sua assistenza a' trattati di pace col
Turco nel congresso di Karlovitz. (Másolat a 303—371. 1.)
Az első levél Futakról 1698 október 22-ről, az utolsó Karlóczá-
ról 1699 januárius 26-ikáról.
27. A békealkudozásra vonatkozó eredeti levelek 1698 —
99-ből; többek közt az alábbiaktól: Khinsky, Kaunitz, Savoyai
Jenő herczeg, Spada biboros, stb. (A 382 — 458. 1.)
29. A karlóczai békére vonatkozó öt német irat. Köztük:
Information an den Kaiserlichen Hof wegen der Siebenbürgischen
Granitzen és Rabutin erdélyi generális német jelentése : Cibin, den
28-ten Dezember 1698. (A 461—484. 1.)
MAGYAR KÖNYVESHÁZ.
ADALÉKOK
A RÉGI MAGYAR KÖNYVTÁR II. KÖTETÉHEZ.
Dr. Déz8i Lajostól.
1.
[186.] i Kassa, 1628.
[Serpüius, Joliannes — Praetorium Z., David.] In Fefiivitatem
Nuptialem | Generofi, ac antiquae Profapiae íplendore Nobilifsimi
Domini, | ANDREA MARIASI | DE MARKVSFALVA fponfi; | & |
Generofœ Nobilifsimœquè Dominse | IVDITH/E KORLATH, GENE-
ROSI AC | Strenui Dni. GEORGII PAP, p. m. reliclse Vidua?,
Sponfae, | ad 27. Iunij, Anni 1628. Caflbviíe celebran. obfervantias
conteftan. ergô | ORATVLANTVR. \ — | [Alul:] CASSOVIM,
Daniéi Schiitiz Imprimebat, Anno 1628. || [Keretes czímlap, két-
hasábos szövegnyomás.]
Egylevele8 ívrét nyomtatvány (hátlapja üres). A latin versek
írói : »Johannes Serpüius Eccl. Caifmarcen. Pastor. M. David Z.
Prœtorius Seh. Caifm. R.«
B. Badván8zky~levéltár Zőlyoin-Radványban.
2.
[187.] Lőcse, 1637.
[Ratagius, Venceslatis.J SENTENTI/E | EVANGELIO- j
RUM DOMINI- | CALIÜM j In \ üfum Scholarum col- | lecta>,
hemiftichiis & diftichis | Latinis, nee non rhytmis | Hohemicis
colligatas I per | VENCESLAUM RATA- , gium Boëmum ! [Vig-
1 A 185. számot 1. M. Könyvszemle 1900. évf. 76. 1.
132 Adalékok a Régi Magyar Könyvtár IL kötetéhez
nette.] | Lvutfchoviœ, Tipis Laurentii Brewer. | — | Anno:
M. DC. XXXVII. !| [Keretes czímlap.j
8-r. A— F4 = 44 számozatlan levél. Ajánlás [A|J : »Nobiliiîi-
uiitó Fratrum Trigaá : Emerico, I Balthafari & Sámuelt Maria fits, S.*
Kclto: Marcivilln. ( ïdibis Septembris. Anno 1637. | Veßri amans
Inftitutor | VENCE8LAUS RATAGIUS. ||
A lőcsei ev. egyház könyvtara.
S.
[188.] Löcsv, 1H39.
[We?icclmsf Lukas.] [35ns OSeifllidje (ßqnnereum I. II. Theil.
(Címlap hiányzik; a II. rész czíme a 245. lap előtti sztlan lapon:]
JJec unitér f fjeil/ ítemblid)/ |Pos QfctfUidje OStjnarreum, (Mer
iramén dimmer/ non uielen JUeibs* JJerfonen nnù Jlungframen
fo betj&es im Alten j ttnft ítemen ffeßament gelebet/ unt ent*
lid) non öiefer íöelt felig nbge* j fdjitfcen fetjnù. \ [Colophon:]
tôefcrudtt in ter Soniglidjen | S&iaM $tntfûfûmi íöetj ITorenlj
jSremtftl/ \ [Vignette: Magyarország czímere, két czímerőrző orosz-
lánnal.] I 3m 3oljr (ffljrifii/ | 1639. ||
8-r. A— Eeü + 1 = [Czímlap] + 1 sztlan lap + 2—244 +
4 sztlan lev. + 245—363 + 10 sztlan lap + 364—383 számozott
lap -f 1 7 sztlan levél. A II. rész előszavának kezdete : 93otrebc
auff folgenben ílnbern %ty'ú. | ©ott mit 58n§j. | S)er &od) unb
SBolgebornen ^ûiocn/ | grarocn Slnna ©nnegtin | ©eboljrnet îurjin
non Settern Çaloa/ j ©rafin auff Drama unb Sretjn auff SBiu
betin unb 33ili{j. | ©o mol jfyrer ©n. §od) önb SBolgebofyc* ' ncn
gramlein-^ramlein SIDONIA, \ ©eborner ©unegïin/ tÇreçn ic. | . . ."
Aláírása: „©eben jur 93ilife/ ben 24. Sept: biefeS 1638. 3al)re3. j . ..
Lucas Wencelius oon SBilife au3 ber ©djlefien." Az egész mű énekek-
ből áll. A 363. lap után köv. lapon : NUNCUPATIO APPEND1CIS.
Krakói kereskedőknek s tcscheni és bilitzi polgármestereknek stb. ajánlja.
364. APPENDIX. A 383. 1. után köv. 4 sztlan levél: SRegifter ber
iíieber/ a köv. 13 sztlan lev.: Melodien Stliá)er ©efänge . . .
A lőcsei ev. egyház könyvtára.
\.
[189.] [Lőcse J KinsK
[Ra-fttffiHs, WcHceslaus.J LACHRYM/K ! Super Obitu
GENEROSI AC NUBILISSIMI DOMINI \ D. JOANNIS
MAR1ASSI , DE MARCVSFALVA &c. I CELEBERRIUA
Dr. Dézsi Lajostól 183
SEDIS JUDICIARIAZ INCLVT1 COMPTA- \ TUS SCEPU-
S1ENSIS JURATI ASSESSORIS 0RAV1SSIMI | AC EX-
PEKIENTI8S1MI | Ann. Dfii 1655. in generalibus Regni Hun-
gáriáé Comitijs Pofonieníibus Legati exiflentis, | 24 Martij circiter
1. h. antelucanam ibidem humanis exempti, | & 18. Julij, anno eodem,
RATISFALV/E in nova Crypta penes | Templum extructù, honorificè
fepulti. | non fine dolore | profufae j Per Wenceslaum Ratayium Eccl:
Batisf: Pol ft : j [Díszes választóvonal] | — — [Keretes czímlap.]
Egy le vei es ívrét nyomtatvány (hátlapja üres). Latin versek
kéthasábosan a következő felírással: APOSTROPHE. | Ad Vita
functum & Vivos. | azután : DEFUNCTUS DE SEIPSO. ! végül : TN-
SCRIPTIO VEXILLI. | Díszes választóvonal, alatta két chronostichon :
Numerale Obitûs és Numerale humationis.
B. Badvánszky-levéltár Radványban.
5.
[190.] Lőcse, 1G57.
[Der Neue und Alte Allmanach Auflf das Jahr nach der
(Jebuhrt unfers H. Jefu Chrifti 1657. — — [Czímlap hiányzik.]
Melléklete: Bma: £ftrologifri)eg $u | beuchen/ | auff uns
3afcr/ nadj fter fteiiramen Q5e* | hurt Mfn «IjrifU/ ; 1657.
Patinen/ mos neifrft aSottlidjer 3UU | madjt/ an V HDitterung ins
gemein/ an Ärieg | nnb fricù/ an #ran*()eit und a5efunöfjeit |
an Ju« unft mißtuad)*/ unù andern ùerglei« | djeu natűrUdjen
anfallen/ gnttes und bofe*/ ; jugeroarten: fol angedeutet und
er- : klaret werten: | Jüan | CHRISTOPHORO NEURARTHIO,
Roleflu-Silef. Wienern am ÎWorte OÜottes un | JJfarrn jur ijoltj-
kirdje in j «Dber*jrauriti. ||
16-r. A — Ev + 3 = 40 sztlan levél. Az aláhúzott szavak itt és
alább a vörös nyomást jelölik.
A lőcsei ev. egyház könyvtára. (Elül 2 levél hiányzik.) »Michael
Culman 1657.« bejegyzéssel.
6.
[191.] Lőcse, 165ÍK
MVNDANA VAN1TAS ; Exuviis ILLUSTR1SSIMAE
COMITIS AC DOMINAE DN.E MAKL-K (JYV* LAFFI I)K
RATOT &c. ' Conjwßi* loctifsimœ ILLVSTRISSTMI COMITIS
134 Adalékok a Régi Magyar Könyvtár IL kötetéhez
AC DOMINI I DNI STEPHANI | THOEKOELI | Dfii perpetui de
Kesmarck, Equitis Aurati, & Comitatûs | Arvenfis Comilis fupremi,
Anno JRtotis fum XXII, à Chr. nato. 1. 6. 5. 9. die XIX. No-
vembre | demortua \ An. 1660. d. 1. Febr. in Templo Arci* \
hamati% | nov-antiquâ Qnerimoniâ \ dicata \ à qnodam Condo-
lente. | [Vignette.] | Leutfchoviœ, Typis Lauerentii Breven ||
4-r. 2 levél, a 4-ik oldal üres. Kezdete : Cur Mundus militât fúb
vana Gloria \ Plus crede Literis feriptis in Olacie. | Hangjegyekkel.
A lőcsei ev. egyház könyvtára.
[192.] Lőcse (?) 1660.
X ït- % I (ßebett) I 3n gefiUjrlidjen Reiten/ 1 ^bronfterlidj I
ÏUiùcr ton ^fachen gefleUei. | 3m 3a|jr 1660. | — | M möoV
tijer QMDtt/ i • • •
12-r. ):( — ):(iüi + ):( + 7 (ebből 3 levél üres) = 12 számo-
zatlan levél. Czímlap nincs, a fenti czím fejlécz gyanánt áll. A 9. levelén :
$htbei>©ebetlein | roiber ben Zúxátnj | M. B. | O ©tarder ©ott . . .
Utolsó lapon : B. BERNARPUS Medit. j Pevotiff. cap. 6. | Noli ergo
vilipendere oratio- j nem tuam . . . Hozzákötve: 9teuget)en \á)dtít
$inime(?>£ieber... Erffurdt, 1684. 12-r. 12 sztlan levél. A köv. kéz-
irati bejegyzéssel: »Erscheinungsort jedenfalls in Ungarn (Leutschau?)
darauf wiese die am Schlüsse angehängte Bernardus Medit.«
A lőcsei ev. egyház könyvtára.
8.
[193.] Lőcse, 1664.
M. T. CICERO/ I NIS EPISTO- | LARUM | LIBRI QUA-
TUOR, i à | JOHANNE STURMIO, | Viro doctiflîmd, puerili
educationi confecli. Cum doctomm virontm argumetUis & an- ,
notationibus qmbasdam. | Adjectus eft ubique ad fingulas E-
piftolas geminus numerus: quorum prior j Librorum, pofterior
vero Epiftolarum cujufque | libri ordinem obfervat. | [Vignette.]
LEUTSCHOVI/F, | - | Typis, LAURENTII BREVER, | Anno
M. DC. LXIV. I,
8-r. A— 1=72 számozatlan levél. Ajánlás: [AJ]: JOANNES
8TVBMIVS, I JACOBO STURMIO \\ FRATRI & I Kelte: A^:
Dr. Dézsi Lajostól 136
Argentin» tertio Galend. Febr. ! Anno 1539. || (Először ism. Pékár K.
E. Phil. Közi. 1904. 522. L, az u. o. közölt 1700. évi lőcsei kiadást
1. Szabó: EMK. II. 2002. sz. a. V. ö. U. o. 1545. 1663. 1783.
2101. 2440. sz.
A lőcsei ev. egyház könyvtára.
9.
[194.] Lőcse, 1671.
[Sartoritis, Johannes.] Praxis | Symboli Apostoliéi | Paracle-
tica, | IP** if}/ | Sfcóplidje úbung/ | JPer glreqen #auj)t JUtt&el ]
imfers (ítjriftUdjen OMaubens : | iWeldje/ | bctj bem legten (Eljren*
(ßebadjtnis/ | Her ÎJiel (Eb** ttnb fötgenb* begabten |F ratten !
CHRISTINA goafm/ | geboljrnen J&djeuermannin/ | îles (Eljrn?
»esten JBolj^ iHHe^en ttnb Öun^ reidjen #errn/ | MARTINI
ÜÄÄ5>/ | ÎJorneijmen Bürgers uni £potedters/ aurfj bes Qfttfern ,
gatys/ in iter tfoniglidjen iFretjen $taft «ÍJ«íö(g^/ ^ertjüdj^
jfieb* gewefen #aufa kronen/ | aljjj biefelbige | 3m Jnijr Cfjrifti/
1671. ften 17. April. | eJjrlidj uni Ijerrlidj beflattet nrârbe/ ein-
fnU ! tig ifl norgetragen roorben: | Jlurd) | JOHANNEM SARTO-
RIUM. | Paflorem et Infpectorem Primarium, | ber jftirdjen unb
Rulett bafelbfl. j Pfal. CXVI. f. 10. 3fdj glaube/ barnmb rebe
id)/ idj wirbt (!) | aber feljr geplagt. | — jreutfdjntt/ i 05eim*t
beq Samuel Bremern. ||
4-r. A — E2 = 18 számozatlan levél.
A lőcsei ev. egyház könyvtára.
10.
[195.] Lőcse, ÍG72.
JESUS. I IN. NÜBILO. JUBILUS. | Hymnus à S. Bernhardo
compofitus I nunc tranfpofitus. | JÄJ&UJ. iFreánb int jfeib/ | (ffin
jToblieb I aufgebt non % jíernbarb j áberfetf non M. C. S. j
ïladj ber $ingroeife: | OD 3eftt Cljrip meins lebensltdjt. | — ]
Cßebrttdtt ju jTeutrdjau | 1672. ||
8-r. 8 — 83 [ívjelzés tulajdonképen csak 9Í, 33*, $4 leveleken
van] = 16 számozatlan levél.
A lőcsei ev. egyház könyvtára.
1K<; Adalékok a Régi Magyar Könyvtár II. kötetéhez
11.
[196.] Kassa, 1679.
[Ketzer, Adamus — Saarosy, Adamus.] HARMÓNIA AGE-
NORID/E, | & ! Aquila triphyllô vittata rofeo, in Taedas profperè
accenfas | GENEROSI ac NOBILIS DOMINI ! MARTINI
SAAROSY, ; Inclyti Comitatfts SAAROSSIENSIS Judicis Nobilium: |
SPECTABILIS at% GENEROSI DOMINI | SEBASTIANI SAAROSY,
Inclyti Comitatűs Saárosfienfis Vice-Comitis, Celfisfimi PRINCIPIS
Hungária? Confiliarii, | Collegük; Status Evang. Eperjeff. Infpectoris.
FILII SPONSI, | CUM OENEROSA ac NOBILI VIRGINE i
CATHARINA, j SPECTABILIS at<j, GENEROSI DOMINI j ANDREJ
KETZER, | Inclyti Comitatíis Saárosfienfis AITefforis Primarii,
Celfisfimi PRINCIPIS Hungarian Conii- | liarii, & Collegii StaL
Evang. Eperj. Infpectoris, FILIA SPONSA: | ANNO QUO
BrafsICa MIXta rosis pLaVsVs renoVablt oDore. | OBLATA,
[díszes választóvonal.] [Alul:] CASSOVI/E, Èxcudebat STEPHA-
NVS BOSYTZ. |i [Keretes czímlap.]
Egylevcles ívrét nyomtatvány, két latin vers kéthasábosan
»Ab ADAMO KETZER, | Nobili Poéta.* és »Ab ADAMO SAA-
ROSY, ! Nobili Poéta.« Hátsó lap üres.
B. Radvánszky-levéltár Radványban.
12.
[197.] [KassaJ 1679.
SACRA POESIS; | Seu: \ Dl VUS GEORGIÜS MILES, ,
De Dracone Triumphans, Martyrij LAUREA Coronat9. Reve-
rendis, Nob: ac Eruditis D. D. ; Prima A A. LL. & Philofophia;
LAUREA | coronatis, | Per Reverendum Patrem | GE0RG1UM
SZUNYO(iHY ; è Societate JESU, A A. LL. & Phi- . lolbphitf
Doctorem, cjusdémque | ProfclTorem Ordinarium. | In Alma Epi-
fcopali Univer- j fitate CASSOVIENSI, | A Prœnobili ac Gew-
rofa J HUMANITATE CASSOVIENSI | oblatus. | — | ANNO
M. DC. LXXIX. ||
12-r. §-- §,; 4-3 = 9 számozatlan levél.
A czímlap belső oldalán : »Nomina Dominorum Neo-baccalaureo-
rum : B. Emericus Szeredszeghy. Franciscus Csongrádi, Georgias
Hotsai, Gabriel Revesz, Joannes Viza. Michael Tarnoczy, St-ephanib
Dr. Dézsi Lajostól 13?
Kaszoni.c §/ s DEDICATIO, & CLAVIS. §2b: OBTULERUNT.
Franciscus Lengyel de Obuchow. Nob. Ungarus. Samuel Horvatb,
Nobilis Ungarus. Emericus Karolyi, Nobilis Ungarus, Con victor.
Gabriel Horváth, Nobilis* Ungarus. Michael Jaszay. Civis.«
A lőcsei ev. egyház könyvtára. (Köv. beírással : »Pauli Kal-
manczay Anno 1687. Nos cum prole pia benedicat virgo Maria.«
13.
[198.] Mese, 1682.
[Dubowsky, MartinnsJ Falmifera Geniftœ Umbra | MAXIME
KEVERENDŐ PR/ECELLENTI & CLA- | RISSIMO j DN. ELLE
LADIVERO, | de ECCLESIIS & SCHOLIIS optimè merito ; Dinn
DIRECTORIS COLLEGII STATUUM EVAN- j GELICORUM, quod
EPERIESSINI eR, reftaurandi Munus | fufciperet, I Anno | Tan-
DeM (LaVs sVperls!) LVX Insperata refVLget. | Die 18. Decemb. ,
In Perenne Honoris & Pietatis Monimentum Umbratili Minerva
adumbrata Opera Martini Du- | bowsky, Solnâ Pannoni in eodem
Coll. Poëf. P. P. | Bürge: grandis enim Tibi reftat via. Hoc
quondam [17 sor] | [díszes választóvonal] j [Alul:] Imprefïum
LEUTSCHOVLE, Typis SAMUELIS BREWER. |j [Keretes czím.]
Egyleveles ívrét nyomtatvány (másik oldala üres) : két latin vers.
kéthasábosan nyomtatva, a 2. latin vers czíme : Applaufus Mufarum.
B. Badvánszky-levéltár Radványban.
14.
[199.] Lőcse, 1683.
I. N. J. | PROBLÉMA ORATORIUM | In Publico & Gene-
rali Examine Claiïïs | Rhet: Collegii Epperienfis Golophonis loco ,
PROPOSITUM, | Chorago GEORGIO HENRICO SAPPUHN, |
Ecclefia* Lutheran« Orthodox® Epperienfis Verbi | Divini MiniCtro
& Oratoriie P. P. | ANNO clo lo CLXXXIII. , Die [nincs kitöltve]
Octobr. | [Díszes választóvonal.] | ARGUMENTUM. | An Ho/ti
victo ex Sententia Herodoti infiftendum. vel ex mente PI inri \
petenti Pax tribuenda. \ [Külön hereiben:] Proœmium. | Drela-
mabit Johannes Lani, N. Hung. | [Kéthasábosan:] Herodoti
Sent: défendent: | [Köv. 5 név] Plinii effatum tuebuntur: \ [f>név]
Conciliabit utram^ Scntentiam | JOHANNES îtrptenfijht) Arvenfis.
Magyar Köiiyvny.einlc. liH)«i. II. ftlzot. It)
138 Adalékok a Régi Magyar Könyvtár H. kötetéhez
[Díszes választóvonal] | [Alatta:] Impref: LEUTSCHOVW.
Typis 8AMUELI8 BREWER. || [Keretes czímlap.]
Egyleveles ívrét nyomtatvány (hátlapja üree). A keretben levő
tíz név : Emericus Keczer de Lipotz N. H. | Michael Chmelius Béla
Turocz: j Adamus Kubinsky N. H. . Emericus Marcipán, N. H. |
Georgias Klenerus, N. H. | Andreas H la va ti, N. H. | Samuel Platani,
Scepufienf. \ Nicol : Hier : 9ti(^t^aufer/ N. H. j Paulus Lani, N. H.
Petrus Kesíer, Tranfylv. ||
B. Radvánszky-levéltár Radványban. (Kézírással ráírva: G. D.
G. R. (= Generoso Domino Georgio Radvánszky.]
15.
[200.] [LöcseJ 1683.
[Dtibowsky, MartinusJ JOAS à Deo in REGEM | .IÜDA
SERVATUS, , A , Generofa & Egregia Illuftris Coll: Stat: j Evang.
Juventute in Scenam datus, | Choragô | MART1NO DÜBOWSKY,
In 111: Coll: Epp: Stat: Evang: Poëf. P. P. | Pro Coronide Pub-
lici Examinis publice reprefentatus, j Anno, Quô | AVrea LVna
fáVens eXMttlt VeLLera ParDh. \ Die 8. Octobris. | [Díszes
választóvonal.] [Következik háromhasábosan a programm.]
[Keretes czímlap.]
Egyleveles ívrét nyomtatvány (hátlapja fires) két példányban a
B. Radvánszky-levéltár Radványban. G. D. G. R. (Generoso Domino
Georgio Radvánszky) betűkkel. A játszók nevei nincsenek feltüntetve.
Itt.
[201.] Kassa, 1684.
RAPTVS IIELENiE; j CUM \ Perquíim Reverendus, & Pra>-
cellens VIR j DN. ELIAS LADIVER, j Illuftris Status Evangelici
Collegii Eperjellienfis Director meritilTîmus, j Generofo, ac entheA
Virtute ornatiffimœ Matróna», | DN/K HELEN/E SINAPI, | Conjugi
olim luaviiTiina», jam defideratiflimre Jufla perfolveret, | Lugubri
Níenii\ adumbratus, | PER ' ProfeíTores, Praeeptores, & Claffes
Collegii Epeijeff. , ANNO QUO j FAX HeLenaj fVLgens DeMlttlt
nVMLa VIVo. [Díszes választóvonal.] [Alul:] CASSOVI/E, | -
Excudebat STKPHANVS HOSYTZ. Anno M. DC. IXXXIV. [Kere-
tes czímlap.]
Dr. Dézsi Lajostól 139
Egyleveles nagy ívrét nyomtatvány (hátlapja üres.). Latin versek
három hasábosán köv. aláírásokkal: M. Johannes Schwartz. Eperj.
Logic. Publ. Profeff. Georg. Henricus Sappuhn, Orator. Publ. Profeíf.
Martinas Dubovszky, Illuft. Coll. Eperj. Poëf. P. P. Nicolaus Karacsy,
Agropolit. Transylv. Syntax. Prœcept. Johannes Andreades, Convict.
& Grammat. Praecept. A többi versek alatt: Claífis Logica. Claffis
Rhetorica. Claffis Poetica. Claffis Syntactica. Claffis Gramatica.
B. Badvánszky-levéltár Badványban.
17.
[202.] Kassa, [1685.]
PALMETÜM ANAGRAMMATICUM, | SVB FORTVNATO
CLYPEO | CELSISSIMI PRINCIPIS ac DOMINI, DOMINI | EME-
RICI THÖKÖLY, | Principis, ac Partium Regni Hungariœ Domini,
Domini noílri clcmentisfimi, | Poft memorabilem Obfidionis gravis-
fimœ folutionem; | NEC NON \ IVDICATVS & SENAÏVS EPER-
JENSIS i FELICEM RENOV &TIONEM, | DEBITAI RECORDA-
TIONS ERGo, HORIS OPER1S4 SUCCIS1VIS j ANNO Um.
ipfo FELICIS Epifcopi die, | Adornatum a S. G. S. Oblatum
à S. G. J. I [Díszes választóvonal] | [Alul:] CASSOVI^E, Excudebat
STEPHANUS BOSYTZ. || [Keretes czimlap.]
Egyleveles nagy ívrét nyomtatvány (hátlapja üres). Anagram-
mák és »enodatió«-k következő nevekre: »Emericvs Thôkôli Prin-
ceps, Epperiessinvm, Georgius Fleifchhacker Judex, Sigismundus
Guth, Georgius Halligantz, Sigismundus Zimmerman, Franci feus
Baraniai, Fridericus Veber, Georgius Crefcenski, Georgius Schoen-
leben, Samuel Medveczki, Stephanus Somoffi, Georgius Conrad | utolsó
betű jav.], Michael Schirer, Francifcus Szerdaheli.« A k<H első lap-
hosszában, a többi kéthasábosan.
Báró Radvánszky-levéltár Badványban.
18.
[203.] Lőcse, 1685.
[Schwartz, Johannes.] HELENA MENELAO KEDDIT A, five
HUNGÁRIA REGI SÜO, ■ poft felicem è jugo Par Mis Ottomannici
li- | berationem, communi OrbisChriftiani ; voto, reftituta, i & récur-
rente ter-fauftà Natali luce, facratft | SACRATISS1MO, INV1C-
TI8SIMO i ac POTENTISSIMO PR1NCIPI AC DOMINO
DOMINO I LEOPOLDO I. I D. G. ROMANOKUM IMPERATO- KI
140 Adalékok a Régi Magyar Könyvtár II. kötetéhez
femper AUGUSTO, GERMANIE, HUN- | GARI/E, BOHEMI/E,
DALMATI/K, CROA- | TL*:, SCHLAVONI/EiJ; &c. REGI,* ' ARCHI-
DVCI 2 AVSTRL*;, DUCI 3 | BURGUNDIA, &c. &c. &c. \ DOMINO
NOSTRO CLEMENTISSIMO, in debitam* remeantts fauftè Nata-
lis, recens-nati ARCHI-DVCIS & Victoriarum | recentium gralu-
lationem, | nec non humillimam Parnalïï Fragarij fubjectionem j
ipfo LEOPOLDI Fefto, j à gratulabunda Collegy Eperienfis Juven-
tute | Scenicè adumbrata ; ANNO 1685. \ Autore | M. JOHANNE
#Cip0£ift83/ 111. Coll. Eper. Log. & Phil. Pract. P. P. ; [Záró-
dísz.] | LEUTSCHOVI/E, | — | Typis SAMUELIS BREWER, |j
2-rét. 4 levél 1 -h )(* + )(s + 1 ívjegynélküli levél.
Báró Radvánszky-levéltár Radványban.
19.
[204.] Lőcse, 1085.
[Zötner, Georg.] <TI)rifUid)es unft Jltófc | lidjes | J}imfc*
ítódjlein | 3Jor «fűrflUdje unft | nnftere Qttottsfárd) . tige jflHníer.
Aus aSottrtUfitc rei- j uer íeljrer Htàdjern unb | £d)rifftfn
íufammen | {ttragtn/ j Purdj j fl&eorg Jólnern/ Jknenf: | =
Oücörurtt íu íTeutrdjau/ | jBctj jSamucl Jflreuern* i 3m 3al|r/
M. DC. LXXXV. í| [Keretes czimlap.]
12-r. 81— & + 2 = 128 lap.
A lőcsei ev. egyház könyvtára.
20.
[205.] Lőcse, 1686.
(ßottStfaUifitr #míer>írauflF; 0)fter: | Alte unft ÍUác
Keim gcbctltiu ; 3n allerljanö ítótfjen | nútjlidj ;ugebrau« , djcn.
Pcnen fronten (Eljriftl. jRinftcrn j jum be pen/ | jufamen getragen
öurrij cinen Deß Seligmadjenften Worts | Gottes Preftiger in
iTeutrrijnu ANNO lf>8(5. , [Vignette.] töcurutht in feutfdjaii
beijm S. tfreőcr.
1 Javítva, előbb REGIS állott.
* Jav., előbb ÜVCIS állott.
» Jav. DVCIS-ból.
* Jav. debUum-ból.
Dr. Dézsi Lajostól 141
12-r. A— C = 36 sztlan levél. Ajánlás Ab:c »2)enen (Sblett/ ! Uttb
in ben Gljttftlidjen | ïugettben juneíjmenben frautetn/ üorneljmen
§erm (Sltern/ ^cr^licbftcn | ïod)tern. | ©opljia uttb 9Roftna Sreúertn,
Ännoe uttb (SlifabetI) ©djubertin; | ©orotíjoe ©ontagin/ ! Subitljoe
fttifóin/ | 3)orortjœ unbe ©ufannœ $ut4e[rtn/' | Slnnae Marine
UtjÇajçn/ J Sttfabetljœ fÇîirnftcin. | 2Bte attd) allen anbern frommen
unb Êtyrtftltebenben Îîinbern. j Steinen aHerfeité Ijerfcltebften | Sung*
fraarîem ©djroaegerinnen | nub gretnbinnen. | ©nabe unb fÇrtebc «
A lőcsei ev. egyház könyvtára.
21.
[206.] Lőcse, I68tí.
Per îleue uni 3Ute i Mmnnari)/ | £uff ftas 3aljr/ narij ùer
$Unfd)tti*rftung 3Kf fu | Gf#K3jft<ni. [ 1688« [ Partiten ftie Wtonnt/
ÎModjen/ j «Sonn* unù iFetjertag*/ JHaneten- ! lauf/ «Afiiecten/
ÄHtterung/ Kag* un | JHadjtlánge/ gönnen MP uni* i Unter-
gang/ xu ju fbtöcn- , (ßtsteUet/ non I floftatm iUeitbnrtl)/ Hol. Sil. ;
— j (ßeörutht jur jTeutfrijatt, || [Keretes czímlap.]
Melléklete: 95[8]a: #urtje j Äftrologifrije ! Porfagung/ £uff
ins 3at)r nadj fter (fitoa* 1 öenreirtjen (ßebuljrt 3<gfu , CiP3tá<P/ I
1686. 1 Patinen fter ^uftanft tor Pier entires | Jetten/ an ft er
Klitterung/ # tieft/ | Äranthljeiten (ßr&geroadifen/ unà anftern
naturlidjen. uni îttenrdjlidjcn Jn j fällen ju befhtften/ ÎMtt
gebuljrlidjen IFUifj geftellet | unft betrieben/ ! non Johanno
Neubarthio, | Boleslà-Silefio. |j
16-r. SI — 3fa + l levél (utolsó lap üres) = 44 számozatlan levél
A lőcsei ev. egyház könyvtára.
22.
[207.] [Lőcse.] IfíRH.
CONCLÜSIONES | THEOLOG 1CO-METAPUYSICO-LO-
GICM \ Quas | in publico Examine Autumnali fub prafidio VIRI
CLARISSIMI ac DOCTISSIMI | DNI. M. JOHANNIS $€$»JiM>} '
Coll. Stat. Evang. Eperien. P. P. ut & Subft. Director, piacida1 oppo-
nentium difquifitioni exponunt | Metaphyíica? & Logicœ Auditores.
ANNO 1686. die 2. Octobr. j — CONCLÜSIONES THEOLOUIC-E
de Peccato Originali. | Quas defendet I PETRUS KESSLER N. S.
Tranf. Met. & Log. Stud. | [3 Concl.] | Conclufiones Metaphylïca»
142 Adalékok a Régi Magyar Könyvtár II. kötetéhez
Qtias defendet | MARTINUS CEROVINUS, Phiiof. Stud, vocatus
Rector Bottyán. | [6 Concl.] | Conclufiones Logicas | defendet I ADA-
MUS BORS, Nob. H. Met. & Log. Stud. | [8 Concl.] [Keretes czímlap.]
Egyleveles két ívből összetett nyomtatvány (hátlapja üres).
B. Badvánszky-levéltár Badványban.
23.
[208.] Zsolna, 1686.
PAR/ENESIS j ACROSTICHO-METRICO-PARUSIACA,
qvâ . ANIMA CHRISTIANA j ad HUMILEM, eam(Jve GLORÏOSAM
ENSARCOS1N, j five ; ADVENTÜM IN CARNEM | IESÜ CHRISTI
piè, juftè, fobnè recolendum, excitatur, animatur, con- j vincitur,
ipfo Meffianœ parufias tempore, | fubfecivis horis, elucubrata:
nec non | PERQVAM-STRENU1S, | GENEROSIS ATQVE NOBIL1S-
SIMIS j DOMINIS AC PATRLE PROCERIBUS, | Charitum Ever-
getis gratiofis, | omnibus & fingulis Acrofticho dilaudatis, j Tiim
obfervantia) reftandae gratiâ, cùm ftudiorum pro- | movendorum
cauia, j Calendis Januariis, Anno à i NataLI DoMInl noflrl IesV
Chrlftl totIVs VnIVersI SerVatorls: j IngreffVs gratVs, slt greffVs
gratlor annl! | OMnl DeCVrsVs profperltate fLVat! | & | CoMpLeat
eX noitris Veftros VeraX DeVs annos! | humilitate fubmifTilTimà
oblata | à [ Scholar Cremnicia? Alumnis. . [Rosetta-sor.] | SOLNiï
TYPIS JOHANNIS DADAN. ||
2-r. 2 levélből álló nyomt. A latin költemény következő részek-
ből áll : 1 . Prológus. 2. Logos. 3. Epilógus, ós Parergum. A sorok
fejeiből: »Iohannes Viffalvsi vivat! Georgivs Radvanski vivat! Georgivs
Gerhard vivat ! Stcphanus Sándor vivat! Johannes Gillani vivat!
Volffaugvs Bcnicki vivat ! Iacobvs Gvtth vivat Amen« szavak jönnek ki.
B. Badvánszky-levéltár Badványban.
24.
[209.] [LöcseJ 1687.
LKeczvr de Lipove, EmvricusJ MONETA LAMECHID.E.
.lanus & ! (per 'AvaTpajijia.) i Navis j GENEROSO ac NOBILIS-
SIM<K ' DN. GE0RG10 GERHARD SPONSO, | at4 | GENERÖSE
CASTÍSSIM.li<i; VIRGINI | CATHARIN.-E, , GENEROSI ac N0B1-
LISS1MI ; DNI. (iEORGII RADVANSKY | de & in Radvan, &c.
InclytiComitatus Zolienfis Jurati AffelToris Primary, | FILLE SPON-
Dr. Dézsi Lajostól 143
E " In Felix Conjugij Fortunatiffimi Omen | ANNO | QVo Légit In
•VMà $& RADIVanskla spICas. Die 9. Menfis February Exa-
4a. | Opera EMERICI KECZER de UPOCZ. | [Diszesválasztó vonal.] !
löv. kéthasábosan 3 latin és egy tót vers.] [Keretes czímlap.]
Egy leveles 2 ívből összetett nyomtatvány (hátlapja üres); a
äktur betQs tót vers két oldalán két szerencsét osztó angyal. A latin
rsek : Monetam Lamechidœ, | — — I. Ad Neogamorum Infignia
lluíio. I IL Votum, pro felici Neogamorum Navigationen |
B. Radvánszky-levéltár Radványban.
25.
[210.] Pozsonyi?) 1687.
[Vibegius, Joannes.] I. N. I. îlttdjgcuruthtet OScistlidjer
mth-JJfenning/ 1 jPas if) : : ÍUuntodj^aScbett Jínft Pandtragung/ i
Is itt Purdjlcurfjtigipe | (írt? fjcrt?og | $<&$<£$$ | non erster-
id)/ te. te. | 3am főttig in JKngarn in j ucr #oniglid)cn ifretjen
nujit* | $taftt ÍJrcfiburg ften 9. Uctcrnb. 1687. gekrbnch ' 3n
m aUfjieftgen (Kmutgcli* | fdjtn Jlrcfiburgifdjcn jfctt*4}auft | bet)
©tt abgelegrt. | Jíon JOANNE VIBEüIO. |!
12-r. Czíml., )o(8 — )o(,} + 6 (utolsó levél üres) = 3 számozatlan +
—22 számozott lap. Czímlap belső oldalán: Pannonit» eleCtVs
3X | feLICIsslMVs orbl | IosephVs CresCat, fLoreat, aC |
[geat. [i(= 1687) >(?: ©ebett ünb SBunbad) not ber | főttig-
jen Ätcmung. |
A lőcsei ev. egyház könyvtára. (Mellette: Síd)te fd)Bne ! ÜReue
ti[tltd)e Sieber. |
26.
[211.] Lkw. 168».
IPer Jtene uni Alt* | jlUmanad) | £uflF uns 3abr narfj fter |
ebwljrt nnfers #. Jlefn j CHrifti. j 1689. jPnrincn ftie jtMonnt
orijen/ | «5onn* nnft ifetjertage Planeten* | lauff/ âfiiecten/
itterung/ ®ag* nnft | JtacfyUange/ gönnen Mff* unb j j}iíntet>
mg/ te* |U finften. | (ffießellet/ non j ffoljttnn Meubartl)/ Hol. Sil.
| (Beftntdtt jur jTeutrrijau. |j [Keretes czímlap.]
Melléklete: 8J7ja: #nrtje ^ftrologifrijí , fforfttgnng, £nff
5 JaJjr — — 1689.
16-r. A— Eö + 3 = 40 sztlan levél.
A lőcsei ev. egyház könyvtára.
r
1Í4 Adalékok a Régi Magyar Könyvtár H. kötetéhez
27.
[212.[ L'ôcse, Î693.
[Kretschmer, Ephraim.] JUtt \ îttit ijimlifdjcn Jüdjmwk
gejierete | i<Ê$}né$l | Jlcr îlîctjlano JDoKEIjrmárMge/ | Q5rofc
«Adjtbare un» mH*ltt)tU \ #• AUGUSTINUS j LAZARI, j ÎUol
meritierter JIrcötger fter | (Koang : ÏUutrdjcn (ßemeine/ itadj ôem
<gr | im 58. 3aljr feines alters nadj fltyrifti ©eburtlj im |
1098. ton 5. Junij, fanfft uni feelig in reinem (Et lofer einge-
sdjlaffen, unft ften 9. Junii bavanffj in ungeroot)nlid)er Reglet !
tnng jur (Kiöcn beftottet roorften/ nadj Anleitung ùet JOortt |
Dan. 12. y. 3. | 3Pie Jfel)rer roerften Uudjten mie ùes #ifo*tes
QfHanfy j uttft aie To oieí jur (ßeredjtigheit meifen/ mie toc í
sterne ither unb emiglid), | feiner lieben (ffieineine [igy! (ie-
meine ht.J oorgeftellet/ | non | EPHRAIM KRETSCHMER, , JPie-
nern ftes ÎUorts (Bottes ùafclbp. | [Vignette.] i (ffieftrndtt jur
jTentfdjan/ betj jSamuel jßremer« ||
4-r. A— B:i + 1 =8 sztlan levél.
A lőcsei ev. egyház könyvtára.
28.
[213.] Lőcse, 1700.
f Postajárat menetrendje.] [Czim felírat: repülő sas által tartott
szalagon:] LEVCHOVIœ Anno 1700. | Sonntag. I Abends kommen
beede fo wohl Prefpurger alß Ca/chauer Ordinari Poflen an.
vnd gehen beede nach verflo/fener einer Stund widerumb ab. \
Mittwoch, j Abendr. kommet an daß andermahl die Prefpurgcr
Ord: Po ft, und gehet ab \ nach verflogener einer Stundt nach
Cafchau. \ Donnerstag. | Abends kommet an die Cafchauer Ord:
Poft, welche gleich fahls nach verftri- \ chener einer Stundt nach
Prefpurg abgehet, j Die Dominico. \ Vefperi tarn Pofonienfis quam
CalTovienfis Ordinaria Pofta advenit, | & utraq; poft efiluxam unam
horam Herum abit. \ Die Merenrij. j Vefperi feeundario Pofonienfis
Ord: Pofia advenit, et post effluxam | unam horam CalToviam
abit. Die Joris. Vefperi CalTovienfis Ord, (sie !) Pof ta advenit
qua» eodem modo polt ef- ; fluxam unam horam Pofoniuin
abit. ,
Dr. Dézsi Lajostól 145
Egy leveles nyomtatvány a Közlekedési Múzeumban »K« terem-
ben (262. sz. a.). A lap felső részét egy metszet foglalja el, melyen
egy sípoló lovas postás látható, háttérben egy város képével; bal-
oldalt határoszlop Magyarország czímeróvel, mellette egy angyal
sípot fú ; a repülő sas a czimszalaggal a kép felső jobbsarkában van.
29.
[214.] Lőcse, 1700.
[Frantisci, Oeorgius Lissovintis.] Panegyrica domûs Ola-
fzianoPy I Sub quadriga Generorum per modulos Chronologicos
felicitatis delineatio, | quam poftea ubi Generoiso & Celeberrimœ
ftirpis Juvenes ; Dnûs THOMAS BENY1TZKY, de eadem, & in
Pribocz. | ET | Dnûs LADISLAUS JUUSTH, de Neczpal. | Cum
Nobiliffimis, & Spectatiffimis Virginibus | SOPHIA & HELENA
KUBINI. | Filiabus, Parentis Per-Uluft. & Gen. D. ADAMI KUBINI
de Felső Kubin, & Olach. | Matris Generosaî & Nobiliflïmse Dftae
SOPHIA CHORVATH Stansith. | Anno, quo &c. die 21. Novembris.
Taedas Conjugales celebraiïent : fuccinctifïïmè expreilît, | proq;
perenni fui apud fummè Generofos & NobililTimos dominos | D#
JOHAN. CHRISTOPH. KHEBERITS, [alatta: de Hofzur. & Rib.J
& Dftum GEORGIUM GÔRGÔY, | [alatta: de Toporcz. !] recom-
mendatione. gratVLabVndUs apposVIt GeorglUs LIffoVInUs
FrantisCI | reCtor sChoLse DeCretaLIs naglpaLUglensIs. | [vignette-
sor választóvonal. Ezután köv. két hasábban a latin versek,]
[Alul:] LEUTSCHOVLE, typis BREVERIANIS. Anno 1700. || [Ke-
retes czím.]
Egyleveles ívr. nyomt. (Hátlapja üres). Anagrammák és latin
versek köv. felírásokkal : Adamus Kubini socer, c. pro k. Generi :
Christopborus Kheberitch [jav. előbb Kheberitc], Goorgius Gorgoy,
Thomas Beniitski [jav.], Ladislaus Jvvsth. Sophia Chorvath, Socrus.
Filiae Kubini an» : Maria Kubini, Anna Kubini, Sophia Kubini Neo-
Sponsa. Helena Kubini Neo-Sponsa.« Utána: Apocryphum. Myfticum.
Ad Zoilum.«
Ä Radvánszky-levéltár Badványban. (Köv. dedicatióval : Per-
Jl lus tri, Sumraèq, Generoso Domino Dno Johanni Radvanskj de
Rad van, Inclyt« Sedis Wetrosolien. Judici Appellationis gravissimo.
Dno Mëcenati mihi ubiq» colendissimo.«)
146 Adalékok a Régi Magyar Könyvtár II. kötetéhez
30.
[215.] Lőcse, 1700.
ALUl I DONATI, | VIRI CLARIS- | S1MI, j De Octo Fartibus
Orationis Meiho- | dus, Quajftiunculis Puerilibus undiq; collectif
illuftrata: \ Per | LEONHARDUM j CÜLMANNUM, | Greylsheimen-
fem. | Iam denuo revifa, & düigenter reco- j gnita & aucta, for-
midis faden- \ dœ Orationis & Syn- \ taxeos. | THOMAS VENAT.
RIvulus è tenui ducit primordia topho, | Cujus nunc rapido fonte
feruntur aquae. | Surgit in immenfum modico thefaurus ab a?re,
Qui paffim Crœfi vincere polTit opes. | Et puer è parvis ftudiorum
exordia pofcit, | Donee fufficiat grandia fcripta fequi. | LEU-
TSCHOVIjE, Anno M. DCC. || [Keretes czímlap.]
8-r. A--G5 + I (a többi hiányzik) = 54 számozatlan levél.
Ab: AD ! 8TUDIOSUM ART1UM ■ liberalium Puerum, | Albert.
Buffœus Scebrd: ! Heus puer heus fi doeta virü tibi rumina
quœris . . .
A lőcsei ev. egyház könyvtára.
31.
[2 H).] Debreczen, XV IL század.
Bocatius redivivus.
Említi maga Bocatius János ily czítnű müvének ezt a 2-ik
kiadását Szenczi Molnárhoz írt levőiében, 1. lejebb 217. az. a.
32.
[217.] Kassa [XVII. század].
Bocatius redivivus.
Említi művének ezt az első kiadását Bocatius János egy 1611.
nov. 12-én Kassáról Szenczi Molnárhoz intézett levelében a következő
szavakkal : . . . gratulationibus amicorum hic primo Cassoviae, deinde
Debrecini impressis titulum feceram : > Bocatius redivivus«. Bod Péter
»Bedivivus A. Molnár Sz. 100. (88.) §, ezt jegyzi meg rá: »Liber adeo
rarus, ut vei Mathiae Belii effugerit diligentiam, cuius non meminit
inter alia Bocatii opera.« L. Szenczi Molnár Albert naplója. Buda-
pest, 1898. 375. 1.
Dr. Dézsi Lajostól 147
33.
[218.] Kassa [XVII. század].
»Diploma regium.«
Említi Bocatius 1611. nov. 12-én Szenczi Molnár Alberthez
írt levelében : »Typis Pragensibus et Cassoviensibus editum est
diploma regium, in qua causae illius expeditionis contra Bathoreum
susceptae recensentur«. L. Szenczi Molnár Albert Naplója. Budapest,
1898. 376. 1.
34.
[219.] [Kolozsvár? 1680?] XVII. század
[Buzinkai, Micliaél. Compendii Logici Libri Dvo.J
12-r. [A— A2] A3— L6 + 2 levél = 2 sztlan lev. + 1 —
237 számozott + 3 sztlan lap (Index). Az elül lévő két sztlan
levél dedicatio köv. aláírással: Patakini. Anno D. 1668. die 8: Sep-
temb: | [ab . .] MICHAELB BUZINKAI. || A Szabó K. RMK. II.
974. 8z. a. (Patak, 1661.), 1156. sz. (S.-Patak, 1668.) 1833. (Lőcse,
1696.) és 2113. sz. a. (Lőcse, 1702.) felsorolt kiadásoktól, mint
terjedelme mutatja, különböző kiadás.
A lőcsei ev. egyház könyvtára. (Hiányzik A — A* levél) Tolnai,
Steph. Demonstratio. Claudiopoli 1680. (Sz. K. RMK. II. 1467. sz.)
ez. művel egybekötve.
35.
[220.] Lőcse, [XVII. századj.
[Luther, MartinusJ Catechesis Minor D. MARTINI LUTHERI.
Cermanice & Latine.
8-r. [A — Bu] Bin — D5-f3==32 számozatlan levél (utolsó lap
üres). A Szabó K. RMK. II. 846. sz. (Brassó, 165B.) 2099. (U. o.
1702.) ós 2209. (Lőcse, 1704.) sz. a. leírt kiadásoktól különböző.
A lőcsei ev. egyház könyvtára. (Hiányzik a czimlapon kívül elül
9 levél (A— Bu.).
36.
[221.] [Nagyszombat é. v. XVII. század.]
1. | t I SYNODI I PRO VINCI ALIS \ DECRETA, ' anno M. DC.
XI. TYRNAVLE celebrate. .' PER ! IlluftriíTimuni ac Reverendilli-
mum | D. FRANCISCUM FORCACH DE CHIMES, ! S. R. E.
Presby terűm Cardinalem, Archiepifco- | pum Strigonienfem.
148 Adalékok a Régi Magyar Könyvtár II. kötetéhez
Rituali Strigonienfi nunc primüm annexa, | JUSSU & AUTH0R1-
TAÏE | ILLUSTRISSIMI ac REVERENDISSIMI DOMINI | UEORKII
SZELEPCHÉNY, |-ARCHIEP1SC0PI STRKîONIENSIS, &c. | Hebr.
13. verf. 27. j Obedite Prœpofitis veftris, & fubjacete eis: ipfi
enim pervigi- j lant, quafi rationem pro animabus veftris reddiluri. ;
A Ezech. |l [T. i. ívjegy és őrszó, fent az »1.« lapszám.]
4-r. A — Dg = 28 számozott lap. A czím, valamint az egész
mű egyenes vonalakból alkotott lóczszerű keretben. A czímlevél
második oldalán mottóul: Ezech. 33. verf. 6. [köv. az idézet] s a
Jézus- társaság ismeretes jelvénye [IHS a feszülettel] van. A mû
kezdetén »A« initiale van arabeszk-díszszel.
Az »ACTA | ET | DECRETA ' SYNODI DIOECESANK
STRIGONIENSI8. AUTHORITATE ! ILLUSTRISSIMI AC RE-
VERENDISSIMI í DOMINI, PETRI PÁZMÁNY, | ARCHI-
EPISCOPI STRIGONIENSIS. ' Celebratœ Tyrnaviœ, Aîino Domini
M. DC. XXIX. ' die IV. Oäobris & fequentibus. | JUSSU ! ILLU-
STRISSIMI AC REVERENDISSIMI ! D. DOMINI GEORGI1
SZELEPCHÉNY, | ARCHI-EPISCOPI STRIGONIENSIS, ' Pro
Commoditate Parochorum recufum. Anno Domini M. DC. LXVII.«
(4-r. Czimlap A2— V* + 2 lev.= Cziml., 1 — 155 + 2 lap (3 lap üres);
czím mind a 4 oldalon egy egyenes vonallal van bekerítve, maga a
szöveg léczszerű keretben, több initialéval) ez. mű melléklete gyanánt,
melylyel nyomdai kiállítása is megegyezik és külön is megvolt néhány
évvel ezelőtt Kun S. antiquárius birtokában. A czímben lévő »nunc
primùm annexa« kifejezés bizonyára tévedésen alapul, mivel már a
»Rituale S trig.« 1056-iki nagyszombati kiadása mellett is ott találjuk,
mely Lippai György esztergomi érsek parancsára csatoltatott mellé.
V. ö. Szabó K. RMK. II. 859. 1512. 1625. valamint 1723. sz. a.
Az »Acta és Décréta« czímét e melléklet nélkül közli Szabó RMK.
II. 1109. sz. a.
37.
[222.] XVII. század.
[Megyeri, Sigismmidus.J MEDU[LLA] CEDRI LIBA[N0]-
RVM | [id] eft, I SYNAPSIS'] SELECTIO[RUM] | SENTENTIA-
HUM. I Ex Libro Clypei Patientiœ, \ Adffl. R. P. JACOBI
COH[ENI] j . . . I
4-r. Cziml., + +, + + +, 1 lev., A— Z-fAa— A [a4] = Czim-
lap 4- 3 levél (utolsó lap üres) -fi — 180 számozott lap+ 1 sztlan lev. [IN-
DEX CAPITUM.] Ajánlás: ILLVSTRISSIMO, EXCELSISSIMQ .
PRINCIPI, DOMINO, D. FRANCISCO WESSELENY | COMITI
DE HADAT (sic!) I PERPETUO IN MURANY REGNI , HUN-
GÁRIA PALATINO, j Judici Cumanorum Locum Tenenti, | SACR£
Dr. Dézsi Lajostól 149
REGI*; MAIÏ&: CONSILIARIO INT: &c. | Domino D. meo
Colendiffimo, | Pœlicitatem. | Aláírása: SIGISMVNDVS DE MEGÉR |
LIB: B. + + +*: PR2KFATIO AD LECTOREM. (nincs aláírás).
A»: [fejlécz:] EX CLYPEO | PATIENTI/F.
A lőcsei ev. egyház könyvtára. (Rongált czfmlappal, Géresi K.
kov. jegyzettével: »Lásd magyar fordítását Szabó K. I. 1122. sz. a.
[Nagy-Szombat, 1671.] Ezen mű Szabó K. 2-ik kötetében említve nincs.
G. K.« Corenus művét egészen Haller fordította le s adta ki Ifi 8 2 -ben.
38.
[223,] Lőcse, 1702.
JHeucr | Calenftet/ | Mff bas |aljr/ nadj ber | (ffiebuljrt unfcrs
3«rrn | 3«£# €$mM$l I 1702. 1 Patinen bie IMonat/ mdi**l !
iSomt* unb «íFetjertage/ platteten- 1 jTauf/ Afiierten/ ÍWittewng/ 8Tag*
unb I îlarijtlanfie/ gönnen Mff unb Untergang/ ic. ju ftnben* |
OStsteUtt/ non [ Johann Henbattl)/ Bol. Sil. | — | iTentfdjan bet)
Sopljia J3remcrin || [Keretes czímlap.]
Melléklet: B[7Ja: jfltartje ^ftrologifrijt j flotfagnng/ 1 Mff bas
}atfXj 1702. |
16-r. (per 8 lev.). 21— @5 + 3 = 40 sztlan level.
A lőcsei ev. egyház könyvtára.
39.
[224.] Lőcse, 1703.
ÏUner I Catenber/ £uff bus Jaljr/ narij ber | (ßebnljrt nn^rs
ÎjCrrn | J«5W C^ÎS|$®|/ 1703. | Patinen ùie flUonat 3tPod)en/ j
Sonn* nnb IFegertage/ Planeten* ! iTauff £fjiecten/ ïtHtternng/ (Tag*
nnb îladjtlange/ $onnen £nff* nnb Untergang/ te. ju fut ù en
bestellet/ non | loftann Henbartft/ Hol. Sil. — ! íTentrdjan : bei)
Sopljin jßreroerin. |j [Keretes czímlap.]
Melléklete: 93[7]a: jftnrfce Äftrologifdje I Porfagnng' ! Äuff
bas Jaljr/ . . . | 1703.
16-r. (per 8 levél) = 21— (£5 + 3 = 40 sztlan levél.
A lőcsei ev. egyház könyvtára.
150 Adalékok a Régi Magyar Könyvtár îî. kötetéhez
40.
[225.] Lőcse, 1703.
Pas JJemútljigt töebetl)/ 1 meldjes | FRANCISCUS | RÁKÓCZI |
De | FELSŐ-VADÁSZ, | ÏJon «Sottes (êmbtn \ SWMI | »ni
ftes iToblirijcn Saàroser Comitats (grblidjcr (È)btr-05e- j fruit/ nod)
ftem ÎMaafi ùer tfna* | ùen felbßen abgefaflTet/ unb tàglidj | nor
bem JUgcririjt feto** ©CM* | tes bringet. | 3Vnit?o in îlruifc gegebé ,
ju | ùtm (ffn* | be/ | baß bas PngariTdje #riegs*JJol*/ | mclrfjcs
feinem jSefeljl unterworfen if)/ | in bie jFuftftapffen ijjrts (ßttii-
bigften ^urftens | unù Hertens treten/ uni gleidje £nbad)t in
bem «Sebetlj erjeigen lerne* | f<ÎMACjP!H/ | — j Anno 1703. ,
Czl.+ )(8 = 2 sztlan lev. A mű kezd. a 2. old. (Czl.b) D §S9Î5R/
«lïmûditiget unb | »ûtmljerfeioer ©DÎS/ . . .
i4 lőcsei ev. egyház könyvtára.
41.
[226.] Lőcse, 1703.
FUANCISCI | RÁKÓCZI | De | FE1SÔ- VADÁSZ | DEI GRA-
TIA I PR1NCIPIS, I Et Inclyti Comilatûs de Sa- \ ros Suprenii
& perpetui | COMITIS; j A fe pro menfura gratiœ coneepta
fupplex | PRECAT10, Qua Domini DEI fui faciem quo- | tidiè
exorare folet. , Nunc prœlo publicata, enmobfincm: \ ut imperio
Ejus fubjaccns Exncitus Ungarims, \ ve/ïigia Qementiflïmi /ni
PRINCIPIS & | Domini, in devotè precando fequi \ afve/cat.
[Vignette:] | LEUTSCHOVI3% \ Typis BREWERIANIS, Anno
1703. ||
12-r. Cz. 1. (belső old. üres) ^r, (így 0 * 1 levél (utolsó lapja
üres). = 3 levél. Kezdete: DOmine DEITS. j Juftitiœ fons . . .
A lőcsei ev. egyház könyvtára.
42,
[227.] Lőcse, 1704.
JOHANNIS CYRIACI ; HOFFERI | #immels*Ȓtg/ | Pas ifi:
ÏDie ein #inb in 24. J&tun* ; ien lemen kan/ wie ts foil ber
íjoUeu entgegen/ unb Teltg roerben. | jßegreift in fid) 735. íragen
unb «Antuort; barinnen alle Ärtiifeel ber ÖíljrifUirfjen JfeJjre hûr^
Uri) ju fammen geigen futö. í Jflie biß tfűdjlein redjt ju gebrou-
Dr. Dézsi Lajostól 151
dien J fittbe* man in iter JJorrefte. | [Vignette.] I ff^îJiCfi^W |
- | }m |aljr 1704. ||
12-r. Ä— 3)7 + 5=7 sztlan lap + 2—83 lap. (Utolsó lap üres.)
«b; Sorrebe an ben Sefer. |
A lőcsei ev. egyház könyvtára. (Fedelében a »Mennyei Tárház
kultsác-nak mutató táblája.)
43.
[228.] [Lőcse, 1704.]
[SpetHus, Michael] PHOEBUS | ACROSTICHO-ANATO-
LIUS. || [Keretes czímlap].
Egyleveles 2-r. nyomtatvány, a latin költemény verssorfejei :
COMES STEPHANUS PETROCZI HEROS PATRLK ; a verssorok
végei: COMES STEPHANUS PETROCSI HEROS PATRI/K. A költ.
aláírása: d. 26. Dec. A. M. D. CCIV. Cecinit IHuftriffimœ Dnatioiii
Veptrœ divinités ab Exilio Ana- \ talio revocato folemniter$ ; in Pátriám
reduci facto \ feftivo applaufu fubjectiffimus Servus Michael Spetkius, j
Neogradienfis. |
B. Badvánszky-levéltár Radványban.
44.
[229.] Lőcse, 1106.
Unter | Calenttet/ 1 £nff bas 3aljr/ nadj btv | Oícbuljrt unfcrö
S«rrn | }<6M CJ0t}M}/ | 1705. ' garinen ftie jMonttt/ mûjtnj \
Sionn* unb áfetjertnge/ Planeten- j JTmtflF/ £fi>ecten/ ÎMMerung/ Kafi5
nnft | îlarfjtlangt/ Tonnen MP **«*> Pntcrgang/ tt* ju ftnften* |
(Sepellet non | jotfiron jHenbartli/ Bol. Sil. | — | jreutfdjan/ bet)
$opljia 0remerhu || [Keretes czímlap.]
Melléklete: 83[7ja: #nr1je | AprolofitÎdje « florfttflimg/ Mff
bus 3ii&r/ . • . | 1705.
16-r. CzL «2— @6 + 3=40 sztlan levél.
A lőcsei ev. egyház könyvtára.
45.
[230.] [Lőcse, 1706.]
[Spetkius, Michael] PHOEBUS j «ENÏAUS HELLEMPACHI-
ANUS. | Acrofticho-Anagrammaticè I adornatus. [Díszes választó-
vonal.] I| [Keretes czímlap.]
152 Adalékok a Régi Magyar Könyvtár Iî. kötetéhez
Egy leveles ívr. nyomtatvány kéthasábosan ; két latin költemény ;
a 2. felirata: Anagramma Ampliativum. | Joannes Godeffredus de
Hellempach. | Aláírása: Lufit folennibus Natalibus Sped. Magnifi-
centit* | Veftrœ, fincero fimeri animi affectu | MICHAEL SPET-
KIUS. Neogradiens. | die 24. Junij, Anno CIO TCOV. Ij
B. Radvánszky-levéltár Radványban.
46.
[231.] Kassa, 1709.
D. 0. M. A. | QVOD BONYM, FELIX, FAVSTVM.
FOBTVNATVMQVE SIT \ A\M/E EPISC0PAL1 VNIVERS1-
TATI CASSOVIENSI, | SENATUI PHILOSOPHICO, TOTIQVE
REPUBLIC.« CHRISTIANS, | SVB | R. P. IOANNE DUBOVSZKL
E SOCIETATE JESV, AA. LL. PHILOSOPHIC ET SACRO-
SANCTJï THEOLOGIE DOCTORE, \ EJUSDEMQVE
UNIVERSITATIS CANCELLARIO, NEC-NON INCLYTX
FACULTATIS PHILOSOPHIC*: j DECANO SPECTABILI:
REVE RENDI PRKNOBILES, NO BILES, ET ERVDIT1
AA. LL. ET PHILOSOPHIC CANDID ATI, | In Aula Uni-
verfitatis, Anno M. DCCIX. Die [nincs kitöltve] Meníis Junij, horâ
oetava matutina, prima earundem | AA. LL. & Philofophiœ Laureù
condecorati funt. [ti funt. ráragasztott papírszeleten] ! PROMO-
TORE I R. P. LADISLAO NEMSOVAÎ, | E SOCIETATE JESY,
AA. LL. ET PHILOSOPHIZE DOCTORE, EJVSDEMQVE
IN ALMA EPISCOPALI UNIVERSITATE CASS0VIENS1
PROFESSORE ORDINARIO. ; [Díszes választóvonal] | [Követ-
kezik kéthasábosan a candidatusok névsora.] QVJiSTIONES IN
ACTÜ DECIDEND/K | [2 kérdés.] | Probléma Unomologico-Catop-
tricum. | — — [Keretes czímlap].
Egyleveles ívrét nyomtatvány (hátlapja tires). A candidatusok:
Reviczky János, Neományi János, Keczer István, Kercho András.
Kilián Dániel, Lehoczki András, Fodor János, Csernenski Mátyás.
Horváth András, Gál Ferencz, Magyari Zsigmond, Molner János.
Slczanski Adalbert, lengyel Graduai Miklós, Balcsarovics Jakab.
B. Radvánszky-levéltár Radványban.
Dr. Dézsi Lajostól 153
47.
[232.] Lőcse, 1709.
ïlener | Colenbet/ 1 &nff bas |aljr/ nadj ber | «íebnljrt nnfer*
Ö«trn : 3«ÍP Ca«?»/ 1 1709. Patinen bie jMonat/ ÎPod)en/
Sonn- nnb ifetjedage/ JJlaneten* j jfanff/ Ärv^i«/ Witterung/ Kag^
nnb I ïtadjtlange/ Sonnen £nff* nnb | Untergang/ u. ju ftnben, |
(ßeftellet non | Johann jftenbartj)/ Bol. Sil. | — | jTtutrd|au/ bet)
Sam. Breuers feel: (írben* || [Keretes czímlap.]
Melléklete: S8[7]a: #nrfa ^flrolofiird|t , florfagnng/ | JUiflF
bas Jaljr/ . . . | 1709.
16-r. (per 8 levél) = Sí— ®5 + 3 lev. = 40 sztlan levél.
A lőcsei ev. egyház könyvtára.
48.
[233.] Lőcse, 1711.
JHener | CnUnber/ 1 £nf bas |aljr/ narij bcr | aíebnljrt nnfers
!}(£ xxn \ 3<E$JIl C$$|$®|/ , 17II. | gönnen bie jtflonnt/ $Pod)en/
Sonn* unb /etjertage/ Planeten« jfanff/^fpecten/ Wtternng/ íag*
unb I $tad)tlange/ Tonnen £up nnb \ Untergang u. ju ftnùcn. |
OSepellet non j Johann IHcubarljts/ Conti. \ (fficbrnrirt jur jfeutrdjan/ j
fitq benen jírenerifdjen (Erben. |; [Keretes czímlap.]
Melléklete: Bma: Änrtje | Äftrologifdje | jöorjngtmg/ | Auff
bas JaJjr/ • . . : I7II. |
16-r. (per 8 lev.) SI_-g5 + 3=40 sztlan levél.
A lőcsei ev. egyház lönyvtára.
Magyar Könyvszemle. 190«. II. Ill/.et.
TARCZA.
ÉVNEGYEDES JELENTÉS
A MAGY. NEMZ. MÚZEUM SZÉCHÉNYI ORSZÁGOS
KÖNYVTÁRÁNAK ÁLLAPOTÁRÓL
AZ 1906. ÉV I. NEGYEDÉBEN.
I.
A nyomtatványi osztály anyaga a lefolyt évnegyedben
köteles példányokban 3679 db, ajándék útján 162 db, vétel útján
100 db, csere útján 1 db, összesen 3942 darab nyomtatványnyal
gyarapodott. Ezenfelül köteles példány czímén beérkezett: gyász-
jelentés 1367 db, zárszámadás és üzleti jelentés 209 db, egyházi
körlevél 117 db, perirat 8 db, hivatalos irat 171 db, műsor 42ő
db, alapszabály 192 db, szinlap 2371 db, falragasz 879 db, vegyes
469 db, összesen 6208 darab aprónyomtatvány.
Vételre fordíttatott 108506 korona, 66*30 márka és 22 lira.
Ajándékaikkal a következők gyarapították könyvtárunk anya-
gát: Alapy Gyula Komárom (6 db), Áldásy Antal, Awetaranian.
Sumla, Bajza József, Bibi. Royale de Belgique Bruxelles, Bishop
H. R. New- York (2 db), Breznay Béla, Budapesti kir. orvosegye-
sület, Budapest székesfőváros statisztikai hivatala (2 db), Duna-
melléki ev. ref. egyházkerület, Érseki iroda Kalocsa, Eger, Zágráb,
Fándly József Székelyhíd, Fejérpataky László, Földmivelésügyi m.
kir. minisztérium, Fraknói Vilmos (4 db), Francis D. R. Boston,
Gillming Ferenczné (52 db), Győry Árpád, Győry Tibor, Havass
Hezső (2 db), Herczegprimási iroda Esztergom, Horváth Géza,
Kais. Akademie der Wissenschaften Wien (4 db), Kalmár Fn
Keleti Szemle szerkesztősége, Képviselőházi iroda (2 db), Klimenl
Ferencz Békés-Gyula, Kongl. Universitets-bibliotheket Upsala,
König Lajos. Közgazdasági Közlemények szerkesztősége, Kunszt
János Losoncz, Kuthy Zoltán New-York, Küzdényi Szilárd Czibak-
háza, Litsken Ottó Wien, Lukács Géza Selyp, M. kir. állami szám-
vevőszék elnöksége, M. kir. földtani intézet, M. kir. közp. statisz-
Évnegyedes jelentés a M. Nemzeti Múzeum könyvtárának állapotáról 156
jai hivatal (2 db), M. kir. orsz. meteorológiai s földmérő intézet,
. kir. orsz. vízépítési igazgatóság, M. kir. szabadalmi hivatal,
. N. Múzeum irodája (2 db), M. ornithologiai központ, M. Tudo-
ányos Akadémia (15 db), Mayer Gyuláné, Műbarátok Köre,
rtvay Tivadar Pozsony, Pólai gimnázium igazgatósága, Radnai
3zső, Róth Gyula New-York, Rothschildische Bibliothek in Frank-
rt, Simonyi Zsigmond, Statist. Central-Commission Wien (4 db),
ojits István, Szalay Imre (2 db), Szilágyi József Monor, Temes-
ir sz. kir. város tanácsa (2 db), Theer János, Tudomány-Egyetem
ktora, Tudomány-Egyetem I. sebészeti klinikága, Veszprém vár-
egyei gazdasági egyesület Veszprém, Ziliotto Baccio Trieste.
Nevezetesebb szerzemény: Caroli P. Elementa Graecae
•ammatices, Leutschoviae, 1647.
A könyvtár helyiségeiben 14,053 egyén 32,154 kötet nyom-
tványt, kölcsönzés útján pedig 647 egyén 1047 kötetet használt.
A lefolyt évnegyedben 2904 munka osztályoztatott, a melyek-
\l 3972 czédula készült. Kötés alá készíttetett 554 munka 648
>tetben.
A köteles példányok átvételére berendezett helyiségbe ezen
ő alatt 536 csomag érkezett; ugyaninnen 354 levél expediálta-
tt, a miből 58 reklamálás volt. Az 1897: XLI. tczikk intézke-
teei ellen vétő nyomdatulajdonosok ellen peres eljárás megindí-
ssi e negyedévben nem kéretett.
II.
A kézirattár ajándék útján 1 kötet kézirattal, vétel útján
i kötet kézirattal, 10 darab irodalmi levéllel és 12 darab iro-
almi analectával gyarapodott.
Az ajándékozó Korizmics Antal Gróf Zrínyi Miklós »Török
ium ellen való orvosság «-ának egy XVII. századi másolatát jut-
itta a kézirattár birtokába.
Vételre összesen 341 korona fordíttatott. A gyarapodásból
Monosen kiemelendő Gróf Beckers József Henrik ezredes »Beitrag
or Geschichte der Insurrection im Jahre 1809 und 1810« czímű
iadatlan müvének öt kötetre terjedő eredeti kézirata és ennek
>bb eredeti okmány-melléklete, minők: Kisfaludy Sándor, gróf
adik, gróf Keglevich stb. levelei s Napoleon kiáltványának fran-
zia, latin és magyar nyelvű változata. Megemlítendő továbbá a
írczali magyar bortermelők 1573. évi adólajstroma, Losteiner
énárd XVIII. századi szent Ferencz-rendi szerzetes eddig isme-
ítlen »Istennek kincses háza« czimű művének másolata s Fekete
ajos orvos-történeti munkáinak eredeti kéziratai. Az irodalmi
welestár és analecták darabjai közt Szigeti József, Hiador, gróf
íethlen Miklós, ökröss Bálint stb. levelei s Hollósy Kornélia,
11*
156 Évnegyedes jelentés
Lendvay Márton, Szerdahelyi Kálmán, Egressy Gábor, Szentpéteri
Zsigmond és Sükei Károly hagyaték-tárgyai szerepelnek.
A negyedévi szerzemények feldolgozásán kívül befejeztetett
a Pulszky-féle leveles-gyűjtemény rendezése.
Az évnegyed folyamán 8 esetben kikölcsönöztetett 12 kéz-
irat és 1 irodalmi levél, 84 kutató pedig 268 kéziratot és 191
irodalmi levelet használt.
III.
A hirlap-osztály gyarapodása: a) Köteles példányokból:
nyomdai kimutatással, csomagokban 101 évfolyam 8346 szám:
számonként 121 évfolyam 5565 szám. b) Aigner Lajos, dr. Breznay
Béla, Both Gyula ajándékából: 4 évf. 27 szám. c) Áthelyezés
útján: 1 évf. 51 szám. d) Vásárlás útján (Müller A. antiquariustől
11-20 kor.) 9 évf. 112 sz. Összesen 236 évf. 14,286 sz.
Az évnegyed folyamán a könyvtárban 1441 olvasó 3018
kötetet, a könyvtáron kívül 29 intézet vagy egyén 67 kötetet,
összesen 1470 olvasó 3085 kötetet használt.
Czéduláztatott 18 hirlap és 314 évfolyam. Átnézetett 80
hírlap 8536 száma. Kötés alá adatott 443 kötet hirlap.
Ama köteles példányok, melyek nyomdai kimutatással (cso-
magonként) érkeztek be, a növedéknaplóba írattak és a nyilván-
tartó lapokra vezettettek ; a számonként beérkezett hírlapok pedig
hetenként számbavéve, betűrendjük szerint elhelyeztettek. A csomag-
küldeményekben hiányzó hirlapszámok azonnal feljegyeztetvén,
reklamáltattak.
IV.
A levéltári osztály a lefolyt évnegyedben ajándék útján 4211
dbbal, vétel útján 16 dbbal, a kézirattárból áttétel útján 25 dbbal,
összesen tehát 4252 dbbal gyarapodott.
Vételre fordíttatott 94 korona.
A családi levéltárak száma a lefolyt évnegyedben három új
levéltárral gyarapodott és pedig az Egyházasfalvi Töttössy-csalá-
déval, melyet Töttössy Béla kúriai biró, a Kisdobai Dobay-esalá-
déval, melyet Sándor József főhadnagy és a Kölesei Kölcsey-
családéval, melyet Kölcsey Gábor földbirtokos letéteményezett.
Ezekkel együtt a letéteményezett családi levéltárak száma 79-re
emelkedett.
Ajándékaikkal a budapesti ev. ref. főgimnázium igazgatósága,
Tóth Kádár Vilmos főhadnagy, id. Szinnyei József múzeumi
igazgatóőr, Gömöry Gusztáv cs. és kir. ny. őrnagy, Simonyi Dénes,
dr. Fényes Dezső, dr. Áldásy Antal múzeumi őr, gróf Teleki Sán-
dor és Szent-Iványi Gyula gyarapították a levéltár anyagát Ez
ajándékok közül id. Szinnyei József ajándéka emelendő ki, mely
A Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának állapotáról 157
4000 darab gyászjelentéssel gyarapította gyászjelentéseink gyűjte-
ményét.
A törzsanyag gyarapodásából 5 db eredeti és 1 db. egykorú
másolat esik a középkori iratok, 46 db az újabbkori iratok, 5 db
a nemesi iratok, 4192 db a gyászjelentések és 3 db a fénykép-
másolatok csoportjára.
A nemesi iratok csoportja a következő darabokkal gyara-
podott: 1. 1622 jun. 23. Sopron. II. Ferdinand czímereslevele
Németh Péter részére (másolat). 2. 1639 ápril 7. Bécs. III. Fer-
dinand czímereslevele Németh János részére. 3. 1693 febr. 11.
Bécs. I. Lipót czímereslevele Bán Péter részére. 4. 1805 szept. 19.
Győr. (lyőrvm. igazolványa a Gömörey család czímereslevelének
kihirdetéséről. 5. 1827 nov. 19. Pécs. Baranyavm. nemesi bizo-
nyítványa a Gömörey család részére.
Az osztály helyiségeiben 75 kutató 18,995 darabot használt.
Külső használatra kikölcsönöztetett 5 térítvényen 134 darab irat.
A törzsanyag ig szaporulatának feldolgozásán és a vételre
felajánlott dr. Kardos Samu-féle okirat-gyűjtemény megbecslésén
kívül folytattatott a Kossuth- iratok jegyzékének revideálása és a*
beérkezett köteles példányú gyászjelentések dátum szerinti rende-
zése. A letéteményezett levéltárak közül rendeztettek a Bogyay,
a Dobay, a Kölesei Kende, a Kölesei Kölcsey, a Kruplanicz,
a Szinyei-Merse és a Töttössy családok levéltárai. Ezeknek tar-
talma a következő: 1. Bogyay levéltár: 1 db X1I1., 4 db XIV.,
8 db XV. századi eredeti oklevél, 7 db középkori oklevél-másolat,
33 db XVI. századi mohácsi vész utáni, 284 db XVII. századi,
1272 db XVIII. századi, 620 db XIX. századi irat, 17 db genea-
lógiai tábla, 1 db elenchus és 7 db térképrajz, összesen 2252 db.
— 2. Dobay levéltár : 1 db XV. századi, 1 db középkori oklevél-
másolat, 1 db XVI., 1 db XVII., 7 db XVIII, 79 db XIX. szá-
zadi irat, 7 db genealógiai tábla, 12 db elenchus, 1 db czímer-
rajz, összesen 110 db, köztük a Dobry családnak 1431-iki czimeres-
levele, Zemplén és Pozsony vármegyék 1825-iki és Szepes
vármegye 1834-iki nemesi igazolványa a Dobav család részére. —
3.. Kölesei Kende levéltár: 4 db XIII. századi,* 90 db XIV. szá-
zadi, 40 db XVI. századi mohácsi vész előtti eredeti oklevél, 10
db középkori oklevél-másolat, 397 db XVI. századi mohácsi vész
utáni, 2855 db XVII. századi, 4452 db XVIII., 1916 db XIX.
századi irat, 67 db genealógiai tábla, 75 db elenchus, összesen
10,064 db, ezek között a Szentpéteri család 1621. évi, a Sipos
család 1629. évi czímereslevele és Baizat István 1669. évi, Palay
Miklós XVII. századi év nélküli czímerkérő folyamodványa. —
4. Kölesei Kölcsey levéltár: 1 db XIII., 10 db XIV., 14 db XV.
és 5 db XVI. századi mohácsi vész előtti eredeti oklevél, 4 db
középkori oklevél-másolat, 141 db XVI. századi mohácsi vész
158 A budapesti magyar királyi tud. egyetem könyvtára 1904-ben
utáni, 380 db XVII., 951 db XVIII., 640 db XIX. századi irat,
7 db genealógiai tábla, 14 db elenchus, 2 db nyomtatvány, ösz-
szesen 2175 darab. — 5. Kruplanicz levéltár : 20 db középkori
oklevél-másolat, 13 db XVI. századi mohácsi vész utáni, 170 db
XVII. századi, 1753 db XVIIL, 8140 db XIX. századi irat, 49 db
genealógiai tábla, 43 db elenchus és lajstrom, 19 db reyz, 1 db
térkép és 122 db kézirat, összesen 10,330 db, köztük a család-
nak 1047. évi czímeres-levele. — 6. Szinyei-Merse levéltár: 4 db
X11L, 53 db XIV., 164 db XV., 23 db XVI. századi mohácsi vész
előtti oklevél, 14 db középkori oklevél-másolat, 118 db XVI.
századi mohácsi vész utáni, 186 db XVII., 163 db XVIIL, 67 db
XIX. századi irat, 4 db genealógiai tábla, 11 db elenchus és 3
db rajz, összesen 810 db, köztük a családnak 1602-ből származó
és a Skábel családnak 1606-iki czímeres-levele. — 7. Töttössy-
levéltár: 1 db XVI. századi mohácsi vész előtti irat, 13 db XVI.
századi mohácsi vész utáni, 71 db XVII., 794 db XVIIL, 233 db
XIX. századi irat, 2 db elenchus, 9 db genealógiai tábla, összesen
1123 db. Folyamatban van jelenleg a Sibrik, a Berzeviczy család
kakaslomniczi ágának, valamint a régibb időről elmaradt Balassa
család levéltárának rendezése.
A BUDAPESTI MAGYAR KIRÁLYI TUDOMÁNY-
EGYETEM KÖNYVTÁRA 1904. ÉVBEN.
A budapesti magyar királyi tudomány-egyetem könyvtárá-
nak 1904. évi állapotáról Ferenczi Zoltán igazgató a következő
jelentést terjesztette a magas vallás- és közoktatásügyi minisz-
térium elé:
A budapesti m. kir. tudomány-egyetein könyvtárának 1904. évi műkö-
déséről és állapotáról szóló igazgatói jelentésemet mély tisztelettel a követ-
kezőkben teszem meg:
Nagy méltóságod 32.490/1904. vkm. sz. alatt elrendelni méltóztatott,
hogy az egyetemi könyvtár gyarapodási czimjegyzéke az egyetemi nyomda
által ingyen nyomattassék. Ez a változás némi akadályokat okozott kezdetben
arra nézve, hogy az évi gyarapodási jegyzék a szokott módon június havában
megjelenhessek; de ezek ma már elhárí Itatván, reményem van, hogy a régi
kerékvágásban fogunk tovább haladni. Ezt mutatja az is, hogy 1905-ben
kiadhattuk az 1903. éá 1904. évi gyarapodási czímjegyzékeket. A kézirati
czímjegyzék nyomása is több éven át hátramaradt, tőlünk nem függő körül-
mények miatt; de most erre nézve is reményem van, hogy szintén rövid
időn a nyomda elkészíti a még hiányzó íveket.
A könyvtári rendes munkálatokon kívül a folyó évben befejezést nyert
mindazon nagyobbszabású könyvadományok feldolgozása, melyeket múlt évi
A budapesti magyar királyi tud. egyetem könyvtára 1904-ben 159
jelentésemben felsoroltam, nevezetesen a Pauler-könyvtár is. A Schvarcz-
könyvtár egy része szintén feldolgoztatott, nagyobb része azonban még hátra
van s remélhetőleg az 1905 — 06. tanév folyamán lesz feldolgozható. Befejeztük
nagyrészt a külföldi dissertatiók felvételét is, számozásuk most van folya-
matban.
E rendkívüli gyarapodások megint felszínre kerítették a könyvtári
épület kibővítésének kérdését, mely ügyben a nagyméltóságú minisztériumhoz
felterjesztést is intéztem. A kérdés azonban sok nehézségbe ütközvén, még
eddig nem volt megoldható. Ugyancsak munkába vettük a könyvtár nagy
olvasótermének új berendezését is. Az eddigi könyvállomány 1875-ben került
az olvasóterembe. Ezt ugyan iparkodtunk eddigelé is a kívánalmaknak meg-
felelőleg kiegészíteni és pótolni, azonban a teljes új berendezést és új czim-
jegyzék nyomását az olvasóterem használhatósága szempontjából nem lehet
tovább elodázni. Ezzel azután sokféle panasznak és elégedetlenségnek is végét
vethetjük.
Mindezen munkálatok fokozottabb mértékben vették igénybe a könyv tár
tisztviselőinek és szolgaszemélyzetének erejét s őszinte köszönettel kell meg-
emlékeznem, hogy Nagy m éltóságod a könyvtár részére az 1904. évre is
2 napidíjas írnok és 2 napidíjas szolga alkalmazását a költségek engedélye-
zésével lehetővé tenni méltóztatott.
Mikor az egyetemi könyvtár igazgatását átvettem, a könyvtár pénzügyi
helyzete tudvalevőleg igen szomorú helyzetben volt. Tőlem telhetőleg ipar-
kodtam a könyvtárnak a könyvkereskedő-czégekkel szemben fennálló tar-
tozásait törleszteni s csakugyan sikerült elérnem, hogy jelenleg már csak a
Kilián-czéggel szemben vagyunk nagyobb mértékben lekötelezve. E czég
főnöke, Noséda Tivadar, tudtommal és beleegyezésemmel 11—12.000 kor.
követelésének törlesztését a nagyméltóságú minisztériumhoz beadott folya-
modványban kérelmezte, de kérelme pénzügyi nehézségek miatt nem volt
teljesíthető.
A könyvek kötésére nézve Nagy méltóságod felhívására könyvkötői
árlejtést tartottam, mely bebizonyította, hogy az eddigi könyvkötőnk, Pausz
Gyula ajánlata a legelőnyösebb. Ez oknál fogva vele a szerződés 1904—07.
évekre megköttetett s ezt Nagyméltóságod 46.313/1904. vkm. sz. a. megerő-
síteni s jóváhagyni méltóztatott.
A könyvtár hivatalos, tudományos, kulturális szereplése tekintetében
megemlítendő, hogy az igazgató a Szegedi Somogyi-könyvtár igazgatói állá-
sának betöltése alkalmával a kijelölő-bizottság egyik tagja gyanánt működött.
A Múzeumok és Könyvtárak Országos Szövetségének 1904. okt 28— 30-ig
Temesváron és Verseczen tartott közgyűlésein könyvtárunkat az igazgató
képviselte. Meghívást kaptunk a nagybányai városi Múzeum megnyitásához.
Dr. Dézsi Lajos könyvtártiszt folytatólagosan közreműködött, mint szakértő,
a Tököly Száva intézet (Tökölyanum) könyvtárának hivatalos átadása alkal-
mával. Ugyanő becsülte meg a Kerékgyártó-könyvtárt.
A könyvtár duplum-példányainak egy részét Nagy méltóságod utasítá-
sából a bécsi Theresianum könyvtára részére engedtük át. Itt megemlítem,
160 A budapesti magyar királyi tud. egyetem könyvtára 1904-ben
hogy könyvtárunkban a kettős példányokról rendes czímjegyzéket vezetünk,
melynek kinyomatása a Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsa indítvá-
nyára az egyetemi tanácsnál javaslatba hozatott. À könyvtárbizottság ehhez
hozzájárult, de a könyvtárt a szükséges költségek alól felmentendőnek tartja,
mihez Nagy méltóságod is hozzájárult.
Könyvtárunk személyzetének ügyeiben a következő változások történtek:
a) Kudora Károly könyvtárőr állásának a VIII. fiz. osztályból a VII.
fiz. osztályba leendő sorozása kérelmeztetett, mely ügy még folyamatban
van. — Tetzel Lőrincz III. oszt. könyvtártiszt az eddigi X. fiz. osztályból a
IX. fiz. osztályba neveztetett ki 35.431/904. vkm. sz. alatt; magasabb fize-
tése 39.044/904. vkm. sz. alatt folyósl Itatott; ugyanő 300 K. rendkívüli
segélyben részesíttetett 7950/904. vkm. sz. alatt. - Dr. Barbul Jenő kisegítő-
tiszt a IX. fiz. osztály szerinti illetményekkel könyvtártisztté neveztetett ki
75.570/904. vkm. sz. alatt. — Dr. Lukcsics József 8407—904. vkm. sz. a.
fizetéstelen kisegítőtisztté, majd pedig 75.570/904. vkm. sz. alatt fizetéstelcn
könyvtártisztté neveztetett ki. — Hóman Bálint fizetéstelen kisegítőtiszt érde-
kében felhatalmaztatott a könyvtárigazgató 42.695/904. vkm. sz. alatt, hogy
a könyvtárnál üresedésbe kerülő 3 koronás napidíjas állás illetményeit
Hómannak juttathassa; a folyó évben azonban ez állás be volt töltve. —
Âz 1904. évi I. t.-cz. alapján járó személyi pótlékok a tisztviselői kar részére
17.976. vkm. sz. alatt utalványoztattak.
b) A szolgaszemélyzetben beállott változások tekintetében mély sajnál-
kozással kell megemlékeznem Pertl András szolgának 1904. október havában
bekövetkezett haláláról. Az elhunyt 20 évig hű. szorgalmas, szolgálatkész,
ügyes és teljesen megbízható szolgája volt intézetünknek, halálát mindnyájan
őszinte szívből fájlaljuk. Az elhunyt özvegyének ellátása ügyében a kellő
lépések megtörténtek s a folyó évben aziránt intézkedés is történt már.
A megüresedett szolgai állásra pályázat hirdettetvén, azóta Beck Ferenczczel
be is töltetett. — A szolgaszemélyzetnek járó személyi pótlék 20.021/904
vkm. sz. alatt folyósíttatott. — Három segédszolga részére 39.130/904. vkm.
sz. alatt ruhapénz engedélyeztetett.
A könyvtár bevételei tettek 1904-ben: 33.000 koronát az állami
átalányból, egyéb bevételekből (időközi kamatok, beiratási és könyvtár-
illeték) 9260 korona 50 fillért, összesen tehát 42.260 korona 50 fillér. Ezzel
szemben a kiadás volt: 43.129 korona 17 fillér, a túlkiadás tehát 868 korona
67 fillér. A díjnoki és napszámelőleg mérlege 6841 korona bevétel s ugyan-
annyi kiadással záratott le.
A lefolyt évben könyvtárunk vétel útján szaporodott 3603 kötet művel,
ajándék útján pedig 1934 kötettel és füzettel, mely utóbbiak között volt
egyetemi nyomtatvány 104 db, dissertatio 951 db. Az évi gyarapodás tehát
együttvéve 5537 kötet.
Könyveket ajándékoztak :
a) Hatóságok, intézetek, testületek és szerkesztőségek. M. Orsz. Kép-
viselőház, Országgyűlési Néppárt, M. kir. kormány, Cs. és kir, közös kormány.
Osztrák cs. kir. kormány, Olasz kormány (Róma), Orosz kormány (Pétervár).
Governement of India (Calcutta), zágrábi, boszniai, galicziai, sziléziai, dalmát
A budapesti magyar királyi tud. egyetem könyvtára 1904-ben 161
és felső-ausztriai kormányok, Lika-Krbava vm., Modrus vm., Budapest székes-
főváros tanácsa, Sepsiszentgyörgy, Temesvár, Zágráb városok, Várasd és
Vukovar városok tanácsa, Cs. és kir. udvari és államnyomda, M. kir. állam-
nyomda, Esztergomi és kalocsai érsekségek, Dunántúli ág. ev. egyházkerület,
Budapest székesfővárosi államrendőrség, U. S. Departement of agric, M. kir.
vízépítési igazgatóság vízrajzi osztálya, M. kir. rovartani állomás, Szőlészeti
kísérleti állomás, Budapesti keresk. és iparkamara, Fővárosi statisztikai hivatal,
M. kir. statisztikai hivatal, Statisztikai hivatal (Zágráb), Direzione della Stati-
stica, L'institut intern, de Statistique, Statistische Centralcom mission (Wien),
Miskolczi kereskedelmi és iparkamara, Norske Gradualings Komission (Kris-
tiania), M. Tud. Akadémia, Académie royale de Belgique, Académie der
Künste (Berlin), Academia dei Lincei (Róma), Académie Royale Suédoise,
Akademie der Wissenschaften (Wien), Nemzeti Múzeum, Országos képtár,
Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsa, Múzeumok és Könyvtárak Országos
Főfelügyelősége, Délmagyarországi Múzeum -Társulat (Temesvár), Kassai Múzeum.
Nagybányai Múzeum-Egyesület, Székely Nemzeti Múzeum (Sepsiszentgyörgy),
Berlini egyetemi könyvtár, Berlini kir. könyvtár, Public library of Boston, Crerar
library (Chicago), Trinity college library (Dublin), Congresso bibliografico di
Firenze, Firenzei orsz. könyvtár, Gráczi egyetemi könyvtár, Habanai könyvtár,
College of Mines Houghton, Middlesex Hospital (London), New- York Public Lib-
rary, New- York State Hospital, University Club (New- York); Congrès international
des Bibliothécaires (Paris), Bibliothèque Nationale (Sofia), Strassburgi egyetemi
könyvtár, Hof- und Staatsarchiv (Wien), Österreich. Museum für Kunst und
Industrie (Wien), Würzburgi egyetemi könyvtár, Kölcsey-Egyesület (Arad),
Szigligeti-Társaság, Történelmi Társulat, Hunyadmegyei tört. és rég. társulat,
Verein für siebenbürgische Landeskunde (Nagy-Szeben), Institut für österr.
Geschichtsforschung, Kopenhágai régészeti társ., Smithsonian Institution, Asiatic
Society of Bengal, Societa Asiatica I talián a, Magyar Iparművészeti Társaság,
Magyar prot. irod. társaság, Izraelita magyar irod. társ., Magyar jogászegylet,
Stefánia gyermekkórház, Vöröskereszt- Egy let, Hopkins Hospital (Baltimore),
Pathological Society (London), Wissenschaftliches Humanitäres Comité (Char-
lottenburg), Országos Állatvédő-Egyesület, Magyar Mérnök- és Épitész-Egylet,
Orsz. Magyar Gazdasági Egyesület, M. kir. földtani intézet, Ampelológiai
intézet, O-Gyallai orsz. meteor, intézet, Observatoire Royal de Belgique,
Faculdade de direito do Recife, Alkotmány, Aradi Közlöny, Archeológiai
Értesítő, Bolond Istók, Borsszem Jankó, Budapester Tagblatt és Budapesti
Közlöny szerkesztőségei, Chronique de France kiadóhivatala, Corvina, Erdélyi
Múzeum, Gyógyászat, Gyógyszerészi Hetilap, Gyógyszerészi Közlöny, Gyors-
írás] Szemle szerkesztőségei, Igazságügyi Közlöny, Jézus Szent Szive Hírnöke,
Jogtudományi Közlöny, Kakas Marton, Keleti Szemle, Központi Értesítő,
Magyar Ipar, Magyar Nemzetgazda, Magyar Nyelvőr, Magyar Paedagogia,
Magyar Sión, Ország Világ, Országos Középiskolai Tanár- Egyleti Közlöny,
Pester Lloyd, Pesti Hirlap, Pesti Napló, Religio, Rendeleti Közlöny, Üstökös,
Vasárnapi Újság folyóiratok szerkesztősége.
b) A magyar egyetemek és felsőbb tanintézetek közül: Budapesti kir.
m. tudományegyetem, Egyetemi növénykert igazgatósága, Egyetemi növény-
tani intézet, Kolozsvári tudományegyetem, József-műegyetem, Debreczeni ev.
ref. főiskola, Egri joglyceum, Kecskeméti jogakadémia, Nagyváradi jogakadémia,
M. kir. állatorvosi főiskola, Beszterczei szász gymnasium, Medgyesi gymnasium.
Azonkívül a beérkezett iskolai értesítők egy részét közvetlenül az illető
intézetek küldték be, másik részét a nagym. vallás- és közoktatásügyi m.
kir. minisztérium útján kapta a könyvtár.
c) A külföldi egyetemek közül : University of St. Andrews, Université
St Jos. Bayreuth, baseli, bécsi, berni, bonni, bostoni, coimbrai, edinburgi,
göttingai, greifswaldi és hallei egyetemek; jurjevi (dorpati) egyetem; kopen-
hágai, königsbergi, kyotói, lausannei, lyoni és marburgi egyetemek; Princeton
162 A budapesti magyar királyi tud. egyetem könyvtára 1904-ben
University (New-Jersey); odesszai, oxfordi, párisi egyetemek; École pratique
des hautes études (Paris); Scuola super, di agricoltura (Portici); prágai és
stockholmi egyetemek; University of Texas; tübingeni, upsalai és wisconsini
egyetemek.
d) A magánosok kbziU : dr. Ágner Lajos (Balassa-Gyarmat), dr. Árkövy
József (Budapest), dr. Ásbóth Oszkár (Budapest), Balogh Ferencz, Balogh
Margit (Budapest), dr. Bárány Gerő (Budapest), Baranyai Gyula (Szeged),
dr. Barbu) Jenő (Budapest), dr. Békefi Rémig (Budapest). Beksics Gusztáv
(Budapest), Beltrami Luca (Milano), Bernhard Zsigmond (Kalocsa), Csapó
Ida, Csengeri János (Kolozsvár), Csippék Sándor (Budapest), Curbipet N.
(Bombay), Dedek Cr. Lajos (Budapest), Dézsi Lajos (Budapest), Dolecskó
Mihály (Budapest), Domitrovich Ármin (Berlin), Éble Gábor, Edmund Alb.
(Philadelphia), Esterházy Sándor (Kassa), dr. Fehér Ipoly (Pannonhalma),
dr. Ferenczi Zoltán (Budapest), Gallovicb Jenő (Budapest), Grasserie, Raoul
de la (sic !) (Nantes), Hadsics Antal (Budapest), Handler Simon (Tata), Havass
Rezső (Budapest), dr. Hegedűs István (Budapest), hg Hohenlohe (Bécs),
dr. Horváth János (Budapest), Jaegermann R. (Pétervár), Jakabffy Elemér (Buda-
pest), Jedlicska Pál (N.-Szombat), Jorga Nie. (Bukarest), Iványi István (Szabadka),
dr. Király Péter (Debreczen), Kőrösy József (Budapest), dr. Krakauer I. (Berlin),
Kristóf György (Kolozsvár), László Géza, Lchoczky Tivadar (Munkács), Leusz
Hans (Berlin), gr. Majláth József, Makay Béla (Budapest), Márki Sándor (Kolozs-
vár), Marr Bernhard (Dux), Máté Sándor (Budapest), Merck E. (Darmstadt),
dr. Nagy Béni (Eger), Nagy Dezső (Budapest), Osztern Salamon (Jászberény),
Ödönfi László (Budapest), Pámcr László (Kalocsa), Pappafava Wladimir (Zára),
Pausz Gyula (Budapest), Peisker I. (Berlin), Pertik Ottó (Budapest), Pertl
András (Budapest), Petrovics László (Szeged), Pfeiffer Ferdinánd (Budapest),
Pongrácz Elemér (Budapest), Radvánszky Béla báró (Budapest), Rääf C.
G. W. (Stockholm), Récsey Viktor, Réger Béla (Budapest), Reiner Zsigmond
(Budapest), Richter Aladár (Budapest), Rihay Jenő (Budapest), Rudnyánszky
Gyula (Debreczen), dr. Schmidt Béla, Schöneberg W. (Berlin), dr. Seier K. (Stock-
holm), Springer Julius (Berlin), Strausz Adolf (Budapest), Szabó Ervin (Buda-
pest), dr. Szabó I. (Budapest), Szász Zombor (Budapest), Tahy István (Budapest),
Téglás Gábor (Budapest), dr. Temesváry Rezső (Budapest), Tóth Mike (Kalocsa),
Turchányi Elemér (Budapest), Vámbéry Rusztem (Budapest), dr. Venetianer
Lajos (Budapest), Walter Gyula (Esztergom), Welcker Aladár (San-Francisco),
Zsemley Oszkár (Budapest).
A külföldi könyvtárakkal és tudományos intézetekkel való érintkezé-
seinkről a következő jegyzék szól : bécsi cs. tud. Akadémia, bécsi es. kir.
udvari könyvtár, bécsi cs. kir. egyetemi könyvtár, bécsi egyelem állam-
tudományi seminariuma, bécsi cs. és kir. közös pénzügyministerium levél-
tára, bécsi > Österreichisches Museum für Kunst und Industrie«, belgrádi kir.
könyvtár, berlini kir. könyvtár, berlini egyetemi könyvtár, berlini »Kgl.
Akademie der Künste«, berni városi könyvtár, bordeauxi egyetemi könyvtár,
boroszlói városi könyvtár, brünni Franzens-Museum, czernowitzi egyetemi
könyvtár, göttingai egyetemi könyvtár, gráczi cs. kir. egyetemi könyvtár,
habanai »Hibliotheca Nációnál«, hallei egyetemi könyvtár, innsbrucki cs. kir.
egyetemi könyvtár, krakói cs. kir. Jagelló-egyetem könyvtára, leideni egye-
temi könyvtár, lipcsei egyetemi könyvtár, manchester-i »Victoria-University«,
marburgi egyetemi könyvtár, müncheni kir. bajor udvari és állami könyvtár,
new-yorki Albany-könyvtár, strassburgi csász. egyetemi könyvtár, velenczei
»Society Bibliografica Italiana«, washingtoni »Library of Congress«, würz-
burgi egyetemi könyvtár.
A budapesti magyar királyi tud. egyetem könyvtára 1904-ben
163
I. TÁBLÁZAT.
Az egyetemi könyvtár olvasótermét látogatók foglalkozási ág
szerinti kimutatása as 1904. évben.
5
|
43 "
ifi
51
O
a.
.5
V
1
&
s
1
o
a
-
i
s
1
h.
fi
S
-<
E
*1
m
o
Ï5
«
O
Jog- és áli ainlud* hallgató
50
83
40
27
27
5
G19
262 156
60
1818
Orvostanhallgató « ^. ... «.
11
16
1
1
1
2
122
82 45
8
288
Bölcsedet Um hallgató *. *,
39
3fi
23
6
9
I
203
203
r>2
23
595
Gyógy szerészel tan hallgató
2
3
1
6
1 ittanha Ugató .„ «. ... .,. .„
1
1
^-
—
—
—
1
—
—
—
:t
Műegyetemi hallgató „. _.
17 1
10
4
8
2
65
41
21
11
193
Közép- és szakist, tanuló
b
a
—
1
a
1
1
3
1
21
AUatorvostanhallgató
1
3
2
—
—
I
2
7
1
1
18
Jog- és áltamtud. szigorló
i
2
Î
1
i
1
5
3
3
2
20
Orvostani szigorló ... „ .,.
—
. . —
—
—
—
— -
2
^-
—
1
3
Bölcsészeti szigorló
—
1
—
—
—
^-
_
—
9
10
Ügyvédjelölt éa joggya-
kmftfc -. .„ m .„ ,„ , .,.
11
14
9
5
8
36
20
23
9
141
Tanár- és tanítójelölt .. .
2
—
—
—
—
8
4
5
3
22
Magánzó „ , ... „. ...
~
—
—
1
—
-
1
—
—
—
2
Hivatalnok ™. m * ,- ... ~*
e
19
4
b
1
3
11
21
5
3
71
Hírlapíró és író .« «. M ...
—
—
—
—
1
3
—
r—
—
4
Tanár és tanító M ...
í
—
1
6
3
1
9
3
2
4
ai
Ügyvéd w ,„ „. ^ .„ _ _ ...
i
—
—
—
1
3
—
1
2
8
Orvos p, « « ... ^ „. „.
—
—
—
—
-
1
2
—
^
3
Lelkész __..,„. ..,. w _
i
1
, ,
„
1
1
—
—
4
Katonatiszt „, ^ „, ^
— .
—
—
_
-,
—
—
—
—
Kereskedő ». *., ,„ ». „. » ...
—
—
,
— »
, —
.
—
I
—
J
Mérnök ,„ _ „ „ „« „. .„
l
1
—
—
—
8
2
—
1
11
Művész ,- .*. m «.. ^ ... *,. .«
—
—
—
—
—
1
—
—
—
—
1
Vegyész _ .„ ... .„ ^ *, ... w
—
—
—
—
—
—
- —
—
—
**>
—
Műiparos « _ *. , ^ .„
—
—
—
—
—
_
_
—
-
—
—
Gazdász „. ... „. _ ... „. ... ,*.
. —
—
—
—
—
—
,. —
—
—
—
Kőzigazg. Lant halig. Ä ...
—
—
_
—
--
—
—
—
—
—
—
Gyógyszerész „ _ _ ~ ...
—
—
— >
— ;
—
—
— i —
—
Állatorvos
Összesen
—
—
—
■—
1
—
153
189
92
57
61
î»
1099
tibb
318
138
274*4
A 2784 látogatási jogosultsággal biró olvasó 55,783 ízben vette igénybe
az olvasótermet és itt 60.047 művet használt. Az erre vonatkozó részletes
kimutatás a II. táblázatban foglaltatik.
164 A budapesti magyar királyi tud. egyetem könyvtára 1904-ben
II. TÁBLÁZAT.
Az egyetemi könyvtár nagy olvasótermének forgalma
az 1904. évben.
A használt müvek szakok szerint
Olva-
"—
_ i_ ( — t — . — —
A
A.
B.
C.
IK
E- F,
G.
IL
I.
Hónap
sók
Ü3Z-
szege
i
g
T3
3
használt)
müvek
összege
é
o
1
Mi
O
S
-3
■5
T3
O
o
E- S -a
1 d 1 f
«ú Ë o ír
ij
>> »i
«1
Január „ ..,
6715
23
2170
691
1071
742
287
921
997
258
7163
Február ...
75411
21
2749
904
1036
811
319
1001
1009
290
8139
Marcii us ...
7441
38
2792
4033
837
613
289
933
1128
237
4900
1 .április ... ,«
4064
11
1727
606
486
292
136
429
559
138
4386
Május ,„ „,
3942
7
1839
565
406
343
120
405
517
99
4303
Június Ti. .*.
1442
8
631
189
141
126
60
196
268
bí
1670
Szeptember
3505
6
1146
339
338
567
237
464
568
134
3821
Október *
7352
Î0
2953
m
785
806
380
895
1236
H10
7901
Növi inbcr
82U9
&
3512
776
1052
787
327
90i
Il 12
296
8771 ,
Itaczeniber
fi 574
5
2308
546
603
672
277
609
715
258
5993
1 íss/rsm .
55783
134
218231
9177
67*6
5759
2432
6780
8109
2071
60047
At oh
rasólerc
in j
Lili us é
s auf
niBZtUE
i hób
an zi
Lrva
volt
Á budapesti magyar királyi tud. egyetem könyvtára 1904-ben 166
III. TÁBLÁZAT.
►ndapesti egyetemi könyvtár tanári dolgozó- és folyóirati
termében a használati forgalom az 1904. évben.
Az
A hasz-
Hónap
olvasók
nált művek
száma
száma
uár
250
498
ruár
227
536
czios ... .. „
248
446
ilis ... M
301
539
US * „
297
625
ius
130
3(>4
US
—
—
;usztus _
—
—
)tember _ ... w _
-
296
464
ober
374
685
ember
350
514
member
362
560
Összeg
2835
5201
Az olvasóterem július és
augusztus hóba
in zárva volt.
166
Á budapesti magyar királyi tud. egyetem könyvtára 1904-befl
IV. TÁBLÁZAT.
A budapesti egyetemi könyvtár könyvkölosöxusési forgalma
az 1904. évben.
Hónap
A
kölcsönzők
száma
A kölcsön-
vett művek
száma
Január
Február
Márczius
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
Deczember
Összeg
454
615
767
716
680
737
5121
1383
1645
1488
1536
1417
2015
310
646
300
640
291
684
261
582
10236
SZAKIRODALOM.
Mellottée, Paul : Histoire économique de Timprimerie.
Tome L L'imprimerie sons l'ancien régime. 1439 — 1889. Paris.
1905. Hachette et Cie. 8-r. Czimkép, 531 1. Ara 15 frank.
Paul Mellottée, nyomdász és a »politikai és gazdasági tudo-
mányok doktora«, ezen, saját chateaurouxi műhelyében nyomtatott,
müvében a modern történeti felfogás világításában írta meg a
könyvnyomtatás történeti fejlődését. Munkája, mely általános czíme
s Gutenberget ábrázoló czímképe daczára csupán Francziaországra
szorítkozik, előzőitől, melyek vagy technikai, vagy művészeti, vagy
pusztán történeti szempontból tárgyalták az anyagot, abban külön-
bözik, hogy — a mint ennek első tapogatózásai már Louis Radi-
guer 1 müvében is follelhetők — gazdasági alapon, az úgynevezett
»történelmi materializmus« módszerével adjon képet a könyv-
nyomtatás évszázados fejlődéséről. »Behatolni a könyvnyomtató
műhelyekbe, tanulmányozni a termelés mechanizmusát, a munka
és haszon megoszlását, leltárba szedni a sajtókat és betűket, kivált -
kép belemélyedni a mesterek és munkások életének részleteibe,
tanulmányozni egymáshoz való viszonyukat, erkölcseiket és szo-
kásaikat; röviden, apróra megvizsgálni — akár csak napjainkban —
a nyomdászok életét — úgymond — ez könyvem czéjja.«
E czél megvalósítása nem könnyű feladat, különösen ha
tekintetbe veszszük, hogy az 1789-iki forradalomig — a meddig
az előttünk fekvő első kötet terjed — a munka és munkások
mily kevés becsületben részesültek. E megvetés leginkább szembe-
szökő következménye a rájuk vonatkozó adatok szegényessége.
Anisson-Duperron-nok, a párisi kir. nyomda legutolsó igazgató-
jának 300 vaskos kötetre terjedő nyomdásztörténelmi okmány-
gyűjteményében például alig-alig találunk egy-egy mintegy vélet-
lenül s egészen mellékesen odavetett gazdasági adatot, vagy
számot. Mindazonáltal meg kell vallanunk, hogy szerző ügye-
1 Maîtres imprimeurs et ouvriers typographes (1470—1903). Paris. 1903.
168 Szakirodalom
sen értékesítette a rendelkezésére álló anyagot s lehetőleg hö
és teljes képet nyujtott erről az iparágról, mely lïrmin-Didot
szavai szerint l az emberiségnek mintegy új érzékszerve lett.
A munka első kötetének beosztása a következő:
Rövid bevezetés után, melyben szerző a könyvnyomtatás fel-
találását, Francziaországba telepítését, ottani első küzdelmeit s vég-
leges meghonosodását tárgyalja, Mélhttée könyve első részében a
sajtóügynek a királyi hatalomhoz való viszonyát fejtegeti (33—127. 11.)
öt fejezetben. E fejezetek czímei: I. A királyság általános maga-
tartása a nyomdászattal szemben. II. A nyomtatási engedélyek és
a könyvek czenzurája. III. A kivételek és hallgatólagos engedé-
lyek. IV. A kiváltságlevelek. V. A sajtórendészet
A második rész nyolcz fejezetében (128—286. 11.) azután a
szerző a nyomdászat és a testületi szervezet (czéhek) viszonyával
foglalkozik. E részben van szó a könyvnyomtató czéhekről, az
inasokról, kisegítőkről (alhués), a legényekről és a mesterekről,
azok anyagi helyzetéről s mindennapi életéről.
Végül a harmadik rész (287—468. 11.) a munka szervezetét
mutatja be a következő kilencz fejezetben: I. A munkaszerződés.
II. Bérek. III. Sztrájk és szövetkezés. IV. A munkaterem és a
könyvsajtó. V. A betüfajok. VI. A festék. A papiros. VII. A kor
teknikája. VIII. A sajtótermékek és azok ára. IX. A könyvnyom-
tatás általános helyzete a régi kormányforma idejében.
Általános fejtegetések s egy rendkívül terjedelmes, a kézirati
s levéltári forrásokra, egykorú nyomtatványokra és a jelenkori
retroszpektiv tanulmányokra egyaránt kiterjedő bibliográfia (481—
517. 11.) zárják be a testes kötetet, melyet a már említett czím-
képen kívül, több egykorú metszet hasonmása s Francziaország
századonként megszerkesztett tipográfiai térképe is ékesít.
A munka eredményeit — szerző nyomán — a következők-
ben foglalhatjuk össze.
A mi a királyi hatalom hatását illeti, nem lehet tagadnunk
a legtöbb uralkodónak a könyvnyomtatással szemben tanúsított
jóindulatát s ama gyakori törekvését, mely az irodalom emelé-
sére irányulván, a sajtó felvirágoztatására vezetett. De viszont ne
feledjük, hogy azok a preventív rendszabályok, melyeket a király-
ság a kiadványokkal szemben mindig fenntartott s a nyom-
tatási engedélyek szükségessége akadályozták meg leginkább
a könyvsajtó nagyszabású emelkedését, mely e korlátok ledőlte
után szinte lűhetetlen gyorsasággal beállott s hogy a királyi czen-
zura mennyi bajt és kellemetlenséget okozott, noha végső elem-
zésben mégis tehetetlennek bizonyult a gondolatszabadság elnyo-
másának hóhérmunkájánál. Ámde, ha a nyomtatási engedély rend-
1 Encyclopédie méthodique. Paris. 1851. »Typographiet czikkében.
Szakirodalom 169
szere, az ő kivételeivel, hallgatólagos s titkos beleegyezésével,
sohasem is érte el kitűzött czéjját s mindenkor fölösleges teher-
nek is bizonyult, másrészt egyes ítéletek túlhajtott szigora foly-
tán sajnosán megcsappant a vállalkozási kedv és szabadabb
szellem.
Gazdasági szempontból sokkal kedvezőbb elbírálás alá esik az
államhatalom ama ténykedése, mely a kiváltságlevelek, privilé-
giumok kiadását honosította meg. A kiváltságlevél ugyanis az
egyszerű nyomtatási engedélytől abban különbözött, hogy annak,
a ki részére kiállították, egy-egy mű monopóliumát is biztosította s
ily módon az irodalmi tulajdonjog legelső biztositékának tekinthető.
A czéhrendszer hatását vizsgálva, szerzőnk még kevesebb
vigasztalót talál. Francziaországban a könyvnyomtatás, mint az
Egyetem fennhatósága alá tartozó mesterség, a XV. és XVI.
századokban elég nagy gazdasági szabadságot élvezett s egy-egy
új vállalat megalapítása semmiféle rendszabályhoz nem volt kötve.
Mindez szinte egy csapásra megváltozott a mikor az első könyv-
nyomtató czéh, a párisi, 1018-ban megalakult. Az újonnan kelet-
kezett czéhnek az volt a legelső teendője, hogy a szabad versenyt
korlátozza s főtörekvese nem a régi jó hagyományok fenntartására
s a mesterség fejlesztésére, hanem a monopólium megszerzésére
irányult. A czéhbe tartozó gyöngék erkölcsi s anyagi támogatású-
ról, védelméről, Mellottée szerint, szó sem volt.
Legjobban megérezték ezt a tanonczok, a kik ebben a
korban szinte teljesen ki voltak szolgáltatva a mesterek önkényé-
nek s a legények gyűlöletének, csupán arra használtatva fel,
hogy mint dijazatlan munkaerők a bérek emelkedéseit ellensú-
lyozzák.
Maguk a legények nem látták sok hasznát a czéhrendszernek,
mely nem volt elég egyöntetűen szervezve ahhoz, hogy legény tag-
jainak jogos érdekeit kivívja s megvédelmezze. Igaz ugyan, hogy
a nyomdászlegények mindenkor körülbelül kétszer akkora napi
bért kapnak, mint az egyéb mesterséget űzők, de ez a gyilkos
munka időtaralmával épen nem állt arányban : hiszen naponkint
13 — 16 óra volt a rendes munkaidő. Az arányt még kedvezőtle-
nebbé teszi a sok dijazatlan szünnap, melyet részint az egyházi
ünnepek nagy száma, részint a munka hiánya idézett elő.
Csupán a mesterek ■ húztak a czéhrendszerből hasznot, mely
a verseny korlátozásával s monopolizásával egyre fokozta jöve-
delmüket, habár másrészt a monopolizált munka drágasága foly-
tán annyira eüanyhult a könyvkiadói vállalkozás, hogy igazán
virágzó nyomdászati műhely a legritkább jelenségek közé tartozott.
»A czéhrendszer s a szigorú királyi korlátozás — ezzel
végzi Mellottée sorait — megszakította azt nagyszerű és sokai
igérő emelkedést, melylyel a XVI. századi nyomdászat kecsegtetett,
Magyar Köiiyv*zeinh'. líHK.. II. flUct. 12
1 70 Szakirodalom
mintegy első állapotában tartva, megrögzítve azt mindaddig, mig a
gazdasági institueziók teljes felújulása, s a szabadság kikiáltása
felrázta szendergéséből.« Dr. Gulyás Pál
Dr. S. Muller Fz., Dr. J. A. Feith und Dr. R. Frain
Th. Az. Anleitung zum Ordnen und Beschreiben von Archi-
ven. Für detitsche Archivare bearlmtet von Dr. Hans Kaiser.
Leipzig-Groningen 1905. Harrasowitz, Erven B. van der Kamp
Ho VIII, I3ö 1. Ára 7 M.
A kis Hollandiának tudományos irodalma nálunk meglehe-
tősen ismeretlen. Nem igen vagyunk tájékozva sem históriai
kiadványaik, sem folyóirataik vagy az önállóan megjelent munkák
tartalma felől. Pedig főleg az utolsó évtizedben Hollandiában élénk
munkálkodást fejtenek ki a történettudományok, így a segédtudo-
mányok terén is. A németalföldi levéltári tisztviselők már rég idő
óta külön egyesületet alkotnak és ez egyesületnek folyóirata
a »Nederlandsch Archie venblad« immár XIV. évfolyamába lépett.
Nagybecsű kiadványok láttak napvilágot úgy a holland, mint az
általános egyháztörténetet illetőleg és csak nemrég alakult meg
az az egyesület, mely föladatául tűzte ki a németalföldi történet
forrásainak új, kritikai kiadását.
A németalföldi levéltárnokok egyesületének vezéremberei
Midler utrechti, Feith groningeni és Fruin middelburgi állami
levéltári igazgatók együttes munkája az előttünk fekvő kötet, mely-
nek német fordítását Kaiser strassburgi levéltári assistens végezte.
A munka eredeti kiadását a szakkörök kedvezően fogadták, és a
kedvező fogadtatás, de meg az a körülmény, hogy a német iro-
dalom a levéltárak szakszerű kezelésére vonatkozó újabb tudo-
mányos kézikönyv nélkül szűkölködik, vezetett arra, hogy e munka
a német viszonyoknak megfelelőleg átdolgoztassék.
A könyv maga hat részre oszlik. Az első a levéltári anyag
keletkezése és beosztásáról, a második a levéltári anyag rendezé-
séről, a harmadik annak leírásáról, inventározásáról, a negyedik
az inventáriumok szerkezetéről, az ötödik az oklevelek leirása
körül követendő általánosabb irányelvekről szól, míg a hatodik
rész némely kifejezések és jelek általánosan megszokott haszná-
latáról szól. Csoportosítja azonkívül a könyv tárgyát tárgyi szem-
pontokból is, melynek főbbjei a levéltárról mint ilyenről, a levéltár
anyagáról, az inventáriumokról, a regesztákról szólnak és egy külön
fejezetet szentel a levéltárnok tudományos munkálkodásának.
A könyv keletkezésére tulajdonkép az szolgáltatott alkalmat, hogy
IS91 folyamán a németalföldi levéltárnokok egyletének alakulá-
sakor fölmerült egy a hollandi levéltárak egyöntetű rendezésére
szolgáló szabályzat kidolgozásának terve. Kz a szabályzat emlék-
irat alakjában lS9ő-re elkészült, majd 1898-ban künyvpiaczra
Szakirodalom 171
került. E memorandumszerű jellegből folyik a könyvnek beosztása
is, az egész könyv paragrafusokra van osztva, melyek élén az
emlékirat egy-egy tétele áll, utána következik e pontnak bővebb-
rövidebb magyarázata.
A könyv kiindulópontja természetesen a levéltár fogalmának
definieziója. Ezt a definicziót a holland belügyminiszter az országos
levéltárnokok előterjesztése alapján a következőkép formulázta:
Levéltár alatt az írott, rajzolt és nyomtatott okiratok összessége
értendő, a mennyiben azok valamely hatóság avagy annak vala-
melyik tagja által hivatalból állíttatlak ki, s a mennyiben az
okiratok rendeltetése az, hogy az illető hatóságnál vagy annak
hivatalnokainál őriztessenek meg. Ebből a tételből kiindulva szól-
nak aztán a szerzők a levéltár állagáról, anyagáról, beosztásáról,
kiegészítéséről stb.
E helyt olvasóink figyelmét a könyvnek egyes helyeire akar-
juk csak felhívni. Első sorban a harmadik részre, mely a levél-
tári anyag leírásáról, az inventáriumok készítéséről szól. Erre
nézve a könyv főbb tételei a következők: Az inventarium csakis
útmutatóul szolgál, ennek folytán czélja csak az, hogy a levéltár
tartalmáról adjon felvilágosítást, nem pedig egyúttal az egyes
darabok tartalmáról is. (87. §.) Hogy valamely oklevélkötet, illetve
gyűjtemény leírása czéljának megfeleljen, szükséges annak meg-
állapítása, hogy mely szempontok voltak mérvadók annak össze-
állításánál. Ez a tétel, a mint azt a szerzők néhány példával
illusztrálják, a minden levéltárban előforduló formuláskönyvek vagy
oklevélgyűjtemények, kartulariumok és hasonló természetű dara-
bokra vonatkozik. (88. §.) Szem előtt tartandó, hogy a régibb
darabok értékesebbek az újaknál, tehát ezen darabok leírása rész-
letesebb lehet. Ajánlatos egyébiránt e darabokra nézve bizonyos
határpontot (értsd időpontot) megállapítani, pl. a középkor végét,
vagy pedig egyes szembeötlöbb időpontot, a mit mindig az anyag
minősége határoz meg. (89. $.) Inventariumokban tabellák lehető-
leg mellőztessenek. (40. §.) A leírásnál először a sorozatok és
kötetek dolgoztassanak fel, hogy a levéltár állománya felett áttekin-
tést lehessen nyerni, aztán jönnek sorra az egyes darabok, (ti. 55.)
A sorozatok nem darabonként, hanem egy szám alatt írandók le.
A mennyiben a sorozaton belül az idők folyamán változás állott
be, különböző alcsoportok létesíthetők. (42. g.) Ez különösen a
számadásokra, számadáskönyvekre vonatkozik. Szólnak továbbá a
szerzők s részben még a keltezés megállapításáról, az átírt okleve-
lekről, az eredeti oklevelekre nézve megjegyezve, hogy azok rend-
szerint külön-külön írandók le, hacsak nem tartoznak valamely
sorozathoz vagy dossierhez. Az inventáriumnál felveendő a darab
régi czíme, a mennyiben az adva van, tartalmának általános
leírása, az év, illetve időszak, melyből való, vagy a melyet magá-
12»
172 Szakirodalom
ban foglal; feltüntetése annak, vájjon egy vagy több kötetből,
darabból, oklevélből stb. áll-e, továbbá azon darabok felsorolása,
melyek azon számhoz tartoznak, de tartalmilag nincsenek vele
összefüggésben. (48. §.)
A negyedik főrész az inventárium felállításáról vagyis beosz-
tásáról szól. Erre nézve a főbb tételek a következők: Egy levéltár
inventáriuma általában a levéltár eredeti szervezetének megfele-
lőleg készükön. (50. §.) Nyilvános hatósági levéltáraknál rendszerint
különböző időrendi osztályok létesítendők, a mennyiben az illető
hatóság szervezetében fontosabb változás állott be, az inventú-
riumban is egy új osztály kezdessék meg. (51. §.) Önálló hatóság
levéltára rendszerint önállóan rendeztessék és írassék le, még
akkor is, ha e hatóság jog- és hatásköre egy más hatóságra ment
át. (52. §.) E tárgygyal foglalkoznak még az 53., 54., 55. szaka-
szok. A 01. §. megköveteli, hogy az inventárium minden egyes
főrésze jegyzetekkel legyen ellátva, melyek röviden tájékoztatást
nyújtanak azon hatóság vagy testület története- és hatásköréről,
melytől a levéltár származik. Az inventárium darabjai folyó-
számokkal jelöltessenek meg, ezen belül az egyes részek leírásánál
betűk alkalmaztassanak, hogy a különbség a két számozás között
szembetűnő legyen. (ö2. §.) Modern másolatok nem tartoznak az
inventárium keretébe. (63. §.) Az inventárium mutatókkal legyen
ellátva és pedig külön a személy-, külön a helynevekre nézve.
A 65. és 66. §§. a levéltár állagába nem tartozó darabokról, így
kéziratokról, térképekről stb. szólnak. A 67. és 68. §§. pedig a
levéltári anyag elhelyezéséről szólnak röviden.
A könyv további tartalmából még csak egy-két részt aka-
runk kiemelni. így a 73. §. a regesztajegyzékekről szól általában,
melyek alatt a levéltárban őrzött eredeti vagy másolatban meg-
levő oklevelek chronologikus rendben tartott tartalmi mutatója
értendő. A 7-t. §. preczizeálja, hogy mik tartoznak a regestajegy-
zékekbe és pedig: a) az összes pergamenre vagy papirra írott
oklevelek; b) a kartulariumokba felvett oklevelek; c) egyes dara-
bok, melyek másolatai a kartulariumokban előfordulnak, ha azok-
kal azonosak, vagy ha pergamenre írottak; d) az összes oklevelek,
melyek registerkötetekbe vannak felvéve, más oklevelekbe átírva,
vagy pedig a melyek másolatban vannak meg. Ezeknek leírására
vonatkoznak a 76., 77. és 78. szakaszok, míg a 79. §. meghatá-
rozza, hogy miből álljon minden egyes regeszta, u. m. az oklevél
kelte feloldott és fel nem oldott alakban, keltezetlen okleveleknél
egy a lehetőségig meghatározott és okadatolt időmeghatározás,
a keltezés helye, a meglévő pecsétek felsorolása, az oklevél leírása,
u. m. eredeti-e vagy másolat, pergamen vagy papir, végül az átírt
oklevelek fülemlítése. E regesztajegyzékek szintén mutatókkal látan-
dók el és pedig személy- és helymutatóval, továbbá kívánatos egy
Szakirodalom 173
pecsétmutató szerkesztése is. (81. §.) Ezt kiegészíti a 82. §., mely
a személynevek jegyzékének összeállításáról szól. A 8H. §. pedig
a levéltárnok tudományos munkásságáról szól és kívánatosnak
jelzi, hogy a levéltárnok levéltára fontosabb darabjait a nyilvá-
nosság elé bocsássa, azonban a közrebocsátásnál is bizonyos szem-
pontokat kivan betartani; így, hogy előbb tanulmányoztassék át
a levéltár anyaga, mielőtt a közlések megtörténnek, sőt kisebb
levéltárakra nézve előbb az inventárium elkészítését is szükséges-
nek jelzi.
Az egyes fejezeteket és tételeket a szerzők nemcsak elvon-
tan, hanem gyakorlatilag példákkal, magyarázatokkal is tárgyalják.
Ezekre nézve természetes, hogy azokat a holland levéltáraknak
anyagából veszik. Az állami levéltárak érdekei Hollandiában külön-
ben eléggé megóvatnak. Egy 1890. évi miniszteri rendelet értel-
mében az állami levéltárnokok évenként a birodalmi főlevéltárnok
elnöklete alatt gyűlést tartanak, melyen a németalföldi levéltárak
érdekei és azokra vonatkozó tudományos kérdések kerülnek meg-
vitatás alá. Fölösleges fejtegetni, hogy ily összejövetelek mennyire
fejlesztik a testületi szellemet és mily jótékony befolyással bírnak
a levéltári ügyre magára is. Á. A.
Livingston, Luther S. : Auction prices of books. A repre-
sentative record arranged in alphabetical order from the com-
mencement of the English Book-Prices Current in 1886 and
the American Book- Prices Current in 18U4 to 1,W4, and inclu-
ding some thousands of important auction quotations of earlier
date. New- York. 1905. Dodd, Mead & Company. (London, Elliot
Stock.) 4° I. köt. XI, 580 I.; II. köt. (>, 580 L; III. köt. (5, 579 L;
IV. köt. 6, 530 1. Ára vászonkötésben 200 korona.
Szerző tíz évi munka gyümölcsét nyújtja ebben a négy
hatalmas kötetben, nem kis hálára kötelezve mindazokat, a kik
akár nemes szenvedélyből, akár üzleti nyereségvágyból érdeklőd-
nek a ritkább régi könyvek szokásos árai iránt. Mert ha igaz is
az az állítás, hogy az árveréseken fizetett ár nem mindig szolgál
biztos zsinórmértékül a könyvek valóságos értékének megállapí-
tásánál, mégis a legtöbb esetben ez a könyv értékelésének egyet-
len biztos determinánsa.
Livingston adatai főként az 1880 óta megjelenő angol
•Book-Prices Current« s az 1894-ben megindult amerikai párja,
az ^American Book-Prices Current« ez. kiadványokból ineritvék,
de számos korábbi angol és amerikai nevezetesebb árverés kata-
lógusai is kivonatoltattak, még pedig az angolok a Daniel (íyörgy-
féle árverés, vagyis 18(>4 július havától fogva s az amerikaiak a
Rice A. János-féle árverés, azaz 1870 márcziusa óta. Ezenkívül
nem egy adat egészen a múlt század első éveiig is visszanyúlik.
172 Szakirodalom
ban foglal; feltüntetése annak, vájjon egy vagy több kötetből,
darabból, oklevélből stb. áll-e, továbbá azon darabok felsorolása,
melyek azon számhoz tartoznak, de tartalmilag nincsenek vele
összefüggésben. (48. §.)
A negyedik főrész az inventárium felállításáról vagyis beosz-
tásáról szól. Erre nézve a főbb tételek a következők: Egy levéltár
inventáriuma általában a levéltár eredeti szervezetének megfele-
lőleg készükön. (50. §.) Nyilvános halósági levéltáraknál rendszerint
különböző időrendi osztályok létesítendők, a mennyiben az illető
hatóság szervezetében fontosabb változás állott be, az inventú-
riumban is egy új osztály kezdessék meg. (51. §.) Önálló hatóság
levéltára rendszerint önállóan rendeztessék és írassék le, még
akkor is, ha e hatóság jog- és hatásköre egy más hatóságra ment
át. (52. §.) E tárgygyal foglalkoznak még az 58., 54., 55. szaka-
szok. A 01. §. megköveteli, hogy az inventárium minden egyes
főrésze jegyzetekkel legyen ellátva, melyek röviden tájékoztatást
nyújtanak azon hatóság vagy testület története- és hatásköréről,
melytől a levéltár származik. Az inventárium darabjai folyó-
számokkal jelöltessenek meg, ezen belül az egyes részek leírásánál
betűk alkalmaztassanak, hogy a különbség a két számozás közölt
szembetűnő legyen. (02. §.) Modern másolatok nem tartoznak az
inventárium keretébe. (03. §.) Az inventárium mutatókkal legyen
ellátva és pedig külön a személy-, külön a helynevekre nézve.
A 05. és 00. §§. a levéltár állagába nem tartozó darabokról, így
kéziratokról, térképekről stb. szólnak. A 07. és 08. §§. pedig a
levéltári anjag elhelyezéséről szólnak röviden.
A könyv további tartalmából még csak egy-két részt aka-
runk kiemelni. így a 73. §. a regesztajegyzékekről szól általában,
melyek alatt a levéltárban őrzött eredeti vagy másolatban meg-
levő oklevelek chronologikus rendben tartott tartalmi mutatója
értendő. A 74. §. preczizeálja, hogy mik tartoznak a regestajegy-
zékekbe és pedig: a) az összes pergamenre vagy papirra írott
oklevelek; b) a kartulariumokba felvett oklevelek; c) egyes dara-
bok, melyek másolatai a kartulariumokban előfordulnak, ha azok-
kal azonosak, vagy ha pergamenre írottak; d) az összes oklevelek,
melyek registerkötetekbe vannak felvéve, más oklevelekbe átírva,
vagy pedig a melyek másolatban vannak meg. Ezeknek leírására
vonatkoznak a 70., 77. és 78. szakaszok, míg a 79. §. meghatá-
rozza, hogy miből álljon minden egyes regeszta, u. m. az oklevél
kelte feloldott és fel nem oldott alakban, keltezetlen okleveleknél
egy a lehetőségig meghatározott és okadatolt időmeghatározás,
a keltezés helye, a meglévő pecsétek felsorolása, az oklevél leírása,
u. in. eredeti-e vagy másolat, pergamen vagy papir, végül az átírt
oklevelek fölemlitése. E regesztajegyzékek szintén mutatókkal látan-
dók el és pedig személy- és helymutatóval, továbbá kívánatos egy
Szakirodalom 173
pecsétmutató szerkesztése is. (81. §.) Ezt kiegészíti a 82. §., mely
a személynevek jegyzékének összeállításáról szól. A 88. §. pedig
a levéltárnok tudományos munkásságáról szól és kivánatosnak
jelzi, hogy a levéltárnok levéltára fontosabb darabjait a nyilvá-
nosság elé bocsássa, azonban a közrebocsátásnál is bizonyos szem-
pontokat kivan betartani; így, hogy előbb tanulmányoztassék át
a levéltár anyaga, mielőtt a közlések megtörténnek, sőt kisebb
levéltárakra nézve előbb az inventárium elkészítését is szükséges-
nek jelzi.
Az egyes fejezeteket és tételeket a szerzők nemcsak elvon-
tan, hanem gyakorlatilag példákkal, magyarázatokkal is tárgyalják.
Ezekre nézve természetes, hogy azokat a holland levéltáraknak
anyagából veszik. Az állami levéltárak érdekei Hollandiában külön-
ben eléggé megóvatnak. Egy 1890. évi miniszteri rendelet értel-
mében az állami levéltárnokok évenként a birodalmi főlevéltárnok
elnöklete alatt gyűlést tartanak, melyen a németalföldi levéltárak
érdekei és azokra vonatkozó tudományos kérdések kerülnek meg-
vitatás alá. Fölösleges fejtegetni, hogy ily összejövetelek mennyire
fejlesztik a testületi szellemet és mily jótékony befolyással bírnak
a levéltári ügyre magára is. Á. A.
Livingston, Luther S. : Auction prices of books. A repre-
sentative record arranged in alphabetical order from the com-
mencement of the English Book-Prices Current in 1886 and
the American Book-Ibices Current in 1894 to 1,904, and inclu-
ding some thousands of important auction quotations of earlier
date. New- York. 1905. Dodd, Mead & Company. (London, Elliot
Stock.) 4° I. köt. XI, 580 1.; II. köt. 6, 580 1.; III. köt. (5, 579 1.;
IV. köt. 6, 530 1. Ára vászonkötésben 200 korona.
Szerző tíz évi munka gyümölcsét nyújtja ebben a négy
hatalmas kötetben, nem kis hálára kötelezve mindazokat, a kik
akár nemes szenvedélyből, akár üzleti nyereségvágyból érdeklöd-
nek a ritkább régi könyvek szokásos árai iránt. Mert ha igaz is
az az állítás, hogy az árveréseken fizetett ár nem mindig szolgál
biztos zsinórmértékül a könyvek valóságos értékének megállapí-
tásánál, mégis a legtöbb esetben ez a könyv értékelésének egyet-
len biztos determinánsa.
Livingston adatai főként az 1880 óta megjelenő angol
*Book-Prices Current« s az 1894-ben megindult amerikai párja,
az ^American Book-Prices CurrenU ez. kiadványokból merítvék,
de számos korábbi angol és amerikai nevezetesebb árverés kata-
lógusai is kivonatoltattak, még pedig az angolok a Daniel lîyorgy-
féle árverés, vagyis 1801 július havától fogva s az amerikaiak a
Rice A. János-féle árverés, azaz 1870 márcziusa óta. Ezenkívül
nem egy adat egészen a múlt század első éveiig is visszanyúlik,
17-i Szakirodalom
érdekesen mutatva be így a könyvárak divatokozta hullámzását
szinte egy évszázadon keresztül.
Az ekként egybegyűlt adalékok óriási halmazából természe-
tesen bizonyos, előre megállapított irányelvek betartásával kellett
kiválasztani azt, a mi közlésre valóban érdemes. Ez irányelvek
röviden a következők.
A szerkesztő mindenekelőtt a könyvek árára volt figyelem-
mel s gyűjteményéből minden olyan könyvet kiküszöbölt, a mely
az egy font = 5 dollárban megállapított minimális áron alul
maradt. Az egy fontnál drágábban elkelt könyvek közül teljes
számban fölvétettek az Angliában nyomtatott könyvek s az angol
nyelven, de az Egyesült királyság határain kívül megjelent nyom-
tatványok, továbbá az Americanák, a szó legtágabb értelmében,
s végül a szárazföldi Európában 1520 előtt nyomatott könyvek.
Ellenben a kontinensen 1520 óta napvilágot látott sajtótermékek
csak válogatva adattak közre, mivel egyrészt az angol és amerikai
könyvpiaczra csak ritkán s meglehetősen hiányos számban kerül-
nek egyéb, XVII— XIX. századi európai nyomtatványok, másrészt
pedig . a róluk szóló adatok az első sorban angol és amerikai
gyűjtök használatára szánt kézikönyvben komolyan szóba sem
jöhetnek.
Kizárattak továbbá a sorozatból, csekély kivétellel, az összes
eolligatumok, melyek teljesen ötletszerű összeállításuk folytán az
árak megállapításánál úgy sem jöhetnek szóba s ugyanez okból
azok a történeti, földrajzi stb. kiadványok, melyeket egyes gyűjtők
saját ízlésük s leleményük révén összehordott képekkel, okmá-
nyokkal stb. illusztráltak, egész sorozatokká dagasztva fel egy-
egy különben szerény méretű kötetet.
A fölvett adatok közlése módját a következőkben ismertet-
jük. Egy-egy a szerzők, esetleg rendszók betűrendjébe állított
könyvczíin után jőnek az eladására vonatkozó adatok, még pedig
chronologiai egymásutánban. Minden egyes adat lehetőleg kiterjed
az illető példány épsége, kötése, esetleges híres tulajdonosa s
egyéb ismertető jeleinek sommás felsorolására, továbbá az árverező
nevére, az eladásnak évet és hónapot feltüntető dátumára s végül
az árára.
A mi az ekként összehordott adatok esetről-esetre leendő
gyakorlati értékesítését illeti, nem hangsúlyozhatjuk eléggé a leg-
nagyobb óvatosságot. Mert az árak kialakulásánál a legkülönbö-
zőbb körülmények működhetnek közre. Sterne »Sentimental
Journey« czímű munkájának első kiadása pl. kötve jelent meg s
igen szép példányai 5— (i fontért kaphatók, néhány példány azon-
ban borítékba fűzve is kiadásra került: egy ilyen, habár csonka
s meglehetősen elpiszkolt példányért, lí)03-ban 28 £-ot, tehát a
rendes ár közel ötszörösét űzették. Egy XVII. századi biblia, mely-
Szakirodalom 175
nek különben alig néhány shilling az értéke, Shakespeare állító-
lagos autogram mjával ellátva, 1560 £-on kelt el. Föl nem vágott
példányok pedig rendesen 75°/0-nyi áremelkedést érnek el. Hogy
a példány épsége mekkora szerepet játszik, mutatja Banyan híres
vallásbölcseleti munkája, The Pilgrim's Progress 1078-iki első
kiadásáról feltalálható két adat. 1901-ben egy teljes, bár részben
a szöveg tükréig megmetszett példány, a mely azonban a szerző,
e kiadásban rendkívül ritka, rézkarczú arczképét tartalmazza,
1475 £-ot ért el, míg ugyané kiadás egy czimlap s arczkép nél-
küli példányán 22 £-ért voltak kénytelenek túladni. Ne feledjük
továbbá, hogy az árveréseket nem csupa egyforma ember láto-
gatja, hanem a legkülönfélébb ezélokat, hogy ne mondjuk rög-
eszméket hajhászó bibliománok is fölkeresik, a kiknek a saját,
sokszor fölötte specziális és elszigetelt szempontjából egy-egy
különben értéktelen kiadványnak óriási értéke lehet. Ha valaki
például Napóleonra vonatkozó specziális gyűjteményt hord össze,
úgy egy-egy ritkábban piaezra kerülő plakett árát oly magasra
fogja szöktetni, hogy ez az ár a könyv belső, reális értékével
éppen nem áll arányban.
Befejezésül álljon itt néhány találomra kiragadott adat. Az
angol s amerikai könyvgyűjtők előtt kivált a XVI. század nagy
britt költőinek, első sorban Shakespearcnçk, eredeti kiadásai emel-
kedtek becsben. 1884-ben például Shakespeare 1023. évi fólió
kiadásának egy Roger Payne által bekötött példánya mindössze
590 £-ért kelt el, a mi elég szép ár ugvan, de teljesen eltörpül
az 1899-ben fizetett 1700 £ s az 1901-én fizetett 1720 £ mel-
lett, pláne ha tekintetbe vesszük, hogy a két utóbbi példány
korántsem volt teljesen kifogástalan állapotban. Azóta az árakban
ismét hanyatlás állott be: egy-egy erősen használt példán v 1902-
ben 1050 £-ért s 1904-ben 950 £-ért kelt el. Ha a századele-
jéről való adatokat vetjük össze, még szédületesebb az emelkedés:
King Lear 1608-iki 4° kiadása például 18(X)-ban 2 £ 2 s-nyi
nevetségesen csekély összegért volt kapható; 1894-ben egy másik
példány 100 £-on kelt el, míg Steevens példányáért 1905-ben
900 £-ot is adtak. — Más, e korbeli kiadványok ára is rohamo-
san felszökött. Spencer Fearie Queen-jének 1590-iki kiadása
például alig három lusztrum alatt 200%-kal emelkedett: 1889-ben
egy példány 26 £-on kelt el, míg 19Ó2-ben 75-öt fizettek érte.
Szép áremelkedést mutatnak továbbá a modern költők cditio
princepsei is; hogy csak egyet említsünk: Dickens David (lopper-
tieldjének 1850-iki londoni kiadása pl. 1888-ban 2 £ 2 s-ért volt
kapható, míg 1902-ben egy némileg defekt péklány 30 £-ot ért
el; ugyanekkor egy a szerző névaláírásával ellátott példánynak
Amerikában 625 dollárért akadt vevője, a ki ekként a költő auto-
grammjáért 125 koronát fizetett.
176 Szakirodalom
Mindaz, a mit általánosságban, e munka útján megállapít-
hatunk, az, hogy a könyvek ára — minden ingadozás daczára —
folyton emelkedik. Legjobban mutatják ezt pl. egyes Aldus Manu-
tius műhelyéből kikerült nyomtatványok, melyek hosszú ideig sok
könyvgyűjtő szenvedélyének legfőbb táplálékát képezték, de úgy
tíz — tizenöt év óta — elég méltatlanul — teljes mellőzésben
részesülnek s jelenlegi áruk mégis jóval magasabb, mint például
a múlt század ötvenes és hatvanas éveiben. Aristoteles összes
műveinek 1495— 98-ban megjelent ötkötetes folio kiadása Brunet
Manueljében például 300—350 frankon szerepel; Livingston adatai
közül pedig a legújabb 1902-iki adat is ez összeg kétszeresét, 20
£-ot mutat, a mi az Aldinákkal szemben napjainkban dívó közöm-
bösség mellett, még mindig elég tekintélyes összeg.
Ismertetésünket azzal az óhajtással zárjuk, vajha mentől
előbb elkészülne a kontinensen tartott árverések összefoglaló
árjegyzéke is, méltó párjául ezen amerikai méretekben tartolt
kiadványnak. Dr. Gulyás Pál.
Weisz Miksa: Néhai dr. Kaufmann Dávid tanár könyv-
tárának héber kéziratai és könyvei. Összeállítja és ismerteti — .
Budapest 1906. Nyomatott Alkalay Adolf és fiánál Pozsonyban.
8-rét. 4, 199, 80 1." Ára? ■
A néhai dr. Kaufmann Dávid rabbiképzőintézeti tanárnak
a Magyar Tudományos Akadémiába került gazdag zsidóvonatko-
zású könyv- és kéziratgyüjteményérol szóló, magyar czímlappal
és rövid előszóval ellátott, de különben német nyelvű katalógus
minden szűkszavúsága mellett is elég kimerítő képet nyújt a
szóbanforgó gyűjtemény rendkívüli gazdagságáról.
A könyvtár 594 kéziratot, 1006 héber könyvet, mintegy
6(30 judaikát, 47 bibliográfiai munkát, 258 kötet folyóiratot, 127
általános keleti munkát és 157 vegyes tartalmú müvet tartalmaz.
A nyomtatványok nagy része Marco Mártára, mantuai orthodox
rabbi (1815—1894) híres gyűjteményéből került ki, míg az illu-
minait kéziratok ja\ra a Trieste-testvérek pádovai könyvtárából
való. Jelen katalógusban csupán a kéziratok (A. csoport) s a
héber nyomtatványok (B. csoport, külön lapszámozással), továbbá
a spanyol judaikák (C. csoport) vannak tételenkint felsorolva, míg
a gyűjtemény többi állományáról a könyv szerzője csupán hozzá-
vetőleges számszerű adatokkal s a legfontosabb 2—3 mű czímével
szolgál.
A kéziratgyüjteményröl szóló jegyzék ismét 18 szakaszra
oszlik. Ezek: I. Biblia. II. Kxegesis. III. Nyelvészet és alaktani
bibliamagyarázat (massora). IV. Szent hagyományok ós törvény-
kezés (llalacha). V. Agada. VI. Kabbala. VII. Theologia és bölcsé-
szet. VIII. Apologetika. IX. Hitszónoklattan. X. Történelem. XI. Ima-
Szakirodalom 177
könyvek. XII. Olasz rabbinusok gyűjteményes munkái. XIII. Levél-
formulák. XIV. Mennyiségtan. XV. Gyógyászat. XVI. Költészet.
XVII. Vegyesek és XVIII. (íenizah-részletek.
Díszes kiállításánál fogva kitűnik az első csoport 14 — 16.
száma alá foglalt három, Eszter könyvét tartalmazó pergamen-
tekercs'; köztük főleg a 39 cm. magas 14. számú tekercs érde-
mel figyelmet, melynek 16 szöveghasábját egy-egy virágfüzérekkel
megrakott portálé kereteli. E portálék alján vonulnak végig az
öt czentiméter magas, tulajdonképeni szövegillusztrácziók, míg felső
részén egy-egy symbolikus alak fejezi ki a bekéretek fejezetek
uralkodó gondolatát
Mütörténeti szempontból még érdekesebb a 77. sz. a. felvett
négykötetes, kvadrátbetűkkel írt, Mischneh Thóra, melyen Nathan
b. Simeon ha-Levi kölni miniátor 1295 április 26-tól 1296 szep-
tember 9-éig, tehát közel másfél évig dolgozott, sógora és mecze-
nása, Abracham b. Rabbi Berechja számára, pazar képzelettel
szórva be lapjait színesnél színesebb, az egész állat- s növény-
világra kiterjedő ornamentikával s finom kézzel dolgozva ki az
egyes részeket bevezető, egész jeleneteket ábrázoló kompozicziókat.
Miniált kéziratokban leggazdagabb az imakönyvek csoportja.
Megemlítjük közülők a 374/11. számú kétkötetes, pergamenre írt
Machsort, melyet Schalom b. Salomo olasz zsidó készített 148t-ben
s a mely ornamentikájának friss színeivel, gazdag aranyozásával az e
nemű emlékek legszebbjei közé sorozható. Az arabeszkek, rozet-
ták finom kivitele által válik ki egy másik, ugyancsak olasz ere-
detű Machsor (880/11. sz. a.), mely 1481-ben fejeztetett be Pesa-
róban. Végűi említésre érdemes több Németországban készült
ünnepi imakönyv a XIV — XV. századokból, melyek sorából a
387-ik számú nagy méreteivel (32*5x22 cm lapnagyság) s képei-
nek szabadabb elrendezésével tűnik ki; kár, hogy befejezetlen.
Képeinek kevert stílusánál fogva említjük meg a különben
meglehetősen rossz állapotban fennmaradt 422. számú I'esach-
haggadát, a XIV. század második feléből, melynek freskoszerű
képei, egyrészt a veronai Altichierótól kiinduló felsőolaszországi
miniatura-festészetre, másrészt pedig naturalisztikus díszítő elemei
s a háttér gazdag mustrázása a franczia-ílamand iskolára utalnak
s valószínűleg valamely olasz-franczia határvárosban készültek.
Góldziher Ignácznak az akadémia április 23-iki ülésén fel-
olvasott könyvtárismertetése szerint x a kéziratok között, több,
tudományos szempontból is fölöttébb becses unikum található.
Ilyen p< o. a 280. számú filozófiai munka, Juszuf al-Baszir (XI.
sz.) tollából, mely a mu'tazilita-tételek ismeretére nélkülözhetetlen
forrás. Ilyen továbbá Juszuf ihn Aknin kommentárja a Pirké-
Aboth nevű misnah-traktátusról (130. sz.) s végül egy hungari-
» V. ö. Akadémiai értesítő 197. füz. 1904. május 306-314. 11.
178 Szakirodalom
ham: Buda visszavételének egy szemtanútól héber nyelven írt
elbeszélése (819. sz.), mely számos érdekes részletet tartalmaz.
A mi a zsidónyelvü nyomtatványok gyűjteményét illeti, állo-
mányának legbecsesebb részét főként a XVI— XVII. századi, job-
bára olasz földi, nem egyszer rendkívül ritka nyomtatványok s
néhány inkunabula képezi.
Ez utóbbiak közül fölemiitjük, mint a gyűjtemény legrégibb
darabját, az 1477-ben Nápolyban megjelent s igen ritka »Kethúbim,
Thilim i(m) p(eres) Redak, Misié i'm p(eres) R(abbi) Emanuel
b(en) R(abbi) Jákob, Ijobi(m) p(eres) Ralbag wesáar im
p(eres) Rasi« czímü ívréta nyomtatványt (73. lap 935. szám);
továbbá egy Soncino Józsua Salomon soncinói sajtójából 1485
szeptember havában kikerült Machzórt (38. 1. 464. sz.); egy
ugyané könyvnyomtató nápolyi műhelyében 1492 május 8-án
elkészült Misszájothot (45. 1. 5(57. sz."); s végül Günzenhäuser
József által Nápolyban 11-89 nov. 18-án kiadott »Szepher choboth
ha-Lebabotht czímű müvet (ál. 1. 202. sz.) s Alcantansi liázár
lisszaboni sajtójából 1489 nov. 29-én kibocsátott Abudarhamot.
(I. 1. 1. sz.)
A könyvtárban néhány igen ritka, pergamenre nyomatott
mű is szerepel. Ilyenek pl. »Szeder tephilah Keminhoy bené
Romi« Rologna, 1537, 12° (48. 1. 601/1. sz.) és egy Velenczében,
a mohácsi vész évében nyomatott, tizenkettedrétü Machzór (38.
1. 465. sz.)
A XVI. századból — Góldziher szerint — 136 héber nyom-
tatvány van a gyűjteményben, melyek nagy része az itáliai zsidó
nyomdászat emlékei. Számszerint e sajtótermékek közül 54 Velen-
czéből, 18 Mantuából, 16 — 16 Riva di Trentóból és Konstanti-
nápolyból, 5—5 Ferrarából, Salonikiböl és Krakkóból, 4 — 4 Cre-
mona- és Bolognából, 3 Sabionettából, 2 Fanóból, 1 — 1 Nápoly-,
Puaro-, Soncino-, Verona-, Drinápoly-, Rásel- és Breisgauból való,
inig öt db olaszországi nyomtatványon megjelenésük helye nincs
feltüntetve.
A könyvek értékét fokozza az a körülmény, hogy nagy részük
több kiváló tudós időleges tulajdonában lévén, számos rendkívül
becses széljegyzetet, glosszát is tartalmaz. Spectator.
KÜLFÖLDI FOLYÓIRATOK SZEMLEJE.
Deutsche Literaturzeitung. XXVII. évfolyam. 1. szám (1906.
január ().): Verzeichnis der laufenden Zeitschriften der freiherrlich
Carl von llodschildschen öffentlichen Bibliothek in Frankfurt a. M. —
3. szám (január 20.) : M. Polk, Catalogue of the Library of the
Bureau of Government Laboratories. — 4. szám (január 27.):
Szakirodalom 179
G. Wustmann, Geschichte der Leipziger Stadtbibliothek. 1. Hälfte. —
o. szám (február 3.) 1. Bédier et M. Rocques, Bibliographie des
travaux de Gaston Paris. — 6\ szám (február 10.): Jahrbuch der
deutschen Bibliotheken. 4. Jahrg. — 8. szám (február 24.): T. K.
Abbott, Catalogue of fifteenth-century books in Library of Trinity-
College, Dublin and in Marsh's Library, Dublin. — 9. szám (már-
czius 3.) Vollständiges Verzeichnis der von der Firma F. A. Brock-
haus in Leipzig seit dem Jahre 1873 bis zu ihrem hundertjährigen
Jubileum im Jahre 1905 verlegten Werke. — 10. szám (márczius 10.) :
Library of Congress. Report of the Librarian of Congress and
Report of the Superintendent of the Library Buildings and Grounds
for the fiscal year ending June 30, 1905. — 11. szám (márczius 17.):
G. Zedier, Das Mainzer Catholicon (K. Haebler). — Katalog einer
hervorragenden Bibliothek deutscher Literatur der klassischen und
romantischen Periode. — 12. szám (márczius 24.) : Katalog der
Handschriften der Universitäts-Bibliothek zu Leipzig. VI. Die
lateinischen und deutschen Handschriften. III. R. Helssig, Die juris-
tischen Handschriften.
La Bibliofillá. VII. évfolyam 10. szám (1906. január): Leo S.
Olschki, Les cartes à jouer du XIV*' au XX1' siècle. — Leonardo
Olschki, Le contese intorno a Cecco d'Ascoli. — Documenti circa
la persecuzione dei libri ebraici a Venezia. — Hugues Vaganay,
Amadis en français. Essai de bibliographie. (Befejező közlemény.) —
11 — 12. szám (február — márczius): C. Lozzi, Le feste dei Communi
italiani e in ispecie del Santo patrono di Ascoli e del tremuoto.
(Befejező közlemény.) — E. Vájna de Pava, Di un codice délia
Collez, del Com m. Leo Olschki contenente la Sfera del Dati e altre
opère italiane dei secoli XIV e XV e di un codice Laurenziano
contenente la Sfera di Andalo di Negro. — G. Boffito, Saggio di
bibliográfia aeronautica italiana. Cenni storici e ristampa di un
rarissimo trattatello d'aeronautica antica. — Eurico Celani, Dediche,
postule, dichiarazioni di proprietk ecc. nei libri a stampa délia
R. Biblîoteca Angelica di Roma. (Folytatólagos közlemény.) —
Állandó rovatok: Vendite pubbliche. — Notizie.
Le Bibliographe Moderne. IX. évfolyam 5 — 6*. szám (1905.
szeptember-deczember) : Henri Stein, La place de la science dans les
bibliothèques françaises. — Dr. P. Dorveaux, Historique de la
bibliothèque de l'École de pharmacie de Paris. — Marius Barroux,
Analyse du premier registre des archives de l'École de pharmacie. —
Georges Bourgin, Les archives pontificales et l'histoire moderne de
la France. — C. Oursel, A propos de la réorganisation des biblio-
thèques et des archives. — P. Amauldet, Inventaire de la librairie
du château de Blois en 1518. (Folytatólagos közlemény.) — Chro-
nique des archives: Autriche-Hongrie. Belgique. France.
Pay 8- Bas. — Chronique des bibliothèques: Belgique.
180 Szakirodalom
Prance. Grande-Bretagne. Suisse. Turquie. [Reproductions de manu-
scrits. — Chronique bibliographique. Un institut biblio-
graphique. Une soi-disant bibliographie historique de la pharmacie.
Les recueils de fac-similés de chartes. Bibliographie juridique italienne.
Le dépôt légal français. Histoire de l'imprimerie. — Comptes-
rendus et livres nouveaux: A. d'Hoop, Inventaires som-
maires des Archives de l'État en Belgique; Inventaire général des
Archives ecclésiastiques du Brabant Tome I. (H. S.) G. Dur ville,
Catalogue de la Bibliothèque du Musée Thomas Dobrée. Tome I.
(H. S.) M. Dewey, Library of Congress, A. L. A. Catalog. (H. S.)
V. Chauvin, Bibliographie des ouvrages arabes ou relatifs aux
Arabes publiés dans l'Europe chrétienne de 1810 à 1885. Tomes
VIII — IX. (H. S.) — Manuel universel de la littérature musicale.
Tomes II — V. (H. de C.) M. Pellechet, Catalogue général des Incunables
des Bibliothèques publiques de France (H. S.) A. Claudin, Histoire
de rimprimerie eu France au XV0 et au XVIe siècle. Tome III.
(H. S.) — Table des Matières.
Mitteilungen des Österr. Vereins for Bibliothekswesen.
IX. évfolyam 5. szám (1905. deczember 30.): R. F. Arnold, Ein
verschollenes Buch. — A. Schubert, Ziffern und Streiflichter zu
einigen die k. k. Bibliotheksbeamten betreffenden Standesfragen. —
S. Frankfurter, Unrichtiger Büchertitel. Literarische Bespre-
chungen: Konrad Haebler, Typenrepertorium der Wiegendrucke.
(A. Goldmann.) A. Keysser, Das Bibliothekwesen als Gegenstand
der öffentlichen Verwaltung. (Kaukusch.) Frederic Jessel, A biblio-
graphy of works in English of playing cards and gaming. (C — 11.) —
X. évfolyam 1. szám (1906. januar-márczius) : F. Eichler, Moderne
Bibliotheksbauten. — F. MenHk, H. Gr. Bretschneider und G. vau
Swieten. Ein Beitrag zur Geschichte der Universitäts-Bibliothek in
Lemberg. — O. Schlissel von Fieschenberg, Zur Bibliographie der
tirolischen Literatur des 18. Jahrhunderts. I. — Literarische
Besprechungen: Veröffentlichungen der Guttenberg-Gesellschaft.
I — IV. (Hübl). III. Publication der österreichischen Exlibris-Gesell-
schaft. (H. R.) I. Herbert Slater, How to collect books. Hugo
Hayn, Vier neue Kuriositäten- Bibliographien. (G — g.) — Állandó
rovatok: Aus österreichischen Bibliotheken. Vereins- Nachrichten.
Personal-Nachrichten. Vermischte-Nachrichten.
Revue des bibliothèques. XVI. évfolyam 1 — 2. szám (190ti.
január-február) : Georges Bourgin, Inventaire analytique et extraits
des manuscrits du »Fondo Gesuitico« de la »Biblioteca nazionale
Vittorio Emanuele« de Rome, concernant l'Histoire de la France
(X VF — XIXe siècles). — Bibliographie: Henri Clouzot, Nouvel-
les notes pous servir h l'histoire de l'imprimerie à Niort et dans
les Deux-Sèvres. (Léon Dorez.) Alphonze Farrault, Bibliographie
des livres, revues et périodies édités par Léon Clouzot (Léon Dorez.)
Szakirodalom 181
Albert Houx, Recherches sur l'imprimerie à Montbéliard depuis ses
origines jusqu'à la réunion de Montbéliard à la France en 1793,
suivies d'un Catalogue des impressions montbéliardaises de 1587 à
1793. (Léon Dorez.) Ad. van Bever, Essai de bibliographie d' Agrippa
d'Aubigné, suivi de cinq lettres inédites de Prosper Mérimée. (Léon
Dorez.) Kamalu'd-dîn Ahmad and Abdul Muqtadir, Catalogue of
the arabic and persian manuscripts in the library of the Calcutta
Madrasah. (I.-B. Ch.) — Chronique des Bibliothèques:
Allemagne. — France. — Italie. — Pays-Bas.
Bivista délie Biblioteche e degli Archivi. XVI. évfolyam
10 — 12. szám (1905. október-deczember) : Leontina Solaris La biblio-
teca di Grenoble. — Ernesto Lasinio, Ancora per la biblioteca di
Settimo. — I. Masetti-Bencini, Neri Capponi : Note biografiche tratte
da documenti. (Befejező közlemény.) — Francesco Baldasserani, és Paolo
D'Âncona, La biblioteca délia Basilica fiorentina di San Lorenzo nei
secoli XIV e XV. — XVII. évfolyam 1. szám (1906. január):
Arnaldo Bonaventura, Saggio di una bibliográfia del violino e dei
violinisti. — Libri nuovi: Frank Johannes, Der Leihbetrieb der
öffentlichen Bibliotheken und das geltende Recht. (En. R.) Sabbadini
Remigio, Le scoperte dei codici latini e greci nei secoli XIV e
XV. (En. R.) G i or n aie délia Società Asiatica Italiana, vol. XVIII.
G. Ludwig, P. Molnenti : Vettore Carpaccio ; La vita e le opère.
(Ettore Romanello.) Volpicella Luigi, GH stemmi nelle scritture del*
TArchivio di Stato in Napoli. D'Hoop Alfred, Inventaire général des
Archives ecclésiastiques du Brabant. Tom. I. Églises collégiales. Setti
Giovanni, La Grecia letteraria nei »Pensieri« di Giacomo Leopardi.
— Állandó rovatok: Notizie.
The Library Journal. 31. kötet 1. szám (1906. január):
Alice B. Kroeger, Reference books of 1905. Third supplement to
the A. L. A. »Guide to reference books.« — E. E. Allen, Library
work for the blind. — Robert H. Whitten, Special libraries. —
Theodosia Macurdi, F. H. Whitmore, Mary L. Lamprey, Methods of
book buying. — Report of the librarian of Congress. — Biblio-
graphical Society of Chicago. — Interstate meeting of Southern
Librarians. — Emma L. Adams, Bulletin work of the Plainfield. (N. I.)
Public Library. — Louise Rüssel, Carnegie Free Library, Alliance. O.
— Service of the Public Library. — Is & library a monument ? —
Italian literature in American libraries. — 2. szám (február) : Mary
L. Titcomb, How a small library supplies a large number of people
with books. — L. E. Stearns, An innovation in library meetings. —
Asa Wynkoop, Library legislation in 1905. — Ontario Library
Association. — Proposed prohibition of importation of copyright
books. — American Library Institute. — Andrew Carnegies gifts
for library purposes, 1905. — »For information only.« - Carnegie
institution grants. — Atlantic city library meeting. — Supervision
182 Szakirodalom
of libraries in Jowa State Institutions. — 3. szám (márczius):
E. C. Richardson, The library in the Community. — Elizabeth D.
Renninger, The organization of a library in a small town. — W. C.
Lane, Opportunities for bibliographical work. — The Public Library's
aim in bookbinding. — Carnegie library gifts. — A. E. Bostwick,
Free mail transmission of library books. — »The Pseudonyms*
discuss the universal catalog. — Bill for a library post. — The
Library of the New- York Metropolitan Museum of Art. — Reviews:
R. M. James, Descriptive Catalogues of Manuscripts. (Wm. Warner
Bishop.) — Állandó rovatok: Editorials. — American Library
Association. — State Library Commissions. — State Library Asso-
ciations. — Library Clubs. — Library School and Training Classes. —
Library economy and history. — Gifts and requests. — Practical
notes. — Librarians. — Cataloging and classification. — Biblio-
graphy. — Notes and queries.
Zeitschrift für Bücherfreunde. IX. évfolyam 19051.1906.
10. füzet (1900. január): Alex L. Romdahl, Die Illustrationen in
Stephan Arndes Bibel 1494 und andere Lübecker Holzschnitte. —
R. Schapire, Das Horarium von Chantilly. — Alfred Hagelstange,
Erhard Schöns Titelholzschnitt zum Nativität-Kalender des Leonhard
Reymann. — Hugo Oswald, Die Künste bei Schillers hundertstem
Todestag. Eine Bibliographie. — E. Fischer von Roesl er stamm.
Die Autographensammlung Alexander Meyer Cohn. — Hans Schmid-
kunz, Bibliothek und Öffentlichkeit. — P. Mitzschke, Das Eisenbart-
lied in Frankreich. — 11. füzet (február) : Leopold Hirschberg,
Franz Graf Poggi I. — Leo Jordan, Das Verleihen von Büchern
im Mittelalter. — Fedor von Zobeltitz, Zwei alte Stammbücher. —
K. E. Graf zu Leiningen-Westerburg, Neue Exlibris-Literatur. —
12. füzet (márczius): Leopold Hirschberg, Franz Graf Poggi. II. —
Erich Ebstein, Ein Beitrag zu Chr. D. Grabbes Krankengeschichte. —
K. E. Graf zu Leiningen- Westerburg, Exlibris von Bühnenangehörigen.
— Paul Trommsdorff, Das Auskunftsbureau der deutschen Leihbiblio-
theken. — Állandó rovat: Chronik.
Zentralblatt für Bibliothekswesen. XXIII. évfolyam 1. szám
(1906. január): K. Kunze, Die Stettiner Stadtbibliothek. — I. Firn-
ming, Die neue Sammlung abessinischer Handschriften auf der
königlichen Bibliothek zu Berlin. — Eilh. Wiedemann, lieber
Photographie von Handschriften und Drucksachen. — O. Clemen,
Bibliographica zur Reformationsgeschichte. I. IL — Literatur-
berichte und Anzeigen: Paul Hinneberg, Die Kultur der
Gegenwart, ihre Entwickelung und ihre Ziele. Teil I. Abt. 1.
Abt. 4. Abt. 8. (P. S.) Trübners Minerva. Jahrbuch der Deutschen
Bibliotheken. IV. Jahrg. Johannes Franke, Der Leihbetrieb der
öffentlichen Bibliotheken und das geltende Recht. (K. Schulz.)
Konrád Haebler, Typenrepertorium der Wiegendrucke. Abt. 1.
Szakirodalom 183
(E. Voulliéme.) — 2. füzet (február) : Ch. W. Berghoefer, Gesammt-
katalog und einheitlicher Zetteldruck. I. — B. Bess, Ugyanez. II.
— Walther Schnitze, Ugyanez. III. — G. A. Crüvell, Die nieder-
österreichische Reformationsdruck erei. — Literaturberichte
und Anzeigen: Otto Hartwig, Aus dem Leben eines deutschen
Bibliothekars. (A. Hortzschansky.) Johannes Ficker und Otto Winckel-
mann, Handschriftenproben des sechzenten Jahrhunderts nach Strass-
burger Originalen. Bd. IL (Karl Schorbach.) Paul Heitz u. Konrad
Haebler, Hunderto Kalender-Inkunabeln. Isak Collyn, Ettbladstryck
fran femtonde Arhundradet. L, IL köt. Karl Schorbach, Seltene
Drucke in Nachbildung. IV. Bd. Laurin. (Ernst Voulliéme.) Alfred
Goetze, Die hochdeutschen Drucker der Beformationszeit. (Johannes
Luther.) — 3. füzet (márczius): P. Schwenke, Der sächliche Etat
der Bibliotheken und die Kataloge. — Carl Curtius, Ueber einige
Balhornsche Drucke in der Stadtbibliothek zu Lübeck. — 0. Clemen,
Bibliographica zur Beformationsgeschichte III. IV. — Ein neuer
Bücherhalter. — Literaturberichte und Anzeigen: Max
Herrmann, ,Ein feste Burg ist unser Gott' Vortrag. (Johannes
Luther.) Annales de la Société Jean-Jacques Rousseau. Tome I.
(Alfred Schulze.) — Állandó rovatok: Kleine Mitteilungen.
Umschau und neue Nachrichten, Antiquariatskataloge. Personalnach-
richten. Neue Bücher und Aufsätze zum Bibliotheks- und Buchwesen.
Zusammengestellt von Adalbert Hortzschansky.
A MAGYAR BIBLIOGRÁFIAI IRODALOM
AZ 1906. ÉV ELSŐ NEGYEDÉBEN.
Összeállította: Horváth Ignacz.
BiBLiooRAPniA, Társadalomgazdaságtani — . I. évf. 1905. szeptember.
Budapest, 1905. Pesti könyvnyomda r.-t. 8-r. 1003—1048 1.
— Ugyanaz. 1. évf. 19U5. október. Budapest, 1905. Pesti könyvnyomda
r.-t. 8-r. 1051—1088 I.
— Ugyanaz. I. évf. 1905. november— deczember. Budapest, 1905. Pesti
könyvnyomda r.-t 8-r. 1091—1152 1.
— Ugyanaz. II. évf. 1906. január. Budapest, 1906. Pesti könyvnyomda
r.-t. 8-r. 8-r. 1—48 1.
— Ugyanaz. II. évf. 1906. február. Budapest, 1906. Pesti könyvnyomda
r.-t. 8-r. 53— IC 2 1.
— Ugyanez. II. évf. 1906. márczius. Budapest, 1906. Pesti könyvnyomda
r.-t. 8-r. 105—164. 1.
Biblioteca del circolo letterario di Fiume. Fiume, 1906. Mohovich
Ernőd kny. 8-r. 45 1.
Bibliothekskataloo des militiirwissenschaftlichen und Kasinovereins
in Kolozsvár (Klausenburg). Kolozsvár, 1906. Gámán J. örököse. H-r. 84, 4 1.
Bikám Miualy. Az orosházi m. kir. pol«?, liúiskola Kötvös-köri könyv-
tárának betüsoros jegyzéke. Orosháza, 1905. (J. Szabó l^ajos kny. 8-r. 20 l.
184 Szakirodalom
Bücherkatalog. Angelegt im Oktober 1905. Temesvár, 1905. Csendes
Lipót. 8-r. 120 1. (Offiziersbibliothek des k. u. k. Korpsartillerieregiments Nr. 7.)
Czímjegyzéke, A budapesti magyar királyi tudomány-egyetem könyv-
tárának — . XXIX. 1904. évi gyarapodás. Budapest, 1905. M. kir. tud.-eg've-
temi nyomda. 8-r. XIX, 228 1.
Farkas István — Szűcs Lajos. A komáromi iparos ifjúság önképző
egyesülete könyvtárának könyvjegyzéke és mutatója. Összeállították: — . Kiadja
a választmány, Komárom, 1906. Spitzer Sándor kny. 8-r. 23 l Ára 20 fillér.
Győry Tibor. A magyar orvosi irodalom 1904. Összeállította — .
Budapest, 1905. Pesti Lloyd-társulat könyvnyomdája. 8-r. VI, 120 1.
Hellebrant Árpád, Repertórium. (Irodalomtörténeti Közlemények. 190ó.
XV. évf. 4-ik füzet. 395-396 1.)
Jegyzéke, A »Besztcrczebányai evang. egyesület« »Halassy Gyula
könyvtár«-a magyar osztályának — . Beszterczebánya, 1906. »Hungária« knv.
8-r. 31 1. Ára 30 fill.
Jegyzéke, A magyarországi iskolákból kitiltott könyvek és térképek — .
1868—1905. Budapest, 1906. M. kir. tud.-egyetemi ny. 8-r. 23 1.
Jegyzéke, A nagyenyedi kaszinó könyvtári — . Nagyenyed, 1906. Nagy-
enyedi knyomda és papirárugyár r.-t. 8-r. 61 1.
Jegyzéke, Udvarhelyköri Dávid Ferencz-cgylet könyvtárának — . Szé-
kely udvarhely, 1905. Becsek I). fia kny. 8-r. 19 1.
Katalog der Offiziersbibliothek des k. u. k. Infanterieregimentes Wil-
helm I. Deutscher Kaiser und König von Prcussen No 34. Kassa, 1906.
Koczáni Béla kny. 8-r. 60 1.
Katalog, Kurzgefasster, — der Schülerbibliothek des evangelischen
Obergymnasiums A. B. Nagyszeben (Hermannstadt) 1905. Nagyszeben. 190ô.
Krafft V. kny. 8-r, 51 1.
Kiadványai. A királyi magyar természettudományi társulat folyóiratai
és — 1841-től 1905. év végéig. Budapest, 1906. Pesti Lloyd-társulat könyv-
sajtója. Kis 8-r. 35 1.
Kollírov M. István. Az orosházi m. kir. állami polgári fiúiskola ifjú-
sági könyvtárának jegyzéke. Orosháza, 1905. G. Szabó Lajos kny. 12-r. 18 1.
Könyvek, Uj. (Századok. 1906. 1. füzet, január 90—92 1.; 2. füzet,
február 184-186 1.)
Könyvek, Új magyar — . (Budapesti Szemle. 1906. február. 350. sz.
318-320 1. 1906. márczius. 351. sz. 479-480 1. 1906. április. 352. sz.
159—160 1.)
Könyvjegyzéke, A magyarországi kereskedelmi utazók egyesülete csa-
ládi könyvtárának — . Budapest, 1906. Posti Lloyd-társulat kny. 8-r. 18 1.
Könyvjegyzéke, A magvar társaskör könyvtárának — . Nagyszent-
niiklós, 1905. Wiener N. kny. 8-r. 11 1.
Könyvjegyzéke, A magyar vasúti és hajózási klub szakkönyvtárának
betűrendes -. Budapest, 19U6. Thalia kny, 2-r. 4 1. (Melléklet a »Vasúti és
Hajó/ási Hetilap« 1906. márczius 31. számához.)
Könyvjegyzéke, A miskolczi polgári egyesület olvasó-könyvtárának —
1906. Miskolcz, 1906. Szelényi és Társa kny. 8-r. 46 1.
Könyvjegyzéke, A Selmecbányái m. k. bányászati és erdészeti főiskola
kézi könyvtárának — . Selmecbánya, 1905. Joerges Ágost özvegye és lia.
Nagy 8-r. 31 1.
Könyvjegyzéke, A soproni kaszinó-egyesület — 1906. Sopron, 1906.
Rom waiter Alfréd kny. 8-r. 216, 2 1. Ára 1 kor.
Könyvjegyzéke, Végvár község népkönyvtárának — 1906. Kner Izidor
kny. 8-r. 8 1.
Könyvtárjegyzéke, A budapesti ág. ev. főgimnázium Arany János
körének betűrendes — 1905. Budapest, 1905. Müller Károly kny. 8-r. 56, 2 1.
Könyvtárjegyzkke. A »Délmagyarországi Magyar Közművelődési Egvo-
sület — . Budapest, 1906. Nagy Sándor kny. 8-r. 7 1.
Szakirodalom ÍÖ5
Köxyvtárjeqyzeke, A »Délmagyarországi Magyar Közművelődési Egye-
sület« — . Budapest, 1906. Nagy Sándor kny. 8-r. 4 1.
Kumlik Emil. Pozsony szab. kir. város közkönyvtárának czímjegyzéke,
Pozsony, 1906. A katholikus irodalmi részvénytársaság könyvnyomdája. 8-r.
XV, 349, 2 1.
Leltára, Az ungvári társaskör ABC —. Ungvár, 1905. Székely és Illés
kny. 8-r. 55 1.
Pótlék. I. sz., a debreczeni kereskedelmi és iparkamara könyvtárjegy-
zékéhez. Debreczen, 1906. január 1. Debreczen, 1906. Városi könyvnyomda.
8-r. U 1.
Statuten für die Regimentsbibliothek. Pozsony, 1905. Alkalay Adolf
és fia kny. 8-r. 7 1. (K. u. k. Korpsartillerieregiment Erzherzog Albrecht Nr. 5.)
Szabályzata, Az országos paedagógiai könyvtár és tanszermúzeum
szervezeti — . Budapest, 1906. Egyetemi nyomda. Nagy 4-r. 7 1.
Szakbeosztása, Pozsony szab. kir. város közkönyvtárainak — . Pozsony,
1906. A katholikus irodalmi részvénytársaság könyvnyomdája. 2-r. 1 levél.
Weisz Miksa. Néhai dr. Kaufmann Dávid tanár könyvtárának héber
kéziratai és könyvei, összeállítja és ismerteti — . Budapest, 1906. Alkalay
Adolf és fia kny. 8-r. 199, 80 1.
Magyar Könyvszemle. 11*00. II. fllzrt. 13
I.
VEGYES KÖZLEMÉNYEK.
Br. Badvánszky Béla f. A magyar tudományosságot érzékeny
veszleség érte br. Badvánszky Béla május hó 2-án bekövetkezett gyászos
elhunytával. Vele történeti multunk lelkes kutató munkása s mások tudomá-
nyos törekvéseinek agilis pártfogója szállt sírba. Közel negyven esztendőre
terjedő irodalmi munkássága főként hazánk művelődéstörténeti emlékeinek
felkutatására, kiadására s rendszeres feldolgozására irányult s e tekintetben
különösen »Magyar családélet és háztartás a XVI. és XVII. században c, vala-
mint »Házi történelmünk emlékei« ez. munkái bírnak kiváló jelentőséggel,
bár irodalomtörténeti dolgozatai, köztük Rimay János munkáinak kiadása is
számos eddig ismeretlen adattal gyarapították a tudományt. Néhai br. Bad-
vánszky Béla ezen történelmi és irodalomtörténeti kutatásai mellett, melyek
bővebb méltatása meghaladja folyóiratunk keretét, hazánk múzeum- és könyv-
tár-ügyével is behatóan foglalkozott, a miről 1881-ben, mint a M. N. Múzeum
ügyeinek megvizsgálására kiküldött országos bizottság jegyzője, egy terjedel-
mes, számos gyakorlati s tudományos szempontból egyaránt értékes meg-
figyelésben, tanácsban bővelkedő memorandum kidolgozásával tett tanúságot.
E dolgozat, mint a M. N. Múzeum hivatalos közlönyében, folyóiratunkban '
látott napvilágot. A könyvészet iránti érdeklődésének tanújele továbbá folyó-
iratunk egy másik évfolyamában * közzétett tanulmánya Bod Péter könyv-
táráról, melynek eredeti jegyzéke a bárói család sajókazai levéltárában
őriztetik.
Br. Badvánszky Béla mint könyvgyűjtő is elismerést érdemel; bár nem
volt bibliofil a szó azon értelmében, hogy a könyvet annak könyvészeti érté-
kéért becsülte volna, mint történeti kutatásainak nélkülözhetetlen segédeszkö-
zét azonban szorgalmasan gyűjtötte a hatvanas évek eleje óta, közel kétezer
koronát áldozván évenkint könyvtára gyarapítására. Elhunytakor gyűjteménye
mintegy 14.000 kötetre volt tehető s vagy száz darab, históriai vonatkozású
régi magyar nyomtatványt is tartalmazott. Jellegét a hazai s külföldi, de a
magyar történelemmel kapcsolatos érdekű, okmánytárak, kritikai forráskiadá-
sok, család történelmi s heraldikai dolgozatok gazdag sorozata adta meg,
melyek ily teljes gyűjteménye kevés magánkönyvtárban található fel s nem
e»y közkönyvtának is igaz díszére válnék. ^ * .
1 1881. évf. :i 1 — 6H 11.
» 1*84. évf. 08—8*5 11.
igjar lönpsiemle 1906. é?f. KM. 1.
: LIBRARY
■ J
Vegyes közlemények 187
A Hiteles helyek levéltárainak orsz. főfelügyelősége, ő cs.
és ap. kir. felségének Bécsben 19()6. márcz. 28. kelt legfelsőbb elhatározása
értelmében a nmeit. v. és k. o. minisztérium 1533 ein. sz. a. kiadott rendele-
tével szabályozta a hiteles helyek levéltárai fölött gyakorlandó felügyeleti
jogát. E szabályzat 2. §. a értelmében e felügyelet czélja időközönként meg-
ejtendő vizsgálat útján biztosítékot és megnyugvást szerezni a felől, hogy a
levéltárak oly helyiségben őriztetnek, melyek tűzveszélytől s nedvességtől
kellően meg vannak óva és minden tekintetben teljes biztonságot nyújtanak,
rendben tartatnak s hivatalos és tudományos használatuk nehézségekbe nem
ütközik. A felügyeletet a v. és k. o. miniszter a hiteles helyek levéltárainak
országos főfelügyelője útján gyakorolja akit a miniszter előterjesztése alapján,
három évi időtartamra, ő felsége nevez ki. A főfelügyelő alá van rendelve
egy felügyelő, akit a miniszter nevez ki ugyanazon három évi időtartamra.
A főfelügyelőség hatásköre egyrészt a levéltárak használhatósága és megbíz-
hatósága érdekében szükséges intézkedések megállapítása végett megindítandó
tárgyalásokra, másrészt azok helyszíni megvizsgálására terjed.
Ö felsége f. é. márcz. hó 28-án kelt legfelsőbb elhatározásával a hiteles
helyek levéltárainak főfelügyelőjévé Kollányi Ferencz jaáki apátot, a M. Nemz.
Múzeum Széchényi Orsz. könyvtarának igazgató-őrét méltóztatott kinevezni.
A Múzeumok és Könyvtárak Országos Szövetsége 1906.
évi közgyűlése május 24-én zajlott le a Magyar Nemzeti Múzeum dísz-
termében. Wlaasics Gyula v. b. t. t. elnök, a nagy számban egybegyűlt közön-
ség előtt, magas szárnyalású kultúrpolitikai beszéddel nyitotta meg a köz-
gyűlést, melynek eszmemenetét a következőkben ismertetjük.
Wla,88ic8 beszéde elején a hazafiúi fájdalom igaz hangján emlékezett
meg az elmúlt esztendő szomorú politikai eseményeiről, melyek ha nem is
akadályozták meg, legalább is késleltették a múzeumi és könyvtári ügy ter-
mészetes fejlődését; majd hálás szavakkal méltatta Ö Felsége, érdemeit >a ki a
legszebb babért fonta homloka köré, midőn igazán királyi érzelmével a nemzetet
magához ölelte, és most a nemzet nagyarányú haladásának útja ismét nyitva
áll. A béke napjaiban azonban — teszi hozzá — senkinek sem szabad,
megfeledkezni azokról, a miket a megpróbáltatás idején tanultunk«. Megtanul-
tuk pedig azt, hogy nemzeti erőnk több oldalról megerősítésre szorul. E meg-
erősítés legczélravezetőbb módja a nemzet értelmi és erkölcsi jellemének töké-
letesítése lévén, a népműveltség fejlesztésére kell törekednünk. Annyival is
inkább, mert »cselekvő politikánk vezéreszméje is az, hogy a nép legszéle-
sebb rétegeit a magyar alkotmány joggal ruházza fel.« A műveltség általáno-
sításának c nagy és nemes munkájában az orsz. szövetségben egyesült kultur-
tényezőknek is szép feladat jutott osztályrészül.
»A népművelési eszközök sorozatában a felnőttek művelésének folyto-
nossága a leghatalmasabb tényező. Az ingyenes népoktatást, az ifjúsági könyv-
tár közművelődési értékét a népkönyvtárakkal és a különféle tanfolyamokkal
tudjuk csak igazán fokozni. A leghatalmasabb nemzetek Amerika, Anglia,
Francziaország, a német birodalom államainak ezen irányú munkájából érde-
kes adatokat ismerünk, melyek igazolják, mily fontosságot tulajdonítanak a
13*
188 Vegyes közlemények
felnőtt társadalom művelési eszközeinek. Milliókra megy azok száma, kik a
felnőttek számára rendezett tanfolyamokon vesznek részt és százezrekre megy
a tanfolyamok száma évenként.
Annak az eszmekörnek, melyet a pacdagógiai irodalomban ma kultur-
szocziálizmusnak vagy szocziális kultúrának neveznek, teljes odaadással kell
szolgálatára állnunk . . .
Éreznünk kell, uraim, hogy a népkönyvtár ügye, mely gondozásunkra
van bízva, fontosságban az idők fejlődésével mindig csak nagyobb súlyra
emelkedik. Az értelmi és erkölcsi jellem jórészt a szellemi táplálékból alakul
ki. Ezért nem az a főkérdés, hányan olvassák népkönyvtárainkat, de a nép-
műveltség összértékére az a döntő, hogy hány olvasónál emelkedett az olva-
sás folytán az értelmi és erkölcsi jellem színvonala . . . Ezért nekünk azokról
a módokról és eszközökről is kell gondoskodnunk, melyek azt biztosítják, hogy
az olvasás haszonnal is járjon. Csak akkor tudok örülni az analfabéták kevesbe-
désének, ha az, a ki nem analfabéta, tud is olvasni. Betűt ismerni nem
elég. Jól mondja egy paedagógiai író, hogy »az a ki nem analfabéta, nem
mindig tartozik egyúttal az olvasni tudók közé is, a ki nem tartozik ezek
közé, csak abban különbözik a többi analfabétától, hogy ismeri a belüket,
talán le tudja írni a nevét. «
A legelsőrendű feladat tehát az, hogy a népiskola és az ifjúsági
könyvtár tanítsanak meg olvasni, mert a népkönyvtár is csak így jár értelmi
haszonnal. A népkönyvtárnál pedig a főszempont az legyen, hogy minél töké-
letesebb és minél tanulságosabb könyvek álljanak rendelkezésre. Ezért tartom
életbevágó ügynek azt, hogy legnevesebb íróink és tudósaink ne tartsák szín-
vonaluk alatt álló feladatnak az ifjúsági és népkönyvtárakba műveket írni,
vagy legalább, ha maguk épen nem tudnak népies irályban írni, megbízható
anyagot szolgáltassanak azoknak, a kik azt népiesen feldolgozni tudják . . .
Nagyobb gondot kell arra is fordítanunk — hogy a Könyvtáraknak
felhasználását minél nagyobb nyilvánossággal ellenőrizzük. Statisztikát veze-
tünk arról és népkönyvtárainknál is megkezdtük annak gyűjtését, hogy mely
írókat, mely könyveket kedveli leginkább az olvasóközönség. Ebből képet
alkothatunk magunknak arról, hogy mi képezi az olvasóközönség legelterjed-
tebb szellemi táplálékát, de egyúttal levonhatjuk a tanulságot. Résen kell
lennünk, hogy az esetleges téves vagy túlságosan egyoldalú kedvteléseket
ellensúlyozzuk és jóakaratú tanácscsal, vezetéssel más irányba tereljük az
olvasóközönség figyelmét. Kn nagyon gyönyörködtem abban, a mit a »Lit-
terarisches Echo« -ban nemrég olvastam. Ezen lap szerkesztősége csaknem
évenként a nagy kölcsön könyvtárakhoz fordul azzal a kérdéssel, hogy mely
szépirodalmi műveket keresik leginkább ? Csaknem kétszázra terjedő kölcsön-
könyvtár statisztikája állott l{.)05-ben a szerkesztőség előtt és kitűnt, hogy a
»Götz Kraflft«-ot olvasták legtöbben. Erre a német sajtó — mondhatnám csak-
nem minden közege — foglalkozott ezzel a kérdéssel. Felvilágosító czikkek
jelentek meg, melyekben kifejtették, hogy a Götz Krafït-regénycziklus művészi
értéke csekély arra, hogy komoly olvasók oly tömegesen olvassák, sőt meg-
szégyenítő, hogy a statisztikában oly előkelő helyre jutott. Hasábokon foglal-
Vegyes közlemények 189
koztak a német politikai lapok ezzel a kérdéssel és a mennyire ostromolták
a »Götz Kra fît c -bálványozást, ép oly örömmel hirdették, hogy a közönség
helyes utakon jár, midőn Hesse Hermann, Ernst Ottó, Viebig Clara, Ompteda
György, Ganghofer I«ajos, Mann Thomas és Böhm Margit érett elbeszélő
termékeit keresi fel — mert a »Götz KraffU után ezen íróknak volt a leg-
nagyobb keletük.
Mi is sokat tanulhatunk ebből a módszerből. A legnagyobb nyilvános-
ság ellenőrzése alá kell helyezni nálunk is az olvasási statisztika eredményeit.
Fontos, hogy arról felvilágosítsuk a népet, hogy ne a több évre
felosztott rémregényeket tartalmazó kalendárium rabló- és tündérhistóriá-
jában keresse szellemi táplálékát. De ez nem elég. Szükséges még, hogy a
komolyabb néplapokban komoly kulturpolitikusok foglalkozzanak az olvasási
statisztika eredményének tanulságaival és felvilágosító, oktató, irányzó czik-
kekben segítségükre legyenek a lelkes és buzgó könyvtárvezetőknek, kiknek
első sorban az a kötelességük, hogy a könyveket ne csak olvasásra adják a
nép kezébe, de irányítsák és vezessék is a könyvtár népművelő feladatát.
Rendkívül érdemes munka ez, melynek teljesítése mindenkit önérzettel tölt-
het el — hisz ha nemzetünk sorsa attól függ, mily fokon áll a nép értelmi
és erkölcsi színvonala — akkor ennek gazdagításánál érdemesebb szolgálat
alig van.c
Ily irányú kulturális teendőink méltatásával kapcsolatban emlékezett
meg az elnök arról a súlyos veszteségről, mely a népkönyvtárak ügyét György
Aladárnak, a Múzeumok és Könyvtárak Orsz. Tanácsa helyettes titkárának
ez év elején történt elhunytával érte.
»Hogy ki volt ő a magyar közművelődés terén, azt ebben a körben
mindenki tudja. Az ő értelmi értékét és erkölcsi jellemét mindenki becsüli.
Tudja, hogy lelkének minden gazdagságát a népművelés nagy czéljának
szentelte. Nem volt számbavehető közművelődési egyesület, melyben magának
mást kért volna, mint munkát. A dicsőséget szívesen engedte át másoknak de
az eredmény sikerének örömében nemes szivét senki sem multa felül. A föld-
rajzi és paedagógiai tudomány a művelődéstörténet terén becses művek őrzik
meg nevét. A társadalmi téren a Mária Dorottya egyesület, a Tanítónők
Otthona az ő lelkes fáradozásának eredménye. A könyvtárak és múzeumok
ügyében sok kérdés megoldását az ő rokonszenves, az ellentéteket kiegyenlítő
humánus működése tette lehetővé. Igaz és nemes jellem volt. Minden önszere-
tet nélkül tudta szeretni a hazát. Lelke csupa szelidség, de azért az crély
lelkesedésével és szívós kitartásával tudott küzdeni az igazságért. Csak így
magyarázható meg az a siker, melyet működésével elérni tudott.
Mindenütt örömmel látták, mert tudták: ime egy férüu, ki magának
semmit sem kér. Nagyobb arányú harezosai voltak a magyar közművelődés
ügyének, de odaadóbban, lelkesebben, önzetlenebbül senki sem járult a magyar
közművelődés oltára elé mint ő. Mindenét letette erre az oltárra. Megérdemli,
hogy annak emlékét, a ki önfeleláldozással és annyi eredménynyel élt a magyar
közművelődés szolgálatában — az utókor megőrizze.
A legméltóbb emlék az leend — ha minél többen követjük példáját
190 Vegyes közlemények
és önfeledten, úgy mint 6, lelkünk egész melegével, értelmünk minden gondo-
latával szolgáljuk a legnemesebbet — a magyar közművelődés ügyét.«
A megnyitó beszédet követő éljenzés megszűntével Schönherr Gyula dr.
titkár bemutatta a Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsának, valamint az
Országos Főfelügyelőségnek évi jelentéseit, nemkülönben a Múzeumok és Könyv-
tárak Országos Tanácsa 1904. évi zárószámadásainak megvizsgálásáról szóló
jelentést, mely jelentéseket a közgyűlés egyhangúlag tudomásul vette.
£ jelentések közül az orsz. főfelügyelőségét ez alkalommal nem ismertetjük,
minthogy annak könyvtári részéről olvasóink »Vidéki könyvtáraink« czímen
szerezhetnek annak idején részletes tudomást. Az Orsz. Tanács jelentéséből pedig
kiragadjuk a következőket: A tanács fő tevékenysége, mint ismeretes, a népies
intézmények ügyének irányítása. £ föladatának két módon igyekszik meg-
felelni : új népkönyvtárak létesítésével és a már létezők gyarapításával. £ czélból
jelentékeny összegekkel segítette azokat a közművelődési egyesületeket, a melyek
népkönyvtárak fölállítása útján szolgálják a magyarság szellemi érdekeit
Kiválóan üdvös intézkedés volt a tanács részéről, hogy az olvasókedv
helyes irányba terelése érdekében részletes jegyzékben állította össze azoknak
a műveknek a jegyzékét, a melyeket alkalmasnak talált a nép lelki életének
helyes irányítására. Ez a jegyzék legutóbb második bővített kiadásban jelent
meg és mintegy ezerkétszáz mű czímét sorolja föl. Ez volt az utolsó munkája
György Aladárnak, a népművelés lelkes barátjának, a ki annak befejeztével
megvált a tanácsnál viselt állásától. Néhány hónap múlva bekövetkezett halá-
lával a tanács egyik legbuzgóbb munkatársát veszítette el. Az olvasókedv foko-
zásával függ össze a tanácsnak az az intézkedése, hogy a földmívelési minisz-
térium által alapított gazdasági könyvtárak anyagát szépirodalmi művekkel
egészítette ki s ezzel a föld m ívelő népet jobban hozzászoktatta a könyvtár
használatához. Erre a célra első ízben 7000 koronát áldozott s újabb 7000
koronát szánt a további szükségletek fedezésére.
Nagyjelentőségű lépés a népkönyvtárak szervezésére irányuló mozga-
lomban a közoktatásügyi kormánynak az az intézkedése, a melylyel a tan-
fclügyelőket utasította, hogy a tanácsnak e téren kifejtett működését figye-
lemmel kisérjék és a rendelkezésükre álló eszközökkel támogassák.
A tanács hatáskörébe az 1905. évben 300 nép- és vándorkönyvtár
tartozott, melyek az egész országra kiterjedő hálózatban szolgálták a magyarság
körét. Népkönyvtárak felállítására ez évben 24,360 kor., vándorkönyvtárak léte-
sítésére 12,000 kor., egyes, népkönyvtárakat fenntartó egyesületek ily irányú
támogatására 32,940 kor., könyvtárkezelők jutalmazására pedig 1000 kor. for-
díttatott.
A jelentések kapcsán Gyalui Farkas, a kolozsvári egyetemi könyvtár
őre, a népkönyvtári ügynek intenzivebb fejlesztésére, teljesen nyilvános, olvasó-
teremmel kapcsolatos könyvtárak létesítésére, az ilyen könyvtárak szaporítására
s e végből a legerőteljesebb akczióra, egyúttal az állam részéről nagyobb
anyagi hozzájárulás kieszközlése re hivtii föl a tanács íigyelmét, Szántó dr. osz-
tálytanácsos pedig az államok hivatalos kiadványai között létesítendő cser-
viszony tárgyában kér a tanácstól megfelelő lépéseket.
Vegyes közlemények 191
Wlo88tc8 Gyula elnök kijelentette, hogy a tanács mindkét kérdéssel fog-
lalkozott és igyekezni fog azokat mielőbb a megoldás stádiumába juttatni.
Az Országos Tanács 1905. évi zárószámadásainak bemutatása után szám-
vizsgáló bizottságot küldtek ki, melynek tagjai Szendrey János és Hagel Pál.
Ezután a György Aladár elhunytával üresedésbe jött egyik titkári állásra
a közgyűlés egyhangú bizalma Schönherr Gyula egyet, magántanárt, nemzeti
múzeumi igazgatóőrt emelte. Az öt tanácsi tagsági helyre a következők válasz-
tattak be: Berzeviczy Albert, Posta Béla, Sándor József, Szily Kálmán
Zsilinszky Mihály.
Az elnök ajánlatára a közgyűlés egyhangú lelkesedéssel a szövetséget
a következő szakférfiakkal egészítette ki: Darányi Ignácz földm ívelésügyi
miniszter, a ki a földmívelési könyvtárak szervezése körül szerzett nagy érdemet,
Semsey Andor, Széli Kálmán és Thallóczy Lajos.
Következtek a szakbeli előadások. Elsőnek Teleky Sándor gróf tartott
előadást e czímen : Múzeumok és népmüvelés. Előadásában ismerteti a köz-
oktatási átalakulást, a mely a középkorból eredő ver balizmussal szemben az
iskolát a mindennapi élettel szorosabb és termékenyebb kapcsolatba hozni
igyekszik. Kifejti, hogy az általános tanítás és szabad érvényesülés korában a
népesség széles rétegének művelése hatalmas lépésekkel halad előre. Épp e téren
a népies múzeumoknak nagy szerep jut. Ismerteti a különböző külföldi népies
múzeumok működését és szól a skandináv kerti múzeumokról, a melyeknek
meghonosítását nálunk is kulturérdeknek jelzi. Ismerteti előadása végén a
népies múzeumok czéljait, sikeres működésének eszközeit és azon óriási jelentő-
séget, melylyel a nép széles rétegeinek a nemzeti műveltség megszerzésében
bírnak. Még Posta Béla értekezett ezen a czímen : A nagy magyar alföld
régészeti felkutatásának föladatai.
Végül a közgyűlés elhatározta, hogy a vasvármegyei kultúregyesület indít-
ványára a múzeumi és könyvtári folyóirat eddig is tárgyalt kérdését napirenden
tartják és kedvezd helyzet mellett meg is valósítják. Ezután elhatározták, hogy
Pécs város meghívására az 1907. évi közgyűlést ott fogják megtartani, mire a
jegyzőkönyv hitelesítése után a közgyűlés Wlassics Gyula elnök zajos élteté-
sével véget ért.
Ex-librisz kiállítás az Iparművészeti Múzeumban. Folyó
évi május hó 23-án d. u. öt órakor nyílt uicg Molnár Viktor államtitkár jelen-
létében az Országos Gyermekvédő Liga könyvjegy- kiállítása. A liga ügyvezető
elnöke Edelsheim-Gyulai Lipót báró, művészeti lelkesedéssel állott a kiállítás
rendezésének élére, Csányi Károly és Bartha Ernő pedig tudással párosult
ízlésének adta újabb jelét a beérkezett anyag kiválogatásánál és csoportosítá-
sánál. Nálunk ezelőtt három évvel volt az első ex-librisz- kiállítás, melyet akkor
az Iparművészeti Múzeum rendezett.1
Az Iparművészeti Múzeum kupolacsarnokában elhelyezett kiállításon
magyar, osztrák, német, franczia, németalföldi, svéd, angol, spanyol, orosz és
amerikai művészek kétezer könyvjegye látható, eredeti rajzban, fa- és rézniet-
» V. ö. Magyar Könyvszemle. 1903. év. 234, 392 s köv. 11.
192
Vegyes közlemények
szetbon, rézmarásban, kő- és fénynyomásban. A kiállítást a beküldők szerint
osztályozták, mivel a nemzetek szerint való csoportosítás igen költséges lett
volna. Balra az első két fülkébe helyezték el Coudenhove-Breunncr grófné
tizenkét táblából álló gyűjteményét, a melynek értékes darabjai közül is kitűnik
a műkedvelő grófnő régi stílusban rajzolt könyvjegye. Ugyancsak tizenkét táb-
lán van kiállítva Dimer Gusztáv dr. egyetemi tanár gyönyörű gyűjteménye, a
melyben főképen a czímeres, pecsétalakú könyvjegy dominál ; közöttük Gambetta
ex-librisze.
Prüner Arnold huszonegy táblát küldött a kiállításra. Gyűjteményében
a magyar művészeket Basch Árpád, Bartha Ernő, Csányi Károly, Kürthy
György, Mosonyi Heilman, Nagy Sándor, Udvari Géza, Vadász Miklós és
Vesztróczy Manó képviselik egy-egy finoman kidolgozott művel Néhány tréfás
könyvjegy látható itt Ade Matildtól, a Meggendorfer híres rajzolójától. Az
Elischcr-féle gyűjteményből hat tábla van kiállítva, melyeken legszebb a
Froschauer- család könyvjegye, ifjú Holbein János müve. Leiningen Károly
gróf gyűjteményében több híres művész alkotása látható. Weissenbach Iván
báró tizennégytáblás gyűjteményében talajuk a német császár fiainak ex-
libriszeit. Speidel Zoltán dr. tizenkét táblán állította ki gazdag gyűjteményét,
melyben előkelő helyet foglalnak Telkessy Valér, Mosonyi, Frecskai és Lakos
Alfréd művei. Kozma Lajos gyűjteményének legértékesebb darabja a Walter
Crane saját ex-librisze. Az Iparművészeti Múzeum a Sattler-íéLe gyűjteményt
állította ki.
A kiállítás rendezői elhatározták, hogy tekintettel az általános érdeklő-
désre, megalakítják az Ex-librisz-Egyesiüet-ti., a melynek tagjai majd egymás
között cserélik ki könyvjegyeiket.
A kiállítás egyik részében van elhelyezve Glück Frigyes iparművészeti
gyűjteménye, a mely igazi művészeti látványosság. A katalógust Craig Gordon
amerikai művész könyvjegye díszíti. Az ex-libriszekről Nyitrai József, a Glück-
féle gyűjteményről Csányi Károly írt bevezető czikkelyt.
VÁLTOZÁSOK
a magyarországi nyomdáknál 1906. márczius 16-tól május 31-ig.
(Az egy csillaggal jelölt nyomdák hatóságilag nincsenek bejelentve. A két csillaggal
jelöltök megszttutek.)
Hudapent :
Ausländer Lajos és társai.
VI., Eötvös-u. 47.
••Herder («viiln és társai.
V., Honvé'd-u. 10.
Herger Zsijrmond é.- Schi-
niek Ferenc/.. VII.. (!>ö-
inöri-ut ÜH.
Fekete Miksa Itcrnát és
l'tassy Héla. V., Markó-
nt e/a f>.
Keller György, Keller Ri-
chárd és Huppan Uvula.
VII., Király-u. i»5.
Kronstein Amália. VII.,
Valcró-u. 9.
Márkus (ícza és Márkus
Pál. V., Háthurv-u. SO.
••Márkus »Samu. V., liá-
thury-u. 20.
Pap Manó v* Schwarz
Lá.N/ló. VI., Podina-
niczkv-n. 35.
Sinav Ousztávné született
Áiíler Katalin. VII.,
Dainjauich-u. 19.
íijör :
••Friedmann Sándor »Hun-
gária« kny.
Nagy bee sk erek :
»Mercur« kny. (Orcsic*
Szvetozár én lia Izidur.)
Nagyrárad :
•Vidor Manó.
NAGYLUCSEI ORBÁN ZSOLTÁROS KÖNYVE
A MAGYAR NEMZETI MÚZEUM KÖNYVTÁRÁBAN.
(Két melléklettel.)
Dr. Schökherr Gyulítól.
I.
A Magyar Nemzeti Múzeum könyvtára a múlt év folyamán
nevezetes szerzeménynyel gyarapította könyvészeti ritkaságai gaz-
dag sorozatát. Vétel útján egy XV. századi kézirat jutott birto-
kába, mely Mátyás király korának egyik kimagasló alakját, Nagy-
lucsei Orbán püspököt vallotta első tulajdonosául.
Hazai vonatkozású bibliográfiai kincseink ma már legnagyobb-
részt biztos helyen vannak elhelyezve, nagy nyilvános könyvtárak
és oly könyvgyiytők birtokában, a kik féltékeny gonddal őrzik
azokat gyűjteményükben, Egyrészük nincs is a tudomány számára
hozzáférhetővé téve; a nagy könyvtárak anyagában még mindig
igen sok bennünket érdeklő emlék várja felfedezését. Ilyen fel-
fedezések az utóbbi években is gyakran előfordultak, de a felfede-
zett anyag nem volt számunkra megszerezhető. A legritkább esetek
közé tartozik, évek során át egyszer fordul elő, hogy egy ilyen
mttkincs könyvpiaczra kerül s adásvevési üzlet tárgyává válik.
Rosenthal Jacqaes müncheni könyv- és műrégiségkereskedő a
múlt év tavaszán 36. számú katalógusában ritka és becses köny-
vek, képes kéziratok, ősnyomtatványok és autogrammok gazdag
sorozatának jegyzékét tette közzé. A híres antikvárius, a kinek a
műkincsek felkutatása körül tanúsított ügyességét és szerencséjét
az egész tudományos világ ismeri, ezúttal is bámulatos szép
anyagot mutatott be a könyvbarátoknak.
Magyar Könyvixemle. 1906. III. fflect. 14
194 Nagylucsei Orbán zsoltáros könyve a M. N. Múzeum könyvtárában
A 600 darabot számláló gyqjtemény a hártya- és papir-
kéziratok, olasz, német, franczia, németalföldi ősnyomtatványok,
fatábla-nyomatok, illusztrált könyvek válogatott példányait fog-
lalta magában, s a jegyzékben minden darabról részletes biblio-
gráfiai leirást találunk, az érdekesebbeknél a czímlap vagy egyéb
jellemző rész hasonmásával. 57 szövegközti kép és 10 fény-
nyomatú tábla díszítette a kötetet, mely kiállításának ékes voltá-
val is hirdette a benne ismertetett anyag értékét.
A lígstrom 15 magyar érdekű dolgot sorolt fel mutatójában:
hazai és külföldi magyar vonatkozású nyomtatványokat a XVI.
XVII. századból, Mátyástól egy s II. Ulászlótól két oklevelet s két kéz-
iratot, melyek egyike az 1737 — 39. évi török háborúra, a másik az
1790-iki háborúra vonatkozik. Ezekhez hasonló darabokat minden
külföldi antikvár-katalógus nagy számmal foglal magában. De sem
a mutatóból, sem a jegyzékben közölt anyag leírásából nem sejthet-
tük, hogy a gyűjtemény legszebb darabjainak, a festett kéziratok-
nak sorozata oly kincset rejt magában reánk nézve, melynek
értéke az összes felsorolt magyar anyagét messze felülmúlja.
A katalógus a 435. szám alatt egy latin Psalteriumnak a
XV. század végéről származó hártyakéziratát ismerteti, melyet
két miniatürös czímerrel ellátott czímlap díszít és mely eredeti
vörös bársony kötésében maradt meg napjainkig. Mutatóul hü
fénynyomatban adja a czímlapok egyikének hasonmását s a kéz-
irat árát 6500 márkában állapítja meg.
*435. Psalterium latinnm* — így hangzik a katalógus leiró
szövege — >cum praefatione de psalmis Davidis et prologo
S. Hieronymi presbiteri in Sephartellim quod interpretatur vclum&n
hymnorum. Becses kézirat, igen finom és tiszta velinen, Itáliában
(Ferrarában) a XV. század végén készült, különös gonddal írva
ós két elragadó, színekkel festett és aranyozott széldiszszel, vala-
mint három felséges kezdőbetűvel s az egyszerűbb arany és kék
kezdőbetűk nagy számával díszítve. A szöveg kezdete arany,
vörös, zöld és kék, az egyes zsoltárok felirata kék és vörös szí-
nekben. Vonalozva van; 140 lap és 2 borítólap, vörös bársonyba
kötve; a kapcsok hiányoznak.« És a leirást a következő magya-
rázat egészíti ki: »A legszebb kéziratok egyike. Az első lap sze-
gélye kék alapon jobbról oszlopdiszt ábrázol két bőségszaruval,
két madárral, lent két delfinnel és tetején lángoló szövet-
Dr. Schönherr Gyulától 195
neket tartó gyermekkel. A keret alsó részén egy püspök
czimere látható két harczos által tartott medaillonban, kiknek
egyike hasonló czímert hordoz pajzsában; e czímer, átlóvonal-
lal osztva, a felső vörös mezőben rohanó oroszlánt, az alsó kék
mezőben arany csillagot tüntet fel. Az 5. lap első oldalán levő
második szegélydísz alapja vörös; ezen jobbról felfelé növekvő
diszpillér látható, mely ugyané püspök czímerével ellátott pajzsból,
egy raedaillonból Keresztelő-Szent-János lenyakazott fejével,
bőségszaruból és más díszítésekből van megszerkesztve. A keret
felső szegélyében a czímer megismétlődik; az alsóban két triton
medaillont tart, melyben Dávid király hárfázó alakja látható,
hegyes vidéken barlang előtt ülve. A három virágos kezdőbetű
hasonlókép végtelen finom modorban van kiállítva, gazdag aranyo-
zással, az első vörös, a második kék alapon s a harmadik, mely
valamivel kisebb a másik kettőnél, zölddel, kékkel és vörössel
gazdagon díszített alapon. A miniatűrök kivitele oly válogatott
ízlésről s oly aprólékos és tökéletes finomságról tanúskodik, hogy
azt egy szakmájában elsőrangú művésznek kell tulajdoníta-
nunk; és nem habozunk kinyilatkoztatni, hogy ez nem más, mint
Attavante, a híres firenzei mester, a ki egyike volt az olasz
cinquecento legutolsó, de egyúttal legjobb miniatűr-festőinek.
A kötet állapota kifogástalan és teljesen ép.«
Ez az ismertetés méltó lelkesedéssel hívja fel a szóban-
forgó kézirat szépségeire és értékes voltára a könyvbarátok figyel-
mét, s ha a kódex leírója a minatürök művészének megnevezé-
sénél, mint a hogy a közölt hasonmás után mincüárt meg lehetett
állapítani, nem járt el szerencsével, közleménye elégséges volt
ama tény megállapítására, hogy az általa említett kódexben első-
rangú bibliográfiai ritkaság került könyvpiaczra. S a miről a
katalógus közlése nem tud semmit, a leírás adataiból és a
hasonmásban közölt czímlap miniatűrjéről azt is meg lehetett
állapítani, hogy a kéziratot díszítő czímer egy magyar főpap
czimere: Nagylucsei Orbán egri püspöké, s ekként az e czímerrel
megjelölt kézirat magyar műkincseink számát gyarapítja tg darab-
bal és a középkori magyar bibliográfia történetéhez járul eddig
nem ismert becses adattaL
Mi sem természetesebb mint hogy e tény felismerése után
a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának első feladata volt meg-
14*
196 Nagylucsei Orbán zsoltáros könyve a M. N. Múzeum könyvtárában
tenni a lépéseket ez oly nagybecsűnek Ígérkező kézirat meg-
szerzése érdekében. Dr. Fejérpataky László egyetemi tanárnak, a
könyvtár igazgatójának távirati felszólítására az eladó czég szín«
tén táviratban jelentette ki készségét, hogy azt megvizsgálás
végett megküldi a Magyar Nemzeti Múzeumnak. Néhány nappal
utóbb már itt volt kezeink között és csodálhattuk annak szépsé-
geit, melyek a katalógusban reá halmozott dicséretek után is
felülmúlták várakozásainkat S a vallás- és közoktatásügyi kor-
mány áldozatkészségének és a minisztertanács nagylelkű elhatá-
rozásának köszönhettük, hogy a magas ár mellett is nem kellett
lemondanunk annak birtokáról. A kódex az eddigi tulajdonosával
1905 márczius 13-án létrejött egyesség alapján a katalógusban
hirdetett 6500 márka árért a Magyar Nemzeti Múzeum könyv-
tárának tulajdonába ment át.
Elsőnek levén alkalmam a kézirat czímerét felismerhetni
s ebből kifolyólag a kéziratnak reánk nézve oly páratlan jelentő-
ségét megállapíthatni, örömmel teszek eleget az ebből reám
háramló feladatnak, hogy könyvtárunk ez elsőrangú gyarapodásá-
val szakköreinket megismertessem s annak bibliográfiai jelentő-
ségét az arra hivatott szakfolyóirat hasábjain méltassam.
II.
Nagylucsei Orbán Mátyás korának legkiválóbb alakjai
közé tartozik. Mint földművelő szülők gyermeke, alacsony sorsából
szellemi kiválóságaival küzdte fel magát a legmagasabb egyházi
és világi méltóságokra. S emelkedését, mint sok más kortársa, ő
sem csupán papi erényeinek, hanem első sorban a világi kormány-
zat terén tett szolgálatainak köszönhette. A királyi kanczelláriánál
kezdett pályáját csakhamar a pénzügyi igazgatás terén folytatja,
s rövid időn belül a kincstartó fontos tisztét tölti be a király
oldala mellett. Mátyás uralkodásának utolsó évtizedében ő a
király jobb keze s fontos szolgálataiért ura elhalmozza őt kegyei-
vel. 1478-ban már nemesi jogot kap maga és fivérei részére
atyjától örökölt nagylucsei jobbágy telkére; 1480-ban a czimert is
megszerzi a nemességhez. Ép ily gyorsan halad az egyházi pályán.
A század hetvenes éveinek derekán több prépostság és egyéb
egyházi javadalom birtokosa. 1482-ben elnyeri a győri püspök-
Dr. Schönherr Gyulától 197
séget, és azt 1487-ben, már mint kincstartó, az ország-
nak jövedelemre második püspöki székével, az egrivel cseréli fel,
melynek birtokáért nem kisebb emberrel, mint Borgia bibornok-
kal, a későbbi VI. Sándor pápával kellett versenyre kelnie.
S hogy mennyire nélkülözhetetlenné vált Mátyásra nézve,
mutatja az, hogy a király Bécs elfoglalása után reá bízta az
üresedésbe jött bécsi püspökség kormányzatát, s Ország Mihály
nádor halála után, mint nádori helyettest, az ország törvény-
kezésének élére állította.
A közpályán elért sikerekkel természetszerűleg együtt járt
a világi javakban való gyarapodása is. Orbán püspök ebben a
tekintetben sem maradt az akkori főpapság többi tagjai mögött
A nagyszámú kisebb-nagyobb nemesi birtokhoz, melyeket királyi
adomány és zálogügyletek útján az ország legkülönbözőbb részei-
ben maga és testvérei részére megszerzett, 1479-ben adomá-
nyul megkapta Revistye várát és uradalmát, és 1490-ben zálog
útján Saskő és Lipcse várát tartozékaikkal. E három nagy ura-
dalom birtoka nemcsak az ő hatalmát növelte, de családja emel-
kedésének is biztos alapja lőn, utat nyitva Orbán testvéreinek és
azok gyermekeinek a főúri rendbe való felvételre.
Az egyházi és politikai téren elért sikerek egymagukban
elegendők arra, hogy megvilágítsák Orbán püspök egyéniségének
hatalmas arányait. S nagyságának hatása híven tükröződik vissza
a tudósításokban, a melyek az egykorú íróktól maradtak reánk
felőle. Galeotti, Bonfini, Mátyás király udvari történetírói olyan
dicsérettel, olyan rajongással emlékeznek meg felőle, a minőt alig
juttatnak másnak a korszak vezető egyéniségei közül. S bizonyára
nem csupán a kincstartó hatalma és befolyása adja e két
humanista tolla alá azokat a szavakat, a melyek őt nemcsak
mint a királyi udvar leghatalmasabb emberét tüntetik elénk,
hanem mint olyan embert is, a ki a legkitűnőbb testi és lelki
tulajdonságokat egyesíti magában. Az ő elbeszélésük szerint
Orbán fáradhatatlan az államügyek vezetésében, uráért semmi
áldozattól nem riad vissza, s emellett mindenki iránt méltányos
nyájas, könyörületes, óriási gazdagsága mellett saját személyére
mértékletes és csak mások irányában^ bőkeza. Míg ruházatban
és étkezésben semmi fényűzést nem enged meg magának, annál
nagyobb pompát fejt ki az egyházak építésében és kincsekkel
r
198 Nagylucsei Orbán zsoltáros könyve a M. N. Múzeum könyvtárában
való felszerelésében. S magaviselete emberbarátai irányában annyi
jóindulatról tesz tanaságot, hogy mindenki szeretetét és hajlandó-
ságát megnyerte és megőrizte személye iránt1
Ez a jellemrajz, ha annak felét, a mit Orbánról elmondj
túlzásnak, humanista hizelgésnek veszszük is, elég alapot nyújt
Orbán püspök egyéniségének megítélésére. És adatainak méltó
kiegészítéséül szolgálnak azok a tudósítások, a melyek e főpap
tudományszeretetéről adnak hírt számunkra. Bonfini egyebek
között elmondja róla, hogy a tudósok iránt határtalan bőkezű-
séggel és szeretettel viseltetik. Oéleoüinél is azt olvassuk, hogy
asztalánál a tudósok szívesen látott vendégek s hogy ő maga
kormányzati gondjai kőzött szakított magának időt könyvei olva-
sására. A minek példájául Galeotti egy esetet hoz fel, a mely
párja annak, a mit Mátyás királyról és Gattiról beszél el, de
mégis érdekes adatot szolgáltat az Orbán püspök tudományáról
elterjedt felfogás megismerésére. A püspök, ez elbeszélés szerint,
lakomázás közben szobájából előhozatott könyvekből olvasott reá
egyik vitatkozó tudós vendégére »azokból ama helyeket, a melyek
a vitás kérdés megfejtésére vonatkoznak, egy pillanat alatt meg-
találta, a mit egyátalán nem tehetett volna, ha ama könyvekben
nagy jártassággal nem bírt volna.«2
Hogy Orbán püspök a könyvek szeretete dolgában nem
állhatott kartársai megett, kiket egyéb tulajdonságokkal annyira
túlszárnyalt, az saját egyéniségének és kora szellemének egyaránt
természetes kifolyása. Vitéz, Csezmiczei János, Füipecz s a többi
főpapok mellett, a kik mint tudósok és könyvgyűjtők dicsőséget
szereztek a magyar renaissance-kori műveltség emlékének, Nagy-
lucsei Orbán püspököt, a gazdag, hatalmas és nagyelméjü főpapot
szintén eleve oda sorozhattuk a tudományok pártfogói és művelői
közé. De a krónikások tudósításain kívül eddig egyetlen tényleges
adatot ismerünk az ő könyvbarát mivolta felől. Az az 1492-ből,
Orbán halálát elkövető évből kelt oklevél ez, melyben Nagylucm
István szerémi püspök, Orbán püspök unokaöcscse, az egri egy-
1 Galeotti, De Mathiae Corvini Hung, regis egregie, sapienter, iocose
dictis et facüs XXXII. fej. (Schwandtner, Scriptores rerum Hung. I. k. 565.1.)
Bonfinius, Rerum Hungaricarum Decades, I. decas 1. fej., IV. decas 6., 7.,
9., 10 fej. Lipcse, 1771. 6., 638., 652., 653.. 675., 685., 691., 693. 1.
■ Id. kiadás 565. 1.
Dr. Schönherr Gyulától 199
házban nyugvó nagybátyja s jóltevője hamvai fölé síremléket
emeltetve, az egyháznak templomi kincseket ajándékoz. E kincsek
között szerepel egy misekönyv, hártyára nyomva és a püspök
festett czímerével ékesítve, kétségtelenül egyike a püspök saját
használatára készült egyházi könyveknek, a minők minden akkori
főpapi könyvtárnak, sőt a fejedelmek könyvtárainak is elsőrangú
kincsei közé tartoztak.1
A müncheni könyvpiaczon napvilágra jutott zsoltároskönyv
az első és eddig egyetlen darabja Orbán püspök könyvtárának,
mely megmaradt számunkra, s az első bizonyíték a felől, a mit
már Oaleotti is sejtetett velünk, hogy ez a könyvtár kódexeinek
kiállítása tekintetében elsőrangú helyet foglalt el az ama korbeli
hazai könyvgyűjtemények között.
III.
Kódexünk Dávid király zsoltárainak latin fordítását foglalja
magában. Nagy nyolczadrétű, 25*9 cm. magas és 15*8 cm. széles
hártyára van írva, mely 23 soros vonatozással van ellátva;
quaterniokba szedett lapjainak száma, a kötési táblák belse-
jére ragasztott borítólapokat is beleértve, 145, ezek között
6 lapon nincs szöveg. Kötése vörös bársony, fatáblákra alkal-
mazva, a táblák szélein kapcsok nyomaival.
A katalógusból közölt leírás csak vázlatos képét adja a
kódex szerkezetének és kivitelének; illő, hogy e helyütt teljes
részletességgel foglalkozzunk annak ismertetésével.
A kézirat első lapja a kötési tábla belső oldalára van
ragasztva; úgy ez, mint az előlap s a kézirat többi lapjai meg
vannak vonatozva; az előlap után kezdődik a kézirat szövege, a
mű tartalmát jelző bevezetéssel, melynek szövege e lap túlsó
oldalának alján végződik. A következő két lapot és a harmadik
lap első oldalát Szent-Jeromosnsk Szofroniiishoz írt levele foglalja
el Ez utóbbi lap hátsó oldala üres s a zsoltárok szövege a követ-
kező lapon veszi kezdetét
A bevezetés és a zsoltárok szövegének kezdőlapjait, mint a
kódexek czimlapjainál rendesen találni szoktuk, miniatűr díszí-
tések különböztetik meg a kézirat szövegétől. A Szent- Jeromos
1 L. Magyar Könyvszemle, 1887. évf. 325. 1.
200 Nagylucsei Orbán zsoltáros könyve a M. N. Múzeum könyvtárában
levelének kezdetét tartalmazó lap pedig miniált nagybetűkből
szerkesztett kezdősoraival van a szöveg többi részétől meg-
különböztetve.
A két czimlap, melyek rövid leírását már a katalógus után
adtuk, egyenlő fénynyel és pompával van kiállítva. Mindkettőnél
díszes keret övezi a szöveget, nagyarányú kivitelben megfestett
kezdőbetűk és különböző színekben pompázó nagybetűkkel irt
kezdősorok egészítik ki a díszítést
Az első czimlap szövegét övező keret alapszíne kék, arany
sávval szegélyezve, melyet fekete és vörös vonalak határolnak.
A keret felső részét két bőségszarúból kiinduló és gyöngyökbe
végződő arany girland tölti be. A baloldali keskeny léczben
többszörösen tagolt arany oszlopzat emelkedik felfelé, kandeláber-
szerű talapzaton, s tetején urnával, melyből lángok emelkednek
égfelé. A keret jobboldali részében hasonló, de szélesebb ará-
nyokban tagolt oszlopzatot látunk, mely delfinekkel díszített alap-
zatból emelkedve ki, négy egymásra állított díszedényből van
felépítve; az egyes tagozásokat gyöngysorok, gyöngyös boglárok,
két bőségszarún ülő paradicsommadár és búzakalászok díszítik:
az ekként megszerkesztett oszlopdísz csúcsán búzakalászok felett
meztelen gyermek alakja látható, jobbjában vörös mezejü pqjzszsal,
baljában lángoló rostélyban végződő pálczával (a katalógus szövege
szövétneknek, »flambeau<-nak nevezi) és fején arany medenczével,
melyből szintén lángok emelkednek az ég felé. A keret alsó
részében gyöngyökkel és boglárokkal övezett médaillon sötétkék
mezejében arany sugaraktól övezve, mitrával díszített czímerpajzs
látható, melynek motívumai, az elhelyezést czímertanilag véve,
jobbról balra harántosan osztott pajzs felső jobb vörös mezejében
arany gömbbel játszó fehér oroszlánt jobb felé fordulva, az alsó
kék mezőben nyolczágú arany csillagot ábrázolnak. A medaillont
boglárokba végződő arany girlandok közt két arany vértbe öltö-
zött sisakos vitéz őrzi, a bal oldalt álló jobbjában vörös mezejfi
pajzsot tart, baljával a médaillon szélét fogja, a jobbfelől álló
jobbjában lándzsát tart, baljával pajzsra támaszkodik, melyben a
fentebb leírt czímer, balfelé forduló oroszlánnal és hatágú csil-
laggal látható. Mindkét vitéz lábánál egy-egy paradicsommadár
áll, egymásnak háttal fordulva s farkukkal a médaillon alsó részét
szegélyezve.
O
M
o
s
&
M
i
s
U
O
o
1-4
T»-.r- v f >•■ • ■ •Nl-J
Dr. Schönherr Gyulától 201
A czímlap kezdő sorai, mint már említők, színes és arany
betűkkel vannak írva; ezeknek vörös, zöld, arany és kék színei
soronkint váltakoznak. A főczím, mely következőkép hangzik:
Origó prophetiae David regis Isdrahel numero psalmorum
centum quinquaginta, három sort foglal el. Külön sorban kez-
dődik, a czimsorokhoz hasonló kivitelben, a bevezetés első
mondata: David filius Jesse rex Israel cum esset in regno suo,
quattuor elegit qui psaimos facerent, melynek kezdőbetűje sötét-
vörös alapon bőségszaru motívumából s virágdíszekből megszer-
kesztve és aranynyal gazdagon miniálva, a czímlap egyik főékes-
ségeként emelkedik ki a szövegből. (L. az 1. mellékletet.)
A második czímlap szerkezeti beosztása teljesen megegyező
az elsőével, csupán a motívumokban van köztük eltérés. A keret
baloldali részét itt is oszlopdísz tölti ki, mely szintén lángoló
urnában végződik, de nem építészeti, hanem növényi motívumok-
ból van összeállítva. A keret alsó részében gyöngyökkel övezett
medaillonban, melyet két triton tart, Dávid királynak barlang
szájában ülő alakja látható, hárfát pengetve, a háttérben város
látképével. A jobboldali keretet pedig pajzsokból, fegyverekből,
bőségszarukból és emléktáblából szerkesztett dísz tölti ki (az
emléktáblán felirat volt, mely ma már teljesen el van mosódva),
középen gyöngyökkel övezett medaillonban Keresztelő-Szent-János
levágott fejével, az alsó pajzsban az első czímlapról ismert czí-
merrel, a melyben az oroszlán jobbfelé fordulva van ábrázolva s
a csillagnak hat ága van; ugyané czímer csillagmotivumát látjuk,
szintén hat ággal, a felső pajzson, melynek felső részét az emlék-
tábla takarja.
A czímerek itt csak mint díszítő emblémák szerepelnek.
A tulajdonost jelző teljes czímer, a pajzs felett a püspöki mitrá-
val, ezen a czímlapon a keret felső részében van elhelyezve,
bogláros arany guirlandok között, gyöngyökkel övezett medaillon-
ban, s abban különbözik az első czímlapon látható czímertől,
hogy az oroszlánt bal felé fordulva ábrázolja.
A szöveg kezdősorai: Incipit liber hymnorum secundum
hebraicam veritatem, itt is az első czímlapnál használt arany,
vörös, zöld és kék színekben megfestett nagy betűkből vannak
összeállítva, s az első zsoltár B kezdőbetqje, arany levélnyaláb-
ból és abból fejlődő kék növénydíszből összeállítva, ép oly díszes
202 Nagylucsei Orbán zsoltáros könyve a M. N. Múzeum könyvtárában
terméke a miniatűr-festészetnek, mint a minőt az első czimlap
kezdőbetűjében ismertünk fel. (L. a 2. mellékletet.)
A két czímlapot díszítő czímer Nagylucsei Orbán püspök
czímere, és motívumai azonosak ama czímer motívumaival, a
melyet Mátyás király 1480 február 2 ikán adományozott Budán
Orbán fejérvári prépostnak és testvéreinek Balázsnak és János-
nak, valamint elhunyt testvére Benedek fiának Ferencznek.
A Nagylucseiék czímere e czímerkép és a czímereslevélben
foglalt leírás szerint bal harántszeléssel osztott pajzs felső vörös
mezejében a vágás irányában haladó fehér oroszlán, két első lábai
között aranyalmát tartva; az alsó kék mezőben hatágú arany
csillag; a koronátlan sisak dísze ugyanilyen hatágú arany csillag,
egyik ágának hegyére állítva; a sisaktakaró vörös-aranykék.1
Megjegyezzük, hogy ezt a czímert Orbánnak egri püspök
korában használt pecsétjén, azzal a változtatással találjuk, hogy
a jobbról balra vágott pajzs felső mezeje balfelé esik s benne az
oroszlán alakja jobbfelé fordul, míg az armalison levő czímer
a heraldika szabálya ellenére balra néző állásban van megszer-
kesztve. A mi azért érdemes a megemlítésre, mert az ábrázolás-
nak e két egymástól eltérő módját kódexünk czímereinél is
megtaláljuk; az első czimlap czímere és a második czimlap szél-
díszében látható czímer jobbra néző oroszlánjával szerkezetében
tejesen egyezik a pecséten levő czímerrel, tehát a heraldikai
szempontból helyes czímert adja, míg az első czimlap alján a
vitéz pajzsán alkalmazott czímer és a második czimlap felső
részét díszítő czímer az eredeti czímerkép helyzetében van meg-
festve. A kódex czímereinél pedig még meg kell említenünk, hogy
a két czimlap főhelyét elfoglaló czímereknél a csillag nem hat,
hanem nyolcz ággal van ábrázolva, s csak a mellékdiszekûl
alkalmazott czímerében van a helyes alak megtartva.
A kézirat előszavát és a zsoltárok kezdetét, mint már emlí-
tők, Szent-Jeromosnak Szofroniushoz írt levele választja el egy-
mástól. A számozást az első borítólap és az előlap mellőzésével
az írott szöveggel ellátott lapon kezdve, e levél szövege a 2b—
1 E leirást szó szerint idézem a Turul-ból (1898. évf. 68. 1.), hol a
Batthyány herczegek körmendi levéltárában őrzött eredeti czímereslevelet
a czímerkép színes hasonmásban való közlésével ismertettem.
Dr. Schönherr Gyulától 20&
•la. lapokat tölti be. Kezdősorai: Incipit prológus s. Gheronymi
preSbyteri in Sephartellum quod interpretatur volumen hym-
norum, kivitelben teljesen egyeznek a két czímlap kezdő sorai-
val, és kezdőbetűje, bár kisebb méretű a czímlapokon levőknél,
zöld, kék és vörös színekből szerkesztett díszítésével szintén a
szebb alkotások közé tartozik.
A kézirat többi részét teljesen a zsoltárok szövege tölti be.
Az első zsoltár, mely a kézirat 5a. lapját képező második czímlapon
kezdődik, az 5b. lap negyedik sorában ér véget. Ezután következ-
nek, közvetlen egymásutánban, a többi zsoltárok, egész a 140a. lapig,
hol a kézirat a következő kolofonnal végződik: Explicit Sepher-
téttim idest liber Hymnorum secundum Hébraicam veritatem.
Két üres hártyalap következik ezután s a hátsó tábla fedőlapján,
a mely, mint említettük, a szöveglapokhoz hasonlóan van meg-
vonalozva, az utolsó vonal felett ez a bejegyzés olvasható: Dens
exaudi orationem meam auribus.
A kódex irása a XV. század második felében dívó olasz
renaissance-írás, egyenesen álló, gömbölyű, szabályos betűkkel. írója
kétségtelenül amaz elsőrangú másolók közé tartozik, a kik Flórencz-
ben Mátyás király és a korabeli többi könyvbarátok számára dolgoz-
tak. A 2b. lap bevezetése s a zsoltárok vörös, kék és zöld czímekkel
és arany, vörös és kék kezdőbetűkkel, a zsoltárok versszakai
kisebb, hasonló színekben váltakozó nagy betűkkel vannak a szö-
vegtől megkülönböztetve s ugyanily betűket használt a kézirat
másolója az Alleluja és a Semper szavaknál, melyek, mint látni
fogjuk, egyes zsoltárok mellett a lapszélen fordulnak elő.
Ilyen nagyobb kezdőbetűt 158-at számláltunk meg, ezek
közül 80 van aranynyal kifestve; négy kezdőbetű helye kifestet-
lenűl maradt.
A hátsó tábla borítéklapján olvasható bejegyzés a XV. szá-
zad végén és a XVI. század kezdetén dívó folyófrás jellegét
viseli magán.
A kézirat szabatos, egyenletes irása mutatja a figyelmet,
melyet a másoló munkája végzésére fordított. Hibáktól nem
maradt ugyan teljesen mentes, de azok alig bírnak számbavehető
jelentőséggel. Az első szembetűnő hiba a 7b. lapon esett meg, a
hol az interpraetatur szó interpetratur-nák van írva. Hasonló
elírást találunk a IV. zsoltár czímében, hol victori helyett vitori
204 Nagylucsei Orbán zsoltáros könyve a M. N. Múzeum könyvtárában
áll. A számozás azonban már több helyen, így a XCIL, XCIIL,
CXXVIL, CXXVIH. zsoltároknál van elhibázva és a CXV— CXVL
s CXXIX— CXXX. zsoltároknál a számok fel vannak egymással
cserélve. Mindez természetesen mit sem von le a kézirat érté-
kéből, s összehasonlítva más e korbeli kéziratokkal, kódexünket
a legnagyobb gonddal készült példányok közé sorolhatjuk«
A kötés, melyről már említettük, hogy vörös bársonynyal
van borítva, az ama korbeli főpapok használatára készült szer-
könyvek jellemző kötései közé tartozik. A bársony színe az az
élénk vörös szín, a mit ma királyvörösnek neveznek, s a minő a
bíbornokok ruhájának színe volt. Ez a szín hatásra sokkal felette
áll azoknak a sötétvörös és megyszin bársony-kötéseknek, amik-
kel Mátyás király reánk maradt kódexei néhányánál találkozunk.
Minősége elsőrangú, méltó egy egyházfejedelemhez, s mutatja, hogy
Orbán püspök, kinek egyszerű ruházkodását Bonfini kiemelte, nem
volt takarékos akkor, midőn kedvelt könyvei feldíszítéséről kellett
gondoskodnia.
A kódex kötésének díszéhez tartoztak a táblák szélére
alkalmazott kapcsok is, melyeknek a kötésen két helyen lát-
hatók nyomai. E kapcsok kétségtelenül aranyból készültek,
«ékkövekkel voltak díszítve és a könyv tulajdonosának czímerét
hordták magukon, miként azt Mátyás királynak a Magyar
Nemzeti Múzeumban őrzött, Szent-Ágoston »De civitate Dei* czímű
munkáját tartalmazó kódexénél is láthatjuk.
IV.
A szövegről már többször ismételtük, hogy a zsoltárokat
foglalja magában. Dávid király zsoltárai többféle latin fordításban
kerültek az egyházban forgalomba. Valamennyi Szent-Jeromostól
származik, a ki egyéb müvei mellett elsősorban a biblia latin fordí-
tásával tette örökemléküvé nevét a katholikus egyház történetében.
A nagy egyházatya tudvalevőleg nem elégedett meg a biblia
egyszeri lefordításával. Főműve, a Szentírás Versio Itala név
alatt ismert legrégibb latin szövegének átdolgozása a Septuaginta
^s Ori genes Hexaplarja görög szövegének alapján készült a
«385—390. években. Dávid király zsoltárait azonban ezt meg-
Dr. Schönherr Gyulától 205
előzőleg kétszer is lefordította; az első, 383-ban készült fordítás-
hoz a legrégibb görög szövegeket vette forrásul, azonban e for-
dítását nem tartotta tökéletesnek; 385-ben Palesztinában a Hexa-
plar szövegéből készítette el a második fordítást. S midőn
390-ben ismét hozzá fogott a biblia lefordításához, harmadszor
is lefordította a zsoltárokat, ezúttal az eredeti héber szöveget
véve munkája alapjául.
A zsoltárok első fordítását Damazus pápa, a mint elkészült,
Rómában azonnal behozta a használatba, s ezért az Flsalterium
Romanum név alatt ismeretes a bibliafordítások sorozatában. A máso-
dik fordítás franczia földön terjedvén el leghamarabb, Psaltertum
gcUlicum nevet visel. Ennek szövege teljesen azonos az első nagy
bibliafordításba felvett szöveggel, és maga Jeromos ezt ajánlotta
az egyháznak használatra. Itáliában azonban a VII — VIII. század-
tól kezdve a héber szövegből készült 390-iki fordítás is haszná-
latba jött, mely fordítás a többieket úgy hűség, mint a kifejezések
világossága és szépsége tekintetében messze felülmulta. Haszná-
lata csak akkor szűnt meg, mikor az egyház a Vulgata szövegé-
nek végleges megállapításakor a második fordítást fogadta el a
zsoltárok hiteles szövegének.
E közismeretül tények felsorolására azért van itt szükségünk,
hogy tartalmi szempontból is megállapíthassuk kódexünk szövegé-
nek jelentőségét.
A háromféle fordítás közül e kódex, mint azt czimében is
jelzi, Szent-Jeromosnak harmadik, a héber szöveg alapján készült
fordítását foglalja magában. Ez a fordítás jelentékeny mértékben
eltér a Vulgata szövegétől és sok helyen egész más szavakkal
adja vissza a mondatokat Legnagyobb az eltérés az egyes zsoltá-
rok feliratai között. A szentírás egyes könyveinek fejezetekre
való felosztása és czimekkel való megjelölése a XIII. században
vette kezdetét; a Vulgatában szereplő fejezetezímek végleges
megállapítása a XV. században történt meg. Kódexünk szöve-
génél a zsoltárok sorrendje és származása megegyezik a Vulgatáé-
val, az eredeti héber szövegben előforduló eltérések mellőzésével,
a feliratok azonban teljesen különböznek a Vulgata szövegének
felirataitól. így, hogy egy példát hozzunk fel, az I. zsoltárnál a
Vulgatában olvasható czím: »Pios et probos beatus impios contra
et peccatores esse miseros« hiányzik s a szöveg kezdetén csupán
206 Nagylucsei Orbán zsoltáros könyve a M. K Múzeum könyvtárában
a zsoltár sorszáma áll. S a további czímekben sűrűen fordul elő
a vidor kifejezés használata: >Victori in psalmis«, »Victori super
haereditatibus«, >Victori servo domini David« stb., a mivel a
Vulgata feliratai között egyáltalán nem találkozunk. Egyes zsoltárok-
nál a Semper szó ragadja meg figyelmünket, mely széljegyzetül van
alkalmazva. Ez a héber sda szavának felel meg, mely a héber
szövegben 71 zsoltárnál fordul elő, de a Vulgatában nincs semmi
nyoma; a biblia szövegkutatói nem tudnak egymással megegyezni
a felett, vájjon e szó, melyet »mindig« vagy »végig« és »örökre«
szavakkal fordítanak, a zenészeknek szóló utasítás-e vagy más
értelemben van ott alkalmazva. Ép oly figyelemre méltó, hogy az
Alleluja szó feliratként és széljegyzetül való használatával, mely
a húsvéti időszak alatt használt zsoltárok megjelölésére szolgál,
sokkal több zsoltárnál találkozunk, mint a Vulgatában. Az eltéré-
sek közé tartozik a héber abécze betűinek: aleph, beth, gimel
stb. sűrű alkalmazása a zsoltárok élén, míg a Vulgatában azok
csak a CXVIII. zsoltárnál fordulnak elő.
A biblia első nyomtatott kiadásai majdnem kivétel nélkül a
Vulgata szövegét foglalják magukban, csupán egy Augsburgban
év nélkül nyomatott bibliában talájjuk a zsoltárok héber szöveg
alapján készült fordítását a Szofroniushoz írt ajánló levéllel.
A kevés számú bibliakézirat, melyek hazai közkönyvtárainkban a
XV. századból őriztetnek, szintén mind a Vulgata szövegét foglalja
magában. Az augsburgi kiadást csak Hain leírásából ismerjük,1
hazai gyűjteményeinkben annak egy példánya sem található. így
nincs módunkban összehasonlítani kódexünk szövegét más ugyané
fordítást tartalmazó kéziratokkal és ősnyomtatványokkal, sem meg-
állapítani a forrást, a melyet annak másolója használt. De a kéz-
irat kiállításának fentebb megállapított olasz jellege összhangzásban
van azzal a ténynyel, hogy Szent-Jeromos e fordításának hasz-
nálata Olaszországban tartotta fenn magát legtovább, s e kódex
egyik bizonyítéka annak, hogy a Vulgata szövegének mindinkább
terjedő használata s a tekintély, a mivel az egyház azt már ekkor
felruházta, nem tartotta vissza a főpapokat a szentírás más, hite-
lesnek ismert fordításainak használatától.
1 Hain, Repertórium bibliographicum. Stuttgartiae 1838. Vol. II. Pars.
II. 13470. sz.
Dr. Schönherr Gyulától 207
A kézirat élén olvasható bevezetés ismerteti a zsoltárok erede-
tét, a Szofroniushoz intézett levélben pedig Szent-Jeromos elmondja
fordításának történetét A bevezetés a rendes középkori biblia-
magyarázatok csoportjába tartozik; szövege a szerző nevét és a
kort, melyben íródott, nem árulja el, de valószínű, hogy az első
középkori századok terméke és tartalmában, elmondva a módot,
a melylyel Dávid a zsoltárokat szerkesztette, az egyház eredeti
hagyományait örökíti meg a szentirás e részének keletkezése felől.
Szent -Jeromosnak Szofroniushoz írt levele pedig arról ad hírt, hogy
a zsoltárokat, melyeket a Septuaginta fordítói öt könyvre osztottak
fel, ő az eredeti héber forrást követve, egy könyvbe foglalta,
miután meggyőződött arról, hogy az »Amen« szó, a mi az egyes
csoportokat egymástól elválasztja, nem jelenti külön könyvek czí-
mét, és miután a héber »Sephartellim« = »Himnusok kötete«
czím is a kötet anyagának egységéről tesz bizonyságot. Ebből a
levélből megtudjuk azt is, hogy Szofroniit* volt az, a ki a zsoltárok
eddigi fordításaival nem lévén megelégedve, Szent- Jeromost a héber
eredeti szöveg lefordítására buzdította és hogy SzentJeromos maga
ezt a fordítását tartja az eredeti leghívebb fordításának.
Mindkét bevezető irat közlése sajátos jelleget ad e kézirat-
nak a bibliai gyűjtemények többi írott és nyomtatott kiadásaival
szemben, melyek vagy egész más szövegű magyarázatokkal, vagy
minden magyarázat nélkül adják a biblia szövegét. S talán nem
tévedünk ama feltevésünkben, hogy e bevezetések a Vulgatától
eltérő szöveg felelevenítésének magyarázatául foglalnak helyet e
kódexben, s arra vannak hivatva, hogy annak nagyobb értékét
hűség tekintetében a közhasználatban levő szöveggel szemben
kimutassák.
V.
A kódex díszlapjai az olasz miniatűr-festészetnek tipikus
jellegét annyira magukon viselik, hogy származásukhoz egyátalán
nem férhet kétség. Már a müncheni katalógus úgy emlékezik meg
róluk, mint elsőrangú olasz miniatür-festő termékéről és Atta-
vantében véli felismerhetni annak festőjét. Eltekintve azonban a
tévedéstől, .mely a flórenczi művésznek tulajdonított művet néhány
sorral előbb a ferrarai iskola termékei közé sorozza, annak,
208 Nagylucsei Orbán zsoltáros könyve a M. N. Múzeum könyvtárában
aki Attavante művészetét ismeri, egy pillantás kéziratunk miniatűr-
jére elégséges arra, hogy meggyőződjék e feltevés téves voltáról.
A kódex kétségtelenül a fiórenczi festőiskola terméke és abból a
korból származik, a melyben Attavante legszebb miniatürjeit
alkotta. De ha Attavante műveit,, a melyeket a római, fiórenczi
bécsi, velenczei, modenai, párisi, wolfenbütteli könyvtárak őriznek,
összehasonlítjuk kódexünkkel, tisztában lehetünk azzal, hogy ennek
díszítése nem származhatik az ő kezétől.
A Korvin-kódexek ama példányainál, melyek elsőrangú fió-
renczi miniatorok művészetét örökítik meg, festőik szerint három
csoportot lehet megkülönböztetni. E csoportok egy közös forrás
termékei, de bár a fiórenczi renaissance mindenik csoportra reá-
nyomta a maga bélyegét, stílus, szerkezet és a kivitel módja
tekintetében eltérnek egymástól. Ha szokássá vált is a műtörténet-
írók részéről Attavanteí tartani a fiórenczi minintürfestés tipikus
képviselőjének, az ő klasszikus komolysága díszlapjai pontosan
meghúzott kereteikkel és következetesen ismétlődő motívumaikkal,
melyeket csupán a Mátyás király számára készült kódexeken
alkalmazott, teljesen különböznek azoktól a virágdíszben és mitho-
logiai motívumokban gazdag miniatűröktől, a melyekkel kortársa,
Francesco Antonio del Cherico díszítette kéziratait. És ha szer-
kezetre nem is, de a kivitel és főleg a rajz és színezés tekin-
tetében egészen külön csoportot alkotnak azok a kódexek, a
melyek a harmadik nagy fiórenczi miniatort, Oherardot vallják
mesterüknek.
A Oherardo kezéből származó miniatűröket szerkezetük
erőteljes voltán kívül díszítési motívumaikról, a kandeláberekből
és oszlopokból felépített keretekről s a czímerek, pajzsok és
fegyvercsoportok, bőségszaruk, szövétnekek alkalmazásáról lehet
felismerni, továbbá arról, hogy a konvenczionális építészeti motí-
vumok és virágdíszek, miket Attavante műveinél is találunk, az
ő képein tömörebb kivitelben állanak előttünk, s a sablonos
emblémák helyét oly jelvények foglalják el, melyeknek a valódi
élet szolgál forrásukul. De a legnagyobb különbséget az emberi
alakok, géniuszok, állatok és fantasztikus alakok ábrázolásánál
észlelhetjük, a hol a rajz eléri az anatómiai pontosságot és a szí-
nezés, a sötétebb árnyalatok alkalmazásával, a valóság vissza-
adására törekszik.
Dr. Schönherr Gyulától 209
Oherardo del Favilla, kit festési modora annyira megkülön-
böztet társaitól, Flórencz művészi életének legérdekesebb alakjai
közé tartozik. Művészi tehetségét atyjától örökölte, a kit a hagyomány
a nápolyi győzelmi kapu egyik építőmestere, Giovanni di San
Miniato del Favilla személyével azonosít.1 Pályáját öcscsével Monti-
val együtt a mozaik-készítéssel kezdte, s Ohirlandajoval együtt
a flórenczi dóm San-Zenobio-kápolnájának feldíszítésén dolgoztak.
Utóbb mind a két testvér a miniatűr-festészet, m^jd a falfestés
terére lépett, s munkásságukkal mind a két irányban szintén
jelentékeny sikereket értek el.
Oherardo művészete jelentőségének megértésére rendkívül
tanulságos adat Vasárinak az a megjegyzése, melyből az tűnik
ki, hogy Flórenczbe érkezett németországi mesterekkel volt alkalma
érintkeznie és a fametszést is megtanulván tőlük, e téren is szép
eredménynyel működött.2 Ez a legérthetőbb magyarázata annak
a hasonlatosságnak, mely miniatűrjei és az északi művészet között
felismerhető, s mely úgy az ő, mint testvére Monti művészetét
oly élesen megkülönböztette a korabeli többi flórenczi művé-
szekétől.
Mint miniatőr, a flórenczi S. Maria Nuovakórház temploma
és a dóm számára festett igen sok kódexet. Hogy e téren Mátyás
király számára is dolgozott, azt szintén már Vasariból tudjuk, a
ki szerint az általa festett kéziratok »a király halála után készül-
vén el, Vante és más mesterek műveivel, a kik Flórenczben a
király számára dolgoztak, vétel útján Lorenzo il Magnifico birto-
kába kerültek.« s
A Biblioteca Laurenziana kincsei között — jól tudjuk —
tényleg vannak kéziratok, melyek Mátyás király könyvtára szá-
mára készültek, s ezek között kétségtelenül nem lesz nehéz Ohe-
rardo műveit felismerni. Ama kódexei közül pedig, a melyek a
budai királyi könyvtárba eljutottak, eddig a velenczei Averulinus,
1 Pulszky Ferencz »A kőnyvkiállítási kalauz« 60-ik lapján bizonyára
elnézésből említi őt a >Chierico« melléknévvel.
» Giorgo Vasari, Vite di piu eccellenti pittori, scultori e architetti. VI.
k. (Milano, 1809.) 97. 1.
• Vasari, id. m. VI. k. 96. 1. Gherardora. Vasarin kívül igen érdekes
adatok találhatók Bradleynél, A dictionnary of miniaturists, illuminators,
calligraphers and copists. (II. k. London, 1888.) IL k. 21., 294. és 335. 1.
Magyar Könyvszemle. lOOfi. III. füzet. 15
210 Nagylucsei Orbán zsoltáros könyve a M. N. Múzeum könyvtárában
a párisi Cassianus s a müncheni Beda Venerabilis kódexeket
ismerjük s minden valószínűség szerint az ő művének tekinthet-
jük a vatikáni könyvtárban Őrzött misekönyvet, a drezdai Valtu-
rius-kódexet és a Magyar Nemzeti Múzeum Trapezuntius-kódexét
is, melyet Felséges Urunk 1868-ban a szultántól kapott más
három Korvin-kézirattal együtt ajándékozott múzeumunknak.
Orbán püspök zsoltároskönyve czímképeinek egyszerű össze-
hasonlítása e három művész miniatűrjeivel kétségtelenné teszi,
hogy e kódex Gherardo művei közé tartozik. Kódexünk szerkezet
és kivitel tekintetében valóságos mása a párisi Cassianus-kódex-
nek, melynek az azt díszítő miniatűrök, még a kezdőbetűk is, a
könyvfestés elsőrangú remekei között juttatnak helyet Mind a két
kéziratnál megtaláljuk a lángoló fáklyában végződő oszlopdísze-
ket, a fegyverek, gyümölcsös kosarak, bőségszaruk motívumait, a
gyöngyös boglárokat s a stilizált virágfüzéreket, és a párisi
kódexben vannak kezdőbetűk, a melyek szakasztott másai az
Orbán püspök kódexének két czímlapján látható kezdőbetűknek.
Mindezeknek a részleteknek egyezése és a kivitel modorá-
ban észlelhető hasonlatosság tejesen eldönti kódexünk művészi
eredetének kérdését. S a kódex miniatűrjei messze felülmúlják
múzeumunknak Trapezuntius-kódexét, mely mostanig egyedül kép-
viselte e csoportot gyűjteményünkben. Orbán püspök egyéniségére
vall, hogy Flórencz legelső művészei közül választotta ki zsoltáros
könyvének miniatorát s a figyelem, mivel Oherardo feladatának
megfelelt, mutatja, hogy a művész méltányolni tudta e megbízás
jelentőségét.
Nagylucsei Orbán zsoltáros könyvében ezek szerint nemcsak
elsőrangú bibliográfiai ritkasággal, nemcsak becses történelmi erek-
lyével gazdagodott múzeumunk, hanem oly kincscsel, mely művé-
szeti szempontból a Korvina legszebb termékeivel egy színvonalon
áll s méltókép örökíti meg az utókor előtt a nagy király munka-
társának, Orbán püspöknek emlékét.
A BOLOGNAI MARSIGLI-IRATOK MAGYAR
VONATKOZÁSAI.
Db. Veress Endrétől.
(Második, befejező kSzlemeny.)
Vol. 69.
Manuscritti diversi. Vol. IX.
Rélazioni de i con fini Cisdanubiali spedite a Sua Maestà
Cesar ea fra V anno 1699 e parte del 1700 K
Tartalma (647 lapon) 27 érdekes jelentés oklevélmellékletek
kíséretében. Az első da Oppova li 14 di Aprile 1699, az utolsó
dal campo di Macova a i 29 d' Agosto 1700. A közbeeső 25 jelen-
tés keltezési helye: Zalánkemény, Morovitz, Brod, Növi, Sluin (6 — 8.),
dal campo sul monte Popina, Dresnik, dal campo vicino alla Zaria
sopra Növi, dal campo vicino a Santa Gatarina al fíume Unna
(12 — 13.), dal campo fra Racovitza ed il monte Plessiviza, Gostanoviz,
Biilovaz, Sziszek (17-20. 1700 januárius 18-tól április 14-ig), dal
campo di Qlovovacz, (21 — 24.) dal campo di Dobizza és dal campo
di Jakovar.
A mellékletek mind Horvátországra és Boszniára vonatkoznak,
tartalmazva a basákkal folytatott levelezést is. De van köztök egy
erdélyi tárgyú: Punti concernenti le disposizioni nella Transilvania
per le commissione de i limiti (a 326/8. lapon) és igen érdekes
Marsigli jelentése a Kulpa, Unna, Száva, Klina, Klinicza és Sirovaz
folyók közt lakó oláhokról; az 518—523. lapon.
Vol. 60.
Mánuscritti diversi. Vól. X.
Rélazioni delli con fi ni délia Transilvania fatti con V imper io
Ottomano fra V anno 1700 e 1701 dal General Conte Marsili.
(Marsigli irodájának gondos másolatú 209 lapnyi kötete.)
15*
212 A bolognai Marsigli-iratok magyar vonatkozásai
Prima umilissima relazione della Transilvania a Sua Maestà
Cesarea spedita dal campo di Lúgos alli 9 di Ottobre 1700.
(A 2—25. 1.) A— L betűs mellékletei a 26 — 39. lapon.
Seconda relazione ... dal campo di Márga alli 20 di Novem-
bre 1700. (A 44—46. 1.) Két melléklete a 48—51. lapon.
Terza relazione ... dal campo di Faget alli 30 di Novembre
1700. (Az 56—59. 1.)
Quarta relazione ... dal campo di Bisztra alli 14 di Décembre
1700. (A 64—68. 1.) A— P betűs mellékletei a 70—96. 1.
Quinta relazione ... dal campo di Lúgos alli 27 di Décem-
bre 1700. (A 99—104. 1.) A— L melléklete a 106—111. 1.
Sesta relazione ... dal campo di Bisztra alli 21 di Febraio
1701. (A 113—122. 1.) A— N. melléklete a 128-145. lapon.
Settima, ed ultima relazione ... dal campo di Bisztra 14 di
Marzo 1701. (A 147—153. 1.) A— 0 melléklete a 157—209. lapon.
Li confini del paese di Temesvár e la Transilvania.
Az 1701 márczius 4-ikén megállapított utolsó egyezséglevél
olasz fordítása a török eredetiből. (A 173/7. lapon.)
Marsigli olasz instructiója »pel Signor tenente colonello Morandi
Visconti grande ingegniere nella Transilvania« a hunyadmegyei és
déli erdélyi határjárás ügyében. (A 208,9. 1.)
G. Morandi Visconti jelentése Marsiglihoz utasítása teljesítéséről.
Cibinio li 10 Luglio 1701.
(Eredetije a kötet indexe előtti 3 — 4. 1.)
Vol. 61.
Manuscritti diverse. Vol XL
1. Index et descriptio mapparum Transdanubialium.
(Vonatkozik a 48. és 49. kötet térképeire.)
Hozzávarrva vegyes földrajzi jegyzetei : Nomi geografíci per
la lingua Transilvana. (Érti alatta az oláh nyelvet.) Bulgaria. Nomi
geografíci de comitati, o circoli delle citta, fiumi, monti. selve di
tutta la Dacia, cioè Transilvania, Vallachia, Moldavia. Libro delle
distanzie di varii luochi di Ungaria. Quae est differentia inter Arianes
et TTnitarios ita vocatos in Transylvania ? (A 88. laphoz mellékelten.)
Jegyzetek Erdély földjéről, Torda sóbányáiról, stb.
Dr. Veress Endrétől • 21S
2. Index et descriptio mapparum Cisdanubialium.
(Vonatkozik az 50. sz. kötet térképeire.)
5. Co. Ludovici Ferdinandi Marsilii schedae geographicae ad
regnum Hungaricum et ad limites inter utrumque impérium san-
ciendos pertinentes.
Voh 62.
Manuscrüti diversi. Vol. XII
JPlenipotenza ed istruzzione Cesarea per la commissione de
i confini, con i rescritti pure Cesarei riportati nel stabüimento
de' medesimi. (Eredetieket tartalmazó 341 lapnyi kötet.)
1699 — 1701 közti német és latin iratok: Lipóttól, s a bécsi
Hofkriegsrathtól a karlóczai béketárgyalásra vonatkozólag, s az annak
következtében foganatosított várlerombolások ügyében.
Vol. 68.
Manuscritti diversi. Vol. XIII
Lettere del Consiglio di Ouerra ricevute ndla divisione de
confini délia Sclavonia e Croazia. (Eredetiek 757 1.)
1699 — 1701 közti iratok küldőik szerint rendezve: Á bécsi
haditanácstól, Badeni Lajos herczegtől, Starbemberg és Otting grófok-
tól, Kaunitztól, a branyicskai Jósika-családtól (95. 1.), Dalmáczia,
Horvát- Szláv onország rendéitől, Batthyány Ádám gróf horvát bán-
tól, Jellachich István vice-bántól, a zágrábi káptalantól és püspök-
től, Alsó-Ausztria biztosaitól, Rabattá gróf tábornoktól, Kabutintól
Erdélyből (Nagy-Szebenből, 1699 április 8-ikán a 271. lapon), horvát-
országi különböző katonatisztektől, kirendelt határvizsgáló biz-
tosoktól, Ali belgrádi szeraszkier vezér-basától és Ibrahim effendi
capigi-basától, latin, horvát, olasz és magyar nyelven írva (a 613 —
666. lapon.) A 2 magyar levél (664/6. lapon) Belgrádból 1699
április 19 és 20-ról a határrendezés ügyében, kérve »Kgd mikor
levelet írat, magyarul írassa, mivel az tolmácsom nem igen tud
deákul.« Vegyes iratok és folyamodványok horvátországi nemesek- és
testületektől határigazítási kedvezményekért.
Vol. 64.
Manuscritti diversi. Vol. XIV.
Lettere del Consiglio di Ouerra ricevute nella divisioni de1
confini di Transilvania. (Eredetiek 687 l.j
1700 — 1701 közti iratok. A bécsi haditanácstól néhány, Rabutin
gróftól Erdély főhadparancsnokától : Nagyszebenből 1700 augusztus
214 ' A bolognai Marsigli-iratok magyar vonatkozásai
24, szeptember 5, 7, 15, 19, 29, október 3, Ï, 11, 22, 26, november
5, 17, 19, deczember 1, 26, 29-ről; 1701 januárius 14, 15, 17, 19,
22, 24, Szász-Sebesről januárius 28, Gyulafejérvárról februári us 12,
17, 24, 25, márczius 20 és 27-ikéről.
Situatione avantagiosa per chiudere la vale della Porta ferra
et assicurar la Transilvania dalle invasioni.
A bunyadmegyei Vaskapu-hágó 17X24 cm. terjedelmű térkép-
vázlata, magyarázó sorokkal, a 22. lapon.
Az erdélyi gubernium levelei : Gyulafejérvárról 1700 szeptember
12 és október 26; 1701 januárius 20, 27, 30 és februárius 22.
(Eredetiek a 138—149. 1.)
Hunyadmegyei íratok. Egyes birtokosok kérése határigazításért,
vagy tiltakozása a kitűzött vonal ellen. (Hol más nincs megnevezve,
mind Marsiglihoz intézve és eredeti.) Bokosniczai Izsák Hunyad-
megye főbírája Naláczi István főispánhoz. (Másolat a 38. 1.) Jó- és
Pokol-Valcsel, Oláh-Brettye és Baczalár birtokossága az erdélyi
guberniumhoz. (Másolat a 39. 1.) Naláczi István : Bábolnáról 1700 szep-
tember 9; Zámról szeptember 14; Dobráról szeptember 12 és 26;
Naláczról 1701 januárius 2 és Bábolnáról 17-én. Jósika Gábor Branyics-
káról 1700 szeptember 7, november 18, 26 és Hunyadról deczember
19-én. Csulay Balázs és Bokosniczai Izsák Hátszegről 1701 januárius 15.
(az 507. 1.) Szászváros-szék tanácsa 1700 deczember 1-én (2 drb az
509 — 511. 1.) — Graf Ditrich von Glöcklsberg generális jelentései
Vajda-Hunyadról : 1700 október 21, november 9, 29, deczember 5,
10, 20 (s egy hónapot Szebenben töltvén) 1701 januárius 19, 24, 31,
februárius 16, 18, 24, márczius 8, 14, 21, 22, 23, 24, 28 és 29-én.
Egyéb erdélyi nemesektől : gr. Apor István, br. Bánffy György,
gr. Bethlen Miklós, Keresztesi Sámuel, Macskáéi Péter, gr. Mikes
Mihály és Sárosi János.
Vegyes iratok : Fodor Mihály (Karánsebesről) Pest városa
1700 augusztus 24-ikéről és Kecskemét városa augusztus 26-ról.
Schlik tábornok : Arad, Pétervárad, Szeged, Belgrád alól.
1700 őszén.
A délmagyarországi német őrségek vezéreitől : Arad, Sablya.
Lippa, Mehádia, Karánsebes, Márga, Tótváradia, Facset, Lúgos.
Bokcsa, Dőlne, Versecz, Gyulafejérvár alól.
(Tömérdek, kivált az aradi várból, a 272. laptól végig.)
A kötet utolsó iratai : Ibrahim effendi és más török biztosok
német levelei Temesvárról, Földvárról, stb.
Dr. Veress Endrétől 215
Vol. 65.
Manuscritti diversi. Vol. XV.
Lettere turche con la traduzione in commissione dé confini.
A temesvári és belgrádi basa, valamint a határügyi tárgyalá-
sokra kiküldött török biztosok levelei Marsiglihoz német/ latin vagy
olasz fordításokkal, a szerint, hogy milyen tolmács volt kézügyben»
Vol. 66.
Manuscritti diversi. Vol. XVI.
Notitiae geographicae originales circa lineam limitaneam
Cisdanubialem, sive Diaria in itinere limitaneo Cisdanubiali
collecta. Primis ac originalibw suis schedis expressa ac in
III libros digesta.
A határigazítási munkálat eredeti térképvázlatai, több mint
400 kisebb-nagyobb lapon, úgy a mint napról-napra haladt Marsigli
mérnökeivel. Az első 1700 május 1-ről, az utolsó (már Erdélyben)
1701 április 21-én. De megjegyzendő, hogy a »cisdanubialis* részek
alatt Marsigli a Korvát-Szlavonországi és boszniai határt érti,
»Sequuntur diaria Transdanubialia« czímen 1 pedig a Dunától a Marosig,
és onnan be Erdélybe Kunyadmegyéig, a hátszegi völgyig terjedő
vidékről közöl 27 pontos terepfelvételt irónnal rajzolva, vagy kihúzva,
úgy a mint eredetileg készítették, vagy otthon letisztázták. Közben
lerajzolták Vajdahuny ad várát (a 390. lapon) és Déva várát
(a 394. lapon) úgy a mint 1701 tavaszán kinézett ; mert Huny ad
vidékén márczius hó végén, Déva körül pedig április közepén dol-
goztak. Déva vár alakja alig 3l/2 cm. hosszú e rajzon, Huny adó csak
2 V/a, de rendkívül becses, ha meggondoljuk, hogy e két várról 1701
előtti rézmetszetünk vagy más rajzunk egyáltalán nincsen.
1 Ezt a meghatározását kéziratainak 16. kötete bevezetésében Marsigli
bővebben is indokolja a következőkben: Quamobrem partem illám limitum,
quae ad oram Danubii dexteram adtinet: Cisdanubialem, quae verő ad sinis-
tram: Transdanubialem appellarc visum est, hinc omnia illa lóca, quae inter
Sirmii ducatum, Sclavoniam, Bosniam et Croatiam regnum, quaeque ad
Danubium dextrorsum iacent, in limitum Cisdayiubiaiium censum veniunt,
illa verő, quae ad Tibiscum et Marusium amnes summasque Transilvaniae
alpes, quaeque inter veri Hungarici regni partes eiusdemque appendices, ut
inter banatum Temesvariensem et Transi I vaniam, Valachiam atque Moldáviám
interiacentia usque ad fontes Nister am ni a quibusdam adscriptos sese exten«
dunt, veluti totidem régna et provincias ad eundem Danubium sinistrorsum
collocatas in Transdanubialium limitum album retulimus.
216 A bolognai Marsigli-iratok magyar vonatkozásai
Vol. 67.
Relazioni a Sua Maestà Cesarea, che il Conte Generale Marsäi
per i limiti Cisdanubiali dettava d segretari che le mettevano in
Tedesco.
16 jelentés, az elsö: da Oppova, 1699 április 14-ről, az
utolsó : Dal campo di Bielovatz 1699 deczember 29. Nagyobbára Mar-
sigli sajátkezű olasz fogalmazványai, tömérdek oklevélmelléklettel.
,Vol. 68.
Miscellanea per gli aftari di Croatia.
Belső czíme : Relazioni . . . Az előbbieknek folytatása, magában
foglalván Marsigli 17 — 27. jelentését: Sziszekről, 1700 januárius
18-ától augusztus 29-ig.
Vol. 69.
Lettere itaJiani sopra t confini Transdanubiali.
Belső czíme : Relazioni . . . Az előbbiek folytatása, Marsigli
28—34. jelentésével, Lúgosról, 1700 október 9-ről, 1701 márczius
14-ig, Bisztráról. Az erdélyi gubernium, Hunyadmegye, Rabutin és
az érdekelt felek és határrendezési biztosok irataival
Vol. 70.
Miscellanea per la commissione dei confinL
1. Minute di lettére diverse scritte a più comandanti ed
anche ministri nel tempo délia commissione de' confini di
Transilvania. Dal mese d' Agosto 1700 sino al fine di Febraio 1701.
Marsigli fogalmazványai Rabutin, Schlik generálishoz és másokhoz
2. Atti Transilvani con varie lettere turche e sue tradozioni.
Húsz török levél az erdélyi fejedelemség utolsó idejéből.
bemellékelt latin fordításokkal, a gyulafejérvári fejedelmi levéltár-
ból, a mit mutat a levelek külső részén lévő magyar rubrum. Pl.
Az Vezir ő Nga [Ahmed pasa] levele Anno cirfciter] 1662. Tömös-
vári pasa levele, fordításával együtt, Csanádra 9. Április 1666. Anno
1670 die 17. Maii az tömösvári pasától jött gyógyi förödőben.
Jenéi vezér Kászon pasa levele, hozta Hedri Benedek uram Fejér-
várra Anno 1672 die 9. Decembris. Tömösvári pasa levele, hozta
az jenéi Méhemet aga Fejérvárra A. 1677 die 1. Junii. Tömösvári
Ali pasa levele. Hozta Csermenyi Mihály uram die 31. Augusti 1677.
Hasonlók a karánsebesi, lippai és lugosi bektől és Mehemmed szultántól.
Dr. Veress Endrétől 217
Az 1699— 1700-iki határigazításra 32 irat vonatkozik, köztök
4 magyarnyelvű Rabutin generálishoz ; 3 »az belgrádi szerascher
vezér Ali pasác-tól (1700 februárius 4, márczius 4 és május 3 kelettel)
és egy a tömösvári Amhet pasától Christian E. Ohilko praefectushoz.
4. Protocollo di lettere scritte dal Signor Luigi Ferdinando
Conte Marsili, mentre agi la parte di commissario plenipotenziario
délia Maestà dell' Imperatore, deputato a separare i confini del
di lui imperio coll' Ottomano in vigore della conclusa pace di
Karlovitz. 1699 április 14-től 1700 július 13-ikáig.
Lettere scritte nella separazione de limiti Transdanubiali del
Banato di Temesvár e Transilvania a di 15 Settembre 1700,
giorno che il commisario Ottomano si uni col Cesareo a Lippa.
10. Epitome della ribellione ultima di Ungaria.
Történeti értekezés, Marsigli javításaival ; de csal: utolsó lapja
sajátkezűleg írva. (Eredeti 11 lapnyi.)
13. Lettere del Conte Marsili alli Bassà di Belgrado e di
Temesvár ed all' Ibrahim Effendi, dalli 2 Settembre 1700, sino
alli 27 Genaro 1701.
14. Lettere ricevute... da Gio: Benedetto Cavazzi dalli 10
Marzo (da Karánsebes) sino alli 10 Agosto (da Torda) 1701.
Vol. 81.
Miscéllane L
Az 57. köt. 304/317 és 320/334. lapján olvasható »Progetto*
«redeti fogalmazványa Marsigli kezétől. (A 35 — 46. L)
Progetto per mettere in miglior difesa la piazza di Giava-
rino, a Sua Altezza Serenissima il principe Hermann di Baden
présidente di guerra. Giavarino 8 di Marzo 1683. (A 49 — 54. 1.)
A katalógus megjegyzése* Qu esta fu la prima occasione che
ebbe il Generale Marsili (quando era semplice caporale nella guar-
nigione di detta piazza) di farsi conoscere, e per questa scrittura
gli fu data una compagn'a d' inf anter ia.
Progetto per V espugnazione di Belgrado, comandatami da
Sua Maestà Cesarea. Vienna, 24 di Marzo 1698.
(Marsigli tisztázata az 57 — 71. 1.)
Sopra la letteratura de1 Turchi. Da Vienna 14 Maggio 1688.
Marsigli 13 lapnyi sajátkezű fogalmazványa Gio. Battista
Donato egykori konstantinápolyi velenczei bailohoz * intézve.
1 Bailo volt a portai velenczei követek rendes czime.
218 A bolognai Marsigli-iratok magyar vonatkozásai
Mellékelve hozzá : Indice della maggior parte della biblioteca di
Effendi mufti di Buda, presa nel sacco della medema piazza di Luigi
Férd. Go. Marsigli, che con queste più notitie sopra la litteratura de'
Turchi trasmette al E. V. Gio. Batt. Donato Savio grande di Yenezia.
Alatta : Lei 1' accomodi a suo modo, essendo questo il mio
8enso, e lo facci compartire con un bel ordine, e nel fine li ponghi
questa figura, che è quella del suo turbante, haveva vicino di se
quando fu ucciso, et il legno lo mandaro la Ventura settimana col
rame e foglio de' versi. (A 83/9. 1.)
De csak ez a czímlapja van meg, maga az index hiányzik.
Ismertette Thaly Kálmán »A budai mufti könyvtára az 1684.
és 1686. években < czímen, a »Magyar Könyvszemle« 1896. évf.
338—340. 1.
Távola sinoptica dello stato temporale et ecclesiastico del
regno d' Ungaria, e délie sue dipendenze.
Két nagy táblázat Marsigli »Spettante alla geográfiád' Ungaria«
jegyzetével; a 97/8. lapon.
Vol. 86.
Opiiscoli diver si. Vol. III.
E füzete: Lettera di prefazione a Monsignor Illmo Passionei,
che dovrà poi passare alle mani deli' Illm0 Signor abbate Assemani *
per tradurla in latino da stamparsi alla testa deir Elenco de i libri
esotici, che sono nell' Instituto.
A Icataloíjns leíró szavai: In questa dà ragguaglio della
maniera colla quale ha fatto la raccolta de' sudetti Mss. di lingue
orientali ; del pregio di . alcuni di essi. Dà nolizie della Libraria
di Mattia Corvino Re d' Ungaria, ch' egli ritrovô in Buda2
F anno 1686.
Marsigli 1721 május 6-án irt levelének kelet nélküli fogalmaz-
ványa, sajátkezű javításaival és beszúrásaival. (30 felezett lapnyi.)
1 Asseman Simon József római apát, orientalista, a ki Marsigli kéz-
iratait halála után rendezte s katalogizálta.
1 Hogy Mátyás király könyvtárának egy része Budán maradt, elfog-
lalása után is, maga Szalárdi János is tanúsítja, midőn »Siralmas Magyar
Krónikája« (Pest, 1853.) 33. lapján írja, hogy gyulafejérvári könyvtára szaporí-
tására Bethlen Gábor »azt is megkísértette vala a portán, hogy a Mátyás király
híres neves bibliothecaját Budáról kiszerezhette volna, arra nagy summát is
Ígérvén, de a babonás nemzettol nem obtineálhatta, meg nem nyerhette volU;
mivel a törökök azt hitték, hogy akkor maga a vár is újra a keresztények
kezére jut.
Dr. Veress Endrétől 219-
Kiadta részben, elhagyva első felét Dr. Ludovico Frati, a
bolognai egyetemi könyvtár »sottobibliotecario«-ja a firenze »Rivista
delle biblioteche« 1892-iki IV. évf. 11 — 13. lapján. A levél
latin szövegét, úgy a mint azt Asseman apát lefordítá, Marsigli
keleti iratainak nyomtatásban megjelent katalógusából kiadta: Le-
Baron Victor Bősen, »Remarques sur les manuscrits orientaux de*
la collection Marsigli à Bologne« ez. műve (Borne, 1885.) 5 — 13.
lapján ; nálunk pedig még előbb kivonatosan Szilády Áron, a M. Tud.
Akadémia Értesítője 1868-iki II. évf. 134 — 135. 1.
F füzete: 1. Catalogus librorum in arcé Budensi repertorum.
Anno 1686. 114 codices manuscrip ti. Conscripti a patre Societatis
Jesu missionario castrensi apud inclytum regimen Salmianum.
Coram me Francisco Henrico a Resingh, Caesareo Bedi commissario.
Kiadta Frati, fenti közleménye folytatásaképpen, a 13 — 16.
lapon.
2. Discorso intorno alla Libreria famosa di Buda. Da tradursi
in Latino, e mettersi ail' Elencho già cominciato, de' libri mss.
Orientali, che si conservano nella Libreria dell Illmo ed Eccellmo
Signor Luigi Ferdinando Co. Marsigli, quando quello sarà terminato.
Marsigli sajátkezű 24 lapnyi fogalmazványa. Öt lapnyi . beveze-
téssel kiadta (de nem egészen) Ercole Ricotti az »Atti del la R.
Accademia delle scienze di Torino« 1879-iki XV. kötete 307 — 315.
lapján. Ricotti czikkét abból az alkalomból közölte, bogy Alfredo
Reumont »La biblioteca Corvina« czimen kis tanulmányt adott ki
egyidejűleg a firenzei »Archivio Storico Italiano« 1879-iki IV. kötete-
59 — 73. lapján. Kivonatosan a »Századok« 1880. évf. 354 5. lapján,
»A Corvina kérdése Olaszországban« czimen.
Vol. 88.
Miscellanea rerum naturalium,
F kötete 2. sz. a. Relatione più distretta del sale (di Sófalu)r
vilaggio della sede d' Udvarhely.
Marsigli három lapnyi fogalmazványa 3 ábrával.
3. sz. a. Marsigli 3 lapnyi értekezése a báznai sósvizről, »da
Saxoni chiamata Salzwasser o aqua salza, da Walachi Apa che ante«,
mely éget, mint a kénsav.
Marsigli két lapnyi leírása a nagybányai és felsőbányai arany-
os ezüstbányászatról, öt ábrával.
220 A bolognai Marsigli-iratok magyar vonatkozásai
Vol. 101 et 102.
Miscellanea antiquüatum variarum.
Diversi fragmenti di antichità, cioè raarmi, inscrizioni, ves-
tigi di antichi edifici, osservati dal generale conte Marsigli nell' Unga-
ria e paesi dipendenti.
Rézmetszetben kiadta Marsigli Dunáról írt nagy műve IL
kötetében.
Vol. 108.
Documenta rerutn Oroaticarum et Transylvanicariim in
commissione limitanea collecta.
1. Denominationes montium, fluviorum, civitatumque et
aliorum locorum, plerumque per Illyricum ; eorumque ab antiquo
differentiae et significata.
Betűrendben, néhány soros magyarázatokkal. (Az 1 — 13. 1.)
2. Authores qui de Illyrico et Croatiae scripserunt.
(A 14—15. 1.)
3. Notae de titulis regum Croatiae, Serbiae et Ungariae.
(A 19-21. 1.)
4. Antiquae Romanorum inscriptiones, quae per Croatiam
yisuntur. (A 22—23. 1.)
5. Equ. Pauli Ritter Responsio ad Postulata; Illmo ac Excellmo
Domino dno Aloysio Ferdin andocomiti Marsilio, Sacrae Caesareae
Regiaeque Maiestati camerario, peditatus colonello, et ad limites
totius Croatiae commissario plenipotentiario. Sub Dresnik, 2f>
■Septembris 1699. (Sajátkezű eredetije a 27—34. 1.)
6. Croatiae erudita descriptio. (A 35—45. 1.)
7. Zrinianae prosapiae arbor genealogica. (47— 47f 1.)
A család eredetét Svetomirig viszi fel, kinek második fiától.
•Joannes Banustól származik a Zrinyi-család.
8. Banorum Croatiae et Slavoniae cathalogus.
Kezdi Mihály bánon »Anno Christi 920 circiterc és végzi
Batthyány Ádám grófon, 1693. (Az 52—57. 1.)
9. Diversi diplomi de i Re d' Ungaria e di Bosnia, che
provano Y estensione de' confini del regno di Croatia, e mostrano,
che alcuni luoghi veramente appartengono a questo regno.
Egyszerű, vagy a zágrábi káptalan hitelesített átiratában »Bene-
dictes Bedekovich Archidiaconus cathedralis« aláírásával kiadott
másolatok. (Az 59 — 126. 1.)
Dr. Veress Endrétől 22Î
10. Dissertatio de regno Croatiae. (A 128—131. l.>
11. Cathalogus familiarum in libro Insigniorum Illyricae
nobilitatis comprehensarum. (A 132—138. 1.)
12. De Valachis, sive Vlahis. (A 139. 1.)
13. Documenti diversi estratti da archivi, e communicali al
Generale Conte Marsili da corrispondenti del paese, e che risguar-
dano le cose di Croatia. (A 140—149. 1.)
Vegyes másolatok Nagy Lajos okleveleiről, néhány szlávnyelvű
»ex archivo nobilissimae familiae Hervoidum«, stb.
14. Relatione di Claudio di Marburg consegretario Cesareo
sopra il rauro antico di Fiume, e sopra 1' arco singulare, che si
vedé in detta città. In Fiume li 31 Ottobre 1700.
(Sajátkezű eredetije, egy rajzzal, a 196 — 199. l.>
Latinra fordíttatva kiadta »Danubius Pannoni co-Mysi eus <-a
II. kötete 75—77. sz. lapján.
15. Francisci Ladány De gestis banorum regni Sclavoniae.
A XVL század elejéig, II. Lajos koráig terjedő, 6 könyvben
irt mű, első négy lapja (folio A — As) nyomtatva, a többi része végig
kéziratban. (A 237—273. 1.)
Ez a munka irodalmunkban teljesen ismeretlen, s így a Régi
Magyar Könyvtár anyagát bővíti új számmal.
16. Stemmatographia Zriniorum Mavortiae familiae.
(A 277—320. 1.)
17. Giovanni Benigni : Breve ristretto del regno di Bosna.
Szövege nincs, csak a bosnya családok czímereit közli 13 X 18
cm. nagyságú, 174 gondosan készített czímerrajzban.
18. Libellus sanctorum patronorum et publicorum insigniorum
regnorum et familiarum illustrium Illyrici imperii, quae magna cura
singularique diligentia collegit atque depinxit Stanislaus Kubcich Rex
insigniorum domini Imperatoris Stephani Nemagnich .... quod
quidem translatum est ex antiquissimo libro, et charactere Illyrico
scripto, reperto in bibliotheca monasterii de Monte sancto ordinis
divi Basilii.
157 drb 10 X 13 cm. nagyságú színes czimerrajzzal, a czimerek
felirata borvát és alatta latin nyelven. A könyv utolsó lapján »Lauren-
tius Ferenczffy Sacra tissimi Romanorum imperatoris ac Germaniae,
Hungáriáé, Bohemiae, Dalmatiae. Croatiae et Slavoniae etc. regis per
"222 A bolognai Marsigli-i rátok magyar vonatkozásai
regnum Hungáriáé aulae seçretarius et Sacra apostolica authoritatc
nótárius publicusc bizonyítja »Viennae, 8. Decembris 1614«, hogy a
másolat megfelel eredetijének.
19. Regnorum et provinciarum Illyricorum insignia genuina.
72 drb. 6 X 10 cm. nagyságú színezett czímer-rajz. Horvát-
országi magyar családoké közül meg van a: Batthyány (32).
Bedekovich (33), Draskovich (42), Erdeody (44), Keglevich (52).
Malakóczy (55), Orahóczy (57). Báttkay (64) családoké.
A kötet ez első, horvátországi részében van azonkívül egy szerb
nyelven írt » Szentek élete« és sok más tisztán horvát érdekű irat,
melyet nem vehettünk figyelembe.
A kötet második része (a 323 — 490. lapon) Erdélyre vonatkozik :
1. Transylvaniam pro statu diverso ac tempore, quadruplicem
statuo, scilicet : vetustam, mediam, novam et novissimam.
Erdély rövid leírása latinul, a fejedelmek néhány soros élet-
rajzával. (A 323—330. L)
2. »Notitiae Transylvanicae« czim alatt vegyes oklevél-másolatok :
Báthory Zsigmondtól (Gryulafejérvár, 1583 július 11., 1596 deczember
23. és 1596 augusztus 27.), Maria Christier ná tói (Gyulafejérvár,
1599 húsvét napján). Báthory Gábortól (Gyulafejórvár, 1609 április 3Í
és 1610 július 7.) egyszerű credentialis és birtokügyi iratok, minden
köztörténeti vonatkozás nélkül. Eredeti csupán egy van köztük, a
364. lapon : Bethlen Gábornak egy mindvégig sajátkezüleg írt magyar
utasítása Vajda István lippai kapitány számára, Lippáról, 1612 június
12-ikéről, tehát abból az időből, midőn még nem volt fejedelem.
De ezt kiadta Szilddy Áron, a Török-magyarkori államokmánytár
1868-iki L k. 107. 1.
3. Moribunda Transylvania ad pedes Sacratissimam Imperatoris
Leopoldi projecta. (A 372—373. 1.)
4. Erdély népeinek és történetének rövid, névtelen ismertetése
Marsigli felkérésére és számára, oly czéJzattal, >an Transylvania sit
provincia regni Hungáriáé, eidemque incorporata«, a vezérek korától,
I. Lipótig. (Latinul, csonka, a 374—386. U
5. Közben előbb még vegyes kevés értékű iratok : Series vajvo-
darum et principum Transylvaniae ; Antiquiora notatu digna ; Petitio
ab Illmo dno Naláczi commissario ad negotia limitanea ab inclyto
gubernio Transylvaniae regio ablegato ; a Bethlenek és Barcsaiak család-
fája ; oklevélmásolatok Zsigmondtól (1404) és II. "Ulászlótól (1500.)
Az erdélyi fejedelmek (némelyike) pénzeinek és pecsétjeinek rajza.
6. Az erdélyi fejedelmek arczképei, 8 X 10 cm* nagyságú érték-
telen tollrajzok János királytól II. Apafi Mihályig, minden hűség és
hasonlatosság nélkül. Némi értéke lehet a folytatásképpen következő
Dr. Veress Endrétől 223
szász királybirák hasonló nagyságú arczképeinek, 1522-től 1697-ig
ily sorrendben : Marcus Pemflinger, Mathias Armbruster, Georgius
Huetterus, Johannes Roth, Petrus Haller, Augustinus Hedvigh,
Albertus Huetterus, Daniel Malmer, Colmannus Gottsmeister, Valen-
tinná Seraphinus, Michael Agnethler, Yalentinus Franck, Johannes
Lutsch, Andreas Fleischerus, Mathias Semriger, Georgius Armbruster,
Johannes Haupt és Yalentinus Franck. Az ovális alakú arczképek felső
részén köriratul a név mellett, az illetők megválasztatása és halála évével.
7. Hosnyai Dávid 1674-ben törökül írt »Siralmas panasza < latinra
fordítva s Marsiglinek 1701-ben felajánlva. (A 390—489. L)
Mellékleteként: Conscriptio districtuum Karánsebes. Lúgos,
Bokcsa, CBakova, Yersecz, Palánka, Pancsova, Porecsa, Mehadia vei
Orsova, Facset, Tótváradja. Neoerecti pagi Lippenses, circumjacentes
Temesvár et infra Temesvár; a falvak felsorolásával.
A katalógus megjegyzése ez iratokról : Qu es te memorie in tal guisa
raccolte sono suffícienti per intraprendere due dissertazioni erudite, e
politiche, una per il regno di Croazia e 1' altra della Transilvania.
Kilencz sorban ismertette Szilády Áron a M. Tud. Akadémia
Értesítője 1868-iki id. II. évf. 139. 1.
Vol. 108.
Descrittione naturale, civile e militare delle Misié, Dacie ed
Illirico. Cogli aíberi genealogici dé loro principi antichi e carte
topografiche colle division^ che cdcune promncie hanno in comitati
e cadeliki, o siano giudicature.
Előszava után, Della Dacia in generale, in tre parti divisa : Dacio
ripense, Dacia mediterranea o sia Transilvania, Dacia Transalpina
o sia : Wallachia e Moldavia. Azután következik 5. könyvként :
Ragguaglio a Sua Cesarea Real Maestà della conferenza per suo
ordine avuta dalT autore con Seremet General del Czar di Moscovia
ed occa8Íonalmente Dello stato de' Tar tari europei; 6. könyvként:
Delia Ser via, prima parte della Misia ; 7. könyvként : Della Bulgaria ;
8. könyvként: Della Tracia.
£ teljesen sajtó alá rendezett nagy 4-rétű kötet kiegészítői a
fentebb 28. sz. a. ismertetett származási táblák, mint azt a kötet első
lapjának e jegyzete is jelzi : Questo trattato delle Misié, Dacie ed
Ilirico deve essere conciliato con il volume della geográfia della
Monarchia Ungara, dove sono gli arbori genealogici citati in questo.
Vol. 116.
Lexicon latintim, wallachicum et hungaricum.
Ivrétű csonka, befejezetlen rövid munka.
Említi Szilády Áron a M. Tud. Akadémia Értesítője 1868-iki
IL évf. 139. 1.
224 A bolognai Marsigli-iratok magyar vonatkozásai
Vol. 117,
Acta executionis pacis Carloivicensis.
Magyarország olaszul írt rövid története, bevezetésül a karlóczai
békekötésről irt művéhez. Jelentéktelen; fogalmazvány.
Vol. 684.
Divisio agrorum spectantium ad varias Hungáriáé ecclesias ab
anno 1500 ad 1527.1
A kötet előlapján régi könyvtári kézzel: Manoscritto trovato
nélla Biblioteca di Buda in lingua latina, délia divisione di
varii terreni in Ungheria.*
A 100 ivlapnyi kötet (egy régi, de nem egykorú missale-ivlapba
kötve) az esztergomi káptalan egyházi tizedszedőinek számadásait
tartalmazza 1500-tól 1527-ig bezárólag különböző, de magyar vonású
kézirással. Az 1 — 2. lapon az 1500 Szent Vitus- és Modest-vértanuk
napján választott tizedszedők neve van felsorolva, s ugyanily névsorral
kezdődik minden év jegyzéke, midőn az új választás, illetve kiosztás
történt. Aztán következik az egyházi tizedkertiletek jegyzéke évről évre.
így: Divisio prati de Chew, Divisio dec imarum in Kysbars, Divisio
prati Ebed, Divisio prati in Bayon inicium a parte civitatis [Strigo-
niensis], Divisio vinorum decimalium praediorum : Kesthewlcz, Dorog,
Epei, Barathy, Gyarmath, Musla, Paid cum Kezew, az összes falvak
felsorolásával. Közben a káptalan üléseinek jegyzőkönyve, egy-egy hatá-
rozata vagy oklevele van beiktatva. Pl. Rosetich Lázár esztergomi
kanonok oklevele (a 21. lapon) a ki 1510-ben eladja nagyszombati
tizedét; Donatio domus curiae et capellae S. Elisabeth, (a 31' lapon,)
a káptalan protestatiojával, 1510-ből; a káptalan 1513-iki Ítélete a
gyarmati és ebódi jobbágyok közti differentia ügyében. Egyik gyakori
kéz nevét is aláírta (a 67. lapon) egy 1520-iki káptalani jegyzőkönyv
alá : Nicolaus de Athya lector et canonicus Strigoniensis, nótárius
publicus. Később pedig a 92' lapon) emezt az aláírást találjuk egy
1525-iki jegyzőkönyv alján: Anthonius de Kayar.
Atyai Miklós kanonok halálával testamen tari usa 1523 június
elsején (a 82. lapon) összeírta kevés ingóságát, melyet a »domus lectors-
tus«-nak hagyott; míg egy 1520 augusztus 13-ikán lefolyt káptalani
ülés jegyzökönyvéből (a 89' lapon) arról értesülünk, hogy pertárgyalása
1 A könyv táblája belső lapján XVII. századi írással.
9 Ez és a következő négy kötet külön, a könyvtár más osztályában
van felállítva, do már csak azért is besorozzuk Marsigli kéziratai közé, mert
hisz ő maga hozta őket magával hazánkból.
Dr. Veress Endrétől 225
folyamán Szathmári János mester Atyai Miklósnak felhevültén ezt
monda : The lector myndenkor ream tewrel ; a mit a jegyzőkönyv
vezetője magyarul örökített meg.
A 91 — 92. lapon végül az esztergomi káptalan négy, 1524-iki
birtokügyi oklevelét találjuk, telve hely- és személynevekkel, melyeknek
a monographia-iró jó hasznát veheti.
A kötet főleg hely- és gazdaságtörténeti szempontból becses és
nélkülöztetlen annak számára, a ki az esztergomi egyházmegye topó-
graphiá jávai és egyházi történetével foglalkozik. — Röviden ismer-
tette Szilády Áron a M. Tud. Akadémia Értesítője 1898. II. óvf.
136/7. 1.
Vol. 672.
Mátyás király budai könyvtárából való 4-rétű (14X21 cm.
nagyságú) 234 irott lapnyi XV-ik századi kötet, mely két kéziratot
tartalmaz.
Az egyik csonka (a XVIII. századi könyvtári jelzés szerint)
Expositio reguláé S. Francisa. Cod. Ms. an. 1360. A 9—213. és
221' — 227. Lapon. Incipit : In hys Germaniae partibus commissario
apostolico dignissimo . . . Cristofferus de Varesio . . . Explicit vita
et regula fratrum minorum anno incarnationis domini 1476. Piros
festékkel rubrikáit gondos másolat; de már ez utóbbi évszám is
mutatja, hogy hibás a régi könyvtári meghatározás 1360-iki éve.
A másik kézirat czíme : Begistrum in omnes S. Scripturae
libros. Cod. Ms. Saec. XII. A 228—234. lapon. Incipit: Sex prohibet
peccavit Abel, Enoch et Archal . . . Végén pirossal : Explicit registrum
super omnes libros biblie. Pirossal kifestve, a sorok közt szómagyaráza-
tokkal és számokkal ; de semmiesetre sem lehet XII. századi, miként
a katalógus meghatározása állítja.
A kötet használójának sajátkezű középkorias aláírását : Iste
ibér concessus est ad usum fratris Baphaelis de Görlitz, etc. ujra-
kötésekor az 1' lapra ragasztották.
A kötet 2. lapján a XVIII. századi könyvtáros kezével írt e
feljegyzést olvashatjuk: Codex primum ad usum F. Raphaelis de
Görlitz, deinde in arcé Budensi ab Aloysio Ferdinando Co. Marsigli
Bonon [iensi] repertus anno 1686 inter reliquos libros ac codices biblio-
thecae, quae olim congesta fuit a Matthia Corvino Hungáriáé rege.
Szilády Áron e kötetet ismertetvén (a fent idézett hely 137/8. 1.)
kétségbe vonja, hogy Mátyás király könyvtárából való lenne; mert
kötése nem egykorú ós nem Corvina-szerű.1
1 E két köteten kívül Szilády még négy más XIV— XV. századi kéz-
iratot ismertet (id. h. 136/7. 1.) de azokat magam nem láttam.
Magyar Könyvszemle. 190C. III. füzet. 16
A bolognai Marsigli-iratok magyar vonatkozásai
VoL 1079.
A könyv előlapján XVII. századi könyvtári kézzel : Manuscritto
in lingua Todesca trovato nella Biblioteca di Buda. De e jelzés csak
részben helyes, mivel a 16X21 cm. nagyságú 80 levélnyi kézirat
legnagyobb része latin és csupán néhány levele németnyelvű.
E kötet egy a XVI. század közepén élt erdélyi kőhalomvidéki szász
pap epistolariuma, illetve formulás-könyve, melybe 1509-en kezdve
és utódai 1599-ig a mindennapi életben szükséges levélformákat másol-
tak le, első részében valódi, kezökbe akadt teljes szövegű oklevelek
alakjában, részint egyszerű mintákban. így e kötet 116 különböző
tartalmú levele közt igen sok történeti fontossággal is bír, ha egyébért
nem, kiállítóik és keltezésök végett.
E kiállítók közt találjuk pl. a könyv sorrendjében az alábbiakat :
Ladislaus rex Ungariae ; Anna regina Ungariae, Kőhalom tanácsának :
Paulus de Schenck, Johanni de Drolcz ; Petrus de Drolcz ; Latinarum
literarum studiosus Nicolaus de Kacza ; Jacobus Kupensis ; Stephanos
Racz castellanus castri Fogaras; Paulus Lescher de Eszlingen (Paci-
ficatoria epistola ;) Joannes de Zapolia wayvoda Transsilvanus (Kolozs-
vár feria quarta ipso die Appolloniae virginis 1514); Franciscus de
Varda episcopus ecclesiae Albensis Transsilvanensis (Albae, octavo die
Epi phani arum 1517); Maylad István erdélyi vajda (Fogaras, in festő
Beatae Luciae 1536); Kendy Ferencz (Szent-Iván 1550); Georgius in
Kyhalom plebanus decanatus quoque Kosdt (Huppes, 1510); Veres-
marti György, artium liberalium magister, sacrorumque canonum
laureatus, plebanus ac decanus Cibiniensis ; Gregorius Schegesd pleba-
nus decanatusque Kizdi; Michael Fritsch, artium liberalium baca-
1 aureus (Ex Huppe, 1512;) Jacobus Holdvilág plebanus; Urbánus
Zasz in Bogacz plebanus (1536); Andreas Zasboda plebanus Kysdensis
(Segesd, 1537); Jacobus May Kysdensis oppidi rector (Szász Kysdt.
1537); Adam Pomarius plebanus Paganicensis (1545); Petrus Colos-
warinus plebanus Treppensis (et Bistriciensis capituli decanus (Treppen.
1547); Jacobus Ruppensis pastor ecclesiae Zolnensis et decanus
capituli Bistricieusis (1554); ruszkai Dobó István vajda (Újvár.
30. Mártii, 1554); Joannes Dobay, Arcis novae provisor (1554); Fran-
ciscus de Meggies archidiaconus Dobocensis, canonicus et vicarius
ecclesiae Albensis (1545) ; Testamentum domini Petri Heiner plebani
Budacensis (1545, aecunda die mensis Junii ; a 45' 1.) Joannes Dei
gratia rex Ungaria (1559.) vagyis II. János választott király.
Következik a 47. lapon : Modus curialis omnes fere usitatas conti-
nens epistolas secundum m odúm et cursum generalem cuiusque regni.
Pl. Forma petitionis libertatém, Forma super divisiones fratrum, Ex-
clu matio census vei monetae, Quaeremonialis. Recognitio procurators.
Forma testamenti (1501.) Formula genealógiáé, Transmissionales,
Invitandi ad nuptias, Supplicatio pro adimpetranda schola (aláírva:
Dr. Veress Endrétől 227
Georgiu8 Lucius studiosissimus) Invitatio ad prandium, (Nagysenk,
1585.) stb. Két németnyelvű: Forma recipienti testes et eorum fassio-
nes alio transmittendi, .Ein Possbart prieff.
A 65-ik laptól: Vocabula secundum communem et vulgarem
Hungáriáé regni cursum in vernaculam linguam traducta. PL Contra
formám juris = Wider dise Ordnung des Rechts ; praescribere = Eynen
ausweissen : Eyn land verbinden ; Exactor = Schatznemmer ; juridi-
cus — zolgabyru, szolgabíróispán, stb.
Sequuntur superscriptiones ad cuiuscunque status homines. Et
primo ad Caesarem Turcarum; Ad episcopum: Bmo domino fratri
ordinis Haeremitarum episcopo almae ecclesiae Waradiensi ac provisori
curiae Budensi ; Ad praedicatores : Yenerabili in Christo patri
Andreae de T. verbi divini seminatori ecclesiae Cibiniensi ; Ad
simplices nobiles: Nobili viro M. T. officiali domini Andreae Bebek.
Ad rusticos: Honestae dominae Katha de I. consorti E N. de L.
Ad adolescentes: uptime spei puero A. N. Albae Juliae studiis
humanioribus incumbenti, stb.
A könyv (ez ismertetett tartalmából Ítélve) János király és fia :
IL János vál. király kanczelláriájának tulajdona lehetett, mint olyan,
melyet az erdélyiekkel való levelezésben úgyszólván naponta használtak.
Később valami török szolgálatban álló scribáé lett, a ki az egyik
lap aljára dátumot is jegyzett így: Datum ßudae, Anno 1678.
A vízfoltos, sok helyén rothadt kézirat egyébként hiányos, mert
első lapjára írt oklevele csonkán kezdődik ; a 40-ik utáni lap ki
van szakítva; utolsó lapjának mondata pedig csonkán végződik.
Vol. A. M. C. I. 5.
Raccolta di mappc geografiche.
Tartalmazza azokat a metszett térképeket, melyeket Marsigli
magyarországi és külföldi utazásai közben gyűjtött.
Legszebb és legbecsesebb köztük talán mindjárt az első:
Mappa della Transilvania, e Prouintie contigue, nella quale
si vedano li Confini delF Ongaria, e li campamenti fatti dall' Annate
Cesaree in queste ultime guerre. Dedicata all' Augusta Regia Maestà
di Gioseppe Primo, He de Romani, e d' Ongaria da (iio. Morando
Visconti supremo Ingegniere per S. M. Ces: in Transilvania.
In Hermanstadt An: lttiK). (iio: Mdo Vsu inven: Stephanus
Welzer de Corona fecit.
E czím díszes csataképpel és amorettekkel bővített allegorikus
keretbe van foglalva : alatta e sorok : S' avertisce. che la présente
Mappa non è construta sopra li quatro venti. come ù 1* uso de
Geografí, essendo stato la sola intentione di metter avanti gli occhii
16»
228 A bolognai Marsigli-iratok magyar vonatkozásai
le Frontiere dell' Ongaria, Transilvania e Sirmio azi<» meglio si distingue
quello che è posseduto dal Gran Sultano verso li sudetti confiui.
Quello che si vede imperfetto, fa conoscere che non vi son stato
per dame la dovuta chiarezza.
A szerző ez igazoló jegyzetére nagy szükség volt, mert a
178X101 cm. terjedelmű hatalmas térképen sok a hiba; annál
becsesebbek azonban a két szélén elhelyezett alábbi erdélyi és más
városi térrajzok, vár- és táj-képek.
Baloldalt: Veduta d' Oriente di Schesburg. (15 X 28 cm.)
Veduta di mezzogiorno di Déva. (7 X 14.) Veduta da Ponente di
Girginy. (7 X 14.) Pianta di Kronstadt. (17 X 25.) Pianta di
Udvarhell. (11 X 12.) Pianta di Fogaras. (11 X 12.) Pianta di
Clausemburg. (21X28.) Hermanstadt città capitale della Transilvania.
(23X28.) Veduta da Ponente della città di Hermanstadt. (8X28.)
Jobboldalt: Disegno di Nissa corne fu fortificato Y anno 1690.
(13 X 28.) Pianta di Belgrado con sue fortificationi fattevi Y anno
1695 e 1696. (28 X 35.) Pianta di Samosuyvar. (11X33.) Veduta
da mezzogiorno di Samosuyvar. (11 X 15.) Petervaradino nel stato che
fu F anno 1697. (25 — 28 cm.).
Déva és Szamosujvár látképét kiadtam róla »Izabella királyné <
ez. munkám 217. és 262. lapján; minthogy e két várunknak régibb
rajza nem maradt ránk.
E ritka térkép egy példánya megvan — miként utóbb meg-
tudtam — a nagyszebeni Bruckenthal-múzeum könyvtárában is, mely
állami könyvtáraknak készséggel kikölcsönzi.
A 13. térkép: Nova et accurata totius superioris, inferioris-
que maxime partis regni Hungáriáé deseriptio. Anno M. DC.
LXXXII. Corveo fecit. (50 X 72 cm. rézmetszet.)
A 22. térkép: Novissima et aceuratissima totius regni
Hungáriáé, Dalmatiae, Croatiae, Sclavoniae, Bosniae, Serviae.
Transylvaniae, cum adiacentibus regnis et provineiis tabula. Autore
Jacobo Sandrart Chalcographo Norico. (41 X 53 cm. rézmetszet.)
A 23. térkép: Le Royaume de Hongrie, et les Estats qui
en ont esté sujets, et qui font présentement la Partie Septentrio-
nale de la Turquie en Europe. Tiré des Mémoires les plus nouveaux
par le Sr Sanson Geogr. ordre du Roy. Dédié a Monseigneur le
Dauphin, Par son très humble, très obéissant et Fidel Serviteur
Hubert Jaillot. Paris, 1673. (48 X 85. cm. rézmetszet.)
Dr. Veress Endrétől 229
Vol. B. I. 21.
Vita [del Conte Luigi Ferdinando Marsili.]
Marsigli önéletírása. Buda 1684 — 86-iki ostromáról húsz lapon
szól. E kötethez mellékelve:
Trincieramenti dell' armata Imperiale campata sotto Peter-
varadino e comandata dal Marescial Conte Caprara forte ail' arrivo
del nemieo di 25 milla huomini in circa, con le trincieri e
attacchi dell' armata Ottomana consistente in 60 milla combat-
tenti per terra e 100 tra ciaiche, e galère armate per acqua
sotto il comando del gran Visire Aly Bassa, che cominciô li
suoi approcci li 10 Settembre, e parti con perdita di 10 milla li
2 Ottobre del 1694.
36 X 57 cnL terjedelmű szép rézmetszetû csatakép, illetve
hadi térkép ; Lad. Matthiolus incidebat.
Életrajza II. kötetéhez van mellékelve egy 30 — 42 cm. nagy-
ságú szépen kidolgozott festett tollrajz azt a jelenetet ábrázolván,
midőn Marsiglit (Breisachban, 1704 februárius 18-án) nyilvánosan
megfoszták rangjától. Ezt a képet a gróf alábbi sajátkezű hátiratával
csatolta önéletrajzához: Questa figura della mia esecutione voglio che
si ponga a suo loco della mia Vita per un esemplo. che puû arrivare
ad un innocente, che avveva tanto servito. e meritato.
íme Marsigli gazdag irodalmi hagyatéka magyar vonatko-
zásainak teljes jegyzéke.1
A mióta 1682 őszén, a készülő nagy felszabadító háború
küszöbén mint 2't éves ifjú hazánkba jött a török ellen harczolni.*
húsz évnél többet töltött országunkban, kutatva é.s dolgozva min-
denütt, a hová küldték, vagy a merre a hadjárat érdeke szólítá!
Nevelésének irányánál és érdeklődé-én^k tág körénél fogva, az
1 Figyelmen kívül hagyván azonban ké-zí lésénél azokat az iratokat.
melyek tudásunkat nem viszik előbbre, s nem részletezvén azokat, melyek
csoportosan egy-egy tárgyra vagy községre vonatkozván, a kutat''/ í; gyei mit
úgy sem kerülhetik el.
* Fantuzzi 1770-íki ::; inkája nyomán 'r.vJyböi Marsig j rézmetszet
arczképét közöljük . BeUcz'ty Jónás írt ró.a Mar-igü éle'e '-s ;:. ,nká.'- czímen.
az Akadémia Történelmi Értekezései IX. k. *J. füzetében.
230 A bolognai Marsigili-iratok magyar vonatkozásai
universalis-tudós tudásvágyával tanult, észlelt mindent, a mi eléje
tárult, s az amatőr rajongó buzgóságával gyűjtött állatokat, okleve-
leket, ásványokat, feliratos köveket és érmeket, kéziratokat és növé-
nyeket egyaránt, a mit a jó sors elibe vetett, vagy a mit aranyaival
megszerezhetett. Páratlan gyűjteményével a bolognai egyetemet
egyszerre irigyelt gazdaggá tette, kora tudományos kutatásai szín-
vonalán álló munkáival pedig írói nevét örökíté meg. A Dunáról írt
hatkötetes munkájánál mai napig sincs nagyobb és díszesebb a világ-
irodalomban e folyóról, hátramaradt kéziratai pedig kiapadhatat-
lan forrásai az egész tudománynak, de kivált hazánkénak. Hiszen
itt bemutatott jegyzéke szerint is, abban a természettudós, a tör-
ténetíró, a csillagász és földrajzíró, a régész és bányász, a nyelvész
és ethnografus, a festő vagy akár a nemzetgazda egyaránt meg-
találja a maga anyagát és tanulmánytárgyát.
Marsigli gyűjtőszenvedélye sok becses könyvet, iratot és
egyéb emléket mentett meg az elkallódástól, s így, könnyen (min-
den különösebb ajánlás vagy engedély nélkül) hozzáférhető gyűj-
teménye megbecsülhetetlen kincsesháza hazánk ismeretének.
A részletezést kerülve, mindössze az alábbi érdekességekre
hívjuk föl az olvasó figyelmét, minthogy alaposabb átnézésre
szakembereink úgyis megtalálják benne tárgyuk új anyagát.
Mátyás király budai könyvtárából való a 672. sz. kézirati
kötet, Szent Ferencz regulái XV. századi másolatát s egy még előbbi
szentírás-töredéket tartalmazván; aztán a Mátyás király halála
utáni időből fönnmaradt 634. és 1079. sz. két kötet, az első Mohács-
előtti oklevelekkel, az utóbbi egy XVI-ik századi formulás-könyvet
tartván fenn számunkra. Becses az a jegyzék is (a 85. k. F. füze-
tében), mely szerint Budavár visszafoglalásakor Mátyás király
könyvtárában még 114 kéziratot talált Marsigli. Saját iratai és
fölvételei közül igen fontosak azok, melyeket Marsigli a karlóczai
béke előkészítése alkalmával, a határrendező bizottság tagjaként
készített, s melyek nélkül Délmagyarország helyrajzának XVII.
századi állapotát teljességében meg sem ismernők. A békekötés
értelmében lerombolt vagy védtelenné tett várak és erődök színes
rajzát menti meg a 21. kötet, minek különösen a monografia-írók
és képes történeti müvek szerkesztői vehetik nagy hasznát, 65
hiteles rajzot nyújtván oly helységekről, melyek legtöbbjéről még
rézmetszet sem maradt fenn. De festett eredeti rajzot talál (a 13.
Dr. Veress Endrétől 231
és 15. kötetben) a hadtörténeti és néprajzi író is, miként gombák,
növények, madarak és halak rajzát a természettudós, egyéb köte-
tekben.
Marsigli Lajos Ferdinánd, a sokoldalú tudós olasz tábornok
egyike azoknak a külföldieknek, a kik hazánkkal előítélet nélkül
foglalkoztak, s munkáikkal a magyar tudományt szolgálták. Ám ha
nevét eddig is becsültük rólunk írt könyveiért, ezentúl még nagyobb
tiszteletre érdemes azért az irodalmi hagyatékáért, mely immár —
jelen katalógusa alapján — általános közkincscsé válhat, hirdet-
vén az ő nagy tudását, szorgalmát és ügyszeretetét, azon a földön,
melven neki működnie adatott!
ZRÍNYI KATALIN GRÓFNŐ SORSVETÖ-KÖNYVE.
Iváncan Lajostól.
(Négy szövegképpel.)
Alsólukaveczi Mixich Miklós sz.-helenai (Horvátország) föld-
birtokos tulajdonában van egy kéziratos sorsvető-könyv, mely
1670-ben Zrínyi Katalin grófnőé volt. Ez a könyv, mely horvát
nyelven a legrégibb ilynemű munka, fordítása annak az 1594-ben
Klez János bártfai nyomdájában megjelent fortunának, melyet
néhai Mailáth Béla ismertetett a Magyar Könyvszemle 1887.
évfolyamának 1 — 46. lapjain.
A 41 cm. magas és 29 cm. széles, folióalakú horvát kéz-
irat sötétzöld keménypapírba van kötve ; a kötés négy szalagja
közül három elkallódott. Az egész könyv negyvenhét merített
papírlapra terjed, melynek vízjegye három egymás fölé helyezett
újhold jegyéből áll; ezek közül a legfelső 4*5, a közbülső 3*5, a
legalsó pedig 2*5 cm. átmérővel bír. A kötéstábla belső felületén
Katalin grófnő kezeírásával ez a följegyzés áll : *1670 na 2. Apryla
u Chàkauchu.* E följegyzés mellé egy kinyújtott jobb kéz van
rajzolva : ezután következik két szem s egy W betű, alattuk egy
S betű, két szív s ismét három S betű látható. A lap alsó részén
két virágos ág látható, az egyik meghatározhatatlan, a második
rózsagallyat ábrázol. Még lentebb áll a tulajdonosnő sajátkezű
aláírása : Groff Marques Frangipan Catarina ZrinsJca Grafficha*
s. k. Ez aláírás összehasonlíttatván a zágrábi orsz. levéltárban
található aláírásokkal, hitelessége minden kétségen felül áll (lásd
első ábrát).
A könyv első két levele üres.
A harmadik levélen van a szerencsekerék színezett képe.
A nyolczküllős kerék faállványon áll s nem istenek felhőkből
kinyúló karja igazgatja, miként a magyar eredetiben, hanem egy
Ivanéan Lajostól
233
XVII. századi vörös ruhába öltöztetett férfiú, sarkantyús csizmával
a lábán s tőrrel övében. A kerék tetején ifjúarczú, koronás király
ül, palásttal testén, jobbjában a kormánypálczával, baljában a
V^>-
-, %
\
K
: ' ê
x
**>
HHHi
1. ábra. Zrínyi Katalin rajza és kézírása a sors veto könyv fö<k*léwk bHso lapján.
birodalmi almával. Jobboldalt egy férfialak lendül föl a kerékre,
mig baloldalt egy feketeruhás lovag s még egy férfi hanyatt-
homlok esik le a kerékről. A lovag teljesen azonos a magyar
234 Zrínyi Katalin grófnő sorsvető-könyve
eredetin látható képével. A kerék alatt egy férfi és egy nő fekszik,
összekulcsolt kezekkel. Balra, a szerencsekerék előtt vörös dísz-
ruhába öltözött főúr áll, a ki gazdagon öltözött, fúrtöshajú
szomszédnőjén pihenteti szemét, mig ez utóbbi a kereket szem-
léli. A főúr s a mellette álló hölgy, ruhájuk, arczuk kifejezése és
hajviseletük után ítélve, talán Zrínyi Pétert és Katalint ábrázolják.
A könyv következő lapján Fortuna profilos képét látjuk,
a kit fél lábával a világot jelképező szárnyas golyón állva ábrázolt
a művész. A golyó csinos kagylóban van elhelyezve, mely mint
Fortuna asszony hajója vitorlázik a tengeren. Fortuna szemei
piros kendővel vannak bekötve ; kibontott haja a vállára omlik,
nyakán kis keresztecske csüng s jobbjában zászlót tart, mely
vitorlául is szolgál neki, amennyiben csücskét balkezével fogja.
Az alak lábai és keble mezítelenek ; felsőruhája s a zászló piros-
színű. Az istennő mögött kis Amor lebeg a levegőben s nyilat
röpít Fortuna felé. E kép a magyar eredetitől abban különbözik,
hogy az utóbbin Fortuna nem kagylóban vitorlázik, hanem szár-
nyas golyón a levegőben repül, arcza nem profilban, hanem e*
face látható s Amor nem lebeg mögötte.
A horvát könyvben egyik képhez sincs felirat
Ez után 21 ábra következik, melyek mindegyike konczen*
trikus körökből áll. Az ábrák középpontjául szolgáló 6 em.
átmérőjű medaillonokban madarak vannak festve, fát, mezőt,
folyót stbit ábrázoló, megfelelő hátterekkel ; a körök fölé pedig
különböző kérdések vannak felírva. Az ábrázolt madarak
rendje a következő : 1. kacsa ; 2. galamb ; 3. sas ; 4. kakas : 5.
gély ; 6. rigó ; 7. meghatározhatatlan ; 8. szarka ; 9. holló ; 10. búbos-
banka ; 11. tyúk ; 12. sólyom; 13. császárfajd ; 14. harkály ;.16. és
16. meghatározhatatlan ; 17. pelikán ; 18. gólya ; 19. strucz ; 20. páva;
21. bagoly.
A két szélső körpánttal befoglalt gyűrű huszonegy részre
oszlik, melyek felváltva kék és vörös festékkel vannak kiszínezve ;
mindegyik mezőcskében két-két játékkoczka foglal helyet külön-
böző kombinácziókban. A médaillon és külső karima közé eső
fehér gyűrű ugyancsak 21 részre oszlik, melyekbe az emlősök
köreire vonatkozó utalások vannak beírva, az illető állat és város
nevének feltüntetésével. Ilyen pl. a következő utalás : »Eredj
Varasdra a medvéhez.« Ha most a medve képével díszített lapot
Ivancan Lajostól
235
felütjük s kikeressjük Várasd nevét viselő részét, úgy a városnév
alatt megtaláljuk a Sybilla ama fejezetének és versének idézetét,
ML
2. almi. A szen'iicst'krrík.
mely a kérdésre adandó feleletet tartalmazza. A szereplő városok,
várak és falvak nevei kizárólag horvát területre szorítkoznak.
236 Zrínyi Katalin grófnő sorsvető-könyve
A konczentrikus körök négyzetes keretbe foglalvák, melynek
szögletei ornamentumokkal vannak ellátva. A körök átmérője
21 cm., a kerettel együtt 23 cm.
E képek után jő a második képcsoport, mely ugyancsak
21 hasonló nagyságú s beosztású ábrát tartalmaz ; azzal a különb-
séggel, hogy a középponti medaillonokban nem madarak, hanem
a következő emlősök képei szerepelnek : 1. szamár ; 2 hiúz ;
3. szarvas ; 4. róka ; 5. farkas ; 6. bika ; 7. vidra ; 8. medve ;
9. teve ; 10. griff ; 11. oroszlán ; 12. kutya ; 13. macska ; 14. kecske-
bak; 15. nyúl; 16. sárkány; 17. mókus; 18. őz; 19. disznó; 20. birka;
21. kecske. A körök külső részén fekvő mezőkben, a mint már
említettük, horvát városok, várak és falvak nevei, valamint a?
sibillára s a verssor számára vonatkozó adatok vannak felsorolta.
A könyv maga tizenkét fejezetre oszlik, melyek mindegjü»
37 verssorból áll. A fejezetek élén hosszúkás, nyolczszögletű fektitgf
keretben egy-egy Sybilla képe látható ; e képecskék martit*
7X11 cm. Mig, a magyar eredetiben a jósnők korabéli (Xti£
századi) viseletben vannak feltüntetve, addig a horvát kéziratban
fantasztikus keleti öltözékekkel találkozunk, melyeket kibontott
hajviselet és strucztollas fejdísz egészítenek ki. Mindegyik Sybüfc
egy-egy jelvényt tart a kezében : babérágat, bárányt, nyilakat
keresztes zászlót, fáklyát, csillagot stb.
A könyv szövege igen szép és olvasható, de a másoló és
festő kilétéről nem nyújt felvilágosítást.
Az a nap, a melyen — mint fentebb láttuk — KataKa
grófnő nevét a könyv táblájára jegyezte, vagyis 1670 április
2-ika, a Zrínyi család történetének legszomorúbb eseményeivel
esik össze. Márczius 29-én fosztatott meg Zrínyi Péter gróf béni
méltóságától s április 13-án indult útnak Bécs felé, Frangepá*
Kristóf sógorával, a salvus condactus biztosítéka mellett A hogy
Zrínyi Péter elutazott Csáktornyából, a várat megszállta a katona-
ság, a grófnő szigorú felügyelet alá került, Zrínyi minden javét
elkobozták s azon ingóságok, melyeket az osztrák parancsnokok
nem tulajdonítottak el, nemsokára zár alá helyeztettek. Az ingák
jegyzékbe foglalására s zár alá helyezésére Wildenstein János
Ferencz báró neveztetett ki királyi biztossá.1 Kétséget nem szen-
V. Ö. Dr. Racki : Acta conjurationum Báni Petri Nr. 340., 359., «149., 475
Ivancan Lajostól
237
ved, hogy a királyi biztos főként a családi iratokat kisérte figye-
lemmel s éberségét a sorsvető-könyvecske sem kerülte ki, melyet
a többi irattal együtt elkobzott. Miután azonban később meg-
győződött arról, hogy a Fortuna-könyvecske, mint szórakoztató
3. ábra. Körrajz a sólyommal.
"238 Zrínyi Katalin grófnő sorsvető-könyve
irat, a politikai vizsgálat számára semmi értékkel sem bír, emlé-
kül megtartá magának. Ezen Wüdenstein báró unokája, Wüden-
stein Mária Julianna grófnő1 volt Athems Ferencz Dismas gróf
második felesége s a sorsvető-könyvecske ez úton került az
Athems grófi család birtokába. A könyv a Mürz-völgyben fekvő
Oberkindbergben az Inzaghi grófok egykori birtokán került nap-
fényre, mely 1824 óta az Athems grófok tulajdona.
Hogy a sorsvető-könyvet ez a grófi család egész napjainkig
kegyelettel megőrizte, annak oka abban rejlik, hogy Zrínyi
Petemé, szül. Frangepán Katalin rokonságban volt az Athems-
családdal. E rokonságot már az a tény is bizonyítja, hogy Athems
Ignácz Mária gróf, 1694-ben megvette Athems Julia, szül. Fran-
gepán, örököseitől a krainai Rann birtok és kastély rájuk eső
részét2 Mixich úr birtokába a könyv felesége Athems Aloyzia
grófnő útján került.
A kéziratban nincs oly adat, melyből a könyv fordítójának
személye meg volna állapitható ; de önmagától fölvetődik az a
kérdés, ha vájjon nem Zrínyi Péter maga volt-e a fordító, annyival
is inkább, mert egészen bizonyos, hogy Zrínyi Miklós gróf hős-
költeményét, a Zrínyiászt, vagyis az Adriai tengernek Syrénáját
ő fordította le horvátra s adta ki 1660-ban Velenczében.
Dr. Jag-ic tanár a Zrínyiász horvát kiadását nyelvtani s
helyesírási szempontból tüzetes tanulmány tárgyává tette,3 fel-
tüntetvén Zrínyi Péter nyelvének minden sajátosságát s kimu-
tatva, hogy Péter nyelvezete mindhárom horvát nyelvjárás keve-
réke, melyben a sto-, kaj- fo-nyelvjárás alakjai egyaránt elő-
fordulnak. Megjegyzendő azonban, hogy a velenczei kiadás szövege
nem egyezik teljesen a bécsi udvari könyvtárban 10,122. sz. a.
őrzött eredeti kézirattöredékkel, mely a fordítást Péter gróf keze-
írásában a VIII. ének 80-adik verséig tartalmazza. Nevezetesen
több raguzai nyelvtani forma s a verssorok középrímei, melyek a
nyomtatott szövegben feltalálhatók, nincsenek meg az eredeti kézirat-
ban s valószínű, hogy a müvet nem maga a fordító, hanem a ragu-
zai irodalmi iskolának egyik követője dolgozta át s rendezte sajtó alá.
1 A Wildenstein család 1678-ban emeltetett grófi rangra.
J V. ö. Forschungen zur Verfassung und Verwaltungsgeschichte der
Steiermark. Grácz, 1897. II. köt., I. íüz. 17. 1.
• Knjizevnih 1866. évf.
I vaiican Lajostól
239
A sorsvető-könyv szövegének nyelvtani alakjai, helyesírása és
készlete teljesen megegyezik Zrínyi Péter most említett bécsi
Sû&UUt'MmiKJï
fSftkfí ilíAíi rtén. mirer Vtrotuttii
4. ábra. A harmadik Sybilla képe.
iratáéval s részletes összevetésük útján minden valószínűséggel
^állapítható, hogy a magyar Fortunát is Zrínyi Péter dolgozta át
vátra. A nyelvi bizonyítékok legfontosabbjai azok a horvát
240 Zrínyi Katalin grófnő sorsvető-könyve Ivancan Lajostól
nyelv szellemével s szabályaival ellenkező botlások, melyek mind-
két munkában azonosak, továbbá oly szavak és szóalakok haszná-
lata, melyek se a korabeli szótárakban, se más irodalmi emlékekben
nem fordulnak elő, hanem csupán Zrínyi Péter műveiben. Zrínyi
Péter szerzőségét még az is megerősíti, hogy a szóban forgó
sorsvetö-könyvecske felesége szórakoztatására készült s nyomta-
tásban meg se jelent. A XVII. század végén kiadtak ugyan egy
horvát nyelvű fortunát, de ennek egész más a beosztása s pár-
versei valószínűleg németből fordíttattak.
KÖLCSEY ni. FELIRATA AZ IFJAK ÜGYÉBEN.
Dr. Vértesy Jenötöl.
A Magyar Nemzeti Múzeum kézirattára a többi közt Kölcsey
Ferencz egy érdekes levelét őrzi Kossuth Lajoshoz 1887. április
2ő-ről keltezve. A levélben Kossuthot Szatmár vármegye legutóbbi
közgyűléséről értesíti s mellékeli a gyűlés eredményeképen a
királyhoz intézett föliratot az elfogott ifjak ügyében. A levelet
közölte Naményi Lajos az > Irodalomtörténeti Közlemények«
1902-ik évfolyamában. A felirat jelen alkalommal lát napvilágot.
Története ismeretes. 183-i-ben a kormány szakított addigi
tartózkodó politikájával s erőszakos eszközökkel akarta elnémítani
az ellenzék vezetőit. A kiket vérmérsékletük vagy helyzetük
merészebb szóra vagy lépésre ragadott, már ki voltak szemelve.
Így fogták el a nagy Wesselényi Miklóst, az országgyűlési ifjakat
élükön a tüzes Lovassy Lászlóval s harmadszorra magát Kossuth
Lajost.
Ismeretes a közfelháborodás, a mit e merényletek keltettek
s a megyék bátor magaviselete. A zöld asztalnál egyre-másra
készültek a feliratok a felséghez. Nem kegyelmet kértek, hanem
igazságot.
Ismeretes az is, hogy Kölcsey micsoda buzgó működést
fejtett ki élte utolsó éveiben. Jelleme oly gyökeres rázkódásokon
ment keresztül, hogy rá sem lehetett ismerni a régi Kolcseyre,
a ki melancholikus, mélázó, bölcsész-poéta, higgadt műbíráló és
érzelmes beszédek írója volt. A politikai élet kemény férfiúvá
edzette a szó legszebb értelmében. Ott küzdött az első sorban,
Szatmár vármegye ékesszavú és ékestollú főjegyzője. A vármegye
levéltára egész sort őriz az ő felirataiból, egész gyöngyfüzért.1
1 összes művei legutolsó kiadásában csak részben közölve.
Magyar Könyvszemle, 1906. III. filzet. 17
242 Kölcsey III. felirata az ifjak ügyében
E súlyos időben Kölcsey szoros barátságot tartott Kossuthtal
A jog és igazság védőjéül szerepelt mindenütt Kölcsey; Kossuth
tisztelettel nézett reá, mint ifjú ember idősebb barátjára, a ki
teljes méltósággal fedezheti szónoklatai paizsával az üldözötteket.
Őt nem ragadtathatták annyira sem, mint a heves Wesselényii
Első két felirata (1836. szept. 5. és 1836. decz. 12.) ismerete-
sebb és szebb. Kossuthnak is nagyon tetszettek, de többet szeretett
volna beléjük Kölcsey szíve melegéből (Naplója, 1837. febr. 25.).
Kölcseyt általában érzelmi politikusnak tartják, de ez nem egészen
alapos nézet1 Kölcsey rendesen tökéletes szabatossággal fogalmazta
politikai beszédeit s az érzelem tüzéből soh'sem adott többet a
kelleténél. Érvei világítanak a szó igaz értelmében.
A III. felirat mindazonáltal méltó párja a másik kettőnek.
A törvény szilárd és megdönthetelen alapján áll, a mit többször
hangsúlyoz. Csak mellékesen hivatkozik érzelmi okokra: a ter-
mészet örök törvényeire s arra a keserűségre, a mi a sérelmek
sérelemre gyűlése miatt halmozódik fel a hazafiak keblében.
Önérzetes és bátor szó a királylyal szemben s újra az a csodás
tiszta világosság a törvény értelmezésében, a mit később még
classicusabban fejtett ki Kölcsey a Wesselényi védelmében.
A nyugodt, úri hang s a folytonos törvényre hivatkozás adja
meg e beszédnek is magyar jellemét, másfelől meg új bizonyságul
sorakozik ahhoz, hogy Kölcsey ezen izgalmas és szép kor leg-
igazibb parlamenti szónoka. Nem versenyzik írói képessége a
Kossuth színes és heves, szinte lázas előadásával, de Kossuth a
népgyűlések, a nagy nyilvánosság igazi szónoka, még kevésbbé
éri el a Széchényi sokoldalú talentumát, a ki a lelkesedés, gúny,
szenvedély fegyvertárát teljesen bírta; de sokkalta nyugodtabb,
méltóságosabb amazoknál, nem lobogtat csóvát és nem ver vész-
harangot, valamint nem önti ki a személyes szenvedély összes
láváját és salakját, kisebb tehetség, de tisztább, összhangzatosabb.
A fölirat maga a következő (a levél Kölcsey kezeírása, a
fölirat nem):
Felséges 's a t. Midőn múlt évi September 5-d napjáról, "s
másod ízben ugyan azon év decemberének 12-én tartott közgyű-
lésünkből, a katonai erővel elfogatott ifjak' ügyében Cs. K. Fel-
1 A mit Beöthy Ákos és Angyal Dávid is kifejeztek.
Dr. Vértesy Jenőtől 243
segédhez igazságos előterjesztésünket felnyitottuk; 's törvényes
Fejedelmünket az ország törvényes alkotmányán elkövetett sérelem'
megorvoslására tisztelő bizodalommal megkértük: semmit sem
várhattunk természetesebben, mint azt, hogy Cs. K. Felséged a'
Nemzetnek tett legszentebb eskünél fogva, királyi legszebb jogait
hasznunkra forditandja; 's a' bennünket felriasztott sérelem' meg-
szüntetésével aggodalmainkat eloszlatni kész leend.
Illy helyzetben elkedvetlenítő váratlansággal hatott reánk
azon nem reménylett válasz, melly Cs. K. Fölséged' M. Ud. Cancel-
láriájától, múlt évi December 15-ről hozzánk intéztetett; 's melly,
a' helyett, hogy a törvények' megsértése miatt felemelt panaszinkat
elenyés?tesse, minket magunkat illet azon gyűlöletes váddal, mintha
törvényeink, 's törvényes szokásaink ellen cselekedtünk volna; 's
azon tettünket, mi által alkotmányi jussaink' oltalmára koronás
királyunkat felhívtuk, helyben nem hagyhatónak nyilatkoztatja.
Fennemlített, 's múlt évi December 12-ről költ felterjeszté-
sünkben bőven kifejtettük: mi legyen az, a' mi az iljak' elfogat á-
sának, 's letartóztatásának módjában a' munici palis jusokat, s
ezeknél fogva egész polgári alkotványunkat gyökerében megsebe-
sité ? Kifejtettük, hogy a' megyei hatóság' elmellőzése ezen esetben
az ország alkotványos bélyegét, 's minden polgárok' személyes
bátorságát veszélyezteti.
Ezen kifejtésből tisztán általlátható: miképen nekünk nem
vala szükségünk, hogy Kir. Felséged Udvari Cancelláriája által
az 1827 : 3. tczkre emlékeztessünk. Kértük, hogy a megyei hatóság
a' maga alkotmányos erejében tartassék fel; 's teljesen meg
vagyunk győződve, hogy mind a' királyi, mind a' nemzeti jusok
egyedül ezen megyei hatóság' jusaiba gyökereznek: 's ezek nélkül
valamint a' Nemzet' jusai elsülyednek: ugy a királyi jusok törvényes
erőben többé fel nem állhatnak. Honnan következik, hogy mi csak
azon alap' megoltalmaztatását kértük, mellyen az 1827:3. egyedül
nyughatik.
Koronás Fejedelmeink közt háromszáz év óta egyetlenegy
sem vala, ki a' királyi jusok' csonkulása felől panaszt tehetett
volna; a nemzeti jusokat pedig a' mi illeti, halomra gyűlt országos
sérelmeink, országgyűlésről országgyűlésre keserű emlékeztetéssel
ébrezgetnek bennünket. E' tagadhatatlan körülmények közt lehe-
tetlen nehéz fájdalmat nem éreznünk, ha mégis olly törvény-
czikkely tiszteletben tartására intetünk, mellynek minden oldalról
leendő megtartásáért Istenhez naponként könyörgünk.
Fájdalommal kenteiének vagyunk azt is felterjeszteni, hogy
a' fenntisztelt M. Ud. Cancelláriai válaszban, a királyi ügyek
igazgatójának Cs. K. Felséged által a' törvény rendelései szerint
munkálkodásra lett utasittatása épen akkor adatik tudtunkra,
midőn már több Törvényhatóságokkal egyértelműleg Cs. K. Fel-
17*
244 Kölcsey ül. felirata az ifiak ügyében dr. Yértesy Jenőtől
ségeiT thronusa előtt felszóllalni kenteiének valánk azon pörfoly-
tatási titkos és önkéjes rend és mód ellen, mellyet a kir. ilélö
Tábla a kérdéses ügyben, törvényről és természeti igazságról for-
mált hitünkkel és isméretünkkel általánosan ellenkezőleg követett.
Előhozánk törvényeinknek egész hosszú sorát, mellyek, ha
a' természet' örök törvényei nem kiáltanának is, egyenesen olly
szabályokra tanítanak és köteleznek, mellyeket a' fennevezett
törvényszék meg nem tartott. 'S mind ezekben nem egyes sze-
mélyek' érdekét, hanem az egész polgári alkotvány' és személyes
bátorság' fentartását tartottuk szem előtt.
Minélfogva említett December 12-én költ felterjesztésünkre
hivatkozva, most is erős meggyőződéssel azt hisszük, és kinyilat-
koztatjuk: hogy abban kifejtett, *s törvényekkel erősített nézeteink
szorosan a' polgári alkotvány' természetéből vétettek; 's a' pör-
folytatás módjára nézve nem csak törvényeinkkel, de a természet
legszentebb jusaival megegyezők. Kinyilatkoztatjuk, hogy mi ez"
itt kifejezett hitben kívánunk mind végig maradni; 's valamint
egyfelől érezzük, hogy koronás fejedelmünknek és hazánknak hívei
vagyunk: ugy másfelől nem szűnünk meg igazságos kívánattal
óhajtani, hogy Cs. K. Felséged többször említett December 12-ki
felterjesztésünkben felpanaszlott sérelmeinket eloszlatni 's egyszer-
smind olly legfelsőbb parancsokat kiadni kegyelmesen méltóztassék,
hogy Cs. K. Felséged' M. U. Cancelláriája e' királyjai és törvényei
iránt hódolattal viseltető megyét törvényvédelemért törvényellenes
viselettel vádolni megszűnjék.
A' kik egyébiránt stb.
Költ N.-Károlban 837. Martius 6-án tartott közgyűlésben.
ÁLNEVES IRODALOM.
Stocking er Gyulától.
Manapság, az ellentmondások korában ne csodálkozzunk
azon, hogy a míg egyrészt majdnem undorral fordulunk el a
névtelen, vagy álneves levelektől, hogy válaszolatlan kerülnek
ugyanilyen kéziratok a papirkosárba, addig másrészt mohó étvágy-
gyal esünk neki a nagyon gyakran névtelen vagy álneves röpira-
toknak, brosüráknak, pamfleteknek. Ne nézzük ezúttal a dolog
erkölcsi és esztétikai oldalát, ne konstatáljuk azt sem, hogy a
mennyivel biztosabbnak érzi magát gyakran a szerző takarója
alatt, annyival szabadabban, őszintébben és ennélfogva érdekeseb-
ben ír (innen az érdeklődés ilyen szellemi termékek iránt), hanem
konstatáljuk azt, hogy anonimák és pszeudonimák voltak és van-
nak, talán a mióta irodalom van. Az okai ennek a ténynek
többfélék.
Tudjuk Lucianusből (Tim, X.), hogy Anaocagorasl csupán
hatalmas barátjának, PeriMesnek szónoki tehetsége mentette meg a
haláltól és börtöntől, mert a görögöknél is volt merev és fana-
tikus ortodokszia.1 De nincs mindenkinek Perikiese. Nem kellett-e
Soíratesnék a méregpoharat kiürítenie? De foe Dánielnek 1703-ban
egy szatirikus irata miatt 1200 márkát kellett fizetnie, három-
szor kellett a szégyenkövön állnia és hét esztendeig börtönben
ülnie.2 Hóhér keze égette el Voltaire leveleit az angolokról,
Bousseau Emiljét, sőt Fénélon ártatlan Telemachját is, melyet a
franczia udvarról írt szatírának tartottak. Tárgyilagos eljárást,
mely megelégszik a szellemi termék megtiltásával vagy meg-
semmisítésével a nélkül, hogy a szerző személyét üldözné, csak
a legújabb kor hozott magával. Vallásos, politikai, természet-
1 Lange, Gesch. d. Materialismus, 2. Auíl. Iserlohn. 1873, 1, L
» Hettner, Gesch. d. engl. Lit. ä. Aufl. Braunschweig, 1872, 298 old.
246 Álneves irodalom
tudományi tartalmú munka, mely az épen uralkodó vallásos poli-
tikai vagy tudományos nézeteknek meg nem felelt vagy épen
ezekre nézve veszélyesnek látszott, mindenkor okot szolgáltatott
üldözésekre, nem kevésbé személyes tartalmú iratok.
De vannak a pszeudonimitásnak más okai is, melyek sok-
szor egészen ártatlanok. így gyakran az illető szerző hozzájáru-
lása nélkül az igazi név helyett valamely elő- vagy melléknév
(cognomen) kerül forgalomba. E tekintetben ismeretes példa Abtd
Kasem Mansur, a kinek Mahmud szultán, a Ghasmanida az
annak versei felett való elragadtatás egy pillanatában a paradi-
csomi Firdusi nevet adta. Manapság ez utóbbi név alatt ismerjük
a költőt csak. Voltaire tudvalévőleg csak anagramnya igazi nevé-
nek: Arotiet L. J. (azaz: le jeune.1) Johannes Fischart és Christian
Orimmdsliausen számos álneve egy sajátságos, tarka szójáték
iránti előszeretetnek köszöni eredetét. Szójátéknak, a mely újabb
és újabb nevek kitalálásában leli örömét. Ugyanilyen játék követ-
keztében vannak a 17. században a »Fruchtbringende Gesell-
schaft« és a »Gesellschaft der Blumenschäferc tagjainak álnevei
Jóllehet a 18. században az írók legnagyobb részének nem volt
már komoly oka igazi nevüket elhallgatni, az álnevek választása
a romantika következtében ismét divatba jött.
Álnevet választ magának még Jean Paul. Olykor, különösen
legújabb időben az írót társadalmi állása készteti, hogy álnevet
válaszszon magának, pld. Hans Olden, Carmen Sylva, Johannes
Philalethes, G. Conrad, vagy Chilonius.
Ha továbbá megfontoljuk, mennyire fontos, hogy az írónak
első irodalmi jelentkezése alkalmával rokonszenves, jóhangzású
neve van-e, nem fogunk csodálkozni azon, ha Rumpelmeier János
jobbnak látja Johannes Nordmann álnév alatt jelenni meg az
olvasó előtt. A leggyengédebb érzelmek, minőket a Gartenlaube
regényei ébresztenek a fiatal leányszívekben, azonnal elfojtat-
nak újra, ha egy E. Bürsteinbinder tollából származnak át a szép
olvasó lelkébe, míg egy E. Marlitt égisze alatt százezer leányszívet
dobogtatnak meg. Az újabb orosz szépirodalom sikerei késztethet-
ték Kürschner Lolát arra, hogy Ossip Schubin, tehát szláv álnév
1 Mások Voltaire igazi álnevét az író anyjának egy birtokától szár-
maztatják. V. ö. Nourisson, Voltaire et le Voltairianisme. Paris, é. n. 61 1.
Szerk.
Stockinger Gyulától 247
alatt keressen irodalmi babérokat, melyekre német nevével talán
nem talált volna rá. Gutzkow Károly saját vallomása szerint azért
takarócteik Bulwer nevével, Häring György Vilmos Henrik Scottévsil,
hogy olvasóközönséget találjanak maguknak, melyre mint kezdő
irók nem számíthattak.1 De némely hírneves író is többé-kevésbbé
sikerült álnév után nyúl olykor részben kényes társadalmi állása
miatt, a melylyel egyéni nézetei nehezen egyeztethetők össze,
részben mert szerényebb terjedelmű és tartalmú — esetleg tár-
czaszerü — munkáit, mintegy hors tfoeuvre-t, nem akaija álta-
lánosan ismert neve alatt közzétenni. Elég az hozzá, összefoglalva
a mondottakat, a pszeudonimitásnak van oka elég. Az irodalom-
mal tudományosan foglalkozó emberre nézve azonban rendkívül
fontos, hogy az írók igazi nevét ismeije. Hogy ez utóbbit gyakran
nem könnyű kitalálni, mondani sem kell. Nem mindig olyan könnyű
a pseudonim megoldása, mint tegyük fel abban az esetben, ha
kalindromról van szó. Pld. Lembert = Tremler, Durangelo =
Arnold Ruge. Tellheim = Bettelheim. Telman = Zitelmann.
Lenau = Strelenau. Stamm = Heussenstamm. Karlweis = Weiss
Károly. Siegmey = Siegbertmeyer. Reinecke = Fuchs. Magnus =
Gross. Germanus = Deutsch. Sterne Carus = Ernst Krause.
Talv = Robinson, Teréz Albertina Lujza szül. Jacob. Reimaz
Freimund = Rückert, János Mihály Frigyes. Horn W. V. von =
Vertei, Frigyes Vilmos Fülöp. Gustav vom See = Struensee.
Hansam See = Hansjakob Henrik. Hogy mily nehézségekkel jár
olykor az igazi nevet kideríteni, kivált mikor csak egy-két cse-
kélyke vonatkozásra támaszkodhatik az ember — talán felesleges
közelebbről ismertetni. Elég az hozzá, hogy sokszor beható, sok
időbe kerülő kutatásra, gyakran szerencsés véletlenre és minde-
nekelőtt széleskörű olvasottságra van szükség, hogy a kutató
eredményhez jusson. Ezekből érthető, hogy az álneves irodalom
ismerete csakúgy mint a névtelen irodalomé, a bibliográfiának
egy külön nagy ágát képezi. Azért vannak az angol, franczia,
holland, olasz, dán-norvég, lengyel, portugál, spanyol sőt újabban
a zsidó irodalomnak is álnévlexikonjai. Van ezenkívül amerikai,
1 Néha az álnév megválasztásánál szatirikus czélzat is játszhatik
közre. Ez az eset forog fenn pl. Hauffnäl, midőn Der Mann im Monde ez.
pasticciójkt H. Clauren neve alatt bocsátotta közre. Szerk.
248 Álneves irodalom
jezsuita és középkori álnévlexikon is. Nem lesz érdektelen a
világirodalom e kuriozitásait lehetőleg kimerítően felsorolni.
Az angol irodalom a következő ilynemű lexikonokkal ren-
delkezik :
A dictionary of the anonymous and pseudonymous lite-
rature of Great Britain ... By the late Samuel Halkett and
the late Rev. John Laing, M. A. Edinburgh, 1882—88.
A concise handbook of ancient and modern literature,
issued either anonymously, under psendouyms, or initials. Com-
piled by Frederick Marchmont. London, 1896.
Initials and pseudonyms. A dictionary of literary disguises.
By William Gushing. New- York, 1885—1888.
A franczia irodalom:
Dictinonnaire d'ouvrages anonymes. Part Ant. Alex. Barbier,
Troisième édition . . . Paris, 1872—1888.
Dictionnaire des pseudonymes recueillis par Georges d*
Heylli. Nouvelle edition. Paris, 1887.
Nouveau recueil d'ouvrages anonymes et pseudonymes. Par
m. De Manne. Paris, 1884.
Les superchéries littéraires dévoilées. Par J. M. Quérard.
Seconde édition . . . Paris, 1869—1879.
A holland irodalom:
Bibliothek van Nederlandsche Anonymen en Pseudonymen
Door mr. J. J. von Doorninck. I Gravenhage et Utrecht (18751
Vermomde en naamlooze schrijvers etc. Leiden, 1883 — 8*.
De la Montagne: Vlaemsche pseudoniemen. (Rousselaere,
188Í).
Az olasz irodalom:
Dizionario di opere anonimé e pseudonime di serittori
italiani ocome che sia aventi relazione air Italia di Gfaetanol
MfeteiJ. Milano, 1848—1859.
Dizionario di opere anonimé e pseudonime in supplement^
a quello di (iaetano Melzi Compilato da Giambattista Passano.
Ancona, 18S7.
A dán-norvég irodalom:
Anonymer og Pseudonymer I Den Danske, Norske og Islan-
dske Litteratur Samt 1 Fremmede Literaturer Porsaavidt Disse
Stockinger Gyulától 249
Omhandle Nordiske Forhold Fra De Aeldste Tider Indtil Aaret
1860. Samlede af E. Collin. Kiobenhavn. 1869.
Anonymer og Pseudonymer J Den Norske Literatur 1678 —
1890. Bibliograüske Meddelesser Ved Hialmar Pettersen. Chris-
tania, 1890.
A lengyel irodalom;
Psendonimy i Kryptonimy Pisarzów Polskich zebrata J. Z.
Warszawa. 1905.
A portugál irodalom:
Subsidios para um diccionario de pseudonymos iniciaes e
obras anonymas de escriptores portuguezes contribuicao para
o estudo da littérature portugueza. Par Martinho Augusto da
Fonceca . . . Lisboa, 1896.
A spanyol irodalom: (l. alább a jezsuitáknál).
A zsidó irodalom:
Sablatzky M. Lexicon der Pseudonymen hebr. Schriftsteller.
Berditschew, 1902.
Anagramme, Initialen und Pseudonymen neuhebr. Schriftsteller
und Publizisten seit dem Erscheinen der »Meastim« bis auf unsere
Tage. Zusammengestellt v. William Zeitlen. (Zeitschrift für hebr.
Bibliographie. Hg. v. A. Freimann und H. Brody. IX. évf. 3.
sz. 81—90. IL, 4. sz. 113—119. IL)
A délamerikai irodalom:
Karros Arana, Notas para una bibliográfia de obras anóni-
mas i pseudónimas (1882).
A középkori irodalom:
Franklin, Dictionnaire des noms, surnoms et pseudonymes
latins de l'histoire littéraire du moyen-âge. Paris, 1875.
A jezsuiták:
Catalogo razonado de obras anónimas y seudónimas de
autores de la compania de Jesus pertenecientes à la antigua
asistencia espanola. Por el P. J. Eug. De Uriartc. Madrid, 1901.
Sommervogel, Carlos. Dictionnaire des ouvrages anonymes et
pseudonymes publiés par des religieux de la compagnie de Jésus.
Paris, 1884.
Sajátságos, hogy a német irodalom ügye eddig e tekintet-
ben sokkal mostohábban állt. Három évtizeddel ezelőtt egyáltalá-
250 Alneves irodalom
ban nem volt ilyen lexikona, mely a kezdet kezdetén túlment
volna. Mert olyan munkák mint Joannis Bhodii Dani auctorum
suppositiorum catalogus. Hamburgi, ^1674) továbbá:
Frid. Geisler, Disputatio de nominum mutatione et anony-
mis scríptoribus, Lipsiae, 1669., illetőleg:
(J. Becker), Larva detracta h. e. Brevis Expositio nominumr
sub quibus scriptores aliquot Pseudonymi recentiiones imprimis
latere voluerant. Veriburgi, 1670.
J. N. J. de scriptis anonymis et pseudonymis in causa religionis
a progressu coercendis s. vom nöthigen Einhalt der Religions-Schrif-
ten ohne einiger, oder mit falscher Benennung der Autorum exer-
citationes theologicae. Edidit Godofredus Ludovici. Lipsiae, 1715.
Virorum hruditorum onomatomorphosis, das ist Etlicher
Gelehrter Männer gebrauchte Namens- Veränderung. Frankenhau-
sen, 1720. stb., de sőt
Placcins, Theatrum anonymorum et pseudonymorum. Ham-
burgi, 1708.
Mylius, Bibliotheca anonymorum et pseudonymorum detecto-
rum, ultra 4000 scriptores. Hamburgi, 1740. és
Dahlmann, Schauplatz der Masquirten und Demasquirten
Gelehrten. Leipzig, 1710., aránylag kevés pszeudonimát oldottak meg.
A mi különben érthető, mivel akkor még nem léteztek a XV11I.
és XIX. század bio- és bibliografikus kézikönyvei, melyek egy
álnévlexikonnak legfontosabb forrásai.
Bassmann Fr., Kurzgefasstes Lexikon deutscher pseudonymer
Schriftsteller. Leipzig, 1830., valamint
Schmidt A. G., Gallerie deutscher pseud. Schriftsteller. Grimma,
1840. — is csak egy lépéssel haladtak előre.
Weiler, Index Pseudonymorum. Leipzig, 1856 — 58, 2. Aus-
gabe Leipzig, 1862—67. valamint Weller, Lexicon Pseudonymo-
rum, 2. Auflage. Regensburg, 1886, volt az első, kinek érdeme,
hogy a fenti műveket lexikonjában felhasználta a nélkül azon-
ban, hogy felsorolná őket, a mi nagy hátránya különben is hiá-
nyos müvének. Persze a német álneves irodalom csak egy részét
képezi ez internationális munkának.
A folyó esztendő végre meghozta a német álnevek hézag-
pótló szótárát, a mely mélyen belevilágít az irodalom fent vázolt
titokzatos világába.
Stockinger Gyulától 25Î
Még az e folyóiratban kimerítően ismertetett Deutsches
Anonymen-Lexicon I— III. kötet, Weimar, 1902—1905, befejezte
előtt ugyanazon szerzők mintegy párját nyújtják a nevezett lexi-
konnak, egy német álnév-lexikont, azaz az álneveknek, a greci-
zált és latinizált neveknek szótárát.
Czíme: Deutsches Pseudonymen-Lexikon. Aus den Quellen
bearbeitet von Dr. Michael Holzmann, Amanuensis und Dr. Hanns-
Bdhatta, Scriptor an der k. k. Universitäts-Bibliothek. Wien, Akad.
Verlag. 1906.
E munka, melybe húsz évvel ezelőtt fogott a szerzők egyike,
nemcsak folytatása a Weiler könyve német részének, a miről
különben már a felületes összehasonlítás is meggyőzi a szak-
embert. Évszámaival lehetségessé teszi az idő közelebbi meghatá-
rozását, a források megnevezésével a szerző személyének legpon-
tosabb identifikálását.
A szerzők egyenesen a forrásokból merítettek, teljesen új,
alapvető munkát végeztek, a mit azért hangsúlyozok újra, hogy
kizárjam a gondolatot is, mintha e munka talán Weiler átdolgozása
volna. Lelküsmeretesen jegyzik fel a differencziákat és variánso-
kat az egyes források között.
Daczára a Weller-Lexikon nagyhangú czímének: Wörter-
buch aller Zeiten und Völker, a magyar irodalom majdnem tel-
jesen hiányzik belőle. Specziális magyar álnevek lexikona pedig
eddig nincsen.1 Pedig nem volna szabad ilyennek sem hiányoznia
egyetlenegy modern könyvtárban sem.
Reméljük, hogy a magyar álneves irodalom szótára nem-
soká késik, sőt minél előbb szerzőjére akad.
1 Szerző figyelmét úgy látszik elkerülte Székely Dávid: Magyar írók
álnevei a múltban és a jelenben ez. füzete, mely azonban oly tökéletlen s
gyönge kisérlet, hogy az itt felsorolt külföldi repertóriumok mellett valóbaa
számba se jöhet. Szcrk.
TARCZA.
ÉVNEGYEDES JELENTÉS
A MAGY. NEMZ. MÚZEUM SZÉCHÉNYI ORSZÁGOS
KÖNYVTÁRÁNAK ÁLLAPOTÁRÓL
AZ 1906. ÉV II. NEGYEDÉBEN.
I.
A nyomtatványi osztály anyaga a lefolyt évnegyedben
köteles példányokban 2463 db, ajándék útján 450 db, vétel útján
117 db, áttétel útján 1(3 db, összesen 3046 darab nyomtatványnyal
gyarapodott. Ezenfelül köteles példány czímén beérkezett: gyász-
jelentés 1340 db, zárszámadás és üzleti jelentés 2044 db, egyházi
körlevél 48 db, perirat 13 db, hivatalos irat 105 db, műsor 651 db,
alapszabály 293 db, szinlap 2136 db, falragasz 1289 db, vegye?
331 db, összesen 8250 darab aprónyomtatvány.
Vételre fordíttatott 817*92 korona és 26 frank.
Ajándékaikkal a következők gyarapították könyvtárunk anya-
gát: Ásbóth Oszkár, Bacher-Bodrogh Pál, Bányai Elemér (4 db).
Bergens Museum, Braun Márkus New-York, Csaplovics-könyvtár
Alsókubin, The John Crerar library Chicago, Csász. Tudományos
Akadémia Szt- Pétervár, Diószegi Győző, Fabricius Endre (8 db).
Fejérpataky László (199 db), Fehér Ipoly Pannonhalma, Femi-
nisták egyesülete, Fitos Vilmos, Francis D. R. St.-Louis (2 db).
Fuhrmann Pálné, Gajári Ödön mint Az Újság szerkesztője, Graf
Gusztáv Segesvár, Gillming Ferenczné (5 db), Hist. Verein fúr
Steiermark Graz, K. k. Handelsministerium Wien (2 db), Kai?.
Akademie d. Wissenschaften Wien (2 db), Képviselőházi iroda
(10 db), Kollányi Ferenez, Kolozsvári egyetem orvosi kara, Kunst-
industriemuseum Kristiania, Lázár Elemér, Liszt Nándor Debreczen.
Ludvig Ernő Tientsin, M. kir. állami számvevőszék elnöke, M. kir.
kereskedelemügyi minisztérium (2 db), M. kir. közp. statisztikai
hivatal (2 db), M. kir. pénzügyminisztérium (2 db), Magyar Mér-
Évnegyedes jelentés a M. N. Múzeum könyvtárának állapotáról. 253-
nök- és Építész-Egylet, Magyar Nemzeti Múzeum igazgatósága
(2 db), Magyar Tudományos Akadémia (3 db), Magyarországi
Kárpátegyesület Igló (2 db), Mahler Ede (2 db), Milleker Bódog
Versecz, Museum of fine arts Boston, Német János New- York,
Orosz Endre Apahida, Fintér Jenő Jászberény (2 db), néhai Háth
Ciyörgy (23 db), Keiszer Béla, Schönherr Gyula, Smitsonian Insti-
tution Washington (15 db), Sólyom Jenőné, Statist. Zentral-Com-
mission Wien (3 db), Szalay Imre (114 db), Széchenyi-kör Eperjes,
Székely Nemzeti Múzeum Sepsiszentgyörgy, Szentmártoni Kálmán
Kolozsvár (2 db), Telkes Simon, Trustees of the late James
Joung of Kelly Glasgow (2 db), Venetianer Lajos Újpest, Volpi-
cella Luigi Napoli, Walter 'Gyula Esztergom, Wichmann Irjő, Zer-
kowicz Emil New- York, gr. Zichy N. János (2 db).
Nevezetesebb szerzemények: 1. Temesvári és Tinódi: Chro-
nica. Kolozsvár 1571. — 2. Görcsönyi Ambrus: Szép jeles histó-
riás ének. Kolozsvár 1581. — 3. Fons vitae. Debreczen 1589. —
1. Pázmány Péter: Imádságos könyv. Pozsony 1(531. — 5. Veszelin
Pál: Kegyes és istenes beszélgetések. Debreczen 1(533. — 0. Az
igaz isteni tiszteletnek tiszta tüköré. Pozsony 1038. — 7. Károlyi
Gáspár: Szent Biblia. Várad 1000— 61. — 8. Zilahi János: Az
igaz vallásnak világos tüköré. Kolozsvár 1072. — 9. Temetési
pompa. Debreczen 1074. — 10. Pariz-Pápai Imre: Keskeny út.
Lőcse 1089. — 11. Gyöngyösi István: Porábúl megéledett Phoenix.
Lőcse 1093. — 12. Lelki paradicsom. H. n. 17CK). — 13. Oj és
ó kalendariom. Kolozsvár 1702. — 11. Enyedi Georgius: Expli-
cations. Kolozsvár 1598. — 15. Petschius Petrus: Malleus peni-
culi. Kassa 1012. — 10. Kákóczi Georgius: lnstructio. Albae
Juliae 1038. — 17. Kéry Joannes: Oratio funebris. Tyrnaviae
1001. — 18. Weber Johann: Wappen. Lőcse 1(508. — Í9. Miles
Mathias: Siebenbürgischer Wûrg-Engel. Szeben 1070. — 20. (Lav-
sanszky Johannes.) Extractus. Tyrnaviae 1(575. — 21. Pereszlényi
Paulus: Grammatica. Tyrnaviae 1082. — 22. Kövesdi Paulus:
Elementa linguae Ilungaricae. XVII. sz. — 23. Thasnádi Stepha-
nus: Polydori virgulta myrtea. Debreczen 1703. (E huszonhárom
darab régi magyar nyomtatvány néhai Ráth György nagybecsű
hagyatékából, illetőleg a M. Tud. Akadémia könyvtárából, mint az
elhunyt nagyérdemű gyűjtő ajándéka vétetett át.) — 2-t. Káldi
György: Szent Biblia. Bécs 102(5. (Szalay Imre ajándéka.) —
25. Szikszay Fabricius B.: Noinenclatura. Debreczen 1019. és
20. Énektöredék 1597. (Megvétetett 90 koronáért.)
A könyvtár helyiségeiben 7785 egyén 18715 kötet nyom-
tatványt, kölcsönzés útján 5(58 ^gyén 923 kötetet hasznait.
À lefolyt évnegyedben 1893 munka osztalyoztatott, a melyek-
ről 2709 czédula készült. Kötés alá készíttetett 485 munka 590
kötetben.
254 Évnegyedes jelentós a M. N. Múzeum könyvtárának állapotáról.
A köteles példányok átvételére berendezett helyiségbe ezen
idő alatt 589 csomag érkezett; ugyaninnen 674 levél expediálta-
tott, a miből 83 reklamálás volt. Az 1897 : XLI. t-czikk intéz-
kedései ellen peres eljárás megindítása e negyedévben nem kéretett
II.
A kézirattár ajándék útján 11 kötet kézirattal, 4 darab
irodalmi analectával és 40 darab irodalmi levéllel, vásárlás útján
pedig 10 kötet kézirattal, 3 darab irodalmi analectával és 87 darab
irodalmi levéllel, vagyis összesen 21 kötet kézirattal, 7 darab
irodalmi analectával és 127 darab irodalmi levéllel gyarapodott.
E gyarapodásból különösen kiemelendő két rendkívül érté-
kes ajándék. Az egyik Gyulai Pálé, melvlyel Vörösmarty Mihály
1819— 1821-ben, 1823-ban és 1824— 1825-ben irott apróbb ver-
seinek három füzetbe foglalt eredeti kéziratait, továbbá számos
epigrammjának első fogalmazványát' juttatta a kézirattár birto-
kába. A másik ajándék özv. Gillming Ferenczné szül. Fischer
Hermina úrnőé volt, a mely boldogult Fischer Sándor irodalmi
hagyatékából származó s többnyire Petőfivel és Madáchcsal fog-
lalkozó külföldi eredetű irodalmi leveleket tartalmaz. A levélírók
közt szerepelnek Brandes György, Baumbach Rudolf, Dahn Félix.
Ebers György, Ebner-Eschenbach Mária, Freytag Gusztáv, Hamer-
ling Róbert, Heyse Pál, Lilienkron Detlev, Ling Hermann, Rosegger
Ferencz, gróf Schack Rudolf, Scherer János és mások. Ajándéko-
zók voltak még Tótlipcsei Fabricius Endre, Medits Nándor, Szalay
Imre és Fejérpataky László.
Vásárlásra összesen 461 kor. fordíttatott. A vásárolt anyag-
ból kiemelendő Marusy András túlnyomó részben kiadatlan latin
verseinek XVII. századi gyűjteménye, Endlicher István »Grund-
züge einer Theorie der Pflanzenzeugung« czímü művének eredeti
kézirata, továbbá Arany János, Csengery Antal, Endlicher István,
báró Eötvös József, Ipolyi Arnold, báró Jósika Miklós, Kitajbel
Pál, gróf Majláth János, Nyáry Pál, Vezerle József levelei.
A negyedévi szerzemények feldolgozásán kivül folytattatott
a kisebb leveles gyűjtemények rendezése és a törzsanyagba való
beosztása.
A negyedév folyamán 51 kutató használt 92 kéziratot és
234 irodalmi levelet.
III.
A hírlap-osztály gyarapodása: köteles példányokból 918
évfolyam 17.978 szám, ajándék útján 30 évfolyam 1Í.970 szám.
vásárlás útján 5 szám, összesen 954 évfolyam 29.953 szám.
Évnegyedes jelentés a M. N. Múzeum könyvtárának állapotáról. 255
Az évnegyed folyamán a könyvtárban 860 olvasó 1669
kötetet, a házon kívül 23 olvasó 21 kötetet, összesen 873 olvasó
1690 kötetet használt.
Czéduláztatott 47 évfolyam; átnézetett 590 hirlap 24.349 sz.
A köteles példányok, melyek a nyomdai kimutatással (cso-
magban) érkeztek, a gyarapodási naplóba írattak és a nyilván-
tartási lapokra vezettettek; ezeken kívül a számonként beérkezett
hírlapok is összegezve hetenként beírattak, betűrendbe osztályoz-
tattak és elhelyeztettek. A csomagküldeményben hiányzó hirlap-
számok azonnal reklamáltattak és ezek is följegyeztettek; de
időnként a bekötés alá rendezéskor is történt reklamálás.
IV.
A levatárt osztály a lefolyt évnegyedben ajándék útján 85
dbbal, vétel útján 160 dbbal, a nyomtatván yi és kézirattári osztály-
ból áttétel útján 1460 dbbal, összesen tehát 1705 dbbal gyarapodott.
Vételre fordíttatott 2124 kor. 65 fillér.
A családi levéltárak száma a lefolyt évnegyedben két új
levéltárral gyarapodott, és pedig a Budetini Szunyogh család
levéltárával, melyet gróf Csáky Albin, v. b. t. t. és a báró
Perényi család levéltárával, melyet báró Perényi Zsigmond leté-
teményezett. Ezekkel együtt a letéteményezett családi levéltárak
száma 81-re emelkedett.
Ajándékaikkal Szalay Imre, múz. igazgató, ifj. Ugrón Gábor,
a Nap szerkesztősége, Gyarmathy Sándor, Lukács András és Tóth-
Lipcsei Fabricius Endre gyarapították a levéltár anyagát.
A törzsanyag gyarapodásából 13 db eredeti oklevél esik a
középkori iratok, 150 db az igabbkori iratok, 16 db a nemesi
iratok, 1 db az 1848/9-es iratok, 3 db a czéhiratok, 517 db a
gyászjelentések és 5 db a fényképmásolatok csoportjára.
A nemesi iratok csoportja a következő darabokkal gyara-
podott: 1. 1418. júl. 5. Strassburg. Zsigmond királynak Szilágyi
Balázs részére adott koholt és hamisított czímereslevelének hite-
lesített másolata, mellékelve a család történetére vonatkozó fel-
jegyzés és egy családfa másolata. — 2. 1515. II. Ulászló király
czímereslevele a Földessy család részére. (Egyszerű másolat, a
czímerkép fényképével és színezett képével.) — 3. 1547. májas 14.
Gyulafejérvár. Izabella királyné czímereslevele Somosdi Székely-
Balázs részére. (Egyszerű másolat a czímereslevél fényképével és
a czímerkép színezett képével.) — 4. 1600. aug. 1. Kassa. Bocskay
István czímereslevele Füry, máskép Csorvásy Gergely és Antal
részére. — 5. 1620. máj. 18. Bécs. II. Ferdinánd czímereslevele
Szalay Balázs részére. — 6. 1625. decz. 11. Sopron. II. Ferdi-
nánd czímereslevele Kovaczicz István és Gergely részére. —
256 Évnegyedes jelentés a M. N. Múzeum könyvtárának állapotáról
7. 1617. jún. 3. Pozsony. III. Ferdinánd czímereslevele Dobranich
Mátyás részére. — 8. 1649. május 21. Pozsony. III. Ferdinánd
czimereslevele Sipos Pál részére. — 9. 1659. szept. 19. Pozsony.
I. Lipót czímereslevele Erdélyi Balázs részére. — 10. 1695. ápril 12.
Bécs. I. Lipót czímereslevele Stubán máskép Kovács János részére,
a czímerkérő folyamodvány nyal együtt. — 11. 1697. február 1.
Bécs. I. Lipót czímereslevele Szűcs Péter részére. — 12. 1808.
decz. 6. Eger. Heves és Külső-Szolnok vm. nemesi bizonyítványa
Lukács Mihály és Péter részére. — Azonkívül a fényképek közül
czimereslevelek: 1. 1466. febr. 6. Mátyás királynak Szerdahelyi
Huszár Péter és Nagy Gergely részére adott czímereslevelének
fényképe. — 2. 1606. aug. 1. Kassa. Bocskay Istvánnak a Saigi
család részére adott czímereslevelének és czímerképének fény-
képe. — 3. 1658. jan. 14. Szatmár. Rákóczi Györgynek Bitori
Szilágyi András részére adott czímereslevelének fényképe.
A szerzemények közül kiemelendők József nádornak az
1804 — 1829, évekből származó 13 db eredeti levele, telve sze-
mélyes vonatkozású adatokkal, melyek a bécsi Gilhofer és Ransch-
burg czégtól vétettek. A letéteményezett levéltárak közül pedig
kiemelendő a báró Perényi család levéltára, mely mintegy 550 db
középkori oklevelet foglal magában.
A lefolyt évnegyedben 91 kutató 17.663 db iratot hasz-
nált. Kikölcsönöztetett 6 térítvényre 140 db irat.
Az új szerzemények feldolgozásán kívül a beérkezett negyed-
évi kötoles példányú gyászjelentések kelteztettek. Folytattatott
a Szarvas-Keiuli Sibrik család, a báró Balassa család és a Berze-
viczy család kakaslomniczi ága levéltárainak rendezése. Megkez-
detett továbbá a családi levéltárak középkori anyagának a törzs-
anyaghoz hasonló czédulázása. E negyedévben a gróf Blogay,
Lippich, Salamon és báró llhédey családok levéltárának közép-
kori anyaga czéduláztatott, folyamatban van jelenleg a Kállay
család levéltárának czédulázása. A Kossuth-iratok rendezése és
útrevidoálása e negyedben szünetelt, mert Kováts László levél-
tári segédőr részben az adminisztrácziónál volt elfoglalva, június
elején történt hivatalos kiküldetése után pedig rendes szabadságát
kezdte meg.
A Magyar Tudományos Akadémia könyvtára 1905-ben 257
A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KÖNYVTÁRA
1905-BEN.
A könyvtári munkálatok a lefolyt évben is rendszeresen folytattattak.
A könyvek köttetése, lajstromozása, a czédula-katalógus készítése az eddigi
módon történt A könyvvásárlásnál és a könyvtár anyagának kiegészítésénél
a könyvtárnokság ez évben is figyelemmel volt a tudományos társulatok kiad-
ványaira és a gyűjteményes munkákra. A diplomatariumok ez évben jelen-
tékenyen szaporodtak.
A könyvtár rendezéséről a következő adatok tanúskodnak. A rendezett
tudományszakok száma 54; ezek 73,048 munkát foglalnak magukban, és pedig:
Bibliograpbia 1267, Encyklopaedia 155, Philosophia 1677, Mythologia 123,
Theologia 4869, Paedagogia 2047, Széptudomány 944, Anthropologia 538,
Jogtudomány 1347, Magyar Jogtudomány 1892, Politika 2836, Magyar Politika
2359, Magyar országgyűlés 95, Történelem 6315, Magyar Történelem 3280, Életírás
3268, Földrajz 1113, Magyar Földrajz 574, Térképek 930, Utazás 1365, Statisztika
813, Schematismus 288, Haditudomány 1047, Régészet 1508, Éremtudomány 241,
Mathematika és csillagászat 1243, Természettudomány 249, Természettan 1031,
Vegytan 469, Természetrajz 137, Állattan 739, Növénytan 460, Ásvány- és
földtan 580, Gazdaságtan 4740, Orvostudomány 2590, Nyelvtudomány 2282,
Classica-pbilologia 891, Görög irodalom 899, Latin irodalom 958, Új latin
irodalom 827, Magyar nyelvészet 608, Régi magyar irodalom 662, Magyar
irodalom 4986, Germán irodalmak 1971, Franczia irodalom 1066, Olasz iro-
dalom 281, Szláv irodalmak 483, Keleti irodalom 1940, Incunabulum 400,
Akadémiák és Társulatok kiadványai 634, Magyar Akadémia kiadványai 386,
Magyar folyóiratok 400, Külföldi folyóiratok 206, Bolyaiana 39.
1904-ben a rendezett munkák száma 71,604-et tett ki. A lefolyt évben
mintegy 1450 munkáról készült a szakkatalógus és általános czédula-katalogus
számára czimmás.
A szakkatalógus áll 113 kötetből 48 czédulatokból. Az általános és czédula-
katalogus 169 tokban van elhelyezve.
A könyvtár gyarapodása a járulék-napló kimutatása szerint a következő :
Vétel útján 414 mű, 806 kötetben, 213 füzetben. Köteles példányként 329
nyomda 9146 művet 2111 kötetben, 7689 füzetben 528 zeneművet 22 kötetben,
613 füzetben, továbbá 131 lapra terjedő 83 térképet küldött be. 225 Aka-
démiától és tudományos társulattól 873 mű 554 kötetben, 779 füzetben
érkezett a könyvtárba.
Ajándékképen Ráth György nagybecsű gyűjteményén kívül (melyről
lásd Akad. Értesítő 1905, 572. 1.) 199 művel, 90 kötetben, 137 füzetben gyara-
podott a könyvtár. Az Akadémia saját kiadványaiból 37 művet 64 kötetben.
31 füzetben kapott. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministerium 173
iskolai értesítőt ajándékozott a könyvtárnak.
A könyvtár olvasótermében a lefolyt évben 8420 olvasó 12393 müvet
használt, míg házi használatra 128 kölcsönző 743 művet vett ki a köny vtárbó 1.
Magyar Könyvszemle. 1906. III. füzet. 18
258 A szegedi Somogyi-könyvtár állapota az 1905. évben
A kézirattár rendezése, illetőleg a régi, hiányos czímjegyzéknek tel-
jesebbel és részletesebbel való fölcserélése megkezdődött. A 30 szak közül
egy szaknak katalógusa részben, nyolczé meg csaknem teljesen elkészült.
A Könyvészet czímű szaknak 61 kötetéből 134 czédulán 261 kéziratczím,
M. írod. Régi és újabb írók kéziratai czímű szaknak 282 kötetéből 691 czédulán
2064 kéziratczím, a Történelem, Földleírás czímű szaknak 43 kötetéből 86 czédu-
lán, 14-5 kéziratczím, az Egyház és Bölcselet czímű szaknak 156 kötetéből
230 czédulán, 439 kéziratczím, az Orvostan czímű szaknak 41 kötetéből 57
czédulán 142 kéziratczím, az Ipar, Kereskedelem és Gazdaság czímű szaknak
45 kötetéből 56 czédulán 68 kéziratczím, a Hadtudomány czímű szaknak 28
kötetéből 80 czédulán 91 kéziratczím, a Jogtudomány, Általános rész czímű
szaknak 189 kötetéből 228 czédulán 624 kéziratczím jegyeztetett ki. A csak
megkezdett M. írod. Levelezés czímű szaknak 40 kötetéből 2146 czédulán
288 kéziratczím és 1429 levélírótól 6398 levél van megjelölve. Ezekhez járul
még 425 utólapon 569 kéziratczím. Összesen tehát 885 kötetről 4033 czédulán
4691 kézirat- és 6398 levélczím található. A kéziratok czíme mellett külsejök
leírása és tartalmuk megjelölése (a fontosabb leveleké is) figyelemben részesült.
Katalógus készült még a Knauz-nab és CJiassin-nék hagyatékából az Akadé-
miához került kéziratokról, levelekről és gyűjteményekről.
A SZEGEDI SOMOGYI-KÖNYVTÁR ÁLLAPOTA
AZ 1905. ÉVBEN.
A Somogyi-könyvtár 1905. évi gyarapodásáról, használatáról és köz-
érdekű állapotáról Tömörkény István igazgató a következő jelentésben szá-
mol be :
Az 1905. január 1-től 1905. deczember 31-íg terjedő időszakban a könyv-
tári gyarapodás igen kedvező volt s az előző évekhez képest emelkedett. Bár
a beszerzések jó része nagyobb és drágább kiadványokra irányult, az elmúlt
év szaporulata 1092 műre, 2784 kötetre, illetve évfolyamra s 3085 darabra
rug. Ebbe a szaporulatba a városi rendszeres költséglapon s a 2000 koronás
államsegélyen vásárolt művek, a szegedi kir. főügyészség területén működött
összes nyomdák 1904. évi kötelespéldányai, valamint a külömbőző czímeken
nyert adományok betudva vannak, úgy a Magyar Nemzeti Múzeum igazgató-
sága által évek előtt adományozott hírlapi kettős példányok, s a köteles
nyomdatermékek hírlappéldányaiból nagyobb mennyiség, a mely eddig fel-
dolgozva nem volt, úgy hogy magában a hírlaposztályban mint új szaporulat
103 hírlap, 391 évfolyam, 534 darabbal jelentkezik. Alapítványi tagilletménykép
a Kir. Magyar Természettudományi Társulat, a Magyar Történeti Társulat, a
Magyar Numizmatikai Egyesület, a Szent-István-Társaság, az Országos Magyar
Képzőművészeti Egyesület, a Kisfaludy-Társaság, a Dugonics-Társaság ide
vonatkozó kiadványai érkeztek. Adományokat tettek az érkezés rendjében
fölsorolt következő hivatalok, társulatok és intézetek: Magyar Tudományos
A szegedi Somogyi-könyvtár állapota az 1905. évben
259
Akadémia, a szegedvárosi tanács, a Magyar Mérnök és Építész Egylet, Sopron-
vármegye és Sopron sz. kir. város régészeti társulata, a Magyar kir. Földtani
Intézet, a Magyar Földrajzi Társaság, az Országos Régészeti és Embertani
Társulat, Kassa sz. kir. város, a Múzeumok és Könyvtárak Orsz. Főfelügyelősége,
a m. kir. központi statisztikai hivatal, a szegedi kereskedelmi és iparkamara, a
Magyarhoni Földtani Társulat, a földmivelésügyi m. kir. minisztérium, a
Magyar Nemzeti Múzeum, a m. kir. igazságügyi minisztérium, az Abauj-
Tornavármegyei Közművelődési Egyesület, a budapesti kir. tudomány-egye-
temi könyvtár, a vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztérium, az Erdélyi
Országos Múzeum, a székesfővárosi statisztikai hivatal, Pécs sz. kir. város
tanácsa, a kereskedelemügyi m. kir. minisztérium, a Magyar Orvosok és Ter-
mészetvizsgálók állandó központi választmánya, az Erdélyi Múzeum-Egylet,
a m. kir. belügyi minisztérium, a Magyar Omithologiai Központ, a szegedi
önkéntes tűzoltó testület, Debreczen sz. kir. város tanácsa, a Tiszafüredi Múzeum,
a Csongrádvármegyei Történelmi és Régészeti Társulat, a szegedi kegyesrendi
tárház. Ezenfelül adományaikkal gyarapították a könyvtárt: dr. Lipcsey Ádám
(Budapest), Csapó Vilmos, Führer Miklós (Budapest), dr. Kardos Samu
(Debreczen), Harcz Lajos, dr. Márki Sándor (Kolozsvár), Kállay Albert, Tóth
Mike (Kalocsa), Halácsy Antal (Budapest), dr. Cserni Béla (Gyulafejérvár),
dr. Fraknói Vilmos (Budapest), Tömörkény István, Móra Ferencz, Bödő János
{Mohács), dr. Löw Lóránt (Budapest), dr. Horváth János (Budapest), Baranyay
Zoltán, Traut B. és Társa, Mersich Adorján, Mauks Ernő, dr. Rudolfi József,
Milleker Bódog (Versecz), Kunváry Fülöp (Budapest), Fail Jagelló, dr. Singer
Mátyás (Bécs), dr. Czimer Károly, Marosi Arnold (Pécs), Zerkovitz Emil
(Budapest), Havass Rezső (Budapest), Szávics Miklós, Darnay Kálmán (Sümeg),
Varga Mihály (Csongrád-Csany).
A gyarapodáshoz képest a Somogyi-könyvtár czí m tározó tt és beosztott
állománya szakonként fölsorolva az alábbi:
Szak és alszak
Ősnyomtatvány (magyar és idegen)
Vallástudomány (6 alszak)
Jogtudomány (8 alszak) _ ... „
Államtudomány (5 alszak)
Orvostudomány (6 alszak)
Mathematika és természettudomány (5
alszak)
Bölcsészet, nyelv- és széptudomány (3
alszak) ~
Történelem és földrajz (9 alszak)
Nyelvészet és szépirodalom (6 alszak)
Vegyes (6 alszak)
Hírlapok (3 alszak)
1905. deczember 31-én
mű
185
7.178
2.646
1.279
1.368
2.910
3.226
6.552
5.158
1.160
643
kötet
204
12.722
4.668
2.343
2.415
5.095
5.453
12.945
10.027
7.958
3.191
darab
175
11.314
4.271
2.186
2.227
4.788
5.070
12.290
8.924
7.673
4.303
Összesen ... 32.305 67.321 63.221
18*
260
A szegedi Somogyi-könyvtár állapota az 1905. évben
A túloldalon kimutatott számból a Somogyi Károly alapítótól átvett
törzskönyvtár 20.370 műből s e művek 43.701 kötetéből állott Az azóta való
szaporodás 11.935 mű 26.620 kötetben.
A lefolyt évben 269 mű 639 kötetben került kötés alá. A bekötéseket
a város szerződéses könyvkötője végezte 827*03 kor. költségen.
A könyvtárhasználó látogatók számát a folyó évben az alábbi havon-
kinti és számszerinti adatok mutatják:
Hónap
Olvasók száma
összesen , napi átlag
Januárius
Februári us M ... «
Márczius ~ ^
Április _ ...
Május .. _ ...
Június _ «.
Szeptember ' ...
Október
November „ ...
Deczember
összesen :
1 Belefoglalva 65 szüneti olvasó is.
1.265
1.180
1.186
720
670
268
1.210
1.762
1.583
1.188
11.032
52-70
45*38
45-61
37-88
2481
14-00
48-40
67-76
6332
62-52
46-73
Napi szám
leg- | lep-
nagyobb ' kisebb
I
101
84
77
66
56
17
88
116
110
116
15
33
23
15
10
6
11
35
36
35
A 11.032 olvasó összesen 12.855 művet használt. Az olvasók közt tár-
sadalmi állás és foglalkozás szerint volt 303 nő, 2 lelkész, 329 tanár és
tanító, 8814 tanuló a középiskolák felsőbb osztályaiból, 34 író, 46 művész.
636 ügyvéd, 81 katona, 28 törvényhatósági, 81 állami, 123 magánhivatalnok.
72 orvos, 5 gyógyszerész, 2 birtokos, 16 gazdatiszt, 102 építész és műiparos.
203 kereskedő, 174 magánzó.
Az olvasók közül az esti 6 órai időn túl eső hivatali szolgálat alatt
2373-an használták a könyvtárt.
Az 1905. évi szaporulat a járuléknaplóba bevezetve, czímtározva, beosztva,
az alszakok leltáraiba beírva s e leltárak lezárva vannak. Szaporulati kimu-
tatás alszakok szerint is készült. A könyvezédulák a czímtárakba be vannak
osztva. A járuléknapló tételszáma 120 í.
A hírlaposztály az intézeti épület második emeletéről még az év elején
a földszintre helyeztetett át, a hol megfelelő helyiség áll rendelkezésére. Itt
hely is van elég, minélfogva lehetővé vált a még nem rendezett hírlapi anyag
feldolgozása, a mi mintegy negyedévi munkát adott.
Az 18?y-iki katasztrófa évfordulója alkalmából a múzeum nagyter-
mében kiállította a könyvtár a birtokában levő árvíz-fényképeket, s az árvíz
előtti Szeged terei és utczáiról való felvételeket.
 szegedi Somogyi-könyvtár állapota az 1905. évben 261
Az orsz. főfelügyelőség kívánatára a köteles példányok anyagáról nyolcz
évre visszamenőleg részletes statisztika készült. Ugyancsak a főfelügyelőség
már a múlt évben kívánta a könyvtár többes példányai jegyzékének össze-
állítását, a mi akkor személyzethiány miatt elmaradt s csak a folyó évben
készülhetett el. Rendes czédulaczímtárt készítettünk róla s ennek alapján
betűsoros czímjegyzéket a főfelügyelőség részére. Miután a többespéldányok
között több odatévedt olyan mű is volt, a mely a könyvtár anyagából hiány-
zott, minden egyes művet a czím tarozás alkalmával össze kellett előbb
hasonlítani a könyvtári anyaggal. Ez a munkát lassította, de a könyvtári
anyagot 61 müvei szaporította. A többespéldányok anyaga 1865 mű. A róluk
készített czímjegyzékért s az 1898—1904. évi köteles példányok táblázatos
kimutatásáért a múzeumok és könyvtárak orsz. főfelügyelősége 812/1905.
szám alatt őszinte elismerését nyilvánította.
A könyvtár iktató-könyvébe, illetve irattárába az év folyamán 360 ügy-
irat érkezett, a melyek az ez idő szerint még el nem intézhetők kivételéve
elintézve vannak.
A könyvtár-bizottság a lefolyt évben 7 ülést tartott, úgymint január 19,
február 7, márczius 10, ápril 27, június 28, augusztus 19-én és október 16-án.
Az országos főfelügyelőség részéről dr. Fejérpataky László orsz. fel-
ügyelő szemlélte meg a könyvtárt június hó 20-án, a könyvtár-bizottság
részéről Homor István bizottsági tag tartott a Somogyi-féle törzsanyag láda-
lajstromai alapján könyvtárvizsgálatot.
SZAKIRODALOM.
R. Sabbadini: Le scoperte dei codici latini e greci m
secoli XIV e XV. (Biblioteca storica dd rinascimento. Diretta
da F. P. Luiso. Vol II) Firenze, 1905. G. G. Sansoni. 8° IX,
233 1. Ára 5 lira.
Remigio Sabbadininák, a renaissance-kor tudós kutatójának
jelen munkája, mely a XIV. és XV. században felfedezett görög
és latin kódexekről szól, egyaránt érdekli a nyelvészeket és a
bibliográfusokat. Szerző eredetileg csupán a klasszikus latinság-
nak a XV. században felfedezett műveire akart szorítkozni, de a
kutatás közben összegyűlt anyag gazdagsága folytán megváltoz-
tatta tervét s dolgozata kereteit a XIV. század elejéig kiterjesztve,
a görög s keresztény latin írókat is belevonta tárgyalása körébe.
Részünkről, a munka egy olasz ismertetőjével,1 csak szerencsét
kívánhatunk a szerző ezen utólagos elhatározásáért, > mivel csak
kevesen, vagy talán senki sem lenne abban a helyzetben, hogy
akkora hozzáértéssel tárgyalja e tudományos tárgyat, a mennyivel
Sabbadini kétségkívül rendelkezik, tekintve ismereteit a történelem
terén, a filológiai tudományban való jártasságát általában, a latin-
ban különösen, s tekintve mindenekelőtt hosszú készülődését, a
midőn éveken keresztül vándorolt levéltárról levéltárra, könyv-
tárról könyvtárra a legcsekélyebb fáradság jele nélkül.«
Sabbadini müve tizenegy fejezetből áll s kronologikus sor-
rendben dolgozza fel a gazdag s érdekes anyagot. Az első fejezet
a XIV. század első felében működött, kevésbbé ismeretes veronai
kutatókkal foglalkozik, míg a második a firenzei triász czímen
Petrarca, Boccaccio s Salutatiwdk a kéziratok felfedezése körül
szerzett érdemeit méltatja. A harmadik fejezet (43—71 11.) mint-
egy hatalmas közbetoldás gyanánt a XV. században felfedezett
görög kódexekről adva számot, a negyedikben szerzőnk ismét fel-
veszi az elejtett fonalat s a constanzai zsinat (1415 — 1417) alatt
napfényre került latin kéziratokról beszél. A következő két fejezet
az 1420-tól 14;K)-ig terjedő időközben felfedezett kódexeket tár-
1 Rivista delle Biblioteche e degli Archivi. XVTI. évf. 1. sz. 10—11. 1.
Szakirodalom 263
gyalja, egymástól külön választva az olaszországi s külföldi kuta-
tásokat. Á VII. fejezet a baseli zsinat (1432—1440) idejében nap-
fényre hozott kódexeket ismerteti, a nyolczadik a névtelen fel-
fedezőkkel foglalkozik, míg a kilenczedik a XV. sz. második
felében eszközölt utolsó kutatásokat, köztük a bobbiói apátság
nagy leletét (1493) öleli fel. Végül a két utolsó fejezet a hamisít-
ványok s a XV. századi gyűjtemények és könyvtárak ismertetését
nyújtja az olvasónak. A kötetet egy »rispilogo e conclusione« felírású
szakasz záija be, mely az eredmények összefoglalására törekszik.
Sabbadininsk a tartalmas kötetben letett eredményeit a
következőkben ismertetjük. A klasszikus kéziratok vizsgálata első-
nek Veronában kezd szélesebb keretek közt jelentkezni a XIV. szá-
zad első felében; de ez inkább névtelen hősök együttes munkál-
kodásában nyilatkozott meg, kiknek sorából csupán Guglielmo da
Pastrengo (f 1363) alakja válik ki, mint Petrarca egyik levelező
társa s kiknek felfedezései között Catullus kézirata érdemel
figyelmet. A szó teljes értelmében vett kutató első képviselője
Petrarca s mellette Boccaccio alakjában jelentkezik. Ezek elseje
nemcsak közvetlen firenzei utódai, főként Salutati, kellő méltány-
lásában részesült, hanem napjainkban is megfelelő világításba
került. Kevésbbé szerencsésnek mondható e tekintetben a Deca-
merone hírneves szerzője, kinek elbeszélő tehetségét csodálva,
filológiai érdemei kellő megvilágításáról a modern kritika szinte
megfeledkezett
A kézirat-felfedező klasszikus alakja azonban Poggio, a ki
nagy szerencséjét a constanzai zsinatnak köszönheti, mely lehetővé
tette neki az Alpokon túli kolostorok átkutatását. Az ő érdeme,
hogy a szt.-galleni apátság, valamint számos közeli s távoli fran-
czia meg német monostor közkincscsé tették az új és fontos
müvek hosszú és becses sorozatát, melyek közül csak Cicerónak
tíz, addig ismeretlen beszédét, Valerius Flaccus Argonauticáját s
a teljes Quintilianusí említjük meg. Hasonlóan jó hatással volt a
kéziratok felkutatására a baseli zsinat, melynek tartama alatt
főként a görög irodalmi kutatásairól híres Giovanni Aurispa vált
ki eredményes munkásságával. Ugyanez idötájt fejtette ki huma-
nisztikus működését a Curanus .név alatt ismeretes Krebs
(Cliryfftz) Miklós, későbbi brixeni püspök és bibornok. Első fon-
tosabb felfedezése az Orsini neve alatt ismeretes Ptautut-kódex
(jelenleg: cod. Vatic. 3870. XII. sz.). mely a költő 12, eddig
ismeretlen vígjátékát is tartalmazza, a már ismert 8 darabon
kívül. Ugyancsak ő fedezte fel Senecán&k Suasoriae et contro-
versiae ez. müvét, Dracontius Laudes Dei-jét. Pnhlilius Syrus Sen-
tentiae-it stb.
A század második felének kéziratkutatói közt tisztes helyet
tölt be Enoch (TAscoli, a Tacitus három kisebb müvét, a Uer-
264 Szakirodalom
mániát, az Agricolát és a Dialógust tartalmazó egyetlen kódex
felfedezője, továbbá az éles eszű Poliziano s a szerencsés kezű
Giorgio Merula, a kinek vezetése mellett födöztettek fel a hires
bobbiói kéziratok az 1493. év utolsó hónapjaiban.
A görög kéziratok felfedezői közül megemlítendő Quarino.
Aurispa és Filelfo, a kik olasz létükre görög földön keresték a
kódexeket s egy görög ember, Lascari János, mindközt a leg-
szorgalmasabb és legtermékenyebb.
A XIV. és XV. században felmerült hamisítványokat illető-
leg Sabbadini azt bizonyítgatja, hogy azok jórésze nem határo-
zott csalási szándéknak köszöni eredetét. Részben retorikai gya-
korlatok, melyeket a humanizmus szellemétől túltelített szerzőik
ellatinosított név alatt közöltek, Giovamiiból Jovianust, Rossi-
ból Rubeus-t, vagy Rufm-t stb. csinálva, részben antik művek-
ben található idézetek vagy elbeszélések alapján több-kevesebb
jóhiszeműséggel megszerkesztett iratok, főként levelek. így vonat-
tak ki Suetonius Horatius-életrajzából Augiistusnak a nagy óda-
költőhöz írt levelei, így Titus Livius történeti könyveiből Tarqai-
nius Superbus levele Vittelius- és Aquüiushoz vagy a római
szenátusé Porsenához stb. Inkább a tréfa jellegét viseli magán
Leon Battista Alberti eljárása, a ki 1426-ban Philodoxeos cziniü,
saját, latin nyelvű, drámáját Lepidos néven adta ki, azt állítva
felőle, hogy egy régi kódexből böngészte ki. Csínyjét önmaga
fedezte fel a nyilvánosság előtt, a mi nem gátolt meg némelyeket
abban, hogy azt továbbra is római korabeli irodalomtörténeti
emléknek tartsák s mint ilyent 1588-ban nyomtatásban is kiadják.
Határozottan csalási szándékból készültek ellenben Papirius: De
situ Reatino, Messála : De progenie sua et regiminibus Romae s
főként az a 17 kisebb műből álló gyiytemény, mely 1498-ban nyom-
tatásban is megjelent Berosus Babylonensis, Mirsüus Lesbiw,
Archilochus, Philo, Xenoylwn, Porcins Cato, C. Sempronins.
Fabius Pictor, Antonius Pius s hasonló más jóhangzású, de
részben költött nevek alatt. Különösen e gyűjteményes munka
nagy sikere adott tápot az Olaszországban a XVI. és XVII. szá-
zadban kiváltkép elharapódzott hamisítványok felburjánzásának.
A keresés és felfedezés munkájával párhuzamosan haladt a
kéziratok összegyűjtésének és megőrzésének eszméje. A példa
Niccoló Niccolitői indult ki, a ki jó félezer kódexet hordott össze,
melyeket aztán 1436 (= 1437) jan. 22-én kelt végrendeletével a
szent Márkról nevezett kolostornak hagyott. Példáját legelsőnek
Cosimo de Medici követte, a ki már 1418-ban mintegy 70 kötet-
nek volt birtokosa: ezzel vetve meg alapját a majdan világhírű
gyűjteménynek. Tommaso Fregoso (Sazzana), Giovanni Corvini
(Milano), Paolo Guinigi (Lucca) s főként Sicco Polenton (Hadova)
szintén jónevü, lelkes bibliofilek voltak: valamennyien a XV. szá-
Szakirodalom 265
zad első feléből. A XV. század folyamán Itáliában keletkezett
könyvtárak közül felemlítjük még Piacentino bibornok teológiai
könyvtárát, Battista Panetti 700-nál több kötetből álló ferrarai
gyűjteményét, melyet a szent Pálról nevezett karmelita kolostorra
hagyott, Lodovico Oarsi és Niccolö Abergati bibornokét Bologná-
ban, a Trivulzio család bibliotékáját Milanóban s Ippolita Sforza
herczegnő válogatott kódex-gyüjteményét. Rómában a Delia Roveré
család s főként a veronai származású Agostino Maffei, Toscaná-
ban Zomino és Mattia Lupi, s Firenzében Bartolomeo Lapacci,
<iuglielmo Becchi, Piero de Pazzi s számos más főúr és egyházi
személyiség gyűjteménye szolgálta a humanista törekvéseket. Kéz-
iratai fényére s nagy számára mindezeket felülmulta Lorenzo il
Magnifico de' Medici remek gyiyteménye, melyben a latin kódexek
száma meghaladta a négyszázat.
Az olasz könyvtárak mellett szerző, bár csak röviden, meg-
emlékezik a többi nemzetek hasonló gyűjteményeiről is. Első
sorban a magyarországiakról, Vitéz János esztergomi érsek, Csez-
miczei János pécsi és Hasznos György kalocsai püspökök gyűj-
teményeit emelve ki, míg Mátyás király budai könyvtáráról a
fejezet végén alig négy, semmit mondó sorban végez. Azt hisszük
nem csalódunk, ha e szűkszavú elbánás okát a Korvina kéziratai-
nak filológiai szempontból csekély értékében keressük. Ugyancsak
röviden, alig harmadfél oldalon végez Sabbadini az angol, fran-
czia és spanyol bibliofilekkel, nevük s néhány közismert adat fel-
sorolásánál alig nyújtva egyebet.
Sabbadini munkája, ezen kissé elsietett utolsó fejezet daczára,
nemcsak a filológia s kéziratisme eddigi eredményeinek igen ala-
pos összefoglalása, hanem az új adatoknak is oly bőséges tárháza,
hogy az bátran a renaissance-kor tanulmányozóinak nélkülöz-
hetetlen segédkönyvei közé sorozható. G. P.
Edmond La Touche Armstrong, M. A. LL. B. : The
book of the public library, museums and national gallery of
Victoria. 1856—1906. Melbourne, 1906. Ford. E. Son. 8°. 4, 135
1. 10 képmelléklettel.
A legifjabb világrész legvirágzóbb tartományának, az ausz-
tráliai Victoria-államnak melbournei könyvtára s a vele kapcso-
latos két múzeum és nemzeti képtár az idén ülte meg félszázados
jubileumát. Edmond La Touche Armstrong főkönyvtáros ez évfor-
dulót csinos kiadványnyal tette emlékezetessé, melyben krono-
logikus sorrendben, évről-évre elmondja az intézet történetét, majd
pedig az annak létesítésénél s vezetésénél kitűnt férfiak életrajzá-
val szolgál. Számos kép, mely a vezető embereket, meg a könyv-
tár egykori s jelenlegi pompás, görögstílü épületét örökíti meg,
tarkítja a csinos kiállítású kötetet, mely tipográfiai szempontból
266 Szakirodalom
becsületére válik az ausztráliai nyomdaiparnak. Azt hiszem, nem
lesz érdektelen megismerni annak az intézménynek dióhéjba fog-
lalt történetét, mely első sorban hatott oda, hogy az alig hatvan
év előtt még angol fegyenczek számkivetési helyéül szolgáló
Victoria-tartomány ma már a földgömb legműveltebb államai közé
tartozik, hol a korcsmákat háttérbe szorító nyilvános olvasó-
szobák — György Aladár szerint — a kulturpolitikusok gyö-
nyörűségei.
Kitől indult ki Victoria-államban a nyilvános könyvtár esz-
méje, az Armstrong szerint valószínűleg sohasem lesz minden
kétséget kizáró módon megállapítható. Hugh Culling Eardley
Childers, a fiatal kolónia kormányzóságának egyik tagja azt
állítja, hogy ő keltette fel e gondolatot az akkori kormányzóban,
Latróbe úrban, a ki, mint az irodalom kedvelője, lelkesedéssel
karolta fel az eszmét. Az ő fáradozásának köszönhető, hogy 1853
január 20-án keresztül ment az a törvényjavaslat, mely a könyvtár-
épület emelésére s alapbeszerzésekre 13.000 fontot irányzott elő.
Ugyanez év július 20-án alakult meg az első könyvtár-bizottság,
mely Justice Barry, később Sir Redmond Barry ügyvéddel, illetve
bíróval, az élén öt tagból állt. A bizottság első ülésein a telekkérdéssel,
az alapbeszerzések módozatainak megállapításával s az építkezési
pályadíj kitűzésével foglalkozott A pályázatból, mely 1854. jan.
16-án dőlt el, Joseph Reed került ki győztesen s a könyvtár első,
egyemeletes épülete, alig 8000 kötetnyi befogadóképességgel az ő
tervei alapján épült. Az alapkő letétele a kormányzó közreműkö-
désével, fényes ünnepség keretei között történt, 1854. júl. 3-án.
Maga a könyvtár 1856. február 11-én adatott át a közhasználat-
nak s megnyitásakor 3846 kötetet tartalmazott. A könyvtár-
bizottság által megállapított könyvtárszabályzat, mely még ma is
érvényben van, a lehető legegyszerűbb s a képzelhető legliberár
lisabb. A könyvtár olvasótermét bármely 14-ik évét betöltött
személy használhatja, még pedig minden belépőjegy vagy kezes-
ség nélkül. A könyvtáron kívül nem kölcsönöztek ki könyveket s
azok beürkálása, vagy megrongálása szigorúan tiltva volt Az
olvasóterem október 1-től április végéig d. e. 10 órától d. u. 4-ig.
ezentúl pedig d. e. 9-től d. u. 5-ig állott nyitva; de miután az
épületbe május vége felé a gázvilágítást is bevezették, az olvasó-
termet esti 9 óráig tartották nyitva. A könyvtár első alkalma-
zottja a portás volt, a kihez csakhamar egy irnok s a könyvtáros
járult, az utóbbi 500 £ évi fizetéssel és lakbérrel javadalmazva.
Két év múlva már felmerült egy alkönyvtáros alkalmazta-
tásának s az épület kibővítésének a szüksége; ez utóbbi czélra
20.000 £-ot szavazott meg a parlament. Az épület kibővítését
nemcsak a könyvtári anyag felgyülemlése tette szükségessé, hanem
annak a tervnek a megvalósítása is, hogy a könyvtár egyéb
Szakirodalom 267
múzeumi osztályokkal hozassék kapcsolatba. 1858-ban tartották
meg az első könyvtári reviziót, melyen megállapították, hogy a
liberális használati módozat daczára két és fél év alatt csupán
11 könyvet loptak el s három kötetet rongáltak meg, míg 41
kötet a nagy használat folytán rongálódott meg.
1859-ben a könyvtár-bizottság Barry elnök kezdésére nagy-
fontosságú i\jításra határozta el magát. Ekkor hozták be Ausz-
tráliába azt az azóta »vándorkönyvtárak« czímen az egész czi-
vilizált világban elterjedt intézményt, mely mindmáig a victoriai
könyvtárak egyik legfontosabb tényezője. Egyelőre 500 kötetet
szereztek be, melyet 10 egyenlő részre osztva külön szekrény-
kékben bocsátottak a környékbeli községek rendelkezésére. A bizott-
ság a kölcsönvevő községekkel szemben kikötötte a gyűjtemények
nyilvánosságát, az elhelyezésükre szolgáló épületek tűzkár elleni
biztosítását, az anyagi felelősséget s a szállítási költségek fede-
zését E feltételek elfogadtatván, 1860-ban bocsáttattak útnak az
első vándorkönyvtárak.
Időközben a már kibővített anyaintézet is rohamosan fej-
lődött. 1861-ben 22.000, 1862-ben 27.000 volt a katalogizált
kötetek száma; 1864-ben nyílt meg a képtár s ezzel kapcsolat-
ban a victoriai festők első kiállítása. 1865-ben a könyvtár állo-
mánya 38.000 darabra rúgott. E szép szám azonban korántsem
elégítette ki a könyvtár-bizottságot, mely a szaporulat fokozására
a következő tervet eszelte ki: »Minden olyan angolországi nyom-
tatvány, melynek egy példányát a kiadó a melbournei könyvtár-
ban letétbe helyezi, biztosítja részére Victoria-állam területére a
kiadói jogokat, viszont a victoriai kiadók letétéi a British Museum-
ban a nagybritanniai szerzői jog megszerzésével járnak«. Sajnos ez
az életrevaló terv sohasem valósulhatott meg s így a könyvtár
gyarapodásában továbbra is a maga pénzügyi forrásaira, valamint
az esetleges ajándékozók nagylelkűségére volt utalva. 1870-ben a
könyvtári és múzeumi bizottság szélesebb alapokon újjá szervez-
tetvén, ismét átrevideálták a könyvanyagot s a 13 évi használat
alatt felmerült összes hiány 182 kötetben állapíttatott meg,
melyek javarésze tankönyv, vagy szépirodalmi mü volt. A könyv-
tár és vele kapcsolatos muzeális intézmények további történeté-
ben a főeseményeket az épület folytonos kibővítése s az anyag,
meg kezelő személyzet tudatos szaporítása szolgáltatják. A könyv-
tári és múzeumi bizottság s a kormány közti hatásköri súrlódá-
sok pedig több érdekes kanapépörre vezettek, melyek közül
kuriozumképen felemlítünk néhányat a legjellemzőbbek sorából.
így 1871-ben egy W. M. K. Yale nevű képviselő az ország-
gyűlésen tiltakozott az ellen, hogy a könyvtár bejáróját hat magán-
czímer disziti s azzal a javaslattal állott elő, hogy a kormány
szüntesse be a fizetéseket mindaddig, míg ez az ország tekin-
268 . Szakirodalom
télyét sértő állapot kellő orvoslásra nem talál Sir Redmond
Barry, az egyik czimer tulajdonosa, hosszú memorandumban
tiltakozott e javaslat ellen, antik példákkal támogatva az első
könyvtár-bizottság tagjainak azt a jogát, hogy czímerük alkalma-
zásával örökítsék meg a közintézmény létesítése körül kifejtett
-érdemeiket. Memorandumát úgy látszik az akkori bizottság is
magáévá tette: legalább a hat kifogásolt czimer ma is ott díszlik
az anya-épület bejárója felett. Barry emlékét különben a kor-
társaknál hálásabb utódok szembetűnőbb módon is megörökítet-
ték: az újabban épített épületszárnyak egyikét róla nevezték el s
a mi Nemzeti Múzeumunk főbejárójára emlékeztető új görög-
stílü homlokzat előtt hatalmas bronz szobrot emeltek neki.
Egy másik érdekes, mert az angol-szász fajt kiválóan jel-
lemző epizód 1883-ban játszódott le. A bizottság ez év áprilisá-
ban ugyanis elhatározta, hogy májustól kezdődőleg gyűjteményeit
d. u. félkettőtől 5 óráig vasárnapokon is megnyitja a nagyközön-
ség előtt s e látszólag ártatlan s alapjában üdvös intézkedésével
valóságos po/gárháborút okozott. A lakosság két pártra szakadt s
legott megalakította úgy a >Su?iday liberation society «-t, mely a
bizottság érdekében ülésezett, mint a »Sunday observenceleague*-l
a mely viszont hatalmas ellendemonstrácziókat rendezett. A parlia-
ment a liga pártjára állott s július 4-iki határozatával beszüntette
a vasárnapi nyitásokat, noha a látogatók száma egy-egy délután
három és hatodfélezer közt váltakozott. A vasárnapi nyitás kér-
dése végleges megoldást csupán 1904-ben nyert, a mikor az ügy
ismét a képviselőház elé került s keresztül is ment. Ez év óta
úgy a múzeumi gyűjtemények, mint a könyvtár olvasóterme
vasárnap d. u. 2-től 5-ig áll a közönség rendelkezésére.
Időközben a gyűjtemények, élükön a könyvtár-osztálylyal
rohamosan fejlődtek tovább. Még 1873-ban külön olvasóterem
nyilt meg az újságok és térképek számára, 1892-ben pedig — egy-
előre 6000 kötettel — külön kikölcsönző osztály létesült, mely-
nek első, bár csonka, évi forgalma 31.000 kötetre rúgott, melynek
használata 5000 személy közt oszlott meg. A kölcsönzőknek —
egy erre a czélra készült mutató segélyével — maguknak kell
megállapítaniuk, hogy a keresett művek nincsenek-e kézben s
csak ezután állíthatják ki az e czélra szolgáló kívánat-lapokat.
A kikölcsönzés időtartama két hétben állapíttatott meg s minden
további napért 3 penny (30 fillér) büntetéspénz fizetendő. Fizeté-
ses kölcsönzők saját szakállukra kapják ki a könyveket, míg az
ingyenes olvasóknak két-két fizető tag jótállását kell megszerezniök.
E szerencsés újítás évével esik össze Victoria-állam pénz-
ügyi politikájának gyökeres megváltozása, melynek folytán a szó-
ban forgó közgyűjteményekkel szemben eddig tanúsított bőkezű-
séget, indokolatlan szűkkeblűség váltotta fel. A pénzmegtakarításra
Szakirodalom 26»
való törekvés 1896-ban érte el tetőfokát, a mikor — a könyvtár
megnyitása óta először — egy shillinget sem szavaztak meg új
beszerzésekre s az összes vásárlás a folyóiratok s már előző meg-
rendelések kifizetéséből állott. Miután ez a lehetetlen állapot már
három éve tartott, a bizottság 1898-ban energikus fellépésével
kivitte az évi javadalom felemelését, sőt a következő évben
7000 f -ot új építkezésekre is kieszközölt. Ez építkezéssel kap-
csolatban újra felállították az azóta már vagy 20.000 kötetre
rugó kölcsönkönyvtárt, még pedig az amerikai tizedes rendszer
alapján. A könyvtár rohamos fejlődését azonban a néhány évig
elhúzódó gazdasági pangás sem tudta hosszasabban megaka-
dályozni: ötvenéves jubileumakor oly eredményekre tekinthet
vissza, a melyekre méltán büszke lehet. Megnyitásakor, 1856-ban,
a könyvtár állománya alig negyedfélezer kötetre rúgott s egy-
emeletes épületkéje mintegy 45 m^nyi területet foglalt el; jelen-
leg, 1906-ban, a kötetek száma meghaladja a negyedmilliót,
míg a beépített terület két holdra emelkedett. Ez a jubileum leg-
szebb monumentuma. 2.
M. Pellechet : Catalogue général des incunables des Biblio-
thèques publiques de France. Tome premier : Abano — Biblia. Tvme
deuxième: B\blia Pauperum — Commandements. Paris, 1897 — 1905.
Alphonse Picard et fils. 8-r. XVIII. 602 ; XVUL, 593. 1.
Folyóiratunk régi tartozását rójuk le, a mikor Pellechet
Mária kisasszonynak, a franczia bibliográfiai törekvések ez első
női apostolának utolsó s részben posthumus munkáját, melynek
első része mé« 1897-ben látott napvilágot, most, a második kötet
megjelenése alkalmából, részletesen megismertetjük olvasóinkkal.
A szóbanforgó nagyszabású munka keletkezése a franczia
közoktatásügyi kormány azon, 1886-ban hozott, intézkedésével
áll kapcsolatban, melylyel ez a franczia nyilvános könyvtárak
tulajdonában lévő ősnyomtatványok általános jegyzékének kiadását
határozta el. Ugyanez évben láttak napvilágot Leopold Delislenek,
az inkunabulum-katalogus létesítésére alakult bizottság elnökének
az ősnyomtatványjegyzék szerkesztése tárgyában kiadott utasításai
is. A munkálat végrehajtásával nevezett bizottság az elnök javas-
latára Pellechet kisasszonyt bizta meg, a ki ily irányú eddigi
munkásságával teljesen bebizonyította erre a munkára való
hivatottságát.
Marie-Louise Catherine Pellechet első bibliográfiai munkája
1883-ban jelent meg * Notes sur les livres liturgiques des dioe-
cèses d'Autun, Chalon et Màcon* czimen, s nem csak a leg-
kiválóbb szakértők, mint D(\«U4e, Picot stb. dicséretét érdemelte
ki vele, hanem a Concours des Antiquités Nationales-on 1885-ben
p-lsö díjat is nyert. Ezt követte 1880-ban a dijoni könyvtár inku-
270 Szakirodalom
nabulumainak jegyzéke, melynek előszavában, a miniszteri rende-
lettel csaknem egyidőben, de talán még azt megelőzve pendítette
meg a Francziaországban található összes inkunabulumok jegyzé-
kének eszméjét.
Ily körülmények között Pellechet kisasszony szívesen fogadta
Delisle ajánlatát, a ki a miniszteri rendeletre beérkezett ősnyom-
tatványjegyzékek helyszíni kiegészítésével s helyesbítésével bízta
meg őt s egyben nagy szerényen kinyilatkoztatta, hogy csupán a
machine de vérifier szerepére fog szorítkozni. De hogy miként
fogta fel ezt a szerepet, azt már első fellépése is mutatja,
melylyel a katalógus előkészítő bizottságánál kivitte, hogy az
eredetileg tervbe vett egyszerű leltári jegyzék helyett, egy a Hain-
féle szempontok szerint készített leirólajstrom készíttessék. Az egész
munkát egymaga akarta elvégezni, még pedig, tekintve fényes
vagyoni helyzetét, teljesen díjtalanul. Javaslatai elfogadása után
Pellechet kisasszony haladéktalanul hozzáfogott a méreteiben
valóban impozáns munkához s 1897 február 7-én már abban a
helyzetben volt, hogy az első kötet előljáró beszédét is aláírhatta.
Pellechet kisasszony ez előszavában kifejtette, hogy czédulái
készítésénél, némi módosítással, Campbell iránynyelveit követte.
Módosításainak legfontosabbika a nyomtatványok második íve
első lapja kezdő sorának közlésében áll, a mi által a hiányos pél-
dányok identifikálását segítette elő. Az egyes inkunabulumok
leírása, miként Campbellnél, nála is két részből áll. Az első a
kiadvány külső leírására szorítkozik s a szerző nevét, a mü
czímét, a nyomatás helyét, a nyomdász nevét s a nyomtatás
keltét, továbbá a lapok számát, a betűk minőségét, a szöveg beosz-
tását, őrjeleket, jelzetet, élő oldalczímet, illusztrácziókat s az alak
megjelölését tartalmazza. Ezt követi, apróbb betűkkel, a részletes
leírás a szövegben előforduló rövidítések lehetőleg hű feltünteté-
sével s az eredetinek sokszor ingadozó s fogyatékos helyesírásával,
de a bibliográfusok által ily esetben használt sic jelzés alkalmazása
nélkül. Hasonlóképen mellőzte szerző a bekezdéseket jelző G jelek
s egyes betűvariansok minucziozus feltüntetését, abból a tisztára
gyakorlati szempontból indulva ki, hogy mindenképen egyszerűsítse
könyvének amúgy is komplikált szedését s ez által lehetőleg
csökkentse a nyomtatásnál elkerülhetetlen sajtóhibák számát.
A kolofonban található évszámjelzést Pellechet kisasszony szintén
felbontatlanul hagyta, mivel ezek megoldását a megfelelő kézi-
könyvek amúgy is mindenki számára lehetővé teszik. Az ősnyom-
tatványok könyvészeti leírását követi a Francziaország különböző
könyvtáraiban található példányok feltüntetése, az illető városok
neve s a könyvek jelzése útján. Az oly példányok, melyeket szerző
saját szemeivel nem látott, f-tel jelöltettek: a legtöbb ilyen
jegy — az első kötetben — a ift^aron-könyvtár anyagánál
Szakirodalom 271
található, melyet a kezelő személyzet — szinte érthetetlen módon —
nem tett hozzáférhetővé a hangyaszorgalmú szerkesztőnek. Szinte
felesleges megjegyeznünk, hogy minden egyes leírt könyv mellé
ki van téve Hain, vagy más specziálisabb jellegű előmunkálat
megfelelő czikkelyének száma, a mi az adatok ellenőrzését mód-
felett megkönnyíti.
PeUechet kisasszony már az első kötet megszerkesztésénél
— saját bevallása szerint — sűrűn igénybe vette M. Louis Pollainnek
közreműködését, a kit 1900 elején, érezvén saját erejének hanyat-
lását, műve esetleges folytatásával és befejezésével is megbízott.
Pollain, a kinek a második kötethez írt előszavából ez ada-
tokat merítjük, elfogadta a nagynevű szerző e megtisztelő fel-
szólítását, de egyúttal többrendbeli módosításokat is hozott
javaslatba, melyeket PeUechet kisasszony készséggel tett magáévá.
A múlt év vége felé megjelent második kötet, Pollain szerkesz-
tésében, már e módosítások figyelembe vételével készült
Pollain mindenekelőtt az inkunabulumok külső leírását
tartalmazó első részt választotta ketté. Az első kikezdésben a szer-
zőkre, czímre, nyomtatásra s keletre vonatkozó adatokat sorolta fel,
még pedig ez utóbbit, ha a kolofonban ó-, illetve középkori
kitételekben szerepelt, zárjel közt a mai időszámításra átszámítva.
A második kikezdésben szerepelnek a kiadás kollacziójára vonat-
kozó adatok u. m. a levelek száma, betűtípusuk minősége, jelzetek .
stb. Ez utóbbiaknál az ívek leveleinek száma is pontosan fel lett
tüntetve, a mi az inkunabulumok lapszáma meghatározásánál
felmerülő nehézségekre való tekintettel, igen üdvös újítás.
A czikkelyeknek a tulajdonképeni könyvészeti leírást tartal-
mazó második része is tetemesen bővült. Azok az aprólékos
körülmények, melyeket PeUechet kisasszony egyszerűség kedvééit
mellőzött, Pollain munkájában — a lehetőséghez képest — minde-
nütt- figyelembe vétettek. így pl. mindig kitüntette, hogy a leírt
levelek számozottak-e vagy sem. A rubrikajelek is mindig re-
produkáltattak, a szöveg tipusai azonban nem hagyattak meg eredeti
változatosságukban, hanem minőségük rövid leírás útján van jelezve.
Különös érdekessége a könyvnek, hogy nemcsak a latin, hanem
a görög szöveg is az eredeti ligaturákkal van leközölve, a mit az
Imprimerie Nationale előzékenysége tett lehetővé. Nagy gondot
fordított továbbá Pollain az ajánló levelek, előljáró beszédek,
egyes alkalmi versek pontos megjelölésére, lehetőleg közölve azok
kezdő s befejező szavait. Igaz, hogy ily módon egyik-másik leíró
czikkely terjedelme kissé megnyúlt, de legalább nagyon megkönnyíti
azok munkáját, a kik a könyvkiadók, meczénások stb. működésére
nézve keresnek adatokat.
A szerzők betűrendjére nézve úgy Pollain, mint már PeUechet
kisasszony is, i/am-nak megszokott, bár kevéssé következetes
272 Szakirodalom
eljárását tette magáévá, számos utalással segítve az ellentmondá-
sokon. Az a körülmény, hogy a katalógus Francziaország összes
közkönyvtáraira kiterjed, igen megnehezítette a lelkes szerzők
munkásságát. Minthogy minden egyes bibliografiiai czikkely
lehetőleg ie\jes példány nyomán készült, szerzőknek sokszor a
nagy külföldi könyvtárak ősnyomtatvány-anyagát is igénybe kellett
venniök, a mi mód nélkül meglassította a katalogizálandó anyag
szétszórtsága folytán amúgy sem könnyű feladatot
Az eddig megjelent két kötet összesen 3088 szám leírását
tartalmazza, melyek közül egyik-másik 10—12 közkönyvtárban
is megvan. Az egész anyag a négy nagy párisi közkönyvtár
ősnyomtatványain kivül 172 vidéki nyilvános könyvtár inkunabu-
lurnait is felöleli, míg az egyetemi s egyéb szakkönyvtárak
anyagát figyelmen kivül hagyja.
A kötetek mintaszerű kiállítása L. Danel lillei sajtóját
dicséri. — s. — l
Wickhoff, Franz: Beschreibendes Verzeichnis der ï&wni-
nirten Handschriften in Oesterreich. L Band Die iUuminirten
Handschriften in Tirol von Hermann Julius Hermann. —
IL Band, Die iUuminirten Handschriften in Salzburg von
Hans Tietze. (Publicationen des Institutes für Oesterreichische
Geschichtsforschung.) Leipzig, 1905. Karl W. Hiersemann. 2-rét,
XVI, 306, 4 1.; 4, 108, 2 1.
Az osztrák közoktatásügyi kormány támogatásával Franz
Wickhoff szerkesztésében nagyszabású vállalat indult meg, mely-
nek czélja az osztrák örökös tartományok közgyűjteményeiben
őrzött illuminait kéziratok leíró jegyzékét bő illusztrácziók kísére-
tében kiadni s ezzel a miniatura festés történetíróinak feladatát
jelentékenyen megkönnyebbíteni. Az egyes kötetek kidolgozását
az osztrák történettudományi intézet végzett tagjai vállalták
magukra.
A kéziratok leírásához oly schema állapíttatott meg, mely
a legfontosabb jellemző tulajdonságok tömör összefoglalását teszi
lehetővé. Miután számos könyvtárban a kéziratoknak nines signa-
turájuk, a szövegközti utalások megkönnyítése czéljából a könyv
margóján a leírt codexek folyó számozással vannak ellátva. Az
egyes darabok kövérebb betűkkel szedett czímsora nemcsak az
illető kézirat rövid czimét s alakját, hanem keletkezési évét vagy
korát, nyelvét s eredeti könyvtári jegyét is tartalmazza. Az ezt
követő petit nyomású rövid leírás a kézirat külső megjelenésével,
a kodoksz anyagával, milliméterekben kifejezett lapméreteivel,
a lapok számával, az írástipus rövid jellemzésével, művészi díszíté-
sével s kötésével foglalkozik. A második dőlt nyomású kikezdés
pedig a festőiskolát s lehetőleg pontos keletkezési időt, esetleg a
Szakirodalom 273
másoló, miniaior s rendelő nevét állapítja meg; végül a kézirat
előző gazdáira s régi szignaturáira vonatkozó adatokat sorolja fel.
A készen előttünk fekvő két kötet elseje Tirol, a másodika
Salzburg ilynemű emlékeinek leírását tartalmazza; az előbbi Her-
mann Julius Hermann, az utóbbi pedig Hans Œïetze tollából.
A tiroli kötet 275 illuminait kéziratról szól, melyek a követ-
kező intézetek közt oszlanak meg : 1. az ambrasi cs. és kir.
kastély; 2. a bozeni ferenczesek könyvtára; 3. a bozeni múzeum-
egyesület; 4. a brixeni egyházmegyei múzeum; 5. a brixeni püspöki
papnevelő könyvtára; 6. a benczések könyvtára Fiecht bei Schwaz-
ban; 7. a muri-griesi benczés kolostor könyvtára Gries bei Bozen-
ban; 8. az innicheni társaskáptalan könyvtára; 9. az innsbrucki
»Ferdinandeum« orsz. múzeum; 10. az innsbrucki szervita-kolQStor;
11. az innsbrucki cs. kir. helytartótanácsi levéltár; 12. az inns-
brucki cs. kir. egyetemi könyvtár; 13. a klauseni kapuczinus zárda
kincstára; 14. a meráni városi múzeum; 15. a neustifti ágostonos
kolostor; 16. a rovestói biblioteca civica és 17. museo civico;
18. a schwazi ferenczrendi zárda könyvtára; 19. a felső innvölgyi
stams-i cziszterczi kolostor könyvtára; 20. az archivio vescoviie
Trientben; 21. a biblioteca vescoviie ugyanott; 22. a trienti biblio-
teca comunale; 23. a trienti székesegyház sekrestyéje; 24. a trienti
biblioteca capitolare ; s végül 25. a wilteni praemontrei kolostor
könyvtára.
A tiroli miniált kéziratok között szerző szerint legrégibb a
105. számú evangéliarium, mely a VIII — IX. században készül-
hetett Freisingben vagy Inichenben s a melyet talán Tassziló bajor
herczeg az inicheni templom alapításakor adományozott a templom
számára; jelenleg az innsbrucki egyetemi könyvtár tulajdona.
A durván festett miniaturák s aranynyal, ezüsttel színezett kezdő-
betűk a korabeli metzi festőiskolához állanak közel. Az érdekes
kötet eredetileg a négy evangélium élén egy-egy egész lapot
betöltő akvarellképet tartalmazott, melyek közül ma már csupán
a Máthét, Lukácsot és Jánost ábrázoló jelenetek vannak meg.
A különböző nemzeti iskolák közül kiváltkép nagy számmal
van a német képviselve, a nélkül, hogy akár a XIIL, akár a XIV.
századi termékek közül csak egy is az átlag fölé emelkednék.
Annál jelentősebbek a XV. század alkotásai. így gyönyörű a Fer-
dinandeum képtárában őrzött tempera festésű pergamenlap, mely
stilizált virágokkal tarkított aranyos indákból font gazdag keret-
ben ábrázolja az erdő mélyén pihenő boldogságos Szüzet, ölében
a gyermek Jézussal, baljában néhány virágszállal. Az istenanya feje
fölött lebegő angyalpár gyöngyökkel kirakott koronát hordoz; alatta
suhan el a Szent Lelket ábrázoló galamb, melyet a magasban
trónoló Atyaisten küld le egyszülött Fiára. A Madonna jobbján
szent Borbála térdepel, imára kulcsolt kezekkel fogadva a kisded
Magyar Könyvszemle. 1906. III. füzet. 19
274 Szakirodalom
által feléje nyújtott virágos galyat; míg baloldalt szent Katalin tér-
deplő alakja látható, lábainál a vértanúságát jelképző kerékkel és
karddal. Kissé lejebb középütt egy harmadik nőalak térdepel, a ki
nem más mint magyarországi szent Erzsébet A b^jos naivitású
festmény sokáig Liberale da Veron neve alatt szerepelt a képtár
katalógusában; majd a veronai származású Stefano da Zet?to-nak
tulajdonították, bárha ennek hiteles műveivel jcsak távoli rokon-
ságban van. Wilhelm Schmidt volt az első (1889), a ki e remekmű
olasz eredetét kétségbe vonva, keletkezési helyét Felsőnémet-
országba tette; újabban (1901) G. Frizzoni a kölni iskola XIV.
századi termékét látja benne és Stephan Lochner hasonló tárgyú
müveivel hozta kapcsolatba. H. J. Herman pedig a XV. század
elején virágzó Herman Wyrich von Wesel iskolájába utalja (VII.
tábla). E remekmű mellett említést érdemelnek a brixeni iskola
XV. századi termékei, melyeket a többi németországi termékekhez
hasonlóan, részben stilizált, részben naturalisztikus virágokkal
díszített spirális indafonadék jellemez. Mint datált darabot, kiemel-
jük e sorozatból azt a brixeni papnevelő könyvtárában őrzött
ivrétü miséskönyvet, melyet Caspar Rautter másolt 1447-ben
Johannes V. Rőttel brixeni püspök számára (18. sz.). Egyetleu, a
fölfeszített Jézust ábrázoló miniaturája erős északnémet hatásra
mutat, alakjainak szögletessége pedig a miniátor járatlanságát
bizonyítja.
A német iskola termékein kívül Tirolban szép számmal talál-
kozunk olaszországi miniátorok munkáival is. Ezek közül kieme-
lendő egy XII. századi felsőolaszországi bibliatöredék a trienti
Biblioteca vescovilében (256. sz.), melynek miniaturái elrendezé-
sük és stilusuk szempontjából a korai középkor mozaikjaira emlé-
keztetnek. Ezenkívül több XIV — XV. századi emlék van lajstro-
mozva, melyek részben a bolognai, részben a lombardiai, velen-
czei, toscanai s veronai iskolákba sorozhatok. Mind közül kiválik
úgy pazar díszével, mint miniatűrjeinek finom rajzával, kitűnő
kompozicziújával s friss színeivel Ippolito L d 'Este bíbornok missa-
léja, mely az innsbrucki egyetemi könyvtár legbecsesebb czimé-
liáihoz sorolható (100. sz.). A Tirolban őrzött miniált kéziratok
ezen legbecsebbike, I. Ippolito bíbornok ferrarai püspöksége idején,
tehát 1508 és 1520 között, közelebbről meghatározva, a század
első tizedében, keletkezett. A kézirat díszítése, egy homályos arany
alapra festett remek keretléczbe foglalt lapnagyságú festményből,
számos gazdag keresztléczből s kisebb bibliai jeleneteket ábrázoló
kezdőbetűkből áll. Műbecsük által főleg a legnagyobb ünnepnapok-
hoz készült képecskék tűnnek ki, melyek, sajnos, csak részben
készültek el. Csinosak az egyszerű, kékkel vagy aranynyal festett
kisméretű inicziálék is. melyekből vörös vagy kék, finom csipké-
hez hasonló arabeszkek ágaznak ki s vonulnak végig a pergamenlapok
Szakirodalom 275
szélein. A diszítményék s képek kivitele három különböző művészre
vezethető vissza, a kiknek kilétét teljes biztonsággal megállapítani
mindez ideig még nem sikerült. Igen valószinü azonban Campori
marchese ama föltevése, hogy Ippolito bíbornok misszaléját épúgy,
mint az ezzel egyidőben L Ercole d'Esté ferrarai herczeg számára
készült breviáriumot Matteo da Milano, Tommaso da Modena és
Ccsare dette Vieze készítették, a kik a herczegi számadáskönyvekben
egy »brevario grande« tételei alatt szerepelnek. Az egész lapot betöltő
czímkép, mely mély perspektivájú dombos táj előterén az ősz-
szakállú Dávid király térdeplő alakját ábrázolja, talán Matteo da
Milano müve, míg a legszebb ornamentikái részletek Cesare dette
Yieze ecselére engednek következtetni.
Ha még megemlítjük, hogy a tiroli gyűjteményekben szórvá-
nyosan németalföldi, hollandi s franczia miniaturákra is akadunk
s ez utóbbiak közül egy a XV. század második felében virágzó
toursi iskola termékeihez sorozható, pompás livre d'tieures-t is
kiemelünk (190. sz.), úgy felsoroltuk mindazt, ami Herman könyvé-
ből különösen megragadhatja az érdeklődők figyelmét.
A második kötet, mely Hans Tietze tollából került ki, 120
illuminait kodeksz leírását tartalmazza Salzburg területéről. E kézira-
tok összesen 5 könyvtár anyagához tartoznak; ezek a Szent -Péter
kolostor, a tanulmányi könyvtár, a Carolino-Augusteum múzeum
s a nonnbergi nemes benedek-rendi nőkolostor, Salzburgban, a
mattsee-i társaskáptalan s végül a michaelbeuerni benczés kolostor
könyvtára.
Miként a Tirolban őrzött kéziratok közt, úgy itt is képviselve
vannak a XIII— XVI. századi német, franczia és olasz iskolák
s főleg ez utóbbinak termékei sorában nem egy figyelemre méltó
darabra akadunk. Külön kiemeljük a Szent-Péter-kolostor egy
XIV. századi ívrétü latin kéziratát (H2 sz.), melynek 118-ik lapján
látható Arbor consanguinitatis Nicolaode Bologna sikerült munkája.
Gazdagon van képviselve a salzburgi kéziratok között továbbá
a helybeli miniatura-festő iskola, mely kétszer érte el a virágzás
korát. Az első korszak a XI. sz. végére s a XII. sz. elejére tehető s
a Szent- Péter-kolostorral függ össze. Ennek legkiválóbb terméke a
Szent-Péter-kolostorban ma is őrzött s 10(>i-re datált folio Anti-
fonárium (80. sz.). 845 lapra terjedő, gazdagon miniált kézirat,
kezdőbetűi nagyrészt kék vagy zöld alapra festett vörös tollrajzpk,
széles szalagfonadékkal, melynek kacskaringói közé részint stilizált,
részint naturalisztikus állat alakok vannak beállítva. A fedöfes-
tékekkel színezett inicziálék a közvetlen utána következő szöveg-
betűkkel egy az egész lapot körülölelő keretbe vannak foglalva,
mely utóbbit tarka virágok, állat- és emberalakok élénkítenek.
A salzburgi iskola másodvirágzása a XIV. század végétől
a XV. sz. második feléig terjed s Bernhard von Rohr érsek meczé-
19*
276 Szakirodalom
náskodásával áll kapcsolatban. E korszak termékein a regensburgi
iskola erős hatása érzik.
E kötet legrégibb darabja a Tractatus Hieronymi de libro
psalmorum ez. kézirat, mely a IX. század elejére tehető frank
munka.
Mindkét kötetet számos szövegközti czinkográfía s több
heliogravűr és szinnyomat díszíti, melyek pompás kivitele az
Angerer és Göschl, illetve Michael Frankenstein bécsi czégek
elismert jóhírére vallanak. u. á.
KÜLFÖLDI FOLYÓIRATOK SZEMLEJE.
Deutsche Literaturzeitung. XXVI. évfolyam. 16 szám. (1906.
április 26.): Albert Nelson. Who's Who in America. 1906/7. (E. P.
Evans.). — 18. szám (május 5.): Katalog der Bibliothek Becher,
Karlsbad. — 19. szám (május 12.): 8. Frankfurter, Unrichtige
Büchertitel. — 20. szám (május 19.): N. Rhodokanakis, Die aethio-
pischen Handschriften der k. k. Hofbibliothek zu Wien. (Hans
Stumme). — 23. szám (június 9.): 0. Zaretzky, Der erste Kölner
Zensurprozess. (Gottfried Zedier). — A. Hortzschansky, Bibliographie
des Bibliotheks- und Buchwesens. 2. Jahrg. 1905. — 24. szám
(június 16.): H. A. L. Degener: Wer ist's? Zeitgenossen-Lexikon.
2. Jahr. 1906. (Theodor Lorenz.) — 25. szám (június 23.): Ver-
zeichnis der Luther-Schriften-Sammlung J. K. Fr. Knaakes. —
26. szám (június 30): Fr. Steffens, Lateinische Palaeographie.
I— III. köt. (Carl Wessely.)
La Bibliofillá. VIII. évfolyam 1. szám. (1906. április.) : G. Lesca:
Postille Foscoliane inédite a Cino da Pistoia. (Első közlemény.) —
E. Vajna de Pava. Di un codice délia collez, del. Comm. Leo S.
Olschi contenente la Sfera del Dati e altre opère italiane dei secoli
XIV e XV e di un codice Laurenziano contenente la Sfera di
Andalô di Negro. (Második közlemény.) — G. Boffito, Saggio di
bibliográfia aeronautica italiana. Genni storici e ristampa d' un raris-
simo trattatello d' aeronautica antica. (Második közlemény.) — 2. szám
(május-június) : Leonardo Olschki, Lorenzo da Ponte libraio e biblio-
filo. — G. Lesca, Postille Foscoliane inédite a Cino da Pistoia.
(Második közlemény.) — E. Vajna de Pava, Di un codice dells
collez, del Comm. Leo S. Olschki contenente la Sfera del Dati e
altre opère italiane dei secoli XIV e XV e di un codice Lauren-
ziano contenente la Sfera di Andal» di Negro. (Harmadik köz-
lemény.) — G. Boffito, Saggio di bibliográfia aeronautica italiana.
Cenni storici e ristampa d' un rarissimo trattatello d' aeronautica
Szakirodalom 277
antica. (Harmadik közlemény.) — E. Celant, Dediche, postule, dichi-
arazioni di proprietà ecc. nei libri a stampa della R. Biblioteca
Angelica di Eoma. (Folytatólagos közlemény.) — Állandó rova-
tok: Notizie. — Pubblicazioni di carattere bibliografico e intorno
alla storia delF arte tipografica. — Vendite pubbliche. — Gataloghi
notevoli. — Bivista delle Biviste. — Necrologio.
Le Bibliographe Moderne. X évfolyam 1 — 2. szám (1906.
január — április.) : Ch. Mortet, La première édition de Virgile
imprimée à Paris (1470 — 1472). — Maurice Lecomte, Pierre-Camille
Le Moine et son fils, archivistes au XVIIIe siècle. — Henri de
Curzon, Bbliographie mozartine. — Troisième assemblée générale
de l'Association des Archivistes français (21 avril 1906); compte
rendu. — Em. Duvernoy, Le recrutement des archivistes départe-
mentaux. — I.-A. Brut ails, Traitement des fonds d'archives par le
sulfure de carbone. — Association des Bibliothécaires français ;
Assemblée générale (22 avril 1906). — Chronique des Archi-
ve s : Prance. Italie. Portugal. — Chronique des bibliothè-
que s : Autriche-Hongrie. États-Unis. France. Italie. — Chroni-
que bibliographique: Une sociéta française de bibliographie.
Institut international de bibliographie sociale. A vent l'invention du
papier. Béponse à la »Revue scientifique.« La question Colomb-
Toschenelli. Bibliographie byronienne. Bibliographie cartographique.
Bibliographie de la musique révolutionnaire. Bibliographie horticole.
Nouvelles bibliographies régionales. Ex- libris franc-comtois. Histoire
de rimprimirïe. — Comptes-rendus et livres nouveaux:
Raymond Gréban, La science historique et les archives notariales
(H. S.). Th. Bussemaker, Verrlag von een voorlooping onderzoek de
Lissabon. Sevilla, Madrid, Escorial, Simancas, en Brüssel naar Archi-
válja belangrijk voor de Geschiedenis van Nedcrland. (H. S.). Joh.
Ax. Almquist. Sveriges bibliografiska Litteratur. (H. S.). Louis D.
Petit, Repertórium der Verhandelingen en Bijdargen betreffende de
Geschiedenis des Vaterlands in Tijdschriften en Mengelwerken toi
op 1900 versehenen. (H. S.) George M. Wrong and H. A. Langton,
Review of historical publications relating to Canada for the year
1904—1905. (H. S.) Albert Hübl, Die Inkunabeln der Bibliothek
des Stifts Schotten in Wien (M. Louis Polain). Konrad Haebler.
Typenrepertorium der Wiegendrucke I. (H. S.)
Mitteilungen des Österr. Vereins für Bibliothekswesen.
X évfolyam 2. szám (1906. április-május): Ferdinand Eichler, Aus
.steierischen Missalien des 14. und 15. Jahrhunderts. Mit einem
urkundlichen Anhang von dr. Arnold Luschin v. Ebengreuth. —
Max Dvorak Illuminirte Handschriften in Österreich. — Bernhard
Seiffert, Zwei Beiträge zur Wieland-Bibliographie. — Litera-
rische Besprechungen: Ferd. Krakovizer, Die Sammelbünde
aus der Reformationszeit im Landes-Archiv zu Linz. (Heinrich
278 Szakirodalom
Rbttinger). E. N. Adler, About hebrew Manuscripts. (C — IL) Georg
Jacob, Erwähnungen des Schattentheaters in der Weltliteratur.
3. Ausg. (H. Bohatta). — Állandó rovatok: Aus österreichischen
Bibliotheken. Vereins-Nachrichten. Personal-Nachrichten. Vermischte
Nachrichten.
Revue des Bibliothèques. XVI. évfolyam 3—4. szám (1906.
márczius- április) : Louis Thuasne, François Villon et Jean de Meiin. —
Léon Dorez, Notes sur les libraires, relieurs, enlumineurs, papetiers
et parcheminiers jurés de l'Université de Paris, extraites des Mémo-
riaux de la Faculté de Décret (1504—1524). — Paul Meyer,
Observations présentées à la Commission des Bibliothèques et des
Archives de l'École des Chartes. — Bibliographie: Nicolas Hohl-
wein, La papyrologie grecque. Bibliographie raisonnée. (Léon Dorez.)
J. W. Clark M. A., Cantobrigia Illustrata, by David Loggan. (P. C.) —
Chronique des Biblio thèques: Allemagne. Angleterre. France.
Italie. Pays-Bas. — 5 — 6. szám (május — június): D. Serruys, Un
nouveau texte de 1' > História politica constantinapoleos. c — Louis
Thuasne, François Villon et Jean de Meun. (Folytatás.) — Bib-
liographie: Imperial Library. Catalogue. Part I. vol. I — II.
(Léon Dorey.). — Chronique des Bibliothèques: Alle-
magne. France. Italie. Pays-Bas.
Revista délie Biblioteche e degli Archivi. XVII. évfolyam
2—4 szám (1906. február-április): Alfredo Mwiicchi, Una breve
biográfia inedita de Cosimo III. De' Medici. — Umberto Dallari.
March i d' antiche razze di cavalli. — Cesare Levi, Saggio di biblio-
gráfia degli Studi critici su Carlo Gozzi nel centenario délia morte. —
Curzio Mazzi, Del modo di comporre V azzurro oltremarino. Tratta-
rello di frate Domenico Baffo. — G. C. Passeront, Appunti sulla
composizione e pubblicazione del »Cicerone«. — Recensioni:
R. Caggese, Un Comune liberó alle porte di Firenze nel Secolo
XIII. U. a. II Comune rurale di Tredozio e i Conti da Bomena
(Ida Masetti Bencini). Fumi Luigi, B. Archivio di Stato in Luccia.
Regestri. Vol. IL (C. Lupi). Un manoscritto offerto da Edoardo
VII alia Biblioteca Nazionale di Parigi. — 5 — 7. szám (május-
július) : Angelo Solerti, Un altro manoscritto del la »Gerusalemme<
ritrovato. — Guido Biagi, Per la cronica di Firenze nel secolo
XVI. — Cesare Levi, Saggio bibliografico su Pietro Cossa. Venti-
cinque anni dopo la sua morte. — Eugenio Casanova, Gli archivi
di Stato in Italia. — G. C. Passeroni, Appunti sulla composizione
del »Cicerone«. (Második közlemény.) — Állandó rovatok:
Notizie. Necrologio.
The Library Journal. 31. kötet 4. szám (1906. április).
School number : — G. T. Clark, Methods of school circulation of
library books. — F. B. Cooper, Is there a need for instruction in
library methods by the normal schools and universities? — Linda
Szakirodalom 279
M. Clatworthy, A library course given to city normal school stu-
dents. — V. L. Collins, The Princeton preceptorial system and
the university library. — G. F. Bowerman, School work of the district
of Columbia public library. — May Gk Quingley, Systematic instruc-
tion in the use of the library at Grand Rapids, Mich. — Marjary L.
Crilson, Library and school work in Newark, N. J. — Colin A. Scott,
Suggestions of forming a professional library for teachers. — P. W.
Kau ff man, How may a teacher lead children to read good books. —
A children's room of the Pittsburgh Carnegie library. — Importation
clauses in proposed copyright bill. — Library copyright league. —
Bi-state meeting at Atlantic city, march 9 — 10. — Proposed association
of f rench librarians. — 5. szám (május) : E. A. Birge, Books and
life. — Libraries of historical societies. — Destruction of San Fran-
cisco and other California libraries. — I. J. Wyer, Ir., Library
reform in France. — A national library for the blind. — Dr. Richard
Garnett. — The Milton (Mass.) public library. — Ontario library
association. — 6. szám (június): F. C. Hicks, The Library of Con-
gress classification and its printed catalog cards. — Lodilla Ambrose,
The use of printed cards in the northwestern university Library. —
The printed catalog cards of the Library of Congress: further com-
parisons of use. — W. W. Bishop, Further notes on the number
of catalog cards to a book. — Greenwood's library for librarians. —
Report on damage to California libraries by earthquake and fire. —
Financial condition of germán libraries. — Library associations in
Denmark and France. — Library and education conference at
Birmingham. — Copyright bill introduced in Congress. — National
association of state libraries. — Library round table meetings in
New- York state. — American library institute. — The reading
public. — Állandó rovatok: Editorials. — American library asso-
ciation. — State library commissions. — State library associations. —
Library clubs. — Library schools and training classes. — Reviews. —
Library economy and history. — Gifts and bequests. — Practical
notes. — Librarian. — Cataloging and classification. — Biblio-
graphy. — Anonyms and pseudonyms. — Notes and queries. —
Humors and blunders.
Zeitschrift für Bücherfreunde. X évfolyam 1906\1907. 1.
füzet (1 906. április) : Heinrich Hubert Houben. Jungdeutsche Lebens-
wirren. I. — Richard Kukula, Die Tychoniana der Prager k. k.
Universitäts-Bibliothek. — W. L. Schreiber, Unbekannte Holzschnitte
Hans Holbeins. — Franz Deibel, Brentano und die bildende Kunst. —
Otto von SchleinitZy Die Bibliophilen. Sir Robert Peel. — 2. füzet
(május) : Heinrich Hubert Houben, Jungdeutsche Lebenswirren II. —
Ernst Müller, Aus dem Stammbuch von Schillers Sohn Karl. —
Georg Minde-Pouet, Ein Portrait des Vaters Heinrich von Kleists. —
F. Frhr. v. Bidermann, Neue Schriftgiesserei-Erzeugnisse im söge-
280 Szakirodalom
nannten Empire- und Biedermeyerstiel. — 3. füzet (június): Anton
Schlossar, Aus den Mannesjahren Friedrich Halms. Reisebriefe aus
des Dichters ungedrucktem Nachlass. — Otto Zaretzki, Die Kölner
Bilderbibel und die Beziehungen des Druckers Nikolaus Goetz zu
Helman und Quentel. — Hans Schmidkunz, Pädagogisches Buch-
wesen. — W. Lüdtke, Bücherauktionen im päpstlichen Born. —
Max Pellnitz, Die internationale Buchbinderkunst-Ausstellung zu
Frankfurt a. M. — Állandó rovat: Chronik.
Zentralblatt für Bibliothekswesen. XXIII. évfolyam 4. füzet
(1906. április) : A. Keysser, Ein Führer durch die deutschen Biblio-
theken. — Otto Glauning, Zur Frage des Gesamtkatalogs. — Nach-
wort des Herausgebers. — Fritz Milkau, Zur Ausnutzung des
Magazins. — A. Hortzschansky, Vorschlag zur Neuordnung der Schul-
schriften. — Literaturberichte und Anzeigen: Ver-
zeichnis zürcherischer XJniversitätsschriften 1833 — 1897. Ernst
Meyer, Program utgifna vid Upsala Universitet. 1599 — 1700.
(Fritz Milkau). Verzeichniss der Büchersammlung der Kaiser Wil-
helm-Akademie für das militärische Bildungswesen. 3. Ausgabe.
(E. Roth.) — 5. füzet (május) : Emil Jacobs, Die Handschriften-
sammlung Joseph Görres'. — M. Hippe, Hermann Markgraf f. —
Internationales Institut für Sozial-Bibliographie. — Literatur-
berichte und Anzeigen: Gottfried Zedier, Das Mainzer
Catholicon [Veröffentlichungen der Gutenber-Gesellschaft IV.] (P.
Schwenke). Neue Arbeiten zur Historischen Bibliographie. (M. P.).
Georg Maas, Jurisprudentia Germaniae. 1905. (Wolfstieg.) — Ernst
Challier, Die Anstalt für musikalisches Aufführungsrecht in Berlin,
eine Gefahr für das Gesamte deutsche Konzertleben, für den
Musikhandel und den Komponisten, sowie die Möglichkeit einer
Beseitigung dieser Gefahr. (H. H.) — 6. füzet (június) : W. L. Schreiber,
Holzschnitt- und Inkunabelforschung. — O. Clemen, Bibliographies
zur Reformationsgeschichte. — E. Wiedemann, Über Photographie
von Handschriften und Drucksachen. Nachtrag. — Die Aenderungen im
Jahresverzeichniss der deutschen Universitätsschriften. — A. B. M., Der
Bücherschatz Dresdens. — Rudolf Helsig, Oskar von Gebhardt f. —
Literaturberichte und Anzeigen: Jan Czubek, Katalog
rckopisów akademii umijetnosci w Krakowie. (M. Perlbach.) Neue
Arbeiten zur Inkunabelkunde. (Ernst Voulliéme.) Job. Ax. Almquist,
Sveriges bibliografiska litteratur. I. delen. (Vilh. Grundtvieg.) Victor
Chauvin, Bibliographie des Ouvrages Arabes ou relatifs aux Arabes.
IX. (K. Völlers.) — Állandó rovatok: Kleine Mitteilungen. —
Umschau und neue Nachrichten. — Neue Bücher und Aufsätze
zum Bibliotheks- und Buchwesen. — Antiquariatskataloge. — Per-
sonalnachrichten. — Bibliothekarversammlung.
Szakirodalom 281
A MAGYAE BIBLIOGRÁFIAI IRODALOM AZ 1906. ÉV
MÁSODIK NEGYEDÉBÉN.
összeállította: Horváth Ignácz.
Alapi Gyula. A vármegyei könyvtár czímjegyzéke. Az 1876— 1906-ig
szerzett művek jegyzéke. Szerkesztette : — Komárommegye levéltárnoka, a vár-
megyei könyvtár őre. Komárom, 1906. 8-r. Spitzer Sándor kny. 8-r. 48 1.
<Komárom vármegye könyvtára kiadványai. I.)
Czímjegyzéke, A m. kir. szabadalmi hivatal könyvtári czímjegyzékének
1-so* pótíve. Budapest, 1906. Pallas knyomda. 8-r. 8 1.
Czímjegyzéke, A > Magyarországi építőmunkások országos szövetsége«
budapesti kőműves szakosztálva könyvtárának — . Budapest, 1906. Világosság
könyvnyomda r.-t. 8-r. ö6 1. Ára 20 üli.
Donogány Zakariás dr. és Lipscher Sándor dr. Magyar orr- és gége-
gyógyászati bibliográfia és repertórium 1903-ig. Összeállították — . Budapest,
1906. A Pesti Lloyd-társulat kny. 8-r. 8, 59, IV 1.
Hellebrant Árpád. Repertórium. (Irodalomtörténeti Közlemények.
Tizenhatodik évfolyam. Első füzet. 1906. 126—128 1.)
Jegyzéke, A debreczeni jogász- és tisztviselői-kör könyvtárának betü-
soros — . Debreczen, 1906. május hó. Debreczen, 1906. Hoffmann és Kronovitz
ny. 8-r. 32 1. Ára 20 fill.
Jegyzéke, A kaposvári állami elemi népiskola ifjúsági könyvtárának — .
Kaposvár, 1906. Hagelman Károly. 8-r. 8 1.
Jegyzéke, A magyarországi szabómunkások és munkásnők szakegye-
sülete kaposvári csoportjának könyvtári — , könyvtári szabályokkal. Kapos-
vár, 1906. Hagelman Károly kny. 8-r. 32. 1. Ára 10 fill.
Jegyzéke, Prof. Dr. ÁrkÖvy József szakirodalmi dolgozatainak — .
Liste der literarischen Arbeiten Prof. dr. Jos. v. Árkövy's. Budapest, 1906.
> Árpád« könyvnyomda. 8-r. 7 1.
Katalógusa, A bpesti ev. réf. főgimn ifjúsági Arany János-Önképzőköre
könyvtárának — . Budapest, 1906. Buschmann F. kny. 8-r. 2, 80 1. Ára 40 fül.
Könyvek, Új — . (Folyt.) (Századok. XL-ik (1906) évf. 5. füz. 482—486 1.)
Könyvjegyzéke, A temesvári m. kir. áll. főgymnasium ifjúsági könyv-
tárának — . Temesvár, 1906. Csendes Lipót knyomdája. 8-r. 39 1.
Könyvtár-jegyzéke, A kaposvári iparos ifjúság önképző egyletének — .
Kaposvár, 1903. Hagelman Károly kny. 8-r. 40 1.
Mangold Lajos. Hazai hírlapok repertóriuma. 1905. január — június.
{Folytatás.) (Századok. XL-ik (1906) évfolyam. 5. füzet. 480—482 1.)
Névjegyzéke, A móri polgári olvasókör könyvtárának — . Mór, 1906.
Móri könyvnyomda. 8-r. 14 1. Ára 20 fill.
Névjegyzéke, A szatmári Kölcsey-kör múzeumi tárgyainak és könyv-
tárának — . Kiadja: a szatmári Kölcsey-kör. II. rész. Szatmár, 1906. Szabad-
sajtó könyvnyomda. 8-r. 34, 2 1. Ára 10 fill.
Petrik Géza. Magyar könyvészet 1886—1900. Az 1886—1900 években
megjelent magyar könyvek, hirlapok és folyóiratok, atlaszok és térképek össze-
állítása. Tudományos szak- és tárgymutatóval. Szerkesztette — . A magyar
tudományos akadémia támogatásával kiadja a magyar könyvkereskedők egye-
sülete. Negyedik füzet. Kuttner— Országgyűlés. Budapest, 1906. Athenaeum
r.-t. knyomdája. 8-r. 481—640 1. Ara 5 kor.
V. Pótlás a m. kir. állami számvevőszék könyvtárának czímjegyzéké-
hez. Budapest, 1906. Grund V. utódai könyvnyomdája 2-r, 2, III, 16 1.
Szakkönyvtára, Magyarországi Pénzintézetek országos szövetsége — .
Budapest, 1906. Károlyi György kny. 8-r. 8 1.
Szent-Andrássy Lajos. A magyar-óvári m. kir. gazd. akad. Kazinczy-köre
könyvtárának könyvjegyzéke. Összeállította 1906-ban — . Kazinczy-kör sajátja
Székesfehérvár, (1906.) Székesfehérvár és Vidéke knyomdája. 8-r. 80 1. Ára 70 fill.
VEGYES KÖZLEMÉNYEK.
Könyvtári tisztviselők tudományos utazásai. A Magyar Nem-
zeti Múzeum utazási alapjából a nmélt. vallás- és közoktatásügyi minisztérium
jóváhagyásával a folyó évben Kováts László segédőr a svájezi könyvtárak
tanulmányozására, dr. Hubert Emil segédőr bécs-lipcse-berlini zenei tanul-
mányokra, Havrán Dániel segédőr felsőmagyarországi levéltári kutatásokra
s dr. Gulyás Pál segédőr felsőmagyarországi könyvkötéstörténeti emlékek
kutatására nyert segélyt.
Budapest székesfőváros könyvtárának gyásza. À közel mult-
ban súlyos csapás érte a főváros egyik legfiatalabb közmtézetét, a székes-
fővárosi könyvtárat. F. é. június hó 23-án hunyt el szántói Körösy József dr.
a statisztikai hivatal igazgatója, a ki ezen minőségben egyszersmind a statisz-
tikai hivatal könyvgyűjteményével 1903-ban egyesített székes fővárosi könyvtár
ügyeit is vezette. Benne a magyar statisztikai tudomány egyik alapvető s
legkiválóbb munkását vesztette el, a ki ily irányú műveinek hosszú soroza-
tával az ország határain túl is ismertté tette nevét. Régóta húzódó ezukor-
betegsége, melyhez utóbb még asztma is járult, nem bénították meg erejét:
mondhatni egész élete utolsó napjáig szorgalmas mívelője maradt kedves
tudományágának, melynek segélyével oly sok vitás kérdést juttatott meg-
oldásra. Mint könyvtáros, vagy bibliográfus, a nagy nyilvánosság előtt nem
örökítette meg nevét, de tisztviselői lelkében örökké élni fog nemes lelküle-
tének emléke.
Emich Gusztáv könyvtára, melynek legfőbb díszét a Vitéz-féle
Korvin-kódexet, öt más, hazai vonatkozású kézirattal együtt a m. n. múzeum
könyvtára szerezte meg, íolyó évi márczius hó 15 — 17. napjain került árverésre
Bécsben, a Gilhofer & Ranschburg czég közreműködésével. Az árverés úgy
a bibliofilek s nyilvános könyvtárak, mint az antikváriusok élénk részvéte-
lével folyt le s több tekintetben igen érdekes eredményeket ért el. A négy-
száz koronát meghaladó tételek — a Zeitschrift für Bücherfreunde 19U6.
áprilisi számának melléklapján közölt adatok szerint — a következők:
1. sz. Sedulius Scottus, liber de rectoribus christianis, hártyakézirat a
XI— XII. századból: 490 K (vásárló K. W. Hiersemann, Lipcse); 6. sz. Egy
XIV. századi papirkézirat, mely több, a középkori irodalomtörténet szempont-
jából fontos szöveget tartalmaz, köztük a Gesta Romanorum állítólag legré-
gibb másolatát: 410 K; 7. sz. Oxanum, de arte falconaria, XIV. század.
Vegyes közlemények 288-
660 K; 9. sz. Le roman de la rose, XIV. századi hártyakézirat 14 érdekes
miniaturával; 1610 K (K. W. Hiersemann, Lipcse); 19. sz. Johann von
Gmunden, Deutscher Kalender 1470: 470 K (ugyanaz); 20. sz. Mainardi,
Gentil Milita, XV. század, 17 tollrajzzal: 490 K (J. Rosenthal, München);
24. sz. Psalterium cum can ti eis, XV. századi hártyakézirat, cseh származású
miniaturákkal s keretrajzokkal: 1210 K; 35. sz. Német imakönyv a XVI. szá-
zadból 56 szép miniatűrrel 510 K (G. 6. Borner, Lipcse); 38. sz. Livre
d'heures á l'usage de Metz, 1547-ben befejezett pergamenkézirat 7 lapnagy-
ságú, remek miniatűrrel s 82 rendkivűl érdekes és változatos összeállítású
keretrajzzal, egy a lothringeni iskolához tartozó művész ecsetéből: 4200 K;
142. sz. Thomas de Aquino, catena aurea, Augsburg 1470 körül Zainer ny.:
420 K; 172 sz. Breviárium Romano-Germanium, Velencze 1518.: 420 K (Bres-
lauer); 176. sz. Buch der Liebe, Frankfurt 1587., tizenhárom lovagregény
gyűjteménye: 810 K (C. G. Boerner); 195. és 196. sz. 2—2 összefüggő levél
a 27 soros Donatusból, melyet Gutenberg 1457 körül nyomatott Mainzban, a
legnagyobb ritkaságok egyike; mindkettőt Breslauer Márton (Berlin) szerezte
meg, még pedig az elsőt 1620 s a másodikat 1910 koronán; 220. sz. Hai-
monskinder, Simmern 1535, első kiadás számos fametszettel: 430 K (C. G.
Boerner); 230. sz. der Hungern Chronica, Wien 1534.: 480 K; 299. sz. Rudolf,
Kunstliche Rechnung mit der Ziffer, Wien 1526, unikum: 620 K; 303. sz.
Sachsenheim, Mörin, Worms 1539.: 400 K (C. G. Boerner); 311. sz. Taschen-
büchlein aus dem Riess, Augsburg, Hans Otmar, 1512, huszonhárom remekül
szinezett fametszettel: 1520 K (M. Breslauer, Berlin); 317. sz.: Thuróczi, Cro-
nica Hungarorum nagyon ritka brünni kiadása 1488-ból, 41 fametszettel:
2400 K; 318. sz. Ugyancsak Thuróczi krónikája, Augsburg 1488, 66 famet-
szettel: 2060 K; 357. sz. érdekes ezüstkötés a XVII. sz. elejéről, mely gazdag
levél és indadísz közé foglalt vadászati jeleneteket ábrázol: 400 K. Figyelő.
Földrengés okozta károk a kaliforniai közkönyvtárakban.
Az április 18-iki földrengés és tűzvész, mely San-Franciscot romokba döntötte, a
város könyvgyűjteményeit sem kimélte meg. Az 1879-ben megnyilt nyilvános
könyvtár (Public Library), San-Francisco legnagyobb szabású ilynemű gyűjte-
ménye jóformán teljesen elpusztult. Több mint 160,000 kötetéből alig 30,000
maradt meg, ezek is négy fiókjában, mig a városháza északi szárnyában elhelye-
zett központi gyűjtemény s a másik két íiókgyüjtemény szinte porrá égett Ugyan-
csak elpusztult a Mechanics' Institute Library \ mely 1854-ben alapíttatott s
mintegy 120,000 kötetből, közte az angol szabadalmi leírások s számos ritka
szakfolyóirat teljes sorozatából állt. A szörnyű katasztrófa áldozatául esett
még a sanfranciscói könyvtárak Nestora, az 1852 óta fennálló Mercantile
Library, melynek főleg művészeti és irodalmi művekben gazdag 80,000
kötetét a folyó év elején egyesítették a Mechanics1 Library-vel Elpusztultak
továbbá a Sutro Library (mintegy 200,000 kötettel), az Academy of Sciences
Library (12,000 kötet), a San-Francisco Law Library (30,000 kötet), a Law
Library of the Supreme Court (15.000 kötet), s számos más, kisebb-nagyobb
nyilvános és magánkönyvtár. Valóságos csoda H. H. Bancroft 50,000 kötetes
gyűjteményének épségben maradása, melyet a berkley-i University of California
284 Vegyes közlemények
számára múlt évben vettek meg 250,000 $-ért, de a melynek átszállítása
•csak a földrengés után, május első napjaiban vette kezdetét Ez az egyetlen
épen maradt sanfranciscói gyűjtemény. A therkley-i egyetem összes veszte-
sége 1257 kötet, melyből 1007 egy sanfranciscói könyvkötőműhelyben a többi
«gyes kikölcsönzőknél vált a tűz martalékává. A többi kaliforniai városok
közQl a berkley-i, colusai, ferudalei, livermorei, losgatosi, nilesi, paloaltói,
sthelenai, stacruzi és s tarosai, nyilvános könyvtárak épületei (free public lib-
rary) szenvedtek 20 — 1000 dollárig terjedő károkat, míg a haywardi, mar-
tinezi, mountaini, napái, Oakland i, petalumai, redwoodi, sanjosei és sanma-
teói könyvtárak épületében több ezer dollárra rugó károkat okozott a föld-
rengés, a stanfordi egyetemi könyvtár 300.000 $-ra becsült épületét pedig
teljesen romokba döntötte.
Az ephesusi Celsus-könyvtár. Heberdey Rudolf dr.-nak a Jahres-
berichte des österreichischen Archäologischen Istitutes in Wien VIII. kötetében
{melléklap 61—80. hasáb) az ephesusi ásatásokról szóló előzetes jelentése nyo-
mán a következőkben foglaljuk össze mindazt, a mit a mai kutatás a Tiberius
Julius Aquila által édesatyja, Tiberius Julius Celsus Polemaeanus prokonzul
emlékének szentelt s Kr. e. 110—120 körül fölépített könyvtáráról földerített.
A görög agora délkeleti részén lévő kis szabad térről öt fokos, mintegy
18 m. széles szabad lépcső vezetett a gazdagon díszített, két emeletes homlok-
zathoz, melynek három kapuján keresztül jutunk a 16*50 m. széles és 11 m .
mély könyvtári terembe.
A középső bejáróval szemben, az épület nyugati részén 4*50 m. széles
apsis szögellik ki, mig a terem többi határfala egészen egyenes. A falak
alján 1 m. magas és 1*20 m. széles talapzat fut végig, melynek felső felületén
egy a falakhoz közelálló oszlopsor nyomai látszanak, mely az apsis kanya-
rulatát is követte. Magukba a falakba szabályos közökben 0*50 m. mély,
280 m. magas és 1 in. széles fülkék mélyedtek, még pedig 3—3 a déli és
északi oldalom, 2—2 pedig az apsis két oldalán. A talapzatot és a falakat
különféle színű márványlapok borították. A talapzatok felett látható csekélyke
maradványok tanúsága szerint a fülkéket ajtókeretekhez hasonló lapos pár-
kányok övezték. A fülkékben (v. ö. a digesták XXX., 41., 9. e kifejezését:
»bibliothecis parietibus inhaerentibus*) a kézirattekercsek elhelyezésére fából
készült polezok állhattak; a középső apsist pedig, a pergamosi könyvtár
mintájára, Pallas Athene óriási méretű szobra díszíthette, mig Celsus emlékét
a külső lépcső két oldalán elhelyezett szoborművek képviselték.
Az épület egész magassága, a homlokzat magassága után Ítélve mintegy
16 m.-re tehető s miután másrészt a nyugati falon a belső emeletmagasság
5 m.-ben állapítható meg, valószínű, hogy a tekercstartók egymás felett
három sorozatban voltak elhelyezve, a mi 1 m.-nyi területre 170 tekercset
számítva, az épület befogadó képességét 14,000 tekercsre teszi. Az épület
világítását vagy felülről, vagy pedig a homlokzat második emeletén alkal-
mazott ablakok útján nyerhette.
Az épület érdekes sajátossága, hogy a tekercs tartókat magukban foglaló
falak nem képezik egyszersmind az épület külső falait, hanem hogy mintegy
Vegyes közlemények 285*
1 m.-nyi távolságra külön falat emeltek mögötte, melyet csakis a nyugati
részen szakit meg az apsis kiszögellése. Az ekként keletkezett 1 m. széles
folyosó arra szolgált, hogy a könyvállványokat befogadó fal körül szabadon
keringő levegő a tekercseket a föld nedvességének káros behatásától lehetőleg
megóvja. Hasonló elrendezésre akadunk különben a pergamosi könyvtár
maradványainál is. A két folyosó keleti végén két keskeny ajtón át az alulsó
karzatra vezető lépcső nyomaira akadunk, a melyek révén a könyvtár-
polczokhoz lehetett hozzáférni. A felső emeletekre innen valószínűleg falépcsők
vezettek fel, ezeknek nyomait azonban a romokból nem sikerült eddigelé
megállapítani.
Az apsis alatti boltozott kriptában négyoldalt domborművekkel díszített
fehér márvány szarkofágot találtak, melyben hihetőleg Gelsus porai voltak
elhelyezve. Az alapítványjellegű könyvtáraknak sírboltokkal való kombinálása
különben nem tartozott a ritkaságok közé. így (Plin. Ep. ad Trai. 81., 7.)
Prusai Dio a szülővárosában épített könyvtárban jelölte ki neje és fia utolsó
nyugvóhelyét.
Az első emeleti homlokzatnak a maga teljességében fennmaradt felirata
a következő:
Tt(ßsptov) 'lö6[\tov KsAsov IToXsjiaiavdv,
üiüotöv, dvfrúicaTöv 'Asia;
Tt(ßsptoc) 'lo'jXto; 'AxúXac, g otoç
z[o]T60X8ÜOO£V T>jV ßlßXlufb)XT]V
áic[a]f>-[t3ávT]a)v täv 'AxóXa
x[Xtj]p[gvoiuuv, xafhspú>3a]vToc
Tt(ßcpiov) KXau&ov 'Apia-ícuvoc; ^ 'Aatapyou. gpl.
Manlius János két magyarországi nyomtatványát, mely
úgylátszik a legkiválóbb magyar bibliográfus figyelmét is elkerülte, Manlius
magyarországi munkásságáról szóló czikkem « pótlásául a következőkben
ismertetem. Ezek egyike Vranec Antalnak 1586-ban Varasdon Manlius által
nyomatott postulai, melynek egy, sajnos, csonka példánya a múlt század
kilenczvenes éveiben került a kezembe, mikor néh. Obiak V. dr. egyetemi
magántanár és szlavista hagyatékából hivatalból kiválogattam a gráczi egye-
temi könyvtár részére megszerzendő könyveket. Az első rész czímlapja
hiányzik; ezen a vasár- és ünnepnapokra szóló evangéliumokat s a rájuk
vonatkozó homiliákat tartalmazó rész utolsó (238-ik) lapján olvassuk a
következőket:
STAMPANO V SZLOBODNOM KRALEVOM VARASV
Varafdine po Juane Manliufe
M. D. LXXXVI.
A második rész czímlapja, melynek fametszetű keretén középütt felül
az Atyaisten, alul a Szentlélek, oldalt angyalfejek, a négy sarkon pedig az
evangélisták láthatók, szerencsérc megvan s cként hangzik:
» V. ö. Magyar Könyvszemle. Uj folyam. XIII. köt. 13-í— 157., 238-245. L
286 Vegyes közlemények
POSTILLA VESZDA ZNOVICH ZPRAVLENA SZLO-
uenfzkim iefzikom po godounedni, navfze leto
PO ANT. VRAMCZV
Sz: P. Doctoru.
Pfalmo 118. Domine greíTus meos dirige.
STAMPANO V SZLOBODNOM
kralieuom VaraíTu Varafdinu.
M. D. LXXXVI.
A postillák e második része, mely az ünnepnapokat tartalmazza, végén
csonka, de a tartalomjegyzékből következtetve mintegy 116—118 lapra terjed-
hetett. Mindkét rész kis negyedrét alakú.
Az itt leírt példány egykor egy svétinjei vinczellér birtokában volt s
talán még ma is néhai Obiak V. dr. atyja tulajdonában van Cilii-ben (Stájer-
ország); egy második, ugyancsak csonka példány 1893-ig a klanjeczi kolostor
birtokában volt, a honnan azóta elkallódott.1
A második említettem nyomtatvány, mely valószínűleg legutolsó munkája
Manliusnak:
Goepner, Carmen de salutif. Christi incarnatione. Kerezturii, 1605. 2-rét.
Bibliográfiai leírása a következő; la lapon a czím:
CARMNÇN
DE salutifera CHRISTI FILII Incarnatione.
[I]LLVSTRIBVS, GENEROSIS, N0-
BIL1BVS AC MAGNIFICIS DOMINIS, DO-
MINIS 0RDINARI1S, LIBERIS BARON1BVS ET OMNIBVS EGREGIIS
Proceribus Inclyti Stryriœ Ducatûs, Profitentibus Euangelicam Religionem
& Symbolum Augustana? Confefsionis incorruptum, &c. Dominis ac Patro-
nis fuis gratiofís & beneficis.
IN FOELIX NÖVI ANNI AVSPICIVM ET DVRABILEM DO-
nati EMANVELIS recordationem XENII LOCO
Scriptum & humilimè dedicatum
A
Joanne Gœpnero Lichtenfteinenfe Mif: indigno repurgatœ Doctrinœ Miniftro.
Ecclefi* Vête- **: 'T™ •.*"***? 3f "Jf "' „ , . Eceted. Noui
ïïlaà) bit cm rain jûnfft betteletn.
Teft: vo- gu ruljen in meine« fyerfcen fdjtein/ Teft: Hym-
tum. $}<rô ich nimmer öergeffc bein. nus.
1 V. ö. Elze Th. a Jahrbuch der Gesellschaft für die Geschichte des
Protestantismus in Österreich 1893. 129 és köv. 11. és 1895. 170 és köv. IL
Feron ja András a Ljiibl. Zvon-ban 1890. 49 s köv. 11., valamint Kukuljeviv
Kroat. Bibl. a. d. XVI. und XVII. Jahrhundert. Az Agramer Zeitung 1881. évi.
265. számában. — Varjú Elemér 1901. évi könyvtártani tanulmányútjáról adott
jelentésében (Jelentés a m. n. múzeum 1901. évi állapotáról, 1902. 100. I.:
leírja röviden ugyan e könyvnek egy a gyöngyösi ferenczes könyvtárban
talált példányát. Szerinte a míí czíme a következő: Postula I na YszeUto
po ncdrlnr dni vvzda ! znouich szpraulena szlouensz- J kim iezikom Po I
Antolu Yramc:r Sz: j P: Doctore i Czirkue Varasdinszke / . P. / Psalmo.
118. i Domine yressus meos dirige. / Stampa?w v Szlobodnom / králienom
Varan u Varasdin e. / M. D. LXXXVI.\ Szerk.
Vegyes közlemények 287
Itt következik a 33 sornyi furcsán kigondolt és sok fáradsággal össze-
állított dicsérő vers, négyszögalakban szedve, középütt szívvel stb. Az olvasótól
balra, a négyzet hosszanti oldalán ez áll:
$rőuffet it §immeí t>on oben/ $nb bie SBolcfen regnen bie ©eredjtigïett/ bie
(Síbe tfjue fitty auff/ ünb bringe §aü7 tmb ©ered&tigïeit toaa^fe mit $u/ (íja. 45.
Áz olvasó jobbján:
Gr tft auff (Síben lomnten arm/ $a$ @t tmfet fitty erbarm/ $nb in bem
Rimmel madjer rei(ty/ SSnb feinen lieben Œngeln gíeidty Sllleluia.
Szorosan a négyzet alatt:
Finiit Annus iter. Laus & Gloria SBir banden (Sott für feine gnab/
SVMMO,
Hui tot concefsit Nof fupereífe malis : $er tm3 btètyet betyfietet tyût :
Atq, humili pariter per CHRI- Unb bitte ba§ @r bifä Siebe 3ar
STVM mêle precamur.
Inftantis foelix det PATER aufpicium. gür allem laib tm3 aucty betoar.
§err/ SBcnn tcty nur bicty tyûbe/ fo frag id) nickte iwcty §immeí önb (írben ic.
fcbet/ bie
öon bir meinen toetben ümbtommen/ $u bringeft umb/ alle bie triebet bid)
tyuren/ $fal. 73.
A keretlécz alatt:
Impreffum Kerezturij Typis Joannis Manlij, Anno Chrifti. 1605.
A lap verzója üres.
Egylevelű, 2-rét alakú, nyomtatvány, gót és román típusokkal, melyek
négyféle nagyságban fordulnak elő. Az 1., 3., 4., 6., 9., 11., 14—17., 51—52. sor
vörössel van nyomtatva; vörös színben vannak tartva továbbá az Összes
merőleges vonalak s a szív és alakok kontúrjain belől álló betűk. Az egész
lapot Marmel ismeretes keretlécze rámázza be, egy fametszetű kezdőbetűvel.
Az itt leirt példányt Gráczban a Steiermärkische Landesarchiv cziméliái
között őrzik.1 Dr. Ahn Frigyes.
Kolosvári István levele Apafii Mihályhoz nyomdai
ügyekben. Az Irodalomtörténeti közlemények XV. évf. 4. füzetében olvassuk
a következő érdekes nyomdásztörténeti dokumentumot:
Az Ur Isten áldja meg Nagyságodat, szívből kivánom.
Kegyelmes Uram. Legyen Istené a dicséret érette, mind eddig békességes
volt utam és egésségben jöttem. Itt várakozásom esek, mert az Elector ő nga
szintén útban volt, hogy audientiát kértem; egy hétre izente ő nga, hogy
haza jű. Ugyanitt lemenő atyafiakkal találkozám, kik azt beszéllek, hogy
Tótfalusi uram két deákokat vévén maga mellé, az egész bibliát nyomatja,
de in 8-vo minori, mint egy kis deák biblia olyan leszen; azonban fordítást
1 V. ö. Ahn Fr.: Johann Manneis lateinische Druckwerke (1575— 160Ő).
Ein Beitrag zur Bibliographie Österreich-Ungarns a Mitteilungen des österr.
Vereines für Bibliothekswesen V. kötetében 6—8. lí. és von Zahn. Miscellen.
Gracz, 1898. a bevezetés végén és a boríték hátlapján.
288
Vegyes közlemények
is felette igen sokat mást csinálnak. Ugyanazok mondák, hogy Debreczenben
is vittek Belgiumból biblia első levelének nyomtatására való rézmetszést; ott
is bibliát akarnak nyomtatni, de tudom szinte ki versióját? Nekem már har-
madikat kell nyomtatnom, melyben, mihelyt ide fel megtudják, hogy a fordí-
tásban jobbítás nem lészen, erre privatus emberekben penig vagyon, nem
fogják dicsérni e munkát.
Kegyelmes Uram, a munkán, melyre elbocsáttattam, a Ngod méltóságos
fejedelmi keze vagyon és sok költségben is álló, azért noha nekem elég
szomorú a késedelem, de nem sietek Ngodnak igen anxie parancsolatját
várom, hogy érthessem mit kelljen cselekednem. Én erről az úrnak, Teleki
uramnak ő kegyelmének elég bővön irtam t. püspök uramnak hasonlatos
képpen; tudom e dolgot Ngodnak ő kelmék bővebben értésére adják. Ezzel
én maradok Ngodnak kisebb szolgája
25. julii Bérli nu mban nagy alázatossággal
Kolosvári István.
(Eredeti az akadémiától átvett iratok közt.)
VÁLTOZÁSOK
a magyarországi nyomdáknál 1906. június 1-től augusztus 31-ig.
(Áz egy csillaggal jelölt nyomdák hatóságilag nincsenek bejelentre. A két csillaggal
jelöltek megszűntek.)
Battony a :
Gallovich István.
Bihardióueg :
••Kertész Márton.
Budapest :
•*Bichler Iguácz, III. I^joh-u. 157.
Bichler Ignácz, III. I>ajoa-uteza i»4.
Kellner Gerzi»on, VII. Ronibach-
utcza 3.
Marja* József, Hirsch, V. Alkotmány-
it teza 7.
**Molnár Manóné, IV. Kálvin-tér 2.
Morgenstern Gábor, VIII. Xap-
utcia 19.
Radó Gyula és Radó Jenő (üzlet-
vezető Kadő Jenő), V. Szemere-
utc/.a llí.
.Saphir Ármin Árpád, II. Fó-u. 45.
**Szllsz Dávid, IV. Fövámtér 4.
Szusz Dávid, IV. Váczi-utcza 71».
Timár János Mihály, V. Bálvány-
# utcza 24.
Özv. Vas Tivadarné «z. Nagel Ilona
(Uzletvez. Marjosch József), V. Al-
kotmány.a. 7.
Weisbartí Lipót, VI. Sziv-u. 50.
Weiss LajoH és Wei*s Ferenci. V*
Csáky-u. 3.
Weisz Samuné sz. Löwinper Hanni
(uzletvez. Weiss Samu), IV. Duua-
utcza G.
Kézdlvásárhely :
»Kézdivásárhelyi kny. r. t.<
**Turóczi István.
Lagos :
Guttmann Nándor »SQdnngarnc knv.
5agy-Károly:
M anyák és Tóth (Manyák Károly ó»
Tóth Józaef).
**Ifj. Róth Károly.
Nagyszalonta :
Pick Gáspár,
íiagytapolciány :
Schreiber Mór.
Nyíregyháza:
**Jóba Elek.
Jóba Elek könyvnyomdája (tulajd.
özv. Jóba Eleknó).
Selmeczbánya :
Grohmann Gyula.
Szalárd :
Kertész Márton.
MELIUS ISMERETLEN ÉS ELVESZETT MŰVEL
Kanyaró Ferkncztől.
Nem sok tudósunk van, a ki szelleme fegyverével nagyobb
erővel nyúlt volna be az ország közviszonyaiba, rokon- és
ellenhatást keltve egy egész évtizeden keresztül, mint a XVI.
század hatvanas éveiben Horhi Ihász vagy Melius Péter, vagy
mint jó maga alázatosan íqa: az Isten debreczeni juhainak mél-
tatlan, nyomorult pásztora.
Melius tíz éven át vezető szelleme volt hazánk keleti felén
a reformácziónak. 1559-től kezdve, mikor Heltai Gáspár és Dávid
Ferencz melléje csatlakoztak, elsőrendű, hangadó szerepet visz,
mígnem az 1567. debreczeni zsinati határozatok megingatják s
az 1568. gyulafehérvári és 1569. nagyváradi disputácziók meg-
törik befolyását Erdélyre. Ez idő alatt a Tiszán túl a lutheriz-
must ő váltatja fel a kálvinizmussal s annyira meggyökerezteti
Debreczen vidékén ez új vallást, hogy majdnem 300 éven át
versenytárs nélkül uralkodott az alföld magyar népe egy részének
lelki világán.
Daczára ennek, alig tudunk hű képet alkotni magunknak
egyéniségéről, alakjáról. Utódjaitól, a debreczeni tudós körtől
csak üres dicsőítéseket hallunk egy képzeletbeli magyar Kálvin
prófétai alakjáról. De bárha maholnap márványba vésik is tisztelői
Melius rég eltévedt ismeretlen vonásait; számottevő életrajzát, a
valóban nagyrabecsülő kegyeletnek lélekre ható megnyilatkozását:
hiában várjuk tőlük immár negyedfél száz év óta — az ősök
emlékét megbecsülni tudó magyar nép számára.
Ezért tartom én szükségesnek e mesterileg előidézett vagy
talán csak úgy véletlenül támadt újabb keletű homály elűzésére
minden jellemző adatnak közzétételét, ha azok Melius életére
Muirvar KGnyvszoinlc. 1IMMÎ. IV. tii/rt. 20
290 Melius ismeretlen és elveszett műve!
vagy működésére vonatkoznak. Hadd lássunk tisztán immár s ha
látni tudunk, okuljunk is egyúttal a lefolyt idők tanulságos emlé-
keiből.
Meliusnak első jelentősb müvei Szegedi Kis Istvánnal való
vitatkozásából keletkeztek. A tudós Szegedi végre legyőzte és
reformátussá tette a tapasztalatlan lutheránus iQat. A váltott
iratok, prózában és versben, megvoltak Skariczánú], Szegedi utód-
jánál. Zoványi Jenő feltevése szerint, Szegedi Kis István mint
1553/4-ben tolnai tanár térítette meg MeliusL Persze Szegedinek,
mint tanárnak, egyéb gondja sem lehetett, mint irodalmi úton
téritgetni egyenként félrehúzó tanítványait. Sokkal valószínűbb,
hogy Melius Wittenbergből hazatértében látogatta meg régi taná-
rát s a köztük támadt vitatkozás lefolyása is ez időre és 1559
elejére tehető. Ez időre tehető Dávid Ferenczczel való első érint-
kezése is. Mivel nem volt sajtó a kezénél, Heltaira. és Dávidra
hagyta a velők 1559-ben Váradon közösen megállapított hitvallás
kiadását is.
K nagybecsű mö, a magyar református egyház első alap-
köve, megvan a Kénosi Tőzsér János, első erdélyi magyar biblio-
gráfus, hagyatékából a kolozsvári unitárius kollégium könyvtárá-
ban. Szabó Kmosi Tőzsér leírása után adja az elveszettnek tartott
mű czímét. Némileg bővebb leírása ez:
Defensio Orthodoxae Sententiae de Caena Domini Ministrorum Ecclesiae
Clavdiopolitanae, & reliquorum recte docentium in Ecclesj's Transylvanicis.
Johann. VI. Caro mea vére est Cibus, & Sanguis meus vére est Potus. Qui
edit meam Carnem, & bibit meum Sanguinem, in me manet, & ego in illó.
Qavdiopoli. M. D. LIX. 4r. 5 ív = 20 sztlan levél.
Mint költő lépett fel a nagyközönség előtt az ifjú pap és
mester először, hihetőleg abban az énekeskönyvben, melyet Hu*z«r
(iái 1500-ban adott ki1 Meliusnak ajánlva. E kiadás az utolsó
példányig elveszett. Második (?) bővített kiadása (1574) csonkán
megvan a magyar tud. akadémia könyvtárában.
1501 ehyén Huszár Gál Debreczenbe menekül, hova magá-
val viszi sajtóját. Legott hozzákezd Melius mttvei kinyomtatá-
sához.
1 A kiadás helye bizonytalan. Huszár Gál ez első' énekeskön y vének
;i-ik kiadását Szabó Károly nem vette föl a RMKtár 1. kötetébe. Lásd ein"»l
saját megjegyzését a <£*). és 15ß. lapokon.
Katoyaró Ferencztôl. èôl
Az 1561-ben kiadott s egyetlen példányban fennmaradt
prédikácziók után 1562-ben Aran Tamás elleni terjedelmes vita-
iratát teszi közzé. E könyvnek 50. lapján egy ma már ismeretlen
latin könyvére találunk hivatkozást, melyet Melius 1561-ben adha-
tott ki. E rég elveszett műről Zoványi azt véli, hogy a prédiká-
cziók latin fordításai volnának.1 Minek kellettek volna a latin
prédikácziók a debreczeni szuperintendensnek? Hisz' Melius arról
volthíres, hogy ő mindent magyarul akart kiadni a köznép ked-
vének kereséseért.
Az Aran Tamás ellen kiadott vitairatról Szabó Károly
RMK. I. 23. lapon följegyzi, hogy a lapszámozás hibás a végén;
de azt nem vette, észre, hogy a téves lapszámozás következtében
a könyv elején is egy lap, a 19-ik, merőben hiányzik.
Huszár Gál 1562-ben távozik el Debreczenből. Valószínű,
hogy Szegedi Gergelylyel együtt még ez évben adták ki az első
ref. énekeskönyvet. (2. kiad. 1566 Várad; 3-ik 1569 Debreczen,
Szegeditől javítva.) Ennek az énekeskönyvnek kiegészítésére adhatta
ki Huszár Gál 1574-ben nyomtatott gradualját is.
1562-ben nyomtatják ki a Huszár Gáltól tanított debreczeni
könyvnyomtatók sok hibával (mert Melius is távol volt) kétféle
kiadásban a *Confessio catholicát.* 1568-ban már tanult mester,
Török Mihály nyomtatja ki Melius prédikáczióit.
Több ismeretes műve mellett 1565-ben kiadja Melius Jób
könyvének fordítását zsidó nyelvből. Emlékezet maradt arról fenn,
hogy Melius Ézsaiás profécziáját is lefordította, »legalább magya-
rázatokat írt azokra.« E művéről semmit sem tud irodalomtörté-
netünk.2
1563-ban kiadott prédikácziós könyve áll csak némi vonat-
kozásban Ézsaiás prófétával. »MAGYAR PRAE | DIKAT10C,
KIPF0S3TYLLANACI NEVEZNEO czímű műve Meliusmk,
melyet a RMKtár nem elég híven ír le, legérdekesebb kiadása
Török Mihály debreczeni könyvnyomtatónak. A czímlapon famet-
szet áll Debreczen 1563-beli czímerével. A keresztes templomi
zászlót tartó bárány egy díszkapu nyilasát foglalja el s a kört,
melyben szentségtől sugárzó fejét hátra fordítva áll, két szárnyas
1 Thcologiai Ismeretek Tára. II. 377. (Mező-Túr. 1899.)
« V. ö. RMKtár. I. 31. 1.
* Szabó Károly 300 év múlva kijavította »kit Postillánac.«
292 Melius ismeretlen és elveszeit művei
angyalka tartja. Legérdekesebb a czímer fölött könyöklő szakállas
lutheránus pap. Két elényujtott kezével a bibliát fogja, melyből
lesütött szemmel olvas. Épen alatta a czímer körzetén kereszt
látható s e kereszt mellől, mintha a pap a bibliából olvasná ki,
indul meg a czímer körirata: »MINT A BARAN MEG NEMVL A
NIRV ELOT. ESA. LUI.»
Mindennek hű mása látható a millennium alkalmával kiadott
Magyar irod. tört. I. 167. lapján is. Némelyek szerint ez a pap
maga Melius volna. Mások még azt is következtetik ebből, a mit
Szombathi János professzor a Pethe Ferencztől kiadott biblia
előtt így jegyez meg: »Ügy látszik, . hogy magyarra fordította
Melius Péter ... az Ézsaiás profetiáját is.« v
1 565-ben adta ki a Hászár Gáltól Debreczenbe küldött Hof-
halter Melius legérdekesebb müvét: »Az két Samuel könyveinél
és az két Király könyveknek* igazán való fordítását. Mint elő-
szava bizonyítja, Melius e fordítással a Heltai bibliáját akarta
kiegészíteni s kész volt a hátralevőket is kiadni, ha Isten támaszt
dajkákat. Mint a czímlapon s belül számos hely mutatja, a feje-
delem, hogy »tökélletlen és kétfelé tartó hitű (értsd: lutheránus)
ne legyen«, s a főrendek oktatására írta e müvet. Saját szavai-
ként: »Az margón kívül az textus mellé megírtuk, mit kell
tanulni.«
E »tanulságok« az erdélyrészi reformáczió történetére nézve
elsőrendű fontosságúak! Bibliafordításával az eleinte türelmes,
15()i-ben hatalomra jutott Melius a meghalt Kálvin példájára az
összes testvérfelekezet üldözőjévé szegődik.
E művének 14. levelén »A Samuel első könyve* 7-ik feje-
zetének magyarázatában Melius megemlékezik egy kisebb munká-
járól is, mely korunkra egy példányban sem maradt fönn s mely
valószínűleg 15(tö-ban jelent meg Debreczenben 8-r. alakban.
Czínie ez lehetett: A S Idők áldozatiról
»Telliességgel (Vaija alehu ólom kalijl) és telliességgel megemézteUtt
áldozatul áldozá. Az oláh Sidóul oly áldozat, akkit mind megégettek; Acío-
cantoina, az az telliességgel megégettetett, akkit az oltárra tesznek vala, akki-
nek füsti és lánga lelmegyen vala: Ezekről szóltam a kis könyvbe, a kit
irtain a Si dók áldozatiról.* (Fol. 14.)
' Lásd HMKlár I. Sil. 1.
Kanyaró Ferencztől. 293
Ugyancsak *A Samuéi első könyve* 25-ik caputjának magya-
rázatában ez értesítést találjuk a tudós szerzőtől:
»Siraták a Sámuelt. Az régijek, kit harmad napig, kit egy hétig, néha
három hétig is sirattak, az az gyászlották és bánkottak a megholtakon.
Az hivek Isten szerént bánkottak, hogy e testi társaságtul megváltak; de
lölkök örült ebbe, hogy megszabadultak és életre mentek. Az hitlen pogánok,
akkik nem hiszik a feltámadást, azok pogán módra, el vesztül siratták,
I. Thess. 4. Lásd az halál könyvét, akkit irtam erröl.< (Fol. 54.)
Az itt említett * Halál Jcönyve* 1563-ban hagyhatta el a
sajtót s nem lehetett más, mint Meliususk egy igen éles polémiája
a lutheránus Sztárai Mihály ellen.
Csakhamar Luther föllépte után az anabaptisták a lélek
feltámadásával kezdtek foglalkozni. Kálvin ellenök írta első theo-
logiai művét »Psychopannychia« czímmel. Nálunk Dévai Biró
Mátyás szól hozzá először e kérdéshez. 1531 tájt kiadott latin
munkája elveszett. Ueltai agendái szerint 1559-ben a feltáma-
dásról és halálról minden félelem nélkül szóltak már. Sztárai
Mihály a hatvanas évek elején adhatta ki e tárgyról írt elveszett
művét.
Luthervalló felfogásáért 1563 táján támadja meg Sztárait
Melius, kinek szintén nem maradt fenn kiadott műve a lélek hal-
hatatlanságáról.
A lutheránus Sztárai, úgy látszik, felelt azután a Kálvin
felfogású Meliusnak. Káróli Péter fejezte be a feltámadás vita-
tását 1575-ben. így emlékszik meg művében e nagy tűzzel folyt
vetélkedésről:
>Vgian az kereztienek közöttis vagion visza vonás, es külömb értelem
az Lelkeknek allapattiok felöl az testből való ki múlásnak vtanna. Mert noha
az Szentek mindniaian valliak, hog az Lelek halhatatlan, mind az által
nemelliek azt mongiak, hop: az testöl való el valas vtan nein megien az
meniegbe az diczösegnek heliere, hanem valami bizonios helien niugoznak
az életnek sengeieben az Yr Jesusnak el iö vesének napiaig. Nemelliek penig
azt valliak, hog mindiarast az örök életnek boldogságát elveszi, es az Istentől
meg szereztetet diczösegben megien be*
> Emlékezem rea, hog ez visza vonás nagi giülöseggel es az Szenteknek
botrankozasokkal agitai ta tot, forgattatot az mi meg holt attakfiai közöt. petrus
Melius es Starai Mihali közöt. De en nem itelem, hog ez értelemben való
külömbseg olij nag dolog légien, hog az Attialiuij zeretetet felbonczia, es
ezért botránkozással az Ecclesiaban nagi háborúság inditassek. En az en
294 Melius ismeretlen és elveszett művei
értelmemet, melliet hiszek es vallok Iras szcrcnt lenni, röuideden ez dologról
meg mondom«.1
Melius 1563-ban kiadott Magyar Prédikáczióiban maga is
fölemlíti e polémiát.
1565-ben »Az második kirali könyv* XVII. részében ismét
megemlékezik Szféráiról:
> Valakik Isent s az Isten beszédét, szerzését, igéjét megutálják, elhagyják,
rontják: Isten is azokat megutalja, elveti és megszégyeníti űket, mint a fél
pápista Pápa és Vitemberga és Bártfa ostyás, oltáros, gyertyás, korosmás,
maymajit.« (Fol. 219.)
A felsoroltakból eléggé megismerhetjük Melius elvesztett
müvét. Nem sajnálhatjuk eltűntét, ha tudjuk, hogy szokott ismét-
léseivel »a halál könyvének« tartalmát az 1567. debreczeni hit-
vallásba is belefoglalta. (Lásd ott: »7. A lelkeknek ítélet előtt
való helyekről ... A temetés helyéről stb.)
A Krónikák könyvét is kiadatja Meliusssl Zoványi Jenő.2
de kellő alap nélkül. Maga Melius a * Samuel és Királyok két
könyve« ajánlásában így értesít:
»Ha az Jehova akarja, s az Isten támaszt dajkákat, akkiknek segítsé-
gével segittetöm erre, a Paralipomenonnak egy részét immár megfordítottam.
Valami ínég hátra vagyon, azokat is kész vagyok megfordítani; a Josue,
Judicum, Esther könyveit, a Nehemiast.«
A körülményekből bizonyos, hogy sem a kért Jehova, sem
isten nem támasztott több oly dajkát, a kik Melitisi bibliafordítá-
sában segítsék.
lf)65/66-ban szünetelt a Török Mihály sajtója, csak Hofhahr
Rafael nyomtatta Debreczenben és Váradon Melius könyveit
1567 elején Török műhelyét újonnan fölszerelik s most Hofhalter
mellőzésével ő adja ki Mdlins leghíresebb öt müvét. HofhaÜcr
Gyulafehérvárra költözik 1507 közepén sajtójával.
1 Károli Péter, Az halálról, feltámadásról 1575. Debreczen. Za. I«*v.
Ugyané műben nem csak Sztárai és Melius polémiájáról maradt tudósítás,
hanem felemlíti azt is, hogy Kolozsvárt J570/l-ben Tót Miklós (Totus —
gúnyosan) prédikátor és a hires humanista költő Sommer János (Schomern*
Károli német tudása szerint) könyvet adtak ki Kolozsvárt a feltámadás
kérdéséről vitatkozva. Ezek ellen irta Károli az ő 1575-ki könyvét.
2 Theologiai Ism. Tára. II. 377.
Kanyaró Ferencztől. 295
1567 febr. 24/26-án a híres ó-testamentomi törvényeket
behozó zsinatot tartják meg Debreczenben. A zsinati munkála-
tokat két latin s egy magyar könyvben adja ki 1567 nyarán
Melius. Az »Articuli« csak egy példányban, a »Confessio« két
példányban maradt fenn korunkra.
Balogh Ferencz így menti meg ugyanez időből Melius egyik
elveszett munkájának emlékezetét:
>A Bővebb czikkek 63. articulusâban a mondatik, hogy az anabap-
tisták és Serveticusok ellen »egyéb érveket és bizonyítékokat lásd a Három-
tágról (de Triade) ez évben írt s 1567. augusztusban kiadott magyar köny-
vecskében, libello un gar i co«. Vájjon nem Meliusé ez? s vájjon hol létezik?
Miután magyar, annál becsesebb volna!« »
Nem tudatja Balogh hol vannak s mik azok a > Bővebb
ezikkekc; de a 63. articulus rá vezet, hogy itt az 1567-ben
kiadott s 74 czikkből álló »Articuli ex verbo Dei* etc. czimü
meliusi munkáról van szó. Ebben hivatkozik a 83-ik czikkelynél
a »Háromságról« kiadott magyar könyvére, mely ma a KMKtár
I. kötetéből is hiányzik.
Az 1567. aug. havi kiadást 2-dik kiadásnak tarthatjuk, mert
Melius a János jelenéséről írt 1566-diki prédikáeziók 17. lapján
így emlékezik meg ugyanerről a könyvről:
Erről szóltam a szentháromságról írt könyvbe.« ■
Itt csak az kerülhet még kérdésbe: vájjon e megjegyzést
Melius nem a kiadás évében (1568) toldotta oda s akkor itt csak
az 1567-ben kibocsátott könyvecskéről lehetne szó? De ez a közbe-
toldás nem valószínű. Melius a jelenések könyve végén elismeri,
hogy azt 1566-ban írta s így csak az előszót tette hozzá 1568
elején.
Melius 1567-ig kiadott munkáiban csak a katholikus, luthe-
ránus és görögkeleti felekezet erőszakos kiirtásának tervével foglal-
kozott, 1567-ben már az újszülött uni tárizmus ellen fordult. Kiadta
magyar nyelven » A Debrecenibe öszvegyült her, praedikátoroknuk
igaz és szentírás szerint való vallásokat.« K nevezetes mű, a
magyar kálvinizmus legerősebb alapköve, ina már egy ép példány-
1 Balogh F. M. prot. egyháztört. Debreczen 1872. 97.
• Lásd u. o. 93.
296 Melius ismeretlen és elveszett művei
ban sem ismeretes. Csodálni lehet, hogy az Erdélyben uralomra
jutó szabadelvű irány ellen ily vakmerő támadást mertek nyilvá-
nosság elé bocsátani. Valami baj is eshetett azért Debreczenben.
Az elmenekült könyvnyomtató, Török Mihály, a török hódoltság
földén, Szegeden nyomtatta ki ezután Melius » Űj-testamentomiát<
mely oldaljegyzeteivel és magyarázataival valószínűleg ép oly
ékesszólón illusztrálta a debreczeniek hitbeli álláspontját, mint az
ott előbb kiadott szentírásbeli könyvek. Ez újtestamentum is
nyomtalanul eltűnt. Egy példánya megvolt 1703-ig a szatmári
ref. iskola könyvtárában, egy másik példány 1776-ban Horányi
bibliográfusunk könyvei közt. Mily tanulságos lehetne ma ez
érdekes munka az akkori idők nézeteinek megismerésére.
A változott időkre tekintve, s talán a világi hatóság intésére
is hallgatva, most elhallgat Mdius Péter; az 1568. év elején Tordán
kimondott vallásszabadság sem szólaltatja meg. A gyulafehérvári
tíznapos disputácziókon végre hallatja hangját a gyulafehérvári
királyi palotában. Ugyanez évben egy sajátszerű művét bocsátja
sajtó alá: a Seent János jelenéseit magyarázó prédikácziókaL
>Mert közel az idő!« Mint az 1568. kolozsvári naptár is bizonyítja,
kortársai bizton várták a világ végét. Melius könyve előszavát a
szokott rövidség helyett. »Debreczemben, nyoczadik napján Bódog
asszon havának, esztendőnek forgásában: 1. 5. 6. 8.« keltezi.
* Te Isteni Felségednek Debreczemj Juhaival méltatlan nyomorult
pásztora. Juhász peter de Horhi.« Az Isten ő felségének ajánlt
e mű, úgy látszik, bizonyságot akart tenni arról, hogy jámbor
szerzője nem volt jelen a vallásszabadságot ekkor kimondó tordai
országgyűlésen.
Az élőbeszédet e szerint a kiadás évében irta meg Melius
Magát a művet úgy végzi be: >Vége ... Die X. Septem. Anno
Dom. M. D. LVI. Petrus Melius de Horhi.« Szabó Károly meg-
jegyzi: »ezen évszám a nyomtatási hibák közt ki van javítva
M. D. LXVI-ra.* De azt nem mondja meg, miért 1566-ra.
Azért, mert valóban akkor irta a müvet Melius] emlékezik benne
még a szigetvári veszedelemről is. Ezt kellett igazolni a könyv-
kiadónak, mert 1Ő67 második fele óta tiltva volt Melwsnaí új
müvet kiadnia.
A KMKtár felsorolja a feltűnő adatokat, de megfejtésüket
nem adja. Szabó Károly annyira nincs tisztában az akkori hely-
Kanyaró Fercncztől. 297
zettel, hogy Hofhalter Rudolfot teszi meg a meg nem nevezett
könyvnyomtatónak. Elfelejti, hogy Melius épen e mű előszavában
gúnyolódik Rudolf 1568-ban elhalt atyjával, kit Rosszhalternek
nevez, a mért 1567-ben az unitáriusokhoz pártolt. Rudolf Gyula-
fehérvárt N élt 1569 végéig, hol édesanyja, egy zürichi asszony,
sajtóját kezelte.
A váradi sajtó a Török Mihály sajtója, ki visszatért a nem
valami biztos török hódoltságból. Talán elpusztult a mester idő-
közben, s valamelyik alkalmazottja húzódott meg tftt Debreczen
közelében a váradi urak pártfogása alatt. Ez a névtelen nyomtató
adta ki a Szegedi Gergely-féle debreczeni énekeskönyv 2-dik
kiadását is; továbbá Meliusnak egy ártatlan könyvét, melyet Szabó
Károly egy példányban sem látott s mások után hiányosan írt le.
Megvan az unitárius kollégium könyvtárában:
Prepositiones Petri Melii de Jah e Jehovah, vei de Unitate et Trini-
tate in Deo verő. Item de Christi aeterna Generatione etc. 22. (s nem 2.) die
Augusti disputandse Varadini. Anno Dn. 1568. 4. r. *
Az 1568. Gyulafehérvárt saját vezetése alatt tartott disputáczió
bevégeztekor János Zsigmond fejedelem fejvesztés terhe alatt
tiltja meg, hogy országának papjai gúnyolják és szidalmazzák
egymást hitbeli eltérésekért. Melius most hosszasabban szünetel
magyar könyveivel. Csak 1569 végén, bizonyosan a váradi dispu-
táczió ellenhatására, tette közzé újból az 1562-ben először kibocsá-
tott Kálvin-íéle katekizmust. (»Az igaz Jceresztyénségnek rövid
Ftindamentoma.* Nyomtattatott 1569. 4. r.) Most nem a tokgyi
várkapitánynak, hanem II. János királynak ajánlta e felújított
könyvet, kit — Bal Péter szerint — »alkalmas festékkel lefest,
miért tántorog vallásában.« Bod még olvasta, ma már egy példány-
ban sem ismeretes. Ügy látszik, megsemmisítették czélzatos irá-
nyáért.
E könyv kiadása úgy történhetett, hogy 1569-ben maga
Dávid Ferencz felkereste Meliust Debreczenben, ha lehet kiegyezzék
1 A RMKtár II. ktének 100-dik könyvéül a kétes megjelenésű »Dispu-
latio príma (miért ez 1566-ban ?) Albana<-t veszi át Sandíől. V. ö. Bibliotheca
Antitrinitar. 30. M. De nem veszi át az 1568-ban Gyulafehérvárt kiadott
»Liber Secundus«-t, melyet Sand pontosan leír, de szerzőjét nem tudja.
A könyv több példányban fennmaradt, de mindig másokhoz kötve a címlap
nem léte miatt.
298 Melius ismeretlen és elveszett művei
vele. Úgy látszik, az ő befolyására adtak szabadságot most a
debreczeni sajtó hazahozatalára és újabb felszerelésére.
Az időközben elhalt Török helyett Komlós András vette
keze alá az új debreczeni sajtót Meliussal az év közepén Debre-
czenben, azután október végén Váradon nagy vitatkozást tartanak
most már magyar nyelven, hogy a köznép is megérthesse a tudós
mérkőzést. A váradi zsinaton még a fejedelem is felszólalt Melius
ellen, elitélte papüldözését, könyvégetéseit. S kijelentette e meg-
intés után: ha az ország törvényeit, a vallásszabadságot, meg nem
tartja, szabadon a Tiszán túl mehet.
Mindezt a nagyközönség elé vitték s kiadták 1570 elején a
»Nagyváradi Disputatióban.« A fejedelem is részt vett e mű meg-
írásában és kiadásában.1 Melius egész 1570-iki működését e könyv
ellen s a Debreczen vidékén rohamosan megindult unitárius térí-
tések meggátlására irányozta.
1570 február 15-én CsáTcy Mihály kanczellár ír János
Zsigmond rendeletére Meliusmk: hagyjanak fel már egyszer ö
és társai a gyűlölködéssel s ne nyomtassanak újból az egyház
bírálata és jóváhagyása,8 vagy a felség engedélye nélkül. A gya-
lázó verseket és szakadatlanul szidalmazó könyveket hibáztatja
minden ker. olvasó s rossz híre támad így mindenütt Isten
országának.3
K figyelmeztetés élénken tanúsítja, hogy 1569 végén s 1570
elején jelent meg több oly szatirikus mö, melyeknek még emléke
sem maradt korunkra. A sok apró nyomtatvány, melynek vásári
eladása a sajtók jövedelme volt, mind elkallódott : csak a vélet-
lennek köszönhető egynek-egynek megmaradása. Emlékezzünk csak
Argirusra, melynek száz évi számos kiadásaiból mit sem tudtunk
megőrizni.
1 Dávid F. 1571. művében »Az egy Atya Isten« CGC levelén írja le a
fejedelem részvétét a disputáczió kiadásában. »Megolvasta az ő fő népeivel
egynihännyal és önnen kezével notálta az exemplart és hozzá tött, a mi ő
néki eszébe jutott.«
* Később maguk a reformátusok intézkednek eszerint. Kánonjuk végén
ott állott: Typographus Debrecinenses nullum opus sine Approbationem
Superintendentis imprimat.
3 Bod Péter kézháti műve után Pokoly. Erdélyi ref. egyháztörténet,
I. 282. 333.
Kanyaró Ferencztől. 299
A váradi zsinattal egy időben adja ki a gyulafehérvári
sajtó utolsó nyomtatványát, »Balassi M. áruitatását,«1 mely éles
politikai szatíra a felvidék kapzsi főurai ellen. A XVI. század e
legszellemesb műve egyetlen példányban maradt korunkra. Blandra-
táról is keringett latin gúnyirat. A kolozsvári sajtó apró nyom-
latványai közül ez időből csak Keltái 1569 — 70-beli naptára,
>iudiciuma« került szemem elé, melyek az akkorbeli divat szerint
a világ közel végét jósolgatják; ezeken kívül még Maissai Bene-
dek »két éneke (1570) Istenről, Krisztusról és Ádámról«; de
ezeket nem lehet a szidalmas versek, könyvek közé sorolni.2
Maga Melius a legfelsőbb intés ellenére adja ki 1570-ben
újabban támadó műveit. Márcz. 1-én Török Ferencz hunyadi
főispánnak ajánlja »Az egéz szent írásból való igaz tudománt*,
mely méltóan sorakozik Melius legzordonabb művei mellé.
A RMKtár lehető pontosan közli az első czímlapot; de egy szóval
sem említi, hogy kettős könyv áll előttünk, a mi épen nem volt
szokatlan Meliusnél. Az E4. levélnél kezdődik:
A MÁSODIK | KÓNY. | Ez világ kezdetitol fogua | valameni Fretnekek
voltak, | mind azoknak à S. Ha | romfag, az egy igaz Iften, | à CHRISTVS
fiufaga es | Iftensege ellen, à S. LE- 1 LEK ellen, es az igaz hitt | ellen, á
mi ellen vetefek volt, | mind azoknak megfey- | tesi à Szent irasbol.
Vgian azon HORHI MELIVS vagy | IHAZ PETER által.
Első
Mint a czímlap mutatja, ebben a könyvben is az eretnek
Francisco-Blandratakkal foglalkozik Melius, Belzebubbal, Belial-
lal, az ördög, az Antichristus fiaival. A hang sokkal szilajabb az
4 Hogy Karddimk Abrudbányán 1569-ben saját sajtója volt, az mese-
beszéd. A nyomtatók hárítják ezzel a felelősséget Aarw/ira, félve a Balassival
rokon családok bosszújától. A kopott betűk is e felfogást igazolják: e mű a
gyulafehérvári sajtó utolsó kiadása lehet. Megpróbáltam ott az egybehasonlí-
tást. de az akadémia kevés ekkorbeli könyve miatt a kísérlet meghiúsult.
1 Dávid Ferencz így felel meg e szidalmakra: >az igasságnak ellenségi
a könyvekben, mellyeket ellenünk nyomtattanak. vég nélkül szidalmaznak-é ?
Mert ugyan megrakták káromlásokkal és szidalmokkal. Nevünket elfelejtvén,
hazugoknak, czigányoknak, eretnekeknek neveznek.« (Az egy ó magától való . . .
vallástétel. 1571. ajánló lev. Szépen nyilatkozik. Az egy Atya etc. 1571. müve
Fffé. levelén. »Tudják mind Caroli, mind Melius, hogy ... az ő személyeket
nem akartam sérteni . . . Minden rut káromló könyveket, leveleket, szidalmas
verseket . . . fejemhez vertének.«
300 Melius ismeretlen és elveszett művei
előbbieknél is s a siető Melius stílusa legott visszaesik somogyi
gyermekkori tájszólásába, mit máshol gonddal igyekezett elkerülni.
Most feltünedezik az irodalmi kifejezések mellett: öröküs, füld,
dicsüség, külümb, lülki, Isten lülke, lülkétül szóltak, ü tüle, jüttem,
fülség elütt, elüszür, első szölüttit mongia fú kezdetnek, angyalok
fíilütt . . . tündüklő.
A kettős könyv 66 levélre terjed 4-rétben, egygyel több,
mint Szabó K. számítja, mert az 0 ív 5 levélből áll: 0* jelzésű
levele külön betoldás. Sikerrel verseng e művel ritkaság tekinte-
tében Meliusnak ápr. 7-én Mágocsi Gáspár tornai főispánnak
»szegén ár váj átül« felajánlt költői müve: >lgas szent Írásból ki
szedettet ének.* Tárgya: »A Christus Jesusnak . . . Jehova Isten-
nek panaszolkodása.« A versfők egy része czím gyanánt sorakozik
a vers fölött. Végén: »SVMMA Versum totius operis sunt 165.*
Utolsó versszakban: Ez éneköt szerzé Horhi Iház PETER Anti-
christusok ellen.«
A próza alakban nyomtatott vers JSaZosst-strófának tagolható.
Nagybánkai > Hunyadi János éneke« strófájára énekelték.
Ez éneket Melius, mint maga mondja, > Isten szájából szólja.«
A szentírásból szedi; hogy jobban elhigyjük, a locusokat szembe
állítja velők s még a Servet ianasoksX, Blandrata Ferenczeket is
megtalálja ott, mint Sault és Júdást, a próféták és apostolok
között A bizakodó rajongás kitörései ezek. Melius, mint 1567-ben
az árusoktól, most a hegedősöktől várja a hitterjesztés sikerét
A nép közt terjeszszék el közénekként a Krisztus Jézus keserű
panaszait.
»Az nagy Úr Istenért midőn emböröket mostan én erre kérők, hogy
aminit Istennek szájából én szóllok, igazán megértsetek; és ezöket értvén,
híven hogy megtartsák, nagy szükség mindeneknek, mert nem ez Világi
hazugságot szóllok, de lölkiet beszéllök.
Csuda nagy jó kedvvel ha meghallgatjátok az velági dolgokat, szükség
inkáb nektök, hogy meghallgassátok az lölki szent dolgokat . . .
Még ennél is érdekesebb az az gyánló levél, melyet az uni-
tárius főiskola másodpéldányában nemcsak Magocsihoz, hanem
nejéhez, Massai Eulaliához 1 is intéz. Ugyanis kevéssel előbb, 1570
1 Melius 1565. kiadott Jób könyvét, sőt a katholikus klérus kiirtására
kibocsátott »Sámuel két könyvét« is ez úrhölgynek dedikálta, 1563-ki prédi-
Kanyaró Ferencztól. B01
márcz. 8-án Miksa császár kihirdettette Magyarországon kemény
kir. rendeletét: értesülvén az ariánus eretnekség elterjedéséről,
e rettenetes rossz meggátolására, ezen új trinitariusok, sacra-
mentariusok vagy zwinglianusok eretnek könyveinek terjesztőit
fogassák el, elzárással és testileg súlyosan büntessék. Senki őket
pártolni ne merészelje, sőt mint kegyetlen gyilkosokat kergessék,
üldözzék.1 Melius nem gondolva, hogy az ő háza is leég, buzgón
kéri Mágocsit és nejét: »Ti nagyságtokat is kérem, valahol vattok,
a Sámson rókáit kergessétek, c S így üdvözli az egri kálvinisták
nagy kath. üldözőjét:
»Isten éltesse ő nagy. Vgnot Christoph Vramat, az Egri
Capitánt, hogy a rókákat, kanokat kergeti!« Itt tudjuk meg a
buzgólkodó Meliustól, hogy a felvidéken nemcsak a nagyhírű tudós
Egri Lukács bukott el, a kit ő és Károli Gáspár gönczi esperes
»disputáltak be Szádvárra«, hanem újabban Servetus, Aliciatus,
Gentilis után: »Gárgyános Matté, Mezőgyáni Ambrus és a tübbi
csak mostan is.«
A kálvini hitharczok e legjellemzőbb énekéről azt is kell
tudnunk, hogy két kiadásban is megjelent. Az akadémia példánya
korábbi, mint az unitárius főiskoláé, mert emerről még a sajtó
megnevezése is merőben hiányzik. De azért ez is, mint amaz, a
debreczeni sajtótól eredt, mit óvatosságból hallgattak el.
káczióit is. Balogh Ferencz örömmel jegyzi föl, hogy Melius az úri asszonyokat
»drága hánytaljú ruhákkal« kecsegteti a mennyországban. (A m. prot. egyház-
tört, részletei. Debreczen, 1872. 90. 1.) A jámbor azt hiszi, hogy ez rendén
való eljárás; de »az aranynyal prémezett szoknyákat« mégis elhagyta onnan;
a koldus Lázár túros lábait nyaldosó asszony-ebeket sem említi stb.
Dávid Ferenczet a »két Péter« egyszer azzal rágalmazta, hogy az urakra
köti könyveit így világítja meg feleletében az akkori irodalmat: »Bizony
kévánnok, . . . a tû iras tok szabadon forog és jár inU közöttünk, és szabad
vásárokon adatik el, hogy aképen a müénk is szabad volna . . . Minemű
tilalmat találtatok ennek, nyilván nagyon . . . Melius sík maculatoriomokat
csinál, és 2-nek 3-nak is a szegény együgyű jámborok közül dedicál berniek . . .
Ha nem kért volna érötte, nem volna Melius l'.-nek olyan d fi szes palota a
debreczeni piaczon. Más a neve: Christus palástját kell foldozni; de a hypo-
crita palást alatt lakik. Nem szólunk semmit az jámbor . . . Mágocsi . . . és
jámbor feleségének nagy költsége felől.« Az egy Atya Istennek . . . vallás-
tétel. Colosvár. 1571. Hhh 3. 1.
« Jakab Elek, Dávid K. omlékf». Hpesl. 187». 202.
502 Melius ismeretlen és elveszett művei
IGAZ SZENT | IRASBOL KISZEDET | TET ÉNEK | 1. AZ EGY IGAZ
ISTENRŐL. | Acki Attia, Fiu es S. Lelek. | 2. A CHRISTVS öröktul fogua
szöletet Fi- 1 usagarol az ő Szent Attiatul. | 3. A Fiu JeHoVa Eg' ISTENsege-
ről. | 4. A Szent LeLek.JEHOVAsagarol és Ima | dassaroL. | 5. Az eretnekéé
ellen Vetisi feiteseről.
Az HuNiaDi János Éneke notaiara.1
HORHI MELIUS PETER által. (A— D = 4 ív = 16 szüan levél)«
Alak, kiállítás, lapszám a RMKtárban leirt első kiadással
egyezik. Csak a nyomtatás helye s a kolofon maradt el.
1570-ben még »Krisztusnak, Sz. Péter és Sz. Pálnak a
pápával való beszélgetésétc is kiadta Melius, bizonyosan az új
időket megillető változtatásokkal. E dialógusnak csak első kiadá-
sából (1562) maradt egyetlen csonka példány korunkra a Teleki-
könyvtárban.
1570 július végén Csengeren tartandó zsinati disputáczióra
hivta meg az erdélyieket. A meghivó, a zsinat propozicziói a Melius
kiadásában elvesztek, csak Dávid Ferencz tartotta fenn, ki felele-
tében Melius táborát is a Marosvásárhelyt tartott szept. 5-ki
zsinatra meghivta. Az elveszett nyomtatvány emlékét fölvehetne
a RMKtár I. kötete már csak történeti szempontból is. A meg-
hivó helye és vége a felelet szerint így hangzott:
Summa Confessionis verae de Deo et aliis Articulis ab Haereticis et
Antichristis oppugnatis, disputandae in Csenger et Miskoltz. Aláírva: Petrus
Melius de Horhi et Seniores Ecclesiae, (Debrecini : Excusa ab Andrea Lupino.
M. D. L. XX. 4r.)
A csengeri zsinat bokros munkálatainak kiadása sokkal
érdekesebb képet mutat még az eddigieknél is. Gyászkeretben,
feketébe öltöztetik az ádáz czímlapot s az unitárizmus eltörlésére
tartott zsinatnak ezt vallják be utolsó tárgyául: »XI. De tollemlis
foedis Haereticis et Antichristis.« E fenyegető jelzés ott van a
gyászos czímlapon, ellenben kihagyták tárgyalását a hivatalos
közleményekből.
E kiadás egyetlen megmaradt példányát a debreczeni kollé-
gium könyvtára őrzi. Első hat lapján bibliából kiszedett helyek
1 Nagybánkai ez 1560-ban írt éneke ugyané tájt jelent meg először.
A RMKtár I. kt. 82. sz. kiadása törlendő, hibás fölvétel Sándor István után.
V. ü. 1. kt. 55. 56. 1.
a E név tintával kitörölve s aláírva: »Anagrammia : Hohérr Peti által.«
XVIII. századbeli elmésség.
Kanyaró Ferencztol 8o3
állanak az antitrinitáriusok ellen, másik hat lap Melius ajánló
levelét közli II. János királyhoz. Ebben elészámlálja az eddig
tartott zsinatokat, a hol bizakodása szerint mindenütt ő győzött.
A váradi zsinaton a fejedelemmel való érintkezését most igból
felemlegeti, képzelete szerint hosszasan idézve a tavaly tett
nyilatkozatokat s most azokat bibliai helyekkel is megerősítve.
A mint Debreczenben nyilván, Váradon a fejedelem színe előtt csak
két évvel előbb is elnémították, épen úgy most Belényesen, Laskón
és Tholnán legyőzték a Francisco-Blandratákat. Jó hittel igéri,
hogy Békésen, a Sz. Lélek kardjával egyetlen óra alatt legyőzik
őket, ha újabb zsinaton újból megmérkőzhetnek velők. 1
Mivel felelt János Zsigmond a debreczeni 1567. zsinatnál
is kegyetlenebb csengeri zsinat végzéseire és mivel torolta meg
Melius bizalmaskodó ráfogásaitV Az 1571. januári országgyűlésen
felhozta szertelenkedésöket, büntetni is akarta őket s a szabad
lelkiismeret vallását erősítette meg újból ellenök. Káróli Péter
Dávid Ferenczet keményen vádolta egyik könyvében, hogy életök,
tisztességök elvesztésére tört a fejedelemnél. Dávid élő tanukra
hivatkozott utolsó szabadon kiadott könyvében : nemhogy a tüzet
gerjesztette volna; sőt inkább ő csendesítette le nem egyszer a
»szertelenségek és hamis cselekedetek miatt felindult fejedelmet
és hogy minden bűnötök, a mely törvény szerint büntetésre méltó
lett volna, eltávoztassék, alázatosan könyörögtünk.« *
A RMKtár egy szóval sem említi a csengeri zsinati határo-
zatok törvénybe ütköző részének a könyvből való kihagyását. Kiss-
Áron már 1877-ben sajnálattal ismerteti a ref. egyházak e köz
hitvallását, melyben szerinte Melius a legszigorúbb orthodoxia
határán is túlment, irálya is sokkal alantabb marad és szerencsét-
lenebb a megelőző zsinatokénál. »E hitvallás tárgyainak XI. czime
pedig sejteti azt is, hogy még többet is végeztek, amit talán magok
sem láttak emlékezetben hagyandónak.« 3
Később így sóhajt fel: »Különben az egész ma már csak
egy kisded történelmi emlék . . . Vajha mielőbb hű képét nyer-
1 Lampe, Hist. Eccl. 263/8.
» Jakab Elek idézi. Dávid F. emlék« 11)7.
* Kiss Áron, A Szatmármogyében tartott négy első prot. zsinat vég-
zései. Bpest, 1877. 17. 64.
304 Melius ismeretlen es elveszett művei
hetnők negyedfélszázados egyházi életünknek az utódok oly szüksé-
ges tanúságára !<
Balogh Ferencz is hallgat egyháztörténetében Melius könyvé-
nek hiányáról; de azt észreveszi, hogy a konfesszió bevégezte után
még egy bölcselkedő művet is ad ki vele Melius^ melyben a zsinat
végzéseit igazolni akarja s melyet, talán kiengesztelésül, a fejedelem
kanczellárjának, CsáJcy Mihálynak, ajánlva bocsátott ki aug. 15-én:
Principia quaedam in Theologia et Philosophia immota.1 (Debrecini,
1570. 4r. 8 1.)
Ez sincs felvéve a RMKtárba. Egyetlen példánya a csengeri
konfesszióhoz foglalva megvan a debreczeni kollégium könyv-
tárában.
Melius előbbi ajánló levelében azt is megírta bizalmasan, hogy
a fejedelem mindent világosabban megérthet majd a három Genf-
ben kiadott könyvből, melyekről a Beza ítéletét kinyomtatva íme
megküldi. A márcziusban írt levél ígéri a Genfben kinyomtatást; de
az is benne van, hogy Bezát megcsalták tipográfusai. A jun.
19-iki levél pedig arról értesít, hogy a szegény Ortspintist mennyi
csapás nyomta el, azért nem nyomtathatott Egyetlen leányát,
nejét is elvitte a gonosz pestis. Ugyanott alább azt is megtudjuk:
be jó volna, ha Thúri vagy Paksi Genfben volna, sokat segítenének
Bezán a Melius ördöngös ákombákomjai olvasásában. (Multum
me ju vissent in divinanda tua kakographia . . . ut purius omnia
rursum describantur, quibus operae typographae uti possint).2
Ezzel ugyan nem volt miért eldicsekednie Meliuswk. Thnril
Paksit nem küldhette Genfbe. Nem volt szüksége ilynemű segít-
ségre Szegedi Kis Istvánnak, kit Beza is, Melius is mesterének
vallott: megjelentek művei külföldön magokra is. Rómában is
meglátták a »Speculum Pontificumot« s azonnal az Indexbe
iktatták. Blandrata és Dávid Ferencz összes műveit is hasonló
sors érte. A Melius pórias szitkait, Kálvintól tanult, minden más
hitűt »álnokságos haszonnal« elnyomó egyházpolitikáját nem vették
figyelembe. Még csak számba vehető polémiát sem találunk a
»bálványimádók« részéről ellene. Csak Kolozsvárt maradt fenn
1 V. ö. az J 567-ben ugyanott kiadott hasonló művel: >Articuli ex
Verbo Dei et lego naturae composite etc.
» Lam j>r- Ember, Hist. Kef. Eccl. 269—270.
Kanyaró Ferencztól. 305
némi homályos hagyomány, mint bántak el Melius könyveivel.
Szakáll János ötvös mester 1782-ben a kollégium könyvtárába
beadott »Tela Repercussac ez. kézirati munkájába ezt is beírta
Meliusrôl: 1
»Nem szégyellette sem Istentől, sem emberektől a Sámuel és királyok
könyveit magyarra fordítván fólián tban kinyomtatni és valahol Jehova név
volt, mindenütt Sz. Háromságot helyébe tenni, hogy a maga feleivel inkább
elhitethetné ... És midőn ezen fordítás kinyomtattatván, világosságra jött,
észre vévén a római valláson lévők, csakhamar király parancsolatjával
összeszedettetvén, elégettetett. c
Nemcsak 1570-ben vesztek el így a külföldön Melius munkái.
1571 tavaszán Dudichhoz küldi el szintén kéretlen néhány könyvét.
A »híres tudós«, »Európa dísze«, már akkor azt vallotta, hogy
Dávid F. és Blandrata vezették el őt a felvilágosodás útjára.2
Türelemre inti tehát Meliust a más gondolkozásúak iránt, mire
ez igazi felét fordította a »nagy tudós« felé. Elnevezte Őt min-
dennek: művecskéit (mea opuscula) adja át haladéktalanul Thre-
tiusnak Krakkóban, ne sikkaszsza el őket. Dudich Antimelius alá-
írással vallotta meg: szégyelli, hogy MétiuAôl könyveit (libros illos)
és könyveihez méltó leveleit elfogadta. Károli Péter irt 1572-ben
DudtcAnak, mentegetvén pórul járt társát; Dudich csudálkozott
Károlin, hogy ily szörnyeteget tart barátjának.
Különös, hogy Debreczen egyházi történetírója 1872-ben
nem látta meg, hogy a Dudichmk 1571-ben küldött Meliusi
könyvek nem lehettek az 1570-ben már Bézánál levőkkel teljesen
azonosak, s ha Dudich 1571 őszén küldte azokat Thretiusvidk s
ez megint azután Genfbe: Beza már 1570 közepén hogyan írha-
tott a Dudich küldte könyvekről Meliusnak? Mese inkább ez
tudósunktól és nem történetírás.3
Épen ezért mitsem adhatunk Balogh Ferencz tovább is
menő értesítésére, mely a kétszer annyi könyvet háromra olvaszt-
ván, úgy találja, hogy azok egyikét Dávid Ferencz ellen, a más
kettőt néhány zsidó rabbi ellen írta Melius. Ugyan ki mutatta fel
Debreczenben azokat a háromszáz évvel ezelőtt eltűnt és semmivé
lett könyveket?
> 17. 18. 1.
» Levelét közli Sandy Bibliotheca Antitrin. 62.
« Balogh Ferencz, M. Prot. Egyház, tört. Debreczen. 1872. 96—97.
Magyar Könyvszemle. 1900. IV. fttzet. 21
306 Melius ismeretlen és elveszett müvei
Ehhez még csak azt kell hozzá adnunk, hogy Balogh ritkí-
tott betűvel közli Melius jóhiszemét a királyhoz írt ajánló levélben.
»Maga írja Melius II. János királyhoz: 3 könyve adatott ki Genf-
ben.«1 E vak bizalom a több zsinaton hazugnak nevezett Melius
ránt, Dudichnak a IfeZii/s-ügyben írt utolsó klasszikus levelét
juttatják eszünkbe.
Ezért hibáztatnunk kell azok eljárását, kik ismeretter-
esztő lexikonokba is fölvétetik az ily nyilvánvaló tévedést. Így
tett a Pallas Lexikon s így tesz Zoványi Jenő, ki Melius^
külön tanulmányban is foglalkozott; mégis helyesnek tartva a
Balogh tévedését, ezt közli a Melius elveszett munkáiról:
>Genfben nyomatott ki 1570-re három latin műve, bizonyosan a Beza
felügyelete alatt«. »
A csengeri hitvallás volt Komlós Andrásnak 1570-ben utolsó
debreczeni nyomtatása. Már itt igyekszik elrejtőzni s Melius pél-
dájára tudós nevet vesz fel: »Excusa ab Andrea Lupino.« Mihamar
oda kellett hagynia a Nyomtató-utczát; de a sajtót is magával
vitte. Még ugyanaz év végén nyomtatja ki Váradon »A Szent
Vallás . . . védelmezését* a kiadó megnevezése nélkül. Sásvári
Gergely váradi pap műve volt ez, ki múlt évben a váradi dispu-
táczión egy görög nyelvű kérdésben az ellenfélnek adott igazat.
Ezért vagy ezután a fejedelem szőlőt adományozott neki, épen
mint előbb Károli Péternek s 15(>()-ban Meliusnak. Rágalmak
keltek most ellene s azért kellett megvédelmeznie igaz vallását
kiadott művében. E mű utolsó példánya Enyeden égett el.
Romlásnak még csak két művére akadtunk a Váradon nyo-
mottakból. Szünetelnie kellett csaknem három évig. Talán Hello-
paeus, Melius utóda és Károli Péter, Báthory István udvari papja,
nyerhették meg a szigorú czenzurát tartó fejedelemtől, hogy végre
Komlós sajtójával Debreczenbe visszatérhessen. Itt 157 i-ben
versenyre kél magával a Jíí/a/'-sajtóval is. A tudósabb tárgyú
könyvek tiltva lévén, Holtainak még a zsoltárok verselt kiadását
sem engedték meg.3 Sok históriás éneket s más ilyen szép tör-
téneteket adnak ki tehát az olvasók mulattatására. Komlós ekkor
1 Lampe. 2f>7. — II. o. 97. 1.
2 Zoványi, Theologiai Ismeretek Tára, Mezőtúr 1896. II. 378.
:i i/e/tainak a kort érdekesen jellemző panasza erről (az 157-4. >Can-
cionale- ajánlásában) közölve a RMKtár I. ;">H. lapján.
Kanyaró PerencztŐl. 8Ô7
bocsátja ki, vagy még inkább pár évvel előbb Váradon, Csanádi
Demeter János Zsigmondról írt elegiáját, mely ott név és hely
nélkül jelent meg. Szabó Károly ráismer benne a debreczeni sajtóra;
de tévesen teszi e művét 157 l-re, a kolozsvári első kiadással
egy időre, mert sajtó Debreczenben nem működött 1571-ben.
Épen ezért Melius alább bemutatott utolsó művét Komlós
váradi nyomtatványának kell tekintenünk.
Végéhez értünk volna Melius ismert írói pályájának, ha a
kolozsvári unitárius kollégium irodalomtörténeti emlékei között
végső éveit érdekesen felvilágosító ismeretlen művére nem talál-
nánk. Egy becses kolligátumot őriznek ottan, melyet Drdgi István
a XVII. században köttetett egybe Melius munkáiból, hozzáadván
három más nyomtatott művéhez (miknek kettejét fennebb ismer-
tettük), ezt is töredékben s még egy negyedik idegen theologiai
művet is saját kéziratában.
E kolligátum sokáig székely papok kezén forgott, kik nem
késtek szövegét itt-ott bíráló megjegyzésekkel kisérni. Sok hányó-
dás után a Homoródmellékről, Városfalva környékéről, kerülhetett
a XVIII. században a kolozsvári unit. kollégium könyvtárának kin-
csei közé.
A kötet elejét elfoglaló két fennebb bemutatott 1570-beli
ritka könyvhöz csatolva fennmaradt benne még egy másik unikum
s. Melius utolsó munkájának két belső íve.
E mű polémia létére több más, szintén elveszett polemikus
munkának tartotta fenn emlékezetét, melyeket már a XVIII.
században is csak az egy Bod Péter s ő is csak hiányos kézirati
másolatokban ösmert.
Melius küzdelmes életének legutolsó harczaiba enged e két
ívnyi töredékmű bepillantanunk. Basil ins István ellen van intézve,
ki elhagyván kolozsvári jövedelmes papságát, a nagyváradi dispu-
táczio után e városban 8000 lelket nyert meg egy levele szerint.
Váradról Belényesbe, onnan Hékésre ment át s azt a kálvinisták-
tól egészen, ezt részben elhódította. Melius nem nézte tétlenül
egyháza veszteségét. 1570 tavaszán disputááziót tartott, mindkét
1 Magyar Athenás. 28. 173. História Unitár. 152. Hist. Hung. Keel.
456. A Teleki kvtrban is fennmaradt e följegyzése: lf>70. jún. 5. Basilius
belényesi pap 3 thesist ír Melius ellen, M. 3 ellenthesisben felel. Liter. Parn.
Pac. 20. Ker. Magvető. 1898. 281.
B08 Melius ismeretlen és elveszett müvei
nagyközségben Basäiussal és társaival. Bod Péter a békési unitá-
rius pappal váltott vitairatokat még látta némely helyen.1 De már
ő is csak kéziratban láthatta; pedig bizonyos, hogy Basüius jól
felkészülve s nyomtatott könyvvel terjesztve hitelveit, ment bele
e hittérítő vállalatba. Már 1568-ban kijelentette egyik művében,
hogy ő: »hiszi, hogy sok lelki éhezők és szomjúhozok várják efféle
írásait Magyarországba«. 15fi9 végén és 1570 elején tehát kiadta
a két újabbat1
Melius is említi Basüiusnak e ma már elveszett 1568. és
1570-beli műveit az ő, reá adott saját feleletével együtt, mely
1570-ben kelt a Basilius-íéle támadások visszaverésére kiadott
többi polemikus munkákkal kapcsolatban: »Az minemű erőtlen
Argumentomid tenéked voltak, értem, hogy ezelőtt is sok jámbor
tudós embereknek ugyanazonokat eleikben vetetted; számtalanszor
immár azokra megfeleltek, én is kevés beszéddel tavaly megeleltem*.
(Utolsó műve B3. levelén. Vesd össze: »az mint második írásunkat
jól kezdettük«. U. o. C3. levelén. Értsd: második könyvünket.)
MéliusuBk e kisded vitázó müve is 1570-ben bizonyára
Debreczenben jelent meg s a Basilius támadó műveivel együtt
elpusztult az utolsó példányig e heves hitharezokban.
1 A kolozsvári sajtó 1569/71. kiadásaiból számos művet nem vett föl
a RMKtár. Basilius 1569-ben 5-dik művét adta ki a Kénesi Tősér Bibliothecája
13. levele szerint. »Hitvallás az Atya Istenről, Jesus Christusról és a Szent
Lélekről«. 4r. Említik ezt Czeglédi és Károli is 1569-ben kiadott művökben.
Ugyané művökben Basiliusnsk Servetről 1569-ben kiadott énekét is
említik. Kárüli 1570-ben Debreczenben nyomtatott hat prédikáczióját merőben
csak az unitáriusok ellen intézve, s a 91—6. lapon felhozza Basilius újabban
megjelent másik munkáját: > Basilius István írt mostan ellenünk valami
maculatoriumot, melyben csavargóknak, hitetőknek és tétovázóknak nevez
minket Azt keni mii reánk, hogy mü három Istent és két Kristust vallunk
etc«. Mindez megvan Kénesi Tóscr Bibliothecájában. 13. lev. Ezekről és sok
másról egy szó sincs a RMKtárban. Át kellene már egyszer kellő gonddal
vizsgálni, a gr. Kemény József és Szathmári Pap Mihály nagybecsű biblio-
gráfiai följegyzéseiből is hányat mellőzött és épen így hányat nem vett
figyelembe a RMKtár szerkesztője. E kritikai átvizsgálás elkerülhetetlen fel-
adata, sőt immár égető szüksége is bibliográfiánk tovább fejlődésének és
megbízható volta jó hitelének. A túlzott kegyelet maholnap legenda-költészetté
teszi legigazabbnak vallott tudományunkat is.
A gr. Kemény József bibliográfiai tanulmányairól és nagybecsű föl-
jegyzéseirul lásd Yasa József lelkes ismertetését az Uj M. Múzeum évfolya-
maiban. Szabó Károly alig-alig említ valamit ezekről.
Kanyaró Ferencztől. H09
A hitujitó mozgalmat semmivel sem sikerült feltartóztatni
Melius kerületében. Basilius iránya csakhamar diadalmaskodott
Simándon, Makón, Temesvárt. Melius megint átment paptársaival
a török hódoltságba. Makónak felét sikerült visszatartani, de a
templomot közössé változtatták. Simándon két alkalommal is
tartottak a nép előtt nyilvános disputácziót; de úgy látszik
hiában. Melius a sikertelen mérkőzés után 25 argumentumot adott
át Basűiusnak még ott Simándon, melyek azt bizonyították, »hogy
az fiú Isten és Jehovah legyen« s kívánta, hogy azokra az ellenfél
megfeleljen. (Utolsó műve B 3. lev.) Basilius egyenes felelet helyett
a három legfőbb vitatételről újabb könyvet nyomtatott s azt
valószínűleg 1570 végén adta ki Kolozsváron.
Munkáját három részre osztotta fel a következő tartalom
szerint:
1. Egy az Isten, ő az atya, a teremtő. 2. Christus kent és
idő szerént való Isten, nem örökké való, nem mindenható és
nem teremtő. 3. A Szent Lélek csak ereje és ajándéka az Isten-
nek. (V. ö. Melius utolsó műve B^, CM. és G8. levelével.)
Meliusnak nem volt kedve 1571-ben eljárni kisebb dispu-
tácziókra. Székhelyén is akadt elég gondja, miket igazgasson.
Saját földijét és tiszttársát, Somogyi Mátét, kellett a tanács előtt
bevádolnia az erdélyiekhez való hajlásért. Megmaradt diákjait is,
eltérő gondolkozásuk miatt reverzálisra kellett kényszerítenie.1
Közben a fejedelem halála jobb reménységbe ringatta. A Kolozs-
várra ment tanulók is visszatértek az iskolai év végével. Tanítójuk
Felegyházi Tamás újból elvállalta a romladozott debreczeni főiskola
vezetését. Melius nyugodtabb lélekkel fog ismét irodalmi munkál-
kodáshoz s elismerést érdemel azért a feltűnő mérsékletért,
mellyel Basilius támadó munkájára most megfelel.
Ujabb művét 1571 második felében Váradon adta ki. Az
egész 14 számozatlan 4 rétű levélre terjedhetett. Ezekből csak a
2. és 3-dik ív maradt reánk. Hű másolatuk a következő:
. . . ueból, es Capitulomiabol, mely iras betù szerent i«r vajron. Inter-
oga enim de diebus prioribus, qui fuerunt ante te, ex eo die quo creauit
Elobim hominem super terram. Fel kellene azért zemedet nitnod mert nem
patokban iar, meg látnod az irast, es meg rostálnod, hogy ez az ige Elohim
1 Szűcs, Debreczen tört. II. 552.
310 Melius ismeretlen és elveszeti művei
nem annit tezen mint az atyai neu, lásd meg cons u le Hacbraicam veritatem,
ne tamazkogyal czac Erasmushoz. Yeuede eszedben hogy az Moises nem azt
monda, hogy az attya teremtette az eget es földet, hanem azt mögia Elohim
auagy Isten teremtette mely neuezet közönséges es iliendo, az attyanac, fiuual
es szent lelekuel kinec bizonsagat adom. Gen: I. 2. 11. Psal: 33 ad Haeb:
I. 11. 13. Joan: I. &c: hat nem oda tartozic az bizonsag az houa termezeti
köuöl kezeriti tekeri es sutullya, mert az attya mas es az Elohim, kulömbez-
nec ezec az neuezetec az Sido írásban. Au Elohim adonai El & Scaddai.
Söt kérdenem tűi ed, keresd meg énnekem : az igaz kut főben az 6 töruenben,
hol mongia az attyat egyedül exclusiuè, czac Jehoua Elohimnac vgyan czac
azon attyara való tekintetiben, ha hol ezt meg bizonitod, valamit tálam az
te teuelgesedre talalz. Vtolzor. Vgyan ottan az ő bizonsaganac másod ic reze-
ben erössen bizonittya.1 Deu: 4. Hogy egy legyen az Isten el feletkezuen az
propositumtul, inert nem az (v)ala az conclusio bezedenec sommaia, hanem
azt kel vala bizonitani, mégis hogy az attya, Gunekùl teremtette az eget es
földet, kire lelki ismeretem szerent mondom, itelö legyen az Isten ű felsegp.
es az egez Anyaszentegyház, hop: meg eg bütütis arra nem hoztál kiból czac
valami rézben, leg kussebbennis az erösithetneiec.
HARMADIC BIZONITASSAROL.
Ebben az harmadic bizonsagnac rendiben, mint szinte fellyöl meg
muta toc, az sido irasnac igaz folyassa szeret kiből az egez ô törvény al:
Tulajdösaga szeret sémit nfc ma» arázza, mert ig magarazza hog a sz: Pat-
riarchaknac, Abrahamnac, Isaacnac. es Jacobnac, az attya szollot legyen, es
az attya tött legyen ijreretetet betű szerent. de ez ellen en ezt mondom, hogy
az Moisesnec opez első kőnyueben az attyai neuet meg nem talallya, első
rezetűi fogua mind az [őtuen capitulomat uegig fel hanyuan nem] specifical
Moises, mint te az Jehoua Elohimot mindenkor czac az attyaba szoritod az
egez tellyes szent irasnac consensusa ellen, azért ha bizonitani akarz masut
kereskegyel, mert Moisest arra nem vohad, nem kerithed » à ki soha ö neki
gondolattyabanis nem volt hog az egy Jehouasagtul, es Isten segtúl à fiút
es az sz : lelket, Seructusnac es egyéb eretnekeknec modgya szerent el zaggatta
volna. Touabba az Christus őnnőn magais Matth. 22, Nem mongya ezt: En
attyamtul cl szakát, mas es kűleinb Isten vágyoc, söt azt monga, en es attyam
egy vagyunc, es valami attyam tied enim az, valami enim tied az: lsmet,
hiztek-e IstenbO, en bennemis higyetőc. Joan: 8. 14. 15.
NEGYEDIC RIZOXITASAROL.
Hlyen módon való okoskodasual akar masodzor bizonitani az attya az
egbol kiált, azért czac ő az teremtő Isten fiu, es szent lelekneköl. Czuda ieles
argumentum kinec sem az szent irasban, sem in arte Dialectica helye ninczen
' Lap vége. Jelzet B. Örszú Den :
fl Lapvég: Kerit. Orszó: hed d.
Kanyaró Ferencztől 311
mint ill yen módon szollana, az te attyad regen szol lot, Azért te iiu leucn nö
tucz szollani, Negatur consequcntia, ex insufficienti enim causam m enume-
ratione, non bene procedit argumentum. De baar szollyunc irasbol, hogy az
attya az eegból szollot ezzel nem tagatatthatik az fiunac, kit az Szent János
Logos Igenec es Istennec neuez, teremtése, hatalma, Istensége, es órőcke való
mindenhatossaga, Mert az iiu es sz: lelec szoltanac sót mldeneket, fianac es
lel ken ec általa czelekedet * az attya. De ha minden bizonsagid meg magyaraz-
noioc es mi legen értelme meg ielcntenoioc, ez mostani ielen való idóknec
irasara mostan minek une elég nem volna es az mi bezedink neuckednenec,
nagy könyve. Mostan azért igaz clegnec veltóc lenni, ho£ az Isten felö kerez-
tieneknec, mint egy útmutatásképpen, meg ielentenoioc mit kulőmbSzzőn ő
az igaztul. auagy mi legyen kùlûmbseg az teuelgó Erdeli tudomani közőt, es
az igaz kereztyeni Euangelium es vallás kózeot.'
ÓTÓD1C BIZONSAGAROL.
Igen munkalkodic, felótte erőlteti magát es az irast, hogy a szent
Janosnac igaz mondassat Joan. 17. az ö tudomanianac meg confinnalasara
vigye, de mi lassuc meg, az iras illyen módon vagyon.
Haec autem est vita aeterna vt cognoscant te solum verum Deum, &
quem misisti Jesum Christum. Eb[bê az irasbä meglásd kereztyê, mert] kei-
képpen való vétket czenal, elözór hogy az mint ot ninczen oda tóuc (lenni)»
ki sem Görögben sem deákban igaz textusban ott ninczen. Masodzor, mert
az mith Szent János be foglala az vrnac lelkenec általa, nagy bölezeseguel.4
Az Basilius Istuan emberi vakmerőségből, ki merezle rckezteni, Touabba,
mert az fiurolis vagyon illyen irassunc, Solus Deus, pivter me ante me, &
post me. Mint Esa: 43. Ego sum primus & nouissimus. Esait; 48. In: 1. Soli
deo saluatori sit gloria in secula seculorum ad Tim: vltimo, Innen meg latod
kereztien attyamfia mely igen viszaltatic az igaz iras, ő lùlec, kezeritetuen
mas magyarázatra, az ó tulaidonsaga kiuól. Innen támadót eleitùl fogua az
sok teuelges, iras kiuól való magyarázat, tudni illic az irigységből, az fel
fualkodasbol es az nyelueknec ne értéséből, az mely töb bizonsagoc ezen
köuól kőuetkóznek, igen kónyen az elebbeni feleletekből meg teeznee, es meg
feitetnec, mert nem oda tartoznac nem arról szolnac. az houa m agy aráz tat na c,
de mégis szolliunc az ő első értelméről, á mit kezdőt.
1 Lap vége. Jelzet: B%. Örszó: Az attya.
9 Ez lehetett a Melius könyvének ez íme. Lásd hátrább a C3. levelén
is majdnem ugyanazt.
1 így áll az eredetiben.
4 Lap vége. Örszó: Az.
312 Melius ismeretlen és elveszett művei
MÁSODIK RONTASSA AZ ELSŐ
Propositionac.
Ha czac az attya egyedül Isten, á íiu nem lezen Isten, de az fiu bizon
igaz Isten, hat az attya az íiuual egy Jehoua, egy peniglen mind IstCsegebé
mind teremtésében, mind tiztőletiben. hogy az íiu Isten es Jehouah legyen,
regen immár azt neked neg bizonitottuc » ielesben az mely huzonóth argunré-
tumot Simädon attam vala, kiualtkeppen azokban, kinek im maidan eztendeie
lezen, nem tudom ha vgyan nem akarale vagy nem tudal felelni, ma is varom
à feleletet. Az minemű erőtlen Argumentomid teneked voltac, ertem hogy ez
elóttis sok iambor tudós embereknec vgyan azonakat eleikben veteted, szán-
talanzor immár azokra meg feleltec enis keuesbezeddel taualy meg feleltem,
mostis bizonitom es erósitem. Joan. 1, 25. Ittem 14. Ppil. 2. Esa. 45. Rom:
14 : 15. 2 ad Cor: 5. Esa: 43. Pro: 8. Apoc: 1. 17. 18. 19. Tünete Deum 4
honora te, eius iudicii dies instat. Zách: 1. 2. 3. ad Rom: 9. Thronustuns &c:
Psal. 102. ad Hebre: 1. Psal: 25:
HARMADIG ROMLÁSA AZ ELSŐ
Propositionac:
Ha az egy Isten czac az attya, az fia es szent lelec, nö lezen imádandó
Isten, mert czac az terem tót kel Imádni es teremtót állatban nem kel bízni,
az mint az iras tartya. De az fiu es szlelec imadandoc, Azerth az attya fiu
es szent lelec mondatnac egy Jehouanac meg bizonitom penig. Esa: 11, Psal.
9(>. H»;br. 1: Joan: 2. Psal: 72. Acto: 7. Tess. 2. Ipse dominus noster, & deus
& páter noster, qui dilexit nos, & dedit cösolationem eternam.*
NEGYEDIC ROMLÁSSÁ AZ EL-
so Propositionac.
Az 1st« lelki véghetetlen, és változhatatlan állat, kegyelmes, irgalmas,
io, bulez, es igaz, fóldnec mennec teremtóie, egy állatban személyében
három, ez az igaz magyarázat nem czac egyedül az atyára tartozic es illic.
azért nem czak az attya, az egy Isten, hanem az attya, fiu, es szent lelec.
mondatic egy Jehouanac, mert ha czac az Attya volna Jehouah, az fiu
nem volna io, nem volna bólez, és nem igaz hogy peniglen az deseriptio
igaz legyen, meg bizonittya rendel minden czikelit. Joan. 1. 4. ad Hebreos
I. Coloss. I. hogy egy légy on allattyaban, az az hogy Jehoua az ki volt
vagyon lezen óröcke, senkitől nem volt, sut valóságot letelt, eletet, allatot,
mozgást, mindennec Isten ad Exod: 3. 20. 21. Deu: 4. 6. Gene 18. Acto: 3.
ad Gal: 3. Eccl. 1. U. Zách: 11. Matt: 4. 19. I. Cor: 8. 12. Esa: U. 1. ad
1 Lapvég: bizon \ Jelzet: J53. örjel: itottuc.
9 Lapvég. Örsző: Nege.
Kanyaró Ferencztől 313
Tim: 3. Mégis nyluabban, ennec az igaz magyarazatnac, minden czikelit,
irasokual meg erősíteni akaram, bogy meg lessee az mi vallasunknac Jesus
Christus tudomanianak igaz volta, mert főképpen vgyan ebben fűgh, imar
meg teczic mely igen atkozotbolond ember legyen az az ki ket igenetlen
Istent czenal.
Az barom tanú ' bizonsag tevó, hogy egy állatban, termezetben, es
hatalomban, absolute ismertessenec, mert nincz mas hatalma, allattya, ter-
mezeti, akarattya, iozaga, tanacza, birodalma, zaua, szerelme, kedue es igas-
saga kit meg bizonitûc. Joan: I. 3. ö. 6. 7. 8. 10. 14. lö. 16..Ittem I. Joan: 5.
Philipp: 2: Mindenûth az iras, azon egyet tulaidöit az Istènec, az atianac,
fiunac es sz: leleknec, mind valaztast, teremtest, advözitest, fel tamaztast,
egyetembe tulaidonittya, vt 1 ad Cor: 3. 6. Acto. 2. 28. Esaiç: 45. 6. 61. 69.
az attya es az íiu, lelkenec mondatic az szent lelec, az attyais adgya Chris-
tusis adgya. Rom: 6. 8. loan: 4. 7. 14. Esa: II. 48. Lásd meg kezenseges-
keppen, az ô tóruent az Moisesnec irasat. Gen: 1. 2. II. 16. 18. 19. Lásd
meg ezeket kerlec, ex ipso fonte haebreo. Esa: 9. 11. 35. 43. 44. 49. 61.
1er: 23. Matth: 2. 28. Mind ezekból azért az irassokbol, ha ki az napnac
világosságára meg vakulni nem akar, nylvan meg teczic, hogy nem az attya
legyen czac az egy Isten hanem az attya, íiu, es szent lelek.
ÓTODIC ERÓSSEG MASODIC
Bezedenec rontására.
Valaki Jehoua óróktul fogva való Isten, es minden czelekedetit attyanac
czelekedhette es czelekedheti • bizoniara nem kent sem idő szerent való Isten
az, hanem inkab az attyaual, egy Jehouasaga vagyon. De az Istennec fia
mondatic Jehouanac, egyenlő terem ta nec az attyaual. Azért miképpen első
reze az te kónyuednec azonképpen második is meg nem alhat kiben az
Jesus Christust kent es idó szerent való Istennec mondád. Meg bizonitam
penig hogy Jehoua Joan: 8. antequam &ce. Psal: 102. Haeb: I. Psal: 72.
Gen: 18. 19. Jer: 23. Psal: 110. Hogy mindenható legyen. Joan: 5. Azt
mongya az Ckristust, semmit tű énnálam nekúl nem czelekedhetec. Apo:
15. 16. Variatoc meg &c: Apoc: 17: Mondatic Uraknac vranac Kiralyoknac
kiralyanac, hogy az attyaual egyenlő czelekedető legyen. Joan: 15. 6. 7. 9.
Miképpen attyam eleitűi fogua czelekedic, enis eleitùl fogua czelekedem,
miképpen attyam halotakat tamazt es eleuenit, azonképpen az fiuis az kit
akar meg eleuenit. Joan: 10. 14. Az Phariseusoknakis azth mongya, ha çn
mind azokat meg nem czelekedhetóm mint attyam czelekedic, bátor ne
higyetek énnekem. Lásd meg azért is lelki ismerettel, czendez sziuel, hogy
az igassagual ellenkózic az te kónyuednec masodic reze: Holot azt vallod
hogy az Christus Isten, de nem őrocke való nem mindenható, es ■ nem
1 Lapvég. örszó: bizo.
• Lapvég: czele-. Őrszó: kedheti.
■ Lapvég. Jelzet: C örszó: nem te-.
314- Melius ismeretlen és elveszett művei
teremtő, ez az kit az Terén ti us mond, nunc ait nunc negat, de demanstrald
meg énnekem kérlek, hol lehet az Isten az ki nem órócke való, nem minden-
ható, nem teremtöie az látható vilagnac. mert nyluan mongya Jer: 10. hoi*
el vezzenec azoc az Istenec, az kic az fóldet es mennyet nem teremtóttec.
HATODIC BIZONSAG AZ BA-
silius Istuan konyuenec masodic reze ellő hol á Christust kent es idő szemit
való Istennec monda.
Ha az attya az ö egyetlen egy születte egy fia kiuól, sem attya sem
Isten, sem mindöhato, sem örócke való, sem teremtő nem lehel, nem lezen
immár az Istenec fia kent es údö szerent való Istë. De az attya sem mikép-
pen nem lehet sem attya, sem órócke való, se mindenható sem teremtő az
ó fia nekűl. Azért bizoniara kóuetkózic igaz irasnac folyassa szerent, hogy
az Christus egetlö egy szúlót az attyatul egy Jehoua legen az attyaual meg
bizonitö elózer vgyan azokual, kikuel Christus ónnen maga bizonit, az Sidoc
ellen hogy egyenló Isten Jehoua Jah attyahoz Joan. 5. Philippen: 2. Sût
azt mongya, en elóttem clsób nálamnál az attya nem volt en kiuólem, en
nalamnekùl soha az attya Isten se lehet. Esa: 45. Mely * irast Szent Paal
Chrsi tusra magyaráz ad Rom: 14. lö. 2. Cor. 5. Phil: 2 Esaiç 45. Sot igy
szol az Christus, mondom hogy az attya nalamnekól soha sem Jehouah sem
Isten nem volth hanem en velem eggyût, en ó elùtte Ö nála voltam teremtés
elóth, ôrôktûl fogua fogadót birth ez szólth engemet. Prouerbiorum 8.
Sapien. 9. Joannis 1. Psalmo: 102. Ad Heb: 1. Semmit sem végezet sem
nem rendelth az teremtés elóth en nalamnekól. Gene: 1. 2. II. Eph: 1 & 3:
Ad Romanos. 16. ad Colo. 1. 2. ad H^b: 1: Pro: 8. Esaie 45. Ha ki peniglen
erre tób irast keuan, oluassa meg Joan: 1. 5. 6. 8. 10. 20. Apoc. 1. 19. ad
Colos: 1. 2: ad Haebreos: 1.
HETEDIG VGYAN AZON EL
len, hogy az fiu nem kent es idó sze-
rent való Isten.
Valakire egyenlőképpen mint az attyara tartozic az teremtés, nem
lehet bizonyara annak kezdeti mert ha kezdeti volna nem volna teremtő.
De az fiunac tulaidonittatic az teremtés, hat teremtő órócke való Isten, nem
idó szerent való kent Isten, az mint penig mondée meg bizonitom, hogy az
teremtés ótet illeti Apocalypsis 14. Esai: 45. Gen: 1. 2. Joan: 14. ad Col. 1.
Psalmo. 30. ad Haeb: 11. 1H. Apocalyp: 14.fl Fellyetec az Istent es tiztóllyetec.
mert el iót az ó iteletinec oraia, imagyatoc ótet ki az eget es az fűidet
teremtötte à tengert es az vizeket. Psal. 102. Jam pridem &c: Mert te kezdet-
ben az fóldet fundáltad, es az egec te kezednec czinalmani, meg magyarázza
szent Pal ad Haeb. 1. Christusra.
1 Lapvég. Őrszó: irást.
8 Lapvég. Jelzet: & Őrszó: Fellietec.
Kanyaró Ferencztől 315
NYOLCZADIK ROMLÁSSÁ V-
gyan ezon ellen.
Ha az Jesus Christus az mint Basilius Istuan mögya kent es idö
szerent való Isten, semmiképpen nö lehet igaz Isten, hat az ó bezede meg
hamissitatic, mert nyluan szol szent János első leuelenec ótódic rezében, az
6 fiában Jesus Christusban, ez az igaz Istö es az órcc elet
KILENCZEDIK ERŐSSÉG Ki-
vel masodic bezeae rontatic.
Meg kenettetót változó, es idö szerent való Istenek soha az attya az
6 tiztesscget, diczósseget, felsseges méltóságát, nem atta sem adhatta, De
minden diczôssege tiztessege es meltossaga attyanac íiae, hat innen nyluan
ki teczic, hogy nem kenettetót. változó, es idószerynt való Isten, mert attya-
nac diczôssege1 igy öue nem lehetne meg bizonitom Esai: 42. 48. Joan: 14.
omnia mea tua sunt. Joan: 18. &c:
TIZEDIC EROSSEG.
Ha az Christus idö szerint való Isten volna, az mint ó vallya, semmi-
képpen, kardiognostis az az, szűuek es veseknec által lato Istene nem lehetne,
az regi szent attyaknac iduózitó Istene nem lehetet volna. Acto. 20. sicut
nos. Ac. Attyanac tóndókló fenie, bólczessegc, formaia, es az Israelnepencc
az verós tengeren által hozoia, es vezérlőié, nem lehetne. Mondom nem lehetne
attyanac bólezessege, hatalma, Zaua es igeié, de az Istennec fíarol mind azoc
igazan magyaraztatnac: Azért bizonyara nem akor kezdetűt Istensége, mikor
meg kenettót, auagy mikor szent lelektul fogontatot, auagy mikor Beth lemben
az szúzótl születet de meg az elót őröc idóknec elótte, az ó attyaual egyenlő
Jehova volt, meg bizonitom penig mind ezeket. Acto. 10. 1 Cor. 14. Lu: 13
Joan. 1. 8. 9. Sap: 7 & 8. ad Col. 1. Haeb: 1. Zach: 2. 3. Joan: 1. Psal: 2.
45. 61. 102. Esa: 43. 44. 47. äc: Exo: 13. 14. 15. 20. Mikoron mind ezeckei
az irasokual, es az egez tell y es szent irassal az te kőnyucd nem eggyez, egy
bető azért benne az igazzal meg nem alhat, Masodic9 beszedednec rontassarol
legyen elég. Ez vtan tóbbeckel ennelis, az mint masodic írásunkat iol kez-
dettuc, Deák nyeluen meg mutogattyuc, Isten segítségéből, az tu tudoman-
toknac es teuelgesteknec igassagtul kûlûmbseget, de imar vtolso beszededre
eróc.
TIZENNÉGYEDIG ERŐSSÉG AZ
ellenkező partnac kónyuenec harmad ic
reszenec romlassara.
Harmadzor ha iol iutt ezemben, illyen vallást tői az szent leiekről:
hogy az szent lelec nem igaz Isten, nem egy Isten az attyaual es íiuual, nem
1 Lap vég: di- Őrszó: ezosse-
2 Lapvég: Maso. Jelzet C3 (jrszó: die be-
316 Melius ismeretlen és elveszett művei
Jehouah sem Jah, nem órócke való nem mindenható, es benne nem kel
biznia: Innern vagyon hogy az hitnec aganac, es az igaz Apostoli credonac
vtolso cikkeietis Isten ellen, Szent lelec ellen, emberi vakmerőségből, fel
merted bontani, es szaggatni, hogy az mint az igaz Sido es guróg nyeluen
vagyö, az mint az Após tolok tul Írattatott, Hizec szent leiekben ezt meg fordí-
tottad, es az te vyonnan talált teuelgesedból, hizec szent lelket, vgy változ-
tattad, kit nem czudaloc mert vgyanis az vallásod, hogy a szent LELEC
cziac ereié es aiandeka Jegyen az Istennec.1
UTOLSÓ BEZEDE ELLEN MI-
erth hogy az űdő sem engedi, sok fele szorgalmato-
ssagimis meg tiltnac, czac keues bez-
zedel felelók.
Az kiről az derec szent iras, ezeket egy szoual kialtya, Seregeknec
Jehouaia, Isten vr, Israelnec Aegyptusbol kiszabaditoia, attyatul es fiutul
származó, attyanac es fiunac lelke, vy szűnek es leleknec adói a igazgató vt
mutató, az attyaual es fiuual teremtő, meg szentelő meg elevenítő, fel tamazto.
sziveknec vesseknec által latoia, magara eskuuő, imádandó, valakikhez ezec
illcnec nem lehet semmiképpen hogy puzta aiandek legyen hanem, sőt inkab
hogy egy órócke való Seregeknec ISTENE legyen attyaual es az fiuual, de
megh bizonitom hogy mindezee oluastatnac es talaltatnac az szent leiekről
hogy Seregeknec ura Istene &c.
Hath nem igaz ßasilius Istuannak tudománya hogy czac puztan aiandec,
mert az iras kőlőmbsegeth tezen, sőth azerth mikor aiandekoknac mongya es
Jehouanac. Vrnac es Istennec. Seoth egy hatalmú, egyenlő Istensegő, ereié,
bölezessege, es minden hatalmassága, vagyon az Attyaual kith maid megh
bizonitoc, iras kiuól azerth leki" ismeretinec ellene nem igazat szol, valaki
azt mongya hogy az szent lelök nem Isten, mert az iras az sz: lelket meg-
valaztya az aiandektul Esa: 11. 61. 63. Ruach Jehoua Joan: 14. az szent
lelec az cnimból vezen es aad nektec, es el vezitec az reatoc iunó szent
lelőknec aiandekat: Ibid: az idegenekreis ki ontatic az Istennec kegyelme.
Rom: 5. 8. az Isten lelke kiálthat, tanit, hordoz es segít Az szent lelec azon
egy Isten, egy vr, ki minden iott mindenekben czelekedic Eph. 5. ad Gal.
ö. 6. 1. ad, Cor. 10. az szent lelec gyümőlczi ezec, es aiandek, hit, szeretet,
adatot mindennec kulómb kulómb aiandek de vgyan azon sz: lelec, azon vr,
azon Isten, hogy peniglen szent lelec hozta legyen ki az Israel népet meg
vagyon iruan. Exo. 13. 14. 15. Psal. 62. 74. 105. 107. Mert az mint meg
bizonitok az Jehoua neuezeti es Istensége e£enló az szent lelecnec. Ha literal
keuanz meg találod Esa: 63: 1 ad Cor. 12. Hogy meeg az Angyalokis imattac
az szent lelket. Esa: 6. kit az nagy szent Pal ómaga magyaráz Acto: 28. az
szent leiekről hog az Prophetac által szollot le£e meg vagö iruan Es: 40.
1 Lapvég. Örszó: VTOLSO.
2 Lapvég. Örszó: ismerteti-
Kanyaró Ferencztől 817
43. 44. Jere: 39 Num: 23: hog à sz: lelók teremtő taplal, eltet, vya szúl,
világosit, minden ionac oka, Jehoua es Isten, ezec az irasok eróssitic: Esaiç
40. 41. 43. 44. 45.
*
A fennebbiekben legjobb tehetségünk szerint betűhíven és
hibátlanul közöltük Meliusnak korunkra fennmaradt s szerencsésen
felfedezett utolsó munkáját
Melius ez utolsó művéből az is kitűnik, hogy ő még ezután
is fáradhatatlanul folytatni akarta irodalmi munkásságát Még
egyszer tudósabb módon, latin műben, akart megfelelni ellen-
feleinek. A C3. levelén ugyanis ezt igéri:
»Ezután többekkel ennél is, az mint második írásunkat jól kezdettük,
Deák nyelven megmutogatjuk, Isten segítségéből, az IU tudomán toknak és
tévelygésteknek igasságtul külümbségéU.
Megírta e művet V Volt elég ideje még rá, de a kiadásra
már aligha. 1572. decz. 15-én múlt ki Kálvin két más apostolá-
nak, Szegedi Kis István és Knox Jánosnak halála évében. Hátra-
hagyott iratai asszonyi kézre kerültek, elpusztultak. Ugyan mi úton-
módon juthatott Herbáriuma a debreczeni sajtó helyett Keltái
özvegyének kezéhez is, ki 1578-ban saját költségén ezt kinyomtatta?
Szabó Károly nem fogadja el Sándor István hitelére1
e könyv első debreczeni kiadását. (1562. 4 r.) De semmi ok,
semmi módunk sincs arra, hogy Melius kéziratát ily későn Heltai
özvegyéhez juttassuk. Legegyszerűbb megoldás az, hogy Melius
nem hevertette kész művét s már 1562-ben kinyomtatta. így
jutott a Scltainé műhelyébe, s a szerző holta után az értékes
művet minden tartózkodás nélkül utánnyomatták. Szabó Károly
tiltakozása, hogy ő egy példányt sem látott az első kiadásból,
számba nem jöhet. Hisz' látta ő Melius imént tárgyalt utolsó
müvét is, mégsem vette fel a RMKtárba. Sőt ugyanő ráakadt
még a Herbarium 2-dik kiadására is, a nélkül, hogy észrevette
volna. Beythe András Fives Könüénél így hivatkozik dr. Földy
jegyzetére, mit Weszprémi »Hiographia Medicorum« czimü munká-
jában találtak:
»Zrini Györgynek a nyomtató Műhelyében jött ki a Bej the Herbarium
másodszor, Nedeliczen Muraközben Drávánál ugyanezen Zrini Györgynek
ajánlva«.
1 Magyar Könyvesháza. 2. 1.
318 Melius ismeretlen és elveszett művei
Szabó Károly itt azt vitatja, hogy Nedeliczen 1595 után, a
Beythe könyvének 1-ső kiadása után nem volt sajtó s így nem
lehet ez a 2-dik kiadás. Nem jár el helyesen, mert e kérdésben
nem ott s nem az a hiba: Beythének »Fives Könyve« volt és
nem »Herbáriuma.« Dr. Földy valóban, mint jegyzetéből is kitetszik,
láthatta a Herbarium 2-ik kiadását a nedeliczi sajtón kinyomtatva
s Zrini Györgynek, a sajtó tulajdonosának, ajánlva. (Épen így
ajánlták a Werbőczi decretuma horvát fordítását neki 1574-ben.)
A Dráva melletti főúr és sajtója a szintén dunántúli BeytM
juttatta eszébe s ez zavarta össze följegyzését. Szabó Károly
kritikus kedvében sok helyen csak arra gondolt: el kell dobni
minden elhányhatót elődei gyűjtéséből. Mi ennél feljebbvalónak
tartjuk: megtartani mindent, a mit joggal felmutathatunk mivelődés-
történetünk nem gazdag emlékeiből.
Melius Herbáriumának a fennebbi kimutatások szerint három
kiadása volt. Az 1-ső 1562-ben Debreczenben; 2-dik 1573/4-ben
Nedeliczen; 3-ik 1578-ban Kolozsvárt. A két első kiadásból egy
példány sem maradt korunkra. Az első kiadást maga Melius rész-
ben elosztogatta s a Balassi-féle városfelgyujtás elpusztíthatta a
maradékot. Hofhalter Rudolf sajtójának pedig nedeliczi »Ariánus*
kiadványait majd mind tűzre hányták, ő maga pedig fogságba
került.1
És most röviden felsoroljuk azokat a fontosabb adatokat,
melyeket e tanulmányban fölmutattunk Melius homályba borult
irodalmi működésének megvilágítására.
1559-ből felmutattuk Dávid Ferencz munkáját az úrvacsoráról,
melyet Melius beleegyezésével Heltai adott ki.
1502-ben már kiadta Melius a Herbáriumot s egy ismeretlen
latin művét is, Zoványi szerint prédikácziókat. A Herbarium utóbb
Nedeliczen is megjelent 1573- vagy 74-ben. Csak ezek után
Kolozsvárt 1578-ban.
1568 táján »A Sidók áldozati« és »Az halál könyve* czíinQ
munkái jelentek meg Melinsnak. Ezeknek emlékét csak más rokon-
művei tartották fenn.
1 Lásd erre nézve Jankonich M. tanulmányát Tudományos Gyüjtr-
m<*ny. IHM. IV. 58—56. 1. V. ö. Szabó, RMKtár. II. 34.
Kanyaró Ferencztől 819
1565 táján »A Szent Háromságról« írt magyar könyvét
adta ki, másodszor ugyanezt 1567-ben is.
1568-beli müve »Propositions Petri Melii« a RMKtárban
hibásan van leírva.
1567—71 közt sok hiányos és téves adatot közöl a RMKtár
I— II. kötete a debreczeni, váradi, gyulafehérvári és kolozsvári
sajtókról. Mdius és Sztárax előbbi polemikus müvei is hiányoznak
ugyanonnan.
1569 — 71 közt Basiliusnák, Sommernek és Tót Miklósnak
oly müvei is jelentek meg Kolozsvárt, melyek merőben hiányoz-
nak a RMKtárból.
1570-ben Melius »Az egész szent írásból való igaz tudomán«-
jának »Második könyve« is megjelent Debreczenben, társával
együtt 66 levelén 4-r.
Ugyanez évből maradt fenn Melius »Igaz Szent írásból ki
szedettet énekének« nemcsak első, hanem 2-dik kiadása is.
Felmutattuk a csengeri és miskolczi zsinat meghívóját is
(»Summa Gonfessionis« . . .), mely Melius kiadásában elveszett s
a RMKtárból is hiányzik.
Megvilágosítottuk a csengeri zsinat határozatainak csonka,
törvényszegő kiadását s e kiadás okát, az utána kibocsátott
»Principia Quaedam« ez. művel együtt, melyet Melius Csáki
Mihály kanczellárnak ajánlott. Mindezekről semmi sincs a RMK-
tárban.
Kimutattuk, hogy 1571-ben Váradon adta ki Melius Basilius
ellen írt utolsó eddig ismert munkáját. Czíme ez lehetett: »Mi
legyen külömbség az tevelgő Erdeli tudomani közöt, és az igaz
kereztyeni Evangelium és vallás közeot«. Ez utolsó fennmaradt
müvéből, a mennyit megmenthettünk, odafenn híven közöltük.
Ez utolsó fennmaradt művében igéri Melius egy latin könyvé-
nek megírását is. Valószínű, hogy nem adhatta ki. Nem adta ki
Ézsaiás profetiáját sem, sem a krónikák könyvét, sem a Genfbe
és Krakkóba csak kéziratban küldött hat latin könyvet. Mese az,
a mit ezek kiadásáról írnak némely tudósaink.
Csanádinak János Zsigmondot sirató elégiája sem jelenhetett
meg 1571-ben Debreczenben, sem a Huszár (iái énekes könyve
1560-ban ugyanott, mert ez években nem volt sajtó Debre-
czenben.
B20 Melius ismeretlen és elveszett művei Kanyaró Ferencitől
Mindezen szükséges pótlás és helyreigazítás főkép csak egy
írónak rövid tíz évi működésére vonatkoznak. Látnivaló már ezekből
is, mily sok igazítani és igazolni való van még a 30 éves munkával
és elismerést érdemlő, bámulatos gonddal, szorgalommal alkotott
Régi Magyar Könyvtárban is. Emberi mű nem lehet tökéletes, és
hívságos vagy hamis beszéd az, a mit nem egyszer csodálkozva
hallottam ref. ifjaktól a letűnt században: Mindenki tévedhet,
csak Szabó Károly nem!
SCHESAEUS-KEZIRAT A NEMZETI MÚZEUMBAN.
Szekfü Gyulától.
A mohácsi vész megsemmisítette a Mátyás korában kifejlő-
dött és a Jagellók alatt tovább élt irodalmi reneszánszt Magyar-
országon. Hungária funestissima clade servitutem subire eoacta
est. Imminuit nox, quae lumina litterarum obruerat, mint a
magyar humanizmus egyik kutatója írja.1 A magyar királyi
udvar mint irodalmi középpont megszűnt, a humanisták szét-
szóródtak, 1526 után alig találunk írót, ki meg tudna élni egye-
dül a humanista irodalom ápolásából. A humanista hagyományok
azonban nem haltak ki, tovább művelik azt főként az egyházi
férfiak, katholikusok úgy mint protestánsok, Oláh Miklóstól és
IWancsics Antaltól egész Label Jánosig, a szerény tehetségű
tolmácsi lelkészig. Az 152ö után működő humanisták jellemző
vonása a független irodalmi törekvésekben nyilvánuló önállóság :
magukra hagyatva, távol a panegirikusokat kedvelő és kivánó
királyi udvaroktól szabadon fejlődnek, nem a fejedelmek dicsőíté-
sére használják tehetségüket, — nagy konczepcziókat készítenek
és a mostoha viszonyok közt többet és nagyobbat alkotnak, mint
Mátyás és II. Ulászló jól fizetett udvari költői. Egyik legnagyobb
közöttük, ki az Aeneis után 12 énekes költemény írására vállal-
kozott, a medgyesi származású lutheránus pap; Schemen* Keresz-
tek volt.
Még életében megjelent nyomtatásban az a munkája, mely
neki a magyar humanizmus történetében előkelő helyet szerzett,
a *Buinae Pannonicae.* * Teljes czíme a következő: >Kvinae
Pannonicae Libri Qvatuor : continentes st at um reipubl. et religionis
1 Hegedns István az Analecta nova Praefatiójában.
• Megjelent 1571-ben Wittenbergben, 1. R. M. K. 111. tili*, szám. jelen-
leg azonban Budapesten csak az Egyetemi könyvtárban van meg.
Magyar Könyvszemle. WW. IV. fUzet. 22
322 Schesaeus-kézirat a Nemzeti Múzeumban
in Vngaria, Transylvania vicinisque regionibus imperante Joanne
Secundo Electo Rege Vngariae. Addita est história de bello Pan-
nonico Solymanni Imperatoris Turcorum vltimo, Julae et Zigethi
expugnationem continens.« A czímnek megfelelően a könyv először
a Ruinae Pannonicae négy énekét tartalmazza hexameterekben,
de János Zsigmondnak nem teljes uralkodását foglalják magukban,
hanem csak az 1541 — 1551 évek történetét Martinuzzi haláláig,
valamint Egervár viadalát és Temesvár elesését. A második rész
(Addita est) három énekben az 1566. év történetét mondja el.
Az egész munka tehát összesen 7 éneket tesz ki, s ez a hét ének
megjelenésétől kezdve mindvégig állandó méltánylásban részesült
az irodalomtörténet részéről.1 Ügy a 4 énekes, mint a 3 énekes
munka magukban befejezett egészek és semmi egykorú nyomát
nem találjuk annak, hogy Schesaens folytatta volna munkáját.
Legközelebbi adatunk a Ruinae Pannonicae-ről majdnem
száz évvel későbbi. A szintén medgyesi születésű Hermann Dávid
1660-ban fejezte be >Transylvanicarum Rerum Annales Ecclesias-
tici« czímü kéziratát, mely jelenleg a Nemzeti Múzeum kézirat-
tárában van.2 Ehhez Hermann az 1558. év történeténél következő
széljegyzetet fűzte : » Christianus Schaeseus (így) Mediensis, eo
tempore Diaconus Claudiop. poéta eximius, carmine congratulatur
Francisco Davidis de hactenus bene meritis circa Religionem et
auctis honoribus. Anno 1558. Hic literatissimus Schaeseus, vir
eximius, strenuo viro Stephano Schaeseo primo Mediensis Civita-
tis Judice Sedis satus, felicissimus Poéta, laureamque Witeb.
adeptus fuit. Scripsit inter varia Epigrammata, et Pannonicarum
Ruinarum libros duodecim : e quibus sex Witeb. missos, ibidem
typis publicavit non sine laude ; reliquos sex occasione publica
legationis in Poloniam per Magnificum Kendium Stephano Regi
obtulil Anno 84, Anno sequente 1585 fatis concessit. Vir apud
posteros non tacendus.3
1 A 4 éneket Eder 1797-ben újra kiadta. Legrészletesebben elemezte
Schesaens költői egyéniségét a kiadott müvek alapján Albert Mihály a seges-
vári gymnasium 1872/H. évi értesítőjében : >I)ie Ruinae Pannonicae des
Christian Sehesäus.«
9 1175. Quart. Lat. kézirat, Eder gyűjteményével jutott ide, Edertól
nyert czíme : »Adversariorum Idiographorum Codex conscriptus Anno a partu
Virginis 1600. s
* 1175. Quart. Lat. 135. lap.
Szekfű Gyulától 323
Ezek szerint Hey mann a Wittenbergben nyomtatott két köl-
teményt egynek vette, de tévedésből a két költemény énekei szá-
mát hét helyett hatnak mondja.1 Honnan szerezte azt az adatát,
hogy a 12 énekes költemény második részét a lengyel királynak
küldte el Schesaeus, nem tudjuk; csak annyi bizonyos, hogy Her-
mann nem látta a Ruinae Pannonicae kiadatlan részeit.2
Különös véletlen, hogy mikor Hermann Lengyelországba
utasítja a Ruinae Pannonicae kéziratát keresőket, Hermannak föl-
dije, Miles Mátyás szebeni szenátor, ugyanezen időben másolja le
az oly távollevőnek vélt kéziratot. Miles a Siébenbürgischer Würg-
enget szerzője, a XVI. század történetének megírásához többféle
krónikát használt, melyeket egymásután vaskos foliokötetbe másolt
le.3 E kötetben a Sieb. Würgengel kézirata után névtelen latin
krónika következik, mely Kr. u. 866—1610 évek történetét fog-
lalja magában, ezután külön ívet kezdve »Cohaerentia cum Supe-
rioribus« czímmel a 94-a— -138a foliólapokon öt énekes, latin hexa-
meterekben írt munka található, melyet — épúgy, mint az egész
kötetet — Miels sajátkezűleg írt le. A »Cohaerentia cum Supe-
rioribus« után három soros tartalom után hosszú ének jön ; ezt
újabb ének követi, melynek felírása : >Liber Ruinae Pannonicae* ;
a következő éneké »Ruinae Pannonicae Liber Septimus«, azután
»Ruinae Pannonicae Liber Octavus« : az utolsó ének czíme:
> Ruinae Pannonicae Liber Duodecimus.« Miles sehol sem említi
a szerző nevét, összehasonlítva azonban a wittenbergai kiadással,
első pillantásra világos, hogy Hermann jól értesült, mikor 12
énekes költeményről beszélt : a wittenbergi első négy ének foly-
tatása a Mte*-kézirat első négy éneke, ezekhez csatlakozik a
1 Helyesen igazította ki Srivert: Nachrichten von Siebenbürgischen
Gelehrten 360. 1.
• Hermann főként az egyháztörténetre fontos kéziratokat gyűjtötte, többi
közt lemásolta Schesaeusnak 1580-ban tartott híres beszédét, melyben az
erdélyi reformatio történetét vázolta, 1. kritikai kiadását : Irkundenbuch der
evangelischen Landeskirche A. B. in Siebenbürgen. Zweiter Theil. 230. I.
Az említett beszédnek 1787-ben Budai Ferencztől készített másolata a Nem-
zeti Múzeum kézirattárában 3164. Fol. Lat. Másik XVIII. sz. kézirata u. itt
1247. Quart. Lat.
» Kézirata (Adversaria Idiographa Historico Statistica Matthiae Mililis
Senatoris Cibiniensis Mort. 1686) Eder gyűjteményéből a Nemzeti Múzeumba
jutott, jelenleg 1137. Fol. Lat. alatt.
324 Schesaeus-kézirat a Nemzeti Múzeumban
wittenbergi három ének, s végül tizenkettediknek a Mües-tefo
utolsó ének. A wittenbergi kiadás és a kézirat együtt adják
Schesaeug nagy költeményét.1
Miles elhagyván a költemény czimét és a szerzőnek nevét,
egy szóval sem utal arra, hogyan jutott a kézirathoz, s vájjon
Schesaeus kézirata vagy annak másolata volt-e előtte. Csak egyet-
len jegyzetet találunk tőle a költemény végén, a 138a lapon :
»Ao 1067 die 21 Xbris Transumpta in Germanismum.« 1607-ben
készen volt tehát a másolattal s az év végére (deczember 21)
már le is fordította a költeményt német nyelvre. Erről a fordí-
tásról később fogunk szólani.
Miles szűkszavúsága daczára elég érdekes dolgokat tudunk
meg magának a kéziratnak figyelmesebb vizsgálatából, a melyek
különös világításba helyezik Miles másolási módját. A Kuinae
Pannonicae VI. énekében (a Mihs-iéle II. énekben) külön czimmel
ellátott rész az 1558. Kendy-Bebek-íéle összeesküvés leírása:
»História Illustrium Trium Virorum Francisci et Antonii Kendio-
rum, et Francisci Bebeky tragicam mortem continens. Anno
1558.« Ezen rész kezdetén következő sorok vannak:
»Ast ea dum meditor populäres ferre sub auras
Qvos subeam invidiae morsus, qvantumqve pericli
Olfacio, qvis enim minus aeqva impune potentum
Facta insectare dictis mordacibus ausit?
Qvorum progenies numerosaqve turba nepotum
Vivit adhuc, Regniqve statu cum Principe Apafi
Jure instauratos retinet cum rebus honores.
Spes tanien est veniae, qvod non liuore, nec ira
Afïeetu aut alio qvovis agitatus iniqvo
Ullius insignem cupiam traducere famam
Sed verum dicam, vel qvae sunt proxima vero
Vel qvae confictis vesana calumnia verbis
Annorum série deductâ ad tempóra nostra
Persvasit vulgo spargens rumore sinistro
Candida de nigris et de candentibus atra
Nil proavum virtus generosa Nepotibus addit
Laudis et ornatus, pulchrae si nomina famae
Obscurent vitys, illis si sponte dedentur
1 Schcsacus munkájának ismerte fel már Eder a kézirathoz írt tar-
talomjegyzékben, — Eder után beszél a kéziratról Trausch : Schriftsteller-
lexikon III. 172—3. 1.
Szekfű Gyulától 325
Majorum nec obest maculis aspersa nefandis
Vita piae soboli, recte cui vivere cordi est.
Qvisqve suo merito bonus aut infamis habetur.
Me vulgasse necem satis est, expromere causas
Facti, alys linqvo veras, fucoqve carentes.« 1
S itt kezdi az összeesküvés leírását. Ügy látszik tehát, hogy
a szerző Apafi fejedelemsége idején élt és a JSTeucZy-családnak
akkor élő utódai 2 iránt való tiszteletből sokáig habozott, elmondja-e
őseiknek összeesküvését, nem fognak-e az utódok neheztelni. Végre
megoldja a nehéz kérdést: kijelenti, hogy az ősök hibáiért nem
felelősek az utódok, hogy nincs szándéka kortársait sérteni, s ezek
után nyugodt lelkiismerettel kezd az énekhez.
A 131a lapon János Zsigmond 1565. évi hadjáratának leírá-
sánál következőket találjuk:
»Est locus Arannyasch Megyesch dixere minores
Ultra Szakmarum, Hathoris possessio qvondam
Christophori, clarum Somlyó cui praebuit ortum
Ex muliere, Kemény Jani nunc Principis aptum
Oppidulum Gazis locuples, hominumqve frequentem
Ob coetum multas célébra tum laude per oras.«
Ezek szerint a szerző Kemény János rövid fejedelemsége
alatt írta volna sorait. Lehetne úgy felfogni, hogy Kemény feje-
delemsége alatt kezdte és Apafi idején fejezte be, csak az okoz
nehézséget, hogy a szövegben előbb Apafi fejedelemségére történik
hivatkozás, csak ezután, tehát a chronologiai sorrend megfordításá-
val, Kemény János korára. Növeli a zavart a következő részlet,
mely a 95b lapon az 1553 év történeténél Kolozsmonostor emlí-
tése után található :
Hanc post Franciscus Forgatius Abbatis arcéin
Imperio tenuit nutu demente Johannis
Vngariae electi Regis, qvem munere tanto
Ob decus eximium coluit virtutis, et amplas
Ingeny dotes, rerum qvo praestal et usiim.
Oenotrias adyt, propiu.s lustravit et urbes
Vt varias hominum mores, tractusquo locorum
1 109a— 109b a Jítto-kéziratban.
* L. Nagy Ivánnál a AVwrfy-családra Köváry László adatát.
326 Schesaeus-kézirat a Nemzeti Múzeumban
Disceret, et Musis excultum pectus haberet
Nec spe frustratus, tantum profecit ut omnes
Cognatae superet gentis varia arte coenos (így)
Hune Divûm auspicys, ad sumnos vectus honores
Committit tacitis Regni secreta libellis
Doctiloqvo responsa ferens poscentibus ore
Principis ex jussu: post haue in Itonoro. seeundns
Dy faciant multus longo ardine sitqve peritus.
Forgách Ferencz, Báthory István kanczellárjának elogiumát
adja itt a szerző, oly lelkesen, a hogy csak közelről érdekelt kor-
társ írhat. A két utolsó sor pedig világosan bizonyítja, hogy a
szerző Forgách kanczellársága idején, tehát 1571 — 1577 közt1
írta munkájának elejét. Forgáchcsal egykorú szerzőre utal az a
részlet is, hol a Kendy-Bebch összeesküvés leírásánál elmondja,
hogyan tér vissza éjjel Balassa Menyhért Gyulafejérvárra:
Per tenuem portám, via qva vicinior aedes
Ducit ad auratas sublimia et atria Regis,
Ex campo, ridet varys ubi floribus hortus,
Francisai nuper Forgacsi consitus arte.2
Ezen részletekből a szerző személyére tejesen ellenmondá
adatokat nyerünk. A két első szerint 1661 — 1690 dolgozott a
szerző, a két utóbbi szerint 1571 — 77 közt; a két első Mïle*
szerzőségét bizonyítja, a két utóbbi Scliesaeusët A kérdés eldön-
tésénél nagyon fontosnak tartjuk a hagyományt, melyet a Schesaeit*
munkí^jőt nem ismerő Hermann Dávid tartott fenn számunkra :
még Miles munkássága előtt tudták, hogy Schesaeus tizenkét éne-
kes költeményt írt, tehát nem képzelhetjük el, hogy Miles szán-
déka lett volna újra megírni azt, a mit már Schesaeus megírt.
Tekintetbe kell vennünk, hogy a Milesnél található költemény
nyelve, mondat használata, fordulatai, verselése, minden külsőség,
— a mit mégis nehéz száz év múlva a latin nyelv változásával
utánozni, — teljesen megegyeznek a wittenbergi költemény kül-
sőségeivel; másrészt — a mi még fontosabb — a Mües-fé\e köl-
temény szerzője oly érdeklődéssel kiséri az eseményeket, milyenre
1 V. ö. Bártfai Szabó László : Ghimcsi Forgách Ferencz váradi püspök
évkönyvei 12. 1.
3 L. 137. Fol. lat. 110b.
Szekfű Gyulától 827
alig képes a történtek után száz évvel dolgozó ember. Világosan
szemlélhető ez a János Zsigmond korabeli hitviták leírásánál, a
mi majdnem az egész VI. éneket elfoglalja, de a melyre még több-
ször visszatér a szerző. A szerző ugyanoly lelkes ágostai hitval-
lású, ugyanoly vehemencziával támadja az unitáriusokat, mint
Schesaeus 1580-iki beszédében. Ha a szerző Apafi Mihály korában
élt volna, nagyobb objektivitással nézte volna ezeket a kérdéseket.
Végül semmi nyomát nem találjuk annak, hogy Milesben költői
tehetség lett volna, pedig ahhoz, hogy korább élő költőnek töre-
dékes munkáját kiegészítse — úgy, hogy csak nehezen lehessen
megkülönböztetni a két munkát — valóban nagy költői tehet-
ség kell.
Ezek alapján Ederhez kell csatlakoznunk, a ki a Miles kezé-
vel írt költeményt minden vizsgálat és habozás nélkül Schesaetis
munkájának tartotta. így a fennebb idézett részletekből azok,
melyek a XVI. században élő szerzőre utalnak, tényleg Schesaetis-
tói valók, míg a Kemény és Apafi korát feltüntetők nem lehetnek
mások, mint a másoló Miiesnek interpolácziói.1
Még egy helyet találtunk a kéziratban, mely minden való-
színűség szerint szintén Miles interpolácziója. A szebeni nagy tűz-
vész leírásánál ezeket olvassuk:
Hie Augustinus Judex Primarius urbis
Hermanni, Hedwigus reliqvos qvi rite praeibat
Acer eqves sapiens, maculosae tegmine lyncis
Servatorem urbis patriae patremqve salutat.
Heu atavi felix superesto memoria nostri !
Ipse Coronaea delectus ab űrbe Johannes
Ibat Tartlerus . . .
Ezek szerint azt kellene hinnünk, hogy a szerzőnek, tehát
Schesaeusnák volna őse (atavus-t csak ily általánosan lehet érteni)
Hedwig, a ki pedig kortársa volt. Sokkal valószínűbb, hogy Miles-
nek őse volt Hedwig, s ezt a sort* >Heu atavi felix superesto
memoria nostri«, ő szúrta be a szövegbe. Megerősíti e véleményt,
hogy ezt a sort Miles gyors írással, cursive írta, míg az egész
1 Az eseményekkel egykorú szerzőre mutat még a következő hely a
VII. könyv elején:
mihi si pia Numina Divum,
Expediam, fa-eant, serosqve docebo nepotes.
328 Schesaeus-kézirat a Nemzeti Múzeumban
költeményt majdnem álló, ünnepélyes írással, nagyobb betűkkel
írta, mint a kötet többi részét. Tényleg nem is feledkezett meg
interpolácziójáról: mikor a Siebenbürgischer Würgengel-ben a sze-
beni tűzvészt elbeszéli, Hedwig említésekor az egész sort ezitálja,1
s ezzel elismeri, hogy saját őse volt Hedwig, nem pedig Schesaeusé.
Hogy miért interpolálta Miles a Scheesaeus-íéle költeményt,
erre nézve nem akarunk föltevésekbe bocsátkozni. Jó szolgá-
latot tesz azonban a dolog megértésére a Schesaeus költeménye
és a Sieb. Würgengel közt levő viszonynak vizsgálata.
A Sieb. Würgengel ajánlásában Miles elmondja, hogy hazá-
jának, Erdélynek történetét meg akarta ismerni, de nagyon kevés
belföldi történetírót talált, a külföldiek pedig annyi hibával mond-
ják el az eseményeket, hogy ő nem tudja, mit higyjen és mit ne
higyjen. »In welchem Labyrinth denn meiner Nation warhafïle
Traditionen (die ich mit villem Stein-wühlen zusammen getragen)
mir ein andere Ariadne gewesen, dem dero verborgene Annales
den rechten Faden der Warheit an die Hand gefüget, vnd mich
aus den Irrwegen der vnfehlbaren Warheit zugeführet haben.*
Ennyiben számol be kútfőiről. Az újabb történetírók gyakran
folyamodtak adataihoz, mert nagyon sok dolgot részletesen és
egész új világításban mond el. Manapság azonban nagyon kevés
történeti értéke van, mivel kútfőinek legnagyobb része ismeretes.
Az 15(X) — lf>K) évek története aránylag rövid nála, itt Cárion
(Melanchton és Peucer folytatásával) és Jovius adataira támasz-
kodik, nagyon érdekes a szebeni reformatio kezdeteinek leírása,
melynél Oltani Conr/ojának úgyis elfogult előadását még inkább
elferdíti azon czélból, hogy Szebent tüntesse fel, mint a legelső
protestánssá vált erdélyi várost. Egy rövid erdélyi szász krónikát
is használt, melynek adatait utólag tette be mindegyik év törté-
netének végére. 1540 után fokozatosan részletesebb lesz előadása,
a mint Schesaeusí kezdi használni, — fontos azonban, hogy a
wittenbergi kiadást sokkal kevésbbé meríti ki, mint a kiadatlan
részeket. lf>r>2 — 1T>70-ig szó szerint Schesaeus kéziratos munkáját
közli, a mint maga is megjegyezte a kézirat végén: lefordította
1 Siebenbürgischer Würgengel 62. 1. — Müller nagyszebeni levéltárnok
úr szíves útbaigazítása szerint a Miles- és Heduig-csaXàd összeköttetése oly
távoli (l-ng. Magazin III. 147. 1.), bogy Miles az atavust nagyon tág, átvitt
értelemben használhatta csak.
Szekfû Gyulától 329
metre, nemcsak a históriailag fontos dolgokat, hanem azokat a
Iveket is, hol Schesaeus költői szabadsággal dolgozta fel anya-
t. így Schesaeus részletesen elmondja, hogy szökött ki Balassa
myhért Szatmárból:
Ergo habitum assumens, piscator sordidus uti
Qvo solitus, nodosaqve retia et aera recurva
Puppe cava vehitur, socio comitante ministro
Qvi fluctus remo subigat, Scyticaeqve peritus
Interpres linguae sit, ubi dictaverit usus
Qvove dolus lateat, frondentibus undiqve ramis
Praevelat navim, propiusqve adlabitur alvei
Ripis, qvas tellus sylvestribus horrida dumis
Vestibat, primoqve virens in vére salictum
Ut procul observans sulcantem coerula puppim
Nil fluvio praeter frondes, innare putaret.1
Schesaeus itt Vergilius szóláskészletéből kölcsönözve ékesíti
íadását, Miles utána írja az egészet: >Derowegen verkleidet er
rh in Fischer Kotzen, vnd sass in ein kleinches Kanchen, nam
i Fischer-Garn bey sich, vnd einen Knecht, so dass Kanchen
gierte, vnd der Türckischen Sprach wol erfahren war, dass wo
die Nothurfft erfodderte, er ihn darzu brauchen mögte. Vnd
mit solches desto heimlicher zugienge, besteckte er allenthalben
ss Kanchen mit grühnen Weyden, vnnd Hess es eben hart am
fer zwischen den Weyden den Szamos abfliessen, damit wenn
an ihn schon sehe, vermeine, es schwümmen nur etwa grüne
ey den- Aste da.« 2
Miután ily módon az egész kéziratot német prózában lefor-
totta, az 1570. évnél hirtelen megszakad a Schesaeustól szol-
ltatott anyag, s Miles szövege is a Sieb. Würgengelben nagyon
vid lesz. 1571-től kezdve egy-egy év történetéről alig pár sort
d mondani, míg a Sieb. Würgengel 177. lapjától egész 256-ig
ó szerint SzamosTcözy István Pentasait fordítja németre.
Összegezve a Sieb. Würgengel kútfőit, látjuk, hogy Miles
bb krónikát használt, de munkájának legnagyobb részét Schesaeus-
k és Szamosközynék köszöni: másrészt kiadott írókat nagyobb
atossággal ír ki, a kiadatlanokat ellenben teljes egészükben
" 1137. Fol. lat. 118b.
• Sieb. Würgengel 86. 1.
380 Schesaeus-kézirat a Nemzeti Múzeumban
átírja krónikájába. Ez az eljárás a humanizmus korában divat
volt, de a XVII. század végén már sokkal jobban előrehaladt a
történetírás, semhogy a történetírók ilyen plágiumokkal töltötték
volna idejüket. Miles mint történetíró számba sem jöhet, s ö mégis
érdemesnek és a tudományra hasznosnak tartotta munkája ki-
nyomatását.
Tekintetbe kell még vennünk, milyen szenvedélyesen üldözte
Miles az irodalomban vetélytársát, Toppeltinas Lőrinczet, köz-
ismert személyeskedő vitatkozásuk a szász nemzet eredetéről : 1
Miles kéziratkötetének egyharmadrészét Antitoppeltiana czímmel
Toppeltinns Origines et óceániainak czáfolása tölti be: különben
felületesen írt, ugyanoly kritikátlansággal, mint ellenfele, pedig
már ekkor az erdélyi szászok olyan komoly kutatókkal dicseked-
hettek, mint Hermann Dávid, Frank Bálint, s nem sokkal utánuk
Haner.
Szükségesnek láttuk Mies történetírói egyéniségét vázolni,
hogy a Schesaeushoz tett beszúrásait magyarázhassuk. Miles saját
személyét iparkodott előtérbe tolni interpolaüóival, saját őséről
beszél, mint a szerző őséről, saját koráról, mint a szerző koráról.
— az egész olyan benyomást tesz, mintha Miles saját magát
akarta volna a költemény szerzőjének feltüntetni. A Sieb. Würg-
engelben felemlíti Schesaeus halálát, a nélkül, áhogy egy szóval
is említené, hogy tőle vette át munkájának tekintélyes részét
Miles szeretett volna nagy történetíró lenni, csak így érthető
eljárása az interpolálásnál: csekély fáradságért nagy dicsőség
kecsegtette.
Miles interpolácziói elég könnyen kiválaszthatók a szövegből
nagyobb kár azonban, hogy kéziratában nem közölte teljesen az
öt éneket. A 109a lapon Petrovics Péter halálának leírása után
így szól a költő:
Triste scelusqve atrox audaci prodere cantu
Ordior eximys qvo gnata Parentibus orta
Victa dolo Veneris, decus irreparabile famae
F'rostituit casti violata lege pudoris
Hincove luit capitis tristem (niiserabile) poenam
1 Seivert : Nachrichten 437. 1. és Szilágyi Sándor : Erdélyország tör-
ténete II. 457. 1. óta közkeletű.
Szekfű Gyulától 331
Non me alio génère miretur carminis uti
Qvisqvam cum magé sit stolidis ardoribus aptum
Scribendi, meliusqve animos effingat amantum:
Anteqve id fuerit multo juvenilibus annis
A me conscriptum, doctis Heu ! rite probatum
Nam varia oblectant animos, sic additur auro
Argentum et nitido radiantes lumine gemmae.
Erre pedig külön czímmel a Kendy-Bebek összeesküvés-
következik. Az ének elején levő tartalomjegyzékből megtuc^juk,
hogy a most czitált bevezetés nem az összeesküvés leírásához
tartozik, — itt egy különálló elbeszélés hiányzik. »Praeterea tra-
gicam hystoriam Annae Kendiae .... continens«, mondja a tar-
talom, ez az egész részlet hiányzik. Lehet, hogy nem volt benn
már abban a kéziratban sem, melyet Miles használt, de lehet,
hogy csak Miles hagyta el. Csak sejthetjük, hogy Schesaeus Ver-
giliust utánozva, az Aeneis IV. énekéhez hasonló epizódot alkotott r
s lehet, hogy ezt Miles nem tartotta alkalmasnak komoly törté-
neti munkába felvenni. Mindenesetre kár ezen részlet elhagyása,
fontos lett volna egyrészt Schesaeus költői egyénisége fejlődésének
ismeretéhez (mint maga mondja, ifjúkori kísérlete volt), másrészt
XVI. századbeli humanizmusunknak egyik nem eléggé ismert
oldalát világította volna meg.
Végül ki kell emelnünk, hogy a Miles-fé\e másolatban
Schesaeus költeményének vége hiányzik. A XII. ének tartalom-
jegyzéke szerint János Zsigmond temetésének leírása után még
megírta a költő »Electionem Magnifia Stephani Bathori in Prin-
cipem Transilvaniae, et qvaç sub initia ipsius regiminis accide-
runt« A kézirat azonban János Zsigmond temetését sem mondja
el teljesen. Végső sorai a. következők:
Arria deinde phalanx propius comitante Davidis
Francisco, Ungarica funebria cantica lingva
Moesta canens, altis et coelum vocibus implens
Hos serié pulchrá piacida gravitate verendi.
Ezzel vége szakad. Azt hiszszük, hogy a Miles kezében volt
kézirat sem tartalmazott többet, mivel a Sieb. Würgengel is pár
1 Sieb. Würgengel 138. 1.
332 Schesaeus-kézirat a Nemzeti Múzeumban
szóval befejezi a temetés leírását,1 s ettől kezdve feltűnően szűk-
szavú lesz, míg Szamosközy Pentasaihoz nem jut
Hátra van még röviden a kézirat, illetőleg a Schesaeus-féle
költemény további sorsáról szólni. A Miles-fêlé kézirat Eder bir-
tokába jutott, hogy kinek kezén át, nem tudjuk. A XVIII. század
irodalomtörténetírói nem ismerik Schesaeus kiadatlan munkáját,
csakis a Wittenbergben megjelenteket, sem CzivUtitiger,1 sem Bod<
sem Ha nerf sem Horányi. Még Seivertnek is csak Hermann idé-
zett feljegyzése alapján volt róla tudomása. A XVIII. század
végén tűnik csak fel a teljes, 12 énekes költemény, még pedig
id. Heidendorft Mihály útján.
Eder 1797-ben adta ki a Ruinae Pannonicae első négy éne-
két a wittenbergi kiadásból, a bevezetésben megjegyzi: »Ruinae
Pannonicae alii libri sex anno 158 i per auctorem ad Stephanum
Regem Poloniae missi.« Láthatólag ő is Hermann Dávid adatát
ismeri, s Hermann tévedését az elküldött hat énekről elfogadja.
179« elején kaphatott azonban Heydendorfflól értesítést a kiadat-
lan SchesaensTől mert 1798 márcz. 26-án ezeket írja Heyden-
dorff'nak: »Von den übrigen 6 Büchern des Schesäus erwart ich
die nähere Nachricht mit Sehnsucht.« 8 1798 jul. 12-én Heyden-
dorff' eleget tesz Eder kívánságának következő levélben: »Ich habe
die Ehre, Euer Hochwürden, in der Beylage, nebst einem Schreiben
vom Herrn Aranka, auch die Specification, nebst dem kurzen
Inhalt derer bey mir befindlichen, noch ungedruckten Schaeseischen
Büchern zu überschicken. Ich habe solche durchgelesen. Sie sind
zwar, besonders was die Geschichte der Glaubens Lehren anbe-
langet, nach dem Geist der Zeiten des Authors, aber doch interes-
sant und schön geschrieben und verdienen auch wegen vieler
darinnen enthaltenen besonderen Umständen, der Welt bekannt
gemacht zu werden.* 4 Ebből bizonyos, hogy Schesaeus költemé-
1 Bibliotheca Scriptorum qui extant de Rebus Hungaricis 20. 1.
2 De Scriptoribus Rerum Hungaricarum et Transsilvanicarum Viennae
1774. I. 192. 1.
:! Archiv des Vereins für siebenbürgische Landeskunde N. F. Bd. XXV.
tittt). 1. : Aus den Briefen der Familie v. Heydendorff. Mitgeteilt von Friedrich
Wilhelm Séraphin.)
4 Heydendorff kiadatlan levele (többi része Baümannrói szól) a Nem-
zeti Múzeum kézirattárában 10. Quart. Lat.
Szekfű Gyulától 833-
nyének egy kézirata Heydendorff kezébe jutott s ennek tartalom-
jegyzékét elküldte Edemek. Nem sokkal utóbb a költeménynek a
székelyek 1562. évi támadásáról szóló részét lemásoltatta és
Arankának elküldte 1798 aug. 7-én.1 Ugyanezen év végén, 1798
decz. 15-én nyolcz éneknek másolatát elküldte az erdélyi nyelv-
művelő társaságnak magyar nyelvű levél kiséretében, melyben a
kéziratról így szól: »Látván némely kinyomtatott írásokból, hogy
a Christianus Schesaeus kinyomtatott 4 könyvein kívül az ugyan
csak tőle íratott 8 könyvei az 5-iktől fogva a 12-dikig ritkák, s
még eddig nem tanáltattak, mostani a közönséges foglalatoskodá-
soktól ürös életem módjában Ifjúságomtól fogva szerzett édes
Hazánk történyeteit illő írásbeli Gyűjteményeimet felkeresvén és
felhánván, reá találtam az említett Schesaeusi nyolcz könyvekre
.... ám bátor az utolsó könyv egészen el nem végződött s talán
a Szerző Halála miatt félbe szakadott « 2 Semmi esetre sem
magyarázhatjuk úgy e sorokat, mintha Heydendorff* birtokában a
Ruinae Pann. nyolcz éneke lett volna, nem számítva a Witten-
bergben kiadott első négyet, sem a külön czím alatt, a Ruinae-
tól függetlenül kiadott História de bello Pannonico három énekét.
Ez utóbbi tartalmilag teljesen beleillik a Ruinae többi énekei
Jcözé s nincs okunk feltenni, hogy Schesaeus újra megírta volna
az 1566 év történetét. Azt kell hinnünk, hogy Heydendorff téve-
dett, mikor nyolcz kiadatlan énekről írt: birtokában lehetett a
Ruinae Pannonicae V — XII. éneke, de nem ismerte a wittenbergi
kiadást, csakis Ederèt, s így az Edéméi megjelent négy énekre
gondolva írhatta, hogy nyolcz kiadatlan ének birtokában van. Ezt
sokkal valószínűbbnek tartom, mint a Heydendorff-levelezés tudós
kiadójának véleményét, a ki kétségbe vonja, hogy Heydendorff
tényleg 8 éneket bírt: »In der That besass auch er nur die auch
sonst handschriftlich vorhandenen Bücher V— VIII. und Buch
XII.« 3 Heydendorffnak mégis csak tudomása lehetett arról, milyen
kéziratok vannak gyűjteményében, de a wittenbergi kiadást nem
kellett feltétlenül ismernie, vagy megfeledkezhetett róla.
Ha elfogadjuk, hogy Heydendoffndik nyolcz éneke volt, ez
esetben bizonyos, hogy Ederhez a Schesaeus-kézirat (Miles köte-
» Archiv XXV. 684.
* I. m. XXV. 694.
» Archiv XXV. 694. 1. jegyzetben.
384 Schesaeus-kézirat a Nemzeti Múzeumban Szekfű Gyulától
-tében) nem Heydendorfftól került, mert Milesnél csak a tényleg
kiadatlan öt ének van meg. így a Mtes-kéziraton kívül a XVIII.
század végén még két kéziratban volt meg Schesaeus költeménye,
egyik Heydendorff tulajdonában, másik Heydendorfftól készített
másolatban az erdélyi nyelvmtvelö társaság birtokában.1 Trautch
-Schriftstellerlexikonában a marosvásárhelyi Teleki-könyvtárban
levő kéziratot említi, de nem tudja eldönteni, ez-e a Heydendorfj
tulajdonában volt kézirat.
Ezek szerint Schesaeus költeményének kéziratát Marosvásár-
helyen, vagy Trausch kéziratai közt, vagy a medgyesi gimnázium
könyvtárában, hova Heydendorff hagyatéka került, lehet meglelni.
Addig is meg kell elégednünk a Mfes-féle másolattal, melynek
interpolácziói könnyen felismerhetők, s bár nem teljes, mégis a
kiadatlan legnagyobb részét tartalmazza. Schesaeus költeménye
mint történeti kútfő is becses: a szerző kitűnő forrásokat hasz-
nálhatott, ő maga is szemtanú volt, a korábbi eseményeket pedig
atyja, Schesaeus (Scheser) István szájából hallhatta, a ki az
Erdélybe visszatérő Izabella fogadásánál jelen volt, mint az ország
küldötte: emeli a költemény fontosságát az a szempont, hogy
Miles ellenőrizhetetlen adatainak most benne talajuk meg biztos
alapját, s a mit eddig a XVII. században élő Miiesnek nehezen
hittünk el, inkább elfogadjuk az eseményekkel egykorú és művelt
Schesaeustól. A magyar humanizmus történetére való fontosságát
nem szükséges kiemelnünk, Schesaeus nagyot mert és nagyot
alkotott: a teljes, 12 énekes Ruinae Pannonicae a magyar huma-
nisták közt a XVI. században a legelső helyet biztosította neki.
1 >A magyar nyelv-mívelő társaság munkáinak első darabjáéban
közölt kézirat-jegyzés egyszerűen Ruinae Pannonicae-t említ, s így nem tud-
hatjuk, Heydendorff másolatát érti-e. (194. 1.)
A MODERN NYOMTATVÁNYOK
KÖNYVÉSZETI LEÍRÁSÁNAK SZABÁLYAI.
Dr. Gulyás Páltól.
Az Institut international de bibliographie, melynek czéljai
1 folyóiratunk 1896. évfolyamában 1 találhat alapos tájékoztatást
olvasó, újabban külön kiadványban 2 számol be eddigi működé-
rt, további terveiről s azokról az elvekről és szempontokról,
yek munkásságát irányítják.
Az Institut-nek az e könyvben közzétett adatok szerint
4. január hó 1-én 232 tagja volt, kiadványainak száma ugyanez
jzept. 15-én 64-re rúgott, mig az egyetemes repertórium kézirati
lánya. 1905. jan. 1-én, 0,603.500 czédulát foglalt magában,
zédulák közül 2,658.500 db a szak-katalogusra, 3,110.000 a
irendes jegyzékre, 835.000 pedig egyéb repertóriumokra esett,
zakók szerinti ezédulakatalogus 2,658.500 adata a Dewey-rend-
1 megállapította tiz tudományos főszak között ekként oszlik meg:
Általános osztály 64.000
Bölcsészet * 33.000
Vallástan 100.000
Társadalom- és jogtudománv 435.500
Nyelvészet .1 29.000
Exakt tudományok 684.500
Alkalmazott tudományok 813.800
SzépmOvészetek " 141.000
Irodalom 97.000
Történelem és földrajz 260.700
Összesen ... ... 2.658.500
» Magyar Könyvszemle. 18%. évf. 341—350. 1.
3 Manuel du répertoire bibliographique universelle. Bruxelles, Paris,
:b, 1905. Kétféle kiadásban, melyek közül az »Abrégé« a teljes kézi-
vtől csupán abban különbözik, hogy a művek bibliográfiai feldolgozására
lalt tizedes rendszernek csupán kivonatos és nem teljesen részletezett
Lzatait tartalmazza. Ismertetésünkhöz, mely a tizedes rendszerre amúgy
terjed ki, a rövidített kiadást használtuk.
336 A modern nyomtatványok könyvészeti leírásának szabályai
Ezen kéziratban lévő katalógus az Listitut bruxellesi inté-
zetében (1, rue du Musée [Musées royaux]) az érdeklődőknek
minden hétköznap d. e. 9—12 és d. u. 4— 8-ig teljesen díjtalanul
áll rendelkezésére, míg a katalógusban egy-egy kérdésre vonatkozó
adatokról szóló czédulák másolata darabonkint 5 centimesért
küldetik meg az érdeklődőknek.
Nyomtatásban eddig, jórészt pénzügyi okokból, e hatalmas
czédulatömegnek alig egy ötöde, pontosan 457.362 adat, látott
napvilágot a következő kiadványokban: 1. Bibliographia zoologiea.
1896—1903.; 2. bibliographia philosophica, 1895— 1904/VHL: 3.
bibliographia physiologica 1893/96.; 4. bibliographia anatomka
1897—1904.; 5. bibliographie des chemins de fer, 1897.: 6.
bibliographie d'Eure-et-Loir, 1898—1901; 7. bibliographie de Belgi-
que; 1895— 1904/VI.: 8. bibliographia geologica, 1898-190*.
9. bibliographia juridica Portugalensis, 1898—1902; 10. bibliogra-
phie d'electrobiologie, 1899/111 — 1904/111.: 11. bibliographia medica
1900—1902.; 12. bibliographia bibliographica, 1898—1902; 13.
bibliographie de la paix, 1904; 14. bibliographia economica
1902—1904/11. ;! 15. bibliographia agronomica, 1903— lflOt;Vl.
és végül 16. bibliographia technica 1903— 1904 /VIII.
Igen érdekes a szóbanforgó munkának az a része is. mely-
ben a bibliograüai czédulák befogadására szolgáló bútorok s
osztályozásához szükséges egyéb mechanikai segédeszközök vannak
ismertetve. A leírásból s mellékelt rajzokból a könyv minden
olvasója meggyőződést szerezhet a bruxellesi bibliográfiai intézmény
modernsége s pompás felszerelése felől, mely mindig a legkiválóbb
szaktekintélyek útmutatásai nyomán készült.
Ez útmutatások vétettek figyelembe azon szabályok kidolgo-
zása alkalmával is.hnelyekot az Institut közreműködő tagjai részére
megállapított. A legáltalánosabb érdekű, mert az Institut által
elfogadott bibliográfiai rendszertől s maga elé tűzött czéljaitol
teljesen függetlenül alkalmazható, az a minden részleteiben kidol-
gozott utasítás, mely a jelenkori, vagyis XIX. és XX. századi
nyomtatványok könyvészeti leírásának módját állapítja meg.
Ezt az utasítást, mely a kézikönyv szerkesztőinek saját
bevallása szerint inkább egy megvalósítandó^ mintsem tényleg
1 V. ö. Magyar Könyvszemle. 1904?. évf. 480 és köv. 11.
Dr. Gulyás Páltól 837
megvalósítható bibliográfiai ideálra vonatkozik, a következőkben
ismertetjük olvasóinkkal azon részletes szabályok természetes
kiegészítése gyanánt, melyeket az Althoff dr. elnöklete alatt működő
németországi bizottság állapított meg az ősnyomtatványok könyvé-
szeti leírására vonatkozólag.1
A Manuel szerkesztői a tulajdonképeni szabályokat a biblio-
gráfiai czikkely (notice bibliographique) általános meghatározásával
vezetik be, mely szerint a bibliográfiai czikkelynek az a czélja,
hogy valamely írott elmemüvet megegyénítsen (individualizáljon).
Ennélfogva a bibliográfiai czikkelynek a legnagyobb pontos-
sággal kell készülnie. A világosság és szabatosság oly foka kívántatik
meg tőle, mely a bibliográfiai kutatásokban járatlanok számára
is lehetővé teszi használatát.
A lehetőség határáig teljesnek is kell lennie, hogy minden
tekintetben felvilágosítsa a kutatókat s lehetővé tegye számukra
minden egyéb segédeszköz nélkül is valamely irásmü identiíi-
kálását.
Végül véglegesnek is kell lennie, hogy megkímélje a tudo-
mányt az örökös újrakezdés hátrányaitól.
A világosság, szabatosság s teljesség hármas czélját a biblio-
gráfus csak az esetben érheti el, ha czikkelyei megszerkesztésénél
de visu, vagyis a leírt példány közvetlen ismerete alapján jár el.
Ha ez nem volna lehetséges, úgy a tudományos, őszinteség meg-
kívánja, hogy e körülményről hűségesen beszámoljon. Könyvünk
a* tipográfiai jelvényt ajánlja, mint az autopszia jegyét, mely az
ú. n. referencziák elé teendő:
* Budapest, Athenaeum irod. és nyomdai r. t., 1897, 2 kor.:
14X10, 324 1.
A bibliográfus ténykedése tisztán külső s anyagi leírásra
szorítkozván, czikkelyeibe természetszerűleg semmi egyéni vonást
sem keverhet. Ámde, hogy a leírt könyv identifikálását minden
tekintetben lehetővé tegye, a bibliográfus néha akarva nem
akarva is kénytelen oly útbaigazítással is ellátni czikkelyét, inely-
lyel a puszta külső leírás nem szolgál. Kz útbaigazítások természe-
tesen pontosan megkülönböztetendők minden, a puszta külső
leírásból eredő adattól. A megkülönböztetés jele a szögletes zárjel: [ ].
> V. ö. Magyar Könyvszemle 1906. évf. 1 és k. 11.
Magyar Könyvszemle. 1WG. IV. filzet. 23
338 A modern nyomtatványok könyvészeti leírásának szabályai
Minthogy ezek az útbaigazítások különböző forrásokból ment-
hetők: nevezetesen vagy a könyvben előforduló, de czímlapján kívül
eső nyomtatott adatokból (minők a nyomdász neve a czímlap verzo-
ján, vagy a mfl utolsó lapján, a szerző neve az előszó, esetleg az
egész munka végén stb.), vagy a nyomtatvány szövegének tanulmá-
nyozásából (minők a bibliográfus által megolvasott számozatlan
lapok száma, vagy a munka megjelenési ideje egykorú eseményre
vonatkozó utalás alapján stb.), végül egyéb, a könyvtől független
forrásokból (álnevek megfejtése, anonymák földerítése stb.), czél-
szerű a zárjeleket e háromféle forrás megjelölése czéljából meg-
felelő exponensekkel ellátni.
A Manuel szerint []l a nyomtatványból vett szöveget; []2 a
nyomtatványból kikövetkeztetett elemeket s a []3 a máshonnan
merített adatokat jelezné.
A ozikkelyek magyarázó jegyzetei szintén zárjelek közé teendők.
A bibliográfiai czikkelyeknek természetesen a leírt példányok
eredeti nyelvén kell szólaniok. Kz már abból is következik, hogy
a czikkely első sorban a leírt példány nyuytotta adatok máso-
lata s mint ilyen, azok fordítására nem terjedhet.
Ámde, hogy ha a készülő könyvészeti munka nemzetközi
használatra van szánva, a nem román vagy germán nyelveken
irt müvek ezímei részben vagy egészben az egész mű jegyze-
teiben alkalmazott nyelvre lefordíthatok s az eredeti mellé zárjel
közé tehetők.
Rövidítéseket, az Institut utasításai szerint, tilos a szöveg leírá-
sánál alkalmaznunk még akkor is, ha azok feloldásához külön kul-
csot .szerkesztenénk. A tilalom oka abban rejlik, hogy egyrészt a
rövidítéseknél gyakran előforduló sajtóhibák folytán értelemzavaró
félreértések támadhatnak, másrészt pedig az azok megfejtésével járó
időpazarlás meglassítja a kutató munkáját. A rövidítéseknek az a
különben általánosan elterjedt módja sines megengedve, mely a
gyakrabban használt kifejezések végső részének elhagyásában áll
(ilyen pl. szerk. szerkesztette helyett stb.).
Kllenben a referencziákban a kötetet, részt s lapot e szók
kezdőbetűivel jelölhetjük, megjegyezvén, hogy azoknak többes szám
esetén szokásos megkettőzése bátran elmaradhat, miután az elé-
bük tett szám amúgy is felvilágosít arról, hogy vájjon a rövidí-
tések egyes vagy többes számban oldandók-e fel.
Dr. Gulyás Páltól 339
De lássuk már most, hogy mit is kell a bibliográfiai czik-
:eknek tartalmazniuk ?
Teljességükhöz megkívántatik először : az illető írásmű
eírása : másodszor annak historikuma, v. i. az egymást követő
íjabb kiadások, fordítások, a reá vonatkozó bírálatok és vitatkozá-
sok feltüntetése; s harmadszor, a mennyiben az Institut czéjjait
szolgáló kiadványokról van szó, a tizedes rendszernek megfelelő
osztályozása.
Minthogy a bibliográfus sajátképeni feladata a nyomtatványok
Külső leírásában áll, czikkelyeibe kritikai megjegyzéseket vagy
rövid elemzéseket, mint a könyv belső tartalmi vizsgálatából
kifolyó eredményeket, nem szabad bevennie.
Azonban a tulajdonképeni könyvészeti czikkelyektől elkülö-
nítve, ilyen analitikus jegyzetek felvétele gyakran kívánatos.
A bibliográfiai czikkely csupán az első kiadásokra szorít-
kozzék; az illető írásmüvek újabb lenyomatai, kiadásai és fordí-
tásai, valamint a reá vonatkozó tudósítások, kritikák stb., külön
czikkelyt nem képeznek, hanem az eredeti kiadásnak szentelt
czikkely kiegészítése gyanánt iratnak le.
Minden helyes könyvészeti leírás fotografikus hűségre törek-
szik s három részből : ú. m. a munka cziméből, a referencziákból s a
mű egyéb sajátosságainak feltüntetéséből (ú. n. partituláriákból) áll.
A könyvészeti leírásra hivatott írásművek többféle alakban:
részint egy vagy több önálló kötetben, illetve füzetben; részint
tudományos gyűjtemények, folyóiratok s vegyes tartalmú kötetek
czikkei gyanánt jelenhetnek meg. Maguk e gyüjtelékes vállalatok
is le lesznek könyvészetileg írhatók.
A következőkben az önállóan megjelent írásmüvek leírásá-
nak szabályait adjuk, kiegészítve azokat a másik két esetre vonat-
kozó utasításokkal.
Az önálló könyveknél a bibliográfiai leírás elemeit a czím-
lapból merítjük: innen veszszük a munka czímét, a szerző nevét
és esetleg feltüntetett állásait, a kiadás helyét, a kiadó nevét,
a kiadás keltét és az árat.
Csupán a tisztán anyagi elemeket, minők az alak, a papir
minősége (de csak az esetben, ha különleges papírról van szó) s
a lapszámozás, szerzi meg a bibliográfus a könyvek anyagi átvizs-
gálása útján.
23«
r
340 A modern nyomtatványok könyvészeti leírásának szabályai
A leírás azon elemei, melyek nem a czímlapról vétettek,
mint már említettük, [] zárjelek közé kerülnek.
Ha nem volna czimlap, úgy a nyomtatott borítéklapot
használjuk fel helyette, abból merítve a leíráshoz szükséges ada-
tokat, természetesen kellőkép kiemelve ezt a körülményt a parti-
kuláriák között.
Ugyanígy járunk el akkor is, ha czimlap s nyomtatott
boríték hiányában a szövegczím (titre de départ) szolgál forrásul.
Mikor több kötetből áll a munka, a czikkely az első kötet
czímlapja nyomán szerkesztendő meg s minden, a többi kötet
czímlapján szereplő szövegeltérés a partikuláriák közé teendő.
Több különböző nyelven megszerkesztett czimlap esetén, vala-
mennyit leközöljük.
Megesik, hogy a bibliográfiai leírás összes elemeit nem vehet-
jük ki magából a kötetből; így pl. a szerző elhallgathatja nevét
vagy a nyomdász, kiadó, kelet, a könyv bolti ára stb. nincs rajta
feltüntetve stb. Ezek kiegészítését, természetesen a lehetőség
határain belül, mindig meg kell kisérlenünk, a már emiitett zár-
jelek közé téve kutatásunk eredményét.
A czím leírását illetőleg ismételten hangoztatják az utasítás
kiadói, hogy fotografikus hűségre kell törekednünk. Mindaz, a mit
a szerző müve megkülönböztetéséhez szükségesnek talált, azon
mód másolandó le, mert a szerző eljárásának fölülbírálására a
bibliográfus nem lehet följogosítva. Különben sohasem tudhatja
az ember, hogy az, a mi ma feleslegesnek látszik, nem válik-e
egykor valamely kutatóra nézve fontossá ? S nem egy, első tekin-
tetre jelentéktelennek látszó, kis részlet, szóismétlés, bővebb
kifejtés a maga idejében főbenjáró fontosságra emelkedhetik.
A bibliográfus feladatát tehát e hármas tilalom szabja meg: ne
hcKjyj H, ne javíts, ne változtass semmit!
Ne hagyjunk ki semmit, még az olyan fölösleges szószátyár-
kodást .sem, minő némely írónak az a szokása, hogy neve után
hosszan felsorolja összes czímeit, kitüntetéseit, vagy hogy a czímbe
müve részletesebb tartalomjegyzékét is beszövi.
Ne javítsunk semmit, még a sajtóhibákat sem, mert igen
gyakran épen ezek adják meg valamely nyomtatványnak sajátos
jellegét. Azonban a sajtóhibák után czélszerű kitenni zárójelben,
a sic szócskát.
Dr. Gulyás Páltól 541
Ne változtassunk semmit, még a helyesírást s az írásjeleket
i, mert ezek hü reprodukcziója adja meg czikkelyünknek a
gráfia jellegét.
Ha a czim szövege tisztán verzális betűkből van kiszedve,
den nyelvnek az illető könyv megjelenésekor fennálló helyes-
i szabályaihoz alkalmazkodunk. így pl. a modern magyar
yveknél nagybetűt csakis az idézetek kezdetén, pont után
étkező mondat első szavában, versek elején, személyneveknél
használunk. A németeknél ellenben, föltéve hogy szerzőnk
í híve Grimm reformjának, az összes főneveket nagy kezdő-
ivel írjuk. Kétes esetekben itt is kis betűket használunk.
Ha ellenben oly szavakról van szó, melyek nem szedettek
szén verzális betűkkel a czímben, akkor úgy használjuk a nagy-
ikét, miként a szerző : akár helyes volt eljárása, akár nem.
Ugyanez áll az írásjelek : vessző, pont, pontosvessző, gondolat-
stb. használatára nézve is.
Ha a pontok a lapczímen nincsenek kitéve, czikkelyünkben
i alkalmazzuk őket, kivévén a szerző neve s czímei után, a
:or annak használata az átírásnál meg van engedve.
Ha a főczím nem ad világos fogalmat az irat tartalmá-
hanem a borítékon, vagy a szövegczímben van jelezve, úgy
jel közt ezt is átírjuk.
Hogyha az irat tartalmát a bibliográfusnak kell megálla-
mia, úgy azt zárjel közé téve, az illető czikkely élére helyez-
, mert ez által megkönnyítjük munkánk használatát.
A czímlapon szereplő, de a czímmel szorosabb összefüggés-
nem álló kitételek, minők pl. pályadíjat nyert . . ., külön-
yomat . . ., illusztrálta . . ., stb., továbbá a kiadás, levonat stb.
ma, a gyűjtemény czíme, melyhez a mű tartozik stb., a parti-
iriák közé sorozandók.
Röviden összefoglalva tehát, az Institut szabályai szerint, a
liografiai czikkelyek fő részét a czímlap szövegének az a része
i, a mely a tárgyat s szerzőt, összes czímeivel együtt, zárja
^ába; mindaz, a mi ezen kívül esik, a partikulariák közé kerül.
A bibliográfiai czikkely második része a referencziákat tartal-
sza; ezek az önálló műveknél két csoportba oszthatók.
Az első csoportba sorolhatók mindazok a felvilágosítások,
vek a kiadásra vonatkoznak: tehát a kiadás helye, a kiadó-
342 A modern nyomtatványok könyvészeti leírásának szabályai
czég, a kiadás kelte s a bolti ár. Néha mind ez adatokat a czím-
lapon is feltaláljuk, a leggyakrabban azonban a nyomtatvány egyéb
részein kell keresnünk őket s ilyenkor természetesen zárjel közé
teszszük adatainkat.
A refereneziák második csoportját a mű belső leírására
vonatkozó adatok teszik: ezek az alak, a kötetek száma, azok
mindegyikének lapszámozása és illusztrácziói:
Az esetben, ha a könyv kiadója nem maga nyomatta a
könyvet, úgy a nyomdász neve is kiteendő, még pedig: miután
az rendszerint vagy a czímlap verzoján, vagy a könyv végén van
feltüntetve, természetesen zárjelek között. Ha a nyomatás helye
nem azonos a kiadás helyével, azt is fel kell tüntetnünk, vala-
mint azt is, ha a kiadóczégnek többfelé van üzlete s vala-
mennyi szerepel a czímlapon. P. o. Lipcse, Bécs, Budapest, Hart-
lében -á. [Pozsony, Angermayer Károly],
A kiadó vagy nyomtatóczégnek mindig teljes czimét teszszük
ki. Ez alól kivétetnek az olyan esetek, mikor a ezégtulajdonos
neve mellett elődjének vagy czégérének neve is szerepel: az
utóbbiakat, mint lényegbe nem vágókat, bátran elhagyhatjuk.
A munka megjelenésének keltét mindig oly módon adjuk, a
mint az a czímlapon szerepel s ha nem a keresztény időszámítás
szerint van feltüntetve, zárjel közt annak feloldását is megadjuk.
Füzetes munkánál, melynek megjelenése több évre terjedt ki.
csupán az első és utolsó füzet dátumát írjuk ki, kötjellel látva
el őket. Többkötetes müveknél ugyanez az eljárás, csakhogy ily
esetekben az első és utolsó kötet közé eső részek évszámait a
particulariáknál fölemlítjük.
A könyv árát mindig annak az országnak a pénznemében
teszszük ki, a hol kiadatott; még akkor is, ha az a nyomtatvány-
ból nem volt megállapítható.
A belső leírás szabályai a következők:
A kötetszám csak többkötetes müveknél teendő ki.
A lapszámozást csakis négy kötetnél kisebb terjedelmű nyom-
tatványoknál tüntetjük fel, még pedig ugyanolyan számnemben,
mint a hogy könyvben szerepelnek ; a számozatlan lapok mennyi-
ségét zárjel között adjuk, míg az üres lapok és oldalak nem
jőnek számításba; az egy-egy kötet lapszámaira vonatkozó ada-
tokat az összeadás jelével kötjük össze, pl. X V + H28 + [14] I.
Dr. Gulyás Páltól 343
A könyv rétnagyságát czentiméterekben fejezzük ki, félezenti-
méternyi pontossággal s a magasság- meg szélességre vonatkozó
két adatot, megemlítésük e sorrendjében a szorzás jelével kötjük
össze. A mértéket kötött könyveknél a borítékról, fözötteknél a
könyv legnagyobb leveléről kell vennünk.
A könyvek illusztrácziói bibliográfiai szempontból kétfélék:
a lapszámozásba be nem tudott, önálló mellékletek s a szöveg
közé, vagy azzal egy testet alkotó levelekre nyomatott szöveg-
képek. A mellékleteket mindig szám szerint felsoroljuk a referen-
cziákban, míg a szövegképeket egyszerűen megemlítjük, bár leg-
helyesebb azok számát is kitenni.
Áttérve a partikuláriákra, mint a könyvészeti czikkely har-
madik elemére, az Institut utasításaiban a következőkép csopor-
tosítja azokat:
1-ször. A czímlap mellékes adatai, melyek a könyv tárgyát
s a szerző nevét tartalmazó szorosabb értelemben vett czímen
kívül esnek Ilyenek : Pályadíjat nyert mii Ajánlva a nmét.
wi. kir. főldmívelésüyyi minisztérium ... sz. rendeletével Az
illusztrácziókat készítette Cserna Károly stb.
2-szor. A kötet anyagi partikuláriái. Ilyenek a czímlap már
feldolgozott adatai s a borítéklap szövege közti különbségek;
czímlap, illetve nyomtatott boríték híjjá; boritékrajz; kiadó kötése;
az első s további kötetek közti különbségek stb.
3-szor. A kiadás partikuláriái. A kiadvány számbéli nagysága,
ha ismeretes. A kiadáshoz használt különféle papirnemek és rét-
nagyságok.
4-szer. Ama sorozat czime, melyhez a munka tartozik.
5- szőr. A czím fontos részeinek forrásai, ha azok nem
szerepeltek a czímlapon s zárjel közt közöltettek.
A folyóiratokban, gyűjteményes kiadványokban megjelent
czikkek könyvészeti leírásánál az egyes czikkek élén álló szüveg-
czímet veszszük fel czikkelyünkbe. Ha a szerző czíme ily esetek-
ben a czikk végén, vagy csak a tartalomjegyzékben szerepel,
úgy zárjel közé teendő, a particulariák közt sorolva fel, hogy annak
elemei honnan vétettek, pl. . . . [írtaj Heinrich (ifusztáv, egyetemi
tanár], a partikuláriákban így magyarázható: A czikk végén
Heinrich Ö., a fűzet borítékán Heinrich (j. w/yetemi tanár s a
tartalommutatóban Heinrich (rusztáv áll.
£44 A modern nyomtatv. könyvészeti leírásának szabályai. Dr. Gulyás Páltól
A referencziák közt ily czikkeknél ki kell terjeszkednünk:
először a czikket tartalmazó irat teljes czímére, az alezí-
mek elhagyásával, s kiadása helyére; másodszor a megfelelő füzet
v. kötet boritékán, illetve czímlapján felemlített keletre; harmad-
szor a teljes kötetszámozásra; negyedszer a czikk lapszámozására
s végül ötödször az illusztrácziók minőségére s mennyiségére.
Az illető vállalat kiadójának, nyomtatójának, továbbá rét-
nagyságának feltüntetésétől eltekinthetünk, miután az azokról
mint bibliográfiai egyedekről készítendő czikkelyekben ez adatokra
ügy is kiterjeszkedünk.
Mint már említettük, e szabályok az eredeti kiadásra álla-
píttattak meg, az szolgál alapul minden bibliográfiai ezikkelyhez.
Az üj kiadások, fordítások, kivonatok, elemzések, ismertetések,
bírálatok nem adnak külön czikkelyeket, hanem az eredeti mü
leírása után soroztatnak. Ide kerülnek azok a polémiák és porok
is, melyek az illető munka nyomán esetleg keletkeztek.
Természetesen ezen mellékes elemeknek, melyek együtt
véve az eredeti kiadvány historikumát alkotják, bibliográfiai leírásai
a fő czikkelyre nézve megállapított elvek szerint készülnek s idő-
rendben, de minőségük szerint (pl. új lenyomatok, fordítások, bírá-
latok stb. felírás alatt) csoportosítva közöltetnek a főczikkely után.
Íme azok a szabályok, melyeket az Institut az arra hiva-
tott előkelőségek nemzetközi bizottsága közreműködésével a
modern sajtótermékek bibliográfiai feldolgozásához megállapított.
Hogy valamennyi betartassék, arra — tekintve a munkával járó
óriási anyagi kiadásokat — egyelőre nem is gondolhat a bruxel-
lesi társaság : legalább a kiadásában eddigelé megjelent, s fentebb
elősorolt bibliográfiai müvekben még nem s a jövőben is, mint
maguk bevallják, szívesen megelégszik az alapelvek, ha nem i?
az összes utasítások betartásával.
A megállapított szabályok mindazonáltal érdemesek voltak a
megismertetésre, ha nem is mint tényleg megvalósítható követel-
mények, legalább mint amaz ideál föltételei, mely felé törekedni
a bibliográfus legfőbb kötelessége.
MAGYAR BEJEGYZÉSEK
A M. N. MÚZEUM SZÉCHÉNYI-KÖNYVTÁRÁNAK
EGY ŐSNYOMTATVÁNY-KOLLIGÁTUMÁBAN.
Sági Istvántól.
A Nemzeti Múzeum könyvtára Frahnói Vilmos ez. "püspök
úr adományából legutóbb értékes ősnyomtatványnyal gazdagodott.
Az Inc. c. a. 960. jelzésQ kötet két munkát foglal magában.
Az első Michael de Ungaria XV. századi magyar pálos szerzetes
tizenhárom latin beszéde; terjedelme a! — q« lap; a Ce lap rongált.
Az első oldalon — a mü czímeként — ez olvasható: Sermones tre-
decim universales Magistri Michaelis de ungaria incipiunt féliciter.
A kolofon: Et fie eft finis fit laus et gloria trinis. Impressum
Argentine Anno domini MGGGGXGIIII. A második mű csonka,
nincs meg sem az első, sem az utolsó lapja és így nem ad
fölvilágosítást sem szerzőjéről, sem pedig nyomtatása helyéről
és évéről. Azonban megalapítható, hogy a könyv Johannes
Verdena beszédeit foglalja magában. A meglevő rész ami —in
lapig terjed, első lapján Sermones dfticales . . . dormi secure, vei
dormi sine cura . . . olvasható. A két, bőrrel borított fatáblát
három szijjpár köti össze. A kötés közel egykorú nyomtatással.
A könyv 4-rét s a beszédek két oszlopban vannak nyomtatva
Mictiael de Ungariá-naX is, Verdend-núX is.
Mind a két beszédgyüjteményben vannak bejegyzett magyar
szavak; a két bekötési táblán, a két mü közé bekötött két levélen
pedig magyar imádságok találhatók. Ezek teszik előttünk különösen
értékessé az inkunabulumot.
Mind a két munka anyagot kívánt nyigtani a papoknak:
themata vei fundamenta — a mint Michtel de Ungaria elő-
szavában olvassuk, — hogy változatosság legyen a pap beszédeiben
s a nép meg ne unja az egyforma szónoklatokat. Tehát közvetve
346 Magyar bejegyzések a M. N. M. ősnyomtatvány-kolligatamában
a nép számára voltak írva — de latinul. A pap azonban nem
latinul, hanem a nép nyelvén, magyarul mondta el ezeket a
beszédeket; s hogy könnyítsen dolgán, odaírta a lap szélére egy-
egy latin szó magyar megfelelőjét. így tett maga Temesvári Pel-
bárt is, midőn az Aureiim Rosarium-ban nem is a lap szélére,
hanem magába 3. szövegbe írta be a magyar szavakat.1
Michael de Ungaría a XV. sz. első felében élt Laadi Jakab-
nak volt pártfogoltja, az ő költségén tanult Parisban két ízben
is. Ebből és abból a körülményből, hogy 1387 óta a pálosok-
nak Sajóládon kolostoruk volt, nagy valószínűséggel következteti
Szinnyei,* hogy Sajólád környékére való volt és hogy ott is lépett
a pálosok rendjébe. Egy könyvészeti kimutatás, melyet a XVIII. sz.
közepén készített egy névtelen pálos, ezeket mondja róla: Michael
Pannonius. Academicus Parisiensis et doctor theologiae. Floruit
1159. Edidit plura opuscula erudita .... d) Varios sermone??
praecipue ad capitula generalia spectantes.3
A könyvben a következő magyar imádságok vannak: az
első bekötési táblán : Exordyum sermfonis], a másodikon: Poftli
sermonem, az első közbekötött lap első oldalán: 1. egy imádság
utolsó sorai és 2. Ante Gommunionem, második oldalán: Post
Communionem, a második közbekötött lap első oldalán: 1. Forma
Benedictionis menfe és 2. Gratiarum actio, második oldalán:
Precatio incipientis fua ftudia. Összesen hét és egy töredék.
Ha ezen imádságok korát meg akarjuk állapítani, a követ-
kező körülményekre kell figyelemmel lennünk. A kötés — a mint
már említettük — a könyv nyomtatásával közel egykorú : az imád-
ságok mind egy kéz írása és egy részük nem a könyvhöz tartozu.
hanem közbekötött lapokra van írva. Gondolhatnánk arra, hog}'
ezek a lapok már meg voltak írva a könyvbe való bekötés előtt
és tulajdonosuk csak beleköttette, de nagyon gyanússá teszi fol-
tevésünk valószínűségét az, hogy míg a könyvbe irt bejegyzések
között számos megcsonkított, addig itt a könyvkötő kése egy
betűnyit sem vágott le. A dolog minden valószínűség szerint úgy
áll, hogy a könyv tulajdonosa abból a czélból köttette közbe a
1 Szilúdy : Temesvári Pelbárt elete 68. 1.
* Magyar írók VIII. köt.
n Közölve: Vincze Gábor: A pálosok irodalmi munkássága a XIV—
XVIII. sz. Magy. Könyvszemle 1878. 21 s köv. 1.
Sági Istvántól U7
lapokat, hogy imádságokat írhasson rájuk. Tehát a beköttetés
után írattak a könyvbe a közbekötött lapokon levő imádságok.
Ezt bizonyítja részben az is, hogy a bekötési táblákon is vannak
ugyanettől a kéztől írt imádságok. De az is nagyon valószínű,
hogy közvetlen a bekötés után írattak bele az imádságok, nem
pedig pl. egy félszázad múlva. Bizonyítja ezt, hogy seholsem volt
kénytelen a beíró régebbi írásra írni az imádságokat, — mondjuk,
hogy egy megjegyzésre, vagy tollpróbára, a mi különösen a bekö-
tési táblán gyakori szokott lenni. Találunk ilyeneket itt is, de
csak az imádságok után írva.
A közbekötött lapok száma kettő. Az első mindjárt ezzel
kezdődik: »azt te aldoth zent newed es epwlyonek az te zent
egyhazadban az en fele baratym«. Világos, hogy valamely imádság
végső szavai. Az előtte való oldalon (Mich, de Ung. q0ß) nem
találjuk ennek az imádságnak az elejét, mert ott félig elmosódott
latin írás van. Tehát az így közbekötött két levélen kívül legalább
még egynek kellett lenni.
Az imádságok nem eredeti alkotásai a beirónak, hanem
másolatok, olyan formulárék, a milyenek nagy számmal el voltak
mindig terjedve a kath. egyház papjai között. Az imádságok
helyesírása bizonyítja, hogy másolatok. Pl. az imádságok egy
részében következetesen CriJ/tus és Cryftws, egy imádságban
Xpus, egyben pedig Chrws van írva, te fi unkát, vyrunkot.
zywnk(oth)nek, de egy helyen zpvonketh. A Post (tommunio-
ban ezt találjuk: lakozol az\)rt zentélyen my bennünk, — itt a
zmtetyen a másoló hibája e helyett zentelen (= szüntelen).1
Lapszélekre írt magyar glosszák találhatók mind a két műben:
nagyobb számmal Michael de Ungaria könyvében. Ezek a bejegy-
zések nem egy kéztől származtak. íróik kivoltáról nem tudunk
semmit, valamint az imádságok beírójáról sem. A glosszák beírása
idejét azonban — legalább nagy részükre nézve — körül-belül
megállapíthatjuk. Michaeide Ungaria nyomatása éve 1194: a
kötés nemsokkal későbbi; a könyvben pedig találunk olyan bejegy-
zett szavakat, a melyeket a könyvkötő megcsonkított. Nyilvánvaló,
hogy ezek a könyv bekötése előtti időből valók, tehát mondhatjuk,
hogy a XVI. század legelejéről. Ugyanehhez a csoporthoz kell
1 NySzót. zenik.
348 Magyar bejegyzések a M. N. M. ősnyomtatvány-kolligátumában
számítanunk azokat a bejegyzéseket is, a melyek nincsenek ugyan
megcsonkítva, de betütypusuk egyezik a megcsonkítottakéval.
(Ezeket a közlésben az egyes szavak vagy az egész csoport után
tett a betűvel jelzem.) A glosszák többfélekép vannak beírva:
vannak olyanok, a melyek a sorokkal egy vonalban állanak a lap
szélén, ezek egy részének az elejét vagy a végét vágta el a
könyvkötő, pl. Michael de Ungar ta as«: faj borofti . . ., foldj
borof . . ., c5ß: . v y rehezti; egy másik kisebb csoport oldalt
van írva, ezeknél nem egy helyen ketté vannak vágva a betűk
pl. Michael de Ungar ia Uß : vehhedem . . . ve fedelem. Vannak
továbbá olyanok, a melyek latin megfelelőjükkel együtt vannak a
lapszélekre írva, pl. Verdena bsß: Auftralis = dili zel, aquillo =
fel sel, s végre vannak olyanok, a melyek latin megfelelője nincs
meg sem a szövegben sem a lapszélen, ilyenek Michael de Un-
garia faß: Ved efzedben magad: ember , k«: Czizma. Saru és
Verdena fgß: Sem Tuttam Sem Láttam.
A magyar glosszákon kívül vannak latin bejegyzések is,
legtöbbnyire a szövegben idézett írók nevei: Aristoteles, Moises,
Isidorus, Beda, Gregorius, Ovidius stb. Ezek legnagyobb részének
betütypusa megegyezik a colophon után írt: Habet annos 125 betü-
typusával. Michael de Ungaria g2ß oldalán is van ilyen utalás:
Augufti, erre egy későbbi kéz ráírta: meréfzen, kezdeti, élej. Ha
már most az utalást 1619 körül írták (1494 4- 125 = 1619), akkor
a ráírt glosszák még későbbiek. Tehát ennyire különböző korból
valók a bejegyzések.
Az imádságok és glosszák közlésére megjegyzem, hogy csak
az imádságok megcsonkult szavait egészítettem ki (szögletes záró-
jelben), a glosszákéit nem, és pedig azért nem, mert egy részük
úgyis világosan pótolható, más részüket pedig nem tudtam hatá-
rozott bizonyossággal kiegészíteni. Az ipiádságokban előforduló
két törlést zárójelbe tettem. A lapjelzésen csak annyit változtattam,
hogy Verdena a1? an, aln stb. jelzése helyett az egyszerűbb
ai, a2, a3 stb. jelzést használtam, továbbá mind a kettőben meg-
jelöltem az első oldalt a-val, a másodikat ß-val.
Sági Istvántól M»
Az első bekötési táblán ez az imádság olvasható:
[Isten]ben zerermes1 Attyamfiay [ker]eftyen nypek konyo-
roghywnk [mi]nd nyayan az my menyey zent [At]yanknak hogy
legyen jrgalmas [e]s kegyelmes my hozank az ew egyethlen egy
fiayrt az Crjftws jezofyrt es agya mynekunk az ew zent Ielkyth
mely vjlagoíycha megh az my elmynknek setytfygyt es lagycha
meg az my kemyn zywnk(oth)nek kemynfygyth hogy az ew íent
jgyyt meg erchwk es zywnkbe be foglalhafwk ew zent felíygynek
Dychyretyre my nekwnk kedeg Jobulafunkra eft hogy ew zent
felfyge meg agya mynd nyayan my nekwnk mongyuk el az
könyörgő jmachagot kyth my nekünk meg jra zent matfe] lewe-
lynek . . . mondwan my atyánfk].
Aláírva: Exordyum sermfonisj.
A tábla alsó sarkán: hozzad In hozza[m].
A második bekötési táblán:
[ör]ök myndenhato wr jften my vrwnk jézus Xpusnak
dychyo fyges zent atya ky vagy mynden fetytfygnek kegyes meg
vylagofytoya vylagofyeh* meg a my fetyth zywonketh hogy az te
zent jgydeth halhafuk erthefuk tanulhafuk es zywunkbe be fog-
hafuk meg[i]s erthefuk te zent newednek dychyretyre lelkünknek
wdhwofygyre fele barátunknak jpuletire jgy tygy (vram) my kegyes
atyánk az te zent fyadyrt az my vrunk .leíus Xpusyrth vg legyen.
Aláírva: Pofth sermonem.
Az első közbekötött lap első oldalán:
azt te aldoth zent newed es fpwlyonek az te zent egyhazad-
ban az en felebaratym.
Ante Communionem
Kegyelmes Cryftus Jezws bunos embereknek egyettlen egy
meg waltoya my zegyn bwnofog bj'zwan az te kegyefygedben
jarwllwnk elődbe vadolwan az my bwneynket melleket vytettwnk
gondalat ^nkba bezydunkbe es (lyelekedetynkben es kJ' r unk tyge-
deth lygy kegyelmes mynekwnk es az te zent lelkedwel tyztoych
meg az my lelkunkot hogy lehefwnk tyzta hayloky az te zent
teltednek és zent vyrednek mynd jgafagban es zentfygben amen.
Az első közbekötött lap második oldalán:
Post (lumminionem
Kegyelmes (Ihrws jefus egyettlen egy meg váltónk halat
Adunk teneked hogy az te zent teftedeth jrettwnk halara attad
1 Toll hiba e h. zerelmes.
1 A -d rag elmaradására I. Simon y i TMXy. I. 607.
350 Magyar bejegyzések a M. N. M. ősnyomtatvany-kolligátumahan
es zent vyredeth jrtunk ky ontotad hogy mynk ez orok halaiból
ky zabadytanal es a orok jllettre megh zentelnil Soth meg anak
felette az te zent testeded es zent vyredet my nekwnk eledelül
adad hogy te my benunk és my te benned jllnink lakozal azyrt
zentelyen my benunk tyztychyad az my teftunkot es vyrunkot
amen.
A második közbekötött lap első oldalán:
Forma Benedic(t)ionis menfe
Myndenhato es jrgalmas vr jsten ky teremtetel es meg
váltottál mynket és jltech napon kynt algy meg mynket es ez
eledeleket melyeket veyendok vagywnk az my vrunknak Cryftus
jefusnak te zent fyadnak attala \v my attyank.
Gratiarum aclio
Myndenhato es jrgalmas vr jften my jdes menyey zeni
attyank halat adunk te neked az te zent ayandykydyrt mellyekel
mynket moftan meg elygeytetel az my vrwnknak Cryftus Jefusnak
te zent fyadnak általa amen.
Aláírva: my atyák (sic!).
A második közbekötött lap második oldalán:
Precatio incipientis fua ftudia
Myndenhato es jrgalmas vryften ky mynket arra teremtetel
okofagwal es ertelemwel hogy az te zent igidet meg erthefwk es
meg tanulhafuk kyrwnk tygedet nevelyed my benunk az te malaz-
todat es vylagofych meg az my elmynket hogy tarthafwk meg
azokot melyek tartoznak az te zent newednek tyztefygyre es az
my fele barátunknak wdwofygyre az my vrwnk nak Cryftus
jeiwfnak te zent fyadnak általa Amen.
Michael de Ungaria glosszái:
ai a: NB. Quidam Sceleratus Hereticus hunc- librum in margine
deturpavit (más kézzel :) et In aeternum sit Maledictus lurco.
a;5a: ideota = tudatthlan (a), discipline = meg fen . . . vei meg
v . . . (a), radix hedere = faj borofti . . . terrestis foldj
boroí . . . (a).
-a:;?: ofeula = cfok, caílitatis = tilztafagnak.
aTa: c]uia eos vident facere oppofita doctrine sue = közbe vetetli
tüdoman (a).
a^a: vituperabilis = zydal . . . (a).
b.;ct: Xabuchodonofor = Nagobod . . .
c4ß: de obstetricibus = babafagra (a).
Sági Istvántól 361
€5a: diuitiarum habundantiam = kazdagfa . . . (a) kazdag.
o5ß: excluait = ... y rekezti (a).
fiß: Munka . . .
f3ß: Vedefzedben magad: ember:
g2a: complexionis = befoglalaís.
gtß: Ictu gladii = ütefs, chapafs, Audacter = meréízen, initium =
kezdeti, elej, fagittarius = Nylafs, vltra metam, citra
metam = ac czilkivül, azczil elöt.
lha: Jefuf Xps egy jgafagh . . . az ky my fegedelm . . . (a).
h5a: iniurioía = Bofzfűságofs. Doloroía — fajdalmafs, iniuriofa et
hoc ex peruerfitate iudicii = Gonofzságbol, vifzlzafordult-
ságból.1
i4a: Deutoronemii XXXII. IncralTatus eft dilectus, et recalcitrauit,
incraflatus, impiguatus, dilatatus. Dereliquit deum fac-
torem suum = mikor megh hyzek es meg koueredek
ellenem rugoldozek2 meg koueredek meg hyzek es meg
kazdagodek (a).
jHß*. prosperitás = Szolghalathof.3
k2ß: In primo adventu filius dei = fogan tatafanal (a).
k3ß: detractores = Rágalmazás.
l3a: Czizma Saru.
l5a: vélekedem . . . vef edelem.
lTß: haborofagnak, zomorufagnak, nyaualyfagnak: vgyekezny,
connubia = menyekezç, pferus = elouele . . . (a).
lHß: Latentium[?] = tudakozny, Imprudentiam = hyttfag,4 Reti-
nentia = mertekletefyg (a).
n^a: conform is = egyenlő,
n^ß: figit peges = . . . . ragaztia, affectores = kiuanatolTagokot.,
atramite veritatis = bizonifagnak utarul (a).
n7a: plana = Budofo auagy tywelgo Rywyn[?] keth vtha .. (a).
n7ß: Lampreda = Gzik.6
o3a: quaestionem = kerdys (a).
o3ß: notabilis = . . . fagnak (a).
Piß: . . . ecens = vy.
q0a: mer az embereknek.
1 Jelentésére nézve 1. NySzót.
a NySzót. 3) jelentésben.
3 NySzót. nincs.
« NySzót.
* NySzót. 1) jelentésben.
352 Magyar bejegyzések — Sági Istvántól
Johannes Verdena glosszái:
b3a: Expergiscimini = fel ele . . . wlye . . . k (a).
b3ß: haznalatosfagnak (a),
b4a: refugium = segytthfyg (a).
b5ß: Auftralis = dili zel, aquillo = fel zel (a).
bc a: Dauid audentissimus = vakmerofyge.
c^a: animal venenofum = Chepegetett * vad állat.
U*'- jrigyf . . . emui . . . vei di . . . (a).
f8ß: . . . apostol; Sem Tuttam Sem Láttam.
g2a: aquila = Keselü, falco = Gólya.
g3a: Leo papa.
hiß: prauus = gonoz (a).
h3a: Carduum illa herba = Szamár töuis.
i3a: adiuro vos = kyz . . . (a).
Mindössze ennyi az, a mivel ez az incunabulum nyelv-
emlékeink gazdagításához járul. Nem sok és nem is nagyfonto^
ságú, de mindenesetre megérdemli a figyelmet, mint a magyar
nyelv- és szótártörténet egy adata.
1 NySzót. 2) jelentésben.
TARCZA.
ÉVNEGYEDES JELENTÉS
A MAGY. NEMZ. MÚZEUM SZÉCHÉNYI ORSZÁGOS
KÖNYVTÁRÁNAK ÁLLAPOTÁRÓL
AZ 1906. ÉV UI. NEGYEDÉBEN.
I.
A nyomtatványt osztály anyaga a lefolyt évnegyedben
köteles példányokban 2627 db, ajándék útján 437 db, vétel útján
50 db, csere útján 1 db, összesen 3115 darab nyomtatványnyal
gyarapodott. Ezenfelül köteles példány czímén beérkezett: gyász-
jelentés 1719 db, zárszámadás és üzleti jelentés 412 db, egyházi
körlevél 65 db, perirat 5 db, mösor 411 db, alapszabály 147 db,
színlap 2240 db, falragasz 2305 db, vegyes 877 db, összesen
8299 darab aprónyomtatvány.
Vételre fordíttatott 372*58 korona és 34*50 márka.
Ajándékokkal a következők gyarapították könyvtárunk anya-
gát: Balló István, Bárdos tí;örgy, Bibliothèque nationale, Bio de
Janeiro (37 dbf, Bosnyák-Herczegovinai orsz. kormány. Budap*«t
székes főváros statisztikai hivatala, Detrich Tibor Losoncz. néhai
Fábry Károly Veszprém <45 db;, Felsmann .József. Föváro«í köz-
munkák tanácsa, Fraknói Vilmos (9 db . Francis l). B. St. l/>ui»,
(iyőry Tibor i3 db». ííulyás Pál. Handelsministerium Wien.
Herman Ottó. Horváth íiéza. Hunyadmegyei tört. és régész, tár-
sulat Déva, Kassa város törvényhatósága. Képví-'rlóhazí iroda
(2 db), Kereskedelmi és iparkamara Budape-t. K^r^ked^-li/ií é«
iparkamara Szeged. Kolozsvári tu«i. egy-t'-m fcór/.vtára. Kofiigi, ur.i-
versitets-bibliotek Lpsala. Krau^z Sámuel. Kri-/w .\<uh. Krupka
József, Kuszkó István Kolozsvár. Library of ' -r^r*:-- Wav.íf.g'on.
Duc de Loubat Paris. M. kir. a..at'.rv,-i fci-iy/.a. M. i:;r. iu«-r«--ic«:-
delmi miniszteriurd. M. kir. Ko.r*/:Mv-a.ap. ob-*r.îT',-n-jfr; O-'i.a^a.
M. kir. központi statisztikai r.ivatai 2 do. M- kir. or-z. rr^V-oro-
H54 Évnegyedes jelentés
logiai és földmérési intézet (3 db), M. kir. posta és távírda igaz-
gatóság, M. kir. orsz. vízépítési igazgatóság, M. kir. technológiai
iparmúzeum. M. tud. akadémia (2 db), Mahler Ede, Milanói nem-
zetk. kiállítás magyar osztálya, Orsz. állal védőegyesület (2 db).
Országos Törvénytár szerkesztősége, ödönfi László, Peabody-
institute Baltimore, Phys.-medic. Gesellschaft Würzburg, Polgár-
mesteri hivatal Sepsiszentgyörgy, Pozsonyi orvos- és természet-
tud, egyesület (2 db), Public library of Victoria, Melbourne.
Rendőrfökapitányság, Rosenstein Vilmos, Szanatórium egyesület,
Schack Károly Mödling, Statist. Zentral-Commission Wien (3 db),
Szalay Péter, Szilágyi István-kör Máramarossziget, Tolnavármegyei
múzeum, Tompa Imre Brassó, Towarzystwo przyjaciatnank Poznan
(2 db), Tudomány egyetem bölcsészeti kara (65 db), Tudomány
egyetemi földrajzi intézet (5 db), Tudomány egyetemi növénytani
intézet, Vajda Viktor, Vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszté-
rium (195 db).
A könyvtár helyiségeiben 2935 egyén 8214 kötet nyomtat-
ványt, kölcsönzés útján 414 egyén 614 kötetet használt
A lefolyt évnegyedben 345 munka osztályoztatott, a melyek-
ről 584 czédula készült. Kötés alá készíttetett 191 munka 27#
kötetben.
A köteles példányok átvételére berendezett helyiségbe ezen
idő alatt 626 csomag érkezett; ugyaninnen 491 levél expediaita-
tott, a miből 247 reklamálás volt.
II.
A kézirattár ajándék útján 1 kötet kézirattal, vétel útján
1 kötet kézirattal és 17 darab irodalmi analectával gyarapodott.
Az ajándékozó Kerekes Pal volt egy »Acta Comitiorum I. Regni
Hungáriáé et partium eidem adnexarum. Anno 1764. jún. 17.^
czímO XVIII. századi latin nyelvű kézirattal. Vételre összesen
74 korona fordíttatott.
A negyedévi szerzemények feldolgozásán kívül folytattatott
a Pulszky-féle leveles gyűjtemény második részének rendezése s
befejeztetett a Fraknói-gyüjteinény rendezése és a Lisznyai-hagya-
ték revideálása.
A negyedév folyamán 17 kutató használt 37 kéziratot é?
H irodalmi levelet, 3 esetben pedig kikölcsönöztetett 3 kézirat.
III.
A liirhip-oazttily gyarapodása: a) köteles példányokból nyomdai
kimutatással csomagban 164 évfolyam 20.987 szám, b) egye?
számonként pedig 5841 szám, c) ajándék [a Smithsonian Institu-
A M. N. M. könyvtárának állapotáról 355
tiontól »Diario Official« Rio de Janeiro-ból] 1 évfolyam 227 szám,
összesen 165 évfolyam, 27.055 szám.
A könyvtár helyiségében 424 olvasó 956 kötet hírlapot,
házon kívül 25 olvasó 41 kötet hirlapot, összesen 449 olvasó
997 kötetet használt.
Átnézetett 165 évfolyam, 21.214 szám; kötés alá adatott
190 kötet hirlap.
A csomagban érkezett köteles példányok a gyarapodási
naplókönyvbe Írattak (mindegyik hirlapczím egyszer), a külön
nvilvántartási czédulára is számonként reávezettettek.
IV.
A levéltári osztály a lefolyt évnegyedben ajándék útján
164 dbbal, vétel útján 567 dbbal, a nyomtatványi osztályból
áttétel útján 1145 dbbal, összesen tehát 1876 dbbal gyarapodott.
Vételre fordíttatott 33.225 koroua, mely összegből a Helfy
Ignácz hagyatékából származó Kossuth-iratok- és levelekre 32.000
korona esik, mely összegből az 1906. évi költségvetésbe 30.000
korona külön tétel gyanánt volt felvéve.
A családi levéltárak száma a lefolyt évnegyedben egygyel
gyarapodott és pedig a Gyulai Gaál család levéltárával, melyet
Hertelendy Ferenczné letéteményezett. Ezzel együtt a családi
levéltárak száma 82-re emelkedett.
Ajándékaikkal Loczka József múzeumi igazgató-őr, Szent-
Iványi Gyula, a Magyar Könyvszemle szerkesztősége és dr. Áldásy
Antal gyarapították a levéltár anyagát.
A törzsanyag gyarapodásából 1 db eredeti oklevél esik a
középkori iratok, 566 db az újabbkori iratok, 14 db a nemesi
iratok, 3 db az 1848/49-es iratok, 1288 db a gyászjelentések és
3 db a fényképmásolatok csoportjára.
A nemesi iratok csoportját a következő darabok gyarapí-
tották: 1. 1425 február 2. Konstancz. Zsigmond király czimeres-
levele a Vadkerti és Szentgyörgyi Vincze család részére. 2. 1517.
január 18. Buda. II. Lajos czimereslevele tíapharych Bernát, György
és társai részére, fényképe, színezett czímerképe és szövegmáso-
lata. 3. 1518. június 3. Buda. II. Lajos czimereslevele Armbrust
Jakab részére. 4. 1557. január 20. Kegensburg. 1. Ferdinand czi-
mereslevele Armbruster Kristóf részére. 5. 1559. június 20. Augs-
burg. I. Ferdinand czimereslevele Armbruster Kristóf részére.
6. 1614. február 22. Geitzkofíler Zacharias palotagróf czimeres-
levele Gockel Boldizsár és társai részére. 7. 1632. július 16. Bécs.
IL Ferdinand czimereslevele Héghy György részére, Tolna vmnek
1733-iki átiratában. 8. 1668. deczember. 8. Bécs. 1. Lipót czi-
mereslevele Hericz Tamás részére. 9. 1669. augusztus 29. Bécs.
24*
856 Áz Erdélyi Múzeum-Egylet könyvtára az 1905. évben
I. Lipót czímereslevele Surányi András részére. 10. 1720. október
8. Bécs. III. Károly czímereslevele Troxar János részére. (Egy-
korú másolat, hártyán, festett czímerképpel). 11. 1757. szeptember
lő. Győr vm. nemesi bizonyítványa a Surányi család részére. 12. 17(57.
márczius HO. Győr vm. nemesi bizonyítványa a Takács máskép
Kámán család részére. 13. 1836. márczius 24. Bécs. V. Ferdinand
czímereslevele Ilaincz Jakab részére. 14. Czímereslevélből kivágott
czímerkép, állítólag a Banyó család czímere.
A szerzemények közül kiemelendők első sorban a néhai
Helfy Ignácz hagyatékából származó és özv. Roger-Helfy Jenő-
nétől megvásárolt Kossuth-iratok és levelezések, mely utóbbiak
a Múzeum tulajdonában lévő Kossuth-iratokat egészítik ki. Az 5í0
darabot kitevő anyag egy részét Kossuth Lajosnak Irányi Dániel-
hez, túlnyomó részét pedig a Helfy Ignáczhoz intézett levelek
képezik. Azonkívül megvan e gyűjteményben Kossuth iratai
II — V. köteteinek részben teljes eredeti kézirata is. Kiemelendők
továbbá az Armbruster családnak czímereslevelei, melyek közül
az első az eddig ismeretlen 1518. évi gyönyörűen festett czimer-
képével és lapszéli diszitményeivel a hazai czimerfestészet való-
ságos remeke és elsőrangú darabját képezi czimeresleveleink
gyűjteményének. Kiemelendő még a Vadkerti és Szentgyörgyi
Vincze családnak 1415-iki armálisa, mely ugyan ismeretes volt.
de a mely hosszú időn keresztül lappangott.
A lefolyt évnegyedben 21 kutató 14.778 darab iratot hasz-
nált. Kikölcsönöztetett 3 téritvényre 103 darab.
Az új szerzemények feldolgozásán kívül folytattatott a Sibrik
és a Berzeviczy család kakaslomniczi ága levéltárainak rendezése.
Előbbi anyagának korrend szerinti rendezése a XIX. századig
haladt előre, utóbbinak anyaga pedig századok szerint rendeztetett
és megkezdetett a korrend szerinti rendezés. Megkezdetett továbbá
a báró Perényi család levéltárának rendezése. Folytattatott a Kallay
család levéltárának ezédulázása. A Kossuth-iratok revideálá>a
tovább folyt és azok több mint háromnegyed részének reviziója
elkészült.
AZ ERDÉLYI MÚZEUM-EGYLET KÖNYVTÁRA
az nm. ÉVBEN.
Dr. Erdélyi Tál igazgató az Erdélyi Múzeum-Egylet 1901
évi közgyűlése elé a következő könyvtári jelentést terjesztette:
Tiszti»! t Közgyűlés! Ha valaki a t. Közgyűlés tagjai közül még vissza-
emlékeznék múlt évi jelentésem adataiia, észrevehetné, hogy azok az elözü
évekéihez képeit kedvezően emelkedtek s ha ezekkel egybevetné a most
beterjesztett adatokat, meggyőzödnek arról, hogy könyvtári gyűjteményeink
Az Erdélyi Múzeum-Egylet könyvtára az 1905. évben Hö7
fejlődését még az sem tudja számbavehetően megakasztani, ha a pénzügyi
kimutatás, mint az idén is, kedvezőtlenebbül alakúit. Nyilván tanúsítja ez az
egy tény azt a nagy vonzó erőt, melyet a gyűjtemények pihenő erély for-
májában magukban rejtenek, azt a közvetetlenűl működő hatalmat, melyet a
nagy közönségre gyakorolnak. Az ilyen gyűjtemények voltaképpen mindig
kétféle forrásból merítettek. Az egyik, a nyersen anyagi, a másik az elvontan
erkölcsi. E két forrásból táplálkozik minden gyűjtemény, viszonyuk kölcsönös
és határozott, együtt hatnak a legerősebben, de azért egymás nélkül is
érvényesülnek a szerint, a mint az őket környező világot a nemesebb
erkölcsi eszmék, vagy a gyakorlatibb anyagi fölfogás igazgatja.
Ha ez a tétel megáll, az előre vetett eredmény arra tanít, hogy
múzeumunk ügye kedvező fordulatot vett, vagyis, hogy az évekkel ezelőtt
megindult érdeklődés az idén is fokozottan jelentkezett. Ezek a jelenségek
pedig arra eszméltetnek, hogy közönségünkben növekszik az intézmény iránt
szükséges fogékonyság és az intézmény megértéséhez szükséges emelkedettebb
fölfogás. Mindez hódítást jelent, a múzeumi gondolat előbbre törését és az
általános és régi fölfogás visszaszorulását. De jelenti azt is, hogy a közönség
megkívánja amaz intézményeket, melyektől művelődésének és múltja ismereté-
nek gyarapodását vagy szélesbedését reméli. Sőt azt is, hogy erre a czélra
az önkényt hozott áldozatokat szinte kötelessége teljesítésének tekinti és ilyen
értelemben gyakorolja.
A nemzet múltjában és a mai nemzedék műveltségében hatalmas erő
szunynyad. Megelevened ésre kész és munkára váró erő, melyet eddig minden
nemzet és minden kor fölhasznált és pedig annál hatékonyabban, mennél
kisebb volt a nemzet és mennél szorultabb helyzet fenyegette. A múlt
ismerete forrása a jelent igazgató életnek és a műveltség eszköze a jövőt
munkáló jelennek. Ezért van, hogy minden oly intézményt, mely e két nagy
erkölcsi erőt táplálja és termeli, minden nemzedék és kor nagyra tartott,
számukat gyarapította, munkájukra azokat képessé tenni törekedett, működé-
süket irányítani és megkönnyíteni feladatának ismerte. Külföldön régi, nálunk
újabb törekvések igazolják e tényt és csak a legközelebbi múltban történt,
hogy az állam is fokozottan vetette rá magát e közművelődési intézmények
gondozására.
A mi egyesületünket alapító elődök érezték legjobban a múzeumoknak
e szunynyadó energiáját s megalapították múzeumunkat és akkor, mikor arra
a legnagyobb szükség volt és mikor arra az egyesűit hazában senki sem
gondolt. A mi örökségünk tehát nem pusztán a gyűjtemények és az anyagi
erők, hanem annak gondozása, az igének kultusza, mely testté lőn a múzeum-
ban és íinnak a gondolatnak tiszta fényre derítése, mely intézményünk fölött
őrködik. A mi kötelességünk tehát az, hogy a múzeumot és gyűjteményeit
az alapítók igéje és a mi korunk igénye szerint gondozzuk. Legyünk kegye-
letben erősek és munkában fáradhatatlanok. Építsünk a jövőnek, de a múlton
és az emlékezeten és legyen bennünk erős annak hite, ennek szeretete.
Hirdessük is bizalommal és hittel, terjeszszük is buzgalommal és tettel, hogy
nincs evangéliom ige nélkül és nincs hit cselekedetek nélkül.
358 Az Erdélyi Múzeum-Egylet könyvtára az 1905. évben
Prózára fordítva e beszédet, hirdessük, hogy a múzeumok élete akkor
indul egészséges fejlődésnek és gyümölcsöt ígérő virágzásnak, mikor a múzeum
körül nemcsak a hivatásos belső emberek, hanem az egész társadalom és a
vonzó körébe kerülő tömegek egyaránt buzgólkodnak. Eljutottunk-e már
múzeumunk életében arra a pontra, a hol az alapítók rózsás reménysége
szerint az ő nagy tőkéjöket aprópénzre váltva, műveltségünk köre terjesz-
tésében és multunk megbecsülésében sikerrel alapozhatjuk jövőnket ?
Talán nem merészség, ha azt véljük, hogy ide már régebben eljutot-
tunk. Talán nem kérkedés, ha azt gondoljuk, hogy a saját erőnkből jutottunk
ide. Talán nem hiú reménység, ha azt jósoljuk, hogy a közeli jövendő meg-
valósítja s/ebb képekkel telehimezett álmainkat. Hiszen szinte félszázados
történetünk tanúskodik múzeumunk hatásáról, az elmült esztendő, mikor
Alapítónk emlékét felújítottuk, tanúsítja, hogy közelebb fértünk szelleméhez,
évenkint emelkedő statisztikánk bizonyítja, hogy közönségünk szívesen gondol
reánk és a most már tényekben nyilatkozó állami támogatás erőnket gyara-
pítja, kilátásainkat szépíti.
Évtizedeken keresztút magunkra hagyottan, saját erőnkből élve halad-
tunk jövendőnk útján. Most lelkes közönségünk ösztönző szeretettel jő segít-
ségünkre és az állam gyámolítja törekvéseinket. Ez a segítség különösen a
könyvtárra nézve felettébb kedvező jelek között állított be. Nem szólok arról
az évenkint élvezett segélyről, melyet gyűjteményeink gyarapítására engedé-
lyezett. Ez közös valamennyi tárral, noha ez idő szerint még nem érte el
azt az összeget, melyet szolgálataink és helyzetünk szerint fokozottabb tevé-
kenységünk lehetővé tételére igényelhetünk. Csak említem a nyomdai sajtó-
termékekben rejlő irodalmi és tudományos anyag értékét. Hanem arra gon-
dolok, hogy a könyvtár elhelyezésére szolgáló épület előmunkálatai már a
tényleges építkezés mesgyéjéig jutottak. A ki mai szorongó állapotunkat és
zsúfolt termeinket végig járja, megkönnyebbülten lélekzik fel, ha arra gondol,
hogy talán igen rövid idő alatt már a saját hajlékunkban modern és kényel-
mes otthonra találunk. Hálásan emelem ki egyetemünk tek. Tanácsának
gondoskodó és odaadó fáradozását, melylyel az új könyvtári épület ügyét
képviselte, de nem kevesebb hálával gondolok a nagym. minisztériumra,
mely a mai nehéz időben is szeretettel intézte az előkészítés munkáját.
Egyesületünk igazgató-választmánya is megtette a magáét s így az egyesitett
könyvtárakat gondozó fórumok egy szebb jövendő távlatát nyitották meg.
Erre a reménységre azonban már csakugyan nagy szükségünk van.
A könyvtár most már három különálló helyiségben van elhelyezve, az egyik
meg éppen házon kívül lévő bérelt helyiség. Anyagunk öt év alatt szinte
megkétszereződött, az egyesített könyvtárak már-már elérték a 200,000 kötetet
Ehhez a tekintélyes gyűjteményhez hírlapjaink, kézirataink és levéltárunk
tartoznak. Ez utóbbiak statisztikája azonban külön számítandó, mert amaz
összegben nem szerepel. Ily nagy gyűjtemény, mely a maga szerencsés
alakulásában tanulmányi és közművelődés föladatai szolgálatára egyként
alkalmas, igazában csak akkor fog érvényesülhetni, ha saját czéljait szolgáló
épületben nyer illő és méltó elhelyezést.
Az Erdélyi Múzeum-Egylet könyvtára az 1905. évben 359
Helyzetünk nehézségeit csak az a tudat telte elviselhetővé, hogy annak
megváltozása immár küszöbön van. De ez a változás, melyet olyan óhajtva
várunk, különösen a múzeumi könyvtárt más és nem kevésbbé nehéz helyzet
elé vitte. Könyveink egy tekintélyes része köttetlen, köttetésre meg rendes
jövedelmünkből nem szakaszthatunk ki akkora összeget, a mekkorával a
szükséget fedezni tudnánk. Választmányunk előtt tehát a közeli jövőben már
az a nagy kérdés fog szerepelni, hogyan kelljen a bajon segítenünk. Az ugyanis
kétséget nem szenved, hogy köttetlen anyaggal költözködni koczkázatos vál-
lalkozás. Az új otthon más föladattal is terhel. Hiányos sorozataink kiegészí-
tésre várnak. Ezek ellátása megint pénzügyi nehézségekkel jár. De mindegy,
én bízom a jövendőben és a mi szerencsénkben, hogy talál utat és mutat
módot mind e bajok meglábolására.
Az elmúlt év munkáját a várható szebb jövő sugara derítette föl s a
közönség részéről tapasztalt támogatás aranyozta. Fájdalom, hogy nincsen
zavartalan öröm s hogy az évnek egyik legnagyobb gyarapodását tudományos
és közéletünknek pótolhatatlan veszteségével kellett megváltanunk. Dr. gr. Kuún
Géza halála egy megható titkot pattantott ki, hogy ő már életében intézkedett
nagyértékű gyűjteményeinek sorsa felől. Könyvtárát az egyetemi és múzeumi
könyvtárnak hagyta, kéziratos és autogramm-gyűjteményét a múzeumnak.
A nemes gróf sokfelé irányuló működésében és a művelt világra kiterjedő
tudományos hírében, az előtte járó nagy példák követésében egyaránt méltó
társa volt annak az erdélyi arisztokrata-világnak, mely a Wesselényiek,
Telekiek, Kemények és Mikók alakjaival népesült meg. Hazafias és tudo-
mányos érdemök és szolgálatuk fénye hazájukra, Erdélyre ragyogott vissza s
a születés kiváltságát a szellem kiváltságával feledtették, a történeti név
fényét a tudós, az író neve varázsával. A nemes gróf Mikó oldalán, mint
fiatal ember látta születni az Erdélyi Múzeumot és Mikót követve hozott
áldozatot az együtt meggyújtott oltáron. Sírjok itt domborul, a kolozsvári
temetőben, csaknem egymás mellett, emiékök itt van megörökítve, az Erdélyi
Múzeumban, írói és tudományos nevök kiszállott Erdély határán kívül is, de
eszményeik és hazaszeretetök bizonyságai és hirdetői itt vannak gyűjtemé-
nyeinkben. Az őket összefűző nemes vonások biztosítják irántuk való hálánk
és kegyeletünk egybefonódását is.
Gyűjteményének adatai a közölt kimutatásban még nem szerepelnek,
mert annak földolgozására az elmúlt évben nem tudtunk sort keríteni. Egy
más nagyobb es értékes adomány foglalt el azon kívül, hogy azt csak az év
legvégén szállítottuk be. Fájdalom, ehhez is egy buzgó társunk elvesztése árán
jutattunk. Néhai Szabó Sámuel maga is gyűjtő, író és tanár könyvtáráról és
iratairól szólok, melynek becsét személyes vonatkozásain kívül csak növeli,
hogy Erdélynek egy kiváló fia és irodalmunknak egyik első stilisztája könyv-
tárát, néhai Nagy Péter püspökét is magában foïhilja. Belényesi Gábor szel-
leme főként angol olvasmányain csiszolódott, de zamatos magyarságát és
klasszikus egyszerűségét népi és régi irodalmunk termékein fejlesztette. Ha ezt
eddig is nem tudtuk volna, könyvtárának válogatott angol, klasszikus és
magyar irodalmi termékekből álló sorozatai tanítanának meg rá. E gyűjte-
860 Az Erdélyi Múzeum-Egylet könyvtára az 1905. évben
menyek az elhunytak emlékét és érdemét fogják itt hirdetni, de egyben az
élő fiúk, dr. Szabó Péter és Imre urak, nemes lemondását.
Ejtsünk egy-egy könnyet az elhaltakért és gondoljunk örömmel az élő
pártfogókra, kik ez igazán szomorú esztendőben adományaikkal támogattak.
Összesítjük egyenkint is lerótt köszönetünket és kérjük támogatásukat jövőre is.
Évi kimutatásunkban nem szerepelnek a budapesti kir. főügyészség
területén gyűjtött nyomdai köteles példák sem. Ennek oka az volt, hogy az
évek óta húzódó ügyet, mely a részesülő budai könyvtár és közöttünk a
kiválogatás miként való megejtésére vonatkozott, csak ez év végén sikerült
tisztázni és a könyvtár első kötelességének azt tartotta, hogy a kiadandó
anyagot minél előbb bocsássa az arra jogosult intézet tulajdonába. így most
már az 1898— 1904-ig gyűlt anyagból a budai könyvtár-egyesületnek kiad-
hattunk 3151 darab nyomtatványt s a megmaradt anyag földolgozásra vár
és földolgoztatván, igen becses és gazdag eredményt ígér.
Az elmúlt év különben a csendes munka éve volt. Gyarapodásunk
földolgozásán és a már jelzett munkákon kívül két gyűjteményünk rendezésé-
ben haladtunk előre. A Halotti Beszédek anyagát választottuk ki, állítottuk
föl és katalogizáltuk. E munka eredményeként Köblös Zoltán füzetét mutat-
hatjuk be, mely az újonnan rendezett anyagnak kiadott katalógusaként is
tekinthető. A másik kézirataink gyűjteménye. Ebben a negyedrétüek leírásá-
val készültünk el, belőlük csak az évi gyarapodásnak gazdag anyaga nincs
még leírva. A hírlaptári és levéltári munka is folyt, de mert amott a hír-
lapok nagy tömegével, emitt az irományokéval kell küzdenünk, megfelelő
számú munkaerő hiányában lassúbb haladásra vagyunk kényszerítve. A levél-
tárban a törzsgyűjteménynek eddig limbusban hevert anyagával akartunk
első sorban is tisztába jönni. E végre a családi levéltárak és czéh-írataink
felállításán kívül csupán czimeres leveleinkre lehettünk különösebb figyelem-
mel és arra, hogy az újonnan érkező gyarapodást azonnal beoszthassuk.
A limbus szétbontásakor előkerült és meghatározható iratokat visszahelyeztük
azokba a gyűjteményekbe, melyektől az idők folyamán elváltak.
Mindent összevetve, meg lehetünk elégedve ez év eredményeivel, noha
mi magunk tudjuk legjobban, hogy anyagi erőnk korlátoltsága miatt sem a
szükséges beszerzésekben, sem az időnkint fölmerülő alkalmak kihasználásá-
ban nem tudtunk szükségleteinkkel lépést tartani. Ez az oka annak is, hogy
elég munkás kezet nem tudtunk foglalkoztatni. Pedig költözés előtt állunk és
érezzük, hogy az új otthonba készen kellene behurczolkodnunk.
A mi mégis vígasztal, két jelenségben mutatkozik. Abban, hogy létün-
ket és munkánkat mind szélesebb körben tartják számon. Bizonyítja ezt
közönségünk érdeklődése, mely abban nyilatkozik, hogy nemcsak igénybe
veszi szolgálatunkat, hanem támogat is bennünket. Továbbá abban, hogy a
közeli jövő talán módot nyújt legsürgősebb hiányaink pótlására. Mert új
házunk elkészülése és abban való elhelyezkedésünk olyan követelményekei
fog elénk állítani, melyek teljesítése nélkül felelősségünk alól nem bújha-
tunk ki.
Az esztendő eredményeiről a következő kimutatások nyújtanak képet.
Az Erdélyi Múzeum-Egylet könyvtára az 1905. évben
361
sszefoglaló kimutatás az Erdélyi Nemzeti Múzeum Könyvtára
gyarapodásáról az 1905-ik évben.
1
Yétei 1 Ajándék
Letét
C s c
l r e
Kítteles
példány
O.^ZCSi'N
1 mű db
mQl db
mű
db
mű
db J mű ! db
mü ! db
i
1 ''
1
1
1
jjJ *p£ vrvw*
tf!niL.-tu<tum.
i tatom LÁJy-
tûï ....
b) a RgUofe»
nvelr- é«
tűrt r- m du m.
Alakú**!* túl
rj alkalmi
18
1
14
1
103 1
8*i
15 1
1
!
1
252
380
407 517*
—
—
13
146
[782 U200
ti
ad
1
20 20
53
55
ÍH
94
^
13
16
—
—
180
184
1
O
_
298
1 1276
772
23 W
1
1
Lz Erdélyi Nemzeti Múzeum Könyvtára 1905-ik évi jövedelmei
és azok fölhasználása.
A) Bevételek.
. Készpénz 1904. decz. 31-ikén 191 kor. 84 fill.
. Kendos javadalom 3120 » — »
. Rendkívüli bevételek 85 » J4 »
. Állami segély 4500 » — »
Összesen ~~7896~kor. 981ÏÏL
B) Kiadások.
. Gyűjtemények gyarapításáért 2520 kor. 86 fill.
. Könyvkötő munkákért 2510 » 41 »
. Szállításért és úti számlákért 474 > 22 »
. Rendkívüli munkákért 480 » — »
. Az 1904. évi kölcsönök törlesztéseért és kamataiért 860 » — >
. Vegyes kiadásokért .. ... 298 » 30 »
. Készpénz 1905. decz. 31-én 753 » 19 >
Összesen: — 7896 kor. 98 fill.
362
Az Erdélyi M üzem-Egylet könyvtára az 1905. évben
A kolozsvári m. kir. Tudomány-Egyetem és Erdélyi Nemzeti
Múzeum könyvtárának használata 1905-ben.
Hón ap
Házi baaxnálatra
kivett müvek
As olvaaóteremhcu
használt müvek
Hány Hány
mfl i darab
Hány Hány
mfl 1 darab
Január _
671 ! 727
1866 2471
Február „
502 | 210
3416 i 4139
Márczius „ ... ...
678 765
3452 j 3902
Április
493 559
2256 2164
Május
512 1 597
1960 2355
Június ..
| 470 541
620 7*20
Szeptember ... _.
682 789
1872 2252
Október ... ..
, 1102 1310
4325 , 4947
November
978 1240
4620 5210
Deczember
í 889 986
3115 3585
Összesen
i
. 6977 8124
1 1 1
27502 i 32045
i
SZAKIRODALOM.
Id. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. 100-
fvzet. XL kötet. 9. füzet. Rozgonyi — Rybay. Budapest, 1906.
Hornyánszky Viktor. 8-r. 1281 — 1430 hasáb. Ára 1 kor.
Id. Szinnyei József, a magyar bibliográfusoknak érdemek-
ben megőszült doyeji-je ritka jubiláris ünnepet ért meg a lefolyt
negyedévben: november hó 15-én adta sajtó alá Magyar írók
élete és munkái czímQ, e helyt több ízben méltatott, nagyszabású
repertóriumának századik füzetét. Az eredetileg — sokkal szeré-
nyebb keretek közt — négy kötetre, harminczkét füzetre terve-
zett munkának e füzettel a tizennegyedik kötete vált teljessé,
mely a Popeszku — Rybay nevek közé foglalt magyar, helyesebben
magyarországi írók éíetrajzát s munkássága jegyzékét tartalmazza.
Az eddig megjelent száz füzet összesen 21,177 íróról nyújt fel-
világosítást a kutatónak; az adatok oly imponáló tömegét fejezi
ki ez a szám, hogy vele szemben nemcsak a kicsinykedő kriti-
kának kell elnémulnia, hanem a jogos elismerés hangja is elveszti
súlyát, jelentőségét. De meg különben sem igen volna czélja a
Magyar írók tözetes méltatásának: hiszen e hatalmas munka min-
den nyilvános könyvtárunknak nélkülözhetetetlen standard- work^a,
melynek matematikai pontossággal megjelenő köteteit immár
másfél évtized óta szinte nap-nap után használja nemcsak a bib-
liográfus, hanem az irodalomtörténész, sőt bátran mondhatjuk,
minden tollforgató ember. Mindnyájunknak meghitt barátja ez a
könyv, kinek bőkezűségéhez mindenkor bizalommal fordulhatunk,
a nélkül, hogy csak egyszer is cserbenhagyna. S az emberi ter-
mészet eredendő gyarlósága folytán úgy vagyunk vele, mint egyéb,
mindig szolgálatra kész barátainkkal: csak akkor érezzük a maga
teljes egészében hasznát, jelentőségét, a mikor egy vagy inas okból
nem segíthet rajtunk. Szinnyei mftvenek hasznalatakor ez az
érzés akkor válik úrrá rajtunk, a mikor lexikona olyan betűjén»
volna szükségünk — a mely még nem jelent meg. Ilyenkor a
364 Szakirodalom
midőn jó magunknak kell néha napokig lótnunk-futnunk egy-egy
rejtettebb adat után, ilyenkor látjuk csak igazán, hogy mily sokkal
tartozunk a > Magyar írók« szerzőjének, a ki egész élete munka-
bírását arra szánta, hogy könnyűvé, kellemessé tegye a mások
kutatását. Mert tévedés, óriási tévedés volna azt hinnünk, hogy
Szinnyei csupán a műve első füzetének megjelenése óta eltelt
három lusztrumot szentelte a »Magyar írók« megírására: midőn
ez az első füzet megjelent, már egy egész emberöltő kutatásai
és küzdelmei készítették azt elő. S itt átadjuk a szót a jubiláns-
nak, a ki nemrégiben egy hetilap hasábjain a maga kedves köz-
vetlenségével mondja el müve keletkezésének történetét s ismer-
teti azt az igazán nemes és önzetlen czélt, melynek megvalósítása
egész életét kitöltötte.
»A hírlapirodalommal való foglalkozás közben — úgymond —
önkénytelenül felmerült azon aggodalmam, hogy ezen jelentékeny
kincsünket a végpusztulás fenyegeti, azért azt minden áron meg
kell menteni. De mikép? A hírlapokban levő temérdek tudomá-
nyos, irodalmi és közmívelődési czikk örökre el van ott temetve,
sőt az enyészet is fenyegeti hírlapjainkat, ha azok tartalmát köz-
hasznúvá nem teszszük. Tehát én, legalább egyelőre a magam
használatára, a hirlapczikkeket kijegyeztem, czéduláztam. Akkor
még a hírlapok és folyóiratok repertóriumára gondolni mertem.
> Midőn Pestre költöztem, véletlenségből az egyetemi könyv-
tárhoz jutottam hivatalnoknak; itt bő alkalmam nyilt búvárkodá-
saimat kiterjeszteni és ismereteimmel másoknak is segítségére
lehetni . . .
> Ekkor támadt az a gondolatom, hogy Toldy Ferencznek,
akkori igazgatómnak ajánlottam a > Repertórium« kiadását, mely-
hez bő anyagom volt, a hiányt pedig könnyen pótolhattam.
A nagy tudós, irodalomtörténetíró és jeles könyvtáros azonnal
felfogta ajánlatom fontosságát és kieszközölte, különösen Horváth
Mihály támogatásával, a Magyar Tudományos Akadémiánál, hogy
azt kinyomassák. Természetesen Toldy volt a tanácsadóm, a ü
meghagyta, hogy fölvegyek minden jelentéktelennek látszó czikket
is, mert ki tudja, nem lesz-e valakinek hasznára; azután elrendelte
a nagy naptárakban levő czikkek felvételét is.
»így került ki sajtó alól 1874., 1876. és 1885-ben Reper-
tóriumom három vaskos kötete. Az egész munkát (mely nyolcz
kötetből állott volna) nyolcz évre terveztem: az Akadémia azon-
ban a költségektől visszariadt, és a százezernél több hátralévő
ezédulaanyagot az ottani levéltárba helyeztem el . . .
* Midőn repertóriumi anyagom már tetemesen felszaporo-
dott, arra is gondoltam, hogy Dan ielik József Magyar írók ez.
elavult kis munkája helyett ideje volna egy terjedelmes magyar
írók lexikonát létesíteni, mely mindazt felölné, a mi az irodalom-
Szakirodalom 365
történetírónak, sőt minden irodalommal foglalkozónak munkál-
kodását megkönnyítené. Ez akkor még hiú ábránd volt; nem léte-
zett ilyen sehol a világon. Én azonban ösztönszerűleg még 1861-ben
hozzáfogtam a munkához . . . Még 1877-ben folyamodtam a
Magyar Tudományos Akadémiához ezen munkám kiadatása végett;
azonban ekkor és még háromszor nem sikerült ezen tervem
kivitele . . .
Az Akadémia végre 1889-ben hajlandó volt a munkát segé-
lyezni, úgy azonban, hogy a kiadásról magam gondoskodjam.
A kiadók azonban csak oly munka kiadására vállalkoznak, mely-
nek máról holnapra hasznát látják, így tehát hiában házaltam
egyik kiadótól a másikhoz, kéziratomat ingyen kínálgatván, senki
se vállalkozott; míg végre sikerült a Horny ánszky-íéle nyomda
ügyvezetőjét, Knoü barátomat rábeszélni, hogy vállalják el mun-
kám kiadását így jelent meg 1890. elején az első füzete
íme a munka keletkezésének leghitelesebb története; a
továbbiakkal röviden végezhetünk: az első füzet megjelenése óta
mathematikai pontossággal jelentek meg az újabb füzetek, egyre
gazdagítva a munkabírásában örökifjú szerző érdemeit, kit az
élet kisebb-nagyobb örömei, bánatai egy perezre sem tudtak eltán-
torítani a maga elé tűzött czél követésétől.
Sorainkat azzal az óhajtással zárjuk, vajha az egek Ura
továbbra is erőt adna id. Szinnyei Józsefnek nemcsak arra, hogy
főművét szerencsésen befejezhesse, hanem hogy azokat a pót-
köteteket is közreadhassa, melyek a munka megindítása óta fel-
gyülemlő újabb anyagból fognak kikerülni. Dr. Gulyás Pál.
A, G. Little. M. A. : Initia Operum Latinorum quae saeculis
XIII XH\ XV. attribuuntur secundum ordinem Alphabeti
disposita. (University of Manchester Publicatioîis No. V. Histori-
cal series. No. II) Manchester, 1901. At the University Press.
ft-r. XIII., 2, 275. 1. Ára vászonborítékban lő sh.
A. G. Little, a paleográfia előadója a manchesteri egyetemen
jelen munkában a nagybritanniai könyvtárak gazdag kézirati kin-
cseiből mintegy hatezer középkori kódex kezdő szavait gyűjtötte
össze betűrendben, minden incipithez hozzátéve a szóban forgó
munka szerzőjének a nevét s a forrást, a honnan adatait merítette.
Müvét elsősorban a középkori kéziratokban bővelkedő gyűjte-
mények kezelői fogathatjak haszonnal, mikor valamely könyv-
tárilag feldolgozandó kézirat meghatározásáról van szó; de jó
szolgálatokat tehet általában a középkori szellemi élet kutatói-
nak is, kiknek a monasztikus irodalom rengetegében való tájéko-
zódását szerfölött megkönnyíti.
Az incipitek összeállítása a szoros betűrend alapján haj-
tatott végre, kivévén az Anno Domini . . . kezdetű krónikákat,
366 Szakirodalom
melyek időrendben soroltatnak fel. Számos műnél szerzőnk több
incipitet is fölvett: így az előszó, az egyes részek, sőt fejezetek
kezdőszavait is, csakhogy a tájékozódást megkönnyítse. A prédi-
káczióknál pedig, nemcsak magának a szentbeszédnek, hanem az
annak alapjául szolgáló szentírásbeli szövegnek néhány első szavát
is följegyezte.
Hogy Little jegyzéke, ha csak az Angliában előforduló kézira-
tokra szorítkozunk is, korántsem teljes, azzal maga a szerző is tisz-
tában van, a ki munkájához a szakirodalmi dolgozatokon kivül csu-
pán a Bibliotheca Bodleiana, meg az oxfordi egyetemhez tartozó
kollégiumok könyvtárainak kézirat-katalógusaira volt figyelemmel.
Mentségéül szolgálhat egyrészt mQvének benső természete, mely
szinte kizárja a tökéletességet: ez esetben a teljességet; másrészt
az a körülmény, hogy Little eredetileg egy, az angolországi
ferenczes-kéziratokat tárgyaló műhöz gyűjtötte az adatokat s
csak viszonylag tekintélyes számuk bírta rá, hogy adatai kötetté
megszerkesztve, jelen formában is nyilvánosság elé kerüljenek.
Iskolatörténet! adattár. Az orsz. református tanáregye-
sület megbízásából szerkeszti Thnry Etele. I. kötet. Pápa, 1906.
Főiskolai kny, 8-r. VIII. 443 old. Ára 8 korona.
Középiskoláink, sőt felsőiskoláink nagyobb része a millennáris
évet azzal vélte legméltóbban megünnepelni, hogy megíratta az
intézetek történetét. A monográfiáknak egész sorozata jelent meg
többé-kevésbé avatott tollal megírva. Az így publikált anyag ter-
mészetszerűleg fordította a figyelmet az iskolák történetében rejlő
gazdag anyagra, de egyúttal feltárta azokat a hiányokat is, a
melyek e téren szembetűnnek. Ez a kiinduló pontja azon gon-
dolatmenetnek, melynek nyomán az orsz. reform, tanáregyesület
előttünk fekvő kötetét kiadni időszerűnek tartotta. A szerkesztő
előszava megemlékezik a czélról is, melyet az »Iskolatörténeti
adattár ' munkálni kíván. Egyrészről hézagpótló munka akar lenni,
s > annak a nagyfontosságú szerepnek, melyet a református köz-
oktatás hazánk kulturális fejlődésére négy századon keresztül gya-
korolt^ megvilágítása által a magyar történetírásnak akar szol-
gálatot tenni, másrészről a református egyház tagjainak figyelmét
szeretné a múltra irányítani, hogy ezzel a református közoktatás-
ügy iránt melegebb érdeklődést, több áldozatkészséget idézzen elő.
Az adattár több kötetre tervezett vállalkozás. Első köteté-
ben a reform, közép- és felsüiskolákra eddig nyomtatásban meg-
jelent müvek foglalnak helyet, további köteteiben az eddig nem
publikált levéltári, kézirattári anyag volna elhelyezendő.
Az előttünk fekvő kötet a mű első kötete. Kronológiai
rendben gyűjtötte össze a nyomtatásban már megjelent anyagot
Szakirodalom 367
regesztaszerű kivonatokban, az 1522-től 1905-ig terjedő időkből
sok ezerre menő regesztát hordván össze több szorgalommal,
mint körültekintéssel. A kötetet betüsoros hely-, név- és tárgy-
mutató egészíti ki. Bibliográfiai segédeszköz jellegével bír. Irodal-
munk, művelődéstörténetünk kutatóinak, de legfőképen a refor-
mátus egyház- és iskolatörténet búvárainak szánt repertórium.
Derék, érdemes munka, de sajnálattal kell konstatálnunk, hogy
hiányai igen szembetűnőek, a mit kütönben a szerkesztő előre-
bocsát, habár nem érthetjük meg indokolását, a mely egyszerűen
kijelenti, hogy teljesebbé tenni nem tudta. Miért ? erre nem ad
választ; sőt arra nézve is bizonytalanságban hagy bennünket,
van-e reménység a hiányok kiegészítésére? Már pedig, hogy erre
szükség van, a felhasznált nyomtatásban megjelent művek jegy-
zéke erről meggyőzhet bennünket. Hiányzik innen több közismert
olyan munka, a melyekből bizonynyal sok értékes anyag gyűlt
volna össze. Néhányat szemel vény képen: Barthólomaeides, Joan.
Lad. Memoriae Ungarorum, qui in alma Vitebergensi studia coepta
confirmarunt. Pest, 1817. — Bod P. Magyar Athenás. — A magyar
jogakadémiák története Pest, 1878. — Űj magyar Athénás. —
Szinnyei, Magyar írók. — A régi magyar könyvtár anyaga. —
Apáczai Cseri János munkái. — A különféle okmánytárak rend-
kívül gazdag anyaga stb. Úgy, hogy nem hallgathatjuk el aggo-
dalmainkat az egész mű értéke iránt, ha ezen hiányok kiegészí-
tése nélkül kerülne sorra a nyomtatásban még meg nem jelent
emlékek, adatok közlése.
Nem veszi rossz néven az érdemes szerkesztő, ha egy-
néhány fogyatékosságát a szerkesztői eljárásnak is felemlítjük:
Regesztákat találunk pl. Franki V. Hazai és külföldi iskolázás, —
Szombathy J. História scholae Sárospatakién sis, — Erdélyország
tört. tára, — Weszpre'mi, Succincta medicorum Hung, et Tran-
silv. biogr. s egyéb munkákból, de ezeket a mű elején közölt
czímjegyzékben fel nem lelhetjük. Pápai Páriz Ferencz, Rudas
redivivumát állandóan így idézi, Rudas redivivum, pedig a czím-
jegyzékben Pápai Páriz alatt találjuk. Ember Pál: História eccl.
réf. a czímjegyzékben Debreczeni Ember Pál alatt nem fogjuk
keresni, annál kevésbé, mert a regeszták alatt állandóan így talál-
juk: Lampe-Ember. Hasonló esetekben utalással igen jól megold-
ható a kérdés. Általában a czímjegyzék betűrendi felállítása a
bibliográfia elfogadott szabályait teljesen mellőzi, a mi a használ-
hatóság rovására történik. így a jegyzőkönyveket, almanachokat,
névtárakat nem kapjuk meg a megfelelő betüben, hanem egyszer
a dunántúli, dunamelléki, máskor az erdélyi jelző alatt. A Magyar
országgyűlési emlékek a rendes helyen vannak, de az Erdélyi
országgyűlési emlékeket a szerkesztő Szilágyi Sándor neve alatt
vette fel.
868 Szakirodalom
Egy pótkötetben a hiányok orvosolhatók, a tévedések korri-
gálhatok lennének, s csak a munka értéke, meg a kiadó tanár-
egyesület, melynek tekintélye alatt jelent meg a kötet, nyerne
vele. Kováts László.
P. Schwenke und A. Hortzschansky: Berliner BiUio-
thekenführer. Berlin, 1906. Weidmannsche Buchhandlung (Druck
von G. Bernstein). 8-r. IV, 2, 163, 20 1. Ára kötve 1*20 Márka.
Szerzőinknek e kalauz összeállításánál az a gyakorlati czél
lebegett szemük előtt, hogy a tudósok és kutatók, elsősorban pedig
az egyetemi hallgatók részére összegyűjtsék s röviden jellemezzék
mindazon, többé-kevésbé nyilvános könyvtárakat, melyek Berlin
világvárosi forgatagában a köznek rendelkezésre állanak. Összesen
mintegy harmadfélszáz gyűjteményről tétetik említés, melyek a
következőkép vannak csoportosítva: 1. Általános nyilvános köz-
könyvtárak; 2. főiskolai könyvtárak; 3. tudományos intézetek
és gyűjtemények (akadémiák, levéltárak, múzeumok stb.); 4. iskolai
könyvtárak (gimnáziumok, reálgimnáziumok, főreáliskolák, iskolai
múzeumok); 5. hatósági (kir. uralkodóház, parlamentek, birodalmi,
állami és városi hatóságok); 6. templomi könyvtárak; 7. testöleti
és egyleti könyvtárak (tudományos, gazdasági egyesületek, köz-
hasznú társaságok, felekezeti szövetkezetek, sport-, gyűjtő- s egyéb
egyletek); 8. szak-kölcsönkönyvtárak, végül 9. magánkönyvtárak;
ez utóbbiak közé természetesen csupán azok vétettek fel, a melyek
bár korlátolt számban, idegeneknek is hozzáférhetők. Az egyes
könytárakra vonatkozó czikkelyek a következő adatokat tartal-
mazzák: a könyvanyag minősége és mennyisége; az évi szapo-
rodásra szánt összeg nagysága; a könyvtár használatának ideje s
módozatai; a rendelkezésre álló katalógusok jellemzése; a kezelő-
személyzet száma; esetleges kiadványok stb.
Ez adatok közül minket elsősorban a kikölcsönzésre vonat-
kozók érdekeltek: hiszen nálunk, hol a >művelt nyugat«-ra való
hivatkozással folyton könyvtáraink szűkkeblűségét támadják, épen
ezek alapos megismerése kívánatos. Nos, átlapozva az előttünk
fekvő kötetet, nyugodtan elmondhatjuk, hogy a budapesti nyil-
vános nagy könyvtárak, ha anyaguk gazdagsága szempontjából nem
is, a kölcsönzőkkel szemben tanított előzékenység szempontjától
bátran kiáll ;a a versenyt a berlini intézetekkel.
A Berliner Königliche Bibliothekból például közismert egyé-
niségeken kívül csupán jótállás, vagy f>0 márka letéteményezése
mellett lehet kikölcsönözni 1 — 1 kötetet. A kikölcsönzés időtar-
tama egy és három hét között vállalkozik, a használatra kért
könyv jellege szerint. Ha a kikölcsönzés idejének utolsó napján a
könyvek be nem szolgáltatnak, a kölcsönző tartozik minden egyes
térítvény után ;")() pfenniget fizetni s a bérmentet lenül megküldött
Szakirodalom 360
intőlap keltétől számított öt napon belül a könyvet haladéktalanul
beszolgáltatni. Ha ez az ötödik nap leteltéig meg nem történik,
a könyvtárigazgatóság minden egyes visszatartott mQ után ismét
1 márka bírságot ró a kölesönzőre s annak saját költségére hozatja
be a könyvtárba a künn lévő könyveket.
A használat korlátozására jó példa a Friedrich-Wilhelms-
Universität könyvtárának szabályzata, mely szerint annak anyagát
csakis az egyetem tanító s tanuló személyzete, az akadémiák tag-
jai, egyéb főiskolák hallgatói s vizsgára készülő végzett egyetemi
polgárok használhatják, de csakis a 128 olvasóra berendezett
teremben, miután házon kívüli kikölcsönzés egyáltalán nincsen.
Az egyetem központi könyvtárát jól egészítik ki az egyes szemi-
náriumok specziális gyűjteményei, melyeket azonban csakis a
szemináristák használhatnak.
Kevésbé szigorú a kikölcsönzési tilalom a műegyetemi könyv-
tárnál, a hol rektori engedélylyel jól megokolt esetekben házon
kívüli használatra is adnak egyes müveket.
De nemcsak a könyvtárak használata van ekként korlátozva,
hanem a hazai gyakorlattal szemben, a kikölcsönzés teljesítése
bizonyos anyagi kiadásokkal is jár. A Königliche BibliotheknàX
például a kikölcsönzésre jogosító igazolvány kiállítási díja 50
pfennig. A térítvények ára 25 darabonkint 10 pfennig, házon
kívüli kikölcsönzéseknél pedig a portón kívül, csomagolási költségek
czímén 5 — 30 pfennig illetéket keli lefizetni. A berlini kir. könyvtár
más intézetek könyvanyagából is közvetít kölcsönzést, de ilyenkor
minden egyes kötet után 10 pfenniggel adóztatja meg a kutatót.
A mi Berlin könyvtárügyében igazán imponáló s utánzásra
méltó, az népkönyvtárainak nagy száma s valóban gazdag anyaga.
összesen huszonnyolcz népkönyvtára van Berlin városának, melyek
közül tizenkettő olvasóteremmel is bír s naponta este 6-tól 9-ig
van nyitva. Ezek összes anyaga jelenleg 176,000 kötetből áll s új
beszerzésekre a város évi 92,180 márkát, tehát majdnem két-
annyit áldoz, mint a mennyit nálunk az állam az egész ország-
ban évenkint felállítandó népkönyvtárakra fordít.
A tanulságos füzetet két mutató rekeszti be, melyek annak
használhatóságát tetemesen fokozzák. Az egyik betűrendben sorolja
fel a könyvtárak czímeit, míg a másik a szakkönyvtárak tartalma
felől nyújt tájékoztatást — Sp. —
Léon Gruel Manuel historique et bibliographique de Varna-
leur de reliures. Deuxième partie. Paris, MDCCCCV. Léon Gruel,
Henri Leclerc. 4-r. 4, 186, 2 1., számos szövegképpel és mümellék-
lettel. Ára 100 Fr.
Ez a pompás kiállítású kvart kötet, mely kiegészítő részét,
második kötetét képezi szerző 1887-ben megjelent hasonló czímű
Magyar KSnymemle. 1906. IV. füzet. 25
370 Szakirodalom
munkájának, betűrendes lexikon formában adja azokat a sokszor
aprólékos, de mindig érdekes adatokat, melyeket Gruel akár a
saját, fényes gyűjteményébe kerülő kötéseken, akár levéltárak
mélyén, vagy történeti forrásmunkákban eltemetve talált és a melyek
sok tekintetben kiegészítik azt az általános képet, melyet a könyv-
kötés, elsősorban a franczia könyvkötés fejlődéséről eddigelé alkot-
hattunk magunknak. Gruel érdeklődését elsősorban nem a leg-
nagyobb mesterek nevei kötik le ebben a kötetben, a kikről elődei
már minden lehetőt felkutattak, mint inkább a másod-, vagy
harmadrangú műhelyek eddigelé meglehetősen rejtett története,
melynek ismerete teljesség szempontjából szintén kívánatos.
A valódi méhszorgalommal gyűjtött adatoknak talán leg-
érdekesebb, mert eddig kevés figyelemre méltatott, csoportját azok
az etikettek adják, melyek a könyvtábla belső felületére ragasztva
a könyvkötőmester jó hírét és czimét vannak hivatva terjeszteni.
Gruel közel félszáz ilyen etikettet gyűjtött öszsze, melyek hihe-
tetlenül változatos formában tartalmazzák az illető mesterek
nevét és lakczímét. A legegyszerűbbek többé-kevésbé keskeny
papírszalagok, melyekre a szöveg kézzel van írva, vagy a mi
gyakoribb, álló vagy dőlt betűkkel nyomtatva, s néha szimpla
vagy kettős vonalkerettel befoglalva. XVI. Lajos korában a
kereteket a kort jellemző, kissé mereven görbülő virágfüzérek
ékítik. Néha-néha a czímek barokk cartoueheokba. foglalvák: más-
kor czímerképpel, emblémákkal vannak párosítva, sőt igaz, hogy
ritkábban, művészi kis rézmetszetek formájában is jelentkeznek.
Ez utóbbira legszebb példa Dubuisson XVIII. századi párisi mester
rendkívül linóm vignettája (70. 1.), mely a könyvkötő czimét egy
gazdag ránczokban aláomló függönyön alkalmazza. A czím felett
és alatt bájos puttók a Bourbonok királyi czímerét hordozzák, míg
a függöny baloldalán előtűnő műhely-sarokban szárnyas angyal-
kák szorgoskodnak a bekötendő könyvek körül.
Az adatok egy másik érdekes csoportját képezik a könyv-
kötök számadás-könyveiből, levelezéséből stb. reprodukált marad-
ványok. Említésreméltók pl. Estienne Anguerrcmd, XVI. Lajos
egyik udvari könyvkötőjének számadásai, melyekből megállapítható,
hogy 1782-ben például a király részére 3f>4 darabot kötött be7
összesen 17f>8 livre értékben, 1 783-ban pedig 313- at, 1890 livre
értékben. Egy kvart kötet czírnernyoinású maroquin kötése 13
livres-be került, míg egy ugyanolyan nagyságú s díszítésű borjúbőr
kötés 1 livres-rel terhelte a királyi háztartás pénztárát. Ipartör-
téneti szempontból kiváló fontosságú egy 1689-ben Tje Gras ügy-
véd (procoureur) által kiállított memorandum, mely élénk vilá-
gosságot vet azokra az egyenetlenségekre s zaklatásokra, melyek a
könyvkötőket a könyvkereskedők testületétől elválasztó 1680-iki
rendelet nyomában támadtak. Dokumentáris jelentőségre kevésbé
Szakirodalom 371
fontos, de ritkaságánál fogva megemlítendő még az a néhány
18-ik századi gyászjelentés, mely egyik-másik elhunyt könyvkötő-
mester végtisztességére hívja meg a család, vagy ipartestület
nevében az érdeklődőket.
A nagyszámú, részben szines kőnyomatban, részben pompás
fénynyomatban bemutatott könyvtábla között csak kevés első-
rangú alkotás található s ezek is jobbára közismert műhelyek, köz-
ismert stílusú termékei. Valódi reveláczióként hat ellenben közöt-
tük Pierre Joseph Bisieaux empirekorabeli könyvkötőmester
egy rendkívül díszes sötétkék maroquin-kötése 1792-ből (132 1.
mellett), mely eddig sem tapasztalt, kedvező oldalról mutatja be
e különben közepes mester ízlését és tudását.
A kötés-reprodukcziók sorába szerzőnk, talán épen a köz-
ismert formák örökös ismétlésének unalmát akarva elkerülni,
nagy szeretettel iktatta be a bizarr formájú, vagy technikájú emlé-
keket, sőt az előbbieknek müve élén külön tanulmányt is szentelt.
E tanulmányában Oruél a bizarr kötések három csoportját külön-
bözteti meg : az elsőbe sorolja azokat, melyek különös alakjukkal
a használó kényelmét akarják szolgálni: ezek a légritkábbak; a
másodikba az olyan emlékek tartoznak, melyek már alakjukkal
is bizonyos eszmét kívánnak szolgálni: ilyenek Oruél könyvében
egy II. Henrik számára készült imádságos könyv, melynek rene-
szánsz ízlésű kötéstáblái a heraldikai liliom karélyai szerint vannak
kiszabva, vagy a XVIII. században dühöngő szabadkőmives-láz
fantasztikus alkotásai: a háromszög alakú kötések; végül a har-
madik csoportba azon bizarr kötések oszthatók, melyeknek a
rendestől eltérő formája semmiféle sajátos czéllal nem hozható
kapcsolatba; ilyenek több, csaknem köralakú könyv kötése, az
oktogon szélű, a rombikus formájú kötések stb.
A rendestől anyagukban vagy díszítő technikájukban eltérő
kötések közül a következőket említjük meg : egy Letellier Mihály
czímerével préselt aranyozott bőrkötést, mely Gruel szerint az
első eddig ismert ily anyagú kötés, melynek boritéka nem kárpit-
nak készült eredetileg; egy vörös maroquinbe kötött XVIII. századi
almanakot, melynek tábláit szegfügallyat, illetve három rózsabimbót
ábrázoló szalmafonat ékesíti s végül egy XVI. Lajos királynak
felajánlott kötetet, melynek fedő lapjai arany festésű sèvresi porczel-
lánból valók. —s. — l.
25*
372 Szakirodalom
KÜLFÖLDI FOLYÓIRATOK SZEMLEJE.
Deutsche Literatnrzeitnng. XXVI. évfolyam 27. szám (1906. július 7.):
Verzeichnis der Lesesaal- und Handbibliothek der Kgl. Universitäts-Bibliothek
zu Berlin. 6. Ausgabe. — 29. szám (július 21.): L. F. Day, Alte und neue
Alphabete für den praktischen Gebrauch. 2 Aufl. — 30. szám (július 28.):
Verzeichnis der Schausammlung der Kgl. und Universitäts-Bibliothek zu
Breslau. — 31. szám (augusztus 4.): Katalog der Handschriften der Uni-
versitäts-Bibliothek zu Leipzig. VL Die Lateinischen und Deutschen Hand-
schriften. 3. Bd. : R. Helssig, Die juristischen Handschriften. (E. Steffenhagen). —
32. szám (augusztus 11.) : A. Cim, Le livre. I. II. — 33. szám (augusztus 18.):
Chr. W. Berghoeffer, Bericht der freiherrlich Carl von Rothschildschen öffent-
lichen Bibliothek für die J. 1901—1905. — 37. szám (szeptember 15.): M.
Thumm-Kintzel, Der psychologische und pathologische Wert der Handschrift
(R.Sommer).— W. Junk, Internationales Adressbuch der Antiquar-Buchhändler.—
38. szám (szeptember 22.):] A. B. Meyer, Amerikanische Bibliotheken und
ihre Bestrebungen. — 39. szám (szeptember 29.): E. Jaeschke, Bericht über
das vierte Betriebsjahr 1905/06 der Stadtbücherei Elberfeld.
La Bibliofillá. VIII. évfolyam 4—5. szám (1906. július— augusztus.): l
Prince d'Essling, Les premiers ornements xylographiques dans les livres de
Venise. — Leo S. Olschi, Relazione al Con grès so Bibliograíico di Milano sulle
fiscalita délia Dogana d'Italia nella esportazione ed importazione di lib ri
antichi. — Edgardo Lusena, Le fiscalita délia Dogana d' Italia nella espor-
tazione dei libri antichi in rapporto aile vigenti leggi. Relazione al Congresso
Bibliograíico di Milano (Giugno 1906). - G. Lesca, Poslille Foscoliane inédite
a Gino da Pistoia. (Befejező közlemény). — E. Celani, Dediche, postule,
dichiarazioni di proprieta ecc. nei libri a stampa délia R. Biblioteca Ange-
lica di Roma. (Befejező közlemény). — E. Vajna de Pava, Di un codice délia
Collez, del comm. Leo S. Olschi contenente la Sfera del Dati e altre opère
italiane dei secoli XIV. e XV. e di un codice Laurenziano contenente la
Sfera di Andalô di Negro (Befejező közlemény). — G. Boffito, Saggio di
bibliográfia aeronautica itali ana. Cenni storici e ristampa d' un rarissimo
trattatello d' aeronautica antica. (Befejező közlemény). — A. Anselmi. »La
pianta panoramica di Roccacontrada, oggi Arcevia, disegnata da Ercole
Ramazzani nel 1594« (Studî e ricerche bibliografiche). — 6. szám (szeptem-
ber.): D. Ciàmpoli, Gli Statuti di Galeotto d1 Oria per Castel Genovese ne'
Frammenti di un Codice Sardo del Secolo XIV. — Állandó rovatok:
Notizie. — Pubblicazioni di carattere bibliograíico e intorno alla storia
dell' arte tipografica. — Riviste délie Riviste — Necroiogio.
Revue des Bibliothèques. XVI. évfolyam 7—8. szám (1906. július-
augusztus 7—8.): Emile Châtelain, Les secrets des vieilles reliures. —
Bibliographie: Alphonse Bayot, Gormond et Isembart. Reproduction
1 Folyóiratunk 3. számában 2. szám helyett olv. 2 — 3. szám. Szerk.
Szakirodalom 373
photocollographique du manuscrit unique, II. 181, de la Bibliothèque royale
de Belgique, avec une traduction littérale. (L. D.) Emilio Calvi, Bibliográfia
generale di Roma. Volume I. Bibliográfia di Roma nel medio evo (4761 — 499)
con indici per soggetti et per autori( L. D.) Manuel de bibliographie biblio-
graphique et d'iconographie des femmes célèbres. 2. et dernier supplément.
(L. D.). Eugène Sol, Les rapports de la France avec l'Italie du Xlle siècle
à la fin du 1er Empire, d'après la série K. des Archives nationales. (L. D.) —
Chronique des Bibliothèques: Allemagne. France. Italie. Océanie.
The Library Journal. 31. kötet 7. szám. (1906. július.): Augusta H.
Leypoldt, Practical bibliography : Notes on the making of printed book lists. —
Louise Connolly, Remarks on the Art of using a library. — Annie A.
Pollard, The business end of a library. — Alice G. Whitbeck, Book lists
and bulletins in the children's rooms. — Edith E. Clarke, United States
public documents and their catalogs. — Books of 1905 recommended for
a village library. — » Library Week* of New- York library association. —
Hearing on the copyright bill. — Dr. Richard Garnett. — Association
of Law librarians. — Library associations of the United Kingdom, annual
meeting, 1906. — 8. szám (augusztus): Narrangansett Pier Conference: —
Frank P. Hill, A dress of the President : One phase of library develop-
ment. — H. L. Koopman, Library progress in Rhode Island. — W. H. P.
Faunce, The library as a factor in modern civilisation. — Owen Wistet\
Subjects fit for fiction. — H. L. Koopman, The librarian of the desert. —
David L. Boody, The relation of libraries to municipal government. — H. G.
Wadlin, The public library as a municipal institution, from the administra-
tive standpoint. — Sam. Walter Foss, The song of the library staff. — J. H.
Can field, The basis of taxation for public libraries. — A. E. Bostwick, The
whole duty of a library trustee, from a librarians standpoint. — Mel vil
Dewey, The ideal relations between trustees and librarian. — C. C. Sotde,
The need of an A. L. A. collection of plans of library buildings. — R. F.
Almirall, Design and construction of branch library buildings. — W. H.
Brett, Library architecture from the librarian's point of view. — Bernard
B. Green, Library buildings and book stacks. — A. D. F. Hamlin, The
views of a consulting architect. — Bertha E. Blakely, The new library
building of Mount Holyoke College. — The library in relation to special
classes of readers: J. H. Canfield, Books for the foreign population. I. —
A. E. Bostwick, U. a. II. - J. Maud Campbell, U. a. III. — H. W.
Graver, Supply and use of technical books. — Ethel Garvin, Use of indus-
trial collections at Providence Public Library. — Emma R. Neisser, Books
for the blind. — Cora Stewart, Libraries in relation to settlement work.
P. B. Wright, Some methods of library advertising. — Arabelle H. Jackson,
Report on library work with children. — Clara W. Hunt, The children's
library a moral force. — Lutie E. Steams. The problem of the girl. — Caro-
line Burnite, The beginnings of a literature for children. — W. \V. Bishop,
Subject headings in dictionary catalogs. — Adelaide R. Hasse, Subject
headings for state documents. — Agnes Van Valkenburgh, Common sense
374 Szakirodalom
in cataloging small libraries. — G. F. Bowerman, Report of the committee
on bookbinding. — Adelaide R. Hasse, Report of the committee on public
documents. — W. R. Eastman, Report of the committee on library admi-
nistration. — W. C. Lane, Report of the A. L. A. publishing board. — Drew
B. Hau, Report of gifts and bequests. Jan. 1.— Dec. 31, 1905. — Mary
W. Hummer, Report of the committee on library training. — Proceedings. —
9. szám (szeptember) : The Work of a library trustee Ï. John Potion,
From the trustee's point of view. — II. H. M. Usley, From the libra-
rian's point of view. — J. R. Hayes, Brown University library (Ver-
ses). — Adelaide R. Hasse, Building up a public document collection* —
E. C. Hovey, American library association headquarters. — Bibliographical
society of America. — Felix Newmann, Cataloging of early printing in the
United States prior to 1800. — No help for it. — Labor papers, 1827—1837. —
The annal meeting of German librarians. — A library problem. — Net
prices in Great-Britain. — New-York Library Association »library week«. —
Állandó rovatok: Editorials. — American library association. —
State library commissions. — State library associations. — Library clubs. —
Library schools and training classes. — Reviews. — Library economy
and history. — Practical notes. — Gifts and bequests. — Librarians. — Catalog-
ing and classification. — Bibliography. — Notes and queries.
Zeitschrift für Bücherfreunde. X. évfolyam 1906/1907. 4. füzet
(1906 július.) : Alexander Tille, Das katholische Fauststück, die Faustkomödien-
ballade und das Zillerthaler Doktor-Faustus-Spiel. — 5. füzet (augusztus) :
Ludwig Geiger, Börne- Studien. — Fritz Hoeber, Über Stil und Komposition
der französischen Miniaturen aus der Zeit Karls V. von Frankreich. — Fr.
Bertram, G. W. von Leibnizens Beziehungen zu Z. K. von Uffenbach. —
Gottfr. Vielhaber, Einiges über die »Sieben Schwaben«. — Karl Wtlke,
Johann Jakob Weber der Jüngere. — Alfred W. Pollard, Zur Theorie der
Bücherpreise. Deutsch von F. J. Kleemeier. — 6. füzet (szeptember) : Gustav
Gugitz, Hieronymus Löschenkohls Silhouettenfabrik und seine Schriftsteller-
porträts. — L. Gerhardt, Ein Zeitungskampf vor hundert Jahren. — Paul
Müller, Bücherfunde. — Johann von Kelle, Bibliotheken und Bücherpreise
im deutschen Mittelalter. — Max Pellnitz, Neue Bucheinbände von Paul
Kersten. — Állandó rovat: Chronik.
Zentralblatt für Bibliothekswesen. XXIII. évfolyam 7. és 8. szám
(190fi. július-augusztus.) : Siebente Versammlung deutscher Bibliothekare
zu Berlin am 7. und 8. Juni 1906. (Die Münchener Bibliothekskurse Ref.
H. Schnorr v. Carolsfeld. — Ueber ofïiziole Drucksachen. Ref. G. Maas und
A. Wolfstieg. — Ueber die Bibliotheken der Preusischen Universitätsinstitute
Ref. G. Nactebus. — Die Ziele des Gesammtkatalogs. Ref. K. Boysen. —
9. szám (november) : Heinrich Simon, Die Bücherei der Technischen Hoch-
schule zu Danzig. — Paul Frommsdorff, Ernst Moritz Arndt in den deut-
schen Bibliotheken. III. — Literaturberichte und Anzeigen:
J. Marx, Verzeichnis der Handschriften-Sammlung des Hospitals zu Cues
bei Bernkastei a. Mosel. (Emil Jacobs). Paul Hirsch, Bibliographie der franzö-
Szakirodalom 375
sischen Truppengeschichten. Nebst einem Anhange : Die Namen der Truppen-
teile. (G. Valentin.) A. B. Meyer, Amerikanische Bibliotheken und ihre
Bestrebungen. (Wolfstieg, P. Trommsdorff.). — Állandó rovatok:
Kleine Mitteilungen. — Umschau und neue Nachrichten. — Neue Bücher
und Aufsätze zum Bibiiotheks- und Buchwesen. — Antiquariatskataloge.
Personalnachrichten. — Bibliothekarversammlung.
A MAGYAR BIBLIOGRÁFIAI IRODALOM
AZ 1906. ÉV HARMADIK NEGYEDÉBEN.
összeállította: HorvXth Ignácz.
Bibliotheks-Verzeichniss. Nr. fi. September 1906. Temesvár, 1906.
Hungária kny. 8-r. 31. 1. (Fach verein der Buchdrucker und Schriftgiesser
Ungarns. Filiale: Temesvár.)
BIEBER Gyula. A m. kir. közigazgatási bíróság könyvtárának cím-
jegyzéke. Szerkesztette — miniszteri titkár, a könyvtár kezelésével megbízott
tanácsjegyző. Budapest, 1906. M. kir. állami nyomda. 8-r. 190 1.
Czímjeoyzéke, A in. kir. országos meteorológiai és földmágnességi
intézet könyvtárába 1905. évben ajándék és vétel útján szerzett könyvek
4-ik — (egyszersmind a könyvtár név- és tárgymutatójának folytatása). -í-tes
Verzeichniss der für die Bibliothek der königl. ung. Reichsanstalt für Meteo-
rologie und Erdmagnetismus im Jahre 1905 als Geschenk erhaltenen und
durch Ankauf erworbenen Bücher (zugleich Fortsetzung des Namen- und
Sachregisters der Bibliothek). Budapest, 1906. Heisler J. könvvnvomdája.
8-r. 41 1.
Czimjeuyzeke, A tanári könyvtár — . (Az 1905—6. tanév végén.) (A czeg-
lédi m. kir. állami főgimnázium értesítője az 1905— 190fi. iskolai évről. VII.
évfolyam. Szerk. Ries Ferencz. Czegléd, 1906. Nagy Elek könvvnyomda. 8-r.
20—72 1.)
DÉzsi Lajos. Adalékok a magyarországi nyomtatványok bibliogra-,
phiájához. Budapest, 1906. Athenaeum kny. 8-r. 27 1. Különlenyomat a
Magyar Könyvszemle 1906. évf. 2. füzetéből. (Miscellanea Bibliograph ica. 1.)
(Falk Zsigmond.) Könyvtári jegyzék. Bpest, 1906. Pesti knvomda r.-t.
8-r. 16.
III. Függeléke as orsovai Casino könyvtár-jegyzékének az 1902 -1905.
években beszerzett könyvekről. Orsova, 1906. Handl József kny. 8-r. 51 — KO l.
Hellebrant Árpád. Repertórium. (Irodalomtörténeti Közieménvek XVI.
évf. 2-ik füzet. 251—256 1.)
Jegyzék a szegedi tisztviselők otthona könyvtárából. Kiadatott az
1906. évben. Szeged, 1906. Engel Lajos kny. 8-r. 29 1.
Jegyzéke, A szatmár-németi társaskör könyvtárának — . Szatmár, 190G.
Szabadsajtó kny. 8-r. 47 1. Ára 40 fill.
Jegyzéke. A karczagi kereskedelmi kör könyvtárának — . Karczag,
(1906). Magyar evangyéliomi knyomda. Kis 8-r. 19 1. Ára 20 üli.
Jegyzéke, A kalocsai Kaszinó-egvlet könyvtárának — . Kalocsa. 1906.
Werfer Károly kny. 8-r. M 1.
Jegyzéke, A törökbecsei polgári olvasókör könyvtári — . Gyoma. 190<>.
Kner Izidor könyvnyomdája. 8-r. 21 1.
Jegyzéke, Az egri kereskedelmi kör könyvtárának — . Eger. 190*».
Érseki lyc. könyvnyomda. Kis 8-r. 19 1. Ára 20 fül.
37 6 Szakirodalom
Katalog der Offiziersbibliothek des k. u. k. Peterwardeiner Infanterie-
regiments Nr. 70. A. Belletristik. Újvidék, 1906. Popovits M. testvérek. 8-r. 80 1.
Könyvek. Űj magyar — . (Budapesti Szemle. 1906. augusztus. 319—
320 1., 1906. szeptember. 478—480 1.)
Könyvjegyzeke, A budapesti czipőfelsőrész-készftő munkások és mun-
kásnők szak- és munkaközvetítő egyesületének — . Bpest, 1906. Világosság
könyvnyomda r.-t. 8-r. 24 1. Ára 10 fill.
Könyvjegyzéke, A nagyméltóságú vallás- és közoktatásügyi miniszte-
terium által szervezett és az izraelita iskolák számára dr. Zsengén Samu
székesfőyárosi tanár által átdolgozott népiskolai ifjúsági könyvtárak — . Buda-
pest, 1906. Athenaeum kny. 8-r. 10 1.
Könyvjegyzéke, A M. A. V. gépgyári tisztviselők olvasó- és dalköre
könyvtárának — . 1906. Budapest, 1906. Fővárosi nyomda. 8-r. 43 1.
Könyvtábjegyzék. Kiadja a csanádi papnövendékek magyar egy-
házirodalmi iskolája. Temesvár, 1906. Csanádegyházmegyei kny. 8-r. 39 1.
(Könyvtír-jegyzék.) A diósgyőri magy. kir. vas- és aczélgyári alkal-
mazottak olvasóköre — . Összeállítva 1906. április hó 12-én. Miskolcz, 1906.
Stamberger Bernát kny. 8-r. 103 1.
Losonczi Lajos. A pozsonyi casino könyvtára. A könyvtárban levő
művek betüsoros jegyzékét összeállította — . Pozsony, 1906. Wigand F. K.
kny. 8-r. 81 1.
IV. Nachtrag zum Bibliothekskatalog vom Jahre 1900. Kassa, 1906.
Koczányi Béla kny. 8-r. 32 1. (Militärwissenschaftlicher und Kasinoverein
in Kassa.)
Névjegyzéke, A szatmári Kölcsey-kör múzeumi tárgyainak és könyv-
tárának — . Kiadja: A szatmári Kölcsey-kör. Il-ik rész. Szatmár, 1906. Sza-
badsajtó kny. 8-r. 34, 2 1. Ara 10 fill.
Névjegyzéke, A móri polgári olvasókör könyvtárának — . Mór, 1906.
Móri könyvnyomda. 8-r. 14 1. Ára 20 fill.
Petrik Géza. Magyar Könyvészet 1886 1900. Az 1886—1900. évek-
ben megjelent magyar könyvek, hírlapok és folyóiratok, atlaszok és térképek
összeállítása. Tudományos szak- és tárgymutatóval. Ötödik füzet. Országgyű-
lés— Szecsey. Budapest, 1906. Athenaeum kny. 8-r. 641—800 1. Ára 5 kor.
III. Pótlás a »Tanári Könyvtár« betűrendes címjegyzékéhez. Debrecen,
1906. Debrecen városi knyomda. 8-r. 18 1. (Debreceni Kereskedelmi Taninté-
zet. (1905—06.)
VEGYES KÖZLEMÉNYEK.
Kinevezés a M. N. Múzeum Széchényi orsz könyvtárában.
A nmélt. vallás- és közoktatásügyi miniszter úrnak f. é. november hó 30-án
kelt magas elhatározásával dr. Vértesy Jenő m. n. múzeumi II. oszt. segéd-
őrt a IX. fizetési osztály harmadik fokozatába I. oszt. segédőrré méltóztatott
kinevezni.
A franezia könyvtári tisztviselők egyesülete. Még az
év elején történt, hogy harminczhárom párisi könyvtáros felhívást bocsá-
tott ki, mely kartársaiknak külön egyesületben való tömörülését s ezzel
egy, helyzetük javítását hathatósan előmozdító társadalmi tényező meg-
teremtését czélozta. Tervüket e felhívásban a következőkben ismertették:
»Notre idée fondamentale est de tendre, par l'étude et par Taction, à faire
de nos bibliothèques de véritables rouages de la vie moderne, des auxiliaires
commodes de toute vie scientifique et pratique. Nous pensons qu'il est néces-
saire pour cela de préciser et de répandre de justes notions sur les bibliothè-
ques et les bibliothécaires, sur le caractère de la profession, sur son autono-
mie relative, sur la diversité des besoins auxquels elle doit répondre, sur son
adaptation précise et pratique à cette diversité de besoins. Nous croyons, qu'il
faut donner plus d'autorité, plus de garanties à ceux qui se consacrent à cette
profession et qu'il est éminemment utile que bibliothécaires et amis des
bibliothèques mettent en commun leurs études et leurs efforts pour réaliser
dans les bibliothèques françaises les améliorations désirables à tous les points
de vue. C'est donc un but surtout pratique que nous nous proposons et non
point la création d'une société purement scientifique, qui ferait double emploi
avec beaucoup d'autres.« Az új egyesület alakuló ülését április 22-én tar-
totta meg Parisban a Musée social (ó, rue Las Cases) épületében, J. Deniker,
a természetrajzi múzeum könyvtárosának elnöklete alatt. A mintegy 200 főből
álló gyülekezet által elfogadott alapszabályok főbb határozmányai a következők :
Art. I. — Il est formé entre les membres adhérents aux présents statuts,
conformément à la loi du 1er juillet 1901 (art. 5), une Association sous le
titre de : Association des bibliothécaires français. Son siège social est à Paris,
6, place du Panthéon.
Art II — L'association des bibliothécaires français a pour but de
s'occuper de toutes les questions concernant les intérêts des bibliothèques et
des bibliothécaires.
378 Vegyes közlemények
Art. III. — Peuvent faire partie de l'Association, 1° les personnes ayant
exercé, exerçant ou susceptibles d'exercer, d'après les lois et réglements en
vigueur, la profession de bibliothécaire, 2<> les personnes s'intéressant aux
bibliothèques. L'admission est prononcée par le Comité, à la majorité des
voix, sur présentation de deux membres de l'Association.
Art. IV — La cotisation annuelle, payable en une fois, est de cinq
francs ; elle pourra être rachetée par le paiement d'unec somme d'au moins
cent francs. Le titre de membres fondateurs est accordée aux personnes payant
une cotisation d'au moins vingt francs.
Art V. — L'Association est administrée par un Comité composé de
vingt membres élus par L'Assemblée générale, à la majorité des suffrages.
Le vote par correspondance est admis. Le Comité est renouvelable annuelle-
ment par quart; les membres sortants sont rééligibles.
Az alakuló ülésen 1906-ra megválasztott igazgató tanács tagjai a
következők:
Elnök: I. Deniker (Muséum d'histoire naturelle, Paris).
Alelnökök : Michel (Bibliothèque municipale, Amiens), és Martin
(Bibliothèque de l'Arsenal, Paris).
Főtitkár: Sustrac (Bibliothèque Sainte Geneviève, Paris).
Segédtitkár: Gautier (Faculté de droit, Paris.)
Pénztáros: Poirée (Sainte Geneviève, Paris).
Az egyesület első érdemleges gyűlését június 30-án tartotta meg Deniker
elnöklete alatt. A diszkussziók eredménye egy a közoktatásügyi miniszterhez
intézett emlékirat volt, mely a könyvtárosok képesítése s javadalmazása
tárgyában több fontos javaslatot tartalmaz. Az emlékirat szerint a könyvtáro-
sok kinevezése középiskolai tanári oklevélhez s szakvizsgához kötendő s fize-
tésük 3000—6000 frankban, míg a vezető állások (conservateurs, adminis-
trateurs) kezdő javadalmazása 7000 frankban állapítandó meg. Az előléptetések
felerészben a kormány szabad választása útján, felerészben automatikusan
történjék; ez utóbbi esetben négy-négy évi időközökben.
Kéziratok áxverése Bécsben. A jóhírü Gilhofer <£ Banschburg
bécsi antikvárius czég ez év október 29. és 30. napjain egy 878 számból
álló nagyértékű kézirat- és autogramm-gyüjteményt bocsátott árverés alá,
melyen a M. N. Múzeum Széchényi orsz. könyvtára képviseletében dr. Fejér-
patáky László igazgató vett részt s ez alkalomból számos kiválóan érdekes
és értékes, sot több részben elsőrangú fontosságú darabbal gazdagította
hungarikumaink sorozatát Az árverés alkalmából kibocsátott katalógus népy
csoportba osztva sorolja fel a dobra került anyagot, mely rövid néhány izgal-
mas óra után, a szélrózsa minden irányába szétszóródva, gazdát cserélt.
Az első s talán leggazdagabb csoport zenészek s zeneszerzők írásait foglalja
magában, összesen 370 szám alatt. Oly nevek fordulnak itt elő, mint Adam,
Auber, Beethoven, Berlioz, Boildieu, Brahms, Bruckner, Chopin, Délibe**
Donizetti. Erkel, Gluck, Gounod, Haydn, Joachim, Liszt, Mendelssohn,
Meyerbeer, a két Mozart. Saint- Saëns, Schubert, Schumann, Smetana,
Strauss h, Verdi, Vieutemps, Wagner es Weber, de természetesen igen
Vegyes közlemények 379
különböző számú s értékű darabokkal képviselve. Az árverésen résztvevő
közönség figyelme s a mi ezzel egyet jelent, versengése főleg Beethoven,
Gluck, Haydn, Mendelssohn, a két Mozart, Schubert s Wagner autogram in-
jaira irányúit, melyek közül még a legjelentéktelenebbek is viszonylag magas
árakon keltek el. így pl. Wagner egy sajátkezű ajánlással ellátott fény-
képeért 80, egy nyomtatásban még meg nem jelent leveléért, melyet Wilhelm
Fischer drezdai karvezetőhöz intézett, 160 koronát fizettek. E tételek azonban
valósággal eltörpülnek azon összegek mellett, melyeket pl. egy-egy Beethoven-
autogrammnak sikerült a küzdelem hevében elérnie ; így egy szobalánya
részére sajátkezűleg kiállított bizonyítványa (19. sz.) 620 koronán kelt el,
tehát jóval drágábban, mint a mennyit maga a nagy komponista az ugyancsak
itt elárverezett nyugtatvány tanúsága szerint egyik szerzeményeért (Op. 9.) ')
kiadójától kapott!
A gyűjtemény második csoportját, mely a 371. számtól a 705-ikig
terjed, írók s költők levelei s kéziratai képezik. E részben is nem egy
fényes név szerepel, minők : Andersen, Anzengruber, Arnim, Auerbach,
Beaumarchais, Chamisso, Darwin, Dumas fils, Feuchtersieben, Freitag,
Gleim, Goethe, Greiff, Grillparzer, Grün A., Gutzkow, Halm, Hamerling,
Hebbel^ Heine, Herder, Kleist, Lenau, Mommsen, Nietzsche, Rosegger,
Rousseau J. J., Sand G., Scheffel, Schiller, Tieck, Wieland, stb., de aránylag
kevés kiválóbb darabbal, a mint ezt az elért árak viszonylag alacsony volta
mutatja.
Legkevésbé értékesek a harmadik csoportba sorolt levelek és auto-
grammok, melyek 706 — 836. számok alatt színészek s énekesnők bille t-it, sőt
névjegyeit tartalmazzák.
Végűi a negyedik csoportba vannak sorolva, 837—878. számok alatt az
albumok, történeti személyiségek levelei, okiratok s czímeres levelek, melyek
közül nagyobb árakat csupán gr. Eszterházy Miklósné, szül. Roisin Franczis-
kának Ferdinánd toscanai herczeggel váltott levelei (113. old.) s Mária
Teréziának egy 11 soros, sajátkezű ajánlásával ellátott miniatűrje értek el :
amaz 510, emez 480 koronát.
A 400 koronánál magasabb összeget elért tételek különben a követ-
kezők : 17. sz. Beethoven levele Károly öcscséhez 330 kor. ; 19. sz. Beethoven
bizonyítványa szobalánya részére 620 kor. ; 21. sz. négysoros levél Bee-
thoventől 420 kor. ; 25. sz. Fidelio zongorakivonata, Beethoven sajátkezű
ajánlásával 736 kor. ; 45. sz. Brahms 116. Opusának eredeti kézirata 2100
kor. ; 55. sz. Chopin Fr. Etude op. 10. Kr. 2. kézirata 1240 kor. ; 106. sz.
G'uck, Chr. perchtolsdorfi háza eladásáról szóló irat 540 kor. ; 173. sz. Liszt
Fercncz, A Rákóczi-induló második kidolgozása 490 kor. (megvette a M. N.
Múzeum) ; 212. sz. W. A. Mozart 1791. július 2-án kelt levele nejéhez 1000
kor. ; 213. sz. Ugyancsak Mozart- nak 1791. október 7—8. éjjel nejéhez írt
levele a Varázsfuvola első előadásáról 3700 kor. ; 214. sz. Mozart levele
atyjához, Augsburg, 1777. október, 710 kor. ; 277. sz. Schubert Franz, egy-
1 Három trió hegedűre, Browne grófnak ajánlva.
380 Vegyes közlemények
leveles hangjegy-kézirat 1818-ból 950 kor. ; 278. sz. Schubert három dalának
eredeti kézirata 1827-ből 2520 kor. ; 300. sz. Smetana Frigyes »Eladott
menyasszony« -ának kézirati zongorakivonata, cseh, német s orosz szöveggel
1800 kor. ; 350. sz. Wagner Richárd Tristan és Isolde ez. operájának parti-
túrája, sajátkezű javításokkai 1200 kor. ; 475. sz. Grittparser Ferencz tizen-
kilenc^ négysoros versszakból álló költeménye barátnőjéhez, Fröhlich Annához
690 kor. ; 557. sz. Lcnau Miklós 1840. április 6-án kelt levele Ed. Duller
barátjához 420 kor ; 643. sz. Schiller Frigyes 17%. április (10)-én Weimar-
ban kelt levele C. G. Körner-hez 700 kor. ; 644. sz. Schiller egy másik
levele ugyanahhoz, 1796. október 28-áról datálva 700 kor. ; 646. sz. Ugyan-
csak Schiller levele Korner barátjához, 1803. január 7-éről, melyben a
»Mess inai ará« -járói is nyilatkozik 600 kor. ; 850. sz. gr. Eszterházy Miklósné
31 levele Ferdinánd toscanai herczeghez 510 kor. ; 866. sz. Mária Terézia
említett miniatűr-képe 480 kor.
A M. N. Múzeum könyvtára szerzeményei közül, a már felemlített
egyetlen 400 koronát meghaladó tételen kívül még a következő érdekesebb
darabokat soroljuk fel : 171. sz. Liszt Ferencz »Csárdás obstiné« ez. darab-
jának első leírása 200 kor. ; 172. sz. a Rákóczi-induló zenekari feldolgozá-
sának első tervezete ugyanattól 240 kor ; végül 287. sz. Schuman Róbert
Liszt Ferencznek ajánlott 16— 17 (később 17) sz. műve, a zeneköltő sajátkezű
javításaival 100 korona. Spectator.
Könyvtártörténeti adalékok az esztergomi primási levél-
tárból.
1. Copia. Celsissime Princeps!
Domine Domine Benignissime Gratiosissime!
Celsitudo Vestra Sibi et Excelsae Familiae Suae Nomen immortale in
regno, et apud Exteras Nationes compararet, si Posonii Bibliothecam publicam
er igére dignaretur, quia facérét Vestra Celsitudo, quod post Mathiam Corvi-
num Regem, et Joannem Vitézium Archi-Episcopum Strigoniensem, nemo
regum et archi-episcoporum au sus fuit tentare. Posset au tem Celsitudo Vestra
sine magnis sumtibus hoc facile eflicere. In bibliotheca publica considéra tria:
1. Locum bibliothecae, 2. Libros, 3. Librorum curatores. Locus bibliothecae
sine dubio in civitate deberet esse, qui sit stabilis, capax et a strepitu remotus,
ut, qui illam frequentarent, quiète possint studere. Hinc penes Bibliothecam
deberent esse duo cubicula: unum, quod hyemis tempore pro studentibus
calefieret, aestate enim in ipsa bibliotheca studendum est: alterum cubiculum
pro libris manuscriptis, qui non omnibus promiscue ostenduntur, aut ad
usum dantur. Porro bibliotheca hoc nomen deberet gerere: Archiepiscopalis-
Batthyániána, ut conditoris nomen ad memóriám posterorum transmittatur.
De libris, qui bibliothecam constituunt, nulla etiam apparet diiTicultas.
Quia 1.° id sensim, et non ad semel fieret, 2.° archi-episcopales libri, et forte
etiam libri ex bibliotheca Ven. Capituli Posoniensis illuc possent transferri:
3.° Si Augusta banc mentem Celsitudinis Vestrae resciret, non est dubium,
quin bene multos libros ex bibliothecis Exjesuitarum gratis datura sit, aut
pro vili, et exiguo pretio. 4.° Ego et fors etiam P. Vagner, libros nostros,
Vegyes közlemények 381
et manuscripta libenter in hune íinem conferemus. 5.° Forte erunt ex
Magnatibus, et privatis hominibus, qui amore boni publici libros suos aut
in vivis donabunt, aut testamento huic bibliothecae legabunt. 6.° Posset
paulatim aliquod Capitale colligi, ex cuius censu libri quotannis emi possint,
praesertim Vienna in licitationibus, in quibus saepe exiguo pretio optimi
libri comparantur. 7. Aut poterunt libri ex illo Fundo, qui infra memo-
rabitur, omni anno comparari. Bibliothecae curatores deberent quinque ad
minimum esse: Bibliothecarius, Custos, Sub-Custos, Scriba, et famulus. Primi
très semper sint ex statu ecclesiastico; reliqui duo: secu lares. De istorum
autem salario, et dote bibliothecae diiïicultas quidem se obiicit, sed quae his
vus forte superari posset: — Primo: Si Celsitudo Vestra habet aliqua béné-
ficia simplicia, quae localitatem non requirunt, Collation is Archi-Episcopalis,
possent haec primis tribus, cum sint ex statu ecclesiastico, conferri. Si Celsi-
tudo Vestra, me, et P. Vagner ad aliquod huiusmodi munus pro tempore
mterea dignabitur constituera, tune si nobis ad nostram pensionem regiam
aliquid adiieeretur, essemus contentissimi, et Sub-Custodem, qui ex iuniore
clero deberet esse, et capacitatis, ac inclinationis naturalis ad historicum
stadium, nos duo institueremus in scribenda história, et iste post nostram
mortem alios it erűm ex iuniore clero institueret, et sic ex benificio Vestrae Cel-
situdinis Hungária semper haberet patrios seriptores et curatores bibliothecae.
Secundo: Forte Sua Maiestas Sacratissima, si de proposito Celsitudinis Vestrae
informata fuerit, conferret pro perpetuo aliquam Abbatiam, vei Praeposituram,
vei Prioratum, aut simile beneficium pinguius, exempli gratia trium vei 4000
ílorenorum. Tunc omnino et Bibliothecae et huius curatoribus sufficientissime
esset provisum. Bibliothecarii enim nomen posset semper gerere aliquis ex
canonicis Capituli Posoniensis, cui propterea vei altaria S. Ladislai ad Cano-
nicatum posset addi, vei ex massa beneficii a Sua Maiestate perpetuo confe-
rendi possent attribui 300 floreni ad reditus canonicales. Custos haberet 600;
Sub-Custos 500; Scriba 250; famulus 100. Itaque salarium annuum conficeret
summám 1660 ílorenorum. Si ergo massa beneficii ab Augusta Domina confe-
rence, esset 3000 florenorum, tunc remanerent pro libris omni anno coe'men-
dis 1350 floreni. Si autem Canon ico, qui futurus est bibliothecarius, adiiee-
retur altaria S. Ladislai, tune non esset opus, ut illi ex massa 3000 floreno-
rum tribuerentur 300 floreni, adeoque in hoc casu pro emendis libris omni
anno remanerent 1650 floreni.
Quod ita abundans esset, ut intra XV. vei XX. annos Bibliotheca
Archi-Eppiscopalis-Battyaniana par esset euieunque Bibliothecae Viennensi,
demta Caesarea; et seien tiae magis ex hac bibliotheca, quam ex quaeunque
universitate, per Hungáriám propagarentur, iuxta commune proverbium apud
exteras gentes usurpatum: Eungaris ad scientiam non tarn desunt Universi-
taies, quam Bibliothecae publicae. Et rem dieunt verissimam. Nam etsi Hungária
sit omnium Ditionum Haereditariarum Saci atissimae Maiestatis prima, et
maxima, tarnen in aliis tan tum sub Maiestatis Provinciis, ut Bohemia, Austria,
Moravia, Styria et Bibliothecae publicae exstant, in Regno autem Hungáriáé
post Mathiam Corvinum nulla, nisi quam Episcopus Varadiensi6 et Quinque-
J
382 Vegyes közlemények
Ecclesiensis incipiunt engere. Quae tarnen, cum in extremis Hungáriáé angiitis
sint, vix eum fructum praestare poterunt, qui alias ex bibliothecis publicis
capi solet, et deberet. Sola igitur Vestra Celsitudo si modo velit, potest efficere
ut exterae nationes huiusmodi querelas Hungaris deinceps non possint. nee
audeant obiieere. Quae omnia tarnen Vestrae Celsitudinis sapientissimae dispo-
sition i substernens humiliimo cum venerationis eultu emorior
Celsitudinis Vestrae infimus servus et capellanus Georgius Pray.
Felzet : Ad Celsissimum S. R. I. Principem et Totius Regni Hungáriáé
nee non Provinciarum Sacrae Coronae annexarum Primatem Dominum,
Dominum Benignissimum Gratiosissimum. Humillimum pro memoria introserti.
2. Eminentissime et Reverendissime S. R. E. Cardinalis, S. R. I. Princeps,
Domine Domine Archi-Praesui mihi Benignissime !
Patern am curam äugen di mei honoris, veneror tenerrimo filialis amorig
et pietatis aíTectu. Totum eius negotium, relinquo post Deum uni Eminentiae
Vestrae benignitati et providentiae.
Ad benignum mandátum, nuper sine mora scripsi Dno Pray de argu-
mente* familiáris nostri colioquii, quod anno 1776. Posonii habuimus. Exposui
unâ benignam Eminentiae Vestrae intentionem. Responsum eius advolvo in
originali: ex quo uberius dignabitur perspicere, quas opponat difficultates.
Si his expediri posset alto Eminentiae Vestrae patricinio; aperte pandit desi-
derium suum, benignis nutibus semet aecommodandi. An, et quid me oporteit
anxio respondere ? pendebo ab ulteriore benigno iussu. Tum magnae benignitati
praealtisque gratiis totus devotus, in submisso Sacrae Purpurae osculo emorior
Eminentiae Vestrae
Tyrnaviae 26. Januarii 1781.
humillimus et devotissimus
capellanus
Simon Faba.
Felzet : Faba Simon Canonicus Strigoniensis aecludit propositionem ex
Jesuitae Pray, de origenda Bibliotheca publica Archiepiscopali Batthyániana.
3. 1781. 3-ia Januarii.
Faba Simon Canonicus Strigoniensis aecludit propositionem ex Jesuitae
Pray, de origenda Bibliotheca Publica Archiepiscopali Batthyániana.
Item resolutio Suae Eminentiae dd. 31. Január 1781.
A. Reverendissimo Domino Faba Simoni
Canonico Strigoniensi.
Gratanter aeeipio faetam mihi super declarationc Patris Pray, cuius
literas isthic reacludo, relationem. Siquidem autem observam, negotium ist-
hoc complures subire difficultates, neque citra molestas quaspiam, quos ipse
probe advertit, saequelas in efTectum deduci posse, nihil eatenus tractanduni.
aut agondum amplius arbitror. Caetera navatam adusque, ac fideliter eatenus
impensam operám gratam, multumque aeeeptam habeo, et iugiter persevero.
Kívül: Resolutio de Bibliotheca publica. Közli: TháUóczy Lajos.
Vegyes közlemények 383
Az amerikai könyvtárak ifjúsági osztálya. Arabelle H.
Jackson, a pittsburgi Carnegie-könyvtár ifjúsági osztályának első asszisztense
egy, az amerikai könyvtárosok 1906. évi közgyűlésén tartott felolvasásában 1
érdekes adatokkal szolgál az újvilág nyilvános könyvtárainak erről az érdekes,
nálunk, sajnos, ismeretlen ágáról.
Jackson kisasszony adatait körlevelek útján szerezte be, melyeket
Amerika 100 nagy városa nyilvános könyvtára között osztott szét. A száz
körlevél közül hat kitöltetlenül, 76 pedig többé-kevésbbé teljes válaszszal érkezett
vissza, tizennyolczra pedig egyáltalán nem jött válasz.
Ez adatok szerint 60 könyvtárnak van külön ifjúsági osztálya, mely
azonban a legtöbb esetben egyetlen szobából áll. E könyvtárak közül a leg-
több nem szorítkozik az ifjúsági irodalom kultiválására, hanem vetített képek-
kel kísért előadásokkal és sztereoszkópikus képekkel is szórakoztatja az apró
világot.
Az ifjúsági könyvtár gyarapítására évenkint fordított összeg nagyságá-
ról 34? könyvtár adott, perczentekben kifejezve, többé-kevésbbé pontos felvilá-
gosítást. E perczentszám az egész könyvtár gyarapítására fordított összeg
51/»— 50°/0-a között váltakozott; még pedig kilencznél 20°/o, vagy még több
11 pedig 10n/o-ra, vagy ennél is kevesebb volt.
Az ifjúsági iratok számát 60 könyvtár ismertette. Ezek közül húszan
az egész kölcsönzésre szolgáló anyag 10°/0-ára, vagy ennél is kevesebbre,
harminczketten 101/* -20°/o-ra öten 201/*— 30°/0-ra, hárman pedig 30°/0-nál
többre tették az ifjúsági iratok mennyiségét.
Az ifjúsági iratok beszerzési módjára adott válaszok szerint 37 könyv-
tár a szaklapokban megjelent ismertetések alapján födüzi szükségleteit, tizen-
három vezetői részben elolvassák a megveendő könyveket, részben a ható-
ságok által approbált jegyzékekből választja ki azokat, kilencz csupán a szép-
irodalmi vagy ismeretlen szerzőtől való műveket olvastatja el, 13 pedig az
összes könyveket olvastatja át megvásárlásuk előtt.
Arra a kérdésre, hogy hány könyvet vehet ki egyszerre egy-egy gyer-
gyermek? hetvenöt könyvtár válaszolt.
Negyvenkilencz könyvtár két könyvet kölcsönöz ki egyszerre egy-egy
kis olvasójának; még pedig: 25 a könyv minőségének minden korlátozása
nélkül, 23 azzal a korlátozással, hogy a két könyv közül csak az egyik lehet
szépirodalmi, 1 pedig megengedi, hogy a gyermek egy szépirodalmi műhöz még
egy folyóiratkötetet is vehessen. Csupán egy kötetet ad ki egyszerre 36 könyv-
tár; közülök nyolcz azonban kivételes esetekben kettőt is kikölcsönöz.
A korhatárra nézve 75 könyvtár nyújt felvilágosítást. 36-nál semmi-
féle korhatár sincs megállapítva; 3 az olvasni tudást, 20 az írás és olvasás
tudását követeli meg; 16-an pedig pontos korhatárokat állapítanak meg, melyek
a 6-ik és 18-ik év között mozognak.
A könyvek kikölcsönzésénél a 75 könyvtár közül csupán 4 kívánja meg a
szülők, vagy tanítók jótálló aláírását, de ezek is csak egyes kivételes esetekben.
1 Lásd The library journal. 31. köt. 8. sz. 89. köv. 11.
384
Vegyes közlemények
A kiszolgálást végző egyének számáról s elfoglaltságáról 62 könyvtár
küldött be adatokat. Ezek szerint 44 könyvtárban az ifjúsági könyvtár kezelője,
minden más munka alól fel van mentve, mig 18-ban a gyermek osztály
kezelőjének a könyvtár egyéb részeiben is közre kell működnie.
A könyvek helyes kezelését, tisztántartását a legtöbb könyvtár kezelője
élőszóval igyekszik a gyermekek emlékezetébe vésni, míg egy páran a köny-
vekbe helyezett figyelmeztető czédulákkal tesznek kísérletet.
Az amerikai könyvtárakban szokásos pénzbírságok, melyek a kölcsönzés
határidejének pontos betartását czélozzák, az ifjúsági osztálynál is fennállanak,
némelyiknél azonban a bírság összege a felnőttekre kirótt büntetés fele. T.
VÁLTOZÁSOK
a magyarországi nyomdáknál 1906. évi szeptember 1-től november 30-ig.
(Az egy csilaggal jelölt nyomdák hatóságilag nincsenek lejelentve. A két csillaggal
jelöltek megszűntek.)
Budapest :
♦♦Kellner Gerzsonnéés Weisz Ármin.
VII., Rombach-u. 3.
♦♦Keller György, Keller Richárd és
Huppan Gyula. VII., Király-u. 95.
Leopold Dávid és Pollák Ignácz.
VIII., Üllői-ut 10. sz.
Náftáli Áron. VIII., Népszinház-u. 22.
Szálai József. VII., Karol v-körút 9.
♦•Wcllesz Béla é« Várai" Kálmáu.
VI., Új-u. 37. he.
Facset :
Barabás Mihály kny. (felelős üzlet-
vezető : Rechner Mihály).
♦♦Molnár Árpád.
HódmezŐTásárhely :
Róth Antal.
Karczag :
♦Magyar evangyeliomi kny.
Kézdlriiárhely :
♦♦Ifj. Jancsó Mózes.
Nagykároly :
♦♦Róth Károly.
Szatmár vármegyei központi közigaz-
gatási kny. (tulajd. : Manyii es
Tóth).
Nagyszőllös :
Rochlitz Géza.
Nagyvárad :
»Rákos Szabadság« kny. (tulaj«!.
Rákos Ferike.)
Pozsony :
♦♦Angermayer Károly.
Ifj. Angermayer Károly és Anger-
mayor Lajos.
Back" Bernát.
Vernéé* :
♦Anwender H.
NEV- ES TÁRGYMUTATÓ.
Rövid iléáek : áll. = állami ; cs. = család ; czl. = czímorlovél ; pgy. = egyetemi ; kir. = király,
királyi ; kny. uy. = könyvnyomda, nyomda; ktár. = könyvtár ; Itár. =: levéltár; m. = magyar;
min. = minisztérium ; pk. = püspök ; r. t. s részvény társulat ; s/.crk. = szerkesztőség ;
vár. = városi ; vui. = vármegye.
Abavj'Torna vmegyei közművelődési
egyesület 259.
Abbázia 90.
Abdul- Azisz török szultán 210.
Aber gáti Niceoli bíbomok 265.
Abracham ben Rabbi Berechja 177.
Abrudbúnya 299.
Abul Kászim Manszur 1. Firdúzi.
*Acia comitiorum« 354.
Ada Kale 112.
Adam 378.
Ade Matild 192.
A el iiis Donatio 140.
Aeneas Sylvius 73, 98.
Agnelhler Mihály 223.
* Agramer Zeitung« 286.
Ahmed pasa nagyvezér 216. —
temesvári pasa 217.
Ahn Frigyes 287.
Aigner Lajos 156.
A)ándtkozás*>k a Magyar Nemzeti
Múzeum ktára számára 71 — 74,
92—100. 154—156, 252—255, 353—
355.
Akadémia, Belga kir. 161. — M . T.
72, 76, 86, 87, 94, 109, 114, 127,
155, 161, 176, 177, 253, 258, 288,
354, 364, 365; ktára 65, 253,
257, 258, 290, 301 ; % Értesítő
110, 114, 177, 219, 223, 225, 229.
Svéd kir. — 161.
Alapy Gyula 154.
Albert Mihály 322.
Alberti Ix»on Battista 264.
Alcantansi Lázár knyomtató 178.
Aldus Manu this 78, 176 .
Alerics György 77.
Alger 93.
Ali basa nagyvezér 112, 127, 229.
— belgrádi szeraszkier 213, 217.
— temesvári pasa 216.
Aliciatus 301.
Alkalay Adolf 176.
»> Alkotmány« 161.
Almanach, Der neue und alte —
(Lőcse, 1&57) 133. — (1686.)
141. — (1689.) 143.
Alsófehér vmegyei tört., rég. és ter-
mészettudományi egylet múzeuma
40.
Alsókubini Csaplovics-ktár 39, 42,
44, 49, 50, 252.
Althoff dr. 2. 335.
Altich iero 177.
Amhrasi es. és kir. kastély 273.
» American Book- Prices -(\irren t.« 173.
Ampelológiai intézet 161.
Amsterdam 95.
Magyar Könyvszemle 1ÍMW. IV. filzet.
386
Név- és tárgymutató
Anaxagoras 245.
An conn 248.
Andersen 370.
Andrá**y (György gr. 73, 07. —
Gyula gr. 101.
Andreádét János 130.
A ngerer és Göschl bécsi czég 270.
Angermayer Károly 342.
Anguerrand Ksticnne 370.
Avgyal Dávid. 242.
1 n issem - D u perron 1 07 .
Anna m. királyné 220.
Anonymer og Pseudonymer I Don
Damke, Norske og Tslandske Litte-
ratur (Konenhága, 1800.) 248.
Anonymer og Pseudonym«* I Den
Norske Lit tora tur (Christiania,
1800.) 240.
Antoninus Pius 204.
Antox i:s. ltára a M. N^mz. Múzeum
ktáráhnn 101, 102.
Anzmgruber 370.
Ajxtfl Mihály (I.) erdélyi fejedelem
127,287,288, 324- 327. - (II.) 222.
Apa h idd 253.
A ix))' István gr. 214.
Apjxmyi György gr. 73, 07.
Apró nyomtatványok a M. Nemzeti
Múzeum ktárában 71, 80, 02, 03,
154. 252, 353.
Aguila Ti. Julius - 284, 2S5.
Afpdlius 204.
Arad 10. 01, 115, 214. -, Kölesey-
egycsület és ktáni 30, 42, 44, 47,
50. 101.
•• 1/Y/r/t Közlöny« 101.
Aran Tamás 201.
Araim Harrow, Notas para una biblio-
gráfia de obras anonimas (1SS2.),
240.
Aranka (hHységï, 127.
Aranka Györgv 332, 333.
Ara na .Iá nos. 7 — 3S 254. --László 14.
Araiujaxtnarót 30.
A ra nyns. .1 / , dgyrs 32 "» . ?' gy íiiiia -
*ium 101, 334.
»Archeológiai Értesítő« 101.
Archilochus 204.
* Archiv des Vereins für siebenbüre.
I^andeskunde« 332, 333.
»Archirio Storico Italiano« 210.
Ar ist ion Ti. Claudius 285.
Aristoteles 170, 348. .
Armbrufifer György 223. — .Jakab
ezle 355. 350. — Kristóf ezle o.">.
350. - - Mátyás 223.
Armstrong Edmond \jí Touche, TV
book of public library, museums
and national gallery of Victoria
{ Melbourne. 1000.). 20%-- 260
Arnim 370.
A rouet F. M., Voltaire családi nc^
240.
A sse man Simon József római ajvt
218, 210.
Athnn* Aloyzia grnó 238. — Fercncz
Dismas gr. 238. - - ïgnacz Maria
er. 238. — Julia grnó 238.
Athenaeum t. -t. 337.
Attendante 105, 20S.
•> Atti délia. Ac cademia délie sci.-nrc di
Torino«« 210.
Attila US.
Atzêl-lit'ir 50.
Atyai Miklós esztergomi kanonok
224. 225.
Avfor 37S.
Auerbach 370.
Augsburg 200. 283, 355. 37e».
Augustus róm. császár 204.
Aurisjxi Giovanni 203, 20*4.
Auxtrre 03.
.4 rendi nn* 200.
Auxerrc 03.
Arerulinus 200.
A retara nian S. Coumen 03.
•>,4c Újsága 252.
Agiur Lajos 102.
Ágoston (Szent) 204.
Államnyomda, M. kir. — 101.
A l lator rosi főiskola, M. kir. — 72. 03.
101, 353.
Név- és tárgymutató
387
All at rí dó egyesület, Orsz. — 94. 161.
354.
A f neve a irodalom 245—251.
Ar kör y József 162.
Arm vm. 39, 49, 123.
AsMh Oszkár 162, 252.
Hacher- Bodrogh Pál 252.
Baczalár 214.
Baiztit István czkéró folyamodványa
157.
Baja 116, 127.
Bajon 224.
Baksy Barna 96.
Balassa cs. ltára a M. Nemz. Múzeum
k tára ban 158, 256.
Balassagyarmat 162.
Balassa Menyhért 318. 326, 329.
<>Balassi Menyhért árultatása« 299.
Balatoni múzeum -egyesület 40.
Balcsarorirs Jakab 152.
Balhnann 332.
Balló István 353.
Balogh Armin 77. — Firenez 1(52,
295, 301, 304— 306. — Jenó, 93.
— Margit 162.
Baltimorei Hopkins Hospital 161.
— IVabody Institute 72, 93, 354.
Bancroft U. H. 283.
Banya es. czle 356.
Baranya vm. 157.
Baranyai Ferenez 139. -- Gyula
162. — Zoltán 259. - Zsigmond
125.
Baráti 224.
Barbier Antoine, Dictionnaire d'ouv-
rages anonymes ( I 'ans, 1 872- 1 SSS. )
248.
Barbul Jenó IM. 162.
Bama I^ajos 97.
Baross Gyula 71, 93.
Banki I^ajos 43, 69.
Barry. Sir Redmond — 266 — 268.
Bors vármegyei múzeum 39.
Bartalits Imre 96.
Bartálos Gyula 71, 93.
í Bartny Edéné 100.
Bartha Ernő 191, 192. — István 80>.
1 Bartholomew uíps J. L., Memoriae Un-
garorum (Pest, 1817.) 367.
Basch Árpát! 192.
Basel, 178. - i egyetem 161.
Basiliits István 307—309, 319.
Bassft Bv ne 93.
Batizfalra 133.
Batthány Ádám gr. 213, 220. _
i Kristóf gr. 120. — József gr.
esztergomi érsek 380 — 382.
Batthány Itár Körmenden 202.
Bau mbar h Kudo If 254.
Bavvujarten Ferenc/. 93.
»Bába Kala uz - 93.
Blies 127.
Bácsbodroyntfyyti múzeum 42. —
tört. társulat 42.
Bábolna 214.'
Bán Pét.-r czle 157.
Bánd y György 52.
Bán ff y György hr. 214.
Bánó Jenó 93.
Bányai Elemér 7, 71, 93, 108, 252.
Bárány Geró 162.
Bárd< >.? György 353.
Bárt fa 39. 71, 294.
Báthory Gábor erdélyi fejedelem 222.
István lengyel kir. 306, 322,
323. 326, 331, 332. - Kristóf er-
délyi fejedelem 325. - Zsigmond
erdélyi fejedelem 222.
Biainuarchaix 379.
Brbvk András 227. Ferenez, 324.
326. 331.
Bfcchi Guglielmo 265.
JUck Ferenez 106. - Ijrnáez 93.
Btck'f Fülöp Ágost 77. — J. I«\rva
detiacta (167o.) 250.
Buk'rs József Henrik Lrr. ezredes
155.
Has,. 115. 127.
B-CMktfrk 115. 127.
Bt da Venera bilis 3-JN. - UikIi-n 210.
Brdtb'cirh Henedek 220.
26*
388
Név- és tárgymutató
Beethoven Károly 370. — Lajos 378.
379.
Beigl István 110.
Beksics Gusztáv 162.
Belényes 27, 303, 307.
Belényesi Gábor 359.
Belgrád 112, 116, 122, 128, 213,
214, 217, 228. — i kir. ktár 162.
Beliczay Jónás 229.
Beltrami Luca 162.
Belügyminisztérium, M. kir. — 49,
62, 70, 71, 90, 259.
Bejiedek György 125.
Beniczky Farkas 142. — Tamás 145.
Benigni Giovanni 221.
Beöthy Ákos 242.
Berditschew 249.
Bergen*- Mu*eum 252.
Bergh Ferencz 71, 93.
Berkeszi István 43, 69.
Berkleyei nyilv. ktár 284. — Univer-
sity of California 283.
Berlin 2, 162, 283, 288, 368, 369,
— i egyetemi ktár 161, 369. — i
kir. ktár 2. 161, 162, 368, 369.
— i műegyetemi ktár 369. — 1
művészeti akadémia 161, 162.
— i népktárak. 369. — i porosz
kir. tud. akadémia 48.
Brrlinz 37S.
Rernát, Clairveauxi Szent — 135.
Bernhard Zsigmond 162.
Remi egyetem 161. — i ktár 162.
Rfrnshin G. 368.
Rendus Babyloncnsis 264.
Rálátott i Brunn 93.
Rozcrii'zy cs. ltára a M. Nemz.
.Múzeum kt árában 101, 158,256, 356.
Btrzt-rirzy Albert 191.
Brsztt rezt i káptalan 226. — - szász
gymnasium 161.
Jb-sztrrrz* bánya 124. 127. — i vár.
múzeum é-* ktár 39. 12, 44, 46, 50, 51.
Rfthhn Gábor erdélyi fejedelem 119,
2 IX, 222. - Miklós gr. 155. 214.
BHMhcim 247.
I Beythe. András 317, 318.
1 Beza Theodor 304—306.
Bécs 71, 72, 74, 93—95, 119, 121.
123, 127, 129, 154, 157, 162, 187,
197, 217, 222, 236, 251—253, 255.
256, 259, 282, 283, 332. 342, 355.
| 356, 378, 381. — i cs. tud. aka-
I démia 71, 93, 154, 161, 162. 252.
— i egyetem 161. 162.; i ktár
162, 251. — i Hofkriegsrath 213.
— i közös pénzügyminisztérium
ltára 162. — i központi stat.
bizottság 72, 93, 155, 161, 253,
354. — i osztrák művészeti és ipar-
múzeum 161, 162. — íTheresianum
159. — % udv. ktár 98. 161, 162,
238. 381. —i udv. ltár 93, 161.
Béga, 116.
Béke fi Rémig 162.
Békés (helység) 303, 307.
Békés vmegyei közművelődési egyesü-
let 40, 54. — múzeum 40, 54.
Békéscsabai múzeum 39, 44.
Békésgyula 40, 52, 127, 322.
Bél Mátyás 146.
Béla (IV.) m. kir. 98.
Biagi 77.
Bibertsfalu 127.
Bibliográfiai, Magyar — irodalom
84, 85, 183—185, 281, 375, 376.
»Bibliotcca storiea del rinaseimento*
262.
»Bibliotheca bibliographica italica« 77-
oBiblintheca Bodlciana« 366.
Bidomz 211, 216.
Bihar vmegyei múzeum 41. — í rég. «
tört. egylet 41.
Rirú Mátyás, Dévai — 293.
Bishop U. R. 154.
Risieaux Pierre Joseph 371.
Risztra. 212. 216.
Ria gay gr. cs. ltára a M. Nemz.
Múzeum k tárában 256.
Blandrata Ferencz 299, 300. 304, 3<>Á
Bloch József 45.
Bloisi ktár 48.
Név- és tárgymutató
889
Bobbioi apátság 263.
Bocatius János 146, 147.
Boccaccio 262, 263.
Bocskay István 255, 256.
Rod Péter 146, 186, 297, 298, 307,
309, 332, 367.
Bodza 124.
Boerner C. G. 283.
Bogácz 226.
Bogcsán 115.
Bogyay cs. ltára a M. Nemz. Múzeum
ktárában 75, 101, 102, 157.
Bogyay Elemér 101.
Bohatta 1. Holzmann.
Boüdieu 378.
Bokcsa 214.
Bokosniczai Izsák 214.
Bologna 78, 110, 178, 265. — i egye-
temi ktár 109, 219, 230.
Bologna, Nicolao de — 275.
•Bolond Istók« 161.
Bolyai -iratok a M. T. Akadémia
k tárában 257.
Bombay 162.
Bonfini 197, 198, 204.
Bonni egyetem 161.
Bonum, Qu od — , felix, f aus tum
sit universitati Cassoviensi etc.
• (Kassa, 1709.) 152.
*Book- Prices-Current« 173.
Bordeavxi egyetemi ktár 162.
Borgói szoros 124.
BornemÍ8*za Károly br. 52.
Boros Imre 125.
Boroszlói vár. ktár 162.
Bors Ádám 142.
Ztoraorf-miskolczi közművelődési és
múzeum-egylet 40, 71, 93. —
múzeuma 40.
»Borsszem Jankó« 161.
Zfaffnyófc-herezegovinui orsz. kormány
71, 93.
Bossányi Lajos 100.
Boston 154. — i egyetem 161. — í
nyilv. ktár 161 — í szépművészeti
múzeum 253.
Bosytz István 136, 138, 139.
Botth Mihály 124.
Bozeni ferenezesek ktára 273. —
múzeum-egyesület 273.
Bodo János 259.
Böhm Margit 189.
Borner 0. G. 283.
Bradley 209.
Brahms 378, 379.
Brancomn Constantin havasalföldi
vajda 127.
Brandes György 254.
Brandt Mihály 1. Mosonyi Mihály.
Branyicska 214.
Brassó 124, 125. 147, 227, 228, 327,
354.
Braun Márkus 252.
Braunmüller W., 71. 93.
Braunschtceig 245.
Breisach 229.
Breisgau 178.
Breslauer Márton 283.
»Breviárium eccelisiae Strigoniensis«
(Velencze, 1519.) 72, 95.
* Breviárium hungaricum«, XV. sz.-i
kézirat 73, 98.
»Breviárium Romano Gernianicum«.
(Velencze, 1518.) 283.
Brewer Lórincz knyomtató 132. 134.
— Róza 141. — Sámuel knyom-
tató 135, 137, 138, 140, J44, 153.
— Zsótia 141, 149, 151.
Breyer Mirko 99.
Breznay Béla 154, 150.
Brixeni egyházmegyei múzeum 273.
— püsp. papnevelő ktára 273, 274.
Bmd 115, 211.
Brndy H. 249.
Brooklyn i Institute of Arts and
Sciences 93.
Brown f gi'fnő 379.
Bruckmr 37S.
Bru tut, 176.
BruMt Béla 93.
Bruxelles 72, 335. - i kereskedelmi
minisztérium 72. — i kir. ktár. 154.
3«0
Név- és tárgymutató
fir unni Franzens- Museum 102.
liubics Zsigmond 93.
»Buch der Liebe« (Frankfurt 1587.)
283.
Jinda 73, 100, 112, 117, 120—122,
127-129, 178, 202, 218, 219, 224
-227, 229, 230, 355. — i központi
ktár 39. 42, 44, 40, 51, 300.
Jinda i Aladár 90. — Ésaiás 81. —
Ferenc/ 323.
Budapest 39, 47, 51, TO, 87, 108, 140,
147, 102, 170, 259, 301, 303, 321,
337, 342, 353, 303. -i ev. réf.
főgymnasium 150. — t fóv. köz-
munkatanács 353 : t múzeum 1 19 ;
t polgármesteri hivatal 71, 93;
i rendórfökapitányság 94, 101, 354 ;
i statisztikai hivatal 71, 93, 154,
101, 259, 282, 353 ; istatisztikai ktár
2S2 ; t tanács 93, 101. — i kir. fő-
ügyészség 3<H). — í József -műegye-
tem 94, 101 ; i ktár 47, 71. — i ker.
és iparkam.-ira 93, 101, 353. — i kir.
orvosegyesület 93, 154. — i ktár-
egyesület 39. — i tud. egyetem
71, 93, 155. 100, 101,354; i ktár
47, 05. 15S— 100, 259. 321, 304:
i nyomda 158.
.Budapest Régiségei.« 109. 112, 117,
120-122, 128.
*[inda/x-*trr Tagblatt« 101.
< Hilda pi sfi Közlöny* \ 0 1 .
»/ittda/xsfi Szemle« 37.
flu karrst 12S, 102.
Jin kin 127.
Hdltnr 247.
Ji'tnpan 175.
JSunnvisi Férem*/ bíboros 121.
Ihutpr K. 1, 2.
Jîifssnviis Albert M0.
Jiir.hikai .Mihály, Compcndii Jogiéi
libri (Kolozsvár, 10X0). M7.
nnrsf,nhh'dn K. 24ö.
('aliud*!-. Xeuer í Löese. 1702.)
149. - Í1703.) 119. - (1705.)
151. - M 700.) 153. — (1711.)
153.
Campbell 270.
Campori marchese 275.
Cantacuzrn Constantin 128.
Capistrán János 73.
Caprara gr. 111, 229.
Carina es. nemesi bizonyítványa 74.
Carina Sándor czle 74.
Cárion 328.
Caroli P., Elementa (íraecae grakiin.a-
tieae (Lőcse. 1047.) 155.
Car vajai János bíbornok 100.
Cassia n ua-hnJc r 2ÏO.
Castaldi Pamfilius 79.
Cain 2<i4.
Catvllu* 203.
Camzzi Giovanni Benedetto 217.
CeUn*, Ti. Julius — 284, 285.
Cf run' nus Márton 142.
Cham i Hso 379.
Charlnttenburgi w issensehaf t liebes
Humanitäres Comiti 161.
(liass'ti 258.
Chicagói (Yerar-ktár 101. 252. —
egyetem 93.
Childrrs, Hugh í 'idling Eardlev 2lü>.
Chilko Christian proof pet us 217.
C h Honin* 2-10.
Chinr Ősein pasa 129.
Chut l Mihály 13S.
Cht, pin 378. :<79.
Chor rath Zsótia 145.
Christiania 219. — i iparművész« 'i
íiiúzeiim 252.
»Ch ran ira. Der Hungern — <• (Bei-.
1534.) 283.
»Chroniqw de France» 101.
Cinro 134, 203.
('Uli 28«.
Claim n 11. 247.
Cnh'H 1?..
Coimbrai egyetem 101.
Col kr* 127.
Colk ar («f Mines Houghton 101.
Collin K. 249.
Név- és tárgymutató
391
Colusai nyilv. ktár 284.
^Conclus iones theologico-nietaphysieo-
logicae« (Lőcse, 1686.) 141.
»Concours des Antiquités Nationales«
269.
Conrad György 139.
Copinger W. A. 1, 2.
»Commentum Rhetoricorum Victori«,
XV. sz-i kodex 73, 98.
Corenvs Jakab 148.
^Corvina* 161.
Cor rini Giovanni 261.
Costa nov h 211.
Conbertin Pierre 93.
Coudenhove-Breunner gmő 192.
Courtens Ferencz 97.
Craig Gordon 192.
Crane Waïtor 192.
Crcmona 178.
Cresrenski György 139.
Crispinus 304.
Croy Károly hg. 127.
Culmann Leonhard 146. -- Mihály
133.
Citranus l. Krebs.
Curbipct N. 162.
disking William, Initials and pseudo-
nyms (New-York, 1885— 1888.) 248.
Csákom, 223.
Cmlâdi ltárak a M. Nemz. Múzeum
ktárában 74, 75, 91, 92, 99—102,
16r>— 158, 255. 256, 355, 356.
Csanád 115, 127, 216.
Csanádi Demeter 307, 319.
Cxanády Sándor 101.
Csap* Ida 162. — Vilmos 45, 259.
CmkUwnya 232, 236.
Csáky Albin gr. 255. — Mihály
erdélyi kanezellár 29K, 304, 319.
Csányi Károly 191, 192.
(With y György 80, 81. — Györgyné
81. — Ferencz 71, 80, 81, 93. -
Károly 81. — Lajos 81.
Csengcr 302.
Csengeti János 77, 162.
Csengtry Antal 12, 254.
Cscô 224.
Csepel 8Z iget 119.
Cseri János, Apáczai — 367.
Csermenyi Mihály 216.
Cserna Károly 343.
Csernenski Mátyás 152.
Cserni Béla 45, 259.
Czfzmirzei János pécsi pk. 198, 265.
j Csik \m. 125.
' Csiky Ernő 97.
! Csippék »Sándor 162.
[ Csokonai Vitéz Mihály 81.
Csongrád vmegyei tört. és rég. társulat
és múzeuma 41, 259.
Cso7igrád-Csány 259.
Csongrádi Ferenez 136.
! Csnrvássy Gergely 1. Fiiry.
Csnlay Balázs 214.
CzegUdi János 30S.
Czernowitzi egyetemi ktár 162.
C-Jh iratok a M. Nemz. Múzeum
ktárában 255.
Czibakháza 154.
Czigler Győző 48, 49.
Cziüei Er /.sebet 100. - Frigyes gr.
100. - Ulrik gr. 100.
Czímer Károly 259.
Czimcreslevelek és nemesi iratok a
M. Nemz. Múzeum ktárában 74,
100, 157, 158, 255, 256, 355, 356.
Cz,r itt inger Dávid 332.
l)adan János kny< untató 142.
Dafdmann, Sekauplatz der Mas<|iiir-
ten und I)emas<juirt<-n Gelehrten
(Lipcse, 1710.) 250.
Da.hn Felix 254.
Daman u# pápa 205.
Danel L. 272.
Dan i*. I György 173.
Danitlik József 361.
/Mmzigi porosz tart. múzeum 93.
Darányi Jgnáez 191.
Darmstadt 2, 162.
Dama y Kálmán 259.
Darwin 379.
892
Név- és tárgymutató
D'Ascoli Enoch 263.
Dávid zsoltárai, XV. sz.-i kézirat 07.
Dávid Fercncz 289, 290, 297—299,
301—305, 318, 322, 331.
Deák Ferencz 101.
Debrctzen 51, 71, 80, 81, 92, 93, 146,
162. 252, 253, 259, 288—292, 294
—298, 302—308, 318, 319. - i ev.
ref. kollégium 81, 161, 309 ; ktára
5, 39, 42, 44, 45, 48, 51, 52, 302,
304. — i kör 80. — vár. knyomda
80—82 ; múzeum 39.
»Décréta Synodi provinciális — *
(Nagyszombat) 147.
Dedek-Crescens Lajos 162.
Dcés 39, 49, 52. — i áll. fógymnasium
39, 52, 53.
De Foe Dániel 245.
De la Montagne. Vlaemsche pseudo-
niemen (Rousselaere, 1884.) 248.
Delisle Leopold 269, 270.
Delia Roveré család 265.
Del Prato Alberto 71, 93.
De Manne, Nouveau recueil d'ouv-
rages anonymes et pseudonymes
(Paris, 1834.) 248.
Dem kó György 93.
Deniker J. 377, 378.
Departement of agriculture 161.
Derberille gr. 127.
Deschamjts, Dictionnaire de géogra-
phie ancienne et moderne à l'usage
du libraire (Paris, 1870.) 78.
Deichen 115.
Detrich Tibor 353.
»Deutsche Litteraturzeitung«, 82, 178,
276, 372.
1>< wry- filc rendszer 335.
»DHibáh« 10.
Délibcs 378.
Dél ma gyn rországi tern téc*zett udomány i
múzeum 41, 4 S, 68. — társulat
41, 161. — tört. és rég. múzeum
41, 18 ; társulat 41, 71, 93.
Dílvtőni nyitás a M. Nemz. Múzeum
ktárában 89.
I Déva 40, 118, 119, 215, 228, 353.
Dézsi Lajos 131, 159, 162.
Dézsy Dénes 93.
»Diario Official« 355.
Dickens 175.
Dicsószentmártoni »Erzsébet« kny. 96.
j Dijoni ktár 270.
Dio, Prusai — 285.
Diószegi Gyózó, 93, 252. — Sámuel
81.
»Diploma regium« (Kassa) 147.
Direzione della Statistica 161.
Dimer Gusztáv 192.
»Divatcsarnok* 11.
Dobay cs. ltára a M. Nemz. Múzeum
ktárában 156, 157. — nemesi
bizonylata 157.
Dobay János 226.
Dobizza 211.
Doboy 115.
Dobó István 226.
Dobra 214.
Dobranich Mátyás czle 256.
Dobry cs. czle 157.
Doby AntAl 97, 100.
Dodd, Meady és tsa, new-yorki könyv-
kiadó czég 173.
Dolecskó Mihály 162.
Dollinger Gyula 94.
Dőlne 214.
Domby Márton 81.
Domitrovfch Ármin, 162.
Donalo Giovanni Battista 217, 218.
Donatus 283.
Donath Imre 94.
j Donizetti 378.
I Doorninch, Bibliothek van Neder-
landsehe Anonymen (Gravenhage
et Utrecht, 1875.) 248.
i Dorog 224.
! Dorjxit 1. Jurgev.
Dósa Péter 125.
Dragont ins 263.
I haskor ich Miklós gr. 120.
Dráyi István 307.
Dráva 117, 317, 318.
Név- és tárgymutató
393
Dresnik 115, 211, 220.
Drinápcly 178.
Drolcz János, 226. — Péter 223.
Dubitza 115.
Dublini trinity college library 161.
Duborszky János 152. — Márton
139 ; Joas (Lőcse 1683.) 138 ; Painii-
fera genistae umbra Eliae Ladi-
vero (Lőcse, 1682.) 137.
Dubuisnon 370.
Dudich András 305, 306.
Duller E. 380.
DurnaA fils 379.
Duna, 112—118, 122, 123, 126, 127,
130, 215, 220, 230.
Dnnamelléki ev. ref. egyházkerület
39, 44, 51, 94, 154.
Dunántúli ág. ev. püspökség 71, 94,
161. — Közművelődési Egyesület
97.
Dux 162.
Dziatzko 1.
Ebers György 254.
Ebersdorff 74.
Ebéd 224.
Ebner-Eschenbach Mária 254.
Edelsheim-Oyulai Lipót br. 191.
Eder József Károly 322-324, 332, 333.
Edinburgh 248. — i egyetem 191.
Edmund Albert 162.
Eg*r 71, 122, 162, 256, 322. — * órs.
iroda 94. 151. — t joglyceum 161.
Eggcnberger-félc könyvkereskedés 80.
Egrts8y Gábor 97. 156.
Egri Lukács 301.
Egris 115.
♦ Egyetemes Philologiai Közlöny« 135.
Ehrenreich, Icônes principiun ac il-
lustrium virorum 45.
Eisler Mátyás 94.
Elise her- féle exlibris-gyüj tömény 192.
Elze Th. 286.
Ember Pál 304, 367.
Emich Gusztáv 71, 73, 74, 94, 97, 98,
100, 282.
»Emlékei, Magyarország tört.' — az
ezredéves orsz. kiállításon« 45.
Emlékek, Erdélyi országgyűlési — 367.
Magyar országgyűlési — 367.
Endlicher István 25-4.
Engel Lajos 96.
Enyedi Georgius, Explicationes (Ko-
lozsvár 1598.) 253.
Eötvös József br. 254.
Epei 224.
Eperjes 40, 53, 135. — » ág. ev. egy-
házkerületi kollégium és ktára, 40,
42, 44, 47, 53, 54, 173, 138, 140, 141.
— i Széchenyi-kör 253.
Ephesum Celsus-ktár 284, 285.
Eresei Dániel, 81.
Erdélyi Balázs ezle, 256. — János 81.
— Pál 71, 94, 356.
»Erdélyi Múzeum« 161.
Erdélyi Múzeum-egylet 39, 52, 53,
259, 356—362. ktára; 45, 94, 356;
362. régiségtára, 52. 53. — i nyelv -
mi velő társaság 334. — orsz. mú-
zeum 259.
Erkel Fcrencz 97, 98, 101, 378.
Ernst Ottó 189.
Este Frcole íl.) ferrarai hg., 275.
— Ippoliío bíbornok 274, 275.
*Esti Lapok« 81.
Eszék 129.
Eszteqár László 7, 47, 90, 105.
Eszter jam 40, 121, 122, 129, 162. 253.
— i föegy házmegyei ktár 5. — t her-
c/.egpriinási iroda 94, 154, 161 ;
i ltár 380—382. — í káptalan 224,
225. — vidéki rég. és tört. társulat
múzeuma 40.
Eszterházi tlános 120.
Esztirházy Miklösné 379, 380. — Sán-
dor 162.
Ethsius Mathias 112.
Évűén, Savoy ai — 101, 130.
£r-/í7>riVí-egycsüIct 192. — kiállítás
az Iparművészeti Múzeumban 191,
102.
Éber Uszló 71, 04.
394
Név- és tárgymutató
Ébtc Gábor 71, 94, 162.
JÍrrf 116.
Fabius íictor 264.
Fabricius Fndre 252, 254, 255.
Faaddade de direito do Reeife 161.
Facset 115, 212, 214, 223.
Fail Jagelló 259.
Frmo 178.
Fantuzzi 229.
Farkasfalvi Imre ÍM.
.Fá/>a Simon 382.
/Ví6r2/ Károly 353.
Fándiy József 151.
Fehér Ipoly 162, 252.
Feit 1. Midler.
Fejes Áron 94.
/'YyYr György Codex Diploma ticusa
59.
Fejér pttAilcy László 46 — 49, 67, 71,
91, 94, KK>, 103, 154, 196, 252,
254, 261, 378.
Fejér wry- fele levoies-gyüjtemény 98.
Fekete Lajos 155.
Feldmann Gyula 94.
Felka -19. — t Tátra-múzeum 40 ;
egylet 40.
Felstruinn József 353.
Feministák egyesülete 252.
Ferdinánd (1.) m. kir. 100, 355. —
(11.) m. kir. 157. 255,355. — (III.)
m. kir. 157, 250. — (V.) m. kir.
242-244, 356. — tosennai bg. 379,
380.
Fermez József m. kir. 91, 187, 210.
Fermrzffy Lóri nez 221.
Fcr»!\czi Zoltán 158. 102.
FirnnJA András 28(5.
Ferrara 178, 194.
Fcrwhlei nvilv. ktár 281.
Fessier Ignáoz 8. 122.
Feucht* rslf Inn 379.
F él egyházi Tamás 309.
F*ndon 245.
F 'én iff 's l)ezsó 150.
Fényképmásolat')!; a M. Nemz. Mú-
zeum kt árában 74, 96. 102, lf>7,
255, 256, 355.
Fichtbei -sehwazi benczések ktára 273.
^Figyelő« 283.
Filelfo 264.
Filipeez 198.
Fiák Károly 77.
Firduszi 11, 246.
Firenze 77, 78, 88, 202, 209, 210,
262, 265. — t bibliográfiai kongres-
szus 161. — t dóm 209. — t orsz.
ktár 161. — í S. Maria Xuovn-
templom 209.
Fiimin-Didot 168.
Fiscbart Johannes 246.
Fischer Sándor 254. — Vilnius 37Í1.
Fitos Vilmos 107, 252.
Ft'umr. 78, 221.
Fleischer András 223.
Fleiscluicker György 139.
Fodor János 152. — Mihály 214.
Fogaras 226. 228.
Fonc.eca Marthinho Augusto. Subsidies
para um dieeionario de pseudenv-
mos iniriacs de cseriptiones portu-
guezes (Lisa hon, 1896.) 24!).
»Funs vitae« (Debreezen, 1589.) 253.
Foryách Ferenez esztergomi érsek 147.
325. 320.
»Forschungen zur Verfassung und V<\-
ualtungsgesehiehte der Steiermark.'
238.
Főfelügyelősége. Hiteles helyek levél-
tárainak orsz. — 187. Múzeumok
és ktárak orsz. — 5, 39, 43—70. 71
94, 101, 190. 259, 261.
Földessy es. ezle 255.
F CM müvei* si ktárak 191.
Földművelésügyi minisztérium. M. kir.
— 71, 91, 154, 190, 259, 343.
Földrajzi Társaság , Magyar -- 2őí).
Földrengés okozta károk a. kaliforn:ü
közktórakban 283, 284.
Földtani intézet M. kir. — 94, 15!.
161, 259. Magyarhoni — társulat 2."$.
Földvár 123, 214.
Név- és tárgymutató
395
Földy János 81, 317, 318.
Főrendiház, Magyar — - irodája 94.
Fraknói Vilinos 71, 04, 109, 154. 259,
345, 353, 3.54.
Francesco Antonio del Cherico 208.
Francis D. R. 154. 252, 353.
Franck Bálint 223, 330.
Frange pán Kristóf gr. 236.
Frankenhansen 250.
Frankenstein Michael 276.
Frankfurt 283. — % Rotschild-ktár 94,
I.V..
Franki Vilmos, A hazai és külföldi
iskolázás története 367.
Franklin, Dictionnaire den noms et
pseudonymes latins de l'histoire lit-
téraire du moyen- âge ( Taris, 1875.)
249.
Franklin r. t. 76, 80.
F rati Ludovico 219.
Frecskai festő 192.
Freyoso T<m\maso 20-4.
Freimann A. 249.
Fre.ising 273.
Freisinger Mór 96.
Frays E. 2.
Freytag Gusztáv 254, 379.
Fritsch Mihály 226.
Fri?z<mi G. 274.
Froschauer-család ex librise 192.
Fröhlich Anna 380.
»Fruchtbringende Gesellschaft* 240.
Fruin 1. Mnlfrr.
Fuhrmann Pá Iné 252.
F tirntt gallt Giuseppe, lexicon typo-
graphicum Italiae í Firenze, 1905.)
77- 79.
Futták 116. 127, 130.
*Füyyetlensiy<< aradi íiy. 96.
Führer Miklós 259.
Fülöp Bálint 125.
Für ostein Ei*7sél>et 141.
Füry Gergely és Antal czle 255.
Gaál cs. ltára a M. Nemz. Múzeum
k tára ban 355.
Oaal György 97.
Gajári Ödön 252.
Galeotti Marzio 197—199.
Gallorich Jenő 102.
Gambetta 192.
Ganghofer Lajos 189.
Garsi Lodovico 265.
»Gartenlaube« 246.
Gatti 198.
Gaidier könvvtárnok 378.
Gazdasági Egyesület, Magyar — 101.
Gál Ferencz 352.
Gárdonyi Albert 17.
Gárgyános Máté 301.
»Gcbeth in gefährlichen Zeiten« (Ixx'se,
1600.) 134.
Geisler Fridericus, Disputát io de nomi-
iium mutatione et anonymis serip-
toribus (Lipcse, 1669.) 250.'
Geitzkoffler Zacharias palotagróf 355.
Genf 304- 306.
Gentilis 301.
Gergely (Szent) pápa 34«.
Gerhard György 142.
»Gesellschaft der ßlumcnschäfcr« 240.
»Gesta Romanorum« 282.
Gércssy Kálmán 57, 149.
Gherardo del Favilla 208— 210.
Ghyczy Béla 71, 94.
Gilhoftr és Ranschburg-ozég 256, 282,
378.
G illán y i János 142.
G il lm ing Ferencz 100. — Ferenczné
71, 94, 154, 252, 254. - Hermina 100.
Giornnni di San Miniato del Favilla
209.
Glaxgowi Himterian Muséum 72, 94.
— trustees of the late .James Young
of Kelly 253.
»Glasnik z.emaljsko nuizcja u Uosni i
Hercegovim«. 110.
Gleim 379.
tlloytßracz 211.
Glőcklsberg, Dit rich Graf von — 214.
Gluck 378, 379.
Glück Frigyes 192.
f
396
Név- és tárgymutató
Gmunden, Deutscher Kalender (1470.)
283.
Gockel Boldizsár czle 355.
Grjepjter Joannes, Carmen de Christi
inearnatione (Keresztúr, 1605.) 286,
287.
Gofthe 379.
GiM Ödön 100.
Goldzieher Ignácz 77, 177, 178.
— Károly 94.
Gombocz Zoltán 77.
Guttiperz Róza 86, 87.
Görlitz Rafael 225.
GtitzthoMji r$. ltára a M. Nemz. Mú-
zeum ktár>ib;*n 102.
Gottsmeistcr Kálmán 223.
Gounod 378.
Götnör-Kis-Hont vm. gazdasági egye-
sülete 94.
Göniörcy cs. ezle 157.
Görnöry Gusztáv 156.
Görcsönyi Ambrus, Szép jeles históriás
ének (Kolozsvár, 1581.) 253.
Görgény 228.
Görgöy György 145.
Göröyh Miklós 125.
Gött ingái egyetem 161, 162.
>Götz Krafft«-regényezikhw 188, 1S9.
Gradiska 115.
Gradnni Miklós 152.
Granitzm tábornok 130.
Grasserie, Raoul de la — 162.
Grateatz 115.
Gran n ha je 248.
Grárz 238, 287. — i egyetemi ktár,
161, 162, 285. --i stájer tftrt. egye-
sület 94, 252.
Graf Gusztáv 252.
Greiff'/Mi).
Greifswaldi egyetem 161.
Gries - lK'i - bozeni bonc/és kolostor
ktára 27;?.
(hillpaner 379, 380.
Grima ni- Breriariu m 45.
Grimm 341.
Grimmehhansen Christian 246.
Gruel Léon, Manuel historique de
l'amateur de reliures (Paris, 1905.)
369—371.
Grün Anasztáz 379.
Guarino 264.
Guinigi Paolo 264.
Gvlyás Pál 1, 79, 91, 99, 106, 170,
176, 282, 335, 353, 365.
Gurányi László 94 .
Gvitnberg 167, 283.
Guth Jakab 142. — Zsigmond 139.
Gut-tow Karoly 247, 379.
Grünzenhäustr József 178.
Gvozdaiwky 15.
Gifnliti Farkas 190.
GyarmutJt 224*
Gyár ma thy Candor 255.
Gyâszjdtnthek a M. Nemz. Múzeum
ktárálmn 71, 74, 75, 92, 93, 100, 102,
154, 157, 252, 255, 256, 353, 355.
Gytrgyai Aliiért »Argirusa« 298.
Gyér gye szék 124.
Gyermetktérak 1. Ifjúsági osztály.
Gytrmtkiélâ Liga, Orsz. — 191.
*Gyorsirápi Szemle« 161.
^Gyógyászat* 161.
»Gyógyászati Hetilap« 161.
*fiyóyy8zerhz?ti Közlöny« 161.
Gyöngyösi ferenczes ktár 286.
Gyöngyösi István, Porábúl megéledett
Phoenix (Lőcse, 1693.) 253.
Gyöngyössy László 71, 94.
Győr vm. 157, 356.
Gyér (város) 54, 80, 120, 121. -i
káptalan 100. —i vár. ktár 40.
42, 44, 46, 54.
György Aladár 189—191, 266. '
Győrtjyfi JÉH0H 125.
■ Űyőry Árpád 154. — Tibor 154, 353.
; Gtfufafeh'rah 40. 117, 214, 216, 222,
226, 227, 253, 255, 259, 294. 297.
326. — t Batthyányi-ktár 5. — »
fejedelmi ltár 216. — t jogakadé-
mia 299.
G y via f fi Mária 133.
i Gyulai Pál 11, 16, 37, 254.
Név- és tárgymutató
397
írisztina 135. — Márton 135.
ú nemz. ktár 71, 94, 161. 162.
c könyvkiadó-czég 167.
Endre gr. 155.
? Antal 162.
Konrád 1—3.
Pál 191.
mskinder« (Simmern, 1535.) 283.
206, 270, 271. — ósnyomtat-
jegyzékének új kiadása 1 — 6.
Jabab czlo 356.
István 100.
/ Antal 259.
Sámuel és Laing John, A dic-
ry of the anonymos littérature
reat Britain (Edinburgh, 1882
.) 248.
egyetem 161. — i ktár 162.
János 149. — Péter 223.
ntz György 139.
Frigyes 379.
rg 250.
ing Róbert 254, 379.
vszhj es. czle 75.
r Simon 162.
György 330, 332.
hob Henrik 247.
'<' Gyula 77.
Lajos 259.
ncitz, Erren B. van der Kamp
70.
en A. 342.
* György 2^5.
>47.
János 223.
Rezsó 71, 94, 154, 162. 259.
Dániel 282.
Grün jászberényi ny.-ezég 96.
378, 379.
di nyilv. ktár 284.
vék vni. 41, 63. 64, 124.
214.
György Vilmos 247.
379.
y Rudolf 284.
Benedek 216.
Hedvigh Ágoston 223, 327, 328.
Hegedűs István 77, 162, 321.
Hegyest András 125.
Hegyi Jenó 96.
Heine 379.
Heinrich Gusztáv 343. — Egyetemes
irodalomtörténet (Bpest) 76, 77.
Heissler Donát gr. 127.
Helfy Ignácz 355, 356. — Jenóné 356.
Hellempach János Godofréd 152.
Hell&paeus udv. pap 306.
Heiner Péter 226.
Heltai Gáspár 289, 290, 292, 293, 299,
306, 317, 318. — Gáspárné 317.
Henrik (II.) franczia kir. 371.
Heraldikai és genealógiai társulat,
Magyar — 94.
Herder 379.
Hericz Tamás ezle 355.
Herman Ottó 94, 353.
Hermann badeni órgróf 217.
Hermann Dávid 322, 323, 326, 330,
332. — Hermann Julius 272—275.
Hernádi Mór 77.
Herodotos 137.
Hertelendy Ferenczné 355.
Hesse Hermann 189.
Hettner Hermann 245.
Heussenstamm 247.
Heves vm. 74, 256.
Heydendorff Mihály 332—334.
Heylli Georges, Dictionnaire des pseu-
donymes (Paris, 1887.) 248.
Heyse Pál 254.
Hiador 155.
Hiersemann Karl W. 272, 282, 283.
Hirlaptári osztály a M. Nemz. Múzeum
ktárában 73, 74, 99. 156, 254, 255,
354. 355.
Hlamti András 138.
Hoeffer Johannes Cyriacus, Himmels-
Weg (Lőcse, 1704.) 150.
Hofhalter Rafael knyomtató 294.
— Rudolf knyomtató 297, 318.
Hohenlohe hg. 162.
H Mein János, ifj. 192.
Név- és tárgymutató
Holdvilág Jakab 226.
Hollósy Kornélia 153.
Holzmann Michael und Bohatta Hans.
Deutsches Pseudonymen -Lexikon
(Bécs, 1906.) 2f>l.
Homor István 261.
Hont vmegyei múzeum 40. 43. 44.
55. — társulat, 40. 55.
Horatius 264.
Horányi Elek 296, 332.
Hornyánszky Viktor 363, 365.
Hortzschamky 1. Schwenke.
Horvát István 8.
Horváth András 152. — Boldizsár
73, 97. — Gábor 137. — Géza
49, 71, 94, 154, 359. — Ignácz 84,
104, 183, 281, 375. — János 162,
259. — Mihály 364. — Sámuel
137. — Sándor 100.
Hotsai György 136.
Hódmezővásárhely 54. — i ev. ref.
fógymnasium ktára 40, 43, 44,
54, 55.
Hóman Bálint 160.
»Hölgyfutár« 10—12.
Hubert Emil 282.
Huetter Albert 223. — György 223.
Hunfalry János 12. — Pál 12.
»Hungária« újvidéki nv. 96.
Hunyod vm. 214 — 216. — i múzeum,
40. — í tört. és rég. társulat 40,
161, 353.
Hunyadi János 9S.
Huszár Gál 290—292, 319. — Péter
és Nagy Gergely czle. 256. — Vil-
mos 77.
Hutj/ra Ferencz 94.
Ibrahim efíendi 213, 214, 217.
Ifjúsági osztálya. Amerikai ktárak —
383, 384.
»Igazságügyi Közlöny« 161.
Igazságügyi minisztérium M. kir. —
259.
Igló 253.
ltom i Péter 8, 9, 11, 38.
Imre Sándor 81.
Inrzc (XI.) pápa 121. 122.
Incze. Henrik 94.
Innichen 273. — í társaskáptalan
ktára 273.
Innsbrucki cs. k**r. egyetemi ktár 162,
273, 274. — cs. kir. helytartósági
ltár 273. — »Fcrdinandeum« orez.
múzeum 273. — szervita kolostor
273.
Institut für ößterr. Geschichtsforschung
161, 272. — international de bib-
liographie 335, 336, 338, 339, 341.
343, 344.. — internationale de Sta-
tistique 161.
Instituto delle Carte, 88.
Ipar- és közmunkaügyi minisztérium
93.
Iparművészeti Múzeum, Magyar —
191, 192. Magyar — Társaság
161.
Ipolyi Arnold 73, 97.
Ijxdyság 40, 55.
Irányi Dániel 356.
Irodalmi analecták a M. Nemz Mú-
zeum k tára ban 73, 96, 98, 155.
254, 354. — levelestár a M. Nemz.
Múzeum k tárában 73. 96 — 98. 155.
156. 241, 254, 354.
Irodalomtörténeti kiállítás a M. Xeruz.
Múzeum ktárában 72. 92.
* Irodalomtörténeti Közlemények«. 241.
287.
Iserlohn 245.
Isidorus (Szent) 348.
»Iskolatörténeti Adattár* (Pápa, 190(i.)
366—368,
Isoz Kálmán 71, 94.
Iranian Lajos 232.
Irányi István 162.
Izabella m. királyné 255, 334.
Izraelita magyar irodalmi társulat
94. 161.
rfarkson Arabollc 383.
Jaeger mann R. 162.
Név- és tárgymutató
399
/atroslav 238.
ich der Gesellschaft für die
hichte des Protestantismus in
•reich« 286.
berichte des öst. Arch>ioiogi
l Institutes in Wien« 284.
Hubert 228.
1Î5.
Elek 301, 303.
>/ Elemér 162.
■■ 211.
128.
irh Miklós 318.
horvát bán 22°. Kapisztrán
i, 122, 123. Záiolyai — m. kir.
22(5, 227.
Zsigmond erdélyi fejedelem 226,
•297, 298, 303, 304, 306, 307,
322, 325, 327. 331.
Mihály 137.
íny 162, 252.
»aul 246.
Va Pál 162.
ich István bán 213.
* (Szent) 199, 204—207.
n nubilo juhilus« (Lőcse, 1672.)
ritz 115.
Szent Szíve Hírnöke« 161.
n 378.
g l/let y Magyar — 161.
'ományi Közlöny * 161.
Sic. 128, 162.
328.
klór 10, 81.
Gábor 214. — Miklós br.
«d 214.
(1.) m. kir. 118. 143, 227.
II.) m. kir. 3X1. — nádor
et vetem 161.
o Antal velenc/ei követ 73.
jász ló 145.
al-fíaszir 177. — ihn Aknin
! Kacza Miklós 220.
Kaiser Haas 170.
Ka jár i Antal 225.
^Kiirts Mái ton-. 161.
1 >Kalendáriom Cj és ó — * (Kolozsvár,
1702.) 253.
Kalmár F. 154. — NVuidor 96.
Kalocsa 162, 259. — i érs. iroda 94,
154, 161.
Kancellária, M. kir. — 106, 243, 244.
I Kant 81.
Kanyaró Fcrencz 289.
Kara Musztafa nagyvezér 119.
j Karács Teréz 97.
Karacsy Miklós 139.
Karácson Imre 112, 117.
j Karádi Pái 299.
, Karúmebes 115. 214, 217, 223.
Kardos Samu 157, 259.
Karlovicz 129, 130. — t béke 114,
115, 118, 119, 129, 130, 213, 217.
230.
Karlsbad i ftircló 33.
Kársa Ferenc;: 74, 102.
Kassa 40, 47—49, 55, 131, 136.. 138,
139, 146, 147, 152, 162, 253, 255,
256, 259. — í \ár. múzeum 40,
43—46, 48. 55, 56. 94. 161 ; tör
vényhatóság 353.
Kastanovitz 115.
Katona T.ajos 94.
Kaufmann Abraham 96. — Dávid
86, 87, 176. — Dávidné 86, 87.
Kaunitz 130, 213.
Káldi György, Szent Biblia (Bécs,
1626.) 253.
Kállay-cs. ltára a M. Nemz. Múzcu-n
k tára ban 256, 356.
Kállai/ Albert 259.
Kálmánczay Anna 137.
Kálvin 292, 293. 304, 317.
Kámán e#. 1. Takács.
Kárali Gáspár. 301. Szent Biblia
(Nagyvárad, 1660 -1.). 253. - Pé-
ter 293, 294, 299, 301, 303, 305,
306, 308.
400
Név- és tárgymutató
Károly (III.) m. kir. 366.
Károlyi Imre 137.
Kárpát-egyesület múzeuma, Erdélyi —
40, 94. Magyarországi — 41, 94,
253. Nagyszebeni — 40.
Koszon pasa 125, 216.
Kászoni István 137.
Kecskemét 56, 214. — % jogakadómai
161. — i vár. múzeum és ktár 40,
43, 44, 46, 56.
Ketzer Imre 138 ; Moneta Lamechidae
(Lócse, 1687.) 142. — István 152.
Keglevich István gr. 73, 97, 155.
Kelemen (XI.) pápa 114.
^Keleti Szemle« 154, 161.
Kemény János erdélyi fejedelem 325,
327. — József gr. 308.
Kempf Sándor 80.
Kende cs. ltára a M. Nemz. Múzeum
ktárában 74, 75, 102, 157.
Kende Péter 74, 102.
Kendy Antal 324—326, 331. — Fe-
renez 226, 324—326, 331.
Kercho András 152.
Kerekes Pál 354.
Kereskedelemügyi minisztérium, M. kir.
— 94, 252, 259, 353. Osztrák —
94, 252, 353.
Keresztesi Sámuel 214.
Keresztúr 286, 287.
Kercszty István 71, 94, 104.
»Keresztyén Magvető« 307.
Kerékgyártó Árpád 159.
Kertbeny Károly 97.
Keszler Péter 138, 141.
Kesteäcz 224.
Keszthelyi balatoni múzeum 40.
Kethubim, Thilim im peres Red ak etc.
(Nápoly, 1477.) 178.
Ketzer Adamus et Saarosv Adamu«.
riarmonia Agcnoridne (K.i?sa. 1679.)
Ki«. — Katalin, 136.
KfZfà 224.
Ké-jl Sándor 77.
Képviselőház, Magyar — irodája 94,
154, 160, 252, 353.
KépzómMszeti tanács, Orsz. magyar
— 49. — egyesület 253.
Kéry János, Oratio funebris (Nagy-
szombat, 1604.) 253.
Késmárk 134.
Kézdi-szék 121.
Kezdi- Vásárhely 22C.
Kézirattári osztály a M. Nemz. Múzeum
ktárában 14, 73, 96—98, 155, 156,
241, 254, 255, 322, 323, 332, 351,
Kheberits János Kristóf 145.
Khinsky Ferencz gr. 126, 129, 130,
Kibédi János 125.
. Kilián Dániel 152. — Frigyes könyv-
kereskedó-czég 159.
*Kináer-Lauff, Gottgefälliger — ♦
(Lőcse, 1686.) 140.
Király Péter 162.
Kis István, Szegedi — 290, 304, 317.
Tótfalusi — Miklós 287.
Kisbár 224.
Kisfaludy Sándor 97, 155.
Kisfalud y -társaság 16, 258.
Kis-Kanizsa 127.
Kisknnkahis 56. — % ev. rrf. fógym-
nasiuim ktár, 40. 43. 44. 56.
Kiss Áron 303. Pápai — István.
80. -• Pálné, 45.
Kitajbel Pál 254.
Klanjeczi kolostor 280.
Klauscni kapuezinus zárda 273.
Klauzál Gábor 101.
Kleist 379.
Klener György 138.
Klcz Janó* 232.
Kiiment Ferencz 151.
KI ina 211.
Klinicza 211.
Klisék Dorottya 111.
Kvauz Nándor 258.
■> Knjizcvnik'* 238.
Knoll Károly 16, 365.
Kno.r János 317.
Kr Mányi Ferencz 92, 103, 187. 252.
Kolosmri István 287, 288.
Kolozsmonostor 325.
Név- és tárgymutató
401
39, 40, 49, 71, 72, 91, 147,
>6, 228, 253, 259, 290, 294,
H, 309, 318, 319, 353. — i
ínyegyctem 101, 252 ;
190, 353, 359, 302. — » uni-
iollégium és ktára 290, 297,
U, 305, 307.
i Péter 226.
vm. 47. — i múzeum és
), 47 ; egyesület, 40.
(város) 154.
Vidor 72, 94.
íeiység) 127.
.ndrás 298, 306, 307.
Arthur 94.
ná/ioly 178.
355.
hservatorium, M. kir. — 353.
n 94, 249. — i egyetem 161.
. társulat, 161.
Antal 155.
udit 131.
Boszniai — 160, 353.
— 160. Felső-ausztriai —
ilicziai — 160. Indiai —100. \
•s. ós kir. — 160. M. kir. — !
)7, 160. Olasz — 160. Orosz j
'. Osztrák cs. kir. — 160. I
i — 160. Zágrábi — 100. I
>dc_\ek 73, 97, 98, 208—210,
^íjos 75, 81, 101, 102, 157,
2, 256, 355, 356.
7.
yuia K. — 97. — János 1.
János. — Zsigmond, 125. '
István és Gergely czle, 255.
is/ló 91, 106, 256, 282, 366, I
íjos 192. I
>ltán 360. I
226. '
i. Itára a M. Nemz. Múzeum
n 156, 157.
Prenez 59, 92, 241—244.
or 156.
K5ll\V«7.<Mlllr. HMM». IV. fílZ«'t.
Kánig Lajos 154.
Königsbergi egyetem 161.
Könyvészeti leírásának szabályai, Mo-
dern nyomtatványok — 335 — 344.
»Könyvszemle, Magyar — « 3, 45, 90,
92, 131, 186, 191, 199, 218, 232,
285, 335—337, 347, 355.
Könyvtárak, Vidéki — 39—70.
Könyitári tanfolyam a M. Nemz. Mú-
zeum ktárában 43, 46, 47, 60.
Könyvtári tisztviselők egyesülete,
Franczia — 377, 378.
Korner 380.
Körnsy József 162, 282.
Kőszeg 120.
Kötdes példányok 45, 59, 66, 67,
71—74, go, 95, 96, 99, 100, 154—157,
252, 254? 255, 257, 258, 261,
353-355, 360.
Kóváry László 325.
Kövesd i Pál, Elemen ta, linguae Hun-
garicae 253.
Közalapítványi ügyigazgatóság 96.
«Közgazdasági Közlemények« 94, 154.
Közlekedési Múzeum 145.
Közrdtfatásüyyi minisztérium, Fran-
czia — 269, 270. Olasz — 94.
Osztrák — 272. Porosz — 2.
»Központi Értesítő- 161.
Krakauer J. 162.
Krakó 178, 305, 319. — i es. kir.
Jagelló-egyetem ktárv 162. — *
tud. akadémia 94.
Krause Ernst 247.
Kraus?. Sámuel 353.
Krebs Miklós tábornok 263.
Krémen 115.
Krtschmer Ephraim, Der mit himmli-
schen Schmuck géziére te Lehrer
(Lőcse, 1693.) 144.
Krisch Jenő 353.
Kristianiai Norske Gradualings Ko-
mission 161.
Kristóf György 162.
Krock F. 9t.
Krupka József 353.
402
Név- és tárgymutató
Kruplanicz cs. ltára a M. Nemz. Mú»
zeum k tárában 75, 102, 157, 158.
Kubinsky Ádám 138.
Kubinyi Anna 145. — Ádám 115
— Ilona 145. — Mária 145. —
Zsófia 145.
Kudora Károly 160.
Kuhdjevic 280.
Kulcsár István 47.
Kulpa 211.
»Ktdtsa, Mennyei Tárház — « 151.
Kun S. antikvárius 148.
Kiinszt János 154.
Kunváry Fülöp 25!).
Kustkó István 353.
Kuthy Zoltán 154.
Knun Géza gr. 97, 359.
Kühnert Ferenfz 77.
Knlső-Szninok vm. 74» 250.
Kürschner Lola 240.
Kiír thy György 192.
Küzdényi Szilárd 15 1.
Kvass'ty István 94.
Ky.iíói egyetem 161.
Laadi Jakab 340.
»La Bibliofilig 82, 179, 270. 372.
La Bret 8.
Ladányi Ferencz 221.
Ladirer Illés 137, 138.
Laendler Pál 100.
Lain g 1. Halkett.
La/cw* badeni berezeg 111, 121, 123 —
120, 213. — franezia dauphin
XIV. Lajos fia. — (XIV.) franezia
kir. 228. — (XVI.) franezia kir.
370, 371. - (I.) m. kir. 8, 11,221.
— (II.) m. kir. 221, 355.
Lakos Alfréd 192.
ÎAxmpv 303. 304, 300, 307.
LamjH.1 Róbert H0.
Lan at Frigyes 245.
La purr i Bartolomeo 205.
La -pat s 115.
ÍMseari János 204.
Laskó 303.
Laikóczy Mihály 77.
Latrobe 266.
Lavsannei egyetem 161.
Lavsanszky János, Extractus (Nagy-
szombat 1675.) 253.
Lányi János, 135. — Pál 135.
László (TV.) m. kir. 100.
László Géza 162.
Lázár Ágoston 144. — Elemér 252.
Lebd János 321.
»Le Bibliographe Moderne« 179, 277.
Ledere Henri 369.
Le Gras 370.
Léhoczki András 152.
Lehoczky Tivadar 162.
Leiden 248, — i egyetemi ktár lfi2.
Leiningen Károly gr. 192.
Leipzig-Groningen 170.
»Leírása, A* szakácsmesterség rövid
— «, XVI. sz.-i kézirat 73.
Lenau 247, 379, 380.
Lendvay Márton 156.
Lengyel Ferencz 137.
Lescher Pál, Eszlingeni — 226.
Leszlknyi Imre 72, 94.
Letdlier Mihály 371.
Leusz Hans 162.
Levéltári osztály a M. Nemz. Múze>:
ktarában. 74, 75, 99—102, 156-
i58, 255, 256, 355, ^56.
»Lexicon y Deutsches Anonymen — -
251.
Leyrer J'.zsef 80.
Lévay József 9, 97.
Liberale da Veron 274.
»Libra dclla beata Margarita figliola
de re de Ongaria«, XV. *z.-i k^irat
73, 98.
Lieqe 91.
LikaKrbava vm. 161.
Lilienkron Detlev 254.
Ling Hermann :;54.
Lipcse 2, 3, 198. 250, 272, 282, 283.
342. — t egyetemi ktár 162.
Lipcse (Magyarországi) 197.
LijKsey Ádám 259.
Név- és tárgymutató
403
Lipót (I.) m. kir. 74, 111, 113, 120,
122—124, 12e— 130, 139, 157, 211
—213, 216, 217, 220, 222, 223,
256, 355, 356.
Lippa 115, 119, 127, 214, 217, 222.
Lippai György esztergomi éraek 148.
Lippich cs. ltára a M. Nemz. Múzeum
ktárában 256.
Lisabon 249.
Lissovinus Franciscus Georgius, Pane-
gyrica domus Olaszianae (Lőcse,
1700.) 145.
Lisznyai Kálmán 354.
Liszt Ferencz 378—380. — Nándor
'252.
Litsken Ottó 154.
p Litter arisches Echo« 188.
Little A. G., Initia Operum Latinorum
(Manchester, 1904.) 365, 366.
Liwrmorei nyilv. ktár 284.
Livingstone, Luther S., Auction prices
of books (New-York, 1905.) 173—
176.
Livius, 264.
»Litre d'heures à l'usage de Metz«,
(1547.) 283.
>LiuM. Zvon« 286.
Lochner Stephan 274.
Loczka József 355.
Loesche Georg 94.
Loncharich György czle 74.
London 1, 173, 209, 24a — i patho-
logical Society 161.
Lorena Carlo hg. 120 — 122.
Losgatosi nyilv. ktár 284.
Losoncz 7. 56, 154, 353. — i vár.
közktár 40, 43, 44, 46, 56, 57.
oLosonczi Phönix« 7, 9.
Losteiner Iiénárd 155.
Loubat hg. 353.
Lovassy László 241.
Lőcse, 47, 57, 131—135, 137-147,
149—151, 153, 155, 253. — i ág.
ev. egyház ktara 40, 42, 43, 57,
132—135, 137, 141, 143, 144. 146,
147, 149—151. 153.
| Low Lorant 259.
! Lucca 264.
Lucianus 245.
Lucius György 227.
Ludovicus Godofredus, De scriptis
anonymis in causa religionis
| (Lipcse, 1715.) 250.
Ludmg Ernő 252.
i Lugos 115, 212, 214, 216, 223.
j Luiso F. P. 262.
Luka cs. ltára a M. Nemz. Múzeum
, ktárában 101.
i Luka László 101.
Lukács András 255. — óéza 154.
Lukácsi Kelemen 125. — Mihály és
Péter czle 256.
Lukcsics József 160.
Lupi Mattia 265.
, Lupinus András 1. Komlós.
Luther 147, 293.
Lutsch János 223.
1 Lyoni egyetem 161.
. Macova 211.
I Macskási Péter 214.
Madách Imre 254.
Madrid 249.
1 Maffei Agostino 265.
Magoley 115.
Magyar bejegyzések a M. N. Múzeum
egy ósnyomtatvány-kolligátumában
345—352.
«Magyar Ipar« 161.
«Magyar Minerva« 4, 5, 43, 45, 47.
»Magyar Nemzetgazda« 161.
» M agyar Nyelvőr« 161.
»Magyar Pnedagogiu« 161.
»Magyar Sión« 161.
Magyart Zsigmond 152.
M a gyárára r 40, 57. 58.
Mahhr Ede 77, 253, 354.
Mahmud (I.) gaznni szultán 246.
Mainardi, Gentil Milita, XV. sz.-i
kézirat 283.
Ma in rillt -Fintor Jnzefin 97.
Mainz 283.
404
Név- és tárgymutató
Maissai Benedek 299.
Majláth Béla, 232. — György ország-
bíró 73, 97. — János gr. 254.
— József gr. 162.
Makay Béla 162.
Makó 309.
Maimer Dániel 223.
Malpighi Marcello 120.
Manchester 365. — i egyetem 365.
— i Victoria- University 162.
Manlius János 285—287.
Mann Thomas 189.
Mantua 178.
»Manuel de répertoire bibliographique
universelle« (1905.) 335—344.
Marburg Claudius 221.
Marburgi egyetem 161. — i ktár 162.
Marchnwnt Frederick, A concise hand-
book of ancient and modern lite-
rature, issued cither anonymously
(London, 1896.) 248.
Marcipán Imre 138.
Marcolini 78.
Marga 212, 214.
Margalits Ede 110.
Margit, Magyarországi Boldog — 98.
Marlitt E. 246.
Maros 116, 118, 119, 130, 215.
Marosi Arnold 72, 94, 259.
Maros-Torda vm. 125.
Marosrásárhcly 302, 334.
Marr Bernhard 162.
Marsigli Lajos Ferdinánd gr. 109 —
130. 211-231.
Martin könyvtárnok 378.
Martinezi nyilv. ktár 284.
Martinuzzi György 322.
Marton os 127.
Marusy András 254.
Massa 36.
»Matirza Szlnvcnszka« 60.
Math kor ic* Sándor 45.
Mattit infus Lajos 112, 229.
Matts* vi társaskáptalan 275.
Mattyasor.szky Kasszián 72, 94.
Manko Ernő 259.
May Jakab 226.
Mayer Gyuláné 155.
Maylád István erdélyi vajda 226.
Mazarin-ktár 270.
Mágocsi Gáspár 300, 301. — Gás-
párné 300, 301.
Mágócsy-Dietz Sándor 71, 94.
M ár a mar os me gyei múzeum 40. — »
egylet 40.
M áramarosszigei 40, 49. — i ev. ref.
lyceum ktára 40, 42, 44, 47, 48,
58. — i Szilágyi István-kör 354.
Mária Dorottya-egyesület 189.
Mária Christierna erdélyi fejedelem-
asszony 222.
Mária Terézia m. királynő 74, 379, 38"}.
Máriássy András 131. — Boldizsár
132. —Imre 132. — János 133.
— Sámuel 132.
Márki Sándor 72, 94, 162, 259.
Máté Sándor 162.
Mátyás (I.) m. kir. 11, 73, 97. 98.
100, 193, 194, 196—198, 202—204,
208—210, 218, 225, 230, 256. 265.
321, 380, 381.
Mátyás Flórián 61, 72, 95.
Mead 1. Dodd.
M ed gyesi Ferencz 74, 100.
Medici C-osimo 264. — Gastone hg.
121. — Lorenzo, 209.
M edit Bernát 134.
Médite Nándor 254.
Medreczki Sámuel 139.
»Meggendorfer Blätter« 192.
Megyeri Zsigmond, Medulla cedri
libanorum 148.
Meggyesi Ferencz 226.
Mehádia 115, 214, 223.
Meh-emed jenói aga 216.
Metanchton 328.
Melbourne 265. — i public library of
Victoria 72, 94, 265—296. 354.
Melirh János 91, 105.
Melius Peter 289—320. — A Sidok
áldozati (1563.) 318. — A szent
háromságról (1567.) 295, 319. -
Név- és tárgymutató
405
Az egész szent irásbul való igaz
tudomán (Debreczen, 1570,) 319.
— Az halál könyve (1563.) 318.
— Az igaz keresztyénségnek rövid
Fundamentoma (1569.) 297. —
Az két Sámuel könyvei (Debreczen,
1565.) 292, 293. 300. — Az
második kirali könyv (1565.) 294
— Defensio orthodoxae sententiae
de caena Domini (Kolozsvár, 1569.)
290. — Halál könyve (Debreczen,
1563.) 293. — Herbarium 317,
318. — Igaz szent írásból kisze-
dette ének 300, 302, 319. —
Krisztusnak, Sz. Péter és Sz. Pálnak
a pápával való beszélgetése. (1570,)
302. — Magyar praedikatioc (Deb-
reczen 1593.) 291, 294. — Mi
legyen különbség az tevelgó . . .
és az igaz . . . vallás közeot (Nagy-
várad, 1571.) 309—317, 319. —
Prepositiones de Jah e Jehovah
(Nagyvárad, 1568.) 279, 319. —
Principia quaedam in theologia
(Debreczen, 1570.) 304, 319.
Mellottée Paul, Histoire économique
de l'imprimerie (Paris, 1905.), 167
—170.
Melzi Gaetano, Dizionario di opère
anonimé di serittori italiani (Milano,
1848—59.) 248.
Mendelssohn 378, 379.
Menetrendje, Postajárat — (Lőcse,
1700.) 144.
Meráni vár. múzeum 273.
Merck E. 162.
M ersieh Adorján 259.
Merula Giorgio 264.
Messala, 264
Meteorológiai és földmérési intézet,
M. kir. — 72, 94, 155, 161, 353.
Meyerbeer 378.
Mezögyáni Ambrus 301.
Mezőtúr 291, 306.
Mérnök- és építészegylet, Magyar —
161, 252, 259.
Michael de Ungaria 345 — 348.
Michaelbeuerni benczéskolostor ktára
275.
Michel könyv tárnok 378.
Mihalcz Mihály 124.
Mihály horvát bán 220.
Mikes Mihály gr. 214.
Miklós Péter 125.
Miklóssy Ferencz 60.
Mikó Imre gr. 359.
Miksa m. kir. 301.
Miku Emilián 99.
Milanói 79. 162, 209, 248, 264f 265.
— i nemzetközi kiállítás 354.
Milano, Matteo da — 275.
Miles Mátyás 323—334. — Sieben-
bürgischer Würg - Engel. (Nagy
szeben, 1670.) 253, 323, 328—331.
Milkovics-Zámory ktár 54.
Miüeker Bódog 253, 259.
Mira Giuseppe 76.
Mirsilus Lesbius 264.
Miskolcz 40, 44, 49, 71, 302. — t ág.
ev. egyház ktára 40. — i ker. és
iparkamara 94. 161. — i nyilv.
ktár 44.
Miticzky Gyula 74, 100.
Miirovicza 115.
»Mitteilungen des österr. Vereins für
Bibliothekswesen« 180, 277, 287.
Mixich Miklós 232, 238.
Mocsáry Béláné 94.
Modcnaf Tommaso da — 275.
Modrus vra. 161.
Mohamed (IV.) török szultán 216.
Mohára 127, 230, 259.
Molnár Albert, Szenczi — 146, 147 ;
Szent Biblia (Amsterdam 1700.),
95. — Géza, 45. — Viktor 191.
Molner János 152.
Mommsen 379.
Monor 155.
Monti del Favilla 209.
Morandi Luigi 94. — Visconti 212.
MoreaWl.
Morovitz 115, 211.
406
Név- és tárgymutató
Mortara Marco 176.
Moskóczi Ferenczné 96.
Mosón vm. 57. — t múzeum 40, 43,
46, 57, 58. — i tört. ós rég. egylet 40.
Mosonyi Heilman 192. — Mihály 97.
Moszkvai Cvotajev 94.
Mountaini nyilv. ktár 284.
Mozart Leopold 379. — Wolgang
Amadé 378, 379. — Amadéné
379; ifj. 378, 379.
Móra Ferencz 65, 259.
Móricz Pál 94.
Mózes 348.
MödUng 354.
Muller, Fcith und Fruin, Anleitung
zum Ordnen und Beschreiben von
Archiven (Leipzig-Groningen, 1905.)
170—173.
Munkács 162.
Musla 224. .
Múzeum, M. Nemz. — évi jelentései
286. — igazgatósága 45, 94, 155,
161, 186, 187, 253, 258, 259, 282.
— ktára 5, 7, 14, 45—47, 65, 71—
75, 89—108, 154—158, 187, 193,
195, 196, 204, 210, 241, 252—256,
282, 322, 323, 332, 345, 353—356,
377, 378—380.
Múzeumok óh ktárak orsz. szövetsége
49, 68, 69, 159, 187—191. —
tanácsa 46—48, 59, 69, 160, 161,
189—191.
M aljarátok Köre 155.
Műemlékek orsz. bizottsága 50, 51, 63.
Müller A. antiquárius 156.
München 2. 283. — í bajor udv. és
állami ktár 162.
M ÜMzaki irodalmi és nyomdai r.-t. 96.
Mylius, Bibliotheca anonymorum de-
tectorum (Hamburg, 1740.) 250.
M 'yskovszky Emil 94.
Xagybánkai Mátyás 300, 302.
Nagybánya 49, öSf 72. — i vár.
múzeum 40, 43, 44, 48, 58, 59, 72,
74, 94, 100, 159, 161.
Nagy Béni 162. — Dezsó 162. -
Gergely 1. Huszár Péter 256. -
Iván 325. — Lajos 74. 100. -
Péter 359. — Sándor 192.
Nagyenyed 123, 306. — t Bethlen-
kollégium ktára és múzeuma 5.
40, 42-44, 59.
Nagykanizsa 115, 117.
Nagykároly 40, 59, 92, 244. — i Köl-
csey-kör 59.
Nagylucsei Balázs 202. — Benedek
202. — Ferencz 202. — István
szerémi pk. 198. — János 202.
— Orbán egri pk. 97, 193, 195—199,
202, 204, 210; zsoltáros könyve
193—210.
Nagy-Sándor József tábornok 101.
Nagy senk 227.
Nagyszalonta 13.
Nagyszeben 127, 130, 212—214, 227.
228, 253, 327, 328. — t Bruckenthal-
múzeum 228. — i Verein für sieben-
bürgische Landeskunde 161.
Nagyszombat 147—149, 162, 253, 382.
Nagy-Szôllôs 122.
Nagytárad 41, 59, 253. 290. 291, 294,
298, 303, 306, 307. 309, 319. -i
kir. jogakadémia 161. — i kir. jog-
akadémia ktára 41, 46, 59. — »
Szigligeti -kör 47, 161.
»Nagyváradi Disputatio« (1570.) 298.
Nalácz 214.
Naláczi István 214, 222.
Naményi Lajos 241.
Nantes 162.
>>Nap« 255.
Napái nyilv. ktár 284.
Najtoleon (I.) 155, 175.
Nathan ben Simeon ha-Levi 177.
Nápoly 78, 178, 259.
Náray piarista 81.
Nedelicz 317, 318.
»Ncderland Archie venblad« 170.
Ntmagnich István 221,
Ncmsovai László 152.
Nemzeti Kaszinó 99.
Név- és tárgymutató
407
<i János 152.
János 141, 143, 149, 151,
- Kristóf 133.
i Ede 77.
ágostonos kolostor 273.
ci egyetem 161.
k 72, 94, 154, 155, 173, 248,
>3. — t Albany -ktár 162. — i
•sity Club 161.
ános 253 ; czle 157. — Péter
57.
xk 45, 188—190.
Országgyűlési — 160.
Miecolo 264.
379.
yilv. ktár 284.
!8.
I.
fi nemes benedek -rendi nó-
)r 275.
\n Johannes 246.
Tivadar 159.
n 246.
I.
ilikai Egyesület, Magyar —
ál 254.
téneíi Szótár« 348, 351, 352
<áza 41, 59. — t törvény ható -
özktár 59, 60.
aj os 96.
áros) 41, 49, 60, 91. —i róm.
főgymnasium 94.
megyei múzeum 41, 43. 44,
József 192.
:, Magyarországi — válto-
18, 192, 288, 384.
:ányi osztály a M. Nemz. Mú-
ktárában 71. 72, 74, 92—96,
lőo, 353, 354.
nyilv. ktár 284.
berg 238.
285, 286.
ire Royal de Belgique 161.
Odescalchi Livio 123.
Odesszai egyetem 162.
Oláh-BreUye 214.
Oláh-Húr 54.
Oláh Miklós esztergomi érsek 321.
Olden Hans 246.
0UÓ8 127.
Olschki Ijco 77.
OU 116.
Oltard 328.
Olvasótermek a M. Nemz. Múzeum
ktárábán 89, 95.
Ompteda György 189.
»Onomatomorphosis, Virorum erudito-
rum — « (Frankenhausen, 1720.)
250.
Oppova 211, 216.
Orbai-szék 124.
Origenes 204.
Ornühologiai központ, Magyar — 94,
155, 259.
Orosz Endre 253.
Orsova 112, 123, 126, 128, 223.
Ország Mihály nádor 197.
^Ország Világ« 161.
Országos Kaszinó 99. — Képtár 161.
— Levéltár 47.
»Országos Középiskolai Tanár-Egyleti
Közlöny« 161.
Országos Törvénytár« 354.
Ortvay Tivadar 155.
Orvosok és természetvizsgálók állandó
központi választmánya, Magyar —
259.
Ősziem Salamon 162.
Otman Hans 283.
Ottino G. 77.
Ottó m. kir. 100.
Ovidius 348.
»Oxanum, de arte falconaria«, XIV.
sz.-i kézirat 282.
Oxfordi egyetem 162, 366.
0-Ruda 117.
OQyàlla 353.
OS ovi 115.
ödönfi László 162, 354.
•108
Név- és tárgymutató
ökröss Bálint 155.
Otting gr. 213.
Badova 264.
Palai/ Miklós czkéró folyamodványa
157.
Palánka 223.
Palermo 77.
Palestrina 48.
»Pallas Lexikon« 306.
Palmarini J. M. 88.
»Palmetum anagrammaticum« (Kassa,
1685.) 139.
Paloaltoi nyilv. ktár 284.
Pantsova 223.
Panetti Battista 265.
Pannonhalma 72, 162. — t főapátság
»4.
Pap György 131. Szathniári — Mihály
308.
Papirius 264.
Pappafava Wladimir 162.
»Paradicsom Lelki — « (1700.) 253.
»Paraenesis acrosticho-nietrico-paru-
siaea« (Zsolna, 1686.) 142.
Parma 71.
Passano Giambattista, Dizionario di
opere anonimé (Ancona, 1887.) 248.
Pastrengo, Guglielmo da — 253.
Patrubány Lukács 77.
Pauler Gyula 159.
Paur Ödön 72, 94.
Pausz Gyula 159, 162.
Payne Roger 175.
Pazzi Picro 265.
Paid 224.
Pámrr László 162.
Pâ}m (K>, 71, 294, 366. — i ev. réf.
főiskolai ktár 5, 41, 42, 60, 61.
knyonula 366.
Paris 78, 167, 168, 246, 248, 249. 269.
335, 346, 353, 369, 377, 378. — i
arzenál ktára 37S. - í école pra-
tique des hautes études 162. — i
egyetem 162, 169. — i jogikari
ktár 378. -i Musée social 377. — i
nemzetközi könyvtárnoki congres-
sus 161. — i Sainte-Geneviève ktár
378. — i természetrajzi múzeum
377, 378.
Páriz-Pápai Fcrencz 367. — Imre,
Keskeny-út (Lócse, 1689.) 253.
Pázmány Péter 148. — Imádságos
könyv (Pozsony, 1631.) 253.
Pecsétlenyomatok a M. Nemz. Múzeum
ktárában 102.
Pecz Vilmos 77.
Pedaly 115.
Peisher J. 162.
Pékár Károly 135.
Pellechel Marie 1. — Catalogue géné-
ral des incunables des Bibliothèques
publiques de France (Paris, 1897 —
1905.) 269—272.
Pemflinger Márk 223.
Pereszlényi Pál, Granimatica (Nagy-
szombat, 1682.) 253.
Perényi es. ltára a M. Nemz. Múzeum
ktárában 255, 256, 356.
Perényi Ferencz 122. — Zsigmond
br. 255.
Perikies 245.
Pertik Ottó 162.
Pertl András 160, 162.
Pesaro 177.
Pest 7, 127, 214, 218, 364, 367.
»Pester Lloyd« 161.
•Pesti Hirlap« Kii.
»Pesti Napló« 161.
Petalumai nyilv. ktár 284.
Petőfi Sándor 8, 12, 254.
Petrarca 262, 263.
Petrovics László 162. — Péter 33».
Petróczy István 151.
Pet seht as Petrus, Malleus peniculi
(Kassa, 1612.) 253.
PetUrsen Hialmar 249.
Pctzhold 77.
Puicer 328.
Pécs 49. 61, 62, 72, 91. 157, 191,25».
— i vár. múzeum 41, 46, 61, 62.
Péczely József ifj., 81.
Név- és tárgymutató
409
^Pénzügyi Hírlap« 94.
Pénzügyminisztérium, M. kir. — 94,
252.
Pétervárad 111, 127, 129, 130, 214
228, 229.
Pfeiffer Ferdinánd 162.
Philadelphia 162.
Phüalethes Johannes 246.
Philo 264.
Piacentino bibornok 265.
Picard Alphonse 269.
Picot 269.
Piepers M. C. 94r
Pintér Jenő 253.
Pittsburgh Carncgie-ktár 383.
Pius (II.) pápa I. Aenaeas Sylvius.
Placcius, Theatrum anonymorum et
pseudonymorum (Hamburg 1708.)
250.
Platani Sámuel 138.
Plautus 263.
Plessiviza 211.
Pléstity és Horváth zentai ny. czég 96.
Plinius 285.
Poggio 263.
Poirée könyvtárnok 378.
Pokol-Valcsel 214.
Pokoly József 298.
Polai gymnasium 155.
Polenton Sicco 264.
Poliziano 264.
Pollain Louis 271.
Pomarius Ádám 226.
*Pompaf Temetési — « (Debreczen
1674.) 253.
Pongrácz Elemér 162.
Popina 211.
Poprád 49. — » Kárpát-múzeum 41.
Porecsa 223.
Poritsovatz 115.
Porrog 72.
Porsenna etruszk kir. 264.
Porticii scuola super di agricultura
162.
Porto 93, 94.
^Portugália* szerk. 94.
Posta- és távirda-igazgatóság, M. kir
— 94, 354.
Poznani towarzystwo przyjaciatnank
354.
Pozsony vm. 157.
Pozsony (város) 41, 48, 49, 62, 91,
143, 155, 176, 253, 256, 342, 380,
382. — i káptalan ktára 380, 381.
— i kir. jogakadémia 94. — i kir.
kath. fógymna8ium 94. — i orvos-
és természettudományi egyesület és
múzeum 41, 354. — vár. közktár
41, 43, 44, 46, 48, 62, 63 ; múzeum,
41, 62.
Pór Antal 100.
Posta Béla 191.
Praetorius 1. Serpilius.
Prantuk 115.
Pray György 382.
Prága 74. — i egyetem 162.
Prielle Kornélia 97.
»Probléma Oratorium« (Lőcse 1683.)
137.
Proctor 79.
Protestáns irodalmi társaság, Magyar
— 161.
Pruner Arnold 192.
*Psalterium cum canticis«, XV. sz.-i
kézirat 283.
»Pseudonimy i Kryptonimy Pisarzów
Polskich« (Varsó 1905.) 249.
Puaro 178.
Publilius 263.
Pulszlcy Ferencz 73, 97, 98, 156,
209, 354.
Putche Dorottya 141. — Zsuzsanna
141.
Putnam Herbert 94.
Quérard, Les supercheries littéraires
dévoilées (Paris 1869—79.), 248.
Quintilianus 263.
Habatta gr. 213.
Rabutin tá»K>rnok 130, 213, 216, 217.
Rocki Ferencz 238.
410
Név- és tárgymutató
Racovitza 211.
Radiguer Louis 167.
Radisics Jenő 49.
Rad nai Rezsó 155.
Rad itat szoros 124.
Radv Antal 77.
Radmnszky Béla br. 162, 186. —
György 138, 142. — János, 145.
— Katalin 142.
Radvánszky-Mr 131, 133, 136—140,
142, 143, 145, 151, 152.
Ragum 78.
Rakosányi Gyula 97.
»Raptus Helenac« (Kassa, 1684.) 138.
Rassmann Fr., Kurzgefasstes Lexikon
deutscher pseudonymer Schrift-
steller (Lipcse, 1830.) 250.
Ratagius Wenceslaus, Lachrymae super
obi tu Joannis Máriássy (Lőcse,
1655.)* 132. — Sententiae evange-
liorum Dominicalium (Lőcse, 1637.)
131.
Ratzka 115.
RaiUter Caspar 274.
Ravasz István 125.-
Rába 119, 120.
Rácz Géza 72, 94. — István 226.
Ráczkeve 119.
Ráday-ktár 5, 39, 42, 44, 51.
RáhKzi Ferencz (II.) 101, 150.
— György (1.), Instruct io (Gyula-
fehérvár, 1638.) 253. — György
(11.) 256.
Ráth György 73, 86, 97, 253, 257 ,
— Györgyné 97.
Rátky Sándorné 72, 94.
Rftàf C. G. W. 162.
Redwoodi nyilv. ktár 284.
Ried Joseph 266.
Rryensburg 250, 355.
Reiner Zsigmond 162.
Rciszer Béla 253.
Re.izner János 65.
•> Religio« 161.
Remondini 78.
»Rendeleti Közlöny« 161.
Resingh, Franciscus Henrietta a — 219.
Reutnont Alfredo 219.
Reviczky János 152.
Revistye 197.
Revízió a M. Nemz. Múzeum ktárában
72, 89, 90.
^ Revue des Bibliothèques« 1, 82, 180,
278, 372.
Récsey Viktor 162.
Reger Béla 162.
Régészeti és embertani társulat, Orsz.
— 259.
Réghy György czle 355.
Régi Magyar Könyvtár 1. Szabó
Károly.
Réthy Antal 72, 94.
Révai testvérek r. t. 80.
Révész Gábor 136.
Rhédey br. cs. ltára a M. Nemz. Mú-
zeum ktárában 256.
Rhodius Danus Joannes, Auctonun
suppositiorum catalogua (Hamburg
1674.) 250.
Rice A. János 173.
Richter Aladár 162. — András 125.
— Ferencz 100.
Richthauser Miklós Jeromos 138.
Ricotti Ercole 219.
Riedl Frigyes 77.
Rihay Jenő 162.
Rimay János 182.
Rio de Janeiro 355. — i bibliotheca
e museo da Marinha 94. — i bib-
liotheca nazionale 353.
RiUer Pál 220.
Rim di Trente 178.
»Ri vista délie Biblioteche e degli Ar-
chivi« 181, 219, 262, 278.
Robinson Teréz Albertina 247.
Rohr Bernhard salzburgi érsek, 275.
»Romany Le — de la rose«, XIV. sz.-i
kézirat 283.
Rosegger Ferencz 254. 379.
Rosen Victor br. 219.
Rosenstein Vilmos 354.
Rosenthal Jacques 97, 193, 283.
Név- és tárgymutató
411
Rosetich Lázár 224.
Rosnyai Dávid 223.
Roth Gyula 72, 94, 155, 156. — János
223.
Rousseau 245, 379.
Rousselaere 248.
Rovartani állomás, M. kir. — 161.
Rovás-írás , 126.
Rovestói bibliotcca civica 273. —
museo civico 273.
Róma 72, 78, 94, 122, 205, 219, 265,
304. — % academia dei Lincei 161.
— i lateráni káptalan ltára 48.
— i ministerio del. publ. istruzione
72. — vatikáni ktár 210.
Rózsa Imre 94.
Rőttel Johannes brixeni pk. 274.
Rubcich Szaniszló 221.
Rudnyánszky Gyula 162.
Rudolf m. kir. 74.
Rudolf, Kunstliche Rechnung mit der
Ziffer (Bécs, 1526.) 283.
Rudolfi József 259.
Rüge Arnold 247.
Rumpelmeier János 1. Nordmann.
Rupp 226.
Ruppi Jakab 226.
Ruszlán pasa 122.
Rückert János Mihály 247.
Saarosy Ádám 1. Ketzer — Márton
136. — Sebestyén 136.
Sabácz 123.
Sabbadini Remigio, Le scoperte dei
codici latini e greci re' scoli (Firenze,
1905.) 262—265.
Sabionetta 178.
Sablatzhy M., Lexikon der Pseudo-
nymen hebr. Schriftsteller (Ber-
ditechew, 1902.) 249. j
Sablya 115, 127, 214.
Sachsenheim, Mörin (Worms, 1539.) .
283. '
•Sacra poesis« (Kassa, 1679.) 136.
Saigi es. czle 256.
Saint-andrewsi egyetem 161. \
Saint-jos.-bayroidhi egyetem 161.
Saint-Louis 252, 253.
Saint-Saèns 378.
Sajókaza 71.p
Sajólád 346.
Salamon cs. ltára a M. Nemz. Múzeum
ktárában 256.
Salutati 262, 263.
Salzburg 275. — i Carolino-Augus-
teum múzeum, 275. — i Szent-
Péter-kolostor 275. — t tanulmányi
ktár 275.
Sand 297, 305, 379.
Sandrart Jakab 228.
San-Francisco 162, 283. — i Aca-
demy of Science Library 283. — i
Law Library 283 ; of the Supreme
Court 283. — i Mechanics' Library
283. —i Mercantile Library 283.
— i Public Library 283. — * Sutro
Library 283.
Sanjosei nyilv. ktár 284.
Santnateoi nyilv. ktár 284.
Sanson geográfus 228.
Sansoni G. G. 262.
Sansovino 78.
Santa-Catarina 211.
Sapharych Bernát és György czle 355.
Sappuhn György Henrik 137, 139.
Sartorius Johannes, Praxis Symboli
A postolici Paracletica ( Lócse, 1 67 1 . )
135.
Saskő 197.
Sattler -féle exlibris gyűjtemény 192.
Sazzana 264.
Sági István 345.
Sándor (VI.) pápa 197.
Sándor István 142, 302, 317. — Já-
nos 125. - József 156, 191.
Sárközi/ Imre 74, HM).
Sáros vm. 136. — * múzeum 39,
47, 61.
Sárosi János 214.
Sárospatak 147.
Sárvár 72, 95.
Sásvári Gergely 306.
112
Név- és tárgymutató
Schach Károly 354. — Rudolf g^
254.
ScJialom ben Saloma 177.
Scheffel 379.
Scheuch Pál 226.
Scheuchzer János 115.
Scher er János 254.
Schesaeus István 322, 334. — Keresz-
tély 321—334.
SchiUer 379, 380.
Schirer Mihály 139.
Schlich Leopold gr. 127, 214.
Schmidl Jakab 116.
Schmidt A. 2. — A. G., Gal-
lerie deutscher pseud. Schriftsteller
(Grimm, 1840.), 250. — Béla 162.
— Wilhelm 274.
Schoe nleben György 139.
Schöneberg W. 162.
Schönherr Gyula 49, 74, 100, 103, 190,
191, 193, 253.
Schubert Anna 141. — Erzsébet 141.
— Ferencz 97, 378—380.
Schubin Ossip 246.
Schultz Dániel knyonitato 131.
Schumann 378, 380.
Schwandtner János 198.
Schwär ez Gyula 159.
Schwartz János 139, 141. — Helena
Menelao reddida (Lőcse, 1685.) 139.
Schwazi ferenczrendi zárda ktára 273.
Schwenke P. ós Hortzschamky A., Ber-
liner Bibliothekenführer (Berlin,
1906.) 368, 369.
Scott Walter 247.
Scott it* Sedulius, Liber de rectoribus
christianis, hártyakézirat 282.
Sebestyén Gyula 91, 94, 104.
S égesd 226.
Segesdi Gergely 226.
Segesvár 228, 252. — i gymnasium
322.
Seifert, Nachrichten von Sicbenbür-
gischen Gelehrten 323, 330, 331.
Selcr E. 162.
Selismarton 128.
Seltneczbánya 63, 112, 115. — i bánya-
telep 116. — i vár. múzeum és ktár
41, 43, 44, 46, 63.
Selyp 154.
Sémiin 128.
Sempronius C. 264.
Semriger Mátyás 223.
Semsey Andor 191.
Seneca 263.
Sepsiszentgyörgy 41, 63, 94, 161, 253.
— i polgármesteri hivatal 354.
Seralya 115.
Séraphin Friedrich Wilhelm 332.
Seraphinus Bálint 223.
Seremet orosz tábornok 223.
Serpilius Johannes et Praetorius
David, In festivitatem nuptialem
Andreáé Mariasi (Kassa, 1628.) 131.
Ser vetíts Mihály, 301. 308.
Sforza Ippolita hgnó 265.
Shakespeare 175.
Sibrih cs. ltára a M. Nemz. Múzeum
ktárában 158, 256, 356.
Sichermann Mór 96.
Siegbertmeyer 247.
Simánd 309.
Simmern 283.
Simonyi Dénes 156. — Zsigmond
155, 349.
Singer Mátyás 259.
Sinka Péter 125.
Sinapi Helena 138.
Sionfalu 125.
Sipos es. czle 157.
Sipos Pál czle 256.
Sirovaz 211.
Sharicza Máté 290.
Shibel cs. czle 158.
Skerlecz Iván 100.
Slezanski Adalbert 152.
Sluin 115, 211.
Smetana 378, 380.
Societa Asiatica It alia na 161.
Society, Asiatic — of Bengal 161.
Sofia i nemz. ktár 161.
Sokrates 245.
Név- és tárgymutató
413
Solymossy cs. nemesi bizonyítványa 74.
Solymossy János czle 74.
Somlyó 325.
Sommer János 294, 319.
Sommervogel Carlos, Dictionnaire des
ouvrages anonymes publiés par de
la compagnie de Jésus (Paris, 1884.)
249.
Somogy vm. 73.
Somogyi Károly 260. — Máté 309.
Somossi István 139.
Son E. 265.
Soncino (város) 178.
Soncino Józsua Salamon 178.
Sontag Dorottya 141.
Sophronius 199, 206, 207.
Sopron (város) 41, 157, 255.
Sopron vmegyei és vár. régészeti tár-
sulat 259. — múzeum 41.
Sófalu 219.
Sólyom Jenóné 253.
Spada bíboros 130.
Speidel Zoltán 192.
Spencer Edmund 175.
Spetkins Michael, Phoebus Acrosticho-
Anatolius (Lőcse, 1704.) 151. —
Phoebus genialis Hallempachianus
(Lócse, 1705.) 151.
Spóner Andor 94.
Springer Julius 162.
Stacruzi nyilv. ktár 284.
Stampfel Károly 80.
Stamm cisterci kolostor ktára 273.
Stamfordi egyetemi ktár 284.
Starhemberg Guido gr. 213.
Starosai nyilv. ktár 284.
Statisztikai hivatal. M. kir. központi —
72, 94, 154, 161, 252, 259, 353.
Steeven-8, 175.
Stefánia gyermekkórház 161.
Steiermârkische Landesarchiv 287.
Steiner Lajos 94.
Sterne 174.
Stockholm 162. — í egyetem 162.
— i Kön. Utriker- Departement 94.
— t Nordisca Museet 72, 94.
Stocking er Gyula 245.
Stojits István 155.
Strassburg 134, 255, 345. — i egye-
temi ktár 161, 162.
Strauss János 378.
Strausz Adolf 162.
St ubán János czle 256.
Struensee 247.
Sturm János 134. — Jakab 154.
Stuttgart 206.
Suetonius Tranquillus 264.
Sufflay Milán 108.
Sumla 154.
Sunegk Anna 132. — Szidónia 132.
Surányi cs. czle 356.
Surányi András czle 356.
Surriano Antal 98.
Sustrac könyvtárnok 378.
Súgókönyvek a M. Nemz. Múzeum
ktárában 98.
Sükei Károly 156.
Sümeg 259.
Svaiczer Ilka 72, 74, 94, 100.
Svetomir 220.
Svonygrad 115.
Sylva Carmen 246.
Sylvester JánoH, Uv testamentum
(Sárvár, 1541.) 72, 95.
Szafnulalmi hivatal, M. kir. — 155.
Szabadka 49, 64, 162. — i közktár és
múzeum 41, 44, 47, 64. egyesület
41, 46.
Szabados Sándor 96.
Szabadságharczra von. gyűjtemény a
M. Nemz. Múzeum ktárában 100,
101, 255, 355.
Szabad- Szállás 127.
Szabolrs vm. 60. — i múzeum és
ktár 41, 42, 59, 60.
Szabó Ervin 162. — Imre 359. —
J. 162. — Károly Kégi Magyar
Könyvtára 95, 131-153, 221, 290
—292. 295-297, 299, 300, 302 -
304. 306—308, 317-321, 367. —
László 94, 100, 107, 326. - Péter
359. - Sámuel 359.
414
Név- és tárgymutató
Szakáll János 305.
Szalay Balázs czle 255. — Imre
48, 49. 67, 72, 94, 155, 253—255.
— László 94. — Péter 354.
Szalárdi János 218.
Szalonok 120.
Szaloniki 178.
Szamosközy István 329. 332.
Szamosujvár 91, 228.
Szanatórium-egyesület 354.
Szathmáry János 225.
Szatmár vm. 241. — t múzeum 40,
44, 59.
Szatmár (város) 64, 92, 256, 329. —
ev. ref. főgymnasium 64. — t
Kölcsey -kör múzeuma 41, 43, 44,
64, 65.
Szádprzky Lajos 72, 94.
Szádvár 301.
Számvevőszék, M. kir. állami — 72,
93, 154, 252.
Szántó Samu 190.
Szántás 127.
Szász-Kisd 226.
Szász Orbán 226. — Zsombor 162.
Szász-Sebes 214.
Szászváros-szék 214.
Szászvárosi ev. ref. Kuún -kollégium
48.
Száva 128, 211.
Szávics Miklós 259.
»Századok« 110, 219.
»Szeder tephilah Keminhay bené
Romi« (Bologna, 1537.) 178.
Szeged 35, 47, 49, 65, 66, 112, 115,
118, 127, 162, 214, 258— 260, 296.
— i IHiçonics társaság 258. — i
kegyesrendi társház 259. — i ker.
és iparkamara 259. 353. — t kir.
ügyészség 258. — i önk. tűzoltó-
testület 259. — i Somogyi ktár
41, 43, 44, 46, 48, 65, 66, 159,
258 -261. —i vár. múzeum 41, 48,
65. 66
Szegedi (íergely 291, 297.
Szegszárd 41, 06.
Szekfü Gyula 321.
Szelepchényi György esztergomi érsek
148.
Szemák István 94.
Szemere Miklós 97. — Pál 12.
Szendrey János 94, 191.
Sztndrö 123.
Szentes 41.
Szent-gaüeni apátság 263.
Szent-István-Társaság 258.
Szent-Iván 226.
Szent-Ivány cs. ltára a M. Nemz.
Múzeum ktárában 75.
Szent-Iványi Gyula 156, 355. —
Zoltán 92, 100, 102.
Szent-Király 127.
Szent-Lőrincz 127.
Szentmártoni Kálmán 253.
Szent-Miklós 127.
Szentpéteri cs. czle 157.
Szentpéteri Zsigmond 156.
Szent- Pétervár 162. — i cs. tud.
akadémia 252.
»Szepher choboth ha-Lebaboth« (Ná-
poly, 1489.) 178.
Szepes vm. 157.
Szerdahelyi Ferencz 139. — Kálmán
156.
Szeredszeghy Imre 136.
Széchényi gr. cs. ltára a M. Nemz.
Múzeum ktárában 74, 102.
Széchényi orsz. ktár 1. Múzeum ktára.
Széchényi Ferencz gr. 92 — István
gr. 242. — Sándor gr. 74, 102.
Székely Balázs (Somosdi) czle 255.
— Dávid, Magyar írók álnevei a
múltban ós a jelenben 251. —
István 8.
Székely Nemz. Múzeum 41, 43, 44.
63, 64, 161, 253.
Székelyhíd 154.
Székely-Udvarhely 219, 228.
Szék 'f.H fehérvár 121.
Széli Kálmán 191.
>Szépirodalmi Fisryeló« 7.
Szigeti József 155.
Név- és tárgymulató
415
Szigetvár 322.
Sziklai Lajos 96.
Szikszay Fabriczius B., Nomenclature
(Debreczen, 1619.) 253.
Szilas 127.
Szüády Áron 110, 219, 222, 223,
225, 346.
Szilágyi András czle 256. — Balázs
czle 255. — József 155. —
Sándor 8, 9, 330, 367.
Szily Kálmán 191.
Szinnyei Ferencz 94. — József id.
91, 100, 103, 156, 346. Magyar
írók élete és munkái, 363—365, 367.
Szinnyei- M erse cs. ltára a M. Nemz.
Múzeum ktárában 101, 157, 158.
Szinnyei-Merse Pál 101.
Szirmay cs. ltára a M. Nemz. Múzeum
ktárában 74, 102.
Szirmay-ktÁT 53, 54.
Sziszek 210, 216.
Szmrecsányi Miklós 101.
Szokolay Dániel 73.
Szolimán (II.) török szultán 322.
Szolnok 72.
Szolnok-Doboka megyei ir., tört. és
etnographiai társulat gyűjteményei
39, 52, 53.
Szombathely 41, 48, 49, 67, 68.
Szombathi János 292, 367.
Szontagh Antal 97. — Jenó 72, 94.
Szotcséni Mihály czle 74.
Szóllészeti kísérleti állomás 161.
Sztanest 126.
Sztárai Mihály 293, 294, 319.
Szunyogh cs. ltára a M. Nemz.
Múzeum ktárában 255.
Szunyoghy György 136.
Szűcs István 309. — Péter czle 256.
Tacitus 263.
Tahy István 162.
Takács cs. czle 356.
Tamás (Aquinoi Szent), Catena aurea
(Augsburg) 283.
Tanáregyesület, Orsz. reform. — 366.
Tanítónak Otthona 189.
Tarányi-Oszterhuber cs. ltára a M.
Nemz. Múzeum ktárában 101.
Tarányi-Oszterhuber Ferencz 101.
Tárcsa falvi Zsigmond 125.
*Tarczali magyar bortermelók adó-
lajstroma« (1573.) 155.
Tarnóczy Mihály 136.
Tarquinius Superbus róm. kir. 264.
^Taschenbüchlein aus dem Riesa«
(Augsburg, 1512.) 283.
Tassziló bajor hg. 273.
Tata 162.
*Tára, Erdélyország tört. — «, 367.
Technológiai iparmúzeum, M. kir. —
354.
i Teleki-ktár Marosvásárhelytt 302, 307,
334.
Teleki Mihály 288. — Sándor gr.
156, 191.
Telkes Simon 253.
Telkessy Valér 192.
Temes (folyó) 116.
Temesvár 41, 49, 68, 69, 71, 116, 119,
127, 128, 130, 155, 159, 161, 212,
214, 217, 223, 309, 322. — i vár.
ktár 41, 43, 46, 48, 68, 69.
Temesvári Pelbárt 346. — és Tinódi,
Chronica (Kolozsvár, 1574.) 253.
Temesváry Rezsó 162.
Tersztenszky János 137.
Tergovisty 125.
Természettudományi társulat, M. kir.
— 258.
Texasi egyetem 162.
Téglás Gábor 162.
Téván Adolf 96.
Thallóczy Lajos 100, 191, 382.
Thaly Kálmán 110, 114, 218.
Thasnádi István, Polydori virgulta
myrtea (Debreczen, 1703.) 253.
Thcer János 155.
»The Library Journal« 181, 278, 373,
383.
*Theologiai Ismeretek Tára* 291. 294,
306.
416
Név- és tárgymutató
Therkleyi egyetem 284.
Thököly Imre 100, 120, 123—125,
127, 129, 139. — István 134.
Thretius 305.
Thuri Ferencz 124.
Thuróczi krónikája 283.
Thury Etele 366, 367.
Tieck 379.
Tientsin 252.
Tietze Ham 272, 273, 275, 276.
Tilgner Viktor 97.
Tinódi 1. Temesvári.
Tisza 115—118, 126, 128—130.
Tiszafüredi múzeum 41, 259. — és
ktár-egylet 41.
Tiszántúli ev. ref. egyházkerület 52.
Titel 115, 127, 128.
T odorán Endre 95.
Tokiói esász. egyetem 95.
Toldi János 12.
Toldi-tilogia kéziratai a M. Nemz.
Múzeum ktárában, 7 — 38.
Toldy Ferencz, 9, 10, 12, 13, 364.
Tolna vm. 66, 67, 355. — » múzeum
41, 43, 44, 46, 47, 66, 67, 354.
Tolna (város) 303.
Tolnai István 147.
Tompa Imre 354. — Mihály 10, 13,
Toppéit in us Lórincz 330.
Torda 212, 217, 296.
Torino 78.
Toscana 265.
Tót Miklós 294, 319.
Tóth József 95. — Mike 162, 259.
Tóth -Kádár Vilmos 100, 156.
Ttivárad 214, 223.
Tököl y Száva intézet 159.
Tömörkény István 65, 258, 259.
Tömösi szoros 124.
Törcsvári szoros 124.
Török Ferencz 299. — Mihály 291,
294, 296 -298.
•> Török- nw gyár kori államokmány tár <<
222.
Történelmi Társulat, Magyar — 161.
258.
»Története, A Csáthy-féle debreczeni
könyvkereskedő- és kiadóczég száz-
éves — « (Debreczen, 1905.) 80—82.
»Története, A magyar jogakadémiák — *
(Pest, 1873.) 367.
Töttösy cs. ltára a M. Nemz. Múzeum
ktárában 156—158.
Töttösy Béla 156.
Tőzsér János, Kénosi — 290, 308.
tTractatus Hieronymi de b*bro psal-
morum«, IX. sz.-i kézirat 276.
Traianus róm. császár. 285.
Trapezuntius-kodex 210.
Trausch, Schriftstellerlexikon 324. 334.
Traut B. és tsa 259.
Tremler 247.
Treppen 226.
Trienti archivio vescovile 273. —
bibliotheca capitulare 273 ; commu-
nale 273 ; vescovile 273, 274. — i
székesegyház 273.
Trieste testvérek 176.
Trieszt 155. — i ált. biztosító-tár-
saság 95.
Trividzio cs. ktára 265.
Troxar János czle 356.
»Tudományos Gyűjtemény« 318.
»Tudomány tár <i 8.
Turcliányi Elemér 162. — Ödön 95.
Turopolje 72, 95.
Turóczszentmárton 69. — »tót múzeum
41, 69 ; — társaaág 41, 69.
»Turuh 95, 202.
Tűlnngeni egyetem 162.
»Tüköré, Az igaz isteni tiszteletnek
tiszta — «, (Pozsony, 1638.) 253.
Udvarhely vm. 125.
Udvari Géza 192.
Ugrón Gábor ifj. 255.
Ujfalusi József 142.
Ujházy Anna Mária 141.
Uflak 122, 123, 127. — i ferenczrendi
kolostor 122, 123.
Újlaki Lórincz 118.
*Üj Magyar Athénás« 367.
Név- és tárgymutató
417
*Üj Magyar Múzeum« 9. 308.
Uj-Novi 116.
Üjpest 253.
Űjvár 226.
Újvidék 47. — t Matica Srpska 95.
Ulászló (II.) m. kir. 194, 222, 226,
255, 321.
^Ungarische Magazin« 328.
Ungot Kristóf 301.
Unna 211.
Upsalai egyetem 162. — i ktár 95,
154. 353.
Uriarte Eugenio, Catalogo razonado de
obras anonimas de au tores de la com-
pania de Jesus (Madrid, 1904.) 249.
*Urkundenbuch der evang. Landes-
kirche in Siebenbürgen« 323.;
Utrecht 248.
^Üstökös« 161.
Vadász Miklós 192.
Vadnay Károly 97.
Y agner jezsuita atya 380, 381.
Y ahol Imre 7.
Vajda Hunyod 119, 214, 215.
Vajda István lippai kapitány 222.
— Viktor 354.
VaU W. M. K. 267.
Valerius Flaccus 263.
Vallás- és közoktatásügyi minisz-
térium, M. kir. — 45, 48, 49, 53,
58, 59, 61, 66, 69, 95, 158, 159, 161.
190, 196, 257, 259, 282, 354, 377.
VaUurius-kodex 210.
pVanüas, Mundana — exuviis Mariae
Gyulaffi« (Lócse, 1659.) 133.
Vante 209.
Várasd 161, 234, 235, 285, 286. — i
gyűlés (1773.) diáriuma 73.
Varesio Kristóf 225.
Varga Lórincz 125. — Mihály 259.
Varjú Elemér 47, 91, 95, 100, 106, 286.
Varsó 249.
Vas vm. 120. — i kultúregyesület
41, 43, 67, 68, 191 ; múzeuma 41,
44, 46, 67, 68.
Magyar Könyvszemle. 1900». IV. füzet.
Vasari 209.
^Vasárnapi Újság« 161.
Vaskapu-hágó 214.
Vass József 308.
Vácz 80. — i múzeum 41 ; egylet 41.
Vámbéry Rusztem 162.
Vándor-ktárak 267.
Váraljai János czle 74.
Várdai Ferencz gyulafehérvári pk.
226.
Városfalva 307.
Városy Gyula 95.
Veber Frigyes 139.
Velencze 72, 78, 95, 120, 130, 178, 238,
283. — i Società Bibliograíica Ita-
liana 162.
Velósy Lipót 95.
Venetianer Lajos 162, 253.
Ve pries 115.
Verancsics Antal 321.
Verdena Johannes 345, 348.
Verdi 37«.
Veresmarti György 226.
Veresmarton 117, 127.
Veress Endre 109, 211.
Vergilius, 1. 329, 331.
tVermomde en naamloze schrijvers«
(Leiden, 1883—1884.) 248.
Verona 178, 263.
Versetz 48, 49, 69, 70, 115, 159, 214,
223, 253, 259. — t közs. iskolai
ktár 69. — i vár. múzeum és ktár
42—44, 47, 69, 70, 95.
Vertei Frigyes Vilmos 247.
Vetzelin Pál, Kegyes és istenes beszél-
getések (Debreczen, 1653.) 253.
Veszprém (város) 42, 49, 70, 72, 155,
353. — i káptalan 95.
Veszprém vmegyei gazd. egyesület
155. — múzeum 42, 43, 48, 70.
I Vesztróczy Manó 192.
Vezcrle Pál 254.
I yértesy Jenó 91, 92, 106, 241, 377.
1 Vibegius Joannes, Nachgedruckter
geistlicher Denck -Pfenning (Po-
! zsony 1687.) 143.
28
418
Név- és tárgymutató
Viczay-féle leveles-gyűjtemény 98.
Viebig Clara 189.
Vieutemps 378.
Vieze, Cesare delle — 275.
Vincz 127.
Vincze cs. czle 355, 356.
Vincze Gábor 346.
Visconti Morando 123, 227.
Visegrád 121.
Visoka 115.
Vüeüius 264.
Vitéz János esztergomi érsek 98,
198, 265, 282, 380.
Viza János 136.
Vízépítési igazgatóság, M. kir. orsz. —
95, 155, 161, 354.
Volpicella Luigi 253.
Voltaire 245, 246.
Voragine, Jacobus de — 1.
Voidliéme E. 2.
Vöröskereszt- Egylet 161.
Vörösmarty Mihály 254.
Vranec Antal postulai (Várasd, 1586.)
285, 286.
Vukovár 161.
Vutkovics Sándor 95.
Wagner Richárd 378—380.
Waller Gyula 95, 162, 253.
Washington 94. — ?' Library of
Congress 95, 162, 353. — i Smith-
sonian Institution 94, 99, 161, 253,
355.
Weber Johann, Wappen (Lőcse, 1668.)
253. — Károly 378.
Weimar 251, 380.
Weingadt János 80.
Weinwurm Antal 72, 95, 100.
Weiss Károly 247.
Weissenbach Iván br. 192.
Wcisz Miksa, Kaufmann Dávid ktárá-
nak héber kéziratai és könyvei.
(Bpost, 1906.) 176—178.
Welcher Aladár 102.
Weiler , Index Pseudonym orum 250,
251.
Welzer István 227.
Wencelius Lukas, Das Geistliche
Gynoeceum (Lócse, 1639.) 132.
Werbóczi István 318.
Wesselényi Ferencz nádor 148. —
Miklós, br., ifj. 241, 242.
Weszprémi István 317, 367.
W ettél és Veronite verseczi ny. czég, 96.
Wichmann Irjó 253.
Wickhoff Franz, Beschreibendes Ver-
zeichnis8 der illuminirten Hand-
schriften in Oesterreich (Leipzig,
1905.) 272—276.
Widdin 123.
Wieland 379.
Wieländer Mihály 72, 95.
Wigand Ottó 80.
Wildenstein János Ferencz br. 236—
238. — Mária Julianna grnó 238.
Wilteni praemontrei kolostor ktára
273.
Windt Alfréd 95.
Wisconsini egyetem 162.
Wittenberg 290, 294. 321—323, 332.
333.
Wlassics Gyula 69, 187—191.
Worms 283.
Wunder Rezsó 96.
Würzburgi egyetemi ktár 161, 162.
— orvos-természettud. társulat 95.
354.
Wyrich, Herman — von Wesel 274.
Xenophon 264.
Zahn Miscellen (Gracz, 1898.) 287.
Zainer knyomtató 283.
»Zalatnai önképzőkör« szerk. 72, 95.
Zalánkemény 115, 211.
Zaria 211.
Zasboda András 226.
Zathureezky es. ltára a M. Nemz.
Múzeum ktárában 101.
Zathureezky Kálmán 101.
Zatta 78.
Zágráb 72, 161. — % éra. iroda 15L
Név- és tárgymutató
419
— i káptalan 220. — % oraz. ltár.
232. — i statisztikai hivatal 164.
Zám 214.
Zára 162.
Zászló János 107.
Z eitler William, Anagramme, Initialen
und Pseudonymen neuhebr. Schrift-
steller 249.
^Zeitschrift für Bücherfreunde« 88,
182, 279, 282, 374.
»Zeitschrift für hebr. Bibliographie«
249.
Zemplén vm. 157.
Zengg 74.
Zenta 127.
+Zentralblatt für Bibliothekswesen«
1. 83, 182, 280, 374.
Zerdahelyi es. ltára a M. Nemz.
Múzeum k tárában 75, 100.
Zerin 115.
Zerkowicz Emil 253, 259.
Zernest 124.
Zevio, Stefano da — 274.
Zichy Jenő gr. 45. — N. János gr.
253.
Zilahi János, Az igaz vallásnak igaz
tüköré (Kolozsvár, 1672.) 253.
Ziliotto Baccio 155.
Zimmermann Zsigmond 139.
Zitélmann 247.
Zombor 42.
Zomino 265.
Zoványi Jenő 290, 291, 294, 306, 318.
Zólyom-Radvány 131, 133, 136—140,
142, 143, 145, 151, 152.
Zölner Georg- Christliches und nütz-
liches Hand- Büchlein (Lőcse, 1685.)
140.
Zrínyi György 317, 318. — Katalin
grófnő 232—234, 236, 238, 240;
soravetó könyve 232 — 340. —
Miklós (a költő) 155, 238. —
Péter 234, 236, 238—240.
Zumbusch szobrász 73, 97.
Zürich 335.
Zsemley Oszkár 95, 162.
Zsidóvár 115.
Zsigmond m. kir. 222, 255, 355.
Zsilinszky Lajos 95. — Mihály 191.
Zsolna 142.
Melléklet a Magyar Könyvszemle 1906. évfolyamához.
A HAZAI NYOMDÁK 1905-BEN.
Abauj8zántó :
Baksy Barna.
Abanjszepsi :
♦Tóth István.
Abony :
Szerdahelyi János.
Abrndbánya :
Róth Ferencz.
Ada (Bács-Bodrogh m.):
Berger L.
Alsóknbin :
♦Fried Dávid.
Trnkóczy József.
Apatin :
Gasz Mátyás.
Szavadul József.
Arad:
Aradi nyomda r. társaság.
Bloch Henrikné.
*Első aradi amerikai gyorssajtó ny.
(Tul. Keppich Zsigmond.)
Gör. kel. román egyházm. kny.
Gyulai István nyomdatársaság mint
szövetkezet (vezető: Kalmár).
Muskát Miksa.
Nichin György »Tribuna« kny.
Réthy Lipót és fia.
Weisz Félix.
Aranyosmaróth :
>Dóczi« könyvnyomda. (Tul. Némedi
László.)
Mercur kny. (Tul. Kohn Bertalan.)
Aszód:
*Grósz Sámuel.
Baán (Trencsén m.):
Fuchs Vilmos.
Bácsalmás :
Horváth Mátyás.
Báosszenttamás :
Marinkov Szvetozár.
Báostopolya (Bács-Bodrogh m.)
Wilheim Miksa.
Baja :
Kazal József.
Kollár Antal.
Nánay Lajos.
Rajkovics Károly.
Balassagyarmat :
Balassa-gyarmati könyvny. r. társ.
♦Darvai Ármin.
Halyák István.
Pozsonyi Gábor.
*Wertheimer Zsigmond.
Balázsfalva :
Gör. kath. papnövelde ny.
Bánffy hányad :
Ábrahám Mór.
Barcs (Baranya m.) :
íSkribanek Géza.
Baróth :
Rozsondai János.
Bártfa:
Blayer M.
Felsósárosi nyomda. (Tul. Salgó
Mór.)
Battonya :
♦Ruber István.
Bazin :
Klein Alfréd.
Békés :
Br. Drechsel Géza.
♦Véver Oszkár.
Békéscsaba :
»Corvina« nyomda. (Tul. Szihelszky
József.)
A csillaggal jelölt nyomdák hatóságilag nincsenek bejelentve.
2
Békéscsaba (folytatás):
Lepage Lajos.
Povázsay testvérek.
*Tevan Adolf.
Belényes :
Süssmann Lázár.
Beregszász :
Engel Jenő.
Haíadás-könyvnyomda. (Tul. Juhász
Piroska.)
Beszteroze :
Balkirs Hirsch Leib.
Botschar Tivadar.
Csallner Károly.
Mathieu Györgv.
»Sternhell H.
Beszterozebánya :
Hungária knv. (Tul. Sonnen féld Mór.)
Machold Füíőp.
Bihardiószeg :
Kertész Márton.
Bonyhád :
Raubitschek Izor.
♦Weisz Jakab.
Borosjenő :
Ungar J.
Brád:
♦Roth Kerencz.
Brassó :
Brassói Lapok nyomdája. (Tul.
Trattner H. és tsai.)
Ciurr.u ós társa.
Gött János fia.
♦Gust A.
llerz és tsa.
Lehmann Gottlieb.
Dr. Muresian Aurél.
Schneider és Feminger testvérek.
Breznóbánya :
Kreisler József.
Budafok :
♦Leopold és Klein.
Budapest :
♦Ádám Hermann.
I., Kris/tin;i-k«'»rút.
Adler Károly.
VI.. Lau'lini-u. 1.
Államnyomda. «Magy. kir.)
!.. Xiimlor-tiT 1.
♦Államvasutak menetjegy-ny. (M.k.)
VI.. Cs.n^.ry-u. :j:i.
Budapest (folytatás):
Andai Gyula
VI., 8/ondy-n. 11.
♦Anglo-nyomda. (Tul. Alpár József.:
Vili., Baross-u. 47.
♦Árpád kny. (Tul. Kronstein és Téri.
VII., Valero-u. 9.
Athenaeum irod. és ny. vállalat r. t
VII., Kerepeni-ut 54.
Ausländer Lajos.
VI , Kötvö*-u. 47.
Babits Sándor József.
VIII.. U«>riczky-tt»r 1.
Bagó Márton és fia.
II., Ponty-u. 4.
Balassa Béláné, szül. Weiszbergei
Emilia.
VIII., Bnrons.il. «W.
♦Barcza József.
IV., Váczi-u. tití.
Bárd Jakab.
VII., Miksa-u. 17.
*Baross-nyomda.
VI., Uj-n. o».
Bartalits Imre.
III., Remetehegy.
Bauer Ferdinánd.
VII., Cröiniiri-űt. ss.
Bauer Ferdinánd és Fuchs Dávid
VI., Podiuauiezky-n. 27.
Bauer Ignácz.
VII., Csányi-n. 13.
Bendiner A.
V., Arany Jánon-u. IS.
Bendtner Győző.
V., Zoltán -u. 11.
Berger Gyula és társai
V.. Hnnvéd-n. 10.
Berkovits János.
VI., Teréz-kftrút 40-42.
Bichler Igné ez.
III., Kiskorona-u. lf>.
Bielitz Bertalan.
VII., Romhae.h-u. 8.
Biraucz Döme és társa.
VI., Vorilsniarty-u. *;o «.
Biró Albert.
VII., Klau/ál-u. *:>.
Blau Albert.
VI., Szereosen-u. 23.
Böhm Lajos.
IV., Királyi Pál-u. »>.
Breuer Ármin
VI.. lj-u. X\.
B rózsa Ottó.
VI., V.'u/i-k^rút 17.
Budapest (folytatás):
Breuer Gyula és Mihály.
VI.. Lovag-u. 2.
Brück Ferenczné sz. Weiner Berta.
VI., Xagyinezö-u. 5.
Bruckner Gyula.
VI.. Ktrály-u. 10.
»Budapesti helyi érdekű vasút
nyomdája.
V., Lipót-körút 22.
Budapesti Hirlap ny.
VIII., Rökk Szilárd-u. 4.
Budapesti Napló ny. (Üzletvezető:
Zeisberger István.)
IX., Üllói-nt 25.
Buschmann F.
IV., Koronaherczeg-u. 8.
Corvin-nyomda. (Tul. Fischer
József.)
VIII., Baroftfi-u. 4.
Csicsáky János.
VIII., Tavaszmező- u. 10.
Czeisler Béla.
VIII., Rökk .Szilárd-u. 0. sz.
Czettel és Deutsch.
V., Bálvány-u. 12.
Dann Jenő,
II.. Zsigmoud-u. 13.
Deutsch József.
VII.. Karoly-körút 7.
Deutsch M.
VIL, Dob-u. 3.
♦Eberle József és társa.
IV., Mária Valéria-u. 2.
Eckstein Bernát és fia utóda: Elek
Lipót.
VII., Kern*sz-u. 20.
Egyetemi nyomda. (M. kir. tud.)
I., Iskola-tér 3.
Ehrenstein Mór.
VI., Laudon-u. 4.
Eichenbaum Mór.
VII., Dohány-u. 2».
Eisner Géza és társai.
V., Honvéd. ti. 10.
Első kőbányai kny. (Tul. Gold-
schmied Alfréd.)
X., belső Já«7.1»on;nyi-út 1.
*Engel S. Zsigmond.
VI., Vflrtfsinarty-u. fui.
Engel Simon.
VI., Szondy-u. 23.
Budapest (folytatás):
Erbeck György.
V., Sólyom-u. !•!.
♦Erzsébetvárosi kny.
VII., Dohány-u. 2D.
»Európa« nyomda r. t.
VI., Ó-u. 12.
Express-nyomda.
VI., Váczi-körút 89.
Farkas Lajos és Jakab.
V., Nádor-u. 19.
Fichner Á. és fia.
VII., Caömöri-út 13.
Fisch Fülöp és társa.
VIII., liaross-u. «'»«>— «8.
Fischbach Károly.
IV., Váro«ház-tt*r, plőbauia-epflli't.
Fleisch mann Simon.
VII.. Rott«iiliill«*r-ii. M.
Fortuna ny. (Tul. Pollák M. Miksa
és Tsa.)
V., Hálvány-n. 21.
Fővárosi nyomda r. t.
VI., Podmaniczky-u. 3».
Franklin-társulat kny.
IV., Egyetem-n. 4.
Fried és Krakauer.
VI., Lázár-u. lő.
*Özv. Fried Ignáczné.
VIII., JÓZHff-U. n.
Fried S.
VIII., József-u. 17.
Friedmann Áron.
VI., Gyáru. 54.
Fritz Ármin.
VIII., Nap-u. 13.
Fuchs Ármin.
VI., S/ttholcs-u. 1.
Fuchs Samu.
VI., Tertv.-kün'it 13.
Galitzenstein H. (Tulajd. Salvendy
Ferencz és Fried Adolf.)
VII., Ki-rti'".z-u. 25.
Garai Mór.
VII., K;ir«»l\ -körút :».
Gelléri és Székely.
VII., Kt'ívpt'si-út 34.
♦Gergely Mik^a.
VI., Lázár-u. 2.
Globus kny. (Beer E. és társa)
VI.. Aradi-u. h.
1*
Budapest (folytatás):
Glückselig Miksa.
VI., Hunyadi-tér 7.
Goldberger Ignácz.
II., Fö-u. 23.
Goldfaden Márkné sz. Mandl
Eleonóra
VII., Dohány-u. 29.
Goldschmidt Mór.
VI., Révay-u. 6.
Goldstein Albert és Brück Zsigmond.
VII., Kertész-u. 36.
♦Goszler Gyula.
IV., Arany kéz-u. I.
Gottlieb Izidor.
VI., SzcrcCíipn-u. 13.
Gross Jakab és Grünhut Mór.
VI., Jóaika-n.
Grosz Izrael.
VII., Valeróu. 14.
Grund V. utódai.
IV., Zöldfa-u. 23.
Grünwald Ödön.
VII., WeaHclényi-u. 4.
Guttmann Ignácz.
IV., Hajó-u. 5.
üzv. Győrffy Józsefné.
V., Ná<lor-u. S2.
Hamburger és Birkholz.
V., Caáky-u. 13.
Hapta Bernát.
IX., Soroksári-u. 11».
Harsány Emil.
IX., Lónyay-u. 17.
Hatschek Jenő és Kunst Gyula (fele-
lős üzletvezető Kunst Gy.)
VI., Po<liiwini«'zky-u. 71.
Hatsko Antal és Gyöngyösi József.
IV., Mária- V:iléria-u. 2.
Hedvig Imre.
VII., "NVí-sselényi-u. 1».
Hedvig Sándor.
VII., Dohány-u. 12.
Hegedűs Márton.
VI., Deasewffy-u. IS.
Heisler Jaroslav.
II., Várkert-rakpart 1.
Helios ny. (Tul. Honig Lajos.)
VI., (iyár-u. ti2.
Hell J. Ed(\
VIII., Luthor-u. 4.
Hercz Armin.
VII., Izabella-tér 5.
♦Hermes knvomdai r. társ.
V., Háró Atzél-u. 2.
*Hcrrmann Ignácz.
VI.. Szerecsen -u 2.
Budapest (folytatás):
Hornyánszky Viktor.
VI., Aradi-u. 14.
♦Hungária könyvnyomda.
V., Vaczi-körút 84.
Hunnia ny. (Tul. Sebők Lipót é
Münz Mórné.)
VI., Teréz-korút 3.
Jancsó Dezső.
VIII., Mária-u. 7.
Jermányi Samu.
VI., Desscwffy-u. 47.
Juhász Zsigmond és Haas Mórm
V., Tükör-u. 5.
Kalmár Mór.
V., Zoltán-u. 11.
Kállai Ármin.
V., Bálvány-u. 18.
♦Kálmán M. és társa.
V., VadáBz-u. 32.
Kápolnai Adolf.
VI., Teréz-körút 5.
*Kanitz C. és fiai.
V., Vadász-u. 26.
Károlyi György.
V., Kálman-u. 5.
Károlyi Ödön.
IX., Ferencz- körút 28.
*Kassino Jakab.
VI., Király-u. 26.
Kaufmann és Woititz.
VI., Vorösmarty-u. 52.
Keller Dániel.
I., Attila-u. i»3.
Ifj. Kellner Ernő.
VI., Csáky-u. 9.
Kellner és Mohrlüder.
VI., r.yár-u. 21».
Kellner Gerzson.
VI., Csanyi-u. 13.
Kellner Gerzsonné és VVeisz Ármin
VII., Iloii.bnch-n. 3.
Kertész József.
V., Mária Valcria-u. 11.
Kilián István, Vojtkó Mihály. Sas
sara Kajetan és Ruhland Lipót
V., Honvt'd-u 10.
Klein Ignácz.
VI., Lovag-u. 13.
♦Klein Vilmos.
VIII., Kerepesi-ut 73.
Klősz György és fia.
VII., Városligeti Fasor 4V.
Kojrutovicz Manó.
V., Rudolf- rakpart 8.
Kohn és Grünhut.
VII., IIí'iMfa-u. 1.
Budapest (folytatás):
Kohn Ágostonné sz. Funk Aranka.
VI., Űj-u. 38.
Kohn Simon kézi sajtója.
VIII., József-körút 10.
Kollmann Fülöp.
V., Arany János-u. 34.
♦Korvin Testv.
VI., Révay-u. 14.
Kossuth Lajos ny. (Tul. Laufer
Jakab és Holländer József.)
VIII. , Tisza Kálmán-tér 6.
Kövér János.
VI., Révay-u. 8.
Közművelődési nyomda.
VI., Izabella-u. 70.
Krammer Lipót és Ehrhardt József
VII., Csömöri-út 44.
Krausz Lajos.
V., Váczi-körút 20.
Krausz S. és T.
V., Báthory-u. 1«.
Kunosy Vilmos és fia.
VI., Teréz-körút 38.
Kunstädter Vilmos.
VII., Csömöri-út 91.
Lajner Joachim.
VI., Vörösmarty-u. «0.
♦Langer Ede és fia.
IV., Párisi-u. 1.
László (Lefkovics) Béla
VII., VAlero-u. '.).
Légrády testvérek.
V., Váezi-körút 78.
Leitersdorfer József.
VII., Rombach-u. 4.
Lengyel Lipót.
V., Vadász-u. 3f>/a.
Leopold Mihály.
VI., Ó-u. 8.
Lichtmann Róza.
VI., Vörösmarty-u 52.
Lipinszky Lipót.
IX., Klnizsy-u. 25.
*Löbl Dávid és Fia.
VI., Andrássy-u. 19. és Nagymczö-u. 26.
Löbl Dávidné sz. Messinger Jeanette,
Löbl Mór és Löbl Ödön.
Löbl Mór.
VII., Király-u. 27.
Löblovitz Zsigmond.
VII., Csömöri-ut 40.
Ló'rincz Károly.
X., Gyűjtőfogház.
*Lö\v Ede.
V., Váczi-körút 80.
Budapest (folytatás):
Lusztig Mór.
VII., Kertész-u. 36.
♦Magyar Hirlap nyomdája.
V., Honvéd-u. 10.
Magyar Sajtó nyomdája.
V., Nádor-u. 74.
Maksyskó József.
VI., Dessewffy-u. 36.
Marián György.
VII., Rottcnbiller-n. 56.
Markovits és Garai.
VII., Rombach-u. 11.
Márkus Samu.
V., Báthory-u. 20.
Medeh Rajmund Gyula.
VII., Rottenbiller-u. 10.
Meisel Sándor.
VII., Erzsébet-körút 34.
Merkur kny. (Tul. Berger Géza.)
IV., Királyi Pál-u. 9.
Merendiák Károly.
X., Liget-tér 4.
Merényi József.
VII., Károly-körút 19.
Mermelstein Fülöp.
VII., Wesselényi-u. 11.
Minerva kny. (Tul. Gansel Zs.)
VI., Szerecsen*u. 7—9.
Muresián Domitian.
V., Báthory-u. 15.
Molnár Manóné sz. Engelmann
Rozália.
IV., Calvin-tér 2.
Munk Lipót.
V., Árpád-u. 12.
Muskát Béla és Friedmann Samu.
VI., Szondy-u. 4.
Muskát Miksa.
VI., Szondy-u. 8—10.
Müller K.
IL, Albrecht- u. 3—5.
Műszaki irod. és nyomdai r. társ.
(Üzletvezető: Brett Zsigmond.)
IX., Soroksári-u. 5.
Nagy Mór.
VIII., Rökk Szilárd-u. 28.
Nagy Sándor.
IV.,. PapníJvclde-u. 8.
Nádasch Ignácz.
VI., Desscwfly-u. 26.
Nadel Jakabné (szül. Neumann
Gizella).
VII., Károly-kürút 7.
♦Narodna Recs nyomdája.
VIL, Dohány-u. 104.
r
Budapest (folytatás):
♦Nemzetközi kny.
VIII., Futó-u. 44.
Xeuwald Illés.
VII., Dohány-u. 44.
Orsz. községi központi nyomda r.-t
VI., Váczi-körút »11.
♦Otthon-nyomda.
VIII., Mária-u. 42.
♦Pallas irod. és könyvny. r. társ.
V., Kálmán-u. 2.
Pannónia nyomda.
VII., Rombachu. 8.
Pátria irod. és nyomd. r. t. (Üzlet-
vezető Korzinec József Ferencz.)
IX., ÜUoi-út 25.
Perl Rezső.
VII., Vörösmarty- u. 20.
Pesti könyvnyomda r. t.
V., Hold-u. 7.
Pesti Lloyd-t. ny.
V.. Dorottya- u. 14.
Piatnik Nándor és fia.
VII., ltottrnbiller.n. 17.
Pestuka János Alfréd.
VII., Muráiiyi-u. 41.
Pintér és Seidner.
VII., VörösJiiarty-n. li»/l».
Pless Ignácz.
VI., Váczi-körút :tt».
Id. Poldini Ede és Társa. (Tul.
Kerner Istvánné.)
IV., Irány i-u. 1.
-Pollák Elkán.
V.. Nagykorona-u. 21.
Pollák Jakab.
VI., Aradi u. Iá.
♦Pollák M. Miksa és tsa.
V., Akadémia-u. 15.
Poporul Roman nyomda. (Tul.
Biraucz Döme.)
VI.. Vürösmarty-u. UO/a.
Pór József és Koch János Frigyes.
VIII., Mária Terê/.ia-tfr 13.
Posner K. Lajos és fia.
VI., Csenfíory-u. 31.
-Posta- és távírda igazg. kny. (M. k.)
IV.. Főporta «-pülct.
Postatakarékpénztár kny. (M. kir.)
V.. .Szrrhrnyi-n. 2.
Budapest (folytatás):
Preszburg Frigyes utóda Schwan
Lajos.
V., Arany János-u. 14.
Pressler Mihály.
VII., Dob-u. 87.
Propper Leó.
VII., Erzsébet-körűt 35.
Quittner József.
IV., Károly-körút, Közp. városház.
Radenkovits Dragulin és Krisztis
Irén Anna.
IX., Rákoa-u. 11.
Radó Izor.
VI., Szerecsen -a. 13.
Radó Jenő.
V., Szemen'- u. 1».
Radó Vilmos.
VI., Ó-n. 2.
Radványi Ábrahám.
VII., Kottenbiller-u. »u».
Reich Ármin.
VII., Dohány-u. 84.
Révai és Salamon.
IX., ÜHöi-út 18.
Rigler József Ede.
VI., Rózsa-u. 55.
*Róth Mór és tsa.
VII., Kertész-u. 23.
♦Roth József.
IV., Sarkantyus-u. M.
Rózsa Izidor.
VI., Podmaniczky-u. 27.
Rózsa Kálmán és neje.
VIll., Szcntkirályi-u. 30.
Rubin Izidor.
VII., Király-u. 15.
Salven dy Ferencz és Fried Adolf
VIL. Ki.Tté*z-ii. 25.
Schlesinger Vilmos.
V., Honvéd-u. 2.
Schmolz Izidor.
VI., l/.abella-u. 70.
Schmidl Sándor.
VI., Szerecsen-u. 6.
Schultz Ábrahám.
VI IL, Baross-u. 81.
Sehwarcz László és tsa.
VI., l'oflnianiozky-u. 35.
Seidner Emil.
VIL, Vtfrösniarty-n. li> b.
Singer Lipót.
IV., Károly-körut 24.
Budapest (folytatás):
Singer és Spenn.
VI., Szondy-u. 11.
Skopper József.
VII., Kertész-u. 34.
Sós Izidor és Klein Herman.
VIII., Cíepreghy-u. 2.
Spatz Henrik.
VII., Dob-u. 55.
Spiegel Jakab és Nemetz Géza
VI., Ectvö«-u. 29.
Spinner Adolf.
VI., DesBewffy-». 43.
♦Spitzer Márk.
VIII., Bérkocsis-u. 10.
Stanca Sebestyén.
VII., Kózsa-u. 7.
Stephaneum.
VIII., Szentkirályi- u. 28>
Stern Adolf.
VIL, Munkás-u. 14.
Stern Péter.
VII., Kazinczy-u. 35.
Stohauzl Ede József.
VI., Lehul-ti. 5.
Süsz Dávid.
IV., Fövám-tör 5.
Szántó József.
VI.. UJ-u. 21.
Székely Albert (Ábrahám),
vi., új-u. a*.
Székely Arthur.
VIII., Miiria-u. 11.
Székelv Viktor.
VI.,"Ó-u. 15.
* Székesfővárosi házi nyomda.
IV., Központi városház.
Szent László ny.
VIIL, Rökk Szilárd-u. 28.
SzrpszkeNovoszty kny. (Tul. Krnyácz
János.)
IX., Lónyay-u. 12.
Taslanan Octáv.
IV., Molnár-u. 10.
Téri Áron.
VII., Valeró-u. íí.
Thália-nvomda. (Tul. Faludi Gábor.)
V., Csáky-u. 2/b.
Tllmann Vilmos.
IV., Régi posta-u. 4.
Ungar Selig.
V., Nà<lor-u. 58.
Unio-kny. (Tul. Bachrach Ludmilla
és Víg Emil).
VI., Üj-u. 7.
»Uránia« kny.
VIII., Máriii-u. 11.
Budapest (folytatás):
Özv. Várnai Fülöpné és Várnai Dezső.
IV., Régi pofta-u. 3.
Vasziljevics Péter.
IX., Rákos-u. 11.
Vigyázó Tivadar.
VI., Váczi-körut 30.
>Világosság« kny. (üzletvez. Pollák
Simon).
VI., Nyár-u. 1.
♦Vincze és Bartók.
V., Bálvány-u. 15.
Wagner Ferencz.
VIIL, Futó-u. 44.
Wald Jakab.
VIL, Károly-körut 7.
Weissenberg Ármin.
VIIL, Józ«ef-körut 1«.
Weisz Ármin.
VIL, Roinbach-u. 5.
Weisz Adolf.
VI., Királya. 15.
Weisz Ignácz.
VI., Csenffory-u. 58.
Weisz Lipót.
VI., Ő-u. 39.
Wiesenger József.
VIL, Wesselenyi-u. 30.
Winkler Ármin ésBromberger Jakab.
VIL, Dob-u. 69.
Wim mer Márton.
III., Scrfózö-u. 10.
Wodianer F. és fiai.
IV., Sarkantyús-u. 3.
Wottitz Vilmos.
IV., Kossuth Lajos-u. 1.
Yost írógép r.-t. ny. (Üzletvezető:
Káldor Marczell.)
VIL, Erzsébct-körút 9—11.
♦Zawadil E.-féle menetjegy ny. (Tul.
Christoph Paula és Jirschik
András.)
V., Zoltán- u. 13.
Ze isler M.
VIL, Istváu-tór 17.
Buziás :
llllmann Ferencz.
Csaoza :
Braun Rezső.
Csákóvá :
*Chudy test vérek utóda Grádl Pétor.
Csáktornya :
Fischöl Fülöp (Stranz Sándor;.
Csepreg :
♦Menvhárt Julia.
Cservenka :
Welker Ádám.
Csíkszereda :
Gyönös Gyula.
Szvoboda József.
Csongrád :
Bozó és Justin.
Tiszavidék nyomdája. (Tul. Silber
János.)
Weisz Márk.
Csorna:
Kokas István és Neumann Samu.
Csurgó :
Vágó Gyula.
Czegléd :
♦Nagy Elek
Sebők Béla.
Dárda:
♦Frank Béla.
Debreozen :
♦Adler Józsefné.
Csokonai nyomda. (Tul. Lengyel
Imre és társa.)
Debreczen sz. kir. város kny.
Hoffmann és Kronovitz.
*Horovitz Zsigmond.
♦Komáromi József.
Kutasi Imre.
Hegedűs és Sándor.
*Pongrácz Géza.
Deés:
Demeter és Kiss.
Goldstein Jakab.
Pollák Vilmosné sz. Weinberger
Matild (üzletvez. Pollák Vilmos.)
Derecske :
Friedmann Henrik.
Detta :
*Tringl és Kirsch.
Déva :
Hirsch Adolf.
Kroli Gyula.
Devecser :
Kosi»nberg Zsigmond.
Vörösmarty -könyvnyomda (tul. Huss
Gyuláné).
Dicsőszentmárton :
♦Dosztál K.
•»Erzsébet« kny.
Hirsch Múr.
Dombóvár (Tolna m.) :
Dombóvári kny. (Tul. Brück Sándor.)
Dunaföldvár :
Somló Manó.
Dnnaszerdalxely :
Adler Netti.
Goldstein Józsua.
Eger:
Baross-nyomda. (Tul. Paunz Sándor.
Egri nyomda részv. társaság.
Érseki lyceum nv.
Löw Béla.
*Löw Sámuel.
Schwartz Ilka.
Enying:
Politzer Jenő.
Eperjes :
Kósch Árpád.
Pannónia nyomda. (Tul. Kahn Mór.
Érmitalyfalva :
Beck Adolf.
Érsekújvár :
Kohn Samu.
♦Pálinkás J. Géza.
Winter Zsigmond.
Erzsébetfalva :
♦Matkovich A.
Esztergom :
Özv. Buzárovits Gusztávné.
>Hunnia< nyomda. (Tul. Gerenda\
József.)
Laiszky János.
Pacset :
♦Molnár Árpád.
Fehértemplom :
Kuhn Péter.
Wunder Gusztáv.
Wunder Gyula.
Fólegyháza :
Feuer Illés.
Vesszősi József.
Felsőeőr (Vas m.) :
Schodisch Lajos.
Felső- Vissó (Máramaros m.):
SchifTmann Chána Taube.
Fiume :
Battara Pietro.
Honig E.
Jerouscheg Luigi.
Martich A.
Mohovich Emidio.
Növi List ny.
Unió nyomda. (Tul. Hegyi Jenő.)
Fogaras :
Thierfeld Lipót.
Galántha :
Első galánthai kny. (Tul. Neufeld
Samu.)
Galgóoz :
♦Bródy Simon.
Szóld Jakab.
Sterner Adolf.
Gálszécs :
♦Berkovits R.
GödöUő:
»Erzsébet« kny.
♦Schulz J.
Gyergyószentmiklós :
♦Létz János.
*Sándory Mihály.
Gyoma :
Kner Izidor.
Gyöngyös :
»Breuer M. Mihály.
Herczog Ernő Ármin.
♦Hevesmegyei Lapok ny.
Sima Dávid.
Gyönk (Tolna m.) :
Engel József.
Győr:
Dobos Ignácz.
Friedmann Sándor »Hungária« kny.
Gross Testvérek.
Győr-egyházmegyei nyomda.
Heckenast György.
Mercur-kny. (Tul. Láng Jakab Jenő.)
Nitsmann József.
> Pannónia« könyvny. (Tul. Szávay
Gyula és Haáb Béla.)
Gyula:
>Corvina< nyomda. (Tul. Weinstein
Arnold.)
Dobay János.
Gyulafehérvár :
♦Papp György.
Püspöki lyceumi knyomda. (Bérlő:
Schäser Ferencz.)
Volcz Bálint.
Hajdúböszörmény :
Szabó Ferenczné.
Hajdúdorog :
Grün fold Mózes.
Hajdúnánás :
Bartha Imre.
Hajdúszoboszló :
Plón Gyula.
Halas:
Präger Ferencz.
Hátszeg :
Hátszeg és Vidéke ny. (Tul. Klaíter
Ignácz.)
Mester János.
Hatvan:
Hoffmann M. L.
Heves :
Adler József.
Hódmezővásárhely :
Dura Lajos.
Hmvásárhelyi nyomda részv.-társ.
(Üzletvezető: Róth Antal.)
»Vásárhely és Vidéke« nyomdája.
(Tul. Endrey Gyula, üzletvezető
Aradi Lajos.)
Vásárhelyi Hiradó nyomdája. (Tul.
Tabacsák Győző és Kenéz Sándor.)
Hódságh :
Pfiszter József.
Raab Jánosné sz. Speizer Teréz.
Holies :
Malovani József.
Homonna :
Waller H. és tsa.
Haszt :
Mermelstein Fülöp.
IglÓ:
Schmidt József.
Tátra-nyomda. (Tul. Stein Ignácz.)
Ipolyság :
Neumann Jakab.
Polgár Ignácz.
Jászapáti :
♦Galamb Zoltán.
*Id. Imrik József.
Jászberény :
Hay Géza és Grün Herman.
Takáts Hermann.
Kaloesa :
Jurcsó Antal.
Werner Ferencz.
Kaposvár :
Gerő Zsigmond.
Hagel mann Károly.
Özv. Jancsovics Gvuláné.
♦Réthelyi L. és tsâ.
Singer Lipót né.
Szabó Lipót.
10
Kapuvár :
Buxbaum Józseí.
Karánsebes :
Fleissig Lipót.
Gör. kel. román egyházmegye kny.
Karczag :
Klein József.
Sződi S.
Kassa :
*Breitner Mór.
•Gutenberg ny. (Tul. Lukács G.)
Koczányi Béla.
László Béla.
Schwarcz Alfréd.
Vitéz A. utóda (Schillinger Zoltán.)
Vulkán Ábrahám.
Werfer Károly.
Kecskemét :
Első kecskeméti hírlapkiadó és
nyomda r.-t.
Eötvös Nagy Lajos.
Pestmegyei Hirlap ny.
Striner Mihály.
Szappanos István.
Szilád i László.
Tóth László-féle ny. (Tul. Fekete Mih.)
Késmárk :
Altrnann Dávid.
Szauter Pál.
Keszthely :
Farkas János.
Fischl Salamon.
Mérey lgnácz.
Xádai lgnácz.
Sujánszky József.
Kézdivásárhely :
Ifj. Jan cső Mózes.
Turóczi István.
Királyhelmecz :
Klein Gyula.
Király hida :
Brand weiner Vilmos.
Kisbér :
Haftl Kálmán.
Kisczell :
Dinkgreve Nándor.
Kisjenő :
Gallovics és Liebermann. (Tul.
Gallovics Dezső'.)
Kiskőrös :
Kalisch Ignáczné.
Kismarton :
Diók Ede.
Gabriel Jakab.
Kispest :
Első kispesti könyvnyomda. (Tu
Fischhof Henrik.)
Kisújszállás :
Szekeres József.
Kisvárda :
Berger lgnácz.
Ifj. Klein Gyula.
Kolozsvár :
»Ellenzéke nyomdája. (Tul. Magyar
Mihály.)
Gámán János örököse.
Lepage Lajos.
Liczeum-nyomda. (Tul. Gombos Ft
rencz.)
Magvar Polgár nvomdája. (Tul. Aj ta
K/ Albert.)
Polcz Albert.
Schaberl József.
♦Stief Jenő és tsa.
Újhelyi M. és T.
Weinstein Béni.
Komárom -.
Hacker Richárd.
Hungária kny. (Tul. Freisinger Mór.
»Pannónia« kny. (Tulajd. Ehrenfeli
Dezső.)
Schön wald Tivadar.
Spitzer Sándor.
Szénássy János.
Korpona :
Rúzs inak Antal.
Kovászna :
Szabó Friderika.
Körmend :
*Bertalanffy József.
Körmendi könyvnyomda részvény
társaság.
Körmöczbánya :
Paxner J. és Biron H.
Kőszeg :
Feigl Frigyes.
Feigl Gyula.
Kúla:
Berkovits Márk.
Kúnszentmárton :
*Bozóky G.
Csanádi József.
Lajtaszentmiklós :
♦Stiborszky Fülöp.
Lakompak (Sopron m.):
Krausz Henrik.
11
Léva:
Dukesz Lipót.
Nyitrai és társa.
»Schultz Ignácz.
Lippa :
♦Máhr Emil.
Rafila Demeter.
♦Zeitler Lajos.
Liptószentmiklós :
♦Kliines és Pivkó.
Steier Izidor.
Loßoncz :
Kármán Zsigmond.
Losonczi Sándor.
Roth Simon.
Lőcse :
Reiss Tivadar József.
Szepesvm. közig. kny. (Tul. Braun
Fülöp.)
LtlgOS :
Szidon József
Tipográfia Hères. (Tul. Belle, szül.
Bersan Julia.)
Traun fellner Károly.
Virányi János.
Weisz és Sziklai.
Magyar Lápos:
Páneth Leopold és Schönfeld Zsigm.
Magyaróvár :
Czéh Sándor-féle kvnyomda. (Tul.
Czéh Lajos.)
Magyarpéoska :
Ruber István.
Makó:
Kovács Antal.
»Makói Hirlap« ny. (Tul. Neumann
József).
>Maros< nyomda. (Tul. Gaál László.)
Malaczka :
Wiesner Alfréd.
Mándok :
Silberstein Bernát.
MármaroBSziget :
*Berger Miksa.
Blumen féld és Dávid.
Mármarosi könyvny. és kiadó r.-t.
Wider Mendel fia.
*Wisner és Dávid.
Marczali :
♦Mizsúr Ádám.
Margitta :
^Hungária kny. (tul. Pollák Lajos.)
Marosludas :
Glück József.
Marosvásárhely :
Adi Árpád.
Ev. ref. koliegium-nyomda. (Bérlő
Benkő László.)
Grün Vilmos.
Révész Béla.
Vincze és Leopold.
Mátészalka :
Weisz Antal.
Weisz Zsigmond.
Medgyes :
Reissenberger G. A.
Mezőkövesd :
Balázs Ferencz.
Mezőtúr :
♦Braun Juda.
Gyikó Károly.
Török és Takáts.
Miava:
Haas Mór.
Mindszent :
Weisz Ignácz.
Miskoloz :
Boros Benő.
♦Forster. Klein és Ludvig.
♦Löwy József fia.
Stamberg^r Bernát.
Szelényi és Társa.
Misztótfalu :
Simon Aurél és társa.
Modor :
♦Rohacsek Simon.
Módos :
Hoffmann Béla.
Mohács :
Blandl János.
Rosenthal Márk és fia.
Monor :
Pestvármegyei ny. (Tul. Molnár
Sándor.)
Moór :
Reszler Jakabné.
Mosón :
Grün féld Ignácz.
Munkács :
♦Grósz testvérek.
Grünstein Mór.
*Kahn és Fried.
Kroó Hugó.
Muraszombat :
Balkán vi Ernő.
12
Nagybánya :
Morvay Gyula.
Nánásy István.
Weinberger Lajos.
Nagy-Becskerek :
Pleitz Fer. Pál utóda. (Dr. Brajjer
L. és Mayer R.)
Seprős Valter.
Nagyenyed :
Nagyenyedi kny.és papirárúgyár r.-t.
NagykáUó:
Sarkady József.
Nagykanizsa :
Farkas és Kraus.
Fischel Fttlöp.
Ofenbeck Vilmos.
Ifj. Wajdits Józsei.
Weiss L. és F.
Nagykároly :
*Gellis Jakab.
Róth Károly.
Sarkadi Nagy Zsigmond.
Nagykáta :
♦Nagykátai és monori kny. (Tul.
Molnár S.)
Nagykikinda :
♦Gain és Milenkovits.
Kiadói kny. r. t.
Pannoni a-ny. (Tul. Balázs Jenő.)
Radák János.
Nagykőrös :
Bazsó Lajos.
Ottinger Kálmán.
Nagylak :
*Weisz Márk.
Nagymarton :
Gellis Henrik.
Kohn József H.
Schön Samu.
Nagymihály :
Landesman B.
Nagyrőcze :
♦Büchler Béla.
Nagyszalonta :
Reich Jakab.
♦Sicherniann Mór.
Székely I.
Nagyszeben :
DrotleíT József.
Göröjí keleti főegyházmegyei ny.
Kraíít Vilmos.
♦Both Frigyes.
Steinhausen T. utóda (Beissen berger
Adolf).
Nagyszeben (folytatás) :
Tipográfia nyomda. (Tul. Marschal
József.)
Nagyszentmiklós :
Wiener Náthán.
Nagyszombat :
Fiebig József.
Goldmann Miksa özvegye.
Horovitz Adolf.
Reisz Sarolta.
Vider Jakab.
Winter Zsigmond özvegye.
Nagyszőllős :
*Ugocsai közp. könyvny.
Zala Mór.
Nagytapolosány :
Platzko Gyula.
Nagyvárad:
Ifj. Berger Sámuel.
Helyfí László.
Honig Józsefné.
Láng József.
Laszky Ármin.
Magyar György.
Neumann Vilmos.
Bakos Vilmos utóda (Adler Béla
Sebő Izsák Imre.
Sonnen féld Adolf.
Szabadság ny. (Tul. Rákos Hermina
Sz.-Lászlóny.(BérlőCsávássy Gyula
Vidor Manó.
Námesztó :
*Korn heiser Ferdinánd.
* Schein M.
Naszód :
♦Schwartz Mór.
Németbogsán :
Rosner Adolf.
Németpalánka :
Kristófok József és Blazsek Józsefm
Nezsider :
Horváth Julia.
Nyírbátor :
Fried mann Lipót.
Klein József.
Nyíregyháza :
Jóba Elek.
Klafter Ignácz.
Piringer János. (Tul. özv. Piringe
Jánosné.)
Tóth József és tsa.
Nyirmada :
Preisz Vilmos.
Nyitra :
Huszár István.
Iritzer Zsigmond.
Kapsz Győző és Kramár Vilmos.
♦Lőwy Antal.
Neugebauer Nándor.
Óbecse :
Lévai Lajos.
Ókanizsa :
Brück P. Pál.
Oravioza :
Kehrer L.
Wunder Károly.
Orosháza :
G. Szabó Lajos.
Pless N.
Veres Lajos.
Orsova :
Handl A.
♦Handl József.
Tillmann R.
Ószivaoz :
Sonnenfeld Ármin.
Paks:
Rosenbaum Miksa.
Falánka :
Csernicsek Imre.
Fanosova :
Jovanovics testvérek.
♦Kohn Samu.
Koszanics Miklós.
Vig Simon.
Wittigschlager Károly.
Pankota :
Bod József.
Pápa:
Ev. ref. főisk. ny. (Bérlő Kis Tivadar.)
Goldberger Gyula.
Nobel Armin.
♦Stern Rezső.
Fá8ZtÓ :
Első pásztói kny. (Tul. Sima Dávid).
Pécs :
♦Engel Izidor.
Hochrein J.
Pécsi irod. és könyvnyomdai r. t.
Püspöki lyc. kny. (Bérlő Madarász B.)
Taizs József.
Wessely és Horváth.
Perjámos :
♦Hungária kny.
Pirkmayer Alajos.
Reimholz Ferencz.
Fetrozsény :
Figuli Antal.
Pozsony :
Alkalay Adolf.
Angermayer Károly.
Eder István.
Freistadt Mór.
Grünfeld Lipót.
Häuser Samu.
Katholikus irodalmi részv. -társaság.
Lichtenfeld Salamon.
Mandel Győző.
Nasch Jakab.
Natali Magdolna.
Persiwofsky János.
Richter Károly.
Schönberger Bernát.
> Westungarischer Grenzbote«
nyomdája. (Tul. Simonyi Iván.)
Wigand F. K. (Stromszky Emil.)
Föstyén:
♦Gipsz H.
Kohn Bernát.
Fredmér :
♦Links M. utóda: Rosenzweig H.
Fuohó :
Reismann Mór J.
Putnok :
Gärtner Ignácz.
Ráozkeve :
Csery István.
Rákospalota :
Deutsch Mózes.
♦Fischer Dezső.
Resioza :
Weisz Adolf.
Rimaszombat :
♦Falvi Jenő.
Lévay Izsó.
Náray János Albert.
Rábely Miklós.
Rózsahegy :
Kohn Adolf.
Salva Károly.
Rozsnyó :
♦Görbics és Bauer.
Kovács Mihály.
Sajóvidék nyomdája. (Tul. Hermann
Istvánné.)
Rutka :
♦Böhm Albert.
Salgótarján :
Friedler Armin.
14
Sárbogárd :
Spitzer Jakab.
Sárospatak :
Ev. ref. főiskola ny. (Tul. Radill Kár.)
Sárvár:
Jakoby B. utóda Stranz János.
Sátoraljaújhely :
Hegyalja ny. (Tul. Alexander V.)
Landesmann Miksa és tsa.
Lövi Adolf.
Pannónia ny. (Tul. Ócskay László.)
Zemplén-nyomda. (Tul. Ehlert Gy.)
Segesvár :
Horeth Frigyes.
Jördens testv.
Selmeozbánya :
Joerges Ágost özv. és fia.
Sepsiszentgyörgy :
Jókai nyomda részv. társ.
♦Móricz István és Vájna Lajos.
Siklós :
Harangozó József.
»Minerva ny. (Tul. Klein F.)
Wessely és Horváth.
Siófok :
Weisz Lipót.
Sopron :
Breiner E. fia.
Gellis Mór.
Petőfi-nyomda. (Tul. Zsombor Géza.)
Koinwaíter Alfréd.
Rüttig Gusztáv.
Török Kálmán és Kremszner Károly.
Stájerlak :
Hollschütz Frigyes.
Sümeg :
Horvát Gábor.
Szabadka :
Bittermann József.
Braun Adolf.
Hirth Lipót és tsa.
Krausz és Fischer.
Szabados Sándor.
Székely Simon.
Szakolcza :
Teszi ik és Neumann.
Szamosujvár :
Aurora-nyomda (tul.Todorán Endre.)
Gör. kath. egyházmegyei kny.
Szarvas :
Dauszky Sándor.
Dóka Gyula.
♦Kovács Károly.
Sámuel Adolf.
Szász-Bégen :
Burghardt Dezső.
Schebesch Károly.
Szászsebes :
Stegmann János.
Winkler Gusztáv.
Szászváros :
Minerva-nyomda r.-t.
♦Szászvárosi kny. r.-t.
Szatmárnémeti :
♦Grosz és Oesterreicher.
♦Kálik és Szerémi.
♦Kölcsey-nyomda.
Morvái János.
Nagy Lajosné.
Pázmány-sajtó.
»Szabadsajtó« ny. (Tul. Litteczky E.
Szécsény :
Glattstein Adolf.
Szeged :
Endrényi Imre.
Endrényi Lajos.
Engel Lajos.
Gönczi J. József.
Schulhof Károly.
Traub B. és társa.
Várnai Lipót.
♦Wesselényi Géza.
Szeghalom :
Kovács Antal.
Szegzárd :
*Arva J.
özv. Báter Jánosné.
Lengyel Pál.
Ujfalussy Lajos utóda Molnár Mór.
Székelyhíd :
Kohn Sámuel.
Székelykeresztur :
Szabó Kálmán
Szókelyudvarhely :
Becsek D. fia.
Betegh Pál.
Székesfehérvár :
Csitári G. E.
♦Eislor Adolf.
Glück Mór.
Lurja Aladár (üzletv. Gróf Gyula .
Singer Ede.
Számmer Kálmán.
Szempcz :
Fischer Náthán.
15
Szenioz :
Bezsó János és tsa.
Löffler József.
Szentendre :
Szent-Endre és vidéke ny. (Tul.
Schwarcz J.)
Szentes :
Farkas Eugénia.
Kecskeméti Szabó Kálmán és Vajda
Ernő.
»Szentes és Vidéke« I. könyv-
nyomda r.-t.
♦Untermüller Ernő.
Szentgotthárd :
Ifj. Wellisch Béla.
Szepesváralja :
Búzás Dénes.
Szépei :
Tóth István.
Szered :
♦Schreiber Mór.
Sterner Dávid.
Szerencs :
Simon József.
Szigetvár :
Corvina ny. (Tul. Fried Dávid.)
Kozáry Ede.
Szikszó :
Blank Simon.
Szilágy-Cseh. :
Berkovits Sándorné.
Szilágy-Somlyó :
Bölöni Sándor.
Brüll és Heimlich.
Heimlich Weisz Katalin.
Victoria ny. (Tul. Lázár János.)
Szinyérváralja :
Vidor Jakab.
Szolnok :
Bakos István.
Fuchs Lipót és fia.
♦Hay és Grün (Várm. ny.).
Jász-Xagykún-Szolnokmegyei Lapok
nvomdája. (Tul. Vezéry Ödön.)
Wachs Pál.
Szombathely :
Bertalanííy József.
Egyházmegyei könyvnyomda.
Gábriel Ágoston.
♦Geist Márton.
Seiler H. utódai : Szele és Breitfeld.
Tab:
♦Perl P. Pál.
Tapoloza :
Lóvy B.
Tasnád :
Löwinger Lipót.
Tata:
Engländer József és társa.
Nobel Adolf.
Temesvár :
Beyer Róbert.
Csanádegyházmegyei könyvny.
Csendes Jakab.
♦Csendes Lipót.
Délmagyarorsz. könyvnyomda.
Freund Gyula.
Mangold Sándor.
Moravetz és Weisz.
Pátria ny. (Tul. Csatáry Rezső és
ifj. Ádám Ferencz.)
♦Rosenberg Lajos.
Steger Ernő utódai.
Uhrmann Henrik.
Unio-könyvnyomda. (Tul. ifj. Steiner
Károly.)
Veres Sámuel utóda.
Tenke :
Mandel Ferencz.
Tiszafüred :
Goldstein L.
Kemény Arnold.
Weiszmann Samu.
Titel :
Czája Alajos.
Tokaj :
♦Gestetner Adolf.
Tolna :
Weltmann Ignácz.
Tolnatamási :
Jeruzsálem Ede.
Torda :
♦Füssy és Sztupjár (ezelőtt Harmath J. )
♦Und y Domokos.
Torna :
♦RosenbliUh Simon.
Tornallya :
"Künstler J.
Törökbecse :
*Jovanovits Gergely.
Radák Jánosné.
Törökkanizsa :
♦Brück l\ Pál.
Szestvakov Sándor.
16
Török8zentmiklÓ8 :
Rubinstein Sándor.
Trenosén :
Gansel Lipót.
Skarnitzl X. Ferencz.
Szóld Henrik.
Trencsénbaán :
Back Ármin.
Turkeve :
Özv. Fölföldy Györgyné.
Turóozszentmárton :
Gasparik József.
Magyar nyomda. (Tul. Moskóczi
Ferenczné.)
Turócz-szt.-mártoni könyvny. r. t.
Ujarad :
Mayr Lajos.
Ujfehértó :
Guttmann Kálmán.
Újpest :
♦Fuchs Antal és József.
♦Krömer Alajos.
Salgó testvérek.
♦Wagner Jenő.
Ujverbász :
Kovács János.
Újvidék :
Fuchs Emil és társa.
Hirschenhauser Benő.
Hungária-ny. (Tulajdonos Fried-
mann Sándor.)
Ivkovics György.
M i let i cs Szvetozár.
Popovics testvérek.
Ungvár:
G«»llis Miksa.
Jiiger Bertalan.
Schillinger testvérek.
Székely és Illés.
Unio-kny. r. t. (Igazg. Kaminczky G.)
Vácz:
♦Kir. orsz. fegyintézeti nyomda.
Kohn Mór.
Mayer Sándor.
Vagujhely :
Brück Soma.
Horovitz Adolf.
♦Lőwysohn Manó.
Steiumann Jakab.
Verebély :
Hiiriíraria kny. (tul. Xeufeld Sándor.)
Versecz :
♦Glaser Sándor.
♦Guttmann Nándor.
Kehrer Lajos.
özv. Kirchner J. E.
Petko-Pavlovics Milán.
Veronits József.
Veszprém :
Dunántúli kny. (Tul. Köves Béla *
K. Paur Ödön.)
Egyházmegyei könyvnyomda.
Krausz Ármin fia.
Népakarat nyomdája. (Tul. Taká(
Szilveszter.)
♦Pósa Endre.
Zalaegerszeg :
Breisach Sámuel.
Kakas Ágoston.
Unger Antal.
Zalaszentgrót :
Nagy Sándor.
Zenta:
Barna János.
Beretka Imre.
Fekete Sándor.
Kabos Ármin.
Pléstity és Horvát
Straub Ödön.
Zilafc:
Krausz E. és tsa. (Tul. Nadler Bé
niné, Krausz Eszter és Kraus.
Lajos. Czégvezető Nadler Béni.
Nadler Béni.
Seres Samu.
»S/övetség« kny. (Tulajd. Töröl
János, Szabó Lajos, Fejérdy Kéla
Üzletvezető: Szabó Lajos.)
Zólyom :
Náclosy Ferencz.
Schlesinger Ipnácz.
"Zólyom és Vidéke kny.
Zombor :
♦Baits Vladimir.
Bittermann Nándor és fia.
Kollár József.
Oblát Károly.
Zsolna :
Bjel József és Jellinek József.
Homer Ferencz.
♦Nürnberg Ármin.
Zsombolya :
Perlstein Fanny.
Wunder Rezső.
Melléklet a Magyar Könyvszemle 1906. évi folyamához.
A HAZAI HÍRLAPIRODALOM
1905-BEN.
A magyar hírlapirodalom.
Zászló Jánostól.
I. POLITIKAI NAPILAPOK.*
BUDAPESTEN.
Alkotmány. Fel. szerk. Bonitz Fe-
•encz; kiadó-tulajd. Molnár János. Nyomt.
»Stephaneum.« X. évf. Ára 28 kor.
Budapest. Fel. szerk. Szatmári Mór,
ciadó-tulajd. Wodianer F. és fiai. XXIX.
Svf. Ára helyben 20 kor; vidékre 24; kor.
Budapesti Értesítő. Fel. szerk. és
riadó-tul. Fenyő Márton. Nyomt. Pressler
Mihály. (Kőnyomatú napilap.)
Budapesti Friss Újság. Szerk.
ílosvai Hugó. VI. évf. Nyomt. »Hirlap-
erjesztő vállalat.« Egyes számnak ára
Î fill.
Budapesti Hirlap. Főszerk. Rákosi
íenő; felelős szerk. Csajthay Ferencz;
ciadó és laptulajdonos Budapesti Hirlap
jgságvállalata. XXVI. évf. Ára 28 kor.
Budapesti Közlöny. Hivatalos lap.
Fel. szerkesztő Beksics Gusztáv. XXX \X.
Évf. Kiadja Athenaeum. Ára a »Hiva-
talos Értesítő« -vei együtt 40 kor.
Budapesti Napló. Fel. szerk. Kabos
Ede; kiadja és nyomt. Magyar Hirlap
r. t X. évf. Ára 14 kor.
Budapesti Tudósító. (Budapester
Corresjxmdenz). Fel. szerk. és tulajd.
Sturm Albert. Naponta 2-szer. Ára 600
kor. (Kőnyomatú napilap).
Egyetértés. Főszerk. dr. Pap Zoltán;
fel. szerk. Purjesz Lajos ; tulajd. és kiadó
»Magyar ujság-kiadó r. t.« XXXIX. évf.
Nyomt. Nagy Sándor. Ára 40 kor.
Express Hírek. Fel. szerk. Rózsa
Zoltán; kiadó-tul. üsinger János. I. évf.
Ára 1 szám 1 fillér. Nyomt. Löblovitz
Zsigmond.
Esti Újság. Fel. szerk. Barna Izidor;
kiadó-tulajd. Rákosi Jenő Budapesti Hir-
lap ujságvállalata (Zilahy Simon). X. évf.
Ára helyben 9 kor. 60 fill. ; vidéken 13 kor.
20 fill.; számonként 2 fill.
1848. Fel. szerk. Nemes László ; kiadja
1848 független napilap r. t. (Megszűnt.)
Figyelő. Fel. szerk. és laptulajd.
Lóránt Dezső. (Kőnyomatú napilap.) Ára ?
Fővárosi Értesítő Fel. szerk. Pallos
Árpád; kiadja a szerkesztőség. VIII. évf.
Ára 300 korona. (Kőnyomatú napilap.)
Friss Újság. Fel. szerk. Habár Mihály;
kiadó-tulajd. »Magyar Hirlap-kiadó-tár-
saság.« X. évf. Ára egy hóra 1 kor. 20
fill.; egyes szám 2 fill.
Független Hirlap. Felelős szerk.
Zünszky István; kiadó és nyomt. >Globus«
r. t. I. évf. 1 szám 2 fillér. (Megszűnt.)
Független Hírmondó. Szerk.
Győrfly József. XII. évf. Nyomt. »Magyar
Sajtó.« Ára havonként 10 kor. (Kőnyo-
matú napilap.)
Független Magyarország. Főszerk.
Dr. Lengyel Zoltán, fel. szerk. Perczel
Móricz. IV. évf. Kiadótulajdonos Független
Magyarország hirlapkiadó vállalat. Nyomt.
»Globus« hirlapkiadó r. társ. knv. Ára
28 kor.
Függetlenség. Fel. szerk. ílosvai
Hugó. III. évf. Nyom. Hírlapterjesztő vál-
lalat kvny. Ára 1 hóra 1 kor. 20 fill.
Egyes szám 2 fill. (Megszűnt.)
Haladás. Fel. szerk. Erdőssi Dezső;
kiadó-tulajd »Haladás« lapvállalat. Nyom.
Globus«. I.
(Megszűnt.)
Hazánk.
kiadú-tulajd.
évf. Egyes szám 2 fillér.
Fel. szerk. Buday I Járna:
»Hazánk« kiadó vállalata.
* Azon hírlapok í* folyóiratok vétettek fel, melyek mint kftele« példányok érkeztek l»e a
M. Nem 7.. Múzeumba. — E/. "összeáll itán, mely lMM-iür a Vasárnapi rji;igtian jelent im-p, az
1895. évtől kezdve a Magvar Köuvvszemle romi«'!* mellékletét képezi.
1
Nyomt. Stephaneum. XII. évf. Ára 28 kor.
(Megszűnt.)
Hírmondó. Fel. szerk. és laptul.
Lusztig Lajos. I. évf. Ára ? (Kőnyomatú
napilapé
Kis Újság. Szerk. dr. Kovács Dénes;
kiadó-tulajdonosok Wodianer F. és fiai
nyomd. XIX. évf. Ára. helyben lé kor.,
vidékre 18 kor.
Kurucz Újság. Fel. szerk. Lukács
Gusztáv Jenő; kiadó-tulajd. és nyomt.
Magyar Újságkiadó r. t. ny. III. évf.
Egyes szám 2 fillér. (Megszűnt.)
Magyar Állam. (Idők Tanuja.) Fő-
szerk. dr. Hortoványi József; felelős szerk.
Szemnecz Emil; lap tulajdonosok: Lonkai
Antainé örökösei. XLVI. évf. Ára 4M kor.
Magyar Esti Lap. Felelős szerk.
dr. Szalay Mihály; tulajdonos MEL.
hírlapkiadó részvény társaság. Nyomt.
Európa. XII. évf. Ára 9 kor. 30 filL
Magyar Hirlap. Főszerk. dr. Hertzka
Tivadar, fel. szerk. Márkus Miksa; kiadó-
tulajdonos és nyomt. Magyar Hirlap kiadó
részvény-társaság. XVI. évf. Ára 28 kor.
Magyar Nemzet. Főszerk. Beksics
Gusztáv; fel. szerk. Adorján Sándor;
kiadó-tulajd. Athenaeum irod. és nyomdai
részv. társ. VII. évf. Ára 24 kor.
Magyarország. Főszerk. Holló Lajos;
fel. szerk. dr. Lovászy Márton; tulajd.
Magyarország hírlapkiadó részv. -társa-
ság. Nyomt. Globus XII. évf. Ára 28 kor.
Magyar Szó. Fel. szerk. dr. Pályi
Ede; kiadja Magyar Szó r. t. VI. évf.
Nyomt. Globus r. t. Ára 28 kor.
Magyar Tudósító. Felelős szerk.
Bakcsy Kornél; kiadja Magyar Tudó-
sító kiadó-társaság. I. évf. Ára havi
200 korona. (Kőnyomatú napilap.)
Nemzeti Újság. Szerk. Forrai F.
Oszkár. VII. évf. Nyomt. »Hírlapterjesztő
vállalat« (Székely Viktor). Egyes szám ára
2 fill.
Nap (A — ) Fel. szerk. Braun Sándor.
Nyomt. »A Nap« ujságvállalat kvny. I.
évf. Ára 16 kor.
Nép (A—.) Fel. szerk. dr. Kadosa
Marczell; kiadó-tulajd. és nyomt. Globus
r. t. I. évf. Egyes szám 2 fillér.
Ország (Az—.) Fel. szerk. Buday
Barna; kiadó-tulajd. Az Ország lapkiadó-
vállalat. I. évf. Nyomt. Stephaneum Ára
28 kor.
Pesti Hirlap. Fel. szerk. dr. Légrády
Imre; kiadják és nyomt. Légrády-test-
vérek. XXVI. évf. Ára 28 kor.
Festi Napló. Szerk. Szerdahelyi Sán-
dor; kiadó-tulajd. Pesti Napló részvény-
társaság. Nyomt Globus r. t LVI. évf.
Ára 28 kor.
Festi Újság. Szerk. Ney J. Jenő;
nyomt »Hírlapterjesztő vállalaU VI. évf.
Ára?
Folgár (A — .) Főszerk. dr. Vázsonyi
Vilmos; fel. szerk. Csergő Hugó; kiadó-
tulajd. A Polgár lapkiadó-vállalat L évf.
Egyes szám 2 filL
Székesfővárosi Tudósító. Szerk.
dr. Radó Károly. Nyomt. Löblowitz Zsig-
mond. Ára 20 kor.
Uj Hirek. Fel. szerk. Atzél Endre.
Kiadó-tulajd. Atzél Jenő. IV. évf. Nyom.
Globus r. t. Egyes szám ára 2 fill.
Uj Lap. Főszerk. Szentiványi Károly;
fel. szerk. Haller István; kiadó-tulajd.
kath. egyesületek országos szövetkezete.
IV. évf. Nyomt Stephaneum. Egyes szám
ára 2 fill.
Uj Magyarország. Fel. szerk. Méray-
Horvát Károly; kiadó-tul. fővárosi új-
ság kiadór. t. I. évf. Nyomt. Athenaeum.
Esti és reggeli kiadás. Egyes szám 2 üli.
(Megszűnt.)
Újság (Az—.) Fel. szerk. GajáriÖdön;
kiadó-tulajd. Az Újság részvénytársaság.
III. évfolyam Nyomt Athenaeum. Ára
28 kor.
VIDÉKEN.
Arad és Vidéke. (Arad.) Főszerk.
dr. Králitz Lajos ; fel. szerk. Szudy Elemér.
XV. évf. Nyomt. Kalmár Nándor és trsa.
Ára helyben 24 korona, vidéken 28 kor.
Aradi Hirlap. (Arad.) FeL szerk.
és laptul. Schröder Béla. IL évf. Nyomt.
»Aradi Hirlap«. Ára 12 kor. helyben,
18 kor. vidékre. (Megszűnt)
Aradi Közlöny. (Arad.) Fel. szerk.
Stauber József; kiao\ja és nyomt »Aradi
nyomda-társaság«. XX. évf. Ára 24 kor.
Bácskai Hirlap. (Szabadka.) FeL
szerk. Braun Henrik; laptulajd. és nyom.
Krausz és Fischer. X. évf. Ára 16 kor.
Bácskai Újság. (Szabadka.) (L. a
németek közt.)
Bácsmegyei Napló. (Szabadka.)
Fel. szerk. Dugovics Imre; laptulajd.
dr. Jan iga János és Vojnich Gyula. ÍII-
óvf. Nyomt. Kladek István és trsa. Ara
12 kor
Bácsország. (Szabadka.) Szerk. és
kiadja dr. Csillag Károly. II. évf. NyomL
Krausz és Fischer. Ára 12 kor.
Békésmegyei Hiradó. (Békéscsaba.)
Fel. szerk. Szentmiklósi József; laptulajd,
a szerkesztőség. Nyomt saját nyom-
dájában. IV. évf. Ára 7 kor. 20 fillér
(helyben).
Békésmegyei Közlöny. (Békés-
csaba.) Főszerk. Sailer Vilmos; fel. szerk.
Palatínus József; laptulajd. Szichelszky
József. XXII. évf. Nyomt. Székelyfi József.
Hetenként 2-szer. Ara 12 kor.
Bajai Friss Újság. (Baja.) Szerk.
Fodor Károly; kiadó: Rothschild Zsig-
mond. V. évf. Nyomt. bajai Friss Újság
szerződéses ny. (Megszűnt.)
Borsodmegyei Lapok. (Borsod-
Miskolczi Közlöny. Borsod.) (Miskolcz.)
Főszerk. Szombati László, fel. szerkesztő
Förster Rezső. XXIV. évf. Nyomt. Förster,
Klein és Ludwig. Ára 16 kor.
Brassói Lapok. (Brassó.) Fel. szerk.
dr. Vájna Gábor. XI. évf. Nyomt. a tulajd.
»Brassói Lapok« kvny. Ára 20 kor.
C s i k v á r megy e. (Gyergyószent-
miklós.) Fel. szerk. és lapt. Vákár P. Arthur
Nyomt. Létz János. I. évf. Ára 8 kor.
Debreozen. (Debreczen.) Főszerk.
dr. Varga Lajos; fel. szerk. Békásy Jenő.
XXXVII. évf. Hetenként ötször. Nyomt.
László József. Ára 20 kor.
Debreozeni Független Újság.
Stebreczen.) Szerk. és kiadó-tulajd. ifj.
óricz Pál. III. évf. Nyomt. Hoffmann és
Kronovitz. Ára helyben 12 kor., vidéken
18 kor.
Debreozeni Reggeli Újság. (De-
breczen.) Főszerk. Székely Imre; fel. szerk.
Lóránt József. Nyomt Csokonai nyomda.
I. évfolyam Ára helyben 1 szám 2 fill.,
vidékre 14 kor.
Debreozeni Újság. (Debreczen.)
Szerk. és laptulajd. Than Gyula. Nyomt.
városi könyvnyomda. IX. évf. Ára 12
kor. (Megszűnt.)
Dóli Újság. (Temesvár.) Fel. szerk.
és laptulajd. Makay István. Nyomt. Hun-
gária. I. évf. Ára helyben 12 hóra 70 fill.,
vidékre 1 kor.
Délxnagyarországi Közlöny. (Te-
mesvár.) Fel. szerk. és laptulajd. Lendvai
Miklós. Nyomt. Csendes Jakab. XXVI. évf.
Ára 28 kor.
Ellenzék. (Kolozsvár.) Alapította
Bartha Miklós ; fel. szerk. és kiadó-tulajd.
Magyary Mihály. Nyomt. > Ellenzék« ny.
XXVI. évf. Ára 32 kor.
Északmagyarország. (Rózsahegyi
Hirlap.) (Rózsahegy.) Fel. szerk Rónai
Jenő; társszerk. Fodor Lajos. I. évf.
Nyomt. a rózsahegyi magyar nyomda.
Ára helyben 18 kor., vidékre 20 kor.
Félegyházi Újság. (Kunfélegyháza.)
Szerk. Feuer Illés; kiadó Feuer Sz. IV.
évf. Nyomt. Politzer Vilmos. Hetenként
3-szor. Egyes szám 2 fill.
Felsőmagyarország. (Kassa.) Szerk.
dr. Hohenauer Ignácz. XXI. évf. Nyomt«
Vitéz A. utóda. Ára 20 kor. (Megszűnt.)
Függetlenség. (Arad.) Fel. szerk.
Benedek Árpád. IV. évf. Nyomt. saját
ny. Ára helyben 20 korona, vidékre
24 korona.
Függetlenség. (Szentes.) Kiadó-tul.,
szerk. és nyomt. Kecskeméti Szabó Kál-
mán nyomdász. III. évf. Egyes szám 2
fillér.
Függetlenség. (Pestmegyei Hirlap.)
(Kecskemét.) Főszerk. Szappanos István;
fel. szerk. dr. Tomori Jenő. XVIII. évf.
Nyomt. Szappanos István-féle kvny. Ára
12 kor.
Független Székelység. (Maros-
vásárhely.) Fel. szerk. Poor Antal. I. évf.
Nyomt. Vincze és Leopold kvny. 1 szám
2 fillér.
Győri Friss Újság. (Győr.) Fel.
szerk. Zoltán Vilmos. V. évf. NyomL
Nitsmann József. 1 szám 2 fillér.
Győri Hirlap. (Győri Közlöny; Győr.)
Szerk. és kiadó-tulajd. Szávay Gyula;
XLIX. évf. Nyomt. Pannónia. Ára 24 kor.
Győri Napló. (Győr.) Fel. szerk.
dr. Faragó Ödön. III. évfolyam Nyomt.
Heckenast György. Ára 24 kor.
Kassai Hirlap. (Kassa.) Fel. szerk.
Szebenyei József; kiadja a szerkesztőség.
II. évf. Nyomt László Béla. Ára helyben
14 kor., vidékre 20 kor.
Kassai Őr. (Kassa.) Fel. szerk. és
kiadó Seress Imre. I. évf. Nyomt. Vitéz
A. utóda. Ára 14 kor.
Kecskeméti Lapok. (Kecskeméti
Friss Újság, Kecskemét.) Szerk. dr. Nagy
Mihály; nyomt. az elsó' kecskeméti hír-
lap-kiadó és ny. r. t. XXXIX. évf. Ara
helyben 8 kor., vidéken 14 kor.
Kolozsvári Ellenőr. (Kolozsvár.)
Fel. szerk Csokonai Vitéz Mihály; kiadja
a szerkesztőség. I. évf. Nyomt. Gámán
J. örökösei. Kgyes szám 2 fillér. (Megszűnt.)
Kolozsvári Friss Újság. (Kolozs-
vár.) Fel. szerk. dr. Óvári Elemér; kiadja
a hirlapkiadó-vállalat. IV. évf. Nyomt.
Gámán János örökösök.
Kolozsvári Hiradó. (Kolozsvár.)
1*
Fel. szerk. Csokonai-Vitéz Mihály. II.
évf. Nyomt. Gámán J. örököse kiadó-
tulaj d. Egyes szám 2 fill.
Kolozsvári Hírlap. Főszerkesztő
dr. Óvári Elemér; fel. szerk. Csokonai
Vitéz Mihály. II. évf. Nvomt. Gámán J.
örököse. Számonként 2 fill. (Megszűnt.)
Magyar Tengerpart. (Fiume.) Fel.
ßzerk. Füzesséry Emil; kiadó-tulajdonos
dr. Ybl Felix és Füzesséry Emil. Nyomt.
Mohovics E-féle kvny. XIII. évf. Ára
24 kor.
Makói Újság. (Makó.) Főszerkesztő
dr. Kiss Pál; lel. szerk. dr. Dózsa Sándor;
kiadó-tulaj d. és nyomt. a Makói Újság
kvny. r. 1. 1. évf. Ara helyben 7 korona,
vidékre 12 kor.
Miskolczi Napló. (Miskolcz.) Fel.
szerk. dr. Kovács József; szerk. Hubert
János. Nyomt. Klein és Ludvig. V. évf.
Ára helyben 12 kor., vidékre 16 kor.
Nagybeo8kereki Hirlap. (Nagy-
becskerek.) Főszerk. Sándor Mihály, fel.
szerk. Illés Jenő. Nyomt. Seprős Valter.
V. évf. Ára 20 kor.
Nagykanizsai Friss Újság. (Nagy-
Kanizsa.) Szerk. Kramer Lajos; kiadó-
tulajd. Krausz és Farkas. Nyomt. Nagy-
kanizsai Friss Újság szerződéses ny. V.
évf. Ára 14 kor. 40 fill.
Nagyvárad. (Nagy-Várad.) Kiadó-
tulajd. a nagyváradi hírlapkiadó r. t. fel.;
szerk. Sas Ède; szerk. Márton Manó.
Nyomt. Láng József. XXXVI. évf. Ára
helyben 24 kor., postán küldve 28 kor.
Nagyváradi Friss Újság. (Nagy-
várad.) Fel. szerk. Halász Lajos ; VI.
évf. Nyomt. és kiadó-tulajd. Boros Jenő.
Nagyváradi Napló. (Nagyvárad.)
Fel. szerk. Fehér Dezső. Nyomt. és
tuiajd. Boros Jenő. VIII. évf. Ára helyben
24 kor., vidékre 28 kor.
Napló. (Kolozsvár.) Főszerk. dr. Ováry
Elemér, fel. szerk. Szász Ödön; kiadó a
>Napló« hirlap-kiadó vállalat. II. évf.
Nyomt. Újhelyi M. és társa. Ára 24 kor.
(Megszűnt.)
Napló. (Kolozsvár.) Fel. szerk. Mu-
rányi József. I. évf. Nyomt. Vitéz A.
utóda. Ára 1 í- kor.
Nemzeti Hirlap. (Kolozsvár.) Szerk.
Hegy es y Vilmos; kiadó Ajtai K. Albert
nyomdász. 11. évfolyam Ára 28 korona
(Megszűnt.)
Nemzetőr. (Soproni Újság, Sopron,
Soproni Hirlap) (Sopron.) Fel. szerk.
dr. Kováts Utván és Meiszncr Ernő;
tuiajd. Berecz Abel. XXXV. évf. Nyomt
Romwalter Alfréd. Ára 16 korona.
Népért (A—.) Fel. szerk. Horovitz
Gusztáv; kiadja a szerkesztőség. I. évf.
Nyomt. Spitzer Sándor. Egyes szám 2 filL
Népszava. Fel. szerk. Garami Ernő;
tuiajd. a magyarországi szocziáldemokrati
párt. Nyomt. a Világosság kvny. XXX1IL
évf. Ára 19 kor. 20 fill.
Nyiregyházi Friss Újság. (Nyír-
egyháza.) Szerk. Bokor Imre; kiadó Tóth
Sándor és társa. II. évf. Nyomt. Grosz A.
és társa Budapesten. Egyes szám 2 üli.
(Megszűnt.)
Nyitramegyei Ellenőr. (Nyitra.)
Főszerk. dr. Dombay Hugó; fel. szerk.
Faith Fülöp; kiadó-tulajd. a nyitram.
irod. és ny. vállalat. IV. évf. Nyomt
Iritzer Zsigmond.
Nyugatmagyarországi Hiradó.
(Pozsony.) Fel. szerk. és laptulajd. dr. Vut-
kovich Ödön. XVIII. évf. Nvomt. Wigand
F. K. Ára 24 kor.
Őr (Az—.) (Kolozsvár.) Főszerk. Har-
sányi Sándor. 1. évf. Nyomt. Gámán J.
örököse. Ára 18 kor.
Pécsi Közlöny. (Pécs.) Főszerk. dr.
Késmáry István, fel. szerk. Döme Anzelm;
kiadó-tulajd. Madarász Béla. XIII. évf.
Nyomt. liceumi ny. Ára 24 kor.
Pécsi Napló. (Pécs.) Fel. szerk. Lenkei
Lajos; kiadó-tulajd. a pécsi írod. és
könyvny. részvény-társaság. XXIV. évf.
Ára 24 kor.
Sopron« (Sopron.) Szerk. dr. Kovács
István és dr. Meiszner Ernő ; kiadó-tulajd.
Berecz Ábel. Nyomt. Bomwalter Alfréd
nyomdász. XXXV. évf. Ára 16 korona.
(Folytatása Nemzetőr.)
Somogyi Hirlap. (Kaposvár.) FeL
szerk. Miklós Gyula; kiadó-tulajd. és
nyomt. Gerő Zsigmond. Ií. évf. Ara
12 kor.
Somogyvármegye. (Kaposvár.) Fel.
szerk. Salgó Sándor; kiadó-tulajd. és
nyomt. Somogyvármegye ny. és lapkiadó
r. t. Egyes szám 6 fillér. (Déli és reggeli
kiadás.)
Szabadkai Friss Újság. (Sza-
badka.) Fel. szerk. Pusztai Béla. Nyomt.
Braun Adolf. V. évf. Egyes szám ára
4 fillér.
Szabadság. (Nagyvárad.) Szerk.
Hegyesi Márton; kiadó-tulajd. Laszky
Ármin nyomdász. XXII. évf. Ára helyben
24 kor., vidéken 28 kor.
Szabadság. (Debreczen.) Fel. szerk. é*
kiadó-tulajd. László József nyomdász. IV.
évf. Ára 20 kor.
Szabadság. (Kecskeméti Ellenőr,
Kecskemét.) Főszerk. Sz. Kovács Pál;
fel. szerk., kiadó-tulajd. és nyomt G.
Fekete Mihály. IV. évf. Ara 8 kor.
Szabadság. (Marosvásárhely.) Főszerk.
Désy Zoltán; fel. szerk. és laptulajd.
Körösi Sándor. I. évf. Nyomt Adi Árpád.
Ára 12 korona.
Szeged és Vidéke. (Szeged.) Fő-
szerk-.tulajd. dr. Balassa Ármin. IV. évf.
Nyomt Schulhof Károly. Ára 24 kor.
Szegedi Friss Újság. (Szeged.)
Szerk. Újlaki Antal; kiadó-tulajd. Endrényi
Lajos nyomdász. VI. évf. Ára lé kor.
Szegedi Hiradó. (Szeged.) Szerk.
Palócz László; kiadó-tulajd. Endrényi
ímre nyomdász. XLVII. évf. Ára 28 kor.
Szegedi Napló. (Szeged.) Fel. szerk.
Békefi Antal: kiadó Engel Lajos. XXVIII.
évf. Ára 28 kor.
Szegedi Kis Újság. (Szeged.) Fel.
szerk. Farkas Antal; kiadó-tulajd. a sze-
gedi újságkiadó r. 1 1. évf. Nyomt. Engel
Lajos. Egyes szám 2 fül.
Székely Hírlap. (Maros- Vásárhely.)
Szerk. Liptófalvi H. István. II. évf. Nyomt
Adi Árpád. Ára 14? kor.
Székely Lapok. (Marosvásárhely.)
Fel. szerk. Kathonay Domonkos. XXXV.
évf. NyomU ev. ref. kollégiumi kny. Ára
helyben 12 korona, vidékre 16 korona.
Székelység. (Marosvásárhely.) Szerk.
dr. Sárkány Miklós, dr. Hegyi Zsigmond
és dr. Szász Albert VIII. évf. Nyomt. Adi
Árpád. Ára lé kor. (Előbb Székely Ellen-
zék.)
Székesfehérvári Friss Újság.
(Székesfejérv ár.) Főszerk. Ilosvay Hugó,
fel. szerk. Zeley Imre. Nyomt. a szerző-
déses nyomda Budapesten. V. évf. Ára
helyben 7 kor. vidéken 14 kor.
Szekszárdi Friss Újság. (Szek-
szárd.) Szerk. Straub Ödön. II. évf. Nyomt.
Árva J. kiadó. Egyes szám 2 fül.
Szombathelyi Friss Újság. (Vas-
megyei Napló, Szombathely.) Fel. szerk.
Katona Imre, kiadótulajd. Breitfeld Dezső.
V. évf. Nyomt Seiler Henrik utódai. Egyes
szám é üli.
Temesvári Hirlap. (Temesvár.) Fel.
szerk. Biró Pál; kiadja a Temesvári Hir-
lap kiadóvállalat. II. évf. Nyomt. saját
nyomdában. Ára helyben 20 korona,
vidékre 24 korona.
Tiszántúl. (Nagyvárad.) Szerk. fel.
Vucskics Gyula; laptulajd. »Szent-
László-Nyomda« r. -társaság. XI. évf. Ára
16 kor.
Torontál. (Nagbecskerek.) Fel. szerk.
dr. Brájjer Lajos; kiadja és nyomt Pleitz
Ferencz Pál nyomdász. XXXII. évfolyam.
Ára 24 korona.
Uj Kolozsvári Hirlap. (Kolozsvár.)
Fel. szerk. Csokonai Vitéz Mihály ; kiadó-
tul. a szerkesztőség. I. évf. Nyomt Gámán
I. örököse. Egyes szám 2 fillér.
Vasvármegye. (Szombathely.) Fel.
szerk. és kiadó Lingauer Albin, laptulajd.
Vasvármegyei irodalmi és hírlapvállalat.
XXXVIII. évf. Nyomt. Bertalanffy József.
Ára 24 korona.
Vásárhelyi Ellenzék. (Hódmező-
vásárhely.) Főszerk. dr. Gonda Géza, fel.
szerk. Espersit János; kiadó a szerkesz-
tőség. II. évf. Nyomt. Wesselényi Géza
Budapesten. Ára 8 kor. (Megszűnt.)
Vásárhelyi Hiradó. (Hódmező-
vásárhely.) Fel. szerk. és laptul. Kenéz
Sándor dr. VII. évf. Nyomt. saját nyom-
dában. Egyes szám 2 fillér.
Vásárhelyi Reggeli Újság. (Hód-
mezővásárhely.) Fel. szerk. és laptul. Kun
Béla; kiadja a szerkesztőség. I. évf. Nyomt
Hódmezővásárhelyi r. ny. Egyes szám
2 fillér.
KÜLFÖLDÖN.
Esti Újság. (Evening Journal. Cleve-
land.) Szerk. Ko tán y i Tihamér. Ára
2 dollár, 1 szám 2 cent.
Szabadság. (Magyar Hiradó, Hun-
garian Herald, Liberty, Cleveland, 0.)
Szerkeszti Kotányi Tihamér. Ára Ame-
rikában é dollár, Magyarországon 5 dollár.
Összesen 128,
II. POLITIKAI HETILAPOK.
BUDAPESTEN.
Budapesti Hétfői Hirlap. Szerk.
Szomaházy István. IV. évf. Nyomt. Uránia
kny. Ára 5 kor.
Egyenlőség. Szerk. Szabolcsi Miksa.
Nyomt. Brózsa Ottó. XXIV. évf. Ára
16 korona.
Ébredés. Fel. szerk. Gara József, lap-
tulajd. Misoga Sándor társszerk. Nyomt.
Wodianer F. és fiai. V. évfolyam. Ára
8 korona.
Földmivelö. Főszerk. Várkonvi 1st-
r
van, fel. szerk. Majer Jenő; kiadja a
magyarországi független szövetség Ta-
nácsa. I. évf. Nyomt. »Világosság« r. t.
Ára 4 korona 80 fillér.
Hét (A — .) Fel. szerk. és kiadótól.
Kiss József. XVI. évf. Nyomt. az Athe-
naeum. Ara 20 korona.
Igaz Szó. Főszerk. Lakatos Géza dr.,
fel. szerk. Szalánczy Andor; kiadótul. a
keresztény szocziális egyesületek országos
szövetsége. II. évi. Nyomt. a Stephaneum.
Ara 3 kor. 60 fillér.
Képes Családi Lapok. (II. kiadás.)
Főszerk. Prém József, fel. szerk. Hetényi
Imre dr., szerkesztő Gárdonyi Ignácz;
kiadó a Magyar^ Könyvesház. XXVII.
évf. Nyomt. a Globus. Ára helyben 10
korona, vidékre 12 korona.
Képes Képlap és Politikai Hir-
adó. Fel. szerk. Molecz Károly; kiadja a
Franklin-Társulat. XXXIII. évf. Ara 4 kor.
80 fii., a »Világkrónikáival együtt 8 kor.
Közvélemény. Főszerk. Hajdú Dezső,
fel. szerk. dr. Szabados József. II. évf.
Nyom. Plestity és Horváth kiadók. Ára
7 kor. 20 fill.
Magyar Közélet. Szerk. dr. Halmai
Elemér és Zigány Árpád. IV. évf. Hav.
2-szer. Nyomt. Országos közp. közs. ny.
Ara 24 korona.
Magyar Közérdek. Szerk. Margulit
Kálmán. III. évf. Nyomt. Gelléri és Székely.
Ara 16 korona. (Megszűnt.)
Magyar Néplap. Szerk. Buday
Aladár. Nyomt. és kiadja »Pazmaneum«
XIV. évf. Ara 3 kor. 60 fill.
Magyar Lapértesitő. Fel. szerk.
Hertzlényi Árpád; kiadó és laptulajd.
Békési József. VII. évf. Nyomt. Preszler
Mihály könyvnyomdai intézet.
Magyar Lobogó. Fel. szerk. Zsák
Adolf; kiadó-tulajd. Szendery Mihály. I.
évf. Nyomt. Globus. Ára 5 kor.
Magyar Székesfőváros. Fel. szerk.
dr. Bartha Sándor; IX. évf. Nyomt. az
Otthon. Ara 12 korona.
Magyar Tudósító Heti Kiadása.
Fel. szerk. Pintér Gyula és Bakcsy Kor-
nél. Nyomt. Márkus Samu. I. évf. Ara
havonta 20 kor.
Nemzeti Hirlap. Fel. szerk. Kosa
Rezső; laptulajdonos Rózsa Kálmán és
neje nyomd. XXI. évf. Hetenként kétszer.
Ára 12 kor.
Néppárt. Főszerk. Rakovszky István;
fel. szerk. Huszár Károly; kiadó-tulajd.
Molnár János. VII. évf. Ara 3 kor.
Népzászlója (A — .) Fei szerk. és
kiadó- tulajdonos Lukáts Gyula, Nyomt
»Pallas« XX. évf. Ara 8 kor.
Óbuda— Újlak. Fel. szerk. és kiadó-
tulajd. Csernay József. I. évf. Nyomt
Bicbler-féle kvny. Ara 6 kor.
Szabad Szó. Főszerk. Mezőfi Vilmos;
fel. szerk. Beller Antal ; kiadja a magyar-
országi újjászervezett szocziáldemokrata
párt. VII. évf. Nyomt Globus r. t. Ara
4 kor. 80 fül.
Politikai Hetiszemle. Szerk. és
laptulajdonos Székely Sámuel. XII. évf.
Nyomt. Neumayer Ede. Ára 20 kor.
Politikai Újdonságok. Szerk. Nagy
Miklós; kiadó-tulajdonos a Franklin-Tár-
sulat magyar irodalmi intézet és könyv-
nyomda. LI. évf. Ara 10 kor. ; a > Vasár-
napi Ujság«-gal együtt 24 kor. (Megszűnt)
Uj Század. Főszerk. dr. Vázsonyi
Vilmos. Kiadó-tulajd. Bálint Dezső. VL
évf. Nyomt. Birauc Döme. Ára 10 kor.
(Megszűnt.)
VIDÉKEN.
Abauj-Kassai Közlöny. (Kassa.)
Főszerk. Stekker Károly, fel. szerk. Szau-
ber Béla; kiadja Vitéz A. utóda. Nyomt
Vitéz A. utóda. XXXIV. évf. Hetenként
2-szer. Ara 12 korona.
Alföldi Ellenzék. (Szentes.) Szerk-
tulajd. Vajda Ernő. Nyomt. saját nyom-
dájában. VI. évf. Hetenként 5-szor. Ára
6 kor. helyben, 14 kor. vidékre.
Bácska. (Zombor.) Szerk. laptul. és
kiadó Bittermann Nándor nyom. XXVIII.
évf. Hetenként kétszer. Ara 12 kor.
Bajai Hirlap. (Baja.) Fel. szert
dr. Lamberger Armin. Nyomt. Kazal Jó-
zsef. VIII. évf. Ara 10 korona.
Bajai Független Újság. (Baja.)
Főszerk. dr. Rajk Aladár. Fel. szerk.
dr. Valentin Emil; kiadó dr. Wagner Antal.
Nyomt. Nánay Lajos. IV. évf. Ära 6 kor.
Barsi Hirlap. (Aranyosmaros.) Fel.
szerk. dr. Gyikos Mihály; főszerk. és
kiadó-tulajd. dr. Török Móc. Nyomt
>Dóczi.« II. évf. Ara 10 kor.
Békésmegyei Függetlenség. (Bé-
késcsaba.) Főszerk. dr. Pándy István;
fel. szerk. Székely Béla; kiadó-tulajd. és
nyom. Tevan Károly. Hetenkint á-szor.
I. évf. Ara 12 kor.
Békésmegyei Közlöny. (Békés-
Csaba.) Szerk. Maros György; laptulajd.
Szihelszky József; kiadja a »Corvina«
könyvnyomda. XXXII. évf. Hetenként két-
szer. Ara 12 kor.
Ceglédi Újság. (Gzegléd.) Főszerk.
dr. Molnár Albert; fel. szerk. S. Nagy
Domokos. Kiadja a szerkesztőség. XV.
évf. Ára 6 korona.
Csiki Lapok. (Csik-Szereda.) Szerk.
dr. Fejér Antal; kiadó és nyomt. Szvoboda
testvérek XVI. é>f. Ara 8 kor.
Dóvá és Vidéke. (Déva.) Fel. szerk.
és laptulajd. dr. Leitner Mihály. XIII.
évf. Nyomt. Kroll Gyula. Ara. 8 kor.
Dunántúli Hirlap. (Győr.) Fel.
szerk. Bihar Jenő; kiadó Győregyház-
megyei könyvnyomda. XII. évf. Hetenként
2-szer. Ara 12 kor.
Egri Hiradó. (Eger.) Szerk. dr. Csu-
torás László; kiadótulajdonos az érseki
lyceumi nyomda. XIII. évfolyam. Hetenk.
2-szer. Ara 10 kor.
Egri Újság. (Eger.) Szerk. dr. Setét
Sándor; kiadja és nyomt. Löw B. nyom.
XII. évf. Ara 12 kor.
Ellenzék. (Miskolcz.) Főszerk. és
laptulajd. Hebrony József; kiadja Sze-
lényi és trsa. nyomt. Förster és trsai.
IV. évf. Hetenként 2-szer. Ara 10 kor.
Ellenzéki Újság. (Újpest.) Főszerk.
dr. Aradi Béla, fel. szerk. dr. Fehér
Márton. IV. évf. Nyomt Wagner J. Jenő
Budapesten Ara?
Esztergom. (Esztergom.) Alapító dr.
Prohászka Ottokár. Főszerk. és kiadó
dr. Pécsi Gusztáv, felelős szerk. Dvihally
Géza. Nyomt. Buzárovits Gusztáv. X.
év^ Ara 10 kor.
Érsekújvár és Vidéke. (Érsek-
újvár.) Fel. szerk. Vadász Ferencz. XXIV.
évf. Nyomt. Winter Zsigmond. Ára 8 kor.
Fejórmegyei Napló. (Székesfejérvár.)
Fel. szerk. Bilkey Ferencz; XII. évf.
Nyomt. Egyházm. kny. Hetenként 3-szor.
Ára 12 kor.
Felsőmagyarországi Hirlap, (Sá-
toralj a-Uj hely.) Főszerk. dr. Székely
Albert; fel. szerk. dr. Fehér Márton.
Nyomt. Landesmann Miksa és társa kiadó.
VIII. évf. Hetenként 2-szer. Ara 10 kor.
Felső-Torontál. (Nagy-Szent-Mik-
168.) (Nagy-Szent-Miklós.) Szerk. és lap-
tulajd. dr. Jeszenszky Géza; Nyomt. Wie-
ner Náthán Perjámoson. XIV. évf. Heten-
ként 2-szer. Ara 10 kor.
Felvidéki Hiradó. (Tu rócz- Szent-
Márton). Fel. szerk. Berecz Gyula; kiadó-
tulajd. Moskóczi Ferenczné. Nyomt. Ma-
gyar nyomda. XXIII. évf. Ára 8 kor.
Figyelő. (Beszterczebánya.) Fel. szerk.
dr. Petrogalli Oszkár; laptulajd. Schweng
Lajos; I. évf. Nyomt. Machoid F. Ara
10 kor.
Független Hajdúság. (Hajdú-Szo-
boszló.) Főszerk. Kovács Gyula, fel. szerk.
és kiadó Bor János; laptulajdonos Ádám
János. III. évf. Nyomt. Plósz Gy. Ara
8 kor.
Független Újság. (Zilah.) Felelős
szerk. és laptulajd dr. Bölöni Zoltán.
I. évf. Nyomt. >Szövetség< kvny. Ára
8 korona.
Gömöri Hirlap. (Rimaszombat.) Fel.
szerk. és laptulajd. és nyomt Náray J.
Albert XVII. évf. Ara 6 kor.
Gyulafehérvári Hirlap. (Gyula-
Fehérvár.) Szerkesztő és laptulajd. Avéd
Jákó; kiadó Papp György nyomdász.
XVIII. évf. Ara 8 kor.
Határőr. (Pancsova.) Szerk. Wittig-
schlager Lajos ; kiadó-tulajd. Wittigschlager
Károly nyomdász. XIV. évf. Ára 10 kor.;
vidékre 11 kor.
Heti Szemle. (Szatmár.) Fel. szerk.
Báthory Endre; kiadó és nyomt. a Páz-
mánysajtó. XIV. évf. Ára 6 kor.
Hevesvármegyei Hirlap. (Eger.)
Főszerk. Babocsay Sándor; fel. szerk.
dr. Pásztor Bertalan; kiadó-tulajd. az egri
nyomda r. t. XIII. évf. Hetenként H-szor.
Ára 12 kor.
Hód-Mező-Vásárhely. (Hódmező-
vásárhely.) Főszerk. dr. Ernyei István,
fel. szerk. Horovitz Jakab. XXXV. évf.
Hetenk. 2-szer. Nyomt. hódmezővásár-
helyi ny. kiadó r. társ. Ára 8 kor.
Hunyadvármegye. (Déva.) Felelős
szerk. B. Szabó István. IV. évf. Hetenként
2-szer. Nyomt. és kiadó-tulajd. Hirsch
Adolf. Ára 12 kor.
Jászberény és Vidéke. (Jász-
berény.) Fel. szerk. Takács Hermann;
nyomt. Grün Adolf czég utóda. XXXVIL
évf. Ára 8 kor.
Jász -Nagykun - Szolnokmegyei
Független Hirlap. (Szolnok.) Fel.
szerk. dr. Mandel Sándor. II. évf. Nyomt.
Wachs Pál. Ára 8 kor.
Jász - Nagykun - Szolnokmegyei
Lapok. (Szolnok.) Fel. szerk. Vezéry
Ödön. Nyomt. saját nyomdájában. XVI.
évf. Hetenként kétszer. Ára 12 kor.
Kalocsai Néplap. (Kalocsa.) Fel.
szerk. Maison Jeromos; lapkiadó és nyomt.
Jurcső Antal ny., laptul. az alapítók.
XXVIII. évf. Ára 4 kor.
í
8
Karozag és Vidéke. (Karczag.) Fel.
szerk. Csókái Mihály; kiadó és laptul.
Kardhordó Árpád. I. évf. Nyomt Légrády
testv. Budapesten. Ara 6 kor.
Kecskeméti Ellenőr. (Kecskemét.)
Szerk. dr. Rády Lajos; kiadótulajd. Fe-
kete Mihály nyomdász. IV. évf. Ára 8 kor.
(Megszűnt.)
Kecskeméti Lapok. (Kecskemét.)
Szerk. dr. Nagy Mihály; kiadja az első
kecskeméti hírlapkiadó és kny. rész.-társ.
XXXVIII. évf. Ára 10 kor.
Kecskemét. (Kecskemét.) Fel. szerk.
4t. Kiss Albert; kiadó-tulajd. és nyomt
Sziládi László. XXXIII. évf. Ára 10 kor.
Közérdek. (Hátszeg.) Fel. szerk. és
kiadó-tulajd. dr. Nagy Ignácz. III. évf.
Nyomt. Klafter I. Ára 8 kor.
Közérdek. (Marosvásárhely.) Szerk.-
tulajd. Pálfy Mihály. XVII. évf. Nyomt.
Adi Árpád. Ára 12 kor.
Közérdek. (Nagy-Enyed.) Szerk. dr.
Magyari Károly és Török Bertalan; kiadja
a nagyenyedi könyvny. és papirgyár
r. t. XXIV. évfolyam. Hetenként 2-szer.
Ára 12 kor.
Közvélemény. (Erzsébetfalva.) Fő-
szerk. dr. Nemes Bertalan; fel. szerk.
dr. Kaál Elek. II. évf. Nyomt. Spitzer
Márk Budapesten. Ára 8 kor.
Liptó. (Liptószentmiklós.) Fel. szerk.
Pereszlényi Zoltán ; kiadó és nyomt. Steier
Izidor. XIII. évf. Ára 8 kor.
Losoncz és Vidéke. (Losoncz.) Fel.
szerk Jeszenák Rafael, nyomt. Losonczi
Sándor. XXVII. évf. Ara 10 kor.
Losonczi Újság. (Losoncz.) Főszerk.
dr. Molnár Albert; fel. szerk. dr. Sacher
Aladár; kiadja a losonczi független és
48 párt. I. évf. Nyomt. Kármán Zsig-
mond. Ára 8 kor.
Makói Hirlap. (Makó.) Fel. szerk.
Kardos Izsó; kiadó-tulajdonos Neumann
József nyomdász. XVIII. évf. Hetenként
kétszer. Ára 8 kor.
Máramaros. (M.-Sziget.) Szerk. Visky
Krüzst'ly Bálint; laptulajd. Várady Gábor.
XLI. évf. Nyomt. Sichermann Mór kiadó.
Ára II kor."
Máramarosi Híradó. (M.-Sziget.)
Fel. szerk. Bcnkő Miklós; kiadó-tulajd.
Borger Miksa nyomd. X. évf. Ára 8 kor.
(Mcpszünt.)
Máramarosmegye. (Máramarosi
Híradó, Ma ram. -Sziget.) Szork. dr. Heller
Zsigmond. II. évf. Nyomt. Borger Miksa
kiadó. Ára 8 kor.
Maros. (Makó.) Szerk. Barna Sándor
és Tarnai Ivor; kiadó-tulajdonos Gaál
László nyomdász. XXXVI. évf. Hetenként
kétszer. Ára 8 korona.
Mohács és Vidéke. (Mohács.) Fel.
szerk. Margitai Péter; kiadó BlandlJános
nyomdász. XXIV. évf. Ára 8 kor.
Munkácsi Hirlap. (Munkács.) Fő-
szerk. Ferenczy Lajos; fel. szerk. dr. Kati
Sándor; lapkiadó és nyomt a Pannónia
kvny. r. t I. évf. Ára 6 kor.
Nagykunsági Hirlap« (Karczag.)
Fel. szerk. Klein István; nyomt Plósz
Gyula Hajdúszoboszlón. III. évf. Ara
8 korona.
„Negyvennyoloz". (Puszta-Monos-
tor.) Szerk.-tulajd. Nedeczky Szendrő, társ-
szerk. Nedeczky Lorant és Tattárszky
Andor. II. évf. Nyomt Kubicza János
Jászberényben. (Megszűnt.)
Népjog. (Kaposvár.) Fel. szerk. Rusa
Ernő; kiadó-tulajd. a szerk. és Szalay
Károly. IX. évf. Nyomt. Réthelyi és társa.
Ára?
Nógrádi Lapok és Honti Hiradó.
(B.-Gyarmat.) Fel. szerk. dr. Kossaczky
Arnold ; kiadó-tulajdonos a balassagyar-
mati könyv-nyomda r. társ. XXXIII. évf.
Ara 10 kor.
Nyitrai Hirlap. (Nyitra.) Fel. szerk.
és laptulajd. Grünfeld Náthán. XVII. érf.
Nyomt. Iritzer Zsigmond. Ára 12 kor.
(Magyar és német szöveggel.)
Nyitramegyei Független Hir-
lap. (Nyitra.) Fel. szerk. és laptulajd.
dr. Leilei Jenő. I. évf. Nyomt Iritzer
Zsigmond. Ára 12 kor.
Nyitramegyei Szemle. (Nyitra.)
Szerk. és laptulajd. dr. Tóth János; társ-
szerk. Franciscy Lajos. Nyomt. Huszár
István. XIII. évf. Ára 10 kor.
Nyitravölgyi Lap. (Nagytapolcsán.)
Fel. szerk. Maliász Antal; kiadó-tulajd.
Platzkó Gyula nyomdász. VI. évf. Ara
8 kor.
Rábakőzi Közlöny. (Csorna.) Fel.
szerk. Dömötör Béla. VIII. évf. Nyomt
a csornai ny. vállalat. Ára 8 kor.
Rábaközi Újság. (Kapuvár.) Fei.
szerk. Kürtessy Rezső és Nagy László.
I. évf. Nyomt. Buxbaum József. Ara
8 kor.
Somogy. (Kaposvár.) Fel. szerk. és
tulajd. Roboz István; lapkiadó és nyomt.
Hagelman Károly nyomdász. XLI. évf.
Ára 10 kor. |
Soproni Napló. (Sopron.) Fel. szert /
és kiadó-tulajd. Rábel László. Nyomt.
Röttig Gusztáv. Hetenk. 2-er. VI. évf. Ára
16 kor.
• Szabadka és Vidéke. (Szabadka.)
Fel. szerk. Czeisz Máté; laptulajdonosok
az alapítók. XIII. évf. Nyomt. Bittermann
József. Ára 6 kor.
* Szabadság. (Esztergom.) Fel. szerk. és
tulaid. Bártfay Géza. X. évf. Nyomt.
Szabadság ny. Hetenk. 2-szer. Ára 12 kor.
Szabolcs. (Nyíregyháza.) Szerk. Pröhle
Vilmos; kiadó-tulajd. Schlichter Gyula.
IV. évf. Nyomt. Piringer János. Ára 8 kor.
Szatmáxvármegye. (Nagykároly.)
Fel. szerk. dr. Kovács Dezső; laptulajd.
a lapvezérlő-bizottság. I. évf. Nyomt
•Morvái János. Szat maron. Ára 8 kor.
Szászváros. (Szászváros.) Szerk. és
laptulajd. Simon Ferencz; kiadó Schaser
A. nyomdász. XI. évf. Ára 8 kor.
Szegedi Ellenzék. (Szeged.) Szerk.
Róna Lajos; társszerk. és laptulajdonos
Székely Jenő. II. évf. Nyomt. Várnai L.
Ára 8 kor.
Székelyföld. (Kézdi-Vásárhely.) Fel.
szerk. Vájna Károly; kiadó-tul. ifj. Jancsó
Mózes nyomdász. XXIV. évf. Hetenként
kétszer. Ára 10 kor.
Székely Nemzet. (Sepsi-Szent-
György.) Szerk. Malik Loránd; laptulajd. és
kiadó a »Jókai-nyomda-részv. társulat.«
XXIII. évf. Hetenként négyszer. Ára 20 kor.
Székelység. (Csíkszereda.) Fel. szerk.
és laptulajd. Nagy Béni ; kiadó és nyomt.
Gyönös Gyula. I. évf. Ára 8 kor.
Székely Újság. (Rézdivásárhely.)
Főszerk. dr. Szentiványi Árpád ; fel. szerk.
és kiadó Molnár Emil. II. évf. Nyomt.
Turóczi István. Ára 10 kor.
Székesfehérvár és Vidéke. (Szé-
kesfehérvár.) Szerk. dr. Luria Aladár,
kiadó-tulajd. >A székesfehérvári politikai
hírlapkiadó-társaság.« Nyomt. Számmer
Imre. XXXIII. évf. Hetenkint 3-szor. Ára
16 kor.
Székesfehérvári Hírlap. (Székes-
fehérvár.) Szerk.-tulajd. Tóth Arthur. X.
évf. Hetenként 3-szor. Nyomt. Számmer
Kálmán. Ára 16 kor.
Szepesi Ellenzék. (Lőcse.) Szerk.
dr. Lederer Miksa. II. évf. Hetenk. kétszer.
Nyomt. Szepes vm. közig. kny. Ára ?
'Szepssi Ellenőr. (Lőcse.) Fel. szerk.
és kiadó-tulajd. dr. Lederer Miksa. I. évf.
Nyomt. szepesmegyei közigazgatási ny.
Ára 10 kor.
Szombathelyi Újság. (Szombathely.)
Fel. szerk. Pintér József; laptulajd. és
nyomt. az egyházmegyei könyvny. XI.
évf. Ára 10 kor.
Tata-Tóvárosi Hiradó. (Tata-Tó-
város.) Szerk. Szomory S. Ferencz; ki-
adótulajdonos Engländer és társa nyomd.
XXVI. évf. Hetenként 2-szer. Ára 8 kor.
Tolnavármegye. (Szekzárd.) Szerk.
tulajd. dr. Leopold Kornél; segédszerk.
Székely Ferencz. Nyomt. Ujfalusy Lajos
utóda. XV. évf. Ára 12 kor.
Tolnamegyei Közlöny. (Szekzárd.)
Fel. szerk. Boda Vilmos; laptulaj. Grün-
wald Lajos. XXXIII. évf. Nyomt. Molnár
Mór. Ára 12 kor.
Torontáli Közlöny. (Nagy-Kikinda.)
Fel. szerk. és tulajd. Kemény János;
kiadó Prehajszky Zsarkó. Nyomt. Milen-
kovits Szidónia. XXIV. évf. Hetenként
2-szer. Ára 14r kor.
Törökkanizsa és Vidéke. (Török-
kanizsa.) Fel. szerk. és kiadó-tulajd.
dr. Schwarz Jenő. IV. évf. Nyomt. Sze-
gyakov Sándor. Ára 8 kor.
Trenoséni Lapok. (Trencsén.) Fő-
szerk. Szilvay István; fel. szerk. dr. Pető
Béla. I. évf. Nyomt. Globus r. t. Ára
8 kor.
Udvarhelyi Hiradó. (Székelyudvar-
hely.) Főszerk. dr. Kovácsy Albert; fel.
szerk. Becsek Aladár; kiadó és nyomt.
Becsek D. fia kvny. VIII. évf. Ára 8 kor.,
tanítóknak és jegyzőknek 6 kor.
Újvidék. (Újvidék.) Szerk. Zanbauer
Ágoston. Nyomt. Fuchs Emil és társa.
XXIV. évf. Ára 12 kor.
Váczi Közlöny. (Vácz.) Szerk. és
laptulajd. Fridrich Sándor; fel. szerk.
Koncz József. Nyomt. Mayer Sándor.
XXVII. évf. Ára 12 kor.
Vágvölgyi Lap. (Trencsén.) Fel.
szerk. és kiadó-tulajd. Sándor Ferencz.
XXXII. évf. Nyomt. Sándor F. kvny.
Ára 10 kor. (Magyar-német szövegű.)
Vásárhely és Vidéke. (Hódmező-
vásárhely.) Főszerk. dr. Endrey Gyula; fel.
szerk. Bibó Lajos. Nyomt. és kiadó.
Vásárhely Vidéke ny. XXIII. évf. Heten-
ként 3-szor. Ára 8 kor.
Végvidék. (Pancsova.) Szerk. Fey-
mann Gyula; kiadó-tulajd. dr. Hódy
Antal. Nyomt. Wittigschlager C. VIII. évf.
Ára 12 kor.
Veszprémi Hirlap. (Veszprém.)
Szerk. Szánthó László; kiadó-tulajd. és
nyomt. az egyházmegyei könyvny. XIII.
évf. Ára 12 kor.
10
Veszprémvármegye. (Veszprém.)
Fel. szerk. és kiadó-tulajd. Kápolnai Paur
Ödön. Nyomt. Dunántúli kny. VIII. évf.
Ára 12 kor.
Zala. (Nagy-Kanizsa.) Szerk. Szalay
Sándor és Révész Lajos; kiadó-tulajd.
Fischel Fülöp nyomdász. Hetenként két-
szer. XXXII. évf. Ára 12 kor.
Zászlónk. (Gödöllő.) Fel. szerk. és
laptulaj d. dr. Orbay Dénes. I. évf. Schall
J. kvny. Egyes szám 4 fillér.
Zemplén. (Sátoralja-Ujhely.) Főszerk.
ifj. Meczner Gyula; fel. szerk. dr. Szirmay
István. XXXVI. évf. Hetenkent 3-szor.
Nyomt. >Zemplénc ny. Ára?
Zombor és Vidéke. (Zombor.)
Szerk. dr. Donoszlovits Vilmos; kiadó-
tulajcL Oblát Karoly nyomdász. Hetenk.
2-szer XXIV. évf. Ára 12 kor.
KÜLFÖLDÖN.
Magyar Hírmondó. (Hungarian
Ncw8i Cleveland, 0.) Kiadja Técső Imre.
Ára Amerikában 2 dollár, Magyarország-
ban 2 dollár 50 cent.
Összesen 124.
III. VEGYES TARTALMÚ KÉPES
HETILAPOK.
BUDAPESTEN.
Élet (Az — .) Szerk. és laptulajd.
Gárdonyi Ignácz; fel. szerk. Cholnoky
Viktor. Nyomt. Pallas. XXVII. évf. Ára
12 kor.
Évszak. Szerk. és kiadó Csernicsek
Imre. III. évf. Nyomt. Székely Viktor. Ára
4 kor. (Megszűnt.)
Független Újság. Fel. szerk. Szi-
lassy Zoltán. XI. évf. Nyomt. »Patriae.
Ára 8 kor.
Képes Családi Lapok. Szerk. Csil-
lag Máté. Nyomt. »Európa«. XXVII. évf.
Ára 12 kor. (Megszűnt.) Folytatása »Az
Élet*
Képes Folyóirat. »A Vasárnapi Új-
ság« füzetekben. Szerk. Nagy Miklós.
XVIII. évf. Kiadja a Franklin-Társulat.
Havonként 2-szer. Ára 14 kor. 40 fill.
Kőbányai Hirlap. Szerk. -tulajdonos
Naszluhácz Ödön. II. évf. Nyomt. Gold-
schmied. Ára 12 kor. (Megszűnt.)
Magyar Géniusz. Szerk. Gellért
Oszkár. Nyomt. a Thalia ny. XIV. évf.
Ára 18 kor. (Megszűnt.)
Ország-Világ. Szerk. dr. Várady An-
tal és dr. Falk Zsigmond; kiadója at
Országos Irodalmi részv.-társ. Nyomt a
pesti könyvny. részv. társ. XXVL évt
Ára 16 kor.
Szalon Újság. (Képes Folyóirat
Journal Illustré.) Fel. szerk. Holló Tiva-
dar; kiadó-tulajd. Szalon Újság lapvál-
lalat. Nyomt. Stephaneum. X. évf. Ára
40 kor.
Uj Idők« Szerk. Herczeg Ferencz; ki-
adja Singer és Wolfher. NyomUa Buda-
pesti Hirlap ny. XI. évf. Ára 16 kor.
Vasárnapi Újság. Fel. szerk. Hoitiy
Pál; kiadó-tulajdonos a Franklin-társulat
magyar irodalmi intézet és könyvnyomda.
LI. évf. »Regénytár« heti melléklettel.
Ára 16 kor.; a »Politikai Újdonságok <-kal
együtt 24 kor.
VIDÉKEN.
Alföld. (Arad.) Szerk. Honisch L. Ist-
ván. Nyomt. Aradi ny. r.-t V. évf. Hav.
2-szer. Ára 10 kor. (Megszűnt)
Igazmondó. (Debreczen.) Szerk. Szabó
József. VI. évf. Nyomt. Csokonai kvny.
iÁra 3 kor.
Kis Tükör. (Kolozsvár.) FeL szerk.
és kiadó-tulajd. dr. Recskemétby István.
Nyomt. Gombos Ferencz. XHI. évf. Ára
4 kor. (Megszűnt.)
Vasárnap. (Székely-Udvarhely.) Fő-
szerk. Nagy Károly; fel. szerk. Vajda
Ferencz. V. évf. Kiadja az erdélyi ret.
egyházkerület. Nyomt. Becsek D. fia. Ara
4 kor.
KÜLFÖLDÖN.
Uj Világ. (The New World. St. Louis.)
Szerk. Németh Péter; kiadó Solymossy
Olivér; laptulajd. az Uj Világ. I. éTf.
Nyomt Mockler-féle kvny. Havonta 2-szer.
Ára Amerikában 1 dollár, Magyarország-
ban 10 kor.
Összesen 17.
IV. EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAPOK.
BUDAPESTEN.
Békehírnök. Fel. szerk. Udvarnoki
András és Csopják Attila. Nyomt. Fritz
Ármin. XI. évf. Havonként 2-er. Ára
3 kor. 60 fill.
Egyetemi Lapok. Szerk. Hencz
Károly és Nagy József; kiadó-tulajdo-
11
bob az egyetemi kör. Nyomt. Stephaneum.
XVm. évfolyam Havonként kétszer. Ára
10 kor.
• Egyházi Közlöny. Fel. szerk. Gerely
József. Nyomt Stephaneum XVII. évf.
Ára 10 kor.
En Újságom (Az — .) Szerk. Pósa
Lajos; XVI. évf. Nyomt. > Hungária«. Ára
8 kor.
En Újságom (Az — . ) Népies kir
adása. Szerk. Pósa Lajos. XVI. évf. Nyomt.
Hungária. Megjelenik minden második
vasárnap. Ára?
Evangélikus Családilap. Szer-
kesztő Kovács Sándor (Pozsony); kiadó
a Luther-társaság. Nyomt. Hornyánszky
Viktor. X. évf. Havonként kétszer. Ára
2 korona.
Evangélikus Őrálló. Fel. szerk.
Kovács Sándor. II. évf. Nyomt. Hor-
nyánszky Viktor. Ára 8 kor.
Görög-Katholikus Hirlap. Fő-
szert, és kiadó-tulajd. dr. Demkó Kál-
mán, fel. szerk. Kutka Miklós. III. évf.
Nyomt. Stephaneum. Ára 12 kor.
Gyermek Újság. Szerk. Csillag
; Máté; kiadja Rosenfeld Lajos. III. évf.
' Nyomt »Uránia«. Ára 1 kor.
Hasznos Mulattató. Szerk. és kiadja
\ Dolinay Gyula. Nyomt. Nagy Sándor.
? XXXIII. évf. Hav. 2-szer. Ára 8 kor.
Keresztények Lapja. Fel. szerk.
j és laptulajd. Erdélyi Gyula. III. évf.
" Nyomt. Hornyánszky Viktor. Ára?
Keresztény Magyar Ifjúság.
Szerk. ifj. M aj làth György gróf és Schandl
Karoly. III. évf. Nyomt. Stephaneum. Ára
8 kor.
Kisdednevelés. Fel. szerk. Stepanko
Albert; kiadja a »Kisdednevelők orsz.
egyesülete«. Nyomt. Rózsa K. XXXIV.
évf. Havonként 2-szer. Ára 6 kor.
Kis Lap. Szerk. Forgó bácsi (dr. Ágai
.Adolf); kiadó-tulajd. és nyomt. az Athe-
naeum. XXXIV. évf. Ára 8 kor.
Lányok Lapja. Szerk. és kiadó-tulajd.
Dolinay Gyula. Nyomt. Nagy Sándor
nyomda. XXXI. évf. Havonként 2-szer.
Ára 8 kor.
Magyar Lány ok. Szerk. Tutsek A nna ;
kiadja Singer és Wolfner. Nyomt. a Hun-
gária. XII. évf. Ára 12 kor.
Magyar Pestalozzi. Szerk. és kiadó-
tulajd. dr. Havas Gyula; nyomt. Neuwald
Dlés. VIII. évf. Nagy szünidő kivételével
hetenként. Ára 8 kor.
Magyar Tanügy. Fel. szerk. és
kiadó dr. Lázár Béla. II. évf. NyomL
Molnárok Lapja kvny, Ára 8 kor.
Mesemondó. Szerk. Ráskai Ferencz*
laptulajd. Karczag Dezső. II. évf. Nyomt
Schlesinger Vilmos. Ára 4 kor.
Mese Újság. Szerk. Bursics Ernő;
kiadja a magyar tanítók Otthona. I. évf.
Nyomt. a pesti kvny. r. t. Ára 3 kor.
Nemzeti Iskola. Fel. szerk. és
tulaj d. Földes Géza. Nyomt. Markovits-
és Garai. XII. évf. Ára 8 kor.
Népnevelő. Kath. nevelés-oktatásügyi
közlöny; fel. szerk. Ember Károly, kiadja a
Szent-István társ. Nyomt. »Stephaneum.«
XVI. (Uj F. IX.) évf. Ára 6 kor.
Népnevelők Lapja. Fel. szerk. Szabó-
Bugát László; kiadó »Hunnia« nyomda;
laptulajd. a »Népnevelők budapesti egye-
sülete«. XL. évf. Ára 8 kor.
Néptanítók Lapja. Kiadja a vallás-
és közoktatásügyi m. kir. minisztérium.
Szerk. Újvári Béla és dr. Göőz József.
Nyomt. az egyetem ny. XXXVIII. évf. Ára
10 kor.
Országos Középiskolai Tanár-
egyesületi Közlöny. Szerk. Waldapfel
János. Nyomt. »Athenaeum.« XXXIX.
évf. 1905/6. A tagok tagsági díj (8 kor.>
fejében kapják.
Papok Lapja. Fel. szerk. Fonyó Pál
Gyula; kiadó-tulajd. Szendrey Mihály;
nyomt. a Stephaneum. VIII. évf. Ára
10 kor.
Fáduai Szent Antal Lapja. Szerk.
Buday Aladár; kiadó a Pazmaneunu
VII. évf. Nyomt. Stephaneum. Havonként
kétszer. Ára H kor 20 fill.
Protestáns Egyházi és Iskolai
Lap. Szerk. és laptulajd. Szőts Farkas;
kiadja Hornyánszky Viktor nyomdász.
XLVIII. évf. Ára 18 kor.
Religio— Vallás. Szerk. és kiadó-tul.
dr. Breznay Béla. Nyomt. Nagy Sándor.
LX1V. évf. Hetenként kétszer. Ára 10 kor.
Szent József Lapja. Szerk. és
kiadják Szentesy Alfonz és Hets Ödön.
III. évf. Nyomt. Müller Károly. Havonként
2-szer. Ára H kor.
Tanítók Szava. Fel. szerk. Juhay
Antal. Havonta 2-szer. I. évf. Nyomt.
Rigler József Ede. Ára 6 kor.
Tanulók Lapja. Fel. szerk. Gaál
Mózes; kiadja és nyomt. Franklin-társulat
XII. évf. Ára 9 kor. 60 fill.
Téli Újság. Vallásos irányú olvasmá-
nyok a magyar nép számára. Fel. szerk.
Szabolcska Mihály ; kiadja a vallásos ira-
12
tokát terjesztő egyesület. Nyomt. Hor-
nyánszky Viktor. XXVII. évf. Decz., jan.
és febr. hónapokban minden szerdán.
Egyes számára 4 fillér.
Zsidó Néplap. Szerk. Dömény Lajos;
fel. szerk. Bokor Ármin. I. évf. Nyomt
Franklin-Társ. Ára 10 kor. (Megszűnt.)
VIDÉKEN.
Család és Iskola. (Kolozsvár.)
Szerk. Sólyom János; kiadja a kolozs-
megyei tanítótestület. XXXI. évf. Jul. és
aug. hónapokat kivéve, havonkint két-
szer. Nyomt. Gombos Ferencz. Ára 6 kor.
Debreozeni Főiskolai Lapok.
{Debreczen.) Fel. szerk. Kiss Endre; kiadja:
a magyar irodalmi önképző társulat.
XLV1II. évf. 1905/6. Havonként 2-szer.
Nyomt. a város könyvny. Ára 6 kor.
Debreozeni Protestáns Lap.
(Debreczen.) Szerk. Erőss Lajos. Nyomt.
Hoffmann és Kronovitz. XXV. évf. Ára
12 kor.
Délvidéki Tanügy. (Temesvár.)
Szerk. Reitter Ferencz; kiadja a > Dél-
magyarországi tanitó-egylet.« Nyomt. az
»Unió« ny. X. évf. Havonként 2-er (jul.
és aug. kivételével). Ára 8 kor. (Megszűnt.)
Dunántúli Protestáns Lap. (Pápa.)
Szerk. és tulajd. Kis József. XVI. évf.
Nyomt. a ref. főtanoda ny. Ára 8 kor.
Egri Egyházmegyei Közlöny.
(Eger.) Szerk. dr. Böhm János. Nyomt.
az érseki Ilyceum ny. XXXVII. évf. Min-
den hó 1-én és 16-án. Ára 4 kor.
Egyetemi Lapok. (Kolozsvár )
Szerk. Révész László; kiadja: az egyetemi
kör. Nyomt. Gombos Ferencz. IX. évf.
1904 5. Havonként 3 szám. Ára 8 kor.
<Megszünt.)
Erdélyi Protestáns Lap. (Kolozs-
vár.) Szerk. Molnár Albert; laptulajd. az
erd. ev. ref. egyházkerület. Nyomt. ellen-
zék« ny. Vili. évf. Ára 12 kor.
Evang. Egyház és Iskola. (Oros-
háza.) Szerk. és kiadó Veres József; fel.
szerk. XXHÍ. évf. Nyomt. Pless N. Ára
12 kor. (Megszűnt.)
Görög Katholikus Szemle. (Ung-
vár.) Főszerk. Kaminszky Géza, fel. szerk.
Duliskovich Elek: kiadó-tulajd. az »Unió«
r. társ. VII. évf. Ára 8 kor.
Győregyházmegyei Katholikus
Tanügy. (Győr.) Szerk. és kiadó Öveges
Kálmán. IV. évf. Hav. 2-szer. Nyomt. Győr-
egyházm. kny. Ára 6 kor.
Kálvinista öntudat. (Békés.) Szert
Nyarády László. II. évf. Nyomt Véber
Oszkár kiadó. Ára 4 kor. (Megszűnt)
Keresztyén Evangélista. (Gyula.)
Szerk. és kiadó Szalay József. XIV. évf.
Nyomt. Pleitz Fer. Pál Nagybecskereken.
Havonta 2-szer. Ára 2 kor.
Kolozsvári Egyetemi Lapok.
(Kolozsvár.) Főszerk. Lám Károly; feL
szerk. ifj. Brand Viktor. Nyomt Gamin
J. örököse. VII. évf. Ára 6 kor.
Közlöny. (Debreczen.) A magyaror-
szági ev. ref. theolog. ifjúság hivatalos
lapja. Fel. szerk. Papp László. Nyomt
a városi ny. XXXV. évf. Hav. 2-szei
Ára 6 kor.
Közművelődés. (Gyula-Fehérvár.)
Fel. szerk. Wagner Sándor; kiadja az
erdélyi róm. kath. irodalmi társ. Nyomt
Papp György. XXVIII. évf. Ára 8 kor.
Közművelődés. (Sátoraljaújhely.)
Főszerk. dr. Perényi József; fel. szerk.
Hodossy Béla. II. évf. Nyomt Lövy Adolf
kiadó-tulajd. Ára 4 kor.
Nagy-Kőrösi Diáklap. (Nagy-
Kőrös.) Szerk. Hallá István, Zoltán Aladár
és Somogyi József. VI. évf. Nyomt.
Ottinger kvny. Ára 4 kor.
Népiskolai Tanügy. (Eger.) Szert
Rovó Lajos; kiadó Breznay Imre. Nyomt
az érseki lyceumi ny. XXXII. évf. Ára
8 kor.
Néptanoda. (Pécs.) Szerk. és kiadó-
tulajd. Schneider István. XXXVIII. évL
jul. és aug. hónapokban szünetel. NyomL
Taizs József. Ára 8 kor.
Őrangyal. (Győr.) Szerk. Kárpáti
Endre; kiadja Gladich Pál. XX. évf.
Hav. 2-szer. Ára 2 kor.
Faedagogiuxni Lapok. (Csik-Sze-
reda.) Szerk. Laszczik Ernő. V. évi
Hav. kétszer. Müller Károly. Ára 6 kor.
Pályázat. (Székesfehérvár.) Szerk
Péterfi J. ; kiadó-tulajd. Singer Ede nyom-
dász. XIV. évf. Ára 8 korona. (Magyar «
német.)
Sárospataki Lapok. (Sárospatak.)
A sárospataki irodalmi kör közlönye.
Fel. szerk. Rohoska József. Nyomt Stein-
féld Jenő. XXIV. évf. Ára 10 kor.
Sárospataki Református Lapok.
(Sárospatak.) Főszerk. Radácsi György;
fel. szerk. és kiadó dr. Zsindely István.
I. évf. Nyomt. Radil Károly. Ára 10 kor.
Szombati Újság. (Miskolcz.) Fel.
szerk. Strausz Ignácz. I. évf. Xj°mt-
Forster és társai. Ára 12 kor.
iá
Székely Tanügy. (Marosvásárhely.)
Szerk. Máthé József. VI. évf. Hav. 2-szer
Nyomt. Adi Árpád. Ára 4 kor.
Tanítók Lapja. (Hajdúböszörmény.)
Fel. szerk. Dobó Sándor; kiadja és nyomt
Komáromi-féle kvny. Debreczen. XVI.
évf. Ára 8 kor.
Téli Esték. (Nagyvárad). Szerk.-
tulajd. Budai János. II. évf. Nyomt. Son-
nenfeld Adolf. Egyes szám 4 fill.
KÜLFÖLDÖN.
Magyarok Csillaga. (Mc. Keesport.
Pa. Amerika). Szerk. és kiadja Kováts
Kálmán. Ára 1 dollár.
Magyarok Vasárnapja. (Cleve-
land, 0.) Főszerk. Böhm Károly plébános,
szerk. Pesty Gyula, kiadja a magyar
kath. irodalom és ny. szövetkezet. VI.
évf. Ára 2 dollár, Magyarországban 2 dol.
50 centis.
összesen 60.
V. SZÉPIRODALMI ÉS VEGYES
TARTALMÚ LAPOK.*
BUDAPESTEN.
Attila. Fel. szerk. Koncz János. I. évf.
Nyomt. Neuwald Illés. Ára 5 kor.
Buda és Vidéke. Szerk. és kiadó-
tulaj d. mindszenti Erdélyi Gyula; szerk.
Jurisztovszky Ödön. Havonk. 3-szor. XIV.
évf. Nyomt. Hornyánszky Viktor ny. Ára
12 kor.
Budai Hirlap. Fel. szerk. és kiadó
Fischer Vilmos IV. évf. Nyomt. Löbl
Dávid és fia Ára 16 kor.
Budapesti Bazár. Fel. szerk. Rad-
nay Erna; kiadó a Budapesti Bazár
kiadóhivatala. III. évf. Nyomt. »Stepha-
neura.« Hav. 2-szer. Ára 6 kor.
Budapesti Lapok. Szerk. Böször-
ményi Sándor; kiadja a fürdőügyi iroda.
IV. évf. Nyom. »Patria«. Ára 20 korona.
(Megszűnt.)
Divat-Salon. Fel. szerk. Szabóné
Nogál Janka és Fanghné Gyújtó Izabella;
szerkesztő és kiadó-tulajd. Mezei Antal.
Nyomt. Athenaeum ny. XVII. évf. Havonk.
2-szer. Ára 12 kor.
Igaz Eszme. Szerk. Heller Antal.
II. évf. Hav. 2-szer. Nyomt. »Árpád« ny.
Ára 2 kor. (Megszűnt.)
Jövendő. FŐszerk. Bródy Sándor; fel.
• Hetenként egy-egy szám, ha ninca más-
kép Jelezve.
szerk. Lorant Dezső; kiadó a Jövendő
kiadóhivatala. III. évf. Nyomt. Pallas.
Ára 12 kor.
Jövő. Szerk Petry József. I. évf. Ára ?
Nyomt?
Katholikus Magyarország. Szerk»
és kiadja Szentesy Alfonz. Nyomt. Brózsa
Ottó. III. évf. Ára 12 kor.
Lobogó. Szerk. Böszörményi Sándor
és Virágh Béla; kiadja a Budapesti Lapok
ujságvállalat. Nyomt. Károlyi György.
Hetenként 3-szor. Ára 15 kor.
Magyar Bazár, mint a nők munka-
köre. Szerkeszti S. Hen taller Elma és ifj.
Lónyay Sándorné; kiadja az Athenaeum.
XL. évf. Havi 2 szám. Ára 16 korona.
(Megszűnt.)
Magyar Szemle. Főszerk. és kiadó-
tulajd. Kaczvinszky Lajos; fel. szerk.
Kaposi József. Nyomt. a Stepaneum ny.
XVIII. évf. Hetilap. Ára 12 kor.
Munka Szemléje (A — .) Főszerk.
dr. Fónagy Ödön, fel. szerk. Osvát Kál-
mán; kiadó a Munka Szemléje kiadó-
vállalata. I. évf. Havonta 2-szer. Nyomt.
Markovi cs és Garai. Ára 8 kor.
Magyar Világ. Főszerk. dr. Dem-
janovich Emil; fel. szerk. Csudáky Ber-
talan, kiadó-tulajd. a magyar görög-
katholikusok egyesülete. I. évf. Nyomt.
Pallas. Ára 10 kor.
Styx. Szerk. Orpheus. Kiadó-tulajd.
Singer A. C. özvegye. VI. évf. Nyom. Gross
és Grünhut. Hav. 3-szor. Ára 16 kor.
Szabadság, Egyenlőség, Test-
vériség. Szerk. Csupó Imre; kiadják a
szocz iái demokrata párt tagjai. III. évf.
Nyomt. Neuwald Illés. Ára 4 korona.
(Megszűnt.)
Tolnai Világlapja. Fel. szerkesztő
dr. Hetényi Imre; kiadó Tolnai Simon.
Nyomt. Globus. V. évf. Ára 3 melléklap-
pal 8 kor.
Toll (A — .) Szerk. Ballá Miklós;
kiadó-tulajd. Gyárfás Gyula. I. évfolyam.
Havonta 2-szer. Nyomt. Globus r. t. Ara
8 kor. (Megszünt(*
TJj Világ. (Előbb : Előkelő Világ.) Szerk.
és kiadja Lengyel Gizella. Nvomt. Uránia
VIII. évf. Ára 16 kor.
Virágfakadás. Szerk. Endrődi Béla.
II. évf. Hav. 2-szer. Nyomt. Barcza József.
Ára 8 kor.
VIDÉKEN.
Bácskai Határvidék. (Sajkásgyür-
gye.) S/.erk. Reiter József. II. évf. Nyomt.
I
1*
»Hungária« Újvidéken. Ára 16 korona.
{Megszűnt.)
Csokonai Lapok. (Debreczen.)Szerk.
Rudnyánszky Gyula; kiadó-tulajd. Morvay
Zoltán. II. évf. Havonk. 2-szer. Nyomt.
Csokonai ny. Ára 10 kor. (Megszűnt.)
Fáklya (A — .) (Kolozsvár.) Szerk.
Reichtzeit Arthur; kiadó Fáklya-Ujság-
vállalat. I. évf. Nyomt Gámán J. örök.
Ára 16 kor.
Győri Vasárnapi Újság. (Győr.)
Fel. szerk. Sándor Géza; lap tulaj d. Mai-
csiner Nándor örök. Nyomt. Nitsmann
József. VI. évf. Ára 12 kor.
Igaz Eszme. (Békés-Csaba.) Szerk.
Máté Jenő és Nigrinyi János. III. évf.
Nyomt. Corvina. Ára 5 kor. (Megszűnt.)
Irodalom és Művészet. (Pozsony.)
Nyomt. Angermayer Károly. I. évf. Ára
4 kor.
Magyar Lant. (Győr.) Szerk. dr.
Angyal Armand és dr. Vajda Emil. Nyomt.
* Pannónia«, zenei mellékletét pedig (Buda-
pesten) Kunosy Vilmos és Fia. V. évf.
Hav. 2-szer. Ára 4c kor. Beleolvadt a
»Zenélő Magyarország «-ba.
Népjog (A — .) (Újpest) Fel. szerk.
Timon T. László; kiadó és nyomt. Deutsch
Mózes. I. évf. Ára 3 kor.
Szálló Levelek. (Nyirád). Szerk.
Polgár Béla. XIX. évf. Nyomt. Pannónia
Győrben. Ára 12 kor. (Megszűnt.)
Székely Világ. (Marosvásárhely.)
Fel. szerk. Oroszlán Gábor; kiadja a szer-
kesztőség. I. évf. Nyomt. Adi Árpád. Ára
8 kor.
Összesen 31.
VI. HUMORISZtlKUS LAPOK.*
BUDAPESTEN.
Babszem Jankó. Szerk. Reim Lajos;
kiadó-tulajd. M. Hirlap nyomdája. VII. évf.
Ára 3 kor. (Megszűnt.)
Bolond Istók. Fel. szerk. és tulajd.
Baróti Lajos. Nvomt. Franklin-társulat.
XXVIII. évf. Ára' 16 kor.
Borsszem Jankó. Fel. szerk. Lipcsey
Ádám; kiadó-tulajd. a Borsszem Jankó
lapkiadó r. t. XXXVIII. évf. Ára 16 kor.
Cyankali. Szerk. -tulajd. Manswirth
L. XXII. évf. Nyomt. Löbl Dávid és Fia.
Ára 20 kor.
Ejnye be jó! Szerk. Szentirmai
* Hetinként
jt'lczvr.
egy szám, ha nincs máskóp
Géza. III. évf. Nyomt Wodianer F. és fiai.
Ára 2 kor. 70 fill.
Fidibusz. Szerk. Helta i Jenő. I. érf.
Nyomt. A Nap ujságvállalat Ára 6 kor.
Kakas Márton. Szerk. Sipnlosz
(Rákosi Viktor) és Faragó József ; kiadó-
tulajdonos Rákosi Jenő Budapesti Hirlap
ujságvállalata. XII. évf. Ára 8 kor.
Kis Élozlap. Fel. szerk. és kiadó-
tulajd., Sonkoly Gergely; IV. évf. Nyomt
»Globus.« Ára 8 kor.
Magyar Figaro. Főszerk. Kunosy
Frigyes, fel. szerk. Faragó Jenő; kiadó-
tulajd. Kunosy Vilmos és fia nyomd. XXIII.
évf. Ára 16 kor. .
Magyar Herkó Páter. Fel. szerk. és
tulajdonos Markos Gyula. Nyomt. Stepha-
neum. XIII. évf. Ára 12 kor.
Mátyás Diák. Szerk. Murai Károly;
kiadják Wodianer F. és fiai nyomd. XVIII.
évf. Ára 12 kor.
Nyomdászok Elozlapja. Fel. szerk.
»Tenakulum« ; kiadó-tulajd. László Vincze.
IV. évf. Nyomt. Schwarz testvérek. Ha?.
2-szer. Ára 2 kor. 40 fill.
Urambátyám. Főszerk. János vitéz
(dr. Benedek Sándor); fel. szerk Erdélyi
Zoltán, társszerk. Baróti Lajos; kiadó-
tulajd. Erdős Armand. Nyomt. Gelléri és
Székely. XX. évf. Ára 16 kor.
Üstökös. Alapította 1857-ben Jókai
Mór; főszerk. Szabó Endre; fel. szerk
dr. Szalay József. Nyomt. Pallas. XLVlIL
évf. Ára 16 kor.
Végy Engem. Fel. szerk. és kiadó
Sonkoly Gergely. I. évf. Nyomt. Globus
r. t. Havonta 2-szer. Egyes szám 10 filL
VIDÉKEN.
Bagoly. (iMiskolcz.) Szerk. Gordon;
kiadó-tutaj donos Groszmann Jágó. IL évf.
Nyomt. Szelényi és társa. Ára? (Megszűnt.)
Darázs. (Szarvas.) Főszerk. Belopó-
toczky István, szerk. Pataky József és
dr. Salacz Emil; kiadó-tulajd. Dóka Gyula
nyomdász. II. évf. Het. 2-szer. Ára 8 kor.
(Megszűnt.)
Derű. (Marosvásárhely.) Szerk-tulajd.
Oroszlány Gábor. III. évf. Nyomt Adi
Árpád. Ára 4 kor. 80 fill.
Dongó. (Debreczen.) Fel. szerk., kiadó
és laptulajd. Székely Imre. Nyomt Hoff-
mann és Kronovitz. VI. évf. Ára 8 kor.
Falu Szája. (Jászapáti.) Szerk. Tóth
Andor. III. évf. Nyomt. Adler József He-
vesen. Ára 8 kor. (Megszűnt.)
15
Füles Bagoly. (Arad.) Fel. szerk.
Füles Bagoly. Nyomt Aradi ny. r. t. XVI.
évf. Ára 2 kor. 80 f., egyes szám 10 f.
Karikás. (Debreczen.) Kiadó-tulajd. ifj.
Scheppel Gyula. III. évf. Nyomt. Városi ny.
Ara ô kor.
Kukoricza Jánosi (Nagyvárad.)
Fel. szerk. Mérő Béla. Nyomt. Sebő Imre.
L évf. Ára? (Megszűnt.)
Pardon. (Esztergom.) Fel. szerk. Dénes
Aladár. I. évf. Nyomt. a Hunnia. Egyes
szám 24 fill.
Összesen 24.
VII. SZAKLAPOK.*
BUDAPESTEN.
Ácsok Szaklapja. Fel szerk. Ster-
bmszky Lipót; laptulajd. a lapbizottság.
Ny. »Villágosság« r. t. II. évf. Hav. 2-szer.
Ára 2 kor. 40 fill. (Magyar és német
szöveggel.)
Adóügyi Szaklap. Szerk. Hoffmann
Mihály Miksa; kiadó-tulajd. dr. Hoffmann
A. Nyomt. Lipinszky és társa. XV. évf.
Ára 12 kor.
Aesonlap. Szerk. Hirschfeld Lajos,
kiadja »Áesculap« szakirodalmi vállalat
Nyomt. Röttig Gusztáv Sopronban. III. évf.
Havonként 2-szer. (Magyar és német
szöveggel.) (Megszűnt.)
Állami Tisztviselők Lapja. Szerk.
és kiadótulajdonos Csikvári Jákó. XXVI.
évf. Havonként háromszor. Nyomt. Frank-
lin-társulat. Ára 10 kor.
Állategészségügyi Értesítő. Kiadja
a kereskedelmi m. kir. minisztérium.
Nyomt. Légrády testvérek. XII. évf. Hiva-
talból küldetik. Hetenként több szám.
Állatorvosi Közlöny. Szerk. Lu-
kács Aladár és Vámos Jenő. Nyomt.
»Otthon« ny. III. évf. Havonként 2-szer.
Ara 6 kor.
Állatorvosi Lapok. (Veterinarius.)
Szerk. dr. Hutyra Ferencz és dr. Rátz
István. Nyomt. Patria XIX. évf. Hav.
S-szer. Ára 16 kor.
Állattenyésztési és Tejgazda-
sági Lapok. Szerk. Jeszenszky Pál;
laptulajd. Ordódy Lajos. Nyomt. Wodianer
F. és Fiai V. évf. Ára 10 kor.
Altalános Pénzügyi Szemle.
Főszerk. dr. Pátkai Dániel; fel. szerk.
és kiadó-tulajd. Lembert Nándor. VII.
évf. Nyomt. Thalia.
• Hetenként egy-egy szám, ha nincs máskép
felesve.
Altalános Szeszipari Közlöny.
Szerk. és kiadó: Goldfinger Gábor. VIII.
évf. Havonként 2-szer. Nyomt. Műszaki
irod. és ny. r. t Ára 14 kor. (Magyar és
német szöveggel.)
Amateur (Az — .) Szerk. Kohlmann
Arthur. II. évf. Hav. 2-szer. Nyomt.?
Ára 14 kor.
Aranyműves (Az — .) Fel. szerk.
Spitzer Sándor; lapkiadó Neuwald Samu.
I. évf. Ny. »Reform«, Havonta 2-szer.
4 kor. 80 fill.
Balneológia! Lapok. Szerk. Dénes
Gy. Aladár; kiadja a szerkesztőség. V.
évf. (Bártfafürdői Hirlap folytatása).
Nyomt Athenaeum. Ára?
Bányászati és Kohászati Lapok.
Fel. szerk. Gálócsy Árpád. Nyomt. Pallas.
XXXVIII. évf. Ára 16 kor. (tagoknak
ingyen.)
Baromfitenyésztés. Szerk. Hreblay
Emiiné Dedinszky Adél. III. évf. Nyomt.
Lipinszky és társa. Ára 8 kor.
Belügyi Közlöny. Szerk. dr. Né-
methy Károly; kiadja a m. kir. belügy-
ministerium. Nyomt. a Pesti kny. r. t.
IX. évf. Havonként 2-szer. Ára 6 kor.
Bírósági Szemle. (Budapest.) Fel.
szerk. Siria. Nyomt. Otthon. Havonta
2-szer II. évf. Ára 24 kor.
Borászati Lapok. Szerk. kiadó Baross
Károly, szerk. dr. Drucker Jenő. Nyomt.
a »Pátria« XXXVII. évf. Ára 10 kor.
Bortermelők Lapja. Szerk. Rombay
Dezső. II. évf. Nyomt. Lipiszky és társa.
Ára 12 kor.
Bőripar. Szerk. és kiadó Meiler Jerome.
Nyom. »Europa.« XII. évf. Havonként
3-szor. Ára 12 kor. (Magy. és német szöv.)
Bőripari Szemle. Fel. szerk. és
kiadó-tulajd. Hűvös Jakab. III. évf. Nyomt.
Goldschmidt testvérek. Hav. 2-szer. Ára
12 kor.
Bőrmunkás.. (Megszűnt )
Budapesti Áru- és Értéktőzsde
Hivatalos Árjegyző Lapja. (A — .)
(Amtliches Kursblatt der Budapester
W aar en und Effecten Börse.) Kiadja a
miniszteri tőzsdebiztos; szerk. Hirsch
Antal. XLU. évf. Minden tőzsdenapon.
Nyomt. a Pesti Lloyd-társulat. Ára 24
korona; postán 28 kor. (Magyar és német
szöveggel.)
Budapesti Építészeti Szemle.
Szerk. ifj. Bobula János. XIV. évf. Havonk.
2-szer. N vonít. Gelléri és Székely. Ára
16 kor.
16
Budapesti Hetivásári Jelentés.
Kiadja Braun József és fia. XXVI. évf.
Nyomt. Berger Géza. (Megszűnt.)
Budapesti Lakáshirdető. (Buda-
pester Wohnu7ig8anzeiger.) Szerk. és lap-
tulajd. Weisz Mór. XIX. évf. Havon-
ként háromszor (magyar és német nyel-
ven.) Ára 7 kor. 60 fül. Nyomt. Pallas.
Budapesti m. kir. Államrend-
őrség Lapja. Kiadja a budapesti állam-
rendőrség főkapitánysága. III. évf. Heten-
ként 2-szer. Nyomt. ?
Budapesti Orvosi Újság. Főszerk.
dr. Ágyán Béla és dr. Schuschny Henrik ;
fel. szerk. dr. Torday Ferencz. III. évf.
Nyomt. Pesti Lloyd r. t. Ára 12 kor.
Budapesti Szobaujság. Főszerk.
dr. Eöri Szabó Imre; fel. szerk. ifj. Van-
csek Károlv. I. évf. Nyomt. Hedvig Sán-
dor. Ára 4" kor. 80 fül.
Cipész (A — .) Fel. szerk. Virág
Sándor; kiadó-tulajd. a »Cipésze alapítói.
XV. évf. Havonként 2-szer. Nyomt. »Vilá-
gosság« r. t. Ára 2 kor. 80 fill. (Magyar
német szöveggel.)
Cipész Szaklap. Szerk. Bodh József.
Nyomt. Müller Károly. VII. évf. Havon-
ként 2-szer. Ára 8 kor.
Corvina. A magyar könyvkereskedők
egyletének közlönye. Szerk. Wiener Jakab.
Tulajd. a magyar könyvkereskedők egy-
lete. XXVIII. évf. Minden hó 10., 20. és
80-án. Ára 16 kor. Nyomt. > Pallas.« Az
egylet tagjai ingyen kapják.
Cseléd Újság. Szerk. Pintér Boldi-
zsár. Kiadja a szerkesztőség. II. évfolyam.
Nyomt. Endrényi Imre Szegeden. Egyes
szám 4 fill. (Megszűnt.)
Csendőrségi Lapok. Főszerkesztő
dr. Selley Sándor; fel. szerk. Guthi Imre.
XII. évf. Ára 14 kor. (hatóságoknak),
20 kor. (magánosoknak). Nyomt. Légrády
testvérek.
Demimonde. Fel. szerk. Braun Miksa.
II. évf. N vonít. Kronstein és Téri. Ára
10 kor.
Divat-TJjság. Szerk. Csepreghy Fe-
ronezné; kiadó-tulaj d. és nyomt. Rákosi
Jenő; a Budapesti Hirlap ujságvállalata
nvomd. XII. évf. Havonk. 2-szer. Ára
8 kor. 80 fill.
Dohányárasok Közlönye. Szerk.
és kiadó-tulajd. Hatsek Adolf. Nyomt.
Löblovitz Zsigmond. XIII. évf. Havonként
2-szer. Ára 10 kor. (Magyar és német
szöveggel.)
Égi Világosság. Védnök báró Vay
Ödön; fel. szerk. dr. Grünhut Adolf.
Nyomt. Spitzer Márk. VIII. évf. Havon-
ként 2-szer. Ára 8 kor.
Epitő Ipar. Főszerk. Ney Béla; fel.
szerk. Mihályfi József; kiadó-tulajdonosok
képviselője Pártos Gyula. Nyomt. Pátria.
XXTX. évfolyam. Ara 16 kor.
Építőmunkás. Szerk. Bauer János.
Nyomt. Világosság r. t. Havonta 2-szer.
Ára fővárosban egy hétre 30 fill, és vi-
dékre 10 fillér.
Értékpapír Szemle. Szerk. Kormos
Gyula. Nyomt. Hunnia. XV. évf. Havon-
ként 2-szer. Ára 2 kor.
Értesítés a budapesti hitelezői véd-
egylet tagjaihoz. Nyomt. Kálmán és társa.
XXIII. évf. Havonként kétszer. Az egylet
tagjainak ingyen küldetik.
Fa- és Szénkereskedők Szak-
közlönye. Szerk. Franki Sándor; lap-
tulaj d. Sághy József. II. évf. Ára 8 kor.
Famnnkások Szaklapja. Felelős
szerk. Pelczéder Ágoston. V. évf. Nyomt.
»Villágosság«, kiadó-tulajd., a Famunká-
sok Szaklapja lapbizottsága. Havonként
2-szer Ára 2 kor. 40 fill.
Favorit. Fel. szerk. Appl Ferencz. IL
évf. Minden verseny előtti napon. Nyomt.
> Otthon« r. t. Ára 6 kor.
Faiparosok és Lakásberende-
zők Szaklapja. Szerk. Faragó Lajos;
fel. szerk. és kiadó-tulajd. Szalmás Arnold.
? évf. Nyomt. Engel S. Zsigmond. Havon-
ként 2-szer. Ára 12 kor.
Festők Szaklapja». Fel. szerk. Rózsa
József; kiadja a lapbizottság. Nyomt
Kram mer és Erhardt. Ára 2 kor. 88 fill.
Felsőbirósági Értesítő. Szert
dr. Miklós Gyula. I. évf. Nyomt. Légrády
testvérek. Ára 10 kor.
Figyelő. Szerk. Szántó Armand. I. évf.
Nvomt. Bichler J. E.-féle. Havonta 2-szer.
Ára 2 kor. 40 till.
Fodrász Újság. Fel. szerk. Pauli
József. Nyomt. és kiadja Nagel István.
XIII. évf. Havonként 2-szer. Ára 8 kor.
Fogadó. Szerk.-tulajd. Flór Gyóax
VIII. évf. Nyomt. Elek Lipót. Ára 12 kor.
Fő- és Székvárosi Hirlap. Szerk.
és kiadó-tulajd. Békéi Soma. XIII. évf.
Nyomt. Schlesinger és Kleinberger. Hav.
H-szor. Ára 24 kor.
Földmivelési Értesítő. Kiadja a
in. kir. lüldmivelésiigyi ministerium. XVI.
évf. Nyomt. a Frankiin-t. Ára 4 kor.
Fővárosi Közlöny. Budapest főváros
hivatalos lapja. Fel. szerk. Hajnal István; I
17
kiadja Budapest főváros közönsége. XV.
évf. Hetenként kétszer. Nyomt. a székes-
fővárosi házi nyomda. Ára 12 kor.
Főváros (A — .) Szerk. és kiadó-
tulajd. Pichler Nándor István. XXI. évf.
Nyomt. Gross és Grünhut. Havonta 3-szor.
Ara 8 kor.
Fuvarosok Lapja. Szerk; Forrai
Soma. II. évf. Nyomt. Fried és Krakauer.
Hav. 2-szer. Ára 12 kor.
Fuvarozó Munkás. Fel. szerk. Holló
Jenő; kiadó-tulajd. a lapbizottság. Nyomt.
>Világosság< r. t. I. évf. Havonként 2-szer.
4 kor. 80 fill.
Fűsserkereskedők Lapja. Főszerk.
ée tulajd. Hoffmann Mihály; fel. szerk.
Barla Dezső; kiadja a »Füszerkereskedők
egylete«. Nyomt. Lipinszky és társa. IX.
•évf. Havonként 2-szer. Ára 8 kor.
Galamblövők Lapja. Szerk. Gyapai
Nándor. II. évf. Verseny idején naponként.
Nyomt. Pallas. Ára 20 kor.
Gazdák Hetilapja. Szerk.-tulajd.
Rédei Ferencz. II. évf. Nyomt. Lipinszky
és társa. Ára 12 kor.
Gazdasági Lapok. Felelős szerk.
és tulajdonos Ordódy Lajos. LVII. évf-
folyam. Nyomt. Wodianer F. és fiai. Ára
16 kor.
Gazdasági Mérnök. Szerk. Lukács
László. Nyomt. Feldmann Mór. XXIX.
évffolyam Ára 24 kor. (Ezelőtt : Műszaki
Hetilap ez.)
Gazdasági Titkár. Fel. szerk. és
laptulajd. mádai Máday László. IV. évf.
Nyomtatja Hornyánszky Viktor. Havonta
S-szer. Ára 10 kor.
Gépész. Szerk. Morva Rezső és Nádas
Jenő. II. évf. Havonk. 2-szer. Nyomt.
Spitzer Márk. Ára 3 kor. 60 fill.
Gépkezelők Lapja. Szerk. Vázsonyi
Jenő. Nyomt. Friedmann Mór. VI. évf.
Havonként 2-szer. Ára 8 kor.
Grill-fóle Döntvénytár. Főszerk.
-dr. Vavrik Béla; fel. szerk. dr. Gyomai
Zsigmond. I. évf. Havonta 2-szer Nyomt.
«Globus.« Ára 10 kor.
Gyakorlati Közigazgatási
Xönyvtár és Döntvénytár. Felelős
«zerk. és kiadó-tulajd. dr. Dolenecz József.
L évf. Nyomt. Országos közp. közs. ny.
T. t Havonta 2-szer. Ára 12 kor.
Gyógyászat. Szerk. és kiadó dr.
Schächter Miksa. XLVI. évf. Nyomt. a
-Franklin-t. Ára 20 kor.
Gyógyszerészi Értesítő. Szerk. és
-tulajd. Lukács István; kiadja: a Központi
gyógyszerészeti iroda. XIII. évf. Nyomt. a
belvárosi ny. Ára 20 kor.
Gyógyszerészi Hetilap. Szerk. dr.
Varságh Zoltán« Nyomt. »Stephaneum«.
XLIV. évf. Ára 20 kor.
Gyógyszerészi Közlöny. Szerk. és
kiadja K. Karlovszky Géza; segédszerk.
Ember Elek. XXI. évf. Nyomt. Pallas.
Ára 12 kor.
Gyümölcskertész. Szerk. Molnár Ist-
ván; kiadja a fóldmivelésügyi magyar
királyi minisztérium. XV. évf. Nyomt. az
Athenaeum. Havonként kétszer. Ára 2 kor.
(Megszűnt.)
Halászat. Szerk. Landgraf János ; ki-
adja az országos halászati egyesület. VI.
évf. Havonként 2-szer. Nyomt. a Pátria.
Ára 6 kor.
Hazai Ipar. Főszerk. Halász Dezső,
szerk. Halász Aladár. III. évf. Havonként
kétszer. Nyomt. az »Uránia«. Ára 14 kor.
Házfelügyelők Lapja. Fel. szerk.
Rákóczi Károly. II. évf. Hav. 2-szer.
•Nyom. Krausz S. és trsa. Ára 8 kor.
Háztartás. Szerk. és kiadó-tulajd.
Kürthy Emiiné. Nyomt. az »Athenaeum«.
XI. évf. Havonként 3-szor. Ára 12 kor.
Háztulajdonos. A »Székes fővárosi
háztulajdonosok testületé«-nek közlönye.
Szerk. és tulajd. dr. Reichfeld Izor. IV.
évf. Nyomt. Weissenberg Ármin. Ára
8 kor.
Házi Újság. Szerk. Pintér Boldizsár;
kiadja a szerkesztőség. I. évf. Nyomt. az
»Árpád«. Hetenként 8-szor. Egyes szám
8 fillér.
Herkules. Testgyakorlási közlöny.
Szerk. Porzsolt Jenő és Porzsolt Kálmán.
XXI. évf. Megjelen havonként kétszer.
Kiadó-tulajd. és nyomt Légrády testvérek
Ára 8 kor. (Megszűnt.)
Hermes. Szerk.-tulajd. Fleissig Sán-
dor. XIV. évf. Nyomt. Hunnia. Hav. 2-szer.
Ára 2 kor.
Helyiérdekű és Kisvasutasok
Lapja. Főszerk. dr. Képes Gyula; fel.
szerk. Fényes Béla. Nyomt. a »Globus«.
I. évf. Havonta 2-szer. Ára 16 kor.
Hitel. (A — .) Szerk. és kiadó Káinoki
Henrik. Vil. évf. Nyomt. Pallas. Ára 12 kor.
Hiteles Merkur. Szerk. Hecht S.;
kiadó és tulajd. Hecht-bankház. XII. évf.
Havonként 2-szer. Nyomt. Spitzer Márk.
Ára 2 kor.
Hitelezők Lapja. Fel. szerk. Barta
Ignácz; nyomt. a fővárosi ny. von. és
könyvkötő r. t. I. évf. Ára 20 kor.
18
Hivatalos Értesítő. Kiadja a cs.
kir. szab. Kassa-oderbergi vasút. VIII. évf.
Nyomt. a Pesti könyvny. r. t.
. Hivatalos Közlöny. Kiadja a m. kir.
vallás- és közoktatásügyi minisztérium.
XI. évf. Havonként 2-szer. Ára 5 kor.
Honi Ipar. Fel. szerk. Sugár Ottó
és Gyárfás Oszkár; kiadja a Honi Ipar
kiadó-válialat. VI. évf. Nyomt. Wodianer
F. és fiai. Havonként 2-szer Ára 10 kor.
Időjárási Sürgönyjelentés. Nyomt.
Pesti kvny. r. t.
. Iparegészségügy. Fel. szerk.-tulajd.
dr. Nagy Béla. IV. évf. Nyomt. Gelléri
és Székely. Hav. 2-szer. Ára 10 kor.
Iparvédelem. Szerk. Lukács Lipót;
kiadja a magyar . védőegyesület. I. évf.
Havonként 2-szer. Nyomt. a Stephaneum.
Ára 4 kor. a tagdíj.
Jelentés a Magyarországi Ziva-
tarokról. Nyomt. Pesti kny. í. társ.
(Magyar és franczia szöveg.)
. Jockey. Fel. szerk. őszi Kornél; kiadó-
tulaj d. Őszi Kornél és trsa. II. évf. Nyomt
»Pallas«.
Jó Egészség. Szerk. dr. Nagy Albert.
IV. évf. Havonként 2-szer. Nyomt. Révai
és Salamon. Ára 2 kor.
Jog ( A — .) Szerk. és kiadják dr. Révai
Lajos és dr. Stiller Mór. Nyomt. Pallas.
XXIV. évf. Ára 12 kor.
Jogtudományi Közlöny. Főszerk.
dr. Dárday Sándor, fel. szerk. dr. Fayer
László; kiadó-tulajdonos és nyomt.
Franklin-Társulat. XL. évfolyam Ára
24 kor.
Kazán- és G-ópujság. Szerk. Pfeifer
Ignácz. IV. évf. Nyomt. Pallas ny. Hav.
2-szer. Ára 4 kor.
Kereskedelmi Alkalmazott
(A — .) Fel. szerk. Lukács Jenő; főszerk.
Beregi Miklós; alapította Zerkovitz Emil.
Nyomt. Márkus Samu. IV. évf. Havi 2
szám. Ára 12 kor., tagoknak ingyen.
Kereskedelmi Jog. Főszerk. Gre-
csák Károly; fel. szerk. Bender Béla.
II. évf. Hav. 2-szer. Nyomt. Orsz. közp.
közs. ny. Ára 20 kor.
Kereskedelmi Muzeum. (Konzuli
Közlemények.) Tulaj d. -kiadó m. kir. ke-
reskedelmi múzeum. Nyomt. »Athe-
naeum«. XVII. évf. Hetenként 3-szor.
(Megszűnt, folvtatása Közgazdasági Ér-
tesítő.)
Kereskedőifjak Lapja. Fel. szerk.
Pásztor József: lapkiadó a budapesti ke-
reskedőifjak társulata. I. évf. Nyomt
Barcza József. Havonként 2-szer. Ara
2 kor. 40 fill.
Kert (A — .) Főszerk. és tulajd.
Mauthner Ödön. Nyomt Wodianer F. és
fiai. XI. évf. Havon ként kétszer. Ára 6 kor.
Kisiparosok Lapja. FeL szerk. Har-
mat Jenő. VI. évf. Nyomt. Spitzer Márk.
Havi 2 szám. Ára 8 kor.
Kiskereskedők ós Kisiparosok
Lapja. Főszerk. Pesti Alfréd ; fel. szert
dr. Nagy Gyula. II. évf. Nyomt ifj. Kellner
Ernő. Ára 8 kor.
Kiskereskedők és Kisiparosok
Országos Közlönye. Főszerk. dr. Föl-
des Árpád; fel. szerk. és kiadó-tulajd.
Kondor Artúr. I. évf. Nyomt Globus.
Havonta 2-szer. Ára 4t kor.
Kivándorló. (Der Auswanderer.)
Szerk. és kiadja Timár Szaniszló. II. évf.
Nyomt > Európa*. Ára 4 kor. (Magyar
és német szöveg.)
Kivándorlási értesítő. (Vxestnik
ta viseljivanjc. Austcanderungs- Anzeiger.
Vystahovalecky aznam.) Fel. szerk. Hegyi
Jenő. II. évf. Hav. 2-szer. Hyomt és
kiadó-tulajd. Wodianer F. és fiai. Ára
10 kor. (Magyar és horvát szöveg.)
Koosigyártó Ipar. Szerk. Bodolló
Endre; kiadja a »Corvina« műintézet
III. évf. Nyomt. Berger Géza. Hav. 2-szer.
Ára 6 kor.
Koosisok Szaklapja. Szerk. Schön-
herr József. III. évf. Nyomt Fried és Kra-
kauer. Hav. 2-szer. Ára 2 kor. 80 fill
Korcsmáros. Szerk. Szűcs Béla II. évf.
Hav. 2-szer. Nyomt. Krammer és Erhardt.
Ára 12 kor. (Megszűnt.)
Könyvkötők Lapja. (Buchbinder
Zeitung.) Szerk. és kiadó : Petrók Károly.
Nyomt. Országos közp. községi ny. Hav.
2-szer. VI. évf. Ára 5 kor. 20 fill. (Magyar
és német szöveg.)
Körözvénytar. Riadja a cs. kir.
szab. déli vaspályatarsaság üzletigazgató-
sága. Fel. szerk. Szigeti József. XyomL
Pesti kvny. r. t.
Közegészségügyi Kalauz. Szert
dr. Thimm József; tulajd. dr. Lórinwy
Ferencz özv. Havonként 3-szor. Nyomt
Országos közp. közs. ny. r. t. XXVIL évf.
Ára 12 kor.
Közgazdaság. Fel. szerk. dr. Ga-
lánthai Nagy Sándor Nyomt Birautt
Döme. VI. évf. Ára 20 kor.
Közgazdasági és Közlekedett
Szemle. Szerk. Keleti Márton. III. évi.
Nyomt. Műszaki ir. és ny. t. Ára 16 kor.
19
Közgazdasági Értesítő. Kiadja a
kereskedelemügyi m. kir. miniszter. I. évf.
.Nyomt. Pesti kvny. r. t. Ára hatóságok-
nak 10 kor., magánosoknak 20 kor.
Közgazdasági Híradó. Szerk. Benes
János; kiadó-tulajd. Reimann Gyula.
Nyomt. Wodianer E. VII. évf. Ára 12 kor.
(Megszűnt.)
Közigazgatási Közlöny. Főszerk.
ár. Nősz Gyula I. évf. Nyomt. Légrády
testvérek. Ára 16 kor.
Közlemények. Szerk. Sziklai Zsig-
mond; kiadja a budapesti építőmes-
terek stb. ipartestülete. I. évf. Nyomt.
Stepbaneum. Ára. ?
Központi Értesítő. Kiadja a keres-
kedelmi m. k. ministeriura ; szerk. Lakatos
Aladár. Nyomt. a Pesti kny. r. t. XXX.
évf. Hetenkint kétszer, évenként mintegy
250 iv.Ára helyben 16 kor.; vidéken 20 kor.
Községi Bíró. Fel. szerk. Hajdú
Mihály. I. évf. Nyomt. Globus. Havon-
ként 2-szer. Ára?
Községi Közlöny. Szerk. és kiadó
dr. Lipcsey Ádám. Nyomt. Országos
közp. közs. ny. r. t. XXVII. évf. Ára 12 kor.
Köztelek. Főszerk. Forster Géza; fel.
szerk. dr. Drucker Jenő ; laptulajd. Baross
Károly örök. Áz orsz. magyar gazdasági
egyesület tulajdona. Nyomt. Pátria.
XV. évf. Hetenként kétszer. Ára 20 kor.
Lakatosok és Fémiparosok
Iiapja. Szerk. és laptulajd. Pap Tamás»
.Nyomt. Pesti kny. r. t. IX. évf. Havon-
ként 2-szer. Ára 10 kor. (Megszűnt.)
Ifithographia. I. évf. Hav. 2-szer.
Fel. szerk. és kiadó-tulajd. Bassist Illés.
Nyomt. Világosság r. t. (Magyar és
.német szöveggel.)
. Magántisztviselők Lapja. Főszerk.
Kreutzer Lipót, fel. szerk. F. Halas Árpád ;
.laptulajd. »Magántisztviselők országos
szövetsége.« Nyomt. Gclléri és Székely. XI.
évf. Havonként 2-szer. Ára 8 kor.
Magyar Automobil Újság. Fel.
szerk. és kiadó-tulajd. Sándor Gyula. III.
évf. Nyomt. Thalia ny. Havonta 2-szer.
JLra 16 kor. (Magyar-német szöveggel.)
Magyar Biztosítási Hírlap. Szerk.
Apor Sándor. Nyomt. Belvárosi ny. X.
évf. Havonként 2-szer. Ára 10 korona.
Magyar Borkereskedelem. (Un-
Í arischer Weinhandel.) Szerk. és kiadja
folnár Lipót. Nyomt. Kállai Ármin. V.
jévf. Ára 12 kor. (Magyar és német szö-
veggel.)
Magyar Bőripar. (Ungarische Le-
derindustrie.) Főszerk. és kiadó-tulajd.
Leitersdorfer Lipót; fel. szerk. Wiesel
Károly. XII. évf. Havonként 3-szor. Nyomt.
Gelléri és Székely. Ára 12 kor. (Magyar
és német szöveggel.)
Magyar Czipész-TJjság. Fel. szerk.
Szenes Izidor. Nyomt. Fritz Ármin. XIV.
évf. Havonként 2-szer. Ára 8 korona.
Magyar Czukoripar. Szerk. és kiadó
dr. Telbisz János. Nyomt. Buschmann
F. XIV. évf. Havonként 2-szer. Ára 16 kor.
(Magyar és német szöveggel.)
Magyar Dohány-Újság. Szerk. és
kiadó-tulajd. Daróczi Vilmos. Nyomt.
Márkus Samu. XXII. évf. Megjelenik min-
den hó 1-én és 16-án. Ára 12 kor.
Magyar Fakereskedő. Szerk. és
kiadó tulajd. Székely Ignácz. XI. évf.
Havonk. 2-szer. Nyomt. Révai és Salamon.
Ára 14 kor.
Magyar Fogtechnikusok Köz-
lönye. Szerk. és kiadja Appel József.
III. évf. Nyomt. (?) Hav. 2-szer. Ára 10
kor. (Magyar és német.)
Magyar Fűszerkereskedő. Szerk.
dr. Gyarmati Viktor. II. évf. Hav. 2-szer.
Nyomt. Biraucz Döme és társa. Ára 6 kor.
Magyar Gazdák Lapja. Fel. szerk.
és laptulajd. Merza Márton; XII. évf.
Nyomt. Hornyánszky V. Ára 16 kor.
Magyar Gépipar. Szerk. Kandó
Gyula. XIV. évf. Hav. 2-szer. Nyomt.
Spitzer Márk.
Magyar Hajózás. Szerk. Rácskay
Gyula; kiadja Gonda Béla. Nyomt. Mű-
szaki irod. ny. IX. évf. Havonk. 2-szer.
Ára 12 kor.
Magyar Hitel. Főszerk. dr. Hódosi
Lajos; fel. szerk. és kiadó-tulajd. Auer
József. V. évf. Nyomt Pallas Ára 16 kor.
Magyar Ipar. (Iparüyek.) Szerk.
Gelléri Mór; Nyomt. »Európa.« XIX.
évf. Ára 12 kor.
Magyar Iparoktatás. Az Országos
iparoktatási tanács hivatalos közlönye.
Szerk. Szterényi Sándor. Nyomt. Korvin
testvérek. IX. évf. Havonként 2-szer. (jul.
és aug. kivételével.) Ára 10 kor.
Magyar Jogász-Újság. Szerkeszti
dr. Barna Ignácz és dr. Rósa Ferencz.
IV. évf. Hav. 2-szer. Nyomt. Orsz. köz-
ségi közp. kny. Ára 16 kor.
Magyar Kalaposok Lapja. Fol.
szerk. és laptulajd. vincze Jakab. Nyomt.
Gzettel és Deutsch I. évf. Naponta 2-szer.
Ára 10 kor.
Magyar Kereskedők Lapja. Fel.
20
szerk.- Kormos Alfréd. Nyorat. fővárosi
ny. XXV. évf. Ára 8 kor.
Magyar Kertésztőzsde. Szerk. Sze-
redai Leo; kiadó Winter Miksa. II. évf.
Nyomt. »Pátria.«
Magyar Királyi Államvasutak
Hivatalos Lapja. Kiadja a magyar
kir. államvasutak igazgatósága. Nyomt
Hornyánszky Viktor. XIX. évf. Havon-
ként 6—7 szám. Hivatalból küldetik.
M. K. Országos Meteorológiai és
Földmácnességi Intézet Térképes
Időjárási Sürgönyjelentései. XVIII.
évf. Nyomt. Pesti kvny. r. t.
- Magyar Királyi Fosta és Táv-
irda-Rendeletek Tára (A — .) Ki-
adja a kereskedelemügyi minisztérium.
Nyomt. Hornyánszky V. XXXIX. évf.
A postai és távirdai hivataloknak ingyen
küldetik.
Magyar Közgazdaság. Szerk. dr.
Éber Antal. Nyomt. Pesti .kny. r.-t. V. évf.
Ára 20 kor.
Magyar Közigazgatás. Fel. szerk.
és kiadó-tulajd. Boncza Miklós. Nyomt.
Pallas. XXIII. évf. Ára 16 kor.
Magyar Közlekedés. Szerk. Zakár
István ; kiadja a lapkiadó-vállalat. Nyomt.
Schmelcz és Schillinger. XII. évf. Hav.
3-szor. Ára 10 kor.
Magyar Közlöny. Szerk. Virág
Gyula. Nyomt. Schlesinger és Kleinber-
ger. X11I. évf. Havonk. 3-szor. Ára 20 kor.
Magyar Malom- és Gazdasági
Értesítő. Fel. szerk. dr. Reik Ferencz.
Nyomt. Brózsa Ottó. XIII. évfolym Hav.
2-szer. Ára 6 kor. (Magyar és német
szöveggel.)
Magyar Malom Közlöny. (Un-
garische Mühlen Nachrichten.) Fel. szerk.
és kiadó Markstein Ignácz. Nyomt. Fried
és Krakauer. \l\. évf. Hav. 2-szer. Ára
6 kor. (Magyar és német szöveggel.)
Magyar Mérnök- és Épitész-
Egylet Heti Ertesitője. (A — .) Fel.
szerk. Zelovich Kornél; kiadja a Magyar
Mérnök- és Építész-Egylet. XXIV. évf.
Havonként 3-szor. Az egyesület tagjai-
nak (30 kor. tagdíj fejében) ingyen.
N vonít, a Patria.
Magyar Mezőgazdák Szövetkeze-
tének Üzleti Értesítője. Szerk. fel.
Vidais Kleiner. Nyomt. Hornyánszky Vik-
tor. XII. évf. Havonként 2-szer. A tagok
ingyen kapják.
Magyar Nemzetgazda. Szerkesztő
és kiadó-tulajdonos Monde Bódog. Xyomt.
a Franklin-társulat XXII. évf. Ára 30
korona.
Magyar Órásak Szaklapja. Szert
Nagy László ; kiadja Magyarországi
órássegédek szakegylete. VII. évf. Nyomt
Krausz és Kalmár. Havonként 2-szer. Ára
nem tagoknak 8 kor.
Magyarországi Pinczórek Szak-
lapja. Szerk. Farkas János. III. évf. Hav.
2-szer. Nyomt. Nagel István. Ára 4 kor.
Magyar Orvosi Revue. Szerk.
dr. Mahler Gyula és Bodon Károly. Nyomt.
Posner Károly Lajos és fia; kiadja Franke
Pál. IX. évf. Hav. 2-szer. Ára 8 kor.
(Megszűnt.)
Magyar Pénzügy. Fel. szerk. Kor-
mos Allréd. Nyomt. a fővárosi ny. XXV.
évf. Ára a »Hiteles Sorsolási Értesítő« -
vei 20 kor.
Magyar Királyi Posta és Táv-
írda Rendeletek Tára. (Kiadja a
kereskedelemügyi m. kir. minisztérium.
Nyomt. Hornyánszky Viktor. XXXIX.
évf. A postai és távirdai hivataloknak
ingyen küldetik. (Magyar és horvát szö-
veggel.)
Magyarországi Kereskedelmi
Alkalmazottak Lapja. Fel. szerk.
Kovács Alajos; kiadja a magyarországi
kereskedelmi alkalmazottak lap bizottsága.
Havonta 2-szer. III. évf. Nyomt. Kramer
és Ehrlich. Ára 2 kor. 40 till, (tagoknak
.? ingyen.)
Magyar Pályázati Közlöny. Fél-
szer k. Révész Ödön. Nyomt. Világos-
ság r. t. Havonként 2-szer. I. évf. Ara
12 kor.
Magyar Kisiparos. Főszerk. Kürtös
János; lel. szerk. Áron Dezső; laptulajd.
és kiadó kisiparosok műszaki irodája.
I. évf. Nyomt. Pallas. Ára 12 kor.
Magyar Kő- és Márványajaág.
(Ungarishe Stein- und Marmorzeitung.)
Szerk. Ultman S.; kiadó Mazzi Luigi.
I. évf. Nyomt. Ausländer L. és társai.
(Magyar és német szövegű.)
Magyar Lisztkereskedő. (Der
Ungarisch* Mehlhändler.) Fel. szerk.
dr. Sándor Leó. I. évf. Nyomt. Európa.
Ára 20 kor.
Magyar Pénzügyőr. Fel. szerk.
Iklódy Győző. Nyomt. Stephaneum nv. j
XVI. évf. Ára 12 kor. I
Magyar Pinozór. Főszerk. Ólmosi
József, fel. szerk. Révész Ferencz. III. évf.
Hav. 2-szer. Nvomt. Károlyi Gvörgy. Ara I
6 kor.
21
r Pinozérek Lapja. Fel.
nk Emil; szerk. Gerő Izsó.
llacsek B.-féle ny. I. évf. Ára
tagjainak 4 kor. 80 fill., nem
2 kor. (Megszűnt.)
r Fosta. Fel. szerk. Zakar
évf. Havonta 3-szor. Nyomt
és trsa. Ára postásnak 7 kor.
isnak 16 kor.
r Sakklap. Szerk. és kiadó-
11a Zoltán. I. évf. Havonta
>mt. Stephaneum. Ára 8 kor.
r Sörfőzők és Xomlóter-
apja. (Ungarische Brauer- u.
\ung.) Fel. szerkesztő Zerko-
IV. évf. Nyomt. Hornyánszky
v. 2-szer. Ára 10 kor. (Magyar
szöveggel.)
r Sportlap. Szerk. Horváth
. évf. Nyomt. Elek Lipót Ára
r Sütők Lapja. Szerk. és
ner Gyula. III. évf. Nyomt. Elek
. 10 kor. (Magyar és német
r Szesztermelő. Kiadásért
tésért felelős Rubinek Gyula;
dr. Szilágyi Gyula és Rubi-
Nyomt. Pátria. Hav. 2-szer.
ira 10 kor.
r Tejgazdasági Lapok.
ó Verbói A. II. évf. Nyomt.
iksa. Havonként 2-szer. Ára
gyár német szöveggel.)
ar Turf. Lóversenyujság. Fel.
Kornél; kiadó- tulajdonos Őszi
társa. Minden lóverseny előtt
í. VI. évf. Nyomt. Pallas. Ára
nyre 20 kor.
r Utazó Kereskedő. Fel.
os Ede; helyett, szerk. dr. Rad-
io; kiadja a magyarországi
esülete. Nyomt. Pesti Lloyd-
\ XV. évf. Havonként kétszer.
r Üveg- és Agyagujság.
solnay Miklós; fel. szerk. Illés
. évf. Nyomt. Athenaeum.
-szer. Ára 16 kor. (Magyar és
reggel.)
r Városok Közügyei.
as Zsigmond. II. évf. Havonk.
Dmt. Pallas.
r Vaskereskedő. Főszerk.-
ausz Zsigmond; szerk. Biró
évf. Nyomt. Országos községi
v. Ára IG kor.
Magyar Vasutas. Felelős szerk.
dr. Farkas Izor; laptulajdonos magyar
vasutas-szervezet. II. évf. Havonk. 2-szer.
Nyomt. Krammer és Erhardt. Ára 4 kor.
80 fill.
Magyar Vendéglős- ós Kávés-
ipar. Főszerk. Barta Béla, fel. szerk. F.
Kiss Lajos. VII. évf. Havonta 2-szer.
Nyomt. Pátria. Ára 12 kor.
Magyar Zenészek Lapja. Főszerk.
Sztojanovics Jenő, fel. szerk. dr. Olgyay
István; kiadja magyar zenészek orsz.
egyesülete. II. évf. Hav. 2-szer. Nyomt.
Müller Károly. Ára 8 korona, tagoknak
ingyen. (Magyar és német szöveggel.)
Mauthner Útmutatója« Szerk. és
kiadó Mauthner Ödön magkereskedő. VI.
évf. Nyomt. Wodianer F. és fiai.
MercTir. Hiteles sorsolási tudósító.
Szerk. Berger Mór. Nyomt. Pesti Lloyd
társaság. XXX. évf. Minden húzás után
magyar és német szöveggel. Ára 4 kor.
Lenyomatai, más czim alatt:
Budapesti Merour.
Fővárosi Merour.
Magyar Fővárosi Merour.
Magyar Merour.
Pénzügyi Merour.
Festi Merour.
Sorsolási Merour.
Tőzsdei Merour.
TTj Merour.
Mészárosok és Hentesek Lapja.
Szerk. Komáromi Sándor; kiadó Hóna
Lajos. XIII. évf. Nyomt. Elek Lipót Ára
12 kor.
Mészárossegédek Közlönye. Fő-
szerk. Miroczky Gusztáv, fel. szerk. Szé-
kely Simon. III. évf. Nyomt. Spitzer Márk.
Hav. 2-szer. Ára 6 kor.
»Mezőgazdák«, a magyar mezőgaz-
dák szövetkezete hivatalos értesítője. Fel.
szerk. Harsány Oszkár. XII. évf. Hav.
2-szer. Nyomt. Pátria. Ára?
Molnárok Lapja. Az > Országos Mol-
nár-Egyesület Hivatalos Közlönyec. Fel.
szerk. és laptulajdonos Jutassy Ödön.
Nyomt. saját nyomdában. XII. évf. Havon-
ként 2-szer. Ára 8 kor.
Művezetők Lapja. Szerk. Palik
Ferencz; kiadó-tulajdonos a szövetkezet.
Nyomt. »Stephaneum.« VIII. évf. Hav.
2-szer. Ára 8 kor.
Műszaki Lap. Az országos műszaki
egyesület hivatalos értesítője. VI. évf.
Havonta 2-szer. Nyomt. Elek Lipót. Ára
tagnak 2 kor., nem tagnak 6 kor.
22
Műszaki Világ. Fel. szerk. Bojár
Sándor. III. évf. Pesti kvny. r. t. Ara
60 kor- (Kőnyomatu szaklap.)
Nagy Budapest. Fel. szerk. Gelley
József; helyett, szerk. Führer Miklós. I.
évf. Nyomt Károlyi György. Ára 12 kor.
Nemzetgazdaság. Szerk. Apor Sán-
dor. Nyomt. Molnárok Lapja kvny. V.
évf. Havi 2 szám. Ára 20 kor.
Nemzetgazdasági Szemle. Szerk.
Katona Béla. Nyomt. Athenaeum ny.
VII. évf. Hav. 3-szor. Ára 20 kor.
Nemzeti Sport. Alapította Fodor
Károly ; fel. szerk. Leopold Gyula, kiadó-
tulajd. Fodor Károly és Leopold Gyula.
III. évf. Nyomt Légrády. Ára 12 kor.
Nemzeti Szemle. A Nemzeti Szövet-
ség értesítője. Fel. szerk. Schröder Béla;
kiadó-tulajd. Leidenfrost J. Nyomt. Mar-
kovits és Garai. VIII. évf. Havonként
2-szer. Ára 16 kor.
Néplap. Gazdasági heti közlöny. Szerk.
István gazda. (Rombay Dezső.) XII. évf.
Nyomt. Franklin-társulat. Ára 3 kor.
Nőmunkás. Felelős szerk. Gárdos
Mariska ; tulajd. szoczialista nőmun-
kások orsz. szerv, bizottsága. I. évf. Nyomt
Világosság r. t. Egyes szám 8 fillér.
Nyomdaipar Magyarországon.
Fel. szerk. Molnár Mór, nyomdász. III.
évf. Havonként 2-szer. Díjtalan.
Országos Általános Pályázati
Hirlap. Szerk. Ligeti I. Imre. III. évf.
Nyomt. Fritz Ármin. Ára 30 kor. (Meg-
szűnt)
Országos Cselédhirdető Köz-
löny. Szerk. Bokor János. II. évf. Nyomt.
»Urániac.
Országos Központi Hitelszövet-
kezeti Értesítő. Fel. szerk. dr. Baross
Lajos. VI. évf. Nyomt. »Athenaeumc.
Hav. 2-szer. Ingyen.
Országos Pályázati Közlöny.
Fószerk. Radó Sándor; fel. szerk. Katzen-
bach István. Fritz Ármin. Nyomt. IV.
évf. Ára 4 kor.
Országos Vásári Értesítő. Fo-
szerk. Spitzer Jenő; fel. szerk. Spitzer
József kiadó. III. évf. Nyomt. Radó Izor.
Ára 16 kor. (Magyar és német szöveg.)
Orvosi Hetilap. Szerk. és kiadó-
tulajd. Hcigyes Endre és Székely Ágoston.
XLIX. évf. Pesti Llovd-társulat nyomd.
Ára 20 kor.
Orvosi Heti-Szemle. Fel. szerk és
kiadó-tulajd. dr. Flesch Nándor. XXXIII.
évf. Nvomt. »Pallas.« Ára 16 kor.
Orvosok Lapja. Fel. szerk. dr. Walkó
Rezső; főszerk. és laptulajd. dr. Márk
Dezső. Nyomt. Pallas. XVI. évf. Ára
10 kor. (Azelőtt Gyakorló Orvos ez.)
O. M. IL E. Az országos magyar
kereskedelmi egyesülés hivatalos köz-
lönye. Főszerk. dr. Lévay Béla, fel. szerk.
Goda Géza. I. évf. Havonta 2-szer. Nyomt
Franklin társ. Ára 20 kor.
Országos Kereskedelem, Ipar
és Pénzügy. Fel. szerk. és kiadó-tul.
Pallay Mihály VIII. évf. Nyomt. Hunnia,
Ám 16 kor.
őrszem (Az — .) Fel. szerk. Künstler
Jenő; kiadótulajd. Wodianer* F. és fiai
nyomd. Hav. 2-szer. II. évf. Ára?
Pannónia. A fővárosi váltóüzlet-
társaság sorsolási tudósitója. Szerk. Adler
Gyula. Nyomt. Korvin testv. XXL évf.
Havonként 2 — 3-szor. Ára 2 kor.
Pénzintézeti Közlöny. Fel. szerk.
és kiadó-tulajd. Grósz Nándor; Nyomt.
Gelléri és Székely. V. évf. Hav. 2-szer.
Ára 12 kor.
Pénz és Föld. ? XII. évf. Nyomt
Pénzintézeti Szemle. Szerk. dr.
Hantos Elemér. M. Pénzint. Orsz. Szöv.
közlönye. II. évf. Hav. 2-szer. Nyomt
Fővárosi ny. Ára?
Pénzkezelési ós Számviteli Köz-
löny. Fel. szerk. és kiadó-tulajd. Sze-
nessy Aladár. I. évf. Nyomt. Buschmann
F. Havonta 3-szor. Ára 12 kor.
Pénzügyigazgatás. Szerk. dr. Exner
Kornél. Nyomt. Márkus Samu. XV. évf.
Hav. 2-szer. Ára 8 kor.
Pénzügyi Hirlap. Fel. szerk. és
kiadja Lendvay Sándor. XI. évf. Nyomt
Pátria. Havonként kétszer. Ára 3 kor.
Pénzügyi Közlöny. Kiadja a m. kir.
pénzügyminisztérium. XXXII. évf. Havon-
ként többször. Ára 4 kor. Nyomt m.
kir. államnyomda.
Pinczér Munkás. Fel. szerk. Sz&lay
Lajos I. évf. Nvomt. Világosság r. t
Havonta 2-szer. Ára 4 kor.
Polyteohnikai Szemle. Fel. szerk.
Wolf Sándor; kiadó Szterényi Bertalan.
Nyomt. Fővárosi nyomda. X. évf. Havon-
ként 3-szor. Ára 16 kor.
Posta-Közlöny. Fel. szerk. Jancsó
Dezső ; kiadó-tulajd. Böszörményi Kálmán.
Nyomt. Buschmann F. XXXIX. évf.
Havonként háromszor. Ára 10 kor.
Rendeleti Közlöny. A magyar kirá-
lyi honvédség számára. Személyi tgytk
és Szabályrendeletek Nyomt. > Pallas«.
23
XXXI. évfolyam. Megjelen havonkint 2—3
szám.
Rendőri Lapok. (Magyar Csendőr.)
Főszerk. dr. Sélley Sándor; fel. szerk.
Guthi Imre. Kiadó-tulajd. Mezei Sándor.
XII. évf. Nyomt. Légrády testv. Ára 14 kor.
Sorsolási Ellenőr. Szerk. Kónyi
Hugó, VII. évf. Nyomt. Kállai Ármin. Hav.
2-szer. Ára 3 kor.
Sorsolási Tudósító. Szerk. és kiadja
Aradi Rezsó. Nyomt. »Hunniac. XXXV.
évf. Minden húzás után magyar és német
szöveggel. Havonként 2-szer. Ára 3 kor.
Lenyomatai, más czím alatt:
Fortuna.
Fortuna. (Győr.)
Főnyeremény.
Hiteles Sorsolási Értesítő.
Hermes.
Mercur Tudósító.
Nemzeti Merkur.
Nyeremény.
Nemzetközi Merkur.
Országos Merkur.
Pannónia.
Phönix.
Sorsolási Hungária.
Szerencse Hiradó.
Uj Fortuna.
Uj Magyar Merour.
Sport-Elet. Fel. szerk. és kiadó-tulajd.
őszi Kornél. Nyomt. Stephaneum. X. évf.
Ára 16 kor.
Sporthíradó. Szerk .-kiadó Friedrich
István. II. évf. Nyomt Gelléri és Székely.
Ára 4 kor. (Megszűnt.)
Sport- Világ. Fel. szerk. Hajós Alfréd ;
kiadja a Sport-Világ társaság. Nyomt.
Kellner Ernő. XII. évf. Ára 8 kor.
Statisztikai Heti Kimutatás.
Szerk. Körösi József; kiadja fővárosi
stat. hivatal. Nyomt. székesfővárosi házi
könyvny. XXXIII. évf. Ára 6 kor. (Ma-
gyar és német szövegű.)
Sütők Szaklapja. Szerk. Tatár Dénes,
kiadó-tulajd. az alapítók. V. évf. Nyomt.
Lipinszky és trsa. Hav. 2-szer. Ára í kor.
(Magyar és német szövegű.)
Sütőmunkás (A — ) Fel. szerk.
Holies Ferencz; laptulajd. szaklap bizott-
ság. II. évf. Hav. 2-szer. Nyomt. Vilá-
gosság r. t. Ára 4 kor.
Szabadalmi Értesítő. Szerk. Edvi
Illés István. II. évfolyam Havonta 10,
20 és 30-án. Nyomt. Pesti kny. r. t. Ára
16 kor.
Szabadalmi Közlöny. Fel. szerk.
Frecskay János. Nyomt. Pallas. X. évf.
Ára 20 kor.
Szabadalmi Újság. Fel. szerk. dr.
Halász Aladár; szerk. Jeremiás Arnold.
III. évf. Nyomt Franklm-társ. Ára 8 kor.
Szabadpolgári Értesítő. Szerk.
és kiadja Budai Lajos II. évf. Hav. 2-szer.
Nyomt. Malier Károly. Ára tagoknak
2 kor., nem tagoknak 3. kor.
Szabó-Ipar. Szerk. Fülöp Sándor.
Nyomt. Buschmann. V. évf. Hav. 2-szer.
Ára 8 kor.
Szabadság. Fel. szerk. Szikora Zol-
tán; tulajd. magyar munkáspárt. VII.
évf. Havonta 2-szer. Nyomt. Pátria. Ára
8 kor.
Szabók Szaklapja. Fel. szerk. Honti
Géza; kiadja Szabok Szaklapja szer-
kesztőbizottsága. XIII. évf. Nyomt. Vilá-
gosság r. t. Havonta 2-szer. Ára 2 kor.
40 fillér.
Szárnyasaink. Szerk. Parthay Géza.
Az országos baromfitenyésztési központ
hivatalos közlönye. Nyomt. Hornyánszky
Viktor. XXX. évf. Havonként kétszer.
Ára 8 kor.
Székesfőváros. Főszerkesztő Lóránt
Dezső ; fel. szerk. és kiadó Füredi Miklós.
I. évf. Nyomt. Légrády testvérek kvny.
Havonta 2-szer. Ára 12 kor.
Szerencse Hiradó. Szerk.-tulajd.
Faragó Lajos. II. évf. Hav. 2-szer. Nyomt.
Neuwald Illés. Ára 1 kor. 20 fill.
Szesz (A — .) Szerkesztő és kiadó
dr. Malcomes Béla báró. I. évf. Havonta
2-szer. Nyomt. Stephaneum r. t. Ára
12 kor.
Színészek Lapja. Szerk. Mészáros
Kálmán; kiadja a magyar szinész-egye-
sQlet központi igazgató tanácsa. Nyomt.
Löblovitz« Zsigmond. XXIII. évf. Minden
10 napban. Ára 8 kor.
Szülészeti Közlöny. Szerk. és kiadó-
tulajd. Réthy L. Pál, hely. szerk. Radó
Pál. Nyomt. Müller Károly. XVIII. évf.
Havonként 3-szor. Ára 8 kor.
Színház és Élet. Szerk. Falk Ri-
chard. II. évf. Nyomt. »Otthon«. Ára
10 kor.
Színházi Újság. Szerk. Schmidt
Károlv. II. évf. Nyomt. Markovi ts és Garai.
Egyes' sz. 20 fill.
Szöveges és Képes Színházi La-
pok. Fel. szerk. és laptulajd. Márkus
József. Nyomt. Fővárosi ny. von. és
kvny. r. t.' IX. évf. Naponta. Ára 36 kor.
Szöveges Képes Színházi Lapok.
2i
Fel. szerk. Márkus József; laptulajdonos
Forrai Soma. XI. évf. Nyomt. Fővárosi
ny. von. és kvny. r. t Ára?
Szövetkezeti Hiradó. III. évfolyam.
Nyomt. Patria. Ára 8 kor.
Szövetkezeti Szemle. Szerk. ép lap-
tulajd. Wechsler Gyula. IX. évf. Havon-
ként kétszer. Nyomt. Spitzer Márk. Ára
16 kor.
Szövetkezés. Felelős szerk. Bernát
István. XVI. évf.. Nyomt Stephaneum.
Hetenként 2-szer. Ára 4 kor.
Szövetkezzünk. Felelős szerk. Lu-
zsénszky Zsigmond báró ; szerk. id. Egán
Lajos. II. évf. Nyomt. Szent László ny.
Ára 5 kor.
Takarékpénztári Közlöny« Szerk.
tulajd. Wechsler Gyula. VII. évf. Nyomt.
Márkus Samu. Hav. 2-szer. A »Szövet-
kezeti Szemle« lenyomata. Ára 16 kor.
Társulati Ertesitő. Fel. szerk. és
kiadó-tulaj d. dr. Gyürky Ödön. Nyomt.
Buschmann F. XIV. évf. Havonként 2-szer.
Ára 4 korona.
Technológiai Lapok. Főszerkesztő
Szabó Gusztáv, fel. szerk. Sziklay János.
Kiadja és nyomt. Kertész József. XVII. évf.
Havonként kétszer. Ára 16 kor.
Természet (A — .), állattani és va-
dászati folyóirat. Szerkeszti és kiadja
dr. Lendl Adolf. IX. évf. Havonként
2-szer. Nyomt. Wesselényi Géza, Sze-
geden. Ára 6 kor.
Tornaügy. Szerk. Maurer János,
dr. Ottó József és Szafka Manó. XXIII.
évf. Nyomt. Rózsa K. és neje. Havonta
2-szer. Ára 6 kor.
Törvényszéki és Rendőri Újság.
Főszerk. Hédervári Lehel; fel. szerk.
Fodor Aladár. VII. évf. Nyomt. Lipinszky
és trsa. Ára 16 kor.
Tőzsde (A — .) Fel. szerk. Büke
Benő; kiadó-tulajd. Egy társaság. I. évf.
Havonta 2-szer. Nyomt. Engel S. Zsig-
mond. Ára házhoz 10 kor.
Tőzsdei Ertesitő. II. évf. Havonta
3-szor. Nyomt. Anglo-ny. Ára 86 kor.
(Magyar és német szöveggel.)
Typographia. Fel. szerk. Domanek
István; kiadó-tulajd. Bauer Imre. Nyomt.
Világosság r. t. XXXVII. évf. Egyes szám
30 fillér.
Unió. A sütők, czukrászok és mézes-
kalácsosok ipartestülete hivatalos szak-
közlönye. Szerk. Prindl Ede. Nyomt.
»Urania < ny. IX. évf. Havonként 2-er.
Ára 8 kor. (Magyar és német szöveggel.)
Ügyvédek Lapja. . Fel. szerkesztő
dr. Wolf Vilmos és dr.Löwy Gábor. Nyomt
Globus r. t. XXII. évf. Ára 12 kor.
Vadász- és Verseny-Lap. Felelős
szerk.-tulajdonos Lövik Károly. Nyomt
Pallas. XLIX. évfolyam. Ára 24 kor.
Vadászat és Állatvilág. Főszerk.
Fónagy József; szerk. Parthay Géza.
Nyomt. Hornyánszky Viktor. V. évf. HaT.
2-szer. Ára 8 kor.
Vadászlap. Fel. szerk. Egerváry Gyula;
kiadó-tulajd. Sárkány János Ferencz és
Egerváry Gyula. Nyomt. Pallas. Minden
hó 5, 15 és 25-én. XXVI. évf. Ára 12 kor.
Vállalkozók Lapja. Főszerk. és
kiadó-tulajd. Lakatos Lajos; társ-szerk.
Sós (Salzer) Izor. Nyomt. Unió. XXVI. évf.
Ára 12 kor.
Vásárcsarnoki Hiradó. (Tojás és
vaj). Szerk.-tulajd. Pintér Mór. IV. évf.
Nyomt. Pless Ignácz. Ára 16 korona.
(Magyar és német szövegű.)
Vágóhídi Szemle. Fel. szerk. Szi-
don Gyula; laptulajd. Rózsa Lajos és
Haber Samu. I. évf. Havonta 1., 10. és
20-án. Ára 10 kor.
Vas- és Fémmunkások Szaklapja.
Szerk. és laptulajd. Teszársz Károly.
Nyomt. Neumayer Ede. XII í. évf. Havon-
ként kétszer. Ára 2 kor. 40 fill. (Megszűnt.)
Vas- és Fémiparosok Közlönye.
Fel. szerk. Zombory Béla; kiadó-tulajd.
Fischer J. D. hirdetési iroda. IX. évf.
Nyomt. Schlesinger Vilmos. Ára 10 kor.
Vaskereskedők Lapja. (Magyar
Vas- és Gépujsdg.) Fel. szerk. és kiadó-
tulajd. Nagel J., III. évfolyam Hav. 8-szor.
Nyomt. Pesti kvny r. t. Ára 6 kor.
mm Vasút. Főszerk. és laptulajd. Keleti
(Österreicher) Lajos. Nyomt. Elek Lipót.
VIII. évf. Ára 16 kor.
Vasutasok Lapja. Fel. szerk. és
kiadó-tulajd. Turtsányi Pál. I. évf. Nyomt.
Uránia kvny. Ára 14 kor. biztosítással.
Vasúti és Hajózási Hetilap.
Fel. szerk. dr. Szabolcsy Antal. VII. évf.
Nyomt. Hornyánszky Viktor. Ára 16 kor.,
tagjainak ingyen.
Vasúti és Közlekedési Közlöny.
Fel. szerkesztő Som Pál. Nyomt. Pesti
kny. r. t. XXXVI. évf. Hetenként 3-szor.
Ára 24 kor.
Vegyi Ipar. Szerk. Lázár Albert. IV.
évf. Nyomt. Neuwald Illés. Hav. 2-szer.
Ára 10 korona (Magyar és német szö-
veggel.)
Vendéglősök Lapja. (Pinczérek
25
Lapja.) Szerk. Ihász György. XXI. évf.
Nyomt. Uránia. Ára 12 kor.
Vendéglős és Kávésipar. VIII.
évf. Nyomt. Ára ?
Vízügyi és Hajózási KJÖzlöny.
Fel. szerk. és kiadó-tulajd. dr. Török Emil.
Nyomt. Athenaeum. XV. évf. Ára
16 kor.
Világszabadság. Szerk. Csiszmadia
Sándor ; kiadó földmivelőmunkások
Qrsz. bizottsága. III. évf. Nyomt. Világos-
ság r. t. Ára 3 kor.
Villamos Alkalmazottak Lapja.
FeL szerk. Cselényi Károly. I. évf. Nyomt.
Uránia kvny. Havonta 2-szer. Ára 7 kor.
Zeneközlöny. Fel. szerk. Demény
Dezső. IV. évf. Nyomt. Pesti kny. r. t
Hav. 2-szer. Ára 10 kor.
Zenelap. Fel. szerk. és kiadó-tulajd.
Ság h József; Nyomt. Stephan eu m ny.
XIX. évf. Havonként 3-szor (juL és aug.
kivételével). > Ungarische Musikzeitung <
német melléklettel. Ára 8 kor.
Zenélő Magyarország. Szerk. és
kiadó Klökner Ede. Nyomt. Kunosy Vilmos
és fia. XII. évf. (Magyar, német és franczia
szöveggel.) Havonként 2-szer. Ára 8 kor.
Zenevilág. Szerk. Hackl N. Lajos,
fel. szerk. Kacson Pongrácz. Nyomt. Ká-
rolyi György. VI. évf. Hetilap. Ára 16 kor.
Zoológiai Lapok. Szerk. Parthay
Géza. VII. évf. Nyomt. Hornyánszky Vik-
tor. Havonk. 2-szer. Ára 8 kor.
VIDÉKEN.
Aradhegyalja. (Borosjenő.) Szőlő-
szeti és borászati hetilap. Főszerk. Vucu-
lescu Titus, feL szerk. Viday Ferencz.
Ú. évf. Nyomt. Ungar J. Ára 8 kor.
Aradi Gazda. (Arad.) Fel. szerk.
Laehne Hugó. Kiadja az aradmegyei
gazdasági egyesület. VII. évf. Ny. Gyulai
István r. t Havonta 2-szer. Ára 12 kor.
Bányászati és Kohászati Lapok.
(Selmecz.) A m. kir. bányászati akadémia
közlönye. Szerk. Gálócsy Árpád. Nyomt.
az Athenaeum XXXVIII. évf. Minden hó-
nap 1. és 15-én. Ára 16 kor.
Betegsegélyző. (Győr.) Fel. szerk.
Vizkelety Sándor ; kiadja a Betegsegélyző.
Nyomt. Gyó'regy házmegyei kny. V. évf.
Ára 10 kor.
Debreczeni Gazdasági Lapok.
(Debreczen.) Fel. szerk. Rácz Lajos. VII.
évf. Havonként 2-szer. Nyomt. a városi
ny. Ára 4 kor., tagoknak ingyen.
Debreozeni Szinpad. Szerk. és
tulajd. Krémer Jenő. Nyomt. Csokonai-ny.
II. évfolyam Ára (idényre) 5 kor. (Meg-
szűnt.)
Délvidéki Ügyvédek Lapja.
(Temesvár.) Szerk. Korniss Géza; tulajd.-
kiadó a kamara. Nyomt. Csendes Jakab.
VI. évf. Ára 10 kor.
Erdélyi Gazda, (Kolozsvár.) Fel.
szerk. és kiadó Tokaji László; segéd-
szerk. Éber Ernő. XXXVII. évf. Nyomt.
Gámán János örököse. Ára 12 kor.
Erdélyi Közgazdasági Lap. (Ko-
lozsvár.) Szerk. és kiadó-tulajd. Ferenczy
Dezső. III. évf. Hav. 2-szer. Nyomt.
»Gutenberg« Kolozsvárt. Ára 2 kor.
Erdészeti Újság. (Szászsebes.) Fel.
szerk. és kiadó-tulajd. Podbradszky Emil.
IX. évf. Nyomt. Stegmann János. Ára
6 kor.,
Fényképészeti Hetilap. (Nyitra.)
Szerk.-tulajd. Rasofszky Béla. II. évf.
Nyomt. Kapsz Géza és Kramár Vilmos.
Ára 6 kor.
Földxnivelő. (Hódmezővásárhely.)
Szerk. Szatbmári Péter, kiadja: Mucsi
Lajos és B. Molnár Imre. VI. évf. Nyomt.
Engel Lajos. Ára 4? kor. 40 fill. (Megszűnt)
Fürdői Lapok. (Sepsi-Szent-György.)
Szerk. Bodor Lajos és Végh Zsigmond.
II. évf. Hav. 2-szer. Nyomt. Móritz István
és Vájna Lajos. (Megszűnt.)
Gazdák Lapja. (Szatmár.) Fel. szerk.
és kiadó Poszvék Sándor. VI. évf. Nyomt.
> Szabad Sajtó, c Ára 6 kor.
Gyakorlati Mezőgazda. (Kassa.)
Fel. szerk. és kiadó Jubász Árpád, fő-
szerk. és lapkiadó-tulajd. Kovácsy Béla.
XL. évf. Nyomt. Vitéz A. utóda Hav.
2-szer. Ára 8 kor.
Gyakorlati Székely Gazda. (An-
gyalos.) Szerk.-tulajd. Incze Manó. II. évf.
Nyomt. Móricz István és Vájna Lajos
Sepsi-Szent-Györgyön. Ára 8 kor.
Győri Munkások Lapja. (Győr.)
Szerk. Barsi József. IV. évf. Nyomt. Nitsch-
mann József. Ára 5 kor.
Időjárási Naptár Magyarorszá-
gon. (Rózsahegy.) Közli a nyitravölgyi
gazdasági egyesület agrár meteorológiai
observatoriuma. XXIII. évf. Nyomt. Kohn-
féle kvny Ára 8 kor.
Ipar. (Székesfehérvár.) Szerk. és kiadó
Kirisits Bódog. I. évf. Nyomt. Kusovits
Lajos. Ára 6 kor.
Ipar- és Kereskedelmi Heti Ér-
tesítő. (Arad.) Szerk. Edvi Illés László.
26
Nyomt. Gyulai István. Ára é kor. (Meg-
szűnt.)
Jogélet. (Szabadka.) Szerk. dr. Piller
Artúr, dr. Révész Ernő és Szilasi Fülöp;
kiadó Braun Adolf nyomdász. V. évf.
Ára 6 kor.
Jegyzők Lapja. (Ráczkeve.) Főszerk.
Makay István. Nyomt. Weisz Bernát.
II. évf. Ára 12 kor.
Kereskedők és Iparosok Lapja.
(Nagyvárad.) Fel. szerk. és laptulajdonos
Marton Manó. Nyomt Szent László kvny.
I. évf. Havonta 2-szer. Ára 8 kor.
Kisgazda. (Gyoma.) Szerk. Szilágyi
Ambrus és B. Molnár Imre. II. évf. Nyomt.
Braun Juda. (Megszűnt).
Közgazdaság. (Debreczen.) Szerk.
Grünwald Béla II. évf. Nyomt. »Csokonai«
ny. Ára 12 kor.
Közgazdasági Közlemények.
(Beszterczebánya.) Fel. szerk. dr. Holesch
István; kiadja a beszterczebányai keres-
kedelmi és iparkamara. Nyomt. Hungária.
IX. évf. Havonként 3-szor. Ára ?
Magyar Erdész. (Ungvár.) Szerk.
és kiadó Imecsfalvi Imecs Béla. Nyomt.
Székely és Illés, V. évf. Hav. 2-szer. Ára
10 kor.
Magyar Földmivelő. (Szatmár.)
Fel. szerk. és kiadó-tulajd. Bodnár Gáspár.
Nyomt. Morvái János. VIII. évf. Ára 4 kor.
Magyar Műkertész. (Szeged.) Szerk.
Horváth Károly; laptulajdonosok a magyar
mííkertészek. Nyomt. Wesselényi Géza.
XIV. évf. Havonként 2-szer. Ára 8 kor.
nem tagoknak.
Makói Színházi Lapok. (Makó.)
Szerk. Irlanda Dezsó' és Purjész Mór. III.
évf. Nyomt. Kovács Antal.
Magyarországi Általános Bőr-
munkások Szaklapja. (Újpest.) Fel.
szerk. Bauer Gyula; kiadja a magyar
általános bőrmunkások lapbizottsága. I.
évf. Havonta 2-szer. Nyomt. Fuchs Antal
és József. Ára 2 kor. 40 fill.
Magyarországi Kéményseprő
Szaklap. (Nyitra.) Fel. szerk. és lap-
tulajd. Ronclietti Oszkár. Nyomt. Kapsz
és Krarnár. I. évfolyam Havonta 2-szer.
Ara 8 kor.
»Meteor« Időjelző Levele. (Szom-
bathely.) Szerk. Vozáry Pál. III. évf.
Nyomt. Seiler Henrik utóda. Ára 5 kor.
Mi Érdekeink (A — .) (Nagyvárad.)
Szerk. Sarkady József. III. évf. Nyomt.
Neumann Vilmos. Hav. 2-szer. Ára 10 kor.
Népakarat. (Veszprém.) Szerk. Takács
Szilveszter. Nyomt. a Vörösmarty ny.
VUI. évf. Ára 8 kor.
Nyitrai Színház. (Nyitra.) Felelős
szerk. Bródy István; kiadótulajd. a szer-
kesztőség. I. évf. Havonta 2-szer. Ára
8 korona.
Orosházi Színházi Újság. Szerk.
Pálffi Zoltán, ni. évf. Nyomt. Pless A.
Rendőri Lapok. (Szatmár). Össze-
állította Tankóczi Gyula felügyelete alatt
a tisztikar. II. évf. Hav. 2-szer. Nyomt
Szabadsajtó ny.
Soproni Kereskedők Lapja.
(Sopron.) Szerk. Kuppis Uzor. III. évf.
Nyomt. Bremer E. és fia. Hav. 2-szer. Ára
4 kor. (Magyar és német szövegű.)
Szegedi Jogász-Lapok. (Szeged.)
Szerk. Reiniger Jakab. Nyomt. Endrényi
Lajos. XIV. évf. Ára 12 kor.
Székely Gazda. (Sepsi-Szt-Györgv.)
Szerk. és tulaj d. Mika Ottokár. III. ?vf.
Nyomt. Móritz János és Vájna Lajos.
Ára 10 kor.
Színház. (Miskolcz.) Fel. szerk. Álba.
I. évf. Nyomt. Förster és társai. Egyes
szám 4 fillér.
Színházi Hirlap. (Szabadka.) Szerk.
Pusztai Béla. Nyomt. Kladek és Ham-
burger. III. évf. (Megszűnt.)
Színházi Hirlap. (Sopron.) Szerk.
Weltner Zsigmond, laptulajd. Kővi József.
II. évf. Nyomt. Romwalter Alfred. Egyes
szám 6 fillér.
Színházi Lapok. (Debreczen.) Szerk.
Barabás Ernő. I. évf. Nyomt. László
József. Egyes szám 6 fillér. (Megszűnt.)
Színházi Újság. (Szarvas). Főszerk.
dr. Salacz Elemér; fel. szerk. Feleki Adolf
II. évf. Nyomt. Dóka Gyula. Egyes sz.
4 fill.
Színházi Újság. (Orosháza.) Szerk.
Pálfi Zoltán. III. évf. Nyomt. Pless X.
Ára 12 fill. (Megszűnt.)
Színházi Újság. (Kolozsvár.) I. évf.
Nyomtatja Ajtai K. Albert (Megszűnt)
Színházi Újság. (Nagyvárad.) Fel.
szerk. Liptai Károly, kiadó és nyomt.
Boros Jenő. V. évf. Egyes szám 6 fillér.
Színházi Újság. (Sopron.) I. évf.
Nyomt. Röttig Gusztáv.
Színpad (A — .) (Máramarossziget)
Szerk. Péterfi Gyula. I. évf. Nyomt. Kauf-
man Ábrahám és fiai. Egyes szám 10 fill.
Szoczialismus. (Szombathely.) Szerk.
Stettner Lajos; kiadó Horvát János. II. évf.
Nyomt. Geist Márton. Ára 3 kor. 12 fill.
Szőlőszeti és Borászati Lap.
27
(Kecskemét) Szerk. és kiadó-tulajdonos
Maurer János. XXIV. évf. Nyomt. (Hun-
ger Kálmán Nagykőrös. Ára 8 kor.
Thalia. (Újvidék). Szerk. Herger Tiha-
mér. II. évf. Hav. 2-szer. Nyomt. Hirschen-
hauser Benő. Ára 8 kor.
Temesi Gazda. (Temesvár.) Felelős
szerk. De Bottere Bruno. Nyomt. Unió
kvny. IV. évf. Havonta 2-szer. Ára 4 kor.,
tápnak ingyen.
Temesvári Színház. (Temesvár.)
Fel. szerk. Osztie Andor; kiadó-tulajd.
és nyomt. Csendes Lipót. VII. évf. Egyes
szám 6 fillér.
Temesvári Színpad. (Temesvár.)
Szerk. Neuhausz Ernő és Osztie Andor.
Nyomt. Unió ny. V. évf. Naponként,
ára 16 kor. (Megszűnt.)
Összesen 366.
VIII. VIDÉKI LAPOK *
(nem politikai tartalommal).
Abauj-Szántó és Vidéke. (Abauj-
Szántó.) Szerk. tulajd. és nyomt. Baksy
Barna. IX. évf. Ára 8 kor.
Abony. (Abony.) Szerk. Temesközy
Gerzson, kiadó-tulajdonos Szerdahelyi
János nyomdász. VIII. évf. Ára 8 kor.
Adai Néplap. (Ada.) Szerk. Piller
György. II. évf. kiadó-tulajd. Szavadul
József nyomdász Apatinban. Ára helyben
6 kor. vidéken 7 kor.
Ada-Moholi Közlöny. (Ada). Szerk.
és tulajd. Berger Adolf. XIV. évf. Nyomt.
Berger L. Ára helyben 8 kor., vidéken
10 kor. (Megszűnt.)
Alföldi Hirlap. (Szolnok.) Felelős
szerk. dr. Nógrádi László; kiadó-laptul.
Róth Dezső. I. évf. Nyomt. Sebők Béla.
Ára 8 kor.
Alsó - Lendvai Híradó. (Alsó-
Lendva.) Szerk.-tulajd. és kiadó Balkán y i
Ernő. X. évf. Nyomt. Balkányi Ernő. Ára
8 kor.
Aradi Hiradó. (Arad.) Fel. szerk. és
laptuiajd. Cs. Endes Dániel. XII. évf.
Nyomt. Kalmár Nándor és társai r. t.
Ára 8 kor.
Aradmegyei Hirlap. (Borosjenő.)
Fel. szerk. Petkovich István. Nyomt.
Ungar J. VI. évf. Ára 8 kor.
Aranyos- Vidék. (Torda.) Fel. szerk.
Lovassy Andor; laptuiajd. Nagy Albert.
* Hetenként egy-egy szám, La nincs más-
ként jelezve.
XV. évfolyam Nyomt. FQssy József. Ára
8 kor.
Árvamegyei Hirlap. (Alsó-Kubin.)
Szerk. dr. Divéky István; kiadó és nyomt.
Trnkócy József nyomdász. XVIII. évf.
Ára 8 kor.
Aszód és Vidéke. (Aszód.) Felelős
szerk. Nyiry Lajos. Nyomt. Erzsébet
kvny. Gödöllőn. VI. évf. Ára 12 kor.
Bácskai Határvidék. Szerk. Reiter
József. Nyomt. Hungária Újvidéken. II.
évf. Ára 16 kor.
Bácskai Hirek. (Palánka.) Felelős
szerk. és nyomt. Csernicsek Imre. I. évf.
Ára 6 kor.
Bácskai Újság. (Apatin.) Szerk. és
kiadó-nyomdász Szavadul József. X. évf.
Ára 6 kor. (Magyar és német.)
Bács-Kulai Hirlap. (Kula.) Szerk.
és kiadó-tulajd. Berkovits Márk nyomdász.
IX. évf. Ára 8 kor.
Bácsmegye. (Szabadka.) Fel. szerk.
Pető Lajos. Nyomt Braun Adolf. V. évf.
Ára 12 kor.
Báos-Topolyai Hirlap. (B.-Topolya.)
Fel. szerk. dr. Fárnek Dezső; kiadó-tulajd.
Wilheim Miksa kvny X. évfolyam Ára
8 kor.
Bajai Független Hirlap. (Baja.)
Nyomt. Kazal József. I. évf. Ára ?
Bajai Közlöny. (Baja.) Fel. szerk.,
kiadó és nyomdász Rajkovits Károly.
XXVIII. évf. Ára 10 kor.
Balatonvidék. (Keszthely.) Szerk.
Németh János; laptuiajd. Bontz József.
IX. évf. Nyomt. a kiadó Sujánszky József.
Ára 10 kor.
Barcs és Vidéke. (Barcs). Fel. szerk.,
kiadó és nyomt. Skribanek Géza nyom-
dász. X. évf. Ára 8 kor.
Bars. (Léva.) Szerk. Holló Sándor.
Nyomt. Nyitrai és társa. XXVI. évf. Ára
10 kor.
Barsi Ellenőr. (Aranyos - Marót.)
Fel. szerk. és kiadó- tulajdonos dr. Bottka
Győző. Nyomt. >Dóczi« ny. XXIV. évf.
Ára 8 kor.
Bátaszék és Sárköz. (Bátaszék.}
Szerk. Joó Károly; kiadó Szélig Gáspár.
IV. évf. Nyomt. Bater János Szegszárdon.
Ára 8 kor. (Megszűnt.)
Battonya és Környéke. (Battonya.)
Főszerk. Galsai J Polgár József, fel. szerk.
és laptuiajd. Szabó Lajos. IV. évf. Nyomt.
Aradi ny. r. t. I. Ara 8 kor.
Békés. (Gyula.) Főszerk. Bodoky Zol-
tán, szerk. Kohn Dávid; kiadó-tulajd.
28
•és nyomt. Dobay János ny. XXXVII. évf.
Ára 10 kor.
Békési Lapok. (Békés.) Fel. szerk.,
fciadó-tulajd. és nyomt. báró Drechsel
Géza. V. évf. Ára 8 kor.
Békésmegyei Hírlap. (Gyula.)
Szerk. dr. Frankó László. Nyomt Dobay
János. VI. évf. Ára 8 kor.
Belényes és Vidéke. (Belényes).
Szerk. Bácsfalvy Gyula II. évf. Nyomt.
Süssmann Lázár. Ára 10 kor. (Megszűnt.)
Bereg. (Beregszász.) Fel. szerk. Radies
Mihály: kiadótulaj d. a »Haladás« könyv-
nyomdája. XXXII. évf. Ára 8 kor.
Beregi Újság. (Beregszász.) Fel.
szerk. és laptulajd. Bertók Béla. II. évf.
Nyomt. »Szabadság.« Ára?
Beszteroze. (Besztercze.) Fel. szerk.
«és kiadó-tulajd. dr. Polcz Rezső. Nyomt.
Boschat Tivadar. II. évf. Ára 8 kor.
Beszterezebány a és Vidéke. (Besz-
terczebánya.) Szerk. Klíma Lajos, tulajd.
Sonnenfeld Mór. Nyomt. a Hungária.
XVI. évf. Ára 8 korona.
Borsodvármegye. (Miskolcz.) Fel.
szerk. és kiadó-tulajd. dr. Kazay László.
Nyomt. Forster és társai. I. évf. Ára
S kor.
Budafok és Vidéke. (Budafok.)
V. évf. (Megszűnt.)
Buziási Közlöny. (Buziás.) Szerk.
«é> kiadó-tulajd. Dimitrovics Milos. Nyomt.
ifj. Brach József. V. évf. Ára 10 kor.
(Megszűnt.)
Buziásfürdői Közlöny. (Ruziás-
fürdő.) Fel. szerk. laptulaid. és nyomt.
ifj. Brach József. V. évf. Ara 8 kor.
Csaczai Határőr. (Csacza.) Felelős
szerk. dr. Wix Mór. IV. évf. Nyomt.
Braun Rezső. Ára 10 kor.
Csákóvá és Vidéke. (Csákovaer
Zeitung.) Szerk. Wittlin Győző. III. évf.
Nyomt. a kiadó Grádl Péter. Ara 8 kor.
Csepelszigeti Hirlap. (Háczkeve.)
Fel. szerk. Hoffmann Győző; kiadó-tul. és
nyomt. Weisz Bernát. I. évf. Ára 8 kor.
Csallóközi Lapok. (Duna-Szerda-
hely.) Fel. szerk. Baranyai József; kiadó
és nyomt. Goldstein Józsua. V. évf. Ára
8 kor.
Csepreg és Vidéke. (Csepreg).
Szerk. Szentpétery Rezső; kiadó-tulajd.
Menvhárt Julia nyomt. II. évf. Ára 5 kor.
60 fill.
Csikszereda. (Csikszereda.) Szerk.
dr. Szántó Samu. III. évf. Nyomt. a kiadó-
tulajd. Gyönös Gyula.
Csongrádi Lap. (Csongrád.) Fel
szerkesztő Éder János, társszerk. Holló
Adolf; kiadó-tulajd. és nyomt. Weisz Márk
nyomdász. XV. évf. Ára 8 kor.
Csongrádi Újság. (Csongrád.) Fel.
szerk. Sághy Mihály; kiadó-tulajd. és
nyomt. Bozó és Justin. III. évf. Ára 4? kor.
Csongrádmegyei Hirlap. (Szen-
tes.) Szerk. dr. Mikecz Ödön. Nyomt
Vajda Bálint utóda. VII. évf. Hetenk.
2-szer. Ára 10 korona.
. Csurgó és Vidéke. (Csurgó.) Szerk
dr. Junker Elek; kiadó-tulajd. és nyomt
Vágó Gyula nyomdász. XIII. évf. Ara
8 kor,
Czeglód. (Czegléd.) Szerk. Illés Gyala,
kiadó-tulajd. Sebők Béla nyomdász. XXIIL
évf. Ára 6 kor.
Czeglédi Hirlap. (Czegléd.) Fel
szerk. Kolofont József; kiadó-tulajd. és
nyomt. Sárik Gyula. I. évf. Ára 5 kor.
Dárda és vidéke. (Dárda.) Szerk.
dr. Berger Lajos. V. évf. Nyomt Frank
Béla. Ára 8 kor.
Dólsomogy. (Szigetvár.) Fel szerk.
Bárvári h Gyula. Nyomt és kiadó Kozárv
Ede. VI. évf. Ára 8 kor.
Délvidék. (Versecz.) Fel. szerk. Per-
jéssy László; kiadó-tulajd. és nyomt
Kirchner-féle kvny. XIV. évf. Ára hely-
ben 10 kor., vidékre 11 kor.
Dunántúli Napló. (Pápa). Főszert
Molnár Kálmán; fel. szerk. Szentgyörgyi
Sándor. II. évf. Nyomt. Dinkgreve Nándor
Cell-Dömölkön. Ára 8 kor.
Eperjesi Lapok. (Felvidéki Szeme.)
(Eperjes.) Fel. szerk. dr. HaíTay Ferencz.
XXX. évf. kiadó-tulajd. és nyomt Kósch
Árpád. Ára 10 kor.
Erdővidék. (Baróth.) Főszerk. dr. Fe-
renczy Géza, fel. szerk. Hoffmann Géza.
III. évf. Nyomt Rozsondai János. Ára
8 kor.
Erzsébetfal vai Közlöny. (Erzsébet
falva.) Szerk. és kiadó-tulajd. Erdélyi
Mihály; fel. szerk. Radó Károly. X. évf.
Nyomt. Matkovich A. Ára 8 kor.
Esztergom és Vidéke. (Esztergom.)
Fel. szerk. dr. Porokopp Gyula laptulajd. és
dr. Brenner Ferencz. XXVII. évf. Nyomt
Hunnia. Hetenként kétszer. Ára 12 kor.
Esztergomi Közlöny. (Esztergom.)
Szerk. és kiadó-tulajd. Haan Rezső.
Nyomt. Laiszky János. XXVI. évf. Ára 8
korona.
Esztergomi Lapok. (Esztergom.) Fel.
szerk. és tulajd. Gerenday József. Nyomt.
2fr
a »Hunnia« nyomd. XIV. évf. Hetenként
kétszer. Ára 12 kor.
Faoseti Újság. (Facset.) Fel. szerk.-
tulajd. Rónai József. IV. évf. Nyomt.
Molnár Árpád. Ára 6 kor.
Félegyházi Hírlap. (Félegyházi
Hiradó.) (Félegyháza.) Fel. szerk. és kiadó
Vesszősi József nyomdász. Hetenk. 2-szer.
XXIU. évf. Ára 8 kor.
Félegyházi Közlöny. (Félegyháza.)
Fel. szerk. és kiadó. Feuer Illés; tulajd.
Politzer Vilmos nyomdász. IV. évf. Ára
6 kor.
Felsőbányai Hirlap. (Nagybánya.)
Fel. szerk. Imre Károly; kiadó Nánásy
István nyomdász. IX. évf. Hav. 2-szer.
Ára 4 kor.
Felső - Borsod. (Sajó - Szent - Péter.)
Szerk. Orbán József. U. évf. Nyomt. Szabó
Sámuel. Ára 10 kor.
Felső-Borsodi Lapok. (Miskolcz.)
Szerk.-tulajd. Román* Sándor. II. évf.
Nyomt. Szelényi és társa. Ara 8 kor.
Felső magyarországi Hétfői Új-
ság. (GcUgócz és Vidéke.) (Galgócz).
Szerk. Gelenczey Miháitz János. IV. évf.
Kiadó-tulaj d. Szóld Jakab nyomdász. Ára
10 kor.
Felső-Sárosi Hirlap. (Bárt fa.)
Szerk. és laptulajd. Uhlig Leo. Nyomt.
Saigó Mór, VI. évf. Ára 8 kor.
Felső - Zemplén. (Nagy - Mihály.)
Szerk. dr. Kállay József. X. évf. Nyomt.
Landesmann B. Hetenként 2-szer. Ára
8 kor
Felvidék. (Beszterczebánya.) Felelős
szerk. Keller Imre, szerk. Ferenczy Ödön;
kiadó-tulajd. Machold V. nyomdász. XI.
évf. Ára 8 kor.
Felvidék. (Verebély.) Szerk. dr. Ora-
vetz Kálmán és Svarba István. III. évf.
Nyomt. Neufeld Sándor. Ára 8 kor.
Felvidéki Hirlap. (Eperjes.) Fő-
szerk. Böhm Aladár, fel. szerk. dr. Fuchs
Lipót; kiadja a szerkesztőség. Nyomt.
Kosch Árpád. Hetenként 2-szer. II. évf.
Ára 10 kor.
Felvidéki Újság. (Zsolna.) Felelős
szerk. Szőgyi Gusztáv; kiadó-tulajdonos
Garai Lajos. Nyomt. Glascl Samu. XII.
évf. Ára 8 kor.
Fiumei Szemle. (Fiume.) Szerk.
Szegfy László. III. évf. Nyomt. Mohovich
E. Ára 10 kor. (Magyar és olasz szöveg.)
Fogaras és Vidéke. (Fogaras.)
Szerk. és kiadó-tulajd. Thierfeíd Dávid.
III. évf. Nyomt. Thierfeíd. Ára 8 kor.
Független Rákospalotai Egyet-
értés. (Rákospalota.) Fel. szerk. Timon
Tibor László; kiadó-tulajd. és nyomt.
Deutsch Mózes. I. évi. Ára 6 kor.
Független Újság. (Mármarossziget.)
Fel. szerk. és laptulajd. Schreiner József.
I. évf. Nyomt. Kaufman Ábrahám és fiai.
Ára 6 kor. (Megszűnt.)
Galánta és Vidéke. (Galánta.)
Szerk. Vöröss Ferencz; kiadó-tulajd. Neu-
feld Samu nyomdász. X. évf. Ára 8
korona.
Garamvidék. (Breznóbánya.) Fel.
szerk. Lachman József; tulajd. és kiadó
Kreisler József-féle kvny. VI. évf. Ára
8 kor.
Gödöllő és Vidéke. (Gödöllő.) Szerk.
Nviry Lajos. Nyomt. »Erzsébet« kvny.
VÍI. évf. Ara 12 korona.
Gödöllői Hirlap. (Gödöllő.) Felelős
szerk.-tulajd. dr. Rosen féld Sándor. II.
évf. Nyomt. Schulcz J. Ára 8 kor.
Gömör-Xishont. (Rimaszombat.)
Szerk. dr. Terhes Sámuel. XXVI. évf.
Nyomt. Rábely Miklós. Ára 8 kor.
Gyercyó. (Gyergyó - Szent - Miklós.)
Szerk. Kálmán István. Nyomt. Sándory
Mihály és társa V. évf. Ára 8 kor.
Gyergyói Hirlap. (Gyergyó-Szent-
Miklós.) Szerk. Kalmár Ignácz. VIII. évf.
Nyomt. Létz János. Ára 8 kor.
Gyöngyösi Újság. (Gyöngyös.) Fel.
szerk. és kiadó-tulajd. Dudás Adolf. VII.
évf. Nyomt. Herzog Ernő Ármin. Ára
10 kor.
H.-Böszörmóny ós Vidéke. (Haj du-
Böszörmény.) Szerk. Porcsalmy Gyula;
kiadó-tulaid. Szabó Ferencz nyomdász.
XV. évf. Ára 6 kor.
Haladás. (Miskolcz.) Szerk. és tulajd.
Banovits László és Zsivkovics Antal. IV.
évf. Nyomt. Szelényi és társa. Ára 8 kor.
Háromszóki Hiradó. (Sepsiszent-
György.) Szerk. Vitályos Béla; kiadó-tu-
lajd. Móritz István és Vájna Lajos nyomd.
IV. évf. Ára 6 kor. (Megszűnt)
Hatvan ós Vidéke. (Hatvan.) Fő-
szerk. Hirling Gyula, fel. szerk. Nyiry
Lajos. VII. évf.' Nyomt. > Erzsébet« ny.
Gödöllőn. Ára 12 kor.
Heves és Vidéke. (Heves.) Fel.
szerk. Maczkv Emil. Nvomt. Adler József.
V. évf. Ára 8 kor.
Hevesmegyei Lapok. (Gyöngyös.)
Fel. szerk. Vadász Lajos. XIV. évf. Nyomt.
kiadó-tulajdonos »Hevesm. Lapok « ny.
Homonna és Vidéke. (Homonna.)
i
30
Szerk. dr. Dick Sándor; kiadó-tulajd.
és nyomt. Walter H. és társa. V. évf.
Ára 8 kor.
Honti Lapok. (Ipolyság.) Szerk. és
laptulajd. Halász Ferencz. XI. évf. Nyomt.
Neumann Jakab. Ára 9 kor.
Jász- Apáti és Vidéke. (Jász-Apáti.)
Fel. szerk. ifj. ímling József; kiadó-
tulajd. és nyomt. id. Imrik József. IV. évf.
Ára 6 kor.
Kalocsa és Vidéke. (Kalocsa.) Fel.
szerk. dr. Battlay János. II. évf. Het.
2-szer. Nyomt. és kiadó Jurcsó Antal.
Ára 8 kor.
Kaposvár. (Kaposvár.) Szerk. és lap-
tulajdonos dr. Véniss Károly. XX. évf.
Nyomt. Szabó Lipót. Hetenként 2-szer.
Ára 12 kor.
Karánsebes és Vidéke. (Karán-
sebes.) Fel. szerk. Nemes Sándor. VII.
évf. Nyomt. és laptulajd. Fleissig Lipót.
Ára 8 korona.
Karczag és Vidéke. (Karczag.)
Szerk. Tassy Becz Géza. III. évf. Nyomt.
Klein József. Ára 6 kor.
Kemenesalja. (Czelldömölk.) Fel.
szerk., tulaj d. és ny. Dinkgreve Nándor.
I. évf. Ára 8 kor.
Kemenesvidék. (Kxs-Czell és Vi-
déke) (Kis-Czell). Fel. szerk. Huss Gyula.
VII. évf. Nyomt. a kiadó-tulajd. Vörös-
marty-nyomda Devecseren. Ára 8 kor.
Keszthely-Héviz. (Keszthely). Szer-
kesztő és kiadó-tulajd. Kóródi Simon.
V. évfolyam Nyomt. Mérei Ignácz. Idényre
3 kor.
Keszthelyi Hírlap (ezelőtt : Keszt-
hely, Keszthely). Fel. szerk. dr. Csák
Árpád: kiadó-tulajd. és nyomt. Mérei
Ignácz. XXVIII. évf. Ára 10 kor.
Kisbér és Vidéke. (Kisbér.) Fel.
szerk. és kiadó-tulajd. dr. Turchányi Jó-
zsef. Nyomt Haftl Kálmán. XIV. évf. Ára
8 kor.
Kiskun-Halas Helyi Értesítője.
(Kis-Kun-Halas.) Szerk., kiadó és nyomt.
Práger Ferencz. V. évfolyam. Ára 4 kor.
helyben és 6 kor. vidékre.
Kis-Küküllő. (Dicső-Szent-Márton.)
Felelős szerk. báró Bornemissza János;
kiadó-tulajd. és nyomt. Hirsch Mór. XV.
évf. Ára 8 kor.
Kis Magyar- Alf öld. (Érsekújvár.)
Fel. szerk. Haverla József. IV. évfolyam.
Nyomt. Huszár István Xyitrán. Ara 8 kor.
Kispesti Napló. (Kispest.) Fel. szerk.
Lappy Vilmos; főszerk. Illavacsek Ottó.
Nyomt. a Corvina Budapesten. I. évf.
Ára 8 kor.
KiB-Fest-Szent-Lőrinczi Lapot
(Kis-Pe8t-— Szent-Lőrincz). Szerk. kiadó
Seper Kajetan. V. évf. Nyomt Uránia
ny. Budapesten. Ára 10 kor.
Kis-Pest - Szent-Ii őrinczi Újság.
(Kis-Pest— Szent-Lőrincz). Szerk. Hegedűs
András. II. évf. Nyomt. Berger Géza (Cor-
vina) Budapesten. Ára 8 kor.
Kisújszállás és Vidéke. (Kisújszál-
lás.) Szerk. dr. Pallagi Gyula; kiadó-
tulajd. Szekeres József nyomdász. X11I.
évf. Ára 8 kor.
Kisvárdai Lapok. (Kisvárda.) Fel
szerk. és laptulajdonos dr. Vadász Lipót.
Nyomt. Berger Ignácz és társa. XVIII. évf.
ira 8 kor.
Komárom és Vidéke. (Komárom.)
Fel. szerk. Berinkei Bálint II. évf. Nyomt.
és kiadótullajd. Pannónia. Ára helyben
4 kor., vidéken 5 kor. 20 üli.
Komáromi Lapok. (Komárommegyei
Közlöny.) (Komárom.) Főszerk. Tuba
János, fel. szerk. dr. Kiss Gyula. Nyomt.
Spitzer Sándor. XXVI. évf. Ára 10 kor.
Komáromi Napló. (Komárom.) Fő-
szerk. Czonik József, fel. szerk. Rechnitz
Ignácz. II. évf. Nyomt. »Pannónia« Ára
7 kor. 20 fill. (Megszűnt)
Komáromi Újság. (Komárom.) Fel.
szerk. Alapi Gyula; kiadja a szerkesztő-
ség. Nyomt. Spitzer Sándor. V. évf.
Ára 10 kor.
Komárommegyei Értesítő. (Komá-
rom.) Szerk. és kiadó-tulajd. Jankovicb
Lajos; társszerk. Miklósi Pál. XV. évf.
Nyomt. Hacker Richard. Ára 10 kor.
Körmend és Vidéke. (Körmend.*
Fel. szerk. és laptulajd. Katona Imre:
laptulaj d.-kiadó Bertalanffy József utóda
Szombathelyen. IV. évf. Ára 8 kor.
Kőszeg és Vidéke. (Kőszeg.) Fel.
szerk. Feigl Gyula; kiadó-tulajdonos é<
nyomt. Feigl Gyula czég. XXV. évf. Ára
8 kor.
Kővárvidók. (Nagysomkut) Szerk
Barna Benő. II. évf. Nyomt Morvay
Gvula Nagybányán. Ára 8 kor.
Közép - Bácska. (Ó-Szivácz.) Fel
szerk. Kovácsfy Antal. II. évf. Nyomt
Sonnenfeld Arthur kiadó-tulajd. Ára 7 kor.
Közérdek. (Újpest.) Szerk. Brankovics
György. Nyomt. Fuchs Antal kiadó-tulajd.
X. évi'. Ára 8 kor.
Közérdek. (Kun-Szent-Márton.) Fő-
szerk. dr. Dómján Jenő, fel. szerk. Barna
31
Domokos. IV. évi. Nyomt. Bozóky Gábor.
Ára 4 kor.
Közérdek. (Szekszárd.) Felelős szerk.
Bodnár István: kiadó és nyomt. Bátor
János. I. évf. Ára 10 kor.
Közvélemény. (Vág-Szered.) Felelős
szerk. Salgó Károly. IV. évf. Nyomt. Löwy
Antal Nyitrán. (Magyar és német szö-
veggel). Ára 8 kor.
• Közvélemény. (Cséha.) Szerk. és
kiadók Csatár Andor és dr. Dómján
Jenő. I. evf. Nyomt. Bozóky Gábor Kun-
«zentmártonban. Ára 6 kor.
Közvélemény. (Zenta.) II. évfolyam.
Nyomt. Plestity és Horváth. (Megszűnt)
• Krassó-Szörényi Lapok. (Lúgos.)
Szerk. Issekutz Aurél és Milutinovics
János és kiadó-tulajd. Virányi János
nyomdász. XXVII. évf. Ára 12 kor.
Kun-Majsa. (Kun-Majsa.) Fel. szerk.
és kiadó-tulajd. Sasvári Sándor. Nyomt.
G. Fekete Mihály Kecskeméten. VIII. évf.
Ára 6 kor.
Kun-Szent-Márton és Vidéke.
.(Kan-Szentmárton.) Fel. szerk. Csanády
József; kiadó-tulajd. és nyomt. özv. Csa-
nády Józsefné. IX. évf. Ára 8 kor.
Kunszentmiklós és Vidéke. (Kun-
szentmiklós.) Szerk. dr. Deutsch Ignácz.
VIII. évf. Nyomt. Kálmán M. és társa
Budapesten. Ára 6 kor.
Küküllővölgy. (Dicsőszentmárton.)
-Fel. szerk. dr. Erdős Izor, szerk. Kedves
József; kiadják a szerkesztők. I. évf.
Nyomt. az Erzsébet kvny. Ára 8 kor.
Lippai Újság. (Lippa.) Fel. szerk.
-kiadó-tulajd. és nyomt Raíila Demeter
II. évf. Ára 8 kor.
Iiosoncz és Vidéke. (Losoncz.) Ideigl.
fel. szerk. Jeszenszky Rafael és Herczeg
Jenő; lap-tul. képviselője Kovács Ferencz.
XXVI. évf. Nyomt. Losonczi Sándor. Ára
10 kor.
Magyaróvári Hirlap. (Magyaróvár.)
Fel. szerk. dr. Schöpf Sándor; kiadja a
Magyaróvári Hirlap. III. évf. Nyomt.
Pannónia Győrött. Ára 8 kor.
Magyar Faizs. (Zalaegerszeg.) Szerk.
Z. Horváth Lajos: kiadó-tulajd. az alapitó.
Nyomt. özv. Tahy Rozália. VI. évf. Ára
4 kor.
■ Majsa és Vidéke. (Kiskun maj sa.)
Szerk. Gyulai János. III. évf. Nyomt. Po-
litzer Vilmos. Ára 6 kor.
M árama rosi Lapok. (M. Sziget).
Szerkesztik. Szépfaludi Örlősy Ferencz
és br. Kricsfalusy Sándor. XX. évfolyam
Nyomt. Sichermann Mór kiadó. Ára
12 kor.
Margitta és Vidéke. (Margitta.)
Szerk. és kiadó-tulajd. Pollák Lajos
nyomd. IV. évf. Ára 8 kor.
Marosujvár és Vidéke. (Marosuj-
vár.) Szerk. Püssy József. II. évfolyam
Nyomt. Füssy és Sztupjár kvny. Tordán.
Ára 8 kor.
Maros völgy. (Marosvásárhely.) Szerk.
tulajd. Svéd Oszkár János. IV. évf. Nyoml.
Adi Árpád. Ára 8 kor.
Medgyesi Újság. (Medgyes.) Fő-
szerk. Ny. Csiky József, fel. szerk. B.
Mihály Bertalan. I. évf. Nyomt. Hirsch
Mór Dicsőszentmártonban. Egyes szám
10 fillér.
Mezőföldi Hirlap. (Székesfejérvár.)
Szerk.-tulajd. ifj. Kohn Gyula. IX. évf.
Nyomt. Kusovics Lajos. Ára 8 kor.
Mezőkövesd és Vidéke. (Mező-
Kövesd.) Főszerk. Harsányi Gyula; fel.
szerk. és kiadó Balázs Ferencz nyomdász.
IX. évf. Ára 8 kor.
Mezőség. (Nagysármás.) Szerk.-tulajd.
Nagy László. II. évf. Nyomt. Adi Árpád
Marosvásárhelyt. Ára 8 kor.
Mezőségi Hiradó. (Mócs). Fel. szerk.
éskiadó-tul. Dániel Géza. II. évf. Nyomt.
Adi Árpád Marosvásárhelyt. Ára 8 kor.
Mezőtúr ós Vidéke. (Mezőtúr.) Fel.
szerk. és kiadó-tul. Farkas Imre. Nyomt.
Török Ignácz. XXI. évf. Ára 8 kor.
Mezőtúri Hirlap. (Mezőtúr.) Szerk.
dr. Nyiry Kálmán és Kolosvári Aladár;
laptulajd. Fülöp Ferencz. VII. évf. Nyomt.
Török és Takács. Ára 8 kor.
Módos. (Módos.) Fel. szerk. dr. Schimpl
János; kiadó-tulajd. és nyomt. Hoffmann
Béla. VI. évf. Ára 8 kor. (Magyar és
német szöveg.)
MohárOS. (Mohács.) Szerk. és kiadó-
tulajd. Rosenthal Márk nyomdász. V.
évf. Ára 8 kor.
Monor és Vidéke. (Monor.) Fel.
szerk. Mikola László. IV. évf. Nyomt.
Nagy Elek Czegléden Ára 8 kor.
Monorkerületi Lapok. (Monor.)
Fel. szerkesztő Molnár Sándor, kiadó-
tulajd. és nyomt. a Pestvármegyei kvnv.
V. évf. Ára 12 kor.
Moór és Vidéke. (Moór.) Fel. szerk.
és tulajd. Reszler Jakah nyomdász. XVII.
évf. Ára 10 kor.
Muraköz — Medjimurje. (Csák-
tornya.) Főszerk. Margitai József; fel.
szerk. Dékány Mihály: kiadó Fischöl
32
Fülöp nyomdász. XXII. évf. Ára 8 kor.
(Magyar és horvát szöveggel.)
Muraszombat és Vidéke. (Mura-
szombat.) Fel. szerk. Vratarits Iván;
kiadó-tulajd. a vendvidéki magyar köz-
művelődési egyesület. Nyomt. Balkányi
Ernő. XXI. évf. Ára 6 kor.
Nagybánya. (Nagybánya.) Fel. szerk.
Égly Mihály. III. évf. Nyomt. Morvay
Gyula. Ára 8 kor.
Nagybánya és Vidéke, (Nagy-
Bánya.) Szerk. Révész Imre; kiadó-tulajd.
és nyomt. Nánásy István. XXX. évf. Ára
8 kor.
Nagy-Károly és Vidéke. (Nagy-Ká-
roiy.) Szerk. dr. Adler Adolf; kiadó-tulajd.
és nyomt. Sarkadi Nagy Zsigmond. XXII.
évf. Ára 8 kor.
Nagykátai Hírlap. (Nagy-Ráta.)
Szerk. Gárdonyi Rezső és Szlukon. Károly.
Nyomt. a monorkerületi kny. VII. évf.
Ára 8 kor.
Nagy-Kőrösi Hirlap. (Nagy-Kőrös.)
Főszerk. Tóth József; fel. szerk. Takács
Béla; társszerk. Plager Gyula és dr. Joó
Imre; laptulajd. Plager és társa. Nyomt
Ottinger Edéné. XXVIII. évfolyam. Ára
10 kor.
Nagy-Kőrösi Újság. (Nagy-Kőrös.)
Szerk. Benkő Imre; kiadó-tulajd. Bazsó
Lajos nyomdász. VI. évfolyam. Ara 6 kor.
Nagy -Kunság. (Karczag.) Fel. szerk
Zelovich János; laptulajd. Sződi Miksa.
XXX. évf. Nyomt Sződi S. Ára 8 kor.
Nagy-Küküllő. (Segesvár.) Fel. szerk.
Gyöngyösi István; kiadó-tulajd. Michailo-
vics József nyomdász Székelyudvarhelyt.
VII. évf. Ára 8 kor.
Nagyszebeni Újság. (Nagyszeben.)
Fel. szerk. Erlcr Henrik; tulajd. a hirlap-
kiadó társaság. I. évf. Nyomt. Roth Fri-
gyes. Ára 8. kor.
Nagyszombati Hetilap. (Nagy-
szombat.) Fel. szerk. és tulajd. Thinágl
János Henrik. Nyomt. Winter Zsigmond.
XXXVII. évf. Ára 4 kor. (Magyar és
német szöveggel.)
Nagyszombati Hirlap. (Közvdc-
tHeny) (Nagyszombat.) Főszerk. Kányay
Vilmos, fel. szerk. Salgó Károly. III. évf.
Nyomt. Löwy Antal Nyilrán. Ára 8 kor.
(^ Magyar és német szöveggel.)
Népakarat. (Győr.) Fel. szerk. és
kiadó-tulajd. Horsi József. I. évf. Nyomt.
X its mann József. Ára 8 kor.
Népszabadság. (Békéscsaba.) Fel.
szerk. Májer Jenő; kiadja a szerkesztőség.
Nyomt. Tevan Adolf. J. évf. Ára 4 kor.
(Megszűnt.)
Nyirvidók. (Nyíregyháza,) Szert ln-
czédy Lajos; kiadó-tulajd. Jóba Elek
nyomdász. XXVI. évf. Ára 8 kor.
Obeose. (Óbecse.) Fel. szerk. és kiadó-
iul. Feszi György. I. évf. Nyomt. Beretka
és Molnár Zenián. Egyes szám helyben
2 fill., vidéken 4 fill..
Ó-Becse és Vidéke. (Ó-Becse.) Szerk.
dr. Grttnbaum Pál; kiadó-tulajd. Löwy
Lajos nyomdász. XVIII. évf. Ára 8 kor.
Oraviozai Hiradó. (Oravicza.) Szerk.
Nagy Béla; kiadó-tulajd. Wunder Károly
nyomdász. III. évf. Ára 12 kor.
Orosházi Hirlap. (Orosháza.) Fel
szerk., kiadó és nyomt. ifj. G. Szabó Lajos.
II. évf. Ára 8 kor.
Orosházi Közlöny. (Orosháza) Fó.
szerk. Pless Ignácz; fel. szerk. dr. Müller
Jenő; kiadó-tulajd. Pless N. XXVII. évf.
Ára 8 kor.
Orsova és Vidéke. (Orsova.) Főszert
Ghyczy László, fel. szerk. Gáspárdy Alajos.
Nyomt. Tillmann R. XXI. évf. Ára 8 kor.
Orsovai Hirlap (Orsova.) Szert
Mihalik J. Sándor; tulajd. Kopeczik Fe-
rencz. III. évfolyam. Nyomt. Handl József.
Ára 8 kor.
Országos Ellenőr. (Kecskemét.) FeL
szerk. Somogyi János. IV. évf. Nyomt
Ottjnger Edéné. Ára 10 kor.
Ózd és Vidéke. (Ózd.) Fel. szert
és kiadók dr. Gobi Márton és dr. Csepela
Lajos. I. évf. Havonta 2-szer. Nyomt
Vitéz József Putnokon. Ára ?
összetartás. (Zenta.) Szerk. dr. Ellin-
ger Jenő. Nyomt. Beretka Imre. V. évf.
Het. a-szor. Ára 4 kor 80 fill.
Falánka. (Palánka.) Felelős szert
dr. Vermes Jenő; kiadó-tulaj, és nyomt
Kristofek és Blasek kvny. III. évf. Ára
6 kor. (Magyar-német szöveggel.)
Palánkai Hirlap. (Palánka.) Fel.
szerk.. kiadó-tulajd. és nyomt. Cserniçsek
Imre. I. évf. Ára helyben 6 kor., vidékre
7 kor.
Pápai Hirlap. (Pápa.) Szerk. és
tulajd. dr. Kőrös Endre. III. évf. Nyomt
ev. ref. főiskolai ny. Ára la kor.
Pápai Közlöny. (Pápa.) Fel. szert
és kiadőtul. Poilatsek Frigyes. Nyomt
Nobel Ármin. XV. évf. Ára 12 kor.
Pápai Lapok. (Pápa.) Fel. szerk. Kőr-
mendy Béla; laptul.dr.FenyvessyFerencz;
XXXII. évf. Nyomt. Goldberg Gyula. Ára
12 korona.
33
Pásztó és Vidéke. (Pásztó.) Főszerk.
Ir. Platthy Adorján. Szerk. Kemény Dezső.
I. évf. Nyomt. Schlesinger Mihály.
Pécskai Hírlap. (Pécska.) Főszerk.
Ír. Policzer Ármánd; fel. szerk. Reiner
kdolf. I. évf. Nyomt. Ruber J. kvny.
4ra 8 kor.
Póoskai Újság. (Pécska.) Szerk. Cs.
indes Dániel IV. évf. Nyomt. Ruber H.
Ira 8 kor. (Megszűnt.)
Póozel. (Péczel.) Fel. szerk. dr. Bálint
In dor; kiadók dr. Patai Samu és Irsai
Idolf. II. évf. Nyomt Országos közp.
tözségi ny. r. t. Ara 3 kor.
Petrosény és Vidéke. (Petrosény.)
Szerk. Nagy Miklós; laptulajd. Figuli
üital nyomdász. IX. évf. Ára 8 kor.
Piskii Napló. (Piski.) Főszerk. Seres-
éiy Béla; fel. szerk. és kiadó-tulajd.
*ap Samu. I. évf. nyomt. Krod Gyula
)éván. Ára 4 kor.
Politikai Ellenőr. (Kecskemét.) Fel.
izerk. és kiadó Somogy János. Nyomt.
)ttinger Edéné. III. évf. Ára 4 kor.
Pöstyón. (Pöstyén.) Fel. szerk. Gipsz
gnácz. II. évf. Nyomt Első pöstyéni
cvny. Ára 3 kor. (Magyar és német
izö véggel.)
Rákospalota és Környéke. (Rákos-
>alota.) Felelős szerk. Parlaghy Aladár;
tiadó-tulajd. a szerkesztőség. I. évf. Nyomt.
)eutsch Mózes. Ára 10 kor.
Rákosvidéke. (Rákosszentmihály.)
Tel. szerk. Balázsovits Zoltán; kiadó-
ul aj d. a szerkesztőség. I. évf. Nyomt.
jránia kvny. Budapesten. Ára 4 kor.
Reggeli Lap. (Nagykanizsa.) Felelős
;zerk. Kertész József; kiadó laptulajd.
fs ny. Ofenbeck és Balázsy. I. évf. Ára?
Resicai Lapok. (Resicabánya.) Szerk.
)eák Gyula; kiadó-tulajd. Weisz Adolf
íyomdász. VI. évf. Ára 9 kor. 60 f.
Rózsahegyi Hirlap. (Rózsahegy.)
főszerk. SárfTy Ignácz; fel. szerk. Bod-
ossy Lajos. II. évf. Nyomt. »Magyar ny.«
Ira 8 kor. (Megszűnt.)
Rozsnyói Hiradó. (Rozsnyó.) Szerk.
Comoróczy Miklós; kiadja és nyomt.
íőrbics és Bauer. XXVIII. évf. Ára 8 kor.
Ruttkai Hirlap. (Ruttka.) Főszerk.
Cafenda Frigyes, fel. szerk. Böhm Albert
íyomdász; kiadja a szerkesztőség. III. évf.
ira 8 kor. (Megszűnt.)
Sajó- Vidék. (Rozsnyó.) Fel. szerk. Gö-
nöri: tulajd. Herman Istvánné. Nyom. a
Sajóvidék ny. VIII. évf. Ára 8 kor.
Salgótarjáni Hirlap. (Salgótarján.)
Felelős szerk. Rosenberg Miksa; kiadó
tulajd. és nyomt. Friedler Ármin. I. évf.
Ára 5 kor.
Salgótarjáni Lapok. (Salgótarján.)
Fel. szerk. Takáts Mór; főszerk. Lipthai
Ede; laptulajd. és nyomt. Boros Ignácz.
IV. évf. Ára 10 kor.
Sárospatak és Vidéke. (Sárospatak.)
Fel. szerk. Molnár János; kiadja a szer-
kesztőség. Nyomt. Radil Károly. I. évf.
Ára 8 kor.
Sárrét. (Berettyó-Újfalu.) Szerk. Kiss
Sándor; kiadó-tulajd. Adler Béla nyom-
dász, V. évf. Ára 8 kor.
Sárvári Hirlap. (Sárvár.) Szerk.
Cséplő Ernő; kiadó-szerk. Húsz Gyula. IV.
évf. Nyomt. Vörösmarty ny. Ára 8 kor.
Selmeozbányai Ellenőr. (Selmecz-
bánya.) Fel. szerk. Polónyi Albert; laptul.
Polónyi Mátyás. I. évf. Nyomt. Haladás
kvny. Ára 8 kor.
Selmeozbányai Hiradó. (Selmecz-
bánya.) Fel. szerk. és kiadó Kuti István;
Joerges Ágost özv. és fia nyomd. XVI. évf.
Ára 8 kor.
Somlyóvidéki Hirlap. (Devecser.)
Fel. szerk. Huss Gyula; kiadja a »Vörös
marty« nyomda. X. évf. Ára 8 kor.
Somogyi Újság. (Kaposvár.) Szerk.
és kiadó: Poór Sándor. Nyomt. Hagel-
mann Károly. XII. évf. Ára 8 kor.
Sümeg és Vidéke. (Sümeg.) Szerk.
Éles Károly. Nyomt. Horváth Gábor. XIII.
évf. Ára 8 kor.
Szabadkai Közlöny. (Szabadka.)
Szerk. és kiadó-tulajdonos Szabados Sán-
dor nyomdász. XXX. évf. Áráé kor.
Szabad Sajtó. (Zenta.) Szerk. Biró
János nyomdász. IV. évf. Hetenk. 3-szor.
Szakolozai Határőr. (Szakolcza.)
Szerk. Weisz Samu ; kiadó-tulajd. a Nyitra-
megyei irod. és ny. vállalat III. évf. Nyomt.
Kramár Vilmos, Ara 8 kor.
Szalontai Lapok. (Nagy-Szalonta.)
Fel. szerk. Költő Kálmán ; kiadó és nyomt.
Székely J. Jenő. XVII. évf. Ára 8 kor.
Szamos. (Szatmár.) Szerk. dr. Hantz
Jenő; kiadó-tulajd. és nv. a Szabadsajtó.
XXXVI. évf. Hetenként 2-szer. Ára 8 kor.
Szamosujvári Közlöny. (Szamos-
újvár.) Fel. szerk. dr. László Márton;
kiadó Nits János. III. évf. Nyomt. Todorán
Endre. Ára 8 kor.
Szarvas és Vidéke. (Szarvas.) Szerk.
Benczúr Sándor; kiadó-tulajd. Sámuel
Adolf. Nyomt. a Szarvas és Vidéke ny
XVI. évf. Ára 8 kor.
X
te
Szarvasi Hirlap. (Szarvas.) Felelős
szerk. és laptulajd. Benczúr Sándor. IV.
évf. Nyomt. Dolesch József. Ára 8 kor.
Szarvasi Lapok. (Szarvas.) Szerk.
Szikes Antal; Nyomt. Dantzky Sándor.
XXII. évf. Ára 10 kor.
Szatmár. (Szatmár.) Fel. szerk. Nagy
Barna; kiadó-tulajd. Kálik és Szerémy
nyomdászok. XXX. évf. Ára 5 kor. 60 fill.
Szatmár és Vidéke. (Szatmár.)
Fel. szerk. dr. Fejes István; kiadó-tulajd.
Morvái János nyomdász. XXII. évf. Ára
6 kor.
Szatmármegyei Közlöny. (Nagy-
Károly.) Fel. szerk. Baudisz Jenő ; tulajd.
Roth Károly nyomdász. XXX. évf. Ára
8 kor.
Szatmár-Németi. (Szatmár.) Fel.
szerk. Mátray Lajos; kiadó-tulajd. és
nyomt. Weinberger testvérek. IX. évf. Ára
4? kor.
Szeghalomvidóki Hirlap. (Szeg-
halom.) Fel. szerk. dr. Adler Samu. V.
évf. Nyomt. Riegel Zoltán. Ára 8 kor.
Székesfehérvári Független Új-
ság. (Székesfehérvár.) Fel. szerk. Csip-
kés Gyula. I. évf. Nyomt. Kaufman F.
utóda. Ára 3 kor.
Székelyföldi Himök. (Székeiyke-
resztúr.) Szerk. és kiadó-tulajd. Szabó Kál-
mán nyomdász. II. évf. Egyes szám 20 fill.
Székely keresztúr. (Székelykeresz-
tur). Szerk. és kiadó tulajd. Szabó Kál-
mán nyomdász. II. évf. Ára 6 kor.
Székély-Udvarhely.(Sz.-Udvarhely.)
Szerk. és kiadó-tul. Betegh Pál nyomdász.
XI. évf. Ára 8 kor.
Szentes és Vidéke. (Szentes ) Szerk.
és kiadó-tulajd. dr. Mátéffy Ferencz, társ-
szerk. Hánialvi Lajos; Nyomt. a Szentes
és Vidéke ny. XXVI. évf. Hetenként 2-szer.
Ára 10 kor.
Szent-Gotthárd. (Szent-Gotthárd.)
Szerk. Mathiasz Arthur; kiadó-tul. Wel-
lisch Béla nvomdász. X. évf. Ára 8 kor.
Szepesi Hirnök. (Lőcse.) Fel. szerk.
Greschik Viktor; kiadó-tulajd. dr. Nagy
Árpád. Nyomt. Keiss Jos. Th. XL1II. évf.
Ára 8 kor. (Magyar és német szöveggel.)
Szepesi Lapok. (Igló.) Főszerk. Tel-
léry Gyula; fel. szerk. Lukács István;
kiadó-tulajd. Prohászka Lajos. Nyomt.
Tátra ny. Hetenként 8-szor. XXI. évf.
Ára 8 kor.
Szilágy. (Zilah.) Fel. szerk. dr. Both
István: kiadó Seres Samu nyomdász.
XXIII. évf. Ára 8 kor.
Szilágy-Somlyó. (Szilágy-Somlyó.)
Fel. szerk. és kiadó-tulajd. Bölöni Sándor
nyomdász. XXII. évf. Ara 8 kor.
Szinérváralja. (Szinérváralja.) Fő-
szerk. Hosvay Gusztáv; szerk.-tulaji
Haba Tihamér és Katona Sándor dr. II.
évf. Nyomt. Morvay és Undy Nagybányán.
Ára 6 kor.
Szoboszló és Vidéke. (Hajdu-Szo-
boszló.) Szerk. és kiadó-tulajd. Fehér
Gábor. Nyomt. PlónGy. XV. évf. Ára 8 kor.
SzooziálizmUA. (Békéscsaba.) FeL
szerk. Májer Jenő; laptulajd. a lapszer-
kesztőség. I. évf. Nyomt. Tevan Adolf.
Ára 4 kor.
Szolnok-Doboka. (Deés.) Fel. szerk.
báró dr. Horváth Emil; kiadó a szer-
kesztőség. Nyomt. Demeter és Kiss XXX.
évf. Ára 12 kor.
Tapolozai Lapok. (Tapolcza.) Szerk.
Kollányi Ödön; kiadó-tulajd. Löwy B.
III. évf. Ára 10 kor.
Tata és Tóváros. (Tata.) Szerk.
Fogassy Kázmér és Szomori S. Ferencz;
laptulajd. Nobel Adolf nyomdász. IX. évf.
Ára 8 kor.
Téoső és Vidéke. (Técso.) Fel. szeri
Richter János. III. évf. Nyomt Vidor és
Rosenthal M.-Szigeten. Hav. 2-szer. Ára
4 kor.
Temes-Vingai Hiradó. (Vihga.)
Szerk. -kiadó Molnár János. II. évf. Nyomt
Gyulai István Aradon. Ára 8 kor. 80 fill.
(Magyar és bolgár szöveg). (Megszűnt)
Tengerpart. (Fiume.) Főszerk. Sze-
merj ai Kovács Zoltán; fel. szerk. Murai
Jenő I. évf. Napilap. Nyomt. és kiadó-
tulajd. Unió ny. Ára 24 kor.
Titel ós Vidéke. (Titel.) Szert
Simon Géza; kiadó a D. M. K. E. titeli
fiókja. I. évf. Nyomt. Czája Alajos. Ára
8 kor.
Tiszavidék. (Szolnok.) Szerk. Merényi
György. VII. évf. Nyomt. a kiadó-tulajd.
Wachs Pál.
Tokaj és Vidéke. (Tokaj.) Szert
Engel Jakab és Szécsén Vilmos. II. évi.
Nyomt. Gestetner Adolf. Ára 8 kor.
Tokaj-Hegyalja. (Szerencs.) Szert
és kiadó-tulajd. Simon József nyomdáa.
XIII. évf. Ára 8 kor.
Tordai Hirlap. (Torda.) Főszerk.
Fried Farkas. I. évfolyam Nyomt. Undy
Domokos. Ára helyben 4 kór., vidékre
5 kor.
Trencsén-Teplioz. (Trencséntepliczi
Főszerk. és laptulajd. Boross Jusztin. L
35
m t. Gansel Lipót Trencsénben.
idényre házhoz 1 kor. 50 fill.
L kor. 80 fillér. (Magyar-német
)ve. (Túrkeve.) Szerk. és laptul.
ni ma. Nyomt. Fölföldy Györgyné.
Ára 8 kor.
3a. (Nagy-Szőllős.) Szerk. D. J.;
tulajdonos Doktor István nyom-
I. évf. Ára 8 kor.
iti Közlöny. (Újpest.) Szerk. és
ajd. Mártonfíy Imre. Nyomt.
or Ernő. XIII. évf. Ára 8 kor.
Léki Hirlap. (Újvidék.) Fel.
Nemes Sándor. XIV. évf. Nyomt.
hauser Benő. Ára 12 kor.
ikospalotai Értesítő. (Rákos-
Szerk. Kriskovits Ferencz; kiadó
»t. Deutsch Mózes. I. évf. Ára
(Ungvár.) Szerk. Bánóczy Béla;
ajd. Székely és Illés nyomdászok.
. Ára 8 kor.
rári Közlöny. (Ungvár.) Szerk.
• Ferencz; kiadó-tulajd. Lévai
mdász. XXVII. évf. Ára 8 kor.
Hirlap. (Vácz.) Szerk. Kulcsár
adja Kovách Ernő. Nyomt. Mayer
XIX. évf. Ára 12 kor.
ahunyad és Vidéke. (Vajda-
i Laptulajd. és kiadó Petneházy
5zerk. ? I. évf. Nyomt. Kroll Gyula
\ra 8 kor.
8. (A — .) (Debreczen.) Főszerk.
mre; szerk. Koncz Ákos, kiadó-
s nyomt. a városi ny. II. évf.
or.
negyei Napló. (Szombathely.)
dr. Czifrák János; fel. szerk.
lötör Géza, Breitfeld Dezső társ
évf. Het. 3-szor. Nyomt. Seiler
itódai. Ára 12 kor. (Megszűnt.)
prémi Napló. (Veszprém.) Fel.
usz Gyula, kiadó-tulajd. aVörös-
v. Devecseren. II. évf. Ára 10 kor.
'és Vidéke. (Felső- Visó.) Fel.
sch Nándor; kiadó-tulajd. a felső-
•saskór. Nyomt. Pollák és társa.
Havonként H-szor. Ára 4 kor.
i Hirlap. (Felső-Visó.) Szerk.
ló-tulajd. Aczél Ödön. Nyomt.
inn H. Máramaros-Szigeten. VI.
i 8 kor.
i Közlöny. (Nagy-Kanizsa.) Fel.
r. Villányi Henrik; kiadó és
iíj. Wajdits József nyomdász.
\- folyam. Ára 10 korona.
Zalamegye. (Zala-Egerszeg.) Szerk.
dr. Csák Károly; szerk. és kiadó-tulajd.
Udvardy Ignácz. Nyomt. Unger Antal.
XXIV. évf. Ára 8 kor.
Zaránd. (Brád.) Szerk. Brády Albert.
IV. évf. Nyomt. Róth Ferencz. Ára ?
Zempléni Hirlap. (Sátoraija-Ujhely.)
Szerk. Pataky Miklós. Nyomt. a Pannónia.
XIII. évf. Ára 10 korona.
Zentai Függetlenség. (Zenta.) Fel.
szerk. dr. Lovászy Andor; kiadó-tulajd.
a zentai fügetlenségi kör. I. évf. Heten-
ként 3-szor. Nyomt. Fekete Sándor. Ára
4 kor.
Zentai Hiradó. (Zenta.) Szerk. és
kiadó-tulajd. Kabos Ármin nyomdász.
X. évf. Ára 10 kor.
Zentai Közlöny. (Zenta.) Szerk. és
kiadó-tulajd. Fekete Sándor nyomdász.
XVII. évf. Ára helyben 6 kor., vid. 8 kor.
Zircz és Vidéke. (Zircz.) Fel. szerk.
Végh Győző. I. évf. Nyomt. a zirezvidéki
kvny. Ára 8 kor.
Zólyom és Vidéke. (Zólyom.) Szerk.
és tulajdonos Friedmann Mór. Nyomt.
Zólyom és Vidéke könyvny. VIII. évf.
Ára 8 kor.
Zólyomvármegyei Hirlap. (Zó-
lyom.) Szerk. és kiadó- tulajdonos Nádosy
Gyula nyomdász. XIX. évf. Ára 8 kor.
Zsombolya. (Zsombolya.) Szerk. és
kiadó Porse Vilmos. Nyomt. Wunder
Rezső kiadó. V. évf. Ára 6 kor.
Összesen 272.
IX. MEGYEI ÉS HIRDETÉSI LAPOK.
BUDAPESTEN.
Budapesti Hirdetési Közlöny.
(Budapester Osterr. Ung. Ankündigunsg-
blatt) Fel. szerk. és laptulajd. Sikray S.
Nyomt. Brózsa Ottó. Havonként 2-szer.
XXU. évf. Ára 12 kor.
Házassági Közlöny. Felelős szerk.
Lázár Vilmos; laptulajd. Kohn Henrik.
Nyomt. »Árpád«. I. évf. Ára vidékre
6 kor., helyben 5 kor.
Jegyesek Lapja. Fel. szerk. Békési
József. Nyomt. Preiszlcr Mihály. VII. évf.
Ára 48 kor.
Kőnyomatos Pályázati Értesítő.
Fel. szerk. Radó Sándor; laptulajd. és
nyomt. Fritz Ármin. III. évf. Ára 9 kor.
60 fill.
Közvetitő. Kiadó-tulajd. és nyomL
3*
36
az Árpád kvny. Az üzleti alkalmazottak-
nak ingyeû. I. évf.
Pest-Pilis-Solt-Kia-Kun Várme-
gye Hivatalos Lapja. Szerk. Fazekas
Ágost és Szabó Géza. III. évf. Nyomt.
Monorkerületi kny. Ára 12 kor.
Székesfővárosi Tudósító. Szerk.
dr. Radó Károly. III. évf. Nyomt. Löblo-
vitz Zsigmond. Ára 20 kor.
Vármegye (A — .) Szerk. dr. Hor-
váth József. III. évf. Nyomt. Károlyi
György. Ára 12 kor.
VIDÉKEN.
Abauj-Tornavármegye Hivata-
los Lapja. (Kassa.) Szerk. Ferdinándy
Gyula. Nyomt. Vitéz A. utóda. V. évf.
Ára G kor.
Alsó-Fehér Vármegye Hivata-
los Lapja. (Nagy-Enyed.) Felelős szerk.
Inczédi Jocksmann Ödön. III. évf. Nyomt.
a részv. ny. Ára 10 kor.
Aradvármegye Hivatalos Lapja.
(Arad.) Szerk. Hanthó Jenő. III. évf. Nyomt.
Hé thy Lipót és fia. Ára 6 kor.
Árvamegye Hivatalos Lapja.
(Alsó-Kubin.) Szerk. Chityil Guidó III. évf.
Kiadja a vármegye alispánja. Nyomt.
az alsókubinyi kvny. Ára 12 kor.
Báos-Bodrog Vármegye Hivata-
los Lapja. íZombor.) Szerk. Szalay Fri-
gyes. III. évi. Nyomt. Bittermann Nándor
és fia. Ára 24r kor.
Baranya Vármegye Hivatalos
Lapja. (Pécs.) Szerk. Várady Ferencz.
Laptulaj cl. Haranya vármegye közönsége.
Nyomt. Taizs József. VIII. évf.
Barsvármegye Hivatalos Lapja.
(Aranyosmarót.) Szerk. Bodó János; ki-
adja Barsvármegye törvényhatósága. III.
évf. Nyomt. Dóczi kvny. Ára 10 kor.
Békésmegye Hivatalos Lapja.
(Gyula.) kiadja a vármegye alispánba.
VI il. évf. Nyomt. »Dóczi« kvny. Ára 8 kor.
Beregvármegye Hivatalos Lap-
ja. (Beregszász.) Fel. s/.erk. Nagy Ernó\
III. évf. Nyomt. Haladás. Ára -4 kor.
Besztercze - Naszód Vármegye
Hivatalos Lapja. (Besztercze.) Szerk.
Takáts Károly. Hl. évf. Xyomt. Botschár
Tivadar. Ára 18 kor.
Biharvármegye Hivatalos Lap-
ja, i Nagyvárad.) ^zcrk. Jancsó Benedek.
111. évi. Xyomt. Laszky. Armin Ara 7 kor.
Borsodvármegye Hivatalos Lap-
ja. (Mískolcz.) Szerk. dr. Kazay László. III.
évf. Nyomt. Forster, Klein és Ludvig. Ára
10 kor.
Brassóvármegye Hivatalos Lap-
ja. (Brassó.) Szerk. dr. Jeckel Frigyes.
Ny. Gött J. és fia. III. évf. Ára 20 kor.
Csanádvármegye Hivatalos Lap-
ja. (Makó) Szerk. Tarnay Jenő; kiadja
Csanádvármegye közönsége. III. évf. Ára
12 kor.
Csikvármegye Hivatalos Lap-
ja. (Csíkszereda.) Szerk. és kiadja az alis-
páni hivatal. IV. évf. Megjelen havonk. két-
szer. Nyomt. Létz János, Gyergyószent-
miklós. Ára?
Esztergomvármegye Hivatalos
Lapja. (Esztergom.) Szerk. és kiadó
Haan Rezső. III. évf. Nyomt. Buzarovics
Gusztáv. Ára 10 kor.
Fejérvármegye Hivatalos Lapja.
(Székesfehérvár). Fel. szerk. dr. Balassa
Imre; kiadja Fehérvármegve közönsége,
II. évf. Nyomt Csitári K. és t. Ára 8 kor.
Gömór-Kishontvármegye Hiva-
talos Lapja. (Rimaszombat.) Szerk. és
kiadja a vármegyei alispáni hivatal.
Szerk. Komáromy István aljegyző. Nyomt
Ráhely Miklós. XVI. évf. Hivatalos hetilap.
Ára 8 kor.
Győr szab. kir. város Hivatalos
Értesítője. (Győr.) XV. évf. Nyomt
»Pannónia«.
Győrvármegye Hivatalos Érte-
sitője. (Győr.) Nyomt. Gross testvérét
VI. évf. Havonként 2-szer. Ára 10 kor.
Hajduvármegye Hivatalos Lap-
ja. (Dehreczen.) Szerk. dr.Czeglédy Mihály;
kiadja Hajduvármegye közönsége. II. évf.
Nyomt. a városi kny. Ara 20 kor.
Háromszékmegye Hivatalos
Lapja. (Kézdi-Vásárhely.) Szerk. dr.
Demeter Gyula; kiadja Háromszékvár-
megye alispáni hivatala. XXII. évf. Nyomt.
ifj. Jancsó Mózes. Havonként 2-szer.
Ára 8 kor.
Hevesvármegye Hivatalos Lap-
ja. (Eger.) Szerk. Puchlin Lajos; kiadja
Hevesvármegye törvényhatósága XXXI.
évf. Nyomt. az egri ny. r. t.
Hivatalos Lap, Nagykükiiüo vár-
megye (szabályrendeletei) közlönye. (Se-
gesvár.) Szerk. Lendvay Sándor: kiadó-
tulajd. Nagyküküllő vármegye. XIV. évf.
Nyomt. Michailovits J.
Hontvármegye Hivatalos Köz-
lönye. (Ipolyság.) Szerk. a vármegye
jegyzői kara és a szerkesztésért felelős
Czobor László alispán. XIII. évf. Havon-
37
ként 8-szor. Nyomt. Neumann Jakab.
Ára 6 kor.
Járási Hivatalos Lap. Biharvár-
megye központi főszolgabírói járásának
hivatalos lapja. (Nagyvárad.) Fel. szerk.
Nagy Márton. III. évf. Nyomt. és kiadja
Láng József kvny.
Jásznagykun-Szolnokvármegye
Hivatalos Lapja. (Szolnok.) Szerk.
Nagy Ottó. Nyomt. a vármegyei nyom-
dában. IV. évf. Ára 16 kor.
Kolozsvármegye Hivatalos Köz-
lönye. (Kolozsvár.) Szerk. Hory Béla,
dr. Lásposi Hegedűs Árpád és dr. Pavlik
Sándor. Nyomt. Gámán János örököse.
XXVIII. évf. Ára 8 kor.
Liptóvármegye Hivatalos Köz-
lönye. (Liptó-Szent-Miklós.) Szerk. és
kiadja a vármegye alispánja. IV. évf.
Nyomt. Steier Izidor. Ára 4c kor.
Marostordavármegyei Hivata-
los Lap. (Marosvásárhely.) Fel. szerk.
Orbán Balázs; kiadja a vármegye alis-
pánja. VII. évf. Nyomt. az ev. ref. kol-
légiumi kvny. Ára 12 kor.
Mosonvármegye Hivatalos Lap-
ja. (Magyar-Ovár.) Szerk. Skultéti Miklós ;
kiadja Mosonvármegye törvényhatósága.
III. évf. Nyomt. Czéh Sándor.
Nagyküküllőmegye Hivatalos
Közlönye. (Segesvár.) XIV. évf. Nyomt.
Michailovits József.
Nógrádvármegye Hivatalos
Lapja. (B. -Gyarmat) Kiadja a várme-
gyei jegyzői hivatal. Nyomt. a balassa-
gyarmati könyvnyomda r. Jt. LXII. évf.
Hetenként. Ára 8 kor.
Nyitr avánnegy e Hivatalos Lap-
ja. (Nyitra.) Fel. szerk. dr. Szathmáry
István III. évf. Nyomt Neugebauer Nán-
dor. Ára 8 kor.
- Falánkai Járási Közlöny. (Né-
met-Palánka.) Szerk. Krenedits Ödön. III.
évf. Nyomt. Kristófek és Blázek. Ára 6 kor.
Pozsony Vármegye Hivatalos
Xiapja. (Pozsony.) Szerk. Strelka János;
kiadja Pozsonyvárm. közönsége. Nyomt.
Wigand F. K. XIV. évf. Havonként
2— 3-szor. Ára 4t kor.
Sáros vármegye Hivatalos Lapja.
(Eperjes.) Szerk. és kiadja Sárosvár-
megye alispáni hivatala. Nyomt. Kósch
Árpád. X. évf. Hetenként. Ára 4 kor.
Somogyvármegye Hivatalos
Lapja. (Kaposvár.) Szerk. és laptulajd.
Roboz István. XXIV. évf. Kiadó Hegelmann
Károly nyomdász.
eHivatalos Lap-
ja. (Sopron.) Szerk. Zalka Pál ; kiadja Sop-
ronvármegye törvényhatósága. Nyomt.
Röttig Gusztáv. V. évf. Ára 2 kor.
Szabolcsvármegye Hivatalos
Lapja. (Nyíregyháza.) III. évf. Nyomt.
Jóba Elek.
Szatmárvármegye Hivatalos
Lapja, f Nagy-Károly.) Fel. szerk. Kerekes
Zsigmona; kiadja Szatmárvármegye al-
ispánja. III. évf. Nyomt. Róth Károly.
Ára 10 kor.
Szebenvármegy e Hivatalos Lap-
ja. (Na^y-Szeben.) Szerk. dr. Bruckner
Adolf. III. évf. Nyomt. Reisszenberger A.
Ára 10 kor.
Szepesvármegye Hivatalos
Lapja. (Lőcse.) Szerk. Madarassy Mór;
kiadja a Szepesvármegye törvényható-
sága. III. évf. Nyomt Szepesvárm. közig,
ny. Ára 8 kor.
Szolnok-Dobokavármegye Hi-
vatalos Lapja. (Dés.) Szerk. Gajzágó
László; kiadja a vármegye alispánja. III.
évf. Nyomt. Demeter és Kiss. Ára 8 kor.
Tolnavármegye Hivatalos Lap-
ja. (Szekszárd.) Szerk. Kovách Aladár,
fel. szerk. Földváry Mihály, laptul. Tolna-
vármegye közönsége; kiadó és nyomt.
Molnár Mór nyomdász. III. évf. Ára 12 kor.
s Turóozvármegye Hivatalos Lap-
ja. (Turóczszentmárton.) Felelős szerk.
dr. Beniczky Ákos. III. évf. Nyomt. a
Magyar nyomda. Ára 8 kor.
Torontálvármegye Hivatalos
Lapja. (Nagy-Becskerek.) Szerk. Bielik
Antal. XXI. évf. Nyomt. Pleitz Fer. Pál.
Trencsénvármegye Hivatalos
Közlönye. (Trencsén.) Szerk. Baross
Jusztin alispán; kiadja Skarnitzl X. Fe-
rencz nyomdász. Hav. 2-szer. XX. évf. Ára
4 kor. (Megszűnt.) Folytatása :
Trencsénvármegye Hivatalos
Lapja. (Trencsén) czimen.
TJdvarhelyvármegye Hivatalos
Lapja. (Székely-Udvarhely.) Szerkesztő
dr. Keisz Ferencz; kiadja és nyomt.
Betegh Pál és társa. III. évf. Ára 6 kor.
Ungvármegye Hivatalos Lapja.
(Ungvár.) Szerk. Bánóczy Béla III. évf.
Nyomt. Székely és Illés. Ara 12 kor.
Vármegyei Hivatalos Lap. (Sátor-
alja-Ujhely.) Fel. szerk. Görgey Géza;
kiadja Zemplén vármegye törvényható-
sága. IV. évfolyam. Nyomt. Zemplén kvny.
Ára 6 kor.
Vármegyei Közlöny. (Torda.) ki-
i
38
adja Torda-Âranyosmegye alispánja. III.
évf. Nyomt. Filssy és Sztupjár. Ára
6 kor.
Vasvármegye Hivatalos Lapja.
(Szombathely.) Szerk. Herbst Géza. III.
évf. Nyomt. Seiler Henrik utódai. Ara
10 kor.
Veszprémvármegyei Hivatalos
Lap. (Veszprém.) Szerk. dr. Horváth
Lajos. VII. évf. Nyomt Krausz A. és fia
nyomda.
Zalavármegye Hivatalos Lapja.
(Zalaegerszeg.) Szerk. Bődy Zoltán és
Kauffman Mátyás. III. évf. Nyomt Tahy
Rozália. Ára 4 kor.
Zólyomvármegye Hivatalos Lap-
ja. (Beszterczebánya.) Szerk. és kiacQa
Zólyom vármegye alispáni hivatala. VI. évf.
Nyom. Machold F. Ara é kor.
összesen 65.
X. VEGYES MELLÉKLAPOK.
BUDAPESTEN.
Állandó Havi Értesítő. III. évfo-
lyam. A »Gyógyszerészi Értesítő« mellék-
lete,
Állategé8zsógi Szemle. A »Mé-
szárosok és Hentesek Lapja« heti mellék-
lete. II. évf.
Állatkereskedelmi Újság. II. évf.
A »Mészárosok és Hentesek Lapja« heti
melléklapja.
Anyakönyvi Közlemények. XI.
évf. A »Magyar Közigazgatás« melléklete.
Aranyifjúság. VII. évf. A »Tolnai
Világ Lap« melléklete.
Aranylapok a magyar történe-
lemből. A »Hasznos Mulattató« verses
melléklete.
Artista Lap. II. évf. »Das Artisten-
blatt« melléklapja. II. évf. Nyomt. Gelléri
és Székely.
Baromfitenyésztési Lapok. Az
»Állattenyésztési és Tejgazdasági Lapok«
heti melléklete.
Bőr- és Bujakórtan. A »Budapesti
Orvosi Újság« melléklete.
Budapesti Vásárcsarnok Újság.
A »Nagy Budapest« melléklapja.
Budapesti Képes Lapok. A »Fürdő-
ügyi Értesittk heti melléklete. II. évf.
Budapesti Közlöny Hivatalos
Értesítője (A — .) XXXIII. évf. Heten-
ként hatszor.
. Büntetőjogi Döntvény. A »Jog-
tudományi Közlönye melléklete.
Cariai Határosatok. A»Jogtudomá-
nyi Közlönye melléklapja.
Diaetás és Physika! Gyógyító-
módok. A »Budapesti Orvosi Újság«
melléklete.
Döntvénytár. A »Jogtudományi
közlönye melléklete.
Bgykrajosároa Tréfás Herkó
Páter. A »Magyar Herkó Páter« mel-
léklete.
Elme- ós Idegkórtan. Az »Orvosi
Hetilap« melléklete.
Finanzieller Compass. A »Bíró-
sági Szemle« melléklete.
Fővárosi Értesítő heti kiadása.
A »Fővárosi Értesítő« melléklete.
Fülószet. A »Budapesti Orvosi Új-
ság« melléklete.
Függelék. A »Körözvénytárc mel-
léklete.
Fürdő ós Vizgyógyászat A >Bu-
pesti Orvosi Újság« melléklete.
Gazdasági ismétlő Iskola. A
»Néptanítók Lapja« melléklapja.
Gutenberg. A »Typographia« német
melléklete.
Gyermekorvos. A »Budapesti Orvosi
Ujságc melléklapja III. évf.
Gazdasági Melléklet. A »Buda-
pest« melléklete.
Gyermekvilág. VII. évf. A »Tolnai
Világ Lap« melléklete.
Gyógyszerészi Hetilap Hirde-
tései. A »Gyógyszerészi Hetilap« mel-
léklete.
Gynaekologia. Az »Orvos Hetilap«
melléklete.
Havi Értesítő. A »Gyógykezelési
Értesítő« melléklete.
Házi Kincstár (A — .) VII. évf.
A »Tolnai VilágLap« melléklete.
Hivatalos Ertesitő. A »Budapesti
Közlöny« melléklete.
Hivatalos , Közlemények. Ai
»Evangélikus Őrálló« állandó melléklete.
Hiteles Sorsolási Értesítő. »A Ma-
gyar Pénzügy« és »Magyar Kereskedők
Lapja« ingyen melléklete. Nyomt Neu-
wahl Illés. Hav. 2-szer.
Honvédorvos. A »Gyógyászat« havi
melléklete.
Jogesetek. XXI. évf. Melléklet a
»Jog «-hoz és az »Ügyvédek Lapja« -hoz.
Jogesetek Tára. »A Jog« mellék-
lapja.
Katholikus Tanügy. A »Magyar
Állam« melléklapja. Szerk. dr. Zeitiger
Vilmos. XI. évf. Ára 4 kor.
Képes Olvasótár. »Tolnai Világ
Lap« melléklapja. IV. évfolyam. Nyomt.
»Európa«.
Kereskedelmi Melléklet A »Kö-
rözvénytár« melléklete.
Közegészségügy és Törvényszéki
Orvostan. Az »Orvosi Hetilap« mel-
lékletei.
Közegészségügyi és Törvény-
széki Orvostudományi Szemle.
 »Budapesti Orvosi Újság« melléklete.
Közszállitási Értesítő. A »Köz-
gazdasági Értesítő« melléklete.
Központi Értesítő. (Hivatalos Czég-
lap.) A »Közgazdasági Értesítő« melléklete.
Luther-társaság Egyházirodal-
mi Értesítője. Az »Evangélikus Családi
Lap« havi melléklete. V. évf.
Magyar Család, A »Magyarság«
szépirodalmi melléklete. (Megszűnt.)
Magyar Gazda. A »Politikai Újdon-
ságok« havi melléklete.
Magyar Gazda. Szerk. Bálint Gazda.
»Magyar Néplap« szakmelléklete. III. évf.
Nyomt. és kiadja a Pazmaneum. Ára
4 kor.
Magyar Könyvészet. A »Corvina«
havi melléklete. Szerk. Rényi Károly.
Magyar Lloyd. A »Magyar Keres-
kedők Lapja« ingyen melléklete XXV. évf.
Magyar Motor-TJjság. A »Magyar
Automobil Újság« melléklete.
Magyar Kereskedelmi Múzeum.
A »Magyar Pénzügy« ingyen melléklete.
(Megszűnt.)
Medikus. A »Gyógyászat« melléklete.
Nyilvántartás. A »Rendőri Lapok«
melléklapja. X. évf. (Magyar és német
szöveggel.)
»Pénzügyi Közlöny« (A — ) mel-
léklapja.
Pénzügyi Útmutató. A »Pénz-
ügyi Hirlap« melléklete.
Posta- és Távirdai Közlemé-
nyek. Melléklet a »M. kir. Posta- és
Távirdai Rendeletek Tárához.«
Regénycsarnoka. A »Budapest«
— . Heti melléklap. XXIII. évf.
Regénytár. A »Vasárnapi Újság« heti
melléklete. XI. évf.
Rendőri Közlöny. A »Belügyi Köz-
löny« melléklapja. XXXIV. évf.
Sebészet. A »Budapesti Orvosi Ujságc
melléklete.
Senefelder. A »Lithographia* mel-
léklete.
Sorsolási Tudósító. A »Pénzügyi
Újság« melléklete. X. évf.
. Sorsolási Tudositója. A »Magyar
Állam« — . Havonként
Szabásivek. A »Divat Salon« mel-
léklete.
Szépirodalmi Kert. Szerk. Cziklay
Lajos. Heti melléklet a »Magyar Állam «-
hoz. XIX. évf.
Szemészeti Lapok. A »Budapesti
Orvosi Újság« melléklete.
Szemészet. Az »Orvosi Hetilap« mel-
léklete. Szerk. Schulek Vilmos tanár isko-
lája. Évi 4 szám.
Szépirodalom. A »Divat Salon«
melléklete.
Szövetkezés. A»Hazánk« félhavi mel-
léklete. XVI. évf. (Megszűnt.)
Szülészet és Nőgyógyászat A
»Budapesti Orvosi Újság« melléklete.
Uj Budapest. A » Budapest < képes
heti melléklete. (Élczlap.) XXVII. évf. Ára
a főlap nélkül 6 kor.
Urológia. A »Budapesti Orvosi Új-
ság« melléklete.
Uj Gyermekdivat. A »Divat Salon«
melléklete.
Vállalkozók és Iparosok Lapja.
A »Magyar Kereskedők Lapja« ingyen
melléklete.
Vasárnap. A »Hazánk« heti mellék-
lapja. (Megszűnt.)
Világkrónika. A »Vasárnapi Újság« 9
»Politikai Újdonságok«, »Képes Néplap«
s a > Képes Folyóirat« melléklapja. XXIX.
évfolyam.
VIDÉKEN.
Aradvármegyei gazdasági egye-
sület fogyasztási ós értékesítő
szövetkezet heti értesítőié. Az
»Aradi Gazda« heti melléklete. VII. évf.
Albertirsa. (Monor.) A »Monorkerü-
leti Lapok« melléklete.
Borsodvármegye Hivatalos Ér-
tesítője. (Miskolcz.) A »Borsod« mel-
léklete. (Megszűnt.)
Haladás. (Nagyvárad.) A »Népne-
velési Közlöny« melléklapja.
Hivatalos Közlöny. (Torda.) Az
»Aranyos vidék« heti melléklete. (Meg-
szűnt.)
Hunyadi Bors. A »Vajdahunyad és
Vidéke« ingyen melléklete.
r
40
Hűbele Balázs. (Arad.) Az »Aradi
Hiradó« hetilap melléklete.
Hüvelyk Matyi. (Szeged.) A »Szegedi
Napló« melléklete. XI. évf.
Kispest. (Monor.) A »Monorkerületi
Lapok« melléklete.
Komáromvármegye Hivatalos
Lapja. (Komárom.) A »Komáromi Új-
ság* melléklete.
Komáromi Hirek. (Komárom.) Szer-
kesztő ifj. Germany Gyula. A »Függet-
lenség« melléklete.
MáramaroBvármegyei Hivata-
los Lap. (Máramarossziget.) A > Mará-
in arosi Lapok« heti melléklete.
Maros-Torda. (Marosvásárhely.) A
»Marostordavármegyei Hivatalos Lap«
heti melléklete.
! NópnevelésiKÖElöny. (Nagyvárad.)
A »Szabadság« melléklapja.
Reggeli Lapok Melléklete. (Nagy-
kanizsa.) A »Reggeli Lap« melléklapja.
Ssókely Társadalom, (Marosvásár-
hely.) A »Székely Lapok« társlapja.
Szilágyvármegye Hivatalos Lap-
ja. (Zilah.) A »Szilágy« heti melléklete.
! Szinházi Lap. (Szolnok.) A »Jasz-
I nagykunszolnokmegyei Lapok« melléklete.
Szinházi Újság. (Zólyom.) A »Zo-
, lyom várgyei Hirlap« melléklete.
Temesvármegye Hivatalos Lap-
ja. (Temesvár.) »Délmagyarországi Köz-
löny« melléklete. Hetenként 2-szer. XV.
évfolyam.
TJj Lap. (Székesfejérvár.) Kiadja Kiri-
sits Bódog. IV. évf.
Összesen 99.
ÖSSZEGEZÉS.
Hírlapirodalmunk számarányát 1904. és 1905. évben a következő kimutatás-
ban tüntethetjük föl:
1905. 1904. Lett:
I. Politikai napilapok „ ... ... ... «.
U. Politikai hetilapok ... „. « „,
III. Vegyes tartalmú képes lapok
IV. Egyházi és iskolai lapok ...
V. Szépirodalmi és vegyes tartalmú lapok..
VI. Humorisztikus lapok ... ... ..
VII. Szaklapok «
VIII. Vidéki lapok nem politikai tartalommal
LX. Hirdetési lapok ..
X. Vegyes melléklapok
130
124
16
66
31
24
372
272
65
99
Összesen: 1199
87 + 43
92-4-32
12 + 4
58 + 8
27 + 4
23 -f 1
299 + 73
244 4-28
57 + 8
44 -f 55
943 -r-256
IL
A hazai nem-magyar nyelvű hírlapirodalom.
Kereszty Istvántól.
I. TÖBBNYELVŰ LAPOK.*
Szaklapok és vegyes tartalmúak.
BUDAPESTEN.
Ácsok Szaklapja. [Magyar és né-
meti II. évf.
Általános Műszaki Értesítő. All-
gemeiner Technischer Anzeiger für Un-
garn. És melléklete: Aozél és Vas.
SUhl und Eisen. [M. és n.J IX. évf.
Általános Szeszipari Közlöny.
[M. és német.] VIII. évf.
Artistalap. Az »ArtistenblatW mel-
léklapja. II. évf.
Bírósági Szemle melléklapja: Fi-
nanzieller Compass. H. évf.
Bőripar. Ungarische Gerber-Zeitung.
[M. és német.] XII. évf.
A Budapesti Ára- és Érték-
tőzsde Hivatalos Árjegyző Lapja.
Amtliches Cursblatt ' der Budapester
Waaren- und Effecten-Börse. [M. és n.]
XLII. évf.
Budapesti Hirdetési Közlöny.
Budapester (Oesterr.-Ung.) Ankündigungs-
blatt. [M. és n.] XXIII. évf. (Ezelőtt
csakis német volt.)
Budapesti Lakáshirdető. Buda-
pester Wohnungsanzeiger. [M. és n.]
XIX. évf.
Coxnmeroieller Beobachter. Ke-
reskedelmi Figyelő. [Csaknem kizárólag
német szövegcel.l XV. évf.
Commeroielle Rundschau. Ke-
reskedelmi Szemle. [Német főlap, ma-
gyar melléklappal.] VIII. évf.
Czipósz (A—.) [M. és n.l XV. évf.
Courrier d'Hongrie. [M. és fran-
czia.] (Könyomatú.) I. évf. (Megszűnt.)
Dohányárusok Közlönye. Organ
der Tabak-Gross- und Kleinverschleisser
Ungarns. [M. és n.] XIII. évf.
Építőmunkás. Stavitel'sky Robotnik.
[M. és tót.] m. évf.
Értesítő. A m. kir. tengerészeti
hatóság hiv. lapja. — Awisatore. (Fiume.)
(A »La Bilancia« melléklapja.) [M. és
olasz.] ? évf.
Festők Szaklapja. [M. és n.] II. évf.
Glücksbote. Szerencse-Hiradó. (Sor-
solási tudósító). [M. és német.] ? évf.
Jelentés Magyarországon
Előfordult Zivatarokról. Rapport
sur les orages en Hongrie .... [M. #és
franczia.] III. évf.
Kivándorló (A — .) Der Auswan-
derer. [M. és n.| II. évf.
Könyvkötők Lapja. Buchbinder-
Zeitung. [M. és n.] VII. évf.
Lithographia. [M. es n.] II. évf.
Magyar Automobil Újság. Ung.
Automobil-Zeitung. [M. és n.l III. évf.
Magyar Borkereskedelem. Unga-
rischer Weinhandel. [M. és n.] V. évf.
Magyar Bőripar. Ungarische Le-
derindustrie [M. és n.] XII. évf.
Magyar Czukoripar. Die Unga-
rische Zuckerindustrie, és melléklete: A
Czukorrépa-Termelő. Der Zuckorrüben-
Producent. [M. és n.] XIV. évf.
Magyar Fakereskedő. Ung. Holz-
händler. [Külön m. és n. kiadások.]
XII. évf.
M. Kir. Postai és Távirda-Ren-
deletek Tára. Sbornik kr. ug. Pos-
* A magyar (illetőleg német, olasz, román) nyelvűek közé is fel vannak véve, az üss /es
léUzámot tehát ez a rovat nem gyarapítja.
/
42
tanskih; és: Brzovajnih Naredabah. [M.
és horvát.] Kiadja a m. kir. kereskedelem-
ügyi miniszter. XX. évf.
Magyar Kő- ós Márványujság.
Ungarische Stein- und Marmorzeitung.
[M. és n.] I. évf.
Magyar Lisztkereskedő. Der Un-
garische Mehlhändler. [M. és n.l I. évf.
Magyar Malom- és Gazdasági
Értesítő. Ungarischer Mühlen- und
Landwirtschaftlicher Anzeiger. [M. és n.]
XIII. évfolyam.
Magyar Malom-Közlöny. Unga-
rische Mühlen-Nachrichten. [M. és német.]
VII. évf.
Magyar Sörfőzők és Elomlóter-
melők Lapja. Ungarische Brauer- und
Hopfen-Zeitung. [M. és n.J IV. évf.
Magyar Sütők Lapja. [M. és n.]
III. évf.
Magyar Üveg- és Agyagujság.
Ungarische Glasindustrie und Keramik.
[M. és n.] V. évf.
Magyar Vas- és Gépújság. Ung.
Metallarbeiter. [Csaknem kizárólag német
szövegű.) XXIII. évf.
Magyar Zenészek Lapja. [M. és n.]
II. évf,
Merour, hiteles sorsolási tudósító.
Authcnt. Verlosungs-Anzeiger. [M. és
n.l XXXV. évf.
Művezetők Lapja. Ungarische Werk-
meister-Zeitung. [M. és n.l VIII. évf.
Nemzetközi Nyilvántartás. La
Sûreté Internationale. Internationale Evi-
denz. [M., német és franczia.] A Rend-
ó'ri Lapok melléklapja. IX. évf.
Népszava. Volksstimme [M. és né m.]
XXXIII. évf.
Országos- Vásári Értesítő. Jahres-
markt-Anzeiger. [M. és n.] II. évf.
Rendeleti Közlöny (a m. kir.
honvédség számára). Szabályrendeletek.
— Viestnik Naredabah. Za kr. ug. do-
mobranstvo. Normativne naredbe. [M.
és horvát.l XXX. évfolyam.
Rendeleti Közlöny (a m. kir.
honvédség számára). Személyes ügyek.
Viestnik Naredabah. Zakr. ug. domo-
branstvo. Osobni poslovi. [M. és horvát.]
XXX. évf.
Rendőri Lapok (Magyar Csendőr).
ÍM. és n.l XII. évf.
Sütők Szaklapja. [M. és n.] V. évf.
Szabadalmi Közlöny. [M. és hor-
vát.] XIV. évf.
Tőzsdei Értesítő. [M. és n.] I. évf.
phia. Gutenberg. ÍM. és
n.] XXX?II. évfolyam.
Ungarische Wochenschrift Füg-
getlen Magyar Hetilap. (Magyar és német)
XI. évf.
TJnio. A Bpest-Székesfőv. Sütők...
Ipartestülete hivatalos szakközlönye. [M.
és n.] X. évf.
Vásárcsarnoki Híradó. És mellék-
let: Tojás és Vaj. [M. és n.l IV. évf.
Vegyi Ipar. [M. és n.] IV. évf.
Zenelap. [N. melléklettel.] XIX. évL
Zenélő Magyarország. La Hongrie
Musicale. (Zenemüvek, részben franczia
és német feliratokkal.) XII. évf.
Összesen 55.
VIDÉKEN.
Aesoulap. (Sopron.) [Magyar és
német.J II. évf.
Árvamegye Hivatalos Lapja,
[M. és tót.] III. évf.
Bácskai Újság. Bácskaer Zeitung.
(Apatin.) [M. és n.] X. évf.
Időjárási Naptár Magyarország
számára. Wetterkalender für Ungarn.
(Ó-Széplak.) XXIII. évf. [M. és n. külön
kiadás.]
Karpathen-Post. (Késmárk.) [M. és
n.] XXV. évf.
Kivándorlási Értesítő. [M., n..
horvát és tót.] (Fiume) III. évf.
Közvélemény. (Vág-Szered.) IM. és
n.l IV. évf.
Magyaróvári Hirlap. (Magyaróvár.)
[M. és n.] III. évf.
Módos. (Módos.) [M. és n.] VI. évf.
Muraköz. Medjimurje. (Muraszom-
bat.) [M. és horvát.] XXII. évf.
Nagyszombati Hetilap. Tyrnauer
Wochenblatt. [M. és n.] XXXVII. évf.
Nagyszombati Hírlap. [M. és n.)
III. évf.
Neutraer Zeitung. Nyitrai Hirlap.
(1. a németek közt.} XVI. évf.
Nyitrai Lapok. Neutra-Trenchiner
Zeitung. (Nyitra./ [M. és n.] XXXYL
évfolyam.
Palánka. (Német.Palánka.) ÍM. és n.]
III. évf.
Pályázat. (Székesfehérvár.) [M. és n.j
XIV. évf.
Pöstyén. (Pöstyén.) [M. és n.] II. évf.
(Az I. évf. 1903-ban járt.)
Soproni Kereskedők Lapja. (Sop-
ron.) [M. és n.] III. évf.
43
Szent-Gotthárd. St.-Gotthard. [M.
és n.] IX. évf.
Szepesi Hirnök. Zipser Bote.
(Lőcse.) ÍM. és n.] XLIII. évf.
Ternes- Vingai Híradó. (Mâdiarski
Balgann.) (Vinga.) II. évf. (M. és bolgár.)
(Megszűnt.)
Trenosén-Teplioz. (Trencsén-Tep-
licz.) [M. es nj I. évf.
Vágvölgyi Lap. (Trencsén). [M.
és n/| XXXII. évf. Összesen 23.
KÜLFÖLDÖN.
Der Hutarbeiter. (Bécs.) [Magy. és
német.] ? évf.
Magyar Hírmondó. (Ohio, Cleve-
land.) [M. és angol.] VI. évf.
Összesen 2.
II. NÉMET LAPOK.
a) Politikai tartalmúak.
BUDAPESTEN.
Allgemeine Jüdische Zeitung.
(Héber betűkkel.) Szerk. tul. Grossberg
Lipót. Ny. Fried és Krakauer. XVIII. évf.
Heti ö szám. Ára 20 kor.
Budapester Tagblatt. Főszerk.
Bolgár Ferencz; fel. szerk. Weiss Julián;
kiadja »Európa« r. t. Ny. »Európa.« XXII.
évf. Napilap. Ára 28 kor.
Extrablatt. A Neues Budapestet
Abendblatt lenyomata. VI. évf.
Montagblatt. Fel. szerk. tul. Viola
Miksa. Ny. Kállai Ármin. XVII. évf. Heti-
lap. Ára 12 kor.
Neues Budapester Abendblatt.
Szerk. Singer Arthur, kiadó ő és Barna
Tódor. Ny. »Globus«. VI. évf. Napilap.
Száma 2 fillér.
Neues Kleines Journal. Szerk.
Vida Bódog, Tul. ny. »Európa« r. t.
IX. évf. Ára naponta 2 fill.
Neues Pester Journal. Fel. szerk.
Bródy Lajos; kiadó-tul. Bródy Zsigmond.
Ny. »Hungária« ny. XXXIV. évf. Napilap.
Ára 28 kor.
Neues Politisches Volksblatt.
Fel. szerk. dr. Fleisch mann Sándor; kiadó
tul. Mérey Miksa. Ny. »Kosmos.« XXIX.
évf. Napilap. Ára 20 kor., a »Witzrakete«
melléklappal együtt 22 kor 40 fill.
Fester Correspondent. Szerkesztő
Lichtenstein Lajos; tulajd. Lichtenstein
Leona. Kövön ny. Pressler Mihály. XLIL
évf. Napilap. Ára 600 kor.
Pester Lloyd. Fel. szerk. dr. Falk
Miksa; kiadó, ny. a »Pesti Lloyd-Társulat«
LI. évf. Napilap, estilappal. Ára 44 K.
Politisches Volks blatt. Fel. szerk.
Sipos J.; kiadó tul. a »Hungária« válla-
lat. Ny. »Hungária« XXXI. évf. Napilap.
Ára 20 kor.
Volksstimme. (A Népszava mellék-
lapja.) Szerk. Garami F. Tulajd. »Magyar-
ország szocziáldemokrata pártja.« Ny.
»Világosság«. XXXIV. évf. Heti. Ára
4 K 80 f.
összesen 12.
VIDÉKEN.
Báos-Bodrogher Zeitung. (Apa-
tin.) Szerk. ny. Gasz Mátyás. VII. (?)
évf. Heti Ára 8 kor.
Donau-Temes-Bote vorm. Banater
Post. (Pancsova.) Szerk. tul., ny. Wittig-
schlager K. XXXVI. évf. Hetenként két
szám. Ára 16 kor.
Der Freimütige. (Südungarisches
Volksblatt.) (Temesvár.) Fel. szerk. Meiss-
ner Iván; utóbb Makay Iván,végre a
kiadó Blaskovics Ferencz. Nyom. »Dél-
magyarorsz. ny.« XX. évf. Hetilap. Ára
9 kor.
Fünfkirohner Zeitung. (Pécs.>
Főszerk. tul. Lenkei Lajos, fel. sz. Verbói
Ármin. Ny. »Pécsi irodalmi és kny. r. t.«
XXXVI. évfolyam. Hetenként 2. szám. Ára
16 kor.
Hermannstädter Zeitung verei-
nigt mit dem Siebenbürger Boten. (Nagy-
szeben.) Fel. szerk. Roth Frigyes; kiadó
ny. Reissenberger Adolf. CXXI. évf.
Napilap. Ára 20 kor.
Kronstädter Zeitung. (Brassó.) Fel.
szerk. Wächter Guido; kiadctul. Gött
János fia. Ny. Gött J. fia. 1AIX. évf.
Napilap. Ára 19 kor. 20 fill.
Der Landbote. (Temesvár.) Szerk.
tul. Kraushaar Károly; tul. Kraushaar
és Emmer. Ny. Csanádegyházmegyei ny.
XXXIV. évf. Hetilap. Ára 4 kor.
Neue Temesvárer Zeitung.
(Temesvár.) Fel. szerk. Dévay Ferencz;
tul. kiadó Steger E. utódai. XXXVIII. évf.
Napilap. Ára 32 kor.
Neue Werschetzer Zeitung. Fel.
szerk. Veronits József; kiadó-tul. ny.
Wettel és Veronits czég. XXIV. évf. Heten-
ként 2 szám. Ára 10 kor.
1
u
Oedenburger Zeitung. (Sopron.)
Fel. szerk. Marbach Ernő; kiadó ny.
Romwalter Alfréd. XXXVIII. évf. Napüap.
Ára 20 kor.
Pressburger Tagblatt. (Pozsony.)
Szerk. Gaibl Sándor; kiadó ny. Kath.
irodalmi r. t. IX. évf. Napilap. Ára
16 kor.
Pressburger Zeitung. (Pozsony.)
Fel. szerk. Lövő Rudolf; kiadó tul. ny.
Angermayer Károly. CXLII. évf. Napilap
esti lappal. Ára 24 kor.
Radikal (előbb: Oedenburger Rund-
schau.) (Sopron.) Szerk. tul. Zsombor
Géza. Ny. Zsombor és Deil »Petőfi« kny.
XI. évf. Heti 2 szám. Ára 12 kor.
Reform (előbb : Westungariscbe Volks-
Zeitung.) (Pozsony). Szerk. kiadó Zalkái
L. Alajos. Ny. Kath. írod. Részv.-Társ.
X. évf. Hetilap. Ára 8 kor.
Ruthenisohe Revue. [Wien.] Fel.
szerk. Sembratowycz Román. Kiadó : u.
<5, Jaworskyj B. lovag és dr. Kos András;
tul. a lembergi ruthén nemzeti bizottság.
Ny. (Sopron) Röttig Gusztáv. III. évf.
Félhavi. Ára 8 K.
Siebenbürgisch-Deutsohes Ta-
geblatt. (Nagy-Szeben.) Ny. DrotiefT
József. XXXII. évf. Napilap. Ara 24 kor.
Sonntagszeitung. (Temesvár.) Szerk.
tul. Barát Ármin. Ny. Mangold Sándor.
II. évf. Heti. Ára 8 K.
Südungarischer Bote. (Lúgos.)
Szerk. tul. Reiner Adolf; ny. Sziklai
Lajos. VII. évfolyam. Heti 3 szám. Ára
16 kor.
Südungarische Bürger-Zeitung
(előbb: Torontaler Zeitung). (Perjá-
mos.) Szerk. tul. ny. Pirkmayer Alajos.
»IX.« évf. Két kiadás; heti egy és heti
két szám. Ára 10, illetőleg 3 kor.
Südungarischer General- Anzei-
ger für Stadt und Land. (Versecz.)
Szerk. tul. Wettel Vilmos Ny. Anwender
Henrik. I. évf. Ára 8 kor.
Südungarische Reform. (Temes-
vár.) Szerk. tul. ifj. Steiner Károly. Ny.
»Unió« XVII. évf. Napilap. Ára 28 kor.
Temesvárer Volksblatt. (Temes-
vár.) Szerk. Kastriener Samu. Tul. egy
konszorczium. Ny. »Délmagy. ny.« =
Csirovits D. Torna. IV. évf. Napilap. Ára
8 kor. 40 fill.
Temesvárer Zeitung. (Temesvár.)
Fel. szerk. Barát Ármin: kiadó-tul. Heim
Antal. Nv. saját ny. LIV. évf. Napilap.
Ára 32 kór.
Torontaler Volksblatt. (Nagy-
Becskerek.) Főszerk. dr. Várady Imre;
fel. szerk tul. dr. Billitz Béla. Ny. Seprős
Walter. I. évf. Heti. Ára 8 kor (Megszűnt)
Wersoheteer Gebirgsbote. (Ver-
secz.) Fel. szerk. Million M. Ny. öít.
Kirchner E.-féle ny. XLI. évf. Heti 2
szám. Ára 10 kor.
Westungarisohes Volksblatt.
(Sopron.) Szerk. Beitl Károly ; tul. az
alapítók. Ny. Török és Kremszner. XIII.
évf. Heti 3 szám, és külön egyheti nép-
kiadás; ára 12 kor., a népkiadás 5 kor.
20 fillér.
Westungarisoher Grenzbote. (Po-
zsony.) Fel. szerk. Mauthner Gusztáv;
kiadó tul. Simonyi Iván. Ny. Zindl József.
XXXVI. évf. Napilap. Ára 28 korona
80 fill.
összesen 27.
b) Szaktopok és vegyestartalmúak.
BUDAPESTEN.
Allgemeiner Technischer An-
zeiger für Ungarn. Még > Általános
Műszaki Értesítő« magyar czímmel is,
de már csakis német tartalommal.) Szerk.
tul. ? Ny. a Fővárosi ny. vonalzó és könyv-
kötő r. t IX. évf. Félhavi. Ára 16 kor.
Amtliche Nachrichten. Kiadó Cs.
kir. szab. Kassa-Oderbergi vasút. Ny.
»Pesti kny. r. t.« ? évf.
Auslegungen des k. ung. Patent-
amtes. Szerk. Révi Gyula. Kiadja a föl-
esküdi szabadalmi ügyvivők egyesülete.
Ny. Neuwald Illés VI. évf. Hetilap. Ingyen.
Auswanderungs-Anzeiger. (Ki-
vándorlási Értesítő.) Ny. Wodianer F. és
Fiai II. (?) évf.
Bank- und Handels - Zeitung.
Szerk. Basch Lajos. Ny. Révai és Sala-
mon. V. (VI.) évf. Havi 2 szám. Ára 3 kor.
(Megszűnt.)
Bauarbeiter. Szerk. Belényi Lajos;
kiadó Garbai Sándor. Ny. »Világosság.«
III. évf. Félhavi. Ára 30 fill.
Der Bau Unternehmer und Lie-
ferant. (A »Vállalkozók Lapja« német
kiadása.) Fel. szerk. Sós Salzer Izor; kiadó-
tul. Salzer L, Lakatos L. és Bendik G.
Ny. »Otthon kny.« XXIV. évf. Havi 3 szám.
Ára 16 kor.
Budapester Montagspost. Fő-
szerk. Kun József Jenő; társszerk. Kern
Gyula. Saját kiadás. Ny. Berkovits János,
I. évf. Heti. Ára 3 kor.
Budapester Sonn- und Montags-
Zeitung. Szerk. Eichner S. Ny. Muskat
M. III. évf.
Christliches Volksblatt. Felelős
szerk. Ernszt Sándor; tul. Molnár János.
Ny. »Stephanaeum« ny. X. évf. Hetilap.
Ára 4t kor.
Der Colonial- und Gtomisoht-
waaren-Händler. Főszerk. és kiadó
Hoffmann Mihály; fel. szerk. dr. Borla
Dezső. Ny. Lipinszky és társa. II. évf.
Félhavi. Ara 8 kor.
Commeroieller Anzeiger. Fel.
szerk. Stein Mór tul. Stein M. és Tsa
előbb »Assistenz« iroda. Ny. Schlesinger
Vilmos. >IX.« (XXXVII.) évfolyam. Hetilap.
Ára 24 kor.
Commeroieller Beobachter. Ke-
reskedelmi Figyelő. Szerk. Kaiser Salamon.
Ny. Weissenberg Ármin. XV. (»XXXI V.«)
évf. Heti lap. Ára 24 kor.
Commercielle Rundschau. (Keres-
kedelmi Szemle.) Szerk. kiadó Vécsei Leo.
Ny. Gross és Grünhut. IX. évf. Havi 3
szám. Ára 12 kor.
Eisenbahn-Tarif- und Verkehrs-
Anzeiger. (Magyar alczíme: Vasúti Díj-
szabási és Forgalmi Értesítő.) Szerk.
kiadó Weiszmayer Brúnó. Ny. Radó Izor.
IX. évf. Havi 2 szám. Ára 20 kor.
Faohblatt der Eisen- und Me-
tallarbeiter. Szerk. tul. Teszáry Károly.
Ny. »Világosság«. IX. évf. Félhavi. Ára
2 kor. 40 fill.
Faohblatt der Holzarbeiter.
Szerk. Horovitz Gábor; tul. a lapbizott-
ság. Ny. »Világosság«. XI. évf. Félhavi.
Ára 2 kor. 40 fill.
Finanzielle Blätter. Fel. szerk.
Pick Ignácz. Ny. Zeisler M. »XI.« évf.(?)
Megjelenik bizonytalan időközökben, is-
métlődő tartalommal. A Handels-
und G-ewerbeblatt és a Local-
Zeitung czímű zuglapokkal azonos. Ára
20 kor.
Finanzieller Compass. Szerk.-
kiadó Sinay Gusztáv. Ny. Heisler Jarosz-
láv. II. évfolyam. Félhavi lap. Főlapjá-
val a Bírósági Szemlével együtt ára
50 kor.
Die Finanzielle Wacht. Szerk.
tul. Borgor Lajos. Ny. »Pallas.« II. évf.
Félhavi. Ára 4 K.
Der Finanzieller Wegweiser.
Szerk. Busch L. Ny. Czottel és Deutsch.
»XV.« (?) Havi 3 szám. Ára ?
General- Anzeiger. Szerk. Krausz
Sándor. Ny. Löblovitz Zsigmond. >XVIII.«
évf. (?) Megjelenik bizonytalan időközök-
ben. Ára 16 korona. Azonos az Ung»
Handels-Museum ez. zuglappal.
Glücksbote. (Szerencse-Híradó.) [A
Sorsolási Tudósító lenyomata.] Szerk.
Aradi Rezső. Ny. Neuwald Illés. ? évf.
Havi 2 szám. Ára 3 kor.
Handels-Rundsohau. Fel. szerk.
Weiss M. Ny. »Thalia«, deez. 12. óta a
Pesti Lloyd-Társulat ny. »X.« évf. (?),
okt.— -decz. »XI.« évf. Félhavi lap. Ára
3 kor.
Handels- und G-ewerbeblatt.
Szerk. »Paul Gábor«. »X.« évf. (?) (A Fi-
nanzielle Blätter-rel azonos.)
Hans-Jörgel. Szerk. -kiadó Czukeltcr
Ferencz. Ny. Neuwald Illés. XXVIII. évf.
Kétheti lap. Ára 16 kor., nyilvános helyi-
ségeknek 12 kor.
Heitere Blätter. Fel. szerk. Hátsek
Adolf; társszerkesztő dr. Maigrün. Ny.
»Európa« ny. XII. évf. Hetilap. Ára 8
korona.
Internationale Artisten-Revue.
Fel. szerk. és kiadó-tul. Kiss Dávid. Ny.
Markovits és Garai. XV. évf. Havi 3 szám.
Ára 12 kor.
Looal-Zeitung. »X.« évf. (?) A Fi-
nanzielle Blätter-rel azonos.
Mauthner's Führer durch Feld
und Gurten. Szerk. kiadó Mauthner
Ödön magkereskedése. Ny. Wodianer F.
és fiai. Vil. évf. Heti 2 szám, ingyen.
Nationalökonomische Blätter.
Szerk. Fejér Gyula, tul. Friedmann L. Ny.
Gross Jakab. XXXI. évf. Hetilap. Ára
16 korona.
Oest-Ung. Journal. »VI.« évf. A
Finanzielle Blätter-rel azonos.
Österr.-Ung. Lloyd. Szerk. nincs
megnevezve. Kiadja a »Lloyd« bank- és
bizományi czég. Ny. »P. L.« (= a Pesti
Lloyd-Társaság ny.?) (?) évf. állítólag heti
lap. Ingyen.
Pester Medizinisch-Chirurgi-
sche Presse. Szerk. dr. Török Lajos.
Ny. Orsz. Központi Községi Knv. XLI.
évf. Heti. Ára 12 K.
Populäre Finanz-Revue. Szerk.
Haar E. Ny. Czettel és Deutsch. »XV.«
évf. Havi 3 szám. Ára 4 kor.
Saphir's Styx. Szerk. Rózsafy Manó.
Ny. Neuwald Illés. XXXVII. évf. Félhavi
lap. Ára 10 kor.
Schneider-Fachblatt. Szerk. és
kiadó nincsenek meynevtzve. Ny. »Vila-
46
£Osság«. »XIII.« (?) évf. Havi 2 szám.
Ira 4 kor. 80 fill.
Technischer Anzeiger. Szerk. (?)
Ny. Fővárosi ny., vonalzó és könyv-
kötő r. t.
Ungarische Allgemeine Ver-
kehrs-Zeitung. Szerk. tul. Schreiber
Adolf örököse Andics Jusztina. Ny. Mű-
szaki írod. és Nyomdai r. t. (Feldmann
Mór.) XXVII. évf. Havi 2 szám. Ara 12 kor.
Ungarische Bauzeitung. Szerk.
tul. Sommer József. (Újpest.) Ny. »Frank-
lin« társulat. X. évf. Havi 8 szám. Ára
20 kor.
Ungarische Eisen-Zeitung. Szerk.
Zárai Sándor. Ny. »Orsz. közp. községi
kny. r. t.« II. évf. Havi 3 szám. Ara 12 K.
Ungarisches Handelsblatt. Szerk.
tul. »Kelemen H.« Az Oest.-Ung.
Journal-lal azonos, csakhogy ára 24
korona.
Ungarisches Handels-Museum.
Szerk. Braun J. Azonban azonos a Gene-
ral-A nzeiger-rel.
Ungarischer Holzhändler. (A
»Magyar Fakereskedő« német fordítása.)
Szerk. és tul. Székely Ignácz. Ny. »Fő-
városi ny. és vonalozó r.-t«, utóbb
Révai és Salamon. XII. évf. Havonta
kétszer. Ára 4 kor., a magy. kiadással
együtt 10 kor.
Der Ungarische Israelit. Fel.
szerk. dr. Bak Illés; tul. Bak Ignácz özv.
Ny. Márkus Samu ÁXX1I c5ví. Félhavi.
Ait» !2 kor.
Ungarische Medizinische Fresse.
Szerk. és kiadó dr. Tuszkai Ödön. Ny.
<3clléri és Székely. X. évf. Hetilap. Ára
10 kor.
Ungarischer Metallarbeiter.
Szerk. tul. Nagel J. társszerk. Elszász
Rudolf. Ny. Pesti könyvnyomda-Rész-
vény-Társasá*. XXIII. évf. Hetilap. Ára
16 kor.
Ungarische Montan-Industrie-
und Handelszeitung. Szerk. és kiadó
Silberstein Arnold. Nv. Márkus Samu.
XI. évf. Félhavi lap. Áfa 20 kor.
Ungarische Rundschau. Szerk.
tul. Kun József Jenő. Ny. Berkovics János.
II. évf. Havi 2 szám. Ára 8 kor. <K) fill.
Ungarischer Weinbau. Szerk.
-dr. Drucker Jenő; tul. Baross Károly
örökösei. Ny. » Pátria« ny. r. t. IX. évf.
Hetilap. Ára J2 kor.
Ungarische Wochenschrift. Füg-
getlen Magyar Hetilap. Fószerk. Gábel
Gyula, szerk. dr. Benkő Géza. Ny. Gross
és GrQnhut. XL évfolyam. Hetilap. Ára
12 kor.
Volksblatt. Fel. szerk. »István
sógor.« Ny. »Franklin« társulat XII. évf.
Hetilap. Ára 3 kor.
Volks wirth8ohaftliohe Sonntags-
Revue. Fel. szerk. és tul. Reinitz Tódor.
Ny. Neuwald Illés. XXVIII. évf. Hetilap.
Ára 24 kor.
Volkswirtschaftliche Zeitung.
Szerk. Heinzl József. Ny. Kállai Ármin.
»XVII.« évf. (?) Félhavi. Ára 20 kor.
Die Witzrakete. (Melléklap a Neues
Polit. Volksblatthoz.) Szerk.? Kiadó a
N. P. Vbl. társaság. Ny. Gross Jakab.
XI. évf. Ára: a főlap előfizetőinek 2 kor.
40 fill., különben 9 kor. 60 fill.
Zur Börsenlage. Szerk. Kózol J.
Antal. Ny. »Pesti Lloyd-TársulaU kvny I.
évf. Heti. Ingyen,
összesen 56.
VIDÉKEN.
Agentur- und Agenten-Anzei-
ger. (Ujverbász.) Szerk. kiadó Kniesel J.
Ny. [Budapest] »Otthon« ny. I. évf. Havi
2 szám. Ingyen.
Alibunárer Wochenblatt. (Ali-
bunár.) Szerk. Engels Fülöp. Ny. [Versecz]
Wettel és Veronits. I. évf. Heti. Ára 8 kor.
Architekten- und Baumeister-
Zeitung. Szerk. (Wien.) Szerk. Poeschl
Henrik; tul. Werner F. Ede. Ny. [Pozsony]
Alkalay Adolf és Fia XIV. évf. Heti
Ára 16 kor.
Ärztliche Standeszeitung. (Bécs.)
Szerk. dr. Grün Henrik; tul. dr. Süss
Gyula Ny. [Sopron] Röttig Gusztáv. IV.
évf. Félhavi. Ára orvosnak 5, másnak
10 kor.
Bács-Bodrogher Presse. (Újvidék.)
Fel. szerk. Mack K. kiadó Fuchs Emil.
Ny. Fuchs Emil és Társa. L. évf. Hetilap.
Ára 10 kor.
Bácskaer Volksblatt. (Zombor.)
Fel. szerk., tul. ny. Oblat Károly. XVII.
évf. Hetilap. Ára 8 kor.
Balneologisohe Revue (az In-
ternat. Miner alqu.-Z tg melléklapja).
(Bécs.) Ny. [SopronJ Röttig Frigyes.
Bistritzer Wochenschrift. (Besz-
tercze.) Szerk. kiadó Schell Károly. Nv
Csallner Károly XXXIV. évf. Hetilap. Ára
8 kor. 80 fill.
Bistritzer Zeitung, (Besztercze.)
Il
Szerk. kiadó Höchsmann János. Ny. Bot-
schar Tódor. XV. évf. Ára 8 kor.
Bogsáner Zeitung. Krassó-Szöré-
nyer Post. (Német-Bogsán.) Szerk., tul.
ny. Rosner Adolf. XIV. évf. Hetilap. Ára
8 kor.
Central-Blatt für Glas-, Porzel-
lan- und Ziegel-Industrie und
Keramik. (Wien.) Főszerk. Loewen-
thal Hermann; szerk. Nelken Siegfried.
Ny. (Pozsony.) Alkalay Adolf, és fia XX.
évf. Félhavi, ira 12 kor.
Deutsoli - ungarischer Volks-
freund. (Temesvár.) Szerk. Orendi-Hom-
menau Viktor; tul. Stein Jakab. Ny. »Dél-
magyarországi kny.« fCsirovits T. D.) VI.
évf. Hetilap. Ára 8 kor.
Dettaer Zeitung. (Detta.) Fel. szerk.
Drechsler Bernát; kiadótul., ny. Tringl
és Kirsch. XXV. évf. Hetilap. Ára 8 kor.
Die Eherechtsrefom. (Győr-Ujfalu.)
Szerk. tul. Riederer Frigyes. Ny. [Bécs-
újhely.] Stiborszky és Társa. II. évf. Fél-
havi. Ára (?)
Der Friedensbote. Szerk. Schmidt
C. E. (Pozsony); kiadó Scholtz Ödön
(Apfalva). Ny. Wigand F. K. (Pozsony).
1904/1905. VIII. évf. Kétheti lap. Ára 2 kor.
Gross - Beoskereker Wochen-
blatt. Fel. szerk. Mayer Rudolf; kiadó
ny. Pleitz Ferencz Pál. LV. évf. Heti-
lap. Ára 10 kor.
Gross-Kikindaer Zeitung. (N.-
Kikinda.) Szerk. tul. Kolb Vilmos; Ny.
Milenkovits Szidónia ny. XXXI. évf.
Hetilap. Ára 8 kor.
Gross-Kokler Bote. (Segesvár.)
Szerk. tul. ny. Horeth J. Frigyes. XXVII.
évf. Hetilap. Ára 8 kor.
Grundbesitzer- Zeitung. (Sopron.)
Szerk. ? Ny. Röttig Gusztáv.
Günser Anzeiger. (Kőszeg.) Fel.
kiadó Feigl G. Adolf. Ny. Feigl Frigyes.
XXXII. évf. Hetilap. Ára 7 kor. 60 fill.
Günser Zeitung. (Kőszeg.) Szerk.,
kiadó., nv. Feigl Gyula. XXIII. évf. Heti.
Ára 4 K'80 f.
Handels-Anzeiger. (Bécs.) Szerk.
Weisslitz M.; tul. Greger Alfred. Ny.
(Sopron) Röttig Gusztáv. XIV. évf. Havi
2 szám. Ára J2 kor.
Hermannstädter Vergnügungs-
Anzeiger (a Siebenbürgisch-Deutsches
Tageblatt melléklete.) (N.-Szeben.)
Hódságer Zeitung. (Hódság.) Fel.
szerk. tul. ny. Raab János. II. évf. Heti.
Ára 8 kor.
Illustrirte Feuerwehr-Zeitung.
(Besztercze.) Szerk. Groidl Gyula; tul.
ny. Csallner Károly. XXI. évf. Havi 2
szám. Ára 6 kor.
Internationale Mineralquellen
Zeitung. (Bécs.) Fel. szerk. Deutsch
Gusztáv. Kiadótul. Hirschfeld Lajos. Ny.
(Sopron) Röttig Gusztáv. VI. évf. Havi 2
szám. Ára 12 kor. Melléklapja; Bál-
it eolog. Revue.
Karansebeser Wochenblatt. (Ka-
ránsebes.) Szerk. tul. Jacobovits József.
Ny. (Lúgos) Sziklai Lajos. XVIII. évf.
Hetilap. Ára 8 kor.
Xärolyfalvaer Volksblatt. (Ká-
rolyfalva.) Szerk. tul. ny. [Verseez.] Glaser
Sándor. I. évf. Hetilap. Ára 8 kor.
Károlyfalvaer Wochenblatt. (Ká-
rolyfalva.) Szerk. Gronwald Frigyes; kiadó
ny. Wettel és Veronits (Versecz). IX. évf.
Hetilap. Ára 8 kor.
Karpathen-Post. (Késmárk.) Szerk.
tul. ny. Sauter Pál. XXV. évf. Hetilap.
Ára 8 kor.
, Kaschauer Zeitung. Kassa-Eperjesi
Értesítő. (Kassa.) Fel. szerk. Rorwell S.;
kiadó ny. Werfer Károly. LXVII. évfolyam.
Heti 3 szám. Ára 10 kor.
Kirchliche Blätter. (N.-Szeben.)
Szerk. tul. Klein Frigyes. Ny. Krafft V.
1905/1906. IX. évf. Hetilap. Ára 6 kor.
Kisxnartoner Zeitung, vormals
Eisenstädter Zeitung. (Kismarton.)
Szerk. tul. Laschober Mátyás; ny. Dick
Ede. XX. évf. Hetilap. Ára 8 kor.
Landwirthschaftliche Blätter.
(N.-Szeben.) Szerk. Gottschling Adolf,
és Wittstock Oszkár; kiadó az erdélyi
szász gazd. egyesület felügyelőbizottsága.
Ny. Drotleff József. XXXIII. évf. Havonta
2 szám. Ára egyl. tagoknak 1 kor. 20 fill.,
nem tagoknak 3 kor. 20 fill.
Lugoser Zeitung. (Lúgos.) Felelős
szerk. Frühwald Lajos; tul. a lugosi új-
ságkiadó vállalat. Ny. Traunfellner Károly.
I. évf. Heti 2 szám. Ára 12 kor.
Maschinen- und Metall-Indu-
strie-Zeitung. [Wien.] Sz. Gruber Mi-
hály; tul. Werner F. Eduárd. Ny. (Po-
zsony) Alkalay Adolf és Fia. X. évf. Heti.
Ára 12 K.
Mediascher Wochenblatt. (Med-
gyes.) Szerk. tul. ny. Reissenberger G. A.
XIII. évf. Hetilap. Ara 6 korona.
Nagy-Kikinda. (U. o.) Szerk.-tul. dr.
Hochstrasser János. Tul. Ny. Szegyakov
Iván. XI. évf. Hetilap. Ára 4 kor.
r
Neppendorfer Blätter. (Kis-To
rony.) Szerk. kiadó Botschner József. Ny.
(N.-Szeben) Drottleff József. III. évf. Fél-
havi. Ára 2 K.
Die Nera. (Ung. Weisskirchner Zei-
tung.) (Fehértemplom.) Szerk. kiadó ny.
Wunder Gyula XXXIX. évf. Hetilap. Ára
9 kor. 20 fillér.
Neue Bahnen. (Bécs.) Szerk. Rlob
M. Károly; fel. szerk. Czerraak Hans;
kiadó Stauf von der March Ottokár. Ny.
Köttig Gusztáv (Sopron). V. évf. Havi
2 szám. Ára 12 kor.
Neutraer Zeitung. Nyitrai Hirlap.
(Nyitra.) Szerk. tul. Grünfeld Náthán. Ny.
Iritzer Zsigmond. XVI. évf. Heti lap. Ára
12 kor.
Oberwarther Sonntags-Zeitung.
(Felső-Ür.) Kiadó-tul. ny. Schodisch Lajos.
XXVT. évf. Hetilap. Ára 8 kor.
Österreichische Briefmarken-
Zeitung. [Bécs.] Fel. szerk. Cerbeano
Miksa és Poeschl Henrik. Ny. (Pozsony.)
Alkalay A. és fia I. évf. Félhvai. Ára 8 kor.
Oesterreichisohe Bürgermeister-
u. G-emeinde-Zeitung. [Wien.] Szerk.
tul. Pranies Adolf. Ny. (Pozsony.) Anger-
mayer Károly. V. évf. Félhavi. Ára 8 kor.
Öesterreiohisoh-U ngarisohe
Hutmaoher-Zeitung. [Bécs.] Felelős
szerk. Fraenkel Hugó; kiadó-tul. Fracnkcl
Jakab. Ny. (Pozsony) Alkalay A. és fia.
I. évf. Félhavi. Ára 10 kor.
Oesterreichs Landpost. [Bécs.]
Fel. szerk. Hajek J.; tul. Köhler Rudolf.
Ny. (Lajta-Szt.-Miklós) Stiborsky F. és
társa. 1. évf. Havi 2 szám. Ára 5 kor.
Orsovaer Wochenblatt. (Orsova.)
Szerk. Hutterer Géza; tul. ny. Handl József.
XXX11I. évf. Hetilap. Ára 9 kor. 60 fill.
Perjamos und Umgebung. (Per-
jámos.) Szerk. Frischmann József. Ny.
»Hungária.« IX. évf. Hetilap. Ára 8 kor.
Pressburger Presse. (Pozsony.)
Szerk. tul. Engveli Jenő. Ny. Alkalav
Adolf és fia. VIL évf. Hetilap. Ára 8 kor.
Pharmazeutische Rundschau.
[Bécs.] Fel. szerk. Reisinger Ottó; tul.
Brestowsky Arthur Leo. Ny. (Sopron)
Rüttig Gusztáv. XXX. évf. Heti. Ára 12 kor.
Die Posaune. (Temesvár.) Nv. »Unió«.
XXX. évf. Heti. Ára 12 kor.
Resiczaer Zeitung. (Resicza.) Szerk.
és kiadó-tul. nv. Weisz Adolf. XIX. évf.
Hetilap. Ára 9 kor. 60 fill.
Schässburger Zeitung. (Segesvár.)
Felelős kiadó Breszler Gusztáv; ny.
Kraftt V. XXXIII. évfolyam. Hetilap. Ára
5 kor.
Schul* und Xirohenbote. (Brassó.)
Szerk. dr. Morres Ede és Zeidner H. Ny.
Schneider testv. és Feninger K. Tulajd.
Himesch. XL. évf. Havi 2 szám. Ára 5 kor.
Süd «- Bácskaer Zeitung. (Cser-
venka.) Szerk. tul. ny. Welker Ádám. »X.«
évf. Heti. Ára 6 K.
Südungarisohe Gewerbe-Bun-
deszeitung. (Temesvár.) Szerk. ifj.
Steiner Károly; tul. Délmagy. Iparsiövet-
5 ezét. Ny. »Unió«. VII. évf. Havi 2 szám.
Lra 2 kor.
Telecska. (Bács-Kula.) Szerk. nv. Be
kovits Márk. XXIII. évf. Hetilap. Ára
korona. (Megszűnt.)
Temes-Kubiner "Wochenblatt
(T.-Kubin.) [Lenyomat a Neue Wer-
schetzer Zeitungból.] Szerk. Ober-
läuter Róbert. Ny. Wettel és Veronits.
(Versecz.) VII. évf. Hetilap. Ára 10 kor.
Torontaler Presse (előbb Süd-
ungarischer Grenzbote) (N.-Becske-
rek.) Szerkesztő-tul. Jokly Lipót. Nv. Joklv
I. VIII=XXI. évf. Heti lap. Ára 12 kor.
Der Ungarische Landwirth
(Der Volksfreund.) (Temesvár.) Szerk.
Kraushaar Károly. Ny. Kraushaar és
Blaskovics. XVII. évf. Hetilap. Ára 4 kor.
Ung.-Weisskirohner Volksblatt
(Fehértemplom.) Szerk. Schümichen
Jakab ; tul. ny. Kuhn Péter. X. évf. Heti-
lap. Ara 8 kor.
Unser Kind. (Sopron.) Szerkesztő
dr. Schenk Eduárd. Kiadó Weiss Alfréd.
Ny. Litfass K. utóda Röttig Gusztáv. ÜL
évf. Félhavi lap. Ára 5 kor.
Der Volksfreund. (Szombathely.)
Fel. szerk. és kiadó ny. Gabriel Ágoston.
XXIII. évf. Hetilap. Ára 8 kor.
Volkswille. (Temesvár.) Szerkesztő
Geizel Bernát; kiadó külön lapbizottság.
Nv. »Délmagyarországi kny.« = Csiro-
vics D. XI. évf. Hetilap. Ára 4 kor. 80 fill.
Die Wacht. (Palánka.) Szerk. tul.
ny. Csernirek Imre. I. évf. Hetilap. Ára
helyben 3, postán 4 kor.
Weinbergsbote. (Pozsonv.) Szerk.
tul. Vetter K. Pál. Ny. Alkalay Adolf és
fia. IX. évf. Havi 2 szám. Ára 8 kor.
Werschetzer Volksblatt. (Ver-
secz ) Szerk. tul. ny. Neumann Henrik.
II. évf. Heti. Ára 6 K.
Westungarische Volksstimxne.
(Pozsony.) Szerk. Wittich Pál; tul. po-
zsonyi munkások sajtóbizottsága. Ny.
49
Alkalay Adolf és fia. IV. évf. Hetilap.
Ára 4 kor. 80 fill.
Westungarischer Weinbergs-
bote. (Pozsony.) Szerk. tul. Vetter Pál K.
Ny. Alkalay Adolf. IX. évf. Havi 2 szám.
Ára 8 kor.
"Wetterkalender für Ungarn.
(Nagybossány.) Kiadó a Nyitravölgyi
gazdasági egyesület Ny. [Rózsahegy.]
Kohn. XXIII. évf. Hetilap. Tagilietmény,
különben ára 8 kor.
"Wochenlehre. (Bethlen.) Héber be-
tűkkel ny. [Máramarossziget] Kaufmann
Ábrahám és Fia. II. évf. Heti. Ára 8 kor.
Zentralblatt für Glas-, Porozel-
lan- und Ziegel-Indnatrie. [Wien-
Berlin.] Főszerkesztő kiadó Loewenthal
Hermann. Nv. (Pozsony.) Alkalay Adolf
és fia. XX. évf. Havi 2 szám. Ára 12 kor.
Zsombolyaer Zeitung. (Hatzfelder
Zeitung.) (Zsombolya.) Szerk. ifj. Koch.
János. Ny. [N.-Kikinda] Balázs Jenő.
XVIII. évf. Hetilap. Ára 8 kor.
összesen 74.
III. HORVÁT LAPOK.
a) Politikai lap.
VIDÉKEN.
Növi List. (Fiume.) Szerk. kiadó
Supilo Ferencz. Ny. »Fiumei részv. ny.«
VIII. évf. Napilap. Ára 20 kor.
Összesen 1.
b) Szaklapok.
BUDAPESTEN.
Finanoijalni G-lasnik. Szerk. Stra-
•iimir Milán. Ny. »Stepbanaeum.« VI. évf.
Havi 2 szám. Ara 9 kor. 20 fill.
Fovlastiőni Vijesnik Szerk.
Frecskay János. Ny. »Pallas.« X. évf.
Hetilap. Ára 20 korona.
összesen 2.
IV. SZERB LAPOK.
a) Politikai tartalmúak.
BUDAPESTEN.
MA.1E HOBIIHE. Szerk. Markovits
Miklós; kiadó Guszkov Gyoka. Ny. Grósz
A. és Társa. V. évfolyam. Napilap. Ara
14 kor 40 f.
Összesen 1.
VIDÉKEN.
EPAHHK (Újvidék.) Főszerk. Polit-
Deszancsits Mihály, fel. szerk. Perits
Jankó; kiadó a »Branik« társaság. Ny.
Popovits M. testv. XXI. évf. Heti 3 szám.
Ára 24 kor.
3ACTABA. (Újvidék.) Főszerk. Tomits
Jása; fel. sz. Bradvarovits Konstantin.
Ny. Miletits Szvetozár. XXXIX. évf. Napi-
lap. Ára 28 kor.
HAIHE AOBA. (Újvidék.) Fel. szerk.
dr. Pavlovits István. Ny. Fuchs Emil és
társa. XXI. évf. Heti 2 szám. Ára 20 kor.
összesen 3.
b) Szaklapok és vegyestartalmúak.
BUDAPESTEN.
H>HBA. Szerk. »István gazda« (=Rom-
bay Dezső.) Ny. »Franklin« társulat VIII.
évf. Hetilap. Ára 3 kor.
összesen 1,
VIDÉKEN.
rOAYB. (Zombor.) Szerk. Blagojevits
Jován ; kiadó Karakasevits Milivoj könyv-
kereskedése. Ny. Bittermann Nándor.
XXVII. évf. Félhavi ifjúsági lap. Ára 2'/.
dinár.
IL/IYCTPOB AHII TA ACHIIK. (Újvidék.)
Szerk. kiadó dr. Szubotics Kamenko. Ny.
Popovits M. testvérek. 1905/6. II. évf.
Félhavi. Ára ?
HAPOAHH TAAC. (Újvidék.) Nyomt.
Hirschenhauser Benő. I. évf.
HEBEH. (Újvidék.) Tul. szerk. Milovano-
vits Kuzman. Kiadja »Rad« r.-társaság
(Ruma.) Ny. Miletits Szvetozár. V. évf.
1905/1906. Kétheti gyermeklap. Ára 6
korona.
HOaOPIimTE. (Újvidék.) Szerk. nincs
megnevezve. Kiadja a Szerb Nemzeti
Szinház Társaság vezetősége. Ny. Popovits
M. testv. XXX. évf. Havonta 80 fill.
POAO.&yB (Versecz.) Szerk. tul. ny.
Pavlovits P. Milán. VI. évf. Hetilap. Ára
6 kor.
C.lOrA. (Zombor.) Igazgató Benin Ist-
ván; fel. szerk. tul. ny. Bajié Vladimir
P. I. évf. Heti. Ára 8 kor.
IIIKO.ICKII OAJEK. (Újvidék.) Szerk.
Milovanovits Kuzman. Ny. Miletits Szve-
tozár. IX. évf. Havi 3 szám. Ára 8 kor.
TPrOBATCE IIOBHHE. (Újvidék.)
Szerk. Miroszavlyevits P. György. Kiadja
60
egy kereskedő társaság. Ny. Ivkovits
György. III. évf. Hetilap. Ára 8 kor.
BPA*I IIOrO'EAH. (Újvidék; előbb
Zágráb.) Fel. szerk. Teodorovits Szvetozár;
társszerk. Petrov Besevics Szt. Kiadó
Lázits Szima Lukin. Ny. Miletits Szve-
tozár. X. évf. Havi 2 szám. Ára 8 kor.
Összesen 10.
V. ROMÁN LAPOK.
a) Politikai tartalmúak.
BUDAPESTEN.
Lumina. Szerk. tul. Salusinsky J.
Ny. »Pátria«, majd Wodianer F. és fiai.
I. évf. Heti. Ára 4 kor. 80 fill.
összesen 1.
VIDÉKEN.
Drapelul. (Lúgos.) Fel. szerk. dr. Jurca
Kornél; tul. dr. Branisce Valér. Ny. Traun-
fellner. Károly. V. évf. Heti 2 szám. Ára
12 kor.
Dreptatea Poporului. (Temesvár.)
Szerkesztő tul. Mitru Miklós. Ny. Mangold
Sándor = »Hungária« II. évf. Heti. Ára
5 kor.
PoaiaPoporului. (Nagy-Szeben.) Fel.
szerk., tul. ny. Marschal József; XIII. évf.
Hetilap. Ara 6 kor.
Gazeta Transilvaniei. (Brassó.)
Fel. szerk. Pop Traján; tul. ny. Muresianu
Aurél. LXIII. évf. Ara [a napilapé] 24 kor.,
illetőleg [a vasárnapi kiadásokéj 4c kor.
Libertatea. (Szászváros.) Szerk. kiadó
Papp István. Ny. »uj ny.« IV. évf. Heti-
lap. Ára 6 kor. (Melléklapja: Foaia In-
teresantá.)
Telegraful Roman. (N.-Szeben.)
Szerk. Pacában V. Tódor. Ny. gör. kel.
főegyházmegyei ny. LUI. évf. Heti 3 szám.
Ára 14 kor.
Tribuna. A Tribuna Poporului
folytatása. (Arad.) Fel. szerk. Bocu Sze-
vér (helyettese okt. 20. Minea Illés, nov.
30.: Papp E. Péter, karácsonyig); tul.
Popovici-Barcianu Aurél. IX. évf. Napilap.
Ára 20 kor.
Unirea. (Ualázsfalva.) Fel. szerk. és
kiadó Domsa Aurél C. Ny. Gör. kel. főegy-
házniciryi'i szemináriumi ny. XV. évf.
Hetilap. Ára 12 kor.
Vulturul. (Nagyvárad.) Szerk. tul.
dr. Ardeloan Jusztin. Nv. »Szt.-Lászlő«
ny. XIV. évf. Félhavi. Ara 8 K.
Összesen 9.
b) Szaklapok és vegyes tartalmiak.
BUDAPESTEN.
Cucu. Főszerkesztő >Stajerel Nicu«
(= Stefu Miklós, Aradon); fel. szert
»Fagure«. Ny. Birautz Demeter és társa.
I, évf. Havi 2 szám. Ára 2 kor., de egy-
egy száma 2 fill.!
Gazeta De Dumineoa. (Szilágy-
Somlyó.) Szerk. Pop. Reteganul János;
kiadó Lazar P. János. Ny. »Victoria.« II.
évf. Hetilap. Ára 6 kor.
Luoeaierul. Főszerkesztő Ciura Ale-
xandru; fel. szerk. Goga Oktavián, tul.
Taslavanu Oktáv. Ny. tíirantz D. és Tsa.
III. évf. Havi 2 sz. Ára 10 kor.
Poporul. Fel. szerk. »Coresi, pópa«.
Ny. »Franklin« társ. XII. évf. Hetilap, in
3 kor.
Poporul Roman. Szerk. kiadó Birau-
tiu Demeter és Társa. Ny. a lap ny.:»IY.«
évf. Heti 2 szám. Ára 4- kor.
összesen 5.
VIDÉKEN.
Bánatul. (Lúgos.) Szerk. -tul. Branisce
Valér. Ny. Traunfellner Károly. I. évf.
Heti. Ára 4 kor.
Biserica si Scoala. (Árad.) Fel.
szerk. Ciorogariu R. Román. Kiadó ny.
g. kel. egyházmegyei ny. XXIX. évf. Heti-
lap. Ára 10 kor.
Buletinul Expozitiunii. (N.-Sze-
ben.) Szerk. egy alkalmi bizottság ; kiadja
a román múzeumi kiállítás, igazgatósaga.
I. évf. Időhöz nem volt kötve. Ára 1 kor.
(Megszűnt.)
Bunul Eoonom. (Szászváros.) Tul.
Domsa VazuL Ny. >Minerva« ny. VI. évf.
Hetilap. Ára 4 kor.
Cronioa Sibiiului. (N.-Szeben.)
Szerk. dr. Giurgiu János. Ny. »Typo-
grafia« = Meltzer Henrik. I. évf. Napilap.
(Megszűnt.)
Desteptarea. (Brassó.) Szerk. kiadó
ifj. Mazgáreanu György. Ny. Ciurcu és
társa. I. évf. Heti. Helyben 1, vidéken
2 kor.
Dreptatea. (Brassó.) Fel. szerk. Drá-
ghiciu György; tul. Simion Tódor. Ny.
Muresianu Aurél. Heti. Ára 5 kor.
Familia. (Nagyvárad.) Fel. szerk. és
kiadó Vulcanu József. Ny. »Patriae XLI.
évf. Hetilap. Ára 16 kor.
Foaia Diecezana. (Karánsebes.)
51
Szerk. dr. Barbu Péter; Ny. kiadó Gör. kel.
Bgyházm. ny. XIX. évf. Hetilap. Ara 10 kór.
Foaia Interesanta. (Szászváros.)
A »Libertatea« politikai lap heti mellék-
lete. Szerk. MoÇa János.
. Foaia Soolastioa. (Balázsfalva.)
Szerk. »Negrutiu« (Fekete) János. Kiadja
tanítóegyesület. Ny. gör. kel. főegyház-
megye. VII. évf. Havi 2 szám. Ára 6 kor.
- Gazeta de Dumineca. (Szilágy-
somlyó.) Szerk. Regan János; tul. Lazar P.
János. Ny. »Victoria« II. évf. Heti. Ára 6 K.
littoral. (Karánsebes.) Szerk. tulajd.
Balan József. Ny. Fleiszig Lipót. I. évf.
Félhavi. Ára 4 kor.
Bena^terea. (Karánsebes.) Fel. szerk.
Lillin András; tul. dr. Jonescu Miklós.
Ny. (Lúgos.) Traunfellner Károly. 1. évf.
Heti. Ára 6 kor.
Revista Catolioa. (Nagy-Bánya.)
Szerk. kiadó dr. Lucaciu Vaszily. Ny.
Nánásy István. III. évf. Félhavi lap. Ára
16 kor.
Rovásul. (Kolozsvár.) Május végéig
fel. sz. Florian Gyula; kiadó dr. Daianu
E., azóta a ny.: Baritz Péter. II. évf.
Hetilap. Ára 3 kor. 20 fillér.
Revista Eoonomioa. (N.-Szeben.)
Szerk. dr. Diaconovich Komét. Ny. gör. kel.
egyházmegyei kny. VII. évf. Hetilap. Ára
Ï6 kor.
Scola ci Família. (Brassó.) Szerk.
Dariu Jónás. Ny. Muresianu A. VI. évf.
Félhavi lap. Ára 6 kor. .
összesen 18.
VI. TÓT LAPOK.
a) Politikai tartalmúak,
BUDAPESTEN.
Kresian. Fel. szerk. dr. Ernszt Sán-
dor, kiadó-tul. Molnár János. Ny. »Ste-
phanaeum« ny. XII. évf. Hetilap. Ára «4 kor.
Slovenské Noviny. Fel. szerk. és
kiadó ny. Hornyánszky Viktor. XX. évf.
Heti 8 szám. Ára 12 kor. (Melléklapja:
Opravdov^ Kreslán.)
Slovensky T^zdenník. Szerk.
kiadó Hodza Milán. Ny. »Urania.« II. évf.
Hetilap. Ára 4 kor.
Összesen 3.
VIDÉKEN.
Národnie Noviny. (Turóc-Szent-
Márton.) Fel. szerk. Pietor Ambrus; kiadók
Mudron Pál és társai. Ny. részv. társ.
XXXVI. évf. Napilap. Ára 24 kor.
összesen 1.
b} Szaklapok és vegyes tartalmúak.
BUDAPESTEN.
Stavitel'skt Robotnik. (Az Építő-
munkás melléklapja.) Fel. szerk. Belényesi
Lajos. Kiadó Garbai Sándor. Ny. »Vilá-
gosság«. III. évf. Félhavi. Ára 4 kor. 80 fill.
Vlast a' Svet. Fel. szerk. »Stefan«
gazda. Ny. »Franklin« társ. XX. évf.
Hetilap. Ára 3 kor.
összesen 2.
VIDÉKEN.
Katolioke Noviny. (Nagy-Szombat.)
Fel. szerk. Bielek Antal; tul. kiadó ftudol-
finszki Fr. Margin és Juriga Ferdinánd.
(Nádas.) Ny. Teslik József. (Szakolcza.)
LVI. évf. Félhavi lap. Ára 4 kor.
Kraján. (Beszterczebánya.) Szerk. dr.
Rippely Ede. Ny. Machold F. II. évf. Heti.
Ára 2 K..
Nârodni Hlasnik. (Túróc-Sz.-Már-
ton) Szerk. kiadó Pietór Ambrus. Ny. r.
t. XXXVIII. évf. Havi 2 szám. Ára 2 kor.
Pokrok. (Szakolcza.) Szerk. Blaho
Pál. Tul. ny. Teslik József. II. évf. Heti-
lap. Ára 2 kor.
Slovenské L'ùdové Besedy. (Liptó-
Rózsahegy.) Szerk. tul. ny. Salva Károly.
I. évf. Heti. 2 szám. Ára 4 kor.
összesen 5.
VII. CSEH LAP.
BUDAPESTEN.
Szaklap.
Mauthneruv Pmvodoo Folem e
Zahradou. Szerk. tul. Mauthner Ödön
Ny. »Athenaeum« V. évf. (Ingyen.)
összesen 1.
VIII. OROSZ LAPOK.
Szaklapok.
BUDAPESTEN.
HEAT>M. Szerk. »Iván gazda.« (=Vra-
bely Mihály.) Ny. Franklin társulat. VIII.
évf. Hetilap. Ára 4 kor.
Összesen 1.
4*
1
52
IX. LENGYEL LAP.
BUDAPESTEN.
Szaklap.
Przewodnik Mauthnera W Polu
I W Ogrodzie. Szerk. tul. Mauthner
Ödön. Ny. »Athenaeum«. VI. évf. Heti 2
szám, ingyen.
Összesen 1.
X. FRANCZIA LAPOK.
BUDAPESTEN.
Politikai tartalmúak.
Revue d'Orient et de Hongrie.
Szerk. Levai András; fel. kiadó Gunszt
Miklós; igazgató Winter Lajos. Ny. Wes-
selényi Géza. XX. évf. Hetilap. Ára
12 kor.
összesen 1.
XI. OLASZ LAPOK.
VIDÉKEN.
Politikai tartalmúak.
La Bilancia. (Fiume.) Szerk.-kiadó
Mohovich Máriusz. Ny. Mohovich Ernőd.
XXXIX. évf. Napilap estilappal. (Heti f _.. „_„r.0 _. .
melléklete: Értesítő, Avvisatore.) Ára ; XIV. évf. Ára 8 kor,
24 kor. j
II Popolo. (Fiume.) Szerk. Corradini
Umberto; tul. ny. Mohovich Emidio. IV.
évf. Napilap. Ára 7 kor 20 fill.
La Voce del Popolo. (Fiume.)
Szerk. kiadó Chiuzzelin A. Nv. Chiuzzelin
és Carsa. XVII. évf Napilap. ' Ára \2 kor.
összesen 3.
Nem politikai.
Avvisatore Ufficiale del Muni-
oipio di Fiume. Szerk. dr. ifj. Antonio
Vio. Ny. Mohovich Emidio. VI. évf. Heti
2 szám. Ára?
Összesen 1.
XII. ANGOL LAP.
BUDAPESTEN.
Nem politikai.
Hungary. Szerk. kiadó Golonya Jenó.
Ny. »Stephaneum.« II. évf. Félhavi lapt
összesen 1.
Ára 14 kor.
XIII. HÉBER UP.
Szaklap.
VIDÉKEN.
T\Tthr\ *?n (Tél Tálpiosz.) (Vácz.) Szert,
tul. Katzburg D. Ny. ? Havi 2 szám.
Összesen 1.
ÖSSZEGEZÉS.1)
Német :
Horvát :
Szerb:
Román :
Tót:
Orosz:
Cseh :
Lengyel :
Franczia:
Olasz:
Angol :
Héber:
politikai
szak- és vegyestartalmú lap ...
politikai „
szaklap „
politikai „ „
szak- és vegyestartalmú lap ...
politikai
szak- és vegyestartalmú lap...
politikai
szak- és vegyestartalmú lap ...
szaklap ...
szaklap
vegyestartalmú
politikai
politikai
nem politikai
nem politikai
szak- és vegyestartalmú
Budapesten
12 (13)
56 ■"""
1
1
1
ö
3
2
1
1
1
1
(«)
(-)
(2)
(2)
í »)
<-)
(7)
( »)
( 1)
(1)
(1)
(1)
(1)
(-)
(-)
( 1)
(-)
Vidéken
27 (29)
74 (69)
1 (1)
- (-)
8 (S)
10 (12)
9 (11)
18 (15)
1 (1)
ő (6)
- (-)
- (-)
- (-)
- (-)
8 (3)
-Î $
1 (1)
Összesen
39 ( 42)
130 (118)
1
2
4
11
(1)
(2)
(5)
(151
10 (11)
28 (22)
4 (+)
7 (7)
(1)
(1)
(1)
(1)
(31
(1)
111
(1)
Összesen: 88 (85) 153 (152) 241 (237)
') A zárójelben az 1904. évi létszám van, összehasonlítás végett, idézve.
m.
Folyóiratok.
Horváth Ignícztól.
I. MAGYAR NYELVŰ FOLYÓIRATOK.
a) BUDAPESTEN.
Az Aéronauta. Léghajózási szak-
lap. A magyar aëro-club hivatalos közlö-
nye. Szerk. Kral Sándor. Nyom. »Globus«
knvomda. IV. évf. Megjelenik havonta. Ára
6 kor.
Akadémiai Ertesi tő. A m. tud. Aka-
démia megbízásából szerk. Heinrich Gusz-
táv főtitkár. Nyom. Horny ánszky Viktor.
XVI. kötet. Megjelenik havonként. Ara
6 kor.
Az Alkoholiamus. A magyarországi
abstinens egyesületek központi közlönye.
A magyarországi »Good-templar«-rend és
a »Magyarországi alkoholellenes munkás-
egyesület« hivatalos lapja. Szerk. dr.
Hollós József és dr. Madzsar József.
Nyom. Elek Lipót. I. évf. Megjelenik
havonként. Ára 2 kor.
Államgazdasági Szemle. Szerk. és
kiadják Zachár Gyula, Olgyay Kálmán és
Fináczy Béla. Nyomt. a »Pátria« könyv-
nyomda. VIII. évfolyam. Megjelenik havon-
ként. Ára 20 kor.
Állategészség. Folyóirat az állat-
egészségügyi ismeretek terjesztésére. Szerk.
Rátz István. Kiadja és nyomatja a Szent-
László knyomda. IX. évfolyam. Megje-
lenik havonként. Ára 6 korona.
Állattani közlemények. Szerk.
Mébely Lajos. Nyom. Pesti Lloyd *kny.
IV. évf. Kéthavonként. Ára 5 kor.
Állatvédelem. A magyarországi ál-
latvédő-egyesületek közlönye. Kiadja az
Országos Állatvédő-Egyesület. Szerk. Ku-
kuljeviç József. Nvom. »Uránia« knyomda.
II. évf. (I. évf. 1901.) Ára 2 kor.
Apolló. Szerk. Goll János. Kiadja az
»Országos niagyar daláregyesület.« Nyom.
a Pesti knyomda. XIX. évfolyam. Megje-
lenik évenként négyszer. Ára ö korona.
Arany- és Ezûstmûves-ipar. Szerk.
Pilissy István. Nyomt. Buschmann F. V.
évf. Megjelenik havonként. Ára tagok
részére 5 kor. Mások részére 6 kor.
Archaeologiai Értesítő. Szerk.
Hampel József. Kiadja a m. tud. Akadémia.
Nyom. a Franklin társulat. Uj folyam
XXV. köt. Évenként 5 füzet. Ára 12 kor.
A társulat tagjai tagdij (10 kor.) fejében
kapják.
Athenaeum. Szerk. Pauer Imre. Ki-
adja a m. tud. Akadémia. Nyomatja
Hornyánszky Viktor. XIV. évfolyam. Meg-
jelenik évnegyedenként. Ára 10 kor.
Az Atléta. A Budapesti Atlétikai
Klub hivatalos lapja. Szerk. Baján Gyula
és László Márton. Nyom. Löblovitz Zsig-
mond. I. évf. Megjelenik minden hó 15-én.
Ára 3 kor.
Bába-Kalauz. Szerk. Hoffmann Péter.
Kiadja Dimer Gusztáv és Hoffmann Pé-
ter. Nyom. Buschmann F. XII. évfolyam.
Megjelenik havonként. Ára 4 kor.
A Bádogos és Szerelő. A bádogos
és szerelőmesterek orsz. egyesületének
közlönye. Szerk. Vámos Imre. Nyom.
Wodiáner F. és fiai knyomda. I. évf.
Megjelenik havonként. Ára 8 korona*
A Bélyeggyűjtő. A levélbélyeggyüj-
tők első házai egyesületének hivatalos
közlönye. Szerk. Schomann Antal. Nyom.
Krausz S.és Tsa.IlI.évf. Megjelenik havon-
ként. Ára 3 kor.
Bérkocsi-ipar. Szerk. dr. Bárdi
József. Nyom. Hell I. Ede. III. évf. Meg-
jelenik havonként. Ára 4 kor.
A Bérkoosissegéd. A bérkocsis-
54
segédek érdekeit képviselő társadalmi,
közgazdasági és szépirodalmi havilap.
A »magyarországi bérkocsisok és személy-
szállító vállalatok forgalmi alkalmazottjai
szakegyesületé c-nek hivatalos közlönye.
Szerk. Holló Jenő. Nyom. »Reform«
knyomda. II. évf. Megjelenik havonként.
Ara 2 kor. 40 fill.
Bölcseleti Folyóirat. Szerk. és ki-
adja Kiss János. Nyom. az Athenaeum r.
társaság. XX. évfolyam. Megjelenik év-
negyedenként. Ára 10 kor.
Budapesti Építészeti Szemle.
Szerk. Bobula János. Nyom. Pallas r.-t.
knyomda. XIV. évf. Megjelenik havonta.
(Előbb kéthetenként jelent meg.) Ara 16
korona.
A Budapesti Gépmesterek ós
Nyomók Jtöre szakbizottsági ér-
tesítője. Szerk. Janovszky János. Nyom.
»Pátria« r.-t. knyomda. III. évf. Meg-
jelenik havonként. Ára?
Budapesti Lakbérlők Közlönye.
A »Budapesti lakbérlők védszövetsége«
hivatalos lapja. Szerk. Bauman Miksa.
Nyom. Fővárosi nyomda, vonalzó és
könyvkötő r.-t. I. évf. Megjelenik havon-
ként. Ara 6 kor.
A Budapesti Polgáxi Lövész-
egyesület hivatalos Értesítője.
Szerk. Jaritz András. Nyom. Hornyánszky
Viktor. XII. évfolyam. Megjelenik idősza-
konként. Az egyesület tagjai ingyen
kapják.
A Budapesti szállodások, ven-
déglősök és korcsmárosok ipar-
társulatának Értesítője. A választ-
mány megbízásából szerkeszti Poppel
Miklós titkár. Kiadja az ipartársulat.
Nyom. Műszaki irod. és nyomd. r. t.
XV. évfolyam. Megjelenik havonként. A
tagok ingyen kapják.
Budapesti Szemle. Szerk. Gyulai
Pál. Kiadja a m. t. Akadémia. Nyom.
a Franklin-társulat. CXX1— CXXIV. kötet.
Megjelenik havonként. Ára 24 kor.
Budapesti Tattersall Értesítője.
Szerk. Gál Kropf Béla. Kiadja a Ló-
tenyésztés emelésére alakult részvény-
társaság. Nyom. a »Pátria« knyomda.
X. évfolyam. Megjelenik havonként.
A Cimbalom családi körben.
Szerk. Állaga Géza. Kiadja Schunda V.
József. Nyom. Eberle és Tsa. XV. évf.
Megjelenik évnegyedenként. Ara 4- kor.
Cimbalom Szalon. Szerk. Erdélyi
Dezső. Kiadja Nádor Kálmán. Nyom. a
Pesti knyomda. VII. évfolyam. Megjelenik
havonként. Ára 12 korona.
Csak szorosan. Magyarországi könyv-
kereskedő-segédek egyesületének közlönye.
Szerk. Gergolovits Vilmos. Nyom. Róisa
Kálmán és neje. V. évf. Megj. havon-
ként. Ára 4 kor. Tagok ingyen kapják.
Czukrász Ujflág. Szerk. Gáborfi
János. Kiadja a »Székesfővárosi Czukrász-
segédek Szakegyletei Nyom. Goldscbmidt
Tvk. I. évf. Megjelenik minden hó 20-án.
Ára 4 kor.
Czipőfelsőrészkészítok Szak-
lapja. A budapesti czipőfelsőrészkészftó
munkások és munkásnők szakegyesüle-
tének közlönye. Szerk. Frank Lipót Nyom.
Spatz Henrik. II. évf. Megj. havonként
Ára 2 kor. 80 fill.
Dijnokok Közlönye. Àz országos
dijnokegylet és nyugdíjintézet hivatalos
lapja. Szerk. Paczona Antal. Nyom. Löbl
Dávid, és fia XI. évfolyam. Megjelenik
havonként. Ára 3 kor. 20 üli.
Drogista Közlöny. A »Drogista
ifjak egyesületéinek hivatalos közlönye.
Szerk. Wirth* Károly. Nyom. Szent László
knyomda. II. évf. Megj. havonként Ara
8 kor.
Ébresztő. A magyar evangéliumi
ifjúság lapja. Kiadja a budapesti ref. ifj.
egylet. Szerk. Csűrös István. Nyom. Nagy
Sándor. VI. évf. Megjelenik évenként 10
szám. Ára 2 korona.
Egészség. Szerk. Gerlóczy Zsigmond.
Kiadja az orsz. közegészségi egyesület
Nyom, a Franklin társulat XIX. évf.
Havonként jelenik meg. Ára 6 korona.
Az egyesület tagjai tagdij (6 korona)
fejében kapják.
Egyetemes Philologiai Közlöny.
Heinrich Gusztáv és P. Thewrewk Emil
közreműködésével szerk. Császár Elemér
és Láng Nándor. Nyom. Franklin társ.
XXIX. évf. Évenként 10 füzet. Ára 12 kor.
Egyetemes Kritikai Lajos. Szerk.
Breznay Béla. Nyom. Nagy Sándor. HL
évf. Megjelenik aug. kivételével havon-
ként Ára 4t kor.
Egyházi Műipar. Szerk. Cziklay La-
jos. Nyom. a Pázmáneum kny. VI. évf.
Megjelenik havonként. Ára?
Emberszeretet. A »Báró Hirsch Mór*
jótékonysági és önsegélyző egyesület hiva-
talos lapja. Szerk. dr. Stőssel Lipót Nyom.
a Thalia kny. X. évfolyam. Megjelenik
havonként. Ára 2 kor. Az egyesület tag-
jainak 60 fillér.
55
Építési és műszaki közlöny. Az
építési és műszaki rajzolók orsz. egyesü-
letének hivatalos lapja. Szerk. Porgesz
József és Füredi Miklós. Nyom. Légrády
Tvk. IV. évf. Havonként. Ára 6 kor.
Erdészeti Lapok. Az Országos Erdé-
szeti Egyesület közlönye. Szerk. Bund Ká-
roly. Nyom. a »Pátria« irod. vállalat.
XL1V. évfolyam. Havonként jelenik meg.
Ára 16 kor. A tagoknak tagdíj (16 kor.)
fejében küldetik.
Érdekes Könyvtár. Havi folyóirat.
Szerk. Halmay Béla. Nyom. Pallas r. t.
II. évf. Mejy. havonként. Ára é kor.
Értesítő a »Magyar Állami Alkal-
mazottak Országos Nyugdjjpótló Egyesü-
leté «-nek hivatalos közlönye. Szerk. A
vezetőség. Kiadja a M. Á. A. 0. Nyugdíj-
pótló Egyesülete. Nyom. Rózsa Kálmán
és neje. Vili. évf. Megjelenik időszakon-
ként. Ára 40 fillér.
Értesítő a »Magyar Szakirók Egye-
sülete« tevékenységéről. Szerk. az Elnök-
ség. Nyom. Európa kny. 1095. évf. Meg-
jelenik időközönkint. Ingyen.
Ethnographia. A magyar néprajzi
társaság értesítője. Szerk. Munkácsi Ber-
nát és Sebestyén Gyula. Nyom. Hor-
nyánszky Viktor. XVI. évfolyam. Évenként
lü füzet. Ára 6 kor. A tagoknak tagdíj
fejében jár.
Evangyéliumi Énekesek Lapja.
Szerk. Orosz István és Szabady F. Gusztáv.
Nyom. Fritz Ármin. II. évf. Megj. éven-
ként 4-szer. Ára 1 kor.
Fehérnemű és Divat Szalon.
Mellékelve a »Tarka Élet« szépirodalmi
lap. Szerk. Kunz Gusztáv. Nyom. Busch-
mann F. I. évf. Megjelenik negyedéven-
ként. Ingyen.
Fényképészeti Szemle. Szerk. és
kiadja Pejtsik Károly. Nyom. Wodianer
F. és Fiai. V. évf. Megjelenik negyed-
évenkint. Ingyen.
Férfi Divat. Szerk. Mangold Béla
Kolos. Kiadja Várady Béla. Nyom. a
Budapesti Hirlap kny. és Wodianer F.
és Fiai. VII. évf. Negyedévenként. Ára
2 korona.
Férfi és női szabászati Divat-
órtesíto. A szabóiparosság társadalmi
és szakügyi tanácsadó havi szaklapja.
Szerk. Mehr Sámuel. Nyom. Biraucz
Döme. I. évf. Megjelenik havonként. Ára
8 kor.
A Festő Munkás. A magyarországi
festő és rokonszakmák munkásainak szak-
közlönye. Szerk. Bohaty Gyula. Nyom.
Vágner Jenő. Újpest. I. évf. Megjelenik
havonként. Ára 1 kor. 20 fillér.
Figyelő. Havi szemle. Szerk. Osvát
Ernő. Nyom. Markus Samu. I. évf. Ára
12 kor.
Fodrászsegédek Szakközlönye.
A fodrászsegédek érdekeit képviselő köz-
löny. Szerk. Deffert János. Nyom. Löbl
D. és Fiai. I. évf. Megjelenik havonként.
Ára 4 kor.
Fürdőalkalmazottak Szaklapja.
A magyarországi fürdőszemélyzet szak-
egylete hivatalos lapja. Szerk. Vukovics
Antal. Nyom. a »Molnárok Lapja« kny.
11. évf. Megjelenik havonként. Ára ö kor.
Galamblövők Lapja. Szerk. Gya-
pai Nándor. Nyom. Pallas r. t. ny. II.
évf. Havonként. Ára 20 kor.
A Gazdák biztosító szövetke-
zete közleményei. Szerk. Nérei Ödön.
Nyom. Pátria r. t. III. évf. Megjelenik
havonként. Ingyen.
Gazdasági Figyelő. Havi folyóirat.
Szerk. Dr. Kibédi Biasini Domokos.
Nyom. ifj. Kellner Ernő. III. évf. Megj.
havonként. Ára 2 kor.
Gazdatisztek Lapja. A magyar
gazdatisztek és erdőtisztek orsz. egyesü-
letének és a mezőgazdasággal és erdé-
szettel foglalkozók nyugdíjintézetének hi-
vatalos közlönye. Szerk. Jeszenszky Pál.
Nyom. »Patriae knyomda. VIII. évf. Meg-
jelenik havonként. Ára é kor. Tagok
ingyen kapják.
Graphiea. Szerk. Szőllősy Mihály.
A budapesti könyv- és kőnyomdafőnö-
kök egyesületének hivatalos lapja. Nyom.
»Pátria« knyomda. XVII. évfolyam. Meg-
jelenik havonként. Ára 2 kor.
Grafikai Szemle. Szerk. Tanay Jó-
zsef. Kiadja a »Könyvnyomdászok Szak-
köre«. Nyom. a Pesti knyomda. XV. év-
folyam. Megjelenik havonként. Ára 4
korona.
Gyermekdivat. Szerk. Csepreghy
Ferenczné. Kiadja és nyom. Rákosi Jenő
Budapesti Hirlap vállalata. XII. évfolyam.
Megjelenik havonként. Ára é kor. Vidékre
4r kor. 40 fill.
Gyermekvédelmi Lap. A Fehér-
kereszt Orsz. Lelenczház- Egyesület stb.
hivatalos közlönye. Szerk. Torday Ferencz.
Nyom. Budapesti Hirlap knyomda. I. évf.
Megjelenik havonként. Ára 4 kor.
Q-ynaekologia. A budapesti kir.
Orvosegyesület Gynaekologikus szakosz-
56
tályának hivatalos közlönye. Szerk. Tóth
István és Temesváry Dezső. Nyom. Pesti
knyomda. 1905. évf. Ára?
Gyógyszerész. A gyógyszerészet tu-
dományos és közérdekű folyóirata. Szerk.
Nagy Samu. Ny. Neuwald Illés. VII. évf.
Havonként. Ingyen.
G-yorsirasi Szemle. A »Budapesti
Egyetemi Gyorsíró-Egyesület« és az »Or-
szágos Diák Gyorsíró-szövetség« hiva-
talos közlönye. Szerk. Bárdos György.
Nyom. Barcza József. II — III. évf. Megj.
évenként 10-szer. Ára 3 kor.
Gyorsírászati Lapok. Szerk. Vikár
Béla és Téglás Géza. Kiadja az »Orszá-
gos magyar gyorsíró-egyesület«. Nyom.
ifj. Kellner Ernő. XLIU. évfolyam. Éven-
ként 10 szám. Ára a »Budapesti Gyors-
író «-val együtt 8 kor. Az egyesületi
tagoknak ingyen.
Gyorsíró Élet. Közérdekű gyors-
irási folyóirat. Szerk. Káposztás István.
Nyom. Löblovitz Zs. I. évf. Havonként
Ára 2 kor.
Haladás. A budapesti szobafestők,
czímfestók, mázolok, aranyozok és fénye-
zők ipartestületének hivatalos szakköz-
lönye. Szerk. Fock Géza. Nyom. Elek
Lipót. VI. évf. Megjelenik havonként. Ára
8 kor.
Havi Tudósító. A Budapesti Fo-
gyasztók Szövetsége m. sz. hivatalos
tudósítója. Nyom. »Árpád« knyomda.
Havonként. Ingyen.
Házfelügyelők Lapja. A budapesti
házfelügyelők jogvédő egyesülelének hi-
vatatalos közlönye. Szerk. Szikora Zoltán.
Nyom. Gelléri és Székely. II. évf. Megj.
havonként. Ára 8 kor.
Háztulajdonosok Lapja. »Buda-
pesti Háztulajdonosok Egyesületének Hiva-
talos Közlönye«. Szerk. Berényi Armand.
Nyom. Goldschmied A. XIII. évf. Havon-
ként. Ára 20 kor.
Hittudományi Folyóirat. Szerk. és
kiadja Kiss János. Nyom. az Athenaeum
r. társ. XVI. évfolyam. Megjelenik évne-
gyedenként. Ára 10 kor.
Hivatalos Értesítő. A »Magyaror-
szági tanítók országos bizottságának« köz-
lönye. Szerk. Szabó Bugáth László. Nyom.
Elek Lipót. VII. évf. Évnegyedenként
jelenik meg. Ára 2 kor.
Huszadik Század. Társadalomtudo-
mányi bavi szemle. Szerk. Somló ÍJódog.
Nyom. Hévai és Salamon. VI. évf. Meg-
jelenik havonként. Ára 16 korona.
Az Időjárás. Meteorológiai és csil-
lagászati folyóirat Szerk. Héjas Endre
és Kövesligethy Radó. Nyom. Pesti kny.
IX. évf. Havonként Ára 8 kor.
Ab IQu Munkás. Szerk. Gys-
gyovszky Emil. Nyom. »Reform« kny.
Havonként. II. évf. Ára 1 kor.
IQusag. Â paedagogiumi hallgatók
szépirodalmi és tudományos folyóiiata.
Szerk. Nagy Ferencz. Nyom. Barcza Jó-
zsef. V. évf. Megj. havonként Ára 3 kor.
Ifjúsági Irodalmi Értesítő. Â
nmélt. vallás- és közokt minisztérium
által szervezett népiskolai ifjúsági könyv-
tárak könyvjegyzéke. Szerk. Vedres F.
Richárd. Nyom. Athenaeum kny. I. évf.
Megjelenik havonként Ingyen.
Ifjúsági Könyvtarjegyzék. Szerk.
és kiadja Szemák István. Nyom. Neuwald
Illés. 1905. évfolyam. Megjelenik éven-
ként kétezer. Ára 1 kor. 20 fill
Igás Eszme. A magyarországi újjá-
szervezett szocziáldemokrata párt Szép-
irodalmi Lapja. Szerk. Beller Antal. Nyom.
Árpád kny. II. évf. Megj. havonként
Ára 2 kor.
Az Igazság Tanúja. A magyar
baptisták közlönye. Szerk. és kiadja
Meyer H. Nyom. Rózsa Kálmán és neje.
XI. évfolyam. Megjelenik havonként. Ára
2 kor.
Igazságügyi Közlöny. Kiadja a
magy. kir. igazságügyministerium. Nyom.
a Pesti knyomda. XIV. évfolyam. Meg-
jelenik havonként. Ára 4 kor.
Igazságügyi Javaslatok Tára,
Az Igazságügyi Közlöny melléklapja.
Kiadja a magy. kir. igazságugyminisz-
terium. Nyom. a Pesti kny. r. t V. évi.
Megj. időközönkin t Ára a Közlönynyel
együtt 4 kor.
Iparosok Olvasótára. Szerk. Már-
tonfy Márton. Kiadja Lampel Róbert.
Nyom. Wodianer F. és fiai. XI. évf.
Megjelenik évenként 10 füzet. Ára 6 kor.
írások Könyve. Szerk. Erdős Renée.
Nyom. »Árpád« kny. II. évf. Havonként
Egy szám ára 1 kor.
Irodalomtörténeti Közlemények.
Szerk. Szilády Áron. Kiadja a in. tud.
Akadémia. Nyom. az Athenaeum r. társ.
XV. évfolyam. Megjelenik évnegyeden-
ként. Ára 10 kor.
Izr. Tanügyi Értesítő. Szerk. Korn-
feld Gyula. Kiadja az >0rsz. izr. tanító-
egyesület«. Nyom. Neuwald Illés. XXX.
évfolyam. Megjelenik havonként. Ára 4
57
r. Az egyesületi tagok tagdíj fejében
pják.
Jogállam. Jog- és államtudományi
ímle. Szerk. Illés Károly. Nyom. Frank-
-társ. V. évfolyam. Évenként 10 szám.
a 16 kor.
Jogi és közigazgatási Útmutató.
óbb Jogi Tanácsadó). Szerk. és kiadja
óczy Győző. Nyom. Buschmann F.
I. évfolyam. Megjelenik havonként. Ára
kor. 50 fill.
Jó Pásztor. Egyházszónoklati folyó-
,t. Szerk. és kiadja Pelikán Krizsó.
om. a Stephaneum kny. XXIII. évf.
'gjelenik havonként. Ára 8 korona.
Kataszteri Közlöny. Szerk. Gánóczy
ndor. Nyom. Pátria r. t. XIV. évfolyam.
>gjelenik havonként. Ára 8 kor.
Katholikus Egyházi Zeneköz-
ny. Az orsz. magy. Czeczilia egyesü-
hivatalos közlönye. Szerk. Bundala
nos. Nyom. a Stephaneum kny.# XII.
folyam. Megjelenik havonként. Ára 3
r. 20 fill.
A Kath. irók és hírlapírók orsz.
ázmány-egyesületének hivata-
8 közlönye. Szerk. dr. Sziklay János,
rom. Uránia kny. 1905. Megjelenik?
goknak ingyen. (Előző évfolyamok
sz. Pázmán y -egyesület czim alatt.)
Katholikus Szemle. Szerk. Mihály fi
:os. Kiadja a Szent-István-társulat.
x>m. a Stephaneum kny. XIX. kötet,
énként 10 füzet. Ára 10 kor. Tagoknak
tagdíj fejében jár.
Kávéfőzők Szaklapja. A magyar-
szági kávéfőzők és segédmunkások
iekeit védő szak- és társadalmi havi-
3. A Kávéfőzők Szakegyesületének hiva-
os közlönye. Szerk. Schönherr József.
'om. Világosság kny. II. évf. Megj.
.vonkénL Ára 1 kor. 68 fill.
Kelet. A magyarországi symbolikus
gypáholy hivatalos közlönye. Szerk.
(llériMór. Nyom. Márkus Samu. XVII.
)05.) évfolyam. Havonként. Tagoknak
zyen küldetik.
Kereskedelmi Szakoktatás. A ke-
sk. szakisk. tanárok orsz. egyesületének
zlönye. Szerk. Koltay Virgil Nyom.
irkus Samu. XIV. évfolyam. Évenként
szám. Ára 8 kor. Tagoknak tagdíj fejé-
n jár.
Certészeti Lapok. Az országos magyar
rtészeti egyesület hivatalos közlönye,
erk. llseman Keresztély és Kardos
•pád. Nyom. az Athenaeum r. társ.
XX. évfolyam. Megjelenik havonként.
Egyes szám ára 1 kor. Az egyesületi
tagok tagdíj fejében kapják.
Kir. Közjegyzők Közlönye. Fo-
lyóirat a perenkívüli törvénykezés és a
közjegyzői gyakorlat számára. Szerk. Char-
mant Oszkár. Nyom. Károlyi György. VIII.
évf. Megj. havonként. Ára 10 kor.
Kisérletügyi Közlemények, Köz-
rebocsátja a földmivelésügyi m. kir. minis-
terium mezőgazdasági kisérletügyi köz-
ponti bizottsága. Nyom. a Pallas r. t.
VIII. kötet. Évenként 4 füzet.
Kitartás. Kölcsönösen segélyező egye-
sület havilapja. Szerk. Turtsányi Vilmos.
Nyom. Buschmann F. VII. évf. Megjelenik
havonként. Ára 12 kor.
Kiviteli Szemle. (Lásd a buapesti
többnyelvű folyóiratok között: Export-
Revue alatt.)
Klinikai Füzetek. Előadások a
gyakorlati orvostan összes ágaiból. Szerk.
Donath Gyula. Nyom. Brózsa Ottó. XV.
évfolyam. Évenként 12 füzet. Ára 8 kor.
Kolping. A magyarországi kath. le-
gényegyesületek orsz. szövetségének hiva-
talos közlönye. Szerk. Schiffer Ferencz
és Erdősi Károly. Nyom. a Stephaneum
kny. VII. sorozat. 1905. évfolyam. Idő-
közönként jelenik meg.
Könyv- és Papirkereskedők
Lapja. Szaklap a könyv-, papír- és
Írószer-kereskedelem, könyvkötészet és
rokonszakmák számára. Szerk. Barta
Lajos. Nyom. Pátria kny. VII. évf. Meg-
jelenik havonként. Ára 4 kor. (Lásd
Papír-Szaklap.)
Könyvkereskedők Lapja. Szerk.
Győző A. Andor. Nyom. Kálmán M. és
Tsa. I. évf. Havonként. Könyvkereskedők-
nek ingyen.
Körlevél. A budapesti kereskedő-ifjak
társulatának és a szegedi rokonegyesület-
nek hivatalos közlönye. Szerk. Pásztor
József. Nyom. Barcza József. XXV. évf.
Megjelenik havonként. Ára 2 kor. A tár-
sulati tagok tagdíj fejében kapják.
Középiskolai Mathematikai La-
pok. Szerkeszti és kiadja Rátz László.
Nyom. a Franklin társulat. XII. évfolyam.
Évenként 10 szám. Ára 6 korona.
Közgazdasági Közlemények.
Közgazdasági és biztosításügyi folyóirat.
Szerk. Biró Hugó. Nyom. Kaufmann és
Woititz. V. évf. Megjelenik havonként.
Ára 5 kor.
Közgazdasági Szemle. A Magyar
r
58
közgazdasági társaság hivatalos közlönye.
Szerk. Hegedűs Lóránt és Mandelló Gyula.
Nyom. a Pesti knyomda. XXDC. évf.
Megjelenik havonként. Ára 16 kor. A
társaság tagjai a tagdíj fejében kapják.
Közlemények az összehasonlító
élet- és kórtan köréből. Kiadja a
Magyar Országos Állatorvos-Egyesület.
Szerk. Hutyra Ferencz és Rátz István.
Nyom. Pátria kny. VI. kötet. Időhöz nem
kötött fűzetekben.
Központi Védjegy-Értesítő. Kiadja
a kereskedelemügyi m. kir. minisztérium,
Nyom. Pallas knyomda. 1905. Havon-
ként jelenik meg. Ára 8 kor.
Köztisztaságügyi Közlöny. Köz-
egészségi és városrendezésügyi szaklap.
Szerk. Fekete Géza. Nyom. Hedvig Sán-
dor. I. évf. Megjelenik havonként. Ára
6 kor.
Kritika a Szabóipar Érdeké-
ben. Szerk. Reichert Zsigmond. Nyom.
Fried és Krakauer. I. évf. Megjelenik
kéthavonként. Ára 7 kor.
A Lakatos Munkások Havi Ér-
tesítője. Politikai és közgazdasági havi-
lap. Szerk. és kiadja »Vulkán«. Nyom.
Világosság ny. II. évf. Megj. havonként.
Ára ?
A Legszentebb Rózsafüzér Ki-
rálynéja. Szerk. P. Palucsák Pál Mária
0. P. Nyom. Stephaneum. XXL évf.
Megjelenik havonként. Ára 2 korona.
A Ludovika Akadémia Közlönye.
Szerk. és kiadja a ni. kir. honvédségi
Ludovika akadémia tanári kara. Nyom.
a Pesti knyomda. XXXII. évfolyam. Havi
folyóirat. Ára 8 kor.
Magnetismus. Az é!etdelejes jelen-
ségeket tudományosan fejtegető és gyó-
gyító alkalmazásukra szakszerűen oktató
folyóirat. Szerk. Wajditsch Alajos. Nyom.
Lipinszky és tsa. II. évf. Megj. havonkint.
Ára 7 kor.
A Magyar állami alkalmazottak
Egyesülete Értesítője. Szerk. az
elnökség. Kiadja az egyesület. Nyom.
Rózsa K. és neje. VIII. évfolyam. Ára
40 íillér. (L. Értesítő.)
Magyar Bélyeggyűjtő. Szerk. Sze-
kula Béla. Nyom. Pap Manó. I. évf.
Megjelenik havonként. Ára 3 kor.
Magyar Chemiai Folyóirat. Szerk.
Ilosvay Lajos és Molnár Nándor. Kiadja
a kir. in. Természettud. Társulat chemia-
ásványtani szakosztálya. Nyom. a Pesti
Lloyd-társulat knyomdája. XI. évfolyam.
Megjelenik havonként. Ára 10 kor. Tagok-
nak 6 kor.
Magyar Dal- és Zeneközlöny.
Szerk. Falk Zsigmond és Góndöcs István.
Kiadja az országos magyar daláregyesület
Nyom. a Pesti knyomda. XI. évfolyam.
Megjelenik havonként. Ára 4 kor. Ta-
goknak 2 kor. 40 fill.
Magyar Evezős Sport. Szerk. Za-
borszky István. Nyom. Hunyadi Mátvás
utóda kny. V. évf. Megj. havonként Ára
ö kor. Tagoknak 3 kor.
Magyar Földhitel Újság. Köz-
gazdasági tudósító. Szerk. Zigler Sándor.
Nyom. Grosz Jakab. 1. évf. Megjelenik
havonként Ingyen.
Magyar Gazdák Szemléje. A ma-
gyar gazdaszövetség folyóirata. Szerk.
Bernát István. Nyom. a Stephaneum kny.
X. évfolyam. Megjelenik havonként Ára
12 kor.
Magyar gazdaságtörténelmi
Szemle. Szerk. Dr. Kováts Ferencz.
Kiadja az Országos magyar gazdasági
egyesület Nyom. a > Pátria« knyomda.
XII. évf. Evenként 10 füzet. Ára 4 kor.
Magyar Grafikus. A nyomda-,
papir- és könyvkötő-ipar ingyenes köz-
lönye. Szerk. Augenfeld M. Miksa. Nyom.
Világosság kny. III. évf.
Magyar Gyáriparosok Országos
Szövetsége. »Közlemények«. Szer-
keszti? Nyom. Pesti Lloyd. 1905. évf.
Megjelenik havonként
Magyar Gyorsírási TTjság.
Vegyes tartalmú gyorsirási folyóirat a
Gabelsberger-Markovics rendszer szerint
Szerk. Forrai Soma. Nyom. »Thalia« ny.
IV. évf. Megjelenik évenként 10 szám. Ára
4 korona.
Magyar Iparművészet. Az orsz. m.
iparművészeti múzeum és iskola és a
magyar iparművészeti társulat közlönye.
Szerk. Fittler Kamill. Nyom. az Athe-
naeum r. társ. VIII. évfolyam. Megjelenik
kéthavonként. Ára 10 kor.
Magyar Irógép-Ujság. Az írógép,
irodaberendezési és rokonszakmák érde-
keit képviselő lap. Irodai és gyorsirá-
szati értesítő. Szerk. Szabó Imre. Nyom.
Kertész József. I. évf. Megjelenik havon-
ként Ára 5 kor.
Magyar Kalapos Újság. A Magyar
férfikalap divat-egylet hivatalos közlönye.
Szerk. Kiss Zsigmond. Nyom. Gelléri és
Székely. X. évf. Megjelenik havonként
Ára 3 kor.
cfr
Magyar Kályhásipar. A magyar
kályhásiparosok orsz. egyesületének hiva-
talos közlönye. Szerk. Révai Tibor. Ny.
Révai és Salamon. I. évf. Megjelenik
havonként. Ara 8 kor.
A m. kir. közigazgatási biróság
általános közigazgatási osztályá-
nak döntvényei és elvi jelentőségű
határozatai. Szerk. Farkas Zoltán.
Nyom. Heisler J. IX. évfolyam. Évenként
4 szám. Ára 2 kor.
A m. kir. közigazgatási biróság
pénzügyi osztályának döntvényei
es elvi jelentőségű határozatai.
Szerk. Vályi László. Nyom. Heisler J.
IX. évf. Évenként 4 szám. Ára 2 kor.
Magyar királyi postatakarék-
pénztári Közlöny. Kiadja a m. kir.
postatakarékpénztár. Nyom. a Pallas kny.
XX. évfolyam. Megjelenik havonként.
A magyar korona országai kül-
kereskedelmi forgalmának havi
Eredményei Szerk. és kiadja: a kir.
közp. statiszt. hivatal. Nyom. »Pátria«
r.-t. 1905. Megj. havonként Ára 12 kor.
Magyar Könyvészet. Bibliograpbia
Hungáriáé. A magyarországi irodalom
ujabb termékeit ismertető könyvészeti
folyóirat. Szerk. Székely Dávid. Nyom.
Gelléri és Székely. I. évf. Megjelenik
havonként. Ára 8 kor.
Magyar Könyvszemle. A Magyar
Nemzeti Múzeum könyvtárának közlönye.
Szerk. KollányiFerencz. Nyom. az Athe-
naeum r. társ. Új folyam. XIII. kötet. Meg-
jelenik évnegyedenként. Ára 6 kor.
Magyar Közlöny. Közgazdasági,
kereskedelmi és társadalmi lap. Szerk.
Virág Gyula. Nyom. Kállai Ármin. XIII.
évf. Megj. havonként. Ára 20 kor.
Magyar Közművelődés. A gya-
korló főgymnasiumi egyesület közlemé-
nyei. Szerk. Waldapfel János. Nyom.
Franklin Társ. I. évi. Időhöz nem kötött
füzetekben jelenik meg. A Gyakorló-
főgymnasiumi Egyesület tagjai tagsági
illetményül kapják.
Magyar Méh.. A Magyar országos
méhészeti egyesület közlönye. Szerk.
Tanos Pál. Nyom. Athenaeum r. t XXVI.
évfolyam. Megjelenik havonként. Ára
6 kor. Az egyesületi tagok tagdíj (4 kor.)
fejében kapják.
A Magyar Mérnök- és Epitész-
egylet ifözlönye. Szerk. Edvi Illés
Aladár. Nyom. »Pátria« kny. XXIX. kötet.
Megjelenik havonként. Ára 20 kor.
A Magyar Nemzeti Múzeum
Néprajzi osztályának Értesítője.
Az Ethnographia melléklete. Szerk. Dr.
Semayer Vilibáld. Nyom. Hornyánszky
Viktor. VI. évf. Megjelenik 3 havonként
Ára ö korona.
Magyar nyelv. Közérdekű havi
folyóirat. Szerk. Szily Kálmán. Nyom.
Hornyánszky V. I. évf. Megjelenik jul. és
aug. kivételével havonként Ára 10 kor.
A Magyar Nyelvudományi Társaság tagjai
tagsági díjuk fejében kapják.
Magyar Nyelvőr. Szerk. Simonyi
Zsigmond. Kiadja a m. tud. Akadémia.
Nyom. az Athenaeum r. t XXXIV. év-
folyam. Megj. havonként Ára 10 kor.
Magyar Nyomdászat. Szerk. és ki-
adja Pusztai Ferencz. Nyom. Révai és
Salamon. XVIII. kötet. Megj. havonként.
Ára 6 kor.
Magyarországi Borbély- és Fod-
rászsegédek Szaklapja. A budapesti
borbély- és fodrászsegédek szakegyletének
hivatalos közlönye. Szerk. Kiss Béla.
Nyom. Világosság kny. r. t II. évf. Megj.
havonként Ára 2 kor. 40 fill.
Magyarországi Kereskedelmi
Alkalmazottak Lapja. A magyar-
országi keresk. alkalmazottak szakegyle-
tének hivatalos közlönye. Szerk. Serédy
László. Nyom. Világosság kny. IV. évf.
Megjelenik havonként. Ára 2 kor. -40 fii.
Magyarországi munkások rok-
kant- és nyugdíjegyleténék hiva-
talos Közlönye. Társadalmi havilap.
Szerk. Pethő Sándor. Nyom. a Pallas r. t
IV. évf. Ára 1 kor. 20 fill.
Magyar Orvosi Arohivum. Szerk.
és kiadják Bókai Árpád, Pertik Ottó
és Lenhossék Mihály. Nyom. a Pesti
Lloyd kny. Uj folyam VI. köt. Évenként &
füzet. Ára 20 kor.
Magyar Paedagogia. A »Magyar
paedagogiai társaság« folyóirata. Szerk.
Kovács János. Nyom.# a Franklin tár-
sulat. XIV. évfolyam. Évenként 10 szám.
Ára 10 kor. A társaság tagjai tagdíj fejé-
ben kapják.
Magyar Pályázatok. Szerk. Fejér
Lajos és Ritter Ignácz. Nyom. Pátria r.
t. III. évf. Megj. havonként. Ára 20 kor.
A Magyar Rajztanárok országos
egyesületének Értesítője. Szerk.
Tardos Krenner Viktor. Nyom. Károlyi
György. VIII. évfolyam. Megjelenik év-
négyedenkint Ára i kor. Tagoknak tag-
díj fejében jár.
60
Magyar Szalon (Otthon). Szerkesz-
tik: Hevesi József és Falk Zsigmond.
Nyom. Pesti knyomda r. t. XXII. évf.
Megjelenik havonként. Ara 20 kor.
Magyar Szövetség. Az orsz. ma-
gyar szövetség hivatalos közlönye. Szerk.
Jancsó Benedek. Nyom. Hungária kny.
II. évf. Havonként. Ingyen.
Magyar (Első évfolyama: Országos)
Tánoztanítók Közlönye. A Tánc?-
mesterek Orsz. Egyesületének hivatalos
lapja. Szerk. Sándor Soma. Ny. »Árpádt
kny. II. évf. Megjelenik havonként. Ára
6 kor.
Magyar Tanítóképző. A tanító-
képzőintézeti tanárok országos egyesületé-
nek közlönye. Szerk. Nagy László. Nyom.
a Hungária knyomda. XX. évfolyam.
Évenként 10 füzet. Ára 8 kor. Egyesületi
tagok tagdíj (8 kor.) fejében kapják.
Magyar Tisztviselők Országos
Egyesületének Értesítője. Szerk.
gr. Készteti cs Géza. Nyom. a Pesti Lloyd
társ. nyomdája. XVII. évfolyam. Meg-
jelenik évnegyedenkint. Az egyesület tag-
jai díjtalanul kapják.
A Magyar Turista-Egyesület
budapesti osztályának Értesítője.
Nyom. Pesti Lloyd kny. 1905. évf. Idő-
közönként.
Magyar Vörös-Kereszt. Szerk.
Argay János. Nyom. a Pesti Lloyd kny.
VI. évf. Megjelenik havoként. Ára 3 kor.
Magyar-Zsidó Szemle. Szerk. Blau
Lajos. Nyom. az Athenaeum r. társ. XXII.
évfolyam. Évnegyedenkint. Ára 12 kor.
Mathematikai és Fhysikai La-
pok. Szerk. Kövcsligelhy Radó és Rados
Gusztáv. Kiadja a Math, és physikai tár-
sulat. Nyom. a Franklin társulat. XIV.
évfolyam. Évenként 8 füzet. Ára 10 kor.
Az egyesületi tagok tagdíj (Budapesten
10. vidéken 6 kor.) fejében kapják.
Mathematikai és természettudo-
mányi Értesítő. Szerk. König Gyula.
Kiadja a magyar tud. Akadémia. Nyom.
a Franklin társulat. XXIII. kötet. Évenként
5 füzet. Ára ?
Méhészet. Szerk. Idősb Bonczonádi
Szabó Imre. Nyom. Schulcz J. Gödöllő.
11. évf. Megj. havonként. Ára 4 kor.
Méhészeti Lapok. Szerk. Rinder
Iván. Nyom. Brózsa Ottó. XIV — I. évf.
Megjelenik havonként. Ára 4 kor.
Méhkas. Szövetkezeti folyóirat. Szerk.
Majer Gyula. Nyom. Müller Károly. 1905.
Megjelenik ? Ára ?
Mentők Lapja* A budapesti önk.
mentő egyesület közlönye. Szerk. dr. Ko-
vách Aladár. Nyom. Pesti kny. r. t.
III. évf. Megjelenik havonként. Ára 6 kor.
Modern Művészet. Szerk. Lázár
Béla. Nyom. Révai és Salamon kny. I.
évf. Megjelenik havonként. Ára 12 kor.
Mozdonyvezetők Lapja. A »Ma-
gyar Szent Korona alá tartozó Mozdony-
vezetők Országos Szövetsége« hivatalos
közlönye. Szerk. Petheő Tivadar. Nyom.
»Globus« műintézeL I. évf. Megjelenik
havonként. Ára 6 kor. A szövetség tag-
jai ingyen kapják.
Mustármag. Magyar keresztyén nők
lapja. Szerk. Vargha Gyuláné. Nyom.
Nagy Sándor. III. évf. Megjelenik havon-
ként. Ára 2 kor.
Műcsarnok. Az országos magyar kép-
zőművészeti társulat hivatalos értesítője.
Szerk. Ambrozovics Dezső. Nyom. a Buda-
pesti Hirlap kny. VIII. évf. Megjelenik két-
havonként mint a Művészet melléklete.
Művészet. Magyar művészeti folyó-
irat. Szerk. Lyka Károly. Nyom. Hor-
nyánszky Viktor. IV. évf. Megjelenik két-
havonként. Ára 18 kor.
Művészeti Krónika. Szerk. Obser-
vator. Nyom. Révai és Salamon. II. évf.
Megjelenik havonként. Ára 2 kor.
Művészi Ipar. Az iparművészet ér-
dekeit szolgáló független képes folyóirat.
Szerk. Hamvay Ödön. Nyom. »Pátria«
r. t. I. évf. Megjelenik havonként. Ára
8 kor.
A »Nádor« -hoz czimzett gyógy-
szertár évnegyedes szakközlemé-
nyei. Szerk. Egger Leo. Nyom. Pallas
r. t. Megj. évnegyedenként. Ingyen.
Nemzeti Nőnevelés. Szerk. Sebes-
tyénné Stetina Ilona; kiadja az Erzsébet-
nőiskola tanári testülete. Nyom. a Franklin
társulat. XXVI. évfolyam. Évenként 10
füzet. Ára 4 kor.
Nemzeti Szövetség. Szerk. dr.
Kovács Ernő. Nyom. Athenaeum kny.
r.-t. V. évf. Megjelenik évnegyedenként.
Tagilletmény (4 kor.)
Népszerű Gyorsíró. Havi folyó-
irat a Nagy Sándor rendszere szerint
Szerk. Kovács J. István. Nyom. Barçza
József. XVI. évfolyam. Évi 10 szám. Ara
4 kor.
Népszerű Ismertetés. Szerkeszti
Imréd y Kálmán. Nyom. Pesti kny. r. t
1905. .évf. Megjelenik évnegyedenként
Ára ?
6t
Növénytani Közlemények. A kir.
magyar természettudományi társulat folyó-
irata. Szerk. Schilberszky Károly. Nyom.
a Pesti Lloyd-társ. IV. kötet. Megjelenik
időközönként. Ára?
Numizmatikai Közlöny. Szerk.
Gohl Ödön. Nyom. Hornyánszky Viktor.
IV. évf. Megjelenik negyedévenként Ára?
Nyelvtudományi Közlemények.
Szerk. Szinnyei József. Kiadja a m. tud.
Akadémia. Nyom. a Franklin társulat.
XXXV. kötet. Megjelenik negyedévenként.
Ára 6 kor.
Olajág. A magyar ev. ker. nők lapja.
Szerk. Dessewffy Emma. Nyom. Hor-
nyánszky Viktor. V. évf. Évi 10 szám.
Ára 2 kor.
Országos Gyorsiró Közlöny. Ve-
gyes tartalmú havi folyóirat. Szerk.
Bódogh János. Nyom. Pesti kny. r. t.
XVIII. évf. Ára * kor.
Az Országos Magyar Szövetség
Értesítője. (Lásd: Magyar Szövetség.)
Országos Tánoztanitók Közlö-
nye. (Lásd: Magyar. Táncztanítók Köz-
lönye.)
Országos Orvos-Szövetség. Az Or-
szágos orvos-szövetség hivatalos lapja.
Szerk. Flesch Nándor. Nyom. a Pesti
Lloyd társulat knyomdája. VIII. évfolyam.
Megjelenik havonként. A szövetség tagjai
ingyen kapják.
Orvosi Közlöny. Orvostudományi
és orvostársadalmi folyóirat. Szerk. László
Frigyes. Nyom. »Globus« műintézet. V.
évf. Megjelenik havonként. Ára 4 kor.
Otthon. Képes havi folyóirat. Szerk.
Hevesi József. Nyom. Pesti kny. r. t.
1905. évf. Ára 12 kor.
Otthonunk. Az «Otthon« irók és
hirlapirók köre hivatalos értesítője. Szerk.
Révész Gyula. Nyom. a Budapesti Hirlap
knyomdája. IX. évfolyam. Megjelenik
havonként. A kör tagjai ingyen kapják.
örökimádás. A Központi oltár-egye-
sület hivatalos közlönye. Szerk. Breyer
István. Nyom. a Stephaneum. VI. évf.
Megjelenik havonként. Ára 3 kor.
Őrömhír. Gyermekek lapja. Kiadja
a Lorántffy Zsuzsanna egyesület. Szerk.
Fráter Eszter és Stőry Gyula. Nyom.
Hornvánszky Viktor. X. évf. Megj. ha-
vonként. Ára 60 fill.
Faedagogiumi Lapok. A polgárisk.
tanárjelöltek körének lapja. Szerk. Lasz-
czik Ernő. Nyom. Müller Károly. IV. évf.
Megjelenik havonként. Ára 3 kor.
Fapir. Szaklap. (Azonos a Könyv- és
Papirkereskedők Lapjá-val.)
Pátria havi értesítője. Szerk. Elek
Emil. Nyom. Pátria r. társ. III. évf. Meg-
jelenik havonként. Ingyen.
Fátyolát. Szerk. Csepreghy Ferenczné.
Kiadja és nyom. Rákosi Jenő Budapesti
Hirlap ujságvállalata. XII. évfolyam. Meg-
jelenik havonként. Ára 4 kor. Vidékre
4 kor. 40 fill.
Pénzügyi Tanácsadó. Pénzügyi
és közgazdasági szaklap. Szerk. Gerő
Mór. Nyom. Fichner U. és Fia. IV. évf.
Megjelenik havonként. Ára 2 kor.
Pest-Filis-Solt-Xis-Xún várme-
gye gazdasági egyesülete Értesí-
tője. Szerk. Serfőző Géza. Nyom. Rózsa
K. és neje. V. évfolyam. Megjelenik ha-
vonként. Ára .4 kor. Tagoknak ingyen.
Fharmakotherapiai Értesítő .
Közlemények az Organotherapia köréből.
Szerk. Richter Gedeon. Nyom. Franklin-
társ. II. évf. Megjelenik negyedévenként.
Ingyen.
Polgári Iskolai Közlöny. Az Orsz.
polgári iskolai egyesület folyóirata. Szerk.
Volenszky Gyula. Nyom. Hornyánszky
Viktor. IX. évfolyam. Évenként 10 szám.
Ára 8 kor. Az egyesület tagjai tagdíj
fejében kapják.
Postai Tarifák. Szerk. és kiadja
Klebersberg Géza. Nyom. Európa kny.
X. évfolyam. Évenkint 4-szer. Ára 2 kor.
Pótfüzetek a Természettudomá-
nyi Közlönyhöz. Szerk. Csopey László
és Paszlavszky József. Kiadja a k. m.
Természettudományi Társulat. Nyom. a
Pesti Lloyd társaság knyomdája. 1905.
Megjelenik évnegyedenként. Ára a Ter-
mészettudományi Közlönynyel . 12 kor.
A társulat tagjai 2 kor. ráfizetéssel kapják.
Protestáns Szemle. Szerk. Szőts
Farkas. Kiadja a magyar protestáns iro-
dalmi társaság. Nyom. Hornyánszky Viktor.
XVII. évfolyam. Évenként 10 füzet. Ára
8 kor. Az egyesület tagjai a tagdíj (12 kor.)
fejében kapják.
A Rajz. Oktatásügyi és szakirodalmi
folyóirat. Szerk. Sziklás Adolf. Nyom.
Budapesti Hirlap. ny. II. évf. Megjelenik
havonként. Ára 5 kor.
Rasol. Szerk. Rózsa Bokor. Kiadja a
Rasol vegyipari vállalat. Nyom. Gold-
schmid Tvk. I. évfolyam. Időszakonként.
Ingyen.
Statisztikai havi Közlemények.
Szerk. és kiadja a m. kir. központi sta-
62
tisztikai hivatal. Nyom. a »Pátria« r. t.
IX. évfolyam. Ára 12 kor.
Stomatologiai Közlöny. A stoma-
tologusok (fogorvosok) orsz. egyesületé-
nek hivatalos közlönye. Szerk. Szabó
József. IV. évf. Megjelenik havonként.
Ára 12 kor.
A Szabad Lyoeum, tudományt és
ismeretet, terjesztő társaság Értesítője.
Szerk. Pályi Sándor. Nyom. Czettel és
Deutsch. 1905. Megj. havonként. Ára ?
Szabadpolgári Értesítő A szé-
kesfővárosi II. kerület »Szabadpolgári
Párt« elnökségének megbizásából szer-
keszti és kiadja: Budai L. A. Nyom.
Müller Károly. II. évf. Megjelenik havon-
ként. Ára tagoknak 2, nem tagoknak 3
korona.
Szabóhirlap. .Szerk. Zalai János.
Nyom. »Anglo-nyomda«. III. évf. Megj.
havonként. Ára 2 kor 40 fill.
Szabó-ipar. A budapesti férfiruha-
készítő- ipartestület hivatalos közlönye.
Szerk. Fülöp Sándor. Nyom. Buschmann
F. V. évf. Megj. havonként. Ára 4 kor.
Szabó-iparosok Közlönye. A szabó-
iparosok társadalmi és anyagi érdekeit
képviselő havi szaklap. Szerk. Csontos
Imre. Nyom. Révai és Salamon. XIX.
évf. Ára 14 kor. Divatképek nélkül 5
kor. 60 fill.
Szabó Kisiparos. Társadalmi és köz-
gazdasági szakközlöny. Szerk. Óváry
Gáspár. Nyom. Világosság kny. II. évf.
Megj. havonként. Ára 2 kor. 40 fill.
Szakszervezeti Értesítő. A ma-
gyarországi szakszervezeti tanács hivata-
los közlönye. Szerk. Jászai S. Nyom.
Világosság kny. II. évf. Megj. havon-
ként. Ára 1 kor. 20 fill.
Szanatóriumi Lapok. A József
kir. horczeg Szanatórium-Egyesület hiva-
talos értesítője. Szerk. Verner László.
Nyom. Szent-László, kny. I. évf. Meg-
jelenik havonként. Évi tagdy fejében jár.
Századok. A magyar történelmi tár-
sulat közlönye. Szork. Nagy Gyula. Nyom.
az Athenaeum r. társ. XXXIX. évfolyam.
Megjelenik évenkint 10 füzetben. Ára
12 kor. Tagok a tagdíj (10 kor.) fejében
kapják.
Szent József Lapja. (Katholikus
Magyarország.) Társadalmi és jótékony-
sági folyóirat. Szerk. és kiadja. Szentesy
Alfonz. Nyom. Brózsa Ottó. Hl. évf. Meg-
jelenik havonként. Ára <£ korona.
A Szent Kereszt Magyar Had-
seregének Tárogatója. Szerk. és ki-
adja a Szentföld magyarországi biztosi
hivatala. Nvom. Heisler J. Megjelenik
havonként. Ára 2 korona.
Szent- Lőrinczi Czéllövésset
Lapja. Szerk. Barbul Jenő. Nyom. Hor-
nyánszky Viktor. I. évf. Megjelenik évente
négyszer Ára?
A Szobrász. A magyarországi szob-
rászok érdekeit képviselő szaklap. Szerk.
Székány Dezső. Nyom. Világosság kny.
I. évf. Megjelenik havonként Ára 2 kor.
40 fillér.
Szövetségünk. Az állami díjnokok
országos szövetségének hivatalos közlönye.
Szerk. Bognár Kálmán. Nyom. Révai
és Salamon. II. évf. Megj. havonként
Ára ö kor.
Tánczművészet. A táncztanítás min-
den ágát felölelő szakközlöny. Szerk.
Saphir M. Imre. Nyom. Freisinger Mór,
Komárom. I. évf. Megjelenik havonként
Ára 6 kor.
Táneztanítók Lapja. Szerk. Róka
Pál. Kiadja a Magy. táneztanítók egye-
sülete. Nyom. Bichler I. XII. évfolyam.
Megjelenik negyedévenként. Ára 8 kor.
Társadalom. Sociologiai, különösen
feminista havi szemle. Szerk. Pogány
József. Nyom. Hedvig Sándor. I. évf.
Megjelenik havonként. Ára 6 kor.
Természettudományi Közlöny.
Szerk. Csopey László és Paszlavszky József.
Kiadja a kir. magy. Természettudományi
Társulat. Nyom. a Pesti Lloyd társ.
knyomdája. XXXVII. kötet. Megjelenik ha-
vonként. Ára 12 kor. Tagoknak tagdíj
fejében jár.
A Test Ápolása. Kozmetikai és
hygieniai szaklap. Szerk. Vértesi J. Jenő.
Nyom. Wodianer F. és fiai. I. évf. Meg-
jelenik havonként. Ára 4 kor.
Thematikai Gyűjtemény a leg-
újabb és legkedveltebb operettekből«
táncz-, zongora- és egyéb zenekiadvá-
nyokból. Szerk. Molnár Károly. Nyom.
Eberle József. VI. évf. Megjelenik évente
négyszer. Ingyen.
Tornaügy. Felelős szerk.-bizottság:
Maurer János, dr. Ottó József, Szaíka
Manó. Kiadja a Magyarországi tanítók
egylete a ^Nemzeti tornaegylet hozzájá-
rulásával. Nyom. Rózsa Kálmán és neje.
XXII. évfolyam. Megj. évenkint 10-szer.
Ára 6 kor.
Történelmi Tár. Kiadja a Magyar
történelmi társulat közvetítése mellett a
63
m. tud. Akadémia történelmi bizottsága.
Szerk. Komáromy András. Nyom. az
Athenaeum r, társ. 1905. évfolyam. Uj
folyam. VI. Megjelenik évnegyedenkint.Ára
10 kor. 40 fill. A történelmi társulat tag-
jainak ö kor. 60 fill.
Tuberkulózis. A gümőkor elleni
védekezés közlönye. Szerk. Dr. Kúthy
Dezső és dr. Tauszk Ferencz. Nyom.
Budapesti Hirlap nyomda. III. évf. Megje-
lenik havonként. Ára 1 kor.
Turista Közlöny. Szerk. Moussong
Géza. Kiadja a Magyar tanítók turista-
egyesülete. Nyom. Elek Lipót. XII. évfo-
lyam. Megjelenik havonként. Ára 6 kor.
A tagok tagdíj fejében kapják.
Turisták Lapja. Szerk. Téry Ödön és
Petiik Lajos. Kiadja a Magyar turista-
egyesület. Nyom. a Pesti Lloyd társ.
nyomdája. XVII. évfolyam. Megjelenik két-
havonként. Ára 10 kor. A tagok tagdíj
fejében kapják.
Turul. A magyar heraldikai és genealo-
jgiai társaság közlönye. Szerk. Schönherr
Gyula és Varjú Elemér. Nyom. a Franklin
társulat. XX1IÍ. kötet. Évnegyedenként jele-
nik meg. A társaság tagjai tagdíj (10 kor.)
fejében kapják.
Tűz. Szépirodalmi, kritikai és társa-
dalmi havi szemle. Szerkesztik: Ifj.
Hegedűs Gyula és Mohácsi Jenő. Nyom.
Révai és Salamon kny. I. évf. Ára 3
kor. 60 fillér.
Tűzoltók és Mentők szakköz-
lönye. A tűzoltás és mentés minden
ágát felölelő műszaki folyóirat. Szerk.
Ádám József István. Nyom. Pallas kny.
r. t. I. évf. Megjelenik havonként. Ára
6 kor.
Tűzrendészeti Közlöny. Az orsz.
tűzoltószövetség hivatalos lapja. Szerk.
Markusovszky Béla. Nyom. Ifjabb Kellner
Ernő. III. évf. Megj. havonként. Ára 5 kor.
Újságkiadók Lapja. Szerk. Lenkei
Zsigmond. Kiadja a Magyar Újságkiadók
orsz. szövetsége. Nyom. a Budapesti Hir
lap kny. VI. évf. Megjelenik havonként.
Ára 12 kor. Tagoknak ingyen.
Uránia. Népszerű tudományos folyó-
irat. Szerk. Klupathy Jenő és legifj. Szász
Károly. Nyom. Hornyánszky Viktor. VI.
évf. Megjelenik havonként. Ára 8 kor.
Tagoknak ingyen.
' Utasok Könyve. Szerk. Mészöly
Imre és Serény Aladár. Nyom. >Pátria«
r. t. ny. 1905. évf. Megjelenik havon-
ként. Egyes száma iO fillér.
Útmutató. A magyar és közös köz-
lekedési vállalatok hivatalos menetrend-
könyve. Kiadja a > Vasúti és Közlekedési
Közlöny.« Nyom. a Pesti kny. XXIV. évf.
Évenként 12 füzet. Ára 10 kor.
Ügyvédi Kamarai Közlöny. A
budapesti ügyvédi kamara hivatalos
lapja. Szerk. Pap József. Nyom. »Árpád«
nyomda. II. évf. Megj. havonként. Ára ?
Vakok ügye. A magyarországi va-
kok érdekeit szolgáló havi folyóirat. Szerk.
Vitár Rezső. Nyom. Stephaneum kny.
II. évf. Megj. havonként. Ára 8 kor.
Világjárás. Utazási, idegenforgalmi,
turisztikai és kereskedelmi folyóirat.
Fürdők, szanatóriumok és nyaralók köz-
lönye. Szerk. Etényi H. Elemér. Nyom.
Pesti Lloyd-társulat. I. évf. Megjelenik
havonként. Ára 3 kor.
Vizgyógyintézeti Közlemények.
Szerk. Pajor Sándor. Nyom. Minerva
kny. V. évf. Megjelenik időközönként.
Ingyen.
Zászlónk. Ifjúsági lap. Szerk. és kiadja
a budapesti Mária-congregatio. Nyom. a
Stephaneum. IV. évf. Megjelenik évenként
10-szer. Ára 2 kor.
Zsidó Híradó. Orthodox zsidó fele-
kezeti és társadalmi havi folyóirat. Szerk.
Viador. Nyom. Elek Lipót. XV. évf.
Megj. havonként. Ára 12 kor.
összesen 244.
b) VIDÉKEN.
Adalékok Zemplén vármegye
történetéhez. (Sátorajja-Ujhely.) Szerk.
Dongó Gyárfás Géza. Nyom. a > Zemplén«
knyomda. XI. évf. Havi folyóirat. Ára
6 kor.
Alföldi Népiskola. (Szeged.) Szerk.
Bite Pál. Kiadja a csongrádvármegyei
tanító-egyesület. (Alföldi tanító-egylet )
Nyom. Schul hof Károly. I. évf. Megj.
havonként. Ára 2 kor.
Amateur Útmutató. Amateur-
fényképészeti havi folyóirat. Szerk. Ru-
zicska Gyula. (Debreczen.) Nyom. a Cso-
konai nyomda. II. évf. Megj. havonként.
Ára 1 kor.
Aradi Gazda. (Arad.) Az aradi gazda-
sági egylet hivatalos értesítője. Szerk.
Keller Iván. Nyom. Gyulai István. VII.
évfolyam. Megjelenik havonként. Tagok-
nak ingyen.
Arad vármegyei gazdasági egyesül«!
fogyasztási és értékesítő szövetkezete
64
üzleti Értesítője. (Arad.) Megjelenik az
»Aradi Gazdá«-val együtt.
Armenia. (Szamosújvár.) Szerk. és
kiadja Szongott Kristóf. Nyom. Todorán
Endre »Auróra« krr^omdája. XIX. évfo-
lyam. Megjelenik havonként. Ára 8 kor.
Bácsmegyei Gazdasági Egyesü-
let Hivatalos Közlönye. (Zombor.)
(Gazdasági Értesítő.) Szerk. Pető Lajos.
Nyom. Braun Adolf. XX. évf. Havon-
ként. Ára 4 kor. Tagoknak ingven.
Barsmegyei Tanügyi Értesítő.
(Léva.) A barsmegyei népnevelők egye-
sületének és a kir. tan felügyelőségnek
hivatalos közlönye. Szerk. Végh István
és Bányai Ferencz. Nyom. Nyitrai és Tsa.
1905. évf. Megjelenik évenként kétszer.
Ára 2 kor.
Biharmegyei gazdasági egye-
sület hivatalos Közlönye. (Nagyvá-
rad.) Szerk. Weingärtner Andor. Nyom.
Laszky Ármin. V. évf. Megjelenik havon-
ként. Ára 4 kor. Tagoknak ingyen.
Birósági Végrehajtó. A »Bíró-
sági Végrehajtók Orsz. Egyesületéinek
hivatalos közlönye. (Igló) Szerk. Radnóti
Adolf. Nyom. Pannonia-kny. Győr. II. évf.
Megjelenik havonként. Ára 8 kor.
Borromaeus. (Ó-Szőny.) Kath. hit-
szónoklati havi folyóirat. Szerk. és kiadja
Gerebenics Sándor. Nyom. a győregyház-
megyei knyomda Győrött. XIX. évf. Ára
8 kor.
Borsodmegyei Tanügy. (Miskolcz.)
A »Borsod megyei Általános Tani tó-Egye-
süleU hivatalos lapja. Szerk. Mózes Imre.
Nyom. László Adolf. I. évf. Megjelenik
minden hó 1-én. Ára 4 kor.
Csiki Gazda. Gazdasági Értesítő.
(Csik-Szereda.) A Csikmegvei gazd. egye-
sület közlönye. Szerk. f. Nagy Imre.
Nyom. Szvoboda Testvérek. XIX. évf.
Megjelenik havonként. Ára 6 kor. Tagok-
nak ingyen.
Délmagyarország. (Szeged.) Hon-
ismertető folyóirat. Kiadja a Délmagyar-
országi Magyar Közművelődési Egyesület.
Szerk. Móra Ferencz. Nyom. Engel Lajos.
I. <;vf. Időközönként. Ara 4 kor.
D. M. K. E. í Szeged.) A üélmagyar-
országi Magyar Közművelődési Egyesület
hivatalos értesítője. Szerk. Gallovich Jenő.
Nyom. Várnay Lajos. Megjel. havonként.
Tagdíj fejéhen jár.
Délvidéki Ifjúsági Közlöny.
(Temesvár.) Szerk. Farkas János. Nyom.
Csanád-egyházmegyei nyomda. II. évt
Havonként. Ára 6 kor.
Délvidéki Tanügy. (Temesvár.)
Nevelés-oktatásügyi folyóirat. A »Dél-
magyarországi Tanító-Egylet« közlönye.
Szerk. Bányai Jakab. Nyom. Messinger
S. X. évf. Havonként Ára 4 kor.
Divattudósító. (Miskolcz.) Időszaki
divat- és szépirodalmi folyóirat. Szerk.
Radó Arthur. Nyom. Forster, Klein és
Ludvig. I. évf.
Egyesületi Értesítő. (Alsó-Robin.)
Az »árvamegyei általános tanítóegyesü-
let« közlönye. Szerk. Hortobágyi Ágost
Nyom. Trnkóczy József. III. évf. Havon-
ként. Ára 2 kor.
Egyesületi Értesítő. (Békés- Csaba.)
A Békésmegyei gazdasági egyesület hiva-
talos közlönye. Szerk. Pfeifer István.
Nyom. a Corvina kny. XLV1. évf. Havon-
kéntjelenik meg. (Előbb évkönyv alakban.)
Egyesületi Értesítő. (Szombathely.)
A Vasmegyei gazdasági egyesület meg-
bízásából szerkeszti Röszler Károly. Nyom.
Seiler Henrik utódai. XXVI. évfolyam.
Időszakonként jelenik meg. Ára 2 kor.
Egyleti Értesítő. (Deés.) A Szolnok-
dobokavármegyei gazdasági egylet hiva-
talos közlönye. Szerk. Szemmáry József.
Nyom. Demeter és Kiss. XV III. évfolyam.
Megjelenik havonként. Ára 8 kor. Az
egylet tagjai ingyen kapják.
E. M. Z. E. (Kolozsvár.) Az egyesület
hivatalos értesítője. Szerk. Sándor József.
Nyom. Ellenzék-nyomda. XII. évfolyam.
Megjelenik havonkint. Ára 2 kor.
Erdély. (Kolozsvár.) Honismertető fo-
lyóirat. Szerk. Merza Gyula. Kiadja az
Erdélyi Kárpát-Egyesület. Nyom. Gombos
Ferencz. XIV. évfolyam. Évenkint 12
szám. Ára 10 kor. Tagok ingyen kapják.
Erdélyi Munkás. (Kolozsvár.) Szo-
cziáldemokrata politikai havilap. Szerk.
Gönczi Ödön. Nyom. Gámán J. örököse.
III. évf. Havonként. Ára 1 kor.
Erdélyi Múzeum. (Kolozsvár.) Az
Erdélyi múzeum-egylet kiadványa. Szerk.
Szádeczky Lajos. Nyom. Ajtai K. Albert.
XXII. kötet. Évenként 10 füzet. Ára 6 kor.
Az egyleti tagok tagdij (6 kor.) fejében
kapják.
Erdélyi Oltáregyesületi Lap. Az
oltáregyesületek hivatalos közlönye. Szerk.
Soóthy Gyula. Nyom. Papp György. II.
évf. Havonként. Ára 2 kor.
Erdészeti Kísérletek. (Selroecz-
bánya.) A m. kir. központi erdészeti kisér-
65
Jeti állomás folyóirata. Szerk. Vadas Jenő.1
Nyom. Joerges Á. özv. és fia. VII. évf-
folyam Megj. 4 szám évenkint. Ára?
Értesítő. (Ipolyság.) A hontmegyei
gazdasági egyesület hivatalos közlönye.
Szerk. Pályi Pál. Nyom. Neuman Jakab.
II. évf. Megjelenik havonként. Ára 2 kor.
Értesítője. Az állami tanítók
országos egyesületének. (Gyöngyös.)
Szerk. Havas Pál. Nymot. Herzog Ernő.
VI. évfolyam. Évenként 4- szer.
• Értesítő Magyarország kath.
Papsága részére. (Pozsony.) Szerk. és
kiadja Heindl János. Nyomt. Kath. irod.
r -t. V. évf. Havonként jelenik meg. Ingyen.
Evangélikus egyházi Szemle.
(Békés-Csaba.) Szerk. és kiadja Hurtay
György. Nyom. a Corvina knyomda.
Xt évf. Megjelenik havonként. Ára 4 kor.
Evangélikus Népiskola. (Sopron.)
Szerk. és kiadja Papp József. Nyom.
Röttig Gusztáv. XVII. évfolyam. Megj.
havonként. Ára 6 korona.
Fejérmegyei gazd. Egyesület
Értesítője. (Sz.-Fejérvár.) Szerk. dr. Bur-
chard — Bélaváry Rezső. Nyom. Csitári
K. és tsa. V. évf. Havonként jelenik meg.
Ára 6 kor. Tagoknak ingyen küldetik.
P. M. Z. E (Nyitra.) A felvidéki ma-
gyar közművelődési egyesület hivatalos
Upja. Szerk. Clair Vilmos. Nyom. Kapsz
Géza és Kramár Vilmos. Hl. évf. Megj.
havonként. Ára 4 kor.
Fotográfia. (Szombathely.) Fényké-
pészeti havi folyóirat. Szerk. Kiss Zoltán.
Nyom. Bertalanffy József. II. évf. Megj.
havonként. Ára 6 kor.
Gazdasági Értesítő. (Eperjes.)
A »Sárosvármegyei gazdasági egyesület«
hivatalos közlönye. Szerk. Lukovits Aladár.
Nyom. Kósch Árpád. X. évfolyam. Meg-
jelenik havonként. Ára 6 kor. Tagoknak
ingven küldetik.
Ö-azdasági Értesítő. (S.-A.-Űjhely.)
A Zemplénvármegyei gazdasági egyesület
megbizásából szerk. Nemthy József és
Berzeviczy Béla. Nyom. a > Zemplén«
könyvnyomda. XIV. évf. Megj. havonként.
Ára 4 kor.
Gazdasági Értesítő. (Szolnok.) A
Jász-Nagykún-Szolnok vármegyei gazda-
sági egylet hivatalos közlönye. Szerk.
Gaylhoffer István. Nyom. Bakos István.
XXI. évfolyam. Megjelenik havonként.
Ára 6 kor. A tagoknak ingyen küldetik.
Gazdasági Értesítő. (Komárom.)
(A Komáromi újság melléklapja.) A ko-
márommegyei gazdasági egyesület hiva-
talos értesítője. Szerk. Ágoston Miklós.
Nyom. Spitzer Sándor. III. évf. Megjelenik
havonként. Ára 3 kor.
Gazdasági Közlöny. (Makó.) A Csa-
nád-vármegyei gazdasági egyesület érte-
sítője. Szerk. Tőkey Jenő. Nyom. Kovács
Antal. X. évfolyam. Megjelenik havon-
kint. Ára 3 kor.
Gazdasági Néplap. (Pécs.) Nép-
szerűen oktató szaklap a földműves kis-
gazdák részére. Szerk. Förster Jenő.
Nyom. Taizs József. XXXI. évfolyam.
Megjelenik havonkint. Ára 2 kor. Tagok-
nak ingyen jár.
Gazdasági Tudósító. (Veszprém.)
(Lásd: »Veszprémvármegyei Gazdasági
Értesítő« alatt.)
Gazdasági Tudósító. (Putnok.) A
Gömör-Kishont- vármegyei gazdasági egye-
sület hivatalos értesítője. Szerk. Lakner
László. Nyom. Rábely Miklós Rimaszom-
bat. IX. évf. Megj. havonként. A tagok-
nak ingyen.
Genealógiai füzetek. (Kolozsvár.)
Családtörténeti folyóirat. Szerk. Sándor
Imre és Sebestyén József. Nyom. Gámán
J. örököse. III. évf. Megjelenik havonként.
Ára 8 kor.
Gyakorlati Paedagogia. (Szeged.)
Módszeres havi folyóirat. Szerk. Madzsar
Gusztáv. Nyom. Várnay Lajos. II. évf.
Megj. havonként. Ára 10 kor
Gyámintézet. (Lovászpatona.) Szerk.
Bognár Endre. Kiadja a magyarhoni egyet,
ev. egyh. gyámintézet. Nyom. a főiskolai
nyomda Pápán. XXII., XXIII. évfolyam.
Megjelenik évenként hatszor. Ingyen kül-
detik.
Gyermekvédelem. (Szombathely).
Szerk. Gerlits Sándor és Jánossy Gábor.
Nyom. Egyházmegyei knyomda Szombat-
hely. U. évf. Megj. havonként. Ára 2 kor.
Gyógyszerészet. (Misztófalu.) A
magyarországi gyógyszerészet és ezzel
rokonszakmák értesítője. Szerkesztik és
kiadják: Simon Aurél és Teleki Béla.
Nyom. ugyanazok kny. I. évf. Havon-
ként. Ingyen.
Győr szab. kir. város Hivatalos
Értesítője. (Győr.) Nyom. a Pannónia
kny. XV. évf. Időközönként jelenik meg.
 Hadsereg. (Arad.) Képes havi fo-
lyóirat. Szerk. Hehs Aladár. Nyom. Réthy
L. és fia. II. évf. Megj. havonként. Ára
8 kor.
Hajdúsági Méhész. (Debreczen.)
j
66
A hajdúsági méhészegylet közlönye. Szer-
keszti Nagy Sámuel. Nyom. Debreczen
városi kny. II. évf. Megj. havonként.
Ára 4 kor.
Hajnal Csillag. (H. -Böszörmény.)
Szerk. Balogh Lajos. Kiadja a h.-böször-
ményi baptista hitközség. Nyom. Hoff-
mann és Kronovitz Debreczenbcn. VII.
évf. Megjelenik havonként Ára 48 fill.
Haladás. (Székely-Udvarhely.) Az
udvarhelymegyei tanító-egyesület értesí-
tője. Az udvarhelymegyei kir. tanfel-
ügyelőség hivatalos közlönye. Szerk.
Gyerkes Mihály. Nyom. Becsek D. Fia.
I. évf. Ára 2 kor. Tagok a tagdíj fejé-
ben kapják.
Havi Közlöny. Az elméleti és
gyakorlati Lelkipásztorkodás kö-
réből. (Temesvár.) Szerk. és kiadja.
Patzner István. Nyom. a csanád egyház-
megyei knyomda. XXVIII. évfolyam. Meg-
jelenik havonkint. Ára 10 kor.
A Hazában és Távolban Szétte-
kintő Méhész. (Sajtény, Csanád m.)
Szerk. és kiadja Gallovich István. Nyom.
Kovács Antal Makón. X. évfolyam. Meg-
jelenik havonkint. Ára 4 kor.
Házi Barát. (Sümeg.) Szerk. és ki-
adja Darnay Kálmán. Nyom. Horváth
Gábor. VI. évf. Megjelenik időszakonként.
Ingyen küldetik.
A Hevesmegyei gazdasági egye-
sület értesítője. (Gyöngyös.) Szerk.
Engel Herman. Nyom. »Hevesmegyei
Lapok« kny. XXI. évf. Megjelenik havon-
ként. Ára 20 üli. számonként. Tagoknak
ingyen.
Hevesmegyei Tanügy. (Eger.)
Szerk. Kolacskovszky János. Kiadja a
hevesmegyei általános tani tó-egyesület.
Nyom. Low B. X. évfolyam. Megjelenik
havonként. Ára 4 kor. Áz egyesületi ta-
gok tagdíj fejében kapják.
Hitszónoklati Folyóirat. (Pilis-
Marót.) Szerk. és kiadja Karkecz Alajos.
Nyom. Endrényi Lajos Szegeden. XVI.
évfolyam. Megjelenik havonkint. Ára 8
korona.
Homok. (Kecskemét.) Szakfolyóirat
homoki gazdák számára. A kecskeméti
gazdasági egyesület hivatalos lapja. Szerk.
Kenéz Zoltán. Nyom. Sziládi László. VI.
évf. Megjelenik havonként. Ára 2 kor.
A Hunyadvármegyei általános
tanító-egyesület értesítője. (Déva.)
Szerk. Bereczky Lajos. Nyom. Kroll Gyula.
VI. évf. Megj. negyedévenként. Ára 3 kor.
Igazság. (Zombor.) Politikai hiTh
szemle. Szerk. dr. Pataj Sándor. Nyom.
Baits Vladimir. II. évf. Megj. havonként
Ára 6 kor.
Iskoláink. (Dobsina.) A Gömör-Kis-
hont vármegyei általános tanitóegye-
sület hivatalos értesítője. Szerk. Szom-
bathy László. Nyom. a »Sajó-Vidéke
kny. Rozsnyón. VIII. évfolyam. Megje-
lenik havonkint. Ára 4 korona. Tagok
ingyen kapják.
Isten Igéje Ssentbessédekben,
(Esztergom.) Szerk. Babura László. Ki-
adja és nyom. Buzárovits Gusztáv. XXX.
évfolyam. Megjelenik havonkint Ára pót-
füzettel ö kor. 20 fill.
Jász - Nagykun - Szolnok vár-
megyei gazdasági egyesület fo-
fyasztási ós értékesítő Szövet-
esetének üzleti értesítője, (â Gaz-
dasági Értesitő (Szolnok) melléklapja.)
Jézus szentséges Szivének Hír-
nöke. (Kalocsa.) Szerk. Tóth Mike. Nvom.
Jurcsó Antal. XXXIX. évfolyam, kari
folyóirat. Ára 3 kor.
itassa Vidéke. (Kassa.) Képes havi
folyóirat az idegenforgalom és turistaság
emelésére. A Kassavidéki Turistakör
hivatalos közlönye. Szerk. Quirsfeld János.
Nyom. Vitéz A. utóda. VII. évf. Ara 4
kor. Tagok tagilletményül kapják.
A Kath. hitterjesztés lapjai
Képes folyóirat. (Nagyvárad.) Tulajdooos
szerk. Tóth Lajos. Nyom. a Szent László
kny. XXIV. évf. Megjelenik évenként 10
füzet. Ára 6 kor.
Keresztény Magvető. (Kolozsvár.)
Szerk. és kiadja Péterfi Dénes. Nyom.
Ajtai K. Albert. XL. évfolyam. Megjelenik
kéthónaponként. Ára 4t kor.
Kisdedóvók Lapja. (Hatvan.) Kű-
dedóvók, gyermekkertésznők és gyermek-
menház-vezetők használatára. Szerk. Ko-
bány Mihály. Nyom. Erzsébet kny. Gö-
döllőn. II. évf. Megjelenik havonként
Ára 3 kor.
Kiskereskedők lapja. (Nagyvárai)
Szerk. Lengyel Zsigmond. Nyom. Sea-
man Vilmos. VI. évf. Megjelenik havon-
ként. Ára 2 kor.
Kolozsvári Munkás. (Kolozsvár.)
Szocziáldemokrata politikai havilap. Szer-
keszti Fülöp József. Nyom. Gámán J.
örököse. II. évf. Megj. havonként. Ára
1 kor.
Közművelődés. (Torda.) A magyar
közművelődés összes szerveinek szolga-
67
latâban álló havilap. Szerk. Molnár János.
Nyom. Fodor. I— II. évf. Havonként. Ára
2 kor.
A Község. (Kőröstarcsa.) Szaklap a
közigazgatás, a községi élet és a közs.
jegyzők érdekeinek előmozdítására. Szer-
keszti Petneházy Ferencz. Nyom. Kner
Izidor, Gyoma. II. évf. Megj. havonként.
Ára 8 kor.
Külxnisszió. (Ágfalva.) Evangélikus
hittéritési folyóirat. Szerk. Scholtz Ödön.
Nyom. Röttig Gusztáv, Sopron. IX. évf.
Megj. Negyedévenként. Ára 1 kor.
A Liptómegyei Gazdasági Egye-
sület Hivatalos Értesítője. (Liptó-
Szent-Miklós). Nyom. Steier Izidor. 1905.
évf. Megj. havonként. Ára?
A Magyar Földmives. (Gyúró.)
Szerk. és kiadja Vasadi Balogh Lajos.
Nyom. Kusovits Lajos. Székesfejérvár.
XXIII. évf. Megjelenik havonként. Ára
& 2 kor.
L Magyar Gazdasági Növény-
védelem. (Grinád. Pozsonym.) Havi
folyóirat közérdekű növénykórtani- és
védelmi ismeretek terjesztésére. Szerk.
Posch Károly. Nyom. Alkalay nyomda.
Pozsony. Ára 4r kor.
Magyar Kisdednevelés és Nép-
oktatás. (Eperjes.) A sáros vár megyei kir.
tanfelügyelőség és az eperjesi Széchenyi-
kör népnevelési szakválasztmányának
hivatalos közlönye. Szerk. Veszély Vil-
mos. Nyom. Kósch Árpád. XI. évfolyam.
Megjelenik havonként. Ára 4 kor.
Magyarországi kéményseprő
szaklap. (Nyitra.) Szerk. Ronchetti
Oszkár. Nyom. Kapsz és Kramár. III. évf.
Megjelenik havonként. Ára 6 kor.
A magyarországi Papi Imaegye-
sület és Eucharistia-társulat Ér-
tesítője. (Győr.) Szerk. Molnár Ignácz.
Nyom. a győregyházmegyei knyomda.
XIX. évfolyam. Megjelenik évenként 8
szám. Ára 1 kor. 20 fill. A társulat tag-
jainak tagdíj (2 kor.) fejében jár.
Magyar Rabbik. (Nagy-Szombat.)
Szerk. Stein Mayer Miksa. Nyom. Reisz
L. kny. I. évf. Megjelenik havonként.
Ára 2 kor.
Mária Kert. (Szűz Mária virágos
kertje.) (Kalocsa.) Szerk. Tóth Mike. Nyom.
Jurcsó Antal. XXI. évfolyam. Havi folyó-
irat. Ára 2 kor.
Méhészeti Közlöny. (Kolozsvár.)
Az erdélyrészi méhész-egylet szakközlönye.
Szerk. Ványolós Miklós. Nyom. Gámán
János örökösei. XX. évfolyam. Megj.
havon kint. Ára 8 kor. Tagoknak tagdíj
fejében küldetik.
Mezőgazdasági Szemle. (Magyar*
Óvár.) Szerk. Cserháti Sándor. Nyom.
Czéh Sándor-féle nyomda, XXIII. évf.
Havi folyóirat. Ára 10 kor.
Munka. (Ózd.) Magyar bánya- és
kohómunkások társadalmi lapja. Szerk.
Csepela L. és Kablay J. Nyom. Förster,
Klein és Ludvig Miskolczon. IV. évf. Meg-
jelenik havonként. Ára 1 kor. 20 fill.
Nagyasszonyunk. (Győr.) Mária-
Congregácziók lapja. Szerk. Nitsch Árpád
János. Nyom. Győregyházm. kny. II. évf.
Megj. havonként. Ára 4 kor.
Népoktatás. (Lúgos.) Krassó-Szörény
vármegyei tani tó-egyesület hivatalos köz-
lönye. Szerk. Huszár Imre. Nyom. Sziklai
L. XI. évfolyam. Évenként 10 szám. Ára
8 kor.
Nevelés. (Máramarossziget.) Szerk.
Bökényi Dániel. Kiadja a >Máramarosi
általános tanitó-egyesület.« Nyom. Berger
Miksa. XXII. évfolyam. Megjelenik havon-
kint. Ára 5 kor.
Nógrádmegyei Tanügy. (Salgó-
tarján.) A nógrádmegyei tanítóegyesület
és a nógrádinegyei kir. tanfelügyelőség
hivatalos közlönye. Szerk. Magyar Béla.
Nyom. Boros R. VI. évf. Havonként. Ára
2 kor.
Nők Világa. (Kolozsvár.) Az Uni-
tárius Közlöny melléklapja. Főműn ka»
társak: Fanghné Gyújtó Izabella, Per-
ez el né Kozma Flóra, Raffaj Irma. Nyom.
Gámán J. örökösei. IV. kötet.
Nyelvészeti Tanulmányok. (Ko-
lozsvár.) Ural-altaji nyelvtudományi folyó-
irat. Szerkeszti és kiadja Szilasi Móricz.
Nyom. Gámán J. örökösei. I. kötet. Meg-
jelenik évenként 3 — 4 füzetben. Ára 10
korona.
Önképzőkör. (Zalatna.) Ifjúsági folyó*
irat. Szerk. Ferenczi István. Nyom. Papp
Gy. Gyulafehérvár. 1905. évf. Megjel.
havonként. Ára 4 kor.
Pacsirta. (Eger.) Tanuló ifjúság lapja.
Szerk Gárdonyi József. Nyom. Löw kny.
I. évf. Megjelenik havonként. Ára?
Pártoljuk a Magyar Ipart. (Sze-
ged.) A szegedi magyar iparpártoló szö-
vetség hivatalos közlönye. Szerk. Pataki
Simon. Nyom. Schulhof Károly. IV. évf.
Megjelenik évnegyedenként. Ingyen.
Pesti Alsó-járási Híradó. (Erzsé-
betfalva.) A pesti alsó-járás érdekeit fel-
$a
Ölelő, társadalmi, közgazdasági és vegyes
tartalmú időszaki lap. Szerk. Trakostyáni
Draskovich József. Nyom. Fischof Hen-
rik, Kispest, II. évf. Megj. időközönként
Ára 2 kor.
Politikai Ellenőr. (Kecskemét.)
Az »Országos Ellenőr« társújságja Kecs-
keméten. Szerk. és kiadja Somogyi János.
Nyom. Ottinger. Nagykőrösön. Ili. évf.
Megjelenik havonként. Ára az »Országos
Ellenőrrel« együtt 10 kor.
Pozsonyi Gazda. (Pozsony.) A »Po-
zsony vármegyei gazdasági egyesület« ér-
tesítője. Szerk. Horváth Jenő. Nyom.
Eder István. VII. évf. Megjelenik havon-
ként. Ára 8 kor. Tagoknak ingyen jár.
Protestáns Pap. (Kölesd.) Szerk. és
kiadják Lágler Sándor és Kálmán Dezső.
Nyom. Molnár Mór. Szekszárd. XXVI.
évfolyam. Megjelenik havonkint. Ára
8 korona.
Ref. Zeneközlöny. (Sárospatak.)
Ref. egyházi zenemű-folyóirat. Szerk. és
kiadja ifj. Fövenyessy Bertalan. Nyom.
Radil Károly. I. évf. Megjelenik havon-
ként. Ára 10 kor.
Régi Okiratok és Levelek Taxa.
(Debreczen.) Havi folyóirat az irodalom
és történelem köréből. Szerk. és kiadja
Kardos Samu. Nyom. Városi ny. I. évf.
Ára 12 kor.
Reménységünk. (Csany telek.) Az
oltáriszentség-imádás és Mária-tisztelet
havi folyóirata. Szerkeszti és kiadja Varga
Mihály. Nyom. Stephaneum kny. Buda-
pest. X. évfolvam. Havi folvóirat. Ára 2
kor. 60 fill.
Sárospataki Füzetek. (Sárospatak.)
Szerk. Horváth Cyrill. Nyom. Radil Károly
(Ev. ref. főiskolai) ny. II. évf. Megjel.
negyedévenként. Ára G kor.
Sárospataki Ifjúsági Közlöny.
(Sárospatak.) Kiadja a »Sárospataki Ifjú-
sági Egylete. Szerk. Bódi Dénes. Ev. ref.
főiskola knyomdája. XXI. évf. Havon-
ként jelenik meg. Ára 4 kor.
Somogymegyei Vendéglősök
Lapja. (Kaposvár.) A somogymegyei
vendéglősök és korcsmárosok egyesüle-
tének hivatalos közlönye. Szerk. Lengyel
József. Nyom. Hagel man Károly. II. évf.
Mecrj. havonként. Ára 8 kor.
Soproni Gyorsíró. (Sopron.) Szerk.
Schnabel István és Rózsás Pál. Kiadja az
ev. fó'gymnasiumi gyorsiró-kör. Nyom.
Roinwalter Alfréd. XXXI. évfolyam. Megj.
havonkint. Ára 2 korona.
Soproni Kereskedők Lapja. (Sop-
ron.) > Soproni Kereskedők egyesületé-
nek« hivatalos közlönye. Szerk. Kuppis
Uzor. Nyom. Romwalter Alfréd. III. évf.
Megj. havonként Ára 3 kor.
Sopronmegyei gazdasági egye-
sület Értesítője. (Sopron.) Nyom.
Romwalter Alfréd. 1905. évfolvam Évi
3 füzet.
Szabad Egyház. (Szapáryfalva.)
Független magyar református lap. Szerk.
Kácz Károly. Nyom. Virányi János, Lagos.
XXI. évfolyam Megjelenik havonként ïra
5 kor.
Szegedi Gyorsíró. Havi folyóirat
a Gabelsberger-Markovits rendszer szerint.
A szegedi gyorsíró-egyesület és a szegedi
ifjúsági gyorsíró körök hivatalos lapja.
Szerk. Jakab Lajos. Nyom. Schulhof
Károly. II. évfolyam. Megjelenik havon-
ként. Ára 2 kor.
Szegedi Ügyvédlap. Jog és társa-
dalomtudományi folyóirat. Szerk. Kor-
mányos Benő. Nyom. Wesselényi G. L
évf. Megjelenik havonként. Ára 4 kor.
Szemle. (Kecskemét.) A siketnéma-
intézeti tanárok országos egyesületének
hivatalos lapja. Szerk. Németh László.
Nyom. Sziládi László. VII. évfolyam.
Megjelenik havonként. Ára 8 kor.
A Szent Család kis Követe. (Pécs.)
A názárethi szent család és a Szent-József
társulatának közlönye. Szerk. Virág Fe-
rencz. Nyom. Taizs József. XVI. évfolyam.
Megjelenik havonkint. Ára 1 kor. te fill.
Szent Gellért. (Pannonhalma.) Itjú-
sági hitszónoklati folyóirat. Szerk. és kiadja
Boros Alán. Nyom. az egyházmegyei
knyomda Győrött. VII. évf. Megjelenik
óvenkint 10-szer. Ára 8 kor.
Szilágyvármegyei Tanügy. (Zi-
lah.) Szerk. Zoványi Lajos. Kiadja a szilágy-
vármegyei általános tanítótestület. Nyom.
Seres Samu. VIII. évfolyam. Megjelenik
éven kint lü-szer. Ára 2 kor.
Tanácsadó. (Balassagyarmat.) Platthy
és Cserny vaskereskedőczég közhasznú
értesítője. Szerk. Platthy Miklós. Nyom.
Balassagyarmati kny. szövetkezet I. évf.
Havonként. Ingyen.
Tanítótestuleti Értesítő. (Torda.)
A Torda-Aranyos vármegyei ált tan. tes-
tületnek havonként megjelenő hivatalos
közlönye. Szerk. Csikv Viktor. N'vom.
Füssy József. VII. évf. Ára 2 kor. Tagok-
nak 1 korona. m
Tanügyi Értesítő. (Besztercze.)
69
A >Besztercze-Naszód vármegyei ált.
tanitó-egyesüleU és a vármegyei kir. tan-
felügyelőség hivatalos közlönye. Szerk.
Sebestyén József. Nyom. Botschár Tiva-
dar. X. évfolyam. Évenkint 10 szám.
Ára 4: korona.
Tanügyi Értesítő. (Besztercze-
bánya.) A zólyomvármegyei m. kir. tan-
felügyelőség és a zólyomvármegyei álta-
lános tanítóegyesület hivatalos közlönye.
Szerk. Szokolszky Rezső. Nyom. Hungária
kny. II. évf. Megj. havonkint. Ára 3 kor.
Tagoknak ingyen.
Tanügyi Értesítő. (Győr.) A győr-
vidéki tanitó-egyesület hivatalos lapja.
Szerkeszti Teli Anasztáz és Benedek
Vincze. Nyom. Heckenast és Gróf kny.
XXVIII. évfolyam. Megjelenik havonként.
Ára 4 korona.
Tanügyi Értesítő. (Komárom.) A
komárommegyei tani tó- testület közlönye.
Szerk. Szendrey Imre. Nyom. Spitzer
Sándor. VI. évf. Megjelenik havonként.
Ára 2 kor.
Tanügyi Értesítő. (Szatmár.) A szat-
m ár vár m egyei általános tanító egyesület
hivatalos közlönye. Szerk. Mihály Ferencz.
Nyom. > Szabadsajtó« kny. IV. évfolyam.
Megjelenik havonként. Ára évenkint é kor«
Tanügyi Értesítő. (Székesfehérvár.)
Szerk. Velinszky Ferencz. Nyom. Csitáry
K. és tsa. III. évf. Megjelenik havonként.
Ára 4 kor.
Tanügyi Tanácskozó. (Deés.) A szol-
nok-dobokamegy ei tanitó-testület hivatalos
közlönye. Szerk. Daday István. Nyom.
Demeter és Kiss. XII. évfolyam. Megjelenik
évenkint 10-szer. Ára 2 kor. 40 fill. Tagok-
nak tagsági díj fejében jár.
Tavasz. (Debreczen.) Szépirodalmi
folyóirat. Szerk. ifj. Balogh Zsigmond.
Nyom. Ruzicska Gyula és Tsa. Csokonai
kny. I. évf. Megjelenik havonként. Ára
4 kor.
Telekkönyv. (Szeged.) Szerk. Káp-
lány Géza. Nyom. Nagy Elek Czegléden.
X. évfolyam. Megjelenik havonként. Ára
8 korona.
Természettudományi Füzetek.
(Temesvár.) A Délmagyarországi termé-
szettudományi társulat közlönye. Szerk.
Tőkés Lajos. Nyom. Uhrmann Henrik.
XXIX. évfolyam. A társulat tagjai tagdíj
fejében kapják.
Theologiai Szaklap. (Pozsony.)
Szerk. Raflai S., Hornyánszky A., Pokoly
József, Tüdős István. Nyom. Wigand F.
K, IV, évf. Megjelenik negyedévenként
Ára 6 kor.
A Torontálxnegyei Gazdasági
egyesület Értesítője. (Nagybecskerek.)
Szerk. Marton Andor. Nyom. Pleitz Fer.
Pál. XX. évfolyam. Megjelenik 6 füzetben.
Ára 2 kor. A tagok díjtalanul kapják.
Történelmi és régészeti Értesítő.
(Temesvár.) A Délmagyarországi történelmi
és régészeti múzeumi társulat közlönye.
Szerk. Berkeszi István. Nyom. a csanád-
egyházmegyei knyomda. XXI. (új) évfo-
lyam. Megjelenik évnegyedenkint. Ára
8 kor. A társulati tagoknak ingyen jár.
Uj Iskola. (Sopron.) Nevelésoktatás-
ügyi folyóirat. A sopronmegyei ált. tanító-
egyesület hivatalos közlönye. Szerk. Biró
Samu. Ny. Romwalter Alfréd. I. évf.
Megjelenik havonként. Ára 4 kor.
Az Uj Század. (Kolozsvár.) Szabad-
gondolkodó, társadalomtudományi havi-
szemle. Szerk. Storfer Adolf. Nyom. Újhelyi
M. és tsa. Megjelenik minden hó elején.
Ára 6 kor.
Unitárius Közlöny. (Kolozsvár.)
Szerk. Boros György. Kiadja a Dávid
Ferencz egylet. Nyom.. Gámán János
örököse. XVIII. kötet. Megj. havonként.
Ára 2 korona 40 fillér. Egyleti tagoknak
2 korona.
Unitárius Egyház. (Székelyke-
resztúr.) Egyházi és iskolai lap. Szerk.
Ló'rinczi István. Kiadja a Székely keresztúr
vidéki unitárius lelkészkör. Nyomt. Szabó
Kálmán I. évf. Megjelenik havonként.
Ára 6 kor.
Városi Közlöny. (Temesvár.) Hiva-
talos folyóirat. Kiadja a városi tanács.
Nyom. Csendes Jakab. VIII. évf. Megjelenik
havonkint.
Vasárnapi Tanító. (Hajdú-Böször-
mény.) Szerk. Balogh Lajos. Nyom. Hoff-
mann és Kronowitz Debreczen. IX. év-
folyam. Megjelenik havonként. Ára 2 kor.
40 fill.
, Veszprémvármegyei Gazdasági
Értesítő. A »veszprémvármegyei gazd.
egyesület« hivatalos közlönye. Szerk. Paur
Ödön. Nyom. Krausz A. fia. IV. évf. Meg-
jelenikhavonként. Ára 4 kor. Tagok ingyen
kapják.
V. H. O. Sz. (Szeged.) A vidéki hirlap-
irók országos szövetségének hivatalos
értesítője. Szerk. a Szövetség titkára:
Palócz László. Nyom. Endrényi Imre.
IX. évf. Megjelenik havonként. Á szövet-
ség tagjainak ingyen jár.
70
A Zalavármegyei (Gazdasági
Egyesület Értesítője. (Zala-Egerszeg.)
Szerk. Orosz Pál. Nyom. Unger Antal.
1905. évfolyam.
Zentai Gyorsíró. Szerk. Fülöp Ador-
ján. Nyom. Tranb B. és trsa Szeged.
V. évf. Megjelenik évenként 10 szám. Ára
2 korona.
összesen: 140.
II. TÖBBNYELVŰ FOLYÓIRATOK.
a) BUDAPESTEN.
Annales historico-naturales Mu-
sei Nationalis Hungarici. A Magyar
Nemzeti Múzeum Természetrajzi osztályai-
nak folyóirata. (Magyar, német, franczia,
latin.) (A Természetrajzi Füzetek folyta-
tása.) Szerk. dr. Horváth Géza. Nyom. a
Franklin-társ. III. évf. Évenként 2 füzet.
Ára 30 kor.
Aquila. (M. és német.) Szerk.
Herman Ottó. Kiadja a Magyar Ornitho-
logiai Központ. Nyom. a Franklin társ.
XII. évf. Évenként 4 füzet. Ára 10 korona.
Budapest Főváros Statisztikai
Havifüzetei. Monatshefte des Buda-
pester Communal-Statistischen Bureaus.
(M. és német.) Szerk. Kőrösy József.
XXXIII. évf. Nyom. a Székesfővárosi házi
nyomda. Ára 8 kor.
Dohányzók Lapja. Közgazdasági,
kereskedelmi folyóirat. (Magyar és német.)
Szerk. Párkány A. J. Nyom. Európa
kvnyomda. I. évf. Megjelenik havonként.
Ára 4 kor.
Export-Revue. (Magy., német, fran-
czia, angol.) Szerk. és kiadja Katona
Béla. Nyom. Athenaeum. IV. évf. Meg-
jelenik havonként. Ára 10 kor.
Férfi Szabó. (Magyar-német.) Szerk.
Stikarovszky Norbert. Nyom. Fried és
Krakauer. VI. évf. Havonként. Ingyen kül-
detik.
Földrajzi Közlemények. Bulletin
de la Société Hongroise de Géographie.
(M. franczia kivonattal.) Szerk. Cholnoky
Jenő. Nyom. Fritz Ármin. XXXIII. kötet.
Évenként 10 füzet. Ára 10 kor. Tagoknak
ingyen.
Földtani Közlöny. Geologische
Mittheilungen. (M. és német.) Szerk. Dr.
Pálfy Mór. Nyom. a Franklin társ. XXXV
kötet. Megjelenik havonként. Ára 10 kor.
Tagoknak ingyen.
Főnyeremény. A magyar általános
takarékpénztár részv. társ. váltóüzletének
sorsolási tudósítója. Verlosungs-Anzeiger.
Szerk. Weil Miklós. Nyom. Neuwald Illéa,
Havonként. Ára 4 kor.
Keleti Szemle. Közlemények az ural-
aj táji nép- és nyelvtudomány köréből
(Revue Orientale.) (Magyar, német, an-
gol, franczia.) Szerk. Kunos Ignácz és
Munkácsi Bernát. Nyom. a Franklin tán.
VI. évf. Megj. évenkint háromszor. Ára
8 kor.
Kőfaragó. (Magyar és német.) Szert
Gröschl Ignácz. Nyom. Világosság kny.
VI. évf. Havonként Ára 1 kor. 20 fillér.
Magyar Botanikai Lapok. -
Ungarische botanische Blätter. (M. é*
német) Szerk. és kiadja Degen Árpid.
Nyom. Pallas r. t. kny. IV. évf. Megjelenik
havonként. Ára 10 kor.
Magyar Fürdők Lapja. Gyógy- és
üdülő-helyek szakközlönye. (Magyar, fran-
czia, német.) Szerk. Syposs Karoly. Ny.
Globus műintézet I. évf. Megjelenik?
Ára helyben 10, vidéken 12 kor.
Magvar kir. Postatakarékpén*»
tári £ ozlöny. (Magy. és horvát) Nyom.
a Pallas r. t XX. évfolyam Megjelenik
havonként.
Magyar Nemes-Fémipar. (Unga-
rische Edelmetall-Industrie.) (Magyar és
német.) Szerk. Bévész Károly. Nyom.
Légrády testvérek. V. évf. Megjelenik
havonként. Ára 8 kor.
Magyarország és a Nagyvilág.
(Magy.-német.) Ungarn und die Weitewelt
Szerk. DessewfTy Arisztid. Nyom. Hor-
nyánszky Viktor. IV. évf. Megj. havon-
ként. Ára 3 kor.
Országos Fogászati Szemle. (Ma-
gyar és német.) Revue der Zahntechni-
ker Ungarns. A fogtechnikusok országos
szöveteégének hivatalos közlönye. Szerk.
Prohászka Henrik. Nyom. Adler K. III.
évf. Megj. havonként. Ára 8 kor.
Start. Nemzetközi verseny- és vadász-
lap. (Magyar és német.) Szerk. Captain
Forth. Nyom. Légrády Tvk. 1905. évf.
Megjelenik ? Ára 20 kor.
Szabók szaklapja. (Magy. és né-
met.) Schneider Fachblatt Szerk. Honti
Géza. Nyom. Fried és Krakauer. XIII. év-
folyam. Megjelenik havonként. Ára 2 kor.
40 fill.
Szt-Lnkáos-fOrdő. (Melléklete román
ny.) Szerk. Bosányi Béla. Nyom. Pesti
knyomda r. t XVIII. évfolyam. Megjelenik
havonként.
La Toilette. (Magy. és német.) Szerk.
ri
Krausz Adolf. Nyom. Buschmann F.
XXIV. évf. Megjelenik havonként Ingyen
küldetik.
Varrógép-, kerékpár- és auto-
mobil-újság. (Magyar-német.) Nähma-
schinen-, Fahrrad- u. Automobil-Zeitung.
Szerk. Sándor Gyula. Nyom. Országos
központi községi ny. III. évf. Megj. havon-
ként. Ára 8 kor.
összesen 22.
b) VIDÉKEN.
Bácskai Kis Gazda, (Hódság.) A
Bács-Bodrog vármegyei gazdasági egye-
sület Hódság-járási fiók-egylet hivatalos
közlönye. (Magyar és német.) Szerk.
Wissinger Richárd. Nyom. Raab János.,
III. évf. Megjelenik havonként. Ára 2 kor.
Tagoknak ingyen.
A Bécsi »Allgemeine Versor-
gungs- Anstalt« tagjai érdekeinek meg-
védését czélzó pozsonyi egyesület közle-
ményei (Pozsony). Szerk. ? Nyom. An-
gennayer Károly. 1905. Megjelenik ? Ára?
Concordia. (Pozsony.) A pozsonyi
» Con cor d ia < Gabelsberger-gyorsíró-egy e-
sület közlönve. (Magy. és német.) Szerk.
Theisz. Nyom. Freistadt Mór. XX. évf.
Évenként 6 szám. Ára 2 kor. 40 fill.
Délmagyarország. (Vajszka.) Juina
ügarska. (Magyar-horvát.) Szerk. Dr. Tum-
bász ístván. Nyom. Bittermann József.
Szabadkán. IV. évf. Megjelenik havon-
ként. Ára 2 kor. 40 fill.
D. M. K. E. (Szeged.) A délmagyar-
országi magyar közművelődési egyesület
hivatalos értesítője. Szerk. Gallovich Jenő.
Nyom. Várnay L. II. évf. Megjelenik ha-
vonként. Tagdíj fejében jár.
Délvidéki Ifjúsági Közlöny. (Te-
mesvár.) Szerk. Farkas János. Nyom.
Csanádegyházmegyei kny. II. évf. Megj.
havonként. Ára 6 kor.
Értesítő az Erdélyi Múzeum-
Egylet Orvos - Természet - Tud.
Szakosztályából. — Sitzungsberichte
der Medicinísch-Naturwissensch. Section
des Siebenbürgischen Museumvereins. (M.
és német.) Szerk. Szabó Dénes és Fabinyi
Rudolf. Nyom. Ajtai K. Albert. XXX.
évf. Megjelenik időközönként. Ára 6 kor.
Háztulajdonosok Lapja. — Haus-
besitzer Zeitung. (Pozsony.) (Magyar és
német.) A pozsonyi háztulajdonosok egye-
sületének közlönye. Szerk. és kiadja
Pichler H. Alajos. Nyomt. Angermayer
Károly. I. évf. Havonként. Ára 4 kor.
Tagoknak 1 kor.
Magyar Földbirtokos. — Ungari-
scher Grundbesitzer. (Sopron.) (M. és
német.) Szerk. Breuer Lajos. Nyom. Röttig
Gusztáv? VI. évf. Megjel. kéthavonként.
Ingyen.
vasvármegyei Tűzrendószeti
Közlöny. (Szombathely.) (Melléklete né-
met.) Szerk. Barabás István. Nyom. Fischl
Salamon. Vasvár. XII. évf. Megjelenik
havonként. Ára 2 kor.
összesen 10.
III. NEM-MAGYAR NYELVŰ FOLYÓIRATOK.
I. Németek.
a) BUDAPESTEN.
Allgemeine Feuilletonzeitung.
Für Redactionen als Manuscript gedruckt.
Szerk. Kun József Jenő. Nyom. Európa
kvny. 1905. évf. Megj. havonként. Ára?
Ethnologische Mittheilungen
aus Ungarn. Szerk. dr. Herrmann Antal.
Ny. Hornyánszky Viktor. VII. kötet. Megj.
időközönként
Orient. Organ der symb. Grossloge
von Ungarn. Szerk. Pay'r Ede. Ny. Már-
kus Samu. XVII. (= 30.) évfolyam. Ha-
vonként jelenik meg. Tagoknak ingyen.
Pharmaoeutisone Mittheilun-
fen der »Reichspalatinc -Apotheke. Szerk.
gger Leo. Nyom. Pallas r. t. kny. V.
évf. Megjelenik évnegyedenként. Ingyen.
Pharmakotherapeutisohe Rund-
schau. Mitteilungen aus dem Gebiete
der Organotherapie. Szerk. Richter Ge-
deon. Nyom. Franklin-társ. II. évf. Megje-
lenik negyedévenként. Ingyen.
Pietät. Gentral-Fachorgan für Lei-
chenbestattungen, Aufbahrungen und alle
ins Fach schlagenden Angelegenheiten.
Szerk. Hohenberg Ferencz. Nyom. Pos-
ner Károly Lajos és fia. IL évf. Megj.
havonként. Ára 4 kor.
Sanot-Antonius Blätter. Szerk.
Buday Alfréd. Nyom. Uránia kny. VI.
évf. Evenként 12 füzet Ára 2 kor.
Szekula Briefmarken Verkehr.
Organ des intern. Philat. Verb. »Genf«.
Sitz in Budapest. Szerk. Bihari Jenő.
Nyomt. Posner Lajos Károly. V. évf.
Havonként. Ára 250 frank; 2 márka.
Ungarische Biene. Szerk. Tanos
Pál. Kiadja a Magyar Méhészek Egye-
sülete. Ny. Athenaeum r. t. XXX III. évf.
r
Havi folyóirat. Ara 6 kor., az egyesület
tagjai 4 kor. tagdíj fejében kapják.
Ungarische pädagogische Revue.
Szerk. és kiadja Szőllősi Jenő. Nyom.
Schlesinger Vilmos. IV. évf. Megjelenik
havonként. Ára 7 kor. 20 fill.
Ungarische Rundschau. Fami-
lienmonatsschrift für Belletristik, Kunst,
Literatur, Wissenschaft und sociale In-
teressen. Szerk. Kun Jenő. Nyom. Ber-
kovits János kny. II. évf. Megj. havon-
ként. Ara 8 kor. 40 fill.
.. Zeitschrift für Ungarisches
Öffentliches und Privatrecht.
Szerk. Ságody (Sgalitzer) Gyula. Nyom.
Kurópa kny. XI. évf. Meg nem határozott
időben jelenik meg. Ára 20 korona.
összesen 12.
b) VIDÉKEN.
Die Advokaturs- und Notariats-
kanzlei. Unparteiisches Fachblatt zur
Förderung der Berufs- und Standesin-
teressen der Advokaturs- und Notariats-
Beamten in Oestorreich. (Wien.) Szerk.
Schweinburg S. Nyom. Röttig Gusztáv.
Sopron. III. évf. Megjelenik havonként,
Ára 4: kor.
Akademische Blätter. (N.-Sze-
ben.) Organ d. siebenbürgisch-sächsischen
Hochschüler. Szerk. Georg Barthmes. Ny.
Krafft Vilmos. IX. évf. Megj. havonként.
Ára 4 korona.
Allgemeiner Mühlen - Markt.
(Wien.) Fach- und OfTertenblatt für den
gesammten Geschäftsvcrker der Mühlen-
und Sägenbranche. Szerk. Poech József.
Nyom. Alkalay Adolf és fia. Pozsony. VI.
évf. Megj. havonként. Ára 4 korona.
Archiv des Vereines für sieben-
bürgische Landeskunde. (N.-Sze-
bon.) I j folyam. Ny. Kraut Vilmos. XXXIV.
köt. Időhöz nincs kötve. Kötete 4 kor.
20 fill.
Berith am. (Budapest— Wien.) Ein
Monatsblatt zur Belehrung u. Unterhal-
tung. Szerk. Dakuan Gusztáv. Nyom.
Markus Samu. Budapest. XIII. évf. Megje-
lenik havonként. Ára V
Correspondenz Lewy. (Wien.) Or-
gan der Theater- und Concert-Agentur
Gustav Lewy. Szerk. Lewy Richárd.
Xyoin. Alkalay Adolf és fia, Pozsony.
XXVIII. évf. Megj. havonként. Ara ?
Grundbesitzer Zeitung. (Wien.)
Organ iür Haus- u. Gutsbesitz. Mit der Bei-
lage. »Der Verkehrs-SensaU. Szerk. Lösd
Henrik. Nyomt. Röttig Gusztáv. Sopron.
XII. évf. Megj. havonként. Ára 8 kor.
Gut Licht! (Wien.) Zeitschrift für
Amateur-Photographie. Szerk. Richter R.
Nyom. Röttig Gusztáv. Sopron. IV. évf.
Havonként. Ara 5 kor.
Heilmittel-Revue. (Wien.) Thera-
peutisches Organ, mit dem Beiblatte
»Balneotherapeutische Revue« Szerk.
Gold mann Hugó. Nyom. Röttig Gusztáv,
Sopron. III. évf. Megj. havonként. Ara
5 kor.
Illustrierte Fremden - Zeitung
»Reise-Begleiter« (Wien.) Internat
Verkehrs- Führer der Monarchie. Szerk.
Kaiser F. J. Nyom. Röttig Gusztáv.
Sopron. VIII. évf. Ingyen.
Jahrbuch für die Vertretung
und Verwaltung der evangeli-
schen Landeskirehe A. C. in den
siebenbürgischen Landesteileu
Ungarns. (Nagy-Szeben.) Kiadja a tar-
tományi consistorium. Ny. DrotlefT József.
XI. kötet. Időhöz nincs kötve. Ára
2 kor. 40 fill.
Kartell-Rundschau. (Wien.) Zeit-
schrift für Kartellwesen und verwandte
Gebiete. Szerk. Borger Józset. Nyom.
Röttig Gusztáv. Sopron. III. évf. Havon-
ként. Ára évi 30 kor. Egves szám ára
3 kor.
Die Kritik. (Wien.) Monatschrifl für
das gesammle Kunstleben, unter Mitwir-
kung Hervorragender Kritiker. Szerk.
Röttig József. Nyomt. Röttig Gusztáv*.
Sopron. I. évf. Havonként. Ära 10 kor.
Korrespondenzblatt des Vereins
für siebenbürgisehe Landes-
kunde. (N.-Szeben.) Szerk. dr. Schulle-
rus A. Ny. Krafft Vilmos. XXVIII. évf.
Havonként jelenik meg. Ára 2 kor.
Monatlicher Anzeiger des Christ-
lichen Vereins Junger Männer. (Wien.)
Szerk. Haberl János. Ny. Hornyánszky
Viktor Budapesten. IX. évf. Havi lap. •
Ára 60 fillér.
Monatsschrift für die Geschichte u.
Wissenschaft des Judentums. (Breslau.)
Szerk. és kiadja Braun M. Nyom. Alkalay
Adolt és fia. Pozsony. XLIX. évf. Meg-
jelenik havonként. Ára 9 kor.
Nachrichten des Soproner Co-
mi tats - Agriculture ereins. (Sop-
ron.) Nyom. Rom waiter Alfréd. 1905. évi.
Megjelenik időközönként.
Österreichisch-Ungarische Be-
73
(Wien.) Szerk. Habermann Gyula. I
Röttig G. Sopron. 1905. évfolyam.
?nik havonként. Ára 19 kor 20 fill.
luI- u. Kirche nbote. (Brassó.
az újságok között.)
ksgesundheit. (Medgyes.) Szerk.
ind Henrik. Nyom. Reissenberger
V. évf. Megjelenik havonként. Ára
80 fill.
Weltwirtsoliaft. (Wien.) Zeit-
für Kolonialwesen und Handels-
phie. Szerk. Halperson József. Ny.
Gusztáv. Sopron. I. évf. Megjele-
.vonként. Ára 10 kor.
t8chrift für Handel und Qe-
e. (Wien.) Organ des Verbandes der
ibrikaten-Industrien. Szerk. dr. Stei-
nil. Nyom. Röttig Gusztáv, Sopron.
if. Megj. havonként. Ára 12 kor.
tschrift des Internationalen
alt- Verbandes. (Wien.) Szerk.
Henrik. Nyom. Röttig Gusztáv.
i. 111. évf. Megj. havonként. Ára 5 K.
Összesen 22.
II. Angol.
it-Chat. (Budapest.) Szerk. Nora
llyi. I. évf. Nyom. »Pallas« kny.
ként. Ára i5 s. 6 d.
Összesen 1.
III. Franczia.
RUDAPESTEN.
vue Philatélique. Organe do
•iation philatélique internationale
ve> à Rudapest. Szerk. Szekula Béla.
t. Engel Zsigmond. I. évf. Megjele*
ivónként. Ára 3 frank.
Összesen 1.
IV. Olasz.
VIDÉKEN.
mrnia. (Fiume.) Rivista bime-
del »Club Alpino Fiumanoc. Nyom.
rich E. IV. évf. Kéthavonként. Ara 2
összesen 1.
V. Szerbek.
VIDÉKEN.
rolIIIC MATI1UE CrnCKE. (üj*
) Szerk. Szávits Milán. Ny. Popovits
1005. évf. Évenként hat füzet,
kor. 10 fill.
.1ET. (Verseoz.) Oktató, mulattató
velúsi folyóirat. Szerk. Pavlovics M,
P. Nyom. Pavlovics M. P. II. évf. Megj.
havonként. Ára II kor.
CnOMEHAK. (Pancsova.) Szerk. és ki-
adja Martinovits Iván. Ny. Jovanov/ts
testv. XIII. évf. Havi lap. Ára 4 kor.
CPnCKA BE3ILfcA. (Versecz.) Szerk.
Pavlovics Milán P. Nyom. Pavlovics Milán
P. III. évf. Megj. havonként. Ára 5 kor.
3KEHCKI1 CBET. (Újvidék.) A szerb
jótékony-egylet lapja. Szerk. Varagyanin
Árkád. Ny. Branik r. t. kny. (Popovits
Tvk.) XX. évf. Havi lap. Ára 2 kor.
Összesen 5.
VI. Tótok.
a) BUDAPESTEN.
Listy Sväteho, Antona. Szerk.
Buday Alfréd. Ny. »Uránia« kny. V. évf.
Megjelenik havonként. Ára 2 kor.
Fosol Svatého Antona. Szerk.
Sándorli Ede. Nyom. Stephaneum kny.
II. évf. Megjelenik havonként. Ára 2 kor.
Összesen 2.
b) VIDÉKEN.
Casopis Museálnej Slovenskej
Spolocnosti. (Turócz-Sz.-Márton.) Szerk.
Sokolik A. Kiadja a tót nemzeti múzeum.
Ny. részv.-társ. (Társlapja: Sbornik . . .)
VIII. évf. Évenként 6 szám. Ára 2 kor.
ŐernoknaAnik. (Turócz-Sz. -Márton.)
Szerk. Őajda György. Nv. Rész.v. társ.
XXX. évf. Havilap. Ara 4 kor.
Dennioa. (Modor.) áensk^ list pre
pouőenie a zábavu. Szerk. Vansová Teréz.
Ny. RohaSek Simon. VIII. évf. Havonként.
Ára 3 korona.
Dobry Pastier. (Békéscsaba.) List
pío rozsirovani pravdy bozej, i pro vzde-
láváni kresíanstva. Szerkesztő Sztanko
György. Nyom. Tevan Adolf. I. évf.
Havonként. Ára 80 fillér.
Dolnozemsky Slovak. (Újvidék.)
Politicko-spoloőensky mesacnik. Szerk.
Miőátek L. Nyom. Rohaőek Simon, Modor.
III. évfolvam. Megjelenik havonként. Ára
1 kor 50 fill.
Ho8podárske noviny. (Turócz-Szt.-
Márton.) Casopis pre váetky odvetvia hos-
podárstva, domáci prieinysel a národné
hospodárstvo. Szerk. Kômpia Péter. Nyom.
Turócz-szt.-mártoni r. t. ny. V. évf. Megj.
havonként. Ára 2 kor.
Kazatel'na. (Lenge.) Szerk. Osvald
Fer. Rikhárd. Nyom. Saíva Károly Liptó-
5a
74
Rózsahegy. XXV. évf. Megjelenik havon-
ként. Ára 8 kor.
KráPovna Sv. Ruzenca. (Jablonka.)
Szerk. tul. Pironcsák István. Nyom.
Salva Károly. L.-Rózsahegy. XVII. évf.
Havi lap. Ára 1 kor. 60 fill.
Noviny matyoh 8 mnohyini
obrázkami. (Szenicze.) Szerk., kiadja
és nyom. Bezsó János. VI. évf. Évenként
8 szám. Egyes szám ára 4 (ill.
Obzor. (Liptó- Rózsahegy.) Őasopis pre-
kospodárstvo, remco lo adomáci 2ivos.
Szerk. és kiadja Salva Károly. Nyom.
Salva Károly. XVII. évf. Megjelenik havon-
ként. Ára 2 kor.
Politiőné clánky. (Beszterczebánya.)
Vychodia raz za mesiac. Szerk. Rippely
Ede. Nyom. Machold F. II. évf. Megj. ha-
vonként. Ára 2 kor.
Posol b. Srdca Jezièového. (Nagy-
szombat.) Szerk. Daubner Alajos. Ny.
Winter Zsigmond. IX. évf. Havi folyó-
irat. Ára 1 korona 60 (ill.
Praktickv vőelár. (Sajó-Kaza.) Őaso-
pis venovány záujmom véelárstva. Szerk.
Pomekács M. Nyom. Machold F. Besz-
terczebányán. II. évf. Megj. havonként.
Ára ß kor.
Slovenské PohPady. (Turócz-Szent-
Márton.) Szerk. és kiadó Skultéty József.
Ny. a turócz-szt.-mártoni kny. r.-t. XXV.
évf. Havi folyóirat. Ára 10 kor.
Stráz* Na Sione. (Modor.) Szerk .-
kiadó Zocli Pál. Ny. Rohnűek Simon Modo-
ron. XIII. évi. Havi folyóirat. Ara 2 kor.
Strom Seraflcky. (Szakoleza.) Me-
sacnik. wnovain pre terciárov III. Sv.
Frantiska. Szerk. Zsekó Károly. Nyom.
Teslik József. II. évf. Megj. havonként.
Ára 1 kor. 50 üli.
Összesen 1(».
VII. Horvá».
BUDAPESTEN.
Crvena Sloboda. Kadnif-ki
Üst.
Szerk. Hudié Iván. Nvom. \ Crania« ny.
IV. évf. Havonként. Ára I kor. 20 (ill.
Összesen 1.
VIII. Románok.
r.CDAI'KSTKX.
Advèrul. ((îI.imjI Poporului.) Szerk.
Ou-sea Aurél. Xy. >Viláíiosság-: kvny.
III. évf. Havonként. [ Ezelőtt hetilap volt.)
Ára 1 kor.
VIDÉKEN.
Advocatul Foporal. Fóie juridicá-
administrativH. (Temesvár.) Szerk. Rota-
riu P. Nyom. Csirovics D. T. III. évfolyam.
Megjelenik havonként. Ára 6 kor.
Calioul. Humor ci Satira. (Nagy-
szeben.) Szerk. Pop J. Nyom. Roth
Frigyes. XVJII. évf. Megjelenik havon-
ként. Ára 6 kor.
Economia. Foaie economica i lust rati
Karánsebes). Szerk. Diakonovich Sándor.
Nyom. Egyházmegyei nyomda. I. évf.
Megjelenik havonként. Ára 4 kor.
Lumina Lumei. (Fóia crcstinilor
boteza^i, numiti baptisti.) (Arad). Szerk.
Slav György. Nyom. Réthy LiDÓt és fia.
II. évf. Megjelenik havonként. Ára 2 kor.
40 fill.
Reuniunea Invátatorilor, romani
delà çcoalele poporale confesionale orlo-
dócse. (Arad.) Organ periodic oiieios.
Szerk. Moldován József. Nyom. Gör. kel.
rom. egyházm. knyomda. II. évf. Időkö-
zönként.' Ára 5 kor.
Transilvania. (Nagy-Szeben.) Szerk.
Diaconovich Kornél. Ny. Főegyházmegyei
ny. XXXVI. évf. Évenként 6 szám. Ára
10 korona.
Összesen 7.
IX. Bunyevácz.
VIDÉKEN.
Nevén. (Szabadka.) Szerk. Sudarevics
V.; Nyom. Kladek és Hamburger. X\ll
évf. Havilap. Ára 2 kor.
Összesen 1.
X. Vend nyelven.
VIDÉKEN.
Nevtepeno poprijetaDevica Ma-
rija. (Szombathely.) Zmozsna jroszpa
vogrszka. Szerk. Klekl József. Nyom.
Szombathelyi egyházmegyei kny. 11. évf.
Megj. havonként. Ára ?
Összesen 1.
XI. Esperanto nyelven.
BUDAPESTEN.
Esperanto. Scienca kaj litcralura
monata revuo. Tudományos és szép-
irodalmi havi folyóirat. Szerk. Marich
Ágoston. Nyom. Nagy Sándor. 1. évf.
Ára s\ kor.
Összesei) 1.
75
ÖSSZEGEZÉS.
BudapcitUu vidéken rtKi«zesen
Magyar nyelvű folyóirat (ebből többnyelvű Buda-
pesten 22, vidéken 10.) ... ... ... .. 266
Német nyelvű folyóirat 12
Angol » » 1
Franczia » » 1
Olasz » » —
Szerb » » —
Tót » » 2
Horvát » » ... 1
Román » » 1
Bunyevácz > » —
Vend » » ... ~. ... —
Esperanto » > 1
Összesen 285 202 487
50
416
22
te
—
í
í
1
í
5
5
16
18
1
6
7
1
1
1
1
—
1
FÜGGELÉK.
A magyar nyelvű hírlapok és folyóiratok statisztikája
1780-tól 1905-ig.
Az első magyar hirlap 1780 jan. 1-én
jelent meg Pozsonyban (Ráth Mátyás Ma-
gyar Hirmondó-ja.). Budapesten 1788 okt.
8-án szerdán indult meg az első magyar
rendes hirlap Magyar Merkurius czím-
mel, hetenként kétszer járt, és Paczkó
Fercncz betűivel nyomatott Pesten. A
második lap Pesten' az 1806 jul. 2-án
kelelkezelt Hazai Tudósítások : szerk.
Kulcsár István. Kz volt az első magyar
hirlap, mely 4-rét alakban jelent meg és
hosszabb életű volt.
lS30-ban 10 magyar hirlap és folyó-
irat jelent mep.
1840 elején 26 magyar lap volt ha-
zánkban.
1847-ben 88.
1818— 49-ben 86 magyar hirlap je-
lent meg.
1S50 elején 9 lap adatott ki a magyar
nyelven.
1854 márcz. 5-én, mikor a Vasárnapi
Újság megindult, ezzel együtt 20 ma-
gyar hirlap és folyóirat jelent meg.
1861 elején, midőn az első évi ren-
des hirlapkimutatást a Vasárnapi Újság
közli,
52
volt a
magyar hírlapok és
foly óratok száma.
1862
elején 65
1884 elején 482
1868
»
80
1885 >
494
1864
»
70
1886
516
1865
»
75
1887
589
1866
»
81
1888 i
561
1867
»
80
188» >
600
1868
>
140
18ÍI0 i
686
186»
»
168
1891
645
1870
»
146
1892
676
1871
»
164
1898
6W
1872
>
108
1894
785
1878
>
201
1895 >
806
1874
3
208
1896
801
1875
»
246
1897
► 1100
1876
3
240
1898
► 1207
1877
»
268
1899
> 1108
1878
»
2S1
1900
► 1132
1879
»
821
1901
> 1156
1880
»
868
1902 ■
► 1216
188!
»
856
1908
► 1262
1882
>
412
1904
► 1830
1888
>
427
1905
> 1615
hirlap
és
folyóirat jelent meg
magyar
nyelven.
Budapest, 1906. Az Athenaeum r.-t. könyvnyomdája.
r
Live Music Archive
Librivox Free Audio
Metropolitan Museum
Cleveland Museum of Art
Internet Arcade
Console Living Room
Books to Borrow
Open Library
TV News
Understanding 9/11