(navigation image)
Home American Libraries | Canadian Libraries | Universal Library | Community Texts | Project Gutenberg | Biodiversity Heritage Library | Children's Library | Additional Collections
Search: Advanced Search
Anonymous User (login or join us)
Upload
See other formats

Full text of "Magyar közmondások és közmondásszerü szólások"

1 ■■ 






• í 



! . 



r . 



r f 



NYELYEBETí EL A NEMZET 

C i D 



MAGYAR KÖZMONDASOK 

ÉS 

kozmondAsszerü szólások 



GYŰJTÖTTE ÉS RENDEZTE 

D? MARGALITS EDE 

EGYETEMI TANÁR. 



A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA ÉS A KISFALUDY TÁRSASÁG 
TÁMOGATÁSÁVAL JELENT MEG. 



BUDAPEST 
KIADJA KÓKAI LAJOS 

A MILLENIUM ÉVÉBEN. 







Budapest, 1897. Buschmann F. könyvnyomdája. 



:</» 




[f- magpr fta^ánaR 



étek ezredcocs éofűrdufója aKaftnáBóf 



mély tisztelettel ajánlja 



a 9m^^' 




agy örömömre szolgál, hogy a » Magyar közmondások és 
közmondásszerü szólások« cimü gyűjteményem a millen- 
nium évében láthatott napvilágot, mert ez mint szerény fotográfia 
sorakozik a nagyszerű alkotások mellé, melyek annak megörö- 
kítésére készültek, A magyar közmondásokban a magyar nemzet 
szelleme, jelleme, bölcsesége, élettapasztalása, humora nyilatkozik 
meg ; ezeket könnyen kezelhető alakban kodifikáltam munkámban, 
hogy vele a magam módja szerint a magyar nemzeti géniuszt 
megünnepeljem. Ezt a talán nem egészen érték nélküli fotográfiát 
a magyar hazának dedikálom élete első évezredének alkonyán 
és a másodiknak hajnalán, — a hazának, kit teljes életemben 
nem hangos szóval, hanem csendes munkával szerettem. 

A jelen alkalommal nem szándékom értekezést irni a ma- 
gyar közmondásokról, noha ez igen érdekes fejtegetés volna, mert 
azoknak ugy alakja, mint tartalma erre bőséges anyagot nyújt, 
— hanem csak egy kis tájékoztatót akarok müvemhez irni. 

1864 óta gyűjtök tizenegy nyelven közmondásokat az úgy- 
nevezett cédula-rendszer szerint ; minden közmondást kis papír- 
szeletre Írtam. 1894-ben a rendezéshez fogtam és 1895-ben meg- 
jelent első gyűjteményem, a latin »Florilegium«, elsőnek azért, 
hogy ez útját egyengesse és mutatóul szolgáljon a külföldön 
megjelenendő gyűjteményeimnek. A magyar gyűjtemény a millen- 
nium évére volt szánva. Ez a legbőségesebb gyűjteményünk, noha 
még távolról sem teljes. Erdélyinek 9000 szólása van, gyűjtemé- 
nyemben 25.336. Az elrendezésben az Erdélyi-féle alapszó-rend- 
szert tökéletesebbé tettem. Nála egy közmondás csak egyszer, 
egy alapszónál fordul elő, — azonban egy közmondásban gyak- 
ran két-három jellemző szó van és e tekintetben a gyűjtő és 
olvasó eltérő nézetben lehetnek és ez gyakran másutt keresheti 
és hiába, mint a hová a gyűjtő iktatta ; ezen gyűjteményben egy 
közmondás annyi alapszó keretében fordul elő, a hány jellemző 
szó van benne és igy az olvasó, bármelyiknél keresi, meg is 
találja. Ezen alapszó-rendszernek igen nagy előnye az is, hogy 
együtt találjuk mindazon közmondásokat, melyek egy-egy alap- 



— VI — 

szóra vonatkoznak és igy a mozaikszerű képben megismerhetjük 
azon egész eszmekört, melyben egy-egy fogalom közmondásilag 
érvényesült, miáltal az egyes alapszavak egész kisebb-nagyobb 
monográfiákká bővülnek, a mi sok esetben igen érdekes és ta- 
nulságos. A Dugonics-féle tárgycsoportos rendszer kezdetleges ; a 
Sirisaka-féle ábéczés rend teljesen czélszerütlen. Az egyes köz- 
mondások mellé, a hol szükségesnek véltem, egy pár szóban 
magyarázó észrevételeket csatoltam, azonban azokat a képtelen 
cigányadomákat, meséket stb., melyekkel némely gyűjtő a köz- 
mondások közlését kiséri, mint tudományos szempontból teljesen 
értékteleneket, mellőztem. Gyűjteményembe felvettem a közmon- 
dásszerű szólásokat is, mert ezek részben közmondások in nuce, 
részben itt-ott előfordulható közmondások töredékei — és ezüst 
edénynek cserepe is értékes! 

Gyűjteményemben megvan a régibb gyűjtők összes anyaga 
és azt saját gyűjtésemmel kiegészítettem. Minden közmondásnak 
megneveztem gazdáját, ki használta Írásban először. A közmon- 
dásoknak ilyetén történelmi alapon való csoportosítása uj dolog, 
nincs mása a közmondások egyetemes irodalmában ; ez a munka 
sok nehézséggel járt és kétségkívül sok hibával is, de minden- 
esetre érdekes. Minden szólás annak jegyével van ellátva, ki 
használta Írásban először; így például ezt: » falra borsót hány«, 
Decsi János (1583) és utána minden gyűjtő használta, — a gyűj- 
teményben az Decsi nevével fordul elő, a többi valamennyi ne- 
vének mellőzésével. Innen van az is, hogy a híres Szirmay nevé- 
vel csak kevés van jelölve, mert ő jórészben Kis-Vicay mondásait 
használta, azért a kettőben közöseket Kis-Vicay jegyével (KV.) 
kellett jelölnöm, mert ennek gyűjteménye 1713-ból való, Szirmayé 
.pedig 1805-ből. A közmondások minden jellemző változatát, variá- 
cióját is felvettem, a mi hol nyelvészeti, hol tartalmi szempont- 
ból érdekes. Például Szenei Molnár Albert (1604) ezt mondja: 
»némának anyja sem érti szavát«, Kis-Vicay (1713) : » néma gyer- 
meknek anyja sem érti szavát «. A későbbiek mind Kis-Vicaynak 
erőtlenebb mondását használták Szenei Molnár Albert tömörebb 
szólása helyett. 

Talán nem lesz érdektelen a gyűjteményben levő közmon- 
dások statisztikája sem. Decsi Jánostól (1583) van 62, Szenei 
Molnár Alberttől (1604) van 343, Pázmán Pétertől (1613) van 
160, Kis-Vicaytól (1713) van 1697, Mikes Kelementől (1735) van 
66, Faludi Ferenctől (1787) van 36, Kovács Páltól (1794) van 
282, Baróti Szabó Dávidtól (1804) van 117, Szirmay Antaltól 



— VII — 

(1805) van 340, Dugonics Andrástól (1820) van 10.182, Ballagi 
Mórtól (1850) van 2018, Erdélyi Jánostól (1851) van 4966, Czu- 
czor Gergelytől (1870) van 120, a Nyelvőrből (1872—1895) van 
2484, Sirisakától (1891) van 1350, népdalokból van 128, külön- 
böző Íróktól van 35, a függelékben van 370, én közöltem először 
580-at. Ezen statisztikából kiderül művem hiányossága, például 
csak az is, hogy Pázmán és a népdalok még nincsenek kellően 
kiaknázva. Még egy pár évig munkám kiegészítésén fogok dol- 
gozni és a második kiadás teljesebb lesz. 

Végül köszönetet mondok azoknak, kik munkám kiegészí- 
téséhez a függelékben szívesek voltak hozzájárulni, valamint 
Gyulay Pálnak is, a ki kegyes volt munkámnak az akadémia és 
a Kisfaludy-társaság erkölcsi és anyagi támogatását kieszközölni. 
Hálás köszönet neki és a nevezett intézeteknek ! 

Budapesten, 1896. a millennium évében. 

Isten velünk ! Áldása hazánkra ! 

A gyűjtő. 



A történelmi szempontból eszközölt rendezés rövidítéseinek magya- 
rázata: DJ. = Decsi János (1583); M. = Szenei Molnár Albert (1604); 
P. = Pázmán Péter (1613); KV. = Kis-Vicay (1713); ML. = Mikes Kele- 
men levelei (1735); F. = Faludi Ferenc (1787); K. = Kovács Pál (1794); 
BSz. = Baróti Szabó Dávid (1804); Sz. = Szirmay Antal (1805); D. = 
Dugonics András (1820); B, - Ballagi Mór (1850); E. = Erdélyi János 
(1851); Cz. = Gzuczor Gergely (1870); Ny. = Nyelvőr (1872—95), az 
Ny. mellé tett szám az évfolyamot jelenti; S. = Sirisaka Andor (1891); 
Np. = Népdal ; ME. = melyeknek eddig régibb eredete ki nem mutatható. 



A. A ki a-t mond, b-t is kell mon- 
dania. E. — Az öreg A-t sem ismeri. 
E. — Még a nagy A-t sem tudja. E, — 
Nem akart tovább menni az a-náj. D. 

Aba. Aba nem posztó. D. (Daróc 
nem posztó ; paraszt nem úr.) — Aba 
posztó. D. (Durva úr.) — Nem aba 
nadrágja. D. 

Aba. Lesz még Abán bucsu. E. 
(Lesz még nekem is jó dolgom.) 

Abau. Abauba küldeni. E. (Kikosa- 
razni. A leánykérő ifjú kijelentette, ha 
nem kapja meg a leány kezét, elköltö- 
zik Abaujba.) 

Abbahagyni. A lusta ló megindítja 
ugyan a kocsit, de ismét abbahagyja. 
D. — Ha a medve megszagolta a mé- 
zet, abban nem hagyja. D. — Ha friss 
vize volna, abbahagyná a legjobb sört 
és csupán bort innék. D. (Iszákos.) 

Abc. A szamarat abc-ére tanitja. 

D. — Annyit tud hozzá, mint tyúk az 
abc-éhez. D. — Az abc-ét se tudja, 
mégis papolni akar. D. — Az abc-ét 
sem tudja, mégis katedrába áll. E. — 
Ez csak az abc-éje. E. (Könnyű része a 
dolognak.) — Ért hozzá, mint bagoly 
az abc-éhez. Ny. 14. — 3Iég az abc-én 
sem ment keresztül. B. — Nem mehe- 
tett tovább az abc-énél. D. — Szamárt 
tanit abc-ére. KV. — Tud hozzá, mint 
tyúk az abc-éhez. D. — Mi is tudjuk 
az abc- ét. ML. 

Ablak. Ablakján a pénzt ki nem 
szórja. D. — Ablakon hányják be neki. 

E. (Szerencsés.) — Ablakot ugrik. D. 
(Rosszban járt, baj érte.) —Ha a szük- 
ség beköszön az ajtón, a szeretet ak- 
kor az ablakon ugrik ki. D. — Ha 
ablakkal beéred, ne nyiss kaput szive- 
den. D. — Ha feje befér is az ablakon, 
de nyelve be nem férhetne. D. — Ha 



isten akarja, az ablakon is beveti. D. 

— Házadnak ablakán senkit se hagyj 
benézni. D. — Kár hogy a szíven ablak 
nincs. D. — Késő akkor betenni a ka- 
litka ablakát, mikoron a madár kirö- 
pült belőle. Bethlen Gábor levél. — 
Kiment a ház az ablakon. E. (Megtud- 
ták mi történt a házban.) — Kinek 
isten akarja, az ablakon is beveti. D. 

— Kivered az ajtón, bejön az ablakon, 
E. — Mindent az ablakon vetnek be 
neki. D. (Szerencsés.) — Nem teszi az 
ablakába. E. (Nem fog vele dicseked- 
ni.) — Talán az ablakon hányják be 
neki azt, a mitől meggazdagodik ? D. 

— Téli ablak. E. (Pápaszem.) — Vak 
ablak. D. — Világos mint a vak ab- 
lak. Ny. 1. 

Ablakfa. Se kin se ben, mint az ab- 
lakfa. E. — ügy áll mint az ablakfa, se 
kinn, se benn. Ny. 8. — Ugy van mint 
az ablakfa, se kivül, se belül. Ny. 5. 

Abrak. A likacsos abraktól nem 
fickándozik a pej. D. (Szalmától.) — 
Abrak pucolja a lovat. Ny. 6. — Az 
abrak piszkálja az alfelét. Sz. — Az 
abrakját hordozó lónak nem törik fel 
a háta. B. — Biztatja, mint cigány a 
lovát abrakkal. ME. — Éhes csikó 
abrakkal álmodik. E. - — Ha rugdos a 
ló, végy el abrakából. D. — Ha a lónak 
pénze volna, abrakot fordítana rajta. 
D. — Hazajár, mint Büki lova az 
abrakra. D, (Visszatér oda, hol jobb 
dolga volt.) — Könnyű Szentmihály- 
lovát abraknélkül tartani. D. (Szent- 
mihálylova a min a holtat kiviszik.) 

— Legjobb ostor az abrak. E. — Ló 
elli a csikót, de abrak az anyja. E. — 
Lusta lónak korbács az abrakja. D. — 
Ménló mellett a kanca falja fel az 
abrakot. D. — Röhög mint ló az ab- 



Margalits E. : Magyar közmondások. 



2 — 



rákra. ME. • — Szabodónak bot az 
abrakja. D — Ugy örül mint éh lő az 
abraknak. D. — Vén ló is megröhögi 
az abrakot. K. 

Abrakmérő. Felvitte isten a dol- 
gát, mint az abrakmérö katonának. 
Ny. 2. 

Abrakol.Aharcolás előtt abrakold 
a lovat. D. ■ — Akkor abrakolja lovát, 
mikor harcra indul. D. — Késő hegy 
alatt abrakolni a lovat. Ny. 4. — Meg- 
röstül a ló is, ha nem abrakolják. D. 

— Ne akkor abrakolj, mikor indulni 
kell. E. 

Abrakos. Abrakos csikó könnyen 
fickándozik. E. — Nyakában az abra- 
kos tarisznya. ME. (Jól el van látva.) 

AbPakvivő. Abrakvivő lónak nem 
törik fel háta. E. 

Abroncs. Mind lepattant hordajá- 
rói az abroncs. D. (Nagy kár érte.) 

Abroncsol. Abroncsold be fejét, 
mert tanulásban megreped. D. (Gúny ; 
nem tanul.) 

Abrosz. A mely abroszt sokan 
viselnek, szőszszé válik. B. — A sáhos 
abrosznak szebb a szine mint a visszá- 
ja. B. — Az abrosz végibe szőszszé 
válik. D. — Felrázta az abroszt. Ny. 
2. (Nem kap enni.) — Hosszú az asz- 
tal, keskeny az abrosz, rövid a vacsora. 
Ny. 3. Np. (Rossz gazda.) — Isme- 
rem az abroszt, szöszből fonták. D. 
(Alacsony származású kevély ember.) 

— Keskeny az abrosz. E. (Külső pom- 
pa, szegény konyha.) • — Más abroszá- 
hoz törli kését. D. (Más házánál élős- 
ködik.) — Oly nagy a hája, mint az 
abrosz. D. (Étkes.) — Széles az asztal, 
keskeny az abrosz, vékony a vacsora. 
E. (Rossz gazda.) — Sokat viselt ab- 
rosz szőszszé válik. D. — Vastag ab- 
rosz, vékony ebéd. Ny. 6. (Szegénység.) 

— Viselt abrosz szőszszé vált. D. 
Acél. Acél anyának tűzkő a le- 
ánya. D. — Acél a feje, vasalt a nya- 
ka. D. (Konok.) — Acél is, koha is. D. 
(Könnyen haragra lobban.) — Acél 
pennának is elkopik a foga. D. — 



Acéla jó, de kohája rossz. D. — 
Asszonynak minden fazékoldal acél. E. 
(Minden csekélységért tud meghara- 
gudni.) — Azt se mondta, cseréljünk 
acélt, E. (Szó nélkül távozott.) — 
Csupa acél, csupa vas. D. (Erős.) — 
Jó az acéla, de tűzköve rossz. B. — 
Könnyebb az acélt eltörni, mint meg- 
hajtani. D. — Mellökön acél, hátukon 
vas, de belül a nyúl, nem pedig a sas. 
D. — Minél jobban hevítik a vasat, 
annál jobb acél. D. — Nehéz az acélt 
meghajtani. D. — Nyakas, mint az acél. 

D. — Ruhája is acél. D. — Tüzkövete 
acélas asszony.ME. (Haragos.) — Var- 
gát kéri az acél edzésre. D. 

Ad-ád. A ki a mát megadta, hol- 
napot nem igért. D. — A ki keveset el 
nem vészen, sokat nem adnak annak. 
M. — A ki kérdi: kell-e? — nem 
örömest ad, K. — Aki nem akar adni, 
azt mondja, hogy nincs. B. — A ki 
sokat igér, keveset ad. KV. — A ki- 
nek Isten mit ád, ember el nem veheti. 
M. — A koncot a kutya fiának se adja. 

E, — A mely tehén sokat bőg, kevés 
tejet ad. D, — A mint vettem, ugy adom, 
B. — -A mint vettem, ugy adom ; a mint 
hallottam, ugy mondom. ME. — A mit 
adsz ne borsold meg. Ny, 1, (Ne pana- 
szold fel.) — A mit islen kinek ád, 
ember el nem veheti. KV. — A mit ott 
adnak, kés nélkül is megeheted. D. — 
A nagy urak keveset adni szégyen- 
lenek, sokat adni pedig nem akarnak. 
D, — Ad az isten, kinek nincsen, E. 

— Add ki, a mit bevettél, E, — Adhat a 
szegénynek bőven. D. — Adj pénzedbe, 
de ne eszedbe. D. (Pénzt kérek, nem 
tanácsot.) — Adj szállást a tótnak, 
határt mutat. D. — Adj a tótnak szál- 
lást, még kiver a házból. ME. — Adj 
uram isten, de hamar. E, — Adj uram 
isten, de mindjár, ME. — Adjon isten, 
a mi nincsen, É. — Adjon islen egész- 
séget, magyarok közt egyességet. Sz, 

— Adjon isten minden jót, diófábul 
koporsót. ME. (Diófa koporsó csak 
gazdagnak jutott, mert drága volt.) — 



3 — 



Adjon isten minden jót, szolgáljon a 
magyarnak oláh, német, tót! Sz. — 
Adjon isten minden jót, bort, pecsenyét 
olcsó sót, a lengyelnek sok borsót, 
ellenségnek koporsót. Sz. — Adjon 
isten sok irigyet, kevés szánakodót. 
Sz. — Adnak kalácsot, de nem adnak 
tanácsot. E. (Szivesen látnak, de nem 
gondolnak sorsoddal.) — Adnak taná- 
csot, de nem adnak kalácsot. D. — 
Adnak szakálomra. E. (Hitelbe.) — 
Adott isten ! van. D. — Adtál isten 
fogat, adj kenyeret hozzá. D. — Ad- 
tál uram esőt, nincs köszönet benne. 
D. (Jégesőt.) — Akármit adnak a 
szegénynek, köszönje meg. E. — Alig 
ad egy zápfogra valót. D. (Fösvény.) 
— Annak adja az isten a sarkantyús 
csizmát, a ki nem tud benne táncolni. 
Ny. 22. (Vagyont a ki nem tudja meg- 
becsülni.) — Annakadják, a kinek nem 
kell Xy. 6. — Aranyat ad a koldusnak 
alamizsnául. D. — Aranyat adott, rezet 
nyert. E. — Azt mondja, nem adja, 
inkább a sárba tapodja. Ny. 12. — Az 
ördögisugy tartotta öregebbik leányát: 
heringet adott ennie, egy csöp vizet se 
reája. D. (Evésre inni kell ; rossz ebéd 
bor nélkül.) — Az ur adta, az ur 
elvette. KV. — Bolondnak ad enni. E. 
{Bolond ö maga.) — Borjúval adják a 
kötelet is. E. — Bőven adja a kanta, 

D. — Czo fel, sárga' nem adják a 
leányt, E. (Menjünk lovam máshová 
hol befogadnak.) — Csak az parancsol, 
a ki enni ad. Ny. 2. — Eb kéri, eb adja. 

E. — Egy »adoka többet ér három 
igérdmegnél. Ny. 13. — Egy férges 
diót sem adnék érte. Decsi János. — 
Egy kezével ád, két kezével ragadja 
vissza. D. — Egyiket megfosztja s a 
másiknak adja. KV. — Egymás kezére 
adni. M. (Összejátszani.) — Elvenni 
■emberség, adni meg istenség. E. — 
Ezért egy jó szót sem adok. D. — Én 
is voltam két pénzzel a vásáron, de 
nem adtak érte három pénzt. E. (Fur- 
fangom nem sikerült.) — Fontra ád 
mindent, mint katona a szénát. D. — 



Füst árán szelet ad. D. (Csal, hazu- 
dik.) — Ha a tótnak szállást adsz, 
még ö mutat utat. D. — Ha adhatsz, 
maradhatsz. D. — Ha adnak, vedd el, 
ha ütnek, szaladj el. Ny. 1, — Ha adsz, 
adj jó szivvel, E. — Ha adsz, adj jó 
szivvel, ha kérsz, vedd jó kedvvel. KV. 

— Ha papucsot adsz neki, csizmádat 
is kéri. D — ^ Ha ujjat adsz, karod 
kéri a telhetetlen. D. — Haton adják, 
ötön veszi. E. (Ötön veszi = lopja, és 
pénzen árulja) — Haton kéred, ötön 
adja. D. (Ostobául kereskedik, olcsób- 
ban adja, mint kérik.) — Hi szürke, 
hi fakó ! itt semmit sem adnak. F. 
(Menjünk másfelé.) — Hü bele Balázs, 
lovat ád az isten. Decsi János. — Igyál 
mig élsz, ki tudja adnak - e a más 
világon. D. (Epicur.) — Ingyen ád a 
szóban. D. (Szóból.) — Ingyen a zsidó 
sem ád. Ny. 10. — Ingyen veszi, pén- 
zen adja. D. (Lop.) — Inkább a sárba 
vetem, mint neked adom. D. — Jó az 
isten, jót ád. KV. — Jó az isten, jót 
ád, kopasznak is hajat ád. D. — Jó 
hogy két nyelvet nem adott isten az 
asszonynak. D. — Jó szót sem ad. E. 

— Jobb egy adok, mint száz kérek. 
Ny. 2. — Kezére adni. E. (Könnyíteni 
rajta.) — Keveset adnak munka nél- 
kül. 5. — Kér a beteg, de nem ád az 
egészséges. Ny. 10. — Kést ád a gyer- 
mek kezébe. Sz. — Ki a hideget adja, 
mentét is ád mellé. ML. — Ki hideget 
ad, subát is ad hozzá. D. — Ki adott 
mára, ismét ad holnapra. E. — Ki 
adni, ki venni megyén a vásárba. D. 

— Ki keveset el nem vészen, sokat 
sem adnak annak. M. — Ki könnyen 
igér, nehezen ád. D. — Ki nem akar 
adni, azt mondja : nincs. E. — Kinek 
isten adja, pap is annak adja. E. — 
Kinek isten nem ád, a kovács nem 
kohol. D. — Kinek isten nem adja, 
kovács Istók meg, nem koholja. KV. 

— Kinek isten nem adja, kovács Istók 
meg nem kovácsolja. Sz. — Kinek 
isten nem adja, János kovács sem 
koholja. Bsz. — Kinek istennem adott, 

1* 



attul ember se várhat. D, — Kinek 
isten nyulat ád, füvet is ád hozzá. D. 

— Kinek mit ád isten, azt más el ne 
falja. D. — Kinek isten mit ád, ember 
el ne vallja. E. (El ne tulajdonitsa.) — 
Konc nélkül adja a levet. D. (Fösvény.) 

— Könnyen ád, a kinek van. D. — 
Könnyen igér, nehezen ád. E. — 
Könnyű abbul adni, a mi nem kell, D. 

— Könnyű adni, a mi nem kell. E. : — 
Legkedvesebb, a mit önként adnak, E. 

— Liptai sajtot ád, hogy lovat nyer- 
hessen, E. (Kis ajándék nagyért.) — 
Lovat ad alá. E. (Segiti.) — Lovat is 
ád isten a jobbiknak. D. — Magam 
szájától elvonom, azt is neki adom, E. 

— Megfejné a'ü ágast is, ha tejet adna. 
D. (Kútágast a kapzsi.) — • Minden- 
kinek ád, mégis marad neki. D. — A 
milyen az adjon isten, olyan a fogadj 
isten. ME. — Minemű az adjon isten, 
olyan a fogadj isten. E. — Mitád isten, 
azt ád. E. (Lesz, a mi lesz.) — Nagy 
urak keveset adni szégyenlenek, sokat 
nem akarnak. K. — Ne adj annyit az 
ebnek, a mennyit farkával hizelkedik. 
D. — Ne adj eszedben, csak adj pén- 
zedben. E. (Tanácsot nem kérek,) — 
Ne vedd el, a mit nem adhatsz. E. — 
Nehéz a kevésből sokat adni. D. — 
Nem ád isten egynek mindent. KV. — 
Nem. adja a dajka a gyermeknek a leg- 
jobb falatot. KV. — Nem adják azt 
ingyen. E. (Munkáért.) — Nem adnám 
a világért, E, — Nem adnám egy csikó- 
ért, E. — Nem adnám egy kút garas- 
ért. Ny, 14, — Nem adnám egy puttón 
poltráért. Ny, 14, — Nem adnám egy 
zsák malacért. Sz. — Nem könnyen 
adják a mi drága. E. — Nem sokat 
adnak egy pénzen. D. — Nem ugy 
adja, a mint árulja, D, (Hazudik,) — 
Nincsenen veszi a semmin adottat. D. 
(A mit ingyen kapott abból sem ád, 
azt mondja nincsen.) — Olcsón vették, 
olcsón adták. D. — Olyan az ördög: 
sokat igér, keveset ád, D, — Olyan ez 
a világ, sokat igér, keveset ád.ME, — 
Ott ad isten esőt, a hol akarja, E, — 



Ördög módon tartja az embert : ennie 
ad, de innia semmit se, D, — Senki 
se adja azt, a mije nincs, D. — Sokat 
igér, keveset ád, KV. — Sokat igér a 
világ, de keveset ád. D, — Sokat kér 
a beteg, de az egészséges nem adja. 
M, — Sokat kivan a beteg, de az 
egészséges nem ad neki, D, — Sokért 
nem adom, hogy semmim nincs, Ny. 
8. (Szegény mondása, ha gazdagot kár 
éri.) — Szép ott adni, hol senki nem 
kér, KV, — Szóért szót adni nem sokba 
kerül, E, — Tót adta, tót elvette, eb- 
nek adománya, E, (A mit adott, vissza- 
vette.) — Tót adta, tót elvette, tót eb 
adománya, D, (U, a,) — Ugy add, a 
mint vetted, D. — Ugy adom, a mint 
vettem, E. — Van miből adjon, D, — 
Voltért a zsidó sem ad semmit. Ny. 2. 

— Voltért a zsidó nem ad semmit ; 
de még a leszórt se sokat, Ny, 10, — 
Voltra zsidó nem ád, E, 

Adás. Adás-vevés, nem mind nye- 
rés, ME. — Szép az adás, de szebb a 
titokban maradás. Ny. 2. 

Adat. Maga eszi meg a tojást, levét 
szolgájának adatja. D. (Javát maga 
eszi meg.) 

Adakozik. Könnyű a máséból ada- 
kozni. KV. 

Addig*. Addig hajlik a vessző, mig 
gyönge, B, — Addig hajtsd a fát, mig 
vessző, E, — Addig hajtsd a fát, mig 
hajlik, B, ■ — Addig hamis az ember, 
mig eleven, B. — Addig hántsd a hárs- 
fát, mig hámlik, KV, — Addig hányja 
a róka a cselt, mig csávába kerül, B. 

— Addig jár a korsó a kútra, hogy 
egyszer odaszakad, KV, (A füle,) — 
Addig jár a korsó a kútra, mig el nem 
törik, ME, — Addig megy a korsó a 
vizre, mig eltörik, B, — Addig viszik 
a korsót a kútra, mig bele nem vész. 
B. — Addig jár a tök a lékre, hogy 
végre odaszakad, E. (Lopótök korsó.) 

— Addig jár lopni a tolvaj, mig fel- 
akasztják. B. — Addig játszik a 
macska az egérrel, mig megeszi, Sz. 

— Addig játszik az eb, mig kutyó a 



neve. D. (Kicsiny.) — Addig kapar a 
tyúk, mig szemre talál. D. — - Addig 
kell a fát egyenesíteni, mig fiatal. B. — 
Addig kell a vasat verni, a mig tüzes. 
E. — Addig kell nyújtózkodni, a med- 
dig a takaró ér. B. — Addig keressz 
lágy párnát, hogy aszú padon is el- 
hálnál. KV. (Válogató megjár.) — Ad- 
dig papé a fára, mig benne apára. B. 
{A plébánia, amig él.)^ — Addig szopta, 
nyalta, mig elcsábitotta. B. — Addig 
tekerd a gúzst, mig hajlik a vessző. D. 

— Addig tündöklik a hold, mig a nap 
helyre nem ér. D. — Addig verd a 
vasat, mig meleg. D. — Addig üsd a 
vasat, mig tüzes. B. — Addig úszik a 
tök, mig el nem merül. B. — Addig 
úszik atökavizen,mig egyszer elmerül. 
Ny. 10. — Addig zárd be istállódat, 
mig el nem lopták lovadat. B. — Az 
okos addig óvja magát a szilaj marhá- 
tul, mig meg nem ökleli. D. — Deszkát 
árul addig Földváron. D. (Meghal, 
koporsója földben.) — Meg is őszül 
addig az ember. B. — Mindaddig úsz- 
kál az alma, mig elmerül. B. — Nem 
addig van a! E. — Sok bakot nyúz- 
nak addig. B. — Sok bárányt elhord 
addig a farkas. D. — Sok csép leesik 
addig az eszterhéjröl. D. — Sok disz- 
nótor esik meg addig. D. — Sok el- 
patkol addig. D. (Meghal.) — Sok 
halat fognak ki addig a Tiszábul. D. 

— Sok pénzt vernek addig Kürmöezön. 
Ü. — Sok pipát adnak el addig Deb- 
recenben. D. — Sok tüt törnek el addig 
a szabók. D. — Sokszor megjárják 
addig Budát. B. 

Adogfat. Eb adogasson, hogy fogyo- 
gasson. Ny. 23. (Nem adok, nem fogy.) 

Adomány. Bor, búza, szalonna, 
égnek fő adománya. BSz. — ígéret 
adományt vár. D. — Szépség a jóság- 
gal istennek nagy adománya. D. (Ritka 
együtt.) — Tót adta, tót elvette, ebnek 
adománya, E. — Tót adta, tót elvette, 
tót eb adománya. D. 

Adomás. Adomás sziv is viaszként 
megolvad. D. (Adakozó, lágy szivü.) 



Adonyi. Adonyi asszony, megcsalja 
az urát. Ny. 15. (Adonyból való, köny- 
nyen ád másnak.) — Nem adonyi 
ember. ME. (Nem ad senkinek semmit). 

Adorján. Három Burány, hat Ador- 
ján, kilenc huncut. Ny. 23. (Családnév; 
olyan családokról, hol mind rossz.) 

Adó. A holtaktul is adói; kér. D. 
(Kapzsi.) — A holtakon is adót szedne. 
ME.(Kapzsi.) — Az adó, rossz szó. ME. 

Adószedő. Rosszabb az adószedő- 
nél. ME. 

Adós. A rossz adós rosszabb a far- 
kasnál, mert a bőre se jó. D. — - A. 
isten soha sem marad adósunk. Ny. 6z 

— Adós a Balázsnak. D. (Féleszű.) — 
Adós embernek sokszor kell hazudni. 
K. — Adós fizess. E. — Adós fizess, 
beteg nyögj. E. — Adós fizess, ne 
nevess, ez a^ fekete leves. Ny. 5. — 
Adósa vagyok. E. (Még számolokvele.) 

— Boldog, ki másnak nem adós. KV. 

— Az adós, az adós, kinek a gatyája 
gyolcs. Np. (Ur.) — ígéret adóssá tesz. 
KV. — Elég gazdag, ki senkinek nem 
adós. D. — Fülig adós, B. — Ha 
jó akaratot veszek, másnak adós le- 
szek. B. — Ha jó akaratot veszek, 
még azért is adós leszek. E. • — Ha 
valaki egy krajcárral adós, azt meg 
kell kérni, ha egy kis pénzzel adós, ar- 
ra mindég görbén kell nézni. Sz (Mig 
nem fizet.) — Lelkével is adós. E. — 
Lelkével is adós, az is az ördögé. E, — 
Ki vagyonánál többel adós, semmié 
sincs, B. — Nem gavallér, ha nem 
adós. D. — Ne mutasd a rovást, nem 
vagy nekem adós. Ny. 3. (Ne nevess ki ; 
ne mutasd fogaidat.) — Sarkalással 
szokott adós jól fizetni. KV. — Senki 
nincs, a ki valamivel adós nem volna. 
D. — Teste, lelke adós. D. — Torkig 
adós. D. 

Adósságf. A régi adósság annyira 
felmegy, hogy végre el sem éred. B. 

— Bizonytalan adósságnak szalma a 
kamatja. K. — Bizonytalan adósságnak 
szalma az interese. KV. — Búsulással 
nem fizetsz adóssáeot. E. — Csak 



part meg adósság ne v-olna. Ny. 6. — 
Egy szálig kifizették az adósságot, D. 
(Verés.) — Ha eszed van, adósságot 
ne csinálj, elveszted a hitelt. D. — 
Három űzi ki az álmot az ember sze- 
méből : a szükség, az adósság és a pör. 
Ny. 20, — Minden adóssága a korcs- 
mákban. D. (Részeges.) ■ — Pénzzel, 
nem búsulással fizetik az adósságot. 
B. — Sok esztendei bú-gond sem fizet- 
het ki egy pénzárnyi adósságot. D, — 
Szalma adósságnak polyva interese. E. 
{Rossz adósság.) — Szalma adósság- 
nak pörnye az interese, D. (Rossz adós- 
ság.) — Szomorú mint a ki adósságba 
jár kapálni. Ny. 2. 

Adózni. Szegénynek nincs miről 
adózni. D. 

Adta. Erősen fújj a az adtát, (Károm- 
kodik.) — Neki szokott katona az 
adtának, D. — Neki szokott mint 
katona az adtának, E, — Ritka magyar 
adta nélkül, D. — Szórja, mint katona 
az adtát, E. — Tatár étel, török tánc, 
magyar adta, ördög lánc, E, (Tatár étel, 
korbács ; török tánc, talpverés ; magyar 
adta, káromkodás ; ördög lánc, rab- 
bilincs. Átkok.) 

Adtáz. Cifrán adtáz, aki megszokta, 

D, (Káromkodik,) — Tömlöczben is 
adtáz, D, (Bajban.) 

Ag'ár. A tekenősbéka agár hozzá 
képest, D, (Lassú.) — Agarat előzhet 
sebes futásával, D. — Alázatos mint 
a tejen rajtakapott agár. D. — Bátor, 
mint nyúl az agarak előtt. D. — Eb is, 
kopó is, agár is. E. (Ki a gazdád ? 
episcopus agrienses: eb is stb. rossznál 
rosszabb.) — Fut. mint az agár. D. 
— Hátrább az agarakkal, Sz, — 
Húzódik, mint a pap agara, Ny. 17, — 
Kan agár a vendég, komondor a gazda, 

E, (Rossz, rosszabb.) — Kicsiny a nyúl, 
mégis megfuttatja az agarat, E, — 
Kövér, mint aBónis agara, Ny, — Meg- 
becsülték, mint sasiak az agarat, Ny. 
1. (Sasiak a határban talált agarat a 
táltos ló csikajának nézték, jászolhoz 
kötözték, szénával vendégelték. Félre- 



ismerés,) — Mint az agár a pozdorján. 
E, (Dologtalan, hever,) — Nagy becsü- 
lete van, mint Sason az agárnak. Ny. 
(L, fent.) — Nagy böcsülete, mint a 
téli agárnak, D. (Értéke.) — Nagyot 
lökött rajta, mint a bárándi emberen 
az agár. Ny. 11. (Adóját nem fizet- 
hette ; agarát urnák nagy pénzen el- 
adta : igy segitett rajta az agár.) — 
Nem örülnek anyulak, mikor az agarak 
fiadzanak. D. — Nyúl agarat, szúnyog 
madarat nem örömest lát. E. — Nyúl 
után bottal hajtja az agarat. D, — Nyúl 
után bottal veri az agarat, E. — Pari- 
páról agárraugrott. Ny, 7, (Rossz sorsra 
jutott,) — Szaglál a finánc, mint az 
agár, Ny, 5, — Sem nyúl az agarat, 
sem légy a madarat nem szenvedi mel- 
lette. D. — Sovány, mint az agár. D. 
AgCg". Görbült aggnőnek agg a regéje 
is. D. (Régiekről beszél.) — A nyulat 
agg lovon verik néha agyon. KV. — 
Az agg fát árnyékáért becsüljük. B. ■ — 
Agg eb utói. M. (A futók közt az utolsó 
csufneve.) — Agg ebnek a szekér 
melletti gyalogolás is nehéz, D, — Agg 
ebnek, vén szolgának egy a fizetése. 
B, — Agg mint a belső vár, E, — A 
ki nyárban nem gyűjt, télben agg ebül 
bánkódik, M, — Ember fogad fogadást, 
agg eb ki megállja, KV, — Gyakorta 
agg lovon verik farkast agyon, KV, — 
Jámbor fogad fogadást, agg eb ki meg- 
állja, KV, — Késő az agg ebet szelidi- 
teni, KV, — Késő az agg ebet táncra 
tanítani. D, — Kétfelé tekints, mikor 
az agg komondor ugat, KV, — Lé 
tart szolgát, hús agg gazdát, Ny, 4. 
(Szolgát nem kell túlságosan jól tar- 
tani ; agg gazdát igen,) — Nehéz agg 
fábul gúzst tekerni. E. — Nehéz agg 
lóból poroszkát csinálni. KV, (Ügetőt,) 

— Nehéz az agg ebet szeliditeni, KV. 

— Nehéz az agg fát gyökerestől ki- 
rántani. D. — Nehéz az agg rókát 
tőrbe ejteni. M. — Nem illet agg ebet 
hintószekér, Ny, 2, — Nem illik hin- 
tóba az agg eb. D, — Nem minden 
agg róka kerüli el a csávát. D. — 



— 7 — 



Nincs oly agg rúka, a kinek bőre a 
csávába nem kerül. KV. 

Agrgfaszt. Nem aggasztja méhecs- 
két a tél. E. (Szorgalmast.) 

AgCgratÓzik. Aggatőzik mint a csip- 
kebokor. E. (Tövis.) 

Agfg^nÖ. A görbült aggnőnek agg a 
regéje is. D. — Aggnő beszéd. P. 
(Mese.) — Csak szófia beszéd és agg- 
nő rege. P. (Pletyka.) 

Ag'g^Ott. Nincs oly megaggott róka, 
mely tőrbe ne kerüljön. D, (Vén.) - - 
Már a birőságbul is kiaggott. D. (Ki- 
vénült.) 

A^gCOttan. Mit ember ifjánta tanul, 
azt aggottan is nehezen felejti. KV. 

Agf^Ódik. Aggódik mint a tőrbe- 
esett madár. D. — Aggódik mint a 
törbeszorult madár. B. — Kinek nin- 
csen lova, nem aggódik rajta. KV. — 
Másnak javán aggódik. D. (Szomorú, 
irigy.) 

Agfg^SZÓ. Aggszó, de igaz. M. és P. 
(Régi szólás.) 

Ag^y. Igen fen kezdesz héázni, el- 
szédül agyad. P, — Tök az agya, gané 
a veleje. D. 

Agyba. Agyba-főbe. E. — Agyba- 
főbe a szökevény katonát. D. — Agyba 
nyakázzák a lopót. D. (Ütik.) 

AgryafuPt. Agyafúrt. E. (Ravasz.) 

Ag'yag'. Nehéz az agyagot ásni. D. 

Ag^yap. A kutyának is van néha 
agyara mint a disznónak. D. (Rossz 
embernek.) — Bus vadkan a tölgyfa 
gyökerének is neki vágja agyarát. D. 

— Kihasadt az agyara Ny. 2. (Jókedve 
kerekedett.) — Se foga, se agyara. D. 

— Végtére a vadkannak agyarai is el- 
kopnak. D. 

Ag'yaras. Agyaras vadkan. D. 

Ag-yaPkodik. Agyarkodik mint a 
legdühösebb vadkan. D. 

Agyonlő. A ki szerencsétlen, bot- 
tal is agyonlövi magát. D. — Agyon- 
lőtte, mint Paska a szamarat. Ny. 1. 
(P. neszt hallott istállójában ; add 
meg magad tolvaj, mert lelőlek, a 
szamár nem felelt, P. lelőtte.)— Puska 



nélkül lőhettek agyon. D. (Szeren- 
csétlent.) 

AgyonPÚg. Rúgó ló sokszor tu- 
lajdon mesterét agyonrúgja. KV. 

AgyonszÚP. Jobb vastagon meg- 
döfni, mint vékonyan agyonszúrni. 

Agyonütni. Vén embert venyigé- 
vel is agyonüthetni. D. — A jó ebet 
nem ütik agyon egy túróért. K. — Fej- 
szével kell agyonütni, hogy meghal- 
jon. E. — Egy csapással kettőt akar 
agyonütni. D. — Csak azért kivan egy 
fertályig mennykő lenni, hogy minden 
élőt agyonüthessen. D. — Egy kézzel a 
bika szarvát tartja, a másikkal agyon- 
üti azt. D. (Erős.) — Nagypénteken 
kereplővel fogják a nyelvét agyonütni. 
ME. (Nyelves.) — ■ reá bizzák, kit a 
mennykő agyon nem üthet. D. — Egy 
túróért nem ütnek agyon egy macskát. 
Ny. 6. — Nád ütötte agyon az urát. 
K. (Csekélység okozta halálát.) 

Agyonvág. Mesterét a szablya oly- 
kor agyonvágja. E. ^ — ^ A kard önnön 
mesterét is agyonvágja. D. 

Agyonver. A nyulat agg lovon 
verik néha agyon. KV. — Egy hegyes 
túróért agyon nem verik az ebet. D. 
— Gyakorta agg lovon verik farkast 
agyon. KV. 

Agyvelő. Az ö agyveleje sem ubor- 
ka. P. — Kótyagos az agyveleje. D. 

Ajak. Ajakába harapott. E. — Aja- 
kon termett, nem szívben fogant szó. 
E. — Felbigyeszti ajakát. D. — Két 
fog, két ajak zárja be a nyelvet, mégis 
kiszökhetik rajtok. D. — Kopasz mint 
a német ajak. D. (Német nem hord 
bajuszt.) — Megcsuszamodott ajka. P, 
(Eljárt szája.) ■ — T.epittyedt az ajka. 
(Szégyen érte.) — Mérgében ajakát 
rágja. D. — Nem szivböl ered az 
ajakon nőtt szó. D. — Nem egyéb az 
ajakon termett szónál. D. (Üres be- 
széd.) — Rágja-marja ajakát. E. — 
Rózsa ajak, tövis nyelv. D. 

Ajándék. A régi kölcsönzés sem 
ajándék. D. — A szegénynek ajándéka 
drága. D. ^ — A szerencsének ajándéka 



8 — 



álomkincs. D, (Csalóka.) — A szép 
megköszönés, több ajándékra való 
gerjesztés. KV. — Az ajándék kedves, 
csak ne legyen redves. KV, — Az aján- 
dék megvakítja a birót. B. — Az aján- 
dékot is felírja. D. — Ajándék aján- 
dékot kivan. S. — Ajándék a jó- 
baráttal is nótát fordíttat. D. — Aján- 
dék a szemest is megvakítja. D. — 
Ajándék elfogadás, szabadság eladás. 
Sz. — Ajándék elvétel, szabadság le- 
tétel. BSz. — Ajándék lónak fogát ne 
nézd. D. — Ajándék lónak nem kell a 
csikófogát nézni. ME. — Ajándék mar^ 
hának nem kell fogát nézni. KV. — 
Ajándék marhának nincs odva fogá- 
nak. D. — Ajándék marhának nem 
kell a borjú fogát nézni. B. — Aján- 
dék marhának ne nézd a szarvát. Ny. 
8. — Ajándék marhának ne vizsgáld 
a szőrét. Ny. 9. — Ajándék megva- 
kítja a birót S. — Ajándék vevés 
szolgálatba esés. KV. — Ajándékkal 
mindent meg lehet fordítani, Cz. — 
Ajándékkal mindent meg lehet haj- 
tani. KV. — Embernél szándék, isten- 
nél ajándék. E. — Gazdagnak ad aján- 
dékot, KV , — Hosszú halasztás meg- 
veszti izét nagy ajándéknak is. K. — 
Kevély és fösvény ajándéka nem igen 
gazdagít. K.— Kérésnélkül adott aján- 
dék legkedvesebb. KV. — Nem fog 
halálon ajándék. E. — Nem lehet a 
halált ajándékkal megkerülni. E. — 
Nem lehet a halált ajándékkal eliga- 
zítani. KV. — Nem minden embernek 
van egy ajándéka. KV. (Tehetsége.) — 
Paraszt ajándék. KV. (Alávaló.) — 
Pályán vár ajándék, nyerd el édes lo- 
vam. E. — Régi kölcsön sem ajándék. 
E. — Rossz bíró, ki ajándékra néz. 
Cz. — Semmi ajándékot nem kell 
megvetni. KV. — Száraz kéztől sza- 
kadt ajándék. Ny. 5. (Fösvény.) — 
Szegény ajándéka drágába kerül. E. 

Ajándékoz. Líptóvármegyei sajtot 
ajándékoz, hogy érte lovat nyerjen Sz. 
— Örömest oda ajándékozná minde- 
nét, ha el nem vennék. D. (Fösvény.) 



— Sípot ajándékoz, hogy lovát nyer- 
jen, K, — Sípot ajándékoz, hogy érte 
levat kapjon. KV. 

Ajál. Ajálja uraknak írását, hogy 
koncukat nyalhassa. D. (Dedicatio.) 

Ajánlólevél. Orcáján hordozza az 
ajánlólevelet. D. (Szép.) 

Ajtó. A ki utolsó megy ki a világból, 
tegye be az ajtót, D. — A ki végül 
maradt, tegye be az ajtót, E. — A kutya 
meg az ur nem csukja be az ajtót, Ny, 
3, — Az okos nem tartja két ajtó kö- 
zött az ujját, D. — Az okos nem nyit 
annak kaput, a mi ajtón beférhet. D. 

— Addig állja meg az igazat, míg az 
ajtón kilép. D. — Ajtó közé nem 
teszem a kezemet. B. — Ajtó közé nem 
teszem ujjamat. P. — Ajtón a kanál. 
Ny. 2. (Elkéstél az evéstől.) — Ajtós- 
tul dül a tanyába be. D. — Ajtóstul 
rohant be a házba. ME. (Szobába.) — 
Ajtót mutat. E. — Ajtót sem nyitottak 
rá. E. (Beteg volt, feléje se néztek.) — 
Bebukott az ajtón, mintha égből 
pottyant volna le. E. — Behúzták utána 
az ajtót. Ny. 4. (Nem szívesen látják.) 

— Ha a szükség beköszön az ajtón, a 
szeretet akkor az ablakon ugrik ki. D. 

— Ha egy ajtón kiverik, a másikon 
bemegy. B, — Harmadnapi vendégnek 
ajtó megett helye. KV. — Hátulsó ajtó. 
E. (Kibúvó.) — Hívatlan vendégnek 
ajtó megett helye. KV. — Hívatlan 
vendégnek czoki legyen neve, ajtó 
megett helye. E. — Kend is fel van 
Csurinál az ajtóra pingálva. Ny. 1. 
(Dicsekedik, pedig hitelbe iszik.) — 
Késő akkor zárnod, ajtót lakatolnod, 
mikor oda a fakó. (Szőke.) KV. (Fakó, 
lónév; szőke, tehénnév.) — Későn jöt- 
tél, hanem mosdjál és kendjél ki az 
ajtón. K.(Kendjél, kendővel törülköz- 
zél ki az ajtón : siess el innét.) — 
Kivered az ajtón, bejön az ablakon. 
E. — Kutya se teszi be maga után az 
ajtót. — Magad után az ajtót ne csukd, 
megbánhatod. D — Nagy ur és kutya 
után teszik be az ajtót E. — Ne nyiss 
annak kaput, mi az ajtón befér, E, — 



9 



Nem minden kulcs nyit meg minden 
ajtót. D. — Nem sokat vásitom ajtaját. 
E. (Koptatom.) — Nyitva az ajtó, akár 
fel akár alá. Decsi János és M. — 
Öregnek az ajtóban, ifjúnak lesben a 
halál. Sz. — Rátörték az ajtót. D. — 
Reszket mint kutya az ajtó előtt. D. — 
Ritka ház ajtó nélkül. D. — Sokszor 
megmutatták merre van az ajtó. D. — 
Szegénynek ajtaját nem őrizi a manó. 
D. — Tartja, mint siket az ajtót. Ny. 
2. — Tátva-nyitva az ajtó. D. 

Ajtófél. Ajtófélre van akasztva a 
kanál. (Vége az ebédnek.) Ny. 11. 

Ajtónálló. A mely pap jó hallgató, 
végre ajtónállóvá teszik. E. 

Akad. A fogasra akadt. (Felakasz- 
tották.) D. — A pénteki kolbász meg- 
akadt a torkán. E. — Futja a farkast, 
oroszlánba akadt. D. — Hóhér pallo- 
sán akadott. D. — Horogra akadt. D. 

— Hurokra akadt a torka. D. — 
Lepényt keresett, tehénganéra akadt. 
D. — Nem hal a vizbe, kinek fel kell 
akadni. D. — - Nyomába akadtak a 
szalmahordónak. (Tolvajnak.) D. — 
Reá akadt kasza a kövecsére. D. — 
Torkán akadt. D. — Torkán akadt a 
szálka. Ny. 1. (Rajtakapták a hazug- 
ságon.) 

Akadály. Elég szerencsésen ipar- 
kodik, kinek a szerencse semmi aka- 
dályt nem tesz. E. ■ — Midőn a bort 
nyeli, semmi akadály a torkán. D. — 
Nagy akadály a szegénység. E. 

Akar. A ki akar, lel okot. D. — A 
ki nem akarja, annak böjtöt szab. D. 

— A ki verekedni akar, könnyen talál 
botra. E. — A nagy urak keveset adni 
szégyenlenek, sokat adni pedig nem 
akarnak. KV. — A sokból a mennyit 
akarsz, a kevésből a mennyi lehet. D. 
D. — Akar is valamit, nem is. D. — 
Akarom is, nem is. E. — Felnyisd a 
szemed, ha mit akarsz. KV. — Ha 
akarja, jő ; ha nem, hát lássa. M. — 
Ha akarom vemhes, ha akarom nem 
vemhes. E. — Ha Mária akarja az 
aludtej is elsül. D. — Ha isten akarja. 



pókháló is kövér. D. — Ha isten akarja, 
kapanyél is elsül. ME. ~ Ha isten 
akarja villanyél is elsül. D. — Ha Péter 
nem akarja, akarja Pál. B. — Hadd 
érezze, ha hallani nem akarja. (Verés.) 
D. — Kés nélkül akarja szelni a kenye- 
ret. D. — Két pénzzel ment a vásárra, 
hármon akart \^nni. (Csalni.) D. — 
Ki nem akar adni, azt mondja, hogy 
nincs. B. • — Kovács akar kitenni a 
lakatoson. D. ■ — Mézet akarsz enni, 
méhet kell megölni. D. — Nem a mint 
akarnók, hanem a mint lehet. KV. — 
Nem akarómnak nyögés a vége. Ny. 8. 
Tornyos Péter. — Ott ad isten esőt, 
a hol akarja. E. — Óla sincs, mégis 
disznót akar hizlalni. D. — Régen ki- 
találtam, a mit főzni akarsz. D. — 
Soha se akarj egyebet, mint a mit ten- 
ned kell. B. — Sokat akar a szarka, 
de nem birja a farka. D. 

Akarat. A nagy dologban az aka- 
rat is elég. KV. — Az akarathoz erő 
is kívántatik. KV. — Az ur akaratján 
kell ügetni. (Szerint.) M. L. — Akarat 
ellen is kitetszik a szomorúság. D. — 
Ki nem veheti hasznodat, értse jó 
akaratodat. B. — Nagy benne az aka- 
rat. (Készség). ME. — Nagy benne az 
akarat, mint a vén leányban. D. — 
Nagy benne az akarat, mint a vén ló- 
ban. E. — Nagyobb benne az akarat, 
mint az erő. ME. — Nincsenek egy 
akaraton, mint Fodor Márton lova 
Kábán. (Egyik jobbra, másik balra 
huz.) Ny. 11. 

Akaratos. Akaratos kanca. (Sze- 
szélyes asszony.) D. — Akaratos Ke- 
lemen. (Fejes.) E. — Akaratos meny- 
asszonynak ebrud a farára. (Bot.) D. 
— Akaratos mint a Bende vágója. 
(Nem arra vág a merre kellene.) Ny. 
8. — Vasfejű, kemény akaratú. E. 

Akarás. A nem akarásnak sok oka 
lehet. D. — Nem akarás, fej vakarás. 
Cz. — Nem akarásnak nyögés a vé- 
ge. M. 

Akaró. A könnyű is nehéz a nem 
akarónak. E. — Könnvü az akarót rá- 



lü 



beszélni. KV. (A kinek mihez kedve 
van azt szivesen megteszi.) 

Akaszt. Akasztani való. D, — 
Egyetlen egy gyermek akasztani való. 
(Nem jó az egyetlen.) E. — Gyilkos 
akasztja a lopót. D. — Hamar elő- 
kerül, mint akasztandónak a nap. D. 

— Mindenkivel tengelyt akaszt, (Ösz- 
szevesz.) D, - — Nyakas a cigány is, 
mikor akasztani viszik. E. — Orgaz- 
dát egy szeggel feljebb akasztják. E. 

— Szél kerekedik, aligha nem akasz- 
tottak. D. — Ugy retteg, mintha akasz- 
tani vinnék D. — L : felakaszt. 

Akasztat. Azóta szaporodnak a 
tolvajok, mióta nem akasztatnak. D. 

Akasztott. Lóg, mint az akasztott 
ember. D. — Nem fél holló akasztott 
embertől. D. — Örül, mint a varjú az 
akasztott embernek. D. 

Akasztás Akasztás se esik ingyen. 
D. — Akasztással is elhiresedik az 
ember. D. — Halogatja, mint cigány 
az akasztást. Ny. 18. — Húzza, ha- 
lasztja, mint cigány az akasztást.Ny.5. 

Akasztófa. A kit isten akasztó- 
fára rendelt, nem hal a vizbe. B. — 
Az akasztófa senkit sem hív, minden- 
kit magához fogad. D. — Az akasztófán 
is addig nehéz lógni, míg hozzá nem 
szokik a tolvaj. D. — Az első akasz- 
tófa neki készült. (Nagy gazember.) D. 

— Akasztófa czímere. hóhér pallos 
levele. D. — Akasztófa senkit nem 
hi, mindenkit elfogad, E — Akasztó- 
fa nem sodrófa.D. — x^kasztófa virága. 
D, — Akasztófa virága, hóhér pallos 
cifrája. Ny. — Akasztófa virágból is 
lesz néha gyümölcs, ü. — Akasztófán 
rótták le a rovást. (Büntetést.) D. — 
Akasztófát is megszokhatni. E. — 
Akasztófára sem jó. D. ■ — ^ Akasztófára 
termett, D. — Burokban született, 
akasztófán hal meg. (Ki mindenben 
szerencsés, végre elbízza magát.) ME. 

— Ha a tolvajnak százszor megenged- 
nek, mégis százegyedikszer az akasz- 
tófára kerül. D. — Ha távol esik is tőle, 
magához szívja az akasztófa. D. — Ha 



templomot keres is, akasztófára talál, 
(Gazember.) D, — Helyben, akasztó- 
fában nem kell válogatni, (Minden hely 
rossz a rossz cselédnek.) Ny. 5. — 
Homlokán az akasztófa anyajegy. B, 

— Hosszú tömlöcnek akasztófa vége, 
D. — Két lába is az akasztófa for- 
májára mered. B. ■ — Ki nyakában 
bizik, akasztófán hízik. D. — - Kinek 
akasztófa helye, nem hal a Dunába, D. 

— Kinek apja akasztófán száradott, 
azt a fia sem kerüli el könnyen, D. — 
Könnyű az akasztófát megszokni. (A 
ki már rajta van.) D, — Lehet az 
akasztófához is szokni. (Minden rossz- 
hoz.) D. — Mintha az akasztófáról 
lopták volna le. E. — Mintha csak 
most szabadult volna le az akasztófá- 
ról. E. — Mintha csak most szökött 
volna le az akasztófáról. E, — Mintha 
csak most esett volna le az akasztófá- 
ról, D. — Musztafa, Karafaésaz akasz- 
tófa, mind a három rossz fa. Np — 
Nehezen ereszti el az akasztófa prédá- 
ját. D. — Paszománt nem illik ugy 
nadrágra, mint tolvaj az akasztófára, 
D. — Remeg, mint zsidó az akasztófa 
alatt, Ny. 23, — Ugy megérdemli az 
akasztófát, mint a szüzlány a koszo- 
rút, D. 

Akác. Kétszer nyílik az akácfa 
levele, (Hosszú ősz, másodszori szere- 
lem,) Np, — Megfizetnek, mikor az 
akácnak levelei lehullanak. (Száraz 
levele is soká fán marad.) D. 

Akár. Akár alá, akár fel. (El- 
mehetsz.) ME, — Akár ég, akár pokol, 
neki mintegy, B. — Akár ide, akár 
oda. E. — Akár túrják, akár gyúrják, 
neki mindegy. B. — Akár zuhog, akár 
puhog, egy dolog. E. 

Akárki. A gazdagnak akárki is 
rokona. D. — Mindegy neki akárki 
mit tartson felöle, D. — Szemébe mer 
nézni akárkinek, D. — Szemébe mer 
nézni akárki fiának, E. — Van mit le- 
róni akárkinek, (Mindenki bűnös,) D. 

Akárhonnét. Akárhonnét legyen, 
csak lesven, KV. 



11 — 



Akkor. Az akkor volt, mikor a 
tehén megellett. B. — Akkor a nap is 
melegebben sütött. B. — Akkor abra- 
kolja lovát, mikor harcra indul, D, — 
Akkor jó a berkenye és a naspolya, 
mikor megfő a haja alatt. (Töppedt.) 
B. — Akkor felelj, mikor kérdeznek. 
D. — Akkor lássam, mikor a hátam 
közepét. ME. — Akkor keresi a pus- 
kát, mikor a varjú elszállott. D. — 
Akkor kiméli a kolbászt, mikor el- 
fogyott. D. — Akkor leszen az, mikor 
a Duna visszafoly. Decsi János. — 
Akkor még a Tisza vize is másfelé 
folyt. E. — Akkor táncolnak az egerek, 
mikor a macska nincs otthon. D. — 
Akkor vet lakatot az istállóra, miKor 
már lovát kilopták. D. — Akkor vet, 
mikor aratni kell. D. — Akkor volt 
az, ez meg most van. E. — Akkor 
zárja istállóját, mikor ellopták a lovát. 
D. — Ki csak akkor gondolja meg 
magát, mikor merül, későn bánja meg, 
hogy a vizre ment. D. — Még akkor 
a birónak sem volt bajusza. E. — Még 
akkor a falu temploma is kápolna volt. 
B. (Régen volt.) — Még akkor a Maros 
sem folyt a Tiszába. D. — Még akkor a 
világon se voltál. D. — Még akkor 
Bata Erzsók is pártát hordozott B. — 
Még akkor Debrecen is falu volt. B. 
' — Még akkor emberek sem voltak 
.Magyarországon. B. — Még akkor 
emberek sem voltak a világon. ME. — 
Még akkor Éva is menyasszony volt. Sz. 
— Mikor azt gondolom, hogy ott vagy, 
akkor itt légy. (Gyorsan.) D. — Talán 
még akkor a fecske sem fecsegett 
annyit. B. 

Akkora. Akkora mint a kakas- 
ugrás. D. — Akkora mint a veréb- 
lépés. D. 

Akol. Éhes, mintha csősz-akolban 
hált volna. (Szegény, üres.) Ny. 2. — 
Egy akol, egy pásztor. ME, — Farkast 
aklodba ne zárj. D. — Farkasnak 
mutatsz aklot. E, — Reászokott, mint 
farkas a juh-akolra. D. — Türelmes 
birka, sok fér egy akolba, ME. 



Alabástrom. Fehér mint az ala- 
bástrom. D. 

Alacsony. Alacsony asztalon bátor- 
ságosabb enni. B. — Alacsony házban 
bátorságosabb élni. ME. — Alacsony 
kunyhóbul is támad nagy ember. E. — 
Alacsony lélek. D. 

Alakos. Erszénytfejö alakos. (Ki- 
csalja a pénzt.) D. — Szemfényvesztő 
hitvány alakos. D. 

Alamizsna. A vak koldusnak is 
alamizsnán szeme, D, — Alamizsnán 
szeme, D. — Aranyat ad a koldusnak 
alamizsnául, D, — Beszél a barát, 
alamizsna vége, D. — Beszél a barát, 
beszél, alamizsna a vége, B. — Énekel 
előbb a deák, aztán kap alamizsnát. 
D. — Énekel a koldus, ugy kap ala- 
mizsnát. E. — Ki idős lánynyal hál, 
alamizsnát ád. ML. — Lopott pénzből 
alamizsna. E. — Nincs savanyúbb az 
alamizsna kenyérnél. Cz. — Okosnak 
a játék, vaknak az alamizsna. E — 
Szemesnek a játék, vaknak alamizsna. 
D. — Szemesé a világ, vaké az ala- 
mizsna. D. — Szolgálója alamizsnát 
ád. (Gazdag ház.) D, — Ugy kellett, 
mint koldusnak az alamizsna. Ny. 6. 

Alamuszi. Alamuszi macska ha- 
marább megfogja az egeret. E. — 
Alamuszi macska nagyot ugrik. E. — 
Alamuszi macska egeret fog. E. — 
Alamusta teremtés. D. 

Alamustaság". Alamustaságnak 
nem kell hinni. Cz. 

Alant. Jobb alant kezdeni és fönt 
végezni. E. — Mely tyúk fent kotkodál, 
alant keresd tojását. E. — Nagyon alant 
jár a fogással. (Átlátok a szitán.) D. 

Alap. Nagy viaszgyertyákat csöpög- 
tettek alapjába. (Far.) D. 

Alatt. Asztal alatt keveri a kártyát. 
(Csal.) E. — El lehet majd lába alatt 
járni (Akasztófára kerül.) D. — Szűr 
alatt hánya a fittyet. (Gyáva.) D. — 
Verebek vannak a süvege alatt, (Nem 
köszön.) D, • 

Alattomban. Az örökös sirása alat- 
tomban való nevetés. KV. — Alat- 



12 



tómban maró kutya, D. — Ki nyilván 
sokat dicsér, alattomban gyaláz. D, — 
Korán-késön orcájára kerül az ember- 
nek a nem jó, ha alattomban csele- 
kedte is. D. 

Alattvaló. Süketnek és némának 
kell lenni, ki alattvalókkal békesség- 
ben akar élni. E. 

Alá. A felfujt hólyagot tolja a viz 
alá. D. — A világ lépcsőin ki fel, ki 
alá jár. D. — Bak alá teszi a fejős 
dézsát. D. — Hol fel a talpával a ke- 
rék, hol alá. E, — Két szék között a 
pad alá. E. — Ki fel, ki alá. M. — 
Kinek posta a szája, meszet gyujtnak 
alája. (Pletyka megjár.) D. — Lábbal 
fel, fővel alá. KV. — Maga alá hozta 
a kis széket. (Saját kényelmét keresi.) 
D, — Magas polcról pad alá. D. — 
Másnak orra alá tormát reszel. D. — 
Mennyit fordul a kerék fel, annyit alá. 
D. — Vitézségök miatt a pad alá búj- 
tak. D. 

Aláírni. Pénzért az ördögnek is 
aláirná magát. (Eladná.) D. — Véko- 
nyan fog a pennája, tán már soknak irt 
alája. Np. (Sokat szerelmeskedett 
férfi.) 

Alányelni. Nem lehet a szót alá- 
nyelni. D. 

Alánéző. Alánéző macska. (Alat- 
tomos.) Sz. — Alánéző macskának 
nem kell hinni. E. — Alánéző macska 
szárazon mosdik. (Ravasz.) Sz. 

Alánő. Alánő, mint az ökör farka. 
M. — Alánő a szegény, mint az ökör 
farka. (Összehúzza magát, meghúzó- 
dik.) D. 

Alábbhag'yni. Alábbhagyott ben- 
ne. (Olcsóbban adja.) B. — Bezzeg 
alábbhagyta mostan. M. — Hagyd 
alább jó szász. (Hátrább az agarakkal.) 
P. — Hagyd alább jó szász, mert nem 
babodban találtál. (Nem vagyok sze- 
mét.) KV. 

Alávaló. Alávaló csigert isznak ba- 
rátságért. (Barátságból rossz bort is.) 
KV. — Alábbvaló a faszúnál. D. — 
Alábbvaló a pondrós kutyánál. (Kuka- 



cos, koszos.) D. — Alábbvaló a sajt- 
kukacnál. D. — Alábbvaló az élő hús- 
ba esett nyünél. D. 

Alázni. Alázni és felezni, (A feles 
legyenalázatosagazdávalszemben.)B. 

Alázatos. Alázatos, mint a tejen 
rajtakapott agár. D. — Alázatos, mint 
a páva. D. (Kevély.) — Alázatos, mint 
itélbt előtt a bűnös. D. — Alázatos, 
mint a lyukba szorult farkas. ME. — 
Alázatos mint az ügyevesztett. D. — 
Alázatos mintáz ügyefogyott. ME. — 
Alázatos mint a koldus. D. — Aláza- 
tos mint a kin kifogtak, D. — Aláza- 
tos mint a barát. D. — Alázatos mint 
a macska. D. — Alázatos mint. az őszi 
légy. D. — Alázatos mint az elcsapott 
szolga. D. — Alázatos mint a leforrá- 
zott kutya. D. — Alázatos mint a ve- 
rembe esett farkas. E, — Alázatos 
mint a pap macskája. B. — Alázatos 
mint az anyámasszony macskája. Ny. 
1, — Alázatos macska hamar elkapja 
az egeret, D, — Alázatos macska na- 
gyot ugrik, D. — Nagyon alázatos, 
nagyon gyalázatos, ME, — Ritka a 
kicsiny, ki alázatos. (Kis termetű.) KV. 
— Idővel a kevély alázatos is lehet. D. 

Alázatosság*. Alázatosság nem 
gyalázatosság. B. 

Aldi. (Alfél.) Jól hozzá láttak az 
aldihoz. (Jól elverték.) D. 

Alfél. Az abrak piszkálja az alfelét. 
Sz. — Alfelére ütötték a nemes leve- 
let. Cz. — Ebhájjal kenték az alfelét. 
KV. — Kegyelmes tolvajnak hegyes 
nyárs az alfelébe. M. — Kigyóhájjal 
van megkenve az alfele. (Verés nem 
fáj.) Ny. 2. — Kiporolták az alfelét. 
E. — Nyüvek termettek az alfelében. 
(Rossz.) I), — Ravasz hájjal kenték 
alfelét. D. — Sir-rí, mint kinek sással 
metszik az alfelét. D. — Sok küszö- 
böt nyalt az ő alfele is. (Sok helyről 
kidobták.) M. — Zab szúrja az alfelét. 
(Nagyon jó dolga van .) D. 

Alföld. Alföldön zarándoskodik 
esze. (Bolond.) D. — Sokat ér egy al- 
földi csendes eső. E. — Lám meg- 



13 



mondtam Angyal Bandi, ne menj az 
alföldre. Np. 

Alja. A legszebb búzának is van 
alja. D. — Ha leszedted fölit, edd meg 
az alját is. E. — Sok beszédnek sok 
az alja. E. — Sok szónak sok az alja. 
E. — Víz alja. D. 

Alkalmas. Alkalmas tavalyiban. 
(Divatból kiment.) M. 

Alkalmatlan. Alkalmatlan vendég 
az éhség. KV. — Alkalmatlan vendég 
a vénség. ME. — Szeretetben egy har- 
madik mindig alkalmatlan. (Szerelem- 
ben.) ML. 

Alkalmatosság". Alkalmatosság- 
nak k opasz a hátulja. (Meg kell ra- 
gadni-) D. — Élni kell az alkalmatos- 
sággal. B. — Maga alkalmatosságán. 
(Gyalog.) B. — Idö, alkalmatosság mu- 
tatja ki a jó szolgát. D. 

Alkalom. Élj az alkalommal. ME. 
■ — Üstökén kell ragadni az alkalmat. E. 

Alkonyodik. Alkonyodik a napja. 
(Vén.) D. — Az alkonyodó nap fárad- 
tak pártfogója. D. — Az alkonyodó 
napot kevesebben imádják. E. — A 
részegnek későn virrad, hamar alko- 
nyodik. D. — Ha a nap lehanyatlik, a 
virág is alkonyodik. D. - — Télen a nap 
is hamarább alkonyodik. D. 

Alku. Az istennek szavát megvetni 
nem alku. (Nem nyereség.) D. — A 
szerencsének hizelkedni nem alku, 
(Előny.) D. — Ezen nincs alku; ugy 
van mint a péknél a zsömlye. Ny. 4. — 
Hosszú alku a házasság. E. — Itt 
nincs alku ; szabott ár, ME. — Jobb 
az ösztövér alku, hogysem a birónak 
kövér végzése. B. — Későn a papsajt- 
jára jönni nem alku. D. — Könnyű a 
rossz lóért az alku. (Szívesen túlad- 
nak rajta.) D. — Nehéz a jó marháért 
az alku. D. 

Alkuszik. Alkuszik mint cigány a 
lóra. E, — Alkuszik mint zsidó a 
gyapjúra. E, — Alkusznak immár a 
róka bőrére. D, — Likon kivül jó al- 
kudni. (Nem szorultságban, bajban.) 
KV, — Nehéz sok sasfinak fészkökben 



alkudni. (Megférni.) D. — Nem jó 
előre alkudni a róka bőrére. ME. — 
Pénze nincs mégis alkuszik. D. 

Alma. A komámasszony azt gon- 
dolta, császárkörtét tart, pedig csak 
vad alma. (Azt hitte jó a gyermeke, 
pedig rossz.) Ny. 5. — A legszebb alma 
is férges. D. — A nyári szép almák 
őszkor, télen szépek, (Igazi szépség 
tartós.) D. — A tiltott almára sokkal 
többen vágynak. D. — k piros alma 
is gyakorta férges. x\. — A piros alma 
is gyakran savanyu. B. — A szép 
alma is gyakorta savanyu. KV. — A 
szép alma is gyakran férges. B. — A 
szép piros alma is gyakorta férges, D. 

— A tilalmas alma mindenkor jobb- 
izü, B, — Az almának is a szépe fér- 
gesül meg, B, — Az almának is a 
szépét szokták felkötni. B. — Az ifjú- 
ság arany alma, méltó megőrizni. 
(Megbecsülni.) D. — Akárkinek vad- 
alma, nekem édes alma. B. — Almá- 
nak is a szépét kötik fel. D, — Almát 
szed a száraz fáról is. (Szerencsés,) 
D. — Ádám evett almát, a mi fogunk 
vásik, ME, — Apánk evett almát, a 
mi fogunk zsibbad. D. — Atyánk után 
haraptunk az almába. D. — Beleha- 
rapott a savanyu almába. E. — Csak 
hatot az almának öregébül egy pén- 
zen. (A szépnek ára van.) D. — Cser- 
faerdöben almát keres. Np. — El- 
nyerte az arany almát. (Legszebb.) D, 

— Édesebb az alma, ha nincs ott a 
pásztor. D, — Fa mellé esik az alma, 

D, — Férges mint az alma, D, — 
Fűzfába oltott alma, D, — Hat almát 
két pénzen, Ny. 2. — Jól elhengere- 
dett alma a fájától. (Jő apának rossz 
fia.) D, — Kerek mint a pogácsa alma, 
(Lapos,) D. — Későn érő alma tovább 
tart, D, — Későn érő alma szokott 
soká tartani, KV, — Kiki jól beleha- 
rapott az almába. (Gyarló.) D. — Mind- 
addig úszkál az alma, mig elmerül, B, 

— Nem messze esik alma fájától, KV, 

— Nem esik messze fájától az alma, 

E. — Ötét is megcsalta a kigyó al- 



14 



mája. B, — Piros mint az alma, D. 

— Ritka alma, kiben féreg nincsen. 
B. — Szelid almának nagy becse, 
vadnak kevés. KV. — Szelid almának 
van becsülete. B. — • Szereti más 
almáját enni. D. — Sok ugyan az 
alma, de férges. D. — Tiltott alma 
jobb izü. E. 

Alóla. Alóla a gyékényt el nem 
rántották. (Nem halt meg.) D. 

Alom. Eb a kutyával egy alomba, 
nem egy járomba illenek. D. — Lus- 
tább a disznónál, mert ez megveti 
alomját. (Piszkosabb a disznónál.) D, 

— Még a disznó almot is el akarja 
adni. KV. — Nem döglik meg a disznó 
a maga alomjától. K. 

Alpári. Alpári ember. (Együgyű.) 

D. — Megjárta az alpári táncot. (Meg- 
verték.) D. — Okos az alpári ember. 
(Együgyű). D. — Sorba mén, mint az al- 
pári biróság. (Mind egyformák.) Ny. 5. 

Alsó. Gyors, mint az alsó malomkő. 
(Mozdulatfan) Ny. 1. 

Alszél. Büdösen fuj az alszél. E. 
Aludttej. Az aludttejet is megfújja. 

E. — Aludttejnél fehérebb. D. — Bajos 
már az aludttejből tejfölt csinálni. 
Ny. 15. — Ha Mária akarja, aludttej 
is elsül. D. — Ha isten akarja, aludt- 
tej is elsül. E. — Kinek egyszer meg- 
égette száját a kása, az aludttejet is 
megfújja. E. — Megtetézték, mint 
Bozsván az aludttejet. (Nem lehet.) 
Ny. 4. — Nekiesett mint tót az aludt- 
tejnek. Ny. 3. — Nem aludttej, hanem 
meleg vér folyik a magyar ember eré- 
ben. D. — Olyan mint a légy az aludt- 
tejben. E. — Összement mint az aludt- 
tej. E. — Szereti mint a tót az aludt- 
tejet. E. — Szép mint a légy az aludt- 
tejben. D. — Tetejével méri, mint 
Bodván az aludttejet. (Szívesen adja, 
ha el is szóródik.) Ny. 2. — Ugy méri 
mint Bodván az aludttejet. Ny. 6. 

Alul. Alul derül, bocskor merül. 
(Lesz eső.) E. — Térden felül, púpon 
alul. (Köldökön alul.) E. 

Aluszékony. Aluszékony állat. D, 



Aluszik. A fülén alszik. E. — A 
kinek lehet és nem aluszik, azt a rest- 
ség bántja. E. — A kitől telik és nem 
alszik, azt a restség bántja. B. — A 
sással födöttházban bátorságos aludni. 
(Szegény.) KV. — A szegény ember 
étele helyett is aluszik, M. — A szegény 
néha étel helyet^ aluszik. D. — Addig 
alszik, mig a hasára nem süt a nap. 
E. — Akárki is jámbor addig, mig 
aluszik. KV. — Akkor sem hisznek a 
hazugnak, mikor aluszik. (Hátha csak 
teszi magát.) D. ■ — Alszik mint a 
bunda. S. — Alszik mint a gözü. E. — 
Alszik minta holt. D. — Alszik mint 
a hörcsök. B. — Alszik mint a nyúl. 
KV. — Alszik mint a tej. (Csendesen.) 
E. — Állva alszik mint a ló. B. — 
Álom azt jelenti, hogy aludtál. (Semmi 
mást.) D. — Amint veted ágyadat, ugy 
aluszol. D. — Attul ugyan ehetik ke, 
ihatik ke, alhatik ke. (Kend. Vége.) Ny. 
1. — Az aluszik legjobban, a ki nem 
érzi mely keményen fekszik. KV. — 
Az isten hatalmas, az ördög nem 
alszik. E. — Az ördög mikor hortyog 
sem alszik. Ny. 2. — Csak aludni jár 
belé a lélek. F. — Csak annyit aludj, 
a mennyi elég. D. — Csak azt bánja, 
hogy aludtában nem szólhat. D. — 
Csuda ha fél szemére eleget aludt. 
(Sok gond.) P. — Egyet alszom rá. (Ezt 
meg kell gondolni.) E. — El nem alszol, 
ha vele vagy. D- — Eleget alha- 
tunk, ha meghalunk. E. — Ette haszna, 
aludta bére. (Csak ételért dolgozott.) 
KV. — Ébren alszik mint a nyúl. E. 

— Ép és egészséges testtel jó aludni. 
KV. — Félszemére alszik, mint a nyúl. 
E. — Ha álmában nem beszélhetett, 
azt mondja nem aludt. D. — Jámbor 
mig alszik. Bsz. — Ki minél kevesebbet 
aluszik, annál többet él. D. — Kiki 
jámbor, midőn alszik. D. — Kinyílt 
szemmel aludd minden álmodat. D. 

— Kinyilt szemmel alszik mint az 
oroszlán. D. — Mind a két fülére alu- 
szik. D. — Nappal alszik, éjjel álmo- 
dozik. (Mindig.) D. — Nappal sem 



15 



nyitja ki szemét, hogy hamarabb alud- 
jék. D. — Nem alszik az ördög. E. — 
Ne aludjál, nem álmadsz ; ne gyalogolj, 
nem fáradsz. Ny. 22. — Nem alhatik, 
hacsak valakinek derekát le nem üti. 
D. — Nem álmodna, ha nem aludna. 
D.— Olyat aludtam mint a hat. (Mint 
hatan.) E. — Olyat aludtam mint a 
juhászbunda. E. — Rossz szalmán 
alszik. E. — Ugy alszik mintha fejét 
elvesztette volna. D. — Ugy alszik 
mintha ökörbört húznának a fagyon. 
(Hortyog.) KV. 

Alvás. A békés alvás jobb a békét- 
len táncnál. D. — Akkor jó elhagyni 
az alvást, mikor legjobban esik. E. — 
Az alvás evés helyett esik szegény 
embernek. KV. — Éhes embernek 
étel gyanánt esik az alvás. E. — Hetes 
esö, hármas ünnep, jó gyomor; gazda 
morgás, béres alvás, komondor (Rossz 
dolgok.) D. 

Alvinczy. Kend az az Alvmczy. 
(1809-ben tábornok, rossz fegyvert 
adott.) E. 

Alvó. Délig alvó. (Rest.) E. — Ez 
is a hét alvók közül való. E. — Fel- 
költi az alvó macskát. (Mérges.) D, — 
Ha az alvó ebet felköltöd és megmar, 
azt nyerted vele a mit kerestél. D. — 
Ne higyj az alvó ebnek. E. ~ Őriz- 
kedjél az alvó kutyától. E. 

Amaz. Ez volna amaz ? KV. (Ez az 
a hires ?) 

Anda- Anda Pál hadába való, 
(Papucshős. Az í598-ik 31 te. azt 
rendeli, hogy a tábort követő asszonyt 
zsákba kell varrni és vizbe fojtani. 
Anda Pál minden héten engedélyt kért, 
hogy feleségéhez mehessen.) Sz. — 
Anda Pál hadából való. B. 

Andalog". Ugy andalog, mintha 
feje sem volna. D. 

András. András bácsi mondja : 
röndnek muszáj lenni. (Rendőrök 
ügyetlen rendcsinálók.) ME. — Vége 
Vig Andrásnak. E. 

Ánggyal. A béke angyala kövesse 
az utast. D, — A békességet az an- 



gyalok is hirdették. D. — A vig an- 
gyalok is örömöt hirdettek. D. — 
Akkor még az angyalok a földön jár- 
tak. (Régen volt.) Ny. 6. — Angyal a 
szava, de ördög a szive. E. — Angyal- 
bőrbe öltözött. (Ártatlan). Ny. 2. — 
Angyal képében is ördög. D. — Angyal 
mulék felettünk. KV. — Angyal szól 
belőled. (Jó hir.) E. — Angyal szól 
belőled, ha bort emlegetsz. D. — An- 
gyal ül a szemöldökén, ördög szeme 
alatt, D. — Az angyalok közt is voltak 
pártosok. D, — Az angyaloknak is a 
kevélység ártott. D. — Az ezüst an- 
gyalokat szállni tanitja. (Ellopja.) D. 

— Kövér mint a trombitás angyal. E, 

— Nem megy többé oda, a hova az 
angyalok sem járnak. (Szükségére ; 
meghalt.) D, — Sátán szolgájának nem 
használ az angyal bőr. (Fehér ruha.) 
Ny. 2. — Se ördöge, se angyala. (Hir- 
telen.) D. — Sok ördög sem ér egy 
angyalt. D. — Utcán angyal, otthon 
ördög. D. 

Ang'yali. Békével élnek az angyali 
karok. D. 

Anna. Feltette szent Anna kontyát. 
(Boros asszony ; x\nna napi nagy mu- 
latságok.) D. 

Antal. Antal a fejed. (Féleszű.) M. 

— Antal harasztjára bocsátotta. (Bo- 
londozik.) Cz. — Megjött Antal Budá- 
ról. (Próbáltam, káromon tanultam.) 
M. — Megjött Antal Budáról, zöld ágat 
hozott orrában. (Féleszüt küldtem, 
soká maradt, bolondul végzett.) Decsi 
János. — Ki hinné, hogy Antal is 
böjtöljön. KV. — Kiverte orcáját 
szent Antal tüze. (Borvirág.) D. — Ki- 
verte a szent Antal tüze. (Orbánc.) E. 

— Legjobb prókátor a tokai Antal. 
(Bor antalag ; bor beszédessé tesz.) B. 

— Van módja benne mint Antalnak az 
ebütésben. (Üt mint a bolond óra.) KV.- 

Anya. A béna rajkó is kedves az 
anyjának. Cz. — A cigány rajkó is 
kedves az anyjának. D. — A cigány 
rajkó is tetszik az anyjának. E. — A 
föld anya, a viz mostoha. (Földön járni 



— 16 — 



biztos, vizén veszélyes.) D. — A hol 
nyájas az anya, kényes lesz a lánya. 
KV. — A jó anya megszokja gyerme- 
kének szeretetét. (Mindig szereti.) D. 

— A jó kocsis inkább az anyját, mint a 
lovát veri. Ny. 5. — A kis medve anyja 
után ragad. (Tanul ragadozni.) D. — 
A mely gyermek megijed, anyja ölébe 
siet. B. — A milyen az anya, olyan a 
leánya. D. — A sörnek is csak bor az 
anyja. D. — A szamár az anyja hasá- 
ban is ösz. D. — Az anyja hasában 
sem volt jobb dolga. D. — Az anyja 
hasában sem volt jobb helye. Ny. 5. — 
Az anyjának szép a gyermeke, ha tak- 
nyos is. B. — Az anyjával vele táncolt 
a gyerek. (Hasas menyasszony.) Ny. 
8. — Az idö néha anya, néha mostoha. 
D. — Az ostoba íiu anyja méhében is 
későbbre érik. D. — Az ördög leány 
az ördög anyátul tanul. D. — Acél 
anyának tüzkö a leánya. D. — Alig 
veri még az anyja tolla. (Fiatal, nem 
pelyhes.) — Anyja csalogatja a kecske 
gedöt a kertbe. D. — Anyja hasában 
sem volt esze. (Már akkor bolond volt.) 

D. — Anyja kinja. D. — Anyja lánya. 
B. — Anyja méhében is rázta magát, 
haragos volt. D. — Anyja nyelvén be- 
szél a gyermek. D, — Anyja sem segít- 
het a szerecsétlenen. D. — Anyja után 
csiripel a veréb. D, — Anyja után 
járja a templomot a leány. D. — Anyja 
után szalad a borjú. D. — Anyja után 
úszik a kacsa. D. — Anyjának példája 
pallos alá veti a leányt is. (Rossz.) D. 

— Anyjától tanulja az egerészést a 
kis macska. D. — Anyjuk után kapar- 
nak a csirkék. D. — Anyjuk után pi- 
pelnek a pulykák. D. — Apja fia, anyja 
lánya. E. — Apád, anyád, ide jöjjön. 
(Első pénznek mondják a vásárban.) 

E. — Apja tüz, anyja puskapor, fia 
csupa láng. D. — Apád sirása, anyád 
átkozása kötelet fon a nyakadra. Sz. 

— Apát, anyát lehet venni, ha fog elég 
pénzed lenni. (Sok jóbarátot szerez a 
pénz.) Sz. — Bogár anyátul szárma- 
zott. (A bogár.) D. — Csikó is anyja 



mellett szokik. D. — Csirke se oko- 
sabb az anyjánál. D. — Eb anyja! 
(Kis káromlás.) E. — Eb anyja kölyke. 
ME. — Eb anyja terhe. B. — Eb anyá- 
nak kutya a leánya. D. — Eb anyá- 
nak is kutyó a leánya. (Kis kutya.) D. 

— Egy anya terhe. (Egyforma.) D. — 
Előbb apád anyádnál, D. — Eszébe 
jutott édes anyja teje. (Büntetéskor.) 
D. — Félékeny katonának nem sir az 
anyja. E. — Gaz anyának váltott a 
gyermeke. D. — Gonosz anya fattyakat 
vet. Ny. 2. — Ha az anya jajgat, sikolt 
a leány is. D. — Ha elveszed leányát, 
nézd meg elsőbb az anyját. D — Ha 
a mennyiszer hazudott, annyiszor egy 
hajszála veszett volna el, még anyja 
hasában megkopaszodott volna és e 
világra parókásan jött volna. D. — 
Hallgatás, fontolás anyja az okosság- 
nak. D. — Hattyú apától, galamb anyá- 
tól született. (Ösz.) D. — Hol gyáva 
az atya, ott a fiút anyja nevén hívják. 

D. -^ Jó a sör, de mégis a bor annak 
az anyja. D. — Kegyetlen anyának 
kegyetlen leánya. D. — Keserves anyá- 
nak potrohos gyermeke. E. — Kevés' 
ideig volt anyja hasában. (Éretlen.) E. 

— Késő a bort akkor kimélni, mikor 
már anyjára szállott. (Söprejére : végét 
járja.) K. — Ki az apja-anyja oktatá- 
sát megveti, hóhérra talál. B. — Ki- 
állaná már az anyja kinját. (Érett 
leány.) Ny. 2. — Kikéri az anyjából 
a borjut. Ny. 1. — Kis hija,hogy anyja 
méhében fel nem akadott a köldök- 
zsinórra. (Akasztófára való.) D. — 
Könnyen ugrálhat, ki az anyját meg- 
fogta. (Gazdag anya gyermeke.) D. — 
Kurva az anyja rossz embernek, egy 
szó ugy mint száz, aki engem hátam 
megett, nem szembe gyaláz. D. — 
Küzködik mint a luteranus gyermek 
az anyjában. (Ott is akadékos.) Ny. 4. 

— Ló elli a csikót, de abrak az anyja. 

E. — Lökdösi, mint bolond borjú az 
anyját. (Mikor szopik, táplálóját.) Ny. 
9. — Lusta Kati rest anyának lánya. 
D. — Maga szopta az anyját. Ny, 2. 



17 



— Magyar anya szülte. (Derék ember.) 

D. — Malacnak disznó az anyja, D. 

— Megfogta az anyját. (Gazdagon há- 
zasodott.) Ny. 10. — Még a rossz anya 
is jámbor magzatot szeret. B. — Még 
a rossz anya is szereti jő lányát. D, — 
Még két hónapig kellett volna anyjá- 
ban maradnia, talán jobban megérett 
volna esze. D. — Méltán kevély az 
anya, ha szép a leánya. D. — Milyen 
az anya, olyan a lánya. E. — Minden 
anyának szép a maga gyermeke. KV. 

— Ne busitsd anyádat. D. — Neki 
esik, mint bolond borjú az anyjának. 

E. — Nem édes, hanem mostoha anya 
a szerencse. D. — Nem gyűjthet annyit 
a fösvény anya, a mennyit tékozló fia 
el nem pazarolhat. B. — Nem hagyta 
az anyjában a nyelvét. Ny. 4. — Néma 
gyermeken az anyja sem segíthet. KV. 

— Némának anyja sem érti szavát. M. 

— Néma gyermeknek anyja sem érti 
szavát. KV. — Néma gyermek baját 
anyja sem értheti. E. — Nyájas anyá- 
nak kevély a leánya. D, — Örül az 
anya, ha megszült. D. — Régen volt 
az, mikor az anyja emlőjét szopta. D. 

— Rossz anyának ritka jó leánya. D. 

— Rossz anyának rosszabb terhe. 
(Gyermeke.) D. — Rossz leány édes 
anya fejét leveszi. E. — Szép a gyer- 
mek anyjának. E. — Szép a gyermek 
az anyának, ha taknyos is. D. — Szép 
anyának szép a lánya D. — Nézd meg 
az anyját, vedd el a lányát. Ny. 3. — 
Szép volt annak az anyja is. D. — Sir- 
hat az az édes anya, kinek katona a 
fia. Np, — Soha még az anyja hasá- 
ban sem volt jó. D. — Szomorú, mint 
a kinek apját-anyját megölték. Ny. 6. 

— Szomorú mint az anyát vesztett 
magzat. D — Taknyos gyermeke is 
szép az anyának. E. — Talán az anyja 
is megfeledkezett róla. D, — Táncos 
anyának táncos a leánya. D. — Te 
vagy az anyádnak a legszebbik fia, a 
kivel a többit is ijesztik. (Rút.) Ny. 7. 

— Tojás parancsol anyjának. E. — 
Tojás parancsolgat az anyjának. D. 

Margalits E. : Magyar közmondások. 



— Tót anyának tót leánya. D, — Ugy 
bánja mint az ördög az anyját. (Nem 
törődik vele.) D. — Ugy krákog a varjú 
mint az anyja. D. — Ugy mondta, 
amint anyjától hallotta. D. — Ugy néz 
rám, mintha apját-anyját megöltem 
volna. Sz. — Vagyon anyja, de kitudja 
ki az apja. KV. (K.) — Veszett volna 
az anyjába! D. 

Anyajegy. Homlokán az akasztófa 
anyajegy. D. 

Anyatej. Az anyatej legédesebb. 
B. — Legjobb étek az anyatej, E. — 
Olyan édes mint az anyámteje. Ny. 2. 

— Részegnek a bor édes anyateje. — 
Megemlegette édes anyja tejét. (Jól 
megverték.) — Ugy beszél mint anyja- 
tejével beszopta. E. 

Anyaszült. Anyaszült meztelen. 
(Nagyon szegény.) D. 

Anyáraasszony. Alázatos mint az 
anyámasszony macskája. Ny, 1, — 
Anyámasszony katonája, (Gyáva,) Ny, 

— Fohászkodik, mint anyámasz- 
szony szüretkor. Ny. 23. 

Anyás. Anyás gyermek. KV. 

Anyányi. Anyányi liba. (Ügyetlen 
nagy lány.) E. 

Anyó. Hol gyáva az apó, anyó 
nevén hivják a fiukat. E. 

Anyós. Egy anyós volt jó, azt is 
elvitte a Manó. ME. — Vőnek, ha méz- 
ből való is, nem kedves anyósa. S. — 
Zöld lovat, okos oláhot, kedves anyóst 
nem lehet találni. ME. 

Annyi. Annyi a földje, hogy keresz- 
tül ugorhatja. D,^ — Annyi a pénze mint 
a fövénye, D, — Annyi a pénze mint 
a hangya. D. — Annyi az áldás rajta, 
mint az égi harmat. D. — Annyi mint 
az : legyen. E. — Annyi mint a do- 
hánymag. D. — Annyi mint a hangya. 
B. — ; Annyi mint a kurta kutya. 
(Farkavágott.) D. — Annyi mint a 
tarka kutya. ME. — Annyi mint a 
mákszem. D. — Annyi mint a Mátra 
szele. D. — Annyi mint a német. D. 

— Annyi mint a polyva. D. — Annyi 
mint a sajtkukac. D. — Annyi mint a 

2 



18 



sáska. D. — Annyi mint a seregély. 
D. — Annyi mint a sváb gyerek. D. 

— Annyi mint a szegedi kofa. D. — 
Annyi mint a szúnyog a nádasban 
őszkor. D. — Annyi mint a tenger, D. 

— Annyi mint az öreg tenger fövénye. 
D. — Annyi mint az öreg tenger vize. 
D. — Annyi mint az őszi ökörnyál. D. 

— Annyi benne a hazugság, mint 
koldus köpönyegén a folt. D. — Annyi 
haszna, mint döglött lovon a patkó. 
D. — Annyi mint inas nadrágon a 
sujtás. (Sok.) D. — Annyi mint ősz- 
kor a fecske, D. — Annyi mint ősz- 
kor a hulló levél. D. — Annyi mint 
nyárban a napfény. D. — Annyi mint 
semmi, E. — Annyi mint télen a hi- 
degvette légy, D. - Annyi szalonnája, 
hogy reá avasodik, (Gazdag,) D, — 
Annyian vannak, mint szitában a 
korpa, Ny. 3. — Annyit a szájnak, a 
mennyit erszényed engedi. D. — Any- 
nyit él az ember, a mennyi időt öröm- 
mel tölt, B. ■ — Annyit ér, mint döglött 
lovon a patkó. Ny, 8, — Annyit hazu- 
dik mint a megbomlott óra, D, — 
Annyit iszik mint a tehén. D. — Any- 
nyit locsog, hogy más becsületes em- 
ber nem is fecseghet mellette. D — 
Azért van annyi bolond, mert kiki 
okosnak hiszi magát. E. — Csak annyi 
neki, mint a hajdú seggén a kobak. 
B. — Csak annyira lát, a mennyire 
tapint. B. — Ha a 'mennyit vétünk 
annyit mennykövezne, a tágas égben 
egy mennykő se lenne, D, — Kinek 
mennyi pénze, annyi hitele, D, — 
Mennyi szó, annyi hazugság, D, — 
Nekem is van annyim, mint Vajda Laci- 
nak levele, (Megtébolyodott marhake- 
reskedő, minden papirost marhapasz- 
szusnak nézett,) Ny, 2. — Nem kapar- 
hat annyit a fösvény, mit korhely fia 
el nem tékozolhatna. D. — Nem ke- 
reshet annyit a jó gazda, a mit a rossz 
gazdasszony el nem tékozolhat. D. 
— Nincs annyi hólyag, hogy pénzzel 
meg nem tölthetné. (Gazdag.) D. — 
Nincs annyi puskapor, hogy helyéből 



kivesse, D. — Páriz Pápaiban sincs 
annyi szó. D. — Van annyi pénze, 
hogy kifizethesse. D. 

Annyira Annyira van tőle, mint 
az ég a földtől. B. 

Apa. A koldusnak még maga az 
apja sem barátja. D. — A milyen az 
apja, olyan a fia. KV. — Annyira hajit 
apád, mint a sütőlapát. (Ha rossz vagy.) 
Ny. 2. — Apád, anyád ide jöjjön. E. — 
Apád se látott olyat. E. — Apád sem 
volt jó. D. — Apádat ne tanitsd. D. — 
Apádnak is fekete a koponyája. (Rossz 
ember.) D. — Apám akárhol járt, a 
vizben nem tett kárt, evett, ivott, sok 
kínálást nem várt. (Élte világát vigan.) 
D. — Apánk evett almát, a mi fogunk 
zsibbad. D. — Apánk evett almát, a 
mi fogunk vásik. E. — Apák ettek 
egrest, fiak foga vásik. ME. — Apát, 
anyát lehet venni, ha fog elég pénzed 
lenni. Sz. — Apja fia. Sz. — Apja fia, 
anyja lánya. E. — Apja is ember volt, 
vasvillával ette a szerdéket. D. — Apja 
sem mondott igazat. D. — Apja sem 
töltötte bocskorába a bort. (Megitta.) 

D. • — Apja sem volt harangöntő. 
(Okos. Harangöntés nehéz mesterség.) 

E. — Apja szabta csizmában, jár. (Me- 
zítláb.) E. — Apja tüz, anyja puska- 
por, fia csupa láng. D. — Apjáról is 
maradt, maga is szerzett'. D. — Apjá- 
ról semmi sem maradt, maga sem ke- 
resett semmit, mégis dúsgazdag. (Tol- 
vaj.) E. — Csak innia adj, apját is el- 
tagadja. D. — Eb apának kutya a fia. 
B. — Egyetek tótok, meghalt apátok. 
(Csak torban lakik jól.) E. — Előbb 
apád anyádnál. D. — Ennek az apja 
is ember volt. (Bátor.) D. — Fejes apá- 
nak nyakas a fia. D. — Fiát az apja 
kezénfogva viszi akármerre is. D. — 
Fiu tanitja az apját. D. ■ — Gazdag 
ember gyermeke ritkán sir igazán apja 
halálán. E. — Ha nincs, teremjen; apja 
is ezzel kereste, a mi nincs. (Mindenét 
elette-itta.) BSz. — Harcsaszáju apá- 
nak locska a fia. (Nagyszájú, fecsegő.) 
D. — Hattyú apától, galamb anyatói 



19 — 



származott. D. — Ki apja fia vagy ? 
E. — Ki az apja-anyja oktatását meg- 
veti, hóhérra talál. B. — Kikapta az 
apait anyait. (Just ; megérdemelt bün- 
tetést.) E. — Kinek apja akasztófán 
száradott, azt a fia sem kerüli el egy- 
könnyen. D. — Könnyű annak dúdolni, 
kinek apja énekelt. (Szerzett.) D. — 
Könnyű annak táncolni, kinek apja 
hegedült. (Szerzett.) D. — Könnyű 
annak osztani, kinek apja keresett. (U. 
a.)D. — Kut,kut, de nem apád csinálta. 
{Kutat ásató német, dicsérte a mun- 
kát : gut, gut.) E. — ■ Kutya apának eb 
a fia. D. — Különb ember légy apád- 
nál. E. — Légy különb apádnál. ME. 

— Maga sem keresett, apjáról sem 
maradt semmi. (Szegény.) D. — Ma- 
gyar apának fia. (Erős.) D. — Megfogta 
az apját. (Gazdag apát, ipát választott.) 
Ny. 10. — Mintha pénzt ásott volna 
az apja. (Gazdag.) D. — Mit használ 
a vaknak, hogy az apja látott. D. — 
Nagyapja varga volt, mégis azt 
mondja, hogy Árpádtól származik. B. 

— Ne légy jobb apádnál. (Te is há- 
zasodj meg.) E. — Ne tanitsd apádat 
gyermeket csinálni. D. — Nyakas apá- 
nak fejes a fia. D. — Nyakas volt az 
apja, hogy ne volna fia? D. — Nyúl 
volt az apja. D. — Öregapánk is élne, 
ha meg nem halt volna. (Ha a ha nem 
volna.) Ny. 2. — Pálinkás apának 
boros a fia. D. — Rossz apának még 
rosszabb a fia. D. — Rossz fiu apja 
koporsó-szege. E. — Rut apának rit- 
kán szép a fia. D. — Sárkányt ölt az 
apja. (Régi nemes.) Sz. — Szerencsés 
gyermek kinek 'az apja elkárhozott. 
{Gonosz szerez gazdagságot.) Sz. — 
Szomorú, mint kinek apját -anyját 
íTiegölték. Ny. 6. — Tátos volt az apja. 
E. — Tölts kocsmáros, nem apádról 
maradt. D. — Ugy félek én apátul, 
mint a sütő lapáttul. (Veri a rosszat.) 
Ny, 3. — Ugy néz rám, mintha apját- 
íinyját megöltem volna. Sz. — Vak 
apád. (Nem igaz.) E. — Van anyja, de 
-ki tudja ki az apja ? KV. — Vén apádat 



ne szomoritsd. D. — Vig apjára ütött. 
D. — Volt az apjának, de nincs a fiá- 
nak. (Elverte.) KV. — Zab gyereknek 
az egész világ apja. (Törvénytelen, 
bitang.) Ny. 9. — 

Apad. A kis bögre hamar forr, de 
hamar is apad. D. — Hol árad, hol 
apad. ME. 

Apányi. Apányi a böndöje, de 
nincs hozzá tehetsége. (Nagy evö, nem 
szerez annyit.) Ny. 2. 

Apó. Hol gyáva az apó, anyó néven 
hivják a fiukat. E. 

Apagcy. Apagyra készül a szeme. 
(Aprót pislant.) E. 

Apáca. Apácát anyácaságra sza- 
badit. .M. 

Apáti. Hallotta hirét, mint az apá- 
tiak a miatyánknak. (A törökvilágban 
ezt is elfelejtették.) Ny. 1. — Jön- 
megy, mint Apátiban a szatyor. (Sza- 
tyor nevű kutya.) D. 

Apáturság. Hal barát, hal szamár 
változik az apáturság. Sz. — Meghal 
a barát, él a szent, változik az apát- 
urság. K. 

Ápolgat. (Csókolgat.) Ki bárányt 
ápolgat, a kost sem gyűlöli. E. 

Apostol. Apostolok közt is volt egy 
Júdás. D. — Apostolok lován jár. E. 
— Apostolok oszlása. ME. — Tizen- 
harmadik apostol. Sz. — Tizenkét 
apostol közt is volt egy Júdás. E. — 
Tizenkét apostol között is volt egy 
rossz. D. 

Aprit. A mit aprítottál, magadnak 
kell megenned. B. — Az urak aprítják, 
nyomorultak lakják. (Urak vétenek, 
szegények bűnhődnek.) KV. — Egy 
tálba apritnak. D. — Ha aprítottad, 
egyed is meg. KV. — Holdba aprítot- 
tak, mint a zöleiek. (Az asztalon 
fénylő holdvilágot tejfelnek nézték.) 
Ny. 3. — Könnyebb a tálba aprí- 
tani, mint bele keresni. D. — Megeszi 
a mit a tálba aprított. D. — Van mit 
aprítani a tálba. D. — Van mit aprítani 
a tejbe, (Gazdag.) D. — Van ott mit 
aprítani a tejbe. Ny. 7. és 10. 

2* 



— 20 



Apró. A nagy disznók mellett ap- 
raja is elkel. D, — Apró a tücsök, de 
hangos a szava. D, — Apró barom a 
kecske. M. — Apró homokporból válik 
a nagy domb. D. — Apró mint a 
dohánymag. D. — Apró mint a mák- 
szem, D. — Apró mint a muslinca. D. 

— Apró mint a mustármag. E. — Apró 
mint a pozdorja. D. — Apró pénzzel 
kifizettem. (Sértem a sértegetöt.) E. és 
Ny. 15. — Apró szeleteket szel. D. — 
Apró szent. ME. — Apró szemű szűz. 
(Hunyorgató.) D. — Hamis apró lélek. 
(Kis.) D. — Húszas, márjas, nem apró 
pénz. (Meg kell becsülni.) E. — Minden 
nagynak apró a kezdete. K. — Nagy- 
nak is apró a kezdete.- D. — Hányan 
vannak az apró szentek ? ME. — 
Nagyja után az apraja is elkel. E. — 
Néha apraja után a nagyja is elhull. 
D. — Nyelv apró tag, de nagyot moz- 
díthat. D. — Terebes rózsák is apró 
bimbókból erednek, E. (Minden szép- 
nek, nagynak apró a kezdete.) 

Apróra. Apróra rágták szivét. D. 

— Megette a fene apróra. ME. — Ne 
mindent apróra, néha hasábra is. 

Apróstul. Apróstul, csepröstül, iás- 
tul, fiastul. (Mindenestül.) BSz. 

Apródonként. A tömött tárház is 
apródonkint elfogy. D. — Ki apródon- 
ként költ, tovább beéri vagvonával. 
K. — 

Aprólék. Lúd aprólék. (Kis értékű.) 
D. — Minden aprólékra ne csiripelj. 
(Kicsinységért ne pörölj.) D. — Nem 
jó minden aprólékot arany tollal irni. 
(Fontoskodni.) D. 

Apróz. Aprózza a lépést. ME. — 
Aprózza immár a szavakat. (Részeg.) 
D. — 

Arad. Marad, mint Arad. Ny. 2. 

— Olyan vén mint az aradi ország- 
út. ME. 

Arany. A fillért becsüld, igy gyüjt- 
hetsz aranyat. KV. — A legszebb 
rózsák arany bimbók voltak. (Szép 
asszony, szebb leány volt.) D. — A 
mesterembernek arany padimentoma 



vagyon. KV. — A méreg csak méreg 
arany pohárból is. E. — A polyva 
megég a tűzben, az arany pedig ott 
megtisztul. D. — A rezet is arany 
gyanánt adja. (Csaló.) D. — A rozsda 
sem fog az aranyon. D. — A szamár 
az arany lant mellett is szamár nótát 
ordit. D. — A szamár nagyobbra be- 
csüli a szalmát, mint az aranyat. D. 

— Adj a bírónak aranyat, tied az 
igazság. Ny, 2. — Az arany elveszti 
divatját, ha kezedbe fogod. (Rossz 
mindent rosszra fordit.) D. — Az 
arany fegyver néha többet győz a vas- 
nál. D. — Az arany ganéjban is csak 
arany marad. D. — Az arany a sárban 
is csak arany marad. K. — Az arany 
szép és jó, de mégsem békesség. (Ez 
többet érö annál.) D. — Az aranyból 
is elcseppen. D. — Az aranyból sem 
lesz gyürü, ha meg nem verik. D. — 
Az arany láncot el ne szakaszd. (Be- 
csüld meg szerencsédet.) D. — Az eb- 
nek, ha aranya volna is, hájat váltana 
rajta, KV, — Az ebnek, ha aranya 
volna is, hájat venne rajta. Sz. — Az 
ifjúság arany alma, méltó megőrizni. 
D. — Az jó garas lehet, ki aranyat 
nyerhet. KV. (Sz : mely.) — Azt hiszi 
aranyat szarik. (Elbizakodott.) Ny. 2. 

— Árva az árva, ha arany is kapu- 
fája. B. — Arany bárány, arany kos, 
mindjárt összemennek most. (Párzás.) 
D. — Arany elmének gyöngy a gon- 
dolatja. B. — Arany és gazdagság 
rosszra izgat. KV. — Arany hegyet 
igér. E. — Arany horoggal halász. 
(Veszteget.) Sz. — Arany horoggal 
hprgász. M. — Arány írt ken a biró 
kezére. (Veszteget.) Sz. — Arany kere- 
ken forog a törvény. (Vesztegetésen.) 
Ny, 2, — Arany koporsóban is féreg 
táplálkozik. (Gazdagnak is ez a sorsa.) 
Ny. 2. — Arany tömlőből is csak szél 
a mi kijő. D. — Aranyat ad koldusnak 
alamizsnául. D. — Aranyat adott, 
rezet nyert. E. — Aranyat hord a 
szamár, bogáncskórót eszik. D. — 
Aranvat is sárból szoktak kikaparni. 



— 21 



(Nehéz munkával szerzik.) KV, — 
Aranyat nem gvüjt, ki a fillért meg nem 
becsüli. E. — Aranyat vet a koldusnak 
is (Dúsgazdag.) E. — Aranynyal nem 
lakik jól az ember. (Sohasem elég.) B. 

— Bátrabb fa-kannából inja mint 
aranyból. Sz. — Bátrabb fa-kannából 
inni, mint arany pohárból KV. — 
Disznó orra arany perec, D. — El- 
nyerte az arany almát. D. — Elnyerte 
az arany perecet. (Szerencsés.) D. — 
Ennek annyi vagyon, hogy akár 
aranyon járjon. KV. — Elire rakja az 
aranyat. (Őrzi.) ME. — Élire veri az 
aranyat. (U. a.) E. — Én fogom az 
arany halat. (Enyém a szerencse.) E. 

— Fa-pénzt vesz arany gyanánt. 
(Bolond.) E. — Farkasfog is végre 
aranyat simit. (Aranynyal megszelidit- 
hetö a kegyetlen is.) D. — Farkas- 
fogas arany. (Jó arany; a Báthoryak 
aranyain három farkasfog volt.) E. — 
Fára arany hártyát. (Haszontalan 
fáradság.) D. — Félti az arany gyűrűt. 
(Rátartós ; válogat a dologban.) D. — 
Fillérrel szokták az aranyat kimélni. 
KV. — Feltermeszti az aranyat is. 
(Szaporítja.) D. — . Futó ellenségnek 
arany hid. Hunyadi János. — Fürész- 
porból aranyat szed. (Mindenből pénzt 
csinál.) E. — Ha aranyat hordasz 
tenyereden, vigyázz rá. ME. — Ha 
biróvá lettél, ne hagyj arany írt kenni 
kezedre. E. — Halál nem változik 
ezüstön, aranyon. E. — Illik mint arany 
rojt szobránci gubához. E. — Harami- 
ják előtt nem tanácsos aranyba öltözni. 
D. — Jó garas, molyen aranyat nyer- 
hetni. E. — Kellemetes az olyan arany, 
melyet várból hoznak ki. (Győzelem.) 

D. — Képet nem arany, hanem imádás 
teszen bálványnyá. E. — Ki azt igéri, 
hogy aranyat csinál, ezüstöt akar 
csalni. K. - Ki korán kell, aranyat lel. 

E. — Kinek esze nincs, aranyon sem 
fordíthat valamit. (Nem veszi hasznát.) 
D. — Koldustáska vállán, arany gyürü 
ujján. (Nem összeillők.) D. — Könnyű 
száz dúsnak egv aranv. D. — Lator- 



nak aranylánc, jámbornak nehéz tánc. 
(Rossznak, jónak.) KV. — Más er- 
szényébenarany, másban ezüst. (Gaz- 
dag). D. — Mig a földben vagyon, nem 
használ az arany. D. — Minden mes- 
terségnek arany a feneke. D. — Min- 
den mesterségnek arany a vége. E. — 
Ne kivánd az aranyat, ha éhezést 
szerez. (Ha bajba keverhet.) D. — Nem 
esik le az arany gyűrű a kezedről. 
(Rátartós, ne válogass a dologban.) 
Ny. 9. — Nem esik le ujjáról az arany 
gyűrű. E. — • Nem fog aranyon rozsda. 
M. és KV. — Nem használ az arany, 
mig a föld gyomrában hever. K. — 
Nem illik disznó orrára az arany perec. 
KV. — Nem jó minden aprólékot 
arany tollal irni. D. — Nem kell az 
arany edényt a pad alá tenni. Cz. — 
Nem kell az arany edényt apad alatt 
hevertetni. KV. — Nem lesz az arany- 
ból egyszeriben hártya. (Soká kell 
verni.) D. — Nem mind arany a mi 
fénylik. KV. — Nem mind arany a mi 
sárga. D. — Nem mindenütt hever az 
arany. KV. — Nem orrodra való az 
arany perec. D. — Nincs félpénzen 
száz aranv kár. E. — Nincs még fogv- 
tán aranya. D. — Nincs szebb szó az 
arany pengésnél. KV. — Oda van im- 
már az arany idő. D. — Okos többet 
fordit egy pénzen, mint más egy 
aranyon. D. — Ö találta fel az arany 
bányát. D. — Örömidök, arany idők. 
D. — Ravasz a szerelem, arany békó- 
val jár. R. — Reggeli időnek arany a 
szájában. E. — Reggeli órának arany 
a szájában. E. — Ritka mint az arany 
pénz. D. - Rozsda nem fog aranyat. 
P. — • Salak nem arany. D. — Se arany, 
se bárány, de szolgálat. KV. — Szabad- 
ság aranynál is drágább. E. — Szalma 
férfi is arany asszonyt érdemel. D. — 
Szamár arany lant mellett is szamár 
nótát ordit. E. — Szamár többre nézii: 
aranynál a szalmát. E. — Szitán látott 
sok aranynak, délutáni kézfogásnak 
rovás a dija. (Nem jó mutogatni az 
aranyat, nem jó a délutáni kézfogó, 



22 



hanem a józan, reggeli kézfogás.) E. 

— Szép sző az aranypengés, ha nem 
is hangos. D. — Szőlőben is terem 
arany. D. — Tiszta mint az arany. D. 

— Tiszta mint a mosott arany. D. — 
Ura aranyban, szolgája ezüstben jár. 
D. — Vak, ha sok is aranya, mégis 
nyomorult. K. — Vékával méri az 
aranyat, E. — Zsidó is szereti Máriát 
körmöci aranyon. K. 

Aranyos. A fősvény kívánsága 
aranyos szegénység. D. — Aranyos 
hüvelyben fűzfa kard. B. — Aranyos 
kantár szamár fejéhez: bot a tegezhez, 
P. — Az özvegynek ha aranyos is a 
kapufája, özvegy csak. Ny. 21. — 
Második asszonynak aranyos a segge 
is. (Feleségnek.) ME. — Mesterember- 
nek, ha piszkos is keze, mégis aranyos. 
D. • — Mészáros, keze-lába mind 
szaros, az erszénye aranyos. E, 

Aranyozás. Képet nem aranyo- 
zás, festés, hanem imádás tesz bál- 
ványnyá. D. 

Arany gfyapjas. Aranygyapjas vi- 
téz. (Gazdag nagy úr.) D. 

Arasz. Ha elhúztad az ölet, húzd 
el az araszt is. Ny. 4. — Huncut a 
paraszt, ha csak egy araszt. ME. — 
Huncut a paraszt, mihelyt három 
araszt. Ny. 5. 

Arat. A ki álnokságot vet, bút arat. 
D. — A ki nem szánt, gazt arat. D. — 
A ki nem vet, nem arat. D. — A mely 
főidet nem szántanak, azon gazt arat- 
nak. KV. — Akkor vet, mikor aratni 
kell. D. • — Búzát vetett, konkolyt 
aratott. D. — Egy búzát aratnak. (Ösz- 
szeillők.) D. — Fázik mikor búzát 
arat. (Lusta.) D. — Ki kőnyeket vet, 
siralmat arat. D. — Ki mint vet, úgy 
arat. KV. — Ki szűken vet, szűken 
arat. ME. — Kopáron aratja az őszi 
búzát. (A szegény tarlón szedeget ka- 
lászt.) D. — Nekem itt sem nem vet- 
nek, sem nem aratnak. E. — Nem 
mindenkor az arat, a ki vetett. B. — 
Néha sokat vetnek, de keveset aratnak. 
D. — Ott is arat, a hol nem vetett. B. 



— Szántatlan földön gazt aratnak,Ny' 
19. — Vetés előtt aratsz. E. — Vetés 
előtt nem arat az okos. D. 

Aratás. Aki jó magot vet, jó aratást 
vár. D, — Aratás idején megfagy a 
munkában. (Lusta.) D. — Délibábon 
aratást keres. Ny. 1, — Legtöbb hó 
van aratáskor. (Hü-hő, munka.) E. — 
Annyi mint aratáskor a lyuk. (Sok, 
egérlyuk.) E. - — Nagyot hall, mint a 
tyúk aratáskor, (Jó dolga van, nem 
törődik hessegetéssel,)Ny. 6, — Nincs 
aratás, (Kereset.) E. — Nincs aratás 
munka nélkül. Ny. 20. — Ritka vetés- 
nek vékony aratása. E. -- Rossz 
aratása van. (Keresete.) B. — Sok 
aratás volt azóta. (Régen volt.) D. — 
Szűk szüret, szűk aratás, egész ház- 
bomlás. D. — Ugy megijesztették, hogy- 
aratásig se jő eszére. D. 

Arányzani. Nem árt feljebbarány- 
zani a lövésben. D. 

Arc. A gyönyörűségek nem arccal, 
hanem háttal ismerszenek. (Nem ele- 
jével, hanem végével ismerhetők meg.) 
D. — Arca bőre bocskorták. (Szem- 
telen.) B. — Bélyeges arcnak ne 
higyj. B. — Bocskorbőr az arca. 
(Szemtelen.) B. — Ha egyik arcát 
ütöd, a másikat is oda tartja. E. — 
Leszedi az idő az arcról is a róz^^át. 
D. — Nehéz a bánatos arcnak vig 
kedvet mutatni. D. — Nincs arca, ha- 
nem csak pofája. E. — Nincs arca 
mint a kicsapott ringyónak. E. — Oly 
vastag az arca bőre, mint a bocskor- 
ták. B. — Rózsa arc. D. — Szomorú- 
nak nehéz vig arcot mutatni. E. 

Aszagf. (Tűzharisáló rud.) Büdös 
mint az aszag. D. — Aszagra való a 
vén szatyor. Ny. 10. 

AszaL Elmehetsz Iprityomba jeget 
aszalni, Ny, 3, — Elmehetsz Kuku- 
tyinba zabot hegyezni, jeget aszalni. 
Ny. 12. — Érik neki az aszalt szilva. 
Ny. 3. 

Asszony. A hol három asszony- 
ember vagyon, sokadalom lészen ott. 
Decsi János. — A ki pacalt akar enni, 



23 



avagy özvegy asszonyt elvenni, ne tu- 
dakozza mi volt benne. Sz. — A ki 
szóbeli asszonynyal társalkodik, ha- 
mar kurafi név ragad rá. K. (Rossz- 
hírű.) — A lusta asszony kárt vall 
mindenben. D. — A malmon és ifjú 
asszonyon gyakor az igazitás. D. — A 
mely asszony hányaveti jámborságát, 
fekszik ott valami. B. — A milyen az 
asszony, olyan a szolgálója. KV. — A 
milyen a szolgáló, olyan az asszony. 
Ny. — A mit az ördög végbe nem vi- 
het, vén asszonyra bizza. B, — A rossz 
asszony kálvinista kereszt. Ny.. 2. — 
A rossz asszony nagy gyötrelem a ház- 
nál. D. — A szép asszony a szemnek 
paradicsom, az erszénynek purga- 
tórium, a léleknek pokol. D, — A szép 
asszony és rongyos köntös mindenütt 
megakad. B. — A vén asszony dér dur. 
E. — A vén asszonynak is van ugy, 
hogy szeszenik. E. — A vén leány ha 
férjhez megy, egyben vén asszony lesz 
belőle. D. — ^ A zsidó asszonyon min- 
dig fityeg valami. (Akármily szépen 
öltözött.) D. — Az asszony a lányát 
nem magának tartja. E. Np. — Az 
asszony gyarló, hamisságra hajló. KV. 
— Az asszony egy hiten van a lóval ; 
mind a kettő kifog az emberen, még 
kifoghat. Ny. 5. — Az asszonyember- 
nek hosszú a haja, de rövid az elméje, 
M. — Az asszony fegyvere a nyelv, 
soha meg nem rozsdásodik. ME. — 
Az asszony is szokásból fekszik le be- 
teg ágyába. D. — Az asszony két osz- 
lopot tart a háznál. E. — Azt gondolja 
a fiskális, hogy az ember is asszony, 
hogy hét bőre van. Ny. 5. — Az 
asszony csak gyarló, boszuállásra 
hajló. KV. — Az asszony csak gyarló, 
hamisságra hajló. B. — Az asszony 
csak oldalborda. E. Ny. — Az asszony 
vagy szeret vagy gyűlöl. D. — Az 
asszonynak alább egygyel. (Első a 
férfi.) E. — Az asszonynak fegyvere a 
nyelv. D. — Az asszonynak hét bőre 
van. (Ha szemtelen, nagyon szemtelen.) 
E. — Az asszonynak hosszú a haja, 



rövid az esze. KV. — Az asszony- 
nak meg a lónak sohasem lehet hinni. 
Ny. 22. — Az asszonynak tulajdon fegy- 
vere a fenyegetés. D. — Az asszonyok- 
nak könyárjuk hamar felszárad. B. — 
Addig tart mint a kurva asszony jám- 
borsága. Ny. 2. — Adonyi asszony 
megcsalja az urát, Ny. 15. — Ártalmas 
a háznál : haragos asszony, sürü füst, 
lyukas tál. K. — Akkor higyj az 
asszonynak, mikor már nem birja át- 
ugorni az árkot, ME. — Akkor higyj 
az asszonynak, mikor már nem birja 
átlépni a kerékvágást. Ny. 15. — ^ Ak- 
kor jó az asszony mikor nyilván rossz. 
(Nem csal, tudod kicsoda-micsoda.) 
D. — Akkor lesz nyár, mikor a tök 
virágzik és a vén asszony bogározik, 
Ny. 1. — Anyám asszony bécéje. (El- 
kényeztetett gyermeke.) E, - — Asszony 
gazda, gyerek szolga, (Nsm sokat ér.) 
Ny. 10. — Asszonyköny hamar szá- 
rad. D. — Asszony nem ember. (Nem 
férfi.) D. — Asszonyszemély ne ártsa 
magát a férfi dolgába. B. — Asszony 
sirásnak, eb szomorúságának soha 
sem kell hinni. KV. — Asszonysirás- 
nak, lenéző macskának nem kell hinni. 
Sz. — Asszonysirásnak, ebszomoru- 
ságnak ritkán lehet hinni. B. — 
Asszony vagyon. (Hozomány), Ny. 2. 

— Asszonyverésböl ember nem sok 
becsületet nyer. E, — Asszony veszi 
fel a nadrágot. (Ur a háznál.) D, — 
Asszonyból, rosszbul, iborkábul min- 
dig jobb a kisebb, E. — Asszonynak 
és lónak soha sem kell hinni. E. — 
Asszonynak könye gonoszságnak fü- 
szerszáma. D. — Asszonynak minden 
fazékoldal acél. E, (Minden csekély- 
ségért képes haragudni.) — Asszonyok 
könyárja hamar kiszárad. E. — 
Asszonyok fegyvere fenyegetés. D. — 
Asszonyok zsidaja. (Férje háta megett 
tesz-vesz vele.) E. — Asszonyra bizni 
a házat. (Nem jó.) KV. — Asszonyt 
vásznat ne végy gyertyafénynél, ME, 

— Asszonyt, vásznat ne végy gyertya- 
világnál, B, — Bár szemérmes is az 



24 — 



asszony, ne bizd más kezére. KY, — 
Benne vagyunk, mint miskolci asszony 
a pincében, (Fogva.) E. — Butyor a 
világ, szatyor a vén asszony, (Nem ér 
semmit.) D, — Cifra minta komédiás 
asszony, D, — Dicsértessék a szép 
asszony. (Szereti ha dicsérik.) E. — 
Diófának, szamárnak, asszonyember- 
nek verve veszik hasznát. KV. — Az 
asszony verve jó. ME, — Egy asszony 
sem szemérmes a sötétben. KV, — 
Egy vén asszony sok a háznál. D. — 
Egy lud, két asszony, egész vásár, D. 

— Elfucscsolódott, mint a pataki 
asszony perecé. (Oda lett.) Ny. 6. -^ 
Eljár a szája asszonyembernek. E, — 
Elment egyszer egy vén asszony, soha 
sem jött vissza, (Nem siratta senki,) E, 

— Előbb szól a ludas asszony. (Hibás,) 
D, — Első pendelyben kell megverni 
az asszonyt, (Mindjárt elejével,) Ny, 2, 
- — Első pendelyben kell az asszonyt 
kézhez tanítani. (Elejével.) Ny. 2. — 
Ennek az asszonynak pempőjét sem 
enném meg. (Ronda.) Ny. 5. — Erős 
az igazság, a szép asszony és a jó bor. 
KV. — Érti, mint véneki asszony a 
spárgafözést. (Nem. érti.) E. — Én is 
voltam valaha szép asszonynak ko- 
csisa. ME. — Én is voltam valaha vén 
asszonynak kocsisa. (Nekem is volt jó 
dolgom.) E, — Ha a hörcsökös 
asszonyt meg akarod szelídíteni, járd 
meg vele a tánczot a mogyorósban. 
(Verd meg.) K. — Ha asszonyok sír- 
nak, megnyírnak. D. — Ha asszony vol- 
nék eddig megcsudáltalak volna. 
(Terhes asszonynak káros csúnyát 
megcsudálni. Csúnya vagy.) D. — Ha 
becsületes asszony nincsen, kurvával 
is eltánczol az ember. Ny. 10. — Ha 
szemérmes is az asszony, ne bízd ide- 
gen kézre. B. — Ha tálban a konc, ne 
nézz az asszonyra. D, — Hallgatással 
szép az asszonyember, KV, — Hét tél, 
hét nyár választja el, milyen lesz az 
asszony, (Hét év múlva látszik meg.) 
Ny, 6, — Három asszony egész sokada- 
lom. KV, — Három asszonv egy soka- 



dalom, Ny, 4. — Három asszony kész 
vásár. Ny. 13. — Három asszony egy 
vásár. E. — Házban az asszony helye. 
E. — Háznál egy oszlopot tart a férfi, 
de az asszony kettőt. E. — Hol sok 
asszonynép van, sok a példabeszéd. 
E, — Hosszú mint az asszonynak haja, 

D. — Hova az ördög nem mehet, vén 
asszonyt küld maga helyett, E. — Igaza 
van, minta részeg asszonynak az árok- 
ban.Ny, 23. — Igaza van, mint a nyelves 
asszonynak a kútban. (Férje bele 
vetette : ott is erősítette, hogy neki 
mégis igaza van.) ME. — Igen ficérezed 
magadat, mint az asszonyember. (Cif- 
rázod.) KV. — Ifjú asszonyon és mal- 
mon gyakori az igazítás. E. — Inkább 
végy hét bűnnel asszonyt hazulról, mint 
egygyel máshonnan. Ny. 6. — Jaj oly 
szegény sorsa, ki gazdag asszonyt vesz 
el. E. — Jó asszony a háznak koronája. 

E. — Jó bor, pénz, szép asszony em- 
bert kíván őrzésre. Sz. — Jó bor, pénz, 
szép asszony, bíbor, jámbort kivan őr- 
zésre. (Becsületest.) KV. — Jó hogy 
két nyelvet nem adott isten az asszony- 
nak. D. — Keresztül esett, mint az 
egyszeri asszony a lakodalmon. (Azon 
járt mindig esze, csak már átesett 
volna rajta s azon gondolkozva átesett 
a dézsán.) Ny, 6, — Két asszony heti 
vásár, három országos vásár. Ny. 9. 

— Két asszony, három lud egész vásár. 
E. — Két-három asszony egész soka- 
dalom. D. — Két asszony közt legjobb 
a tojást eltenni. (Auguszt 15 — szept. 
8. Kisasszony, Nagyasszonynap.) E. — 
Kompodi nemes asszony. M. KV, (Rá- 
lartós.) — Könnyebb az asszonyt 
táncba vinni, mint ráncba szedni. D. 

— Könnyebb egy zsák bolhát meg- 
őrizni, mint egy rossz asszonyt. 3. 

— Könnyebben felejti kígyó farka 
vágását, mint asszony legkisebb 
boszuságát. E. — Könyv, pénz, ol- 
vasva, rossz asszony verve jó. D. — 
Köszönjetek ludak, én is asszony 
vagyok. B. — Kövérebbnek tetszik a 
szomszéd asszony ludja. D. -— Kutya- 



— 25 — 



nak, gazdának kint a helye, asszony- 
nak, macskának bent. ME. — Lako- 
dalom, sokadalom, nincsen akkor be- 
teg asszony. Ny. 4. — • Leánya is vén 
asszony. D. — Legjobb olyan asszonyt 
elvenni, kinek urát felakasztották. 
(Nem mondhatja, hogy első férje jobb 
volt.) D. — Ludas asszony. (Bűnös.) 
D. — Ma menyasszony, holnap 
asszony, holnapután komámasszony. 
(Vénülünk.) Cz. — Magára vesz min- 
dent mint a ludas asszony. (Bűnös.) E. 

— Margit asszony, deres ló, ritkán 
válik benned jó. Sz. — Már megenném 
a szép asszony föztét. (Éhes vagyok.) 
Ny. 11. — Második asszonynak 
aranyos a segge is. ME. — Megkívánta 
mint a terhes asszony. D. — Megóvd 
magad aszakálos asszonytól. (Férfias.) 
M, — Megszeleli, mintavajkai asszony 
a lisztet. (Elvitte a szél.) E. — Meg- 
szokta, mint asszony a cifrát. D. — 
Megszokta, mint cigányasszony aszik- 
rát. D. (^Cigányok közt sok a kovács.) 

— Meg nem állja szerdék a nyársat, 
asszony a titkot. BSz. — Megütközik 
minta hencidai asszony. (Verekedik.) 
Ny. 6. — Mérges asszonynak haragos 
a lánya. Cz. — Mie vagyon a herélt 
embernek, azt adhatja szomszéd 
asszonynak. (Se árt se használ.) E. — 
Milyen az asszony, olyan az ecet. D. 

— Mindaddig nem hisznek az asszony- 
nak, mig a kerékvágást átlépheti. D. 

— Minden gonosznak oka az asszonyi 
állat. Decsi János. — Mindent magára 
vesz a ludas asszony. D. — Minél job- 
ban sir az asszony, annál jobban 
akarja a férfit megcsalni. D. — Mosoly- 
gós asszonynak, görhes lónak, világos 
felhőnek nem kell hinni. E. — Nagy 
szomorúság a rossz asszony. B. — 
Nagy titkodat asszony ne tudja. KV. — 
Nagy titkodat, titkos tanácsodat 
asszony orrára ne kösd. Sz, — Ne 
higyj az asszonynak, mig egy pénz ára 
borsot elbir. (Orrod alá töri.) B. — 
Nehezen egyeznek meg a szép 
asszonvok. D. — Nehéz avén asszonvt 



szépen lefesteni. (Csúnya.) D. — Ne- 
héz vén asszonynak konclDa harapni. 

D. — Nem a vén asszonyt, hanem a 
pénzét veszik el. D. — Nem jól foly a 
ház dolga, hol asszony visel gatyát. 
(Ur a házban.) E. — Nem kell mindent 
az asszony orrára kötni. KV. — Nem 
kereshet annyit a jó gazda, mennyit 
a rossz asszony el nem tékozolhatna. 

E. — Nem sok becsületet nyer az em- 
ber az asszony megverésével Sz. — 
Nem sok becsületet vall az ember az 
asszonyverésböl. KV. — Nem titok a 
mit két asszony tud. Cz. — Néha az- 
asszony is ember. (Bátor.) D. — Néha 
avén asszonynak is piszenik, (Kedve 
kerekedik szerelemre.) D. — Néha az 
asszonyok csupa szokásból vakarják 
fejőket. D. — Nincs oly bölcs, kit bor 
és szép asszony meg nem tántoríthat. 
B. — Nincs asszonyi törvény. (Nem 
lehetnekikparancsolni.) Ny.5. — Nincs 
hamisabb viz asszonyok könyhulla- 
tásánál. E. — Nincs harag asszonyok 
haragja felett. D. — Nyelvvel harcolni 
asszonyemberhez illendő. Bethlen 
Gábor levél. — Nyelvével vitézkedik 
mint az asszony. D. — Nyelve veri 
meg az asszonyt. E. — Olyan mint az 
estig sütő asszony. (Nem tud el- 
készülni ; kenyeret hajnalban sütnek.) 
Ny. 6. — Okos asszony nem marad 
gyermek nélkül. K. — Óvakodjál a 
szakálas asszonytól. KV. — Öreg 
asszony rossz vén karó, szegény le- 
gényt szomoritő. (Özvegyet vett el a 
legény.) Ny. 8. — Öreg asszony tánca 
nem tart sokáig. Ny. 3. — Összeáll 
mint a szajli asszony haluskája. (Tere- 
ferélt, rossz az ebéd.) Ny. 5. — Öszszel 
minden lusta asszonynak hideg az 
itala. (Friss marad.) D.— Pemete, pisz- 
kafa, asszony fegyvere. E. — Pénz 
olvasva, asszony verve jó. Sz. — Pipás 
ember, gyerekes asszony soká tud elő- 
készülni. Ny. 6. — Részeg asszony 
sirása sem nem árt, sem nem használ. 
Ny. 18. — Részegre, asszonyra, gyer- 
mekre titkol ne bizz. D. — Ritka 



— 26 — 



asszony fenyegetés nélkül. D. — Ritka 
madár a jó asszony. B. — Rosszabb a 
vén asszonyt, mint a vén kutyát inge- 
relni. D. — Semmi gazdagság nem ér 
fel a jámbor asszonynyal. E. — Siet mint 
a szanyi asszony húsért. (Mindenkivel 
megállt beszélgetni, dél lett mire a 
mészárszékbe ért ; csukva találta.) Ny. 
1, — Sírás asszonyi fogás. D. - — Sírás- 
rivás asszonyi fogás. ME. — Soha sem 
lehetne eltűrni az asszonyt, ha a világ 
fátul is szaporodhatnék. B. és E. — 
Sok só a lében, sok szó az asszonyban 
tűrhetetlen. D. — Sok só lében, kevés 
só asszonyban, tűrhetetlen. (Okosság.) 
E. — Süveges asszony ebszokás. 
(Rossz szokás, hogy asszony ur a ház- 
ban.) D. — Szalma férfi is arany 
asszonyt érdemel. D. — Szája veri 
meg az asszonyt. ME. — Szél lesz, 
asszony hajtja a lovat. (Babona. Nem 
jó ha asszony férfi dolgát végzi.) Ny. 3. 
— Szép asszony a háznak szemefénye. 
E. — Szép asszony főzte. (Jobb izü.) 
KV. — Szép asszony is, ha megvénül 
csúnya időt ér, B. — Szép asszonynak 
akkor szép a fia, ha ráüt. D. — Szép 
asszonynak, jónak, a jó hátas lónak, 
kár megöregedni. ME. Np. — Szép 
asszonynak szép a lánya. E. — Szép 
lehetett valaha a vén asszony is D. — 
Szomszéd asszony tyúkjának nagyobb 
a tojása. E. — ' Tarts a szakálas 
asszonytól. (Férfi lélek szorult belé.) 
D. — Tálban a konc, ne nézz az 
asszonyra. M. és KV. — Az asszony 
vagy angyal vagy ördög. E. — Táncol 
mint a borsodi asszony (Részeg.) Ny. 
3. — Teli van kíváncsisággal mint a 
terhes asszony. (Mindenfélét meg- 
kíván.) E. — Terhes asszony addig 
menjen, mig háza tetejét birja. (Nehogy 
a házon kivül baj érje ; szüljön). Ny. 
1, — Titkos tanácsodat asszony ne 
tudja. (Terv, szándék.) KV. -^ Tót 
asszonynak tót a lánya. E, — Több 
egy asszonyt őrizni mint száz bolhát 
D. — Tűz a vén asszony. E. — Tűzön, 
vizén, asszonyon nehéz kifogni. ME. 



— Tűznél, tengernél, asszonyi állatnál 
gonoszabb nem lehet. Decsi János. — 
ügy járt mint a kabai asszony. (Hízni 
akart, sokat evett, beteg s még sová- 
nyabb lett; jóból is megárt a mi sok.) 
Ny. 11. — Urahagyott asszony. (Rossz.) 
Ny. 3. — Vén asszony : puskapor. 
(Hamar haragra lobban.) ME. — Vén 
asszony lakat a háznál. E. — Vén 
asszonyok nyara. (Szép ősz.) E, — 
Vén asszonyt pénzéért, ócska kocsit 
vasáért venni semmi nyereség. Sz. — 
Vén leány ha férjhez megy, egybe öreg 
asszony. E. — Vén asszonyon cifra 
ruha, vén lóra cifra szerszám. Ny. 10. 

— Világgá ment, mint a tót asszony 
pulykája. Ny. 19. — Világos felhőnek, 
fehér rokolyás asszonynak nem kell 
hinni. (Cifra.) Ny. 6. — Viselve válik 
meg az asszony.(Idővel látszik milyen.) 
Ny. 6. — Zala hala, Zala rákja, Zala 
menyecskéje. (Hires.) ME. — Zala 
hala, Zala rákja, Zala szép asszonya, 
(Hires.) E. — Zsidó asszonyon mindig 
fityeg valami, E. — Zsidónak is szent 
asszony Mária. (A márjás talléron.) E. 

— Tűzköves, acélas asszony. ME. — 
Tüzköves asszony,tűzröl patant. Ny. 20. 

AsSZOnyfa. Asszonyfán is elkel a 
bor. (Kis lócán is jól esik.) D. 

Aszott. Elfújja mint aszott szénát 
a szél. D. — Lélekre aszott vétket 
nehéz levakarni. D. 

Asztag^. A nagy asztag alatt meg 
nem tikkad az egér. D. — Asztag mel- 
lett kalászt szed. (Könnyű dolog.) Sz. 

— Asztagban tűt keres. (Hiába való 
munka). F. — Asztagban keresi az 
elveszett tűt, D, — Könnyű asztag 
mellett kalászt szedni, E, — Könnyű 
asztag alatt buzakalászt bengézni, D. 

— Kereszt nem asztag, (Buzakereszt.) 

D. — Mikor ölt meg asztag egeret ? 

E. — Nem lehet a szamárra asztagot 
rakni. KV.— Szamár sem birja az asz- 
tagot. D. — Szamár sem bir el aszta- 
got. E. — Tavalyi asztag nem szerez 
szükséget. B, 

Asztal. A kutya, ha asztalra húzod 



— 27 



is fejét, asztal alá búvik. (Kiki a hova 
való.) D. — A leghaszontalanabb eb 
asztalról él, (Öleb.) D, — A legjobb 
ételt soha asztalra nem teszik. (Az 
édes anyatej.) E. — A pad alá 
szokott kutyának, ha fejét asztalra 
húzod is, a pad alá vonja. D. — Ala- 
csony asztalról bátorságosabb enni. 
(A szegény biztosabb ; földmivesek 
alacsony asztalról esznek.) K. — Asz- 
tal alatt keveri a kártyát. (Ravasz, 
csal). D. — Asztal bolondja. D. — 
Asztal hazugja. (Tányérnyaló ; hazu- 
dik ételért.) KV, — Ebnek vonzzák 
asztalra fejét, ö pad alá vonsza. (Von- 
szolja.) M. és KV. — r Első és utolsó 
az asztalnál. (Telhetetlen.) D. — Éhen 
marad, ki asztalnál szemérmeskedik. 
KV. — Hosszú az asztal, keskeny az 
abrosz, rövid a vacsora. Ny. 3. Np. — 
Kettőt utál a ház: haragot az asztal- 
nál, csevegést a konyhában. Ny. 20. — 
Későre jött az asztalhoz. D. — Magas 
az asztala. (Nem éri el : rosszul van 
sora.) E — Más asztalához törüli 
kését. (Kegyelem-kenyéren él.) B. — 
Mihez kályha mellett szokol, asztal 
fején pirulsz érte. K. — Mikor ülsz a 
gazdagnak asztalánál, jól foglald 
eszedbe mit raknak elődbe. E. — Neki 
dől az asztalnak, mint ökör a járom- 
nak. D. — Nem asztalhoz való a vesze- 
kedés. KV. — Nem törülöd asztalom- 
hoz késedet. (Nem kapsz nálam enni.) 
Ny. 5. — Széles az asztal, keskeny az 
abrosz, vékony a vacsora. E. — Tyuk- 
mony ismegáll az asztalon, ha betöröd 
csúcsát. (Tojás.) E. — Urak asztala. 
(Sokba kerülő, drága vendégség.) KV. 
— Ugy rátartja magát, mint fekete lé 
az asztal közepén, D. — Zálogban van 
az asztaluk. 'Nincs mit enniök.) Ny. 2. 

ASZU. (Száraz.) Aszú fa mellett a 
nyers is megég. E, — Addig keressz 
lágy párnát, hogy aszú padon is elhál- 
nál.' KV. 

Attila. Attila fajta. D. — Egész 
Attila, E. 

Atya. A milyen az atya, olyan a fia. 



KV, — Amint atyák fújják, fiak ugy 
ropják, (Táncolnak.) B. - — A rossz fiu 
atyja koporsójának egyik szege, D, — 
A jó atyát szeretni kell, a rosszat tűrni. 
D. — Az ördögfi is ördög atyátul 
származik. D. — Atyáink sem voltak 
bolondok, B. — Atyánk után haraptunk 
az almába. D. — Bár komoran néz is 
fiára az atya, más van szivében, B. — 
Hol gyáva az atya, ott a fiút anyja 
nevén hivják. D. — Kevély az atya, 
ha jó a fia. D. — Mint atyák dúdol- 
nak, fiak ugy táncolnak. KV. — Nem 
gyűjthet annyit a fösvény atya, men- 
nyit tékozló fia elpazarolhat. B, — 
Pénz a pénznek atya. (Gazdag gazda- 
gabb lesz.) D. — Rossz atyának ritka 
jó fia. D. — (L. apa.) 

Atyafi. A királyt is atyafiának 
mondja. (Gőgös.) D, — Atyafia a 
kutyának. (Nem nekem,) E, — Atya- 
fiak Ádámról, Éváról, Ny, 13, — Egy 
jó barát, száz atyafi, E, — Egy jó 
szomszéd jobb egy atyafinál, E. — 
Jobb a jó szomszéd a rossz atyafinál. 
D. — Jobb egy jó barát száz atyafinál, 
ME, — Jobb ma az idegen, mint az 
atyafi. D. — Jobb néha egy jó barát, 
mint száz atyafi. D. — Kevélység és 
esztelenség testvér atyafiak. D. — 
Olyan atyafia, mint ökör a lónak. K. 

Atyafiság". Cicának macája, kutyá- 
nak eb atyafisága, Ny. 6, — Ez az 
atyafiság köztetek: egyik a dombra, 
másik a völgybe rakodott, eljött a 
záporeső, összehordotta őket, D. — 
Olyan az atyafiság köztök : egyik a 
dombra rakodott, a másik a völgybe s 
a víz összemosta, B. — Sógorság, 
komaság, nem nagy atyafiság, D. — 
Távolról jó szeretni az atyafit, Ny. 10, 

Atyaisten. Öregebb az atyaisten 
kertészénél. Ny, 6, 

Atyus. Nyer atyus, könyökig nyúl- 
kál (vájkál) a zsebbe, (Veszt,) E, 

Augusztus. Hánya fejét, mint a ló 
augusztusban. (Van már uj zab.) E, 

Avas, Avas bor, avas szalonna. 
(Összeillők.) Sz. — Avas szalonnát 



28 



nem lehet megenni, sem vénasszony- 
nak hasznát venni, D. 

Avasodik. Annyi szalonnája, hogy 
reá avasodik. D. — Szerencsés ház, 
melyben megavasodik a szalonna, 
(Sok van ; gazdag.) D, 

Avit. Avit ruhája van, azért bújik 
el, Ny. 3, — Egy avit zsákból két uj 
tarisznya, E, — Keféld bár az avit 
ruhát, nem lesz uj belőle, D, 

Avul. A jó avul is, de javul is. D, 

— Uj cserépbe avult szag tartós szo- 
kott lenni. Bsz, 

Az. Az volt ám, a mi volt, E, — 
Nem ma lesz az, E. 

Azért. Csak azért is. ME. — Csak 
azért se. E. 

Azután. Előbb tojik a tyúk, azután 
kodácsol. D. 

Abrázat. A majom-ábrázatból ké- 
sőre válik orca. D. — Abrázatnak 
rossz, pofának megjárja. E. — Elég 
szép, csak az ábrázatja goromba. K, 

— Kutya ábrázatból nem válik orca, 
D, — Kutya ábrázatból soha sem lesz 
orca. D. — Nincs emberi ábrázatja. ME, 

ÁeS. (Falu Győr megyében,) A keze- 
tek a kulacson, a szemetek akaiácson : 
kár Ácson a karácson, (Karácsoni 
prédikáció,) Sz, 

Ács. Isten mentse meg az embert 
kőmivestöl, ácstól, részeges takácstól, 
(Lassú munkások,) Ny, 18. — Meg- 
mutatták neki, hol csinálta az ács az 
ajtót. S. — Megmutatom hol hagyott 
rést az ács, E, 

Ácsorogj. Ácsorog mint a boltos 
legény, D. — Ácsorog, mint Jászok 
ebe a dombon. D. — Hidon ácsorgó 
kamasz. (Bámész.) D. — Ott ácsorog 
a faképnél. D. 

Ábrahám, Elment Ábrahám kebe- 
lébe.ME. — Megszokta mint Ábrahám 
zsidó a csalást. D. 

Ábránd. Ábránd az élet megron- 
tója. Vörösmarty. 

Ádám. Atyafiak Ádámról Éváról. 
Ny, 13. — Atyafi Ádámról Éváról, a 
görbe fűzfáról, S. — Ádám látott ilyet 



kis inas korában. Ny. 2, — Ádám látott 
ilyet nőtelen korában, D, — Ádám 
látott ilyet siheder korában, E, — 
Ádám Évánál kezdi, ME, — Ádám 
sem halt meg ettül. D. — Ádám evett 
almát, a mi fogunk vásik, ME. — Ak- 
kor még Ádám is gatyaszárban járt. 
(Régen volt.) E. — Akkor még Ádám 
is kis inas volt. E. ■ — Még akkor Ádám 
is fiatal volt. D, — Kiki köztünk Ádám 
fia, D. — Ritka Éva Ádám nélkül. D. 
Ág^. Ágon mutat madarat. M. — Ág- 
ról szakadt ember, (Ügyefogyott,) E, 

— Árva vagyok mint a madár, mely 
az ágon párjára vár, ME. Np, — Árva, 
mint az ágon ülő madár, B, — Búsul 
mint gerlice a száraz ágon. D, — Erdő 
nincsen zöld ág nélkül. Ny. — Egy 
fának ágai. E. — Egyébkor is láttam 
ágon tar varját. (Tar, kopasz. Nem 
csoda dolog.) M. — Ha a szél nem 
fújna, az ág nem mozogna. Ny. 8. — 
Hamis és csalárd egy fának ágai. D. 

— Hazug és csalárd- egy fának ágai. 
S. — Jó fának ága idején virágzik. D. 

— Kecskének ágon a szeme. E. Ny. 
4. — Kezébe törött az ág. D. — Ke- 
zébe szakadt az ág. ML. — Kiverte 
szemét az ág. E. Np. — Könnyebb 
gyökérről nevelni a fát, mint ágról. 
Ny. 4. — Megjött Antal Budáról, zöld 
ágat is hozott. Decsi János. (Féleszüt 
küldtem, soká maradt, bolondul vég- 
zett.) — Mint madár az ágon, hol itt 
hol amott, D, — Nagy dicséret és ha- 
zugság egy fának ágai. D. — Neki 
szokott mint gilice a száraz ágnak, D, 

— Nem tud zöld ágra vergődni, S, — 
Száraz ágon ül, (Búsul) D. — Sze- 
gényt az ág is húzza. D. — Több a tol- 
vaj mint az ág. D. — Zöld ágra jut, E, 

Ágfas. Ágasra való (Akasztófára 
való.) D. — Áll mint az ágas, mig egy 
bolond német hozzá nem köti lovát. 
E. — Megfejné az ágast is, ha tejet 
adna. D. 

Ágaskodik. Ne ágaskodj a ge- 
renda alatt. Ny. 4. 

Ágcsap. Ágcsap, uram, ágcsap. 



29 — 



(Ágcsap ez nem borcsap ; ágcsapás, 
baj.) Cz. 

Agfy. A mint veted ágyadat, ugy 
aluszol. D. — A mint veted ágyadat, 
ugy aluszod álmodat. E. — A mint 
veted ágyadat, ugy nyugszol benne. B. 

— A vadon állatokkal egy ágyban 
hever. D, — Arra is rest, hogy ágyát 
megvesse. D. — Agy alá temette min- 
den szerencséjét. D. — Ágy terhe. 
(Rost.) D. — Ágyáról is restül esik le, 
D. — Eb ágyában telelt. D. — Eb 
ágyábul esett. D. — Ebnek ágyán eb 
hál. D. — Egy hitvány lasnakért el 
ne hagyd ágyadat. (Lasnak, losnak, 
szláv szó, kemény fekvő hely.) D. — 
Elheverne a sündisznókkal egy ágy- 
ban. (Téli álmot aludna, rest.) D. — 
Farral kelt fel az ágyból. (Mérges.) D. 

— Felnő a leány az ágy alatt is. ME. 

— Fél maga hálni az ágyban. D. — 
Ha jól veted ágyadat, jól nyugszol 
benne. D. — Hamar veti meg az ágyát. 
(Ravasz.) D. — Isten könnyebitse meg 
az ágya szalmáját. (Haljon meg.) Ny. 
2. — Jó ágyat vetett magának. Sz. — 
Jól megvetette magának az ágyat. 
(Részeg.) D. — Jobb magának szalma- 
ágyat, mint másnak derekaljas ágyat 
vetni. D. — Kenyérrel hál az ágyban. 
(Telhetetlen.) D. — Két beteget nem 
szeret az ágy: részeg beteget és ha- 
ragjában beteget. Cz. — Ki mint veti 
ágyát, ugy nyugszik. Ny. 8. — Ki pad 
alatt hever is, vetett ágyra áhítozik. 
K. — Ki rózsából veti ágyát, alkud- 
jék meg a tövissel. E. — Könnyen ál- 
talhágja jó urának ágyát. (Csalja fér- 
jét.) D. — Könnyen nő a leány, ha 
ágy alá vetik is. D. — Könnyű végbe- 
vinni, minek más veté meg ágyát. K. 

— Majd megkönnyebbedik ágya szal- 
mája. (Meghal.) D. — Már a hatodik 
falut járta a koldus, mikor te ágyad- 
ból felkeltél. D. — Megnő a növő, ha 
az ágy alá teszik is. Ny. 2. — Meg- 
vetették az ágyát. (Büntették.) D. — 
Megvetették vánkos nélkül az ágyát. 
(U. u.) S. — Nagy az ágy, kicsiny a i 



lepedő. D. — Nagyobb az ágy a le- 
pelnél. KV. — Nincs a tudománynak 
rost ágyban fekvése. E. — Ne tanítsd 
ángyodat ágyba szállni. KV. — Nyomja 
az ágyat. (Beteg.) E. — Nyomja az 
ágyat, mintha leszegezték volna. D. 

— Otthagyta az ágyban a kezest. 
(Szart.) Ny. 4. — Puha kenyér, öreg 
ágy. (Öregnek való.) Ny. 3. — Rövi- 
debb a pokróc, mint az ágy. E. — 
Szabad a gazda maga házánál, ha az 
ágy alá fekszik is. D. — Tavaszi ide- 
jét az ágyban elhenyélte, őszit ispi- 
tályban örömest töltötte. (Rest.) D. — 
Vetett ágyba fekszik. (Szerencsés.) D. 

— Vessünk ágyat az italnak. (Együnk 
előbb.) S. — Vitéz az ágy alatt. E. 

Agfyaz. A jó gazda hajnal előtt 
ágyaz. (Készül a nyomtatáshoz.) D. 

Ágfyu, Ágyú tölteléknek való. (Ha- 
szontalan.) ME. — Ágyú torkába való. 
S. — Ártalmasabb a mennydörgő ágyú- 
nál. D, — Bakfing nem ágyú. D. — 
Ágyúlövést hallott, leesett a lóról. D. 

— Minél tovább az ágyú, annál később 
a vasgömb. (Golyó.) D. 

Áhít. Ki mi felől nem tud, azt nem 
is áhitja. E. 

Áhítozik. Csak a farkasmarta után 
áhítozik. (Kész préda.) D. — Ki pad 
alatt hever is, vetett ágyra áhítozik. 
K. — Máséra nem áhítozik. D. 

Ájtatos. Ájtatos mint a koldus 
zsidó. S. 

Ákom-bákom. Ákom-bákom. B. 

— Ákom-bákom szentírás. E. 
Ákovita. Tiszta mint az ákovita. D. 

(Ákovita = aqua vitae.) 

Álarc. Lerántották az álarcot. E. 

— Szép lehet az álarc, de nincs veleje. 
D. — Üres mint az álarc. D. 

Áleluja. Dagad mint a barátban 
áleluja.Ny. 1. — Tele van mint a barát 
alelujával. Ny. 22. 

Áll. Felkopik az álla. D. — Föl- 
koptatták az állát. D. — Foly reá a 
nyála, de nem kopik álla. D. — Kop- 
panik az álla. D. 

Áll. A ki áll vigyázzon, hogy el ne 



— 30 



essék. D. — A lő állva álmodozik. D. 

— Azt sem tudja, melyik lábára áll- 
jon. D. — Áll mint a bálvány. Sz. — 
Áll mintha odaszurták volna. D, — 
Áll mint Dóczban szent Ferenc. (Moz- 
dulatlanul.) Ny. 9. — Áll mint a fa- 
szent. ME. — Áll mint a kálomista 
hit. S. — Állva alszik, mint a lő. D. 

— Állva sétál mint a cigány. (Kép- 
telen mentség.) E. — Épen ugy áll, 
mint macska a garádon. Ny. 5. — 
Gyenge lábon áll. E. — Hazudj egyet, 
állj előbb. D. — Mást fenyeget, maga 
reszkedtében alig áll. D. — Mit állsz 
itt ? nem kell nekem két fülű fazék. E. 

— Ne állj ott, mert valami bolond 
német hozzád köti a lovát. (Ácsorog.) 
Ny. 14. — Nem akar jobb lábára állani. 
E. — Ki fejlesütve áll, méltó a pofra. 
(Bűnös.) D. — Könnyen áll. D. — 
Törpe csak törpe marad, ha hegytetőn 
áll is. S. — Ugy áll mint a pecek. Ny. 
7. — ■ Ugy áll mint a Sión hegye. Ny. 
7. — Ugy áll ott, mintha leszegezték 
volna. D. 

Állandó. Az erőszakos szeretet 
nem állandó. KV. — Állandó mint a 
bástya. D. — Állandó mint az égforgás. 
D. — Állandó mint az igaz hit. D. — 
Állandó mint a kőfal. D. — Állandó 
mint a kőszál. D. — Állandó mint a 
kővár. D. — Állandó mint a pokol. D. 

— Állandó mint a pityerének szaga. 
D. — Állandó mint a rossz hir. D. — 
Állandó mint a szikla. D. — Állandó 
mint a szerencsétlenség. D. ■ — Állan- 
dóbb a Mátra hegyénél. D. — Csak az 
égben van állandó békesség. D. — 
Forgó a szerencse, nincs állandó 
kincse. Sz. — Olyan a szerencse, nincs 
állandó kincse. E. — Nem állandó a 
hazugság. KV. — Nem állandó az 
erőszakos uraság. E. — Szépség mu- 
landó, csak a jóság állandó. S. — 
Urak szolgálata nem állandó. KV. 

Állapot. Egy állapotban van mint 
a Samu nadrágja. (Mindig rossz.) B. 
■ — Ritkán jut embernek elébbeni álla- 
pota eszébe. B. — Senki maga álla- 



potát könnyen meg ne változtassa. KV. 
— Ugyan derék állapot, beittam a 
kalapot. B. 

Állat. A kevély kappan tűrhetetlen 
állat, D, — A vadon állatokkal egy 
ágyban hever. D. — Aggszó szerint : 
egyféle állatnak sem jó az első kölyke. 
P. — Aluszékony állat. D. — Minden 
állat visszatér a természetre. E. — 
Sokszor az állatok is háládatosak. D. 

Állás. A macskát ne állásáról, ha- 
nem ugrásáról itéld. D. — Ha felkel, 
menten leül, sajnálja az állást. D. 

Áld. Áldja meg az isten mind a 
két kezével. ME. Np. — Áldja meg 
az isten, mint a munkácsi szénát, (Érje 
kár.) S. — Áldja meg az isten, mint 
a szuhai malmot. (Csapjon bele a 
mennykő.) D. — Hogy minket az isten 
meg ne áldjon, arról szó sincs. S. — 
Isten áldja nem mindig oly jó, mint 
isten hozta. (Sokszor jobb a kezdet, 
mint a vég ; a reggel mint az este.) Ny. 
2. — Megáldotta az isten, mint Tör- 
zsöknét a kenyérsütéssel. (Négyet be- 
tett, szétesett, 16 lett.) Ny. 11. — Ugy 
áldja meg az isten, mint a tördemiczi 
malmot. (Érje kár.) B. 

Áldás. Annyi az áldás rajta, mint 
az égi harmat, D. — Beütött az isten 
áldása. (Kár.) S. — Békesség és feleség 
istennek áldása. (Mert ritkán jár egy- 
ütt.) D. — Első a szerencse, második 
az áldás. E. ■ — Embernél a munka, 
istennél az áldás. E, — Igyuk meg még 
szent János áldását. (Bucsu pohár. Sz. 
János evangélistának a mérgezett ital 
sem ártott.) D, — Ki a szőlőt kapálja 
pénz mellett áldást is nyer. (Ha jó a 
bor, áldják.) D. — Lencse, borsó, kása, 
istennek áldása. D. — Lencse, borsó, 
kása, mind isten áldása, diák táplálása, 
E. — Nincs rajta isten áldás. E. — 
Ráfér az áldás. E, — Se ne ártson, se 
ne használjon, mint a barát áldás. S. — 
Sokrétű pogácsa, istennek áldása. D. 

Áldott. Áldott a sok kéz, átkozott 
a sok bél. (Munka-evés.) Ny. 6. — 
Áldott a sok kéz, átkozott a sok száj . 



31 



E. — Áldott mint a darab kenyér. (Jó.) 
E. — Áldott mint a falat kenyér. ME. 

Áldomás. A halállal senki sem 
ivott áldomást.D. — Áldomás áldomás- 
sal jár. E. — Áldomás áldomással 
jó. (Visszaadva.) B. — Annak már meg- 
ittuk az áldomását. D. — Egy pénz 
ára szatyorért két kupa áldomás. D. 
■ — Ha még egyszer találkozunk, áldo- 
mást fizetsz. S. — Ha nem lesz is vásár, 
csak áldomás legyen, S. — Igyuk meg 
a szent János áldomását. (L. fent.) 
ME. — Jobb lesz, ha. megisszuk az 
áldomást. D. — Szánás-bánás, isteni 
áldomás. (Bűnbánat istennek tetsző 
dolog.) D. — Talán a halállal is ál- 
domást ivott. (Bátor.) D. 

Áldozni. Dicséri az áldozókat, ha 
neki is jut valami. D. — Egy oltárnál 
három áldozó. D. — Ha tömjén nem 
telik, liszttel is áldoznak. D. — Ki 
utassal eszik-iszik, áldozik. D, — ■ Lo- 
pott bárányt áldoz. KV. 

Állhatatlan. Állhatatlan mint 
Ádámfi. D. — Állhatatlan mint a föld- 
vár. D. — Állhatatlan mint a förgeteg. 
D. — Állhatatlan mint a gyermek. D. 

— Állhatatlan mint a gyermekjáték. 

D. — Állhatatlan mint a nádfal. D. — 
Állhatatlan mint a sátoros cigány. D. 

— Állhatatlan mint az őszi idő. D. — 
Állhatatlan mint a zápor. D. 

Állhatatos. Mind a jóban, mind a 
rosszban állhatatos. D. — Nincs szebb 
dolog az állhatatos barátságnál, ML. 

Álmodik. Arról ne is álmodjál. S. 

— Búsul, mint a ki szomorút álmo- 
dott. D. — Disznó makkal álmodik. 
KV. — Éhes csikó abrakkal álmodik. 

E. — Éhes disznó makkal álmodik, 
E. — Éhes disznó makkal álmodik, 
de ha felébred tökkel is megelégszik. 
Nj.i. 

Álmodozik. A kocsis szekérrel, 
a biró törvénynyel álmodozik. KV. — 
Az igazi magyar nemcsak magyarul 
beszél, hanem magyarul álmodozik is. 
D. — Az ösztövér disznó makkal ál- 
modozik. D. — Eb is konccal álmo- 



dozik. D. — Ki sokat álmodozik, ke- 
veset nyugszik. D. — Macska is egér- 
rel álmodozik. KV. — Nappal alszik, 
éjjel álmodozik. D. — Szegény szénán 
szalmán is álmadozhatik. D. — A ló 
állva álmodozik. D. 

Álnok. Az álnoknak szive nem ott 
jár, hol nyelve. KV. 

Álnokság^. Ki álnokságot vet, bút 
arat. F. — Tót álnokság. (Alázko- 
dás.) Sz. 

Álló. Álló tóban lakik a béka. E. 

— Állott tóban lakik a béka. Ny, 6. 

— Álló vizben terem a béka. S. — 
Veszteg álló viznek nem kell hinni. E. 

— Veszteg álló viznek, hallgató em- 
bernek nem kell hinni. S. 

Állóhely. Egy állóhelyben jól 
megüstökölték. D. — Egy állóhelyben 
tizszer is megcsal. D. — Megmarad 
egész nap egy állóhelyében. (Rest.) 

Álom. Álom azt jelenti, hogy alud- 
tál. (Semmi mást.) D. — Álom, esős 
idő magától elmúlnak. D. — Álom és 
esős idö. (Nem kell nekik hinni.) Sz. 

— Álom, esős idő. (Együtt jár.) E. 

— Álom után jó a nyugodalom. D. 

— Álmában is beszél. D. — Álmában 
is bográcshoz ül. (Telhetetlen.) D. — 
Álmában is ellenséggel harcol. D. — 
Álmában is elmondja, (Jól tudja.) E. 

— Álmában sem szereti, ha nem be- 
szél. (Fecsegő.) D. — Álomban, sze- 
relemben nincs lehetetlenség, D. — 
Álomból még senki sem gazdagodott 
meg, Ny, 6. — Álmot hüvelyez, M, és 
KV, (Hiába valót beszél.) — Álom- 
hüvelyező hazug. Pázmán. — Álmot 
fejt. D. — Álmot fejteget, nem tud 
pedig hozzá. D. — Alvónak álom, ke- 
lőnek kalács. S. — Az nekem csak 
álom. E. Np. — A macskát sem költi 
fel álmából. (Senkinek sem vét.) D. — 
Amint veted ágyadat, ugy aluszod 
álmodat, E, — Egy jó álom minden 
fáradságot helyrehoz, Cz, — Elég az 
álomra, D, — Elfelejtette mint a teg- 
napi álmot. D, — Étel, ital, álom, 
szükséges e három, KV, — Étel, ital 



— 32 



álom, nem puszta szokás. D, — Fá- 
radt embernek édes méz az álma. B. 

— Fel nem verhetni álmából. D. — 
Ha álmában nem beszélhetett, azt 
mondja nem aludt. D. — Három üzi 
ki az álmot az ember szeméből : a 
szükség, az adósság és a per. Ny. 20. 

— Ki a kockának szokott, azt álmá- 
ban is veti. D. — Kinek mihez kedve, 
azért álmát felejtse. KV. — Kinyilt 
.szemmel aludd minden álmaidat. D. 

— Még álmában is hazudik. D. — 
Még álmában is keriti a marhát. (Lop.) 
D. — Még álmában is nevet. D. — 
Minden álmot kialudni sem hasznos. 
(Mindenből kiábrándulni.) D. — Mit 
az elme ébren forgat, avval játszik 
álom idétt is. BSz. — Nem álmodna, 
ha nem aludna. B. — Nem álmot hü- 
velyezek. Sz. — Nem álmot hüvelye- 
zek én, hanem igazat mondok. Decsi 
János. — Nem egészséges étel után 
az álom. KV. — Nem jó a macskát 
álmábul felkelteni. F. — Örvend, ha 
álmában beszélhetett. D. — Pénzt 
gyűjt álmában. D. — ütivari kegye- 
lem, álom, esős idő. (Megbizhatlan.) 
D. — Ülj le nálunk, ne vidd el ál- 
munk. Ny. 13. — Vak is lát néha ál- 
mában. K. 

Alomkincs. A szerencsének aján- 
déka álomkincs. D. 

ÁlomszakaSZtáS. Álomszakasz- 
tással jár a tisztviselés. KV. — Sok 
álomszakasztást kivan a méltóság. KV. 

Alom összetételei. Alomszij. B. — 
Álomszuszék. E. — Alomtarisznya. D. 

— Álomtáska. D. 

Almosd. Megjöttek az atyafiak 
Álmosdról. (Rájött az álom.) E. 

Almos. Álmos mint a beteg pulyka. 
D. — Álmos mint a hörcsög. D. — 
Álmos mint a kutya. D. — Álmos mint 
a macska. D. — Álmos mint a rest 
szolga. D. — Henyélő gazdának álmos 
a bérese. D. 

ÁltalvetÖ. Általvetöre szorult. 
(Koldustáskára.) B. — Az általvetö- 
nek csak az elejét látjuk. D. (Csak a 



más hibáját látjuk, a magunkét nem. 
(A koldustáska fele elül, fele hátul.) 

Ámen. Ámen neki. (Vége.) E. — 
Azt sem mondja : Ámen. E. — Hátul 
jár mint az ámen. Ny. 4. 

Amika. (Barátságos egyesség.) Jobb 
egy szép ámika, mint a legszebb pro- 
cessus. D. 

Amit. Játékkal ámitják a gyereket. 
E. — Könnyű a bolondot elámitani. 
D. — Lámpással ámitják a verebe- 
ket.^ D. 

Ámitás. Ámitás az élete. D. 

AngfliuS. Hegyesebb az ánglius tű- 
nél. Ny. 5. — Vörös mint az angliai 
posztó. D. 

AngÓ-bángó. B. 

Ángy. Ángyod térde. (Gúnyos ta- 
gadás.) D. — Ángyomnak szólok, hogy 
menyem is megértse. S. — Bohó ángy, 
megölte a legjobb tojó gunárt. D. — 
Cifra mint a Ripcsó ángya pruszlikja. 
Ny. 1. — Letörött az ángya szekere. 
(Szült.) Ny. 2. • — Ne tanitsd ángyodat 
ágybaszállni. KV. — Ne játszál án- 
gyoddal. Decsi János és M. 

Április. Áprilist járatni. S. — Egész 
április. S. — Változó mint az áprilisi 
idő. S. — Megjárta az áprilist. E. 

Ár. Árt a vargának. (Varga tü.) D. 

— Elevenjére találtak az árral. D. — 
Tűt a szabónak, árt a vargának. D. 

Ár. (Viz-ár.) Árral úszik. S. — Ár 
ellen úszik. S. 

Ár. A rossznak kevés az ára, becse. 
D. — A hetes vászonnak nem nagy 
az ára. D. — Az édes italnak keserű 
az ára. KV. — A fej vét, a láb adja 
meg az árát. D. — Borsos az ára. S. 

— Egy pénz ára sincs benne. D. — 
Elillantott a lőcs árával. D. — Első 
kufár után megy fel a tojásnak ára. 
D. Füst árán szelet akar venni. D. 

— Ha csikorog a kerék, kocsis itta 
meg a háj árát. D. — Ha megadja 
árát, nem gondol vele. (Ha megjár.) 
D. — Ha megittad, add meg az árát. 
D. — Igaz vagy hazug egy áron kel 
nála. D. — Itt nincs alku : szabott ár. 



— 33 



ME. — Jól tudja mi a röfnek az ára. 
(Szemtelen.) D. — Későre bánod, a 
minek árát megadtad. (Ha megjártál.) 
D. — Két pénzes szatyornak egy pint 
bor az ára. D. — Kicsinynek kevés 
az ára. D. — Lassabban a lőcs árá- 
val. D. — Mást beszél Bodőné, mikor 
a bor árát kérik. D. — Megadja az 
árát. (Lakol érte.) E. — Megadták a 
kos árát. (U. a.) D. — Megadták a 
lovak árát. (U. a.) D. — Megadták neki 
a fütyülés árát. D. — Megitta a háj 
árát. (Csikorog a kocsi.) Ny. 5. — 
Megitta kocsis a háj árát. (ü. a.) E. 

— Megvették rajta a lőcs árát. (Meg- 
verték.) D. — Minden jóllakásnak meg 
kell adni árát. E. és Ny. 4. — Most 
adjuk meg az árát a többinek. KV. 

— Nem iszik bort, csak az árát. (Bi- 
zony iszik az.) E. — Odább állott a 
lőcs árával. S. — bornak, ó leány- 
nak nem egy az ára. E. — bornak, 
ó leánynak nem egy áron az itcéje. 
D. teite, ő fizesse meg az árát. S. 

— Szabott ára van, mint a zsemlyé- 
nek. Ny. 2. 8. 

Árad. Főtől árad a viz. M. — Hol 
árad, hol apad. ME. 

Araszt. Tavaszi szél utat száraszt, 
őszi eső vizet áraszt. Ny. 1, 

Árboc. Repedt az árboc, megállott 
a gálya. D. 

Árenda. Arendába adta az eszét. 
D. — Arendába adta fogait. (Kihullot- 
tak.) D. — Beszedte, mint Berecki az 
árendát. (Beszedte, megitta.) Ny. 11. 

Árendás. Hid árendás, (Naplopó.) D. 

Árok. Árok is van, gödör is van : 
szép lány is van, csúnya is van. Np. 

— Akkor mondj hoppot, ha átugrottad 
az árkot. E. — Akkor mondd hogy : 
hopp ! ha átugortad az árkot. Ny. 9. 

— Árkon-bokron tul vannak. E. — 
Árkon kivül hegybíró. (Naplopó.) Ny. 
7, — Árkon kivül hegymester. (Másé- 
ban gazdálkodik.) KV. — Árkon tul 
hegymester. (U. a.) Ny. 2. — Árkot ás. 
(Cselt vet.) Sz, — Ez ám az az árok, 
melyet nehéz átugrani. D. — Igaza 

Margalits E. : Magyar k'izjiiondi'Kok. 



van, mint a részeg asszonynak az árok- 
ban. Ny. 23. — Magadnak árkot ne 
áss. D. — Mindenkinek át kell ugornia 
egyszer a bolondok árkán. Ny. 6. — 
Nagy árkot ástál, nagy a szökellöje. 
(Nagyot mondtál, nehéz bebizonyítani.) 
Pázmán, — Nagy árkot ásott maga 
elejébe. D. — Ne pislogj, mint Hatvani 
az árokban, Ny, 5. — Ne ugrándozz 
árkon, nem esel beléje. Bsz. — Ne 
ugorj ott, a hol árok nincsen. E. — 
Ördög árka. (Veszélyes hely.) E. — 
Spekulál mint Hatvani az árokban. 
Ny. 8. — Viz is megszokja árkát. D. 

ÁrkoL Árkold be a rést. D. 

Áros. A mesterség addig áros, még 
titkos. D. — Mindig áros a mesterség, 
mig titkos. E. 

Árus. Könnyű jó árunak árosát 
találni. KV. — Könnyű jó marhának 
árusát találni. KV. 

Árnyék. A fehér liliomnak is 
fekete az árnyéka. D. — A hajszálnak 
is van árnyéka. KV. — A ki árnyék 
után kapkod, a koncot elejti. ME. — 
A maga árnyékának is köszön. D. — 
A maga árnyékától is megijed. B. — 
A megijedt ember árnyékátul is fél. D. 

— A mely fának árnyékában nyugszol, 
ne nyesegesd. E. — A szép teremités- 
nek még árnyéka is kellemetes. D. — 
A vékony gyapjúnak is vagyon ár- 
nyéka. D. — A vén fa sokkal nagyobb 
árnyékot vet. D. — Az agg fát árnyé- 
káért becsüljük. B. -r- Az árnyékbul 
is alig ehet valamit. D. — Az árnyék- 
nak sem árt. D. — Az árnyéknak sem 
vét. D. — Az árnyéktól is megijed. D. 

— Az oroszlánt árnyékával ijeszti. 
KV. — Az öreg fának árnyékában 
nyugszik az okos. D. ■ — Akkor ez a 
fa sem vetett ekkora árnyékot. (Régen 
volt.) D. — Attól is fél, hogy árnyéká- 
ban megbotlik. (Vén.) D, — Árnyék. 
(Semmi.) E. — Árnyék az a mitől tar- 
tasz. D. — Árnyék után fut. S. — Ár- 
nyék után kapdos. F. — Árnyék után 
kapkod. B. — Árnyéka sem lehet. E. 

— Árnyékáért becsüljük a vén fát. E. 

3 



34 



— Árnyékának sem vétettem. E. . — 
Árnyékkal vi. F. — Árnyékodra is vi- 
gyázz. D. — Árnyékon veszekedik, 
KV. — Árnyékot ölel, D. — Árnyékot 
se vet. (Sovány.) D. — Embert a nyo- 
morúság és árnyék soha el nem hagy- 
ják. D. — Ez nem árnyék, hogy vele 
kiköss, D, — Én sem ijedek meg a 
magam árnyékától, S. — Fekete tyúk- 
nak árnyéka. E. — Fordul mint az 
árnyék. E. — Ha a kutya árnyékhoz 
kap, elejti a koncot. D. ^ — Jó a vén fa 
árnyékában pihenni, E, — Jobb a vén 
árnyéka, mint az ifjú kardja, KV, — 
Kié a szamár, azé az árnyéka. S. — 
Kis ember is vethet nagy árnyékot. S. 

— Ma is csak akkora árnyéka mint 
tegnap, D, — Maga árnyékának is 
köszön, (Vén ember, feje mozog.) E. 

— Maga árnyéka ellen sem vitéz. D. 

— Magas fának hosszú az árnyéka, 
S. — Merre forog a nap, arra az ár- 
nyék is. D. — Mig az ember árnyékot 
vet, mindig lesz nyomorúsága. E. — 
Minél magasb a nap, annál kisebb ár- 
nyékot vet. K, — Nagy fának nagy ár- 
nyéka, E. — Olyan mint az árnyék. S. 

— Oly sovány, hogy árnyékot sem vet, 
S. — Öreg fa árnyékában jobban 
nyugodhatni, B, — Oroszlánt ijeszt- 
getsz árnyékkal, M, — Ritka mint a 
száraz fának árnyéka, D. — Ritka 
mint a téli fa árnyéka. E, — Rosszat 
beszélnek a jóról is : fehér liliomnak 
is fekete árnyéka, D. — Sötét mint az 
árnyék, D, — Sovány, hogy árnyékot 
sem vet. D. — Szamár árnyék. D. — 
Szeplösnek jó az árnyék. E, — Szép 
a szép kép is, ha kis árnyékot feste- 
nek melléje, D, — Vékony a hajszál, 
mégis van árnyéka, B, — Vén fa ár- 
nyékában jó megpihenni, Ny. 12. 

Árnyékszék. A nap az árnyék- 
székbe is beszolgál. D, — Nap is be- 
szolgál az árnyékszékbe, de azért meg 
nem mocskolódik, K, — Pilátus kony- 
hája az árnyékszék, Sz, 

Árpa. Hetvenkedik mint az árpa- 
cipó a kemencében. (Megreped.) E. — 



Porba búzát, sárba árpát, (Kell vetni.) 
S, — Rossz időben vetette árpáját. D. 

— Sokszor rozszsal és árpával kivesz 
a búza, a konkoly pedig megmarad, 

D, — Mosolyog mint az árpacipó a 
lapáton, (Keservesen,) Ny. 19. — Mo- 
solyog, mint a miskolci árpacipó, (ü, a.) 
Ny, 9. — Mosolyog mint Mózes malaca 
az árpától. Ny, 5, — Nevet mint az 
árpacipó a kemencében. Ny. 23. — 
Nevet mint az árpacipó a polcon. Ny. 5. 

Árpád. Nagyapja varga volt, mégis 
Árpádtól származtatja magát, D, 
Árt. A bélesnek nem árt a vaj, D. 

— A jónak árt, ki a gonosznak kedvez. 
ME. — A kevés nem árt, a sok nem 
használ. D. — A ki aztán veszni in- 
dul, a szél is árt annak. KV. — A 
légynek sem tudna ártani. D. — A 
méreg sem árt neki. D, — A szellő is 
megárt neki. E. — A szem is árthat. 

E. — Az angyaloknak is a kevélység 
ártott. D. — Az árnyéknak sem árt. D. 

— Árt a gazdának, ki a tolvajt szánja. 

D, — Árt a vargának, (Szójáték,) E. 

— Árts a pogánynak, a mint árthatsz, 

E. — Bort megissza magyar ember, 
jól teszi: okkal-móddal meg nem árt- 
hat a szeszi. Vörösm. — Cirókolással 
is lehet ártani. D. — Cirogatással is 
lehet ártani. E. — Fejszével lát hozzá, 
ha késsel nem árthat. D. — Gyakran 
megárt a szent János pohara, (Gyakori 
bucsupohár,) E. — Hirtelenség meg- 
árt, sietség hozhat kárt. KV. — Jó 
ugyan, de a mi sok, megárt. E, — Ki 
ártani akar, nem fenyegetödzik. F. — 
Ki egynek árt, sokat fenyeget. D. — 
Ki veszni indult, annak a légyviz is 
árt. D. — Ki veszni indul, annak a szél 
is megárt, D. — Kicsi nem árt, sok 
nem használ. Ny. 2. — Kicsinyes 
mennykő sem árt neki. Ny. 3. — Kicsit 
lopni, kicsit imádkozni nem árt. Ny. 
22. — Kinek veszett neve indult, a 
szél is árt annak. K. — Légynek sem 
árt. E. — Minél többet ugat az eb, 
annál kevesebbet árt. D. — Mikor leg- 
édesebb, akkor árt meg, S. — Mint 



35 



moly a ruhának és féreg a fának, ugy 
árt a bánat a szívnek. KV. — Mit árt a 
vaj a bélesnek. E. — Nagyfalusi egér 
gát, ha nem használ nem is árt. 
(Próbálni kell.) Np. — Nem árt az eb- 
ugatás a holdnak. Ny. 2. — Nem árt 
a kutyának. S. — Nem árt két ruha 
télben. KV. — Nem árt a kinek sok 
tiszte van. KV. — Nem árt a várakozás. 
D. — Nem árt feljebb arányzani a 
lövésben, D. — Nem igaz barát, ki 
csak annyiból az, hogy nem árt. K. — 
Nem mindenkor árt a gyengén való 
bánás. K. — Oly tiszta a tükör, hogy 
a lehelet is árt neki. E. — Részeg 
asszony rivása sem nem árt, sem nem 
használ. Ny. 18. — Se ne ártson, se 
nehasználjon, mint a barát áldása. S. 

— Se árt, se használ, mint a körösi 
szenteltvíz. Ny. 1. — Se nem árt, se 
nem használ, mint a drégelyi vendég- 
ség. Ny. 22. — Se nem árt, se nem 
használ, mint a födémesi tejfel. Ny. 22. 

— Se árt, se használ, mint a szegedi 
szenteltvíz. Ny. 5. — Se árt, se hasz- 
nál, mint a Tassi áldása. Ny. 13. — 
Se nem árt, se nem használ, mint a 
szenteltvíz. E. — Sietős dologban árt 
a késedelem. KV. — Sok a jóból is 
megárt. ME. — Sok nem használ, 
kevés nem árt. E. — Sok a mézből 
is megárt. Ny. 2, — Szépnek nem árt 
a sírás, rútnak nem használ. D, — 
Többet árt királynak a hízelkedő, 
mint az ellenség. K. — ■ Tüz használ 
fázónak, de árt izzadónak. KV. — 
Verés a verésre árt, de étel az ételre 
nem árt. Ny. 1. 

Ártalmas. Ártalmas a háznál : 
haragos asszony, sürü füst, lyukas tál. 
K. — Ártalmas a sok. — Mosolygó 
•ellenségnél nincs ártalmasabb. E. — 
Nincs ártalmasabb méreg, mint melyet 
orvosság gyanánt adnak be. D. — 
Tudatlan hatalmas, mindennek ártal- 
mas. E. 

Ártalom. A pénz hol ártalmára, 
hol javára válhat a gazdagnak. D. 

Ártatlan. A ki ártatlan, vessen a 



rosszra követ. D. — Ártatlan bakgedö. 
D. — Ártatlan bárány. D. — Ártatlan 
libatermészet. D. — Ártatlan mint a 
ma lett gyermek. D. — Ártatlan mint 
a ma született gyermek. D. — Ártat- 
lan mint kemencétől a kerék. D, — 
Ártatlan mint pemete a kemencétől. D. 
— Ártatlan mint a szűz. D. — Ha 
puszta vádlás elég, sok ártatlan kerül 
hohérkézre. E. — Ki tiz esztendős ko- 
ráig nem ártatlan, húszig nem szép, 
harmincig nem erős, negyvenig nem 
okos, ötvenig nem gazdag, hatvanig 
nem szent: azután sem lesz. D. 

Ártatlanság. Ártatlanságnak csak 
egy a szava, D. 

Ártány. A koszos malacból válik 
néha ártány. D. 

Áru. Könnyű jó árunak árusát ta- 
lálni. KV. — Nem sokat hajtanak a 
hitvány árura. B. — Vásár nélkül is 
elkel a jó áru. KV. 

Árul. Árulja a petrezselymet, süti a 
makkot. (Senki sem gondol vele.) Ny. 
15. — Árulja az öreg ganéjt is. D. — 
Cigány sátorban árul, (Hazug,) D. — 
Drágán árulja a disznó-bőrt. D. — 
Deszkát árul már. (Meghalt.) Ny. — 
Egy gyékényen árulnak M. — Én lo- 
vat árulok és te belé szúrsz. M. — 
Észt nem árulnak a vásárban. F. — 
Ha a patikában árulnának, ott is veiTiie 
észt. D. — Kár hogy észt nem árulnak 
a vásárban. D. — Kofásan árulja a 
hazug vakarcsot. — Korpája sincs, 
mégis lisztet árul. (Lop.) D. — Nehe- 
zékkel árulják a sáfránt. E. — Nem 
árulok veled egy ponyván. (Nem közös 
a dolgunk.) Ny. — Nem ugy adja, a 
mint árulja. D. — Petrezselymetárul. 
(Nem táncolnak vele.) S. — Tudja, 
melyik kocsmában árulják a jó bort. 
— Virágos cégért köt, ki mérget árul. 
B. — Zsákban macskát nem árulok. M. 
Árulgat. Semmin vették, mert 
nincs-en árulgatták D. 

Árulás. Áz igaz szeretet fél az 
árulástól. E. 

ÁrulkodáS. Hitvány kereset az 

3* 



36 



árulkodás. M. — Kapsz vörös nadrágot, 
árulkodó. Ny. 13. 

Árva. A szegény árvát az ág is 
húzza, B. — Áldja meg az isten, ki 
az árvát szánja. E. — Árva az árva, 
ha arany is a kapufája. B. — Árva 
mint a gerlice. E, — Árva mint a gólya. 
Np. — Árva mint az ágon ülö madár. 
B, — Árva mint az útszéli bogáncs. 
S. — Árvaleány haja. (Szegény.) D. — 
Árva mint a lehullott levél. D. — Árva 
tehén borja. Ny. 1. — Árva vagyok 
mint a madár, mely az ágon párjára 
vár. ME. Np. — Árva voltál, árva 
maradsz. Árvában is halsz meg. 
(Mátyás király Árva Péternek.) E. — 
Későn való gyerniek, korán való árva. 
E. — Kora vetés, késő gyerek hamar 
árván marad. Ny. 21. — Nehéz kenyér 
az árváé. E. — Nem leszek én árva 
mindég : ború után derült az ég. Np. 

— Olyan hasa van mint az árva malac- 
nak, Ny. 1. — Verje meg az isten, ki 
az árvát bántja. Np. 

Arviz. Árviz hozta ember, E. — 
Árviz hajtotta ember. B, — Elcsapta, 
mint isten az árvizet. Ny. 6. — El- 
mosta az árviz. D. — Szereti mint a 
tiszahátiak az árvizet. S. — Várják, 
mint a bodrogköziek az árvizet. Ny. 11. 

As. A ki másnak vermet ás, maga 
esi-k bele. D. — Aranyat is földből 
ássák. S. — Árkot ás, Sz. — Ásáte, 
kápáte. (Dolgozz.) E. — Ember a fogá- 
val ás magának vermet. (Torkos.) D. 

— Hó hátán is kincset ás és talál. 
(Szerencsés.) D. — Maga fogával ássa 
sirját. (Torkos.) D, — Magadnak árkot 
ne áss. D. — Másnak vermet ás. Sz. 

— Mintha pénzt ásott volna az apja. 
D, — Nagy árkot ásott maga elé, D. 
Nagy árkot ásál, nagy a szőkellöje. P. 

— Ne áss mélyen, beletörik az ásód. 
S, — Nehéz az agyagot ásni. D. — Ott 
is ás, a hova semmit sem tett. (Lop.) D. 

Ásás. Több kell a verem ásáshoz. D. 

Ásit. Ásit mint Kun István agara. 
S. — Ásitoz mint kuvasz kutya. Ny. 
9. — Ásítozik mint a falusi kuvasz. 



S. — Ásítozik mint kutya a pozdorján. 
S. — Egész nap ásitozik mint Pruszkai 
gyereke. D. — Egyik után ásitozik a 
másik. D. — Mikor ásitozik, sajnálja 
száját kitátani. D. — Nagyot ne ásí- 
tozz. D, — Ne ásits mint csizmadia a 
sörért. Ny. 5. 

Ásitozás. Ragadós mint az ásito- 
zás. S. 

Ásó. Addig kereste őseinek nemes- 
ségét, mig ásóra és kapára talált. D. 

— Ásó, kapa cimere. D. — Ásóra 
kapára nem soká fog várni. (Halál.) D. 

— Csak ásó és kapa választja el egy- 
mástól. D. — Hosszú betegségnek ásó, 
kapa vége. E. — Ne áss mélyen, mert 
beletörik az ásód, S. 

Átány.Delibaratum Átányon, hogy 
a diák gyalog járjon, (Átány heves- 
megyei falu. Mindenki ugy megy, a 
hogv lehet.) E. 

Áspis. Olyan mint az áspis kigyó.S. 

Átaludni. Átaludnék három éjsza- 
kát, csak ennie ne kellene. D. 

Átellenben. Átellenben lakik 
Senki Pállal. E. 

Átesik. A ki a zsidónak nem köszön, 
átesik a küszöbön. Ny, — Átesett az 
ebek harmincadján. D, — Átesett a 
bajon, mint az egyszeri szűz a gyer- 
mekszülésen. Ny. 17. — Átesett az 
eszén. D. — Átesett a küszöbön. S. — 
Átesett mint a Kardos kutyája a kerí- 
tésen. (Vége. Döglötten átdobták.) Ny. 
2. — Átesett rajta, mint mester a 
borjúján. Ny. 1. — Átesett rajta, mint 
kutya a kerten. Ny. 5. — Átesett mint 
Bakó a házán. D, 

Átfut. Átfut rajta, mint tyúk a 
szenén. D. 

Átg'ázol. Nehéz a tengert átgá- 
zolni. D. 

Áthág. Könnyen áthágjajó urának 
ágyát. D. 

Átkozás. Atyád sirása, anyád át- 
kozása kötelet fon nyakadra. Sz. 

Átok. Átok fogta meg a magyart, 
mert az soha együtt nem tart. Np. — 
Fejére telt a török átka. (Rossz szóm- 



37 — 



szed.) E. — Gazembernek sürü átka. 

D. — Lé tartja a gazdát, átok szitok a 
szolgát. D. — Lé tartja a szolgát, átok, 
szitok a gazdát. Ny. 14. — Ónodi 
katonának az átka van rajtok. (Nem 
végeznek semmit.) Sz. — Rossz szom- 
szédság török átka. Sz. — Szüleidnek 
átka ostort fonhat nyakadra. E. — 
Török átka ember. E. — Verje meg a 
török átka. E. 

Átkozódik. Átkozódik mint a 
kereketört kocsis. E. 

Átkozott. Áldott a sok kéz, át- 
kozott a sok bél. Ny. 6. — Áldott a 
sok kéz, átkozott a sok száj. E. — 
Átkozott a hal a harmadik vizben. 
(Latin.) S. — Átkozott a száz esztendős 
gyermek. E. — Átkozott fáradság, 
kinek nincs jutalma, Ny. 6. — Átkozott 
lélek. D. — Átkozott krimi tatár. D. 

Átlát. Átlátja a gondolatot is. D. 

— Átlát a szitán. E. — Átlát ö nem- 
csak a rostán, hanem a szitán is. B. 

— Átlát a sövényen. S. — Átlátok az 
orrán. E. — Igen vak az, a ki a rostán 
által nem lát. Decsi János, és M. ■ — 
Könnyű a rostán általlátni. D. — Vak, 
ki a rostán át nem lát. F. 

Átlép. Átlépi a szelet. E. (Ugrik.) 
Akkor higyj az asszonynak, mikor már 
nem birja átlépni a kerékvágást. Ny. 
15. — Mindaddig nem hisznek az 
asszonynak, mig a kerékvágást által- 
lépheti. D. 

Átmegy. A liszt is elfogy, ha sok 
markon megy által. D. 

Átőlt. Átöltött a tü fokán. (Tul van 
a nehezén.) D. 

ÁtUgfOrni. Akkor higyj az asszony- 
nak, mikor már nem birja átugorni az 
árkot. ME. — Akkor mondj hoppot, 
ha átugrottad az árkot. E, — Akkor 
mondd, hogy : hopp ! — ha átugortad 
az árkot. Ny. 9. — Átugrotta az L-et. 
(Túl van az ötven éven. L római szám.) 

E. — Átugorja még száz tü hosszát. 
E. — Átugrottad, Peti bátya, a szélt. 
(Szélét ; nagyobbat kelleténél.) E. — 
Ez ám az az árok, melvet nehéz által- 



ugrani. D. — Hoppot mond, mielőtt az 
árkot átugrotta volna. D. — Könnyű 
a szalmaszálat általugorni. D. — 
Mindenkinek át kell ugornia egyszer 
a bolondok árkát. Ny. 6. — Nem csuda, 
ha a bolha átugorja a tetüt. D. 

Átúszik. A koszos birka is átúszik 
a többivel együtt. Ny. 5. — A kutya 
csak kutya, ha tizszer átuszsza is a 
Dunát. E. — A mely kutya egyszer 
átuszsza a Dunát, többször is átuszsza 
az. Ny. 6. — A mely eb egyszer a 
Dunát általuszsza, másszor a tengerre 
készül. KV. — Átuszsza mint kutya 
a Dunát s megrázkódik. E. — Átúszta 
mint Pap Miska a holdat. (Holdvilágos 
helyet viznek vélte boros fővel.) Ny. 
5. — Átúsztak, mint a mádiaka haj- 
dinát. (Vetést.) — Az eb, ha általuszsza 
a Dunát is, eb marad. Decsi János. — 
Mely eb egyszer a Dunát általuszsza, 
neki megy a tengernek is. E. — Mely 
eb egyszer a Dunát általuszsza, Bala- 
tont is megpróbálja. D. — A mely 
kuvasz egyszer általuszsza a Dunát, 
nem fél többé a viztö). Pázmán. 

Általüt, ügy keresd az általutat, 
hogv kerülőbe ne akadj. F. 

Átültet. A vén fát át ne ültesd. D. 

Ave Mária. Tud hozzá, mint bagoly 
az Ave Máriához. KV. 

Áztató. Lustos mint a kender-áz- 
tató. D. 

Ázik. Eljön az idő, ha megázik a 
tüdő. E. — Hadd ázzék a tüdő. E. — 
Kalapját hóna alá teszi, hogy meg ne 
ázzék. D. 

B. A ki a-t mond, b-t is kell mon- 
dania. E. — Adjon isten három b-ét. 
(Bor, búza, békesség.) F. 

Bab. Babot is főznek valahol, nem- 
csak lencsét. (Lesz máskép is.) Ny. 3. 

— Babot sem ér. E. — Babot sem 
levéért főzik. M. — Egy babot nem 
adnék érte. M. — Hadd alább jó szász, 
mert nem babodban találtál. (Én sem 
vagyok hitvány.) Decsi János és KV. 

— Keserű babot is édessé tesz az éh- 



38 



ség. D. — Mindég kásán, babon az 
esze. (Evésen.) D. — Sós babot eszik, 
vizet iszik reá. (Szegény kelletlen böj- 
töl.) D. — Túrós lepény, tejes bab, de 
jó volna minden nap. Ny. 22. 

Bablé. Nem a tavalyi bablé. (Az 
idei sem sokat érne.) Ny. 1. 

Babona. Ritka kocsis babona nél- 
kül. D. — Tót babona, magyar ha- 
zugság. Ny. 6. 

Babszem. Babszem Jankó. (Tör- 
pe.) E. 

Babkáros. Tesz-vesz mint a bab- 
káros. (Fontoskodik mint a házaló.) 
ME. 

Babér. Babérjain nyugszik. S. — 
Babérjain pihen. ME. 

Babilon. Egész babiloni torony. 
(Zür-zavar.) ME. — Ha repülni tudna, 
Babilon tornyára rakná fészkét. (Nagy- 
ralátó.) D. 

Babuka. Keserves fia a babukának. 
B. ■ — Tarka-barka mint a babuka. 
(Büdös banka.) D. — A büdös bábuk 
-berzenkedik a hattyúval. (Tudóssal 
tudatlan.) KV. — A büdös bábuk ber- 
zenkedik a hattyúra. B. 

Bacsó. Ismeri személyesen, mint 
Bacsó az ördögöt. Ny. 9. 

Bagfaria. Bagaria az orcája. (Bocs- 
korbör.) E. — Megvonja a bagariát. 
(Erötetett okoskodás, hazudik.) Páz- 
mán. — Összehúzta a bagariát. (Szű- 
kebben kezd költeni.) E. 

Bag^ázsiás. Bagázsiás kocsival 
megy. S. 

Bag^i. Köszöntött a bagi barát. 
(Kontráz, ha te erős vagy, én is az 
vagyok, szembeszállók.) E. 

Baglya. Baglya nem kazal. D, — 
Sok petrencébül válik a jó baglya. D. 
— Vontató nem baglya. D. 

Bagó. Keserű mint a bagó. E. — 
Meginná a bagó levet is. E. — Nem 
adják bagóért. S. — Itt a disznó, hol 
a bagó. (A ki bagózik, disznó.) Ny. 5. 

BagfOly. A bagoly is biró maga 
barlangjában. D, — A bagoly is fényre 
néz. F. — A bagoly is megszokja a 



fényt. D. — A bagoly nem szereti a 
napfényt. B. — A baglyot nagyobbra 
becsüli a sólyomnál. (Tudatlant tudós- 
nál.) KV. — A bagolyt a sólyomhoz 
hasonlítja. (U. o.) KV. — Bagoly a 
képe, sólyom a szeme. E. — Bagó 
hiten él vele. (Vadházasság.) Ny. 7. — 
Bagó hiten vannak. (U. a.) S. — Ba- 
goly is azt véli, hogy sólyom a fia. E. 
— Bagoly is biró barlangjában. M. — 
Bagoly is vagdalkozik a maga odújá- 
ban. B. — Bagoly mondja a veréb- 
nek : nagyfejű. S. — Bagoly-szemmel 
néz. E. — Bagolyfiu. E. — Bagolyt 
akart fogni s elszalasztottá a sólymot. 
B. — Baglyokkal huhogass, verebek- 
kel csiripelj. E. — Bagolynak is szép 
a maga fia. E. — Bagolynak is szép 
az ö magzatja. S. — Bagolyhoz ka- 
pott, sólymot elszalasztott. ME. — 
Egész éjjel virraszt, mint a bagoly. E. 
- — Egy bagoly sem szereti a napfényt. 
(Tolvaj.) D. — Esti bagolv. D. — Éjjel 
jár, mint a bagoly. M. — Éjjeli bagoly. 
E. — Ért hozzámint bagoly az abcé- 
hez. Ny. 14. — Ért hozzá, mint ba- 
goly az Ave Máriához. S. — Füles 
bagoly. E. — Néha többre becsülik a 
baglyot, mint a sólymot. E. — Nem 
lesz a bagolynak soha sem sólyom fia. 
KV. — Nincs a bagolynak sólyom fia. 
D. — Puszta pajtábul is repül olykor 
bagoly. E. — Te érted is leesett a ba- 
goly a fáról. (Te is érdemelsz vala- 
mit.) E. — Többet ér a vén sas az 
ifjú bagolynál. D. — Tud hozzá, mint 
bagoly az Ave Máriához. KV. — ügy 
néz mint a bagoly. E. 

Bagzik. A tüz böjtön bagzik. (Ke- 
veset főznek.) E. — Bagzik mint a 
kecskebak. D. — Bagzó ebnek sok 
lyuka van. KV. — Oda ütök, hol a 
tetű bagzik. E. 

Baj. A legjobb fának is benn a baja. 
D. ^ — A szegénynek, ha nincs is baja, 
mégis van. D. — A szerelem nagy 
bajt okoz. Ny. 2. — Az is baj, ha 
sok van, az is baj, ha nincs. S. — Aj, 
baj ! mi a baj ? É. — Aj baj, kilenc 



39 



tehén, még sincs vaj. Ny. 1. — Át- 
esett a bajon, mint az egyszeri szűz a 
gyermekszülésen. Ny. 17. — Baj se 
legyen, ha sok nincs. Ny. 5. — Baj 
van a káptalanban. (Fejben.) E. — 
Bajjal jár a baj. E. — Baját a bú éri. 

D. ■ — Dicsőség bajjal jár. S. — Egy 
kis gyönyörűség sereges bajjal jár. D. 

— Egymást éri a baj. E. — Ezer a 
bajom, meg kettő. E. — Ha az irigy 
szomorú, vagy öt érte baj, vagy mást 
szerencse. E. — Ha bajod nincs, verj 
papot. K. — Ha te nem volnál, baj se 
volna. Ny. 2. — Halál szekere min- 
den bajt, búbánatot elvisz. S. — Jaj, 
baj. E. — Jó az öreg a háznál, ha 
baj nincs is, bajt csinál. Ny. 2, — 
Kicsi hiba nem nagy baj. S. — Kiki 
legjobban tudja maga baját. E. — 
Kinek kinek legjobban fáj a maga 
baja. S. — Kinél nincs baj, annál nincs 
jaj. D. — Kis bajok, nagy gondok. S. 

— Kis bajt kerül, nagyba esik. E. — 
Kutya baja. E. — Kutya baja van, 
mint a kiséri halottnak. (Már semmi 
baja.) S. — Kutya baja, mint a szen- 
tesi halottnak. (U. a.) S. — Kutya 
baja mint a szentesi halnak. Ny. 22. 
- — Mindenkinek megvan a maga baja. 

E. — Nagy baj az a : nincs. S. — 
Néma gyermeknek baját anyja sem 
értheti. E. — Nincs hivatal baj nél- 
kül. Ny. 20. — Nincs egyéb baja, csak 
a torka véres. Ny. 9. — Nincs más 
baja, csakhogy nyaka, torka véres. D. 

— Nincs nagyobb baj a nincsenség- 
nél. Ny. 2. — Nincsen semmi baja, 
csak a nyaka véres. Ny. 3. — Oda se 
néz a bajnak. S. — Olyan sok baja 
van, mint a kölykes macskának. Ny. 
14. — Ördög baja sincs. D. — Pa- 
rányi gyönyörűség, sereges baj. E. — 
Párosával jár a baj. S. — Pénz a bo- 
londot is kisegíti a bajból. D. — Ritka 
hivatal baj nélkül. D. — Sok baj közül 
a legkisebbet kell választani. (Latin.) 
S. — Semmi más baja, csak a torka 
véres. D. — Sűrű csóknak baj a vége. 
Ny. 5. — Több a baj, mint a vaj. Ny. 



15. — Uraság is bajjal jár. E. (Hiva- 
tal, méltóság is bajjal jár.) 

Baja. (Város.) Bajának sok a baja. 
ME. — Ki egyszer a Sugovica vizéből 
ivott, visszajön Bajára. ME. — Kit 
Baján meg nem szólnak, Szabadkán 
le nem itatnak, Zomborban meg nem 
vernek. Újvidéken rosszra nem visz- 
nek : az elmehet az egész világon, se- 
hol ilyes rajta meg nem esik. ■\IE. 

Bajlódik. Nem is él, hanem a sze- 
génységgel bajlódik. D. 

Bajnok. A bor lator bajnok, leg- 
először is lábáról ejti le az embert, KV. 

Bajos. Tud hozzá, mint bajcsi asz- 
szony a kávéfözéshez. (Egészben főzte 
mint a babot.) E. 

Bajos. Bajos minden ember kedve 
I szerint tenni. S. — Bajos ott lopni, 
hol a gazda maga is tolvaj. S. — 
Bölcs embernek bajos tudatlanok közt 
szólani. E. • — Cigánytól szenet, macs- 
kától hájat bajos venni. Ny. 5. 

Bajor. Megokosodik negyven esz- 
tendőre, mint a bajorok. K. 

Bajusz. A nagy bajuszú kétszer 
iszik. D. — Azt gondolod, hogy csak 
szőr a bajusz. K. — Akkor még a 
papok is bajuszt hordtak. (Régen.) D. 

— Bajusz és szakái férfi embert illet. 
KV. — Bajusz kell a magyarnak. E. 

— Bajuszáról másodszor iszik a 
magyar. D. — Bajuszod nő. (Leány ne 
csókolj férfit.) E. — Bajuszomra mon- 
dom. ML. — Bajuszt érdemelt. B. — 
Félre bajusz, csókot kapsz. S. — Félre 
bajusz, csók ér. Ny. 5. — Félre bajusz, 
mert csók ér. Ny. 5. — Félre bajusz, 
jön a szakái. D. — Félre pehely, jön 
a bajusz. D. — Gangosán pödörgeti 
kajla bajuszát. D. — Ha bajuszát fel- 
pödriti, ember a ki bántsa. (Legyen.) 
D. - Hogy vág a bajusz ? Kétfelé. 
(Hogy vagy?) Ny. 1. — Kajla mint a 
bajusz. D. — Későbbre őszül a bajusz, 
mint a haj. D. — Még akkor a bíró- 
nak sem volt ám bajusza. (Régen volt.) 
D. — Mindenkinek bajuszát ö akarja 
pödöriteni.D. (Kevély.) — Ritkamagyar 



40 



bajusz nélkül. D. — Se bajusza, sem 
pénze. (Hitele.) Sz. — Szokásból nyír- 
ják még a bajuszt is, D. — Szőr az, 
nem bajusz. D. — Szőrös, mint a ma- 
gyar bajusz. D. — Vörös hajúban, 
vörös bajuszuban ritkán szokott jó 
válni. Sz. 

Bajuszos. Bajszos emberen is meg- 
esik. (Gyermek mentség.) Ny. 5. — 
Bajuszos kétszer iszik. D. 

Bajsa. (Bácsmegyei falu.) Ó-Mora- 
vieza, jaj Pacsér, átkozott Gsantavér, 
kenyeretlen Bajsa. ME. 

Bak. A bakot is megfejegetné. (Fös- 
vény.) D. — A bakot is megfejné. E. 

— A bakot teszi kertészszé. KV. — 
A baktól őrizkedjél, mert seggre taszit. 
B. — A kecskék közt bak a bika. D. — 
Addig őrizkedjél a baktól, mig seggre 
nem taszit. D. — Ártatlan bak nem 
gedö. D. — Bak alá teszi a fejős dé- 
zsát, D, — Bak nemzetségből szárma- 
zott. (Szemtelen.) D. — Bak-fing nem 
ágyú. D. — Bakot fej. S. — Bakot lő. 
E. — Bakot nyúz, S, — Bakot nyúz- 
tál, büdös vagy, D. — Bizik, mint a 
bak a szarvához. D, — Büdös mint a 
bak. B, — Csak azon bakot nyúzza, 
M. — Egy bakot nyúznak, D. — Egy 
bakot hajtanak, D, — Egyik bakot fej, 
a másik rostát tart alája. (Hiábavaló.) 
E. — Kerüli, mint a bak a poesétát. 
D. — Megadták a bak árát. D. — Meg- 
itták a bak árát. E. — Nehéz a baktól 
tejet fejni. E. — Sok bakot megnyúz- 
nak addig. D, — Ugrál, mint Noe bakja. 
D. — Ugrál örömében mint Noe bakja.D. 

Baka. Kurta mint a bakaköpenyeg. 
D. — Megszokta mint a baka a talpa- 
lást. (Gyaloglást.) D. 

Bakancs Bakancs nem csizma. D. 

— Felhúzta a bakancsot. (Kevély,) D, 

— Felhúzta a bakancsot, isten hozzád 
bocskor, E, — Ugy varrja a bakan- 
csot, a mint látla. 

Bakancsos. Akkor csinos a bakan- 
csos, mikor a nadrágja rongyos, E, Np, 

— Nem rúg patkot a bakancsos lova. 
D. — Szereti mint bakancsos a poesé- 



tát. S. — Talán csak sárral él mint a 
bakancsos lova, E, 

Bakcsó. Szava árulja el a bakcsót, 
D. — Ugy néz mint a bakcsó. 

Bakkecske. Büdös mint a bak- 
kecske. S. — Megfejné a bakkecskét 
is. (Fösvény.) S. — Megugratták alatta 
a bakkecskét, D. — Ugrál mint a bak- 
kecske. Ny. 7. 

Bakonyi. Bakonyi röfögés, farkas- 
nak rettegés. E. — Összeröfennek 
mint a bakonyi disznók. D. 

Bakó. Általesett mintBakóa házán, 
(Legégett: no ezen is általestem,) D, 

Bakszekér. Nehezen lesz abbul 
bakszekér. (Nem fog sokat érni.) D. 

Bakta. Nem tarthat mindig, mint 
a baktai kemence. (Amint elkészült, 
összedőlt.) Ny. 4. 

Bakter. Föl sem veszi, mint a bak- 
ter a kalapdarabot, Ny, 21, — Fur- 
fangos mint a peleskei bakter, S, 

Bal. Balra tekints, jobbra nézz. 
(Légy szemes.) E. — Csüng a feje bal 
felé. (Vén.) D, — Jobbra balra egy 
iránt, D, (Kétszinü,) — Ott ott a szivet, 
a baloldalon, E, — Se jobbra, se balra. 
(Egyenes jellem.) E. — Nem ismeri 
jobb kezét, ki a boldogságot bal felül 
keresi. K. — Egyik fülem bal, a másik 
nem hall, (Tudni sem akarok róla,) S, 
— Bal kezemmel várlak, Ny, 6, — Bal 
kezére fogta a szerencse, D. — Jobb 
kéz a balnak segitöje. E, — Két bal- 
keze van, (Ügyetlen,) ME. — Mit jobb 
kezed tesz, ne tudja meg a bal. S. — 
Mit jobb kezed müvei, ne tudja meg 
abaŰE. — Balkörmü kisasszony félre- 
csap. (Ringyó.) D. — Hol jámbor sze- 
mély nincs, balkörmü a táncos. M. — 
Ballábbal kelt fel az ágyból. (Rossz- 
kedvű.) Ny. 13. — Bal szemmel nézi. , 
(Rossz.) E. — Viszket a balszemem. 
(Öröm ér.) E. — Bal szelek fuj lak, 
szerencsétlenül járt. D. 

Ballá. Bodor mint Ballá, barna 
mint Vata. (Nem egyformák.) Ny. 2. 

Ballagf. Ballag mint a baranyai 
koldus. Ny. 5. — Ballagnak a kapa- 



41 



sok, mennykő utánok. (Lassan dolgoz- 
nak, gazda káromkodik.) Ny. 13. — 
Billeg-ballag, meg-megáll. (Rest.) E. 

— Könnyen ballag el a juh, de ne- 
hezen tér vissza. D. 

Ballagni. Haj te no, azt sem tudja, 
merre van a ballagi tó. (Ügyetlen.) 
Ny. 1. 

Balaton. Még akkor a balatoni 
cserfa is makk volt. D. — Mely eb 
■ egyszer a Dunát átaluszsza, Balatont 
is megpróbálja. D. 

Balázs. (Szeles, bolond.) Adós a 
Balázsnak. (Bolond.) D. — Amúgy 
Balázs módjára. E. — Balázs vitéze. 
E. — Beszélj vele, Balázs neve. 
(Hiába.) Ny. 4. — Elég az, hogy Ba- 
lázs a neve. Sz. — Eltalálta mint 
Balázs pap a vecsernyét. B. — Ért 
hozzá, mint Balázs Máté a tánchoz. 
D. — Föltalálta, mint Balázs a ve- 
csernyét. D, — Hánya-veti magát, 
mint Magyar Balázs lova. D, — He- 
tedfél Balázsnak csak egy az esze. D. 

— Hü bele Balázs módjára. — Hü 
bele Balázs, lovad ád az isten. Decsi | 
János, — Igen találád, mint Balázs 
pap a vecsernyét. (B, leleszi prépost 
133ö-ben részeg fővel vecsernye he- 
lyett misét kezdett énekelni. Sz.) KV. 

— Jókor jön, mint Balázs pap a ve- 
csernyére. BSz, — Megbecsüli mint 
Balázs a hurkát. (Töltelékét ebnek 
adta, ö bőrén rágódott.) D. — Örül 
mint Balázs a hurkának. (U. a.) D. — 
Szállj le Balázs a hintórul, mert nem 
pénzed ára. E. 

Balogéi- Közös mint a balogi duda. 
Ny. 22. — Megnyertük mint balogiak 
a gőzt. Ny. 5. 

Bamba. Bamba mint a juh. (Os- 
toba.) E. 

Bandi. Bandi legyek. S. — Lám 
megmondtam Angyal Bandi, ne menj 
az alföldre. (Megjársz.) Np. 

Bankrót. Búsul mint a bankrót az 
üres boltban. D. 

Bankó. Nem adnám egy templom 
bankóért. E. — Rajta veszett, mint 



Visnyicin a bankó. Ny. 1, — Se apró, 
se bankó, elvitte a Patkó. (Nincs pénz ; 
rabló elvitte.) Np. — Több a bankó 
mint a rongy. E. 

BanÓ. Általesett rajta, mint Bánó 
a szentesi parohián. E. 

Banya. Tapogatja mint banya a 
hajnalt. S. — Vén banya ördögök 
hadnagya. ME. — Vén banyák nyara. S. 

Banyavirág. Akár fodor, akár 
menta, elég, hogy banyavirág. (Fodor- 
menta banyák orvossága.) D. — Jó 
már neki a banyavirág is. (Vén.) D. 

Barack. Ez barack mag, nem körte 
D. — Kell-e barack ? (Gyermek fenye- 
getés.) E. — Rég hogy ezen barackfa 
alá jár. (Hogy ezt a mesterséget üzi.) E. 

Baranya Ballag, mint a baranyai 
koldus. Ny. 5. - — Baranyai embert 
csinált belőle. (Bolondot.) D. — Egész 
baranyai ember lett belőle, (ü. a.) E. 
— Baranyai tarisznyás, somogyi bics- 
kás, bácskai bugris. S. — Él-hal érte, 
mint a baranyai gyerek a tarisznyáért. 
Ny. 5. — • Hadaritja, mint a baranyai 
bika a füvet. S. — Nem egész világ 
Baranya, laknak Somogyban is. D. — 
Oldalán kamarája, mint a bárányi 
emberé. (Tarisznya.) D. — Összejárta 
Tolnát, Baranyát. D. 

Bárányi. Kesereg, mint a Bárányi 
dudája. Ny. 4. 

Barát. (Szerzetes.) A barát barátot 
meg nem dézsmálja. KV. — A barátok 
zsákjába jutott. (Vége.) D. — A barát- 
ságért egykor egy barát is megháza- 
sodott. D. — A kétségbeesett vagy 
katona vagy barát leszen. KV. — A ki 
máskép nem tud megélni, vagy barát 
vagy katona legyen. B. — A szükség 
vagy katonát vagy barátot tesz a deák- 
bul. D. — Az leszen baráttá, a ki egyéb 
módon el nem élhet. Decsi János. — 
Alázatos mint a barát. D. — Barát 
baráthoz nem idegen. D. — Barát 
beszél böjtről, de hasa teli van. E. — 
Barátgaras.(Szóval való megköszönés : 
gratias !) D. — Barátirás, (Érthetetlen.) 
Sz. — Barát tánc. (Türelem.) KV. — 



— 42 



Barát zsák. (Telhetetlen.) D. — Barát- 
zsák, kántortorok nehezen telik. D. — 
Barátzsák, kocsis torok nehezen telik. 
F. — Barátban vérré válik a lencse, D. 

— (Vére valet.) — Barátot látott. (Nem 
lesz szerencséje.) E. — Barátot látott, 
semmi vadat nem hoz. D. — Barát- 
ságért a barát is megházasodott. E. — 
Beszél a barát, beszél, alamizsna a 
vége. B. — Beszél a barát, alamizsna 
vége. D. — Beszél a barát, de alamizs- 
nát vár. S. — Beteg volt az ördög, 
barát akart lenni. E. — Beteg volt az 
ördög, barát akart lenni, de hogy fel- 
lábadott, vissza tudott menni. D. — 
Dagad mint barátban az aleluja. Ny. 
1. — Dobd le barát a hegedűt. (Lopott.) 
M. — Dobd le barát a vakarót. (U. a.) 
KV. — Egy barát nem szerzet. D. — 
Egy barátot sem látott mikor vadászni 
ment. (Szerencse.) D. — Egy német, 
egy barát, csak egy magyar. (Gatyát 
csak magyar hord). D. — Ez az élet 
diákoké, a másik a barátoké. (Túl- 
világ.) E. — Ha a paraszt nem dolgo- 
zik, a jó barát meg nem hízik. D. — 
Hal barát, él a szent. E. ■ — Hal barát, 
ha szamár is. (Tudós és tudatlan.) M. 

— Hal barát, hal szamár, változik az 
apáturság. Sz. — Hála a papnak, meg- 
ellett a barát. Ny. 22. ^ — Kevély, mint 
barátoknál az orgonahuzó. D. — Ki 
tehet róla, ha a barát pápista. Ny. 17. 

— Ki tehet róla, hogy a barát pápista. 
Ny. 1. — Ki van a barát a csuklyából. 
D. — Kifizette, mintMadali a barátot. 
(Madali prédikátor a barát kérdésére, 
mit keres a kath. papok közt mint 
Saul a próféták közt, azt felelte, azt, 
a mit Saul, szamarat, és örül, hogy 
egyet talált is.) B. — Kin a barát a 
csuklyából. E. — Kocsistorok, barát- 
zsák nehezen telik. Sz. — Kocsistorok, 
barátzsák ritkán telik meg. Sz. — 
Kopog, mint a fatalpu barát. S. • — 
Köszöntet a bagi barát. E. — Körül- 
gondolta, mint a Préda a barátok 
szénáját. (Préda, ostoba szolga.) D. — 
Kurta, mint a barátgatya. D. — Lassan 



barát a köröszttel. E. — Meghal a 
barát, él a szent, változik az apáturság. 
K. — Megszokta, mint barát a lencsét. 
D. — Megszokta, mint barátkukta a 
szennyet. D. — Minden tánc között 
legunalmasabb a baráttánc. (Patientia.) 
D. — Nem illik, nem szabad barát- 
nak táncolni. E, — Nem vagy barát, 
hogy a pénzt el ne vedd. D. — Nincs 
rosszabb tánc a baráttánenál. (Pati- 
entia.) ML. — Patiencia baráttánc. 
ML. és Sz. — Ritka barát fatalp nél- 
kül. D. — Se ne ártson, se ne hasz- 
náljon, mint a barát áldása. S. — Se 
papja, se barátja. D. — Sem a barát, 
sem a pap minket el nem választhat. 
Ny. 6. — Szállj le barát a hintárul, 
nem a pénzed ára. Ny. 2. — Szállj 
le barát a hintóról, nem a pénzed ára. 
S. — Tartós mint a barátok olvasója. 
Ny. 9. — Tekeri magát, mint a fagyos 
barát. (Kényes.) Ny. 10. — Tele van, 
mint a barát alelujával. S. — Teli van 
hálálkodással, mint a barát alelujával. 
Ny. 14. — Telhetetlen mint a barát- 
zsák. D. — Vérré vált, mint barátban 
a lencse. (Izlik-e : vére valet.) D. 

Barát. (Jó barát.) A jó barátok igen 
ritkán vannak vetve. KV. — A koldus- 
nak még az apja sem barátja. D. — A 
legjobb barátod legjobb idődet vesz- 
tegeti. D. — A meddig tart szerencséd, 
addig barátid is. Sz. - — A megbékült 
barát soha sem volt barát. D. — A 
nyomorúság mutatja meg a jó barátot. 
KV. — A szegénynek senki nem ba- 
rátja. KV. — A szerencse hozza, de 
a szükség próbálja meg a jó baráto- 
kat. KV. — A szerencsétlennek a halál 
sem barátja. D. — A szomszéd nem 
mindenkor jó barát. D. — A szükség 
próbálja meg az igaz barátokat. B. — 
A szükség mutatja meg a jó barátot. 
KV. — Az okos néha az oktalannak is 
barátja. D. — Ajándék a jó baráttal 
is nótát fordíttat. D. ■ — Barátja volt, 
ellensége lett. D. — Barátodért se 
tagadd az igazat. E. — Barátom az 
erszénv, rokonom a kas. E. — Bará- 



43 — 



tom az erszény, E. — Barátot bor 
közt. (Ismerni meg.) Fáy, — Barátot 
bor közt, bort sajt után, lovat istáló- 
ban, leányt bálban ne válassz. Fáy. — 
Barátot szerencse hoz, szükségpróbál, 
S. — Barátot szerencsétlenségben 
lehet megismerni. S. — Bátor katona 
az, kinek vitéz barátja az Isten, D, — 
Beesüld jó barátodat, de jobban 
istenedet, B. — Csendesnek csendes 
a barátja, D, — Eb a ki nem barát, 
(igyunk.) Csokonai. — Eb ebnek ba- 
rátja. KV. — Ebnek eb a barátja. Sz. 

— Ebet szőréről, madarat tolláról, 
embert barátjáról ismerni. S. — Eb- 
nek eb, papnak pap a barátja. S. — 
Ebnek sem barátja. D. — Egy istened, 
de barátod több legyen. K. — Egy jó 
barát a szomorúságban felér százzal 
a vigasságban. D. — Egy jó barát, száz 
atyafi. E. — Egy-két pohár borban 
sok jó barát lakik. E. — Elmúlt a 
szomjúság, nem barát a kut. D. — 
Ember barátaival könnyen időt veszt- 
het. KV, — Erszény pénznél drágább 
a jó barát, E, — Élő élőnek, holt holt- 
nak barátja, D. — Fazék mellé szitó 
barát. KV. — Fehér holló, fekete 
hattyú az igaz barát, B. — Ha bará- 
todat titkon fedded is, de mások előtt 
dicsérd, E. — Ha barátodtól meg 
akarsz menekülni, adj neki pénzt köl- 
csön, S. — Ha barátom nem uram, ha 
uram nem barátom. E. — Ha jó po- 
gácsa van tarsolyodban, közöld bará- 
tiddal. Sz. — Ha nincsen pénzed, nin- 
csenek barátaid, E, — Halál halálnak, 
élet életnek barátja. D. — Hogyha 
elkelt borod, elkeltek barátid is. KV. 

— Hogyha nincsen pénzed, nincsenek 
barátaid. Sz. — Idő próbálja meg a 
barátot. S. — Ismert társadat, jó bará- 
todat holtig szeresd. S. — Jó barát 
drágább az aranynál. S. — Jó barát 
vize édesebb az ellenség mézénél. S. 

— Jó barátból lesz az ellenség. S, — 
Jó barátot szóval sem kell megbántani. 
S. — Jobb egy erszény mint két barát. 
D. — Jobb egy jó barát száz atyafinál. 



ME. — Jobb néha egy jó barát mint 
száz atyafi. E. — Ki kevésnek barátja, 
kevésnek bolondja. D. — Ki minden- 
kinek barátja, mindenkinek bolondja. 
KV. — Kinek isten a barátja, az az 
emberektől ne rettegjen. KV. — Kinek 
isten a barátja, nincsen ellensége. D. 

— Kinek isten a barátja, könnyű an- 
nak üdvözölni. D. — Kinek Krisztusi 
a barátja, könnyű annak üdvözölni. 
Sz. • — Kinek Krisztus a barátja, nem 
kárhozik az el. E. — Kinek pápa a 
barátja, könnyen lesz püspök. D. — 
Legjobb barátod legjobb idődet veszi 
el. E. — Legjobb testőrök a meghitt 
barátok. D. — Meddig tart szerencséd, 
addig barátid is. KV. — Megbékült 
barátoddal óvatosan bánj. B. — Meg- 
hitt barátodat testvéredért se hagyjad 
el. B. — Meg ne vesd barátodat kis 
fogyatkozásért. KV. — Ments meg 
uram jó barátaimtól, ellenségeimmel 
majd csak elbánok magam is. (Ügyet- 
len jóbarátok.) S. — Minden ember 
barátja, minden ember bolondja. D. 

— Nem egészen, hanem felebarát. D. 

— Nem igaz barát, ki csak annyiból 
az, hogy nem árt. K. — Nem mind 
barátod, a mi hízelkedik. D. — Nem 
mind barátod, a ki rád mosolyog. I\L 

— Nem minden bokorban fekszik a 
jó barát. KV. — Néha isten sem ba- 
rátunk. D. — Néha többet használ a 
jó barát az erszény pénznél. B. — 
Oly barátja, mint eb a macskának. D. 

— Oly barátja, mint macska az egér- 
nek, D, — Régi barátodtól, megsértett 
társadtól, mindenkor őrizkedjél, KV. 

— Ritka madár a jő barát. E. — 
Ritka madár az igazi barát. D. — 
Ritkán vannak vetve a jó barátok. D. 

— Rokonom a kas, barátom az er- 
szény, BSz. — Senki sem barátja a 
szegénynek. E. — Senkinek se rokona, 
se barátja. D. — Senkinek sem ba- 
rátja az éjszaka. KV, — Soha bará- 
todért ne tagadd az igazat. Sz. — 
Sok a barát, de kevés a jóltevő. D. — 
Sok jó barát elfér egy parányi helyen. 



— 44 



D. — Sok jó barát fér meg egy csekély 
kis helyen. D, — Sok okot lel, ki el 
akar szakadni barátjátul, E. — Sze- 
génynek szegény, ebnek kutya a ba- 
rátja, E. — Szerencsétlennek a halál 
sem barátja, E, — Szépnek szép a 
barátja. D. — Szükség próbálja meg 
a barátot. E. — Szükségben látod, 
ki igaz barátod. ME. — Testi-lelki 
barátok. S. — Ugy légy másnak ba- 
rátja, hogy magadnak ellenségévé ne 
válj. D. — Uj barátért el ne hagyd a 
régit, E, — Ügyetlen jó barát rosszabb 
az ellenségnél, ME. — Varga vargá- 
nak, ha barátja, csuda, D. 

Barátkozik. Eb kutyával hamar 
összebarátkozik, D, — Hasonló ha- 
sonlóval hamar összebarátkozik, D, — 
Kapás kapással, ur úrral barátkozik. 

E, — Róka rókával hamar összebarát- 
kozik, D, 

Barátság. A barátság lóháton jár 
a bolonddal, D, — A barátság sem jó, 
ha felettébb való, KV, — A barátság 
vagy egyenlőket vesz, vagy egyenlőkké 
tesz, B, — A barátságért egykor egy 
barát is megházasodott, D, — Barát- 
ságért a barát is megházasodott, E, 

— A hol megegyezés nincsen, elkelt 
ott a barátság, (Vége,) Cz, — A rut 
hizelkedés s hazug incselkedés mérge 
a barátságnak, KV, — A szükség 
próbája az igaz barátságnak, KV, — 
Az erkölcs hamar barátságot szerez, 
B, — Az igaz barátság nem áll a sok 
boritalban, KV, — Az igaz barátságot 
nem fazékban főzik, E, — Az igaz 
barátságnak csak halál vet véget, ME, 

— Addig a barátság, mig zsiros a 
konyha, D, — Alávaló csigert isznak 
barátságért, KV, — Barátságban egy 
kis veszekedés olyan jó, mint étekben 
a bors, ML, — Csak az oltárig vagyon 
a barátság, KV, — Erkölcs szerzi a 
barátságot, E, — Ez a pohár bujdosik, 
éljen a barátság, ME, Np, — Fele se 
barátság, D, — Haddal nyughatatlan- 
ságot, tengerrel veszedelmet, barátság- 
gal szidalmat, nehezen keresik, mégis 



meglelik, D, — Hizelkedés mérge a 
barátságnak, K, — Igaz barátságot 
bográcsban nem főzik, Gz, — Jő uti- 
társaság és nyájas barátság jobb hat 
lovas hintónál, KV, — Jobb a tisztes- 
séges háborúság, mint a szines barát- 
ság, Cz, — Kapás kapással, ur úrral 
élhet jó barátságban, KV, — Kutya- 
macska barátság, ME, — Kutya barát- 
ság, marha szaporaság hamar oda van, 
E, — Nehezebb a barátságot fen- 
tartani, mint megkötni, B, — Ne szegd 
meg a barátságot, KV, — Ne vess 
mindennel barátságot, E, — Nem igaz 
barátság, mely könnyen elmúlik, E, — 
Nem jámbor barátság, melyért meg- 
bántod istened, K, — Nem jó a felet- 
tébb való nagy barátság, K, — Nincs 
szebb dolog az állhatatos barátságnál, 
ML. — Ökör iszik kellve, ember barát- 
ságért, (Ha kell,) Sz, — Pap barátság 
szalmatüz. S, — Papot barátságért, 
kántort imádságért bérben nem tart 
az ember, D, — Ritka madár az igaz 
barátság, B, ■ — Soha barátodért ne 
tagadd az igazat, KV, ■ — Utón igazság, 
háznál barátság, E, 

Barázda. Barázda billegető. (Nyug- 
hatatlan,) ME, — Tolvaj barázdát 
szánt, (Álnok.) Ny, 15, 

Bari. Tüz az esze, mint a bari 
cigánynak, Cz, — Tüz az esze, mint a 
bari cigány lovának, B, 

Barlangf. A bagoly is biró maga 
barlangjában, D, — Bagoly is biró 
barlangjában, M, — Sötét mint a bar- 
lang, D, — Üres mint a barlang, D, 

Barna. Bodor mint Ballá, barna 
mint Vata, Ny, 2. — Hamis teste, lelke 
szőkének, barnának, Np, — Ki verő- 
fényen jár, barnán megyén haza, E. — 
Nem mind cigány a mi barna, D, 

Barom. A ki barom, nyakán járom, 
E. — A tolvaj a lopott barmokat el- 
felejti, de a szabadokat nem felejti el, 
D. — Apró barom a kecske. M. — 
Barom ember. (Ostoba.) D. — Él mint 
fa, nevelkedik mint a barom. D. — 
Fáradt mint az igavonó barom. E. — 



45 — 



Helyébe várja, mint Kóti a barmot. 
Ny. 2. — Halat szálka nélkül, telet 
fagy nélkül, barmot mocsok nélkül, 
jeget hideg nélkül, embert hiba nélkül 
nehéz találni. S. — Könnyebb a barom 
emberrel megalkudni, mint a nem 
emberrel. (Ostobával mint embertelen- 
nel.) D. — Magát nyaló barom. D. — 
Olyan szája van, megesne benne a 
esengeri barom vásár. Ny. 14. — Szőr- 
mentében simogasd a barmot. E. — 
Ugy nőtt fel mint a barom. S. 

Barta. Akkor még Barta Erzsók is 
pártát hordozott. (Reges régen volt.) D. 
Basa. A kinek a basa adja, az isten 
is adja. Ny. 2. — Kojtol mint valami 
török baja. Ny. 5. — Pöfékel mint 
valami török basa. (Dohány füst.) Ny. 
12. — Szomorú mint várát vesztette 
basa. D. — Török basa nagy a hasa, 
ki nem hiszi tapogassa. Np. 

Batka. Batkát sem ér. (Kis pénz 
n. Lajos korában.) E. ■ — Batkát sem 
adnék életéért. E. 

Batyu. Fölvette batyuját, aztán 
itt hagyta faluját. Ny. 5. 

Bazsarózsa. Bazsarózsa, de csak 

rózsa. (Ha nem is szép, mégis leány.) E. 

Bá. Se bü-t, se bá-t nem mondott. S. 

Báb. Cifra mint a báb. D, — Örül 

neki, mint gyermek a bábnak. D. 

Bába. A sok bába között a gyermek 
is elvész. Sz. — A vén bába ördög 
hadnagya. KV. — A vén bába ördögök 
hadnagya. KV. — A vén bába Manó 
ördögnek hadnagya. D. — Akkor látott 
vizet, mikor a bába megmosdatta. 
(Piszkos vagy iszákosra.) E. — Bár a 
nyelvét vágta volna el a bába, mikor 
nyelvét felmetszette. D. — Egész vas- 
orrú bába. (Kegyetlen vénasszony.) E. 

— Felvágta a bába a nyelvét, (Szájas.) 
Ny. 3. — Jó hogy a gégéjét el nem vágta 
a bába, mikor köldökét elmetszette. D. 

— Jól felvágta nyelvét a bába. (Szájas.) 
D. — Kiíingotta fogát a bába, (Gyermek- 
fog hullás.) E, — Kurva legyen a 
bábád, E, — Kurva volt a bábája. E. 

— Mikor pap nincs, bába is keresztel. 



E. — Ravasz bábája volt. D, — Ritka 
szülés bába nélkül, D. — Rosszabb a 
bábánál. (Hirhordó.) ME, — Semmi 
bába nem ér a nyelvével. E, — Sok 
bába közt elvész a gyermek. KV, — 
Vizet sem látott, mióta a bába meg- 
mosdatta. (Piszkos.) E. 

Bácsi. Bácsi, kend nem mohácsi. S. 

Bácskai. Baranyai tarisznyás, so- 
mogyi bicskás, bácskai bugris. S. 

Bál. A sok játék, a sok bál, bezzeg 
nekem sokban áll. Sz. — A sok játék, 
a sok bál, nekem bizony sokban áll. 
D. — A sok játék, a sok bál, nekem 
ugyan sokban áll. E. — Megtörödött, 
mint Szabó Tecza a b'ílban. (Nem 
láncolt.) Ny, 7. — Leányi bálban ne 
válassz. Fáy. 

Bálám. Ordit mint Bálám sza- 
mara. Ny. 6. 

Bálint. Cifra mint Bálint nadrágja. 
(Sok sujtás ; dagályos beszéd.) D. — 
Félti mint beteg Bálint a haját. (Forró 
láz után, hogy haja ki ne menjen, 
ajtót-ablakot bezárt.) D. — Örült Bá- 
lint, hogy a haja megjött. D. 

Bálvány. Képet nem az aranyozás, 
festés, hanem imádás tesz bálványnyá. 

D. — Képet nem arany, hanem imá- 
dás teszen bálványnyá. E, — Minden- 
kinek van egy bálványa. B, — Mint a 
bálvány ugy áll. M. — Mit állsz mint 
a bálvány? Sz. — Utoljára kutya se 
fél a botos bálványtól, D. 

Bámészkodik. Bámészkodik mint 
a borjú az uj kapura. B. — Elbámész- 
kodott mint a fancsali feszület. Ny. 5. 

Bámul. A ki másra bámul, magá- 
ról feledkezik meg. D. — A ki másra 
bámul, magáról elfeledkezik. B. — A 
ki másra bámul, magát felejti el. E. 
— Bámul mint borjú az uj kapura. 

E, — Bámul mint a jánosi mester, 
Ny, 16. — Bámul mint malac az uga- 
ron, S, — Bámulj kapu, ordits város, 
S, — Másra bámul, magáról megfe- 
ledkezik, D, — Ugy bámul, mint a 
sült hal, Ny. 8. ' 

Bánni. (Valamivel.) A széppel szé- 



— 46 



pen kell bánni, D, — A ki szót nem 
fogad, könnyű azzal bánni. D, — Az 
éles borotva frissen bánik a szakállal. 
D. — Gyengén bánik vele, mint a to- 
jással. D. — Gyöngén bánik vele, mint 
himes tojással, E, — Ha az élö fával 
igy bánnak, mit tesznek a levágottal ? 

D. — Könnyebb a tengerrel, mint a 
nyakassal bánni. D, — Könnyű a jó- 
val szépen bánni, D. — Nehéz a bor- 
jukkal bánni. (Ostoba.) D. — Ritkán 
bánik a szerencse halkkal az ember- 
rel. D. — Törött fazékkal óva bánunk, 
B. — Ugy bánja, mint ördög az any- 
ját. (Törődik vele,) D. — Ugy bánik 
vele mint a himes tojással. (Gyengén.) 

E. — Ugy bánik vele, mint török a 
rabjával. (Kegyetlenül.) Ny. 3. — Ugy 
bánt vele, mint eb a ganéjával. D. 

Bánni. (Valamit.) A ki bánja, tegyen 
róla. E. — A ki bánja, vegye el róla. 
D. — Azt sem bánja ha életével fizeti. 
D. — Bánja a fene. S. — Bánja az 
ördög. S. — Bánja a kis szék, ha a 
lába kitörik. Ny. 2, — Bánja béka a 
deret. D. — Bánja, hogy a szomszéd 
tehénnek nagyobb a tölgye. D, — 
Bánja, hogy kivüle más is lehel. D. 

— Bánja, hogy nem ördög, pokolba 
vinne mindent. D. — Bánja, hogy 
torka nem szélesebb. D. — Csak azt 
bánja, hogy aludtában nem szólhat. 
D. — Csak azt bánja, hogy mint az 
ökörnek két gyomra nincs. D. — Csak 
azt bánja, hogy két gyomra nincs. E. 

— Eb a ki bánja. D. — Eb a ki 
bánja, kutya a ki szánja. D. — Ej 
dinom-dánom, tölts bizony nem bá- 
nom, D. — Ha az ég vállaira szakad, 
azt sem igen bánja. D. — Ha kése 
beletörik sem bánja, D. — Ha korán 
házasodd, korán bánod meg. D. — 
Ha megbánja sem bánja. D, — Hamar 
szól, hamar bán, E. — Három napi 
dinom-dánom, holtig való szánom- 
bánom. (Házasság.) Sz. — Hogy dol- 
god meg ne bánd, a nyomorultat 
szánd. E. — Isten hozta, nem is vár- 
tuk, ha visszamegy, azt se bánjuk. 



Ny. 2. — Jaj dinom-dánom, ha meg- 
halok sem bánom. B. — Jaj dinom- 
dánom, mig élek is bánom. B. — ■ Ké- 
sőre bánja a kutya, hogy kilencet 
fiadzott. D. — Későre bánja azt a 
leány, a mitől lebetegedett. D. — Ké- 
sőre bánod, a minek árát megadtad. 
D. — Ki csak akkor gondolja meg 
magát, mikor merül, későn bánja meg, 
hogy vizre ment. E. — Ki későre há- 
zasodik, későre bánja meg. D. — Ki 
sokat vigad, azt is megbánhatja. D. 

— Maga lenyelt falatját is bánja. D. 

— Megbánta, mint mely kutya kilen- 
cet fiadzott. E. — Megbánta négy ökre. 
(Ráment a pörre.) Ny. 2. — Minden 
nembánomnak bánom lesz a vége. S. 

— Mindent utoljára bán meg az em- 
ber. D. — Ne bánd, ha jól ejtetted. 
D. — Nehéz a mézet megbánni. (Éde- 
set.) D. — Nem bánja ha belesül is. 
D. — Nem bánja, ha hátat forditasz 
is neki. D. — Nem bánja, ha meg- 
bánja is. E. — Nem bánom, kiállóm. 
S. — Nembánomból lesz a bánom. 
Ny. 4. — Nincs a hadban semmi 
Péter bánja. (Vagy : bátya.) Decsi 
János. — Olyat mondok, hogy magam 
is megbánom. KV. — Rövid dinom- 
dánom, hosszú szánom-bánom. Ny, 4, 

— Szánom is, bánom is. S. — Szá- 
nom-bánom, de megállom. E. ■ — 
Szánom-bánom, de meg nem állom. 
D. — Szánom, de nem bánom. D. — 
Tanácsesal tégy mindent, soha nem 
bánod meg. E. 

Bánat. Halál szekere minden bűt, 
bánatot elvisz. E. — Halál után késő 
a bánat. D. — Késő bánat, ebgondo- 
lat. D. — Késő bánat, sánta ló, min- 
dég hátul járnak. ME. — Mint moly 
a ruhának és féreg a fának, ugy árt 
a bánat a szivnek. KV. — Moly a 
ruhát, bánat a szivet. E. — Nagy bá- 
natban nehéz vig arcot mutatni. B. — 
Nehéz a bánatot és szomorúságot el- 
titkolni. KV. — Nincsen rózsa tövis 
nélkül, nincsen öröm bánat nélkül. S. 

Bánatos. A bánatos szivet akármi 



47 



szó szele is megkeserítheti, KV. — 
Nehéz a bánatos arcnak vig kedvet 
mutatni. D. — Részeg kocsmáros 
mindig bánatos. (Kárt vall.) S. 

Bánás. Hamar tanács, hamar bá- 
nás. KV. — A hamar tanácsnak, ha- 
mar bánás a vége. Ny. 8. 

Bánkódás. Kár után késő a bán- 
kódás. E. 

Bánkódik- A ki nyárban nem 
gyűjt, télen aggebül bánkódik. M. — 
Káros bánkódjék. D. 

Bánt. A ki sokat fenyeget, ritkán 
bánt. ME. — A legyet sem bántja. D. 
— A leborultakat nem bántja az orosz- 
lán. D. — A másét ne bántsdnak hiv- 
ják. E. — Az eb is haragszik, ha az 
orrát bántják. Sz. — Békével lehetne 
a tolvaj is, ha nem bántanák. D. — 
Egy dögöt bántanak. B. — El ne fe- 
lejtsd azt a napot, mikor bántottad a 
papot. Ny. 10. — Jól megjegyezd azt 
a napot, mikor bántottad a papot. Ny. 
10. — Ha a villámlás agyon nem üt, 
annak mennydörgése se bánt. D. — 
Kicsi bántja a nagyot. S. — Kis uj- 
jal sem bántottam. D. — Magad kád- 
járól dézsmálj, ne bántsd a másét. 
Ny. 1, — Másét ne bántsd, magadét 
ne engedd. E, — Ne bánts senkit, 
nem bánt senki. S. — Ne bántsd a 
jót, mégis jó, üsd a rosszat, mégis 
rossz. Ny. 16. — Ne bántsd a magyart. 
Zrínyi Miklós. — Ne bántsd az alvó 
oroszlánt, S, — Ne bántsd szegényt, 
szúrd ki szemét. Ny. 4, — Nem bán- 
tok én senkit, engem se bántson más. 
E. — Szomorú dolog senkit sem bán- 
tani, mégis hántatni. E. — Te is jó 
katona, én is jó katona, ne bántsuk 
egymást. K. — Te se bánts, én se 
bánts. D, — Verje meg az isten, ki 
az árvát bántja. Np. 

Bányaváros. Bányavárosi. (Gaz- 
dag.) D. — Bánvavárosi születés, (ü. 
a.) E. 

Bányai. Felöltözött, mint a bányai 
ember. (Tarisznya, bicska.) Ny, 14. — 
Okos mint a bánvai kos, Nv, 5, 



Bánya. Mikor a bányában pénzt 
vernek, sok kevélyt is támasztanak. 
D. — Az találta fel az aranybányát, D. 

— Halászból lett bányász. D. 
Bárány. A kevés bárányból ha el- 
vész, nehezebben esik. D. — A vén 
farkast a bárány is messziről neveti. 
D. — Azt a bárányt se szeresd, mely 
akkor is hallgat, midőn megnyírják. 
D. — Azt akarja, hogy jóllakjék, bá- 
ránya is megmaradjon, D. — Azt 
akarja, hogy jóllakjék, bárány is egé- 
szen maradjon. KV. — Arany bárány, 
arany kos, mindjárt összemennek 
most. D. — Ártatlan bárány. D. — 
Báránybőrben farkas. (Álszent.) E. — 
Báránygyapjuba öltözött farkas, Páz- 
mán. — Báránybőrbe öltözött farkas. 
S. — Bárány és farkas együtt. E. — 
Bárány hagyja vérét csapoltatni. E. 

— Báránynyal a farkas soha meg nem 
békélhet. D, — Bélyeges bárányt is 
elviszi a farkas, S, — Csak a pásztor 
vétke, ha tudta nélkül eszi is meg far- 
kas a bárányt, K, — Csak akkor nem 
eszi meg farkas a bárányt, ha el nem 
éri, D. — El nem éri a húsvéti bá- 
rányt. D. — Erőtlen mint a bárány. 

D. — Farkas is a bárányok kövérét 
szereti. D. — Farkas kaszára jutott 
bárány. (Bajba.) D. — Farkas meg- 
eszi a bárányt, ha béget is. E. — Far- 
kasból bárány sohasem lesz. Ny. 6. 

— Farkasnak mondják: Páter noster; 
ő azt mondja bárányláb, M. — Far- 
kasnak mondják : miatyánk ; ö azt 
mondja : bárányláb, KV, — Farkas- 
nak soha sem lesz bárány fia, E. — 
Farkasra bízod a bárányt. E, — Far- 
kasra hagyod a bárányt. D. — Fél 
mint farkastól a bárány. D. — Ha a 
farkast miatyánkra tanítod, bárány- 
lábat kiált. D. — Hosszú mint a bá- 
ránybél. D. — Hol kevés a bárány, 
nehezebben vész. E. — Jobb a juh 
bárányostul. D, — Ki bárányt ápolgat, 
a kost nem g\-ülölí, E. — Kin a bárány, 
ben a farkas. (A rossz szerencsésebb.) 

E. — Kis báránvból lesz a nagv kos. 



— 48 



ME. — Kis bárányból válik a nagy 
kos. D. — Könnyű a báránynak vérét 
venni. D. — Könnyű a báránynak vé- 
rét ontani. S. — Könnyű bárányt sze- 
liditeni. D. — Lopott bárány nem 
kedves áldozat isten előtt. E. — Lopott 
bárányt áldoz. KV. — Mely juh a bá- 
rányt szereti, a kost nem gyűlöli. D. 

— Még a bárányban is ben a méreg. 

D, — Mészáros nem könyörül a bárá- 
nyon. D. — Miatyánk ! bárányláb. D. 

— Mosolyog, mint a dézsmabárány. 
(Keservesen.) S. — Nehéz a bárányt 
a farkas szájából kivonni. KV. — 
Nehéz a bárányt a farkas szájából 
kivenni. S. — Nehéz a bárányt a far- 
kassal összebékéltetni. M. — Nehéz 
a farkast a báránynyal összebékéltetni. 
KV. — Nem bizzák farkasra a bá- 
rányt. E. — Nem gondol a farkas bá- 
rányok számával. (Ha megolvasottak 
is.) D. — Nyakametszett báránynak 
sóhajtás a vége. D, — Nyalja, mint 
a bárány a kést. (Kiméli ellenségét.) 

E. — Oly barátja mint farkas a bá- 
ránynak. D. — Olykor bárány, olykor 
róka. D. — Papucsért a bárányt el ne 
veszítsd, (A bárányt hajtó mészáros 
az utón egy papucsot talált, mig pár- 
ját kereste, elhajtották bárányát.) D. 

— Ritka bárány kullancs nélkül. D. 

— Se arany, se bárány, de szolgálat. 
KV. — Soha farkasból bárány, cigány- 
ból paraszt. (Nem lesz.) D. — Soha 
báránynyal a farkas meg nem békül- 
het. D. — Sok bárányt elhord addig 
a farkas. D. — Sok bárányt elvisz 
addig a farkas, mig verembe kerül. 

D. — Sok húsvéti bárányt megevett. 
(Öreg.) B. — Sokszor megette már a 
húsvéti bárányt. D. — Szelid mint a 
bárány. D. — Szelid mint a húsvéti 
bárány. ME. — Szegény háztól ösz- 
tövér bárány. (Sovány.) D. — Szereti 
mint farkas a bárányt. S. — Szomo- 
rúan néz, mint a dézsma bárány. Ny. 
5. — Tűr, szenved, mint a bárány. 

E. — Ugy szereti a farkas a bárányt, 
hogy szeretetből meg is eszi. D. — 



Van a bárányok között is rűhes. D. 

— Vén farkast a bárány is neveti. E. 

— Vén mészáros-kutya nyalja a bá- 
rányt, ha már meg nem foghatja. D. 

Bárány felhő. Tarka mint a bá- 
rány felhő. D. — Ha bárányos az ég, 
harmadnapra eső lesz. Cz. 

Báró. Bort iszik az utón járó, akár 
bolond, akár báró. Ny. 1. — Már ha 
szabó, mindjárt báró. (Kényes.) Ny. 9. 

Bárándi. Nagyot lökött rajta, mint 
a bárándi emberen az agár. Ny. 11. 
(Szép kutyáját eladta s ezen pénzzel 
fizette ki adóját.) 

BárdoL Ha vastag a fa, meg kell 
bárdolni. D. 

Bárka. Eb a bárka hal nélkül. D. 

Bársony. A bársony súlya nem 
enyhiti a köszvényt. Pázmán. Ny. 16. 

— A bársonyra is rá cseppenhet egy 
kis zsir. D. — Bársony mellény, üres 
has. S. — Bársony nyereg szamárra. 
E. — Bársonyt megveszti a zsir, em- 
bert a gonosz hir. S. — Bibor, bár- 
sony, vendégség, jobb egynapi egész- 
ség. Bsz. — Egész teste - bőre merő 
bársony. (Szép.) D. — Feltette a bár- 
sony süveget. (Szerencsés.) D. — Illik 
rá, mint szamárra a bársony nyereg. 
S. ■ — Juhász bundára bársony folt. E 

— Kanászra bársony nadrág. D. — 
Nem illet szamárt bársony nyereg. E. 

— Nem illik szamárra a bársony nye- 
reg. KV. — Nem szamárra való a bár- 
sony nyereg. Sz. — Néha a bársonyra 
is rácseppen. D. — Puha, mint a bár- 
sony. E. — Sima mint a bársony. D. 

— Szamárra bársony nyereg. D. 
Bástya. Állandó mint a bástya. D. 

— Erős mint a bástya. E. — Vastag 
mint a bástya. D. 

Bászli. Bászli ember. (Ügyefo- 
gyott.) D. 

Bátor. A bátor szivvel társalkodik 
a szerencse. KV. — A bátor vitéznek 
kalauz az orra. (Megy hova akar.) Ü. 

— Bátor, a hol puskát nem hall. D. 

— Bátor hol üstökét nem félti. D. — 
Bátor a hol senki sincs. D. — Bátor 



~ 49 



a katonák háta megett, D. — Bátor a 
kemence megett. Sz. — Bátor a ke- 
mence mellett. D, — Bátor a kender- 
ben. (Magas, nem látszik ki belőle.) 
D. — Bátor a kenderben, de nem a 
lenben. (A mely alacsony.) ilE. — 
Bátor a kocsmában. D, — Bátor a kö- 
hid alatt. E. — Bátor katona, ha a kö- 
hid alá juthat. D. — Bátor katona a 
kávéházban. D. — Bátor katona a 
kemence mellett. KV. — Bátor katona 
az, kinek vitéz barátja az Isten. D. — 
Bátor mint a nyúl az agarak előtt. D. 
— Bátor kevés van, de félénk elég van. 
D. — Bátor volt, maga ment a halálra. 
(Zsivány.) D. — Isten is a bátor katona 
mellett hadakozik. D. — Kiki bátrabb 
a maga szemetén. KV. — Legbátrabb 
ember volt, ki a rákot legelőször meg- 
ette. E. — Maga házánál kiki bátor. 
KV. — Nem kell a bátornak biztatás. 
Cz. — Terem a bátor valamint a félénk. 
D. — Többször győz az okos, mint a 
bátor. E. 

Bátor. Nem Bátorban, hanem Fut- 
takon lakik. D. 

Bátori. Bátori nemzetségből való. 
iBátor.) D. 

Bátorodik. Szükség idején a gyáva 
is megbátorodik. Cz. 

Bátorság^. Csizmaszárába szállott 
a bátorsága. S. — Inába szállott a 
bátorsága. E. — Nem találta fel a 
bátorságot. E. — Nincs veszedelemben, 
ki bátorságban is fél. (Veszedelmen 
kivül is.) BSz. — Szárába szállott 
bátorsága. KV. — Lábszárába szállott 
a bátorsága. S. 

Bátorságos. (Biztos.) A középút 
a legbátorságosabb. D. — A sással 
födött házban bátorságos aludni. (Sze- 
gény.) KV. — Alacsony asztalon bátor- 
ságos enni. (U. a.) B. — Alacsony 
asztalról bátorságosb enni. (U. a.) K. 
— Alacsony házban bátorságosb élni. 
ME. — Bátrab fakannából innia mint 
aranybul. Sz. — Bátrabb fakannából 
inni, mint arany pohárból. KV. — 
Bátorságosb egy szerencsétlenség 

Margalits' E. : Magyar közmondások. 



kettőnél. KV. — Ember embertől, 
nyúl az ebtől nem lehet bátorságos. 
B. — Falu nevében kardot kötni nem 
mindenkor bátorságos. Cz. — Min- 
denütt bátorságos a szegény. KV, — 
Nincs halál ellen bátorságos sánc. I). 

Bátran.Éles kaszabátrabban vágja 
a füvet. D. — Hogy bátrabban lopjon, 
szomszéd-házat gyújt fel. D. — Ki 
bátran akar hazudni, messze országi 
bizonyítványokkal bizonyítson. K. — 
Kigyók-békák között is bátran jár az 
okos. D. 

Bátya. Bátyám itthon marad, mert 
ő nem udvaros. (Nem szeret tiszte- 
legni.) ML, — Bécsben borotva a 
bátyja, (Éles kés dicsérete.) E. • — 
Éles, mert Bécsben borotva a bátyja. 
(Ü. a.) B. — János bátya is Jankó volt 
még akkor. D. — I^égy magadnak, 
bátya. (Maradj magadnak.) KV. ■ — 
Nincs a hadban semmi : Péter bátva. 
(Tréfa.) 

Be. Se ki, se be, mint a pitvarajtó. 
(Nem javul helyzete.) Ny. 1. — Se ki, 
se be, mint tót Janó a lakodalomba. D, 

Bead. Beadott neki, m.int Habi a 
lónak. (Megdöglött.) Ny, 1. — Beadott 
neki, mint Habi kovácsnak a szamár. 
(Gyógyította ; döglődő szamár hasba 
rúgta.) Ny. 1. — Beadott neki, mint 
Balog a birkának. (Megdöglött.) Ny. 
19. — Beadott neki, mint János deák 
az isteni tiszteletnek. (Elrontotta.) Ny. 

— Beadott neki, mint Paska kis Mol- 
nárnak. Ny. 5. — Beadta derekát. S. 

— Beadta a kulcsot. S. — Nincs ár- 
talmasabb méreg, mint melyet orvos- 
ság gyanánt adnak be. D, 

Beavat. Ki magát sokba avatja, 
sok bugondot talál, D. 

Beállít. Beállított, mint Pap Andi 
a malomba. (Egy szót sem szólt.) Ny. 9. 

Beboronál. Nem vethet húsz em- 
ber annyit, a mennyit ö egyedül be- 
boronál. (Beszédes.) D. 

Beborul. Beborult neki. D. — Hol 
kiderül, hol beborul. . ME. (Hol jól 
megy dolga, hol rosszul.) 



— 50 



Bebukik. Bebukott azt ajtón, mint- 
ha égből pottyant volna le". E. 

Becs. A hamis könynek nincsen 
becse. D. — A rossznak kevés becse. 
D. — A szelid almának nagy a becse, 
a vackornak kevés. KV. — Agg ebnek, 
vén szolgának semmi becse, D. — 
Annyi a becse mint a kitoló kásának. 
D. — Nincs becse a hazafinak. E. — 
Ott a pénznek legkevesebb becse, a hol 
verik. D. — Sehol sincs kevesebb becse 
a pénznek, mint a hol verik, KV. 

Becse. (Bácsmegyei község.) Vé- 
nebb, mint a becsei Krisztus. Ny. 22. 

Becsenget. Becsengettek neki, 
mint Derecskének a tatár. (Derecske 
biharmegyei község a tatárok közeled- 
tére félre verte a harangot ; a tatárok 
egészen elpusztították, nem használt 
a harangszó.) D. 

Becsukni. A kutya, meg az ur, nem 
csukja be az ajtót. Ny. 3. 

Becsusz. Becsusz, mint tü után a 
czérna. D. - — Becsusz-mász, mint tü 
után a czérna. Pázmán. — Nincs oly 
tilalmas, a hova be nem csúszna a 
nyelv. D, 

Becstelenül. Jobb a hazáért élni, 
mint becstelenül meghalni. D. 

Becsül. A bagolyt nagyobbra becsüli 
a sólyomnál. KV. — A fillért becsüld, 
igy gyüjthetsz aranyat. KV. — A jó 
özvegyet méltó megbecsülni. D. — A 
ki a békét nem becsüli, nem tud hada- 
kozni. D. — A ki mást becsül, magát 
becsüli meg. B. — A mi sokra becsül- 
tetik, sokba is telik. D. — Az okos 
ember nagyra becsüli a hazát. D. — 
A szamár nagyobbra becsüU a szalmát, 
mint az aranyat. D. — ^ A szerencsét 
nem tudja becsülni, ki soha szerencsét- 
len nem volt. ME. — A vadkörtét 
többre becsüli a szelídnél. KV. — Az 
agg fát árnyékáért becsüljük. B. — 
Az becsüli a pénzt, kinek körme kopik 
utána. D. — Az ebet a gazdájáért 
becsülik. KV. — Az ebet is megbecsülik 
uráért. E. — Az ebet uráért meg kell 
becsülni. B. -^ Az orgazdát nagvobbra 



becsülik egy singgel. D. — Azt becsüld, 
a mi van. E. — Akkor becsüli ember az 
egészséget, mikor a betegséget érzi. 
E. — Akkor becsüli az ember az egész- 
séget, mikor beteg. S. — Aranyat nem 
gyűjt, ki a fillért meg nem becsüli. E. 

— Árnyékáért becsüljük a vén fát. É. 

— Bagolyt a sólyomnál nagyobbra ne 
becsüld. D. — Becsüld ellenségedet, ö 
mondja ki hibádat. D. — Becsüld jó 
barátodat, de jobban istenedet. B. — 
Becsüld meg nemes leveledet. (Ha 
nemes vagy ne légy nemtelen.) E. — 
Becsüld meg az ösz szakált. D. — 
Becsüld meg magadat. É. — Beesüld 
meg magadat, ember lesz belőled. E. 

— Csak az becsüli, a ki nem látja. D. 

— Eleinknek szokásait meg kell be- 
csülni. D, — Gadájáért a kutyát is 
megbecsülik, Ny, 22, — Ha magyar 
kenyeret eszel, becsüld meg a magyart, 
K. — Inkább becsüljenek, mint fél- 
jenek, S. — Ki a krajcárt nem becsüli, 
a forintot nem érdemli, -S. — Ki a 
garast nem becsüli, a forintot nem 

• érdemli. ME, — Ki a pénzt nem keresi, 
nem is becsüli, D, — Ki a pénzt nem 
becsüli, meg sem érdemli, D, — Ki a 
szomszéd lepedőjét nem őrzi, maga 
lasnakját sem becsüli, (Lasnak, szláv 
szó: fekvőhely,) D, — Lovat nem szőré- 
ért, de serénységeért becsülik, KV, — 
Lovat nem szőréért, de serénységeért 
szokták nagyra becsülni, Sz, — Meg- 
becsülte mint Préda a nadrágot, D, — 
Megbecsülte szakálát, E, — Mihez 
könnyen férünk, nem becsüljük nagyra, 
E, — Néha többre becsülik a baglyot, 
mint a sólymot, E. — Nehéz meg- 
becsülni a foltot, D, — Nem akar öreg 
lenni, ki az öreget meg nem becsüli. 
D, — Nem tudja becsülni a szerencsét, 
ki soha nem volt szerencsétlen, E, — 
Serénységeért, nem szőréért becsülik 
a lovat, E, — Sokba telik, a mit nagyra 
becsülnek, D, — Süvegben is meg- 
becsülik a cukrot, D, 

Becsület. A becsület a keresőt ke- 
rüli, a kerülőt keresi, K, — A becsű- 



51 — 



letet minden ember szereti. B. — A 
hol a félelem, ott a becsület. Ny. 2, — 
A hol a szemérem, ottan a becsület. 
KV. — A rossz gyomornak becsülete 
a kevés eledel. D. — Az igazság el- 
vette a becsület leányát, de magtalanok 
voltak és kihaltak, csak a hirök ma- 
radt. Ny, 4. — Asszonyverésböl ember 
nem sok becsületet nyer. E. — Becsű- i 
léted sérted, ha méltatlant kéred. K. I 

— Becsülettel megőszült. D. — Bocs- i 
korban keresni, csizmában költeni \ 
válik becsületedre. B. — Cigány be- | 
csület, szalmatüz. Ny. 8. — ■ Egy garas i 
ára becsületet sem hagytak rajta. S. j 

— Egy pénz ára becsületet sem hagy- '< 
tak rajta. D. — Egy szál becsület sincs ; 
rajta. D. — Elöbbvaló a becsület a 
szalonnás káposztánál. E. — Elrezelte 
becsületét. D, — Elterjedt becsülete 
mint szalonnabör a parázson. D. — El- ; 
veszett becsületet nem találni fel a : 
bokornál. D. — Fáradsággal adják a j 
becsületet. B. — Ha nem tartóztat a 
veszedelem, tartóztasson a becsület. 
B. — Inkább vesszen életed, hogysem 
becsületed. KV. — Jó ott lakni, a hol 
becsülete vagyon a jámbornak, M. — 
Jobb becsülettel szegényen élni, mint 
rossz utón meggazdagodni. S. — Jobb 
ott élni, a hol inkább becsülete mint 
pénze van a jámbornak. D. — Kettő- 
nek nagy a becsülete : uj ruhának, uj 
pénznek. S. — Kikopott a becsületből. 
S. — Kiment a becsülete. (Kiderült 
gazsága.) É, — Kivágta a becsületet, 
hogy egy csepp sem maradt. (Meg- 
szegte szavát.) Ny. 1. — Másnak be- 
■csületében gázol. (Nyelvével.) D. — 
Mind jó ott lakni, a hol becsülete van 
az embernek. B, — Mind jó ott lakni, 
hol becsülete vagyon a jámbornak. M. 

— Mindenki szereti a becsületet. Cz. 

— Nagy becsülete vagyon, mint Sason 
az agárnak. (A tátos ló csikójának 
nézték ; szénával tartották.) Ny. 6. — 
Nagy becsülete mint a téli agárnak. 
D. — Nagyobb a becsület a velős konc- 
nál. D. — Nagyobb a becsület, mint 



a fordított kása. D. — Nagyobb a be- 
csület a sok gazdagságnál. KV. — 
Nehéz a szegény legénynek becsületet 
kapni. KV. — Nem hagytak rajta egy 
szál becsületet. É. — Nem minden 
sövény alatt leli meg ember egyszer 
elvesztett becsületét. KV. — Nem sok 
becsületet nyer, ki asszonyt ver. ME. 

— Nem sok becsületet nyer az ember 
az asszony megverésével. Sz. — Nem 
sok becsületet vall az ember az 
asszony-verésből. KV. — Rossz em- 
ber dicsérete nem nagy becsületedre 
válik. Cz. — Rossz ember, ki becsü- 
letével nem gondol. D. — Sok szen- 
vedéssel adják a becsületet. (Dicsősé- 
get.) KV. — Sok szenvedéssel nyerik 
a becsületet. B. — Sokakat irigység 
emelt becsületre. E. — Szelid almá- 
nak van becsülete. B. • — Terjed a 
becsület, mint a disznóbőr a tűzön. 
(Kitudódott a gaztett.) Ny. 5. — Ter- 
jed a becsület, mint a szalonnabör a 
tűzön. (U, a.) Ny. 5. — Tisztelet, be- 
csület, de igazság is. E. — Tisztesség, 
becsület jobb mint arany feszület. 
(Kereszt.) S. — Többet ér a becsület 
a szalonnás káposztánál. Ny. 9. — 
Tudósok becsülete ifjak ébresztése. 
E. — Vad almának kevés a becsülete. 
B. — Vén szolga a ház becsülete. S. 

Becsületes. Annyit locsog, hogy 
más becsületes ember nem is fecseg- 
het mellette. D. — Becsületes ember, 
csak a valaga disznó. Ny. 5. — Becsü- 
letes ember, ha zsidó nem volna. Ny. 
4. — Becsületes ember megtartja 
szavát. S. — Becsületes ember meg- 
őszül, huncut megkopaszodik. S. — 
Becsületes emberek sorába lépett. E. 
(Megházasodott.) — Becsületes hazug- 
ság nem szégyen. S. — Ha becsületes 
asszony nincsen, kurvával is eltáncol 
az ember. Ny. 10. — Könnyű neki, 
de nehéz a becsületes embernek. ME. 

— Legtovább tart, ami becsületes. D. 

— Pénzes: szép, eszes, becsületes. 
ME. — Sokkal becsületesebb embert 
felakasztottak már.S. — Tetőtől talpig 

4* 



52 



becsületes. E, — Alkudj cigányosan, 
fizess becsületesen. S. — Minden le- 
hetsz, ha becsületesen sokáig élsz. D. 

Becsületesség*. Jó útitárs a becsü- 
letesség. S. 

Becze. Anyámasszony becéje. (El- 
kényeztetett gyermeke.) E. 

Beczkó. Tokai bort gyalázza becz- 
kói lőre. D. — Tokai bort korholja 
beczkói lőre. S. 

BedŐ. Kivágták Bedön az erdőt. 
(Bedö biharmegyei falu oláhjai kivág- 
ták az erdőt, hogy varjak ne szállja- 
nak rá.) D. 

Bedug'. A mely lyukat bedughatsz 
kis ujjaddal, ne dugd azt az öklöddel. 
Ny. 2. — Be nem dughatni nagy száját. 
D. — Bedugni egy lyukat. (Sok adó- 
ságból egyet kifizetni.) E. — Bedugták 
a száját egy darab subával. (Ajándék.) 
KV. — Könnyű kis lyukat bedugni. 

D, — Mit egy ujjal bedughatsz, ne 
várj többet oda. E. — Nehéz minden- 
kinek száját bedugni. M. ■ — Nem lehet 
mindenkinek száját bedugni. KV. — 
Nem lehet mindennek bedugni száját. 

E. — Nem lehet minden embernek a 
száját bedugni. S. 

Beereszt. Egyik fülén beereszti, a 
másikon kiereszti. ME. 

Beesik. Beesett, mint a kis keztyü. D. 

Beér. Alig érte be maga bőrével. 
(Verés.) D. — Beéri egy uborkával. D. 

— Érd be magaddal. D. — Ha ablak- 
kal beéred, ne nyiss kaput sziveden. 
D. — Ha jóllakik, kevéssel beéri. E. 

— Kevéssel beéri. D. — Ki aprónkint 
költ, tovább beéri vagyonával. K. — 
Ki keveset kivan, kevéssel beéri. ML. 

— Ki kevéssel be nem éri, sokra nem 
érdemes. D. — Ki sokat kivan, kevés- 
sel is beéri. D. — Ki sokat kivan, keve- 
sebbel is beéri. D. — Könnyen él, ki 
kevéssel beéri. E. — Magadéval beérd, 
máséra ne szorulj. D. — Nem keres 
annyit, mennyivel beérhet. (Mennyit 
megeszik.) D. 

Befal. Be ne fald azt egy nap, a 
mit esztendőnap meg nem emészthet 



gyomrod. D. — Be nem falhatja a sipot. 
(Nem tud hallgatni.) D. — Befalatták 
vele a szót. (El kellett hallgatnia.) E. 

— Nincs a befalni való harapása. 
(Nincs mit ennie.) E. 

Befagy. Bárcsak télen befagyna a 
szája. D, — Befagyott a szája. E. — A 
ki tűztől távol fűtőzik, befagy a segge. 
Ny. 4. — Télen sem fagyhat be a 
szája. D. 

Befelleg'Zik. Azt se mondta : be- 
fellegzett. E. — Azt se mondja : be- 
fellegzett, majd eső lesz. Ny. 2. 

Befedez. Fa-sindelylyel födözték 
be farát. (Verés.) D. 

Befér. Az okos nem nyit annak 
kaput, a mi az ajtón is beférhet. D. — 
Ne nyiss annak kaput, mi az ajtón be- 
fér. E. — Ha feje befér is az ablakon,, 
de nyelve be nem férhetne. D. — 
Nincs oly tele zsák, melyikbe még egy 
szem ne férne. ME. 

Beflzet. Befizettek neki. (Verés.) B. 

Befog". Befogta a kenyeres zsák 
száját. Ny. 3. — Befogta a lepénylesöt. 
(Száj.) Ny. 1. — Befogta mind a hatot. 
(Nyakas : atyja tilalma dacára hat lovat 
fogott be.) D. — Egyik a lovat befogta, 
a másik kifogta. KV. — Fogd be 
szádat. ME. — Ha csikót hamar be- 
[ fogod, hamar elrontod. D. — Isme- 
j rétes cselédet hét hibával jobb meg- 
1 tartani, mint ismeretlent egygyel be- 
! fogadni. ME. — Rókát fogja a já- 
romba, ü. 

Befogad. A bokor a tolvajt is 
befogadja. D. — Befogadta a hóhér 
oszlopos palotájába. D. — Fogadd be 
a tótot, kiver a házból. E. 

Beforr. Ebcsont beforr. E, 

Befűt. Befűtötték neki. (Verés.) D. 

— Befűtötték a kemence száját. D. 
Begy. A ravasznak ravaszság a 

begyében. D. — Begyiben van. (Nem 
felejtette el.) E. — Begyibe vette. 
(Haragszik érte.) E. — Megrakta már 
a begyét. B. — Megtelt már a begye. 
B. — Mindent más begyébe ne dugj. 
D. ■ — Ördög van a begyében. (Tel- 



53 — 



hetetlen.) D. — ■ Hegyke-bögyke. D. — 
Van valami a hegyibe. Ny, 2. 

BegyÓg'yul. Begyógyul a seb, de 
megmarad a sebhely. D. — Ha be- 
gyógyul is a seb, megmarad a helye. K. 

Behajt. Olykora bujtár a tilalmasba 
is behajt. D. 

BeharangfOZ. Mindennap beharan- 
goznak neki. D. — Nála mindég be- 
harangoznak. (Eszik.) D. 

Behány. Ablakon hányják be neki. 
E. — Talán az ablakon hányják be neki, 
a mitől meggazdagodik. D. 

Beházasodik. Beházasodott vö 
olcsóbb a korpánál. ME. 

Beheged. Ebcsont beheged. E. — 
Ebcsont hamar beheged. D. 

BehOPpaszt. Behorpasztották a 
fejét. D. 

Behuny. Legravaszabb a róka, 
mikor szemeit behunyja. S. 

Behúz. Behúzta a farkát. ME. — 
Behúzta a farkát, mint az idegen kutya. 
Ny. 8. — Behúzta a ludhur. (Tyúkhúr, 
fü, el van takarva.) D. — Behúzta 
magát, mint macska a tűzhelyen. D. — 
Behúzták utána az ajtót. Ny. 4. — 
Behúzza magát, mint a téli csiga. D. 

Beillik. Beillene a tanácsba. D. — 
Beillene vajdának a cigányok közt. 
(Hazug.) D. 

Beinni. Beinná a Krisztus köntösét 
is. B. — Beitta eszét. E. — Krisztus 
palástját is beinná. D. — Nemeslevelét 
is beitta. D. — Ugyan derék állapot, 
foeittam a kalapot. S. 

BeÍr.^Beirták a bolondok könyvébe. 
D. — Beirták a fekete könyvbe. 
(Rossz.) D. 

Beismer. Ne szegyeid beismerni, 
ha hibáztál. S. 

Bejár. Bejárta Tolnát, Baranyát. S. 
— Messze országot járt be, mint a 
tehénfark, egyik farpofátul a másik- 
hoz. D. 

BejŐ. Be se jött, mégis itt termett. 
D. — Ha hoztál bejöhetsz, ha nem 
hoztál, maradhatsz. E. — Kivered az 
ajtón, bejön az ablakon. E. — Bejutott 



mint Pilátus a krédóba. ME. (Azt sem 
tudja, hogy keveredett a bajba.) 

Bekap. Bekapta, mint kutya a le- 
gyet. (Mohón.) E. — Jól bekapott, 
(Részeg.) B. 

Bekeg. Bekeg mint a kecske. D. — 
Melv juh sokat bekeg, kevés gyapjat 
ád. b. 

Beköp. Beköpte a légy. (Büdös hús.) 
ME. — Szegény légy. kevély légy, hogy 
be ne köpjön a légy. Ny. 4. 

Beköszön. Ha a szükség beköszön 
az ajtón, a szeretet akkor az ablakon 
ugrik ki. D. — Idején reggel beköszön 
a csapszékbe. D. 

Beköt. A nyomtató ökörnek száját 
be ne kösd. D. — Bekötötte a szeme 
világát. (Férjhez ment.) Ny. 21. Be- 
kötötte koszorúját. S. — Bekötötték 
a zsák száját. D. — Nem zsák a világ 
szája, hogy bekössük. S. — Nem tudom, 
mi lakik a bekötött zsákban. E. — A 
nyomtató lónak nem kötik be a száját. 
Sz. — Örökre bekötötték szemét. D. — 
Szemedet bekötötték. (Rászedtek.) 
Ny. 2. 

Bekukkant. Bekukkantott, mint 
bolond Istók Debrecenbe. (Lévai Istók 
nevű ember elment Debrecenig, de 
csak a kapujáig.) ME. — Bekukkant, 
mint bolond Mihók Debrecenbe. (U. 
a.)E. 

Beleakad. Hamar beleakad, mint 
tüz apuskaporba. D. — Tökre hányja 
a bojtorjánt, hogy bele akadjon. D. — 
Tört csinált, maga akadt bele. D, 

Beleárt. Ne ártsd magad mindenbe. 
(Avatkozni.) Ny. 5. 

Belebújni. Belebúj a szalmába, ki 
sem jö délig. D. — Belebujt, mint a 
barát a kámzsába. S. — Belebuvik, 
mint ijedt egér a lyukba. D. — Belé- 
desbelebujt, mint kullancs a bőrbe. D. 
— Ördög bujt belé. E. 

Belebukik. Hasztalan vádolja a 
vizet, ki ismét belebukott. D. 

Belecsap. Néha a kasza a tilal- 
masba is belecsap. D. (A más felesé- 
I gét is néha elszeretik.) 



54 



Beledi. Olyan nagy a feje mint a 
beledi (vagy : belendi) ebnek. KV, 

Beleesik. A ki másnak vermet ás, 
maga esik bele. KY. — A szilva, ha 
megérik, a ganéba is beleesik. (Vén 
lány akárkihez is férjhez megy.) Ny. 

— Búsul, mint a tökbe esett cinege. 
D. — Ki a viznek szokott, ha beleesik 
sem fél. D. — Okos mint a tordai kos ; 
seggel megyén a vályúra, mégis fejjel 
esik bele. Ny. 3. - Ne ugrándozz árkon, 
nem esel beléje. Bsz. 

Belefárad. Belefáradt a munkába. 
B. — Fiatal is belefárad a munkába. D. 

Belefektet. Verd ki fogát, bele- 
fektetheted a bölcsőbe (Gyermekes.) D. 

Belefér. Zabszem sem fért volna a 
seggibe. (Megijedt.) E. 

Belefogf. Ki sokba fog, keveset 
végez. E. 

Belefúl. Ne menj avizbe, nem fúlsz 
bele. S. 

Belehal. A jégre megy, ha mindjárt 
belehal is. (Veszedelembe megy.) D. 

— A kanál vizbe is belehalhat a légy. 
D. — Nagy viznek eredett, belehalt. 

D. — Ne menj a vizbe, nem halsz bele. 

E. — Sokszor a jó úszó is belehal a 
vizbe. S. 

Beleharap. Beleharapott a sa- 
vanyu almába. E. — Beleharapna, de 
nincs foga. ME. — Kiki jól belehara- 
pott az almába. D. (Gyarló.) 

BelejŐ. Belegyün, mint Gubodi a 
táncba. Ny. 19. — Belegyün, mint 
kutya az ugatásba. Ny. 9. ■ — Belejön 
mint kis kutya az ugatásba. Ny. 6. — 
Belejött, mint Pilátus a krédóba. B, — 
Lassan belegyün, mint Katiba a gyerek. 
(Vesztére.) Ny. 7. 

Belekap. Belekap, mint kis lány 
a szöszbe. Ny. 2. — Ki mindenbe kap, 
mindenben himpellér. E. — Ki sokba 
belekap, keveset végez. D. 

Belekapcáskodik. Mindenbe be- 
lekapcáskodik. D. — Mindenkibe bele- 
kapcáskodik. S. 

Belekerg^et. Egérlyukba be lehetne 
kergetni. D. 



Belekeveredik. Belekeverödzött 
a kenderbe. (Felakasztották.) D. — 
Belekeveredett a hinárba. D. 

Belekezd. Ki mibe belekezdett, 
folytassa. ME. 

Belekotyog:. Mindenbe beleko- 
tyog. S. 

Belekörmöl. Belekörmölt, mint 
vadóc a kapcába. (Szemtelen.) D. 

Belekötelőzik. Mindenbe belekö- 
telözik. D. 

Belakatol. Belakatolták a szá- 
ját. ME. (Ajándék.) 

Belát. Belátok a kártyádba. ME. — 
Fenékig belát az emberbe. B. — Mély 
belátásu a kancsóba. E. 

Belesfai. Kínlódik, mint a belesfai 
ember a csap alatt. S. 

Belep. Belepte azt immár ahó is.D. 

Belelép. Belelépett az ördögök 
bocskorába. (Rossz fát tett a tűzre.) 
Ny. 1. 

Belemászik. Belemászott, mint a 
huntyiak (hontiak) a sárba. Ny. 21. 

Belemegy. Megy belé, mint bögöbe 
a húszas. ME. — Megy belé, mint 
Szigyiribe a lágy kenyér. E. — Megy 
belé, mint Ladányba a mennykő. Ny. 
3. — Nem szükség a tetüt a ködmönbe 
venni : maga jószántából bele tud ö 
menni. D. 

Belemelegfedik. Belemelegedett 
mint Aranyi Sándor a hóhányásba. 
Ny. 11. 

Belemerül. Belemerült, mint Pipás 
Jutka az imádságba. Ny. 19. 

Belén. Belén magot evett. (Meg- 
bolondult.) E. 

Beleragaszkodík. Beleragaszko- 
dik mint téli zöld a falba. (Szemte- 
len.) D. 

Belesül. Belesült. D. — Belesüh a 
beszédbe. B. — A végén sült bele. 
Decsi János. — Már a dolognak elején 
belesült. D. — Nem bánja, ha bele- 
sül is. D. 

Belesüpped. Belesüppedt, mint a 
koldus az üres zsákba. S. 

Beleszakad. Beleszakadt a jégbe, 



de keze felül maradt. (Szerencsétlen- 
ségben is szerencsés.) D. 

Beleszorul. Örül, mint kinek paj- 
tája ég, maga beleszorult. D. 

Beleszúr. Beleszurdi szeleburdi. 
(Vak légy.) ME. - — Én lovat árulok, s 
te beleszúrsz, M. 

Beletörik. Beletörik a kése. D. — 
Beletörik a bicskája. Ny. 12. — Bele- 
törött a foga. D. — Ha kése beletörik 
.se bánja. D. — Megrágja, ha foga bele- 
törik is. D. — Hogyha mélyen szán- 
tasz, beletörik ekéd. ME. 

Beleüt. Beleütött a száraz mennykő. 
S. — Beleütött az isten nyila. S. — 
Beleütött erszényébe a lapos guta. S. 

— Mindenbe beleüti az orrát. S. 
Beleütközik. A ki mellett gyakran 

elmén a szerencsétlenség, egyszer 
beleütközik, D. — Mindenbe beleüt- 
közik, mint a vak légy. D. 

Belevág. Csincsák belevág, (Me- 
rész.) ME. — Belevág, mintha tudna 
hozzá. B. 

Belevásik. Belevásott a foga. D. 

Belever. Ez a verem olyan verem, 
ha nem hiszed gyere velem, orrodat 
is beleverem. D. 

Belevész. A ki másnak gonoszát 
keresi, ö maga vesz bele. Decsi János. 

— Beleveszett a vizbe. D. — Neki 
megy a tengernek, habár belevész is, D. 

Beleveszt. Akármihez kap, bele- 
veszt. D. — Beleveszt, ki reménységbe 
öli a pénzét, S, 

Belgrád. MesszeBelgrád koldulni. 
(Valamikor hazánk határa.) E, — 
Messze Belgrádba koldulni. D. — Oh 
Belgrád, (Nem nagy dolog,) E. — Puf 
Belegrád, M, — Tudja mikor veszett 
Belgrád, (Vén,) D. 

Belga. Belga fráter, (Sebes be- 
szédű,) E, 

Belial. Mi köze Krisztusnak Beli- 
állal ? KV. 

Belül. Belül a haja, mint az oláh 
kecskének. D. — Belül öröm, kivül 
szomorúság. KV. — Szép kivül, ördög 
belül. KV. — Kivül belül egyforma. 



mint a Samu nadrágja. (Lyukas.) Ny. 
6. — Kivül-fehér, belül fekete, S, — 
Kivül szép, belül rút, KV, — Kivül 
tágasabb, belül nyájasabb. (Tréfás ven- 
dégfogadás.) Ny. 3. — Mi haszna a 
mellverésnek, ha belül nem érzesz. D. 
— Sok ház ég belül, de nem látszik 
kivül. (Czivódás.) Ny. 8, — Ügy van 
mint az ablakfa, se kivül se belül, 
Ny. 5. 

Bemegy. Ha egy ajtón kiverik, a 
másikon bemegy. B. — - Ha egyfelül 
kivernek, más felül bemegyek, M. és 
KV. — Egyfelül kiverik, másfelül 
bemegy. E. — Nem vétek a mi bemegy, 
hanem a mi kimegy, E. 

Bemeszel. Az ördögöt nehéz be- 
meszelni. (Ravasz.) D, — Nehéz az 
örriögöt bemeszelni. E. 

Bemocskol. Ki mást sárral dobál, 
bemocskolja magát. S, — Ki szurok- 
kal bánik, bemocskolja kezét. S, - — 
Könnyű a tiszta fehéret bemocskolni. D. 

Benedek. Benedek, zsákban hozza 
meleget. S, — Benedek, zsákkal hordja 
meleget, Cz, 

Benéz. Házának ablakán senkit 
sem hagy benézni, D, 

Bende. Akaratos, mint Bende 
vágója. Ny, 5. — Egyhangú mint Ben- 
dák nótája, E, 

Bendő. Könnyű annak, kinek tele 
van a bendője, ME, — Megfeszült a 
bendő. D. (Sokat evett,) 

Benneveszt. Belekezd, ha benne- 
veszt is, ME, 

Benő. Benőtt már a feje lágya, B, 

Benyel. Nehéz egy kortytyal az 
egész Tiszát benyelni. D. 

Benn. A ma született gyermekben 
is benn a vétek. D. — Benne vagyunk, 
mint Fütyülős a kútban. (Bajban. Kut- 
asok F-t bennehagyták a kútban.) Ny. 
3. — Benne van, mint a zsidó a lóban. 
S. — Kutyának, gazdának kinn a helye, 
asszonynak, macskának benn, ME, — 
Ki a templomhoz közel lakik, legutolsó 
benne, D, — Kinn tágasabb, benn 
szorosabb, S, — Se kinn, se benn, mint 



56 



az ablakfa. E. — Se kinn, se benn, 
mint tőt Jankó a lakodalomban. E. — 
Se kinn, se benn, mint zsidó a lóban. 
Cz. — Sem künn, sem benn. M. — Ugy 
áll mint az ablakfa, se künnt, se benn. 
Ny. 8. 

BePegf. Összejárta Ungot, Bereget. 
E. — Tul van Ungon, Beregen. (Kuruc 
menekülök.)ME. — Ungvári bor, beregi 
buza,nyiri mak, nem szerez bőséget. D. 

Beretva. (Borotva.) A vén asszony 
nyelve élesebb a borotvánál. Ny, 13. — 
Beretvája sincs, mégis borbély. D. — 
Botból nem lesz beretva. KV. — Éles 
mint a borotva. D. — Éles mint a 
beretvafok. D. — Fából faragja a 

borotvát.D Ki látottbotból beretvát. ? 

Pázmán. — Nem minden botból leszen 
beretva. M. — Ritka mint a jó borotva. 

D. — Vén borotva. D. — Széles be- 
retva frissen bánik a szakállal. D. — 
Éles, mert Bécsben beretva a bátyja. B. 

Beretvál. Csínján beretválj, mert 
megakadsz. M. — Csinján beretválj, 
mert megszaladsz. E, — Csinján beret- 
válj, mert megszakadsz. ME. — Ko- 
paszt beretvál. KV. — Kőnnyü kopaszt 
beretválni. KV. — Neki borotválkozott 
az idő. (Kitisztult.) Ny. 

Beretválás. Jó szappanozás, fél 
beretválás. D. 

Berek. Az éhség kihajtja a farkast 
a berekből. B. — Berekben a farkast. 

E. — Farkasnak berket ne mutass. D. 
Farkasnak berket mutat. E. — Illa 
berek, nád a kert. D. — Illa berek, ná- 
dak, erek. E. — Sürü mint a berek. D. 

Berényi. Iszik, mint a herényi tö- 
rök. (Noha tilos neki.) D. 

Berhe. Nem volt még nekem ily 
foltos berhém. KV. 

Berkenye. Akkor jó a berkenye és 
naspolya, mikor megfő a fája alatt. B. 

Bernát. Kapkod, mint Bernát a 
mennykőhöz. (B. világcsaló igérte, 
hogy a mennyköt utánozni fogja ; a 
beszedett pénzzel el akart osonni, de 
megfogták, megbotozták, a deresen 
kapkodott.) E. — Kapdos, mint Ber- 



nát a mennykőhöz. D. — Ügy-e Bernát, 
most kapkodsz a mennyköhöz ? ME. 

Bernákol.Bernákol mint a macska. 
D. — Bernákoló, nyifogó macska. D. 

Berta. Vitézek, mint Berta kutyái. 
(Farkas az akolban, a kutyák az akol 
tetőről ugatták.) D. 

Bertók. Nyertünk Bécsben, mint 
Bertók a csíkban. (B. csíkot vittBécsbe ; 
a szállodában jól kiszolgálták, dicsérte 
a német vendégszeretetet : de a szám- 
lára ráment a csík, kocsi, ló.) Sz. — 
Belevesztett, mint Bertók a csíkba. E. 

— Nyert benne, mint Bertók a csíkba. 
KV. — Nyertünk benne, mint Bertók 
a csíkban. ML. — Belenyert, mint 
Bertók a csíkba. B. — Neki gyürkő- 
zik, mint Bertók a ködnek. Ny. 22. 

Berúg. A ki berúg, kirúg. (Részeg, 
garázda.) Ny. 12. 

Berzenkedik. Büdösbabuk ber- 
zenkedik a hattyúval. KV. — Büdös- 
babuk berzenkedik a hattyúra. B. — 
Maga szemetén berzenkedik. KV. 

Berzsen. Kis berzsenbe is elég. D. 

Besindelez. Méltó volna, hogy be- 
sindelezzék a fejét. B. 

Beste. Beste lélek, karafia. E. — - 
Beste kurafi. ML. 

Beszéd. A beszéd nem enni, hanem 
hallani való. K. — A beszédnek egye- 
nese jó, a mankónak horgasa. Páz- 
mán. — A beszédnek nagy feneket 
kerített, nehezen bontakozik belőle. 

D. — A sok beszéd el nem készül 
hazugság nélkül. D. — Aggnő beszéd. 
Pázmán. — Annyit tanultam beszé- 
déből mint, az égdörgésből. K. — 
Belesült a beszédbe. B. — Beszédnek 
egyenese, munkának szorgosa jó. S. 

— Beszédének se hossza, se vége. S. 

— Beszédének nincs se füle, se farka. 
S. — Bolondot beszédéről. (Ismerni.) 

E. — Bölcset beszédéről. E. — Cifra 
beszéd, hegedűszó. (Üres.) E. — Csak 
szófia beszéd és aggnő rege. Pázmán. 

— Csépelt szalma beszéde. (Üres.) 
E. — Hol volt, hol nem volt féle be- 
széd. (Mese.) E. — Hosszú beszédje 



57 



mint sz. Iván éneke. D. — Hosszú 
beszéd, rövid kolbász. (Nem jó.) S. — 
Kikopott a beszédből. S. — Kikopott 
a beszédből, mint mogyoró a tokjá- 
ból. B. - Künn van a farka a beszédé- 
nek. (Kitetszik mire céloz.) S. — Ki- 
rályfia Kis Miklós beszédje. (Mese. 
Szirmay szerint ; D. szerint hires pré- 
dikátor Szegeden Kis Miklós, kit 
gyönyörű beszédeiért kis királynak 
neveztek.) M. Sz. KV. — Körmönfont 
beszéd. S. — Megismerni embert be- 
szédjéről. B. — Mesebeszéd. E. — 
.Alese-mese beszédje. D, — • Mézes- 
mázos beszédje. S. — Mézes-mázos 
beszédje, ugyan hol lesz az ebédje. 
(Hízelkedik, hogy ebédre hivják.) Ny. 
5. — Milyen az ember, olyan a be- 
szédje. B, — Nem Jizetnek vámot a 
beszédről. ME, — Oly egyenes a be- 
szédje mint a kasza. (Görbe.) B. — Se 
füle se farka beszéd. Sz. — Sok be- 
szédnek sok az alja.E. — Sok beszédű, 
sík nyelvű. (Sima, hizelgő.) ML. — 
Sok eresztéke van beszédjének. (Tú- 
loz.) S. — Sületlen beszéd. D. — 
Szamár a füléről, bolond beszédjéről 
ismerszik. D. — Szóbeszéd, pipafüst, 
pénz a fundamentum. Ny. 8. — Szófia 
beszéd. (Mese.) M. — Szófi beszéd, D. 
— A milyen az élete, olyan a be- 
széde. KV. 

Beszeg. Ki csinált, hogy be nem 
^^zegett ? (Ruhán végső munka a be- 
-ZHgés. Nem kész munka.) E. 

Beszeg'ődik. Beszegődött, már is 
kiszolgált. D. — Még be sem szegő- 
dött, már is kiszolgált. ME. 

Beszél. A ki sokat beszél, sokat 
is hazudik az. KV. — A ki sokat be- 
szél, vagy sokat tud, vagy sokat ha- 
zudik. B. — A rossz lelkiismeretű 
ember azt gondolja, hogy mindenki 
ő róla beszél. KV. — Az igazi magyar 
nemcsak magyarul beszél, hanem ma- 
gyarul álmodozik is. D, — Akár a fal- 
nak beszélj. E. — Akár a lóval imád- 
kozz, akár evvel beszélj. (Hiába.) Ny. 
19. — Akár a részeg németnek beszélj. 



D. — A'«ár a részeg németnek beszélj, 
akár ennek. B. — Álmában is beszél, 
D. — Álmában sem szereti, ha nem 
beszél. D. — Anyja nyelvén beszél a 
gyermek. D. — Barát beszél böjtről, 
de hasa teli van. E, — Beszél a barát, 
de alamizsnát vár. S. — Beszél a 
barát, alamizsna a vége. D. — Beszél 
a barát, beszél, alamizsna a vége. B. 

— Beszélj, de ne hebegj. D. — Be- 
szélj vele. Bakán lakik. (Együgyű ; B. 
Szabolcsban.) — Beszélj vele, Balázs 
a neve. Ny. 4. — Beszélj vele, ha 
tudsz németül. E. — Beszélhetsz né- 
met. (Nem értlek.) S. — Beszélni 
ezüst, hallgatni arany. (Német.) S. — 
Bolond beszél, okos hallgat. Ny. 16, 

— Bor beszél belőle. E. — Csak any- 
nyit beszélj, a mennyi elég. D. — 
Csak imigy-amugy beszél, mint kocsis 
a lovával, D. — Elbeszél órákig a 
kutya farkáról, E. — Elfagyott a be- 
szélő sípja, E, — Éppen ugy beszél, 
mint mikor hazudik, E, — Éppen ugy 
beszél, mint Samu mikor hazudik. 
D. — Étel mellett keveset, bor mel- 
lett sokat szoktak beszélni. KV. — 
Fazekas korongról, varga kaptájáról 
beszél . D. — Félvállról beszél az ember- 
rel. E. — Foghegyről beszél. E. — 
Forintja sincs, ezerekről beszél. D. — 
Görbén beszél. D. — Ha a rút rútul 
beszél, olyan mint az ördög. D. — 
Ha a szép rútul beszél, minden szép- 
ségét elveszti. D. — Ha bolonddal 
beszélsz, bot legyen a kezedben. Ny. 
6. — Ha nem tudsz hallgatni, miért 
beszélsz ? Ny. 2. — Ha száját bevarr- 
nák, fülén beszélne. S. ^— Ha álmában 
nem beszélhetett, azt mondja, nem 
aludt. D. — Hadd beszéljek a fejed- 
del. S. — Hasból beszél. E. — Hitelbe 
beszél. (Hallgat.) S. — Hogy nem res- 
téi beszélni. E. — Inkább beszélek a 
fejével, mintsem a lábával, (ürral 
mintsem szolgájával.) Cz. — Kecske 
beszél belőle. (Érdek.) Ny. 1. — Ki 
messze földről jön, sokat tud beszélni. 
S. — Ki sokat beszél, van ideje. E. 



58 — 



— Ki sokat beszél vagy sokat tud, 
vagy sokat hazudik. E. — Kinek oka 
vagyon, okosan beszélhet. D. — Leg- 
jobb asszony, kiről legkevesebbet be- 
szélnek. (Német.) S. — Lóhátról be- 
szél az emberrel. E, — Lyukat beszél 
a hasába. S. — Könnyen beszél a ki- 
nek fog van a szájában. (Fiatal.) Ny. 
6. — Könnyen beszél, tele van a szája 
foggal. (Fiatal.) Ny. 1. — Könnyen 
beszél az egészséges a betegnek. B. 

— Könnyen beszél, ki már megörlött. 
(Dolga készen.) E. — Másról beszél 
Bodóné, mikor a bor árát kérik. D. — 
Még akkor a magyarnak is volt ideje, 
hogymagyarulbeszéljen.(Jó világ volt.) 

D. — Minden tagjával beszél. D. — 
Mikor az ember rág, akkor nem be- 
szélhet. E. — Ne beszélj oly vadakat. 

E. — Ne beszélj oly zöldeket, E. — 
Ne beszélj, zsindely van a házon. Ny. 
15. — Nem értem törökül beszél-e 
vagy tatárul. D. — Nem is beszél, ha- 
nem hebeg. D. — Nem is beszél gyalog 
emberrel. (Szegénynyel.) S. — Nem is 
beszél gyalog az emberrel. E. — Nem 
lehet vele gyalog beszélni. D. — Nem 
mind német a ki németül beszél. D. — 
Némával beszél. D. — Nyelvén tud 
beszélni. S. — Oldal Pállal beszélt. 
(Szótlanul eloldalgott, elment.) Ny. 1, 

— Olyat beszélsz, hogy még az eb 
sem venné fogára. KV. — Örvend, ha 
álmában beszélhetett. D. — Pénz be- 
szél, kutya ugat. Ny. 13. — Róka beszél 
belőle. D. — Senki felül jót beszélni 
nem szokott. D. — Sokat beszél az 
ember a bortól, B. — Sokat hallj, ke- 
veset beszélj. »S. — Szája ize szerint 
beszél. S. — Számok beszélnek. S, — 
Szélnek beszél. E. • — Szökött szolga 
nem beszél jót uráról. D. — Taréjosan 
beszél. (Kevély.) D. — Tele beszéli a 
fejét. S. — Tele szájjal beszél. S, — 
Tettek beszélnek, (Latin.) S. — Tiszta 
papirosból beszél. (Hazudik.) Ny. 1, — 
Tóttal tótul beszélj. KV. — Többet 
beszélnek bor mint étel mellett. K. — 
Ugy beszél, mintanyja tejével beszopta. 



E. — Ugy beszél vele, mint kocsis a 
lovával. S. — Ugy beszélsz, mint a jól 
örlött. KV, ■ — Ugy beszél mint a szél- 
kelep. E. — Világba beszél. E, — Visz- 
szára beszél, (Bolond,) D. — Vize sincs, 
mégis borokról beszél. ME. — Zab- 
szalma nélkül nem beszélhetni vele. E. 
Beszélg'etés. Házasságról való be- 
szélgetésnek nincsen vége. E. • — Mocs- 
kos beszélgetés, erkölcs vesztegetés. E. 

— Ocsmány beszélgetés, erkölcs vesz- 
tegetés. KV. 

Betakar. Kitakar, betakar, fene 
tudja mit akar. Np. 

Betapaszt. Könnyű a kis szájat 
betapasztani. D. 

Beteg". A beteg embernek egész 
napi böjtje. (Haszontalan.) D, — A 
beteg imádságra sem jó, hát másra 
hogy volna. D. — A beteg, mig piheg, 
mindig remél. K. — A száraz kortyot 
is alig nyeli a beteg, D. — A szükség 
a betegágyból is kiugraszt. D. — A 
ki betegen él, sokáig vonaglik. B. — 
A betegnek kevés is sok lehet. D. — 
Akkor van legrosszabbul a beteg, mikor 
nem érzi hol fáj. E, — Akkor beteg az 
orvos, ha mások egészségesek. D. — 
Az asszony is szokásbul fekszik le be- 
teg ágyába. D. — Az egészséges köny- 
nyen ád tanácsot a betegnek. B, — Az 
engedetlen beteg kegyetlenné teszi az 
orvost, D. — Adós fizess, beteg nyögj. 
E. — Álmos mint a beteg pulyka. D. 

— Beteg ember böjtje. (Haszontalan.) 
KV. — Beteg ember böjtje, részeg 
ember imádsága. (Nem sokat ér.) Sz. 

— Beteg ember imádsága. E, — Be- 
teg embernek imádsága sem egész- 
séges, D, — Beteg embernek a borju- 
szar is Ízetlen, B, — Beteg sem volt, 
mégis megholt, E. — Beteg vigasz- 
talja az orvost. B. — Beteg volt valaha 
a deák is. (Azt mondta betegsége óta 
mindig jó étvágya van ; — beteg pedig 
tiz év előtt volt.) D, — Beteg volt az 
ördög, barát akart lenni, E. — Beteg 
volt az ördög, barát akart lenni, de 
hogv fellábadott, vissza tudott menni 



59 



D. — Betegnek gyógyvíznél és orvos 
kezénél jobb a szép vigasztaló szó. 
KV. — Betegnek orvos a barátja. S. 
— Betegnél betegebb. E.— Bor beteg- 
ség. KV. — Elég beteg az is, ki beteget 
emel, E, — Egészséges a betegnek 
könnyen adhat tanácsot. KV. — Egész- 
séges s a beteg, nem egy ételt szeret- 
nek. B. — Erőtlen, mint a beteg. D. — 
Félti, mint beteg Bálint a haját. D. — 
Gyomra fáj a betegnek s fogát húzza. 
B. — Ha az orvos fél, kétségbe kell 
esni a betegnek. K. — - Ha az orvos fél, 
rettegni kell a betegnek. D. — Kedvet- 
len, mint a beteg ember. D. — Kér a 
beteg, de nem ád az egészséges. Ny. 
10.. — Két beteget nem szeret az ágy: 
részeg beteget és haragjában beteget. 
Cz. — A ki vesz, annak lesz, a ki nem 
vesz, beteg lesz. ME. — Kopasz, mint 
hagymáz után a beteg. D. — Könnyen 
beszél az egészséges a beteggel. B. — 
Könnyen ráragad a nyavalya, ki beteg 
körül forgolódik. E. — Kutya is füvet 
eszik, mikor beteg. E. — Lakodalom, 
sokadalom, nincsen akkor beteg asz- 
szony. Ny. 4. — Lassan kocsis, beteg 
a ló. E. — Mást orvosol, maga beteg, 
Pázmán. — Mig egy beteg sínylődik, 
száz egészséges is meghalhat. D, — 
Nem minden beteg hal meg, ME, — 
Nem mindig orvos az oka, ha meghal 
a beteg. K. — Nem mondja a gyermek, 
ha nem beteg. E. — Ráolvasott, mint 
Csányi Kata a malaczra, (Lefogták, 
megdöglött.) Ny. 1. — Sápadt mint a 
beteg. D. — Sokat kér a beteg, de az 
egészséges nem adja. M. és KV. — 
Sokat kivan a beteg, de az egészséges 
nem ad neki. D. — Szép vigasztaló 
szó betegnek orvosság. E. — Szép 
vigasztaló szó orvosszer a betegnek. 
B. — Szivével beteg, ki sokat nevet. 
E. — Tetves, mint a beteg szegény. 
D. — Vigasztaló szó beteghez félorvos- 
ság. S. 

BetegfeS- Jaj szegény beteges, nem 
kell neki a leves, (Szerelmes.) Ny. 

BetegfSégf. A betegség sem tart 



mindenkoron holtig, D, - — A mérték- 
ietlen ital minden betegségnek anyja. 
KV. — A mértékletlen ital minden 
betegségnek oka. KV. — Az egész- 
ség izét a betegség adja. E. — Addig 
gondolkodjál a betegségről, a mig 
egészséges vagy. KV. — Aggszó, de 
igaz, hogy betegséget, sántaságot, sze- 
génységet senki el nem tagadhat. Páz- 
mán. — Akkor becsüli ember az egész- 
séget, mikor a betegséget érzi. E. — 
Akkor drága az egészség, mikor meg- 
lep a betegség. S. — Betegsége után 
esze, haja elment. D. — Betegséget 
nem lehet titkolni. E. — Halálos beteg- 
ség. E. — Hosszú betegségnek ásó 
kapa vége. B. — Hosszú betegségnek 
halál a vége. D. — Maga a vénség elég 
betegség. D. — Minden betegséget egy 
írral gyógyit. KV. — Minden beteg- 
séget egy kenöcscsel gyógyit. KV, — 
Nehéz betegségnek isten az orvosa. 
S. — Nem lehet minden betegséget 
egy szerrel orvosolni. B. — Öregség, 
mindennapi betegség, Ny. 4. — Ritka 
egészség betegség nélkül. D. — Rövid 
torkosság, hosszú betegség. E, — Sze- 
génységet, betegséget, fogfájást nehéz 
eltitkolni. S. — Utolsó betegségnek 
isten az orvosa. D. — Vénség, kész 
betegség. ME. — Vénség szüntelen 
betegség. Pázmán. 

Betelik. Soha nagy torka be nem 
telhet. D. — Soha nem telik be a 
koldus táskája. KV. 

Betekint. Betekint, mint Bakó Gyu- 
lára. — Betekintett mint bolond Istók 
Debreczenbe. (Évenkint a vámsorom- 
póig ment, de nem ment be a városba.) 
D. — Jól betekintett a korsóba. D. — 
Néha az okos a maga kebelébe is be- 
tekint, D, 

Betesz. A ki utolsó megy ki a 
világból, tegye be az ajtót. D. — A ki 
végül maradt, tegye be az ajtót. E. — 
Késő akkor betenni a kalitka ablakát, 
mikoron a madár kiröpült belőle. 
Bethlen Gábor lev. — Ki utolsó ma- 
radt, tegye be az ajtót, ME, — Kutya 



— 60 



sem teszi be maga után az ajtót. D.— 
Nagy ur és kutya után teszik be a? 
ajtót. E. 

Betevő. Betevő falatja sincs. S. 

Betöm. Betömték a száját. (Aján- 
dék.) S. — Nehéz minden embernek 
száját betömni. D. 

Betör. A föt be nem töri a szó. D. 
— A szó be nem töri embernek fejét. 
E. — Hallgatás senkinek be nem töri 
fejét. E. — Mondj igazat, betörik a 
fejed. (Mezőkövesdi Krisztus.) KV. — 
Szól igazat, betörik a fejed. E. — Törd 
be fejét, még sem haragszik. D. — Törd 
be fejét, még ö haragszik. Ny. 5. 

Betű. Az az ö megölő betűje. E.— 
A betű megöl. E. — 'A betű öl. (Latin.) 
ME. — Biblia is csak hat betűből áll. 
B, — Egy betűnél is kisebb. D. — Egy 
egész betűvé változott. (Felakasztot- 
ták.) D, — Hosszú betűt csináltak be- 
lőle. (Nagy »I«. Felakasztották.) D. — 
Öröm, űröm, csak egy betűben külön- 
böznek, E. — Varga betűt vet. (Tán- 
torog.) E. 

Betyár. Bizik, mint betyár az ök- 
lében. D. — Két pofára eszik, mint a 
dolgos betyár. D. 

Beüt. Beütött az isten áldás. (Ik- 
rek.) S. — Mennydörögj, de be ne űss. 
D. — Nem mindenkor üt be, mikor 
mennydörög. D. 

Bevarr. Ha száját bevarrnák, talán 
a fűién szólana. D. — Könnyű kis feslést 
bevarrni. D. 

Bevág". Bevágták az útját. D. 

Bezár. Addig zárd be istállódat, 
mig el nem lopták lovadat. D. 

Bevesz. Add ki, a mit bevettél. E. 

Bevet. Ha az isten akarja, az ab- 
lakon is beveti. D. — Jól bevett a 
szentelt vizből. (Bor.) D. — Kinek isten 
akarja, az ablakon is beveti. D. — 
Mindent az ablakon vetnek be neki. 
D. — Ne szánts többet, semmint be- 
vetheted. D. 

Bezdán. (Bácsmegyei község.) Bez- 
dánba megy bugyogót csókolni. S. 

Bezzeg*. Ez ám a bezzegje. (A 



dolog nehéz része.) E. — Rut mint a 
bezzeg. (Rútul megjárt.) D. 

Bécs. A bécsi kapun sem tudna 
bemenni. (Részeg, szűk neki.) D. — 
A mig otthon ülhetsz, ne menj Bécsbe. 
Ny. 2. — A szamár csak szamár, ha 
Bécsbe viszik is. E. — Az ökör ugyan 
ökör, ha Bécsbe hajtják is. M. — Az 
ökör csak ökör, ha Bécsbe hajtják is. 
Sz. — Az ökröt, ha Bécsbe hajtják is 
csak ökör marad. KV. — Annak 
Bécsben van az eladója. Ny. 6. — 
Annak jó volna, hogy Bécsbe a vá- 
sárra tetüt hajtson. D. — Annyira 
jársz tőle, mint Buda Bécstől. E. — 
Bécsben borotva a bátyja. E. — Bátyja 
Bécsben köszörűs volt. (Családjával, 
származásával dicsekvöre.) ME. — 
Egy pénzért Bécsbe hajtaná a tetűt. 
(Fösvény.) D. — Csak egyszer esik 
Bécsben ebvásár. (Egy magyar fuva- 
ros látta, hogy mily ára van az öl- 
ebeknek, sok komondort hajtott fel 
eladásra ; éjjel a fogadóban vonitot- 
tak, a vendéglős kiverte, szétszalad- 
tak. A dolog pörre került, a vendég- 
lőst kártérítésre Ítélték. A fuvaros új- 
ból felhajtott egy falkát, de sehol be 
nem fogadták.) D. — Csak egyszer 
volt Bécsben kutyavásár. ME. — Egy- 
szer volt Bécsben ebvásár. E. — Éles, 
mert Bécsben beretva a bátyja. B. — 
Iszik mint a bécsi német. D. — Jár 
a szája, mint a bécsi kofának. S. ■ — 
Kinek lova nincs, Bécsbe is gyalog 
jár. D. — Kinek lova nincs, Bécsben 
is gyalog jár. Cz. — Kurjongat mint 
a bécsi tyukász az utcákon. Cz. — 
Kurvanyád Bécsbe, D, — Kurvanyád 
Bécsben. E. — Magyarnak Pécs, né- 
metnek Bécs. M. — Nagy a szája, 
mint a bécsi kapu, D. — Németnek 
Bécs, magyarnak Pécs. (Pécsi egye- 
tem. 1364. Nagy Lajos.) Sz. — Olyan 
az orra, mint a bécsi torony. D, — 
Olyat hazudott, mint a bécsi torony. 
D. — Ökör marad ökör, ha Bécsbe 
viszik is, E, — Rakja a szépet, mint 
a bécsi kutya. Ny. 7. (Henceg.) — 



61 — 



Sokat végeznek Bécsben, de elrontják 
az égben. D. — Sokat végeznek Bécs- 
ben, de nem ugy rendelik az égben. 
B. — Teli van, mint a bécsi bolt. E. 

— Nyertünk Bécsben, mint Bertók a 
csikban. L. Bertók. 

Béget. A jó juh nem sokat béget, 
sok gyapjat ad. KV. — Farkas meg- 
eszi a bárányt, ha béget is. E, 

Béka. A földből sem n^er eleget 
enni a béka. D. — A varas béka még 
kis korában sem volt szép. D. — Álló 
tóban lakik a béka. E. — Állott tó- 
ban lakik a béka. Ny. 6. — Álló viz- 
ben terem a béka. S. — Annyi a 
pénze, mint békán a szőr. Ny. 21. — 
Bánja béka a deret. D. — Békára is 
lesz dér. S. — Járjon békával kegyel- 
med. (Tréfás búcsúzás, e helyett: 
békével.) E. — Befagyott, mint fehér- 
vári béka a kocsonyába. E. — Be- 
húzza fejét mint a teknyős béka. E. 

— Csendes, mint a béka a lyukában. 

D. — Béka egérharc. ME. — Erőlkö- 
dik mint a béka. E. — Fél, mint a 
béka a dértől. D. — Felfújja magát 
mint a béka. E. — Felfújta magát 
mint a pölyhös béka. D. — Fölfuval- 
kodott béka. S. — Földet eszik, mint 
a béka. E. — Ha a tó kiszárad, ma- 
gától is kiugrik a béka. D. — Ha ebül 
megy az ember halászni, békát fog. 
Ny, 5. — Halak mellett a béka is el- 
kel. D. — Ki sok vizet iszik, béka nő 
a hasában. S. — Kicsiny a béka, de 
nagy a szája. D. — Kigyót, békát kiált. 

E. — Kigyót, békát okád rá. D. — 
Ez a világ kigyót békát rám kiált. Np. 

— Kigyók, békák között is bátran jár 
az okos. D. — Kiolvassa fogaid a 
béka. (Ne tátsd a szádat ; kihullanak 
fogaid.) E, — Könnyű békát tóba 
ugratni. ME. — Könnyű a békát vizbe 
ugratni, mert úgyis oda akar. Ny. 17. 
— - Lesz még a békára dér. E. — 
Megkergette a varas béka. (Rest.) D. 

— Megolvasta fogát a béka. (Száját 
tátja, fogai ki fognak hullani.) D. — 
Mint a béka, a földbe sem mer eleget 



enni. D. — Nehéz a dér a békának. 
Pázmán. — Nekifujja magát, mint 
a pockos béka. E. — Németnek, olasz- 
nak kecskebéka, csibe. E. — Pislog, 
mint a miskolci kocsonyában a béka. 
ME. — Pöffeszkedik, mint a béka. E. 

— Pöffeszkedik, mint a fölfuvalkodott 
béka. S. — Sápadt mint a béka. D. 

— Siet mint a béka a veres posztóra. 
(Hivatalra vadász.) — Vizbe ölte a 
békát, tóba a halat. S. 

Békacsiga. Olyba tartják, mint a 
békacsigát. (Értéktelen.) D, 

Békalencse. Békalencse. (Haszon- 
talan.) D. — A szép patakról béka- 
lencsére ne menj. D. 

BékasÓ. Örül mint tót gyerek a 
békasónak. 

Békavér. Hideg mint a békavér, D. 

Békavirág. A békavirág nem 
rózsa, a vad egres nem malozsa. (Ma- 
zsola.) Np. 

Béke. A békeangyal kövesse az 
utast. D. — A békének üres helyét 
az ördög foglalja el. D. — A ki a 
békét nem becsüli, hadakozni sem 
tud. D. — A ki mihez nem ért, annak 
hagyjon békét. KV. — A mi tenger, 
az soha nem béke. D. — A teljes béke 
ritka madár a világon. D. — Béke a 
hadat, a had szüli a békét. D, — Bé- 
két az isten, civódást az ördög szereti. 
D. — Békét kivan még az ellenség is. 
D. — Béke orvosság, civódás méreg. 
D. — Csak az égben állandó béke. D. 

— Ha a békét szereted, ellene ne 
mondj senkinek. D. — Hagyj békét 
másnak, magadra viselj gondot. KV, 

— Jobb egy béke száz hadnál. E. — 
Ki a békét nem szereti, hadakozni 
sem tud, E. — Könnyű a láncolt ku- 
tyával békét tartani. D. — Soha sem 
hagy békét a jó káplár. D. — Söpörd ma- 
gad háza elejét, hagyj békét másénak. 
KV. — Szeresd a békét, ha sokáig 
élni kivánsz. D. 

Békesség. A békesség szerető, 
istenét kedvelő. D. — A békességet 
az angvali karok is hirdették. D. — 



62 



A jó egészségért, csendes békességért, 
sokat el kell hallgatni. Sz. — A ku- 
tyák között is szép volna a békesség. 
D. — Az isten is a békesség istene. 
D. — Az arany szép és jó, de még 
se békesség. D, — Addig a békesség, 
mig a szomszéd akarja. S. — Békes- 
ség és feleség istennek áldása. D. — 
Békességben kell a hadról gondos- 
kodni. KV. — Bor, búza, békesség és 
feleség ékes : széna, szalma, szalonna 
és a ruha kékes. (Boldogság.) D. — 
Bor, búza, békesség, szép asszony fe- 
leség. ME. — Dicsőség istennek, bé- 
kesség embernek. D. — Ha békesség 
támad, romol a háború. D. — Há- 
ború pokolban, békesség az égben, 
D. — Jobb egy békesség száz hadnál. 
D, — Jobb egy száraz falat békes- 
séggel, mint hizott borjú perlekedés- 
sel. ME. — Kardot köszörül és bé- 
kességet kér. K. — Sokszor a biró 
sem tehet békességet. D. — Süketnek 
és némának kell lenni, ki alattvalók- 
kal békességben akar élni. E. — 
Szent a békesség. D. 

Békés. A békés alvás jobb a bé- 
kétlen táncnál. D. — A békés legelést 
a juhok is szerelik. D. — Békés gazda, 
fele nyereség a háznál. D. — Békés 
városban a rossz is jóra fordul. D. 

— Legjobb Békés-vármegyében lakni. 
(Békével élni.) D. 

Békességfes. Soha nem értem bé- 
kességes szélvészt. D. 

Békéllés. Könnyebb a békéltetés 
mint a békéllés. D. 

Békével. A mit megjobbítani nem 
lehet, békével tűrd. D. — A templom- 
ban sem hagyja békével az embert. D. 

— Békével élhet tőle a szúnyog is. 
D. — Békével élnek az angyali karok. 
D. — Békével járnak a csillagzatok 
is. D. — Békével jár a ki nem ólál- 
kodik. D. — Békével lehetne a tolvaj 
is, ha nem bántanák. D. — Békével 
mindszárazon, mindvizen.D. — Béké- 
vel mind avizig szárazon. D. — Békével 
szenvedi a farbarugást is. D. — Béké- 



vel szenvedi, ha hátáról szijat szelnek 
is. D. — Ha békével akarsz élni, sokat 
ne szólj. D. — Ha békével élhetsz, ne 
add a világ veszekedéseiért. D. — Ha 
rab lettél, tűrd békével. E. — Isten 
békével jár mindenütt. D. — Jobb a 
háború a fegyveres békénél. S — Ki 
békével fekszik, maga békével kel. D. 

— Nem múlik el bucsu békével. 
(Verekednek.) Ny. 4. — Néha a béké- 
vel minden elvész. D. — Senki sincs 
békével mellette. D. — Szerencsések 
a holtak, mert békével nyugszanak. D. 

— Vannak kik békével nem lehetnek. 
D. — Zabkenyérrel is békével el- 
lakik. D. 

Békó. A tengert békóval fenyegeti. 
(Kevély.) D. — Békót vethetsz lábára. 

D. — Ravasz a szerelem, aranybékó- 
val jár. K. 

Bél. Áldott a sok kéz, átkozott a 
sok bél. (Munka, evés.) Ny. 6. — Egye 
meg a farkas belestül. D. — Egye 
meg a rozsda belestül. D. — Ha egy- 
szer a kutya a marha-belet megkós- 
tolta, a húst sem hagyja abban. D. — 
Hosszú, mint a bárány-bél. D. — Húrt 
kamoltak bélébül, D. — Káka bélü. 
E. — Mely fák virágzanak, gyümölcsöt 
nem hoznak, nincs belök. (Értékök.) 

E. — Pokol a bélé. E. — Pokol a 
bélé, annyit eszik. E. — Törd meg a 
diót, ha belét meg akarod enni. Bsz. 

— Veleje, bele a dolognak. Pázmán. 
Bélel. Ördöggel bélelt. M. — Róká- 
val bélelt, rókamállal prémzett. (Ra- 
vasz.) D. — Rókával bélelt, farkassal 
prémzett. K. — Széllel bélelt, D. — 
Széllel bélelt a feje. B. — Széllel 
bélelt a mentéje. S, 

Béles. A béles szagára felébredt, 
KV. — A bélesnek nem árt a vaj, D. 

— Béles sütéshez, uri névhez sok 
kívántatik, E, — Ha elaludtál fel ne 
ébredj a béles szagára. D. — Mit árt 
a vaj a bélesnek ? E. — Jó volna ugy 
a katona béles. D. (Összesodrott ka- 
tonaköpönyeg, ha enni lehetne.) 

Bélés. Megadták bélését a posztó- 



63 



nak. (Verés.) D. — Nadrágjára se 
zsinórt se bélést nem tétet. (Fösvény.) 
D. — Nem oly szép a suba ujja belül, 
mint a derék bélése. E. — Rőkamálat 
szeret mente bélésnek. (Ravasz.) D. 

Bélyegf. A kendözés ördög zászlója 
és bélyege. Ny. 16. — Farkas nem 
nézi a bélyeget. E. — Homlokán viseli 
a gazság bélyegét. Cz. 

Bélyeges. A cigány a bélyeges lóra 
isfelül. (Lopja.) D. — Bélyeges bárányt 
is elviszi a farkas. S. — Bélyeges arc- 
nak ne higyj. B. — Könnyű a bélyeges 
lovat megismerni, de nehéz megtalálni. 
D. — Ne higyj a bélyeges embernek. E. 

Béna. A béna rajkó is kedves az 
anyának. Cz. — Ki a bénát neveti, 
maga ne sántikáljon. B. • — Még a 
csonka béna sem ül mindig otthon. D. 

— Ne nevesd a bénát, ha te sánta 
vagy. D. 

Bér. Elfelejtésnek, nemértésnek 
egy a bére. D. — Bérbe szegődött a 
rókához. (Ravasz.) D. — Előre kéri a 
bért. D. — Ette haszna, aludta bére. 
(Más fizetést nem kap.) KV. — Fará- 
val fizette a bért. (Verés. ) D. — Fáradt- 
ság bér előtt jár. E. — Ha bérbe adtad 
a farod, hát tartsad. Ny. 8. — Hátára 
fizették a bért. D. — Heti bére hat 
nap, a hetedik ráadás. E. — Méltó a 
munkás az ő bérére. E. — Milyen a 
dolgos, olyan a bére is. D. — Nehéz 
a bér, ha a szolga lusta. D. — Papot 
barátságért, kántort imádságért bér- 
ben nem tart az ember. D. — Rest 
szolgának bot a bére. E. — Rost szol- 
gának pácza a bére. D. — Szegődött 
bér, osztott konc. (Clara pacta.) D. — 
Szökött katonának nincsen bére. Cz. 

— Szökött szolgának nincsen bére. E. 

— Szökött szolgának kevés a bére. 
Ny. 5. — Tolvaj bére vagy bot vagy 
fa. D. (Akasztófa.) 

Bérc. Bércet kerülget a mennykő. 
ME. — A törpe csak törpe, ha a bér- 
cen áll is. D, — Felkapaszkodott a 
bércre. D. — Későre érni fel a bércre. 
D. — Némelv hegv akkor is ég belül. 



mikor bércét a hó ellepte. (Vén sze- 
relmes.) D. 

Béres. A meddig jóllakik, sokat fal 
a béres. D. — A rest béres gyakran 
nézi a napot. D. — Azt kapod a mit 
a révész bérese. Ny. 14. — Annyira 
higyj a béresnek, a mennyire látod. D. 

— Béres hazug. D. — Béresei is urak. 
ME. — Drága mint a jó béres. D. — 
Egy ráklábbal akarja jóllakatni bére- 
sét. D. — Első béresnek szegődött a 
hazughoz. D. — Eszik mint a béres. 
E. — Henyélő gazdának álmos a bé- 
rese. D. — Hetes eső, hármas ünnep, 
jó gyomor : gazda morgás, béres alvás, 
komondor. D. — Jármas tinónak bé- 
res ostor. Ny. 6. — Könnyebb hat 
béresnek hasát megtölteni. D. — Lom- 
ha béres. D. — Megszokta, mint lusta 
béres a henyélést. D. — Ördöghöz sze- 
gődött utálatos béres. D. — Rászokott, 
mint ökör a béres szavára. D. — Rost 
béresnek henyélés az ebédje. D. — 
Sokszor tekinti béres a napot. — Tud 
hozzá, mint béres a harangöntéshez.D. 

Bibasz. Bibasz ember.(Nagv ügvet- 
len.) D. 

Bibe. Egy bibét fájlalnak. D. — 
Eltaláltad a bibéjét. B. — Ez a bibéje. 
E. — Ha bibéje van, azt sem fájlalja. 
D. — Kiki érzi a maga bibijét. B. 

— Kiki maga bibéjét fájlalja. D. — 
Kinek-kinek az ö bibéje fáj. M. KV. — 
Minden napnak meg van a maga bi- 
bije. KV. — Minden napnak tulaj- 
don bibéje vagyon. KV. — Min- 
dég valami bibéje van a szegény em- 
bernek. KV. — Nem találtad el a bi- 
béjét. (Fájósát.) E. — Nyavalyád nincs 
bibét keressz. KV. 

Bibic. A bibic szavára szállnak a 
madarak. D. 

Biblia. Beszéljünk a bibliából. 
(Másról, komolyról.) E. — Biblia is 
csak hat betűből áll. E. — Elolvasta 
az egész bibliát. (Kevély.) D. — For- 
gatja a 32 levelű bibliát. (Kártya.) S. 

— Paraszt ember bibliája :- hiszek egy 
isten. E. 



6-í 



Bibor. Akár a bibor. (Olyan mint.) 
E. — Bibor, bársony, vendégség : jobb 
egy napi egészség. BSz. — Bíborban 
is megterem a tetű. S. — Biborban 
született. E. — Eb a bibor közt is 
húst keres vagy koncot. D. — Eb a 
bibor közt is koncot keres. E. — Fe- 
hér mint a bibor. (Vörös.) D. — Jó 
bor, pénz, szép asszony, bibor, jám- 
bort kivan őrzésre. KV. — Olykor a 
bibor is megmocskosodik D. — Tetű 
a biborban is megnevekedik. D. — 
Tiszta mint a bibor. D. — Vékony 
mint a bibor. D, 

BiCCeg*. Bicceg bujában, mint a 
szárnyaszegett liba. D. 

Bicsak. (Bicska.) A bicska is ki- 
nyilik tőle. (Rossz bor.) E. — Az uri 
bicsak sem illik mindig a ládába. D. 

— Balis bicsak fanyelű, ha elvesz is 
megkerül. (Kis értékű.) E. — Bele- 
törik a bicskája. Ny. 12. — Bicsak 
nem kés, D. — El van keseredve mint 
a fanyelű bicsak. (Kevésre becsülik.) 
Ny. 18. — Fabicsakkal is ölhetni. D, 

— Félre bicsak, hadd taszítsak. E. — 
Igen feni a bicsakját. Cz. — Jól meg- 
köszörülte a bicskáját. (Nyelv.) D, — 
Olyan savanyu, hogy kinyilik a bicska 
töfe. (Bor.) 'Ny. 7.' —'Ritka tolvaj 
bicsak nélkül D. — Uri bicsak, fa 
nyele. (Össze nem illők.) D. — Uri 
bicsak nem heverhet mindig a ládá- 
ban. Ny. 8. 

Bicsaklik. Bicsaklik már, öreg a 
legény. E. 

Bicskás. Baranyai tarisznyás, so- 
mogyi bicskás, bácskai bugris. S. — 
Nagykörmű bicskás. (Nagy tolvaj.) D. 

— Ritka vásár bicskás nélkül, D. 
Bihar. Bihar vármegyébe Debre- 
cenbe pipáért. Szegedre dohányért. B, 

Bika. A bika alatt is borjut keres. 
Sz. — A bika a port a maga fejére 
vakarja. Ny. 2. — A fösvény ember 
bika alatt is borját keres, D. — A 
gonosz nyelv bika alá is borját tehet. 
D. — A kecskék közt bak a bika. D. 

— A leesett bikát a svermek is rug- 



dossa, D, — A ravasz nyelv bika alá 
is borját tehet, D, — A szúnyogból is 
bikát -csinál. D. — Akkor szólj, mikor 
a bika fingik, akkor is azt mondd : 
iszom, iszom, uram. E, — Bika alá 
borjut tesznek, (Törvénytelen gyer- 
meket apjának elviszik,) E, — Bika 
fing, (A fecsegöé.) D. — Bika pénz. E. 

— Bika vér. (Erős vörös bor.) E. — 
Benn van már a bika a búzában, csak 
a farka áll ki. B. — Birónak, falu 
bikájának minden szabad. Ny. 2. — 
Boszantja mint vörös posztó a bikát, 
S. — Bőg mint a bika. E. — Bömböl, 
mint a bika. Sz. — Búsul mint 
a kivert bika, E, — Búsul, mint a 
magán maradt bika. E. — Cséppel 
a bikát. (A szénától elverni.) E. — 
Csitt vásár ! bikafingás ! a ki egyet szól, 
mind megissza. E. — Eb a bika tehén 
nélkül. D. — Egri bikavér. B. — Egy 
kézzel a bika szarvát tartja, a másik- 
kal agyonüti azt, D, — Erős mint a 
bika, D. — Erős a nyaka, mint a vad 
bikának, D, — Falu bikája, D. — Gyak- 
ran megveszik rajta a bikapénzt. (A 
kit nőn rajtakaptak 12 botot kapott 
vagy 12 frintot fizetett.) D. — Hányja 
a földet, mint a bika, D, — Hol nincs 
űzekedö tehén, nem megy oda a bika, 
E, — Jaj annak a háznak, hol tehén 
bikának jármot vethet a nyakába, KV, 

— Kakas alatt keresi a tojást, bika 
alatt a borjut, D, — Kerüld a bikát, 
mikor hányja a földet, B. — Komor 
mint bika a járomban, D, — Komor 
mint a herélt bika, D, — Könnyen 
terem a jó bor, ha kapa a bikája. (Jól 
megmunkálják.) D, — Kölesben a bika. 
(Túráikat igy gúnyolják. Szabolcs- 
megye,) E, — Körülnézte magát, mint 
bika a vágóhídon. D, — Kurta már a 
város bikája. (Szemtelen.) D. — Le- 
tette már a bikapénzt. (Bírságot fize- 
tett megesett leánynak.) E, — Leütöt- 
ték inárul, mint vágón a bikát. D, — 
Megutálta mint Csurgai a bikát, (Meg- 
öklelte, megtaposta,) S, — Nehéz bi- 
kát levágni, D, — Nehéz bikán szán- 



— üö 



tani, D. — Nemcsak egy vörös bika 
van a világon. Ny. 1. — Nyakas mint 
a bika, D. — Nyakas mint a vad bika. 

D. — Nyakasok a bikák, mikor öklel- 
nek. D. — Ü a bika a csordában. ME. — 
Öklelős bikának széna van a szarván. 
K. — Ritka csorda bika nélkül. D. — ^ 
Rest mint a herélt bika. D. — Segít 
rajta, mint Lénártnén a bika. Ny, 6, — 
Szabados, mint a falu bikája. Ny. 2. 

— Szabad neki, mint a falu bikájának, 

E, — Szénára szokott bika eljö holnap 
is, D. — Szép volt a komor is, mig bika 
volt. (Komor, ökörnév.) D. — Szőlő- 
nek kapa a bikája. (Termékenyítője.) 
D. — Szúnyogot a bikához ne hason- 
lítsd. D. — Több a kevély bika, mint 
a kevély tehén. ME. — ügy búsul, 
mint a magán maradt bika. D. — 
Vadon fajzott bika. D. 

Bikaesik. Volt keleté a bikacsík- 
nak. (Verés.) D, 

Billeg". Billeg, ballag,megmegálJ.E, 

Billeget. Róka farkát billegeti, 
násznagy akar lenni. (Hízeleg.) E. 

Billegctet. Könnyű a dudát felfújni, 
de nehéz bíllegtetni. D. 

Bimbó. A bímbóbul virág lesz. E. 

— A legszebb rózsák arany bimbók 
voltak. D. — A meleg nap hamar meg- 
indítja a bimbót. (Szerelem.) D. — Kis- 
ded bimbóból lesz a fontos körte, E, 

— Olyan mint a bimbó. E. — Parányi 
bimbó, nagy gyümölcs. E. — Parányi 
bimbóból nagy gyümölcs nevelkedik. 
KV. — Szép mint pünkösdkor bimbó- 
jából kinyíló rózsa. D. — Terebes ró- 
zsák is apró bimbókból erednek. E. — 
A bimbó zörgeti a jászolt. (Az ökör 
enni akar.) Ny. -4. 

BÍP. (Valamit.) A ki bírja, az marja. 
D. — Mindenhez látó, semmivel biró, 
KV, — Nem bírja már a farát. D, — 
Rossz ló, mely a maga gyapját nem 
bírja, D. — Sokat a ló se bír, S, — 
Sokat a szekér sem bír. S, — Sokat 
akar a szarka, de nem bírja a farka, 
D, — Szamár sem birja az asztagot, D, 

BiP. (Valakivel, mivel,) A nyakassal 

Jlargalits E. : Magyar közmondások. 



az ördög sem bír, D, — Kivel senki 
sem bír, azt az ördög sem próbálgatja, 
D, — Megsokasodott a német, senki 
sem bír vele, (Német, nem-ett, szó- 
játék : az éhessel senki sem bír.) D. 

— Nagy fát mozgat, nem bír vele, D, 

— Magával sem bír. D, — Sokkal 
parancsoló, kevéssel bíró. 

Birka. A koszos birka is átúszik a 
többível együtt, Ny, 5, — Beadott neki, 
mint Balog a birkának, Ny, 19, — 
Birka képű, (Ostoba kinézésű.) E. — 
Egy rühes birkától koszos lesz az 
egész nyáj. S, — Egy sem jő birka, a 
mely nem bírja a szőrét, Ny. 6, — 
Kérődzik mint a mustra birka, Ny, 6, 

— Lábáról fejik a lovat, hátáról a 
birkát, (Veszik hasznát,) Ny, 4. — Ki- 
tűnik, mint birkák közül a szamár, S, 

— Kondor mint a birka, D. — Motoz 
van a fejében, mint a bolond birkának, 
Ny, 1, — Néz, mint a birka az uj 
kapura, Ny, 3. — Türelmes birka sok 
fér egy akolba, ME, — Ugy áll a 
szeme, mint a döglött birkának, D, — 
Vén birka eléli a téli takarmányt s 
kikeletkor hal meg, D, 

Birkás. Farkast birkásnak állit. 
(Pásztornak,) B, 

Birodalom. Ez a birodalom csak 
a kertaljáig terjed, D, 

Biró. A bagoly is biró maga bar- 
langjában, D, — A biró kocsisa nem 
kevélyebb nála, D, — A bírónak két 
füle legyen, (Mind a két félt hallgassa 
meg.) ME. — A bornak a szent Márton 
a bírája. (Akkor látszik milyen.) D. — 
A görbe kezűt szeretik a bírák. (A ki 
ajándékot hoz.) Sz. — A hol nincs 
vádló, nincs bíró. KV. — A hol semmi 
sincs, ott a bíró sem vehet el semmit, D, 

— A jó bírónak mind a két részt meg 
kell hallgatnia. KV. — A jó lelkiisme- 
retnek nem kell bíró. E. — A kocsis 
szekérrel, a bíró törvénynyel álmodo- 
zik. KV. — A rossz bírája lehet a rossz- 
nak. D. — A templomhoz közelebb a 
sekrestye, mint a bíró háza. (A tör- 
vénytelen gyermek dolgát jobb a pap- 



66 



pal eligazítani, mint a biróval.) D. — 
Az ajándék megvakitja a birőt. B. — 
Az együgyű ember ritkán megy biró 
elé. K. — Az isten igaz biró, KV. — 
Az okos biró a részeg embert józan 
korában bünteti, D. — Az okos biró 
elfelejti a komaságot, D. — Azt is 
tudja hányat tojt a biró tyúkja. E. — 
Azt sem tudja, ki most a biró. D. — 
Adj a birónak aranyat, tied az igazság, 
Ny. 2, — Arany írt kenj a biró kezére. 
Sz, — Bagoly is biró barlangjában, M. 

— Bagoly is biró házánál. Decsi János. 
- — Biró szó. (Komoly.) B. — Biró 
hátán. (Nagyjábul.) E. — Biró hátán 
tört só. (U. a.) B. — Biró hátán vágott 
dohány. (U. a.) B. — Biró lánya. 
íKevély.) E, — Birónak két fülének 
kell lennie. (L : fent.) E. — Birónak, 
falu bikájának minden szabad. Ny. 2. 

— Budárais beillenék birónak. (Okos.) 
D. — Eb a biró kaloda nélkül. D, 

— Eb lesz Budán biró. S. (Ha meg 
nem választják ) — Egy itce lencse 
kárért a biróhoz megy. D. — El- 
vesztette szája izét, mint a pápai 
biró. (A beteg birónak tokai bort ren- 
delt az orvos, felgyógyulása után is 
itta, hogy visszanyerje szájaizét.) D. 
' — Elveszti sirását, ki biró előtt jelenti 
siralmát. (Hiába való.) E. — Ezt a sót 
is a biró hátán törik meg, (Nagyjábul 
végzik.) Ny, 5. — Ha biróvá lettél, 
félre a komasággal. E. — Ha biróvá 
lettél, tedd félre a komaságot. B. — 
Ha biróvá lettél, ne hagyj arany írt 
kenni kezedre. E. — Ha egyszer igazat 
mondatnak a birák, csakhamar ki- 
pótolják száz hazuggal. D. — Ha 
nincs panasz, nem kell biró. S. — 
Hosszú pörön biró a nyertes. E. — 
Inkább szamara, mint birája a város- 
nak. (Szamár marad, biró változik.) D. 

— Jó lelkiismeretnek nem kell biró. 
S. — Jó biró felejti a komaságot. S. — 
Jobb az ösztövér alku, hogysem a 
birónak kövér végzése. B. — Keni a 
biró markát. S. — Kevély, mint a biró 
lánya. S. — Ki utón épit, sok biróra 



talál. D. — Kiki kegyes biró magának. 
E. — Kiki kegyes birája magának. D. 

— Kimúlt már, mint a falusi biró a 
biróságbul. Ny. 10. — Kit a biró gyűlöl, 
nehezen tesz annak igazságot. E. — 
Más biró járása, (Más ott az ur.) E. — 
Megfekszik a kocsiban, mint a paksi 
biró. Cz.. — Megforog vele, mint a sápi 
biró a menyivel. Ny. 11. — Meg- 
gyógyul, mire a biró lesz ö. Ny. 8. — 
Még akkor a birónak sem volt ám 
bajusza. D, — Mind a két pöröst meg- 
hallgatja az okos biró. D. — Molnár- 
ból lett biró. (Tolvaj.) E. — Előtte a 
biró is csak fity. (Semmi.) D. — Neki 
a biró is csak fity. E. • — Nem mind 
biró, kinek pálca van a kezében. Ny. 
4. — Nem parancsol a kanász a biró- 
nak. Ny. 18. — Nem parancsol nékem 
a biró, a biró. Np. — ■ Oldalba nyomta 
a birót. (Megvesztegette.) Ny. 1. — 
Rászorultak, mint a jó biróra. E. — 
Rossz biró, ki ajándékra néz. Cz, — 
Senki nem lehet magának birája. KV. 

— Senki sem lehet maga dolgában 
biró. KV. — Senki sem lehet biró a 
maga ügyében. E. — Simon biró hajtja 
a lovat. (Asszony az ur.) M. — Simon 
biró kontyot feltette. (Felesége dolgát 
végzi.) Sz. — Sok ügyet hamar végez- 
het el egy okos biró. D. — Sokszor a 
biró sem tehet békességet. D. — Soká 
késik mint a biró-szó. E. — Sokszor 
kényszeritették a biró elébe. (Rossz.) 
D. — Sokszor tapodja a biró küszöbét. 
D. ■ — Szerelem és harag nem igaz 
birák. E. — Ugyan fejére mondották 
a birák. D. — Ugy ül a székben, mint 
a tömördi biró. (Kevély.) D. — Város 
határán kivül ő a biró, (Koldus.) D. 

BiPÓSágf. Kimúlt már, mint a falusi 
biró a biróságból. Ny. 10. — Már a 
bíróságból is kiaggott. D. • — Sorba 
megy, mint a falusi bíróság. E. — 
Sorba megy, mint az alpári bíróság. 
Ny. 5. — Sorba megy, mint a tabáni 
bíróság. D. — Sorba megy, minta tápé 
bíróság. Ny, 1. 

BiPSágf. Csak orvos ölheti meg az 



— 67 — 



embert birság nélkül. Bsz. — Igazság 
a birság. D. — Ritkán válik tudóssá, 
kire birsággal vetik a leckét. K. 

Bitangf. Leányágra szállott jószág 
egy a bitanggal. D. 

Bivaly.A bivaly, ha sóhajt is,mesz- 
sze fú. E. — Bivaly-borju hozzá képest. 
(Kicsiny.) ME. — Bivaly-borju hozzá 
képest. (Össze sem hasonlítható vele 
szépség dolgában.) E. — Erős mint a 
bivaly. E. — Haragszik mint a bivaly 
a vörösre. E. — Isten őrizzen házas 
szolgától (lop), jármas bivalytól (lusta), 
ut melletti földtől (tapossák), paplány 
felelégtöl (dologtalan). Ny. 4. — Le- 
tapod mint a bivaly. D. — Lusta bivaly- 
nak vasvilla a korbácsa. D. — Nyakas 
mint a bivaly. D. — Örül, mint a bivaly, 
ha vizet lát. D. — Szép, mint a bivaly- 
borju. E. — Vakon fú, mint a bivaly. 
Pázmán. — Vas szöget vár, mint a 
bivaly. (Rest.) D. — Vastag mint a bi- 
valy-bör. D. 

Bizg'at. Ne bizgasd, nem büdös. E. 

— Ne bizgasd, nem lesz büdös. B. 
Bízik. (Benne.) Az inába bizik. (Tud 

futni.) D. — Baj a várban bizni, nem 
katonáiban. E. — Bizhatni benne, mint 
a nádkeritésben, mely kétszer van 
megkorcolva. E. — Bizik benne mint 
kutyában a nyúl. Ny. 4. — Bizik, mint 
betyár az öklében. D. — Bizik, mint 
bak a szarvához. D. — Bizik, mint 
hóhér a pallosában. D. — Bizik, mint 
kis tolvaj a farában. (Nem fél veréstől.) 

D. — Bizik, mint rossz katona a lábá- 
ban. D. — Bizik, mint katona a lová- 
ban. D. — Bizzál istenben, elögyámolit. 

E. — ■ Bizzál istenben, megsegit. ME. 

— Csak a várban bizik. nem katonái- 
ban. D. — Erőtlen, ki csak maga erejé- 
ben bizik. D. — Én is biztam egy nád- 
szálhoz, ki felnővén, hajlott máshoz.D. 

— Gazdag hizik, szegény bizik. E. — 
Ki emberben bizik, könnyen csalat- 
kozik. E. — Ki emberben bizik, köny- 
nyen lerogyik. D. — Ki emberben bi- 
zik, nádra támaszkodik. D. — Ki 
istenben bizik, mes nem csalatkozik. 



E. — Ki istenben bizik, nem csalat- 
kozik. KV. — Ki hol bizik, ott hizik 
M. KV. — Ki nyakában bizik, akasztó- 
fán hizik. (Merész gonoszban.) D. — 
Ki szegényben bizik, nádra támasz- 
kodik. D. — Ki szegényben bizik, 
szalmán hizik. E. — Mi csak bizzunk 
a jó istenben, majd ö megadja, a mit 
akar. Ny. 6. — Nyakában bizik a tol- 
vaj. D. — Zsidóban bizik. ME. 

Biz. (Rá.) A félénkre nagy dolgot 
ne bizz. D, — A mit az ördög véghez 
nem vihet, vén asszonyra bizza. B. — 
Asszonyra bizni a házat. EV. — Bár 
szemérmes is az asszony, ne bizd más 
kezére. KV. — Borodat, kincsedet, 
feleségedet, pipádat, puskádat ne bizd 
senkire. S. — Ebre bizni a hájat. KV. 

— Éppen bizony, kendre bizták az or- 
szág dolgát. (Ha szolga avatkozik az 
ur dolgába.) D. — Farkasra bizod a 
bárányt. E. — Farkasra bizni a juhot. 
KV. — Ha ebre biznák a böjtöt. (Soha- 
sem volna a hus miatt.) E. — Ha ebre 
biznák a nagy böjtöt. (U. a.) D. — Jó 
borod, szép kincsed, meghitt emberre 
bizd. D. — Kecskére bizza a kertet, 
D. — Ki lovát másra bizza, hamar 
gyalog marad. S. — Kire többet biz- 
nák, többről számol. E. — Lábára 
bizza életét, nem karjára, (Gyáva, fut.) 
D. — Mit magad tehetsz, másra ne 
bizd. E. — Nem a kend orrára bizták. 

D. — Nem bizzák farkasra a bárányt. 

E. — Nem ebre bizzák a hájat. D. — 
Nem ebre bizták a lőhalált. KV. — 
Nem ebre bizták a marhamirigyet. D. 

— Orvosra bizza pénzét. D. — Papra 
lelkedet ne bizd, (Ne csak imádságban 
bizzál.) Sz. — Szived kulcsát másra 
ne bizd. D. — Szükségére se menne, 
ha másra bizhatná. D. 

Bizodalom. Nem lehet erőltetni a 
bizodalmat. E. 

Bizony. Zsidónak »bizony« mon- 
dása. D. — Két »bizony« felér egy 
istenugysegélylyel, S. — Minden 
bizonynyal — talán. S. 

Bizonyos. Bizonyost bizonytalan- 
od 



— 68 — 



ért el ne hagyj. E. — Bizonyos mint 
a halál. E. — Jobb a bizonyos. E. — 
Jobb kevés bizonyos, mint sok bizony- 
talan. KV. 

Bizonytalan. A hadakozásnak bi- 
zonytalan a vége. KV. — ■ Bizonytalan 
adósságnak szalma az interese. KV. — 
El ne hadd a mit birsz bizonytalanok- 
ért. B. — Jobb a biztos ma, mint a 
bizonytalan holnap. Ny. 13. 

Bizonyít. Ki bátran akar hazudni, 
messze országi bizonyítványokkal 
bizonyítson. K. 

Bizonyság^. Bizonyság teszi a tör- 
vényt. Ny. 1. — Bizonyságul némát 
hiv. D. — Fogas bizonyság. (Erős.) E. 
— Nem kell ott bizonyság, hol maga 
szól a dolog. Cz. — Nem kell ott 
bizonyság, hol maga szól az igazság. 
KV. — Nem vonta ki fogát ennek a 
bizonyságnak. K. — Szemes bizony- 
ság. (Szemtanú bizonysága.) D. 

Biztat. Biztatja, mint cigány a lovát. 
E. — Biztatja, mint cigány a lovát 
abrakkal. ME. — Biztatja, mint oláh 
az ökrét. Ny. 9. — Csak biztatja, mint 
katona a szolgáját. KV. 

Biztatás. Nem kell a bátornak biz- 
tatás. Cz. 

Biztos. Jobb a biztos ma, mint a 
bizonytalan holnap. Ny. 13. 

Bocskor. A mint kötötte bocskorát, 
ugy járt. D. — Alul derül, bocskor 
merül. E. — Apja se töltötte bocsko- 
rába a bort. D. — Belelépett az ördö- 
gök bocskorába. Ny. 1. — Bocskora 
a sárban maradt. D. — Bocskoránák 
szija eloldozott. D. — Bocskorban kell 
keresni a hat ökröt. S.' — Bocskorban 
keresni, csizmában költeni. (Kell.) KV. 
■ — Bocskorban gyüjthetel, csizmában 
költhetel. D. — Bocskorban kereste, 
csizmában gyűjtötte. D. — Bocskor- 
hoz fapálca illik. Sz. — Csiz el, csősz 
él bocskor. (Vén.) E. — Csizmában 
kereste, bocskorban végezte. (Uras- 
kodás vége szegénység.) D. — Csizmá- 
ban kezdte, bocskorban végezte. (U. 
a.) E. — Délrül derül, bocskor merül. 



(Esö lesz.) Ny. 22. — Eloldzott a bocs- 
korszij (Beszéde hazugság.) E. — 
Ember bőréből fűzné bocskorát. (Em- 
bertelen.) D. — Felkötötte a nyulak' 
bocskorát. S. — Felhúzta a bakancsot, 
isten hozzád bocskor. (Katona nem 
paraszt.) E. — Felhúzta a csizmát, 
isten hozzád bocskor. ME. — Fel- 
kötötte a telekes bocskort. (Kevély.) 
D. — Felkötötte a duri bocskort. 
(Boszankodik.) Ny. 2. — Fel sem fűz- 
hette bocskorát. (Elszaladt.) D. — Fel- 
szijazta bocskorát. D. — Ha csizmád 
nincs, köss bocskort. ME. — Ha csiz- 
mád nincSj bocskort hordhatsz. KV. 

— Hegyes mint a harmathasitó tót- 
bocskor. D. — Hegyes mint a tót-bocs- 
kor. E. — Istenhozzád bocskor! (Ke- 
vély.) D. — Jól feltűzte bocskorát. D. 

— Kiáll bocskorából a lába. D. — 
Kiki legjobban tudja hol szorítja bocs- 
kora. D. — Kinek csizmája nincs, 
bocskort kössön. D. — Lábhoz szokott 
bocskor jobb a legujabbnál. D. — 
Lyukas bocskor télben. D. — Megint 
fűzik már a bocskorát. (Kóborol.) Ny. 
6. — Nem illik bocskorra a sarkantyú. 
S. — Nyűtt bocskor. D. — Ritka bocs- 
kor ták nélkül. D. — Szájas mint a 
telekes bocskor. (Gazdag paraszt nagy 
hangon beszél.) D. — Szorítja lábát a 
bocskor. (Oláh énekel.) Ny. 7. — 
Szuszog mint a tót-bocskor. Ny. 2. — 
Tűszög mint a bocskor, mikor nagy a 
por. E. — Utcu bocskor ! ne tűszögj. 
(Paraszt hallgass.) Cz. — Utcu bocs- 
kor! meg ne mocskolj. E. — Utcu 
bocskor, majd megpocskol. Ny. 2. — 
Útnak vált, mint a göUei ember bocs- 
kora. (Somogy : elszökött.) S. — Vén 
bocskor. (Vén asszony.) D. 

Bocskorbőr. Bocskorbör az orcája. 
KV. M. 

Bocskoros. Bocskoros nemes. 
(Vagyontalan.) E. — Hozz uram isten, 
csak ne bocskorost. (Vendégül.) E. 

Bocskorták. A legjobb kutyának 
alig jut valami a bocskortákból. (Nem 
enni való.) D. — Bocskoránák tákja 



69 - 



nem leszek. (Nálam alábbvalónak nem 
szolgálok.) E. 

BocsánandÓ.Bocsánandő vétek.D. 

Bocsánat. Első vétek bocsánatot 
érdemel. E. — A ki ritkábban vétke- 
zik, könnyebben bocsánatot nyer. KV. 

Bodor. Bodor mint Ballá, barna 
mint Vata. Ny. 2. 

Bodosi. Olyan mint a bodosi lako- 
dalom. (Kimért, elég, de nem marad 
semmi.) Ny. 9. 

BodÓ. Mást beszél Bodóné, mikor 
a bor árát kérik. D. — Szent, mint 
a Bodóné pulykája, mert kan nélkül 
tojik. Ny. 1. — Üldögél, mint Bodóék 
ökrük a kut mellett. (Sárból nem tud 
kikapaszkodni.) Ny. 1. 

Bodon. Kikapta Bodonból a részét. 
(Vizenyős lapály; megjárt.) Ny. 1. 

Bodri. A szomszédokkertje alatt. 
Bodri kutya szörnyen ugat. Np. 

Bodrogközi. Várják, mint a bod- 
rogköziek az árvizet. Ny. 11. 

Bodza. A büröktől a bodzáig. (Kevés 
tér, tapasztalás.) E, — A kinek a 
gyomra fáj. keressen rá bodzát. Ny. 1. 
(Segitsen magán.) — Fakad a bodza, 
büdös a rokka. (Tavaszszal szobai 
munkanem.) Ny. 2. — Föléledt mint 
a bodza cibere. (Pajkos.) S. 

Bodzafa. A bodzafának is köszön, 
(Vén, nem lát.) E, — Az én kardom 
sem bodzafa. KV. — Az én kardom 
sem fűzfa, az én puskám sem bodzafa. 
KV. — Még a bodzafának is jónapot 
mond. D. 

Bogáncs. A bogáncskóró is elbizta 
magát, mikor a tölgyfa leányát meg- 
kérte. D. — Aranyat hord a szamár, 
bogáncskórót eszik. D. — Árva mint 
az útszéli bogáncs. S. 

Bogfár. Akár a bogár. (Fekete.) E. 
Bogár anyától származott. D. — Bo- 
gár után nem indul az okos. D. — 
Bogár után indul. E. — Bogár után 
szarba. E. — Bogár bujt a seggébe. E. 
— Bogara van. (Szeszélyes.) E. — 
Bogara sincs. (Semmié.) E. — Bogár- 
ból féreg. (Ártalmatlanból ártalmas.) 



E. — Bor a bogara. (Szereti.) D. — 
Borbogár. (ü. a.) E. — Dong mint a 
bogár. E. — Én sem származtam bo- 
garaktól. E. — Fekete mint a bogár. 
E. — Igyál, ez öli meg a bogarat. Ny. 6. 

— Ki bogár után indul, szarba viszi. 
B. — Ki bogár után jár, gyakran kö- 
veti kár. KV. — Ki bogár után indul, 
sárba jut. S. — Ki bogár után indul, 
ganéjba jut. D. — Ki bogár után indul, 
keringőbe készül. D. — Ki bogár után 
indul, keringöre készüljön. E, — Lépes 
mézre mindig akad bogár. Ny. 13. — 
Összebeszél tücsköt-bogarat S. — 
Osszeeszik tücsköt-bogarat. D. — Sok 
bogár gyűl ott össze, hol sok a tej. Cz. 

— Van kosara, de nincs bogara. 
(Semmié.) Ny. 1. 

Bogaras, ügy megy, mint a bogaras 
tehén a sűrűbe. (Összevissza.) Ny. 21. 

Bogározik. Akkor lesz nyár, mikor 
a tök virágzik s a vén asszony bogá- 
rozik. Ny. 1. 

Boglyas. Boglyas mint a sarjú 
petrence. (Borzas.) S. — Ritka rend, 
sürü baglya. E. — Sok petrencéböl 
válik a jó boglya. E. — Ugy áll a haja, 
mint a szénaboglya. S. 

Bogrács. Álmában is a bográcshoz 
ül. D. — Egv bográcsba hánvnak. 
(Dobálnak ; összetartanak.) D. — Egy 
bogrács alá tüzelnek. D. — Fényes 
mint a bogrács. D. — Igaz barátságot 
bográcsban nem főzik. D. — Kiki 
maga bográcsa alá taszit. E. 

Bogyiszló. Csodultig van, mint a 
bogyiszlói bucsu. S. (Bőven van.) 

Bohó. Bohó ángy, megölte a leg- 
jobb tojó gunárt. D. — Bohó Misi. Ny. 
•i. — Bohó Misi, de hájas. (Bolond, de 
vagyonos.) E. — Csecse bohónak, szép 
esztelennek. Ny. 2. —Mohó, bohó. E. 

Bojtár. Fejére tanította, mint boj- 
tárját Guba. (Guba zsiványtól boj- 
tárja marhát lopott.) D. — Kenyerez, 
mint a gulyás bojtár. Ny. 2. — Két 
bolond egy pár, harmadik a bojtár, Ny. 
5. — Két pofára eszik, mint a juhász 
bojtár. D. 



70 



Bojtorján. A bojtorján megegyez 
a lapuval. D. — Bojtorjánról fügét 
nem szedhenti. Pázmán. — Hamar nö, 
ragadós is a bojtorján. Pázmán. — 
Hozzáragad mint bojtorján a lósörény- 
hez. (Tolakodó.) D. — Körmös boj- 
torján. (Bőregér.) D. — Ragad mint a 
bojtorján, E. — Ragad a rossz, mint 
a bojtorján. D. — Ragadós mint a boj- 
torján. D — Tökre hány bojtorjánt. 
(Hiába fárad.) MV. — Tökre hányja 
a bojtorjánt, hogy bele akadjon. D. 

Bojtorjános. Bojtorjános csikóból 
válik a jő paripa. D. — Csikó is János, 
mikor bojtorjános. (Alig hihető, de 
mégis meglehet.) D. — Néha a ló is 
János, mikor bojtorjános. D. (U. a.) 

Boka. Bokájában is tüz van. (Hara- 
gos.) D. — Csont a boka. (Érzékeny 
ütés, mely csontot ér.) E. — Csonttal 
üti bokáját, (U. a.) Pázmán, — Isten 
éltesse sokáig, mig a Tisza ki nem 
szárad bokáig, Ny, 20, — i\legüti bo- 
káját. (Lakol érte.) E. — Összeüti 
bokáját, (Örül.) E. — Összeveri boká- 
ját. (Örül,) D, — Siet, mintha tüz 
volna bokájában, D, — Szél verje 
össze bokáját, (Akasszák fel.) E. 

Bokor. A bokor a tolvajt is be- 
fogadja. D. — A nyul-ezredesnek bo- 
kor a mezeje. D. — Az éhség kihajtja 
a farkast a bokorból. KV. — Alacsony 
bokor alatt lappang a nyúl. S. — Ár- 
kon-bokron tul vannak. E. — Bokor- 
ból ugrott ember. (Ismeretlen.) M. — 
Bokorból kiugrott, nem tudom ki. (U, 
a.) Pázmán, — Bokorral együtt lövik 
a nyulat. E. — Este van a faluban, 
farkas a bokorban. E. — Este van a 
faluban, farkas lakik a bokorban. B. 
— Elterül mint a lasponya bokor. 
Ny. 1. — Fél minden bokor zörgés- 
től. E. — Félre bokor, jön az erdő. 
(Kisebb, jön a nagyobb.) D. — Félre 
bokor, itt a fa. D, (U, a,) — Félre bokor, 
jön a fa. (U, a,) E, — Fülel, mint nyúl 
a bokorban, S. — Ha az isten nyulat 
teremtett, bokrot is teremtett neki, 
Ny, 10. — Ilyet nem minden bokor- 



ban lehet találni, D, — Jobb a nagy- 
bokor mellett, (Flatalmasra támasz- 
kodni.) D. — Kiugratni a nyulat a 
bokorból. (Vallomásra birni.) E. — 
Mikor isten nyulat teremtett, bokorról 
is gondoskodott. D. — Minden bokor 
szállást ád. (Könnyű nyáron megélni.). 
E. — Mindig jobb a nagyobb bokor- 
ban, (Városban.) Ny. 2. — Mint a 
bokrot, minden veri. E. — Nem azé a 
nyúl, a ki a bokorból felugrasztja. Ny. 
8. — Nem azé a nyúl, a ki azt a bo- 
korból kiugratja, hanem a ki elfogja. 
D. — Nem minden bokorban fekszik a 
jó barát. KV. ■ — Nem minden bokor- 
ban lelni párját, E, — Nem minden 
bokorban találsz nyulat. Sz. — Nem 
minden bokorban fekszik a nyúl. D. 
— Nem minden bokorból ugrik fel 
ilyen nyúl. (Bátor ember.) D. — Nyáron 
minden bokor szállást ad. B. — Nyul- 
vitéznek bokor a vára. D. — Örül a 
nyúl, ha bokrot lát. D. — Szidják mint 
a bokrot. E. — Tavasakor minden 
bokor szállást ad. D. — Te bokorból 
ugrott uj lepény. D. — Tüskén-bokron 
keresztül. E. — Újság hasamba, hideg- 
lelés bokorba (vagy: pokolba). D. — 
Újság hasamba, betegség bokorba. S. 
Véletlen bokorban gyakran nyúl 
fekszik. KV. — Véletlen bokorban 
fekszik néha a nyúl. D. — Véletlen 
bokorban fekszik a nyúl. S. 

Bokros. Bokros baj. E. — Bokros 
kérdésre bokros felelet. (Nehéz.) Ny. 
2. — Minden nyavalyának bokros az 
örvénye. (Sok jár együtt.) KV. — 
Szeles kocsisnak bokros a lova. S. 
(Makrancos.) • — Szerencsétlenségnek- 
bokros az ösvénye. (Sok jár együtt.) D. 

Bokrával. (Bokrosán.) A nyomorú- 
ság bokrával jár. (Többed magával.) 
Ny. 2. 

Boldog". Akkor volt boldog a haza, 
mikor egy ujjnyi volt a Corpus juris, 
de most szekéren kell hordani. Sz. — 
Azért boldog a bolond, mert esze 
nincs. E. — Boldog az, kinek kezében 
a kacsa. (Kacska.) M. — Boldog em.- 



71 



ber, a ki magánosan élhet. KV, — 
Boldog ember, ki nyelvével nem hibáz. 
D. — Boldog ember, kinek semmié 
sincs. Ny. 5. — Boldog, ki a hajót a 
partról nézheti. D. (Veszélyen kivül 
van.) — Boldog, ki felejteni tud. S. — 
Boldog, ki más kárán tanul. B. — 
Boldog, ki másnak nem adós. KV. — 
Boldog, ki másra nem szorul. S. — 
Boldog, ki nem tudja mi a szomorúság. 
D. — Boldogok, kiknek kezében ka- 
csók. Pázmán. (Erdélyi szerint : bol- 
dog, kinek van kit szerethet. Ugy vé- 
lem helyesebb a fentebbi értelmezés.) 
— Boldogok, a kik hisznek. ME. — 
Lassan foly a Tisza, boldog a ki issza. 
Np, — Minden búnak vége, boldog 
halál szekere. E. - — Szegény ember 
szándékát boldog isten birja. Sz. — 
Szerencse szárnyon jár, boldog ember 
kire száll. S. — Tudja boldog, boldog- 
talan. (Mindenki.) E. 

Boldogasszony. Boldogasszony 
katonája. (Gyáva.) KV. 

Boldogfit. A hit boldogít. E. 

Boldogság. A boldogság kevély. 
KV. — A boldogság ott kezdődik, hol 
a többrevágyás szűnik. E. — Boldog- 
ságot nem lehet pénzen venni. S. — 
Cigány cselédség, galamb majorság, 
nem nagy boldogság. Ny. 7. — Első 
boldogság a jő ész. KV. — Megverte 
a rác boldogság. Ny. 7. — Nem is- 
meri jobb kezét, ki a boldogságot bal 
felül keresi. K. 

Boldogul. Az erős erdőt szánt, a 
gyenge a mezőn sem boldogulhat. Ny. 
9. ■ — Boldogul, mint a ki egy lovon 
szánt, s lova, maga vak. Ny. 5. — Bol- 
dogul, mint a szuhaimalom. (Egy nyár- 
ban hétszer beleütött a mennykő.) Ny. 
1. — Istennel, észszel, szorgalommal 
boldogulsz. S. — Sok háztól él, kevés- 
től boldogul. (Koldus.) Ny. 8. — Ugy 
boldogul, mint a ki egy lovon szánt. S. 

Boldogulás. Igyunk egyet orszá- 
gunk boldogulásáért. (Titulus bi- 
bendi.) D. 

Bolha. Azt is tudja, hány bolha 



megy egy fontra. (Semmit sem tud. 
Mindszétugranak.) E. — Bolhaesipés. 
D. — Bolhapohár. (Álomital.) BSz. — 
Bolhából lett tetű, nagy gőgösen sétál. 
D. — Bolhából tetű lett, azért büszke. 
B. — Csuda féreg az a bolha, addig 
szökdécsel, hogy vagy a vizbe esik, 
vagy a tűzbe. Pázmán. — Eddig a 
bolha is megfehéredett volna. D. — 
Elég fehér bolhája van anyakadi pusz- 
tán. (Tetű; szegény.) B. — Éhes bolha 
jobban csip. B. — Fickándozik, mint 
gatyakorcban a bolha. (Szorult hely- 
zetben van.) Ny. 1. — Izeg-mozog 
mint a gyík, mint a kit a bolha csíp. 
Ny. 6. — Jár a fara, mint a csík, mint 
a kit a bolha csip. Ny. 19. -— Meg 
nem öli még a bolhát sem. D. — Meg- 
szokta bolha a kutyát. D. — Még a 
bolhacsipést sem szenvedheti. (Ké- 
nyes.) D. — Nem csuda, ha a bolha 
átugorja a tetűt. (Rest.) D. — Nem 
szeretnék bolhája lenni. (Verik.) D. — 
Ritka kutya bolha nélkül. D. — Ritka 
pöndöl bolha nélkül. D. — Ritkán kö- 
hög a bolha. Ny.6. — Tele van huncut- 
sággal, mint a kutya bolhával. S. — 
Több egy asszonyt őrizni, mint száz 
bolhát, e'. 

Bolhás. Bolhás mint a cseléd- 
szoba. D. — Bolhás mint az eb. D. — 
Bolhás mint a kutya. D, — Bolhás 
mint a pöndöl. D. — Bolhás mint a 
ránc. D. — Bolhás mint az elhagyott 
kunyhó. D. — Mozog mint a bolhás 
kutya. Ny. 1. 

Bolhásán- A ki ebbel fekszik, bol- 
hásán kel fel. D. — Ki kutyával hál, 
bolhásán kel fel. D. 

Bolház. Eb ebet bolház. D. — Ki 
bolházta ki egyszerre a ráncokat ? D. 

Bolond. A barátság lóháton jár a 
bolonddal. (Hamar csalódik.) D, — A 
bolond azzal is kérkedik, mit szégyel- 
nie kellene. KV. — A bolond is okosan 
szól néha. B. — A bolond is tudja. E. 
— A bolond maga árulja el magát. KV. 
- — A bolond mély vizbe veti a keritö 
hálót. D. — A bolond veréssel oko- 



— 72 



sodik. B. — A bolonddal nem jő tré- 
fálni. B. — A bolondnak bú a járása, 
kár a társa. D. — Bolondnak fapénz 
is jó, ha elveszti sem kár. M. — A 
bolondnak fegyvere a nyelv. B. — A 
bolondok bolond dolgokban főzik fe- 
jőket. KV. — A bolondok és gyer- 
mekek leghamarább kimondják az 
igazat. D. — A bolondtól ritkán vár- 
hatsz okos szót. B. — A gazdag, ha 
bolond is, szerencsés. KV. — A hány 
süket, annyi bolond. Ny. 6. — A kár- 
vallás a bolondnak is felnyitja szemét. 
D. — A kevély félbolond.' E. — A ki 
mindenkinek barátja, mindenkinek 
bolondja. Sz. — A ki süket, bolond is 
az. E. — A ki süket, bolond is, a ki 
részeg, kurva is. Ny. 4. — A sok neve- 
tés az okosból is bolondot tehet. D. — 
A szamár füléről, oroszlán körméről, 
róka a farkáról, az eb a szőréről, madár 
a tolláról, bolond beszédjéről ismer- 
szik. B. — A szeles ember félbolond. 

D. — A tánc bolondnak való. M, — A 
nyavalya a bolondot is eszére hozza. 
KV. — Az idő a bolondot is eszére 
hozza. KV. — Azt a bolondot nem 
teszem. S. — Állsz mint ágas, mig egy 
bolond német hozzád nem köti lovát. 

E. — Asztal bolondja. D. — Atyáink 
sem voltak bolondok. B. — Azért bol- 
dog a bolond, mert esze nincs. E. — 
Azért bolond a bolond, mert esze 
nincs. D. — Azért van annyi bolond, 
mert kiki okosnak hiszi magát. E. — 
Azért van annyi bolond, hogy kiki 
okosnak véli magát. B. — Azért van 
sok bolond, mert kiki okosnak tartja 
magát. ME. — Beirták a bolondok 
könyvébe. D. — Bekukkant mint 
Bolond Mihók Debrecenbe. E. — Be- 
kukkantott, mint Bolond Istók Debre- 
cenbe. ME. — Betekintett, mint Bolond 
Istók Debrecenbe. D, — Bolond a 
bolondot neveti. D. — Bolond a ki 
magát nem ismeri. D. — Bolond a 
kútba könnyen vethet követ. D. — Bo- 
lond beszél, okos hallgat. Ny. 16. — 
Bolond ember az, a ki jobban táncol, 



mint a hogy tua. Ny. 8. — Bolond 
gombát evett. D,— Bolond is, ha hall- 
gat, okosnak látszik. ME, — Bolond is 
mond néha okosat. E. — Bolond aki 
a maga nyakára vágja a fát. D. — Bo- 
lond a ki kinál, szamár a ki el nem 
fogadja. ME. — Bolond a kit a kötött 
eb megharap. B. — Bolond Istók Deb- 
recenbe. Sz. — Bolond Istók módjára. 
S, — Bolond, ki a fának gyümölcsére 
néz, magasságát pedig nem tekinti. D. 
- — Bolond, ki eb után a lovát elveszti. 
D. — Bolond, ki egy köbe kétszer üt- 
közik meg. D. — Bolond, ki egy zab- 
szemért lóba bújik. BSz. — Bolond, 
ki egy zabszemért a ló seggébe búvik. 
B. — Bolond, ki elhagy erdőt szál- 
fáért. E. — Bolond, ki hajótörést má- 
sodszor szenved. D. — Bolond, ki orvo- 
sát teszi örökössé. D. — Bolond lyuk- 
bólbolondszélfú.E. — Bolond mester- 
nek eszelős tanítványa. D. — Bolond 
hamar elneveti magát. E. — Bolond 
pap az, a ki nem akar püspökké lenni. 
Ny. 1.3. — Bolond teszi mindenét egy 
kockára. E. — Bolond tölti völgyből a 
hegyet. Ny. 14. — Bolond ül szamárra, 
ha lovon járhat. Ny. 22. — Bolond 
ütközik kétszer egy kőbe. E. - Bolond, 
vagy kell vagy nem kell, mindig nevet. 
Ny. 2. — Bolond volt Diogenes, hogy 
üres hordóban lakott. (Bor.) D. — 
Bolondabb ki neveti a bolondot. E. — 
Bolonddal ki ne köss soha. B. — Bo- 
londjátjárja. Np.- — Bolondnak fapénz 
is jó. Sz. — Bolondnak a szava is 
bolond. KV. — Bolondnak a szerencse. 
KV. — Bolondnak a szerencséje is bo- 
lond. S. — Bolondnak ad enni. E. (Maga 
az.) — Bolondnak bot jó és fapénz. Ny. 
2. — Bolondnak bot kell s fapénz a 
markába, ha elveszti ugy sem kár. Ny. 
14. — Bolondnak guba,nem szép suba. 
E. — Bolondnak is tetszik az ö faszab- 
lyája. D. — Bolondnak lábán a szeme. 
(Csak azt látja, miben felbotlik.) E. — 
Bolondnak mondja, ki a böjtöt szer- 
zetté. D. — Bolondnak szeme lábán 
van, mert talpán látja, hogy gyalog 



— 73 



lovagolt. (Botlott.) D. — Bolondok 
házába való. E. — Bolondok házában 
született, D. — Bolondot beszédéről, 
szamarat füléről szokták megismerni. 
B. — Bolondot bottal. KV. — Bo- 
londot guba illet, nem suba. KV. — 
Bolondot etet mikor maga eszik. E. 

— Bolondot, ha mozsárban törnék is, 
bolond. E. — Bolondra száll a füst. 
(Mert nem szala d el.) Ny. 6. — Bo- 
londtól kér tanácsot. D. — Bolondtői 
ritkán várhatsz okos szót. S. — Bort 
iszik az utón járó, akár bolond, akár 
báró. Ny. 1. — : Cifra mint a bolond. 
D. — Csiri-biri kanveréb, a bolon- 
dot küldd odébb. (Április járatás.) S. 
• — Egy bolond annyit kérdezhet, hogy 
száz bölcsnek is gond leszen rá meg- 
felelni. E. — Egy bolond néha olyan 
követ vet a kútba, hogy tiz okos sem 
vonja ki. Sz. — Egy bolond oly követ 
dob a kútba, hogy száz okos sem veszi 
ki. E. — Egy bolond tizet is csinál, 
D. — Egy bolond százat csinál. E. — 
Egyik bolond a másiknak tetszik. KV. 

— Elfutotta a bolondja. D. — Elül 
kopasz, okos kopasz ; hátul kopasz, 
bolond kopasz ; felül kopasz, koros 
kopasz. E, — Eszeveszett vármegyé- 
nek bolond az ispánja. (A vizipuskát 
mindenkor három nappal a tüzeset 
előtt m.eg kell vizsgálni !) KV, — Fél 
bolond, S, — Futó bolond. D. — Gaz- 
dag, ha bolond is, okosnak tartják. S. 
-- Gyermek, részeg, bolond mondja 
az igazat. D. — Gyömbért viszek, félre 
bolondok, nem nektek va'ó. D. — Ha 
bolond megy a vásárra, gazdagodnak 
a kalmárok, Ny. 17, — Ha bolonddal 
beszélsz, bot légyen kezedben. Ny. 6, 

— Ha eszed van ne tedd magad bo- 
londdá, ME, — Ha okosra megy is a 
füst, bolond a ki állja. D. — Hat bo- 
lond sem ér fel eszével. D. — Itt a 
bolond, hol a zsák, Ny. 12, — Jár a 
bolond Budapesten, azt sem tudja hány 
az isten. E. — Jobb ha az okos hamar 
meghal, mintha sokáig él a bolond. 
D. ■ — Kára bolondra szép szót vesz- 



tegetni. E. — Kár nyitja bolondnak 
szemét. KV. — Kárán tanul a bolond. 
M. — Kárán tanul a bolond, még se 
eszes. D. — Keress magadnak bolon- 
dot, kit orránál fogva hurcolj. BSz. — 
Keress magadnak más bolondot. ME. 
■ — Későn veszi észre magát a bolond. 
D. — Két bolond egypár. ME. — Két 
bolond egy pár, a harmadik a bojtár. 
Ny. 5. — Ki bolondhoz teszi magát, 
maga nagyobb bolond. E. — Ki kevés- 
nek barátja, kevésnek bolondja. D. — 
Ki magának bolond, másnak sem 
okos. D. — Ki mindenkinek barátja, 
mindenkinek bolondja. KV. — Kinek 
a pincéje tele borral, bolond ha szom- 
juzik. B. — Kivették a bolondját. D. 

— Könnyű a bolondot elámítani. D. 

— Könnyű a bolondot megcsalni. D. 

— Könnyű a szegényből bolondot csi- 
nálni. S. — Kötni való bolond. ME. — 
Lökdősi, mint bolond borjú az anyját. 
Ny. 9. — Maga-magát árulja el a bo- 
lond, D. — Megállott szeme-szája, 
mint a bolond juhnak. Ny. 6, — Min- 
den bolondnak a maga faszablyája 
tetszik. KV. — Minden bolondra rá- 
veszi, mint Kulin a fiát. (K. rávette 
fiát, hogy papoljon : már az úrimád- 
ságában elakadt.) E. — Minden ember 
barátja, minden ember bolondja.D. — 
Minden papnak van egy bolond Samu 
fia. E. (Bogara.) — Mindenkinek át kell 
ugornia egyszer a bolondok árkát, Ny. 
6. — Mindenütt vannak bolondok. KV. 

— Minél nagyobb a bolond, annál sze- 
rencsésebb. KV. — ]\Iotoz van a' fejé- 
ben, mint a bolond birkának, Ny, 1. 

— Nagy bolond. D. — Nagy bolond 
vagy te, csakhogy nem tudod. S. — 
Nagy úrral, bolonddal nem jó tréfá- 
lódni. E. — Ne állj ott, mert valami 
bolond német hozzád köti a lovát. 
(Ácsorog.) Ny. 14, — Neki esik, mint 
bolond borjú az anyjának. E. — Neki 
ment, mint bolond tehén a fiának. 
(Hebehurgya.) Ny, 6. — Nem bolond 
a vármegye, E. — Nem ettem bolond- 
gombát, (Nem ment el az eszem,) E, 



74 



— Nem illik bolondhoz ékesszólás. E. 

— Nem jó a bolonddal tréfálni. S. — 
Nem lát. bolondjába mindenhez. D. — 
Néha a bolond is igazat mond. ME, — • 
Néha a bolond is szól igazat. D. — 
Néma a bolond, nem szól. D, — Okos 
a bolond is, ha meg nem szólítják. D. 

— Okos bolond. E. — Okos azt is el- 
hallgatja, a mije van, a bolond azzal 
is dicsekszik, a mije nincs. S. ■ — Okos 
is megyén a vásárra, meg bolond is. 
(Van ki drágán elad, van ki drágán 
vesz.) Ny. 10. — Okosra megy a füst, 
bolond a ki állja. E. — Olyan bolond 
több is akad. S. Olyan követ vethet 
egy bolond a kútba, hogy gond lesz 
tiz eszesnek is kivenni. Pázmán. — 
Összeveszett vármegyének bolond az 
ispánja. Sz. — Pénz a bolondot is ki- 
segíti a bajból. D. — Pénzen bolondot 
ne végy, ne is tarts. D. — Rájött a 
bolond óra. E. — Se hall, se lát, csak 
megy neki, mint bolond tehén a fiának. 
Ny. 6. — Sok bolondja van az úristen- 
nek. E. — Sok kevélyt, bolondot csinál 
a gazdagság. E. — Sok nevetés okos- 
ból is bolondot csinál. E. — Sült bo- 
lond. D. — Szamár füléről, bolond be- 
szédjéről ismerszik. D. — Száz esz- 
tendős gyermek is félbolond. D. — 
Szegény vagyok, bolond vagyok. S. — 
Szereti a kalmár, ha bolond megy a 
vásárra. Ny. 20. — Tarts mást bo- 
londdá. S. — Terem a bolond, ha nem 
vetik is. E. — Télben kényért, nyárban 
ruhát bolond a ki elhagy. E. — Udvari 
bolond. D. — Uríől, bolondtól mindent 
fel kell venni. Ny. 1. — Üres kamará- 
nak bolond a gazdája. E. — Üres ka- 
marának bolond a gazdasszonya. D. — 
Üt mint a bolond óra. Ny, 13. — Világ 
bolondja. E. 

Bolondozik. A ki ebbel bolon- 
dozik, bot legyen kezében. Gz. — Köny- 
nyü annakbolondozni, kinek egy csepp 
esze sincs. S. 

Bolondság. A ki hamar elneveti 
magát, nem messze a bolondságtól. D. 

— A vakmerőség a bolondságnak 



szele. D. — Az isten is elszenvedi 
bolondságainkat. D. — Bolondság a 
papság, ha (vagy : ki) deákul nem tud. 
D. — Bolondság a szántás-vetés, élet 
csak a szatyor-kötés. E. — Bolondság 
attól félned, a mit el nem kerülhetsz. 
E. — Bolondság eb után lovat veszteni. 

D. — Bolondság ebért lovat veszteni. 

E. — Bolondság fért az eszéhez. D. 

— Bolondság hatalmasabbra hara- 
gudnod. KV. — Bolondság orvosod 
örökössé tenned. KV. — Bolondság- 
ból tanulni bölcseség. E. ■ — Fele sem 
bolondság. E. — Ifjúság bolondság. 
E. — Ifjúság bolondság, öregség gyen- 
geség. S. — Kétségbeesni bolondság. 
E. — Ló mellett gyalogolni bolondság. 
D. — Magad bölcsnek vélni igen nagy 
bolondság. KV. — Mindenkinek tet- 
szeni lehetetlen, akarni, bolondság. E. 

— Nem bolondság az uraság, Cz. — 
Sógorság nem bolondság. Ny. 5. — 
Szomorkodni gyarlóság, kétségbeesni 
bolondság. D. 

Bolt. Búsul, mint a pankrot az üres 
boltban. (Bankrót.) D. — Czukrom a 
boltban, tied a bugyogóban. (Szaros.) 
Ny. 5. — Hátán boltja, minta csipkés 
tótnak. (Szegény.) D. — Hátán kama- 
rája, mint a tótnak boltja. D. — Jösz 
te még az én boltomba. (Rám szo- 
rulsz.) S. — Kinéz a boltból, mint a 
Móri zsidó. D. — Nagy konyha meg- 
eszi a kis boltot. Ny. 5. — Pap az ol- 
tárról, ördög a boltból. (Él. Boltos 
csal.) S. — Sétál, mint kárvallott gö- 
rög az üres boltban. E. — Spekulál, 
mint a görög az üres boltban. Ny. 4. 
■ — Teli van, mint a bécsi bolt. D. — 
Ugy sétál, mint a görög az üres bolt- 
ban. (Rátartós.) Sz. — Üres, mint a 
pankrot boltja. D. — Van minden, 
mint a jó boltban. Ny. 13. 

Boltos. Ácsorog, mint a boltos le- 
gény. D. — Boltos legény vevő nél- 
kül' D. 

Bolyg^SLt. Hangyafészket bolygat.D. 

— Ne bolygasd a darázsfészket, meg- 
szúr. D. — Ne bolygasd a régi gye- 



75 — 



püt, kigyó jön belőle. E. — Nem boly- 
gatja a régi határt. D. — Nehéz a fe- 
nékkövet bolygatni. (Alapkő.) D, 

Bolyong". Bolyong, mint a kár- 
vallott lélek. Ny. 2. — Bolyong, mint 
az elátkozott lélek. S. — Bolyongnak, 
mint a vad ludak. B. — Nincs nyugta, 
mint a bolygó zsidónak. ME. 

Bomlik. Bomlik a sütnivalója. 
(Esze.) D. — Bomlik a lányok után. 
ME. — Hazudik, mint a bomlott óra. 
E. — jMegbomlott a kereke. (Esze já- 
rása.) Sz. 

BÓna óra. Rájött a bóna óra. (Bo- 
londját járja.) E. 

Bont. Jobb törvényt bontani, mint 
szokást elhagyni, E. — Szükség tör- 
vényt bont. Sz. 

Bontakozik. Nehezen bontakozik. 
(Nem tudja magát kifejezni.) E. 

Bor. A bor a némát is megtanítja 
szólani. B. — A bor az öreg ember 
teje. D. — A bor kimondatja az ember- 
rel az igazat. B. — A bor lator baj- 
nok, legelőször is lábáról ejti le az 
embert. KV — A bor meghajtja a 
dallost. D. — A bor meghajtja a dallót. 
E. — A bor mutatja, kiben mi lakik. 
B. — A bor süriti a vért. Ny. 7. — A 
bor szól belőle. D. — A bor tudóssá 
teszi az ostobát is. B. — A bornak 
szent Márton (t. i. napja) a birája. D. 

— A borban lakik az igazság. D. — 
A bort nem szinéért, de izéért veszik. 
KV. — A budai piros bor nyelízü. D. 
-^ A felső várat megvette a bor. (Fe- 
jébe szállt.) D. — A gazdagnak bor- 
ban veszik vérét. E. — A jó bor cégér 
nélkül is elkel. Decsi János. — A jó 
bor hosszú meséje az iszákosnak. D. 

— A jó borba rossz is vagyon me- 
rítve. (Bajt okozhat.) D. — A hol bor 
nincs, ott sörrel is meg kell elégedni. 
KV. — A legjobb bornak is van söp- 
röje. (Alja.) D. — A mely bort a ci- 
gányok szeretnek, jó bör az. KV. — 
A mi borital közben leszen, borban 
kell azt írnia. (Elfelejteni.) Decsi János. 

— A müven a töke, olvan a bora. KV, 



— A minemű a tőke, olyan a bora is. 
Sz. — A molnár akkor iszik legtöbb 
bort, mikor vize legtöbb. D. — A mol- 
nár akkor iszik legtöbb bort, mikor 
sok vize van. ME. — A penészes bort 
is drágálja. D. — A sajtó alól is néha 
jó a bor. D. — A soltí bor, mint a kö- 
rösi lány, csak otthon jó. Ny. 22. — 
A sörnek is csak bor az anyja. D. — 
A szegényt akárhol is megnyomorít- 
ják, de a gazdagnak borban veszik vé- 
rét. (Jó bort várnak tőle ajándékul.) 
KV. — Az igaz barátság nem áll a 
sok borítalban. KV. — Az okos em- 
bert is megtántoritja a bor. KV. — 
Adjon isten minden jót, bort, pecse- 
nyét, olcsó sót, a lengyelnek sok bor- 
sót, ellenségnek koporsót. Sz, — Ad- 
jon isten minden jót, nekem csak egy 
korsó bort. D. —Akármiért sem adna 
egy kupa bort. D. — Angyal szól be- 
lőled, ha bort emlegetsz. D. • — Apja 
sem töltötte bocskorába a bort. D. — 
Asszonyfán is elkel a bor. D. — Bár- 
csak mindenkor bennem maradhatna 
a bor. D. — Bár gatyámat is borban 
mosnák. D. — Barátot bor közt. E. — 
Barátot bor közt, bort sajt után, lovat 
istállóban, leányt bálban ne válassz. 
Fáy. — Bor a bogara. D. — Bor a 
vén kost is táncra viszi. S. — Bor be, 
ész ki. Ny. 6. — Bor beszél belőle. E. 

— Borbetegség. KV. — Borbéski ura- 
ság (Be- és kiadja a bort.) E. — Bor- 
bogár. E. — Bor bujaság oka. KV. — 
Bor, búza, békesség. E. — Bor, búza, 
békesség, szép asszony feleség. ME, 

— Bor búza, békesség és feleség ékes, 
széna, szalma, szalonna és a ruha 
kékes. D. — Bort, búzát, szalonnát! 
(A franciskánus a debreceni bírónak 
e három szóban mondta el kérését.) 
Sz. — Bor, búza, szalonna, égnek fö 
adománya. BSz. — Borcsiszár. D. — 
Borcsutora. D. — Bor erőt ad. S. — 
Bor ez ! megöli a halálos vétket is. 
(Erős.) E, — Bor és kenyér nélkül 
meghűl a szerelem. B. — Bor és ke- 
nvér nélkül a test nem fincározik. E. 



76 — 



— Bor és kenyér nélkül fázik a buja- 
ság. B. — Bor és pénz tartva tart, 
költve fogy. D. — Borgazda fért az 
eszéhez. (Részeg.) D. — Bor hajtja a 
lovat, zab viszi a szekeret. (Boros ko- 
csis jól hajt, zabos ló jól húz.) Ny. 4. 

— Boriszák. D. • — Borkirály. E. — 
Borkorcsolya. (Etel, melyre csúszik a 
bor.) E. — Borkő van a gyomrában, 
(Sok bort ivott.) E. — Bor közt tör- 
tént. Sz. — Borkulacs. D. — Bor mel- 
lett hamar kiugrik az igaz. D. — Bor 
mutatja meg az embert. KV. — Bor 
nélkül való vendégség.KV.— Bor nélkül 
szegény a vendégség. E. — Bor és pe- 
csenye nélkül meghűl a szerelem. ME. 

— Bor sajt után. (Mindegyik csúszik.) 
E. — Bor-sóval tele torka. D. — Bor 
van, a mennyit én akarok, búza a 
mennyit az isten ád. (Bőrt vizezhetem.) 
Ny. 6. — Borban lakik az igazság. Sz. 

— Borban van az igazság. S. — Bor- 
nak nincsen rakoncája. KV. — Bornak 
is a régié jó. S. — Bornál borabb. E, 

— Borodat, kincsedet, feleségedet, 
pipádat, puskádat ne bizd senkire. S. 

— Borral mosdik, kolbászszal törül- 
közik. (Gazdag.) D. — Bort hord a ló 
is, mégis vizet iszik. D. — Bort meg- 
issza magyar ember, jól teszi; okkal- 
móddal meg nem árthat a s^eszi. 
Vörösm. — Bort sem ivott s már is 
részeg. KV. — Bort sem látott s már 
is részeg. E. — Bort sem látott, mégis 
részeg. S. — Bortömlö. (Nagy ivó.) E. 

— Borvirágos az orra. S. — Büdös 
bornak nagy cégért szoktak emelni. 
Pázmán. — Büdös bornak szép cé- 
gért szoktak kötni. B. — Cégér nél- 
kül is elkel a jó bor. KV. — Cifra ku- 
lacs, veres bor, mi ránk is kerül a sor. 
Ny. 5. — Csúszik, mint a jó bor. B, 

— Csutora nélkül is elkel a jó bor, 
E. — Diina pontya, Tisza kecsegéje, 
Ipoly csukája a legjobb böjt, ha sze- 
ré'mi borban főtt. Cz. — Eb a varga 
bor nélkül. Decsi János. — Ebszőlö 
sem terem kertedben, mégis borban 
válogatsz. KV. — Egy gyújtót két- 



szerre, egy itce bort egyszerre. (Rossz 
takarékosság.) Ny. 5. — Egy-két po- 
hár borban sok jó barát lakik. E. — 
Egy órai tojás, egy napi kenyér, tiz 
esztendős hal, hat esztendős bor, 15 
esztendős leány, harminc esztendős 
jóakaró, kellemetes. F. — Elég mind 
kenyere, mind bora. D. — Bölcset is 
megbolondít a sok bor. KV. — Bort 
iszik az utón járó, akár bolond, akár 
báró. Ny. 1. — Elérte a bor. D. — 
Elhagyja, mint cséppai gyerek a sí- 
rást, ha borral kínálják. (Nem nagy 
szomorúság.) Ny. 5. — Elkel a jó bor 
cégér nélkül is. D. — Első fürdőjét 
is borból készítették. D. — Erős az 
igazság, a szép asszony és a jó bor. 
KV. — Égett bor után a félénk is vi- 
téz, D. — Étel mellett keveset, bor 
mellett sokat szoktak beszélni. KV. — 
Fejébe ment a bor. D. — Fejébement 
a borszesz. D, • — Felfordult pincéjé- 
ben a bor, (Elment esze.) D, — Fogy- 
tán van az esze, mint az ecetes bor. 
D. — Franciának hajpor, magyarnak 
jó bor. D. — Fürt szőlőért megzálo- 
gol, borral agyon kinál, E. ■ — Gyer- 
mekre madarat, vén emberre ifjú me- 
nyecskét, németre bort ne bizz. E. — 
Ha a magyar bor nem is volna olyan, 
mint a micsodás, minden bornál még 
is jobb volna. D. — Ha borba fürősz- 
tenék, bőre is elinná a bort. D. — Ha 
bort nem találsz, sört vagy vizet igyál. 
D. — Ha ebszölőd sincs, ne válogass 
a borban. D. — Ha éjjel jön is, ki nem 
tér a bor elül, D, — Ha friss vize 
volna, abbahagyná a legjobb sört és 
csupán bort innék. D. — Ha hogy há- 
rom a tánc, három a kupa bor is. D. 
— Ha vize van, bort iszik, ha vize 
nincs, vizet iszik. (Molnár.) E. — Há- 
rom emberes bor. (Rossz. Egy adja, 
kettő tartja az ivót, hogy el ne sza- 
ladjon.) E. — Hogyha elkelt borod, 
elkeltek barátaid is. KV. — Ide a 
bort, hadd lássam. D.. — Igyál bort, 
de ne sokfélét, D, — Igyál, ne hör- 
pölgesd a bort, D — Iszom a bort^ 



rugóm a port. E. — Jó a bor, de mér- 
tékkel. D. — Jó a bor, meg a foltos 
nadrág. E. — Jó a bor, meleg a fol- 
tos nadrág. Cz. — Jó a bor minden- 
kor, hajnalkor, éjfélkor. Np. — Jó a 
sör, de mégis bor az anyja. M. — Jó 
bor legyen római katholikus hitében 
(erős), legyen református (tiszta), le- 
gyen zsidó (kereszteletlen) és legyen 
lutheránus (sem nem hideg, sem nem 
meleg). S. — Jó bor, pénz, szép asz- 
szony, embert kivan őrzésre. Sz. — 
Jó bor, pénz, szép asszony, bibor, 
jámbort kivan őrzésre. KV. — Jó bor, 
szép feleség, csendes lelkiismeret 
drága dolgok. E. — Jó bor mellett 
lehet jó verset csinálni, KV. — Jó 
bornak, jó embernek eredetét ne ke- 
resd. D. — Jó bornak nem kell cégér. 
Sz. — Jó bornak cégért ne köss. D. 

— Jó bornak seprűje is jó. (Alja.) S. 

— Jó borból jó ecet lesz. B. — Jó 
borod, szép kincsed, meghitt emberre 
bizd. D. — '■ Jó bort és kincset meg- 
hitt emberre kell bizni. B. — Jó ká- 
poszta, rossz bor. (Sok eső.) S. — 
Jó legény a bor. (Bátorit.) BSz. — 
Jobb a szinbor, mint a lőre. E. — Jól 
megtanulta bor az útját. D. — Jól 
tudja bor útját. E. — Kántortorok, jó 
borok, nem szárad meg a torok. E. — 
Kardot köt a bor, (Éles, ecetesedik.) 
E. — Kenyér és bor nélkül meghűl 
a szerelem. KV. — Keresztelt bor. 
(Vizezett.) E. ; — Késő a bort akkor 
kimélni, mikor már anyjára szállt. K. 

— Két hig tojásnak közepe egy pohár 
bor. (Bort kell rá inni.) D. — Két 
pénzes szatyornak egy pint bor az ára. 
D. — Két pint bor alig áztatja meg a 
torkát. D. — Ki a bort megissza, ura 
legyen. E. — Ki a bortól leázik, vagy 
hosszút köp vagy rokázik. Np. — Ki 
levesre bort iszik, nem kérnek attól 
tanácsot. E. — Kifolyt nagy lármával 
a bor, üres maradt a hordó. D. — Ki- 
mondatja bor az emberrel. (Az igazat, 
titkot.) Decsi János. — Kinek a pincéje 
tele borral, bolond ha szomjuzik. B. — - 



Kinek bora nincs, igyék vizet. B. — 
Kinek szűkös bora, elesége, annak jó 
az egészsége. ME. — Kiverte a bor- 
himlö. S. — Kocsis itta meg a bort, 
a ló részegült meg. E. — Koldust kell 
a jó borért küldeni. D. — Konty alá 
való bor. (Édes.) ML. — Könnyen 
terem a jó bor, ha kapa a bikája. D. 
— Könnyű a jó borból ecetet csinálni. 
Pázmán. — Könnyű borból ecetet 
csinálni_, de az ecet borrá nem válto- 
zik. Pázmán. — Könnyű a rossz bort 
meg nem szokni. D. — Könnyű a bor- 
ból ecetet csinálni, de nehéz ecetből 
bort. D. — Leginkább a koldusok 
tudják hol van a jó bor. D. — Leg- 
jobb a bor a tövén. (Pincében.) E. — 
Lökd meg, bor bugyan belőle. E. — 
Lőrén bort cserél. E. — Lyukas hor- 
dóba tölti a bort. D. — Lyukas hor- 
dóba tölt tokaji bort. Kv' — Mádi 
borom hidegen a kotyogóban legyen. 
S. — Mást beszél Bodóné, mikor a bor 
árát kérik. D. — Meghasznált neki a 
bor. (Ártott.) E. — Megiszom a jó bort 
csutora nélkül is ; ölelem a rózsám 
nyoszolya nélkül is. Np. — Megittuk 
a borát, igyuk meg a söprejét is. Ny. 
16. — Meg lehet fejni egy kupa bor 
mellett. D. — Megmutatja a bor, ki- 
ben mi lakik. K. — Még a verejtéke 
is bor. D. — Még a vén embert is 
táncba viszi a bor. E. — Még kantája 
sincs, s immár fúrja a bort. Decsi 
János. — Midőn a bort nyeli, semmi 
akadály a torkán. D. — Minő a gazda, 
olyan a bor. D. — Milyen a gazda, 
olyan a bora. ME. — Minő a tőke, olyan 
a bor. Sz. — Minden jó bornak ki kell 
forrni magát. E. — Minél tovább szopta 
a bor az anyját, annál jobb. (Pihent 
seprűjén.) Ny. 3. - — Molnár, ha vize 
van,bort iszik, ha vize nincs,vizet iszik. 
E. — Mulassunk, ha kifogy a bor, 
hozassunk. Ny. 5. — Nagy mester a 
bor. D. — Nálunk is vizezik a bort. D. 
■ — Ne adj bort az ostobának, hall- 
gatni fog. K. — Nehéz a részegesnek 
vizzel pótolni a bort. D. — Nekem 



— 78 — 



csak bort. D. — Nem gyermeknek való 
a bor, nem tudja megrágni. Bsz. — 
Nem győzni borral. S. • — Győzi a bort. 
(Sokat bir.) ME. — Nem is ital, ha nem 
bor. D. — Nem is bor, ha nem tokaji. 
E. — Nem iszik bort, csak az árát. E. 
■ — Nem itcével, hanem gyüszüvel méri 
a bort. E. — Nem jó a bort visszájá- 
ról tölteni. S. — Nem jó ó - bort uj 
hordóba tölteni, mert két kár lesz 
benne. KV. — Nem jó ó hordóba uj 
bort tölteni. (Ha a hordónak szaga 
van.) KV. — Nem kell a jó bornak 
cégér. D. — Nem nyeli, hanem csúsz- 
tatja a bort. D. — Nem szenvedheti 
szájában a bort. (Lenyeli.) E. — Nem 
tölti csizmaszárába a bort. D. — Nem 
tölti galléra mellé a bort. E. — Néha 
rossz hordóba is bort töltenek. E. — 
Nincs a bornak titka. E. — Nincs kor- 
mánya a bornak. Bsz. — Nincs oly 
bölcs, kit a bor meg nem bolondit. E. 

— Nincs oly bölcs, kitabor és asszony 
meg nem tántorít. ME. — Nyiri kocsi, 
nyiri ló, nyiri bor : egy se jó. S. — Oly 
erős bort kedvel, mely benne a halálos 
vétket is megöli. D. — Olyan jó a bora, 
mint a legjobb ecet. D. — Olyan 
savanyu a bora, hogy kinyilik a bicska 
tőle. S. • — ■ Otthon vizzel él, de másutt 
borral. D. — Otthon vizzel, másutt 
borral, E. — Ó - bornak, ó leánynak 
nem egy az ára. E. — Ó-bornak, ó 
leánynak nem egy áron itcéje. D. — 
Ó-bor jó és uj szalonna. KV. — Ó-hor- 
dóban uj bor, két kár lesz belőle. E. 

— Öreg embernek bor az itala, kása 
a pecsenyéje. S. — Pogány bor. (Nincs 
víz benne ; erős.) E. — Pogány lesz 
egy kupa borért. D. — Rám szoktál, 
mint az ur borára. E. — Rászokott az 
ur borára. (Jóra.) D. — Rászokott a 
penészes borra. D. — Reggel izzadsága 
bor szagú. D. — Részegesnek a bor 
édes anyja teje. D. — Ritka hegedűs 
a ki bornemissza. D. — Ritkán 
vagyon a hegedűsben bornemissza. 
Decsi János. — Sajton korcsolyáz a 
bor. (Sajtra csúszik a bor.) E. — Sok 



jó borocskát elmorzsolt életében. D, 

— Sokat beszél az ember a bortól. B. 

— Sokat tud a bor. D. — Sokat vesz 
ki emberből a bor. D. — Sör -bor 
étele, itala. D. — Sör-bor,mint a tenger. 
E. — Sör - bor, mint a tenger, ihatik 
az ember. D. — Szaga után borra, 
mint jó vizsla nyúlra. D. — Száz 
malmot hajtana el az a bor, melyet 
életében leeresztett torkán. D. — 
Szegény bor. (Rossz.) M. — Szegény 
ebéd, a hol bor nincs. Decsi János. — 
Szeméből bor szikrát hány. D. — 
Szeméből is kitetszik a bor. D. — 
Szerelem, bor, kocka, mindenből ki-, 
foszta. KV. — Szerelem, bor, kocka, 
üritik az erszényt. E. — Szerelem, éj 
és bor, sok gonoszsággal forr. KV. — 
Szüret, ha egy csepp bor sincs. S. — 
Talán több bort ivott, mint te vizet 
láttál. D. — Tele borral, mint a spongya 
vizzel. D. — Tele immár a bor-róvás. 
D. — Teleszítta magát borral, mint jó 
pióca vérrel. D. — Tokaji bort gyalázza 
a beczkói lőre. D — Tokaji bort kor- 
holja a beczkói lőre. S. — Tótnak 
kökény a bora, vadalma fügéje. Sz. 

— Többen halnak borban, hogysem 
a tengerben. KV, — Többet beszélnek 
bor mint étel mellett, K. — Tudja 
melyik kocsmában árulják a jó bort. 
D, — Ungári bor, beregi búza, nyiri 
makk, nem szerez bőséget. D. — 
Utóiérte a bor. E, — Ugy issza a bort, 
mint a vizet, D. — Uj szalonna, ó-bor, 
(Jó.) E. — Újért az ő-bort el ne hagyd. 
B. — Vagy bor vagy viz, (Vagy jobbra, 
vagy balra.) E. — Valamely bort a 
cigányok szeretnek, jó bor az. KV. — 
Vallató, mint a beczkói bor. S. — Van 
a bornak titka, (Ismerni kell.) E. — 
Vén embernek bor levese, kása pecse- 
nyéje. D, — Vén embernek bor a pati- 
kája. E. — Vén embernek kása pecse- 
nyéje, bor a patikája. D — Vén em- 
bernek bor az orvossága. S. — Vize 
sincs, mégis borokról beszél. ME. — 
Vizet sem látsz, hol én bort, E, — 
Vizet prédikál s maga bort iszik, D, — 



79 



Vörös mint a budai bor. D. — Vörös 
mint a szegszárdi bor. D. — Zavaros 
mint a megfordult bor. D. 

Borbély. Beretvája sincs, mégis 
borbély. D. — Borotvája sincs, mégis 
borbélylyá teszi magát. E. — Borbély 
inas. D. (Szemtelen.) — Borbély le- 
gény. (Kevély.) D. — Borbély műhely- 
ben faragott újság. (Hazugság.) D. — 
Borbélybői lett orvos. D. — Büszke 
mint a borbély legény. D. — Ha nincs 
íród és szelencéd, mért teszed magad 
borbélylyá ? KV. — Hazudik mint a 
borbély. E. — Kevély mint a borbély- 
legény. E. — Nyaknak hóhér a bor- 
bélya. E. — Okos borbély nem gyógyit 
minden sebet egy írral. D. — Sem 
írek, sem szelencéjek, mégis borbélylyá 
tették magukat. Pázmán. — Szeles 
mint a borbély-legény. E. — Siet mint 
a borbély, hogy későn ne járjon. D. 
- — Utón van mint a borbély pénze. 
Ny. 21. 

Borbélykodik. Ha se szelencéd 
hozzá, se írod, ne borbélykodj. D. 

BoPCég'ép. Minden borcégérnek 
köszön. D. 

Bordély. Síppal, dobbal, trombitá- 
val jön a bordélyból. (Szemtelen.) D. 

Borda. Azon bordában szőttek. 
(Egyformák, mint az egy bordában 
szőtt vászon.) AI. — Egy bordában 
szőttek. KV. — Három nem jó ha sokat 
hever: kereskedőnek a ponyvája, fonó- 
nak a rokkája, takácsnak a bordája. 
Ny. 20. — Ne hagyjuk bordában a 
vásznat. (Mitelkezdettünk, folytassuk.) 
Ny, 6. 

Bormérő. Hitetlen mint a bor- 
mérő. D. 

Boris. Boris a kedvese. (Bor és 
Boris szójáték. Szereti a bort is, a 
lányt is.) Ny. 2. 

Borivó. Ritka kocsma borivó nél- 
kül. D. 

Borjú. A bika alatt is borjut keres. 
Sz. — A borjúnak, mig szopik, nincs 
neve. (Nem tudni mi lesz a szopós 
gyermekből.) D. — A fösvény ember 



bika alatt is borját keres. D. — A 
gonosz nyelv bika alá is borját tehet. 
D. — A kié a tehén, azé a borjú is. 
ME. — A ravasz nyelv bika alá is 
borját tehet. D. — Az otthon kedvére 
nevelt gyermek végre borjúból ökörré 
válik. KV. — Ajándék-marhának nem 
kell borjú fogát nézni. B. — Anyja 
után szalad a borjú. D. — Adj neki, 
hogy el ne vesse borját. Cz. — Azt 
gondolom borjú repül. (Nagyot hazu- 
dik.) K. — Árva tehén borja. Ny 1. 

— Átesett rajta, mini mester a borjú- 
ján. Ny. 1. — Bámészkodik, mint borjú 
az uj kapura. B. — Bámul, mint borjú 
az uj kapura. E. — Bika alá borjut 
tesznek E. — Borját keres, ökröt 
veszít. E. — Borjastul tehenet. K. — 
Borjukötelen tartják. (A férj nem fér 
feleségéhez, ha terhes.) E. — Borjú 
vezeti a tehenet. D. — Borjúval adják 
a kötelet. E. — Borjú nyiró pénteken. 
(Soha.) B. — Borjú vágó pénteken. 
(Soha.) ME. — Derzsen csinálják a 
tarka borjut. (Csufolás.) Ny. 7. — Elég 
ebédjére egy madárka és egy borjucska 
(Telhetetlen nagy evő.) D. — Ez is a 
szőke tehén borja. (Szép.) D. — Farká- 
hoz rug mint a borjú. E. — Feltartja 
orrát mint a zámolyi borjú. (Zámoly- 
ban Győr-megyében egy gazda széna 
kazaljára csapdát tett : borjut fogott.) 
D. — Feltekerte eszét, mint döglött 
borjú a farkát. E. — Ha borját meg- 
eszed, keveset szántasz a szőkén. D. 
■ — Holnapután kis kedden, borju- 
nyuzó pénteken. (Soha.) E. — Holnap- 
után kis kedden, borjuvágó pénteken. 
(Soha.) S. — Jobb a tehén borjastul. 
D. — Jobb a száraz falat békességgel, 
mint a hízott borjú perlekedéssel. ME. 

— Jobb a száraz kenyér békességgel, 
mint hizlalt borjú pörlekedéssel. K. 

— Kakas alatt keresi a tojást, bika 
alatt borját, D, — Kemény, mint a 
borjubör csizma. D. — Kényén sztikott 
gyermek borjú nevén ébred. E. — 
Kicsalná tehénből a borjut. (Igen tud 
kérni.) E. — Kifagy borjú a tehénből. 



— 80 



(Nagy hideg.) E. — Kihúzná a tehén- 
ből a borjut. (Igen tud kérni.) Ny. 2 

— Kikéri anyjából a borjut. Ny. 1. — 
Kinek borja nyalja. D. — Kinek nem 
borja, nem, nyalja. B. — Lökdösi, mint 
bolond borjú az. anyját, Ny. 9. — Meg- 
bödül a borjú benne. (Ostoba.) E. — 
Megfordult a borjú benne. (Elmúlt 
haragja.) E. — Megjáratták vele a 
borjutáncot. (Megverték.) D. — Meg- 
járta, mint német a borjúval. (A német 
azt hitte, hogy az ugrándozó borjúból 
jó paripa lesz, — pedig csak lusta 
tehén lett belőle.) E. — Megjárta, mint 
Csűri Ferkó a tinóborjuval. (Részeg- 
korában a bikát tinónak nézte.) Ny. 1. 
- — Meglesz az borjunyuző pénteken. 
D. — Megszokta a tehén, hogy borját 
elül-hátul nyalja. D, — Milyen a tehén, 
olyan a borja. S. — Minden tehén 
maga borját nyalja. D. — Mosolyog, 
mint Máté tehénborja. Cz. — Ne nyal- 
jad, ha nem borjad. D. — Nehéz a 
borjakkal bánni. (Ostobákkal.) D. — 
Nem hornya, ha nem nyalja. Ny. 10. 

— Nem nyalja, a kinek nem borja. 
M. — Nem sokat ugrándozik az éh 
borjú. KV. — Nem sokat ugrik a szal- 
mán hizott borjú. KV. — Nem sokat 
fincál a szalmán hizott borjú. K. — 
Nyalja, borja. E. — Ostoba mint a 
borjú. D. — Ökör alatt borjut keres. 
KV. — - Ökör alatt borjut ne keress. M. 

— Ökröt vesztett, borját keresett. D. 
— Ö is a szőke borja. (Szép, szerencsés.) 
D. — Örül, mint az istállóból kiszaba- 
dult borjú. D. — Ritka borjú ugrás 
nélkül. D. — Rúgott borjú. (Elhagyott 
gyermek.) E. — Szélrül van, mint a 
mester borjúja. (Jobban vigyáznak rá.) 
Ny. 4. — Szép a borjú, nyilván kövér 
tehén alatt szopott. B. — Szinte annyi 

, borjubőrt visznek a vásárra, mint 
ökörbőrt. (Halnak fiatalok, öregek 
egyaránt.) K. — Tehén a borját elül- 
hátuT nyalja. D. — Tehenes emberé a 
borjú. (Apaság : kié az asszony, azé a 
gyermek.) Ny. 18. — Tehenét vesz- 
tette, mikor borját kereste. D. — Te- 



keri az eszét, mint döglött borjú a 
farkát. Ny. 1. — Ugy keresi okos a 
borjut, hogy mellette a tehenet el ne 
veszítse. D. — Ugy néz ki, mint a 
nyalott borjú. ME. — Ugy reszket, mint 
a fagyos borjú. KV. — Ugy reszket, 
mint a részeg borjú. KV. 

Borka. Megmetszik a torkát, ha 
elveszik a Borkát. (Borka és borocska 
nélkül nem élhet.) D. — Szereti a 
borkát. (U. a.) E. 

Boronál. Nem vethet húsz ember 
annyit, a mennyit ö egyedül beboronál. 
D. - — Ugy szánts, hogy boronálni 
lehessen. S. 

BOPOS. Boros hordó. (Részeges.) D. 

— Ha titkot akarsz kitanulni, jártasd 
a boros korsót. Cz. — Pálinkás apá- 
nak boros a fia. D. — Rossz boros 
kulcsár az, ki szomjan meghal. KV. 

Borostyán. A borostyán koszorút 
tökre ne tedd. D. 

Boroz. Erősen borozik a legény. 
D. — Együtt boroznak, D. 

Bors. Barátságban, egy kis vesze- 
kedés olyan jó, mint étekben a bors. 
ML, — Borsot tör az orra alá. Pázmán. 

— Kecsketúró, borstörés. (Segberugás, 
verés.) D. — Kicsiny a bors, de erős. 
M. — Kicsiny a bors, de erős és gyors. 
KV. — Lapáttal méri a borst. (Fös- 
vény : sok legurul.) D. ■ — Megadja 
savát, borsát. E. — Mész, bors és 
csuklya, sok rosszat elfedez. K. — 
Mész, bors és csuklya sok rosszat el- 
takar. KV. — Nem mind borSj a mi 
gömbölyű. D. — Nem mind bors, a mit 
a kalmár ebe hullat, BSz. — Veszik, 
mint a borst. E. 

Borsié. Maradék-pecsenye borslé- 
ben más étek. E. 

Borsos. Borsos az ára. E; — Udvari 
élet nemcsak borsos levet, de kenyér- 
hajat is ád. KV. — Udvari élet nem- 
csak fehér kalácsot, hanem borsos 
levet is tálal. D. 

Borsói. A mit adsz, ne borsold meg. 
Ny. 1. — Koty bele szilvalé, majd meg- 
borsolnak. (Ki más beszédébe bele- 



81 



kotyog, megjár.) Cz. — Kotyide szilva- 
lé, majd megborsollak. Ny. 1, 

Borsodi. Táncol mint a borsodi 
asszony. (Részeg.) Ny. 3, 

Borsó. Adjon isten minden jót : 
bort, pecsenyét, olcsó sót, a lengyelnek 
sok borsót, ellenségnek koporsót. Sz. 

— Akármint hányd a borsót a falra, 
de nem ragad rá. M. — Borsón tol- 
ták a tornyot, mint a rátótiak. S, — 
Borsóval teli a torka. (Bor - só ; szó- 
játék.) E. — Borsót törtek az orcáján. 
(Ragyás.) E, — Falra borsót hány. 
Decsi János. — Falra hányja a borsót, 
nem ragad rá. B. — Hiába hányod 
falra a borsót, nem ragad rá. E. — 
Hiába hintesz borsót a falra, mert nem 
ragad rá. B. — Lapát hátával méri a 
borsót. (Fösvény; legurul.) E. — Lapát 
háttal szórja a borsót. (Sikeretlen 
munkát végez.) D. — Lencse, borsó, 
kása, istennek áldása, D. — Lencse, 
borsó, kása, diák táplálása. Ny. 20. 

— Lencse, borsó, kása, istennek ál- 
dása, diák táplálása. E. — Mácsikot 
kanállal, borsót villával. (Eszik: ügyet- 
len.) S. — Magyarnak korsó, német- 
nek borsó, tótnak koporsó. D. — Mit 
hánysz falra borsót? KV. — Talán 
borsón tolták el. (A görgeiek Torna- 
megyében templomukat böviteni akar- 
ták s a belső fal tövében borsót szór- 
tak s kezdek kifelé tolni a falat, midőn 
hátra csúsztak, azt hitték a fal ment 
kijebb, távolabb tőlök.) E. — Tótnak 
borsó, németnek koporsó. E. — Borső- 
zik a háta. (Fél.) E. 

Boru. Borura derű. E. — Ború 
után felderül még. E. — Derűre borura. 
S. — Derüre-borura iszik. S. — Nem 
leszek én árva mindég, — boru után 
derült az ég. Np. 

BoruL Hol tisztul, hol borul az idő. 
D. — Homályba borult hajnali csillaga. 
(Szerencsétlen.) D. — Ne borulj lábá- 
hoz, ha fejével szólhatsz. (Szolga, 
ur.) D. 

Borz. Összeakadt hörcsög a borz- 
zal. (Két dühös.) D. — N>ulnem borz.D. 

Margalits E. : Magyar közmondások. 



Borza. Kinek hasa fáj, keressen 
rá borzát. (Ne jajgasson, keressen írt.) 
Ny. 5. 

Borzas. A ki borzas, azt kell simí- 
tani. Ny. 1. — Borzas hajú böjti bo- 
szorkány. D.^ — Hogy a fésű ne kopjék, 
borzasán jár. D. — Mást simit, maga 
borzas, D. 

Bosnyák. Rá-rákezdi, mint Bos- 
nyák a táncot. (Öreg volt, nem akart 
annak látszani.) D. 

Bosszankodik. Bosszankodik, ha 
csak a macska ránéz is. B. — Maga- 
magára is bosszankodik. D. 

Bosszant. Bosszantja, mint a vörös 
posztó a bikát, S. — Kinek szárnya 
alatt nyugszol, azt ne bosszantsd. D. 
— Nem jó a szerencsét megbosszan- 
tani. D. 

Bosszantás. Bosszantás minden 
embertől kitellik. Cz. — Bosszantás 
minden kis embertől kitellik. B. 

Boszorkány. Borzas haj^u böjti 
boszorkány. D. — Budi boszorkány. 
(Bűd Abaujban.Veszedelmes asszony.) 
E. — Géczi boszorkány. (Gécz Szat- 
márban.) Arany. — Olyan mint a 
budi boszorkány. Ny, 6. — Ugy néz 
ki mint a böjti boszorkány E. — Üget 
mint a budi boszorkány. E, — Vén 
boszorkány. S. 

Boszorkányság". Nem boszor- 
kányság. S. — Gyorsaság nem boszor- 
kányság. S. 

BOSZU. A boszu sokra viszi az 
embert. D. — A boszu nem sokat fon- 
tolgat. S. — Az asszony csak gyarló, 
boszuállásra hajló. KV, — Boszut 
állani nem vitézség, (Pekri Lőrinc 
monda, midőn biztatták hogy a hálát- 
lan szászokra törjön.) D. — Erőltetni 
kell a boszura. D. — Kis boszu nagyra 
viszi az embert. D. — Ne siess a boszu- 
állásra. KV. — Nehezen felejti el a 
magyar a boszut. D. — Számba sem 
veszi a boszutevőket. D, 

Boszuságf. A boszuság nagyra 
viszi az embert. KV, — Ki a régi 
boszuságot elszenvedi, magát újra 

6 



82 



készíti. D. — Könnyebben felejti kigyó 
farka vágását, mint asszony legkisebb 
boszuságát. ME. — Pappal álmodni, 
boszuság. S. 

Bot. Bot, ha megaranyozzák is, sú- 
lyosat üt. D. — A bot vastagabb vége 
még hátra van. B. — A botnak két 
vége van. (Ki engem ver, én is verem.) 
E. — A farát bottal mérték végig. D. 

— A ki bottal köszön, annak dorong- 
gal felelnek. Ny. 4. — A ki ebbel ját- 
szik, bot legyen kezében. KV. — A 
ki ebbel játszik, botot tartson kezé- 
ben. D. — A ki ebbel bolondozik, bot 
legyen kezében. Cz. — A ki szeren- 
csétlen, bottal is agyonlövi magát. D. 

— A ki verekedni akar, könnyen ta- 
lál botra. E. — A mely ebet bottal 
hajtanak a nyúl után, nem fogja az 
meg. M. — A mely ebet bottal űznek 
a nyúl után, nehezen fogja meg. KV. 

— A mely ebet bottal hajtanak a nyúl 
után, eb eszik annak fogtából. E. — 
A mely ebet a nyúl után bottal kell 
hajtani, a fene eszik annak a fogtából. 
Ny, 3. — A mely ebet bottal kell haj- 
tani, nem fog az nyulat. B. — A mit 
kézzel ér az okos, nem hajitja bottal. 
(Gyümölcsöt.) D. — A szökött szolgá- 
nak bot a fizetése. D. — Az isten nem 
ver bottal. Ny. 6. — Az isten nem bot- 
tal ver. Ny. 4. — Aranyos kantár sza- 
már fejéhez: bot a tegezhez. Pázmán. 

— Bolondnak bot jó és fapénz. Ny. 2. 
■ — Bolondnak bot kell és fapénz a 
markába, ha elveszti ugy sem kár. Ny. 
14. — Bolondot bottal. KV. — Bot a 
sarokban. (Eső lesz; képtelen babona.) 
E. — Bot a tegezhez. (Össze nem il- 
lők.) Pázmán. — Bot alá fogni. M. — 
Bot fejtől görcs a gondolat. D. — Bot 
nem fegyver. D. — Botba futsz. E. — 
Botba ugrik. B. — Botból beretva, 
kutyából szalonna, nyúlból jáger, kri- 
nolinból hozentráger soha sem lesz. 
S. — -Botból nem lesz beretva. KV. — 
Botból csinálja a kést. D. — Botból 
csinált nyelvvel nyalogatták hátát. D. 

— Botból kötötték fara koszorúját. 



(Verés.) D. — Botnak is végén a bun- 
kója. Ny. 2. — Bottal ütheti nyomát. 
(Elillant.) D. — Buta mint a bot. S. — 
Egyik kezében bot, másik kezében ka- 
lács. Ny. 3. — Ember pénz nélkül, vak 
bot nélkül. D. — Fél mint eb a bottól, 
D. — Füle botját sem mozgatja. (Nem 
gondol vele, nem hederit rá, A szamár 
fülén bojt van.) — Gyalogosan, bot mel- 
lett.E. — Ha bolonddal beszélsz, bot le- 
gyen kezedben. Ny. 6. — Ha bottal ütik, 
nem , fogja a fegyver. (Mert bot nem 
fegyver.) E. — Ha isten akarja, a bot 
is elsül. S. — Ha kutyával játszol, bot 
legyen kezedben. D. — Ha nincs bot 
a szamár hálán, nem üget. Ny. 2. — 
Hátul hordja az eszét, mint kondás a 
botját. Ny. 14. (Későn okul.) — Hátul 
hordja az eszét, mint juhász a botját, 
(u. a.) Ny. 1. — Hegyes mint a bot 
butykója. (Tompa elméjű.) BSz. — Hol 
szóval, hol bottal. D. — Idején kitet- 
szik, mely fából válik bot, D. — Igen 
illik mint a bot a tegzibe. KV. — Ke- 
serű a botsajt. D. — Kása nem étel, 
bot nem fegyver, tót nem ember. S. — 
Késő botnak nagyobb a súlya. D. — 
Ki látott botból beretvát? Pázmán. — 
A ki verni akar, könnyen talál botra. 
D. — Kin nem fog a szó, bottal neki. 
S. — Kicsin a koldus, de elég nagy a 
botja. D. — Kicsin ember nagy bottal 
jár, Ny, 10. — Kis ember nagy bottal 
jár. E. — Kis koldus, nagy bot. Ny, 
22. — Koldustól a botot kéri. (A mi 
nélkül el nem lehet,) E, — Kutya is 
fél a bottól, D, — Maga után húzza az 
eszét, mint juhász a botját. (Későn 
okul.) Ny. 2. — Meglegyintette, mint 
Bódi a gólyát, hogy botra tekerödzött 
a nyaka. (Agyonütötte.) Ny, 1. — Meg- 
szokhatni a botot is. D. - Megverte a 
botnak sebes esője. D. — Minden bot- 
nak két vége van. ME. — Minden bot- 
nak kettő a vége. D. — Minden bot- 
nak van fogása. D. — Minden botnak 
végén a feje. M. (Vége választja meg.) 

— Minden botnak végén a furkója. B. 

— Minden koldus a maga botját di- 



83 



cséri. KV. — Minden koldus maga 
botját őrzi. D. — Mit kézzel ér, nem 
hajitja bottal. E. — Ne szólj minden- 
kivel bot nélkül. D. — Nem mind ju- 
hász, kinek botja van. D. — Nem min- 
den botból leszen beretva. M. — Nyúl 
után bottal hajtja az agarat. D. — Nyúl 
után bottal veri az agarat. E. — Olyan 
a bot, minő a töke. D. — Olyan mint 
a bot. (Buta.) E. — Rest szolgának 
bot a bére. E. — Ritka koldus bot nél- 
kül. D. • — Rossz kopó az, melyet bot- 
tal kell hajtani a nyúl után. S. — Sza- 
bódónak bot az abrakja. D. — Taliga 
nem szekér, bot nem fegyver. Ny. 8. 

— Tót nem ember, bot nem fegyver, 
kása nem étel. Sz; — Ugy megverte 
az isten, hogy a botot is rajta felej- 
tette. (Betegség után nyomorodott ma- 
radt.) D. — Utoljára a kutya sem fél 
a botos bálványtól. D. — Ütheted már 
bottal a nyomát. (Tolvaj elillantott, 
lábnyoma a hóban.) Ny. 1. — Üti a 
kutyát bot nélkül. (Teszi magát, hogy 
nem tud a dologról.) Ny. 14. — Válo- 
gat, mint Mudri a botokban. Ny. 14. 

Botlás Botlásban legjobb a tanács- 
változtatás. R. . — Minden lépésében 
egv botlás. D. — Megbotlásra elesés 
következik. E. 

Botlik. A ki hamarkodik, hamar 
botlik. D. — A ki igazán jár, nem bot- 
lik. KV. — A ló négy lábon jár, mégis 
megbotlik. Ny. 14. — A lónak négy 
lába van, mégis botlik. Ny, 3. — A 
megbotlott nyelv is gyakran igazat 
mond. KV. — Alig botlik, mindjárt 
esik. E. — Botlik a neve. (Sok hibát 
követ el.) E. — Botlik a nyelve, (Ha- 
zudik.) D. — Botlik az esze. B, — 
Bölcs is hétszer botlik napjában. ME. 

— Csethk-botlik. (Vén.) D. — Csetlik- 
botlik, mint a vak ló. S. — Csetlik- 
botlik, mint a vén ló. ME. — Jobb láb- 
bal megesni, mint nyelvvel botlani.KV. 
Jobb lábbal megbotlani, mint nyelvvel. 
D, — Ki a haláltól fél, fiatal korában 
sokat botlott. D. — A ki soha nem 
botlik, soha egyenest nem jár. E. — 



Lónak négy a lába, mégis botlik. D. 

— Nagv ember nagvot botlik. Cz. — 
Mihelyt botlik, mindjárt esik. (Vén.) D, 

— Nem csuda, ha megbotlik a vak ló. 
Sz. — Négy lába a lónak, mégis meg- 
botlik. Sz, — Négylábú is botlik. Deesi 
János. — Okos, ha botUk, igen nagyot 
botlik. E. — Száz forintos paripa is 
botlik. E. 

Botlékony. Botlékony szájú. (Ha- 
zug.) D. 

Botránkozás. A félénk katona a 
rendnek botránkozása. D. 

BÖ. (Bőven.) A mi bőben büdös, 
szűkben jóillatu. D. ■ — A mi bővében 
redves, szűkében kedves. D. — Adhat 
a szegénynek bőven. D. — Bő hideg, 
bő termést hoz. S. — Bőben büdös, 
szűkben édes. KV. ■ — Bőben büdös, 
éhben édes. E. — Bőven adja a kanta. 

D. — Bőven beéri a magáéval. D. — 
Kinek bő az idő, még kifogy belőle. 

E. — Nem mind fő, a mi bő. D. — 
Nossza neki (rajta) bő gatyás.;(Paraszt.) 
E. — Van bőven, mint szabó szeme- 
tén a posztószél. Ny. 2. — Zsellért 
fogadhatna bő nadrágjába.(Sovány.)D. 

Bőgőre. A kis bögre hamar forr, de 
hamar is apad. D. — Csurig van a 
bögre vizzel. (Most már elég !) Ny. 8. 

— Kis bögre, nagy kanál. E. 

Bőgr. A mely tehén sokat bőg, ke- 
veset tejel. KV. — A mely tehén sokat 
bög, kevés tejet ad. D. — Az ökörnek 
nagyobb a gégéje, mégsem bőg any- 
nyit. D. — Bőg mint a bika. D — Bög 
mint a marha, B. — Idegen ökör is 
hazafelé bőg. D. — Kolompos után 
bőg a csorda. S. ■ — Mely ökör sokat 
bög, keveset huz. S. 

BŐg^és. Ha az ökröt megszólítod, 
bögését veszed. D. — Szamárbőgés, 
ebugatás nem hallik menyországba. E. 

Bőg^Ö. Az eget is bőgőnek nézi. E. 

— Hegedű nem bögö. D, — Megy be- 
léje mint bögölje a húszas, Ny. 2. — 
Részeg ember az eget is bőgőnek 
nézi. Cz. 

Böjt. A beteg embernek egész napi 

6* 



84 



böjtje. D. ■ — A ki nem akarja, annak 
böjtöt szab. D. — A ki sok zabáló csü- 
törtököt tart, hosszú böjtre szorul. Cz, 

— Kinek sok a zabáló csütörtökje, 
annak sok hamvazó szerdája és böjtje. 
D. — A tüz böjtön bakzik. E. — Barát 
beszél böjtről, de hasa teli van. E, — 
Beteg ember böjtje. KV. — Beteg em- 
ber böjtje, részeg ember imádsága. Sz. 
■ — Bolondnak mondja, ki a böjtöt 
szerzetté. D. - — Böjt van, jól élnek a 
papok. Ny. 4. — Csendes mint böjt- 
ben a csapszék. D. — Csendes, mint 
böjtben a mészárszék. D. — Duna 
pontya, Tisza kecsegéje, Ipoly csukája 
legjobb böjt, ha szerémi borban főtt. 
Cz. — Gazdag lánynak böjtben is esik 
farsangja, D. - — Ha a böjt első napján 
esik, akkor kicsírázik a kéve. S. — Ha 
ebre biznák a böjtöt. E. — Ha ebre 
biznák a nagyböjtöt ! D. ■ — Hosszú 
mint a nagyböjt. D. — Hozzászokott, 
mint szamár a böjthöz. D. — Kinek 
nem kell, annak böjtöt szab, (Hogy a 
hernyócsapástól meneküljenek egy fa- 
luban, a lakosokra böjtöt szabtak, — 
jobb lenne, ha a hernyókra lehetett 
volna.) E. — Könnyű teli hassal böj- 
töt dicsérni, KV, — Könnyű tele has- 
sal böjtről papolni, D. — Kurta far- 
sang után negyvennapi böjtre fogták, 

D, — Lesz még annak böjtje. Ny. 2, 

— Minden farsangnak van egy böjtje. 

E, — Minden jóllakásnak van egy 
böjtje, Ny. 9. — Nem szereti eb a böj- 
töt, D, — Nincs farsang böjt nélkül, 
S, — Részeg ember imádsága, beteg 
ember böjtje nem sokat ér, Cz. — Se 
böjti, se téli. E. — Sóhajt mint a 
böjti szél. E. — Sovány mint a böjti 
szél, E, — Szomorú mint böjtben a 
cigány. E. — Szomorú mint böjtben 
a muzsikus cigány. S. — Szomorú, 
mint böjtben a kocsma. D, — Borzas 
hajú böjti boszorkány. D, 

Böjtöl. Böjtöl, mint a pap macs- 
kája. S. — Ki hinné, hogy Antal is 
böjtöljön. KV. 

Bökkenő- Ez a bökkenője, Sz. — 



Itt ám a bökkenő. D. — Ne kerengesd 
annyit, mondd ki a bökkenőjét. Cz. — 
Ne nyögj, mert hátra még a bökke- 
nője. Ny. 2, 

Bölcs. A bölcs ember mindenütt 
otthon van, KV, — A bölcseket is meg- 
bolondítja a sok bor. KV, — A szere- 
lem a bölcset is vakká teszi. KV. — 
A tudatlanok közt könnyű bölcs nevet 
szerezni, B, — Bölcs embernek nehéz 
a tudatlanok közt szólani, B, — Bölcs 
embernek bajos tudatlanok közt szó- 
lani. E. — Bölcs is hétszer botlik nap- 
jában. ME. — Bölcs mint a Sibilla. B. 

— Bölcs orvos méregből is orvossá- 
got csinál. E. — Bölcsebb a reggelre 
halasztott tanács. D. — Bölcset be- 
szédéről. E. — Bölcset is megvakit a 
szerelem. E. — Bölcsre hallgass. KV. 

— Bölcsre hallgat az okos. S, — Bu- 
jaságot üzö soha bölcs nem lehet, KV. 

— Egy bolond annyit kérdezhet, hogy 
száz bölcsnek is gond leszen rá meg- 
felelni. E. • — Ha hallgattál volna, bölcs 
maradtál volna, (Latin.) S. — Hosszú 
ember ritkán bölcs. Decsi János, — 
Ki bölcset küld, kevés szóval küldi. E. 
■ — Ki életét megvetheti, soha bölcsen 
nem élt. D, — Kövér emberben ritkán 
láthatsz bölcset. Decsi János. — Lám 
oly bölcs, mint az én macskám, M, — 
Magát bölcsnek vélni igen nagy bo- 
londság. KV. — Nekem is volt egy 
bölcs macskám, a csávába halt vala. 
KV. — Nem kell a bölcset tanácscsal 
terhelni. B. — Nincs oly bölcs,^ kit a 
bor meg nem bolondit. E. — Nincs oly 
bölcs, kit bor és asszony meg nem tán- 
toríthat. ME. — Oly bölcs mint az én 
macskám. E. — Pajkos ifjúnak bölcs 
tanácsadás, (Hiábavaló.) D. — Róka 
most a világ, bölcs a praktikában. D. 

Bölcseség*. Az urnák félelme a 
bölcseség kezdete. KV. — A bölcseség 
legjobb útiköltség. D. — Bolondságból 
tanulni bölcseség. E. — Kanállal ette 
a bölcseséget. E. — Nagyobb a böl- 
cseség a káposztás húsnál, Sz. ■ — 
Paraszt furfangját, Isten bölcseséget 



85 — 



nincs ki kitanulja. S. — Tudomány 
és böleseség legjobb útiköltség. KV, 

Bölcső. Bölcsöböl sirba. D. — Böl- 
csőjét is az ördögfiak ringatták, (Go- 
nosz.) D. — ^ Fabölcsöben ringatták. 
(0 is hazug.) D. — Ne ringasd a böl- 
csöt, ha üres. Ny. 3. — Törd ki fogad, 
feküdj a bölcsőbe. (Rosszabb a kis 
gyermeknél.) E. — Verd ki fogát, bele- 
fektetheted a bölcsőbe. (U. a.) D. — 
Torkig van benne, mint szaros gyer- 
mek a szalmabölcsöben. (Bajban.) D. 

Bömböl. Bömböl mint a bika. Sz. 

BÖmmÖ^. Bömmög mint a medve.D. 

BöndŐ. (L. bendő.) Apányi a bön- 
döje, de nincs hozzá tehetsége. (Töb- 
bet tud enni, mint megkeresni.) Ny. 2. 

BŐP. A farkasok közt is egyiknek 
szebb a bőre, mint a másiknak. D. — 
A jü macskát bőréért megszokták 
nyúzni. E. — A követ is megnyúzná, 
ha bőre volna. D. — A macskát is 
bőréért megölik. D. — A medvebőrre 
előre iszik. Sz. — A róka szőrét vál- 
toztatja, de nem bőrét. D. — A rossz 
adós rosszabb a farkasnál, mert a bőre 
sem jó. D. — A rossz pásztor bőrrel 
kereskedik. D. — Az okos vadász nem 
iszik előre a medvebőrre. D. — Az 
asszonynak hét bőre van. (Ha szem- 
telen, nagyon az.) E. — Azt gondolja 
a fiskális, hogy az ember is asszony, 
hogy hét bőre van. (Hétszer lehet meg- 
nyúzni.) Ny. 5. — Alig érte be maga 
bőrével. D, — Alkusznak már a róka 
bőrére. D. — Angyalbőrbe öltözött. 
Ny. 2. — Arca bőre bocskorták. E. 

— Bárány bőrben farkas. E. — Be- 
lédesbele bujt, mint kullancs a bőrbe. 
D. — - Bocskorbőr az arca. B, — Bőrébe 
is alig fér. D. — Bőrére megy. E. — 
Bőrét is lehúzná. (Hitelező.) E. — Bőrét 
is lehúznák a szegénynek. E. — Bőré- 
vel fizet. E, — Bőrében áll. (Érdeké- 
ben.) E. — Bőrére jár a dolog. D. — 
Bőréből is kivetkőztetné az embert. 
D. — Bőrén kivül mindene rossz. ME. 

— Bőrével fizet, kinek pénze nincs. D. 

— Csak a csontja bőre. M. — Csontja- 



bőre. D. — Csontjára száradt a bőr. 
S. — Dobra vonták a bőrét. (Szigo- 
rúan vallatták.) E. — Drága mint var- 
gának a bőr. D. — Drágán árulják a 
disznóbőrt. D. — - Eb a varga bőr nél- 
kül. F. ■ — Egész teste bőre merő bár- 
sony. D. — Egy rókáról két bör. D. 

— Egy rókáról két bőrt nyúzni. S. — 
Egész nap a háti bőrön. (Rest.) D. — 
Elkopott ujja bőre a pénzolvasásban. 
(Gazdag.) D. — Előre iszik a medve 
bőrére. D. — Előre inni a rókabőrre. 
E. — Ember lappang a kis bőrben is. 
D. - — Ember bőréből fűzné bocskorát. 

D. — Emberből kamolja a húrokat. 
(Kegyetlen.) D. — Emberen a bőr, jó 
lovon a szőr nem sokat számit. Ny. 4. 

— Erőtlen mint a börehagyott kigyó. 

E. — Feszül a hasbör. (Hizott.) D. — 
Félti a bőrét. D. — Férj meg bőröd- 
ben. S. — Fiatal bör annyi van a vá- 
sáron mint öreg. (Halott.) D. Ny. 5. — 
Fordits a bőrt, csizma lesz belőle. D. 

— Gyenge a bőre, azt félti. D. — Ha 
a kutya bőrére eleve innának, elkevé- 
lyednék. E. — Ha borba fürösztenék, 
bőre is elinná a bort. D. — Ha bőrét 
dobra vonnák, kétszer jobban szólna. 
(Nyelves.) D. 7- Ha lepálik a szőre, 
fenének sem kell a bőre. Ny. 8. — Ha 
nincs szőre, vagyon bőre. E. — Ha 
valaki megszakad az uraság dolgán, 
olyat börharanggal fizetnek ki Budán. 
(Fing.) D. — Helybenhagyták a háti 
bőrt. (Verés.) D. — Hét bőre, mint a 
cigánynak. S. — Hitvány disznónak 
bőre sem jó. D. — Hogy a varga cse- 
rezze ki bőrét. D. — Holt embernek 
bőrét is lehúzná. D. — Holta előtt bőrét 
is eladta. D. — Jaj a bőrének! S. — 
Játszanak vele, mint a bőrlapdával. D. 

— Jordán bőrt viszen a hátán. (Zsidó.) 
Ny. 19. — Kemény a feje bőre. D. — 
Kemény, mint a borjubör-csizma. D. 

— Kicsípett, mint szalonna bőrke a 
tűzön. S. — Kiki maga bőrét viszi a 
vásárra. D. — Kiporozták nadrágját, 
mint szűcs a bőröket. D. — Kiugrott 
a bőréből. D. — Könnvü más bőréből 



86 — 



széles szíjat vágni. D, — Könnyű más 
bőréből szijat hasítani. E. — Könnyű 
más bőréből hársat hasítani. E. — 
Lehányja szőrét a farkas, de bőréhez 
igen hozzászokott. D. — Lehúzná a 
tetünek is bőrét, ha valaki megvenné. 
D. — Lót-fut, mint a bőrszedö zsidó. 
Ny. 19. — Lődd meg a medvét, az- 
tán igyál bőrére. D. — Majd kibújt a 
bőréből. (Örömében.) E. — Majd ki- 
ugrott a bőréből. (U. a.) E. — Más 
bőrére játszik. (Költségére.) S. — Más 
bőrébe öltözne, ha lehetne. D. — Más 
bőréből szijat ne mess. D. — Más bő- 
réből széles szijat hasítani. KV. — 
Medve bőrére inni. S. — Meg nem fér- 
het a maga bőrében. D. — Megszegték 
bőrkéssel a kenyeret. (Büntetés.) D. 

— Megvagyok a régi bőrömben. E. 

— Minden ember a maga bőrét viszi 
a vásárra. (Számol tetteiről.) Ny. 5. — 
Nehéz a disznóbőrből szattyánt ké- 
szíteni. D. — • Nehéz a molyos bőrt 
kicsáválni. Gz. — Nem fér a bőribe. 
ML. — Nem győzi bőrrel a hasa. (Nagy 
evő.) D. — Nem győzi bőrrel a hasát. 
(Hízik.) E. — Nem jó előre alkudni a 
róka bőrére. ME. — Nem lehet egy 
rókáról két bőrt húzni. E. — Nem 
szeretnék a bőrében lenni. D. — Nincs 
oly agg róka, a kinek bőre a csávába 
nem kerül. KV. — Nincsen semmi bőre, 
nem tud pirulni. ME. — Oly vastag az 
arca bőre, mint a bocskorták. E. — 
Örömében bőrébe is ahg fér. D. — 
Padra viszik bőrét. (Meghalt.) E. ■ — 
Kiterítették a bőrét. (U. a.) ME.— Rá- 
hült a bőr. (U. a.) E. — Ritkán vesz 
el maga bőrében a róka. E. — Róka 
bőrével fizet. (Ravasz lakol.) Ny. 6. — 
Rossz bőrben van. (Beteg.) E. — Sátán 
szolgáinak nem használ az angyalbőr. 
Ny. 2. — Se szőre, se bőre.D. — Somfa- 
hájjal kenegették a háti bőrt. D. — 
Szépen döglik a marha, olcsó lesz a 
bőr. D. — Szijat szelhetsz háta bőré- 
ből, D. — Szijat szabtak a háti bőr- 
ből. (Verés.) D. — Szijat vágna más 
bőréből. E. — Szinte annyi borjubőrt 



adnak el, mint ökörbőrt. (Ifjú, öreg- 
egyaránt hal.) D. — Szinte annyi borju- 
bőrt visznek a piacra, mint ökörbőrt. 
(U. a.) K. — Szőröstül-bőröstül. (Min- 
denestül.) E. — Szőrét is, bőrét is. S. 

— Terem mint a hátibőr. (Még a múlt 
században is kikészitetlen birkabőrt 
viseltek a hátukon.) Ny. l-i. — ■ ügy 
dicséri, majd lemegy a körméről a bőr. 
(Verik.) Ny. 3. — Ugy kért, ugy kért, 
majd lement könyökéről a bőr. E. — 
Ugyan megizzasztották a háti bőrt. 
(Verés.) D. — Uj bőrbe bujt. (Ruha.) 
E. — Vadak bőrébe öltözött ijesztő. 
D. — Vastag mint a bivalybőr. D. 

BÖPeg^ér.Estejár,mintabőregér. S, 

BÖrdÖn. Torok nem bördön. D. 

Bőség'. Ungvári bor, beregi búza, 
nyiri makk nem szerez bőséget. D. 

Böske. Mihez Böske szokott, Örzse- 
el nem felejti. D. 

Bregryó. Vén bregyó. S. 

Briliant. Fényes, mint a briliant.D. 

Brug'ÓS. A vén brugós mindennap 
egy nótát felejt. E. 

BÚ. A bolondnak bú a járása, kár 
a társa. D. — A bú sem tart örökké. 
D. — A búnak fenekébe esett. (Mély.) 
D. — A búnak is van ideje. E. — A bút 
búval el nem verhetni. D. — A felényi 
bú is sok. D. — A kinek hat lánya 
van, búkérni ne menjen máshoz. Ny, 
1. — A király sincs bú nélkül. D. — 
Az egyes élet búval jár. ME. - — Az 
embert emészti a bú, mint a fát a szu. 
D. — Baját a bú éri. D. — Biceg bú- 
jában, mint a szárnyaszegett liba. D. 

— Bú között született, gond között 
vénhedett. D. — Búnak eresztette fejét. 
D. — Búját látod, ha másba kapcás- 
kodol. D. — Egy pénz ára haszon sincs 
a legnagyobb búban. E. — Egyik bu 
a másikat éri. D. — Elemésztette magát 
bújában. D. -^ Elhagyta magát, el is 
fogyott bújában. D. — Életében min- 
dig uczu-bú ! (Mulatott.) D. — Ha bút 
látni nem kivánsz, senkinek se mondj 
ellent. D. — Ha feleséget veszesz, bútól 
ment nem leszesz. B. — Ha szomorú 



87 



megrészegszik bújában, még búsabb 
lesz, ha feljózanodik. E. — Ha tudná 
a disznó mire hizlalják, megdöglenék 
bújában. K. • — Hadd istenre dolgodat, 
búból vigasztalást hoz. D. — Halál 
szekere minden bút, bánatot elvisz. 
E. — Ki álnokságot vet, bút arat. F. 

— Ki feleséget vesz, bútól üres nem 
lesz. KV. — Kicsiny a kocka, de sok 
bút okozhat. D. — Magányos élet nem 
lehet bú nélkül. KV. — Megette a bú. 
D. — Mitévő legyen bú feje. E. — 
Minden búnak vége, boldog halál 
szekere. 'E. ■ — Nehéz a bút eltagadni. 

D. — Nem tud hova lenni bújában. 

E. — Ritka gazda bú nélkül. D, — 
Se eszik, se iszik bújában. D. — Sok 
ősz hajat szerez a bú. E. — Szerelem 
búra visz. E. — Utcu bu ! (Ki a búval ; 
vigadjunk.) Sz. — Van a búnak is 
vége. B. — Párta, párta, búra termett 
párta. Sz. 

Búbánat. A halál szekere minden 
búbánatot elvisz. D. — Az öröm ös- 
vényén búbánat is jár. D. — Megöli a 
búbánat. S. — Verje meg a búbánat. E. 

BÚfelejtŐ. Felkötötték a búfelej- 
töre. (x\kasztófa.) D. — Igyunk egyet 
búelfelejtésre. D. 

BÚgfOnd. A búgonddal határos az 
öröm. D. — Búgond országában nevel- 
kedett. D. — Ha nincs búgondod, hát 
házasodj meg. E. — Ki a búgondot 
keresi, fel is találja. D. — Ki magát 
sokba avatja, sok búgondot talál. D. 

— Minél nagyobb az ember, annál 
nagyobb a búgond. D. — Nem tudja 
mi a búgond. D. — • Nincsen öröm bú- 
gond nélkül. ME. — Sok esztendei 
búgond sem fizethet ki egy pénz árnyi 
adósságot. D.— Sok ösz hajat szerez 
a búgond. D. 

BÚvallás. Három a rossz vallás : 
kárvallás, szégyenvallás, búvallás. E. 

Buborék. Eloszlik mint a buborék, 
Vörösm. — Fenjárkál mint a vizi bu- 
borék, D. — Olyan az élet, mint vizén 
a bugyborék. Ny. 22. (Rövid az élet, 
hamar vége van.) 



Búbos. Pipes búbos. (Cifra ke- 
vély.) D. 

BÚCSÚ. A búcsú és vásár pénzzel 
jár. D. — Búcsú pénzzel jár. B. — 
Csordultig van, mint a bogyiszlói 
búcsú, S. — Együtt járják a búcsút, 
D. — Elindult mint istenes Jancsi a 
búcsúra. (Kerülő utón jár. Makótól 
Szegedre mindig a Maros partján 
ment.) Ny. 1. — Elmehetsz Kurdra 
búcsúra. (Tolna-megye.) S. — Hiába 
Kámba búcsúra. (Kámban se pap, se 
templom.) B. — Jajgat, mint koldus 
a búcsúban. Ny. 17. — Lesz még 
Abán búcsú. E. — Lesz még Abán 
búcsú, magam is ott leszek. S. — Lesz 
még Csicsón búcsú, magam is ott 
leszek. S. — Nem minden nap van 
Csicsón búcsú. Ny. 3. — Nem múlik 
el búcsú békével. Ny. 4. — Pénzzel 
járják a búcsút. KV. — Ritkán járják 
már a búcsút. D. — Vigyen az ördög 
szent búcsúra Izsákra. Ny, 5. 

Búcsújárás. Búcsújárás, pénz- 
pazarlás. S. — Könnyen veszik, mint 
a búcsujárást. D. 

Búcsutvesz. A kapufától vett bú- 
csút. M. — Búcsút vett a kapufélfá- 
tól. S. — Búcsút vett eszétől. D. — 
Faképtöl vesz búcsút. E. 

Buda. Annyira jársz tőle mint Bécs 
Budától. KV. — Annyira jársz tőle, 
mint Buda Bécstől. E, — Annyit ér 
mintha Budán muzsikálnak, ozt' ide 
nem hallik. Ny. 6. — Áll Buda még ! 
Kisf. K. — Budára is beillenék bir<')- 
nak! D. • — Budát-Pestöl csak a Duna 
választja el, mégis hatvanhat mérföld. 
(Tréfás : Hatvan hat mérföldre van.) 
ME. — Csak egyszer volt Budán kuLya- 
vásár. (L. Bécs.) B. — Eb lesz Budán 
biró. (Ha nem választják meg.) S. — - 
Eb lesz Budán király. (U. a.) E, — Él 
magyar, áll Buda még. Kisf. R. — Ha 
Budáról jött volna sem hinném. KV. 
— Ha valaki megszakad az uraság 
dolgán, olyat bőrharanggal fizetnek ki 
Budán. D. — Hajh Buda, hajh ! E. — 
Itt van Buda, itt hegedülj ! (Mulassunk.) 



88 — 



D. — Jár a bolond Budapesten, azt 
sem tudja, hány az isten. E. — Jó 
liely Buda. E. — Későre érhetni 
Budára, D. — Megjött Antal Budáról. 
M. — Megjött Antal Budáról, zöld ágat 
hozott orrában. (L. Antal) Decsi János. 
— Megláttam Budapestet. (Az asszony 
nagyon felfogja ruháját.) E. — Messze 
Buda sánta embernek. M. — Messze 
Buda sántának. Sz. — Messze Buda 
sánta ebnek. KV. • — Mi hir Budán ? 
KV. — Mi hir Budában ? Német van 
a várában. D. — Mi hir Budában ? 
Török a várában. E. — Nem arra 
Buda. (Tévedsz.) D. — Nem egy nap 
épült Buda. B. — Nem egy nap épült 
Buda vára. D. ■ — Nem oda Buda. (Nem 
ugy van. Toldi Miklós mondása, mikor 
rúddal mutatta az utat.) ML. — Nincs 
Budának mérője. (Gazdag, ki magát 
szegénynek mondja. A magyarnak van 
pesti és pozsonyi mérője — két vékás, 
három vékás.) D. — Sokára ér a sánta 
kutya Budára. S. — Sokszor vítták 
Budát. D. — Sokszor vítták Buda 
várát. E. — Sokszor megjárják addig 
Budát. D. — Több veszett Buda alatt. 
Sz. — Több is veszett Buda alatt. E. 
- — Tökkel harangoztak minapában 
Budán. (Álhir.) Cz. — Vérét vette 
Budán a vörös korsónak. (Bor mellett 
vitézkedett.) D. 

Budai. A budai piros bor nyelizü. 
B. — Budai mértékkel fizet. (Ilyen 
nincs. Hazudik.) K. — Budai vékával 
fizet (U. a.) D. — Budai vékával mér. 
(U. a.) E. — Megjárta fejét a budai 
törökvér. (Bor.) D. — Vörös mint a 
budai bor. D. 

Bug'a. Buga mágnás. (Fertály mág- 
nás.) E. 

Bug^ris. Baranyai tarisznyás, so- 
mogyi bicskás, bácskai bugris. S. 

Bugyeláris. Testvér az erszény, 
atyafi a bugyelaris. S. 

Bugfyli. Bugyii bicska fanyelű, ha 
elvész is megkerül. (Kis értékű.) S. 

Bug'yog'Ó. Bugyogó foltozója sem 
lehet. Nv. 2. — Cukrom a boltban. 



tied a bugyogóban. Ny. 5. — Erősen 
veszekszik a tele bugyogóval. (Részeg.) 
D. — Bezdánba megy bugyogót csó- 
kolni. S. 

Bugyg-yant. Te is azon forrásból 
bugygyantál. D. 

Bugyor. Bugyor a világ, szatyor a 
vénasszony. D. 

Buja. Buja mint a veréb. E. 

Bujaság. Bor bujaság oka. KV. — 
Bor s kenyér nélkül fázik a bujaság. 
B. — Bujaságot üző soha bölcs nem 
lehet. KV. — Szorgalmas munka felej- 
teti a bujaságot. E. 

Bujálkodni. Három dolog . egész- 
séges ; eleget nem enni, munkától nem 
futni és nem bujálkodni, M. 

Bujdosik. Bujdosik az esze. D. — 
Bujdosik ide s tova, mint az égett lábú 
eb. KV. — Ez a pohár bujdosik, éljen 
a barátság. Np. 

Bujdosás. Bujdosás embernek 
élete. M. 

Bújik. A kutya, ha asztalra húzod 
is fejét, asztal alá búvik. D. — Bolond, 
ki egy zabszemért lóba búvik. BSz. 

— Bolond, ki egy zabszemért a ló 
seggébe bújik. B.— Bújj a lóba, hall- 
gass. E. — Bújj a lóba, jársz hintóba. 
D. - — Egy kuckóba bújnak. D. — Egy 
lyukon bújnak keresztül. D. — Egy 
pokolba bújnak. D. — Erővel nem 
bújhatom a földbe. E. — Ijedtében 
egyik a másikba bujt. D. — Majd egy- 
másba bújtak. E. 

Bujkál. Bujkál, mint a fiadzó koca. 
Ny. 6. — Bujkál mint ökörszem a 
sövényben. E. 

Bujtár. (L. bojtár.) A bujtár tett 
ki a juhász bundán. D. ^ — -A juhász 
fejére tanította bujtárját. (L. bojtár.) 

— A kanász-bujtár is későre ér a 
disznópásztorságra. D, — Okos a far- 
kast buj tárrá nem teszi, D. — Olykor 
a bujtár a tilalmasba is behajt. D. 

Bukik. A ki ugrik, bukik. ME. — 
Bukik mint a ló. E. — Hamar orrára 
bukik, ki gondtalanul lép. D. — Ki 
orrára bukik, nagyot esik. D. — Nincs 



89 — 



az az okos ember, ki hogy ne bukjon. 
(Valahogy.) Ny. 5. 

Buksi. Buksi fejű. S. — A ki buksi, 
töksi. ME. 

Bunda. A bujtár tett ki a juhász- 
bundán, D. — A bunda csak bunda, 
a szűr meg szűr. (Ezen a hideg át- 
szűrődik.) Ny. 17. — A hátibör is 
megszokja a bundát. (Szegény a jó- 
létet.) D. — Alszik mint a bunda. S. — 
Bunda a bunda.S. — Bunda, köpönyeg, 
mind a kettő jó meleg. (Megél gazdag 
is, szegény is.) Ny. 8. — Csíp, mint 
a mi régen a bundában élődik. D. — 
Eb a juhász bunda nélkül. B. — Guba 
gubához, bunda bundához. (Szegény 
szegénynek, gazdag gazdagnak ba- 
rátja.) Ny. 10. — Igyekszik benne, 
mint a sápi ember bundába. (Próbálta 
a vásáron és fizetés nélkül akart tá- 
vozni.) Ny. 2, — Juhász-bundára bár- 
sony folt. E. — Kifordítom, beforditom, 
mégis bunda a bunda. (Télen jő, nyá- 
ron jó.) Np. — Kopott bunda. D. — 
Könnyű bunda alatt könnyű meg- 
fázni. D. — Meleg mint a farkas- 
bunda. D. — Mégis bunda a bunda. 
S. — Minő a juhász, olyan a bundája. 

D. — Nem oda bunda. (Cifra ruha nem 
illeti.) D. — Nyáron két bunda, télen 
kankó se. (Szűr se,) E. — Nyárban 
szaggatja a téli bundát. D. — Per sun- 
dam bundám. M. — Ritka juhász bunda 
nélkül. D. — • Se télen szalonnát, se 
nyáron bundáját el nem hagyja az 
okos. D. — Suba nem bunda. D. — 
Szakadj bunda, majd vesz a gazda. 

E. — Szarvas-bunda. (Haszontalan, 
hideg.) D. — Szűr húzz fát, palást 
rakja a tüzet, bunda nyugodjál. (Cseléd- 
gazda.) Bsz. — Szűr vágja a fát, köd- 
mön hozza haza, palást rakja a tűzet, 
bunda nyugszik mellette. D. — Tetves 
bunda. D. — Tetves mint a bunda. D. 
— Vén bunda. D. — Zsiros mint a 
juhász-bunda. D. 

Bunkó. Botnak is végén a bunkója. 
Ny. 2. — Esze bunkójára adni. (Ér- 
tésére adni.) Ny. — Ez a bunkója. 



(Főrésze.) E. — Ritka kanász bunkó 
nélkül. D. 

Burján. Ritka kert burján nélkül. 
D. — Szapora mint a burján. D. 

BuPOk. Burokban született. (Sze- 
rencsés.) E. — Burokban született, 
akasztófán hal meg. ME. 

Bus. Bus mint a dérsütötte dohány. 
D. — Bus mint a fogóba esett egér. 
D. — Bus mint a gerlice. E. — Bus 
mint a jégverte búza. D. — Bus mint 
a kárvallott cigány. D. — Bus mint a 
kereketörött kocsis. D. — Bus mint a 
koledátlan kántor. E. — Bus mint a 
kotlós tyúk. E. — Bus mint a szárnya- 
szegett lud. D. — Bus mint a szomorú 
fűz. S. — Bus mint szüret után a szőlő. 
D. — Bus mint a megszedett szőlő. 
ME. — Bus mint télen a szegény. D. 

— Bus mint a vert had. D. — Bus 
mint az erővel szedett katona. D. — 
Bus mint a kötéllel fogott katona. ME. 

— Bus mint ki hat ökrét vesztette. B. 

— Bus vadkan a tölgyfa gyökerének 
is neki vágja agyarát. D. — Búsnak 
bus a nótája, vignak vig. D. — Egy 
szomorú, két bus, három halálkép. D. 

— Felháborodott mint a bus tenger. 
D. — Ha bus bujában megrészegszik, 
azt el lehet tűrni. D. — Ha a bus bujá- 
ban megrészegszik, busább lesz ha 
kijózanodik. D. — Ha bus a gazda, 
néha annak a gazdasszony is az oka. 
D. — Ha szomorú megrészegszik 
bujában, még busább lesz, ha fel- 
józanodik. E. — Nincs busább élet, 
mint jóakarók nélkül élni. D. — 
Szomorúbb a bus tengernél. D. 

Busán. Busán énekel, mint a szár- 
nyapörkölt szúnyog. D. 

Busit. Ne busitsd anyádat. E. 

Búslakodik. Búslakodik, mint a 
kereketörött paraszt. Cz. 

Búsul. Búsul mint a csonka vitéz. 
D. — Búsul minta cigány szent Mihály 
napján. (Beáll a hideg idő.) D. — Búsul 
mint a feltekert ménló. (Fejét felkötik, 
hogy első lábai ne érjék a földet s igy 
vakarják.) D. — Búsul minta gilice a 



90 



száraz ágon. D. — Búsul, mint a kár- 
vallott cigány. E. — Búsul mint a 
kereketörött kocsis. D. — Búsul mint 
a kivert bika. E, — Búsul, mint a 
magánmaradt bika. E. — Búsul mint 
a koledátlan kántor. D. — Búsul, mint 
a ki szomorút álmodott. .D. — Búsul, 
mint a lengyel. S. — Búsul mint a 
bankrot az üres boltban. D. — Búsul 
mint a rab a siralomházban. D. — 
Búsul mint a teherbe esett leány. D. — 
Búsul mint a tökbe esett cinege. D. — 
Búsul mint a verembe esett farkas. D. 

— Búsul, mint a tót kurvanya után. 
D. — Busul mint a varga rossz vásár 
után. D. — Busul, mint ki török rab- 
ságba esett. D. — Busul, mint kinek 
búzáját elverte a jég. D. — Busul, mint 
kinek hat ökrét szekeréből ellopták. 

D. — Busul, mint kinek szőlőjét meg- 
csipte a dér. D. — Busul, mint kinek 
szőlőjét elverte a jég. D. — Busul, 
mint országavesztett király. D. — 
Busul, mintha elkapta volna kenyerét 
a kutya. E. — Busul, mintha elkapta 
volna kenyerét a macska. E. — Búsul- 
hat, mint a kornádi ember. (Hitelező 
azon búsult, hogy adósa nem tud 
aludni az adósság miatt.) Ny. 11. — 
Búsuljak vagy örvendjek: egya fizetés. 

E. — Búsuljon, aki tud hozzá. E. — 
Búsuljon a ki magára akarja venni. D. 

— Búsuljon a ló, elég nagy a feje. E. 

— Csak akkor busul az' eb, ha éhes. 
E. — Csak akkor busul az eb, ha 
nincs mit ennie. D. — Ej korsó, kis 
korsó, torkomat ujitó, kocsmárosnét 
busitó, ruhám rongyositó. (Bor.)D. — 
Elbúsul napestig teli korsó mellett, 
E. — Hadd búsuljon a ló, elég nagy 
a feje. D. — Késő kár után búsulni. 
E. — Kétségbeestekkel, megbúsult 
elmékkel nem jó játszani. KV. — Ki 
a győzelem előtt tapsol, aligha utána 
nem busul. D. — Már nem busul, mint 
a Tiszába halt ember. D. — Még lovad 
sincsen s már kantáron búsulsz. KV. 
—Min búsulsz, mikor semmid sincsen. 
D. — Mit búsulsz, mikor semmid 



sincsen. E. — Minek búsulnék, egy a 
fizetés. S. — Rajtad áll, hogy ne 
búsulj. D. — Soha búsulni nem tud. 
D. — Sohse búsulj, van az isten mené- 
sében vigasz. Ny. 6. — Sohse búsulj, 
ugy is késő, a mi elmúlt, vissza nem 
jő. Np. — Sok esik a min örvendhetni, 
de több a min búsulhatni. E. — Ugy 
busul, mintha a macska ette volna 
meg kenyerét. D. — Ugy busul, mint 
a kinek dinnyeföld nem jutott. Ny. 3. 
— Ugy busul, mint a magánmaradt 
bika. D. 

Búsulás. A búsulás fáraszt, a gond 
bágyaszt. KV. — A búsulás még a 
nagy elméket is földhöz veri. B. — 
Búsulással nem fizetsz adóságot. E. — 
Kár után késő a búsulás. E. — Késő 
kár után a búsulás. KV. -— Pénzzel, 
nem búsulással, fizetik az adóságot. B. 

ButOP. A vén szolga ócska bútor. S. 

Butul. Butulj paraszt. Ny, 23. — 
Vakulj magyar, butulj tót. E. 

Butykó. Dolognak végén a buty- 
kója. D. — Hegyes mint a bot buty- 
kója. BSz. 

Bütykös. A rosszvan benne, mint 
a zöld butykosban, mikor üres. Ny. 
3. — Felszentelte mint Muter a buty- 
kost. Ny. 3. 

ButyOP. Butyor a világ, szatyor a 
vénasszony. D. 

Buza. A búza nehéz veretű, 
könnyed nyeletü. (Nehéz munkálása, 
könnyű fogyasztása.) Ny. 17. — A 
legszebb buza között is látni pipacsot. 
D. — ^ A legszebb búzának is van alja. 
D. — Benn van már a bika a búzában, 
csak a farka áll ki. B. — Bor van 
a mennyit én akarok, buza a mennyit 
az isten ád. (Vizesbor.) Ny. 6. — Bor, 
buza, szalonna, égnek fő adománya. 
BSz. — Bort. búzát, szalonnát! Sz. — 
Bor, buza, békesség, és feleség ékes ; 
széna, szalma, szalonna és a ruha 
kékes. D. — Bor, buza, békesség, 
szép asszony feleség. ME. — Bor, 
buza, békesség ! E. — Búzába kon- 
kolyt hint. E. — Búzában már a nyúl, 



91 



— farka sem látszik ki. (Elmenekült.) 
D. — Búzát vetett, konkolyt aratott. 
D. — Búzában a bika, csak a farka 
áll ki, E. — Csupa szalmát csépel, 
semmi bnzát nem ád. (üres beszéd.) 
D. — Dajkálta, mint a tiszta búzát a 
ponyván. (Őrizte.) Ny. 21. — Bus mint 
a jégverte búza. D. — Búsul, mint ki- 
nek búzáját elverte a jég. D. — Együtt 
cséplik a búzát. D, — Eladta búzáját. 
(Rátartós.) D. — Elég sok a konkoly, 
de az még sem búza. D. — Egy búzát 
aratnak. D. — Eltalálta, mint cigány 
a buzavetést. Ny. 6, — Ért hozzá, mint 
cigány a buzavetéshez. B. — Fázik 
mikor búzát arat, D. — Fekete föld- 
ben terem a jó búza. KV, — Fekete 
földben terem a szép búza, D. — Fülel, 
mint siket disznó a búzában. E. — 
Hallgat, mint süket disznó a búzában, 
Ny, 5. — Ha a búza megdűl, a gazda 
feláll. (Bö termés.) Ny. 6. — Ha a 
konkolyt nem nyüvöd, a búzát el- 
nyomja. KV. — Ha a búzát korán 
veted, hamar virit. D. — Hantos föld- 
ben a jó búza. K. — Hányják - vetik, 
mint a dézsma búzát. D. — Jobb föld- 
ben jobb búza terem. D. — Kevés jó 
válik az üszögös búzából. E. — Későn 
vetett búza későre csírázik. S. — 
Későn vetett búza, későbbre csírázik. 
D, — Konkolyt a búzából, vétket a 
világból nem lehet kiirtani, KV, — 
Kopáron aratja az őszi búzát. D. — 
Könnyű a búzát elhányni, de nehéz 
felszedni. D. — Könnyű asztag alatt 
buzakalászt bengézni. D. — Könnyű 
a kepe mellett búzára találni. D. — 
Könnyű a kepe mellett buzafejet 
szedni. Cz. — Lecsépelték mint a tót 
búzát. (Megverték.) D, — Legjobb 
búzának is van alja, S, — Lesz fiam 
búza, ha terem. D. — Leverte, mint 
jég a búzát. D. — Más búzájába veti 
sarlóját. E. — Más búzáját is csépli. 
D. — Másutt is esznek búzakenyeret. 
D. — Mikor a búza feje fölfelé áll, 
akkor a pógár ember orra lefelé áll. 
(Üres kalász.) Ny, 6, — N"agyszemü 



búza, mint a mák, D, — Ne arra, 
kurta, a búzába! E, — Nem arra, 
kurta a búzába ! D. — Nem arra kanca 
a búzába, D, — Nem földje ő a tiszta 
búzának. E, — Nem jó ó-zsákba uj 
búzát tölteni. KV, — Nem mind tiszta 
búza, mi az ö földjén terem. E. — Nem 
oda kanca, a búzába ! E. — Nincs 
szerencséje hozzá, mint cigánynak a 
buzavetéshez. Cz. — Nyugodt föld 
jobban termi a búzát. (Pihent, ugarolt 
föld.) D. — Ó-zsákba uj búzát ne 
tölts. D. — Őrzi, mint teritőn a búzát. 
Ny. 1 9, — Örül, mint ki búzáját eladta, 
D. — Polyva között válik ki a búza, 
S. — • Pelyvába takarta isten a buza- 
szemet. E. — Porba búzát, sárba ár- 
pát. S. — Régi búzából is válik jó 
kenyér. D. — Ritka búza konkoly 
nélkül. F. ■ — Ritka búza, kiben kon- 
koly nincsen. E. — Ritka az a búza, 
kiben konkoly nincsen, ritka a szere- 
lem, kiben hiba nincsen. Np. — Ritka 
mint a szegény ember búzája. E. — 
Rossz búzából is válik jó kenyér. E. 

— Sok a zsák, kevés a búza. D. — 
Sok búzát lophat addig a molnár, mig 
rajta érik. D, — Sok polyvában kevés 
a búza, D. — Sok veréb sok köböl 
búzát elhord. D. — Sokszor kivesz a 
búza, megmarad a konkoly. K. — 
Sokszor rozszsal és árpával kivesz a 
búza, a konkoly pedig megmarad. D. 

— Sürün kél, mint a sürün vetett 
búza. D. — Szereti, mint galamb a 
tiszta búzát. S. — Szereti mint galamb 
a mézes búzát. E. — Sziszeg, mint 
sündisznó a búzában. D. — Szuszog, 
mint oláh disznó a búzában. D. — 
Tiszta búza között látni a búzavirágot, 
D. — Tiszta búza, tiszta rozs, menten 
összemennek most. (Szerelmesek.) D. 

— Tiszta, mint a galambszedte búza. 
S, — Tiszta mint a szemenszedett 
búza. D. — Ungvári bor, bereji búza, 
nyiri makk, nem szerez bőséget. . . . 
Ut mellett vetett búza, D, — Vak tyúk 
is talál néha buzaszemet, E, — Válla 
köböl búzát elbir, D, 



— 92 



Buzaféregf. Buzaféreg. (Henye 
ember.) E. — Nagy buzaféreg a henye 
ember. B. 

Buzakenyér. Buzakenyér csomo- 
gás, kölcsönkérés megadás. Np. — 
Buzakenyér, uj sajt. B. 

Búzaliszt. Disznó is gyakorta búza- 
lisztet eszik. KV. — Disznó is néha 
búzalisztet eszik. B. 

BuzatÖPek. Árva lörek,buzatörek, 
megházasodik az öreg. Ny. 22.Np. 

Buzaverem. Gyomra buzaverem, 
(Sok fér belé.) D. — Mély mint a buza- 
verem. D. 

BuzaviaSZ. Buzaviasz a markodba. 
(Szar.) E. 

Buzavipág'. Tiszta búza között 
látni a búzavirágot. D. 

Buzg^Óságf. Elnyomta a buzgóság. 
(Templomban alszik, időn kivül.) E. 

Buzogány. Legyet buzogány- 
nyal. E. 

Bü-bá. Azt sem tudja bü-e vagy 
bá. — Se büt, se bát nem mondott. S. 

— Hüh, büh, báli ! (Alávaló.) Pázmán. 
BÜdi. Budi boszorkány. E. — Olyan 

mint a budi boszorkány. Ny. 6. 

Büdös. A ganéjt is megenné, ha 
büdös nem volna. D. — A kukacos 
szalonna és büdös vaj egybeillenek. 
KV. — A mi bőben büdös, szűkben 
jóillatu. D. — Bakot nyúztál, büdös 
vagy, D. — Bőben büdös, éhben édes 
E. — Bőben büdös, szűkben édes. KV. 

— Büdös a guzsaly, ha kibúvik a 
csalán. (Fonás tavasszal unalmas.) Ny. 
22. — Büdös bábuk berzenkedik, a 
hattyúval. KV. —Büdös bornak nagy 
cégért szoktak emelni. Pázmán. — 
Büdös bornak szép cégért szoktak 
kötni. B. — Büdös mint a bak. B. — 
Büdös mint a bakkecske. S. — Büdös 
mint a banka. D. — Büdös mint a dög. 
D. — Büdös mint az egérhugy. D. — 
Büdös mint a görény. D. — Büdös 
mint a kecskebak. D. — Büdös mint 
az ördög. D. — Büdös mint a halas 
víz. D. — Büdös mint a tó. D. — 
Büdös mint a vesztés. Nv. 4. — Büdös 



mint az aszag. D. — Büdös húst jó 
lével adnak fel. S. — Büdös záptojás. 

D. — Büdösben maradt. (Kudarcot 
vallott.) E. — Cigánynak büdös a ken- 
der. (Kötél, akasztófa.) S. — Ebnek 
sem büdös maga ganéja. D. — Fakad 
a bodza, büdös a rokka. Ny. 2. — Ha 
büdös a ganéj, vedd. el az orrod. E. 

— Harmadnapra mind a hal, mind a 
vendég büdös. D. — Maga fingja nem 
oly büdös. B. — Másnak ganéja sokkal 
büdösebb. D. — Ne piszkáld, ha nem 
büdös. KV. — Ne piszkáld a ganéjt, 
ha nem büdös. D. — Ne bizgasd, nem 
büdös. E. — Ne bizgasd, nem lesz 
büdös. B. — Örülnek neki, mint a 
büdös féregnek. Ny. 13. — Rest arra 
is, hogy büdös lábát megmossa. D. — 
Te büdös vaj, amaz kukacos szalonna: 
egybeilletek. D. 

Bűdöskő. Büdöskövet rak a tűzre. 

E. — Büdöskövet vetett a tűzbe. D. 

— Büdös követ tűzbe ne hints, mert 
megfulladsz. D. 

Büdösen. Büdösen fuj az alszél. E. 

BÜdÖSÖdik. A halnak elsőben a 
feje büdösödik meg. D. — Fejénél 
kezd a hal büdösödni. B. — Fejétől 
büdösödik a hal. ME. — A ki más 
büdösséget keveri, maga büdösödik. B. 

Bükkfa. Csendes mint a bükkfa- 
láng. D. — Gyököstül vonja ki a bükk- 
fát. D. ■ — Könnyű fát vágni, ha egy- 
szer a bükk leesett. D. 

Bűn. A bűnt nyomban éri a bün- 
tetés. D. — A kicsiny bűn is csak bűn. 
B. — Annyi mint a bűn. E. — Bűn, 
ha sokan követik is el, nem lesz kisebb. 
S. — Cégéres bűn. S. — Ez még nagy- 
pénteken sem bűn. Cz. — Ha isten 
ugy ismeri, mint én, soha sem veszi 
kérdőre bűneiért. E. — Hol sok a tör- 
vény, szaporodik a bűn. E. — Inkább 
végy hét bűnnel asszonyt hazulról, 
mint egygyel máshonnan. Ny. 6. — 
Jobb egy ismerős hét bűnnel, mint 
egy ismeretlen egy bűnnel, Ny. 5. — 
Kicsi korban kezdik a bűnt. E. — 
Kicsiny korban szokják a bűnt. D. — 



— 93 — 



Meguntam, mint bűnömet E. — Ragad 
mint a bün. ME. — Sok bűn oka a 
szegénység. S. — Több a bűne, mint 
a hajaszála. S. — Utálom mint a bűnö- 
met. E. — Víz csak a bűnt nem 
mossa le. S. 
Bűnbak. Bűnbaknak is kell lenni. D. 
Bűnhődik. Bűnhődik, ki ebül cse- 
lekszik. E. — Bűntelen bűnhődik, a 
bűnöst nem büntetik. KV. 

Bűnös. A ki káros bűnös is. Ny. 22. 
— Alázatos, mint itélet előtt a bűnös. 
D. — Bűnös ember a falevél rezgés- 
től is megijed. S. — Bűntelen bűn- 
hődik, a bűnöst nem büntetik. KV. — 
Görbe mint a bűnös útja. S. — Jön- 
megy, mint a bűnös lélek. (Nincs 
nyugta.) Ny. 17. ^ Ki nem bűnös, 
ne vegye magára. E. — Megtérő bű- 
nősnek nincs pokolra útja. Ny. 1. — 
Nem mind bűnös, a ki rab. E. — Nincs 
egyebe bűnös leikénél. D. — Pap fik 
lovat, ördög bűnös. KV. 

Bűntelen. Senkitől nem fél a bűn- 
telen. KV. 

Büntet. A ki egyet büntet, százat 
megtéríthet. KV. — A kit isten meg 
akar büntetni, először is eszét veszi 
el. KV. — Az okos biró a részeg em- 
bert józan korában bünteti. D. — Bűn- 
telen bűnhődik, a bűnöst nem bün- 
tetik. KV. -^ Isten hosszú tűrő, de 
végre büntető és fizető. KV. — Meg- 
büntette a rákot, vizbe vetette. K. — 
Örömest büntet, a ki hamar büntet. 
D. — Uram, büntesd meg a hagymát. E. 

Büntetés. A bűnt nyomban éri a 
büntetés. D. — Hol nincsen büntetés, 
szarvat vesznek a gonoszra. K. — Hol 
nincs büntetés, szarvat vesz a feslett- 
ség. D. — Az isten nem siet a bün- 
tetéssel. KV. — Az orgazda és tolvaj 
egy büntetést érdemelnek. KV. — 
Büntetés tartoztat a vétektől. B. — 
Egynek büntetése soknak rettentése. 
KV. — Kinek-kinek halál a büntetése. 
D. — Példátlan gonoszságnak példás 
büntetése. D. — Véteknek büntetés a 
zsoldja. S. — Vétkesnek büntetést 



csendesen kell tűrni. KV. — Vétket 
bizonyos büntetés követi. KV. 

BŰFÖk. Bűrűk is nagyobbranömint 
a lőhér. E. — A büröktől a bodzáig, 
E. — A csalán és bürök jó pajtások. D. 

Büszke. Bolhából tetű lett, azért 
oly büszke. B. — Büszke mint a bor- 
bélylegény. D. — Büszke, mint a gaz- 
dag leány. D. — Büszke mint a kan- 
páva. D. — Büszke mint a Kompolti 
kisasszony. D. — Büszke mint a 
pajkos deák. D. — Büszke mint a 
paripa. D. — Büszke mint a pénzes 
szatyor. D. ■ — Büszke mint az elöhasu 
menyecske. D. — Büszke az újonc 
katona. D, 

Bűz. Bűzbe keverni. (Rossz hirbe.) 
Pázmán. — Bűzén keresd, feltalálod. 
E. — Bűzre talált. (Szeretőre.) E. — 
Bűzre talált orra. D. — Bűzi. (Bize, 
pl. hus a káposztán.) E. — Bűzivei jó 
a káposzta. (Hússal.) E. — Érzik a 
bűze. E. — Feltalálod bűzén a ganéjt. 
D. — Gatya is megszokja a bűzt. D. 

— Istenadta vize, se ize se bűze. E. 

— Két ebszarnak egy a bűze. D. — 
Régen érzik a bűze. B. — Rossz lyuk- 
ból rossz a bűz. D. — Rut bűzzel 
vagyon a jámbor. M. — Sem ize sem 
bűze. Decsi János. — Se ize se bűze 
mint a petőházi szarnak. Ny. 17. — 
Se ize se bűze mint a rabszarnak. Ny. 
14. — Senki sem érzi a maga bűzét. E. 

Bűzöl. Bűzöl valamit. (Sejt jó al- 
kalmat kéjre.) E. 

BŰzSÖrÖg". Ha a trágya bűzsörög, 
hát a szalma hogy ne égne. (Ha a hit- 
vány dicsekszik, hogyne más.) Ny. 22. 

Candra. Szajha, ringyó, sandra, 
candra. D. 

Cégér. A jó bor cégér nélkül is el- 
kel. Decsi János. — Büdös bornak 
nagy cégért szoktak emelni. Pázmán. 

— Büdös bornak szép cégért szoktak 
kötni. B. — Cégér nélkül is elkel a jó 
bor. KV. — Elkel a jó bor cégér nél- 
kül is. D. — Hamarább köszön a cé- 
gérnek, mint az embernek. D. — Hol 



94 



cégért lát, oda siet. E. Ny. — Jó bor- 
nak cégért ne köss, D. — - Jő bornak 
nem kell cégér, Sz. — Jobban ismeri 
a cégéreket mint a kereszteket. (Kocs- 
ma, templom.) D. — Minden borcé- 
gérnek köszön. E. — Minden cégér- 
hez köszön csulaj, (Részeges.) D. — 
Nagy cégért emelt. (Rossz a portékája, 
szép, nagy a cégére.) E. — Nem irtó- 
zik más pokoltól, hanem a hol ki nem 
kötik a cégért. D. — Nem jó cégért 
kötni titkos szándékunknak. E. — Nem 
kell a jó bornak cégér. D. — Virágos 
cégért köt, ki mérget árul. B. 

Cég^éres bün. S. — Cégéres gaz- 
ember. S. — Cégéres gonosz. S. — 
Cégéres tolvaj. 

CéhmesteP. Ördögök céhmeste- 
re. E. 

Cékla. ízetlen céklát is megszok- 
hatni. Cz. — Az Ízetlen céklához is 
hozzászokhatni. D. 

Cell. Ugy ütlek mellbe, hogy lelked 
repül Cellbe. (Hogy meghalsz. Cell, 
Mária-Cell hires búcsújáró hely.) Ny. 
23. 

Cél. Cél nélkül lövöldöz. B. — Cél 
szentesit! az eszközt. (Latinból.) S. — 
El nem találja a célt. D. — Ha el 
akarod találni a célt, feljebb aranyozz. 
(irányozz.) K, — Messze ment a cél- 
tól. D. — Néha a cél mellett is ellö- 
vünk. D. — Túllőtt a célon. ME. 

Céloz. Lövés után célozza a ma- 
darat. D. — Más galambját célozta, 
magáét lőtte. D. 

Cerko éneklés. (Kezdetleges. Cerk- 
va, templomi A rusnyákok templomi 
éneke kezdetleges.) E. 

Cérna. A cérna ia ott szakad a hol 
legvékonyabb. Ny. 8. — A cérna vé- 
gén röstell a csomót. D. — A cérná- 
hoz tü is kell, ha gatyát akarsz varrni. 
B. — A cérnához tü is kell, ha vala- 
mit varrnak. D. — Becsusz, mász, mint 
tü után a cérna. P. — Becsusz, mint 
tü után a cérna. D. — Ha cérnára köt- 
néd, azt sem szakasztaná el. D. — Nem 
győzi cérnával. (Nincs elég pénze a 



vállalathoz.) Ny. A. — Nem győzi cér- 
nával. (Nincs elég türelme.) BSz. — 
Van lenje, van cérnája. D. — Vékony 
mint a krakai cérna. E. 

Cérnaszál nem hajókötél. D. — 
Csak egy cérnaszálon függ. M. — Vé- 
kony mint a cérnaszál. D. 

Cibá,k. Kap rajta mint Cibak a 
kulacson. (Részeges ember.) D. — Kap 
rajta mint Cibak bátva a kulacson. 
(U. a.) E. 

Cibere. De legény a cibere, csak 
kanál kéne bele. (Cibere leves, nagyon 
savanyu.) Ny. 2. — Feléledt mint a 
bozacibere. (Jókedvében csintalanko- 
dik.) Cz. 

Cibil. (Civil.) A cibil-törvényre nem 
hallgatnak a katonaságnál. Ny, 18. 

Cica. Fonj cica,fonj, mindjárt haza 
visznek. Ny. 2. — Cicka, macska ! 
fogd meg az egeret! (Biztatás.) E. — 
Cicukának macuka a fia. (Hitványnak 
hitvány.) Ny. 2. — Cicus ! mutass ne- 
ki tükröt. (A ki mindég tükörbe néz.) 
E, 

Cifra. A hol a szolgálók cifrák, do- 
logtalan a gazdasszony. D. ■ — A ma- 
lomban vonja legcifrább nótáit. (Ma- 
lomban hegedül, hiába fárad.) D. — 
A mi cifra még nem szép, E. — A mi 
igen szép, közel van a cifrához. D. — 
A rútból lehet cifrát csinálni, de nem 
szépet. D. — Akasztófa virága, hóhér- 
pallos cifrája. Ny. — Cifra beszéd, 
hegedü-szó. E. -^ Cifra kulacs, veres 
bor, mi ránk is kerül a sor. Ny. 5. — 
Cifra lakodalom, kevés jutalom. (Nincs 
sok köszönet benne.) D. — Cifra nyo- 
morúság. E. — Cifra nyomorúság a 
katona élet. E. — Cifra ruhába öltö- 
zött, mintha Csicsóba készülne. (Csi- 
C3Ó vára hires volt fényes vendégsé- 
geiről.) Sz. — Cifra semmit sem ér. 
(Cifrának hivták a latinban a zérust.) 
E. — Cifra szolgáló, dologtalan asz- 
szony. S. — Cifra mint a báb. D. — 
Cifra mint a Bálint nadrágja. (Nagyon 
sujtásos, cifra beszéd.) D. — Cifra 
mint a bolond. D. -^ Cifra mint a 



95 — 



jegyruha. D. — Cifra mint az eladő 
lány. D. — Cifra mint a komédiás 
asszony. D. — Cifra mint a nyakszij. 
D. — Cifra mint a pántlika. D. — Cifra 
mint a rác oltár. D. Ny. 12. — Cifra 
mint a remek ökör. (Ha mészáros le- 
gény mesterré lett, remekül felcifrá- 
zott ökrön mutatta be ügyességét. Re- 
meklés.) D. — Cifra mint a Ripcső 
ángya pruszlik] a. Ny. 1. — Egyike se 
rezei cifrábbat. D. — Katonaság, cifra 
nyomorúság. ME. — Más a cifra, más 
a szép. E. — Megeszi a cifra ruhát, 
mint tehén a poklát. (A tehén, ha nem 
vigyáznak rá, mohón felfalja a burkot 
melyben borját ellette.) K. — Meg- 
szokta, mint asszony a cifrát. D. — 
Ne tartsd szépnek a cifrát. D. — Nem 
igen cifrát rezei. (Szegény.) D. — Nem 
mind szép az, a mi cifra. B. — Olyan 
cifra, majd elrepül. Ny. 5. — Pénzen 
vett dicséret, cifra hazugság. D. — 
Rútból lehet cifra, de nem szép. E. — 
Uti cifra, házi ronda. (Házon kivül 
cifra, otthon ronda.) E. — Uti cifra, 
házi rossz. (U. a.) Ny. 8. — Te se re- 
zelsz cifrábbat. (Te is csak oly sze- 
gény vagy.) D. — Vén lóra cifra szer- 
szám, vén asszonyon cifra ruha. Nv. 
10. 

Cifrán adtáz, a ki megszokta. D. 

— Egyszer evett cifrán, megbánta egy 
hétig. B. — Felöltözött nagy cifrán, 
mezítláb mint a cigány. Ny. 6. 11. 

Cifráz. Cifrázza már. (Ide-oda kap- 
kod.) E. — Cifrázza mint a macska 
az ugrást. S. — Hiába költ, ki egy 
napra cifráz vendégszobát. E. 

Cigfány. A cigány a bélyegzett lóra 
is felül. (Azt is ellopja.) D. — A ci- 
gány sem mond mindenkor igazat. D. 

— A cigány sem rágja a döghust 
hiába. (Hanem azért mert mása nincs.) 
B, — A cigány is megszokja a fát, ha 
felakasztják. D. — A cigányt szapulja. 
(Hiábavaló dolog.) D. — A hány ci- 
gány, annyi lopó. D. — A mely bort 
a cigányok szeretnek, jó bor az. KV. 

— A cigány nem hal a vizbe. (Hal : 



szójátéka.) E. Ny. 9. — A vén cigány 
mindennap egy nótát felejt, D. — Al- 
kuszik mint cigány a lóra. E. — Áll- 
hatatlan mint a sátoros cigány. D. — : 
Állva sétál mint a cigány.(Hazug m.ent- 
sége a rossz tetten értnek.) E. — Azért 
tart harapófogót a cigány, hogy kezét 
meg ne süsse. E. — Be is rántják, ki 
is rántják, mint cigányt a csapszék- 
böl. E. — Beillene vajdának a cigá- 
gányoknál. (Nagy hazug.) D. - — ■ Biz- 
tatja, mint cigány a lovát. E. — Biz- 
tatja, mint cigány a lovát abrakkal. 
ME. — Bús mint a kárvallott cigány. 

D. — Búsul mint a kárvallott cigány. 
ME. — Búsul mint a cigány szent 
Mihály napján. (Beáll a hideg idő.) D. 

— Cigány cselédség, galamb major- 
ság, nem nagy boldogság. Ny. 7. — 
Cigány is addig szoktatta lovát a kop- 
laláshoz, mig bele döglött. E. — Ci- 
gány is a maga lovát dicséri. D. — 
Cigány is dicséri a maga lovát. E. — 
Cigány is hozott tanukat. (Tizenkét 
tanú látta, hogy lopott, mire ö igérte, 
hogy hoz ezret a ki nem látta, hogy 
lopott.) E. — Cigány is szántana, ha 
megszokhatna. D. — Cigány jobbágy, 
galamb majorság nem nagy gazdag- 
ság. ME. — Cigánv lakodalom. (Nincs 
sem enni sem inni.) Ny. 4. — Cigány 
módra esküszik. (Furfangosan, hami- 
san.) KV. Sz. — Cigány, zsidó, meg a 
pap, hogy megcsaljon, azon kap. Ny. 
16. — Cigánynak büdös a kender. (Kö- 
tél, akasztás.) S. Cigánynak tiltja a 
lopást. D. — Cigányt szapul, szere- 
csent mos. E. — Cigánytól ne végy 
szenet. Ny. 4. — Cigánytól szenet, 
macskától hájat bajos venni. Ny. 5. — 
Cigánytól szenet, örménytől selymet 
nehéz venni. ME. — Cigánytól vesz 
fúrót. S. — Csapszékbe a cigányt be 
is rántják, de ki is taszigálják. D. — 
Eb a cigány csere nélkül. D. — Egész- 
ségére válik, mint cigánynak rakonca. 

E. — Elfogyott a puskapora, mint a 
nagyidai cigányoknak. (1554-ben.) Sz. 

— Ellödözték a puskaport, mint a 



96 



nagyidai cigányok. E. — Elmehet ol- 
vasva a cigányok közt. (Barna, fekete.) 
Ny. 3, — Előttem áll mint cigánynak 
a kötél. (Biztos sorsom.) Ny. 6. — El- 
találta, mint cigány a buzavetést. (El- 
szórta szántás nélkül.) Ny. 6. — Es- 
küszik mint a cigány. S. ■ — Ez mindig 
felhorkanik, mint a cigányok istene. 
(Mindig kész káromkodni.) Ny. 3. — Él- 
hal érte, mint cigány a veres nadrág- 
ért. E. — Ért hozzá, mint cigány a 
buzavetéshez. (L. fentebb.) A. • — Fe- 
kete mint a cigány. D. — Felöltözött 
nagy cifrán, mezítláb, mint a cigány. 
Ny. 6. 11. — Fél mint a cigány szent 
Mihálytól. (L. fentebb.) D. — Fél ci- 
gány szent Mihálytól. (L. fent.) E. — 
Fohászkodik mint a kárvallot cigány. 
D. — Fütyül mint az éhes cigány. 
(Kínjában.) Ny. 2. — Ha a »ha« nem 
volna, a cigány is ur volna. ME. — 
»Ha« cigány praepositio. E. — Ha- 
ladja, mint cigány a mennyországot. 
Ny. 3. - Haladja, mint cigány lelke 
a mennyországot. (Nem gondol vele.) 
Ny. 4. — Hallotta hírét, mint cigány a 
mennyországnak. (Hallotta hírét a hi- 
szekegynek.) Ny. 3.— Halogatja, minc 
cigány az akasztást. Ny. 18. — Hat 
cigány is megesküdnék rá. (Tréfásan : 
nem igaz.) E. — Hét bőre van, mint a 
cigánynak. (Vastag bőre : szemtelen.) 
S. — Hozzáfog mint a galopi cigány 
a harangöntéshez. (Hozzáfog ahhoz, 
mihez nem ért.) E. — Húzd rá cigány ! 
(Mulassunk.j S. — Huzza-halasztja, 
mint cigány az akasztást. Ny. 5. — 
Isten a cigányt hegedűre teremtette. 
S. — Jól tudja a cigány, mitől döglik 
a légy. (Mi a jó, mi az édes.) E. — 
Kár, hogy a puskapora elfogyott, mint 
a nagyidai cigányoknak. (1554-ben.) 
D. — Kék szem, uri szem ; sárga szem, 
macska szem ; fekete szem, cigány 
szem. E. — Kénytelen vele, mint a 
cigány az ügetéssel. (Hajtják, mene- 
kül.) S. — Kikimutatja foga fehérét 
a cigány.(Kimutatja kicsoda-micsoda.) 
D. — Kondor mint a cigány. D. — 



Könnyű a cigányok közt lopni tanulni. 
D, — Lepedős cigány. (Hazudik.) D. 
— Marakodnak a cigányok. E. — Meg- 
szokta mint cigány a füstöt. E. — Meg- 
szokta mint cigány a korbácsot. D. — 
Megszokta mint cigány a lopást. D. — 
Megkívánja a verést, mint a nyalkái 
cigány teste a csigázást. (Nem lehet 
el nélküle.) E. — Mennyi cigány, any- 
nyi lopó. E. — Minden cigány a maga 
lovát dicséri. Sz. — Mint a cigány 
mondaná. (Szégyenlem kimondani a 
csúnya szót.) E. — Mitől fehér a ci- 
gány foga ■? (Természettől.) E. — Mu- 
zsikálnak a hasában a cigányok. 
(Éhes, korog a hasa.) Ny, 1.- — Meny- 
nyi cigány, annyi tolvaj. S. — Nem is 
cigány, ha nem csere-csaló. D. — Nem 
kell cigányt lopásra tanítani. KV. — 
Nem mind cigány, a mi barna. D. — 
Nem mind cigány, a mi'cigánykodik. 

D. — Nem mind nagyságos ur, kit 
annak mond a cigány. E, — Nem 
nagy hir a cigányokkal való harc, E. 

— Nem nagy hirt nyer az ember a 
cigányokkal való harccal. KV, — Nem 
szokta cigány az ekeszarvát. D. — Nem 
szokta cigány a szántást. E. — Nem 
ugy verik nálunk a cigányt, hanem 
két kézzel. (A beregszászi vásáron a 
cigány lovat lopott s hátára ugorván 
menekült, a gazda megfogta, egyik 
kezével a kantárba kapott, a másik- 
kal verte a tolvajt; mikor a kantár- 
szárát eleresztve, két kézzel kezdte 
ütni, a cigány a lóval elmenekült.) D. 

— Nem ugy verik a cigányt. (U, a.) 

E. — Nincs a cigánynak pondrós sza- 
lonnája. (Mert megeszi.) E, — Nincs 
mindenütt a cigánynak csontja. (Al- 
felét üthetni.) D. — Nincs ott a ci- 
gánynak csontja. (U. a.) E. — • Nincs 
szerencséje hozzá, mint cigánynak a 
buzavetéshez. Cz. — Nyakas a cigány 
is, mikor akasztani viszik. E, — Oly 
igaz, hogy hat cigány is letehetné hi- 
tét mellette, (Eskü.) D. — Olyan igaz, 
hogy tizenkét cigány is megesküdhet- 
nék rá, E, — Olvan mint a ragló ci- 



— 97 — 



gány. E. — Rátartós mint az éhes 
cigány. E. — Riktáj cigány ! jön a ki- 
rály. (A cigány jobban fél a szolga- 
birőtól. Hála isten, csakhogy nem ez 
jön !) E. — Ritka cigány csere nélkül. 
D. — Ritka cigány hazugság nélkül. 
S. — Ritka cigány hegedű nélkül. D. 

— Ritkán mond igazat a cigány. KV. 

— Rosszabb a cigánynál. S, — Rosz- 
szabb az oláh cigánynál. S. — Semmi 
kedve a cigánynak, ha ur dolgára hajt- 
ják. (Robot.) D. — Soha farkasból bá- 
rány, cigányból paraszt nem lesz. D. 

— Sóhajt mint a kárvallott cigány. S. 

— Sok cigány beszéddel él. (Hazudik.) 
Ny. 6. — Sokat megcsal a cigány, mig 
utóiérik. D. — Sompolyog, mint a ci- 
gány a vásárban. S. — Szénégető ci- 
gánynak tökén a szeme. Ny. 8. — 
Szokta a dolgot, mint cigány a szán- 
tást. D. — Szomorú mint böjtben a 
cigány. (Nincs muzsika.) E. — Szo- 
morú mint böjtben a muzsikus cigány. 
S. — Szuperálta mint cigány lelke a 
mennyországot. (Nem gondol vele.) E. 

— Tüz az esze, mint a bari cigány- 
nak. Cz. — Tüz az esze, mint a bari 
cigány lovának. B. — Ugy élnek mint 
a sátoros cigányok. Ny. 18. — Ugy 
üti, mint a cigány a vasat. S. — Vala- 
mely bort a cigányok szeretnek, jó 
bor az. KV. — Van a garasok között 
is cigány. (Hamis.) D. — Válogat mint 
cigány a vadkörtében. ME. — Verbu- 
válónak, cigánynak, kalmárnak nem 
kell hinni. F. 

Cig-ányasszony dér-dúr, a seggibe 
szél fűj.ME. — Megszokta mint cigány- 
asszony a szikrát. (Kovács.) D. 

Cigránybecsület, szalmatüz. Ny. 8. 

Cigánycimbopa. (Hazug). D. 

Cigánydisznó. Kénytelen vele, 
mint cigánydisznó az ügetéssel. (Lo- 
pott.) D. 

Cigányhal. Olcsó mint a cigány- 
hal. (Mert nagyon szálkás.) D. 

Cigánygyerek. — Hozzászoktak 
mint cigánygyerekek a szikrához. KV. 

— Meztelen mint a cigánygyerek. E. 

Margalits E. : Magyar közmondások. 



Cigánykanállal eszik.(Ravasz.)D- 

Cigánykereket hány. E. 

Cigánykereset. (Lopás.) D. 

Cigánykéz. Cigánykéz, zsidókéz, 
utolsó kéz. (Nem szereti a nehéz 
munkát.) Ny. 6. — Cigánykéz, zsidó- 
kéz utolsó kész. (U. a.) Ny. 6. — Cigány- 
kézre került. (Elaljasodott, elromlott.) 
E. — Ki a serény lovat sarkantyúzza, 
cigánykézre szánja. K. — Néha a jó 
ló is cigánykézre kerül. E. — Néha a jó 
ló is cigánykézre szorul. D. 

CigánylÓ. Cigánylovon szánt. (Ha- 
zudik). D. — Egészségére válik, mint 
cigánylónak a rakonca.JD. - — Hozzá- 
szokott mint cigánylova a koplaláshoz. 
S. — Hozzászokott cigány lovon nyar- 
galni. (Hazudozik.) E. — Jól esik mint 
a cigánylónak a rakonca. Ny. 6. ■ — Jól 
tud a cigánylovon szántani. (Hazudni.) 
D. — Jól tud szántani a cigányok 
lován. Bsz. — Koplal mint a cigány 
lova. S. — Megkóstolta mint a cigány 
lovát a farkas. (Megette csak a körme 
maradt.) Ny. -í. — Mestere lehetne a 
cigányló. D. 

Cigánymalac. Kénytelen vele, 
mint a cigánymalac az ügetéssel. (Lo- 
pott.) E. 

Cigánynyelv. A szépnek szájába 
cigánynyelv is illik. D. — Cigánynyel- 
ven beszél. (Hazudik). Mk. 

Cigány rajkó is kedves az any- 
jának. D. — A cigányrajkó is tetszik 
az anyjának. B. 

Cigánypurdé. Megszokta mint 
cigánypurdé a pörölyt. (Cigányok közt 
sok a kovács.) D, — Meztelen mint a 
cigánypurdé. D. — Többet tud ehhez 
a cigánypurdé is. (Cigány gyerek.) D. 

Cigánysátor alatt született. D. — 
Cigánysátor lett a menhelye. D. — 
Cigány sátorban árul. (Hazudik.) D. — 
Ritka mint a cigánysátor. D. 

Cigányutca. Gigányutcába talált. 
D, — Cigányutcába ment. (Rosszul 
nyelt.) ME. 

Cigányülló'n kalapál. (Hazudik) B, 

Cigányvásár fattyustól, minden 

7 



— 98 



pereputyostól. (Szedett - vetett nép.) 
Ny. 2. ' 

Cigányvesztés. Első nyerés, ci- 
gányvesztés. Ny. 2. 14. 

Cigránykodik. Cigánykodő levente. 
(Csaló.) C. — Nem mind cigány, a mi 
cigánykodik. D. 

Cig'ányné. Lustos mint a cigány- 
né. D. 

Cigányosan alkuszik. ME. — Al- 
kudj cigányosan, fizess becsületesen. 
S. — Cigányosan vesz. (Lop.) E. — 
Cigányosan veszi a lovat. (Lopja.) D. 

Cigányság". Egy kis cigányság, 
egy kis ravaszság sokszor használhat. 
KV. ■ — Markában kapták a cigány- 
ságát. (Rajtaérték a lopáson.) Pázmán. 

Cigányul van ez mondva. (Hazug- 
ság.) Ny. 13. 

Cimbalmos. Néha a cimbalmos- 
nak is elszakad az öreg húrja. D. — 
Nehéz a cimbalomba keresni. D. 

Cimbora. Cigány cimbora. D. — 
Kutya cimbora. D. — Ördögök cim- 
borája. S. 

CimboráL Ki ellenséggel cimborál, 
forrót öntenek alája, ha eszén nem 
jár. Cz. 

CimeP. Akasztófa cimere, hóhér 
pallos levele. D. — Ásó, kapa cimere. 
(Közel van a sirhoz.) D. — Hóhér 
pallos cimere. D. 

Cincog. Bátran cincog az egér, ha 
macskát nem érez. S. • — Cincog mint 
az egér. D. — Nincs otthon a macska, 
cincognak az egerek. E, 

Cinege. A cinege is örül a tök- 
magnak. D. — A cinegének kóró a 
nyársa. D. • — Búsul mint a tökbe esett 
cinege. D. — Könnyű a cinegét meg- 
fogni. D. — Nála a pulykasült cinege. 
(Nagyevő.) D. — Örül mint cinege a 
tökmagnak. E. 

Cini-flni Péter bátya, neked hege- 
dülnek. (Kényes, nyafogó gyermek.) D. 

Cinke. Cinkét fog a feje. (Tökfejű.) 
E. — Cinkét fogott az orra. (Vörös- 
kék a hidegtől.) D. 

Cinkjáték. (Kockajáték.) Cink- 



játékban legnagyobb mesterség a 
vetés. Cz. 

Cinkos. Illő, fillö, cinkos. (Erkölcs- 
telen.) D. — Ördög cinkosa. D. 

Cinkotai. Meg van mérve mint a 
cinkotai itce. E. 

Cinterem. (Cemeterium, temető.) 
Cinteremvirág a fején. (Ösz.) D. — 
Cinteremvirág veri a fejét. (U. a.) K. 
— Cinterem felé fordult már a rúdja. D. 

Cipó nem kenyér. D. — Cipó nőtt 
a hátán. (Púpos.) Ny. 2. — Cipó van 
a hátán. (U. a.) E. • — Cipópénzre kelt 
a háza. (Elette.) E. — Cipószáju paripa. 
(Ökör.) E. — Csúnya a ganéj, de szép 
cipó terem utána. K. — Elég egy 
sütésben egy cipó. D. — Én is voltam 
katona, mig a cipó kisült. (Rövid ideig.) 
Ny. 6. — Fehér cipó, sós túró, éhség 
ellen igen jő. E. — Fehér cipó sós 
túróval használ az éhes gyomornak. 
Sz. — Hetvenkedik, mint az árpa-cipó 
kemencében. E. — Kenyérrel eszi a 
cipót. (Mint az együgyű palóc fekete 
kenyérhez fehér cipót evett. Együgyű.) 
E. — Lefogta, mint Bosnyák a cipót. 
Ny. 5. — Madárlátta cipó. (Útról ho- 
zott.) E. — Maga kebelében találja a 
cipót. (Vigaszt.) D. — Másutt is esz- 
nek fehér cipót. E, — Minél rosszabb 
a sütő, annál szaporábbak a cipók. 
(Rosszul sült cipó tovább tart, las- 
sabban fogy.) D, — Minél rosszabb a 
sütő, annál több cipót igér. E. — 
Mosolyog, mint az árpacipó a lapáton. 
(Reped. Keservesen.) Ny. 19. — Moso- 
lyog, mint a miskolci árpacipő. (U. a.) 
Ny. 19. — Nem elég a szó, ha nem 
elég a cipó, (Szóval nem lehet jól- 
lakni.) D. — Nem elég a sok szó, ha 
nem elég a cipó. (U. a.) E. — Nevet 
mint az árpacipó a kemencében. (L. 
fent.) Ny. 23. — Nevet mint az árpa- 
cipó a polcon. (L. fent.) Ny. 5. — Rút 
a trágya, de szép cipót ád. D. — Sok 
a gyermek, kevés a cipó. D. — Üres 
hasnak nem kell szép szó, hanem 
cipó. KV. 

Cipő. Hétköznap mezítláb, vasár- 



— 99 — 



nap cipőben. E. — Meginná a Szűz 
Mária ezipöcsattját. Ny. 2. 

Cirák. Elszaladt, mint a gyórói 
gombóc Cirákra. (Kemény.) E. 

Cirógat. Ne cirógasd, (Kiméld.) 
E. — Cirőgatással is lehet ártani. E. 

— Cirókálással is lehet ártani. D. 
CitPOm. Ha a citromból a levet ki- 
facsarták, elvetik. D. — Kifacsart 
citrom. E. — Kifacsart citromnak 
keserű a leve. S. 

Civódás. A béke orvosság, a civó- 
dás méreg. D. — Békét az Isten, civó- 
dást az ördög szereti. D. 

Civódik. Mindenkivel civakodik. 

D. — Ugy is elég a civődók száma. D. 
Czó ! Jézus ! (Segitség, kátyúba 

jutott szekerem !) E. — Czó fel, lószar, 
légy tóttá. E. 

Czoki. Czoki kása. (Kitoló kása.) 

E. — Czoki kása nem szoki kása. (Ki- 
toló kása nem szoktató, marasztaló 
kása.) E. — Czoki pohár. (Búcsupohár.) 
E. — Harmadnapos vendégnek czoki 
a neve. KV. — Harmadnapi vendég- 
nek » czoki « legyen neve. E. — Hivat- 
lan kutyának »czoki« a neve. Ny. 13. 

— Hívatlan vendégnek ajtó megett 
helye, czoki legyen neve. E. — Kása 
nem étel,tót nem ember, czoki paszuly. 
Ny. 3. — Megadták neki a czoki poha- 
rat. B. — Megfőzték a czoki kását. E. 

Comb annak karja is. D. — Jaj- 
vörös a combja. (Verés.) D. — Hupi- 
kék a háta, vörös a combja. E. 

Compó. Néz mint a sült compó, 
(Hal.) E. 

CÖlÖnk (Kölönc, kolonc.) Elég egy 
ebre egy cölönk. (Elég egy embernek 
egy hivatal.) E. 

Cövek. Áll mint a cövek. ME. — 
Nem tartós cövek a kutyafark. D. 

Credo. Belejött mint Pilátus a 
credóba. E. 

Cudar. Cudar a nemzetsége is. D, 

— Cudar nemzetségből való. E. — 
Ebtől tanult cudar. D. — Kutyaparan- 
csolta hitvány cudarja. D, — Tudja-e 
a cudar kivel vagyon dolga. D. 



CukOP. A süveg-cukor senkit se 
süvegel. D. — Akár a cukor, akár a 
méz. (Édes.) Ny. 2. — Édes mint a cu- 
kor. E. — Fel lehet a mérget cukor- 
ban is adni, D. — Mintha cukorból 
fújták volna. D. — Süvegben is meg- 
becsülik a cukrot. D. — Több cukora 
mint sava. D. — Cukros szájú. E. — 
Cukorrágás gyermekszokás. D. 

■ Csacsi. A hol ló nincs, ott csacsi 
is jó. Ny. 8. — Félharagba jő, mint a 
kis csacsi, E, — Ha nagy füle volna, 
épen csacsi lenne, D. — Hozzá nő, mint 
kis csacsi a füléhez. (Minél nagyobb 
és öregebb, annál nagyobb a füle is.) 
Ny. 4. — Ó is isten teremtése, mint 
a kis csacsi. Ny. 2, — Szamár csacsit 
fiadzik. Ny. 2. — Tűzbe jő, mint a fia 
csacsi. S. 

Csacsogj. A ki sokat csacsog, sokat 
hazudik. D. — A ki sokat csacsog, 
sokat is hazudik az. KV. — Csacsog 
mint a szajkó. D. — Csacsogó mint a 
szajkó, M, — Nem talál partot nyelve 
csacsogása, B. 

Csahol. Józan a mit gondol, részeg 
arról csahol, D, — ■ Kis kutya többet 
csahol, S. 

Csal, A ki csal, csalódik, D. — A 
ki csal, azt megcsalják. ME. — A ki 
senkit meg nem csal, könnyen másra 
bizza dolgát, B. — A szerfölött hízel- 
kedő vagy megcsalt, vagy meg akar 
csalni. K. — Cigány, zsidó, meg a 
pap, hogy megcsaljon azon kap. Ny. 
16. — Csal mint a zsidó. D, — Csald 
meg a pápistát, lopd el olvasóját. D. 

— Csald meg, ha lehet. D. — Csal- 
juk meg a zsidót, (Kíméljük a gyu- 
fát: csak evvel lehet a boltos zsidót 
megcsalni,) Ny. 3. — Csere csal. B. — 
Egy állóhelyben tizszer is megcsal. D. 

— Jégre csalták. (Bajba keverték.) D. 

— Hivatal nem csal. (Latin. Ajándék- 
kal, haszonnal jár.) ME. — Hivatal 
sohasem csal. (U. a.) E. — Hogy ma- 
darat csalják, lépet zöldre hagyják. E. 

— Korai vetés sokszor csal, a késői 
mindig rossz. (Latin.) S. — Könnyű 



— 100 — 



vakot megcsalni. D. — Látszat csal. 
(Latin.) ME. — Madarász sipszőval, 
a halász horoggal csal halat és ma- 
darat. D. — Mézes kaláescsal csalják 
oda. ME. — Nehéz a szemet meg- 
csalni. E. — Nehéz a szivet megcsalni. 
E, — Nehéz a majmot tőrbe csalni. 
KV. — Okos embert csak egyszer le- 
het megcsalni. E, — Soha igazán nem 
csal. (Hanem csak hamisan.) D. — 
Sokat tudjon, ki az istent meg akarja 
csalni, KV. — Vén rókát, vén verebet, 
vén parasztot nehéz megcsalni. D, 

Csala. Csere csalával jár. D. — 
Ritka csere csala nélkül. D. 

Csalatkozik. A ki hamar hiszen, 
hamar csalatkozik. D. - — A ki köny- 
nyen hisz, könnyen csalódik. KV. — 
A ki könnyen hisz, könnyen megcsaló- 
dik. D. — A ki csal, csalódik. D. — 
Csalatkozik, mint a vén leány. Ny. 1. 

— Ki emberben bizik, könnyen csa- 
latkozik. E. — Ki istenben bizik, nem 
csalatkozik. KV. 

Csalán. A csalán és bürök jó paj- 
tások. D, — Büdös a guzsaly, ha ki- 
búvik a csalán. (Tavaszszal unalmas 
a fonás.) Ny. 23. — Csalán, nem liliom 
a kezébe. (Nem szűz.) D, — Csalánba 
nem üt a mennykő. Ny. 1. — Csa- 
lánra hugyozott. (Rosszkedvű.) D. — 
Csalánra vizellett. (U. a.) E. — Ki félve 
nyúl a csalánhoz, megégeti kezét. S. 

— Nyilván csalánra vizellett, hogy 
oly komor. B. — Talán csalánra vi- 
zellett ? D. — Üröm helyett is csalánra 
talál a szerencsétlen. D. 

Csalárd. A hamis és csalárd egy 
fának ágai. E. D. — Csalárdi, rókát 
szopott. D. — Hazug és csalárd egy 
fának ágai. S. — Nem messze megy 
ember a csalárdsággal. B. 

Csalás. A kocsmáros csalásból él, 
haszonból ruházkodik. Ny. 13, — Csa- 
lással a disznó sem hizik. (Ha keve- 
sebbet adnak ennie a kellőnél.) D. — 
Csere csalással jár. E. — Megszokta 
mint Ábrahám zsidó a csalást. K — 
Ritka paraszt csalás nélkül, D. (Ál- 



nokság nélkül.) Ritka zsidó csalás 
nélkül. D, 

Csalfa ember, rókával forgott. D. 

Csalogfat. Anyja csalogatja a kecs- 
ke-gedőt a kertbe. D, 

Csaló. Egy se cigány, a ki nem 
csere-csaló. D. — Nem is cigány, ha 
nem csere-csaló. D. 

CsalÓkaPéter.(Csaló.)E.— Csalóka 
Péternek igaz ivadéka. (U, a.) D. 

Csalóközi szerencse. (A révben 
mindjárt kompra talál.) Cz. 

Csap. Nem oda csap, a hova néz. 

D. (Sanda mészáros.) 

Csap. Csapon veszi a lisztet. (El- 
adja borért a lisztet.) E. — Iszik mint 
a csap. E. — Eszik néha egész nap, 
iszik reá mint a csap. Np. — Kinlódik 
mint a belesfai ember a csap alatt. S. 

— Olyan mint a csap. (Részeg.) E, — 
Részeg mint a csap. S. 

Csapás. A fát sem lehet egy csa- 
pással levágni. Sz. — A kis egér kis 
csapással is oda van. D. — A sze- 
rencse ritkán elégszik meg egy csa- 
pással, E, ■ — Egy csapásra két legyet. 

E, — Egy csapással kettőt üt, M, — • 
Egy csapással kettőt akar agyonütni. 
D. — Minél később csapás, annál na- 
gyobb romlás. KV. 

Csapda. A görény is csapdába ke- 
rül előbb-utóbb. Ny. 2. 

Csapdos. Ég ellen csapdos. D. 

Csapkod mint palóc az ostorá- 
val. S. 

Csapláros. Hallod-e te csapláros, 
fújd fel az itcédet. D. — Nem szánja 
felkelteni a csapiárost. (Iszákos.) D. 

— Szócsaplár, D, 

Csapodár. Szócsapodár. D. 

Csapott. Tetézve adja vissza a csa- 
pott vékát, D, 

Csapózsinór. Eljár a csapózsinór 
mellett, (Rendszerető, vagy gúnyosan: 
rendetlenkedő,) D, ■ — Néha a csapó- 
zsinór is kijebb üt, D. 

Csapszék. Be is rántják, ki is ránt- 
ják, mint cigányt a csapszékböl. E, — 
Csapszékbe a cigányt be is rántják, de 



— 101 



ki is taszigálják. D. — Csendes mint 
böjtben a csapszék. D. — Idején reg- 
gel beköszön a csapszékbe. D. — Ké- 
sőbbre jár a templomba, mint a csap- 
székbe. D. (A templomban mindig a 
mise végére ér ; a kocsmában mindig 
ö az első.) 

Csata után okos a magyar. Cz. 

Csatorna. Esik mintha csatornán 
öntenek. D. 

Csatt. A nadrágszíjat ne tovább a 
csattlvuknál. D. — Csak a csattig von- 
jad. (Ne erőltesd az okoskodást.) Páz- 
mán. — Meginná a Krisztus palástjá- 
ról a csattot. Ny. 5. 

Csattan. Végén csattan az ostor. E. 

Csauz.Vén csauz. (Vén hirhordő.) D. 

Csavar. Hiába csűröd-csavarod. E. 

Csavarodott.Öszbe csavarodott.D. 

Csavarog". Csavarog mint a falusi 
kutya a nagy városban. E. — Csava- 
rog mint a savó az eb seggében. D. — 
Csavarog mint a tudatlan kocsis. D. — 
Ott csavarog, a hol valamit érez. D. 

Csákány. Mindegy, ha csákány 
hull is. E. (El kell mennem.) — ■■ Mind- 
egy, ha csákány-förgeteg hull is. (U, 
a.)' Ny. 2. 

Csáki. Csáki szalmája. (Bitang jó- 
szág, melylyel senki sem gondol. Lé- 
vát a Csákiak birták, kik nem gondol- 
tak vele ha lopják is ; később Léva az 
Eszterháziak kezére jutott, s midőn a 
jobbágyok ezeket is lopni akarták, a 
gazdatisztek azzal utasították rendre: 
»nem Csáki szalmája ez.«) KV. — 
Hallod-e ez nem Csáki szalmája. (U, 
a.) D. — Nem Csáki szalmája. (U, 
a.) E. 

Csákó. Félrecsapta csákóját. (Be- 
csípett) ME. — Félretette csákóját. 
(Meghalt.) D. — Lityeg-fityeg, mint 
vén csákó a süvegen. (Kopott forgó a 
süvegen.) D. ■ — Ritka mint a csákó. D, 
— Süveg nem csákó. D. 

Csánk.Lityeg-fityeg mint vén csánk 
a süvegen. (L. : csákó. Ezen alak he- 
lyesebb mint Dugonicsé.) E. 

Csákó. (Ökörnév.) Aligha baja nincs 



Csákónak, hozik a bürit. (Hozzák a 
bőrét. Már döglött s mégis csak azt 
hiszi kis baja van.) E. — Ökleld Csákó, 
kuraasszony lovát, ha isten fia vagy. 
(Biztatás. így biztatta a paraszt ökreit, 
melyeket a szekérbe a lovak után fo- 
gott.) K. 

CsánkÓ. Ugy van mint Csánkó Te- 
leken. (Eltévedt.) E. 

Csára. Egyik csára, másik hajszra. 
(Egyik jobbra, másik balra, Csá, hajsz, 
ökrök irányítása a szekérben.) E. — 
Ne vidd csára, (Ne rontsd a rendet, a 
sort.) E, 

Csárda. Két dudás nem fér meg 
egy csárdában. E. — Két dudás egy 
csárdában, két asszony egy konyhá- 
ban meg nem fér, ME. — Ki a csár- 
dából, (Itt én parancsolok,) E, — Ki a 
legény a csárdában ? (Ki a legdere- 
kabb, az álljon elő!) E. — Malom vi- 
dék nélkül, csárda országút nélkül 
semmit sem ér. Ny. 22. 

Császár. A császár kenyerét eszi. 
(Katona.) ME. — A császár konyháján 
főznek neki. Ny. 1. — A hova a csá- 
szár is gyalog jár. (Árnyékszék.) D. — 
A komámasszony azt gondolta császár 
körtét tart, pedig csak vadalma. (Azt 
hitte, hogy az ő gyermeke jó, pedig 
az is csak rossz.) Ny. 5. — Add meg 
a császárnak, a mi a császáré és az 
istennek, a mi az istené, KV. — Csá- 
szár-madár. (Cifra, tarka.)ML. — Hiába 
eszi a császár kenyerét. (Katona és 
nem tudja mi a regula.) KV. — Meg- 
halt azóta hét török császár, (Régen 
volt.) D, — Nem gondol a török csá- 
szár fiával, (Nem törődik senkivel,) D. 
— Nincs nehezebb a császár kenyé- 
rénél. (Katona életnél.) E. 

Csáti fa. (Erős, kemény bot.) E.— 
Pattog mint a csati paraszt. E. 

Csáva. Addig hány cselt a róka, 
hogy csávába kerül. E. — Addig 
hányja a róka a cselt, mig a csávába 
esik. D. — Belekeverték a csávába, 
(Bajba,) D. — Csávába, cserbe való 
ember, (Büntetést érdemel.) D. — Csá- 



102 



vába dőlt. (Részeg, bajba került.) Ny. 
2. — Csávába esik. Pázmán. — Csá- 
vába való ember. E. — Egy csávát 
fordítanak. (Egy húron pendülnek, 
egyforma gonoszak.) D. — Együvé 
akadtak, mint rókabör a csávában. 
(Egyforma gonoszokat egyforma bün- 
tetés ér.) E. — Fülig van a csávában. 
(Bajban.) D. — Kevés róka kerüli el 
a csávát. D. — Ki csóválja rókafarkát, 
nem kerüli el a csávát. (A hamisat 
előbb-utóbb baj éri.) E. — Nekem is 
volt egy bölcs macskám, a csávába 
halt vala. KV. — Nem minden agg 
róka kerüli el a csávát. D. — Nincs 
oly agg róka, a kinek bőre a csávába 
nem kerül. (Nincs oly ravasz stb.) KV. 
— Összekerülünk a csávában. D. — 
Összekerültek, mint a rókabőr a csá- 
vában, Ny. 6. — Ritka róka csáva nél- 
kül. D. 

Csecs még a te szádba. E. — Sicz 
macska! molnáré a csecs, E, 

Csecse bohónak, szép esztelennek, 
(Bolondé a szerencse.) Ny. 2. 

Cseesemős korában hat rágó daj- 
kája volt. (Telhetetlen.) D. 

Csehül vagyunk. (Rosszul. Zsig- 
mond korából való szólás.) E. 

Csehkő. Ha a csehkőre legszebb 
pecsétet metszenek is, még sem válik 
gyémánt belőle. D. 

Csekély dolog gombház, ha lesza- 
kad, lesz más. Cz. — Csekély dolog, 
mely a gyermeket megnevetteti. E.^ — 
Gyakran csekély vége a nagy készü- 
letnek. E. — Könnyű a csekély viz- 
ben elesni. D. — Könnyű a csekély 
vizet meglábolni. D. — Nagy a szarva, 
csekély az értelme. KV, — Nem cse- 
kély vizben tapogat, Pázmán. — Sok 
jó barát fér meg egy csekély kis he- 
lyen, D. 

Csekélység". Minden csekélységet 
más orrára köt, ME, 

Csel. Addig hányja a róka a cselt, 
mig csávába kerül. B. — Addig hányja 
a róka a cselt, mig csávába esik. D. — 
Addig hány cselt a róka, hogy csávába 



kerül. E. — Cselt vetett a forgó sze- 
rencse. D. — Hamar cselt vet az öreg 
nyúl. — Legnagyobb erőn is kifog a 
csel. ME. — Régi róka hamis cselt 
vet. E, 

Cseleflnta. (Ravasz.) KV.— Csele- 
finta ember. KV. — Cselefinta eb lá- 
bon jár. (Hamis, rosszban sántikál. 
Tréfás mondás.) Sz. 

Cselekszik. A mihez szokott a 
Jancsi, azt cselekszi a János is. D. — 
A mire mást nógatsz, azt magad cse- 
lekedd. KV. — Bűnhődik, ki ebül cse- 
lekedik, E, — Fele sem emberség, a 
mit cselekszik. D. — Ha annyi rosz- 
szat nem látnánk, nem cselekednénk. 
D. — Ki mint cselekszik, ugy veszi 
hasznát. E. — Korán-későn orcájára 
kerül az embernek a nem jó, ha alat- 
tomban cselekedte is, D, — Mit más- 
sal cselekszel, azt várjad fejedre, KV. 

— Ne mind cselekedd, a mi szabad. 
KV. — Örömest cselekszi az ember, 
a mi örvendetes. D. — Visszavárd, a 
mit mással cselekszel. D. 

Cselekedet. Egy jó szokás többet 
ér három jó cselekedetnél, D. 

Cseléd. A jó cseléd mindig talál 
magának dolgot. E, — A rossz cseléd- 
nek kettő a mestere : a szó és a kor- 
bács. D. — Ha a szelet lenyelhetnék, 
azzal tartaná a cselédet. (Fösvény.) D. 

— Ismeretes cselédet hét hibával jobb 
megtartani, mint ismeretlent egygyel 
befogadni, ME. — Ismert cselédet hét 
vétekkel inkább, mint ismeretlent egy- 
gyel. E. — Jaj a cselédnek, a ki egy 
gazda nélkül nem tud megélni, Ny, 8. 

— Kettő káros a háznál : rossz pénz 
és gaz-cseléd. Ny. 20. — Kettő káros 
a háznál : rossz pénz, rossz cseléd. S. 

— Megolvassa hány falatot nyel a cse- 
léd. (Fösvény.) D, — Milyen a gazda, 
olyan a cselédje, S. — Nála a cseléd 
is koldusokat etet, (Jómódú,) D. — 
Ritka mint a jó cseléd. D. — Rossz 
cseléd az, a ki sokat szeret változni. 
Ny. 3. — Rossz cseléd, mely a sajtot 
meghántja, (Válogatós,) D. — Szók- 



— 103 



tatni kell a cselédet, ha hasznát aka- 
rod venni. D. — Vigyázó gazdának 
örömest kegyetlen nevét költi a cse- 
léd. D. — Zabál a cselédje. D. 

Cselédes. A jó cselédes gazda ko- 
rán felkeljen, későn feküdjék le. Sz. 

Cselédkenyér. Olyanokat sóhajto- 
zik, mint egy cselédkenyér. Ny. 14,— 
Olyanokat pillant, mint egy cseléd- 
kenyér. (Repedt. Nagyot, álmosat pil- 
lant!) E. 

Cselédség*. Cigány-cselédség, ga- 
lamb-majorság, nem nagv boldogság. 
Ny. 7. 

Cselédszoba. Bolhás mint a cseléd- 
szoba. D, 

Csemcseg mint a malac. S. 

Csemege. Étel után való a cse- 
mege. KV. — Nyalakodónak macska- 
gumi a csemegéje. E. 

Csemete. A fattyú csemete mély 
gyökeret nem ver. D. 

Csempe szájú. ME. — Csúnyább a 
csempe pipánál. E. 

Csendes mint a béka a lyukában. 
D. — Csendes mint böjtben a csap- 
szék. D. — Csendes mint böjtben a 
mészárszék. D. — Csendes mint a 
bükkfa láng. D. — Csendes mint a 
csillagos ég. D. — Csendes mint a 
hernyó a levél alatt. D. — Csendes 
mint a holdvilág. D. — Csendes mint 
a holt. D. — Csendes mint a holttest. 
D. — Csendes mint az olaj. D, — 
Csendes mint a puszta malom. D. — 
Csendes mint a sík mező D. — Csen- 
des mint a sír. E. — Csendes mint a 
temető. E. — Csendes mint tetű a var 
alatt. D. — Csendes mint télen a mező. 
D. — Csendes mint télen a selyem- 
bogár. D. • — Csendes mint a tó. D. — 
Csendes mint tyúk a gyomban. D. — 
Csendes mint az észnek munkája, D. 
- — Csendes mint az üres kocsma. D. 
— Csendes napnak csendes az éjsza- 
kája. ME, • — Csendesnek csendes a 
barátja. D. ^ — A csendes vizet fel nem 
zavarja. D. — A jó egyességért, csen- 
des békességért sokat el kell hall- 



gatni. Sz. — Akármi viznek legjobb a 
csendese. D. — Csendes mint a csilla- 
podott idő. D. — Jámbor fiatalból vá- 
lik a csendes öreg. D. — Jó bor, szép 
feleség, csendes lelkiismeret drága 
dolgok. E. — Könnyű csendes időn 
kormányt tartani. M. — Csendes idő- 
ben könnyű a kormány. D. — Könnyű 
csendes időn kormányozni. E. — Láb- 
nyomon is házat épit a csendes. D. — 
Ritka mint a csendes gyerek. D. — 
Sokat ér egy alföldi csendes eső. E. 

Csendesen. Eljár a pap a kereszt- 
tel csendesen. D. — Hárman csende- 
sen, ketten szerelmesen. D. — Nagyon 
fent köp, ha csendesen evez. (Kevély.) 
D. — Vétkesnek a büntetést csende- 
sen kell tűrni. KV. 

Csendesség. A nagy folyó vizek 
csendességgel folynak. D. — Csendes- 
ség, csúf vendég. Ny. 7. — Háborgó 
tengernek, tolvaj embernek nincs csen- 
dessége. KV. — Jobb egy száraz fa- 
lat, bár ne egyél ^ halat, csak lehess 
csendességben. KV. — Nagy a csen- 
desség, mint nagypénteken a mészár- 
székben. Cz, 

Csendült a fülem, hirt hallok. ME. 

Cseng mint a prücsök. D. 

Csengeri. Olyan szája van, meg- 
esne benne a csengeri baromvásár. 
Ny. 14. 

Csengős macska nem fog egeret. S. 

Csep. A tenger-csep se végtelen 
sok. D. — Csépből lesz a folyó. S. — 
Egy csep. D. — Egy csep esze sincs. 
S. — Egy csep magyar vér nem foly 
erében. D. — Egy csep mézhez csöbör 
epét kever. S. — Gyakor eséssel a 
kicsiny csep is lyukat ver. E. — Idő- 
vel az esöesep is lyukat váj a kőbe. 
D. ■ — Jó az öreg a háznál, ha egy 
csep esze sincs is, S. — Kicsiny a 
csep, de ha mindig hull, a kőben is 
lyukat váj. B. — Kivágta a becsületet, 
hogy egy csep sem maradt rajta. (Meg- 
szegte szavát.) Ny.l. — Könnyű annak 
bolondozni, kinek egy csep esze sincs, 
S, — Sok csep leesik addig az észter- 



104 



héjrül. D, — Sok csépből ered az eső. 
D. — Sok csépből nagy eső válik. E, 
— Sok csép követ váj. E. — Sok csép 
lyukat ver a kövön. Pázmán. — Szüret, 
ha egy csép bor sincs. S. — Tudja a 
tengernek csépjeit. D. 

Csepegf-csöpög. E. — Csepeg az 
orra. D. — Csepegve, lopogva. E. — 
Ha nem csurog, csepeg. D. — Örül, 
mint a kinek orra vére csepeg. D. 

CsepegCŐ. Esőből a csepegő alá. E. 

Csepeg'tet. Nagy viasz gyertyákat 
csepegtettek alapjába. (Far.) D. 

Cseppen. A bársonyra is rácsep- 
penhet egy kis zsir. D. — Ha nem 
csordul is, cseppen. M. — Ha nem 
csordul, cseppen. E. — Ha nem csur- 
ran, cseppen. S. — Néha a bársonyra 
is rácseppen. D. — Mint a cseppentett 
vér. E. — Tűzre olajat cseppent. E. 

Cseppenkint a hordó is megtelik. 
Ny. 19. — Cseppenkint, cseppenkint 
betelik a hordó. KV. 

CseprŐStÜl. Apróstul, cseprőstül, 
iástul, fiastul. BSz. 

Csepü. A csepün csomót, tojásban 
szőrt ne keress, B. — Csepün csomót, 
tojásban szőrt keres. D. • — Csepü 
fonalon áll az ő hite. E. — Haja mint 
a csepü. E. — Kender gyeplő, csepü 
hám, mind a kettő rossz szerszám. 
ME. — Megvan mint a csepü fonatlan. 
Ny. 5. — Csepűrágó. ME. — Rába- 
közi fejnek sem csepü a veleje. S. 

Cserdít. Ültess engem oda, majd 
közé cserdítek én. E. 

Csere csal. B. — Csere csalával 
jár. D. — Eb a cigány csere nélkül. 
D. — Egy se cigány, ki nem csere- 
csaló. D. — Egyszer megcserélt 
könnyen megy cserébe. E. — Egyszer 
megcseréltló könnyen cserébe megyén. 
D. — Nem is cigány, ha nem csere- 
csaló. D. — Ritka cigány csere nélkül. 
D. — Ritka csere csala nélkül. D. 

Cserebog'ár. (Losonci diákok 
gúnyneve.) E. — Cserebogár rossz 
csősze a cserjének. D. — Olyan mint 
őszszel a cserebogár. (Ütött-kopott.) 



Ny. 22. — Több esze van egy csere- 
bogárnak. D. 

Cseresnye. Cseresnyét az urnák, 
magvát a tányérnak. K. — Cseresnyét 
az urnák, magvát a parasztnak. S. — 
Cseresnyét egy tálból nem eszik urak- 
kal. (Óvatos.) D. — Elég cseresnyéje 
van, de férges. D. — Megért akkor a 
cseresnye, ki is kelt a magva. D. ■ — 
Nem jó nagy úrral egy tálból cseres- 
nyét enni. D. — Nem jó nagy úrral 
cseresnyét enni, mert meglövöldöz 
magjával. KV. — Nem jó úrral egy 
tálból cseresnyét enni, mert meglövől- 
döz a magjával. KV. — Nagy úrral 
egy tálból cseresnyét ne egyél. D. 

Cseresnyés. Vigyáz a szóra, mint 
disznó a cseresnyés ganéjra. D. 

Cserben hagyni. M.(Bajban hagyni, 
örökre elhagyni. Ha a timár a bőrt 
sokáig hagyja a cserlében, egészen 
megromlik.) — Cserben hagyta mát- 
káját. E. — Cserben maradt. D. 

Cserzeni. Egy talpat cserzenek. E. 
— Hogy a varga cserezze ki bőrét ! 
D. — Nehéz a kérget cserezni. D. — 
Nehéz más fonalát cserezni. (Kedvére 
tenni.) D. 

Cserél. Azt sem mondta : cserél- 
jünk acélt. (Kevély, egy szóra sem 
méltat.) E. —Azt sem mondta: cserél- 
jünk pipát. (U. a.) D. — Bár koplal a 
farkas, még sem cserélne kalmárnak 
ebével. Sz. • — Eb cserélne vele. Ny. 
2. — Eben gubát cserélt. D. — Eben 
kutyát cserél. ME. — Eszem, iszom, 
jól élek, senkivel nem cserélek. 
(Könnyelmű.) Ny. 10. — Hitét a vén 
ember ritkán cseréli meg. D. — Lőrén 
bort cserél. E. — Sapkát cserél süve- 
gen. Pázmán. — Süvegen sapkát ne 
cserélj. D. — Tarkán kurtát cserélt. 
(Mind a kettő ebnév. Eben kutyát 
cserélt.) D. 

Cserélés Férjhez menés nem sapka 
cserélés. (Nem csekély dolog.) S. 

Cserép. Cserepénismerem minemű 
fazék volt. KV. — Disznóólat cserép- 
pel ne fedj. D. — Eltörött a cserép. 



105 



(A gyermek sirva fakadt.) D. — El- 
törött a mécses cserép. (U. a.) Ny. 2, 
— Az ezüst korsónak cserepe is jó. 
D. — Megemészti a cserepet is, D, — 
Mécs cserép. (Értéktelen, haszontalan.) 
D. — Olyan a cserép mint a fazék. 
D. — Rátartja magát, mint a mécses 
cserép. E, — Uj cserépbe avult szag 
tartós szokott lenni. BSz. 

Cserépedény. Könnyen törik a 
cserépedény. D. 

Cserépfedél. Disznó-ólra cserép- 
fedél. (Nem illik.) D. — Disznó-ólon 
cserépfedél. (ü. a.) D. 

Cseréptál. Cseréptálhoz fakanál. 
D. — Cseréptálhoz fakanál illik. Sz. 

Cseréptányér, fakanál. (Összeillő 
szegény pár.) Ny. 7. 

Cserfa.Cserfa-erdöben almát keres. 
Np. — Erős mint a cserfa-tüz. E, — 
Hurcolja a manó a cserfák tetején. 
(Vesztét keresi.) D. — Későre lesz a 
fiatalból vén cser. D. — Magról kel 
a cserfa is. E. — Már a cserfa is meg- 
vénhedett azóta. D. — Még akkor a 
balatoni cserfa is makk volt. D. — ■ Szél 
hányogatja a cserfán. (Akasztott.) D. 
— Van oka mért mozdul cserfán a 
levél. D. 

Cserje. Cserebogár rossz csősze a 
cserjének. D, — Éhség a farkast is 
kihajtja a cserjéből. E. — Ki nem 
vehetni, mint fias farkasta cserjéből D. 

Csepregfi. ízetlen mint a csepregi 
ital. K. 

Cseszkó. (Csizmadia.) E. 

Csetneki csizma. (Rabbilincs. A 
csetneki vasgyár hires.) E. — Csetneki 
csizma a lábára. (U. a.) E. 

Csetlik-botlik. (Vén.)D. — Csetlik- 
botlik mint a vak ló. S. 

Csettetvetett a szája. (Hazudott.) E. 

Csevegfés. Kettőt utál a ház : hara- 
got az asztalnál, csevegést a konyhá- 
ban. Ny. 20. — Csevegő embert a 
szakács sem szereti. D. 

Csép. A csép és a kapa szörnyű 
nyavalya ; szegény a kenyeret alig fal- 
hatja. D. — Csép, kapa, nyavalya, ki 



nem hiszi próbálja. KV. — Cséppel 
a bikát. (Verd.) E. — Csépre, kapára 
termett ember, M. — Felköti a csépet. 
(Előre híreszteli mihez fog.) B. — 
Hányaveti kezét, mint a csépet. D. — 
Jár a nyelve, mint a cséphadaró. E. 

Csépel. Csépelt szalma beszéde. 
(Üres.) E. — Csupa szalmát csépel, 
semmi búzát nem ád. (Üres beszédű.) 
D. — Együtt cséplik a búzát. D. — 
Elcsépelték mint a tót búzát. (Verés.) 
D. — Más búzáját is csépli. D. — Ne 
szemeld a másét, csépeld a magadét. 
BSz. — Szalmát csépel. KV. — Sze- 
meld a magadét, a másét ne csépeld. 
D. — Üres kévét csépel. D. — Üres 
szalmát csépel. E. 

Cséplés. Kezdjük újra, mint Pál 
ur a cséplést. (Ha rosszul megy az 
ének, újra kell rákezdeni.) Ny. 1. 

Cséplő. Eszik mint a cséplő. (Nagy- 
evő.) E. 

Cséppai. Elhagyja, mint a cséppai 
gyerek a sirást, ha borral kínálják. 
(Nem nagy szomorúság, melyet ke- 
véssel lehet elhárítani.) Ny. 5. 

Csibafa. (Szeged határában óriási 
fákkal.) Szedje ki a csibafai borbély 
a szemedet. (Holló szedje ki szeme- 
det : juss akasztófára.) Ny. 1. 

Csibe. Az éhes németnek kecske- 
béka: csibe. D. — Németnek, olasz- 
nak kecskebéka : csibe. E. — Csibék- 
kel kel fel és fekszik le. (Német.) S. 

Csicsó. Cifra ruhába öltözött, mint- 
ha Csicsóba készülne. (Csicsó vára 
fényűzéséről, fényes mulatságairól 
volt hires.) Sz. — Csicsóba megy. 
(Cifrán öltözött.) E. ■ — Csicsóéknál ég 
a világ. (Fényes mulatság.) Ny. 13. — 
Lesz még Csicsón bucsu, magam is 
ott leszek. (Nekem is megvirrad még; 
nekem is lesz még jobb sorom.) S. — 
Léva, Tátika lejtőt jár, de Csicsó is 
vendéget vár. Sz. — Nem mindennap 
van Csicsón bucsu. Ny. 3. — Oly 
cifrán öltözik, mintha Csicsóba menne. 
Sz. 

Csigfa-biga. Pázmán. — Csiga- 



106 — 



biga az ö dolga. M. — Gsiga-biga 
nyújtsd ki szarvad. (Gyermekjáték.) E. 

— Gsiga-biga told ki szarvad, én is 
tolom talicskádat. E. — Gsiga-biga 
told ki szarvad, én is tolom taligá- 
dat. B. 

Csi^a. Behúzza magát, mint a téli 
csiga. D. — Hátán háza, kebelén ke- 
nyere, mint a csigának. (Igen szegény, 
semmié sincs.) D. — Lassan mászik, 
mint a csiga, E. — Lassú mint a csiga. 

D. — Magával hordja a házát mint a 
csiga. (Szegény.) E. • — Megvonja ma- 
gát, mint a téli csiga hajlékában. E, — 
Meztelen mint a csiga. S. — Csiga 
paripán jár. (Lassú.) D. — Gsiga pos- 
tán jár. (U. a.) B. — Gsigavér. (Hideg- 
vérű.) E. 

Csi^a. (Kinzó eszköz.) Gsigán sem 
mondhatnék egyebet. Gz. 

Csigás. (Gifra.) Nem illik vén lónak 
csigás kantár. (Vén embernek fiatal 
feleség.) Ny. 2. — Szép mint a csigás 
kantár. D, 

Csigázás. Megkívánja a verést, 
mint a nyalkái cigány teste a csigá- 
zást. E. 

Csigfér. Alávaló csigert isznak ba- 
rátságért. KV. 

Csihéssé teszi. (Félénkké.) Ny. 2. 

Csík. A csík is akkor legjobb, mikor 
megnyakazzák, (Mikor már meg van 
fogva.) B. — Belenyert mint Bertók a 
csíkban. (L. Bertók.) Ny. 6. — Belevesz- 
tett mint Bertók a csíkban. (L. Bertók.) 
E. — Gsapja a csíkot a lencsével.(Ossze 
nem illőket összekever. Gsík káposz- 
tával jó, de nem lencsével.) Pázmán. 

— Gsíkot nyakán, hazugot szaván. 
(Fogják.) D. — Eleven mint a csík. E. 

— Forog mint a csík. E. — Friss mint 
a csík. D. — Jár a fara mint a csík, 
mint a kit a bolha csíp. Ny. 19. — Ki 
csíkot akar fogni, rakja ki a varsát. 

E. — Legjobb a csík, ha megnyakaz- 
zák. (L. fent.) E. — Megnyakazták mint 
a csíkot. D. — Nyert benne mint Ber- 
tók a csíkban. (L. Bertók.) M. Sz. KV. 

— Nvertünk benne mint Bertók a 



csíkban. ML. — Nyertünk Bécsben, 
mint Bertók a csíkban. Sz. — Válo- 
gat, mint Bertók a csíkban. Ny. 3. 

Csiklandik. Jót érzek, igen csik- 
landik a jobb szemem. Decsi János. 

Csiklandós a nyaka. E.— Csiklan- 
dós a nyaka, nem szenvedheti a köte- 
let. D. — Csiklandós nyakat is meg- 
köthetik. (Felakaszthatják.) D. 

Csikló. Eltaláltad a csiklóját. (Ügyes 
vagy. A disznófark csiklóját eltalálni 
nehéz.) E. — Könnyű eltalálni a kol- 
bász csiklóját. E. 

Csikorgatja fogait. (Dühös.) D. 

Csikorog a kerék, megitta a kocsis 
a háj árát. M. KV. — Csikorog a sze- 
kér, megitta a kocsis a háj árát. S. — 
Csikorog a malomkerék, esőt kiált. Gz. 

— Csikorog mint Kun László szekere. 
(Taliga. Szegény.) S. — Csikorog mint 
a talyiga-kerék. S. — Csikorog mint 
a temesvári sáncon a taliga. D. — Min- 
dig csikorog mint a temesvári sáncon 
a taliga. B. — Csikorog mint a temes- 
vári várban a talicska. D. — Ha csi- 
korog a kerék, kocsis itta meg a háj 
árát. D. — Nem esikorog a szekér, ha 
megkenjük. (Vesztegetés pörben.) ME. 

— ügy csikorog mint a deszkás sze- 
kér. S. — ügy csikorog mint az oláh- 
falvi kerék. S. — Az útban törött el 
csikorgó kereke. D. 

CsikorgÓS hideg. ME. — Minél 
nagyobb a dér, annál csikorgósabb az 
út. b. 

Csikó. A kis csikó nagy derestül 
hámot vonni tanul restül. D. — Abra- 
kos csikó könnyen fickándozik. E. — 
Adjuk meg a módját, mint páliak a 
csikóherélésnek. (A páliak csikója he- 
rélés közben megdöglött — de a bé- 
lyeget mégis rásütötték : megadták a 
módját.) K. — Ajándék csikónak nem 
nézik a fogát. S. — Asszonygazda, 
gyerekszolga, szalmatüz, csikó paripa, 
malac szalonna, tót emberség,nem so- 
kat ér. S. — Bojtorjános csikóból vá- 
lik a jó paripa. D. — Csikó is anyja 
mellett szokik. C. — Csikó is János 



107 — 



mikor bojtorjános. (Nem hiszem, de 
mégis meglehet.) D. — Délceg csikó- 
ból válik a jő paripa. B. — Elég egy 
ménesből egy csikó. Ny. 6. — Éhes 
csikó abrakkal álmodik. E. — Élődik 
mint Toldi Miklós csikója. B. — Ha 
a csikót hamar fogod be, hamar el- 
rontod. D, — Hamarább lesz a tehén- 
nek csikaja. KV. — Jó paripa mellett 
szépen jár a csikó. D. — Jobb a kanca 
csikóstul. D. — Kanca után nyerít a 
csikó D. — Kerek orcájú mint a csikó. 
(Lófő.) D. — Kicsiny csikó nagy de- 
restül hámot húzni tanul restül. Sz. — 
Kicsiny csikó nagy derestül vonni ta- 
nul restül. KV. — Kicsiny ugyan a 
csikó, de jól huz. (A borból.) D. — 
Kigördül belőle, mint görgei tökbül a 
nyúl csikó. E. — Kócos csikóból lesz 
a jó paripa. Ny. 6. — Könnyű jó csi- 
kóból jó lovat nevelni. D. — Ló elli a 
csikót, de abrak az anyja. E. — Már 
mi nálunk csoda esett, a csikónak ló- 
foga lett. E. (Korán akar okosnak lát- 
szani. Gúnyos.) — Megadják a mód- 
ját, mint páliak a csikóherélésnek. (L. 
fent.) Ny. 17. — Mindenfelé rugdos, 
mint a szilaj csikó. D. — Nála min- 
dennap csikókat billegeznek. (Gazdag.) 
D. — Nem adnám egy csikóért. E. — 
Olyan a fiatal ember, mint a csikó, ha 
lejárják is, csak egyszer lakjon jól, 
mindjár helyén van. Ny. 22. — Örül 
a farkas, ha csikóra akad. D. — Rossz 
csikóból is válhatik jó paripa. B. — 
Rossz csikóból is válhat még jó ló. D. 
— Serény kancának serény csikója 
van. D. — Szegény ember csikója, 
hamar ló, gazdag ember lánya hamar 
eladó. Ny. 10. — Tehén-csikót ellett. 
S. — Ugrik a szive, ha csikót lát. (Ló- 
kötő.) D. 

Csikófog:. Elhányta már a csikó- 
fogát. (Nem gyermek többé, már több 
esze lehetne.) E. — Elhullatta már a 
csikófogát. (ü. a.) S. — Meg van még 
a csikófoga. (Fiatal.) Ny. 5. 

Csikós. Eb a csikós suba nélkül. 
D, — Káromkodik mint a csikós. E. 



— Ritka csikós suba nélkül. D. — 
Zsiros mint a csikós haj. D. — Zsiros 
mint a csikós suba. ME. 

Csikózik. Aligha kancája meg nem 
csíkozott. (Örül.) D. 

Csillag*. A csillagok is egymás után 
járnak. D. — A csillagokat számlálja. 

D. — Annyi mint a csillag az égen. 

E. — Azóta a csillagszám is megfo- 
gyott. D. — Csillaga van. E. — Csillag- 
nak is van tisztulása. (Tiszta léleknek 
is van hibája.) E. — Csillagokba néz. 
(Kevély.) E. — Csillagot néz vacsorára. 
(Koplal.) E. — Csillagot néz vacsorára, 
napnál ebédel. (U. a.) E. — Csillagot 
rug. E. — Egyik csillag meg nem előzi 
a másikat, D. — Eléri talán a csillagot 
is. (Kevély.) D, — Feljött a csillaga. 
E. — Fényes mint a csillag. E. — 
Homályba borult hajnali csillaga. 
(Szerencsétlen.) D. — Könnyebb meg- 
olvasni a csillagokat. B. — Könnyebb 
megolvasni a sok csillagot. D. — Le- 
szállt a csillaga. (Vége szerencséjé- 
nek.) E, — Ment, mint a csillag. (Biz- 
tosan, gyorsan.) E. — Nehéz a csilla- 
gokat számba szorítani. D. — Nem 
több a csillag. (Sok.) D. — Rossz 
csillag alatt lett. B. — Rossz csillag 
alatt született. ME. — Sok a csillag, 
de fel nem ér egy nappal. D — Sürü 
mint a csillag. D. — Számba sem 
veheti pénzét, mint a csillagot. D. — 
Szerencsés csillag alatt született. E. 

— Szép mint a ragyogó csillag. D. — 
Tiszta mint a csillag. D. 

CsillagfOS. Csendes minta csillagos 
ég. D. 

Csillagvár. Szerencsésebb a csil- 
lagvár! ökröknél. (Komárom ostroma- 
kor a bomba a csillagvár udvarában 
csak egy ökröt talált el, a többit 
nem.) E. 

Csillagzat. Békével járnak acsillag- 
zatok is. D. — Szerencsés csillagzat- 
ban született. D. 

Csillog* a szeme mint a macskáé. 
S. — Csillog a szeme mint a kan 
macskáé. E. 



108 — 



CsimbÓk. Csimbókot kötök rá. 
(Zsebkendőre emlékeztetőül.) E. — 
Csimbókot köthetne rá.(Hosszu beszé- 
dének végét vethetné.) E. 

Csimog'at. Nem illik férfinak magát 
csimogatni. (Cifrázni.) KV. 

Csinál. Csinálom a csinálóját, (Tré- 
fás káromkodás.) E. — Csinált út a 
torka. (Bő.) D. — Hétszer nézzünk, 
egyszer csináljuk. Ny. 15. — Kicsinált, 
hogy be nem szegett. (Nem vagy töké- 
letes. Ruhán végső munka abeszegés.) 
E. — Kőből is pénzt csinál a magyar. 
D. — Máskép csinálta mint Pörs a 
fiát. (Süket fia volt.) Ny. 2. — Nehéz 
a kutyatejből sajtot csinálni. D. — Ó 
köpönyegéből uj dolmányt csináltat. D. 

Csincsák belevági.(Mindennek bát- 
ran neki megy.) ME. 

Csinja- binja. Jól tudom csinját- 
binját. Zrinyi Miklós. 

Csin. Minden csinjátakaró hegyére 
kiteszi. D. 

Csínján beretválj, mert meg- 
szaladsz. M. — Csinján beretválj, mert 
megszakadsz. ME. — Csinján beret- 
válj, mert megakadsz. M. 

Csinogfat. A törzsök csak törzsök, 
bármint csinogassák. E. 

Csinos. Akkor csinos a bakancsos, 
mikor a nadrágja rongyos. E. Np. — 
Te szobád sem csinosabb a másénál. 
D. — Tisztaság és csinos viselet 
másodegészség. E. 

Csintalan. Eblábán járó csintalan 
gyerek. (Álnok.) D. 

Csintalan. (Nem csinos.) Ha csin- 
talan a szoba, lusta a gazdasszony. D. 

Csíp. A szűrben termett tetüjobban 
csíp, mint a melyik rókatorkos menté- 
ben nevelkedett. D. — Az éh-szunyog 
jobban csíp. E. — Az éh-szunyog 
nehezet csíp. E. — Csíp a hol lehet. 
(Leányt.) D. — Csíp, mint a mi régen 
a bundában élődik. D. — Csíp, mint 
az éh-szunyog. D. — Csípd fel, ha 
megleled. D. — Csípi a kenyeret, mert 
a szelest restell. D. — Darázs csípje 
meg. S. — Éhes bolha jobban csíp. B. 



— Izeg- mozog mint a gyík, mint a 
kit a bolha csíp. Ny. 6. — Inkább 
szidj, mint csípj. D. — Jár a fara mint 
csík, mint a kit a bolha csíp. Ny. 19. 

— Megadja magát, majd ha csípi a 
lug a nyakát. (Alázatos lesz, ha el- 
fogy a vagyona.) Ny. 10. — Megtanul, 
mikor a lug csípni kezdi a nyakát, 
(Majd megtanul dolgozni, ha szegény- 
ségre jut.) Ny. 1. — Mikor legjobban 
csíp az ivóka (pióca) akkor legjobban 
használ. D. — Minél hitványabb a 
tetű, annál jobban csíp. KV. — Serké- 
bül lett tetű jobban csíp. ME. — Serké- 
bül lett tetű annál jobban csíp. E. — 
Szabó is csupa szokásból csíp. (Lop.) 

D. — Szegényt a légy is jobban 
csípi. E. 

Csipa. Csipagyüjtő. (Here ember.) 

E. — Töröld ki szemedből a csipát. 
(Hogy jobban láss.) Pázmán. — A 
csipás szem is idővel kinyilik. D. 

Csípés. Bolha csípés. D. — Még a 
bolha csípést sem szenvedheti. (Ké- 
nyes.) D. — Ritka szabó csípés nél- 
kül. (Lopás.) D. — Szúnyog-csípésben 
is meghalhat az ember. D. 

Csipkebokor. Aggatózik, mint a 
csipkebokor. E. — Fészkelődik mint 
a veréb a csipkebokorban. S. 

Csipkefa. Hol csipkefán terem az 
óra. (Boldog ország ; obsitos meséje.) E. 

Csipkés. Hátán boltja, mint a 
csipkés tótnak. (Szegény.) D. — Járja 
az országot, mint a csipkés tót. D. 

Csipog;. Csipogj neki, hadd keljen 
ki. (Segítsd, hogy kimondhassa, a mit 
gondol.) E. — Csirke csipog a nád 
alatt. (Elárult titok a szerelemben, 
mikor gyümölcse már látszik.) E. 

Csípő. Csípőjén keze, szemetén 
szeme. (Kevély.) D. 

Csípős. Legédesebb tejből is lehet 
csípős sajt. S. 

Csira. Csirájában fojtsd meg a 
rosszat. S. — Lesült a csirája. (Meg- 
alázódott.) E. — Megnőtt a csirája. 
(Kevély lett.) E. 

Csírázik. Későn vetett búza későre 



— 109 — 



csírázik, S. — Későn vetett búza 
későbbre csírázik. D. 

CsÍrÍ-bÍPÍ kan veréb, a bolondot 
küld odébb. S. — Csirí-biri rossz em- 
berek. (Bél M. szerint Mátyás király 
mondta a mádiakről Csallóközben.) E. 

Csirikol. Elült madár nemcsírikol. 
(Csiripel.) Ny. 1. 

Csiripel. Anyja után csiripel a 
veréb. D. — Csiripel mint a nádi- 
veréb. S. — Baglyokkal huhogass, 
verebekkel csiripelj. E. — Csiripel 
mint a szentkuti veréb a nagyböjtben. 
S. — Csiripel mint a veréb. D. — Már 
a verebek is csiripelik. ME. — Min- 
den aprólékra ne csiripelj. D. — Vere- 
bek is róla csiripelnek. E. — Verebek- 
kel csiripelj. E. 

Csirlte. A csirke okosabb akar 
lenni a tyúknál. B. — A hol vigyázat- 
lan a leány, csirkét ellik a kánya. D. 

— A kutya is rászokik a csirkére. D, 

— A milyen az öreg tyúk, olyan a 
csirkéje. Ny. 7. — A rossz tyúk csir- 
kéit is agyonvágja. D. — A rossz tyúk 
csirkéivel sem gondol. D. — A tyúk 
is szóra szoktatja csirkéit. D, — A 
tjúkot tojni ne tanitsd, ha csirke vagy. 

D. — Az isteni gondviselés tovább 
terjed a csirkének a tojásból való ki- 
pattanásánál. D. — Azt akarja, hogy 
már a csirke is kodácsoljon. D. — 
Alvó róka nem fog csirkét. S. — 
Anyjuk után kaparnak a csirkék. D. 

— Csirke akar tyúknál okosabb lenni. 

E. — Csirke csipog a nád alatt. (El- 
árult szerelem, mikor már látszik 
gyümölcse.) E. — Csirkehúsra fáj a 
foga. (Fiatal leánykára.) S. — Csirke 
oktatja a tyúkot. D. — Csirke se 
okosabb az anyjánál. D. — Erőtlen 
mint a csirke. D. — Éhes mint a 
molnár csirkéje. (Nagyon is jóllakott.) 
Ny. 2. — Én sem vagyok mái csirke. 
E. — Főtt tojásból nem sok csirke 
kel. E. — Hamarább forr vize, mint a 
csirkét megfogta. D. — Jobb a tyúk 
csirkéstül. D. — Lapul mint kánya 
előtt a csirke. D. — Miiven az öreg 



tyúk, olyan a csirkéje. S. — Ne legyen 
csirke okosabb a tyúknál. E. — Nehéz 
a kányát a csirkéről leszoktatni, D. — 
Nem főtt tojásból kel ki a csirke. D. 

— Nem mostani csirke. (Öreg.) Ny. 
2. — Örül a héja, ha csirkét lát. D. — 
Több fia mint csirkéje. D. — Tyúk is 
szóra szoktatja csirkéit. E. — Csirke- 
fogó. E. 

Csiriz a markodba. (Ügyetlen; nem 
tudja megfogni, pl. a lapdát.) E, — 
Csiriz rágó. (Csizmadia.) S. — Csiz- 
madia-legénynek, jól van dolga sze- 
génynek, hat krajcár jár egy hétre, az 
is kevés csirizre. Ny. 2. — Csupa 
csiriz a fejében. (Ostoba.) D. — Csirizes 
marku. (Tolvaj.) E. 

Csiszár. Borcsiszár. D. — Ló- 
csiszár. ME. 

CsiSZ-el csősz el bocskor. (Vén.) E. 

Csitt. A te neved : csitt. (Hallgass.) 
E. — Csitt ! gyerek van a háznál. (Ne 
szólj illetlent.) Ny. 6. — Csitt vásár ! 
bikafingás, a ki egyet szól, mind meg- 
issza. E. 

Csizike. örül mint kalitkában a 
csizike. D. 

Csizio. Érti a csiziót. (Hamisság- 
ban jártas.) Ny. 1. — Nem érti a 
csiziót. S. — Tele van kincsesel, mint 
a csizio jövendöléssel. D. 

Csizma. A mái sár illik, de a teg- 
napi nem illik a csizmára, D. — Annak 
adja az isten a sarkantyús csizmát, a 
ki nem tud benne táncolni. (Vagyont, 
a ki nem tudja megbecsülni.) Ny. 22. 

— Apja szabta csizmában jár. (Mezít- 
láb.) É. — Bakancs nem csizma. D. 

— Bocskorban keresni, csizmában 
költeni. KV. — Bocskorban keresni, 
csizmában költeni válik becsületedre. 
B. — Bocskorban kereste, csízmában 
gyűjtötte. D. — Bocskorban gyüjt- 
hetel, csizmában költhetel. D. — 
Csetneki csizma. (Rabbilincs. A cset- 
neki vasgyár híres.) E. — Csetneki 
csizma a lábára. (U. a.) E. — Csízmá- 
ban kereste, bocskorban végezte. D. 

— Csizmában kezdte, bocskorban 



110 



végezte. E. — Csizmában kereste, 
mezítláb költötte. (Szegénységre ju- 
tott.) D. — Csizmájában a kövecset 
is elszenvedi. (Türelmes.) D. — Csiz- 
májában a követ is elszenvedi. (U. a.) 
E. — Csizmájában sem szereti a vizet. 
(Iszákos.) D. — Csizmám se törülném 
hozzá. E. — Csizmáját üresen hagyta. 
(Meghalt.) B. — Felhúzta a csizmát, 
isten hozzád bocskor. (Katona lett.) 
ME. — Felhúzta a más csizmáját. 
(Elszerette más feleségét.) Ny. 23. — 
Felhúzta a piros csizmát. (Kevély.) 
D. — Felhúzzuk akkor a nagy csizmát. 
(Egész erővel hozzáfogunk.) Ny. 5. — 
Fordítsd a bőrt, csizma lesz belőle. 
D. — Galuskát ehetnék a csizmád. 
(Lyukas.) Ny. 2. — Ha csizmád nincs, 
köss bocskort. ME. — Ha csizmád 
nincs, bocskort hordhatsz. KV. — Ha 
€sizmám talpát nyalja, sem. E. — Ha 
papucsot adsz neki, csizmádat is kéri. 
D. — Ifjú ur, uj csizma kedvesebb az 
ónál. KV. — Illik neki mint Králinak 
a csizma. (Klárinak.) Ny. 22. — Kapta 
nem csizma. (Kaptafa.) D. — Kemény 
mint a borjubör csizma. D. — Keni- 
feni magát, mint tímárlegény a csizmá- 
ját. Ny. 4. — Kerüli a sarat mint ki- 
nek uj sárga csizmája vagyon. D. — 
Kicsi csizma nagy a láb. Ny. 22. — 
Kiki maga tudja hol szorítja csizmája. 
S. --Kiki legjobban tudja, hol szőrit 
csizmája. E. — Kinek csizmája nincs 
bocskort kössön. D. — Lábat mér a 
csizmához. E. — Lencseszem a csiz- 
mában hegynél is nagyobb. D. ■ — Meg- 
bödül a csizmája. (Csizmája borjubör, 
ö is borjú, ostoba.) E. — Mezítláb jár, 
hogy csizmáját ne szaggassa. D. — 
Mikor sár van, kezén hordozza a csiz- 
mát. D. — Minő a kapta, olyan a 
csizma. D. — Minden csizmát egy 
kaptára ver. KV. — Mindenki tudja 
hol szorítja a csizma. Ny. 8. — Morog- 
jon varga Pál,csak jő csizmát varrjon. 
D. — Nagyobb a csizma mint a láb. 
D. — Ne fészkelődjél, ha szőrit a 
csizmád, Nv. 13. — Nem tölti csizmá- 



jába. (A bort.) E. — Nincs annál jobb 
ganéj, melyet a gazda csizmáján visz 
a szántóföldre. E. — Okosan van a 
csizma fejelve. S. — Piros mint a 
csizma. D. — Piros csizma táncba 
való, sárga csizma sárba való. (A 
szines csizma közdivat volt nálunk.) 
D. — Ráncos mint a szász csizma. 

D. — Ritka csizmadiának jó csizmája. 

E. — Ritkán van jó csizmája a csiz- 
madiának. B. — Sáros csizmámat sem 
törlöm hozzá. S. — Sok csizma szakad 
egy esztendőben. D. — Szegre akasz- 
tották a csizmáját. (Meghalt.) ME. — 
Szőrit az uj csizma. E. — Szűz, mint 
a csizmám talpa a földtől. Ny. 6. — 
Tegnapi sár a csizmáján. (Rest.) D. 

— Uj csizma feltartja sarkát, majd 
félre törik. E. — Ut mellett jár a 
csizmám. (Ferde a sarka.) Ny. 2. — 
Üresen hagyta csizmáját. (Meghalt.) 
E. — Vargát rántott a csizmája. E. — 
Vörös csizmát kapott. ME. — Vörös 
mint a csizma. D. 

Csizmadia. Akkor örül a csizmadia, 
mikor fáradt muzsikust lát. (Táncban 
kopik a csizma.) Cz. — Csizmadia, 
isten fia. E. — Csizmadia istenfia 
üsse meg az istennyila. Ny. 9. — 
Csizmadiát fogott. (Megjárta.) E. — 
Csizmadia-legénynek, jól van dolga 
szegénynek, hat krajcár jár egy hétre, 
az is kevés csirizre. Ny. 2. — Ember 
vagy-e vagy csizmadia ? (Tréfás kér- 
dés : hogy vagy ?) E. — Jól van dolga, 
mint a csizmadia-legénynek. (L. fent.) 
S. — Könnyű a csizmadiának a feslés. 
S. — Ne ásits, mint a csizmadia a 
sörért. Ny. 5. — Politikus csizmadia. 
E. — Ritka csizmadiának jó csizmája, 
E. — Ritkán van jó csizmája a csiz- 
madiának. B. — Úgy siet mint a csiz- 
madia a vásárra. Ny. 7, 

Csizmakapca. Csizmakapcámat 
sem törölném hozzá, S. 

Csizmaszár a torka, (Bő,) B. — 
Csizmaszárba szállott a bátorsága. S. 

— Csizmaszárba szorult az esze. S. 

— Nem tölti csizmaszárába a bort. 



— 111 — 



(Megissza ; iszákos. Torkába tölti az 
italt.) D. 

Csizmatalp. Kemény mint a csiz- 
matalp. E. 

Csizmás. Vékony szörü kutyának, 
kis csizmás embernek, sokat kell szen- 
vedni. Ny. 22. 

Csobaj. Kój a világ közepe, Csobaj 
a végezete. Ny. 3. 

Csobádi. Előre, előre, mint a 
Csobádi lőre. Ny. 6. 

Csoda. A gyémánt is elolvad, nem 
csoda ha a jég. D. — Csoda, egy kis 
szájból, hogy oly nagy hazugság ki- 
férhet. D. — Csudaféreg az a bolha, 
addig szökdécsel, hogy vagy a vizbe 
esik, vagy a tűzbe. Pázmán. — Csuda 
ha lehel. D. — Csuda, hogy eddig el 
nem kopott a nyelve. D. — Csuda, hogy 
nyelvéből csak annyi is maradt. D. — 
Ha a pásztor rühes, nem csuda ha 
megkoszosodik a nyáj. D. — Ha nem 
kevély a tudóska, világ nyolcadik 
csodája. D. — Már minálunk csuda 
esett, a csikónak ló foga lett. (Korán 
akar okosnak látszani. Gúnyos.) E. — 
Nagy csuda házhéján a gunár. D. — 
Nagyobb csuda, ha egyszer eszterhára 
száll a lud, hogysem napestig ott sétál 
a kakas. Pázmán. — Nem csuda ha 
a bolha átugorja a tetüt. D. — Nem 
csuda, ha az éretlen nád meghajlik. 
D. — Nem csuda, ha megbotlik a vak 
ló. Sz. — Ritka mint a csuda. D. — 
Szép és jó, nem kis csuda. (Ritkán jár 
együtt szépség a jósággal.) D. — 
Varga vargának, ha barátja, csuda. D. 

Csodál. A házhéjára hágott ludat 
többen csodálják, hogysem az oda- 
hágott tyúkot. M. — A kevély szegényt 
a manó is csodálva nézi. D. 

Csodálatos mint a harapófogó. S. 

Csodálkozás. A sok csodálkozás 
tudatlanság jele. K. 

Csodáló. Nincs oly hazugság, mely- 
nek nem akadna csodálója. S. 

Csomog'ás. Buzakenyér csomogás, 
kölcsönkérés megadás. Ny. Np. 

Csomó. A csepün csomót, tojásban 



szőrt ne keress. D. — A cérna végén 
röstel csomót kötni. D. — Csomó van 
a fültövénél. (Akaratos.) Ny. 1. — 
Csomót kötött az orrán. Ny. 2. (Harag- 
szik.) — Csomót köt az orrára. S. — 
Csomót köthetne nyelvén, D. — Egv 
csomóba köt vele. Pázmán. — Ember 
hiba nélkül, fa csomó nélkül nincsen. 
Ny. 18. — Ez ám a csomó ! ME. — 
Ha fel nem oldhatni a csómot, elvág- 
hatni. D. — Kákán csomót keres. 
Pázmán. — Kákán is csomót keres. 
M. — Köss csomót a nyelvedre. S. — 
Megköti csomóját. (Derekasan bevégzi 
a munkát.) Pázmán. — Nem káka, 
hogy valami csomót ne találj benne. 
D. — Nem köt csomót gégéjén. D. 

Csomótlan. Nem mind káka, a mi 
csomótlan. D. 

Csonka. Búsul mint a csonka vitéz. 

D. — Csúnyább a csonka pipánál. E. 

— Még a csonka-béna sem ül mindig 
otthon D. — Csonka toronyba zárták. 
(Halálra Ítélték. A budai vár egy részét 
csonka toronynak nevezték.) E. 

Csonopla. (Bácsmegyei község.) 
Iszik mint a csonoplai tamburás. (Egy- 
magában.) ME. — Hárman vannak 
mint a csonoplai tamburások. S. 

Csont. A későn járónak csont a 
fölöstököme. (Reggelije maradék.) KV. 

— A kutya néha jókedvéből is rágódik 
a csonton. D. — A mészárszékben 
haszontalan csont is találtatik. D. — 
Akad csontra kutya. S. — Akkor már 
diót dobálnak csontjaimmal. E. — 
Czoki kormos, mig csontot vetek. 
(Civakodó hallgass !) Ny, 2. — Csak 
a csontja, bőre. M, — Csont a boka, 
(Bokán fáj az ütés,) E, — Csont az, 
nem pohánka. (Nehezebb munka mint 
gondolnád.) E, — Csont mellől jó a 
hus. E. — Csont, rágd, E. — Csont 
van a hasában. B. — Csontig hatott. 

E. — Csontja-bőre. D. — Csontjához 
forrott a gonoszság. D. — Csontjára 
száradt a bőr. S. — Csonton terem a 
hus, Ny, 7, — Csonton van a jó hus, 
E, — Csontra ! (Rajta,) D, — Csontra 



— 112 — 



hizik. ü. — Csonttal üti bokáját, P. 

— Ebcsont beforrad. Ny. 7. — Eben 
múlt pásztorság, falu végén csontot 
rág. (A ki a hivatalból kiesik, nem 
sokat válogat.) D. — Eb sem rágódik 
a csonton, ha húsra talál. D. — Egész- 
séges mint a csont. D. ■ — Egy csontot 
rágnak. E. — Egy csonton rágódnak. 
S. — Erős mint a csont. D. — Édes 
csontom. E. — Gonosz csont. E. — 
Ha azt megemészti, lesz más csontja, 
kin rágódjon. B. — Hamis csont. B. 

— Jő csont. S. — Kemény mint a 
csont. D. — Későn jöttnek csont az 
ebédje. S. — Későn jött vendégnek 
csont a vacsorája. S. — Két eb nem 
alkhatik meg egy csonton. E. ■ — Két 
eb nehezen alkuszik meg egy csonton. 
S. — Kutyagyomor a csontot is meg- 
emészti. D. — Másutt is le szokták 
csontról enni a húst, E, — Megeszi a 
koncát, másnak hagyja csontját. KV. 

— Megrágják a koncot, ebnek vetik a 
csontot. F. — Megrágd a koncot, aztán 
vesd el a csontot. D. — Meztelen 
csonton veszekednek, B. - — Minél 
puhább a hus, annál keményebb 
csontja. D. — Mivel húsra nem talált 
csonton rágódik. D. — Nehéz a 
hamisságot ugy szépegetni, hogy 
csontja ki ne tessék. E. — Nehezen 
alkuszik meg két eb egy csonton. KV. 

— Nem töri csontod a szó. E. — 
Nyelvnek nincs csontja, mégis sok 
embernek betörte a fejét. S. — Nincs 
ott a cigánynak csontja. (Alfelén.) E. 

— Nincs mindenütt a cigánynak 
csontja. D. — Öreg csont is szeret 
fiatalhoz dörgölőzni. S. — Ritkán 
alkuszik meg két eb egy csonton. Sz. 

— Sok csont a jövedelem. (Hitvány 
nyereség a vendéglátás.) D. — Talán 
csont van a hasában ? (Nem akar le- 
hajolni.) E. — Tök annak koponyája, 
nem csont. D. — ügy megfagyott mint 
a csont. D. — Vessző nem töri csontját 
a gyermeknek. E, 

Csontrágás. Fogas ebnek való a 
csontrágás. KV. — Fogasnak, ebnek 



való a csontrágás. (Ezen utóbbi töb- 
bet mond.) M. 

Csoportos. Ha útnak indultál, törd, 
a hol csoportos. Cz. — Se vége, se 
hossza csoportos szavának. D. 

Csorba. A legélesebb késben is 
van egy kis csorba, D. — Most egy 
emberhalál nem nagy csorbaa világon. 

D, — Vigyáz az okos, hogy hirében- 
nevében csorba ne essék. D, 

Csorbul. Mi nagyon éles, hamar 
csorbul, S, 

Csorda. Derék dolog, három tehén 
egy csorda, B. — Egész csordában ő 
az első parancsoló. (Bika.) D. — Egy 
csordában vannak. D. — Egy-két 
tehén nem egy csorda. E. — Egy tehén 
nem csorda. D. — Két- három tehén 
nem csorda. D. — Kolompos után bőg 
a csorda. S. — a bika a csordában, 
ME. — Ritka csorda bika nélkül. D. 

Csordul. Ha nem csordul is, csep- 
pen. M. — Ha nem csordul, cseppen. 

E. — Ha csordul Vince, megtelik a 
pince. (Ha Vince napkor az eresz 
csepeg, sok bor lesz.) Ny. 3, 

Csordultig van. (Nem lehet tovább 
tűrni ; betellett a mérték,) E, — Csor- 
dultig tele van. (U, a,) D, — Csordultig 
van mint a bogyiszlói bucsu. S. 

Csorgó. Mikor az ember a csorgó- 
ból inni akar, meghajol előtte, de 
azután hátat fordit neki. ML. 

Csoroszlya. Idővel a csoroszlya 
is elkopik. D. — Vargához viszi a 
csoroszlyát élesíteni. E. — Vén 
csoroszlya. S.— Vén csoroszlya, kopott 
ösztök. D. 

Csók. Csókra áll a szája, ME, — 
Csókra termett a szája, S, — Félre 
bajusz, csók ér. Ny. 5. — Félre bajusz, 
mert csók ér. Ny. 5. — Félre bajusz, 
csókot kapsz. S. — Hamis leánynak 
hamis a csókja. S. — Hideg ruha a 
csók. D. — Illik szájára a cs^k, mint 
szegletbe a pók. Ny. 1. — Jobb a 
szeretőnek sebe, mint a gyűlölőnek 
csókja. KV. — Júdás csók. E. — 
Karcsú ruha a csók. B. — Ki csókot 



— 113 — 



vet, szerelmet arat. S. — Könnyű ruha 
a csók. D. — Nem esik a csók hiába. 
Ny, 22. — Sürü csóknak baj a vége. 

Ny. 5. — Sürü csóknak b a 

vége. ME. — Sürü csóknak gyerek a 
vége. S. — Szabad a csók, E. — 
Szapora csóknak mi a vége ? E. 

Csóka csókának nem vájja ki 
szemét. E. — Csókának is sok volna. 
(Hihetlent hazudott.) E. — Fekete mint 
a csóka. E. — Ha fürdik is a csóka, 
nem lesz fehér galambbá. D. — Hiába 
fürdik a csóka, nem lesz fehér galam- 
bocska. Np. — Hiába fürdik a csóka, 
nem lesz hattyú belőle. B. — Varjú 
varjúnak, csóka csókának, holló holló- 
nak nem vájja ki szemét. S. 

Csókol. Szegény embertől ne kérj 
kölcsön, csunva leánvt meg ne csókolj. 
Ny. 5. ' ' 

CsÓPi csukának nincs mája. (A cső- 
ri szakácsné nagyon szerette a csuka 
máját, azt soha sem adta fel a ven- 
dégnek, Mátyás királynak is azt mon- 
dotta, hogy a csőri csukának nincsen 
mája. Mátyás megfenyegette, ha fel 
nem tálalja, akkor a palotai pálcának 
sem lesz száma.) D. 

Csóva. A hol a csóva, ott a tilal- 
mas. D. 

Csóvál. A kis róka is csóválja a 
farkát. D. — Csóválja farkát. (Hízel- 
kedik.) E. — Farkát csóválja, mint a 
róka. D. — Ki csóválja rókafarkát, 
nem kerüli el a csávát, E. — Tudja a 
rókafarkát csóválni. (Tud a hizelgés- 
hez.) D. — Vess az ebnek, csórja 
farkát. B. 

Cső- A hol a tő, ott a cső, (Kukorica.) 
Ny. 2. — Rozsdás puskacső. D. — 
Teszi magát, mint két cső kukorica 
egy zsákban. (Rátartós szegény.) Ny. 3. 

Csöbör. Csöbörből vödörbe, D. — 
Csöbörből vödörbe hág, M. — Csöbör- 
rel szúnyognak vérét nem vehetni, E, 
— Egy csép mézhez csöbör epét kever. 
D, — Éhes disznó moslékos csöbörbe 
is beleváj. Ny. 4. — Érett szőlő érett- 
lennel egy csöbörbe megy, D. — Ki 

Margalits E. : ^Lagyar közmondások. 



vödörrel, ki csöbörrel. D. — Magad 
csöbörjéből vedd a dézsmát. D. — 
Nehéz csöbörből vödörbe szállni. D. 

— Nem lehet a szúnyognak vérét 
csöbörrel venni. D. — Szúnyog vérét 
nem mérhetni csöbörrel. E. — Veder- 
ből csöbörbe. KV. — Vederből csö- 
börbe hágott. Sz, 

Csődör. A jó csődör vagy meg- 
sántul vagy megvakul. E. — A jó 
csődör utoljára megvakul. D, — Hág 
mint a csődör. D. — Tudja két kézre 
ugratni a csődört. Cz. 

CsŐ^le. Pokolra kelt mint a csőglei 
könyörgés. B, 

CsÖkÖnÖS. Hörcsögös mint a csökö- 
nös ló. (Mérges.) Ny. 6. 

Csömör ember. (Undok, rossz.) D. 

— Csömör főző. '(Rossz szakács.) Sz. 

— Kiverték a csömört a hátából. E. 

— A mely malac sok váluból eszik, 
azt sem tudja melyiktől csömörlik 
meg. Ny. 4, 

CsÖPgfe. Összemegy mint a csörge. 
Cz. 

Csörög" a szarka. E. — Csörög 
mint a szarka. D. — Csörög a szarka, 
vendég jön. S. — Nem hiába csörgött 
a haraszt. Ny. 8. — Felvette a csörgő 
sapkát. (Bolondozik.) S. 

Csősz. Cserebogár rossz csősze a 
cserjének. D. — Éhes, mintha csősz- 
akolban hált volna. Ny. 2. — Köszönje 
meg, ha csöszkéve jut neki, (Hitvány.) 
K. — Már ha csősz, hant alatt a lelke. 
(Minden csősz lop, elkárhozik.) Ny. 2. 

— Megnyomta a lábát a csőszökör. 
(Nyomorúság érte.) K. — Néha a csősz 
is lop. E. — Szabadon jár, mint a 
csősz lova, (Ennek nincs tilos vetés.) 
E. — Studérozik, mint Gyurka csősz 
kutyája, hogy harapja meg az embert. 
(Bemenet vagy kijövet.) Ny. 1. 

Csúcs. Tyukmony is megáll az asz- 
talon, ha betöröd csúcsát. (Tojás.) E, 

— Ugy van mint hat macska a zsák- 
ban, maga a csúcsában, D. — Ugy van 
mint kilenc macska a zsákban, maga 
a csúcsában, Nv, 7, 



114 



CSUf. Csendesség, csúf vendég. Ny. 
7. — Gsuf dolog, ha vénnek esze későn 
érik, D. — Csúfot üz mindenből. D. 
— Eönnyü a szegényből csúfot űzni, 
D. — Nemzetiségének csúfja. D. — 
Szép a páva, csúf a lába. E. — Ugyan 
belém verték a csúfot. B. — Világ 
csúfja. D. • — Világ csúfjává tették. S. 

Csúfol. Jő törzsök nem csúfolhatja 
a tőkét. D. — Könnyű a szegényt meg- 
csúfolni. KV. ■ — Könnyű a szegényt 
kicsúfolni, de nehéz felruházni. Ny. 
22, ^ — Könnyebb a szegényt kicsúfolni, 
mint megruházni. E. — Ne csufolód- 
jékakoldus, ha szegény.D. ^ — Szegény 
a szegényt hamar kicsúfolja. D. 

Csúfos a hire mint a tatárjárás- 
nak. D. 

Csúfolódás. A Csúfolódást heve- 
nyében legjobb félbeszakítani. Cz. — 
Tréfás csúfolódás nyájasságnak tar- 
tatik. K. 

Csuha. Közelebb az ing a csuhá- 
nál. M. KV. 

Csuk. Késő akkor csukni az istállót, 
mikor a tehenet már elvitték. S. — 
Késő akkor csuknod ólad, mikor már 
a tehén oda. E. — Pénzes ládát, pincét 
jó csukva tartani. E. 

Csuka. A halaknak csuka a farkasa. 
D. — Csőri csukának nincs mája. (L. 
Csóri.) D. — Csuka csukával él. D. — 
Csukafog tanította fürészelni az em- 
bert. D. — Duna pontya, Tisza kecse- 
géje, Ipoly csukája legjobb böjt, ha 
szerémi borban főlt.Cz. — Fánszáradt 
csuka. (Akasztott.) D. - — Háló előtt 
halász nem fogja csukáját. K. — Kövér 
mint a csuka. (Sovány.) D. — Ne fogd 
háló előtt a csukát. D. — Nem is hal, 
ha nem csuka. D. — Nincs mája mint 
a csóri csukának. (L. Csóri.) D. — 
Sovány mint a csuka. D. — Száraz 
mint a csuka. D. — Ugyan megtalálta 
egyik csuka a másikat. (Sovány házas- 
pár.) Sz. 

Csuklik, emlegetik. B. — Csuklik, 
emlegetik a verebek. E. — Csuklik, 
mint a kit emlegetnek. D, 



Csuklya. Kin van a barát a csuk- 
lyából. D. — Mész, bors, csuklya, sok 
rosszat elfedez, K. — Mész, bors, 
csuklya, sok rosszat eltakar. KV. 

Cukor. Cukrom a boltban, tied a 
bugyogóban. (Szaros.) Ny. 5. — Édes 
mint a cukor. S. 

Csulaj minden czégérhez köszön. D. 

Csúnya. Árok is van, gödör is van, 
szép leány is van, csúnya is van. Np. 

— Csúnya a ganéj, de szép cipó terem 
utána. K. — Csúnya a vén parázna. 
Sz. — Csúnya dolog a háború. Cz, — 
Csúnya leánynak is szép a pénze, E. 

— Csúnya ludmérgü. D. — Csúnya 
madár az, mely saját fészkébe rondit. 
S. — Csúnya mikor a szúnyog köhög. 
S. — Csúnya mikor a tetű köhög. S. 

— Csúnya mint a régi Markalf. (Sa- 
lamon király udvari bolondja.) Bsz. 

— Csúnya nagyon : részeges asszony, 
rongyos pap,görhes disznó, vén szerel- 
mes és gazdag fösvény. S. — Csúnya 
néz legtöbbet a tükörbe. Ny. 20. - — 
Csúnyább a csempe pipánál. E. — 
Csúnyább a csonka pipánál. E, — 
Minél csúnyább a majom, annál szebb. 
E. — Nehéz a csúnyát szépen kimon- 
dani. D. — Nem mindig tükör oka, 
ha csúnyát mutat. E. — Szebb a csú- 
nya főt, mint a szép lyuk. Ny. 8. — 
Szegény embertől ne kérj kölcsön, 
csúnya leányt meg ne csókolj. (Mert 
nincs benne köszönet.) Ny. 5. — Szép 
asszony is ha megvénül csúnya időt 
ér. B. 

Csúnyán. Jobb szekéren csúnyán 
ülni, mint gyalog szépen menni. Ny. 17. 

Csunyit. Maga fészkébe csunyit. 
E. — Rossz madár az, mely maga 
fészkébe csunyit. E. 

Csupa. Nem sokat ér a csupa hal- 
lom, mondom. Cz. 

Csupor. Az első ételnek izét meg- 
tartja a csupor. B. — Csuporból iszik. 
(Sokat iszik, ne lássák mennyit.) E. ■ — 
Egy csuporban kotornak. Ny. 1. — 
Föld - csupor, fakanál. (Összeillők, j 
Bsz. — Föld-csuporhoz fa-kanál. (U. 



115 



a.) B. — Kicsiny csupor hamar fel- 
forr. KV. — ^Kis csupor hamar felforr. 
Sz. — Kis cslipor hamar forr. D. — 
Kis csupor hamar fut. Ny. 2. — Pi- 
cziny csupor hamar felforr. Bsz. — 
Kicsiny csupor nagy kanál. D. — Sze- 
génynek még a csuprából is kiforr. E. 

Csurgróra áll kalapja. (Be van 
csípve.) E. 

CsUPigr van a bögre vizzel. (Már 
most elég.) Ny. 8. 

CsuPOm víz vagyok. S. 

Csurog". Ha nem csurog, csepeg. 
D. — Ha nem csurran, cseppen. S. 

Csusza. Neki esett, mint tót gyerek 
a csuszának. S. 

Csúszik mint a hordó a korcsolyán. 
D. — Csúszik, mint a jó bor. D. — 
Csúszik mint jó utón a szán. D, — 
Egy szánon csúsznak. D. — Farsang- 
farkán csúszik a szán. B. — Farsang- 
farkán csusz a faszán. D. — Hajazza 
a kereket, hogy jobban csuszon a sze- 
kér. (Veszteget.) Sz. — Hol poharak 
csúsznak, sikamlanak a titkok. D. — 
Jól megragadd a szerencsét, igen 
csúszós. D. — Már a mász, ha nem 
csusz. (Már az más, ha nem megy a 
dolog simán.) D. 

Csuszt. Skarlát, gránát, nyuszt : 
Léva, Tata, Csuszt. (Csáki László 
országbíró díszruhájáról mondották 
1649-ben, jelentve, hogy uradalmakat 
ér díszruhája.) Cz. 

Csúsztat. Nem nyeli hanem csúsz- 
tatja a bort. D. 

Csuszogf nem jár. (Csoszog.) D. 

Csutora. Bor-csutora. (Részeges.) 

D. — Csutora nélkül is elkel a jó bor. 

E. — Megiszom a jó bort csutora nél- 
kül is, ölelem a rózsám nyoszolya nél- 
kül is. Np. 

Csügfgf rajta, mint lábon az ivóka. 
(Pióca.) D. 

Csüri-csavarja a dolgot. S. — Hi- 
ába csűröd-csavarod. E. 

Csűr. A madarász sem hint többet 
a csűrbe, hanem a mennyivel oda csal- 
hatja a madarat. D. — Az egerek nem 



sok fészket raknak az ö csürjében. 
(Üres.) B. — Csűrében az egér nagy 
fészket alig ver. (U. a.) E. — Csütörtök 
csüribe. E. — Hétfő hetibe, kedd ked- 
vibe, szerda szerelmibe,csütörtök csü- 
ribe, péntek pitvarában, szombat szo- 
bájában, vasárnap kétszer az isten há- 
zába. E. — Jobb a teli ól, mint az üres 
csűr. D. — Többrül több gyűl a csűrbe. 
D. — Van csürjében mind őszi, mind 
tavaszi. (Gazdag.) D. 

Csürhe. Egy malac nem csürhe. D. 

Csütörtök. A ki sok zabáló csü- 
törtököt tart, hosszú böjtre szorul. Cz. 

— Csütörtök csüribe. (L. csűr.) E. — 
Csütörtököt mondott. (Nem sült el a 
puska ; nem sikerült a terv.) E. — 
Csütörtököt mondott a puskája. ME. 

— Csütörtököt vetett a puskája. D. — 
Csütörtököt vetett a szája. (Hazudott, 
felsült vele.) D. — Kinek sok zabáló 
csütörtöké, sok hamvazó szerdája. E. 

— Kinek sok zabáló csütörtökje, an- 
nak sok hamvazó szerdája és böjtje. 
D. — Nincs mindennap zabáló csü- 
törtök. (Böjt első csütörtökén fo- 
gyasztják a farsangi husmaradékot.) 
Ny. 22. — Nincsen ám mindennap 
zabáló csütörtök. D. 

D. Olyan mint a nagy D. (Potrohos.) 
Széchenyi. 

Dada. Vén dada. (Asszony.) D, 

Dagad mint barátban az aleluja. 
Ny. 1. 

Daganat. Egy kis daganatért nem 
kell vágni kezet. E. — Kis daganatért 
kezét el nem vágatja az okos. D. 

Dag-aszt.A jól felkelt tésztát köny- 
nyű dagasztani. D. — Egy tésztát 
dagasztanak. D. — A kenyérnek leg- 
jobb dagasztőja az isten D. 

Dajka. Csecsemös korában hat 
rágó dajkája volt. (Telhetetlen.) D. — 
Dajka módjára jóllakik a gyermek 
mellett. (Javát megeszi.) Decsi János. 
— Dajkarege. — Dajkamese. ME. — 
Ki vén korában házasodik, dajkát 
keres magának. E. ■ — Nem adja dajka 



— 116 



gyermeknek a legjobb falatot. (Maga 
megeszi a javát.) KV. 

Dajkál. Dajkálta, mint a tiszta bú- 
zát a ponyván, (Őrizte.) Ny, 21. 

Dal. Majd elfújja az ebek dalát. 
(Megjár.) E, ■ — Szomorú dalosnak 
szomorú a dala, D, 

Daliás. Ritka francia daliás nél- 
kül, D. 

Dalol, Dalolnak mintha a házat 
fel akarnák venni. D. — Egy regét dal- 
iának, D. — Torban dalolni, lakziban 
sírni. (Nemiilik,) D,— Torban dalolni, 
vendégségben sírni nem illik. S. 

Dalos. A bor meghajtja a dalost. 

D. — A bor meghajtja a dallót. E. — 
Világos felhőnek, dalos menyecskének 
ne örülj. Ny. 16. — Szomorú dalos- 
nak szomorú a dala. D. 

Damaki. Hárman sem tesznek egy 
damaki emberszámot. (Borsodmegyei 
Damak falu lakosai gyávák.) E. 

Dancsházi. Használ neki mint a 
dancsházi rektornak a pálinka. S. 

Dara. Szapora mint a dara. D 

Darab. Egy mérföld, még egy darab. 
(Messze van.) D. — Sok darab fa kíván- 
tatik egy szekércsináláshoz. E. — Sok 
darab málé kel egy esztendő alatt. D. 
— Szomszéd falat jobb darab. D. 

Darabos. Akárhogy simítják a 
darabost, mégis kitetszik. D, — Meg- 
egyengették a darabos hátát. D. — Ne 
járj a daraboson, ha nyomott utón jár- 
hatsz. D. 

Darálni. Elment Karabukára ecetet 
darálni, homokot kötözni. (Karabu- 
kovabácsmegyei falu.) Ny. 2. — Sokat 
darál, (Fecseg.) S. — Szapora malom 
sokat darál. (Sok beszédű.) E. 

Darázs. A pókhálón felakad a légy, 
de azon a darázs keresztül veri 
magát. D. — A törvény oly háló, mely 
a gyenge szúnyogot megfogj a, a darázs 
pedig keresztül töri magát rajta. D. — 
Darázs csipje meg. S. — Darázs derekü. 
(Karcsú.) S. ■ — Darázs-fészekbe nyúl. 

E, — Darazsakat piszkál. KV. — 
Darázst ne szurkálj. M, — Dong mint 



a darázs a tücskök között, E. — Jól 
megérett gyümölcs, melyet a darazsak 
megdonganak. D. — Kit a darázs meg- 
csípett, a szúnyogtól is fél. S. — Meg- 
lepték mint darazsak a dögöt. E. — 
Mérges mint a darázs, D, — Sok 
darázs a legfutóbb paripát is megöli. 

D. — Vén darázs is megdongja a 
gyümölcsöt. D. — Vén darázs legalább 
megdongja, ha meg nem eszi is a 
gyümölcsöt, (Vén szerelmesről) E, — 
Zúg mint a darázs. D. — Darázs fész- 
ket piszkál. B. — Ne bolygasd a darázs- 
fészket, megszúr. D, — Ritka mint a. 
darázsméz. D. 

Darnai. Okos mint a darnai kos. 
Ny. 14. 

Daróc. Goromba mint a daróc. E. 

Daru. Egy után mennek a darvak.D. 
— Görbén hordja nyakát, mint a daru. 

E. — Láss darvat. (Ritkaságot.) M. — 
Ö is látott darvat. (U. a.) E. — Leven- 
dula ágastul, a hug daru párostól. 
(Igen fiatal leány és már van szeretője.) 
Np. — Tekereg mint ősszel a daru, D. 

Dárda, Hozdsza gazdasszony a 
gyermeket, ne neked a dárda. (Fel- 
cserélt szerep : férfi végzi asszony 
dolgát, asszonyvégzi férfi dolgát. Hely- 
telen.) M. — Kard ki kard, dárda ki 
dárda. D. — Kezében törött a dárda. 
D. — Ördög üllőn koholt vasdárda. 
D. — Sok sógor, sok dárda, KV. 

Dárius kincse. (Sok kincs.) D. — 
Dárius kincse van. B. — Elköltené 
Dárius kincsét is. E. 

Dátum hasra. (Esett.) D. — Ha 
dátom látom, hanem dátom nem látom. 
(Ha ügyvédet fizetsz, birót vesztegetsz, 
tied a per.) Ny. 10. 

Dávid. Énekelt arról szent Dávid, 
el is magyarázta. E. — Hegedült arról 
szent Dávid. E. — Hegedült arról szent 
Dávid, el is magyarázta. D. — Régen 
elhegedülte azt szent Dávid, el is 
énekelte. E. — Hogy is szóljak szent 
Dáviddal. (Restellem,hogy káromkod- 
tam.) E. — Szent Dávid tánca. (A nótá- 
val megegyező igazi tánc.) E. 



117 



Debrecen. Arra, arra, Debrecen 

feié. (Rossz utón jársz, tévedsz ; ellen- 
kező irányba indulj.) E. — Akkor még 
Debrecen is falu volt még. (Régen 
volt.) E. — Bekukkantott mint Bolond 
Istók Debrecenbe. (L. Bolond Istók.) 
ME. — Bekukkantott mint Bolond 
iMihók Debrecenbe. (U. a.) E. — Be- 
tekintett mint bolond IstókDebrecenbe. 
(L. Bolond Istók.) D. — Bolond Istók 
Debrecenbe. Sz. — Debreceni hideg- 
lelésben szenved. (Hízik.) E. — Debre- 
ceni szokás, ha elkérnek tőled valamit, 
te menj érte. Ny. 21. — Debreceni 
pipa, szegedi dohány, kassai tubák. 
ME. — Debreceni szabadság. S. — 
Debrecentől Kis-Várdáig. (Nem nagy 
utazás, kevés tapasztalás.) E. — El- 
járja még a kállai kettőst és a debre- 
ceni kopogőst. S. • — Felnőtt, mint a 
debreceni kútágas. S. — Megszokta, 
mint Debrecen az égést. Ny. 1. — 
Nagy mint a debreceni határ. E. — 
Nincs párja Debrecenig. (Nagyon szép 
pl. búza.) E. — is járt Debrecentől 
Kis-Várdáig. (L. fent.) S. — Sok pipát 
adnak el addig Debrecenben, (Sokára 
lesz az.) D. — Vastag mint a debreceni 
kofa. D. 

Deli, Meddig hordód teli, addig 
leszesz deli. E. 

Dénár. Egy dénár, két dénár, ne- 
ked ebből kevés jár. Ny. 16. — Egy 
dénár, két dénár, neked ebből semmi 
sem jár. S. 

DenC. Szekér alatt denc kutya. (Baj 
van ; kutya van a kertben. Dencz, kutya 
név.) E. 

Denevér sem madár, sem egér. 
(Kétkulacsos.) E. — Denevér szárnya- 
kon ide-tova röpdös. (Éjjel csatangol.) 
D. — Este jár mint a denevér. (Fél a 
világosságtól.) E. 

Derecske. Becsöngetett neki, mint 
Derecskének a tatár. (L. becsönget.) D. 

Dereg*lye. Rossz hajó az, melynek 
dereglyéje nincs. Cz. — Rossz gálya 
az, melynek dereglyéje nincs. D. 
Derekaljas. Jobb magának szalma- 



ágyat, mint másnak derekaljas ágyat 
vetni. D. 

Derellye. A szalonnát, ha egyre 
füstölik is, sem válik belőle derellye. 
Cz. — Galuska, derelye, kapások ereje. 
Ny. 20. 

Deres ló. (Vén.) D. — A kis csikó 
nagy derestül, hámot vonni tanul res- 
tül. KV. — Kicsiny csikónagy deres- 
tül, hámot húzni tanul restül. Sz. — 
Margit asszony, deres ló, ritkán válik 
benned jó. Sz. — Oldalról köti a de- 
rest. S. — Oldalt kötötte a derest. D. 

— Szélről köti a derest. D. — Vörös 
ember, deres ló, ritkán válik abból jó. 
Ny. 1. 

Deres. Deresre húzták. (Verés.) 
ME. — Komor minta deresre húzott. 
D. — Jól meghánytatta a derest. D. 
Lefektették a deres lóra. D. — Meg- 
ingatják az embert deres nélkül is. 
(Megverik.) D. — Megjárta a deresen 
a lapockás tánczot. D. 

Derék. A mi derék tűzzé vált, ne- 
héz eloltani. D. — Derék ember a 
kéményseprő, azért nézik annyian. E. 

— Derék ember a kocsis, hogy előre 
ül. D. — Derék ember a vicispán. E. 

— Hogyne volna derék, mikor dereka 
van. S. — Nem derék ebéd, melynek 
vacsorája nincsen. D. — Olyan derék 
ember, hogy kilenc puszta faluban 
nincs párja. (Gúny.) S. — Rongyosban 
légy derék ember. (Szegénységben.) E. 

Derék. Nem oly szép a suba ujja 
belül, mint a derék bélése. E. 

Derék. Beadta a derekát. (Le van 
győzve, megadja magát. Birkózók ki- 
fejezéséről véve.) E. — Darász derekú. 
(Karcsú). S. — Dereka gyertya, keze 
gömbölyű. (Szép nő.) — Derekát, há- 
tát lánynak nem szabad fájlalni. (A 
munkában, különben lustának mond- 
ják.) Ny. 6. — Derékon kell meg- 
ragadni a dolgot. S. — Eleget raktak 
a derékra, csak birja. D. — Fejét 
szelték le, derekát épen hagyták. D. 
Hogy ne volna derék, mikor dereka 
van. S. — Kicsiny a mustár, de nagy 



— 118 — 



a dereka. D, — Letörték talán a dere- 
kát is. D. — Megegyengették a dere- 
kát. D. — Neki esik a folyó dereká- 
nak. (Erős.) D, — Nem alhatik, ha- 
csak valakinek derekát le nem üti. 
D. — Volt valaha annak egyenes de- 
reka. (Vén.) D. 

Derekas dologhoz derék ember 
kell. ME. 

Derékszög". Kiesett a derékszög. 
(Ha a szekér derékszöge kiesik, nagy 
baj van.) D, — Kiesett a derékszög, 
asszony hajtja a kocsit. (Nagy baj, ha 
asszony ur a házban.) Ny.l3. — Kutya- 
farkból derékszöget ne csinálj. D. 

Derce. Vadász kutyának derce is 
jó. D. ^_ 

Derű. Borura derű. E. — Derűre 
ború. S. — Derüre-borura iszik. (Örö- 
mében-bánatában, mindig.)S. Nagy- 
pénteki derű jó termésnek jele. S. 

Derül. Alul derül, bocskor merül, 
(Esö.) E. — Délről derül, bocskor me- 
rül. Ny. 22. 

Derült meleg húsvét napján, meg- 
látszik őszszel a gazdán. S. — Nem 
leszek én árva mindég, ború után de- 
rült az ég. Np. 

Derzsen csinálják a tarka borjut. 
(Csufolás.) Ny. 7. 

Deszka kapu, nagy kutya, ott lakik 
a jó gazda. Ny. 3. — Deszkát árul 
Földváron. (Meghalt.) E. — Deszkát 
árul addig Földváron. (Mig az meg- 
lesz, akkor már ö nem lesz.) D. — 
Deszkát árul már. Ny. 5. — Kopasz 
mint a gyalult deszka. D. — Kövér 
mint a hizlalt deszka. D, — Lapos 
mint a deszka. E. — Minél jobban 
gyalulják a deszkát, annál simább lesz. 
B. — Négy deszka közé tették. (Ko- 
porsóba.) E, — Sovány mint a deszka. 
D. — Szánja koporsóra a deszkát. 
(Fösvény.) D. — Ugy csikorog mint 
a deszkás szekér. S. 

Délcegé csikóból válik a jó paripa. 
B. — Ha délceg a lovad, legyen jó a 
hámod. S. — Kifogták a délcegből. 
(Már olcsóbban adja, nem rátartós.) 



Pázmán. — Zabola, fék, ostor, délceg 
lovat megtör. S. 

Délben. A retek reggel méregé 
délben étek, este orvosság. Ny. 8. — 
Délben gyújtasz gyertyát. (Világos do- 
logban is kételkedel.) M. KV. — Dél- 
ben is vakoskodik. D. — Délben ki- 
méit ebéd jó vacsora. D. — Délben 
kiméit ebéd jó vacsora lehet. KV. — 
Délben sem látsz. KV. — Fényes dél- 
ben is vakoskodik. S. — Ki délig- 
kurta, délután is az lesz. (Ki milyen 
fiatal korában, olyan lesz öreg korá- 
ban is.) E, — Ki délig kurta, délután 
sincs farka. (U. a.) Ny. 7. • — A ki dé- 
lig eb, kutya az délután is. Ny. 16. — 
A ki délig kutya, délután is az. Ny. 8. 

— A reggeli vendég délig, a déli es- 
télig,az esteli reggelig szokott maradni. 
D. — Belebújik a szalmába, ki sem jö 
délig. D. — Délig alvó. (Rest.) E. — 
Ha délig nem, délután sem. (Ha ifjú- 
koromban nem tettem, öreg koromban 
sem teszem). E. — Orosznak csak dé- 
lig van esze. (Délután részeg pálinká- 
tól), S. — Reggeli vendég nem marad 
délig. (Esö.) — Reggeli vendég ritkán 
marad délig. (U. a.) S. — Tótnak dé- 
hg esze. (L. fent.) E. 

Délelőtt. Csak azért halt meg dél- 
előtt, hogy az ebédet ne fizesse. (Fös- 
vény.) D. — Ki kutya délelőtt, délután 
is az marad. (ífju-öreg.) S. 

Délután. A ki délig kurta, délután 
is az. E. ^ — A ki délig kurta, délután 
sincs farka. Ny. 7. — A ki délig eb, 
kutya az délután is, Ny, 16, — A ki 
délig kutya, délután is az. Ny. 8. — 
Délutáni kézfogónak rovás a dija. E. 

— Ha délig nem, délután sem. E, — 
Nála gyakorta délután van. (Leissza 
magát.) E, — Szitán látott sok arany- 
nak, délutáni kézfogásnak rovás a dija. 
(L. araríy.) E. 

Délesti órákra általteszi magát. 
(Leissza magát.) E. 

Délibábon aratást keres. Ny. 1. 

Délrül derül, bocskor merül. (Esö.) 
Ny, 22. 



119 



Dér. Bánja béka a deret. D. — Bé- 
kára is lesz dér. S, — Bus, mint a dér- 
sütötte dohány. D. — Búsul, mint ki- 
nek szőlőjét megcsípte a dér. D. — 
Csipi a dér az orrát. (Megjárt.) Ny. 2. 

— Dér után meghugyozza magát az 
idő. E. — Dér után nem messze a tél. 
B. — Fél, mint béka a dértül. D. — 
Idővel, dérrel a kökény is megérik. E. 

— Lesz még békára dér. E. — Lesz 
még a kutyára dér. Ny. 5. — Mely 
mag a dértül fél, későbbre kél. D. — 
Minél nagyobb a dér, annál csikorgó- 
sabb az ut. D. — Nehéz a dér a béká- 
nak. Pázmán. — Szomorú, mint a dér- 
csípte dohány. D. 

Dézsa. Moslékos dézsa. D. 

Dézsma. Dézsmát kell venni min- 
den szavában. (Hazug ; csak minden 
tizedik szavát lehet elhinni.) D. — 
Hányják- vetik, mint a dézsma a búzát. 
D. - — Hányják-vetik, mint a dézsma 
gabonát. D. — Kiadta a dézsmát. E. 

— Magad csöbörjébül vedd a dézs- 
mát. D. — Mosolyog, mint a dézsma 
bárány. (Keservesen. Dézsmába, ti- 
zedbe szemen szedett alját adták.) S. 

— Neki szokott, mint molnár a dézs- 
mának. (Lopkodásnak.) D. — Szomo- 
rúan néz, mint a dézsma bárány. (L. 
feni.) Ny. 5. 

Dézsmál. A barát a barátot meg 
nem dézsmálja. (Szerzetes a szerze- 
testől nem keres tizedet.) KV. — Dézs- 
málni kell szavait. (Hazug.) E. — Kiki 
magáéból dézsmál. (Fizeti a tizedet, 
adót.) D. — - Kiki maga kádjáról dézs- 
mál. (A maga borából ad tizedet.) ML. 
— Magad kádjáról dézsmálj, ne bántsd 
a másét. (A magadéból végy.) Ny, 1. 

— Pap a papot nem dézsmálja. (L. : 
fent.) D. 

Diák. (Deák.) A pap is csak deák 
volt. KV. — A pápa is csak diák volt. 
Sz. — A pápa is valaha csak deák 
volt. KV. — A szegény »nescio« csak 
rossz deáknak való. KV. — A szükség 
vagy katonát, vagy barátot tesz a 
diákból. D. — Akkor szép a deák, mi- 



kor rongyos. (A cifrák nem tanulnak, 
lányokon az eszök.) D. — Beadott ne- 
ki, mint János diák az isteni tisztelet- 
nek. (Elrontotta, elhibázta.) Ny. — Be- 
teg volt egyszer a diák is. E. — Beteg 
volt valaha a deák is. D. (Akkor nem 
volt étvágya.) — Büszke, mint a pajkos 
deák.D. — Deliberatum Átányon, hogy 
a diák gyalog járjon. E. — Deák kony- 
ha. (Patika.) B. — Deákot dolgáért, 
galambot szaráért tartani, nem nagy 
haszon. B. — Diákot hasznáért nem 
érdemes tartani. Cz. — Eb a deák 
könyv nélkül. D. — Ez az élet diákoké, 
a másik a barátoké. (Deáknak ezen a 
világon van jó dolga, szerzetesnek a 
túlvilágon.) E. — Énekel előbb a deák, 
aztán kap alamizsnát. D. — Felöltö- 
zött, mint űrnapkor a diákgyerek. 
(Szép uj ruhába, de nem volt csizmája 
és mezítláb járta a processiót.) Ny. 8. 
9. — Fűzfa deák. (Semmire való.)D. 

— Ha a deákot kötve viszik az isko- 
lába, nem lesz pap belőle. D. — Jár, 
mint a garabonciás diák. S. — Jobb 
a magyar konyha a diák konyhánál. 
(Patikánál.) E. — Ki papot, katonát, 
diákot szeret, az rnegjár. ME. — Ki- 
rukkolnak, mint űrnapkor a diákgye- 
rekek. (Sokan. Szegeden sok az isko- 
lás gyermek, innét ezen szegedi szó- 
lás.) Ny. 1. — Lányos diákból nem 
lesz tudós. (Lányokkal szeretkőzőből.) 
KV. — Lencse, borsó, kása, diák táp- 
lálása. Ny. 20. — Lencse, borsó, kása, 
mind isten áldása, diák táplálása. E. 

— Ma diák, holnap katona. (A diákból 
minden lehet.) E. — Meghurcolta, 
mint ördög a diákot. E.- — Nem mind 
diák, a kinek tintás az ujja. E. — Nem 
szokta, mint deák a kapát, D. — Néha 
a legjobb deák a legrosszabb mester. 

D. — Nyári kocsis, téli diák. (A falusi 
gyerek csak télen jár iskolába.) E. — 
Okos ügyész hasznáért tartja a diákot. 

E. — örül, mint deák a vakációnak. 
D. — Ritka deák papiros nélkül. D. — 
Szemérmes diáknak hiu a táskája. 
(Üres.) M. — Szemérmes diáknak üres 



— 120 — 



a tarisznyája. ME. — Szent Lukács 
iródiákja. (Ókor.) S. — Szép szerető 
a diáké. E. — Szurkol, mint a rossz 
diák. (Fél, nem tudja a leckét.) S. — 
Tintás seggü diák. (Ügyetlen.) E. — 
Ugy szép a diák, ha rongyos. (L. fent.) 
K. — Vagy diák vagy disznó. (Torony- 
ból nézte a paraszt az ünnepi diákot, 
s valami feketéi látván, azt mondotta : 
az vagy diák vagy disznó.) E. 

Diákos ember hamar gazdag is. 
(Tudós, képzett, tanult.) D. 

Diákság^. Leghangosabb diákságu 
a fecske. (Szapora beszédű.) D. 

Diáktalan.Diáktalannak nem való 
a könyv. (Tanulatlannak.) KV. 

DiákuL Atöbbidiákulvan. (Disznó- 
ság. Női társaságban a férfiak azt, mit 
nem akarnak, hogy az asszonyok ért- 
sék, diákul mondják.) Ny. 20. — A 
többi diákul van, nem értem. Ny. 3. — 
Bolondság a papság, ha diákul nem 
tud. D. ■ — Ki diákul tud, a pappal is 
szólhat. D. — Nehéz a papság, ha 
diákul nem tud. D. — Nehéz a papság, 
ki diákul nem tud. BSz. — Semmit 
sem tud diákul, noha eleget járt az 
iskola mellett. D. 

Dicsekszik. Ha eszed volna, nem 
dicsekednél vele. S. — Ezzel bizony 
nincs mit dicsekedni. ME. — Más tol- 
lával dicsekszik. E. — Okos azt is el- 
hallgatja, a mije van, a bolond azzal 
is dicsekszik, a mije nincs. S. 

Dicsér. A jót dicsérni, a rosszat 
feddeni szokás. D. — A napot nem 
költén, hanem estén dicsérik. D. — A 
napot lementében, nem feljöttében di- 
csérik. Sz. — Az Írott virágot sokan 
dicsérik, de senki sem szagolja. E. — 
Cigány is dicséri a maga lovát. E. — 
Cigány is a maga lovát dicséri. D. — 
Dicsérem az eszét. S. — Dicséri a régi 
időt, de a mostani szerint él. D. — 
Dicséri az áldozókat, ha neki is jut 
valami. D. — Dicséri, mint szent Péter 
a szamarat. Ny. 19. — Dicséri, mint 
török a lovát. B, — Eldicséri, mint 
török a lova farkát. E. — Dicsérjük 



a Jézus nevét, igyuk meg a töke levét. 
Ny. 6. — Dicsérjük a Jézus nevit, 
igyuk meg a szölö levit. Ny. 1. — Di- 
csértessék a szép asszony. (Szereti, 
ha dicsérik.) E. — Festett virágot so- 
kan dicsérik, de senki sem szagolja. 
S. ■ — Ha barátodat titkon fedded is, 
de mások előtt dicsérd. E. — Jele, 
hogy nem szereti, mert szembe di- 
cséri. B. — Késő a holtat dicsérni. 
KV. — Ki magát dicséri, jele, hogy 
rossz szomszédai vannak. D. — Ki 
nyilván sokat dicsér, alattomban gya- 
láz. D. — Kinek a savával élsz, föztét 
megdicsérjed. E. — Könnyű teli has- 
sal a böjtöt dicsérni. KV. — Lemen- 
tével dicsérd a napot. E. — Maga di- 
cséri magát. (Mert senki más nem di- 
cséri.) E. — Meggyülölteti magát, ki 
magát mindig dicséri. B. — Minden 
cigány a maga lovát dicséri. Sz. — 
Minden jó lélek dicséri az urat. (Ezt 
mondja, ki kísértetet vél látni.) S. — 
Minden koldus a maga botját dicséri. 
S. — Minden mester a maga munká- 
ját, minden koldus a maga botját di- 
cséri. KV. — Minden művest müve di- 
cséri. D. — Minden róka a maga far- 
kát dicséri. KV. — Multával dicsérd 
a napot. E. — Munka dicséri mesterét. 
KV. — Napot nyugodva dicsérj. E. — 
Nem méltó méltatlant pénzeért di- 
csérni. D. — Nem szereti, mert szembe 
dicséri. D. — Nemes vért dicsérhetni 
nógatlan. KV. — Nyugtával dicsérjük 
a napot. KV. — Róka is dicséri maga 
farkát. D. — Rühet vakar, ki a go- 
noszt dicséri. E. — Szembe dicsér, 
hátul gyaláz. E. — Ugy dicséri, majd 
lemegy a körméről a bőr. (Veri.) Ny. 
3. — Ugy dicsérik a szerencsét, a 
mint szolgál. D. — Végén szokták a 
dolgot megdicsérni. KV. 

Dicséret. A felettébb való nagy 
dicséret és a hazugság azon egy fá- 
nak ágai. B. — Jutalom dicsérettel 
jár. S. — Kiki örömest hallja a maga 
dicséretét. KV. — Nagy dicséret és 
hazugság egy fának ágai. E. — Nem 



— 121 



a ki jól kezdi, hanem a ki jól végzi, 
érdemel dicséretet. S. — Pénzen vett 
dicséret, cifra hazugság. D. — Pénzen 
vett dicséret uri hazugság. D. — Rossz 
ember dicsérete nem nagy becsüle- 
tedre váUk. Cz, 

Dicséretes. Nagy dologban az ipar- 
kodás is dicséretes. B. 

Dicsőségf. A dicsőség a keresőt 
kerüli, a kerülőt keresi. D, — Dicső- 
ség bajjal jár. S. — Dicsőség Isten- 
nek, békesség embernek. D. — Ki nem 
állom a dicsőséget. (Sok a jóból.) E, 

— Megunta a dicsőséget. (Nem győzte 
végét várni.) Ny. 15. 

Dicsőség^es. Néha a szegénység 
dicsőséges. D. • — Szegénység is lehet 
dicsőséges. E. 

Dinnye. Fordulj dinnye, lódulj 
zsák, jön a török, majd levág. (Itt a 
veszedelem, szaladj.) Ny. 8. — Lőrinc 
van a dinnyében. (Lőrinc napján kezd 
romlani a dinnye. Ez régen igy lehetett, 
de mai nap csak akkor kezd javában 
érni.) E. — Ugy búsul, mint a kinek 
dinnyeföld nem jutott. Ny. 3. 

Dinom - dánom. Egy két napi 
dinom - dánom, holtig való szánom- 
bánom. (Lakodalom.) D. — Ej dínom- 
dánom, tölts, bizony nem bánom. D. — 
Három napi dinom-dánom, holtig való 
szánom-bánom. (L fent.) Sz. — Jaj 
dinom - dánom, ha meghalok sem 
bánom. B. — Jaj dinom-dánom, mig 
élek is bánom. B. — Rövid dinom- 
dánom, hosszú szánom-bánom. Ny. 4. 

DiOgfenes bolond volt, hogy üres 
hordóban lakott. D, — Tele hordóban 
lakó Diogenes. (Részeges.) D. 

Dió. A jó meg a dió. E. — Akkor 
már diót dobálnak csontjaimmal. E 

— Dió van alul. (A java.) S. — Dió 
törve, az asszony verve. (Jó.) S. — 
Diót törne homlokán, ugy szereti. BSz. 

— Egy férges diót sem adnék érte. E. 

— Ez jó, meg a dió. S. — Feje mint 
egy hordó, esze mint egy dió. E. — 
Feltörte nagy nehezen a diót. D. — 
Férges dió. D. — Férges mint a dió. 



D. — Kemény dióba harapott. E. — 
Kihullott mint tokjából a dió. D. — 
Nem ér egy férges diót. D. — Törd 
meg a diót, ha belét meg akarod enni. 
BSz. — Üres dió, üres pohár, ha el- 
törik sem nagy kár. E. — Üres mint 
a férges dió.D. — Zörgös dió, mogyoró, 
síró gyermeknek való. S. 

Diófa. A diófának veréssel veszik 
hasznát. D. — A pénz és diófa verve 
jó. (A pénz élire verve, kiméivé jó.) D. 

— Adjon isten minden jót, diófából 
koporsót. (L. ad.) E. — Adjon isten 
minden jót, feleséget szépet, jót, dió- 
fából koporsót. (L. ad.) D. — Azt 
gondolja övé mint a diófáig. B. — 
Diófa verve jó. S. — Diófának, szamár- 
nak, asszonyembernek verve veszik 
hasznát. KV. — Ne verd a diófát, mely 
bő gyümölcsöt ád. KV. — Oly kevély 
mintha övé volna a diófáig. M. — 
Olyan kevély mintha övé volna mind 
a diófáig. KV. — Övé mind a diófáig. 
(Gazdag, kevély.) D. — Rátartja magát, 
mintha övé volna a diófáig. E. 

Dióhéj. Dióhéjba szorítva. (Rövi- 
den.) E. — Mintha dióhéjban járna. 

E. — Nincs annyi esze, mennyi egy 
dióhéjba beleférne. E. — Zörög mint 
a macska a dióhéjban. E. 

Diós. (Diósdi játék.) Nem játszik 
már dióst, (Már nem gyermek.) B. — 
Nem diósdi már a játék. (U. a.) D. 

Diószeg*. Kójon, Kágyán nincsen 
kenyér, Diószegre jár a szegény. (Kój 
és Kágya határa igen kicsiny, s a mi 
van az is földbirtokos uraké.) Ny. 3. 

— Megesett neki a diószegi vásár. 
(Károsodott.) Np. — Megesett ám 
nekünk a diószegi vásár.(.Okrét eladta, 
árát elitta: se pénz, se posztó !) Sz. 

Disznó. A disznó is azért hízik, 
mert nem dolgozik, D. — A disznó 
is megeszi a makkot, de fel nem néz 
fára. B. — A disznó megeszi a mak- 
kot, de a fával nem gondol. D. — A 
disznó is örül, ha pocsétát lát. D. — 
A disznó mig él, semmire való. B. — 
A disznó sem mosdik. E. — A disznó 



122 — 



sem mosdik, mégis meghízik. D. — 
A disznónak is a rossza vágja ki a 
zsákot. Ny. 6. — A disznónak és fös- 
vénynek holtuk után hasznuk. B. — 
A gazdagnak is kettő az orralika, mint 
a szegény ember disznajának. M. — 
A jó disznó kitúrja a gyökeret s a 
rossz felkapja, Ny. 9. — A ki korpa 
közé keveredik, megeszik a disznók. 
KV. — A kölcsön korpa nem hája- 
sitja a disznót. D. — A kutyának is 
van néha agyara, mint a disznónak. 
D, — A mocsártól nehéz elszoktatni 
a disznót. D. • — A nagy disznók mel- 
lett apraja is elkel. D. — A moslékot 
a disznónak hagyd, KV. — Az okos, 
disznó elé nem hányja a gyömbért, 
D. — Az ösztövér disznó makkal ál- 
modik. — Akkor volt szép a disznó, 
mikor még malac volt. D. — Annyi 
a pénze, mint zsidónak a disznó. 
(Semmi.) Ny. 5. — Becsületes ember, 
csak a valaga disznó. Ny. 5. — Csa- 
lással a disznó sem hízik. (Ha keve- 
sebbet kellőnél adnak neki ennie,) D, 
— Csúnya nagyon : részeges asszony, 
rongyos pap, görhes disznó, vén sze- 
relmes és gazdag fösvény. S. — Disznó 
a mocsárban. (Érzi jól magát.) D. — 
Disznó a pocsétába örömest vissza- 
tér. D. — Disznó is gyakorta búza- 
lisztet eszik. (Ha gondatlan a gazda.) 
KV. — Disznó is néha búzalisztet 
eszik. (ü. a.)B. — Disznó makkal ál- 
modik. KV, — Disznó orra arany pe- 
rec. (Nem illő.) D. — Disznó után mo- 
csárba jutsz. S. — Disznóban van. 
(Bolond szerencsében.) S. — Disznón 
keres gyapjút. KV. — Disznónak ked- 
ves fürdő a mocsár. B. — Disznónak 
uri palota. D. — Disznóra gyömbért, 
D. — Disznóra gyömbért veszteget. 
Sz. — Disznóra ne veszteges gyöm- 
bért. M. — Disznóról nyirja a gyapjút. 
D, — Disznóról is gyapjút nyir, (Sze- 
rencsés,) E. — Disznót ebértnem adok, 
B. — Eb az oláh disznó nélkül. D. — 
Egy disznót hizlalnak. D. — Egy disz- 
nót porzsolnék. D. ■ — Először ólad 



legyen, aztán végy disznót. (Előbb há- 
zad legyen, aztán házasodjál.) Ny, 1. 

— Eszes disznó mély gyökeret ránt. 
KV. — Eszes disznó mély gyökeret 
ránta.M. — Esznekurak disznómódra, 
szegény ember ökörmódra. (Az urak 
evés közben többször isznak, a pa- 
rasztok evés után egyet nagyot.) E. — 
Éhes disznó makkal álmodik. E. — 
Éhes disznó makkal álmodik, de ha 
felébred tökkel is megelégszik. Nv. 4. 

— Éhes disznó moslékos csöbörbe is 
beleváj. Ny. 4.— Fentartja orrát, mint 
az érsek disznaja. E. — Fentartja or- 
rát mint a harangozó disznaja. D. — 
Fösvénynek, disznónak holtuk után 
van hasznuk. D. — Fülel mint a sü- 
ket disznó a búzában. E. — Gyöngyöt 
nem szokás a disznó elé dobni. S. — 
Ha a disznónak szarva volna, egy ka- 
zal sem maradhatna. E. — Ha a disz- 
nónak szarva volna, kanászt sem le- 
hetne mellé fogadni. D. — Ha a ku- 
tyából egyetmegütnek, széjjel mennek, 
a disznók pedig összeröfögnek. D. — 
Ha kend disznó, más is ember, D. — 
Ha kend ember, más se disznó, D, — 
Ha malacot mutatsz, disznód is elkéri, 
D. — Ha repülni tudna, legjobb szár- 
nyas állat volna a disznó, E, — Ha 
szárnya lenne, legjobb madár volna a 
disznó, D, — Ha tudná a disznó, hogy 
miért hizlalják megdöglene bujában, 

D, — Ha tudná a disznó mire hizlal- 
ják, megdöglenék bujában, K, — Ha 
városon malacot kaphatsz, disznóért 
ne menj falura. (Jobba malac húsa.) 
Ny. 4, • — Hallgat mint a hugyó disznó. 

E. — Hallgat mint a süket disznó a 
búzában. Ny. 5. — Hallgat mint a sü- 
ket disznó a rozsban. Ny. 4, — Harap 
mint a disznó, D. — Hever mint a 
disznó, D. — Hitvány disznónak bőre 
sem jó. D. — Itt a disznó, hol a bagó. 
(A bagózó disznó.) Ny. 5. — Jó hogy 
a disznónak szarva nincs. S. — Jó, 
hogy szarvat nem adott az Isten a 
disznónak. B. — Jobb a disznó ma- 
lacostól, D, — Kerek mint a disznó- 



— 123 



nak az orra. D. — Kénytelen vele mint 
a cigány-disznó az ügetéssel. (Lopott.) 
D. — Későbbre kopik a disznó orr, 
mint a szántó vas. D. — Későbbre 
lesz a leányból vénasszony, mint a 
malacból disznó. D. — Ki disznó 
után indul mocsárba jut. B. — Ki 
disznó után indul pocsétába kerül, D. 

— Ki disznó után indul, sárba kíván- 
kozik. D. — Ki korpa közé keveredik, 
megeszik a disznók. ME. — Ki korpa 
közé vegyül, megeszik a disznók. E. 

— Ki magát korpa közé keveri, meg- 
eszi a disznó. D. — Korpa közé ke- 
veredőt megeszik a disznók. Ny. 7. — 
Kicsi az ól, nagy a disznó. (Kicsi a 
csizma, nagy a láb.) Ny. 22. — Koszos 
malacból válik jó disznó. S. — Köny- 
nyü a heverő disznónak meghízni. D. 

— Könnyű volna a disznót megnyirni, 
ha malac korában rászoktatták volna. 
D. — Kövér mint a disznó. D. — Kö- 
vér disznó halálát sok éhes varjú 
várja. (Gazdag ember halálát örökösei 
várják.) — Lé táplálja a disznót, kolbász 
a rossz szolgát. E. — Lé táplálja a 
disznót, korbács a rossz szolgát. D. — 
Lustább a disznónál, mert az megveti 
alomját. D. — Magyar ökör, német 
kutya, oláh disznó. (Két értelmű : vagy 
azt jelenti mely népnek milyen állata 
a legszebb, vagy melyik népet mihez 
lehet hasonlitani.) D. — Makkon hí- 
zott mongolica disznó. D. — Malac- 

, nak disznó az anyja. D. — Meglesz 
az disznónyiró szombaton. (Soha nap- 
ján.) D. — Meg nem szokhatja, mint 
disznó a nyirást. D — Megszokta mint 
disznó a pocsétát. D. — Még a disznó 
él semmi hasznát nem vehetni. D. — 
Mé^ is kevés lehet a szalonna, ha sok 
is a disznó. D, — Minden koszos ma- 
lacból lesz disznó. Ny. 6. — Mindent 
orrára vesz mint a disznó. D. — Mi- 
nél koszosabb a disznó, annál inkább 
vakaródzik. E. — Minél rühesebb a 
disznó, annál inkább vakaródzik. D. 

— Mint a disznó csak fertőben hever. 
(A bűnös a bűnben.) Pázmán. Ny. 16, 



— Mohón esik neki, mint disznó a 
makknak, KV. — Nagy a disznó, kicsi 
az ól. (Láb-cipö.) Ny, 8. — Nagyobb 
a disznó, mint az ól, (ü, a.) S, — Ne 
legyetek mint a kutyák, hanem mint 
a disznók, (Kutyák egymást elhagyják 
a bajban, disznók összeröffenek. Le- 
gyetek egyetértők.)E. — Ne turkálj min- 
denben, mint a sovány disznó. D. — 
Nehéz a disznót a mocsárról elszok- 
tatni. B. — Nem disznó komám uram, 
hogy a rákot lábastól megegye. D. — 
Nem disznónak való a gyömbér. KV. 

— Nem döglik meg a disznó a maga 
alomjától. K. — Nem hajáért, hanem 
hajáért hizlalják a disznót. D. — Nem 
hintik a disznó elé a gyömbért, B, — 
Nem illik disznó orrára az arany pe- 
rec, KV, — Nem lenne jobb madár a 
disznónál, ha szárnya volna, B, — 
Nem őriztünk együtt disznót, Petőfi és 
Ny, 8, — Nem szokás a disznót meg- 
nyirni. D. — Nem vagyok tán disznó ? 
E. — Nincs oly rühes disznó, hogy 
ne akadna dörgölő fáj a. (Csúnya nőnek 
is akad szeretője.) Ny. 2. — Nincs 
rosszabb a szegény zsidónál, száraz 
disznónál és részeg, asszonynál. S. — 
Nöjjön szarva a disznónak. (Ha én 
meghalok, nem bánom történjék bár- 
mi.) E. — Okos disznó mély gyökeret 
ránt. E. — Oláh után szokik a disznó. 
D. — Óla sincs, mégis disznót akar 
hizlalni. D. — Orrával eszik mint a 
disznó. (Telhetetlen turkál.) D. — Ökrö- 
dik mint a disznó. D. — Ördög vigye 
a káposztát, ha a disznó eldöglött. E. 

— Összeröíögnek mint a bakonyi 
disznók. D. — Összeröffennek mint a 
disznók. E, — Összerohannak minta 
Csanyi disznai, Ny, 2. — Ösztövér 
disznó makkal álmodik. Ny. 6. — 
Ritka disznó sörte nélkül. D. — Ronda 
mint a disznó. S. • — Röstel megmos- 
dani mint a disznó, mégis meghízik. 
D. — Semmirevaló a disznó, a mig él. 
KV. — Soha disznót nem őriztem ve- 
led. D. — Sok lud disznót győz, KV, 

— Sovánv disznó makkal álmodik. 



— 124 



Ny. 6, — Südöböl lesz a disznó. Ny. 
o. — Szem kukoricán is levágják a 
disznót. (Ha fuldoklik ; kis okból is 
vége lehet.) S. — Szereti mint disznó 
a pocsétát. E. — Szuszog mint süket 
disznó a búzában. S. — Szuszog mint 
az oláh disznó a búzában. D. — Tet- 
ves mint a disznó. D. — Tudja isten, 
miért nem adott szarvat a disznónak. 
D. — Turkál benne, mint jóllakott 
disznó a makkban. S. — Turkál min- 
denben, mint jóllakott disznó a makk- 
ban. D. • — Ugrál mint a kötönyi disznó. 
(Sovány.) Ny. 22. — Ugy él mint a 
molnár disznaja. (Nagy bőségben ; a 
máséból bőven telik.) Ny. 2, — Vagy 
diák vagy disznó. (L. diák.) E. — Va- 
karózik mint a rühes disznó. D. — 
Válogat a pénzben, mint jóllakott 
disznó a makkban. D. — Vigyázz a 
szóra, mint disznó a cseresznyés ga- 
néjra. (Ravasz, óvatos.) D. — Vissza- 
tér eb az okádására, disznó a mo- 
csárra, (Szentírásból.) B. — Visszatér 
pocsétájába a disznó. D. — Zöld disz- 
nóról mesét mondok. (Olyanról, mit 
még soha senki sem hallott.) E. 

Disznóalom. A disznóalmot is el 
akarná adni. (Fösvény.) E. — Eladja 
a disznóalmot is. D. — Még a disznó- 
almot is el akarja adni. KV. 

Disznóbőr. Nehéz a disznóbőrből 
szattyánt készíteni. D. — Terjed a 
becsület, mint a disznóbőr a tűzön. 
(Kitudódott a gaztett.) Ny. 5. 

Disznóhús. Mindenbe jó, mint a 
disznóhús. (Hizelgő.) Ny. 3. — Min- 
dennel jó, mint a disznóhús. E. (U. a.) 

Disznóláb. Itt a kezem, nem disz- 
nóláb. (Kezemet adom rá, szavamnak 
állok. Alku.) E. — Miatyánk isten, 
disznóláb. (Léleknek imádság kell, 
testnek étel.) E. — Néha a disznóláb 
is elsül. Ny. 3. • — Sodrófa nem disznó- 
láb. (Verés nem étel.) E. 

Disznóól. Csak ne dolgozzék, el- 
lakik a disznóólban is. D. — Disznó- 
ólon cserépfedél. E. — Disznóólat 
cseréppel ne fedj. D. — Disznóólra 



cserépfedél. D. (Pazarlás; nem is jó, 
télen hideg, nyáron meleg.) 

Disznópásztorság'. A kanász-boj- 
tár is későre ér a disznópásztorságra. 

D. — Disznópásztor haragszik s a 
falu nem is tudja. (Senki sem törődik 
szegény haragjával.) S. 

Disznóserte. Ugy áll a haja, mint 
a disznóserte. E. 

Disznószíj. Disznószíjjal kötötte az 
erszényét. (Fösvény, irigy.) D. 

Disznószív. Ha van disznószived. 
(Elszánt, szívtelen.) A disznó a maga 
kölykét is felfalja.) E. 

Disznótor. Sok disznótor esik meg 
addig. (Még sokára lesz az.) D. 

Divat. Az arany elveszti divatját, 
ha kezedbe fogod. (Rossz mindent 
rosszra fordit.) D, — Divatjában van 
a munka. (Munkaidő van.) B. 

Diván. (Tanácskozás.) Mihez kard- 
dal férhetsz, nem kell ahhoz sok di- 
ván. KV. 

Dob. Egy bolond oly követ dob a 
kútba, hogy száz okos sem veszi ki. 

E. — Egyszer dobi, másszor köpi. 
(Egyszer dobja, másszor kapja.) Ny. 
4. ■ — Égre követ ne dobj, mert fe- 
jedre fordul. KV. — Gyöngyöt nem 
szokás a disznók elé dobni. (Szent- 
írás.) S. — Ki téged kővel dob, dobd 
vissza kenyérrel. (Szentírás.) S. — 
Nagy követ dob a kútba. S. — Ott 
marad a hová dobják. (Birkatürelmű.) 
E. 

Dobál. Akkor már diót dobálnak 
csontjaimmal. E. — Ki mást sárral 
dobál, bemocskolja magát. S. — Ki- 
nek üvegből van a háza, ne dobálód- 
zék kővel. (Német.) S. 

Dob. Dobbal megy nyulászni. E. — 
Dobbal megy verebet fogni. S. — Dob- 
bal nem fogsz verebet. Ny. 8. — -Dobra 
került. ME. — Dobra ütni. D.— Dobra 
ütik mindenét. E. — Dobra vonták a 
bőrét. (Erősen vallatták.) E. — Egy 
dobot vernek. D. — Elkopott mint a 
dob. D. — Ellakott mint a dob. (Jól- 
lakott.) D. — Elverték mint a kétfe- 



125 



nekü dobot. E, Ny. 4. — Ha bőrét 
dobra vonnák, kétszer jobban szólna. 
(Nyelves.) D, — Megfeszítette hasát, 
mint a dobos a dobot. D. — Megkente, 
mint a paládiak a dobot. (Hogy jobban 
szóljon.) Ny, 4. — Megütik a dobot. 
(Indulóra.) E. — Nehéz mint a kál- 
vinista dob. Ny. 5. — Olyan a hasa 
mint a dob. D. — Pivoda regementje : 
se dobja, se zászlója. (Pivoda liptő- 
megyei serege 1700-ban igen nyomo- 
rult volt, se dobja, se zászlója, se 
zsoldja, se prédája nem volt; Liptó- 
megye szegény, ott nem volt még pré- 
dálni való sem.) Sz. — Síppal, dobbal, 
nánihegedüvel. (Náné cigányszó: sem- 
mi. Semmi hegedűvel, azaz : titkon.) 
E. — Síppal, dobbal, trombitával jön 
a bordélyból. (Szemtelen.) D. — Sokra 
verik a dobot. D. (A ki többet igér, 
azé.) — ügy elverték, mint a kétfenekü 
dobot. S. 

Dobi. Jóllakott mint a dobi kutya 
a löki piacon. (Kidobták, kilökték.) S. 

Dobol. A mit sípolva nyert, elvesz- 
tette dobolva. (Apránkint szerezte, 
egyszerre elvesztette.) D. 

Dobszó. Dobszóra megy ott. (Ott 
nagy a rend.) D. 

Dobos. A dobosra is mérgelődik, 
hogy jobban nem veri. D. — Dobos- 
nak termett. (Kicsi zömök.) E. — Meg- 
feszítette hasát, mint dobos a dobot. 
(Sokat evett.) D. 

Dobog", ügy dobog a szive, mint a 
ricsi kutyáé. (Fél, szűkül.) Ny. 7. 

Dobos. Pislog, mint a Dobos har- 
csája.' (Rosszban töri fejét. Dobos, ha- 
lász család neve.) Ny. 1. 

Dobozi. Add meg magad Dobozi. 
(Véged van, nincs menekülés.) Kis- 
faludy S. — Izzad most Dobozi. (Do- 
bozi nevű tiszttartót a jobbágy bevá- 
dolta a földes úrnál, ez levelet küldött 
általa a tiszttartóhoz. A jobbágy előre 
örült, hogy fog a tiszttartó megijedni, 
pedig a levélben az állott, hogy veres- 
sen az árulkodó jobbágyra huszonöt 
botot, s így nem Dobozi, hanem az 



árulkodó izzadott.) A ki másnak ver- 
met ás, maga csík bele.) D. 

DÓGZ. Áll mint Dóczban sz. Ferenc. 
(Mozdulatlan mint a szobor.) Ny. 9. 

Dóczi. Fizess Dóczi, ha van a láda 
fiából. Ny. 6. 

DÓeziné ládájában van. (Nincs he- 
lyén.) Ny. 2. — Jó helyén van, mint a 
Dócziné ládája. (Földön.) Ny. 6. 

Dohány. Bihar-vármegyébe, Deb- 
recenbe pipáért. Szegedre dohány- 
ért. (Itt van a legjava.) B. — Bíró há- 
tán vágott dohány. (Nagyjából végzett 
munka.) B. — Bús mint a dérsütötte 
dohány. D. — Debreceni pipa, szegedi 
dohány, kassai tubák. ME. — Debre- 
cenbe pipáért. Szegedre dohányért. E. 

— Ilyen a világ, kimarkolja a dohányt. 
(Elszerették a szép feleséget.) Ny. 6. 

— Huncut a világ, kimarkolja a do- 
hányt. (U. a.) Ny. 2. — Kevés a vágott 
dohánya. (Ész.) Ny. 7. — Kimarkolja 
a dohányt más zacskójából s a ma- 
gáéba teszi. (Önző.) E. — Kitelik a, 
ha a dohányból nem, a kóróból. Ny. 5. 

— Kiparancsolja az isten, mint Vidá- 
nak a dohányt. (Lesz-e dohány Vida ? 
Lesz, ha isten ád. Adott is neki.) Ny. 
11. — Nagy pipáju, kevés dohányu. E. 

— Ne pipálj, ha nincs dohányod. Ny. 
7. — Nem ér egy pipa dohányt. E. — 
Nincs vágott dohánya. (Józan esze.) 
Ny. 2. — Szegedre dohányért. E. — 
Szomorú mint a dércsípte dohány. D. 

Dohánymag". Annyi mint a do- 
hánymag. E. — Apró mint a dohány- 
mag. D. — Az elszórt dohánymagot 
nehéz felszedni. D. 

Dohányoz mint a török. E. — Egy 
hólyagból dohányoznak. D. 

Dohog" mint a terhes felhő. Ny. 11. 

Dohos lisztet nem szeleli az okos, 
mert a mi jó vagyon benne, azt is el- 
veszti. D. 

Doktor. A gyarmati sintér legyen 
a doktorod. (Kínoz.) Ny. 1. — Bízd 
papra lelkedet, doktorra testedet, pró- 
kátorra peredet : pokolba leled helye- 
det. (Legyen magadnak is gondja ma- 



— 126 — 



gadra, egyedül a pap imádsága nem 
üdvözít stb.) Ny. 1, 

Dolmány. Egyik dolmányszür, a 
másik szürdolmány. (Egyik eb, a má- 
sik kutya.) B. — Fakó kocsi, kender 
hám, nemes ember, szürdolmány.(Sze- 
génység.) D. — Hintós kocsi, kender 
hám, nemes ember, szürdolmány. (Uri 
pompa, koldus konyha : szegénység.) 
D. — Hintós kocsi, kender hám, her- 
ceg úrfi, szürdolmány. (Bukott földes- 
úr.) D. • — Kankó nem dolmány. (Rövid 
szűr nem dolmány.) D. D. — köpö- 
nyegjéből uj dolmányt csináltat. D. — 
Rongyos dolmány, okos legény. (Tudó- 
sok szegények.) E. — Rongyos dol- 
mányban is van okos legény. E. — 
Szürdolmány vagy dolmányszür. E.— 
Szürdolmány vagy dolmányszür mind- 
egy- D. 

Dolg'OS. A hamar evö jő dolgos. D. 
— A jó mesés ritkán jó dolgos. D. — 
Jó táncos rossz dolgos. E. — Két 
pofára eszik, mint a dolgos betyár. 
(Szolgalegény neve az alföldön.) D. — 
Mely szolga sok mesét tud, ritkán dol- 
gos. S. • — Milyen a dolgos, olyan a 
bére is. D. 

Dolgozik. A disznó is azért hízik, 
mert nem dolgozik. D. — A szükség 
megtanítja a restet dolgozni. KV. — 
Az okos parancsol, az oktalan dolgo- 
zik. D. — Csak ne dolgozzék, ellakik 
a disznóólban. D. • — Dolgozni nem 
szégyen. ME. — Dolgozni tartják a 
szolgát. KV. — Egész nap az utcán 
járva dolgozik. (Naplopó.) D. — Egész 
nap dolgozik még sem mozdit semmit. 
D. — Egy tanyán dolgoznak, D. — 
Gyermek játszszék, leány dolgozzék. 
D. — Ha a paraszt nem dolgozik, a 
barát meg nem hízik. D. — Hol dol- 
goztál, ott egyél. S. — Izzad mikor 
fal és fázik mikor dolgozik. S. — Két 
pofára dolgozik. (Nagy evö.) Ny. 3. — 
Ki dolgozni nem szeret, nem érdemel 
kenyeret. S. — Ki hamar eszik, tüs- 
tént dolgozhatik. D. — Ki mint eszik, 
ugy dolgozik. D. — Ki nem dolgozik. 



ne is egyék. B. — Mondja a rest: 
eleget dolgoztam, — de nem mondja : 
eleget ettem. K. — Ott egyél, a hol 
dolgoztál. D. • — Öreg ember erösebben 
dolgozik, mint a fiatal. (Komolyabban.) 
Ny. 6. — ügy dolgozik mintha robot- 
ban volna. B. — Ugy dolgozik, mint 
a Lucza székin. Ny. 15. — Ugy szép 
a leány, ha otthon ül és dolgozik. D. 

— Urbáriomosan dolgozik. (Rösten.) 
Ny. 15. — Vacsora után az öregapám 
sem dolgozott. S. 

Dolg^OZás. Gyermekhez játszás, 
legényhez dolgozás. E. 

Dologrkerülő. A dologkerülö ha- 
mar koldulásra jut. KV. — A dolog- 
kerülö nem sok kalácsot eszik. KV. 

— Dologkerülö mint a papok szol- 
gája. Sz. 

Dolog^. A dolog nem szégyen. E. — 
A dolgot végrehajtani legnehezebb. D. 

— A jó cseléd mindig talál magának 
dolgot. E. — A ki nagyon siet, később 
végzi dolgát. E, — A ki senkit meg 
nem csal könnyen másra bizza dolgát, 
B. — A mint végzi dolgát, ugy veszi 
hasznát. D. ■ — A nagy dologban az 
akarat is elég, KV. — A nagy dolog- 
ban a jóakarat is elég. KV. — A szerel- 
meskedés henyélöknek dolga. D. — 
Az okosnak minden dolga szerencsés. 
D. — Annyi dolda van mintKunnénak, 
sohse teszi, még sem fogy. Ny. 4. — 
Asszonyszemély ne ártsa magát a 
férfiak dolgába. B. — Csak egyszer 
volt dolga, mikor felakasztották. D. — 
Csigabiga az ö dolga. M. — Diákot 
dolgáért, galambot szaráért tartani, 
nem nagy haszon. B. — Dolog után 
édes a nyugalom, B, — Dolga felöl 
mindenre ráér. (Semmi dolga.) E, — 
Dolga miatt mindenre ráér, (U, a.) D, 

— Dolgán találja. (Dolog közben éri,) 
Ny, 2, — Dolognak könnyebb végét 
keresi. S. — Dolognak végén a buty- 
kója. (Nehezebbje.) D. — Dologra 
szegődik a szolga. D. — Eb helye, 
mi nem én dolgom. M. — Ebem volna 
sánta, ha ugy folyna dolgom. M, — 



127 



Ebül van dolga. D. — Egy dologból 
kettőt csinál. D. — El kell menni az 
ur dolgára. (Meg kell halni.) D. — 
Elmúlt dolognak felejtés a vége. E. — 
Előre lásd, kivel legyen dolgod, D. — 
Ember a dologra, madár a szólásra 
termett. D. — Emberül lát a dologhoz. 
D. — Ez bizony kutya dolog. E. — 
Ez főbenjáró dolog. D. — Ez nekem 
se munka, se dolog. D. — Ezer a dol- 
gom, meg kettő. E. — Fejét lógatja, 
nincs egyéb 'dolga. D. — Fogait vájja, 
nincs egyéb dolga, D. — Fölvitte az 
isten a dolgát. S, — Fülét sem fogják 
a dolognak. Pázmán. — Gondolkozik 
mintha reá bizták volna az ország 
dolgát. D. — Ha valaki megakad az 
uraság dolgán, olyat bőrharanggal fi- 
zetnek ki Budán. (Ftng.) D. — Ha 
szombatot akarsz érni, láss hozzá a 
dologhoz. (Pihenőtakarsz érni.) E. — 
Jámbornak hazája hol jó vagyon dolga. 
M. — Ki a dolgot érteni nem akarja 
visszamagyarázza. E. — Ki dolgát 
istennel kezdi, jól végzi. KV. — Kiki 
maga dolgához lásson. D. — Kiki 
legjobban tudja a maga dolgát. E, — 
Kinek nincsen dolga lógassa a lábát, 
D, — Kinek dolga nincs, bontsa el a 
házát. S. — Kinek semmi dolga, 
akassza fel magát. E. — Komája a 
dolog, (Kerüli.) Ny. 13. — Komája 
neki a dolog. (U. a.) Ny. 10. — Köny- 
nyebb végét fogja a dolognak. S. — 
Könnyű annak sétálni, kinek más dolga 
nincs. D. — Közepén van a dolognak 
mint Gazsi az imádságnak. Ny. 19. — 
Kutyafuttában végzett dolog. S. — 
Lógatod lábadat, mintha semmi dol- 
god nem volna. M. — Más dolgába 
ártja magát. S. — Megesett dolognak 
legjobb orvossága az elfeledés. E. — 
Megkívánják tőle mint az ur dolgát. 
D. — Mesélő szolgának ritkán helyén 
dolga. E. — Még a dolognak elején 
belesül, D. — Mért nem ültél veszteg, 
ha ott is jól volt dolgod. M. — Mi 
közöm hozzá, ő dolga, lássa. B. — 
Milyen az evése, olyan a dolga. E. — 



Minden dolga: ujjait görbiti. E. — 
Minden dolognak két oldala van, (Né- 
met,) S, — Minden dolognak meg van 
a maga oka-foka, S, — Minden dolog- 
nak meg van a maga nyitja. S. — 
Minden ember lásson a maga dolga 
után. E. — Molnár dolga az őrlés. 
Ny, 6, — Munkának jó eleje, a dolog- 
nak veleje. D, — Nagy dologban az 
iparkodás is dicséretes, B, — Neki 
Peti a mácsiknak, imigv-amugy a do- 
lognak, Ny. 2. — Nem félő dolog. D. 

— Nem hosszú a nap, kinek sok a 
dolga. E. — Nem hosszú annak a nap, 
kinek dolga van. KV. — Nem kell ott 
bizonyság, hol maga szól a dolog. Cz. 

— Nem sok kalácsot eszik, ki a dol- 
got kerüli. E. — Nem szégyen a dolog. 
B. — Nem töri tollát a dolognak. (Nem 
eröteti meg magát.) K. — Nem veszi 
tréfára a dolgot. D. — Nincsen más 
dolga: ujjait görbiti. D. — dolga: 
lássa! E. — Örömmel minden dolog 
könnyebben megy. D. — Rend a do- 
log veleje. (Latin.) S. -■ — Rossz gazda- 
asszony az, ki a ház körül dolgot nem 
talál. ME. — Semmi kedve a cigány- 
nak, ha ur dolgára hajtják. (Robotra.) 
D. — Sok a dolog, mind szorgos, sok 
a gyerek, mind rongyos. Ny, 3. — Sok 
a dolgom, mind szorgos, sok a gyerek, 
mind rongyos, nem érek rá, meszelek, 
tésztát gyúrok, reszelek, Ny, 5, — 
Sok részben áll az ő dolga, mint a 
Tóbiás szakálla, E, — Szép dolog, ha 
istentől van, (Nem örömest hallott 
hirre,) E, — Szokta a dolgot, mint 
cigány a szántást. D. — Szőrszálat 
talált a dologban, megundorodott. 
(Rest.) D. — Tudják egymás dolgát. 
D. — Urak dolgára megy. Ny. 8. — 
Ülj veszteg, ha jól van dolgod. Sz. — 
Van jó dolgod! (Van eszed, hogy ne 
tedd.) E. — Végén szokták a dolgot 
megdicsérni. KV. 

Dologtalan. A hol a szolgálók 
cifrák, dologtalan a gazdasszony. D. 
— Cifra szolgáló,dologtalan asszony. S. 

Domb. Apró homokból válik a 



— 128 



nagy domb. D, — Dombról a síkra 
könnyű lehemperegni. D. — Ez az 
atyafiság köztetek : egyik a dombra, 
másik a völgybe rakodott, eljött a zá- 
por esö, összehordotta őket. D. — Kit 
a dombon nem örömest látunk, olyat 
a völgybe taszigálunk. D, — Kutya is 
a dombra szarik. (Gazdagnak kedvez 
a szerencse.) E. — Legyalulták a háti 
dombot. (Megverték.) D, — Nehéz a 
dombra visszahemperegni. D. — Olyan 
az atyafiság köztök: egyik a dombra 
rakodott, másik a völgybe s a viz 
összemosta. B. — Ördög is a dombra 
tojik. (Gazdagnak kedvez a szezenese.) 
E. — A lapost lepi a ménes, a dom- 
bost nem szereti. Ny. 18. 

Domika. A túróra vizet öntnek, 
domikának mondják. E. — A túróra 
vizet öntnek, domikának mondják; a 
parasztra kardot kötnek, katonának 
hivják. D. 

Domoszlói francia. (Hitvány tot 
katona.) BSz. 

Dongf mint a bogár. D. — Dong 
mint darázs a tücskök között. E. — 
Üres hordó jobban kong, éhes dongó 
jobban dong. Ny. 1. 

Dongja. Nagy az öble, de vékony 
a dongája. D. — Nagyhirü, de vékony 
dongáju. D. — Vékony dongáju. 
(Gyenge testalkotásu.) E. 

Dong'ás. Méhdongás nélkül mézet 
nem vehetni. D. — Ritka nagy légy 
dongás nélkül. D. 

Dongó légy. ME. — Üres hordó 
jobban kong, éhes dongó jobban dong. 
Ny. 1. 

DoPOng". A ki bottal köszön, an- 
nak doronggal felelnek. Ny. 4. — Do- 
rongot vetettek elibe. (Akadály.) E. — 
Előtte a hajszál is dorong. D. — Ha 
a pofoncsapást elszenveded, máskor 
dorongot hoz rád. Gz. 

Dorgcál. Ki mást dorgálni akar, 
maga feddhetlen legyen. E. — A pap 
is azt dorgálja, a mit szeme lát, füle 
hall. E. 

Dorg'álás és vessző, csak ne le- 



gyen késő, — jót nevel a gyermek- 
ből. KV. 

DoPkÓ. Állj meg avval a köröszt- 
tel, hadd hugyozzék Dorkó néni. Sz. 

DoPOmb. Házi doromb. (Pörlekedő 
feleség.) E. 

Dopombol. Ne dorombolj mint a 
macska. (Hangosan beszélj.) Ny. 5. 

DoPOZSma. Hegyes mint a dorozs- 
mai túró, D. — Helyén van, mint 
Dorozsma. ME. — Rug, vág, mint a 
dorozsmai tehén. S. 

Dózsa. Anticipálta mint Dózsa a 
macskát. (Dózsa nevű ember látta, 
hogy a macska az ablaknak ugrik, 
hogy hát ez be ne verje, maga verte 
be előtte. Megelőzi a bajt, de nincs 
köszönet benne.) E. — Megelőzte mint 
Dózsa a macskát. (U. a.) S. — Moso- 
lyog mint Dózsa a moslékra. Ny. 1. 

Döf mint a szarvas. D. — Ember 
vagy kecske, megdöfted a juhot. (Gyön- 
gén hatalmaskodni nem nagy dicső- 
ség.) E. — Ujjával is keresztül döfi 
az embert. D. 

Dög. A hol van a dög, oda gyűl- 
nek a sasok. KV. — A kutya, ha meg 
nem eszi is a dögöt, legalább körül- 
heveri. D. — A kutyának legkedve- 
sebb falatja a dög. D. — Annyi van 
mint a dög. (Sok.) Ny. 12. — Büdös 
mint a dög. D. — Döge van. (Bőség.) 
E. — Dögre jár. E. — Dögre száll a 
varjú. S. — Eben múlt pásztorság, 
falu végén dögöt rág (Ha a pásztoron 
kiadnak, kiadnak az ebén is és mind 
a kettőnek rossz dolga van.) D. — 
Egy dögöt bántanak. B. — Egy dögöt 
hántanak. D. — Éhes varjú dög után 
lát. E. — Fizettem a sintérnek, hogy 
nem viszek dögöt. (Te lusta, ne tá- 
maszkodjál rám!) Ny. 12. — Ha Pál 
fordul köddel, ember meghal döggel, 
(A pálfordúlónapi köd ártalmas.) E. 

— Megfizettem a sintérnek, dögöt 
nem tartok. (L. fent.) ME. — Meglep- 
ték mint darazsak a dögöt. E. — 
Méhecske meg nem száll dögön. E. 

— Örül a sas, ha dögöt talál. D, — 



129 



Ritka pondró dög nélkül. D. — Rit- 
kán vész el maga dögében a róka. D. 

— Sok sas, sok dög. D. — Várja mint 
varjú a dögöt. S. 

DÖg'halál. Éhséget döghalál szokta 
követni. KV. 

DÖgfhus. A cigány sem rágja a 
döghust hiába. (Hanem mert mása 
nincs.) B. 

Döglés Szamár-döglés, pap-halál 
ritkán esik. Ny. 2. 

DÖgróváson van. (A juhász a be- 
teg birkát rováson megjegyzi.) Ny. 14. 

— Ha a juh szomorún legel, dög- 
róváson van. Cz. — Régen van ö 
immár dögróvásra metszve. D. 

DÖg'lik. Akkor rugdalódzik legjob- 
ban a kecske, mikor meg akar dög- 
leni, D. — Annak döglik, a kinek 
van. (Cigány vigasz.) Ny. 6. — Azt 
sem tudja, mitől döglik a légy. (Mi 
az édes, mi a jó.) D. — Ha marad, 
gazdának ; ha döglik, kutyának. (Ha a 
malac megmarad, a gazda haszna, 
ha megdöglik, a kutyáé.) Ny. 3. — 
Döglik. (Lustán hever.) E. — Jól 
tudja a cigány, mitől döglik a légy. 
(Mi a jó.) E. — Kecske is legtöbbet 
rugdalódzik, mikor döglőfélben van. 
E. — Ló döglik, hám ürül. Ny. 7. — 
Még addig ló döglik, hám ürül, (Messze 
tervezgetés.) Ny. 7. — Nem döglik 
meg a disznó a maga alomjától. K, 

— Ott döglik, a hol van. (Cigány 
vigasz.) S. — Szépen döglik a marha, 
olcsó lesz a bőr. D. — Tudja mitől 
döglik a légy. Ny. 15, — Tudjuk már, 
mitől döglik az eb. (A jólélésben a 
kutya is megvesz.) D. — Vagy hever, 
vagy döglik. D. 

Döglött. A döglött eb meg nem 
marja az embert. D. — A döglött 
oroszlánt a szamár is rugdossa. D. — 
Annyi haszna, mint döglött lovon a 
patkó. D. — Annyi haszna, mint dög- 
lött lovon a patkónak. E, — Annyit 
ér, mint döglött lovon a patkó. Ny. 5. 
8. — Cigány is addig szoktatta lovát 
a koplaláshoz, mig beledöglött. E. — 

Margaüts E. : Magyar közmondások. 



Döglött légy. E, — Döglött méh mézet 
nem hord. D. — Döglött méh nem ád 
mézet. E. — Erőtlen mint a döglött 
oroszlán. D. — Feltekerte eszét, mint 
döglött borjú a farkát. E. — Luterá- 
nus cigány, kálvinista kőmiveg, okos 
orosz, döglött szamár, ritkaság, S. — 
Pondrós mint a döglött kutya. D, — 
Ördög vigye a káposztát, ha a disznó 
eldöglött. E. ■ — Tekeri az eszét, mint 
döglött borjú a farkát. Ny. 1. — ügy 
áll a szeme mint a döglött birkának, 
D, — Zöld lovat, okos oroszt, kálvi- 
nista molnárt, döglött szamarat látni, 
ritkaság. E. 

Dőlte. Elöfának dőltét várja, (Örök- 
séget vár.) E. — Elöfának nehéz dől- 
tét várni. Ny. 18. — Nehéz a vén fá- 
nak dőltét várni. Ny. 6, 

Dől. (Dül,) A dülö egek sem vehet- 
nék ki szivét, (Rettenthetetlen.) D. — 
A dülö hegyet vállával megtámaszt- 
hatná. D. — A dülö falat is megtar- 
taná vállával. D. — A dülö tornyot 
nehéz megtámasztani. D. — A fa ott 
marad, a hová dől. Ny. 4. — Csávába 
dőlt. (Részeg.) Ny. 2. — Dől mint a 
zabkéve. Ny, 3. — Dülö fához ne tá- 
maszkodjál, E, — Dülö falhoz ne tá- 
maszkodjál, ME, — Dűlve eszik mint 
a marha, (Rest.) D. — Hányat dőlt, 
(Részeg.) D. — Hosszú zsák könnyen 
dől, a kurta felfordul, K, — Nekidült 
a fának, talán ki akar dűlni. (Rest,) 
D. — Nekidül az asztalnak, mint ökör 
a járomnak, D, — Néha a támasz is 
megdől. E. — Okos gazda, ha dőlni 
kezd háza, elbontja. 

DÖledék. Eddig a döledékeit is 
elhordták. (Rom.) D. 

DŐleszkedik. Neki döleszkedik, 
mint egész telkes gazda. Cz. 

Döme. Megtaknyosodott Döme, 
(Részeg,) D, — Összement mint Döme 
gatyája, Ny. 14. 

Dömötör, a tél rátok tör. S. — 
Neki mindennap Dömötör napja van. 
(Bizonytalan a sorsa ; juhászok esz- 
tendeje Dömötör napján telik ki.) D. 

9 



130 



Dörgés. Éppen az nem hallja a 
dörgést, kire a mennykő lecsap. S. — 
Olyan mint a dörgés, mindég megy. 
Ny. 6. — Dörgő mennykő. D. 

DÖrgÖlÖfa. Nincs oly rühes disznó, 
hogy ne akadna dörgölőfája. (Csúnya 
nőnek is akad szeretője.) Ny. 2. 

Dörgölőzni. Öreg csont is szeret 
fiatalhoz dörgölőzni. S. 

Dörmög mint a fazekas kutyája. S. 

Dörög. Hadd dörögjön, csak ne 
üssön. B. 

Dragonyos. Garázda mint a ré- 
szeg dragonyos. E. 

Drága. A jó nevelés sohasem 
drága. D. — A jó nevelés, habár. sok 
pénzbe kerül is, nem drága. D. — A 
mi drága, az kedves. KV. — A mire 
szükség nincs, egy garasért is drága. 
Ny. 7. — Akkor drága az egészség, 
mikor meglep a betegség. S. -^ Drága 
a haj vár, de meg is éri. (A gazda ven- 
dégének, ki a kaviárnak erősen neki- 
látott, azt mondta, hogy : »drága a haj- 
vára, mire a potyakedvelő vendég a 
fentebbi mondással felelt.) ME. — 
Drága a hegedűszó. D. — Drága mint 
a hegedűszó. D. — Drága a hegedű- 
szó, mert az ember fizeti is, járja is. 
Ny. 6. — Drága étel urnák való. B. — 
Drága kincs a jó hir, ha valaki azzal 
bir. Sz. — Drága konyha a patika. 

D. — Drága ma a pénz. (Nehezen 
szerzik.) D. — Drága madár. (Gúny.) 

E. — Drága mint a gyöngy. D. — 
Drága mint a jó béres. D. — Drága 
mint télen a napfény. D. — Drága 
mint vargának a bőr. D. — Drágább 
a folt a ruhánál. (Kevés becsűre sokat 
költ.) E. — Elég nehéz a só, ha drága. 
D. — Erszény pénznél drágább a jó 
barát. E. — Ha ily drága a szalma, 
hogy leszen a széna. D. — Ha kevés 
becsű dolgot jól használunk, sokkal 
többet ér a drágánál, E. — Jaj ! be 
drága ez a só. E. — Jó barát drágább 
az aranynál. S. — Jó bor, szép fele- 
ség, csendes lelkiismeret, drága dol- 
gok. E. — Kedves a drága. E. — Leg- 



drágább kincs a szabadság, E. — Leg- 
drágább mit könyörtjéssel kell meg- 
nyerni. E. — Legkésőbbre érik, a mi 
legdrágább. D. — Méregdrága. (Na- 
gyon drága.) S. — Nem könnyen ad- 
ják a mi drága. E. — Nincs drágább 
a hegedűszónál. S. — Nincs drágább 
a hegedűszónál ; el is fárad az ember, 
meg is fizet érte. E. — Nincs drágább 
az időnél. E. — Nincs drágább a sza- 
badságnál. KV. — Pénzen vett fing- 
nak drága az illatja. (Patika.) B, — 
Sem nem ritka, sem nem drága a mi 
közös. (Közönséges,) D. • — Szabadság 
aranynál is drágább. E. — Szegény- 
nek ajándéka drága. D. — Szegény- 
nek ajándéka drágába kerül. E, — 
Vér és pénz legdrágább. (Elet és pénz 
legértékesebb.) D. 

DrágáL A penészes bort is drá- 
gálja. (Fösvény.) D. 

Drágán. A fösvény gazdasszony 
mindent drágábban vesz. D. — Drágán 
árulja a disznóbőrt. D. — Drágán 
szerzett öröm űrömmé válik. S. — 
Drágán szerzett öröm hamar ürömmé 
válik. D. — Drágán szerzett öröm ha- 
mar leszen üröm. BSz. — Amit em- 
ber drágán szerez, legkedvesebb. B. 

— Jó nevelés sohasem esik drá- 
gán. BSz. 

Drágaság. A sok pénz is tehet 
drágaságot. D. 

Drégelyi. Sem nem árt, sem nem 
használ mint a drégelyi vendégség. 
Ny. 22. 

Drót. Isten éltesse a tótot, hogyne 
hordja a magyar a drótot. Ny. 5. — 
Ugy mozog, mintha dróton rángat- 
nák. S. 

Drótos is az isten kenyerét eszi 
Ny. 5. — Járja az országot, mint a 
drótos tót. S. 

Duda. Dudaszél. (Üres beszéd.) ME. 

— Az ősz haj dudazaj, de a ránc már 
nem tánc. (Fiatalon is lehet meg- 
őszülni, de a ráncos arc a vénség 
jele.) D. — Egy duda mellett sok jó 
táncolhat. D, — Egy dudára ugranak. 



— 131 



D. — Felfújták, mint az oláh dudát. 
B. — Fel van fújva a duda, egyszeri- 
ben megered, D. — Fújd fel dudának. 
S. — Hóna alá fogta, mint Karács 
Márton a dudát. Ny. 3. — Kesereg 
mint a Bárányi dudája. Ny. 4. — 
Kicsi hibával a duda is szól. S. — 
Kicsi hibával a duda is jól szól. Ny. 
3. — Könnyű a dudát felfújni, de ne- 
héz billegtetni. D. — Közös mint a 
balogi duda. Ny. 22. — Minek olyan 
duda, a mi nem szól. E. — Nem a 
sok dudaszó, hanem a sok kapa ter- 
meszti a szölöt. D. — Nem lesz abból 
duda. E. — Nyöszörög mint az oláh 
duda. S. — Olyan mint a duda. (Na- 
gyon jóllakott.) E. — Televan szóval, 
mint duda széllel. D. — Ugy be van 
rúgva, mint a rác dudája negyven- 
nyolcban. Ny. 23. 

Dudál. A hogy dudálnak, ugy kell 
táncolni. KV. — Keztyüben ne dudálj. 
D. — Majd megtanítlak keztyüben 
dudálni. E. 

Dudás. Két dudás egy kocsmában. 
KV. — Két dudás egy csárdában, két 
asszony egy konyhában. ME. — Két 
dudás nem fér meg egy csárdában. E. 
— Dudás lesz pokolban. (Kis férfi 
nagy nőt vett feleségül.) Ny. 2. — 
Nem illik két dudás egy kocsmára. 
Sz. — Nem jó egy kocsmán két du- 
dás. KV. — Sipos, dudás, trombitás. 
(Bolond banda.) E. — Ugy örül, mint- 
ha lábának minden ujján egy oláh 
dudás ülne. D. 

Dúdol. Azon regét dúdolnak. M. 
• — Egy regét dúdolnak. D. — Éh a jól- 
lakottal nem egyaránt dúdol, D. — 
Fingnak se füle, se farka, mégis dú- 
dolva jön a világra. E. — Jó dúdoló, 
jó köppentö. (Ivó.) KV. — Jó dúdoló, 
jó hörpentö. ME. — Kinek szekere 
farkán ülsz, annak nótáját dúdoljad. 
KV. — Könnyű annak dúdolni, kinek 
apja énekelt. (Szerzett.) D. — Mint 
atyák dúdolnak, fiak ugy táncol- 
nak. (A mit az öregebbek tesznek, azt 
az ifjabbak utánozzák.) KV. 



DÚdolás. A dúdolás szerint kell 
táncolni. B. 

Dudva. Dudvát hány a tökre, E. 

Dug'ába döl. E. — Dugába dőlt, 
mint az iványi ember kutyája. B. 

Dug". Keresztül dughatod a tü 
fokán. D. — - Mindent más bögyébe 
ne dugj. D. 

Dugdos. Eleget dugdosta, de or- 
rára találtak. (Kerülte a verést, de 
nem kerülte el.) D. — Kitetszik a 
róka farka, akármint dugdossa. D. 

Dug^Ó. (Dugasz.) Ecetes korsó meg- 
találta a dugóját. B. — Kalamász du- 
gasz. D. — Kihúzta az ördög a dugót. 
(Egyszerre sok vendég jön.) Ny. 14. — 
Kihúzták a dugóját. (Sűrűn jön.) Ny. 
2. — Megtalálta zsák a foltját, ecetes 
kanta dugóját. Ny. 2. — Zsák meg- 
lelte fótját, ecetes korsó dugóját. S. — 
Zsák meglelte foltját, olajos kanta du- 
góját. E. 

Dúl. Veszett ország az, kit szamá- 
ron dúlnak. KV. 

DÚl-fÚl magában. D. — Dúl-fúl 
mérgében. D. — Egyik dúl, másik fúl. 
D. — Dúl-fúl magában, mint a vád- 
kan. B. 

Duna sem mossa le róla. E. — 
Duna vize sem mossa el gyalázatját. 
Sz. — A kutya csak kutya, ha tizszer 
átuszsza is a Dunát. E, — A mely eb 
egyszer a Dunát általussza, másszor 
a tengerre készül. KV. — A mely ku- 
tya egyszer átuszsza a Dunát, többször 
is átuszsza az. Ny. 6. — A mely ku- 
vasz egyszer általuszsza a Dunát, nem 
fél többé viztöl. Pázmán. — Akár a 
a Dunába, akár a tengerbe halni. D. 
— Akkor leszen az, mikor a Duna 
visszafoly. Decsi János. — Az eb, ha 
általuszsza a Dunát is, eb marad. Decsi 
János. — Azt gondolja, hogy mind 
övé a Dunáig. S. — Átuszsza, mint a 
kutya a Dunát, s megrázkódik. E. — 
Duna pontya, Tisza kecsegéje, Ipoly 
csukája legjobb böjt, ha szerémi bor- 
ban főtt. Cz. — Dunába hord vizet, 
KV. — Dunában keres vizet. B. -^ 

9* 



— 132 — 



Dunáig táncolva, Dunántúl láncolva. 
S, — Dunántúl glázlibul. (Isznak. 
Rossz magyarsága, sok német szóval 
tarka.) E. — Dunát lehetne vele re- 
keszteni. (Sok.) ME. — Helyén van 
mint Gerjen, mikor hétszer leégett, 
nyolcadszor meg a Duna elöntötte. 
Ny. 8, — Kétfelé kap, mint a Dunába 
haló ember. M. — Kipez-kapoz, mint 
a Dunába haló. K. — Kinek akasztófa 
helye, nem hal a Dunába. D. — Mely 
eb egyszer a Dunát általussza, Bala- 
tont is megpróbálja. D. ■ — Mely eb 
egyszer a Dunát általuszsza,neki megy 
a tengernek is. E, — Mely kutya a 
Dunát átuszsza, tengerre vágyik. S. — 
Nagy dolog volna, ha a Dunában nem 
volna víz. B. — Nem egyszer úszta át 
a Dunát. (Próbált ember.) E. — Pén- 
zét a Dunába veti. D. — Sok viz foly 
le még addig a Dunán. Sz. — Sok viz 
elfoly addig a Dunán. E. — Sok viz 
lefolyt azóta a Dunán. D. — Sok viz 
ment le immár a Dunán. D. — Ugy 
farára sült, hogy a Duna sem mossa 
le róla. (Verés.) D. 

Duplán fog, mint a korcsmáros 
krétája. S. — Duplát foga krétája. ME. 

DupÍ. Felkötötte a duri bocskort. 
(Haragos.) Ny. 2. 

Durva mint a hetes vászon. S. 

DÚS. A dúsok nem soká uralkod- 
nak. Cz. — Dúsnak és szegénynek 
sorsát Isten választja. E. • — Dúsnál is 
gazdagabb. D. — Könnyű száz dúsnak 
egy arany. D. — Soknál többje van a 
dúsnak. D. — Szegény ember halála 
sárga, dúsoké piros szokott lenni. 
(Szegény halálát inség, dúsét bőség 
okozza. Guta.) K. — A dúsgazdag em- 
ber kövér ökröt hizlal. D. — Apjáról 
semmi sem maradt, maga sem kere- 
sett semmit, mégis dúsgazdag. (Lop.) 
D. — Ha annyi pénze volna, mint 
szava, dúsgazdag volna. D. 

Duskás ember. (Bőségben fördő.) D. 

Duzzog'Ó. Felült a duzzogóra. (Kis 
pad a kemence mellett, onnét paran- 
csolgat.) Ny. 2. 



Dühös. A mely ebet meg akarnak 
ölni, dühös nevét költik. KV. ■ — Dühös 
mint a kiütött farkas. (Kivert.) Ny, 3. 

Dűlő. Egy dűlő földnyi. D. 

DÜrg'és. Jól tudja a dürgést. (A 
járás-kelést hivatalos helyen.) E. 

E. Adjon Isten három e-t: eszet^ 
erőt, egészséget. E. 

Eb. A döglött eb meg nem marja 
az embert. D. — A farkas, ha koplal 
is, még sem cserélne a kalmár ebével. 
KV. — A félénk eb többet ugat. B. — 
A hamarkodó ebnek vakok a kölykei. 
D. — A hol az ebet leforrázzák, ne- 
hezen megy oda többet. B. — A jó eb 
sem kaphat mindig jó koncra. D. — 
A jó ebet nem ütik agyon egy túró- 
ért. K. — A ki ebbel bolondozik, bot 
legyen kezében. Cz. — A ki ebbel fek- 
szik, bolhásán kel fel. D. — A ki eb- 
bel jár, ugatni tanul. D. — A ki ebbel 
játszik, bot legyen kezében. KV. — A 
ki ebbel játszik, botot tartson kezé- 
ben. D. — A ki délig eb, kutya az 
délután is. Ny. 16. — A ki ebet akar 
tartani, kenyere legyen. B. — A ki 
idegen ebnek kenyeret ád, nem veszi 
jutalmát. B. — A ki más ebét tartja, 
csak kötél marad nála. KV. — A kis 
liku rostán vak eb sem lát keresztül. 
D. — A kutyahazugságnak eb a hi- 
tele. D. — A leghaszontalanabb ebek 
asztalról élnek. (Öleb.) B. — A mely 
eb egyszer a Dunát általussza, más- 
szor a tengerre készül. KV. — A mely 
eb megharapta, meggyógyul annak 
szőrével. B. — A mely eb megharap, 
annak szőre gyógyit. E. — A mely 
ebnek dühös nevét költik, el kell an- 
nak vesznie. B. — A mely ebet meg 
akarnak ölni, dühös nevét költik. KV. 
— A mely ebet el akarnak veszteni, 
dühös nevét költik. B. — A mely ebet 
nyúl után bottal kell hajtani, a fene 
eszik annak fogtából. Ny. 3. — A mely 
ebet bottal hajtanak a nyúl után, nem 
fogja az meg. M. — A mely ebet bot- 
tal hajtanak a nyúl után, eb eszik an- 



133 



nak fogtából. E. — A mely ebet bot- 
tal kell hajtani, nem fog az nyulat. B. 

— A mely ebet bottal űznek a nyúl 
után, nehezen fogja meg. KV. — A 
mi volt az elmúlt, talán ebre fordult. 
(Rosszra fordult.) B. — A mohó ebek- 
nek vakok a kölykei. D. — A nagy 
ebet verik, hogy tanuljon a kölyök. 
Sz. — A réten keresi a pap ebét. 
(Hiába fáradt, A pap ebének jó dolga 
van otthon, nem kell a rétre mennie 
eleséget keresnie.) D. — A szamár 
füléről, oroszlán körméről, róka a far- 
káról, eb a szőréről, madár a tolláról, 
bolond a beszédjéről ismerszik. B. — 
A vén eb ugatására méltó kitekinteni. 
KV, — A vén ebnek ugatására jó néha 
kitekinteni. D. — A vén ebre korpa 
is vesztegetés. D. — Az eb a láncon 
ugathat, de meg nem haraphat. B. — 
Az eb ha általussza a Dunát is, eb 
marad. Decsi János. — Az eb is bánja, 
ha az orrát verik. KV. — Az eb is 
haragszik, ha az orrát bántják. Sz. — 
Az eb is farkával parancsol. B, — Az 
eb is hájat venne, ha pénze volna. KV. 

— Az eb sem hugyozza meg. B. — Az 
ebet a gazdájáért becsülik. Ny. 6. — 
Az ebet is megbecsülik uráért. E. — 
Az ebet uráért meg kell becsülni. B. 

— Az ebet azért ütik, hogy tanuljon 
a kölyök. B. — Az ebnek ha aranya 
volna is, hájat váltana rajta. M. — 
Az ebnek ha aranya volna is, hájat 
venne rajta. Sz. — Az ebre nem vet- 
nek hámot, a gondolattól sem vesznek 
vámot. D. — Azt sem mondotta : eb-e 
vagy kutya. D. — Azt sem mondta: 
eb ura fakó. S. — Addig játszik az 
eb, mig kutyó a neve. (Fiatal.) D. — 
Agg eb utol. (Eb ki a futásban az 
utolsó : gyermekmondás.) M. — Agg 
ebet nem illeti a hintó. B. — Agsreb- 
nek a szekér melletti gyalogolás is ne- 
héz. D. — Agg ebnek, vén szolgának, 
semmi becse. D. — Agg ebnek, vén 
szolgának egy a fizetése. B. — Akkor 
búsul az eb, mikor éhes. E. — Annyit 
használ, mint az ebnek a fakéreg. Np. 



— Asszonysirásnak, ebszomoruság- 
nak ritkán lehet hinni. B. — Asszony 
sirásának, eb szomorúságának soha 
sem kell hinni. KV. — Ácsorog mint 
a jászok ebe a dombon. D. — Által- 
ment az ebek harmincadján. (Sokat 
okult saját kárán.) D. — Bagzó eb- 
nek sok lyuka van. KV. — Bár csak 
azt kérdezte volna : eb-e vagy kutya ? 
D. — Bár koplal a farkas, még sem 
cserélne kalmárnak ebével. D. — Bol- 
hás mint az eb. D. — Bolond, kit a 
kötött eb megharap. B. — Bolond, ki 
eb után a lovát elveszti. D. — Bolond- 
ság eb után lovat veszteni. D. — Bo- 
londság ebért lovat veszteni. E. — 
Bujdosik ide s tova, mint az égett lábú 
eb. KV. — Csak addig hisznek az eb- 
nek, mig látják. D. — Csak akkor bú- 
sul az eb, ha nincs mit ennie. D. — 
Csak akkor szomorú az eb, mikor 
éhes. D. — Csak eb a kutya. D. — 
Csak eb a kutyával haragudhatik össze. 
D. — Csak korpád legyen, könnyű 
ebet kapni. D. — Csak korpa legyen, 
akárhol kapni rá ebet. D. — Csavarog 
mint savó az eb seggében. D. — Disz- 
nót ebért nem adok. B. — Eb a bárka 
hal nélkül, (Nem ér semmit.) D. — Eb 
a bika tehén nélkül. D, — Eb a biró 
kaloda nélkül. D. — Eb a cigány csere 
nélkül. D. — Eb a csikós suba nélkül. 
D. — Eb a deák könyv nélkül, D, — 
Eb a gatya ránc nélkül. D. — Eb a 
juhász bunda nélkül. D, — Eb a kal- 
már portéka nélkül. D. — Eb a király 
ország nélkül. D. — Eb a konyha 
edény nélkül. D. ^ — Eb a mester ta- 
nítvány nélkül. D. — Eb a mészárszék 
hús nélkül. D, — Eb a német kutya 
nélkül. D. — -Eb a pap tanulás nél- 
kül. D. — Eb a szabó gyüszü nélkül. 
D. — Eb a tót vászon nélkül. D. — 
Eb a varga bőr nélkül. Decsi János. 
F. — ^ Eb a varga talp nélkül. D. — 
Eb a vásár pénz nélkül, S. — Eb a 
vásár vevő nélkül. D. — Eb a vásznas 
rőf nélkül. D. — Eb a zacskó pénz 
nélkül. D. — Eb a zsidó kereskedés 



134 



nélkül. D. — Eb az élet egészség nél- 
kül. D. — Eb az olasz famacska nél- 
kül. D, — Eb az olasz macska nél- 
kül. E. — Eb az oláh disznó nélkül. 
(Disznókereskedö disznónélkül.) D. — 
Eb a bibor között is húst keres vagy 
koncot. D. ^ — Eb a bibor között is kon- 
cot keres. E. — Eb a faszekere. (Tré- 
fás káromkodás.) D. — Eb a faszekere, 
ugyan helyén van az esze. B, — Eb 
a ki bánja. D. — Eb a ki bánja, kutya 
a ki szánja. D. — Eb a ki nem barát. 
(Igyunk !) Csokonai. — Eb a ki harag- 
szik. D. — Eb a ki legutóbb megy ki a 
világból. D. — Eb a kölykét éh korában 
sem szokta megenni. D. — Eb a köly- 
két meg nem eszi. D. — Eb a kutyá- 
nak soha nem hízelkedik. D. — Eb 
a kutyát könnyen megismeri. D. — Eb 
a kutyával egy alomba, nem egy já- 
romba illenek. D, — Eb a lelke. E. — 
Eb a lelke, faszekere, ugyan helyén 
van az esze. E. — Eb a macskával. 
(Rosszul élö társak, házastársak.) E. 

— Eb a macskával néha megalkha- 
tik, D. — Eb a sebét nyalva gyógyítja. 
D. — Eb a sokadalomban is hustvenne. 
D. — Eb az inge. E. — Eb adogasson, 
hogy fogyogasson. (Nem adok, nem 
fogy.) Ny. 23. — Eb anyja. (Kis ká- 
romkodás.) E. — Eb anyja kölke. ME. 

— Eb anyja terhe. D. — Eb anyának 
kutya a leánya. D. — Eb anyának is 
kutyó a leánya. D. — Eb apának kutya 
a fia. B. — Eb ágyában telelt. D. — 
Eb ágyából esett, D. — Eb cserélne 
vele. Ny. 2. — Eb ebbel nyájaskodik. 
B. — Eb ebet bolház. D. — Eb ebnek 
barátja. KV. — Eb ebre fogja a kárt. 
D. — Eb ebtől tanulja az ugatást. D. 

— Eb fél, kutya fél, mig az ipám, 
napám él. Np. — Eb fél, kutya fél, 
mig az öreg ipám él. E. — Eb fiad- 
zotta kölyök, D. — Eb fújja, kutya 
járja. D. — Eb fújja nótáját, kutya 
járja tánczát. D. — Eb hátán megfor- 
dult. E. — Eb helye, mi nem én dol- 
gom. M. — Eb helyett eb jön. Ny. 6. 

— Eb helyett eb támad. Ny. 4. — Eb 



haragszik. E. — Eb higyen mindent. 
D. — Eb hiszi. E. — Eb is a követ 
marja, ha az embert meg nem mar- 
hatja. B. — Eb is bánja az orrát. KV. 

— Eb is ember volna, ha orczája 
volna. E. — Eb is a farkával paran- 
csol. S. — Eb is felhág a ház tetejére, 
ha az udvarban nagyon megszalaszt- 
ják. D. — Eb is felhág a ház tetejére, 
ha udvarban nagyon megszorítják, E. 

— Eb is félti az orrát. D. — Eb is 
haragszik orráért. (Gyenge oldal.) E. 

— Eb is kényes orrára. S. — Eb is 
konccal álmodozik. D. — Eb is, kopó 
is, agár is. (L, agár.) E, — Éb higyje. 
B, — Eb is megalkuszik egyszer a 
macskával. E. — Eb is megalkuszik 
néha a macskával. S. — Eb is paran- 
csol a maga farkával. E. — Eb is 
szereti a készet. D. — Eb is venne 
húst fogára, ha pénze volna. B. — Eb 
kéri, eb adja. E. — Eb köszönje a jó- 
tartást. (Verést.) D. — Eb köszönje 
azt neki. D. — Eb is követ harapdál, 
mikor embert nem marhat. E. — Eb 
kutyával hamar összebarátkozik. D. 

— Eb lesz Budán biró. (Ha meg nem 
választják.) S. — Eb lesz Budán király. 
(U. a.) E. — Eb lesz Liptón vicispán. 
(U. a.) S. — Eb marad a kutya min- 
denkor. D. — Eb munkának kezdője 
a kutya. D. — Eb oda fa nélkül. (Eb 
menjen oda bot nélkül.) KV. — Eb 
se rágódik a csonton, ha húsra talál. 

D. — Eb se rágódik a koncon, ha 
húsra talál. D. — Eb se venné fogára, 
a mit mond. E. — Eb se szenvedi, ha 
megütik orrát D. — Eb sógor, kutya 
koma. D. — Eb szeme látta, eb keze 
vette, akasszák fel a ki keresi. (Olyat 
keres, mit maga tett el és nem leli.) 

E. — Eb szemébe nem megy a füst. 
(Elszalad.) D. — Eb szokás. D. — 
Eb teregette porontya. (Teringette.) 
D. — Eb tudja, eb is mondja. D. — 
Eb ura fakó. M. — Eb ura kurta. (Ne- 
kem ugyan nem parancsolsz.) D. Ny. 
10. — Eb után áll a kutya. D. — Eb 
után kutyát állit. D. — Eb után ugat 



135 



a kutya. D. — Eb utóbb ki a világból. 
D. — Eb utói ki a világból. Bsz. — 
Eb vagy kutya. ME. — Eb vagy kutya 
mind egy tatár. D. — Ebek a kutyák 
D. — Ebek konyháján élődik. (Sze- 
gény.) D. — Ebem volna sánta, az is 
meggyógyulna. Bsz. ■ — Ebem volna 
sánta, ha ugy folyna dolgom. K. — 
Eben esett. (Rossz megjárt.) Ny. 4. 

— Eben guba. ME. — Eben gubát 
cserélt. D. — Ebf-n guba, mind egy- 
forma, mind egy kutya. Ny. 1. — Eben 
hiába. E. — Eben kutyát cserélt. ME. 

— Eben múlt pásztorság falu végén 
csontot rág. (L. csont.) D. — Eben 
múlt pásztorság falu végén dögöt rág. 
(U. a.) D. — Ebet csak ebiével kell 
főzni. Ny. 2. — Ebet fogott. (Megjárt.) 
D. — Ebet hallott felöle. E. — Ebet 
se festett, mégis királyt akar rajzolni. 
D. — Ebet se ér. D. — Ebet sem tud 
felőle. D. — Ebet szőréről, szamarat 
füléről megismerni. KV. — Ebet sző- 
réről, madarat tolláról, embert barát- 
járól ismerni. S. — Ebet szőréről, 
madarat tolláról, embert társáról. D. 

— Ebet szőréről, rókát farkáról meg- 
ismerheted. B. — Ebet tudsz felőle. 
D. — Ebet tud hozzá. D. — Ebet végy 
többet rá. (Engem máskor nem szedsz 
rá.) E. — Ebet volt ott. (Nem volt.) E. 

— Ebé az, a mi másé. D. — Ebiével 
főzd az ebet. E. — Ebnek add, ha 
megnyálaztad. KV. — Ebnek ágyán 
eb hál. D. — Ebnek eb a barátja. Sz. 

— Ebnek eb a fia. KV. — Ebnek éb 
a munkája D. — Ebnek eb, papnak 
pap a barátja. S. — Ebnek fakéreg. 
D. — Ebnek mondják, eb meg a far- 
kának. Ny. 6. — Ebnek mondják, eb 
mondja farkának, farka mondja: eb 
menjen. B. — Ebnek mondják, eb a 
farkának, farka azt feleli : eb menjen. 
D. — Ebnek papolj. KV. — Ebnek 
parancsolj. D. — Ebnek se barátja. D. 

— Ebnek se büdös maga ganéja. D. 

— Ebnek se jó az első fia. E. — Eb- 
nek se jó az első kölyke. S, — Eb- 
nek sem kell a tolvaj, ha a fán meg- 



szárítják. D. — Ebnek vonszák asz- 
talra fejét, ő a pad alávonsza. M. KV. 

— Ebre bizni a hájat. KV. — Ebrül 
ebre maradt. KV. — Ebrül ebre, pap- 
ról papra. (Örv, breviárium.) D. — 
Ebtül ebet tanulhatni. D. — Ebtül ta- 
nult ember ebül veszi hasznát. D. 

— Egy hegyes túróért nem verik agyon 
az ebet. D. — Egyik eb, másik kutya. 
D. — Egyik kutya, másik eb. E. — 
Elég egy ebre egy koloncz. E, — Elég 
egy ebre egy cölönk B. — Elég egy 
ebre egy kölönc. D. — Elért az 
ebijesztö péntekre. (Húsvét utáni első 
péntek, ebijesztö péntek; a kutyák 
megijednek, hogy újra kezdődik 
az alig hogy elmúlt nagy böjt.) D. 

— Ember embertől, nyúl az ebtől 
nem lehet bátorságos. B. — Ember 
fogad fogadást, agg eb ki megállja. 
KV. — Ember fogad fogadást, eb a 
ki megállja. D. — Ember teszen fo- 
gadást, eb a ki megállja. Sz. — Enged 
az ebnek is. D. ■ — Engedni kell néha 
az ebnek is. D. — Ez a munka eb- 
nek sem kell. D. — Én is voltam az 
ebek harmincadján. (Próbáltam a 
rosszat.) KV. — Fanos ebnek gubás 
a társa. E. — Fanos ebnek gubás eb 
a társa. B. — Farkával az eb is pa- 
rancsol. D. — Farkas, ha koplal is, 
még sem cserélne a kalmárok ebével. 
Sz. — Fázik mint az eb. D. — Fehér 
kutya, nyakas eb. E. — Fejes kutya, 
nyakas eb. D. — Fekete kutya, tarka 
eb: mindegy ördög. D. — Fél mint 
eb a bottól. D. — Félénk mint az eb. 
B. — Fogas ebnek való a csontrágás. 
KV. — Fogas ebnek való a koncrá- 
gás. D. — Fogasnak, ebnek való a 
csontrágás. M. — Folyik a nyála mint 
a veszett ebnek. D. — Gyermekért, 
ebért nem egyszer támad villongás a 
szomszédban. E. — Ha az eben ál- 
lana, sok lóhalál történnék. D. — Ha 
eben állana, sok lóhalál esnék. E. — 
Ha az alvó ebet felköltöd és megmar, 
azt nyerted vele, amit kerestél D. — 
Ha az ebnek pénze volna, hájat vál- 



136 — 



tana rajta. D. — Ha ebbel lakol, ebbé 
kell lenned. KV. — Ha ebre bíznák a 
böjtöt! (Soha sem volna böjt.) E. — 
Ha ebre bíznák a nagyböjtöt. (U. a.) 
D. — Ha kenyered nincs, ne tarts 
ebet. S. — Hamarább mar az eb, a ki 
nem ugat, B. — Hamarább utolérik 
a hazug embert, mint a sánta ebet. 
KV. — Hamarább útonérik a hazugot, 
mint a sánta ebet. D. — Hamis em- 
bert hamarébb megfogják a hamis- 
ságban, mint sánta ebet a lopásban. 
Cz. — Harmadik utcáról is megugat- 
ják az ebek. (Ismert tolvaj.) D. — 
Helybenhagyta mint eb a ganéját. D. 

— Hízelkedik mint az eb. D. — Hí- 
zelkedő ebnek ne higyj. KV. — Húst 
venne az eb is, ha pénze volna. D. 

— Idegen ebnek kenyeret ne hányj. 
D. — Igen köti az ebet a karóhoz, B. 

— Jámbor fogad fogadást, agg eb ki 
megállja. KV. • — Jó a vén eb ugatá- 
sára kitekinteni. E. — Jó az eb, csak 
a kutyák rosszak, hogy előbb meg 
nem ették. D. — Jó kölyökböl válik 
a jő eb. D. — Jó szokás nem ebszo- 
kás. D, — Jól esik, mint ebnek a fü, 
KV, — Jól nyugszik, mint eb a poz- 
dorján, D. — Katonának szép a neve, 
eb az élete. E. — Karóhoz köti az 
ebet. (Fogadkozik.) D, — Kedvére 
nyújtózkodik, mint eb a pozdorján. D. 

— Késő bánat eb gondolat. D. — 
Késő az agg ebet szelídíteni. KV. ■ — 
Késő agg ebet táncra tanítani. D. — 
Két eb nem alkhatik meg egy cson- 
ton. E. — Két eb meg nem alkhatik 
egy koncon. D. — Két eb nehezen al- 
kuszik meg egy csonton. S. — Két eb 
nehezen alkuszik meg egy koncon. D. 

— Két ebnek is lehet egy neve. D, 
Két ház ebe. (Kétszinü.) KV. — Ki 
ebbel jár, ugatni tanul, D, — Ki eb- 
bel lakik, ugatni tanul. D. — Ki gyer- 
mekért, ebért veszekedik, pad alá búj- 
jék. K. — Ki idegen ebnek hány ke- 
nyeret, nem veszi jutalmát. E. — Ki 
más ebét tartja, csak a kötél marad 
nála. K. — Ki más ebét kötve tartja, 



kötelét találja. D. — Kiadott rajta, 
mint eb a talyigán. E. — Kis ember- 
től az eb se fél, D, — Konkolyos zsá- 
kot nem ugatja meg az eb. E. — Kor- 
pát a vén ebre vesztegetni nem kár. 
D. — Kosztban tartja, mint ebét a 
koldus. (Az ebnek hozott kenyeret a 
csirkék kapták.) D. — Könnyebb egy 
hazugot, hogysem egy sánta ebet el- 
érni, Pázmán. — Köti az ebet a ka- 
róhoz. (Fogadkozik.) E. — Kutya 
apának eb a fia, D. — Kutya gazda, 
eb szolga. E. — Kutya hazugságnak 
eb a hitele, D. — Kutyatettnek eb a 
jutalma, D, — Leforrázott eb az esőtől 
is fél. B. — Lúdra szénát, ebre kor- 
pát veszteget. M. — Magadra vess, ha 
megharap az eb, mikor vele játszol. 
K. — Majd elfújja az ebek dalát, 
(Megjár,) E. — Megadja, ha az ebet 
eladja. Ny. 2. — Megadták neki az 
ebek vacsoráját. E. — Megbánta mint 
az eb, mely egyszerre kilencet fiad- 
zott. D. — Megismerni ebet a szőré- 
ről. B. — Meglódították az ebet. 
(Megverték.) D, — Megrágják a kon- 
cot, ebnek vetik a csontot, F. — Meg- 
szokta az eb az ugatást, el nem hagy- 
hatja. D. — Megszorult, mint eb a 
gát között. D, — Megszorult, mint eb 
a két fal között. D. — Megugratták 
alatta az ebet. (Verés.) D. — Megug- 
ratták alatta a kan ebet. (U. a.) D. — 
Mely eb megharapta, kösd be annak 
szőrével. D. — Mely eb egyszer a Du- 
nát általúszta, neki megy a tengernek 
is E. Mely eb egyszer a Dunát ál- 
taluszsza, Balatont is megpróbálja. D. 

— Mely ebnek veszett hirét költik, el 
kell annak vesznie. ME. — Messze 
Buda sánta ebnek. KV, — Még az 
ebnek sem jó az első fia, M, — Még 
az ebnek sem jó az első kölyke. KV. 

— Mikor két eb összemarakodik a 
tál felett, a harmadik könnyen jól- 
lakik, E. — Mind egy eb. D. - Mind 
egy eb az, (Mind egyformán rossz.) 
KV, — Minél többet ugat az eb, an- 
nál kevesebbet árt, D, — Mindég mo- 



137 



rog mint a henye eb. D. — Mindég 
ugat mint a láncolt eb. D. — Morog 
mint az eb. D. — Ne adj annyit az 
ebnek, a mennyit a farkával hízelke- 
dik. D. — Ne higyj annyit az ebnek, 
a mennyit farka hízelkedik. D. — 
Ne higyj az alvó ebnek. E. — Ne 
higyj az ebnek, ha szomorúnak látod 
is. — Ne tarts ebet, ha kenyérhajad 
sincs. D. — Ne tarts ebet. ha kony- 
hád sincs. D. — Ne tarts ebet, ha 
korpád sincs. D. — Nehezen alkuszik 
meg két eb egy csonton. KV. — Ne- 
héz a koncot az eb szájából kivonni. 
KV. — Nehéz az agg ebet szeliditeni. 
KV. — Nehéz az ebet a hájas szijról 
elszoktatni. KV. — Nehéz ebeken 
szántani. D. — Nehéz az ebet a háj- 
ról elszoktatni. D. — Nehéz az ebet 
a macskával, a farkast a báránynyal 
összebékéltetni. KV, — Nemcsak egy 
ebnek neve fari. K. V. — Nem ebre 
bizzák a hájat. D. — Nem ebre bíz- 
zák a lóhalált. KV. — Nem ebre bíz- 
ták a marhamirigyet. D. — Nem ebre 
való a guba. D. — Nem egy eb rúgja 
a tokit. (Több oldalról segitik.) E. — 
Nem egy ebnek kurta a neve. B. — 
Nem eszi meg az eb a maga fiát. KV. 

— Nem eszi meg az eb a maga köly- 
két. Sz. — Nem hajt jó paripa az eb 
ugatására. KV. — Nem hallik eb uga- 
tása a mennyországba. KV. — Nem 
illet agg ebet hintó-szekér. Ny. 2. — 
Nem illik hintóba az agg eb. D. — 
Nem lesz ebből szalonna. KV, — Nem 
megy füst eb szemébe. (Elszalad.) E. 

— Nem mind bors az, mit a kalmár 
ebe hullat. Bsz. — Nem mind gyöm- 
bér, mit a kalmár ebe hullat. Bsz, — 
Nem sokat jár ott az eb, hol lefor- 
rázták. Sz, — Nem szereti eb a böj- 
töt. D. — Néha az eb is megalkuszik 
a macskával. D. — Nincs orcája, mint 
az ebnek. KV. — Nosza eb után ko- 
mondor. (Rossz után rosszabb.) KV, 

— Nosza eb után kurta. (U. a.) KV. 

— Nyalakodik, mint az eb. D. — 
Nyújtózkodik, mint az eb a pozdor- 



ján. D. — Oldalog, mint eb a gyol- 
csostóttul. E. — Oly barátja, mint eb 
a macskának. D. — - Olyan nagy a feje, 
mint a beledi ebnek. KV. — Olyat 
beszélsz, hogy még az eb sem venné 
fogára. KV. — Ott az ebet a pap rét- 
jén. (Nem igaz.) M. — Ott, ott az ebet 
a pap rétjén. D. ■ — Ölben vitt eb, nyu- 
lat nem fog. Bsz. — Parázna jutalma 
és az ebnek ára nem istenházába való. 
(Paráznaságon szerzett pénz nem ál- 
dozatra való.) E. — Ragadozó mint a 
kapzsi eb. D. — Rajta érték az ebet 
a szalonnán. B. — Ráhúzták az ebek 
harmincadjára. Sz. (Büntetést ka- 
pott.) — Rákerül az eb harmincad- 
jára. S. — Ritkán alkuszik meg két 
eb egy csonton. Sz. — Sem eb, sem 
kutya. KV. — Sétál, mint kunok ebe 
a homokon. E. — Soha ne higyj en 
ember az eb szájának. E. — Sok eb 
egy nyulat könnyen elfoghat. B. — 
Szegény embert az eb is marja. S. — 
Szegénynek szegény, ebnek kutya a 
barátja. E, — Szereti mint eb a 
macskát. M. — Szereti mint eb a ge- 
rebennyalást. D. — Szőréről ismerik 
meg az ebet, D. — Tarts ebet, ha 
veszned kell. KV. — Tátika és Rezi- 
vár dolgát ebre bizták, ebül vették 
hasznát, B. — Tetű ette, eb inge. D. 

— Tégy jót az ebbel, megugat érette. 
ME. — Tégy jót az ebbel, még rád 
mordul. E. — Tégy jót ebbel, végre 
rád mordul. B. — Tégy az ebbel jót, 
utóbb seggel fordul. Ny, 6. — Tisz- 
teli mint eb a vermet. E, — Tót adta, 
tót elvette ; ebnek adománya. E. — 
Tőt adta, tót elvette, tót eb adománya. 
D. — Több ebnek neve fari, B, — 
Tudjuk már mitől döglik az eb. D. 

— Ugat a félénk eb, de meg nem 
mar. D. — Ugat az eb, de elviszi a 
szél. D. — Ugat mint az eb. D, — 
Ugy bánt vele, mint eb a ganéjával. 
D, — Ugy bánik vele, mint eb a sza- 
rával, Ny, 8. — Ugy esett, mint vén 
ebnek a vaj alja. B. — Ugy hallga- 
tom, mint szemetén gubás ebnek uga- 



— 138 



tását. (A rágalmazót.) Sz. — Ugy sé- 
tál, mint a kunok ebe a homokon. 
Decsi János. (Büszkén.) — Ütik az 
ebet, tanuljon a kölyök. E. — Ütik az 
ebet, hadd tanuljon a kölyök. S. — 
Vagyon módja benne, mint Antalnak 
az ebütésben, KV, — Vak eb az, ki 
a rostán által nem lát. B. - — Verik az 
ebet, hogy a kölyök tanuljon. KV. — 
Vess az ebnek, csórja a farkát. B. — 
Vess az ebnek, hogy ne ugasson. ME. 

— Vess az ebnek, nem harap meg. 
Ny. 2. • — Vess kenyeret ebnek, meg- 
harap érette. D. — Vén ebre korpa 
is vesztegetés. E. — Visszatér eb az 
okádásra. E. — Visszatér eb az oká- 
dásra, disznó a mocsárra. B. 

Ebadta. Adta ebadtával fér ösz- 
sze. E. 

Ebanya terhe. D. — Ebanyában 
fogantatott. D. 

Ebatyafiság". Cicának macája, ku- 
tyának ebatyafisága. Ny. 6. 

Ebbőr. Ébbörbe öltözött. KV. 

Ebcsont beforr. E. — Ebesont be- 
forrad. Ny. 7. ■ — Ebcsont beheged. E. 

— Ebcsont hamar beheged. D. — Eb- 
csont összeforr. D. — Ebcsont hamar 
összeforr. D. 

EbeladÓ. Ebeladóban hagyta fele- 
ségét. (Ugy elhagyta feleségét, hogy 
nem is gondol vele.) BSz. 

Ebendes kutyándes. D. 

Ebestül macskástul (Mindenestül.) 
E. — Ebestül, macskástul oda van. 
KV. — Ebestül, macskástul oda lett. 
D. — Ebestül, macskástul oda lett a 
gazda. D. — Ebestül, macskástul, min- 
den pereputtyostul oda van. Sz. — 
Ebestül marhástul oda van. Sz. 

Ebész. Kutyapecér. D. 

Ebesfalvi. (Rossz ember.) D. 

Ebfl, kutyafi, komondoríi. D. — 
Ebfiadzotta. D. 

Ebfutás. Egy ebfutáson van. (Egy 
tévedésben, bűnben van.) E. 

Ebhalál. Ebhalállal vesszen el. B. 

Ebháj. Ebbájjal kenték az alfelét. 
KV. 



Ebhelye. D. — Ebhelye, mi nem 
az én dolgom. B. 

Ebhendi. (Semmirevaló.) D. 

Ebljesztő. Elért az ebijesztö pén- 
tekre. (L. eb.) D. 

Ebkapor. Szapora mint az ebka- 
por. D. 

Ebkendi, ebugatta. E, 

Ebkérdi uram ! (Lenézöleg ; nem 
törődik vele senki.) D. ■ — Ebkérdinek 
kutya a felelete. (U. a.) D. 

Ebkölyök, Néha elhányt ebkö- 
lyökböl válik a jó kutya. D. 

Ebkonyha. Ebkonyhára szorult. 
B. 

Ebláb. Cselefmta, eblábon jár. (Ha- 
mis.) Sz. — Eblábon jár. KV. — Eb- 
lábán járó csintalan. D. — Eblábon 
ne járj. (Rosszban ne sántikálj.) D. — 
Eblábon, kutyakézen jár. D, 

Eblánc illene nyakravalójának. D. 
— Ebláncon vannak mind a ketten. 
D. — Ebláncot kötöttek egymás kö- 
zött. D. 

Ebié. Ebet csak ebiével kell főzni. 
Ny. 2. — Ebiével főzd az ebet. E. 

Ebmarás. Ebmarásnak kutyaszőr 
az orvossága. D. — Ebmarásra ku- 
tyaszőr. B. 

Ebnyakú ember. (Konok.) D. 

Ebrúd. Akaratos menyasszonynak 
ebrud a farára. D. — Ebrúdon kidob- 
ták. ME. — Ebrúdon vetni ki. (A tor- 
kos kutyát a konyhából ugy űzik ki, 
hogy az ajtóban két ember rudat tart, 
s mikor a megszorult kutya azon át 
akar ugrani, a levegőbe feldobják.) M. 
• — Ebrúdon kivetették a tanácsból 
(Gyalázatosan kikergették.) D. 

EbsÓgrOP, kutyakoma, E. 

Ebszar. Fogadatlan prókátornak 
ebszar a fizetése. ME. — Két ebszar- 
nak egy. a bűze. D. — Kikopott, mint 
ebszar a hóból. D. 

Ebszáj. Ne higyj ebszájnak. D. 

Ebszij. Ebszijjal kötött erszénye 
van. (Fukar.) Sz. 

Ebszivü. (Szívtelen.) D. 

Ebszokás, kutyaszokás. E. — A 



139 



süveges asszony, ebszokás. (Ha asz- 
szony ur a házban, az rossz.) D. 

EbSZOlg'a, kutyagazda. B. 

EbSZŐlŐ sem terem kertjében. (Sze- 
gény.) D. — Ebszölö sem terem ker- 
tedben, mégis borban válogatsz. KV. 

— Ha ebszölöd sincs, ne válogass a 
borban. D. 

EbsZŐP. Feltalálni szörin az ebet. 
E. — Ebmarásnak kutyaször az or- 
vossága. D. — Ebmarásra ebször. B. 

Ebszülte. (Kutyafaj zat.) D. 

Ebug'atás. A vén ebugatásra néha 
kitekints. D. — Ebugatás nem hallik 
a mennyországba. KV. — Ebugatásra 
ne hajts. D. — Ebugatásra nem hajt 
a paripa. D, — Nem árt az ebugatás 
a holdnak. Ny. 2. — Ritka kutya eb- 
ugatás nélkül. D. — Szamárbőgés, 
ebugatás nem hallik a mennvország- 
ba. E. 

Ebtartotta zsiványa. D. 

Ebug-atta tót kölönce. (Kölyke.) D. 

EbvásáP. Egyszer volt Bécsben 
ebvásár. (L. Bécs.) E. — Csak egyszer 
esett Bécsben ebvásár. D. 

Ebül. A ki ebül kezdi, ebül végzi. 
KV. — Akkor nevet, mikor vagy maga 
jól járt, vagy más ebül járt. D. — 
Bűnhődik, a ki ebül cselekedik, E. 

— Ebül állunk. E. — Ebül forog 
a malma. D. — Ebül gyűlt, ebül költ. 
B. — Ebül gyűlt marhának, ebül kell 
elveszni. M. KV. — Ebül gyűlt mar- 
hának farkas a gazdája. (Gonosz utón 
szerzett jószágot a farkas viszi el.) B. 

— Ebül gyűlt marhának komondor a 
sáfárja. (Nincs szerencse vele, eldög- 
lik.) S. — Ebül gyűjtött szerdéknek 
ebül kell elveszni. M. — Ebül gyűlt 
szerdéknek ebül kell elmenni. D, — 
Ebül gyűlt szerdéknek komondor a 
sáfárja. D. — Ebül gyűlt szerzéknek 
ebül kell elveszni. E. — Ebül gyűlt 
szerzéknek komondor sáfára. E. — 
Ebül is, kutyául is, komondorul is. D. 

— Ebül járt. D. — Ebül jött, ebül el 
is ment. S. — Ebül jött, ebül ment. 
E. — Ebül kezdi, ebül végzi, E, — 



Ebül kezdi, komondorul végzi. (Rosz- 
szul, rosszabbul.) D. — Ebül kez- 
dette, kutyául végezte. B. — Ebül mé- 
rik a lencsét. Bsz, — Ebül szerzett 
jószágnak ebül kell veszni, S. — 
Ebül vagyunk. ME. — Ebül van dolga, 

D. ■ — Ebtűl tanult ember, ebül veszi 
hasznát. D. — Elég ebül szoktad, D, 

— Fejtsd fel a mit ebül varrtál, D. 

— Ha ebül megy az ember halászni, 
békát fog. Ny. 5. — Rosszul hege- 
dülnek, ebül táncolnak. ME. — Rosz- 
szul hegedűlnek, ebül táncolnak ma. 

E. — Tátika és Rezivár dolgát ebre 
bizták, ebül vették hasznát. B. — 
Vén kutya ebül szokott megőszülni. D, 

Ebedi. Lemondott, mint az ebe- 
diek az esőről. Ny. 23. 

Ebéd. A mely szolga elfelejt ebé- 
det enni, megérdemli a jó vacsorát, 
E. — A mely szolga elfelejt ebédet 
enni, megérdemli a vacsorát. K. — 
Azt tartják, egy ebéd felett négyszer 
inni elég. ML. — Ebéd előtt van. (Még 
józan.) E. — Ebéd után egyet fordul, 
ismét ehetnék. D. • — Ebéd után for- 
gatja a nyársat. D. ■ — Ebédet nem 
eszik, vac?orát nem is lát. E, — 
Ebédre is hatszor hivják a ros- 
tét. D. — Csak azért halt meg dél- 
előtt, hogy az ebédet ne fizesse. D. 

— Délben kiméit ebéd jó vacsora le- 
het. KV. — Délben kiméit ebéd jó 
vacsora. D, — Elég ebédjére égy ma- 
dárka és egy borjucska. D. — Far- 
kas vacsora, ördög ebéd. (Farkas va- 
csora, hol nincs mit enni, s éhes ma- 
radsz ; ördög ebéd, hol nincs mit inni.) 

D. — Ha ebéd előtt nem ment, minek 
menne ebéd után, (Későn.) S, — Ha- 
mar ebédnek hamar a vacsorája. (Ki 
korán kezd élvezni, hamar végzi.) D. 

— Hitvány ebéd a nyakleves. E. — 
Hol az ebéd, ott a vacsora. (Magyar 
vendégszeretet, vendégmarasztalás.) 

E. — Hosszabb legyen az ebéd, mint 
a vacsora. (Fontosabb dologra több 
időt fordíts). Ny, 22, — Jó ebédet 
ad a világ, de halálos vacsorája. Páz- 



140 



mán. — Későn evett ebéd késő va- j 
csorát ád, D. ■ — Későn jöttnek csont | 
az ebédje. S. — Mézes-mázos a be- 
szédje, ugyan hol lesz az ebédje. (L. 
beszéd.) Ny. 5. — Nem derék ebéd, 
melynek vacsorája nincsen. (Magyar 
vendégszeretet vendégmarasztaló,) D. 
■ — Rossz ebéd, melynek nincs vacso- 
rája. S. — Rost béresnek henyélés az 
ebédje, D. — Senkit sem maraszt 
ebédre, (Fösvény.) D, — Szegény ebéd, 
a hol bor nincs. Decsi János. — Sze- 
gény ebéd, melynek vacsorája nin- 
csen. B. — Vastag abrosz, vékony 
ebéd. (Szegénynek vastag az abrosza.) 
Ny. 6. 

Ebédel. Csillagot néz vacsorára, 
napnál ebédel. (Koplal.) E. — Ebé- 
delj és meglátod mi lesz a maradék. 
E. — Napnál ebédelt, holdnál vacso- 
rált. (L. fent.) S. — Otthon is jólla- 
kott, másutt is ebédelt, D. 

Ecet. Ecetre maradt. E. — Ecetre 
való. (Savanyu bor.) E. • — Ecettel nem 
fogunk legyet, Ny, 2. — Erős mint a 
sörecet, kilenc itce egy főzet. E. — 
Elment Karabukára ecetet darálni, 
homokot kötözni. (Karavukova Bács- 
megyében.) Ny. 2, ■ — Gyöngy olvad 
ecettől. JíV, — Jó borból jó ecet lesz. 
B, — Kanál mézzel több legyet fog- 
hatni, mint egy hordó ecettel. S. — 
Könnyű a borból ecetet csinálni, de 
nehéz az ecetből bort. D. — Könnyű 
borból ecetet csinálni, de az ecet 
borrá nem változik. Pázmán, — 
Könnyű a jó borból ecetet csinálni, 
Pázmán, — Milyen az asszony, olyan 
az ecet. D. — Olyan jó a bora, mint 
a legjobb ecet, D, — Tokorcsra men- 
tek ecetet őrölni, (Tokorcson vad 
gyümölcsből ecetet csináltak, s azt 
búzáért cserélték.) D, — Tokorcson 
ecetet őriének, B. 

Ecetág^y a gyomra. (Iszákos.) D, 
— Lesz belőle ecetágy. (Kölcsönve- 
vés savanyu dolog ; nem segít.) E. 

Ecetes gyomrú. Bsz. — Ecetes 
korsó megtalálja dugóját. (Csúnya 



lány is akad szeretőre ) I^, — Fogy- 
tán van az esze, mint az ecetes bor. 
D. — Megtalálta zsák a foltját, (fót- 
ját) ecetes kanta dugóját. (L, fent.) 
Ny, 2, — Tölts az ecetes korsóra, 
eljön a m.anó, elviszi korsóstól, D — 
Zsák meglelte foltját, ecetes korsó 
dugóját. ME. 

Edény. Eb a konyha edény nélkül. 
D, -^ Nem kell arany edényt pad alá 
tenni. Cz. — Gonoszságnak jeles 
edénye. ME. — Ravaszságnak jeles 
edénye. D. — Rossz edény nehezen 
törik el. KV. 

Edzés. Vargát kéri az acél-ed- 
zésre, D, 

Egerszeg^i. Katakul, mint az eger- 
szegi mennykő. Ny. 3. — Ötöl-hatol, 
habatol, mint az egerszegi mennykő 
katakol, Ny. 6. 

Egferész. A macskafi egerész, D. 

— A macskafi örömest egerész. D. 

— A macskát egerészni tanitja. D. — 
A macskát egerészni ne tanítsd. D, 

— Fiát a macska egerészni tanítja, 
D, — A macskának fia is örömest 
egerész, E, — A macskának még a 
kölyke is örömest egerész, KV, 

Eg^erészés. Anyjától tanulja az 
egerészést a kis macska. D. 

Egfér. A kis egér kis csapással is 
oda van. D. — A nagy asztag alatt 
meg nem tikkad a kis egér. D. — Az 
egerek is elszaporodnak, ha el nem 
vesztik. D. — Az egerek nem sok 
fészket raknak az ő csűrében. (Üres.) 
B. — Az egér sem jár mindig egy 
lyukba. Ny. 6. — Az egér sem fut 
mindig egy lyukba. D. — Addig ját- 
szik a macska az egérrel, mig meg- 
eszi. Sz. — Addig játszik a macska 
az egérrel, mig meg nem eszi. D. — 
A ki engem nem szeret, egye meg az 
egeret. Ny. 12. — Akkor tánczolnak 
az egerek, mikor a macska nincs ott- 
hon. D. — Alamuszi macska egeret 
fog. E, — Alamuszi macska hama- 
rább megfogja az egeret, E, — Alat- 
tomos macska hamarább fog egeret. 



— lil 



D. — Arra vigyázz, melyik lyukon 
jön ki az egér. D, — Bátran cincog 
az egér, ha macskát nem érez. S. — 
Belebuvik, mint ijedt egér a lyukba. 
D. — Béka egér harc. ME. — Bús 
mint a fogóba esett egér. D. — Bü- 
dös, mint az egérhúgy. D. — Cincog 
mint az egér. D. — Cicka, macska ! 
fogd meg az egeret. (Serkentés.) E. — 
Csengős macska nem fog egeret. S. 

— Csűrében az egér nagy fészket 
alig ver. (Üres ; szegény.) E. — Egere 
nőtt. (Megártott neki a jólélés, minta 
sok zab a lónak.) D. — Egér nem fér 
lyukába, tököt köt a farkára. Cz. — 
Egér nem fér lyukába és tököt köt a 
nyakába. B. — Egérút. (Kibúvó.) E. 

— Egér sincs házánál, mert morzsára 
sem találna. D. — Egy egérlyukba be 
lehetne kergetni. (Megijedt.) D. — 
Érd el macska az egeret. D. — Fél 
mint egér a macskától. B. — Fogd 
el az egeret. D. — Gazdagnak egere 
is kövérebb. D. — Ha a macska szu- 
nyád, egerek táncolnak. KV. — Itatja 
az egereket. (Sír.) Ny. 4. — Könnyű 
macskát az egérre szoktatni. D. — 
Könnyű azt az egeret megfogni, mely- 
nek csak egy lyuka vagyon. ME. — 
Macska mikor szunnyad, egerek tán- 
czolnak. Sz. — Macska az egeret na- 
gyon megszokhatta. D. — Macska is 
egérrel álmodik. KV. — Másnak 
akarsz patkányt fogni, magadnak ege- 
ret sem foghatsz. KV. — Megindult 
az egere. (A zabtól megzabált ló nya- 
kán daganat keletkezik, melyet dör- 
zsöléssel mulasztanak el ; mihelyt a 
daganat múlóban van, vigabb a ló.) E. 

— Megindult benne az egere. (Paj- 
kos.) D. — Megitatja az egereket. 
(Sir.) Ny. 2. — Mezítelen mint az 
egér. M, — Mikor ölt meg asztag ege- 
ret ? E, — Nagyfalusi egérgát, ha nem 
használ, nem is árt. (Meg kell pró- 
bálni.) Ny. — Nehéz a macskát arra 
szoktatni, hogy az egérlakozásban 
gyertyatartó legyen. D. — Nem örül 
a macska jobban az egérnek. D. — 



Nem tud hova lenni, mint a tökbe 
esett egér. Pázmán. — Nincs otthon 
a macska, cincognak az egerek. E. — 
Okos egérnek több lyuka van, S. — 
Oly barátja, mint macska az egérnek. 
D. — Oly szegény, mint a templomba 
szorult egér. D. — Örömében nem 
tud hova lenni, mint az egeret fogó 
fiatal macska. D. — Orűl mint a fo- 
góba esett egér. D. — Parancsára az 
egér is talpon áll. D. — Rövid mint 
az egérfarka. S. — Szegény egér az, 
melynek csak egy lyuka vagyon. KV. 

— Szegény egér az, ki csak egy lyukra 
bizza magát. B. — Szegény mint a 
templom egere. E. — Szeretnék a 
kolompot macska nyakán az egerek. 

D. — Szeretnék az egerek, ha ko- 
lompot kötnének a macska nyakára. 
B. — Törött hajót elhagyják az ege- 
rek. E. — Ugy fél mint egér a macs- 
kától. D. — Ugy játszik vele, mint 
macska az egérrel. ME. — Ugy va- 
gyunk, mint a tökbe esett egér. Sz — 
Vajúdik a hegy, egeret szül. (Latin.) 

E. — Válik olyas, ki egeret sem hajt 
ki a szobából. (Félénk.) D. — Vesz- 
tére harapta el az egér fejét. (Hideg- 
lelés ellen babonából a paraszt egér- 
fejet nyelt, melytől még rosszabbul 
lett.) D. — Zabált lónak egere nő. (L. 
fent.) E. 

Egfész. Azt akarja, hogy jóllakjék, 
bárány is egészen maradjon. KV. — 
Egész életében örömanya. D. — Egész 
teste nyelv. D. — Egy napot egész 
esztendőnek gondol. D. — Egy rűhes 
birkától koszos lesz az egész nyáj. S. 

— Elolvasta az egész bibliát. (Ke- 
vély.) D. — ■ Ha ujjat nyújtanak is ne 
fogj egész kezet. D. — Jobb az egész 
mint a fél. E. — Jobb egy marok sze- 
rencse, mint egész puttony ész' D. ■ — 
Kis lyuk a torok, mégis egész falut 
elnyelhet. D. — Kis ujjod mutatod, 
egész kezed kéri. E. — Magda Mag- 
dának, Magda egész világnak. (Fecse- 
gő.) D. — Nehéz egy kortytyal az 
egész Tiszát benyelni. D. — Néha 



— 142 



egy szó egész háború. D. — Néha 
jobb a fél, mint az egész. (Jobb felé- 
nyit enni, mint kétannyit.) D. — Nyelve 
legfrissebb az egész testében. D. — 
Öröm vigasság egész élete. D. — Több 
az egész, mint a rész. E. • — Utána 
indul az egész vármegye. (Okos.) D. 
Eg^ész nap. Akár egész nap egy 
szót se szólj mellette. D. ■ — Egész 
nap a háti bőrön. (Rost.) D. — Egész 
nap a köldökét vakarja. D. ■ — Egész- 
nap a kuckóban. D. — Egész nap a 
tokit vakarja. E. • — Egész nap azon 
van, mit vessen a szájába. D. — E^ész 
nap az utcán járva dolgozik. (Nap- 
lopó.) D. — Egész nap ásítozik, minf. 
a Pruszkai gyereke. D. — Egész nap 
dolgozik, mégsem mozdit semmit. D. 

— Egész nap keresztben lába. (Rest.) 
D. — Egész nap olvassa a pénzt. D. 
■ — Egész nap prédikál, mint a pap. 
S. — Egy sült máléért elalszik egész 
nap. D. — Ha pap volna, egész nap 
prédikálna. D. ■ — Megmarad egész 
nap egy álló helyében. D. — Van 
egész nap dolga tágas gégéjének. D. 

Eg'észen. A kutat sem lehet egé- 
szen kimerni. D. ^ — A szemetet soha- 
sem söpörhetni ki egészen. D. — Idd 
meg egészen. D. 

Eg^észség*. Az egészség izét a be- 
tegség adja. E. • — Adjon isten egész- 
séget, magyarok közt egyességet. Sz. 

— Adjon isten három e-t: eszet, erőt, 
egészséget. E. — Akkor becsüli em- 
ber az egészséget, mikor a betegséget 
érzi. E. — Akkor becsüli az ember 
az egészséget, mikor beteg. S. — 
Akkor drága az egészség, mikor meg- 
lep a betegség. S. ■ — Bibor, bársony, 
vendégség: jobb egy napi egészség. 
Bsz. — Eb az élet egészség nélkül. D. 
■ — Egészségére válik, mint cigánynak 
a rakonca. E. — Egészségére válik, 
mint cigánylónak a rakonca. D. — 
Egészséggel szajkó! ne légy szivsza- 
kajtó. E. Ny. — Elégség, egészség. E. 

— ígér az orvos egészséget, de nincs 
rá hatalma. E. — Jó egészséget hoz- 



zá. E. — Jó egészséget kivánok. E, 

— Jó mód, kivánt egészség. (Az 
egészség felér a gazdagsággal.) E. — 
Kelletlen ott a kincs, hol jó egészség 
nincs. KV. — Kelletlen a kincs, ha 
egészség nincs. ME. — Kinek szűkön 
elesége, annak van jó egészsége. Ny. 

— Kinek szűkös bora elesége, annak 
jó az egészsége. ME. — Legnagyobb 
kincs a jó egészség. S. — Nincs jobb 
mint a jó egészség. E. ■ — Mértékle- 
tesség, kivánt egészség. KV. — Ritka 
egészség betegség nélkül. (Valami baj 
nélkül.) D. — Szükség termi az egész- 
séget. E. — Tisztaság és csinos vise- 
let másod-egészség. E. — Tisztaság 
fél egészség. Ny. 19. - - Tisztaság 
második egészség. E. — Váljék egész- 
ségére ! (Gúnyosan.) E. 

E^észségres. A ki tökös, nem 
egészséges. E. — Addig gondolkod- 
jál a betegségről, a mig egészséges 
vagy. KV. — Akkor beteg az orvos, 
ha mások egészségesek. D. — Az 
egészséges könnyen ád tanácsot a be- 
tegnek. B. — Az egészségesnek hol- 
tát nehéz várni. D. — Beteg ember- 
nek imádsága sem egészséges. D. — 
Egészséges s a beteg, nem egy ételt 
szeretnek. B. — Egészséges a beteg- 
nek könnyen adhat tanácsot. KV. — 
Egészséges korában harangoztakneki. 
E. — Egészséges mint a csont. D. — 
Egészséges mint a hal. M. — Egész- 
séges mint a hal a vizben. D. ^ 
Egészséges mint a makk. D. — Egész- 
séges mint a mételyes juh. D. — 
Egészséges mint a pisztráng. D. — 
Egészséges mint a vakandok. D. — 
Ép és egészséges testtel jó aludni. 
KV. — Három dolog egészséges : ele- 
get nem enni, munkától nem futni és 
nem bujálkodni. M. — Egészséges 
testben egészséges a lélek. (Latin.) 
ME. — Kér a beteg, de nem ád az 
egészséges, Ny. 10. — Könnyen be- 
szél az egészséges a beteggel. B. — 
Könnyen fogamzik az egészséges mag. 
D. — Mig egy beteg sínlödik, száz 



143 



egészséges is meghalhat. D. — Nem 
egészséges étel után az álom. KV. — 
Olyan egészséges, hogy nyolcvan esz- 
tendeig is vasat eszik. Ny. 5. — Olyan 
egészséges, mint a falhoz vert macs- 
ka. Ny. 7. — Sebaj papéknál, egész- 
séges a mester. S. — Sokat kér a 
beteg, de az egészséges nem adja. M. 

— Sokat kivan a beteg, de az egész- 
séges nem ad neki. D. — Teve, ha 
rühes is, többet bir mint az egészsé- 
ges szamár. K. — Varjú is csak ad- 
dig esvforma, mig egészséges. E. 

Egfészségtelen. A kövér többnyire 
egészségtelen. D. 

Egres. A békavirág nem rózsa, a 
vad egres nem malozsa. (Mazsola.) 
Ny. — Egres nem szölö. D. — Fa- 
nyar mint az egres. E. — Kutyánál 
az egres. (Hetvenkedő visszautasítá- 
sa.) Ny. 2. — Savanyu mint az eg- 
res. E. 

Egri bikavér. (Vörös bor.) B. — 
Elkapta az egri nevet. (Vitéz.) B. — 
Elnyerte az egri nevet. E. — Fel- 
kapta az egri nevet. E. — Felkötötte 
az egri nevet. B. — Felütötte az egri 
nevet. Sz. — Elülhetünk már mint az 
egri pulyka. Ny. 3. — Faszolsz mint 
az egri szent. Ny. 5. — Válogat mint 
az egriek a templomban. S. 

Egfy. A fák sokáig nőnek, de egy 
óra alatt gyökerestől ki lehet vágni. 
D. — A fát sem vágják le egy vágás- 
sal. B. — A hólyagot sem fújják fel 
egy lélekzettel. D. — A jó ebet nem 
ütik agyon egy túróért. K. — A ki 
egyet büntet, százat megtéríthet. KV. 

— A ki két nyulat hajt, egyet sem 
ver. D. — A mi egy emberen történ- 
hetik, rajtam is megeshetik, B. — A 
kutya egy koncért a prédikációt is el- 
hagyja. D. — A sok hazugság sem 
tesz egy igazat. D. — A szerencse 
ritkán elégszik meg egy csapással. E. 

— A vargaságot sem lehet egy nap 
megtanulni. Sz. — Az egér sem jár 
mindig egy lyukba. Ny. 6. — Az egér 
sem fut mindig egy lyukba. D. — Az 



érett ész nem egy napi munka. D. — 
Annyi, mint pokolba egy zsidó. ME. — 
Annyit ér, mint kilenc gémnek egy 
keszeg. Ny, 6. — Ártatlanságnak csak 
egy a szava. D. -^ Bátorságosabb egy 
szerencsétlenség kettőnél. KV. — Be 
ne fald azt egy nap, a mit esztendőnap 
meg nem emészthet gyomrod. D. — 
Boldogul, mint a ki egy lovon szánt és 
lova, maga vak. Ny. 5. — Bolond, ki 
egy zabszemért a ló seggébe bújik. B. 

— Bolond, ki egy zabszemért lóba 
bújik. BSz. — Bolond teszi mindenét 
egy kockára. E. — ■ Csak egy mostoha 
volt jó, azt is elvitte a manó. ME. — 
Csak egy mostoha volt jó, abba is bele- 
szeretett a manó — és hamar elvitte. 
D. • — Csak hatot az almának öregéből 
egy pénzen. D. — Derék dolog, három 
tehén egy csorda. B. — Egy adok 
többet ér három igérdmegnél. Ny. 13. 

— Egy az ut a mennyországba, de sok 
a pokolba. S. — Egy állóhelyben ezret 
hazudik. D. — Egy babot nem adnék 
érte. M. ■ — Egy barát nem szerzet. D. 

— Egy bolond néha olyan követ vet 
a kútba, hogy tiz okos sem vonja ki. 
Sz, — Egy bolond százat csinál. E. — 
Egy csapásra két legyet. E. — Egy 
csapásra kettőt üt. M. — Egy csapás- 
sal kettőt akar agyonütni. D. — Egy 
csepp, D. — Egy csepp esze sincs. S. 

— Egy csepp magyar vér nem foly 
erében. D. — Egy csepp mézhez csö- 
bör epét kever. D. — Egy csonton rá- 
gódnak. S. — Egy dologból kettőt ne 
csinálj. D. — Egy dögöt bántanak, B, 

— Egy dögöt hántanak. (Nyúznak.) D. 

— Egy duda mellett sok jó táncolhat. 
D, — Egv ember csak egv szám. E. 

— Egy ember halála ki nem üti a 
világ fenekét. D. — Egy ember nem 
szám. D. — Egy embernek egy a párja. 
Ny. 8. — Egy esztendő mint egy nap. 
D. — Egy ékesszólásu útitárs jobb a 
hatlovas hintónak D. — Egy életem, 
egy halálom. E. — Egy, érik a meggy. 
Np. — Egy fa nem erdő. M. — Egy 
fa nem erdő, egy ház nem falu. Decsi 



144 — 



János, — Egy falat. D. — Egy farral 
két nyerget ül. D. — Egy fára három 
tolvaj is felfér. D. — Egy fecske nem 
tavasz. D. — Egy fecske tavaszt nem 
szerez. N. — Egy fecske nem csinál 
nyarat. S. ■ — Egy férges diót sem ad- 
nék érte. E. — Egy füst alatt. S. — 
Egy gügyü nem kéve. D. — Egy ha- 
misan jött pénz száz igazat elhajt. 
BSz. — Egy hamisan jött pénz száz 
igazat elvisz. ME. — Egy harapásnyi. 
D. — Egy harc nem győzelem. E. — 
Egy ház nélkül a koldus is ellehet. 
D, — Egy házban két gazda. D. — 
Egy hegyes túróért agyon nem ütik 
az ebet. D. — Egy hegyes túróért 
fel nem akasztják az embert, D. 

— Egy hétig varr egy inget. D. — 
Egy hörpentés. D. — Egy istened, de 
barátod több legyen. K. — Egy jó 
barát a szomorúságban felér százzal 
a vigasságban. D. — Egy jó barát 
száz atyafi. E. — Egy jó lónak csak 
egy a lába. (Ha egy lába rossz, a ló 
is rossz.) D. • — Egy jó szokás többet 
ér három, jó cselekedetnél. D. — Egy 
jószágban két ur. D. — Egy juh nem 
nyáj. D. — Egy kakas az egész falu 
kakasát fellármázza. D. — Egy kanál 
víz tenger a muslincának. D. — Egy 
kanca nem ménes. D. — Eev katona 
nem sereg. D. — Egy kápolna nem 
templom. D. — Egy kaparja, kettő 
falja. (Több a fogyasztó, mint a ke- 
reső.) E. ■ — Egy kárból két kár. E. 

— Egy kárból kettőt csinál. D. — Egy 
kártyára ne tégy fel mindent. ME. — 
Egy kenyérért nem fűtik be a kemen- 
cét. Ny. 6. — Egy-két ember szaván 
nem lehet várat épiteni.D. — Egy-két 
tehén nem egy csorda. E. — Egy kol- 
dusból kettő. (Ha szegény szegényt 
vesz el.) S. — Egy konyhában két 
szakács. D, — Egy krumpliért nem 
oldják meg a zsákot, Ny. 6. — Egy 
kukkot sem szól. D. — Egy kútba 
elég egy ostorfa. Ny. 18. ^ — Égy láb- 
bal kétféle templomba ne járj. D. — 
Egy lud, két asszony egész vásár. D. 



— Egy ma felér két holnappal. S. — 
Egy malac nem csürhe, D. — Egy 
marok szerencse többet ér egy zsák 
észnél, ME. — Egy maroknyi. D, — 
Egy mákszemnyi. D. — - Egy munká- 
ban kettőt vét. KV. — Egy nap el 
nem szállja földjét a kánya. (Gazdag.) 
D. — Egy nap nem a világ. D. — Egy 
nap nem egy esztendő. D. — Egy nap 
tizszer is vet számot. D, — Egy napot 
egész esztendőnek gondol. D. — Egy 
német, egy barát, csak egy magyar. 
(Csak magyarnak van bő gatyája, a 
sváb nem hord, a baráté rövid.) D. 

— Egy nyaláb. D. — Egy oltárnál 
három áldozó. D. — Egy oltáros em- 
ber. (Református.) Ny. 5. — Egy ökör 
nem gulya. D. — Egy parányi. D. — 
Egy pénz ára szatyorért két kupa ál- 
domás. D. — Egy pénz ő nála forint. 
(Szegény.) D. — Egy pénzből, ha le- 
hetne, kettőt csinálna. D. — Egy pénz- 
ért Bécsbe hajtaná a tetüt. (Fösvény.) 
D, — Egy rókáról két bőr. D. — Egy 
rókáról nem lehet két bőrt nyúzni. D. 

— Egy rühes juh az egész nyájat 
megvesztegeti. KV. — Egy sátor nem 
vásár. D. — Egy seregély után moz- 
dul a többi. D. — Egy sütésben két 

Egy szájból hideget és 
(Ravasz.) D. — Egy fa 
nem szekér. ME. 
kenyér, három 
szántás három kenyér. S. — Egy 
szegre ne akassz mindent. ME, — 
Egy szempillantásban ott terem, D, 

— Egy szikra a várat meggyújthatja. 
D. — Egy szikra a várost is meg- 
emésztheti. D. — Egy szívvel-lélek- 
kel. D. — Egy szó annyi, mint száz. 
ME. — Egy szó mint száz. D. — Egy 
szó is lelket zavarhat. E. — Egy szó 
nem emberölés, D, — Egy szót ezer- 
rel tromfol, D, — Egy szót sem szól- 
hatott, ugy megijedt. D. — Egy szoba 
nem ház. D. — Egy tanyán két sáfár. 
D. — Egy tehén nem csorda. D. — 
Egy tehén nem gulya. D. — Egy, titok; 
kettő, tanács ; három, széles istenadta 



lepény. D. — 
meleget fuj. 
nem erdő, talyiga 
— Egy szántás egy 



— 145 — 



világ. (A mit egy tud, titok ; a mit 
kettő, tanácskozás ; a mit három tud, 
azt az egész világ tudja.) — Egy tize- 
des nem ur. D. — Egy túróért nem 
ütnek agyon egy macskát. Ny. 6. — 
Egy tudja, titkos ; kettő tudja, ho- 
mályos; három tudja, világos. (L. 
fent.) Ny. 9. — Egy tűznél több fazék 
is felforr. D. — Egy ujjal nem illetne 
valamit. D. — Egy után mennek a dar- 
vak. D. — Egy úttal tartozott az ördög- 
nek. (Hiába járt.) D. — Egy varga 
nélkül megeshetik a vásár. D. — Egy 
város nem ország. D. — Egy verembe 
két tömés. (Nem fér.) D. — Egy vén 
asszony sok is a háznál. D. — Egy 
virág nem tavasz. D. — Egy virág 
nem hozza meg a tavaszt. K. — Egy 
zsák alá valót egy hétig szánt. (Egy 
zsák mag elvetésére való földet. Rost.) 
D. — Egy zsebbel sem tellik. D. — 
Egy zsidó nélkül megeshetik a vásár. 

— Egyből néha kettőt is tesznek az 
emberek. D. — Egybül többet is tanulj. 

D. — Egyet előre, kettőt hátra. (Lép.) 
S. — Egyet harap, hármat nyel. E. 

— Egyet mondok, kettő lesz belőle. 

E. — Egyért kettőt húztak a fogban. 

D. — Egynek büntetése, soknak ret- 
tentése. KV. — Elég egy ebre egy 
kolonc. (Egy embernek egy hivatal.) 

E. — Elég egy ebre egy kölönc. (U. 
a.) D. — Elég egy ebre egy cölönk. 
(U. a.) B, — Elég egy falon egy rés. 
D. — Elég egy kerten egy rés. S. — 
Elég egy kertre egy rost. Ny. 3. — 
Elég egy malomban egy molnár. D. 

— Elég egy ménesből egy csikó. (Ha 
többször rájár a lótolvaj, rajtvész.) 
Ny. 6. — Elég egy öreg a háznál. D. 

— Elég egy pap egy templomban. E. 

— Elég egy sütésben egy cipó. D. — 
Elég egy sütésben egy lángos. (Le- 
pény.) D. — Elég egy sütetből egy 
lepény, ME, — Elég egy szomorú egy 
házban. D. — Elég egy tehénre egy 
kolomp. S. — Elég egy templomban 
egy papoló. D. — El lehet koldus egy 
ház nélkül. E. — Elnvelte mint Borok 



az egy szem meggyet, Ny. 3. — Előbb 
találkozik húsz rossz, mint egy jó. D. 

— Elvesztené egy kanál vizben, ha 
szerit tehetné. D. — Elvitte két szú- 
nyog egy rúdon. D. — Ezer varjú 
ellen elég egy kő. D. — Ezért egy 
•hajam szála sem fog megőszülni. D. 

— Ha egy ökör nekiveti magát a Ti- 
szának, a többi is utána úszik. D. — 
Ha egy pénz a jövedelmed, kettőt ne 
költs. E. — Ha egyúttal elvégezheted, 
ne hagyd kettőre. D. — Ha garas van 
szájában, nem ér egy pénzt. D. — 
Hat gyűrűje egy ujján. D. — Hat kér- 
désre ahg felel egyet. D. — Hatot 
kérdel, egyet felel. (Kevély.) D. — 
Három takács, egy ember. K. — Hét 
hurcolkodás, egy égés. (Német.) S. — 
Hátul két lámpás, elöl egy se. D. — 
Helyéből egy szikrát sem mozdul. 
(Nyakas.) D. — Hitvány koldus, ki 
egy házat nem tud elkerülni. D. — 
Inkább végy hét bűnnel asszonyt ha- 
zulról, mint egygyel máshonnan. Ny. 
6. — Ismeretes cselédet hét hibával 
jobb megtartani, mint ismeretlent 
egygyel befogadni. ME. — Ismert cse- 
lédet hét vétekkel inkább, mint isme- 
retlent egygyel. E. — Jaj a cselédnek, 
a ki egy gazda nélkül nem tud meg- 
élni. Ny. 8. — Jobb az enyém egy, 
mint másé kettő. D. — Jobb egy er- 
szénv, mini két barát. D. — Jobb egv 
irigy száz szánakozónál. D. — Jobb 
egy ismerős hét bűnnel, mint egy 
ismeretlen egy bűnnel. Ny. 5. — Jobb 
egy isten száz papnál. D. — Jobb egy 
jó barát száz atyafinál. ME. — Jobb 
egy lámpás elül, mint kettő hátul. Sz. 
KV. — Jobb egy kérdés egy napi 
járóföldnél. E. — Jobb egy óra száz- 
nál. (Boldog óra.) BSz. — Jobb egy 
kérdés hat napi haszontalan járásnál. 
D. — Jobb néha egy barát, mint száz 
atyafi. D. — Jobb egy ludnyak, mint 
két tyúknak. D. — Jobb két tyuknyak 
egy ludnyaknál, Ny, 3, — Jobb egy 
rongyos szűr két semminél. D. — 
Jobb egv száraz falat nvugalomban. 



Margalits E. : Magyar közmondások. 



10 



146 — 



mint tizenkét pástétom veszekedés- 
ben. D. — Jobb ma egy veréb, mint 
holnap egy túzok. M. — Jobb ma 
nekem egy-kettő, mint holnap tizen- 
kettő. Ny. 13. — Jól van dolga, mint 
a ki egy lovon szánt, az sem az övé. 
Ny. 10. — Kettőre se felel egyet. D. 

— Két bolond egy pár, harmadik a 
bojtár. Ny. 5. — Két eb nehezen alk- 
hatik egy koncon. D. — Két eb nem 
alkhatik meg egy csonton. E. — Két 
eb nehezen alkuszik meg egy cson- 
ton, S. — Két eb nehezen alkuszik 
meg egy koncon. D. — Két éles pal- 
los nem fér egy hüvelybe. D. — Ki 
két nyúl után szalad, egyet sem fog. 

5. — Ki két nyulat hajt, egyet sem 
fog. E. — Ki két nyulat üz, egyiket 
sem éri. BSz. — Ki községnek szol- 
gál, egynek sem szolgál. D. — Ki nem 
vehetsz egy szót belőle. D. — Ki 
sokba avatja magát, egynek sem felel 
meg. E. — Kinek egy nehéz, kettő 
nehezebb lesz. S. — Kit egyben rajta- 
érnek, másban is gyanitják. (Gyanú- 
sítják.) E. — Kipakkolt, mint az egy 
gombu zsidó. Ny. 19. — Kitetszik 
egyből több is. D. — Kivágta a be- 
csületet, hogy egy csepp se maradt. 
(Megszegte szavát.) Ny. 1. — Köny- 
nyebb egygyel megalkudni, mint sok- 
kal. KV. — Könnyebb egygyel meg- 
alkudni, mint többel, D. — Könnyű 
az egeret megfogni, melynek csak 
egy lyuka vagyon. ME. — Könnyű 
száz dúsnak egy arany. D. — Közé- 
vág, mint a zsidó az egy lovának. Ny. 

6. — Medvének egy vackor. D. — 
Meg lehet fejni egy tál korpánál. (Fös- 
vény.) D. — Megesik egy ember nél- 
kül a vásár. D. — Mi neki egy medve ? 
D, — Mindegy, kettő között mindig 
marad egy, Ny, 6, — Mindegyiken 
megeshetik, ami egyen megesett. D. 

— Minden lépésében egy botlás, D, 

— Mindennap egy nap múlik rajtunk, 
D, — Mindennap egy nap múlik, az 
öregen pedig kettő, S. — Minden 
nyárnak van egy tele. S. — Mindent 



egy kévébe akar kötni. D, — Mindent 
egy lében akar főzni. D, — Mindig 
el lehet egy koldus egy ház nélkül, 
Ny, 5, — Mire szükséged nincs, egy 
pénz is sok érte. S. — Mit egy ujjal 
bedughatsz, ne várj többet oda. E. — 
Most egy emberhalál nem nagy csorba 
a világon. D. — Nagyon nehéz egy 
farral két nyerget megülni, D, — Ne- 
hezen alkuszik meg két eb egy cson- 
ton, KV, — Nehéz egy kortytyal az 
egész Tiszát benyelni. D. — Nehéz 
egy lábbal táncolni, D. — Nehéz 
kettő ellen egynek, D. — Neki is há- 
rom krajcár egy garas, E. — Nem ád 
isten egynek mindent, KV, — Nem- 
csak egy ebnek neve : fari, KV, — 
Nemcsak egy tarka kutya van a vilá- 
gon, E, — Nemcsak egy kutyát hiv- 
nak Sajónak, Ny, 1. — Nemcsak egy 
vörös bika van a világon, Ny. 1. — 
Nemcsak egy vörös kutya van a vi- 
lágon. D. — Nem egy ebnek kurta a 
neve. B. — Nem egy eb rúgja a tokit. 
(Több pártfogója van.) E. — Nem egy 
nap épült Buda, B, — Nem egy nap 
épült Budavára, D. — Nem egy nap 
épült Róma városa. KV. — Nem egy 
vágással esik le a tölgyfa, KV. • — 
Nem ér egy fapénzt. D, — Nem ér 
egy fakohát. ME. — Nem ér egy ha- 
jítófát. D. — Nem ér egy kopott róka- 
talpat. D. — Nem ér egy lyukas mo- 
gyorót. D. — Nem ér egy molyette 
kucsmát. D. — Nem ér egy pipa- 
dohányt. E. — Nem jár a vágásban 
egy kereke sem, (Hazudik,) D, — Nem 
lehet egy rókáról két bőrt húzni. E, 

— Nem sirat egy rigót egy nyár, E. 

— Nem tudhat egy ember minden 
mesterséget, S, — Nem tudhat egy 
mester minden mesterséget, KV, — 
Néha csak egy sző is lelket zavarhat, 
D. — Néha egy szó egész háború, D, 

— Néha egy is sok, D, — Néha egy 
szomorúság fölér egy halállal, D. — 
Nincs oly rakott szénás szekér, kire 
még egy vella nem fér. KV. — Nincs 
oly rakott szénaszekér, kire egy vella 



147 



széna fel nem fér. M. — Nincs oly 
tele zsák, melybe még egy szem bele 
nem férne. ME. — Nyomorult kol- 
dus az, ki egy házat el nem tud ke- 
rülni. E. — Olyan követ vethet egy 
bolond a kútba, hogy gond lesz tiz 
eszesnek kivenni. Pázmán. — Paripa 
lónak csak egy a lába. (L. fent.) S. 
.— Ritkán alkuszik meg két eb egy 
csonton. Sz. — Róma sem épült egy 
nap alatt. KV. — Rossz róka, mely- 
nek csak egy lyuka van. E. — Sok a 
csillag, de fel nem ér egy nappal. D. 

— Sok csizma szakad el egy eszten- 
dőben. D. — Sok darab fa kívántatik 
egy szekér csináláshoz. E. — Sok 
darab kenyeret kivan egy esztendő. 
D. — Sok eb egy nyulat könnyen el- 
foghat, D. — Sok egy házban két 
okos. D. — Sok egy tojás sárgástól. 
(Gúny.) D. — Sok is a pokolban egy 
rés. D. — Sok jó ehetik egy tálból. D. 

— Sok kell egy esztendőre. B. — ^ 
Sok kis pénz egy rénes. (Forint.) D. 

— Sok mákszem egy fontra. D. — 
Sok mákszem nyom egy mázsát. D. 

— Sok neki egy rák lábastul. D. — 
Sok nap van egy esztendőben. B. — 
Sok nyustos fonál kell egy hosszú 
vég vászonra. D. — Sok ördög sem 
ér egy angyalt. D. — Sokan futnak, 
de csak egy éri el a pálmát. KV. — 
Sokan kérik a szépet, de csak egyé 
lesz. E. — Sokat fordul a ker^k csak 
egy nap is. D. — Száz is ahg tenne 
egy számot. D. — Száz szónak is 
csak egy a vége. D. — Száz temetés 
sem ér egy lagzit. D. — Százból egyet 
csinál. D. — Szegény egér az, ki csak 
egy lyukra bizza magát. B. — Sze- 
gény egér az, melynek csak egy lyuka 
vagyon. KV. — Szegénynek egy pénz 
is oly kár, mint gazdagnak száz. S. 

— Szines kepdő egy szint sem mutat 
igazán. (Ravasz.) D. — Te egy éjjel 
nőtt gomba. D. — Teszi magát mint 
a két cső kukorica egy zsákban. Ny. 
2. — Több egy asszonyt őrizni, mint 
száz bolhát. E. — Többet csinál két 



nap, mint egy nap. E. — Többet ér 
egy nap, mint száz holdvilág. E. — 
Többet ér egy kérdés száz keresés- 
nél. Ny. 5. — Többet ront egy rossz 
példa, mint húsz jó épithet. D. — 
Tömve van nemcsak egy zsákkal. D. 

— Ugy boldogul mint a ki egy lovon 
szánt. S. — Van esze nemcsak egyre, 
hanem mindenre. D. — Vargaságot 
sem lehet egy nap megtanulni. KV. 

Egy. (Ugyanaz.) A hamis és csa- 
lárd egy fának ágai. E. — Békés ma- 
lacai egy ólban kilencen is elférnek. 
D. — Bolond ki egy kőben kétszer 
ütközik meg. D. — Bolond ütközik 
kétszer egy kőbe. E. — Cseresznyét 
egy tálból nem eszik urakkal. (Óva- 
tos.) E. — Eb a kutyával egy alomba, 
nem egy járomba illenek. D. — Egész- 
séges s a beteg nem egy ételt szeret- 
nek. B, — Egy aszóba a kemencével. 
(A jóbarátok, házastársak vagyona 
közös.) Sz. — Egy a velő a fővel. D. 

— Egy anya terhe. D. — Egy bakot 
hajtanak. D. — Egy bakot nyúznak. 
D. — Egy bibét fájlalnak. D. — Egy 
bogrács alá tüzelnek. D. — Egy bú- 
zát aratnak. D. — Egy csávát fordí- 
tanak. D. — Egy csomóba kőt vele. 
Pázmán. — Egy csontot rágnak. E. 

— Egy csuporba kotornak. Ny. 1. — 
Egy disznót hizlalnak. D. — Egy do- 
bot vernek. D. — Egy dudára ugra- 
nak. D. — Egy ebfutáson van. (L. eb- 
futás.) E. — Egy falatot esznek. D, 

— Egy faluban zsidóskodnak. D. ■ — 
Egy farral nem lehet két nyerget ülni. 
Ny. 4. — Egy fazék mellé szítanak. 
(Tüzet.) S. — Egy fazék mellett szí- 
tanak. D. — Egy fazékban főznek. D. 

— Egv fába vágnak. D. — Egv fának 
ágai. E. — Egy fészekből valók. S. 

— Egy füllel hallanak. D. — Egy gu- 
nárt mellesztenek. D. — Egy gúzst 
kötnek. D. — Egy gügyüt törnek. D. 

— Egy gyékényen árulnak. M. — Egy 
hajóban eveznek. D. — Egy hólyagba 
fújnak. D. — Egy horgot vetnek. D. 

— Egy húron pendülnek, Sz. — Egy 

10* 



— 148 



húrt pendítenek. D. — Egy húrt pen- 
getnek. B. — Egy hévvel, egy lével 
végez az okos. D. — Egy hólyagból 
dohányoznak. D, — Egy igát vonnak. 
D. — Egy iskolába járnak. D. — Egy 
istállói lovak. D. — Egy járomban 
járnak. D, — Egy járomi. D. — Egy 
kalap alá vonni. S. — Egy kanállal 
esznek. D. — Egy kaptafára húzni. 
ME. — Egy kaptára húzni. D. — Egy 
kádban fürödnek. D. — Egy kápol- 
nába járnak. D. — Egy kását fújnak. 
D. — Egy kemence mellett fűtőznek. 
D, — Egy kemencébe hánynak. (Fát.) 
D. — Egy kemencében sütnek, D. — 
Egy kemencét pemetelnek. D. — Egy 
kenyéren élnek. D. — Egy kenyéren 
vannak. S. — Egy keztyübe fújnak. 
D. — Egy késsel szelnek. D. — Egy 
kézzel tapogatnak. D. — Egy kilin- 
cset rántanak. D. — Egy koncon rá- 
gódnak. D — Egy korpán hiznak. D. 

— Egy kovászszal élnek. D. — Egy 
kötelet gyártanak. D. — Egy követ 
fújnak. B. — Egy követ hengerítenek. 
D. — Egy kuckóba bújnak. D. — Egy 
kutya. (Mindegy.) S. — Egy kulcs- 
csal élnek. D. — Egy lantot penget- 
nek. B. — Egy lantot vernek. D. • — 
Egy lapáttal szelelnek. D. — Egy levet 
hörpölnek. D. — Egy lélekzés hevet 
s hideget nem vehet. F. — Egy lisz- 
tet szitálnak. D. — Egy lócán feksze- 
nek. D, — Egy lovat nyergelnek. D, 

— Egy lyukba járnak. D. — Egy 
lyukra járnak. ME. — Egy lyukon 
bújnak keresztül. D. — Egy macskát 
simogatnak. D. — Egy malomban 
őrölnek. D. — Egy, más" kettővel is, 
egy lehet. D, — Egy mestertől tanul- 
nak. D. — Egy nótát fújnak. D. — 
Egy nyeregben ülnek. D. — Egy nyo- 
mon járnak. B. — Egy ördögöt szol- 
gálnak. D. — Egy ösvényen járnak. 
D. — Egy párét főznek. D. — Egy 
paripán nyargalnak. D. — Egy patkán 
ülnek. D. — Egy pányvára van kötve. 
D. — Egy párnán két vállas nehezen 
fér meg. Bsz, — Egy pénzen vesz- 



nek. D. — Egy pocsban locskálnak, 
D. — Egy pokolba bújnak. D. — Egy 
pórázra van fűzve, D. — Egy pórázon 
futnak. Pázmán. — Egy rámán varr- 
nak. D. — Egy rámára van vonva. D. 

— Egy regét daliának. D. — Egy re- 
gét dúdolnak. B. — Egy rendben van. 
sátorjuk. D. — Egy réten kaszálnak. 
D. — Egy rónán járnak. D. — Egy 
rühet vakarnak. D. — Egy sátor alá 
valók. E. — Egy sátoralj iak. D, — 
Egy seggel két nyerget ülni. E. — Egy 
sót, egy kenyeret enni. — Egy süveg^ 
alatt két fej. E. — Egy süveg alatt 
nehezen egyezik két fej. D. — Egy 
szabású. D. — Egy száj fú hideget 
is, meleget is. E. — Egy szánon csúsz- 
nak. D. — Egy szegen függnek. D. — 
Egy szekér farkon ülnek. D. — Egy 
szélen szelelnek. D. — Egy szembe- 
kötösdit játszanak. D. — Egy szeme- 
tén kotoráznak, D. — Egy szemmel 
néznek. D. — Egy szín alatt hever- 
nek. D. — Egy szőlőt kapálnak. D^ 

— Egy szűrön nyomtatnak. D. — 
Egy talpat cserzenek. D. — Egy ta- 
nyán dolgoznak. D. — Egy tálba aprí- 
tanak. D. — Egy tálba morzsolnak, 
D. — Egy táncot járnak. D. — Egy 
tányért nyalnak. D. — Egy tehenet 
fejnek. D. — Egy tekenőben gyúrnak^ 
D. — Egy terhet vállalnak. D. — 
Egy tésztát dagasztanak. D. — Egy 
tóban halásznak. D. — Egy tombá- 
szon faragnak. D. — Egy tükörbe 
néznek. D. — Egy tűznél több fazék 
is felforr. E. — Egy urat szolgálnak, 
D. — Egy útra indulnak. D. — Egy 
valláson vagyon. (Egy természetű.) Ny, 
14. — Egy vallást tartanak, (ü. a.)- 
D, — Egy vágásra találnak. D. — 
Egy villával szúrnak. D. — Egy za- 
bot kaszálnak. D. — Érett szőlő érett- 
lennel egy csöbörbe megyén. D. — 
Hazug és csalárd egy fának ágai. S.. 

— Jót a rosszal egy lébe ne sózd. D, 

— El lehet vele egy kuckóban hálni.. 
D. — Két ebszarnak egy a bűze. D.. 

— Két éles pallos nehezen fér egy 



— 149 



hüvelybe. D. — Két éles pallos ném 
fér egy hüvelybe. E. — Két éles pal- 
lost nem látni egy hüvelyben. D. — 
Két éles tör nem fér egy hüvelybe. M. 

— Két dudás egy kocsmában. KV. 

— Két dudás egy csárdában, két asz- 
szony egy konyhában. ME. — Két 
dudás nem fér meg egy csárdában. 
E. ■ — Két fejre egy kalap. B, — Két 
nyerget ül egy seggel. M. — Kétszer 
egy vétekbe esni nagy gondatlanság. 
D. — Kétszer mond egy mesét. D. — 
Lehet egy kenyéren akárki fiával. D. 

— Megalkusznak egy gyékényen. D. 

— Meg nem férhetsz vele egy padon. 

D, — Mind egy ördög. E. — Minden 
betegséget egy kenöcscsel gyógyít. 
KV. — Minden csizmát egy kapta- 
fára ver. KV. — Minden ösvény egy 
útra tart. D. — Mindent egy kévébe 
köt. K. — Mintha egy szájból köpték 
volna. (Hasonlók.) ME, — Mindig egy 
nótát fuj. E. — Nagy úrral egy tálból 
cseresznyét ne egyél. D. — Ne köss 
mindent egy kévébe. D. — Nem áru- 
lok veled egy ponyván. (Dolgunk nem 
közös.) Ny. 1. — Nem árulok meg 
veled egy gyékényen. ME, — Nem 
egy uíon járunk. E. — Nem fér meg 
egy azon erdőben két tolvaj. (Német.) 
B. — Nem fér meg egy hüvelyben 
két hegyes tör. B. — Nem fér meg 
egy szeméten két kakas. (Német.) B. 

— Nem illik két dudás egy kocsmára. 
Sz. — Nem jár egy vágásban kereke. 
(Következetlen.) S. — Nem jó egy 
kocsmán két dudás. KV. — Nem jó 
nagy úrral egy tálból cseresznyét enni. 

E. — Nem jó úrral egy tálból cseresz- 
nyét enni, mert meglövöldöz a mag- 
jával. KV. — Nem jó két molnár egy 
malomban. S. — Nem lehet minden 
betegséget egy szerrel orvosolni. B. 

— Nem vagyunk egy kenyéren. S. — 
Orgazda, tolvaj, mind egy zsákba va- 
lók. KV. — Pap se papol kétszer egy 
prédikációt. D. — Sok egy házban 
két okos. E. — Sok jó ehetik egy 
tálból. E. — Sok sasnak egy fészken 



nehéz megalkudni. B. — Türelmes 
birka sok fér egy akolba. ME, 

Eg'yaránt. A királynak sincs min- 
dig egyaránt. D. — Éh a jóllakottal 
nem egyaránt dúdol. D. — Hegyen- 
völgyön egyaránt. D. 

Egrybeáll mint a fövény. B. — 
Ugv áll egvbe mint a fövénv. E. 

Eg'ybeg'yültek a jól sültek. Bsz. 

Eg'ybeillik. A kukacos szalonna 
és büdös vaj egybeillenek. KV. — 
Vigak és szomorúak nem illenek egy- 
be. KV. 

Eg^ybeszŰP. Egybeszürték a levet. 
S. — Egybeszürték a lencsét. KV. — , 
Egybeszürték a keszöcét. KV. 

Eg^yedül. Jaj nekem egyedül, senki 
sem hegedül. (Agglegény panasza.) E. 
— Jobb egyedül, mint rossz társsal 
élni. S. — Ki egyedül iszik, az már 
utolsó. (Nem barátságból, jókedvből 
iszik, hanem elkeseredésből, hogy le- 
részegedjék.) E. — Nem vethet hiisz 
ember annyit, a mennyit ö egyedül 
beboronál. (Bőbeszédű.) D. 

Egfyenes. A ki szerencsétlen, az 
egyenesen is eltöri lábát, KV, — A ki 
egyszer szerencsétlen, az az egyene- 
sen is eltörheti lábát. D. — A rákot 
egyenes járásra tanitja. D. — A be- 
szédnek egyenese jó, a mankónak 
horgasa. Pázmán. — A beszédnek 
egyenese, a munkának szorgosa jó. 
S. — Az egyenes utón soha sem jár, 

D. — Egyenes mint a mártott gyertya. 
S. — Egyenes mint a nád. E. — 
Egyenes mint a nyil. E. — Egyenes 
mint az ökörhúgy. E. — Egyenes 
mint az s-betü. Ny. 3. — A hol fé- 
nyes, ott egyenes. (A részeg este a 
csillogó pocsétát egyenesnek nézi és 
belelép.) Ny. 2, — Igaz embernek 
minden út egyenes. S. — Kancsal 
nem egyenes szivü. Sz. — Ki egyenes 
úton jár, nem téved el. S. — Könnyű 
lelőni madarat, ha röptében egyenes 
utat tart. E. — Legjobb az egyenes út. 

E. — Munkának egyenese jó, a man- 
kónak horgasa. S. — : Nehéz a hor- 



— 150 



gasból egyenest csinálni, KV. — Néha 
az egyenes is meggörbül. D. — Oly 
egyenes a beszédje, mint a kasza, B. 

— Vaktól kérdezi a legegyenesebb 
utat. D. — Volt valaha annak is egye- 
nes dereka. (Vén.) D. • — Volt valaha 
annak is egyenes háta. D. 

Egyenesen. (Egyenest.) A ki soha 
nem botlik, soha egyenesen nem jár, 
E, — Görbeszáju ritkán szól egye- 
nest. D. — Legkisebb gondja az : 
horgasán esik-e vagy egyenesen. (De- 
rüre-borura hazudozik.) D. — Soha 
egyenesen nem állanak szavai. (Ál- 
nok.) D. 

Egfyenetlen házasságnak ritka jó 
vége. E. — Egyenetlen házasságnak 
ritkán van jó kimenetele. ME. — 
Egyenetlen tulkok nem jól vonják a 
jármot. S. 

Egyenesít. Addig kell a fát egye- 
nesíteni, mig fiatal. B. 

Egyenget. Hasra ültették s farát 
egyengették. (Verés.) D. — Útját egyen- 
getni. ME. 

Egyenkint szedeti ki a szemszört. 
(Kíméletlen.) D. — Egyenkint vereti 
ki a zápfogakat. (Kegyetlen.) D. 

Egyenlő. A barátság vagy egyenlő- 
ket vesz, vagy egyenlőkké tesz. B. — 
Azon egyenlő ostobaság mindennek 
mindent, mint senkinek semmit sem 
engedni. B. — Egyenlő ostobaság min- 
dent hinni és semmit nem hinni. ME, 

— Egyenlő osztály nem támaszt hadat, 
E, — Egyenlő teher senki nyakát nem 
szegi. KV. — Még ujjaink között sem 
látunk egyenlő nagyságot. D. — Öt 
ujjad között egyenlö-e kettő ? D. — 
Sok ujja az embernek, még se egyenlő. 
D. — Ujjaink sem egyenlők. E. 

Egyenlőség nem támaszt hadat. 
KV. — Sok jót szül az egyenlőség. K. 

Egyes élet búval jár. ME. — Az 
egyes élet bú nélkül nem lehet. Gz. 

Egyesült erővel, ME. — Csak 
abban nem egyesülhetnek: ha a szénát 
kaszával kaszálták - e, vagy ollóval 
ollózták. Pázmán. 



Egyezik. Egy süveg alatt nehezen 
egyezik két fej. D. — Ritkán egyez- 
nek meg a kontyok, (Asszonyok.) E. 
Szive nem egyezik szájával, Ny. 2, 

Egyesség. A jó egyességért, csen- 
des békességért sokat el kell hallgatni. 
Sz. — A polgárok egyessége legjobb 
kőfala a városnak. (Latin.) B. — Adjon 
isten egészséget, magyarok közt egyes- 
séget. Sz, — Egyesség kis dolgokat 
nagyra emel, KV, — Egyesség kicsit 
is nagyra visz. E. — Jobb a sovány 
egyesség, mint a biró kövér végzése. 
ME. — Jobb a sovány egyesség, mint 
a kövér pör. S. — Nagy udvarokban 
ritka szép egyesség. E. - — Szép egyes- 
ség emeli a zászlót. E. — Szép egyes- 
ség emel zászlót, mezőben. K, — So- 
vány egyesség többet ér a kövér pör- 
nél, S, 

Egyforma. Eben guba, mind egy- 
forma, mind egy kutya. Ny. 2. — Egy- 
formák vagyunk mint Lógóék Szekere- 
sékkel. (Addig pörösködtek, mig min- 
denüket elvesztették.) Ny. 1. — Kivül- 
belül egyforma, minta Samu nadrágja. 
(Lyukas.) Ny. 6. — Mind egyforma 
mint a Paksi gatyája, (Csak kettő volt^ 
egy rajta, egy a mosásban,) Ny, 2, — 
Mindig egyforma mint a mocsai ha- 
raszt, Cz. — Széle-hossza egyforma. 

D. — Varjú is csak addig egyforma, 
mig egészséges. E. 

Egyformán. A harangok sem 
szólanak egyformán. D. — Egyformán 
jövünk a világra, ezer módon megyünk 
ki. E, 

Egyetért. Szép dolog mikor a száj 
és sziv egyetértenek. K. 

Egyetlenegy gyermek akasztani 
való. (Egyetlen gyermek nagy gond a 
szülőknek, igen féltik.) E. 

Egyéb. Nincs egyebe, mint a teste- 
lelke. E. 
I Egyhamar. Nem egyhamar lehet 
fából gúzst tekerni. D. 

Egyhangú mint a Bendák nótája. 

E. — Egyhangú mint a koldusének. E. 
Egyik-másik. A láncon egyik szem 



151 



a másikat tartja. D. — A mi egyen 
megtörténik, máson is megeshetik. B. 

— A mi egynek sok, másnak kevés 
lehet, D. — A mi egynek vétek, más- 
nak sem erkölcs. D. — Egyik kéz a 
másikat mossa. D. — Egy nyavalya a 
másikat ott éri. KV. — Egyik bakot 
fej, a másik rostát tart alája. E. — 
Egyik büdös vaj, a másik kukacos 
szalonna, egybeillenek. D. — Egyik 
csillag meg nem előzi a másikat. D. — 
Egyik csinál erszényt, a másik le- 
metszi azt. KV. — Egyik dolmányszür, 
a másik szürdolmány. B. — Egyik dul, 
a másik ful.D. — Egyik egyben, másik 
másban különbözteti meg magát. B. 

— Egyik eb, másik kutya. D. — Egyik 
észszel, másik kézzel. (Dolgozik.) ME. 

— Egyik gubás, másik sudás. D. — 
Egyik hozzád, másik tőled. ME. — 
Egyik idő a másiknak ellensége. S. — 
Egyik kanász, másik kondász. (Kon- 
dás.) D. — Egyik kapzsi, a másik 
habzsi. D. — Egyik kézzel épit, a 
másikkal ront. D. — Egyik koldus a 
másikat gyűlöli. S. — Egyik kökény, 
a másik galagonya. BSz. — Egyik 
költő, másik préda. D. — Egyik kutya, 
másik eb. E. — Egyik lábam mezítelen, 
a másikon semmi sincsen. D. — Egyik 
minta másik, ha lefekszik, elalszikNp. 
— -Egyik munkálkodik ésamásik veszi 
hasznát. B. — Egyik nap ugy világit 
mint a másik. D. — Egyik olyan mint 
a másik. D. — Egyik részeg, a másik 
tántorog. D. — Egyik sem hányja a 
másikat. (Nem akarok felelni. Pl, 
Hány őra van ? — Egyik sem hányja 
a másikat.) ME. — Egyik sir, a másik 
nevet. (Német.) S. — Egyik sir, a másik 
rí. D. — Egyik tehén a másikat nyalja. 
D, ^ Egyik tizenkilenc, a másik egy 
hiánhusz.D.^ — Egyikujjávalhozzádra, 
a másikkal töledre mutat. (Álnok.) D. 

— Egyik tüz, a másik viz. S. — Egyik 
után ásítozik a másik. D. — Egynek 
hatot, másnak vakot vet a világ koc- 
kája, D. — Egynek minden, másnak 
semmi, B. — Egynek nyaka, másnak 



nyaknyaka van. (Nyakas nyaka.) D, — 
Egynek nyeresége, másnak veszte- 
sége. S. — Elfér egyik a másik mellett. 
B. — Ha egy kéz a másikat mossa, 
ugy leszen. (Sikerül.) D. — Mi egynek 
szabad, má.snak nem szabad. S. — 
Olyan az atyafiság köztök: egyik a 
dombra rakodott, másik a völgybe, s 
a viz összemosta. B. — Sír az egyik 
szemem, a másik könnyezik. Np. — 
Ugyan megtalálta az egyik csuka a 
másikat. (Sovány házaspár.) Sz, — 
Üsd meg egy pofáját, a másikat adja.D. 
Egymás. Elférhetünk egymás mel- 
lett. (Nélkülözhetjük egymást.) E. — 
Két szomorú is vigasztalhatja egymást. 
D. — Egymásnak kezet adhatnak. D. 

— Sok néha a két ünnep is egymás- 
után. D. 

Egyszemű. Vakok között az egy- 
szemű. D. — Vakok között egyszemű 
az első. E. — Vakok között az egy- 
szemű a király. (Latin.) S. 

Egy természetűek könnyen össze- 
barátkoznak. B. 

Egyszer. A mely kutya egyszer 
átúszsza a Dunát, többször is átúszsza 
az. Ny. 6. — A mely kuvasz egyszer 
általuszsza a Dunát, nem fél többé a 
viztöl. Pázmán. — Mely eb egyszer a 
Dunát általuszta, neki megy a tenger- 
nek is. E. — Mely eb egyszer a Dunát 
általuszsza, Balatont is megprópálja. 
D. — A mely eb egyszer a Dunát által- 
uszsza, másszor a tengerre készül. KV. 

— A tojás is csak egyszer törik el. (Be- 
csületet, szüzességet csak egyszer le- 
het elveszteni.) E. — Csak egyszer 
esett Bécsben ebvásár. D. — Csak egy- 
szer volt Budán kutyavásár. B, — Egy- 
szer volt Bécsben ebvásár. E. — Csak 
egyszer esik esztendőben karácsony. 
(Szegénynek jő dolga.) Ny. 21. — Csak 
egyszer esik esztendőben űrnapja. (U. 
a.) Ny. 3. — Egyszer él az ember. E. 

— Egyszer megeshetik, a mi sohasem 
volt. D. — Egyszer hitlem, akkor is 
megcsaltak. S. — Egyszer hopp, más- 
szor kopp. S. — Egyszer megcserélt 



— 152 



könnyen megy cserébe. E. — Egyszer 
megcserélt ló könnyen megy cserébe. 
D. — Egyszer van, egyszer nincs. E. 

— Egyszer veszi fontra, a mit száz- 
szor nyelvre. (Egyszer fontolja meg.) 

D. — Hétszer nézzünk, egyszer csinál- 
junk. Ny. 15. ■ — Jobb kétszer kérdezni, 
mint egyszer hibázni. E, — Kétszer 
mérj, egyszer vágj. D, — Kétszer 
mondod, egyszer sem indul. D. — Ki 
egyszer lop, aztán tolvajkodik. D. — 
Korántsem egyszer ugy mint másszor. 
Ny, 11. — Könnyen vétkezik az ember 
egyszer, még könnyebben először. D. 

— Megesik egyszer a lud a jégen. M, 

— Nehezebb kétszer kapálni, mint 
egyszer megházasodni, D. — Nem 
egyszer úszta át a Dunát. (Tapasztalt.) 

E. — Mindenkinek átkeli ugornia egy- 
szer a. bolondok árkát. Ny. 6. — Okos 
embert csak egyszer lehet megcsalni. 
E. — Pokolban is esik egyszer vásár, 
Sz. — Pokolban is esik egyszer 
ünnep. S. 

Eg-yszereg-y. ügy megy mint az 
egyszeregy. ME, — Ugy tudja, mint 
az egyszeregyet. ME, — Világos, mint 
az egyszeregy, E. 

Eg-yszeri. Kinálta, mint az egy- 
szeri ember a papot. (Tessék tiszte- 
lendő ur ! a többinek ugy is van esze, 
őket nem kinálom.) E. — Ugy járt 
mint az egyszeri ember. (Kereste a 
fehér lovat, melyen ült.) E, 

Egyszeriben. A köröm sem nő 
meg egyszeriben. D. — A napfogyat- 
kozás sem esik meg egyszeriben. D, 

— A napsugár sincs nálunk egysze- 
riben, D, — Egyszeriben oda lett. D. 
• — Egyszeriben ott termett. D, — 
Mindent maga akar egyszeriben el- 
nyelni, D. 

Eg-yszerre. A fát sem vágják le 
egyszerre. D. — A meggy sem mind 
egyszerre pirul. Ny. 4. — Az ökör 
sem eszik többet egyszerre. D. — A 
rovásból sem rónak le mindent egy- 
szerre. D. — Egy gyújtót kétszerre, egy 
itce bort egyszerre. (Rossz takarékos- 



ság.) Ny. 5. — Egyszerre a szegény- 
séget és vénséget nehéz elszenvedni, 
D, — Ki bolházta ki egyszerre a rán- 
cokat ? D. — Ne kivánj mindent egy- 
szerre megenni, D, — Nem egyszerre 
születtünk, nem is egyszerre halunk 
meg. Ny. 6, — Nem kell egyszerre 
egy ökröt elkölteni. KV, — Nem kell 
egyszerre mindent elkölteni. KV. 

Együgyű. Az együgyű ember 
ritkán megy biró elibe. K. — Boldo- 
gok az együgyűek. ME. — Könnyű 
az együgyűt rászedni. D. 

Együtt. A koszos birka is átúszik 
a többivel együtt, Ny, 5. — Bokorral 
együtt lövik a nyulat. E. — Együtt 
boroznak. D. — Együtt cséplik a bú- 
zát. D. — Együtt fürdenek. D, — 
Együtt főzték, együtt egyék, E. — 
Együtt fújják a követ. S. — Együtt 
húzzák az igát, B, — Együtt járják a 
búcsút. D. — Együtt járják a táncot. 
D. — Együtt járnak-kelnek. D. — 
Együtt kártyáznak. (Összejátszanak.) 
D. — Együtt kenyereznek. D. — 
Együtt kereskednek, D, — Együtt let- 
tek a világra, D. — Együtt sétálnak, 
D. — Együtt sütik a fánkot. D, — 
Együtt szántják a földet. D. — Együtt 
szelik leves alá a kenyeret, D. — 
Együtt tartanak. (Összetartanak.) D. 

— Együtt tették a tűzhöz, együtt 
egyék meg, D, — Együtt tették a tűz- 
höz, együtt emészszék. E. — Együtt 
utaznak. D. — Együtt vadásznak. D, 

— Együtt verik a hideg vasat, D. — 
Nem őriztünk együtt disznót. Ny. 8. 

— Sok együttléteinek házasság a vége. 
Ny. 6. — Sokat szólani és okosan, 
ritka együtt, E, — Sülve-főve együtt 
vannak, S, 

Egyptomi sötétség. E. 

Eke azt gazdagítja, ki szarvát kéz- 
zel szorítja. S. — Ha mélyen szán- 
tasz, betörik ekéd. ME, — Könnyű hat 
ökör után tolni az ekét. E. — Nem 
tud az én ekémen szántam. (Nem dol- 
gozik kedvemre.) E. — is szeret 
szántani a szegény ember ekéjén. 



153 



(Szeret más munkája után boldogulni.) 
E. — Se ekéje, se ökre. (Szegény.) D. 

Ekeszarv. A vargához viszi az 
ekeszarvát élesíteni. Sz. — Ekeszarv 
inkább, mint toll a kezedbe, D. — 
Kajla mint az ekeszarv. D. — Meg- 
markolja az ekeszarvát. D. — Nehéz 
ekeszarvval gazdaggá lenni. D. — Nem 
pálcára, hanem ekeszarvára. (Nem 
termett bírónak, hanem parasztnak.) 
D. — Nem szokta cigány az eke- 
szarvát. D. — Rest kéz meg nem íz- 
zasztja az ekeszarvát. D. — Sok ér- 
demes legény, mert értéke szegény, 
fogja az ekeszarvát. Sz. — Sok jó 
fogja az ekeszarvát. D. 

Ekevas. Vargához viszi az eke- 
vasat. E. — Vargához viszi az eke- 
vasat élesíteni. KV. 

Ekklézsia számára maradt. (Vén 
lány a templomot járja s a perzselyt 
gazdagítja.) E. — Ekklézsíát követ. 
(Nyilvánosan vezekel.) B. — Szegény 
az ekklézsia. (Szegény vagyok, többet 
nem adhatok.) E. — Szegény az ek- 
klézsia, maga harangoz a pap. E. 

Elad. A dísznóalmot is el akarná 
adni. (Fösvény.) KV. — Annyit ér a 
marha, mennyin eladhatni. KV. — El- 
ad eszéből, de nem pénzéből. D. — 
Eladná a Krisztus koporsóját is. KV. 
— Eladná istenét is. S. — Eladta a 
szőlőt és sajtot vásárlott. (Bolondul 
tett.) D. — Eladta a szőlőt, sajtot vett 
árán. (U. a.) E. — Eladta szőlőjét, 
pincét vett árán. (U. a.) E. — Eladta 
búzáját. (Kevély.) D. — Fehér lovon 
eladni. (Uri módon.) E. — Fehér lo- 
von eladta a tót az országát. Sz. — 
Holta előtt bőrét is eladta. D. -^ Ma- 
gát is eladta a piacon. D. — Magával 
együtt eszét is eladta. D. — Megadja, 
ha az ebet eladja. (Soha sem fizeti 
meg adósságát.) Ny. 2. — Nem a lá- 
báról adta el a lovat, hanem a hátá- 
ról. (Döglőtt lónak bőrét adta el.) 
Ny. 13. — Örül mint a ki búzáját el- 
adta. D. — Sok pipát adnak el addig 
Debrecenben. D. — Szava adja el 



az embert. (Árulja el.) D. — Szinte 
annyi borjubört adnak el, mint ökör- 
bőrt. (Ifjak, öregek egyaránt halnak.)D. 

Eladó. Annak Bécsben van az el- 
adója. (Drága.) Ny. 6. — Cifra mint 
az eladó lány. D. — Mindég készül, 
mint az eladó leány. D. — ■ Nehéz 
attól venni, kinek eladó szándéka nin- 
csen. D. — Szegény ember csikója 
hamar ló, gazdag ember lánya hamar 
eladó. Ny. 10. 

Elagg". (Feledésbe megy.) Semmi 
sem agg el oly könnyen, mint a jó- 
tétemény. K. 

Elalszik. A szalmapömye könnyen 
elaluszik. D. — Baloldalán alszik el. 
(Helyzete kellemetlen.) D. — Egy sült 
máléért elalszik egész nap. (Rest.) D. 
— Egyik mint a másik, ha lefekszik, 
elalszik. Np. — Elaludta minden sze- 
rencséjét. D. — El nem alszol, ha vele 
vágy, D. — Könnyebb elaludni, mint 
felkelni. D. — Könnyű a fáradtnak 
elaludni. D. — Magától is elalszik 
mint a mécs. D. — Minden vétek el- 
alszik a vénben, csupán a fösvénység 
ébred fel. D. — Olykor a tüz is ma- 
gától elalszik. D. — Ringatás nélkül 
is elalszik a fáradt. ME. — Szalma- 
tüz hamar elalszik. ME. — Szegény 
a száraz földön is elalszik. D. 

Elapad. Árad a viz meg elapad. E. 

Elállott az esze. (Részeg.) D. — 
Elállott a szeme-szája. S. — Elállott 
az igaztól. D. — Nehéz attól elálla- 
nod, amihez hozzászoktál. D. — El- 
állották útját. D. 

Elámít. Könnyű a bolondot el- 
ámítani. D. 

Elárul. A bolond maga árulja el 
magát. KV. — Lesütött szeme is el- 
árulja a tolvajt. D. — Szava árulja 
el a bakcsót. D. — Szóval árulták el 
Urunkat is. D. 

Elásott kincsben kicsiny haszon. 
E. — Elásott kincsnek mi hasznát 
sem venni. D. 

Elátkozott lélek. ME. — Bolyong 
mint az elátkozott lélek. S. 



— 154 



Elázott. (Részeg.) D, — Elázott a 
malomkerék kövestől. (U. a.) D. 

Elballag". Könnyen ballag el a juh, 
de nehezen tér vissza. D, 

Elbámult mint a pap tehene a jé- 
gen. Ny. 22. 

Elbeszél egy óráig a kutyafarká- 
ról. D. 

Elbír. A fehércseléd elbirja a mol- 
nárt zsákostól. Ny. 5. — Elbirja a 
poharat, de a gyüszüt nem. (Inni tud, 
de dolgozni nem.) D. — Ne vágya- 
kozzál oly szerencsére, melyet el nem 
bírhatsz. D, — Szamár se bir el asz- 
tagot. E. — Válla köböl búzát elbir. D. 

Elbízni. A bogáncskórő is elbizta 
magát, mikor a tölgyfa leányát meg- 
kérte. D. - — Bizd el magadat, ha szé- 
gyent akarsz vallani. KV. — Bizd el 
magad, ha veszni akarsz. KV. — El 
ne bizd magadat, se kétségbe ne es- 
sél. KV. — Erőtlen, ki elbizza magát. 
E, — Ha szépnél szebb nem lenne, 
még elbízná magát. D. — A ki elbizza 
magát, megszégyenül, D.— Ki elbizza 
magát, könnyen megszégyenül. E. — 
Minél többet kéred a parasztot, annál 
inkább elbizza magát. KV. — Ne 
kérd a parasztot, mertelbizzamagát.D. 

Elbúcsúzik. Elbúcsúzott a kapu- 
fától. I). — Elbúcsúzott mint Kócsvai 
a Jézustól. Ny. 4. — Búcsúzzék el 
tőle a Jézus Krisztus. (Ne legyen bol- 
dogulása.) E. 

Elbújik. A félénk tyúknak csir- 
kéje is elbújik. D, — Avit ruhája van, 
azért bújik el. Ny. 3. — Elbujt mint 
Vászon Pál. (Bujdösdijátékban akutba 
rejtőzött, de lába megcsúszott a falán 
s belehalt.) B. 

Elbúsul napestig a tele korsó mel- 
lett. D. 

Elcsap. A félsz a hasat is elcsapja. 
D. — Alázatos mint az elcsapott szol- 
ga. D. — Elcsapta hasát a pálca. D. 
— Elcsapta, mint Isten az árvizet. 
Ny. 6. — Könnyű a vékát elcsapni. D. 
Elcsábítani. Addig szopta, nyalta, 
mig elcsábította. B. 



Elcsípi a mire talál. (Ellopja.) D. 

Elcsorgat. Táltól a szájig is el- 
csorgathatni az ételt, E, 

Elcsőppen az aranyból is, D. 

ElCSÚSZ. A kenyér mellett a túró 
is elcsúsz. D. — Elcsuszamodott a 
nyelve. D. 

Eldicsérí mint török a lova far- 
kát. D. 

Eldőglík. Nöjjön a kutyának fü, 
ha eldöglött a ló. E. 

Eldől. A nagy fák soká nőnek, de 
hamar eldőlnek. B. — Hosszú zsák 
hamar eldől. D. 

Eldönt. Eldöntötte a tele fazekat. 
D. ■ — Eldöntötted a levest. (Meghara- 
gudtak rád.) KV. — Ha magad dön- 
tötted el a teli fazekat, ne kend másra 
annak zsírját, D,' 

Eleblábolt. Ny. 2, — Gyakran 
eleblábolt. D. 

Eledel. A rossz gyomornak be- 
csülete a kevés eledel. D, — A rosz- 
szaság nem tartós eledel. D. — Az 
oroszlán is a legkisebb madaraknak 
eledelévé válhat, D. — Hollók és var- 
jak eledelévé lett. D. — Tüz, tudo- 
mány eledelt kivan. E. — Tüz és tu- 
domány jó eledelt kivan. D. 

Elefánt. Légyből is elefántot csi- 
nál. Bsz. • — Szúnyogból is elefántot 
csinál. S, 

Elegyes mint a koldusszar. Ny. 8. 
14. — Édes keserűvel elegyes. B. 

Eleink. (Őseink.) Eleinknek szo- 
kásait meg kell becsülnünk. D. — 
Eszem-iszom törzsökéből származtak 
elei. D. — Nem használ a vaknak, 
hogy elei láttak. K. 

Eleinte. Csak eleinte válogat az 
ember a szilvában. E. 

Eleje. A késő táncnak háborgás 
az eleje. (Rendezetlen tánc) D, — A 
tejnek elején tetszik meg a túró. D. 
— Az általvetőnek csak elejét látjuk, 
(Kettős koldustáska, fele elül, fele há- 
tul lóg — mások hibáit az elől levőbe 
rakjuk, a magunkét a hátulsóba: má- 
sok hibáit látjuk, a magunkét nem.) 



155 — 



D. — Az eleje mindennek édesebb 
mint az utolja. B. — Az okos gazda 
háza elejétől végig lát. D. — Ha a 
rossznak elejét nem veszed, erőt vesz 
rajtad, D. — Jól meg kell kötni elejét, 
végét a dolognak. E. — Még a dolog- 
nak elején belesül. D. — Munkának 
jó eleje, a dolognak veleje. (Jó kezdés 
fontos.) D. — Nö a ház eleje. (Terhes 
asszony.) Ny, 2. — Se eleje, se ve- 
leje. E. — Se eleje, se hátulja. S. — 
Se eleje, se utolja. M. — Se eleje, se 
vége, mint az örökkévalóságnak. E, 

— Söpörd a magad háza elejét, hagyj 
békét másénak. KV. — Szó éri a ház 
elejét Ny. 19. 

Elejébe. (Elé.) A szalmát sem ha- 
jítja lábad elejébe. D. — Dorongot 
vetettek elébe, (Akadály.) K, — Láb- 
tántoritó követ ne vess senki elé. D, 

— Nagy lábütökövet gördít elejébe, 
D. — Szamár állott a ló elejébe. D, 

Elejt. A ki árnyék után kapkod, a 
koncot elejti, ME. — A koncot el nem 
ejtinyálazatlan a kutya. D, — Elejtette 
a kanalat. (Meghalt.) E. — Elejtette a 
koncot. D. — Elejtette a pártát. (Meg- 
esett leány.) D. — Elejtette a kis kést. 
S. — Elejtette a kést. M. — Ha a 
kutya árnyékhoz kap, elejti a koncot, 
D. — Könnyű a pártát elejteni. (Lásd 
fent.) D, 

Elemei. Akármit mozdítson, köny- 
nyen elemeli. D. — Elemelte, mint 
gólya a fiát. D. 

Elemészt. A vasat elemészti a 
rozsda. D. -— Elemésztette magát bu- 
jában. (Öngyilkos.) D. — Hamisan 
gyűjtött pénz elemészti a maradékot. 
(A többit is.) D. — Száz igaz pénz 
között egy hamisan gyűjtött a többit 
is elemészti, Sz. — Többet emészt el 
a tolvaj, mint a mit megeszik. D. — 
Többet öl le a farkas, semmint egy- 
szerre elemészthet, D, 

Elenyész. Kerteletlen virág hamar 
elenyész. (Gondozatlan.) D. — Szólott 
valamit, de a levegőbe elenyészett. D, 

Elereszt. Eleresztette, mint isten 



a legyet, (Éljen a hogy tud.) Ny. 3. — 
Fogtam törököt, de nem ereszt el. S. 

— A mit megfog, el nem ereszti. S. — 
Nehezen ereszti el az akasztófa pré- 
dáját. D. 

Eleség. Kinek szűkön elesége, an- 
nak van jó egészsége. Np. — Kinek 
szűkös bora, elesége, annak jó az 
egészsége, ME. — Nincs nehezebb a 
könnyű úti eleségnél, (Üres tarisznya.) 
KV. ' 

Elesés. Egynek elesése, másnak 
felkelése. KV. — Ki fél az eleséstől, 
ne menjen a jégre. E. — Megbotlásra 
elesés következik, E. 

Elesik. A ki áll, vigyázzon, hogy 
el ne essék. D. — A ki el nem esett, 
nem kell felkelnie. KV. — Elesett az 
esze. D. — Elesett mint a sündisznó 
a réten. Ny. 5. — Elesik a harcon 
vaev esv vasv más. D. — Jobb az el- 
esett, mint az elszaladt katona. D. — 
Jobb fejem essék el. M. — Könnyű 
a csekély vizben elesni. D. — Könnyű 
a síkon elesni, (Sikoson.) D. — Könnyű 
elesni, de nehéz felkelni. D. — Leg- 
hamarább elesik a félénk katona, E, 

— Néha a jól felkötött párta is el- 
esik, D. — Részeg ember, ha elesik, 
szűz Mária ölébe esik, (Isten őrzi,) S. 

— Sokat kell addig a jégen elesni, 
még valaki jól szánkáz. D. — Szebb 
az elesett, mint a megszökött katona. 
D, — Többen estek el nyelv, mint 
fegyver által. S. — Nemcsak a síko- 
son esik el az ember. D. 

Eleven, Addig hamis az ember, 
mig eleven. D. — Addig ravasz az 
ember, mig eleven. D. — Eleven mint 
a csík. D, — Eleven mint a kéneső. 
S, — Eleven mint a madár. E. — 
Eleven szenet gyűjt maga fejére. E, — 
Elevenjére hágtak. D, — Elevenjére 
tapintottak. E. — Elevenjére találtak 
az árral. D. — Hamis az ember, mig 
eleven. E. — Hogy ne ugrálna az 
eleven, mikor a holt is mozog. (Ha a 
vén asszony táncol, hogy ne táncolna 
a fiatal.) É, — Holt holttal, eleven 



156 — 



elevennel. Ny. 1. — Kinek szegény 
sorsa, eleven megholt az. KV. — Me- 
gyén az eleven, ha még a holt is mo- 
zog. KV. — Még a holt is mozog, hát 
az eleven hogy ne kapálódznék. (Lásd 
fent.) Ny. 2. — Mit tegyen az eleven, 
ha még a holt is mozog. (Lásd fent.) 
Decsi János. — Mit tehet az eleven. 
ha a holt is ugrál. (L. fent.) D. — Mit 
tesz az eleven, ha a holtak is vigad- 
nak. (L. fent.) D. — Mozog az ember, 
mig eleven. D. — Neki menne az ele- 
ven Ördögnek. D. — Nyalj a- falj a az 
eleven képeket. D. — Ritka nyü ele- 
ven hus nélkül. D. ~ Szebb az eleven, 
mint a festett kép, D. — Szeretjük a 



E. 



Szép, 



szépet, az eleven képet, 
mint az eleven kép. D. 

Elevenít. Lélek a mi elevenít. E. 

Elegyet tesz a kutya kötelességé- 
nek, ha nem mar is, hanem ugat. D. — 
Az isten sem tehet mindennek eleget, 
D. — Ki tudna mindennek eleget tenni. 
D. — Királynak, jobbágynak eleget 
tenni terhes munka. B. ■ — Nehéz 
eleget tenni királynak is, meg jobbágy- 
nak is. KY. — Nehéz soknak eleget 
tenni. D. 

Elég". A holtnak mindig van ele- 
gendő földje, az élőnek soha sincs, 
D. — A nagy dologban az akarat is 
elég. KV. — A nagy dologban a jó- 
a,karat is elég. KV. — A szép szó 
nem elég a hasnak. D. — Azt tartják, 
egy ebéd felett négyszer inni elég. ML. 

— Csak annyit aludj, a mennyi elég, 
D. — Csak annyit beszélj, a mennyi 
elég, D, — Egy fösvénynek sincs soha 
elege, D. — Egy kútba elég egy os- 
torfa. Ny. 18. — Eleget alhatunk, ha 
meghalunk. S. — Eleget élt a nyomo- 
rult, ha hamar meghalt is. D. — Ele- 
get élt a szegény, ha hamar odalett 
is.D. — Eleget raktak a derekára, csak 
birja. D, — Elég a pénz, mert minde- 
nütt verik. D. — Elég a szemét a há- 
zad előtt is, csak győzd söpörni. D, 

— Elég az ember, de kevés a magyar, 
S. — Elég abból egy sütet. (Rosszul 



sikerült.) D, — Elég beteg az, ki be- 
teget emel. E. — Elég cseresznyéje, de 
férges. D. — Elég ebédjére egy ma- 
dárka és egy borjucska. (Telhetetlen.) 
D. ■ — Elég egy ebre egy kolonc. (Egy 
embernek egy hivatal.) E. — Elég egy 
ebre egy kölönc, D, — Elég egy ebre 
egy cölönk. B. — Elég egy falon egy 
rés. D. — Elég egy kerten egy rés. S. 

— Elég egy kertre egy rost. Ny. 3. — 
Elég egy malomban egy molnár. D. 

— Elég egy ménesből egy csikó. Ny, 
6. — Elég egy öreg a háznál, D. — 
Elég egy pap egy templomban. E. — 
Elég egy sütésben egy cipó. D. — Elég 
egy sütésben egy lángos. D. — Elég 
egy sütetből egy lepény, ME, — '■ Elég 
egy szomorú egy házban, D, — Elég 
egy tehénre egy kolomp, S. — Elég 
egy templomban egy papoló, D, — 
Elég gazdag, ki a magáéval megelé- 
gedhetik. D, — Elég hamar eszik, a 
ki jóllakik, D, — Elég mind kenyere, 
mind bora, D. — • Elég nyavalya az 
öregség, S. — Elég ruhája is, de ron- 
gyos, D. — Elég sok az ember, de 
kevés a jámbor. D. — Elég volna, ha 
oly okos se volna. D. — Ezer varjú 
ellen elég egy kő. D. — Félfogamra 
sem elég. S. — Fösvény maga sem 
mer eleget enni. E. — Fösvénynek 
soha sem elég. E. ■ — Három dolog 
egészséges : eleget nem enni, munká- 
tól nem futni és nem bujálkodni. M. 

— Jobb az elég, mint a sok. D. — 
Kenyeret sem eszik eleget. S. — Ke- 
reskedő : már ez elég. D. — Ki a for- 
rásból eleget ivott, háttal fordul hozzá. 
D. — Kis börzsönbe is elég fér. D. — 
Mint a béka a földben sem mer eleget 
enni. D. — Mondja a rest: eleget dol- 
goztam, de nem mondja: eleget ettem. 
K. — Neki is elég lesz egy kapa föld. 
S. — Nem elég az üdvösségre. S. — 
Nem elég a szó, ha nem elég a cipó. 
D. — Nem elég a sok szó, ha nem 
elég a cipó, E. — Nem kivan sokat, 
kinek elege van. D. — Nem sok a mi 
nem elég. D. — Néha a soknak fele 



- 157 



is elég. D. — Nyomorult, kinek nem 
elég a magáé. E. — Pénzen vesznek 
kenyeret, még sem esznek eleget. (A 
városiak.) D. — Puskapornak egy 
szikra is elég. S. — Soha nem elég a 
fösvénynek. KV. — Soha nem elég a 
koldusnak. KV. — Soha sem mondja 
hogy : elég. (Az evésből.) D. — Soha 
nem sok az, a mi nem elég. KV. — 
Soha nincs elege, mint a koldusgyo- 
mornak. D. — Sok kell néha, hogy 
elégnek mondjuk. D. — Szakálas 
szolgának a szó is elég. Ny. 4. — 
Szép szó nem elég a hasnak. E. — 
Torkig elég. KV. — Untig elég. B. — 
Untig elég a paréj, de annál kevesebb 
a zab. D. 

ElébbjáP. Fáradt ló is elébb jár 
farkánál. B. 

Elébevágott mint Totya a sereg- 
lyének. (Parittyájával messzebbre cél- 
zott s a repülőket eltalálta.) Ny. 1. 

Elég". A tüz mellett minden fa elég. 
B. — A vastag törzsök későbbre ég 
el. D. — Száraz fa mellett a nyers fa 
is elég. S. — Vékony vesszők hama- 
rabb elégnek. D. 

Elég^ség", egészség. (Megelége- 
dés.) E. 

Elél. Az életrevaló ember a kő- 
szikla tetején is elél. B. — Az ördög 
se szánt, se vet, mégis elél. D. — 
Elél az ember holtáig. E. — Elél az 
ember legalább holtáig. D. — Elél az 
ember, ha nem tovább is, legalább hol- 
táig, D. — Elélhetni, csak legyen mit 
enni. D. — Jég hátán is elél. E. — 
Könnyű elélni, csak kenyér legyen. D. 

— Kőszikla tetején is elél. E. — Vén 
birka eléli a téli takarmányt, kikelet- 
kor hal meg. D. 

EléP. A mit kézzel elérsz, fával ne 
hajitsd. D. — A régi adósság annyira 
felmegy, hogy végre el sem éred. B. 

— Addig eszik-iszik, mig ujjával 
eléri. D. — Az van messzi, a mit el 
nem érni. Ny. 18. — Azé a világ, a 
ki élheti, a mennyország, a ki elérheti. 
E. — Csak akkor nem eszi meg a 



farkas a bárányt, ha el nem éri. D. — 
Eléri talán a csillagot is. (Kevély.) D. 

— Elért az ebijesztő péntekre. (Lásd 
ebijesztő.) S. — Elérte a bor. D. — 
Elérte a sok péntek. (Öreg.) M. — • El 
nem éri a húsvéti bárányt. D. — Érd 
el macska az egeret. (Fogósdi játék- 
ban : fm kapd el a leányt, vagy viszont.) 
D. — Hamarább elérnek egy hazug 
embert, hogysem egy sántát, Sz. — 
Hamarább elérnek egy hazug embert, 
hogysem egy sánta ebet. D. — Ha el- 
éri, szemeit is kikörmöli. D, — Ha 
szalad sem éri el a sétáló kullancsot. 
D. — Könnyebb egy hazugot, hogy- 
sem egy sánta ebet elérni, Pázmán. 

— Könnyű a forgószelet elérni. (Könnyű 
a szegény legényt, ki egy környéken, 
betyárkodik elfogni.) K. — Könnyű a 
sántát elérni. D. — Legjobb futót is 
eléri az öregség. E. — Legjobb futót 
is eléri a halál. S. — Macskának kö- 
tél a kolbász, ha el nem éri. (Nem ér 
neki semmit.) K. — Nehezen éri el a 
kakukszőt. (Tavaszt.) D, — Nehéz a 
futó szarvast elérni. D. — Nem éri el 
az uj kenyeret. (Aratást; uj búzát.) E. 

— Nem érted el hajasán, kopaszon is 
bajosan. S, — Oly magasra emelték^ 
hogy el sem érhetni. (Felakasztották.) 

D. — Akármit is tűrve ér el az em- 
ber. D. 

Elérkezik. Az isten sem nem siet^ 
sem nem késik, de elérkezik, KV. — 
Lassan jár az isten, de mégis elérke- 
zik. D. — Lassan jön az isten, d& 
ugyan elérkezik azért. K. 

Elfagry. Elfagyott a beszélő sipja. 

E. — Elfagy a ló szarva. (Tréfásan: 
hideg van.) E. 

Elfajult gonosz nem szokik a jó- 
hoz. E. 

Elfárad, bele. D. — Ki gyorsan 
jár, hamar elfárad. S. — Örül az el- 
fáradt ember a faárnyéknak. D. — 
Rest ember még a pihenésben is el- 
fárad. S. 

Elfáraszt. Kicsiny nyúl, elfárasztj a 
a nasv kutvát. S. 



158 



Elfedez. Mész, bors, csuklya sok 
í-osszat elfedez, K. 

Elfeledkezik. A ki másra bámul, 
magáról elfeledkezik. B. 

Elfelejt. A mely szolga elfelejt 
ebédet enni, megérdemli a vacsorát. 
K. — A mely szolga elfelejt ebédet 
enni, megérdemli a jó vacsorát. E. 

— A mit Miska megtanul, Mihály sem 
felejti el, E, — A tolvaj a lopott bar- 
mokat elfelejti, de a szabadokat nem 
felejti el. D. — A mit vissza nem hoz- 
hatsz, helyre nem állithatsz, legjobb 
elfelejtened. B. — Az ember könnyen 
elfelejti a nyavalyát. KV, — Az okos 
biró elfelejti a komaságot, D. — Azt 
is elfelejtette, mi a neve. S. — El- 
felejtette mint a megholt. E. — Elfe- 
lejtette mint a tegnapi álmot, D, — 
El ne felejtsd azt a napot, mikor bán- 
tottad a papot. Ny, 10. — Feladta 
levét és elfelejtette koncát. KV. — 
Ha káptalan lett volna a feje, eddig 
elfelejtette volna. D, — Ha tudtam 
volna is, eddig elfelejtettem volna, D, 

— Három gazember van a világon : 
ráérek, elfelejtettem, majd, S. — Idő- 
vel a legkedvesebbet is elfelejthetni. 
D. — Inkább olvasóját, mint korsóját 
felejti el. D, — Ki másra bámul, ma- 
gát felejti el, E, — Kit nem tökkel 
ijesztenek, elfelejt az egyebet. E, — 
Maga nevét is elfelejtette. D. — Mihez 
Böske szokott, Orzse el nem felejti. 
D, — Nehezen felejti el a magyar a 
boszut, D. — Nehéz a kedvest elfe- 
lejteni. D, — Se a hal úszását, se a 
nap forgását soha el nem felejti. D. 

— Ugy elfelejtette mint a holt. D, — 
Ugy megijesztették, hogy nevét is el- 
felejtette, D, — Végtére maga nevét 
is elfelejti az ember, D, 

Elfelejtés. Az elfelejtésnek és nem 
tudásnak egy a fizetése, K, — Az el- 
felejtésnek és nem értésnek egy a 
bére, D, — Igyunk egyet bú elfelej- 
tésre, D. — A megesett dolognak leg- 
jobb orvossága az elfelejtés. D. 

Elfenül. Könnyen gyógyul az uj 



seb, de a régi még könnvebben el- 
fenül, D, 

ElféP. Békés malacok egy ólban 
kilencen is elférnek. D. — Elég tág a 
világ, elférünk benne. E. — Elfér egyik 
a másik mellett. D. — Elférhetünk 
egymás mellett. (L. egymás.) E. — 
Elférne a zsebbe. D. — Könnyen el- 
fér két vékony egymás mellett. D. — 
Sok jó elfér egy parányi helyen. D. 

— Sok jó ember elfér egy kis he- 
lyen. E, 

Elfogj. El se fogta, már melleszti, 
E. — El se fogta a madarat, már is 
melleszti, (Kopasztja.) D. — Fogd el 
az egeret, (L, egér,) D, — Sok eb egy 
nyulat könnyen elfoghat, B. 

Elfogfad. A köszöntést sem fo- 
gadja el. (Rátartós.) D. — Akasztófa 
senkit sem hiv, mindenkit elfogad. E. 

— Bolond a ki kinál, szamár a ki el 
nem fogadja. ME. 

Elfogfadás. Ajándék elfogadás, sza- 
badság eladás, Sz. 

Elfogflal. A békének üres helyét 
az ördög foglalja el, D. 

Elfog-y. A liszt is elfogy, ha sok 
markon megy által, D, — A liszt is 
elfogy, ha sok markon megy keresz- 
tül, E, — A mi hamar érik, hamar 
elfogy, D, — A tömött tárház is apró- 
donkint elfogy, D. — Akármily nagy 
legyen a kincs, kicsinyenkint elfogy- 
hat, S. — Akkor kiméli a kolbászt, 
mikor elfogyott. D. — Elfogy a vagyon, 
ha rá nem keresnek, D, ■ — Elfogy 
mint a kaszafény. E, — Elfogyott a 
Krisztusa, (Pénze,) S, — Elfogyott a 
pénzmagja, (U, a.) S, — Elfogyott a 
pogácsája, (Útra menőnek pogácsát 
raknak tarisznyájába ; a ki hamar tér 
vissza útjáról, arra tréfásan mondják : 
hazajött, mert elfogyott a pogácsája.) 
S, — Elfogyott a puskapor, E, — El- 
fogyott a puskapora, mint a nagyidai 
cigányoknak, (1554.) Sz, — Elfogyott 
az aprópénze, S, — Elhagyta magát, 
el is fogyott bujában, D, — Gyertyát 
sem gyújt, fél hogy elfogy, D. — Ha 



159 — 



elfogy is a hold, neve megmarad, D. 

— Kár hogy a puskaporuk elfogyott, 
mint a nagyidai cigányoknak. D. — 
Késő a kolbászt akkor kimélni, mikor 
elfogyott, Sz, KV, — Kupáját sem 
öbliti meg, fél hogy vize elfogy, D, 

— Sok is elfogy, ha nem keresnek 
hozzá, S, 

Elfoly. Sok víz elfoly addig a 
Dunán, E. 

Elfonyad. Későn nyilt rózsa, későn 
fonyad el, D, 

Elfucscsolodott mint a pataki 
asszony perecé. Ny, 6, 

Elfúj. A szót elfújja a szél. E, — 
Egy régi fergeteg fújta már azt el, D, 

— Elfújja mint aszott szénát a szél. 
D. — Majd elfújja a szél, oly erőt- 
len. E, — Nehezebb ez, mint a pöhölyt 
elfúnni, D, 

Elfut, Ha az első husié elfut, nem 
ér a második semmit, (Feleség,) Ny, 
4, — Ki a farkastól elfut, oroszlánra 
talál. E. — Mig a kutya szarik, elfut 
addig a nyúl, K, 

Elfutja a bolondja, D. — Elfutotta 
a méreg. ME. 

Elfűrészel. Minél vastagabb a fa, 
annál későbbre fürészelik el, D, 

EIgfUrul. Kerekes a pénz, hamar 
elgurul, 

Elhagry. A jót is elhagyjuk a jobb- 
ért. D. — A ki először a mézet meg- 
ízlelte, nehéz annak elhagyni. KV. — 

— A kutya egy koncért a prédikációt 
is elhagyja. D. — A nyakas csak ak- 
kor hagyja el a nyakasságot, mikor 
lenyakazzák. D. — Akkor jó elhagyni 
az alvást, mikor legjobban esik. E. 

— Bizonyost bizonytalanért el ne 
hagyj. E. — Egy hitvány lazsnakért 
el ne hagyd az ágyadat, (L, ágy,) D. 

— Elhagyja, mint a cséppai gyerek a 
sírást, ha borral kínálják. (Nem nagy 
szomorúság.) Ny. 5. — Elhagyta az 
országutját. (Hazug.) D. — El ne hadd 
a mit birsz, bizonytalanokért. B. — 
Embert a nyomorúság és árnyék soha 
el nem hagyja. D. — Ha a kutya meg- 



vesz, elhagyja a házat. E. — Elhagyta 
magát el is fogyott bujában. D. — 
Ha keveset járt kelt az okos, ország- 
utját el nem hagyja. D. — Hadd el a 
jót jobbért, D. — Járt utat járatlanért 
el ne hagyj. E. — Jobb törvényt bon- 
tani, mint szokást elhagyni. E, — Ki 
mihez szokott, azt nehezen hagyja el. 
S. — Kutya nem hagyja el az ugatást. 
E. — Meghitt barátodat testvéredért 
se hagyd el. B. — Megszokta az eb 
az ugatást, el nem hagyhatja. D. — 
Nehéz a megrögzött szokást elhagyni. 
E. — Nehéz a régi megrögzött szo- 
kást elhagyni. D. — Nehéz a szokást 
elhagyni. D. — Nem jó elhagyni törött 
utat töretlenért. (Régi barátot újért.) 
D. — Nyáron gúnyádat, télen tarisz- 
nyádat el ne hagyd. S. — Az okosság 
az okos embert ritkán hagyja el. D. 

— Se télen szalonnáját, sem nyáron 
bundáját el nem hagyja az okos. E. 

— A sok papimádság elhajtja az esőt. 
(A mi sok még a jóból is megárt.) S. 

— Télen kenyeredet, nyáron ruhádat 
el ne hasvd. S. — Télen kenveredet, 
nyáron gúnyádat el ne hadd. Ny. 6. 

— Télben kényért, nyárban ruhát bo- 
lond a ki elhagy. E. — Törött hajót 
elhagyják az egerek. E. — Uj barátért 
el ne hagyd a régit. E. — Újért az ó- 
bort el ne hagyd. B. — Jót a jobbért 
el szokták hagyni, E. — Az eget soha 
el nem hagyhatjuk. E, 

Elhag'yott. Bolhás mint az elha- 
gyott gunyhó, D, — Szomorú mint a 
megszedett szőlőben az elhagyatott 
gunyhó, D, 

Elhajt. Egy hamisan jött pénz száz 
igazat elhajt, BSz, — Egy kis szél is 
elhajtja. D, — Orráról a legyet sem 
hajtja el. D, — Rossz pásztor, a ki 
elül a marhát elhajtják. D. 

Elhalt ijedtében. D. — Elhalt mér- 
gében, D. 

Elhallgat. A jó egészségért, csen- 
des békességért sokat el kell hall- 
gatni, Sz, — Ha magad kimondod 
titkodat, hogy kivánod, hogy más azt 



160 



elhallgassa. S. — Nem minden ember 
hallgatja el a titkot, KV. — Az okos 
azt is elhallgatja a mie van, a bolond 
azzal is dicsekszik a mie nincs. S. 

Elharap. Bárcsak egyszer elha- 
rapná a nyelvét. D, — Fél, hogy el- 
harapják az orrát. E. — Nehéz józa- 
non visszaadni annak az embernek 
orrát, melyet részeg korában elhara- 
pott valaki. D. — Vesztére harapta el 
az egér fejét. (L. egér.) D. 

Elhánya mindenét, ugy szalad. D. 
■ — Elhányta már a csikófogát. E. ■ — 
Hányd el, vesd el módra. S. — Könnyű 
a búzát elhányni, de nehéz felszedni. 
D. — Nem szalmaszál, hogy elhányd. 
D. — Néha az elhányt macskafiak 
jobbak. D. 

Elhal. Addig keressz lágy párnát, 
hogy aszú padon is elhalnál. KV. — 
Elhal a mezítelen földön is. D. 

Elhegedülte azt szent Pál. Ny. 6. 

— Elhegedülte azt szent Dávid, el is 
énekelte. Ny. 8. — Régen elhegedülte 
azt szent Dávid, el is énekelte. E. — 
Elhegedülte azt már szent Dávid. S. 

Elhervad. Akármilyen szép a vi- 
rág, de idővel elhervad. D. — Csak 
azért szép a festett rózsa, mert el nem 
hervad. D. — Legszebb virág is el- 
hervad. S. — Nincs oly szép virág, 
mely el ne hervadjon. D. 

Elhever. A heverő ember szeren- 
cséjét is elheveri. D. — Elheverne a 
sündisznókkal egy ágyban. (Rest.) D. 

Elhisz. Akkorát hazudik, hogy 
maga sem hiszi el. S. — Együgyűnek 
kell lenni, ki minden hazugságot el- 
hisz. E. — Inkább elhiszem, semhogy 
odamenjek. D. ■ — Mindent elhinni és 
semmit sem hinni, mind a kettő gyar- 
lóság. B. 

Elhiszi magát. (Elbizza magát.) D. 

— Hidd el magadat, ha szégyent 
akarsz vallani. M. — Hidd el magad, 
ha veszni akarsz. KV. — El ne hidd 
magadat, se kétségbe ne essél. KV. 

Elhibázta a szája. (Hazudott.) D. 

— Elhibázza, mint macska a finsást. 



Ny. 6. — Olykor a mester is elhibázza 
a vecsernyét D. 

Elhimez. Tudja szóval elhimezni- 
hámozni. D. 

Elhiresedik. Akasztással is elhi- 
resedik az ember. D. 

Elhoppozta az esküvés előtt. (Meg- 
esett lánykorában.) D. 

Elhord. A kutyaugatást elhordja a 
a szél. D. — A sok gödény a tavat is 
elhordja. D. — Eddig a düledékeit is 
elhordták. D. — Hord el magadat. S. 
— - Hord el a sátorfádat. D. — Hord 
el az irhádat. S. — Nincs az a nagy 
hegy, melyet idővel el ne lehetne hor- 
dani. S. — Porrát is elhordották a 
szelek. D. — Sok bárányt elhord ad- 
dig a farkas. D. ■^- Sok veréb sok kő- 
ből búzát elhord. D. — Ugat a kutya, 
de a szél elhordja. D. 

Elhull. Néha apraja után a nagyja 
is elhull. D. 

Elhullat. Elhullatta már a csikó- 
fogát. S. — Ne hullasd el, mint a tót 
a miatyánkot. Ny, 14. 

Elhúz. Ha elhúztad az ölet, húzd 
el az araszt is. Ny. 4. — Ilyen négy 
ló elhúzza a tamási templomot is he- 
lyéről. Ny. 5. 

Elhűl benne a vér. S. — Ne nevess, 
elhűl a leves. E. 

Elillan a lőcs árával. D. 

Elindult mint Kis Jakab malma 
(Elvitte a szél.) Ny. 1. 

Elissza. Elinná a Krisztus köntösét 
is. S. — Elinná a Krisztus palástját 
is. E. — Elinná Krisztus palástjáról 
a csattot. E. — Elitta az eszét. D. — 
Ha borba fűrösztenék, bőre is elinná 
a bort. D. — Szűrben szedett pénzét 
kamukában elitta. E. 

Eljár a szája. S. — Holdvilág nél- 
kül is szerencsésen eljár. D. — Eljár 
a tilalmasba és fel se veszi. D. — El- 
járta menyasszonyi táncát. D. — Nehéz 
a némának szaván eljárni. D.— Nehéz 
az öregnek a frisset eljárni. D. 

Eljön a hajnal, ha nem kukorékol 
is a kakas, D. — Eljön az idő, meg- 



161 — 



ázik a tüílü. D. — Eljön az idő, meg- 
fő a tüdő. ME. — Eljön talán szép 
szóra. D. — Ha öreg fejsze esik is, 
eljövök. E. — Szénára szokott bika 
eljö holnap is. D. 

Elkanyarit mindent. KV, 

Elkap. Alázatos macska elkapja 
az egeret. D. — Búsul, mintha elkapta 
volna kenyerét a kutya. E. — Búsul, 
mintha elkapta volna kenyerét a 
macska. E. — Elkapta a nyaklevest. 
D. — Kenyérét a kutya elkapta kezé- 
ből. D. — Kezéből a kenyeret nem 
kapja el a kutya. (Fogoly.) E. — Nem 
kapja el kenyerét a kutya. (U. a.) E. 
— Ne légy háj, mert elkap a kutya, 
S. — Oly helyre tették, a hol a ko- 
mondor nem kapja el kenyerét. (Bör- 
tön.) D. — Szépen elkapta a süveget. 
(Ügyes. Süveges magyar táncról.) D. 

Elkárhozik. Kinek Krisztus a ba- 
rátja, nem kárhozik az el. E. — Sze- 
rencsés gyermek, kinek az apja el- 
kárhozott. (Gazdag.) Sz. 

Elkel. A hol ló nincs, szamár is 
elkel. D. — A jó bor cégér nélkül is 
elkel. Decsi János. - — A jó gyümölcs 
mellett a rossz is elkel. D. — A jó 
leány farsang után is elkel. D. — A 
jó portéka vásár nélkül is elkel. D. — 
A nagy disznók mellett apraja is el- 
kel. D. — Asszonyfán is elkel a bor. 
D. — Csak eleinte válogat az ember 
a szilvában, aztán a férgese is elkel. 

D. — Csutora nélkül is elkel a jó bor. 

E. — Elkelt a kún a Kőrösön. S. — 
Elkelt sava, sótalan a szava. D, — Ha 
jó lett volna, régen elkelt volna. D. — 
Hogy ha elkel borod, elkeltek bará- 
taid is. KV. — Nagyja után apraja is 
elkel. E. — Néha a maradék is elkel. 
D. — Sok darab málé kel el egy esz- 
tendő alatt. D. — Vásár nélkül is el- 
kel a jó áru. KV. — Vásár nélkül is 
elkel a jó leány és a jó ló. Sz. — Volt 
de elkölt. (Elfogyott.) D. 

Elkerül. A ki egy kis nyavalyát el 
akar kerülni, nagyobbá esik. KV. — 
Az okos, ha tőle kitellik, elkerüli a 

Margalits E. : Magyar közmondások. 



sarat. D. — Bolondság attól félned, 
mit el nem kerülhetsz. E. — Csak el 
nem kerülhette a szálfát. (Akasztófát.) 
D. — Elkerülte a szelet. (Szerencsés.) 
D. — Hitvány koldus, ki egy házat el 
nem tud kerülni. D. — Kevés róka 
kerüli el a csávát. D. — Ki csóválja 
a rókafarkát, nem kerüli el a csávát 
(Ravaszkodó bajba terül.) E. — Kinek' 
apja akasztófán száradott, azt a fia 
sem kerüli el egykönnyen. D. — Min- 
den tört elkerül az okos madár. D. — 
Nem minden agg róka kerüli el a 
csávát. D. — Nyomorult koldus az, 
ki egy házat el nem tud kerülni. E. 
— Sorsát senki sem kerülheti el. S. — 

Elkeseredik. El van keseredve 
mint a fanyelű bicsak. (L. bicsak.) 
Ny. 18. 

Elkeverte a kalapácsnyelvet. (Be- 
piszkította.) Ny. 

Elkevélyedik. Ha a kutyabörére 
eleve innának, elkevélykednék. D. — 

Elkezd. Ez nem gyermekjáték, 
hogy hamar elkezdjék és hamar vé- 
gezzék. D. — A mit elkezd, soha 
sem tud belőle kigázolni. (Fecsegő.) 
KV — Nem elég elkezdeni, véghez 
is kell vinni. KV. 

Elkér. Debreceni szokás, ha el- 
kérnek tőled valamit, te menj érte. 
Ny. 21. — Ha malacot mutatsz, 
disznód is elkéri. D. 

Elkésik. Elkésett mint a rák az 
élesztővel. Ny. 3. — Elkésik még a 
mennyországból is. S. — Jobb min- 
denkor sietni, hogysem mindig elkésni. 
KV. — Jobb mindenkor sietni, mint 
egyszer elkésni. S. 

Elkészül. A sok beszéd nem ké- 
szül el hazugság nélkül. D. — Istráng 
tartson, mig a kötél elkészül. S. — 
Sok tüt ölt a szabó, mig a nadrág el- 
készül. D. 

Elkocsmázta mindenét. D. — 

Elkopik. A fog is végtére elko- 
pik. D. — A hazugságban kopott el 
a nyelve. D. — A márványlépcső is 
későre elkopik. D. — A tengelyt sem 

11 



162 — 



kenetné meg, ha el ne kopna. D. — 
Aczél pennának is elkopik a foga, D. 

— Csoda, hogy eddig el nem kopott 
nyelve. D. — Elkopott a foga. D. — 
Elkopott mint a dob. D. — Elkopott 
ujjaböre a pénz olvasásban. D. — 
Esze kerekei elkoptak. B. — Fogcsi- 
korgatásban foga is elkopott. D. — 
Idővel a csoroszlya is elkopik. D. ■ — 
Nyelvének felét elkoptatta immár. D. 

— Régen elkoptatta fiatal fogait. D. 

— Talán a világnak sarka is elkopik. 
D, ■ — Végtére a szép hám is elkopik. 
D. — Végtére a vadkannak agyarai 
is elkopnak. D. 

Elkótyavetélték minden jószá- 
gát. (Dobra verték, eladták.) D. 

Elkölt. A ki keveset főz, hamar 
elkölti. E. — Elköltené a Krisztus 
palástyát is. Ny. 1. — Elköltené a 
Dárius kincsét is. E. — Elkölti, hogy 
kárba ne vesszen. (A bort.) D. — 
Könnyen jött pénz, könnyen elköltö- 
dik. D. — Nehéz a pénzt keresni, de 
könnyű elkölteni. KV. — Nehéz meleg 
tarhonyát fúvatlan elkölteni. D. — Nem 
kell egyszerre egy ökröt elkölteni. KV. 

— Nem kell egvszerre mindent elköl- 
teni. KV. 

Elkövet. Bün, ha sokan is köve- 
tik el, nem lesz kisebb. S. 

Elküldte mint Pajzos a papot. 
(P. zemplénmegyei birtokos vendégét 
nem akarta elereszteni, azért nem fo- 
gatott be neki, hanem botot adott 
kezébe : -Btessék, hogy ne menjen 
gyalog. «) E. 

Ellakik vele egy fecskefészekben 
is. D. — Ellakott a forrásból. (Jól- 
lakott.) D. — Ellakott mint a dob, 
(Jóllakott.) D. — Csak ne dolgozzék, 
ellakik a disznóólban is, D. — Elme- 
hetsz, el is lakhatsz miatta. D. 

Ellik. A hol vigyázatlan a leány, 
csirkét ellik a kánya. (Elviszi a csir- 
két.) D, — Ló elli a csikót, de abrak 
az anyja, E, — Tehén csikót ellett, S. 

Ellenség". A félénk nem győz el- 
lenséget. B. — A hadakozásban jobb 



lovadat az ellenség sövényéhez, mint 
a magadéhoz kötnöd. (Inkább légy 
támadó a harcban.) KV. — A hány 
szolgánk, annyi ellenségünk. KV. — 
A hízelkedő alattomos ellenség. D. — 
A katonának legnagyobb ellensége a 
félsz. D. — Az éhes mindennek ellen- 
sége. B. — Adj kölcsön, ha ellenséged 
nincsen. ME. — Adjon Isten minden - 
jót, bort, pecsenyét, olcsó sót, a len- 
gvelnek sok borsót, ellenségnek ko- 
porsót. Sz. — Attól tarthat a jó ve- 
zér, hogy az ellenséget nem győzi 
nyakkal. D. — Álmában is ellenség- 
gel harczol. D. — Barátja volt, el- 
lensége lett. D. — Becsüld ellensé- 
gedet, ő mondja ki hibádat. D. — 
Békét kivan még az ellenség is. D. — 
Egyik idő a másiknak ellensége. KV. 

— Ellenségemnek sem kivánom. B. 

— Ellenségeddel társpoharat ne igyál. 
D. — Ellenségének is köszön. D. — 
Ellenség, nem ellenség, neki egy pat- 
var. D. — Ember embernek ellensége. 
D. — Futó ellenségnek arany hid. 
Hunyadi János. — Házi ellenség a 
test, fris a rosszra, jóra rest. Cz. — 
Jó barát vize édesebb az ellefiség 
mézénél. S. — .Jó barátból lesz az 
ellenség. S. — Jónak jobb az ellen- 
sége. ME. — Jónak rossz az ellen- 
sége. S. — Jobb a lovat ellenség sö- 
vényéhez, mint maga karójához kötni. 
(L. fent.) D. — Ki ellenséggel cim- 
borál forrót öntenek alája, ha eszén 
nem jár. Cz. — Kicsiny ellenséget 
sem jó megvetni. K, — Kinek isten 
a barátja, nincsen ellensége. D. — 
Kinek más fegyvere van a kezében, 
nem hány szemetet ellenségeszemébe. 
K. — Kinek nincsen ellensége, köl- 
csönözzön valakinek valamit, tüstént 
arra talál, ha kéri. D. — Könnyű ott 
vitézkedni, hol nincs ellenség. E. — 
Könnyű kérkedni, hol távol az ellen- 
ség. KV. — Könnyű az ellenséget 
maga után hajtani. D. — Maga téren- 
geti, hajtja is az ellenséget. D. — 
Maga után hajtja az ellenséget. B. — 



— 163 — 



JNIennyi szolgád, annyi ellenséged. KV. 

— Ments meg uram jó barátaimtól, 
ellenségeimmel majd csak elbánok 
magam is. ME. — Mosolygó ellen- 
ségedet kerüld. KV." — Mosolygó ellen- 
ségnél nincs ártalmasabb. E. — Nem 
hajtja maga után az ellenséget, ha- 
nem maga előtt. D. — Nem okosság 
a titkot ellenségnek kijelenteni. E. — 
Nem tanácsos ellenséggel társpoharat 
inni. B. — Okos ember ellenségétől 
is tanul. S. — Ott keresed az ellen- 
séget, a hol nincs. KV. — Rajta ma- 
gyar, rajta, jön az ellenség, a kutya 
fajta. S. — Sarkával fenyegeti az el- 
lenséget. (Fut.) M. — Számot nem tart 
ellenségeire. D. — Szép szó ellenséget 
is megbékéltet. D. — Tanulni szabad 
az ellenségtől is. S. — Többet árt a 
királynak a hizelkedö, mint az ellen- 
ség. K. — Ugy légy másnak barátja, 
hogy magadnak ellenségévé ne válj. 

D. — Ügyetlen jó barát rosszabb az 
ellenségnél. ME. — Viz a tűznek el- 
lensége. S. 

Ellép. Az útból is elléphet a ló. 
(Félre léphet.) D. 

Ellen. Halál ellen nincs orvosság. 

E. — Halál ellen nincs fü kertben. ML, 

— Hideg ellen nincs vitéz. D. — Ha 
isten velünk, ki ellenünk. ML. — Ne- 
héz a szél ellen hugyozni. D. — Nehéz 
•ököllel a fal ellen. D. — Szél ellen 
hugyozik. E. — Szél ellen ne peselj. 
D. — Szél ellen vizel. D — Termé- 
szet ellen nehéz rugódozni. ME. — 
Természete ellen van, mint rabnak a 
siralomház. D. — Viz ellen nehéz az 
úszás. D. — Viz ellen törekedik. D. 

Ellenkezik. Tüz a vizzel ellenke- 
zik. D. — Tüz, viz nem ellenkeznek 
ugy egymással. E. — Ellenkező dolog- 
ban válik meg, ki mire való B, 

EUentáll. A hol senki ellent nem 
áll, ott gyözelmeskedik. KV. — Ellent 
"áll akárki ellen. D. — Könnyű a kis 
szélnek ellentállani. D, — Tüzes 
nyárssal állott ellent. D. 

Ellentmond. Ha a békét szereted, 



ne mondj ellent senkinek. D. — Ha 
bút látni kivánsz, senkinek se mondj 
ellent. D. 

Ellentvetni. Nincs mit ellent - 
vetni. D. 

Ellop. A ki egy tűt ellop, ökröt is 
próbál az. KV. — A mit a ház ellop, 
elő is adja azt. (A mi a házban el- 
vész, előkerül.) E. — Addig zárd be 
istállódat, mig el nem lopják lovadat. 
D. — Akkor zárja istálójá't, mikor el- 
lopták a lovát. D. — Búsul, mint ki- 
nek hat ökrét szekeréből ellopták. D. 

— Ellopná az isten palástját is, D. — 
Ellopta a czigány asszony fésűjét. 
(Borzas.) Ny. 1. — Ellopták a turbát, 
de nálam a kulcsa. (Táskát.) M. — 
Hogy el ne lopják, szekrénybe zárta 
eszét, D. — Ki a singet elvitte, a rő- 
föt is ellopta. D. — Ki a singet el- 
lopta, a rőföt is nála keresik. D. — 
Nem fél a német, hogy ellopják a ga- 
tyáját, (Mert nincs neki, csak plundrát 
hord.) D. — Rajta pénzen király képe, 
mégis ellopják. E. — Szemedet is 
ellopná, E. — Tudja isten, ki lopta 
el még a kis fejszét is. E. 

Ellő. Ellődözték a puskaport, mint 
a nagyidai czigányok. E. ■ — Nehéz az 
ellőtt nyilat visszahúzni. E. — Néha 
a czél mellett is ellövünk. D. 

Elmarad. A mi halad, el nem ma- 
rad. E. — Azért is elmarad a sütés, 
ha liszt nincs. Ny. 7. — Elmaradt 
mint a Noe hollója. (Oda veszett.) E. 

— Sokszor azon is elmarad a sütés, 
hogy nincs liszt. Ny, 8. 

Elmar, Örül a gunár, ha másét 
elmarta, D. 

Elmászott mint a kajdi ködmön. E. 

Elme. A búsulás még a nagy el- 
méket is földhöz veri. D. — A rossz 
erkölcs megvesztegeti a jó elmét is. 
B. — A szerencsétlenségben legjobb 
a vig elme. KV. — A vidám elme 
gyakran elmegy sétálni, de az okos 
többnyire otthon marad. (Az okos em- 
ber soha sem felejti el magát.) D. — 
Az asszonyembernek hosszú a haja, 

11* 



164 



"de rövid az elméje. M. — Az asszony- 
nak hosszú a haja, rövid az elméje. 
KV. — Az érettebb elme későbben 
hisz. (Nehezebben hisz.) B. — Elmé- 
jében eszik, ki az evő embernek 
köszön. E. — Gyakorlást kivan az 
elme. KV. — Ha elméd nem vigyáz, 
hallásod is elvész. (Ha nem figyelsz 
oda, nem hallod meg.) E, — Heverő 
testben bujdosik az elme. Cz. — Mit 
az elme ébren forgat, avval játszik 
álom idétt is, Bsz. — Ne nézd a szép 
subát, de vizsgáld az elmét, E, — 
Vén elme, fiatal erő veri meg a ha- 
dat. B. — Vén ember elméje és az 
ifjak ereje verik meg a hadakat. Sz. 

— Vén ember elméje és az ifjak 
fegyvere verik meg a hadakat. KV. 

— Arany elmének gyöngy a gondo- 
latja. B. ' 

Elmegy. Ebül jött, ebül el is ment. 
S, — El kell menni az ur dolgára, 
(Meg kell halni,) D. — Elmegy ősz- 
szel a fecske, de őt a veréb nem kö- 
veti, D. — Elmehetsz Bazinba, Bisz- 
tricára zabot hegyezni. S. — Elme- 
hetsz, el is lakhatsz miatta, D. — El- 
mehetsz Igricibe paprikáért. Ny. 3. 
— Elmehetsz Iprityomba jeget aszalni. 
Ny. 3. — Elmehetsz Kukutyinba za- 
bot hegyezni. Ny. 3. — Elmehetsz 
Kukutyinba zabot hegyezni, jeget 
aszalni. Ny. 12. — Elmehetsz Kurdra 
búcsúra. S. — Elmehetsz oda, a hol 
a part szakad. Ny. 12. — Elmehetsz 
pokolba párét szedni. S. — Elment 
Ábrahám kebelébe. ME. — Elment 
az esze. D, — Elment egyszer egy 
vén asszony, soha sem jött vissza, 
(Senki sem sajnálta.) D. — Elment 
Karabukára ecetet darálni, homokot 
kötözni. (L. ecet.) Ny. 2. — Elment, 
mint a kinek orra vére foly. E. — 
Elment mint a tavali hó, D. — El- 
ment világra, mint a Hurányi kutyája. 
Ny. 3. — Hamar elment mint a ta- 
vaszi hó. D. — Hoszszu orral elment. 
(Német.) E, — Jobb szépszerrel el- 
menni, mint kitaszigáltatni. D. — 



Jobb szépszerrel elmenni, mint kény- 
telenségből. E. — Mindnyájunknak 
el kell menni, (Halál.) ME. — Nincs 
mit tenni, el kell menni. (U. a.) S, — 
Rád sem néz, ha melletted elmegyen. 
D, — Sok ember elmén messzire, az- 
tán jön eszire. Ny. 2. — Sóért elmegy, 
de szóért nem megy el a szomszédba. 
D. — Száján az ember messzire el- 
mehet. E. — Szent igaz : elmegyünk. 
(L. fent.) D. — Székely a pokolba is 
elmegyen, csak megfizessenek. S, — 
Tapodásnyira sem lehet vele elmenni. 
(Nyakas.) D. — Ugy elmegy, ugy meg- 
megy, jobban se kell. (Eleven öreg.) E. 

EÍoldja a kereket. (Fut.) S. — El- 
oldotta a hajókötelet, (U, a.) S. — 
Eloldzott a bocskorszij. (Hazudik.) E. 

Elolt. A mi derék tűzzé vált, nehéz 
eloltani. D. — Ha lehetne vérével ol- 
taná el a tüzet. D. — Ha mécsben a 
zsir sok, a mécset is eloltja. D. — 
Könnyű az uj és kis gyuladást elol- 
tani. D. — Gyémánt is elolvad, nem 
csoda, ha a jég. D. — Majd elolvad a 
hó. (Lesz még jobb világ is.) D. 

Elolvasta az egész bibliát. (Ke- 
vély.) D. 

Eloszlik mint a buborék, Vör. 

Előbb a tálba, aztán a szájba. E. 

— A kanált előbb viszik tálba, mint 
szájba, E. — Előbb apád anyádnál. D. 

— Előbb jár a nyelve, mint az esze. 
S. — Előbb rágd meg, aztán köpd ki 
a szót. S. ■ — Előbb szalmán feküdj, 
aztán párnán. Ny. 9, — Előbb szól a 
ludas asszony. D. — Előbb találta 
meg, mint más elvesztette. (Lopott.) 
S. — Előbb tojik a tyúk, azután kodá- 
csol. (Munka után dicsekedjél.) D, — 
Előbb tojik a tyúk, azután kotkodál. 
(U, a.) Ny. 22. — Előbb van gyerek 
mint ruha. (Mint gyermekruha, ilyes 
az első gyermeknél történhetik.) Ny. 
5. — Előbb volt a lábfogó, mint a 
kézfogó. (U. a.) E. — Énekel előbb a 
diák, aztán kap alamizsnát. D, — 
Jobb előbb félni, mint aztán rettegni 
D. — Ki előbb jön, előbb őröl, KV 



— 165 — 



— Ki előbb, elsőbb. E. — Ki előbb 
megy a malomba, előbb őröl. E. — 
Korpád legyen előbb, semmint kutyát 
tartasz. D. — Mindennek előbb gon- 
dold el a végét. D. 

Előbbi. A mocskot ugyan kive- 
hetni a selyemruhából, de előbbi fé- 
nyességét vissza nem adhatni. D. — 

ElŐbbvalÓ az ing, aztán a lájbli. 
Nv, 5. — ElŐbbvalÓ a becsület a sza- 



lonnás káposztánál. E. 



ElŐbbvalÓ 



a süveg a kontynál. (Férfi az asszony- 
nál.) E. — Hallgass kása! elébbvaló 
a káposzta. Ny. 1. 

Elögryámolit. Bizzál az Istenben, 
előgyámolit. (Megsegít.) E. 

Előhasu. Büszke, mint az elöhasu 
menyecske, (Más állapotban levő.) D. 
— Elöhasu gazda. (Szegény.) D. — 
Elöhasu gvardián. (Nagyhasu.) D, — 
Elöhasu menyecske. (Rátartós.) D. 

Előkerül. Hamar előkerül mint a 
péntek D. — Hamar előkerül mint a 
péntek és szombat. D. 

Elől. Elöl kopasz, okos kopasz ; 
hátul kopasz, bolond kopasz ; felül 
kopasz, koros kopasz. E. — Akkor 
jó utazni, mikor mind elől, mind há- 
tul elegen mennek. KV. — Elől viz, 
hátul tüz. KV, — Futunk egymás- 
után, de te leszesz elül.E. — Jobb egy 
lámpás elül, mint kettő hátul. KV. — 
Kezd elül, mint Nagyidai az utat. (Nem 
ugy ment hazafelé, mint a hogy jött, 
azért hát visszament és elöl kezdte.) 
Ny. 11. — Jobb elül egy seb, mint 
hátul egyse. (Jobb a vitézség, mint a 
futás.) D. — Elül-hátul semmi sincs. 
(Német.) E. — Elül-hátul vas. D. — 
Elül-hátul szemfüles. (Ravasz.) D. — 
Megszokta a tehén, hogy borját elül- 
hátul nyalja. D. — Tehén a borját 
elül-hátul nyalja. D. 

Elől. Erős mint az oláhecet, mely 
az oláhban a halálos vétket is elöli. D. 

Elölt. Sok tüt elöltenek addig a 
szabók. S. 

Elönt. Helyen van mint Gerjen, 
mikor hétszer leégett, nyolcadszor 



meg a Duna elöntötte. (Nagyon sze- 
rencsétlen, sok baj éri.) Ny. 8. 

Előránt. Néha a kolompot is elö- 
ránditják, D. — Akármiben vetnek a 
nagyok, a szegény embereket rántják 
elö.'o. 

Előrelát mint a tanult ember. (Ta- 
pasztalt.) D. 

Elővesz. Mit félre nem tettél, elö 
sem veheted. KV. — - Mikor szüksé- 
ges, elö tudja venni eszét. B. 

Előbbre a löcscsel. D. — Ki szün- 
telen előbbre nem törekszik, hátra 
marad. B. 

Előre. A félénk juhoknak is előre 
a java. D. — A medvebőrre előre 
iszik. Sz. — A mi előre van, ahhoz 
leghamarabb férhetni. B. — A rossz- 
ban jobb hátra menni, mint előre. D. 

— Az okos vadász nem iszik előre a 
medvebőrre, D, — Derék ember a 
kocsis, hogy előre ül. D. — Előre a 
zászlóval. D. — Egyet előre, kettőt 
hátra, S. — Előre egy lépéssel fiam. 
D. — Előre, előre, mint a csobádi 
lőre. Ny. 6. — Előre iszik a medve 
bőrére. E. — Előre inni a róka- 
bőrre. E. — Előre iszik, mint a vá- 
nyaiak a gödényre. E. — Előre kéri 
a bért, D. — Előrelát, hogy mit te- 
gyen, de hátra nem, hogy valamit 
megbőszüljön. D, — Előre százados 
tizenkét porcióval, (A századosnak 
több a fizetése, járjon elöl jó példá- 
val.) D. — Forgott ember nemcsak 
hátra, hanem előre is néz. E. — Gaz- 
dag pénzzel, szegény észszel megyén 
előre. D. — Hátul keze, előre lába. D. 

— Jó zsivány, ki előre mondja, hogy 
lopni akar. Ny, 6. — Jobb előre félni, 
mint utoljára rettegni. D, — Megnézd 
előre hegyes-e vagy horgas. D, — 
Mind előre, mind hátra erősen tá- 
maszkodik, (Részeg.) D, — Mindig 
hátra, előre sohasem gondolkodik. D. 

— Nem előre, hanem hátra tántorog. 
(Nagyon részeg.) D. — Nem jó előre 
alkudni a róka bőrére, ME. - Szedd 
előre a lábod. (Siess.) D. — Zsoltár 



— 166 — 



számát sem tudja, mégis előre énekel. 
D. — Előre-hátra tekint, D. 

Először ólad legyen, aztán végy 
disznót. Ny. 1. ■ — Könnyen vétkezik 
az ember egyszer, még könnyebben 
először. D. — Minden óság újság volt 
először. S. — Zsidó is megverte fiát, 
mikor először nyert. E. — Zsidó is 
megveri fiát, ha először nyer. Ny. 3. 

Előtt. A mi előtted van arra vi- 
gyázz. D. — Ki a győzelem előtt tap- 
sol, aligha nem utána búsul. D. — 
Orrod előtt van, ráfenheted fogad. D. 

Elmerül. Addig úszik a kobak, 
mig egyszer elmerül. S. — Addig 
uszik a tök, mig el nem merül. D. — 
Addig uszik a tök, mig egyszer elme- 
rül. E. — Mindaddig úszkál az alma, 
mig elmerül. B. — Uszik, mig el nem 
merül. (Az adós.) E. 

Elmetsz. Könnyű holtnak a fülét 
ugy elmetszeni, hogy meg ne érezze. 
1). — is elmetszi, a hol meg nem 
sült. 

Elmélkedik. Ki sokat nevet, keve- 
set elmélkedik. D. 

Elmocskolta a kalapácsnyelet. D. 
— Elmocskolta a korbács nyelét. D. 

Elmond. Az elmondott szót nem 
lehet visszanyelni. D, — Álmában is 
elmondja. (Jól tudja.) E. — - Elmondja 
mint a miatyánkot. ME. — Elmondja 
mint a szajkó. S. 

Elmosta az árviz. D, — Elmosta 
a víz. D. — Elmosta annak a hirét is 
az eső. S. 

Elmorzsol Sokjó bort elmorzsolt 
már életében. D. 

Elmúlik. A gondolat hamar el- 
múl. D. — A kenyérsütés liszl hián 
is elmúlik. E. — A kenyérsütés a 
liszten is elmúl. D. — A mi elmúlt, 
arra minek vásik fogad. E, ^ — A mi 
elmúlt, elmúlt. E. — A mi volt az 
elmúlt, talán ebre fordult. (Rosszra 
fordult.) B. — A szép tavasz is hamar 
elmúlik. D. — Alom, esős idő, magá- 
ból elmúlnak. D. — Elmúlt a szomjú- 
ság, nem barát a kút, D. — Elmúlt a 



vásár. (Késő.) Sz. — Elmúlt dolognak 
felejtés a vége, B. — Elmúlt esőnek 
nem kell köpönyeg, E, • — Elmúlt esz- 
tendők mindig jobbak, B, — Elmúlt 
időt ne sirass. E. — Elmúlt idő soha 
vissza nem jő. S. — Elmúlt mint a 
tavalyi hó. E. — Elmúlt mint a ta- 
vaszi hó, D, — Ha a pénz nem volna, 
sok kevély elmúlna. D, — Ha a sze- 
retet elmúlt, sohase volt igaz. D, — 

— Mindig jobbnak tartják az elmúlt 
esztendőket, D, — Nem igaz barát- 
ság, mely könnyen elmúlik. E. — Nem 
múlik el búcsú békével, (Verekedés.) 
Ny. 4. — Régen elmúlt a pünkösdi 
királyság. D. — Sohse búsulj, ugy is 
késő, a mi elmúlt vissza nem jő. Np. 

— Sok idő elmúlik, mig jó válik ö 
belőle. D, 

Elmulaszt. Ha ma egy Órát hiában 
elmulasztottál, holnap egész nap fel 
nem találod, E. 

Elenyészik. Tündököltem mint az 
üst, elenyésztem mint a füst, D. 

Elnadrág:olták. (Elverték:) S, 

Elneveti a javát, E, — A ki hamar 
elneveti magát, nem messze a bolond- 
ságtól, D. 

Elnevez. Mindennek elnevezte, 
csak jónak nem, S. 

Elnémult mint a harang nagypén- 
teken. S. 

Elnéz. Ha bús bújában megrészeg- 
szik, azt el lehet nézni. D. 

Elnyal. A nyúl elnyalta a jószágot. 
(Sok vendégség tönkre juttat.) Ny. 1,, 

Elnyel. Az embert el ne nyeld, D. 

— Elnyelte a horgot, (Vége,) D, — 
Elnyelte, mint Borok az egy szem 
meggyet. Ny. 3. — Kis lyuk a torok, 
de egész falut elnyelhet. D. — Min- 
dent maga akar egyszeriben elnyelni. 
D, • — Mindent maga akar elnyelni, 
mint a farkas. D, — Nem tudni az ég 
emelte-e fel vagy a föld nyelte el. D. 

— Nyeljen el a föld, ha nem igaz. S. 

— Sokan örömest kiadnák, a mit el- 
nyeltek. D. — Szúnyogot megszűri, a 
legyet elnyeli. KV. 



167 



Elnyer. Azé a világ, ki élvezheti, 
azé a mennyország, a ki elnyerheti. 
S. — Elnyerte az arany almát. (Leg- 
szebb.) D. — Elnyerte az arany pe- 
recet. (Szerencsés.) D. — Sokan fut- 
nak, de csak egy nyeri el a pálmát. KV, 

Elnyom. Elnyomott a buzgóság. 
(L. buzgőság.) E. — Ha a konkolyt 
nem nyüvöd, a búzát elnyomja. KV. 

— ^lit kis ujjaddal elnyomhatsz, ne 
nyomd azt nagygyal. E. — Nagy fa 
alá vetette vállát, elnyomja. D. 

Elparancsol. Nehéz annak paran- 
c-solni, ki elparancsolhat valakit. D. 

Elpatkol. Igen finom ember volt, 
jó hogy tőlünk elpatkolt. (Elment;) D. 

— Sok elpatkol addig. D. (xMeghal.) 
Elpattan mint a szappanbubo- 
rék. E. 

Elpazarol. Nem gyűjthet annyit a 
fösvény atya, mennyit a tékozló fiu 
elpazarolhat. B. 

Elpárolgott mint a kámfor. (El- 
tűnt.) S. 

Elpártolt az istentől is. D, 

Elpirult mint a piros pipacs. B. 

— Elpirult mint a tüz. M. 
Elpirulás a jó erkölcs jele. ME. — 

Legszebb szin az elpirulás. KV, 

Elragadta a szent Mihály lova. 
(Meghalt.) D. — Elragadták a lovak. 
(Elbizta magát.) E. 

Elránt. Elrántották alóla a gyé- 
kényt. (Meghalt.) Sz. — Ki sem tudja, 
mely nap elrántják a gyékényt alóla. M. 

Elrejt. A föld is kiokádja gyom- 
rából az elrejtett dolgokat. B. — Az 
elrejtett tudománynak semmi haszna 
sincs. KV, — Elrejtett kincs, rossz 
feleség, ki nem megy eszedből. E. — 
Elrejtett kincsnek, titkos hegedűnek 
kevesen süvegelnek, K. — Elrejtette 
magát mint vászon Pál, (A bujosdi 
játékban a kútba mászott s belefúlt.) 
D. — Elrejtőzött mint Kani Rúzsa, 
Ny. 1. — Néha a titok elrejtés többet 
ér a szólásnál, D. 

Elrekedt a locsogásban. D. 

Elrepül. Akkor keres puskát, mi- 



kor elrepült a varjú. KV. — Nem jó 
fecskének . a verébbel pörlekedni, a 
fecske elrepül, a veréb megmarad. 
(A gyengébb húzza a rövidebbet.) B. 
- — Olyan cifra, majd elrepül. Ny. 5. 

Elrezelte minden becsületét. D. 

Elrítták azt a Bariak. Ny. 6. — A 
mely kutyát éri a kő, az rivakodik el.D. 

Elront. Egy rothad alma százat is 
elront. S. — Ha a csikót hamar fogod 
be, hamar elrontod. D. — Sokat vé- 
geznek Bécsben, de elrontják az ég- 
ben. D. 

Elsikamodott a síkon. (Elcsúszott 
a sikoson.) D. 

Elsóz. Sok szakács elsózza az étket. 
Sz. — Sok szakács elsózza a levest. D. 

— Szerelmes volt a szakácsné, elsózta 
az ételt. S. 

Elsomfordál. (Odább állott.) B, 
Elsoványodott a szerelemben. D. 
Első. A hátulsó kerék el nem éri az 
elsőt. D. — A hátulsó kocsikerék köny- 
nyebben forog az első után. D, — A 
szentháromság után az első személy, 
(Kevély.) D. — Az első akasztófa neki 
készült. D. — Az első éteknek izét meg- 
tartja a csupor. B, — Az elsők utol- 
sókká és az utolsók elsőkké lesznek. 
Szentir. — Azt gondolja : ő az első sze- 
mély a szentháromság után. (L. fent.) 
E. — Aggszó szerint : egyféle állatnak 
sem jó az első kölyke. Pázmán. — Eb- 
nek sem jó az első fia. E. — Ebnek sem 
jó az első kölyke. S. — Egész csordá- 
ban ő az első parancsoló. (Bika.) D. — 
Első a szerencse, második az áldás. E. 

— Első az igazság. E. — Első béresnek 
szegődött a hazughoz, D, — Első bol- 
dogság a jó ész. KV, - — Első és utolsó 
az asztalnál. D. — Első kerék után 
forog a másik is. D. — Első kerék után 
forog a hátulsó. S. — Első kufár után 
megy fel a tojás ára. D. — Első nyerés 
cigány vesztés. Ny. 2, 14, — Első pen- 
delben kell megverni az asszonyt, (Ele- 
jével.) Ny. 2. — Első, utolsó a tálban. 
(Telhetetlen.) E. — Első vétek bocsá- 
natot érdemel, E. — Jók közt inkább 



168 — 



utolsó, mint rosszak közt első. E. — 
Jobb kicsinyek közt elsőnek lenni, mint 
nagyok közt utolsónak, S. — Kutyának 
se jó az első fia. E. — Kutyának se jó 
az első kölyke. (Rossz.) D. — Legjobb 
az első gondolat. (Német.) S. — Még 
az ebnek se jó az első fia. M. — Még 
az ebnek sem jó az első kölyke. KV. 

— Minden ütközetben első. D. — Nem 
csak az első kereket kell nézni, hanem 
a hátulsót is. E. — az első minden 
kocsmában. D. — Rátalált, mint vak 
Miska az első székre. Ny. 3. • — Ü), 
mint Kiss Anna az első urával. Ny. 4. 
— • Vakok között egyszemű az első. E. 

— Vigyázz, mert egyszer egymásután 
futunk, de te leszö az első. D. 

Elsül. Ha isten akarja, aludtej is el- 
sül, E. — Ha isten akarja a bot is el- 
sül, S. — Ha isten akarja a kapanyél 
is elsül, E. — Ha isten akarja a villa- 
nyél is elsül. D. — Ha Mária akarja 
az aludtej is elsül. D, — Ki szerencsés, 
annál kapanyél is elsül. D. — Magától 
is elsülhet a puska. D. — Nem sült el 
a puskája. S. — Néha a disznóláb is 
elsül. Ny. 3. — Néha még a kapanyél 
is elsül. E. — Rosszul sült el a puska. D, 

ElSÜlyed. Ugy megijedt, majd el- 
sülyedt. E. 

Elszakad. A pókháló hamar el- 
szakad. D. — Az- ördög mérte azt a 
mérföldet, akkor is a kötele elszakadt. 
(Hosszú ut.) D. — Elszakad a húr. E, 

— Elszakadhat a kötél, ha vastag is, 
D. — Erősen felvont íj, nagy hamar 
elszakad. D. — Ha elszakad az a húr, 
megfizeti ez az ur. E. — Ne húzd a 
gyengét erősen, elszakad. D. — Néha 
cimbalmosnak is elszakad az öreg 
húrja. D. — Néha a pányva is elszakad, 
D, — Ördög mérte, elszakadt a lánca. 
(L. fent.) E. — Sok okot lel, ki el 
akar szakadni barátjától. E. — Száz 
fonalú kötél el nem szakad. D. 

Elszakaszt. Elszakasztotta a kö- 
telet, mint a szilaj marha. D. — El- 
szakasztotta a kötőféket. (Szilaj.) D. 

— Ha cérnára kötnéd, azt se szakasz- 



taná el. D, — Könnyű a vékonyt el- 
szakasztani. D. 

Elszalad, Elszaladt a kutya a 
lánccal, S. — Elszaladt mint a Dürgö 
kutyája, (Soha se jött vissza,) Ny, 8. 
Elszaladt, mint Kóré a maiéval, Ny. 1, 
— Ha adnak vedd el, ha ütnek szaladj 
el. Ny. 1. — Hamarább elszalad a 
teknyősbéka. D. — Jobb az elesett, 
mint az elszaladt katona. D. 

Elszalaszt Bagolyhoz kapott, sóly- 
mot elszalasztott. ME. — Bagolyt 
akart fogni, elszalasztottá a sólymot. 
B. — Elszalasztottá eszét. D. — Nem 
azé a madár, a ki elszalasztja. Arany. 
Ny. .1. — Nem azé a nyúl, a ki el- 
szalasztja, hanem a ki megfogja. Ny .2. 

Elszaporodik az egér, ha el nem 
vesztik. D. 

Elszarta a kalapácsnyelet. (Oda 
van a becsülete, hitele.) E. 

Elszáll. Akkor keresi a puskát, 
mikor a varjú elszállott. D. — Ha a 
madarat farkon kapod és elszáll, 
elégedjél meg -farka tollával. D, — 
Hálátlan kakuk elszállott. D. — Ké- 
sőbbre száll el a gólya, mint a veréb. 
(A verebek nem költözködők s igy 
soha sem szállnak el ; a gólya később 
távozik. A nagy test lassúbb.) D. 

Elszedték orra elül az epret, D, 

Elszeli örömest, a hol megsült. D, 

Elszenved. Az isten is elszenvedi 
bolondságainkat, D, — Csizmájában 
a kövecset is elszenvedi, D, — Egy- 
szerre a szegénységet és vénséget 
nehéz elszenvedni D. — Ha a pofon- 
csapást elszenveded, máskor dorongol 
hoz reád, Cz, — Elszenvedi szamár 
áverést, csak enni adjanak, E. — El- 
szenvedi mostoháját is, D, — Ki a régi 
bosszúságot elszenvedi, magát újra 
késziti, D, — Néha a házban a szeme- 
tet is elszenvedik, D. 

Elszédült mint a macska a fingás- 
ban, E. — Igen fen kezdesz héázni, 
elszédül agyad. Pázmán. 

Elszéledtek, mint az ütést halló 
kutvák. D, 



— 169 



Elszoktat. A mocsártól nehéz el- 
szoktatni a disznót, E. — Nehéz az 
ebet a hájas szíjról elszoktatni. KV. 

— Nehéz az ebet a hájról elszok- 
tatni D. 

Elszórt dohánymagot nehéz fel- 
szedni. D. — Csak azért kap a hiren, 
hogy ismét elszórhassa. D. — Könnyebb 
a mákot elszórni, mint összekaparni. 
D. — Szedje fel a ki elszórta, (Ezt a 
cigány mondotta, mikor aratni hív- 
ták.) É. 

Eltag'ad. Aggszó, de igaz, hogy : 
betegséget, sántaságot, szegénységet 
senki el nem tagadhat. Pázmán. — 
Csak innia adj, apját is eltagadja. D. 
— Köhögést, sántaságot, szegénységet 
nem lehet eltagadni. ME. — Nehéz a 
bút eltagadni. D. — Valamit eltagadni 
annyit tesz mint lopni. -D. 

Eltakar. A hosszú ruha sok szé- 
gyent eltakar. D. • — A jól eltakart 
rosszat ki ne ásd. D. — Mész, bors 
és csuklya sok rosszat eltakar. KV. 

Eltakarít. A város költségén (el- 
temették) takarították el. (Érdemes 
férfiú volt ) D. 

Eltalál. Eltaláltad a bibéjét. B. — 
Eltaláltad a csiklóját. E. — Eltalálta 
mint Balázs pap a vecsernyét. (L. 
Balázs.) B. — Eltalálta mint cigány 
a buzavetést. (Szántás nélkül elszórta.) 
Ny. 6. — Eltalálta szarva közt a töl- 
gyét. Ny. 7. — El nem találja a célt. 
D. — Ha el akarod találni a célt, fel- 
jebb irányozz. K, — Könnyű eltalálni 
a kolbász csiklóját. E. — Nehéz min- 
den embernek szája izét eltalálni. ME. 

— Nehéz minden embernek szája 
kérőjét eltalálni. D. — Nem találtad 
el a bibéjét. E. — Pokol útját szembe- 
kötve eltalálni. S. 

Eltanul. A rossz kutya mellett a 
jó is eltanul. D. — Ha egy tyúk úszni 
tudna, a többi is eltanulná. E. 

Eltart. Egy ideig csak eltart, mint 
a kisrákosi ember felesége. Ny. 6. — 
Eltart a világ egész végig. D. — Eltart 
addig, mig a szél eláll. (Kevés ideig.) 



(A szél általában az ingatagság, áll- 
hatatlanság jelképe.) Ny. 

Eltáncol. Ha becsületes asszony 
nincsen, kurvával is eltáncol az ember. 
Ny. 10. 

Eltemet. A vármegye temettette 
el. (Felakasztották.) D. — Eltemették 
a tele hordóba. (Részeg.) D. — Elte- 
mették szemfödél nélkül. (Felakasz- 
tották.) D. — Meg sem halt, már is 
el van temetve. (Oda a becsülete.) S. 

— Pozdorjának haszna az eltemetés. 
(Semmire sem használható.) D. 

Elterül mint a lasponya bokor. 
Ny. 1. 

Eltékozol. Nem kereshet annyit a 
jó gazda, mennyit a rossz gazdasszony 
eltékozolhat. D, 

Eltép.Könnyü apókhálót eltépni, S. 

Eltévesztette az országutját. D. 

— Jó kalauz után nehéz eltévedni. D. 

— Jobb az útnak feléről visszatérni, 
mint eltévedni. D. — Ki egyenes utón 
jár, nem téved el. S. 

Eltilt. A pohánkától eltiltja a tótot. 
D. — Nehéz vén kecskét a sótól el- 
tiltani. D. 

Eltitkol. A sánta lábat nehéz el- 
titkolni. D. — Nehéz a bánatot és szo- 
morúságot eltitkolni. KV. — Négyet 
nem lehet eltitkolni : tüzet, szeretetet, 
köhögést, szegénységet. Ny. 20. — 
Sántaságot nem lehet eltitkolni. E. — 
Szegénységet,betegséget, fogfájást ne- 
héz eltitkolni. S. ■ — Szegénységet meg 
a köhögést nem lehet eltitkolni. Ny, 10, 

— Szerelmet és hurutot nehéz eltit- 
kolni, Sz, — Szerelmet, hurutot, sze- 
génységet nehéz eltitkolni. D. 

Eltol. Talán borsón tolták el. (Lásd 
borsó.) E. 

Eltölt. Tiszát is el lehetne ezzel 
tölteni. D. 

Eltör. A ki szerencsétlen az egye- 
nesen is eltöri lábát. KV. — A ki egy- 
szer szerencsétlen az az egyenesen is 
eltörheti lábát. D. — A tojás is csak 
egyszer törik el. (Becsületet, szüzes- 
séget csak egyszer lehet elveszteni.) E. 



170 



— Az ugrást el ne vétsd, eltörheted 
lábad. D. — Az útban törött el csi- 
korgó kereke. D. — Addig jár a korsó 
a kútra, mig el nem törik. E. — Addig 
járnak a korsóval a vizre, mig el nem 
törik. D, — Addig megy a korsó a 
vizre, mig eltörik. B. — Eltörött, a 
cserép'. (Sir a gyermek.) D. — Eltört 
a mécses, (U. a.) E. — Eltörött a mé- 
cses cserép. Ny. 2. — Eltörött a só- 
tartó, nincsen só. D. — Eltört alatta 
a jég. D. — Eltörte a macska szarvát. 
D. • — Eltört, mint apetrahai vásár. E. 

— Isten neki fakereszt, ha eltörik má- 
sik lesz. S. — Könnyebb az acélt el- 
törni, mint meghajlítani. D. — Könnyű 
az üveget eltörni. D. — Nagy útról 
szerencsésen hazaért, kapujában tö- 
rött el a lába. D. — Rossz edény ne- 
hezen törik el. KV. — Sok tüt eltörnek 
addig a szabók. D. — A szerencse 
nádszál, könnyen eltörik. D. — Üres 
dió, üres pohár, ha eltörik sem nagy 
kár. E. 

EltÖPŐdÖtt mint Godó Sára a lag- 
ziban.(Nem táncolt s dicsekedett, hogy 
elfáradt a. táncban.) Nv. 1. — Eltö- 
rödött mint a karádi menyasszony. S. 

Eltöröl. Nehéz egy nemzetet el- 
törölni. D. 

Eltűnt mint a szivárvány. B. — 
Eltűnt mint a tündér. B. — Hamar 
eltűnt mint a szivárvány. D. 

EltÜP. A közönséges nyavalyát 
könnyebb eltűrni. (Általános.) KV. - 
Eltűri a papiros akármit irnak rá. D. 

— Ha több szája lenne, el nem tűr- 
hetnék. D. — Ki idején reászánja ma- 
gát, csak eltűri a nyomorúságot. E. — 
Könnyű a keveset eltűrni. D. — ■ Nehéz 
a sokat eltűrni. D. — Orrán a legyet 
sem tűrheti el. D. — Sohasem lehetne 
eltűrni az asszonyt, ha a világ fátul 
is szaporodhatnék. E. 

ElÚn. A kappant is elunni, ha gyak- 
ran etetik. (Ha gyakran azzal etetnek.) 
D. — Elunta a frisset, csak a lassút 
járja. (Táncot. Öreg.) D. — Hamar 
elunja, a ki farkason akar szántani. 



K. — Járjad, járjad, majd elunod. 
(Járjad csak a bolondját.) E. 

Elug-rik. Elugrotta a száztü hosz-. 
szát. (Kevély, noha nincs mire.) D. — 
Elugrotta, mint perki leány a férjhez 
menést. (Leánykorában megesett.) D. 
— Elugrotta mint a perki tótlány a 
férjhez menést. B. 

Elült madár nem csirikol. (Csiripel.) 
Ny. 1 . — Elülhetünk már, mint az egri 
pulyka. Ny; 

Elüt. A tolvajnak hamar elütik a 
gombját. (Fejét veszik.) D. — Tromfot 
tromffal szoktak elütni. S. 

Elűz. Az ó szokást elűzi az uj. D. 

Elvágja a meddig megsült. E. (Min- 
dent élvez, a mit lehet.) — Elvágta a 
macska farkát. D. — Elvágták az inát, 
mint a szilaj tehénnek. D. — Elvágták 
alatta a fát. D. — Jó hogy gégéjét 
nem vágta el a bába, midőn köldökét 
elmetszette. D. — Ha fel nem oldhatni 
a csomót, elvághatni. D. — Kis daga- 
natért kezét el nem vágatja az okos. 
D. — Magad alatt a fát el nie vágd. 
P. — Mindketten elvágják a hol elsült. 
(Szerelmesek élnek az alkalommal.) 
D. — Nem felejti kigyó farka elvá- 
gását. D. 

Elválaszt. Budát Pesttől csak a 
Duna választja el, mégis hatvan hat 
mérföld. (Hatvan Budapesttől hat mér- 
föld. Szójáték.) ME. — Mit isten össze- 
kapcsolt, ember el ne válassza. Szent 
irás. — Sem a barát, sem a pap minket 
el nem választhat. Np. 

Elválik kinek lova futósabb. D. — 
Elválik, mint a szar a májtól. B. — El- 
válik, mint a szürke a fakótól. S. — 
Elválik, hány zsákkal tellik. S. — Majd 
elválik, mint a héj a fájátul. (Majd 
kitudódik, mi igaz van ebben.) D. ■ — 
Örömmel kerültünk össze, örömmel 
.váljunk el. D. 

Elvár. Várd el a végét, E. 

Elver. A but búval el nem verhetni. 
D. — Búsul, mint kinek szőlőjét el- 
verte a jég. D. — Búsul, mint kinek 
búzáját elverte a jég. D. — Elveri a 



171 — 



pénzt. D. — Elverték mint a lisztes 
zsákot. D. — Elverték, mint a kétfe- 
nekü dobot. E. — Elverték rajta a 
port, S. — Ha a verebek a kazalra 
szoktak, a váz sem verheti el őket, 
(Madárijesztő váz.) D, — Le sem fek- 
tették, mégis jól elverték, D, — Ö verte 
el a gunárt, hangosan gágog. (Kevély- 
kedik.) E. — Örül mint a másét el- 
verte gunár. D. 

Elvesz. A hol semmi sincs, ott a 
biró sem vehet el semmit, D, — A ki 
bánja, vegye el rőla, (Vegye le róla,) 
D. — ■ A kinek isten mit ád, ember el 
nem veheti, M, — A kit isten meg 
akar verni, eszét veszi el, B. — A kit 
isten meg akar büntetni, először is 
eszét veszi el. KV, ■ — A mit isten 
kinek ád, ember el nem veheti. KV. 
— A mit félre nem tettél, azt ne is 
vegyed el. KV. — Az ur adta, az ur 
elvette. KV. — Elvenni emberség, adni 
istenség. E. — Elveszi szegény János 
azt is. (Koldus minden alamizsnát el- 
fogad.) KV. — Ha adnak vedd el, ha 
ütnek szaladj el. Ny. 1. — Ha rugdos 
a ló, végy el abrakából. D. — Ha szi- 
vóka (pióca) sok vért húzott, tőle el- 
veszik. (Eltávolítják.) D. — Hol nincs, 
ott az isten sem vehet el. S. — Kol- 
dustól elveszi a tarisznyát. (Mire szük- 
sége van.) KV. — Megmetszik torkát, 
ha elveszik Borkát. (L. bor és leány 
nélkül nem élhet.) D. — Mi tied tedd 
el, a másét ne vedd el. S. — Mit egyik 
kézzel ad, a másikkal elveszi. S. — 
Ne vedd el, a mit nem adhatsz. E. — 
Nem vagy barát, hogy a pénzt el ne 
vedd. D. — Nem veszi el a kutya a 
kenyerét. (Tömlöcben van.) Ny. 14. — 
Örömest oda adná mindenét, ha el 
nem vennék. (Fösvény.) D. — Tót adta, 
tót elvette tót ebnek adománya. (A mit 
adott visszaveszi.) D. — Tót adta, tót 
elvette ; ebnek adománya, (U. a.) E. 

Elvesz. (Feleségül.) A ki pacalt 
akar enni, vagy özvegy asszonyt el- 
venni, ne tudakozza mi volt benne. 
Sz. — Az igazság elvette a becsület 



leányát, de magtalanok voltak és ki- 
haltak, csak a hirök maradt, Ny. 4, 

— Csuhaj retek, be szeretlek, meg- 
őszülhetsz, mig elveszlek, Ny. 19. Np. 
— ' Ha elveszed leányát, nézd meg 
előbb az anyját. D. — Jaj az oly sze- 
génynek, a ki gazdag asszonyt vesz 
el. KV, — Jaj az oly szegény sorsa, 
ki gazdag asszonyt vesz el, E. — Leg- 
jobb olyan asszonyt elvenni, kinek urát 
felakasztották. (Nem mondhatja, hogy 
első férje jobb volt.) D. — Mely lány 
soknak ad kosarat, végre is ahhoz 
megy, ki elveszi. D. — Nem a vén 
asszonyt, hanem a pénzét veszik el. 
D. — Nézd meg az anyát, vedd el a 
lányát. Ny. 3. — Pogácsámat meg- 
ettétek, a lányomat elvegyétek. Np. — 
Végy el engem te szegény, ketten le- 
szünk szegények. ML. 

Elvesztegret. Éltében sok jót el- 
veszteget az ember. D. 

Elveszt. A dohos lisztet nem sze- 
leli az okos, mert a mi jó vagyon 
benne, azt is elveszti. D. — A ki a 
másét szomjúhozza, a magáét is el- 
veszti. KV. — A mit a vámon nyert, 
a harmincadon elvesztette. Sz. — A 
mit a vámon nyer, elveszti a réven. E. 

— A mit a réven nyer,' elveszti a vá- 
mon. E. — A mit sipolva nyert, el- 
veszti dobolva. D. — Az arany elveszti 
divatját, ha kezedbe fogod. D. — Bo- 
londnak fa pénz is jó, ha elveszti sem 
kár. M. — Bolondnak bot kell s fa 
pénz a markába, ha elveszti ugy sem 
kár. Ny. 14. — Előbb találta meg, 
mint más elvesztette. (Lopta.) S. — 
Elvesztette a fejét. S. — Elvesztette 
a fonalat. S. — Elvesztette a ken- 
gyelt. E. — Elvesztette a rovást. (Nem 
tudja hányadán van.) D. — Elvesz- 
tette erszényét. D. — Elvesztette, mint 
a tót a miatyánkot. Ny. 3. '■ — Elveszti 
sirását, ki biró előtt jelenti siralmát. 
(Hiába való.) E. — Ég nyelte, föld 
nyelte : elveszett. E — Ha a szép 
rútul beszél, szépségét elveszti. D. — 
Ha elveszted szőkét, viselj gondot lóra. 



— 172 



(Ha oda van tehened stb.) KV. — Ha 
eszed van adósságot ne csinálj, el- 
veszted a hitelt. D. — Ki másnak jó- 
téteményéből él, elvesztette szabadsá- 
gát. D. — Ki színével mutatja kár- 
tyáját, a legjobb játékot is elveszti. E. 

— Kinek semmié nincs, az semmit 
el nem veszt, KV. — Könnyű a jó hirt 
elveszteni, de nehéz visszanyerni. D. 

— Más rétjébe ne vágd a kaszát, el- 
veszted. (Elveszik tőled, kár ér.) D. — 
Nem félti a német, hogy elveszítse 
gatyáját. (Mert nincs neki.) Sz. — Nem 
minden sövény alatt leli meg az em- 
ber az egyszer elvesztett becsületét. 
KV. — Orrát a sas későre veszti el. 
D. — Ott is talál, a hol senki sem 
vesztett el semmit. (Lop.) D. — Ökrét 
kereste, lovát is elvesztette. D. — - Ugy 
alszik, mintha fejét elvesztette volna. 
D. — Vesd meg eleve, a mit egyszer 
elveszthetsz. D. 

Elveszt. (Vesztét okozni.) A mely 
ebet el akarnak veszteni, dühös nevét 
költik. B. — A veszendőt a légyviz is 
elveszti. D. — Az egerek is elszapo- 
rodnak, ha el nem vesztik. D. — Bo- 
lond ki eb után lovát elveszti. D. — 
Elvesztené egy kanál vizben. E. — El- 
vesztené egy kanál vizben, ha szerét 
tehetné. D. 

Elvet. Adj neki, hogy el ne vesse 
borját. (Terhes asszonynak adj, amit 
megkíván.) Cz. — Akármire fordul a 
kocka, de elveti. D. — Az elvetett 
gyerek könnyebb kortyot iszik. (A 
talált, szülőtlen.) D. — Az elvetett 
macskakölyök gyakran legtovább él. 
K, — Elvetette a sulykot. (Nagyot 
mondott.) S. — Elvetette magát, mint 
a szentpáli szajha. Ny. 5. — Elveti 
magát, mint a juhász kutya a homo- 
kon, D. — Ha a citromot kifacsarták, 
elvetik. (Német.) D, — Megrágd a kon- 
cot, aztán vesd el a csontot D. — 
Szedd fel, ha elvetetted. (Cigány mon- 
dása, mikor aratni hivták.) D. — Utcu! 
vesd el magad. E. 



Elvétel. Ajándék elvétel, szabad" 
ság letétel. BSz. 

Elvégez. Elvégzett dolognak nem 
kell tanács. S. — Ha egy úttal elvé- 
gezheted, ne hagyd kettőre. D. — Mit 
ma elvégezhetsz, ne halaszd holnapra. 
E. — Sok ügyet hamar végezhet el 
egy okos biró. D. 

Elvész. A hamar ért ész, hamar 
elvész, D. — A. jámborság megmarad, 
a gyönyörűség elvész. KV, — A kártya- 
mutatással a legjobb játék elvész, D, 

— A kevés bárányból nehezebben 
esik, ha elvész. B. — A ki keresi a 
veszedelmet, elvész benne, (Latin.) 
ME. — A mely ebnek dühös nevét 
költik, el kell annak vesznie. B. — A 
mely ebnek veszett hirét költik, el 
kell annak vesznie. ME. — A mely 
kutyának veszett nevét költik, el kell 
annak vesznie. E. — Asztagban ke- 
resi az elveszett tüt. D. — Balis bi- 
csak fanyelű, ha elvész is megkerül. 
(Kis értékű.) E. — Bugyii bicska fa- 
nyelű, ha elvész is megkerül. (U. a.) 
S. — Ebhalállal vesszen el. B. — Ebül 
gyűlt szerzéknek, ebül kell elvesznie. 
E. — Ebül gyűjtött szer d éknek, ebül 
kell elveszni. M.* — Ebül gyűlt mar- 
hának, ebül kell elveszni. (Vagyon.) M. 

— Eddig sírhelye is elveszett. D. — 
El kell veszni a világnak, (Rossz.) E. 

— El se veszett, meg sincs, mint a 
nicki ember szűre. (Hazahozta, hom- 
bár mögé csúszott, nem találta.) Ny, 
1, — Elveszett becsületet nem találni 
fel a bokornál, D. — Elveszett, mint 
a kő a vizben. E. — Ha elméd nem 
vigyáz, hallásod is elvész. (A ki nem 
figyel, nem hall, nem ért.) E, — Ha a 
toronyból lehajítanák sem veszne el. 

— Igaz jószág el nem vész. S. — Ka- 
nál vízben is elveszhet a szúnyog. D. 

— Ki veszni indul, könnyű annak el- 
veszni. D. — Leányágra szállott jó- 
szágnak el kell veszni. S. — Legha- 
marább elvész a félénk katona. D. — 
Megállja helyét, ha el is vész. D. — 
Miről tudjuk, hogy hol van, az nincs 



— 173 — 



elveszve. S. — Nehéz abba lelket ön- 
teni, kinek szive elveszett. D. — Néha 
a békével minden elvész. D. — Rit- 
kán vész el maga bőrében a róka. E. 

— Ritkán vész el maga dögében a 
róka. D. — Rossz fejsze el nem vész 
a faragóról. BSz. — Rossz pénz el 
nem vész. E. — Rossz seprű el nem 
vész a háztól. BSz. — Sok bába közt 
elvész a gyermek. KV. — Sok bába 
között a gyermek is elvész, Sz. — 
Szörin-szálán elveszett. E. — Szörin, 
lábán elveszett. E. — Többen vesztek 
el nyelvek által, mint fegyver által. K. 

— Tudomány nem veszhet el. KV. — 
Tüz, asszony és tenger miatt vesz el 
sok ember. KV. 

Elvét Az ugrást el ne vétsd, eltör- 
heted lábod. D. — Elvétette a nótá- 
ját. Sz. — Elvéti a lépést. Pázmán. — 
Elvéti az ugrást. (Hazudik ) Pázmán. 

Elvisz. A megjegyzett juhból is el- 
viszen a farkas. D. — A mit istentől 
szánsz, azt elviszi az ördög. KV. — 
A tolvaj olvasatlan is elviszi a pénzt. 
D. — Csak egy mostoha volt jó, azt 
is elvitte a manó. ME. — Csak egy 
mostoha volt jó, abba is beleszeretett 
a manó és hamar elvitte. D. — Egy 
hamisan jött pénz száz igazat elvisz. 
ME. — El nem viszi szárazon. (Meg- 
lakol érte.) D. — Elvitte a kutya a 
pecsenyét, S. — Elvigye a manó, azzal 
sem gondol. D. — Elvitte a szent Mi- 
hály lova. (Meghalt.) S. — Elvitte azt 
a két szárnyú veréb. (Vége a vigság- 
nak.) E. — Elvitte jókedvét a gólya. 
S. — Elvitte két szúnyog egy rúdon. 

D. — Elvitte mint a gólya a fiát. B. — 
Halál szekere minden but, bánatot el- 
visz. E. — Halál szekere minden bajt, 
búbánatot elvisz. S. — Jó ő, csak az 
ördögök rosszak, hogy előbb el nem 
vitték. S. — Késő akkor csukni az 
istálót, mikor a tehenet már elvitték. 
S, — Ki a singet elvitte, a rőföt is el-' 
lopta. D. — Majd elviszi az őszi szél. 

E. — Minden zekezukáját elvitte. Sz. 
— Nem azé a madár, a ki utána jár. 



hanem a ki elviheti. KV. — Nem min- 
dent visz el mindenkor a tolvaj. D. — 
Se apró, se bankó, elvitte a Patkó. Np. 

— Sok bárányt elvisz addig a farkas, 
mig verembe kerül. D. — Tölts az 
ecetes korsóra, eljön a manó, elviszi 
korsóstól. (Ecetes bor manónak való.) 
D. — Ugat az eb, de elviszi a szél. D. 

— Vigyen el a mándoki fene, Ny. 6. 

— Vissza nem adom fejében vitte el. E. 
Elvonom magam szájától, azt is 

neki adom. E. 

Ember. A fát gyümölcséről, az 
embert erkölcséről könnyen megis- 
merheted. B. — A gazdagság nem teszi 
szerencséssé az embert. D. — A gya- 
korlás okossá teszi az embert. D. — 
A kinek isten mit ád, ember el nem 
veheti. M. — A király is csak ember. 
D. — A milyen az ember, olyan a 
tettje. Ny. 8. — A milyen az ember, 
olyan a munkája. E. — A mit isten 
kinek ád, ember el nem veheti. KV. 

— A pénzes ember értékes, D. — A 
rossz ember hamar megijed. B. — A 
szentséggel is visszaélhet az ember. 
D. — A szükség okossá teszi az em- 
bert. D. — A tüz is nyájasabban ég 
az ember előtt. D. — A várat ország- 
ért vivják, a juhot gyapjáért nyírják, 
az embert pénzéért szivják. D. — A 
veszedelem mutatja ki légyen ember. 
D. — A vén embernek szünetlen mor- 
gása. D. — Az ember olyan, mint a 
vizben való buborék, Decsi János. — 
Az embert el ne nyeld. D. — Az em- 
bert emészti a bú, mint fát a szú. D. 

— kz embert hordozza a ló, eteti az 
ökör, ruházza a juh, védelmezi a 
kutya, követi a majom, megeszi a 
pondró. D. — Az okos ember háza 
előtt söpör. D. — Az okos ember 
előtt kerek számban van minden. 
(Tudja hányadán van vagyonával,) D. 

— Az okos embert egy szaváról is 
í meg lehet ismerni. D. — Addig áll 
; az ember, mig isten akarja. E, — 

i Addig hamis az ember, mig eleven. D. 
1 — Addig ravasz az ember, mig eleven. 



174 — 



D, — Akármit is tanulva tud az em- 
ber. D. — Asszony nem ember (férfiú). 
D. — Becsüld meg magadat, ember 
lesz belőled. E. — Bokorból ugrott 
ember. (Ismeretlen, jött-ment.) M. — 
Bor mutatja meg az embert. KV. — 
Bujdosás embernek élete. M. — Csak 
ember marad az ember. D. — Csak 
térdig ember, azon alul láb. S. — 
Csakugyan megvékonyodik az ember, 
ha gyakran faragják. (Nevelés müvei.) 
D. — Cselefinta ember. KV. — Dicső- 
ség istennek, békesség embernek. D, 

— Fátul szakadt ember. M. — Ágról 
szakadt ember. ME. — Gyarló az em- 
ber. E. — Gyarló az ember, mint az 
érett nádszál. E. — Gézengúz ember. 
D. — Eb is ember volna, ha orcája 
volna. E. — Eb is követ harapdál, 
mikor embert nem marhat. E, — Eb 
is a követ harapdálja, mikor az em- 
bert meg nem marhatja. B. — Ebet 
szőréről, madarat tolláról, embert tár- 
sáról. D. — Ebet szőréről, madarat 
tolláról, embert barátjáról ismerni. S. 

— Egy ember csak egy szám. D. — 
Egy ember halála ki nem üti a világ 
fenekét. D. — Egy ember nem szám. 
D. — Egy embernek egy a párja. Ny. 
8. — Egy hegyes túróért fel nem 
akasztják az embert. D. — Egy ing- 
ben, gatyában sem fázik meg az em- 
ber, csak idő legyen hozzá. D, — Egy- 
másután vész az ember is. D. — Elég 
sok az ember, de kevés a jámbor. D. 

— Elég sok az ember, de kevés a 
magyar. D. — Ember a dologra, ma- 
dár a szólásra termeti. D. — Ember 
a fogával ás magának vermet. (Tor- 
kosság.) ML. — Ember a ki rajta ki- 
fog. D. — Ember a lenben, de néma 
kenderben. (Kis dologban, de nagyban 
nem.) E. — Ember a munkára, madár 
a repülésre termett. S. — Ember a 
talpán. E. — Ember bőrébül fűzné a 
bocskorát. D. — Ember bőréből ka- 
molja a húrokat. (Kegyetlen.) D, — 
Ember embernek farkasa. KV. — Em- 
ber embernek ellensége. D. — Ember 



emberrel jó. KV. — Ember embertől, 
nyúl az ebtől nem lehet bátorságos. 
B. — Ember fogad fogadást, eb a ki 
megállja. D. — Ember fogad foga- 
dást, agg eb ki megállja. KV. — Em- 
ber hiba nélkül, fa csomó nélkül nin- 
csen. Ny. 18. — Emberhússal hája- 
sodik. (Uzsorás.) D. — Ember jót 
remél és rosszat ér. S. — Ember kell 
,a gátra. S. — Ember lappang a kis 
bőrben is. D. — Ember lesz ember^ 
bői holtáig. (Gyarló.) D. — Ember 
nemcsak a lenben, hanem a kender- 
ben is. (L. fent.) D. — Ember a gá- 
ton. B. — Ember teszen fogadást, eb 
a ki megállja. (A hajdúk a császárnak 
hűséget esküdtek, Bocskailstvánfi sze- 
rint e mondással megnyerte.) Sz. — 
Ember tervez, isten végez. S. — Em- 
ber szava nem isten szava. B. — Em- 
ber szokott vétkezni. E. — Ember 
vagy kecske. (A bóbiskoló asszonyt a 
kecske megöklelte, mire a pap igy 
szólt: ember vagy kecske, azaz jól 
tetted, hogy felébresztetted.) D. — 
Ember vagy kecske, hogy megdöfted 
a juhot. (Gyengébb ellen könnyű vi- 
tézkedni.) E. — Ember vagy-e vágy 
csizmadia. (L. csizmadia.) E, — Em- 
ber volt, megholt. (Természetes dolog, 
nincs mit csodálkozni rajta.) D. — 
Embere szavának. E. — Emberen a 
bőr, jó lovon a szőr nem sokat számit. 
Ny. 4. — Emberen esik a hiba. S. — 
Emberen szokott ez megtörténni. E. 

— Emberé a munka, istené az áldás. 
ME. — Embernek embertől mindig 
kell tartani. K. — Embernek ember- 
től mindenkor kell tartani. KV. — Em- 
bernél a munka, istennél az áldás. D. 

— Embernél szándék, istennél aján- 
dék. E, — Emberre makkot. (Ne vesz- 
tegess.) D. — Emberre makkot, disz- 
nóra gyömbért, E. — Embert a nyo- 
morúság és árnyék soha el nem hagyja, 
D. ^ — Embert a társáról. KV. — Em- 
bert illet a szó. KV. — Embert sza- 
ván, ökröt szarván. (Fogják meg.) E. 

— Emberséges ember. S. — Ennek 



— 175 



az apja is ember volt. (Bátor.) D. - — 
Esendő az ember, mint a fakutya. (Fa- 
kutya = búgó csiga, csigra.) E. — 
Esendő az ember, hajlandó a pendely. 
(Gyarló.) E. — Eszem-iszom ember. 
D. — Ez ám az ember! (Bátor.) D. — 
Éhes embernek étel gyanánt esik az 
alvás. E. — Én is ember vagyok. E. 

— Énes ember. (Önző.) D. ■ — Ha kend 
disznó, más is ember. D. — Ha kend 
ember, más sem disznó. D. — Ha 
kend ember, más se kutya. E. — Ha 
Pál fordul köddel, ember meghal dög- 
gel. (Ha Pál fordulása napján köd van 
az egészségtelen.) E. — Ha sok az 
ember, sok a halott is. D. — Halat 
szálka nélkül, embert hiba nélkül nem 
lehet találni. E. — Halat szálka nél- 
kül, telet fagy nélkül, barmot mocsok 
nélkül, jeget hideg nélkül, embert hiba 
nélkül nehéz találni. S. — Hamis az 
ember, mig eleven. E. — Hazug gyer- 
mekből tolvaj ember válik. S. — • Há- 
rom takács egy ember. K. — Helyre 
ember. D. — Hollóhozta semmiházi 
ember. B. — Holtig remél az ember, 
^lE. — Huncut az ember, mig meleg. 
Ny. 5. — Izék ember. (Haszontalan.) 
D. — Jó bornak, jó embernek ere- 
detét ne keresd. D. — Jó, ha embernek 
esze nincs, mert nem vesződik vele. 
(Gúny.) D, — Jobb az isten ölte, mint 
az ember vágta. (így nevezi a cigány 
a döglött birka húst.) D. — Jobb az 
isten ölte, mint az ember ölte. S. — 
Kása nem étel, tót nem ember, coki 
paszuly. Ny. 0. — Ki emberben bizik, 
könnyen csalatkozik. E. — Ki ember- 
ben bizik, könnyen lerogyik. D. — Ki 
emberben bizik, nádra támaszkodik, 
D, — Kicsiny ember nagy bottal jár. 
Ny. 10. — Kicsiny ember sem szalma- 
szál. KV. — Kinek isten a barátja, 
az az emberektől ne rettegjen. KV. 

— Kinek isten nem adott, attól em- 
ber se várhat. D. — Kis ember nagy 
bottal jár. E. — Kis ember sem szal- 
maszál. E. — Kótyonfity ember. D. 

— Lepotyog az ember, mint a vackor. 



D. — Madarat tolláról, embert sza- 
váról. Sz. — Madár repülésre, ember 
munkára született. E. — Más idők, 
más emberek. E. — Másszorra is kell 
az ember. D. — Megesik egy ember 
nélkül a vásár. D. — Megismerni em- 
bert beszédjéről. B. — Mennyi az em- 
ber, annyi a tetszés. (Annyiféle.) D. — 
Mennyi az ember, annyi az értelem. (U, 
a.) D. — Még akkor emberek sem vol, 
tak a világon. ME. — Méregette ember- 
(Mérges.) D. — Mig meleg az ember., 
addig csak mozogjon. Ny. 2. — Milyen 
az ember, olyan a beszédje. B. — Mind 
ember, mind isten előtt kellő az okos. 
(Tetsző.) D. — Minden ember, ember. 
(Gyarló.) E. — Minden ember ember, 
de nem minden ember emberséges 
ember, D, — Minden ember hamis 
csak a pap nem igaz. S. — Minden 
ember lásson maga dolga után. E. — 
Minden ember söpörjön a maga háza 
előtt. S. — Minden embert megugat, 
mint az éhes kutya. D. — Mindenki 
szereti a jő embert. B. — Mindent 
csak tanulva tud az ember. S. — 
Mindnyájan emberek vagyunk. D. — 
Mint a madár repülésre, ugy születik 
az ember a munkára, KV, — Mit isten 
összekapcsolt, ember el ne válassza. 
Szentir, — Nehéz a vén embernek 
akárminő lejtősdi.(Tánc.) D. — Nehéz 
élő embernek orrát ugy elmetszeni, 
hogy meg ne érezze, D, — Nem a 
ruha teszi az embert. S. — Nem lakik 
jól az ember a pecsenyére való nézés- 
sel, KV. — Nem látni megjobbult 
embert. D. — Nem lehet az ember 
fából, ki kell rúgni a hámfából, Np. — 
Nem lehet az ember hirtelen gazem- 
ber. D. — Nem minden ember ember. 
(Nem ember az ember, ha megfeled- 
kezik magáról.) E.— Nem minden em- 
ber emberséges ember. D,-- Nem min- 
den embernek van egy ajándéka. (Egy- 
forma tehetsége.) KV. — Nem minden 
szemetén találsz ily embert. D. — Nem 
mindjárt terem az ember. D. — Nem 
ördög az ember. (Jót is várhatni tőle.) 



176 — 



Ny. 3. — Nem singgel mérik az em- 
bert, Ny. 19. — Nem szánná az em- 
bernek szemét kivájni. D. — Nem 
tudja az ember mire jut. D, — Nem 
tudja az ember mire virrad. E. — 
Nem tudja az ember, mitől hízik. (Mi 
válik javára.) E. — Nem találni em- 
bert hiba nélkül. E. — Nem tudhat 
egy ember minden mesterséget. S, — 
Nem csak a sikoson esik el az ember. 

D. — Nem csak kenyérrel él az em- 
ber. E. — Néha az asszony is ember. 
(Bátor.) D. — Néha kurtán lát az em- 
ber. D. — Néha magával sem bir az 
ember. D. — Némely embert soha sem 
emlegettek volna, ha rossz nem lett 
volna, D. — Nincs ember hiba nélkül. 

E. — Nincsen oly szép ember, kiben 
valami gáncs nem volna. B. — Nyakas 
az ember, mig meg nem ijesztik. D, 

— Oda fut az ember, a hová a többi 
tódul, D, — Olvasva tanul az ember. 
D, — Olcsó ott az ember, a hol nem 
ismerik, D. — Olcsó ott az ember, a 
hol sokan vannak. D. ■ — Olcsó ott az 
ember, a hol sok van. D. — Orrával 
szép az ember. Ny. 6. — Ott is emle- 
getik az embert, a hol szidják. B. — 
Ökröt szarván, embert szaván. E. — 
Öreg ember erösebben dolgozik, mint 
a fiatal. (Fiatalnak máson az esze.) Ny. 
6. — Pap is csak ember, király sem 
isten. S. — Pap is csak olyan ember, 
mint más. S. — Pipás nemes ember. 
(Dologtalan.) D. — Részeg ember előtt 
Krisztus is kitért. D. — Ritka madár 
az okos ember. E. — Ritkán bánik 
emberrel halkan a szerencse. D. — 
Semmi ember. D. — Semminek se 
embere. D. — Senkinek se embere, D, 

— Sok ember elmén messzire, azután 
jön eszére. Ny, 2. — Sokat ér az em- 
ber mig él. D. — Sok idő eltellik, mig 
a gyermekből ember válik. D. — Sürün 
vetik magvát az emberséges ember- 
nek, de vékonyan kel. Cz. — Szamarat 
fülén, embert szaván. D. — Szava adja 
el az embert. D, — Szegény ember 
élete csupa komédia, S, — Szegény 



ember szándékát, boldog isten birja, 
E. — Szemét ember, D, — Szent em- 
ber is csak ember, S, — Szélhordta 
ember, D, — Szós embernek minden 
napi Ítélete, (Fecsegő, pletyka.) D, — 
Szőrös mint az erős ember, D. — A 
szükség választja meg az embert. S, 

— Talpig ember. D. — Tanítani akar 
minden embert. D. — Tanulj, ha azt 
akarod, hogy ember legyen belőled. 
Decsi János. — Tál, fazék összezördül, 
hogy ne az ember. E. — Tedd - ide, 
tedd-oda ember. (Ügyefogyott.) Ny. 7. 

— Terem az ember, mint a hátibör. 
E, — Terem az ember, mint a suba- 
gallér, D, — Tetőtől talpig kiismerni 
az embert. D, — Tót nem ember, 
(Hanem tót,) D. ' — Ülve tanul az em- 
ber. D. — Veszedelem mutatja meg 
az embert. E. — Vérbe fagyba hagyná 
a szelíd embert. D. — Zákányos em- 
ber. (Zákány, a meg nem üllepedett 
bor szemete. Zavaros elméjű ember.) 
E. — Zinár ember. (Zsínár, hínár. Alá- 
való ember,) KV. 

Emberi. Nincs emberi ábrázata. 
ME, — Nincs rajta emberi forma, 
mint a szentpéteri tehénen. (Sovány. 
Öriszenlpéter,) Ny, 2. — Nincs rajta 
emberi kép, E, — Nincs rajta emberi 
szín. (Halavány, fél.) D. — Tévedni 
emberi dolog. (Latin.) ME. 

Emberség*. Az emberséget sürün 
vetik, de alig kel. D. — Asszonygazda, 
gyerekszolga, szalma tüz, csikóparipa, 
malac szalonna, tót emberség, nem 
sokat ér. S. — Elvenni emberség, 
adni meg istenség. E, — Fele sem 
emberség, amit cselekszik. D. — Fing- 
gal mérik ott az emberséget. E. — 
Ha nincs pénz, vaii emberség. (Hitel.) 
S. — ígérni uraság, megadni ember- 
ség. D. — Kikopott az emberségből, 
S, — Kinél vékony az emberség, vas- 
tag az embertelenség. D, — Körösi 
embersége van. Ny. 5. — Kutyának 
az embersége is kutya. S. — Lako- 
dalomban legyen tisztesség is, em- 
berség is. (Szívesség és ennivaló.) Ny. 



177 



2 — Mindenéből kifosztották, mint 
a tótot az emberségből, E. — Na- 
gyobb az emberség a káposztás hús- 
nál. KV. — Nagyobb az emberség a 
káposztás koncnál. KV. — Nálunk is 
a sógorok fingjára mérik az ember- 
séget. E. — Nem az az emberség, 
hogy több pénzed vagyon. E. — Pénz 
emberség, ruha tisztesség. M. KV. — 
Ruha tisztesség, pénz emberség. F. 

— Soponyára ment emberséget ta- 
nulni. (S. lakói garázdák.) Ny. 3. — 
Szalmatüz, szász emberség. Ny. 9. — . 
Szász emberség nem sokat ér. E. — 
Szász emberség, szalmatüz nem so- 
kat ér. S. — Tót emberség. E. — 
Tót emberség, szalmatüz. Ny. 8. — 
Tótnak tót az embersége. S. — Több 
az emberség a szalonnás káposztánál. 
S. — Vékony emberség, vastag em- 
bertelenség. E. 

Emberség'es ember. S. — Nem 
minden ember emberséges ember. D. 

— Minden ember ember, de nem 
minden ember emberséges ember. D. 

— Sürün vetik magvát az embersé- 
ges embernek, de vékonyan kel. Gz. 

Emberhalál. Most egy emberha- 
lál nem nagy csorba a világon. D. 

Emberhússal hájasodik. B. 

Emberkoponya. Néha ember- 
koponya szamár velő takarója. D. 

Emberölés. Egy szó nem ember- 
ölés. D. 

Emberszám. Több vele az em- 
berszám. E. 

Emberszólás. Igazmondás nem 
■emberszólás. D. — Szembemondás 
"nem emberszólás. D. — Szokás mon- 
dás, nem emberszólás. Ny. 18. 

Emberkedlk mint szalonnabör a 
parázson. E. 

Embertelenség'. Kinél vékony az 
•emberség, vastag az embsrtelenség. 
D. — Vékony emberség, vastag em- 
bertelenség. E. 

Emberül fog mindenhez. D. — 
Emberül lát a dologhoz. D. — Em- 
herül megállja a sarat. ME. 

Margalits E. : Magyar küzmondások. 



Emel. Az egyesség a kicsit is 
nagyra emeli. B. — Egyesség kis dol- 
gokat nagyra emel. (Latin.) KV. — 
Elég beteg az is, ki beteget emel. E. 

— Emelgeti a szemöldökét. (Fenhé- 
jáz.) D. — Könnyű a nagy teher is, 
ha sokan emelik. D. — Kezét emeli, 
mikor lábát kellene. D. — Lábát is 
alig emeli, mégis hoppot mond. D. 

— Oly magasra emelték, hogy el sem 
érhetni. (Akasztófán.) D. — Szép 
egyesség emeli a zászlót, E. — Szép 
egyesség emel zászlót mezőben. (A 
harctéren.) KV. 

Emelkedik. Nem emelkedik, mint 
a szárnyszegett lúd. D. 

Emészt. A mécs is magamagát 
emészti, mint a rozsda. D. — Az em- 
bert emészti a bú, mint a fát a szú. 
D. — Csak az jár haza, a mit a far- 
kas meg nem emészt. D. — Együtt 
tették a tűzhöz, együtt emésszék. E. 

— Emészti mint fát a szú. D. — 
Gyertya másnak szolgál, s magát meg- 
emészti. KV. — Méreg emésztette 
gyík. D. — Sok száj sokat emészt. D, 

— Szolgál a gyertya, de magát emész- 
ti. D. 

Eminens, mint juhok között a 
szamár. D. 

Emlegfet. Gsuklik, emlegetik. B. 

— Csuklik, mint az a kit emlegetnek. 

D. — Csuklik, emlegetik a verebek. 

E. — Farkast emlegetnek, kert alatt 
jár. E. — Farkast emlegetnek, a kert 
mellett kullog. KV. — Faskast emle- 
getnek, a kert alatt kullog. Sz, — 
Farkast emlegetünk, kert alatt van. 
Ny. 7. — Ha adtál felejtsd, ha vet- 
tél emlilsd. (Jótétemény.) S. — Né- 
mely embert soha se emlegettek vol- 
na, ha rossz nem lett volna. D. — 
Ott is emlegetik az embert, a hol 
szidják. D. — Sokakat senki sem 
emlegetne, ha nem vétettek volna. K. 

— Emlegetnek a verebek. E. 
Emlékezik kigyó farka vágásárul. 

(Nem felejti el a rossz ember a sér- 
tést.) Pázmán. 

12 



178 



Emiit. Isten köztünk, ne említs 
vargát. Decsi János. 

Emlő. Régen volt az, mikor az 
anyja emlőjét szopta. D. 

Emse. Rossz emse fiait is meg- 
eszi. D. 

Ene. Amint tartod enédet, ugy 
ihatod tejedet. D. (Ene, borjas tehén.) 

Engfed. Az okosabb enged. E. — 
Az okos engedni szokott. D. — A 
koncot a kutya fiának sem engedi. D. 

— Azon egyenlő ostobaság : minden- 
kinek mindent, mint senkinek semmit 
sem engedni. B. — Enged az ebnek 
is. D. — Engedni kell néha az ebnek 
is. D. — Ha kemény a fagy, nem en- 
ged. D. — Másnak sokat, magának 
keveset kell engedni. (Megengedni.) 

D. — Náladnál nagyobbnak engedj. 
KV. — Nem enged a negyvennyolc- 
ból. S. 

Engredelem. Most még engede- 
lem, máskor veszedelem. (Most az 
egyszer megbocsátom.) Ny. 7, 

Engedelmeskedik. Eszes szol- 
gának néha a gazda is engedelmes- 
kedik. S. ■ — Ki nem tud engedelmes- 
kedni, az nem tud parancsolni. S. — 
Nem tud uralkodni, a ki engedelmes- 
kedni nem tanult. D. 

Engredetlen beteg kegyetlenné 
teszi az orvost. D. 

Enyhit. A bársony súlya nem 
enyhiti a köszvény fájdalmát. Páz- 
mán. Ny. 16. — Módjával ejtett szó 
enyhiti a fájdalmat. K, 

Enyém, A mi enyém, enyém. E. 

— Enyém a tyúk, tehát a tojás is. 
(Apaság.) E. — Jobb az enyém egy, 
mint másé kettő. D. — Jobb egy 
enyém, mint két másé. E. — Keress 
bár magadnak fejet, nekem az enyém 
is jó. D. 

Enyészik mint a füst. D. — El- 
enyészett mint a füst. D. 

Enyv a talpán, tapodást sem te- 
szen. D. — Ragad a vétek, mint az 
enyv. KV. — Ragadós mint az enyv. 

E. — Ugy ragad a vétek, mint az 



enyv. (Ross zpélda ragadós ; egy rossz 
példa is sokat elronthat.) E. 

Enyves kezű. (Tolvaj.) M. — Eny- 
ves kezű timár. (U. a.) D. — Zsivány- 
nak enyves a keze, hosszú az ujja> 
Ny. 2. ' 

Epe. Egy csép mézhez csöbör epét 
kever. D. — Elfutotta az epe, mint a 
juhot a tályog. (Rossz kedvű, komor.) 
D. — Epe sápasztotta. (Mérgében el- 
sápadt.) D. — Epéje sincs. (Nem ké- 
pes haragudni.) E, — Epéje sincs, 
mint a galambnak, E. — Édes em- 
bernek epéje se keserű. D. — Ga- 
lambnak nincs epéje. S. — Keserű 
mint az epe.D, — Kitetszik szeméből 
az epe. D. — Megjárta az epe a tüde- 
jét és máját. D. — Elöntötte az epe. 
ME. — Sok embernek még az epéje 
sem keserű. Ny. 5. — Szelid a ga- 
lamb, mégis van epéje. E, — Talán 
epéje sincs. D. — Több epéje mint 
vére. D, — Van a szelid galambban is 
epe. D. 

Eper. Elszedték orra előtt az epret. 
D' — Epret szed más keblébe. B. — 
Felszedte az epret. S. — Hires eperre 
ne járj kosárral. D. — Hires eperre 
nem kell kosárral menni. M. KV. — 
Holdvilágon epret szed. (Alkalmatlan 
időben dolgozik.) Ny. 14. — Kiki a 
maga keblébe szedi az epret. ME. — 
Kullog mint a ki epret szed. D. — 
Lassan kullog, mintha epret szedne. 
KV. — Maga keblébe szedi az epret. 
Btz. — Más kosarába epret ne szedj. 
D, — Nem ugy jár, mintha epret szed- 
ne. (Nem jár lassan.) D. — Szedi az. 
epret. (A haszon az övé.) E. — Annyi 
mint egy eperszem. (Kevés.) Ny. 2. — 
Epreskertbe néz. (Kancsal.) ME. 

Eperfa. Les, mint Budi az eper- 
fára. (Mikor érik.) Ny. 0. 

Eperjes. Nem vonja nagyobb csi- 
gára eperjesi hóhér a tolvajokat. (Nem 
kegyetlenebb nála.) E. 

Erdő. A fák miatt az erdőt sem 
látja. D. — Az erdőnek füle van, a 
mezőnek szeme. (Titkos dolgot leg- 



— 179 



jobb e]hallgatni,rossz tettet eltakarni.) 
Ny. 2. — Az erdőnek nagy füle van, a 
mezőnek szeme van. (U. a.) Ny. 10. — 
Attól félhet az erdőben, hogy magától 
is felakad. (A rossz.) E. — Attól fél 
az erdőben, nehogy magától is fel- 
akadjon a fán. D. — Bolond ki elhagy 
erdőt szálfáért. E. — Cserfa erdőben 
almát keres. Np. — Egy fa nem erdő. 
M. — Egy fa nem erdő, egy ház nem 
falu. Decsi János. — Egy fa nem erdő, 
talyiga nem szekér. AIE. — Erdő, er- 
dő de magas vagy. Np. — Erdő nin- 
csen zöld ág nélkül. (Nincs fiatal, ki 
ne volna szerelmes.) Np. — Erdőre 
fát visz. M. — Erdőre tőkét, tengerbe 
vizet. E. — Erdőt mutat a farkasnak. 
D. — Erdőt szánt, gyepűt sem szánt- 
hatsz. (Alig él, mégis ebeket tart.) KV. 

— Farkasnak mutatsz erdőt. M. — 
Fát viszen erdőbe. D. — Fától nem 
látja az erdőt. S. — Félre bokor, 
jön az erdő. D. — Ha gyepet nem 
szánthatsz, erdőre ne vágyakozzál. 
(A mihez nincs erőd, tehetséged, 
arra ne vállalkozzál.) D. — Kereszt- 
ben viszi a lajtorját az erdőben. E. 

— Kivágták Bedőn az erdőt. (Bedö 
biharmegyei falu oláhjai kivágták 
az erdőt, hogy varjak ne szálljanak 
rá, s igy a határról elpusztuljanak.) 
D. — Kopasz mint az irtott erdő. D. 

— Majd bizony ! elhagyjak erdőt szál- 
fáért. (Legényember mondása, ha há- 
zasitani akarják.) E. — Más erdejét 
szabadjába ne vágd. D. — Nagy erdő- 
ben sok a forgács. Ny. 2. — ^ Ne indulj 
erdőre, ha sarud nincsen. KV. — Nehéz 
helyütt van szarvas az erdőben, levél 
a káptalanban. (Biztos helyen, nehéz 
hozzáférni.) E. — Neki szokott, mint 
farkas a nád erdőnek. D. — Nem fér 
meg azon egy erdőben két tolvaj. B. 

— Nem látja fátul az erdőt, E — 
Sok fától nem látja az erdőt. S. — 
Sürü mint a nád erdő. D, — Szálfáért 
erdőt. (Mondja a fiatal ember, ki nem 
akar házasodni, mert sok szeretőre 
talál.) E. — Több a fa, mint az erdő. 



D. — Véletlen erdőben gyakorta nyúl 
fekszik. Cz. 

Eredet. A szent forrásnak égből 
az eredete. D. — Gonosz eredetnek 
gonosz a vége. F. — Jó bornak, jó 
embernek eredetét ne keresd. D. — 
Ha eredetét néznéd, sok forrást meg 
kellene utálnod. D. — Sok jó vizet 
kell megutálni, ha eredetét nézed. K. 

— Sok vizet kell megutálnod, ha ere- 
detét nézed. B. 

Ereszkedő. Jobb egy ereszkedő, 
száz kapaszkodónál. Ny. 2. 

Ereszték. Sok eresztékje van a 
beszédjének. (Sokat hazudik.) S. 

Ereszt. A napvilágot se eresztené 
ingyen másnak. D — Hosszú pórázra 
eresztette. S. — Ne ereszd lógóra a 
kantárszárat. D. — Nem sokat ereszt- 
get két oldala közé. (Szegény keveset 
eszik.) D. — Oly szűken ereszti mint 
a kotyogó. (A bort. Fösvény.) D. — 
Szabadon eresztette a lovat. (Soka; 
beszél.) D. — Szabadjába eresztette 
szabados nyelvét. D. — Szélnek eresz- 
teni. S, — Vizre visz, szomjan ereszt. 
(Sokat igér, keveset ád.) D. 

Eretnek. Szentirásból jőnek az 
eretnekek. (Mert különfélekép ma- 
gyarázható.) D. 

Erény. Nagy erények u tán sántit 
az irigység. (Latin.) S. — Ninc sen virtus 
(erény) irigy nélkül. KV. — Szükség- 
ből erényt csinál. (Latin.) E 

ErgfÓ : vigyorgó. (A ki azt hiszi, 
hogy jól okoskodott, mosolyog. A kö- 
vetkeztetést ergo, tehát, szóval szokás 
bevezetni.) E. — Ergo, morgó, vi- 
gyorgó. (U. a.) ME. 

Erkölcs. A fát gyümölcséről, em- 
bert erkölcséről. KV. — A jó erkölcs 
szenved, de soha el nem senyved. Sz, 

— A legjobb törvény a legrosszabb 
erkölcsökből származik. D. — A mi 
egynek vétek, másnak sem erkölcs. D. 

— A nagy erkölcs után sántit az 
irigység. D. — A róka csak a szőrét 
változtatja, de nem erkölcsét. KV. ■ — 
A rossz erkölcs megvesztegeti a jó 

12* 



180 — 



elmét is. B, — A rossz szem az er- 
kölcsöt is gáncsnak nézi. D. — A szép 
köntöst inkább mocskolja a rossz er- 
kölcs, mint a sár. B. — Az erkölcs 
hamar barátságot szerez. B. — El- 
pirulás a jó erkölcsnek jele. ME. — 
Erkölcs szerzi a barátságot. E. — Más 
idők, más erkölcsök. E. • — Megpirulás 
festéke a jó erkölcsnek. K. — Mocskos 
beszélgetés, erkölcs vesztegetés.(Ron- 
tó.)E. — Ocsmány beszélgetés, erkölcs 
vesztegetés. KV. — Régi szokás, régi 
erkölcs, D. • — Sok jó ló megszakad, 
a mig erkölcsét kitanulják. E. — Sok 
jó ló megszakad addig a hámban, mig 
erkölcsét kitanulhatják. D. — Többet 
ér a jó erkölcs, mint a jó törvény. S. 

Erkölcsös ember is tekint a pa- 
rancsolatra. K. 

Ernyő. Fenn az ernyő kas nélkül. 
(Feledékeny ember, bármint igyekszik 
semmit el nem felejteni, annál többet 
elfelejt. A feledékeny kocsis felrakta 
a kocsira az ernyőt, a gyékényt az 
eső ellen, de elfelejtette otthon a kocsi 
kasát: azt a mi mindig szükséges, el- 
felejtette, a mi néha, azt magával 
hozta.) D. — Fenn az ernyő, nincsen 
kas. Sziglig. (Rangjára rátartós, de 
nincs hozzá vagyona ; van rang, de 
nincs mód.) 

Erő. Az akarathoz erő is kíván- 
tatik. KV. — Az ész nagyobb az erő- 
nél. B. — Adjon isten három e-t: 
eszet, erőt, egészséget. E. — Bor erőt 
ad. S. — Bus mint az erővel szedett 
katona. D. — Egyesült erővel. ME. — 
Erő és pribék ellen nincs pecsétes 
levél. BSz. — Erő, munka sokat győz. 
D. — Erő van a szóban. E. — Erőtlen, 
ki csak maga erejében bizik. D. — 
Erővel nem bújhatok a földbe. E. — 
Esz jobb erőnél. KV. ■ — Ésszel hozzá 
fiam, ha erőd nem birja. D. — Fon- 
tonkint fogy az erő, de lassankint jő 
vissza. B. — Fontonkint fogy az erő, 
latszámra jő vissza. (Betegségben.) E. 
— Ha erő nem használ, ravaszsággal 
hozzá. KV. — Ha erejét tudná a med- 



ve, magát nem táncoltatná. D. — Ha 
tudná erejét ökör, nem törnék fel 
nyaka. (A járomban.) K. — Haszon- 
talan harag, kinek nincs ereje. E. — 
Hol nem elég az erő, mesterség álljon 
elő. B. — Ifjantan erőddel, vénséged- 
ben eszeddel. KV. — Ifjúságban erőnk- 
kel, vénségünkre eszünkkel. D. — Kár 
hogy az ökör erejét nem tudja. D. — 
Legnagyobb erőn is kifog a csel. ME. 

— Nagyobb benne az akarat, mint az 
erő. ME. — Nem sokat ér az erő 
okosság nélkül. B. — Néha a katonán 
is erőt vesz a félsz. B. — Nincs erö- 
sebb erő, mint kit a szükség ad. KV. 

— Okos harag néha az erőnek éle. E. 

— Ökör se fogatná be magát, ha 
tudná erejét. E. — Pókháló szakasz- 
tásra nem nagy erő kell. E. — Se ereje, 
se veleje. E. — Semmirevaló az erő 
okosság nélkül. KV. — Semmirevaló 
az erő tanács nélkül. KV. — Sok erő 
szakad meg ezért. D. — Szemtelen 
harag, mely erejét nem láttaíja. KV. 

— Tanácsban ész, harcban erő hasz- 
nál. E. — Több ész mint erő. E. — 
Többet észszel, mint erővel. R. — Több- 
re észszel, mint erővel. D. — Vén elme, 
fiatal erő veri meg a hadat. B. — Vén 
ember elméje és az ifjak ereje verik 
meg a hadakat. Sz. 

Erős. A ki erősebb, az a hatalma- 
sabb. ML. — Az erős erdőt szánt, a 
gyenge a mezőn sem boldogul. Ny. 9. 

— Az erős fonalból tartós az üng. 
D. — Az erős kenderből válik erős 
kötél. D. — Az erős szél megtrom- 
folja a tornyot is. D. — Erős a, foga, 
az ám a koncrágó. D. — Erős a nya- 
ka, mint a vadbikának. D. — Erős a 
nyaka mint a tevének. D. - — Erős a 
szamár, ha rest is. E. — Erős az 
erőtlent hamar zsákba rakja. D. — 
Erős az erőtlent zsákba rázza. S. — 
Erős az igazság, a szép asszony és a 
jó bor. KV. — Erős az óriás.D. — Erős 
erdőt szánt, a gyenge ugart sem. Ny. 
4, — Erős mint a bástya. E. — Erős 
mint a bika. D. — Erős mmt a bival. 



181 — 



E. — Erős mint a cserfatüz. E. — 
Erős mint a csont. D. — Erős mint a 
gunár. D. — Erős mint a hit. D. — 
Erős mint a kócmadzag, (Gyenge.) S, 
— Erős mint a kőfal. D. — Erős 
mint a márványkő. D. — Erős mint 
a medve. D. — Erős mint a sörecet, 
kilenc itce egy főzet. B. Ny. 6. — 
Erős mint a szélvész. D. — Erős mint 
a szikla. D. — Erős mint a római 
vallás. Ny. 15. — Erős mint a vas. 
D. — Erős mint a viz. D. — Erős 
mint az égett bor. D. — Erős mint az 
oláh ecet. D. — Erős mint az oláh 
ecet, kilenc itce egy főzet. E. — Erős 
mint az oláhecet, mely az oláhban a 
halálos vétket is elöli. D. — Erős 
mint az oroszlán. D. — Erős mint az 
óriás. B. — Erős mint az ökör. D. — 
Erős mint az üllövas. D. — Erős mint 
Herkules. D. — Erős mint Toldy 
Miklós. D. — Erős és pribék ellen 
nincs pecsétes levél. Bsz. — Erős- 
nek isten is pártját fogja. S. — Erőt- 
lent az erős csak a zsákba rázza. 
KV. — Erőtlent az erős zsákba rázza 
KV. — Erőtlent az erős csak a zsákba 
rántja. B. — Ha erős a zár, nem sú- 
lyos a kár. D. — Hirrel erős a had. 
KV. — Kár az erős vitéznek meg- 
halni. D. — Ki 30 éves koráig nem 
erős, 40 éves koráig nem okos, 50 
éves koráig nem gazdag, — az többet 
soha se lesz. Ny. -i. • — Ki 10 eszten- 
dős koráig nem ártatlan, húszig nem 
szép, harmincig nem erős, negyvenig 
nem okos, ötvenig nem gazdag, hat- 
vanig nem szent, azután se lesz. D. - — 
Kicsiny a bors, de erős. M. — Kicsiny 
a bors, de erős és gyors. KV. — Ma- 
gadnál erősebbel követ ne vess, D. — 
Nehéz az erős szarvat letörni. D. — 
Nem mind erős, a mi vastag. D. — 
Nem vet az okos magánál erősebbel 
nyilat. D. — Nincs oly erős, kinek 
társa ne váljék. D. — Nincs oly erős, 
kinek társa ne volna. M, — Nincs oly 
erős, kinek társa nem akadna. M. — 
Nincs oly erős, ki veszedelmét ne vár- 



hassa az erőtlentől is. B. — Oly erős 
bor, hogy a halálos vétket is megöli. 
D. — Örvvel erős a kutya. D. — Örv- 
vel erős a kuvasz. D. — Összetett 
vállal erős a sokaság. E. — Szőrös a 
medve, de erős is. D. — Szőrös mint 
az erős ember. D. — Vajmi erős ka- 
tona az ördög D. 

Erősen. A fáradt ökör erösebben 
rakogatja lábait. D. — A ki pöröl, 
erősen pöröljön. KV. — Erősen bo- 
rozik a legény. D. ■ — Erősen felvont 
íj hamar elpattan. D. — Erősen fújja 
az adtát. D. — Erősen vakarja koszos 
fejét. (Bajban van.) D. ^ — Ki a tehe- 
net erősen fejti, vörös tejet fej. D. - — 
Ki erősen fújja orrát, vért fuj ki be- 
lőle. D. — Ne húzd a gyengét erősen, 
elszakad. D. — Öreg ember erősebben 
dolgozik, mint a fiatal. Ny. 6. 

Erőködik mint a béka. E, — Még 
a maga kenyerére sem erőködik. B. 
— Maga kenyerére se erőködik. D. 

Erőtet. Erőtetett gyümölcsben van 
valami vadság. D. — Erőtetni kell a 
boszura. D. — Erőteti, mint az oláh 
az ökrét. S. — Ki magát a szólásban 
erőteti, széllé válik szava. ü. — Nem 
lehet erőtetni a bizodalmat. E. — 
Minden erötetés, visszaélés. D. 

Erősséggel nem fegyverrel. KV. 

Erőszak az igazság nyakán. B. — 
Nagvobb a tekintet, mint az erőszak. 
(Tekintély.) KV. 

Erőszakos szeretet nem állandó. 
KV. — Nem állandó az erőszakos 
uraság. KV. 

Erőtlen. Erős az erőtlent hamar 
zsákba rakja. D. — Erős az erőtlent 
zsákba rázza. KV. — Erőtlent az erős 
csak a zsákba rázza. KV. — Erőtlen 
ki csak maga erejében bizik. D. — 
Erőtlen ki elbizza magát. E. — Erőt- 
len, mint a bárány. D. — Erőtlen mint 
a beteg. D. — Erőtlen mint a bőre- 
hagyott kigyó. E. — Erőtlen mint a 
bőréből kivetkőző kigyó. B. — Erőt- 
len mint a bőrét vetette kigyó. D. — 
Erőtlen mint a csirke. D. — Erőtlen 



— 182 



mint a döglött oroszlán. D. — Erőtlen 
mint a gyermek. D. — Erőtlen mint a 
holdvilág. D. — Erőtlen mint a káka. 
D. — Erőtlen mint a nádoszlop. D, — 
Erőtlen mint a tőt kaszás. D. — 
Könnyű az erőtlennek orrára ütni. D. 

— Majd elfújja a szél, oly erőtlen, E. 

— Nincs oly erős, ki veszedelmét ne 
várhassa az erőtlentől. D. 

Erre int, arra mutat, (Ravasz.) D. 

— Erre közelebb, arra hamarabb. 
(Erre közelebb, de arra jobb az út.) E. 

EPSzény. A nagy pompa, erszény 
koporsója. K. KV, — A szép asszony 
a szemnek paradicsoma, az erszény- 
nek purgatoriuma, a léleknek pokla. 
D. — A tele erszény jobb az eszesség- 
nél. D. — Annyit a szájnak, a mennyire 
erszényed engedi. D. — Barátom az 
erszény. E, — Barátom az erszény, 
rokonom a kas. E. — Beleütött er- 
szényébe a lapos guta. S. — Disznó- 
szíjjal kötötte az erszényt, (Irigy, fös- 
vény.) D, — Ebszíjjal kötött erszénye 
van. Sz, — Egyik csinál erszényt, a 
másik lemetszi azt, (Egyik dolgozik, 
a másik veszi hasznát,) KV, — El- 
vesztette erszényét. D, — Erszénytfejö 
alakos, (Kicsalja a pénzt,) D, — Er- 
szény pénznél drágább a jó barát, E, 

— Erszényemben vagyon, (Adósom.) 
B. — Duzzadt erszénye. D. — Ha 
üres az erszényed, kerüld a vendég- 
séget, KV, — Jobb egy erszény, mint 
két barát, D, — Kettős a lelke erszé- 
nyének. (Tele.) E. — Késő a takarékos- 
ság, mikor üres az erszény. E. — Ki- 
nek tele az erszénye, elég tudós az, KV, 

— Kinek üres az erszénye, üres a 
szekrénye, Cz, — Könnyebb tanácsot 
adni, mint erszény pénzt, E, — Könnyű 
az erszény, ha üres, D. — Kutyabör- 
ből van az erszénye. (Fukar.) Ny. 2. — 
Kutyazsirral van megkenve az er- 
szénye. Ny. 1. — Lapos az erszénye. 
(Üres.) E. — Lapos guta ütötte meg 
az erszényét. D. — Lapos mennykő 
ütötte meg az erszényét, B. — Leg- 
jobb útitárs a tele erszény, D, — Le- 



vonták orráról az erszényt. (Elvesz- 
tette a bizalmat,) Pázmán, — Lyukas 
az erszénye, (Üres,) D. — Maga er- 
szénye mellett hazudik, (Saját hasz- 
nára.) B. — Más erszényében arany, 
másban ezüst. (Gazdag.) D. — Meg- 
fejték erszényét. (Elcsalták pénzét, el- 
nyerték.) E, — Megnyisd az erszényt, 
meglesz a mit kivánsz, KV. — Mé- 
száros, keze lába mind szaros, az 
erszénye aranyos. (Jó mesterség.) E, 

— Minden erszényének kettős a lelke, 
(Telt.) D. — Néha többet használ a 
jó barát az erszény pénznél. B. — 
Nem látszik az öltözeten, mily karcsú 
az erszény s ösztövér a konyha, E. 

— Négy pusztítja az erszényt : a rossz 
óra, a rossz malom, az ó kocsi, a vén 
szőlő, (Sok a költség rája.) Ny, 20, — 
Nincs könnyebb a teli erszénynél. E. 

— Penészes garas, öreg erszény. (A 
ki a pénzt kiméli, nagy lesz erszénye.) 
E, — Pókhálós az erszénye, E, — 
Ráhágott a ló az erszényére, (Lapos, 
üres.) Ny. 14. — Rokonom a kas, 
barátom az erszény. BSz. — Soha 
nem vet számot, noha lapos az er- 
szénye. D. — Szerelem, bor, kocka, 
ürítik az erszényt. E. — Szőrös er- 
szény, üres kéz. (Nem koptatják, mert 
üres.) D, — Szőrös mint az erszény, 

D, — Tartja mint Júdás az erszényt. 
E. — Tele erszénye pókhálóval, D, — 
Testvér az erszény, atyafi a bugyelárís, 
S, — Üres erszény nehezen áll meg 
egyenesen, S. — Üres mind szekrénye, 
mind erszénye, D, — Üres mint a 
lapos erszény, D, — Zsíros mint a 
hólyag erszény, D, 

ErzSÓk.Kisebb azErzsók orránál.D, 
Esendő (gyarló) az ember, haj- 
landó a pendely, E. — Esendő az em- 
ber mint a fakutya, (Csigra, gyermek- 
játék.) E, — Esendő az ember mint 
a famacska, Ny, 4, 

Eset. Késő eset után okoskodni, 

E, — Nagy urak esete, jobbágyok in- 
tése, KV. 

Esik. A gyöngy csak gyöngy, ha a 



183 — 



sárba esik is. D, 
nagfot esik. M. 
nehezen kel fel. 
mindjárt esik. E. 



— Ki nagyot hág, 

— Ki nagyot esik, 
D. — Alig botlik, 

— Csuda féreg az a 



bolha, addig szökdécsel, hogy vagy a 
vizbe esik, vagy a tűzbe. Pázmán. — 
Fa mellé esik az alma. D. — Feje 
lágyára esett. (Buta.) S. — Fejelágyára 
esett a tégla. D. — Fejére esett a 
sulyok. (Elérte a büntetés.) D. — Fész- 
kelődik, mint a tormába esett féreg. 
D. — Gondolkodik, mint a verembe 
esett farkas. D. — Ha hamar estél, 
hamar kelj fel. D. — Ha vak vakot 
vezet, mindkettő a verembe esik. S. 

— Hanyattesett ember. (Szerencsét- 
len.) D. — Hasra esett. E. — Két szék 
között a földre esett. S. — Két szék 
között a pad alá esett. S. — Ki a 
földön ül, nem nagyot esik. (Szegény 
ember nem bukhat nagyot.) E. — Ki 
magasra hág, nagyot esik. KV. — Ki 
mindég égbe néz, kútba esik. S. — Ki 
nagyot ugrik, nagyot esik. S. — Ki 
orrára bukik, nagyot esik. D. — Ki 
sokfelé kap, két szék között a pad alá 
esik. E. — Magasan szállt, mélyen 
esett. D. — Magasról nagyobbat esik 
az ember. D. — Mihelyt botlik, mind- 
járt esik. 'Vén.) D. — Minél nagyobbra 
mégy, annál nagyobbra eshetsz. D. — 
Nem esik a forgács vágás nélkül. D. 

— Nem esik porba pecsenyéje. E. — 
Nyakszirtedet ha megszúrják, inadra 
esel. D. — Olyat esett, mint egy zsák. 
D. — Porba esett a konca. S. — Porba 
esett a sültje. D. — Talán orrára esett. 

D. — Tántorog még se esik. D. — 
Vigyázz, hogy nagyot ne essél. D. 

Esik eső, nő a sár, a vén leány már 
mit vár. D. — Esik mintha csatornán 
öntenek. D. — Fuj, esik, havaz, ugy 
lesz tavasz. Ny. 6. — Ha a böjt első 
napján esik, akkor kicsírázik a kéve. 
S. — Ha öreg fejsze esik is, eljövök. 

E. — Hadd essék nekem is. (Az iszákos 
mindenben talál okot az ivásra.) D. — 
Mennünk kell, ha esik is, ha nehe- 
zünkre esik is, S. — Mindenkor van 



oka az ivásra: ha eső esik. essék úgy- 
mond nekem is ; ha száraz idő van, 
ide, úgymond, a korsót, hadd essék. 
D. — Ott legtöbbet szokott esni, a 
hol amúgy is nedves a gazdag föld. 
(Gazdag gazdagul.) D. — Örömest esik, 
a hol nedves. KV. — Örömestebb esik 
a hol nedves. (A hol sok van, oda 
több megy, mint a pénz a gazdag 
kezébe.) E. 

Eskü. Esik hamis eskü az oltár 
előtt is. E. — Könnyebb a varrást ki- 
fejteni, mint az esküvést visszamon- 
dani. E. 

Esküdt. Haramiák esküdtje. D. 

Esküszik. A ki mesterségesen es- 
küszik, mesterségesen hazudik. Gz. 

— A ki sokat esküszik, kevés igazat 
mond. ME. — A ki sokat esküszik, 
annálinkább nem hisznek neki. B. — 
Cigánymődra esküszik. (Furfangosan, 
hamisan.) KV. — Esküszik mint a 
cigány. S. — Esküszik mint a pár- 
hagyma. (Egy hagymáért is megeskü- 
szik.) E. — Esküszik mint a répa. D. 

— Esküszik mint a vöröshagyma. D. 

— Esküszik, szabódik mint a répa. 
B. — Ingére esküszik. (Melyet kimos- 
nak.) KV. — Megesküdném az oltár 
előtt is. E. — Puska végén is meg 
mernék rá esküdni. E. — Megesküszik 
egy vörös hagymáért is. Ny. 6. 

Esküvés. A házassági esküvést 
nem oly könnyen lehet felbontani, mint 
a rossz varrást. D. — Elhoppozta az 
esküvés előtt. (Férj nélkül lett anya.) 
D. — Szerelmesek esküvése. (Nem 
sokat érő.) D. 

Eső. A kora eső hamar felszárad. 
D. — A kurvát ha szembeköpik, azt 
mondja hogy: eső esik. Ny. 7. — Az 
esőt kerülő sokszor vizbe esik. KV. — 
Az esőt verőfény szokta követni. KV. 

— Azt sem mondja befellegzett, majd 
eső lesz. (Szó nélkül távozott.) Ny. 2. 

— Adtál uram esőt, nincs köszönet 
benne. (Jégeső.) D. — Csak ugy döl 
az eső, mintha sajtárból öntenek. E. 

— Csikorog a malomkerék, esőt kiált. 



18i 



Cz. — Egy kis felleg is nagy esőt hoz- 
hat. D, — Elmosta már annak hirét is 
az esö. D. — Elmúlt esőnek nem kell 
köpönyeg. D. — Esik esö, nő a sár, 
a vén leány már mit vár. D. — Eső 
ellen köpönyeg. D. — Eső előtt kell a 
köpönyegről gondoskodni. B. — Esö 
lesz. (Szamárbőgés.) E. — Eső tavasz- 
kor mindannyi arany csép. B. — Eső 
után köpönyeg. KV. — Esö után nőtt 
gomba, benne a féreg. D. (Kevély, fel- 
kapott az ugorkafára.) — Esö után 
szép idő szokott lenni. B. — Esőből 
csepegő alá. E. — Esőt kerülte, vizbe 
halt. D. -, — Ez az atyafiság köztetek : 
egyik a dombra, másik a völgybe ra- 
kodott, eljött a záporeső, összehordta 
őket, D. — És és, fuj fuj, (Esik az 
esö, fuj a szél : csúnya idő.) D. — Érzi 
mint a macska az esőt, Ny. 18. — Ha 
bárányos az ég, harmadnapra esö lesz. 
Cz, — Ha varrótű esö volna is. (Min- 
denesetre el kell menni.) ML. — Har- 
mat nem esö. D. — Hetes eső, gazda- 
morgás.S. — Hetes esö, hármas ünnep, 
jő gyom or : gazdamorgás, béres alvás, 
komondor. D. — Homok is elissza az 
esőt, de azért nem terem. E. — Hosszú 
szárazságnak sok eső a vége. Ny. 6, — 
Idővel az esöcsep is lyukat váj a köbe, 
D. — Kettős ünnep, hetes eső: szolga- 
nyugalom, E. — Késő esőnek nagyobb 
a sara. D. — Ki az esőt kerüli, sokszor 
vizbe esik. B. — Ki az esőt kerüli, 
sokszor vizbe tapod. E. — Kit házá- 
ban esö ver, isten sem szánja. (Rossz 
gondatlan gazda, kinek házateteje ron- 
gyos.) E. — Kicsi eső, nagy felhő. Ny. 
6. — Könnyen megy neki, mint a ki 
egy lovon nyomtat, azután huszonkét- 
szerben veri az esö. (Keserves.) Ny. 
21. — Leforrázott kutya az esőtől is 
fél. D, ■ — Lemondott, mint az ebediek 
az esőről, Ny. 23. — Megverte a bot- 
nak sebes esője. D. — Ne parancsolj, 
mert talán meleg eső lesz. (Ne járjon 
a szád, mert verést kapsz.) D. — 
Nem lesz mindig esö. KV. — Nem 
minden felhőből leszen eső, E. — Nem 



mindenkor fog az esö esni. B. — Néha 
egy kis felleg nagy esőt hoz. D. — 
Néha kis felhőből nagy eső lehet, D. 

— Nyárban egy köböl esőnek egy 
véka sarja, télben, ősszel, tavasszal, 
egy véka esőnek egy köböl sarja. Ny 
1. — Ott ád isten esőt, ahol akarja. 
E. — Regélnek a békák, az esőt érzik. 
S. — Ritka vásár esö nélkül. S. — 
Ritkán végződik a vásár eső nélkül. 

D. — Rossz ház, melyben köpönyeg 
kell az eső ellen. (Rossz a teteje.) D. 

— Rosszabb a hetes esőnél. S. — Sejti, 
mint a macska az esőt. Ny. 2. — Sir 
mint az eső. E. — Sir mint a sebes 
eső. E. — Sok csépből ered az esö, D. 

— Sok csépből nagy esö válik, E. — 
Sok papimádság elhajtja az esőt, (A 
jóból is megárt a sok,) S, — Sokat 
ér egy alföldi csendes eső, E, — Sok- 
szor egy kis felhő nagy esőt vet, BSz. 

— Szamarak ordítoznak : esö lesz, S. 

— Szapora, mint eső után a gomba. 

E, — Tavaszi szél utat szárazt, őszi 
esö vizet áraszt. Ny, 1. — Ugy kerüld 
az esőt, hogy a vizbe ne halj. D. — 
Vásár esővel jár. S, — Véka eső, 
köböl sár. (Őszi,) E, — Virágvasárnapi 
esö elmossa a fermést, (Gyümölcster- 
mést, akkor virágzanak a fák.) S. 

Esős. Álom és esős idő, (Nem kell 
nekik hinni.) Sz, — Álom, esős idö 
magátül elmúlik, D, — Udvari kegye- 
lem, álom és esős idő. (Üres és válto- 
zékony.) E. 

Este. A napot nem költén, hanem 
estén dicsérik, D. — A reggeli vendég 
délig, a déli estélig, az estéli reggelig 
marad. D. — A retek reggel méreg, 
délben étek, este orvosság, Ny, 8, — 
Amit egésznap hall, este kifecsenti. 
D. — Este felé van. (Öreg.) D. — 
Este jár mint a bőregér. S. — Este 
jár mint a denevér. E. — Este leányt, 
harmaton füvet ne nézz. Ny. 4. — 
Este van a faluban. E. — Este van 
a faluban, farkas a bokorban. E. 

— Este van a faluban, farkas lakik 
a bokorban. B. — Esteli vendég éj- 



185 — 



szakára is megmarad. Ny. 6. — Esti 
bagoly. D. — Kinek reggel fáj a feje, 
jele hogy múlt este nem tartott jó 
mértéket. E. — Korán főzött káposzta 
estére is hamar jó. D. — Néha reggel 
tánc, este pedig lánc. KV. — Nincs 
oly hosszú nap, hogy estéje ne volna. 
E. — Olyan mint az estig sütő asszony. 
(Nem tud dolgával elkészülni ; kenye- 
ret hajnalban sütnek.) Ny. 6. — Reggel 
kezdi, este nem végzi. D. — Sok tör- 
ténhetik estig. KV. — Te sem tudod 
estig mi ér. B. — Tizszer is kijózano- 
dik estig. D. — A tök is este virágzik. 
(Későn.) Sz. 

Eszelős. Bolond mesternek eszelős 
tanitványa. D. 

Eszes. Néha az esztelen többre 
mehet az eszesnél. D. — Eszes disznó 
mély gyökeret ránt. KV. — Eszes 
disznó, mély gyökeret ránta. M. — 
Eszes szolgának néha a gazda is en- 
gedelmeskedik. S. — Eszesnek való 
a játék. M. — Ha nem szinte tisztesen, 
legalább eszesen. E. — Kárán tanul a 
bolond, még se eszes. D. — Olyan 
követ vethet egy bolond a kútba, hogy 
gond lesz tiz eszesnek is kivenni. Páz- 
mán. — Pénzes: szép, eszes, becsü- 
letes. ME. — Tele erszény több az 
eszességnél. D. 

Eszevesztett ember. D. — Esze- 
veszettvármegyének bolond az ispánja. 
(A vicispán azt rendelte, hogy minden 
faluban a tüzeset előtt három nappal 
meg kell vizsgálni a vizipuskát.) KV. 

Eszkőz. A cél szentesíti az eszközt. 
(Latin) S. — A cél nem szentesíti az 
eszközt. ME. — Nincs oly hitvány 
eszköz, hogy hasznát ne lehetne 
venni KV, 

Eszik. A beszéd nem enni, hanem 
hallani való. K. — A dologkerülő nem 
sok kalácsot eszik. KV. — A drótos 
is az isten kenyerét eszi. Ny. 5. — A 
farkas ritkán eszik sült húst. B. — A 
földből sem mer eleget enni a béka. 
D. — A német is szokásból eszi a le- 
vest. D. — A hol enned adnak, egyél. 



a hol ütnek, fuss. E. — A ki a viztől 
fél, nem eszik halat. Ny. 4. — A ki 
főzte, egye meg. E. — A ki lángost 
akar enni, álljon a kemence körül. Ny. 
6. — A ki nem jön, ne is egyék. KV. 

— A ki otthon jól nem lakik, más- 
hová megy enni. Ny. 6. — A ki pacalt 
akar enni ne kérdje, mi volt benne. E. 

— A ki pacalt akar enni, avagy öz- 
vegy asszonyt elvenni, ne tudakozza 
mi volt benne. Sz. — A ki retket 
eszik, kétfelül hurutol. D. — A ki 
szart akar enni, kanalat tartson. Ny. 
5. — A mely ebet a nyúl után bottal 
kell hajtani, a fene eszik annak fog- 
tából. Ny. 3. — A mely ebet bottal 
hajtanak a nyúl után, eb eszik annak 
fogtából. E. — A mely malac sokvá- 
luból eszik, azt sem tudja, melyiktől 
csömörlik meg. Ny. 4. — A mely 
szolga elfelejt ebédet enni, megér- 
demli a vacsorát. E. - — A mint főztél, 
ugy egyél. Sz. — A mint főzöd, ugy 
eszed. D. — A mint főztél, ugy laktál. 
B. — A mit eszik, arra iszik. (A mi- 
lyen az ember, olyan a sorsa.) Ny. 3. 

— A mit eszik könnyen elvihetni egy 
szatyorban. (Sokat eszik.) D. — A mit 
egyszer eszik, kétszer is megenné. E, 

— Az árnyékból is alig ehet valamit. 
D. — Az idő folyton foly, meg nem 
eszi a moly. E. — Az ökör se eszik 
többet egyszerre. D. — Az ördög is 
igy tartotta volt fiát, enni adott volt. s 
innia nem. KV. — Az ördög is ugy 
tartotta az öregebbik leányát : herin- 
get adott ennie, egy csepp vizet sem 
reája, D. — Azt a mit eszik, meg nem 
érdemli. D. — Azt sem érdemli meg 
a mit megeszik. S. — Abba a tálba 
piskál, a kiből eszik. (Jóltevőjét 
bántja.) Ny. 5. — Addig eszik-iszik, 
mig ujjával eléri. D. — Addig eszik, 
mig ujjával el nem éri, E. — Akár 
mindennap főttet egyen, (Jómódú; a 
szegény nép ritkán eszik főttet.) D. — 
Akkor egyél, mikor megéhezel. KV. 

— Akkor lop a macska, mikor nincs 
mit ennie. D. — Alacsonv asztalról 



186 



bátorságosabb enni. K, — Aligha meg 
nem eszi a méreg. D. — Annak pa- 
rancsolj, akinek enni adsz. KV. — 
Annyit eszik, mint egy veréb. S. — 
Apám akárhol járt, a vizben nem tett 
kárt, evett-ivott, sok kínálást nem várt. 

D. — Apánk evett almát, a mi fogunk 
zsibbad. D. — Apánk evett almát, a 
mi fogunk vásik. E. — Apák ettek 
egrest, fiak foga vásik. ME. — Apja 
is ember volt, vasvillával ette a szer- 
dákét. — Aranyat hord a szamár, 
bogáncskdrőt eszik. D. — Átaludnék 
három éjszakát, csak enni ne kellene, 

E. — Belénmagot evett. (Bolond.) E. 

— Bolondgombát evett. D. — Bolon- 
dot etet, mikor maga eszik. E. — Ci- 
gánykanállal eszik. D. — Csak a va- 
jasát eszi. (Javát.) E. — Csak a vaja- 
sát eszi a kásának. KV. — Csak az 
parancsol, a ki enni ad. Ny. 2. — 
Csak akkor búsul az eb, ha nincs 
mit ennie. D. — Csak csupa szokásból 
eszik. D. — Császár kenyerét eszi. 
ME. — Cseresnyét eszik urakkal egy 
tálbői. D. — Disznó is gyakorta búza- 
lisztet eszik. KV. — A disznó is néha 
búzalisztet eszik. B. — Dűlve eszik 
mint a marha. (Rest.) D. — Eb a köly- 
két meg nem eszi. D. — Ebéd után 
egyet fordul, ismét ehetnék. D. — 
Ebédet nem eszik, vacsorát nem is 
lát. E. — Edd meg a halat, a melyik 
a szekér után szalad. Ny. 3. — Egy 
falatot esznek. D. — Egy falu keres- 
tet (keresetét) egy nap megehetne. D. 

— Egy kanállal esznek. D. — Egy 
sót, egy kenyeret esznek. E. — Egye 
meg a farkas bélestül. D. — Egye 
meg a lidérc. D. — Egye meg a na- 
ponsült málét. D. • — ■ Egye meg a na- 
pád vaját. ME. — Egye meg a penész. 

D. — Egye meg a pondró, az is a 
nagyobbik. D. — Egye meg a rozsda 
bélestül. D. — Egye meg a szurkot. 

E. — Egyetek tótok, meghalt apátok. 
(Csak torban lakik jól.) E. — Egyél 
csak, nem sajnálom, ugy is kutyának 
adnók. S. — Egyél, igyál, ne koplalj. 



mint otthon. S. — Egyél, igyál, úgyis 
meglep a halál. S. — Egyél, ne éhezz, 
mint otthon. (Tréfás kinálás : egyél, 
ugy mint otthon, ne szemérmesked- 
jél.) E. — ■ Egyszer evett cifrán, meg- 
bánta egy hétig. D. — Együnk, azon 
legyünk. 'Ny. 23. — Együtt főzték, 
együtt egyék. E. — Együtt tették a 
tűzhöz, együtt egyék meg. D. — Ehet- 
ném mint a farkas. M. — Elég hamar 
eszik, ki jóllakik. D. — Elélhetni, 
csak legyen mit enni. D, — Elméjé- 
ben eszik, ki az evő embernek köszön. 
E. — Elszenvedi szamár a verést, 
csak enni adjanak neki. KV. — El- 
tart a föld, csak legyen mit enni. K. 

— Erős télnek kell akkor lenni, mi- 
kor egyik farkas a másikat megeszi. 
KV. — Eszem a szádat. ME. — Eszem 
a szádat tormával. E. — Eszem a 
zúzáját. S. — Eszem-iszom ember. 
(Ez minden gondja.) D. — Eszem, 
iszom, jól élek, senkivel nem cserélek. 
(Könnyelmű beszédje.) Ny. 10. — 
Eszem, iszom, törzsökéből származ- 
tak elei. D. — Eszi, mint tót a savanyu 
uborkát. (Savanyun esik neki.) Ny. 4. 

— Eszik mint a béres. E. — Eszik 
mint cséplő. E. — ■ Eszik mint a sáska. 
E. — Eszik néha egésznap, iszik reá 
mint a csap. Np. — Esznek urak 
disznómódra, szegény ember ökör- 
módra. (Urak evésközben többször 
isznak, parasztok ebéd végével egyet 
nagyot.) E. — Ette haszna, aludta 
bére. (Csak ételért dolgozott.) KV. — 
Ettél tegnap, egyél holnap. (Ma kop- 
lalhatsz.) E. — Farkas sohasem ette 
meg a telet. (Német.) S. — Feladta 
levét, maga ette meg koncát. (Javát 
megette, a maradékot másnak hagyta.) 

D. — Fösvény elégből sem mer enni. 

E. — Fösvény maga sem mer eleget 
enni. E, — Galuskát ehetnék a csiz- 
mád. (Lyukas.) Ny. 2. — Gazdag 
akkor eszik, mikor akarja, szegény 
mikor kaphatja. ML. — Ha a tejnek 
a fölét szereted, edd meg a szérdéket 
is. D. — Ha hoztok, esztek. E. — Ha 



— 187 



jöttök, itt lesztek, ha hoztok ehettek, 
(Hívatlan vendégek.) D. — Ha jösztök 
lesztek, ha hoztok esztek. E — Ha 
kenyered nincs, kalácsot egyél. E. — 
Ha koncát megetted, levét is hörpöljed. 
E. — Ha lehetne, másnak szájával 
enne. D. — Ha magyar kenyeret eszel, 
becsüld meg a magyart. ME. — Ha 
pecsenyéd lehet, ne egyél fokhagymát. 
KV. — Ha sokat akarsz enni, keveset 
egyél. (Ha sokáig akarsz élni, légy 
mértékletes.) B. — Ha sültet ehetsz, 
ne lakj jól fokhagymával. D. — Ha 
szegény vagy, légy kevély, ha nincs 
mit enni, válogass benne. Ny. 14. — 
Ha szolga vagy, két pofára egyél. D. 

— Ha vendég van, meg ne edd ma- 
gad a javát. D. — Haragosnak kettő 
a része : meg is verik, enni sem adnak 
neki. M. — Harmadnap előtte gondol- 
kodik mit egyék. D. — Három dolog 
egészséges : eleget nem enni, munká- 
tól nem futni és nem bujálkodni. M. — 
Hiába eszi a császár kenyerét. KV. 

— Hogy újra ehessen, meg-meg ki- 
okádja. D. — Hol dolgoztál, ott egyél. 
S. — Huncut embernek ád enni, mi- 
kor maga eszik. Nv. 2. — Igvál-egvél 
még eszeden vagy. D. — Ilyet még 
nem ettem. (Ilyet még nem láttam, 
hallottam.) E. — Ilyet nem evett még 
az öregapám sem. S. — Ilyet még se 
vellával, se késsel nem ettem soha. 
Ny. 5. — Jeget eszik, vizet iszik, la- 
puval takaródzik. (Szegény.) D. — Jó 
az eb, csak a kutyák rosszak, hogy 
előbb meg nem ették. D. — Jő ő, 
csak a kutyák rosszak, hogy előbb 
(vagy : régen) meg nem ették. D. — 
Jobb a fokhagymát sülttel enni, mint 
anélkül. D. — Jól ettünk, de rosszul 
laktunk jól. S. — Jól nem lakik, ki 
másnak szájával eszik. D. — Jól van 
dolga, mint a pap szolgájának, akkor 
izzad, mikor eszik. E. — Kanállal 
ette a bölcseséget. E. — Kanállal 
ette a tudományt. S. — Kemény tél- 
nek kell akkor lenni, mikor egyik far- 
kas a másikat megeszi. KV. — Ke- 



nyeret sem eszik eleget. S. — Kenye- 
rének javát megette. E. — Kenyérrel 
eszi a cipót. (Mint az együgyű palóc.) 
E. — Későn evett ebéd, késő vacso- 
rát ád. D. — Két kanállal eszik. (Gaz- 
dag.) Ny. 2. — Két pofára eszik. 
(Mohón.) S. — Két pofára eszik, mint 
a juhász bojtár. D. — Két pofára 
eszik, mint a dolgos betyár. D. — Ki 
a tiszai asszony föztét nem ette, az 
nem is tudja, hogy mi a jó. S. — Ki 
hamar eszik, hamar dolgozik. ME. — 
Ki hamar eszik, hamar dolgozhatik. 
D. — Ki jól akar lakni, saját kanalá- 
val egyék. S. — Ki keveset gyűr, ke- 
vés kalácsot eszik. D. — Ki koncát 
megette, levét is hörpölje. D. — Ki 
levest akar enni, kanál legyen kezé- 
ben. E. — Ki minő kovászt tesz, oly 
kenyeret eszik. E. — Ki mint eszik, 
ugy dolgozik. D. — Ki mit evett, igyon 
rá. Ny. 6. — Ki mit eszik, iszik rá. 
Ny. 3. — Ki nem dolgozik, ne is 
egyék. B. — Ki sok zsirost eszik, el- 
csapja a hasát. ME. — Ki sokáig le- 
vest eszik, sokáig él. S. — Ki sokáig 
eszi a levest, sokáig él. D. — Ki utas- 
sal eszik-iszik: áldozik. D. — Ki va- 
sat eszik, láncot szarik. E. — Kigyó 
kigyót eszik, hogy sárkány lehessen. 
(A hatalmas csak mások kárával lehet 
még hatalmasabb.) E. — Kölcsönvett 
pénz egy tálból eszik az emberrel. 
(Német.) S. — Kutya is füvet eszik, 
mikor beteg. E. — Kutya nem eszi 
meg a maga fiát. Ny. 4. — Legjobb 
enni, ha éhes vagy. E. — Legjobb 
akkor enni, mikor éhezik az ember. 
B. — Legyen lud, ha fehér, együk 
meg ha kövér. (Ráhagyás versenygés- 
nél : legyen ugy a hogy te mondod.) 

D. — Maga eszi meg a tojást, levét 
szolgájának adatja. (A vizet melyben 
főtt.) D. — Maga eszik mint a hóhér. 
(Mindenki kerüli.) E. — Magyar ke- 
nyeret eszel, becsüld meg a magyart. 
K. — Maszlagot evett. (Megbolondult.) 

E. — Már sok karácsonyi szilvát 
evett. (Vén.) D. — Más szájával akar 



— lí 



enni. KV. — Más szájával eszik. D. — 
Másnak kalácsot igér, maga kenye- 
rébe se eszik eleget, D. — Másutt is 
esznek búzakenyeret. D. — Másutt 
is esznek fehér cipót. E. — Másutt 
is le szokták csontról enni a húst. E. 

— Maszlagos nadragulyát evett. (Meg- 
bolondult.) S. — Megennéd mikor a 
pokolban pulykapásztor leszö. Ny, 2. 

— Megeszi a juh a farkast. (Felfor- 
dult világ.) E, — Meg nem eszi far- 
kas a telet. Sz. — Meg nem eszi a 
karácsonyi szilvát. (Addig meghal.) 
D. — Megeszik egymást, mint a rozsda 
a vasat. Ny. 5. — Megette a mivel 
meg kell halni. (Hal a horgot ; szerel- 
mes.) KV. M, — Megette a szappant. 
(Megjárt.) D. — Megette a szurkot. 

D. — Megeszi a tótot a maga fenéje. 

E. — Megette a tyúk a kenyerét. Ny. 
7. — Megette Trájtler a mórest. (Tisz- 
tára kiette a tálat, hogy holnap szép 
idő legyen.) E. — Megevödött, meg- 
ivódott. D. — Megtanítlak túrós szag- 
gatottat enni. (Ne válogasd a javát, 
hanem merj a tálból ahogy jön. A 
káplán a csomós túrós csuszát a plé- 
bánosnak hagyta, a javát maga elé 
szedte.) D. — Mézet evén méreggel 
telik. D, — Mézet akarsz enni, mé- 
het kell megölni, D. — Midőn eszik 
resteli a száját mozgatni, D, — Mikor 
akar eszik a gazdag, a szegény mikor 
van mit. B. — Mindig eszik, mint a 
ló. D. — Minél többet eszik, annál 
inkább éhes. D. — Mint a béka, a 
földben sem mer eleget enni. D. — 
Mint az ökör, csak eszik-iszik. KV. — 
Mondja a rest: eleget dolgoztam, de 
nem mondja : eleget ettem. K. — Nagy 
kanállal eszik. (Vendég). Ny, 3, 5, — 
Nagy ehető, iható, D, — Nagy úrral 
egy tálból cseresznyét ne egyél, D, — 
Nagyobb ehető mint iható, (Többet 
képes enni, mint inni), D. — Ne egyél 
abból, amitől megfiadzol, D. — Ne 
egyél benne, megíiadzól tőle. B. — 
Nehéz más szájával enni, E, — Ne- 
héz más szájával enni, más szemével 



látni, E, — Nem azé a madár, a ki 
utána jár, hanem azé, a ki megeheti, 
Sz, — Nem azért él az ember, hogy 
csak egyék. B. — Nemcsak eszem- 
iszomból áll a gazdagság. D. — Nem 
eszi meg az eb a maga fiát. KV. — 
Nem eszi meg az eb a maga kölykét. 
KV. — Nem eszi meg a farkas a 
maga fiát. KV. — Nem eszik pana- 
szost. E. — Nem ettem bolondgom- 
bát. (Nem ment el az eszem.) E. — 
Nem evett egyest hasával. (Többet 
evett, mint a mennyit megbir.) B. — 
Nem jó a mézben sokat enni. KV. ■ — 
Nem jó nagy úrral egy tálból cseres- 
nyét enni. E. — Nem jó úrral egy 
tálból cseresnyét enni, mert meglődöz 
a magjával. KV. — Nem jó sokat enni 
a sajtban. D. — Nem kér enni. (Olyan 
vagyon, melyre nem kell költeni.) E. 

— Nem sok kalácsot eszik, ki a dol- 
got kerüli, E, — Nem sok kősót esz- 
nek meg együtt, (Egyenetlenkedö há- 
zastársak.) E. — Nem sok sót esznek 
meg együtt. (U. a.) S. — Nincs mit 
tenni, meg kell enni. S. — Nyerset 
evett, gyomra nem emésztheti. D. — 
Nyimmel-nyámmal eszik. KV. — Olyan 
egészséges, hogy nyolcvan esztendeig 
vasat eszik. Ny. 5. — Olyan, mint ki 
a szappant megette. Ny, 13. — Orrá- 
val eszik, mint a disznó, (Turkál, tel- 
hetetlen.) D. — Ott egyél, a hol dol- 
goztál. D. — Ökör szánt a zab alá, 
lovak eszik meg. Sz. — Ördög isugy 
ölte meg a fiát: enni adott neki, inni 
nem. E. — Ördög módon tartja az 
embert, ennie ád, de innia semmit se. 

D. — Összeeszik tücsköt bogarat. ME. 

— Összeeszik tüsköt-bogarat. D. — 
Papnak van kése, mester eszik véle. 
Ny. 1. — Pénzen vesznek kenyeret, 
még se esznek eleget. D. (Váro- 
siak.) — Pokol a bélé, annyit eszik. 

E. — Régen megetted, a mitől meg 
kell halnod. (L. fent.) D. — Ritkán 
eszik főtt húst a farkas. D. — Sajtban 
nem jó sokat enni. K. — Se eszik, se 
iszik bujában. D. — Senki sem nézi 



— 189 



mint eszem, iszom, hanem hogyan 
ruházkodom. E. — Soha sem eszik 
egyest hasával. (L. fent.) E. — Sok 
jó ehetik egy tálból. D. — Sok jőizü 
falatot evett, mig annyira meghízott. 
D. — Sok jóizttt ettem, hogy megkö- 
véredtem. D. — Sok jót evett, mig 
meghájasodott. D. — Sok kősót et- 
tek egymással. (Jól ismerik egymást.) 
D. — Sokat enni mézből se jő. D, 

— Sokat eszik a farkas. D. — So- 
kat eszik, még sem kövér. KV. — 
Sós levet sem ehetik. D. — Sütheted, 
főzheted, meg is eheted. E. — Sza- 
lonnát evett, megcsúszott a szája. (Ha- 
zudott.) Ny. 2. — Szalonnát evett, 
sikos a szája. (Káromkodik.) Ny. 5. 

— Szegény ember vizzel főz s jó izüt 
eszik ; nagy urnák elsózzák az ételét. 
Ny. 6. — Szegény fog madarat, de 
gazdag eszi meg. ML. — Szereti a 
tejfölt, de nem akarja enni a szerdéket. 
KV. — Szereti más almáját enni. D. 

— Telhetetlen zsebrák (sobrák) ember, 
még azt is megsiratja, amit megeszik. 
KV. — Tessék, egyék, nem lesz egyéb. 
S. — Tetüette, ebinge. D. — Többet 
öl meg a rendetlen eszem-iszom, mint 
a kard. K. — Tökmagot sem ehetik 
kényére. D. — Törd meg a diót, ha 
belét meg akarod enni. BSz. — ügy 
búsul, mintha a macska ette volna 
meg kenyerét. D. — Ugy eszik, mint a 
ki soha sem evett. E. — Ugy eszik, 
mintha soha jól nem lakot volna. D. 

— Varjuhust sem evett, mégis krákog. 
D. — Vasvillával eszi a szerdéket. 
(Bolond.) D. — Vasárnap is kell a 
marhának enni adni. Ny. 6. — Vendé- 
get hivsz valamire, magad eszed meg. 
K. — Vén darázs megdongja, ha meg 
nem eszi is a gyümölcsöt. (Vén sze- 
relmes.) E. — Villával eszi a szer- 
déket. (Aludt tejet. Bolond.) E. 

Esztelen. Az esztelennek könnyű 
szeget ütni a fejébe. D. — Az esztelen 
a maga kárán, a tolvaj más kárán ta- 
nul. D. — Csak egynek hijával van az 
esztelen. (Ész.) D. — Csecse bohónak, 



szép esztelennek. Ny. 2. — Gazda 
nélkül vet számot, mint az esztelen 
szolga. D. — Híg, mint az esztelen 
veleje. D. — Későn nyilik szeme az 
esztelennek. D. — Néha az esztelen 
többre mehet az eszesnél. D, — Tűr- 
hetetlen, midőn az esztelen szós is. 
(Bőbeszédű.) D. 

Esztelenség^. A szerelem és esz- 
telenség csak névvel különböznek egy- 
mástól. D. — Erötvett rajta az esz- 
telenség. D. — Kevélység és eszte- 
lenség testvér atyafiak. D. — Szegé- 
nyen élni és gazdagon halni esztelen- 
ség. D. 

Esztendő. A gazdag özvegyasszony 
mindig harminc esztendős. D. — A 
sok ünnep sem jó az esztendőben. D. 

— Az elmúlt esztendők mindig jobbak. 
B. — Az ördög is szép volt hatezer 
esztendő előtt. D. — Be ne fald azt 
egynap, a mit esztendőnap meg nem 
emészthet a gyomrod. D. — Csak 
egyszer esik esztendőben űrnapja, Ny. 
0. — Egy esztendő mint egy nap. D. 

— Egy nap nem egy esztendő. D. — 
Egy napot egész esztendőnek gondol. 
D. — Egyszer esik esztendőben kará- 
csony. (Egyszer van jó dolga a sze- 
génynekis.)Ny. 21. — Egy esztendővel 
idősebb, mint ma egy esztendeje. (Tré- 
fás felelet e kérdésre : hány éves. Kü- 
lönben kitérő feleletet is jelent.) E. — 
El ne mondd, hány esztendős vagy. 
(Ne időzz, siess vissza.) E. — Esztendő, 
veszendő. E. — Esztendőben csak 
egyszer van aratás. S. — Haladnak a 
hetek, múlnak az esztendők. D. — 
Hosszú mint az esztendő. D. — Hosszú 
mint az esztendei tömlöc. D. — Ki 
húsz esztendeig nem okos, negyvenig 
nem gazdag, soha sem is lesz. E. — 
Mindég jobbnak tartják az elmúlt 
esztendőket. D. — Múlnak az eszten- 
dők. E. — Nap-nap után múlnak az 
esztendők, E. — Olyan egészséges, 
hogynyolcvan esztendeig is vasateszik, 
Ny. 5. — Örül mint a rossz szolga az 
esztendő végének. D. — Rossz szol- 



190 — 



gának minden órában kitellik eszten- 
deje. D, — Sok csizma szakad egy 
esztendőben. D. — Sok darab kenye- 
ret kivan egy esztendő. KV. — Sok 
darab málé kel el egy esztendő alatt. 
D, — Sok kell egy esztendőre. D. -^ 
Sok költséget kivan egy esztendő. KV. 

— Sok nap van egy esztendőben. D. 

— Sovány mint a hét szűk esztendő. 
S. — Szép a leány ideig, huszonnégy 
esztendeig. D. — Szép a legény ideig, 
harmincnégy esztendeig. D. — Szép 
volt ötven esztendő előtt. D. — Tiz 
esztendeig ostromolták Tróját. D. — 
Tovább élek száz esztendőnél. (Mu- 
lassunk, legyünk vigak.) E. — Van 
már annak tizen húsz esztendeje. D. 

— Vénebb ö a két esztendős malac- 
nál. D. 

Esztengra. Tolongnak mint esz- 
tengára hajtott juhok. E. 

Eszterág". Még az eszterág is meg- 
ismeri az ő idejét. E. 

Eszterha. Nagyobb csuda, ha egy- 
szer eszterhára száll a lud, hogysem 
napestig ott sétál a kakas. Pázmán. 

— Nem szokta, mint lud az eszter- 
héját. D. - — Őrizkedik, mint lud az 
eszterhéjtől. D. — Ritka mint a lud 
az eszterhéjon. D. — Sok csép leesik 
addig az eszterhéjröl. D. — Sok viz 
lecsepeg addig az eszterhéjröl. D, 

Etet. A kappant is elunni, ha gyak- 
ran etetik. (Tálalják fel.) D. — A né- 
met mindig hájjal eteti a lovát, mégis 
sovány. (Veszprém vidéki szólás.) Ny. 
•i. — Az embert hordozza a ló, eteti 
az ökör, ruházza a juh, védelmezi a 
kutya, követi a majom, megeszi a 
pondró. D. — Bolondot etet, mikor 
maga eszik. E. — Farkast etet. (Tel- 
hetetlent.) KV. — Félpofára etet. (Fös- 
vény.) D, — Nála a cseléd is koldu- 
sokat etet. (Gazdag.) D. — Nem etették 
ezt dióval, hanem korpával. 

Evet. Fris mintáz evet. E. — Nehéz 
az evetet háznál megtartani. D. 

Evez. Egy hajóban eveznek. Páz- 
mán. — Nagyon fentköp, ha csendesen 



evez. (Kevély, ha jól megy dolga.) D. 

— Örömnek tengerében evez. D. 
Evező. Könnyű az evező lefelé. D, 

— Nyelve evezője nem találhat partra. 
(Nincs vége beszédjének.) D. 

Evés. Az alvás evés helyett esik 
éhes embernek. KV. — Csak evéskor 
izzad, mint a pap szolgája. Cz. — 
Evés közt jön meg az étvágy. Ny. 7, 

— Izzad, mint a pap szolgája evésben, 
Ny.lO. 12. — Könnyű az evés, de nehéz 
a keresés. D. — Milyen a munkája, 
olyan az evése. S. — Milyen az evése, 
olyan a dolga. E. — Rákevésben sok 
a munka, kevés az étel. D. — Restelli, 
mint ravaszdi mester az evést. K. — 
Sora van, mint a rétes evésnek. (Nem 
könnyű, mert sokat kell a szegénynek 
dolgoznia, hogy rétest is ehessen.) 
Ny. 22. 

Evő. A hamar evő jó dolgos D. — 
Elméjében eszik, aki evő embernek 
köszön. E. — Inni akar, ki az evő 
embert köszönti. E. — Kész kenyér 
evö. (A készet eszi.) KV. 

Ez ám mi. B. — Ez ám a valami. E. 

Ezelőtt jobb volt. 

Ezer. Egy állóhelyben ezret hazu- 
dik. D. — Egy szót ezerrel tromfol. D. 

— Egyformán jövünk a világra, ezer 
módon megyünk ki. E. — Ezer a bajom, 
meg kettő. E. — Ezer a dolgom meg 
kettő. E. — Ezer a lelke. (Vakmerő.) 
E. — Ezermester. E. — Ezerért nem 
megy a szomszédba. (Neki is van ; 
gazdag.) D. — Ezer varjú ellen elég 
egy kő. D. — Forintja nincs, ezerekröl 
beszél. D. — Mi neki két-háromezer? D. 

Ezerjófű. Csak a tetejét szedi, 
mint az ördög az ezerjófűnek. Ny. 6. 

Ezredes. A nyul-ezredesnek bokor 
a mezeje. (Gyáva, elbújik a veszély 
elöl.) D. — Nyul-ezredesnek bokor a 
vára. E. — Egy sem jó közlegény, ki 
ezredességre nem törekszik. E. 

Ezüst. A szárnyatlan ezüst szen- 
teket is elszárnyaltatja. (Ellopja.) D, 

— Az ezűstangyalokat szállni tanitja. 
(U. a.) D. — Az ezüst korsónak cse- 



— 191 



repe is jó. D. — Beszélni ezüst, hall- 
gatni arany. (Német.) S. — Halál nem 
változik ezüstön, aranyon. E. — Ki 
Ígéri, hogy aranyat csinál, ezüstöt akar 
csalni. K. — Más erszényében arany, 
másban ezüst. (Gazdag.) D. — Nem- 
csak ezüsttálból szednek vajas pogá- 
csát. KV. — Nemcsak ezüsttálból, de 
hitvány táskából is szednek vajas po- 
gácsát. (Nemcsak gazdag, hanem sze- 
gény is lehet boldog, például a szere- 
lemben, mely egyenlően boldogit gaz- 
dagot, szegényt.) D. — Ura aranyban, 
szolgája ezüstben jár. D. 

Ébren alszik, mint a nyúl. E. — 
Mit az elme ébren forgat, avval ját- 
szik álomidétt is. BSz. 

Ébresztés. Tudósok becsülete, if- 
jak ébresztése. (Buzditás.) E. 

Édes. A hol a méz legédesebb, ott 
a fulánk legélesebb. D. — A hol a 
méz legédesebb, ott a fulánk legmér- 
gesebb. ME. — A szerelemben több 
a keserű, mint az édes, KV. — A 
mely ember sok édest nyal, keserűt 
is fal. Ny. 6. — A mi savanyu nem 
volt, nem lehet az édes. (Csak az édes, 
mit nehezen érünk el.) KV. — A 
tiszta édes csak a gyermeknek való. 

D. — A tormába esett féreg azt gon- 
dolja, hogy nincs annál édesebb gyö- 
kér. B. — Az anyatej legédesebb. E. 
— Az eleje mindennek édesebb, mint 
az utolja. B. — Az édes italnak keserű 
az ára. KV. — Az édesre örömest jár 
a légy. D. — Az a gyümölcs legéde- 
sebb, melyet a féreg megrág. Cz. — 
Akárkinek vadalma, nekem édes alma. 
B. — Bőben büdös, éhben édes. E. — 
Bőben büdös, szűkben édes. KV. — 
Dolog után édes a nyugalom. B. — 
Édes ám, de mérges. D. — Édes cson- 
tom. E. — Édes embernek epéje sem 
keserű. D. — Édes, hazánk szerelnie, 
KV. — Édes magam, ne hagyd magad. 

E, — Édes mint a cukor. E. — Édes 
mint a lépes méz. B. — Édes mint a 
márc. S. — Édes mint a méz. S. — 
Édes mint a salánki szőlő. S. — Édes 



másé. (Hűtlen szerető mást szeret.) Ny. 
2. — Édes kedves, krumpli leves. 
(Tréfás szerelmeskedés.) Ny. 5. — 
Édesebb az alma, ha nincs ott a pász- 
tor. D. — Édes, keserűvel elegyes. B. 

— Édest keserűvel elegyit a világ. E. 

— Fanyar héjben édes gyümölcs rej- 
tőzik. S. — • Fáradt embernek édes 
méz az álma. B. — Jó barát vize 
édesebb az ellenség mézénél. S. — 
Jobb a kicsiny édes mienk, mint a sok 
másé. E. — Jobb a kevés édesmienk, 
mint a sok másé. D. — Jobb savanyun 
keresni és édesen költeni, mint édesen 
keresni és savanyun költeni. Ny, 1. — 
Keserű a tűrés, de édes a gyümölcse. 
D. — Keserű babot is édessé tesz az 
éhség. D. — Ki keserűt nem kóstolt, 
nem érdemli az édest. E. — Ki keserűt 
nem izlelt, nem tudja, mi édes. E. — 
Könnyű az édest megszokni. D. — 
Legédesebb tejből is lehet csipős sajt. 
S. — Megemlegette édes anyja tejét. 
(Kegyetlenül megverték.) D. — Meg- 
szokta az édes málét. D. — Mikor leg- 
édesebb, akkor árt meg. S. — Minden 
édes keserűen esik. (Sok a jóból.) KV. 

— Minden kenyér édes parázna em- 
bernek. (Minden asszony.) E. — Munka 
után édes a nyugalom. ME. — Munka 
után édes a pihenés. ME. — Nem édes, 
hanem mostoha anya a szerencse. D. 

— Nem mindenben édes gyökér a 
szerelem. KV. — Nem mindenkor édes 
gyökéraszerelem. D. — Nincs édesebb 
mint a méz. E. — Oda van édes min- 
dene. D. — Olyan édes, mint az anyám 
teje. Ny. 2. — Reménység ha rád néz, 
édesebb mint a nádméz. KV. — Soha 
szerelem sóhajtás nélkül édes nem 
lehet. Bessenyei. Ny. 8. — Szava édes, 
de fulánkos. D. — Tiltott gyümölcs 
édesebb. E. — Több keserű mint édes 
van a szerelemben. E. — Tudom tor- 
ma, milyen jó édes gyökér vagy. 
(Gúnyosan : tudom milyen jó vagy !) 
Ny.^5. 

Ég". A dűlő egek sem vehetnék ki 
szivét. (Nem ijesztenék meg.) D. — A 



192 



szent forrásnak égből az eredete. D. 

— A szép ég is a szépeket szenvedi. 
(Szereti.) D. — ^ A teremtett ég alatt 

. lasnaka sincsen. (Nincs mire lehajtsa 
fejét; szegény.) D. — Az egek ellen a 
hegyek is felemelkednek. D. — Az 
egek rovására is hazudik. D. — Az 
eget is bőgőnek nézi, (Részeg.) E. — 
Az eget méri. D. — Az eget soha el 
nem hagyhatjuk. E. — Akár ég, akár 
pokol, neki mindegy. D. — Akkor lesz 
az, mikor az egek megfordulnak. D. 

— Állandó mint az ég forgása. D. — 
Annyi mint csillag az égen. E, — 
Annyira van egymástól, mint az ég a 
főidtől. B. — Annyit tanultam beszédé- 
ből, mint az égdörgésből. K. — Bor, 
búza, szalonna, égnek fő adománya. 
BSz. — Csak az égben van állandó 
békesség. D. — Csendes mint a csilla- 
gos ég. D. — Eget poklot összekever. 
B. — Eget, poklot össze ne keverj. D. 

— Eget, főidet igér. S. — Ég a föld- 
höz. (Össze sem hasonlíthatók.) E. — 
Ég ellen csapkod. D. — Ég és föld 
között lakik. (Akasztófán van.) D, — 
Ég nyelte-e el, vagy a föld, nem tudni. 
D. — Égben két nap, hüvelyben két 

.pallos. (Meg nem fér.) D. — Égnek 
rendelése kinek hova menése. D. — 
Égre követ ne dobj, mert fejedre for- 
dul. KV. — Égre követ ne vess, mert 
fejedre fordul. D. — Ég -föld kőzött 
van. (L. fent.) D. — Égszin a szeme. 
D. — Földön lába, égen feje. D. — 
Felmagasztalták az ég felé. (Felakasz- 
tották.) D. — Ha bárányos az ég, har- 
madnapra eső lesz. Cz. — Ha az ég 
vállaira szakad, azt se igen bánja. D. 

— Ha az égre nézel, rútnak tetszik a 
föld. D. — Ha mennyit vétünk annyit 
mennykövezne, a tágas égben egy 
mennykő se lenne. D. — Ha öröm nem 
volna, az ég is pokol volna. D. • — 
Háború pokolban, békesség az égben. 

D. — Hol voltál mikor az ég zengett ? 
(Hol voltál, mikor szükség volt rád ?) 

E. — Kerek mint az ég. D. — Ki min- 
dig égbe néz, kútba esik. S. — Király- 



választás, hadvezérlés, feleségvevés : 
égi dolog. (Az isten rendeléséből tör- 
ténik.) D. — Letagadná a napot az ég- 
ről. Ny. 1. — Lót-fut, mint kutya az 
égzöngésben. (Mennydörgéskor.) Ny. 
5. — Megnyílt az ég felette. E. — 
Minden hajszála az ég felé meredt. S. 

— Mintha égből esett volna le. (Vélet- 
lenül megjelent, történt.) E. — Nem 
lehet két nap az égen. E. — Nem 
leszek én árva mindég, ború után de- 
rült az ég. Np. — Nem tudom az ég 
emelte-e fel, vagy a föld nyelte-e el ? 
D. — '■ Oly távol esik mint ég a földtől. 
(L. fent.) D. — Olyan igaz, mint hogy 
az isten az égben van. S. — Óriásként 
támadja meg az eget is. D. ■ — Részeg 
ember az eget'is bőgőnek nézi. Cz. — 
Sokat végeznek Bécsben, de nem ugy 
rendelik az égben. B. — Sokat végez- 
nek Bécsben, de elrontják az égl3en. 
D. — Száraz égből mennykő. E. — 
Szent Pál harmadik égben tanult, még 
sem mehetett mindennek végére. E. 

— Tiszta égből mennykő. (Német.) S. 
-r- Tiszta mint az ég. D. — Tudja mit 
végeztek az égben. (Elbizakodott.) D. 

— Ugy él mint az égi madár. (Gond 
és munka nélkül él.) E. — Vállaira 
vehetné talán az eget is. D. 

Ég. A tréfa meg nem ég. (Minden 
fa megég, csak a tréfa nem.) E. — A 
száraz fa mellett a nyers is megég. 
D. — A tüz is nyájasabban ég az em- 
ber előtt. D. — A tüz mellett minden 
fa megég, kivéve a tréfát. D. — Az 
embernek ég a háza, de senki sem 
látja füstjét. (Titkos szégyen.) B. — 
Az kiált először, a kinek a háza 
ég. S. — Csicsóéknál ég a világ. (Mu- 
latnak. L. Csicsó.) Ny. 13. — Ég a 
ház a feje fölött. S. — Ég a ház, de 
nem látszik a füstje. (Bajban van, de 
nem mutatja.) E. — Ég a munka a 
kezében. (Gyorsan dolgozik.) S. — Ég 
az ing a hátadon. (Ijesztés.) E. — Ég 
Lagmacz. (Lagmacz falu Zemplén- 
megyében, hires mészégetők. Sok bort 
ivott tegnap, ma egyre vizet iszik, mert 



193 — 



égeti belől.) E. — Ég mint a fáklya. 
D. — Ég minta homok Regölyben. S. 
— Ég mint Mesteriben a ludketrec. 
(Nem nagy szerencsétlenség.) Ny. 5. — 
Ég mint Noszlop. (Nagy tűzvész.) Ny. ' 
ő. — Égett a talpam alatt. E. — Égjen 
el a háza, a ki hazudni nem tud. (A 
hazugnak mondják, ha rajtaérik.) Ny. 
6. — Ha a trágya büzsörög, hát a 
szalma hogy ne égne. (Ha a hitvány 
dicsekszik, mit tegyen a derék ember.) 
Ny. 22. — Igyunk, még a gyertya ég. 
D. — Könnyen megég a száraz for- 
gács. D — Körmére ég. F. — Kör- 
mére égett a gyertya. Sz. — Körmére 
égett a tapló. (Megjárt.) D. — Körmére 
égett a tekercs. D. — Lassan ég mint 
a mécs. 1). — Mikor legszebben ég a 
fáklya, legjobban fogy. B. — Ne örülj, 
ha a szomszédod háza ég. D. — Ne 
vedd hamvát, ha jól ég. (Régibb idő- 
ben faggyu-gyergyát égettek, melynek 
időnként hamvát kellett venni a hamu- 
vevővel.) D. — Nem kell azon örven- 
deni, ha a szomszédod háza ég. E. — 
Nem mindenkor ég, mikor a harangot 
félreverik. D. — Nem rak fészket ma- 
dár oly házra, mely meg akar égni. E. 

— Némely hegy akkor is ég belül, 
mikor bércét a hó ellepte. (Öszhaju 
szerelmes.) D. — Ott olts, a hol ég. E. 

— Ott oltja az okos, a hol ég. D. — 
Örül mint kinek a háza ég. D. — Örül 
mint ki házába szorul, mikor teteje ég. 
D. — Örül mint kinek a háza ég, maga 
meg benne szorul. E. — Örül mint ki- 
nek pajtája ég, maga beleszorult. D. — 
Sok embernek ég a háza, ha nem lát- 
szik is a füstje. (Családi perpatvar.) 
Ny. 10. — Sok ház ég belül, de nem 
látszik kivül. Ny. 8. — Szél nem lenne, 
tüz nem égne. S. — Te is félj, mikor 
a szomszéd háza ég. S. — Ugy ég a 
tüz, ha tesznek rá. E. — Üres pipa a 
király szájában sem ég. S. — Vig, mint 
kinek a háza ég, maga meg benne 
-zorult. E. 

Éget. A hol éget, ott fújd. Ny. 18. 

— A mi nem éget, ne fújjad. B. — A 

Margalits E. : Magyar közmondások. 



mi nem égeti nyelved, ne fújjad. KV. 

— Ami nem égeti szádat, azt ne fújjad. 
Sz. — Éget mint a fulánk. E. — Ha 
égeti, se fújja. D. — Hol nem éget, ott 
ne fújd. S. — Kovács is azért tartja a 
fogót, hogy kezét meg ne égesse. D. 

Égrett. Bujdosik ide s tova, mint 
az égett lábú eb. KV. — Erős mint az 
égett bor. D. — Égett gyermek fél a 
tűztől. (Ha egyszer megégette ujját.) 
S. — Keze égett gyermek irtózik a tűz- 
től. D. — Szomorú látvány az égett 
ház. D. 

Égfettlen. JMeghamuzták farát égett- 
len hamuval. (Bottal verték.) D. 

Égés. Hét hordózkodás, egy égés. 
E. — Hét hurcolkodás, egy égés. S. — 
Megszokta, mint Debrecen az égést. 
Ny. 1. — Sokszor kis szikrából nagy 
égés támad. Sz, 

Égö tüzet gerjeszt. KV. — Szeretet, 
égő tüz. KV. 

Éh. Az éh mindennek ellensége. B. 

— Az éh szúnyog jobban csip. E. — 
Az éh szúnyog nehezet csip. E. — Az 
éh szúnyog nehezebbet szúr. D. — 
Bőben büdös, éhben édes. E. — Csip 
mint az éh szúnyog. D. — Eb a köly- 
ket éh korában sem szokta megenni. 

D. — Éh a jóllakottal nem egyaránt 
dúdol. D. — Éh kop kaporral. (Éhes 
étele: koplalás kaporral; nem kapott, 
hát koplal.) E. — Éhgyomorral fél a 
fecske fecsegéstől. (A ki szeret enni, 
mindenben talál rá okot.) D. — Keve- 
set hall az éh has. KV. — Mint az éh 
farkas, ugy várja. E. — Mohón kapja, 
mint éh tyúk a taknyot. D. — Ne higyj 
a szádnak, mint az éh kutyának. D, — 
Nehéz az éh embernek a várakozás. 
KV. — Nehéz éhnek a várás. D. — 
Nem jó éhnek az ének. (Ételt akar, 
énekkel nem lakik jól. Éh gyomorral 
nem esik jó az éneklés.) E. — Nem 
sokat ugrándozik az éh borjú. KV. — 
Mohón kapja, mint éh tyúk a nyálat. 

E. — Nyeli mint éh tyúk a nyálat, 
E. — ügy örül mint éh ló az abrak- 
nak. D. 

i;5 



194 



Éha. (Begye.) Szép a szava, de ör- 
dög az éha. KV. — Szép a szeme, de 
ördög az éha. KV, 

Éhen. A szakács nehezen hal meg 
éhen. D. — Éhen marad, ki az asztal- 
nál szemérmeskedik. KV. — Halász, 
vadász, éhenkórász. E. — Hol jóllak- 
nak négyen, ötödik sem marad éhen. 
S. — Hol öt-hat ember jóllakik, hete- 
dik sem marad éhen. E. — Jó szakács 
ritkán hal meg éhen. K. — Ki hat 
mesterséget tud, éhen hal az meg. E. 

— Mi haszna éhen halónak abban, 
hogy Kolozsvárott jó kenyeret sütnek. 
ML. — Rossz szakács ki éhen hal. S. 

Ehenhalás. Nagy nyavalya az éhen- 
halás. KV. 

Éhes. Az alvás evés helyett esik 
éhes embernek. KV. — Az éhes ember 
semmiben nem válogat. Decsi János. 

— Az éhes embernek étel gyanánt 
esik az alvás. B. — Az éhes német- 
nek kecskebéka csibe. D. — Akkor 
búsul az eb, ha éhes. E. — Csak akkor 
szomorú az eb, mikor éhes. D. — 
Egyenlökép meghal mind az éhező, 
mind a ki eleget eszik. E. — Éhes bolha 
jobban csip, B. — Éhes csikó abrak- 
kal álmodik. E. — Éhes disznó mak- 
kal álmodik. E. — Éhes disznó mak- 
kal álmodik, de ha felébred tökkel is 
megelégszik. Ny. 4. — Éhes disznó 
moslékos csöbörbe is beleváj. Ny. 4. 

— Éhes embernek nehéz várakozni. 
S. — Éhes farkasnak élesebb a körme. 
S. — Éhes gyomornak mézes falat a 
zabkenyér héja is. KV. — Éhes, hogy 
a mándruc követ is megenné. Ny. 1. 

— Éhes, hogy a patkószöget is meg- 
enné. Ny. 1. — Éhes mint a farkas. S. 

— Éhes mint a sáska. S. — Éhes mint 
a molnár csirkéje. (Máséból jóllakott.) 
S. — Éhes mintha csöszakolban hált 
volna. Ny. 2, — Éhes varjú dög után 
lát. E. — Éhező embernek nehéz a 
várakozás. B. — Éhező gyomornak 
nincs jobb a kenyérnél. KV, — Fehér 
cipó sós túróval használ az éhes gyo- 
mornak. B. — Fütvül mint az éhes 



cigány. (Kínjában.) Ny. 2, — Ha éhes 
vagy, sokat ne papolj. D. — Ha éhes 
vagy ne válogass a lében. D. — Jól- 
lakott ember nem hisz éhesnek. S. — 
Kenyérhaj is mézes falat gyanánt esik 
éhes embernek. K. — Ki éhes, kenyérre 
gondol. S. — Kövér disznó halálát sok 
éhes varjú várja. (Gazdag örökséget.) 
S. — Legjobb enni, ha éhes vagy. E. 

— Minden embert megugat, mint az 
éhes kutya. D. — Minél többet eszik, 
annál inkább éhes, D. — Nem egy- 
aránt énekel az éhező a jóllakottal. B. 

— Nem jó éhező embernek sokat pa- 
polni. KV. — Nem kérdi az éhes has, 
hányat ütött az óra. B. — Olyan éhes, 
mint a molnár csirkéje. (Jóllakott.) Ny. 
2. — Rátartós mint az éhes cigány. E. 

— Sipítanak, mint az éhes fecskefiak. 
E. — Üres hordó jobban kong, éhes 
dongó jobban dong. Ny. 1. 

Éhezik. Akkor egyél, mikor éhe- 
zel. KV. — Egyél, ne éhezz, mint ott- 
hon. (Ne szemérmeteskedjél, hanem 
bátran egyél, ugy mint otthon.) E. — 
Ha jóllakott is, a szeme éhezik. (Tel- 
hetetlen.) E, — Legjobb akkor enni, 
mikor megéhezik az ember. B. — Ne 
szánd, ki vagyona mellett éhezik. (Fös- 
vényt.) Ny. 9. — Sok van, ki éhezik 
és megházasodik. E. — Ne kivánd az 
aranyat, ha éhezést szerez. D. 

Ehetetlen kódorgó. D. — Élhetet- 
len ember, ki feleségének keresetéből 
él. D. — Két annyit fél, ki élhetetlenül 
él. D. — Kétannyit fél, ki éhetetlenül 
fél. D. 

Éhomra nem fél a kakukszólás- 
tól. D. 

Éhségf. Az éhség ott veszi, a hol 
éri. B. — Az éhség jobb ízt ad az 
ételnek. B. — Az éhség kihajtja a 
farkast a berekből. B. — Az éhség 
kihajtja a farkast a bokorból. KV. — 
Alkalmatlan vendég az éhség. KV. — 
Dőlt gabona nem csinál éhséget. (Ha 
a gabona megdől, gazdag aratás lesz.) 
E. — Éhség a farkast kihajtja a cser- 
jéből. E. — Éhséget döghalál szokta 



— 195 — 



követni. KV. — Fehér cipó, sós túró, 
éhség ellen igen jó. E. — Jó fűszer- 
szám az éhség. B. — Keserű babot 
is édessé tesz az éhség. D. — Leg- 
jobb fűszer az éhség. E. — Legjobb 
szakács az éhség. KV. — Mindent 
kigondol az éhség. B. 

Ej. Az éj mindennek ellensége. D. 

— Ha éj nem volna, a napot nem 
szeretnék annyira. D, — Szerelem, 
éj és bor, sok gonoszsággal forr. KV. 

Éjfél. Fekete mint az éjfél. D. — 
Jó a bor mindenkor, hajnalkor, éjfél- 
kor. Np. — Lusta gazdasszonynak 
éjféli munkája. (Nem sokat ér, a jó 
gazdasszony nappal is elkészül mun- 
kájával.) D. — Setét mint az éjfél. D. 

Éjjel. A fehér tehén is éjjel fekete. 
D. ■ — A rossz lelkek éjjel járnak. D. 
- — Egész éjjel virraszt, mint a ba- 
goly. E. — Éjjel a gyermektől fél. D. 

— Éjjel jár, mint a bagoly. M. — Éjjel 
jár, mint a gonosz lélek. S. — Éjjel 
minden tehén fekete. Sz. — Fél éjjel 
kimenni csak a pitvarba is. D. — Ha 
éjjel jön is, ki nem tér a bor elül. D. 

— Hosszú mint az éjjeli út. D. — Ki 
miről nappal gondolkodik, éjjel arról 
álmodik. S. — Ki nappal mit gondol, 
éjjel arról álmodik. KV. — Ki nappal 
mit kivan, éjjel arról álmodik. KV. — 
Kiált éjjel-nappal, mint a sovány haris. 
D. — Nappal alszik, éjjel álmodozik. 
D. — Nappalnak szeme, éjjelnek füle. 
S. — Nem jó ha éjjelen át a házban 
kenyér nincsen. S. — Nincs jobb az 
éjjeli tanácskozásnál. KV. — Te egy 
éjjel nőtt gomba. D. 

Éjjeli bagoly. E. — Éjjeli madár. 
S. — Éjjeli-nappali nimfa. D. — Nap- 
pali rettegés, éjjeli rémülés. E. 

Éjszaka. Adtál nekem jó éjszakát. 
(Bajt szereztél nekem.) E. — Átalud- 
nék három éjszakát, csak enni ne 
kellene. E. — Csendes napnak csen- 
des éjszakája. ME. — Esteli vendég 
éjszakára is megmarad. Ny. 6. — Éj- 
szaka minden tehén fekete. B. — Éj- 
szaka virrad neki. (Tolvajnak, kor- 



helynek, szerelmesnek.) E. — Igyunk 
egyet jó éjszaka fejében. D. — Jó 
éjszakát a magyarnak. E. — Kevés 
vacsora, jó éjszaka. ME. — Minden 
szinű macska fekete éjszaka. KV. — 
Nem jó madár, mely éjszaka jár. ME. 

— Senkinek sem barátja az éjsza- 
ka. KV. 

Éjszaki. Nem mindenkor fuj az 
éjszaki szél. (Lesz még jobb sorsod 
is.) D. 

Ek. Éket verjünk bele, ha jnáskép 
nem lehet. BSz. - — Kemény fát ke- 
mény ékkel hasítják. D. — Ugy verj 
éket a kemény fába, hogy szemedbe 
ne pattanjon. D. 

Ékes. Bor, búza, békeség és fele- 
ség ékes, széna, szalma szalonna és 
a ruha kékes. (Magyar ember vágya.) 
D. — Embert csinál néha az ékes 
ruha is. D. 

Ékesen. Varjú is tud néha ékesen 
krákogni. K. 

Ekessegf. Gazdagnak ékesség, sze- 
génynek segítség. (Tudomány.) KV. 

— Ruha ékesség, pénz tisztesség. D. 

— Szüzesség, ékesség. E. 
Ékesszólás. Egy ékesszólásu úti- 
társ jobb egy hat lovas hintónál. D. 
• — Nem illik bolondhoz ékesszólás. E, 

Ékesit. Jámborság tisztesit, sze- 
mérem ékesit. KV. 

Él. Éllel áll akárki ellen. D. — Él- 
lel állnak össze. E. — Élére rakják 
az aranyat. ME. — Élére veri az ara- 
nyat. E. — Élére rakja a sok pénzt. 
S. - — Élére verve ládájában a pénz. 
D. — Élit lapjára fordítja. BSz. — 
Három éle nyelvének, mint a sásnak. 
D. — Lapját élire fordítja. BSz. — 
Nem élével a késnek, hanem fokával 
nyúzza az embert. D. — Okos harag 
néha az erőnek éle. D. 

Éles. A hol a méz legédesebb, ott 
a fulánk legélesebb. D. — A legéle- 
sebb szemű tolvajnak is szemét ki- 
lopja utoljára a varjú. (Akasztófára 
kerül.) D. — A vén asszony nyelve 
élesebb a borotvánál. Ny. 13. ^ — A 

13* 



196 — 



legélesebb késben is van égy kis 
csorba. D. — Éhes farkasnak élesebb 
a körme. B. — Az éles borotva fris- 
sen bánik a szakállal. D. — Egy ga- 
ras éles ; két garas fényes. (Keveseb- 
bet költ a hasznosra, többet a csillo- 
góra.) E. — Elég éles a kasza. (Nyelv.) 
D. — Éles a nyelve mint a köszörült 
kard, S. — Éles, mint a beretvafok. 
D. ■ — Éles mint a beretva. D. — Éles 
kasza bátrabban vágja a füvet. D. — 
Éles, mert Bécsben beretva a bátyja. 
B. — Éles mint a hóhér-pallos. D, — 
Éles mint a kasza. D. — Éles mint 
a nád. D. — Éles mint a nyelv. D. — 
Éles mint a sakter-kés. D. — Éles 
mint a szálka. D. — Éles mint a sás. 
D. — Éles mint a tatár-kard. D. — 
Éles mint a török kés. D. — Gyermek 
kezében éles kés. D. — Két éles kard 
egy hüvelyben meg nem fér. S. — Két 
éles pallos nehezen fér egy hüvelybe. 
D. — Két éles pallos nem fér egy hü- 
velybe. D. — Két éles pallost nem 
látni egy hüvelyben. D. — Két éles 
tör nem fér egy hüvelybe. M. KV. ■ — 
Mi nagyon éles, könnyen csorbul. S. 

— Ne fend az élest. (Ne haragítsd a 
haragost.) D, — Olyan éles mint a 
kés foka. B, — Öreg katonának éle- 
sebb a kardja. K. — Szája nagy, de 
éles foga nincs. D. 

Élesít. Vargához viszi a csorosz- 
lyát élesíteni. E. — Vargához viszi 
az ekeszarvat élesíteni. Sz. — Vargá- 
hoz viszi az ekevasat élesíteni. KV. 

— Vassal élesítik a vasat. D. 
Éldeg"él mint Marci Hevesen. D. 

— Éldegél mint Miké malaca a pi- 
acon. (Otthon nem kapott enni, a pi- 
acon éldegélt, de sokszor el is verték, 
ha kárt tett.) D. 

El. A disznó, mig él, semmire való. 
B, — A farkas után a holló is akar 
élni. D. — A hol kedvére él a gazda, 
lusta a szolga, D. — A ki betegen él, 
sokáig vonaglik. B. — A ki élni tud, 
tud az valamit. E. — A ki farkassal 
él, vele együtt ordit. B. — A ki fél, az 



él. E. — A ki jól él, királyt sem fél. 
BSz. — A ki jól él, királytól sem fél. 
S. — A ki sokáig él, sok veszély éri. 
B. — A ki szeret, kétszer él. E, — A 
kocsmáros csalásból él, haszonból 
ruházkodik. Ny. 13. ^ — A leghaszon- 
talanabb eb asztalról él. D. .(Öleb.) — 
A pénz éli világát. D. — A szép leány, 
ha megvénül, rossz. időben él. D. — 
Az elvetett macskakölyök gyakran leg- 
tovább él. K. — Az él soká, a ki jól 
él. E. — Az leszen baráttá, a ki egyéb 
módon el nem élhet. Decsi János, — 
Azé a világ aki élheti, a mennyország, 
a ki elérheti. E. — Azé a világ, a ki 
élheti, azé a mennyország, a ki el- 
nyerheti, D. — Addig élem világomat, 
mig szél fújja pántlikámat. (Mig fiatal 
vagyok.) Sz. — Addig élek, a meddig 
akarom. (A meddig a karom. Szójáték.) 
S. — Amint élsz, ugy halsz meg, D, 

— Amint szokunk, ugy élünk. D. — 
Alacsony házban bátorságosabb élni, 
ME, — Annyit él az ember, a mennyi 
időt örömmel tölt. D, — Békével élhet 
tőle a szúnyog is. D, • — Békével élnek 
az angyali karok, D, — Boldog ember, 
a ki magányosan élhet. KV, — ■ Böjt 
van, jól élnek a papok. Ny, 4. — Eb 
fél, kutya fél, mig az öreg ipám él, E. 

— Eb fél, kutya fél, mig az ipám, 
napám él, Ny, 2. Np. — Egy kenyéren 
élnek. D. — Egyszer él az ember. E. 

— Együtt élnek, együtt halnak. KV. 

— Eleget él a szegény. E. — Eleget 
élt a szegény, ha korán meghalt is. E. 

— Eleget élt a szegény, hahamar oda- 
lett is. D. — Eleget élt a nyomorult, 
ha hamar meghalt is. D. — Elélhetni, 
csak legyen mit enni. D. — Él - hal 
érte. S. — Él-hal érte, mint a cigány 
a veres nadrágért. (L. cigány.) E. — 
Él hal érte mint a baranyai gyerek a 
tarisznyáért. (L. baranyai.) Ny. 5. — 
Él-hal érte, mint a köteles a kócért, 
(Nem szereti, mert a kenderszál az 
értékes,) Ny, 2. — El nem él holtig, 
(Gyáva.) E. — Eszem- iszom, jól élek, 
senkivel nem cserélek. (Könnyelmű.) 



197 



Ny. 10. — Él magyar, áll Buda még. 
Kisf. K. — Él még az isten. KV. — 
Él még a régi isten. E. — Él még a 
magyarok istene. S. — Él mint az égi 
madár. E. — Él mint a fa, nevelkedik 
mint a barom. D. — Éli világát. S. — 
Élj az idővel. Berzsenyi. — Éljen ö ! 
(így köszönti a szerelmes ifjú kedvesét, 
a kit nem akar nevén nevezni.) E. — 
Éljenek azok, a kik igázok, a kik nem 
azok, azok gazok. Sz. — Éljünk mi 
ketten, kurvanya a harmadiknak. (Birő 
Márton veszprémi püspök szavajárása 
poharazás közben.) D. — Élni kell az 
alkalmatossággal. (Meg kell ragadni az 
alkalmat.) B. — Én sem élhetek levegő- 
vel. E. — Gondold meg, hogy ezután 
is élned kell. (Ne költs el mindent egy- 
szerre.) B. — Élhetetlen, ki feleségé- 
nek keresetéből él. D. — Ha az ür 
akarja és élünk. (Ha isten engedi és 
élni fogunk, akkor meglesz.) E. — Ha 
békével akarsz élni, sokat ne szólj. D. 

— Ha békével élhetsz, ne add a világ 
veszekedéseért. D. — Ha él, az urának ; 
ha vész, a kutyának. (Ha a malac él, a 
gazdájáé, ha megdöglik, a kutyáé.) Ny. 
3. — Ha félsz, meg nem élsz. S. — 
Hadd élje világát. E. — Hal barát, él 
a szent. E. — Hamar meghal, ki későre 
kezd élni. D. (Vén korára szerelmes- 
kedő.) — Hamar meghal, ki későn kezd 
élni, E. — Hamar meghal, ki korán 
kezd élni. (Nagyon korán, érett ideje 
előtt kezd szeretkőzni.) E. — Herce- 
hurca élet. (Kóbor élet.) E. — Honn 
lakjék az, ki kedvére akar élni. (Min- 
denütt jó, de otthon a legjobb.) M. — 
Hogy élünk el, ha meghalunk ? (Nyo- 
morult életnek nyomorultabb a halála.) 
E. — Igyál mig élsz, ki tudja, adnak-e 
a más világon? D. — Igyunk, a ki ráér ; 
éljen a haza. (Titulus bibendi.) E. — 
Inkább meghalni, mint kutyául élni. S. 

— Jaj dinom - dánom, mig élek is 
bánom ! (Drága mulatság.) B. — Jó a 
jámborság, de azzal magával el nem 
élhetni. D. — Jobb a hazáértélni, mint 
becstelenül meghalni. D. — Jobb a 



hazáért meghalni, mint henyélve élni. 
D. — Jobb becsülettel szegényen élni, 
mint rossz utón meggazdagodni. S. — 
Jobb egyedül, mint rossz társsal élni. 
S. — Jobb ha az okos hamar meg- 
hal, mintha sokáig él a bolond. D. — 
Kár hogy eddig is élt. D, — Keveset 
élt a szomorú, ha későn halt is meg. 
D. — Későre akarja megtanulni a 
halált az, a ki élni nem tudott. D. — 
Ki életét megvetheti, soha bölcsen nem 
élt. D. — Ki frissen eszik, frissen él. 

D. — Ki hazájáért meghalt, elég sokáig 
élt. D. — Ki másnak jótéteményéből 
él, elvesztette a maga szabadságát. D. 

— Ki minek szokik, azzal él. D. — Ki 
minél kevesebbet aluszik, annál többet 
él. D. — Ki nem akar élni, akassza 
fel magát. S. — Ki reménységgel él, 
ispotályban hal meg. E. — • Ki sokat 
alszik, keveset él. S. — Ki sokáig 
levest eszik, sokáig él. S. — Ki sokáig 
eszi a levest, sokáig él. (Az előbbi 
tréfásan azt mondja : ki sok évig eszik 
levest, sokáig él; az utóbbinak értelme, 
a szórendje szerint: ki lassan eszi a 
levest, sokáig él.) D. — Ki tobzódva 
él, hamar él. D. — Kinél lakol, annak 
törvényével élj. D. — Kinek savával 
élsz, főztét megdicsérjed. D. — Köny- 
nyen él, ki kevéssel beéri. D. — Köny- 
nyen éli világát, kinek sok a pénze. D. 

— Könnyen él, kinek mindene van. D. 

— Könnyű a készből élni. S. — Meg- 
élünk már, csak az urak élhessenek. 
(Tréfás mondás, ha kis dolog sikerült.) 

E. — Meghal a barát, él a szent, vál- 
tozik az apáturság. K. — Mig a disznó 
él, semmi hasznát nem vehetni. D. — 
Mig éltél, kergettél, meghaltál, megfog- 
tál, mi hasznod van benne ? (A kegyet- 
len szigorral tartott s örökségében 
megrövidített fiu mondása apja halála 
után.) D. — Minden lehetsz, ha becsü- 
letesen sokáig élsz. D. — Mindnyájan 
egy rossz világban élünk. (Sorsunk 
közös.) D. — Minél tovább él az em- 
ber, annál többet tud. KV. — Mint egy 
tüdő, ugy él. KV. — Mint élsz, ugy 



198 



veszed hasznát. S. — Ne légy Tankó, 
ha eszeddel élhetsz, D. — Nehezen 
él, a ki szünetlen kíván, D. — Nem 
azért él az ember, hogy csak egyék. 
B. — Nemcsak kenyérrel él az ember. 
E. — Nem él az ember széllel. E. — 
Nem él vele, mint kajáriak a Jézus 
nevével. E, — Nem élek vele. (Nem 
szoktam, nem is szeretem,) E, — Nem 
élhetünk mindnyájan uri módon. D. — 
Nem is él, hanem a szegénységgel 
bajlódik. D. — Nem sokáig ól, ki fiatal 
korában okos. D. — Nem tudott az 
élni, ki nem tud meghalni. E. — Nincs 
búsabb élet, mint jóakarók nélkül élni. 
D. — Nincs oly öreg, ki tovább ne 
kívánjon élni. D. — Nincs utálatosabb, 
mint élni kezdő vén. D. — Nyelvében 
él a nemzet. S. — Okos gyermek nem 
sokáig él. KV. — • Ott jó élni, hol gom- 
bóccal hajigálják az embert. S. — 
Otthon lakjék, ki kedvére akar élni. (L. 
fent.) D. — Öreg apánk is élne, ha 
meg nem halt volna. Ny. 2. — Pap- 
nak élünk, papnak halunk. D. — Rut 
dolog nemesnek nemtelenül élni. BSz. 
— Semmire való a disznó, a mig él. 
KV. — Sok háztól él, kevéstől boldogul. 
(Koldus.) Ny. 8. — Sok szombatot élt. 
D. — Sokat élt, ki meghalt a hazáért. 
D. — Sokat él, ki igazán él. (Becsüle- 
tesen.) E. — Sokat élt a nyomorult, 
ha hamar meghalt is. D. — Sokat meg- 
él az ember, mig él. D. — Sokáig él, 
kinek halálhírét költik. ME. — Sokáig 
élni és meg nem vénhedni, mesterség. 
D. — Sokáig élni és meg nem vén- 
hedni, nagy mesterség. K. — Sokáig 
élt, halni megnem tanult. D. — Szeresd 
a békét, ha sokáig élni kivánsz. D. — 
Szegényen élni és gazdagon halni 
esztelenség. D. — Széllel él. (Szegény.) 
D. — Szép meghalni a hazáért, de 
még szebb a hazának élni. S. — Télen 
éli világát a paraszt. (Pihen.) S. — 
Tíz körme után él. (Keze munkája 
után.) S. — Tovább élek száz esztendő- 
vel. (Mulassunk, legyünk vigak.) E. — 
Tudj annak idejében élni. D. — Ugy 



él, mint a hal a vizben. D. — Ugy él 
mint a kis király. (Királyfia.) S. — Ugy 
él mint a korpás kutya. (Szegényesen.) 
Ny. 6. — Ugy él mint a molnár disz- 
naja. (Bőségben ; máséból telik.) Ny. 
4. — Ugy él mint Marci Hevesben. Ny. 
22. — Ugy él mint az égi madár. 
(Munka nélkül megél.) E. — Ugy él 
mint Toldi Miklós lova. (Szűkösen.) 
Ny. 19. — Ugy él mint Toldi Miklós 
lova a szeméten. Ny. 17. ■ — Ugy él 
mint Toldi Miklós lova a szemétdom- 
bon. Ny. 9. — Ugy élnek egymással 
mint a kutya meg a macska. B. — Ugy 
élnek minta sátoros cigányok. Ny. 18. 
— Vagy élek, vagy halok, szerencsét 
próbálok. E. — Van pénze, de nem 
tud vele élni. D. t- Világon csak az 
élt sokáig, a ki jől élt. B. 

Élelmes mint a zsidó. S. 

Élesztő. Elkésett, mint a rák az 
élesztővel. Ny. 3. 

Elet. A haldokló is szereti az életét. 
D. — A jó életet hamar megszokja az 
ember. D. — A milyen az élete, olyan 
a beszéde. KV. — A milyen az élet, 
olyan a halál. KV. — A papnak példás 
élete prédikáció. D. — Az egyes élet 
búval jár. ME. — Az egyes élet bú 
nélkül nem lehet. Cz. — Az élet, pénz, 
szalonna, fogyton fogy. BSz. — Az 
életet inkább szereti az öreg, mint a 
fiatal. D. — Azt sem bánja, ha életé- 
vel fizeti. D. — Ábránd az élet meg- 
rontója. Vör. — Ámitás az élete. D. — 
Batkátsem adnék életeért. (Batka, kis 
pénz 11. Lajos korában. Nem bizom a 
beteg életéhez.) E. — Bizonytalan 
kocka az ember élete. B. — Bolond- 
sága szántáSjVetés, élet csak a szatyor- 
kötés. E. — Bujdosás az embernek 
élete. M. — Cérnaszálon függött élete. 
D. — Csupa élet, mint Bukiné macs- 
kája. Ny. 13. — Eb az élet egészség 
nélkül. D. — Egész életében egy nótát 
fuj. KV. — Egy életem, egy halálom. 
(Erős elhatározás : megteszem, ha 
életembe kerül is.) E. — Ez az élet 
diákoké, a másik a barátoké. (A túl- 



— 199 — 



világ.) E, — Ez az élet a mienk, a 
másik is az lesz még. E. — Ez az élet 
ugy sem sok, használják az okosok. E. 

— Ez az élet, gyöngyélet. S. — Ez az 
élet világélet, gyöngyélet. E. — Ez az 
élet a gyöngyélet: senkitől sem félni. 
E. — EÍet és halál között lebeg. ME. 

— Élete csupadon libaszelidség. D. 

— Életében mindig : utcu bú ! (Víg.) 
D. — Életében sok jót elveszteget az 
ember. D. — Gyöngyélete van. S. — 
Hajszálon függött élete. E. — Halál 
halálnak, élet életnek barátja. D. — 
Hosszú a mesterség, rövid az élet. 
(Latin.) D. — Hosszú a tanulás, de 
rövid az élet. KV. — Inkább vesszen 
életed, hogysem becsületed. KV. — 
Jobb a mértékletes élet, mint az orvos. 
D. — Jobb néha a hamar halál a 
hosszú életnél. D. — Lábára bizza, 
nem karjára életét. (Fut.) D. — Leg- 
jobb iskola az élet. S. — Legjobb 
mester az élet. ME. — Katonának szép 
a neve, eb az élete. E. — Ki életét meg- 
vetheti, soha bölcsen nem élt. D. — 
Kinek teljes élete tréfa, nem teljes 
ember. D. — Kora halál jobb néha 
hosszú életnél. E. — Kurta az élet, de 
a nyomorúság hosszúvá teszi. D. — 
Magányos élet nem lehet bú nélkül. 
KV. — Markában hordozza életét. B. 

— Más élet, más mód. KV, — Más 
élet más módot kivan. KV. — Nehezen 
hal meg az öreg, ugy hozzászokott az 
élethez. E. — Nincs búsabb élet, mint 
jóakarók nélkül élni. D. — Nincs esze, 
ki életével játszik, D. — Nincs jobb 
az özvegy életnél. KV. — Olyan az 
élet, mint a hold, néha telik, néha fogy. 
KV. — Olyan az élet, mint a vizén a 
bugyborék. Ny. 22. — Öröm érezteti 
meg az emberrel az életet. D — Öröm, 
vigasság egész élete. D. — Páros élet 
a legszebb a világon. ME. — Prókátorra 
pöröd, orvosra életedet egészen ne 
bizd. KV. — Prókátorra pöröd, uj or- 
vosra élted ne bizd egészen. KV. — 
Részegség életet rövidit. KV.. — Rövid 
az élet. KV. — Rövid az élet, örök a 



sír. ME. — Sanyarú az élet. Ny. 6. — 
Selyem az élet, kóc a jövedelem. Ny. 
6. — Soha a kelő napot életében nem 
látta. (Korhely.) D. — Sok jó borocs- 
kát elmorzsolt életében. D. — Szegény 
ember élete csupa komédia. S. — 
Szentéletü vasfazék, csak a füle kor- 
mos. (Képmutató.) Ny. 5. — Szép 
volna a halál is, ha életben volna. D. 

— Szívós az élete, mint a macskának. 
Ny. 3. — Szomorúsággal telik az em- 
ber élet. D. — Többet hajtanak a pap- 
nak életére, mint tudományára. KV. 

— Többet hajtanak a papnak életére, 
mintsem a tudományára. Sz. — Vagy 
élet, vagy halál. E, 

Életrevaló ember a jég hátán is 
megél. S. — Életrevaló ember a kő- 
szikla tetején is elél. B. — Életre- 
való ember nem fekszik a fülén. E. 

Élő. A holtnak mindig van ele- 
gendő földje, az élőnek soha sincs. D. 

— Az élőt a holtak hagdossák. D. — 
Élő élőnek, holt holtnak barátja. (Jó, 
rossz.) D. — Élő fának dőltét várni. 
(Örökséget.) E. — Élő fának nehéz 
dőltét várni. (U. a.) Ny. 18. — Élők 
között keresi a holtat. D. — Élőnek 
nincsen, a holtnak van. (Elegendő 
földje.) E. — Ha élőfával így bánnak, 
hogy tesznek a levágottal. (Jó-rossz.) 
D. — Holt hagyja, élő osztja. (Örök- 
séget, vagyont.) E. — Holtan jött az 
élők közé. D. — Jobb az élő kutya a 
holt oroszlánnál. D. — Másnak vesz- 
tére, magának kárára élő. D. — Nehéz 
élő embernek orrát ugy elmetszeni, 
hogy meg ne érezze. D. — Nehezen 
híresek ott a holtak, a hol élők nincse- 
nek. D, — Nehéz az élöfának ledőltét 
várni. (Örökség.) D. 

Élődik. Csíp, mint a mi régen a 
bundában élődik. D. — Ebek kony- 
háján élődik. (Szegény hulladékból, 
alamizsnából él.) D. — Élődik mint 
Toldi Miklós csikaja. (ínségesen.) B. 
Élődik mint Toldi Miklós lovaaszeme- 
ten, (U. a.) E, — Kún Miklós kertjé- 
ből élődik. (Nem volt kertje. Piacról 



200 — 



él.) D, — Más konyháján élődik. (Ke- 
gyelemkenyéren él.) D. 

Eltet. Isten éltesse a tótot, hogy ne 
hordja a magyar drótot. Ny. 5. — 
Isten éltesse sokáig, mig a Tisza ki 
nem szárad bokáig. Ny. 20. — Isten 
éltesse sokáig, az emberi életkor leg- 
végső határáig. Ráth Károly. 

Élvez. Azé a világ, a ki élvezheti, 
azé a mennyország, a ki elnyerheti. S. 

Én sem vagyok angyal. S. — Ha 
megeszed az én tyúkomat, a magadét 
kötve tartsd. Ny. 9. — Ha te ütöd az 
én zsidómat, én is ütöm a tiédet. ME. 

— Inkább ö, mint én. E. — Ki vagyok, 
én vagyok. (Rátartós ember.) D. — 
Ott leszekén akkor, (Nem fog az nélkü- 
lem megtörténni ; nem engedem, hogy 
megtörténjék.) E. 

Ének. A kinek szekere farkán ülsz, 
annak az énekét hallgassad. M, — A 
milyen a madár, olyan az éneke. Ny. 
8. — A rossz kántor a szép éneket is 
elrutitja. D. — Az uj éneket örömest 
éneklik. D. — Egyhangú, mint a kol- 
dus ének. E. — Ha a kántor jól kezdi 
az éneket, jól viszi a nép. D. — Hosszú 
beszédje, mint a szent Iván éneke. D. 

— Hosszú mint a szent Iván éneke, 
M, — Jól kezdett ének nem nehéz a 
kántornak. B. — Kár hitvány éneket 
újra kezdeni. E. — Kifogy mindenéből, 
mint a koldus az énekből. E. — Min- 
den éneknek van nótája. (Minden dolog- 
nak megvan a maga módja.) E. — 
Nem jó éhnek az ének, E. — Össze- 
ment, mint Sin Mari éneke, Ny. 5. — 
Régi ének. KV. — Szent Iván éneke, 
(Hosszú beszéd.) KV. — Szép ének- 
szóval. (Kevés szertartással. Az énekes 
temetés kisebb mint aprédikációs.) E. 

— Szirén ének. (Csábítás.) D. — 
Szomorú nótára válik még az ének. 
(Rossz vége lesz.) KV. — Ügy húzza 
a szót, mint a szentiványi koldus az 
éneket. Ny. 

Énekel. Az uj éneket örömest 
éneklik. D. — Búsan énekel, mint a 
szárnyapörkölt szúnyog. D. — Énekel 



a koldus, ugy kap alamizsnát. E, — 
Énekel a diák, aztán kap alamizsnát. 

D, — Énekel mint a szúnyog. D. — 
Énekelt arról szent Dávid, el is ma- 
gyarázta. E. — Könnyű annak dúdolni, 
kinek apja énekelt, D. — Nem egy- 
aránt énekel az éhező a jóllakottal. 
B. — Szépen énekel, mint őszkor a 
prücsök, D. — Torban énekel, vendég- 
ségben sír, (Illetlen.) KV, — Zsoltár 
számát sem tudja, mégis előre éne- 
kel.^ D, 

Énekes. A jó hegedűs nem szen- 
vedi az énekest. D. — A kántor sem 
ér valamit énekes-könyve nélkül. D. 

— Ebből sem lesz énekes halott, 
(Énekes temetése sem lesz, nemhogy 
prédikációs lenne. Ebből sem lesz 
valami érdemes dolog.) S. 

Énes ember. (Önző.) D. 
Éneklés. Cerkó éneklés, (L, cerkó.) 

E, — Jól kezdett éneklés kántornak 
nem nehéz. (A mi jól van elkezdve, 
könnyű azt folytatni.) E. — Siralomra 
fordul az éneklés. KV. — Ritka szú- 
nyog éneklés nélkül. D. 

Ép. Elég szép, a ki ép. E. — Ép 
és egészséges testtel jó aludni. KV, — 
Ép testben ép lélek. (Latin.) S. — 
Jégre metszett kép, nem sokáig ép. 

D. — Jégre metszett kép, nem lesz 
sokáig ép. KV. 

Épit. A ki házat épit, meghal. 
(Házépítés nagy gond, nagy költség.) 

E. — A legjobb fából soha nem épí- 
tenek, (Szőlőfa.) E, — Egy kézzel épit, 
a másikkal ront, D. — Elibe építek 
én annak. (Megakadályozom.) E. — 
Fapénzzel várat nem építhetni. D. — 
Ha szóból lehetne, tornyot építene. E. 

— Hol istennek házat építenek, ká- 
polnát guggaszt mellé az ördög. (Tem- 
plomhoz közel a kocsma.) E. — Hol 

i istennek templomot építenek, ott 
mindjárt az ördögnek is kápolnát állí- 
tanak. D, — Homokra épit, E. — Ki 
utón épit, sok biróra talál, (Bírálóra.) 
D. — Ki útfélen épit, sok mestere 
van. KV. — Könnyebb rontani, mint 



201 



építeni. S. — Könnyű rontani, de ne- 
héz épiteni. D. — Lábnyomon is há- 
zat épit a csöndes. D. — Levegőbe 
épit várat. E. — Malmon, ifjú felesé- 
gen untalan kell épiteni. (Javítani.) Cz. 

— Nem egy nap épült Buda. B. — 
Nem egy nap épült Buda vára. D. — 
Nem egy nap épült fel Róma városa. 
KV. — Róma sem épült egy nap alatt. 
KV. — Tornyot építhetne, ha szóból 
lehetne. D. — Többet ront egy rossz 
példa, mint húsz jó építhet. D. 

Épség*. Nincs semmi épség fene- 
ette testében. (Romlott.) D. 

Épülés. Egynek veszedelme, más- 
nak épülése. KV. 

Ér. Erére tapint. (Megtudja, mi a 
baja. Orvos.) E. — Illa berek, nádak, 
erek. (Menekülj.) E. — Jól megtapo- 
gatták az erét, vér is jött belőle. (Vé- 
resre verték.) D. — Megtalálták az 
erét. (A hol fáj.) D. - — Ne vágj eret, 
ha nem fojt. D. — Nem aludttej, ha- 
nem meleg vér folyik a magyar em- 
ber erében. D. — Nem ver ereiben a 
vér. (Nincs élet benne.) D. — Nyakán 
vágták meg az eret. D. — Vér helyett 
méreg foly ereiben. D. 

Ep. a teve, ha rühes is, többet ér 
a legjobb szamárnál. D. — Annyit ér 
a marha, a mennyiért eladhatni. KV. 

— Annyit ér, mint a régi két garasos. 
E. — Annyit ér, mint egy esküdt em- 
ber sapkája. Ny. 6. — Annyit ér, mint 
kilenc gémnek egy keszeg. (Apró hal.) 
Ny. 6. — Annyit ér, mint döglött lo- 
von a patkó. Ny. 5. 8. — Annyit ér, 
mint pokolba egy zsidó. D. — Annyit 
ér, mintha Budán muzsikálnak, aztán 
ide nem hallik. Ny. 6. — A kántor 
sem ér valamit énekes könyve nélkül. 
D. — Babot sem ér. E. — Batkát sem 
ér. E. — Cifra semmit sem ér. (Cifra 
a latin zérus neve.) E. — Ebet sem 
ér. D. — Egy adok többet ér, három 
igérdmegnél. Ny. 13. — Egy jó szokás 
többet ér, három jó cselekedetnél. D. 

— Egy marék szerencse többet ér 
egy zsák észnél. ME. — Egy vén 



leány annyit ér, rnint egy megirott, de 
el nem küldött levél. D. — Fél tehe- 
net sem ér az esze. E — Ha az első 
húslé elfut, nem ér a második sem- 
mit. (Feleség.) Ny. i. — Ha garas van 
szájában, nem ér egy pénzt. D. — Ha 
krajcár van is szájában, nem ér egy 
pénzt. D. — Ha kevés becsű dolgot 
jól használunk, sokkal többet ér a 
drágánál. E. — Malom vidék nélkül, 
csárda országút nélkül semmit sem 
ér. Ny. 22. — Mértékletesség többet 
ér az orvosságnál. S. — Nem ér a ha- 
rag hatalom nélkül semmit. Ny. 6. — 
Nem ér egy árva szót. E. — Nem ér 
egy fabatkát. S. — Nem ér egy fa- 
kohát. ME. — Nem ér egy fapóturát, 
D. — Nem ér egy fapénzt. D. — Nem 
ér egy férges diót. D. — Nem ér egy 
fityinget. S. — Nem ér egy hajítófát. 
D. — Nem ér egy irgalmas kiáltást. E. 

— Nem ér egy kopott rókatalpat. D. 

— Nem ér egy férges mogyorót. Páz- 
mán. — Nem ér egy lyukas mogyorót. 
D. — Nem ér egy molyette kucsmát. 
D. — Nem ér egy pipa dohányt. E. — 
Nem ér egy polturát. S. — Nem so- 
kat ér a csupa hallom-m.ondom. Cz. 

— Nem sokat ér az erő okosság nél- 
kül. B. — Néha a titok elrejtés töb- 
bet ér a szólásnál. D. — Sok sok ör- 
dög sem ér egy angyalt. D. — Sovány 
egyesség többet ér a pörnél. S. — 
Száz temetés sem ér egy lakzít. D. — 
Szász emberség nem sokat ér. E. — 
Szász emberség, szalmatűz nem sokat 
ér. S. — Titulus vitalus nélkül nem 
sokat ér. (Cím vagyon nélkül.) S. 

— Többet ér a vén sas ifjú bagoly- 
nál. D. — Többet ér egy kérdezem 
száz kérésemnél. E. — Többet ér egy 
kérdezés száz keresésnél. Ny. 5. — 
Többet ér egy ma száz holnapnál. S. 

— Többet ér egy nap száz holdvilág- 
nál. E. — Többet ér teste, mint lelke. 
(Szép, de nem jó asszony.) E. 

Ér. (Elér.) A bűnt nyomban éri a 
büntetés. D. — A könnyen futó sem 
érhet mindenhova. D. — A templomba 



202 



is későre érnek a lomhák. D. — Az 
okos ott veti a vasmacskát, hol a fe- 
neket éri. D. — Amint iparkodtál, ugy 
értél. B. — Addig nyújthatni a kezet, 
a mig ér. D. — Baját a bú éri. D. — 
Csak addig nyújtózzál, a mig a lep- 
led ér. Sz. • — Csak addig nyújtózzál, 
mig a lepel ér. M, — Egy nyavalya a 
másikat ott éri. KV. — Egymást éri 
a baj. E, — Fót a fótot éri. D. — 
Hamar indul, hamar ér, E. — Hamar 
jár, ki valakit utói akar érni. D. — 
Későn ér mindenre, mint a vén leány. 
D. — Későre érhetni Budára. D. — 
Későn indulsz, későre érsz. D. — Ké- 
sőn indulsz, későn érsz. S. — Ki ha- 
marabb ér a malomba, hamarabb őröl. 
D. — Kik egy utón járnak, egy helyre 
érnek. D — Lassan járj, tovább érsz. 
D. — Lassan járj, tovább érsz ; lassan 
siess, tovább jutsz. KV. — Lassan 
lépj, tovább érsz. D. — Lassan me- 
gyünk messzire, ugy érünk a végére. 
S. — Lassan siess, tovább érsz. E. — 
Meddig takaród ér, addig nyújtózkod- 
jál. E. — Messze ér a király keze. KV. 

— Minél messzebb a forrás, annál 
későbbre ér a tengerre. D. — Nem 
éri lába a földet. (Felakasztották) D. 

— Nem is éri talpa a földet, ugy siet. 
D. — Soha semmire sem érhet. (Jut- 
hat.) D. — Nyalod, falod, egyet érsz 
vele. E. — Az éhség ott veszi, a hol 
éri, B. 

Érc a szive. D. — Érc a szive, kő- 
szikla a nyaka. (Szívtelen, nyakas.) D. 

Érett. Az érett ész nem egy napi 
munka. D. — Érett kelés magától is 
felpattan. D. — Érett ganéj, öreg lány, 
hamar hasznot hajt. Cz. — Érett szőlő 
éretlennel egy csöbörbe megy. D. — 
Érettebb elme későbben hisz. B. — 
Gyarló az ember, mint az érett nád- 
szál, D. — Könnyen hull az érett gyü- 
mölcs. D. 

Erettlen. Az érettlen is sokára meg- 
érik. D. — Érettlen gyümölcs hamar 
rothad. S. — Fojtós az érettlen gyü- 
mölcs. D. — Ingerült, mint az érett- 



len kelés. E. — Keserű mint az érett- 
len szőlő. D, — Nem csuda, ha az 
érettlen nád meghajlik. D. — Nehéz 
az érettlen kelést felpattantani. D. 

Erez. Az alszik legjobban, a ki 
nem érzi, mily keményen fekszik, KV, 

— Akkor becsüli az ember az egész- 
séget, mikor a betegséget érzi. B. — 
Akkor van legrosszabbul a beteg, 
mikor nem érzi hol fáj. E. — Érzi 
mint macska az esőt. Ny. 18. — Érzi 
mint a juhász a hajnalt. S. — Érzik 
a bűze. E, — Ha nem látja magát, de 
erezi szagát, D. — Hadd érezze, ha 
hallani nem akarja. (Verés.) D. — 
Jót érzek, igen csiklandik a jobb sze- 
mem. Decsi János. — Kiki legjobban 
érzi a maga nyavalyáját. KV. — Kiki 
maga érzi bibéjét, B. — Könnyű holt- 
nak fülét ugy elmetszeni, hogy meg 
ne érezze. D. — Mi haszna a mell- 
verésnek, ha belül nem érzesz. D — 
Mi haszna ütöd szád, ha nem érzi. E. 

— Minden szamár maga terhét érzi. 
D. — Nehéz élő embernek orrát ugy 
elmetszeni, hogy meg ne érezze. D. 

— Nyerget ütik, hogy a ló érezze. E. 
■ — Ott csavarog, hol valamit érez. D. 

— Regélnek a békák, az esőt érzik. 
S. — Senki se érzi a maga buzit. E. 

— Régen érzik a bűze. B. — Ugy 
érzi magát, mint a kutya a krédóban. 
(Kóterben.) Ny. 3, — Verik a kölyköt, 
hogy a medve érezze. D, — Vesztét 
érzi, S, — Viszket a háta, érez va- 
lamit, D, 

Erik. A hamar érő fának férges a 
gyümölcse. D. — A mi hamar érik, 
hamar elfogy, D, — A tökmag hamar 
érik. D. — Az ostoba fiu anyja méhé- 
ben is későbbre érik. D. — Csúf do- 
log, ha a vénnek esze későn érik. D. 

— Egy, érik a meggy. (Férjhez me- 
nésre érlelődő leányka.) Np. — Érik 
neki, mint az aszalt szilva, Ny, 3. — 
Hamarabb érik a gomba, mint az ot- 
romba, D, — Holdvilágnál meg nem 
érik a szőlő, D, — Idővel érik a gyü- 
mölcs, KV, — Idővel szokott a gyű- 



203 



mölcs érni. KV. — Idővel, szalmával 
a naspolya is megérik. F. — Kár, 
hogy oly hamar ért meg a lök. D. — 
Későn érő alma szokott soká tartani. 
KV. — Későn érő alma tovább tart. 
D. — Későn virágzó fának ritkán érik 
meg a gyümölcse. D. — Későre érik 
a jó, D. — Legkésőbb érő gyümölcs 
a gyermek. D. — Legkésőbbre érik a 
mi legdrágább. D. — Lassan érik a 
jó. S. — Megérik, mint őszre a kö- 
kény. Ny. 6. — Nincs oly vad gyü- 
mölcs, a mi meg nem érik. Ny. 9. — 
Vadkörte is akkor jó, ha megérik, D. 

— Vad a szelid gyümölcs is, mig meg 
nem érik. D. 

ErdemeL A mint érdemletted, ugy 
laktál. B. — Az orrgazda és tolvaj 
egy büntetést érdemelnek. KV. — Azt, 
a mit eszik, meg nem érdemli. D. — 
Bajuszt érdemelt. B. — Első vétek 
bocsánatot érdemel. E. — Ki a keve- 
set meg nem köszöni, a sokat meg 
nem érdemli. D. — Ki a krajcárt nem 
becsüli, a forintot sem érdemli. S. — 
Ki a garast nem becsüli, a forintot 
sem érdemli. ME. — Ki a pénzt nem 
becsüli, meg sem érdemli. D. — Ki 
dolgozni nem szeret, nem érdemel 
kenyeret. S. — Ki káposztáját nem 
szereti, húsát sem érdemli. D. — Ki 
keserűt nem kóstolt, nem érdemli az 
édeset. E, — Megérdemli, mint szűz 
lány a koszorút. E. — Nem a ki jól 
kezdi, hanem a ki jól végzi érdemel 
dicséretet. S. — Nem érdemli, hogy 
rásüssön a nap. S. — Szalma-férfi is 
arany asszonyt érdemel, E. — Töb- 
bet költ fakóra, mint érdemli fara. B. 

— Vizet sem érdemli meg. S. 
Érdemes. Diákot hasznáért nem 

érdemes tartani. Cz. — Ki kevéssel 
be nem éri, sokra nem érdemes. D. 

— Sok érdemes legény, mert értéke 
sze^gény, fogja az ekeszarvát. Sz. 

Erdemlés után fizet az isten. B. 

Érkezik. A mennyországba is ké- 
sőn fog érkezni. D. — A vén leány 
mindenre későn érkezik. D. — Bár 



siessen a hangya, mégis későn érke- 
zik. D. — Érkezik, mint Bukó porté- 
kája. (Soha.) Ny. 5. — Jő volna ha- 
lálnak, mivel későn érkezik. D. — 
Jókor érkezett a pénzosztogdtásra. D. 

— Ki hamar jár, hamar érkezik. D. 

— Legutoljára érkezik a jó. D. 
Érsek. Ez sem volt a Pál érsek 

udvarában. (Széchényi Pál kalocsai 
érsek.) E. — Fentartja orrát, mint az 
érsek disznaja. E. 

Ért. A ki igazán és vigyázva sze- 
ret, hallgatását is érti kedvesének. K. 

— A ki mihez nem ért, annak hagy- 
jon békét. KV. — Csak az nem sze- 
reti a jót, a ki nem érti. KV. — Egyik 
tudatlan hamarabb megérti a mási- 
kat. E. — Értem, uram, értem, hogy 
jó a lencse. E. — Érti a csiziót. (Ha- 
misságban jártas.) Ny. 1. — Érti a 
madárszót. D. — Érti a tréfát. (Nem 
haragszik meg érte.) D. — Érti az, 
kinek feje nem koszos. (A ki már nem 
kis gyermek.) Pázmán. — Érti, mint 
a véneki asszony a spárgafözést. (Nem 
ért hozzá.) E. — Értik egymást. ME. — 
Fiának szólott, menye is érthet be- 
lőle. E. — Ha az okos nem érti a já- 
tékot, nézi. D. — Igen érti szamár a 
szép szót. KV. — Kevésből is sokat 
ért az okos. D. — Ki a dolgot érteni 
nem akarja, visszamagyarázza. D. — 
Ki mihez nem ért, gyilkosa az annak. 
E. — Kinek a feje nem kócsagos, 
érti. Pázmán. — Lányomat szidom, 
menyem is értse. ME. — Lányomnak 
szólok, de a menyem is értse. Sz. — 
Lányomnak szólok, vejem uram is 
értsen belőle. S. — Mondott szóból 
ért a magyar. E. — Ne tégy arról 
Ítéletet, a mihez nem értesz. E. — 
Nem érti a csiziót. S. — Nem érti a 
tréfát. D. — Nem értem, törökül be- 
szél-e vagy tatárul. (Részeg.) D. — 
Néma gyermeknek baját anyja sem 
értheti. E. — Némának baját anyja 
sem értheti. M. — Selypes selypest 
jól és hamar érti. D. — Sokból is 
alig ért valamit. D. — Szép annak, a 



204 — 



ki nem érti. D. — Szóból ért a ma- 
gyar. E. — Ért hozzá, mint bagoly az 
abcéhez. Ny. 14. — Ért hozzá, mint 
bagoly az Ave Máriához. S. — Ért 
hozzá, mint Balázs Máté a tánchoz. 
D. — Ért hozzá, mint cigány a buza- 
vetéshez. B. — Ért hozzá, mint a 
hajdú a harangöntéshez. S. — Ért 
hozzá, mint a tyúk a regéhez. S. — 
Ért hozzá, mint a tyúk az abcéhez. S. 

Értelem. A megrögzött szokás 
megköti a józan értelmet. K. — Mennyi 
az ember, annyi az értelem. D. — 
Nagy a szarva, csekély az értelme. 
KV. — Nem lát a szerelem, nincs 
nála értelem. KV. — Sok fej, sok ér- 
telem. E. 

Értelmes beszéd. (Világos.) ME. 

— Jó annak a várnak, melynek értel- 
mes a vezére. KV. — Ritkán jár a 
kövér has értelmes fejjel. KV. 

Értékes. A pénzes értékes. D. 

Értés. Elfelejtésnek, nem értésnek 
egy a bére. D. 

Érték. Ész, fegyver, érték, min- 
dent végbevisznek. KV, — Nagy értékű 
ember. (Gazdag.) D. 

Érzékenység". Hol az érzékeny- 
ség nyertes, vesztes a nyugodalom. D. 

Ész. A kinek esze nincs, nagy mar- 
hája sincs. (Vagyona, kincse.) E. — 
A kinek esze nincs, a kovács se csi- 
nál annak. Ny, 5. ^ — ^ A hamar ért ész 
hamar elvész. D. — Az érett ész nem 
egy napi munka. D. — A kit isten 
meg akar büntetni, először is eszét 
veszi el, KV, — A kit isten meg akar 
verni, először is eszét veszi el. KV. 

— A luteranus eszét vette elő. (Ra- 
vasz.) Ny. 5. — A nyavalya a bolon- 
dot is eszére hozza. KV. — A rossz 
erkölcs megvesztegeti a jó észt is. D. 

— A sok húzásban kiállott az esze. 
(Ivás.) D, — A szárába szállott, a mi 
kis esze volt, D. — Az esküdt ember 
süvegjének is több az esze. Ny. 20. — 
Az ész nagyobb az erőnél. B. — Az 
ökör se fogatná be magát, ha esze 
volna. D. — Addig járt a maga esze 



után, hogy neki ment a falnak. E. — 
Adj pénzedben, de nem eszedben. D. 

— Adjon isten három jót: eszet, erőt, 
egészséget. E. — Akkor jön meg az 
esze, mikor Kemencén vásár lesz. B. 

— Alánött az esze, mint az ökör 
farka, B. — Alföldön zarándokosko- 
dik esze, (Bolond.) D. — Általesett 
az eszén, D. — Anyja hasában sem 
volt esze, D, — Annyi esze sincs, 
mint egy tyúknak, Ny, 18. — Áren- 
dába adta eszét. D. — Azért bolond 
a bolond, mert esze nincs. D, — Azért 
boldog a bolond, mert esze nincs. E. — 
Begyepesült az esze. (Eltompult, mert 
nem művelte ; a gondozatlan udvar 
begyepesedik.) E, — Beitta eszét, E, 

— Betegsége után esze, haja elment, 
D, — Bolondság fért az eszéhez, D. 

— Bor be, ész ki. Ny. 6. — Borgazda 
fért az eszéhez. D. — Botlik az esze. 
B. — Bujdosik az esze. D. — Csak 
hálni jár belé az ész, egész nap kódo- 
rog, D, — Csak néha van eszén, D, 

— Csak próbálni akartam eszedet, 
jó volnál-e királynak. E. — Csendes 
mint az ész munkája, D. — Csúf do- 
log, ha vénnek esze későn érik. D. — 
Csizmaszárába szállott az esze. E. — 
Dicsérem az eszét. S. — Eb a fa- 
szekere, ugyan helyén az esze. B. — 
Eb a lelke, faszekere, ugyan helyén 
van az esze. E. — Egész nemzetsé- 
gének sincs esze. D. — Egy csepp 
esze sincs. S. — Egy marék szerencse 
többet ér egy zsák észnél, ME, — Egy 
mákszemnyi esze sincs, D, — Egy 
morzsa esze sincs, D, — Egy szikra 
esze sem volt soha, D, — Egyik ész- 
szel, a másik kézzel, ME. — Egyik 
észszel, másik kézzel keresi kenyerét. 
B. — Elad eszéből, de nem pénzéből. 
D. — Elállott az esze, D, — Elesett 
az esze. D. — Elitta az eszét. D. — 
Elment az esze, D. — Előbb jár a 
nyelve, mint az esze, S. — Előveszi 
a jobbik eszét. (Volna esze, ha akarná ; 
megjavulhatna, ha akarna.) E. • — El- 
rejtett kincs, rossz feleség ki nem 



— 205 — 



megy eszedből. E, — Első boldogság 
a jó ész. KV. — Elszalasztottá eszét. 
D. — Esze bunkójára adni. Np. — 
Esze hire nélkül csak pörög a nyelve. 
D. — Esze kerekei elkoptak, D. — 
Esze nélkül van, mint Mucák lova. 
(Kereng mint a kerge birka.) D. — 
Eszed előbb járjon nyelvednél. S. — 
Eszeden járj. S. — Eszeden légy. S. 

— Eszeden légy Ádám. ME. — Eszébe 
jutott édes anyja teje. (Szigorú bün- 
tetéskor.) D. -- Eszétől tanácsot nem 
kérhet. D. — Édes eszem el ne hagyj. 
(Nagy bajban vagyok.) S. — Éhes ló- 
nak zabon az esze. Ny. 7. — Ész, 
fegyver és érték, mindent végbevihet- 
nek. KV. — Ész jobb erőnél. KV. — 
Észből, pénzből áll a kereskedés. D. 

— Észszel indulj, okkal járj. E. — 
Észszel hozzá fiam, ha erőd nem birja, 

D. — Észszel, ne szemmel fogj a há- 
zassághoz. E. — Észre se veszed, 
róka van előtted. D. — Észt nem árul- 
nak a vásárban. E. — Fajra jár az 
ész is. B. — Fajtája válogatja az észt 
is. (Van ész a jóra, van a rosszra is.) 

E. — Farából fejébe verték az észt. 
(Verés észrehozta.) D. — Feje mint 
egy hordó, esze mint egy dió. E. — 
Fejébe nem fér az esze. (Gúny.) D. — - 
Fel nem éri észszel. E. — Feledé- 
keny gyűjtőt a tél hozza észre. D. — 
Feltekerje eszét, ki fel akar tenni ra- 
vaszszal. (Erőltesse meg eszét, ki a 
ravaszon ki akar fogni.) E. — Felte- 
kerte eszét, mint döglött borjú a far- 
kát. (Céltalanul erőlködik.) E. — Fél 
tehenet sem ér az esze. (Ostoba hatá- 
rozat. A falusi mészáros tehenet vá- 
gott le, de csak a felét adhatta el, a 
másik fele megbüdösödött s az ebeké 
lett : a falu elöljárósága azt határozta, 
hogy ezentúl minden héten csak egy 
fél tehenet vágjon le.) D. — Fogytán 
van az esze, mint az ecetes bor. D, 
Futkos az esze. D. — Gazdag pénz- 
zel, szegény észszel megyén előre. D. 

— Gazdagot pénze, szegényt esze viszi 
előre. E. — Gyermekész hajtja a hat 



ökröt. (A gazdag kevés észszel is bol- 
dogul.) D. — Ha a leánynak sok a 
pénze, ritkán van esze. D. — Ha a 
patikában árulnák, ott is venne észt. 
D. — Ha esze nincs is, de van nyelve. 
D. — Ha eszed van, adósságot ne csi- 
nálj, elveszted a hitelt. D. — Ha eszed 
volna, nem dicsekednél vele. S. — 
Ha eszed van, ne tedd magad bo- 
londdá. ME. — Ha nem észszel, kéz- 
zel. Pázmán. — Ha zacskóba kötné 
eszét, megenné a kutya. (Zsiros eszű, 
háj fejű, ostoba.) D. — Hagymázban 
van az esze. D. — Hamar észreveszi 
magát az okos. D. — Hamarább jár 
nyelve az eszénél. E. ■ — Hamarább 
megsül a málé, mint az ö esze. (Sü- 
letlen eszű.) D. — Hat bolond sem ér 
fel eszével. D. — Hat pénteken sem 
jöhet eszére. D. — Hátul hordja eszét, 
mint juhász a botját. (Későn okul.) 
Ny. 1. — Hátul hordja eszét, mint 
kondás a botját. (U. a.) Ny. 14. — 

— Hátul hordja eszét, mint szamár a 
kötényét. (Szamár a ki kötényét hátul 
hordja ; elől van rá szükség.) Ny. 22. 

— Helyén esze. D. — Hetedfél Ba- 
lázsnak csak egy az esze. (L. Balázs.) 
D. — Hitelbe adta eszét. (Nincs esze.) 
D. — Hogy el ne lopják, szekrénybe 
zárta eszét. D. — Hol a kéz, ott az 
ész ; ki mit szeret, arra néz. S. — 
Hosszú haj, rövid ész. (Asszony.) E. 

— Hosszú a haja, rövid az esze. (U. 
a.) D. — Ifjantan erővel, vénségben 
eszeddel. KV. — Ifjúságban erőnkkel, 
vénségünkben eszünkkel. D. — Igyál, 
egyél, még eszeden vagy. D. — Igyuk 
le eszünket. D. — Inába száradt az 
esze. E. — • Interesre adta eszét, tőke- 
pénzével odalett. D. — Isten hozzád 
édes eszem. (Ma leiszom magam. D. 
Nem ismerem ki magamat a külön- 
böző és ellentétes hirek közt. E.) — 
Isten hozott édes eszem. (Most már 
értem a dolgot.) D. — Istennel, ész- 
szel, szorgalommal boldogulsz. S. — 
Jaj, kinek se esze, &e pénze. D. — 
Jaj, mi nehéz azt észrehozni, a kinek 



— 206 



isten okosságot n-Din adott. Pázmán, 

— Jó az öreg a háznál, ha csepp esze 
sincs is. E. ^ Jő ha embernek esze 
nincs, mert nem vesződik vele. D. — 
Jobb a jő ész, mint a nagy ész. D. — 
Jobb egy marok szerencse, mint egész 
puttony ész. D. — Jobb egy marék 
szerencse, mint egy zsák ész. S. — 
Jobb észre vigyázni, mint lábra. B. 

— Jobb ha embernek esze van, mert 
tud vele élni. (Férfi higgadtabb mint 
az asszony. A nép nyelvében ember 
férfit jelent.) D. — Jobban kötözi meg 
az oroszlánt az ész, mint a kéz. B, — 
Kár, hogy észt nem árulnak a vásár- 
ban. D. — Kása az esze. (Hig velejü.) 
D. — Kendd meg a tenyerét, meg- 
nyered az eszét. (Vesztegess.) S. — 
Keveset adnak az észből egy pénzen. 
(Sokat kell érte fáradozni.) B. — Ké- 
sőn nyilt ész, későbbre vész. D. — 
Későn veszi észre magát a bolond. D. 

— Ki ellenséggel cimborál, forrót 
öntenek alája, ha eszén nem jár, Cz. 

— Ki sokat nevet, annak kevés esze 
van. S. — Kiben szapora a tréfa, ter- 
méketlen az ész. D. — Kificamodott 
az esze. D, — Kifutott esze velőstül, 
D. — Kipárállott az esze. D. — Kinek 
esze nincs, aranyon sem fordíthat va- 
lamit. D. — Kinek esze van, hamar 
észreveszi magát. B. — Kinek isten 
hivatalt ád, észt is ád hozzá. S. — 
Kinek nincs esze, nem vesződik vele. 
S. — Kinek szeretője nincsen, annak 
egy csöpp esze sincsen. Np. — Kinek 
van esze, van pénze. (Kinek esze van, 
könnyen szerezhet pénzt, Kopácsy 
József érsek szólása.) E. — Kit isten 
meg akar verni, eszét veszi el. B. — 
Kócsagos eszű. D. — Kóvályog az 
esze. S. — Könnyű annak bolondozni, 
kinek egy csepp esze sincs. E. — Kö- 
nyökébe szállott az esze, D. — Lába- 
szárába szállott az esze. E. — Lába- 
szárába száradt az esze. E. — Legelni 
küldötte eszét. D. — Maga után húzza 
az eszét, mint juhász a botját. Ny, 2. 

— Magával együtt eszét is eladta, D. 



— Más esze után jár. S. — Második 
esze jó a magyarnak. (Kár után okul.) 
Ny. 6. — Megállott az eszem, mint a 
Mihó lováé. Ny. 8. — Megbomlott az 
esze. D. — Megbomlott az esze ke- 
reke. D. — Megbotlott az esze. B. — 
Megjön az esze, ha majd szent Dávid 
két garasért hegedülni jár. S, — Meg- 
kócsagosodott az esze, B, — Meg- 
mentették az eszétől, D. — Megorvo- 
solja az idő, a mit az ész meg nem 
gyógyíthat, D. — Megrugaszkodott 
az esze, talán vissza sem tér, D, — 
Megtébolyodott esze, útjára nem talál, 

D. — Megturósodott az esze. (Meg- 
romlott.) D. ■ — Mennyi fej, annyi ész. 

E. — Még kél hónapig kellett volna 
anyjában maradnia, talán jobban meg- 
ért volna esze, D. Mérges, mint 

kinek esze nincs. D. — Mind esze, 
mind messze. E. — Minden kedve, 
esze, az ostorra vésze. E. — Minden- 
nek hián van, ki esze hián van. D. — 
Mindent kölcsön adhat, eszén kivül. 
(Mert esze nincs.) D. — Mindig kásán, 
babon az esze. D. — Mit ész meg 
nem gyógyíthat, meggyógyítja az idő. 
D. — Mikor szükséges, elő tudja venni 
eszét. B. — Moly ette meg a régi eszét. 
D. — Nap fogyatkozását paraszt is 
észreveheti. E. — Ne adj eszedben, 
csak adj pénzedben, (Nem kérek ta- 
nácsot.) E. — Ne légy tankó, ha eszed- 
del élhetsz. D. ■ — Nehéz a tisztség 
ész nélkül. D. — Neked is több eszed 
van két nap, mint egy nap, (Hosszú 
idő alatt többet tapasztalhatni, tanul- 
hatni.) E, — Neked is volt valaha eszed. 
D. — Nem a kár nyitja fel eszét. (Okos.) 
D, — Nem bir az eszével, D, — Nem 
hihet eszének, ha kérdezi is, D, — 
Nem hordozza tarisznyában az eszét. 
(Szemes.) B. — Nem jut annak a szere- 
lem eszébe, kinek sok a dolga. KV, — 
Nem jöhet eszére. D, — Nem lopnak 
annyit fejszével, mint észszel. Ny. 3, — 
Nem mérik itt vékával az észt, D, — 
Nem minden föld termi az észt, D, — 
Nem talál útjára az esze. D. — Nem 



— 207 



tud eszével számot vetni. (Bolond.) D. 

— Nem tudja eszének hasznát venni, 
D. — Négy puszta vármegyében nincs 
nagyobb ész. (Esztelen.) D. — Német- 
nek negyven éves korában érik meg 
az esze. ME. — Nincs annak esze, kit 
a láncos medve megkap, D. — Nincs 
annyi esze, mennyi egy dióhéjba bele- 
férne. E, — Nincs egy latnyi esze. E, 

— Nincs ennek hímé, hogy eszedbe 
ne foglalhasd, (Ez nem bonyolódott 
dolog.) E, — Nincs esze, ki életével 
játszik, D. — Nincs esze mint a lónak, 

D. - — Nincs helyén az esze, S. — 
Nincs kocsisa eszének. (Szenvedélyes, 
meggondolatlan,) E, • — Nyulfark az 
esze. (Rövid; feledékeny,) D. — Otthon 
felejtette eszét, D, — Okos embernél 
próbált dolog mind az ész, mind a mész, 

E, — Oldaltarisznyában hordozza 
eszét, (Vigyázatlan.) D, — Orosznak 
csak délig van esze, (Délután részeg 
pálinkától,) S, — Ördögöt forral eszé- 
ben. D, — Papot kell kinálni, a többi- 
nek ugy is van esze, (Tessék tiszteletes 
ur, a többit nem kinálom, annak ugy 
is van magához való esze,) S, — Pén- 
zen észt nem vehetni, D. — Pénzét, 
eszét a kocsmában hagyta. D. — Rit- 
kán jut embernek elöbbeni állapota 
eszébe, B. — Rövid az esze. (Feledé- 
keny.) S. — Se könyve, se esze. D, — 
Semmit sem látni se keze, se esze 
után. D. — Sok ágra áll az esze, mint 
a százrétü pacalnak, (Sokról beszél, 
de nincs értelme.) Ny, 1, — Sok em- 
ber elmén messzire, azután jön eszire. 
Ny. 2, — Sokkal hamarább jár lába 
mint esze, D, — Sokra mehetne az ifjú, 
ha eszével mindenkor tudna élni, D, 

— Sületlen málé az esze. D, — Szuhai 
malom az esze, (Nem volt vize, meg- 
állott.) D. — Szárába szállott az esze. 
M. — Szárába száradt az esze. E. — 
Széllelbélelt eszű. D. — Szélmalom- 
mal vetekedik az esze. D. — Szép, a 
kinek az isten észt adott. E, — Szép, 
a kinek esze nincs, de még szebb a 
kinek van. Ny. 2, — Szép a kinek esze 



van, de még szebb a kinek nincs, nem 
vesződik vele, K. — Szép a legény, 
kár hogy esze nincs. D. — Szürujjá- 
ban az esze, D, — Tanácsban ész, 
harcban erő használ, E. — Tekerd fel 
eszed velejét, Ny, 2, — Tekeri az eszét, 
mint döglött borjú a farkát. (L. fent.) 
Ny, 1, — Tizenkét ökör fel nem ér 
eszével. D. — Tizenkét ökör sem bir 
eszével. D. — Tótágast áll az esze. E, 

— Tótnak délig esze. (Délután részeg.) 
E. — Tovább nyúl esze, mint nyelve. 
D. — Több esze van egy cserebogár- 
nak. D. — Több ész mint erö. E. — 
Több pénze mint esze. D. — Több a 
szerencséje mint az esze. S. — Többet 
ésszel,minterövel.B. — Többre ésszel, 
mint erővel. D. — - Törött fejéből ki- 
ugrott az ész. D. — Tudós is talál min 
köszörülje eszét. E. — Túljár az eszén. 
(Kifog rajta.) S. — Tul van immár az 
eszén. D. — Tüz az esze, mint a bari 
cigány lovának. B. — Tüz az esze, 
mint a bari cigánynak. Cz. — Tüz az 
esze, mint a viski borbély fiának. D. 

— Ugy játszik az eszével, mint kutya 
a farkával. Ny. 14. — Ugy megijedt, 
hogy nagypéntekig sem jő eszére. D. 

— Ugy megijesztették, hogy aratásig 
sem jő eszére. D. — Van annak esze 
elég, csakhogy a zsidó kereskedikvele. 
(Nem veszi hasznát eszének,) Ny, 10. 

— Van annyi esze, mint egy esküdt 
ember sapkájának. E. — Van ennek 
pénze is, esze is. D. — Van esze nem 
csak egyre, hanem mindenre. D. — 
Van magához való esze, S. — Vásár 
előtt van esze, mint a zsidónak. Ny. 6. 

— Venne egy pénzen észt, de nem 
kaphat. D, — Venne észt, ha kapható 
volna. E. — Vesződik eszével, minta 
nyavalyával. D. — Zsiros zacskóban 
van esze, (Elhájasodott az esze, L, 
fent,) D, 

Étek. A retek reggel méreg, délben 
étek, este orvosság. Ny. 8. — A sok 
szakács között sótlan marad az étek. 
KV. — Az első éteknek izét megtartja 
a csupor. B. — Azt sem tudja tök-e 



— 208 



vagy túrós étek. KV, — Barátságban 
egy kis veszekedés olyan jó, mint étek- 
ben a bors. ML. — Igen tudja ö, ha 
tök-e vagy túrós étek. M. — Kása nem 
étek. D. — Koldus kutya, se étke, se 
lazsnakja. (Fekvőhelye.) D. — Koldus 
kutyája : se étke, se lazsnakja, E. — 
Legjobb étek az anyatej. E. — Mara- 
dék pecsenye borslében, más étek. E. 

— Mi éteknek a só, haragosnak a szép 
sző. KV. — Milyen a vendégje, olyan 
az étke. Decsi János. — Pép az étke. 
(Már öreg.) D. — Sok szakács elsózza 
az étket. Sz. 

ÉteL A legjobb ételt soha asztalra 
nem teszik. (Anyatej.) E. — A szegény 
néha étel helyett aluszik. D. — A 
szegény ember étele helyett is aluszik, 
M, — Az éhes embernek étel gyanánt 
esik az alvás. B. — Az éhség jobb izt 
ad az ételnek. B. — Az étel szagáért 
pénzhanggal fizetnek. K. — Az ételt 
is röstell rágni, csak nyeli. D. — Azt 
sem tudja tök-e vagy túrós étel. Sz. — 
Csak azért nem hízik, mert ételét saj- 
nálja. D. — Drága étel urnák való. E. 

— Egészséges s a beteg nem egy ételt 
szeretnek. B. — Etel, ital, álom, nem 
puszta szokás. D. — Etel, ital, álom, 
szükséges e három. KV. — Étel, ital 
korcsolyán leszaladhat sik torkán. D. 

— Etel mellett keveset, bor mellett 
sokat szoktak beszélni. KV. — Étel- 
szag. D. — Étel után való a csemege. 
KV. — Helybenhagyták, mint viski 
szakács az ételt. (Nem készítette el ; 
félreértés.) D. — Hosszú lére eresz- 
tette az ételt, (Bő de üres beszédű.) 
Ny. 2, — Inkább has hasadjon, mint 
étel maradjon. Ny. 1. — Jóllakott mint 
Lapu Róza az étel szagával. Ny, 1, — 
Kása nem étel, D. — Kása nem étel, 
bot nem fegyver, tót nem ember. S. — 
Kása nem étel, tót nem ember, coki 
paszuly. Ny. 3, — Kenyér és sajt, két 
tál étel. — Kész étel sohse verte meg 
a gazdasszonyt. (De a nem készért már 
sok kikapott.) Ny. 9. — Legjobb izü 
a panaszos étel. KV. — Munka után 



legjobb izü az étel, KV. — Nem egész- 
séges étel után az álom, KV. — Nem 
fog rajta az étel. (Sovány.) E. — Nem 
hányja az ételt a háta mögé. S, — 
Nem illik étel előtt a tánc. KV, — 
Panaszos ételtől kövéredik a koca is, 
D, — Panaszos ételtől csak a koca 
hízik, D, — Rák evésben sok a munka, 
kevés az étel, D, — Rossz gyomornak 
becsülete a kevés étel. E, — Sajt és 
kenyér két tál étel a szegénynek. D. — 
Sem étele, sem itala. (Bús, levert.) E. 

— Sok szakács közt sótlan marad az 
étel. KV, — Sör, bor, étele, itala, D. 

— Szakácsné jóllakik az étel szagá- 
val. ME. — Szegény ember vizzel főz 
s jóizüt eszik; nagyúrnak elsózzák 
ételét. Ny. 6. — Szerelmes volt a 
szakácsné, elsózta az ételt. S, — Szo- 
kásba vett szó olyan mint ételben a só, 
S, — Szolgának étele első fizetése. E. 

— Szolgának panaszos étele legjobb 
izü. D. — Tatár étel (korbács), török 
tánc (talpverés), magyar adta (károm- 
kodás), ördög lánc (börtön), D, — 
Táltól a szájig is elcsorgathatni az 
ételt, E. — Tót nem ember, bot nem 
fegyver, kása nem étel. Sz. — Többet 
beszélnek a bor mint étel mellett. K. — 
Üres a kamarája, mégis tizenkét tál 
ételt parancsol. D. — Változtatja, mint 
Csauszné a vastag ételt. (Deákokat 
kosztban tartolt s minden nap kását 
adottenniök, mert ez volta legolcsóbb, 
A kása igen vékony étel, miért is azt 
mondják róla: kása nem étel,) Ny, 1, 

— Verés a verésre árt, de étel az ételre 
nem árt, Ny, 1, 

Étvágry. Evés közt jön meg az ét- 
váev. Nv, 7, 

Éva. Atyafiak Ádámról Éváról, Ny. 
13, — Atyafi Ádámról, Éváról, a görbe 
fűzfáról, S, — Ádám Évánál kezdeni. 
(Nagy feneket keriteni a beszédnek.) 
ME. — Kiki Évátul származott. D. — 
Még akkor Éva is menyasszony volt. 
(Réges-régen volt.) Sz. — Ritka Éva 
Ádám nélkül. D. 

Ézsau. Jákob szava, Ézsau keze. E. 



209 



Fa. A cigány is megszokja a fát, 
ha felakasztják. D. — A disznó is 
megeszi a makkot, de fel nem néz a 
fára. B. — A disznó is megeszi a 
makkot, de a fával nem gondol. D. — 
A fa ott marad, a hová dől. Ny. 4. — 
A fák miatt az erdőt sem látja. 

D. — A fák sokáig nőnek, de egy óra 
alatt gyökerestől kivághatok. D. — A 
fát gyümölcséről, embert erkölcséről. 
KV. — A fát gyümölcséről, az embert 
erkölcséről könnyen megismerheted. 
B. — A fát sem ejtik le egy vágásra. 

E. — A fát sem vágják le egyszerre. 
D. — A fát sem vágják le egy vágás- 
sal. B. — A fát sem lehet egy csapás- 
sal levágni. Sz. — A felettébbvaló 
dicséret és a hazugság azon egy fának 
ágai. B. — A hamar érő fának férges 
a gyümölcse. D. — A hamis és csa- 
lárd egy fának ágai. E. — A hátul 
ütő fától tarts. Ny. 4. — A jó fának 
ága idején virágzik. D. — A jó fának 
is van férges gyümölcse. — B. — A 
ledőlt fát a gyermek is kopácsolja. K. 

— A ledőlt fának fejét a gyermek is 
ráncigálja. D. — A legjobb fa legutolsó 
a gyümölcshozásban. D. — A leg- 
jobb fából soha sem építenek. E. — 
A legjobb fának is benn a baja. D. — 
A legrosszabb fának legrosszabb a 
gyümölcse. D. — A levelek után vég- 
tére a fa is leesik, D. — A mely fá- 
ból horog akar lenni, idején a föld 
felé nő az. E, — A mely fából horog 
akar lenni, idején meggörbül. B. — A 
mely fának árnyékában nyugszol, ne 
nyesegesd, E. — Amint vágod a fát, 
ugy hull a forgácsa. B. — Amit kéz- 
zel elérsz, fával ne hajitsd, D. — A 
nagy fák soká nőnek, de hamar ledől- 
nek, B. — A paszomány nem illik ugy 
a nadrágra, mint a tolvaj a fára. D, 

— A száraz fa mellett a nyers is 
megég. KV. — A szekércsináláshoz 
sok fa kell. D. — A terebély fának 
fejsze van a tövén, (A nagy urat ha- 
mar baj éri,) D, — A tót is megnyug- 
szik, mikor a fáról leesik. D. — A tót 

Margalits E. : Magyar közmondások. 



is megpihent, mikor a fáról leesett. E. 
— A tüz mellett minden fa elég. B, — 
A tüz mellett minden fa megég, ki- 
vévén a tréfát. D. — A vessző sokára 
lesz fa, D. — A vén fa sokkal nagyobb 
árnyékot vet. D. — A vén fát által ne 
ültesd. D, — Az agg fát árnyékáért 
becsüljük. B. — Az embert emészti 
a bú, mint fát a szú. D. — Az ördög 
is megnyugodott, mikor leesett a fáról. 
Ny. 24. — Azóta a fák sokszor le- 
hullatták levelöket. D. — Azt sem 
tudja milyen fán terem. S. — Addig 
hajlítsd a fát, mig hajlik. B. — Addig 
hajtsd a fát, mig vessző. D. — Addig 
hántsd a fát, mig vessző. Ny. 4. — 
Addig kell a fát egyenesíteni, mig 
fiatal. E. ■ — Akkor még ez a fa sem 
vetett ekkora árnyékot. (Régen volt.) 
D. — Akkor fizet, mikor a bibic fára 
száll. S. — Akkor jó a berkenye és 
naspolya, mikor megfő a fája alatt. 
B. — Almát szed a száraz fáról is. 
(Szerencsés.) D. — Aszú fa mellett a 
nyers is megég. E. — - Attól fél az er- 
dőben, nehogy magától is felakadjon 
a fán. D. — Árnyékáért becsüljük a 
vén fát. E. — Bolond, ki a fának 
gyümölcsére néz, magasságát pedig 
nem tekinti. D. — Bolond, ki a maga 
nyakára vágja a fát. D. — Csáti fa. 
(Erős, kemény bot.) E. — Dűlő fához 
ne támaszkodjál, ME. — Eb oda fa 
nélkül, (Bolond a ki oda bot nélkül 
megyén.) KV. — Ebnek sem kell a tol- 
vaj, ha a fán megszárítják. D. — Egy 
fa nem erdő. M, — Egy fa nem erdő, 
egy ház nem falu, Decsi János. — 
Egy fa sem tetszik senkinek, hogy 
reá akadjon. (Tudjuk, hogy meg kell 
halni, de nem örvendünk rajta.) D. — 
Egy fába vágnak, D. — Egy fának 
ágai. E. — Egy fára három tolvaj is 
felfér. D, — Egy fával többet tett a 
tűzre. (Nagyobb ebédet készített a 
szokottnál.) E. — Elvágták alatta a fát. 
D. — Ember hiba nélkül, fa csomó 
nélkül nincsen. Ny. 18. — Emészti a 
fát a szú, M. — Erdőre fát visz, M, — 

14 



210 — 



Erős fába vágta fejszéjét. Decsi János, 

— El mint a fa, nevekedik mint a ba- 
rom. D. — Elö fának dőltét várja. 
(Halálát várja annak, kitől örökséget 
remél.) E. — Élő fának nehéz dől- 
tét várni. (U. a.) Ny. 18. — Fa is na- 
gyobbnak tetszik, ha ledőlt, (Holtával 
becsülik meg a jeles embert.) D. — 
Fa mellé esik az alma, D, — Fai'sang 
farkán csúszik a fa-szán, D. — Fában 
is megvan a szokás, D, — Fából csi- 
nált vaskarika, (Képtelenség,) E, — 
Fából, de nem igazából. (Beszél, de 
nem hiszem, hogy igaz, a mit mond.) 
Ny. 22. — Fábóf farag beretvát. D. 

— Fán akadt. (Megérdemli sorsát.) E. 

— Fán száradt csuka. (Felakasztot- 
ták.) D, — Fának haszna gyümölcsé- 
ben tetszik meg. Pázmán. — Fának 
is van szive. E. — Fára arany hártyát. 
(Haszontalan dolog.) D. — Fáról sza- 
kadt ember. B. — Fát vághatni há- 
tán. D. — Fától fáig. (Biztosan.) E. 

— Fától szakadt ember. (Ismeretlen.) 
M. — Fejsze a fának bikája. Ny. 24. 

— Felhágott az uborka-fára. D. — 
Félre bokor, itt a fa, D, — Félre bo- 
kor, jön a fa. E, — Fel ne menj a 
fára, nem esel le, B, — Fübe-fába, 
adta isten az orvosságot, K, — Fü- 
hőz-fához kapaszkodik, E, — Fünek- 
fának panaszkodik. E. — Görbe fá- 
hoz héja legegyenesebben hozzááll, 
(Az esetlennek is van hozzáillője,) B, 

— Görbe volt a fája. (Rossz kenyeret 
sütött,) E. — Gyöngyös szekercével 
fát ne vágj. D, — Ha élő fával igy 
bánnak, hogy tesznek a levágottal ? 
D. — Ha vastag a fa, meg kell bár- 
dolni. D. — Ha vastag a fa, hasitsd 
meg. D. — Hallgat mint a fa. M. — 
A hazug és csalárd egy fának ágai. S. 

— Három fa virága, (Akasztófára 
való,) E, — Idején kitetszik, mely fá- 
ból válik bot. D, — Jó fa jó gyümöl- 
csöt terem. B. — Jó fának is van 
rossz gyümölcse. E. — Jó fának is 
van férges gyümölcse. S. — Jobb fa 
jobb gyümölcsöt hoz. D. — : Jól el- 



hengeredett alma a fájától. (Jó szü- 
lőknek elfajzott gyermeke.) D. — Ke- 
mény fát kemény ékkel hasítanak. D, 

— Kemény mint a fa. D. — Későn 
virágzó fának ritkán érhetik meg gyü- 
mölcse. D. — Későre sem válik ve- 
nyegéből fa. D. — Kivitték, de a fán 
felejtették. (Felakasztották.; D. — Ko- 
rán virágzó fának ritkán eszel gyü- 
mölcséből. E. — Könnyebb a fáról 
leesni, mint reámenni. D. — Köny- 
nyebb gyökérről nevelni a fát, mint 
ágról. Ny, 4, — Könnyű a fát vágni, 
ha egyszer a bükk leesett, D. - — Kör- 
metlen vagy, nagy fára ne hágj. B. — 
Kőrmetlen macskának nehéz fára 
hágni, Sz, — Kőrmetlen macska ne- 
hezen mászik fel a fára. Ny. 12. — 
Le nem esel, há a fára nem mész. D, 

— Lemenne, mint a himódi erriber a 
fáról. (De nem tud.) Ny. 21. — Maga 
alatt vágja a fát. B, — Magad alatt a 
fát el ne vágd. D. — Magas fán terem 
a pénz. (Nehezen szerzik.) Ny. 18, — 
Magas fának hosszú az árnyéka. S, — 
Majd bizony ! elhagyjak erdőt egy szál 
fáért. (Házasságtól szabódó legény- 
ember mondása.) E. — Majd elválik, 
mint a héj a fájától. (Majd kiderül, 
mi igaz belőle.) D. — Megnyugszik a 
tót is, ha a fáról lehull. D, — Meg- 
terhelte a fát, (Felakasztották.) D. — 
Mely fából horog akar lenni, idején 
nő lefelé. D. — Mely fák virágzanak, 
gyümölcsöt nem hoznak, nincs belök. 
(Értékők.) B. — Messze ellátszik, 
mint a kecskeméti gatyásfa. D. — 
Milyen a fa, olyan a gyümölcse. E. — . 
Minél vastagabb a fa, annál későbbre 
fürészelik el, D. — Mint moly a ru- 
hának és féreg a fának, ugy árt a 
bánat a szivnek, KV. — Mintha fának 
szólnék. KV. — Musztafa, Karaffa és 
akasztófa, mind a három rossz fa. 
Np. — Nagy dicséret és hazugság 
egy fának ágai. E. — Nagy fa alá 
vetette vállát, elnyomja. D. — Nagy 
fa, nagy gyökér. (Hatalmas ember, sok- 
féle fegyvere van.) B. — Nagy fába 



— 211 — 



vágta fejszéjét, KV. — Nagy fának 
nagy árnyéka. (Nagy embernek messze 
terjed pártfogása.) E. — Nagy fán 
terem. (Nehezen elérhető.) S. — Nagy 
fára akar hágni. K. — Nagy fát moz- 
gat. (Nagyot akar kivinni.) E. — Nagy 
fát mozgat, nehezen bir vele. (U. a.) 
B. — Nagy fát mozgat, nem bir vele. 
(U, a.) D. — Nagy fát ráz, nehezen 
kapja gyümölcsét, D. — Ne aludj, 
nem álmodsz, ne menj a fára, nem 
esel le. Ny. 5. — Ne menj a fára, nem 
esel le ; ne menj a vizbe, nem halsz 
bele. E. — Ne rázd a fát, mely ön- 
ként hullatja gyümölcsét. D. — Ne 
vágj több fát, semmint haza birod 
vinni. D. — Nehéz a földről a fára ug- 
rani. D. — Nehéz a nyers fának szá- 
radtát várni. (Örökséget várni.) B. — 
Nehéz a vén fának dőltét várni. (U. a.) 
Ny. 6, — Nehéz az agg fát gyökeres- 
tül kirántani. D. — Nehéz az élő fá- 
nak dőltét várni. D. — Nehéz agg fá- 
ból gúzst tekerni. (Nehéz öreget uj 
szokásra rávenni.) B. — Nehéz fába 
vágta fejszéjét. B. — Nehéz köröm 
nélkül a fára felmászni. D. — Neki 
dűlt a fának, talán ki akar düIni. 
(Rest.) D. — Nem egyhamar lehet 
fából gúzst tekerni. (Vénet uj dologra 
szoktatni ; gúzst fiatal vesszőből te- 
kernek.) D. — Nem esik messze a fá- 
jától az alma. E. — Nem fába vágta 
fejszéjét. (Nem nehéz dolga.) D. — 
Nem jó a fára hamar felhágni. D. — 
Nem kell a jó fát rázni. ME. — Nem 
kell azt a fát rázni, mely magától is 
hullat. B. — Nem látja fától az erdőt. 
E. — Nem lehet az ember fából, ki 
kell rúgni a hámfából. (Mulatózok 
mentsége.) Np. — Nem messze esik 
alma fájától. KV. — Nem minden fá- 
ból leszen gerenda. D. — Nem szól 
mint a fa. E. -^ Nem várhatni a vad 
fától szelid gyümölcsöt. D. — Nincs 
oly magas fa, melyre fel nem kapasz- 
kodhatni. D. — Nyers fának nehéz 
száradtát várni. (L. fent.) E. — Nyers 
fát tett a tűzre. D. — Nvesés nélkül 



fa sem nő nagyra. (Szigorú nevelés.) 

D. — Nyesve nő a fa is. (U. a.) ME. 

— Olcsó fának hideg a lángja. Ny. 
13. — Ordit, mint a fába szorult fé- 
reg. Ny. 8. — Öreg fának árnyékábán 
nyugszik az okos. D. — Pihen, mint 
a ki leesett a fáról. Ny. 3. — Raktam 
a fát a tűzre, (Sürgettem a dolgot.) 

E. — Ritka fa szú nélkül. D. — Ritka 
szú fa nélkül. D. — Ritka mint a 
száraz fa árnyéka. D. — Ritka mint 
a téli fa árnyéka. E. — Rossz fának 
férges a gyümölcse. D. — Rossz fá- 
nak rossz a tüze. D. — A rossz fá- 
nak több levele mint gyümölcse. D. — 
Rossz fát tett a tűzre, (Hibát köve- 
tett el.) D, — Sivít, mint a fába szo- 
rult féreg, S, — Sohasem lehetne el- 
tűrni az asszonyt, ha a világ fától 
szaporodnék. E, — Sok darab fa kí- 
vántatik egy szekércsináláshoz, E. — 
Sok fának férges a gyümölcse. Ny. 

4. — Sok fától nem látja az erdőt, 

5. — Sok kemény fának lágy a gyü- 
mölcse. B. — Sokat egy fán ne nyess. 
D. — Sokféle fából farag, (Hazudozik,) 
D. — Szál fáért erdőt. (L. fent.) E. — 
Száraz fa. (Vén,) D. — Száraz fában 
terem a szú. E. — Szép fának szép a 
levele. D. — Szomorú mint őszkor 
a levelevesztette fa, D. — Szűr vágja 
a fát, ködmön hozza haza, palást 
rakja a tűzet, bunda nyugszik mel- 
lette. D. — Szűr húzz fát, palást rakj 
tüzet, bunda nyugodjál. (Szegény mun- 
kájának gazdag veszi hasznát.) BSz, 

— Te érted is leesett a bagoly a fá- 
ról. (L. bagoly,) E. — Terméketlen 
fára senki követ nem hajit. (A kit a 
világ bánt, nem rossz ember az.) E. — 
Tiszta fából ki látott sulykot ? (Sima 
fából.) Ny. 6. — Tolvaj bére vagy 
bot vagy fa. (Akasztófa.) D. — Több 
a fa, mint az erdő. (Több fa van, mint 
erdő.) D. — Ugy verj éket a kemény 
fába, hogy szemedbe ne pattanjon. 
D. — Vad fának vad a gyümölcse. 
D. — Vad fától nem lehet jó gyü- 
mölcsöt várni. B, — Vastag mint a 

14* 



— 212 



fa. D. — Vessző nem fa. D. — ■ Vén 
fa alatt jó nyugodni. E. — Vén fa 
magától is kidől. E. — Vén fa árnyé- 
kában jó megpihenni. (Ha szegény 
ifjú legény öregebb asszonyt vesz fe- 
leségül.) Ny. 12. — Vén fának annyi, 
niint a fiatal fának. (Halál.) Ny. 6. — 
Vén fának gyümölcse selejtes. S. — 
De hisz olyan nincs, még a kertben 
fája sincs. Ny. 7. 

Faárnyék. Örül az elfáradt em- 
ber a faárnyéknak. D. 

Fabalta. Messze vetette a fabaltát. 
(Nagyot hazudott.) D. 

Fabatka. Nem ér egy fabatkát. S. 

Fabiesak. Fabicsakkal is ölhetni.D. 

Fag'aras. (Értéktelen.) D. — Kap 
rajta mint a vak koldus a fagarason D. 

Faháj. Fahájjal kenték meg a fe- 
neket. (Megverték.) D. 

Faház. (Szegény.) Nem bánom ha 
szegény is, faházból vagyok én is. 
Np, (Szegény leányt szegény legény 
szereti.) E. 

Fajankó. Fajankó ez. (Érzéketlen, 
mozdulatlan tuskó.) D. 

Fakanál. Cseréptányér, fakanál. 
(Szegény házaspár.) Ny. 7. Cseréptál- 
hoz fakanál illik. (U. a.) Sz. — Főid- 
csupor, fakanál. (Összeillő szegény 
pár.) BSz. — Föld csuporhoz faka- 
nál, B. — Föld-fazékhoz fakanál. E. — 
Ne légy mindenben fakanál. (Ne avat- 
kozzál mindenbe.) Ny. 5. 

Fakanna. Bátrabb fakannából inni, 
mint arany pohárból. KV. - Bátrabb 
fakannából inni, mint aranyból. Sz. 

Fakereszt. Istenneki fakereszt, 
ha eltörik, másik lesz. Ny. 8. 

Fakép. Faképtől vesz búcsút. 
(Köszönés, búcsúzás nélkül távozik.) 
E. — Ott ácsorog a faképnél. D. — 
Ott hagyták a faképnél. (Szó nélkül 
ott hagyták.) KV. 

Fakéregf. Annyit használ, mint 
ebnek a fakéreg. Np. — Ebnek fa- 
kéreg. D. 

Fakoha. D. — Nem ér egy fa- 
kohát. D. 



Fakupa. Nem isszák a mérget 
fakupából, D. 

Fakutya. Esendő az ember, mint 
a fakutya. (Gyermekjáték, csigra.) E. 

— Mindig nevet, mint a fakutya az 
oltáron. (Fából faragott kutya.) D. — 
Vigyorog mint a fakutya. (U. a.) Ny. 8. 

Falevél. Bűnös ember a falevél 
rezgésétől is megijed. S. — A falevél 
is annak idejében hull le. D. — Nem 
mozog a falevél, ha nem ingatja a szél. 
ME. 

Faló. Más a fa ló és más a faló. S. 

— Megültették vele a falovat. (De- 
rest.) D. 

Famacska. Eb az olasz famacska 
nélkül. D. — Esendő az ember, mint 
a famacska. Ny. 4. — Megkezdték az 
uj szalonnát, majd rájárnak famacs- 
kák. Ny. 2. 

Famennykő ütötte meg a hátát. 
(Bot.) D. — Megütötte a görcsös fa- 
mennykő. D. 

Fanyél. Balis bicsak fanyelű, ha 
elvész is megkerül. (Kis értékű tárgy.) 
E. — Bugyii bicska fanyelű, ha el- 
vész is megkerül, (ü. a.) S. — El van 
keseredve, mint a fanyelű bicsak. 
(A szegényt fel sem veszik.) Ny. 18. 

— Uri bicsak fanyele. (L. bicsak.) D. 
Faolaj. Faolaj jal gyógyították a 

farát. (Bottal verték.) D. 

Fapálca. Bocskorhoz fapálca il- 
lik. Sz. 

Fapénz. Bolondnak a fapénzisjő. 
Sz. — Bolondnak bot jó és fapénz. Ny. 
2. — Bolondnak bot kell és fapénzt a 
markába, ha elveszti, ugy sem kár. 
Ny. 14. — Bolondnak fapénz is jó, ha 
elveszti sem kár. M. — Fapénzt vesz 
arany gyanánt. E. — Fapénzzel várat 
nem építhetni. D. — Nem ér egy fa- 
pénzt. D. 

Fapótura. Nem ér egy fapóturát. D. 

Faszablya. Bolondnak is tetszik 
az ö faszablyája. D. — Minden bolond- 
nak a maga faszablyája tetszik. KV. 

Faszegf. Inog mint a faszeg. D. — 
Nehéz faszeggel vasszeget kiverni. D. 



— 213 — 



— Országunknak nem oszlopa, hanem 
törött faszege. D. — Rossz gazda, ki 
a maga házára egy faszeget faragni 
nem tud. D. 

Faszekér. Eb a lelke, faszekere. 
(Tréfás káromkodás.) D. 

Faszent. Ali mint a faszent. (Fá- 
ből faragott szent.) ME. 

Fa-SZÚ. Alábbvaló a fa-szúnál. D. 

Fatalp. Kopog mint a fatalpu ba- 
rát. E. — Ritka barát fatalp nélkül. D, 

Fatarisznya. Zörög mint a fata- 
risznya. (A tolvaj fatarisznyával ment 
lopni, a mit. beledobott zörgött benne 
s rajtaveszett ; a lopáshoz is ész 
kell.) D. 

Fatál. Jóllakhatni fatálból is. D. 

Fakad a bodza, büdös a rokka. 
(Tavasz beálltával kelletlen a szobai 
munka.) Ny, 2. 

Facsar. Narancs is keserű, ha na- 
gyon facsarják. D, 

Fa^y. Majd ha fagy, hó lesz nagy. 
E. Ny. 24. — Majd ha fagy, hó lesz 
nagy, répa terem vastag nagy. (Nem 
lesz abból soha semmi.) Ny, 2. — Majd 
ha fagy, hó lesz nagy, terem répa 
nagyon nagy. Ny, 7. 

Fagy. Ha kemény a fagy, nem en- 
ged. D. — Halat szálka nélkül, telet 
fagy nélkül, barmot mocsok nélkül, 
jeget hideg nélkül, embert hiba nél- 
kül nehéz találni, S. — Isten hirével 
a fagyon, mig fel nem enged nagyon. 
(Nem félek fenyegetésedtől.) Ny. 24, 

— Ugy aluszik, mintha ökörbört húz- 
nának a fagyon. (Hortyog.) KV. 

Fagcyos szent. S. — Fölséges, mint 
a rókusi kántornak a fagyos kereláb. 
(Vadászaton megéhezett ; éhesnek 
minden étel izlik.) Ny. 1. — Itt van- 
nak a fagyos szentek. (Pongrác, Szer- 
vác, Bonifác napja május hóban.) ME. 

— Minél nagyobb, annál fagyosabb. 
D. — Nem szánja fagyos lábát a kal- 
már, csak jó legyen a vásár. D. — 
Tekeri magát, mint a fagyos barát, 
(Kényeskedik.) Ny. 10. — Ugy resz- 
ket, mint a fagyos borjú. KV. 



Fag-yosan. Tüzesen kezdette, fa- 
gyosan végezte. D. 

Faggryu. Faggyus, mint a rák. (So- 
vány, szegény,) D. — Káposztáját 
gyertya faggyúval zsírozza. D, — Mely 
uj fazékban faggyú volt, faggyuszagos 
marad. D. — Ökör ikra, rák faggyú. 
D. — Rákban faggyút nyomoz. D. — 
Van mind viasza, mind faggyúja. D. 

Faj. A jó faj idején kimutatja ma- 
gát. KV. — A jó faj nem hagyja el 
faját. KV. — Faj fajra huz. Ny. 2, — 
Faj fajra üt, mint a Bacsó hegedűje. 
Ny. 14. • — Faj fajra üt, mint a Pacsó 
hegedűje. Ny, 1, — Faj fajra üt, mint 
u tassi disznó. Ny. 22, ■ — Fajra jár 
az ész is, B, — Fajtája válogatja az 
észt is, (Van jó is, rossz is.) E. 

Fajta. Káin fajzata. D. — Kirimi 
tatár fajta. (Krimi.) D. — Könnyen 
tenyész a jó fajta. D. — Tatár fajta. 
D. — Török fajta. D. 

Fajzat. Káin fajzatja. D, — Ör- 
döngös fajzat. D. 

Fajzott. Kősziklától fajzott. D. — 
Vadon fajzott bika. D. 

Fajtalan személy. (Erkölcstelen.) 
D, 

Fakó. (Lónév.) Azt sem mondta, 
eb az ura fakó. S. — Akkor vet laka- 
tot istállójára, mikor már kilopták a 
fakót, E. — Eb ura fakó. M. — El- 
válik, mint szürke a fakótól. (Ha a 
lovak széthúznak, egyik jobbra, másik 
balra tartja a fejét a rúdtól. Egyenet- 
lenkedö házastársak.) S. — Fakóra 
jutott. (Lóra kapott, már nem jár gya- 
log ; kedvezett neki a szerencse.) E. 
— Fakót is várják, de fakó is várja. 
(Hogy haza jusson.) M, — Fakót is 
vonják, de fakó is vonja, (Zsidót üt, 
visszaütik.) KV. — Hi szürke, hi fakó, 
itt semmit sem adnak. E. — Okos 
gazda nem költ többet a fakóra, mint 
fara megérdemli. D. — Többet költ 
a fakóra, mint érdemli fara. B. 

Fakó kocsi, kender hám nemes 
ember szürdolmány. (Titulus sine vi- 
tulo.) D. — Fakó szekér, kender hám,. 



— 214 — 



mindakettö rossz szerszám. (Szirmay 
szerint : fakó szekér, vasalatlan fa- 
szekér, , Kun László szekere, nagy 
szegénység jele.) Sz. — Szegény em- 
ber, kender hám, fakó szekér, rossz 
szerszám. Ny. 3. 

Fal. A dülö falat is megtartaná 
vállával, D. — A falnak is van füle. 
E. — A legvastagabb falban is látni 
repedést. D. — A polgár és paraszt 
között csak a fal van közben. (A vá- 
ros fala.) D. — Addig járt a maga 
esze után, hogy nekiment a falnak. E. 
: — Akár a falnak mondd, akár nekem. 
B. — Akár a falnak beszélj. E. — 
Akármint hányd a borsót a falra, de 
nem ragad rá. M. — Avagy igyál, 
avagy vakarj falat. KV. — Azért nem 
veri falba a fejét, D. — Beleragaszko- 
dik, mint télizöld a falba. (Tolakodó.) 
D, — Dülö falhoz ne támaszkodjál. 

D. — Elég egy falon egy rés, D. — 
Falba üti fejét. S. — Falnak megy. 
(Önmagának árt.) E. — Falnak megy, 
mint a vak légy. S. — Falnak se 
mondd. E. — Falnak vezették. (Rá- 
szedték.) Ny. 2. — Falra borsót hány. 
Decsi János. — Falra hányja a bor- 
sót, nem ragad rá. B. — Ha a fal 
tudja, én is tudom. (Valamint a fal 
nem fecsegi ki a titkot, ugy én sem.) 
S. — Ha a fal mellett ülne, ráfutna 
a feje. (Tök fejű ; a tök kúszó növény.) 

E. — Hiába hányod falra a borsót, 
nem ragad rá. E. — Hiába hintesz 
borsót a falra, mert nem ragad rá. B. 

— Jó tető tart jó falat. Ny. 2. — Kré- 
tával kell a falra irni. (Gúnyos : szót 
sem érdemel.) S. — Más falát meszeli, 
az övé koromfekete ME. — Más falát 
meszeli, magáé fekete. E. — Mit 
hánysz falra borsót ? KV. — Meg- 
szorult, mint eb két fal között. D. — 
Megtámasztja a falat. E. — Nehéz 
ököllel a fal ellen. D. ■ — Nem bánom, 
ha falra mászik is. (Nem gondolok 
vele, akármilyen bolondot tesz is.) E, 

— Nem hagyom faltól magamat. (Nem 
mondok le a magam hasznáról, nem 



hagyom magam.) E. — Nem jó az 
ördögöt falra festeni. S, — Nem me- 
hetek fejjel a falnak. S. — Nem verem 
érte fejemet a falba. KV, — Négy fal 
között sok történik, E. — Négy fal, 
négy szem között sok történik. E, — 
Olyan egészséges, mint a falhoz vert 
macska. Ny. 7. — Ördögöt a falra 
fest. E. — Szeg is reszket a falban 
előtte. (Nagy tolvaj, semmit ott nem 
hagy, a mit meglát.) E. — Vakarj 
falat, (Add meg magad.) M. — Vastag 
mint a fal. D. — Zsindely van a há- 
zon, füle van a falnak. Ny. 7. 

Fal. A csép és a kapa szörnyű 
nyavalya, szegény a kenyerét alig fal- 
hatja. (Napszámos alig kereshet any- 
nyit, hogy megevő falatja legyen.) D. 

— A meddig jóllakik, sokat fal a 
béres. D. — A mely ember sok édest 
nyal, keserűt is fal. Ny, 6, — Addig 
nyalta-falta, mig elcsábította, E. — 
Egy kaparja, kettő falja. (Több a fo- 
gyasztó, mint a kereső.) E. — Izzad 
mikor fal, és fázik mikor dolgozik, S. 

— Ki sok mézet nyalt, sok mérget is 
falt. D. — Ki sok mézet nyal, keserűt 
is fal. S. — Kinek mit ád isten, azt 
más el ne falja. D. — Nyalja, falja. 
E. — Nyalod vagy falod. b. — Más 
a fa ló, más a faló. S. 

Falat. Betevő falatja sincs. S. — 
Egy falat. (Kevés.) D. — Egy falatot 
esznek. D. — Falatját a szegény nyál- 
lal ereszti fel. E. — Ha szűk a konyha, 
minden falat jóizű. D. — - Hóhér fa- 
latja. D. — Jobb a száraz falat bé- 
kességgel, mint hizott borjú perleke- 
déssel. B. — Jobb egy száraz falat 
nyugodalomban, mint tizenkét pásté- 
tom veszekedésben. D. — Jobb egy 
száraz falat, bár ne egyél halat, csak 
lehess csendességben. KV^. — Kivet- 
ték a falatot szájából. S. — Kutyának 
legkedvesebb falatja a dög, D, — 
Maga lenyelt falatját is bánja, D, — 
Más szájából kinézi a falatot, S. — 
Megolvassa hány falatot nyel a cse- 
léd. D. — Minden falat méreggé válik 



— 215 



benne. D. — Nagy száj nagy falatok- 
kal telik. E. — Nem adja dajka gyer- 
meknek a legjobb falatot. KV. — Nem 
rágja a falatot, csak nyeli. D. — Olyan 
áldott, olyan jó, mint a falat kenyér. 
ME. — Püspök falat. ME. — Rossz- 
ízű falatokat találgattak elébe. D. — 
Sok jóizü falatot evett, mig annyira 
meghízott. D. — Sok száj, sok falat. 
E. — Szomszéd falat jobb darab. D. 
Falu. A falu kanját is megölik 
olykor, de csak válik más helyébe. 
(Senki sem pótolhatatlan.) K. — A 
falu kalodáját nem szabják a rossz 
lábához. D. — A falu kalodáját sem 
szabják egy ember lábához. E. — A 
faluhoz közelebb jobb a vetés, mert 
hallja a kakukszót. Ny. 1. — A hány 
falu, annyi szokás. S. — A restnek a 
közel faluban sincs ismerőse. D, — 
Az vagyok, a mi a falu. Ny. 6. — Ak- 
kor a faluk sem voltak oly közel egy- 
máshoz. (Régen volt.) D, — Akkor 
még Debrecen is falu volt. (U. a.) D. 
— Bírónak, falu bikájának minden 
szabad. Ny. 2. — Disznópásztor harag- 
szik, s a falu nem is tudja. (Szegény 
haragjával nem törődnek.) S. — Eben 
múlt pásztorság falu végén csontot 
rág. (L. eb.) D. — Eben múlt pász- 
torság falu végén dögöt rág. (L. eb.) 

D. — Egy fa nem erdő, egy ház nem 
falu. Decsí János. — Egy falu kere- 
setét egy nap megehetne. D. — Egy 
faluban zsidóskodnak. D. — Egy ka- 
kas az egész falunak minden kakasát 
fellármázza. D. — - Este van a faluban. 

E. — Este van a faluban, farkas a 
bokorban. E. — Este van a faluban, 
farkas lakik a bokorban. B — Ez a 
város is valaha falu volt. D. — Falu 
bikája. D. — Falu • farka. (Kóbor.) 
Ny. 1, — Falu fejében kardot fogni 
nem mindég tanácsos. B. — Falu nem 
város. D. — Falu nyele. (Falu tornya ; 
alföldi szólás.) B. — Falu nyelve. 
(Hírhordó.) ME. — Falu harangja, 
falu dobja. (U. a.) ME. — Falu sep- 
rűje. (Kósza.) S. — Falu tudja s a 



férj nem tudja. (A férj az utolsó, ki 
felesége hűtlenségét megtudja.) S. — ■ 
Falu nevében kardot kötni nem min- 
denkor bátorságos. Gz. — Félre falu, 
itt a város. D. — Ha városon malacot 
kaphatsz, disznóért ne menj falura. 
Ny. 4. — Hat ház nem falu. (Szójá- 
ték; Hatház, Hadház hajdú város.) 

D. — Hat puszta falut is eltart ta- 
nácscsal. (Bolond.) D. — Hét (kilenc) 
puszta faluban nincs párja. (Gúny.) 

E. — Kis lyuk a torok, mégis egész 
falut elnyelhet. D. — Kis faluban 
újság esett, két kis kakas összeveszett. 
(Kíváncsinak kérdésére elutasító fe- 
lelet.) Ny. 3. — Koslat mint a falu 
kutyája. Ny. 17. (Lányok után sza- 
ladgál.) — Már a hatodik falut járja 
a koldus, mikor te ágyadból felkelsz. 

D. — ■ Már a koldus is a harmadik fa- 
luban jár. E. — Még akkor a falu 
temploma is kápolna volt. D. — Őgye- 
leg, mint a falu-farka Kata, Ny. 5. 
— Nem falu hogy feldúlják. D. — 
Oda vagyunk falustól. B. — Ritka 
falu, kiben kurva nincsen. D. — Rossz 
kántort is megszokja a falu. E, — 
Szabad neki mint a falu bikájának. 

E. — Szabados mint a falu bikája. 
Ny. 2. — Több a falu mint a város. 
D. — Végtére a rossz kántorhoz is 
hozzászokik a falu. D. 

Falusi. Ásítozik mint a falusi ku- 
vasz. S. — Csavarog mint a falusi 
kutya a nagy városban. E. — Falu- 
beli tudja, minden háznál meddig 
tejföl. (Ismerik egymás vagyoni álla- 
potát.) Ny. 9. — Feszit mint a falusi 
kutya a flaszteren. Ny. 22. — Legény- 
kedik mint a falusi kutya a városi 
kövezeten. Ny. 6. — Kimúlt már mint 
a falusi biró a bíróságból. (Mindenből 
kiöregedett.) Ny. 10. — Sorba megy 
mint a falusi biróság. E. — Szemér- 
mes mint a falusi liba. S. — Vén 
falusi mester végtére a tanításból is 
kikotlik. B. 

Família. Hozó família ez, nem 
kéri. (Gazdag.) BSz. 



— 216 



Fancsali. Áll mint a fancsali fe- 
szület, (Eléktelenült, szomorú arcú. 
Fancsal vidékét gyakran jégeső érte ; 
a lelkész azt mondotta: ez az isten 
büntetése, sok vétkökért, melyeket a 
határban levő feszületen Krisztus 
szemeivel lát. A falusiak összeverték 
a feszületen levő Krisztus arcát, ki- 
verték szemeit, hogy bűneiket ne 
lássa s igy határuk a gyakori jég- 
veréstől mentes maradjon.) E. ■ — El- 
bámészkodott mint a fancsali feszü- 
let. Ny. 5. — Fancsali feszület. Sz. — 
Szomorú mint a fancsali feszület D. 

FanOS ebnek gubás eb a társa. B. 

— Fanos ebnek gubás, a társa. E, 
Fanyar mint az egres. E. 

Fap. Akaratos menyasszonynak 
ebrúd a farára. D. — Békével szen- 
vedi a farbarúgást is. D. ■ — Bizik 
mint kis tolvaj a farában. (Nem bánja, 
ha meg is verik.) D. — Botból kötöt- 
ték fara koszorúját. (Megverték.) D. 

— Egy farral két nyerget ül. D. — 
Egy farral nem lehet két nyerget ülni. 
Ny. 4. — Faolajjal gyógyították farát. 
(Verés.) D. — Fara fáj, fejét nem 
birja. B. — Farához kötötték a sar- 
kát. D. — Farához száradt a gyékény. 
(Szegény.) D, — Farát bottal mérték 
végig. D. — Farával fizet. E. — Fa- 
rával fizette a bért. D. — Farba rúgta 
M. — Farba rúgta mátkáját. (Gyalá- 
zatosan elhagyta.) KV. — Farba rúgta, 
mint Kajblinger a legyet. (A dühös 
mézesbábos ugy megrúgta a legyet, 
hogy edénye is felfordult.) Ny. 1. — 
Farbarugta mint Térjék a pulykát. 
(Szomszéd pulykája átjött kertjébe, 
akkorát rúgott rajta, hogy beledöglött.) 
Ny. 1. — Farral kelt fel az ágyból. 
(Rosszkedvű.) D. — Fasindelylyel 
födözték be farát. (Verés.) D. — Ha 
bérbe adtad farodat, hát tartsad. Ny. 
8. — Hasra ültették s farát egyenget- 
ték. (Hasra fektették s ugy megver- 
ték.) D. — Hányja a farát. E. — 
Hányja a farát, mint a torbamenö 
kutya. Ny. 9. — Hupikék a fara. D. 



— Jár-kel a farával, mint a szitás 
malom. D. — Jól birja még a farát. 
(Még elég erős.) E. — Jót szeltek a 
farából. D. — Kegyes tolvajnak he- 
gyes nyárs a farába. D. — Ki a farát 
emelinti, az a száját megvendégli. (A 
ki fárad, annak van mit ennie.) Ny. 5. 

— Ki meghiszi lovát, farbarugja urát, 
csak kantárt hagy kezében. (Ki lónak 
hisz, megjár.) Sz. — Kinek szekere 
farán ülsz, annak nótáját fújjad. Ny. 
12. — Kitömték farában a ráncokat. 
(Ugy megverték, hogy megdagadt 
fara.) D. — Lusta szolgáló nem farán 
ül, hanem fülén. D. — Más szekere 
farán ül. (Más kegyelméből élőskö- 
dik.) S. — Megadták farának az övét. 
(Megverték, amint megérdemelte.) D. 
Meghamuzták farát égettlen hamuval. 
(Bot.) D. — • Megingatták farát. (Verés.) 
D. — Meglapították farát. D. — Meg- 
pirították farpofáit. D. — Megrakták 
farát. D. — Megtörték farán a mo- 
gyorót. D. — Mindent farára aggat, 
(Ruházkodik túlon-túl.) S. — Nagy 
tönk van a farán. (U. a.) S. — Na- 
gyobb annál a vastag Panna fara. 
D. — Nagyon nehéz egy farral két 
nyerget megülni D. — Nehezebb feje 
mint fara. (Részeg.) D. — Nem birja 
már a farát. (Vén.) D, — Nem lehet 
egy farral két nyerget ülni, E, — Okos 
gazda nem költ többet a fakóra, mint 
fara megérdemli. D. — Otthon ül a 
farán. D. ■- — Se ide, se oda, mint a 
riszált far. E. — Tarka-barka ruha 
illik a szajha farára. E. — Többet 
koptatta talpát mint farát. (Többet 
kóborolt, mint dolgozott.) D. — Töb- 
bet költ a fakóra, mint érdemli fara. 
B. — Ugy farára sült, hogy a Duna 
sem mossa le róla. D. — Ugy farára 
száradt, hogy a melák kutya se nyalja 
le róla. (Verés.) D. — Ugy járt a 
fara, mint az istennyila. E. • — Ugyan 
farára illik ám a rása. (Cifra szoknya.) 
D. — Uj nadrágot szabtak farára. 
(Verés.) B. — Farából fejébe verték 
az észt. (Verés hozta észre.) D. 



217 — 



Farol. Félre faroló. (Ringyó.) D. — 
Félre faroló rossz szerszám. (U. a.) D. 
— Farol mint a szán. D. — Farol 
mint a rossz utón a kocsi. D. 

Farag". A ki sokat farag, sok for- 
gácsot ejt. Sz. KV. — Csakugyan 
megvékonyodik az ember, ha gyakran 
faragják, D, — Egy tombászon farag- 
nak. (Tuskón ; egyformák.) D. — Fá- 
ból farag beretvát. D. — Ki mennyit 
farag, annyi a forgácsa. D. — Ki oko- 
san farag, forgácsol. (Nem vág, ha- 
nem apránkint farag.) D. — Könnyű 
a lágy követ faragni. (A jót nevelni.) 
D, — Rossz gazda, ki a maga házára 
egy faszeget faragni nem tud. D. — 
Sokféle fából farag. (Nem válogat az 
eszközökben ; hazug.) Ny. 8. — Fúr, 
farag a faragó. (Kiki maga mestersé- 
gét folytatja.) E. — Késedelmes, mint 
a faragó. D. — Nem hull a forgács 
faragás nélkül. S. — Rossz fejsze el 
nem vész a faragóról. (A faragó pad- 
ról. A jót szokták ellopni.) BSz. 

Faragatlan ember, faragatlan 
tuskó. (Neveletlen.) ME. 

Fari. Nemcsak egy ebnek neve 
Fari. KV. — Nemcsak egy kutyának 
neve Fari. D. — Több ebnek neve 
Fari. B. 

Fark. A félénk kutyának hasa 
alatt farka, D. — A félénk oroszlán- 
nak hasa alatt a farka. D. — A ki 
délig kurta, délután sincs farka. (A 
ki fiatal korában milyen, olyan vén 
korában is,) Ny. 7. — A leglustább 
ló is farka előtt jár, D, — A szamár 
füléről, az oroszlán körméről, a róka 
farkáról, az eb szőréről, a madár tol- 
láról, a bolond beszédjéről ismerszik. 
B, — Az ám ! a kutya farka I D, — 
Akármint palástolják, ugyan kitetszik 
azért a farka, Decsi János. — Alánött 
az esze, mint az ökör farka. B. — Be- 
húzta a farkát, E. — Behúzta a far- 
kát, mint az idegen kutya. Ny. 8. — 
Benn van már a bika a búzában, csak 
a farka áll ki. B. — Beszédének nincs 
se füle, se farka. S. — Búzában a 



bika, csak a farka áll ki. E. — Búzá- 
ban már a nyúl, farka sem látszik ki. 
(Szerencsésen megmenekült,) D. — 
Csóválja farkát. (Hízelkedik.) E. — 
Eb is parancsol maga farkával. E. — 
Ebet szőréről, rókát farkáról megis- 
merheted B. — Ebnek mondják, eb 
meg a farkának, Ny. 6. — Ebnek 
mondják, eb mondja farkának, farka 
mondja: eb menjen. B. — Egér nem 
fér lyukába, tököt köt a farkára. Cz, 

— Elbeszél órákig a kutya farkáról, 
E. — Eldicséri mint a török a lova 
farkát, E. — Elmérte a farkát. (Kevély.) 
Ny. 2, — Elvágta a macska farkát, D, 
• — Emlékezik kigyó farka vágásáról. 
Pázmán. — Falu farka. (Kóbor.) Ny. 
1. — Farkába üti a kést. KV, — Far- 
kában töri a kést. (A munka végén 
belesül.) BSz. — Farkához rug. (Vig 
borjú.) E. — Farkához rug mint a 
borjú. (Jókedvű.) E. — Farkcsóváló. 
(Hizelgő.) E. — Farkára hágott. S. — 
Farkáról ismeretes a róka. D. — Far- 
kát csóválja, mint a róka. D. — Far- 
kával az eb is parancsol. D. — Farkát 
csóválja, mint a kutya. S, — Fáradt 
ló is farka előtt jár. E. — Fáradt ló- 
nak farka is nehéz. E. — Fáradt ró- 
kának a farka is nehéz. Sz. — Fázott 
lónak farka is nehéz. M. — Felkun- 
koritotta farkát, mint a kuvasz. (Ha- 
ragszik.) Ny. 2. — Félénk kutyának 
hasa alatt farka. E. — Félti farkát a 
róka. E. — Fingnak se füle, se farka, 
mégis dúdolva jön a világra. E, — 
Fülét-farkát elereszti, (Elcsügged.) E. 

— Ha fej vagy, ne kivánj fark lenni, 
KV. — Ha madarat farkon kapod és 
elszáll, elégedjél meg farka tollával. 
D. — Ha nem hiszed, ülj a hiszem 
farkára. Ny. 21. — Hosszú mint a 
nyúl farka. E. — Idegen kutyának lába 
közt a farka. Ny. 10. — Igen evez 
róka farkával. (Nagyon hízelkedik.) 
Pázmán. — Játszik mint a macska a 
farkával. D. — Játszik mint a macska 

[ a maga farkával. Ny. 2, — Képes 
hogy kecske, mert kurta a farka. E. 



— 218 — 



— Kinn van a farka. (Látszik mi a 
rejtegetett célja.) Pázmán. — Kinek 
szekere farkán ülsz, annak nótáját 
hallgasd. D. — Kis róka is csóválja 
a farkát. D. — Kitetszik a róka farka, 
akármint dugdossa. D. — Kitetszik 
a rókának farkán ravaszsága. Pázmán. 

— Kondor, mint a gácsér fark. D — 
Könnyebben felejti kigyó farka vágá- 
sát, mint asszony legkisebb boszu- 
ságát. E. — Könnyen köpi markát, ha 
tolják szekere farkát. D. — Lustos 
mint a juhfark. D. — Lustos mint a 
tehénfark. D. — Macska az ö farká- 
val könnyen kibékélik. Ny. 4, — Más 
ember szekere farkán ül. (Más kegyel- 
méből él.) M, — Messze országot járt 
be, mint a tehénfark, egyik farpofától 
a másikhoz. D. — Minden róka a 
maga farkát dicséri. KV. — Mindig 
hátul van, mint a tehén farka. (El- 
marad.) Ny. 15. — Nagy farka van 
annak. (Súlyos következményei.) E. ■ — 
Nagyobb füle, mint farka. D. — Ne 
adj annyit az ebnek, a mennyit far- 
kával hízelkedik. D. — Ne higyj any- 
nyit az ebnek, a mennyit farka hízel- 
kedik. D. — Ne őgyelegj, mint falu- 
farka Kata. Ny 5. — Nem felejti 
kigyó farka vágását. D. — Nincs oly 
rest ló, ki előbb ne járna farkánál. K. 

— Némelyek a farkában törik a kést, 
te pedig a fülében. (Némelyek a munka 
végén sülnek bele, te pedig már az 
elején.) Sz. — Oda mind a farka, 
mind a füle. D. — Örül mint bolond 
a farkának. ME. — Róka is dicséri 
maga farkát. D. — Róka farkát bil- 
legteti, násznagy akar lenni. (Hízel- 
kedik, hogy célhoz érjen.) E. — Róka 
vágott farka, Pázmán. — Rövid mint 
az egér farka. S. — Se füle, se farka. 
M. — Se füle, se farka beszéd. Sz. — 
Se füle szamarának, se farka. D. — 
Sok annak a farka alja. (Sokba kerül.) 
E. — Sokat a kutya farkára se lehet 
kötni. D. — Sokat akar a szarka, de 
nem birja a farka. D. — Sokat raktak 
a kutya farkára. D. — Száz eszten- 



dős kanverébnek hátul van a farka. 
D. — Szép rók-ának szép a farka is. 
D. — Szőrös mint a juhászkutya 
farka. D. — Tarka-barka mint a 
szarka-farka. S. — Tudja a rókafar- 
kát csóválni. (Hízelegni.) D. — Ugyan- 
azon egy lónak a farkába kapaszkod- 
nak. D. — Vess az ebnek, csórja far- 
kát. B. — Feltekerte eszét, mint 
döglött borjú a farkát. (Nevetséges 
erőlködés.) E. — Ugy játszik az eszé- 
vel, mint kutya a farkával. Ny. 14. 
Farkatlan kígyótól őrizkedjél. D, 
Farkas. A farkas is kihullatta ed- 
dig. D. — A farkas minél vénebb, 
annál maróbb. D. — A farkas ritkán 
eszik sült húst. B. • — A farkas szájá- 
ból ritkán esik ki nyálazatlan a ma- 
lac. B, — A farkas csak szőrét vál- 
toztatja. B. — -A farkasok közt is 
egyiknek szebb a bőre, mint a má- 
siknak. D. — A farkasok meg nem 
eszik egymást. D. — A farkast ak- 
lodba ne zárd. B, — A halaknak 
csuka a farkasa. D. — A ki a farkas- 
sal él, vele együtt ordit. B. — A rossz 
adós rosszabb a farkasnál, mert a 
bőre sem jó. D. — Az olvasott juhot 
is megeszi a farkas. B. — Akkor még 
a farkas is a földön járt. (Tréfásan : 
régen volt. Talpán jár.) E. — Aláza- 
tos mint a lyukba szorult farkas. ME. 

— Alázatos mint a verembe esett 
farkas. E, — Bakonyi röfögés, far- 
kasnak rettegés. E. — Bár koplal a 
farkas, még sem cserélne kalmárnak 
ebével. (Szabadság.) D. — Bárány és 
farkas együtt. E. — Báránybörben 
farkas. (Álszent.) E. — Báránybőrbe 
öltözött farkas S. — Báránygyapjuba 
öltözött farkas. Pázmán. — Bárány- 
nyal a farkas soha meg nem békülhet. 
B. — Berekben a farkas. E. — Bé- 
lyeges bárányt is elviszi a farkas. S, 

— Búsul mint a verembe esett far- 
kas. D. — Csak a farkasmarta után 
áhítozik. D. — Csak a pásztor vétke, 
ha tudta nélkül eszi is meg farkas a 
bárányt. K. — Csak az jár haza, a 



— 219 — 



mit a farkas meg nem emészt, D. — 
Csak akkor nem eszi meg a farkas a 
bárányt, ha el nem éri. D. — Dühös 
mint a kiütött farkas. Ny. 3. — Ebül 
gyűlt marhának farkas a gazdája. D. 

— Egy telet sem evett még meg a 
farkas. D, — Egye meg a farkas. E. 
^ Egye meg a farkas belestül. D. — 
Ehetném mint a farkas. M. — Ember 
embernek farkasa. KV. — Ennek 
csak farkasmarta kell. (Alávaló.) B. 

— Erdőt mutat farkasnak. D. — Erős 
télnek kell akkor lenni, mikor egyik 
farkas a másikat megeszi. (Gonosz 
gonoszra csak nagy bajban támad 
rá.) KV. — Este van a faluban, farkas 
a bokorban. E, — Este van a faluban, 
farkas lakik a bokorban. B. — Éhes 
farkasnak élesebb a körme. B. — 
Éhes mint a farkas. S. — Éhség ki- 
hajtja a farkast a berekből. B. — 
Éhség kihajtja a farkast a bokorból. 
KV. — Éhség a farkast is kihajtja a 
cserjéből. E. — Farkasfiat magnak 
ne tarts. D. — Farkasfog is végre 
aranyat simit. D. — Farkasfogas 
arany. (Jó minőségű: a Báthoriak 
arany pénzén három farkasfog volt.) 
Sz. — Farkasfogra kelt. (Örökre el- 
veszett, vége.) K. — Farkasvégére 
ment. B. — Farkas gyomra legyen 
koporsója. D. — Farkas gyomor. 
(Telhetetlen.) D. — Farkasgúzsba 
kötötték. S. — Farkas, ha koplal is, 
nem cserélne kalmárok ebével. Sz. — 
Farkas, ha koplal is, még sem cse- 
rélne a kalmár ebével. KV. — Far- 
kashályog van a szemén. (Este felé 
nem lát.) E. — Farkas is a bárányok 
kövérét szereti. D. — Farkaskaszára 
jutott bárány. D. — Farkaskaszára 
vetette. (Elpusztította.) B. — Farkas- 
kaszával gyűjti a kincset. (Rablással 
gazdagodik.) B. — ■ Farkas komaság. 
B. — Farkas lakik tágas gyomrában. 
(Telhetetlen.) D. — Farkas megeszi 
a bárányt, ha béget is. E. — Farkas 
nevetés. (Erőltetett, kelletlen.) K. — 
Farkas nem nézi a bélyeget. D. — 



Farkas nem eszi meg fiát. S. — Far- 
kas nem válogat. E. — Farkasnyakat 
vonszanak egymással. (Huzalkodnak.) 
Pázmán. — Farkas soha sem ette 
meg a telet. (Gonosz a gonoszat.) S. 

— Farkasszemet néznek. E. — Far- 
kasszemet néznek egymással. (Harag.) 
Ny. 5. — Farkas után a holló is 
akar élni. D. — Farkasból bárány 
sohasem lesz. Ny. 6. — Farkasnak 
farkas a fia. B. — Farkasnak magvát 
szakítani. KV. — Farkasnak mond- 
ják: Paternoster ; ő azt mondja: bá- 
rányláb. KV. — Farkasnak mondják : 
miatyánk; ő azt mondja: bárányláb. 
KV. — Farkasnak aklot mutat, B. — 
Farkasnak mutatsz erdőt. M. — Far- 
kasnak berket mutatsz. E. — Far- 
kasnak sohasem lesz bárány-fia. E. 

— Farkasnak szájában keresi a li- 
bát- D. — Farkasnál is kegyetlenebb. 
KV. — Farkasra bizod a bárányt. E. 

— Farkasra bizni a juhot, KV. — 
Farkasra aklot ne bizzál. S. — Far- 
kasra hagyod a bárányt. D. — Far- 
kast aklodba ne zárj. D. — Farkast 
birkásnak állit. B. — Farkast fogtam. 
(Veszélybe kerültem.) KV. — Farkast 
emlegetnek, kert alatt jár. E, — Far- 
kast emlegetnek, a kert alatt kullog. 
Sz. — Farkast emlegetnek, a kert 
mellett kullog. KV. — Farkast emle- 
getünk, kert alatt van. Ny. 7. — Far- 
kast etet. (Telhetetlen.) KV. — Farkas 
vacsora, ördög ebéd. (L. ebéd.) D. ■ — 
Fél mint farkastól a bárány. D. — 
Fut farkastól, oroszlánba akadt. D. — 
Gondolkodik, mint a verembe esett 
farkas. D. — Gyakorta agg lovon verik 
farkast agyon. KV, — Gyakorta far- 
kas is juhbőrbe öltözik. B. — ■ Ha a 
farkast miatyánkra tanitod, bárány- 
lábat kiált. D. — Ha farkassal laksz, 
vele együtt ordits. KV. — Hamar el- 
unja, ki farkason akar szántani. K. — 
Hatalmas hat farkas. (Erős ember.) 
D. — Hideg mint a farkasorditó. 
(Fűtetlen szoba.) E. — Igen kerüli, 
mint farkas a kutat. KV. — Itt a 



220 



nyoma, farkas mégis tagadja. D. — 
Kemény télnek kell akkor lenni, mi- 
kor egyik farkas a másikat megeszi. 
(L. fent.) KV. — Későre szelidül meg 
a farkas. D. — Ki farkassal tart, an- 
nak orditni kell. (Német.) S. — Ki 
farkastól elfut, oroszlánra talál. E. — 
Ki nem vehetni, mint fias farkast a 
cserjéből. D. ■ — Kinn a bárány, benn 
a farkas. (L. bárány.) E. — Komor 
mint a verembe esett farkas. M. KV. 
— Könnyű a pásztorság farkas nél- 
kül. D. — Kullog mint a farkas. 
(Leskelődik.) Ny. 10. — Kullog mint 
a farkas a kert mellett. (U. a.) D. — 
Kutya a farkassal össze nem szövet- 
kezik. D. — Lágy pásztor alatt gyap- 
jat rug a farkas. E. — Lágy pásztor 
előtt gyapjat rug a farkas, (Gyöngén 
hamar kifognak.) Ny. 2. — Lágy 
pásztor mellett gyapjat rug a farkas. 

D. — Lehányja szőrét a farkas, de 
bőréhez igen hozzászokott. D, ■ — 
Megesz mint a farkas. D. — Megeszi 
a juh a farkast. (Felfordult világ.) 

E. — Megette a farkas, ki is adta 
immár. D. — Megfogtam a farkast. 
(L. f.) KV. — Meg nem eszi farkas a 
telet. (L. fent.) Sz. — Megjegyzett 
juhből is elviszen a farkas. D. — ; 
Megjobbitja magát, mint a farkaskö- 
lyök. E. — Megjobbult mint a far- 
kaskölyök. D. — Megkóstolta mint 
cigánylovát a farkas. (L. cigány.) 
Ny. .4. — Meleg mint a farkas-bunda. 
D. — • Megszokta mint farkas az or- 
ditást. D. — Mikor elvitte farkas a 
ludat, akkor tetszik meg ize. E. — 
Mindent farkaskaszára vet. (Elpusztít.) 
D. — Mindent maga akar elnyelni, 
mint a farkas. D. — Minél vénebb 
a farkas, annál jobban mar. S. — 
Mint az éh farkas, ugy várja. E. — 
Mit a farkas mivel, tetszik a nőstény- 
nek, E. — Nehéz a bárányt a farkas- 
sal összebékéltetni. M. — Nehéz a 
farkast a báránynyal összebékéltetni. 
D. — Nehéz a bárányt a farkas szá- 
jából kivonni. KV. — Nehéz a farkas- 



nak magvát szakasztani. (Gonosznak.) 
D. — Nehéz a vén farkast szelídségre 
venni. D. — Nehéz az ebet a macs- 
kával, farkast a báránynyal összebé- 
kéltetni. KV. — Nekiszokott mint 
farkas a náderdőnek. D. — Nem bíz- 
zák farkasra a bárányt. E. — Nem 
eszi meg a farkas a maga fiát. KV. 
— Nem eszi meg farkas a telet. (L. 
fent.) E. — Nem él a farkas pénzzel. 
(Hanem báránynyal ; azért ez idővel 
fogyhat, mig a pénz idővel kamatai- 
val szaporodik.) KV. — Nem gondol 
a farkas bárányok számával, D. — 
Nem jó a farkas fiát magnak tartani. 
KV. — Nem könnyen ejted meg a 
vén farkast. BS?. — Nem látni meg- 
szelídült farkast. D. — Néha a far- 
kas is juhbőrbe öltözik. ME. — Okos 
a farkast bojtárrá nem teszi. D. — 
Oly barátja, mint farkas a bárány- 
nak. D. — Ördög ebédre, farkas va- 
csorára hiv. (L. ebéd.) D, — Ördög- 
gel bélelt, farkassal prémzett. S. — 
Örül a farkas, ha csikóra akad. D. ■ — 
Ragadozó farkas. D. — Rávirradt 
mint a kövesdi farkasra. (Megkésett, 
bajba került.) Ny. 10. — Rászokott 
mint farkas a juhakolra. D. — Rit- 
kán eszik főtt húst a farkas. D. — 
Rókának róka a fia, farkasnak farkas, 

D. — Rókával bélelt, farkassal prém- 
zett. (Ravasz is, kegyetlen is.) K. — 
Soha farkasból bárány, cigányból pa- 
raszt. D. — Soha báránynyal a far- 
kas meg nem békülhet. D. — Sok 
bárányt elvisz addig a farkas, mig 
verembe kerül. D. — Sok bárányt el- 
hord addig a farkas. D. — Sokat 
eszik a farkas. D. — Szereti mint 
farkas a bárányt. S. — Szomorú mint 
a verembe esett farkas. KV. — - Töb- 
bet öl le a farkas, mint egyszerre 
elemészthet. D. — Ugy javul mint a 
farkaskölyök. KV, — Ugy szereti 
farkas a bárányt, hogy szeretetből 
meg is eszi. D. — Üget mint a farkas. 

E. — Verekedő pásztorok közt jó 
dolga van a farkasnak. S. — Vén 



— 221 



farkast a bárány is neveti. E. — Vé- 
resszájú farkas. D. — 

Farmatrin^. Megszokta mint 
farmatring a íjngot. E. — Szenved 
mint a farmatring. K, 

Farsang. A szeretet nincs a far- 
sang hatalmában. (Farsangon kivül 
is szerelmeskednek.) E. — Farsang 
farkán csúszik a fa szán, D. — Far- 
sang farkán csúszik a szán. (Farsang 
végén.) ME. — Farsang után is elkel 
a jó lány. D. — Farsangon kivül is esik 
leányvásár. B. — Gazdag leánynak 
böjtben is esik farsangja. D. — Ha a 
farsang hosszú, késő a húsvét, D. — 
Hármat néznek a naptárban : farsan- 
got, ünnepnapot, névnapot. Ny. 20. — 
Koros szegény lánynak mindig rövid 
a farsang. B. — Kurta farsang után 
negyvennapi böjtre fognak, D, — 
Minden farsangnak van egy böjtje. E, 

— Nincs farsang böjt nélkül, S. — 
Vén leánynak mindenkor kurta a 
farsang. D. 

FaSZekéP. Eb a lelke, faszekere, 
ugvan helyén van az esze. B. 

Faszolsz mint az egri szent. (Esőt 
kértek, nem jött, megverték a szent 
szobrát.) Ny. 5. 

Fattyú. Cigányvásár fattyustól, 
minden pereputyostol. (Szedett-vedett 
nép.) Ny. 2. — Fattyu-ágak mély gyö- 
keret nem vernek. Pázmán. — Fattyú 
csemete mély gyökeret nem ver, D, 

— Gonosz anya fattyakat vet. Ny. 2, 
Favágás. Nyári favágástól, téli 

kaszálástól isten őrizzen. Ny, 16, 

Fazék. Az igaz barátságot nem 
fazékban főzik. E. — Az ökröt voná- 
sán, fazekat kongásán ismeri meg az 
okos, D, — Az uj fazék megtartja 
első szagát, D. — Asszonynak minden 
fazékoldal acél. (Minden csekélység- 
ben okot lel a perpatvarra.) E. — 
Cserepén ismerem minemű fazék volt, 
KV. — Csupor esett le a szegről, nem 
fazék. (Kis gyermek halt meg, nem 
öreg ember.) Ny. 24. — De nagy fa- 
zékkal van ! (De rátarti.) Ny. 2. — 



Egy fazékban főznek. D. — Egy fazék 
mellé szítanak. S. — Egy fazék mel- 
lett szítanak. D. — Egy tűznél több 
fazék is felforr. D. — Eldöntötte a 
tele fazekat. D. — Fazekat kongásán, 
ökröt vonásán válogatják vásárban. 
KV. — - Fazekat kongásán, madarat 
szőlásáíi. E. — Fazekak is hamar 
összezördülnek, de hamar megbékél- 
nek. D. — Fazék mellé szító jóbarát. 
KV. — Fazékba szorult a feje. (Nya- 
lakodáson érték.) Ny. 2. — Fedő 
tudja, mi fő a fazékban. Ny. 4. — 
Feldőlt a tele fazék. D. — Feltartja 
fejét, mint a szállási kutya, mikor a 
tejes fazékon megütötték az orrát. D. 

— Föld-fazékhoz fakanál. E. — Ha 
magad döntötted el a tele fazekat, ne 
kend másra annak zsirját. D. — In- 
kább megtetszik mocsok egy tiszta 
ruhán, hogysem a fazékon. Pázmán. 

— Itt van mind fazekastul. B. — In- 
kább megtetszik mocsok a tisztán, 
mint a fazékfülön, D, — Kazán a fa- 
zéknak nem hányhatja szemére a fe- 
keteséget D, — Kesereg mint fazék- 
ban a hurka. Ny, 7. — Kicsiny fazék 
hamar felforr, (Kis ember hamar meg- 
haragszik.) B. — Kiki maga fazeka 
mellé szít. (Saját javát, hasznát ke- 
resi.) Sz. — Kiki mind a maga fazeka 
mellé szít. KV. — Kiki maga fazeka 
mellé szítja a tüzet. B. — Kondér 
nem sokat hányhat szemére a fazék- 
nak. E. — Kong mint a repedt fazék. 

D. — Könnyű a nagy fazékból sok- 
nak enni. D. — Maga fazeka mellé 
szít. KV. — Magam fazekában főtt. 
(Előttem, házamban történt, tudom.) 

E. — Mely uj fazékban faggyú volt, 
faggyuszagos marad. D. — Mindenki 
a maga fazeka mellé szít. M — Min- 
denütt találtatnak töredezett fazekak. 
KV. — Mindig rotyog, mint a kásás 
fazék. Ny. 13. — Mindig zörög, mint 
a törött fazék. S. — Mit állsz itt, mint 
a kétfülü fazék. E. — Nosza rajta, 
kis fazék, ugyan felfortyantál. (Kis 
ember megharagudtál, de nem fél 



— 222 



tőled senki.) K. — Nöttön no, mint 
tüdő a fazékban. Ny. 11. — Oda se 
neki, mint Kardos a fazéknak. Ny. 4. 

— Olyan a cserép, mint a fazék, D. 

— Repedt fazék. (Rossz énekes.) E. 

— Repedt fazék legrégibb a háznál, 
E. — Repedt fazék tovább tart. ME. 

— Rókát szőrén, repedt fazekat kon- 
gásán. D. — Sár-fazékra sár-, vas-fa- 
zékra vas-fedő. D. — Szent életű vas- 
fazék, csak a füle kormos. (Képmu- 
tató.) Ny. 5. — Szerencsétlen ember, 
ki szomszéd fazéknak csak a fenekét 
nézi. D. — Tál fazékkal hamar össze- 
zördül. E. — Tál fazékkal könnyen 
összezördül. D. — Tál fazékkal össze- 
zördül, hogyne az ember, E. — Te- 
jes fazéknál hűtlen szolga a macska, 
E, — Tempózik mint a hasadt fazék, 
Ny. 9. — Törött fazék. D. — Törött 
fazékkal óva bánunk, B. — Törött 
fazék tovább tart. B. — Tudja, kinek 
mi fő fazekában, E. — Tyúk fő a fa- 
zekában. (Vagyonos.) E. — Üst kor- 
holja a fazekat. E. • — Zörög mint a 
törött fazék. ME. 

Fazekas. Dörmög mint a fazekas 
kutyája. S. - — Fazekas korongról, 
varga kaptájáról beszél, D, — Nemes 
volt, de elhordták a fazekasok a föld- 
jét, (Semmije sincs,) M. — Nemes em- 
ber volna, ha földjét el nem hordot- 
ták volna a fazekasok. D. — Nemes 
ember volna, de a fazekasok elhor- 
dották a fundusát. Sz. — Nevet, mint 
a fazekas, ha feldűl. S. — Nevet, mint 
a fazekas, ha korongja kiugrik. D. — 
Örül mint a fazekas a feldölésnek. E. 

— Ritkán tiszta a fazekas, noha min- 
dig mossa kezét. D. 

Fábián felel arra. (Nem lesz belőle 
semmi.) Ny. 1. — Ördögűző Fábián. 
(Furfangos ember, tudja módját, hogy 
kell a hamiskodót megfogni. D. szerint 
Fábián nevű plébános egy némaságot 
színlelőt borral jól megitatván, meg- 
kérdezte tőle hány éve már, hogy nem 
beszél, mire ez elfelejtvén magát, azt 
felelte: »három«.) D. 



Fácán metéléssel sem lakik jól 
az ember. D. ■ — Néha a fácánt is 
megunja az ember. D. — Néha a 
fácánt is megunja a vadász. D. 

Fáj. Akár a kőhöz, akár a kővel: 
egyformán fáj. S. — Akkor fájjon a 
hasam, mikor magam akarom. E. — 
Akkor van legrosszabbul a beteg, 
mikor nem érzi, hol fáj. E. — Csirke- 
húsra fáj a foga. (Fiatal leánykára.) 
S. — Fara fáj, fejét nem birja. D, — 
Fáj rá a foga. (Megkívánta.) E. — Fáj 
rá a foga, mint a kávási kutyának az 
árpaganicára. Ny, 2. — Feje sem 
fájt soha, (Egészséges.) D. — Gyomra 
fáj a betegnek s fogát húzza. B. — 
Ha a kis ujjamat megharapom is fáj, 
ha a hüvelyujjamat harapom is fáj. 
Ny, 6, — Hallgass nyelvem, nem fáj 
fejem, D. ■ — Hogy a kis ujjad ne fáj- 
jon. (Kényeskedő, megteszem kedve- 
det, hogy ne panaszkodjál.) ML. — 
Inkább haskó fájjon, mint leveske 
maradjon. E. — Ki a nyakát őrzi, 
nyaka nem fáj. D. — Kinek foga fáj, 
tartsa rajta nyelvét. D. — Kinek a 
hasa fáj, keressen rá borzát. (Ha ba- 
jod van, ne jajgass, hanem keress rá 
orvosságot.) Ny. 5. — Kinek a hasa 
fáj, keressen rá bodzát. S. — Kinek 
hol fáj, ottan sajnálja. D. — Kinek 
hol fáj, ott tapogatja. M. — Kinek- 
kinek az ő bibéje fáj. M. - — Kinek- 
kinek az ő péterkéje fáj. KV. — Kinek- 
kinek legjobban fáj a maga baja.S, — 
Kinek-kinek legjobban fáj a maga 
sebe. D. — Kinek reggel fáj a feje, 
jele, hogy múlt este nem tartott jó 
mértéket. K. — Nálunk is, kinek hol 
fáj, ott tapogatja, a hol viszket, ott va- 
karja. Pázmán. — Ne szólj nyelvem, 
nem fáj fejem. D, — Ne szólj szám, 
nem fáj fejem, E, — Nehéz ott a ta- 
pogatás, a hol nem annyira viszket, 
mint fáj. D. — Nem fáj a foga többé. 
(Meghalt.) E. — Nem fáj többé a feje. 
(U, a.) E. — Nem fáj már akkor a 
fogam. (Akkor én már nem élek.) D, 
— Nem tapogatja, a hol nem fáj, D. 



— 223 



Fájás. Jár mint zsidóban a fájás. 
(Szúrás, szegezés.) S. — Mászkál 
mint zsidóban a fájás. Ny. 22. 

Fájdalom. A bársony súlya nem 
enyliiti a köszvény fájdalmát. Pázmán, 
Ny. 16. — Módjával ejtett sző enyhíti 
a fájdalmat. K. 

Fájlal. Az orra szőrét fájlalja. (Cse- 
kélységet.) D. — Derekát, hátat lány- 
nak nem szabad fájlalni. (Csak a lusta 
fájlalja, hogy a munkát kerülje.) Ny. 
6. — Egy bibét fájlalnak. D. — Egy 
bibéje van. azt sem fájlalja. D, — 
Kiki maga bibéjét fájlalja. D. — Nem 
fájlalja már a fogát. (Meghalt.) D. 

Fájós. Kancarúgás nem oly fájós. 
E. — Nincs fájóbb seb annál, kit 
rokon kéz ejt rajtad. KV. — Ráakad- 
tak a fájósára. B. 

Fáklya. Ég mint a fáklya. D. — 
Mikor legszebben ég a fáklya, akkor 
legjobban fogy. D. 

Fánk. Együtt sütik a fánkot. D. 

— Más a kitoló fánk, más a kitoló 
kása. (A búcsú ebéden kedves ven- 
dégnek fánkot, nem szívesen látott- 
nak kását tálalnak.) E. 

Fántonfánt. (Hasonlót hasonló- 
val.) M. — Fántonfánttal fizetnek. 
(Szemet szemért ; poena talíonis.) 
Pázmán. 

Fára. (Plébánia.) Addig papé a 
fára, míg benne van a pára. (Míg él.) 
Cz. — Sok farán járt. (Sokon ment 
keresztül.) B. 

Fárad. A fösvény többet költ, a 
rost többet fárad. Ny. 24. — A ki 
mint fárad, ugy nyugszik. D. — Ha 
igaz nyomon jársz, nem fáradsz. D. 

— Hamar járó, hamar fáradó. D. — 
Más ember fáradott volt azért. KV. — 
Ne aludjál, nem álmodsz, ne gyalo- 
golj, nem fáradsz. Ny. 22. — Nincs 
drágább a hegedüszónál : el is fárad 
az ember, meg is fizet érte. (Táncban.) 
E. — Sokat fárad a vadász. D, — 
Sokat fárad a vadász, ritkán szárad a 
halász. KV. — Sokat fárad vadász, 
ritkán szárad halász, ugy keresi ke- 



nyerét. Sz. — Vadász sokat fárad, 
halász ritkán száraz. Ny. 6. — Szépért, 
jóért, messze kell fáradni. D. 

Fáradt. Az alkonyodó nap fárad- 
tak pártfogója. D. — Akkor örül a 
csizmadia, mikor fáradt muzsikust 
lát. (A sok táncban szakad a csizma.) 
Cz. — Fáradt embernek édes méz az 
álma. B. • — Fáradt embert könnyű 
megharagítani. D. — Fáradt ló is 
farka előtt jár. D. — Fáradt ló- 
nak farka is nehéz. D. — Fáradt 
lónak patkója is nehéz. D. — Fá- 
radt mint habok közt a hajó. D. 

— Fáradt mint az igavonó barom. E. 

— Fáradt ökör erösebben rakogatja 
lábát. D. — Fáradt rókának a farka is 
nehéz. KV. — Fáradt vagyok, mint a 
kutya. Np. — Könnyű a fáradtnak el- 
aludni. D. — Könnyű fáradtat ha- 
ragra ingerelni. KV. — Összesúgnak 
mint a fáradt lovak. D. — Ringatás 
nélkül is elalszik a fáradt. ME. 

Fáradság". Átkozott fáradság, ki- 
nek nincs jutalma. Ny. 6. — Egy jó 
álom minden fáradságot helyrehoz. 
Cz. — Fáradság bér előtt jár. E. — 
Fáradsággal adják a becsületet. B. — 

— Fáradsággal adják a tudományt. 
KV. — Hasznos fáradság után esik 
jó a heverés. D. — Hasznos munká- 
nak nincsen fáradsága. KV. — Hasz- 
nos munkában soha nem nagy a fá- 
radság. D. 

Fáraszt. A búsulás fáraszt, a gond 
bágyaszt. KV. — Hozzáfoghatsz a mi 
el nem fáraszt. D. 

Fátyol. Fehér fátyol alatt gyakorta 
moly vagyon. E. — Fátyollal törlik a 
sebet. (A szív sebeit a felejtés orvo- 
solja.) BSz. — Nincs jő fátyol. (Fá- 
tyol gyász jele.) E. — Szép dolog a 
fehér fátyol. (Ártatlanság.) E. — Ves- 
sünk fátyolt a multakra. S. 

Fázik. Bor s kenyér nélkül fázik 
a bujaság. B. — Egy ingben, gatyában 
sem fázik meg az ember, csak idő 
legyen hozzá. D, — Fázik mikor búzát 
arat. (Rest, aratáskor nagy a meleg.) 



— 224 



D. — Fázik mint az eb. D. — Fázik 
mint a kutya. E. — Fázom tőle. (Nem 
merek belefogni.) E. — Fázott lónak 
farka is nehéz. M. — Gazdag hízik, 
szegény fázik. K. — Hideg a hűvös, 
fázik a szűrös. (Szűrön a hideg át- 
szűrődik, bundán nem ; szűrt szegé- 
nyek hordanak.) Ny. 13. — Izzad 
mikor fal, fázik mikor dolgozik. S. — 
Jobbén tud reszketni, mint fázni. (Ra- 
vasz.) D. — Ki minden ruháját fel- 
veszi, nem fázik. D. — Nem fázik, 
noha reszket. (Teszi magát.) B. — 
Nem ugy fázik, a mint reszket. (U. a.) 

D. — Nem ugy reszket ő, a mint fá- 
zik. (Fél, de nem mutatja.) Ny. 4. — 
Tűz használ fázónak, de árt izzadó- 
nak. KV. — Ugy fázik, hogy a foga 
is vacog bele. D. 

Fecsegf. Annyit locsog, hogy más 
becsületes ember nem is fecseghet 
mellette. D. — Kinek nem jó ügye, 
azt ki ne fecsegje. KV. — Nem jó 
mindent kifecsegni. E. — Talán ak- 
kor még a fecske sem fecseget any- 
nyit D. 

Fecsérel. Ne fecséreld mint Zseni 
a hurkát. Ny. 14. 

Fecske. Annyi mint őszkor a 
fecske. D. — Csacsog mint a fecske. 

E. — Csacska fecske. ME. — Egy 
fecske nem tavasz, ü. — Egy fecske 
tavaszt nem szerez. M. — Egy fecske 
nem mutat tavaszt. Pázmán. — Egy 
fecske nem hoz tavaszt, Cz. — Egy 
fecske tavaszt nem csinál. D. ■ — Egy 
fecske nem tesz tavaszt. B. — Egy 
fecske nem szerez nyarat. B. — El- 
megy a fecske, itt marad a túzok. D. 

— Elmegy őszszel a fecske, de őt a 
veréb nem követi. D, — Fecskének 
fecske a fia. D. — Fél éhgyomorral 
a fecske fecsegésétől. (Ki mit szeret, 
lel rá okot ; enni akar.) D. — Ha mé- 
zet akarsz gyűjteni, a fecskefészket 
meg ne szenvedd házad körül. E. — 
Hírmondó fecske tavaszt énekel. BSz. 

— Idővel a fecske még házadra száll- 
hat. (Te is még szerencsés lehetsz.) 



BSz. — Készülődik, de itthon marad, 
mint az idétlen fecske. Ny. 10. — 
Leghangosabb deákságu a fecske. 
(Fecsegésü, beszédű.) D. — Locska 
fecske. D. — Nekiszokott mint fecske 
a repdeséshez. D. — Nem jó fecské- 
nek a verébbel pörlekedni. (Veréb 
erösebb.) B. — Nem sirat egy fecskét 
egy nyár. E. — Nyári szállásért meg 
nem telel veled a fecske. (A hálada- 
tosságnak is van határa.) E. — Örül a 
fecske, ha fészkére talál D. — Ritka 
mint a fecske a kalíckában. D. — 
Sipítanak mint az éhes fecskefiak. E. 

— Sok fecske ősznek jele. D, — ■ 
Fecskefészek körűi legtöbb a szó. 
(Ha gyermek születik, kutatjuk, ki 
volt apja.) D. — Egy fecskefészekben 
ellakhatni vele. 'D. — Talán még ak- 
kor a fecske sem fecsegett annyit. D. 

Fed. Disznóólat cseréppel ne fedj. 
D. — Szomszéddal jó házat fedni. 
(Jó a kinek jó a szomszédja, megsegít 
munkádban.) KV 

Feddeni. A jót dicsérni, a rosszat 
feddeni szokás. D. ■ — A megesett 
szüzet csak feddeni lehet. (Segíteni 
rajta már nem lehet.) KV. — Ha 
barátodat titkon fedded is, de mások 
előtt dicsérd. B. 

Feddhetetlen. Kí mást dorgálni 
akar, maga feddhetetlen legyen. E. 

Fedez. Számos gonoszságát vét- 
kével fedezi. D. 

Fedél. Disznóólra cserépfedél. D. 

— Disznóólon cserépfedél. D. — Fe- 
delem, kebelem, nem kígyónak való. 
BSz. 

Fedő tudja, mi fő a fazékban. 
Ny. 4. 

Feg'yver. A ki fegyvert viselhet, 
feleséget is vehet. B. — A szó is 
fegyver. E. — Az arany fegyver néha 
többet győz a vasnál. D. — Az asz- 
szony fegyvere : nyelve. D. • — Az asz- 
szony fegyvere a nyelv soha meg nem 
rozsdásodik. ME. — Asszonyoknak 
fegyverök a fenyegetés. D — Az 
asszonynak tulajdon fegyvere a fe- 



— 225 — 



nyegetés. D. — ' A bolondnak fegy- 
vere a nyelv, B. — Bot nem fegyver. 
D. — Egyik fegyver tartóztatja a 
másikat hüvelyében. KV. — Erőség- 
gel nem fegyverrel. (Meggyőződést 
erős okokkal, nem fegyverrel kell tá- 
mogatni.) KV. — Ész, fegyver, érték, 
mindent végbe visznek. KV. — Gonosz 
fegyver a nyelv. KV. — Gyermek fegy- 
vere a sirás. D. — Ha bottal ütik, nem 
fogja a fegyver. (Hanem a bot.) E. — 
Kinek más fegyvere vagyon, nem hány 
szemetet ellensége szemébe. K. — 
Nem fogja a fegyver. (Nem lehet ha- 
mar felingerelni, higgadt.) B. — Nem 
mindig tollal, gyakorta fegyverrel is 
Írják a törvényt. K. — Néha tilos 
fegyverrel is él az ember. D. — Pa- 
ripa, fegyver, feleség, nem közös jó- 
szág. E. — Pemete, piszkafa, asszony- 
fegyver. E. — Rossz katona az, kinek 
fegyvere is nehéz. KV. — Rossz ka- 
tona, ki el nem birja fegyverét. E. — 
Semmi fegyver nem fogja. (L. fent.) 
D. — Taliga nem szekér, bot nem 
fegyver. Ny. 8. — Tilalmas fegyver- 
rel örömest jár a rossz. D. — Többen 
estek el nyelv, mint fegyver által. S. 
— Többen vesztek el nyelvek által, 
mint fegyver által. K. — Van fegyver 
ellen valója. (Tud védekezni.) D. — 
Vén ember elméje és az ifjak fegy- 
vere verik meg a hadakat. KV. — Tót 
nem ember, bot nem fegyver, kása 
nem étel. Sz. 

Fegryvepes nyelve van. (Éles.) Ny. 
21. — Fegyveres béke. ME. — Jobb 
a háború a fegyveres békénél. S. 

Fehér. A fehér liliomnak is fekete 
az árnyéka, B. — A fehér tehén is 
éjjel fekete, D, — A fényes felhőnek, 
mosolygó fehérnek, mennykövétől 
retteghetsz, D, — A sok locsogásban 
fehéret köp mint a prépost. D. — Az 
udvari élet nemcsak fehér kalácsot, 
hanem borsos levet is tálal, D, — 
Azt sem tudom ha fehér-e vagy fe- 
kete. KV, — Akár fehér, akár fekete, 
elég hogy kutya, D, — Aludttejnél fe- 

Margalits E. : Magj'ar közmondások. 



hérebb, D, — Egy fehér kenyérnél 
jobb kettő, D, — Elég fehér bolhája 
van a nyakadi pusztán, (Tetves, sze- 
gény,) B, — Én fehéret kérdek, te 
feketét mondasz, KV, — Fehér fátyol 
alatt gyakorta moly vagyon, E, — 
Fehér ház, fekete kenyér. (Külső 
pompa, üres konyha,) D, — Fehér 
cipó, sós túró, éhség ellen igen jó. E. 
-^ Fehér gyolcs. (Öszhajú vén asz- 
szony,) D, — Fehér holló, fekete 
hattyú az igaz barát. B. — Fehér ka- 
rácsony, zöld húsvét. S. — Fehér 
konyha, ritka vendégség. D. — Fehér 
kutya, nyakas eb. E, — Fehér lónak, 
világos felhőnek nem kell hinni. Cz. 

— Fehér lovon eladni, (üri módon.) 
E. — Fehér lovon eladta a tót az or- 
szágát. (Potom áron, botorul.) Sz. — 
Fehér mint a bibor. (Nem fehér.) D. 

— Fehér mint a galamb. (Ósz.) D. — 
Fehér mint a gyolcs. D. — Fehér 
mint a hó, D. — Fehér mint a hó- 
falat. Ny. 1. — Fehér mint a liliom. 
D. — Fehér mint a mész. D. — Fe- 
hér mint a patyolat, D, — Fehér 
mint az alabástrom, D, — Fehér mint 
Szvatopluk lova, D, — Fehéret is fe- 
ketének mond, E, — Fehéret köp, 
(Sokat beszél) E, — Fehéret köp 
mint a prépost, S, — Fehérnek nem 
mutat feketét a tükör, D, — Fehérről 
a kérdés, feketéről felel, D, — Fekete 
karácsony, fehér húsvét, E, — Fekete 
kéz, fehér pénz, (Munkás kéz sze- 
rez pénzt.) Ny. 15. — Fekete kéz- 
zel is keresik a fehér pénzt. (U. a.) D. 
Fekete széna fehér kenyér. (Sok eső 
szénakászálás idején szép búzát 
nevel, noha a széna meg is feketedik.) 
Ny. 2, — Fekete tehénnek is fehér 
a teje. D. — Fekete tyúk és fehér to- 
jás, E. — Ha akarom fehér, ha aka- 
rom fekete. E. — Ha fürdik is a csóka, 
nem lesz azért galambbá. D. — Hiába 
fürdik a csóka, nem lesz fehér ga- 
lambocska. Np. — Ha nem fehér, 
fekete. S. — Kiki akarna a fehér 
tyúknak fia lenni. (Szép, szerencsés.) 

15 



— 226 



D, — Kikimutatja foga fehérét a ci- 
gány. (Elárulja milyen hamis.) D. — 
Kimutatta foga fehérét. D. — Kinek 
mesze nincs, fehér földdel meszel. D. 
Kivül fehér, belül fekete. S. — Köny- 
nyü a tiszta fehéret bemocskolni. D. 

— Leghamarabb piszkosodik a fehér. 
D. — Legyen lúd ha fehér, együk meg 
ha kövér. (Szővitában tréfás ráhagyás. 
A kanonok asztalára nem böjti napon 
szalonnával tűzdelt halat tálaltak ; 
mikor kérdezte, miért tálalnak halat, 
mikor nincs böjt, a szakácsnő azzal 
védekezett, hisz ez a hal is oly kövér 
mint a hizott lúd.) D. — Legyen lúd, 
ha kövér, együk meg ha fehér. E. — 
Másutt is esznek fehér cipót. E. — 
Mitől fehér a cigány foga ? E. — Ne- 
héz a fehérből a mocskot kivenni. D. 

— Nem fehér hattyú az, kinek tarka 
tolla. (Nem ártatlan, ki kétes dolgokba 
is avatkozik.) E. — Nem mind patyo- 
lat, ami fehér. D. — Nem mondja a 
feketét fehérnek. B. — Néha a fehér 
és fekete megegyeznek. D. — Nincs 
fehérebb állat a napnál. E. ■ — Olyan 
fehér, mint kit a meszesgödörböl húz- 
tak ki. (Nincs köszönet benne.) Ny, 
14. — Ritka dolog a fehér holló. 
Kisf. K. • — Ritka mint a fehér holló. 
D. — Rosszat beszélnek a jóról is : 
fehér liliomnak is fekete árnyéka. D. 

— Sokféle a gusztus, fehér kenyér, 
lúdhus. Ny. 9. — Sötétben minden 
fehér feketét mutat. E. — Szarkának 
annyi fehér tolla, mint fekete. E. ■ — 
Szép dolog a fehér fátyol. (Ártatlan- 
ság.) E. ■ — Tudja mi fehér, mi fe- 
kete. E. 

Fehérszemély nélkül az ördög 
sem lakodalmaz örömest. D. — A 
fehércseléd elbirja a molnárt zsákos- 
tól. (Mindenre képes.) Ny. 5. 

Fehérvári. Belefagyott mint fe- 
hérvári béka a kocsonyába. E. 

Fehérlik. Mikor fut a kecske, ak- 
kor fehérlik a segge. K. 

Fehérnép. Minél magasabb a fe- 
hérnép topánkájának a sarka, annál 



hamarabb hanyatt esik. (Cifrálkodó 
nő hamar elbukik, vagy már el is bu- 
kott.) Ny. 18. — 

Fehérség". Illik hozzá, mint sze- 
recsenhez a fehérség. E. 

Fej. A bika a port a maga fejére 
vakarja. Ny. 2. - — A bolondok bolond 
dolgokban főzik fejőket. KV. - — A 
fej szédül, a láb inog. E. — A fejek 
vétenek, a lábak adják meg az árát. 
D. — A fejeket tarisznyára rakja. 
(Szájhös.) D. • — -A halnak elsőbben 
a feje büzhödik meg. D. — A hány 
fej, annyi gondolat. E. — A kezéből 
a fejébe. (A bor fejébe szállt.) E. — 
A kinek a fejében nincs, annak a lá- 
bában kell lenni. (A ki valamit elfe- 
lejt, azért újra e'l kell mennie.) Ny. 5. 

— A kutya ha asztalra húzod is fe- 
jét, asztal alá búvik. (Szokás hatalma.) 

D. — A ledőlt fának fejét a gyermek 
is ráncigálja. D. — A mi téged nem 
illet, ne törd azon fejedet. E, — A 
pad alá szokott kutyának ha fejét 
asztalra húzod is, a pad alá vonja. D. 

— A rossznak korán későn fejére 
kerül. D. — A szó be nem töri em- 
bernek fejét. E. — Az esztelennek 
könnyű szeget ütni fejébe. D. — Az 
én fejem sem káptalan. (Én sem tud- 
hatok mindent.) Ny. 4. — Az isten- 
nek sem hajtja meg fejét. D, — Az ö 
fejéből főtt az ki. (Ö gondolta ki.) B. 

— Azért falba nem veri ám fejét. D, 

— Azt sem tudja, hol a feje. (Sok a 
dolga, nem tudja melyikhez kapjon.) 

E. — Abroncsold be fejét, mert a ta- 
nulásban megreped. (Gúny.) D. — 
Acél a feje, vasalt a nyaka. (Fejes, 
nyakas: konok.) D. — Akkora a feje, 
mint a sajtár. S. — Annyi a gondom, 
majd fejem füsti megy. (Füstje megy, 
füstölög.) E. — Antaf a fejed. (Fél- 
eszű.) M. — Aranyos kantár szamár 
fejéhez : bot a tegezhez. Pázmán. — 
Arra jutott, hogy azt sem tudja, hova 
hajtsa fejét. (Tönkre ment, semmije 
sincs.) D. — Behúzza fejét, mint a 
teknősbéka. E. — Bekötötte a fejét. 



— 227 — 



(Férjhez ment.) E, — Benőtt a feje 
lágya. (Már nem gyermek.) K. — Be- 
zsindelyeztem a fejét. E. — Botfejtöl 
görcs a gondolat. D. — Buksi fejű. 
S. — Búnak eresztette fejét. D. — 
Búsuljon a lő, elég nagy a feje. E. — 
Cinkét fog a feje. (Tökfej.) E, — Gin- 
terem virág a fején. (Öszhaj. Ceme- 
terium, temető.) D. — Cinterem virág 
veri a fejét. (U. a.) K. Csupa csiriz a 
fejében. (Ostoba.) D. — Csügg a feje 
balfelé. (Vén.) D. — Ebnek vonszák 
asztalra fejét, ö pad alá vonsza. 
(Szokás.) M. — Egy fejjel kisebb 
lett. (Fejét vették.) D. — Egy fejjel 
rövidebbre szabták. (U. a.) B. — Egy 
süveg alatt két fej. E, — Egy süveg 
alatt nehezen egyezik két fej. D. — 
Eleven szenet gyűjt maga fejére. E. 
— Elvesztette fejét. (Nem tudja mi- 
hez kapjon.) S. — Erősen vakarja 
koszos fejét. (Bajban van, nem tudja 
mit tegyen.) D. — Ég a ház a feje fe- 
lett. S. — Égre követ ne dobj, mert 
fejedre fordul. KV. — Égre követ ne 
vess, mert fejedre fordul. D. — Érti 
az, kinek feje nem koszos. (A ki nem 
gyermek már.) Pázmán. — Falba üti 
fejét. S. — Fara fáj, fejét nem birja. 
D. — Farából fejébe verték az észt. 
(Verés hozta észre.) D. — Fazékba 
szorult a feje. (Nyalakodáson érték.) 
Ny. 2. — Fej nélkül a tábor lelketlen 
sokaság. E. — Feje lágyára esett. 
(Gyenge elméjű.) E. — Feje lágyára 
esett a tégla. D. — Feje mint egy 
hordó, esze mint egy dió. E. — Feje 
mint egy véka. E. — Feje már nem szé- 
dül, meggyógyította a hóhér. D. — Feje 
nélkül jár. D. — Feje sem fájt soha. 
(Egészséges.) D. — Fejembe fogadok. 
E. ' — Fejemet teszem rá. E. — Fe- 
jevesztett ember. D. — Fejedre ne 
szólj. (Magad ellen ne beszélj.) D. — 
Fejébe ment a bor. D. — Fejébe 
ment a borszesz. D. — Fejébe nem 
fér esze. D. — Fejébe sült a párta. 
(Vén lány.) D. — Fejéhez szólnak. 
(Halállal fenyegetik.) B. — Fején ro- 



had a hal. E. — Fején találta a sze- 
get. (Német.) S. — Fején történt. 
(Maga tapasztalta.) E. — Fejénél kezd 
a hal büdösödni. B. — Fejére esett a 
sulyok, (Megbüntették.) D. — Fejére 
gőzölgött a párlúg. (U. a.) D. — Fe- 
jére parancsoltak. (Szigorúan rápa- 
rancsoltak.) D. — Fejére tanitotta 
mint bojtárját Guba. (A zsiványtól 
bojtárja marhát lopott: kifogott gaz- 
dáján.) D. — Fejére telt a párlúg. (L. 
fent.) E. — Fejére üt a szegnek. E. 

— Fejére vakarta a port. (Magama- 
gát keverte bajba.) D. — Fejéről 
nyáron sem akar elmenni a hó. (Osz- 
hajú.) D. — Fejéről van szó. (Ha- 
lálra keresik.) E. — Fejét már nem 
vakarja. D. — Fejét keresi a dolog- 
nak. (Okát, lényegét.) KV. — Fejét ló- 
gatja, nincs egyéb dolga. D. — Fejét 
rázza. (Nem tetszik neki, a mit hall, 
lát.) E. — Fejét szelték le, derekát 
épen hagyták. D. — Fejétől büdösö- 
dik a hal. ME. — Fejével játszik, 
(Életét kockáztatja.) E. — Fejjel jött 
a világra, de fejetlen ment ki. D. — 
Feltette fejét, nem hajol. (Nyakas.) D. 

— Fenhordja fejét, (Kevély.) E. — 
Feltartja fejét, mint a szállási kutya, 
mikor a tejes fazékon megütötték az 
orrát. D. — Féltanács a feje. (Okos 
ember.) E. — Forgószél a feje. D, — 
Forgószél a fejében. D, — Forgószél- 
lel tele a feje. D. — Földön lába, 
égen feje, D. — Füsti megy fejének. 
E. — Füstöl belé a feje. E. — Gonosz 
tanács fejedre fordul. D. — Ha fej 
vagy, ne kivánj fark lenni. KV. — Ha 
feje befér is az ablakon, de nyelve be 
nem férhetne. D. — Ha feje nem volna, 
mégis fejes volna. D. — Ha fejére áll 
sem bánom. Np. — Ha fejét betöröd, 
sem leled kedvét. (Sehogy sem lehet 
kedvére tenni. (Tréfás.) E. — Ha fejét 
betöröd, megáll a tojás is. S, — Ha 
fal mellett ülne, ráfutna a feje, (Tök- 
fejű; a tök kúszó növény.) E. — Ha 
láb vagy, ne kivánj fej lenni, S. — 
Hadd beszéljek a fejeddel. S. — Hadd 

15* 



— 228 



búsuljon a ló, elég nagy a feje, D. — 
Hallgass húgom, fejeden a fészke, (A 
ki miben maga is bűnös, azt másnak 
ne vesse szemére.) Ny. 1, — Hall- 
gass nyelvem, nem fáj fejem, E. — 
Hallgatás senkinek nem töri be fejét. 
Ky, — Hánya fejét, mint a ló augusz- 
tusban, (Jó dolga van ; van már uj 
zab.) E. — Hánya-veti fejét, mint a 
legyes ló, D. — Hánya-veti fejét, mint 
Magyar Balázs lova. D. — Hátát, fejét 
egyaránt, (Üsd, ne sajnáld.) D. — 
Hogy a varjak krákogjanak feje felett, 
(Akasszák fel.) D, — Inkább beszé- 
lek a fejével, hogysem a lábával. (Az 
úrral, mintsem a szolgájával.) Gz, — 
Jó fejének kell lenni a hazugnak, (El 
ne felejtse mit hazudott, különben 
megfogják a hazugságon.) S. — Jó 
volna fejét megaranyozni, (Gúnyosan : 
rövid eszű,) E, — Jobb, fejem essék 
el, (Inkább fejemet veszítsem.) M, — 
Jobb lábbal játszani, mint fejjel, D, — 
Jókor fejéhez csapták a sajtárt, E, — 
Kardra került rossz feje, D, — Káp- 
talan a feje, (Igen okos,) E, — Káp- 
talan volna a feje, ha meg volna zsin- 
delyezve, (Gúnyosan: nagyon okos,) 
D. — Kemény a feje bőre. (Fejes,) 
D, — Keress bár magadnak fejet, 
nekem az enyém is jó, D. — Kevés 
van a fejben. D. — Két fejre egy ka- 
lap. B. — Két öklére támasztja fejét. 
D. — Ki az igazat hangosan hegedüli, 
hamar vonóval a fejére ütnek, D, — 
Ki fejlesütve áll, méltó a pofra, (Bű- 
nös.) D, — Ki magasról néz le, hamar 
szédül feje, S, — Ki nem akarja, 
hogy feje megőszüljön, vágassa le, D, 
— Ki szolgáját gyengélteti (kényesz- 
teti), fejére neveli, BSz, — Kinek 
feje nem kócsagos, érti, Pázmán. — 
Kinek feje rossz, lába sem jó. D, — 
Kinek-kinek feje legjobban illik maga 
nyakára, D. — Kinek reggel fáj a 
feje, jele hogy múlt este nem tartott 
jó mértéket. K, — Kint a feje a bolt- 
ból, mint Móri zsidónak a lóból. S. — 
Kis ujjában több van, mint másnak a 



fejében. S. — Kocagyereknek koszos 
a feje. D. — Korpa van a fejében 
(Nem ész.) E. — Korpával tele a feje 
B. — Könyvek sokasága, fejhábori- 
tása. KV. — Kukoricaföldön nőtt a 
feje. (Tök. Kukorica közé tököt szok- 
tak vetni.) Ny. 2. — Lába elejébe 
hullott a feje, (Lefejezték,) D, — 
Lába közé tették a fejét. D, — Lö- 
työg a feje mint a záptojás, D, — 
Maga fejére hányja a földet, B, — 
Maga fejére vakar port, KV, — Maga 
fejére csinál sulykot, Pázmán. — 
Maga fejére gyűjt szenet, E, — Maga 
fejével tesz. E, — Mákos a feje, (Hó- 
bortos,) B. — Más fejére gyékényt ne 
gyújts. D. — Mást fejedre ne tanits. 

D. — Megcseréjte a pártát, kontyot 
teti a fejére. (Férjhez ment.) D, — 
Megérdemli, hogy posztóba varrják 
fejét. (Rövid eszű.) KV. — Megfordult 
fejében a velő. D. — Megjárta fejét a 
budai török vér. (Bor.) D. — Megkó- 
csagosodott a feje. Pázmán. — Meg- 
mosom a fejét. E. — Megmosták a 
fejét szappan nélkül. (Megszidták.) B. 

— Megvakarod belé a fejed. (Meg- 
bánod.) E. — Mennyi fej, annyi ész. 

E. — A hány fej, annyi vélemény, 
(Latin.) ME. — Méltó volna, hogy 
százrétü pacalba varrják fejét. (L. 
fent.) KV. — Méltó volna, hogy be- 
zsindelyezzék a fejét. (L. fent.) B. — 
Mi téged nem illet, ne törd azon fejed. 
(Német.) S. — Mikor a búza feje fel- 
felé áll, akkor a polgár ember orra 
lefelé áll. (Üres kalász a paraszt szo- 
morúsága.) Ny. 6. — Minden botnak 
végén a feje. M. — Minden ember 
egyidős a fejével. (Gyermek gyermek- 
fejjel, öreg öreg fejjel gondolkodik.) 
Ny. 7. — Mintha feje sem volna, ugy 
andalog. D. — Mit mással cselekszel, 
azt várjad fejedre. KV. — Mondj 
igazat, betörik a fejed. KV. — Motoz 
van a fejében, mint a bolond birká- 
nak, (Kerge birka, hóbortos.) Ny. 1. 

— Nagy a feje, de kicsiny a veleje, 
D, — Nagy szöget vertek a fejébe, 



229 — 



nehéz kihúzni. (Nagyon gondolkozóba 
ejtették.) D. — Ne a lábához, hanem 
a fejéhez menj. (Ügyes-bajos dolog- 
ban az úrral szólj, ne a szolgájával.) 
Ny. 1. — Ne borulj lábához, ha fe- 
jével szólhatsz. (U. a.) D. — Ne szólj 
nyelvem, nem fáj fejem. D. — Ne 
szólj szám, nem fáj fejem. E. — Ne- 
hezebb feje, mint fara. (Részeg.) D. 

— Nehéz fejű, tompa elméjű, E. — 
Nem arra való, hogy posztóba varr- 
ják fejét. M. — Nem az ö fejében 
főtt az ki. (Nem ö eszelte ki.) E. — 
Nem az ö fejéből sült az ki. B. — 
Nemcsak tökkel, hanem ököllel is 
ütötték a fejét. (Nagyon buta.) D. — 
Nem fáj többé a feje. (Meghalt.) E. — 
Nem fér a fejébe. (Nem tudja fel- 
fogni.) E. — Nem fér a tökfejébe. D. 

— Nem jő az embernek fejével ját- 
szani. (Eletét kockára tenni.) D. — 
Nem lehet minden fejet egy kalap alá 
vonni, (Nem lehet minden embert egy 
véleményre kényszeríteni.) E. — Nem 
mehetek fejjel a falnak. S. — Nem 
mind pap, kinek fején a korona. (Ton- 
zura.) D. — Nem mind szűz, ki fe- 
jére pártát köt. D. — Nem posztóba, 
hanem zsákba illik feje. D. — Nem 
sül ki az ö fejéből. (Nincs annyi esze.) 
E. — Nem teszi feje alá. (Nem viszi 
pénzét a fösvény a másvilágra.) E, — 
Nem verem érte fejemet a falba. KV. 

— Nemakarás, fejvakarás. Cz. — 
Néha az asszonyok csupa szokásból 
vakarják fejőket. D. — Nincs feje jól 
összeiszkábálva. D, — Nincs hol fe- 
jét lehajtani. E, — No majd megmo- 
som a fejedet. (Megszidlak.) Ny. 7. — • 
Nyelvnek nincs csontja, mégis sok 
embernek betörte a fejét. (Nyelves 
előbb-utóbb megjár.) S. — Nyirpóz- 
nával fejét póználni. (Őszül mint a 
nyirfahéja, fehérlik a haja.) M. — 
Okos ember, jó volna a fejét bezsin- 
delyezni. (Gúny.) E. — Okos mint a 
tordai kos, seggel megyén a vályúra, 
mégis fejjel esik bele. Ny. 3. — OJyan 
nagy a feje mint a beledi ebnek. KV. 



— Olyan a feje, mint a véka. D — Ott 
egye a fene a lábát, csak a feje ma- 
radjon meg. Ny. 5. — Osz fejnek 
süveget emelj. S. — Posztóba varr- 
ják fejét. (Bolondos beszédű.) Sz. — 
Rábaközi fejnek sem seprű a veleje. 
S. — Ritkán jár a kövér has értel- 
mes fejjel. KV. — Rossz leány le- 
veszi édes anyja fejét. (Megszomorítja, 
sírba viszi.) E. — Rosszban töri fejét. 
E. — Senki feje nem illik ugy az em- 
ber nyakához, mint a magáé. (Má- 
tyás király Kinizsit a törökhöz akarta 
küldeni követségbe s azzal biztatta, 
ha megölik, harmincezer török fejét 
fogja levágni. Igen ám, feleié Kinizsi, 
de a harmincezer közül egy sem fog 
illeni az én nyakamra.) D. — Sok 
hajszálat kell addig a fejnek elvesz- 
teni, mig megkopaszodik. D. — 
Sulykot csinál fejére. (Saját vesztét 
okozza.) Pázmán. — Száraz vám a 
feje. D. — Szeget ütött a fejébe. 
(Gondolkozóba ejtette.) E. — Szédeleg 
a lába, tántorog a feje. (Ittas.) D. — 
Széllel bélelt a feje. B. - Szép szó 
nem tör fejet, Ny. 6. — Szólj igazat, 
betörik a fejed. E. — Tele a feje. D. 

— Tele beszélték a fejét. S. — Tor- 
kig tanult, de fejébe semmi sem ment. 
D. — Több gond vagyon a gazdag 
fejében, mint szőrszál nyusztos sü- 
vegében. K. — Többet költ hasára, 
mint fejére. D. — Tök a feje, ganéj a 
veleje. D. — Tökkel ütötték fejét. 
(Buta.) D. — Törd be fejét, még ő 
haragszik. D. — Törd be fejét, még 
sem haragszik. D. — Törött fejéből 
kiugrott az ész. D. — Tud a lóhoz : 
fejét üti. (Gúny : nem ért hozzá.) E. 

— Tudósabb nyelve, mint feje. D. — 
Tücsök bujt a fejébe. (Bogaras, hó- 
bortos.) E. — Ugy lecsapták fejét, 
mint a káposztát. D. — Ugy alszik, 
mintha fejét elvesztette volna. D. — 
Ugyan fejére mondották a birák, 
(Szigorúan elitélték.) D. — Ugyan 
füstölög a feje belé. (Sok gondot okoz 
neki.) B. — Urad fejét ne kivánd fel- 



230 — 



kantározni. (Ne tedd uradat lóvá.) D. 

— Üres kalász fentartja fejét. S. — 
Vas a feje. E. — Vasfejű, kemény 
akaratú, (Hajthatatlan, konok.) E. — 
Vágták a nyírt fejeket, mint a nyers 
tököt. (Török fejeket.) D, — Vesztére 
harapla el az egér fejét. (L. egér.) 
D. — Víz van a fejében. (Együgyíi, 
tompa elméjű.) E, — Zsellért foga- 
dott a fejébe. D. 

Fej. Az ökröt a talpáról fejik. 
(Hajtva veszik hasznát.) Ny. 6. — 
Bakot fej. S. — Egy tehenet fejnek. 
D. — Egyik bakot fej, a másik rostát 
tart alája. (Egyik bolond, a másik 
még nagyobb bolond.) E. — Erszényt 
fejő alakos. (Kicsalja a pénzt.) D. — 
Jó a juhot hajtani is, fejni is, Ny, 1, 
- — Jó tehenet fej. (Gazdag szeretője 
van.) Ny. 3. — Ki a tehenet erősen 
feji, vörös tejet fej. (Véreset.) D. — 
Ki keményen fej, vért ereszt. B. — 
Kinek tehene nincs, kecskét fejjen. E. 

— Könnyű a telit megfejni. (A tele 
tölgyet.) D. — Lábáról fejik a lovat, 
hátáról a birkát. (Veszik hasznát.) 
Ny. 4. — Megfejnek még téged egy 
tál korpán. KV. — Megfejné az ágast, 
ha tejet adna. (A kútágast.) D. — 
Meg lehet fejni egy tál korpánál, D. 

— Megfejné a kútágast is. E. — Ne- 
héz a baktól tejet fejni. E. — Pörös 
tehén tögyét a prókátor feji, tejfölét 
a biró nyeli, bőrét a zsidó lesi. S. 

Fejealja. Jó helyre vetette a feje- 
alját. (Gazdagon nősült.) Ny. 23. 

Fejfájás, Rövid torkosság, hosszú 
fejfájás. D. 

Fejhajtás. A nyakas a fejhajtást 
meg nem szokhatja. D. 

Fejkötö alá jutott. (Férjhez ment.) 
ME. — Lévai fejkötö. (Kofa pofozko- 
dás, pof.) E. 

Fejősdézsa- Bak alá teszi a fejős- 
dézsát. D. 

Fejedelem. A fejedelem legyen 
vigyázó. KV. — A fejedelmet ne ok- 
tasd. D. — Milyen a fejedelem, olyan 
a jobbágy. KV. — Parasztok teszik a 



nagy fejedelmet. KV. (Sok és jómódú 
alattvaló.) 

Fejel. Okosan van a csizma fe- 
jelve. S. 

Fejes. A fejesnek hamar nyakát 
szegik. D. • — A ki nyakas, fejes is. D. 

— Fejes apának nyakas a fia. D. — 
Fejes kutya, nyakas eb. D. — Fejes- 
nek kell lenni annak is, kit felakasz- 
tanak. D. — Ha feje nem volna, mégis 
fejes volna. D. — Nem tudni, melyik 
rosszabb, a nyakas-e vagy a fejes. D. 

— Néha levetősdit is játszik a fejes 
szerencse. D. — Nyakon ütik a fejest, 
D. — Nyájas apa, fejes fia, S, — Nya- 
kas apának fejes a fia, D, 

Fejetlen mese is hírre kaphat, D, 

— Fejetlen mese vall legtöbb becsü- 
letet. E. — Fejjel jött a világra, fejet- 
len ment ki. D, — Ha kalapos volnék, 
az emberek fejetlen jönnének a vi- 
lágra. ME. 

Fejt. Álmot fejt. D. — Álmot fej- 
teget, nem tud pedig hozzá. D, 

Fejsze. Erős fába vágta fejszéjét. 
Decsi János, — Fejsze a fának bi- 
kája, Ny, 24, — Fejszét a nyakára, D, 

— Fejszével lát hozzá, ha késsel nem 
árthat, D. — Fejszével kell agyon- 
ütni, hogy meghaljon, E, — Ha öreg 
fejsze esik is, eljövök. E. — Minden 
fejszének akad nyele. B. — Nagy fába 
vágta fejszéjét. KV, — Nehéz fába 
vágta fejszéjét, B, — Nem fába vágta 
a fejszét, D. — Rossz fejsze el nem 
vész a faragóról, (Csak a jót lopják 
el) BSz, — Terebély fának fejsze van 
a tövén. D. — Tudja isten, ki lopta 
el még a kis fejszét is. D. — Úszik 
mint a fejsze. D. — Úszik mint a 
fejsze lefelé, D. — Úszik mint az 
öreg fejsze. S. ■ — Van ott kis fejsze, 
nagy fejsze. (Vagyonos ház.) E. — 
Vesztett fejszének foka. KV. — Ve- 
szett fejszének nyele. Sz. — Veszett 
fejszének nyele fordult. (Nyele meg- 
került.) B. — Veszett fejszének nyele 
is jó. D. — Veszett fejszének még a 
nyele is jó, B. — Nem lopnak annyit 



231 



fejszével, mint észszel. Ny. 3. (Többet 
csalnak, mint rabolnak.) 

Fekete. A fehér liliomnak is fe- 
kete az árnyéka. B. — A szegény 
húsvét napján is fekete vasárnapot ül. 
D. — Az ördög sem olyan fekete, 
mint a milyennek festik. S. — Azt 
sem tudom, ha fehér-e vagy fekete. 
KV. — Adós fizess, ne nevess, ez a 
fekete leves. Ny. 5. — Akár a bogár, 
olyan fekete. E. — Akár fehér, akár 
fekete, elég hogy kutya. D. — Annak 
is rálépett a fekete tehén a lábára. 
(Sok baj éri.) Ny, 5. — Annyi mint 
körmöm alatt a fekete. S. — Apád- 
nak is fekete a koponyája. (Szegény.) 
BT — Beirták a fekete könyvbe. (Rossz.) 
D, — Eleget fürdik a malomkerék, 
mégis fekete. K. — Éjjel minden tehén 
fekete. Sz, — Én fehéret kérdek, te 
feketét mondasz. KV. — Fehér a ház, 
fekete a kenyér. (Külső pompa, kol- 
dus konyha.) D. — Fehér holló, fe- 
kete hattyú az igaz barát. B. — Fe- 
héret is feketének mond. E, — Fehér 
tehén is fekete éjjel. D. — Fehérnek 
nem mutat feketét a tükör. D. — Fe- 
hérről a kérdés, feketéről felel. D, — 
Fekete földben terem a jó búza. KV. 

— Fekete földben terem a szép búza. 
D. — Fekete hollónak fekete a to- 
jása. D. — Fekete hollónak fekete a 
fia. E. — Fekete karácsony, fehér hús- 
vét. E. — Fekete képnek fekete a 
festéke. B. — Fekete kéz, fehér pénz. 
(Munkás kéz szerez pénzt.) Ny. 15. — 
Fekete kézzel is keresik a fehér pénzt. 

D. — • Fekete könyv. E. — Fekete 
kutya, -tarka eb, mindegy ördög. D. — 
Fekete széna, fehér kenyér. (L. fehér.) 
Ny. 2. — Fekete tehénnek is fehér a 
teje. D. — Fekete tyúknak árnyéka. 

E. — Fekete tyúknak is fehér a to- 
jása. E. — Fekete mint a cigány. D. 

— Fekete mint a csóka. E, — Fekete 
mint a holt szén, E. — Fekete mint 
a katlan. D. — Fekete mint a kazán. 
D. — Fekete mint a kémény. D. — 
Fekete mint a korom. D. — Fekete 



mint a kulimász. (Szláv szó : kocsi- 
kenőcs.) D, — Fekete mint a szere- 
csen. D. — Fekete mint a ténta. D, — 
Fekete mint az éjfél. D. — Fekete 
mint az ördög. D. — Feladták a fe- 
kete levest, D. — Felirom fekete kré- 
tával a kéménybe. S. — Gyi ! sárga, 
szürke ! fekete a lelketek is. Ny. 5. — 
Gyi ! sárga, más világra, ugy is fekete 
a lelketek. (Ha rossz embert temet- 
nek, csak vigyék.) S. — Ha akarom 
fehér, ha akarom fekete, (Ingatag em- 
ber,) E. — Ha nem fehér, fekete, S. 

— Ha fekete is, nem cigány. Np. — 
Hátra van még a fekete leves. (Tököli 
Imre 1685-ben a váradi basánál.) Sz, 

— Járt a fekete iskolában. (Tapasz- 
talt jót, rosszat.) E, — Kék szem, úri 
szem ; sárga szem, macska szem, fe- 
kete szem, cigány szem. E. — Kivül 
fehér, belül fekete. S. — Köröm fe- 
ketényi. (Kevés.) D. — Köröm feke- 
tényit se gondol vele. D. — Más falát 
meszeli, az övé koromfekete. ME. — 
Más falát meszeli, magáé fekete. E. — 
Megitta a fekete levest. (Megbűnhő- 
dött.) S. — Minden szinü macska, fe- 
kete éjszaka. KV. — Nem mondja a 
feketét fehérnek. B. — Néha a fehér 
és fekete megegyeznek, D, — Oda- 
várnak a fekete lére, D. — Ördög, ha 
fekete. E. — Rátartja magát, mint a 
fekete lé az asztalon. E. — Ritka 
mint a fekete hattyú. E. — Rosszat 
beszélnek a jóról is : fehér liliomnak 
is fekete az árnyéka. D. — Sötétben 
minden fehér feketét mutat. D. — 
Sötétben minden tehén fekete. KV. — 
Szarkának annyi fehér tolla, mint 
fekete. E. — Szomorú nap, fekete 
vasárnap. D. — Több fekete kutya 
van a világon. S. — Tudja mi fehér, 
mi fekete. E. — Ugy rátartja magát, 
mint fekete lé az asztal közepén. D. 

Feketeség. Kazán a fazékna'k 
nem hányhatja szemére a feketesé- 
get. D. 

Feketít. Zöldre feketít. (Rosszul 
§zánt.) Ny. 2. 



— 232 — 



Fekszik. A ki ebbel fekszik, bol- 
hásán kel fel. D. — A nappal kelnek 
a madarak és a nappal mennek fe- 
küdni. D. — Az alszik legjobban, ki 
nem érzi mily keményen fekszik. KV, 

— Egy lócán fekszenek. D. — Előbb 
szalmán feküdj, aztán párnán. Ny, 9. 

— Életrevaló ember nem fekszik a 
fülin. E. — Fekszik mint a kuvasz a 
szénán. (Az irigy éb maga nem ehe- 
tik a szénából, de mást sem enged.) 
S. — Fekve vizel. (Rest.) D. — Fülére 
fekszik. Ny, 2. — Ha a padra akarsz 
nyugodni, tanulj először alatta fe- 
küdni. KV. — Jó gazda korán kel, 
későn fekszik. S. — Karikára fekszik 
mint a kutya. (Összehúzza magát.) Ny. 
2, — Ki a lapon fekszik, le nem hen- 
geredik. E. — Ki békével fekszik, 
maga békével kel. D, — Ki későn fek- 
szik, későn kel. D. — Ki párnán akar 
feküdni, próbálja előbb a szalmát. E. 

— Mindig fekszik, mint a kigyó. (Jól- 
lakott, rest.) B. — Nem minden bo- 
korban fekszik a nyúl. D. — Nincs 
könnyebb a szónál, fekve is ki lehet 
azt mondani. (Tett fáradsággal jár.) 
E. — Nyáron a nap is későre megy 
feküdni. D, — Olyan urasán fekszik, 
mint a kutya a szakajtóban. Ny. 6. — 
Rossz szalmán fekszik. D. — Törd 
ki fogad, feküdj a bölcsőbe. (Ha fo- 
gad nem mutatná hogy már nem 
vagy gyermek, másból azt nem le- 
hetne észrevenni; ostobán beszélsz.) 
E. — Tudja, hol fekszik a nyúl. S. — 
Tyúkokkal fekszik le, tyúkokkal kel. 
E, ■ — Vetett ágyba fekszik. (Szeren- 
csés.) D. — Véletlen bokorban gyak- 
ran nyúl fekszik. KV. — Véletlen bo- 
korban fekszik néha a nyúl. D, — 
Véletlen bokorban fekszik a nyúl. E. 

— Véletlen erdőben gyakorta nyúl 
fekszik. Cz. — Zsákon fekszenek s 
a madzagával takaródznak. (Nagyon 
szegények.) Ny. 1. 

Fekvés. Nincs a tudománynak 
rost ágyban fekvése, E, 

Fekvő ökrön holdat nem szánta- 



nak. (Hold földet.) D. — Nem szán- 
tanak fekvő ökrön holdat. KV. 

Fel. A világ lépcsőin ki fel, ki alá 
jár. D. — Akár. alá, akár fel. ME. — 
Fel is út, alá is út, S, — Fel is veszi, 
le is teszi, (Szeszélyes, majd nagyon 
is gondol vele, majd semmit.) E. — 
Felnek hajts, le-nek tarts. (Hegynek, 
völgynek.) S. — Hol fel a talpával a 
kerék, hol alá. E, — Kerék annyit alá, 
mint fel. E. — Ki fel, ki alá. M. — 
Lábbal fel, fejjel alá. (Felfordult vi- 
lág.) KV. — Mennyit fel, annyit le. E. 

— Mennyit a kerék fel, annyit alá. S. 

— Mennyit fordul a kerék fel, annyit 
alá. D. 

Felad. Gyakran főzött párét uj lé- 
ben fel ne add. D. — Rosszat a rossz 
is feladja. D. 

Felakad. A hal se akad fel a ho- 
rogra, ha nem lop. D. — A ki köny- 
nyen lop, könnyen felakad. D. — A 
nagy tolvaj leszakad, a kicsi felakad. 
E. — A pókhálón felakad a légy, de 
azon a darázs keresztül veri magát, 
D, — A szem is elsőbben a rúton 
akad fel, D. — Attól fél az erdőben, 
hogy magától is felakad a fán. (Rossz 
lelkiismeret mindentől fél.) D. — 
Attól félhet erdőben, hogy magától is 
felakad. E. — Ha Jancsi lop, bizo- 
nyosan János felakad. (Ki kiskorában 
lop, később hurokra kerül.) D. — Ki 
hamar kezdi a lopást, hamar felakad. 
D. — Ki minél többet lop, annál ha- 
marább felakad. D. — Ki pénz nélkül 
vesz, hamar felakad. (Lop.) D. — Ki 
részegen lop, akadjon fel józanon, D. 

— Kis hijja, hogy anyja méhében fel 
nem akadott a köldökzsinórra. (Tol- 
vaj.) D. — Nem hal vizbe, kinek fel 
kell akadni. D. 

Felakaszt. A cigány is megszokja 
a fát, ha felakasztják, D. — A szo- 
kásért is felakasztják az embert. (Rossz 
szokásért; a ki a rosszat megszokta.) 

— Addig jár lopni a tolvaj, mig fel nem 
akasztják. B. — Annak is dolga van, 
a kit felakasztanak. B, — Akaszd fel 



233 — 



magadat, ha hirt akarsz szerezni. KV. 

— Akaszszanak fel neved napján. E. 
— - Akaszszák fel a cserfa tetejére. D. 

— Akaszszon fel a pocsai hóhér. (A 
ki nem ért hozzá és jól megkínoz.) E. 

— Csak egyszer volt dolga, mikor 
felakasztották. (Naplopó akasztófára 
kerül.) D. — Eb keze látta, eb szeme 
vette, akaszszák fel a ki keresi. (L. 
eb.) D. — ' Eb szeme látta, eb keze 
vette, akaszszák fel a ki keresi. (L. 
eb.) E. — Egy hegyes túróért fel nem 
akasztják az embert. D. — Egy tanú- 
vallásra is felakasztanak. E. — Fe- 
jesnek kell lenni annak, a kit felakasz- 
tanak. D. — Felakasztotta az igát a 
szegre. (Nincs már ökre.) Ny. 1. — 
Felakasztotta magát valaki. (Nagy 
szél van ; babona.) — Ha meg nem 
akarsz vénülni, akaszd fel magadat. 
Ny. 5. — Ha minden molnárt, a ki 
lop, felakasztanának, kiveszne a mes- 
terség. E. — Ha tizenkét tolvajt akasz- 
tanak fel egyszerre, a tizenharmadik 
még sem fél. (Nem okul.) D. — Ha 
valakit felakasztanak, csak a varjú 
mondja feje felett, hogy: kár, kár! 
B. — Hangafára fel nem akaszthatná 
magát. (Szálas ember.) D. — Hirbe 
akarsz jönni, akaszd fel magadat. E. 

— Ki felül isten elvégezte, hogy fel- 
akaszszák, nem hal vizbe. E. — Ki 
nem akar élni, akaszsza fel magát. E. 

— Ki nem kivan öreg lenni, akaszsza 
fel magát. E. — Ki nem kivan meg- 
vénülni, akaszsza fel magát. D. — 

— Kinek semmi dolga, akaszsza fel 
magát. D. — A kis tolvajt felakaszt- 
ják, a nagyokat futni hagyják. (Német.) 
S. — Kötelet sem vehet, hogy magát 
felakaszsza. (Szegény.) D. — Legjobb 
olyan asszonyt elvenni, kinek első 
urát felakasztották. (Nem mondhatja, 
hogy első férje jobb volt.) D. — Nagy 
szél fú, valaki felakasztotta magát. 
(Babona.) S. — Nem azért akasztják 
fel a tolvajt, mert lopott, hanem mert 
nem tudta jól elrejteni. D. — Ritkán 
akasztja fel magát valaki a maga vét- 



keért. E. — Sokkal becsületesebb 
embert is felakasztottak már. S. — 
Van annak is dolga, a kit felakaszta- 
nak. D. 

Felakasztás. Semmi kedve, mint 
cigánynak a felakasztásra. D. 

Feláll mint a kutyafark. E. — 
Feláll a taraja. D, — Ha a búza meg- 
dűl, a gazda feláll. (Bő termés.) Ny. 6. 

Felázott sátora. (Kár érte.) D. 

Felbig'g'yeszti ajakát. (Duzzog.) D. 

Felbont. A házassági esküvést 
nem oly könnyen lehet felbontani, 
mint a rossz varrást. D. 

Felborzad mint a mérges komon- 
dor. D. 

Felcsúfolta mint Csengéi a sza- 
marat. (Hogy jobban fincáljon, taplót 
tett fülébe.) Ny. 1. 

Felderül. Ború után felderül még. 
E. 

Feldől a tele fazék. D. — Nevet 
mint a feldőlt gerencsér, (Fazekas.) 
Ny. 2. — Nevet mint a fazekas, ha 
feldől. S. — Sótartó feldőlt, pör lesz 
a háznál. S. — Örül mint fazekas a 
feldőlésnek. E. 

Fele. A felényi bú is sok. D. — 
Fele is sok volna, a mit tudni akar. 
D. — Fele magyar, fele tót. E. — 
Fele német, fele tót. (Haszontalan.) D. 
— Fele sem bolondság. E. — Fele 
sem barátság, ü. — Fele sem ember- 
ség, a mit cselekszik. B. — Fele sem 
tréfa. E. — Fele sirás, fele nevetés. 
(Örökösök gyásza.) E. — Fele viz, 
fele voda. (Az egész nem ér semmit ; 
voda szláv nyelven : viz.) D. — Felén 
túl a veszedelmen, ki azt megsajditja. 
(Előre érzi.) D. — Felénél is kevesebb. 
D. — Feléből, harmadából. D. — Ezt 
feléből, amazt harmadából. D. — Fe- 
lét feléből, felét harmadából. D, — 
Feleség, fele segítség. B. — Jobb az 
útnak feléről visszatérni, mint elté- 
vedni. D. — Jobb az útnak feléről 
visszatérni, mintsem rossz helyre 
menni. KV. — Minden tréfának fele 
igaz szokott lenni. D. — Ne fele, sza- 



— 234 



ladj vele. (Csak félig mondja el a dol- 
got s elszalad; nem lehet beszédén 
eligazodni.) Ny. 5. — Ne neked fele, 
szaladj el fele. (U. a.) E. — Túl már 
a Tiszának felén. (Bajon, munkán.) D. 

Felebarát. Nem egészen, hanem 
fele barát. D. — Szereti felebarátját, 
mint kecske a kést. D. — Szeresd 
felebarátodat, mint önönmagadat, 
Szentir. 

Feledékeny gyűjtőt a tél hozza 
észre. D. 

Felemelkedik. Az egek ellen a 
hegyek is felemelkednek. D. 

Felemel. Felemelték a polcra. 
(Akasztófa.) D. — Karját sem emeli 
fel. D. 

Felejt. A kecskét kertedben ne fe- 
lejtsd. D. — Boldog, ki felejteni tud. 
S. — Ember hamar felejt jót, nehezen 
rosszat. KV. — Fent felejtették. B. — 
Ha adtál, felejtsd el, ha vettél, emlitsd. 
(A jótéteményt.) S. — Isten sem nem 
siet, sem nem felejt. S. — Jégre vit- 
ték szegényt s ottfelejtették. D. — Jó 
biró felejti a komaságot. S. — Ká- 
posztából a szalonnát kifelejti. (A ja- 
vát.) E. — Ki mit jól megtanult, ne- 
hezen felejti. KV. — Kinek mihez 
kedve, azért álmát felejtse. KV. — 
Kivitték, de fán elfelejtették. (Akasz- 
tófán.) D. — Könnyen felejti az em- 
ber a más nyavalyáját. KV. — Könnyű 
felejteni másnak nyavalyáját. D. — 
Könnyebben felejti kigyó farka vágá- 
sát, mint asszony legkisebb boszusá- 
gát. E. — Mindent felejt, csak azt 
nem, a mit kellene. S. — Mit a szem 
nem lát, a sziv hamar felejti. KV. — 
Mit ember ifjanta tanul, azt aggodtan 
is nehezen felejti. KV. — Nem felejti 
kigyó farka vágását. E. — Ott felej- 
tette a kis széket. (Annyit beszél, hogy 
elfelejt hazamenni.) E. — Otthon fe- 
lejtette eszét. D, — Otthon felejtet- 
ték a kemencénél. D. — Ugy meg- 
verte az isten, hogy a botot is rajta 
felejtette. (Betegség után nyomorodott 
maradt.) D. — Vess egy koncot neki. 



az ugatást elfelejti. S. — Vén brúgós 
mindennap egy nótát felejt. E. — 
Vén cigány mindennap egy nótát fe- 
lejt. D. — Vén hegedűs mindennap 
egy nótát felejt, KV. — Vén hegedűs 
mindennap egy nótát felejt, amit húz 
is, azt is hibásan húzza. D. 

Felejtet. Szorgalmas munka fe- 
lejteti a bujaságot. E. 

Felejtés. Elmúlt dolognak felejtés 
a vége. B. — Megesett dolognak fe- 
lejtés az orvossága. ME. — Megesett 
dolognak felejtés a vége. B. 

Felel. A ki bottal köszön, annak 
doronggal felelnek. Ny. 4. — Akkor 
felelj, mikor kérdeznek. D. — Ebnek 
mondják, eb a, farkának, farka azt 
feleli : eb menjen. D. — Fábián felel 
arra. (Nem lesz belőle semmi.) Ny. 1. 

— Fehérről a kérdés, feketéről felel. 
D. — Felelek én arról. E, — Hat 
kérdésre alig felel egyet. (Kevély.) D. 

— Hatot kérdel, egyre felel. D. — 
Igen örvend a rigó, felel neki a szajkó. 
F. — Kettőre se felel egyet. (Kevély.) 
D. — Megfelel magáért. E. — Taci- 
tusból felel. (Hallgat, nem felel ; taci- 
tus, hallgatag.) E. 

Felelet. A ki sokat kérdez, sok 
feleletet nyer. E. — A szép köszön- 
tésnek szép a felelete. KV. — Bokros 
kérdésre, bokros felelet. Ny. 2. — Eb- 
kérdinek kutya a felelete. D. — Fo- 
góval sem húznád ki belőle a felele- 
tet B. — Kérdés feleletet vár. S. — 
Amilyen a kérdés, olyan a felelet. E. 

— A milyen a köszönet, olyan a fe- 
lelet. KV. — Néha a kérdés is fele- 
let. S, — Néha az okos nemfelelet is 
felelet. D. — Csak félvállról felelget. 
D. — Felült a felelgetöre. (Kispad a 
kályha mellett, könnyű parancsol- 
gatni.) Ny. 2. 

Feles. Felest feletlent játszik. (Gyer- 
mek.) B. — Nem játszik már többet 
felest és feletlent. (Nem gyermek 
többé.) D. 

Feleség^. Adjon isten három f-et : 
friss, fiatal feleséget. E. — Adjon isten 



235 — 



minden jót, feleséget szépet jót, dió- 
fából koporsót. (L. diófa.) D. — Azt 
is tudja, mit súgott Mátyás király fe- 
leségének fülébe. D. — Békeség és 
feleség, istennek áldása. D. — Bor, 
búza, békesség, szép asszony feleség. 
S. — Bor, búza, békeség és feleség 
ékes, széna, szalma, szalonna és a 
ruha kékes. D. — Borodat, kincsedet, 
feleségedet, pipádat, puskádat ne bizd 
senkire. S. — Ebeladóba hagyta fe- 
leségét. (Nem törődik vele semmit.) 
BSz. — Egy ideig eltart, mint a kis- 
rákosi ember felesége. Ny. 6. — El- 
rejtett kincs, rossz feleség ki nem 
megy eszedből. E. — Első feleség 
istentől, második embertől, harmadik 
ördögtől való. S. — Ez mindig háza- 
sodik, mint a küllő, még sincs felesége. 
Ny. 3. — Élhetetlen, ki feleségének 
keresetéből él. D. — Feleség, fél ellen- 
ség. E. — Feleség, fél segítség. B. — 
Feleségétől is fél. D. — Fiatal ember- 
nek a feleség támasz, a pálca csak 
parádé; öregnek a pálca támasz, a 
feleség csak parádé. S. — Gazdag 
feleség, felette nagy inség. KV. — 
Gyermeknek legjobb feleség anyirfa- 
kisasszony.K. — Ha feleséget veszesz, 
bútól ment nem leszesz. B • — Ha fe- 
leséget veszesz, ravaszt veszesz a ház- 
hoz, D. — Ifjú feleségen, malmon 
mindig van igazítani való. E. — Isten 
őrizzen út mellett levő földtől, pap- 
leány feleségtől. *S. — Isten őrizzen 
házas szolgától, jármas bivalytól, út 
melletti földtől, paplány feleségtől. 
Ny. 4. — Jámbor feleséget csak az 
isten adhat. B. — Jó bor, szép fele- 
ség, csendes lelkiismeret, drága dol- 
gok. E. — Jó férj mellett van jó fele- 
ség. Ny. 2, — Ki fegyvert viselhet, 
feleséget is vehet. B. — Ki feleséget 
vesz, bútól üres nem lesz. KV. — Ki 
feleségét nem félti, nem is igen sze- 
reti. KV. — Ki feleségét nem félti, 
nem igen szereti. B. — Királyválasz- 
tás, hadvezérlés, feleségvevés égi do- 
log. D. — Közös mint a szentkirályi 



nemes mentéje a feleségével. S. — • 
Lehet feleséget is pénzen venni. D. - 
Magadhoz hasonló feleséget végy. KV. 

— Malmon és uj feleségen mindunta- 
lan kell igazítani. B. — Malmon, ifjú 
feleségen untalan kell építeni. Cz. — 
Malmon és uj feleségen szünetlen kell 
igazítani, D. — Megverte az isten, ki- 
nek rossz felesége van. S. — Mit ér 
a kevélység, hogy ha vén a feleség. 
S. — Nehezen lehet a vaknak fele- 
sége jámbor. D. — Nem mindenkor 
nyereség a feleség. Np. — Okos fele- 
ség nagy istenajándéka. B. — Ördög 
veri a feleségét. (Esik az eső és nap 
süt.) E. — Paripa, fegyver, feleség, 
nem közös jószág. E. — Pénz olvasva, 
feleség verve jó. Sz. — Rabja ne 
légy, ha ura lehetsz feleségednek. D. 

— Se felesége, se gyereke. D. — Se 
felesége, se fia. D. — Se fia, se fele- 
sége, maga se terhes. (Senkije, sem- 
mije sincs.) D. — Titkodat, tanácso- 
dat, feleségednek is nehezen. (Mondd 
el.) D. 

Feleséges. Két részt húz, mint a 
feleséges ember. (Két koldus.) Ny. 19. 

FelettébbvalÓ. Abarátság sem jó, 
ha felettébbvaló. E. — Nem jó a fe- 
lettébbvaló nagy barátság. K. — Sem- 
m.iben sem jó a felettébbvaló. ME. 

— Szerelem sem jó, ha felettébb- 
való. xME. 

Felezni. Alázni és felezni. (A feles 
legyen alázatos a gazdával szem- 
ben.) B. 

Felébred. A béles szagára feléb- 
red. KV. — Éhes disznó makkal 
álmodik, de ha felébred, tökkel is 
megelégszik. Ny. 4. — Fölébred a 
kolbász szagára. E. — Ha elaludtál, 
fel ne ébredj a béles szagára. D. — 
Minden vétek elalszik a vénben, csu- 
pán a fösvénység ébred fel. 

Feléledt mint a bozacibere. (Paj- 
kos.) Cz. ~ Föléled, mint a légy a 
verőfényre. D. 

Felér. Fel nem éri ököllel. (Oly 
dolog, melyet nem észszel, hanem 



236 



kézzel lehet felérni; könnyű dolgot 
sem ért.) E. — Későre érni fel a 
bércre. D. — Két bizony felér egy 
istenugysével. S. — Néha egy szomo- 
rúság fölér egy halállal. D. — Sok a 
csillag, de nem ér fel egy nappal. D, 

Felépül. Nem egy nap alatt épült 
fel Róma városa. KV, 

Felfal. Akkor szokja meg a hal a 
horgot, midőn legelsöbben felfalja. 
D. — Mén ló mellett a kanca falja 
fel az abrakot. D. — Mindent maga 
akar fölfalni. S. — Nagy halak fel- 
falják a kisebbeket. (Német.) S. 

Felfelé megy borban a gyöngy, 
jól teszi. Vörösm. — Felfelé nő, mint 
az ökörfark, D. — Lófarkat is lehet 
felfelé szoktatni. D. — Mikor a búza 
feje felfelé áll, akkor a pőgár ember 
orra lefelé áll. (Üres búzakalász a 
gazda szomorúsága.) Ny 6. 

Felfejt. Fejtsd fel, amit ebül varr- 
tál. D. 

Felfér. Nincs oly rakott széna- 
szekér, kire egy vella széna fel nem 
fér. M. 

Felfog^ta a lovat. (Lopta). D. 

Felfordít. Felfordított kártyával 
játszani sem mulatság, sem haszon. D. 

— Kész a poklot fenékkel felfordí- 
tani. D. 

Felfordul a világ, ha későre is D. 

— Felfordult világ. D. — Felfordult 
kocsija. D. — Felfordult pincéjében 
a bor. (Bolond.) D. — Hosszú zsák 
könnyen dől, a kurta felfordul. K. — 
Kurta zsák hamar felfordul. D. 

Felforg^at. Hegyivel felforgat min- 
dent. D. - — Mindent fenekestöl felfor- 
gat. M. — Mindent tövel-hegygyel fel- 
forgat. D. 

Felforr benne a méreg. D. — Egy 
tűznél több fazék is felforr. D. — 
Kicsiny csupor hamar felforr. KV. — 
Kicsiny fazék hamar felforr. B. — 
Piciny csupor hamar felforr. Bsz, 

Felforral. Könnyű a meleg vizet 
felforralni. D. 

Felfortyan. Hamar felfortyan, 



mint a forró kása. D. — Nosza rajta, 
kis fazék, ugyan felfortyantál, K. 

Felfiy. A hólyagot sem fújják fel 
egy lélekzettel. D. — Felfújja magát, 
mint a béka. E. — Felfújta magát 
mint a pölyhös béka. D. — Felfújta 
hasát. (Kevély.) D. — Felfújta pofá- 
ját. (U. a.) D-. — Fel ne fújd magadat, 
megrepedsz. D. — Felfújta mint a 
hólyagot. D. — Felfújták mint az 
oláh dudát. B. — Fel van fújva a 
duda, egyszeriben megered. D. — 
Fújd fel dudának. S. — Hallod-e te 
csapláros, fújd fel az itczédet. D. — 
Hamar felfújhatni a hólyagot. D, — 
Könnyű a dudát, felfújni, de nehéz 
billegtetni, D, — Kövér mint a felfujt 
lapocka, D, — Nem hólyag, hogy 
felfújják. KV. 

Felfuvalkodás, széldagadás. D. 

Felfuvalkodott béka. S. — Fel- 
fuvalkodott koldus. D. — Pöffesz- 
kedik, mint a felfuvalkodott béka. S, 

Felfüstöl. Nincs még felfűstölve 
nyelve. D. 

Felfűz. Fel sem fűzhette bocsko- 
rát. (Hirtelen elszaladt.) D. — Felfűz- 
ték mint a kopót. B. 

Felgyújt. Hogy bátrabban lopjon, 
szomszéd házat gyújt fel. D. 

Felháborodott mint a bús ten- 
ger, D. 

Felhágf. Eb is felhág a ház tete- 
jére, ha az udvarban nagyon megsza- 
lasztják. D. - — Eb is felhág a ház 
tetejére, ha az udvarban megszorít- 
ják. E. — Felhágott a lépcsőn, de le 
nem jöhetett. (Felakasztották.) D, — 
Felhágott az uborkafára, Sz. — Jól 
felhágott a város szemeláttára, (Fel- 
akasztották.) D. — Nehéz a mere- 
dekre felhágni. D. — Nem jó a fára 
hamar felhágni. D. 

Felház. Üres a felház. (Fej.) D. 

FelhÓlyagZOtt mint a sovány 
lángos. (Lepény.) D, 

Felhő. A felhő magától is megered, 
ha terhes, D, — A felhőkön horgász, 
D, — A fényes felhőnek, mosolygó 



23; 



fehérnek, mennykövétöl retteghetsz. 
D. — Dohog mint a terhes felhő. 
Ny. 11. — Fehér lónak, világos fel- 
hőnek nem kell hinni. Cz. — Felhő 
nem pára. D. — Felhőből nem mer- 
hetsz vizet, mert messze van. Ny. 4. 

— Kicsi eső, nagy felhő. Ny. 6. — 
Mosolygós asszonynak, görhes lónak, 
világos felhőnek nem kell hinni. E. — 
Mozog mint a rossz felhő. Ny. 6. — 
Nem mind felhő, a mi pára. D. — 
Nem minden felhőből hull a mennykő. 
D. — Nem minden felhőből leszen 
eső, E, — Néha kis felhőből nagy eső 
lehet. D. — Sokszor egy kis felhő 
nagy esőt vet. Bsz. — Szánja a pénzt, 
felhővel takaródzik. D. — Tarka mint 
a bárányfelhő. D. — ügy fenyegetőd- 
zik, mint a terhes felhő. D. — Vilá- 
gos felhőnek, dalos menyecskének ne 
örülj. Ny. 16. — Világos felhőnek, 
fehér rokolyás asszonynak nem kell 
hinni. Ny. 6. 

Felhörpent. Jól felhörpentett 
urunk vérében. (A borból.) D. — Nem 
jó társ, ki mindent csak maga hör- 
pent fel. KV. 

Felhörpöl. A ki felhörpölte fölét, 
igya a savóját is. S. 

Felhúzta a bakancsot. (Kevély.) 

D. — - Felhúzta a csizmát, istenhoz- 
zád bocskor. ME. — Felhúzta a más 
csizmáját. (Elszerette más feleségét.) 
Ny. 23. — Felhúzta a piros csizmát. 
(Kevély.) D. — Felhúzzuk akkor a 
nagy csizmát. (Egész erővel hozzálá- 
tunk majd.) Ny. 5. 

FeliP. Az ajándékot is felirja. E. 

— Amint az urak felírták, ugy kell 
meglenni. D. — Felirom a kéménybe, 

E, — Felirom fekete krétával a ké- 
ménybe. S. 

Feljebb. Még neki áll feljebb. 
E. — Nem árt feljebb arányzani a 
lövésben. D. 

Feljebbvaló, Nem feljebbvaló a 
tanítvány a mesternél. KV. 

Feljegfyez. Ha mikor versz papot, 
feljegyezd a napot. KV, — Jegyezd 



fel a napot, melyen vertél papot. E 

Feljő. A napot ott keresd, a hol 
feljő. Ny. 1. — Feljött a csillaga. 
(Szerencsés.) E. — Napot lementében, 
nem feljöttében dicsérik. Sz. 

Felkantároz. Urad fejét ne kí- 
vánd felkantározni. (Ne tedd lóvá, ne 
csald meg uradat.) D. 

Felkap. A jó disznó kitúrja a 
gyökeret s a rossz felkapja. Ny. 9. — 
Felkapott a kerékre. (Kevély.) D. - — 
Felkapott a kocsira. (U. a.) D. — Fel- 
kapott az uborkafára. ME, 

Felkapaszkodott a bércre. (Sze- 
rencsés.) D. — Nincs oly magas fa, 
melyre fel nem kapaszkodhatni. D. 

Felkel. A jó cselédes gazda ko- 
rán felkeljen, későn feküdjék le. KV. 
— A ki ebbel fekszik, bolhásán kel 
fel. D. — A ki el nem esett, nem kell 
felkelnie. KV. — A ki jókor felkel, 
harmatot szed. E. — A ki nagyot 
esik, nehezen kel fel D. — A nap is 
szokásból kel fel. D. — Ballábbal 
kelt fel az ágyból. (Rosszkedvű, ko- 
mor.) Ny. 13. ^ — Csibékkel kel feles 
fekszik le. S. — Farral kelt fel az 
ágyból. (Rosszkedvű.) D. — Fel nem 
kelne, ha nyü esne is húsába. D. — 
Ha felkel, menten leül, sajnálja az 
állást. D. — Ha hamar estél, hamar 
kelj fel. D. — Kelj fel, már a kódis 
(koldus) is a harmadik faluban jár. 
Ny. 13. — Későn keltél fel. (Nincs 
elég erőd hozzá.) E. — Ki kutyával 
hál, bolhásán kel fel. D. — Könnyebb 
elaludni, mint felkelni. D. — Köny- 
nyü elesni, de nehéz felkelni. D. — 
Már a hatodik falut járja a koldus, 
mikor te ágyadból felkelsz. D. — 
Nem ugy kelt fel, amint lefeküdt. 
(Máskép történt, mint a mint remélte ; 
csalódott.) E. — Öreg ember előtt 
kelj fel. E. — Rosszul kelt fel. E. — 
Seggel kelt fel. E. — Felkeltebb a 
kovásznál. (Kevély.) D. 

Felkelés. Egynek elesése, másnak 
felkelése. KV. — Kora felkelés nem 
szerez hajnalt. KV. 



238 — 



Felkelt. A macskát sem kelti fel 
álmából. D. — Felkelti az alvő macs- 
kát. (Pajkos.) D. — Ha az alvó ebet 
felkelted és megmar, azt nyerted vele, 
amit kerestél. D. — Nem jó a macs- 
kát álmából felkelteni. F. — Nem 
szánja felkelteni a csapiárost. (Iszá- 
kos.) D. 

Felköt. Az almának is a szépét 
kötik fel. D. — Az almának is szépét 
szokták felkötni. B. — Felköti a 
csépet. (Előre híreszteli tervét.) B. — 
Felkötötte a duri bocskort. (Bosszús.) 
Ny. 2. — Felkötötte a harangot, hát 
kongassa. (0 kezdte, hát folytassa.) 
Ny. 6. — Felkötötte a kolompot. (U. 
a.) E. — Felkötötte macskára a ha- 
rangot. (Bolondul cselekedett.) E. — 
Felkötötte a nyakravalót. (A mezí- 
telen cigánypurdé, ha felköti a nyak- 
ravalót, azt hiszi fel van öltözve.) D, 
• — Felkötöttem a kolompot, de nem 
tudom hogy harangozok vele. Ny. 24. 
— Felkötötték a bú felejtöre. (Akasz- 
tófa.) D. — Ha felkötnék sem állana 
meg a hallgatást. D. — Ha felkötöt- 
ted a harangot, hát harangozz. D. — 
Ha felkötötted a kardot, hát viseld. 
Ny. 7. — Ha felkötötted a kolompot, 
zörgesd. E. — Ha felkötötted, rázzad. 
E. — Ha felkötötted, zörgesd. S. ■ — 
Jól felkötötte gatyáját. (Jól hozzá ké- 
szült.) D. — Jól felkösse gatyáját, ki 
vele kiköt. E. — Más kötötte fel neki 
a nyakravalót. (Felakasztották.) S. — 
Néha a jól felkötött párta is elesik. 
(A jól őrzött leány is megesik.) D. 

Fellármáz. Egy kakas az egész 
falu minden kakasát fellármázza. D. 

Felleg". Egy kis felleg is nagy esőt 
hozhat. D. — Sötét mint a felleg. D. 

Fellegvár. Felvitték a felleg- 
várba, (Felakasztották.) D. — Ki- 
szöktek a fellegvárból. (Nincs helyén 
az esze.) E. 

Fellobban. Könnyű a száraz szal- 
mát fellobbantani. D. — Hamar fel- 
lobban, mint a puskapor. S. — Ha- 
mar fellobban, mint a száraz szalma. 



D. — Fellobban mint a szösz. D. (Ha- 
mar megharagszik.) 

Felmag^aSZtal. Felmagasztalták 
az ég felé, (Felakasztották,) D. — 
Ország-világ láttára felmagasztalták. 
(U. a.) D. 

Felmászik mint a tök. B, — Fel- 
mászott a kerékre. (Kevély.) ML. — 
Körmetlen macska nehezen mászik 
fel a fára. Ny. 12. — Nehéz köröm 
nélkül a fára felmászni. D. 

Felmegy. Fel ne menj a fára, nem 
esel le. B. 

Felmondotta a leckét. (Tul van 
a bajon.) D. 

Felnevel. Könnyebb a leányt fel- 
nevelni, mint férjhez adni. KV. — 
Sok zsidó gyermeket felnevelt már 
életében. (Sok kamatot fizetett.) Ny. 6. 

Felnevelkedik. A hol a nyúl fel- 
nevelkedik, ott szeret inkább lakni. Sz. 

Felnéz. A disznó is megeszi a 
makkot, de fel nem néz a fára. (Há- 
ládatlan.) 

Felnő. Én is biztam egy nádszál- 
hoz, ki felnővén hajlott máshoz. D. 
— Felnő a leány az ágy alatt is. (A 
gyermekek észrevétlen és hamar 
megnőnek.) ME. — Felnő mint a vad 
kender. S. — Felnőtt mint a debre- 
ceni kútágas. S. — Ugy nőtt fel, 
mint a barom. S. 

Felnyal. A mit kiköptem, nem 
nyalom fel. (A mit kimondottam, nem 
vonom vissza.) Ny. 18. 

Felnyit. Felnyisd a szemet, ha 
mit akarsz KV. — Felnyílt a szeme. 

E. • — A kárvallás a bolondnak is fel- 
nyitja szemét. D. — Néma lakatok- 
nak felnyithatja zárját. (Bor beszé- 
dessé tesz.) D. 

Felold. Ha fel nem oldhatni a 
csomót, elvághatni. D. 

Felolvasták neki a leckét. (Meg- 
büntették.) 

Felöltözik mint Lakatosné Jézus 
nevenapján. (ízléstelenül, minden ru- 
háját magára aggatja.) Ny. 7. Felöltö- 
zött, mint a bányai ember. (Tarisznya- 



239 



ját felvette, benne a bicskakés.) Ny, 
■i. — Felöltözött, mint űrnapkor a 
diákgyerek. (Szép uj ruhába, de nem 
volt csizmája és mezítláb járta a 
processziót.) Ny. 8. — Felöltözött nagy 
cifrán, mezítláb mint a cigány. Ny. 
11. 6. — Lesz még idö szépen járni, 
csak legyen ki felöltözni. E. — Szép 
lehet a törzsök is, ha felöltöztetik. D. 

— Törzsök is szép, ha felöltöztetik E. 
Felöntött a garatra. (Sok bort 

ivott.) E, — Jól felöntött a garatra. 
(Részeg.) D. 

Felpattan. Érett kelés magától is 
felpattan. D. — Felpattan mint a sajt- 
kukac. B. 

Felpingfál. Kend is fel van Csuri- 
nál az ajtóra pingálva. (Dicsekvő, pe- 
dig hitelbe iszik.) Ny. 1. 

Felpoharaz. Mindenét felpoharaz- 
ta. (Elitta.) D. 

Felpöckölték az orrát. D. 

FelpÖdÖPit. Ha bajuszát felpödö- 
riti, ember a ki bántsa. D. 

FelpÖPÖS. Felpörösnek soha ne 
tégy törvényt. KV. 

Felrak. A mit villával felrak, ge- 
reblyével lehúzza. E. 

Felrázta az abroszt. (Nem kap 
enni.) Ny. 2. 

Felró. Ha papot versz, ródd fel a 
napot. D. 

Felrúg. A rossz maglovat (mént) 
felrugdossa a kanca. D. — Minden ló 
felrúgja a szerencsétlent. D. 

Felruház. Felruházták hátát hupi- 
kékkel és jajvörössel. (Megverték.) D. 

— Könnyű a szegényt kicsúfolni, de 
nehéz felruházni. Ny. 21 — Könnyű 
a szegényt kinevetni, de nehéz felru- 
házni. D. — Könnyű mást gyalázni, 
de nehéz felruházni. Ny. 10. — Tuskó 
is szép, ha szépen felruházzák. E. — 
Törzsök is szép, ha szépen felruház- 
zák. D. 

Felsővár. A felső várat megvette 
a bor. (Fejébe szállott a bor.) D. — 
Kimentek a felső várból, (Elment az 
asze.) D. — Kiszöktek a felső várból. 



(U. a.) KV. — Más birja a felső vá- 
rat. (Más eszével gondolkodik.) D. 

Felszabadult minden gonoszságra. 
D. — Talán pecsétes levéllel szabadí- 
tották fel a rosszra. D. 

Felszárad. A kora eső hamar fel- 
szárad. D. 

Felszed. Az elszórt dohánymagot 
felszedni. D. — Egyik szomszéd ki- 
veti, a másik felszedi. D. — Felszedte 
a sátorfáját. (Elment.) S. — Felszedte 
az epret. (A hasznot.) S. — Jól fel- 
szedi a kapcát. (Elszalad.) D, — 
Könnyű a búzát elhányni, de nehéz 
felszedni. D. — Néha a rongyot is 
felszedik. D. — Szedd fel a vitorlát, 
ha isten nagy szelet ád. D. — Szedd 
fel, ha elvetetted. (Cigány mondása, 
mikor aratóba hivták.) D. — Szedje 
fel, a ki elszórta. (U. a.) E. 

Felszentelte mint Mutter a buty- 
kost. (Egyszerre kiitta kóstoló cimén.) 
Ny. 3. 

Felszék. Ugyan nagy felszékre há- 
gott ! (Nagy hangon beszél.) E. 

Felszí. Fel lehetne szívni. (Apró.) 
D. 

Felszíjazta bocskorát. (Elszaladt.) 
D. 

Felszemöldök ember. (Fenhéjázó, 
kevély.) D. 

Feltalál. Bűzén keresd, feltalá- 
lod. E. — Elvesztett becsűletet nem ta- 
lálni fel a bokornál. D. — Feltalálni 
szőrén az ebet. E. — Feltalálta ma- 
gát, mint a megkerített kuvasz. (Résre 
talált, elmenekült.) Ny. 1. — Felta- 
lálta magát, mint a megkötött kuvasz. 
(Elrágta a kötelet.) Ny. 1. — Felta- 
lálta, mint Balázs a vecsernyét. (Ba- 
lázs lelesz prépost 1335-ben részeg 
fejjel vecsernye helyett misét kezdett 
énekelni. Sz.) — Ha tű lettél volna, 
eddig feltaláltalak volna. D. — He- 
lyén keresd, feltalálod. S. — Ki a 
szőlőt feltalálta, az volt ám az ember. 
D. — Meleg nyomát űzte, fel is ta- 
lálta D. — Nem találta fel a bátor- 
ságot. E. — Nem találta fel a puska- 



— 240 — 



port. E. — találta fel. E. — ta- 
lálta fel az aranybányákat. D. — 
Pokolnak útját szembekötve is fel- 
találni. D. — Talán te találtad fel a 
puskaport! D. 

Feltartja magát a szatyor, ha 
pénzes. (Gazdag vénasszony rátartós.) 
D. — Fentartja magát, mint a pénzes 
szatyor. D. — Feltartja az orrát. 
(Gőgös.) D. — Feltartja orrát, mint 
a zámolyi borjú. (U. a.) D. — Feltartja 
orrát, mint a harangozó disznaja. D. 

— Feltartja pipáját. E. 
Feltámaszt. Nehéz a holtat fel- 
támasztani. D. 

Feltesz. A ki felteszen, játszani 
is kell annak. M, — A ki nyerni 
akar, annak fel kell tenni. (Annak 
valamit kockáztatni is kell.) D. — 
Feltette a bársony süveget. (Szeren- 
csés.) D. — Feltette az Orbán süve- 
gét. D. — Feltette fejét. (Kevély.) D. 

— Feltette szent Anna kontját. (Bo- 
ros asszony. Anna napkor nagy mu- 
latságok szoktak lenni.) D. • — Ha fel- 
tettél, játszál is. M. — Könnyű a 
kontyot feltenni. D. 

Feltöltött a garatra. (Erősen bo- 
rozik.) Sz. 

Feltör. Az abrakját hordő lónak 
nem törik fel a háta. B. — Abrakvivő 
lónak nem törik fel háta. E. — Fel- 
törött a talpa. D. — Feltörte a diót. 
D. — Ha az ökör tudná maga erejét, 
fel nem törné nyakát az iga. D. — Ha 
tudná erejét az ökör, nem törnék fel 
nyaka. K. 

Feltűz. Jól feltűzte bocskorát. D. 

Felugraszt. Nem azé a nyúl, aki 
a bokorból felugrasztja. Ny. 8. 

Felugrik. Nem minden bokorból 
ugrik fel ilyen nyúl. D. 

Felül. Elül kopasz, okos kopasz ; 
hátul kopasz, bolond kopasz; felül 
kopasz, koros kopasz. E. — Térden 
felül, púpon alul. E. 

Felült a duzzogóra. (Kis pad a 
kemence mellett. Parancsolgat.) Ny. 
2. — Felült a paripára. (Kevély.) D. 



— Ne fuss a szekér után, melyre nem 
ülhetsz fel. Ny. 9. 

FelÜlÖSdi. A szerencse mind fel- 
ülösdit, mind levetősdit szokott ját- 
szani. D. 

Felvág'ta a bába a nyelvét. (Szá- 
jas.) Ny. 3. — Felvágták az orrát, 
mint a tatár lónak. (Csúful megver- 
ték.) D. — Ha szajkó lett volna, nem 
kellett volna nyelvét felvágni. (Szájas.) 
D. — Jól felvágta nyelvét a bába. 
(L. fent.) D. 

Felver. Fel nem verhetni álmá- 
ból. D. 

Felvesz. A hazug csakugyan hazug 
marad, ha az igazmondónak ruháját 
veszi is fel. D. — Egyben felveszi, 
ami láb alatt van. (Tolvaj.) D. — Fel 
sem veszi, mint a vadoszai ember a 
zsidót. Ny. 21. — Fel sem veszi, 
mint bakter a kalapdarabot. Ny. 21. 

— Felveszem a keztyüt, S. — Fel- 
vette a csörgősapkát. (Bolondozik.) 
S. — Felvette batyuját, aztán itt 
hagyta faluját. Ny. 5. — Ismeretlen 
embert ne végy fel szekeredre. S. — 
Minek futsz olyan szekér után, mely 
nem akar felvenni ? E. — Nagy 
kutya fel sem veszi, ha kis kutya 
megugatja. Ny. 9. — Ne kapaszkod- 
jál olyan kocsi után, mely fel nem 
vesz. S. — Olyan szekér után fut, 
mely őt sem megvárni, sem felvenni 
nem akarja. D. — Örömében majd 
felvette a házat. D. — Úrtól, bolond- 
tól mindent fel kell venni. Ny. 1. 

Felveti a pénz. (Sok pénze van.) S. 

Felvirrad. Hiszem az istent, ne- 
kem is felvirrad még! E. 

Felvitte isten a dolgát. S. — Fel- 
vitték a fellegvárba. (Felakasztot- 
ták.) D. 

Felzaj dúltak, mint a méhek a 
köpüben. Ny. 12. 

Felzavar. A forrást félne zavard. 
D. — Még a tiszta vizet is felzavarja. 
D. — szegény, vizet sem tud fel- 
zavarni. D. 

Fen. Feni rá a fogát. S. — Igen 



241 — 



feni a bicskáját. E. — Kaszáját sem 
feni, mert ismét eltompul. D. — Mér- 
gesen feni a fogát. D. — Ne fendd az 
élest. (Ne haragitsd a haragosat.) D. 

Fenakadt, mint a mindszenti 
gólya. (.M. Csongrád m.) Ny. 2. — Ki 
pénz nélkül vesz, hamar fenakad. 
(Lop.) S. 

Fene. A mely ebet a nyúl után 
kell hajtani, a fene eszik annak fog- 
tából. Ny. 3. — Az oláh csak sülve 
jó, akkor is a fene egye meg. Ny. 2. 
— Bánja a fene. S. — Bejött a fene 
a határba. (Rossz.) Ny. 2. — Benne 
van a fene, mint az őszi malacban. 
(A hideg beálltával nehéz felnevelni.) 
Ny. 6. — Egye meg a fene. ME. — 
Egye meg a tót fene. D. — Egye meg 
a fene, meddig kivan a csizmájából. 
E. — Fene is szereti a kis malacot. 
E. — Feszeleg, mint fene a kosárban. 
Ny. 5. — Fészkes fene. E. — Ha én 
fene volnék. E. — Ha lepálik a szőre, 
fenének sem kell a bőre. Ny. 8. — 
Jó a fene, a ki megeszi. E. — Kell a 
fenének. E. — Megeszi a tótot a 
maga fenéje. E. — Megette a fene 
apróra. D. — Mi a fene ? S. — Mind 
egy fene. D. — Nincsen semmi épség 
feneette testében. D, — Ott egye a 
fene a lábát, csak a feje maradjon 
meg. Ny. 5. — Ragadós mint a tót 
fene. D. — Rácz fene. É. — Rátótiak 
agyonütötték a ketyegő fenét. (Órát ; 
nem tudták micsoda.) S. — Sülve jó 
a paraszt, akkor is a fene egye meg. 
Ny. 13. — Szereti mint fene a mala- 
cot. (Hamar betegség éri.) Ny. 10. — 
Tudja a fene. S. — Ugrál mint a hét 
fene. Ny. 5. — Vigyen a fene. E. — 
Vigyen el a mándoki fene. Ny. 6. 

Fenevad. Szembeszökik a fene- 
vadakkal is. D. 

Feneketlen kád. KV. — Feneket- 
len mint a papzsák. S. — Feneketlen 
torka, mint a szabó gyüszűje. D. — 
Fúrják száját, oldalát, mégis feneket- 
len hagyják. (Tökéletlen munka. Ta- 
lány : kémény.) B. — Fúrták, farag- 

Margalits E. : Magyar közmondások. 



ták, mégis torkát feneketlen hagyták. 
(Iszákos.) D. 

Fenék. A beszédnek nagy feneket 
keritett, nehezen bontakozik belőle. 
D. — A búnak fenekébe esett. D. — 
A tejnek sincs fenékig föle. D. — Az 
okos ott veti a vasmacskát, hol a fe- 
neket éri. D. — Azt gondolja : fenékig 
tejfel. E. — Azt tömi, melynek feneke 
kiesett. D. — Fahájjal kenték meg a 
feneket. (Bottal.) D. — Fenekében áll 
a dolog. (Ha elvéti, verést kap.) D. — 
Fenekére tekint a kancsónak. E. — 
Fenekére lát a pohárnak. B. — Fene- 
kére vertek. B. — Fenékfészek. (Va- 
karcs ; a legkisebb gyermek a család- 
ban.) E. — Fenékig belát az emberbe. 
B. — Garas van a tál fenekén. (Biz- 
tatás evésre.) Ny. 1. — Gyakran látja 
a korsó fenekét. D. — Hallja kend, 
nem egész fenékig tejfel. D. — Kan- 
csó fenekére veti a keresztet. D. — 
Kész a poklot fenékkel felfordítani. D. 

— Lustos a gatyafenék is. D. — Min- 
den mesterségnek arany a feneke. D. 

— Mindent fenekestül felforgat. M. 

— Nagy feneket kerit a dolognak. E. 

— Nem esik ki a világ feneke. E. — 
Nem lyukad ki a rosta feneke. E. — 
Semmi feneke gyomrának, mint a kür- 
tőnek. D. — Szerencsétlen ember, ki 
a szomszéd fazéknak csak a fenekét 
nézi. D. — Tisztább feneke, mint 
szája. (Iszákos, ronda szájú.) D. — 
Tömi a zsákot, noha feneke lyukas. 
D. — Vigyázz gyerek, mert fenekedre 
verek. S. 

Fenékkő. (Alapkő.) Nehéz a fe- 
nékkövet bolygatni. D. 

FenkŐ. Hal kai jár, mint fenkö a 
kaszán. Gz. — Hamar jár, mint fenkö 
a kaszán. D. — Jó fenkövet vet a vá- 
sárban. (Nyelv.) D. — Lassan jár, 
mint fenkö a kaszán. D. — Van ám 
jó fenkö ve. (Nyelve.) D. 

Féniksz. Ritka mint a féniksz ma- 
dár. D. 

Fentkőp. (Kevély.) D — Nagyon 
fentköp, ha csendesen evez. D. 

16 



242 



Fent. (Fenn.) Fennhéjázó. D. — 
Fenthordja fejét. (Kevély.) E. — Fent 
felejtették. (Felakasztották.) B.^ — Fent- 
tartja orrát, mint az érsek disznaja. 
E. — Fentjárkál, mint a vizi buborék. 
D. — Fentszóval gondolkozik. (Ma- 
gában beszél.) E. — Fentúszik mint 
a tök. D. — Igen fen kezdesz héjázni, 
elszédül agyad. Pázmán. — Jobb 
alant kezdeni és fent végezni. E. — 
Mely tyúk fent kotkodál, alant keresd 
tojását. E. 

Fenyeg'et. A ki sokat fenyeget, 
soktól félhet. D. — A ki sokat fenye- 
get, ritkán bánt. ME. — A szelet fe- 
nyegeti. D. — A tengert békóval fe- 
nyegeti. (Kevély^) D. — Ki egynek 
árt, sokat fenyeget. D. — Mást fenye- 
get, maga reszkédtében alig áll. D, — 
Sarkával fenyegeti az ellenséget. (Fut.) 
M. 

Fenyeg-etőzik. Ki ártani akar, 
nem fenyegetőzik, F. — Ugy fenye- 
getőzik, mint a terhes felhő. D. 

Fenyeg'etés. Az asszonynak tulaj- 
don fegyvere a fenyegetés. D. — Asz- 
szonyoknak fegyverök a fenyegetés. 
D. — Koldus fenyegetés. (Üres, ha- 
szontalan.) D. — Ritka asszony fe- 
nyegetés nélkül. D. — Szép szóért 
fenyegetést várhatsz a paraszttól. E. 

Fenyíték. Nem tetszik az ifjaknak 
a fenyíték. KV. 

Fenyő. Hosszú mint a fenyő. D. — 
Nem fenyőfa kardja. D. — Pattog a 
száraz fenyő. D. — Sugár mint a fe- 
nyőfa. (Termet.) ME. 

Ferenc. Áll mint Dóéban szent Fe- 
renc. (Mozdulatlanul.) Ny, 9. — Lusta 
Kati rost Ferkóval sürög, forog egy 
korsóval. (Egy húron pendülnek.) D, 

FePg-eteg". Állhatatlan mint a fer- 
geteg. D. — Egy régi fergeteg fújta 
már azt el, (Régen feledésbe ment,) 
D. — Mindegy, ha csákány-fergeteg 
hull is, (El kell menni, meg kell lenni.) 
Ny, 2. 

Fertő. Mint a disznó, csak fertő- 
ben hever; Pázmán, 



Feslés. Könnyű a csizmadiának a 
feslés. S. — Könnyű a vargának a 
feslés. Ny. 6. — Könnyű kis feslést 
bevarrni. D. 

Feslettség. A hol nincs büntetés, 
szarvat vesz a feslettség. D. — Jám- 
bor szülőknek is gyakran feslett a 
fiuk. S. 

Feslík. Nem igen feslik nála. (Sze- 
gény.) Ny. 3. 

Fest. Ebet sem festett, mégis ki- 
rályt akar rajzolni. D. — Finggal nem 
festünk tojást. Ny, 8. — Nem jó az 
ördögöt falra festeni, S. — Nem oly 
rettenetes az ördög, amint festik. Sz, 
— Nem olyan az ördög, amint festik, 
E, — Nem olyan rút az ördög, amint 
festik, D, — Néha a szép példát is 
rútul festik, D. — Ördög sem olyan 
fekete, mint a milyennek festik. S. — 
Szép a szép kép is, ha kis árnyékot 
festenek melléje. D. 

Festett. Csak azért szép a festett 
rózsa, mert el nem hervad. D. — A 
festett virágot nem szagolja az okos, 
D, — A festett virágot sokan dicsérik, 
de senki sem szagolja, S, — Ifjú szép- 
ség, jégre festett kép, ME, — Szebb 
az eleven, mint a festett kép. D. 

Festék. A fekete képnek fekete a 
festéke. B. — Hiába festik szép fes- 
tékkel az ördögöt. D, — Megpirulás 
festéke az erkölcsnek. K. 

Festés. Képet nem az aranyozás, 
festés, hanem imádás tesz bálványnyá. 
D. 

Feszeleg" mint fene a kosárban. 
Ny. 5. — Feszeleg mint fing a gatyá- 
ban. ME. ~ Feszeleg mint a makk- 
hetes. (Legkisebb értékű kártya.) Ny. 
6. 

Feszesen felhúzták a rámára, (Szi- 
gorúan megbüntették,) D, 

Feszit, mint a két krumpli egy 
zsákban, (Hetyke.) Ny. 1. — Feszit, 
mint koszos Pista Jézus nevenapján, 
Ny, 23, — Feszit, mint a falusi kutya 
a flaszteron. Ny. 22. — Feszit, mint a 
pozsonyi kutya Nyitrában. Ny. 5, — 



2 io 



Feszit, minta tatai kutya a jégen. Ny. 
5. — 'A törvényt is maga rámájára fe- 
sziti. D. 

Feszül a has bőr. (Sokat evett.) D. 

Feszület. Áll mint a fancsali fe- 
szület. (L. fancsali.) E. — Elbámész- 
kodott, mint a fancsali feszület. Ny. 
5. — Fancsali feszület. Sz. — Szo- 
morú, mint a fancsali feszület. D. — 
Tisztesség, becsület, jobb mint arany 
feszület. (Jobb mint a kitüntetés.) S. 

— Ugy kellett, mint az oltárra a fe- 
szület. Ny. 6. 

Fék. Hol a féket megkapják, a lo- 
vat is ott szokták keresni. B. — Ki 
lovat vészen, a féket is vele veszi. Páz- 
mán. — Közös féknek rongyos a szára. 
S. — Zabola, fék, ostor, délceg lovat 
megtör. S. 

Fél. A hegy a legnagyobb szelek- 
től sem fél. D. ' — A ki a kigyőtól 
megijedt, az a gyíktól is fél. Ny. 6. 

— Ki a madártól fél, az ne vessen 
kölest. Ny. 4. — A ki a viztöl fél, 
nem eszik halat. Ny. 4. — A ki az 
Ítélettől fél, kimutatja gonoszságát. 
D. — A ki fél, él. E. — A ki jól él, 
királyt sem fél. BSz, — A ki sokat 
fenyeget, soktól félhet. D. — A ki 
szeret, az mindig fél. (Hogy elveszti 
a mit szeret.) Ny. 2. -^ A kit a kigyó 
megcsíp, a gyiktöl is fél. Ny, 6. — A 
kit a kigyó megcsípett, fél a gilisztá- 
tól is. Ny. 8. — A megijedt ember 
árnyéktól is fél. D. ■ — -A mely kuvasz 
egyszer általuszsza a Dunát, nem fél 
többé a víztől. Pázmán. — A rózsa- 
ágyban is félhetni a tövistől. D. — Az 
igaz szeretet fél az árulástól. E. — 
Attól fél az erdőben, nehogy magától 
is felakadjon a fán. D. — Attól fél- 
het erdőben, hogy magától is felakad. 
(Rossz.) E. — Attól fél, hogy nyelve 
megpenészedik, ' ha gyakorta nem 
hányja. D. — Attól is fél, hogy ár- 
nyékban megbotlik. (Vén.) D. — Bo- 
londság attól félned, mit el nem ke- 
rülhetsz. E. — Eb fél, kutya fél, míg 
az ipám, napám él, Np. — Eb fél, kutya 



fél, míg az öreg ipám él. E. —Egyébtől 
nem igen, csak a rajtakapták-tól fél.D. 
Ez az élet a gyöngyélet, senkitől 
sem félni. E. — Égett gyermek fél a 
tűztől. (Német.) S. — Éjjel a gyer- 
mektől is fél, D. — Épen nem illik, 
ha az oroszlán fél, D. — Feleségétől 
is fél, D. — Fél a cigány szent Mi- 
hálytól. (Beáll a hideg.) E. — Fél a 
kakukszólástól is. (Babonás.) D. — 
Fél a méregtől. (Nem iszik vizet.) D. 

— Fél a tolvaj a nyakravalótól. D. — 
Fél a varjutói, hogy kikrákogja az 
elásott pénzt. D. - — Fél a vizikórság- 
tól. (Azért bort iszik.) D. — Fél az 
igaztól, mint a tűztől. D. — Fél éh- 
gyomorral a fecske fecsegésétől. (L, 
fecske.) D. — Fél éjjel kimenni csak 
a pitvarba is. D. — Fél, hogy elha- 
rapják az orrát. E. — Fél, hogy meg- 
fázik a nyelve. (Nem beszél.) Ny. 6. 

— Fél maga hálni az ágyban. D. — 
Fél minden bokorzörgéstöl, E, — Fél 
mint a német gyermek a szent Mik- 
lóstól. (Ekkor ijesztgetni szokták a 
rossz gyermekeket.) B. — Fél mint 
a tűztől. D. — Fél mint béka a dér- 
től. D, — Fél, mint cigány a korbács- 
tól. D. — Fél, mint cigány a szent 
Míhálytól. (L. fent.) D. — Féí, mint 
eb a bottól. D. — Fél, mint egér a 
macskától. B. — Fél, mint farkastól 
a bárány. D. — Fél, mint kecske a 
késtől. B. — Fél, mint a kormányos 
a széltől. B. — Fél, mint nagypénte- 
ken a zsidó. (Ekkor verni szokták 
volt őket; ma is nagypénteken a jere- 
miás-féle énekek után a gyermekek 
a templom padjait verik, mondván : 
ütjük a zsidókat.) E. — Fél, mint ör- 
dög a tömjéntől. B. — Fél tőle, mint 
ördög a szentelt víztől. E. — Fél, 
mint Samu a nadrágjától. (Megijed a 
semmitől is. Samu uj bőrnadrágja 
mikor felakarta húzni, susogott, ö azt 
hitte valaki ijeszti s futásnak eredt.) 
D. — Fél, mint vakandok a naptól. 
D. — Fél, mint zsidó a kereszttől. B. 

— Fél, mint az ördög a tömjén füst- 

16* 



2M 



töl. S. — Fél tőle, mint a tüzes vas- 
tól. D. — Fél tőle, mint koldus a ga- 
rastól. Ny. 6. — Fél tőle, mint mos- 
tohájától. D. — Fél tőle, mint a sze- 
kérkenöcstöl. B. — Félhet a téltől, 
ki tavaszkor nem gyűjtött. D. — 
Félni jó, de megijedni nem. E. — 
Félni, rettegni nem tud a magyar. D. 

— Félő dolog. B. — Gonosz a tör- 
vényt, jámbor a szerencsét féli. BSz. 

— Gyertyát sem gyújt, fél, hogy el- 
fogy. D. — Ha a hangya fél, annak is 
van oka. D. — Ha az orvos fél, két- 
ségbe kell esni a betegnek. K. — Ha 
az orvos fél, rettegni kell a betegnek. 
D. — Ha félsz, meg nem élsz. S. — 
Ha tizenkét tolvajt akasztanak fel 
egyszerre, a tizenharmadik még sem 
fél. D. — Hiába attól félni, minek 
meg kell lenni. D. — Holt oroszlántól 
a nyulak sem félnek. D. — Igen fél 
király udvarbirótól. (Nem fél az úr 
alattvalójától.) M. — Inkább becsül- 
jenek, mint féljenek. S. — Jó félni, 
de nem jó megijedni. Ny. 8. — Jó 
lelkiismeret nem fél száz prókátortól. 
KV, — Jobb előbb félni, mint aztán 
rettegni. D. — Jobb előre félni, mint 
utoljára rettegni. D. — Jobb félni, 
mint megijedni. S. — Kettőtől sem 
fél. D. — Kétannyit fél, ki élhetetle- 
nül fél. D, — Ki a haláltól fél, ne le- 
gyen katona. D. — Ki a haláltól fél, 
fiatal korában sokat botlott. D. — Ki 
a viznek szokott, ha beleesik sem fél. 
D. — Ki az Ítélettől fél, kimutatja 
gonoszságát. E. — Ki fél az eleséstől, 
ne menjen a jégre. E. — Ki félve 
nyúl a csalánhoz, megégeti kezét. S. 

— Ki rózsát akar tépni, tövistől ne 
féljen. S. — Kis embertől az eb sem 
fél. D. — Kis embertől a kutya se 
fél. D. — Kis kutyától a macska sem 
fél. D. — Kis kutyától sem félnek, mig 
nem harap. Ny. 5. — Kit a darázs 
megcsípett, a szúnyogtól is fél. S. — 
Kit a kigyó megmar, még a gyíktól 
is fél. E. — Kupáját sem öblíti meg, 
fél, hogy vize elfogy. (Fösvény.) D. — 



Kutya is fél a bottól. D. — Leforrá- 
zott kutya az esőtől is fél. D. — Mely 
galambot megtépett a kánya, az en- 
nek toUától is fél. D. — Mely mag a 
dértől fél, későbbre kél. D. — Ne 
félj a vakságtól, mig engem látsz. D. 

— Ne félj, mig engem látsz. S. — Ne 
félj, csak reszkess. S. — Ne félj tőle, 
nincs pentöle. (Pendelye.) E. — Ne 
féljetek szegények, jobban lesztek 
szegények. Kolonics. — Nem fél a 
király udvarbirójától. M. — Nem fél 
koldus a tolvajtól. E. — Nem fél a 
magyar, hogy elveszítse plund ráját. 
(Mert nincs neki.) D. — Ne m fél a 
német, hogy ellopják gatyáját. (Nem 
hord gatyát, harjem plundrát.) D. 

— Nem fél a német, hogy elvon- 
ják gatyáját. KV. — Nem fél a veréb 
kőből faragott botos embertől. E, — 
Nem fél a viziembertöl. (Csak bort 
iszik.) D. — Nem fél holló akasztott 
embertől. D. — Nem félhet a nyertes 
a vert hadtól. D. — Nem félő dolog. 
(Csekélység.) D. — Nincs veszede- 
lemben, ki bátorságban is fél. BSz. 

— Reszkess, de ne félj. (Gúny.) E. • — 
Semmirevaló a harag, kitől senki sem 
fél. E. — Senkitől nem fél a bűnte- 
len. KV. — Senki sem fél haragjától. 
E. — Soktól fél, a kitől sokan fél- 
nek. B. — Sótalan harag, kitől senki 
sem fél. Ny. 2. — Szegény nem fél a 
tolvajtól. S. — Tanulj istent félni és 
jámborul élni. KV. — Tart tőle, de 
nem fél. D. — Te is félj, mikor a 
szomszéd háza ég. S. — Ugy fél, hogy 
kalapácscsal nem lehet egy zabsze- 
met a seggébe verni. B. — Ugy fél, 
mint kit ítélet elé visznek. D. — Ugy 
fél, mint egér a macskától. D. — Ugy 
fél, mint kecske a késtől. D. — Ugy 
fél, mint ördög a tömjéntől. D. — 
Ugy fél, mint zsidó a kereszttől. 
D. — Ugy fél, mintha tövisen ülne. 
D. — Ugy fél, mintha el akarnák 
nyelni. D. — Ugy félek én apától, 
mint a sütő lapáttól. (Megveri a rosz- 
szat.) Ny. 3. — Ugy tekereg félve, 



— 245 — 



mint nagy városban urahagyta ko- 
mondor. D. — Utoljára kutya sem 
fél a botos bálványtól. (Megszokja 
látását.) D. — Varjutói is fél, hogy 
kikrákogja. E. 

Fél. (Lásd : fele.) A kevély félbo- 
lond. D. — A szeles ember félbolond. 

D. — Félbolond. S. — Százeszten- 
dős gyermek is félbolond. D. — Csak 
félvállról felelget. (Kevély.) D. — 
Feleség, félellenség. E. — Feleség, 
félsegitség. B. — Jó kezdet, fél siker. 
S. — Jó szappanozás, fél beretvá- 
lás. D. — Jobb az egész, mint a fél. 

E. — Fél tehenet sem ér esze. D. — 
Koporsóban fél lába. E. — Néha jobb 
a fél, mint az egész. (Mértékletesség: 
jobb felényit enni, mint kétannyit.) E. 

— Tisztaság fél egészség. Ny. 19. — 
Félfogamra sem elég. S. — Félfüllel 
hallotta. S, — Féllába a koporsóban 
vagyon. M. — Azt sem mondta : fél- 
kalap. (Szó nélkül elment.) B. — 
Nincs félpénzen száz arany kár. E. — 
Félpofára etet. (Fösvény.) D. — Csuda, 
ha félszemére eleget aludt. Pázmán. 

— Félszemére alszik, mint a nyúl. E. 

— Félszemét se veti másra. (Kevély.) 
D. — Félszemmel látta. (Csak ugy 
futtában.) S. — Módi ez is, mint 
Komáromban a félszem. (Oktalan 
szokás, csúnya viselet.) Ny. 1. — 
Örül neki, mint vak Laci a félszemé- 
nek. Ny. 5. — Örül neki, mint Oláh 
Géei a félszemének. D. — Vigasztaló 
szó a betegnek félorvosság. E. — Fél- 
vállról beszél az emberrel. E. — Fél- 
tanács a feje. (Okos, tanult.) E. — 
Féltökü tót. E. — Ki van félig a 
zsákból. (A bajnak felén túl van ; 
örül.) D. — Kotyog, mint a félig telt 
kulacs. S. — Megvagyunk, mint a 
zsidó funtja : félig-meddig. Ny. 21. — 
Vétek titkolás, félig megbocsátás. (A 
ki más vétkét tudja s nem szól róla, 
félig-meddig megbocsátotta.) D, 

Félbenhagry. A mikor legjobb a 
játék, akkor hagyjad félbe. KV. — 
A csúfolódást hevenyében legjobb 



félbehagyni. (Félbeszakasztani, mert 
utóbb még rossz néven veszik.) Cz. 

Félegfyházi. Ugy áll a szája, mint 
a félegyházi mécs. S. 

Félelem. A hol a félelem, ott a 
becsület. Ny. 2. — A legnagyobb 
szerencse a legnagyobb félelem. D. — 
Az urnák félelme a bölcseség kez- 
dete. KV. — Az üres szív leghama- 
rabb megtelik a félelemmel. D. — Hol 
a félelem, ott a szemérem. D. — Hol 
a félelem, ott a tisztesség. S. — Minél 
nagyobb a hágó, annál félelmesebb a 
lejtő. D. 

Félénk. Bátor kevés van, de félén- 
ket eleget látni. D. — Égett bor után 
a félénk is vitéz. D. — Félénk eb 
csak ugat, de nem igen marhat. KV. 

— Félénk eb többet ugat. B. — 
Félénk juhoknak is előre a java. D. 

— Félénk katona a rendnek botrán- 
kozása. D. — Félénk katonán a mell- 
vas is reszket. — Félénk katonának 
hátul van a sebe. D. — Félénk kato- 
nának hátul van a szeme. (Fut az 
ellenségtől s vissza-vissza néz.) D. — 
Félénk katona jobb lábával keresi a 
kengyelt. D. — Félénk katonának nem 
sir az anyja. E. — Félénk kutya többet 
ugat, mint mar. D, — Félénk kutyá- 
nak hasa alatt farka. D. — Félénk 
kuvaszok távolról ugatják az orosz- 
lánt. Ny. 2. — Félénk nem győz el- 
lenséget. B. — Félénkre nagy dolgot 
ne bizz. B. — ■ Félénk tyúknak csir- 
kéje is elbuvik. D. — Félénk sziv 
nem megy a tilalmasba. E, — Félénk 
vitéznek szaladj a vára. D. — Félénk 
mint az eb. B. — Félénk mint a nyúl. 
S. — Félénk nyúlnak nyaka leggyön- 
gébb. D. — Félénk oroszlánnak is 
hasa alatt farka. D. — Félénkebb a 
a nyúlnál. D. — Kevély koldus, tu- 
datlan pap, félénk katona, ostoba 
vezér (nevetségesek). D. — Könnyű a 
félénket megijeszteni. D. — Legha- 
marabb elvész a félénk vitéz. D. — 
Merész katona mellett a félénk is 
vitéz. D. — Minél rosszabb, annál 



246 



félénkebb. D. — Olyan félénk, hogy 
még a nyúl is taszigálja. D. — Szive 
a szamárnak nagy, de nagyon félénk. 

D. — Terem a bátor, valamint a 
félénk. D. — Ugat a félénk eb, de 
meg nem mar. D. — Van még a nyúl- 
nál is félénkebb. (A békák, melyek a 
nyulak elöl a tóba ugráltak. Aesopusi 
mese.) D. 

Félre. Balkörmü kisasszony félre- 
csap. (Szemtelen, erkölcstelen.) D. — - 
Félreáll a kontya. (Becsípett asszony.) 

E, — Félreállott a löcscsel. (Hazug.) 
D. — Félrebeszél. D. — Félrebillentő. 
(Ringyó.) D. — Félre bajusz, csók ér. 
Ny. 5. — Félre bajusz, meri csók ér. 
Ny. 5. — Félre bajusz, csókot kapsz. 
S. — Félre bajusz, jön a szakái. D. 
• — Félre bicsak, hadd taszítsak. E. — 
Félre bokor, jön a fa. E. — Félre 
bokor, jön az erdő. D. — Félre bokor, 
itt a fa. D. — Félre elülem, kidül a 
lé belülem. (Gúnyosan : részeg, kerüld 
ki.) Ny, 5. — Félre falu, itt a város. 
P. — Félre kocsi, jön a hintó. D. — 
Félre gunyhó, jön a ház. D, — Félre 
német, jön a magyar. S. — Félre 
paraszt ! E. — Félre paraszt, jön az 
ur. ME. — Félre pöhöly, jön a bajusz. 
D. — Félre putri, jön a gunyhó. D. 

— Félre szekér, jön a kocsi. E. — 
Félre szentség, nagy a szükség. Ny. 2. 

— Félre taliga, jön a kocsi. D, — 
Félre tüdő a májtul. E. — Félre van 
a szája. (Hazudik.) D. — Félre zsidó, 
paraszt jön. B. — Gyömbért viszek, 
félre bolondok, nem nektek való. D. 

— Félre csapta csákóját. (Becsípett.) 
ME. — Félre csapta kalapját. (U. a.) 
S. — Félrefaroló. (Ringyó.) D. — 
Félre néz, mint Dómján Peti. (Mikor az 
adósságát kérik.) Ny. 2. — Félrerugó. 
(Ringyó.) D. — A mit félre nem tettél, 
azt ne is vigyed el. KV. — Mit félre 
nem tettél, elő sem veheted. KV. — 
Félre teszi a szégyent. Ny. 3. — 
Félretette csákóját. (Meghalt.) D. — 
Félretette kontyát. (Részeg asszony.) 
D. — Ha biróvá lettél, félre a koma- 



sággal, E. — Ha biróvá lettél, tedd 
félre a komaságot. B. — Ki félre 
nem tesz, végre koldussá lesz. S. — 
Félre veri a harangot. S,, — Mindjárt 
félre veri a harangot. (Mindjárt meg- 
ijed.) S. 

Félsz. A félsz a hasat is elcsapja, 
D, — A katonának legnagyobb ellen- 
sége a félsz. D. -^ A nagy félsznek 
fele is sok, D. — Elcsapta hasát a 
félsz, E. — Félsz van a seggiben. B. 

— Nem tudja mi a félsz. S, — Néha 
a félszgyökér hasat is csap, D. — 
Néha a katonán is erőt vesz a félsz. 
D, 

Féltében. A világból is kiszaladna 
féltében, D. — A ki féltében meghal, 
annak tudod mivel harangoznak, (Fing- 
gal) M. KV. 

Félt. A ki feleségét nem félti, nem 
is szereti, KV. — Bátor a hol üstökét 
nem félti. D. — Eb is félti orrát. D. 

— Félti a bőrét, D. — Félti az arany 
gyürüt. D. — Félti az irháját. E, — 
Félti farkát róka. E. — Félti mint be- 
teg Bálint a haját. (L. Bálint.) D, — 
Félti nagy orrát, D, — Gyenge a bőre, 
azt félti, D. — Ki mit szeret, azt félti, 
D, — Ki nyakát nem félti, hamar meg- 
metszeti. D. — Ki tövistől félti kezét, 
ne fogjon rózsaszedéshez. K. — Ku- 
tya is melegedne a tűznél, ha orrát 
nem féltené. D, ■ — Ne féltsd az ördö- 
göt a tóba hálástól. Decsi János, — 
Ne féltsd az ördögöt, hogy a tóba 
vész. D. — Nem félti a német, hogy 
elveszítse a gatyáját. (Nincs neki.) Sz, 

— Nem félti kopasz a haját, E. 
Féltő. Nincs a szegénynek féltő 

marhája. (Félteni való vagyona,) KV, 
Fény. A bagoly is fényre néz, F, 

— A bagoly is megszokja a fényt. D. 

— Fogyunk, mint a kasza fénye. (Idő- 
vel elkopunk.) Ny, 22. — Szeme fé- 
nye. E, — Ugy szeretem, mint a sze- 
mem fényét, E, — Ugy vigyáz rá, mint 
a szeme fényére. S, 

Fényes. A hol fényes, ott egyenes, 
(L, egyenes,) Ny, 2, — Az igen fényes 



- 247 — 



nap sem szép. D. — Arany is fénye- 
sebb, ha kézen forog. S. — Egy ga- 
ras éles ; két garas fényes. (L. éles.) 
E. — Fényes délben is vakoskodik. 
S. — Fényes Ígéretnek legkevesebbet 
higyj. D. — Fényes mint a bogrács. 
D. — Fényes mint a briliánt. D. — 
Fényes mint a csillag. E. — Fényes 
mint a gyémánt. B. — Fényes mint a 
holdvilág. D. — Fényes mint a lám- 
pás. D. — Fényes mint a nap. D. — 
Fényes mint a tükör. D. — Fényes 
mint az üsttányér. D. — Fényes mint 
az üveg. D. — Fényes nappal lesi a 
tolvajt. D. — Fényes felhőnek, mo- 
solygó fehérnek mennykövétöl retteg- 
hetsz. D, — Szurtos kovács, fényes 
garas. Ny. 6. 

Fényesség. A mocskot ugyan ki- 
vehetni a selyem ruhából, de előbbi 
fényességét vissza nem adhatni. D. 

Fénylik. Fénylik a szeme mint a 
kőrisbogár. Ny. 14. — Fénylik minta 
Salamon töke. E. — Ha fénylik Vince, 
megtelik a pince. (Ha Vince napkor 
felsüt a nap, sok bor terem.) E. — Nem 
mind arany, a mi fénylik. KV. 

Fér. A mi előre van, ahhoz leg- 
hamarabb férhetni. (Orr.) D. — A 
szó zsebbe nem fér. D. — A teve 
zsebbe nem fér. D. — Bőrébe is alig 
fér. D. — Egér nem fér lyukába, tö- 
köt köt a farkára. Cz. — Fejébe nem 
fér az esze. D, — Két éles kard egy 
hüvelyben meg nem fér. S. — Két 
éles pallos nehezen fér egy hüvelybe. 
D. — Két éles pallos nem fér egy hü- 
velybe. D. — Két éles tőr nem fér 
egy hüvelybe. M, KV. — Kis bör- 
zsönybe is elég fér. D. — Meg nem 
férhet a maga bőrében. D. — Mihez 
karddal férhetsz, nem kell ahhoz sok 
diván. (Beszéd.) KV. — Nem fér a 
fejébe. E. — Nem fér a tökfejébe. D. 
— Nem fér böribe. ML. — Nem fér 
meg egy párnán kétvállas. B. — Nincs 
oly rakott szekér, melyre több nem 
fér. D. — Örömében böribe is alig fér. 
D. — Semmi se fér fogára. D. — 



Sok jó barát fér meg egy csekély he- 
lyen. D. 

Férc. Ruhájában hagyta a szabó a 
fércet. (Nem fizette ki.) Ny. 1. 

Féreg". Féreg is meggyűri magát, 
ha tapossák. B. — Féreg is meggyü- 
remlik, ha reáhágnak. E. — Féreg is 
megtekeri magát, ha reáhágnak. KV, 
— Féreg is védelmezi magát. B. — 
Arany koporsóban is féreg táplálko- 
zik. Ny. 2. — Az a gyümölcs legéde- 
sebb, melyet a féreg megrág. Cz. — 
Bogárból féreg. (L. bogár.) E. — Buza- 
féreg. (Henye ember.) E. — Csoda- 
féreg az a bolha, addig szökdécsel, 
hogy vagy a vizbe esik, vagy a tűzbe. 
Pázmán. — Egye meg a féreg. E. — 
Eső után nőtt gomba, benne a féreg. 
(Kevély.) D. — Fészkelődik mint a 
tormába esett féreg. D. — Könnyű a 
férget letiporni. D. — Mai gomba, 
benne a féreg. (L. fent.) D. — Méz 
alatt méreg, szép almában féreg. S. — 
Mindennek megvan a maga férge. Ny. 
8. — Minden szépnek, jónak vagyon 
rágó férge. K, — Mint a tormába 
esett féreg. M. — Mint moly a ruhá- 
nak és féreg a fának, ugy árt a bánat 
a szívnek. KV. — Olyan mint a tor- 
mába esett féreg. KV. — Ordit, mint 
a fába szorult féreg. Ny. 8. — Örül- 
nek neki, mint a büdös féregnek. Ny. 
18. — Örül mint a madár a féregnek. 
D, — Pogány féreg. (Gonosz.) D. — 
Ritka alma, kiben féreg nincsen. B. — 
Rossz gyümölcsnek féreg a szive. D. 
Sivit mint a fába szorult féreg. E. — 
Tormába esett féreg azt gondolja, hogy 
nincs annál édesebb gyökér. B. — 
Van férge az ö szerencséjének is. E. 

Férg'es. A hamar érő fának férges 
a gyümölcse. D. — A ki férges, hull- 
jon el. Ny. 10. — A legszebb alma is 
férges. D. — A piros alma gyakran 
férges. B. — A szép alma is gyakran 
férges. B. — A szép, piros alma is 
gyakorta férges. D. - 
válogat az ember 
a férgese is elkel. D. — Egy férges 



Csak eleinte 
a szilvában, aztán 



— 248 



diót sem adnék érte, Decsi János. — 
Elég cseresznyéje, de férges. D. — 
Férges dió. D. — Férges gyümölcs. S. 

— Férges mogyoró. D. — Férges 
sajt. S. — Férges alma, D. — Hadd 
hulljon a férgese. B. — Jó fának is 
van férges gyümölcse, B. — Ki sokat 
válogat a mogyoróban, utoljára fér- 
gesre talál. E, — Nem ér egy férges 
diót. D. — Nem ér egy férges mogyo- 
rót. Pázmán. — Nem hordja gözü fér- 
gesét a mogyorónak, E. — Rossz fá- 
nak férges a gyümölcse, D, — Sok 
fának férges a gyümölcse, Ny. 4. — 
Sok ugyan az alma, de férges. D. — 
Sokat válogatott a mogyoróban, vég- 
tére férgest talált. D, — Utoljára a 
férgese is elkel, E, — Üres mint a 
férges dió, D, — Üres mint a férges 
mogyoró, D. 

Férfi. A férfiak, ha rosszak is, de 
nem szünetlen. D. — Asszonyszemély 
ne ártsa magát férfiak dolgába. B. — 
Bajusz és szakái férfi embert illet. KV. 

— Elég szép a férfi, csak azért, hogy 
férfi. D. — Férfi, ha szebb az ördög- 
nél, már elég szép. E. — Ha férfi 
vagy, légy férfi. S. — Jó férfi hóna 
alól ugrik ki a kövér menyecske. E, 

— Katuska férfi. S. — Kitör rajta a 
férfiszellet. B, — Légy férfi, E. — Mi- 
nél jobban sír az asszony, annál job- 
ban akarja a férfit megcsalni. D. — 
Nem illik férfinak magát csimogatni. 
KV. — Nincs rút férfi. E. — Szalma- 
férfi is arany asszonyt érdemel. D, 

Férj. Falu tudja és a férj nem 
tudja, (Hogy felesége hűtlen, azt leg- 
később a férj tudja meg.) S. — Jó 
férj hóna alól ugrik ki a kövér me- 
nyecske. Gz. — Szomorú, mint a jó 
hitvesét vesztette férj. D, — Jó férj 
mellett van jó feleség, Ny. 2. 

Férjhezmenés. Elugrotta, mint a 
perki tót lány a férjhezmenést. (Meg- 
esett lánykorában.) B. — Elugrotta, 
mint a perki lány a férjhezmenést. D. 

— Férjhez menés nem sapka cseré- 
lés. S. — Férjhez menő leány ruhá- 



jának több szekrénye, mint száma, E. 
Örül mint a férjhez menő leány, D, — 
Sok leány ment azóta férjhez. D. — 
Vén leány ha férjhez mén, egybe öreg 
asszony. E. — Vén leány ha férjhez 
megv, egvben vén asszonv lesz belőle. 
D. ' ' 

Férjhezadni. Könnyű a leányt fel- 
nevelni, de nehéz férjhez adni. S. — 
Könnyebb a leányt felnevelni, mint 
férjhez adni. KV. — Vén leányt férj- 
hez adják, menyecskének hivják. S. 

FésÜ. Ellopta a cigányasszony a 
fésűjét. (Borzas.) Ny, 1, — Hogy a 
fésű ne kopjék, borzasán jár, D, — 
Hogy állunk a görbe fésűvel ? (Jobbra 
fordult-e a dolog,) Ny, 1, — Kenyér 
nélkül, mint a tót a bontó fésűt. Ny. 
5, — Kopaszt fésül ritka fésűvel. D. 

— Kopasz is egyszer fésűt vett a 
vásárban. D. — Szépen vagyunk a 
görbe fésűvel, Ny, 7, 

Fésül. Kopaszt fésül, D, — Köny- 
nyű a ritka hajat megfésülni, D, — 
Majd megfésüllek, ME, 

Fészek. Az egerek nem sok fész- 
ket raknak az ő csűrjében. (Üres.) B. 

— Ha repülni tudna, Babilon tornyára 
rakná fészkét. (Kevély.) D, — Csúnya 
madár az, mely saját fészkébe randit. 
S. — Csűrében az egér nagy fészket 
alig ver. (L. fent.) E. — Darázsfész- 
ket piszkál. B. — Darázsfészekbe 
nyúlt. E, — Egy fecskefészekben el- 
lakhatni vele, D, — Egy fészekből 
valók, (Testvérek,) E, — Fecskefé- 
szek körül legtöbb a szó, (L. fecske.) 
D, — Fészkeden kivül ne terjedj, D, 

— Fészkeden kivül ne tollasodj. D. 

— Fészkén kivül tollasodik. D. — 
Fészkén kivül tollászkodik, B, — Fész- 
kestül, tyúkmonyostul oda van. (Min- 
denestül.) D. — Ha kicsiny a madár, 
kicsiny az ö fészke is. D. — Ha mé- 
zet akarsz gyűjteni, a fecskefészket 
meg ne szenvedd házad körül. E. — 
Hallgass húgom, fejeden a fészke. 
(Meg ne szólj mást, ha magad is hi- 
bás vagy.) Ny. 1, — Hangya-fészket 



249 — 



bolygat. D. — Hitvány madár az, aki 
fészkét megrutitja, — Hitvány naadár 
az, mely a maga fészkét megrutitja. Sz, 
— Holló fészkén hattyút keres. D. — 
Jobb a fészekkel anyját is megfogni. 
D. — Kicsiny madárnak, kicsiny a 
fészke is, KV. — Maga fészkébe csu- 
nyit. E. — Más fészkében költ, mint 
a kakuk. E. — Minden madár ismeri 
a maga fészkét. D. — Ne bolygasd a 
darázsfészkei, megszúr. D. — Nehéz 
sok sasfinak fészkökben alkudni. (Meg- 
alkudni, békével megférni.) D. — Nem 
rak fészket madár oly házra, mely 
meg akar égni. E. — Nem tiszta ma- 
dár az, ki fészkét rutitja. E. — Örül 
a fecske, ha fészekre talál. D. — Ré- 
gen oda van mind fészkestül, mind 
kukostól. D. — Ritka madár fészek 
nélkül. D. — Rossz madár az, mely 
maga fészkébe csunyit. E. — Rossz 
madár, mely maga fészkét undokitja. 
D. — Rossz madár az, mely más fész- 
kébe tojik. E. — Rossz madárnak 
fészke se jó. D. — Rút madár, mely 
fészkébe gazol. Ny. 1. — Sok sasnak 
egy fészken nehéz megalkudni. B. — 
Szarka fészek. (Rossz.) D. — Szép 
két madár egy fészekben. Ny. 7. — 
Fenékfészek. (Vakarcs, utolsó gyer- 
mek.) E. — Fészkes fene. E. 

Fészkelődik mint a tojó galamb, 
S. — Fészkelődik, mint a tormába 
esett féreg. D. — Fészkelődik, mint a 
veréb a csipkebokorban. S. — Ne 
fészkelődjél, ha szőrit a csizmád, 
Ny, 13, — Nem szokása a fészkelő- 
dés. D. 

Fi. A ki a vesszőt kiméli, fiát nem 
szereti. KV. — A koncot a kutya 
fiának sem adja, E. — A koncot a 
kutya fiának sem engedi. D. — A macs- 
kafi egerész. D — A macskafi örömest 
egerész. D, — A majom is szereti a 
maga fiát, D, — A majomnak is szép 
a maga fia, D. — A milyen az apja, 
olyan a fia, KV, — A milyen az atya, 
olyan a fia. KV. — A mint atyák 
fújják, fiak ugy ropják, (Táncolnak,) 



B, — A rossz fiu atyja koporsójának 
a szege, D, — Az okosnak fia szeme 
világa, D, — Adj innia, megtudod ki 
fia, S. — Apja fia, Sz, — Apja fia, 
anyja lánya. E, — Apja tüz, anyja 
puskapor, fia csupa láng. D. — Bagoly- 
nak is szép a maga fia. E. — Bagoly- 
fiu. E, — Bagoly is azt véli, hogy 
sólyom az ő fia, E, — Bár komoran 
néz is az apa fiára, más van szivében. 
B, — Cicukának macuka a fia, (Hit- 
ványnak hitvány a fia,) Ny, 2. — 
Csizmadia, isten fia, E, — Csizmadia 
isten fia, üsse meg az isten nyila, 
Ny, 9, — Eb apának kutya fia, B. — 
Ebnek eb a fia, KV, — Ebnek sem jó 
az első fia, E, — Elemelte, mint 
gólya a fiát, E, — Előre egy lépéssel 
fiam, D. — Elvitte, mint gólya a fiát, 
B, — Eszszel hozzá fiam, ha erőd 
nem birja, D, — Farkas fiat mag- 
nak ne tarts. D. — Farkas nem eszi 
meg a maga fiáf. S, — Farkasnak 
farkas a fia, B, — Farkasnak soha 
sem lesz bárány fia, E, — Fecskének 
fecske a fia, D, — Fejes apának 
nyakas a fia, D, — Fekete hollónak 
fekete a fia. E. — Fia sem lehet, (Nem 
is hasonlítható hozzá.) E. — Fiának 
szólott, menye is érthet belőle. E. — 
Fiát a macska egerészni tanitja. D. — 
Fiát az apja kezénfogva viszi akár- 
merre, D, — Fiu tanitja az apját, D, 

— Fösvénynek tékozló a fia. D. — 
Gólyának gólya a fia. S. — Harcsa- 
szájú apának locska a fia. (Nyelves.) 
D, — Hazugabb a Kis Ilus fiánál. D, 

— Jobb az özvegy, ha fia nincs, D, 

— Keserves fia a babukának, B, — 
Kevély az atya, ha jó a fia, D, — Ki 
apja fia vagy ? E, — Ki lova fia vagy ? 
Sz, — Kiki akarna a fehér tyúknak 
fia lenni, (Szép, szerencsés,) D, — 
Kiki közülünk Ádám fia. D. — Kinek 
apja akasztófán száradott, azt a fia 
sem kerüli el könnyen. D. — Kutya 
apának eb a fia. D, — Kutya nem 
eszi meg a maga fiát, Ny, 4, — 
Kutyának sem jó az első fia. E, — 



250 — 



Kutyának kutyó a fia, kecskének 
gedö. D. — Lónak fia is csak ló. K. 

— Macskának fia is örömest egerész, 
E, — Majom módra ölelgeti a fiát. D. 

— Még az ebnek sem jó az első fia. 
M, — . Máskép , csinálta, mint Pörs a 
fiát. (Jól csinálta ; Pörs fia süket volt.) 
Ny. 2. — Minden bolondra ráveszi, 
mint Kulin a fiát. (L. bolond.) E. — 
Minden papnak van egy bolond Samu 
fia. (Gyengéje, hibája.) E, — Mindenki 
lova fia. (Mindenkinek bolondja.) KV. 

— Mint atyák dúdolnak, fiak ugy tán- 
colnak. KV. — Molnárnak tolvaj a fia. 
D. — Nagyrament mint Kandónénak 
fia. (Katona volt; nem avanzsirozott ; 
semmi sem lett belőle.) D. — Neki- 
ment, mint bolond tehén a fiának. 
(Hebehurgya.) Ny. 1. — Nehéz sok 
sasfinak fészkökben alkudni. (Meg- 
férni.) D. — Nem eszi meg az eb a 
maga fiát. KV, — Nem eszi meg a 
farkas a maga fiát, KV, — Nem gon- 
dol a török császár fiával. (Nem törő- 
dik senkivel.) D. — Nem gyűjthet 
annyit a fösvény anya, a mennyit 
tékozló fia el nem pazarolhat. B. — 
Nem gyűjthet annyit a fösvény atya, 
mennyit a tékozló fiu elpazarolhat. 
B, — Nem gyűjthet annyit a fösvény, 
hogy korhely fia el ne tékozolja. D, 

— Nem jő a farkas fiat magnak tar- 
tani. KV. — Nem jó a kölykes med- 
vének fiát faggatni, Cz. — Nem lesz 
a bagolynak soha sólyom fia. KV. — 
Nem sok kilenc medvefinak egy vad- 
körte. D. — Nincs a bagolynak 
sólyom fia. D. — Nincs okosabb fia 
apádnak ? — Néma halnak néma a 
fia. D. — Nyakas apának fejes a fia. D. 

— Nyakas volt apja, hogyne lenne 
fia. D. — Nyájas apa, fejes fia. S. 

— Az ördög is ugy tartotta fiát: enni 
adott volt és innia nem, KV. — 
Ördög is ugy ölte meg a fiát: enni 
adott neki, inni nem. E. • — • Ördög is 
szomjúsággal ölte meg fiát. S. — 
Pálinkás apának boros a fia. D. — 
Riska tehén fia. (Szerencsés.) E, — 



Rossz apának még rosszabb a fia. D. 

— Rósz emse fiait is megeszi. D. — 
Rossz fiu apja koporsó szege. E. — 
Rókának róka fia. E. — Rókának 
róka a fia, farkasnak farkas. D. — 
Rút apának ritkán szép a fia. D. 7— 
Saskeselyű holló fiat nemzett. Sz. — 
Sasnak sas a fia, E. — Se felesége, 
se fia, D, — Se felesége, se fia, maga 
se terhes. D. — Se hall, se lát, csak 
ugy megy neki, mint bolond tehén a 
fiának. (L, fent.) Ny. 6. — Segiti az 
ördög a fiát. ME. — Semmi se lett 
belőle, mint a tót fiából. D. — Semmi 
se lesz belőle, mint a tót fiából. Ny. 6. 

— Sirhat az az édes anya, kinek 
katona a fia. Np. — Sólyom madár- 
nak nem lesz galamb fia. S. — Súg 
a szamár a fiának. (Társaságban 
illetlen a súgás.) Ny. 8. — Száma 
sincs, mint Kis Ilus fiának. (Kis Ilus 
fia huszárobsitos, a hazugságban min- 
denkin kifogott ; hazugságának se 
szeri, se száma.) — Szemébe mer 
nézni akárki fiának. E. — Szereti a 
fiát mint a majom. Sz, — Szerencse 
fia. S. — Szép asszonynak akkor szép 
a fia, ha ráüt. D. — Szurkos kezű 
kolompárnak fia, (Tolvaj.) D. — Te 
vagy anyádnak a legszebbik fia, a 
kivel a többit ijesztik. Ny. 7. — Több 
fia mint csirkéje. D. - — Tolvajnak fia 
lopó. D. — Vargának varga a fia, D, 

— Veszett kancának veszett a fia. 
Ny. 5. — Világ fia. E. — Viszi, mint 
kánya a fiát. Ny, 17. — Volt az apjá- 
nak, de nincs a fiának. KV. — Vöm 
nem fiam, menyem nem lányom. 
Ny. 5. — Zsidó is megverte fiát, 
mikor először nyert. E. — Zsidó is 
megveri fiát, ha először nyer. Ny. 3. 

— Az ostoba fiu anyja méhében is 
későbbre érik. D. — Néha az elhányt 
macskafiak jobbak. D. — Sipítanak, 
mint az éhes fecskefiak. E, 

Fiu. Azt sem tudja, fiu-e vagy 
leány. (Holtrészeg.) D. — Fiu magzat, 
hadi szerencse, jó házasság csak az 
isten dolga. D. — A hadi szerencsét, 



251 



fiu magzatot, jó házasságot isten vá- 
lasztja. E. — Hol gyáva az apó, anyó 
nevén hívják a fiukat, E. — Ijedtében 
azt sem tudja, fiu-e vagy leány. D. — 
Ökölnyi fiu többet ér egy nagy leány- 
nál. E.' 

Fiatal. A fiatal hamarabb vész a 
vénnél. D. — A rózsa is addig szép, 
mig fiatal. D. — A tövis is szép volt, 
még fiatal volt. D. — Az életet inkább 
szereti az öreg, mint a fiatal. D, — 
Addig kell a fát egyenesíteni, mig 
fiatal. E. — Adjon isten három f-et : 
friss, fiatal feleséget. E. — Agglegény- 
ből soha sem lesz fiatal vőlegény. S. 
— Fiatal bőr annyi van a vásáron, 
mint öreg. (Egyaránt halnak.) Ny. 5. 
Fiatal katonából válik a vén koldus. 
E. — Fiatal korában tanulja az or- 
gazda. D. — Fiatal meghalhat, az 
öregnek meg kell halnia. S. — Fiatal 
papnak lator a mestere. E. — Fiatal- 
nak a házasság hamar, az öregnek 
későre esik; — Fiatalnak hamar, 
öregnek késő. S. — Fiatalnak is meg 
kell halni, de az öregnek már muszáj. 
Ny. 2. — Jámbor fiatalból válik a 
csendes öreg. D. — Jámbor fiatalból 
válik a jó öreg. ME. — Kár a fiatalt 
levágni. D. — Későre lesz a fiatal- 
ból vén cser. D. — Ki a haláltól fél, 
fiatal korában sokat botlott. D. — Ki 
fiatal korában megszokta a táncot, 
vénségére is ugrál. D. — Még akkor 
Ádám is fiatal volt. D. — Nem sokáig 
él, ki fiatal korában okos. D. — Oda 
a fiatal piros. F. — Olyan a fiatal em- 
ber, mint a csikó, ha lejárják is, csak 
egyszer lakjon jól, mindjárt helyén 
van. Ny. 22. — Öreg csont is szeret 
fiatalhoz dörgölőzni. S. — Öreg ember 
erösebben dolgozik, mint a fiatal. 
Ny. 6. — Öregnek ajtóban, fiatalnak 
lesben a halál. E. — Örömében nem 
tud hová lenni, mint az egeret fogó 
fiatal macska. — Rég elkoptatta fiatal 
fogait. D. — Régen volt ő fiatal. D. 
— Rut mint a fiatal koldus D. — 
Soha sem szolgál fiatalabb korában. 



(Napról-napra öregszünk.) E. — Soká 
válik a fiatal tetüből lapos. D. — Uj 
malmon, fiatal asszonyon mindig van 
igazítani való. S. — Vén fának annyi, 
mint a fiatal fának. (A halál.) Ny, 6. 

— Vén legényből fiatal házas. E. 
Fiadzik. A hamarkodó kutya vak 

kölykeket fiadzik. — Bujkál mint a 
fiadzó koca. Ny. 6. — Eb fiadzotta 
kölyök. D. — Későre bánja a kutya, 
hogy kilencet fiadzott. D. — Meg- 
bánta, mint mely kutya kilencet fiad- 
zott. E. — Megbánta, mint az eb, mely 
egyszerre kilencet fiadzott. D. — Ne 
egyél benne, megfiadzol tőle. B. — 
Ne egyél abból, a mitől megfiadzol. 

— Nem fiadzik meg a hamis kereset. 
Bsz, — Nem örülnek a nyulak, mikor 
az agarak fiadzanak. — Szamár csa- 
csit fiadzik. Ny. 2. — Ugy néz ki, 
mint a mely kutya kilencet fiadzott. 
Ny. 12. — Megzavarodott, mint a 
macska fiadzás után. Ny. 11. 

Fias. Ki nem vehetni, mint fias 
farkast a cserjéből. D, 

Fiastyúk. Kevély, mintha ö ültette 
volna a fiastyukot. E. — Ö ültette a 
fiastyukot. D. 

Ficérez. Igen ficérezed magad, 
mint az asszonvem.ber. (Cifrálko- 
dol.) KV. 

Fickándozik. Abrakos csikó köny- 
nyen fickándozik. E. — Fickándozik, 
mint a gatyakorcban a bolha. (Szo- 
rult helyzetben van.) Ny. 1. — A lika- 
csos abraktól nem fickándozik a pej. 
(Szalmától.) D. — Pondrós, nem hiába 
fickándozik. D. — Fickándozik mint 
a polturás malac a garasos kötélen. B, 

Figryelmes hallgató teszi a papot 
szorgalmatossá. Sz. KV. 

Filigrám. Beh filigrám munka 
vagy. D. 

Fiilent regimentjébe való. Bsz. — 
Fillent regimentjében tisztet viselhet. 
(Igen hazudós.) B. — Nagyot fiUentett. 
D. — Nem mind igaz, mit a nagy 
urak fillentenek. K. 

Fillér. A fillér is pénz. KV. — A 



252 



fillért becsüld, igy gyüjthetsz aranyat. 
KV. — Aranyat nem gyűjt, ki a fillért 
meg nem becsüli. E. — Fillérrel kí- 
mélik az aranyat. B. — Fillérre, 
szokták az aranyat kimélni. KV, — 
Soha aranyakat nem gyűjt, ki a fillért 
meg nem becsüli. B. 

Finánc. Szaglál a finánc mint az 
agár. Ny. 5. — Rosszabb a finánc- 
nál. ME. 

Finca. Ha tudná a gyermek, mire 
nevekedik, finca helyett inkább sirna. 
K. — Bor és kenyér nélkül a test 
nem fincározik. — Nem sokat fincál 
a szalmán hízott borjú. B. 

Fingf. Bakfing nem ágyú. D. — 
Bikafing. D. — Feszeleg mint fing a 
gatyában. ME. — Fingért nem adnak 
tyúkot. Ny. 6. — Finggal mérik ott 
az emberséget. E. — Fingnak se füle, 
se farka, mégis dúdolva jön a világra. 
E. — Fingnak, szarnak nincs ura. 
(Mindenki eltagadja.) E, — Kárnak, 
szarnak, fingnak nincs gazdája. ME. 
— Friss mint gatyában a fing. Ny. 6. 
Ki ijedtében meghal, annak fing-ha- 
ranggal harangoznak. Sz. — Maga 
fingja nem oly büdös. B. — Megszokta 
mint farmatring a fingot. E. — Nálunk 
is a sógorok fingjára mérik az ember- 
séget. E. — Nyugtalan, mint fing a 
fürdőben. E. — Pénzen vett fingnak 
drága az illatja. (Patika.) — Sürü fing- 
nak szarás a vége. ME. 

Fing"ás. Belé bolondult, mint 
macska a fingásban. E. — Elszédült, 
mint macska a fingásban. E. — Csitt 
vásár! bikafingás! a ki egyet szol, 
mind megissza. E. — Elhibázta, mint 
macska a fingást. Ny. 6. 

Fingik. Akkor szólj, mikor a bika 
fingik, akkor is azt mondd : iszom, 
iszom uram. E. — Fingik mint a 
zabos ló. E. — Fingik mint a szakadt 
lő. (A húzásban erőlködő.) — Esik a 
hó, fingik a ló, iszik a bajai tiszt- 
tartó. ME. 

Finom. Finum-fáin, mint a Spit- 
kóné laskája. (Tésztája.) Ny. 5. — 



Igen finom ember volt, jó hogy tőlünk 
elpatkolt. D. — Finom Ruzsi. ME. 

Fiskális. Azt gondolja a fiskális, 
hogy az ember is asszony, hogy hét 
bőre van. (Hogy hétszer lehet meg- 
nyúzni.) Ny. 5. — Vess bele fiskálist, 
majd kel az' (A mi rossz, az hamar 
kel, buján tenyészik.) Ny. 5. 

Fitty. A nagymogul csakfitty előtte. 
D. — Előtte a biró is csak fitty. D. — 
Fittyet hány. (Fel sem veszi, nem 
gondol vele.) E. — Fittyet hány az 
orra alá. (Boszantja.) E. — Kölykét 
oltalmazó oroszlán hozzá képest fitty. 

D. — Mit nekem, fitty nekem, ha ka- 
pálok, lesz nekem. Ny. 2. — Neki a 
biró is csak fitty. E. — Szűr alatt 
fittyet hány. (Fenyegetődzik, mikor 
senki sem hallja.) E. — Szűr alatt 
hányja a fittyet. D. 

Fityeg". Fityeg annak, akinek van. 

E. — Fityeg mint a palóc szent a 
pecsétnyomón. (A palóc a pecsétnyo- 
món egy szentet életnagyságban akart 
metszeni, ugy, hogy a mi nem fér rá, 
az le is fityeghet róla.) E.— Fityeg mint 
a palóc pecsétnyomón a szent. (Helye- 
sebb alakú.) ME. — Lityeg-fityeg, 
mint vén csákó a süvegen. E. — Hogy 
lityeg a fityeg ? ME. — Ott fityeg, a 
hol van. ME. — Zsidó asszonyon 
mindig fityeg valami. D. 

Fityinget sem ér. S. — Nem ad- 
nék érte egy fityinget. ME. 

Fitymál. Fitymálják, mint a juh- 
túrót a piacon. Ny. 5. 

Fizet. A jóért gonoszszal fizetnek. 
KV. — A ki táncol, az fizet. E. — A 
magyar hamar aláir, lassan fizet. E. 
— A rosszért is jóval fizet. D. — A 
székely pokolba is elmegyen, csak fizes- 
senek neki. Decsi János. — Az étel 
szagáért pénzhanggal fizetnek. K. — 
Azt sem bánja, ha életével fizeti. D. — 
Adós fizess, E. — Adós fizess, beteg 
nyögj. E. — Adós fizess, ne nevess, ez a 
fekete leves. Ny. 5. — Akkor fizet, 
mikor a bibic fára száll. S. — Alkudj 
cigányosan, fizess becsületesen. S, — 



— 253 



Bőrével fizet. E, — Bőrével fizet, kinek 
pénze nincs. D. — Budai mértékkel 
fizet. (Van pesti mérő, pozsonyi mérő, 
budai nincs. Hazudik.) K. — Budai 
vékával fizet. (U. a.) D. — Búsulással 
nem fizetsz adósságot. E, — Csak 
azért hal meg délelőtt, hogy az ebé- 
det se fizesse. (Fukar.) D. — Drága 
a hegedüsző, mert az ember fizeti is, 
járja is. (A táncot.) Ny. 6. — Érdem- 
lés után fizet az isten. B. — Farával 
fizet. E. — Farával fizette a bért. D. 

— Fánton-fánttal fizetnek. (Hasonlót 
hasonlóval.) Pázmán. — Fizess Dőczi, 
ha van, a láda fiából. Ny. 6. — Fizess 
mint a köles. (Bőven.) Ny. 13. — 
Fizettem a sintérnek, hogy nem viszek 
dögöt. (Ne támaszkodjál rám.) Ny. 12. 

— Fogadatlan prókátornak tudod mi- 
vel fizetnek? Sz. — Fösvény duplán 
költ, rest duplán fárad. M. — Fuss 
vagy fizess. E. — Ha még egyszer 
találkozunk, áldomást fizetsz. S. — 
Ha valaki megszakad az uraság dol- 
gán, olyat bőrharanggal fizetnek ki 
Budán. (Fing.) D. — Hasonlót hason- 
lóval fizetnek. (Német.) S. — Hála- 
datlansággal fizet a világ. D. — Hátára 
fizették a bért. D. — Igv fizet a világ : 
sokat igér, keveset ád. S. — Igyál 
vizet s nem fizetsz. ME. — Igyunk 
szép szó ; ha fizetünk, nem jó. S. — 
Isten fizessével fizet. S. — Isten is 
munkára fizet. M, KV. — Isten 
hosszútűrő, de végre büntető és fizető. 
KV. — Kezes fizess. ME. — Kezes 
fizess vagy ügess. D. — Könnyen 
Ígérő, nehezen fizető. KV. — Megfizet 
a nagyharang. (Soha senki sem fizeti 
meg.) D. — Megfizet az öreg harang. 
E. — Megfizetem, ha lelek a lyukas 
hidon. (Soha.) E. — Munkára szoktak 
fizetni. KV. — Ne fizess, ha nem ittál. 
D. — Nem fizetnek vámot a beszéd- 
ről. ME. — Nincs drágább a hegedű- 
szónál ! el is fárad az ember, meg is 
fizet érte. (L. fent.) E. — Pénzzel, 
nem búsulással fizetik az adósságot. 
B. — Réven, vámon nem fizet. (Ki- 



váltságos ember, nemes ember.) E. — 
Róka bőrével fizet. (A ravasz meg- 
lakol.) Ny. 6. — Sarkalással szokott 
adós jól fizetni. KV. — Sarkalással 
szokott a szegény fizetni. S. — Sok 
esztendei bú-gond sem fizethet ki egy 
pénzárnyi adósságot. D. — Szóért 
pácával fizet. D. 

Fizetés. Agg ebnek, vén szolgának 
egy a fizetése. B. — Búsuljak vagy 
örvendjek, egy a fizetés. D. — Elfelej- 
tésnek, nem tudásnak egy a fizetése. 
K. — Fogadatlan prókátornak mi a 
fizetése? E. — Fogadatlan prókátor- 
nak ebszar a fizetése. ME. — Gyült- 
ment embernek az a fizetése, mi a 
sárdi föstöé. Ny. 6. — Ki madarat 
tart, ganéj a fizetése. D. — Ki ördög- 
nek szolgál, kín a fizetése. E. — Mi- 
nek Msulni, egy a fizetés. S. — Szol- 
gának étele első fizetése. E. — Szö- 
kött szolgának bot a fizetése. D. — 
Szökött szolgának nincsen bére, bot 
a fizetése. E. — Vén szolgának, vén 
kutyának egy a fizetése. D. — Vén 
kutyának, agg szolgának egy a fize- 
tése. S. 

Flaszter. Feszít, mint a falusi 
kutya a flaszteron. Ny. 22. 

Flótás. Szerencsétlen flótás. E. 

Fodor. Akár fodor, akár menta, 
elég, hogy banyavirág. (Fodormenta 
banyák orvossága.) E. — Fodor a 
haja, sík a szája. (Fodros hajú hamis, 
hazug.) Cz. 

Fodros. Utcán fodros, háznál ron- 
gyos. S. — Utcán fodros, otthon ron- 
gyos. E. 

Fogf. A harist az ö maga szaván 
fogják. M. — A mely ebet bottal haj- 
tanak a nyúl után, nem fogja az meg. 
M. — A mely ebet bottal kell hajtani, 
nem fog az nyulat. B. — A mely ebet 
bottal űznek a nyúl után, nehezen 
fogja meg. KV. — A mint szokta, ugy 
fogta. D. — A mint veted a hálót, ugy 
fogsz. D. — A mint veted a pöndöl- 
hálót, ugy fogod a keszeget. D. — 
A mit tövén kellene fogni, hegyén 



254 — 



fogod. E. — A rókán rókát kell fogni. 
(A ravaszon ravaszsággal kell kifogni.) 
KV. — A rost lovon nem fog a szó. 

D. — A varjún varjut fogni. KV. — 
Alamuszi macska egeret fog. E. — 
Alvó róka nem fog csirkét. S. — Az 
okos nem fogja mindig a könnyebb 
végét. D. — Bagolyt akart fogni, el- 
szalasztottá a sólymot. B. — Cinkét 
fog a feje. (Tökfejű.) D.. — Csizmadiát 
fogott. (Megjárta.) E. — Csengős 
macska nem fog egeret. S. — Dobbal 
nem fogsz verebet. Ny. 8. — Ebet 
fogott. (Megjárt.) D. — Ecettel nem 
fogunk legyet. Ny. 2. — El sem fog- 
tad, már mellezted. (A madarat ko- 
pasztod, melyet még el sem fogtál.) 

E. — Én fogom az aranyhalat. E. — 
Farkast fogtam. (Veszélybe jutottam.) 
KV. — Fogd meg az orrod. D. — 
Fogtam törököt, de nem ereszt el. S. 

— Fülét sem fogják a dolognak. 
(A könnyű részét sem értik,) Pázmán. 

— Ha a gyerek lependéket fog, nem 
adná egy süveg ördögért. D, — Ha 
ebül megy az ember halászni, békát 
fog. Ny. 5. — Ha szakács vagy, kana- 
lat fogj, oltárhoz ne nyúlj. D. — Ha 
ujjat nyújtanak, ne fogj egész kezet. 
D. — Hajdút fogott. (A bűnös kézre 
került. A cigány a vásárban lopott, a 
hajdú nyakán csipte és vitte. A cigány 
arra a kérdésre, mit csinál, azt felelte : 
hajdút fogtam.) E. — Háló előtt halász 
nem fogja csukáját. (Ha nincs hálója, 
nem fog csukát.) K. — Hogy nagy 
halat foghasson, nagy vizbe veti háló- 
ját. Pázmán. — Kanál mézzel több 
legyet foghatni, mint egy hordó ecet- 
tel. S. — Kézzel hozzá, ha a kés nem 
fogja. S. — Ki csíkot akar fogni, 
rakja ki a varsát. E. — Ki két nyúl 
után szalad, egyet sem fog. (Német.) 
S. — Ki mint szokja, ugy fogja. E. — 
Ki ölébe sokat fog, keveset szőrit. D. 

— A ki sokat markol, keveset fog. 
ME. — Kin nem fog a szó, bottal 
neki. S. — Kis gilisztával nagy halat 
foghatni. S. — - Kutyát fogott. (Meg- 



járt.) Sz. — Lágyan fogja. E. — 
Másnak akarsz patkányt fogni, magad- 
nak egeret sem foghatsz. KV. — Meg 
sem fogtad és már mellezed. (L. fent.) 
Sz. — Még meg sem fogta és már is 
mellyezi. Decsi János. — Mindennek 
a könnyebb végét fogja. S. — Mindig 
vadászó, semmit sem fogó. KV. — 
Nagy halat fogott. Pázmán. — Ne 
fogd háló előtt a csukát. (L. f.) D. — 
Nem azé a nyúl, a ki a bokorból ki- 
ugratja, hanem aki elfogja. D. — 
Nem fogja az okos hahotával a ma- 
darat. D. — Nesze semmi, fogd meg 
jól. E. — Ott fogja, a hol kell. E. — 
Ölben vitt eb nyulat nem fog, Bsz. — 
Ördögöt fogott, azt is füleset. (Nagyon 
megjárt.) D. — Ördögöt fog, annak is 
két szarva leszen. Ny. 24. — Ördögöt 
fogott, azt is jó füleset. D. — Ördö- 
göt fogott. (Megjárt.) E. — Rák nem 
fog nyulat. E. — Rókán rókát kell 
fogni. (L. fent.) E. — Sok jó fogja az 
eke szarvát. D. — Szamarat ló mellé 
ne fogj. D. — Szaván fogták. S. — 
Szaván fogják a harist. Sz. — Sze- 
gény fog madarat, de gazdag eszi 
meg. ML. — Törököt fogott. D. — 
Törököt fogtam, de visz. E. — Vargát 
fogott. (Megjárt.) E. — Varjún varjut 
fogni. KV. — Vékonyan fog pennája, 
tán már soknak irt alája. (Sokat sze- 
relmeskedett.) Np. — Viznek öregé- 
ben fogják a nagy halat. (A nagy víz- 
ben.) D. 

Fog". A fog is végtére elkopik. D. — 
A hol sürü a pép, ritka a fog. (A hói 
sok pépet főznek.) D. — A ki zabál, 
maga fogával ás magának sírt. D. — 
Ami elmúlt, arra minek vásik fogad. 
E. — Acél pennának is elkopik a 
foga. D. — Adál isten fogat, adj 
kenyeret hozzá. D. — Ajándék csikó- 
nak nem nézik a fogát. S. — Ajándék 
lónak fogát ne nézd. D. — Ajándék 
lónak nem kell csikó fogát nézni. ME. 
— Ajándék marhának nem kell fogát 
nézni. KV. — Ajándék marhának 
nincs odva fosának. D. — Azt sem 



255 



tudja, hány foga van. Pázmán. — 
Akkor higyj a parasztnak, mikor szőrt 
látsz a fogán. S. — Apánk evett almát, 
a mi fogunk vásik, E, — Apák ettek 
egrest, fiak foga vásik. ME. — Apánk 
evett almát, a mi fogunk zsibbad. D. 
— Ádám evett almát, a mi fogunk 
vásik. ME. — Árendába adta fogait, 
(Kihullottak.) D. — Bele harapna, de 
nincs foga. ME. — Beletörött a foga. 
D. — Belevásott foga. D. — Csak a 
fogát vájja. (Piszkálja; nem dolgozik, 
csak eszik.) E, — Csak kopasz fogát 
mutatja, (Üres fenyegetés.) D, — Csi- 
korgatja fogait. D. — Csirke húsra 
fáj a foga. (Fiatal leánykára.) S, — 
Eb is venne húst fogára, csak ha 
pénze volna, B, — Ebben ugyan nem 
kopik a fogad, S. — Egy luddal lyu- 
kas fogát sem tölti be, D, — Egyen- 
kint vereti ki a zápfogakat. (Kegyet- 
len.) D. — Egyért kettőt húztak a 
fogban. D. — Elhányta- már csikó- 
fogát. (Már nem fiatal.) E. — Elkopott 
a foga. (Vén.) D. — Ember a fogával 
ás magának vermet. (Torkossággal.) 
ML, — Erős a foga, ez ám a konc- 
rágő, D, — Farkas fog is végre ara- 
nyat simit. — (Aranynyal a kegyetlen 
is megszelidithetö.) D, — Farkas fogra 
kelt. (Vége, elpusztult.) K, — Fáj rá 
a foga, (Kivánja.) E. — Fáj rá a foga, 
mint a kávási kutyának az árpa gáni- 
cára. Ny, 2. — Feni rá a fogát, S, — 
Fél fogamra is kevés, E, — Fél 
fogamra sem elég, S. — Foga közt 
hozott, (Kevés vagy semmi a mit ho- 
zott,) E, — Foga van a napnak. (Erő- 
sen süt már.) S. — Fogam van rá. 
(Haragszom rá.) E. — Fogat fogért, 
E, — Szemet szemért, fogat fogért, 
ME, — Fogait vájja, nincs egyéb 
dolga, D, — Fogához veri a krajcárt. 
(Fösvény.) Ny, 7, — Fogához ver 
minden garast, mig kiadja, Ny, 3, — 
Fogához veri a pénzt, mig kiadja, S, 
— Fogcsikorgatásban foga is elkopott. 
D, — Fogra került, jól összemardos- 
ták, D, — Gyomra fáj a betegnek, s 



fogait húzza, B, — Harapna a szelin- 
dek, ha foga volna, D, — Hiába feni 
rá a fogát, E. — Kegyelemkenyérhez 
kevés fog is elég, S, — Két fog, két 
ajak zárta be a nyelvet, mégis kiszök- 
hetik rajtok. D. — Kifingotta fogát a 
bába. (Ha a gyermek első fogai hul- 
lanak.) E. — Ki-kimutatja foga fehé- 
rét a cigány. (Elárulja hamisságát.) D, 

— Kimutatta foga fehérét. D. — Ki- 
nek foga fáj, tartsa rajta a nyelvét, 
D, — Kiolvassa fogaidat a béka. (Ne 
tátsd a szádat, kihullanak fogaid,) E. 

— Kiszelelték a fogát. D. — Könnyen 
beszél, kinek fog van a szájában, 
Ny, 6, — Könnyen beszél, tele van a 
szája foggal, Ny, 1, — Köszörüli a 
fogát, S. — Lajtorjának (létrának) 
nem egy-két foga van. S, — Lyukas 
fogba is kevés. D. — Maga fogával 
ássa magának a sirt, (Torkos.) D. — 
Már minálunk csuda esett, a csikónak 
lófoga lett. (Gúnyosan : korán akar 
okosnak látszani.) E. — Más fogával 
rág. D, — Megolvasta fogát a béka, 
(L. f.) D. — Megrágja, ha foga bele- 
törik is. D. — Mérgesen feni a fogát. 
D. — Minden kis pénzt fogához ko- 
cogtál. (Fukar.) E. — Minden kraj- 
cárt fogához ver. (U, a.) S. — Mintha 
fogát húznák. S. — Mitől fehér a 
cigány foga. E. — Nehéz a vén fog- 
nak koncba harapni. D. — Nem fáj 
foga többé. (Meghalt.) E. — Nem fáj 
már akkor fogam. D. — Nem fájlalja 
már a fogát. D. — Nem fér a fogára. 
(Nem tudja felejteni ) Pázmán. — 
Nem kopik benne a foga. D. — Nem 
való az a te fogadra. (Nem neked 
való.) E. — Nem vásik benne a foga. 
D. - Nem vonta ki fogát ennek a 
bizonyságnak. (Nem cáfolta meg.) K. 
— Olyat beszélsz, hogy még az eb 
sem venné fogára. KV. — Orrod előtt 
van, ráfenheted fogad. D, — Ott 
hagyta a fogát. (Ott veszett.) Sz. — 
Polcra tette fogát. (Kiesett ; nem ehe- 
tik vele.) Ny. 5. — Redves mint a 
vén fog. D, — Régen elkoptatta fiatal 



— 256 



fogait. D, — Ritka fogú. (Hazug.) D. 

— Ritka fog ritkán mond igazat. D. 
- — Ritka mint a vénasszony foga. D. 

— Róka is addig jár az ólba, mig ott 
hagyja fogát. S. — Se foga, se agyara. 
D. — Se ize, se foga. D. — Semmi se 
fér fogára. (Kevély.) D. — Sokat 
szűrt a foga közt. D. (Részeg.) — 
Som mag az, nem fog alá való. (Ke- 
mény.) D. — Szája nagy, de éles foga 
nincs. D. — Szegénységet, betegséget, 
fogfájást nehéz eltitkolni. S. — Szivja 
tőle a fogát. (Fél tőle.) Ny. 2. — 
Tepszi túrós lepény lyukas fogát tölti. 
(Kevés neki; telhetetlen.) D. — Tor- 
kába verték fogát. D. — Törd ki 
fogad, feküdj a bölcsőbe. (Rosszabb 
a kis gyermeknél.) E. • — Ugy fázik, 
hogy a foga is vacog bele. D. — 
Vacog a foga. (Fázik.) E. — Vásik rá 
a foga. S. — Verd ki fogát, belefek- 
tetheted a bölcsőbe. (Rosszabb a kis 
gyermeknél.) D. — Vicsorítja fogát, 
mint a mérges kutya. D. 

Fog'ad. A mit lovon fogad, gyalog 
meg nem állja. KV. M. Decsi János. — 
Fejembe fogadok. E. — Hinni vagy 
fogadni. E. — Tárt karokkal fogadják.. 
ME. — Ugy fogadd, amint köszönnek. D. 

FogfadáS. Ember fogad fogadást, 
eb a ki megállja. D. — Ember fogad 
fogadást, agg eb ki megállja. KV. — 
Ember teszen fogadást, eb a ki meg- 
állja. (Bocskai István ezen mondással 
birta rá a hajdúkat, hogy a császár- 
nak tett hűségesküt megszegjék. Ist- 
vánfi 33. K.) Sz. — Jámbor fogad 
fogadást, agg eb ki megállja. KV. — 
Megálmodta, hogy fogadását meg- 
tartja. (Nem szokta megtartani foga- 
dását.) D. — Megfordítja fogadását, 
valamint a zsákot. Bsz. — Pénzzel 
jár a fogadás. E. — Székely fogadás, 
(Megbizhatlan.) Sz. 

Fogadj isten. A milyen az » adjon 
istencc, olyan a »fogadj istencc.ME. — 
Minemű az »adjon istena, olyan a 
»fogadj istencc. E. — Milyen a »jó 
napcc, olyan a » fogadj istencc. E. — 



A szép »isten áldja megcc-nek szép a 
»fogadj isten«-e is. D. 

Fogadatlan prókátor. D. — Foga- 
datlan prókátornak tudod mivel fizet- 
nek ? Sz. — Fogadatlan prókátornak 
mi a fizetése ? E. — Fogadatlan pró- 
kátornak ebszar a fizetése. E. 

Fogadott. A fogadott ló megrövi- 
díti a mértföldet. (Kíméletlenül hajt- 
ják.) KV. — Fogadott lónak rövidebb 
a mértföld. E. 

Fogadkozik. A ki legjobban fo- 
gadkozik, az a leghamisabb. Ny. 4. 

Fogadó. Templomban, fogadóban 
másoktól végy példát. E. 

Fogamzik. Könnyen fogamzik az 
egészséges mag. D. 

Foganatos könyörgés. (Az, me- 
lyet ajándékkal megtoldanak.) KV. 

Fogant. Ebanyában fogantatott. 
D, — Fogantatására nézve poroszló. D. 

Fogas. Farkasfogas arany. (Jó 
arany ; a Báthoriak aranyain három 
farkasfog volt.) Sz. — Fogas bizony- 
ság. (Erős.) E. — Fogas irás. (Rágal- 
mazó.) KV. — Fogas verőfény. (Szú- 
rós napsugár.) K. — Fogas ebnek 
való a koncrágás. D. — Fogas ebnek 
való a csontrágás. KV. — Fogasnak, 
ebnek való a csontrágás. M. — Fo- 
gasra akadt. (Felakasztották.) D, 

Fogat. Madarat is fogathatnál vele. 
Decsi János. 

Fogatlan gereblye. (Vén asszony.) 
D. — Fogatlan harap a koncba. E. — 
Fogatlan, mégis marni akar. D. 

Fogás. Minden botnak van fogása. 
D. — Nagyon alant jár a fogással. 
(Könnyen felismerhető ravaszkodó 
szándéka.) D. — Ritka puska fogás 
nélkül. D. — Rossz puska, kinek fogása 
nincs. E. — Rossz puska, melynek 
nincs fogása. D. — Sirás, asszonyi 
fogás. D. — Sirás-rivás, asszonyi fo- 
gás. ME. 

Fogcsikorgatás. Fogcsikorgatás- 
ban foga is elkopott. D. 

Fogvicsoritás. A kutyában a fog- 
vicsoritás is nevetés. D, 



— 257 



FogTheg-y. Foghegyen vette. (Nem 
igen kedvesen.) E. — Foghegyről 
beszél. (Kelletlenül beszél az ember- 
rel.) E. 

Fogdos. Az ökröt szarván, a lovat 
nyakán fogdossák. D. — Sas legyet 
nem fogdos. D. — Soká fogdossák a 
kanalat. (Nagy vendégség.) Ny. 8. 

Fogrház, Gyilkos vezeti a tolvajt a 
fogházba. K. 

Fog-hagyma. Ha pecsenyéd lehet, 
ne egyél foghagymát. KV. — Jobb a 
foghagymát sülttel enni, mint magát. 
D. — Különös, mint a foghagyma 
mártás. Ny. 2. — Orrod attól, — fog- 
hagymás. (Félre attól.) E. 

Foglalatoskodik. Ki sokban fog- 
lalatoskodik, keveset hajt végre. D. 

Fogó. Bús, mint a fogóba esett 
€gér. D. — Örül, mint a fogóba esett 
«gér. D. — Fogd a fogót, hogy a 
kezed meg ne égesd. ME. — Fogóval 
sem húznád ki belőle a feleletet. B. 

— Fogóval kell tőle kicsikarni a 
szót. S. — Kovács is azért tartja a 
fogót, hogy kezét meg ne égesse. D. 

Fogta. (Fogása.) A mely ebet a 
nyúl után bottal kell hajtani, a fene 
€szik annak fogtából. Ny. 3. — A 
mely ebet bottal hajtanak a nyúl után, 
«b eszik annak fogtából. E. 

Fogy. Fogyunk mint a kasza fénye. 
Ny. 22. — A hold hol nő, hol fogy, 
hol megszarvasodik, nehezen lehetne 
rá köntöst szabni. D. — Az élet, 
pénz, szalonna fogyton fogy. Bsz. — 
Azé fogy, kinek van. Ny. 5. — Bor és 
pénz, tartva tart, költve fogy. D. — 
Annyi dolga van, mint Kunnénak, 
sohse teszi, még se fogy. Ny. 4. — 
Eb adogasson, hogy fogyogasson. (Ha 
nem adok, nem fogy.) Ny. 23, — El- 
fogy a vagyon, ha hozzá nem keres- 
nek. ME. — Fogy mint a gyertya. S. 

— Fogy mint a holdvilág. S. — 
Fogyva nézik a napot. E. • — Fonton- 
ként fogy az erő, de lassanként jő 
vissza. B, — Fontonkint fogy az erő, 
latszámra jő vissza. (Német.) E. — 

Margalits E. : Magj-ar közmondásuk. 



Ha megfogy is a hold, megmarad neve. 
(Derék ember, ha népszerűségét veszti 
is, derék ember marad.) D. — Meg- 
gyújtott gyertyát nem kell csodálni, 
ha fogy. ML. — Mikor legszebben ég 
a fáklya, akkor legjobban fogy. D. ■ — 
Nincs oly kút, mely ki ne fogyna, ha 
mindig húzzák. S. — Nincs oly sok, 
hogy el ne fogyjon, ha nem kimélik. 
S. — Olyan az élet, mint a hold, néha 
tellik, néha fogy. KV. — Olyan a 
lyuk, ha hozzáadsz fogy, ha elveszesz 
nő. E, — Ott fogy, a hol van. ME. 

Fogyatkozás. Fogyatkozásában, 
nem teljes voltában, nézik a napot. D. 
— Hol sok a parancsolat, sok a fo- 
gyatkozás. D. — - Meg ne vesd baráto- 
dat kis fogyatkozásért. KV. — Nap 
fogyatkozását paraszt is észreveheti. 
E. — Senki sincsen fogyatkozás nél- 
kül. KV. 

Fogyatkozik. A nap is, hold is 
fogyatkozik. D. — A napot akkor 
nézik legjobban, mikor fogyatkozik. E. 

Fogytán van az esze, mint az 
ecetes bor. D. — Nincs még fogytán 
aranya. D. 

Fohászkodik. A mint fohászko- 
dol, ugy üdvözülsz. D. — Fohászko- 
dik, mint anyámasszony szüretkor. 
Ny. 23. — Fohászkodik mint a kár- 
vallott cigány. D. — Fohászkodik, 
mint a kereketört kocsis. D. — Neki 
fohászkodik. E. 

Fojt. Magad nyakára a kötelet ne 
fojtsd. D. — Ne vágj eret, ha nem 
fojt. D. — Nem fojtja az okos maga 
torkára a kötelet. D, — Nyakára foj- 
tották a kötelet. D. — Nyakára foj- 
tották a pótrást. (Kötelet.) D. 

FojtÓS mint az éretlen gyümölcs. 
D. — FojtÓS mint a nyakkötél. D. — 
Fojtós mint a pányva. D. — Fojtós 
mint a torokfájás. D. — Fojtós mint 
a vadalma. D. 

Fok. Éles mint a beretvafok. D. — 
Olyan éles mint a kés foka. B. — 
Keresztül dughatod a tü fokán. D. — 
Minden dolognak megvan a maga 

17 



— 258 — 



oka-foka. S. — Nem élével a késnek, 
hanem fokával nyúzza az embert. D. 

— Se oka, se foka. D, — Vesztett 
fejszének foka, KV. 

Fokos. Nádszál akar a fokossal 
kikelni. D. — Okos mint a tavalyi 
fokos. (Ostoba.) Ny. 8. 

Foly. A kedves napok leghama- 
rabb folynak. D. — A nagy folyóvizek 
csendességgel folynak. D. — Akkor 
még a Tisza felfelé folyt. D. — Akkor 
még a Tisza is másfelé folyt. D. — 
Egy csepp magyar vér sem foly eré- 
ben. D. — Foly az orra vére. S. — 
Foly mint a kerekes tóba a viz. 
(Mindenfelül gyarapszik.) Ny. 3. — 
Folyik nyála utána. D. — Könnyen 
folyik a viz lefelé. D. -^ Könnyű a 
viz folytában úszni. D. — Lassan 
foly a Tisza, boldog a ki issza. Np. 

— Még akkor a Maros se folyt a 
Tiszába. (Réges-régen volt.) D. — 
Mintha orra vére folyna. D. — Oly 
vékonyan foly, mint a cérnaszál. D. 

— Sok viz foly még addig le a 
Dunán. Sz. — Orrán-száján folyt a 
vér. D. 

Folyat mint a tehén. (Párzani 
akar.) D. 

Folyó. A hajó magától is lemegyen 
a folyón. D. — A legnagyobb folyó- 
nak is kicsiny a feje. D. — A legna- 
gyobb folyónak is kicsiny a kútfeje. 

D. — A nagy folyóvizek csendesség- 
gel folynak D. — Cseppböl lesz a 
folyó. S. — Folyóviz vezet a tengerre. 

E. — Folyóviz vezeti az embert a 
tengerre. D. — Kis folyókból erednek 
a nagy vizek, D, — Minden folyó 
végre a tengerbe ömlik, D. — Neki 
esik a folyó derekának, (Erős,) D, — 
Ritka folyó hal nélkül, D. 

Folytat. Ki mibe belekezdett, 
folytassa. ME. — Kiki maga mester- 
ségét folytassa. ME. 

Folt. (Fót.) A napnak is van foltja. 
E. — A rossz ing sok főtot elemészt. 
D. — Annyi benne a hazugság, mint 
koldus köpönyegen a fót, D. — Be- 



csüld meg a fótot, hasznát veheted- 
D. — Drágább a folt a ruhánál. (Kis 
értékű dologra sokat költ.) E. — Fót 
a fótot éri. D. — Fót hátán fót. D, — 
Fót nem ruha. D. — Fót tartja a. 
ruhát. Ny. 6. — Fóttal állja a ruha. 
(Fotózva tartós a ruha.) E. — Fóttal 
tartós a ruha. D. — Foltjáról is meg- 
ismerik a zsákot. D. — Jó a zsákoa 
a folt. Ny. 8. — Jobb a folt mint a 
lyuk. E. — Juhász bundára bársony 
folt. E. — Kék nadrágra vörös folt, 
S. — Kitellik a maga foltjából. (Ön- 
maga is segithet magán, nem szorul 
másra.) E. — Kutyagyomornak pacal 
a foltja. D. — Megszokta, mint ron- 
gyos köpönyeg a foltot. D. — Megta- 
lálta zsák a foltját, KV. — Megtalálta 
zsák a foltját, ecetes kanta dugóját. 
Ny. 2. — Milyen a zsák, olyan a folt. 
S. — Minő a vászon, olyan foltja ke- 
rül. E. — Minden zsák megtalálja a 
maga foltját. ME. — Nehéz megbe- 
csülni a foltot. D. — Nem minden 
folt illik minden ruhára. E. — Ráta- 
lált a zsák a foltjára, Sz. — Ritka 
zsák folt nélkül, D. — Sok folt kell a 
rossz zsákra. D. — Sok folttal tartós 
a ruha. D. — Szebb a csúnya folt, 
mint a szép lyuk. Ny. 8. — Szent a 
szabó neve, kinél folt nem marad. E. 

— Tudja az, hová kell vetni a foltot. 
(Tudja hol a hiba.) Ny. 4. — Ugy 
illik rá, mint folt a zsákra. Ny. 8. — 
Vörös nadrágra kék foltot varrtak. D. 

— Zsák meglelte foltját. M. — Zsák 
meglelte foltját, ecetes korsó dugóját. 
ME. — Zsák meglelte foltját, olajos 
kanta dugóját. E. 

Foltos szájú. (Hazug.) D. — Jó a 
bor meg a foltos nadrág. E. — Jó a 
bor, meleg a foltos nadrág. Cz. — 
Jobb a foltos, mint a lyukas zsák. D, 

— Jobb a foltos, mint a rongyos. ME. 

— Jobb a foltos, mint a rongyos 
zsák. ME. — Jobb a foltos, mint a 
semmi ruha. D. — Lyukas kályhát 
mennél tovább sározzák, annál folto- 
sabb. Cz. — Nem volt nekem még 



259 



ilyen foltos berhém. KV. (Még igy 
nem jártam meg.) — Nem volt még 
nekem ilyen foltos gatyám. (U. a.) M. 

— Rossz gazdának foltos a nadrágja. 
S. — Sokszor szalmaházban és foltos 
nadrágban tudós ember lappang. KV. 

— Sokszor szalmaházban és foltos 
nadrágban tudós legény lappang. Sz. 

Foltosán. Nem mind szegény, a ki 
foltosán jár. D. 

Foltoz. (Foldoz.) Arra jutott, hogy 
szitáját is süveggel foltozza. D. — 
Bugyogó foldozója se lehet. Ny. 2. — 
Foldozza a kukoricát. (Utána vet, a 
hol kimaradt.) Ny. 1. — Ki sokat 
foltoz, keveset költ. D. — Veszett 
dolog, mikor aztán foltozásra kerül 
a dolog. KV. 

Fon. Elég szöszt szereztem neki, 
csak fonhassa. E. — Fonj cica, fonj, 
mindjárt haza visznek. Ny. 2. — Fonj 
szajha, inged lesz. E. — Lesz szösze, 
csak fonja. E. 

Fonal. Az erős fonalból tartós az 
ing. D. — Csepü fonalon áll az ö hite. 
(Vékonyan áll, gyenge.) E. — Elejtette 
a fonalat. E. — Elvesztette a fonalat. 
E. — Nehéz a kócból szép fonalat 
fonni. E. — Nehéz más fonalát cse- 
rezni. (Másnak kedvére dolgozni.) D. 

— Pozdorjás kenderből nem lehet jó 
fonalat csinálni. S. — Elmetszették 
fonalát. (Meghalt.) D. — Segg fonja a 
fonalat, segg szövi a vásznat. (Ki dol- 
gát végezni akarja, otthon üljön.) 
Ny. 4. — Sok fonálból sodorják össze 
a vastag kötelet. D. — Sok nyustos 
fonál kell egy hosszú vég vászonra. 
D. — Száz fonalú kötél el nem sza- 
kad. D. — Vasárnap font fonal nem 
sokáig tart. S. ■ — Vasárnap font fonal 
péntekig meg nem áll. Sz. — Vasár- 
nap font fonál sokáig meg nem áll. 
KV. 

Fonatlan. Megvan mint a csepü 
fonatlan. Ny. 5. — Mint a szösz fo- 
natlan. (Rendetlen a dolga.) E. — Ugy 
van mint szösz fonatlan. S. 

Fonás. Isten nevében, fonásért. 



(Ajándék, melyért sokat kellé dol- 
gozni.) B, — Jaj de könnyű a fonás, 
nehéz a várakozás. Ny. 2. — Három 
nem jó, ha sokat hever : kereskedőnek 
a ponyvája, fonónak a rokkája, ta- 
kácsnak a bordája. Ny. 20. 

Fonákul forditotta az inget. (Ha- 
zudott.) D. 

Fondorló. Minden szó szelének és 
fondorló hirnek nem jó végére menni. 
KV. 

Font. Azt is tudja, hány bolha 
megy egy fontra. (Mind szétugranak. 
Semmit sem tud.) E. — Egyszer veszi 
fontra, amit százszor nyelvre. D. — 
Egyszer veti fontra, amit százszor 
nyelvre. D. — Fontolhatatlan szava 
mint a levegő. D. — Fontonkint fogy 
az erő, de lassankint jő vissza, B. — 
Fontonkint fogy az erő, latszámra jő 
vissza. (Német.) E. — Fontra ad 
mindent, mint katona a szénát. D. — 
Hamis mint a zsidó fontja. S, — Igaz 
vagy te is, akár a zsidó font. Ny. 5. 

— Megvagyok mint a zsidó fontja. E. 

— Megvagyunk mint a zsidó funtja: 
félig meddig. Ny. 21. — Sok mák- 
szem egy fontra. D — Szelet fontol. 
(Mér ; hiábavalóság.) D. 

Fontos. Kemény mint a fontos 
talp. (Font sulyu.) D. — Kisded bim- 
bóból lesz a fontos körte. E. 

Fontolgrat. A boszu nem sokat 
fontolgat. S. — Fontolva haladó. E. 

— Könnyebb a ló mellett gyalogolni, 
mint a szavakat fontolni. D. 

FontoláS, hallgatás anyja az okos- 
ságnak. D. 

FOFdlt. A merre fuj a szél, arra 
fordítja a köpönyeget. D. — Az okos 
gazda néha a kárt is hasznára for- 
dítja. D. — Ajándékkal mindent meg 
lehet fordítani. E. — Arra forditja a 
köpönyeget, honnan a szél fú. KV. — 
Arra forditja a palástot, honnét a 
szél fúj. KV. — Élit lapjára forditja. 
BSz. — Forditja hitét, mint a kását. 
D. — Fordítsd a bőrt, csizma lesz 
belőle. D. — Fordítsd kabai a zász- 

17* 



— 260 



lót. S. — Lapját élire fordítja. BSz. 

— Nehéz a megaggott rosszat jóra 
fordítani. D. — Nehéz a vágásban 
szekeret fordítani. D. — Szél felé 
fordítja a palástot. Sz. 

FOPditása van minden dolognak. 
(Rossz oldala.) Ny. 1. 

Forditófa. Hozzáláttak a fordító 
fával. (Megverték, megbüntették.) D. 

Fordul. A kár is haszonra fordul. 
D. — A síkos sarkon hamar fordul- 
hatni. D. — Azóta a nap is más ol- 
dalára fordult. B. - — Ebéd után egyet 
fordul, ismét ehetnék. D. — Fordul 
mint az árnyék. E. — Kicsi a koczka, 
de nagyot fordul. S. — Ökrök nélkül 
csak a gönczölszekere fordul. D. — 
Néha vaktában is szemre fordul a 
koczka. D. — Sokat fordul a kerék 
csak egy nap is. D — Talán jobbra 
fordul a világ. D. 

Fordulás. Pál fordulása. E. 

Forg-at. Forgatja a 32 levelű bib- 
liát. (Kártyát.) S. — Forgatja mint 
Ványi Benedek a házát. (Változtat 
rajta; a kamarája hol elül, hol hátul 
volt.) Ny. 2. — Kezén marad, a ki 
szurkot forgat. D. — Ki szurkot for- 
gat, megszurkosodik. D. — Nem azé 
a sült, aki forgatja, D. — Ujjon for- 
gathatni, mint a gyürüt. D. 

Forgfatás. Pecsenye forgatással 
nem lehet jóllakni. D. 

Forgács. A ki sokat farag, sok 
forgácsot ejt. KV. — Amint vágod a 
fát, ugy hull a forgács. D. — Ki 
mennyit farag, annyi a forgácsa. D. 

— Ki okosan farag, forgácsol. (Nem 
vág nagy darabokat.) D. — Kiki lába 
alá vágja a forgácsot. K. — Kiki 
maga lába alá vágja a forgácsot. D. 
-^— Könnyen megég a száraz forgács. 
D. — Nagy erdőben sok a forgács. 
Ny. 2. — Nem esik a forgács vágás 
nélkül. KV. — Nem hull a forgács 
vágás nélkül. KV. 

Forgás. Állandó mint az ég- 
forgás, D. 

Forgolódik mint macska a forró 



kása körül. E. — Hol malaczot ígér- 
nek, zsákkal forgolódjál. D. — Ne 
forgolódj mint a varga a nvársban. 
Ny. 6. 

Forgó. Cselt vetett a forgó sze- 
rencse. D. — Forgó a szerencse. M. 

— Szerencse forgandó. F. — Olyan 
a szerencse mint forgó Velence. KV. 

— Forgó a szerencse, nincs állandó 
kincse. Sz. — Olyan a szerencse, 
nincs állandó kincse. E. 

Forgószél. Forog mint a forgó- 
szél. D. — Forgószél a fejében. D. — 
Forgószéllel tele a feje. D. — Köny- 
nyü a forgószelet elérni. K. 

Forint. Egy pénz ö nála forint. 
(Szegény.) D. — Jobb a sürü garas 
a ritka forintnál. S. — Forintja sincs, 
ezerekröl beszél. D. — Jöttünk-men- 
tünk, száz forint ; ettünk-íttunk, száz 
forint, summa 300 forint. (Gúnyos 
jellemzése a perköltségek felszámí- 
tásának.) E. — Ki a krajczárt nem 
becsüli, a forintot sem érdemli. S. — 
Ki a garast nem becsüli, a forintot 
sem érdemli. S. — Ki a krajczárt nem 
becsüli, a forintot sem érdemli. ME. 

— Krajczárból lesz a forint. ME. — 
Ne vedd azt forinton, mit garason 
vehetsz. D. — Nem adnám száz fo- 
rintért, hogy semmim sincs. (Ha mást 
veszteség, égés stb. ér, ezzel vigasz- 
talja magát a vagyontalan, kit, mert 
semmié sincs, semmi kár nem érhet.) 
E. — Száz forintos naripa is bot- 
lik. E. 

Forma. Nincs rajta emberi forma, 
mint a szent-péteri tehénen. (Nagyon 
sovány. Örszent-Péter.) Ny. 2. 

Forog. A hátulsó kocsikerék köny- 
nyebben forog az első után. D. — 
Ebül forog malma. D. — Első kerék 
után forog a másik is. D. — Első 
kerék után forog a hátulsó is. S. — - 
Forog mint a csík. E. — Forog mint 
a forgószél. D. — Forog mint a ha- 
rangozó kutyája. Ny. 9. — Forog 
mint a karika. D. — Forog mint a 
kerék. D. — Forog mint macska a 



— 261 — 



kása körül. D. — Forog mint ürge a 
madzagon. S. — Ha a kerék jár, fo- 
rog a malom is. D. — Ha jár a kerék, 
malom forog. E. — Jól forog malma. 
(Szerencsés.) D. — Jól megkenlek a 
kereket, forog a kerék. (Nvelv.) D. — 
Lusta Kati rost Ferkóval, sürög- forog 
egy korsóval. D. — Merre forog a 
nap, arra az árnyék is. D. — Sürög- 
forog. D. — Ugy forog a kerék, ha 
kenik. E. 

Forr. A kis bögre hamar forr, de 
hamar is apad.D. — Kis csupor hamar 
forr. D. — Hamarább forr vize, mint 
a csirkét megfogta. D. — Tettének 
zsirja torkára forrott. D. — Torkára 
forrott a huncutság. ME. 

Forral. A mint rakod a tüzet, ugy 
forralod a vizet. D. — -A mint rakod 
tüzed, ugy forralod vized. E. — Ördö- 
göt forral eszében. D. 

Forrás. A forrást fel ne zavard. D. 

— A szent forrásnak égből az eredete, 
D. — Ellakott a forrásból. (Jóllakott 
a jóból.) D. — Forrás jobbika száraz 
időben tetszik ki. E. — Forrásánál 
legjobb a viz. E. — Ha eredetét néz- 
néd, sok forrást meg kellene utálnod. 
D. — Ha forrásod vagyon, ne igyál 
patakból. D. — Ki a forrásból eleget 
ivott, háttal fordul hozzá. D. — Ki a 
forrásból eleget ivott, háttal fordul 
felé. E. - — Legjobb a viz forrásában. 
KV. — Legjobb a viz tulajdon forrásá- 
ban. D. — Minél messzebb a forrás, 
annál későbbre ér a tengerre. D. — 
Örül mint a szomjas szarvas a forrás- 
nak. D. — Sehol nem jobb a viz, mint 
tulajdon forrásánál. E. — Száraz idő- 
ben tetszik ki a forrásnak jobbika. D. 

— Te is azon forrásból buggyantál. 
D. — Tiszta mint a forrás. E. 

Forró. Alája öntötték a forrót. 
(Vesztét okozták.) BSz. — Forgolódik 
mint a macska a forró kása körül. E. 

— Hamar felfortyan, mint a forró kása. 
D. — Kerüli a forrót. S. — Kerülgeti, 
mint a macska a forró kását. ME. — 
Ki ellenséggel cimborál, forrót öntenek 



alája, ha eszén nem jár. Cz. — Meg- 
égette a forró kása a száját. D. 

Forspont. Kutya forsponton jár. 
(Gyalog.) S. 

Fortély üz minden mesterséget. 
D, — Hol karddal nem lehet, fortélylyal 
neki. E. — Székely fortély. Decsi János. 

— Fortélyos lónak jó kantár kell. Ny 1. 
Foszt. A mezítelent nem lehet ki- 
fosztani. D. 

Fóti. Csak ugy ne fütyüljenek rád, 
mint a fóti parasztra. Ny. 1. — Neveit 
mint a fóti paraszt. Ny. 5. 

FŐ. (L. fej.) A főt be nem töri a szó. 
D, — Agyba-föbe. E. — Agyba-főbe 
a szökevény katonát. D.— Behorpasz- 
tották a főt. D. — Egy a velő a fővel. 
D. — Ez főbenjáró dolog. D. — Főtől 
árad a viz. M. — Fővel jött a világra, 
fejetlenül ment ki. S. — Ha fő vagy, 
ne kivánj láb lenni, D. — Ha láb vagy, 
ne kivánj fő lenni. D. — Lábbal föl, 
fővel alá. KV. — Nem mind fő, ami 
bő. D, — Nyakra-főre. ME, — Nyakra- 
főre ne tekints, D. — Sok fő, sok 
értelem. E, — Sok fő sokat főz, D, — 
Szamár fő, D, — Szemre-före. (Kül- 
sőre nézve.) E. — Szemre-főre nézz, 
(Tiszteld, kit tisztelet illet.) Ny. 2. 

FŐ. Az ő fejéből főtt az ki. D. — 
Akár mindennap főttet egyen. (Jó 
módú ; a szegény nép ritkán eszik 
főttet.) D. — Duna pontya,Tisza kecse- 
géje, Ipoly csukája legjobb böjt, ha 
szerémi borban főtt. Cz, — Fedő tudja, 
mi fő a fazékban, Ny. 4, — Főtt tojás- 
ból nem sok csirke kel. E. — Későre 
fő a jó velős leves. D. — Későbbre fő 
a kemény mint a lágy tojás. D. — 
Magam fazekában főtt. (Tudom, saját 
házamban történt.) E. — Nem főtt 
tojásból kel ki a csirke. D. — Nincs 
széppel főtt, hanem jóval főtt káposzta. 
Ny. 6. — Ráakadtam a főttjére. (A 
javára ; a mi már ehető.) E. — Sülve, 
főve együtt vannak. (Mindig.) S. — 
Tudja kinek mi fő fazekában. E. — 
Tyúk fő a fazékban. (Jómódú ház.) E. 

— Vörös mint a főtt rák. D. 



262 



FŐbiPÓ prédikált temetésén. (Ha- 
lálra Ítélték; biró hirdeti az Ítéletet.) E. 

Födél. (L. fedél.) Födelem, kebelem 
nem kígyónak való. B. — Se födele, 
se háza. D. — Tüz van a ház födelén. 
(Ég a ház.) D. 

FÖlség'es mint a rókusi kántornak 
a fagyos keleráb. (L. fagyos.) Ny. 1. 

Föld. A búsulás még a nagy el- 
mét is földhöz veri. B. — A föld 
anya, a víz mostoha. D. — A föld is 
kiokádja gyomrából az elrejtett dol- 
gokat. B. — A föld is öregszik. E. — 
A föld munka után is ha terem, ha 
nem. E, — A földet a gazda lába- 
nyoma hizlalja. Ny. 2. — A földben 
se mer eleget enni a béka. D. — A 
holtnak mindig van elegendő földje, 
az élőnek soha sincs. D. — A ki sok- 
felé kap, két szék között a földön ma- 
rad. KV. — A mely földet nem szán- 
tanak,azon gazt aratnak. KV. — Akkor 
még az angyalok a földön jártak. 
(Régen volt.) Ny. 6. — Akkor még a 
farkas is a földön járt. (Tréfásan : tal- 
pán jár.) E. — Annyi a földje, hogy 
keresztül ugorhatja. D. — Annyira van 
egymástól, mint az ég a földtől. B. — 
Az aranyat is a földből ássák. S. — 
Bátorságosabb földön mint vízen járni. 
KV. — Csak azért is a föld forog. ME. 
— Eget-földet igér. S. — Egy nap el 
nem szállja földjét a kánya. (Gazdag.) 

D. — Egye meg a föld. D. — Együtt 
szántják a földet. D. — Elhal a mezí- 
telen földön is. D. — Eltart a föld, 
csak legyen a ki művelje, D. — Eltart 
a föld, csak legyen mit enni. K. — 
Erővel nem bújhatom a földbe. E. — 
Ég a földhöz. (Össze sem hasonlít- 
hatók.) E. — Ég-föld között van. (Fel- 
akasztották.) D. — Ég nyelte-e el vagy 
a föld, nem tudni. D. — Ég nyelte, föld 
nyelte: elveszett. E. — Élőnek nincsen, 
a holtnak van földje. (Elegendő földje.) 

E. — Fekete földben terem a jó búza. 
KV. — Fekete földben terem a szép 
búza. D. — Föld-csupor, fa- kanál. 

.(Összeillő szegény házaspár.) BSz. — 



Földcsuporhoz fakalán. B. — Föld- 
fazékhoz fakalán. E. — Földterhe. D. 

— Föld is kiokádja a titkolt dolgokat. 
D. — Földbe ásta pénzét. D. — Földbe 
ütötte orrát. E. — Földet eszik, mint 
a béka. E. — Földhöz ragadt szegény. 
S. — Földjét a nyúl trágyázza. (Műve- 
letlen.) Ny. 20. — Földnek se mondd. 
(Tartsd titokban.) E. — Földön lába, 
égen feje. (Gőgös.) D, — Ha az égre 
nézesz, ^-útnak tetszik a föld. D. — Ha 
lehetne, földre se hágna. KV. — Ha- 
lomra földet nem kell hordani. (Gaz- 
dagot nem kell gazdagítani.) Ny. 3. — 
Hányja a földet mint a bika. D. — 
Hideg mint a föld. E. — Inog alatta a 
főid. S.— Isten földjén lakik.(Szegény.) 
D. — Isten őrizzen házas szolgától, 
jármas bivalytól, út melletti földtől, 
paplány feleségtől. Ny. 4. — Jobb 
földben jobb búza terem. D. — Kerüld 
a bikát, mikor hányja a földet. B. — 
Két szék között földön maradt. Páz- 
mán. — Két szék között a földön 
marad, a ki sokfelé kap. M. — Két 
szék között földre esett. S. — Ki a 
földön ül, nem nagyot esik. (Szegény 
ember nem bukhat nagyot.) E. — Ki- 
nek mesze nincs, fehér földdel meszel. 
D. — Könnyű a föld alatt a meleget 
tűrni. D. — Maga fejére hányja a 
földet. B. — Még a földben vagyon, 
nem használ az arany. D. — Minden 
mulandó a földön. S. — Mint a béka 
a földben sem mer eleget enni. D. — 
Nehéz a földről a fára ugrani. D. — 
Neki is elég lesz egy kapa föld. (Ha 
majd eltemetik.) S. — Nem éri lába 
a földet. D. — Nem éri talpa a földet. 

D. — Nem földje ö a tiszta búzának. 

E. — Nem használ az arany, míg a 
föld gyomrában hever. K. — Nem 
méltó a tolvaj, hogy a földön járjon. 
(Hanem hogy felakasszák.) D. — Nem 
mind tiszta, ami a jámbor földjén 
terem. D. — Nem mind tiszta búza, 
mi az ő földjén terem. E. — Nem 
minden föld terem meg mindent. D. 

— Nem minden föld termi az észt. D. 



263 — 



- — Nem tudni az ég emelte-e fel, vagy 
a föld nyelte el. D, — Nemes volt, de 
elhordták a fazekasok a földjét. M. — 
Nincs a papnak földön jussa. (Papnak 
a lelkiekkel kell gondolnia.) E. — 
Nyeljen el a föld, ha nem igaz. S. — 
Nyugodt föld jobban termi a búzát. D. 

— Nyugodt földnek szép termése. E. 

— Oly távol esik, mint ég a földtől. 

D. — Orrával túrja a földet, mégis 
szegény marad. S. — is megéri (be- 
éri) három sing földdel. (Ha eltemetik.) 

E. — Örül a száraz föld, ha a terhes 
felhőt látja. D. — Parlag Péter meg 
Páré Pál dolgozza a földjét. (Müve- 
iellen.) Ny. 3. — Se jobbágya, se földje, 
mégis szabados. D. — Sok láb nyomja 
addig a földet, mig útnak nevezik. D. 

— Sok trágyát kivan a sovány föld. D, 

— Sokszor az orrával turkáljaa földet. 
(Részeg.) D. — Szántatlan földet pörje 
bir. E. — Szántatlan földön gazt arat- 
nak. Ny. 19. — Szántatlan földön gaz 
terem. E. — Szegény száraz földön is 
elalszik. D. — Szótalan mint a föld. 
E. — Szűz mint csizmám talpa a föld- 
től. (Nem szűz.) Ny. 6. — Talpalatnyi 
földje sincs. D. — Tapossa körülötte 
a földet. (Udvarol.) E. — Tört, mart, 
munkált föld jól terem. Ny. 3. — Uj 
szita szegen függ, az ó a földön hever. 
Sz. — Untig beéri három sing földdel. 
{L. fent.) D. — Vadóc és tarackos föld 
egy hasznú. D. — Vagy földön, vagy 
szögön. D. — Vizálló föld termi a sok 
búzát. (Nem a homokos.) Ny. 24. 

Földes UP. Mindenhez látó, semmi- 
vel biró földes ur. (Szegény.) D. 

Földönfutó. Ugy maradt mint a 
földönfutó. (Minden nélkül maradt.) 
Ny. 5. 

Fölösleges. Igen sokszor üröm a 
fölösleges öröm. BSz. 

FŐlÖStÖkÖm. (Früstük, reggeli.) A 
későn járónak csont a fölöstököme. 
KV. — Száraz fölöstök. E. — Egy 
fölöstök lesz neki. (Kevés.) E. 

Fösvény. A disznónak és fösvény- 
nek holtuk után hasznuk. D. — A fös- 



vény anélkül is szűkölködik a mie van, 
anélkül is a mie nincs. D. — A fös- 
vény ember bika alatt is borjut ke- 
res. D. — A fösvény gazdasszony min- 
dent drágábban vesz. D. — A fösvény 
kétannyit költ. D. — A fösvény kíván- 
sága aranyos szegénység. D. — A fös- 
vény maga sem mer jóllakni. S. — A 
fösvény magának sem jó, hogy lenne 
másnak. D. — A fösvény többet költ. 
E. — A fösvény többet költ, a rest 
többet fárad. Ny. 24. — A fösvény 
többet költ, a rest többet jár. Sz. — 
A fösvénynek a mie van, az sincs. S. — 
A fösvénynek semmié sincsen. KV. — A 
fösvény duplán fizet, a rest duplán fá- 
rad, ME. — Fösvénynek, disznónak 
holtuk után hasznuk. D. — Fösvény- 
nek tékozló a fia. D. — Egy fösvény- 
nek sincs soha elege. D. — Fösvény 
mint az ördög. S. — Fösvénynek a 
mie van sincs, E. — Fösvénynél nincs 
vétek. KV. — Fösvény elégből sem 
mer enni. E. — Fösvény maga sem 
mer eleget enni. E. — Fösvénynek fia 
tékozló. KV. — Fösvénynek sohasem 
elég. E. — A ki vén, az fösvény. KV. 

— Csak azért nem szól, mert a szó- 
ban is fösvény. D. — Csúnya nagyon : 
részeges asszony, rongyos pap, görhes 
disznó, vén szerelmes és gazdag fös- 
vény. S. — Gazdag fösvényt látni 
szomorú dolog. D. — Minél vénebb, 
annál fösvényebb. KV, — Nem gyűjt- 
het annyit a fösvény, hogy korhely fia 
el ne tékozolja, D, — Nem gyűjthet 
annyit a fösvény atya, mennyit a té- 
kozló fiu elpazarolhat. B. — Nem 
kaparhat annyit a fösvény, mit el nem 
tékozolhatna korhely fia. D. — Rest 
kétszer fárad, fösvény kétszer költ. S. 

— Rest kétszer jár, fösvény kétszer 
költ. Ny. 8. — Rest többet jár, fösvény 
többet költ. KV, — Soha nem elég a 
fösvénynek. KV. 

Fösvénység". Átkozott fösvénység 
minden rosszra vezet. KV. — Fösvény- 
ségből nem házasodik, ME, — Minden 
vétek elalszik a vénben, csupán a fös- 



— 264 



vénység ébred fel. D. — Ritka vén 
fösvénység nélkül. D. 

Föle. Csak a tejnek legjobb a föle. 
D. — Fölit szedi a köcsögnek. (Mézes 
hetek.) E, — Ha a tejnek fölit szere- 
ted, edd meg a szérdéket is. D. — Ha 
■leszedted fölit, edd meg az alját is, E. 

— Szereti a tejnek fölit. (Szüzet.) D. 

— Tejnek is a föle jó. Ny. 18. — Tej- 
nek sincs fenékig föle. D. 

Földvár. Deszkát árul Földváron, 
(Meghalt.) E, — Deszkát árul addig 
Földváron. (Akkor már nem él.) D. 

FŐZ. A császár konyháján főznek 
neki. (Rab.) Ny. 1. — A kávét főzik 
t3sak leviért. D. — A ki keveset főz, 
hamar elkölti. E. — A ki főzte, egye 
meg. E. — Amint főzöd, ugy eszed. 
D. — Amint főztél, ugy egyél. Sz. — 
Amint főztél, ugy laktál, D, — Az igaz 
barátságot nem fazékban főzik, E. — 
Akár sütöd, akár főzöd, E. — Babot 
sem levéért főzik, M. — Babot is főz- 
nek valahol, nemcsak lencsét, (Lesz 
máskép is,) Ny. 3. — Csömör főző. 
(Rossz szakács.) Sz, — Ebet csak eb- 
lével kell főzni. Ny, 2, — Ebiével főzd 
az ebet. E. — Egy fazékban főznek. 
D. — Egy párét főznek. D. — Együtt 
főzték, együtt egyék. E. — Főzi a 
taplót. E, — Főzik a kapcát, D, — 
Gyakran főtt párét uj lében fel ne adj. 
D, — Haluskát főznénk, ha túró volna, 
de liszt nincs. Ny, 23, — Idegen sza- 
kács jobbizü levest főz. D, — Igaz 
barátságot bográcsban nem főzik, Cz, 

— Itt mézet, ott mérget főz. E. — 
Jobb a Krisztus főzte, mint a Kristóf 
melegítette. (Jobb a bor a sörnél.) D. 
— Jobb aKrisztus főzte, minta Kristóf 
főzte. (U. a. Kristóf egy ismert sörfőző 
neve.) BSz. — Későn főző, későn lakó. 
D. — Ki is tálaltam amit főzni akarsz. 
D. — Ki keveset főz, könnyen meg- 
eszi. D. — Kinek savával élsz, főztét 
megdicsérjed. D, — Korán főzött 
káposzta estére is hamar jó, D, — 
Könnyebb a nőszés, mint a kétszer 
főzés, D. — Könnyű a tojást keményre 



főzni, D. — Levest sem tud főzni, 
mégis udvari szakács. D. — Mindegy 
neki akár sütöd, akár főzöd. D, — - 
Mindent egy lében akar főzni, D. — 
Mindent egy lében főz. D. — Nálunk 
is vizben főznek. E. — Nem a te szá- 
modra főzték, Ny, 2. — Nem levéért 
főzik a kukoricát. D. — Nincs oly 
szakács, ki mindennek szája izént 
főzzön. Sz, — Nincs oly szakács, ki 
mindenkinek szája ize szerint tudjon 
főzni. KV. — Régen. kitálaltam, amit 
főzni akarsz. D. — Sok fő sokat főz, 
D, — Sokszor főzheted a párét, még 
sem lesz jóizü, D. — Somfánál főző. 
(Fösvény.) KV. — Sütheted, főzheted, 
meg is eheted. E. — Szájnak, nem 
szemnek szoktak főzni, E, — Szegény 
ember vizzel főz, D. — Szegény ember 
vizzel főz, sóval sóz, ugy él. Ny. 6. — 
Szegény ember vizzel főz, s jóizüt 
eszik ; nagy urnák elsózzák az ételét 
Ny. 6. — Szép asszony főzte. KV, — ; 
Tüz nélkül nem főznek, (Haragos 
asszony mentsége,) Ny. 1. 

Főzet. Erős mint az oláh ecet, 
kilenc itce egy főzet. E. — Erős mint 
a sör ecet, kilenc itce egy főzet. Ny, 6, 
— Ki a tiszai asszony főztét -sültjét 
nem ette, az nem is tudja, hogy mi a 
jó.S, — Már megenném a szép asszony 
főztét, (Éhes vagyok.) Ny. 11, 

Főzelék. A rossz főzeléknek sza- 
kácsa sem jó, D, 

Fövény. Annyi a pénze, mint a 
fövénye, D, — Annyi mint az öreg: 
tenger fövénye. D. — Egybeáll mint a 
fövény, B, — Nehéz a tenger fövényét 
megolvasni. D. — Ugy áll egybe, mint 
a fövény. E. 

Fpancia. Bár megenné egyszer a 
francia. (Betegség,) D. — Domoszlói 
francia, (Hitvány tót katona.) BSz, — 
Franciának hajpor, magyarnak jó bor. 
D, — Kurta mint a francia haj, (Haju- 
kat nyírták, parókát viseltek.) D. — 
Megette a francia. (Betegség.) D, — - 
Ragadós mint a francia fene, D, — 
Ritka francia daliás nélkül. D. — Rút 



— 265 — 



mint a franciaette orr. ü. — Sovány 
mint a francia. D. — Sötét mint a 
francia posztó. (Sötétkék.) D. 

Fricska. Guba alatt fricskát hány. 
(Suttyomban fenyegetőzik, senki sem 
látja.) E. 

Friss. Adjon isten három f-et: friss, 
fiatal feleséget. E. — Elunta a frisset, 
csak a lassút járja. (Táncot. Öreg.) D. 

— Friss légy, keléses ne légy. (Apró- 
szentek napján mondják.) S. — Friss 
mellette a szamár. D. — Friss mint a 
csík. D. — Friss mint a fürj. E. — Friss 
mint a gatyában a fing. Ny. 6. — Friss 
mint a hal. D. — Friss mint a karika. 
D. — Friss mint a korong. E. — Friss 
mint a nyelv. D. — Fris mint a peresz- 
len. D. — Friss mint a pörgörokka. D. 

— Friss mint a tekenösbéka. D. — Friss 
mint a tolvajláb. D. — Friss mint az 
evet. E. — Friss mint az ólom madár. 
(Rest.) Ny. 4. — Friss vizre vitték és 
szomjan hagyták. D. — Ha friss vize 
volna abbahagyná a legjobb sört és 
csupán bort innék. D. — Házi ellen- 
ség a test, friss a rosszra, jóra rest. Cz. 

— Minél kisebb, annál frissebb. D. — 
Nyelve legfrissebb az egész testében. 
D, — Rossz szolgának nyelve a leg- 
frissebb tagja. E. — Rost szolgának 
a legfrissebb tagja a nyelve. D. — 
Rost a jóra, friss a nem jóra. D. — 
Unja már a frisset, csak a lassút járja. 
(Öreg.) E. 

Frissen. Az éles borotva frissen 
bánik a szakállal. D. — Frissen jár 
mint a rák. D, — Frissen jár mint az 
ur. M. — Frissen repül mint az ólom- 
madár. D. — Ki frissen eszik, frissen 
él. D. 

Frissebbit. Oldalösztön frissebbiti 
a lábakat. (Ösztöke.) D. 

Fú. (Fuj.) A bivaly, ha sóhajt is, 
messze fú. E. — A hideg lyukba fuj. 
(Szegény tűzhelye hideg.) D. — A hol 
éget, ott fújd, Ny. 10. — A kit a tej 
megéget, az a tarhót is fújja. M. — 
A mi nem égeti szádat, azt ne fújjad. 
Sz. — A mi nem égeti nyelved, ne 



fújjad. KV. — A mi nem éget, ne 
fújjad. B. — A szél sem fujhat min- 
dig kedvére. D. — A merre fuj a szél, 
arra fordítja a köpönyeget. D. --Amint 
atyák fújják, fiak ugy ropják. (Táncol- 
nak.) B. — Amint fújják a nótát, ugy 
táncolnak. D. — Arra fordítja a köpö- 
nyeget, honnan a szél fú. KV. — Arra 
fordítja a palástot, honnét a szél fuj. 
KV. — Bolond lyukból bolond szél fú.