Magyar közmondások könlyve

This is a digital copy of a book that was preserved for generations on library shelves before it was carefully scanned by Google as part of a project
to make the world's books discoverable online.

It has survived long enough for the copyright to expire and the book to enter the public domain. A public domain book is one that was never subject
to copyright or whose legal copyright term has expired. Whether a book is in the pubHc domain may vary country to country. Public domain books
are our gateways to the pást, representing a wealth of history, culture and knowledge that's often difficult to discover.

Marks, notations and other marginalia present in the originál volume will appear in this filé - a reminder of this book's long journey from the
publisher to a library and finally to you.

Usage guidelines

Google is proud to partner with libraries to digitize public domain materials and make them widely accessible. Public domain books belong to the
public and we are merely their custodians. Nevertheless, this work is expensive, so in order to keep providing this resource, we have taken steps to
prevent abuse by commercial parties, including piacing technical restrictions on automated querying.

We alsó ask that you:

+ Make non- commercial use of the filé s We designed Google Book Search for use by individuals, and we request that you use these files for
personal, non-commercial purposes.

+ Refrainfrom automated querying Do not send automated queries of any sort to Google's system: If you are conducting research on machine
translation, optical character recognition or other areas where access to a large amount of text is helpful, please contact us. We encourage the
use of public domain materials for these purposes and may be able to help.

+ Maintain attribution The Google "watermark" you see on each filé is essential for informing people about this project and helping them find
additional materials through Google Book Search. Please do not remove it.

+ Keep it legal Whatever your use, remember that you are responsible for ensuring that what you are doing is legal. Do not assume that just
because we believe a book is in the public domain for users in the United States, that the work is alsó in the public domain for users in other
countries. Whether a book is still in copyright varies from country to country, and we can't offer guidance on whether any specific use of
any specific book is allowed. Please do not assume that a book's appearance in Google Book Search means it can be used in any manner
any where in the world. Copyright infringement liability can be quite severe.

About Google Book Search

Google's mission is to organize the world's Information and to make it universally accessible and useful. Google Book Search helps readers
discover the world's books while helping authors and publishers reach new audiences. You can search through the full text of this book on the web

at http : //books . google . com/|

Digitized byVjOOQlC

;^ —

v^

^

3:> . /

/^/<?

igitizedbyVjOOQl^

Digitized by VjOOQIC

^í^*i'fci:.jí

Digitized by VjOOQIC

Digitized byVjOOQlC

Digitized byVjOOQlC

MAGYAR

KÖZMONDÁSOK KÖNYVE.

KISFAIiCDY - TÁRSASÁe

MEfiBlzAsÁBüL

SZERKESZTI ÉS KIADJA

ERDÉLYI JÁNOS.

PESTEN,

NYOMATOTT KOZMA VAZULNÁL.
i8»l.

Digitized by VjOOQIC-

Digitized byVjOOQlC

ELOSZO.

E gyűjteménynek már ezelőtt három esztendővel kel-
lett volna megjelenni^ s vele bezáratni^ legalább egy időre,
azon munkálatoknak V melyekkel a Kisfaludy-Társaság en-
gem bízott meg a népi irodalom körül. Az idők erősebben
hangzottak, mint hogy a népi elme ily naiv szülöttei avagy
fél kedvvel is vétessenek vala s ime csak most lép világ
elé e könyv. -^

Noha irodalmunk azelőtt s azóta is vett már ily nemű
gyűjteményt, de velem parancsolt a kötelesség egyfelül,
mig a kezdett vállalat kiegészitése másfélül. S bár volt is
gyűjtemény, mind a mellett magam valék gyűjtő eredetileg
a népbűi először, s csak azután folyamodtam tisztelt elő-
dimhez, s jegyzeteimhez.

Ide valók Szenczi Molnár Albert, Kresznerics és leg-
újabban Czuczor szótári dolgozataik, aztán a valódi gyűj-
tők : Kis-Viczay, Kovács Pál, Baróti Szabó, Faludi, Szir-
may Antal, Dugonics , s elvégre Bállagi Mór , kiket , több
Írókkal együtt e könyv végire függesztett értekezésemben
szíves hálával említek , s irodalmilag méltatni kötelessé-
gemnek tartok.

Az egyes közmondások végén felötlő betűk már eme
tisztelt nevek kőzlíl egyik vagy másikra való vonatkozá-
sok; miben czélem volt divatát és egyúttal urát is adni
némely közmondásoknak, és feltartani ama nevek emléke-
zetét, mint e részben tiszteletűnkre méltókét. E szerint
M. MQlnár Albert; P. Pázmán; KV. Kis-Viczay; ML. Mikes
Levelei; F. Faludi; K. Kovács Pál; Sz. Szirmát/ Antal;
D. Dugonics; B. Ballagi Mór — neveik s illetőleg mun-
káik első betűi.

Digitized by VjOOQIC

lY

Könyvem tárgyas betűrendben van adva, kikeresvén ,
a mint jónak láttam, a föszót, melyen az értelmi súlyt
feküdni hittem.

Számok a közmondások után jelentik a rokon vagy
többnyire ugyanazon jelentésű közmondásokat.

Néhol latin, német és franczia közmondásokat is oda
mellékeltem, mennyiben a miénk egyforma szerkezetű
egyikkel vagy másikkal.

Igen sokat önállólag magyaráztam leginkább nemszü-
letett magyar olvasókért; hol mások világítását elfogadha-
tám, megjelölém s említem; de némely közmondásokat
magam fejétül másképen is irtam le, hallomásbul vagy má-
soktól vett adomákkal az élethez s történethez kötöttem.

>A mit irodalmi szempontbul el kellett mondani , rövi-
den egy értekezésbe foglalám ; nézetek , az ilészet figyel-
mét igénylők. Mert vajha ne maradna e könyv , mint ma-
radt a „Népdalok és mondák^^ három kötete , kritikai szó
sbirálat nélkül mind e mai napig. Azt kellene hinnem: ma-
gamnak gyűjtök, magyarázok, ha kritikánk hanyagságá-
ban okot nem lelnék. Azonban ez még szomorítóbb ; holott
kölcsönös felvilágosítások mi szép fejlésbe hozhaták vala
1846 óta az irodalom e nemét, mely nekünk igen uj és
örökleg megifjuló; önismei s aesthetikai tekititetben gyü-
mölcsözőbb minden európai nép- és széptanoknál.

Tisztelettel veszem ki Henszlmann Imrét, ki a népme-
séket ösi^zehasonlító kritikával kisérte, méltatta s a tudó--
mány világába felavatta.

Szivesen említem Fekete János és Kelecsényi József
urakat elvégre, kik e könyv megjelenendésének hire után,
amaz fehérmegyei, emez nyitravidéki népbül leirt köz-
mondásokat küldenek azonnal s midőn nekik köszönetet
mondok, egyszersmind felhivom a népi irodalom barátit:
jegyezzenek össze minden ily elemi töredéket hogy lega-
lább meglegyenek azon időre, mikor isten jobban adja.

Pest, marcz. 15. 1851.

Erdélyi János,

Digitized by VjOOQIC

A. A.

1. Ab a nem posztó. D. (2085. 4230)

Aba közönséges durva posztó , melyből hajdan a cse-
lédek ruhái készíttettek. — Aba faj, posztó nem.
Mikor a faj és nem (species et genus) a tagadó nem
(non) szóval köttetnek öszve, az mindig roszat, kevés
becsüt jelent a magyar közmondásokban, p. ,,kása nem
étel ; egres nem szölö^^ stb., mintha mondatnék : a kása
rósz étel, az egres rósz szölö.

2. Lesz még Abán bucsu.

3. Ab^ajgat, megabajgat.

Szirmay szerint Aba király idejéből maradt fel, ki előbb
Péter királyt, őt pedig ez űzte el a magyar trónrul. Je-
lent méltatlan, kegyetlen bánásmódot.

4. Abaujba küldeni.

Veszprém megyei szójárat. — Egy ifju, levelet irván
egy leány szüléinek, kérte őket nyilatkozásra : hozzá
adják-e vagy nem leányukat, mert ha igen , ő Pesten
marad lakni, ha nem, akkor megy Abaujba, hol reá hi-
vatal vár. A szülék röviden igy válaszoltak kitérőleg :
csak menjen Abaujba. Ezóta „Abaujba küldeni^ am.
kosarat adni.

5. A ki a-t mond, b-ét is kell mondani.

6. Az öreg a-t sem ismeri.

7. Az csak abc-e.

Könnyen tudható dolog. —
Mi is tudjuk az abc-ét. ML.

■4 i. jiM, .j. X ' ( katedrába áll.

8. Az abc-ét sem tudja, mégis < 1.1

1

Digitized byVjOOQlC

9. Annyit tud liozzá, mint tyúk az abc-éhez. (455.)
10* Nem teszi az ablakába.

Oly levélre mondják , mely haraggal , szemrehányással

van Írva.
11. Ha ablakkal beéred, ne nyiss kaput sziveden.

15. Kinek isten akarja, az ablakon is beveti.

13. Ablakon hányják be neki.

Nem is tudja, honnan és hogyan boldogul. Szerencsés.

14. Téli ablak.

Azaz pápaszem.
.15. Se kin, se ben mint az ablakfa.

16. Legjobb ostor az abrak.

.„ ( Sokat viselt a b r s z végre } . .« « a rii i^

17. \ L 11 r 1 . 1 1 J szoszszévank.D.
^ A mely abroszt sokan viselnek, )

18. Ismerem az abroszt, szöszből fonták.

Alacson származású kevélyre mondatik.

19. Más abroszához törli kését.

30. A sáhos abrosznak szebb a szine mint a viszája.
SÍ. Keskeny az abrosz.

Nagyobb a pompa, mint megbírná a ház.

22. Aczéla jó, de kovája rósz.

Mintha mondatnék : „a czél, a jó/^ mit a másik , hívén,
hogy aczélról van szó, ígypótola ki : „de kovája rósz."
— Jelentése: a czél jó, de roszak az eszközök, vagy
egyik eszköz jó, a másik rósz.

23. Aczél anyának tűzkő a leánya.

24. Azt se mondta : cseréljünk aczélt.

25. Könnyebb az aczélt eltörni mint meghajtani.
26* Aszonynak minden fazékoldal aczél.

27. A ki kérdi, kell-e ? nem örömest a d. K.

28. Ha adsz, adj jó szívvel.

29. Adj, uram isten, de hamar.

Van néhány km. , mely elé vagy után mindig oda teszi
az idéző : „mint a czígány mondja." Ez is olyan.

30. Nem ugy adja a mint árulja.

Nem akarja maga se, hogy mind higyük , a mit beszél.

31. Ha adhatsz, maradhatsz. (4047.)

32. Könnyű adni, a mi nem kell.

Digitized byVjOOQlC

33. Szép ott adni, a hol senki se kér.

34. Ugy adom a mint vettem.

35. Eí nem akar adni, azt mondja : nincs.

36. A mit ott adnak, kés nélkül is megeheted.

37. Add ki, a mit bevettél.

38. Minemű az „adjon isten," olyan a „fogadj isten."

39. Könnyű a másébul adakozni.
40* Fülig adós.

Német : Verschuldigt bis über díe Ohren.

41. Lelkével is adós.

Latin : Anímam debet.

42. Adós, fizess. <734.)

43. Sarkaiással szokott adós jól fizetni. KV.

44. Ki vagyonánál többel adós, semmié sincs.

4$. Ha valaki egy krajczárral adós, meg kell kérni ; ha
egy kis pénzzel adós, azt már mm illik megkérni,
hanem mindig görbén kell nézni az olyan em-
berre. Sz, V

46. Adósa vagyok.

Vétett ellenem, boszut kell állnom érte.
( Szalmaadó SS ágnak polyva interese.
( Bizonytalan adósságnak szalma a kamatja. K.

48. Pénzzel, nem búsulással fizetik az adósságot.

49t Régi adósság annyira fölmegy, hogy utoljára el
sem éred.

50. Szórja, mint katona az adtál. (4177.)

51. Czifrán adtáz, a ki megszokta.

Némely káromkodásaiban „adta" igét használ a ma-
gyar ; innen adta am. szitok ; adtáz am. szitko-
zódik.
53. Tömlöczben is adtáz.

53. Nem addig van a !

54. Kan agára vendég, komondor a gazda. C445.)

55. Nyúl után bottal veri az agarat. (19Í2.)

56. Nem örülnek a nyulak^ midőn az agarak fiadzanak.

57. Hátrább az agarakkal.

58. Nagy böcsülete mint a téli agárnak.

1'^

Digitized by'VjOOQlC

j Ajándék marhának nem kell fogát nézni.

59. Mint az agár a pozdorján.

Azaz nincs dolga.

60. Aggnö-beszéd. P.

61. A görbült aggnőnek agg d regéje is.
6Z. Aggszó, de igaz. P.

így nevezi Pázmán több helyen a közmondásokat*

63. Az ö agyveleje sem uborka. P*

64. Igen fen kezdesz beázni^ elszédül agyad. P.

65. Agyafúrt.

66. Agyba főbe.

67. Nehéz az agyagot ásni.

Nehéz a fösvénytől valamit kikérni. D.
^ (Ajándé k-elvétel szabadság-letétel. BSz.
l Ajándék-elfogadás szabadság-eladás. B.

Ez utóbbi inkább alkalmazkodás a franczia közmondás-
hoz : Oui prend se vend. Az első jobb.

69. Ajándék a jó baráttal is nótát fordíttat.

70. Ajándékkal mindent meg lehet hajtani. Cz.

71. Az ajándékot is felírja.

"' ( Ajándék marhának nincs odva fogának. D.

Latin : Equiti dentes inspicere donati.

Német: Geschenktem Gaul sieh nicht in's Mául.

73. Ajakába harap.

74. Rágja marja ajakát.

Latin : Mordere labrum^

75. Lepityedt az ajaka.

Megszégyenült.

76. Ajakon termett, nem szívben fogant szó.

Azaz üres beszéd.

77. Megcsuszamodík ajka. P.

Hibásan szól ; hazud.

78. Nyitva az ajtó, akár föl akár alá. M.

79. Ajtó közé nem teszem ujjomat. P.

Német: ZwischenThür undWand leg'Niemand seineHand.

80. Nem sokat vásítom ajtaját.

81. Kivered az ajtón^ bejön az ablakon.

Digitized by VjOOQIC

82. Ha egy ajtón kiverik, a másikon bemegy. B.

Szemtelen, tolakodó.

83. Ajtót mutat.

Kiutasít a házból.

84. A ki végül maradt, tegye be az ajtót.

Azok vezérszava, kik a jövőre semmit nem gondolva
élnek.

Német: Der Letzte macht díe Thür zu.

85. Későn jöttél, hanem mosdjál s kendjél ki az aj-*
tón. K.

Játék a mosdik és kendik (honnan : kendő) igék-
kel. Mosdjál, azaz mentsd magad ne szóval, hanem fu-
tással, s mintha a mosdik igének ez utolsó értelemben
is megfelelne a kendik ige , mert mosdásra követ-
kezik akendés, azaz törülközés ; mikor ajlón kikendeni
am. kimenni az ajtón.

^^ ( Hátulsó ) ., .
^^' \ Kibúvó { «J'^-

Elmében maradt gondolat vagy fogás a ravaszoknál,
melylyel magokat kimentsék.
Német : Hintere Thür.

87. Ajtót sem nyitottak rá.

Senki sem látogatta meg l)eteg korában.

88. Nagy ur és kutya után teszik be az ajtót.

Német : Hunde und Edelleute lassen die Thür auf.

89. Bebukott az ajtón, mintha égből potyant volna le»

90. Ha akarom, vemhes, há akarom, nem vemhes.

A czigány szamarat árult s kérdezvén egy venni akaró:
vemhes-e ? a czigány feleié : nem. Akkor nekem nem
kell, móndá a vevő s elment. Erre a czigány állitá ,
hogy vemhes. Mikép lehet az ? kérdé a vevő. Könnyen,
feleié a czigány, ha akarom vemhes stb. — Olyanra
illik, ki most igy majd ugy beszél, hisz, cselekszik.

91. Nem mint akarnók, hanem a mint lehet.

Latin : Ut possumus , quando ut volumus, non lí«
cet. Ter.

92. Akarom is nem is.

93. A ki akar, lel okot.

94. Nagy benne az akarat mint a $ T^^'?"i:

^^ l vén leányban.

Digitized byVjOOQlC

6

95. Nem akarás fej vakarás. Cz.
•96. Könnyű az akarót rábeszélni. (4187.)

97. A könnyű is nehéz a nem akarónak.

98. Nem akarásnak nyögés a vége.

99. Ki nem veheti hasznodat, értse jóakaratodat.

100. Ha jóakaratot veszek, még azért is adós leszek.

101. Akaszszanak fel neved napján.

102. Ki nem akar élni, akaszsza fel magát.

103. Kinek semmi dolga, akaszsza fel magát.

. . . . faluvégen,
Ott az akasztőf^i régen.
A ki megunta világát, n

^ Akaszsza fel reá magát. N é p d.

104. Felakasztotta magát valaki.

Akkor n\ondják, ha nagy szél támad hirtelen.

105. Összeakasztottak.

Péld. két szónok, mikor egymás ellen kikel, s megméri
erejét.

106. Az akasztás sem esik ingyen.

107. Akasztással is élhiresedik az ember.

108. Akasztófa czimere, hóhérpallos levele.

109. Akasztófa virága.

Akasztófára való. — Népünk e szomorú látványt a vi-
rág eszméjével ruházza föl, például :

Szegény Barna Péter, gyolcs inge, gatyája,

Vérrel virágozik a testi ruhája. .

110. Akasztófa- virágból is lesz néha gyümölcs. D.

A rósz gyermekből is, kit akasztófára itél a közhit, vá-
lik néha jó.
lil. Ha távol van is tőle, magához szívja az akasz-
tófa. D.

Hasonlatí km. a delejtől (mágnes), mely a vasat ma-
gához szívja.

112. Kinek akasztófa helye, nem hal a Dnnáha.

Az általános elövégzét (absotata praedestinatio) hite.
Német :Was am Galgen vertrockilen soll, ersauft
nicht im Wasser.

113. Akasztófa senkit nem hí, mindenkit elfogad.

114. Akasztófa nem sodrófa.

115. Akasztófát is megszokhatni.

Digitized byVjOOQlC

A czigány akasztófára ítéltetvén, azzal menté magát,
hogy soka meg nem szokja, de mégis felhuzatván , a
mint meg se inozdult, rá mondák , hogy bizony meg-
szokta ö, mert igen csendesen viseli magát.
Í Mintha akasztófárul lopták volna el.
T^ir. ,, ^ ( szabadult ) volna le az akasztó-

Mmtha most < ..i ..^. í i.. i

( szokott ) fáruL

117. Akár ide, akár oda.

Azon közmondások, melyek akár akár kötszókon
sarkallanak, egyenlőt jelentenek ; p. akár pofon , akár
nyakon ; akár a tojást a kőhöz, akár a követ a tojáshoz
stb. Melyek elő fognak jöni a magok betűrendi helyén.

118. Szemébe mer nézni akárki fiának.

„Akárki fia" jelent válogatás nélkül bárkit.

119. Nincs savanyúbb az alamizsnakenyérnél. Cz.

120. Alamusztasá gnak nem kell hinni. Cz.

121. bezzeg ál ább hagyta mostan. M.

Elébb hÖs volt, most gyáva.

122. Jöl hozzá láttak az aldihoz.

Aldi am. alfel.

123. Sok küszöböt nyalt az i5 alfele is. KV.(3ö33.)

124. Alfelére ütötték a nemes pecsétet. Cz.

125. Kiporolták az alfelét.

226. Üstökén kell ragadni az alkalmat.

Azaz míg előtted van, mikép az üstök a fej elülső ré-
szén.

127. Alkalmas tavalyiban. M.

Tavalyiban (ebiHittban , jelen nem levőben) alkahdas
ember az, ki mintegy ki van esve az idöbtil , vagy nem
a maga helyén és idején az, a minek lennie kellene. * —
Ilyen az, ki okosak közt tudatlan, tudatlanok közt okos.
Latin : Inter pueros senex, inter senes puer. ,

128. Alkalmatosságnak kopasz a hátulja.

Ha egyszer elment, asaz háltál van feléd, az alkalom, ^
többé meg nem foghatod.

129. Maga alkalmatosságán.

Azaz gyalog.

130. Édesebb az alma^ ha nincs ott a pásztor.

Latin : Dulce pomnm, quum abest pastor.

Digitized byVjOOQlC

8

131. Tillotl alma jobb izü. (3242.)

Német: Verbotene Frucht schmeckt am bestén.

132. Belé harapott a savanyu almába.

Olyanba fogott, mit meg is bánhat, mi kétes kimenetelű.

133. Későn érö alma tart sakáig.

134. A piros alma is gyakorta férges.

135. Almából is a szépét kötik fel.

Legényt is a legéletrevalóbbat, szebbet akasztják fel.

136. Nem esik messze fájátul alma.

Milyenek a szülék olyanok a gyermekek.

Latin : Non procül a proprio stipite poraa cadunt.
Német : Der Apfel fállt nicht weit vom Stamm.

137. Akárkinek vadalma, nekem édes alma.

138. A tiltott almára sokkal többen vágynak.

139. Alpári ember. D^

Együgyű ; ezen történeti adattól, mikor Alpáron meg ha-
gyá csalatni magát Zalán,fehér lovon eladván országát. D.

140. Megjárta az alpári tánezot.

Szinte a feljebb! történettől. Táncz l^özmondásainkban
sorsot, állapotot jelent igen sokszor.

141. Büdösen fuj az alszél.

142. Egyet a 1 s z om rá.

Latin : In nocte consilium.

leiemet : Guter Rath kommt über Nacht.

143. Akárki is jámbor, mig aluszik. BSz.

144. Csuda ha félszemére eleget aludt. P.

Együgyű, félkegyelmű.
146. ügy aluszik mintha ökörbört húznának a fagyon. KV.
Hortyogva alszik.

146. Mind a két fülére alszik.

Mélyen alszik. A régi orvosok ugy tárták : az első ál-
mot jobb fülön kell aludni, a másodikat kinyujtózva ba-
lon. A ki pedig ébren akar aludni, feküdjék hanyatt. —
Ezzel ellenkezőt jelent a magyar km., azaz igen mély
álmot. \

147. Félszemére alszik mint a nyúl.

148. Addig alszik mig hasára nem süt a nap.

149. Ki mennél kevesebbet alszik, annál többet él.

150. Elegei alhatunk, ha meghalunk.

Digitized by

Googlí

9

151. Az aluszik legjobban, ki nem érzi, mily keményen
fekszik. KV.

152. Olyat aludtam mint egy juhászbunda.

153. Éhes embernek étel gyanánt esik az alvás.

154. Akkor jó elhagyni az alvást, mikor legjobban esik.

155. Ez is a hét alvök közül való.

156. Ha isten akarja, aludttej is elsül.

157. Összement mint az aludttej.

158. Az aludttejet is megfújja. (4235.)

159. Alul derül, bocskor merül.

160. Kend az az Alvinczy?

Mondani szoktuk, mikor valaki tanácsot vagy eszközt
és módot ajánl, mit nem lehet használni. E km. eredetét
vette az 1809-ki fölkeléskor Alvinczy tábornokról, ki
a fölkelt nemességnek rósz fegyvereket osztogata ki s
egy nemes vitéz által ugy szólíttatott meg, tudtára akar-
ván adni, hogy roszak a fegyverek. Innen Alvinczy-
fegyver am. rósz fegyVer.

161. Ez volna amaz? KV.

162. And a Pál hadába való. Sz.

Anda Pál lovas kapitány és házas ember volt Mískpl-
czon, s az 1598. 31. törv. czíkk rendelete tiltván hogy
aszonyok a táborral járhassanak, ö feleségét látogatni
minden héten haza kéredzett. — Jelent felesége aka-
ratán járó, papucs alatti férjet. Sz.

163. Angyal szól belőled.

Örvendetes hirt mondasz.

164. Angyalok közt is voltak pártosok.

165. Kövér mint a trombitás angyal.

166. Föltette szent Anna kontyát.

Megborosodott hölgyekre mondjuk, alkalmasínt Anna
napi mulatságoktól.

167. Antal a fejed. M.

Antal féleszüt képvisel a magyar közmondásokban.

168. Megjött Antal Budáról. K.

Próbáltam már én azt.

169. Megjött Antal Budáról, zöld ágat is hozott. D.

170. Ki hinné hogy Antal is böjtöljön. KV.

171. Antaí harasztjára bocsátotta. Cz.

Digitized byVjOOQlC

10

172. Van benne módja mint Antalnak az ebütésben.

173. Legjobb prókátor a tokaji Antal. B.

Azaz tokaji boros antalag. B.

174. Kiverte a szent Antal tüze. .

Ez betegség, melyben vad^ pirosság fogja el az orczát.
Közmondásilag jelent bortól hevültél, pirosat,

175. A milyen az anya, olyan a leánya,

176. Anyja lánya.

177. Nézd meg az anyját, vedd el a lányát.

ÍHol nyájas az anya, kényes a leánya.
Hol nyájas az any, kényes a leány. D.
Nyájas anyának kevély a leánya.

179. Szép a gyermek anyjának.

180. Taknyos gyermeke is szép az anyánaki

181. Keserves anyának potrohos gyermeke.

182. Némának anyja sem érti szavát.

183. Gaz anyának váltott gyermeke.

184. Anyja hasában sem volt jobb dolga.

185. Kevés ideig volt anyja hasában.

Idétlen alakú, eszű.

186. Ne búsítsd anyádat.

( Ldgjobb étek az anyatej.

1 R^

l Az anyai tej legédesebb.

188. Eb anyának kutyó a leánya.

189? Vagyon anyja, de ki tudja, ki az apja. K.

190. Anyád kinja.

Tagadás^. Például: kérdi gyermekétől az anya : ^,hol
voltál?" A gyermek hazud: „itthon"; de áz anya tudja
oly bizonyosán mini a maga szülési kínját, hogy itthon
nem volt s igy felel czáfolólag: „voltál az anyád kín-
ját." Innen maradt a km.

191. Anyám aszöny beczéje.

Elkényeztetett gyermek.

192. Anyám aszony katonája.

Gyáva, elpuhult katona.

193. Megfogta az anyját^

Gazdaggá lett; mint az, ki pénzért oly vén leányt vesz,
ki anyja is lehetne.

Digitized byVjOOQlC

11

194. ügy beszél mint anyja tejével beszopta.

195. Előbb a p ád mint anyád.

196. Apja fia, anyja lánya.

Latia : Patris est filius.

197. Különb ember légy apádnál.

198. Ne légy jobb apádnál.

Azaz házasodjál meg.
1Q0 ^ Nyakas apa fejes fia.

( Nyakas volt apja, hogy ne lenne fia.

200. Hol gyáva az apó, anyó nevén híják a fiukat.

201. Apád, anyád idejöjön.

Ezt szokták mondani azon pénzre , melyet legelsőiben
árulnak be a vásáron.

202. Ne tánitsd apádat gyermeket csinálni.

203. ügy néz rám, mintha apját, anyját megöltem volna.

204. Apád se látott olyat.

205. Apja lüz, anyja puskapor, fia csupa láng. D.

206. Apja sem volt liarangöntö.

Azaz nem volt okos ember. — A harangöntés népünk
szerint nagy mesterség. ^

207. Apánk evett almát, a mi fogunk vásik.

208. Apák ettek egrest, fiak foga vásik.

209. Kutya apának eb a fia.

210. Kinek apja akasztófán száradott, fia sem kerüli el.

211. Apja is ember volt, vas villával ette á szerdékel.

212. Ha nincs, teremjen; apja is ezzel kereste, a mi
nincs. BSz.

Oly emberről maradt, ki mindenét eletle, elitta.
21 á. Apjáról is maradt, maga is szerzett.
214« Apja szabta csizmában jár.

Azaz mezítláb.

215. Kikapta apait, anyait.

Hasonlatkép az örökösödéstől. Jelentése : minden bün-
tetést elveit, a mi csak reá várt.

216. Vak apád.

Tagadó km., e. h. nem igaz, nem ugy van. Például ily
párbeszédben: „te dugtad e! a sapkámat? „dugta
bíz apád," azaz nem én. -^ Vagy: „nem látod, vak

Digitized byVjOOQlC

12

vagy ?" „Vak , apád/' azaz nem én. Innen maradt a
fentebbi tagadó km.
217. Ap agyra készül a szeme.

Apagy, Szabolcs megyei helység. A közmondás alapja
itt, az a p a d ige és Apagy helynév közti rokonság és
szójáték.

218* Apáczát anyáczaságra szabadít. M.

219. Jö megy mint Apátiban a szatyor. D.

220. Méghal a barát, él a szent , változik az a p á t a r-
Ság. K^

221. Hal barát, hal szamár, változik az apáturság. Sz.

222. Tizenharmadik apostoU

Fölösleges, ismeretlen bölcs, kire nincs szükség.

223. Apostolok közt is volt egy Júdás.

224. Apostolok lován jár.

Azaz gyalog.

225. Egész április.

Azaz változó eszű €mber.

226. Megjártam az áprilist.

Szokás april elsején egymást ámítva tovább tovább
küldözni, mint tudatik. A km. akkorra szól, mikor va-
laki bolondjába, hiába jár sokat.

227. Van mit aprítni a tejbe. (2709.)

Német : Er hat wohl in die Milch za bröcken.

228. Ha aprítottad, meg is edd. KV. (2884.)

229. Apróstul, cseprüstül, iástul, fiastul. BSz. (2034.)

230. Nem jó minden aprólékot arany tollal irni. D.
221. Nem mind arany, a mi fénylik.

Német : Es ist nicht alles Góld, was glanzt.
.... nem mind arany, a mi fényes.
Az egyenes sziv is lehet tekervényes. Népdal.

232. Aranyból is cseppen el.

233. Fillérrel szokták az aranyat kimélni.

234. Az aranyból semiesz gyürü ha meg nem verik. D.

Tűrni kell, mig valamire megy az ember.

235. Ki jókor kel, aranyat lel. (34030

236. Salak nem arany,

237* Rozsda nem fog aranyat. P.

Digitized byVjOOQlC

13

238. Arany sárban is csak arany. K.
£39. Szőlőben is terem arany.

240. Ki azt Ígéri , hogy aranyat csinál , ezüstöt akar
csalni. K.

241. Élire veri az aranyat.

242. Farkasfogas arany. Sz.

Jelente jó pénzt, ennek képében tartós becsű vagyont
a Bátoriak aranya szerint , melyre három farkasfog , a
család czimere, volt verve.

243. Vékával méri az aranyat.

244. Fa pénzt vesz arany gyanánt.

245. Arany tömlőbül is csak szél a mi kijö.

246. Arany elmének gyöngy a gondolalja.

247. Kinek esze nincs, aranyon se fordíthat valamit. D.

248. Nem használ az arany, mig a föld gyomrában he-
ver, if .

249. Ne hagyj arany irt kenni kezedre.

Ha biró vagy, ne hagyd magad megvesztegettetni.

250. Félti az arany gyürüt.

251. Nem esik le ujjárnl az arany gyürü.

Nincs rangján alul ezt vagy azt megtenni.

252. Elnyerte az arany pereczet.

253. Ö találta fel az aranybányát.

254. Szép sző az aranypengés, ha nem hangos is.

255. Tiszta mint \ "" ^""í'

( a mosott arany.

256. Ott is arat, a hol nem vetett.

257. Nincs aratás.

Nincs kereset, haszon. Népünk földmivelö szellemét
tanúsítja e km. is.

258. Bélyeges a r c z nak ne higy.

Latin: Quem natura^notavit.
259* Nincs arcza^ hanem csak pofája.

260. Ha egyik arczát ütöd, a másikat is oda tartja.

Béketűrő, gyáva.

261. Nehéz a bánatos arcznak vig kedvet mutatni. Cz.
262« Arcza bőre bocskorták.'

Digitized by VjÖOQIC

14

263. Arszlán.

Gúnynév az ingyen élö uracsokra.

264. Büdös mint az aszag. Cz.
365. Házbán az aszony helye.

266. Jó aszony a háznak koronája.

267. Dicsértessék a sz^p aszony.

268. Szép aszonynak szép a lánya*

269. Mérges aszonynak haragos leánya. Cz.

270. Nehezen egyeznek meg a szép aszonyok.

271. Eljár a szája aszonyembernek.

272. Az aszony nem ember.

Régi nyelvben s még ma is a népnél „ember" gyakran
am. férifi.

273. Néha az aszony is ember.

Mikor férfiasan viseli magát.

274. Az aszony csak oldalborda.

Az aszony teremtésének, hitregéje szerint Ádám ol-
dalcsontjából.

Egy két tehén nem egy csorda,

Az aszony csak oldalborda. N é p d.

275- Pénz olvasva, aszony verve jó.

Német: Nuszbáume und Weiber wollen ^eschlagen
seyn.

... az aszony verve jó,
Mint ^ dió törve jó. Nép d.

276. Aszony verésből ember nem so}i becsületet nyer.

277. Könnyebben íelejti kigyó farkp vágását mint egy
aszony legkisebb boszuságát.

278. Nincs harag aszonyok haragja felelt.
.279. Tüz, aszony, tenger állal sokan vesznek el.

Latin : Ignis, maré, mulier tria mala.

280. Nyelve veri meg az aszanyt.

281. Süveges aszony ebszokás.

282. Nem jól foly a ház dolga, hol aszony visel gatyát.
283- Tálban koncz, ne nézz az aszonyra. M. -

Az aszony vagy ördög vagy angyal.
284. Hallgatással szép az aszonyember.
Latin : Miilierem ornat silentium.

Digitized byVjOOQlC

15

285. Köszönjelek ludak, én is asasony vagyok. B.

286. Az aszonyn^k alább egygyel.
' [ Három aszony egy vásár^

887. \ Két három assony egész sokadalom.
( Két aszony, három lud egész vásár.

A német kni. még három békát ad hozzá, ngy losz so-
kadalom.

288. Ha aszonyok sirnak, megnyírnak. D.

289. Nincs hamisabb viz aszonyojv jíönyhullalásánál.

290. Mennél jobban sir az aszony, annál hamarább
akarja megcsalni a férfit.

291. Aszonyok könyárja hamar kiszárad.

292. Aszonynak és lónak sohasem kell hinni.

293. Mind addig nem hisznek aszonynak , mig a ke-
retvágást átlépheti. '

294. Mosolygós aszonynak, görhés lónak, világos fel-
hőnek nem kell hinni.

295. Igen ficzérezed magad mint az aszonyember. KV.

296. Ma menyaszony, holnap aszony, holnapután ko-
mám aszony. Cz.

297. Okos aszony nem marad gyermek nélkül. K.

298. Megódd magad szakálas aszonytól. M. (534.)

Mátyás király hármat nem szerété : kétszer főtt levest^
megbékült barátot és szakálas aszonyt. Elsön mindig
marad vakmi izetlenség , másodikbán harag, utolsóban
kiállhatlan férfiasság. D.

299. Sohasem lehetne eltűrni az aszony t, ha a világ fá-
tul is szaporodhatnék.

3Ö0. Minő az aszony olyan az eczet.
3Q1. A mely aszony hányja veti jámborságát, fekszik
ott valami.

302. Legjobb olyan aszonyt elvenni, kinek az első urát
felakasztották.

Mert, soha sem fog példázgatni második férjének az
első feíöl. . ■'

303. Az aszony a lányát nem magának tartja.

Digitized by VjOOQIC

16

304. Egy aszony sem szemérmes a sötétben.

Latin : Sublata lucerna nihil interest ínter mulieres.

305. Ha szemérmes is az aszony, ne bízd idegen kézre.

306. Több egy aszonyt őrizni mint száz bolhát.

307. Aszonyok fegyvere fenyegetés.

308. Ha a hörcsökös aszonyt meg akarod szelidítni,
járd meg vele a tánczot a mogyorósban. K.*

309. Két aszony közt legjobb a tojást eltenni.

Azaz két boldogaszony napja — aug. 13. és sept. 8.

— között, télre eltenni.

310. Aszonyfán is elkel a bor.

Mintha falut akarna érteni a km., minA Bártfa, Bátfa stb.

— Jelentése : asszonyok is megíszszák a bort.

311. Hová az ördög nem mehet, vén aszonyt küld maga
helyett.

Német: Wo der Teufel nicht hin mag, da schickt er
einaltWeib.

312. Tüz a vén aszony.

313. Szép aszony is ha megvénül, csúnya időt ér.

314. A vén aszony dérdur.

315. A vén aszonyn^k is van ugy hogy szeszenik.

316. Elment egyszer egy vén aszony, soha se jött
vissza.

317. Vén aszonyok nyara.

Szerelmes vén aszonyokra mondják. így nevezik a sz.
. Miháíy nap körüli meleg időket. Innen van véve a km.

318. Jaj oly szegény sorsa, ki gazdag aszonyt vesz.

319. Megenném a szép aszony föztét.

320. Szép aszony a ház szemefénye.

321. Az aszony két oszlopot tart a háznál.

323. Aszonyt, vásznat ne végy gyertyavilágnál.

Német : Weib und Leinwand kauft man nicht bei Licht.
324* Könnyű asztag mellett kalászt szedni.
325. Mikor ölt meg asztag egeret ?

Német : Keine Maus erslickt unter einem Fuder Heu

Digitized by VjOOQIC

17

3^. Asztagban tfit keres. F.
SS7. Tavalyi asztag nem szerez szükséget. B.
228. Asztal hazugja. KV.
Tányémyaló.

329. Magas az asztala.

Roszul él, sovány.-

330. Széles az asztal, keskeny az abrosz, vékony a va-
csora. (21-)

331* Éhen marad, ki asztalnál szemérmeskedik.

Latin : Apud mensam verecundari neminem decet. Plaut.

332. Asztal alatt keveri a kártyát. (4227.)

333. Első és utolsó az asztalnál.

334. Alacson asztalról bátorságosb enni. K.

A2az pDmpa, fény nélkül élni.

335. A mint a t y ák fújják, a fiak ugy ropják.

336. Mint atyák dúdolnak, fiak ugy tánczolnak. B.

337. Jobb ma az idegen, mint az atyafi.

338. Egy jó szomszéd jobb egy atyafinál.

339. Olyan atyafia mint ökör a lónak. K.

340. Olyan az atyafiság köztök : egyik a dombra rako-
dott, másik a völgybe s a viz összemosta.

341. Sógorság, komaság nem nagy atyafiság.

342. A z voh ám a mi volt.

343. Akkor volt az, ez meg most van.

344. Annyi mint az : legyen.

345. Nem ma lesz az.

346. Csak azért se.

347. Még a nagy Á-t se tudja.

348* Megmutatom hol hagyott rést az ács.

349. Ádám látott ilyet sfiheder korában.

350. Akkor még Ádám is } Sfl»'^&vhm járl.

^ l kis mas volt.

Azon közmondások, melyekben „akkor még" fordul
elö, régi dolgot jelentenek.

351. Kiverte szemét az ág.

Hej ! mig a szememet ki nem verte az ág,
Hej ! nem is így forgott a világ ! N é p d.

2

Digitized byVjOOQlC

18

353. Kezébe szakadt az ág. ML.

353. Zöld ágra jut. (2511.)

Nyugalmas, kívánt állapotra jut.

354. Szegényt az ág is húzza.

355. Ágról szakadt.

Nyomorú, ügyefogyott.

356. Agcsap, uram^ ágcsap. Cz.

Nem bor csap, azaz borcsap, hanem ágcsap, azaz : nyo-
morúság.

357. Ágon mulat madarat. M.

Bizonytalant igér.
358* Egyébkor is láttam ágon tar varját. M.
Azaz: nem ritkaság az én előttem.

359. Állsz mint ágas, mig egy bolond német hozzád nem
köti lovát.

360. Ágy terhe.

361. Nyomja az ágyat.

362. Hitvány lazsnakért el ne hagyd ágyadat. D.

363. Könnyebbítse isten ágya szalmáját.

364. A mint veled ágyadat, | If^ f^f^^ ^,^^j^j

365* Jó ágyat vetett magának. Sz. (4162. b.)
Önz&, maga hasznát néző.

366. Megvetni az ágyát

Például hogy jól essék a bor, jól kell lakni előbb. Te-
hát : megtenni az előkészületeket.

367. Nagy az^ ágy, kicsin a lepedő.

368. Ákom bakom: szentírás.

Emlékezeti gyermekversből maradt rimhangok. Arra
illő km., ki minden csekélységet, mihelyt koraolyan
mondatik, szentirásként hisz.

369. Lerántották az álarczot.

370. Rá fér az áldás. ^

Szegény.

371. Nincs rajta islenáldás.

372. Egy pénz ára szatyorért két kupa áldomás.

Kevés az adott vett portéka, mégis nagy az áldomás. —
Népünknél ez oly fontos, hogy megállapított alku is fel-

Digitized by VjPOQIC

19

bomlik, ha meg nem itták még az áldomást. Innen ért-
hető a következő km* is :

373. Megittuk az áldomást.

Azaz tökéletességre ment az alku, már visszavon-
hatlan.

374. Áldomás áldomással jó.
375., Felkopik az álla.,

376. Ugyan der^k állapot, beittuk a kalapot.

377. Álom, esős idő.

378. Álmában beszél.

Meggondolás nélkül mint az alvó.

379. Álmot hüvelypz. kv*

Hiábavalót beszél. Pázmánnál : álomhüvelyezö hazug.

380. Álomban, szerelemben nincs lehetetlenség. .

381. Kinek mihez kedve, azért álmát felejtse. KV.
38S. Álmában is elmondja.

Azaz ugy t^dja, mint leczkéjét a jó tanuló.

383. Egy jó álom minden fáradságot helyrehoz. Cz.

384. Az nekem csak álom.

Azaz nem kerül nagy munkába, gondba.

Azt tudod te, hogy én bánom,
Hogy te tőled el kell válnom.
Nekem bizony csak e^ álom.
Szivemet másnak ajáiüom. N é p d.

385. Álomszuszék.

386. Álomtáska. ^

387. Megjöttek az atyafiak ÁlmosdróL

Arra mondják, kire rájön az álom. Játék Álmos d
helynév (Biharban) és álmos szavakkal.

388. Ki álnokságot vet, but arat. F.

389. Általvetöre szorult.

390. Az általvetönek csak elejét látjuk. (3949.)

Régi mese szerint két tarisznyát vete ránk a sors, előre
egyiket, hátra a másikat. Ebben magunk hibája, abban
másoké, s mi csak áz elsőt látjuk, vagyis a mások hi-
báit, de nem a magunkét.

Latin : Non videmus manticae quod in tergo est.

391. Azt sem mondta : ámen.

2*

Digitized byVjOOQlC

20

392. Ámen neki.

Azaz vége van, oda van.

393. Ám-rád!

Vadászok figyelmezlelö szójárása, niínl km. int valami
megtörténendő dologra. Én soha nem hallottam, de Du-
gonics és Szvorényi egyiránt közmondásnak hiszik.
394- Bohó ángy, megölte a tojó gunárt. D.

395. Ne játszál ángyoddal. KY.

396. Ne tanítsd ángyodat ágyba szállni. KV.
397* Ángyod térde*

Tagadás. Például kérdez a tanító a tanítványtól s az
egészen mást mond mint a mit kellene, ilyenkor mond-
hatná amaz : ángyod térde, azaz nem ugy van.

398. Megadja az á r á t.

Fog lakolni érte.

399. Nem iszik bort, csak az árát.

Tréfás védése a boríszákosnak.

400. Beszélhet annak az arkangyal is.

Nem hallgat senkire.

401. Mi lesz abból? Árnyéi.

Szokás így felehii, mikor nem akarjuk megmon-
dani, mi lesz abból, mit munkába vettünk. Például ha
tésztát gyúr is az aszony és kérdik : mi lesz abból ? fe-
leli tréfásan : ámyel.

402. Árnyék.

Régen árnyék (umbra) volt, ki valakivel, ha nem hit-
tak is, lakomába ment. Nálank árnyék az, ki mindenben
mást utánoz, kísér. ^

403. Hajszálnak is van árnyéka.

Minden kicsi jó használ, minden kicsi rósz árt.
Latin: Etiam capíllus unus.

404. Árnyékot sem vet. ,

405. Árnyéktól is fél.

406. Nem ijed meg a maga árnyékólul.

Latin : Umbram suam metuere.

Német : Seinert eigenen Schatten fürchten.

407. Árnyéka sem lehet.

408. Árnyékkal vl. F.

409. Árnyékot ölel.

Digitized byVjOOQlC

21 '

410' Árnyék után kapdos. F.
411- Szeplösnek jó az árnyék.

412. Árnyékának se vétettem.

413. Ma is akkora árnyéka mint tegnap. D.

414. Árnyékkal ijeszti az orozlánt. KV.

415. Maga árnyékának is köszön.

Igen vén, mert az öreg ember, feje mozogván, mintegy
a maga árnyékának Tatszik köszönni.

416. Fordul mint az árnyék.

417. Olyan mint az árnyék.

Beteges, elhalványodott alakra mondják.

418. Árkt)t ás. Sz.

Lest hány, ellene tör. Sz.

419. Nagy árkot ásál, nagy a szökellöje. P.

Olyat mondasz, mit nehéz bebizonyítani.

420. Ne ugorj ott, a hol árok nincsen.

421. Ne ugrándozz árkon, nem esel beléje. BSz- (2495.)

422. Akkor öiondj hopot, ha átugrottad az árkot. (3694.)

Örvendj, mikor már tul vagy a bajon.

423. Árkon kívül hegymester. KV.

Jogán, körén tul lérjeszkedö, minő volna p. a szölö-
pásztor, ha a kerítésen tul is akarna parancsolni.

424. Árkon, bokron tul vannak.

Tul a bajon, ugy hogy nem könnyű lesz őket utóiérni.

425. Hetvenkedik mint árpa czipó a kemenczében.

Némelyek a „hetvenkedik" helyett jobban szeretik a
„hevenkedik'* igét. A nép mindig az elsőt használja.

426. Ki ártani akar, nem fenyegetőzik. F.

427. Vásár nélkül is elkel a jri áru. KV. (1569.)

428. Hitvány kereset az ár ü 1 k o d á s. M. (4 1 06)

429. Árva voltál, árva maradsz. Árvában is halsz meg.

Mátyás király monda Péter nevű írnokának , midőn az
árvái várban hagyá. Ezt a diák írók igy fordíták át :
Árva fuisti, Pétre, íirva eris, et in Árva morieris. — Je-
lent szegényt, kinek se múltja se jelene se jövője.

430. Árva az árva, ha arany is kapufája.

431. Nehéz kenyér áz árváé.

432. Verje meg az isten, ki az árvát bántja.

Digitized by VjOOQIC

22

433. Áldja meg az isten, ki az árvát szánja.

434. Árvizhozta ember.

43$. Deliberatum Atányon, hogy a diák gyalog járjon.
Átány hevesmegyei falú. Ráfogták, hogy itt hozatott az
á határozat, miszerint a diáknak gyalog kell járni. — A
km. jelenti, hogy a mi máskép nem lehet , annak ugy
kell lenni.

^«^ ( Egész Atilla.

"•^ö- f Atilla fajta.

Pajkos, törő, zúzó gyermekre mondják.

B.

437. Adjon isten három b-ét. (1002.)
438.

( B a bot sem ér.

Egy babot sem adnék rajta. M.
Német : Es ist keine Bohne werlh. -

439. Babot sem leveéri főzik. M.

440. Babszem Jankó.

Mondai személyiség. Jeleni kis embert ; előjön „Bors-
szem Jankó" név alatt is.

441. Büdös bábuk berzenkedik a hattyúval. Sz.

Tudatlan versenyg az okossal. Sz.

442. Megvonja a bagariát. P.

Erötetett okoskodással él ; hazud.

443. Összehúzta a bagariát.

Szűkebb költségre fogta magát.

444. Köszöntött a bagi barát.

A bagi barát kártya közben köszönteni szokta azt, ki
fölvette a skartot, ha jó kártyája jött, vagyis megkon-
trázta. — Am. ha le erős vagy, én is az vagyok.

445. Bagoly is biró barlangjában. C54.)

446. Nem lesz bagolynak sólyom fia.

447. Bagoly a képe, sólyom a szeme.

Digitized byVjOOQlC

23

448. Bagolyszemmel néz.

449. Bagolynak is szép a maga fia.

450. Bagoly is azt véli hogy sólyom ö fia.

451. Bagolyhoz kapván, elszalasztottá a sólymot.

Bagoly és sólyom ellentétek a m. közmondásokban. —
Amaz gyenge, rut, ostoba ; ez ei'ös, szép, okos. Tehát
megfordítva mint a régi görögnél, hol a bagoly, pusztán
éjjeli virasztásaért, bölcseség madara, Pallás jel ve, volt.

452. A bagoly is fényre néz. F.

453. Baglyokkal huhogass, verebekkel csiripelj.

454. Te érted is leesett a bagoly a fáruí. (4004.)

- Te is érdemelsz valamit. , ,

455. Tud hozzá mint bagoly az Ave Mariához. KV. (9.)

456. Egész éjjel viraszl mint a bagoly.

457. ügy néz mint b, bagoly.

458. Füles bagoly.

459. Bagolyfiu.

460. Éjjeli bagoly.

. Sokat éjszakázó.

461. Keserű mint a bagó.

462. Meginná a bagólevet is.

463. Egymást éri a baj.

464. Kinek kinek megvan az ö baja.

Német : Ein jeder hat sein Kreuz.

465. Baját hu éri.

466. Aj, baj! mi a baj?

467. Bajjal jár a baj.

468. Kis bajt kerül, nagyba esik.

469. Több a baj mint a vaj.

470. Ezer a bajom, meg kettő. ,

471. Tud hozzá mint baj esi aszony a kávéfözéshoz. K.

A bajcsi aszony ugy főzte meg és tálalta fel urak elé a
kávét mint a babot. K.

472. Félre bajusz,Jön a szakái. (928. 2240.)

473. Félre pehely, jön a bajusz.

474. Bajusz és szakái férfiembert illet. KV.

475. Szőr az, nem bajusz.

Digitized by VjOOQIC

24

476* Azt gondolod hogy csak szőr a bajusz ? K.

477. Se bajusza, se pénze. Sz.

Mintha mondatnék : nincs bajusza, hogy volna (Kénze.
Tehát : nincs hitele.

478. Bajuszómra mondom. ML.

479. Bajuszod nö.

Szinlett fenyegetés. Mikor a lány-gyermek férfit csó-
kol vagy csókoltatik, ezzel szokták ijeszteni.

480. Bajuszt érdemelt.

Tajték pipák kapnak bajuszt; ez nem szép. Ha hölgy-
nek nö bajusza, ez sém szép. Ha valaki elhibáz oly va-
dat, melyet meg lehete lőni, azt mondják: bajuszt érde-
melt, azaz fériiatlánul, oly csúful viselte magát, minő a
hölgy bajuszszal.

481. Bajuszáról másodszor iszik a magyar.
483. A bajuszos kétszer iszik.

így ir altorjai b. Apor Péter Dugonics szerint a bajusz-
viselésről : Némelynek bajusza egészlen befogta szá-
ját. Abban soha semmit el nem vágtak ; söt mikor ivott
némelyik, megtölt a bajusza s beszopintotta. (Példabe-
szédek 2. k. 184. 1.) -^ Ez a szokás legújabb időben
ismét visszajött.

483. Bakot tesz kertészszé. (19760

Német: Bock zum Gartner machen.

484. A bakot is megfejné. (4756.)

485. Kecskék között bak a bika.

486. Nehéz a baktul tejet fejni.

487. Bak alá teszi a fejős dézsát.

488. Egyik bakot fej, a másik rostát larl alája.

latin : Altér hircum mulgere vídelur , altér críbrum
supponere.
Jelent hasztalan, sükertelen munkát.

489. Megitták a bak árát.

490* Addig őrizkedj a baktól, mig segre nem taszít.

491. Bakot lö.

Német : Einen Bock schiessen.

492. Egy bakot nyúz.

Ugyanazon dolgot ismétli, bei^zéli. Pázmánnál: Azon
bakot nyúzza.

493. Bakot nyúztál, büdös vagy.

Digitized byVjOOQlC

25

Bak közmondásilag jelent még elAkelöt, eröset. Pél-
dául : ismerem én a megye urait, társalkodtam én ve-
lök, ott is a bakjával.

494. Felhúzta a bakancsot, isten hozzád bocskor.

495. Nem rug patkói a bakancsos lova.

496. Talán csak sárral él, mint a bakancsos lova.

497. Akkor csinosa bakancsos, mikor a nadrága rongyos.

498. Szava árulja el a bakcsót.

499. ügy néz mint a bakcsó.

500. Nehezen lesz abból bakszekér.

Nem fog az sokat érni. -

501. Általesett mint Bak^ a házán.

Égés idején Bakó, mak«i lakos, erősen védte, míg
védhette , a maga házát, de végre nem tarthatván ,
abbahagyta s a ház hamuvá lett. Ö ekkor a fájdalom
sarcasmusával monda: ezen is általesteip. — A km.
szerencsétlenség után színlett örömet fejez ki, melyben
nincs köszönet.

50S. Adósa Balázsnak.

Balázs a m. közmondásokban most szeles, majd bolond,
majd gyenge. — Ki Balázsnak adós, bolondsággal adós,
mert tőle nem kölcsönözhetni egyebet. D.

503. Elég az hogy Balázs a neve. Sz.

504. Hetedfél Balázsnak csak egy esze. D.

A Balázsokról ily adoma (anekdota) él : Egy falu ko-
vácsa halálra ítéltetvén, hat és fél Balázs <mert.egy
igen fiatal volt még) mint a falu elökelöi,^oda okoskod-
tak ki az Ítéletet, hogy levén a faluban borbély kettő,
kovács pedig csak egy : inkább egyik borbély akasztas-
sék fel. Ezt hallván a birák, mondák a feljebbi észre-
vételt, mi közmondássá lett. D. — Egyforma eszű em-
berekre illik, kik között egyiknek sincs több esze mint a
másiknak, azaz bolondqk.

505. Szállj ki Balázs, a hintóbul, mert nem pénzed ára.

506. Hüh belé Balázs módjára.

507. Hüh belé Balázs, lovat ad isten. KY.

508. Amúgy Balázs módjára.

509t Örül neki mint Balázs a hurkának.
510. Megbecsüli mint Balázs a hurkát. D.

Digitized byVjOOQlC

28

Balázs a hurka töltelékét kiforditván , kutyának veté,
maga meg a bőrön vagy borítékon rágódott. D.

511. Balázs vitéze.

Katonának öltözött gyermekek jártak volt házrul Jiázra
Balázs napján mint most is néhutt Gergely napkor ; in-
nen a km., mely gyenge katonát jelent.

512. Ért hozzá mint Balázs Máté a tánczhoz. D. (3875.)

513. Jókor jö mint Balázs pap a vecsernyére. BSz.

514. Igen találád mint Balázs pap a vecsernyét. KV.

Balázs pap Erzsébet királyné káplána s leleszi prépost
volt 1335. évben Budán. Bortól hevülve délutáni isten-
tiszteletkor vecsernye helyett a misét kezdte énekelni ;
min meglepelve a közönség, közmondásul hagyá fel
\évedését^ Sz.

515. B a I ra tekints, jabbra nézz.

Katonai vezényszó, de arra int: légy szemes, vigyázatos.

516. Hol jámbor személy nincs, balkörmtt a tánczos. M.

Német : Wenn man keine Jungfer hat , musz man mit
Huren tanzen.

4. . . Jobb holtig tartó áryas^ban lenni,

Hogy sem mint balkörmü durczás asszonyt venni. N é p d.

517* Balis bicsak fa nyelű, ha elvesz is, megkerül.

518. Büdös mint a banka.

519* Több a bankó mint a rongy.

520. Általesett rajta, mint Bánó a szentesi parókhián.

521* Akár fodor akár menta, elég hogy banyavirág.
A fodormenta sokképen használtatik főleg vén aszo-
nyok által falun orvosságul, azért: banyavirág. A km.
Ilyen forma : akár fehér akár fekete, elég az hogy kutya.

522 Kell-e baraczk?

Ha hüvelykujjunkat a gyermek fejére feszülten oda sze-
gezzük, s a többi , ököllé fonódott, négy ujjal megütjük
a koponyacsontot: ez baraczk, mi fáj. — így a km. fe-
nyegetés gyermekre.

523. Rég hogy ezen baraczkfa alá jár. BSz.

Rég üzi ezt a mesterséget.

524. Nem egész világ Baranya, laknak Somogyban is.

525. Egész baranyai ember lett belőle.

526. Oldalán kamarája mint a baranyai embernek.

A baranyai népnél a tarisznya szükséges öltöny. így a

Digitized by VjOOQIC

27

Tisz^hiton is. Add ide feleségem, mond a paraszt, add
ide a tarisznyát, hadd öltözzem fel.
537* Ritka madár a jó barát.

528. Sok a bárót, kp vés a jótevő.

529. Nem igaz barát, ki csak annyiból áz hogy nem árt, K,

530. Uj barátért él ne hagyd a régit.

531. Ne vesd meg^ barátod kis fogyatkozásért.

532. A megbékült barát soha sem volt baíát.

533. Egy jó barát száz atyafi.

534* Szükség próbálja meg a barátot.

535. Legjobb barátod legjobb időd veszi el

Latin : Amici fures temponim.

536. Ugy légy másnak barátja hogy magadnak ellensé-
gévé ne válj. D.

537. Ki náindehnek barátja, mindennek bolondja. KV.

Német : Allermanns Freund, Allermanns Narr.

538. Hí^ barátodat titkon fedded is, de mások előtt dicsérd.

539. Szegénynek szegény, ebnek kutya a barátja.

540. Nem minden bokorban fekstzik a jó barát

541. Nem lüind barátod, a ki reád mosolyog. M.

Német: Es ist nicht Jeder dein Freund, der dich
anlacht.

542. Egy istened, de barátod több legyen. K.

Latin : Unus deus, sed plures amici.

543. Jobb néha egy barát mint száz atyafi.

544. Eb, a ki nem barát-

igyunk ! elK, a ki nem barát !

Ürítse minden poharát* Csokonai.

545* Barát baráthoz nem idegen.

546. Barátodért se tagadd az igazat.

547. Egy két pohár borban sok jó barát lakik.

548. Ha barátom, nem uram, ha uram, nem barátom.

549. Barátom az erszény, rokonom a kas.
550- Erszény pénznél drágább a jó barát.

551. Barátot bor közt.

552. Kin a barát a csuklyábul.

553. Lassan, barát, a keresztvel.

Digitized byVjOOQlC

28

554. Nem illik, nem szabad barátnak tánczolnl.

555. Tobd le barát, a vakarót. M.

Ne vidd el, a mit el akari^z, ^s nem szabad, elvinned.

556. Barát beszél böjtről, de hasa teli van.

557. Beszél a barát, alamizsna vége.

A debreczeni bíróhoz csak három szóra kivánt bemenni
a barát, mit megnyervén , ennyit monda : bort, búzát,
szalonnát.
558- Nem vagy barát, hogy a pénzt el ne vedd.

559. Hal barát, él a szent.

560. Hal barát, hal szamár is. M.

561. Barátot látott, (4754.)
56E. Kopog, mint a fa talpú barát.

563. Barátirás. Sz. (3120.)

Oly dologra mondatik, mit az ember nem tud, mikép nem
tudá középkorban a szerzetesek irását, nyelvét a nép.
Mondják igy is : Görög irás az nekem.

564. Patienczia, baráttáncz.

Nihcs roszabb táncz a baráttáncznáU ML. " ^

565. Kurta mint a barátgatya.

566* Megszokta mint barátknkta a szenyet. D.

567. Barátzsák, kocsistorok nehezen telik. F. (4548.)

568. Barátgaras.

Azaz szóval fizetés. Itt a „garas" szó a barát „gra-
tias" köszönéséből van átvéve.

569. Kapás kapással, ur úrral barátkozik.
570* Nem igaz barátság, mely könnyen elmúlik.
571. Az igaz barátság nem áll a sok boritalban.
57E. Nincs, szebb dolog az állhatatos barátságnál. ML.

Élet, élet, kedvessé csak a barátság tesE,
Az öröm is édessé épen ez által lesz.
Vedd ki a barátságot a terémtettségbül.
Nem találsz boldogságot, e világ összedűl.

573. Addig a barátság, mig zsiros a konyha.

Latin : Fervet olla, fervet amicitía.

574. Nem jó a felettébb való nagy barátság. K.

575. Barátságban egy kis veszekedés olyan jó mint
étekben a bors. ML.

576. Nehezebb a barátságot feltartani mint kötni.

Digitized by VjOOQIC

29

577. Nem jámbor barátság, melyért megbántod istened. K.
578* Az igaz barátságot nem fazékban . főzik.

579. Barátságért a barát is megházasodott

580. A hol megegyezés nincsen, eskél ott a barátság. Gz.

581. Tüz az esze, mint a bari czígánynak. Cz.
58S. Sötét mint a b a r 1 a n g.

583. Szőr mentiben simogasd a b ár m o t.

584* Akkor m^g Bartók Erzsi is pártát hordozott. D.

585. Bastalélek Karafia. Sz. (TOE.)

Basta és Caraffa történetileg ismert kínzók ; amaz
1602 elött Erdélyben és felsö Magyarországon ; emez
1686 — 7-l?en szinte a felföldön. — Karaíia azaz Ca-
raffa fia, ki olyan mint Caraffa.

586. B atkát sem ér.

587. Batkát sem adnék életeért.

Ez igen kis pénz, 11. Lajos alatt jött divatba, a mohácsi
napok ideje körül.

588. Azt sem tudja: bü-e vagy bá.
Se büt se hát nem mondott.
Báb való még neki, nem férfi.

589. Sok bába közt a gyermek is elvész.

590. Vén bába ördögök hadnagya. KV.

591. Semmi bába nem ér a nyelvével.

593. Akkor látott vizet, mikor a bába megmosdatta.

Mondják piszkosra ; és olyanra, ki nagyon fél a viztöl,
azaz szereti a bort.

«»»• K- 1 ;or."b«r

594. Mikor pap nincs, bába is keresztel.

Régi szokás, de mailag el van tiltva, mind a mellett meg-
történik. Értelme hasonlít ezéhez : A hol ló nincs, sza-
már is elkel.

495. Egész vasorrú bába.

Mondákból ismeretes személyiség. Jelleme : rende-
sen kegyetlen anya, kinek leányai vannak s hozzájok
királyfiakat csábít, próbára tesz hogy elveszthesse őket.
— Mondatik formájokból kiaszott, házsártos vén aszó-
nyokra.

Digitized by VjOOQIC

30

596. Kifingotta fogát a bába.

A gyermek elsd fogainak hullására mondják.

597. Félti mint beteg Bálint a higát. D.

Bálint hallván hogy forróláz \Mn kimegy a haj, ma-
gára zárt ajtót, ablakot, mintha igy meggátolhatná haja
kimenése t. D.

598. Czifra mint a Bálint nadrága. D.

Bálint nadrága ugy ki volt sujtásozva , hogy posztója is
alig látszott. D, — Dagályos előadása szónok beszé-
dére illik.

Kölcsey, a magyar szónokok czifra beszédéből itélve
szokta volt mondani: uraim, sujtásos nemzet vagyunk.

699. Képel nem arany hanem imádás tesz bálványnyá.

600. Utoljára kutya se fél a botos bálványtól.

601. Áll mint a bálvány.

602. A ki bánja, íegyen róla.

603. Nem bánja, ha megbánja is.

604. Csak azt bánja, hogy két gyomra nincs.

605. Szánom, bánom, de megállom.

606. Megbánta, niint a mely kutya kilenczet fiadzott.

607. Ki csak akkor gondolja meg magát, mikor merül,
későn bánja meg hogy vizre.ment.

608. Hogy dolgod meg ne bánd, a nyomorultat szánd.

609. Késő bánat ebgondolat.

610. Nem mindenkor árt a gyengén való bánás. K.

611. A másét nebántsdnak híják.

61E. Te is jó katona, én is jó katona, ne bántsuk egymást. K.
613* Nem bántok én senkit, engem se bántson más.

614. Bányavárosi születés. D.

Azaz gazdag.

615. Bárány és farkas együtt.

616. Olykor bárány, olykor róka.

617. Hol kevés a bárány, nehezebben vesz.

Azaz nehezebben esik , ha vesz.

618. Lopott bárány nem kedves áldozat isten előtt.
619* Még bárányban is ben a harag. KV.

6E0. Nyakametszett báránynak sóhajtás a vége.

Digitized by VjOOQIC

31

6E1. Arany bárány, arany kos nafaidjárl összemennek

most. D.
622. Azt akarja hogy jóllakjék , bárány ia egészeri ma-
radjon. KV.
6E3. Nehéz bárányt farkassal összebékéltetni.

Franczia : Ce serail accoupler le loup ^t la bréfts.
6E4. Nem lesz farkasnak bárány fia.
6E5. Bárány hagyja vérét cs^ápoltatni. .

626. Kin a bárány, ben a farkas.

Népi játékból vett km. — Jelentése í a nem igaz ember

felkap, a becsületes pedig szenved.
6E7. Tür, szenved mint a bárány,
628. Szelíd mint a bárány.
629* Nyalja mint bárány a kést.

Kiméli^ellenségét.

. . . nyalja a bárányka

Mind a kezet mind a kést,

JUely nem soká nyakba metszi

Az ártatlan teremtést. Kisfaludy S.

6S0. Tarka mint a bárányfelhő.

631. Ha bárányos az ég, harmad napra esö lesz. Cz.

632. Juhászbundára bársony folt.

633. Puha mint a bársony.

634. Nem illet szamárt bársony nyereg.

635. Erős mint a bástya.

636. Bátor, a hol senki sincs. ^

637. Bátor a kenderben. (2201)

638. Bátor a kemencze mellett.

639. Nem kell a bátornak biztatás. Cz.

640. Isten is a bátor katona mellett hadakozik.

641. Terem a bátor, valamint a félénk. -

642. Legbátrabb ember volt, ki a rákot először megette.

643. Nem Bátorban lakik, hanem Futakon. (2899.)

644. Bá tori nemzetségből való.

A Bátori névhez vitéz emlékezetek csatlakozván , a
, km. derékét jelent.

645. Inába szállott bátorsága.

Latin : Animus in pedes decidit.

Digitized by VjOOQIC

32

646. Nem találta fel a bátorságot.

647- Falu nevében kardot kötni nem mindenkor bátor-

ságos.Cz.
648* Bátyám itthon marad, mert ö nem udvaros. ML.

Menjen tisztelegni, előszobázni, kinek abban kedve telik.

649. Légy magadnak, bátya. JKV.

Nem gondolok önnel, veled.

650. Ki mást becsül, magát becsüli meg.

Latia : Honor est honorantis, non honorati.

651. Sokba telik, amit nagyra becsülnek.
652* Becsüld meg magadat

653. Becsüld meg magadat, ember lesz belőled.
654* Azt becsüld, a mi van.
655. Előbb való a becsület a szalonnás káposztánál.
656* Mindenki szereti a becsületet. Gz. (4881.)

657. Nagyobb a becsület a velős koncznál.

658. Nagyobb a becsület mint a fordított kása. D.

659. A becsület a keresőt kerüli, a kerülőt keresi. K.

660. Elveszett becsületet nem találni meg a bokornál. D.

661. Nem minden sövény alatt leli meg ember egyszer
elvesztett becsületéi. KV.

662. Mind jó olt lakni, hol becsülete vagyon a jámbor-
nak. M.

663* Nem hagytak rajta egy szál becsületet.

664* Aszonyverésből ember nem sok becsületei nyer.

665. Kiment a becsülete.

Azaz kivilágosodott gazsága.

666. Elterjedett becsülete mint szalonnabőr a parázson. D.

667. Becsületes emberek sorába lépett.

Mailag félkomoly szólásmód arra, ki megházasodott;
régen komolyabban vették. Azért irja említett Apor
Péter, hogy „mind alsó mind felső rendbeli emberek,
mihelyt megházasodtak, meghagyák szakátokat/' íme
szakái és házasság, két kezessége a becsületnek őseink
szerint.

668. Kivágták B e d ő n az erdőt. D.

Esztelenekre illő km. azon esettől hogy Bedő (Biharé-
ban), oláh falu az erdőt, melyre sok varjú járt, elpusz-

Digitized by VjOOQIC

33

tolástól féltvén, nehogy a vaijak ezótán js rászálljanak

s elpusztítsák, kivágatta. D«
679. Nincs a befalni való harapása. (904.)

Nincs egy falat kenyere, a2az igen szegény.
68Ó. Befaiatlák vele a szót.

El kellett hallgatnia.

68 1 . Azt se mondta : b e f e II e | zete. (24. 1^9.)

682. B e f i z e 1 1 ek neki.

683. Befűtötték néki

684. Megtelt á begye. ^ ^

685. Begyibe vette.

Megháragudt érte.

686. fiegyiberi van.

. Még el nem felejtette. ^ '

687. Mély belát á su a kancsóba.
688* B^lénmagot öveit.

Ifegbolondult.

689. Belé sült. (44030

Például beszédbe, vállalatba.

i^O. Belga fráter.

Sebes beszédüre mondják.

691. Oh Belgrádi

Csekély panaszra, minő a gyermeké, p. hogy nem akar
vele társa játszani, szóló felkiáltás, értetvén alatta : beh
nagy dolog, mint Belgrád elvesztésre , ironice.

692* Messze Belgrád koldulni,

Messze azaz épen az ország szélén, mint volt még Bel-
grád e km. kelétkeztekor. ,

693./B e n e d e k zsákkal hordja meleget. Cz.

694- Bére kbeii a farkas. (2579.)

695- Sürü mint a berek.

696. Nem völl még nekem ily foltos berhéni. líV.

697. Csinján b e r el v á Íj , mert megszaladsz.

E közmondásban némelyek irják : megszakadsz, mások :
'megakadsz. Molnár Albert igy világosítja : Sub omni
lapide scorpius dormit.

Q9S^ Kapkod mint Bernát a ménnyk^höz.

Bernát, egy külföldi világcsaló, a mennykötitést utáno-
zandó , mutatványára sok pénzt felszedvén , el akara

3

Digitized by VjOOQIC

34

osonni , ha meg nem fogatik.^ ^oMajd adok én neked
, mennykövet," monda a biró. Szegény Berriát bot alá ke-
rült s kapkodván az ütlegekhez s farához , felmaradt
róla e km.

699. Vitézek mint Berta kutyái. D.

Berta kutyái, mig a farkas öldöste akolban a juhokat,
a ház tetejére menekültek s onnan ugattak 1^. D.

700* Belevesztett, mint Bertók a csikba.

701. Nyertünk benne mint Bertók a csíkban. ML. (754.)

70E. Beste lélek, karafia. (5850
Beste kurafi. ML.

703- A beszéd nem enm\ Jianem hallani való. K.

704. Sok beszéd nehezen készül meg hazudság nélkül.

705. Szófia beszéd, aggnörege. P.

706. Czifra beszéd, hegedűszó.

707. Sok beszédű, sik nyelvű. ML.

708. Csépelt szalma beszéde.
709* Se füle, se farka beszéd.

710. Annyit tanultam beszédéből mint az égdörgésblil. K.

711. A beszédnek egyenese jó, a mankónak horgasa. JBSz.

712. Mesebeszéd.

713. Bolondot beszédérül.

T^ i. ismerhetni meg.

714. Sok beszédnek sok az alja.

715. Épen ugy beszél mint van, mi^pr hazud.

716. ügy beszélsz mint a jól örlött. KV.

717. Ugy beszél mint a szélkelep.

718. Ki spkat beszél, van ideje.

719. Ki sokat beszél, vagy sotat tud vagy hazud. ^ - ,

720. Beszélj vele, ha tudsz németül.

7E1. ) Q g á V ( beszélgetés erkölcs vesztegetés.

Latin: Corrumpunt hpnos. móres coUoqtíia prava.
7SE. Házasságról való beszélgetésnek nincs vége.
7E3. Mást orvosol, maga beteg. P.

Azokra szól, kik más hibáit, erkölcsét feszegetik^ m^'

gok torkig vannak benne. -

Latia : Aliorum medícus, ipse ulceribus scates. P 1 u t*

Digitized by VjOOQIC

35

724. Beteg se volt, mi§gis^ megholt; - .

725. Kél beteget nem, ^eret az ág'y : részeg bet^g^l,
és^ haragjában beteget. Cz.

726. Beteg ember imádsága.

727. Beteg ember böjtje. KV. (2392.)

728. Mig egy beteg sínylődik , száz egészséges is meg-
halhat.

729. Elég beteg az is, ki beteget emel.

730. Ha az orvos fél, kétségbe kell esni a betegnek. K.

731. Akkor van legroszabbul a beteg, míkor nem érzi
. hol fáj.

73?. Beteg embernek imádsága sem egészséges. D.

733. Sokat kér a beteg, de az egészséges liem adja.

734. Adós fizess, beteg nyögj. ,

735. Nem mindig orvos az oka, ha meghal a beteg. K.

736. A ki betegen é], sokáig vonaglik. . -

737. Betegnél betegebb.

738. Jaj szegény beteges, nem eheti a levest.

Szerélmejsifjakra mondják.

739. Az egészség izét a betegség adja.

740. Hoszu betegségnek .|J^f^^"P"^g^^^^^^

741., Utolsó betegségnek isten az orvosa. ,

742. Halálos betegség; ^

Ha valaki meghal és kérdik : minő betegségben halt él,
felelni szokták : halálos betegségben.

743. Betegséget nem lehet titkolni.

744. A betű megöl.

745. Az az ö megölő betűje.

746* Két pofára eszik, miQt a dolgos betyár.

747. Ez ám a bezzegje!

Ezen indulatszó figyelmet köt, jelentvén hogy fontos
dologról lesz szó. Innen am. nagy, nehéz, figyelemre
méltó dolog.

748. Rut mint a bezzeg.

Mondjuk : bezzeg megjártam ; innenbezzeg am.rut, rulul,
miból aztán lett a km.

3*

Digitized by VjOOQIC

36

749. Magyarnak Péc3^ németnek Bécs.

750. tSókat végeznek Bécsben, de elrontják az é^ben.

751. Egyszer volt Bécsben ebvásár.

752. Kinek lova nincsen, Bécsben is gyalog jár, Cz»
753* Ökör ökör maradvha Béösbe hajtják is.

Német : Per Esel bieibt ein Esel, and kamer geo Rom.

754. Nyertünk Bécsben minlJBerlók a csíkban. Sz. (701.)

Bertók csíkkal kereskedni ment Bécsbe , s megszállván
egy fogadóban, ott minden kedvére ment s már dicsérni
is icezdé a fogadós szívességét, mondván: „derék em-
ber neme! uraiii,'^ de mennyire elbámult, midto haza
akarván indulni, oly nagy számlát adtak elibe, hogy
nyereségén felül szekere és lova is fölment a fogadói
költségekre^ s temérdek kárral kellett visszatérni ha-
zájába. Sz.

755. Kurvanyád Bécsben.

756. Kurjongat minthécsi tyukász az atczákoq. Cz.

757. Olyan az orra mint a bécsi torony.

758. Olyat hazudott mint a bécsi torony.

759. Nagy a szája mint a bécsi kapu.

760. Teli van mint a bécsi bolt. :

761. Bánja béka a deret.
763. Nehéz a dér a békának. P.

763. Lesz még a békára dér.

Fordul még a koczka ö ellene is.

764. Álló tóban lakik a béka. .

765. Ha a tó kiszáradj magátul is kiugrik a béka.
706. Kicsin a béka, nagy a szája.

767. Kiolvassa fogaid a béka.

Szájtáti gyermeket ijesztenek vele. — Jelent haszonta-
lan fenyegetést. ^

768* Németnek, olasznak kecske^ béka csibe.

769. Békával járjon kigy elmed.

E helyett: békével; oly vendéglői, kit nem igen sze-
reltek , de inkább tréfás búcsúvétel.

770. Felfújja magát

771- PöfiPeszkedik ^ mint a béka. (2857. 2858.3112.)
772. Eröködík

Digitized by VjOOQIC

37

77S. Földel eszik mint a béka.

774. Behúzza fejét^ mint a tekenös l^éká*^

775. Neki fiijja magát mint a poezokos béka.

Német : Er blaht sich auf, wle der Frosch im Mpnd-
schein. . . : ,

776* B ék orvosság", a czivódás méreg. D*

777. Jobb egy béke száz hadnál. .

778. Ki békével fekszik^ magabékével kel.

779. Ki a békét nem szereti, hadakozni sem tud. D.

780. Jobb a száraz kenyér békével mint a hizlalt borjú
perlekedéssel.

781. Ha békével akarsz éíni, sokat ne szólj.

782. A békének üres helyét ördög foglalja el. B.

783. Legjobb Békés vármegyében^ lakni.

Azaz békés Helyen.

784. Szent a békesség- •

Akkor mondják, mikor két veszekedő Jíibékült.

785., Az arany szép és jó, de niég sem békesség. D.
786- Kutyák közt is szép vőn a békesség.
78í^ Pokol a bélé.

788. Pokol a bélé, annyit es^ik.

789. Nagy a feje mint a betedi ebnek.

790. .Béles sütéshez uri névhez sok kívántatik.

Turős béles, vastag, széles^,
Kostolja kend, beh jó éd[es. Nipd.

791. ittegadla b é U é s é t q posztónak.:

Mintha kivül volna béllése a posztónak, mikor reá vertek,

792. Ne higy a bélyeges emT)etnek. (258.)

793. A bén a. rajkó is kedves az anyánaík. Cz, (180.)

794. Ne nevesd a bénát, ha te sánta vagy.

795. Még a csonka, béna sem ül mindig otthon.

796. Szegődött bér, osztQtt koncz.

Latin : Clara pacta, boni amici.

797. Papot barátságért, kántort inródságért bérben nem
tart az ember. D,

798. Nehéz a bér, ha a szolga lusta.

Digitized by VjOOQIC

38

799. Rest béres gyakran nézi a napot.

800. Sokszor tekinti béres a napo^.

801. Rest béresnek henyélés az ebédé.

802. Eszik mint a béres.

803. A bial, ha sóhajt is, messze fu./

804. Vakon fa mint a biál. P.

805. Erős mint a bial.
Haragszik tóint bial a veresre.

806« Bialborju hozzá képest.

Azaz nem is hasonlítható szépségben valakihez.
807* Szép mint a bialborju,

808. Vastag mint a bialbör.

809. Ez a bibéje. (1178. 2140. ^270

810. Kinek kinek az ö bibéje fáj. M.

811. Nem találtad el a bibéjét.

„Bibe" gyermeknyelyböl vett szó, jelent fájós részt,
bajt, gyenge oldalt. Eredetileg bibi. Gyern^eknyelv az,
melyet a dajkák terjesztenek el, midőn könnyebben ki-
mondható szókat használnak bz irodalmi szók helyett.
E czélból az ös gyök, mely rendesen egy tagw , meg-
kettőztetik. Ilyen sok fog elöjöni a közmondásokban:
bibi, papa, kaka stb.

812. Biblia is csak hat betűből áll. ^

Biblia közmondásilag jelent olyat is, mivel az ember
sziveseA foglalkozik, miről szívesen beszél, p. iszákos-
nak kancsó a bibliája, másnak a trágár beszéd stb.

813. Beszéljünk a bibliából.

Azaz fordítsuk másfelé a beszédet, mely talán komoly-
sága miatt elvileg valakit bánt. Mintha mondatnék: ne
politizáljunk, hanem szóljunk az eszem iszomról, stb.
Tehát irónia.

814. Paraszt ember bibliájp a „hiszek egy islen.^'

815. Bibor, bársony, vendégség: jobb egy napi egész-
ség. BSz. .

816. Biborban született.

817. Akár a bibor.

„Akár" magában jelenti : „olyan mint."

818. Uri b i c s a k , fa nyele. D.

Össze nem illők.

Digitized byVjOOQlC

89

8 19. A bicska is kinyilik föle.

Kosz borra mondják.

820. Félre bicsaky hadd taszítsak.

82 1. Igen feni a bicsakját- Cz.

Igen készül valamire.

822. Bicsaklik már, öreg a legény;

823. Szénára szokott bika eljön holnap is. D.
82*. Ökleiös bikának széna a szarván. K.
825. Búzában a bika, csak a farka áll ki.
826- Bika alá borjut tesznek.

Azon esettől, mikor valamely férfi nyakára gyermeket
visznek. .

827. Bika alatt borjut keres.

Fösvényre mondják ; Szirmay pedig egyenesen áí ügy-
nökre viszi. ' /' \ '

828. .Kölesben a bika.

Ezzel csúfolják a turaiakat ^2^Rbolc« megyében , minek
. valan^í helyszerü jelentése eléttem ismeretlen.

829. Cséppel a bikát.

Ugy hiszik hogy ha cséppel verik meg a i^zénára szo-
kott bikái, -többet vissza nem jö. — Egyébiránt azt te-
szi : él kell verni a latrot. '

830- Szabad neki, mint a falu bikájának.
^ í Búsul mint a kivert bika.

( Búsul mint a magán maradt bika.

832«, Bömböl mint a bika.

Nagyon sh-ó gyermekre mondják.

833. Bikapénz.

Ha tarokjátékban egyik fél se nyer, ezt mondják bika-
pénznek. "*

834* Letette a bikapénzt.

Férfiak birsága, mit a megesett leánynak kell fizetniök.
E bírság" néha pénz, néha bot.

835. Bikavér. .

' így nevezik az erős veres bort, például az egrit.

836. Bj n e g , lallag, meg-megálU

Juhászéiul föstése. — Mondják elyanra , ki restíil fo-
rog a dologban. .

837_. A biöihébul virág lesz, .

Digitized by CjOOQIC

40

838. Terepes rózsák is apró bimbőkbul erednek. Cz.
83.9. Olyan mint a bimbó.

Például a kis gyermek ; fiatal gyöngéd arcz.

A gyermek mint a bimb<5, gömbölyű,
Feddhetlen és ránézni gyönyörű.

840. A ki birja, az marja. (2S53.)

Erősé a hatalom.

841. Vén birka eléli a takarmányt s kikeletre hal meg.

842. Birkaképü.

Ostoba, gyáva kinézésű.

843. A jó lelkisméretnek nem kell itélö biró.

844. Senki sem lehet biró a maga ügyében.
^45. Kíki kegyes biró magának.

846. Rósz biró, ki ajándékra néz. Cz.

847. Ha biróvíá lettél, félre a komasággal.

848* Okos biró a részeget józan korában büi^teti.

849. Molnárbul lett biró. (4686.)

Azaz lelkísmeretlen.

850. Ha bíróvá leltél, ne hagyj arany irt kenni kezedre.

851. Neki a biró is csak fity.

852. Más bíró járása.

853. Azt is tudja, hányat tojt a biró tyúkja.

854. Azt s^em tudja, ki most a biró. p.(503l.)

855. Biró kocsisa sem kevélyebb nála.

856. Bíró leánya.

Azaz kevély leány.
857* Fnrdalja a kisbíró.

858. Kiki magával hordja a kísbirót.

859. Biró hátán.

Azaz nagyábul végzaH valami, p. biró háUn vágott do-
hány, bíró hátán tört só. "

860. Szerelem és harag aem igaz bírák.

861. Gftrbe kezűt szerelnek a bírák.

862. Reá szorultak mint a jó biróra.

863. Sorba megy miiit a falusi bíróság,

864. Igazság a b í r s á g.

865. I\itkán válik tudóssá, kire birsággal vetik a leezkét. K.

Digitized byVjOOQlC

41

866. Ki hol lizik, ott hizft.

867. Bizd el magad, ha szégyent dkar^z vallani.

868. .Ki elbízza magát, könnyen megszé^yenfil.

860» Bizhatni benne, mint nádkerftésben , mely kétszer
van megkörczolva.

870. Nem lehet erötetni a bizodalmát,

871. Jobb a b i z n y s*

872. Bizonyost bizonytalanjért el ne hagyj.

873. Nem kell ott bizonyságából maga szól a dolog. Cz.

874. Bizonyos mint a halál. .

875. Szemes a bizonyság,

876. Fogs^s bizonyság.

Azaz erős. Innea Kovács Pálnál: nem húzta ki fogát
ennek a bizonyságnak vagyis :/ nem gyöngítette meg.

877. B G s k rhoz fa pálcza. Cz. (2615.)

Egymással összeillők.

878. Bocskorának tákja nem leszek.

Nem leszek nálam alábbvalónak szolgája.

879. Csisz el, csősz, el, bocskor. , ^

Öregre mondják, kinek már bocskora is alig van.

Hát most hogy megöregedtem, óda !
A bocskorom azt csoszogja, oda !
Csisz el, esosz el a tempíomba ,
Onnan meg a kopor^i^há. N é p d.

880* Lábhoz szokott bocskor jobb a legujabbnáL

881 . Bocskorban kell keresni és csizmában költeni.

882. Felkötötte a telekes bocskort.

Kevély. *

883. Eloldzott a bocskorszíj. (77; 2491.)

Nincíi rendben a beszéd ; hazudság van benne.

884. Isten hozzád, bocskor! . -

885. Szájas mint a telekes hocskor.

886. Kinek csizmája nincs, bocskort kössön.

887. Tüszög mint bocskor, mikor nagy a por.

888. Utezu bocskor! ne iüszögj, Cz,

889. ütczu bocskor! meg ne iqócskolj.

890. Hegyes mint a harmathasit^ t6t bocskor J>.

Digitized byVjOOQlC

42

891- Bocskoros.

Gúnyneve nem rég múltban nálunk az alsó rendű, sem-
mivel nem bíró, nemességnek.

892. Hozz urdni isten, csak ne bocskoros!. ^

Mikor cseléd vagy gyermek befut és.jelenti hogy jö va-
laki a bdzhoz, ezt szokták mondani.

893. Mást beszél B o d ő n é , mikor a l^or árát kérik.

Bodóné, ha megszóJítá a korcsmáros hogy fizesse meg
a bor árát, ügy szinlé mintha nem is hallaná, mit kér,
és másra fordítá a beszédet. — Innen 9 ha valakinek
gyönge oldala érintetik, s ö más egyébrül kezd szólani,
e km. van helyén ellene.

894. A b p d z a f á nak i$ köszön.

Vénekről mondják, kik rövidlátás miatt rtiár nem tudják
egymástól iól mej^különböztetni á tárgyakat.
893. A büröktől a bodzáig. (170>.)

Kevés tér, azaz kevés tapasztalás.

896. Az én kardom Srom bodzafa.

897. Abogácskoró is elbizta magát , mikor a tölgyfa
leányát megkérte. . x

898. Sok bogár gyűl olt össz^, hol sok a lej. Cz.

899. Bogár után indul.

900. Bogára van.

Szeszélye van, különcz, rögeszmés.
Német : Er hat Grillen.

901. Én sem származtam á bogaraktól. BSz. (3105.)

902. Bogárból féreg.

Ártatlanból ártalmas.
903t Bogár bujt á seggibe.
904. Bogara siqcs. (679.)

QiíK ^ Akár a bogár. ^ .

^^^' } Fekete mint a bogár. .

906. Bogár után sz.rba. ,

907. Sok petrenözéböl válik ajó b g 1 y a.

908. Ritkff rönd, sürü boglya. ~

Azaz derekasan végbe vitt munka.

909. Igaz barátságot b o g r á c shan nem fözlk. Cz/

910. Hamar no, ragadós is a boj torján. P. ,

Digitized by VjOOQIC

43

911. Tökre iányJbojtorjánt,,

Hasztalant mivel. ~ '
91 S* R^gad mint a bojtorján. '

913- Csont ö boka-

Azaz érzékenyen esik valami, mikép bokán mindjárt

csontot ér az ütés.

914. Csonttal üli bokáját. ?•

915. Megüti bokáját.

Lakolni fog érte.

916. Összeüti bokáját.

Mikép tánczban, azaz vigan vatt.
917» Szél verje ö^sze bokáját.

Azaz akaszszák fel.
918. Félre bokor, jön a fa. (472.)
919^ Tüskén, bokron keresztül.

920. A bokor a tolvajt is befogadja.

921. Minden bokor szállást ad.

így jellemzik a kikeleti s nyári időt./

922. Félre bokor, jön az erdő.

924. Mikor isten nyulat teremlett, bokorról is gondos-
kodott. (3100.) . ,
025. Bokorral együtt lövik a nyulat. \

926. Kiugratni nyulat a bokorból. ,

Világosságra hozni valamit.

927. Nem minden bokorban I«lni párját.

928. Jobb neked a nagy bokor niellett.

• Francíia: II faut se tenir augros de 1' arbí*e..

929. Bokorból ugrott ember. M. , ]

Ismeretlen, uj ember. Pázmánnál még erőteljesebben:
Bokorbél kiugrott nem tu4om ki.

930. Fél minden bokorzörgéstüK

931. Mjnl a bokrot, minden veri, '

932. Szidják mint á bokrot.

933. Bokros (baj, bánat, foglalatosság).

934. B ö 1 d o gaszony katonája.

Gyáva katona.

Digitized by VjOOQIC

44

935* Boldog az, kinek kezében kacska. M.

Kacska vagy kacsócska, ebből rövidítve kacska azaz
kis kéz, gyöngéd kéz. Pázmánnál : Boldogok azok, kik-
nek kezében kacsok. — E közmondás annyit tesz: bol-
dog, kinek van egy biztos hite, szeretete, a min egész
lelkével függhet.

936. Boldog, ki más kárán tanul.

Latin: Feliciterjs sapit, qui alieno perículo sápit.

937. Első boldogság a jó ész. KV,

938. Nem ismeri jobb kezét, ki a boldogságot bal felül
keresi. K.

939« A boldogság ott kezdődik, bol^ többrevágyás szűnik.

940. Nem csuda^ ha bolha átugorja a tettit. D.

941. Csuda féreg az a bolha, addig szökdécöel hogy vagy
a vizbe esik vagy a tüzbo. P. .

942. Azt is tudja, hány bolha megy egy fontra.

Azaz nem sokat tud, mert egy bolha sém megy, hanem
szétngrik, ha száz volria is.

943. Bolhapohár. BSz.

Lefekvés előtti azaz álompohár.
944.Bolond.

Hátul téve fSuévhez, jelent olyat, ki valamibe igen
belé szeret, belé bolondul mintegy ; p. ruhabolond , ló-
bolond, aszonybolond.

945. Okos bolond.

946. Udvari bolond.

Ki tréfaczégér^ a hol enni adnak.

947. Futtí bolond. (4683.)

948. Sült bolond.

949. Sok bolondja van az ur istennek. .

950. Okos a bolond is, ha meg nem szólítják. D.

951. Terem a bolond, ha nem vetik is.

952. Bolondnak lábán a szeme

Csak 8[zt látja, miben felbotlík.
953- Azért van annyi bolond^ mert kiki okosnak hiszi

magát.
954. Bolondnak is tetszik fa szablyája.

Digitized byVjOOQlC

45

( K&rán tanul a bolond. K. \
^^^ \ Kár nyitja bolondnak szemét. KV.

LMin : Malo accBpto stultus sápit.
956* A bolondnak bn jteása, kár a társa.

957. Bolondnak fa pénz is jó, ha ^Ivoszti Sém kár.

958. Egy bolond százat csinál. .

Német : Eín Narr macht zehn Narren,

959. Egy bolond oly követ dob a kútba, kogy S2á2 okos
sem veszi ki.

Pázmánnál: Olyan követ vethet egy bolond a kotba,
hogy gond leszen tiz eszesnek is kivennú

960. Bolond azzal is kérkedik, mit szégyelnie kellc^ie.

961. Bolond és gyermek leghamarább mondják ki az
igazat. ' ^

Német : Kinder und Narren sagen die Wahrheit.
962> Bolond neveli magát.

963. Bolondabb, ki neveti a bolondot.

964. Bolondok bolond dologban főzik fejőket.
965* A gazdag, ha bolond is, szerencsés.

966. Ki magának bolond, másnak sem okos.

967. Maga magát árulja el a bolond.

968. Bolond, kit a kötött eb megharap. /

969. Kár a bolondra szép szót vesztegetni.

970. Bolond is mond néha okosat.

971. A bolond ia tudja.

972. Okosra megy a füst, bolond a ki állja. (Í2945-)

973. Bolond ütközik kétszer egy köbe.

974. Ki bolondhoz^ teszi magát^ maga nagyobb bolond.

975. Bolondnak guba, nem szép suba.

976. Bolondot ha mozsárban törnék is, bolond.

977. Bolond ki egy zabszemért lóba bújik. BSz.

978. Bolond, ki elhagy erdőt szál faéH.

979. Bolond, ki orvosát teszi öröklissé.

980. Bplond, ki jobban tánczol, mint a hogy tud.

981. Bolondnak ad enni;

982. Bolondot étet, mikor maga eszik.

Digitized byVjOOQlC

46

983. Keress magádnak bolondot , kit orránál fogva hur-
czolj. BSz.

984. Azért boldog a bolond, mért esze nincs.

985* Jár a bolond Budapesten, azt sem tudja hány az isten.

986- Bolondok házába való.

987. Világ bolondja. —

988 Járja a bolondját. ^

989. Rájött a bolondóra.

990. Nem b 1 o n d s á g az uraság. Cz.

991. Bolondság ebért lovat veszteni.
992* Fele sem bolondság.

993. Bolondságból tanulni böloseség.
994- Ácsorog mint a boltos legény.
995. Nehezen b n t a k o z i k.

Alig lüdja magát kifejezni. , ^

996' Keresztelt bor.

Azaz vízzel vegyített.

9d7. Pogány bor.

Melybén nincs viz.

998. Szegény bor. M. ,

Rósz bor.

999. Három emberes bor.

Német : Drei Manner-Weín*
Egy inni ad, kettő fogja az ivót, hogy el ne szaladjon.

lOOO' Bornál borabb,

Jó bor. ^

1001* Konty alá való. bor. ML.

AszonyoTtnak való, édes bor.
1002. Bor, búza, békesség. (437.)
100$. Bor, búza, szalonna, égnek fő adománya, BSz.
10Ö4. Jő bor, pénz, szép aszony embert kíván őrzésre. Sz.

1005. Jó borod, szép kincsed, meghitt emberre bizd. D

1006. Jó bor, szép feleség, csendes lelkismeret drága
dolgok.

1007. Bor nélkül szegény a vendégség. (á048.)

1008. A bor meghajtja a dallót.

Digitized by VjOOQIC

47

1AAO ( Czégér nélkül is elkel a jó bor,

1009. j Nem keli a jó bornak ezégér.

N^met : Guter Wein bedárf fceines auisgésteckten Reifs.

1010. Büdös bornak nagy czégérl szoktak emelni. P.

1011. Nagy mester a bor.

1012. Jó legény a bön BSz.
1018- Sokat tud a bor>

1014. Kardot kStá bor.

Élessé azaz éczetté lesz.

1015. Nincs kormánya a bornak, BSz.

Latin: Vínum caretclayó.,
1016- Ki a bort megisz^za, ura legyen.

1017. Bor meilelt hamar kiugrik az igaz> B,

1018. Borban lakik az igazság. Sz.

Latin :I^ ' —--*--
^émet:

Vallatásnál
gett bort h
érnek czél
eszközökk

1019. Megmutatja t
lOSO. Nincs a bornak titka.

Ki bort iszik, elárulja a titkot.

1021. Van a bornak titka.

Tu.dni kell a borhoz.

1022. Többel besíélnek bor mint étel mellett. K.

1023. Nem gyermeknek való a bor, nem tudj a megrágni. BSz.

1024. Legjobb a bor a tövin.

Azaz pínczében vagy kocsmában. Azért mondják : gye-
rünk a tövire, azaz pinczébe vagy kocsmába , borozni;

1025. Jól tudja bor. útját.

1026. Bort sajt után. (2^2.) < '

Értsd utána : ne válaszsz, mert sajtra hitvány bor is jót
esik. - ,

Barátot bor közt, bort sajt után, lovat islálíóbam
leányt bi^Iban, nagyurat mulató fürdőben ne válaszsz?
né keress. F á y A.

Digitized by VjOOQIC

48

1687. Bor ez ! mogölr a halálos vétket is.

Erős borra mondják.
1028* Bor és pénz tartva tart, költve fogy.
10S9- Jó bornak, jó embernek eredetét ne keresd* D,

1030. A jó bor hoszu meséje az iszákosnak^

1031. Részegesnek a bor édes anyja teje.

1032. Vén embernek bor a patikája.

1033. Még a vén embert is táncába viszi a bor.

Latin : Yinam senem ^tíam vei nolentem saltare com-
pellit.

1034. Nincs oly bölcs, kit a bor meg nem bolondít
1036» Könnyű a jó borból eczetet csinálni. P.

1036* Könnyű borból eczelet csinálni , de az éczel borrá

nem változik. P.
1037. Ó bornak, ó leánynak nem egy az ára.
163Í8, Késő a bort akkor kimélni, mikor már anyjára
szállott. K. (44ia 4411.)
Azaz seprejére szállott.

Latin : Sera in fundo parsimonia. . ^
1039* A bornak szent Márton a birája.

Őszi idö érleli meg a szölöt.
1040' Bort sem látott, már is rés;5eg.

1041. Ebszölö sem terem kertedben, mégis bort válo-
gatsz. KV.

1042. A sörnek is bor az anyja. ' ' ^

1043. Ki levesre bort iszik, nem kérnek attól tanácsot.
1044* Ha fris vize volna, abban hagyná a legjobb sört és

csupán bort innék. (1507.)
1045* Jó a bor, meleg a foltos nadrág. Cz.
1046: Jó a bor, nieg a foltos nadrág.

Mindkettő melegít.
1047-. Többen halnak borban, hogysem a tengerben, HV»

(23010

Német: In.Becher ersaufen mehr als im Meere.

10^8. Egy két pohár borban sok jó barát lakik.
Kevés de sziyes jóakarat szerez Wátokat.

Fraíiczia : Les petíts présente entiretienHent Vamitíé.

Digitized by VjOOQIC

49

1049. Valamely boH a czigányok szeretnek, jó bor az.KV.

1050. Jiörén bőrt cserél.

1051; Jobb a szin bor mint a lőre.

1052. Vagy bor vágy viz.

Erdélyiesen : vaj bor, vaj víz. Jelenlése : dűljön el vagy
\ " jobbra vagy balra.

1053. Bor beszél belőle. :

1054. Lökd meg, bor bugyan beléle.

1055. Borral mosdik, kölbászsial törülközik. (4540.)

Gazdagé . : .

1056. Vizét sem látsz, hol én bort. ^

1057. J^em szenvedheti szájában a bori.

Mert Jenyeíí, azaz szereti a bort.
105d. Bor s kenyér nélkül a t^st nem finczárdzlk.

Lalin: Sine Cerere et Baccho frigel Venus.
2059. Meghasznált neki a bor.

Azaz megártott. Ironice, zalai km.

1060. Jó a bor mindenkor.

' J<5 a bojr mindenkor,
Hajnalkor, éjfélkor. N é p «1.

1061. Utolérte a bor. ;

1062. Borbéski uraság.

Dugonics szerint azon urakra illik, kik be 4s veszik,
k i is adják a mit ittak.

1063. Ha a magyar bor nem volna olyan mint a minő,
mégis jobb volna minden bornál.

1064. Több bort ivottá, mint te vizet láttál.

1065. Bor a bogara. D.

1066. Borbogár.

1067. B^rcsis^Ar.

1068. Borkirály. .

1069. Bor kulacs.

1070. Boriszák.

1071. BDrtömlö.

Nagy-borivók közmondási nevei.

1072. Borkorcsolya.

Némely étkek, p. dió, sajt, mjmdolay melyekre jólesik
a bor, neveztetnek igy.

4

Digitized byVjOOQlC

50

1073» Minden b orca egérnek köszön, .
Zavaros mint a megfordult bor.

1074. Borkő van gyomrában.

1075. Ha titkot akar^z^ kitanulni Jártasd a boros korsót. Cz.

1076. Ha nincs Íred és szeleliczéd., miért teszed magad
borbélylyá. KV.

Sem Írek sem szelenczéjek, mégis borbélylyá^ tettek
magokat. P á z m á.n>

1077v Borotvája sincs, mégis borbély.

1078. Okos bT)rbély nem ^yégyit minden sebet egy irral.

Lalin: Eodem coUyrio medert omnibus.

1079. Hazud mint a borbély.

1080. Siet níint a borbély, hogy későn ne járjon" D.

1S:,S/ I ""l • l-O'Wlílegé.y.

1083. Azon bordában szőttek. M.

Egyformák, mint ugyanazon bordábaii szőtt vásznak,

1084. Nem nyalja, kinek nem borja. M.

Kinek semmi köze valaitíihez, nem is gondol vele.

1085. Kine^ borja, nyalja. - ,

1086. A borjúnak, mig szopik, nincs neve.

Nem ludni, mi lesz a szopós gyermekből.
1087^ Szalmán hízott borjú inem sokat finczál. K.

1088. Nem sokat ugrándozik az éh borjú. Cz.

1089. Azt gondolom, borjú reptil. K.

Arra mondják, ki nagyol hazud. K. ^

1090. Kifagy borjú tehénből. .

Tréfás körülírása nagy hidegnek. - . - ''

1091 i Kicsalná tehénből a borjut.
Igen tud kérni, kunyorálni.

1092. Megfordult a borjú benne. BSz.

Arra mondják, kinek már élmult haragja.

1093. Rúgott borjú.

Maga sorsára hagyott gyermek.

1094. Megbődtíl a borju benne. (1488.)

Ostoba, mint a borjú.

1095. Adj neki, hogy el ne vesse borját. Cz.

Azaz élvágyát.

Digitized byVjOOQlC

51

1096. Borjúval adják a kötelet.

N é m e t :. Schetlki man eioem díe Kuh,

Schenkt mm ihm auck den Sirix)k dazü.

1097. Borját keres, ökröt vészit.

1098' Kényén szokott gyermek borjú nevén ébred.
1099. iobb száraz kenyér békességgel, mint hizlalt borjú

pörfókedéssel. K.
f lÓO. Bámul, mint borjú az uj kapura. ,

N é m e t : Er sieht níiich an, wie die Kuh das neue Thor.
1101. Neki esik, mint bolond borjü bz anyjának.
110^ Ugy reszket mint a részeg borjú. KY.

1103. Farkához rug mint a borjú. (2654.}

1104. Feltekerte eszét, mint döglött borjú farkát.

1105. Megjárta mini német a borjúval.

A kis borjú igen tud nyargalni. Ezt látván egy német,
igy gondolkozék : ebből lesz a jó paripa s megyette. De
mínö volt cjsudálkozása, midőn lusta tehén lett belőle
utoljára.

1106. Ostoba^^ mint a borjú.

1107. Borjukötelen tartani.

Gyermeki fenyítékre mondják.

1108. Szintannyi borjubört visznek a vásárra mint ö^iör-
bört. K.

Annyi hal meg ifjonta, mint öreg korbah.

N é m e t : Es sind eben so viel KalB- als Kuhfelle feil.
1109i Megjáratták vele a borjutánczot.

Ugrált mint a borjú, mikor megverték.

1110. Holnapután kis kedden, borjunyuzó pénteken.

Azaz soha.

1111. Szereti a borkát.

Azaz borocskát és Borkát. Szójáték.

1112. Nem minden botból lesz borotva.

L sitjii : Non e quovís lignö fit Mercürius.
1113* Bécsben borotva a bátyja.
Dicséret a jó élü késre.

1114. Éles mint a borotva,

1115. Ritka mint a jó borotva.
11.16. Éles mint a borötvafok,

1117. Kicsin a b r s , de erős. (2177. 2179.)

. Digitized by CjOOQIC

52

1118. Borsot tör az orra aláv

1119. Nem mind bors az, mit a kalmár ebe hullat. BSz.

1120. Veszik mint a borsot.

Valal(i monda : Magyarországban veszik a könyvet, nem
ugy bár mint a borsot, banem mégis — borsot takarni
b^lé:

1121. Borsos az ára.

IISS. Maradék pecsenye borslében más étek.

1 123. B r s éval teli a torka.

Játék a „bot" és „só" szavaknak együvé raoiidásával.

1124. Lencse, borsó, kása, mind isten áldása. (4989.)
1126. Falra bányja a borsót. M.

1 126. Talán bjorsón tolták el. (31 17.)

Mikor valaki utazik és távolabb van, mint hitte, a falu,
szokta mondani : hol van már qz a falu olyan messze,
, talán borsón tolták el ? Alkalmat adott erre a görgeiek

(Torna megyében) felöl járó adoma, kik meg akarván
bővíteni templomukat, borsót hintenek a falak belsó tö*
vibe s tolták kifelé s mikor itnindnyájan hátra csuszam-
lotlak volna a borsón, azt gondolták hogy a falak men-
tek kiebb, s megnyugodtak templomuk bővülése felöl.

1Í27. Borsót törtek az orczáján.
Ragyás.

1128. Lapát hátival méri a borsót.

Sükeretlen munkát tesz; ajándékoaí — semmit, nyújt de
nem ad mint a fosvények.

1129. Borsözik a háta.
Irtózik, fázik valamitől. "
Borúra derű.
Boni után felderül még.

I*fein leszek én árva mindég,'
Ború után derült az ég. Né p d.

1131. Rá rá kezdi, mint Bosnyák a tánczot. D.

Bosnyák öreg ember volt s hamar elfáradt a tánczban,
de hogy öregnek ne lássék, megint neki neki indult. D.

1 1 32. B s z n t á s minden embertől kitelik. €z. v

1133. Borzas hajú böjti b o s z orkán y; D. (1283)

A levegőben lovagolván, a sebes mBnéstől lesz bor-
zassá hajuk.

1130. I

Digitized by VjOOQIC

58

1134.Boszut állni nem vitézség.

Peki'i Löríncz vezér monda ezt, midőn tisztjei árra be-
szélték hogy erővel törjön a megyesi szászokra, kik,
bár jót tett velők, nem akarák bebocsátani virosukba. J).

1135* Kis boszu nagyra viszi az embert, (3367.)

Még ályos szüvet is nagyra visz boszuság.

Zrínyi* XI. ének*

1136. Bot nem fegyver. (1. <Í230.) - '

1137. Ha bottal ütik, nem fogja a fegyver.

Mert a bot nem fegyver. Tréfás. ^

1138. Bot alá fogni. M.

1139. A botnak két vége van.

lía 6 ver engem , én is öt, mert a botnak csak pgyik
végével ttt, én a másikkal öt fogom.

1140. Minden botnak végén a feje. M.

Vége választja meg. ^

1141. Késő botnak nagyobb a súlya.

1142. Ifgy megverte isten, hogy a botot is rajta felejtette.

Arra mondják, ki elnyomorodott a betegség miatt.

1143. Koldustól a botot kéri. .

Azt kéri valakitől, mi nélkül el nem lehet.

1144. Ki látott botból beretvál? P.
1146. Bottal ütheti nyomát.

' ^ Elillant, csak nyoma maradt, azt se tudni : hol.

1146. A bot, ha megaranyozzák is, súlyost üt. D.

1147. Olyan a bot, minő a töke.

1148. A ki verekedni akar, könnyen talál botra.

1 149. A ki ebbel bolondozik, bot legyenlezóben. Cz.(í 906.)

1150. Ki bottal köszön^ annak doronggal felelnek.
1161. Bot a sarokban.

Azaz képtelenség ; minÖ volna , ha azért esnék esö,

mert sarokban van a bot. ^— Latiimak ez: Baculus in

angulo.
1152. Botba futsz.
íí^^ ( Bot a tegezhez. P.

^ Igen illik, mint bot a legzibe. KV.

Össze nem illők.
1154. Hegyes mirit a bot butykója. BSz!

Tompaelmü.

Digitized-by CjOOQIC

54.

1165. Olyan mint a bot.

Ostoba, buta.
1156« Botfejtöl görcs a gondolat.
1157. Botlik a neve. (1534)

Azaz bukdácsoló, ki sokat hibáz.
1158* Alig botlik^ mindjárt esik.

1159. Botlásban legjobb á timácsváltoztatás. K.

1160. A ki soha nem botlik, soha egyenest nem jár.

1161. Föléledt mint a bpzaczibere. Cz.

Azaz jó kedvében csintcdankodik.

1163. Kis bögre, nagy kanál.

1164. Minden farsangnak vaii egy böjtjel

1165. Kinek nem kell, annak böjtöt szab.

Elszaporodván a hernyók egy falu határán , a tanács,
hogy e csapástól meneküljön határuk, vezeklésüt böjtöt
^ rendele a lakosokra. Ekkor monda egy elméncz pór:
inkább a hernyókra szabnának böjtöt, az volna ám a
mesterség. ^

1166. Duna pontya, Tisza kecsegéje, Ipoly csukája leg-
jobb böjt, ha szerémi borban főtt. Cz.

Ha ebre bíznák a böjtöt. ^

1167. A tüz böjtön bakzik.

1168. A ki sok zabálö csütörtököt tart, hoszu böjtre szo-
rul. Cz.

116». Se böjti se téli. '

1170. Ugy néz mint a böjti boszorkány. (1133. 1282.)

1173. Ez a bökkenője. (809.)

1174. Ne kerengesd annyit, mondd ki a bökkenőjét. Cz.

1175. Tudatlanok közt könnytt bölcs nevet szerezni.
1176 Ki bölcset küld, kevés szöval küldi.

1177. A bölcs ember mindenült otthon van. K.

N é m«i : Allé Land' sind des Weisen Vaterland.

1178. Lám oly bölcs, mint az én macskám. KV,

Digitized by VjOOQIC

55

1170. Bölcs embernek bajos tudatlanok közt szólani.

1X80. Bölcset beszédérül.

1181. Bölcset is megvakít szerelem.

1182(. A bölcseség legjobb uti köítség.

1183 Böbén büdös, szűkben édes. KV- (1288.)

1184- A mi böviben nedves, szükjben kedves.

1185. Részeg ember az eget is bőg önek nézi. Cz.

1186* B őrire megy. -

Az ö kára, haszna forog fen.

1187. Bőrében íill.

Érdekében áll.

1188. Bőrivei fizet. (;á792.)

Német:Er muss es mit, der Haut bezahléh.

1189. Rábültabőr.

. ' Meghalt. -

1190. Nem fér bőribe. ML. .

1191. Nem győzi bőrrel íí hasát,

1192. Nem szeretnék bőrébén tenni. ,

1193. Megvagyok a régi' bőrömben.
119^» Rósz bőrben van.

Német: Steckl in keiner guten Haut.

1195. M.jd I í** „ I . hWI.

Nagyon örült.

1196. Félti borit.

Német: Sích seiner Haut wehren.
Padra viszik borit. - !

: Azaz meghal. - ^ V"

1197. Uj bőrbe bujt.

Üj ruhába ; stb. vitetik véleményre is.

1198. Nehéz a molyoS bőrt kicsáválni. Cz.

1199. Nem lehet egy rókárulkét bőrt hnzni. (6386.)

1200. Könnyű más bőrébül hársat hasítani.

1201. Az aszonyiiak hét, hőre van.

Vagyiá : ha szemtelenné lesz a tiö, igen sok szégyent

elbii-í
1^2. Kis bőrben is ember lappang. (2177.)
1203. Fordítsd a bőrt, csizma lesz belőle.

Digitized byVjOOQlC

56

1201. Szíjat vágna más börélnil.
1E05. Borét is lehúzná.

Adósnak a hitelező, jobbágynak az ur.

1206. Csak a csontja, bőre.

1207. Valaki megszakad az uraság dolgán, olyat börhá-
ranggal fizetnek ki Budán. D. .

1208. Ha nincs szőre, vagyon bőre.

1209. Kiki a maga bőrét viszi vásárra.

1210. Szőröstül bőröstül

Azaz mindenestül, ugy a mint vagyok.
1211* Ungvári bor, beregi búza, nyiri mak nem szerez

bőséget.
1212. A vén brugós niindennap egy nótát felejt.
121 3.. Megemészti a bii embert, mint fát a szu,

1214. Egy pénz ára haszon sincs a legnagyobb bubán.

1215. Hadd istenre dolgodat, búból vigasztalást hoz.

1216. Sok esztendei bu sem fizethet ki egy pénz árnyi
adósságot. (48.) . [ .

1217. A felényi bu is sok. , . . ^

1218. Sok ősz hajat szerez a bu.
í 21 9. A bu sem tart örökké.

1220. Nehéz a but eltagadni.

1221. A búnak is yan ideje.

1222. Minden búnak vége boldog halál szekero* (33tt.)

1223. Nem tud hoVá lenni buyában.

1224. Verje meg a búbánat.

1225. Mi tevő legyen bufeje.

Erdélyies. Nálunk : szegény feje.

1226. Ha nincs bugondod, házasodjál meg.

r< é m e t : Wem zu wohl ist, der nebme eírt Weíb.

1227. Felkötatték a bufelejtöre.

Felakasztották. - ^ - .

1228. Pénzzel járják a bucsut.

1229. Kapufátuí vett bucsut.

1230. Faképtöl vesz bucsut.

Senkinek sem köszönVe, bűcsu nélkül megy el, mikor
nem is tudják.

Digitized byVjOOQlC

57

1E31. Könnyen veszik mint a bucsujérárt.

1232. Áll Buda még.

Éi magyar, álíBnda még. Iíi,s Falu dy K.

1233. Jó hely Buda. .

1234. Mi hir £udán ?

1235. Mi hir Budában? Török a várában.

1236. Hajh Buda, bajh!

1237. töbi) is veszett Buda alatt.

így vigasztalja magát előlegesen s utólagosán, ki vesz-
tett, vagy ki olyan vállalatba fog^ melyeii veszthet.

1238. Sokszor vítták Buda várát.

1239. Sokszor megjárják addig Budát.

1240. Nem egy nap épült Buda vára. -

Az olasz Romára, a német Kölnre mondja u'gyaneíst.
J 241. Budára is beillenék birónak. ^

1243. Egyszer volt Budán kulyavásár.

Mondják így is : Bécsben Bbvásár. Az adoma szerint
. ölbeli kutyákon szépen nyert valaki Budáfi, mire egy
alföldi ember, nagy koraoiidorokat vive föl, remélvén
hpgy ezek még kapósabbak lesznek. -De biz azok nem
kellettek, s. az ember haza menvén, monda boszusan:
egyszer volt Budán kutyavásár ! mely közmondássá' le-
vén, ennyit tesz: megtörténi egyszer, de többet nem
fog megtörténnL , ,- ,

l244.Nem oda Buda! Mt.

ToMy Miídós paraszti munkával foglalkozván a réten,
égy csoport katonát láta meími Buda felé, de a jó utíít
eltévesztve, más irányba téróket. ekkor a kezében
volt szénarudat egyenesen kinyújtva , utánok kiáltott :
nem oda Buda I és megmutalá, n^ely jr^nyban -menieiieH.
. E km. jelentése : nem ugy lesz, a mint te jónaik lií-
sze.d, akarodj

1245. Tökkel, harangoztak minapában Budán. Cz.

1246. Ha Budáról jött volna, seuri hinném.'

1247. Megjött Antal Budáról, zöld ágat is ho35ott: D.

E km. első fele annyit jelent : próbáltam már én azt, tu-
dok én ahoz. (168.) Ha mosi a második felét litáfta

Digitized by VjOOQIC

58

vetjük, ez am. adtam jelét is ; és igfy az egész km. je-
lentése : Tudok én ahoz,ffiint m^ár meg is bizonyítottam,
mikép a mesés Antal Budán létét azzal, hogy zöld ágat
vive haza az ünnepi fák lombjából.

1248. Nincs Budának mérüje. D. (1856.)

Gazdagra illik, ki magát szegénynek vallja. Mintha mon-^
datnék: nagy dolog volna, ha Budának nem volna
mérüje. ^ -

|249« Megláttam Budapestet.

, Például ily leírásban : híre futamodott Miskblczon, hogy
a diósgyőri tó kiöntött. A kofák megrémültek , szedték
vették sátorfájukat « ptaczról, futkostak ide oda s esupá
félelemből ugy felfogóztak , hogy meg volt látni Bu-
dapestet

1250. Annyira jársz tőle, mint Buda Bécstől.

1251. Budai mértékkel fizet. K.

1252. Budai vékával mér.

Oly bő beszédti, azaz hazug, minő nagy a budai vékií.

1253. A budai bor nyelizü. Cz.

,Öly izü hogy n y e 1-ni lehel, azaz jó nyehii.

1254. Buga mágnás.

N é m e t : Viertel^Magnat.

1255. Szorgalpias munka felejteti a buj aságot.
1256,. Bujaságot uző soha bölcs nem lehet. K.
1257. Erővel nem bújhatom a földbe,

125^. Haza jár mint Büki lova az abrakra. D.

1259. Neur oda bunda.

Ki rangjához nem illő czifráii öltözik^ tara szóL

1260. Kifordítom, befordítoln mégis bunda a bunda.

így dicsérik meg a bundát, mely kifordítva nyáron hű-
vös, befordítva télen mel^g.

1261. Nyáron két bunda, télre kankó se.

1262. Ez a bunkója.

Azaz súlya, például valamely kötésnek ; aztán az ész-
nek is mintegy főrésze, innen : esze bunkójára adni, am»
igen értésére adni.

1263. Burokböa született.

Szerencsés.

1264. Búsuljon, a ki tud hozzá.

Digitized byVjOOQlC

59
J 265. Mit busulsK^ midőn semmid sincs.

Mit búsulsz kenyeres, midSn semmid sincsen.
Jó az isten, jót ád, légy jó reménységben.

BugaJakabéneké.

1266. Búsulással nem fizetsz adósságot.

1267. Búsul mintha elkaj)ta volna kenyerét a kutya.

1268. Kár után ké^ö a búsulás.

1269. Ritka bujs a, kiben konkoly nincsen.

~ Rifka az a busa, kiben konkoly nincsen,
Ritka a skerelem, kiben hib,B. nincsen. N ép d.

1270. Sokszor kivész a búza, megmarad a konk(xly. K*

1271. Bujíába konkolyt bint.

Istenem uram, az olyat
Mennyköveiddel pasko^ad, -

. A ki a más háta megett
Búzába konkolyt hinteget. Népd.

1272. Kévés jó v^ik az üszögös búzából.

1273. Más búzájába veti sarlóját.

L a t i n : Alíenam metis messem.

1274. Nem mind tiszta búza, mi az 6 földjén terem.
1276. Nem földje ö a tiszta búzának. (2491.)

1276. Rósz búzából ijs válik jó kenyér.

1277. Tiszta, mint a szemen szedett búza. -

1278. Wem oda kancza, a búzába.

1279. Könnyű a kepe mellett buzafejet szedni, Cz. (324.)
1)^80. Buzaféreg. \

Henye, fogyasztó ember. Nagy buzáféreg a henye ember.

1281. Búza viasz a markodba.

Olyanra szól, fcinem tud megfogni, megkapni valamit^
például lapdát.

1282. Elnyomott a b íi z g ó sá g.

Arra mondják, ki templomban elálmosodik, ftztán kivétel
nélkül mindenre, ki idején kívül elalszik.

1283. Budi boszorkány. (1133. 3069. 3072.)

így nevezik a fehérnépben a veszedelmesnek hitt véíi
aszonyokat, de még a kis lányokat is, ka elfijelei van-
nak benne a hamis vén ászonynak. Büd,^ Abauj megyei

Digitized byVjOOQlC

• 60

falu , volna ^ boszorkány szülfthelye , de. Szölmár vi*
dékén már géczi boszorkányt hallunk^ mint a Peleskei
. nótárius Írójától is, ki szinte oníian való. Eszerint a bo-
szorkányokat is vidékileg nevezik el, noha tulajdonaik
többnyire mindenütt ugyanazok. — Mondákban a bo-
szorkányok (« bos^ bosz-u gyökből) mi^t nevök is
mutatja, boszuálló, kárörvendő személyiség képviselői.
Az alvókat megnyomják, az ifjúságot megrontják , ké-
ményen járnak ki pemetén vagy seprűn lovagolva, me-
lyét előbb valami büdös és btivös o zsírral megkentek.
Vezérszavuk ,,híp hop !ott legyek, a hol magam akarom.^^
Járnak a szent Gellért (népnél Czengellér) hegyére
tánczolní és borsért. — Aligha Dugonics „böjti boszor-
kánya" is nem épen ez. Mert a Tisza mellett „büt"-nek
mondják a böjtöt, melylyel rokon hangzású B ü d f >s ő
azt talán b fi tnek értvén, bőjjt alakban adtd át az iro-
' \, dalomnak.
128Í4. Üget mint a budi boízorkány.

1285. Ne bizgasd, nem b ü d ö s.

1286. Ne piszkáld, ha nem bfidös. KV, (2253.)

Ne sürgess olyat, a mi ártalmadra lehet.

Német: Je mehr mian den Dreck rüttelt, je. méhr
' stinkt er.

1287. Büdösben maradt. (4723.)

Kudarczot vallott.

1288. Bőben büdös, éhben édes. (1183. 118Í.)

1289. Büdösköyet rak a tűzre. .

1290. Hüh, büh, báh! P.

Alávalóra mondjuk.

1 291 . Elz még Jiagypénteken sem b ü n. Cz.

1292. Annyi minf a bön^ /

1293. j |j.^"^^| ,

1 294. B ü n h ö d i k , ki ebül cselekedik.

1295. Ki nem b ü n ö s , ne vegye magára. (3858)

1296. Ki egyet büntet, százat téríthet mégv

1297. B ü r ö k is nagyobbra nö miflt a lóher. (2909 •>

1298. Senki sem érzi a maga buzit.

Latin: Suus cuique crepilus bene oleL

1299. Éraijí a bűze.

Digitized by VjOOQIC

ei

1300. Rut bűzzel vagyon a jámbor. M.
laOÍ^Bíízbe keverni. P.,

Roisz hírbe hoíni. .

130a. Büzrct talált

Arra illik, ki lelt magának szeretőt.

1303. Bűzöl valamiti .

Hasonlatkép a vadász ebtől, mejy nyom után megy. Fia-
' ^ tatokra mondják, kik valaliol sejtenek öröiifialkalmaL

1304. Büzj. .

Azaz hasa p. káposzt^iak. Büzivel j^ a káposzta.
BUzéh keresd, feltalálod.

,es.

1 305. Egyik c s á r a , másik bajszra.

' Csá: jobb, hajsz : bal felél Béresek mondják, az ökrök-
tiek. : — Azokra illik, kik ellenkező irányi vesznek áka-
raijpk s tetteikben.

1306. Ne vidd csára.

P. éneket. Ne rontsd a rendet, a isort.
1307i Félharagba jő, minta kis csacsi.

1308. Ki senkit nem c sa 1 ^könnyen másra bizza dol-
gát. K.

1309. Ki emberben bizik, könnyen c s a^l a t k o z i k.

1310. Ki istenbetn bizik, meg nem csalatkozik*

1311. Csalán kezébe, nem liliom;
1-312. Csalánra vizelletf.

Mérges. < -

1313. Nyilván csalánra vizelletl, hogy oly komor.

1314. Nem messze megy ember c s a 1 ár d s á ggal.

1315. Csalással disznó sem hizik.

1316. Cs alti ka Péter. \

Mondai személyiség. Jelent csalót egyszerűen.

Digitized by VjOOQIC

62

1 317. C s a 1 ó k ö z i «zereiics«i. Cz.

Helyszerü km. Csaléközön nagy szerencse , imk<n* ra-
. laki a révhez érvén, legouán kompba szállhat. Cz.

1318. Vgy van, mint C s a n k ó Teleken;

Nem tudja, hiú jár, p. a ki eltévedt*

1319. Nem oda csap, a hova néz. (42090

Egy kancsal, mészárosról maradt km. Ö ugyanis mikor
' le akarta ütni a marháig ugy látszott, mintha társára né-
zett volna, ki a marhát kötélen tartá ütése alá. — Ak-
kor áll helyén, mikor valakinek esze járására vitetik át.

1320. Csapon veszi a lisztet.

Eladja borért a lisztet* .

1321. Iszik mint a csap.

Eszik néha egész nap,

kzik reá mint a csap. N é p d.

1322. Olyan mint a csap. .

Részeg.
1 323- Égy csapa ssal kettőt ttt. M.

1324. Egy csapásra két legyet.

N é m e t : Mit einer Klappe zwei Flipgen schlagen.

1325. A szerencse ritkán elégszik meg egy csapással.

1326. Eljár a csapósinór mellett.

Szófogadó , rendszerető , vagy iromce, enoek ellen-
kezöje^ .

1327. Néha a csapósinór is kiebb üt. .

1328. Csata után okost a magyar. Cz.

1329. Csák a csattig vonjad. P,
. Ne erdte$d az okoskodást.

1330. Mindegy, ha csákány hull is. (2294.) .

Semmi akadály, még csákányesA siem fog ellejt általi,
hogy él ne menjek.

1331. Nem Csáki szalmája.

Lévát a Csákiak birták s lágyán fogták a jobbágyoíkat,
kik azfáii az urasági tartozásokkal ugy bántak, mint a
cséplett szalmával. Később EszterEáziak alá kerülvén,
ézinte folytáták ez eljárást, de a tisztek által rendre ín-
tettek ily szóval: nem. Csáki szalmája ezt^^ — Csáki szal^
mája aín. rendetlen, bitang jószág. Sz. D.

Digitized by VjOOQIC

63

I33^a. Ökjeld c s á k ó , kuraasMBony lavit^ ha isten fia
vagy. K.

Igybíztatá egy pavaszl az el^re fpgotllovak után két
ökrét. ^— Jeleni btelatást. •

1333. Aligha baja nincs a csákónak^ hozik a bürit..

Egy paraszt akkor monda ezt feleségének, mikor a csór-
dájs épén tehene bőrével ment udvara felé. — Arra il-
iik, ki veszeti ügyet is megtarthatónak vél. '

1 33^. LHyeg, fityeg, tíunt yén c s án k a süvegen-

1335. Ki a legény ja csárdában? :.

Álljon elö, a ki legderekabb.

1336. Ki a csárdából!

Azaz én parancsolok. - . .

1337. Két dudás nem fér meg egy csárdában.

1338. Nincs nehezebb a császár kenyerénél.

1339. Császár madár. Ml.

1340. Csáti fa. ,

Akármely erős bot. - / -

1341. Pattog, mint a csati paraszt.

Csáti paraszt (Mittog, azékerétiek ax oldala csattog \
j . Itt jön az egri görög, réz karikája c&örög. Parlagi y.

134E. Csávába je§ik. P.

1343. Csávába való ember.

1344. Belé keverték a csávál)a.

1345. Ki csóválja rókafarkát, nein kerüli el a csávát. ^

1 346. Együvé akadlak mini rókabör a csávában.;

1347. Csecs még a te szádba.

1348. Ha a esetköre legszebb pecsétet metszenek is, még
sem válik gyémánt belőle. Cz.

1349. Csehül vagyunk.

Azaz roszul. Még Zsigmond király idejéből maradt km.

1350. Hamar c s e 1 1 vet a^ öreg nynl. ;

1351. C s e 1 e f i n t a ember. KV.

1352. Cselefmta eblábon jár. Sz.

1353. Kímint cselekszHí, ugy veszi fasznál.

1 354. Mifmással cseleks^zel , ^zt várjad fejedre.

1 355. Rósz csel ódnek kettő a mestere : szó és korbács. D.

Digitized byCjOOQÍC

64

1336* Ismert cselédet hét vétekkel inkább, mint ismeret-
lent egygyel.
1857. A jó cseléd mindig talál magának dolgot

1358. Olyfikat pillant, mint egy cselédkenyér.

Mint egy cjseiédkenyér, oiytikaC pillantott,
. Mikor nyomta éhért a kraiísai hantot. Parlagi vers.

1359. Csendes mint a temető.

1360. Nagy a csendesség mint nagypénteken a mé-
szárszékben. Cz.

1361. Gyakpr eséssel a kicsin caep is Iyulíatver.(336í.)

1362. Sok csép követ váj/ '

1363. Sok csép likat vér á kövön. P.

Latin: Assidua slilla saxiim excaval.

1364. Sok csépből íiagy esö válik. .
lífiJi S Csepeg, csopog.

f Csepegve, lopogva. /

1366. Esöbííl a csepegő alá.

Német: Aus dem Regen unter dio Traiif(3 kommen.

1367. Ha nem csordul, cseppen. ^

.Azaz nem sok ngyan, de mégis van egy kis haszon,
jövedelem valamiből. > ^

1368. Csepp énként a hor^ó is megtelik. (3335)
Tűzre olajat cseppenteni. , ^ ^ ^

1369* Mint a cseppentett vér.

Azaa? legtisztább vér. .

1370. Haja, mint a caep ü. . . \

1371. Csepün csomót, tojásban. szőrt keres. D.

Amabban nem kell keresni, mert! könnyű rá aka<lni, Mi
hiába keresnél mert nincs. — Hasztalan niuiika.

1 37^. Ismétlen mint a c s e pr e g i ital K.
iq7«i ^ Cserben hagyta mátkáját.
^^^^j Csérben hagy valakit. M.' .

Bajban hagyni, örökre elhagyni; Cser a«i. tiirfárfqslék,
' mely a bőrt, ha sokáig benn^ óiaríidt, haszonvehetlenné

emészti. • '

1374. Cserben maraidt.

Megcsalódott, nem sült el akarata;^

Digitized by VjOOQIC

65

/

1375. Ültess engem oda, majd közé cserdítek én.

Kocsisoktól vett km. — Jelentése : adj rlekem hatalmat,
majd élek én véle.

1376. Csere S ^!^f«l í jár

í csáléval ) . ,
( csalással ) ^ ^

1377. Egyszer megcserélt könnyen megy cserébe.

1378. Cserebogár nem jó csősze a cserjének. (1978.)

1379. Több esze van egy cserebogárnak. D.

1380. Cserebogár.

A losonczi diákok gúnyneve ; a patítkiaké „sáska," a
debreczeníeké „spirite."

1381. Elég cseresznyéje, de férges.

1382* Cseresznyét az urnák, magvát a tányérnak. K»

1383. Nem jó nagy ürral egy tálból cseresznyét enni.

Német: Mit gfoszen Herren ist nicht gut Kirsehen
zu essen.

1384. Nem jó nagy urrál cseresznyét enni, mert meglövöl-
döz a magvával. KY. .

1385. Cserepén ismerem, riiinemü fazék volt.

1386. Eltört a cserép.

Sirva fakadó gyermekre mondják.

1387. üj cserépbe avult szag tarlós szokott lenni. BSz.

Lalin: Quo sémel est imbuta recens, servabit odo-
rem testa diu. H o r á c z.

1388- Rátartja magái, mini a mécses cserép. (5378.)

1389. C s e r é p l á Ihoz fa kanál. (877.)

1390. Magrul kel a c s e r f a is* (56E7.)

1391. Cserfaerdöben almát keres. (4323.)

Elment az én uram, bolond kurafi,
Cserfaerdöbe almát keresni. N é p d.

1392. Erős mint a cserfatttz.

Ér^ed égö szivem heve

Olyan mint a cserfa tüze. ,N é p d. '

1 393. Égy talpat c s e r z e nek; (4700.)

1394. Cseszkó.

, Csizmadia. — - Közmondásilag : politikus csizmadia Du-

nán tul.

5

Digitized by VjOOQIC

66

1395. C se t neki csiwna.

Csetnek vidéke híres a vas^ryárlásróL — Jelent lán-
czot, rafobilincset. Csetneki csizmát a lábára.

1396. C s e t let vetett a szája.

Hazudott.

1397. Csép, kapa nyavalya, ki nem hiszi próbálja. (41,58)

1398. Felköti a csépet. B.

Olyanra mondják, ki elhíreszteli a mihez fog. B.

1399. Csépre, kapára termett ember. M. .

1400. Jár a nyelve, mint a cséphada ró.

1401 . Eszik, mint a c s é p 1 ö.

1402. C sic sóba menni.

1403. Oly czifrán öltözik;^ mintha Csicsóba készülne. Sz.

Csicsó várában, ^zirmay szerint, pompás lakomák tar-
tattak, mit e vers is bizonyít : Léva, Tátika lejtöt jár, de
Csicsó is vendéget vár. — Némely falukban ma is „csi-
csó^^ azon ház neve, hol esténként legtöbbször gyűlnek
össze mulatni a helybeliek. Kecskeméten : czéczó.

1404. Csigabiga. P. .

Csekély dolog. — Csigabiga az ö dolga. -

1405. Csigabiga told szarvadat, én is tolom talicskádat.

Gyermeki dalból vett km. — Jelentése : mozogj bármi
lassan valamiben, én is segítelek.

1406. Csigabiga, nyújtsd ki szarvad.

Gy^ermekek szólnak igy a csigához. Jelentése : akárjii
légy, mutasd meg ki vagy.

Csigabiga, nyújtsd ki szarvad ;
Ihol jónek a tatárok,
' , Majd a söskutba vetnek. Gye vmek dal. ^

1407. Csigán sem mondhatnék egyebet. C?..

Csiga am. kinzó eszköz.

1408. Lassan mász, mint a csiga.

1409. Megvonja magát mint a téli csiga hajlékában.

1410. Magával hordja házát, mint a csiga. (3525.)

1411. Csigaparipán jár. (3822, 3314.)
Csigavér.

1412. Alávaló csigert isznak barátságért. KV,

1413. Ki csikót akar fogni, rakja ki a varsát.

Digitized by VjOOQIC

67

1414. Csapja a csikót a lencsével. (2491.)

Egymással össze nem fórö dolgokat kever össze. —
Lálod-e mint csapja a csikót a lehcspvel ? Pázmán.

1415. Legjobb a esik, ha megnyakazzák,
1816. Siklik [

l817t Forog < mint a esik. .
1818. Eleven (

1419. Eltaláltad a csíklóját.

A disznófark csíklóját eltalálni ügyességül vétetik , in-
nen ügyességet jelent e km. is.

1420. Könny ü eltalálni a kolbász csiklóját.

1421. Éhes csikó abrakkal álmodik. (5373.) |

1422. Abrakos csikó könnyen viczkándozík.

1423. Csikó is anyja mellett szokik.

1424. Ló elli a csikói, de abrak az anyja.

1425. A csikó is János, mikor bojtorjános. D.

Akkor mondjuk, mikor nehezen hiszünk el valamit , de
mégis megengedjük hogy nagy ritkaságkép az is meg-
eshetett.

1426. Kicsin csikó nagy derestül hámot búzni tanul restül.

(3985.)

1428. Már mi nálunk csuda esett, a csíkónak lófoga Iptt..

Korán okosnak látszani akaaró fiatab*a mondják, gúnyosan .

1429. Nem adnám egy csikóért. (5376.)

1430. Reszket érte, mint farkas ü kis csikóért.

1431. Elhányta már a csikó fogát.

Lehetne már esze, nem gyermek többé.

1432. Káromkodik, mint a c s i k ó s.

1433. Feljött í ^ csillaffa i ^^^^^

1434. Leszállt í ^ csillaga, j (565^0

1435. Sok a csillag, de föl nem ér egy nappal.

1436. Csillagnak is van tisztulása. (5655.)

Tiszta léleknek is van egy kis szeiíye.

1437. Csillagokba néz.

Feltartja fejét ; kevély.

1438. Csillaga van.

5»

Digitized byVjOOQlC

68

1439. Egyik csillag meg nem előzi a másikat.

1440. Csillagot néz vacsorára.

Vacsora helyett koplal ; mint a déli koplalásra mondják:
napnál ebédel.

1441. Csillagot rug.

Szokás a tanulók közt azon társuknak , melyik legha-
marabb elalszik, papírszeletet vonnak lábujjai közé s
meggyújtani, mire az alvó fölébred és fölfelé rugdos.
— A km. használása ilyforma : akármit megtesz, csil-
lagot is rug, ha jól bánunk valakivel.

1449. Szerencsés csillag alatt született.

i^3-' I ifsT \ "•"» • ««'»»^-

Ment, mint a csillaga
Biztosan, sebesen.
Annyi mint csillag az egén.

1444. Szerencsésebb a csillagyári ökröknél.

A komáromi ostrom alatt pumák Cigy nevezi népünk a
bombát) és golyók zápora a csillagvár udvarában csak
egy ökröt talála s nem többet ; innen a km.

1445. Csimbókot kölök rá.

Zsebkendőre szoktak csimbókot kötni, emlékeztetőül.
— Széchenyi oly dolog végett köte csimbókot^ minek
elfelejtése nekn nagy kár.

1446. Csimbókot köthetne rá.

Azaz megrövidíthetné, mert igen hoszu ; például be-
széde, nyelve.

1447. Tudom minden c s i nját, binját.

Jól tudom körül a föld csinját. Z r i n y i.

1448. C s i n á lom a csinálöját.

Jó kedvű kifejezés, látszólagos káromkodás.

1449. Ki csinált hogy be nem szegett?

Ruhán végső munka a beszegés. — E km. olyanra il-
lik, kin még mindig hibázik valami, kin még van valami
tökéletlenség.

1450. Tisztaság és csinos viselet másod egészség.

1451. Töröld ki szemedből a c s i p á t.

Mihelyt a csipát kitörlik szemeikről (Pázmán); azaz
világosabban kezdenek látni, felvilágosodni. ~

Digitized by VjOOQIC

69

1452- Csipagyüjtö.

Haszontalan, here ember.

1453. Aggatózik, mint a csipkebokor. .

1454. Hol csipkefán terem az óra. ^

Kiszolgált katonák meséiben egyik jelvonása ez , az is-
meretlen boldog országnak.

1455. Csipogj neki, hadd keljen ki.

Hasonlatilag a tojáson ül5 tyúktól, mely még a tojásban
levő csirkéket mintegy híni látszik már. — : Jelentése :
igyekezzél valamit, ha belé kezdél, életbe léptetni. Ak-
kor is mondják, ha valamely gondolatot nehezen birunk
kifejezni.

1456. Csípőjén keze, szeméten szeme. (4461)

Munkátlan, gondatlan hetyke aszonyra illik.

1457. Megnőtt a c s i r ája.

Kevély lett,

1458. Lesült a csirája.

Megaláztatott.

1459. Cairi biri rósz emberek.

. Bél M. szerint Mátyás király monda ezt a mádifikról
Csallóközben.

1460. Csiriz a markodba.

OÍyanra mondják^ ki nem tud megfogni valamit, például
labdát. .

1461. Csupa csiriz a fejébeii.

Ostoba.
146a. Csirizes marku. (4469.)

Kinek könnyen a kezéhez ragad valami. Tolvaj.

1463. Ne legyen csirke okosabb a tyúknál.

1464. Csirke akar tyúknál okosb lenni.

Német: Das Ey will klüger sein als die Henne.

1465. Csirke csipog a nád alatt.

Elárult titok, mely födözve volt, s kezd napfényre jönf,
leginkább szerelem dolgában, mikor anyának érzi ma-
gát a leáiiy.

1466. Főtt tojásból nem sok csirke kél. (3128)

1467. Én sem vagyok mai csirke.

1468. Hamarébb forr vizé^mint a csirkét megfogta. (5483.)

1469. Csirkefogó.

Munka hélkol élö.

Digitized byVjOOQlC

70

1470. Csitt vásári bikafingás! a ki egyet őzól, mind áieg^
iszsza.

1471. A te neved: csitt.

Aszonyra, gyermekre parancsoló szójárat.
147S. ÖrttI mint kalitkában a c s i z i k e.

1473. Teli van kincscsel, mint a Csi zió^ jövendöléssel.

1474. Szorít az uj c s i z m a.'

Uj hivatalban kényesen jár némely hig velejü, mint az
uj csizmában.

1475. Kiki legjobban tudja, hol szorít csizmája. (818.)
1470- Minden csizmát egy kaptára ver. KV,

1477. Uj csizma feltartja sarkát, majd félre törikt

1478. Csizmájában követ is elszenved.

Oly türelmes.

1479. Csizmában kereste, mezitláb köHölte.

1480. Csizmában kezdte, bocskorban végezte.

1481. Ha csizmád nincs, bocskort hordasz. KV. (5161.)

1482. Ha csizmám talpát nyalja sem, "^

1483. Piros csizma tánczba való, sárga csizma sárba való.

A színes csizma közdivat volt hazánkban ezelőtt még
szází és néhány esztendővel férfiaknál isi Az Egyetem
kéziratai közt CM. S. A.) van egy jegyzék hová beírat-
tak mindazon öltözetek, melyeket a jezsuita szerzetbe
felavatott ujonczok, a rend ruháit fölyevén , letettek.
1712. évben tizenegy ujoncz közül nyolcznak volt sárga
csízmája, kettönejr fekete, egynek vörös. 1722. Nyolcz
közül négynek vörös, kettőnek fekete s ugyanannyinak
sárga, s még 1760-ban is van vörös, de már sárga
nincs. Jelenleg csak á néptíél, ott is a némbérekaél van
meg a piros csizma ; uraknál csak igen ritkán, nem rég
múlt ideig a sárga, mint nemzeti jelmez. Mi a piros ^
sárga csizma kö^tí különbséget illeti, megmondja a köz-
mondás. Amaz tánczba, emez sárba való.

„Sárga csizmás Miska sárban jár*^^

Egyébiránt a km. értelme am. amagö helyén és ide-
jén kell használni mindent.

1484. Csizmájában sem tűri a vizet.

Tréfás r értsd utána : nem hogy a isiájába ; azaa s%é^
retí a bort.

Digitized by VjOOQIC

71

1485. Nem tölti csizmájába.

1486. Csizmám se törölném hozzá.

1487. Üresen hag^yta csizmáját.

Meghalt.

1488. Meglíödül a csizmája. (1105.)

Azaz b^rjubör a csizmája, vagy is maga borjú; ostoba.

1489. Vargát rántott a csizmája. (1492.)

1490. C s i z m a d i a isten fia.

1491. Akkor örül a csizmadia, mikor fáhidt muzsikust
lát. Cz. /. -

1492. Csizmadiát fogott. (2588. 6455.)

Mikor lábát melegíti yal^ki s cBÍzmij^ megégd eri'e
mondják hogy csizmadiát fogott a csizma. A km. jelen-
tése árrá szól, ki ellenmondó beszéddel mínfegy magát
égeti meg,, magára pergel; innen aztán áltftlánosan:
megjárta, ; ^

1493. Ritka <^sizmadiándk jó csizmája.
Ember vagy-e V9gy,csizmadia?

Tréfás kérdés az iránt: hogy van, mint vafn valaki.

1494. Csizmaszár a torka.

1495. Csizmaszárába szállott az esze. ,

1496. Jíemény mint a csizmatálp.
1467. Mcjgkötí c s o m óját. P. (4130.)

Bevégzi, derekasan véghez viszi.
Latin: Ad umbilicum perducére.

1498. Egy csomóba köt vele. P."

Egyenlőnek tart engem valakivel.

1499. Kákán csomót keres:

Latin: Nodum in scírpo querit.

1500. Jtfég a csonka béna sem ül mindig otthoni D.
l&Ol. Csonk a toronyba zárni.

Csonkatorony egy része volt főleg a budai várnak, hová
a halálra ítéltek zárattak , innen a km. am. halálra
itélni.-
tSÓZ' Másutt is le szokták csontról enni a hnst.
Csont mellől jó a hus.
Csonton van a jó hus.
Az édes, a mi munkába kerül.

1503.

Digitized byVjOOQlC

72

1504. Csont ez, nem pohánka. -

Keményebb, aztán nefcezebb munka, mint gondolád

1505. lÖeztelen csonton veszekednek. (4571.)

1506. Egy^ csontot rágnak.

1507. Csontig hatott.

1508. Csak a csontja, bőré. M.

1509. Talán csont van a hasában.

Nőszemélyre értve : terhes ; általán pedig arra szól , ki

rest a munkában, nem akar hajlani.
Édes csontom.

Gonosz csont. . ^

Hamis csont.

1510. Akkor már diót doI>áInak csontaimmal. (2807.)

Azaz már akkor halva leszek.

1511. Csont, rágd.

Ha p. kemény czáf, ok^ vagy vád hozatik íel valamely
szónok ellen, akkor használható. ;

1512. Csontra!.

így szokott felkiáltani estveli tüzeknél a mesélő, he-
verő társaihoz, mikor, a ki nem alszik, válaszolja : ,rágd.'
— A km. jelentése felhivás, am. rajta ! csontra, fiuk!

.j o í Kemény mint a csont.

( Ugy megfagyott, mint a csont.
1514. Ha ütnak indultál, törd, a hol esopprlós. Cz.
1515- Egy két tehén nem egy csárda.

1516. Derék dolog, három tehén egy csorda.

1517. Ha nem csordul, cseppen. M. C1553.)

1518. Csordultig ván. • ^

Megtelt a mérték ; nem lehet tovább türní. '

1519. Idővel csoroszlya is elkopik.
152Ó. Vargához viszi a csoroszlyát élesíteni.-

S Könnyű \ .

Hideg ? ruha-a csók.
Karcsú / .^

1522. Jobb a szeretőnek sebe, mint gyűlölőnek a csókja.Cz.

Német: Besser des Freund^s Wunden, als des
Feindes Küsz.

1523. Szapora csóknak mi a vé^e?

Digitized byVjOOQlC

73

Í524« Csóka csókának nem vájja ki szemét. (2005.)

1525. Hiába fürdik a csóka, nem lesz hattyú belőle.

Hiába fürdik a cső ka,

Nem lesz fehér gdlambdcská. N é p d.

1526. Csókának is sok volna. ^'*

Egy-ur igen hazudott sebes utazása felöl, mondván :
oly sebesen hajtattam , hogy a kocsi hátulsó bakját érte
az esö ; de a kocsit már nem. Erre mondá egy elméncz :
ez már csókának is elég volna.

1527. Fekete mint a csóka.

1528. Csóri csukának nincs mája. D.

A'csóri fogadóban megszállt egyszer Mátyás király, s
hallván, hogy a szakáqsné igen /szereti a csukamájat,
tréfábul ezt parancsolt ebédjére. A szakácsné most is
azzal állt elö, hogy nincs mája a csóri csukának. Erre a
kfraly : „de ha ugy, a palotai pálczának sem lesz szá-
ma."^ — .Gondolhatni,* a csukamáj asztalon termett. D.-^
Akkor mondják , mikor valaki nem akarja adni, mie
van, fenyegetéssel s erÖveí kell tölé kicsikarni azt.

1529. Hol á cs ó y a , ott 8í tilalmas.

1530. Csöbtirbül vederbe hág. M.

Hasonló állapotbul hasonlóba, mi' sorsán semmit ilem
változtat.

1531. Csöbörrel szúnyognak várót nem vehetni.

1 532. Kiverték a csömört hátábul.

1533. Összénregytnint a csörge. Cz.

1534. C s ö tlik, totlík. (1167.)

Bukdácsol az életben, hol jóra, hol roszra fordul sorsa.

1535. A jó csődör vagy megsántul vagy m'egvakul.(5518)

1536. Tudja kél kézre ugratni a csődört. Cz.

1537. Néha a csősz is lop.

1538. Köszönje meg, ha csöszkéve jut neki. K.

Aza^ ha kevés részé lesz benne.

1539. Megnyomta Jábál a csőszökör. K.

Tapasztalta a nyomorúságot.

1540. Szabadon jár, mint a csősz lova. .

1541* A csufalódást hevenyében legjobb félbe sza-
kasztani. Cz.

Digitized byVjOOQlC

74

1542. Késő akkor x^guknod ólat, mikor mára tehén oda.

1543. PénMS Jádát, pinczót jó csukva tartani.

1544. Ugyan megtalálta egyik csuka a másikai. Sz.

Akkorra illik^ mikor két, egyformán szikür jön együvé
g.'jiázásságban.
1545' C^i^ka csukával éh

Csukafog tanítá embert fűrészelni. 0.

A természet adott utasítást a mesterségekre.

1 546. Csuklik: emlegetik a verebekp

1547. Nehéz a csúnyát szépen kimondani.

1548. Nem sokat ér a c s up a hallom, mondom. Cz.
-^ í Piczin csupor hamar felforr. bSz.

1549. ^ Kis, csupor hamar forr.

N é m^e l : Kleine Haflí^in laufen bald über.

1550. Föld csupor, fa kalán. BSz. -

Egymáshoz illők.

1551. Csuporból iszik. '

Sokat iszik. — Paraszt aszonyok, hogy ne lássék, meny-
nyit hajtanak ki egyszerre, csuporból szeretnek inni.

155S. Csurgóra áll kalapja.

Esőben lehajtják a kalap karimáját, hogy folyjon le a
víz róla; de a km. nem víz- íianem bomedvességet ért,
s kinek a kalapja csurgóra áll, vagy ihatnék vagy ivott
már eleget. n

1553. Ha nem csurog, csepeg. D. (1517.)
1554' Skarlát, gránát, nyuszt: Léva, Tata, c suszt. Cz.
Alkalmasint Csáki Lászlórul — 1649-ben országbíró —
maradt fel a km,, ki, midőn igen pompásan jelent volna
meg az országgyűlésen, egy főpap móndá reá, hogy B
hátán uradalmak vanaak.

1555. Csutora nélkül is elkel a jó hor.

Megiszom a jŐ bort csutora nélkül is,

Öleíem a rózsám nyoszolya nélkül is. N ép d.

1556. Jobb a teli ól, mint az üres csiir.

1557. Csíirében az egér nagy fészket alig vér.
1558^ Hiába csűröd, csavarod.

Közbeszédben mondják : „mi^ lűrés, tagadás ;" lalán he-
lyesebben : mi csűrés, tagadás.'

Digitized by VjOOQI.C

75

1559. Egy malácz nem csürhe.

1560. Visszaadom csüstüL

Azaz súlyosítva c^íáfot, vádat, megtámadási; Hasonlati-
lag a kukoriczától, mely csüstül többel nyom , mint a
nélkül.
15dl. C Sütő rí ö köt mondott.

A mi el nem sültyT)éldatil a puska ; aztán terv is.

1562. Nincsen ám mindennap zabáló csütörtök.

Zabáló azaz legutolsó csütörtök faj'sangon. .

1563. Kinek sok zabáló csütörtöké^ sok liamvazó szerdája.

1564. Csütörtök csüribe.

Ismeretes a népnél efféle elörímes jellemzése a hét nap-
jainak, u. m. /'

Hetfö hetibe.
' K e dd k e dvibe.
S « e rda s z e relmibe.
C s ütörtök o s űribe.
Pintek pitvarába. ^

S z ombat s z obájába.
Vasárnap kétszer áz isten házába.

Ezek alkalmasínt csak emlékezet segítéseért vaunak
igy összehozva, hogy a gyermek annál könnyebben
tartsa meg a napok rendít; de igen jól pmlékszem: épen
azért viszik iskolába: például k e dden a gyermeket,
' hogy kedve legyen a tanuláshoz, h^ vasárnap kellett
volna is fölmenni ; s ugy gondolom, hogy e csonka mon-
datok mindnyájának van valami jelentése.

1565. Cíerkó-éneklós. D.

Dugonics szerint a halászmadarakat híják ^Szegeden
' czerkóknak.azon ezer szótul, melyet kiáltani szok-
tak. — De Ung-Bereg vidékén czerkónak híják az
oro^z vagy rusznyák templpmokat ezen ráoz szótul:
czerkva, mi egy anémet Kirche sangol church

Digitized by VjOOQIC

76^

szókkal. Orosz atyánkfiainál igen kevéssé van kimirelva
az egyházi ének, s innen a km.

1566. Nagy ezé gért emelt.

Azaz rósz a portékája, de antiál szebb, nagyobb a ezé-
gére. '

1567. Virágos czégért köt, ki mérget árul.

1568* Hamarább köszön a czégémek, mint az embernek.

1569. Czégér nélkül is elkel a jó bor. (427.)

1570. Hol czégért lát, x)da siet. ^

' Az én uram jő volt, a mire kellett^

Kasza , kapa neki sohasem kellett^
A hol czéifért látott^ oda sietett. N é p d.

1571* ízetlen ez ék lát is megszokhatni. Cz.

1572. Nem gy^özi czérnával. BSz.

Azaz czérnagombolyagként messze kinyújtható erővel,
türeleraráel.

1573. Becsusz,mász mint tü után a czéma. P.

1574. Czéín aszal nem hajókötél.

1575. Czérnaszálon függött élete.

1576* Kap rajta mint Czibak bátya a kulacson.

Ismeretlen személy, ki szerette a bort , s közmondássá
, lett iszákossága.

1577. C z i c z ka, macska I fogd meg az egeret.

Gyermekjátékból maradt, serkentő szó.

1578. Cziczus ! mutass neki tükröt.

Arra mondják, ki idején, időn kivül szereti magát tü^
körben nézni.

1579. Rútból lehet czifra, de nem szép.
1680. A mi czifra, még nem szép.

1581. A czifra semmit sem ér.

Czifrának Ccifra) híják latinul számtanban a zerns CO)
számjegyet, mely magában semmit sem .ér. — A km.
izlési, erkölcsi czifra ellen szól.

1582. Megeszi a czifra ruhát, mint tehén a pokíát. K.
1583- ) ) a rácz oltár.

1584. ? Czifra mint > az eladó leány.

1585. 1 \ ajegyruh^.

1586. C z i f r á zza már.

Digitized byVjOOQlC

77

Hasonlatílag a tánczoIórul/Ki a közpályán ide oda kezd
szitfii, kapkodni, magát szépítgetni : ez van vele ki-
fejezve. :

1587. A c Cigány nem hal a vizbe.

Játék a ,,hal" (Fisch, stírfit) szó kettős jelentésével.

1588. Nem is czigány, hanem cserecsaló. 0.

1589. Mennyi czigány, annyi lopó. /

^\,^^ TVT 1* * A í az eke szarvát.

1590. Nem szokta cz.gány j ^ g,^„tást.

15dl. Czígányt szapul, szerecsent mos.

1592. Czigány módra esküszik. Sz.

Azaz hamisan. Történt ilyen Szabolcs megyében , hol .
határjáráskor az egyik fél tanúi megesküdtek, hogy az a
föld, melyen állnak, az ö uroké. Ugy is volt, mert még
otthon földet raktak csizmájukba, s azon álltak, arra es-
küdtek. Ez czigány eskü.

1593. Mint a czigány mondaná.

Magyar ember ha olyat ejt ki, mit neki, magyar ember
létéref , szégyen kiejteni , e szójárást veszi elö, hogy
szava szégyenét a czigáhyra tolja.
1594- Hozzá szokott czigány lovon nyargalni.
Megszokta a hazudosiást.

1595. Jól tudja a czigány, mitöI döglik a légy.

1848-ban, mikor minden érdek fel volt ingatva , kérel-
met nrtak a czigányok is a monda szerint, mégpedig
három pontbul állót, úgymint 1) ezután ne „czigány^'
legyen nevök, hanem „uj magyar"; 2) minden magyar-
országi szinházban a felvonások közt ök zenéljenek ;
3) mikor körül hordják a tányért, csak húszast szabad-
jon reá vetni. -— Erre mondták e közmondást.

1596. Mitől fehér a czigány foga?

Ez nagy ialány, s nem is, fejtette meg más mint czi-
gány, Id, mikor hallá a kérdést, egyenesen rá inondá :
mert sok fehér kenyeret eszik. — Jelentése: nem a
mesterség, hanem természet ad némely dolgokat.

1597. Marakodnak a czigányok. .

Egy falu alatt sátorozván a czigányok, sok minden üs-
töt, bográcsot szedtek össze s jónak láttak elillanni ve-
lök, de mégis nem akarván hir nélkül elmenni, az öreg
vajda jelentést tön az urasági tisztartónál ily szóval :
Ma rakodna^ a czigányok. „Hadd marakodjanak", feleié

Digitized by VjOOQIC

78

amaz. — „Tehát jól van !" monda a Ctigány^ én meg-
tettem a jelentést." — Azzal tovább állottak. — A km.
• . jelent két értelmű, furfangos beszédet.

1598. Állva sétál mint a czigány.

Egy urilakba belopódzott a czigány szép nyári nap, mi-
kor az uraság a kertben mulatozott. A nagy pitvar kö-^
zepén megállván, nézte, nlit lehetne csenni, mikor lép-
teket hallott kívülről s megugrani már nfem vollidö.Egy
nagy fali óra vala ott épen, s ö kinyitva tokját, belé
vonult, de az óra elállott azalatt. Belépvén az ur, leg-
elsőben is oda vefé szemét ^ csudálkozva látá hogy
nem jár. — Mi baja ennek az órának ? — íel akarta
tehát húzni, s, ott leié a czigányt. ,Hát te czigány, mit
csinálsz itt?' ^ „Sétálgatok, líagyságos uram", feleié
magát feltalálva. — A km. jelenti a lehetlen;ség kép-
iselhetöségét.

1599. Czigány is szántana, ba megs^khálná.

1600. Jól íud szántani a czigányok loyán. BSz.

Jól tud hazudni.

1601. Czigány sem mond igazat mindenkor.

Azaz legtöbbször hai^d.

1602. Hozzá szokott mint czigány gyermek a szikrához. *

1603. Czigány bélyegzett lóra is felül.
160^. Czigány, is hozott tanukat,

A czigányt vádolták és pedig tizenkét tanú vallásával,
á ki tóttá, hogy ö lopott. „Ha csak tizeukettö," mond a
czigány, „hozok én ezerét is, a ki nem látta."

1605. Hat czigány is megesküdhetnék rá.

A^saz oly kevéssé igaz. Tréfás.

1606. Czigánynak tih lopást.

1607. Czigány kereset.
, ' .'Azaz lopás.

160$. Czigány kézre kerüít.
Elaljasodott.

1609. Néha jó ló is czigány kézre kerül. .

1610. Nincs a czigánynak pondrós szalonnája.

1611. Azért tart harapófogót a czigány hogy kezét meg
ne süsse.

1612* Nincs ott a czigánynak csontja. ^

Digitized by VjOOQIC

79

Mintha mondatnék.: akárhol ütőd aczigányt, nincs neki
ott csontja, azaz ne kíméld. \ .

1613. Czigány is dicséri a maga lovát.

1614. Fél cgigány szent Mihálylól.

Mert akkor már hűvösödik az idö. . .

1615. Nein ugy verik a ezigjányt.

A beregszjászi bíró lovára felkapott egy czigány s-el
akart illanni vele, de gazdája megismervén a lovat, kan-
táron foga, migmás kezével ütötte a czigányt. „Nem
ugy verik a czigányt" mbndá a tolvaja „hanem két
kézzel." A biró most két kézre akarván fogni. a bo-
tot, élereszté a kantárszárat, ekkor a czigány sarkantyú
közé kapa a lovat s odább állott. — E kn^. akkor van
^ helyén, mikor erösebb, szigorúbb módon akarunk bánni
a szelídséget nem becsülő vétkessel. D.

1616. Nyakas q czigány is, mikor akasztani viszik. (5743.)

1617. Riktáj czigány f jön a király.

Tréfás, rendre intő szó. Czigány ujonczról maradt, ki
még katona korában is jobban félt a szolgabirótul mint
bárkitől, íizért mikor, jelenték hogy „jön a király," őr-
állásra sietvén, örvendve monda; „de nem a szol-
gabíró." '

1618. Czigányrajkó is kefdves a^ anyának.

1619. Szokta a dolgot,, mint czigány a iszántást. D.

1620. Nincs szerencséje^^ Kózzá, mint czigány nak a buza-
vetéshez. Cz. .

1621. Megszokta mint czigány a füstöt.

1625. Czígátiy is addig szoktatta lovát a koplaláshoz, mig
belé döglött.

Azaz van oly állapot az éleiben, mit megszokni nem
lehet a nélkül hogy áldozatul ne essünk miatta. '

1623. Biztatja mint czigány a lovát.

Üres igéi:etek, biztatásokra mondják.

1624. Búsul )

^ ) Fphászkodik \ mint a kárvallott czigány.
^^^^ J Sóhajt /

1626. Olyan vagy mint a ragló czigány.

1627. Él hal érte mint czigány a veres nadrágért.

A czigánynak előszeretete a veres nadrág uránt szüIé a

Digitized byVjOOQlC

80

közmondást ily történet után. Egy urnák veres nadrága
volt, s oda igére a czigánynak, ha kitart érte ötven be-
tol. „J<i !" — feleié a czigány, s elvágata magán hu-
szonötöt, de már ekkor felkiálta „soha. ki nem állom !^^
s fölkelt ; a nadrágot el nem kapa. Másodszor megint
igy járt : kapott huszonötöt újra , de nem a nadrágot
még se. Végre harmadszor neki fanyalodván, kitárta
egyszerre az ötvenet, és megkapá a nadrágot, ötven he-
lyett, összesen száz botértr

1628* Szórnom mint böjtben a czigány.

Mikor nem szabad muzsikálni.
16^9. Rátartós mint az éhes czigány.
1630. Ellödözték a puskaport mint a nagyidai czigányak.

(seao.)

1631* Hozzá fog mindenhez mint golopi czigáíiy a harang-
öntéshez, (3275.) /
163S* Kénytelen mint czigány malacz az ügetéssel.

1633. Egészségére válik mint czigánynak a rakoncza.

1634. Be is rántják, ki is rántják mint czigány t a csap-
székből.

1635* S^uperálta mint czigány lelke a menyországot.
1636. Alkuszik mint czigány a lóra.
1637« Meztelen mint a czigány gyermek.
1638' Olcsó mint a czigányhal.

1639. Czigány kereket hány.

Nem bánom ha czigánykereket hány is, azaz ha fejére
áll is.

1640. Czigányosan vesz. (4468.)

1641. Markábán kapták czígányságát. P.

Rajta érték a hazudságon.

1642. Czigánysátor alatt született

1643. ki ellenséggel c z i m b o r á I , forrót öntenek alája^ ha
eszén nem jár. Cz. ^

1644. Czin egének kóró a nyársa.

Haszpnvehetlen jószág. •

1645. Czinege Is örül a tökmagnak. . -

1646. Örül mint czinege. a tökmagnak.

Digitized byVjOOQlC

81

1641 Cziiikét fo^ a feje. (á698.)

Azaz tök a feje ; mert tökből csinálják gyerihekek a
czínkefogót.

Van emb^r, a ki bölcs eszet

Tulajdonig magának,

És vízzel él 8 fejére a

Czinkék leszáUanái^ak. B o r d &U

1648* C z i n k j á t é kban legnagyobb mesterség a vetés, Cz.

1649. HIö, fillö c z i h k s. Cz.

1650- Meg van mérve mint a Gzinkotai itcze.

1651. Czinteremvirág veri a fejét K. ^

Ösz, közel van a halálhoz.

1652. Nem elég a szé, hanem elég a czipó.
1653* Kenyérrel eszi a czipól.

Azaz együgyűk, mint az egyszeri palócz, ki fekete ke-
nyerével ugy ette a fehér czipót, mint a szalonnát.

1654. Másutt is esznek fehér czipót.

1655. Madárlátta czipó.

Messzünnen hozott kenyér, kalács.

1656. Fehér czipó, sós túró éhség ellen igen jó.

1657. Czipó van a hátán.

Púpos hátú.

1658. Czipőszáju paripa.

Tréfás neve az ökörnek.

1659. Czipópénzre kelt a háza.

1660. Hétköznap mezítláb, vasárnap czipdben.

1661. Hallotta hirét, mint Czirkos a rétesnek. (3631.)

Czirkos kérdeztetvén, hajó-e a rétes? „igen," feleié.
— ,Honnan tudod?' — „A nagy apám bátyja hallotta
attól, a ki látta hogy ették."

1662. Ne czirógasd.

Ne kíméld.

1663. Czirógatá ssal is lehet ártani.

1664. Kifacsart c z i t r m.

Elhasznált jószág.

1665. Czo! Jézus!

Mikor például hidasból magas partra kell kikapaszkodni
a palócz kocsisnak, a lovakat is nógatván , Jézus nevét
is segítségül híván egyszersmind, e két rövid szót

6

DigitizedbyVjOOQlC

82 .

mondja egymás után. — Míijt km. igy jön eW például
vajakinek elbeszélésében : mikor aztán jó ulra értünk,
akkor „czo ! Jézus !" azaz sebesen akadályt nem nézve,
haladtunk.

1666. Néz mint a sült czomp^ó.

1667. C z u d a r nemzetségből való.

Czudar hajdan családnév, de itt a „czudar" csak ren-
des melléknév gyanánt értetik.

1668. Süvegben is megbecsülik a czukrót.

1669. Mintha czukorból fújták volna.

1670. Édes mint a czukor.

1671. Czu korrágás gyermekszokás.

1672. Czukros s^ju.

Azaz szereti az édeset.

1673. Akkor voll boldog a has^, mikor egy ujjnyi volt a
Corpus juris,'de most szekerén kellJiordani.Sz.(3878.)

D.

1674. Olyan mint a nagy D.

Éktelenül pohosra mondják. Használta Széchenyi.

1675. Egy kis daganatért nem kell vágni kezet.

1676. Nem adja dajka gyermeknek a legjobb falatot. KV.

1677. Ki vén korában házasodik, dajkát keres magának.

1678. Dajkarege.

Hasjztalan elbeszélés.

1679. A bor meghajtja a dallót.

1680. Hárman sem testnek egy dáma ki emberszámot.

Damak, falu felső Borsodban. A km. pávákra szól.

1681. Sok darab f a. kivántalik egy szekér csináláshoz.
168^- Szapora malom, sokat darál.

Sok és sebes beszédüre mondják.

Digitized by VjOOQIC

83

1683. Vén darázs legalább megdongja.

Értsd utána : ha meg nem eszi is a gyümölcsöt* — Vén
szerelmesekre szól. ^ .

1684. Darázst ne szurkálj. M. (59090

1685. Sok darázs a legfutóbb paripát is megöli.

1686. Mérges mint a darázs.

1687. Dong mjní darázs a tücskök között.
1688i Meglepték mint darázsok a dögöt.

Darázsfészekbe nyúlt.

Olyanba kezdett, mi sokakat fölingerelt ellene.

1689. Goromba mint a d a r ó c z. (6428.)

1690. A hug daru párostul.

Igen fiatal leányra szól, ha már szerelője van, egy fa-
lusi gúny dal szerint :

Levendula ágastal,
A hpg daru párostul.

1691 « Görbén hordja nyakát mint a daru.
169a. Ö is látott darut.
Ritkaságot.

1693. Hozdsza gazdaszony, a gyermeket^ ne neked a
dárda. M.

Visszájára értve — azaz nekem a dárda, neked, asásony-
nak, a gyermek — jelenti hogy nem kéli fölcserélni a
szerepeket.

1694. Dárius kincse.

Sok kincs. Azért mondják a bőven költőre: elk öl-
tene a Dárius kincsétis.
Hegedült arról szent Dávid.
ifiQ^ ) Énekelt arról szent Dávid, el is magyarázta.

^ Régen elhegedülte azt szent Dávid, el is éne-
kelte.
Azaz nem fog az megtörténni, vagyrégen elmúlt már az.
1696. Szent Dávid táncza.

Azaz nótával megegyező igazi táncz.

Csak az igaz magyar táncz
A szent Dávid táncza. N é p d.

Hogy igy szóljak szent Dáviddal.

Magyar emb^, ha restellj magában hogy káromkodútt,

6»

Digitized byVjOOQlC

84

illetlenül va^ gorombául fejezte ki magát, főleg ha át-
kozódott, e mondatot szokta, mintegy mentségéül, utána
vetni ; p. akaszszon fel a pocsaji hóhér, hogy igy szól-
jak szent Dáviddal. — Ismeretes t. i. mikép Dávid na-
gyon tudott átkozódni, névszetint a CIX. zsoltár tele
van átokkal. Ezért ily km. is gyakran hallható : verjen
meg a száz kilenczedik zsoltár.

1697. Ó sem jobb a deák né vásznánál. (3728.)

Nem jobb a többinél. — Adoma szerint a deákné vagy
falusi mesterné, a férjét nevezte vásznának, kit,
mint ezt, meg^is sulykolt néha, korhelysége miatt.

1698' Debreczenbe pipáért, Szegedre dohányért.

1699. Akkor még D^breczen is falu volt.

1700. Nincs párja Deireczenig.

Különösen gazdák szokták mondani például szép gab-
nára, búzára ; aztán egyébre is átvítetett.

1701. Debreczentöl Kis-Várdaig, (895.)

E téren egyforma levén az élet és vidék, nem sokat
tapasztalni. Azért mondják gúnyosan : te utaztál Deb-
reczentöl Kis- Várdaig ?
1708. Arra, arra Debreczen felé.

Débreczen vidékén bizonytalanok levén az utak, köny-
nyü az jeltévedés. Ki tosz nyomon indul], arra szok-
ták mondani. Egyébiránt minden ellenkező irányú té-
vedésre illik.

1703. Debreczeni hideglelésben szenved.

4^az hizik.

1704. Vastag mint egy debreczeni kofa.

1705. Nagy mint a debreczeni határ.

1 706. Meddig hordód teli, addig leszesz deli.

1707. Denevér.

Már a régieknél „vespertilio" volt az , ki se egyik se
másik felekezethez nem tartozott.

1708. Eslve jár mint a denevér.

Szerelmesek és adósokra illik, kik szeretik a ^Ihomályt.

1709. Becsöngettek neki, mint Derecskének a tatár. D.

Féhreverték Derecskén a harangot a tatárok ellen , mit
ezek észrevevén , mondák : majd mi is becsöngetünk
Derecskének ; a mint csakugyan meg is történt. D.

1710. Rosz hajó az, melynek dereglyéje nincs. Cz.

Digitized by VjOOQIC

85

1711. Beadja a d e rek át. (4537.)

Birkózóknál a melyik beadja derekát, még van győzve.
Ilyet jelent a km. is.

1712- A szalonnát ha egyre füstölik sem válik belőle de-
rellye. Cz.

1713. j Q^j^^™^ l kötötte a d e r e s t. (4543.)

1714. Margit aszony, deres ló, ritkán válik benne jó. Cz.

1715. Kiesett a derékszeg.

^ Azaz baj van, mint a szekérben, ha kiesik a derékszeg.

1716. Deszkát árul Földváron.

Aza^ deszka közt van ia földben; meghalt.

.... a ki ily deszkát árul.
Nem jő haza a vásárrul. N é p d.

1717. Négy deszka közé tették.

Meghalt.

13ÍMq'T 1 mint a deszka.

1719. ( Sovány )

1720. Délben gyújtasz gyertyát.

Latin: Lucernám adhibes in meridie.

1721. Délbenr sem Iát. .

1722. Reggeli vendég nem marad délig.

Reggeli esőre mondják.

1723. Ha délig nem, délután sem.

Ha iQán n^m tettem, ezután mjár ugy se teszem.

1724. A ki délig kurta, délután is az lesz.

1725. Délig alvó.

Rest.
„ ^ ( Nála gyakorta délután van.

( Altalteszi magát a délesti órákra.
Azaz leiszsza magát.

1727. Délutáni kézfogásnak rovás a dija.

1728. Kifogták a d é 1 c z e gbdl. P.

1729. Dér után meghugyozza magát az idő.

1730* Mihez karddal férhetsz, nem kell ahoz sök dé-
ván. KV: ' - .

Digitized byVjOOQlC

66

1731. Kiadta a dézm át.

Családra mondják, ha már egy vagy több tag halt ki be-
lőle. Aztán egyébre is, a minek hía van.

1732. Hányják vetik mint a dézmabuzát. (1331.)

1733. Nem mind diák, a kinek tintás ae ujja«

1734. Énekel előbb a diák, azután kap alamizsnát.

1735. Diákot hasznáért nem érdemes tartani. Cz.

1736. Szemérmes diáknak hió a táskája. M. (4549.)

1737. Ma diák, holnap katona.

Azaz a diák minden lehet.

1738. Sztikség vagy katonát vagy barátot tesz a diákból

1739. A pap is csak egy diák volt.

1740. Ugy szép a diák, ha rongyos. K.

1741. Beteg volt egyszer a diák is. D.

Mikor valami, régen elmirit dolog hozatík fel mint ok a
jelen körülményekben, holott semmi befolyása ezekre :
ez a km. használható. Az ismert adoma szerint ugyanis
a diák jól falatozván, kérdé a gazda : „mióta vaá ily
derekas étvágya ?" — ,Betegségem óta,' feleié a diák.
. „Mikor volt beteg?" — ,Ezelött tiz esztendővel/

174S. Jobb a magyar konyha a diák konyhánál.
Diák konyha azaz gyógyszertár.

1743* Lencse, borsó, kása diák táplálása.

1744. Vagy diák vagy disznó. (3686. 4099. 61470

Toronybul nézte egy paraszt az ünnepi diákot, s látván
valiami teketét, kérdezek tőle: „bizonyosan a diák jön-e
ott?" Amaz feleié : vagy diák vagy disznó.

1745. Tintás seggü diák.

így csúfolják társai a diákból lett katonát ; aztán bármi
könyves, de életben nein gyakorlati, embert.
,1746. Nyári kocsis, téli diák.

Falusi gyermek, ki nyárban lovat őriz s télben megy csak
iskolába..

1747. Szép szerető a diáké. -

1748. Nem diák tal annak való a könyv.

1749. Nehéz a papság, ki diákul nem tud. BSz.

1750. A ki diákul tud, a pappal is üzólhat.

Semmit sem tud diákul, noha eleget járt az iskola
mellett. D,

Digitized by VjOOQIC

87

1751 . Maga d i c s é r i magát.

Azaz rósz szomszédja van , vagy ö^ rósz szomszéd,
különben az dicsérné, nem b maga magát.

175E. Szembe dicsér, Mlul gyaláz.

1753. Pénzen vett dicséret czifra hazudság.

1754. Nagy dicséret és hazudság egy fának ágai.

1755. Öndicséret gyalázat.

Latin: Propria laus sordet.
1756* Rósz ember dicsérete n^m nagy becsületedre vá-
lik. Cz. .

1757. Ki nem állom a d i c s ö s é get*

Például a nagy meleget, aztán a hol megszorul az em-
ber, a mire szoktuk mondani : melege van.

1758. Kemény d i óba harapott,

1759. Egy férges diót sem adnék érte,

1760. Törd meg a diót, ha belét meg akarod enni. BSz.

1761. A jó, meg a dió.

1762. Diót törne homlokán, ugy szereti. BSz.

1763. Üres dió, üres pohár ha eltöíik sem nagy a kár.

1764. Diófának, szamárnak, aszonyemberhek verve veszik
hasznát. KV.

1765. Adjon isten minden jót, diófábiíl koporsót.

1766. Nincs annyi esze, mennyi egy dióhéjba bele férne.

1767. Rá tartja magát, mintha övé volna a diófáig. (3112.)

1768. Mintha dióhéjban járna.

1769. Dióhéjba szorítva.

Azaz röviden, a beszéd velejét egybe fogva.
I77n í ^^^ diósai már a játék.
"^^' l Nem játszik már dióst. (2676.)

1771. Megesett neki a diószegi vásár. D.

Ezt egy, a diószegi vásáron megkárosítón, 'emberre,
mondták.

Megesett nekem a diőfizegi vásár^
Mert ellopták komám fekete pipáját,
Fekete pipáját, bőrös csutoráját. N é p d.

1772. Disznó is megesu a makot^ de föl nem néz a fára.

1773. Disznó is gyakorta búzalisztet esizik. KV.

1774. Nem döglik meg disznó a maga almátul. K.

Digitized byVjOOQlC

88

1775. ; Qg^^g^ I disznó mély gyökeret ránt,

I Disznóra gyömbért.
•177b. j jj^jjj disznónak való a gyömbér. (2209.)
1777. Nem illik disznó orrára aranyperecz. KV.
Latin: Annulus aureus in naribus suis.
1778* Nem őriztünk együtt disznókat.

1779. Éhes disznó makkal álmodik.

1780. Ha tudná a disznó, mire hizlalják, megdöglenék bu-^
vában. K.

1781. Tudja isten, mért nem adott szarvat a disznónak.
1782* Ha a disznónak szarva volna, kanászt sem lehetne

mellé fogadni. D.

1783. Ha a disznónak szarva volna, egy kazal sem ma-
radhatna.

1784* Nőjön szarva ii disznónak.

Értsd : ha én meghalok, nem bánom, akármi történik.

1785. Akkor volt szép a disznó, mikor még mala^z volt.

}786. Mennél koszosabb a disznó, annál inkább vakarózik.

1787. Disznón gyapjat keres.

Fösvény ; huzavona.

1788. Disznórul is gyapjat nyir.

Minden szerencsésen ttt ki neki.

1789. Kicsin az ól, nagy a disznó.

Mondják : ha szűk csiziQát hord valaki ; aztán : ha ke-
vés jövedelmű a hivatal S ö többet kivan.

1790* Öla sincs, mégis disznót akar hizlalni.

1791. Lé táplálja a disznót, kolbáisz a ro3z szolgát. '

1792. Könnyű volna megnyirni a disznót, ha malaczkorá-
ban rá szolitatták volna.

1793. Ha repülni tudna, legjobb szárnyas állat volna a
disznó. (3245. 3246.)

Ezt egy czígány monda, mikor kéi^dezék tőle : melyik a
legjobb sz^nyas állat. — A „ha" kötszó ezóta czi-
gány praepositíónak hivatik.

1794. Zöld disznórul mesét mondói.

Olyanról fogok beszélni, inir^l soha Sem hallottatok.

Digitized by VjOOQIC

89

1795. Ne legyetek mint a kutyák^ hanem mint a disznók

Azaz értsetek egyel, -z Ismeretes, hogy a kutyák min-
dig a gyöngébb kutyát marják, azt, s^ely maratík ; el-
lenben a disznók összeröffennek ^ azaz egyetértenek,
egymást védik.

t796« Esznek urak disznómődra, szegény ember ökör-
módra. ,

Vagyis az urak többször isznak étel közben, á paraszt
pedig csak étel után egyszer, kétszer.

1797. Disznónak, fösvénynek holta után^ haszna, (3651.)

1798. Ha kend ember, más se disznó.

1799. Sok lud disznót győz.

1800. A disznó sem mosdik.

így mentik a piszkost^ ^zenyest; mit visszájára kell ér-
teni, mintha mondatnék : a disznó sem mosdik , mégis
piszkos. Ez irónia.

1801. Oláh után szokik a disznó.
1803. Nem vagyok tán disznó.

1803. Turkál mindenben, mint jóllakott disznó a mákban.

Válogatós, finyás.

1804. } u if ^ i íntót süket disznó a búzában.

( Fülel l
l Hallgat )

1805. Hallgat mint a hugyó disznó.

1806. Szereti mint disznó a pocsétát.

1807^ Mohón esel neki, mint disznó a máknak.

1808. ÖsszeröiFennek mint a disznók.

1809. A disznóalmot is el akarná adni.

Fösvény, zsugori.

1810. Mi atyánk, isten, disznóláb. (£576.)

Mintha mondanád : léleknek szükséges az imádság, test-
nek az étel.

181 1« Ugy áll a haja mint a disznóserte.

1815. Disznóólra cserépfödél.

1813. Ott marad, a hová dobják.

Békés, türelmes.

1814. Dobra vonták a bőrét. (6523.)

Szigorúan vallatta, kényszerítették.

1816. Dobbal megy nyulászni.

Digitized by VjOOQIC

flO

1816. Sokra verik a dobot.

Arra, mikor valaki legtöbbet igér.

1817. Dobra üti. (4138.)

Elhíreszteli.

1818. Dobra ütik mindenét.

Árverés utján eladják.

1819. Megütik a dobot.

Indulóra jelt adnak.

1820. Ellaktam mint a dob. (1876.)

1821. Elverték mint a kétfenekü dobot.

1822. Dobosnak termett.

Kicsi legény.

1823. Dobszóra megy ott. '

Van rend a háznál.

1824. Add meg magad , Dobozi! (591 9.)

Alkalmasint a költőink, Kisfaludy S. és Kölcsey , által
megéneklett Dobozi Mihályjól maradt km.

1825. Izzad most Dobozi. D. ^

így hittak egy tiszttartót, ki ellen panaszkodni ment egy
jobbágy a földesúrhoz. Ez, tudván ki a vádló, megí-
gérte hogy Írni fog a tiszfartónak. Irt is, de ellenkezőt,
mint 8 paraszt hitte, ki, midőn a levelet megvitte volna,
már örült a tisztartó szorongásán s monda : „Izzad
most Doboz i." Azonban a levélvivöre huszonötöt
rendele a földesúr, s a tisztartó a kimért büntetést ama
szavak ismétlése alatt vereté el rajta. D.

1 826. Nem ér egy pipa dohányt.

1827. Ki markolja a dohányt má^ zacskójábul s magáéba
teszi.

Önzőre mondják.

1828. Rongyos d o 1 m á nyban is van okos Iegény.(6W2.a.)

1829. A dolog nem szégyen.

í Elmúlt dolognak felejtés a vége.

1830. < Megesett dolognak legjobb orvossága az elfe-
f ledés.

1831. Kinek semmi dolga, akaszsza fel magát.

1832. Nem töri tollát a dolognak. K. ^

Nem erőtéti meg magát á dologban;

1833. Egy dologból kettőt csinál.

Digitized byVjOOQlC

91

1834- Ezer a dolgom, meg kettő.

1835. Dolga felöl nünderire rá ér.

Azaz nincs semmi dolga.

1836. Jtfinden dolga : ujjait görbíti.

1837. Dologra szegődik a szolga.

1838. Szép dolog, ha istentől van.

Nem örömest hallott lúrre, esetre mondjuk.

1839. Csúnya dolog a háború. Cz.
1340. Ez bizony kutyadolog.

1841. Ülj veszteg, ha jól van dolgod.

184S. Ki a dolgot érteni nem akarja, visszámagyarázza.

1843. Jámbornak hazája, hol jól vagyon dolga. M.

1844. Ö dolga: lássa.

1845. Van jó dolgod.

Van eszed hogy....
1846: Olt egyél, a hol d o 1 go ztál.

1847. Ki nem dolgozik, ne is egyék.

Németi.Wer nicht arbeitet, soU auch íiicht essen,
í Kutya is a dombra sz . Jk.

1848. J ördög is a dombra tojik.

Gazdagnak kedvez a szerencse.

1849. Nehéz a dombra visszahömpörögni.

1850. D m s z 1 ó i frahczia. BSz.

Hitvány tót katona.

1851. Vékony dongáju.

Gyenge alkotású.

1852. Ki mást dorgálni akar, maga feddhetlen legyen.

1853. Házi doromb.

Azaz pörlö, veszekedő feleség.

1854. Ha a pofonc&apásl elszenveded, máskor dorongot
hoz reád. Cz. .

1855* Dorongot vetettek elibe^ K.
Akadályt gördítettek elibe.

1856. Anticipálta mint D ó z s a a macskát.

Ily nevű ember látván hogy ablaknak ugrik a macska
s azt ki fogja törni : maga törte ki előtte. — Jelentése :
eleit venni valaminek, miben nincs köszönet.

1857' A hol d ö g van, oda gyűlnek a sasok.

Digitized byVjOOQlC

92

1858. Döge van.

Azaz bősége, p. halnak. Döge van a halnak : igen sok
a haL

1859. Dögre jár.
1860- Döglik.

Azaz hever, semmit nem lendít.
1861. Ha a juh szomorún legel, dögrováson van. Cz.
186E. Büdös mint a dög.

1863. Neki mindennap Dömötör napja.

Nincs biztos sorsa ; minden órán változik, sorsa, mint a
juhászoké Dömötör napján.

1864. Hadd dörögjön, csak ne üssön.

1 865. Neki döleszkedik, mint egész telkes paraszt. Cz.

1866. Garázda mint a részeg dragonyos.

1867. Kedves a drága.

1868. Nincs drágább az időnél.

1869. Legkésőbbre érik, a mi legdrágább. D.

1870. Legdrágább, mit könyörgéssel kell megnyerni*

1871. Nem lesz abból duda.

Mondják, ha nem hisznek valamely vállalat, kezdet stt-
kereben.
187S. Könnyű a dudát felfújni, de nehéz billegtetni.

1873. Sok jó tánczolhat egy duda mellett,

1874. Minek olyan duda, a mi nem szól.

1875. Teli van szóval mint a duda széllel.

1876. Olyan mint a duda. (1820.)

Jól van lakva.

1877. A mint dudál nak, ugy tánczolj.

1878. M9jd megtanítlak keztyüben dudálni.

1879* Két dudáö nem fér meg egy csárdában. (6141.)

1880. Jó dúdoló, jó köppentö. KV.

Latin: Bonus cantor, bonus cupediarius^
Német: Guter Sínger, guter Schlmger.

1881. Dudvát hány a tökre. (911.)

1882. Dugába döl.

Valamely vállalat, terv megbukik , abban marad , mint
mikor bedőlnek a hordó dtigái vagy dongái.
188á. Dunába hord vizet. (2235.)

Digitized by VjOOQIC

93

1884. Dimában keres vizet.

1885. Sok víz elfoly addig a Dnnán,

1886. Nagy dolog volna, ha a Dunában nein volna viz.

(1251)
1887* Nem egyszer úszta át a' Dunát.

Eleget tapasztalt már, elég bajból kimenekült már.

1888. Mely eb egyszer a Dunát általuszta^ neki megy a
tengernek is.

1889. Duna sem mossa le i^óla.

Átuszsza mint kutya a Dunát s megrázkódik.

Némely ember leráz magáról minden szemérmét, elfe-
lejt mindent, a min okulhatott volna, s lesz, a ki volt.

Kétfelé kap mint a Dunába haló.

Eipez, kapoz mint a Dunába haló. K.

Dunántúl glázlibul.

A tiszai vidék vádolja ezzel a dunántúlit, hogy nem be-
szél tisztán magyarul, mint a glázli szó mutatja, melyet
a nép is használ ott.

1890. A dusok nem ^oká uralkodnak. Cz.

1891. Jól tudja adűrgést.

Tudja valahol a járást, kelést, p. vidéken, hivatalos he-
lyeken.

1892. Adjon isten htoom e-t.

eszet , erőt, egészséget.

1893. a) Eb a czigány csere nélkül.

1894. Eb a német kutya nélküL

1895. Eb a király ország nélkül.

1896. Eb az oláh disznó nélkül.

a) „Eb" és „nélkül" szavak közé igy téve két főnevet,
melyek egymással rokonszenv! vagy életbéli összeköt-

Digitized byVjOOQlC

94

telesben állanak, mint : oláh és disznó, ezigány és cs^re,
tömérdek km. áll elfi, mikor ,,eb'' am. „semmit sem ér/^
jól megjegyezvén, hogy ily közmondásokban az első
főnév mindig személy, p. oláh, német Slb. ; miért
„eb a zacskó pénz nélkül'^ s más ilyféle alkatú köz-
mondások, ha nem lehetlenek is, de szokatlanok; aztán
megjegyzendő hogy a szótagok száma rendesen közé-
pen megszakasztva egyenlő legyen a közmondás els^ és
második részében ; p. eb a magyar bajusz nélkül ; eb a
pap könyv nélkül ; noha ez ellen is van kivétel Faludi-
nál: eb a varga bőr nélkül ; de amúgy mégis hangzato-
sabb a km. -

1897. b) Eb, a ki nem barát.

Igyunk ! eb, á ki nem barát !

Űrítoe minden poharát. Csoki)nai.

1898. Eb, a ki bánja.

1899. Eb, a ki bánja, kutya, a ki szánja.

. b) £?en közmondások megint typicus alakúak, szerin-
tök újra lehet akármennyit formálni , megjegyezvén itt
is hogy az „eb" szó után ismét személyes visz-
szaható névmás Ca ki) jő, mint a fölebbiekben személy.
Azért mondhatjuk : „eb , a ki sir ; eb^ a lü verekszik"
stb. végetlenül, de nem mondjuk soha : „eb, a m i sir,
eb, a mi verekszik," mert az eb csak ugy lesz igazán
közmondási alany, ha magánál feljebb valót, épen sze-
mélyt, képvisel. Azért jelentése ennyi: „ném én va-
gyok az," a ki néni barát, azaz én barát vagyok, sze-
retem a barátságot ; „nem én vagyok aí," a ki szánja,
azaz én nem szánom stb,

1900. c) Eb haragszik.

1901. Eb hiszi. (3637.)

19Ó2. Eb fél, kutya fél, mig az öreg ipám él

1903. Eb utói ki a világból. BSz.

1904. Agg eb utói. KV.

1905. Eb les2^ Budán király.

1906. Eb oda fa nélkül. (1149.)

L a t in : .^)sgue baculo ne ingreditor.

1907. Eb köszönje a jótartást^

1908. Eb ura fakó.

Digitized byVjOOQlC

9S

1909. Eb ura kurta.

1910» Eb szeme látta, eb keze vette, akaszszák fel, a ki
keresi. s :

Arra mondják, ki olyat keres, mit maga tett el s nem leli.
t91t. Eb helye, mi nem én dolgom. M.

1912. Ebé az, a mi másé.

1913. Ebnek mondják, eb mondja farkának, farka mondja:
eb menjen. ^

1914. Ebnek parancsolj.

1915. Ebnek papolj,

1916. Ebnek add, ha megnyálaztad. KV.

1917. Ebet végy többet rá. . \ /
Ebem volna sánta, ha ugy folyna dolgom. K,

A c) alatti közmondások után tétessék tagadólag az
első személyes névmás oly formában^ nűnt az „eb''
szó, azaz hol ennek tárgyes^te áll, az első személyes
névmásnak is tárgyesete álljon, és kijö az igazi értelem,
p. eb haragszik, nem én, azaz éh nem haragszom.
Ebnek parancsolj, n e n ekem ^ azaz nekem ne pa-
rancsolj; ebet végy többet rá, ne engem, azaz
engem többet nem veszesz rá. — És így tovább az
„eb" szó minden uloljárókkal együtt tömérdek köz-
mondási alakot állít elő, p. ébt Ő 1 hallottad (nem én tő-
lem) ; ebb e 1 szóltál Cnem én velem>, melyek mind ki-
fogás^ nélküliek , az életben gyakorta hallhatók, a be-
szédnek erőt kölcsönzők.

1918. d) Ebet tnd hozzá,

1919. Ebet hallott felöle. ^
taoíí ^ Ebet sem tud felöle.

19/iU. ^ Q^^^ ^^ ebet,_á pap rétjén. K.
Azaz nem egyező az igazsággal.
1981. Ebet volt ott.

d) E közmondásokban az „ebet** szó egyszerű, de
nyomatékos, tagadást jelent, p. ílbei tud felőle, am. nem
tud, vagy „ugyarícsak nem" tud felőle. — A nép szinte
igy használja igen gyakran a „fene" szó tárgyesetét, p.
fenét tud felöle ; ott, a f e n é t , a pap rétjén. — Ily-
képen megint sokféle, nyomatékosan tagadó, közmoit-
dásféle szójárat, formálható.

Digitized by VjOOQIC

96

I9E8. e) Eb anyja.
19S3. Eb az inge.

1924. Eb a lelke.

e) Könnyű káromkodások ; tagadással vagy nem he-
lyesléssel, mi az „eb" szó fö jelentése a magyar köz-
mondásoU)an. <

1925. Csak eb a kutya.

Rósz a rósz.

1926. Mind egy eb az. KV,

Nincs köztök semmi különbség a roszaságban.

1927. Sem eb sem kutya. KV.

Sem egyik sem másik rósz, hanem még roszabb.
1928* Eb vagy kutya, mind egy talár. .

1929. Azt se mondta: eb vagy kutya.

Sem jót sem roszat nem szólott, s elment.

1930. Eben kutyát.

1931. Eb kutyával hamar összebarátkozik.

Latin: Malus cum malo colliquescit voluptate.

1932. Eb fújja, kutya járja.

1933. Eb fújja nótáját, kutya járja tánczát.

1934. Nosza eb után, komondor.

1935. Ebrül ebre, paprul papra. D.

Hasonlórul hasonlóra marad valami, mint ebrül Qbre az
orv, paprul papra á breviárium.

1936. Ebmarásnak kutyaször az orvossága.

Kevésbbé jól igy is mondják : a mely eb megharap, án^
nak szőre gyógyít.

1937. Ebsógor, kutyakoma.

1938. Ebszokás, kutyaszokás.

1939. Eb ebet bolház. Cz.

1940. Ebnek^ eb a fia. (3667.)
Eb kéri, eb adja.

Ezen közmondásokban „eb és eb", vagy „eb és ku-
tya," ugyanaziMiságot jelentenek.

1941. A mely ebet bottal bájtnak a nyúl után, eb eszik
annak fogtábul. (865.)

Digitized by VjOOQIC

97

1942. A mely ebét bottal hajinak á nyúl után^ nem fogja
az meg. M.

L ftlin : Invitis öanibus venari.

1943. Ölben vitt eb nyulat iiém fog. BSz.
1944- Addig játszik az eb, mig kutyó a neve.

1945. Ne higy az alvó ebnek.

1946. Ne bigy az ebnek, ha szomorúnak látod is.

1947. Soha ne higyen ember az eb szájának.

1948. Né higy annyit az ebnek, mennyit farka hizelkedík.

Lalin: Cauda blandiri. .

1949. Mikor két eb összemárakodik a tál felett, a harma-
dik könnyen jóllakik.

1950* Eb is megalkuszik egyszer a macskával.
iQp;i ^ Nehezen alkusziig meg két eb egy csonton.
( Két eb nem alkhatik meg egy csonton.
Neméi; Zwei Hunde an eiiíem Bein
Kommen selten ttberein.
í Ki ebbel hál, bolhásán kél.

1952. j A ki ebbel fekszik, bolhásán kél fel.

N é m el : Wer mit Hunden ztí Bette geht, steht mit
Flöhen wieder auf.

1953. A ki ebbel játszik, bot legyen kézében.

1954. Ki ebbel bolondozik, bot legyen kezében. Cz. .
1955* Magadra vess, ha megharap az eb, mikor vele ját-
szol. K. *

1956. Tarts ebet, ha veszned kell. KV.

1957. Ne tarts ebet. ha kenyérhajad nincs.

W58. Csak korpád legyen, könnyű ebet kíipni/(3727.)
1959. Ki más ebét tartja, csak a kötél marad nála. K.

így van görögül is szorul szóra. -— JKi hálátlan iránt
van jóakarattal, hiába fáradott.
Latin: Qui canem, alít externum.
1960* Ki idegen ebnek hány kenyeret, nem vészi jutalmát.
Német: Wer fremde Hunde aufzíeht, erntet schlech-
len Dank.
1961. Bakzó ebnek sok a lyuka. .
196S. Fanos ebnek gubás a társa. ^

1963. Az ebet is megbecsülik uraért.

7

Digitized byVjOOQlC

98

1964 Akkor S ^^^"^^ l az eb S ^^ ^^^s-

( szomorú^ ' ( mikor éhes.

1965. Vess kenyeret ebnek, megharap érette.

1966. Tégy jól ebbel, még rád mordul. .

1967. Agg ebnek, vén szolgának egy a fizetése«

1968. Késő agg ebet tánczra tanítani. (51^2.)

1969. Vén' ebre korpa is vesztegetés. (841.)

1970. Jó a vén eb ugatására kitekinteni. (4569)

Német: Wenn alie Hunde hellén, ist*s Zeit, disz
mán ausschaut.

1971. Eb is bánja orrát .

1972. Eb is haragszik orraért.

Senki sem szereti, ha gyönge oldalát érintik.

1973. Nem ebre bizták a lóhalált. KV.

1974. Ha eben állana, sok lóhalál esnék.

1975. Ha ebre biznák a nagy böjtöt!

1976. Ebre bízni a hájat. (483.)

1977. Az ebnek ha aranya volna is, hájat váltana rajta.

(1996.)

Ki hasának él, reá költi ^lindenét.

ÍkoloDicz.
kölöncz.
czölönk.
Elég egy embernek egy hivatal.

1979. Nem egy ebnek kurta a neve.

Kevésbbé nyomatékosan: két ebnek is lehet fegy neve.

1980. Megadták heki az ebek vacsoráját.
1Ö81. Majd elfújja az ebek dalát.

. Mindkél km. olyat jelent, mii á megjárás, baluljárás alatt
értünk.

1982. Ugat a félénk eb, de meg nem mar.

Azokra szól, kik jobban győzik szóval mint tettel.
Latin: Canes limidi vehemenlius lalrant.

1983. Eb i^, kopó is, agár is.

Az egri püspök utazván egy falun, valamelyik földesúr
inasa kérdezé a bakon álló huszárt : ki legyen ura, s a
huszár igy felelt : épiscopus agriensis , mit « bárgyú
szolga a fentebbi közmondássá vált szavakkal vitt hirül

Digitized by VjOOQIC

99

^ urának. — Mikor jót várunk, ésTOSz, söt roíiznál fe ro-
szabb az eredmény, p. pörben az Ítélet, akkor mondjuk
e közmondást. Jelent sok czimet is.. Ha pedi^ állapot-
jegyzöleg akarunk szólani: ebül is, kutyául is, komon-
dorul is. , -'/■'■

1984. Eb a macskával. (2S67.)

Azaz ugy vannak együtt mint eb a macskával , vagyis
roszul p. házasfelek és más társak,

1986. ílben gubát cserélt. , \

E közmondásnak adomája van, de saját értelme ráncs ;
hanem alkalmasint egy az „eben kutyái^' közmondás-
sal, melyhez hangrokonságban is igen közel áll.

1986. Eben- hiába. .

1987. Ebet szörirül, madarat tollárul, embert társárul.

1988. Feltalálni szörin az ebet.

Kevésbbé nyomgtékosan : szőriről ismerni az ebet.

1989. Eb chátán megfordult. (34960 ;

1990. A mély ebet meg akarnak ölni, dühöíi nerét költik.
1991Í A hamarkodó ebnek vakok a kölykcy. Cz. <4822.

3339.)

1992. Bolond, kit a kötött eb megharap.

1993. Ebnek se jó az első fia. (2169.)

1994. Fogas ebnek való a csoötrágás.

1995. Nem hallik eb ugatása mennyországba. KV. (366S0

Nem ragad ebugatás az derült égre. Zt i n yi.

Német: Was kümmerl's den Mond, dasz die Hunde
béllen.

1996. Eb a bibor közt is konczot keres. D. (19770

1997. Harmadik utczárul is megugatják az ebek.

Mint a peczért, ki kutyáknak ellensége levén , általuk
rósz embernek tartalik. — - Ilyenre szól a km. is. ,

Í998. Köti az ebet a karóhoz.

1999. Az ebre nem vetnek hámotj a gondolattul sem vesz-
nek vámot.

£bbe a gondolkozási szabadságot foglalták be őseink.

2000. Vess a^ ebnek^ csórja farkát.

2001. Nem egy eb rúgja a tökít.

Több oldalrul van segítsége, pártfogása. <

2002. A jó ebet nem ütik agyon egy túróért. K.

7*

Digitized byVjOOQlC

100

2003. Ebnek vonszák asztalra fejét^ ö pad alá yposza. IL
Kevésbbé nyomatékosan : hiába húzod eb fejét az asz-
talra. Azaz hiába méltatsz méltatlant ^ ö mindig aljas
maradi

S004. Visszatér eb az okádásra.^

Ki aljasul szokott, visszaesik mindig.
Lalin: Canis reyersus ad vomilum.

2005. Nem eszi meg eb maga fiát. KV. (3666)

2006. Eb is parancsol inaga farkával.

2007.'Eb is felhág a ház tetejére, lia udvarban megszo-
rítják. \
2008* Eb is követ harapdál, mikor embert nem marhat.

Azokra szól, kik bajaik valódi okozói helyett más ellen
dühöngenek.

Lalin: Canís saeviens in lapidem. \

2009. Eb sem rágódik csontűn, ha hnsra talál

2010. Hol az ebet leforrázták, nehezen megy többet oda.

2011. Leforrázott eb esötfil is fé).

Német: Begossene Hunde fürchten das Wasser.
2013. Ebem volna sánta, az is meggyógyulna. BSz.
Semmi bajomat sé mondanám.

2013. Általment az. ebek harminczadján.

. Sok próbát kiállóit, sokat tapasztalt.

2014. Eben múlt pásztorság falú végin csontot rág. D.

Ki a jólétből vagy jó hivatalból kiesik, nem válogat so-
kat, mint nem a szolgálatból kiesett pásztor kutyája.

2015. Bujdosik ide ^ tova, mint az égett lábú eb. KJ.

2016. Nyalakodik mint az eb.

M17. Sí.reH min, eb . I »-f «-„^,,^,,

2018* Oldalog, mint eb a gyolcsos tóttul.

2019. Megszorult mint eb a gát között.

2020. Tisisteli mint eb a vermet.

2021. Szapora mint az ebkapor.
202^. Kikopott mint eb . . .r a hóbül.
20^3^. Kiadott rajta mint eb a taligán.

2024* Nyújtózik mint eb a pozdorján. (4897.)
2025. Eb ágyábul e^ett.

Digitized byVjOOQlC

101

2026. Eb b ö rbe öltözni. EV.
ÍO*7.Ebo,o„.|J;:J^»^-. .

Tréfás. JM^ondani szokták, ha valaki megvágja kezét, s

más apróbb sérülések alkalmával.
S028. Ebeladóban hagyta feleségét. BSz, (1373.) .

Rá sem gondolva hagyta el nejét, kit akár megvegyen

bárki,- mint az ebet. ^ '■ ■\

20E9. Egy ebf utason van.

: Egyenlő tévedésben, bűnben van. •

2030. Eb hájjal kenték alfelét

Hamis, ravasz, gonosz erkölcsű.

2031. Eb kérdi uram!

Lenéző, megvető czime oly embernek, kit senki sem
kérdez. Azért mondják : „ebkérdínek kutya a feletet",
azaz kit nem kérdeznek, annak mínderl felelet az , mi a
kutyának, ha elkezd ásítozni : hallgass !

2032. E b r u doii vetni ki, M. ' \

Gyalázatosanradni ki valakinek áz utat, mint konyhábul
a kutyának, t. i. pilvarajléban két ember égy rudat tesz
keresztül s mikor az eb keresztül léprré, fölvetik rajta,
hogy ú kutya néha kétszer is megfordul a, levegőben.

2033. Csak egyszer esett Bécsben eb vásár. D. (12^3)

2034. Ebestül, macskástuí. (229.) ^

A2az mindenestül, p. a ki eíhordozkodík és mindenét
elvisíi, az ebestül, macskástul ment el.

2036. Ebül éllunk. (1 349.)

2036. Ebül járt. .

2037. Ebül gyüíl, ebül költ.

2038. Ebül gyűlt szerzéknek ebül kell elveszni.

2039. Ebül gyűlt marhának dbür kell elveszni. M.

L M i n : Male párta male dilabuntur.

2040. Ebül gyűlt szerzéknek komondor sáfára*

2041. Ebül kezdi, ebül végzi.
2042* Ebül kezdi, komondorul végzi.
2043. Ebül is, kutyául is, komondorul is. D.

g) Mind e közmondásokban „ebül^^ am. roszul, hami-
san, gonoszan ; sőt még a két utóbbiban a ,',komondűrul"
mint fokozata a rosznak, adatik fölibe.

Digitized by VjOOQIC

102

a) Adta ebadtával fér össze. (Lásd: kutya.)

2044. Hol az e b é d , ott a vacsora.

Régi, vendéglátó szívességre emlékeztető km. melynél
fogva mkitogy törvénynyé vált hogy a vendég ott egyék
vacsorát, hol ebédet evek. ^Erre czéloz a következő
közmondás is.

2045> Nem derék ebéd, melynek vacsorája nincsen, D.

2046. Hamar ebédnek hamar a vacsorája.

2047. Délben kiméit ebéd jó vacsora.

2048. Szegény ebéd^ a hol bor nincs. KV. (1007.)

2049. A mely szolga elfelejt ebédet ernii , löegérdemli a
vacsorát. K.

2050. Ebédet.nem eszik, vacsorál tiem is lát. (4759.)

Igen koplal, igen szegény, nincs mit ennie.

2051. Ebéd előtt van.

Még eszén van. Részegesre mondják. (L, vacsora.)

2052. Ecz étre maradt. (21290

2053. Eczetre való.

Azaz igen Savanyu, félig eczetes bor.

2054* Eczetágy a gyomra.
Sokat tud inni.

205&. Les^ belőle .eczetágy!

Akkor mondják, mikor a segítség neiii segít, p. kár-
tyában a fölvétel, vagy életben a kölcsön , mely csak
kellemetlent, savanyut érlel mint az eczetágy.

2056. Eczetes korsó megtalálta dugóját. (4871.)

Hasonló hasonlóra, neki valóra, talált házasságban vagy
más társi viszonyokban. ;

2057. Nem kéli arany e d Ónyt pad alá tenni. Cz.

2058. Eg ér sem fut mindig egy lyukba.

Jelentése : igyekezz több módjait találni fel az életnek ;
igyekezz szerezni több barátokat, vagy akár barátnékat,
mert házas ^mbpr önfeledéseit is vérfi némelyekné] ez
a közmondás.

Latin: Mus non uni fidit antro.

2059. Egér nem fér lyukába, tököt köt a farkára.^ Cz.

Oda akar bevinni mást, hová magának sincs szabad
járása. '

2060. Macska mikor szunyád, egerek tánczolnak. Sz.

Digitized by VjOOQIC

103

2061. Nincs otthon a macska, czinc;EOgnak az egerek.

Német: Wenn die Katze aöszer dem Hause íst,
tanzen die M3use.

2062. Vesztére harapta el üz egér fejét. D.

A mivel segíteni akart magán, az volt reszlire, mint ama
parasztnak, ki, hogy elejét vegye á hideglelésnek, meg-
evett egy egér fejet Cmert ezt így tanitjá a parlagi
gyógyludomány), s roszul lett tftle. — ,iMár most mit
csináljunk?" — ,Macskát kell ieküldeni érette', monda
i egy nemokos.

2063. Egere nőtt. (4776)

Megártott neki a j<^lé]és, mint lónak a sok zah.

2064. Egérút. (3828 )

Azaz menekülő ut, minő egere a rét füvei tövébén.

2065. Megindult az egere. (1161.)

Azaz jobban kezd lenni, már megint pajkos, mint a ló,
mikor dörzsöléssel elmúlni vagy megindulni kezd a
nyakán nőni szokott, egér forma, daganat.

2066.,Czinczog mint az egér.

2067. Örül miiit a fogóba esett "egér. (2624. 6110. a:) .

2068» Nem tud hová leníii lüint a tökbe esett egér. P.

2069. Jobb az e g é s z mitít a fél. '

2070. Több az egész mint a rész.

2071. Nincs jobb mint a jó e g é s z s é g.

2072. Bibor, bársony, vendégség: joBb egy napi egészség.

2073. Kellétlen ott a kincs, hol jó egészség nincs. K.

2074. Kinek szűkön elesége, annak van jó egészsége.

Kinek elesége,
Szűkön bora, sőre,
Annak van egészsége.

2075. Tisztaság fél egészség.

2076. Akkor becsüli ember az egészséget, mikor a beteg-
séget érzi.

2077. Az egészség izét a betegség adja.

2078. Egészséggel, szajkó! '.^ '-

Egészséggel szajkó, ■

Ne légy szirsíakajtó. N é p d.

2079. Jó egészséget kivánok.

Digitized by VjOOQIC

104

2080* Váljék egészségére.

Gonyosan szól arra, ki maga kereste, bajdt, mint az
előbbi km. jelentése is ugyanaz.

S081 • Jó egészséget hozzá !

Arra mondják, ki nagy vagy nem igaz, nem szive sze-
rinti hivatalba, vállalatba fogott.

2088. Elégség, egészség.

2083. Három dolog egészség es: eleget nem enni, mun-
kától nem félni és nem bujálkodni. Sí. (12550
2084* Egészséges korában harangoztak neki.
2085. E g r e s nem szöIö. (1 . 5298. 5422.)

2086- IpínjrH^^^^^^^^^^^^ \

Más a veréb, más a fecske,

A dongó légy, a méhecske.

A békavirág nem rózsa,

A vad egres nem malozsa. N é p d.

Az egri vitézektől eredő km., kik Dobó parancsnoksága
alatt páratlan hösiséggel oltalmazták Eger várát 1552-
b,en a török ellen. Egri am. hös, vitéz. — Lásd Vörös-
marty hőskölteményét : E g e r. .

2088. Egy, érik a megy.

Rimjáték, de szól leányokra, kik a Xérjhezmenetelre ma
holnap megérnek.

Utczu bizony megérett a megy.

Mennél jobban kérik a lányt,

Annál jobban mégy, megy, megy, megy. N é p d.

2089. Néha egy is sok.

P. verésből.

2090. Egy életem, egy hfdálom. .

Azaz élettel, halállal sem gondolva , mindent ihegte-
. szék ; egy életem van , reá szánom. Ezen mondásban
erős elliatározöltság fekszik.

Égy életem, egy halálom,

K. . .y nem vjczespánom. Hevesikor tesdal.

2091. Egy szivvelIélek^eL ^

Digitized byVjOOQlC

105

2092. Egyet mondok*: kettő lesz belőle.

Azaz fontosat mondok.

2093. Egyet harap, hármat nyel.

2094. Egy kaparja^ kettő falja.

Kevesehh a kereső mint a fogyasztó, faló.
2095 Egy két ember szaván nem lehet várat építeni. D.
2096. Egy enJier csak egy szám.

2097* Egy : titok, kettő : tanács, három : széles isten adta
világ. :

Mig egy tudja, titok ; másnak mondod, tandcskozás ; ha
harmadiknak is, tudni fogja egész világ.

Az öreg római Caecilius Mptellus feleié egy ifln
tisztjének, ki hadi terveiről tudakozódott : ha hinném,
hogy ingem tudna benQök,^zonnaI levetném és a tűzbe
dobnám.

Bem hasonlóan tudakozódó tisztjétől kérdé : „tud ön
hallgatni?" — , Tudok,' feleié á tiszt. — „De én is4u-
dok/' voít az agg vezér válasza.

2098. Világos, mint az. egyszer egy.

2099. Nincs egyebe mint a teste, lelke. (904.)

Rövidebben : csak a teste, lelke.

2100. Ki egyedül iszik, az már utolsó.

Ez a legnagyobb elkeseredés jele, mert nem barátság-
ból, kedvből iszik az ember, hanem azért hogy részeg
legyen.

2101. Jaj nekem egyedül, senki sem hegedül.

Agg legények panasza ; aztán magánczoké.

2102. Legjobb az egyenes ut. .

2103. Egyenes mint a nád.

2104. Egyenlő osztály nem támaszt hadat.

Latin: Aequalitas haud parit bellum.

2105. lÖok jót szül az egyenlőség. K.

2106. Az egyes élet bu nélkül nem lehet. Cz

2107. Szép egy^sség emel zászlót mezőben. KV.

á) Csak abban nem egyesül hétnek : ha a szénát
kaszával kaszálták-e vagy ollóval ollólták. P.

Azaz tudja hogy a szénát kaszával kaszálják, mégis

vitatkozik ellene.

Digitized by VjOOQIC

106

2108. Szép dolog , mikor a száj és sziv eg^öt érte-
nek. KV. ^

2109. a) Egy ik mint a másik.

£g.yik róint a másik,

Ha lefélíszik, elalszik. N é p d.

2110. Egyik gubás, másik stibás.

2111. Egyik kapzsi, má^ík hahzsi.

2112. Egyik kökény, másik galagonya^ BSz.

2113. Egyik kulya, másik eb.

2114. Egyik tizenkilencz, 4hásik egy hián hűsz*-

a) Az „egyik —másik" szavakon megforduló közmondá-
sok jelentése : egyenlöiség. Egyik olyan mint a másik,
• egyformákj egyenlők^ még pedig a roszaságban rend
, szerint, mert talán soha senki nem hallott ilyféle köz-
. . inondásokat két jó ember felöl, hanem rendesen roszak-
ról. Jókra így áll a közmondásí forma : egyik derekabb
a másíkn á 1 , vagy : egyik derekabb mint a másik.

2115. Egyfelüllíivérik, másfelül bemegy. (78. 79)
2ri6- Elférhetünk egymás mellett.

Tudjuk egymást nélkülözni. .

2117. Majd egymásba bújtak. (1195.)

2118. A tojás is csak egyszer törik el. .

Becsulét,-szüzesség elvesztésére mondják..

2119. Egyszer él aás ember.

Azaz igyekezzünk lehető jól élni aí életet.

a) Egyszer van, egyszer nincs. (3694.)

2120. Ugy járt mint az^ egyszeri eníber. (514^.)

Az egyszeri ember, monda szerint, kereste a fehér li>-
vat, melyen ült. E km.^kkor használtatik, mikor vtüaki
keresi azt, mi nála, zsebében stb. vBn, mi gyakran
megütő rténik.

2121. Kináltamint egyszeri ember a papot.

„Tessék^ „tisztelendő ur l a többinek ugy is van esze,
' okét nemi kinálom." Ez az egyszeri ember kínálása.

2122. Együgyüembexritkánmegy biró elibe.

2123. Együtt tették a tűzhöz, együtt emészszék. (2885.)

Közösen csinálták, közösen vegyék hasznát, kárát.

Digitized by VjOOQIC

107

2124. Sok jó fogja az eke szarvát, ^ ^

Sokérdemes legény, ^

Mert értéke szegény,
Fogja az eke szarvát.

2125. NemiiMl az én ekémen szántani. " .
" Nem dolgozik kedvemre, szokáscím szerint.

2126. Nehéz ^ke szarvával gazdaggá lennie

2127. Könnyű hat ökör után tolni az ekét*

2128. is szeret szántani ti szegény ember ekéjén.

Széfet a más munkája után boldogulni.

2129. E k k 1 é z s i a számára maradt. (2052.)

Vén leányra. mondják, ki gyakran járván a templomot,
vet a perselybe.

2130. Szegény ^z ekklézsia» ' ^ _

P. adnék többel a haza javára, de szegény az ekklézsia ;
aza^ magam vagyok szegény ; adnánk többet, de sze-
gény az qkklézsía ; * azaz mi vagyunk szegények, igy
tovább minden számban és személyben.

2131. Szegény az ekklézsia, raöga harangoz a pap.

2132. Se eleje se veleje. ,

2133- Jól meg kell kötni elejét, végét a dolognak.

2134. Munkának jó eleje a dolognak veleje.

Latin: Prirtcipium dimídium totius.

Jól meggondold rózsám, elejét, utóját,

Hogy kivel kötöd be két szemed világát.

Mert nem kölcsön kenyér hogy visszaadhatnád,.

^em nem tarka kendÖ hogy megfordíthatnád. N épd.

2135. Egynelt elesése másnak felkelése. KV.

2136. Ki fél az eleséstől, ne menjen a jégre.

2137. Megygyen az eleven, ha még a holt is mozog? KV.

Azaz„mitlegyen",melyböl van összehúzva „megygyen."
„Akármegygyek", aza^ akármit tegyek, Páz-
mámiál s több régieknél igen gyakran jön elö. Metszek
azaz mit teszek, Páriz Pápainál.

213fr. Hogy ne ugrálna az eleven, mikor a holt is mozog.
Ha nyomorú is lábra áll, mit kell téni az épnek, egész-
ségesnek, vagyoriosnak.

2139. Hamis az ember, inig eleven.

Sok bohóságot elkövet az ember, mig fiatal.

Digitized by VjOOQIC

106

2140. Elevenére tapint (1183. 8140. 2627.)

2141. Csak eleinte válogat ember a szilvában. (2762.)

2142. Jobb az elég mint a sok.

2143. Nem sok^ a mi nem elég.

2144. Sok jó ember elfér egy kis helyen.

2145. Elhoppozta az esküvés előtt. (2664. 4912.)

Férj nélkül lelt anya.

2146. Mindent e 1 k a n y a r i t. KY. (4452.)

2147. TUz^viz nem ellenkeznek ugy egymással.

2148. Ellenkező dologban vüik meg, ki mire való.

(534)

2149. Kicsin e 1 1 e n ;i é get sem jó megvetni. K.

2150. Házi ellenség a test, fris a roszra, jóra rest. Cz.

2151. Futó ellenségnek arany hid.

Hunyadi János mondása.

N é m e I : Pliehendem Feinde baue goldene Brücke.

2152. Becsüld ellenségedet, ö mondja ki hibádat.

2153. Ellenségeddel társpoharat ne igyál.
2154* Mosolygó ellenségnél nincs ártalmasabb.

2155. Ellenségemnek sem kivánom.

Nagy bajra , kárra mondják vagy szerencséiienségre.

2156. Mit az elme ébren forgat, avval játszik álom
idéttis.BSz.

2157. Vén elipe, fiatal btö veri meg a hadat.

2158. Heverő testben bujdosik az elme. Cz.

2159. A vidám elme gyakran elmegy sétálni, de az okos
többnyire otthon marad. D*

Azaz okos ember soha sem felejti el magát.

2160. Jobb szép szerrel elmenni mintsem kényteleur-
ségbóL

2161. A mi elmúlt, arra minek vásik fogad.

2162. A mi elmúlt, elmúlt.

2163. Ha ma egy órát hiában e 1 m u 1 a s z tottál, holnap
egész nap föl ném találod.

2164. Ki hamar elneveti magát, nincs messze a bo-
londságtól.^

Digitized by VjOOQIC

109

2165. Ki e 1 &b b , elsőbb.

Lalin: Prior tempore, pótíorjure.

2166. Ki előbb jön, előbb őröl (53840

2167. Legszebb szin az elpirulá^.

2168« Aggszó szerint : egyféle állatnak sem jó az első
kölyke, P. (1993.)

2169. Azt gondolja: ö első személy a szentháromság után.

2170. E i V á g ja a meddig megsült. (6881.)

Hasonlatkép a pusztai népiöl, mely azonnal elszeli, a
mi megsült , a pecsenyéből, jelenti azt, ki a mit lehet,
élvez ; mondják leginkább szerelmi kalandorokra.

21 71 . Ég nyelte, föld nyelte .-elveszett.

2172. E 1 nem viszi szárazon.

2173. Rósz eme fiait is megeszi.

Eme azaz fias disznó. — Roáz anyákra értetik.

2174. Ember emberrel jó. KV.

Lalin: Homo homini deus. ^

2175. Embernek embertül mindig keU tartani. K.

2176. Ember embernek farkasa. KV.

Lalin: Homo homini lupus.

2177. Kis ember nagy bottal jár, (1117.)

2178. Nagy ember nagyot botlik. Cz. (2281. 6879.)

2179. Kis ember sem szalmaszál.

2180. Nem tudja ember, mitől hizik.

Mondják olyanra, ki tücsköt, bogarat megeszik ; jobban
olyanra, ki kedve, elve ellen való módjait is megkísérti
az életnek, mert kénytelen vele. - ,

2181. Addig áll ember, mig isten akarja.

2182. Én is ember vagyok. (5949.)
2183* Mindnyájan emberek vagyunk.
2184. Nincs ember hiba nélkül.

2186. Nem tudja ember, mire j y^J^j í ^^^^^'^^^^'^
2186; Nem singgel mérik az embert.

2187. Embert szaván, ökröt szaíván. (3398 )

Azaz szokták megfogni.

2188. Embert illet a szó. KV."

Digitized byVjOOQlC

110

2189- Embere SMvának. "^

N é m e I : Ein Mann, ein Wort.
) Ember fogad fogadást, agg eb, ki megállja. D.
2190. ^ Ember teszen fogadást, eb a ki megállja. Sz.

Bocskai, midőn a császár hűségére megesküdött haj-
dúk nem akartak hozzá állani, e közmondást használta
Istvánffy i^zerint s megnyerte őket további rábeszélés
nélkül. . . - , \ _

2191* Nem lehet m ember hirtelen gazember. D;

2192. Nem lakik jól ember a pecsenyére való nézéssel. KV.

2193. Olcsó ott az ember, a hol sok van. D.

2194. Ember a fpgával ás magának vermet. ML.

2195. Minden ember ember. . '

Eredetileg minden ember okos állat s nemes teremtmény.

2196. Nem mittden emben

T. i. mikor elfelejtkezik a becsületről, az emberiség-
ről, stb.

2197. Minden ember ember, de nem minden ember ember**
séges embet. .-

2198. Sürün vetik magvát az emberséges embernek, de
vékonyan kel. Cz. ^

2199. Elég sok az ember, de kevés a jámbor. D,

Mintha mondatnék: elég sok az ember, de kevés a j ó
ember, mert , jámbor" szavunk ebből van összehúzva
s hangrókonítva.

2200. Elél az ember holtig.

Mintha mondatnék : megél , elél az ember valahogy,
nehezen, ugy a hogy,

2201. Ember a lenben, de nem a kenderben. (637) %

Azaz kis dologban, minő a len a kenderhez képest, he-
lyén van, de nagyobbakban nincs.

2202. Embernél munka, istennél áldás.

2203. Emberen szokott az megtörténni^

Ha valaki p. lerészegszik vagy más olyanba vegyül,
mit maga sem szeret, vigaszul használják e közmondást,
s a ki használta, már azzal egyszersmind meg is enge-
dett, mert az ő rajta is megeshetik. Tehát épen az, mit
a latin igy tesz ki : homo síim, humani nihil a me ölie-
nem puto.

Digitized by VjOOQIC

111

21204. "Ember kell a gátra. (4963.)

Nehéz, fontos d€|lgiot derék férfira kell bízni. — Hason-
latkép a talpfák szállítóitul, kitmidön tavaszi nagy viz-
zela malmok végett csinált gátakon leeresztik a szál-
fákat, előveszik miiiden erejöket, hogy a kormányt naeg-
tarthíissák, s örvéhybe ne sodortassanak, mert ilyenkor
a talpfák gyakr^an egészen víz alá merülnek. Ki é próbát
kiállja, megmutatta ügyességét, elmeéberségét , innen
aztán a km.

2205. Ember talpán.

2206. Esendő az ember, hajlandó a pendely. (2212.)

2207. A milyen az epibér, olyan a munkája.

2208. Zákányos ember.

Zákány a borban, míg meg nem üllepedík , forgó sze-
met, apró gaz. Hasonlatilag emberre vfve, zákányos az,
kinek nem^ tiszta a feje, gondolkozása, hanem apró min-
den viszketeg kóvályog bennég mint gaz a borban,

2209. Emberre makol, disznóra gyömbért. (1776.)

2210. Zinár ember. KV.

Zsinár Vagyis hínár, alávaló ember.

2211. Terem az ember, mint a.| ^^^^^^^^ ^353^,^^

2212. Gyarló ^z emler. (2206.)

2213. Ember volt, megholt. (643^1.)

E km. csaknem ellentéte a szánaközásnak, azaz föl sem
veszi, ha valaki megholt, mivel az igen természetes.

2214. Tál, fazék összezördül, hogy ne az ember,

2215. Nincs rajta emberi kép.

Megijedt vagy betegség által elcsigázottra mondják.

2216. Vékony emberség, vastag embertelenség.

2217. Nagyobb az emberség á káposztás hiisnál. KV.

2218. Több vele az e m b e r s z á m. , -

22fÖ. A mint tartod e n é d e t , ugy ihatod tejedet. D. (364.)
2220- A mi e íi y é m , enyém.

2221. Jobb egy enyém mint kél másé. (L. másé, mienk.)

2222. Ott is emlegetik az embert, a hol szidják.

2223. Csuklik : emlegetik.

2224. Ugy ragad a vélek mint az e n y v.

Digitized by VjOOQIC

112

E225. Enyves kezű.

'Azaz ragadós kezű, kinél hamar megragad valami,

vagyis tolvaj.
2286. E p éje sincs. (2957.)
22^7. Elfutotta az epe, mint juhot ^ tályog.

Rósz kedve van, komor.
2228. Több epéje mint vére.
2229- Epéje sincs mint a galambnak.

2230. Szedi az epret.

Azaz hasznot. — Elszedték az epret előle. Maga ke-
belébe szedi az epret. BŐz. (2146.)

2231. Hires eperre nem kell kosárral menni. M.

2232. Lassan kullog mintha epret szedne. KY.

2233. Erdő nincsen zöld ág nélkül. .

Azaz nincs, ki ne szeretne, mig fiatal.

2234. Nem látja fátul az erdőt.

2235. Erdőre tőkét, tengerbe vizet (1883)

Latin: In silvam ügna, in maré aquam deferre.
Német: Holz in den Wald tragen.

2236. Véletlen erdőben gyakorta nyúl fekszik. Cz.

2237. Erdőt szánt, gyepűt sem szánthat. KV. (5331.)

Alig él, mégis ebeket tart.

2238. Szál fáért erdőt.

Oly fiatalok mondja, kik nem akarnak megházasodna
„Majd bizony ! elhagyjak erdőt egy szál fáért."

2239. Attól félhet erdőben bogy magátul is felakad.

Rósz emberre szól.

2240. Félre bokor! jön az erdő. (474. 475. 928)

Tréfásan magárúi is mondja, az ember, de csak ismerő-
sének. Általában jelenti a kisebb és nagyobb rangúak
közti különbséget.

2241. Gonosz eredetnek gonosz a vége. F.

Latin: Mali príncipií malus finis.

2242. Jó bornak, jó embernek eredetét ne keresd. D.
2243- Szentírásból jőnek az éretne kek. D.
2244. Ergo: vigyorgó,

Ki okoskodása után kimondá.az „ergo": „tehát" követ-
keztetést, vigyorogni szokott. Rimjáték.

Digitized by VjOOQIC

113

S245. Szép köntöst inkább mocskol toS% erkölcs tónX
a sár. ~

8246. A uíiégpirniás festéke a jó erkölcsnek.

EE47. Erkölcsös ember is tekint a parancsolatra. K.

a248» Fenn az ernyő kas nélkül. D. (3539. 6431.)

Azaz a lényegest, mini sízekérben a kas, a mellékesért,
naínö az ernyő, elfelejteni, mi fonákságf. ^^ Rangtartás
vagyon néMl.

SS49. Er A s pribék. ellen nincs pecsétes levéh BSz.

2250. Fontonként fogy az erő, latszámra jö vissza.

2251. Ha erö nem basznál, ravassisággal hozzá. KV. (2402.)

2252. Se ereje, se veleje.

2253. A ki e rőtebb, az a hatalmasabb. ML. (840)

2254. Nincs oly erös^ kinek társa ne volna. M.

2255. Erőtlent az erős csak a zsákba rázza. KV.

Mailag és roszabbul: erős az erőtlent hamar zsákba
rakja;

2256. Minden erőt etés visszaélés. D.

2257. Erőtlen, ki elbizza magát.
2258* Majd elfújja szél, oly erőtlen.
2259- ^ r r e int, arra mutat.

Két színű, áhíok ember.
2260* Erre közelebb, arra hamarabb.

„Meire tnenjftak itt, földi ?*' — jErre* — - ,,Hát ha arra
mennénk.^^ — ,Arra közelebb, erre hamarabb.' — Nem
ritkán halljuk ily párbeszédben e közmondást. — „Kö-
zel^' jelenti a tért, „hamar'' a jobb utat. Az okos emezt
választja. — Polúíkai pártokat is jellemeztek e köz-
mondással, ^

Széchenyi és Wesselényi a feldunasoron sétálgat-
ván, amaz monda : „nekem Budára kellene fölmeniíi."
-^ ,Nekem is', inondá emez. „ügy isten veled I" monda
áz elí^, „le egyenest szoktál járni, én majd csak á
hidra kerülök.

2261. Barétom az erj? z én y. (4156.)

2262. Jobb egy ersz^y mint két barát
2263* Legjobb útitárs a teli erszény.

Digitized byVjOOQlC

114

S264. Kinek üres as erszénye, üres a szekrénye, €z,

2265. Kinek teli az erszénye, «lég tudós az.

3266. KésA a takarékosság, ha üres az erszény. (10380

2267. Egyik csinál erszényt, másik lemetszi azt, KV.

Egyik dolgozik, a másik veszi hasznát.

2268. Könnyebb tanácsot adni mint erszény pénzt.

2269. Szerelem, bor, koczka ürítik az erszényt.

2270. Ha üres erszényed, vendégséget kerüld. KV..

2271. Kettős a lelke erszény éncdc.

Igen teli van erszénye?.
2272* Nincs könnyebb a teli erszénynél.
2273« Megütötte erszényét a lapos guta.

2274. Lapos az erszénye.

Azaz üres.

2275. Lyukas az erszénye.

Kihullott belőle, azaz nincs benne.

2276. Ebszíjjal kötött erszényii. (2305. 4253.)

Fukar, zsugori.

2277. Levonták orrárul az erszényt. P.

Elvették tőle a bizalmat
2278* Megfejték erszényét.

Mint a tehén tölgyít* Leginkább kártyásoknál van divat-^

ban mind a szó mind a dologi
2279. Kisebb az £r 2 sók orránál. D.
2280* Örömestebb é s i k , a hol nedves.

A hol sok van , oda több megy, mint pénz a gazdag

kezébe.

2281. Magasról nagyobbat esik ember. (2178.)

2282. Ki a földön ül, nem nagyot esik. (4870.)

Szegény embert a sors sem alázhat meg igen , mert a
nélkül is meg van már alázva.

2283. Hadd essék nekem is. D.

Egy iszákos, ha esö esett, monda: „hadd essék nekem
^. is," — ivott, ha s:;áraz idö volt,, ekkor is elővette a
korsót s ívott; igy neki ekkor is esett. — A km. je-
lenti azt, mikor valaki mmdenben okol lel arra, mit cse-
lekszik, s gyarlóságait ily formán lelt okokkal védi.

2284. Sok esik, a min örvendhetni, dé több , a min btrsnl^
hatni.

Digitized by VjOOQIC

115

ISS85. Egyszer esbetik jmeg^ a ibí soha nem volt

aj A ki mesterségesen e s k üs zi k>v mesterségesen
hazud. Cz. ^

2286. Adtál, uramvesöt, nincd köszönfist benne.

Mondják^ mikor rósz következése van annak, mit kí-
vánva kívánt. az ember, mint a hoszas esőzésnek aratás
idején. ^ ^^

2287. Véka eső, köböl sár..

Őszi idö jellemzése, mikor kis esö is nagy sarat vet.
Azért monáják novemberben a fuvarosok : szekér alatt
van a teher, nem a szekerén.

2^88.. Kéjsö esőnek nagyobb a sara. D.

2289. Sokat ér egy alföldi csendes esö.

Egy békési paraszt Bécsben levén , kérdeztetek isme-
rőse által : mit gondol , mennyit^ érhet meg ez a Bécs
városa? — „Sókat", feleié a jó paraszt, „de még sem
ér föl egy alföfdi csendes esővel."

22S|0. Hetes esö, hármas ttniiep, jó gyomor, ,

Gazdamorgás, béresalvás^ komondor.

Hetes eső miatt morog a gazda, hármas ünnepben al-
szik a béres, dé azén ennie kell jnégis, különben a gyo-
mor ugat mint a komondor. /

2291. Esö után köpenyeg.

Idejében elmulasztott dolog , ha később teszed , mint
kellett volna, hasonló a köpenyhez eső után.

2292. Elmúlt esőnek nem kell köpenyeg.

Nem kell előhozni a mi megtörtént, elmúlt , mivel rnár
most ugy nem használsz vele miiít esÖ után a kö-
penynyel.
2293* Ki az esőt kerüli, sokszor vizbe tapod. (1 366.)

2294. Ha varrótű esö volna is. ML. (1330. 2706.)

2295. Esö lesz.

Rósz énekre ipondják, mintha szamárbőgés volna, mi
esőt jelent a közhitben ; innen a szamár : idöprofóta.

Sir az egyik scemem,
A másik könyezik.
Sírjon mind a kettő,
Mint a sebes esA. N é p (1.

8*

Digitized byVjOOQlC

116

2297. Csak ugy dÓl az esö, miittha zsajtárbél öntenek.
£299- Este van a faluban, farkas a bokorban.

aj Néha reggel táncz, estve pedig láiéz. KV.
3299. Esze snek való a játék. M. ($880.)

2300. Esze m-iszom ember.

Ki minden idejét vagyonát evésre ivásra költi.

Essem* iszom törzsokéból
Származtak eleim,
Ezt mntatják a koesmákon
Adős leveleim. G « n y d a 1.

2301. Többet Öl meg a rendetlén eszem-iszora, mint a
kard. K. (1047.)

2302. Abban ugyan nem eszel

Azt nem teszem meg ; az nem fog megtörténni.

2303. Addig eszik^ mig ujjával el nem éri.
2304* Elég hamar eszik, ki jóllakik;

2305. A mit egyszer eszik, kétszer is megenné. (2276.)

2306. Nem sok kö sót esznek meg együtt.

Leginkább házasokra mondják, jelentvén hogy nem
fognak egyezni, különböző levén iermészetök.

2307. Soha sem eszik egyest a hasával.

Egyest azaz egyarányost. Arra mondják, kinek soha
sem telik be kívánsága.

2308. Ilyet még nem ettem. (6384.)

Ilyet még nem tapasztaltam, nem láttam.

2309. Ettél tegnap, egyél holnap.
2310* Egyél, ne éhezz mint otthon.

Tréfás kínálás, mely azt teszi, csak ugy mint otthon.

2311. Ne egyél benne, megfiadzol tőle. K.

2312. Megette, a mivel meg kell halni. KY.

Szerelmes.
2313- Ette haszna, aludta bére.

Szolgálat után kevés jntaloih ; levén minden haszna az
hogy evett, s bére hogy aludt.

2314. Ha sokat akarsz enni, keveset egyél.

Ha sokat enni, azaz sokáig ennij vagy sokáig élni
akarsz, keveset egyél, vagyis légy mértékletes.

2315. Átaludnék három éjszakát, csak enni ne kellene.

Digitized by VjOOQIC

117

E316. A hol enned adnak, egyél, a IiqI ülnek, fuss.
2317. Nem kér enni.

Oly vagyon , a mire nem kell költeni az által hogy
. taryút

1318. ügy eszik mint a ki soha neúa evett.

1319. Nincs oly hitvány eszköz hogy hasznát ne le-
hetne venni.

2320. Csak egynek van hiával az e s z t e 1 e n. .

2321. Esztendő, veszendő.

2322. Sok darah kenyeret kíván egy esztendő.
2323* Egy esztendővel idősb mint nm esztendeje.

Tréfás felelet arra, ha kérdik : hány esztendői vdakí.
. — Egy ébfránt jelent oly választ, melyből semmivel sem

tudunk többet, mint ^zelött.

2324. Tovább élek száz esztendővei.

VigaságotÜfejező km.
232$. Ki húsz esztendeig nem okos, negyvenig nem gaz-
dag : soha se is lesz.

2326. El ne mondd, hány esztendős vagy.

Gyermeknek mondják, mikor valahová küldik, hogy ne
s(iá járjon.

2327. Múlnak az eis^tendők.

2328. Milyen az evése, olyan a dolga.

2329. Csak evéskor izzadj mint a pap szolgája. C«. (6186.)
, Német: Pfaffen-Knechte essen mit Schweisz^

Von Arboit werden sie nicht heisz.

2330. Nehéz az evetet háznál megtartani. (52830

2331. Fris mint az evet.

2332. E z ám a valami.

2333. A tiszta édes csak gyermeknek való. (1671.)

2334. Ég a földhöz. (5371.) ^

Oly messze vamiak egymástól, mint ég a földhöz, más-
képen : égföld különbség.

2335. Égnek rendelése, kinek hová nienése. D.

2336. Égre követ ne dobj, mert fejedre fordul. KV.(3925.

3930)
2337* Hol voltál, mikor az ég zengett ?

Azaz hol voltál, mikor szükség leH volna rád ? Tréfás.

Digitized by VjOOQIC

118

3338. Mintha égből esett volna.

Véletlen jelenetre mondják.

2339. Száraz égből mennykő.

2340. Aí eget is bőgőnek nézed.

Értsd utána : ugy megütlek.

2341. Nem mindenkor ég, mikor a harangot félre verik. D.

2342. A hol éget, ott fújjad.

2343. Mi nem égeti nyelved, ne füjjad. KV. (1285.)

2344. Ha égeti se fújja. (2226. 2957.)

2345. Ugy él mint az égi madár. (5082.)

Se nem szánt, se nem vet, mégis elél.

2346. É h 9 jóllakottal nem egyaránt dúdol. D.

Kevésbbé jól : nem egyiránt énekel az éhező a jólla-
kottal. ' ^

2347. Nehéz éhnek a várás.

2348. Nem jó éhnek az ének. \

;Nera jó éh gyomorral, énekeim.
-^ i Legjobb szakács az éhség.
( Legjobb fűszer az éhség.

Latin: Optimum condimehtum fames.
2350. Keserű babot is édessé tesz az éhség. D.
2351* Éhség a farkast is kihajtja cserjébűl (5462.)

2352. Eenyérhaj is mézes falat gyanánt esik éhes em«
bérnek. K.

2353. Nagy nyavalya az é h e 1 h a 1 á s.

2354. Éj t s z a k a virad neki.

Tolvajok, korhelyek és szerelmesekre illik. .

2355. Éket verjünk belé, ha máskép nem lehet. BSz«

(2403. 2708.)

2356. Az él soká, a ki jól él.

2357. Sokat él, ki igazán él. ^

2358. A ki jól él.^ királyt sem fél. BSz.

2359. Nem él vele.^ miíit kajáriak a Jézus nevével.

2360. Nem élek vele.

Ha például kártyázni hínak valakit, ö némi könnyed ne-
hezteléssel akarván jelenteni , hogy nem is szereti a
kártyát, nem is fog játszani, e ketlös értelemben jól
Használandja e közmondást.

Digitized by VjOOQIC

119

2361* Sokat élt, ki maghalt a hazáért. s

2363. Annyii él az ember, mennyit örömmel él.
3363. A ki élni tud, tud az valamit.

2364. El nem él holtig.

Gyáva, életre nem való.

2365. Hogy élünk el, ha. meghalunk ?

Azaz nyomorúan élünk, mintha mondatnék : minő lesz a
halál, ha életünk is ilyen nyomorú.

2366. Éljünk mi kelten, kurvanyja a harmadiknak. D.

Ne gondoljunk másra, csak mi elélhessünk. — Pohara-
zás közt, Dugonics szerint, kedves szavajárása volt
Bhró Márton veszprémi püspöknek.

2367. Éllel állnak iissze. (1984) .

2368. Ne fend ^z élest. D. (1684. 5909.)

Ne haragítsd a rósz kedvűt, haragosat.

2369. Egy garas : éles, két garas : fényes. (2954.)

Kevesebbet költeni a hasznosra, .többet a csillogóra.

2370. Az élet, pénz, szalonna fogy ton fogy. BSs. (6215.)

2371. Rövid az élet.

-M? ^1 » ( világélet.

2372. Ez az élet a miénk ; a másik is az lesz még.

2373. Ez az élet diákoké, a másik a barátoké.
2374* Ez az élet ugy sem sok, használják az okosok.

2375. Nincs busább élet mi^t jóakarók nélkül élni.

2376. É 1 ö élőnek, holtnak holt barátja. (3309.)

Özvegyeket szoktak ezzel vigasztalni.

2377. Élőnek nincsen, a holtnak van.

Földje. Van élöí, kinek nincs földje, de halott nincs, ki-
nek ne volna, mert földbe temetik.

2378. Nehéz élő embernek orrát ugy. elmetszeni , hogy
meg ne érezze. D.

2379. Ha élő fával igy bánnak, mit tesznek aleVágottal?

2380. Élőfának dőltét várni.

Azaz örökösödésre számolni az élö ulán, vagy vén
házastársnak várni halálát.

2381. Ott leszek éií akkor. ,

Nem fog az megesni nélkülem.

Digitized byVjOOQlC

120

2382. Ki vagryok, én vagyok.

Rátartó^ parancsolgató egyénre illik, p^ ily eldadásbuit
„Együtt voltunk a falu házánál épen, mikor oda jött. N.
N. esküdt ember, és „ki vagyok, én vagyok,^' elkezd
parancsolgatni.'

2383. Én is voltam valaha vén aszonynak kocsisa*

Jó múltnak emlékezete. .

2384. Szomom nótára válik meg az ének. KV.

2385. Minden éneknek van nótája.

Minden dolognak megvan a maga módja.

2386. Jól kezdett éneklés kántornak nem nehéz.

Azaz a mi jól van kezdve, kdnnyebb an«ak folytatása

2 387. Szép én ek s z óval.

Énekszóvali temeted egyszerűbb mint predikáczióval ;
igya közmondás is annyit tesz: kevóis szertartással,
ünnepélylyel, röviden. P. a casiiiót szép éneksz^vfd eK
temettük azaz eltöröltük.

2388. Kiég szép, a ki ép. * ^

2389. Ki útfélen épít, sok mestere van.

Útfelén, azaz hol mindenki meglátja. Tehál : ki nyilvá-
nos pályára lép , sok ember lesz birája.

Német: Wer an den Weg bauet, hat yiel Meister.

2390. Malmon, ifjú feleségen untalan kell építeni. Cz.

2391. Érére tapint.

Mikép az orvos, ki az érverést tapogatván , megtudja,
kinek mi baja. Ezt jelenti a km. is.

2392. Részeg ember imádsága, beteg emberböjtje nem so-
kat ér. Cz. (726. 727.)

2393. Többet ér teste mint lelke.

Szép, de kevésbbé jó aszonyra mondják.
2394- Nyalod vágy falod, egyet érsz vele.

2395. Kit egyben rajta érnek, másban is gyanítják.
aj Feltartja orrát mint az é r s e k disznaja.

2396. Ki mihez nem ért, gyilkosa az annak. (5508.)

2397. Ész jobb erőnél, KV.

aj Első boldogság a jó ésas.

2398. Az érett ész nem egy napi munka.

2399. Fajra jár az ész is.

Digitized by VjOOQIC

121

»

2400. Fajtája válogatja ^z észt is.

Mert van jó ész, rósz ész. Azaz hasznos és káros.

2401. Mind esze, mind mesze.

2402* Észszel hozzá, fiam, ha erőd nem birja. (2251.0

2403. Ha nem észs^el, kézzel; P. 2355.)

2404* A kinek esze nincs, nagy marhája sincs.

2405. Több ész mint erő.

2406r Többre észszel mint erővel.

2407. Nem minden föld termi az észt.

2408. Észszel indulj, okkal járj.

2409. Föl nem éri észszel. (6016.)
2410* Észt nem árulnak a vásárban.
241 1* Venne észt, ha kapható volna.

2412. Kinek esze nincs, aranyon se fordíthat valamit.
2413* Kinek van «sze, van pénze.

Kopácsi József volt esztergáim érsek kedrencz mondása^
2414* Szép, a kinek az isten észt adott.

2415. Szép akinek esze van, de még sxebb a kinek nincs :
nem vesződik vele. K.

2416. Mit az ész meg nem gyógyíthat, meggyógyítja
idő.

2417* Eb a lelke, faszekere, ugyan helyén vari az esze.

2418. Addig járt a maga esze után, hogy néki ment a
falnak.

2419. Ne adj eszedben, csak adj pénzedben.

2420. Rövid az esze. (2809. 3262.)

2421. Csak próbálni aícartam eszedet^ jó volnál-e ki-
rálynak.

2422. Van annyi esze mint egy esküdt ember sapkájának.

2423. Neked is több eszed van két nap mint egy nap.

2424. Kinek esze van, hamar észre veszi magát.

2425. Ha zacskóba kötné eszét, megenné a kutya.

Azaz kövér, ostoba az esze, raíért az ostobát „hájfejü"-
nek is mondják. Haspnlít a latin szó}ásmádhoz : píngvis
Minerva.

2426. Kinek esze nincs, a kovács sem csinál; (39^3.)
2427* A kit isten meg akar verni, észéi veszi el.

Digitized byVjOOQlC

122

2428. Jaj mi nehéz azt ésere hozni, a kinek isten okossá-
got nem ffdotf. ?•

2429. Mindennek hián van, ki esze hián van.

2430. Tttz az esze, mint a viski borbély fiának. D.-
2431- Nyulfark az esze.

2432. Esze bunkójára adni.

Ész bunkója vagy is leghatósb része mind botnak a
bunkója. Tehát : igen eszére adni.

Férjének tudtára,
Ense bunkójára.
Adja. Gun y d« I. '

2433. Szárába ] ^"^ Jit„ i az esze.

i száradt i
( szállott )

2434. Betegsége után esze, haja elment.

2435. Feltekerte az eszét, mint döglött borjú a farkát.

2436. Megbomlott esze kereke. .
2437* Isten hozzád, édes eszem.

P. ily előadásban : mindenki fel volt íngerülve , uj hirck
által izgatva, mikor aztán „isten hozzád éd^s eszem !''
lúent egyik egy, másik más felé a véleményekben*

Isten hoEzád, édes essem,

Már ma hasznodat nem veszem. Bordal.

2438. Nincs kocsisa eszének. (5102.)

Nem tudja eszét igazgatni ; szenvedélyes , meggon-
dolatlan.

2439. Szuhai malom az esze. . ,

Szuhai malom az, melynek vize nincs, mi forgatná. A km.
jelenti : megállott vagy nem tud mozdulni esze.

2440. Begyepesült az esze.

Oly emberre mondják, ki elméjét nem gyakorolván, ez
a hanyagság miatt eltompul, begyepesedik mint ud-
var, melyen senl^ nem jár.

a^ Beitta eszét.

Azaz részeg, mintha eszét hagyta volna nem pénzét is,
a kocsmában.

2441. Előveszi a jobbik eszét. (4896.)

Van esze, csak akarja ; megjavíthatná magát, csak
akarná.

Digitized by VjOOQIC

128

2442. Fél tehenet se ér az esze.

2443. Tótágast áll az esze.

Tótágas si gyermekjátékokban, mikor kél kezét a föld-
nek feszítve, fejére áll válamélyiki — A km. e termé-
szetlen állástól van véve, jelent megfordull , meg-
fonákult észt, gondolkozást, esztelenséget.

2444. Hat bolond sem ér föl eszével.

2445. Könnyű annak bolondozni^ kitíek egfy.csep esze sincs.

P. ha valaki sánta béna létére hetykén mondaná , hogy
& nem fél a katonaságtól s ezzel hősnek akarna látszat*
ni : e közmondást ügyesen lehetne használni ellene.
2446- Nem fog rajta az étel.
2447. Drága étel urnák való.
2448* Sem étele, sem itala.

Nem kell neki sem étel, sem ital ; bus, levert.
aj Étel-ital, álpm^ szükséges ez három.
bj Az étel szagáért pénzhanggal fizetnek. K.
2449* A legjobb ételt soha asztalra nem teszik. (187.
2480. 2845. 5275.)

F.

2450* Adjon isten három f-*et. (3560.)
/Hs /latál /eleséget.

2451. Nagy fa, nagy gyöHér.

Az erősnek, hatalmasnak ^ok titkos tartalékai vannak.

2452. Egy fa nem erdő. (1515. 2636)

2453. Vén fa alatt jó nyugodni.
2454- Jó a vén fa árnyékában pihenni.

Oly leányra mondják, ki vén emberhez megy férjhez.
2455. Vén fa magától is fcidöl.
2456^ Fa is nagyobbnak tetszik, ha ledőli.
Holtával tudjuk becsülni a nagy embert.

Digitized byVjOOQlC

124

2457. Levelek után végre a fa is leesik.

Egyes bűnei után végre a nagy gonosis is megdöK — «
- Rázmánnál : apró boszantások után még nagyobbak is jö-
hetnek, mintha levelek után a fa dőlne rád.
Latin: Post fólia cadünt arbores/

2458. Nyesés nélkül fa sem nő nagyra. (234, 6694.)

Szigor és fegy nélkül senki sem lesz nagy ember.

C A 62U i

2459. J q A • ( f ö mellett a nyers is megég.

Közlelkesedésben a hideg elme is elragadtatik.

2460. Korán virágzó fának ritkán eszel gyümölcséből.

(3198)

2461. Egy fa sem tetszik senkinek^hogy reá akadjon.

Van mód a meghalásra , de azért nem örömest ha^
lunk meg.

2462. Fának haszna gyümölcsén tfits;Eik meg. P«

Xatin: De fructu arborem cognosGO. '
aj Sok kemény fának lágy a gyümölcse.

2463. Jő fának ága idején virágzik.

Az egészséges elme idején fejlik. ^
9/kaH ^ Ledőlt fának fejét a gyermek is ránczigálja.
^^ l A ledőlt fát a gyermek is kopácsolja. K.(5946.)
. A megbukott nagy emberén minden alávaló keresztül
gázolhat.

L a t i ta : Arbore dejecta quivis lígna colligit.

2465> Rósz fának több levele mint gyümölcse. D.
a) Terméketlen fára követ senki nem hajit.
Bir az valami jó tulajdonnal, a kit báiit a világ.

2466. Rósz fának férges gyümölcse.
aj Minő a fa, olyan a gyümölcse.

Német: Wie der Bautíi, so die Frucht.

2467. Egy fának ágai.

Egy eredetűek. „A nagy dicséret és hazudság egy fá^
nak ágai."

2468. A nagy fának nagy árnyéka.

Nagy embernek messze terjed pártfogása.

2469. Fában is megvan a szokás.

2470. Fának is van szive.

Digitized byVjOOQlC

1!K

2471. Addig kell a fát egyeneaíteni, mig fiatal.
2472* Addig hajtsd a fát, mig YesszA.

2473. Nehéz agg fából gúzst ttíkenii. (51320

IQonta kell szoktatni az embert.

2474. Ne rázd a fát, mely ünként hullatja gyümölcsét.

Ne járj oly hölgy után, ki nem vár sok kérést.

2475. Jö fának is van ros2 gyümölcse.

Jó szüléknek rósz j^yermekök.
2476* A fát gyümölcséről, embert erkölcséről könnyen
megismerheted. (5277.)

2477. A fát se ejtik le egy vágásra.

Hölgyet nem nyersz meg egyszeri kérésre, sem hadat
vagy más ellenfelet egyszeri megtámadásra.

Német: Es falit kein Eiché von einera Streiche.

2478. Nagy fába vágta fejszéjét, (4707 í.)

2479. Nagy fát mozgatsz.

Nagyol akarsz kivinni.
2480^ A legjobb fából soha nem építnek. (2449. 52750
Ez alatt a szölöfát érti a nép. .

! Szűr, hozz fát, palást, rakj tüzet, bunda, nyu-
godjál. BSz.
Szűr vágja a fát, ködmön hozza haza, palást rakja
a tüzet , bunda nyugszik mellette. D.
Ei fát vág és hoz, szűrben, ködmönben jár ; tüzet már
véknyabb ruhában is rakhatni, aki pedig mellette nyug-
szik, o1yj6 melege van, mintha bundában volna. —
Ezek egymáshoz illők vagy egymásnak következményét
2482. Rósz fát tett á tűzre. (1300. 4698.)

Csint tett, hü)át követett eh
2483* Mely fák virágzanak, gyümölcsöt nem hoznak, nincs
belök.

Belök, azaz valódi becsök.
2484* Görbe fához a héja legegyenesebben hozzá áll.

Ha esetlen is valami, mégis van , a mivel összeüljék,
mint a görbe fa és héja. -

248& Raktam a fát a tűzre.

Sürgettem, tódítottam a dolgot.
2486* Maga alatt vágja a fát. (2690- 6439.)
2487. Fát vághatni hátán.

Digitized by VjOOQIC

126

2488. Egy fával többet iett a tüíre.

Szaporította az ebédet. '

2489. Görbe voU a fája.

Rósz kenyeret sütött.

2490. Fától szakadt ember. M.

Bizonytalan eredetű.

2491. Sok féle fábul farag. (1274. 1275, 1414. 5Ö07.

6981.6354.6877.)

2492. Idején kitetszik, mely fából válik bot

2493. A mely fából horog akar lenni , idején ^ fóJd felé
nö az.

aj Nem látja fátul az erdőt.

2494. Fátul fáig.

Azaz biztosan. Erdöháti szólásmód. „Elmegyünk fátul
faig'^ azaz oly biztosan, hogy senki meg nem lát.

2495. Ne menj a fára, nem esel le. (421.)

Az egyszeri pap halott feletti beszédébe szőtte volt be
ez igazságokat : ne menj a fára, nem esel le ; ne menj
a vizbe, nem halsz belé.

2496. A mely fának árnyékában nyugszol, ne nyesegesd.

2497. Árnyékaért becsüljük a vén fát.

2498. Fán akadt.

Felakasztottra mondják, de a kifejezésben semmi saj-
nálkozás nincs, tehát : megérdemlette az akasztófát. ~
Ilyen ez is : fán száradt ; fán felejtették.

2499. S S!l!5!í. J mint a fa.

( Hallgat i
( Nem szól )

2500. Fábul csinált vas karika.

Maga magával ellenkező, képtelen valami. Qnadratura
circuU.

Í garast,
pénzt,
kovát.

2502. Bátrabb fa kannából inni, mint arany pohárból. KV.

Mivel ugyanazt iszod egyikből, mint a másikból. — Az-
az jobb az egyszerű mint a pompás élet.

2503. Ott hagyták a fa képnél. KV. (6241.)

Talán azon magános kereszteknél, melyek a faluk ha-

Digitized by VjOOQIC

127

tárain, me^gyéjén vatmaltfeláUítya a sikon. Faképnél az-
az egyedül, mikor az emberhez senki se szólhat.

2504. Csupa fa Jankó.

Azaz érzéketlen, mozdulatlan mint a fa. ^

2605. Fa ház.

Azjaz szegény ház ; aztán leányps ház is , a hová szo-
kott már járni a legény. ,;Gyertink odn a fa házhoz."

/ Nem bánom legyen, ha szegény is,
Fa hátiul való yagyok én is. Tf é p d.

2506. Inog mint. a fa szeg.

2507. Zörög mint a fa tarisznya.

2508. Majd ha fagy^ hó les2 nagy. (1110.)

2509. A jó f a j í *^"J^; '^^^^^^^^

^ ^ ^ nem hagyja el faját. KV.

öj. Fajra jár az ész is.

2510. Annyit használ mint ebnek a fakéreg.

(A bosporos) bor néliiül méreg.
Egye i^eg a féreg,
- Annyit ér mint ebnek a fakéreg. N é p d.

2511. Fakóra jutott. (353.)

Kedvezett neki a szerencse.

2512. Fakót is vonják, de fakó is vonja. KV.

2513. Többet költ a fakóra, mint érdemli a fara. (2369.)
2514* Fakó kocsi , kender hám, nemes ember, szttrdoí-

mány. (6431.)

Szegény állapot, melyben czim van^ de egyéb semmi.
251 5» Esendő az ember mint a fa kutya.

Fa kutya gyermekjáték, néhol búgó csiga.

2516. Neret mint a fa kutya.

2517. Négy fal között sok történik.

2518. Falnak se mondd.

2519. A falnak is van fttl^.

Fr a n c z i a : Les muTS ont des oreilles.

2520. Falnak me^y.

Bolond, esztelen, ki magának árt.

2521. Akár a falnak beszélj.

ügy nem hallgat rád, és nem felel, mint a fal.
LaVin: Paríeti loqueris.

Digitized byVjOOQlC

128

\

Falra hányja a borsót. M. (488.)
25S2. ( Hiába hányod falra a borsót, nem ragad rá.
( Mit hánysz falra borsót. KY.

2523. Düló falboz ne támaszkodj.

Ne bizd magad bíikó hatalomra, stb.
3524. Megtámasztja a falat.

Restről mondják.
2535. Nem bánom, ba falra mász is. (2670.)

Nem gondolok vele, akármi bolondot csinál.

2526. Nem hagyom faltul magamat. (5029.)

Ki falnál ül a templomban, 1 e g u t o 1 j á r a j6 ki. A km.
„faltul^' alatt ezt érti, azaz nem hagyom magam utoljára
haszon dolgában.

2527. Nem verem falba fejemet, (3093.)

2528. Vakarj falt. M.

Add meg magad, engedj.

2529. BJegültették vele a fa lovat. (7261.)

Közszégyennek tették ki, valamely fa lóféle alkotvány-
ra állítván a bűnöst.

2530. A falu kanját is megölik olykor, de csak válik más
helyébe. K. (37270

így biztatta haldokló atyját, ki bíró volt és azon töpren-
gett, ki lesz már 5 helyébe a biró, saját fia.
2631. Több a falu mint a város. D.

2532. Oda vagyunk falustul.

Azaz mindenestül.

2533. Szabad neki mi^t a falu bikájának.

Falu bikája czímmel nevezi a nép rendesen azt , kinek
legtöbb szabad a faluban.

2534. Vén falusi mester végtére a tanításból is kiköt-
lik. (3568)

2535. I Kilencz ( T^"^^'*? falubwi sincs párja.

2536. Este van a faluban.

2537. Ritka falu, kiben k . . . a nincsen.

2538. 1 Szomorú ( Miint a fancsali feszület.
Bléktelenült, szomom arczra, latiakra mondják.

Digitized by VjOOQIC

129

2539. Jól birja még a farát.

Eléggré erfts, - v :

2540. Hányja a farát; (2554.)

2541. Ugyan farára illik ám a rázs«. D,

2542. Farával fiz,et. (1188. 2Í92.3

2543. Pwba íugta mátkáját (1373.)

Gyalázatosan hagyta el, miníÖ a farba nigás. "

2544. Egy farral két nyerget ülni. (6763.)

Nem lehet egy forral két nyerget ülni.

2545. ügy jár a fara mint ^z isten nyila.

2546. Jár kel á farával mint á szitás malom.'

2547. Se ide se oda tnint a riszált far. (3740.. 4861.)

2548. A ki sokat farag, sók forgácsot ejt. Sz. (704.

714. 7474.)

2549. Csakugyan megrékonyodik az ember ^ ba gyakran
faragják. D. . , -^

2550. Fur, farag a faragó (5325. 5511.)

Kiki azt teszi, a mi rendes dolga, mint faragónak a fa-
ragás stb.

2551. Kin vagyon a f ar k a. P. (6632.) ^

Nem lehet eltítkolni.

L a t i n ; Cauda de vulpé testatur.'

2552. Nagy farka yan annak.

Azaz következése.

2553. Sok annak a farka alja.

Sokba kerül. - \

2554. Farkához rng. {25400 _

Hasonlatkép a szaladó bwjutól, csikóiul ; azaz jó kedvű,-
eleven. ^ . -

2555. Behúzta a farkát. (3165.)

Megaláztatott ;basonlatkép a meghunyií«zkodolt ebtftl^
. mely hasa alá vonja be farkát.

2556. Farkában töri a lést. BSz.

tó57. Farkába üti a. kést. KV. ;

Mindkettő jelentése : yégin ront el vahmit. -
aj Csóválja farkát;
ij Farkacsóválő.
2558. Farkas nem nézi a bélyeg:et.

9

Digitized byVjOOQlC

136

2559* Megjegyzett jiihból is eWiszen a farkas.

^ N é m e t r Der Wolf friszt auch von gezáhlten Schaafen.

2500. Lehányja szőrét a farkas , de bőréhez igen hozjcá
szokott. D. '

Latin: Lupus pilum mulat non^mentem.
Német: Der Wolf Sadert sein Bktar, afcer nicht
seine Art,

2561. Nem könnyen ejted meg a vén farkast. BSs. (6626.)

2562. Farkas, ha koplal sem cserél a kaimár éhével. Sz.

Mivelhogy szabad, ha éhezik is ; innen farkasszabadsdg:
éhez5 szabadság.

2563. Többet öl le a farkas mint egyszerre elemészthet. D.
13^64. Farkas megeszi a bárányt, ha béget is.

é^65. Csak akkor qem es:^i meg farkas a bárányt, ha el

nem éri.
2566* Nem eszi meg farkas a telet.

Azaz nem marad el a hideg, ha későre áll is be a tél.
N é m e t : Die WÖlfe fressen keinen Winter.

2567. Erös télnek kell akkor lenni, mikor egyik farkas a
másikat megeszi..

Szigorú ott az igazság, hol egyik gonosz a másik ellen
támad. -

2568. Farkai nem válogat.

2569. Ugy szereti farkas a bárányt, hogy szeretetből meg
is eszi.

L a t i n: üt lupus övem.

2570. Szaladj, farkas, inadban az igazság. P. (S990.)

Bündsre, olyanra mondják, ki csint tett , komolyan, tré-
fásan, É a büntetés nyomon megy utána. -

2571. Farkas után a holló is élni akár.

Sok a huzóvonó, § annak mind élni kell. ,

2572. Akkor még a farkas is a földöi^ járt.

Hát most hol jár ? A talpán.
oftTa ( Báránygyapjuba öltözött farkas. P.
457S. ^ Báfánybörben farkas.

Álszent, ki csak tetteti jámborságát.
2574. Nem él a farkas pénzzel. KV.

Hanem báránynyal; ugyanazért a bárány fogyhat, a

pénz pedig csak növekszik kamatjaiban.

Digitized by VjOOQIC

lái

2575. Ha a farkast miatyánkra tanítod, báránylábat kiált. D.

(1818. 5548.)

2576. Farkasínak mondják: Páter noster; ö azt mondja:

bárányláb. M. (1818. 4609. 5848)

A természetet hiába erSteted, az miildig megmarad a
vele szüleien hajlandóságnál.

c%P^mm 17 1 1 í berket mutatsz.

2577. Farkasnak { . . .u. ^^^^^ ^ -

( mutatsz erddt. (6723.)

Olyat tanítasz, valamire,, ki jobban tudja nálad.

2578. Sok bárányt elvisz addig a farkas, míg verembe ke-
rül. D. (4530. 5583.)

2579. Farkast emlegetnek , kert alatt l j ^:. (694.)

Szokták mondani, ha épen akkor j5 valaki a szobába
*" vágy hozzánk, mikor róla beszélünk. — Egyébiránt je-
lentése : ha emlegeted a bajt, még el is jdhet.

Latin: Lupus in fabula.

Német: Wenn man deh Wolf nenni, l^o kommt er
gerennt. .

F r a n c z i a : Quand on parle du loup, oh én voit la
queue.

2580. Farkasra bizod a bárányt. (483. 1978.)

L a t i n : Övem lupo commiisistí. '

aj Nem bizzák farkasra a bárányt.
g-^^ (Farkasnak farkas a fia. (6722.)

( Farkasnak soha sem lesz bárány fia.

2582. Az éhes farkasnak élesebb a körme.

2583. Hamar elunja, ki farkason akar szántani. K.

2584. Vén farkast a bárány is neveti.

2585. Nehéz a farkasnak magvát szakasztani.

2586. Bakonyi röfögés farkasnak rettegés.

2587. Farkast étet. KV.

^ Telhetetlent vendégel.

9KÍIÍI ^ Farkast fogni. KV. ) (1491)

^^^^- j Megfogtam a farkast KV. j (5455.)

Kis Víczay igy világosítja : haerere in vado, azaz se
előre se hátra y tehát bebonyolodni valamibe , kigázqlás
nélkül. Farkast fogni nehéz dolog, mert ha akarod hogy
ne harapjon, fíHét kell fogni, ez pedig kicsin. Eleresz-

9*

Digitized by VjOOQIC

132

teni szinte oly nagy baj ; tehát mindenik nehéz? akár fo-
god ^kár elbocsátod.

2689. J MA^\ { "^^* ® verembe esett farkas.

2590. Ehetném mint a farkas.

2591. Mint az óh farkas, ugy várja.

2592. Kerüli mint farkas a kutat. (6087.)

2593. Üget mint a farkas.

Egy nagy farkas tört Ügetve

Keresztül a sttrün itt,

Fogai közt fel a béreznek

Egy nagy halálfejet vitt. Kisfaludy S.

2594 Megjobbítja magát mint a farkaskölyök.
2595. Ki nem vehetni, mint fias farkast a cserjéből.
a7 Ennek csak farkasmarta kell.

Alávaló, kevés becsű.
bj Farkas gyomra legyen koporsója.
cj Egye meg a farkas !
i) Farkasnál is kegyetlenebb. KV. (6751.)
2596r Farkasfog is végre aranyat simit. D.
oKiFy í Farkaskaszára vetni.
^*^- ^Farkasfogra kelt. K.

Örökre elveszett, j). juh , csikó; innen aztán mondják
egyébre is, a mi ugy elveszett hogy vissza nem került.
25Ö8. Farkashályog van a szemén.

.Arra mondják, ki napszállat után iiem lát.

2599. Farkasnevetés. K.

Erfftetett, kelletlen kedv.

2600. Farkasnyakat vonszanak egymással. P. (3132.)

2601. Farkas azemet nézni.

Pillantás nélkül nézni egymásra ; egymást szemtül
szembe, közelről nézni. Innen mondják : ^^farkasszemet
nézett a halállal'^; p. hadban a katona^ vagyis közelvolt
a halálhoz.

2602. F a r k a s V a c s r a ;, ördög ebéd. D. (6056)

Farkasvacsora: hol inni való van, enni való nincs; az
ördög pedig, ugy tartják, enni ad, inni nem.
2603* Hideg mint a farkasordító. /

Így Ujak a téli fűtetlen vagy roszul fűlő szobákat^

Digitized by VjOOQIC

133

S604« Szenved mint a f a r m a tT i n g. K.

aj Megszokta mint farmatring a f . . got. ,

2605. Minden farsangnak van egy böjtje. (4039)

2606. Farsangon kivül is esik. leányvásár.

2607. A szeretet nincs a farsang hatalmába^.

2608. Fáttyu csemete mély gyökeret nem ver.

Idegen szokás nem honosodik meg.

2609. Nosza ) rajta, kis fazék, ugyan feir^tyantál K.

(1549.)

2610. Törött fazék tovább tart.

A beteges' ember gyakran soká elhúzza; mig az erfts,
ép. ember egyszerre oda van.

Latin: Malum vas non frangitur.

2611. Tudja: kinek mi fö fazekában. (4621. a) 5015.)

2612. Repedt fazék legrégibb a háznál.

2613. Repedt fazék.

Rósz énekes.

2614. Fazekat kongásáa, madarat szólásán. (2476.)

2615. Sár fazékra sár, vas fazékra vas fedÖ. D. (S87.)

2616. Föld fazékhoz fa kaláh.

2617. Fazekak hamar összezördűlnek, hamar megbékélnek.

2618. Kiki a maga fazeka mellé szít. (2146- 4452. 4762.

5337.)

2619. Magam fazekában főtt.

Tudom a dolgot hogy van , mert elAttem , házamban,
tudtommal történt.

2620. Tejes fazéknál hivtelen szolga a macska. (483.

1978.2580.)

2621. Az igaz barátságot nem fazékban főzik.

2622. Fazekas . korongról , varga kaptájárul. (2550.

5511.5325.)
Kiki arról beszéljen^ ítéljen, a mihez ért ; a mi mester-
sége, mint fazekasnak a korong stb.

2623. Örül mint fazekas a feldölésnek. (6110.)

2624. Nevet mint a fazekas, ha korongja kiugrik. (61 lO.ö)

2625. Ördögűző Fábián. D. .

Vigköltészeti alak, ki jó bánásmóddal ki tudja venni a
kedély titkát, bamisságát. — Fábián nevti okos plebá-

Digitized by VjOOQIC

134

nusról maradt, ki egy szinlett némát borral jól megvenr
dégelvén, azt kérdezé tőle : hány éve már hogy nem
beszél? A fiu elfelejtvén magát „három*^ feleié. — Mi-
re a plebánus korbácsot vön és elveré isten igazában a
fiút s kiüzé belőle az ördögöt vagy hamisságot. D.

Kinek hol fáj, ott tapogatja. M. ^
S626. { Nálunk is, kinek hol fáj, ott tapogatja, a hoi visz-

kef, ott vakarja. P.

2627. Reá akadtak a fájósára. (819. 1183.)

2628. Más a kitoló fánk, más a kitoló kása.

2629. Fántojifánt M. (4638. 6746.)

Hasonlóra hasonló, mint volt a régi törvényekben^ p.
szemet szemért ; poena talionis. — * Fántonfánttal (azaz
V hasonlót hasonlóval) fizetnek. Pázmán.
Latin: Par pari referre.

2630. Fáradt embert könnyű megharagítani.

2631. Fáradt embernek édes méz az álma.

2632. Fátyollal törlik a sebet.»BS«.

Erzékeiiy sziv gyöngéd bánásmódot kivan.

2633. Nincs jó fátyol.

Az9z a fátyol gyenge portéka, de, ha viselik, gyásznak
' jele, s igy se jó.

2634. Nem ugy fázik a mint reszket.

Tettető.

2635. Fázom tőle. (1129.)

2636. Egy fecske tavaszt nem szerez. KV.

— — nem csinál nyarat.

— — nem mulat tavaszt. P.

— — nem hoz tavaszt. Cz.
Latin: Una hirundo non faxait ver.>

2637. Nyári szállásért meg nem telel veled a fecske.

2638. Hírmondó fecske tavaszt énekel. BSz.

2639. Nem sirat egy fecskéi egy nyár.

2640. Sok fecske ősz jele.

2641. Elmegy a fecske, itt marad a túzok.

2642. Idővel a fecske még házadra szállhal. BSz.

Meghozhatja a jó szerencsét, mmt tél után a tavaszt.

Digitized by VjOOQIC

135

2643. Csacsog mint a fecske. /

Szép madár a fecske, sxépen fecseg,
, Mikor a reggeli harmat csepeg. Népd. - -

2644. Sipítanak mint az éhes fecskefiáik.

2645. Nem fogja'a fegyver.

Nem indul liieg könnyen a böszanlásra , megtámadásra.

2646. Erősséggel nem fegyverrel KV. '

Vallást, meggyőződést okok erősségével^ nem fegyve-
rei YÍni. • , ' ^ ^ . '

2647. Egyik fegyver tartóztatja á másikat hüvelyében. KV*

Német: Ein Schwert erhált das andere in der
Scheide.- ' .

2648. Sötétben minden fehér feketét malal. (7687->

2649. Én fehérei kérdek, te feketét ujondász. KV. (tSOS.)
a; Fehérrül a kérdés, feketérül felól. (5381.)

2650. Fehéret köp. ^

Már sokat beszélt.
265Í. Tudja, mi fehér, mi fekete.

Latin: Növit, quid album , quid nigrum. '
aj Fehéret is feketének mond.
bj Ha akarom fehér, ha akarom fekete. (900
2652. Belefagyott mint fehérvári béka a kocsonyába.

. ' (5571.)

2653 S Mennyi fej, annyi ész. (2877. 3538.)
(A hány fej, annyi gondolat.

Latin: Ouot capita, tot sensus.
26&4. jMTondj igazat, betörik a fejed.^

2655. Hallgass nyelvem, nem fáj fejem, (3329. 3786)

2656. Kél fejre egy kalap. '

2657. Egy süveg alatt nehezen egyezik két fej.

2658. Nem lehet minden fejet egy kalap alfr vonni.

Nem lehet minden embert egy véleményre kénysze-
ríteni.

Német: Man kann nicht allé Köpfe unler eiueji Hut
bríngfen.

OArto S ^^^ ^^ ö fejéből fölt az ki. .

^^^^\ \ ^m sül ki a^ ő fejétől .^ .

Nines ímnyi esze.

Digitized by VjOOQIC

138

2660. Fején történt.

Maga tapasztalta.

2661. Feníhordjá fejét.

Kevély. ^ ^

2662. A fej szédül, a láb inog.

a? Kinek reggel fáj a feje, jele hogy mnlt este nem
tartott jó mértéket.

2663. A kejíéböl a fejébe.

Értsd utána : men), ütött, p. a ))or/azaz megittasodott.

2664. Bekötötte a fejét. (2145.)

2665. Fejét rázza;

Azaz nem szeret, nem örömest hall valamit.

2666. Fejéyel játszik.

: Nagyot mer, mi miatt fejét azaz éleiét is elvesztheti

2667. Koszban töri a f^jét.

2668. Víz van a fejében.. .^

2669. Megmosom a fejét.

N é m 6 1 : Einem den Kopf waschen.
F r ji n c z i^ : Laver la télé.

2670. Ha fejére áll sem í^ánom, (2525.)

Ha fejre^ állsz, sem bánom,
.-V Nem mégy hozzá, leányom. Népd. /

2671. Megérdemli hogy posztóba varrják a fejét. kV.

Nem arra való hogy posztóba 'varrják fejét. M. * _

Méltó volna hogy százrétü jaczalba varrják fejét, KV.
Bezsindelyeztetem a fejét. '

Okos- ember: jó vohia fejét befödelezni.
Jó volna fejét megaranyozni.

Gúnyos kifejezése okos emberhek , .' ml alatt légin-
- kább „rövid eszű" értejido. Tréfás.

2672. Azt se tudja, hol á feje. (2676.) : .

Sok a dolga ; azi se tudja, mit csinál, vagy mit csináljon!
flj Nincs hol fejét lehajtani.

Latin: Non habét cui indormiat.

2673.

Féltanács ) o .
\ a feje.

Káptalan

Okos .ember , sok van fejében, mint oklevelek a káp-
talanban.

Digitized by VjOOQIC

137

2674* Feje sem fájt söba.

Egészséges volt.
2675. Nem fáj többé a feje, (2807.) ;

Azaz meghált. —^ „Akkor már nem fáj az én fejem."

^A7fi I ^**^*^^ ^^'* ^ ^^J^- (26720
^^'^^ j Füsti megy fejének.

aj Benőtt a feje lájgya. (1770.)

2677. Feje lágyára esett.

. GyQngelmü. .

2678. Szöget ütött a^ fejébe., /

Gondot szerzett neki. ; •

2679. Nem fér a fójébe./

Nem tudja felfogni, összeegyeztelni gondolatban.

Egy falusi lelkészt, ki már nem volt épen oly fiatal,
figyelmeztetének, hogy vigyázzon ifjú feleségére, mert
aligha mást líem szeret. A kocsonyavérü lelkés^z ajka
fél mosolyra vonult, mintha mondta volna: bolondság,
mesebeszéd. Végre ujabb intés múlva gondolkozóba
esett, ^ felkiálta : nem fér a fejembe. „Már pedig ugy
van!" — ^ehetíen!' monda a lelkész, ,.én hittel vagyok
, hozzá kötve, mégsem szeret, hát má{$t hogy szeretne!'

ö;? Maga fejével tesz. (4893.)

2680. Megvakarod belé a fejed. .

A fejvakarás nemtetszés jele. Tehát : meg fogod te azt
bánni.

2681. Nem teszi feje alá. ^ ; ^

Nem viszi pénzét a fösvény ^ másvilágra.

2682. Mákos a feje. (2668.)

Hóbprios.

2683. Jobb : fejefti essék el. M,

áj Fejembe fogadok.
268Ö. , Fejérdi van a szó. .

. Halálra keresik.' - .

2686. Fejét keresni a dolognak. KV.

Okát, lényegét. , -

2687. Keress bár magadnak fejel, nekem az enyém is jé.

Digitized byVjOOQlC

138

2688. Senki feje nem illik ugy az ember nyakához mint a
magáéi

Mátyás király követségbe akarta küldeni Kinizsii a tö-
rökhöz bizonyos ügyben, mi talán fejébe is kerülhetett
volna, s egyszersmind biztatá hogy a^on esetre ha tán
megölik, haddal megy a törökre, s fejeért harmincz eze-
rét vágat le. — .,Igén ám,' feleié Kinizsi, ,de a harmincz
ezer közül egy sem fog illeni az én nyakamra. í).

e689. Ma,, fej.. -«■;»'•'•

869*. Maga ^ér. j «£";T'kv.-

Magának szerez bajt.

2691. Fejjel jatt a világra, fejetlen meni ki.

2692. Nyirpóznával fejét póznální. M.

Vénhedöre mondják, kinek feje őszül, fehérlik, minő a
nyirfa héja, haja.

2693* Rósz leány leveszi édes anyja fejét.

Megszomorítja. ííe vedd le a fejemet>, azaz ne szo-
mortts.

2694. Ha fejét betöröd sem leled kedvét.

Téfás, e h. Akármint keresed is mégsem leled, kedvét.

2695. Kinek feje nem k^csagogi, érti. P.

aj Érti az, kinek feje nem koszos. P.
bj Megkócsagoi^odott a feje. P.
így is mondják : kótyagos á feje.

2696. Szárazvám a feje.

2697. Nagy a feje, kiqsiny a veleje. .
a) Nagy a feje mint a beledi ebnek. KV.

2698. Ha fal mellett ülne, rá futna a feje. (1647.)

Azaz tök a feje, mert a, tök szokott felfutni sövényre,

növényre. >
aj Inkább beszélek a fejével mintsem a lábával Cz,

, . ^ /(4889.)
bJ Feje mint egy véka.
cj Feje nrint egy hordó, esze mint egy dió ^
dj Nehéz fej ; nehéz fejű: tompa elméjű.

Digitized byVjOOQlC

139

e) Vasfej ; vasfejű : kemény akaratú,

fj Tökfej ; tökfejű : ostoba,
269ftJIIilyen a fejedelem olyan a jobbágy. KV.
2700^ K} keményen fej, vért ereszt. -
S701. Fejes nek kell lenni, kit felakasztanak.

2702. Ha feje nem yolna, mégis fejes volna, D. (5749.)

2703. Veszett fej sz ének ny^Ie forduL (5399.)
27Ö4- Minden fejszének akad nyele.

2705. Fejszével kell_ agyon ütni hogy méglmljon.

2706. Ha öreg^fejsze esik is, eljövök. (1330. 2294)

2707. Rósz fejsze el nem vesz a faragónil. BS^. (6319)

6777.)

2708. Fejszével Iát hozzá, ha kézzel nem árthat. (2403.

- 2355)

2709. Van ott kis fejsze, nagy fejsze. (227. 4639.)

J6 karban levő, vagyonos házra. értetik.

2710. Tudja isten, ki lopta el még a kis fejszét is.

2711. Úszik mint a fejsze.

2712. Ki fel, ki alá. M: .

2713. Mennyit fel, annyit le. (4337.)

^z ember sors változandóság^ szerint, néha jól, néha
roszul. • f

2714. Üres a felház. (6002.)

Felház azaz fej. \ '.

271 5.> Akkor fele Ij , mikor kérdeznek^
a) Fejelek én arról,
j , iJ Megfelel, macáért.

2716. Minő a kérdés, olyan a felelet. (4398) ^

2717, Feles feletlent játszik. .

Gyermek módra cselekszik. — Ludere-par ímpar.
27 1«. Feleség félellenség.

2719. Feleség, félsegitség.

2720. Nem minderikor nyereség a feleség.

Hej feleség, f^lMég,

B eh nincs benned ^nyereség. Népd.

2721. Ki feleségét nem félti, nem igen szereti.

L a H n s Qui non ^elat, non amat. -

Digitized byVjOOQlC

140 .

Uj hátsóknál (a magyar nép közt) igen gyakran a sze-
retetj^ek egyik jele, ha férje' megveri felejségét, legalább
ha kérdezed az uj ászonyt : szereli-e férje ? meglehet,
szomorúan fogja válaiszolni :^ nem tudom, mert meg nem
vert meg.
2722- Ifjú feleségen, maímon mindig van igazítani való,

2723. Okos feleség nagy islenajándéka. (2450. 3560.)

2724. Sokszor égy kis felhő nagy esőt vet BSz. (1289.

5627.)
Kicsi kezdetből ii$ nagy dolog keletkezhetik.

2725. Nem minden felhőbül leszen eső.

2726. Fehér lónak, világos felhőnek ném kell hinni. Cz.

2727. Ha felkötötted, rázzad.

Ha felkötötted a kolompot, azaz valamibe kezdtél, ráz-
zad, azaz légy utána. ' . -^ .

2728. Kiszöktek a f e 1 1 e g v á rból.

rPellegvár vagy felső vár, azaz fej,

2729. Fene is szereti a kis malaczot.

2730. Ha én fene volnék !

2731. Egye meg a fene, meddig kivan a csizmájából.

2732. Jó a fene, a ki megeszi. <

Akkor és az mondja, ki nem helyesli^ ha valakit előtte
jónak mondanak, dicsérnek.

Követk^zö szólásmódok „mindegy fene ; vígyen a
fene ; kell a fenének ; fészkes fene; a fenét," (taga-
dás) gyakoriak a népnél, s a „fene" szó értelmét va-
lami gonosz lény, tagadó, rontó szellem (principium ne-
gatívum) fogalmával azonítják.

2733. Nagy feneket kerít a dolognak.
27 3Í. Fenekére tekint a kancsónak.

aj Féniékf eszek.

Legkisebb és utolsó gyermek a családban; mondják
V a ka rónak is.

2735. Halkkal jár, mint fen kő a kaszán. Cz.

2736. Fensz óval gondolkozik.

Arra mondják, ki elfelejtvén magát, elárulja gondolatit.

2737. Ki sokat fenyeget, soktul félhet.
áJKi ártani akar^nem fenyegetőzik.

Digitized by VjOOQIC

141

2738. Pattog mint a száraz f enyü. \

2739. Néha jobb a fél mint a^ egész.

Ezzel a mértéktartást ajánlja a közmondás, példanl :
jobb felényit enni, mint tél annyit. — Büntetésre is
értiTs. .

Latin: Dimidium plus totó.

0740. Fele ("^""^^^t.*?;/
( magyar, fele tót.

2741. Ne neked fele, szaladj el fele.

Akkor mondják, mikor valaki csak félig beszél vagy
tesz valamit, aztán elszalad vagy abban hagyja mint a
bolond. .

aj Fele. sem tréfa.

bj Fete sem bolondság. '

2742. Fele sirás^ fele nevetés.

Minő az örökösdk gyászolása.

2743. Ezt felibül, azt harmadábul. D.

2744. Aki fél, éL

2745. Nincs veszedelemben, ki bátorságban is fél.BSz.
2746* JEz az élet a gyöngyélet : senkitől sem félni.

2747. Jobb előre félni toint utoljára rettegíii.

2748. Bolondság attól félned, mit el nem kerülhetsz.

2749. Félni jó, de mepjedni nem.
2750» Reszkess, (Je. ne félj.

Félénkre mondják gúnyosan; megengedvén neki, ht)gy
reszkessen, csak ne féljen, fronia.

^ ^ ( Elcsapta ias^át ?i félsz.
8751. ^ j^^jj^ a félszgyökér hasat íö csa^. . .

2752' A nagy félsznek fele is sok.
^7 Félsz van a seggiben.

Félsz azaz félelem ; tehát ige név helyett ; Jlyen ez is :
nincs „merí"^, azaz merészsége, bátorsága. Aztán ,jhal-
lom, mondom," hallás, mondás helyett stb.

2753* Ki féltében megh$l, tudod, annak mivel h^rangoz^
nak. KV.

; Német: Wer vom Drohen sth*bt, den soll man mit

Eselsfürzen zu Grabe laulen. .

2754. Félek mint a tűztől.

Digitized byVjOOQlC

142

2755. Félénk nem győz ellenséget. ^

2756. Félvállrul beszél az emberrel. (5167.)

Föl sem véve> minden illödejmes figyelem nélkül.

2757. Fér^g is meggyüremlik, ha reá hágnak.

Német: Wenn man den Wurm tritt, so krümmt
ey sich.

2758. Tormába esett féreg.

Régi, avas, roszba vásott elme , kí a megszokottat el
nem hagyhatja.

2759. Minden szépnek, jónak vagyon rágó férge. K.
a^ Víin férge az ö szerencséjének is.

2760* Sivít mint a fába szorult féreg.

aj Egye meg a féreg. . .

2761. Hadd huíljon a férgese. . ,

Például ha mulatságból egy két ember, eloson, mondani
szokta a jó kedvű társ: hadd hulljon. a férgese. — Ak-
kor is mondják, ha kevés^sé becsületese ember hal ínég.
— Hasonlat a férges és azért hamarább lehulló, gyü-
mölcstől. . .

2762. Utoljára a férgese is elkel. (2141. 60360

2763. Nincs rut' férfi. .

2764. Elég szép a férfi, csak azért hogy férfi.

2765. Férfi, ha szebb az ördögnél, már elég szép.

2766. Szalmaférfi is aranyaszonyt érdemel.

2767. Nem illik fér£nak magát csimogátni. KV. .
aj Légy férfi.

Azaz tudj n^agadon uralkodni, magadat ne hagyd el.

2768. Kitör rajta a férfiszellet. . .

2769. Jó férj hóna 9IÓI ugrik kí a kövér menyecske. Cz.

2770. F* é s z ken kivül tollászkodik. KV. (367. 4996.)

2771. Maga fészkébe csunyit. (5273.)

Rósz madár az, mély maga fészkébe csunyit.

2772. Egy fész:ekböl válók. : . ^
, ' Testvérek.

2773. Ki apja fia vagy?

Hoszan: ki az apja annak, a ki az apád fia? Tréfás kér-
dés -/de kérdés nélkül ám. ismeretlen ; p. mit tudom én,
kí apja fia. '

Digitized by VjOOQIC

143

E774. Ki lova fia vagy ? Sz.

Ki iSa vagy ? Gunyosy megvető kérdés, e nélkül pedig
nyefjs kifejezése az ismeretlennek. Mit tudom én, ki lova
fia. Azaz nem ismerem.

2775. Fin sem lehet, (e^l 9.)

Nem is hiasonló bozz^.

2776. Fiának szólott, meaiye iö érthet, Wöie. (4956.)

2777. ÖJültette a fi a styufcoi D. (4 J6a.)

277^. Nem sokáig él, ki fia fal korában okos. D. (2460-

3Í9».)

2779. Jámbor fiatalból tálik a csendes ftrég.

2780. Soha nem szolgál fiatalabb korában. ^

Ha p. házi kisaszony szolgál a vendégnek s ez sajnál-
kozik: a szüle vagy. testvér ízokta mondani.

2781. fillent regimentjébe vald. BSz. (77.463Ö. 6877.)
278;í. A fillér is pénz. :

Ha pénzemet megszámFálom,
Egy fillérein sincsen. Nép d.

27é3. Fillérrel szokták az aranyat kimélni.

A bölíJs' Franklin monda: légy szigorú apíó költsék
' geidre.^ ; ^

Frauczia: Economisez les déniers, le Louis au-
ront sóin d'eux mémes. , -

2784. Aranyakat nem gyűjt, ki a fillért meg nem becsüli.

Német: Wer den - Pfennig nicht sachtet , . gelangt
- auch nicht 2um Thaler. .

2785. Fingnak, sz . . nak nincs ura! /

2786. Pénzen vett fingoak ^ága az illatja.

2787. Finggal mérik ott az emberséget.

2788. Fingnak se. füle se farka, mégis dúdolva jön a vi-
lága. .

2789. Nyugtalan mint fing a fürdőben.

N é i^é t : Er fahrt auf, wie ein Fmr2^ im Bade.

2790. Fit yet hány. /

Könnyed föl sem vevés, vele nem gotidolás.

Várjatok csak még, leányok, .

í : Rátok még fityet se hányok. N é p d.

Digitized byVjOOQlC

144

a} Fityet hány az orra alá.

Boszantó föl sem vevés. v :

2791. Ökölnyi f iu többet ér egy nagy leánynál.
aj Fiu tanítja apját. (1464.)

bj Kosz fiu apja koporsójának utolsó szeg^. . ^
cj Azt sem tudta : fiu-e vagy lány.
Ugy megijedt, vagy: olytészeg volt.

2792. Bőrével fizet, kinek pénze nincs. (118S.)
aj Kifizet.

bJ Apró pénzzel kifizet.

2793. Búsuljak vagy örvendjek: egy a fizetés, r

2794. Utczán fodros, otthon rotígyos. .

2795. Törd ki fogad, feküdj a bölcsőbe. ^KV. <6355.)
2796- Adlál isten fogat, adj kenyeret hozzá.

2797. Kinek foga fáj, tartsa rajta nyelvét. (4224Ó

Latin: Ubi quis dolet, ibidem et manum teneat.

2798. Kimutatta foga fehérét. (5367.)

Elárulta : kicsoda, micsoda. '

2799. Fogam van rá. ^ ; ' . -

Haragszom >á.

2800. Fogat fogért. ; ^

F r a n c z i a : Dént pour dent, oeil póur oeil.

2801. Erős a foga, ez ám a konczrágó. ' ^ -
28Ö2. Fáj rá a foga.

Vágyik reá. -

2803. Nem fér a fogára. >.

, Nem tudja felejtem, szenvedni.

2804. Hiába feni rá fogát.

Hiába készül, hiába haragszik. .

2805. JVem j J[JS | benne a foga.

Nem lesz benne része. \^ ■

2806. Nem való az a te fogadra. \

Nem neked való. .

2807. Nem fáj a foga többé. (1510. 2ö75.)

Német: Dem thut kein Zahn mehr wehi /

2808. Fél fogamra is kevés. (3073. 5449- 652^.)

2809. Azt sem tudja : hány foga van. P. (2420.>

Digitized by VjOOQIC

145

2810. Csak a fogát vájj^. (3536. 4662.)

Eg^y falusi ficsórnak ^szokása volt délután kiállni a ka-
pu elibe, és fogát vájm. ^ ,^Mít ettél,^' kérdé egy is-
' meröse, „hogy fogadat vájod?" — ,Halat, igen jó ha-
lat,' feleié ez. — „Látóm", inotidá a kérdező, „épen
ruhádon a szálkája/ — A ficsór ekkor vette magát
észre, mert ruháján csakugyan rajta volt még az elcsor-
gatott lencse. .

2811. -Ott hagyta fogát.

Ott vészelt, p. harczban, verekedésben.

28 IS. Vaczog-a foga.
Fázik.

2813. Foga kazt hozott.

Azaz igen kevés vagy épen semmi." — Ha valaki ven-
dégségbe megy, igy szokták mondani : „hozz nekem
valamit." — ,Hozok a fogam közt.t

2814. Ritka fogú, (77. 2791v 6877.)
ö^ Foghagyen vette.

, Nem igen.kédyesen, :

^J Faghegyrül beszél.

Kénytelen, kelletlen beszél az emberrel.
pj Ember a Jogával ás magának vermet. ML.

2815. A mit tövén. kellene fogni, hegyén fogod,

2816. El sem fogtad, már melleszled. (5447.)

Visszájára, a végén kezdesz a dologhoz.
Latin: Priusquam mactaris , excorias.

2817. Pénzzel jár a fogadás. (1228.>
281S. Megfordítja fogadását, valamint a zsákot.

ö^ Meg nem forditltatni a fogadást, riiint a zsá-
kot. BSz.

2819. Fogatlan harap konczba. (SÍES.)

2820- Kovács is azért tart fogói hogy kezét meg r.e
égesse. ,

2821. Seiiki sincsen fogyatkozás nélküL (3608. a.)

2822. A tn\n\ fohászkodöl, ugy üdvezülsz.
aj Neki fohászkodik. .

2823. Folt hátán folt.

Folt hátán folt, egy ingem van. N ép d.

10

Digitized byVjOOQlC

146

a) Kitelik a mag^ foltjábul. /

Péld. ha megsérül a lábod, maga foltjával lesz befold-
va. Igy a jószágban szenvedett kárt.is helyre pótolhatja
a jószág maga.

28S4. Becsüld meg fi foltot, hasznát veteted.
3825. Nem minden folt illik minden ruhára.
2836. Jobb a folt mint a lyuk.

2827. Drágább a folt a ruhánál. (2991.)

Például daróczot ha bársonynyal foldasz; kevés be-
csűré sokat költesz. "^

2828. Mindenf oly ó végre a tengerbe ömlik. .

Német: Allé Fltisse laufen ín's Meer.

2829. Legnagyobb folyónak is kicsin a feje. D. (1390.

5627.)

2830. Folyóviz vezet a tengerre.

2831. Vasárnap font fonál péntekig meg nem áll. Sz.

Beszédben, vagy egyéb dologban elveszteni a rendét,
megzavarodni.

2833. Egyszer veti fontra, a mit százszor nyelvre. D.

2834. Fontolás, hallgatás anyja az okosságnak. D.

2835. Nem esik a forgács vágás nélkül. EY. (5009.

5669.)

Német: Wo Holz gehauen wh:d, da fallen Spane.

2836. Kiki lába alá vágja a forgácsot; E.

2837. Forgott ember nem csak hátra, hanem előre is
néz. (4345.)

2833. Könnyű a forgó szelet elérni. K.

Vagyis az egy környéken forgó embert, szegény le-
gényt elfogni. -

2839. Forintja sincs, ezerekröl beszél. (2985. a.)

2840. Nem adnám száz forintért hogy semmim sincs.

Ezt mondta égés idején egy diák, kinek semmié sem
volt, mi megéghetett volna. — Szól olyanokra, kiknek
nagy változáskor semmi veszteni valójuk nincs.

2841. Ne vedd azt forinton, mit garason vehetsz.

Digitized by VjOOQIC

147

2842. Jöttttnk, menttink: száz forint; ettttnk, ittunk: száz

forint; kerékkopás:' száz forint; summa: háromszáz

forint. (6031.)

Gunymondat az egykori pörös eljárásokra; melyekből
csak a pörre tett költség növekedett.

2843. Ki a forrásból eleget ivott, háttal fordul felé.(3965.)

Német: Wenn der Wand'rer ge^unken hat, wen-
det er dem Brunnen den Rücken.

2844- Forrás jobbika, száraz időben tetszik ki.

2845. Sehol nem jobb a vizminttulajdon forrásánál (187.)

2846. Tiszta mint a forrás.

2847. Alája öntötték a forrót. BSz. (6427.)

Azaz mindent megtettek veszedelmére ; megbuktatták.

2848. Hol karddal nem lehet, f ortélylyal neki.

2849. F ö 1 ít szedi a köcsö^elí.

Az uj házasok úgynevezett mézes heteire mondják ; de
általánosan jelenti hogy uj helyzetben, uj hivatalban
mindenki jól érzi magát eleinte.

2850. Ha leszedted fölit, edd meg az alját is.
2861. Föl is veszi, le is teszi.

Szeszélyesekre mondják, kik valamivel most igen sokat
majd semmit nem gondolnak.

2852. Még neki áll fölebb. . ^

2853. A f ö Id anya, a viz mostoha.
2854) Eltart a föld, csak legyen mit enni. K.

2855. Ki a földön ül, nem nagyot esik. (4870.)

2856. Kéf szék közt földön marad.

2857. Ha lehetne, földre sem hágna. KV. (1437. 2777.

4163)

2858. Földön lába, égen feje. (1437. 17(37. 3112.)

2859. Fekete fiUdben terem a jó búza. i

Barna leányok igy szokták magokat tréfásán tédeni.

2860. Hantos földben jó huza. K.

Faragatlan testben okos, szép lélek,

2861. Nyugodt földnek szép termése.

2862. Szántatlan földön ga^s szokott teremni.

2863. Ö is megéri három sing földdel.

10*

Digitized byVjOOQlC

148

T. i. mí^or meghal. Azaz ö íb csak olyan mint más^m^
neki sem kell több három sing földnél, ha meghal.

S864. A föld is öregszik.

2865. ||^^^«"|mintaföld. .

a) Földnek se mondd.

bj Földbe ülölle orrát. (17W. 2906.)

cj Tapossa körülte a földet.

Leánynak udvarol.
d) Eg^e meg a föld.
ej Föld terhe.

Hálátlan ; aztán haszontalan ember.
Latin: Telluris onus.

2866. Egy fölöstök lesz neki,
aj Száraz fölöátök.

2867* A ki fölteszen, játszani is kell aimak. M.
aj Ha föl tettél, játszál is. KV.

2868. Fösvény többet költ. (65^3.)

2869. Fösvény kívánsága afanyos szegénység.

2870. Fösvénynél nincs vétek.

2871. Fösvénynek a rnie van sincs.

aj Fösvény magának se jó, hogy volna másnak.
2872- Nem gyűjthet annyit a fösvény hogy korhely fia el
ne tékozolja. D. ,

2873. Fösvénynek sohsem elég.

Német: Dem Geiz istni^hts zu viel.

2874. Fösvénynek, disznónak holtok után hasznuk.

2875. Fösvény maga sem mer eleget enni.

( Sok f ö sokat főz.
^*^*^- l Sok fö, sok értelem. (2653)
Latin: Quot capita, tot sensus.

2877. Há fö vagy, ne kivánj fark lenni.

2878. F ö b i r ó prédikált temetésen.

Szolgabíró szokván kihirdetni az ítéletet, a kit felakasz-
tanak, annak f5bíró prédikál.

2879. Rá akadtam a főttjére.

Azaz Javára. Hasonlatilag a kukoricza és hurgonyafó*-

Digitized by VjOOQIC

149

»

zéstöl, mikor a ml hamarál)b me^ött, kiszedik a fa-
zékból.

2880. A ki keveset főz, hamar elkölti.

2881. Nálunk is vizben főznek.

2882. Szájnak, ne^m szemnek szoktak főzni.

2883. Itt mézet ott mérget főz.

2884. A ki föíte, egye meg. (228.)

N élhet: Flast du wohl gekocht, magst du wohl
essen.

2885. Együtt főzték, együtt egyék. (2123.)

2886. Francziának hajpor, a magyarnak jó bor.

2887. Unja már a.f r i s et, csak a lassul járja* (822. 56370

2888. Vakon fu. (804.)

Nem tudja, miért dühöng.

2889. Hadd fújja ki magát.

2890. Ki fulánkját könnyen bocsátja, nyilakat várhat
helyébe.

2891. Éget mitat a futónk.

. a^ Fulánk minden szava.

2892. Minden botnak végén a furkója. (1140.)

2893. Fúrják száját,, oldalát, mégis feneketlen hagyják.

Talányos kifejezése a keménynek \ egyébiránt tökélet-
len munkáról, műről szól.

aj Szerencsétlen furulyás.

2894. Oda fut az ember, hová a többi tódul D.

2895. Futunk egymás után, de te leszesz ellíl.

2896. Fuss vagy fizess.

2897. Szégyen a futás, de hasznos.

2898. Könnyen f u t ó sem érhet mindenhová.

2899. Futakon lakik. (643. 6936.)

Futak am. futók lakhelye — szójáték szerint ; és igy
a km. jelent olyat, ki mégfut, bátortalan.

2900. Rosz fü nagyra nő. (12980

2901. Rósz fúre hágott. (1300.)

Hibás lépést telt.

2902. Harmattal nem kell pázni a füvét. (1038.)

Digitized by VjOOQIC

2903. Fü nőhet

150

küszöbén,
udvarán.

Ha hazáddal j^t nem tessesz,
Rozsda fogja be kardodat,
Fü DÖje be udvarodat.'

2904. Kutya is füvet eszik, mikor beteg.

2905. A keserű füvet lúggal forrózzák le. KV*

2906. Fűbe harapott. (6973.)

aj Fűhöz fához kapaszkodik.
bj Fűnek fának panaszkodik.

2907. A fü növését is hallja.
29Ó8. Füveim, lefüvelni.

Azaz magának megnyerni , eI5bb : magánál erösebbnek
elismerni.

Latin: Herbam dare.

Festus Pomponius szerint szokás volt a pásztori népek-
nél hogy a kit magoknál erösebbnek, győzőnek elismer-
tek, játék vagy nyert verseny után azonnal fQvet sza-
kasztanak a hely színén, s azt átadák a gyÁ^Ö félnek.
— A magyar történetekben is elöjö ez Árpád és Za-
lán között. -

2909. Fügét mutat.

Azaz föl sem venni, nevetni valakinek fenyegetőzését,
mi az erősek szokása; épen ezért a komáromi vár egyik
sarkán ily „fügét mutató^^ szűz vagyon kifaragva jeléül
a vár, erejének. — Füge az ököl, ha mutató és közép
ujjaink közt kidugjuk a hüvelyket.

2910. Nem terem tövisen füge. KV.

2911. Eredj, találj fügefalevelet, ha nem akarsz
pirulni.

2912. Kit isten meg akar gyógyítani, egy száraz fügével
is meggyógyíthatja. ML.

2913. Fül próbálja meg a szót.

2914. Se füle se farka.

Se eleje, se vége, például beszédnek, azaz esetlen, for-
mátlan beszéd, s egyéb.
2915- Fülét, farkát elereszti.

Teljesen elhagyja magát.

Digitized by VjOOQIC

151

2916. Fülivei számol

Pásztorok a hiitiyió marhának csak fúlét mutatják eI5
annak bizonyítására, hogy ök jó pásztorok, s következéi?"-
kép a kár nekik nem tulajdonítható. 7- Tgy a km. is olyan
.könnyű számadást jeleni, melyben ha van hiba, nem a
számadó hibája, hanern^ a körülményeké.

2917. Résen a füle;

Azaz erősen hallgat.
291 8» A füliö alszik.

2919. Füle dobját sem hajtja rá. >

2920. Egyik fülén be, másikon kii

Azaz hallja, de meg nem ballgal^a a feddést, iniéist, At
előbbi km. is ily értelmű.

2921. Nagyobb füle mint farka. D.

Például beszédben vagy egyébben is a kezdet nagyjot
igér, s a vége haszontalan senmiiségre megy ki.

2922. Ha fülem nem volna, meg se hallgatnám.

2923. Életre való ember nem fekszik a fülin.

2924. Rágni a fülét. KV.

Szünetlen nógatni,

Latin: Aurem vellere.

2925. Fülét sem fogják a dolognak.?.

A könnyű részit sem értik valaminek.
2926^ Síért nem billegteted a füledet. Cz.

2927. Mozgasd a füled. ^

Jelentsd hogy élsz, itt vagy.

2928. Beszegni a fülét

Hogy jól halljon. Beszegés jelenti a munka teljes be«
végzését.

2929. Fülhegygyei hallottam.

Nem egész bizonyosan, messziről hallottara.

2930. Cseng a fülem.

Jelenti a néphitbea hpgy valamit fogok hallani!

Cseng a fűltem, tán hírt hallok,
Viszket^ szemem, tán sírni fog« N é p d.

2931. Beszakad a fülem dobja^

Nagy a lárma, hogy szinte árt a fülemnek.

2932. Fülön fogtam/

Azon hevenyében, mintegy a ífülit fogva, el nem eresz-
tem addig, mig szükségem volt rá.

Digitized byVjOOQlC

152

2933. Fülig van.

; , Igen szerelmes.

2934. Majd kifúrom a füledet.

Mintha be volna dugulva füle és nem hallana, miérl ki
* kellene fúrni azt.

2935. Leütök a füle mellett.

2936. Meleg vált már a füle töve.

Azaz már akkor sok bort ívott.

293*?. Sok fül, hoszu kéz.

2938. Ordit mijit az erdei fülemile.

Tréfás neve a farkasnak, mely mintegy fülén fogja az
állatokat. '

2939. Énekel mint a fülemile.
29W. F ülep a fülét.

Szójáték. Ftilep jelent akárkit, de mívej valaminek, mint
állatnak, fülét kell fogni; azaz liozzá látni : e név áll
akárkié helyett. Jelent intést*

2911. Ugy néz mirit a fülesbagoly.
2942. Nem kell a gyermeket fürdővel kiönteni.
Német: Das Kind mit dem fiadé ausgieszen.
aj Fürészporbul aranyat szed. (1788.)

^^^3. I^J';^^! minta fürj.^

2944. Fürj is megszokja a tarlót. D,

2945. Szépre megy a f ü s t.

2946. Okosra megy a füst,, bolond^ a ki állja. (7308.)

2947. Közel van a füst a lánghoz.

L a t i n : Fiammá fumo proxima-.

2948. Füst nem megy tüz nélkül.

Német: Kein Rauch ohne Féuer.

! lángja,
a pecsenyéje. Sz.
a, sültje.
Nagyabb a híre mint a valósága/
2950. Hol tüzet gyújtanak, füsti megy kivül is. P.
aj Ki melegedni akár, füstit is síén védje.

Német: Man leidet den Rauch des Éeuers M-e^ktn.

Digitized by VjOOQIC

153

bj Füstbe megy.

Semmivé lesz terv, munka, fáradság.

cy Füstöt farag.

Sikertelen dolog. — Füstfaragó fa kéményseprő tré-
fás neve. . . ^ -

dj Füst árán szelet akar venni.

e; Egy füst alatt. (5689.)

Egy füst alatt azaz egy konyhán főzni, p. mikor két la-
kodalom tartatik együtt. Azért mondják : két lakodalmat
tartunK: egy füsf alatt, azaz egysz^re.

O Füst árán szelet ad. K. (77. 2781. 6877.)

§9 Fü5tny ómon érték.
Tetten kapták.

aaj A ki füt&ben hál^ mást is ott keres. BSz.

bbj Megadták nejíi a fütyöl és árát.

í^í?^ Fűzfa hegedűhöz nád vonu illendő. Sz. (1150.)

ddj Megjön az, mint a fűzfa síp.

Megérik, alkalmas lesz, mint a fűzfa, mikor hajátul el-
vál, arra hogy belőle sipot lehessen csinálni.

G.

2951 . Dőlt gabona nem csinál éhséget. ' ^ ,

2952. Egyik kökény, má&ik galagonya.

2953. Máskor galagonyán is kapna, moBt csak turkál
benne. BSz.

295Í. Várja, mig szájába repül a süli galamb. (4420.

561t.)
2955* Senkinek sem repül szájába a sült galamb.

N'émet: Tauben fliegen Einem nicht gebraten
in's MauL^ ^

^F E a n c z i a : ' II attend qiie les alouettes lui tombent
totttes róties dans.le bee.
S956. Sasetid a galamb, mégis van epéje. (619.)

Digitized by VjOOQIC

15*

SS: ö^'H" «■""*• c*^**-) .

2959. Gömbölyű mint a töltött galamb.

Leginkább kövér fiatal leányokra mondják.
2960* Sa^reti mint gfilamb a méz^s búzát.
2961. Tipeg, topog mint a tojó galamb.
2962« Galambház k^sz méidzárszé^.

aj Szegény urnák galambház a mészárszéke.

2963. Nem galambkosár a világ. (624.)

Elég tág a világ, másutt is elélhetni.

2964. Gallér alá pök. P.

Megszégyenity megront.

2965. íxalléron ragadta.

2966. Nem tölti galléra mellé. ^

T. i. bort, hanem torkába tölti, azaz őrömest megiszsza.

2967. Nincs galléromhoz í i,-* '

296S. Galléromnak sem hiszek. (2097.)

2969. Csak gallérja is alig maradt. M.

2970. Ránczos mint a gáUér, kerekes mint a tallér.

2971. Gamón jár.

Leginkább hamis pathósu írókra mondják.
Német: Auf Stelzen gehn.

2972. Nincs annál jobb ganéj, melyet a gazda csizmá^ip
ján visz a szántóföldre. (3010.)

N é m e I : Kein Mist düngt so wDhl, alsHder Koth, den
des Herrn Fusz auf den Acker bringt

2973. Feltalálod bttzén a ganéjt.

2974. Csúnya a ganéj, de szép czipé terem utána. K. (6827.)

2975. Az ó ganéjt ne piszkáld. (31640

2976. Érett ganéj, öreg lány hamar hasznot hajt. Cz.

2977. Jár mint a garabonczás diák.

A garabonczás diáka népmese szerint tizenhárom ísr
kolál végzett és valahol Alföldön bizonyos földalatti
üregben tizenhármad magával a szerencsekerékre ült,
melyről, nuutáh egyet elvitt köztilök az ördög (a sze-
rencsétlen „tízenhárom^^ szám meséje, szerint) , sze^
rencsésen leszállván, csudálatos. és babonás tttiíemények

Digitized by VjOOQIC

155

előidézésére képessé lön. Ö sárkányon nyargal, köpe^
nye hoszan nyúlik utána /szélvész formában , mely az
épületek tetejét leszaggatja s dühét, boszuját egyedül
fris édes tejjel lehet megenges^telrií. — Neve gara és
boncza (am. garó, bontó) szavakból van összeléve, te-
hát : ki garol és bont. Gara am. fenhéjázó , veszekedő,
hányakodó, zajongó. Megvan a latin nyelvben is. Gar-
garo verbum significat perstrepo prae muUitudine.

2978. Jó garad mindent lejár. *

Jó gyomorra mondják leginkább.

2979. Felöntött a garadra.

Sokat ivott.
2980* Mindene lejárt a garadján.;
Mindénét elette, elitta.

2981. Örül mint graty^ának Garai. D.

2982. Jó garas, melyen aranyat nyerhetnie

á) Az jó garas lehet, ki aranyat nyerhet. KV.
6) Legjobb garas az, melyen tallért válthatni.

2983. Segíts rajta, jó garas, ne légy görbe se varas;

2984. Ha garai3 van szájában sem ér egy pénzt.

2985. Garas a markodba. ?

Egyszerű jutalom-igérés , aztán dicséref. Vanndk talá-
lós mesék versbe szedve, melyeket az elmondó rende*-
sen igy végez : „a ki kitalálja, garázs a markába.^^

a) Garasa sincs, mégis kevély. (2839.)

2986. En tettem le á garast.

Én következem szólani.

2987. Mit garason vehetsz, né adj érte tallért.

2988. Penészes garas, öreg erszény.

2989. Neki is három krajczár egy garas.

2990. Van a garasok közt is czigány^

2991. Egy garas éles, két garas fényós. (2827.)

2992. Sok kézen fordult meg mint a kopasz garas. Cz.
aj Ugy megijedt hogy garas se maradt zsebében.

2993* Annyit ér mint a régi két garasos,
ö^ Poltrás malacz, garasos kötél.

2994. Tehénre gatya (1163.)

2995. Hordd el a gatyádiat. Sz. (3881.)

Digitized byVjOOQlC

156

2996. Jól felkösse gályáját, ki vele kiköt.

2997. Jó ielyre tette gatyáját.

Gazdag leányt vett el. .

2998^ Gatyájában szive. (645.)
2999. Ránczba szedni a gatyát. (3144)

Szigorúan fogni valakit. ^
3000« Ráflczos mint a gatyakorcz.

3001. Nem adnám^egy gatyás zár húszasért.

3002. Nosza S J^^^^íbö gatyás!

3003. Nem gavallér, ha nem adós:

3004. Nem is gavar, ki fninden reggel két gombot nem
varr.

3005. Elvitték a gazra.

Gaznak híják a bokros helyeket, hová, szokott rendesen
leszállni a sas, kánya, stb. az elvitt csirkével s/más
jnadarakkal. — A km. jelent eltitkolást, lopást. ,

3006. Gazt vetek rá. \

Aza^ ellopom. — Szokás t. i. a munkásoknál hogy mi-
kor gyümölcsöt, burgonyát, szölöt szednek, gyom és
egyéb dudva alá rejtik egy részét a szedett gyümölcs-
nek, mit éjtszaka elvihessenek: ' ^

3007. Terem a gazember, a hol nem is vetik.
3008* Maga gazos, mást rostál.

3009. Minő a gazda, olyan a bor. (300.)
3010 Gazda szeme hizlalja a jószágot: (2972^)

Latin: Óculus domini ságinál equöí.

Német: Des Herm Auge maoht das íferd fett.

3011. Sürü gazda, ritka I f^»y«'^

Azaz ha gyakran változtatja gazdáit a cseléd, rongyo-^
san marad. ^

3012. Rósz gazda,ki maga házára egy szeget faragni nem tud.

30Í3. Nyomorult gazda, kit a szolga tanít.

Német: Tröste Gott den Herrn, den dér Kneoht
lehren musz.

nni4 $ Gazda nélkül vet ssíámot* M.

( Nem jó gazda nélkül szán\olni. KV.

Digitized byVjOOQlC

157

3015. Okos gazdag hadSIni kezd háza, elbontja. D.
301& Okos gazda kárt is jdra fordít

3017. Aészeg a szolga, hol késedelmés a gazda. .

3018. Henyélő gazdának álmos a bérese. (30740

3019. Vigyázó gazdának kegyetlen a hire.
3(^0. Art a gazdának, ki a tolrajt szánja.
3021. Nincs otthon a gazda. D, (4735.)
3023. Kutya gazda, eb szolga.

3023. Nem kereshet annyit a jó gazda, mennyit a, rósz

aszony el ne tékozlana. (4077.)
3024* Szabad a gazda maga házánál, ha ágy aljá fek-«

szik is. D.

3025. Gazda kapálja a szölöt, kurvanyja a vendégnek.

3026. ügy él mint a hat ökrös gazda. (8302.)

3027. G a z d á s á g szemet kivan. (3010.)

3028. Rósz g a z d a s z n y , ki a ház körül dolgát nem
talál.

3029. Szerencsés gazdaszony : nagyobbat tojik tyúkja mint
másnak a ludja. D.

3030. Ha szomorú a gazda, gazdaszony is oka.

3031 . Elég g a z d a g , ki senkinek nem adós*

Latin: Felix, q\Á nihil debet.

3032. Gazdag hizik, szegény T j^^^ju' k
a) A gai^dagnak sok a kísérője.

3033. A gazdagnak | ^tSr''^^ | '••'^^"^-

- Latin: FeltciumHittltí cognatí.

Franczia: Quí h assez d'argent , á f^sez de
parents. ^ \ ^

3034. Hirtelen gazdaggá semmi jámbor nem lett,

3035. Nincs oly gazdag, ki másra M saioruljoií.

3036. Gazdag akkor eszik, naikor akarja, szegény mi-
kor kaphatja. ML. '

Német: Der Aíme iszt, wenn er was hat, der Rei-
che, wenn er wiíl,

Digitized by VjOOQIC

Í58

3037. Leggazdag^aU), a ki semmit nem kivan.

Német: Reich ist genug, wer sich genügen laiszt.

3038. Szegényből lett gazdagot ördög sem törheti.

3039. Gazdagnak is kettő az orra lika , mint a i^zegény
embe^ diszn^ának. U.

3040* Több gond vagyoi^ a gazdag fejében mint szőrszál
nyusztos süvegében. K.

3041. Gazdag ember gyermeke ritkán sir igazán apja
halálán*

3042. A gazdagnak egere is kövérebb. D. ^

3043. Gazdag szóval és totüvel, de nem egyébbel.

3044. Gazdag : pénzzel^ szegény : észszel.

Gazdagot pénze, szegényt esze viszi elé.
aj A gazdagnak borban veszik vérit.
bj Ha kezedet mindig kebeledben tartod, még nem

gazdagodéi. Cz.

L a t i n : In sinu manum habere.

3045. Kevély és fösvény ajándéka n^m igen gazda-
gít. K.

3046. Igyekezeten áll a g a z d a g s á g.

3047. Semmi gazdagság nem ér a jámbor as^onynyal.
3048* Gazdagság jó szolgáló, de rósz uralkodó.

3049. ügy kell g a z d á 1 k o dnr , hogy jusson ; is , márad-
jon is.

3050. Göndör mint a gácaérfark.

3051. Nincs oly szép jszemély, kiben valami gáncs ne
volna.

3052. Mindenben gáncsot találsz. M.

3053. Ha birkózol, tanulj gáncsot vetni. (49060

3054. Gáspár van a. sajtban. KV.

Kükacz esett a sajtba.

3055. Túltenni a gáton.

Elveszteni valakit.

3056. G ebéből lesz a tátos. (1427.)

Meséinkben rendszerint a legroszabb , szemetén fékvi

Digitized by VjOOQIC

1$9

csikóbid vűík a legjobb paripa s ez a tátos vagy táltos,
-r Keleti népejaiél a ló különösen kedvelt, sót napimá-
dóknál napnak szentelt, állat vala.

Henszelmann szerint a mesék hősei, különösen a
legkisebb királyfiak, királykisasszonyok stb., a napistent
képviselik a legrégibb mythosokbair ; s ezen állHás után
könnyű tudni, miért van nekik mindig a legjobb lovuk.

3057. Nem vagyok én gebei pap- (3084. a.)
3058*. Hozzá rúgott mint gebei pap a szamárhoz.

A gébéi papot vásárban a szamár megrúgta', mi fájván,
ö is visszarúgta, de ez^ is csak neki fájt. .

3059. Szentgeílérthegyi tánczos. (1140. 1282.)

3060. Mintha g e i^ e b e nen ülnék.

3061. A mit villával felrak, g e r e b 1 y ével lehúzza. (4445.)

3062. Nem kell minden szálkábul gerendát csinálni.

; (5026. 6050.)
3063* Máa szemében meglátja a szálkát, magáélian nem a

gerendát. / '
3064^ Szent Getgely vitéze. (6251.)

Azaz gyönge vitéz. Szokás faluken Gergely napján, ka-
tonává öltöztetni fel az iskolás gyermekeket, mikor zász-
lóval, kardosán, szalagos süvegekben a falut bejárják,
éneket s verset mondva iskolába hívogatnak, mintegy
toborzanak. Innen : Gergelyt járni.

3065. Árva i

3066. Turbékol < mint a gerlicze.

3067. Btts f

Csak egy gerliczécske, ártatlan madárka,
Ha társátul elvál, jaj, mit nem cselekszik.
Mőd nélkfll bánkódik, zöld ágra nem is száll.
Vizet felzavarja, agy marad szomjazva. N é p d.

3068. Heten vannak^' mint a ge^rs^ei ördögök. C%.
3Ó69. Más kezével kaparja ki a tüzes g e s z t e n y ét«
3070. Otthon süti a gésztenyéL (4378. 53690

.3071. Nekem is volt gesztenyés zintt hajam.
3072. Géczi boszorkány. (1S8S.)

Digitized byVjOOQlC

160

^ " -

Géczi boszorkányok mentek lof elüi, lovagolván
Bük fa lapátjaikon, s forgatván bal kezeikben
Szikrázó pemetét. Arany.

3Q73. Szá^ húsz gémnek hatvan keszeg. <5449. 65S3.)

Azaz igen kevés, mennyivel lehéllen jóllakni.
3074* Kinek g é z e n g u z azL ura, kótyonfity a szolgája. KV.

(3018.)

3075. FUletlen g o m h.

Haszonvehetlen jószág.

3076. Három gombig volt.

Azaz felül csak három gomb nem volt begombolható
mellényén, annyit eVett, ívott.

3077. Elütötték a gombját.

3078. Csekély dolog gombJiáz, ha leszakadóiéba más. Cz.
8079. A gomba mag nélkül is terem. K.

3080. Mai gomba, benne a féreg.

3081. Nem mind gomba, a mi hamar jó.

308S. Minden gomba jó gomba, csak az ^a^r gorondm.

3083. Nem minden sövény alatt terem a szarvas gwnba.

3084. Bolondgombát evett. ' '

Elment az esze.

aj Nem ettem bolondgombát. (3057.)

3085. éombamódra nö.

Azaz igejQ hirtelen, magátul szaporodik.

3086. Szapora mint esö után a gomba.
aj Gomba nem gombócz.

3087- Legnagyobb g ö m b o 1 y a gnak is van vége.

3088. Ott jó élni, hol gombó czczal hajigálják az embert.

- Gyere pajtás, katonának.
Nem megyek én, mert levágnak. '
Dehogy vágnak, dehogy vágnak,.
Csak. gomböczczal hajigálnak. N ó p d.

3089. Gond idd előtt megvénheszti az emb#rb

3090. Gonddal jár a gond.

3091. Gond nem játék.

Azaz játékban nem sokat kell dévánkoílnjí.
309S. Gond maga képőre aztlí a gondot*

Digitized byVjOOQlC

161

3093. Kisebb gondom is nagyobb annál. (25270

Nem sokat gondolok vele, mert az éíi legkisebb géndom
i^ nagyobb annál. .

3094. Annyi a gondomvmajd fejem fUsti megy,

3095. Szögre a gonddal.

3096. Jól fogant gondolat okosan születik. .

3097. ügy I j^^ |- mint a gondolat.

Például Jó paripa, a^stán házi rend, munka.

3098. Gondolkozik, mintha rá bizták volná az ország
dolgát.

3099. Senki nem ad gondolkoz ás ától vámot. (8263)

3100. Az isteni gondviselés tovább terjed a csirkének
a tojásbuF való kipattanásánál. D. (9240

3101. Gonosz a törvényt, jámbor a szerencsét féli. BSz.

3102. Sok szemű láncz a gonosz.

3103. .Azon gonoszság miiídenkinek mindent megen-^
gedni, mint senkinek semmit. Cz.

3104. Későbbre száll el a gólya mint a veréb.

3105. Öl sem a gólya költötte. (901.)

3106. Elvitte kedvét a gólya.

Alkalmasint szerencsétlenül járt,' magát anyának érzft
. leányra mondják. \

Nincsen l^edvem, elvitte a gőlya,

Mert ott jártam, bol nem kell^ Tofaia. N é p d.

Gőlya gocza, gölya,^
Ki lányát viszed el ? ^

A kis birőnéjét, '

Síppal, dobbal, nánihegedüvel. Cry e r me'k d.

3107. Árva mint a gólya. .

Árva vagyok mint a gólya.
Kinek niüesen pártfogőjtf. N é p d.

3108. Elemelte mint fiait a gólya.

ílino ( Gondolkodik mint féllábon a gólya.

( Gondolkozóba esett mint a gólya.
3110. Ciconia, meg a gólya.

Latin: Idem per idém.

11

Digitized by VjOOQIC

162

fl? Sokszor megjön addig, el is megy n gólya.
3111. Ökör nélkül esak a göncből szekere fordul.

(77ö. 1767. 2857. 4163.)

3113. Hogy ne törne, mikor görbe.

3114. Görbeország.

így híja alföldi ember a hegyes felföldel, .

3115. Nehéz a görbén nöttet sugárrá nötetni. (196$

5132.)

3116. Biidös mint a görény.

3117. Görgei ember. (5023. 6227)

Ostobát jelent. Mindazon mondák, s adomák, melyek
Dunántúl a rátótiabra , Nyitrában a iédecziekret Szopes-
s^gen a bélaiakra, Erdélyben a székelyekre fogatnak,
felső Tisza mentén a görgei emberre vannak illesztve.
— Görgei ember tolta ki borsón a templom oldalait, ö
étette le fahi bikájával a torony párkányán nőtt fíivet, ö
vitte keresztben a létrát fák között, ft feküdt haza^ Kas^
sárul, ö nézte pat^lmak a torony árnyékát holdvilágnál,
Ö felejtette otthon a fiát, stb. Különösen a haza fekvés
ily törtenetén alapul ; Görgft helysége beküldé az adót
Kassára,; a pénzzel, hogy el ne sikkadjon, fél falu be-
ment, s roszul levélj a számadások,' mindnyájan megve-
rettek. Hi^za felé. vett ufókban egyszer lefeküdtek pi-
lienni. A legszélső, ki Kassa felöl esett, fölkeh hogy ö
biz nem lesz a legszélső, 5 nem akar legközelebb lenni
a városhoz, melyben most is megverték. így utána a
' másik, harmadik az ellenkező oldalra, mentek feitüdni,
mig utoljára haza feküdtek.

3118. Okos mint a görgei malacz. BSz. '

3119. A g ö r ö g mindig görög, mégsem mataczozik.

3120. Görög írás az nekem, (568.)

3121. Ravasz mint a görög.

3122^ Sétál mint kórVatlott görög nz üres boltban^

Kecskemét, Stéged táján göarögnek híják a kereskedőt,
mint másutt zsidónak, mert azon helyeken e két ftj üJrii
főleg az apró boltos kereskedést. Azért monda a sze-

Digitized by VjOOQIC

163

. gctK ember, núdfinegy zAídót bojtosmk vHt, kogfy zsi-
dót víszen görögnek. -— Görög am. boltos. ,

3193^ Alssik mint a göztt.

li é m et : Er schláft Mtie ein Dachs*

3124. Oözühordta.

Aza^ lisztBi egészséges, p. mogyoró.

3125. Sok gödény a tavat is elhordja. D. (6038.)
^aj Iszik mint a gödény.

3126. Or itti Lajo^ halála. M.

Megyésen, Erdélybjen, veszett el Gritti tajos. Reggel
két keze, délben két Iába-, este fejé ósapatánák el. —
-A km. jeleni siralmas, kegyetlen történetéi.
L a li n : Admeti naenia.

3127. Gróf is nemes^ ha hazafi.

3128. Tojásbul soha sem lesz grijf. (1466.)

3129. Gróf, kadenczia sréf.

3130. Guba nem suba.

Tagadod á mit nem lehet, mintha mondanád: a guba
" nem snba.

3131. Guba alatt fricskát hány.
Fenyegetőzik, de senki se fél tőle.

3132.

( Egymás gubáját hurczolják. P. \ r^g^^ ^
\ Vonszák egymáson a gubát. P. j '^^^^^^•^

Ellenkezne]^, veszekednek egymással.
3133* Ne hagyd magad, Guba Jakab.

így biztaták Guba Jakabot, midőn felesége verte ; azért
e km. gyávák bíztatása.

3134. Fejére tanította, mint bojtárát Gnba. 1).

.Gubánál még nagyobb zsiványnyá lett bojtára, ellopván
tőle minden marhául^ D« — Jelentése : 41 tanítvány na-
gyobb lett mesterénél — a roszban.

3135. Guba vármegye.

üng megye gunyneye.
aj Egyik gubás másik subás« (2114.)

3136. Ö verte el a gunárt.

Ö a győzedelmes, ő az erősebb.
aj Azt véli hogy ö ölte meg a guuárt. KV.

3137. Örül mint a másét elverte gunár.
aj Guuérmérgü,

11*

Digitized by VjOOQIC

164

3138. Tuli^don guriyhó jobb a más palotájánál.
3] 39. Simítsa meg^ a lapos g a t a.

3140. Összdbuzta magát mint Komoró végin Guta. Ss. ;

Van emlékezet Guta Jakab hirejs haramiáról, ki , mini
tudni lehet, Ung megyei születés Komor&bul üiigyár
mellW, s oly ügyesen tudott bánni a parittyával, hogy
halálosan is találá az utasokat. A mese szerint a falu
melletti cserjés, bozótos helyeni szokott raegl a p u 1 n i ,
elbújni, honnan jöne a gutaütés betegségre is, a „lapos^^
jelző: lapos guta. Szírmay szerint 1393-ban Ilósvai
Leusták nádori bírósága által elítéltetvén Guta,' Ungvái-
ron oldalbordánál fogva akasztatott feK

3141. Meghúzta magát mint Guta mellett a mennykő. Cz.

Guta csallóközi falu.
314S. A kétszeres gúzs nehezebben szakad/

3143. Addig tekerd a gúzst, mig hajlik a vessző.

3144. Gúzsba tenni. (2999. 6525.)

Gúzsba teszik az oly tehenet, mely rug, ha fejik, ekkép :
egy guzskarikát tesznek hátul, a térde mögé^ a mint ez
előre hajlik, itt pedig egy botot ugy dugnak által a
gúzs karikán hogy. a tehén lábát szorítsa s azne rugda-
lózhassék. — Mondani sjsokták : „majd gúzsba teszlek ;'^
azaz rendbe szedlek, megtanítlak.

3145. Gúzs az nem kolbász. ,

i Száraz ' á
*1^^- } Sovány l^^^^S^^^^
3147. Guzszsal tormát ásni.

Nehéz a;$az lehetlen dolog.

GY.

3148. Gyakorlás mesterré teszen. Cz,

3149. A gyakorlás legjobb mester.

latin: Usus est magister optimus.
Német: Übung íst der beste Letemeister.

Digitized b'y VjOOQIC

165

2150. Ki gyalog jár, lova mindig készeu. (712Í.) ' '
3151* Nem is beszél gyalog az embeirel. (5167-)

3152. Okos^ volnál te, ha gyalog nem jáTnál.

3153. Gyalogosan, hot naellett. (6136.) *

' Szokás mondani^ mikíMr mezőre vagy valahová indul a ma--
gyar embser : botot vett a kezébe, hogy ne menjen gyalog.
3154' Száz gyanú közt kilenc zvw kilenez* helytelen.

3155. Éít a gyanuperpel. \ ^

Azaz segtvén, hogy baja lehetne valamiért ^ elvonult,
odábli álloUj : ^

3156. Ki miben tudós, a|)ban gy anus. P. . :

3157. Abbw gywus, ebben tudós. (5497.)
3158..Kinek gyapjú kell, utána jár.
3159. Karcsú mint á g y a p j u z s á k.

316Ö- Ha gyarlók nem volnánk, vétkesek se volnánk.

3161. Gyarlónak hetvenhétszer is megengedhetni. .

3162. Szükség idején a gyáv« is megbátorodik. Cz.

3163. Megtetszik hogy az ö házát sem forogja sok embé#,
mért felfogta a gyep. KV.

3164. Ne. bolygasd a régi gyepűt^ kígyó jön belőle.

/ (2975.)

3165. Szedd beljebb a gyepi öt. (2555.) .

Zabolázd nyelvedet^ indulalodat.

Szabadjára engedni a futó lovakat, mikor r kocsist el-
ragfadják és nem bír velök. — Értetik elüljárókra, kor-
mányzókra.

3167. Összesúgnak mint a gyér gy ói lovak, D^

A lovak, ha elfáradtak, egymás nyakára teszik fejőket.
Egy magyar ember épen lovakat hozott Erdélyből, s
azok ugy tevének, mit valamely bárgyú pór látván,
A^^gy HJ^^g gyémánt móndá el> mikép súgnak össze a
gyergyói lovak.

3168. Gyermek, részeg, bolond mondának igazat,

N é Hí e t : Kinder und Narren sageö die Wahrht)^ *

3169. Nem mondja a gyermek, ha nem beteg.

Nem mondja magát betegnek, ha nem az.

Digitized by VjOOQIC

3170; Le^ké^&bb étS gyttmölcs a permek;

3171. Otthon kedvére nevelt gyermek végre bcírjiból
ökörré váKk. K. <ia98.)

3172. Gyermek nem suttyó.

N < m e t : Wenn'í.Kind todt ist, hat die Gevailerschafl
ifin Ende. .^

3174. Kexeégett gyennek irtózik a tustól. Dr.

Német: Verbrannt Kind fürohtet's Peuer,

3175. Nehezen jó a gyermek, ha 5£Sléi )^oszak«
^I7fi f Monájá a gyermek, í okát nem mondja.

( hogy megverték, de ) nem mondja : míórt.

I<ém«t: Das Kind sagtwoU, dags man's scNagf,
abcr nicht warum.

3177. Ha gyermek lependék^t fog^ nem adná egy siivcg
ördögért, p. (4984.) /

3178. A gyermek hamar örül, hamar sif. 0.

3179. Gyermek fegyvere u skis.^
^180 í Nem jó gyermeknek kés,

( Nem gyermek kezébe való a kés.
L a I í it : |{e puero gladíimi.
3181* Jobb a permek sírjon^ hogysem sziUéi.

Népnet: És ist besser/*das ^íind weíne^ Jenn der
Vater. . ^

318S. Meg k©U nevezni a gyermeket.

Meg kell mondani nyíltan, tisztán, mit akarunk.
3183. Szóra kell szoktatni a gyermeket. (8046;)
3,184. Gyermeknek legjobb feleség a nyirfa kisaszony. K.

3185. Későn való gyermek korán való árva.

3186. Gryermek. vagy, tikmonyhoz gyónjál. K.

3187. @|[yetlen egy gyermek akasztani \3Í6. ^

NdneLt: Eín Kind Angst-Kínd.
3188- Száz esztendős gyermek is félboloncL D.
3189. Csekély dicdog,,mely a gyermeket megnevetteti.
3190* Sok vélnö gyermeknek rák MbastuL
3191. Kedveer gyermeknek sok * neve,

, N 4 nt e t : Dem liébst^n Kinde giebt iftan viele Namen.

Digitized by VjOOQIC

167

3193* Gyermeket szoktak kankussal ijessteni. K.

$193- Ha tndná a gyermek mire nevekedik, fincza helyett

inkább dima. K.^
3i94. Vessző nem töri csontját a gyermeknek,

3195. Záratlan kapu a gyermek szája. BSz.

3196. Szerencsés gyermek^ kinek apja elkárhozott.

3197. Sok idő eltelik, mig a gyermekből ember válik.

3198. Korán okosodó gyermek i:itkán szokott megélni.

(2460.87780 ' ' '
Német: Frtihweise Kinder lében nicht lange , dder
es werden Geoken daraus.

3199. Olyan mint a váltott gyerek.

Azaz kicserélt gyerek, kin megtetszik hogy nem édes
anyja keblén esftgg, mert szintelen, beteges kinézésű.

3200. Ártatlan, mint a ma szttletett gyermek.

3201. Örül mint gyermek a vásárfiának.

aj A mely gyermek megijed, anyja ölébe sriet.
bj Néma gyermek baját anyja sem értheti.
cj Zabgyérek.
dj Vizhozta gyerek. (8065.)

Olyan gyermek, kiiiek szüléi nem tudatnak.

3202. Gyermeknevelés sók gondot ad.

3203. Szolgál a g.yertya, magát megemészti.

3204. Meggyújtott gyertyát nem kefl csudáiméba fogy ML.

3205. Gyertyával kell keresni párját.
aj Délben gyújtasz gyertyát.
bJ Rám virított a gyertya.

Ha ég5 gyertya kanóczábul rózsa nft (így teszik ki, s
innen a virít) vagy is hoszu hamva van a gyertyának,
s ez a gazda felé:fordul r annak jelensége hogy pénzt
vesz be *, ha pedig ajtó felé fordiű a rózsa : kiml.

jcJ Kire fut a gyertya?

Azaz kit fognak megverni ? Mert iskolások ugy tartják,
hogy a kanócz töve körfii Összegyűlt olvadék lefolyása
hiégmutatja, ki fog kapni holnap.

320ÍS. Gyertyatartó nem lúegyen mennyországba.

tréfás mondat, mikor valaki a gyertyát tartja, világít vele.

Digitized by VjOOQIC

16a

3207. Egy gyekén yen árulnak. M. (5014.)

3208. Ki tudja, mikor rántják ki alólunk a gyeként. (3321.)

3209. Gyémánt is elolvad, nem csuda, ha a jég.
. aj Gyémánt hasad vértül. KV.

3210. Gyi kies 0.(6361.)

3211. Gyilkos vezeti a tolVajt^fogliázb.a. K.

3212. Jó gyomor kell hozsíá. . ,

Azaz sók türelem.

N é m e t : Es gehört cin guter Magén dazu.

3213. Gyomra fáj a betegnek s fogát húzza. (2816.)

3214. Korgó gyomornak nincs füle.

F r a n c z i a : yen(,re aff^tmé n'a pds (lesi oreüles.
321.5. A gyomornak is van füle.

3216. Nem kérdi a gyomor, hányat ütött az óra.

3217. Rósz gyomornak becsülete a kevés étel.

3218. Egy ilcze gyomrában, kanál viz a tengerben, .

3219. Gyomorból szóL

Azaz egész meggyözödésboL — ^^Én velem el nem
hiteted hogy gyomorból szólasz. Pázmán.

3220. Gyomromból utálom.

3221. Minden lagja gyomor.

3222. Gyomrában van, (686.)

3223. Eczetes gyoHU*u. BSz. /

Epés, hai-^gos. -

3224. A mint üszögölöd gyopárod, ugy ütsz belé, Cz.

3225. Nem gyorsaké csak a futás.

3226. Gyóntató előtt káros a tilkolás. ($987.)
3227* Elszaladt mint a gf yórói gombócz üzirákra. Cz.

3228. Ali mintha gyökeret vert volna.

3229. Nem mind gyömbér, mit a kalmár ebe hullat. BSz.

3230. Gyömbért viszek, nem neked. való.

3231. Gyömbért viszek, félre bolondok, nem nektek való.
aj Gyöngy olvad eczetlöl. KV.

3232. Helyén van mint Gyöngyös.

Alkalmasint Gyöngyös szép fekvésétől a Mátra alatt.

3233 \ ^^^^^^} gyönyörűség, sereges baj.
\ Egy kis gyönyörűség sereges bajjal jár.

Digitized by VjOOQIC

169

3E34. Nem kell a gy őselem előtt tapsolni. .

Lalin: Ante víctoríam encomíam eanis.
3235. Feledékeny gyűjtőt a tél hozza észre. D.X67980
3S36. Mindén gyüjtönc^k esik tékozlója.

3237. Az a gyttmölcs legédesebb , melyet a féreg
megrág. Cz.

3238. Idővel érik a gyümölcs,.

3239. Rósz gyümölcsnek féreg a szive.

3240. Könnyen hull az érett gyümölcs.

Az öreg ember mindennap a sir szélén áll.

3241. Vad a szélid gyümölcs is, mig meg nem érik.

3242. Tiltott gyümölcs édesebb. (131.)

3243. Az aranybél sem lesz gyrürü^ ha meg nem rerik^

Szenvedni kell, mig ember lesz az ifjabél, bármi jeles is.

.... ki á pályáu czélt akár érni,
Tür sokat és munkál, izzad, hol fázik al ifjú.
Ója magát bortól, szerelemtől. H or á c z,

3244. Elbírja a poharat^de nem agyüszüt.

Azaz ugyanannyi bort Sokkal nehezebb kis mértékkel,
^ minő a gyttszü vagy kanál, elfogyasztani , mint pohár-
bul. — A km. jeléatí : nagy bajokat könnyebb szen-
vedni, mint apró boszantásokat.
o^Gyüszünyit iszik.
Azaz igen keveset. ^

H.

3245» Csak az a ^ha^* ne volna!

3246. „Ha^^ czigány praepositiö. (1793)

3247. Ha ,^HA^' nem volna, niihden szegény gazdag volna.

Német: Wenn das Wörtlein i,wenn" nichtwar*,
* War' mancber Bettler ein relctier Herr.

3248. Lenne vba volna.

Digitized by VjOOQIC

i7a

3249. Vízbe haló ember' h ab o kbDs is kapdos. P.
3S50. Habbal menni. '

3251. Hab eHen uszni.

Hindketló jelentése a vélemények- s közhitre vonatik.
L a t i n : Contra torrentem niti.

Galilei, a híres olasz tudós^ midAn a világ vélemé-
nye daczára vítatá hogy a jRMd forog a nap korul, ném
tudván birái el&tt kézzel fogható más bizonyságot 9dni
állítása felöl, eröseií a főidre dobbantott és monda:
),Csak azért is a föld forog,^^ mintha dobbantása is tett
volna valamit forgatására.

3252. Nincs a hadban fiemmi Péter bátya.

3253. Hadban legtöbb a vágott hns , legkevesebb a ká-
poszta hozzá. D.

3254. Vén elme, fiatal erö veri meg a hadat. (3778.)

3255. Hadakoz^ásban jobb, ha lovad ellenség sövényé-
hez kötöd mint a .magadéhoz.

3256. Hadakozás és gonoszság együtt járó szomszédok. Cz.

3257. Háitasság, hadverés, királyválasztás isten dolga.

3258. A hadi szerencsét, fiu magzatot, jó házasságot isten
választja.

! Az volt \

Még most lesz ? a hadd el hadd. (5687.)
Ez ám ^

3260. Uram, büntesd meg a Ji a g y m á t.

3261. Nem fogják hahotával a madarat. (1815.3384.)

3262. Hoszu haj , rövid ész. (2420.)

Aszonyokra mondják.

N é m e t : Langes Haar, kurzer Sinn.

3263. Fodor a haja, sik a szája. Cz.

3264. Az ösz haj dudazaj, de a ráncz nem már táncz. D.

Ösz haja lehet harmincz éves embernek is, mi még nem
oly idö hogy tánczolni már nem lehetne ; tehát az ösz
haj : dndazaj ; de kinek arcza, kesfe már ránczos, ez nagy
idö, vénség jele és igy a ráncz : nem táncz. D. *

3265. Haja nóne, ha kopasz volna is. (1788.)

Digitized by VjOOQIC

171

3266. Beliíl a haja, mist az oláb keeakéndí. D«

Egy oláh ^ váisákta tivéa kecskéjét , nüelyiiek viíaden
s^re elment, azt htzudia hogy kecskéje olyanmint a
banda y melynek sz$re télea be felé vagyon, mert így
jobban megtartja a. meleget. D.

3267. Hajba kapni.

Azaz leghevesebb vitába, veszekedésbe elegyedni.

3268. Hajánál fogra;

: Természetiéi! levén haján fogni az embert: a km. í«
oly hasonlatokra és példák s egyebekre szél, melyeket
Írásban, beszédben ok nélkül és helyén kiv&l hasz-
nál az iró és szónok.'

N é m e I : An deil Hapren kerbeizíeben,

3269. Hajszálon f ^IjI**" I élele.

L a t i n : De pito pentdet.
N é m e t : Es bSngt an einem Haare.
a7 Hajszálnak rs van árnyéka.

Német: Jedes Haar hat seinen ^chatten.

3270. Vékony mint a hajszál (^712.)
«««, i Hajszálat iasogat, (4195. 7529)
^^^^' } Hajszálhasögató;

Csekélységekkel bibelödo, babra ember.

3272. Egy paraszt hajszálnyi különbség.

3273. FeláH az ember bajaszáía.

Azaz borzasztó, irtóztató. Például: feláll az ember ha-
jaszála, midőn olvassa', minő kegyeOenséggél folyt a
két szomszéd nép- közt egymás marczonglása.

3274. Körülhajas, kotnyeles., D.,

Azaz parókás ; kiről a magyar km. nem sokat tart« \

3275. Igen tud hajdú harangot önteni. M. (1631.4867.)

3276. Sokat talpal hajdú, mig lóra kap. (^&d&)

3277. Nehéz két hajdúnak várat oltalmazni, KY.

3278. HajdMt fogotU

A czigány lopQtt a vásárban, de rajta kapatván, egy
hajdú nyaka csigáján foga és tolá maga előtt á czé-
dulaház felé. Valaki kérdezvén : „hát czigány, mit csi-
náltál ?" — ,Hajdut fogtam,' ffeleló nagy könnyedén. —
Hajdúi fogni am. kézre k^röM a bün^&snek,

3279. Tehénre hajdú.

Digitized by VjOOQIC

172

3280* Szeretí, mini hajdú a pocsétát.
8881. Nem ér egy hajitó fát (4476.)

3285. Vékony mint a h a j m a h á r t y a.

3283. Eljön a hajnal, ha kakas nem kukoríkol is.

^ Német: Es wird dqch Tag, wenn auch der Haha

nicht kr&het. ^

3284. Szép mini hajnal a kéményen. (3732. 6841.)
3285* Haj ó lesz, ha jó lesz. Ci.

Játék a „hajó^^ és „ha jó'^ szavakkal Mondják akár-
mire, hogy az lesz, á mipek lennie kell, ha ugyan
jó lesz. ' . -

3286. Egy hajóban eveznek. F. (428ft 784tr)

L a t i n : In eadem es navi.

3287. A törölt hajót elhagyják az egerek.

3288. Könnyű hajó mellett \iszni, (7114.)

3289. liikább hajót húznék. (4072.)

3290. Veszedelmes a hal harmadik vizében.

Német: Wenn gekochter Fisch in's drítte Wasser
kommt, wird er ungesund. = ,

3291. Én fogom az aranyhalat. . \

3292. Azt a halat tartják legszebbnek, mély a hálóbiil ki-
ugrik. ' '. '

A mit az ember elhalaszt, mindig jobban sajnálja , mint
különben. . . - „

S293* Halat szálka nélkül, embert hiba nélkül, nem lehet
találni. (2821.)- ^

3294: Víznek öregében fogják a íiagy halat. D.

3295^ Nagy halat fogott.

Hogy nagfy halat foghasson,' nagy vizbe veti háló-
ját. Pázmán.

3296. Szótlan hal is mondhat igazat. D. ;

Azaz bűzével tudtára adhatja az évönek hogy régi. - •

3297. Fején rohai a hal.

Az elsőbbek, főbbek erkölcse kezd ^Xb romolni.
I a t i n : A c.apite foetel piscis.

3298* Akkor szokja meg hal a horgot, mikor legelsőben
elnyeli.

Digitized by VjOOQIC

t73

3S99. Megf5 a maga levében, mint a hal. .

Azaz saját bönei, hibái ölik meg a^ ember béeéüktét.
aj Hal hallal él, embeír emjberrel él.

3300. |JS„ I mtal a h«l. (^^^^^^

N é m e I : Stumm wie ein Físc^.

Xatin: Tam sanus es quam piscis.
330S. ügy él mint hál a vízben. (30260

3303. Vergődünk mint hal a harasztban. P.

3304. A mi b a 1 a d , él nem marad.

3305. Pofon \ ^^JP^"" ] Hal asjt. !

Azaz. elejét vészem. Például igy szél valaki : ejnye be
sok zsirost ettem^-még meg tafálok csön^leni, de Jbiz
én „pofon ütöm Halasit^^, mégiszom egy ímdzsa fekete
kávét. \

3306. Hoszu h^alaiiztás megvesBti iz^t nagy ajándék-
nak is. K. y

3307. Nem akkor jó a haláig mikor mi akarnók. K.
3308r Kora hálál jobb néha hpszu életnél.

3309. Szép volna halál is, ha életben volna.

a; Halál balálnak, élet életnek barátja. (2376*)

3310. Ha a halál szokás, nem tudni v ki szokhatta meg.

3311. Hálál szekere minden b^t, bánatot elvisz. (1226.)

Legyen álom, legyen birő, (a hal^I)

BáHnn megyek eiíébe^

Hint egy elfáradt ytaző

A vadon enyhélyébe.

Mert ha álom, nyngalmat ád,

Mert ha bírd, nem furdal vád. Berxsenyi.

ssie. ma .ne. nincs I ;7^^*«„^

3313. Késd akkor idvezűlní, mikor a halál közelget.
3314- Jó volna halálnak. KV. (1411. 3822 )

Ki lassan jár.

Német: Ejt Í9t gttf nach dem Tod tM schiek^.

Digitized byVjOOQlC

m

3315. Halál fia.

aj Halálra kér.

3316. Ha későn jö is á halál, mégis korán jő.

3317. Még a halál háza is kiütött rajta. M. ,

3318. Halál kutyái ugatnak ki belőle. K. (6099.)

3319. Hoszu ut a halál útja.

Most inchilok olyim útra.

Honnan tObbé ne várj vissza. N é p d.

3320 Halállal sanki nem ivott tídomást.

3321* Senkinek sincs homlokára irva halála órája. (3206.)

3322. Egy szomorú, két bus, három halálkép. D.

3323. I ^fpSt |: ntínl a halál.

3324. Akár Dunába, akár a tengerbe halni. <7808.)

3325. Szép halni a hazáért.

3326. Halász, vadász éhen kórász.

Német: Fischen und Jagen

Macht hungrigen Magén.

3327. Háló előtt halász nem fogja csukáját. K.
.3328é Ritkán száraz a halász. (7543.)

3329. Sokat hallj, de keveset szólj. KY. (2655.)
aj Nem sokat éra csupa hallom mondom.

3330* Azt hallottam felöle, semmi sem lesz belóle.

Mondani szofctidE oly tervre s akaratra ^ mi ellenkezik
a mngmAéval) Vagy kéfteleimk látisik eldHttnk.

3331. Hallgatás senkineik be n^m töri fejét. (2655 )

3332. Hallgatással szép az aszonyenber.

3333. Figyelmes hallgató teszi a papot szorgalma-
tossá. Sz.

3334.flalkkal jobb cselekedni, hogysem mint hirtelen-
séggel M. .(3352.)

3335. Sok kicsiid)öl halom n& Cz. (1368.)

3336. Elég ham a r , ha elég jól.

Íía7 \ Hamar hámvas, késő kedves. D.
' \ Hamaru hamvas, késó kedves. K.
3338. Nem Tiinakeng^m Hamamak*

Digitized by VjOOQIC

175

3S99* A h a m txhm egY betűje sincs a jóndí.
3340. Hamar mii hámvas szokott lenni.

V&tiin szokott a hainar munka jó leírni.
3341« Két hamar nem jó: hamar inni és hamar itélni.

3342. Hamar kezdi, hamar \ . ^ '

^ unja, Lz.

3343. Hamar szól, hamar bán.

3344. Hamar lett, roszul lelt.

3345. Hamiar fekszik, hamar kél ^
Hamar indul, hamar ér.

3346. Hamar járó,hamar fáradó.

3347. Megbánásra siet, ki hamar szól.

3348. Fiatalnak hamar, az öregnek késő.

T. i. a házasság.

3349. Semmi itéletbc^n nem jó a hamarság.

3350. Hamar munka, késó haszon^

3351. Hamar poru. BSz.

Azaz hirtelen haragú.
3352* Ha mari hamvasnak kormos a kér füle. (3334*

6787.1

3353. Hamis embert elébb i gban,
mint sáilta ebet a lopásbs

3354. A hamis és csalárd egy f

3355. A ki sánta csak sántiká i.

3356. A h a m i s s á g ot hamisi ü be
nem boronálhatja. P.

3357. Nehéz a hamisságot ugy szépegetni hogy csontja ki
ne tessék.

3358. Hogy a hamisság talpon maradhasson, sok Ravasz-
ságra kell támaszkodnia. D,

3359. Törvényben nem jó a hamisság.

3360. A hamut is mamnnak mondja. (6418. 7511.)

3361. Han^upipöke.

Mondai személy, németül Aschenbrödel. Közös legtöbb
népekkel, melyek mindnyájan egy forrásból meritek azt,
de sajátságait nenu^etiségek szerint látjuk átalakítva.—

Digitized by VjOOQIC

176

Nihmk act Úszik felőle, hogj sektígisüxmój suloí^ fiI6
életet él, hamu közt fetreng a tüselfiiirde hakelI,eléáU,
é& csudadolgokat mivel. — E vonásokbul van valami
a magyar nemzeti jellemben ; mert mi is örömest fek-
szünk aliüvösön, mig valami ki nem kerget a nyugalom-
ból. — Közmondásilag már, mi legyen a~ hamujHpöke,
vagy -pepelyke, érthető.

3362. H a n ^ y ánnk is van haragja. BSz.

3363. Nem hangyákért van a mennyország.

3364. Hangyanyom idővel megtetszik a kövön. (1361.

(13630

3365. Annyi mint a hangya.

3366. Szorgalmas mint a hangya^
a7 Hangyamunka.

3367. Nagyra viszi embert a harag. (1146.)

3368. Rósz tanácsadó a harag.

Nimet: Zorn thut nichts mit Rath.

3369. Hol a harag nyertes, vesztes a nyugalom.
3376. Okos harag néha az erőnek éle.^
337Í. Haragnak megbánás á vége. KV.

3372. Nagyobb haragja mint maga.

aj Le ne njenjen a nap haragodon.

3373. Szakácscsal, kulcsárral nem jó haragot tartani. K.

3374. H ar a g s y ha magához tér, magára haragszik. D.

3375. Haragosnak kettő a része : meg is verik, enni sem
adnak. M.

3376. Ki nehezebben haragszik meg, tovább tart ha-
ragja. Cz.

Német: Wer langsam zürnet, zümet schwer.

3377. Ki haragszik, harapjon sz . . t.

^378. Szól a harang, de templomba nem megy.
Sok ember papof jót, de nem azért nem teszL

3379. Megkondították felette a har^uigot.

Mikép tűzre^ mi veszélyt jelent ; ugy neki is veszedel-
mére járnak.

3380. Meghúzzuk neki a hármas harangot.

Azaz végveszélyére járunk, megbuktatjuk.
Búzd meg neki aa^t a hármas harangot.
Ne tanulja mástul a esalfaságot. N é p d.

Digitized by VjOOQIC

177'

3381. Megfizet \ ^^^^ | harang, (36100
Azaz soha senki meg nem fizet.

. Mi a váitságpt ilkti , .
A na^y harang megfizeti. Népd.

3362* Nemniindigég, mikor a harangot félreverik: (5489.)
3383' A mint öntik a harangot^ ugy szól.

3384. Harang sz óval megy nyulászni. (1815 3261.)

ilöre kihireszteK 5 mit akar; elárulja tef vél.

3385. Egy harangot ver. (492. 3729. 6529.) ;

3386. Hallgat mint niagyhéten a harang.

3387. Hallotta hogy harangoznak^ de nem tudja hol.

(1661.)
líéfflot: Er hat lauten gehört, weisz abernleht, wo
die Glocken hangén.

3388. B e h a r a ng o znak neki. (3379 )

3389. Orrában hordja a harangozó pénzt* (4593)

Közel van a háláihoz. \ ;

3390. Hozzá fogna h a r a n g ö li t é shez is.
aj Apja sem volt harangöntói

3391 . H a r a p d f gó val sem húzhatnál belőle szót.(5603.)

Makacs hallgatagf'a mondjál^

3392. Azért tart hMapöfogót a kovács , hogy meg ne
, süsse kezét. ; .

3393. Nem zörög a íiar aSzt J^ magától. (5009.>

saél nélkül. (2835.) -
ha szél nem fu. (5669.)

3394. Zörög minta haraszt,

3395. Tátog mint a hBfí c s a.

3396. Egy harc z nem győzelem.

3397. Harcz és háború!

3398. Harist szaván fogják m^g. M. (6029.)

3399; Sok haszontalan gondolat fordul meg egy haris-
nya kötésénél. V V -
3400. Harmad napi vendégnek ezokí legyen neve.
3401 • Harmad napra mind a hal mind á vendég büdös.

12

Digitized by VjOOQIC

tT9

340^2' Hármat nem esS.

'3403*: A ki jókor felkél , harmatot Mod. (235.)

3404. Harmincz két ók, /

így nevezi a magyar a lényeges okol, mely maga fölér
harminczkét okkal.

Egy püspök egyszer faluról falura járt látogatni az egy-
házakat s csudálkozék hogy eleibe neíh harangozták
valamelyik egyházban. Kérdőre vévén az egyházfit: miért
nem haraiigozoának , ez egyszerűen feleié : „annak,
Hiéltóságos uram, harmincz két oka vah. EIsö, mert
nincs harangunk''.,. „Elégi" moridá a püspök, -r- Ez
harmincz két ok.

3405. Istene a has.

3406. Nem kérdi az éhes has, hányat ütött az óra.

3407. Keveset hall az éh has.

3408. Üres hasnak nem elég a szép szó. (7447.)

3409. iegtöbb gondot ad embernek a ha$.
3410.; Nincs a hasnak füle. (3214.)

Latin: Venter aüribus caret. .
3411. Nimjs a hasnak lelkismerele./ <
341S. A teli has nem tápul örömest.

3413. Tizenkettőt ütött a hasamb^iv.

3414. Akkor fájjon a hasam , mikor magán akarom.

3415. Könnyű teli hassala böjtről papolni. .

Német: VoUer Bauch lobt das Fasfen.

3416. Hasára esik.

Megárt iieki. '

34Í7. Hasra esett. -

Azaz rósz , nem Sikerfiit valami, p. hasra esett ha-
sonlatosság , példa , bizonyítás.

3418. Hasból beszél

Azaz készületleűül , p. a pap , szánok.

3419- Inkább h a s k ó fájjon , mint leveske maradjon.

3420- Hasonló hajsonlóvaliainar ősszebarátkosik. D.

3421. Korom koromhoz nem hasonlóbba

3422. Semmi haszon munka nélkül (3868. 3869.)

3423. Szeretné a hbznot , de fut a munkától. (52370
3424* Ki mint keresi , ugy vegye basznát.

Digitized by VjOOQIC

17^

S425. Nagy mi liaszna.

34^6- Nézi maga hasznát, urai bánja más vásznát.

3427. Ha kevés becsű dolgot jól has ználank, sokkal

többet ^ a drágánál.
^M.^r^ í Olyat aludtain í . * t *

A „híit'* szám, ugy-e míat a háronmak két annyia ,
, vagy egészén eredeti szokásból ;'kedves a magyar nép
előtt. &sokta ezt végnélkül használni, (). ygy ment
nnni hat ; ugy úszott , ivott, mint hat, stb. azaz igen
jól. Meglehet ez a képesség van meg a „hat, hatni,^^
Ige jelentésében is. .

3429. Vagy hatra ya^ vakra. K. .

Azok mondják,^ kik jóra roszra elszánvák, mintha
koezkát játszanának.

3430. Megtette a hat vágást.

Azaz megtette, a' mit kell. ^-^ A hat vágás igen hires.
A mfagyar gyermek mindennél inkább igyekszik ezt
megtanulni , mint a huszár fö mesterségét. Szérintök a
huszár els A vágást tesz a ló jobb iíile mellettié é&
oldalvást hátra, a másodikat ugyanott alulról fdlr
felé, a harmadikat a ló bal füle mejilett fölfelé , a
negyediket ugyanott lefelé, az ötödiket feje
fölött körűi kanyarítva , a hatodikat szúrással elő-
re. Első négy vágással védi lova kantárát és vágja ol-
dal felöli megtámadóját; az Ötödikkel v^di magát há-
tulról,, a hatodikkai előre tör s támad! — Ez a
, hat \ágás falusi' magyarázata. Rözsavöígyi, elhunyt je-
les hangszerzönk , zeneműveit is czimezte „hat vái-
gás^'nak. ^ . ,

3431. Befogta mind a hatot.

Divat volt egykor hat íovon járni , csupa nagyuras
fényiizésböl. ^ Ezt a népi elme fölhasználta, s ke-

' , y ély re , büszkére alkalmazta. ,

343S. Hatot vet a koczka. ,' ^

Szerencsésen fordult.

3433. Hat ház nem falu. D.

Játék a „hat ház" és ' Hatház vagy Hadház, hajduvá-
ros szavakkal.

3434. Kevés^ hat körtvély kilencz medvének.

12*

Digitized by VjOOQIC

180

3435. Haton adják, ötön v^szi.

Áron adnák s Ö ötön (azaz öl ifjjával)^ veszi vagyis
. lopja. < !.

3436. Tudatlan hatalmas n^indennek ártalmas.

3437. Ne hányd fel ahatárt, a melyen ősöd járt.

3438. Nem hatvan hét , hanem hatvannyolcz.

E km. azokra szól , kik mérték feletti nagyítással ha-
' zudnak, mint az egyszeri inas , kinek ura mégparan-

. . csolá hogy a mit ö mond , nagyítsa mások előtt. Tör-
tént pedig , hogy ura és ö vadászaton voltak. „Nos mit

^ lőttetek ?'Mcérdé valaki. — : „Hat vagy hét. nyulat/'
monda az ifjú. Az inas a ,yhial vagy hetet" h a t v a ri-
hétnek hallván ^ monda: nem hatvanhetet , uram, ha-
nem hatvannyolczat.

3439. Nem fehér h a 1 1 y u , az , kinek tarka tolla.

Nem tiszta jellem az , kinek csdekedétei különfélék^
minők a tarka tollak.

3440. Hattyú a ludak között.

3441. Ritka miint a fekete hattyú^ (3671). ^

3442. Feljött a hava. (6QO90
3443^ Haza, mostoha, (6462.)

3444. Hazája embernek, holjól fojyik dolga.

- . Igazán népi km. Anyaga, meglehet , de a szellem nincs
, anyag nélkül e földön , azért parancsoló is másfelül,
meíl kiáltó szava az á jólét és boldogság utáni epedés-
loek. — Egyébiráiit legtöbb népnél megvan.

Sokratestöl kérdezek egyszer: micsoda ország
volna hazája? — „Ez a világ," feleié.

3445. Édes , hazánk szerelme. KV. ,

3446. Szép a hazáért meghalni.

Szép, azt mondják, a hazáért me^alni ,

De mégis szebb békességben maradni. N é p d.

ö7 Sokat élt, ki meghalt a hazaért.
3447'. Hazának füstje i? kedvesebb öiint idegen országnak
tüze. K.

Latin: Palriae fumus ígní alieno luculentior.
344». Haza jár.

Holtra értve ,-kísM

Digitized by VjOOQIC

181^

3449. Haza Titte; / :

Azaz megnyerte^

3450. Igyunk, a ki rá ér; éljen a haza! .
3431. Megen ökör is haza felé bog.

3452. hó is jobbtó üget haza félé. (60230

3453. Nincs becse a ha^zaf inak. ,

3454. Szájh^zafi , szóhazafi.

3455. Maga erszénye mellett ha zúd.k.

Dicsekszik abban, mie mnc3 ^ meri; c$^k erszényét a-
karja lölleni.

3456- Tíi örömest hazud, örömest lop. D.

Mémet; Wer lügt, der stiehltj wer slíehlt, der
.'ügt. _ ^ , ,

3457. Ki hazudni szokott, lopást seöi szégyenli.

3458. Ritkán hqzud, ha igazat mond.
34j59. Hazud mintha olvasná.

" Némeú- Er lügt, als wenn gedruckt wáre^

3460. Hazudj egyet, állj^ elébb. '

Ez ugy adatik, mint némely hazugok elvé. Például: „ö
Cisak olyan ember: hazudj egyet, állj elébb.**

3461. Ki bátrsm akar hazudni, messze országi bizonysá-
gokkal bizonyitson. K.

Ha valaki, péHaúl idegen orJszágról haza került kalor
ha, hazud és Igen eskttszik hogy szárul szóra igaz, mit
beszél: szokták rá felelni: iiAább elhiszem, mintsem
oda menjek.,

3462. Mes?aUnnen jöttnek ázabad hazuini.

Mert senki sem tudja megczáfoluír ■

3463. Ritkán hazud, de ha igen: igen nagyol.
3464.^^ Akkor is hazud , mikor gy0ník.

3465. Ki nem hazud ^ hamar hisz. . ;

3466.^, Akkor is hazudna , ha némán született yplná.
3467.. Olyat hazudott: maga is elhűlt beié,
34Q$« Hazud mint a kalmár.
3469. Olyat hazudott mint egy ház^
347Ö. Olyat hazudott, majd leesett alatta.
3471. Hamarább megérnek egy hazug emberi hogysem
egy «ánta eniíert. Mi . ' ' .

Digitized byVjOOQlC

., 182

/ Könnyebb egy hazugot hogysem egy sánta ebet

3472 ) elérni. P.
^ j Hamarább utolérik a ha^ug embert , mint á sánta

( kutyát.
3473« Sok ha^ug ember Van innen és 4u1 a Tiszán.
3474. A hazug csak akkor mond igazat, tnikor 9£t mond-*

ja: hazudok^
'.3475. Jö fejűnek kell lenni a hazugnak y hogy mindenütt

egyformán haiudhaöáon. / .

y Aisztal )

3476. < Város > hazugja,
r'fíacz )

3477. A hazug csak ugyan hazugé ha igazmondó ruháját
veszi is fel. D.

3478. Hazugnak beszélek én?

Mikor valaki nem Mtszik hinni elbeszélésemet, tréfásan
ily kérdést tehetek : hazugnak beszélek én ? s ezt ér-
tem alatta, ^t is' legyintvén : hát hazugnak hisz engem ?

347&. Hazugnál hazugabb.

3480* Akkor se hisznek a hazugnak^ mikor igazát mond.

3481. Nyelvén akad íel a hiizug.

S48IS. Sok hazudság sem febz egy igazat.

3483. Tisztességes hazudság nem vétek, ^

Például: mikor gyermek enni kér az' asztalnál , s anyja
azt mondja hogy már nincs': ez tisztességes hazudság,
mert a gyermeket semmi egyéb ök el nem téríti
kiváncsiságától , és ez nem vétek. Az Ilyet Rousseau is
helybenhagyja.

3484- Nem uö össze a hazudjság^ KV.

3485. Markába szakadt a hazudjgág.

3486. Húszat szól, tizenkilencz szava hazudság. ML.

3487. Egyik hazudság olt éri a másikat KV.

3488* Együgyűnek kell lenni, ki minden hazudságot elhisz.
3489; Nincs hazudság nélkül?
Ellehet ;nála nélkül.

Az első sor kérdés; a második félelel, bizonyító,' hogy
igazat mond.

Digitized by VjOOQIC

183

3490. Jobb a tbrztességes . b á b o rjis á g ntint a Színes
barátság, Gz.

N^met: BesseroiDfener Krieg , denn yermummter
' -^ Fríede;. ., '•..'- '^ '.' .

3491 . Ki, nagyot hág, nagyot esifc. M.

3492. Minden hágónak vagyon lejtője. Gz,

3493. Nagy hágónak nagy a lejtője. (5341.)

3494. Nincs oly magas hágó , melynek lejtője ne volna.

3495. Kivöl a hája; BSz. (601 90 -^ V
. - G^frább mint gazdagabb,

3496. Haínís hájjal kenték a ^egge táját. {|9B9.)

3497. Jólesett, mintha héjjal kenték volná seggit.
3498^ Megette a kutya a hájat.

Csikorgó tengelyre mondják.

3499. Csak a haját nöyeszíi.(28l0.}

3500. Hadd kössön a bájunk:

Azaz üljünk még asztalnál egy kicsit ^ mikor már vége

van is az ebédnek.
3501- Ha én király megvónátn, háj as pirítós megennám,

így fejezte ki egy szegény tót inas azt a lehető jó.t^
' mely reá királyscigban várna. - ^

3502. Sok. a lyuk a hálón, ha uj is.
35jD3. Nagy vizbe veti hálóját.

•■«•*• ««"•. isv

8505. Hálóval takarózik..

3506. Hál y b g- van a iiijemén.

3607. Kirúgott a hámból. P. /^ ^ ^

Kirúgott a hámfából.
3508. Ne hántsd, ha nem hámlik.
3509^ H á n y d el , vesd el módra.

Gond, rend, figfy elem nélkül végoán vblamrt.

3510. E^gyik sem hányja a másikat.

Ha kérden&k szegény fiútól, kinek semmié, seitkie: hány
párnád van neked? ö, puszta földön háhrán, igy
felelne alkalmasint: egyik s^m hányja a másikat, azaz
egy sincs.

3511. Háram a szent szám.

Digitized by VjOOQIC

18*

35121. Bárom a láncx.

A „három^^ számot tánczára is átviüe a magyar. Az
elsö táncz lassu, csendes, komoly. Ezt magok kezdik
és járják a legéfiyek, a körben áltó leányok kö^ül vá-
' iflsztgátva tánczosnékat. A nótát ekkor inkább magáért
mint táiíczért húzzák, ez Iv a 1 1 g a tó nótának neveztetik.
A test mozgása még csak készület a tánCzra, hol fiu,
leány illesztgeti, egyengeti magát. A második nóta már
elevenebb, toborzói tempóval. Ebben fejlődik tánczczá
'. . a mozgás , s kifejezővé a táncz. Harmadik a fris^, mely

a jó kedv táncza, s a. tagok kőjtészete. Benne semmi
egyéb szabály mint a lelkesedés tactusa. A két elsö
tánczótkörülbdttl egyenlően járják mindenütt, a friset
V kütönbözőleg. Mert más a győriem m á r>t o g a tó , má^
a csongrádi topogó (helyszerülegr kutyakopogó),
más a nyíri ugró s, pedig a nóta ugyanaz. — ügy
látszik: a vidéki sajátságok a frisben tükröződnek^ mig
az elsőben általános népnemzeti, a másodikban délczeg
katonai mozdulatok olvashatók. — A km. jelentése :
Omne trinum perfectura.

Három a táncz mind halálig ,

Ki világos kiyiradtig. N é p d a I. ■ '■ '

3513. Három gprög, három tötök, három zsidó: kilem:iz
pogány.

3514. Még a katona ia három tyukmbnyat s«eret.

3515. Három fa virága, Cl09.)

Azaz akasztófa virága. .^

Mustafa , Karafa és az akasztófa : : \ ^

Mindezen háromfa miiid a három rósz fa. N ép d.

aj Adjon isten három é-t, három f-et, három b-ét.
(1892. 2450. 437.)
3616. Ketlö-helyetl hármai Ját. .

Álmosra, borosra, korosra mondják, ha nem ]<A lát.
L a ti n : B duobas tria Yidet.
3517. Hárman csendesen y. kelleti szerelmesen.
3518* Nem titok , a mit hárman tudnak. (•7794.3

3519. Feslik neki a hárs.

Ajsaz könnyen megy dolga.

3520. Addig hántsd ^ hársfát, mig hámlik. (8343.)

Digitized byVjOOQlC

185

3521. Hársat hántok bátábul.

3522. Más a hát, más a kérdés.

Mivel a kérdést jsokszor Agy kezdik : ^,hát^^ p. hát te
hol jársz ? hát te mit csinálsz ? innen a lm. „Más már
a ,^hát,>' a kérdés is másfelé ínász/^ PésaházL

3523. Minden hátnak van egy hasa. D.

Azaz minden kérdésra vari felelet. — Játék a „hát**
szó kettős (kéfdfl és Rücke) jelentésével , mikor ez
utolsó esetben hátnak megfelel a „hQS."

3624. Viszket a háta;

Azt akarja talán hogy megverjék. — Aggatózó legé-
nyekre mondják,

3525. Hátán háza, kebelében kenyere. (1410.)

3526. Párduczbör a háta.

Seb vagy ütlegfoltok miatt.

3527. Hupikék a háta , jajvörős a czombja.
3526. Hátamon is kivinném. _

Például : a mennyi becsületes ember van itt s itt , há-
tamon is kivrnném a városból. Téhál: kevés.

3529. Mintha báta megé hányná.

^ ?. ételt. — Olyanra, mondatik , ki kénytelen, kelletlen
teszvalamit _ '

353Q. Akár akkor lássam ^ mikor a hátam közepit.

3531. Hátat fordít.

Azaz gyűlöl vagy legalá))b nem szeret,

3532. Hátalt volna , }ia hasát verték volna.

3533. Sok küszöböt nyalt az 6 báta vége. (123.)

3534. Fordítja ah ál ibört.< (4657). .

Alsó Bprsodbaa szokott viselet a hátibSr , mely tulaj-
donkép nem egyéb száradt bárány bőrnél , a két.elsö
körömnél összekötve s nyakba vetve. Mezóa szántás.-
^ kor, a mint szélnek fordul az eke, ugy a hátibör.is.

A gyermek iskolában egész telet is kihúz vele, fordít-^
; ván szél felé a háHbört. Innen ^ km.

3535. Hátibör is megszokja a bundát.

3536* Egész nap a bátibörön.<4662.)
Hever, lustálkodik.
aj( Terem az ember mint a hátibör.
3537. Roszabb a bátramenésnél.

Digitized by VjOOQIC

186

3538. A mennyi ház, annyt szokás. (2653.)

Igaz et a régi szólás : ■

A mennyi hát ^ annyi itokái . N é p d. ^ ' -

3539. Fehér a ház , fekete a kenyér. (64310

3540. A mit a ház ellop , elö is adja^

3541. Ház nem templom.

Házasok közt megesik olykor a szóváltás.

3542. Nagy ház mellett kis ház.

Bizonytalan utarítás ♦ mely bennünket ^1 nem igazít,
hanem annál többet hagy kérdezfisködni. Péld. „menj
keresd fel ez s ezt. — Hol lakik ? — Tudakozódjál :
nagy ^láz mellett kis ház.

3543. Ég a háza , de nem látszik füstje.

Olyanra mondják , ki jó arczot mutat a szerencsétlen-
ségben.

3544. Se háza se tüze , mégis vendéget hí.
3545* Kiment a ház az, ablakon. ^

' Megtudták mi történt a házban ; kiment belőle a titok.
Egyébiránt ez találós mese, s jeíentí ,,ház" a vizet,
„ablak" pedig a belé vetett gyalmot ,- hálót , melynek
lyukai ugyanannyi ablakok.

3546. Ha a kutya megvesz, elhagyja a házat. .

Ezzel a kutya ösztönszerű hálás voltát díarjíík érteni,
.mintha veszett korában azért kerülné gazdája házát
hogy jótevői közül valakit meg ne marjon.

3547. Kár a jó házban valami rosí példa.

3548. Kosz házban is jó a jó példa. ' .
3549« Kiki maga háza előtt seperjen. . :

N é m e t : Jeáer kehre vor seiner Thtín 7

355Q. Sok egy .házbán két okos.
3551 .„ Á ki házát épít, meghal.

\A házépítés sok gonddal, költséggel jár; az építés
bajait nevezi halálnak a magyar. Jtégís van példa hogy
némely építkező csiak azért nem végzi be tejesen há-
zát, hogy fejére rie teljék a km. .
uj llosz ház^ melyben köpenyeg kell ésS ellen.
^552. Tovább egy házzal ^

Azaz tovább^ például ki nem akar enni valamelyik . é-
telböl , mondja r tovább egy házzal.

Digitized by VjOOQIC

Í87

3553. Háznti egy oszlopot tart ú íét&^ de az aszony
keltöt.

3554. Jaj annak a háznak, hol tehén bikának jánnot vet-
het nyakába.

3555* Ártalmas a háznál: hfM*agod aszony, sürü füst,

lyukas tál. K.
3556. Két ház ebe.

Kétszínű , két helyütt nyalakodó.
3557* Más házánál szemea, magáénál vaksi.

3558. Korán házasodd, korán bánod meg.

3559. Szokásból i5 lehet házasodni.

3560. Nincs nagyobb szerencse mint a jó házasság,

(2450. 2723.)

3561. Hoszu alku a házasság.

aj Útnak, szónak , házasságrul való tanácskozás-
nak nincs vége.

3562. Házasság: rabiság; özvegység: mentség; szüzesség:
nemesség. B.

3563* Hét tél , hét nyár választja meg a házasságot.

3564. Házassági esküvést nem oly könnyű felbontani
mint a rósz vairást.

3565. Egész házhelyes.

Kövér /széles alakra mondják ,

3566. üti cziflra, házi ronda.

3567. Háztfiz látni. -

Lánynézöbe menni, körülnézni b házat, tüzel,, mi a
gazdaszony felöl bizonyságai tegyen.

3568. Szépen szól a hegedű^ mert üres belöIrül.(7Ö6.)

Szép zengésű , üres beszédre illik.

3569. Vén heged fis mindennap egy nótát felejt. ^

(2534.)
aj Ritkán vagyon hegedűsben bornemísza* Sz.

3570. Hegedüsz óval tartja a vendéget.

Mulattatja , de eniiie nem ad.
3571* Hegedüszóban szép niese.

3d7S« Nincs drágább a hegedüszőnál: el is fárad az em-
ber , meg is fizet érte.

Digitized byVjOOQlC

188

3573. Tüzfa hegedűhöz nád vonu íUeiidd.

3574. Drága mint a hegedűszó.

3575. Roszul hegedüljek, ebül tánczolnak ma.

3576. Heg ynek hajts , völgynek tarts.

Német: Berg auf, sachte, Berg ab, achte^ grad'
aus, trachte.

3577. Hegyen, völgyön lakodalom.

Például ily elfiadásban: ha egy kis pénz^ vdn^ miadjárl
^ifhegyen, völgyöii lakodalom. '^ Azaz nem kiméli a pénzt,
, , kedvére él.

3578. Hegyen, völgyön egyiránt.

Akadályt nem nézve.

3579. Nincs hely a világon , honnan pokolba ut ne
volna. K.

3580. Jő helyen tapogat.^

3581. Mit ember kicsin helyen megfordíthat , ne kerítsen
annak széles feneket.

3582. Helyéi sem leli.

Igen örül , kedvez jieki.

3583. Helyén keresd, feltalálod. (1371. 6037.)

3584. Csak hűlt helyét lelték. (1145. 3629.)

3585. Helyét is megtörölnéd jnég valaha.

Igen jól fogsz rá emlékezni.

3586. Ne henyélj; köszöntsd rám.

Borozók mondása. ^ . :

3587. Here zehurcza élet.

Bizonytalan, nem állandó élet.

3588. Nem sok pálmája van here embernek. KV.

3589. Sovány mint a hering.

3590. Megharagudt Hermán , kövér hidat kiváü. ML.

3591. Látod-e miből lesz a hernyó?

Látód-e, miből mi lesz ?

3592. Szent hever dálnap.

Az, mi a német „blauér Montag."

3593. Heverő ember szerencséjét is elheveri. í).

3594. Hevet, havat összehord.

Osszevisszabesz^ , minő a hév és hó, meleg és hideg
együtt* '

Digitized by VjOOQIC

169

3595. Majd elválik mint héj a fájátul. D.

3596. Elkelt mintha hé k öre vetették volna.

Például a yizcsep, Ka meleg köríe esik, azonnal elpá-
rolog.

3597. Nálok is töhb hét nyalcznál, BSz.

3598. A nagyhét kuty agy öt relém. D. (6306.>

Azaz nem vágván husi a mészárszékben, nincs koncz.

3599. Heted hét országra szól. (3628 )
3609. Heted hét országon tul. (5284.) .
3601* Sem hete sem hava, már is parancsoL KV.

Alig jött a házhoz, mindjárt . urat játszik. «

3602. Hiéti bére hal nap^ a h e t e d i k ráadás.

3603. Isten is jpaegpihent a hetedik napon.

3604. Hetedik gyermek. /

A hetedik gyermekről sok csudát tiíd- a nép; legneve-
zetesebb hogy meglátja föld alatt a rejtett kincset.

3605. Hetvenkedik.

Hányja veti magát; kevély, rátartó.

3606. Hi szürke, hi fakó! itt semmit sem adnák.

3607. Hiba van a tavasziba.

3608. Könnyű hibát Keresni.,

Könnyű hibát keresni,

A gyolcs jégen elesni. N é p d. ^

^ ( Nincsen ember ) hiba nélkül. (2821.
^-^ f Nem találni emhert ) 3293)

3609. Bátor áköhid alatt/

3610. Mégfizetem, ha lelek a lyukas hidon. (3381.)

3611. Se hideg se meleg*

ítfiia ^ Ki hideget ad, subát is ad hozzá.

* ( Ki a hideget adja, mentét is ad mellé. ML.

3613. Varrj himet róla.

Végy példát, vagy -Utánozd; ne varrj himet róla. -^ ne
kövesd. ^

3614. Nincs ennek hime hogy eszedbe ne foglalhasd.

Nem szövevényes dolog,

3615. Ne hime zd, ne hámozd, mondd ki igazán.

3616. Gyöngén báiíifc vele, mint himes tojással.

Digitized by VjOOQ IC

190

3617. Ragadós miAt a fai ml 6.

3618. Verje meg a himlő.

3619. Ki mindenbe kap, mindenben himpellér,

3620. Benne van a hinárbam

Latin: Haerere in vado.
aj Kin van a hinárbőL

3621. Egyszer h i n c s , másszor ninps. (369).)
fl^ Hip hop hírével jár.

3622. Hip hop! ótt legyek, a hol magam akarom. (1283.)

3623. Drága kincs a jó h i r , valaki azzal bir.
3624^ Rösz íiir jobban megy.

3625. Rósz hir szárnyon jár, a jó alig kujlog.

3626. Hirbe akarsz jöni, akaszd fel magad.

3627. Nagyobb hire volna annak,

Azaz Qem igaz, a mit beszélsz, mert már nagyobb faira
volna. Csekély gúny nyal czáfolé km.

3628* Nagy a fairé, mint a tatárjárásnak.

3629. íSe fairé se faamvá. (1145. 3584)

Sem hir Sem hamu nem maradt utána, mint szokott ma-
. radni ez utóbbi a tüz után. ,

3630. Hirét sem faallotta.

ügy elmegyek, meglássátok
Hogy hiremet sem halljátok.
Nem hogy hírem hallanátok, •
De levelem sem kapjátok. N é p d.

3631. Hallotta fairét mint katona a kávénak. (1661.)

3632. Söprött szeméttel nem jó. a fairt is kifaordaní a ház-
ból. K. \

3633. Hiífaarang.

Szóvivő, szóhordó, pletykás,
a? A jó fa i r n e vei nem gátolja sövény.

3634. Többet faiszünk a szémnefa mint a fülnek.

Latin: Oculis magis babenda fides quaih aiuíhus^.
Franc zi a: Les yeux ont plus de credit, que les
oreílles. :

3635. Akkor faiszem^ faa látom.

Digitized by VjOOQIC

101

3636. Hiszem is , nem is.

Azaz oly beszéd, mi kéirógés hitelű. Eirre szól a km.

3637. Hiszi biz a piszi, (l904-)

PisKíiam. kutya.

3638. Ülj a hiszem farkára, addig hordjon, mig eljiem
hiszed.

latin: Fide, sed óui, vide^ .
^ é m e t : Trau', schau wem.

3640. Veszteg álló yiziíek, hallgató emberjiek nem kell
hinni.

a^ Inkább hi?zem hogy sem oda menjek.

3641. Hit nem szellő.

Akkor mondja ezt a magyar ember, mikor már meges-
küdött, mintha mondaná: letettem a hitet, s a hit nemi
szellő, nem játszom vele^
3648. Szél a hite.

3643. Kinek szél a liite, tömlöez az országa.

3644. A hit boldogít.

Né m e l : Der Glaube macht selig.

3645. Se hite se lelke. (5178.) - .

3646. Se hite se oltára,

Latin: Oníbus nec ara, nec fides.

3647. Nem veszi pénzen a hitet.

Könnyen esküszik.

3648. Csepü fonalon áll az ö hite.

3649. Tarka hitű. ,

Aza:^ változó hitű, meggyőződésű.

3650. H i V a t a 1 sohsem csal.^

3651. Rósz tükör a biz elked és.

3652. A szerfelett hiz^elkedő vagy nj^egcsalt vagy me^
akar csalni. K. ;

a^ Néni tudja az ember, mitől hizik.

3653. Hat hizó j a ólban maga a hetedik. (1797.)

3654. Hol volt hol nem voít féle beszéd. (1548.)

így kezdik rendesen a népi meséket. — A km. alapta-
lan beszédet nevez igy. ' " .'

Digitized by VjOOQIC

192

i

3655- Ha megfogy is a b o 1 d , megmarad a neve.

Derék ember, Iia veszt is a tömeg el5tt, hirét el nem
veszti.

3656. Addig tündöklik a hold, míg a nap helyre ér. D.

A kisebb ^mék: ragyogása addig tart, mig nagyobh ál-
tal el nem homályosíttatik. .

3657. Hadd homályogjon a hold, csak a nap tartsOn igazat.

3658. Sokszrór megszarvasodik addig a hold.

3659. A hold hol nö, hol fogy, hol megszarvasodik, de
azért nehezen lehetne rá köntöst akasztani.

Változó emberben nem sokat bizhatní.

3660. Már a hold a nappal egészen összement.

Mikor a fej elsö részérül lemegy a haj, dkkorra szokták
mondani. Hold a kopaszság, nap az arcz. Azért mond-
ják az igen magasan kopasznak , hogy nyaka csigáján
van a homloka.,

3661. Feljött a holdvilág.

Azaz kopasz már a fejtető.

3662. Holdvilágnál meg nem érik a szölö. I>.

Latin: Lunaé radiis non maturescit botnis.

3663. Holdra ugat. (995 ) - '

Azaz olyan ellen patvarkodik, kinek nem árthat mint
holdnak az eb. ' -

Német: Was kümmert's den Mond, dasz die Hunde
bélien.

3664. Változó

3665. Sápadt

3666. Holló hollónak nem vájja ki szemét. (8231.)

Német:' Eine Kráhe hackt der andern die Augen
nicht aus. . ; .

3667. Rosz hollónak rósz tojása. (Í9Í0.)

Latin: Mali corvi malum ovum.

a) Fekete hollónak fekete i i ^**

3668. Nem fél holló Akasztott eíBbertUl. ' .
3669- Holló volt, hattyú lett. (4628.)

3670. HoUófészk^n haltytit keres. D. ;
íifi7t i Ritfca dolog a fehér holló.
^ö^i- J. Ritka mint a fehér holló. (3441.)

l mint a hold.

Digitized byVjOOQlC

193

Latin: Corvo quoque raríor albo.

Már ma holnap a magyar szö

Ritka miBt a fehér hollő. Kisfaludy K.

H672. Holló hozta semmiházi ember.

3673. Holmiben kiki megesik. BSz.

3674. Holnap is nap lesz.

3675. Holnap lesz a napja.

Azaz nem halasztóm tovább holnapnál.

3676^ Holnapról hödára halaszt. Cz.

3677. Ki tudja még a holnapot.

3678. Holnap ulán^kis hedden^borjunyuzó pénleken.(68140

3679. Senkinek ^incs^^homlokára irva a holnapi nap.

3680. I^a pénzért ^ holnap ingyen.

3681. Holt hagyja, élő osztja.
368S. Holtnak szemfödelél venni el.

3683. A holt is mozog.

3684. Hioltra semmit vagy igazat.

3685. Hadd nyugodni a holtakat. KV.
bj Megfelejtkezik mint a holt.

3686« Nagy a homlok^: vagy ember vagy ökör.(1744w

6147.)

3687. írd homlokodra.

Hogy mikor tökőr elé állasz, meglásd , mit tettél elte-
nem, s el ne felejtsd. Számot tarlühatsz tfilem is olyanra.

3688* Senkinek sincs homlokára irva, tni lakik benne.

3689. Homlokán viseli a gazság bélyegét. Cz. (258.)

3690. Homok is eliszsza az esőt,, de azért nem terem.

3691. Ha csak a homokföld terem, szűken telik meg a
verem. B.

3692. Homokra épit.

L a t i n : In aréna aedificat.
Német: Auf Sand bauen.

3693. Honn lakjék az, ki kedvére akar élni. M.

Latin: Domi manere oportet helle fortunatttm.

3694. Egyszer h o p ^ másszor kop. (3621 .)

Hop és kop ellentétek. Hop a vigasáf , bőség jelszava ;
kop a nélkülözés, bánkédásé.

13

Digitized byVjOOQlC

194

3695. Hop itt is, amott is, a mi házunk élöU is.

Csapodárra szól.

3696. Hopon maradt.

Csak a biztató reménységnél maradt, miből semmi be
nem teljesedett.

3697. Félre gondoki hopot mondok.

3698. A ki sokat hordozkodik, nehezen gazdagul meg.

3699. Hét hordozkodás egy égés.

3700. Üres hordó jobban kong.

Német: Volle Fásser klingen nicht, leéi-é desto
hesser. !

3701. Néha rósz hordóba is bori töltenek. D.

Roszakra is vesztegetik olykor a jó intéáeket. D.
a') Ó hordóban uj bor, két kár lesz belőle.

3702. Elnyelte a h o r g ot.

Latin: Vor^e hamum.

3703. Horogra akadt.

Mint a hal, azaz meg van fogva.

3704. Mennél h o s z abb, annál roszabb.

3705. Se hosza se vége.

3706. Széle, hosza egy.

3707. Ha h o zlok, esztek.

3708. Ha hoztál, bejöhetsz, ha nem hoztál, maradhatsz. (31.)

3709. H z ó familia ez, nem Kéri. BSz.

3710. Hó hátán is kincset-^ás. (1788.)

3711. Legtöbb hó van aratáskor. (3725.) .

Mert igy állítják meg minden kereszt vagy csomó élet
mellett a lovakat, ökröket: hó vagy hö .

3712. Hóhérnak ad szép szót. ^

3713. Hóhér falatja.

3714. Maga eszik ( . ^ . ., .

3715. Veres ( ™'"' « ^^^^'- .

3716. Nem hólyag hogy felfújják.

3717. Felfujt hólyagot tol viz alá.

Latin :. Utrem mergis vento pleaum.

3718. Egy hólyaggal világból kiűzheted.

Latin: ütre terrítas.

Digitized byVjOOQlC

195

3719- Ne kaparászsz a hónom alatt.
Ne csiklants, ne boszants.

3720. Hóres móres, markó füles. Sz.

Aszonyainkra is ragadván* a diákos világból valami, ök
e közmondást ebbdl fordították félmagyarra : honores
mutant móres. — Ugyancsak ezt is értjük alatta orszá-
gosan. ,

3721. Hóri horgas nagy inas. M.

A.debreczeni ficzkó láta egy nagy termetű embert s
megállván utána néze s monda : ejnye be nagy hórihor-
gas sováb : kitelnék belőle egy ember meg egy kutya.

3722* Összeakadt hörcsök a borzzal.

3723* Szeme s^öktibe mint a bölcsök.

3724. Hörcsök is néha" megkergeti a lovas embert.

3725. Magyarországban legtöbb hő vagyori. (3711.)

3726. Hök meg, villás 1

Béresszó az ökrökhöz , mikor visszatolatják velők a
szekeret. — Mint km. visszatartóztatási jelszó heves
emberekhez.
3727* Akad h u n c z u t. C1958. 2530.)

Ha biróság vapry más hivatal me^rült, szokták mohdani :
ki lesz már a bir^. Erre használják e közmondást fele-
letül. .

3728. Egy húron pendülnek. ML. (1083.)

3729. Egy huri penget. (3385.) '

Német: Immerzu auf einer Saite zu raspen.
3730- Ha elszakad az a hur, megfizeti ez az ur.
cQ Elszakad a hur. (1518. 5526.)

3731. Összeesett mint az üres hurka.

3732. Szép mint a kifordított hurka. • .

3733. Hurokra kerül.

3734. Olcsó húsnak hig a leve.

3735. Itt a húsa, itt a leve.

3736. Egyel kettőt márts, mindjárt busát ránts.

3737. El nem éri a húsvéti bárányt.
3738* Húszas, márjás nem apró.
3739. Hűség csak a kutyához illik. ML.

13»

Digitized byVjOOQlC

196

- I. ;

3740. Se ide, se oda. (2547. 4861.)

Véleményekben közönyös emberre mondják, ki sem
egyik sem másik felekezetlel nem tart; részvétlen.

aj Jobb ma az idegen mint az atyafi.

3741. Az idö néha anya, néha mostoha.'

Latin: Ipsa dies quandoque parens^qnandoque no-
vercca.

3742. Az idö jár, senkit nem vár.
3743* Idö szolgál, senkit nem vár.

N é m « t : Zeit, Ebbe und Flutfa warten auf Niemand.
^ - ^ ( Az idö folyton foly, meg nem eszi a moly.
^' \ Az idö járton jár, semmi szóra nem vár.
3745. Az idö mindent kiderít.

Azaz tisztába hoz, fölfedezi az igazságot. — Szokták
mondani valami kétes dologra : majd kideríti az idő.
3746« Egyik idö a másiknak ellensége.

3747. Egyik idö a másiknak mestere.

3748. Mülik az idö.

3749. Más idői, más erkölcsök,

_ Minden nagy történeti szaknak megvan a maga ural-
kodó eszméje, módja, mondhatni : egészen saját leve-
gője, mely még az erkölcsöket is által változtatni látszik.
Az ez, mit Berzsenyi igy tesz ki: minden kornak van
istene.

3750. Élj ^z idővel.

Minden órádnak leszakaszd virágát,
A jövendőség sivatag homályit
Bízd az istenség vezető kezére ;

Élj az idővel. B e r z s e n'y i.

3751. Mindennek van ideje.

Német: Alles hat seine Zeit.

3752. A vas is megvásik idővel.

3753. Idötül várj.

Digitized byVjOOQlC

197

3754. Nincs drágább az időnél:

3755. Pfincs ideje, ki az időre várakozik.

3756. Legjobb gazda az idö.,

3757. Legjobb orvos az idö,

3758. Az eltöltolt idő soha vissza nem jö.

Latin: Pugit irreparabjlé tempus.

3759. Idővel, szalmával a naszpolya is megérik. F.

Német: Zeit und Stroh macht die Mispein reif.

3760. Mit ész meg nem gyógyít, meggyógyítja idő.
376Í. Idö a bolondot is észre hozz^.

3762. Lesz még idö szépen járni , csak legyen ki felöl-
tözni. .

3763. Kosznak is idővel kell válni.

3764. Minden jó annak idejében.

3765. Elmúlt időt ne sirass.

3766. Kinek bő az idő, még kifogy belőle.

3767. Eljő az idő, ha megázik a tüdő.

Elmehetünk, ha eleget itlunk.

3768. Ingre is ráhül az idő.

3769. Ki idején kel, harmatot szed. (235. 3403.)

3770. Ki idején kezdi, idején végzi. , ^ , .

3771. Idővel, pénzzel légy takarékos.

3772. Tisztelem az i f i a s z o n y t.

. Akkor mondjuk, mikor valami nem bírja tetszésün-
ket. Például : dicsérnek egy hegedüjátszót. Ha meghall-
gatom és nem tetszik, mondhatom reá: tisztelem %z
ifiaszonyt.

3773. Kit isten szeret, ifjan ta vesz el.

Az „i^arita" formája szerint ilyet is hallani a népnél :
„1 á n y t a", azaz. lánykorban.

Német: Was Gott am liebsten hat, führt er jung
heim,

3774. I f j u nr, uj csizma kedvesebb az ónál. K.

3775. Ifjú szokás, öreg gyakorlás.

N.é m e t : Jung gewohnt, alt geíhan.

3776. Sokra mehetne az ifjn, ha eszével mindenkor tudna
élni.

3777. I f j u s á g bolondság.

Digitized byVjOOQlC

198

3778. Ifjúságban erőnkkel ^ vénségünkben észttnkkel.

(3254.)

3779. Az ifjúság arany alma, méltó megőrizni.

3780. Én húzom az igát, más penderül.

3781. Igába fogták.

Értik alatta a házasságot is. Egyébiránt oly hivatalt,
mely semmi mulasztást nem enged. . ^

378S* Egész nap igában.

3783. Ökörnek az iga kemény nyakacsiga.

3784. Fáradt mint az igavonó barom.

3785. Kitöri az iga szeget. (399Í.) ^

3786. Szólj igazat, befötík a fejed. (2655.3329.4686.)

3787. Szólj igazat, ne hazudj rovásra.

Azaz ne hazudj következetesen, inkább czáfold meg
előbbi szavadat, csak most szólj igazat.
3788; Ha vendég vagy is, mondd ki az igazat. K.

3789. Régen volt, tán nem is igaz.

Mikor az embernek, például ifpisági apró botlásait hoz-
zák elö, de szemrehányás nélkül : szokta használni e
közmondást ; de egyébkor is, gyöngéd tagadással.

3790. Legnehezebb iaz igaz szó.

3791. Barátodért se tagadd az igazat.

3792. Tréfából is lehet igazat mondani.

Azaz a nélkül hogy sérteni akarnánk vele.

3793. Olyan igáz hogy tizenkét czígány is megesküdhet-
nék rá. ^

3791. Ha most igazat mondasz: a légy is madár.

3795. Igaz jós^g el nem vé^z.

3796. Igazmondás nememherszólás..

3797. Nem sok í "^^Tf^ í kell az { •ff^^^'^dásboz.

f mentség ) ) igazsághoz.

3798. Ifjú aszonyon és malmon gyakori az igazítás.

(2390.)

3799. Igazság a birság.

3800. Tisztelet, becsület, de igazság is.

Épen az, mit a diák ezzel tesz ki : amicus Plató, ami-
cus Aristoteles, sed magis amica veritas. — Széchenyi
igen jól használta gyakran.

Digitized by VjOOQIC

3801. Nem minden pefcsét alatt hever az igazság. F.

3802. Ha nincs igazság, sz . r a világa tök a tromf.

3803. Nincs igazság.

3804. Ha nincs igazsága veszszen a világ.

El kell veszni a világnak,

Vagy győzni az i gazságnak « Pí é p d.

38Ö5. Elsö az igazság.

3806 Legtovább érni az igazsággal.

3807. Ide igér, oda kinál.

Hasonlatkép a sántáktól. Tehát a ki hitében , vélemé-
nyében is sántikál.

3808* Könnyen igér, nehezen ad.

3809. Sokat igér, keVeset ad.

3810. Hol sokat Ígérnek, keveset nyújtanak.

3811. ígéri, mit magával sem hozQtt, otthon se hagyott.

emberség,
parasztság.

Német: Versprechen isi heríisch, haltén íst báu-
risch.

3813. Könnyű megígérni, de nehéz megadni.

N é m^ t : Versprechen ist ehrlich,
Haltén beschweriích.

3814. ígéret adományt vár. x

3815. Az Ígéret szép szó, ha megadják igen jó.

3816. ígéret senkit meg nem szégyenít. K.

3817. Fényes Ígéretnek legkevesebbet higy.

3818. Sok Ígéret nem gazdagít.

381 9. I g é z t ne legyen. M.

Al&zeméremre szól, mely tetteti magát, ha rá néznek. ,
— Egyébiránt erkölcsileg oly embert illet , kinek van
oka félni az egyenes nézéslöl. — „Igézt voU neki,"
azaz észrevette hogy lelkébe láttam.

3820. Ugy néz rám mint az i g é z e t.

3821. Kinek nem jó igyé, azt ki nepeczegje.KV.(8138.)

3822. Ugy igyekszik, majd lefekszik. (1411. 3314.)

3823. I hot venni. B.

Valakin felfii kerekedni, számba se venni. B.

3812. ígérni uraság, megadni <

Digitized byVjOOQlC

200

3824. Ha madárra tárgyalsz, i jádat ne pengesd. (1815.)

3825. ügy megijedt, majd elsülyedt ^

3826. Megijedt ember árnyékaiul is fél

3827. Ijedtében meghalónak tökkel harangoznak. (2753.)

3828. Illa, berek, nádak^ erek. (2061. 4740)

, Jlla^^ régi szó és fSnév, azért mondják : illára vette a
dolgot, azaz futásban keresett menekülést, s jelent
ugyancsak menhelyet (refugium, Zufluchtsort). Utána
vetve „berek, nádak, erek," mind oly dolgok, melyek a
menekülést biztosítják, s ki csak egyszer hallá tíszavi-
déki népünk elbeszéléseit a háborús iddi(rül, főleg a
tatárjárásrul : mikép futottak el az emberek a Tisza
erei, ágai közé, nádasok és berkekbe, s tavaiban ugy
rejtezkedtek el, hogy a vizHapu alá bújván, a tatárqktél
is el voltak rejtve, lélekzetet is vehettek stb., legott rá-
ismer hogy ez a felsA tiszai szójárás igen régi, de mu-
tatja ó , egyszerű és rimes formája, melyben légtökéle-
tesebben van meg az úgynevezett „lengedező" magyar
zenei mérték is egyszersmind. — E lm. igy van jól s
ez az igaz formája. Előbbi gyűjtőknél onnan jött a té-
vedés, hogy roszul szaggaták meg, midőn leirták, a
néptől hallott szókat ; s e km. ma is igy hangzik : illa
berek, ná4 a kerek; mely utolsót nem értvén, csináltak
belőle valami érthetőbbet ; „nád a kert"; de erre igen
erős a magyarázat; hanem jól megszaggatva a szókat,^
előáll az igazi forma : illa, berek, nádak, erek. — Deb-
reczen, Szabolcs, Borsod, Zemplén, Ung vidékén ma is
igy él a nép szájában csonki tatlanul. Faludinál : Él a
berek, nád a kqrt.

3829* A mi téged nem illet, ne törd azon fejedet.
3830. Szabadj de nem illik.

Egy uri ember kocsin és pipázva menvén be egy fa-
ltba, kérdezé utczán átmenő helybelitől : szabad-e itt
pipázni ? A paraszt egyenesen, nyersen válaszolá : sza-
bad, de nem illik.

8831. Kukaczos szalonna, büdös vaj egybe illenek. KV.

3832. Koldustáska vállán, ar^ny gyürü ujján nem illenek
össze. (1162)

3833. Leültette, mint Ilosvai a szentháromságot.

Digitized by VjOOQIC

801

3834. Hogy imádjam, a mi nem istenem. BSz.
aj Jól imádkozott.

3835. Imádság a mnnka.

3836. Az imádság tartja.

LegelSbb rósz építésű templomra mondták, aztán egyéb
házakra, inost emberekre is, kik gyöngék , erőtlenek.
Mivel e m b e rre átvitték, most már épületre is mondják
visszahatólag : csak az imádság tartja benne a Mhet.

3837. Reggeli imádság.

Ha valaki korán reggel káromkodik, szokták reá gú-
nyosan megjegyezni : mondja már a reggeli imádságot.

3838. lm ádság^os könyvből is imádkoznak más ellen.

3839. Imádságos könyve az itcze.

A juhásznak li temploma pincze,
Imádságos könyvecskéje at itcze. N é p d.

3840* I n ában vannak.

Üldözik, nyomán vannak.

3841. Inában bizik.

3842. Megüti az inát. (915.)

3843* Ina-szakadt ember tánczol akar járni. (2819.)
■) T áK S s^iáradt az esze.
aj mana ^ ^^^jj^^^ bátorsága. (2998.)

3844. Tágul az ina. (822.)

3845. Elhordta az inát. (1713. 45.34. 6756.)

3846. Inas se voll, legény akar lenni.

Kora előtti okos.

3847. Inas esztendőben remekeit csinálni.

3848. Kiki jó széliéi indul a tenger partjárul.

3849. Indulj pajtás ! nagy a hajtás.

3850. Indulatos, puskaporos.

001^4 ír- 1 ki. • í ft csuhánál. kV.

3851. Közelebb az mg { . . 1 ^

P \ mint a suba. D.

A mi közelebb van, az elsőbb. Értetik rokonokra, bará-
tokra mások felelt, magunkra rokonok feleW, de leg-
szebb jelentése : ha például becsület és haszon kérdé-
sében alkalmazzuk e közmondást.
Li^tin: Tunica pallio propior est.

Digitized byVjOOQlC

202

Némel: Das Hemde liegt mir n&her an, als der
Rock.

A törökök ellen járván tábori Mátyás király, ftáioii
István fővezér haditanácsot akara tartani s kérte a ki-
rályt, rendelné hozzá valamelyik meghitt emberét. A
király Magyar Balázst küldé, mint a kinek emberségé-
rül régen meg vala. győződve. Bátori fortélyt gondola,
mondván : jó volna rábeszélni falusi leányainkat, hogy
átmenvén a török táborba, foglalnák el a katonák ide-
jét, mi pedig azon éjjel reájok rohanván, őket bizonyo-
san megvernők. — E tervet meghallván Magyar B.
indult azonnal a királyhoz, s előadá szorul szóra.
Most a király : közelebb az ing mint a suba ; Crníntha
mondotta volna: előbb való a becsület, mint a haszon),
mi, Balázs, maradjunk meg a becsület mellett.

S858. Egy ingbe, j ^^'^^

Kifosztott vagy égés által tönkre jutott szerencsétlenre
mondják.

3853. Inged galléránali, se higy.

3854. Se ingem se gallérom. (S145.)

Azaz semmi közöm vele.

3855. Se ingem se gatyám. (904.)

3856. Ingére esküszik. KV. (2491.)

3857. Ingét is odadja.

Természete a magyarnak,
Hogy jusait nem hagyja,
De ha vele bánni tudnak,
Az ingét is odadja. N é p d.

3858. Kinek nem inge, ne vegye magára. (1295. 7567.)

3859. Ingre verik, nem inget a katonán.

3860. Egy ingben, gatyában sem fázik meg az ember, csak
idö legyen hozzá. D.

3861. Felgyűrte az ingét.

Neki készült valaminek ; átvéve a birkózni, emelni aka-
róktul.

3862. lg az ing a hátadon.

Ijesztés, mely debreczeni tájszólás Szerint (íg, ég) van
ejtve, egyébiránt az íg és ing szavak rokon hangja te-

Digitized by VjOOQIC

203.

szí benne a játékot, mert a ki mondja, így szokta érteni :
Ing az ing a hátadon, mi hasztalan ijesztés. ■

3863. Ingó bingó, csára fingó. (1707.)

3864. Legjobb az i n g y e n.

3865. Ingyen veszi, pénzen adja.

T. i. a lopott jószágot.

3866. Ingyért ad szóban,

3867. Nem adják azt ingyen. (234.)

3868. Krisztus koporsóját seöi őrizték ingyen. (3422.)
386d. Ingyen, nincsen.

3870. Ingyen fejében ritkán hajlik ember a másikhoz. B.

3871^ ínyéhez ragadt a nyelve.

Nem szól Alkalmazni szokták a nagyhét! haraiigszü-
netre; szónokra, kinek bedugták a száját..

3873. Ttil yan már az innenen.

Például, a ki már élete jobb részét átélte> szóval a ki
tul van a középén valami dolognak.

3873. Ne szólj neki, csak ints neki.

3874* Elég szerencsésen i p a r k o dik, kinek a szerencse

semmi akadályt nem tesz.
3875. Nem lehet minden sebet egy irrel gyójgryítani.
3876< Nem hazud at irás^ hanem a ki irja.

3877. Régi irás, elkopott. M;

3878. Sok irás, k^véá igazság. (1673.)

3879. Arról hallgat az irás,

3880. Fogas irás. KV.

Rágalmazás. ,

"Qftfti ( Hordd el az irhádat. (2995.) . '
^»»l- j Elvitte az irhát. (5001.)

3882. Félti az irhát (1198.)

3883. Ha az irigy szomorú, vagy öt érte baj, vagy mást
szerencse.

3884. Veszett szerencse az, melynek nincs irigye.

3885. Adjon isten sok irigyet, kevés szánakodót. Sz.

Latin: Praestat invidíosum esse quam miserabilem.
Német: Besser zehn Neider als ein Mitleíder.

3886. Nem jó annak dolga, kinek nincs irigye. Sz.

Digitized by VjOOQIC

204

8887. Oly irigy szemmel nézte, majd kícseppent szemébOl
a vér. .

3888. Irigyebb a kutyánál

3889. Irigy mint a mirigy.

3890. Irigy előtt csak azért is vétkes vagy mert nem vé-
tettél. K.

3891« Sokakat irigység emelt becsületre.
3892« Irigység sem találna benne hibát.

3893. Nagy erkölcs után sántit az irigység. (2465. aj

3894. Puha mintáz irósvaj.

3895. Eljárt az iskola mellett.
3896 Járt a fekete iskolában.

Tapasziáit jól, roszat.

3897. Tizenharmadik iskola.

Az iskola utáni élet : hivatal, katonaság, slb.

3898. Legjobb iskola a tapasztalás.

3899. Ismerd magad.

Azaz légy mindenben figyelemmel magadfa, mások és
magad iránti kötelességeidre, xsaládí s társadalmi vi-
szonyaidra, elm^éd, erőd mértékére. — Legtöbb nyelven
megvan ; eredetileg ó görög.

3900. Jó az isten, jót ád.

3901. Jó az isten jót ád, kopasznak hajat ád« D.

3903. Mit ád isten, azt ád.

Kétes vállalat, kezdet elölt mondják, megnyugodva is-
tenben^ ^

3903. Isten velünk, ki ellenünk. ML.

3904. Isten igaz biró.

3905. Jobb az isten száz papnál.

3906. Kinek isten adja, pap is annak adja.

3907. Ad az isten, kinek nincsen.

3908. Kinek isten mit ad, ember el ne vallja.

Régibb gyűjtőknél „falja" áll „vallja" helyett, ámbár
az sem rósz vagy érthetlen, hanem ez jobb. — „Elvall"
am. magának moná, eltulajdonít. Ezt mutatja a szönyo-
moz^s is : van , vanol , mint dan, danol, han, hanoi, az-
tán : dall, hall, vall.

3909. Se istene, 5e hazája.

Digitized by VjOOQIC

305

S910- Se istene se lelke, hanem €sak párája.

3911. Kit isten meg akar verni, eszét veszi el.-

N < m e t : Wenn Gott ein Land strafen will, nimmt er
den Herren díe Weisheit.

3912. Kit az isten megver, nem hajdú veri meg.

3913. Kit meg akar isten verni, nem bottal veri meg.

3914. Nem rövidül meg isten keze. KV.

3915. Hiszem az istent : nekenj is felvirad még.

3916. Él még a régi isten.

Latio: Adhuc aliquís deus nos respicít.

3917. Minden horgast, horgast isten fordít jóra.

3918. Isten sem tehet mindennek eleget.

Például, mikor az utas jó ídöt, a gazda esőt stb. kiváa.
Jelenti egyébiránt e km. az emberi szükségek sokfé-
leségét.

3919. Hol isteni őriz, pókháló is kővár.

3920. Mit istfenlöl szánsz, elviszi az ördög.

Német: Was man Gott entzieht, falit dem Teu-
fel zu.

3921. Adjon isten, a mi nincsen. •

3922. Bizzál istenben, elögyámolít.

3923. Ha isten akarja, kapanyél is elsül.

3924* Lassan jó isten, de ugyan elérkezik azért. KV.

3925. Nehéz istennel ujjat húzni. (2336.)

3926. Néha isten se barátunké

3927. Gazdag az ur isten.

3928 Kenyérnek legjobb dagasztója isten,
t. i. ha jó termést ad.

3929. Isten a szivet tekinti. HL.

Német: Gott sieht das Herz an.

3930. Nehéz istennel követ vetni. (2336.)
393 1» Tudja isten, kinek subát, kinek gubát.
3932. Tudja isten, minek hogy kell lenni.

3933* Tudja isten, mért nem adott szarvat a disznónak. .

3934* Hol istennek, házat építenek, kápolnát guggaszt mellé
az ördög.

Kápolnát azaz kocsmát, hol egészen mást tanul ember
mint templomban. — A km. jelentése : ha kezd épülni

Digitized by VjOOQIC

206

á hh, az ördög vagy a roszlélek azonnal ellene dolgo-
zik itt, mint egyebütt is minden jónak.

Német: Wo der liebe Gott eine Kirche baut, da baut
der Teufel eine Kapelle daneben.
3935* Ha isten akarja, veled leszen karja. KV.

3936. Kinölt az isten markábul.

Igen nagyra nőtt.

3937. Isten háta megett lakik.

Távoli, félre való helyen.
3938* Isten nevében, fonásért. B.

Ajándék a neve, de sokat kellé dolgozni érte. B.

3939. Jobb az isten-ölte mint az ember-vágta.

így nevezi czigány az esett hu^t.

3940. Ha isten ugy ismeri mint én , soha sem veszi kér-
dőre bűneiért.

! Isten is kitért voll részeg ember előtt H.
Ganajos szekérnek, részeg embernek isten is
kitért.
3942. Ki felöl isten elvégezte I^ogy felakaszszák, nem hal
vizbe.

! Kovács Istók meg nem ko-
János kovács sem koholja.
BSz (2426.)

3944. Isten szavát nem alka megvetni.

3945. Jaj istenem ! mire jutánk : kilencz gyermekből tiz
maradt. B.

3946. Mindenütt Istók.

Némelyek Istókot oly typicus névnek veszik a magyar
nemzetre nézve, minő a németnek „Michel," honnan
„der deulsche Michel" czim alá sorozvák a német nép
sajátságai, de leginkább együgyű vonásai. (5360.)

3947. Rajkó vét, Istókot verik. (6153)

Bűnös helyett bűntelent ér a büntetés.

3948. Betekintett mint bolond Istók Debreczenbe. (507.)

E botond Istókot lévai szülelésnek hírli a hagyomány,
kinek semmi egyéb kívánsága nem volt mint Debreczent
meglátni. Ezért elutazott és a mint meglátta Debreczent,

Digitized by VjOOQIC

207

visszatére azonnal. — Az ország' némely vidékén bo-
lond Mihókot mondanak Istók helyett.

3919. Nem látjuk hátunk megett az 1 szakot. M. (390.)

^^ í Keveset i s z i k , de sokszor.

( Nem keveset iszik, hanem sokszor.

3951. Csak azért issza meg, hogy más meg ne igya.

3952. Avagy igyál avagy vakarj falt. KV.

3953. Azt tartják: egy ebéd felett négyszer inni elég;

Az elsőt minmagunkért.

A másodikat jóakarónkért.

A harmadikat vigaságért.

A negyediket ellenségünkért. ML.

3954. Inni akar, ki az evö embert köszönti.

3955 Mikor az ember a csorgóbul inni akar, meghajol
előtte, de azután, hátat fordít neki. ML. (i^843.)

3956. Az édeB italnak keserű az ára. KV.

3957. Igen eljár ö is az oly itczével. KV.

Szemtelen, buja ember.

3958. Ne Ítélj, hogy ne Ítéltessél,

3959. Ne tégy arról Ítéletet, a mihez nem értesz.

3960. Ki az ítélettől fél, kimutatja gonoszságáL

3961. Hoszu mint a szent Iván éneke.

Közhitté vált e példabeszéd magyarázatánál Kovács
Pál után, kinek véleményét Szirmay, Dugonics, Ballagi
egyiránt elfpgadták, hogy lett volna bizonyos szent
Iván nevű remete, ki a maga istenes énekeit örökké
zengedezte^ minek aztán se hosza se vége nem volt.
Kis-Viczaynál is megvan e km., de ö nem magyarázta.
— A „Népdalok és Mondák'' 3. kötetében 148. la-
pon van k<)zölve egy dal ily czim alatt : „Szent Iván
éneke" s egyúttal magyarázat is adva kevés szóval e
közmondásra vonatkozólag. Hogy az egészet (érthessük,
el kell mondani a következőket. Szent Iván vagy nyári,
máskép virágos szent János napja néhutt az országban,
nevezetesen Nyítra megyében, Kolony vidékén, bizonyos
népi mulatságok ünnepe igen régi szokás szerint , mi-
kor a helységtől távol esö, leginkább halmos helyeken,
többnyire szalma s rözse tüzeket rak a falubeli ifjúság
főleg a leányok, mert a fiuk inkább csak nézők, vivén

Digitized by VjOOQIC

208

maikkal párlásra szükséges ,,TÍrigos^^ füveket^ s a
tűznek lángját énekszó alatt keresztülngrálják. Ilyen
ének már:

Virágos sient János,
Éjszakád világos.
Mig előtted leszek,
Tiszteletet leszek.
Csak addig világos.
Légy aztán homályos.

Aztán :

Hajtsuk, hajtsuk a cseresznye ágát,

Mert most éli szép világát.

Hadd szakas^szak szépéb((l.

Szeretömnek szinéból. ^(Regéld 1837. 2.k. 922. 1.)

Abból, hogy és mikép ugorja által a tüzet valamelyik,
jósolni szoktak a férjhez menésre. Iniien van aztán Ko-
vács Pálnak egy közmondása: „Elngrotta mint Perki
leány a férjhez menést," (t. i. a tűzbe esett, s össze-
égette magát), mivel Perk hasoidóan nyitrai falu i Du-
gonics szinte emlitl a szent Iván tüzét (Példb. 1. k.
209. 1. jegyzetében), de nem a szent Iván énekét is.
Ez az ének már, melyről a közmondás van, azért hoszu,
mivel az ünnep vagy mulatságos szokás, két hétig szo-
kott tartani, melynek szent Iván napja épen közepére
esik s innen hoszusága természetes. A2 adott magyará-
zatból világos, miképen ez ünnep házasságszerzö ün-
nepek maradványa, s az ország egyéb részeiben, neve-
zetesen Ung alsó vidékén, is divik nem pusztán csak
Nyitrában, s ugy tekinthető mint rokon a régi mythósok
tüzével, melytől vette divatát a római vesztatüz, és a
napiffládással, mely őseink egyik hitágazata volt.

396S. Dugába dőlt mint az iványi ember kutyája. Cz.
S963. Csügg rajta, mint lábon az ivók a. D.
3964* Sem iz€^, sem bűze.

3965. Ö neki is Íziben esett. KV. (6486.)

3966. Járatlan Izraelben.

Mondják általánosan tapasztalatlanra, de a körülmények
. szerint alkalmazva leginkább oly ifjúra, ki nem tud még
. a kalandok szövevényeihez.
a) Kemény nyakú Izrael.. (7341.)

Digitized byVjOOQlC

áÖ9

J.

3967. Jaj, baj.

3968. Jaj nekj.

Péld. jaj neki, ha k^íem közé keféül

3969. Tódítsd Jakab.

Vígköltéáizetbe Váló, legiiikábB sfcolgá személy, ki ha-
. . sa, erszénye érdekébeti mindig biíottyfr,sftt iiagyíl, tó-
d í t valamit, honnan a neve is van.

3970. Jakabolni valafcitl M.

Parancsolni vele. t

3971. Jákob párnája.

Az^z kö. -r „Jákob párnáján iéelatanntók.**
397?. Jákob szava, Ézőau keze.

3973. Sók j á m b o í* szava isten Sísáyá. M.

\ Néra szószerinti -fordítása a „v6x p^opali, V()x dei^^ laün
közmondásnak, mert a magyiar am. sók Jó ember szava
isten szava,

o^ .Akárki is jámbor, mg alusaik^ B8z.

3974. Jámbor is napjában Irétszerte Vétkesik.

3975. Mindenütt otthon van eiMber jámborok közt.
3976« Nem jámborokért rakták á Vái'ákat.

3977. A jámbort járomba fogják. BSz.

3978. Régi jámljorokféle-

Azaz nem újság már előttem.
^79. Jó a jámborság, de el nem élhetni yele.
3980. Jáiöborság tisztesit, szemérem ékesít. kV.
3981* Akárki mit szóljon, csak lé jámborul élj. BSz.
3982- Élveszi szegény János azt is. KV.
3983* Ha Jancsi lop-, János bizónynyal fenn akad.
3984* Öreg embcrvifj^ menyeeske^ ott terem Jancsika. K.

3985. A mint János fujja^ Jancsika ugy ropja. KV. (1426.)

3986. Jánö^ pap orsKágn.

Képzelt világ. -

14

Digitized by

Google

210

3987. János pap Ítélőszéke.

„Egyikének jobb egészsége vagyon , a másika többet
ehetik, ibatik, a harmadiknak jobb lába levén, többet
sétálhat a tengerparton. Ha már ezek méltók az egye-
netlenségre és az irigységre, vigyük a Jdnot pap i(élo-
széke elejébe, hadd ítélje meg." ML. 274.1. — Képzelt
Ítélőszék, melyre leginkább eligazíthatlan ügyeket, sze^
rdmesek szóvákásaít felebbezhetni stb.

3988. Gyakran megárt szent János pohara.

3989. Pedig hogy az isten János ...

... napját érnünk megengedte. Annyit tesz,: neved napja
van, meg kell tartanod lakomáját.
3*990. Szaladj török, inadban János vajda. (8570)
E km. Hunyadi Jánosról maradt-

3991. J árjád, járjad, majd elunod.

3992. ügy kell játoi, a mini fújják..

3993. Kicsin tinó, nagy a járom.

3994. Kitörte a járomszegei. £3785.)

3995. Okosnak a játék, vaknak alamizsna.

3996. Ki nem j átszik, se nyei-, se veszt.

q) Ki játszani akar, föl is kell tennie. (5830.)
^ Német: Wer spielen wiil, muS2J^ aüfseizén.

3997. Sok a ját s z 6, egy a nyerő. (5842)

3998. Ne j e g e s s. M.

Ne beszélj afféle ijesztő dolgokat.

3999. Jég hátán is elél,,(4710.)

4000. Jégre vinni.

Veszélybe vézelni.

4001. Hideg mint a jég..

4002. Jöget eszik, vizet iszik, lapuval takarózik. (4891 •)

4003. Jeget tör.

Ki valamely pályán első líidul, jeget törni mondatik.
Latin; Scindere glaciem.

4004. Én értem is meghalt a Jézus. (454.)

A|)a]ócz e közmondás jelentését állatokra is átviszi,
például : vess annak a csikóak is egy kis zabot; azeert
is meghalt a Jeez\is. - . *

4005. Búcsúzzék él tőle a Jézus Krisztus. ^

Azaz ne legyen boldogulása.

Digitized by VjOOQIC

211 .

4006. Megrázlak mini Jézus a vargát.

4007. Voltak a.jé zsuil akis. D,

4008. Zsidó jobbágy tár kincs, lót jerbbégy z$íros konyha^
magyar jobbágy pöríÖ társ. K.

4009* Sok j ó fogja az eke szarvát.

4010. Vajki nehéz soká jtina^^^

4011. Jóíitak töszomszéda jé. : .^ ;
4018. Jónak ne hagyj, rosznak ne keress. K/
401.1. Végül marad a jó.

Mint a ki evés közben a legjobb fatelol üloyára hagy

4014, Ha j<i vagy^ magadnök vagy jó, , /

4015. Jónak jő a kenyerese, D.

40Í6- A neria jő roszabb mint a semmi. . ^

4017. Későre érik a jó. ' . ' _ ;

4018. A jó avul is, javul is. D.

4019. Nincs jobb a jónál.

4020. Jónál van jobb. "

4021. Ml neked nem jó, másíiak sem jó^z.
4082. Még jóhoz, is fér szó.

4Ó23. Ne csak tudd a jöt, hanem tedd is.
4024. Nem jókért van a törvény. .

402$. Jók közt inkább utolsó mint roszak közt első.
402(5.. S'ürün vetik a jót, de ritkán kél.

4027. Jó volna, ha volna, ^

4028. Ki mással jól tessseHp az magáflak keres.

4029. Hamarább válik jóbül rósz, mint roszbul jó.

4030. Jő a jó akaró mindeniitt. ML.

4031 . J b b ra, balra egyíránt.

Olyal illef^ ki egyformán szít ugy ide mint oda.

4032. Se jobbra se balra.

Azaz egyenes jellem, akarat. • >

4039. Te vagy az a jobbik? ^

4034. Jókor jösz, elkjelt a szüret. KV. (61120
4035/ Ha j ó 1 1 á kik, keyéssel beéri, ; ^

4036. Jóllaktam vele,

Azazmegontam teljésen,

14*

Digitized by VjOOQIC

4937. Hol öt, hat ember jdllakik^ a hetedik aem ibfiriid
éhen.

4038. i ö 1 1 a k á coiak jóhagyás a Vége.

4039. Minden jóllakásnak meg kell adni árát. (S6O50

4040. J ó t é t helyébe jót várj.

Azaz ugy fémélj má»)któl jót, ha te is jólié$ze$z yelök.

4041 . Jótét helyébe jót ne várj. M.

Azaz tégy jót, a nélkül hogy Ytirnál érte jutalmat.

4045. Jótétemény semmit nem veszt ^ ha háládatlanra
esik is.

4043. Semmi 5em agg el oly könnyen mint a jótétemény. K.
4044* J <^ 9s^ II a mit gondolj részeg arról esahol.

L^tiiií Quod in corde sobrii, id in lingya ebrií.
4Q45«^ A ki nem jó, he is egyék. KV.

4046. A mint jött ugy ment. BSz.

4047. Ha jösztök, lesztek, ha hoztok, esztek. (3Í.}

Nem ugy mentem, a mint jöttem,' .

Nagy különbség volt közöttem. KísfaUdy S.

4048. Jöttment.

4049- Megjötteni én már onnét*

Régen tudom már én azt. .

4050. Jövedelme két pénsi^ mégia hármat költ.. .

4051. TiMnk^t apostol közt is volt egy J u d ás.

4052. Judáscsók.
4063. Júdást fpgott.

Félakasztotta magát. ♦

4054. Vörös niint a Júdás hajíu

4055. Tartja mint Júdás az erszényt.

4Ö5& A jó juh nem sokat béget, sok gyapját ad. KV.

4057. Rósz juh mely saját gyapját eí nem bírja.

4058. Juhoz^ te l

. ' ■ ■ ^ Kutyákat S2;okták igy maguktól elkergetni á juhászok ;

közmóndásilag ez goromba, nyers embereket illet.
4050. jWégeszi a juh a farkast.

Feifordult világ.

4061. Tolongnak mint az es^etigára tes^töít jthok.

Digitized by VjOOQIC

213

406S. Elfutotta az epe, mint ]«bot 9 tályó^.
aj Jnbszél.

Féld. juhiszéW építeni, 99az féfare, .^ttól messze esö

helyre építeni.
4()63« Jut) ba marad. F.
4064. Jusson is, maradjon is.

4065. Magi
4Ö66.Kac

1 mon-

; d nnyüre

t( lenfpl^

aj Boldogi, kinek kezében kacsó.^

4067. N«gy k aj a, bája. KV.

Kaja, melytől „kaját" azaz kiált ige j5.' Zaj ^ lárma. —
Kis-Viczay szerint latinul : Cyclopica musica. Dugonics*
nál: kajál, tajál.

4068. Elmászott mint a k áj di ködmön.

4069. Nagy a kajla szarva, le kell törni. ^

: Olyant illet, ki hatalomra lépvén^ azzal visszaél.

4070. Ha nem kaka, nem papa.

Ha nem trágyás a föld, nem térem gabona^ s ekkor nincs
: papa, azaz enni való. . '

4071. Egy ki(kas az egész falu kakasait fellármázza.

4072. Kakas is kiveszi tpjásbul a yámot

Azaz semmit sem tenni jutalom nélkül. — Kakas vámja
az a hiány, mely a sült tojás egyik végén látható, miu*
tán feltöretik.
AoT^i S ^^^^^"^ kakas maga szemetjén hatalmas.
\ Kakas is hatalmás maga szemetjén.

L 9 1 i n : Galhiii m suo sterguilinio muítiim est.
üt é m « I : Der Il^bn ist kUbn auf ^ei^m Mist.

Digitized byVjOOQlC

214

4074. Ha kevély « kakas, türhétö.

4075. Én a kakas, kend a tynk.

ÉnTagyok a hatalmasabb, nekem van több jogom.

4076. Kakaskirály. KV.

)Nem takarhat annyit a kakas, hogy a jéreze ki
ne kaparhassa. D.
"'" "' J Nem kaparhat annyit a kakas, hogy a jévcte ki

( ne vakarja. Szi (3023.)

Németh Der Hafan kann nicht so viel zusamniéa-
tragen, als die Hehne rerscHarren mag. ! ^ *

4078. Kakastéj. (5293.)

Jelent nagy böjség^t , például : van oll kakastej is ; vagy
ritka, becses dolgot.

4079. Vörös kakas.

Mikor valaki vörös kakással álmodik*, oda magyarázzák
hogy az. tüzet jelent. Azért fenyegetéseknél mondják:
„hizán lesz a vörös kakas", vagyis meg fog égni háza.
a) Szeméten vitéz mint á kakas.

4080. Nehéz a kaknkszót várni.

4081. Kakuknál is ravaszabb. KV.

N^met: Listíger denn eín Kuekuek.

4082. Háládatlan kakuk, elszállotl.
4083^ Sokat szólott neki a kakiik.

Azaz sokat, nagy jövendöl igér magának,, mint falusiak
hite szerint annyi esztendőt él valaki, mennyit szólt neki
a kakttk. ;

Kakuk, kakuk !

Sokat kakukolj, mert meghaíni félek.

4084* Hamarább meglesz mint a kaknk szól.
4086. Nehezen ér több kaknkszót. .

Német: Er wird den Kuckuck riicht wieder nrfen
hör^n. .

4086. Sokszor hallott már kakükszót

Leányra szól^ ha vén.

N é m et : Sie hat den Kuckuck schon oft gehört.

4087. Kakuk nyerte. KV. \

4088. Ritka mint kaknk a mezőn. K.

4089. Elverte a kakukal. (3130.) ; :

A palécz hallván szomszéd jfalu erdejében a kakuk-

Digitized by VjOOQIC

215

szót, elhagyta szekerét, lovát s fölmene egy fára és
> mindaddig icakukolt feleselve, núgamásik erdő kakukja
elszállott, Ö örvende dia;dalán9 de csikóját azalatt le-
vágta a faricas. Haza menvén a faluba, ügyét a tanács
elé viyé, és sürgeté hogy kára téríttessék meg, mivel,
. úgymond, megmentette a falu becsületét^ s e miatt kellé

, ^ kárl szenvednie. ,

4090. Más fészkében költ mint a kíÁuk.

4091. Mind kalappal köszönnek, olyannal fogadják.
4092* Minő a kalap, olyan a köszöntés.

4093^ Le a kalappal 1 ;

Azaz tisztelet, becsület.

4094. Megnőtt a kalapja.

4095. Hová nüegy az a kalap?

Azaz kis ember ; mivel nincs arányban testével a kalap.

4096. Kalapot tett a fejébe.

• Aszonyra értve : ur a háznál. /

4097. Félre csapja kalapját.

Azaz vig. /

4098..Nem lehel minden fejet egy kalap alá vonni. (2656.)

4099. Pap vagy kalap: (174-^0

4100. Ha kalács nincs, kenyér is jó.

4101. Adnak kalácsot, de nem adnak tanácsol.

Azaz szívesen látnak, de nem gondólnak veszteddel.

4102. Élsz . . ta a kalap ácsnyelet.

^ Elrontotta hitelét, becsületét. - ^

4103. Á kai árit előbb viszik tálba mint szájba. (7025;)
4104^ Minden sz . . ban egy kalán.

4105. Nem szokott a kalmár 6tthoh gazdagodni.

4106. Rósz kalmár, ki lelkismeretévél kereskedik. (428-)

4107. Nem szánja fagyos lábát a kalmár, csak jé legyen a
vásár. 0.

4108. Hazud mint a kalmár.

Néinet: Kramer lügen gerne.

4109. Nem esik vigan kai ódában a lejjö. K.
,4110. Falw kalodáját sem szabják egy ember lábához.

Wlí. üres kamarának bolond \ l^^^onya.

Digitized by VjOOQIC

216

411*. Kanja.

Azaa nagyja.

4113. ElQsih mint han a tőkitöl.

4 U^. Nagy k a ná Hal eszik.

Et)é4re vai) h(y9* Ha vendéget hí a magyar aszony,
rendszerint kitesz magaért. Innen a ^^\^^Y kanalas^' km.

4115. Elejtette a kanalat^

Azaz késA ment ebédre, mikor már vége volt az evésnek.

4116. Elvegztene egy kanál vizben.

Igen nagy ellenségem. -

4117. Kanál vaj el nem olvadna 3zég^ban.

Hűlt szájú, hülye, gyáva.

4118- Minden | JJj^ "^ | egy kanál.

4119. Fél fél kanálkával a purgyénak.

Azaz módjával, kevíísenkénr, miH* a czigány, ki gyer-
mekét ugy étette, hogy egész kanál helyett iiHadi^ fe-
let adoll.

4 1 20. Válogat mipt k a n á s z a pergőben.

4121. Kancsó fenekére veti a Her^&ztQt* D.

Igen szereti a bort. A keresi^tvetés me^^Más,. Ha üres
a kancsó, megáldja hogy legyen l)er|ne, ha teli yan,
. megáldja, mert van benne,

4122* K a ne z arugás nem oly fájós.
4123. Nagyra ment mint K a n d óaé pa,
41!Í4. Bőven adja a kanta.

4125. Még lovad sincs, már kaq táron búsulsz.

4 126. Rövidebbre fogjulr a kaRf ársaárat. ;

Nagyobb rendre, fegyelemre szoritko^ui|k.
uj Áki kafúa, az marja.
^127. Sok próbával válik a jó kapa.

4128. Szőlőnek kapa a bikája. .

Kapa azaz jó munksi tesfzi termé^enyny^ a szölöt.

4129. Nem a sók dudaszó, hanem a sok kapa termeszti a
szöIöl.

4130. Megadta mind a három kapáját.

4131. Néha még a kapanyél is elsül. (6063.)^

Digitized byVjOOQlC

217

4Í32. MH isznak a k a p á sok ?

Azaz kévés lesz á bór. Mintha mohdanád; béiszeg nem
lesz termés ; mit isisnak a kapások ?

^133. Kapás kapással, ur úrral.

: Hasonló hasonlóval társalkodik legsziveseftben.

4134. Ásále, kapáte.

Diákos v;égzetü km. Azaz dolgozni k^U ásóval, kapával.

Ai^p; ( Bözzég szoros most a k a p c z ai
( Szorul a kapcza.

Mindig kellemetlenebbé válik a helyzet, mint a kapcza,
ha egyszer összegyűrődik. ^

4136 Főzik a kapczáját. (6299)

Arra mondják, ki leányos házhoz jár, ^ ,a szokott idő-
ben akármely társaságot is elhagy miatta. ,

4137. Lába kapczája se lehet. (67200

Nem is lehet hasonlítani hozzá, oly nagy köztök a kü-
lönbség.

4138. Kapóra üti. (1817.)

4139. Egy ka p tára üt mindent. (6524)

Egyenlővé, egyformává tesz mindent, p. munkáját va-
lamely iró, mint a csizmadia.

4140. Kap uczinust nyelt.

- Elrekedt.

4141 . Ne nyiss annak k a p nt, mi az ajtón befér. \
aj tla ablakkal beéred, ne nyi^is kaput sziveden. D.

4142. Kapufától vett bucsut. (62420

4143. Egy ijk kapzsi, másik habzst(2í 14.)

4144. Kár Ácson a karápjson. Sz. . ^

Ilyenforma jelentésű :^ár neked ti jó, n^m érdemledi
4145- If esz még nekem karácsonom.

. Azaz jó dolgom. ^

aj Fekete karácson, fehér húsvét.

4146. Kard ki! kard.

Azaz kardra került a dolog. Átvíve : megkezdódött a
vita, ellenségeskedés.

4147. Ki kardot köt oldalára, vasat várhat a lábára. BSz.
4148* Ha rövid lesz kardod, toldd meg égy lépéssel.

Kardod hunéin érhetné «!, - . . •

Toídd meg, fiam, egy fópésM).

Digitized by VjOOQIC

218

4149. ügy bocsásd hüvelybe kardod , hogy idején ki-
ránthasd.

4150. Két élükard. ;

Olyan okoskodás vagy eljárás , lui ellene is mellette is
harczOl a dolognak. ÍCét élű kard a nyelv is.

aj Az én kardom sem \ ..,. , .. \ ,, ,.-,
^ ^ hul hüvelyébe. KV, .

4151. Karéjt metszhet. (227.) ^

4152. Karika a végire.

Alkalmatlan fütyüldknek mondják.

4153. Zöld karikát hányt a szeme.

Ez mint következése p. ütésnek, jelenti hogy keményen
bántak vele, megvolt szorulva.

aj Megy mint a karikacsapás.

4154. Köti az ebet a karóhoz.

-~, Fogad , Ígér mindent, de épen oly bizonytalan, ha meg-
állja-é szavát, mint a karóhoz kötött ebről, ha meg-
marad-e mellette. — A km. különben is oly igéröt ért,
kiről föltehetni , hogy nem igeft tartja szavát.

4155. Teli van a kas.

4156. Rokonom a kas , barátom az erszény. BSz.
4167. KasiSa, kapa nyavalya. Cl 397.)

4158. Más rétjébe vágni a kaszát.

4159. Kasza is becsap a tilalmasba^
41fi|0. Reá akadt kasza az ö kövecsére.
.^^^ í Visszafogni a kaszát. M.
^ipl- ^ Visszászégi kaszájil. P,

Mégváltoztatja gondolkozását, beszédét; ravaszkodik.

4162. Elfogy mint a kaszaf én.' _
o^ Kasza-kapakerülö.

' Én sem leszek henyélő ', .

Kasza-k«pakerülő. Né^d.

6^ Maga hasznára kasza]. (365.) ^

4163. Ö vezeti a kaszást. p. (2777)

T. i. a kaszás csillagot, azaa^ kevély.

4164. A katona halál fia.

Digitized by VjOOQIC

21&

A , Sirhat az az édes anya,

Kinek kafona a fia. \

Mindig Tan annak halottja ,

Éjjel, nappal sirathatja. Népd. .

4165. Szenvedni katoDa dolga.

4166. yéú katona gyakran megveri az ifjat. KV.

4167. Öreg katonának élesebb a kardja* K.

4168. Félénk katonán a mellvas is reszket.

4169. Félénk katonának fiatul van a azeme. D. ^v

4170. Leghamarább elesik a féléik katoiia^
4Í71. Jó katona mellett szivet vesz az ujoncz. D.
417S. Szebb az elesett mint a megszökött katona.
4J73. Hátul van a sebe, vitéz katona volt.

4174. Lóra katona, tehénre hajdü.

4175. Húst a katonának , szénát a lovának.

4176. A katonának olcsó a vére.

4177* Neki szokott mint adtának a katona. (50.)

Széchenyi , lovas kapitány korában , igen botránkozva
hallá sokszor a huszárok káromkodásait, mind amel-
lett egy aranyat tüie jutalmul annak, ki ugy fog ká-
romkodni, mint ö még nem hallott. Err6 a huszárság
Gzifránál czifrább adta-teremteitéket szóra, de egysem
nyeré a jutalmat. Végre egy huszár épen szénái, zabot
hoza, mint szokás, gyalog, s megbotolván, elkárom-
kodja magát: „Ejnye bakom a...]" Ennyi volt az egész.
^ Széchenyi még ilyet nem hallván, neki adá az egy a-
ranyat, raig a többi kacskaringós tetemtettéjü huszár
egészen megszégyenülve suUogott viasza.

4178* Ott lenne jó katona , hol gombóczczal lövöldöznek.

4179. Katonának szép a neve, eb az élete.

4180* Szökött katonának nincsen bére. Cz.

4t81. Félék eny katonának nem sir az anyja.
Latin: Mater timidí hon flet.

4182. Ló farkánál kantároz az ijedt Icatona.

4183. Ki a haláltól fél , ne legyen katona.

4184. Fiatal katonábul válik a vén koldus^,

o^ Te is jó katona, én isjó katona, ne bántsuk egymást.
bj Isten is a bátor katona nfellett hadakozik.
cj Hallotta hirét mint katona a kávénak. ^

Digitized by VjOOQIC

220

dj Biztatja mint katond a szolgáját. Cz.

4185. Czifra nyomorúság n Jíalonaiélet.

4Í86. Katonadolog.

Oly dolog, mi, p. ha faragsz, megtöilénhetik rajtad, hogy
megvágod kezed, mit el kell szenvedni, mint (latonának
a háború nyomorait , fájdalom jele nélkül. '

4187. Könnyű Katót tánczra vinni. (96.) '

4189.^ Lusta Kati. rest anyának a leánya. D.

Lusta Kati rest Ferkőval

iSiirÖg forog egy korsóval. . '

4190. Kaluska férfh ^

Aszonyok dolgába avatkozó férfi, ki konyhára, enni
valóta is. szeret gondolni/ .. , / .

4191 . K a z a Iban tűt keres.

4192. Kazalban szénája. (7301.)

4193. Kazán a fazéknak li^m hánybatja szemére a fe«
keteséget.

Német: Der Hafen straft den Késsel, dasz er rus-
sigíst.

4194. Kiki maga k á djárnl dézmál. HL.

4195. Káka n csomót kere«. P. (3g7l . 76^90

Ii a t i D : Nodqm in scirgo quaeris . -

4196. Kákabélű.

Finnyás. Azián átvitetik ^>: izlésHárgyaíra is.
4197r Eljárja még a kállai kettőst. ^

Még elég érős. A „kálki kettős'* lánczoem-.

4198. Vastag nyakú, kálvinista.

Hákács jellemekre mondjak.

4199. Kálvinista menny orSíiág.

így nevezik a kaszáslevet..

. Valaki ézt falja V ^ - ,.

Ajakát megnyalja ; ,
Kálviiíista meQnyorsságnak vallja.^ G un y d.

:' í Néha miheíz kályha mellett szokik ember, az
4200 \ piritja meg orcáját

' } Míbez kályha mellett szokol, asztal fején pirulsz

■ ( ,érte*',K. v ^- • .' ^ " '. 'v '

Digitized by VjOOQIC

221

4201* Lytikas kályha, ihehnél tovább sárpzzák, annál

foltosabb- Cz.
^lá02. Hiába Káinba búcsúra B.

Hiába oda meünedval amiért;, a hol az épen ugy nincs
mint Kémban pap. .

4S03. Rósz k á lí t o^rl i8 mégfszok a falu.

4204v kántorok^ jóbói'ok^ nem szárad meg á torok.

4205. Bus miiit a koledátlan káhtor.

4206. Templom mellé ^uggaszt kápolnát Btéféög.

4207. Szagával jó a. káposzta.

4208. Káposztából a szalonnát kifelejti.

4209. Ördög vigye a káposztát, íia disznó eldöglött.

4210. Káposztás kertbe néz. (1519.)

Kancsal. Aztán átvitettk a lélekre, raikor jelenítse tíi-
: vasz ^ színlelő. -

4211. Káposztás kertbe néző teli ravaszsággal.
4212Í Annyit tud mint egy káptalan.
4213. Baj van a káptalanban.

Káptalan am. fej , ezen közmondástól :
4214.. Káptalan a feje.

4215. többrtil több akár.

4216. Nincs félpénzen fezáz arany kár.

4217. A kárt semmiért is oda lehet adni. D.

421B. Egy pénz ára haszon ^incs a legnfagyoM kárban.

4219. Kevés kárban sem nagy a haszon.

4220. Szerencsésen tanul , ki más kárán tanul, BSz.

L alirí : Felícitér is sápít, qui alienö perículo söpil.

.4221. Kár nyílja bolond szemét.

4222. Se károm se hasziiom benne.

.j^^ ÍKár is hafirzonra fordul.

^ÁZó. ^Hasionba mént a kár.

Például ha valakinek ros^í épületé , mtt le akart rontat-
ni, megég, ilyenkor mondhatja félkomolyan : haszon-
ba, ment a kár.

4224. Káros bánkódjók. C2797.)

, . Viselje kiki a maga baját, s gondoljon enyhílésövef.

4225. jöszte k á r á s z I nincs késem. /

Digitized by VjOOQIC

222

Azaz neféij , nem bántalak már. Azon egyszeri ember*
töl, ki éhen körászván a vizparton^ kárászt fogott,
s örülvén a jó szerencsének, azonnat késsel látott hozr
. zá s vakarni kezdé. Azonban a halkiügrott körme kö-
zül épen a vízbe, s tova úszott. A jó éhes ember a
fentebbi, közmondássá lett, módon csalogatta^ de biz
a kárász nem hallgatott reá.
aj Mulat mint Kármán csj a kútban. B.
^226. Legros^abb vallás á k á ryállás; (82030

1227. Keveri a k ár t y át. (332.)

Azaz térveit szövi ^ rendezi.

1228. Kiki atnag^a kár|yájábul játszik. .

4229. Kártyájába nézett.

Azaz terveibe kissé bepillantott. .

4230. K á s a nem étel (1 . 1 1 36. 7600. 7861 .)

4231. tássodj kása , nem téged tálalnak. BSz.

4232. Megégette száját a forró kása.

4233. Fújd meg a kását.

423 ít Nem kása, ne fújjad. \

C Kinek a kása megégeti száját, még a tárhóját is

42,5 ) megfújja. KV. .

^ * ) Kinek egyszer megégette száját a kása, az aludt-
f tejet is megfújja.

4236* Csak a vajasát eszi a kásának. KV.

^^3*- I kiS ( ''*^- f^^^^^^^

4238. Szoktató kása.

Amaz első jelenti azt a végső eledet vagy vacsorát,
melyet utoljára eszik gazdájánál a szolga ; innen atvi-
ve jelenti hogy valakinek el kell menni a báztul és pe-
dig csúfosan: megfőzték neki a czoki kását. — Szok-
tató kása ellenben az első ebéd vagy vacsora uj ház-
nál ; átvive.pedíg kedv kereső bánásmódot jelent, p. „e
még csak a szoktató kása,'* am még most mindent ked-
ved szerint lesznek..

4239^ Megfőzték a czoki kását. \.

4240- Ez még csak a szoktató kás£i.

4241. Czoki kása, nem szóki kása. .

4242. A kávét főzik csak le viért.

Digitized by VjOOQIC

223

A feketQ kávéról ezt tartják : fekete legyen mint az ör-
dög, meleg mint a pokol , édes mint a szerelem.

^243. Vén kec/ske is niegnyalja a sót.
Vén szerelmesre mondják.

N é m e r Allé Ziegen leckén auch gern Sálz. -
4244- Kecske jsé menne Vásárra, ha aem vinnék.

4245. íTépes hogy kecskéimért kurta a farka.

4246. Kecskét szakálárul , szamarat füléről.
4247- Kécskérül gyapjút , szerecsenbUl hattyút. BSz.

4248. Azt akarja hogy a kecske is jóllakjék, a káposzta
is megmaradjon. :

4249. Mind a kecskét, mind ^ káposztát megőrzi.

> Azaz ügyes, életreyalő, ildomos, ezen talánytól: hogy

lehet átvinni kecs^két, farkast, káposztát a
vizén s oly Císónakban , melybe nem
révész meg egyik a három közül? — K
tával, farkast á kecskével együtt ha
mert akkor kecske megeszi a káposzta
két. Tehát miképen? ^ Legelsőben áll o- , .

< átviszi a kecskét, olt marad a farkas és káposzta. Az-
tán általvüizí a farkast és visszahozza a kecskét} most
itt hagyja a kecskét s átviszi a káposztát s utoljára még
egyszer Jö s átviszi a kecskét.

4250. Kecske is legtöbbet rugdalódzik , mikor döglö fé-
len van.

4261. Kecskére bízni a kertet. (483.)

4262. Apró barom a kecske. KV. (Í290.)

4263. Kecskét is kitolná krajczárért a sárból. (2276. 6347.)

4254. Ember vagy kecske, me'"""^" - "'" *

Értelme t nem nagy di
non hatalmaskodni. — 1
kőris használják ironic
nemtalálja el a szó érU
számai. .

4255. Ember vagy kecske. D.

Papolás alatt a templompitvarában szunyókálni kezdvén
egy aszony , fejével bólingatött. A pap kecskéje, a ke-
rítésből oda megy s hivén hogy az aszony külekedrii
akái-, neki szökik és fejbe koUantja. Erre tiz aszony

DigitizedbyVjOOQlC

4266f Kíneh mihez kedve, |

224

fölébred , n pap pedig cttiálMi magát : ettiber vágy kecs-
ke I jól telted, hogy fölébresílód.

4256. Mikor fut a kecske, akkor fehérlik a 9égge. K.

4S57. Ha kecske seggibe töltenék, elrivanná.
' Savanyu borra mondják.

4S58* Siet mint kecske a zanót Után.

4259. Sstetetí mint kecske a kést/(81 91)
4860. Ugrik mint a kecskebak.

4261. Büdös mint a kecskebak.

aj Kecsketuró, borslörés. D. (2542.)

4262. Messzi ellátszik mint a k e c s k e m é ti gatyás fa.

4263. Kevés haszna mint a kecskeméti malomnak.

4264. Ne k e d vem , nef
4265* Kinek milieiz kedve , azért álmát felejtse* KV.

ott akad a iSzfye. K.

nhibs olt rövidsége. BSz,
4267. Olyan kedvem van mint a lisztláng.
4268* Kárvallása nem kár, ki maga kedvén jár.

4269. Legkedvesebb, a mit önként adnák.
4870* Kedvesnek sok^ neve. (3191.)
4871. Isiíik mint a kefekötö.

\ Német: & saufl wie eih Bürstenbínder.
4278. Nem ugy kBlt föl, a mint lefékííd^

Azaz egészen más történi miiit a hogy tefnéletle; mert
roszui atölt íd {trakoeása.

4273. Akaratos Kelemen.

Fejés emberibe mondják.

4274. Kelemen , kelletlen;

427&. Ingerííll mint az éretten kelés.
4276* Há k e 1 1^ menj magád , ha nem kéíl, küldj níást.
4877* Jó ,k e m e |i c z e mellett könnyű a telelés.
4278. Kemenczét őriz. (4897. 53690

4270. Nem nyer a kemeneze mellett hIö kotonét. KV.

(6033.) ;^

4280. Kémeneíé , Velericze, K.

Nagy különbség. Kemencísértek s z á t a z hely kell, Ve-
lencze pé% egészén vízben áll.

Digitized by VjOOQIC

g25

4tfbBl. Ve)«d jár^mvkemenoze, minf a gér«si wiber mon-
düüá. -

A gópesí embernek igen jó kedve szolyíiiiván, tánczol-
ni akart minden úrén^ ba a kemenc^éyelis , mi lehet-
len. A km. jelenti hagy. jó kedvbea az eoober wÍPr
dént lehetőnek hififi. . j"

428?* Egy n s^oba a kemei}czével.

4283. Én sem vagyok kemenczefüfö uram házában.

4284. Kend csak ke n d , \ t ^" ^"^fL

' ( ^ meg hallja keöAr

4285' iSzines kendő egy szint sem ni«^t igaftén.
4286. N^ra tarka kendő a házasság. (4304. 6263.)

4287- Ugyan hoszan kihagyta kendőjét.

Tetszelgő, begyes nő.

4288- F6ladták neki az utolsó ken etet.

Azaz elkészült níiár a halálra. E végső szertartás ál-
vive kdiímondásilag erra szöI , kifiek becsülete , ereje
már odavan; megbukott. '

4289. Egy kengyelt nyomni. (3286.)

4290. Jobb lábával keresi a kengyelti

Fél, meg van Ijedve.
4291 .Kenőcs mellett könnyű meg|)iszkosodni.

4292. K e n y é r ; kenyere.

Azaz eltartó foglalatosság ; aztán szokás, pr^ljeny^e ,a
toll; kenyere a hazudság, mintha .mondatnék: élet-
szükségéhez tartozik.

4293. Egy kenyerén vagyunk.

V borsunk egyenlő.

Nyuvalyája ka scereletn , .

Egy kenyerén van én velem. C « u C z o r.

A9Q4 $ Maga kpiiyerén ^ap.
^*^^- l Külön kenyere ment.

Mikor a házas fia magának kez4 güjs^álkodQr s ]f3fí#n

él atyjától. Azaz függetleij.

4295. Másutt is kenyeret esznek, KV. ^

4296. Másutt is jó kenyeret enni. KV.

4297* Tudja, hol szokták megszelni a kenyeret.

Némi életügyességre mutat, ha valaki tudja, hol, melyik
oldalán kell megs:^{hi a kenyeret, Hanem , igazán , ott

15

"Oigitized by VjOOQIC

2^6

Icen megszelni , a hol vart kenyér ; tehát az a fö hogy
legyen. Azért a km. ilyforma összdilggésteft áll jól :
derék, okos ebiber; tudja. hol kell m^gizelni a kénye-*
ret ; azaz kerestt , szerző.

4S98. Kenyér mellé sajtot is kell adni.

4E99. Kenyerének javát megette.

4800. Kenyér is annál jobb , mennél több a szeme. 0.

Azaz mennél lyukacsosabb, s tulajdonkép puffadtabb. —

^önös I a magyar szereti a felkölt kenyeret, a duzza-
dozó beszédet, a duda hangszert^ melyrdl. meg van
állapítva : tele vaii szóval , mint a duda széllel , a le-
/ vegöbe lépő , tulajdonkép csöbörbe hágó , lovat. Csu*
pa üresség. Sok helyre kevés tartalom. Nem jellem-
ző ez?

4801* Lesz még nekünk lágy kenyerünk.

A lágy kenyér ugy ismeretes a magyar vendégszere-
tetben, mint szíves látás jele égyfelül^ mint kedves do-
log másfelül. Tehát a ki lágy kenyeret ad, az kedvez is
egyszersmind, miért a km. jelentése : leszünk még mi
becsben, kedvességben, ha most nem vagyunk is. —
Innen aztán érthető a gazdaszonyök efféle szivesség-
tükröző szójárása : lágy kenyérrel várt vendég.

'4302- Lágy kenyérrel várni. (640^.)

4303. Kenyeret pirítani. (1324.)

A czigány téli időn levelet vitt, s látszott rajta hogy
fázik is ehetnék is. Az ur, ki épen jó kedvében, volt a
level vétele után, kérdezé : no czigány ! mit akarsz, én-
y ni-é vagy inkább inelegedni ? A czigány feltalálta ma-

gát, s monda rcsak kenyeret szeretnék pirítani y nagy-
ságos uram ! —

4304. Nem^kölesön kenyér. (4286. 6263.)

Mondani szokták a házasságra.

4305. Megbékül a maga kenyerén.

Azaz magátul , idővártával.

4306. A kenyérsütés liszt nemlétén is elmúlik.
4307* Se kovásza kenderének se vize malmának* D.
4308. Nem éri el az uj kenyeret.

E km. igazságát onnaii tudja meg a magyar gyermek,
hogy falat kenyeret fogván jobb kezébe ^ ' ezzel nya-

Digitized by VjOOQIC

1227

ka megett bal oldalrul viszi azt szájába. Kinek jobb
keze addig ár ^ eléri az uj kenyeret, azaz megél addig.
— A km. szól akármire , minek ninös boszu jöven-
dője^

4309- Kezéből kenyerét nem kapja el kutya.
r Olyanra mondják ki el van zárva : fogoly.

4310. Ha te nem volnál , meg a kenyér ! (6111.)

Értsd utána : el sem tudnék élni , azaz te igen fontos
személy vagy nekem. Gyöngéd kifejezés a népnél.

,4311. Könnyű elélni, csak kenyér legyen.

4312. Sok darab kenyér keH ott.

Nagy a család.

4313. Csipi a kenyeret; a szelélst réstelH.

4314. Nem csak kenyérrel él az ember.
4316. Keserű a más kenyere.

4316. Ke^yelemkenyérhez ném sok fog kell. (119.)

4317. Pénzen vesznek kenyeret ^ még sem esznek elegei.

T. i. a városiak.

4318. Egy fehér kenyérnél jobb kettő.

aj Kenyérnek legjobb dagasztója isten.

hj Kenyérrel eszi a czipófc

oj Fehér a ház , fekete a kenyér.

4319. Áldott mint a darab kenyér.

Emberre szól , s igen szeíidet, jámbort jelent.
43E0. Ki mit k ei r e s , megleli. M.
43S1. Ki mint keresi, ugy veszi hasznát.
43S3. Talál az, a ki keres.
43E3. übi non est, olt ne keresd. P. (1391.)
^„^ . ( Nem száll messze a hamis kereset.

\ Hamis kereset ritkán száll más izre. BSz.

4325. Nincs áldás a hamis kereseten. BSz.

4326. Észbűi, pénzbül áll a k e r e s k e d é s.

4327. Kereskedő: már ez elég. D.

4328. Nem fiadzik meg a hamis keresmény. BSz. .

4329. Hamis keresmény nem száll harmad izre.

4330. Nem mind kereszt, a mit annak tartunk. K.
4331* Keresztet vethetsz rá.

15*

Digitized by VjOOQIC

236

A karesztvetés védA ereje az drdögöt tiltja ei végké-
pen. Ha valakinek kdlcáön adunk, s nincs remény visz-
seakapkatni az^ szokták e közmondást használni , mely
am. azt többé nem látod.

4333* Keresztet hány magára.

Igen megijedt, hogy szinte a kereszt oltalmához folya-
modott> Szokták ilyendcor mondani : szent kereszt , ve-
szítsd el. S ezt mondják mindenre, mit nem örömest
látnak.

4333* Házi keresit. , .

4334* Leveszem rólad a keresalvizet.
4335* Mennél jobb keresztyén, annál nagyobb ke-
resztje. KV.

zkQQft ^ ^SY ^^^^S a kerék, ha kenik. (5410.)
^^^^' j Megy a kerék, ha hajazod.

4337. Kerék annyit le mint fel. (2713.)

4338. Ha jár kerék, malom forog.

4339. Felmászott a kerékre. ML.

4340. Leesett a kerékről. ML.

Kerék : az a változó rang, melyet a szerencse ad. Mi-
kes igen gyakran él vele.

4341. Jár a kereke.

Beszél erősen.
4342f Megbomlott a kereke.
Azaz esze járása.

4343. Oldotta a kereket. (3828.)

4344. Nem szól, ha a kerék kiesik is.

4345. Nem csak első kereket kell nézni, hanem hábzlsót is.

(2837.)

4346. Ötödik kerék.

N é m e t : Er ist das fünfte Rad im WageQ.

4347. Tolja a kereket mint a jó szomszéd.
aj Ott az ut, hol a kerékvágás. BSz.

bj Ki bogár titán indul, k e r i n g öre késziiljön.

4348. Nincs oly rósz kert, melyben ne teremne jó fö.

4349. Jöl kapált kiskert másfodik mészárszék. KV.

4350. Ki keserűt nem izlelt, nem tudja, mi éá^s.

Digitized by VjOOQIC

229

4351. A mint veted a pendelyhálót, ugy fogod a ke-
szeget.
435S. Keszegoldall megy.

Azaz nem jár egyenest, belsőleg értve.

4363. Nem áll meg keszócze a nyárson. K, (271. 634?0

4364. Több kettőnél.

Mikor a magyar ember sokat akar mondani, p. boszusá-
gában, mondja a lehető legkisebb száihot, mely csak
egygyel több egynél.

4355. Kettőn áll a vásár. >

4356* Nol még ez is tudhat kettőt. ^

aj Egyet mondok, kettő lesz belőle.

4357. A k e V é I7 félbolond.

4358. Kevélynek orvossága a lealázódási D. ,

4359. Mentéjének prémje is kimutatja a kevélyt.

4361. Sok gyalázáton kell a kevélynek átn^nni^mig meg-
alázódik. D. '

436S. Szegény kevélyt ördög is neveti.

aj Kevély mintha ő ültette volna a fiastyukot. "

4363. Kevélység lenyomja szerencse tengelyét.

4364. K ev é s nem árt, sok liem használ.

4365. Ki kevéssel be nem éri, sokra nem érdemes. '

4366. Ki keveset el nem vészen , sokat sem adnak an-
nak. M.

4367. Ki keveset kiyán; kevéssel beéri. ML.

4368. Kevésből sokat.

^ Mindent fontolva tégy,

Kevésből sokat végy: Kisfaludy K.

4369* Keveset szól, sokat mond.

4370. Keveset szól, de hamar ül.

4371. Sok kevés sokra megy. ,

Német: Wenig zu Wenig, macht zulelzt Viel.
437S' Hamar ke zd^i, hamar végzi. KV.
4373. Ki soha nem kezdi^ soha nem vé^zl

Digitized by VjOOQIC

230

aj Jobb alant kezdeni és fön végezni.
4374* Rósz kezdetnek roszabb a vége.
4375. Jó kezdésnek jó hagyás a vége.
437.6. Kezes, fizess.
4877. Hb veszni akarsz, vállalj kezességet.

4378. Gyere haása, k e z k e n ö.

4379. Megtanítlak keztyíiben fütyölni.

4380. Keztyüt vetni.

4381. Fölvenni a keztyüt.

Régi lovagi szokás volt keztyüt dobni az elé, kit pár-
bajra ki akartak híni, minek fölvevése a kihívás elfoga-
dása volt.

438a. Keztyüt szabok neki. (2172. 3144.)

4383. Beesett mint a kis keztyü.

4381. Kicsi mint a keztyü.

Gyermekre szokták mondani.

4385. A kémény is szép füstös hússal.

4386. Felirom a kéménybe.

4387* Engem dugnak ki a kéményen. (5017*)
Én lakolok mások helyett.

4388. Derék ember a kéményseprő, azért nézik annyin.

4389. Eleven mint a k ó n e s ö.

4390. K é n y e s , kelévényes.

4391. Kényesség nem esjk sanyaruság nélkül.

4392. Hop kénytelen, nem örömest.

4393. Nagyra viszi embert a kénytelenség.?.

4394. Jégre metszett kép nem sokáig ép.

4395. A fekete képnek fekete föstéke,

4396. Képire mászni:

Valakit kímélés nélkül megtámadni, szemrehányások-
kal megrohanni.

aj Képet nem arany , hanem imádás teszen bál-
vány nyá.

4397. A ki képiróságot akar tanulni ^ nem megyén ko-
vácshoz. KV*

4398* A ki sokat kérdez. Sok feleletet nyer. (2716.)
4399. Többel ér egy kérdezem száz kérésemnél. ^

Digitized by VjOOQIC

231

4400. Jobb kétszer kérdezni, mint egyszer hibázni.
a^ Akkor felelj, mikor kérdeznek. -

4^101. Jobb egy kérdés egy napi járó földnél.
ajk milyen a kérdés, olyan a felelet*

N é m e I : Wíe dié Frage sí) die Aatwort.
a) Nehéz á k é r get cserzeni.
4402. Á k é z sem jó a kés sem.
4Í03. Belé tört a kése. (689.)

Nem vihette ki tervét, vállalatát ; belé bukótl.

4401. Adj k^st, én is tudok kast kötni.

4405. Elejtetted a kést. M.

Azaz későn jötlél. ",

4406. Ha vendégségbe akarsz járni, késed legyen. BSi.

4407. Kést fit szívembe, azt is megforgatja.
uj Farkában töri a kést.

4408. K é s e de 1 e m veszedelem.

L a t i n : Perículum iii mora.

4409. Késő szűken költeni kevésből.

4410. Kés5 fogytán a szűk költés.

N é n e t : Auf der Neige isi nicht gut sparen.

4411. Késő a kolbászt akkor kin^élni, mikor már elfo-
gyott. Sz. (1038.)

4412« Későn indulsz, későre érsz.

4413. Későn főző, későn lakd/

4414. Későn járt, mikor isten a szépséget osztogatta.

Már akkor.mások elvették előle. Mondják ésn^e is. K%^
az nem szép, nem eitzes.

4415. Későn keltél fél.

Például : későn keitéj fel arra kugy engem megcsalj.
Azaz: nem vagy oly okos, nem vagy oly erős stb. a
szerint, a mint csalás, vagy erö, ivás síb.^ efféliéröl van
szó. — későn keltél feí, hogy engem leigyál, slb.

44 IC^. Későre bántak' azzal., ki csak halála előtt kapott ura-
ságra. ' ^ ' „ ' í

4117. Ki későre házasodik, későre bánja nieg. 1).

4'll8. Jobb későn mint soha.

4419. Késő kár után búsulni,

4420. Örül a k é s z nek. (2955, 561 L)

Digitized byVjOOQlC

m

44gl. NeVeli a készet

Maga nem iiídit semmil a tttúlatstfgban, de ha más mu-
lattot, ő Í8 elmulat.

4422. Készen lesnek vele.

Aeas bevégzem. Péld. a jó veisér hamar készen van az
ellenséggel, vagyis megveri az ellenségei s bevégzi a
hadat.

4423. Gyakran csekély vége a na^ készületnek.

4424. Nebéz két urnák szolgálni. (5952.)

Latin: Nemo potest duobus dominis servire.

4425. Két éles | ^.^^^^ l nem fér egy küvelybe.

4426- Két ház ebe. .

4427. Kél kulacsos.

Tálán egyetlen km. tudtommal, mely a SBínpadról jött
az éleibe, Nagy Ignácz „Tisztújítás' ából.

4428. Két táskára szerződött.

4429. Kétfelé sántikál '

4430. Kétfelé hordja a tokit.

0) Mindezen közmondások, mint látható, a magyar élet-
ből fejlettek ki, leginkább a férfiak p^lok' közötti ált-
hatlanságát tanúsítják. .

4431. Kétfelé kap mint a vizbe balé. P.

4432. Jffétségl) esni boloödság. . :,

4433. Kétségbestekkel^ búsult elmékkel u^em jé jtlszmi., ,
•4434. Ne moadjam t éts xer.

4435. Kétszer se mondomi, hogy nem.

4436. Üres kévét forgat.

Hasztalan munkát tesz, hiába^eszél, tanácsol valakit.
4Í37. Mindent egy kévébe köt. B:.

Egyeijlönek vesz, péld. engemet i|S egy kévébe köt veíe,
azaz hasonléttak, egyenlőnek tart.

4438. Kéz kezel mos. , ^

Ó görög km. Jelentésé: érdekből, jó remény fejében
tesz az ember mindent mások irányában, visszavárván
mástól ugyanazt, mit vele tett.

Latin: Uanus manum fricat.

Német: Eine Hand wascht die andre.

Digitized by VjOOQIC

283

4439. Sok kés, hamar késsc.

Német: Yicle Hande, leichte Arbeit

4440. Áldott a sok kéz, átkozott a sok száj^

4441. Kézzel hozzá, ha a kés. nem fogja.

4442. Egyik kézzel oda húzza, la másikkal eltaszítja.

4443. Kézzel, lábbal.

Nagy igyekezetre mondják, minő á^; usz<^ké , kik csak
kézzel és lábbsl dolgoznak. "

4444. Észszel, kézzel. -
4445v Egy kézzel épít, máfssal ront. (3061.)

4446. Kéz után keletien, lapát után sületlen.

Szokták mondani roszul sült kenyérre; ^ztán egyéb
dologra, vállalatra, mi nem jól kezelve bukott meg.

4447. Mit kézzel ér, nem hajítja bottal.

4448. Kézről kézre.

Például poharat kézrül kézre, azaz biztosan tovább adni.
Latin: De manu ín manum.

4449. Kéz^ alatt.

^ Szép szerivel, titokban.

4450. Ha kezedet mindig kebeledben tartod, meg nem gaz-
dagodéi.

4451. Egy kézre. . ^

Azaz egy értelemben, egy czébn dolgoznak.

4452. Minden embernek maga felé bajlik a keze. (S146.

2618. 4Í62. 5337.)

4453. Itt a kezem, nem disznóláb.

' Alkudozásoknál mondja a magyar, azon régi jé szokás
szerint, mikor a kéz oda nyújtása, adó vevő felek kdist,
szerződési érdvei birU .

4454* Kezet ide!

Azaz mutasd jelét, biztosíts feUde, liogy szavad meg-
tartod. Igy a kéz^ mint erö ellen véd, ugy biztosító jelve
a szerződési alkuknak Is.

4455- Ne mosd, ha nem kezed szenye.

4456. Reá törli keze szenyéL P. ."

Elpiszkolja.

4457. Rajta hagyja keze szenyét.

Azaz kpze nyomát valamin, p. mesterember a maga
készítményén ügyessége jeleit. Mondatik' igf teu^

Digitized byVjOOQlC

234

sen \ ironice p. arra , U csakugyan elpiszkott elrontott
valamir.
4458. Egymás kezére adni. M.
ElAvinni, segíteni.

4459« Kesére adni.

Könnyíteni, p. kezére adtam a 3ZÓt ; azaz igyekeztem
hogy könnyU legyen neki a beszéd , feltalálja magát a
válaszszal.

4400- Öszedugja kezeit.

S Zsebében keze, ölében lába. D. . .

^^®** \ Kebelében keze, egymás mellett lába. (11560
446S. Mit jobb kezed mivel, ne tudja meg a bal.
4463- Kisujjod mutatod, egész kezed kéri.
4461. Kezet foghatnak.

Azaz hasonlók a roszaságban. Tudtommal e km. sóba
nem használtatik más értelemben mint hasonló roszakra^

4465. Kezem ügyébe esik.

Péld. keze Ügyébe esik embernek jobb kezével jobbol-
dali zsebébe nyúlni. — Mondatik szellemire is. Péld.
igén keze ügyébe esik neki az irodalom története, mert
ott van a Ráday-könyvtár.

4466. Leütötték kézéről (5840)

Péld. leány ty valami megszerzendett jószágot ; azaz nem
lej»z többé az övé, elesik tőle.

4467. K^ze, lába.

Azaz mindenese,^ ki mindent tesz valaki helyett , épen
ugy mint maga.

4468* Mit a szeme meglái, keze ott nem hagyja. ((640.)
Tolvaj ; flz alföldi lótolvajoktól ,' mert leginkább . szép
csikó az, mi a magyar betyár szemit annyira csíklan^.

í Hoszu í
4169: /Ragadós > kezű, (1640)
/ Enyves V

Német: Er hat klebríge Hánde:

4470. Nem tolvaj, csak szurkos, kezű.

4471. A görbe kezűt szeretik S ^ ^*^í^' . ,

® f az udvariak.

447& Kezéhez ragad.

Digitized by

Google

285

4473. Kezét mossa. (6372.)

Minden vádtól tisztogatja magát, mint Pilát^s*

4474. Ki fel, ki alá. M. •
4475 Nem ki, de mi. (5591.)

Me keresd a személyt, hanem azt, mit csinál. Ne itélj
tekintélyek után.

4476. Nem ér egy irgalmas kjáltást. (3S81.)

4477. Kiáltó szó a pusztában.

4478. Se k i c s i se nagy.

Mintha gyermekről volna szó, de aztán álvitetik értelme
oly anrja, kinek se gyermeke, se felesége, szóval semmi
közelről érdekeit rokonai.

4479. Kicsi k orban | ^^^^^^ | a bünl.

4480 Kies inén túltesz a nagyobb.

o? ^ok kicsinböl halom nö.
4481' Ennél a kicsin is nagyobb.
4482. Megmutatta kicsoda, micsoda.
a) Nem jó mindent k i f e c s e gnl
4483*^ K i g y ó^ kígyót eszik hogy sárkány lehesse.

Azon hatalmasokra szól, kik mások kárával még ha-
talmasabbá lesznek.

Latin: Serpens nisi edat serpentem, draco non flet.

4484* Kit a kigyó megmar, még a gyíktól is fél.
AAftí; ^ Emlékezik kigyó farka vágásárul. P.
^^^^' ( Nem felejti kigyó farka vágását.

aj Könnyebben felejti kigyó farka vágását mint asaony

legkisebb boszuságát.

4486. Őrizkedj a farkatlan kigyótul..

4487. Fedelem, kebelem nem kigyóopk való. BSz.

4488. Kígyót melenget kebelében.

Hálátlant véd, pártol.

Latin: Colubrum in sinu fovet.

4489. Kigyót, békát kiált.

Csúfságokkal iilet^ gonoszul vádol.

4490. Mérges mint a kurta kígyó.

4491. Sima < . . , . ^

4492. Sziszeg \ «^«^* ^^'^^^'

Digitized by VjOOQIC

289

4493. Erőtlen mint a börehagyött klgyd.

4494. Lálod-^ hogry kínálgatja?

Sánta nőre mondják.

4495. Elásott kincsben kiesi haszon. .

4496. K t r á gja magát belőle^

Azaz nem marad meff benne a titok:

4497. Király Mátyás és Mátyás király. D.

Nagy különbség , minő volt egy budai, Korály Bf átyás
nevű varga, és Mátyás király küzöU. Az Ufifyanis Má-
tyás napján meg akará tisztelni a királyt, mint rokonát,
> s midőn ipondta volna az ajtónállónak, ki legyen, ez azt
felelte rá hogy nevök ugyan egyenlő, de a király és
varga egymástól igen nagyon különböző két dolog.

4498. A király is csak ember.

4499. Igen fél király udvarbirótuL M.

4500. A király sincs bu nélkül.

4501. Sok szeme, sok füle van a királynak.

Latin: Multae regum aures, atque oculi.

4502. Messzi ér a király keze

Német: Könige habén lange Hande.

4503. Többet árt királynak a hízelkedő mint az ellenség. K.

4504. Nem esik a király hirével.

Azaz nem oly feltűnő dolog,;hogy m^g király is akarna
benne tudni valamit.

4505. Sokat kell tűrni még a királynak is.
4506 Királynak sincs mindenkor egyiránt.

4507. Gonosz király nyomát sok jobbágy követi.

Latin: Regis ad exemplum totus conipbnitur orbis.

4508. Király haragját hamar halál követi. K.

4509. Nincs keserűbb a kií*ály kenyerénél.
45jl0. Uj király, uj törvény.

N éín e t : Neüer König, neu GeSetz.

4511. Hol vette király a várat?

E kérdéssel szoktak felelni , ha valakitől kérdik, hol
vélte ezt vagy azt? Jelentése: mint a király szerzett
várat, ugy én is. ezt, de hogy mi módony azt nem szük-
ség tudni ; elég, hogy eayéai.

aj Hová a király is gyalog jár.

4512. Sok kis viseli a nagy nevet!

Digitized byVjOOQlC

237

4513* Hazugabb a Kis Ilus fiánál. D.

4514. Száma sincs mint Kis Ilus fiának. D.

Vagyon népi emlékezet oly hazugról a szóhagyomá-
hyokban, ki, ha valaki hazud , még nagyobbat hazud.
Mondja bár egy huszár, hogy neki oly sebes lova van,
melyet iaz esö el nem ér, a Kis Ilu]9 fiában személyesí-
teU fAhazug azzal áll elö, hogy ö azt a lovat futtában
is megvasalja. Innen az ö hazudságainak se szeri, se
száma. Azaz a számok végetlenségig mennek , de Kis
Ilus fia még azokon is túlmegy..

4515. Királyfia Kis Miklós beszéde. KV.

Dugonics szegedi finek irj a, tulajdonkép István, de ha-
gyományilag Miklós. Büka ékesszólásaért nevezlek u^y.
A reformaliöl akarta bevinni Szegedre.

aj Kirí a kezéből. (651 1 .)

4516. Sok akisaszony^de kevés az úrfi.
4517« Mennél kisebb, annál frisebb.

4518. Aszonyból, roszbul:, iborkábul mindig jobb a ki-
sebb.

4519. Hogy a kisujjod ne fájjon. ML.

Színleges ok ; például : hogy a kisujjod ne fájjon , nj^
Ságot mondok : esik az esö.

4520. Meztelen mint a^ kisujj om.

a7 Megnyisd az erszényt^megleszena mit kivánsz.

4521. Ki a legény Kis-Várdában.

Kiaz erflsebb, ki a hatalmasabb. Például : ha én ott va-
gyok, megmutatom, ki a legény Kis-Várdában. Kérdő-
leg: kinek van kedve, akarata,, bátorsága. Péld. én
kész vagyok, elmegyek a pokolba is, de )iadd lám : ki
jö velem? ki a legény Kís-Várdában?

Az a' legény Kis^^Várdában,

Ki bort iszik a csárdábau^ N é p d.

45E2. Talpoá álló kocsis nagyobb a letérdepelt király-
nál. D.

4523. Derék ember a kocsis, hogy előre ül.

4524. Lassan kocsis, beteg a ló.

4525. Kocsis itta meg a bor^ a ló részegült me^f.

4526. Mégitta kocsis a háj árát. (3498«)

Digitized byVjOOQlC

138

^*»'' I FohásSdik I "'"* " kereketört kocsis.

aj Nyári kocsis, téli diák.
45&8« K c s m ának szokása templom utalása.
45S9. Inkább szereti a kocsmát mint a vendégfogadót.

4530. Míg a rósz k o c s^m á r o Bt rajta kapják, sok kért
tesz. K. C2578. 5583.)

4531. Reszket mint a kocsonya.

4532. K c z a gyermeknek koszos a feje.

4533. Panaszos ételtdl csak a kocza hizik. IX.

4534. El van vetve a koczka.
a) Vakot vet a k oc z k a. ,

Szerencsétlen kimenetel.
4535- Ritkán van a koczkásban gazdag.
4536* Nagy a kodácsolás, kicsin vékony a tojás.

Nagy lárma, kevés süker.

4537. Mondj kohit. M. (1711.)

Add meg magad ; adj kezet.

4538. Jó a hoszu kolbász és a kurta predikáczió. Sz.

(5495. 5568.)
Német: Kurz Gebét, lange Bratwurst.

4539. A pénteki kolbász megakadt a torkán. j

Pénteki kolbász, azaz zsirt^lan kolbász, vagyis kötél. E i

km. büntetést jelent. I

4540. Kolbászszal hajigál a szalon^iára. (1055.)

Gazdag, jó módti, Dugonicsnál. — így is magyarázzák
Kís-Viczay és Kovács egy nyomon : csekélyt ad, hogy
nagyot nyerjen. —

S Kolbászból fonják a sövényt.
Kolbászból fonják a sövényt , sodorral támo-
gatják.
Ez a magyar Eldorádó kirejezése.

4542. Megérezte a kolbászbüzL

aj Könnyű eltalálni a kolbász csiklóját.

bj Fölébredt a kolbász szagára. . I

4543. Minden koldusa maga botját őrzi.

Digitized byVjOOQlC

230

4544. Koldustól a botot kéri.

Bot a koldusnak legszükségesebb szerszámft. Mondják,
mikor olyat kérünk valakUöl, mi nélkül el nem lebet*
aj Koldusbotra jutott. (389. 4933. 7675.)

4545. Ellehet koldus egy ház nélkül.

4546. Nyomorult koldus az, ki egy házat el nem tud ke-
rülni. ^

' Német: Es ist ein schlecfater Bettler , der nícht
eine Thür missén kann.

4547. Szegény a koldus, ha király is neve.

4548. Soha nem elég a koldusnak.

Latin: IHendíci pera non implelur.
Német: Beltelsack wird nie voU.

4549. Szemérmes koldusnak üres a táskája. (1735.)

4550. Egy koldusból kettÖ.

Használják, mikor szegény iQu szegény leányt vesz
feleségül.

Egy koldusból kettő,
Végre több is válhat;
- így hát én fejemre

Sok búbánat szállhat. N é p d.

4551. Nem fél koldus a tolvajtól.

aj Énekel a koldus, ugy kap ^kmizsuát. (1734.)

4552. Koldus kutyája : se étke se lazsnakja.

4553. Már a koldus is harmadik faluban jár.

Azaz már régen megvíradt. Mondhatni olyanra, ki el-
késik a fölkeléssel.

4554. Van benne mödja mint koldusnak a kordé hátul-
jában.

4555. Egyhangú mint a koldusének.

Koldusok igen nagy terjedelmű vidéken szokták éne-
kelni: adjanak, adjanak, a mit isten adott,

4556* Kifogy mindenéből mint koldus az énekből.

4559. Felkötötte a kolompot

Valamiben kezdd, vezér leU. Ilyen az, ki pártot vezet,
vállalatokat kezd, stb.

Digitized byVjOOQlC

840

4560. Ho. .iolon^o. ■negUlik. | ,"í£;^.^fk»<^,^:

4561. Kolompos után megj a nyáj.

4562. Néha a koloraposl is előrántják. D.

4563. Mi haszna éhei halónak abban hogry Kolozsvárt
jó kenyeret sütnek. ML.

».r^iw iT"* u-^ í a komának. D.
«««^-*«»^«^| komádnak. M.

Ne higy puszta szóra, hanem csak erős föltételek alatt
olyannak is, ki hozzád közéi van különbén.

A nagypénteki elmélkedések annyira meghaták egy
hallgatónak szivét, hogy mjdón haza felé menne a tem-
plOmbuI komájával, késznek nyilatkozott mindazt eltOrni,
mit isten fia szenvedett. „Jól van,^' monda ez „koma is
kötöztesse meg magát, s^ próbáljuk/^ Erre az ájtatos
ember kijelenté hogy szabadon is ki fog álaai mindent.
Azonban midőn a szenvedés próbái elkezdettek, jó ke-
resztyénünk nem állbatá ki a dicsőséget s felugor-
ván, elszaladt. Erre monda komájárul a koma : kötve
higy a komának.

Ezen adoma szerint nyomait leinők a passiók után-
zásának ha nem az életben, de legalább a nép hitóV
ben, Magyarországon is.

4565. Miatyánkkal nem yeszik be K o m á r o mot.

4566. Otthon j.ó mint a komáromi leány.

4567. Termetes mint a k p m 1 ókáró.

4568. Nosza eb után kom o n d o r. KV.

4569. Kétfelé tekints, mikor az agg komondor ngat. KV.

. (1970.)
aj Kan agár a vendég, komondor a gazda.

4570. Rátartja magái mini a kompolti j^'^fSony.

A kompolti nemes- vagy kisaszony $ rátartás, büszke--
ség, de tires büszkeség képvisel&fe. Erről mondják azt
is hogy igen szereié kicsire húzni száját, mit elnevez-
tek vasárnapi ráncznak, s végetlen finomnl ejté ki sza-
kácsné elölt a ,, borsó, galuska, szalonna** vastag hang-
zású szavakat, midón piperésen felöltőivé, kanapén

Digitized by VjOOQIC

241 -

, : iáozdplaa^no^ttlye, az ebéd felöl readeléaeket tön. Et
alak méltó a yígjátékirók figyelmére.

. „ ( Kiesett szájából a k o nt) z.
^571. I Elejtette a. konczot. <- - .'

Koncz jelent zsirós, azaz jövedelmező állást, híva-
• ' trit. Innen a közmondások: Összeresztek a köAczon.
.C1505.) Kié: a koncz. Kap a konczon. Féllí a konczot.
AWP í "^^^ koncz utánra levet is Börpölni.

( Ha konczál megetted.) levét is hörpöljed;

4573. Megeszi kanczát, másnak hagyJAösoiitját.KV.

.. Szedi a javadalmat, de más fárad Helyette. Tehát koncz
. - ' és cspnt itt ellenkező jelentésűek^ Koricz am. veJös

'csont.
4574/Nagyot)bá szerezd meg a koncznál,
. Aí5áz többre megy a mellék jövedelem, mint a rendes

• fizetés.
4575. Kóncz nélkül adja a léyet. s

aj Xálban koncz^ ne nézz az aszonyra. ,
4576u Elég sok á kőnk o 1 y\ de az még sem ímM.

4577. Nehéz a konkolyt tövestül kigyomlálni. (2685.)

4578. Terem a konkoly^ ha nwi vetik is.
o? Konkolyt hint. . ^

Egyenetlenséget, visszavonást szeresí.

4579. Föltették a kónly át.; / '

. . GunyosaH' ejlve leginkább megesett leányokra szél.

Konty am. aszonynyá létéi,, férjhézmenés. Azért
^ mondják: szeretne már kontyot. Nem adna egy kontyot
egy koronáért.

4580. Félre áll a kontya. (2660

Oly hölgyre mondják, kiftek bortuí egy kis kedve ke-
^ rekedelt. .

aj Ritkán egyeznek meg a koirfyok.

4581. Ha szűk a k o n y h a, minden falat jó izű.
,4582. Nem hajt a konyhára. •

Nem lioz hasznot; inn^n átvíletik mint km. olyan do-
logra^ mi nem anyagi érdek«. Péid. a költészet nem
hajt á konyhára, azaz nem épen anyagi érdeket moz-
dít elö.^

16

Digitized by VjOOQIC

242 ■ .

4583. Fehér konyha, ritka vendégség. (8303.)

4584. Éh h p kaporral.

K op étel neve, de ily él^l nincs ; azért a ki ilyet eyelt,

az ugyancsak k o piait*
á) Hátul k p a s z , azért ravasz. Sz«
4585* Elül kopasz: okos kopasz; hátul kopasza bolond
kopasz ; felül kopasz : koros kopasz. .

4586. Nem félti kopasz a haját. ^

4587. Könnyű kopaszt borotválni.

4588. A kopasz is egyszer fésűt vett a vásárban.

4589. Nehéz a kopasznak üstökébe kapni.

Latin: Galvum vellere. ^
a) Jó az isten, jót ád, kopasznak hajat ád.

4590. Sequere K p á c s i. ./

Igen nagy vidékü km., hagyományilag azon Kopácsiról
maradt, ki a reformált hitet azonnal elfogadván , sáros-
pataki tanár volt 1530. HörttL Jelenléte : most te kö-
vetkezel, vagy : te jer utáiíam.

4591. Kopár helyen fogolt ki.
459B. Házad a koporsó, helyed a temető.

Azaz mindenkinek meg kell halni.
4593. Koporsóban fél lába. (33890

N é m e t : Er steht mit éinem Fasz im Grabe.
; * Franczia: II a un pieddans la fosse.

4594* Korán kelés hajnalt nem szerez. K. ,
4695. Kordéra bánni. Sz.

Pusztulásra juttatni. , -

4596. Kordéra mondani. P. - .

Alap nélkül, biztalanul, sötétben tapogatózva állítani,
mondani valamit. . ' ^

4597. Könnyű csendes időn kormányozni.

Latin: Tranquillo quilibet gubernátor est.

4598. Másra keni kormát.

4599. Fekete mint a korom.

, aj Korom a koromhoz nem hasonlóbb. (7005.)

4600. Jer elö, körmos I . -

Kormos, ki bepiszkolta magát, azaz átvivő : csint tett, va-
lamit elrontott a háznál.

Digitized byVjOOQlC

4601. Ki korpa közé vegyül, niégesíik a disznók.

Német: WéF sich mischet ünter die Kleye, den
fressen dieSaue.

4602. Korpa váll a f^ébeii. . -

-^ Vagyis: nincs elég esze. ' ' " '

4605. Korpájí sipcs, mégis lisztet árul
4601. Téged is megfejirek még egy tál korpán.

I^émely tehén rug, mikor fejik, de hg vetnek elé vala-^
' mit, p. korpát:. megnyugszik. A km. szól hanyakodórv
ki egyébiránt ajándék, hivatal, más kedvezések által le-
cjsendesíthetA. . . ■ "

4605* Kölcsön korpát is még keH adni.

4606. Egy korpán hiznak;

^^ ( Csak korpád legyen,, könnyű ebet kapni. ^
r^'' f Mig koipa van, akad kutya.
4608. Korpahüvely. D.

Hasának élö, henye ember.

4609.MiátVálik, isteni nagy kor^^ó. d! (1818. 8576.)

4610. EJbusulnapestig^ teli korsö mellett. >

461 1 . Az ^^ttst korsónak cserepe is jó.

4618. Kis korsó, nagy korsó, torkomat újító, ruhám ron-

gyosító.
461 3» Addig jár korsó a kotra, mig el nem törílf.

Német: Dfir Kmg geht so lange zii Wasser, bis er
zerbricht. ' , .

, Franesia: Tandis va lacruche a réati qulls'en^
, fin casse.

4614. Nyeli Ji Száraz kortyot ML. .
4615- Gyapjaért szokták a kost megnyirhi.
4616. Okos mint a kos.

4617. Kosarat { JjP'^^'^

Ha Dugonics egy kbsárkotö szép leányba viiszi é km.
eredetét, a mennyiben kérfiit maga által font csinos ko-
z^- sarakkal elégítette ki, ezzel adván tadtokra, melyiket
nem szerété : ez összevág egy népi költeménynyel, hol
szinte kosárkötö íeánya szerepel. (Népd. 1. k. S73. 1.)

4618. Nincs nehezebb az üres kosárnál. -

16»

Digitized by VjOOQIC

244

4619. Jó vég köti k s z r u ját a munkának.

Lalin: Finis cörcaajt opus.

4620. Megkötikn koszorúdat. (8iai.)

Megkötöttek aekem a kote^nit , .
Ága i>oga a vállanira. hajúit. Népdal.

.4621. Van az ur istenneik sok olyan k o s z t o s a..

Miothá mondatnék .\ elég, van oly haszontalan ember.
aj Kotnyeles. .

Kandi, ki mindenhová besízagol.
46S8* Kovácsföl vesz szenet. F.

o? Kinek isten nem adja, Kováúa Isf<>k meg^nem

koholja.
bj Azért tart harapófogót a kovácá. hogy a kezét
meg ne süsse,
4623* Ki minó kova szt* tesz^ oly kenyeret, ejszik.

4624. Nehéz a k óc zbül szép fonalat foti^i.

4625. Lesz belőle kófica.

4l6i26/^ A. kór ót nem szokták füzö nieUé teönj. Mt.

4627. Virág helyét kórót sa^edett

4628. Virág voltam^ kóró lettem. (3669.)
462Ö- Kótyomfity, ember. ^

Haiszontalan , seúimit nem inozditó , ürei^ fejű ember.

4630. ToMtja a k <> dm Ö n t. (77. a4»l:.)

4631 <^ Háropi ködiáönnel n^tegebh van miat. volt.

4632. Földhöz vágta a ködmönt. ,

Azaz dühös volt. — Emlékezet van egy fiúról, ki any-
jával bánék kegyetlenül s törvénybe Mvalván, azzal védr
^ te magát hogy ö esak atyja ködmöaél.v^a foldkM.
„Igen,^^ nu>n4 « vallató , „de anyád is benne yoW^ —

4633. Kodvágó.

' Mérnökök gúnyneve , mint knC jelent olyat, kinek mü-
i^ödésében, ngynem bizunk mint nem paraszt a mér-
nökében. Tehát paraszti . értelemmel ; bizonytalanba
müködö. . ;

4684. Látszik hogyan tudod , azért k 6 h ö gsz.
a7 Köhents egyet , talán torkodra jö. .
4635. Köhögés jó mentségbe rósz kántornak.

a) Idővel , dérrel a k ö k é n y ií megérik* (3759*)

Digitized by VjOOQIC

4636. Régi kSlcöÖn sem ajándék.

4637. Ne kérd kölcsön, a ihit otthon találsz. ,

4639. Nem, tér kölcsön. (227. 2709.) . "^

4640. Égy két kölcsönárt nem megy á szomszédba. •>

4641. Nincs roszal^b mint a kölcsön. . .
4642* Ha ellenséget iikarsz dzereznl\^ adj kökiSön;

aj Fizet miül a k§ les.

4643. Ki nem k ö It , niintha szerezne. , [ • \

4644. Hiába költ, ki egy napra cziftóz vendégszobát.
4646. Fel akarnak lí ölteni, ne hagyjalak?

így iszolíták költeni a sokáig alvót, tréfásan. A km. je-
lenti azt , miker viilakr egészen mást tés^ minf beszél;
4646. ügy kért, ugy kért , majd lement kft nyökéiflli
^ -a bör.. .,

4647i ^íncs oly hitvány k»nyy , mélyből ember nem tar
nulhatlCV. - . .

Ez jó ré^i km., mikor még nem iftak aHnyi rósz Ijöny;
vet mint mft. De érteni kell okos emberekre , kik ha
mást nem tanulnak a rósz könyvből, tanuliiak legalább
; annyit^ hogy mit nem kell köv^ni. — Gyémrck és k«fe*-
' dő kezébe csak jó könyvet adjatok, szigorú választással.
4648* Könyvek sokasága fej háborilása. KV. ,

4649. Könnyebb könyv a kalapácsnál. ; \
aj Fekete könyv. /

4650. Mihez ktlonyan férünk, neoh becsüljük nagyra*

4651. Hoszn k ö íi t ö s port csíiiál*
4651^. Nem igen ^zagg^om köntös^.

- Nem huzpm , csalogatom magiB(niiboz. \ /

4653. Nagyon fent köp, há csendesen everz.

4654. iSgyet köp ^ másnak tnondj a; tapossa él.

4655. Elmúlt esőnek nem r "'"

4656. Arra fordítja a köpe

NámetrDenÜ

4657. K^penyegfórga

E kofi. jelentéséi m lível

- minden nyelvben V

Digitized by VjOOQIC

F r a n c I i á : C*eist lin hómrne, quí va i tout vént; '
4658. Ne kapaszkodj , ha. k ö r m ö 4 nincs.
4659^ líem kopott érte körmé,. könnyen harácsolja.

4660. Körmére kopintarii.

4661. Körmére ég. F.

Hint gyertya y szalma vagy papirszi^kt körmére ég ji9
- ' , embernek^ ugy az elhanyaglott munka is igen áürge-

itössé lesz utoljára.

4662. Körmét rígja. (3SS6.) - '

4663. Körmét se vi^a\ hanem csak rágja. ^ ,

4664. Könnönfonl.

Átvítetik, mint jelsS, Írásmódra, s jeleitt jól/végzett
munkát,. mlnö az ostor , ha kisiié t5bb gonddal , a.ken-^
^ . dert jól megsodorítva , s a balkéz hüvelykujjára kémé- ,

nyen átszorítva, fonják azt. . ^ |

4665»,Körme szakadtáig." - :

4666. Körömre inni. j

Ugy kell kiinni a pohai^aít, hogy száját körmünkhöz

^rintvjB, csép se. folyjon le belőle. Ez a körömre ivás. \ " \

Ném«t: Auf den Nagel trínken. .

Frtncíia: Fairé rubis sur r óngle; i

4[667- tekapták a húsz körméről. ^

4668. Körmét miéhez vonni. - ,

Azaz sanyargatni. . ' ^ ^ . '
4669* Körme közé kapni. .

4670* Köriaiös kézbe akadt.' I

o^ Körc^mfe^elényK

Annyi mfait a körmöm feketéje^ azaz kevés.
4671. Kisded bimböbul lesz a tonfsús körte.
^ ö^ Vadkörte is akkor jé V ha inegérik.
4678. Htírgat' mint a Kosi ntólma. ' j

4673. Köszönöm^ de nem iszom, i^ ;
4674: Nincs benne kösz[ö ne t. \

aj A szép köszöntésnek szép a feleleté. KV.
4675^ Helyre viszi á^kösíártt. !

4676. Ki jól köt, jól old. ^

4677, Nagyot kölök mellé. P. , .-
467S. Ha felkötöttpd a kolompol, zörgesd. (8787.)

Digitized by VjOOQ IC

4683. i

247

4679. Nem szeretnék kiköUii vele.

^ Kikj^tni partra, mikép Toldy Miklóssal kikötött egy csel^

^ . vitéz a Duna szigetére,h0gy tanú nélkül viaskodhass^anak

életre , halálra. Kikötni azaz megpróbálkozni.

4680. Szabadhat a kötél, h^ vastag is.

4681. Roszul sodrott kötél magátul is vissrzasodródik. D.

4682. Kötél a kezébe, holnap a nyakába.
Tréfás átok a haraiígozóra, mikor sokat harangoz.
Kötelet neki.
Kötöznivaló. (.947.)

4684. Hol a kötöfékvOtt a lé is. :

4685. Jlá viradt mint a Jk ö v e s di farkasra.

4686. Molnárrá lettél, kövesdi Krisztus vagy. Sz. (2655.

3329.) ^

' Mez5-Kövesden egy ! molnár a kinszenvedés napjain
Krisztus személyét ábrázolta, s midőn sárral, pökéssel
vhányná a nép, mind jószirvel lüré, hanem mikor va-
laki azt vetné szemére, hogy ö liszlJopó, mi a molnárok
gúnyos nísve, dühössé lett s fejét betöré. Ha igazságért
haragszik valaki: e közmondást vágjál^ fejéhez. Sz. — :
Itt uj nyoma látszik annak, mi a 4564. km. alatt megé-
rintetett a passiók utónzásárul:
a) Jól érzem magam^ mintha tudpám mikövetke zik.

4687. Kövér emberben ritkán látsz bölcset.

4688. Akárhány mérföld, csak közel legyen.

4689. Legjobb a köze p e.

Szokták, kiálj,ani a kocsmárosnak : a közepéből, kocsmá-
ros ! A közepéből egy garasért. >

Afton $ I-egjobb a közép ut.' >^

^"^* y A közép ut le^obb ul. KV.

Latin: Medio tulissimüs jbis.-
4691. Két hig tojásnak közepe egy poTiár bor. D.
AfíQ*> ^ ^^^ sem jó ( ezredességre,v / nem törek-
^' ^ k ö z 1 e g éti.y , ki f kapitányságra ) ,szikv

4693. Mihez kö zö d nincs, igazságod sincs.

4694. Sé nem ritka se bem drága, a mi közös.

4695. Gazdagot keres /a k ö z v é n y. ,ML. 'J

4696. Összehqzta markát a közvény. (27. 365.)

Digitized byVjOOQlC

248

4697. Nagy kiS esett le szivemről
4698- Köre tett. (24820

4699. Két kö közül jö ki a liszt.

4700. Együtt fújják a követ, (1393.)

Kigyókrul az a mese van a népnél hogy szájokat ösz-
szedugva fújják együvé parajokat,' s ebWJl lesz a • drá-
gakő. -^ A km. azokatjelenli^kik egy czéka miködnek.

4701. Könnyű a lágy követ faragni.

i Nehe?iebb a kÖvágá^nál. /

^'®^- ( Inkább követ vágnék. (3289;)

4703. Nagy követ dob B-kutba. (9690

Oly dolgot kezd, mit nehéz lesz kivinni*

4704. Mely követ sokszor hengergetnek, meg nen> oip-
hosodik. , ^

L a t i B : Saxum volutum wm obducitur muspo.

4705. Követ vetni nálánál nagyobbat. |f .

Páratlanul nagyobb erővel mérkőzni. JMolnárhál : „sus
cum Minerva certat.

4706. Kerüli mint meleg követ.

( Tudja a kö, hol jár.
^"^- } Hol a kőben voltál?

o) Minden követ megmozdít.

Latin: Ömnem move lapidem. ^ .

A^ Nagy követ mozgat. (2478.)

4708. Elveszett mint kő a vizben.

4709. Kemény ínint a ^kö.

4710. Kőszikla tetején is elél. (3999.)

4711. Neki is három kr aj c zár egy garas.
4712Í. Vétony mint a krakai czérna. (3270)

4713. Tiszta mint a kristály. . -

4714. Sokszor elmondta Jí ri s t ó f iníádságáti

.Kristóf imádsága oly eszközül .vétetik, mely pénzt sze-
rez. A km. azt akarja érteni : sok pénze vaii.

471 5. Jobb a Krisztus főzte mint a Kristóf főzte. BSz.

-Krístéf, serfözőnék felkapott neve. (6778. ^.)-

4716. Isten fia volt Krisztus, mégié^ szernvedeti;

4717. Krisztus is Kitért a részeg előtt;

4718. Kinek a Krisztus barátja, nem kárhozik az el.

Digitizeti by VjOOQIC

249

4720. Jtti köze Kriselusnák a Beliállal. KV.

4721. Jói bevett a Krisztas veiből.

aj Krisztus koporsóját sem őrizték ingyen.

4722. K r k d i 1 u skönyíi.

Hamis, tettetett könyhullatás, fájdalom, részTét.

4723. Kudarc zot vallani, (4793.) s

Hajlandó vagyok elfogadni, mit Szirmay e közmondás-
nü ir :í hogy történeti eredetű, mert hallottam a népnél
is hagyományi formában róla/ Jelenlése : rútul megcsa-
lódni, r^pulsam patí.^^

Eleink ^934. évben nagy haddal mentek Madarász
Henrik ellen, mivel Nnekik az esztendei , kicsikart adó
helyett lühes kutyát küldött csúfságból, min felboszaur'
kodván, sikra szállták ellenie, de szerencsétlenül; Ek-
kor Jött fel a „kutyafogás" és „kulyaarcz*^ vagy olyaii
arcz, melyet a kutya is szégyellene, mint km., mely

utolsóbul alakult volna a rövid kudarcz. Sz.

' ' ' . •

4724. K uh it kap.

Ha a gyermek a másikat kínálja, de mikor emez érte
nyúlna : ö kezét visszavonja s azt mondja: eKo! kuhit
kaptál. — Hu bizik valakiben az ember és bizalmában
csalódik: ez kuhikapás. így Molnár Albertnél ,;kohi"
„mondj fcohit" semmi egyéb, mint az a maga meghúzása
' embernek, mikor csalódásaért elégtételt sem vehet sem
követelhet.

4725. Hozzak-e k u k r i ez ál ?

Mikor falusi tanács adót vete ki, kukoriczával ^zámolá
a törteket.,Ha már valaki nem boldogul a szánívelés-
sel, megvelöleg mondják: hozzak-e kukoriczát ? Azaz
nem tud a számadáshc^.

4726. Szem kukoriczán is levágják a disznót.

Ügyes kánász dicsérete. Mint közmondás jelenti: igen
kevés csalogatás kell néha rá hogy veszélybe jussoq az
ember.

a) "Nyikorog mint a kuköriczamalom. .

4727. Ku kot sem tóől. ^ ^ -

Digitized by VjOOQÍC

250

4728. Nem is k u k k a n.

4729. Ha nagy volt is kukaczá, de kicsin a legye. D.

4730. Se kuk ó se pirse nem lett belőle. D.

4731. Vérii vélték a kulacsnak.

4732. Itt a kulacs, Jtt igyál.

4733. Nem minden kulcs nyit meg minden ajtót.

4734. Beadta a kulcsot.

Legújabb időbeli szülemény* Ki nem tudja fizetni tar-«^
tozásait, fölfedezi vagyon állását, mikor a hatóság nyitja
fel szekrényeit, melyekhez ö adá a , kulcsokat. Jelen-
tése : megbukott. .

473$. Nincsenek otthon, a kulcsot is elvitték. (3021.)

. Szokás falun szomszédra bizni a házat, mikor elmennek
otthonrul, nyáron át. Ha ilyenkor keresi valaki a távol-
levőket, a szomszéd átkiált vagy leginkább gyerekkel
átkiállat ugy mint a km. hangzik, mi csak azért történik,
mert ő sem ér rá, kedve sincs hogy a .más házából a
gazda távollétében kölcsön adjon valamit. Innen a km.
nem akarást jelent. /

4736. Rosz boros kulcsár az, ki szomjan meghal. KV.

4737. Minden bolondra ráveszi mint Kulin a fiát.

Kulin rávette fiát, hogy, mint protestánsoknál szokás,
^ papoljon egyet a szülőföld templomában. A fiu felállott
aszószékbe, de az uriinádságban , mi ujonczok sze-
rencsétlensége, elakadt. Kijővén a templombül, a fiu
szégyenlé magát s apjára vetvén, mon^á : hiszen apám
minden bolondra is ráveszi az. embert.

4738. Ragadós mint a kullancs. (32.)

4739. Kun Miklós kerlébül élődik. D. (2050.)

4740. Elkelt a kun. a Körösön. KV. (3828.)

4741. Biztos mint a kun kötés.

Ugy kötni a kötőfék szárát a másik ló nyakára, hogy rá
ne burkolódjék: ez a kun kötés. Átvitetik mindenre, a
mi biztos, rendes mdnka. . '

4742. Sétál mint kunok ebe a homokon.

4743. Félre putri, jön a kunyhó. (918. 2240.)
^ aj Alacson kunyhóbui is támad nagy ember.

4744^ K u p a ktanács.

Digitized by VjOOQIC

2M

4745f Jto a nyelve mint ai^ kupr malom. (5380.)

4746,Higyea kurtái KV.

Ufyaiujsak Kis-Viczay igy vil^osítja : CrecTat Judaeus
apell»; . . -

4747. Nosza eb után kurta. KV. ^

47^3. Ne arrö, kurta, a búzába.

.4749. Mennél kurtább, annál kutyább.

4750. Kaparj kurta s leszen. KV.

4751. szaladj knrucz, jíín ^^^^^^j-

4752. Kurucz idöykurucz világ. .

4753. Régen volt a kurucz világ. -

4754. K u r V aszerencse.

Ha ;vadászoknak jó szerencsét kívánunk, mikor vadra
ihennekj haragusznak érte ; ellenben szeretik ha kur-
vas2erei|csélkivánunk nekik; Ha barátot látnak, már
" ■ - akkor is kevés remény a s.zerencsébez^

4755. Kut, kut, de nem jipád csinált^.

_ Egy vándorlegény akart^inni Sajó-Szentpétercn egy
- kútból, kérdezte, mint tudott, aémeltil : tst das Wassér

,gul ? mutatván a ku.lra. A magyar fiu ail hívén hogy
kutat emleget, monda ; kut,^ kut, de nem apád csír\áUa.

4756. Megfejné a kútágast is.^ (Lásd : y a d h n s z á r.) ^

4757. Kútba esett.

Azaz szerelmes. Van egy játék,, neve : kútba eiés. Egy
fitt vagy leáhy ajtó megé áll, s mondja : „kulba estem."
V , - — A szoba felső részén tilö ifjuságbóí kérdi egy: „ki
> bűzzön ki ?" — Ekkor az nevez valakit a jelenlevők
közül,' (fiu leányt, leány fiuQ s a nevezett oda megy és
"égy csókkal vagy más gyöngéd .móddal kiváltja öt a
kútból. Ideczéloz e népdal: ^

Kutha^e^em, ki huKzoii ki ?
A ki szeret, az húzzon ki.

4758. Sokat hizelkedik a kutya de nem hisznek neki.

4759. Kis kutya, nagy kutya nem ugat hiába.
4760.. Kutya van á kertben.

-Kertben, azaz közei van a kutya azaz a veszedelem.
4761. A könczot el nem ejti Jiyálaz'atlan a kutya.

Digitized by VjOOQIC

252

4762' A konczot a kutya fiának ^^ adja. (4453. SH39.)

4763. Kutya konezért a predikácziót is elhagyja. "

4764. Nem csak egy tarka kutya van a világon.

4765. Annyi mint a S ^^^^^ l kutya.

4766. Ugat a kutya, de a szél elhördja. ^

4767. Lánczolt kutya csak azt mátja, ki hozzá közelít

4768. Véa kutya ebül szokott megőszülni. ^-

4769. Legjobb kutya, melynek szeme legutoljára nyilikV

4770. Kutya is melegednék a tűznél^ ha orrát nem féltené.

4771. tó kutya, a templomból I

4772. Akár íehér, akár Tekete, elég hogy kutya. ^

4773. Akkor a mi kutyánk még kutyó Volt.

4774. Kutyából nem lesz szaibnna, - '

4775. Kutya után ugat a kutyó.

4776- Kutya i? megvesz a jólélésben. (8063.}

4777- Konczon vesznek össze a, kutyák.

4778. Hadd morogjon kutya, csak meg ne Barapjon.

4779. Őrizkedjél az alvó kutyától.

4780. Soha ném pirul meg a külya.

4781. Kutyaábrázatból nem válik orcza.

4782. Hányszor kellene megpirulni a kutyának, ha orczája
volna. (5942.)

4783. Kutya se ugatja.

Senki se sz(>l róla ; 4élje$eii feledtetik.

• Más iff van még a faluba,
' Mégsem ugati a kutya. Népd.

fl^ Kutya is megugatja. /

478Í. Kutya is meghugyozza.

Azt, kinek zsej)ében egy krajcxár sincs.

4785. Kutyának sem kell.

4786. Atyjafia a kutyának.

4787. Ha kend ember, más se kutya. ^

4788. Jobb az élő kutya ff holt orozlánnáL

4789. Jó 6; csak a kutyák roszak: hogy rég meg nem
ették. D.

Digitized by VjOOQIC

gS3

í

4790« Kutya nem bagyja el a^ ugatást. -

4791. A mely kutyát éri a kö, az rivaiiik eL K.

4792. Sok kutya nyulbalál, .*

Német: Viele Hímáe sind dqs Haasen Tod.

4793. Kutyát fogni. Sz. (4783;)

479). A kutya csak kutya, há tízszer átaszsisa is a Dunát.

4795. Elbeszél érákig a kut^a farkáréi.

4796. Az ám ! a kutya farka. D.

4797. Ritka kutya bolha nélkiü. .

4798. Kár á kutya szőrét megaranyfüstazni.

4799. Ha egyszer a' k\itya megkóstolta a marhabelet , a
húst sem hagyja abba. D.

L atin: Periculosum est canem intestina gustasse.

4800. Fehér kntya^ nyakas^ eb. _

4801. Fekete kutya, tarka eb, mmd egy ördög. D, ,

4802. A mely kutyát meg akarnak őliü, veszett nevét
költik.

4803. A mely kutyának veszett nevét költik, el kell annak
veszni.

4804. Pad alá szokott kutyának ha fejét asztalra vonod is,
a pad alá rántja.

4805. Vadász kutyának dercze is jé.

48(^6. Ha a kutya bőrére eleve inflának, elkevéiyédnék»

4807. Kutyát is kár kiverni a házbél.

4808. Ha kutyára hagynák, egy légy eoske se lenne a vi-
lágon. .

4809. Kutyának kulyó a fia, kecsKének gedö.

4810. A kutya^ ha meg nem eszi is, legüdébb körtilheverí
a dögöt.

4811. Ros55 kutya iaaellelt a jé is eltanul. ! ,
^9tZ* Nem tartés czövek a kutyafark. *

4813. Kis kutya nagy koncz. <

4814. Az se kutya.

481 5. Szép volna, ha ki^yák mej^ékttlbetDének.

4816. Kutsát vertek ezen a helyen.

Kártyái(& közOtt a vesitö szokta mondani.

Digitized by VjOOQIC

254

4817. Veszett kutyaharapás mis világra lalpatás.
4818- Sebes kutya futtában.

4819. Félénk kutyának hasa alatt farka.

4820. Kutyagyomornak paczal a foltja.

4821. Feltartja fejét mint szállási kutya, mikor a tejes fa-
zékon megütötték orrát D:

4822é Heves kutya vak kölykeit hányja. (1991. 3339.)
4823^ Szűköl mint a sarokba szorított kutya.

4824. Föléledt benne a kutyavér.

4825. Bekapta mint kutya a legyet.

4826. Csavarog mint falusi kutya nagy városban.

4827. Fáradt vagyok mint a kutya.

4828. Fázik mint a ^utya.

4829. Oda könyököl mint kutya a garádjára.

4830. Irigy mint a kutp. - .

4831 \ Megszorult mint kutya a karó közt.
\ Karó közé szorult mint a kutya.

4832. Feláll mint a kutyafark.

4833. Olybá veszem mint a kutyaugatást.

4834. Minden embert megugat mint az éhes kutya. D.

4835. Kapkodja mint kutya a legyet.

4836. Leforrőzták mint a kutyát.

4837. ügy vannak együtt mint kutya a macskával.

4838. Szereti mint kulya a macskát. (8191.)

4839. Reszket mint kulya az ajtó előtt. r s '

4840. Megszokta mint kutya a tengeíynyalást. ,

4841. Kutyabaja.

4842. Kutyaszorító.

4843. Rá várják a kulyaporczióra. .

4844. Lesz kutyalakzi. (5687.)

aj Megbánta mint a mely kutya kilenczel fiadzott.
bj Kutya is a dombra sz . . ik. '

aj. Ha kutyával játszol, bot legyen kezedbén,
rf) Kutya is haragszik az orráért.
ej Kutyának se jó az elsó fia, ;

fj Kutya se teszi be maga után az ajtót. (88.)

Digitized by VjOOQIC

255

aa) Nem kapja eí kenyéréi a kutya.

W) Ha a kutya megvesz, elhagyja a házat.

cc^ Halál kutyái ugatnak ki belőle.

dd) Megderekalták mini a kan kutyát.

ee') Utoljára kutya sem fél a botos bálványtól.

//*) Egyik kutya, másik eb. (Lásd: eb.)
4845. A mely kuvasz egyszer általuszta a I>unát, nem fél
többé a vizlöl. P. V

4846* Örvvel erős a kuvasz.

4847. Szalonna nem leszen kuvaszból. P.

aj Fekszik mint kuvasz a szénán. KV.

4848. Ne tovább a k ü s z ö bnél.

Azaz legyen meg mindég .háznak a jnaga házi lítka,
- melynek ne legyen szabad tulmenni a küszöbön.

4849. Altalesik a küszöbön.

Azaz szerencsétlen, hasonlít a latin 9,quí ín limine íah-
pingil" közmondáshoz.

Ki a zsidónak nem kösadn,
■ ^ \ ÁUalesik a küszöböli*

Lám te pajtás, nem köfzöntél,
A küszöbön általestél. N é p d.

4860* ÁUálügrotta az li-et.

L római számjegy, am. ötyen. Ötvenén tul van.

ÁUalugrotta áz L-et,
. Bl^r háromszor meg is ellett. G u n y d a 1.

4851.ÍSárivárl íabancz. D. (4931.)

Haszontalan katona, minők valami sárfészekbe vonult
labanczok voltak. D, .

4Ő5S. Hej L a b d a , Laboda ! Lábod ide nem oda.

Alkalmasint ily nevű embertől ; megborosodottra moiril'-

DigitizQd by VjOOQIC

256

ják, kinek keskeny a legszóledebft utcza i^. — Vörös-
marty költői tárgyul has;enáÍU szerencsésen.

.4853. Laczi konyha.

Ismeretes a pagyar városikban,, hol sátor alatt^ sátor
nélkül leginkább disznópecsenyét stHnek hentesnéink.
Nevét közegyezés szerint II. vagy Dobzse Lágzló ki-
rálytél vévé, ki nagyon elszegényedvén, ezen konyhák-
ról hordatott ennivalót inasai áltál Bndán.

4854. Megy belé mint L a d á n y ba a mennykff.

4855. Ég La gm a ez.

^ Azokra illik, kik eslve sok bort iván, korán reggel már
kívánják a vizet, mintha meszel kellene oltaniok a lag-
macziak példájára kik mészszel kiterjedt cserekere^-
kedést ttznek. — Lagmacz- vagy Ladmacz, zempléni fa-
lu , a Bodrog partján.

4856. Keresztben viszi a lajtorját erdÖben. (3117.)

4857. Lajtófjáii ment a sírba.

Akasztottra mondják. De mint kin..olyat iUet, ki ma-
gas polczra jvtása által sntiné veszedelmét. <

4858. Akkor vet lakatot istállóra, mikor már kilopták a
fakót. ^ .

4859. Lakatot vetni szájára.;^ ^ - . ;

Azaz megvesztegetés áltti elhallgattatni valakit.

4860. Vén aszony lakat a háznál.

4861. Hideg lakató 8.(2547.3740.) \

4862. Sz^ne sincs , mégis lakatos.

4863. Czifra 1 ako dal om, kevés jutalom.
4864' Kész a' lakodalom, de nincsen menyaszóny.

4^65. Utczu bizony, lakodalom, magám is m^hámséANn.

4866. Kinél lakol, annak törvényével élj. <71Í80

4867. Tnd hozzá mint Lantos a tÍL parancsolathoz. D.

(3275.)

4868. L apját élire fordítja. RSz. ,

Tüzesíti a vitatkozást* Ennek ellentéte :

4869. Élit lapjára fordítja. BSz.

4870* Ki laposon fekszik, le néni hengeredik. (2855.)
4871. Megházasodott lapát, elvette a piszkafát. (2056.)

Digitized by VjOOQIC

i)872. Lapáttaí 82órják neki. (12.)
4a73. Lapát Mtávál mér. C65970

- ( Lassan járj, továbbjutsz. KV.
^*^ ( Lassan siess, *ovább érsz.

Latin: Festitia lente. -

Német: EHe mit Weii6,

4875. Lassan mennek messzire. .

4876. Nem sokat nyom a 1 a tban.
.4877. Nincs egy latnyi esze.

Az egész agy vei 5d nem te^zen hallatot,

Qolond volt anyád hogy ételre kapatott. P a r I á g i v e r f .

4878* L«tra vetni í latolgatni. .

4879. La torlatrul veszi hasznát.^

4880. Ki lator paripán űl^.zabolábnl itat.

4881. Példás lator is szereti a jámbor nevet K. (656.)
488S. Néha lator is szomorkodik.

4883^ Latrok szerzettek a jó törvény*. iCV. (7ft&80
4884. Latornak ar^hy láncz^ jámbornak nehéz tánc^. KV.

(6860

aj Lator a kisbiró. ' ' '

4885« Hitváiiy 1 a z s n a kért el ne hagyd ágyadat.
4886* Ki a B2cmszéd lepedőjét nem őrzi, niaga lazsnakját

sem bécsölí. . .
4887- L a z s n a k snak pokröczos a társa. (^962.)

4888. Sok láb nyomja addig a földet, míg útnak neveiíik.

- (3276.)

4889. Ne borulj lábához, ha fejéhez szólhatsz. (2698. a.)
489d. Jobb lábbal mégbotlani, mint riyelvveL

N é m et : Es ist besser mit dem Fusze . gleiteiiV . ^s
^ mit der Zungé. .

4891. Egyik lába mezítelen , a másikon semmi sincsen.

- (4002.) /^

4892. Egyik lábod itt, a másik ott ^

4893. Magad lábán járj. (2679. ö-J

Arra mondják, ki más lábára t^pod; egyébiránt ily
formában f^mga láb^n^^ jár^' ^nem jár a maga lábán'^ je-

Digitized by VjOOQIC

258 ■

lenti azt, ki vélemények dolgában ftie^eűm^ Yag;y nem
független. ' , ^ '

4894. Csak ^ lábát lógázza. (6352.) :

Magyar ember e közmondást mindig igy képzeli : leül
Valaki a nagy ládára, honnan lóbázza lábait. Azt a nagy
ládát pedig pénzesnek hiszi örökleg ; tehát a km. oly
Va^onos embere ért, kinek már van elég, há nem tö-
rekszik is. .

48§5. A^t sera tudja, melyik lábára álljon. (3791. c.}

4896. Nem akar jobb lábára állani. (2441.)

4897. Lába szárán csapja a legyet. (2024. 4460. 4461.)

4^98. Láb^ síárába ^^ llf{i^^ í esze. (645.) •
4899. Lábát is alig emeli, mégis hopol mond. (3694.)

^^^^ ' 11^ ^ lábon jár.
4900. Három | i^^ra s.oruU.

Wépttnknél is megvan a Wres sphirtxi talány, melyet
rendesen igy tesz fel -a magyar : találd ki, ihi az : rég-
gel négy láBon jár^ délbén Hét lábon, estve három lábm.
4ŰW)1. Lábbal föl, íM aló. KV.

4902. Leesett lábárul.

4903. Levettél^ lábáruU .

Mondják leánjra, ki elcsábíttatik; de készebben fér-
fira, ki vesztegetés vagy szép szó által bár, élöbbeni
"gottdolkozásmódjátiíl elálí. •

4904. Nagyot 3zed a lába Tiözé.

Nagyokat lép. Egyébiránt arra illik; ki isebesen, ugorva
halad £. a hivatali rangfokozatokon, ^ \

4905. Lábat ad neki.

Mintegy menő éröt; azaz elftsegíti.

4906. Lábat vet. (3Őp3.)

Mikor valaki fút s nézi merre szaladjon,' ha ilyenkor lá-
bat tartnnk lába elé : o megbotlik s felbakik;- A km. je-
' lent megbuktatást. -=- lattól különbözik a gáncsretés.
Ha két birkozí^ ölre kap, egymás derekát átölelvén,
szokták használni a gáncsot, mely abbóLáll hogy a bir-
kózók egyike, noha s z c mben vannak egymással^ jobb
lábát a másiknak jobb lába megé horgasán oda fe-
szíti, ellenét hátra tolja, bátra töri, s igy rajta könnyen
erfft vesz.

Digitized by VjOOQIC

299

' ■ ""t -

4907. Jár a lábavtnmUia karohgpt Uf^tioia.

4908. Nem vagytok lába kapesiiíjp.

4909. SenkíTiek sem leszek ám lálNttosléka^ KV.

4910. Kacsólábon kivezették.,

\\ Tisztességesebb mint az „ebmdön kivetés." Kacsóláb
az, mikor a gyermeket két kar|áaál vngy falSiialtj alfUt
; fogva tovább viszik. Máskép Így moadfák : ugy kimegy,
tóbod sem éri íi földet. .

4911. Négry lábú is megbotliki M. ' .

4912. Előbb volt a lábfogó mint a kézfogó. CS14íi.^664.)

4913. Lágyan fogja,

4914. JoM) egy lámpás elöl mint kettő hátul ^Sz. (93110

4915. Wmpással ámítják a verebeket. -

4916. Lámpás.

így hivják a, borral löli üveget. „Ut a í^pás." ' .

4917* Várt lány várat nyer. F;

4918. Nem mind lány, ií pártában jár. KV.

4919. Czo fel, sárga! nem adják a lányt^
49S/0> Csúnya lányniak is szép a p^se.
49S1. Mindig készül mint az eladó lány. . .
Í92S- Szép aszonynak szójv a lánya. . ^
4923' KI idős láúynyal bál, alamizsnát ^d. fiit.
49E4. Farsang után is elkeíl ár jó lány, . /

4925. Mely lány soknak ad k^aarat, Végre is dbos Oiqgy^i

a ki elveszi. K. . ^ , ^ r

4926* Megérdemli mint azüz lány a koszorút.

4927. Lányágra szállt jószág egy a bitanggál. (L: le i ay.)

4928. Néha reggel táncz, eslTe pedig 1 áncz, ^

4929. Nehéz lánczbán tánczot járni.
4930 Ördög mérte, elszakadt a láncza.

Hoszu mérföldre, aztán egyébre is mottdják, a nriíwfizu.

4931- Liti fari. (485L)

4932. Kun Lász^ló szekerére szorult. Sjí. (389.)

Történeti km., «m. elszegényedett. — ^^ rKun László ki-
rály idejében artnyíra élkoldtísodofl a föld népe , hogy
két kerekű taligáit, i^avoni) marha nemléléli^n, maga
huzpá. In|[ieii i^tía László jnzek^re am. taliga.

17»

Digitized by VjOOQiC

260

4933* Lengyel László kis királyunk. D.

Ha valaki nagy terveket emleget,^ ndint általa kiviendö-
ket, mondhaini reá: „Lengyel László kis királyunk,'^
azaz ugy nem fogsz belőle nagyot csinálni ,' mint nem
vitt véghez nagy dolgokat Lengyel László.

4934. Örül mint yak László a félszeméiiek. (31770

4935. FelüK neki Lac zkó. ; '

Azaz bttvüsre ment a nyári munkaidőn, nem győzi a
dolgot^ Hihetőleg László napjátul, mely van jnn. 27-én.

493& Annyira 1 á t , níennyit tapint.

4937) Látpm én, a mit Iátok.

4938. Ha látják, tréfa, ha nem látják, valóság. D.

4939. Lássa meg a sehonnai emher.

4940. Látás után mosolygás. (7154. aj

L a I i n : Ex aspectu nascitur amor.

4941. Lehet nagy nr, h^ Lázárnak bivják is.
494S. Minden koldusnak Lázár a neve.

Lázár név am. nyomorult, ügyefogyott, ki magával jól
_ tehetlen. Azért mondják, ha koldus jő : adjatok a sze-
gény LázámaL Ez a bibliai szegény Lázárra valóvisz-
szaenilékezésből erei.

4943. Egy vén leány annyit ér mint egy megirott s el
nem kíildött levél.

4944. Vén leánynak kurta mindig a farsang. .
494ST^én leány ha férjhez mén, egybe dreg aszony.

(6Í38.)
4946: Vén leány mindenre későn érkezik,
4947. Vén leány rózsán sem igen kap.
4940, Nem sokat tehetni fel oly leány szözeségére, ki
mindig a katonákkal jár. K,

4949. Nagy leány téstamentoma. .

Oly dolog, mi sokára készül el, minta vén leány vég-
rendelete, ki még mindig fiatalnak hívén magát, messze
hiszi a ha]ált,^s igy szükségtelennek a testamentomot.
Tehát am. még most akár élni.

4950. Negyven éves leánynyal ördög se tánczol már.

Zemplén megyében egy boszorkánypöiten is előfordul

Digitized by VjOOQIC

26Í

e km., hol egy vén leány mellett, ki szinte bevádolta-
ték, mint a tokaji hegynek egyik boszorkány tánczos-
n|éja, ezt.hozá fel mentségül az elmés megyei jegyző. Sz.

4951. Könnyebb a leányt /olnevelní mint férjhez adni. ^

4952. Sok veje, kinek leánya szemtelen^

4953. Farsangon kivül is ei?ik leányvásár.

4954. Gazdag leánynak böjtben is esik farsangja.

4955. Megntl a leány^ ha pad alatt is.

4956. Leányának szólott, menye is érthet fróla. (2776.)

4957. Kérkedékeny leánya, tudod, tánczbai) mint jár. K.
4958 S Elég szép a leány, ha jó.

^^ '/ f Legszebb a jó leány.

4959. Okos ember, leánya vátti

Vitézi léleknek, a férfi élet függetlenségének vágyasa-
I^di gögnek vagy általánosan emberi természetnek ta-
lajdónitsuk, mindegy: elég az hozzá liogy a magyar
ember igén nagyra van vele, ha legelsőben fia születik.
Az oly atyákra m^r, kikaek először leányuk van, felta-
lálták azt a mentséget hogy o^os embernek leánya
születik előbb, ki aztán a fiút dajkálni fogja. ,

4960. Czifra mint az eladó leíny. /
aj Fürge leány mint a péreszlény.

:bj Leány vásárnak táncz a vége. (L. : liay.)

4961. Lef OS tá, lenyalta. -

Arra mondják, ki előbb gyalázott valakit, azután meg^
dicséretekkel halmoz. '' -

Várd el, majd leföstelek,

latin: Tuis te pingam coloríbus.

4962. Lefőzte. (5184.)

AOAQ fLegéiry a gáton. (8804.)
^^^' {.Legény kell a gátra.

4964- Iffenyecskés legény nem házasodhatnék.
496^. NÖS3ÍÖ leg^y nem kiméli a költséget,

4966. Nöszö' legény pénznek nagyohb hire mint sum-
\ 9iája. K. ) \.

4967. Helyre legény.

' , Ennek megfefel6)i^g mondfák ezt is :^lyrc leány.

Digitized by VjOOQIC

26^ '

4968. Vén legényből fiatal hájía?. • -

4969,. Minemű a legény, oly a gályája is, KV.

4970. l^zegény legény riem nagy ur.

4971. Szegény legény gazdag yirosban.

Ez igen szokott felelet, ha kérdik az embertől: hogy
van. Több benne a tréfa és kedély mint az igazság,
mert olyaa is -használja, ki szegénynek épen nem mond-
ható. • ^

49Í2. Kicii legényt kicsi palloa illet. KV.

4973. Szegéíiy legéiiy.

Általános, országos névé pusztai kalandoroknak ^ kik
élelmök megszerzéseért fosztogatnak ugyan de liem
gyilkolnak, hanem inkább munkő restelvén, Qsavmfogva
\ élnek. ' ] '

4974. Ha nem lehet, csak nem lehei.

4975. Mi nem l0het, kezdete sincs.

4976. Lenne, ha yojna. v^ '
4Ö77- Sajt, kenyér mellett is megjárják a le j 1 5t.

4978. Kaíodában kesertt a lejtő.

4979. A lejlöl járja. ;

Idefelé jár szerencséje, méltósága. ;

4980. Nem mind Jenese:, á mi lapos, .

4981. Csapni a lencséi. KV.

4988. Egybéázttrlék a lencsét. KV. (5016.)
4983 \ Ebül mérik a lencsét. BSi.

.\ f Kimérik ott neked is a lencsét.
4984* Roszul fog ott főni lencséje. :

49^85. Rá se néz a lencsére.

4986. Értem, uram, értem hogy jó a lencse.

4987. Válogat mint rösz lencse a vizben.

4988.. Lehcseszem a csizmában hegynél i§ nagyobb.

4989. Lencse, })orső, kása, mind isten áldása; diák táplá-^
lása.

4990. Lencsés prókátor. S

. Legújabb idők szerint németesen igy mondák: zugpro-

kátor CWínkel-Advocat). Jelent oly hajhászót, a minőt
magi^ar emberiek le sem kell ifȒ.

Digitized by

Google

Í63

^I991» Lengyel lóf&.kv.

- Kis- Viczaynál Targivi fures, vagyis czegéres tolvajok,

milyeneknelj; tárták régsn az argosiakat,

4992. Lengyel pösla. k.

Oly követ, ki azt soni tudja, míéri kttldifc \ például *^kl|ta
. cseléd gyakran boltíötóníil felejti eV, mit kellene vá-
sárolnia. - - .-

"i , • . . ■

4993. LerOkáiía napja. .

^ Jd^téka „léokád" és jjLeokádía'' szavakkal.

499'4. Addig nyújtózzál, raeádig a lepel ér. (7588.)

Német: Strecke dich nach der Decke. , X

4995. Szedd el alepletv^kv. (6755.) .

- Siess, hordd el innen a sátorleplet, slítorfát.

4996. Leplén kivül a lába. D. (3Ct7.) -

4997. Neiíi' tiszta a levegő.
' 4998. Levegőbe épit várat.

N é m € t : Luft-Schlösser bauen.

4999. Én sem élhetek levegővel. ' .

5000. Ne PoWsd a levegöL '

Éretlen; esetién bDSzédüre mondják elég nyomatékosan.

5001. Nyomta a levegőt. (3881,) ^

50pS. Hátra van még a fekete I e ve s. Sz. (56^9.X

Vagyis bálra van még a dolog jiehezebbv^ajosabb ré-
♦ sz0y nagya ; mikép Tököly Imrével történt^ ki, S^irmay

András szemtanusága szferint, 1685-ben ebéden levéií
a uágyr-yáradi török basánál, a nlint sült után fel akart
volna kelni asztaltól , ezep szava{ikal marasztalóit : j
hátra yan még a fekete leves^, azaz kávé. — Mertugy
volt már előre kicsittálvh, hcígy kávéivás ubUí TfiWly
' azonnal fogassék el, a mijit i^nig is történt s S kö-
tözve rabul vitetett Drinápolyba. Sz.

5003* Levest sem tud fő^ni^ mégis ttdvarí szakács.

5004. Ki levési akar enni, kanál legyen kezében.

5005. iBldönlötte a levest. Sz. - w
5006; Inkáké .Jhaakó fájjon, mint leye^ke^inaf^^^ '

5007. Vékotiy mint ^ y^játlán leve&. / .

5008. Ki levesre bort iszik, nem kérnek att^l lanájt^at.

Digitized by VjOOQIC

264

Leves összetéve néhány szóval jelent ütleget is, p.
nyakleves,^ IK^eves.

i N^fli mozo^ á levél, ha nem fu & szél. (2835.)
*®*'^- f Nem indul a levél fúvás nélkül, (889?. 5669)

5010t Ez a levél nem nekem szól.

vEz a dolog, ez a hir, nem engem illet.

aj Mintha levelel vinne.

Sétálóra mondják, ha neki gyorsult, a menésnek.
50ll* Egy k^cív szerint Írott levél jobb egy táncznál. HL.
5012. Leveles szinl>en nehé2 volna telelni.
5013* Lé tar^á a gazdát^ átok, szitok a szolgát.
5Ö14. Mind egy lében sóznak. P. (3207.) "
KMK $ Minden lében lőcs. BSz. (4611)
5015. j Minden lében kanál. F. (4621.) /

50Í6. Egybeszllrték a levet. P. (4983)
5017. Ö itta meg a levéL (4387.)
5D18. Megborsozták jieki^ levét.

5019. Benne vaQ a lében.

5020. Feladta levét, elfeledte konczát. KV.

5021. Csapni a levet.

' Pázmánnál, Kis-Viczaynál egy értékű : „csapni a levet
vagy lencsét, egybeszürté£ a levet vagy lencséi." —
Csapni azaz hűteni, mit a német ézzet fejez ki : treibpn.
Gyermeknek szokták hűteni az ételt, aztán főleg a nők
— kik rendesen ennivalóval kedveskednek legelőbb —
kedves vendé^föknek. Tehát csapni a' levet ám. kedvét

. kerésm valakinek.

5<>22. Keserű a leve. ,

' Vagyis keserű lesz valaminek a kimenetele, követ-
r kezese.

^ Amott van egy kis háis, arczcsal napkeletaék,
Keseríla leve, a mit ahban fAznefc. n ép d.

q) Hével, lével* (SOSJ

bj Rátartja magát mint feketéié az asztalon. C85S30

5023. Haza feküdtek mint a lédéeiiek. (3117.)

5024. Hess légy! ne sxállj rám.

Digitized by VjOOQIC

265

6025. Légy nem madár. (1. 7861. >

50é6. Légyből is elefántot tüntet. Bfifz. (3662.)

L a ti ár l^ephantem ex muscct facis.

Néme^: Aus einer Iffűcke dnen'EIephanten raa-\
chen. ' , ^

5027. Ha S szép, a légy is madár. .

5028. Szárnyán a légy is elviheti, , ^
5029^ Tudja, mitől döglik a légy. (2526^)
5030. Döglött légy.

Igpn gyáva, magival i$ jól téhetlén*
5031 Légynek sem árt. (854.)

Igen ártatlan, szelíd terniészeiiu

5032. Légynek se mondd: kidongja.

5033. Tejbe ugrott légy.

Fekete leányra- mondják, mikor fehérbe öltözik, s ezt
' tigen izlésnélkülinek tartják közönségesen.
5034* Legyet buzógánynyailr

' ' Gyöngéi nagy erővel támadni meg.. -

5035. Olyan mint légy aaí aludttejben. (5033.)

5036. Nyalakodik mint a lérgy. .

5037. Alázatos mint az őszi légy.

5039. Szemtelen mint a piaczi légy.

aj Egy csapással két legyet. ^

bj Lába szárán csápja a legyet. (4460. 44(51.)
^ í Hálni jár belé a lélek.

5040. ^ f.^^^ alunni jár belé a lélek, F. /.

5041. Lelkével is adós, az is ördögé. (41)

5042. Hozzá nőtt a lelke. KV. (5047.)

Arra mondják, ki soká betegeskedik, s nehézén hal meg.:

5043. Nincs több a lelké körűi.

. Azaz ulolsfr fillérét is kiodla; elköltötte.
i^^iLib ir • í teste, lelke. . ^ —

5»^«T^Í alelk . . '

' - : . ' Maradjon magának, /
í^em liiszek szavának,
. . Hamis tesie^ lé]|íe ' , .

Szőkének,' barnának. Népd.

Digitized by VjOOQIC

266

5045. Ha száz l^lke volua, se hinném.

5046. NincBen lelke^ hanem csak párája. ;

5047. Ss^árva uötl a lelkének. (504t.)

5048. Lelkére hal meg.

5049. Ezer a lelke. (5266. ^.J

Igeji bátor, söt vakmerő emberre szokták inondam'.

5050. Van lelké.

Mintha mondanák : nem tehetek fel oly roszat félöle,
hiszen van benne annyi lélekismeret. Ezzel ellenkező :
nincs lelke. ' ^ ' '

505 í. Lelke rajta.

Essék minden pz fl rovására -, legyen az ö bünc vagy
érdeme. . ^

505S. Lélek, a mi elevenít.
5053. Lélekvesztö.

Kisded, biztahin csónak neve , mínö fftleg a liszavidé-
" ken van sok. ' .

Aztán ily erösebb kifejezések : ve^aett a lelke , go-
nosz a Jélke, fekete lelkű, lélekben jári>, lelke kii\|a
(190;)^ telkemtől lelkezetí, nincs annyi lelke , lelkéhez
nenr fér, el nem viszi lelkén, lelkére köti, lelkére szól,
lelkére hagyja,, lelkétől megválva, lelkem háza , azaz
testem, gyomrotn Cnaegvertemfr lelkem háaár,' azaz jól-
laktam) stb. ' '

5054« Jó lélekismeret není fél száz prokátortul. Sz.

5055. Nagy hóhér a rósz lélekismeret. (5665.)

5056. Lélekismeret ezer tanú.

Latin: Conscienliamille testes. ^

Német: Gotes Géwissen hX tausehd Zeugen wertb.

5057. Lelkisméret tndja legjol)ban, mit, ember titkon cse-
lekszik. .

5058. Szürujjáí)án lelkismerele. ^ . r

5íOo9. ijlosz íelkismerelü ember a«t gondolja: minden ö róla
beszél., X. ; . ^ 1 .

5060. Lépet hány, - . . /

5061. Lépre került. *

5062. Hogy madarat csalják^ lépet zttldre hagyják. C79Í4.)

Digitized by VjOOQIC

> 267

5063. Ma|d lesiakadt a ,1 é pem. (80020 r ^

Azaz igen sebesen és spkáig futottam.

5064. Más lépé, más képe.

5fós a belseje, minta külseje. , m

50)65. Elvéti a lépést; P.

5066. Lépés) {ar4aiii. < ' ^ /

Azaz egyehlften haladni, p.mílveltségben lépést tapténi*
.az idővel, a kor lelke éS erkplcsév^L

5067. Jó 1 é s z a tart jé sövényt, JKV.

Kis-Viczay ezt teszi ki vele : honoís aJit aTtes , becsület
tartja fel a műveltséget. • ^ ,. , >^ ^ '

$068. Más léte mint képe: D. (50640 '^

69 Léva, Tátika lejtöt jár, de Csicsó is véftdéget
; .. vár. Sz. •" -"-^
506ff. Léva'i fejkötö.

A lévai piaczi kofákról, am. pof, pofozkodás/
5070^ Nem tarlWt örökké, mint a lévai keméncze.

Egy fazekas kemenczét állíla fel Léván, mi nem s-okára
összedőlt. Hivaték tehát , de minden szemrehányás
ellen azzal védte a kemeniczét : hogy nem larthat örök-^
ké. Innen ment közirfondássá ?nem tarthat örökké, mint a
^ lévai kemencze. - : ^

^71. Liba, volt most Ind. \^

5072. Libábnl is kitör a ludméíég. (619.)

5073. Anyányi liba. -

Nagy leány, kévés ügyességgel, okossággal/

5074. Libapásztor sem lesz l^lóled.

5075. Lidércz is íudja, bová vigye a pénzt.

\- Lidércz a magyar, nép htlében valami tűzi manó>, melf
mint a tüzet tápláló lóg, küIcSlyuKoh is befér, s a'leg-
elzártabb iielyeket is,^ cstíkott erszényt, csukott Jádái,
á nélkül hogy gyujtdna; meglátogatja. Természete a
. ' ^ pénzhordás, gazdágítís. Ezért mondják, a hirtelen gaz-
, dagvóra: lidéfcze van. Laiása: posváiryok^ várdüledé-

"^- . kék, barlangok, temetők, vagyis doho$ ,' penészes he-

lyek. Ha lldércz-tüzekröl hííllunki ez csak a^Ösüi a fü*
nebbi véleményt. - T

5076* Lidércze van.

Digitized by VjOOQIC

268

5077. Lidérczef imádja, csak hogy pénzt kozzoii.
5Ö78. l i kon kivül jó alkudni. KV. ,

Szabadon jó embernek a maga tigyél védeni, nem jíedig

mikor már el van zárva. .

507.9. BoIoimI likból bolond szél fuj. ^

5080. Fehér liliomnak is fekete árnyélca. (3S93.)

5081. Fehér mint a liliom.

5082. Ruházkodik mint a liliom. (2345.)

5083. Liptai sajtot ad hogy lovat nyerhessen, (6893.) '

5084. Liszt is elfogy, ha sok markon megy keresztül.

5085. Ha' tömjén* nincs, liszttel is áldozunk.

5086. Se liszté, se tiszte.^ ^

5087. Lisztlopó. (4686.) ^.

A molnárokat ugy szokták csúfolni, hogy maga kalap-
ját leveszi valaki éis^ belé nyúlván, kavar, kever benne,
mintegy jeleplvén általa a molnárok fogását, kik a lisz-
tet igen szétmorzsolják, hogy annál kevesebb menjen a
^ zsálya, melyet parázsliszttel szoktak visszaadni. Ezzel
egy érleJmíl: IJsztes. Innen: lisztes vagy am. lopásbán
részes vagy^ . v

5088. A kétszer sütés liszten is eluMilik.

5089. Piros njirit a lisztes zsák.v

5090. Lisztes zsák.

.Gúnyneve népnél a fehér posztó nadrágos katonának.
.5091. Olyan mint a lisztláng.

5092. Hamar 1 o b b an. (3850.)

5093. Templomba is későn jon a lomha.

5091. Ki egy tüt íop, ökröt is próbál az. (6040. 7990.)

5095. Bajos^ ott lopni,hol a gassdá zsivány.

5096. Nem jó volna vele lopnix (4353.)

S097* Pillants uram, pillants, majd neked is lopok.

ügy emlékeznek hogy egy tolvaj monda' ezt, mikoi*. sö-~
. tét éjjellopni akarván, igen vitíámlott. -^ Értelme oda

való: mikor fö lopót pártolván valaki, gyanü víffi reá,
^jníntha ö is vette volna baVznát a tdvajságnak.

rt^.Hogy b^rabban lopjon, szomszéd házat gyújt fel.
5098. L V a gnak nioridja magát, de a kenderből sem tet-
szenék ki. '^ ^ ■ '.''■■" > •

Djgitized by VjOOQIC

. 269 .

a^ Mindig azon 1 o v á g o 1. (3729-)

bj Mi nem tud J o v á s z harangpt önteni. KV. (1631.)

5099. Busuljoh a lö, elég na^y a feje.

5100. Holnapra is kell a ló. K.

5Í 01. Lassan kocsis^ bet^g a ló. ,

5102. Nem használ a jö lö, ha a kocsis nem jó. (243^8.)

.5103. Rest ló kövérebb.

51<)4. Nyűgbe vetett ló^ nem messze nyargal. P. (6035.)

5105. lÖzökást vesz fel a íó, ha rá nem ütnek.

5106. Fáradt ló is farka elölt jár. : ^

5107. Nincs oly rest ló,, ki eiöbb ne járna farkánál. K.

5108. Fáradt lónak farka is nehéz.

5109. Jó ló télben is kapál ii^agának.

5110. Herélt ló is megcsikózik Jiéha, mikor levéti Málé
Petit. '

5111. Aló kötőfékkel jár.

511S. Sok jó ló megszakad, a mig erkölcsét kitanulják.

5113. Rugxí ló sokszor tulajdon mesterét sujlja agyon. KV.

; (6908.) .

5114. Vén ló is megröhögi az abrakot. K.

51 15. Nekünk is nevetett á vak ló. D. .

Dugonics szerint e latin kifejezésből : rídet „ Apolló" lelt
„a vak lói"

5116. Visszafogni a ló száját. (6675.>

5117. Ló halálába.

Igen sebesen p. vinni a hirt, cselekedni valamit.

5118. Elfagy a ló szarva. • ,

Tréfás kifejezóse a liidegnék, <

*119. AbrakVivö lónak nem törik fel hála.
5180. Ló^vá tették.

Elbolondították, kijátszották. -. ^

51^1. Egy jó lónak csak ogy a lába.

5122. Közös lónak túrós a hála. \

5123. Ltiuak négy lába, mégis botlik.

Német: Siráucíiell doch áuch ^ein Pferd, und hai
doch vier Beine. ' . . ^ .

; Fr á n ez i a : II n* y a si böi^ cheval, qui nö-bronche.

Digitized by VjOOQIC

270

5124* liusta lónak korbács aa abraka.

&12S. Zabos lónak jó kedv az ostora.

5126. Fogadott lónak rövidebb a mérföld. '

^127. Lopott lónak nincsen rosB ut.

.51S8* Lopott lórul tenger közepén is leszállítnakw -

5129« Zabos lóhoz ne köselíts.

5130. Tud a lóh9z : fejét üli

5131- Lórul szamárra. -

. • Lalin: Ab equig adasinos.^ ■ [ '

Német: Vom Pfef d' aur den E^el koHunen«

5132. Nehéz^ az agg lobul poroszkát csinálni. (1968.31150

5133. Bwjj ü lóba, hallgass.

5134. Bújj ar lóba, jáísz hintóba.

5135. Kinek lova nincsen, gyalog Jár.az Pestre. .
5136* Nem alám hoztad ezt. a lovat.

5137. Elragadták a lovak.

Azaz indulatok, pompa és fényűzés vágya, stb.
5138.. Lovat is ad isten a jobbiknak. D. ^ ^

5139. Zabba mennek a lovak. ' . ^.

5140.. Hitvány lovat száll meg a légy.
5141.TRest lovon nem fog a szó, ^

5142. Lovat^ keres, rajta ül. (2120.)

5143. Még lovad isíncs, már kantáron búsulsz. KV.
5144v Lovat ad alá. , -

Eszközli ad neki tovtibb menetelre, aztáa elö^egítí.*
Fellovalui yagy mitttegy lóval ellátni ain. felbuj-
tani, fölizgatni.
5145- Lovat is azt ütikvki legjobban hu^.

5146. Ki a serény lovat sarkantyúzza, czigány kézre
szánja. K. ; ^ -

5147. Fehér lovon eladni. (6893.)

iV fehér ló rendcsen megkülöiíbözíetö jele voljt az első-
ségnek vagy azért niível a fehér lovaHat jobbnak to-
ták, ragy mivel a győzök régi szokás szerint^ Vendeseri
f^h'ér lovon tiltck.

5148. Nyomtató lónak nem kötik ie szójAt. ^ .

fííÁQ í Gyakorta agg lovon verjk agyon a fffrkast. KV.
^* f Á nyulai a^ lovon Verik nékp agyon. KV.

Digitized by VjOOQIC

271 ^

5150. Hol á féket miegkapják, a lovat is ott sisokták ke^
resni.

5151. Nem veszik a lovat csupán szőriért.
515S. Zabolátlan lovat nehéz megtartani.

5153. Zabált Idnak egere nö.

5154. ^ab hajtja a lovat, nem ostor.

5155. Herélt lovat talpáról szokták fejni.

5156. Herélt íönák csak egy a lába. .

Azaz ha egy lába kitörik, semmi hasznát nem vehetni
'.-: töbüé. ; ' . ]

5157. Ki lovat vészen, a féket is vele^ veszi. P.

5158. Ki meghiszi lovát, kantár jnarád nála. KV.

5159. Van lova, de nincs kocMsa.

Van esze, de nem tud vele élni, . ^ '
5160..Nöjjön kutyának fö, ha eldQglik a ló.
5161. A hol ló nines, szamár is elkel. (1481 )

5165. Akár a lóval imádkozz, . -
5163. Én lovat árulok, te belé szúrsz. KV.
5164* Lónak fia is csak ló. K.

.5165. A mit íovon fogad, gyalog meg nem állja.

5166. Mindenki lova fia. KV. ^

Ki tudja,, mindennek ki volt atyjai KV. , , .

5167. Lóhátrul beszél az eimberrel. (2756.)^

5168. A lóröhögés is örötíi.

5170. Igyekszik mint a rósz ló.

5171. Ali va alszik mint a ló.

j, 70 ^ Hányja^ veti fejét niinl a legyes ló. ■ ^'

( Hányja fejét mint a íó Aúgtiszlusbiin. -

5173. Bukik jnint a ló.^' ^ ^

5174. Mindig e^zik mint a ló. „ ~

5175. Megkötötte magát mint a. nyakas ló.

5176. Megbaklott mint a ló.

5177. Röhög mint abi'akjának a ló. , -

5178. Se hite se íelke/ mint a hajóhuzó lónak. (3645.

6405)

Digitized byVjOOQlC

272
5179« Konyít reá nŰDt rosx ló az i)i>0;iigatra.

«»«>-l Sri >'"••'*•

5181. Ha rugdos a ló, végy el abrakábuL

5182. töyon jötly gyalog ment.

1^183. Szóid el, szóld; tul Jötték^ ide áll az ajával. M.

Homályos szerkezetű km^ Tul vagy amott lÖní, sídé
állni az ajával vagyis a nyilvesszfinQk készttlt rovátékkal.
Molnár igy világosítja : Alia Menecles, aliá Porcellus
loquitur. Rázmán pedig ebből ily értelmet fejt ki: mi-
kor valaki sokat beszél Cszóld el , szóld) mi semmit
sem tartozik a d(Jogra (tul lőtték^ ide áll az ajával).

5184. Meg vagyok lőve. (4962.)
5185' Ha görbe nem vón a l^cs, nyújtó lehetne.
Előbb állt a löcscsel.

í

5186. i jjijiigjjt g i5^g ^^^^^

Lopott s odább állott vele.

5187. Lassabban a lőcs árával.

Azaz bűnös vagy, ne beszélj oly fennyen.

5188. Kivül a Wcs a kereken. /^

így szoktak kiabálni szekeresek után, kik azt gondol-
ván hogy valamit elvesztettek, szorgalmasan körülnézik
. a szekeret, de csak időt vesztenek.

5189. Löcsré kapott mint a pap.

51 90. Régi híres lőcsei forma.

Azaz régi, divatból kiment forma.
q) Hét országra szól liiint a lőcsei kalendáriom.
5191' Lörincz van a dinnyében.

Azaz Lörincz napja után megrothadja dinnye, s nem jó
enni. Valaha ez igaz leheteti, de rtiailag nem ugy van,
ftiert Lörincz napkor vmég javában a dinnye. .^

51 92. SoM készül mint L ú c z a széke.

. ^zokás Lucza estvéjén székesináláshoz kezdeni , minek

— az a törvénye ho^y mihden nap egy vágást kell rajta

tenni s ugy készit^ni el karácsonestvére vagyis az éj-

. _ ' féli misére. Kpzhit szerint a ki egy ily székét .csinál s

a misére magával vivén, ott rír ül, s maga köfül bottal

á földön egy kört ir íe, mindazokat meglátja, kiket látni

' óhajt, e bűvös körben. ,

Digitized by VjjOOQIC

273

5193. Megesik egyszer lud a jégen, KV.
51 ft4. Legyen lud, ha kövér,

5195. Legyen lud, ha kövér, együk' meg, ha fehér.

Egy kanonok asztalára nem böjti napon. halai ado.tt f^ a
szakácsné, s kérdeztetvén : hogy van ez , mikor ma
nincs böjti nap ? felelte : kövér az mint a hízott lúd,
(szalonnával levén megtűzdelve). ^„Jól vanl" monda
ráhagyással a főpap, „legyen lud, ha kövér." — Ezóta
e km. szóvilábani Yáhagyást jelent országosan.

5196. Nfigyobb csuda, ha egyszer eszterhára száll a lud
hogysem napestig ott sétál a kakas. P.

5197. Teirgeren innen, tengeren tul, cSak lud tí lud.

N é m e t : FÍög' eine Gans Über's Me^r
Kám' eine Gans wieder her.

5198. Ludra keltesz szénát.

5199. Ludtól tanul a liba. (1426.)

5200. Mikor elvitte farkas a ludat, akkor tétszik meg ize.
52Q1. Nincsen olyfin mint a lud.

Nem kell neki gyalog ut. .

%202 í Lúddá lett

^'^^' l Lúddá tették. (5120.)

5203. Olyan mint a szárnyaszegett lud. M.

£204. Őrizkedik mint lud az eszterhától.

5205. Gágog mint a lud.

5206. Ludik törvénye : kik! magának. .

5207. Te is ludas vagy.

Ludas azaz részes vagy valami csin elkövetésében.

5208. Előbb szól a ludas aszony. D.

5209. Magára vesz mindent mint a ludas Kszony. (5844.)

5210. M^jd visszaveri azt L u d a s Matyi. (46* 53530

5211. Lud vér ez, is tudja, hová vigye a pénzt (Lásd:

lidércz.)

.5212. A keserű füvet luggri f orrózzák le.
•6213. Kivitte a lúgját: (43Ö7. 5017.)

Német: £lr musz das Bad austragen.
aj Fejére telt a páflug.
<ftj lí U t h e r ii B u s ; nagy lutheránus. (5397.)

18

Digitized byVjOOQlC

274

6Í14. Bedugni egy lyukat.

Azaz kielégíteni egy szükséget, helyre ütni a fogyat-
kozást.

5215. Könnytt kis lyukat bedugni.

5816. Só lyukamba.

Gyermekek játéka, mit néhutt csikuska vagy disznócska
névvel neveznek, ugy esik hogy körül, annyin a meny-
nyin, lyukat ásnak, s benne tartják botjaikat. De ásnak
a többi lyuk középpontjául egy nagyobb lyukat is. Most
- az a kötelessége egy 'más társuknak, ki kondás nevet
visel, hogy egy keméjiy, lapta forma , fa gümöt a kq-

Íépponti lyukba behsytson, megjegyezvén hogy a lyu-
ak mellett álló iiuk ez ellen mindent elkövetnek s bot-
jaikkal tovább ülik a fa golyót. — Ha c^játék alatt va-
lamelyik elmegy igy mondja: só lyukamba! Azaz e
lyukat» senki el ne foglalja; tehát tiltakozik. Mert
ha a kondás be találja hajtani a középpontba disznaját,
ekkor igy parancsol : lyukról lyukra ! Erre a fiuk egy-
más után változtatják állásukat, s a kondás igyekszik
botjával valamelyiknek lyukát elfoglalni, s kinek helye
nincs a szélső lyukak körül, az lesz a kondás; különben
kondás marad a régi ; a tiltakozó lyuka elfoglalhatlan.

5217. Lyukról lyukra.

Azaz igyekezzél állást foglalni el magad számára.

5218. Olyan a lyuk : ha hoziá adsz , fogy , ha elve-
szesz, nö.

5219. Annyi mint aratáskor a lyuk. (Lásd: lik.)

M.

5220. Ma nekem, holnap neked. .

Latin: Hodie mihi, cras tíbi.
Német: Heute mir, Morgen dir.

5221. Ma pénzért, holnap ingyen.

Német: Heute für Geld, Morgen umsonst.

Digitized byVjOOQlC

275

52S2. Jobb ma nehem egy, ke(tö, mint holnap tizenkettő.
5S23. Jobb ma egy veréb mint holnap egy túzok.

5224. Ki a mát megadta, holnapot nem igért.

5225. Mit ma elvégezhetsz, ne halaszd holnapra.
5226- Ki adott mára, ismét ad holnapra.

5227* Nena ma lesz az !
5^28. Oly igaz mint a mai nap.

5229. Ma sült. (lásd: holnap.) '

Azaz uj ; p. ma sült gróf, ma sült nemesember, ki eb-
ben aztán már kevély is.

5^30. Érd el macsktf az egeret. D.

Dugonics Apor Péter után régi magyar tánczból hozza le
. e km. keletét. De a mi Peldb. 2. k. 140—1 lapon ált
ama régi tánczról, i^ehezen volt magyar táncz , s ugy
látszik nem egyebet írt le Apor mitit az ugy neve-
zett füzértáncznak (cotillon> egy figurá-
ját, mondván: „egyik legény elvitte a másik sorban
álló leányt ; vagy kétszer tánczolt , megkerülvén mind
közben mind kívül a két sorbm állókat. — Ugy aztán a
leány maga helyére, a fiuis-maga helyére állott. — Aztán
a mellette álló legény a más sorban álló leányt vitte el.
És a táncz mind addig tartott, mig valahány legény és
leány volt a két sorban." — E km. érielme am. töre-
kedj czélQd után, s előfordul többnyire minden népi já-
tékban, hol fiúnak leányt, s leánynak fiút, kell utolérni,
minő a Bolhácska, koszorú vagy körülálló.

^^31- I M&zZs I macska nagyot ugrik.
523S. Alamuz macska egeret fog.

5233. Alamüz macska S hamarább megfogja az égerét.

( nagyot ugrik, egeret fog.
5234* Alánézö macska. Szi (4584.)
5235. Sicz macska! molnáré a csöcs.
5236i Macska mikor szunyád., egerek tánczolnak. Sz.

lléMet: Weun die Katze aiyszer dem Hause ist,
tanzen die Máuse.

5237. Macska is szereti a halat, dé kerüli a vizet. (3423.

5611.)

18»

Digitized byVjOOQlC

276

Némei: Díe Kalzc möchte der Fische wol> sie mag
aber die Füsze nichl nász uiachen.

5238. Jól lát a macska, noha tfűpál nyalogatja. K. (6^39.)
5239' Őszi macska, tavaszi menyecske. C3281.)

5240. Királynak is szemébe néz a macska. K.

Német: Sieht doch wol die Katze den Kaiser.an.

5241. Minden szinü macska, fekete éjtszaka. (2648. 768'7.)

5242. Macskának kötél a. kolbász, ka el nem éri. K.

5243. Körmetlen macskának nehéz fára hágni. Sz.(2819.)

5244. Alánézö macskának nem kell hinni.

5245. Macskának fia is örömest i3gerész.

5246. Zsákban macskát nem árulok.

Német: Man masz die Katze nícbt im Sacke
kaufen.

F ra n c z i a : Achéter chal en poohe.

5247. Nekem is volt egy bölcs macskám^ a csávából hall
vaKKV.

5248b Oly hölcs mint az én macskám.

5249. Letörte a macska szarvát.

5250* Nehéa5 arra szoktatni macskát hogy egérlakozásban

gyertyatartó légyen. _^ .
5251* Szerdék próbálja meg a macskát.

5252. S%erdékes macskái nehéz megjobbítni.

5253. Tejbe y érik a macska orrát.

Azaz tetten kapásnál elbánnak az emberrel, mint macs-
. kával, ha egyszertejen kapják, mer^ugybolé verik orrát,
hogy lélekzeni is dlig tud.

Nyalakodjunk* nincs most ben ^ , ^

Módja a banyának,

üo^y ae omrál a t^ '

Verje a macskának. H o r v á t h A.

5254. Ugy van mint hét macska ei, zsákban, mag^ a 06»-
csában. D.

585&. I E^zédüir " ( "*^"* öiwsfca a fiögásba.

5^i56. Talpra esik mint a macska. ^

5257* Rá szokott mint macska a szalonnára.

Digitized byVjOOQlC

5258. ZörÖ5 mint macéka [ „.^gj^fib^n.

5259. Játszik mint farkival a macska.

5360. Búsul mintha elkapta volna kenyerét a macska.

; (8049.)

5S61. Törleszkedik mint a macska.
5^62. Ül mint sövéhyen a macska.
5263. Forgolódik mint macska a forró kása fcörül.

N é m <^ t : Ér geht drum herum vvie 4ie Jfatze uin deii
heiszénBrey.

F r B n c z i a : Tourner autour dü pot. , *

526^. Csillog a^zeme^ mint a kan macskáé.

5265. Alázatos mint a tüKcska.

5266. Szemes mint a macöka.

aj Felkötötte macskára a harangot. (S649.)

5267. kifizette mint Madali a barátot. B.

Egy (némelyek szerint Csáky gr. nagyí-váradi) püspök,
efiédre hivatá Madálit, egy falusi prédikátort, oly meg-
hagyással hogy a mint lelik , ugy hozák el udvarába.
Vágyván a tréfára melyet vele üzní fogaak, gondolkod-
tak a jelenlevők, mint fogadják. Egyik a yendégek kö-
zül ugy látszik barát, kiköté magának a fogadást , noha
eléggé volt figyelmeztetve hogy ne tréfáljon Madalival.
És imé j& Madali otthonias pongyolában. A barát kér-
dezé : mit keres Saul a próféták között? Madálí föly-
tata : „aí ö anyjának szamarafit éá örül hogy egyet meg-
lele,'' s ekkor a barátra ínutatólt.

a ki megleli, hanem a ki ki-^
szedi.

a ki ki$zediv hanem a ki meg-
eszi.

aj Rósz madár az, mely níás fészkébe tojik.

5269. Ha madárra tárgyalsz, Íjadat ne pengesd. D.(8236)

5270. Kicsi madárnak kicsi fészke. KV.

Német: Kleine Vöglin, kleine Nesllin.

5271. Ki madarat tart, ganéj a fizetése. D.

5272. Rósz madárnak fészke se jó.

5268. Nem azé a madár

Digitized byCjOOQlC-

278^

5273. Nem tiszta madár az, ki fészkét rulítja. (2771.)

Német: Es ist ein böser Vogel, der in sein eigen
. Nesl hofierr. - ■ ^

5274. Rekesztés madárnak^ oltalom leánynak^ BSz.

5275. A legjobb madarat soha meg nem lövik. (2449.

2480.)

Legjobb mad^r a méh. Igen bires-tal^ny a népnél, ösz-
szefoglalva egymás mellé e hármat: 9,A legjobb ételt
$oha. asztalra áem teszilc; a legjobb fából soha nem
építnek ; a legjobb madarat soha meg nem lövik," Mi az ?

5276. KiinnyU ellőni madarat, ha röptél)eQ egyenes utat tart.

5277. Mádarat szólásán, fazekat kongásán. (2476)

L atin : E cantu dignoscilur avis. ^

N á m e t : Den Vogel kennt man am Gesangé.

5278. Ugy szól madár, mint szája áll.

Német: Jeder Vogel singt, wie ihm der Schnabel
gewachseh ist.

5279. Nem rak fészket madár oly házra , mely meg akar
égni.

5280. Ritka madár.

Mondalik minden uj és nehezen találtató dologra ; igy
tömérdek közmondás formált^ik általa.
Latin: Rara avis.

5281* Drága (jó, szép^ gyönyörű) madár.

.. Mondatik ironice és feddöleg : „itt yagy le gyönyörű
madár." Lumpací vagabundus vagy a három jó mad^r."

5282. Madár szerencsétlen a gyermek kezében.

5283. Ritka jnadárnak kedves -a kalitka. (2S30.)

:^ Az a madár igen ritka,

Melynek kedves a kalitka. N é p<l.

5284^ Hol a madár se jár.

E kifejezéssel igen nagy távolság értetik. Meséinkben
az alvilágba jutott királyfiakat, tündérhösöket, kik az
elrablott királykisasszonyokért szállnak alá , rendesen
igy szólitja meg az alvilági, megismervén külsején ide-
gen voltát: hol jársz itt, hol (onnan, ti tőletek) a madár
sem jár.

Digitized by VjOOQIC

279

5Í86. i Könnyű' ( „.„.'-^Aá.

5286. f Szabad l'^^^^^^^'-

5287. Él mint az égi raadár. *
5S88* Eleven mint a madár.

aj Ugrándozik mint a tflrbo szorult madár.
bj Madarat fogathatni vele. (1441- 8079.)

5289. Madarász sem hint többet a csíürte, hanem a
mennyivel oda csalhatja a madarat.

5290. Okos madarász idejében szedi fel a lépet.

5291. Madárhusu.

Különösen lóra mondják^ mely nem hizékony, de jó
vérű } aztán emberre is^.

5292- Madárlátta.

Azaz meszünnen hozott, p. czipó, vásárfia.

5293. Az egy madártej en kivül mindene van. (4078.)

5294. Madárfejet is adhat.

5295. Madzag nem kötél. (1. 2085.)

5296. Szakad a madzag. '

5297* Szakadjon a madzag, de kinek szakad szíj.

5298* Mad;cag gyeplő, kender hám,, mind a kettő rosx

szerszám.
,«go j Madzagra kötöm.

^^^^' ^ Madzagon sem lehetne niegtartani. (4136.)
. d) Mézes madzag. v

Hfézes madzagot ymhi szkján, aíflz egy kis jót ízlel-
tetni szoktatóul, melyre majd keserűség következik.

5300. Minemű a mag) olyan a gyümölcse.
5301* Jó földbe esik a mag.

Azaz van fogékonyság valamire. Péld. beszélj a nép-

nevelésről, ott jó földbe esik a mag.
530^. Marokkal a magot, ne vékával.

Lalin: Mami serendum, non thytaco.

5303. Jó lesz magnak.

5304. Nem bánom, ha magva vesz is.

5305. Nem adja meg magvát. ; ^

5306. Azaz ember nincsen maga. (6061)

Tud valami ördögi mesterséget. Van olyaii ember, ki

Digitized byVjOOQlC

280

magában elkezd beszélni, a földre nézvén, oda fil^gged te-
kintetével, s mintegy fenszóval gondolkodik. Ilyenre
használják a közmondást. . ,

5307* Kiki okosabb más dolgában mint a magáéban.

5308. Ha kell 9 menj magad^ ha nem kell, küldj mást.

5309. Magadtul ne kíméld, mástul ne szánd.

5310. Másét ae bántsd, magadét ne engedd.

5311. Ha más szereti a magáét, miért ne te a magadét.

5312. NyuIj a magad kebelébe.

5313. Maga kiált tolvajt.

ö a f ö bűnös ; mert gyakran megesik hogy a tolvaj, el-
forditnia magárul a jlgyelmel, szinte tolvajt kiált.

5314. Nem szégyen magádnak szolgálni.

5315. Magad, uram, ha szolgád nincs.

5316. Légy magadnak, ha meghammasztál. KV.

így világosittatik Kís-Viczaynál : Intra pelliculam se
contínere ; csak addig nyújtózzál, meddig a lepel ér. ^

5317. Légy magadnak bátyja. KV.

Ily latin közmondást : „Quín propriám calcaxi^ terram,
querceta teneto" magyarít vele Kis- Viczay. Előjött már
egyszer 648. szám alatt, hol Ic^yja h. b ál y á olvasás
áll. Én egyebütt soha nem olvastam mint nála ; de föl-
vettem a gyűjteménybe, ha ngyan tiszta határzolt ér-
tebne s forttiájá élne vagy fölelevem'thetö volna még.

5318. Jobb magadnak hamut mint másnak lisztet takarni. K.

ÍMás szemében szálkát, magáéban nem érzi a
szekmen gerendát.
Meglátja más szemében á szálkát, magáéban nem
a gerendát.

5320. Kevés neki a magáé, (7149.)

5321. Magátúl is sajnáya,(1809>) '■, ■■ ^

5322. Magát tiszteli^ ki mást tiss^tel. (656 J

5323. Kiki szabad a magáéval. ML.

5324. Mit magad tebets^, inasra ne bizd.

5325. Minden ember lásson maga ^olga után. (5511)
5826. Kiki Iegj$>JbbaQ tudja maga dolgát.

S327. Ne )dvánd a másét, tartsd meg a magadét.

Digitized by VjOOQIC

281

5328. No szemeld a másét, csépeld a magadét BSs.

5329. Más falát reszeli, magáé fekete.

5330. Ki magának rósz, másnak sem )6.

Latin: Nec sibi nec áliistttilís,

5331. Másinak kalácsot igér, maga kényeidben sem eszik
eleget. (2237.)

5332. Másnak szűrt, maga szomjan maradt.

5333. Másnak akarsz patkányt fogni^ magadnak egeret sem
foghatsz. KV. (2237.) .

5334. Olyat mondok, magam is ibegbánom^

5335. Magáéval játszik.

Kikerülő felelet ily kérdésre : mit csinálisz ? Magaméval
játszom.

5336. Mindenkinek megvan a maga baja.'

5337. Közelebb az ember magához. (4452. 4762.)

5338. Kiki legjobban tudja maga baját. (1475.)

5339. Megfelel magaért. (7495.)

5340. Ki magasról néz le, hamar szédül feje.
^341. Magasról nagyobbat eshetni. (5393.)

5342. Magda Magdának, Magda asi egész világnak. (27Í.
^ 4353.) ^

iij Csák nagy ábnl tudja mint M a g í ó S a miatyánkot.
^ i Szóbul <ért a magyar ember.
* í Mondott-szóbul ért á magyar.

5344. Ne l)ántsd a magyart. -

5345. Áíok fogta meg>a magyart.

Átok fogta meg a magyart.

Mert aE soha "együtt nem tart. N é p d.

5346. A magyar hamar aláír, lassan fizet.

5347. Bajusz kell a ma^ya^nak.

5348. Kárán tanul a magyar. (955.)

5349. Ritka magyar adta nélkül.

5S50. Egy német^ egy barát csak egy magyar. D.

Mert a németnek csak inge van, a barátnak meg ez
nincs, ellenben a magyar mind a kettőt viseli. D.

5351. Magyar sz^bul német szó is magyarosan esik.

Digitized by VjOOQIC

5352. Jö éjszakát a magyarnak.

5353. Megemlegeted a magyarok istenét. (5210.)

5354. Magyar ökör^ német kutya, oláh dlszQó,

Két értelmű km. teheti: a magyar olyan mint az 'ökör,

~ £^ német mint a kutya, az oláh mint a.^isznd; vagy:

legszebj) a magyar ökör, a német kutya, az oláh disznó.

5355. Háromszor iszik a magyar.
5356« Vakulj magyar, butulj tót.

5357. Magyar tüz, szalmaláng,

5358. Lóra termett a magyar.
5359* Keresztbe nézik a magyart.

Nem magasságát nézik a magyar termelnek, hanem szé-
les, csontos voltát. Ez igen elteijedett vélemény, s
azonnal Atillát hozzák például, kiről mindayt^n tanul-
tuk : alacson termetű, szélles vállú, síb. --

KQ#5A $ Magyar Miska módjára.
- ^^"' } Magyar Miskásan.*

Ugy látszik, oly dologra szokta ezt használni aniagyar,
mi erővel, kitartással jár^ p. Magyar Miskásan még-
fogni ; Magyar Miskásán elverték, stb, A Miska névben
lusta erő fogalma rejlik, minő gyakran a, süketek, né-
^ mák, bolondoké. És van bolond vagy bohó'MIzsi is. Ma-
gyar ember azt hiszi hogy megörült ember nem fél kí-
lencz ^kárminö erős. legénytől^ míkép a vesíett kutya
is megver kilencz magánál erősebb. kutyát.

5361. Ha magyar kenyerpt eszel, becsüld meg a magyart. K.
aj Bajuszáról másods:zor iszik a magyar. D. (482)
5363. Hányja veti fejét mint Magyfir Balázs lova. D.

5363. Ma gyárán t megmondani.

Azaz épen ugy mint-van : őszintén, kereke, egyenesen.

5364. Maj om is szereti maga fiát.

5365. Mennél csuayább a majom, unnál szebli. ,.

Latin: Simiarum pulcherríma def<frmfis^ est.

5366. Olvasva elmegy a majmok közt. - ^ ' '

5367. Kimutatta mint majom a menyaszony9ágát.ÍP.(2798)
űr? M a j m s z e r e t e t.'

Káros szülei szeretet, minővel fia iránt volt a majom, az
az addig ölelgette, hogy megfojtotta.

Digitized by VjOOQIC

■ . . 293

5368* Maknyi mak ember.

Népmeséi szemé íy, igen kis ember, díyan mint egy
maknyi mak. Ez általánosan ,elleiisége a mese hősének *^
igen erfls, azért riöndesen meggyőzi az ídftsebb király-
fiakat, de a legkisebbetsoha. Jelleméhez tartozik nagy
ehetősége, falánksága, hányivelísége. -

5369. Otthon süti a mákot. (4278.)

5370. Mákból lesz a tölgy. (2724.> ^

5371. Qly messze mint Makó Jeruzsálemlőí. KV. (2334.)

Aton időkre emlékeztető km. , mikor a szentföldre tá-
bort jártak őseink 11. Endre király alalt^ tehát 1217. év
után eső időszakbul eredhető.^ '

^^72 Makóra i l^^szül. (3389.) '•

5372. Makóra J ^^^j^^^g^g^^^g

5373. Hitvány malacz mak alá jár. (1421*1

5374. Hol malaczot ígérnek, zsákkal forgolódjál.

N é m e t : Wenn das Ferkéi geboten wird, soll der
Sack béreit seiii.

5375. Koszos nialaczból válik a jó szalonna. (1427.)

5376. Nem adnám egy zsák maLaczért. (1429.)

5377. Örül mint malacz a máknak.

5378. Hánykódik mint poltrás malacz a garasos kötelén.

; (1388)

5379. Okos malom. D.

Valaki egy nevn forgó malmot okosnak monda fecsegő
társa mellett, kinek egyre járt a szája. D..

5380. Forog a malma. (4745.)

Kedvez neki a szerencse ; aztán : sokat besaél.

5381. Kél malomban őrölnek. (1305. 2649.)

5382. Malomban hegedüK P.

5383. Malmára jár a viz. (8232.)

5384. Ki élőbb megy a mabmba, előbb őröl. (2166.)

Német: Wer zuérst zur Hühle kommt, mahlt zuerst.
Se vize malmának se szava savának. BSz.
Se kovásza kenyerének se vize malmának.
5386. Csendes mint a puszta malom.

aj Malmon, ifjú feleségen mindig, kell építeni.

5385. I

Digitized by VjOOQIC

2M -

\ . ■>

bj iSzapora maloiu^ sokat darál.
5387. Eleget fUrdik a malomkerék, mégis fekete. K. (1525.)
53S8* Elázott a malomkerék kövestül. (2663.)
5389. Csikorog a malomkerék, esÖt kiált. (ü.
5399' Hiszi a manó.

Manó, rokonnak látszik a latin ,,manes'^ szóval, jelent
valami hitregé s íényt. Mondják : mi a manó ! vigye el a
manó! hová a manóba! — Hasonlít reá áz „izé**j
"mely megint '^z ,,iz'' szóbul jd. ,)Egye meg az iz.'' %en
mondják Gdmörben. ^

n^toi í ^^ mar, én is harapom. K.
^•^^*' ^ Ha 6 mar, te is harapj. KV. .

a) A ki birja, az marja. . '

539S. Jó kocsmáros lehet az, ki marad é4ikal él.
5393. Mennél többet hagysz inaradéKidnak, annál kevésbé

bánják halálodat. . \

539). Maradgaradjába menni; _

Kis-Viczaynál éz : Maragarodjába menTii , latinul: ea-
mus Athérias. -— Jelenti azt a megbánást, 'mikor valaki
jobb sorsát elhagyva olyanba jutott , honnan visszakí-
vánkozik. Rokon vele : mért nem ültél veszteg, ha-ottis
'\ jó volt dolgod.

5395. Tűzbe jött mint M a r c s e k a gombódától.

5396. Éldegél mint JMTarczi Hevesen^ D.

5397. Fordítsd Marczi. .(4657. 5213. 6.)

5398. Margíl aszony, deres ló, ritkán válik benne jó.

»»»»• I sXj M"^"-

Szapora Margit a népdal szerint (L. 1. k. SO?. 1.) vi-
lágísm^ö városi leány, ki -egyszersmind ólm^s is, pél-
dául mikor a varkbcsos Cczop'fos) viseletről ígyb^s^él:

„Kalapok alatt Ksztés zsák, ' '
Hajókat bdtbulhordatják,
Magokét eladják/- -

Kis leányra mondják, ha szeles vagy sebesön beszél, de
a mellett kedves : óh te Szapora-Margit.

5400. Marha marhát nyal. (tóál

Digitized by VjOOQIC

285

5401. Szépen dögük a marba^ olcsó lesz a bőr. (2703)
5402- Könnyű jó maiMnak árosát találhí.
5403. Nagy marhának nagy marha a helye.

Nagy ajándékért nagy ajándék van helyén.

540^. Dőlve eszik mint a marha.

5405. Marhában van. ..

Játékosoknál ismert szójárát. Ki szerencsével jittfarik^
szokták mondani : marhában azaz marháin a g y szerén-'^
csében van. . .

5406. Még a régi Markalf históriáját sem tudjia. K.

5407. Csúnya mint a régi Markalf. BSz.

E Markalfnak egykor elterjedett hirü embernek kellett
lenni. Bfég ma is olvashatni a ponyva^ irodalomban róla,
mint bölcs Salamon udvari bolondjárul, holott öt a ma-
gyar Salamon király bolondjául ismeri a hagyomány.
(L. Dugonics 2. k. 75. 1.)

5408. Pöki markát. P.

5409. Könnyen pöki markát, ba tolják szekere farkát. D.

5410. Megkenték a markát. (4336.)

5411. Igen szoros marku. (67. 2305. 5321.)

5412. Mindig viszket a marka.

541 3. Ki sokat markol, keveset szőrit.
5414* Heten vannak mint a markosai ördögök. D.

Hét neve^tes markotai rablórul mar?idt Győr megyébül
Markotáról D.

KAix < Elnyelte a mas atlagot.

^^1^- .^ Maszlagot evett.

5416* Ott leszek, hol a mádi zsidó.

Azaz ott leszek a hol voltam a H<>vetkQZ$ adoma sze-
rint : A mádi zsiiió igen koráA indult él Pest felé s előre
örvendett hogy víradatra már jó messzi lesz, De az álom
rájővén, elaludt a taligában, s egy szembe jüvő teilies
székéi" kocsisa, mert nem tért ki előtte, loydl visísxa-r
fordítás ez vele hajnalra sí^át udv^irkapuja előtt ál-
lott meg Mádou.

5417. líák ez, nem mak. D.

5418. Jó volna mákot vetni. *

Digitized byVjOOQlC

286

Azt tartják, minden nagy ebédnél hifromszor áll be oly
csend lK»gy szót se szól seidú. Ilyenkor mondják*: j6
volna mákot vetni ; mert a mákvetéshez igen csendes
idö kell. -— Á laíin ezt így tévé ki : Mercurius super-
venit ; nekünk pedig Kis-Viczay igy sajátítá el : angyal
mulék felettünk.

5419. Sok piák 9 zent inézsát nyom. (33350
5480- Mái.

Ki például kaszatul, kapáiul törést kap vagy akár vágást
kezén, ezttnondják reá : kapamái, sarlómái.

5421. Málé nem könnyen sül meg a napon. ,

5422. Málé nem kenyér. (1. 2085. 5298. 7861.)
o; Málészáju. (4Í17.)

5423. Ha Mária akarja, aludfej is elsül.'

5424. Zsidó is szereti Máriát körmöczi aranyon. K.

5425. Márk vagyok, nem Lukács. KV.

Nem szokom tisztem az nekem. Davus sum , non Oe-
dipus.

5426. Sok szent Márton ludja elkelt azdta.

5427. JCövér mint Márton ludja.

5428. Közjóra világol mint Márton grammatikája.

Iskolai km. Márton német' grammatíkájáb<M egyszerre
többen tanulván, az közös volt mindnyájokkat, innen a
példabeszéd.

5429. Mása czifra máá a szép. ^

Más — más szókon megforduló közmondások különb-
séget fejeznek ki és végtelen számig szaporíthatok,
- . megjegyezvén hogy a k^t tárgy egymáslul külön-
\ bözfl legyen ; p. más az arany más a réz ; más, a ve-

réb más a fecske ; más a tövis más a ró^zsa ; más a le-
' ány más az anyja > más kemencze más Velencze slb.

6430. Más kárán tanulj. (938.)

5431. Hess elviuásé. K.

P. a szomszéd tyúkja, ludja, a mint udvarunkba jö, ugy
szoktuk elhajtani.

5432. Jol)b á másé.

áj Másét nebántsdnak hivják.

Digitized byVjOOQlC

287

5Í33. Kövérebb a más ember szalonnája.

5434. A mi másé, nem tied.

5435. A mi másé, nem Tamásé. . , .

5436. Könnyű mást megítélni. (L. enyém, magadé, mi^nk.)

5437. Már a m á s z , ha. ném esusz.

Azaz más, különböző dolpg, de mivel más helyett (nász
áll, tehát oda jött a c.s u s z is, mint a 85. közmondás-
banmosdik és kendik.

5438* Ledől mint Málé tehene. D.
Hamar elfáradókra mondják.

Elnyugodott az úrban,

Mint Máté tehene az uíban. Parlagivers.

5439. Mosolyog mint Máté tehenborja^ Cz.

5440. Megilleti Mátét : a kosz. B,

5441 . Az sem volt ám m á ti a t á 1. (8528.)
5442* Annyi mint a Mátra szele,

5443. Meghalt Mátyás király, oda a2 igazság.

5444. Voltunk Mátyás:1dejében magyarok,

5445. Azt is tudja, mit súgott felesége fülébe Mátyás
király.

5446. Mátyás ront, ha talál, ha nem talál, csinál.

T. i. jégét Mátyás napja.

5447. Előre iszik a medve b$rire. (2816)

Német: Man musz* die Barenhaut nicbt verkaufen,
ehe dcr Bar gestochen ist.

5448. Ha egyszer a mézet megszagolta a medve, abba
sem hagyja.

6440 \ Medvének egy vaczkor. (6522. 3073.)
( Kiléncz medvének hat körle.

5450. Nem jó a kölykes medvének fiát faggatni. Cz.

5451. Morog mint a medve.

5452. Talpát nyalja mint a medve. (7598.)

5453. Megszokta mint medve a vaczkort.
545^. Válogat mint jóllakott medve jbí vaczkorban.

^ i Medvét fogni.
^^^^' l Medvéje van.

Digitized byVjOOQlC

288

Azt a hirtelen esőt , mely az. életet Cgabnanemtic^t)
ágyasban kapja, megnedvesíti, medv-énék nevezik a
cséplAk, s ki nem ismer itt reá a meder és medv
vagy nedv szavak rokonságába. Tbhát tulaj donkép
m e d v-*et fogni, miből szójátékkal lelt m e d v ét fogni

5456. Soha megadom fejében. (8448.)
545^. Megverte ftket a sök „megáldj-isten.*^

5458. Majd megtödtil. ^

Értsd elé: oly ostoba mint a bprju, hogy majd megbö-
dül. — Mondják a jól égö tűzre is : ugy ég,tnajd meg-
bödül.

5459. Megelőzés gyözés.

5460. Ha megesz, majd kitesz.

5461. Megégeti vele.

Mondják olyanra főleg, ki feleségével roszul él \ mond-
ják rósz szolgára s másra egyébre is, mi sok kellemet-
. lenséget okoz.

5462. Kijön, ha megéhül. (2351.)

5463. Megélünk már, csak az urak élhessenek.

Akkor mondja ezt a magyar ember, mikor elkerült neki
valami, bár csekély, dolog, p. ha éket ver a fába, s ez
' hasadni kezd.

5464. Megérett mind túrója mind sajtja.

5465. Meggyógyul, mig* megházasodol.

5466. Hamar m e g h a 1 , ki későn kezd élni.

5467. Az ifjú meghalhat, az öregnek még kell halni; K.

5468. Egyszer lettem a világra, egyszer kell meghalni, v
5469* Korto meghal, ki hamar kezd élni.

5470. Ha én egyszer meghalok, kurvanyja a világnap. K.

5471. Meg kell lenni mint a meghalá snak» (79[10.)

5472. Elfelejtette mint a m e g h a 1 1.

5473. Ugy megmegy, ugy megmegy, jobban se k^^íl

Eleven öregre mondják. ,

5474. MepiiutlEitta, kicsoda, núiosoda.

5475. Megpirulás főstéke a jó erkölcsnek. K.

5476. Vagy mégszokom vagy megsüökiinau

Digitized byVjOOQlC

869

5477. A ki megtér^ idvezűl.

Vendégre alkalmazzák^ ha valamiért visszament oda,
honiian egyszer ipár eljött.

5478- Soha nem hésö mint a megtérés.

5479. A ki megyén, halad, a ki sz..ik, marad. (6247.)

5480- Melege van. (1885)

5481. Meg sem melegedett nála.

P. p^nz, mindjárt ki kellett adnia;

5482. Csak a melle kivánja.

Vén emberre mondják, ha szerelmes.

5483. Né m e 1 1 e s z d , a mit meg nem fogtál.

a) El sem fogta, mái- melleszti. (1468.)

5484. Mi haszna a mell verésnek, ha belül nem érzesz.

I>. (7002.)

5485. Nem verik ki a mente ujjából.

P. jó beszédet, szóval oly dolgokat, mikre tudományos
és fáradsággal járó előkészület kívántatik.

5486. Sokat rángatják a mente ujját. (6526.)
á) Sa^el bélelt a mentéje.

5487 i Kopasz mentség.

|[ Bár mint tapogasd, kopasz a mentség. BSz.

5488. Szenvérmes mint a m e n y a s z o n y.

5489. Nem mindig ttt le, mikor m e ij n ^dörög. (3382.)

Német: Es schlSgt nicbt immer ein, wenn's
^nm^t. ^

5400. Ba^zíke mint az elöhasu menyecske.

5491. Menyecskének ha mézbÖl volna, sem kedves na-
pája.(5664.)

Ji a li n : Omnes soerus odere nurus.
U) Tüzröl pattant menyecske.

b) Jó férfi hóna alól ugrik ki a kövér menyecske.

5492. A ki meri, a nyeri. (5834.)
aj Nincs merie. (2752. aj

5493. Mese, mese, mesd ketté.

Azaz mesd ketté az üres szót mint a kolbá/Tzt és lakjál
jót vele, ha tudsz. Szójáték.

19

. DigitizedbyVjOOQlC

5Í94. Fejlellen mese vall leglöbb becsületet.
6495. Mesét kolbászért. (4538.)

5496. Várják mint a Messiást.

5497. Ki minek a mestere, annak a hunczatja, (3157.)

5498. Nyomorult mester, ki tanítvány nem vöU.

5499. Bolond mesternek eszelős tanítványa.

5500. Olykor a mester is elhibázza a vecsernyét.

5501. ^em lehet az ember mindjárást mesterré. KV*.
a) Nagy mester. ,

í) Ezermester.
55Ó2. Mesterembernek ha piszkos is keze, mégis ara-
nyos. D.

5503. Mesterembemek arany a padimentoma. KV.

5504. Mesterember pénzt lát.

5505. Könnyű a mesterség, a ki tudja.

5506. Minden mesterségnek arany a J ^ ^/ ^

Német: Handwerk hat einen goldeinen Gniild.

5507. A ki hat mesterséget tud, éhen hal az meg.

5508. Ne fogj hozzá, ha nem mesterséged. (d396.)

5509. Addig áros a mesterség, mig titkos.

5510. Mesterségnek szerencse a mestere.

5511. Minden ember a maga mesterségét folytassa* (3550.

5325.)

Vezérszava egy játéknak, mely igy történik : Az ösz-
szegyült vegyes iQusá^ól egy vSa^tatik főnökül. Az-
> tán mindegyik valami mesterséget mond, p. én leszek

szabó, én kovács^ én hegedűs stb. Ekkor leülnek asztal
köré, mondván együtt és egy bangón: „minden ember a
maga mesterségét folytassa/' Ezt ismétlik. A főnök
' tartozik tudni , ki minÖ mesterséget választott és kezével
egyik vagy másik mesterember foglalkozását utánozván,
amazoknak el kell találni és utánozni Öt, különben zá-
logot kell adniok.

a) Hol nem elég az erő, niesterség aljon elö. B.

5512. Kerüli mint Mesztegnyel a kápfflnát. K. -

551 3. M e z í t e 1 e nt nem lehet megfosztani. (5708.)

Digitized by VjOOQIC

291

5514. Eltört a mécses. (1386.) '^

5515. Döglött méh nem ad mézet. .

5516. Szorgalmas mint a ínéh.

a) M é h e c s k e meg nem száll dögön.
551?. Nem méltó méltatlant pénzéért dicsérni.

5518. A jó mén ló vagy megvakul vagy megBámil.O 535.)

5519. Kétszer mér, ^yszer vág. ,

Legtökéletesebb jellemzése a jó mesternek* MíelöU
vágna^jólr megméri, meggondolja: helyesen lesz-e.

5530. Méreg kostolással is megárt. . :. ^

5531. Nem iszszák a mérget fa kupábul.
5533. Sok mérget nyel.

Sok bószuságot kelt szenvednie.
5533. A méreg csak méreg arany pohárbul is:
558Í. Méreg sefii árt neki.
5535. Ördög mérte mérföld.

Azt mondják az alvidéki mérföldekre hogy, azokat az

ördög mérte, annakis elszakadt a láncza, s azi^rt olyan

nagyok.
5536; Betelt a mér t ék. (1518. 3730)
5537. Megüti a mértéket. (64610
5538.. Mérték nélkül is megszabják a nadrágot.
5539. A milyeií^ mértékkel te mérsz, oly mértékkel kapod

vissza.
5530. Jó mértéket tartani.:: .

5531- Mértékletesség í If.^Jf';^ '^'^^'^^^ ^,

^ ^kívánt egészség. KV.

5533. ^M ész, bors, csuklya, sok roszat elfedez. K.

5533. Kinek mesze nincsen, fehérfölddel meszel.

Német: Wer keiáen Kaik hal, musz- mit Lehm
mauern.

5534. Mind esze mind mesze.

5535. Mészáros, keze, lába, mind sz . . ros, az erszé-
\ nye aranyos.

5536. Mészáros nemTíönyörül a bárányon. (3564)

5537. Mint a kancsal mészáros. (1319)

5538. M é z nyalatja magát.

19*

Digitized byVjOOQlC

292

5539. A ki sok mézet nyal, sok keserűt is fal.

5540. Nincs édesebb mint a méz.

5541. Üvegen állal nyalat mézet. BSb.

5542. Mézből se jö a sok. (681&)
5543* Mézből is mérgei szí.

5544. Ki mézet metsz, ujjait nyalogatja.

5545. Ha egy kád méz egy pénz volna is, de a kinek nincs,
meg nem veheti. K.

5546' Mézíz alatt méreg.

5547. M í van mit tenni, ha meg kell lenni.

5548. M i a t y á n k ! bárányláb. D. j(8575.)

5549. Tudja mint a miatyánkot. HL.

aj Sok miatyánk, kevés vakarcs. B.
5550* Jobb a kicsin édes miénk mint a ^ok másé.
5551. Si^ent Mihály után, ha harapöfög^ival hvznák is a

füvet, még se nő.

555S. Elvitte szent Mihály lova.

Az a hordozható sziák vagy akár két Jtud^ oielyen a ko-
porsó vitetik. ^ •

Már engemet ide ft tova

filvi0z a dzent Mihály lova. Csokonai. .

5553. Fél a czigány szent Míhálytól.

5554. A mit Miska megtanul, Mihály sem felejti el.

5555. Meghúzta mint Mihály bátyám a kalamárist.

Égy Mihály nevü öreg czigány bement az hrnoki szo-
bába, hol nagy fekete üveg volt az ass^talon tintával teli,
s epedő szendéket vele rá. — „Mi az/*, kérdé, ,;tiveg
vagy kalamáris ?" — ^Kalamáris/ felele az.i^ irook.
-T-^y^dd lenne az kalamáris, cs^ én Jiieghuzhatnám/^
— ,Lehet !' Ekkor a czigány szájához tévé, de mihamar
elkapá, mondván káromkodva : „tinta ez, nem .kalamá-
ris!*' ^-Alkalmazható: mikor valaki csalódik, nem azt
nyervén, a liiif óhajtott.

aj Bekukkant mint bolond Mihók ]>^M*ecz6nl)e.
(3948. M7E.)
5556* Éldegél, mint Miké malacza a piaczon. D.

Digitized by VjOOQIC

293

5557. Magas Miklós mennybe né». B.

5558. Milyen a jó nap olyant fogadj isl^n.

„Milyen'* CminÓ) ,yOlyan" szinte tömérdek közmondást
formálnak, s itt rendesen az köttetik össze, mi már ma-
gátul is legszorosabb viszonyban áll egymással, p.< ok
és okozat, lényeg és mellék, birtokos és birtok; Legne-
vezetesebbek :

Blinö a gazda, olyan a bor.

Milyen az aszony, olyan az eczet.

Milyen az anyja, olyan a lánya.

Minő a fa, olyan a gyümölcs.

Minő a legény, olyan a gatyája.

Minő a mosdó, olyan a kendő.

Minő a kérdés, olyan a felelel.

Minő a köszönés, olyan á fogadás.

Minő a tőke, olyan a bor. ^

Minő a mag, olyan a gyümölcs.

Milyen az evése, olyan a dolga. . ^ '

5559. Nem illik minden mindenre.

5560. Mindenhez látó, semníivel biró. KV.

5561. Kiről minden szól, kell abban valanáinek lenni. KV.

5562. Mindenült é3 mindent mindenlül el ne Végy. KV.

5563. Nehéz tii iü d e n k inek kedyét találni.

5564. Mindenkinek tetszeni lehetf^, akármi bolondság.

5565. Ha mindnyájunk jó volna, nem lenne tarka a
vil^.

5566. Mindnyájiin emberek vagyunk.

aj Mindnyájunknak kettő az orra lika.

5567. Irigy mint a m i r i g y.

5568. Hamar mise, kurta predikáczió, hoszu kolbász.

a538.)

5569. Kis nise, nagy mise, utoljára semmi sk>.

Arra mondák, ki hívatalkeresésbcn minden érdeknek
áldozott a pártoknál, s utoljára is kimaradt.

5570. Beane vagyunk mint m i s k o 1 c z í aszón y a pin-
czében.

5571. Pislog mint a miskolczi kocsonya. (2652.)

5572. Bohó ÍMisi, de hájas.

Bolond ugyan, ée vagyonos.

Digitized by VjOOQ IC

294

5573. Mindig egyforma mint a mocsai haraszt. Gz.

( Inkább niegtetszik moesiok egy tiszta ruhán
) hogysem a fazékon. P.

\ Jobban megtetszik mocsok a tisztán mint a fa-
'( zékfülön.

5575. Gözühordta mogyoró.

5576. Nem ér egy | j^|^^ | mogyorót.?.

5577. Nem hordja gözű férgesót a ínogyorónak. (135)

5578. Ki sokat válogat a mogyoróban , utoljára férgesre
talál.

5579. Kifogyott mint mogyoró a tokjábul.

5580. Mogyorófa olaj, furcsa olaj. .
a^ Mogyorópej.

5581. Mohó, bohó.

5582. Mennyi m 1 n á r annyi tolypj.

5583. Sokat lop addig a molnár, mig rajlft érik. (4530.)
55.81. Ha minden molnári, a ki lop, felakasztanának, ki-
veszne a mesterség.

Néifaetr JWüller^ Schneider und Weber werden
nícht gchenkt, das Handwerk ginge sonst aus. •

5585. Molnár ha vize, van, bort iszik, ha vize nincs, vizei

iszik. '' '

Első esetben van keresete, azért bort iszHc, ha nincs

keresel (vagy mikor malinának vize nincs), vizet iszik.

5586. Molnár sem vesz két vámot. (1199.)

5587. Neki szokott mint molnár a dézmáríak.

aj Molnárrá leltél , kövesdi Krisztus vagy. Sz.
(4686.)

5588. Hever mint molnárlegény a zsákon.

5589. Mond vailamil.

Mikor a magyar ember meghallgat valakit és jónak lát-
szik előtte a hallott dolog, e kevéssel, (valami) szokta
kífejezni^bccsülésél.

5590. Mondva csinált..

5591. Nem ki mondotta, de mikép mondotta. (1475.)
559S. Könnyebb a mondás mini a visszamondás.

Digitized by VjOOQIC

295

5593. Elmondja a maga na o n d ó k á j át.

5594. Kövér nainl a m n g J i c 35 a,

5595. Szomorú mint a m o n y a metszett

! Milyen a mosdó, olyan a kendő. (2629.) '
A minemű mosdót ők tartoltak nekem^ én is oly
kendőt ő uekiek. KV.

5597. Csak egy mostoha volt jó^ abba is belé szeretett
. a nianó, ós hamar elvitte.

5598. Ki mostohát sirat, vagy nagy erkölcsű vagy kép-
mutató.

5599. Mostohára szép szó. ^
560Q. Hasztalan panaszkodol mostohádnak.

Lalin: Apud novercam queri.

5601. Ritka mint a jó mostoha.

o^ M s 1 h a s i r a t á sra vöröshagyma kell. K.

5602. Akármit m o z d i t s o li , könnyen elemeli. D.

5603. Mozsárban töröd, szót nem veszesz belőle. (339J1.)

5604. M ó djával jó minden.

5605. Kinéz a boltbul mint á móri zsidó. D.

5606. Es^e nélkül van mint Muc z á k Jova. D.
566?; Jtt uh art vet D. (2491.)

5608. Embernél muiika, istennél áldás.

Némol: Die Arbeit ist unser, das Gedeíhen ist
Gottes.

5609. Milyen a nmnka, olyan a jutalom.

Német: Wíe^clie Arbeit, so der Lohn.

5610. Hamar munka ritkán jó.

5611. Szeretné a hasznot, de ful^a munkától. ^2955. 5237.)

5612. Munka után méz a nyugodalom.
5613.. Iga? szeretet nem érzi a munkát. K.

5614. Hasznos munkának nincsen fáradsága. K«

5615. Ki kerüli a munkát, nehezen ttilti meg gyomrát. BSz.

5616. Isten is munkára fizet.
Méltó a munkás az ö bérére.
Méltó jutalomra munkás. KV.

5617. \

Digitized byVjOOQlC

296

5619. Kikapta a mustármagot

Aprószentek napján el szokták kttideni a gyermekeket
szomszédba és tovább mustármagot kérnh A háziak
már tudják, mi az, és elővévén rekettye vesszöbül font
korbácsaikat, ^ kérő gyermeket jól elverik, mert közhit
^szerint ez használ az egészségnek, de fö dolog beniie
annak kiábrázolása, hogy vessző néMr alig leh^t gyer-
meket nevelni, vagyis szükséges neld a mustrálás
(kedves szó, am. szigor) ; innen a közmondás : mus-
tármag; szójátékkal.

5620. Nem halottas házhoz való a muzsika.
5621« Mely mü hamar kész, hamar vész.

ö? Sürü műhely, ritka gatya.

^\ N.

5682. Nadragulyát eVetl. (6B8.)

5623. Megszabták a nadrágot, (1220

5624. Nadrágában szive. (645)

5625. N a g y a után apraja is elkel.
5626: Nagyot kezdett, kicsit végzett.

5627. Minden nagynak kicsin a kezdete. (1^90. 2829)

5628. Ki nagyot hág, nagyot esik.

5629. Most jön még a nagya. (5002.)
5630« Szomorú mint a p a g y - i d a i nóla.

Zápolya idejében a ezigánypk oltahnazták Nagy-tdát,
Abaujban^ s oly vitézül tárták magukat, hogy az os-
tromló seregnek. kudarczczal kelle visszafordirinL Ök
örömtül elragadva kiabálták: „csak el ne fogyott volna
puskaporunk, akkor lett volna még hadd lel hadd " Ezt
az ostromlók megértvén I visszatértek, s megvitták a

Digitized by VjOOQIC

297

várost, mely^iralmas sorsnak émlékeitetettl ma is kdz^
mondás a nagy-idai nóta.

5631. Több nap mint kolbász.

5632. Szomorú nap fekete vasárnap.

5633. Nincs oly hoszu nap hagy estéje ne volna.

Né m e t : Ist dor Tag nocb Bo láng, dennóeb kommt
der Abend. -

5634. Egy nap ..m|^^/S-,

5635. Nem hoszu a nap, kinek sok a dolga.

5636. Hazug napok.

Nyári munkaidő. Hazug nevök onnan van, hogy tartozá-
sait a munkás nem szereti oly hoszu napi munkával le-
róni, s Ígérkezik ugyan,' de nem megy, hanem oda (art
Inkább, hol a hoszu napol jól megfizetik. ^

5637. Minden nap egy nap muIik. (882. 2887.)

5638. Többet csinál két nap mint e^ nap.

5639. Több esze van két nap mint egy nap.

5640. Minden napnak tulajdon bibéje yagyoD. KV.

N é m e I : Jeder Tag hat seine Plage.

5641. Nem minden nap Jakab nap. (6129.)

5642. Nap faiap utánr, múlnak az esztendők.
^643- Nem l^et két nap az egén.

5644. Akármint i:agyogjon a nap, de csak nem lát a vaki

5645. Mennél mágasb a nap, annál kisebb árnyékot vet. K.

5646. Nap is beszolgál az árnyékszékbe, de azért meg nem
lAocskolódik. K.

i A napol akker nézik legjobban, mikor fogyat-

5647. <i kőzik.
( Fogyva nézik á napot.

5648. Nap fogyatkozását paraszt is észreveheti ^

5649. Napot nyugodva dicsérj.

! Lementével )
Nyugtával ) dicsérd a napol.
Multával . V
5651; Az alkonyodó nap fáradtak pártfogója.
5652. Lement a% ö etapja. (1434.)

Digitized byVjOOQlC

298

5653. Feljö még az én napom. (1433^.)

5654. Az alkonyodó napot kevesebben imádják.

Lalin: Plurcs adorant solem orientem quam occi-
dentem.

5655 Napnak is van foltja,

5656. he ne menjen a nap haragodon.

5657. Nem minden nap ragyog a nap.

5658. Többet ér egy nap mint száz holdvilág.
aj Megfogta a napot.

Arra mondják, kit megfogott a nap, egészséges' barna
szint kapott.

5659. Többször jö szobájába napfény, mint kenyér.

Német: Der Tag ist ihm eher im Hause, denn Brod.

5660. Süt a napfény, de a kenyeret még sem sfilheti meg.

5661. Napfényre hoznt

5662. Tiszta mint a napfény.'^
566S í Napraforgó.

( Napra forog a tányérvh-ág iSr

5664. Minderi nap gyűlöli menyét. KV. (5491.)

a) Napád nem gondolja hogy ö^ is csak meny volt;

5665. Nappali rettegés, éjjeli rémülés. (5055.)

5666. Narancs is keserű, ha nagyon facsarják.

5667. Nád ütötte agyon az urát. K. (2145.)

5668. Gyönge a nád, de mégis a szél hajtogatja.

Azaz el nem töri, hanem csak hajtogatja.

5669. A nád sem indul szél nélkül. (3393. 5009.)

5670. Ki nád közt ül , szinte oly sipot csinál , minemüt
akar. KV.

Német: Wcr ím Rohr süzt, schneidet sich die Pfei-
fen, wie er will.

5671. Nádhoz támaszkodna

"Lalin: Scipioni arundino inníti.

5672. Nem indul meg a nádszál fúvás nélkül. KV.

5673. Gyarló az ember mint az érett nádszál.

5674. Házi és nádi.

Azaz kétféle, mint a veréb : házi és nádi. Szokta hasz*
nálni magyar ember, mikor nem akarja megmondani

Digitized by VjOOQIC

299

minÓ az akétféle» P. mondják: a barát is kétféle: házi
és nádi. ^^ \

5675* Okas mini a nádivéréb. D.

5676. Örömestebb esik, a hol nedves. (18Í8-)

5677. A „n é m akarom'^ bántja. (95.)

5678. Szaímaházi nemes ember. M.

5679. Nemes volt, de elhordták földét a fazekasok. M.

5680. Nemes yért dicsérhetni nógatlan. KV.
5681f Rut dolog íiemei^nek nemtelenül élnh BSz.

latin: Bene naiis turpe est male vivere.

! Pipás - \

Hét szilvafás ? nemes ember*

Járomsseghugyozó )

5683* Becsüld még anemesleve let.

Ezt szokták mondani, ba valaki veri a kutyát.

5684. Kutyánál a nemesleveled.

5685. Nemeslevelét is beitta.

5686. Szegény örökség a puszta nemesség. BSz.

5687. Majd lesz nemulass. (3259. 48é4.)

5688. A szegény „nescio" csak rósz diáknak jó. KV.

5689. Az^ alatt a nes z alatt. (2950. e.J

5690. Jö nevelés legjobb szokás.

5691. Jó nevelés soha sem esik drágán. BSz.

5692. Keveset van otthon, ki sokat nevet. BSz.

5693. Ki sokat nevet, keveset elmélkedik. D.

5694. Elneveti a javát.

Ha ki valamit elbeszél, például valami kis élezés adór-
mát, s a végin, hol csattanni kellene az elbeszélésnek,
; maga nevet legjobban.

5695. Kr magát hamar elneveli y nincs messze a bolond-
ságtól.

5696. Sokat nevet.

5697* Ne nevess : elhüla leves.

5698. Könnyű á készet nevetni.

5699. Sok nevetés okosbul is bolondot csinál.

N é m e r : Am víelen Lachen erkennt man dcn
Hachen.

Digitized byVjOOQlC

, 300

5700* Négy fal, négy szem k'ótlM sok tö'Héník.
5701. Négylábú is botlik. KV. - _

$702. Megeshetik négy királyok napján. (1110.)

5703. Letette a n é g y p é n zt

Szokás a bírónál falun letenni negyven ezüst krajczárt
valakinek megidézése^ végett, p. ha tovait vetésben kap-
ták, de be nem ^thatták, eat Uvják aégy pénznek is,
negyvennek is.

5704. Nem ugy néha mint néha«

5705. Néha napján, seidön. (1110.)

5706. Bizonyságul n é m át hí.

5707. Szaladj kurncz ! jön a n é m et.

5708. Nem fél a német hogy elvonják gatyáját>KV.( 551 3)

5709. Eb a német kutya nélkül.

5710. Akár a részeg németiek beszélj.

5711. Német has.

5712. Fél mint német gyerek szent Míkióstul. D.
5713* Megfogta mint német a hurkát. -
5714. Nincs, mint a németnek gatyája.
5715* Beszélj yele, ha tudsz németül.

5716. Nénéd térd0. (397.)

5717. Nép szava, isten szava.

5718. Egyik nép a másiknak mestere.

5719. Mindennél jobb a jó n é v.

5720. Végtére maga nevét is elfelejti az ember.

Lalin: Proprli nominis obliyisci. .

5721. Azt se tudja: mi a nevoi

íi7aa 1 Nagy dolog hogy varga s tót szégyenli nevét. K.
* ( Szégyenlik nevökel varga, lót és hóhér.

5723. Kinek veszett neve indult, a szél is árt annak. K

5724. ügy nézi e, majd megette szemével, ^

5725. Sok nincs őrzi a vagyont.

5726. Hol nincs, isten se vesz.

5727. Hol nincs, ne keness.

5728. Nincsexeií veszi a semmin adottat. <1640. 4169.

6115.)

Digitized by VjOOQIC

Ml

5730. Régi nóta.

5731. Külön nótát ftij. P.

5732. Régi nóta, itt hallottam: igyunk egyet ma.

5733. Szomorn a magyar nóta.

5734* Te is nótát duddsz^ de tánczra mást unszolsz. KV.

5735. Elvételte a nótáját. Sz.

5736. Hátra még a nóta ugordója.

i Mindig egy nótát fuj.
^'^^* \ Csak a régi nótát fújja.

5738. Am nöszszék még vele.

5739. Könnyebb a nöszés mint a kétszer főzés*

5740. Jobb a nőtt fnint a szőtt.

íobb a bunda, mely természetes bBr, télben mint egyéb
akármi szövet ruha. Székely km.

NY.

574 1 . Csak a n y a ka véres. (7852).

Nagy bajra mondják tréfásan, miullia „csak'' (azaz.

c s e k é lység> volna , mikor az embernek nyaka vany

kérdésben.
5743. Nyaknak is van szirté.

5743. Csiklandós a nyaka. (1616.) '

5744. Nyakát szakítja. P.

5745. Ki nyakában^ bizik , akasztófán hizib. D.
5746* Egy nyakkal rövidebbre szabták.

5747. Nyakába vészi a világot.

5748. Egész teste nyakbul áll.

5749. Elgynek nyaka, másnak nyak nyaka van. D. (S70S.)

Azaz egynek a nyaka csak puszta része testének , míg
a másik ember nyaka mér nyakas is azaz kemény. —

Digitized by VjOOQIC

802

', E szólásmód igen eredeti és főleg vigkőUészetben
kérésen voliia használható. , ^ .
5750- Egy nyakon csapásból üstök vonás történik. KY.
5751. Hitvány ebéd a nyakleves. (5007. a.)

5758. Nyakára nőtt.
5753* Lerázni a nyakáról.

5754. Nyakamon van.

5755. Ott ült a nyakamon.

5756. Nyakába varrta magát.

5757. Nyakra, főre.

N é ra e l : Über Hals und Kopf,
57 5B. Kemény a nyaka mint izráelé.

5759. Nyakon csapás ulán esik üstökvoiiás. D.

5760. Nyakára vinni.

5761. Nyaka közé verni..

5762. Nyaka köz^ szedte lábát. (4343.)

5763. Nyakon csipni , fülön fogni.

5764. Nyaknak hóhér a borbélya.

5765. Vas nyakat is meglágyít a lüz. D.

5766. Inkább lábad mint nyakad.

Értsd utána : törjék ki. .

5767* Jobb nyak ludnyak tyukny aknái.

5768. Csiklandós a ny«ka^ nem szenvedheti a kötelet.

5769. Nyakán ütik el a gombot. D.

5770. Kemény a nyaka ; vagy ökör vagy okos.

5771. Nyakat vonszanak egymással. (3132)

5772. A nyakasnak nyaka törik.

5773. A ki nyakas, fejes is.

5774. Nyakas a kakas. .

5775. Nyalja, falja.

5776. Nyalják , falják egymást mint az uj házasok.

5777. Nyalom a lelkedet; szivedet.

Czigányos kifejezése a kedvkeresésnek.

5778. Nyalod vagy falod, egyet érsz vele. D.

5779. Addig I Xl^':^;,^ ( mig elcs*bi..«..

5780. Nyalja, borja. (1085)

Digitized by VjOOQIC

303 .

5781 . Nyölakadó n^ maeskagumi a csremegéje.

5782. Megkívánja a verést mint a nyalkái czigány
teste a csígfázást.

5783. Megtanít 9 nyavalya. M.

5784. Jaj az én nyavalyáim. KV.

5785. Nyavalya lielé.

5780. Nagy nyavalya a szerelem.

5787. A nyavalya párosait jár. (1325.)

5788. Minden nyavalyának bokros az örvénye. KV.

5789. Könnyen felejti ember a más nyavalyáját. (7143.)

5790. Kiki legjobban érzi a maga nyavalyáját. KV. (1475.)

5791. Törje ki a nyavalya.

5792. Nyavalyád nincs , bibét keresse. KV.

5793. Tréfás csúfolódás nyájasságnak tartatik. K.
WOA jFolyráa nyála.

^'^^* ( Foly rá a nyála^ de nem kopik állá.

5795. Falatját a szegény nyállal ereszti föl -

5796. Ha nyálával j'óUakbatnék , sóba se pökné ki.

5797. Nyálávalis jóllakik.

i A ki nyárban ^em gyűjt, télen agg ebül bán-

5798 < ^^^^- *^^-

^ JA ki nyárban nem gyűjt, télen keveset fűt.

( (3235.)

5799. A ki jó kocsis volt nyárba , nem dül a löva.a sárba.

5800. Nyárban szaggat téli sübál. (8323.) "

5801. Reszket piint a nyárfalevél.

5802. Nyársat nyelt.

Igen hegyesen , peczkesen iar^a magát.

5803. Oda ül a nyárshegyibe.

Oly alkalmatlan helyre minő a nyárs hegyé volna
ülésre.

5804. Kár hogy nyele nincs. b. \,
Kf<(í\ í Nyelet csinálok én ebbe. BSz.

f Majd nyélbe ütöm én att.

Azaz használhatóvá teszem, mint fejszét, kapát az ál-
tal hogy nyélbe ütik.
5806. Veszedelmes falat a nyelv.

Digitized byVjOOQlC

S04

5807. A nyelv gonosz fegyver. Ky.
5808* Hízelkedő nyelv nyalva ejti a sebet.

5809. Leragadt a nyelve.

5810. Felvágni a nyelvét.
^^^. Botlik í I
*»lí- Megsiklotl P "y^^^^-

5812* Jobb lábbal megesni, míiit nyelvvel botlani. KV.

5813. Esze hire nélkttl pörög nyelve.

5814. Hamarább jár nyelve az eszénél;

5815. Megbotlott nyelv is néha igazat mond.

5816. Ne koptasd a nyelved.

5817. Csuda hogy el nem kopik nyelve.

5818. Harapná d a nyelvét.

5819. Fogd meg a nyelved , tedd a segged alá.
-^ í Mindenki rajta köszörüli nyelvét.'

5»»0. J gjy ^^j^ ^^.^ nyelvét. KV.

5821. Csomót köthetae nyelvén.

5822. Nyelvét rágja.

5823. Többen vesztek el nyelvek által mint fegyver ál-
tal. K.

Kaofk S Nyelvét is kihányta.

5b»q. j jj^ nYehiéi kihányja is.

5825. Nem akarnék nyelve lenni.

5826. Három éle nyelvének n^t a sásnak.

5828. Mi; a szivén, az a nyelvén.

5829. Egyszer veti fontra , a mit százszor nyelvre.

5830. Nyelvére veszi.

5831. Rózsa ajak, tövis nyelv.

5832. Ha nyelvvel tűzöd rá, karddal se fosztod le. K.

5833. Nyelvében él a nemzet.

5834. Ki mer, nyer. (5492.)

JLalio: Audacés fertwna juvat.

N é m e I : Frisch gewagt ist ha|b gewoanen.

5835. A ki akar nyerni, kell elöasör lürni. KV.

Digitized by VjOOQIC

305

5836*.Abi nyerni akar, föl iskell tennie. EY. (3996* aJ)

5837. Nyertünk vissza felé. X754.)

5838. Nyer atyus, könyökig nyulkála «ebbe.
5839* Minden nyeregbe oda fér. KV/ ^

N é n^ él : Slch in allé Sa.ttd ríchten.

5840. .Kiütötték a nyeregből. (44660

N é m e I : Einen aus dem Sattel heben.

5841. Nyerget ütik hQgy a ló éresse.

aj Két nyerget ülni egy seggel KV.
5843. Sok a játékos, de csak egyé anyereség. (3997.)
5843.. Nyilat húzni.
58^. Nyilba futUh (52090
584^5. Nyilat tompít, ki serpenyőt lövöldöz. F.

5847. Nyimmel, nyammal es^ik.KV.

5848. Nyir póznával fejét póznáiul. M. (2958.)
5849- Nyiri pajkos, nyiri furkó, nyalka peczék.

., ; flj Nyiri mak. (I2lf.) ^

5850. Nyomorult^ kinek nena/ elég a magáé.

5851. Nagy niester a nyomorúság., ; ;

5852. lííegtanít a nyomorúság imádkeznL KY.

5853. Egyik nyomorúság ott éria másikat, K. (^1325.)
5354. Ki üdéjén reá szárija magát, csak éltüri a nyomo-
rúságot. . - . *

5855^ Czífra nyomorúság.

5856. Jobb ^gy s^^áraz falat nyugodalomban mint ti-^
'zenkét pástétom veszekedésben. ,

5857. Tudja,. hol fekszik a nyúl. ^
J^858. Kicsin a nyúl, mégi^s niegfultatja az agarat.

Kíl^Q A ki két nvulat S *^^ ^^^^^ ^^ ^"- ^^' '
5859. A ki két nyulat ^ j^^.^^ ^^^^^ ^^ ^^^^

^ L « t í Q : Duos insequens lepotcá , neutrum capit/
Mám el: Wer 2wei Hasén zugleich hetzt, fangt
. gar keinen.. ' .

á860. Hamar cselt vet az öreg nyúl.

20

Digitized by VjOOQIC

306

5861. Hol a nyul fölirevekedik^ ott SEereliikábbIa^iH.ft.

Német: Wo der Hasé geselzt wird, ist er am
líebsten.*

Fr a n c a >a : Le U^yre revíei^ tou)<Hirs k son gíle.
5861 Nyulat Utáiik. F. (561. 475Í.)
5863* Nom azé a nyúl , a ki kergett, banem a ki meg^
fogja, , V

Némei: Der élne FShgt deá Hasén , der And^e
isset ílm,
5861I. Nyulat fogathatsz vele.

*^^- I FélTemre j «>szik mint a njul.
5866. Hosia mint a nyúl farka. ML.

o.*ó.

5867. Tágfisabb^ oda kL

Tréfás, mikor ajtón kopogtatnak, ^^tesséfcl szabad r^

helyett.
5868* Sokan vannak oda ki.
* Téli időben mondják, mikor örömest husádik szobába

az ember. . " ^

5869. Ha oda van, odavan.
5870* Egész odáig van.

Iggn szerelmes, igen beteg, vagy igen ittas,' .a szerint

minft a körülmény , melyben használtatik.

5871. Oda mondani.

5872. Katyábarátság, marh^ szaporaség hamar oda van.

5873. Se oka se foka.

5874* Mindennek megvan a maga oka^ folia, .

5875. Kinek oka vágyon, okosan beszélhet.

5876. Annakis van oka, miért nem megy á rék a vetésre.

5877. Okkal, móddal. ' .

Digitized by VjOOQIC

Bort megissza itf agyar emb^r ,. . ' . \ *

\ J<51 teszi ; ^ . ■ • . ' "

Okkal, móddal meg nem árthat
' A síászi. V ö r ö s m af t y.

5878. Jó az ok o> a, háznál.

5879. .Okos ha botlik, igen nagyot botlik. (2170.)
6880. Okosnak áll a világ. (25299.)

5881. Se t^len szalonoát se nyáron bundáját el nem hagy-
ja a'z pkOSr ^ ' /
Télen hamarább; ^tthou feleythetni a szalonnát, mint a
bundát ;' nyáron pedig hamarább a bundát , mint a sza-
lonnát Az okos ember , ki elöi'e néz, egyiket sem fe-
lejti el. ' ^ .

5882- Nem mind okos, a ki tannít.

5883- Okos mini a kos^. : . . :
5884. Nem mind okos a tokos.

á885. Okos emíerl egy szavárul is megismerhetni.

5886. Többször győz az okos mint a bátor.

5887. Okos nem jár gondolom szerint. D.

5888. Okost ha küldenek^ kevés s»óT41cüldik.XHí'6)

5889. Okos nem ütközik kétszer egy Uöh^,

5890. Okos volnál te;, ha gyalog nem Járnál.

5891. Okos. nem vár szerencsétül.

5892. Okosabb enged.

Ha krs gyermekek összevesznek, rendesQn igy sízok-
ták a megbékülést ajánlani,
, Német:, Der Klüg-ste.giebtnach..
Fr a n c z i ff : Le' plu^ áage se taiti

5893. Magába száll , Rf okos névre vágyódik. D.
5894^ Okos embert csak egyszer lehet megcj^alnj. , .
5895* Okos eniberen js megesílt az; . ^

5896. Ha ok<xsníűt gyapjú kell , utáíia jár. *l). - . .

5897. Ritka madár okos ember. . /^^
5^98. Okos embernek mester a neve. .

5899. Okos többet fordít egy pénzen \ mint más aranyon. D.

^' { mind a s'á, mind a

1 szó D " '

5900. Okos: férnél próbált. dolög|-^^/^^-^^^^ ^.^^

( _ a mész.

20*

Digitized by VjOOQIC

^901. Jobb, ha áz okos hamar meghal mintha sokáig él a
bolond. -

5902. Okosnak a játék, vaknak az alamizsna.

5903. Okos ember mindenkor otthon Van. í). (2159.}

5904. Sok egy házbari két okos. : -

5905. Nem okosoké a kenyér. /

5906. Abban termékeny az okossága kiben szaporát-
lan a tréfa. (7952.) - . ^

5907.^ Okosság szüli a gazdagságot. *
5908.^ Telle , tulla I tedd fel az okul ár t. P.

5909. Olajat t5nl a tűzre. (1684. ^$68. 8029.)

5910. Olyan a kendözéslül.mintaz olajos koriíó. KV.

591 1. Rá tartja magát mint ^olajos korsó a. szegen. St,

5912. Olasz, tavasz. ' ^

5913. 1dui-> í olasz macska nélkül.

i ^b az }
^ Ritka )

5914. Olcsón vették, oícsiín adták. '
5915- Az oláhnak tenni, magyarnak igérni.

5916. Erős mint az oláh eczét : kilencz itcze. egy fözét.

5917. Felfújják mint az oláh dudát.

5918. Add meg magad. Oláh Geczi. (1824.)

5919. Örül neki mint Oláh íJeczi a félszémének."

5920. Mindennek megvan á magajó o 1 d a k,

5921. Minden dolognak két oldala, mint a rudas lónak.

Valaki lovat akart venm, s egy flczkótul, ki épen árult

egyet, kérdezé: ,^Bl^d6 ez aló?" Az hát. — „Hány

" esztendős?" Egy idős a fejévél. ,, Hol járt ezelőtt ?"—

y: " Hudnál. — „Nekem nyerges kén." — Két oldala van

annak. — ^ Innen a km.

^ Német: Alles Ding hat^zweí áeiten; ~

5922- Baloldalán alszik el. (6941.) . ^

5933- JK^Íftiniá ajs oldalát. ^ i . \

5924. GfOiitísi ojd a 1 borda. -

5925. Olt oltsd 5 ahol ég,

5926* Tovább van naég y kömé,, a nagy ott ár.
5927. Ki öltári szolga, oltárral vészen részt.

Digitized by VjOOQIC

309.

5928. jiiniijaS olWrruI venné el^

5929. - \ oltárra tenné.

." , Amaz^ gonosz , eme? isteneis foglalatosságot , munkát
* t jelent. . ' ., ..

5930. Megeskünném az oltár eWtt is. , ^

5931. Esik hamis eskü az oltár előtt is.

5932. 1 y a n , a milyen.

- ' Ha valaki felöl kérdezősködnek: milyen ember ^ kicsi'

roszas.ágát igy fejezUetjtik ki: olyan^^ milyen.

59313. Csak olyan riiint a többi.

593:4. Sok kellene olyan. .

Itt az „olyan" dicsérő értelmű ^ amott íoszalé, - ' ^

\0^^^ r\i 1.x " - \'{ semmit. .

5935. Olybá veszem mmt J ^ ^^^^^^.g^j^^^^^

5936. Omodé yára. D.

Abauj és ; Zemplén megye közti hegységekben jna is
csudálják s emlegetik Omode várát , melynek romai is
a]ig látsztfnak már. Jelent elpusztult jószágot.

5937. Fucsra ment , niint az o n d ó di Vakiarcs.

icoQG S Egésa Orbán lelke.^
*^^**- } ?ár mint az Orbán lelke.

^Olyanra értik, Jiinek soha nyugta nincs , ki most itl
. majd.elt látható, örökké vándorolván. E közmondás ^z
■ ' '-^ ■ elhunylak leikéiről maradt babonás hit után vai\ alkot-

va, legalább ide vág az a magyarázat ., melyét Dugo-
nics ad felöle , t. i. egy meghall falusi' jegyző özye-
gyét ijeszteni a helybeli kántor járt volt éjfelén-.
- ként febét lepedöljen a lakása köilil, míböl az a hír.
kerekedett hogy a jegyző , kit Orbánnak híitak} jár fel
sírjából. ,. '

5939. Föltette az Orbán süvegét^ Sz. . _

- Dóczi Orbán , egri érsek ^megborosodott szolgája , mig
r ura, a püspök , liájadon fővel állt volna II. üliszló ko-
ronázás:ánál 1490. a kezében tartott süveget maga fe-
jére tette hagy kevélyen. Sz. A km.-^ jelent borost, az-
tán kevélyt.

5940. Sem "orczája sem szégyene. KV.

5941. Eb is emier yólna , ha orczája volna^ =

5942. Választóvíz Isera f^gja orczáját^ hogyan fogná szé-
gyen. (4782^)

Digitized by VjOOQIC

510

. ^ ( Bagaria ) ...

«-^ J Bocskorbör I »^ °'^*^^*J"'

5943. O rgazda^ tolvaj tnind eg^y zsákba valók. KV. -'
59M. Orgazdát egy szöggel feljebb akasztják.

5945. Épen bizony r n d ínak tarhót.

Orondi, vagy is oly egyén, ki mindenbe belé üii or-
' , rát, kell nem kelí. — Az ilyenre nem igen vesztegelik

. a bizodalmat , ezt akarja érteni a km. is.

5946. A döglött orozlái^t s^^már is . rugdossa. D.
, (e464.)

, Lalin: Mortuo íeoni et lépoi'es insnUant.

5947. Ugy liéz mint az orozlán. (2698.)

Azaz szamár. „Ugy-e olyan í mint az orozlán." —
,Nem tudom , mert soha nem láUam orozlánt.^ — „De
\ én láttam.'' — ,Hol?' — Hortobágyon, a juhok között/'
— ,Szamát volt az.' — „NebeszéljI" — Gúnyos.

5948. Ordít mint az orozlán.

5949. Neki ia kettő az orra lika. (2182)

A k '^ ^^^^ alatt a szája. ;

( kérésziül a szája orra alatt. '
5951.' Fél van kötve orra előtt a háj. P. (2277.)

5952. Orrot fujhi., levest is hörpenteni. (4424.)

5953. Nehéz józanon visszaadni a részeg korodban elha-
rapott orrot. _ . ." \

5954. Inkább ott hs^yja orrát mint sem kiyallaná.

5955. Oda üti az orrát.

Váratlan , véletlen , mikor neuh ktil oda j6, "^

5956. fogdmeg az oi+od.^ ^

i Nem a te orrodra való. ' * * ^^

5957. 7 Nem kötöm £f te orrodra. V'
/ Ném bízzák a te orrodra.

" < Német: Eínera was aüf die N^se bíiiden."

5958. Felduzta az orrát..

5959. Orrában hordja. (686.) ^
5960^ Orrába vette. (685.)

5961. Elment! mint )B^ kinek orra vére foly.

Digitized by VjOOQIC

311

Nemei: Dió Nase hoéh triigen.
5963. Hoszu orr^l mentei. *

N é m e I; Mit der langen Nase abzíehen.
596^. Nem hagyom magam orrDmnál fogva hurczoJlatní.
. ' Latiii: Nare trahi. - .

Német: Eiaeir bei der Nas^ herumfiihren.

5965. Tovább lát a js orránál. s. :_.

5966. Menj az orrod után.

Német: Der Nase nach gehen. .
^i^ijm ( Borsot tör ) '' . ,. „
^^67- í Tormát. reszel f"^^"«"'^-P*

5968. Orrodattói, foghag^más.

5969. Fél hogy elharapják az orrát

5970.- Atlá^toTt az orrán. >^ ' '-

5971. Megnyúlt az orra.

597E. Czínkét fogott az orra. . ^

5973. Felvágták bz orrát mint a tatár Iának. D, -

5974. Olyan az orra mint a bécsi torony.

5975.. Ugy korog az orro4 mint a nagyváradi harang. KV.

Hányd orrod alá : egyél hamar.
. Otthon tartsd az orrod : ne menj el hazulról. *

Orrom elöttJndult el : épén mikor oda értem.

Elkapták a? orra elöl : ^épen elfll^. ' . ^

, Orrot kapott : 'megszégyenült. . . _

Relé üti az orrát : belé avatkozik. ;

Megorrolta: rósz nevén vetle, /

5976. Veszett ország az^ kit szamáron dúlnak. KV.

5977. Azonegy ország egynek számkivetés, másnak édes
hazája. r " -

5978. Épen bizony! kendre bizták az ország dolgát.

5979. Se országa se hazája.

5980. Azt gondolja, övé ország, világ.

5981 .; Letéreget az o r s z á g u tról. (2491 .)

598á* A ki keveset tud , jó aniiak országút. .

kAoo Hoszu ( . . x x - -' ■

5983- rn. l mmt jaz országút.

5984. Vén mint az országút. .

5985* Olyan mint az országút.

Digitized by VjOOQIC

.312

5986. Csak orvos ölheti meg az embert bírság nél-
kül. BSz. ' . ,

5987. Orvos és gyóntató előtt "káros a litkolág. (32á§0

5988. Nem jó az orvost örökössé tenni.

5989. Orvost tesz örökössé.

5990. Akkor beteg az orvos ^ ha mások egészségeseké

5991. Orvos! gyógyítsd meg magadat.

5992. Fűbe , fába; adta isten az o r v o s s^ágrot. K.

5993. Halál ellen nincs orvosság.

5994. Kár az ol'vosságot megaranyozni. . .

5995. Végíh csattan az ostor.

5096. Minden kedve, esze az ostorra vésze. (1196.)

5997. Egyenlő osztály liem támaszt Tiadat.

Latin: Aequalís divisip non contúrbai fralres.

5998. Olt, a hol te nem tudod. KV. ;

5999. Otthon^ vágy ok már. (6006.) -

6000. Mindenütt jó, de legjobb otthon.

6001. 5,Hol lakol ?*^ — Jobb otthon.; .
60öa. Nincsenek otthon nála. (2714) . •

6003. Otthon parancsolj.

6004. Otthon yixzel, másutt borral.

6005. Mintáz ólom madár. .

6006Í Tudjuk ^ hányat ütött asr só r a. (6999)
^007« Egy óra sincs, mely mindenkinek egyaránt szol-
gálná. K. / . - /

6008. Jobb egy óra száznál. BSz.

6009. Ká jött a bóna óra. (34420

6010. Nem lehet annak víg órája, ki vígabbakat kíván. K.
6011- Hazud mint a bomlott óra.

6012. Ütött az órája. ^ / ;

601 3. Ó r a j á:r á sból is megítélheted a várost

6014. Az ér iá^ csak óriás, ha gödörben áll is. '

6015. Minden ó b á g újság volt először.

Digitized by VjOOQIC

313

'.; 0.0.. ■■.;;■.

6016. Föl íiem éri ököllel. (2409.)

Oly dolog, a mi nem észszel , dé kézzel is meg-
foglifiitó s ö még se tudja megfogni Ököllel. - ~

6Ó17. Igyál, ökör f tó víz. M.

^ .^ Azaz van elég , ne félj hogy elfogyjon. .

6018. Ökör szánt a zal al^, de a ló eszi meg.(69590

6019/ Megeszi ökröt a ló. (3496. ?369.)

6020- Ökör a j'öldet nem magának szántja. ^

6021. Ha. tudná erejét ökör, nem törnék fel nyaka. K.

6022. Ökör alatt keressz borjut. KV.

6023. Idegen ökör is haza felé bög. (34520

6024. Ökör se fogatná be magát, h^a tudná erejét.

6025. Fáradt ökör erösebben rákcíg^tja lábát.

Latin: Bos lassus fortíus figít pedem. ^

6026. Ökör iszik kplí ve, ember barátságért.

6028. fiegyes szarvú ökörnek, letörik a szarvát. Cz.

6029. Ö^rol szarván , emhérl szaván. (3398.)

Nemét: Déri Ochsen beim Hooie, den Mari beim
Worté , die Frau beim Rocké. (_

6030. Nem kell egyszerre egy Ökröt elkölteni. kV.

fioni \ Ökröt vesztett , borjut keresett. (2842.)
\ Ökrét kereste , lovát is elvesztette.

6032. Segíts , uram , hat ökörig, p.

6033. Nem ugy keresik a hat ökröt. (4279.)

6034. Ökörbül szamárt csinálsz. KY.

6035. Fekvő ökrön holdat n^m szántanak. (5104.)

6036. Szomjú ökörnek zavaros viz is jó. (2762^

6037. Ökör ikra, rák fagyu. (1371. 3583)
6038^ Sok ökör terhet mozdit. D. (3125;.) ^
6039. Rest ökör is nyerget kíván. x

Digitized by VjOOQIC

314

6040. Tün kezdi, ökrön végzi. C5094.)
6011. Ökör marad ökör ^ ha Bécsbe viszik is.
6042. Hat ökör jár ki az udvarából. (227.)
6043* ügy áll neki , mint ökör á kazal szalmánalí.
6044' Alánö mint az ökör farka. M.
6015. <Izifra mint a remek ökör.
60 Í6. Egyenes mint az ökörhügy.
6047. Ökörnyállal takarózik.
6018. Rövid mint az ökörrugás.
9049. Rövid az ökörrugás, de sulyosi

6050. Nagyra viszed az ö k ö r s z^e m e t. (3062. 5026.)

6051. Bujkál mini ökörszem a sövényben. ^ ,

6052. Mellette az ökörszem óriás.

6053. Ördög, ha fekete.

6054. Olyan az ördög, ^okat igér. keveset ad. '

6055. Segit az ördög a magáénak.

6056. Ördög is ugy ölte meg fiát : enni adót! , inni nem

(2602.)

6057. Kivel senki nem bir , Ördög se próbálgatja. D.

6058. Szegény az ördög, n»ert lelke líinc^.

Német: Der Teufel ist árm: ef hpt wéder Leib
noch Seele. - . .

6059. Sök ördög sem ér egy ángyalt. D.

6.060. Ördög is könnyeo ült egy. ideig lánczon. ^

6061. Ördög van vele. (5306.) ^

6062. Ördögnek is kell gyertyát gyújtani.

6063. Nem alszik az ördög. (4Í 31)

6064. Ördög sógora. , "^ ,

6065. Beteg voh az ördög s harát akart lenni.

Némejt: Wénii der Teufel krank wird, will er eiu
Mönch werden.

* F r a n c z i a : Oúand le diable deviendra vieox , íl se
faitmoíne. -^ .

6066. Ördöggel határos.

6067. Ha ördöggel lakol, ördöggé kell lenneá*^

6068. Hét ördögi

6069. Ördögben is legroszabb^a sésOm.-

Digitized by VjOOQIC

315^

6070. Kifog a sáirtR ördögön is. ,

6071. Csapd pofon az öi^ögat, mondj igazat. »

6072. Ördöggel álmodit.

Ügytatlidk, así fog' ördöggel álmodni , ta\éh gyomor-
. ^ ral fekszik le. . '

6073. Ördög érka.

így nevelte népluik azi a sok szerencsétlen gödröl,
árkot, melyet az értellenség ásott és ásatott a vizek
szabályozássá" végett. • . '

6074. Ne féltsd az ördögöt lóba hálástul.

6075. Ördögöt fogott. ' ^

Bűnössé , büntetésre méltóvá tette ínag-át , megbűnhő-
dött. — Van egy játék, melyben ördögöt fíjgnak.^ A'

' ház' közepére egy tányér viz tétetik. Ekkor a ki ördö-

göt akar fogni , belé mártja ujját háromszor és homlor-

. ' kára hármas keresztet von némi bűbájos szavak között

p. „iövel Sámiel , BeHal'' stb. Jtfost törülközés végeU
egy kalap adatik át neki, mely inár előre' bévan Irinlve
korommal, s ö megtörülközvén , tükör elé vezettetik,,
hol meglátja. a fogni kivánl ördögöt azaz- magát; s ké-
szen van az ördög fogás , nevelés. ,

Mí'Víi ^ Nem olyan az Ördöge a mint festik.

l Nem oíy rettenetes az .ördög, a mint írják. KV,
6077.' Ördögöt^ falra.

Német: Den Teufel gn die Wand mahlen.-

6078. Ördögnek maradt az ut. ^

Akkor mondják, mikor mind a két, szemközt jöv^, sze-
kér kimegy az útból , s ez üresen marad.

6079. Ez úttal az Ördögnek tartóztunk. -

mondják, ha valaki eltéved, és vftsza keUvéli léniie,
hiába járt.

^éxc^ ri J-. -i í ezéhme^tete.

6080. Ordogok|^^^^^^^^ ^ '

6081. Vigyen ördöge tartson ^okol.

6082. Angyala szava , de ördög a szive.(7493.)
608a. Ördög bujt belé, > - /
6084- Zörög mint ördög a lánjpásBan.

6085.. Rest mint ördöge jóra.

6086. Irigy mint az ördöjg. M. ^

Digitized byVjOOQlC ■

316

K^rttli mint ördög a tömjént. (2592.).

6087. { Fél tőle mint ördög í § tömjéntől .
— — — — fa szentelt víztől. ^

6088. Kerülgeti mint ördög a kápolnát. BSí.

6089. Rut mint az ördög.

6090. Jó az öreg a káznál, ha csép esze sincs is.

6091. Ki nem kiván^ öreg lenni, akaszsza fel magát. (102)

Német: Wer jiichl alt werden will, kann sich jung
henken lasSep. , ^ .•

6092. Nehezen hal még az öreg, ugy hozzá szokott az
élethez. ' ~

609S. Öregnek ajtóban, fiatalnak lesben. . "

t. Lah^Iál. ' .

6Ö9Í. Nincs oly öreg, kitovább ne kiv&ina' élni.
6095. Öreg ember elölt kelj fél.
6096^ Zörög az öreg. -.

6Ó97. Az öreg a kutya.

Olyan öregre illik, ki felülmúl iQakat tehetségben , ke-
délyben. — Yéva van e km. a vén vadászkutyától, mely
/a* szél által fölkapott katangkóróval mit^ sem gondolva,
csak akkor kezdett futáshoz, mikor a nyúl felpattant,
fiai pedig a hasztalan futkosás miatt már elfáradtak volt.-
. Ekkor mondák a vadászok : az öreg a kutya !

6098. Legjobb futói is eléri az öregség.

6099. Sok köhögő társsal jár az öregség. (3:318),

6100. Sq ele;je, se vége mint az örökkévalóságnak.

Leginkább oly könyvre moódják, nielypek eleje, ulója
. hibázik. , ' . •

6101* Öröm, üröm.

6Í0E- Öröm, üröm: csak egy betübeji különböznek.
Ö103. Drágán szerzett öröm,^ hamar leszen üröm.
61 04* Igen sokszor üröm a fölösleges öröm. BSz.
61Ö5. Nagy öröna is megölheti az emberi, i). .

6106. Szomorúsággal jSr e:z öröm. KY.

6107. Örömnek szomorúság a vége^- ^- c

6108. Pénteki öröm, vasárnapi üröm. V

Digitized by VjOOQIC

317

6109- Ha öröm "nem volna, menny is pokol lenne.

6110. A ki örül, van oka.

aj Örül mint kinek a háza ég, maga meg benne szo*-

1-nlt. (26240 ^

6111. Ha Örzsike nem yojna, meg a kalán, levest jie

íudnánk enni. (4510) .
6112. 'Vagy örzsike vagy ném Örzsike, már most mindegy.
(4034.6527.).

6113. Utad volna, ösvényt keressz. KV. :..

6114. Nehéz ösztön ellen rugódozni. P.

Latin: Conlra slímulum ealces. ^ ,

6115. Ötön vész. (1640. 4468. 5728. 63300

6116. Tudja mint az öt ujját. (3820 , . :

6117. Ötöl, hatol.

61 18. Gazdag ö z v eg y a s z o n y mindig harmiücz esz^
tendös.

6119. Éjjen ör

így köszönti szeretőjét, megnevezni nem akart kedves
. emberét a vigadó íQu. " .

6Í20. KönnyÖ az -őrlés , csak viz legyen hozzá.
6121. Ki mint á r ö 1 , ugy süt. Mi /

6Í22. Ugy szólsz mint a jól örlött.

6123. Sokat ö r 1 öhek .sok korpája yagyon. BSz. (704.)

6124. Szomorú mint az ö s z i légy.

6125. Majd elviszi az őszi szél.

6126. Tartós mint >z őssíi virág.

6127. Pac z álra szokott s pástétomra vágyik. .

6128. A ki paczalt akar enni, ne kérdje, mi volt benne.

6129. Nem mindenkor lesz ání pac^só, paczó. K. (1641.)

Utoljára a kemény szöt 15 előveszik.

Digitized by VjOOQIC

318

(it^íí i ^^ ^^^ ^^^ ^^^^ ^^^ ^^^^ között a p á 4 alá e^.
^*'^* ( Két s^ék között a pad alá/ .

6131. Senki nem irigyli a pad alatt. KV. '

6132. Ki pad alatt hever isV vetett ágyra ísfloaik. K.

6133. Ha a padra akarsz nyugodni, tamiij először tdat£a
feküdni. KV. ^ '

6134. Paszta pajtábuLis repül olykor bagoly. (9*0)

6135. Megokosodik negyven esztendőre mint a Pajo-
rok.K. \ . , .-

6136. Elküldte mini P a j z o s a papot. (3153.)

Egy vig kedélyű lúrtokos neve Zemplénből ^ ki többek

között papjá^ mikor el akart méhni tőle, ő padig nem

/ örömest eresztette volna; ugy küldte el mintegy széke-

^ ren, hogy botot adott kezébe, mondván: lessék,, hegy

ne menjen gyalog. / ' .

6137. Megfekszik a kocsiban mint a paksi biró/Cz.

6138. Vén palánta, kész káposzta. (4945.>

6139. Pali pap keresztelje. (1670 •

6140. P állast pallossal^ kopját kopj^ival VerOiek yístfiza.

6141. Két éles pallos ne» fér egy hüvelybe. (13|t7.)
6l^Z; Legjobb izü a pjinaszos.

, / - t. i. étel,

6143. Nem eszik panaszost. , /
aj Siet mintha panaszQS.

6144. Jó pap holtig tanul. < -.

6145. Eljár a pap a kereszttel. .

6146. Nem mind pap az, kinek pilise van.
6147.' Pap vagy kalap. (1744. 3686.)

6148. Pap se mondja kétszer. ; _

6149. Elég egy pap egy templomban.
6150* urak á papok;

6151. Azt sé mondta: papot. ^

615S. Pap leszek én akjior. , ^

6158. Pap fik lovat, ördög bűnös. KV, (3947.)
615^. Aifaiig j^apé a fára, mig benne van: a pára, Oz.
6155. Píipot illet a szentírás. r^

Digitized by VjOOQIC

319

6156. Nincs a papnak földön jusa.

Azaz nem világi érdek a jpapok foglalalos^a, hanem a
lelkiekre kell gondolniok. .
' 6157. Nem mindennap piap sajtja. ML. ^

6158. Pap is azt dorgálja, mit szeme lát, füle hall.

6159. A pap sem jó mindig. ^

6160. Paprul papra (1935) .
6161* P^PH^ paptól nem vesz lélekpénzl.

6162. Nem mind pap, ki hoszu ruhát hgrd. Sz.

6163. Nem köntös, nem hoszu suba teszi a papot. Sz.

6164. Pap hagyja az ünnepet, maga meg nem tartja. K.

Mivel neki akkor van legtöbb elfoglaltatása, dolga.

6165. A pap is kevély,^ ha szép temploma van.

6166. Jonb a papné mint a pap.

! Kinek a pap, kinek a papné.
Kinek a pap, kinek a lánya.

Ki papját, kipapnéját,
Ki szereti papját, ki p

6168. Minden papnak van egy ]

6169. Többet bájtnak a pap életére mmt seoi tudomá-
nyára. Sz. . '

6170. Papra lellíedet ne bizd. Sz, ^

Vagyis: ne várj mindent csak az imádságtól, hanem
magad is tégy, munkálódjál, mert mint egy más köz-
' mondás hiszi:. imádság 9 munka.

6171> Papnak élünk, papnak halunk.

6173. Papot tariií mester vecsernyét mondani.

6173. Akkor még a papok is l)ajuszt hordtak. , *

6174. Elütötte a pap tyúkját.

6175. Löcscsel a papot. .

6176. A pap is vétkezik. -

. ^ Még a pap is vétkezik> .

' Ha jó kedve érkezik. r( é p d.

"^ .• " >

6177. Fiatál' papnak lator a mestere.

6178. Pap hátán végzett dolog. (859.)

6179. Pap nem isten.

Digitized byVjOOQlC

320

-6180. Jobb az isten száz papnál.
6181. Ha bajod nincs, verj papot. K.
6182 í P»P<^t ha versz, gondot ad. (12E6.)

^ J^Sy^zd fel a níq)ot, melyen vertél papot.

6183. Föltelte papját.

Papnak híják a gabnakereszlek legfelső kévéjét , mely
az alatta levőket mintegy fedi; tehát :" bevégezte.

6184. Mért nem lett pappá. (6489)

Ha munkában ízzadót szán valaki, vagy habár lovat is,
ezt szokták reá mondani meglehetős közönyösséggel.

6185. Rést mint a papok szolgája. -

6186vJöl van dolga mint a pap szolgájának, akkor izzad,
^liko^ eszik. (2329.)

Német: Pfaffen-Knechte essen mit Schweisz,
Von Arbeit werden sie nicjit heisz. /

6187- Ott az ebet, a pap rétjén. M. _

M 1 n ár A. igy világosítja : E& ist der Wahrheit ahn-
lich. Ein Blinder hat ein Hufeisen gefunden. Ki s - V i-
c z a y : Cancer leporem capit. Kovács: nem^ egyez
'" , az Igazsággál. Dugó n i c s : a kutya ott tartózkodik,^
hol valamit ehetik. A rétre nem sokat szoktak .hordani.
C?)» ngyanazért a kutyát ottan^hiában keresni. Én e
közmondásban „az ebet" ugy vészéhi, mint tagadást. A
„pap rétje*' pédlg olyan mint- „pap országa" (3986),
azaz képzelj; bizonytalan hely , jelentése annyi mint mai
' szólásmód szerint, összekötve e két mondatot: ott a
fenét; ott a pokolban, azaz nem ott. Tehát két tagadás,
azaz erős tagadás. Ha például ott keresne valamit va-
laki, hol annak é'penséggel nincs helye , mondhatnám :
ott, az ebet, a pap rétjén. Ugyancsak helyén áll e km.
ha valaki hihetfen dolgokat beszél valamely yidíékröl,
országróll \

• öj Ha a pap mondja, sem.

6188. Pap csörget evett.

Csörge azaz töpörtyü;,papcsörge: töpörtyü alaku kihá-
ny ás a száj körül. - ,

6189. Paphalál le^z. ■ . \
619Ö. Papjószág nfem taríósv

Digitized by VjOOQIC

321

6191. Mej^all a papné.

Mondják, ha vdakinek ruhakötd g$il9n(^a elffl kifityeg.

6192. Telhetetlen mint a p a p z s á k. (77050

6193. Neszed a p ápolót^ egy miatjánkot srain mond
hiába. < .

6191. Bolondság a papság, fci diákul nem tud,
6195. Bolondság a paps%, ki diákul tud,
6196r Eítüri a papiros akáriQit irnak rá. c

6197. írott papiros.
' ^ ^ ' Azaz nem tiszta, beszínézett, hamisított.

Siába orczád piros, ' *

- - Szived írott papiros. N- é p d.

6J9d. Vörös mint paprika.

6199. Papucs yiszi a kormányt (leaO

N é m e t : Unter dem Panttiffel 9iehen.

6200. Papucsban kezdeni, mezitláb végzeni. KV,

6201. Ha papucsot adsz neki, csizmádat is kéri.

6202. Annak parancsé íj, kinek enni adsz. K V.

6203. Megy mint a parancsolat. (41 53. aj

6204. Sok a parancsoló, kevés a szófogadó.

N é m e I : Es w|rd yiel befohlen, áber wenig géhalten. .
6206. Télben éli világát a pára szt. K^ .

6206. olykor a paraszt is vitéz.

6207. Ha paraszt nem volna, kenyerünk se volna. ,
6208* A parsisztra kardot kötnek si katonának híják-

S Mennél többet kéred a parasztot , annál inkább
elbízza magát. KV. -^

No kérd a. parasztot^ mert elbízza magát, D.

N é m e I : Wenn man den;Bauern bittet, grozzelt ihm
der Baucb.

6210. Parasztok teszik a nagy fejedelmet.

6211. Szép szóért fenyegetést vághatsz a paraszttól,.

6212. Ritka hitel a parasztban.

6213. Félre paraszti

6?14. Pénz megszédíti a parasztot.
6215. Búslakodik mint a kereke tört paraszt. Cz.

21

Digitized by VjOOQIC

322

6316. Gyakran főzött paréjt uj lében -fel ne adj.

6317. Sokszor főzheted a paréjt^ .még sem less jó ízű.

6218. Nem p a r i p a , ha nem szürke.

6219. Paripa, fegyver, feleség nem közös jószág. ,

6220. Paripa ném hajt ebugatásra,

6221. Nehezen hizik a paripa, kinek ura vak. K,
6222i Száz forintos paripa is botlik.

6323r Lerohant a paripárul mint tótok királya hajdan a kan-

czárul. Sz.
6224. Parlagi ember.
j622&..Csak a p ar t maiját turÍ)okolja. P.

„ffem csekély vizben tapogat ez a jámbor, hanem u^an
a part maiját turbékolja/^ P á zm á n. '

6226. Csak a partrul nézL

Maga biztosan levén, semmit sem tesz, például, a vizbe
fúló mentésére.

6227. Paszamánt nem ilUk ugy nadrágra, mint tolvaj
az akasztófára..

á) Tudja mesterségét mint a p a s z a m á n t o s. D.
6228* Paszuly se lesz belőle. (4625.)

6229. Kiadtak rajta, mint pataiak a szűrön. D.

6230. Szabad a p a t a k , de nem a palaczk. M.

Molnár A. ezzel világosítja : nocleá atque dies patet atri
janua Dítii^. Kis- Viczay ezzel is: mindenkor (kész) az
ördög a szolgálattal

6281. A patak vitte el a mi pénzünket.

Sárös-Patajk igen kedves vára volt a RákÓQziaknak, ho*-
vá sok kincset takarítanak főleg. Erdélyből. Tehát patak
és Patak : szójáték ^ Jgy eredt a közmondás is, olyipén-
zeket értvén, melyekről soha senki nem számolt.

6232. Drá^a* konyha a p a t i k a^ ,

6233. Ösfizeruglák a patkót, (105.)

6234. Annyi haszna mint döglött lovon a patkónak.
6235* Patkószeg is pénz.

6236. Nem mindjárt bugyan, máelyt párállik, a patlán-
tyu. t.

Digitized by VjOOQIC

323

6237. Csak retezl vét pattantyuja. P. (1561 -)
6238- Tiszta mjiít a p á t y la t.

6239. Tüdfa Pál, mit kaszál. (5238.) -'

6240. Ha Pál fordul köddel, ember meghal döggél.

6241. Ött hagyta, mint szent Pál az oláhokat. ML. (1230.

(2503)

6242. Ez sem volt a Pál érsek udvarában.

Gondolom : Széchenyi Pál kalocsai érsekről maradt fel,

6243. Pál fordulása.

Oly időpont, melyen valaki megváltoztatja véleményét,
hitét, miként Fái, ki üldözöhül leghívebb apostola lett
Jézusnak. ^

6244. A pálcza, ha me,

6245. Adjuk meg a módj
lésnek. K.

A páliák csikót h(

lőtt, s kérdés tárni

. — 95 Adjuk meg a

6246. Sokan futnak^ de ci
.6247. Nem nyeri a pálma

6248. Nem tUri a p á ny \ ««.

6249. A p á p a is csak diák' volt.

Német: Auch der Pabst ist ein Schüler geweseö.

6250. Rómában lonni, pápát nem látni.

Német: Er ist ín Rom gewesen, und hat den Pabst
V ,nícht g^sehen*

6251. -Pápa katonája. (3064.)

6252/Nem kell mindent p á p a s z e qien nézni,

6253. Elvesztette szája izét mint a pápai biró. .

Beteg volt a pápái biró, s tokaji bort rendelvén neki
orvos, azt feljavulta után is iddogálta, hogy , szájsi izé(
elvesztvén, visszaszerezhesse. ;

6234- Ne higy neki, mert pápista.-

6255. Pápista szin. '

Azaz halvány, élet nélküli.

6256. Párját kell keresni. (927.)

21*

Digitized by VjOOQIC

324

6857. Gonosz* párája.

6258. Esküszik mmt a párba§ryma.

6259. Páratlan szépség volt, de mórt páratlaq/
6360* Páriz Pápaiban -sincs annyi szó.

6261. Egy párnán két vallás nehezen fór nteg. 9Sz,

6262. Addig keres^z lágy párnát hogy^ aszú padon is ef-
hálnál. KV.

6263* ^em pá.rn$haj hogy megforgasd^ mint akarod. BSz.

6264. A p á r t a mind jó. Sz.

Azaz férjhez menés elfitt vagy pártában minden le-
ány jó. .

6265. Párta, párta, bura termett párta. Sz,

6266. Fejébe sült ö párta.

6267. Elejtette a párlát. (2145.)

6268. Pártában maradt.

6269. liágy pásztor alatt gyapjat rug a farkas.
6270- Jő pásztornak gyapja a juha.

6271. A rósz pásztor bőrrel kereskedik.

6272. Csak a pásztor vétke, ha tudta nélkül eszi is meg
farkas a bárányt. K. /^ "" /

6273. Ha a pásztor rühes, nem csuda, ha megkoszosodik
a nyáj.

6274. Vigyáz mint górón a pásztor.

6275. Szép |i pá va^ csúf a lába.
6276 \ Büszke mint a kan páva.
o»7o. I Kevély mint a páva.

6277. Sétál mint' a páva,

ö) Pávahang. (2613.) »

6278. Nem esik porba p e c se n y éj e.

6279. Ha pecsenyéd lehet, ne egyél: fokhagymát. KV.
6280« Pecsenyeforgatá^ nem jóllakás. ^
6284 . P e c s é tet küldtek rá. Sz. ,

Azaz törvénybe idé2ték, mi höjdan, mint Kálmán' vég-*
zéscí 1. k. 6. féjezetébül tudjuk^ pu^íta pecséttel, ndn-
den írás nélkül törlóW.

6282. Pemete, piszkafa aszonyfegyver.

Digitized by VjOOQIC

325

628S. Árta|l«n ínint pemete á keilieiicKétüI«

6284. A pendely nem nemesít.

6285. Ne félj t6Ié,ntabs|p°J^^^^^^

6286. Pen de ly kézi regímentiébe való. .
6S87. Mindén p e r e p u t y stul. ML/ .

6288. Iszik mint a Perén yi törökje. .

Perénél Gdbor 15^7. igen mdgtendéjelt néhány t(M-»
köt, kiknek ivása aztán példabeszédül oilirtdt feL Úvi^
gonicsnál : isjrik ndnt a perényi török.

6289. Eíugrotla piint perki leány a férjhez menést.

(Lágd.3Ö61.>

6290. Elveti pétikét.

Petiké, ezen diák szobai : appetítMd. Legii^bb teriies
;aszonyokra mondják, kik ha megki vannak vdamit akö-*
. rülte levök sietnek azonnal teljesitní azt, különben ,,el-
véli pétikét."

6291- Illik rá líjint petrezselyem a levesre.

6292. Petrezselymet árul. .

Oly leányra mondják^ kit nem visznek tánczra.

6293. Eltört mint a rpet rab ni vásár (6228.)
6294* Magyarnak P é c s , németnek Bécs. ö^

E km. Pécs városának régi hk*es voltára mutat, s azon
időre JEtlkalmasint, midőn I..L.ajos 1364. Pécsett főis-
kolát Ca^^ademía) alapított, melyet V. Orbán ptfpameg-
erősített. . \ ' . " ' . ^ ^

6295. Jó a jó p é 1 da /há nem követik is.

6296. Rósz példa után nem kell himet varrni.
6297* Példát szeret a világ. p.

6298. Példát adni jóság, venni okosöág,
6299v Néha a szép példát is rútul festik.
6300. Példákkal válik a jó.
6501. Jobb egy példa száz léczkénél.

6302. Minden példa be s z^^é d annyi igazság* D.

6303. Elérte a sok p én te k: (822.) -
6.304. Csak a péntek szo]^ombb mint vaíárniap.
6305. Hoszabb a péntek minit a ÉzombaL D.

Digitized by VjOOQIC "

326

Hölgyékre ]szóky tréfás km., mikor alsó szoknyájok kí-^
látszik a f^Isö alóL E közmondást apéntekésp e ji-
d e 1 y , a s z ómbat és s z o knya szavak elöríme, rokon-
hangja szülte.

6306. Eléri az etbijesztö péntekre. D. (3598.) .

6307. Sovány mint a péntek,.

6308. Pénteki öröm, vasárnapi üröm. ^

6309. Pénteki vigtánczot vasárnapi láncz követ.

6310. Pénteki szapulás, vasárnapi szitálás.

E km. azon gazdaszónyok ellen van, kik rendétlenül in-
' tézik házi dolgaikat. Pénteken szapulni fonákság, mert
vasárnapig be nem lehet takarítani a ruhát. A vasárnapi
szitálás ünneprontás.

631 !• Pénz emberség , ruha íí&ztesség. KV.

6312. Sokat tud a i)énz.

6313. Törvényt iá győz a pénz. K.

6314. Ember pénz nélkül, vak bot nélkül, D.

MíK í Tartva tenyész a pénz. . l ro^^vi^^

^^^^' ( Pénz költve vész, tartva tenyész. j ^^^'^-^

6316. Ura pénz annak, ki nem tud vele élni. K.

6317. Egy hamisan jött pénz száz igazat elhajt. BiSz.

■ N tf m e I : Ein ungerechtQr Pfennig friszt zehn an-

dere. ...

6318. Drága ma a pénz.

6319. Rósz pénz el nem vész, (2707.)

Németi Schlechtes Gfeld komml immer wieder.

6330. Kinek pénze van, mindent véghez vihet KV.

6321. Hogyha nincsen pénzed, níncseriek barátid.

6322. Kinek mennyi pénze, csak annyi hitele. KV. J

6323. Mindennek hiával van, kinek pénze nincs.

6324. iPénzt kérnek a kocsmán. KV.

. Né m e t : Geld macht den Marki. ,
6326. Egy pénznek ura neoa vagyok. KV.

Digitized byVjOOQlC

327

Jaj he szegéiry legény vagyok, .

Egy pénznek ura nem vagyok.

Hejh ! kölcs.ln kéilijék, át nem klapok,

M^rt nagy interest, nem adhatpk. N^ p d/

6327. Fekete kézzel keresik a fehér pénzt. (2974.)

6328. Se pénz se posztó.

Volt egy szegény ember, nem vala egyebe, .. „

Csak egy kék tehene, egy szép felesége.

„Lám, a szomszéd aszony nem olyan'szép mint én,
Mégis van ruhája, szép piros csizmája»^^

Az aszony az urait varra ösztönzi :
Adja el a kéket, ruházza fel ötét.

~£Ihajták á kéket ffyorsaq a vásárra, •
Yásárolhak posztot, száz forint az ára.

Sem flanér sem posztö, sem sihőr reája.
Édes kék' tehenem ! hová lett az ára ?

6329. Pénz és diófa verve jó. .

6330. Pénz nélkül vesz a Vásárban. (1640. 6115.)

6331. A pénznek szerelme gonoszság gyökere. KV.
6332* A pénzt rut kevélység szokta követni. Sz.
6H33« a kamatos pénz veled egy tálbul eszik. K*,

6334. Volt két pénzzel a vásáron. C39a9.)

6335. Én is vollam két pénzzel a vásáron, áe nem adtak
érte hármat.

6336. Olt a pénznek legkevesebb becse, a hol verik.

6337. Lopott pénzből alamizsna. (618.)

6338. Mikor a bányában pénzt vernek, sok kevélyt is tá-
masztanak. ^

6339. Pénzzel ínegkérülni. KV.

Megvesztegetni. ...

6340. Ha pénzed nincs, vargatorba mehetaz. .

6341. Nincs jobb szag mint a penészes pénz illatja.
6343^ Pénz a pénznek apja*

6343. Pénz ez, nem tapló.

.Pénz van abban, nem tápM,
Húszas, márjás, nem aprő. N é p d.

6344. Megnézi, hová teszi a pénzt. .

Digitized by VjOÖQIC

328

6345. Sárba dobott pénz.

6346. Annyi a pénze, majd fölveti.

6347. Minden kispénzt fogához koczogtat (43530

6348. Ismerik mint a rósz pénzt.

6349. Forog mint a rpsz pénz az országban, BSz.
aj Vékony pénzű. Cl 851.) . .

6350. A ki p é n z e », kényes.

6351. Nincs vétke a pénzes embernek. íz.

6352. Ül a pénzes ládán, esak lábát lógázza^ (4894.)

6353. Rátartja magát mint a pénzei szatyor.

6354. Hamis pénzverő. D. (1274. 2491 . 5607.)

6355. Pép való még a te szádba. (2795.). •

6356. Jaj neki, ha j^épre szorul. D.

6357. Nincs a hadban semmi Péter bátya.

6358. Czinu, czinu, Péter bácsi^ keednek hegedülnek.

lEzzel csúfolják a i1icsk(jiö gyermeket

6359. Hadd rám, Péter.

6360. Altalugrottad, Peti bátya, a szélt. (1274.)

Tulugrotlál valaminek a szélességén.

6361. Péter kése. (3210.)

Kis, rövid kard, niinö a tüzérek oldalin van. Azt tart-
ják, ilyennel vágta le Péter apostol á föpáp szolgálója
fülét; ínn^n a nevezet. — Gúnyos értelemben hasz-
nálják. . ^ . .

6362. Se Pálra se Péterre nem hajtok.

6363. Meglátogatta szent Péter szakálát. (1570.)

Szent Péter szakálának hívják azt a hoszu' gyaluforgá-
csot, mely szalag formában , fodrosán 'mint horczégér
függ a kocsmák előtt, ^ . ' '

6364* Szent Pétert is megvesztegetné.

Szent Péler^ mint őrálló a mennyország ajtajánál, érte-
tik itt. . . '

a) Csatóka Péter.

6365. Kinek kinek az ö péte-rk éje fáj, kV.

6366. Megtanít a p i a c z , tudjad vásárlani. KV;

6367. Kinek nincsen pénflsé, nö igenjén ^^iaczra.

Digitized by VjOOQIC

329;

6368. Piaczra áll vele. ,

Azaz elbiresElél vaiamil, mintegy kiáll a piax^zra szónok
gyanánt. . ^

6369. Pilátus macsk^ a. " >

Arra mondják, kin megtetszik az éjjeli mulatozás , dor-
bézolás. „Olyan vagy mint Pilátus macskája."

637Q. Vacsorán éri Pilátust.

Azaz meghal. Szokták mondani : ügy megütlek hogy va*
csorán éred Piktust.

6371. Belejött uiínt Pilátus a credóba-

Szándék nélkül, történetesen vegyült valamibe. \

6372. Kimosdott belöte mint Pilátus. (4473.>

6373. Verik mint Pilátust.

Nagypé^iteken^ gyermekek néhol szokták verni ^ föl-
del, s^gy képzelik hogy az Pilátusnak fáj.

6374. Poncziustdl Pilátushoz. ^ -

Ponczius, Pilátus egy ember neve, de a kiíi. kett&-e vi-
^ szí át, jelentvén azt az egymáshoz kOzeü szobákba való
járkálást mikor hivatalviselők a kérdezőt egyiktől a má-
sikhoz (Poncziustól Pilátushoz) utasítják.

6375. Eladta szőlőjét, p in ezét vett m árátf. .(7519)

^^^^ ^ Egész Pipa Jani lesz belőled. -

Oly dologtalan i^onczokra mondják, kik pipázással töl-*
tik az időt;

6377- Jól égjen a pipa.

Mintha mondanád : adjon isten' minden jót. Köszöntés.
6178. Nagy pipáju^ kevés dohányu,'(330.)

6379. Nem jöttém csak pipára gyújtani É. _ .

Azaz nagyobb <3zélom vai^ mint csak a pípagyujtás.

6380. CsiHiyább a | ^^^^^^^^ | pipánál. . '

6381- Azt se mondta : cseréljfink pipát. (6^1.)
6382. Nem ér egy pipa dohányt.

aj Feltartja pipáját. (14370

Digitized byVjOOQlC

330

6383. Pipaszó mellett vigadiii.

Azaz beszélgetni cseiodesen, zaj nélkül, pipázgatva.

6384. Ilyet még nem p i p á ztam. (23080
6385' Megnőtt a pipityéje.

Csirkének nö pipityéje szomjúság miatta JEzt átviszik le-
ányra, ki szeretne mir férjhez menni. .

6386. Mikor lesz P Írben vásár?

. Vásárra menő zisidókat szoktak vele boszantani á falusi
gyermekek.

6387. A kis lánynak piszf móres.

Hóres azaz kötelessége pisz, azaz hallgatás.
6388* Pila ez idén a kenyér neVe. Sz.

Igen drága, becses most a kenyér^ mintha kalács , édes
. i^ütemény volna. , ,

6389. Pivoda regementje: se dobja se zászlója. Sz.

II. Károly spanyol király kimultávaV örökösödési há-
ború ütött ki a bourbon és osztrák házak közt. Pivo-
da, liptói fi, 1700. díb dáb csöcselékböl Erdélyben ön-
- kéntes hadat gyttjte, mely zsoldot nem kapván, a zsák-
- , mány pedig elegendönem Jevén , igen szegényül volt
. fölszerelve, annyira, hogy közmondássá válnék. Sz.

6390. Ha nincs p í z , igyál viz.

Píz azaz pénz. ' > .

6391. Akaszszon fel a p o csaj i hóhér/ ^

6392. Pocsolyakerűlö.

Gyalogkatona gúnyneve. ;

6393. Fűzfa poéta.

6394. Pofa kell ahoz.

Azaz nagy szemtelensége
6395- Nem szenvedhetem a pofáját.
6396* Kutyának pofqi az orczája. ^

6397. Ábrázatnak rósz, pofának megjárja,

6398. Elszenvedi a pofája.

6399. Pofaviselö.

Gúnyosan, e h. képviselő.

•^400i Jobb egy p fo n c s ap á snál.

a7 Ha a pofoncSapást elszenveded, máskor doron-
got hoz reád. Cz.

Digitized by VjOOQIC

331

6401. Sok rélü pogácsa istennek áldása.

6402. Pogácsával kinál. (4302.)

al Rongyos táskábul esik néha vajas pogácsa. (1828.)

6403. Árts a pogánynak, a mint árthatsz:

6404. Pogány is megszánná.

6405. Se hite se oltára mint a pogánynak. (JAl^

6406. A megőrlött pohánkára kása nevet fognak^ .

6407. Könnyű pohár mellett vitézkedni. KY. (638. 2201.)

6408. Hol poharak csúsznak, titkok sikamlanak.

6409. Múljék el tőlem e poh$n

^J^us szava. Ha lehet, ne történjék ez meg én rajtam.
^*^.v rn 1. 1. í a tanács szaggatója.,
6^*0- T^^^ P^'^^^ í üres tanács,
6411. Czoki pohár. (4237. 4238.) ^

6412- Sphá n^m látná többszőr az istent, mintha pohár fe-
nekén lakjiék. K.

6413. Pokol útját szembekötve is eltalálni.

6414. Pokólbu! nincs szabadulásr.KV.

6415. Tágas ut a pokol útja. ,

6416. Pokolban is megesik egyszer a vásár.

6417. Pokolban kotlották, világra költötték.

6418. Pokolba sem veszik hé. (3360. 7511.)

Azaz fogatlan; pokolba pedig olyan kell, kinek foga
van, mert ott leszen „fo^ak csikorgatása." ^

6419. Pokolra kelt mint a csöglei könyörgés. B.

6420. Mindenünnen visz ut a pokolba.. (3579.)

6421. Setét \

6422i Meleg S mint a pokol.
642?. Telhetlen \ -

6424. Addig nyújtózzál, meddig a pokröcz ér. (7588.)
^^ j, í Tovább nyújtózik mint a pokrócz ér.
* \ Szeretne költeni, de rövid a pokrócz. v

6426. Rövidebb ^ pokrócz mint az. ágy.

6427. Alá terítették a Vizes pokróczot. (2847.)

Eszére hozták, átláttaták vele hogy gazsága kitudódott.
, Vétetett e km. azon szokásból hogy az alvajárók ágya

Digitized by Vj.OOQIC

332 '

elé vizes lepedőt (honnan így is mondják : alá terítették
B vizes lepedőt) vagy pokróczot terítenek, hívén hogy
a nedvesség fölébres?lí tórálmábul, mikor megszűnik
másokat ijeszieni;

6428. Goromba mint a pokrócz. (16890

6Í29. Ki polyvát rostál, nem keresi meg a napszámot

6430. Szuszog mintha polyvát evett yoba*

6431. Uri pompa, koldus konyha. C2a48- 2514. 3539,)

6432. A nagy pompa erszény koporsója. K. .

6433. Legkisebb pompa is elég nagy költség.

6434. Por seggibe, más helyibe. (22130

6435. Porában sem kapták. (1145.)

6436. Iszom a bort,, rugóm a port. -

6437. Rósz pora van, nem sül ki.

6438. Számtalan mint a por. M.

6439. Maga fejére vakar port. (2690. 2486)
aj Elütötték rfigta-a port. (1220

6440. Ládd, láddi nem isr porzik utána.

6441. Ro^'zul hasad a posztó.

6442. Siet mint béka a ver«s posztóra. - ,

flívatalvadászókart illet.

6443. Karó közt a po tyka.

Tiszavidéki nagy áradást fejeznek ki vele.

6444. Po zdorj ának haszna az eltemetés.

6445. Vj^:ágbul is mérgéét szí a pók.

6446. Hlik mint szögletbe a pók.

6447. Egy pórázon futnak. P.

6448. Nem hagyom hoszu pórázra. (3675.) - \

6449. Rövidebb pórázra fogni. (41260 '

6450. Pórul járt. cri92.)

6451. Hoszu pö rön bitó a nyertes.

6452. Pörrel kezdi, patvarral végzi. '

6453. A ki pöröl, erősen pöröljön. KV.

6454. Megbecsülte vm\ Préda a, nadrágot. D.

6455. Körülgondolta mint Préda. • ' ^

Préda nevű ember papok szolgája volt, s hallván egy-
szer a papolószékbül hogy á hUnt ipeggDadolni és tenni

Digitized by VjOOQIC

3^3

e^ryenlöén gonosz; mikor kikül(;)eték a szénakazal! i6^
rtilárkolni, lefeküdt és gondolta az árkot, de nem
ásta. Kérdőre vetetvén ^ azzal védte magát , hogy va-
lamit kígoifdolni annyi mint megtenni, mi közbeszéddé
válván, jelent olyan embert, ki csak kotlik valamin, de
semmit nem tesz érte hogy végbevigye.

6456* Nem lesz beíöle p r e d it á c z i ós halott.

PrediJkáczióval olyat temetnek, ki vagy meg tud ű%eití .
érle, vagy elöketó hivatalt is viselt a községben.

6457. Fehéret köp ntínt a prépost (2650.) ^

6458. PribékKélön. P.

aj Ev6 9 pribék ellen nincs pecsétes lev^l. BSz,

6459. Elflbb p r ó b ára, aztán munkára. BSa.

6460. Mit tudna, ki demmit nem próbált/

6461. Tizenhárom próbás. (5527.)

Az ezüstlöU melynek r^iid^en tizenhárom próbája van,
azaz tizenkilenc zed részböJ tizenhárom az ezüstrésíz.
Innen a km. emberre vive, derékét, állhatatost, megpró-
báltat jelent.

6462. Senki sem próféta maga hazájában. (H443.)

Német: Eiü Prophet gilt nir^fend wénigér denn in
seínem Vaterlande. ^ ■ ,

6463. Nem hiszek a 'prof($tának, ki oly darab kényért
megeszik miht ínagam.

6464. Haíni<s próféta.

6465. Fogadatlan p r k át r. (8300.)
aj Lencsés prókátor.

6466. Prókátorra pöföd ha bizod, egy ingben hagy.

6467. Fogadatlan prókátornak mi a iizetéi^e.?

6468. Egész nap ásítozik mint aPruszkai gyermeke. D.

6469. Pulyka volt a pecsenyéje.

Szokás volt, ha.kedvelt flalal ember ment lár^yuézöbe a
házhoz,'ételbenjs tudtul adni a sisüléks leány akarat^
ját. A pulykapecsenye jó jel' volt ; a majacz pecsenye
rósz jel. Amaz igen^ emez nen^

6470. Olyan mint a pulykakas.
a^Pulykamérgü.

í? Tarka mint a p u) y k a 1 j á s^
/ Szeplösre szokták mondani. ■ , ■

Digitized by

GoDgle

334

6471. Összement mint pukovai posztó.
647E. Álta^ent rajta mint a purgáczió, ML.
6473- Rósz puska, kinek fogása nincs. ^ ?

6474. Ritka puska fogás nélkül.

6475. Nem sült a puskája.

6476. A mig puskát keressz, a varjú el is száll. ,
€f477. Mintha puskábúl lőtték volna ki.

Egyenes tttra szokták itíondani.

6478. Magátul is elsülhet a puska, '

6479. Puska végin is meg mernék rá esküdni.

6480. Nem mer a puskával egy szobál)an hálni.
^*o< ( Hamar lobban } . . .\
^^*- (Hirtelen j mint a piiskapor.

6482. Nem találta fel a p u s k a p r t.

Ni m e t : Ér hat das Pülver nicht erfanden.

6483. Elfogyott a puskapor. (5630.)

6484. Feszit mint a puskapor.

6485. Minden rósz puska snaE van egy kifogása,
6486 JPíinkösti királyság. (5965.)

( Rövid mint a pünkostí királyság.

Ez csak égy napig tart. Szokás ugyan js Alföldön pün-
kost első napján egy szép kis gyermeket, nébutt csak
leányt, csinosan felöltöztetni, versekre betanítani, mikor
aztán megy házrul házra, hirdeti az ünnepet, ajándékot
kap. Az 5 egy napi hivatala ptinkösli királyság. — A
versek ily formán vannak :

Mi van ma, mi van ma ? Piros pünköst napja,
Holnap lesz, Volnap 4 esz a^második napja.
Jó legény, jól megfogd a lovad kantárát,
Ne tépászsza, ne tapossa a pünkösti rózsát.

6487- Püspök legizek én akkor.

6488. Püspöködnek se. ; . j^

6489. Mért nem lett püspökké. (6l84.)

6490. Legjobb a püspök falatja.

Digitized by CjOOQIC

335

R.

6491. R-á, rá, mondd rá, ha nem hiszi, fogd rá.

Árra szól, ki valiamik bolondjában bizonyít,

6492. Nem mind hün&s, a ki rab.
6493.'Ha rab lettél, tűrd békével.

-" Rab, azaz szerelmes. .

6494. Szenyes mint a rab.

6495. Házasság rabság.

6496. Nyomorúság a rabság. .

6497. Ott ragad. (7263.) -

6498. A mi reám ragadt.

Mit olvasásból, hallomásból könnyedén tanultam.

6499. Verje meg a ragya, '

6500. A ki ragyogásai

Betyárszó, fentéjázást jelentő.

6501. Zug mint a raj.'

6503. Rajk ó i3 szereti a kalácsot, Ae nincs benne módja.

6503. Szapora mint a rakamazi krompli.

6504. Nagy^ur, kapás, mind egy rakás. KV.

6505. R a V a d zszal ravaszul.

latin: V ulpinari cum>ulpe.
6506* Vajh ki ravasz vagy azért te. KV.
6507. Föltekerje eszét, ki fel akar tenni ravaszszal.
6508* Ravaszságnak ravaszság jutalma. KV.
6509. Helyén kelt ravaszság csak módos okosság.
6510i Nincs hited niint a rác znak. KV.
6511. ügy tartja mint rácz a Krisztust. (4515. a.J

aj Rácz fene.

bj Czifra.minf a rácz oltár.
6512) Nagy a szája mint R á c z o r s z á g.
661á. Rák fog nyulat.

DigifizedbyCrOOglC

336

65Í4. Megbüntette a rákot: vízbe vetette. K. ,

Némel: Den Kr.ebs straft man nicht init Ersaufen.

6515. Hogy a rák a vetésre ne menjen. (4519.)

Színlelt, tréfás ok.

6516. Lágy hónapban kemény a rák.

Lágy h(Jnap az, melyben nincs r belü; kemény a rák,
azaz jó húsa vaiíl Tehát r-es hónapokban ne egyél rá-
kot, hanem olyanokban; melyek r nélküliek.

6517. Nénjét fák. (768.)

6518. Sok volna gyermeknek pák lábastní. K.

a^ta i^^^^^ ™^* ^^It^ ^^^^ ^ ^^'^
^öi«- ^ Vörös mint a fótt rák.

6520. Halad mint a rák.

a) Legbátrabb ember volt , ki a rákot legelőször

megette.

65S1 . R á k e V é sben sok a muüka, kevés az étel.

6522. Rákláb ebédre. D. (3073. 5449)

«^ 1 ÍE

ák háton ) ..
ákparipán ) ^

bj Hoszu mint a R á k ó c z i lakodalma. D.

Első Rákóczi Ferencz Zrínyi Ilonát, a lenyakazott Zií^
nyi Péternek leányát vévén feleségül, hogy ennek atyja
emléke miatti gyötrelmeit enyhitse , hat holnapig tartá
lakodalmát. D.

6523. Rámára vonták. (1814)

6524. Egy rámára von mindent. (4139.)

6525. Ránc zba szedni. (3144)

6526. Rántsd meg. (5486.) ^

Ha valaki hazud, szomszédjainak szokták mondani:
rántsd meg, azaz mintegy emlékeztesd hogy nem jól
beszél. Innen: sokat rángatják a. mente njját.

6527. Már.késö, Re be k a f (61 12.) '

6528. Mint a rátőti ember. (3117. 5023.)

6529. Azoji rég ét dúdolni. M. (492*, 3385. 3729.) ^

Latin: Cantilejiam eandem pani^.

6530. Néha reggel táncz, estve pedig láncz. KV.

Digitized by VjOOQIC

837

N é m el: Morgen^Siunde hat GolA im Munde.

653S* Kinek reggerfáj á feje, jele hogy múlt e^lvó nem

tartott jó mértéket. K.
6533. Az lesz nekem }ó reggel. '

Szokták mondani: bezzeg volt, nekem jó re^g6lei|if h^
t. i. mait éjjel elloptak valamit, stb,

Hejh bemennék, de megver, , -í .

Ab lesz nekem jó reggel. N é p d.

6534^ Pálinkás jó reggelt I

i Holtig remél az ember. >
• l Addig remél az ember, mig benne Á lélek.

6536. Re m^énység tartja az embert.
6537/ A ren^énységet se hóra ne fektesd se nádra ne tá«

maszd. D.
6538* Reménység , nyereség nincsenek mindig egy vá-

6539« Kitől isten eláll, reménysége hibái.

6540. Ki reménységgel él, ispotályban hal meg.

N é m e4 : Wer von Hoffnung lebt, der'stirbt am Ftuitéa#

6541. Reménység szegénység.

6543* Mondja a rest: eleget dolgoztam, de nem niondja:

eleget ettem. K.
6544* Rest a tollfosztásban is megszakad* ^ ^

6545* R^st munkás jobban szereti a n^pot nyugtán mhit

felköltében.

6546. Rést kéz nem izzasztja még az eke szarvát.

6547. Restelni isresteL

6548. A kinek lehet és ném aluszik, dzt a r e s t s é g bántja.

6549. Megjöttek az atyafiak Rest érül,

Resté, abauji falu. Játék a. fest és Resté szavakkal.
6á50. Jobban tud res zket'ni mint fázni.

22

Digitized byVjOOQlC

338

6551. Még rá sem keltéig már ri^siketsft. KV.
655S. Nem ugy fázik, a mint reszket*
©553. Veszett volttá r e t o k a fekete földbea.

Retek azaz (Aa yalaminek. Ha szó van példáid valaim
rósz emberről, ki sok kárt okozott, mondhatjuk reá e
közmondást ; aztán egyébre is, minek jobMelt volna el-
r maradni káilékönyiáfa níatt.

6654. A ki retket esfcik, két felöl hunitól,

6555. Retek is kikelné a kezén. (6716* aj

6556. Karcsú mint a retek*

A retekről azt tartják régi tapasztalás szBrInt: reggel
jnéreg, délben ét^k, este orvosság. . ^

6557. Régen volt, talán iiem is igaa. : '- (
6658. i^eífyeii «gy nriirt régen volt

6559. Régen volt, síoká les* vagy tán sehasera.
6&60. Nem ugy van már mint Volt régen.

Nem ugy van már mint volt régen,
. '^ Nem a2 a «ep 8üt «t égen ; - .

Nem illatozik a virág, . '
/ Kétszínűvé lett a világ. N é p d.

6561. Dicséri a régi időt, de q mostani iszerint éK
6562* Résen lennii ;

6563. Számba se veszi mint kerte^ a rést - . . ,

6564* Józan a mit gondolj részeg aírul csahol. D:

6565. Isten is kitért volt a réí^Mg einber elölt. K Vi ^

6566. Ki r ész e g p n log^ akadjon fel józanon.
'6567. Részegség, durvaság együtt járnak. K..

6668. A mit a révén nyer, elveszti a vámom

6669. Ats 'ö révin

l ment )

Rév, mint közlekedési eszköz a folyóvizeken, jelenti e
helyütt azon egyetlen módet^ mely áUBl valami elvesz-
hetett s elveszett. . . . -

6670. i^ven, Vámon nem fiaefe (6761.)

6671. Hajótörés után okosabb a révész.^
667t.Nines olyan a Rézig.

A rézhegyeket érti a km^ Bihar keleti részén.

Digitized by VjOOQIC

»39

6573. Meghasadt a sziy& mint a r i 6 i$ ! kutyának.

Ricse, bodrögkOfri fdtf. At iáé váH kütytt ts^he étóft
: hasadt ftieg^ éi6ií el nl»m érhette a tatfót^ a mkkt W VOll
a rács k<^zl IeyeB)5r;9 aka90tva. '.

6574. Igen örvend a rig öi felel n^i « s«i^(ii Fr
6i75. Nem 5irat egy rigót egy nyer * <8»834> :

6576. Kiugrott a Rigótneiöre; Dr« . . -

Hetyke, élStoIakodój ^í4j^öé». - . ^.'\:

6577. Nyujtáz^ködhatnék mint a rimi^gzpmliaH papné.

,; ^ A rimawombati pap;ié.^íadíg szob^íbaw ült vé^^ ^

'• meUetl , is tinalmát gyakon nyujlozkodással , fejezte

ki cáak "^ . '. . V . . »

05mPisit)gittííiVti tiitt

6579. Niiícs arcza jnint « . ^ , T .

6530. itíps, rapö! csak a : i

' ^ Német: Rip

'"'■■( ki ' ■' *'

6581. Ritka bu»a J J|

6582. Ritka czigány csei

6583. Riíka magyar j jjíjg^ j nélkUL

6584. Ritka íojpás nélkül.

6585. Ritka molnár vv^sár tolvaj nélkül, F,

6586. Ritka olasz macska nélkpl.

Typicus közmondás! forma. Szerinte ezerekre niöiiÓ
közmondásokat lehet elSállítani. ÉgyéMrátii alapja ai:,
- mi már 1893—96 i$zám alatt éiméttdaMI, de a fortHá
' tágabb, mert itt nincs tekintet^ rtíui attaota^ kbffí U9k^
mély vagy dolog legyen-e az^eléiA föaév^ teoepft fff^
an^á, hogy^egymás^ial m^ff férő hét Cönév hpza^
szej mmt „vásár, tolvaj, búza, kohkoly*^stí).

6587. Ritka az, a minek látsaiik. . :, •

6588. A soi ritkább, kedvee^ebb* ML< \

La ti a: Ouqd raiíun, charpm^

6589. Zöld; lo vátv okos oroszt^ kálvinista naólnáH f dőgldtt
számarat látni, ritkaság! V

659Q- Rokonom a kas, barátom az erszény. BSa.
6591 • Néka áron g yot is föhizedik.

• 22*

Digitized byVjOOQlC

340

6592. Hopl rongyos; ,

6593. Rongyosban légy derék ^ber?

6594. Nem lyukad ki a r o s t a feneke. (84S60

6595. Tartsa meg az isten mint vizet a rosta. ,

6596. Vak, ki a restin át nem lát. ¥. .

6597. Rostával mer vi«et. (48730 ^, .

. Latin: Cribro aqaam haurire.

6598. Könnytt mást r^^tálni.
aj Mást rostál, maga gaz^os.

6599. Akkor legroszlibb a r o s z , ^ mikor lÁagát jónak
tetteti. . ; ;

Német: Per BOse i9t nie ^cblimmQr,, ^\§ wef^^ er
. fromm scheint. : . ' ' ^ . •

6600. A ki rószra szokott, azt nebezeá bagyja. Ey.

6601. Rósz ember, ki mással szembe nem mer nézni. EY.
66pS. Nehéz a mégaggolt roszal jóra fordítani. "
6603. Roszak a templomban is összeülnek.

6604- Roszra nem kell níester.

6605t Rosznak sok a mentsége. .

6606. Rosznál roszabb. -

6607. Roszban. jpbb hátra menni mint el&re.

6608. Rosznak is idővel kell válni

6609. Két rósz közül a kisebbet. (451 8,)

6610. Nem kell ti roszért szomszédba jmenni.

6611. Ro?z is gyűlöli a rowat. . .
661E. Roszban töri fejét.

6613. JöértFOBBS^l fizet. .

6614. Nincs a rosznak párja..

Jlps^nák párjB azaz hasonlója; mínlha moiídHnád: rósz
^ . a rósz. ' ■ ' • /' - - ' - - '

6615. Roszat roszszal. (7046)' ^^

Példaiilbetegségetkeáerü orvossággal gyógyítani
6Cfl6. Rósz u 1 kelt fel. (2850. 6Í62 )
6617« Szitán lüott sok araüayfiak,délntáni kézfogásnak ro-
vás a dija, : .
6618 Elvesztette a rovást. D. ^

Eltévesztette yalctmiaek a rendit. .Vétetett a terhes aslso^

Digitized by VjOOQIC

. 341 ,

nyoktői, kik az anyai«ág megérzésétttl kezdve számít**
nak.a szülés idejére s azt rx)vogatják, jegyezgetik.
Í6619. Rovásod van. :

Számvetésem van veled. v

6620. Sok van a rováson. ^

6621. Rovás nélkül házud/ : • _^

Azaz neih gondolja meg^ mit mondott és az eiöbbénivél
ellenkező!; állít, tehát: ostoba, következetlen hazug.

6623. Nincs oly agg róka, kinek a bőre csávába nem ke-
rül KV.

1^ á m e t : Allé listigén Füchse Iconimen endlich beim
Kirscbner in der Beize zusammen. .

FranrcziA.* Tous les.rénardcr se trowent ebez le
pelletíer.
66S3. Addig hány cselt a rdká hogy csávába kerül.

6624. Hol IáUad bog)

6625. Ritkán vesz el

6626. Nehéz az agg i

Német:

6627. Kitetszik a rók

6628. Róka is dicséri

6629. Tudja róka farkát csóváilni.

6630. Félti farkát róka. .

663 i. Igen evez róka farkával. P.

6632. Kitetszik a róka farka, akármint dugdossa. (2551 Ó

6633. Róka vágott farka, P.

Oly^ravaszság, mi ij^aznak akar látszatni.

6634. Róka farkát billegeti, násznagy akar lenni.
,6635. Rókán rók^l kell fogni. (6505,)

L a t i n ; Vulpinari cum vulpe. ,

6636. Róka módra kert alatt kullog.

6637. Róka sem ravasz^ ha kicMválják.
663é. Észre* se veszed, róka van előtted. .

6639. Régi róka hamis cselt vet. / • .

6640. Kitetszik füle a rókának. P. :/

6641. Rósz róka, mélynek csak égy lyuka vun. (20Í^8.)*

^ Német: E)s ist ein ármer Fuchs , d^r wr eln
Looh hat. .. .. \

Digitized by

Google

342

eCMé. Talál a róka réat magénak.
664S: Egy íókáfftl két bdr.

6644. Sokszor végbéviszi a róka, miben at oro7.l$fl bíAba
munkálódott. K.

6646. Rókának róka fia.
6a4«» BóWzJk.

; AUaJwtsjnt a f^revoco^' laiia sjsótul, mert revocálni
. mondatik, ki a megivott bort kiadja, okádja : r () k á z i k.

. - ... ki a bortul leásik, u , .

^ Vagy hoizut^dp vpgy rókázik.. N épd.

6647. Rókát fóg.

•' ÉgésAVfirenií^lödéstttl a ruha vörkenyt kap, minő a
róka színe. •

6648. ViÍTi rókíi.

;t, fisirkassal prénizetf. K. .

6649. nt Jegén a róka Mátyás után.

6650. Riint i* ók ab öl* a csávában.

6651. ibÓrre: (28160

6652. i van, P.

6654- Ki nem fogy mint a Ró ku 3 kobakja. D.

,6655* Romába menni, pápát nem l^tni. UL.

6fe56. Rómába^ ment.

Aszonyokat illet ; igen tsfnos,,de tréfás kifejezése is a
leíretegedésntk, gyermekágynak. x-

^ 6667. RÓ 55 s a volt, kóró lett. r

6658*. Csak azért szép a festett róz^a, mert el nem hervad.
6659. Ki rózsábul véti ágyát, alktidj ék meg a tövissel
AOAA S ítózsáé \ „^, ' \ szűzé í a ^zemé-
Ö«^- \ Rózsábo* 5 «^^*^ j szűzhöz {; WKj .
6661. Igen szép a rózsa, ^p^öiilib ^,Jl«Íi^tltW« , ^

, Leányra, ki széf^, qipa<!y4k> ha kevély.

í666a« Bwj^saré^aa, 4ii «#ak r<^a; {u?.}

6664* Terebes rózsák is apró bimbókbul tewéüek.

Digitized by VjOOQiC

6672. S

348

6665. Mi voína rózsa illat nélkttlV

6666. Píros mint a rózsa, gyön^ mint a harmat.

6667. Hózsaszedés tövissel jár. K.

6668. Röstnek sok ünnepe, (táid rftt.)
AAAo J Rövidebbet húz.

w^y , J Rövidebb szakadt neki.

667Ö. Rósz a r 6 fe.

Azaz mértéke, melylyel az embereket méri ; mintha mon-
danád : hiunis az elve.

6671- Rest mint a Rőt szamara. ,
Kilátszik a r u c z a orra.
Jiiátom már a rueza orrát,
észrevettem, hová czéloz.

6673. Rá iát a rud.

6674. Kifelé fordították a szekér rúdját, BUt-

6675. Más felé fordítom a r^dat, C5116.)

6676. Kiáll a rúdja.

6677. Rúgd f^l,Jiagyd ott.

6678. Ruha tisztesség, pén?5 emberség, Ft

. Ruhíval, reaitessel, qsinoPsa|, pmU^ ^h^I meg az em-
,. jkr, hg pedig pénze vaa, embers^^t te|i^ azaz segít-
het máson.

6679. Folttal állja ruha.

6680. Ruha is szokva jó.

6681. Hoszu ruha sok szegyül eltakar.

6685. Akármilyen ruha ujjig tart.
6683* Szakadjon ruha, marac^pn ura.

6684> Keféld b* az avít ruhát,^em U>m uj belőle.
6685: 3ohb a foltos mint senmí rinha^

6686. Ha fuhája rongyos, kocsmában ve^z p4)sztót.

6687. Moly a ruhát, bánat á szivet.

N é m e t : Kleidér fressen die Motten, und Sergen
das Herz.

6688. Ugy áll rajt a rnha mintha villával hányták yelnareá.
a) 2íséllért ifogadbatna ruhájábp.

6689. A loi rvl , €mk rvt;

Digitized byVjOOQlC

344

6690. Akármely rul is szépet szeret. M.

6691. Szép n nit íS, ha tetszik.

6692. Nincs oly rut, ki magát szépnek ne taptsa.

6693. Ragadós mint n rüb.

6694. Sajtó alatt válik a sajt. (234. 2458.) '

6695. Bezzeg sajti

Ez a neh^ze a dolognak. Sajt^ nehéz, túró: könnyű.

6696. Sajt nem túró.

6697. Tudja , mi sajt , mi túró.

6698. A sajtot hámozza , a lovat hántja. ,

6699. Van itt sajt is a kenyérhez. (227.)

6700. iSemmi roszabli a sajtnál., D.

É közmondást, Galeoti szerint, Mátyás király is hasz-
nálta, ^ így magyarázta: a semmi rószabb mint a sajt.

6701* Sajton korcsolyáz a bor. (1072.)

6702. Sajtban nem jó sokat enhi. K.

6703. Sajtot lóért. (5083. 68930
67Ö4. Alábbvaló a sa j tkukacznál

6705. Felpattan mint a sajlkukaez.

6706. Fénylik mint Salamon tökí.

Mikor Salamon király Visegrádon fogva volt , sárga
tök forma, hőlyag vagy más zsíros hártyábul készült
lámpás .égett folyosóján ^tszaka, mely kilátszott a dv*
nai vidékre , s ionén vette a nép e közmondást.

6707* Megáll mint a Samu nadrága.

Samunak bör nadrága volt , s megázván rajta , ugy
összeszáradott, hogy magában is megállt.

6708. Fél mint Samu a nadrágátul. (6838.) .

Samu felhúzván először bör nadrágát, hallott miaga me-
gett valami rejtélyes kisérleli suhogást , debáU'anéu-

Digitized by VjOOQIC

345

vén, nem láta semmit s annál ftagyobb lön félelme. Fii-
- tásnak indiilt tehát, s mikor. elvégre haza ért, aUg yblt
máir benne lélek.

6709. Saroglyában hagyták, (5659.)

6710. Egy sarokban fojpog, (5014.) V /
671 !• Majd a sarkára hágok.

Sarkára hágni valakinek, s meglökni, könnyO. a buk-
tatás. '

6712. Sarkában van. (38400

A-^iQ S Sarkára íU.
^^"- l Állj a sarkadra.

Ne l\agyd magad. Hasonlalkép némely állatoktul , kü-
lönösen a sastól , mely egészen . hátuljára nehézkedve
védi magát.

6714. Hátul kötöm a sarkad.

. A- sarok különhen is hátul van ; a km. ugy hangzik
mintha ez valóságos megkötés^ volna , azonban csak
könnyű fenyegetés. -

6715. Sarjiával fenyegette az ellenséget. KV.

6716. Könnyű öt sarkábul kivetni,
o^ Repedt sarkú. (6555.)

6717. S:5alma sarkantyúja van, Sz.

A sarkantyú mmt igen magyaros viselet szinte díszjeUíI
volt az arány sarkantyús vitézek rénde. által; mind a
mellett mondák késöbbfen :

Az araliy sarkantyú pedig holmi kába

Embernek illik a csizmája sarkba. ; ^

Egyedül a záiszlótartókaak nem volt szabad sarkantyút
. viselni, mint a mohácsi napról emliti Istvánffy. ~ jíinek
sarkantyúja nem volt, gúnyosan \nondák róJa: szalma
sdrkantyuja van, mi közmondáskép olyat illet, ki nem
vitéz. — De nagy szerepet játszik a szalma sarkantyú
, népnaeséink végin is, hol a mesélő, mikor az egymástól
elszakasztott királykisaszonyt (és királyfit a lakódalomra
összehozza, a vigaságfleirása után rendesen oda veti:
„én lé ott voltam, szalma sarkantyúm voU, kilyukasztot-
tam egy zsákot, mely teli volt sárga lével; az engem
ide hozóig, a mint látjátok."

Digitized by VjOOQIC

846

6718. Neándulj erd&re^ hu 6 árud niapsL KV. (7055.)

6719. Sawija se lehet. (8775.)

6720. Nem méltó saruja szíját mególdaiiL (4137.)

6721. Sok sas, sok dög. r
67^2. Sasnak sas a fia. (8681 .)

6723. Sasi tanít repülni KV. (2577.) ,

6724. Többet ér vén sas ifjú bagolynál. ^

, Német: Ein altér Adler i$t stSrker als eine jungc

Krahe. ., ; , , ,

6725. Sas legyet nem fogdos.

Lalin: Aquila íion captot museas.
NímeM .Adler fangen nicjit Fliegen. ,

6726* Sok sasnak egy fészken nehéz megalkudni.

6727. Vén sas.

Mondják vigyázó öregre^ ki féK otereJmet, pénzt,

6728. Hogy a sas rúgja szét! s

6729. Megifjul mint a sas. '

.. . Néphit szerint a tias, mikor vénségében orra ugy fel-

hbrg{(|odik hogy már. enni $em tud miatta, sziklához
veri azt s letöri kajmójít, ^ előjővén, ifjúnak Utszík.

6730. Sau-Í a próféták között. KV, (222.J

L.a t i n : Saul inter propheta^í. /

N é m e t : Ist auch Saul unter. dén Propheteri ?

6731. Mi savanyu nem volt, nem lehet az édes. KV.

6732. Nyughatlan mint kutya ^eggíben a saVó.

6733. Savón hizott. . .

6734. Hlg mint a savó. ^ •

6735. Nehezékkel árulják a s á f r á n yt. (1867)

6736. Mint a sáfrányból (4119.)
0737.'Megérezte a sáf fán y illatot, , ,

'Érzette a büntetést s eltávozott. .

6738. Sáirta csak sántít, de a hamisat utóléd* K. (3353)

6739. Sánta sántát niigat; (8145. ^J

6740. Messze oda sántának. (1242.)
6*^4 1- S á n l a s á got neiá lehet eltitkolni.

6742. Ki sáfttáva! lakik, j ^JJJ*}*^ \ taí^l.

Digitized by VjOOQIC

847

L ft t i n : Sí jnxta clatídiiin habites , claudicara dj9ceji.

6743. Nehéz mint a sá?.

6744. Megállni a sarat.-(8038->

674^. Sárban marddt. '■ ^ ,

6746. Sárt sárral csapjtik vispwu C2j6S9. 4633- 795$.)

6747. Sárba vetette. - ' . ;

6748. Sárgaveres, kfpiJíék. ;. ^ .; ,

Szokta mondató vigirx^ meíiö szüle kiüöööiien. leányá-
nak: „hozok neked szép, sárga veres, köpi kék' ruhát."
Itt a gyerttiek szineket htű s úiegQyu^^Mdlt* — Kopíkék,
mert a kék leghamarabb veszti szinét azaz kopik. —
Némelyek iiják „ „knpl kék", de az icavar a Aiip^kék-
kel, melyhop, hupál (ver, tit) ígéb*l van, s jelent Üt-
leg miatti kékséget. ;

6749' Sárii 4nyt ölt w apj*. Sí.

Azaz régi nemes ember. ^rr. A fárkánf ok népmesékben
jöneTí elö s fogalmuk onnan meghatározható. — : Hens^l-
mann igy ir rolnk : a szörnyek ^ ktílöndsen a sárkánqr,
' ' minta tél jelve Csymboluraá) igen régi ; ninre mulaUak
márlCadmos harczai a sárMnyokkiú, Per^avn és Se^et^
rophon és Theseus utai, )l^T9Í^l^9 M^lw Ecbydnp
lernai hydráyal, a^s ^yiu3fithi v^^ , §tb, ^ míjíép ^
német hllregében Fasnér s^rk^ny ippggySzteté/e Sieg-
fried által. A sárkány tehát arégi pogány J»mzeti mon-
dából Jött ál a másikba. (Széi^dálmi Szemle. Idi7. 3.
mésv 13&— Ja7i sft. líO De.t magyar ^íéidfflböl sfUile
van emlékezet a sárkányQki<Ól. Yif^ Sla)eniaa>kirá]j g^^.
nősz tanácsnoka feldl az a hk maradt Jen b^y sárk&y t
ölt az ecsedi lápban, s már IV. Béla király ^a(t sár-^
. kányrend is támadt, 'mikor a tatárok pusztítása után tó-
•mérdek kígyó, egyiptomi csepásként, lept^ meg az or-
ttágpi, melyek kiirtásának jntabnaal áiiítlaiatt fel ay.
így j^ ^0 fi^ esaládi czimerbet a Éi#*árty, $ i$g\ síb^'-
mazásuakra moadák: apj^ sárkányt pU meg tpláa Béla
idejében."(L. Hungária in parabblís.^^ 81-^82. jl.) . ,

6750. Sárkányfog.

Értik alatta azt az okpt , mejy Wmérdpk eredm^Otw
sztlletik meg újra. Néphit szerint ygyani^, h^ földbe ásod
a sárkányfogát, tömérdek sárkány csírázik ki belőle,
mint a szemrül való élet. :

Digitized by VjOOQIC

348

6751. Sárkány tejet szopott. (2595. dj
675S. Sí, rí, mintha sással metszenék a seggit.

6753. \ ^J^^yj I mini a sáska. (1318.)

67feí. Egy sátor alá valók.

6755. Hordd el a sátorfát. (4995.)

6756. Szedte vette a sátorfát. (3961.)

itf) S é b a ja, csak ^ torka véres.

^piétiáay szókat igy teisz össze a nép a t?'^-^ szócskával,
mely neki teljesen tagadó. Ez is közmondísi élem, sel-
; fogadható kifejezés^ a német un tagadónak név ^öir.
Nyelvünkben ez ^ok rövidséget szülhetne a hoszu ,,^a-
lanság^ te(enség^\ (igazságtalanság , hüségtelenség) he-
lyettr Itt is jó példát vahetünk a néptől á rövidségben.
Ilyenek már eddigelé a senki (semkij, séboyij feka
(S9ha), «tfmelyík, stb» ^

6757. Ha begyógyul is ^ s e b ^ megmarad a helye. K.

6758. Nincs nehezebb seb mint á kit rokon kéz éjtw

6759. Hátul a sebe. (E899.)

6760. Öebbel, lobbal. (5117.)

6761. Kesely a seggi. (8264.)

6762. Seggel költ fel. (6616.) _

6763. Égy seggel két nyerjjet ülni. (2S44-)

6764. Zabszem se fért voliia a seggibe. (4290.)

6765. Seggi végi. (40^.)

6766. Elül, hátul semmi sincs.

6767* Kinek semmié nincs., a!& semmit se vesiEthet. KV.

6768. Nehéz -a semmiből teremteni. . .

6769. Nem láttam semmit, nem hallottam aemndt.

6770* Kinek ^emmie sincs, attól vette, a kinek nem volt. D.
6771- Nesze semmi, fogd meg jól. \ ^ ,

6772. Annyi mint semmi.

6773. Kiszúrták a szemét nagy semmivel.

6774. Semmiből semmi. (55$9.) \
á) Semmi ge lesz belőle.

6775. Sohol senki. . .

Diglti

zed by Google

Tizen hányan, hányan, mind jó legények , kiknek mind
kapitányuk, mind közlegény ök sohol senkinek hivat-
nak. Pászmán. ^ •
Ii át i n r Nulhisr et némö*

fi77fi í Senki Pál.

^^^^r l Atalellenben lafcik Seaki Pállal. ^

Azaz ninc3 szállása, nincs hova fejéi lehajtania. .

e?*??. Rósz seprtt el nem ve?z a háBtul. BSz. (Ö319.) '

6778. Üjs?prttj61 seper. C7343.)

Német: Neue jKesen kehren gut. - •'

, .;; Fr.fiii^zia: 11 fait le bnWvneuf. .

6779. Nem mindenkor igáz hogy aántit a seregbigtjí^ K...

6780. Ser.ényt int sj^orgalnaatoatógrö. KV. : , ,

6781. J8er«H^hizoKi! (L. íör.) , -
á) ^Kradtdk rajta mkil s erf ö z ök az ürmön,

678E. Könnyű annak sétálni, kinek más dolga nincs.

6783. A ki siet, lieip sokat gondojkozik. KV.

6784. Jobb mindenkor sietni hogysem mindig elkésni;' KV.
6785Í Lassan siess, tovább, érsz. (4874.)

6786. Sietség nyereség.

6787. Sietség hozhat kárt, (3334. 335S.)

6788. Könnyű a s ikon elesni.

6789. Ki, a sikral

6790. A ki slke t,^ bolond is az.

6791. Siketnek mondasz meséi.

Latin: Surda narras fabulám.
a'vdo < Az csak sillpm. /^ ^

^^^^- J Sülöm a?, nekem.

Ázaí csekély dolog, p. jól ügré gyermeknekárkot át-
szökni. .A ^z6 eddig ismeretlen az irodalom, előtt, de
. méUé fölvétetni azon értelemben mint alsó Ung vidékén
a nép használja : nem sok eröbé kerülő, könnyén meg-
tehetö.Gyöke alkalmasint az; mi a s i 1-ány szóé ; tehát:
SÍI, silol, mint jel, jelel, aztán,:\ sillom mint jellem,.
Hangzása ^s^ép ,. származtatása tökéletes ; .szükség is
van reá. ' . '

6793. Simon birókajtja a lovat. K. (Í6EÍ)

Akkor mondatik mikor valaki völgynek hajt ; s ez ter-
mészetlen. De a km. óda vág, mikor aszony vi$zi a házi

Digitized by VjOOQIC

3S0

kofi»iiiiyt, m\^titá^yÍ9ái%Bmat& volt mb^g a magya-
rok élöH. -^ ^irmay tzi a ^ímoil bit^ Anda Pállal
egy idfire és miskolczi bíróvá tés^/ki feleségének min-
den uszony i munkát ehrégtietl. HJRd keltő vigköltészeti
alak.
6794. Itt vagyon mto Siü^fi Judáá, jaj is nekeá iijige^^ga-

, tyás*8«.
fi7Qp; f ^^ * Binget eWtíie^ a rőföt 10 ell^pta^ (46S9.)
07^0. ^ gjjj^j ^ gjjjg^j megtelik^ a rőföt if rajta lefwtk*

6796. Elugrott a öinór tneUdl. , . :

6797. Sipot ajándékoB hogy lovat éyerfHi; K. (6703.)
67984 FáW beijabb a stpot. - o* - - (^^v
6799. Síppal, döMíal, nánihegedörel. * v ^ ^'c^V *

Azaz semmi hegedavd) ZAjjal^ tAdt: titkon: Máiá^an;
^ojsigány i^áne HzóyeizÁfi» mms, Gyi^ral^fcek éneké-
ben maradt fen. (Lásd 3106.) ,
68Ó0* A niint sípolsz, ugy táncíolok. ^
^801 . S ip s V dudás, trombita^.

Mondják hogy mind e három név családnév , s igv Jiít-
iak voIiKt három diákot az iskolában, kiket megSzóMtvtfn
a tanár egymásTulán, miv^ semmit némttidták^lgfftéit^'
meg ökei: az egéSBt batidá báland* A km. épah Uyen
értelmű. .

6808- Csendes mint a sir. ;
.6803. Síromban is megfordulnék. . ^

6804. Mintha sírból húzták volna ki- ^

6805. Ki hamar sir, bam«* nev^

6806. S i rá s aszonyí fogás. (290-)

6807. Senunft nem használ a sirAid. -. . "

6808. Sirás lesz belflfei . '

A gyermek s^erfÖlÖUi vigásájárá safokták mondani.

6809. Sirái^sal Jövünk a világra, slrásisar megyünk ki. \
6810^ Sirásnak is van ideje*

©Ptlv Olyan sírhatnám van.

ö7 3 kari át, gránát, nyus^t, Léva, Tála, csuszt.
6812- Kiesett a sodrábél. (283a.) ; ^

6813. Sodr íi fa nem disznóláb.

6814. Soha napjéa. (1110.)

Digitized by VjOOQIC

6815. Soknak sok kell

6816. Jó agyán, áé a mi sok^ megárt. (954e )
6817* Sok se tártíiat örökké.

6818. Sokat héjáz magának. KV.

Sokat képzel magárul.

6819. Spkktil kell annak harczolni, ki sokat iikar 1Q6|[;^
győzni. .

6820.. Ki sokba fog, keyeset végí?z.06ti>.) .

6821. Sok van annak, ki többet nem kíván. . . ;

6822. Soknál több. (4354.)

6823. A mi íok, csak sok. .

6824. A mit sok ember mondi^vagyittögvan Tngy niegl^s^^
6825.ííéha soknak féle is elég.

6826. Sokíból sekat^ kevésből keveset - "^ ,

6827. Lehet a soTíból keveset is vénáig ; ^

6828. Sokból a mennyit akitrsíE, ke?é«Míl a mi^i^yit tetwlt
6889. Kevésből sokai. -

,6830. Nincs oly sok hogy el ne keljen, ha úem Jíimélik.

6831. Ki sokba avatja magát, egyH9^5em felel m^.(3^190

6832. A sok játék, a sok bál nekem ugya« sokban éih D,

6833. Marhának is sok volna.

6834. Sokat szektér sem bir.

6835. Sok. nem használ, kevés ncim árt,

6836. Som fánál főző. EV. (1809.) :

6837. S m g y i ember.

Ha lakomában férj a fetesóg mellé ül susetalnál^ szoklák
reá mondani : somogyi ember. .

6838. Megölte mint somogyi embert a nadrága.

A -somogyi epiber épen halálra futotta magát nadrágá'-
tul. XI. 6708.- km. meséjét.) - ^

6839; Nyugszik mint a somogyi gyérek. .

6840. Ránczos mint a somogyi pendely.

6841. Szép minta túlsó sor. (3283^68110

6842. Kiki tudja a maga sorát. ,
6843* Sorban, uram i^tén I

^ ^ ^ %T ( annak a sora.
6844. Nagy |^^^^^^„^„„;^

Digitized by VjOOQIC

352

6845. A kin a sor, menjen.

6846. Kinek SMgény sorsa, eleven megholt az. KV,
üj Dúsnak ós szegénynek sorsát isten választja.

6847. Elégedj meg sorsoddaJL

6848. Gyors mint a sors.

6849. Sok s ó lében, kevés só aszonyban^ türbetlen.

6850. Elég nehéz a só, ha drága.
6851* Jaj I be drága ez a só^
6852* Zsirba zsir a só.

6853. Könnyű a só, ha olcsó.

6854. Nálunk is sóval sóznak. P.

6855. Egy sót, egy kenyeret enni.

6856. Elkelt sava, sótalan a szava. :

6857. Megadja savát, borsát. (41300

6858. Több sava mint szava.
6859.. Sok sógor sok^dárda.

6860* Nálunk is a sógorok fingjára mérik az emberséget.
6861. Kévés van a s ó t a r t óban. D. (8480.)
6868. Oda sózni. (5693.)
6863. S ö r , bor mint a tenger.

o^ Jó a sör, de mégis bor az anyja. M.
6864* Oly sötét van, hogy a kanál is megállana benne.
6865* Sötétben tapogatózni.

6866. Egyiptomi sötétség.

6867. Jó hirt, nevet riem gátolja sövény.

6868. Legjobb szomszéd a jó sövény.

6869. Tüz elten sövény.

6870. Más söyénye alatt hált meg.

6871. Suba nem bunda.

6^78. Ne nézd a szép subát, de vizsgáld az elmét.

6873. Terem az ember mint a suhagallér.

6874. Ritka mint a subagallér. (3671.)

6875. Majd én is ki«res2ítem a suhog ót

6876. S ti 1 y kot csinál fejére. >. (2689.)

aors^ < Messze hajítja ) a sulykot (1274. 5607. 5981.
^^^^' \ Elvetette $ .6354.)

Digitized by VjOOQIC

35a

GSfíS^ Mégmosták sttlyokkiekl^ áma tót szappannal.

6879. S u 1 y ra ; sulyfhot. (397. 1921 . d.) ^

6880. Per s und a m bundám.

6881. Igen s u s k á s. (2170)

6882. Elmehetsz a sutra. ,

Gyávára mondják. „Szép vagy f elmehetsz a sutra*" •
«:; S ű k e ttiek váló. j(4'067.)

6883. ílg^ybegyühek a jól sül tek. BSz.

6884. Nem azé a sült, a ki fórgátja. /

6885. Akár sütöd, akár főzöd. .

6886. Sütheted, főzheted, meg is eheted.
6387. Elkelt a sütni valója. (2714.)

6888. Süsd ki, de íie lőj. -

6889. Süsd meg.

6890. Mennél roszabb a sütő, annál több czipót igér.

6891. Eíég egy sütésből egy lepény.

6892. Süveg nem csákó.

6893. Sapkát cserél süvegen. P. (5083.)

6894. Köpött süveg pad alatt hever.

6895. Egy süveg alatt kél fej.

6896. Föltette a bársony süveget. D.

6897. Elkapta a süVeget. (7056.)

6898. Gyermeknek játékért , leánynak sirásért ne süve-
r gélj.KV. ^

6899. Annyi mint a sv áb gyerek. D.

.-■... . SZ.;

r . • .

r ■ , ' . ■ " -'

6900. A íni szabad, redves; a nri tiltott, kedves. KV.

6901. Nem miiid jllik , a mi szabad; minden szabad, a mi
illik.*

6902. Ne mind cselekedd, a mi szabad. KV.

23

Digitized by VjOOQIC

m

6903. Mi g;5^l)pd iiSrv^yttek, uppi szaJbad 3Zjígyeni!elí»|Cy»

6904. Szaba^pá^ jobb pzdagságnál. KV. .

. N é m e I : Freiheít i^t tppv alj^n Reic^thum.

6905. Szabadság aranynál is df|Ji|:ébb.
6906* Legdrágább hincs a szabadság.

6907- Jíem pppp^bpz, iJlijt ^ 3 í a b 1 y «. KV. ^

6908. Mesteréi a szablya í^Iykor <igyop yágjp, (5U3.)

6909. Én Judom azt, fpeg Si^ah^ Síiháiy, <7^8)

6910. Nem szabja ki magájl a s z ab fi.

6911. Szent a ?zabó heve, ^\n^l folt pm m^^f

6912. S z a ga után borrp mifit jó vizsía pyuli*fi.

6913. Ha nem látja magáf, de éjrzi a £zag^.
6914' Szagával jó a káposzta.

6916. Fonj s z a jh|i , inged lesz. /

691$. T^^a bafk^ ruha illik ^ ^z^jH farára.

6918. iSok szakács, el^ó^za az ^teU. (589.)

N é m e 1 1 Víele K^che verdQrbeq á/fu Prey. . -

6919. Sok szakács közt sótlan mairad a^ éte). KV. .

6920. Jó szakács ritkán hal m^g éhhel, fi-

6921. A szakács ia király flfiagíi konyhájábflin. (445.)
QS^. Hfi szakács vfligy, kanalat fogj ;. n^ nyúlj 99 o]t^rh(«.

6923. Nem mind szakács, a ki nagy kést honiqz. KV. ^

N é m e t : ^s sit^d ^ht all^ K(>jehe, ^ Imgf ülf^s^
tragen. '

6924. Télben két szakács^ egy kulcsár, nyárban két kul-
csár, egy szakács.

6925. Nincs oly szakács 9 ki mindennek szája izént főz-
zön. Sz. \

6926. Legjobb szi^kács az él\sé^.

6927. Szerelmes a szakács né. ' ^

Akkor mondják, ha igen sós az étel.

6928. Vaü szakái.

' , Seokásbaii volt á régieknél fl'i^zakálból kiliuztti egy siaá*-
lat és zálogul ^dni ; honnan a szakái jelkép9i Q bizto-

Digitized'by VjOOQIC

855

6929. Adnak szat álamra.

6930. Szabad szakáiéra hágyiii. KV.

6931. Csak szakátóra nézve tisztelendő. kV.

L a t i n : Bárba tenűs sapientes. -

6932. Szakálamba kapott. ' " ' , \ .

Latin : Barbam vellere.

6933. Megbecsülte szafeálát. ._:' .

Vagyis ; tekintett a maga becsülelére. ' ^'

6934. Bécsüld még az ösz szakált.

6935. Szakálamra vészem.

Jót állok, kezeskedem, biztosítom.

6936. S z a la d j vármegyébe való. (2899.)

6937. A/mint s z a lia dsz, ugy haladsz.

6938. Ha ily drága & s z ö 1 tó a , hogy lessten á öí éna.

6939. Rósz a szalmája. /

Német: Leeres Stroh dreschetí.
6941. Rosz szalmán alszik. (5922.)
6942^ Nem s « a 1 m a s zá 1- hogy elhányd.

í Szalmaszállal se álmodtam hogy meg^ikadna benne.
( Szalmaszálat sem .tettem keresetül útjában.

6944. Szalmakopj a. P. .

. , • Gyönge okoskodás. „Ezek csak szalmakopják " Pázmán.

6945. S z a 1 m a t ü znek szene is hitvány ^

6946. Ó s z.a Ionná jó a háznál. K.

6947. Megkezdték a szalonnát.

Ha iskolás gyermeket először fenyílnek, ha p. hatalom-
ban levőt elöszörinegtámadpak, tekintélyét törni kez-
dik : ilyekre szól e km.

6948. Jobb egy njjnyi szalonna a káposztában miöt
semmi. KV.

6949. Legyen kövér a szalonnája.

. Azaz szerencsésen üssön ki. — Mikor disznót öl va-
laki, ugy szokták köszönteni. Innen a km.

6950. Uj szatOflDa^ ó bor«

23*

Digitized by VjOOQIC

356

6951. Rá várják a szalonnára.

Azaz meglesik , -mint a szalonnára kapott macskát ,
hogy tőrbe ejthessék. . ^

6962. Szalonnája hasadna. (1704.)

6953. Pörzsölheted, nem lesz abból szalonna. (500.)

6954. Rá jár a szalonnára.

6955r Emberkedik mint szalon nabör a parázson. ^

6956. Összemegy mint szalonnabdr a tűzön. ,

6957. Tudja minden szamár maga terhét. ^
6958* Szamár se bir el asztagot.

6959. Aranyat hord a szamár, bogácskórót eszik! (6018.)

i Bársony nyereg szamárra.

6960. \ Szamár hátán selyem nyereg. ^

, ( Nem illet szamarat vörös nyereg. M.

6961. Igen érti szamár a szép szót. KV.

6962. Szamár áll a ló elibe. ^ .

6963. Elszenvedi szamár a verést, psak enni adjanak.

L a t j n : Asinus esurietis fustem negíigit.

6964. Igeii^ kell szamárnak hegedűszó. .KV.

L at i n : Asings ad lyram. ' ^

6965. Szamár többre nézi aránynál a szalmát.

Latin: Asmus slramenta mavult quam auruin.
Német: Der Esel hát lieber Ströh denn Gold.

6966. Aranyos kantár szamár, fej éhez: bot á tegezhez. P.

(1153. 1812.)

6967. Szamár arany lant. mélFett. is szamárnótát ordít.

6968. A szamár csak szamár, ha Bécsbe viszik is. (60Í1.)

Német: Ein Esel bleibt Esel und kám' er gen^Rom.

6969. Szamarat füíéröl. (5277.) '

6970. Szamár a juhok közt.

6971. Ordít mint a szamár. ;

6972. Ostoba mint a szamár.

6973. Hozzá szokott mint szamár a böjthöz.

6974. Szandárbögés^ ebugatás nem hallik mennyor-
szágba. ' «

6975. Hallottam szamárriv á st, el nem futék.

Digitized by VjOOQIC

357

6976. Megette a s z a p p a nt. (1 166.)

6977. Nem eszi a szappant.

6978. Megmosták szappan nélkül.

6979. Elpattan mint a ^ ? a p p a n b u b o r é k.

6980. Jó s z a p p a n z á s fél borotválás.
6981.- Csörög a szatka.

: Azaz vendég lesz a háznál. , - •

6982. Sokat akar szarka, de nem biri ifiirka.

6983. Ugrál mint a szarka. ',

6984. Nagy a szarva, csekély az értelme. KV.

6985. Szarvat visel.

a férfi , ha szeretöt tart felesége. - ^

AAdroníkns görög császár Cl 183. uralkodott) ijjen
- bizalinas társalgásban élt fővárosa legszebb hölgyeível,
kiknek férjeit, hogy annál inkább távol tarthassa, vadá-
' szati joggal ajándékozta meg, mit egy szarvaslülök áb-
rázolt házaikon. Ily kitüntetés mellett csalatní jelentésé
, a közmondásnak. •

6986. Szarva nö.

Unja magát. ^

6987. Igen találta szarva közt a tögyit. M.

Megalázták hatalmát. A szarv, ínint némely állatok fegy-
veré, keleten a hatalom jelképéül szolgált. A „Jelené-
. sek" könyve á szentírásban hemzseg ily képektől. -

6989. Nehéz helyütt van szarvas az erdőben, levél a
káptalanban.

aj Olyan mint a szaryas. .

6990. Vén szatyor.
699Í. Jó szavattyus. M.

o^ Ha szab la szakadja, pálzza megvágja. P.

Ezt egy szegény oláh mohdá rósz magyarul, s jelen-
tése : ha karddal nem is, ^e megveretik pálczávíil ; az-
az igy is ugy is büntetés ,^ri.

6992. Sok száj, sok falat. ^

6993. Áldott a i^ok ké2, átkozott a sok száj.

Digitized byVjOOQlC

358

6994. Sok a száj, köves a^ MőlU

6995. Nagy száj nagy falatokkal talik,

6996. Ne szólj szám, nem féj fejem. (3331)

6997. Száján emb^r m9ssm el»9hpt <4399 >

6998. Nem lehet miadennek hedMgnj s^át«

6999. Egy száj fu hideget is, megéget; is,

L a t i n : Ex eqd^ai ore oaUcUm et frigM^m efflare.
N é m e^ : W«rm und kait aus einem Munde hlaseii.
F r a n c z i a : Souffler le chaud el le fróid.

7000. Szája isten, szive ördög.

7001. Más szájával lakik jól.

7002. Mi haszna ütöd szád, ha nem érzi. (543^10
7003- Sokat hűli száját. (4785.)

7004. Soha nem áll be szája.

7005. M[intha szájábul pökte volna ki (459Ö. á.J .

7006. Mosdatlan sz^^j.

7007. Még tcíjes a szája.

7008. Sinia száj,

7009. Befagyott a szája. -

7010. Megnyalod a szádat utána.
7011* Eszem a sjsádat tormává.
701P ^ Csak a száját tátja. .

f Tátja száját, semmit nem mozdíl.D.
7013. Majd^kiesett a síáján.

Nagyot ásítoU. .

701 4j Száját görbítgeti, berezeg akar lenni;
7015. Segget csinált szájából.
7016- Megehetne szép szájával.

7017. Szájába: rágni. . •

t. i. a szót; aza? igen világosa^ mogjiwgyeiiíarií. .

7018. Szája sem ugy áll hogy akosat HiondjoB^

7019. Szabad sz^ju,

7020. Megégette s^ÁíáK

N ám e t : Sích daa Mwl iserfarenmm;
70ai. Számbul vetted kir

Azaz épen mondani akartam^ éai is* ' j

7028 Jár a szája mint a kerepl5v

Digitized by VjOOQIC

7025. Magam szájátul elvonom, űit iiúékí ádbtó*.

7024. Megtörli száját ^ ^

N é m e t : Er wischl das Mfátil^ unil gefrl íavón.

702.5. Előbb a,tálba,ajrtán a szájba. C410*-> .

7026. Lakat van a száján. .

7027. Száján viszik a lovat* ;

7028. ^záj hegye zés nem fülyöjés, . / -

7029. Embernél s z ándé k , istennél ajápj^ék./ ,-

7030. Nem jó czégért kötni titkos szándékunknak.'
7031i S z á n m , de nem bánóm. íLá»d : b á n o m.) ^
7032. Mindent tud, mint Szántai Pál. (6906.) .^ [
7033^ Bolondság a s J5.á n t á svetés ,* élet csak a ^ffatyor-^

kötés.

7034. A mit kap, rajta szárad.

7035. Mind a vizigí szára z^oií.^

7036. Tarka mint a >zárcsaím(ony. &

7037. Maga szárnyára keltí^

7038. Meg^yi^ták n sasárnyát.

7039. Szász émbeíPség není öokat ér. . ' ^

Ez leginkább otii^n i^gadt az erdéTyi isisászokrk, mivel
^ - l^idegek, önzők $ távol esnek vendégsf;er^et^^^kp.j
, fűltök levő népfajoktól, ct. Kazmczy F. Erpdetimurifcái*
2. 240 --246. 11.) . :

7Ó40. Hagyd alább^ jó Szász. P. .

Á kérkedő szász dicsekedett vele hogy s^í) tör^^af
yáffottle, de utoljára mondák nekf:liagyd ^ább/i6'
szász ! s elvégre is ugy jötf ki bogy egyket se'm va*^
' ^ott lé.

7041. Hagyd alább, jó szász, mert néni babodban találtál.

7042. Ránczbs mint a szász csizmái

7043. Szedje fel, a ki elszórta.

Ezt egy czigány moriiíá', mikor aratni hittak.

7044 vfcíétszik a s z e g a zsákl)óL

7045. Szeg is reszket a faíban eíqtle.

ífagy tolvajra mondják, ha^bemVgy valahová!^

7046. Siseget szeggel. (6615.)

Digitized byVjOOQlC

360

7047. Fejére üt a szegnek.

7048* Egy szeg miatt séntul még a ló.

7049. Szeget himélv patkót veszít.

7050. S z e g e d re dohányért . .
705L Kurla mint a szegedi szoknya. .

7052. Eleget él a szegény.

7053. Eleget élt a szegén y^ ha korán meghalt is.
7054* A szegéay pokolban is szegény. /

7055. Ha szegény vagy, ne tánczoíj* (6718.)

7056. A szegény húsvét napján is fekete vasárnapot üK D.

7057. Ki^gyöziíé a szegény házát lyukkal, kölácácsal'

7058. Szegénynek még a csuprábul is kiforr. (á367.>

7059. Könnyebb a szegényt kicsúfolni mint megruházni.

7060. Könnyebb a szegényt megszánni mint jól tartani.

7061. Mindenütt bátorságos a szegény, KV. (4551.}

7062. Mindenütt szegény á szegény. KV,

7063. Szegény ajándéka drágába kerül;

7064. Szegénynek a kereszté is szegény. KV.

7065. Szegényt a? ág is^liuzza. (8367) ;
M^/>^ ir- ji i,' u- -1 ' i szalmán hizik.
1066. Ki szegényben bizik, | ^d^a táaiaszkoifik:

7067. Nem illik szegényhez a nagy nedéngeöaég. KV. .

7068. Akármit adnak a szegénynek, köszönje meg.

7069. Senki sem barátja a szegélynek.

7070. Nincs a szegénynek féltő marhája.

7071. Ott vesz a szegény, a hol úrrá akart lenni. D.

7072. Sajt és kenyér, két tál étel a szegénynek. D. .

7073. Szegény ember szándékát boldog isten birja.^

Némel: Der Mensch denkt's, Gx)tt lenkt's.

7074. Ha^a szegényt szidalmazod, Tslened kárömlod. K.

7075. Szegény háztul I ^^^^/f^' *^^*"y- - ;

7Ó76. Szegény fog madarai, de gazdag eszi, meg. HL.
7077. Nincs gyümölcsözőbb a szegény tenyerénél. K.
7078- Szegény ember étele helyett is aluszik. D.
7079* Szegénynek ajtaját nem őrzi a manó.

Digitized by VjOOQIC

m

7080. A szegénynek kicgin is sok. y
708Í. Szegénynek a szeréncséje is szegény. ML*
703S. Szegénynek koppén szeipev szája. ;
7083. Végy el engem, te szegény, ketten Jeszünk szegéi
^ nyék. ML. (4560.) . . .

7084- Bőrét is l^uzpák a szegénynek.

7085. S^segény á szegényt bamár kicsúfolja. D.

7086. Szegényt a légy is jobban csípi..
7Ö87. Gyújts rá; nem látszol oly szegénynek.

7088. Nehéz ^ szegény legénynek becsületet kapni, KV.

7089. Nehéz a szegénynek tisztre hágni. (5243)

7090. Senki sem irigyli a szegénynek*

7091. Ritka mint a szegény ember búzája. . ■ ^ ' _
709%. Összebújtak mint a szegény ember malaczaí,
7093- Szegény legény nem nagy ur. D.

a7 Holmiát a szegény könnyen számba veszi.
bj Szegény, a ki másé.

a). Szegény ember vízzel főz. D. .

Nemei: Arme Leiite koc^eii mit Wasser.

7094. Nem gyalázat aszegénység.

Német; Armuth isi keine Scbande.

7095. l^zegénység nem szerez kardoskodást. KV.
7096: Szegénység gyaláz. KV.

7097. Nagy akadály a szegénység.

7098. Sokra visz a szegénység.

7099. Szegénység is lehet dicsőséges.

7100. Szegény leéget el nem titkolhatni. D.

7101* Mint vas szeg a zsákbul, szegénység a bázbul. D.

7102. Szegénység -teménység.

7103. Lóbör a szekernye. P. (913.)

7104. Félre s z^e k ér , iö^ a kocsi. (928.)

7105. Hájas szekér, hoszu ut. ^ ^

7106. Megy a i^zekér, ha hajazod.

7107. Szekér alatt dencz kutya. (47^0.)

7108. Vágásban fordítja meg a szekeret. D^ (5130.)

Digitized by VjOOQIC

m

7109. Nincs oly rakott széAás srzékér, kire túég egy tiHa

nem* fér. KV.
7110* Minek futsz oly síékér után^ meíy rieín akaf ft>í-

venni. -

7111. Ha szekered nincsen, talpad készen legyen. (2150.)

7112. Kinek szekere farkán ülsz, ami^htStájátdiidoljad.KV.

(4866.7
Német: Wess Brod ich esse, dcss Lied ich sínge.

7113. iSzekeren ment, gyalog jött.

7114. Könnyű szekér mellélt gyalogosan. (3288)

Nemeid Es isi gut neben eínem Wagen gehén.
F r a n c E i 1^ : II est aisé d*all^ á pfied, quand on tieht
son chaval par la bride.

7115. Ha már fújdogál a szellő, neffi soká beáll a tell6.
aj A szellő is megárt neki.

7116. Több szem többet lát.

! Kékszem uri szem.
Sárga szem macskaszem.
Fekete szem czigány szem.

7118. Felnyisd a szemed, ha mit akarsz. KV..

7119. Helyén kelt a szeme. (26730

7120. A szem mindént lát, csak niagát nem.
712Í. Szemnek minden^ kéznek semmt. (677f.)

7122. Ezen is sok szem kap áta: KV.
ö^ Szemet szemért/

Franczia: Oeflpouröéíl:
bj Keresztben áll a szebié. \
cj Szemet hunyni.

Látatlanná tenni, elniézni, megengedni valamit.

rf^ Viszket a 1 i i; ( szemem.

Ha jobb szétn vís^zket, jö, Bedvös 'dolgot fogbK fotniV ha
bal, sirui fogok.

Latin: Oculós dextór nühi^^^sAtt:

ej Szemedet is ellopnia. ^

7123. Nfítí^ ázééié. (^m&.y

Digitized by VjOOQIC

í Bal ') • . r

^^^^ } Görbe j ^^^«^^^ »^^- ^ ' ,

7125. Nem lát a szemitöl.

7126. Majd kiszúrja szemét. ' . . . ' v

Azaz előtte van valami és mégmm lá^a.

7127. Szemet szúr.

Föltűnik, magára vonja mások figy«teiélii . .:

7128. Kisí5urlák a szemét.

. Azaz: kevéssel kielégöetiék. ,

7129. Kisaieiték aisaeme szőrit.

Ugy té»ze^4k^ Jbo^; most inát mBg» is^ láthatja csala-
tását. .

7130. Kinyilt a szeme. (0006.)

Csalódásábul fölébl«dt» Osz^A Mt , Tel van világosítva.

7131. Fölnxilt a szeme.(l437.>

7132. Szeme fénye, -

Azaz iegkedvesebb büszkesége j p'. aty4««k gyermeke.

aj 'Ugy szere(íem^ mfttt ái szemetö fény^.
' F r d n c £ i a : IT Taíme comme la prtmelle de ses yeux.

7 1 33. kitörlötték a szemét (7 föa)

7134. Megáll a szem rajta. -

7135. Hiszek a «zememrieji;

7136. Nehéz a szemét megcsalni.

7137. Szembe^ rózsám, ha szeretsz.

7 138-^ Megvan, mit szenae^ szája kivan.
7139- Szenie sem áll isten igazában.

71 40. Nagyobb a szeme, mint a j ^^^' i C5^2oO

7141. Ugy nézz a szemembe. (23820

w^ «.« d ^ . j « j" { a szivov. Ss.

7148. S?ép a szeme, de drdog | ^^ ^^^ ^^

7143. Senki sem sirja ki izemét a* más szerettosétten^é-^
gén. KV. (57890

7144. Nem jó embeí*, ki másnak szemébe bem mef' fíé%^u

7145. Egy szemökkel sirnak, más szémöKkel ök tudják,
kire kaosingaiBak.

"Digitized by VjOOQIC

3g4

7146. Kiki maga szemével lát. (450.)

7147. Szemre, főre.

Azaz külsArcf nézve.

7148. Hidd, a mit szemed lát*

7149. Koppan a szeme.

7150. Szemem^ szám elállt.

7151. Szemtűi szembe.
7158. Szem a lélek tükre.

N é m e I : Das Auge i^ des Herzens Zetige.
7153* Amit a szem nem lát, a szív hamar felejt.

Némel: Was^ das Auge nicht sieht, bekümmert das
Herz nicht.

7151. Ugy áll jd szeme mint a vasvilla.
d) Szenártil esett neki. (4940.)

7155* Szembekötősdit játszik. .

7156* Fut mint a szemvert.

Szemmel van megverve a gyermek , ínidön olyan em-
ber néz rá erősein, kinek szeme éles, haragos; kiről

. . szokták mondani : szeme sem áll isten igazában.

7157. Eltemették s z e mfö d e 1 nélkül

7158. Szemhij alatt is vigyáz.

m*w>^ í Szemesnek ) ,„ .,. y^^^^-,
'1*»- \ Szemfülesnek { «1 « v^l^g. (5880.)

7160' Szemesnek való a játék, vaknak az alamizsna.

7161. Nem kénytelen a szemes hogy a vakot kalauzul ve-
gye. K. ^^

7162. A hol a szemérem, ottan^ a becsület.

7163. A szemé rmesség nem szokott tiíokhoz. KV.

7164. Szemétnek is k^ll égy 'kis helyt engedni. K.
7165* Maga szemetén berzenkedik. KV. (4450
7166. Ki szeméten nevekedik, mást is rühesnek tárt.
7167* Szeméttel mindent kihord.

7168. Szemétbttl mindig marad valami.

7169* Kinek más fegyvere, van, nem hány szemetét ellen-*

í^ége szenftébe« K.
7170. Nem mind s zent, a ki templomba jár.

Digitized by VjOOQIC

366 '

N ^ m e t : Es sind iricht AUe Heilíge, die in alIerHei-
ligen Kirchen geheih

7171. Minden szentnek van mennyországban helye.

7172. Szentnek is^maga felé hajlik a keze. (4452.) ..

7173. ^e nem árt se nem használ mint a szenteltvíz.

7174- S z e fl t e si mester í s hazudott*

7175- Kutyabaja mint a sz [.

7176. Seggre ült benne a (645.)

7177. Szentse gge\ is v nber. .

7178. Se szeri se száma. ^

7179. Szép szerével. (5977.)

7180. Meg nem állja s zerd ék a nyársat; aszony a tit-
kot. BSz; (4353.) \

7181. Villával eszi a szerdéket. (2815.)
7182i Szerecsent szappanoz, P. ^

Latin: Aelhiopem lavare.

7183. Nemláta szerelem^KV*^

7184. Ravasz a szerelem, arany békóval jár. K. ,

7185. A szerelem veszedelem. - .

7186. Szerelem gyötrelem.

7187. Nem mindenben édes gyökér a szerelem.

7188. Szerelem bura visz. ; •

7189. Szerencse próbálva jó.

7190. Szerencse ha szolgál , még ne tartsd szolgád-
nak.^ KV. ^

719Í. Hitvány szerencse, melynek nincs irigye.

7192. Veszett szerencse pz, hal niegszünik a remény-
ség. K.^ • ' ■ • * ■ ' ■'

7193. Kereken fordul az ember szerencséje, KV.

7194. Szerencse, nádszál könnyen ellöfik.

7195. Mit a természet nem adott, megkínál vele a szeren-
cse. K. ^

7196. Szerencse ritkáu jár kevélység nélkül. K. V . .
7197- Senki nem tudja, szerencse kinek adja. KV. /?

7198. Derék állapot a szerencséd- feküdni. ML>

7199. Tarts a szerencsétül, ha nagyon hízelkedik. '

• Digitized by VjOOQIC

3g6

! Olyan a sBerMcse mkif forgó Yeleiicze. KV.
Szerencse^ Velencze.
Világfi szerencse változó Velencze.

7201. Ügy dicsérik a szerencsét, a mint szolgál.

7202. Titkold szerencsédet. KV.

7203. ElsA a szerencse^ második az áldás.

7204. Levetflt is játszik a szerencse.

7205. Ritkán bánik emberrel Irálkan a szerencse.
7206* Szerencse a mankót utána bajitja.

7207. Nagyobb szerencséje' nfint maga,

7208. Ritka madár a jó szerencse.

7209. Együtt jár a két szerencse.

7210. Szerencse fia.

7211. Szerencsét iislök ön kell ragadni.

7212. Kiki maga szerencséjének kovácsa.

L a I i II : Sui cuique móres fingunt forlunam.
Német: JedéF ist seines GlQcke» Sehmídt.

7213. Vastag reménységet is megejt a szerencse. .
7214* Nincs gallérunkhoz yarrva a szereílcse.

7215. Puszta szerencsére támaszkodni vakmerőség. ,

7216. Nem jó szerencse az, melyei el nem bírhatsz.

7217. Tud a szerencséről.

»í0ift S Szerencsét próbálni.

■' \ Vagy élek vagy halok, szerencséi; próbálok.
7219. Szerencséje akadt.

, Leányra mondják, ha férjhez megy , minlha aem épen
oly szerencséje volna férfinak is a jó feleség*

7220* Tenyerén hordovsa a szerencse,
7221. Várjuk el, mit hoz a szerencse.

7222« \ /vi fa szerencse, nincs állandó kincse.

, í Forgó l
"• í Olyan j

7223. Nem «lku a szerencsének fanzelkedii. D;

7224. Tarts a siíerenosétttl, ha nagyon bizelhedifc^ ^^

7225. Markában voit a szerenese.^

722&k RUkl^ nagy fizerencM kis kevélység nólk^it.

Digitized by VjOOQIC

3^

7827. Nejta öi^j^ hecsülpi e^nmmnq^^ fó :apltf flfiit W9H
szerencsétlen^

7Si3. Szépeöcseböj. v

Azt a ksysz^lat $za](tá]í'igy iievmi, litalr togeJg^AfO
ös^ül i^eg; . ' ,

flj Szerep c^efüjFie táléit,
7S89. S z e F e n c s é snek kiki társa akiur lenni.
7830. A ki sz&f fínaaétUii^ bottal ia ugyool&vi magát.
7^31 • Szereni^éílcittiek a bi|lát se karétja.

7838. Minden ló felrúgja q ^{^erencsu^nk

71^33* Szerfii^pfiétlei&iielk á« ^yene99fi ij» eltdrik l^ba. K.
78$^. ^^^^^^1^9^^^ n^ ^9 kóáön kel.

7835. Szerencsétlennek a szeretete is s^ejn^pfi^leH. HL.

7836. Szerencsétlenség naellett jó henyélni. KV.

Azaz szereni^sétlennek leff^bb seipmit mm csic^í^
mert minden vállalata roszul üt ki.

7837. Nein kell köviel a szerencsétlenségért.

Latin: Mala ultro adsunt.

Német: Pem Ung)ück braucht m&Q keinen Botén
zü schicken. . \ .

7838« Nincs^ oly lángohí szerencsétlensége melyben egy
szikra jó szerencse ne volna. D. . ^

7839. Bátorságogb egy szerencsétlenség keltőnél KV*

7840. Ki valakit szerei^ $rr«> ?Q^k ? 5&em^ y^l.

7841. Szereti, mert neveti. ,
7848. ügy szereti, majd megeszi.

7843. Ki fljjt szeret^ ba nen) szép i§^ kedves ^^ atinak.

7844. A ki igazán és vigyáz v^ szeret, ballf fétisét í? érti
kedvesének. K. , '

7845. Jó szeretni, de titkosan.

7846. A kit minden szeret, ^éhéz megőrizni. /

7847. A ki világosan szeret, megítélik pap emberej^

7848. Jobb távol sze>retni mint köz^ gyiilölifi, is?,.

7849. Ki mit szeret, arra néz.^ ■

7850. A ki szeret, kétszer él. . / ^

7851. Szeretni nem Vétek. . .

Digitized by

Google

368

7252. Ha a szeretet elmúlt, soha se volt igaz.
7ÍÍ63. Szeretet égö tűz. KV.

7254. Szeretetben egy /harmadik mindig alkalmathiri. ÍIL^

7255. Kétféle szeretet nehezen fér &ssze.
7256. -Nem állandó az erőszakos szeretet.

I<f é m e I : Gezwungene Liebe und gemalte Wangen
dauern nicht.

7257. Az igaz sz^etet nem érzi a munkát.

N én Q t : Lieb' empfindet keine Arbeit.

7258. Az igaz szerétét fél az árulástöl.

aj Jobb a szeretőnek sebe minta gyülölAnek csókja.

7259. Fakó szekér, kender hám: mind a kettő rósz szer-
szám. Sz. ' ^ -
aj Miféle szerzet?

7260. Tiszta papiros,, iró toll nem tudnak s z é g y e nt.
72él. Szégyenköre állították.

7262. Két s z é k között földön maradt. P.

Latin: Duabus sedere sellís.
JN é m e t : Wer auf beiden Stühleh sítzen will, falit
oft zwiscfaen durch. ^

S Ott felejtette a kis széket. (6497.)
7 \ Magával hordja a kis széket. D. ,

Leginkább hölgyekre mondják, kik sokáig szerelvéig
beszélgetni, időn tul elmulatnak, elfelejtik magokat.

7264. Kösd be a széklábat.

Ha gyermek csekély ütés miatt sir , azzal ámítják el,
hogy ^ széklábat fogják bekötni, s az ö fájdalma el-
mtilik.

7265.. A székely pokolba is elmegy, csak megfizesse-
nek. KV.
7á66. Székely fogadás. (377)

7267. Székely fortély. '

7268. Ostoba mítit ^ székely.
7269* S z é le, hosza egy.

7270. Egy szélbe fogni. .

' Hogy a kocsis jobban érhesse ostorával a lovakat, e^y

Digitized by VjOOQIC

S69

\ :

szélbe fogja ; igy a km. p. mesternél a fenyíték síigor
ruabbá télelét jelenti. ^

7291. Itt fu a szél, odamegy.
7272^ Tudjuk, honnan fu a szél.

^« ( Rósz s^él fu felöle. .

7X73. j Roszul ver a «zél felöle. \ .

7274. Hallik a ?zéle. ^

7275. Hideg a szél télben a tn^Ieg kohból te.

7276. Szél a tölgyet ledönti, deanáddalnembir.K.C$6($jS.)

7277. Szél ellen hugyozni. <61 14.)

7278. Rósz szél Ju Komáromtól Temesig.
7279* Szelet fontol. .

7280. Szeleken horgász.

7281. A ki aztán yeáznnnduí, a szél is árt annak/KV,

7282. A 5zele gonosz. \ ■ ^'

Azaz a téli hideg nem volna oly kiállhatjlany de, mint a
czigány monda, a ^ele gonosz.

7283. Szelét veUem.

Kergettem.
7284r Tudja szél, hol nyugszik a szúnyog. . .

7285. Fuvó széltől is őrizni.

7286. Nem él az ember széllel.
7287^ Belé szorították a szelet. -

7288. Rósz szél az, niely szomli>aton sem áll meg.

7289. Szelet csap.

7290. Átlépi a szelet. (2491.)

aj Szélnek beszélni. ^ ,

Német: In den Wínd reden.

•7000 S Sebes mint a szél.
.7^92. I Sebesebb a szélnél.

7293. Szélvésznek hajadat soTia meg ne Iiigyed. KV,
7204. Meni mint a szélvész. .^

7295. Fekete mint a holt szén.

7296. Sajqálja a szenet, hiUegen véri a vasal. (12740

''•-■■■.. 24 ' ■'

Digitized by VjOOQIC

370

7297. Eleven szenet gyüjl maga fejére. (2690.)

7298. S z é n é g e t önek tökén a szeme. (1779.)

7299. S 55 ^ n V n u nem nevetheti a lapátot. (41 93.)

7300. Szén a-e vagy szalma ?

Azaz jö-e vágy rósz szerencse ? Fiu-e vagy leány a
most született gyermek? oda adják-e vögy nem valaki-
nek a leányt? — Ily kérdésekre használják e köz-
mondást.

7301. Rendem van szériája. (4192.)

Azaz jó karban van gazdasága, vagyoni állása, pöre sib.

7302. Szénát, szalmát ennéók.

Vakon engedelmeskednénk. ~

7303. Szentelt széna nem hízadalmas.

7304. Széna vnn a szarván.;

^ . " *■ . • '

Öklelős ökörnek jelül szénát szoktak volt régen a szar-
vára kötni. Innen a km.

Latin: Foenum habét iri cornu.

7305. Szereti húzni a máfe szénáját. (7439.) ',

Mások feleségének örömest udvarol. -

730ÍS. Ki.s^sépi, sirtában is szép.
7307- Szépnél van szebb. ^ ,

7308. Szépre mégy a füst. (2916.) ^

Ha férfira megy a füst, rendesen igy^ mondják: okosra
. megy a föst,^ de ha nöré, akkor „okos" "helyett mindig
„szép^' áll -

7309. Ki szépen viseli magát, faa riit is, szépnek tartják.

7310. Ha a szép szépen szól, még egyszer olyan szép. D.

7311. Nincs oly ^zép, kiben gáncsot ne leljenek. D.

7312. Szépről szépen szoktak szólani. D.

' 7313* Sokan kérik a szépet, de csak egyé lesz.
7314, Szépért^ jóért messze kélí fáradni. D-
7315- Szeretjük a szépet, az eleven képet.

7316. Szebb a szép, ha magát nem ismeri. .

7317. Akárki is szereti a szépet.

7318. Szereti ^ szépet. '

Arra mondják, ki elveszi ít gyertya hamvát.

Digjti

zedby Google

371

7319. Addig szép akármi, mig szebbet nem látni. (3656.)
73S0. Senkinek a szép nem szakasztja száját. KV.

7321. Szépet tenni. (2865. cj

7322. Elég szép, csak az ábrázatja gof ómba. K.

7323. Szép volt, jó volt, mégis megholt.

7324. Szép vagy, ha mondom.

Szemrehányó dorgálás, mikor valaki p. ígérkezett s nem
ment látogatni. *

7325. Nincs kedvesebb, se rövidebb a' szépnél. D.

7326. Szép a szépet hamar rá veheti. D.

7327. Széppel szépen kell bánni. .

7328. Könnyű a szépet szeretni.

7329. Ló is ja szépre nyerít.- D.

7330. Ha a szépnél szebb nem lenne, még elbízná magát.

7331. Ritka szépség irigy nélkül.

7332. Szépség és jámborság ritkán járnak egy nyom-
ban. K. ^

7333. cSzépség második ifjúság.

7334. Nincs kedvesebb se rövidebb a szépségnéL

7335. Szépség és gazdagság hamar nüuló jószág.

7336. Szépség nen^ tayt örökké.

7337. Szépöéggel jól nem lakhatni.

7338. Szétszedni. ,

Azaz gondjaiban ebzóródást szerezni valakinek.

7339. Megy belé mint S z i g y ir ibe a lágy kenyér. (4854.)

7340. Könnyű más börébül s zí jat hasítani.

73M. SzíHgyi. kV. (8966. aj ^

^ Szilárd) kemény nyakú. Szilágyi Mihályról , Mátyás ki-
rály nagybátyjárul maradt km.

7342. Koly belé szilvalé, majd megborsólnak. Cz.

7343. Ö benne sincs szilvalé. ^ '
7344.' Színnel, ízzel különbözünk egymástól.

7345. Szinrül színre. ^

7346. Bizonytalan szinü. (3740;)

7347. S^zines szíves. ,

24*

Digitized byVjOOQlC

372

!Uj s z i t a szegen f&gg^ de végre pad alatt le-
szén helye. P.
Uj szita szegen fligg, az ó haver földön. (6778.)

7349. Átlát a szítán. (5965)

7350. Mintha sürü szitán látnám.

7351. Van ott minden : kis szita, nagy szita. QZZl*^ S7P90
73j52. Kinek s zive telve, megnyilik a nyelve.

Ném^l: Wessen das Herz voll ist^ desz geht der
Münd tiber. ^ ^ .

Franc si a: Oe- Tahondance d«:'<:$oear la bouche
parle. .

• j, \ Kinek mi szivében^ megtetszik szemében,
7d5d. ^ Kitetszik szeméböU mit forgat a ézive.
7354* Csak szive ne vojna^az embernek. -

7355. 1 S'^'^rí } a szivein.' ' - . . /

( Heghasad l
^Megreped )

7356* Mi a szivén, 9z a nyelvén.

Német: Das Herz auf der Zunge habén.
Az arab szokta mondani : bolondnak nyelvén ttl szi-
ve , okosnak szivében nyelve.

7357« Nehéz a szivét megesalni,

7358. Kinek kinek szive tanácsadó^ KV.

7359* Bánatos szivet akármi szó szele is megkeseríti. KV.

7360. Kinek mihez kedve, ott akad a szive. KV. (t^O^O

7361. Jarivrülésik neki. (7Í54. «-^ ^-
736!$. Ha van disznószived.

p. Jöjön velem, akinek van disznószive., azazjnindenre
* kész, elszánt bátorsága.

7363. Kivenni szivét. /

Megtudni, mi lakik valakiben : erös-e^ gyönge- e. Tehát
át meg átismemí valakit.

7364. Szárába szállott a szive. (645.)

7365. Helyén szive. (644*) :

7366. Ott, ott a szivet, a bal oldalon. ,

7367. Iszik mint á S16ÍV ár, v^ny. ^

Néphit a szivárvínyrnl hogy a mint földre hajUk^yével,

Digitized by VjOOQIC

folyókbul fets 2 ívja a vízet^ nehogy kiesapjahak ; iniíea
van neve is, mivel igen megegyez az .6 szövetségi ha-
gyomány, mely^szeríní a szivárvány annak záloga hogy
özönvízzel nem borítja el tóbbé isten a íöldet.

7368. Változik mint a szivárvány. ^

7369. Illik mint arany rojt szobránczi. gubához.

7370. Ki mint szokta^ akkép ropja. KV.

7371. A mint szokja, ugy fogja. - ,

7372. A mint szokunk, ugy élünk.

aj Könnyebb, a mihez szoktunk.

7373. Nem mind rósz; a mi s z o k a^t 1 a ».

7374. Természetté válik a szokás. KV. _

L a t i á : Consvetudo altéra natura.
Német: Gewohnheit ist andre Natur.

7375. Hégi szokás törvénynyé válik. K.

N é m e t r Gewohnheit win Reeht werden.^

7376. Jé szokás tartja az országot. -

7377. A mi szokás, illendő is. ML.

7378. Régi szokás, régi erkölcs. .

7379. Egy jó szokás többet ér három jó cselekedetnél.
7380.. Régi szokás mindig megtér.

7381. Rögtótt szokás megköti a j(^zaíi értelnSet. K.

7382. Nehéz a mfegrögzött szokást elhagyni. "
7383- Jó szokás gazda a háznál.

7384. Jobb törvényt bontani mint szokást elhagyni..

7385. Szoknyája rázsa^ köténye tafota. (3832.)

7386. S z 1 ga is talál, kinek parancsoljon. K.

7387. A ki szolga, nem ur az.

7388. Szolgának étele első fizetése.

7389. Rest szolgának bot a bére. ^
7390.. Há parancsolni akarsz, tarts szolgál.

7391. Mennyi szolgád, annyi ellenséged. KV.~

7392. Nem fülén, hanem hátán tanul á rósz szolga.

7393. Rósz szolgának minden órán télik esztendeje.

7394. Rósz szolgának nyelve a legfrisebb tagja,
7395^ Ne játszál szolgáddal : társul fogad.

Digitized by VjOOQIC

374

7396. Jövendölő szolgát mindenha kéyüljed. KV.

7397. Szökött szolga nem mond jól uráruL P.

7399. Ki szolgáját gyengéltetl, fejéré neveli. BSz.

7400. Szakálos szolgának á szó is vereségi
740X* Vén szolga ócska bulor.

7402. Mesélő szolgának ritkán helyén dolga.
7403* A mely szolga elfelejt ebédet enni, megérdemli a jó
vacsorát.

7404. Szolga sokat halljon, de keveset valljon.

7405. Kettős ünnep, hetes eső: szolgany tfgodalom.
7406* Se aratíy, se bárány, de szolgálat. KV.

7407. Lusta szolgáló nem farán ül, hanem fülén.

7408. Szomjasnak kevés vigasztalás az üres korsó.

7409. Szomj unak a viz is iz!

7410. Elmúlt a szomjúság, nem barát a kut. (28t43.)

7411. Szomjúság ellen ital az orvosság.

741S. Ha szomorú megrészegszik bujábatír még busább

lesz , ha feljózanodik. ,
741 3* Szomorúnak sirása szive könnyülése. D.

7414. Keveset élt a szomorú, ha későin halt is meg. D.

7415. Szomorúnak nehéz vigarczot mulatni.

7416. Két szomorú is vígasztalhatja egymást; D.

7417. Szomorú dolog senkit nem bántani, mégis bántátní.

7418. Szomorúnak szomorú nótája. ,

7419. Szomorúság is hasznjos, ha nem tartós. D.

7420. Néha egy szomorúság fölér a halállal.

7421. Türhetlen szomorúság a kebles háború. I>. .

7422. Nagy szomorúság kurvás vénei íálui.

7423. Ne szo.mqríts.

7424. Szomorkc^dni gyarlóság, kélségbesni bolondság.

7425. Ne SMniorkodj, légy víg.

7426. Örül mint fiának a szomotori takács, mikor ha-
lat fogott. ~ -

7427. Rósz dolog a rósz szomszéd.

Digitized by VjOOQIC

375

N é m e l r Bös6r Nachbar taglich Unglttck.
7428- Jobb a jó szomszéd egy rosz atyafinál.

7429. Szomszéddal jó házat fedni, KV.

7430. Nem kell azon örvendeni^ mikor aszon^szédházaég.

7431. Hitvány szomszéda yati.. (17510

7432. Egy két hibaért nem k:Il megvetm a szomszéd lá^
nyát.

7433. Tanulj a szomszéd háza üszögén.
743Í. Jaj, kinek török, zsidó a szomszédja. "

7435* Gyermekért, ebért nem egyszer támad Villongás a
szomszédban^

7436. Kövérebbnek tetszik a szomszéd aszony Tudja.

7437. Szomszéd aszony tyúkjának nagyobb a tojásia.

7438. Irigy a szomszéd szeme.

L a i i n : loímicus et invidus vicmörüm oculus.

7439. Szomszédban nyal sót á kecske. (7305.)
744(K Szomszéd falat jobb darab.^

7441. Szorgalom: gazdagság, henyéléá: szegénység.
7442- S z r g a^I ma s ^mber nem mutat holnapra.

7443. S^ó, a mi s?ó.

7444. Szó a szó, de a való is való. --

7445. Egy szti mint száz.

7446. Száz szónak is egy a vége. ; -
7447* Nem elég a sok szó, ha nem elég a czjpó. (3408.)

7448. A szó zsebbe nem fér. ^.

7449. Nem jó sok szó, sok pénz jó. ÍU.

7450. Sok a szó, de kevés benne a só.

7451. Néha egjy szó egész háború.
7452^,Egy szó is lelket zavarhat.

7453. Nincs könnyebb mint a szó^/ ^

7454. Nincs könnyebb a szónál, fekve is ki lehet azt
mondani. .

7455. Szép szó nem i^lég a hasnak.

Ntfmet: Worté füllen den Bauch nichl. 5 '

7456. Szép szó ellenséget is megbékéltet.

7457. Módjával ejtett szó enyhíti a^ fájdalmat. K,

Digitized by VjOOQIC

876 ■

7458. Sok benne a szó, de kevés a }ó.

7459. Hogy fér ki szádon ez a kezes lábas szó? K.
7460a Legtöbb szó esik a vásárban. ' . . ,

7461. Szép szónak szárnya nem szegik. P.
746S. Szép szó pénzbe nem kerül.

7463. Jó szót sem ad.

7464. Nem ér egy árva szól.

7465. Szóért szót adni nem sokba kerül. ,
7466* Szót sem érdemel.

Nem méltó róla beszélni/
7467» Fecskefészek körül legtöbb a szó. r

7468. Bzért egy jó szót sem adok.

7469. Könnyű a szót megfordítani : nem terhes szekérr

7470. Kimondott szót nem lehet visszanyelni.

7471. Addig szolgád a szó, mig ki nem mondottad.

7472. Megrágd a szót, ugy köpd ki,

74731 A ki szót nem fogad, könnyű azzal bánni.

7474. Sok szónak sok az alja. (714. 2548.)

7475. Nincs a szónak markjolatja. ;
7476/Nyele van a szónak.

- ' Gyakorlatba kell venni azaz életbe kell lépt^fni a szét,
szerinte xselekedni, iieincsak knöondani.

7477. Ha szóbtil lehetne, tornyot építene, .

7478. I^udztába mondott szó.

7479. Gyózi szóval.

7480. Nem töri csontod a szó.

Német: Kn Wort bricht éinem keínen Bein.

7481. A szó is fegyvej;

/ N é m e t : Worle sind anch Schwerler:

7482. Erő van a szóban. ' ^

7483. Fi'aníj Sámuel, arrul szó se legyen.
74$4. Sém szó, sem tartomány/ . ^

7485. Nem kell míndeu- szó szelének hitelt adni. KV.

7486. Befalatták vele a szót,

7487. Szó a mi szó,, dé aiiért még nem való.

7488. Szó szót hnz.

Digitized by VjOOQIC

377 •

7489. Nem használ a szó, ha a kéz nem j6.

7490. Szava adja el az elnbeFt.

7491. Sok szava, kevés sava.

7493r A szayak oktatnak , a példák vonzanak.

7493. Szép a szava, de ördög az éha. KV. (6082.)

7494. Embert szaván, ökröt Szarván. (3398 )

7495. Ura légy Szavadnak. (5339)

7496. Dézmálnl kell szavait. '

7497. Tizedik szavának se higy. ^

•7AOft i Sokai láss, hallj ; keveset szólj, ^

^^^^' ( Sok^t hallj ; de köveset szólj; KV. ^

7499. Sokat szól, de keveset mond.

7500. Szólott valamit, de semmit se mondott.

7501. Akkor szólj, mikor a bika fingik, akkor isaztmoitdd:
^ iszom, iszom, uram. .

7502. Akkor szólj, mikor szólítnak, (2715.)

7503. Szólják, szapulják.

7504. Szólj már te is.

" Egy földes ur béhívata két czigányt, hogy velők dol-
goztasson s ilyen kérdést tön : ott van egy sonkadarab,
ki szedi le róla a húst? „Én!" feleié az egyik. — Vaa
egy kis maradék hor is, ki iszsza meg ? — „Éri I" fe-
leié ugyanaz. — Ott yan egy töke, ki hasgatja széí ? —
Ekkor az eddig felelgető czigány meglöki a másikat, s
elkiáltja magát : „szólj már te is !"

7505. Nem js z ó sltil kérik a tanácsot.

7506. Szögrül, végrül. s

7507. Setutai hire mint a szökevénynek.

7508. Mint a s z ö s z fonatlan.

Ily kérdésre : hogy vagy ? illő felelet e km., ha dolgai-
val r€^ndetlenül van valaki. ^

750d- Elég szöszt szereztem neki, csak fonhassa.

75IÓ. Lesz szösze, csak fonja. -

7511. A szöszt is pösznek mondja. (3360. 6418.)

751S* Vagy mi a szösz.

Például ily előadásban : emlitettc hogy látogassam meg,
hitt is, nem IS, „vagy mi a szösz.'' .

Digitized byVjOOQlC

. 376

751 3. Ólhan s z 5 k e. 1

Hoszasán r ólamban a szfike, vagyis Wtokomban van a
szőke. — Ha valaki tíekem adós tiz forinttaU és szá^
m^ra letesznek nálam tíz forintot, magamat kielégítem
vele, mondván: ólban vagy ólba szőke. .

7514. Ha borjait megeszed, keveset szántasz a szőkén.

7515. Ez is a szőke tehén borja. (353. 2511. 7689.) ;

7516. Kedvetlen szánt üres bassal a szőke.

7517. Ha elveszted szőkét, viselj gondo* lóra.

7518. Fürt szőlőért megzálogol, borral agyon kinál.

Jellemvonás a magyar nép arczképéhez.

7519. Eladta a szőlőt, sajtót vett az^á^án. (6375.) .

7520. Szőlőben is terem arany.

7521. Szomorú mint a megszedett szőlő.

7522. Szőr nena gyapjú.

7523. Nem egy a szőr a selyemmel.

7524. Szőr mentiben.

Azaz kiméivé, Simogatva, kedvét keresve.

7525. A szőrt is gerendának látja.

í Minő i

7526. i Egyforma í^ szőrű.
V Magam •

Szőrű ózaz tulajdonú, természetű, rangú.

7527. Nem lehet a szőrtül. ^

Azaz nem lehet valami tiltó akadály és ok miait.

7528.^Szőrin i ^^^^^^ l elveszett. (21710 r

7529. S z ő r s z á Ihasogató. (327 1 ) :

7530. Száraz fában terení aszú.

7531. Áldja még isten mint a szuhai malmot. D.

Gömörnek egy vö%ye Szuha völgyének nevezlelik,
máskép száraz völgynek. Szuha tót szó, jelént szárazat.
Szuhai malom áz, melynek vize nincs ; igy a közmoildás^
nem igen nagy áldás. . -

^- ^ A ^1. - í jobban ^sip. '

7532;Atéh-szivnyog J^^i^^^^^Jp^.. V

Digitized by VjOOQIC

379

' N é nie t : . Hung^ige Mücken Keiszen scUimmQr.

7533. S^zunyogban is hájat keres-

7534. Szúnyog vérit nem mérhetni csöbörrel.

7535. Szúnyogot megszűri., á legyet elnyeli. KV.

í Szúnyogot is tevének lát.
75dö. j j^ szúnyogból tevét csinál. (5026 )

7537; Csip mint az éh szúnyog.

7538. S z u n y g c s i p é sben is meghalhat az ember.

7539. Ritka mint a s z u n y g h á 1 1 ó.

7540. S z u r k a markodba; (1281)
754L Egye meg a szurkot.

7542* Nem eszi a szurkot^

7543. A ki szurkot forgat, meg mocskolja kezét. P. (3328.)

Német: Wer Pech angréíft, besudell sich.

7544. Nem l ^^i^: > szuszszal.

7545. Mig benne van a szusz.

á) Ne higy neki, mig benne van, a szusz/

7546. Mondd meg, ne szuszogj, hadd tudjuk mi is. ^

7547. Mit szuszogsz vel^.

7548. Mit szuszogsz mintha polyvát ettél volna.

754d. Szükség törvényt | ^f^ ^^

iatin: Necessítasfrangil legem.

7550. Nagy ur a szükség.

7551. Nincs a szükségnek szabott törvénye.

N é m e t : Noth kennt kein.Gcbot.
aj Szükség törvényt ci^inál.
bj Szükségbül erényt csinál. ^ . .

7552. Megtanit a szükség. KV. ; . f ,
' \ Latin: Necessitas magistra;

7553. S^üliség; tesz ^oko^sá.

7554. Ha beköszön a szükség, vége a sííeretetnek.

7555. Nagy dolog a szükség. " .

7556. Szükség termi ^;^ egészséget. (2074.)

Digitized by VjOOQIC

880

7557. Nincs erdsebb e? A mint kit a s^Ufkség ád. kV.

7558. Rohadt szAIö>, dűlt gabona nem szerez szükséget.

(2»7.)

7559. Mire ázfikséged nincs^ egy pénz is sok érté.

7560. l^zükség választja meg az embert.^

7561. Volt szttléjök js! tátos volt és szemfényvesztő. P.

7562. Tiszteld a szüléket.

7563. A ki s ztti e tett, meg is kell halnia.

7564. Ki egyszer született^ kétszer meg nem halhal.

7565. Szűr nem palást.

7566. Kitették a szürit.

Bakony yidékén szokás a szűrnek kitevésével adni i\yi^
tára kérő legénynek, hogy nem adják a leányt; t. i. a
legény meghál a leányos háznál s ha reggel fölkelvén,
szürit nem találja rendes helyén , akkor már tudhatja,
hogy kitették s minélelöhb távozzék a háztul. — Mond-
ják ily esetekre is^e közmondást: kitették a szürit: az-
az kitették a hivatalból ; kitették a szürit, azaz kivetet-
ték a kocsmából.

7567. Kin^k nem szűri, ne viselje. (3858.)

7568. Szűr alatt fityet hány. (3131.)

7569. Szűrdolmány, vagy dolmány szűr.

7570. Szürujjában az esze.

7571. Szűrujjábul is pénzt ráz.

757S. Másnak szűr, maga szomjan marad.

7573. Szűk szüret, szűk aratás egész Jbá'zbomlás.

7574. Lustos mint a szüret. •

7575. Elkölt a szüret. (8140.) .

Franczia: Adieu paniers, vehdanges sönt faites. .

7576. Nem mind szűz, a ki pártát tűz.

7577. A megesett szűzét csak feddeni lehet. KV^,

7578. Szűkség megvesztett szüzeség.^V.
757Ö. Szűzeség ékesség, _ _,
7580. Szűzeségnek csaác egy a prédája. (2118.)

Digitized by VjOOQIC

381

T.

7581 . Sorha megy )^mt a t ab á ni biróság. D.
Í75SZ. Mint a tacskót^^ Ugyan felfülyés?ik. Bfi

7583. T a Qi tusból fetel.

Is^la^ km. Tacitus a iMiu törtrész n/dYe, 4^ liaUgata-
gol jelent, s ki hallgatya felej aw. semmit sem felel,
nem tud semmit.

7584. Aggszó^ de igaz hogy betegséget^, sántaságot, sze-
génységet senki el n^ t^ g a dhat. P.

7535. Három takács ^gy ember. K.

7586. A takarékosság legjöyedelmezdbb.

7587. Késő a takarékosság^ mikor üres az erszény. (4410-

4411.)

7588. Meddig takaród ér, addig nyujtdrzkodjál (4994.)

7589. Talál az, aki kere^. (43gO.)

7590. Ö találta fel. .

Azaz igen tud hozzá, mintha d tal^ta volna fel.

7591. Találomra mondóin.

7592. Ha találtam, kondítom. B.

7593. Mihelyt a t a 1 pát megütik. " ._

Alvó szolgáját rendesen ugy költi fel 9 gazda, hogy
egyet rug talpába vagy üt rajta.

7594. Talpig ember.

7595. Talpra, magyar I
7^96. Égett a tialpam alatt.

' N é m e t: Es brennt ihm imter den Fúszen.

7597. Viszket a talpa.

Szeretne tánczol járni.

7598. Csak a talpát nyalja. (5452.)

7599. Talpal atnyia sinös.

7600. Talyiga nem szekér. (1. 1136. 4230.)
7601* Hitetlen Tamás.

Digitized by VjOOQIC

382

Tamás apostolról maradt, ki mind addig nem hitt a fel-
támadott Jézusban, mig sebeit nem tapintá.

7fin9 f Tamás vagyok benne.
7t>U^. ^ ^^ ^jjjjgjj Tamás vagyok. ML.

7603. Nem mindig fu a vak Tamás. D;

Helys2erü lem. Valamelyik város éjs^akkeleti részén
legvégül vak Tamás nevtt ember lakott, s az onnan fúvó
s2elet elnevezték vak Tamásnak. "

760). Hamar tanács, hamar bánás.

7605. Semmire kellA a tanács, {la nincs követője^ KV.

7606. Tanácsot ne adj, ha nem kérnek.

Német: Rathe Niemanden ungebeten.
7607* Tetszik a tanács, de izzaszt a munka.

7608. Bölcsebb a rc^ggelré halasztott tanács.

7609. Hitvány, tanácsnak is jó a vége néha. KV.

7610. Ha másnak tanácsot adsz, beveheted mégis a más
tanácsát

7611. Tanácsra hallgass, időiül várj.

7612. Tanácscsal erősödnek a mély gondolatok) KV.

7613. Adnak tanácsot, de nem adnak kalácsrot.
7^14. Nem minden tanács jó tanács.

7615. Rósz tanács fejedre fordul.

7616. Könnyebb tanácsot adni mint venni.

7617. Magadnak köszönd meg a jó tanácsot.

Jó a jó tanács, de legtöbbet ér m^igad iparkodása.
aj Tanácscsal tégy mindent, soha nem bánod meg.
bj Tanácsban ész, harczban erö használ.
cj Sok tanácskqzó tanácsot se nem ad ^e nem vesz.
dj Jó tanács soha nem késő.

7618. Ne légy t a n k ó , ha eszeddel éllíetsz. D.
7(519. Rósz t án i t ótul tanulhatod, mit kelljen kerülni.

7620. A ki tanit , tanul.

7621. Nem lehet a tanítvány mindjárást mesterré.
76,22- Addig tanulj mig időd van.

7623. Senki sem lehet tanú maga ügyében.

7624. Mit ember ifjanta tanul, azt aggodtan is nehezen
felejti. KV.

Digitized by VjOOQIC

383

7625. A mint tanulsz, ngy veszed hasznát.

7626. jSokat tanult, kinek kedve a könyvekhez. KV.

7627. Egy t a n u v a 11 á sra fel is akaszta&ak.

7628. Főzi a taplót.

7629. Kvitt a tapló. '

Mindennel tisztában vagyunk. E franczia szólásmódbal:
jouer áquitte ou double, v^gy : qiiitte ou double
(mindent játékra tenni} .

7630. Jól tapogat.

7631. Ott is tapegatod,^a hol nem fáj.

7632. Nehéz ott a t a p o g a t á s , hol nem annyira viszket
mint fáj.

7633. Ugyan megnőtt t aré ja.
^MH 1 Taréjt emel. (1437.)
'^^^* 7 Taréjosan beszél D.

Latin: Cristas erígit.

7635. Tarkán kurtát cserélt. (1530.)

7636. Minő a tartomány, olyan a szokása. KV^.
_ í Mi a tatári

^^^'•J A tatár! •

Meglepetésbeli csudálkozás.

7638. Hajtson él a tatár.

7639. Nem hajt a talár. (7920.)

7640. Szegény4atárl

Mondani szokták férfira, ki nem igen jó hirben .álló
aszonyl vesz feleségül, gúnyos szánakozással. Kisfaludy
K. „A bánkódó férj^^ czimü költeménye e közmondás
értelméből van igen szépen kikerekítve.

76ÍV Krimi tatár. ML.

Ez alatt kegyetlen embert ért mindig a magyar ; p. a
krimi tatár is megszánná.

7642. T«tár fajta. Sz. (6751.)

7643. Tatár étel, török táncz, magyar adta, ördög láncz.

Tatár étel azaz korbács, mennyiben ez k o 1 b á s z-
hoz hasonló ; török- tílncz, mennyiben talpon forog a
táncz, a török pedig talpverésseí is büntet ; magyar adta
azaz szitok;. ördög láncz azaz rabbilincs. Ez a négy
összehozva átokkép mondatik.

Digitized by Vr^OOQlC

384

7644. Szalad miotha a tatár hajtaná.
764$* Hire van mint a tatárjára anak.

7646. Tavaly, tavaly, az idén. ClllO.)

7647. Majd tavaly. (3678. 6814.)

7648. Elmúlt mint a t a v a 1 y i bó.

7649. Fej nélkül a táJ)or lelkeden fiökaság.

7650. Kitett magáért mint t á c z í kutya az uráért*

7651. Tál fazékkal hamar összezördűl.

7652. Sok jó ehetik egy tálhul. (8036.)

7653. Könnyebb a tálba aprítani mint keresni.

7654. E^sö, utolsó a tálban.

7655. Előbb a tálba, aztán a szájba.

7656. Néha a támasz is megdől.

7657. A tán ez bolondnak való. M.

7658. Nem illik étel elöU a tánez. KV.

Latin: Nemo saltat sobrius.

7659. Nekem az rósz táncz volna. ML. (140.)

7660. Szárazon járni a tájiczot (1109.)

7661. Nem^ sokat hoz a táncz a konyhára.
7663. Nehéz tánczot zsákban járni.

7663. Eb fújja nótáját, kutya járja tánczát.

7664. Ej hajh! tánczra táncz.
aj Három a táncz.

7665. Robotban táncz ol. "^

7666. A mint vonják, ugy kell tánezolnynk. ML.

7667. A ki tánczol, az fizet.

7668. Könnyű annak tánefM)lni, kinek apja hegedűlt.

7669. Tánczingerlö.

Azaz kezdd., rábeszélő, vagy épeá bujtogató is. '

7670. Jó tánc zos, rósz dolgos. ^

7671. Apródonként elfogy a tömött tárház is. ~
767S. Kinek társa van, ura is van.

7673. Szerelem , uraság nem szenvednek társat. K.

N érne l : Lieb'undHerrschaft leíd'tnichtGesellschaft.
Franezia: Ainoiur et segneurie m veulent poiai
de compagnie.

Digitized by VjOOQIC

385 _■ ,

7674. NiBift jé iÁts\9iz ^ ^ ki mlntteftl c^ m»ga hörpent
. •■ :,feL.KV.- :-■.-. -^-^ ■■' • .• ■ r. ■■ ; //. . ."^^

7675. Két táskiem saerséiUHÍ. M. (389. 4S4A'. ét. 4932),
7676.. Tüzet okád mint a tá to s. v ,
7677. Tálos volt az apja. - > . .
7678^ Jobb távol szeretni egymáat. M. ! . ^
7679. Tedd ide, tekd oda. (90/) > i .^ , \

7680* A mely tehén sok^tbög, kevés léjel «d. (80^.)

76ÍB8- ííi tehene akU szoptál? (Í4W ; - :,

7683. Tudjuk, micsoda tehén alatt szapoU. D; — .;

7684. Hamarább lesz tehénnek csikaj9, KY,

7685. Hói nin€3 Uzekedö tehén, liem mégy oda bika, Jí. -
7686- Fekf te tehénnek is fehér, a i^e. ^^f

:. PTémet: Ist die'Kuh auch noch sa schwarz , sie
giebt ínMnerdar weiszeJMílch. ; '^ , :^

7687. Sötétben minden tehén fekete; (2648*^. ' .
761^. Rorjastul tehenet. K, " .

. ' N é m e t V Die Kuh tnil dem KalbenQhmén. .
. 7689. Riska tehén fia. (353. 2511.75150 /

Rfska tehén alakban ismer á magyar népmese egy olyan
védő lényl, ki a kedvénczeül válaS^ztóU pásztorlíul íí
vasorrú bába incselkedése! ellen ója ; -söl boldoggá is
teszi, utoljára. Innen á pászlorfiut' riska tehén fiáiiak ae-
, vezi a mese; s töIe van a közinoodás/ mely igen sze^
rencsést jelent, kinek minden sikerül. , .

7690. Sir. mint a zálogos tehén. ^

7691. tehénre gatya. (1153.) V
7692.Tehéi^é, hajdtíi/<:41>4.) . ^

7693. Kessz© országot bejárt mint- a tehén fark: ^gyik
■ . .farpofátul a másikig.

7694. Egyenlő teher senki nyakát nem szegi. KY.

ríémet: Gleíche Bürde bricht Keinem (len Rückon.

7695. Nagy teher i? könnyű, há. sokan emelik !^ , '
^696. Kit a,t ey megéget, a tarhót is fttjja. M/ (201 10 :
7697. Ha ikrázik a tej, rajta a köpUveL

25

Digitized by VjOOQIC

886

!MbglátS£ik, a mely tejbeti táró lesxén; H.
Korán mégtetsztk, mely fej bül lesz jö túró.
A téfnelL eléjto tMsvik laeg a^ ttifó.

7699. Tejben^ vajban fürdik.

7700. Alszik mmt a tej. —

7701. Azt gbmioljá: fenékig tejföl. ^

7702. Szereti a tejfölt) de nem akarja enni a smiidéket. ^V.

7703. Leszedte a téjförll, nékem csak a; savó maradt.

7704. Nagyobb vá tekintet mint az eröSzak. KV.

7705. Eoc^istorok) barátzsák neliezeh telik. Sz.(619t.)

7706. Csikorog mint temesvári sánczon a taliga. B;

7707. Szájai mint a temesi kapu.

7708. Pompáíi temetés pénzvésztégef és.

770íf. Sok temetés nem nagy lecsöletérfr válik az er^
vosnak.

7710. Száz temetés sem ér egy lakzít.

7711. Sok tömb ndá van a házMl. '
7712* Azt se mondta: iemplo ín.

7713. Nein mind iszenl, a ti templomba jár. .

7714. Ki a templom mellett lakik^ jobbára utolsó a szent-
egyházban. , ,' .

Neme);: Je naAer díe £irche, je $p|Lt€»*.hinein.

7715. Nem adnám egy templom b»nkóért.

7716. Ki, kutya, a templomból.

7717. A ki késóninegy templomba, tnégis akkor jö ki, mi-
kor « többf. - .

7718. Szegény, mint a templom egéré. ^

7719. Iszik mint egy templaHuiSr Hl.
V7*0. Csak épen hogy- 1 e n g v leng. .
7721. Megakadt a t e n ge 1 ye. KV»

7783. Tenger semoasale. ; -

7724. Ki a tengeréi jár^ taífton « szélekl^él. lOT.

7725. Sós tengerben bfü^eskapitfásítti.

Digitized by VjOOQIC

887

^

7726. Tengerbe, bordasK vket.

V /Latin: Mari aquam add^.

7727. A ki nem tud Imé^öpniríWBjeft
7788. Gze W, t^gprl

772d. ^em lebet a tengert kanállal kimernj,

7730. Feltörik a tenyere.

7731. Viszket a tenyere. (32p^. *.)

7732. Tenyerén hordja;

7733. Ha arjftnyat hordasz is

7734. Kend nteg a tenyérét ^gyedet,^ BSz.

7735. T e n y e r p s , talpas. (

7736. Ott is térem, a- hol
7737r*Azí sem tudja: mi fán

7738. Természet nagyol L

773ft. A természet kevéssel

Latin: Natura parvo contenU.
aj Kitör bejöle d természet. V ' >

7740. T é s t , j<ira rest. ,
774 r. Teste, lelke.

7742. Teste, Jelke és a sodrottja. »

7743vEz teszi meg, » ^

7744. Teketi s t^Bzí.

7745. Mi Van mit tenlii, ha ineg kell }ehni.

kell menni.

meg keli lenni.

7747. Mit félre nem letlél, élö sem vebeted. KY.

7748. Te tötül talpig becsületes.

7749. Nehéz mindennek tetszeni. K.

77 50> Mindennek tetszeni leheti en, akarni bolondsága

7751. Tetű a biborban i^ megnevekedik. D. '

7752. Még a tefö is köhög.

7753. Nem szükség a telüt ködmönbe rakni. KV.

7754. Oda ütök, hol a telü bsakzik. '

7755. Riúgyrongybap terem meg a tetű, W^:, i /

7756. Mennél hitványabb a tettí, anpál joM^^sü^h^p.

7757. Serkéböl lett tetű annál jobban .^si{»^ C^O^S.)

25*

(el
7746. Nincs mit tenni, \

Digitized byCjOOQlC

388

7758. Szegény mint a tótü. - ^ .

7759. Mász mint a tetO.

^760. Hallgat mtat tetö.a var alatt.

7761. Teve, há rühes is, többel bir níiHit\as egészí(éges
szamár. K. \ ^

7762. Tevének mind nyaka iniifd szőre haszon.

aj Görbe mint a teve háta. *

7763. Se té se tova. (36200

7764. Téglát szapul.

7765. T é k z 1 ónak ruhája végre koldus táskája.

7766. Egy, kettő hián volt a tékozlónál. KV.

7767. Átél líagyján ! de a szele gonosz

7768. Más is télben csinál házat.

77jÍS9. Télben kényért, nyirban ruhát, bolond, a ki el-
hagy.

7770. Télben kjét szakács^ egy kulcsár ; nyárban két kul-
• csár, egy szakács.

7771. Ritka mint a téli fa árnyéka. ./:

7772. Ti5 n y e i kezesség. K. .,-

Csalárd kezesség.

7773. T éren is tántorog gyakran a méltósájsf. KV. ' ^
in^^ Sem ostor sem ló nem a tied.

7775. Tíid hozzá mint tik a regéhez. M.

7776. Egy t i k m o n y sültig megleszen. M .

7777. Félénk sziv nem^i^gy a .t i la 1 m asba: , : .

7778. Tilosban jár. *
,7779. Tilosba is bevág a kasza.

7780. Kicsin t in ó , nagy a járom.

7781. Más "tinóján, szánt. KV.

7782. Tanulj tinó, ökör.lesí belqled.
a) Fekete nrint a t j B i a.

bj Tinta ez, nem kaltoiáriB. (5.555.)

7783. Akkocmég á Tisza vize is niás felé, folyt:

7784. Ki W^*íSlbul nem ivotf, nem is tarthaijá ma^t iga*
magtárnak. D.

Digitized by VjOOQIC

• 389'^ '

7785 litesán foly a Tíbm, boldog, 4 ki iszSM>

7786. Kmek niitcsen tiszté^ nincden vészeimé.

7787, Nem árt, a kineksak tiszte vw. KY. . ; i (..^

7788^Tls|ttáI>ajr vofK . vr , ; . i^ ' V

Mondalik olyanra, lii ^RWtóÍY^Ir ügyeivel. «59tfb^;fJ9tG
^ ;.. : r -iripiéji^ j4l(|íkai^qk|^ klnund^J^éf ely^s^t^ttp./r ^ / -

.?7«0* T i« a U » á g ^sodiK egéfzsé^

7790. Ha hera szinte t is 3! fe seri, legalább { ^ '

,. "^ f .eszesen*

7791. Kinek isten ad tiszt s éget, menten ad liozzá tehet*-
- séget; \ • ' : • " /* "

.779E. Álomázakagzlássaljár a tisztvis'elés. KV. ,
7798- A t i s z t V is elö szóló törvény, -
77941. Nem t i.t ok, a nut két emb^r tnd: (3518.)

7795. Részegre, ászonyra, gyermekre titkot n^ bizz.

7796. Titkod, tariáesod feleségednek is neHezen.

7797. Nem jó a titkot mindjárt beftijfii. KV.: .

7798. Nincs oly titok,, mely idővel ki ne nyilalkoznék.
^ - (8041)

7799. Titok tar Iá s néha többet ér szólásnál.

7800. Szerelmet,4iurutot,sj5egénységet nehéz eltitkolni.

Német : Liebe, Fctier, Husién, Kratee^ Gicht, »
Lassen sich verbergen aicht.

78Ö1 . Egyik t i z é n k i l e íi c z , másik egy hián húsz.
7802* Tizenhusz.

Sokat mondani akaró', bizonytalant mondó ^zám. P.„so-
^ ' kat-árullál már ?".---, Oh igen sakál, tjzenhusr forinlpl.'

- . Azaz semmit vagy keveset.

7803. Ha fejét betöröd, megáll a tojá.s is.

, Sokat emlegetik Columbus tojását. — Mikor csupa
irigységből KÍcsinleUék volna ftémelyek az 6 tengeri
' kalandjait, s Amerika föl fedezéséf, mint oly szerencsét,

meíy neki vakon jnlolt, épen tojást hoztak fel. az asz-
talra § ö^gycl kezébe vön.s kérdé : ki tudná felállítani
azt? A társaságban ez senkinek nem.sükerüll.Öbetörc
\,a tojás yégét s felállítá. „Hiszen iigy nem nagy mes-
terség !" mondának többen. \Kz igair,' feleié CotambQS,

Digitized by VjOOQIC

3éó :

,(Ié áiégi^ ért tuláltam ki i mMjIt/ Be H Cotuinhpt^ fo-
jliiláiiiik tOrl^Mle.

7801. Tojás parailcsol; aáyjüDab. ^ ,

7805 Tojás akar okosb leBni tyukilfil. CÍ4B1I*) ' ''

T^»ÓO M?g éfy tojás w«g«»l; : i;

7807. Töríítt íojást kiVVáú* d« fth^Hr^t 8*á2ö (2218.)

7808. Akár a tojiíst a fcAhö^, akfif á kötet » fojftft«i.

(33St.)
78Ö9. Ae^eile bárom szégyen nélkül a tojást. D.

E közmondást Apor Péter irataiból magyarázza még
. Dugomcs, mint igen régit.— Ha leánynézd a felhozott
tojást roszul törte meg, azaz kíg gyHnánl a keményei s
megrorfiítva : ez volt ai e4s5 szógyen.; ha megsöi-
vén, fOIkevei t& és beWíe kífii yt, ez a m á jío d i k szé>-
fy*^; hit löbb vagy koyé^bb kenyeret sade föl. mint
á mennyi hozzá ketlelt, ez v^lt a h á r m a d i k ^zégyan.

7810- Még a teli tojás Is kevés. D.

7811. Piíos tojásbnl kell.w ,

7812. ügy bánik vele ntint a bimestojássat.

781 3. T k a j í Iwrt gyalázza, beezliói Wre. * ,
781^ Nem is ber^^a nem to^ji.

78 15. T e k r c sra őrölni K.

Tokorcs cserekereskedéat űzvén eczetnek való gyü-
mölcscscl^ ki oda gabonát vitt^ nem lisztté) ment haza,
hanem eczettel. , -

7816. Egé^z Toldi Miklós-
78J7. Toldi Miklós unokája. ^

Toldi Miklós, ismeretes kőlt^örténeti egyén > az eri
képviselője közmondásainkban. ' .

7818. ügy lép mint Toldi Miklós lova.

7819. Élődik mint Joldi Miklós lova a szemetén.

7820. író toll nem tud szégyent* >

7821. Rágja a follat.

7822. Más tollával dicseliszík.,

_ N é ra e ( : Skh mit fremden Fedem scümücken.

7823. TöHat emel. <7684.3

Digitized by VjOOQIC

39Í

78S4. Toll^qBsiésbannemssaki^ m^g az eailw.

7825. Összejárta Tolnát. Baranyát. (389^ SO^?))

7826. Kicsi korában ;kewli a tolvaj is.

7827. A tolvaj kerékra, sswijka pdeftgérr^í ÍY, v : ^

7828. Ismef e|#a>toiyiytj4í; laigjgblíaii l^et ^jpizjkednj.,

7829. A nagy tolvaj leszakad, de a kicsi felakad. : ~

7830. Azóta szaperoi^ik a tolvaj, mióta ^ok a töjfvfny. 3.

7831. Vissza is lopják a tolvajtól.

7832. tolvajnak gyilkos örököse. ^ /
783i3t ffájzl ttplvajió^ nem Je^e| őrizkedni.

7834. Pénzén ott a király iépe, mégis elviszi a tolvaj.
7831^ Kt a tolvbjt yéití, o^aga iie^yol)b Iplvig,

7836. Békével lehetne a tolvaj is, ha nem bántanák.

7837. Tohraj olvasatlan iá elviszi a pénzt -
78B8. Neqa azért^akasztják fel a (olviijt, mert lopoít, hanem

azért, mert nem tudta jól elrejteni;

7839. Kegyelmes tolvajnak hegyes nyárs az alfelébe. M.

7840. Akár Ip^oh akár a zsákot tartsa, egy tol vaj ság,

^ Német: Es ist gleichviel, ob d^r eíne sfliehíl, und
der andere den Sack >ufh3It.

7841. Egy t om b á s zon faragnak. (3286. 4289.)
^^M^ m^ r (dalolni, lakziban í •
'8«:'^^'''»^?|énekeltó, vendégségben 5 ^'^"'•.
7^43. Törd a nasadéka a szája.

7844. Okos mint a tordái malacz, seggel megy á vál-
lunak. \ '

7845. Lator a torok. KV.

7846. Nem kell a toroknak hiniii. KV.

7847. Igyál tprok, nines pokol..

7848. Kis lyuk a torok, de egész falut elnyelhet.

7849. Torkán lekorcsolyázott. / ^

j A pénzein eHiarikázott, ,

torkomon lekorcsotyázoU.

785Ö* Megn^etszlk torkát, ha elveszik Borkát.. (10670

'yRtLi Torkára J ^'^^' ^^^^^
7851. lorlcára j forrasztani.

Oigitizéd

by Google

-392 . '

7852. Kutyaltója, csak a torka Téres. (5741)

7853. torkán flkadt. ' ' • .' ..

7854. Torka, mini a szabögytsliö. '•
7855- Rövid t or k s 5 á g , hosrsíü 'belegségr,

7856. Ö telte föl a torony gönl*iát. (6897) \ -^ -

7857. Torony irányában. - : "

7858. Toronynál magasabb, nádnál véknyább.

7859. Ne tovább. /

Littin: Non phií ultra. - ■,

7860- Sok részben áll az ö dolga, mint a Tóbiás s«a-

. kála. : .

7861. Tót nem ember. (1. 11^6. 4E80. 5025. 7600.)

ÍAHj a tótnak szálast, Í .. ,\. ,, .;

lí jj u tAt t } kiver a házadból.
Fogadd be a tólol, < ) -

Adj szállást a tótnak, majd halárt mntat. Sz.

7863. Tót szégyenli nevét. (5722.)

7864. Tót álnokság. Sz.

7865. Tóinak borsó, németnek koporsó. . .

7866. Tót aszonynak tót a láiiya.

7867. Reá szorult á tót vendégségre.

78fift < Tótnak kökény a bor;a, vadalma fügéje. Sz.

^ Á tótnak vadaljma, vadkörtvély fügéje, D.
_7869. Megeszi a tótot a maga fenéje. : ,
787^. T4it adta, tót elvette ;^ ebnek adománya.
7871- A löt is megpiheni, mikor a farul leesett.
7«72. Egyetek lótok, meghalt apátok.

7873. Maga hátárán a tót is ur. (415.) \

7874. Tót emberség. -

7875. Tóhiak délig esze«

7876. Tót ágast áll.

7877. Hegyes mint ^ tót bocskor.

7878^ Tóttal tótul kell szólani. '

7879. Tót vászon, lótjepédö. ^ ' .

7880.' Czo fel, lósz .r, légy tóllá. ' '

7881. Fóllökütól. ' • . /

7882. Mit szuszogsz mint alól.

Digitized byVjOOQlC

in

7íf83. Bttsiíl, jöin* « *^ kwrvaftYJ* utálr. D. -

7884. Semtai ifém lett béliBle noÁit a tát íiü^iiL i .\v'<-

7885. Hálán boltja mint a csipkés tótkMb. ^ ?• ' T

7886. ^eki esett mint tót gyermefc a^ poháhkásak; ' : : • ^'
i^87/iárjti a« ei^i^i^got míBt a gyole^os tát.

tr888. Mindenéből kifosztották iáint tótori nk emberségből.

7889. Szereti mint tél az aludttejet; ' -

7890. Ragadós mittl a tót fene. 1 ^^ . '

789^. Lakozik mint tót a pohánüával. ' "

7893* Se kinn se benn mint Töt Jand a lakoüalomban,-

7894. Tót zefír. " '

T.öbbkeilönél. ■ .

I

'^^^- l Soknál löhb.
7896- Most adjuk meg árát a l ö hb inek. KV.
7897^ Mit a többség akar, annak kell megállni.
mQCkf. ^ Addig jár a tök a lélíre, hogy végre, oda szakad.
^ * j Ajflílig úszik a tökömig egyszer eímerülv

7899. Igen tjiidja ö : ha tök-e vagy turós: élek. M.

7900. Tökis es^e virágzik. - "_

7901. Egész nap a Ipkit Vökarja,;{35Sfr)

7902. Kit nem töfckel ijesztenek^ ei^ele)t az egyebét.
7908* Sflsorftj^ a tokit. (2999.)^

7904. Nem égy eb rúgja a tokit

Többfeiöl van segítsége, pt^'^ogolása. . . : -

7905* Kopasz mint a tök* -

Tokfedél: a Icala^ guhjos.itevc. TöWej- (2608. f ^ .

7906. Tökmagnafe is sok. : _ " ,

PéldAul: an»jri eltenség lepte áieg az qrszágol, Jiogy
. tökmtgnalí fe «(jk lett voIpaV , . r -

7907. Ha tömjén nem lelikv liszttel is áldozunk.

7908. Arany t öml öbül is csak szél a m} kíjő,

7909. iJl a székben mint a töm ö r d i bíró.

79W. Törik ,> síakail. (5471.) / - :

Digitized by VjOOQIC

■^■■— ■ ■■■ !

en aí^ witt írmemi így te« ki: :ce6te» ««i <ra^.

791 1 . T ö r ö Je, iorok sok kárt tm as Qr»éf bnih

7912. Törököl fogliÉi^ de Viflx. . . ^ . < . .

7913. Fejóra telt a tötök átka. < ^ : ^

Midőn « lOrökAk Mag yarorsBáfl^I UOwttek, eteo étto
nwnéft reá: vtsrjQ még ai ií(«h rostabb sioittsxéddal
mint ini valánk. >

7914. Török átka eiiiber. (7487.)

7915. Verjen meg a török átka,

7916. Meglesz a törökök kusvétjáa. (1110.)

7917. Török vér, ha4d folyjon. ,

7918. PobányoK mint a török-

7919r Eldicséri mint török á lova farkát.
.7920. Nincs török a S ''**";'^T- (^^^39.)
^nyakunkon. ,

7921> A törpe csak törpe, ha hegytetőn i\l is. .
7.9E2. Törteire ment.

Például : korsó, üveg ; azaz eltört. .

7923. Hol sok a törvény, szaporodik n bttn;
79E4. Nem mindig tollal , gyakorta fegyverrel ist írják a
törvényt. K. - , f

7925. Törvényt soha ne tégy felpörösnek.

7926. Törvényben tagadás jé. M. . '

7927. Törvényben nem jé a hamarság. M.

7928. Legjobb törvény legrosMbb erkölcsökből srórmaxik.

\ CM83.)

7929Í Sok törvény, sok örvény.
7930. Törvénynek viasz áz orra. ^

,7931. Törzsök is szép, ha felBUÖartetik. (7988.^

07 Törzsököl huz. (7942.) ' ^ í

by A törzsök esak töi^ssök, bármint o»nogassák.

7932. Tövisen keres szölöt. KV- (8910.)

7933. Más lábábul tövisl magáéba. .

793*. Twi]7*|2* , ■-. : -

7985. T«vel, begygyei áll össw. ' ^

Digitized by VjOOQIC

3«5

^ Ilii | ii m

.7936. Tb^iriO hegyire Bwnni. .

7937. Gyerö»k a tövire. (1Ó8Í.)

7938. Leadta a tögyít. (4903) '

7939. Kisebb tögygyel n itmgmkmég. f.

7940. S7,arra kört a Éftgyit. (614.)

79)1. Minémü a töke olyan, «,benriBiit>.S^ .. i, >:

79Í2. Tökét huzrii. (7931. a.).; ; ' 7

■'■ '• . . Ugt DM^ák bo^' h tmHU^m el .tten Mt' leányok,

csupa csúfságból, ham-vazá szerdán . UMtét huxlak va-

lába, $ így. maradt fel aztáa közmondásul e szokás ^

^ mely Inteni lálszék a léánybkíit, bögy jól viseljék ma.-

gokat. '. .' .

7943. Tö rrel, paizszsal vitai, P. . ' , !.

7944. Szép valamit szpktak oda hinteni, hová a tört rak-
ják; (5062.) . ^ -

79,45.Kéléles törném fér egy hövelybe.( 1337^) '

7946. Tört hány.

flj Tőrbe ejt. . .

7947.J6..rét,de„™|"*;J4%^.: : . ;

7948. Hir, név, hiit, szem nem tad Iréfát. KV,

7949. S^ndtlen tréfa batároB a ka;cugsigg«l.
7959. Érti ö tréftt D. '

AaasS terófátnk vélrén a nőm épen. gorcHnba vksaffuta-
[ sílást, ^naiik rovásba szemléiéig .tolakodó , ki mentse*
get a tréfá))an lef; .

7951. Kmek élte teljes tréfa, nem teljes, ember. D.

7952. Szapora tréfa, meiWö okosság. (59060 . v
795S. Nem \efie tréfára.

7954. Tréfa nem Tép*. ^

7955. A tréfa meg nem ég. *

Siiéjj4ék; tülgyfa, tréfa. Azért kédvem^z Ulálós mese:
. melyik fa nem ég meg? „A tréfa/*

7956. Tréfa is maga helyén jó. .

1? N^gry wral, bolonddal nem jó tréfálódni.

7957. T r o mfot tromífal ütni. (2629.)

Digitized by VjOOQIC

396^

7958. Csak annyü tud ember^ mennyit elöoioniHiiit.

7959. Jobb semniit nem ta4ni tnint wigy ai^ttgy. :
7960- Csak meg. ne tudják.

Valaki eirégez vataail^ p. bari9By«kö(éi(leÁi)V)rjfy
szól : ez is megvai, csak meg oe 4iid](&l^ . ^ > - .

7961. Más, a kr jobbtn tud.' * ;. íi : ^ : ,

7968; Nem jó mindent tudni.' ^ v ^ ^ - » ^ »í S' C\

Kandhiak «S(ÁWk mondani^. ki Mrek ^ttfii szaglál min-
denfelé. '» '

7963« Nem szégyen nem tudni, xle lanutást fuliii. KV.
7964* Mutasd meg, Iia mit tuds2. KV:
7965. Egyik t u d a 1 1 á ri hamarabb megérti a másikat
7966* Nagy gyalázat embernek a tudatlanság.

7967. Hol sok a t u d o m á ri y , sok a tjtok.

7968. Nincs a tudománynak rost ágybari fekvése.

7969. Fáradsággal adják a tudományt,

7970. Jó uli társ a tudomány. K^ '

7971. Judomány nem veszbet eK KV. •

( Tudomány eltart mindenütt.
'97/S. j Embert tudoriiánya mindenült ^Uarlja. KV.

7973. Jó útitárs » tudomáöy.

7974. Tudomány szegénynek iá palotát rak. (30*1.)

7975. Tudós is talál, min köszörülje eszét;

7976. Nem min4 tudós, ki pápaszenrát hord. (1733.)
7677. Tudósok becsülete ifjak ébresztése. -

7978."^ Ha nem kevély a t u dó s k a , világ nyolczadik cso-
dája. ^

7979. Szép a tulipán is, de Jm nincs^ illatja.

7980. Ellopták a turbát, de nálam a kulcsa. M

7981. Akár túrják, akár. gyúrják. (117.)

7982. Nem jó aturó, ha nem jó a gyúró.

7983. A turól'a vizet öritnek, domikának mondják.

7984. Túróval a rósz káposzta is jó. /

798d. Túró tormával.

Túró azar disznófej cczcles lörmáviil;mnü fccdvos élei.
Szójáték. ' .

Digitized

by Google

397,

7986> Elkölt immár az öt« rp is ságtt.Ü; , \

<^r í Nem íégytus.

7988. Tuskó is szép^ha szópéüfelmbéMák. (íöaiv)

7989. Áttígorja mjSg siáz tíj h^^. (S61Í9.)

7990. Ki tüt lopott, ökröt is próbál. (5094. .6(Wt^.)

7991. Tün keízdík a lopást

7992. Tüyé tettem mindent érte.

7993. Nincs lü közlünk hogy össze, ne féi^Onk. BSz.

Hölgyeképen ezért nem ajándékozniuk sem toprfHliiak
örömest ajándékbpn Ittt. . ' .

7994. Tűhegyre állítaiii. 1

7995. Se tüc a kiv se hajts ki. (904) ^'

7996. Gyönge tücsöknek is hangos a szava.

7997. Tücsök bujt a fejébe,

7998. Összeaszik tücsköt. Bogarat. ; .
79994 Félre tüdfi a máj tul. (1052.)

8000. Mint egy tüdő pgy éí. KV.

8001. Hadd ázzék a tüdő/ ' [\ .

8002. Majd kifuvo^ a lűdömel. (5Ó6Í) ^ ':

8003. Oly tiszta a ttikpr hogy a lehellel is árt neki.

8004. A tükröt okozza.

8005. Tükröt mutat.

8006* Nem vaknak való a tükör. KV.

8007. Tükör azt mutatja^ mi előtte van.

8008. Nem mindig fííkör oka, há csnny^l muttir.

8009. Tükörül példa.

801(^. ílazud, mint a rósz tükör.
BOll. Se taieit $eiiozz««l.
8012. Ki nem tür, nem uralkodik. -
80(3. Akármit is tűrve ér el az ember.
8(H4. Sokat kell tűrni, szenvedni.

8015. Keserű a t ür é s , édes a jgyömölcéev • >

8016. Mi tűrés, tagadás.

ÖmfUvel.
türolajjtíl. \ '

8017. Kösd be I ;^

■ DigitizedbyVjOOQlC

9fi6

8018. T tt 8 k én^ bolif OB ke^esdlttl
aOld-Tűsakölni foglWe, ^

8020. Tanácscsal nem telik a t ü s &4« \

aoti. Ttt »^ tudofltójDíy eledeli kivan;
8022. Ha méfi liizbe scpiad, I|i0m9B»0I--e te ts? KV.

8024. Tüz használ f^ónak, de M ízzftdi^Mk. KV,

8025. Ugy ég a tlír, ha tespaiek rá.

8026. Egy tiiiniéltöbb fa«ék is felforr. (76i»2«)

8027. £gö tüzet gerjieezleni KY..

8028. Nyájas a tüz. M. .

8029. Tüzet tűzzel olt. (1Q84. 5909;)

8030. Vas nyakat is meglágyít a tüz^ ^

8031. Nem jó. a tűzzel játszani.

8032. Tüzet piszkálni. (1684.)

8033. Tűzbe is elmegy.

8034« Mint rakod a tüzed^ ugy forralod vized.

8035. Tűzzel, vassal.

Latin: Igni, ferroqiie minari,

8036. Hazud mint a tüz.

8037. Könnyű melegedni, ki a tüz mejlettul,

8038. Kiáílam a tttzpr óbát. (674))

8039.

; -TY. '.;'- v ■ \ '\

Vak tyúk is talál ttéba buusBemci.
V&k tyúk is lel gySugyöt.'

8040. Jó p.éldát ad a <yi^ de káesái n£lm k&vttÜL

8041. Tyúk is kikaparja. (7798.)

8042. Enyém a tyi^, tehát a tojás k. '

8043. Tyúkokkal fekszik le.

^44.

( Sást látva meglapul ji tyWí/ ;

l Még á iyukfi is meg|apfi(, hAk^ny^^ i^*

Digitized by VjOOQIC

3»0

■ ' 1 T

.8045. A szelíd lyuk hamar meg Hppifn. .

8046. tyúk is széni szoktatja csirke. (31^.)

8047. Fekete tyuk^ árnyéka.

8048. Elkapta kenyerét a tyúk. (SSftO )

mt^. Jiely tyúk sokat k&ráU keveset tofk. (768é.) -

8050. Mely tyúk fent kotloáál^ alant keresd tojását. .

8051. Ei;5Iib tojik a tyuk^nzután koáácsöl.

8052. Tynk fő a fazókáhim. (2270
8053: Oda iragyunk a tyukokiíak. ML. ^

„Mondják á kotákok nemlBe^sze vannak* Msá k^áfi
csak gondoltam : oda vágyónk a tyúkoknak/^ O^h*
435. lap.) ,.
8054 J9^ ^SY ^^^ uszní tudna, a lobbi is éljanulná. .

8055. Fekete tyúk és fehér tojás. \

8056. Törvényt tenni íi tyúkokra, HL. .

8057. Tytíköt lopott. , / ^ ^

. Azaz pelyhes a mhája, níncs'kikefélve.
8958. Tyíikkal, kalácscsal körülte.

8059. Álfalfut rajía mint tyúk a szenén.

8060. Bus mint a kotlös tyúk.

8061. Hallgat mintajtyuk a gyomban. /

8Ö62. i SSn kapja \ ™'^» '^ tynk á Uyólat. .:

8063. Tud hotzá Aiin^t lyuk <az abc-^hez:

öj Tyukápzni kedvét. -

;*^ Ty ukmony is megáll az asztalon, ka l)CPl6rttd
/csúcsát.

HJ Tyukszemeiűire hágott^
/ í?^ Tyukültetö gavallér. ^

8064, Felkapott az u b orTi a fára.

.8065. Leesett az uborkafárel. (3201. e. rf.)

Digitized by VjOOQIC

400

8066. Habzó tenger *^ u^ var.

8067. PázsÜos' udvaron lakik a azegénysé^

8068. Udvari 1í egyelem, álom, css&s idd.

aj Ott van goiosz ud^at*, a liol nincs igazság. ;
>^ Az udvari élet nem csak borsöa kaláésot , hanem ^

kenyérhajat is ad. P#
O ^^^ udvarben nehéz remetének lenni. ^
dj Nagy udvarokból ís mentek lüeBnyorSzágbsr:

8069. Ugoesa nem koronáZt
80»0. Elvéli az ugrást. P;

8071. Nincs ugrás a teftnészetben.
;ö; Ugri fiíles.

8072. Az u g y . és nem rövid igék, de nagy gondol ad-
nak. K.

8073* Nincs uj a nap alatt. KV. , '

8074« Azt se tudja, hány az ujja.

8076. Szájária teszi ujjal.

Hallgatásra int.
8Ö77. Mit egy ujjal bedughatsz, ne várj többel oda.

8078. Nem szoptam at ujjomból; . . .

8079. Ujjodra tekerheted, (t44A.Sa88. u.y \

8080. ujjat huz. . .

:9081> Hoszu lyju-

8082. Mesztelen mint ti kisujjom.

8083. Ugy maradt wfA az ujjom. % ^

8084. Mit kisujjoddal elnyppahatsz, ne nyomd azt a nagy-^
gyal.

8085. Újság kedves, óság redves.

8086. Pislog mint az tindvári nyúl a nyárson.

8087. Összejárta Un got,. Berket. (782S.)

8088. Hamar lehet valaki u r , de későre jó.V

8089. Az urak aprítják, nyomorultak Jakják. KV.

8090. Ki sarkalja urát, iukáhb^Tesan hasznát --^

8091. Ki urával pöröl, isten az orvosa. M. ; ^ , ; ^

DigitizedbyV!rOOQlC

401

ftOftS* Mikor eá mák tmáesból fölkelndk , mmdíg okosab-
bak. KV.
S0d3« Nincs oly nagy nf^ ki meg nem szorul. KV.
8094* Nagy urak esete jobbágyok intése. Sz.

8095. Nagy umak is van ura.

8096. Urak kérése parancsolás.

8097. Urak s^lgálata nem lehet állandó. KV.

8098. Vajmi keveset orrukba vesznek as urak. KV.

8099. Az ur adta, az ur elvette. KV.

8100. Nagy urak kedve nyulhátpn jár. K.

8101. Nagy urak keveset adni szégyenlenek, sokat nem
akarnak. K.

8102. Hunczut az ur.

Jókedvűek felszólítása arra hogy egyriiásl ne urazzák^
hanem tézzék.

8103. Senki sem nagy ur szolgája elAtt.
8104« Urak vesznek össze, jobbágy haját tépik.

8105. Urat fogtunk.

^ Kártyában mondják arra, ki sokára marad bukás nélkül ,
s el kezd bukni.

8106. Nem mind igaz, mit a nagy urak fillentenek. K.

8107. Nem ur az, ki senkit ui^rá nem tehet.
aJlJv szine változása vok.

^ bj Rám szoktál mint az ur borára.
8108* Kemény uralkodás nem mindenkor hasznos. KV.

8109. Nem állandó ^z erőszakos uraság.

8110. Uraság oly dolog, mely sok gondon forog. KV,

8111. Uraság is bajjal Jár.
811S. Úszik, mig el nem ttl.

Már benne van valamiben; p. adósságban, gazsdgban.

8113. Úsztatják.

Hasztalan remény ígéretekkel tartják.

8114. Jó úszó hal vizbe leghamarább.

8115. Életében mindig U s z u b u.

8116. Járt u ton nem terem fü.

Mátyás király monda ezt, midőn beszélgetés közben

26

Digitized by VjOOQIC

402

arra jött a szó r miért hogy aszonynak, ki sok férfival
társalkodik, nincs gyermeke.

Német: Auf viel bétret'nem Fuszsteige wachst kein
Gras.

8117. Ulnak, szónak nincs vége.

8118. Nem egy ulon járunk. <

8119. Néha ut mellett is eljár az ember.
81S0. Ördögnek maradt az ut.

Mikor mind a két szemközt jövő kitér. "

8121. Bevágni útját. ML. O620.) ^

8122. Járt utat járatlanért el ne hagyja

8123. Jobb az útnak feléről visszatérni miht sem rósz
helyre menni.

8124. Nem nyer pálmát, ki útjában horgot vet K.

8125. Görbe utón jár.

8126. Ulon igazság, háznál barátság.

8127. Az ut közönséges, de csak a győzedelmes járhat
bátran rajta. K. '

a) Legjobb az egy^enes ut.
8128 Utas embernek nem teher a kenyér.

8129. Ki utassal eszik, áldozik. ^

8130. Akkor jó utazni, híkor^ mind elül mind hátul só-
kan mennek.

8131. Keskeny neki az ut ez a.

8132. Ütczán angyal, otthon ördög. '

8133. ütiUput I il« ^,ti;L X"^^

8134. Ninps nehezebb a könnyű nti | SsTJnél K.

8135 Egy ékes szólása útitárs jobb egy hat lovas hin-

tónál D.
8136. Legjobb útitárs a teli erszény.

Digitized by VjOOQIC

403

• • -

ü.

81 37. Az ur akaratjáif kell ügetni. ML.

8138. Kinek nem jó ügye, azt ki ne fecsegje. (3821.)
8139* Okos ügyész hasznaért tartja a diákot.

B140. Késő Unnep után kántálni. (4034^ 7575.)

8141. Teli van üre ssel.

aj Keserű mint az üröm.

8142. Hánykódik mint ürge a pórázon.

Karom hányom, farom rázom, s

Mint az ürge a pdrázon. N é p d.

814^* Fürge mint az ürge.

8144. Magának van mint az özvegy ürgp. P.

8145. Se üstöm se komlóm. (3834.)
a> Üst korholja a fazekat. (6739.)

8146. Tündöklik mint az üst.

8147. Kezemben az üstöke.
a^no. S Üstököt vonz. P.
^*^^- \ Üstökbe kap.

8149. Rángasd meg az, üstökét.

8150. Üstökén fogni.

8151. Ütött, kopott.

8152. Ki sárga üvegen néz^ mindenit sárgának lát. K.

8153. Törik mint az üveg.

8154. Üvegen át nyalat mézet.

8155. Nem vagyok üvegből.
815^. Űzik, fűzik.

p. a pletykát, mendejuondát.

26*

Digitized byVjOOQlC

104

V.

8157. V a c s r ára is kervéfl.

P. egyik ellenség a hatakiasabbntdc^
aj Vacsorál nem is lát
bj Csillagot néü vacsorára.
cj Vacsorán éred Pilátust^ (L. ebéd.)

8158. Ugy kell vacsorálnunk hogy qiegtiidja más is.
8159« Lepotyog az en^er mint a, v a c s k o r.

8160. Ne beszélj oly v a dakat.
8161V Sokat fárad vadász.

«^^« Ajj. AJi ** • ( maga került tőrbe.

8162. Addig vadászott, míg | ^^|^j .^ ^^^^„^^ ^^^^^.

8163. Mosolyog mint a vadalma.

í Vadfának vad a gyümölcse.

\ Nem várhatni vadfátul szelid gyümölcsöt.

8165. Vadhuszár.

Vannak mesék, melyekben a fSjszerepet kiszolgált ka-
tona viszi, ki már ennélfogva sokat tapasztalt embernek
tartatik, s mesterségeket is tud. Ez a népnél vadhuszár.
Mondják hogy megfeji a bakot, a kútágast; szolgálatba
rendesen rósz, vagy fösvény eihberekhez óll,'s ezeket,
leginkább parancsaik szorul szóra teljesítése íltal
tönkre teszi, megboszulja, mvA a német Eulenspiegel
és az oláh Bakala. Csinei niijicsenek m^ egy mesévé
összeszedve, de népünk val<^ban ismeri azokat. Én szü-*
15 földemen, Ungmegyében hallottam felöle, nriad a mel-
lett a leirt jelvonásokat nem vitatom. Rangban nem áll
oly magasan, mint a garabonczás diák, és nem is ösme-
^ rik annyira. Népjellemfestö mesékben fö hös szokott
lenni ; azért óhajtható volna, ha oly mese is látna vilá-
got, melyből fogalmát meghatározhatnók.

8166. Bus vadkan a tölgyfa gyökerének is neki vágja
agyarát.

Digitized by VjOOQIC

8174. f

40$

8167. Vagy, vagy!

aj Vagy éh vagy ö.

b) Vagy élet vagy halál.

8168. Vagyok, aki voltem, leszek, a ki vagyok. ML.
8169* Elfogy a vangyon, ha rá nem keresnek.

8170. Mit árt a vaj a bélesnek.

8171. Csak a vajasát eszi.

817S* Nem c^ak ezttst tálból szednek viijas pog&csát. KY*^
8173. Megszeleli mint vaj kai aszony a lisztet

Vak vakot vezet. M,

Vak vezet világtalant. ML.
L a I i n : Co6cu$ coeco dux.

8175. Vak veti szemére világtalannak.

8176. Vak nevet kancsalt. KV,

8177. Vak is láthatja.

Latin: Vei coeco apparet. ^

8178^ Vaktól utat. KV.

ftiTO S ^** használ a vaknak hogy az apja látóit. D.
**^^' \ Nem használ a vaknak hogy elei látlak. K.
8180* Vak is lát néha álmában. K.

MM Vak is { t^'^'^"^^*-

8182. Vakok között egy szemű az első.
818S. Néha vak többet lát szemesnél.

8184. Vakok közt sanda a király.

Latin: Inter coeeos regnat strabus.

8185. Vak, ha sok is amnya, mégis nyomorult. K.

8186. Vak a sziMkröl

8187. Vak légy, ha hamar akarsz járni.

8188. Vaknak mutatsz tükröt.

a) Vak nem veszi hasznát a tüköniek.

8189. Vak ember lova nehézen hizik.
8190« Tud hozzá mint vak a himvarráshoz.

8191. Szereti mint vak a gödröt. (4259. 4838.)

8192. Jobb lett volna neki vakon születni.

8193. Ne félj a v a k s á gtul, mig engem látsz. \

Digitized byVjOOQlC

406

8t 94. Vakmerőség a bolondság sxele,
8195- V a k a n d k mutat utat a szemesnek. BSz.

8196. Ott is Vöt arja, hol nem viszketé

8197. A hol viszket, megvakarjuk.

8198. Könnyti avakarás^ha viszket.

8199. Vakarcs akar kitenni a kenyéren.

8200. Jobb valami mint semmi.

8801. Valamint, valahogy, de kitölté azért. M.

8202. Vallatni lehetne vele. (4257.)

8203. Három a rósz vallás: kárvallás, szégyenvallás,^
buvallás. (1226.) . .

8204. Minden vallás jó vallás, csak a kárvallás rósz.

8205. Hitem és vallásom.

8206. Valósa ggal^ nem tréfábul. KV.

8207. Van is, nincs is.

8208. Ott telik, a hol van.

8209. Van annak, a ki meg nem iszsza.

8210. Van itt mind őszi mind iavafiízi.

8211. Van annak a sztir ujjában.
0012 JVannívan'

\ Hogy ne volna, mikor van.

8213. Igen tud varga lovat patkolni. KV.'

8214. Varga vargának ha barátja, csuda. ^

8215. Nem illet vargát veres köröm. KV. .

8216. Örül a varga, ha kaptafáját kihúzta.

8217. Vargához viszi az ekevasat.

8218. Varga ne szóljt)n feljebb a kaptánál. P.

Latin: Ne sutor ultra crepídám.

8219. Eb a varga bör nélkül. F.

8220. Varga cserezze ki borét.

8221. Art a vargának.

Betegnek ha mondják, ^Kogy árt neki p. zsíros élei,,
szokta mondani: árt (nocet.és subula) á vargának. —
Azaz nem árt meg.

R^^a i Morogj on^ Varga Pál, csak jó csizmát varrjon.
^ ' ^ Hadd morogjon a varga, csak Pál jó sarut varrjon.

Digitized by VjOOQIC

407

8333. Siet mint varga a vásárra.

8334. Ritka vargának jó saruja.

8335. Haragban van mint Varga Ferencz az inasával.

8336. Vargabetűt vet.

8337. Vargakésnek hincs^ nem is lesz tokja.

8338. Varga Ságot sem lehet egy nap megtannlnK K.

8339. Te érted is leesett farul a varjú. (454. 4Ö04.)

8330. Ezer varjú ellen elég egy kő.

8331. Nem vágja ki egyik varjú másikának izemét. Sz.

(3666.)
8333. A varjú is neki krákog (5383.)

8333. Varjú is tud néha ékesen krákogni. fC

8334. Más is látott karón varjut.

8335. Éhes varjú dög után lát.

8336. A ki varját akar lőni, nem pengeti kéziját. M. (5369.)

8337. ügy krákog a varjú mint az anyja. D.

8338. Varjú is csak addig egyformáimig egészséges. .

8339. Varjutói is fél hogy kikrákogja.
8340« Nehéz a pápista varjut húsra szoktatni;

aj Kálvinista varjú.
8341. Néz mint varjú az ttres konczba.
8343. Gyanakszik mint a varjú.
8343. Varjún varjut fogni. KV.
8344- Könnyebb a varrást kifejteni mint az esküvést

visszamondani. '

8345^ Vas i5 megvásik idővel.

8346. Hidegen veri a vasat. (3491.)

8347. Ülő próbálja meg a vasat.

8348. Vas a feje. (3698. ^.)

8349. Hideg vas neki I

Min& fájó fognak a kihúzás ; ugy ^ km. is a legvégső óvó
szert ajánlja.

8350. Vasaért vesz kocsit. ^

8351 . Csupa vaS.

8353. Addig kell a vasat verni, a mig tüzes.
8353^ Ki vasat eszik, lánczot sz. .ik.*

Digitized byVjOOQlC

408

8251. Eris mint a vas. y .

8255. Vas kalapos.

o^. Pénteki őrön vasárnapi ttröm.

8256. Még. senki sem vádolj már mented magods^. KV.

8257. Ha puszta vádi ás elég^ sok ártadan^erül hábér-
késre.

8258. Y*ílö* vonít.

8259. Összevetett vállal erAs a sokaság.

8260. A mit a vámon nyer^ elveszti a réved*

8261* Tarka lótni, vemhes szamártól nem vesznek vámot,
hanem á gazdájától.

8262. Puszta malmon, száraz gáton vámot nem vehetsz.

8263. Tarka lótul, gondolattal nem fizetnek vámot. (3099.).

8264. Réven, vámon nem fizet. (6749^)

8265. I 2;^« I mint a vámos, ~

8266. Előre is^ mint v á n y a iak á gödénybe*

8267. Azé avar, kié a mezÖ. KV.

8268. Könnytt oly várat oltalmazni, melyet neiü vínak.

8269. Baj a várban bizni, nem katonáiban.

8270.^ Egyik várban haragszanak^ másikban fugét^mttat*'
nak. K.

8271. Egyik várban haragszanak, a másikban nem tar^^
tanak.

8272. Agg mint a belső vár.

Komáromi közmondás, a régi, Vagyk belsö Y^HrCól,

8273. Szóbül várat.

8274. Sz . . bul várat.

Latin: Arcem ex cloaca faéere.

8275. Kuczkója vára, tetüje tábora. D,

8276. Kiszöktek 9 felső vérbuL KV. (2728)
a) Levegőbe várat.

fta77 ^ Nehéz a váraLozás.

/ ( Nincs nehezebb a várakozásnál. .

8278. Ha nem mással, légy várakozással.

8279. Nagy uraknál, malorabm, révben váíakozni kelL

Digitized by VjOOQIC

409

8280. Nem bolond a v alámegy e. (3084. ^)
8281* Eszeveszett vápme^yéiiek bolood as ispátija.
828S« Kilencz vármegyében $inés párja.
8283. Megesik egy, ember nélkül a vásár. (6575.)
8284* Kettőn áll a vásár.

8285. Vásár utál? vesz.

8286. Náne haszon, ritka vásár.

8287. Szabad a vásár.

aj Legjobb kész pénzen vásárlani.

8288. Mártva szépül a v á s z o n/

8289. Hetes vászon. nem válik tissenkettessé.

8290. Hetes vászonnak se nagy az ára.
8291 • Minő a vászon, olyan, foltja kerül.

aj Megszappanozták mint a hetes vásznat.

8292. Elrejtette magát mint Yássion Pál. ».

8293. Vászoncseléd.

, Közrendű neve a fehérnépnek.

8294. Olyan mint á váz.

8295. Ve áerböl csöbörbe. KV.
8206 \ Ez a veleje. -
»4W. ^ Veleje, bélé. P.

8297. Reggel jött vendég nem szokott meghálni.

8298. Régen várt vendég kedvesebb. K. .

8299. Kora vendég hamar megy. ,

»'•<•• »-«»™*^* I :KT.:t™. .

8301. Vendégek serege gazda nehézsége. KV.

8302. Ördögmódra tartja vendégét

8303* Hideg konyha, üres fái sok vendéget nem talál.

(4583)
8304* Vendéget hisz valamire, magad eszed meg. K.

8305. Hegedűszóval látod a vendéget.

8306. Jobb vendéget nem fogadni mint gyalázatosan kt-*
vetni. K.

aj Alkalmatlan vendég \ , amoá^

Digitized byVjOOQlC

410

8307. Ha te vére m, én is verem.

Ezt égy német monda, mikor intették hogy ne menjeii
arra, mert verem van ott,

8308i Verembe szűrik.

t. i. a bort; azaz igen sok a bor, nem gyfizik bordóval.

8309. Ki másnak vermet ás, maga esik belé. ML.

8310. Verembe hull. (3504)

8311. Jobb ma egy Veréb mint holnap egy túzok. (^914.)

8312. Veréb van a süvege alatt.

8313. Elvitte azt a két szártiyu veréb.

t. i. kedvet, vigságot. « .

8314* Verebek is róla csirípolnak.

8315. Verebekkel csiripolj. (453)

8316. Akkor már elülnek a verebek.

8317. Emlegetnek a verebek.

8318. Vak veréb tétova úszik a vizén,
, 8319. Annyit iszik mint a veréb.

8330. Buja mint a veréb.

8321. Többet ugrik mint a veréb. .

8322. Fogas V e r ö fény. K.

Süt a nap, de hid^g van.

8323. Veröfényen szaggatsz köpenyeget. (5B00 )

8324. Ki veröfényen jár, barnán megyén haza. ^

8325. Vert viszen veretlent , agya feje-töretlent.

8326. Oda a v é s e , de itt a szaga.

8327. Hami^ a veséje/

8328. Veséjébe látok. . :

8329. Olyan liiint a vese.-

. ' A vese háj közt van, ^mégis sovány. ,

.8330. A ki V e s z , annak lesz.

8331. Ne vedd el, « mit nem adhatsz. .-

8332. Nehéz attól venni, kinek nincs eladó /szándéka.

8333. A mint vettem, ugy adom.

8334. A ki aztán v e s zni indul, a szél is árt annak. KV.

8335. Inkább veszsszen éltei hogysem becsületed. KV.
üj Annak vedz, kinek van.

Digitized by VjOOQIC

411

8336. Veszedelem mutatja meg az embert.

8337. Egynek veszedelme másnak épülése. KV. (ai35.)

8338. Felén tul a veszedelmen , ki azt megsajditja. D.

8339. Ki magát kétszer adja veszedelemre , a szerencsét
ne vádolja.

8340. Ki szereti a veszélyeimet, nyaka szakad belé.

8341. Ki gyermekért, ebért veszekedik, pad alá búj-
jék. K.

9342. Nem asztalhoz való a v e s z e ke d é s.

8343. Addig hajlik a vessző, mig gyönge. (3520.

8344* Vessző nem töri csontját gyermeknek.

ÍÜlj ves zteg, ha jól van dolgod. Sz.
Mért nem ültél veszteg, ha ott is jól volt dol-
god. ^.

8346. Ki ;nint at e t , ugy arat.

8347. A^kor vet, mikor aratni kell.

8348. Nekem itt sem vetnek sem aratnak.

LaVin: Mihi ístic nec séritur, nec metitur.

8349. Utczu! vesd el magad.

8350. Kora vetés sokszor csal, kései mindig rósz.

8351. Ritka vetésnek vékony aratása.

8352. Vetés előtt aratsz. .

8353. V^tek édesnek veszekedés yége. KV.

8354. Attól tarthat a jó vezér hogy az ellenséget nem
győzi nyakkal.

8355. Jó V é g köti a munka koszorúját.
8356- Vége választja még.

8357. Útnak, szónak , házasságrul való tanácskozásnak
nincs vége.

8358. Várd el a végét.

8359. Hátra még a vastagabb végé.

8360. Mind végig mind vérig.

8361. Ész, fegyver, érték, mindent v é g b e v iszen.K V.

8362. Könnyű végbevinni, minek más veté meg ágyát. K.

8363. Tetézve adni vissza a csapott vékát. (1560.)

Digitized by VjOOQIC

412

8364. Nap fényét nem rejthetni véka alá.

8365. Nem kell a gyertyát véka alá rejteni.

8366. Megszakad a v é k n yad.

8367. Ott szakad, a hol legvéknyabb. (7058.)

8368. Nem remélhet sokat a v é n,

8369. Vén ember tanácsa jobb mii^t iQu gáncsa. KV.

8370. Vén embernek bor levese, kása peosenyéje. D«

8371. Nem fog vénen ravasz^ tanács. ^

8372. Mennél vénebb annál fösvényebb. KV«

8373. Jobb a vén árnyéka mint az ifjú kardja. KV.

8374. Vén ember mindenben lassú, csak a koporsóhoz
gyors.

8376. Naigy szomorúság kury^s vénet látni.

8376. Nincs utálatosabb mint élni kezdő vén.

8377. Csúf dolog, ha vénnek esze későn érik.

8378. Vén embert venyigével is agyon üthetni.

8379. Elég nyavalya a vénség.

Latin: Ipsa senectus morbus est.

8380. Szomorú társakkal jár a vénség. KV.

8381. Vénség mindenre késedelmes.

8382. Köhögő társakkal jár a vénség, (i: ö r e ^ s é gr,)

8383. Érti mint v é n e k i aszony a spárgafözést.

8384. V ér vizzé nem válik*
8386. Vér és pénz legdrágább.

8386. Szopni a Vérit.

8387. Vért pöksz tőle. .

8388. Vérré vált mint barátban a lenesé. ^

„Vere valet!" azaz jó. így szólt a barát diákul, mikor
lencsét evek, s ugy tetszett, miotha azt mondta vofna :
„vérré válr." Inaen a km.

8389. V é r s z e met kap.

8390. Nem vét kevesebbel, a ki sokkal vét. .
8391- A ki vétett, pirul. KV.

839S. Ha mennyit vétünk, annyit mennykövezne ^ a tágas

égben egy mennykő sem lenne.
8393* Sokakat senki sem emlegetne, hanem vétettek volna Jl.

Digitized by VjOOQIC

4ia

8394. Senki sincs vélek nélkül. KY.

8395. Első Vétek bocsánatot érdteneL

Lalin: Venia primum experiénti.

8396. Sok a vétek, hol sok a törvény. K.

8397. Lélekre aszott vétket nehéz levakarni. D.

8398. Mi egynek vétek, másnak sem erkölcs.

8399. Akis vétek otthon tömérdek nagy ottkin.

8400. Minden vétek talál magának mentséget.

8401. Nem vétek, a mi bemegy, hanem a mi kijö.

8402. Maga vétkét másra tolja.
8403- Ember szokott vétke zni.
8404. Hajlik mint a viasz.

8405* Derék ember a viczeispán. .

8406. Vége Vig Andrásnak.

8407. Vig mint kinek háza ég, maga meg benne szorult^

8408. Nem a V i 1 á g.

8409. Övé a világ.

8410. Elég iág a világ, elférünk benne. (524.)

8411. Világ hátán nincs mása.

8412. Nagy a világ, de van vége.

8413. Sokat ígér a világ, de keveset ad. .

8414. Mindig pkosabb a világ.

8415. Kétszinüvé lett a világ.

8416. Azé a világ, a ki élheti, a mennyország, a ki elf-
érheti.

Q/hí'7 ( Világ kinofieért sem.

8417. ^ vaágért sem.

8418. Világba besHél.

8419. Butyor a világa szatyor a vén aszony.

8420. El kell veszni a világjiak. .
8421.Milesza yilágból?

8422. Egyformán jövünk a világravczer módon megyünk kL

8423. Róka most a világ, bölcs a praktikában.

8424. Nem adnám a világért. ,

8425. Világ végén lakik. (3937.) '

8426. Nem esik ki a világ feneke. (6594.)

Digitized by VjOOQIC

414

842!7. Világtalan világig.

8428. A világ tagadva szaporodik. K.

84S9. Jö ebédet ád a világ, de halálos vacsorája. BSz.

8430. Hány hét a világ? — Mával is kevesebb.

8431* Egynek hatot, másnak vakot vet a világ kocKkája.

8432. Hadd élje világát.

aj Vüág fia.

bj Világ rosza.

cj Nem galambkosár a világ.

dj Édest keserűvel egyelíl a világ.
8433* Villám vissza nem tér.
8434* Messze villámnak késő mennydörgése.
8435- Ha fénylik Vincze, megtelik a pincze.

8436. Kerteletlen virág hamar elenyész.

8437. Egy virág nem hozza nieg a tavaszt K.

8438. Nem minden virágból lesz gyümölcs.

8439. Az Írott virágot^sokan dicsérik, de senki sem sza-
* goljá.

8440. Helybenhagyta mint v i s k i szakács az ételt.
8441 • Föl sem veszi mint Visontai az ttres kulacsot.
8442. Vissza nem adom fejébén vitte eh (5456.)
8443* Visszavárd, a mit mással cselekszel.

8444. A nagy visszavt)nás lesz házadban romlás. KV.

8445. Nem gomba a vitéz hogy][minden ganéjban meg-
tereiújen.

8446. A vitéz kenyere bizony véres kenyér. KV.

Saz ágy alalt.
a kályha megett. •

a poharak közölt.

8448. Félénk vitéznek szaladj a vára. D.

8449. Vitézre nem szállhat véletlen a szerencse. KV.

8450. Könnyű ott vitéznek lenni, hol nincs ellenség.

8451. Vitéz embernek pókháló is vár.

8452. Kevély vitéz hamar vész.

8453. Kár a vitéznek, serény paripának megvénhedni* KV.

8454. Lassn v i % partot mos.

Digitized by VjOOQIC

415

8455. Árad a viz, meg elapad.

8456. Vizre vinni. (4000.)

8457. Vizre viszi, szomjan hagyja.

8458. Elül vizv hátul tűz.

8459. Víz is megszokja árkát.

8460* Víz is örömestebb jár a szokott utón.
8461* Forrásánál legjobb a viz.

8462. Víz ellen usMii. (3251.)

8463. Megteszem, ha vizet iszom is.

8464. Ki fel51 isten elvégezte hogy felakaszszák, nem hal
a vizbe.

ft/lft^ í Nem sok vizet zavar.
' f Vizet sem tud zavarni.

8466. Följebb járt a viznél. D. (172«r)

8467. Akárminö viznek legjobb a csendese.

8468. Addig lépj a vizbe, mig kövét látod.

8469. Viznek öregében fogják a nagy halai

8470. Vizet sem látott, mióta a bába megmosdatta.
8^71. Köszönje meg a viz, ha megmosdol bemie.
8472. Sok jó vizet kell megutálni, ba eredetét nézed. K.
8473^ Vizet 'markol. -
8474. Rostával méri a vizet. K.

»478.Ni„o,.vU»t|EX.
8476- Hideg vízzel leönteni. ^

8477. Nem csekély vízben tapogat. P.

8478. A tiszta vizet is megszűri. (1809.)

8479. Nem sok kárt tesz a vízben.

8480. Ne menj a vizbe, nem halsz bele. (2495.)

8481. Szenes viz neki.

8482. Jó viz a malmára.

8483; Vizbe haló habhoz is kap. K.

8484. Kapkod mint a vizbe haló.

8485. Olyan mint a teknőben zúgó viz.

8486. Hamarább forr vize, mint a csirkét megfogta. D.

8487. Ha vize van, bort iszik, ha vize nincs., vizet iszik.

Digitized by VjOOQIC

416

8488. Istenadta vize, se ize se bfize.

8489. Veszteg álló víznek nem kell hinni.

8490. Vizit áltól nád terem orrodl^an. H,

8491. Tetszik, ha yolnay de ugy«n nincs. KV.
849S. Jó volna, ha volna.

8493. Voltnak és meglettnek siemérmes orpztáJ9. KY;

8494. Völgynek lasSan, a hegy maga tajiit. (3576.)

8495. Vörös kutya, vörös ló, vörös ember egy se jó.
9496. Vörös ember ha jó, igen jó.

z.

8497. Zabot hegyez.

8498. Zab kenyér is jó, a ki hozzá szokott.

8499. Zahszalma nélkül nem bessélhetiti vele.

8500. Neki ereszteni a z ab o 1 át.

8501. Ki lopott lovon ül, zabolábid itat

8502. Zabla nélklil a ló so|ia áem leszén jó. KY. '

8503. Sok zaj semmiért.

8504. Zala hala, Zala rákja, Zala &%ép ast&onya.
8505» Zavaró sban halász.

8506. Feltartja orrát mint a zámolyi borjú.
8507* Hirtelen mint a ^ápor.

8508. L^iordta mint halmot a zápor.

8509. Mint a z á ptojás.

8510. Z á 1 n yra kerül.

8511. Kitették a vörös zászlót.

8512. Szép egyesség emeli a zászlót

8513. Minden zeke zu kaját elvitte. 8t*
8514« Készül a zlv &t a r.

Mikor haragodnak látszik a zsémbes háziaszony.

Digitized by VjOOQIC

417

8515. Zokon e$eft

8516. Ne bes>zélj oly zöldeket. ^ ■

8517. GoDoss a zuzája.

8518. Szereti a zúzát. (2491.)

8519. Zűr fe>avar megszomorílrfa a kövér jószágot. D.

zs.

8520. Jókor fejéhez csapták a z sajtárt. .

Rósz borjura mondják.

8521. Zsák meglelte foltját, olajos kanta dugóját. (4871.)

8522. Elválik, hány zsákkal telik.

8523. Tele tölti zsá&ját, meg nem köti száját. P.

8524. Bekötötték a zsák agáját.

Teherbe eseti nőre mondják.

8525. HosJHi zsák könnyen döl, a kurta felfordul. K.

8526. I^em tudom, mi lakik a bekötött zsáltban.

8527. Orgazda, tolvaj mind egy zsákba valók. KV.

8528. Öt sem zsákkal ijesztették. (5441.)
^.^ i fsákot tart. (5374.)

^^^- l Zsákkal forgolódik.

8530. Konkolyos zsákot nem ugatja meg az eb.

8531. Egy avít zsákból két uj tarisznya.

8532. Olyat esett mint egy zsák.

8533. Tartja magát mint az iires zsák. (5022. *.) •

8534. Zdákban árul macskát.

8535. Z s e bre teszi.

Elégtétel nélkül elszenvedi a sértést.

8536. Zsebbe akarsz tevét rejteni.

8537. Az én zsebem bánja meg.

8538. Villámiik a z s e n d i c z e. (7752.)

27

Digitized byVjOOQlC

418

8539* Zsidó van a házban. -

Gyermeknek mondják, ha liázba lépve fentortja süvegéi.

8540. Zsidó is megverte fiát^, mikor először nyert.

8541. Voltra zsidó sem ad.

8545- Zsidók közt is legöregebb hajtja a lovat.

8543. Zsidó aszonyon mindig fityeg valami.

8544. Ha te vered az én zsidómat, én is verem a tiédet.

8545. Zsidó kézre került.

8546- Van, mint a zsidónak szalonnája.
8547. Megvagyok mint a zsidó fontja.
8548* Se kin se ben mint zsidó a lóban.

8549. Benne van mint zsidó a lóban. Cz.

8550. Alkuszik mint zsidó a gyapjúra.
r.^^^ u^i ti nagypénteken a zsidó.

8551. Fél mml J ^///^ keresettől.

855S. Ravasz mint a görög zsidó. ^ .

855p. Zsidónak is szent aszony Miíria. (5424.)

8554. Megtanítlak a zsidó miatyánkra.

8555. Zsidó vecsernye. K. (4067.)

8556. Aszonyok zsidója.

Oly egyén, ki férjök távollétében szemmel tartja az
aszonyokat ; tréfásan, komolyan.

8557. Zsindely van a házon. ^^

N é m e t : Es sind Schindel auf dém Dache.

8558. Z s i r ódat, mázodat ne vesztegesd rája^ BSz.

8559. Színi a zsirját.

8560. Zsoltár számát se tudja, mégis előre énekel.

8561. Verje meg a száz kiíenczedik zsoltár.

8562. Meg van verve mint a z s u p.

Digitized by VjOOQIC

-419

POTEEK.

8563. Ad^s embernek sokszor kell hazudni. K.

8564. Ki mi felöl nem tud, azt nem is ahitja.

^565. Süketnek és némának kell lenni^ ki alatt valókkalbé-

keségben akar élni.
8566' Csak annyit aludjál, mennyi elég.

8567. Szelid almának nagy, becse, vadnak kevés. KV.

8568. Angyal mulék felettűnk. KV. (5418.)

8569. Alig veri még az anyja tolla.

8570. Ki aprónként költ, tovább beéri vagyonával. K.

8571. Arany tfizben tisztul, a polyva megég.
857S. Aranyat vet a koldusnak is. (614.)

8573. Arany sárban is csak arany. K. ^

8574. Aranyat adott, rezet nyert.

8575. Arany hegyet igér.

Latin : Aureos poUiceri mentes.

8576. Ki szóbeli aszonynyal társalkodik, hamar kurafi név
ragad rá. K.

8577. Hol sok aszpnynép van, sok a példabeszéd.
8578^ Ugy keresd az általutat, hogy kerülőbe ne akadj. F.
8579* Mig az ember árnyékot vet, mindig lesz nyomorú-
sága.

8580. Ártatlanságnak csak egy a szava.

8581. Sok okot lel, ki el akar szakadni barátjátul.

8582. Ne vess mindennel barátságot.

8583. Ki bárányt ápolgat, a kost sem gyűlöli.
aj Egyhangú mint a Bendák nótája.

8584. Elfagyott a beszélő sipja.

27*

Digitized byVjOOQlC

4ao

8585. A beteg, míg piheg, mindig remél. K.

8586. Fölébredt a béles szagára. KV.

8587. Parányi bimbó, nagy gyümölcs.

8588. Soká késik mint a birószó.

8589. Kit a bíró gyűlöl, nehezen tesz annak igazságot.

8590. Elveszti sirását, ki biró elÖtt jelenti siralmát.

8591. Birónak két fülének kell lenni.

aj Gyermekre madarat, vén emberre iQu menyecs-
két, németre bort ne bizz.
859S. Jobb kevés bia^onyos^ mint sok bizo&ytalw.

8593. Tudja boldog, boldogtalan.

8594. Bolonddal nem jó tréfálódni. (7956. a.)

8595. Bolond teszi mindenét egy koczkára.

8596. Nem illik bolondhoz ékesszólás.

8597. Mindeii jó bornak ki kell forrni magát. (3777.)

8598. Kánállal ette a bölcseséget.

8599. Hol nincsen büntetés, szarvat vesznek 9 gonoszra. K.

8600. Sok csudálkozás tudatlanság jele. K.

8601. Ha el akarod találni a czélt, feljebb irányoz^. K.
8603- Nem nagy hir a czigányokkal való harcz.
8603* Hozzá szokott mint czigány gyermek a szikrához.
8604* Ki disznó után indul, mocsárba jut.

8605. Mindénnel jó mint a disznóhús.
8606- Rongyos dohaány, okos legény. (640E. 0.)
86Q7> Veszett dolog, mikor aztán foltozásra kerül a do^
log. KV. .

8608. Nem sok kalácsot eszik, ki a dolgot kerüli.

8609. Nem könnyen adják, a mi drága. (6735.) '

8610. Nehéz ebet a hájas szíjról elszoktatni.

8611. Ütik az ebet, tanuljon a kölyök. .

8612. Eb se venné fogára, a mit mond.

8613. Ebnek eb a munkája.

8614. Tátika és Rezivár dolgát ebre bizíták, ebül vették
hasznát, B.

8615. Ebkendi; ebugatta. -

8616. Nem egy ebnek fari a neve. F.

Digitized byVjOOQlC

421

8617. Nem Aiegy a füst eb szemébe.

8618. Ebédelj és meglátod^ mi lesz a maradék.

8619. Törött hajót elhagyják az egerek.

86S0. Szerelem, méltóság egy székbe nem férnek. F.
8631. Könnyebb egygyel megalkudni mint sokkal.
86S2« Egyesség kicsint is nagyra visz.

8623. Ha elméd nem vigyáz, hallásod is elvész.

8624. Együgyű ember ritkán megy biró elé. K.

8625. Ember gondol, isten végez. (7073.)

8626. Rósz ember hamar megijed. K.

8627. Erkölcs szerzi a barátságot.

8628. Pókhálós az erszénye. (1809.)

8629. A ki el nem esett, nem szükség hogy fölkeljen.

8630. Késő eset után okoskodni. (^202.)

8631. Ott ad isten esőt, a hol akarja.

8632. Elméjében eszik, ki az evő embeniek k5szön.

8633. Megnyílt az ég felette.

8634. Az eget soha el nem hagyhatjuk.

8635. Legjobb enni, ha éhes vagy.

8636. Sok van, ki éhezik és megházasodik.

8637. Adtál nekem jó éjszakát.

8638. Ugy verj éket a kemény fába hogy szemedbe ae
pattanjon. ^ ^

8639. Kár hitvány éneket újra kezdeni.

8640. Elibe épitek én annak.

8641. Hol az érzékenység nyertes, vesztés a nyugodalom.

8642. Táltul a szájig is elcsorgathatni az ételi*

8643. Gyakorta farkas is juhbőrbe öltözik.

8644. Ki farkastul elfut, orozlánra talál. (1530. 8870.)

8645. Mit a farkas mivel, tetszik a nősténynek.

8646. Farkas ritkán eszik sült húst.
aj Farkasnak mutatsz aklot.

8647. Élőfának dőltét várni.

8648. Nyers fának nehéis száradtát várni.
8649^ Nagy fára akar hágni. K.

8650. Mit állsz itt? nem kell nekem két^faifl faa»ék.

Digitized byVjOOQlC

422

8651. Fehér fátyol alatt gryakorta moly vagyoB.

8652. Szép dolog a fehér fátyol.

8653. Ha mézet akarsz gyűjteni, á fecskefészket meg ne
szenvedd házad körül.

8654. Ki fegyvert visel, feleséget is vehet.

8655. Ki párnán akar feküdni, próbálja előbb a szalmát.

8656. Jámbor feleséget csak isten adhat.

8657. Elfelejtésnek, nem tudásnak egy a fizetése. K.

8658. Ott fogja, a hol kell.

8659. Gyakorta fordul mint a péntek, szombat.

8660. Szántatlan földet pörje bir. (2862.)

8661. Ugy áll egybe mint a fövény.
aj Fúrót nyelt.

8662. Szoros a gatya. K. ,

8663* Mikor ülsz a gazdagnak asztalánál, jól foglald

eszedbe, mit raknak elődbe.
g664. Sok kevélyt, bolondot csinál a gazdagság.
8665; Rühet vakar, ki a gonoszt dicséri.

8666. Kard helyett guzsalyt vitat. F,

8667. Ki a gyepre^. (6789.)

8668. Gyermekhez játszás, legényhez dolgozás.

8669. Átkozott a száz esztendős gyermek.

8670. Minden embernek van gyöngéje.

8671 r A gyönyörűség nem homlokkal, hanem háttal for-
dulva ismerteti meg magát. F.

8672. Szállingóznak mint a vert had.

8673. Tél, víz idején.

8674. Tengeren, kis vizén másant kell hajózni.

8676. Rohanva ^

»fi77 ( Nem fog halálon ajándék.

\ Nem lehet a halált ajándékkal megkerülni.
8678* Haszontalan harag, kinek nincs ereje.

a7 Szemtelen harag, mely erejét nem láttatjü. KV.

8679. Semmire való a harag, kitől senki sem fél,

8680. Smkí sem fél haragjátul.

Digitized by CjOOQIC

423

8681. Hatalmasabbra bolondság haragudni.

8682. Gyönge mint a barmát.

8683. Jól lovagol, ki hasonlókkal lovagol.

8684. Határjárás, tatárjárás*

8685. Megrögzött hazudság idővel igazság. D.

8686. Sok hámot, jármot megárvitott.

8687. Kit házában esö ver, isten se szánja.

8688. Szerencsés ház, melyben megavasodik a szalonna.

8689. Sem háza sem tüze.

8690. össflsetörödtek mint a rósz házasok.

8691. Észszel, ne szemmel fogj a házassághoz.

8692. Egyenetlen házasságnak ritka jó vége.

8693. Vajúdik a hegy, egérét Szül.

8694. Nincs az a nagy hegy, melyet idóvel el ne lehetne
hordani. K. >

8696. Hegryre földet. (2835)

8696. Henyélönek sok az ünnepe.

Lalin: Ignavis semper f^riae simt.

8697. Mie vagyon a herélt embernek, azt adhatja szom-
széd aSzonyának. "

8698. Vérbuválónak , czigánynak, kalmárnak nem kell
'^ hinni. F.

8699. Mindént hinni vagy "semmit ném hinni, azonegy gyar-
lóság. -

8700. Hinni vagy fogadni. (2896.)

8701. Gonosz hirnek sebesb a szárnya. (3625.)

8702. Hizelkedés mérge a barátságnak. K.

8703. Hollót nyelt* (8661.)

8704. Lyukas hordót tölt. K.

8706. Hogy hónap jó idö legyen.

Fogyaszszátok el, mi a tálban van.

8706.Jdötül kell várni, tanácstul hallgatni. F.

8707. Sok ifjú többre menne, ha nem tudná hogy gazdag.

8708. Elfogy az ifjúság mint ama szép virág. F.
8709* Ne akkor abrakolj, mikor indulni kell.
8710. Az isten hatalmas, az ördög nem alszik.

Digitized byVjOOQlC

8711. ügy vagyunk mint a jégen álló. F.

8712. Mindenkor van ideje a jámborodásnak.

8713. Nem gondol a jobbágy ur dolgával.

8714. Jót a jobbért el szokták hagyni.
8716. Jobb helyre jobb kell, ide ea ie jó. .

8716. Csak az nem szereti a jót, a ki nem érti.

8717. Nem jó roszabb mint a semmi.

8718. Ott se volt, a hol a jó.

8719. Szárad mint a Jónás löki.

8720. liányágra szállott jószágnak nincsen maradása.

8721. Ha egy pénz a jövedelmed, kettőt ne költsL

8722. Elballag a juh, de ritkán tér maga viseea;

8723. Ha nincs fúró, kalapács, nincs a purdénak kriáos.

8724. Szegény kalmár, ki tartani sem tudja portyáját

8725. Szűrben szedett pénzét kamukában elittai
8726* Kardot köszörül s békeséget kér. K^

8727. Nem kilenczven esztend&s kézbe való a kasi^.

8728. Rósz katona, kid nem birja fegyvjerét.

8729. Egy kárból két kár.

8730. Hamar kárt vall, ki a kincses ládát nyitva tartja.

8731. Ki színével, mutatja kártyáját, a legjobb játéksat is
elveszti.

8732* Felfordult kártyávaljátszani se haszon saniulaitság.K.

8733. Kecskének ágon a szeme. (7298.)

8734. Kinek mi kedvére, ^nincsen az^ terhié,

8735. Mit jó kedvvel tészsz, nem esik nehezen.

8736. Egy órai tojás, egy napi k^nyér^ tiz esztendős hrii^
^ hat esztendős bor, tizenöt esztendős leány, hnrmínoz

esztendős jóakaró, kellemetes^ F.

8737. Elvesztette a kengyelt.

8738. Ha kenyered nincs, kalácsot egyél.

8739. Kenyér mellé turii is kolL

8740. Kényért ör&ure kerül

8741. Csúszik a kepe^zthezi

8742. Hol fel a talpávd a kerék,, hol alá; ^
8743- Nem a kert 9ÍM ^mit ac. (2384'>

Digitized byVjOOQlC

425

8744* Ki keserűt neün kóstolt, nem érdemli az édeset^
8745^ Kél kevély néheEen .alkuszik meg egymással.
8746* Hol a kémény nem füstölög, nehezen lesz ott nagy

ebéd. K.
8747*. Jobblíéz a^balnak segítője- ,

8748. Mézes madzag helyett kígyót talátt«

8749. Nem lenne jó királynak.

8750. Fél mint koldus a garastól. F.

8751. Komondor nem sokat törddífe yele, ha megugatja is
a pumi.

87ftS* Megrágják a konczöt, ebnek vetik a cáontot. F.
8753* Kondér nem sokdt hányhat szemére fazéknak.
8754' Nem hegedűszóval kormányozzák az országot.. K,
8955. Királyi korona száll néha nádbajlékba.
875Ű. Ki többel költ mint a jövedelme , hamair szegény-
ségre jut.
8757- Hpgy középsízerüt nyerj, nagyra iparkodjál
8768. Közvényes ember sokat gondolkozik.
8759. Kúrvatartás tékozlással jár.
876Ó. Mig a kutya sz. .ik, elfut addig a nyul.K.
8761. Eg^ lélekzés hevet s hideget neto vehet. F.
876S* Serénységért, nem szőréért beesülik a lovat.
8763- Jó lónak zabla kell, nem ostor.
8764* Kinek magának nines, a más lovát hajtja.
8765- Ha valaki nyomja lábodvvedd el onnét, ha. bánod.

8766. Keresztben van a lába valakinek. (8568.)

8767. Gyenge lábon áll. (3836.)

8768. Lábat mér a csizmához.
8769..Lábod alá nézz, megtásd, kinek hígy.

877Q. Nyúl agarat, szunyog madarat nem örömest lát.
8771. Halálos Lázárra ne vesztegess gyöngy vjzet. KV:

8775. Rósz lélekismeret lidérczczel álmodik.

8773. Az elvetett macska kölyök gyakran legtovább éd.K.

8774. A jó macskát bőréért meg szokták nyozni.
877& Nem jó a macskát álmábul felkölteni. F.

8776. Nem azé a mioiár, a }íí tttána jár. (586^0

Digitized byVjOOQlC

426

8777* Hadár se repOlhefr mig iszárnya nincs.

8778. Ritkán akasztja fel magát yalaki a m^ga vétkéért. .

8779. Könnyű másokat megítélni, de maga . vétkét nehéz
megismerni. (3063.)

8780* Nagy/ házat utál meg^ ki magát meg akarná ismerni.
8781* Jobb magad kunyhója más palotájánál.

8785. Madár repülésre, ember munkát*a született.
8783. Sok kis mag kasokat tölt.

8784* Mire mást nógatsz, magad tedd meg elfibb.
8785* Maga ura.

8786. Másnak akarsz tanácsot adni, ínagad oktondi vagy. KV.

8787. Se másnak, se magának.
8788* Ki másra bámul, magát felejti el.

81^89* Puszta malom nem sok hasznot hajt. \

8790. Kél malomkő 6rÖl.

8791. Ebül jött, ebül ment. C2039.)

8792. Annyit ér a marha, mennyin eladhalm. KV.

8793. Egyenlökép meghal mind az éhező mind a ki elegei
eszik.

8794. Nem tudott az élni, ki nem tud meghalni.

8795. A mi egyen megtörténik, máson is megeshetik.
8796* Néma mesterektől sok jót tanulhatni.

Azaz könyvekből.
8797* Sokáig élni s meg nem vénhedni, nagy mesterség. K.

8798. Nem tudhat egy mester minden mesterséget. KY,

8799. Becsületed sérted, ha méltatlant kéred. K.

8800. Sok álomszakasztást kíván a méltóság. KV.

8801. Módjával méreg is orvosság.

8805. Nem minden méreg keserű.

8803. Többet ér orvosnál a mértékletesség. .
8804* Ha sok a mogyoró, sok kurva lesz.
8805^ Más élet, más mód. KV.

8806. Jó mód kivánt egészség. (5531.)

8807. Keveset tAuek munka nélkül.

8808» Kedvesebb^ a mihez munkával jutunk KV. (1503.)
8809. Minden nagynak apró a kezdete. K.

Digitized by VjOOQIC

427

881 Oi^ Nincs fehéreb}) állat a napnál.
8811* Szivével beteg, ki sokat nevet.
88IS. Addig nevet reád, míg hasznod veheti.

8813. Könnyen reá ragad a tíyavalya, ki beteg körül
forgolódik.

8814. Nyomoraságot nyoniornság szokta követni.

8815. Gyenge mint a nyúl nyaka.
8816* Tudja, hol temették el a nyulat. K;

8817. Olaj és víz. (1984.)

8818. Nem mindenkor hasznos fölöttébb okosüak lenni. K.

8819. Valóban okos nem képzel sokat magárul.
88S0* Szívnek tolmácsa az orcza.

8821. ígér az orvos egészséget, de nincs rá hatalma.

8822. Orvos, ha embert öl is, nem fél a hóhértól. •

8823. Bölcs orvos méregből is orvosságot csinál.

8824. Ne adj bort az ostobának, hallgatni fog. K.

8825. Ökröt is azt tartják legjobbnak,kit le akarnak vágni.
8826* Minden ösvény egy útra tart. . .

8827« Meghurczolta mint ördög a diákot*

8828. Mind egy ördög.

8829. Ördög veri a feleségét.

' Azaz nap Is süt, esik is.
SSSO". Ki ördögnek szolgál, kin a fizetése.

8831. Veszedelmes ösztöke ellen rugódozni.

8832. Inkább ö, mint én.

8833« Könnyen beszél, ki már megórlött.

8834. A mely pap jó hallgató, végre ajtónál}óvá teszik.

8835. Minden kenyér édes parázna embernek.

8836* Ha nagy vizbe nem akarsz halni, patakot is kerüld. K.

8837. Pályán vár ajándék, nyerd el édes lovam.

8838. Templomban, fogadóban ínásoktul vé^ példát.
8839«^ Kerekes a pénz^ barnai: elgurul.

8840. Ismerik mint a rósz pénzt. ,

8841. Rajta pénzen király képe, mégis ellopják. (2558.)

8842. Nem az az emberség hogy több pénze^ vagyon.

8843. Jó pihenni olykor, de henyélni vélek.

Digitized byVjOOQlC

8844. Felült a polczra. (3100. 80640

8845. Pompa költséggel jár.

8846. Pókhálószakasatásra nem nagy e)*ö kell. .

8847. ReBtelli mhrt ravaszdi meetor az érést. K.

8848. Mikor az ember rág, akkor nem beszélhet.
8849* Ki tóged megszeret, az téged rágalmaz.

8850. Nem mind jó, a mi régi.

8851. Kitették a rokkéját. K. (7566.)

8852. Ha roszul üt ki a dolog, kiki azt .mond}a : nem ugy
r kellett volna.

8853. Kirágja róka az iszákot.

8854- Ki Rómába nem száttdékszik, keveset tndakoaió^k

tttjáral.
8855* Nem nyílik a ró^sa télen. .
8^56* Rózsa nines tövis nélkül

8857. Senki sem nézi mint eszem, iSMm, hanem hogyan
\ ruházkodom. ^

8858* Minden szem a rúton akad meg, de a széped marad*
8859» Kinek semmié sines, nem sokat tékozol.
8860- Elfeslett mint fi mozgó sereg.
8861. Se ne késsél, se ne siess. '

8862* A ki nagyon siet, később végzi dolgát.

8863. Nem mindenkor használ a sirás.

8864. Soha nem sok, a mi nem elég.

8865. Néha többre becsülik a baglyot mint a sólymot.

8866. Sólyom madárnak nem lesz galamb fia. K.
8867* Ssermcsés sörét, melyet a sült nyüiban lalálni.
8868. Nem oly szép a suba ujja belül mint a d^ék béUése.
8869é Megesküdt a süt a kemencéével

8870. Szakáestul siif&*e találkozik. (15Sa>' . '

8871. Ehnent a sütm valója. (2614. 2728^)

8872. £ldbb való a süveg a ^iootynti.

8873. Ebejtett kincsnek, titkos beg^ünek kevesm süve**-
geinek. K.

8874* A namár ott nó, a hol legel:

8875. Szarkának annyi fohér tolla mint fekete.

Digitized byVjOOQlC

428

8876. Szarvat eme^. (762^0

8877. Nehéz iná^ szájával emni, más szemével Játni.

8878. Könnyű szárazinl nézni a h^éóHüxCM'*

8879. Szegény emher halála sárga, cluaoké piros is^kott
lenni. K.

8880- Kevés kell arra liQgy valaki szcígény ICjgyeiB*

8881. Ki niás szekere farkán ül, nem.o.daiajegy,.aJ>pivá.akiir,
haneoi a hová viszik.

8882. A szem is árthat. (44&8.)

8883. Mennél nagyohh a személy, annál aagyohh a ^e«*
szély.

8884. Felvonja szemöldökét.

8885- Nem igen jut eazébe szereleim, kíiiek sok a #dol@a.

8886- Több keserű mint édes, van a szerelemből.
8887. Bátor szivvel társalkodik a sj^rencse. : ^ •
8888* Vastag reménységet is meigejt A Sűieírencse*
8889* Urat szolg^átul szerencse választja*
8890- Szép szó pyeri meg a szeretetet.

8891 . Nem méreg szüli ^ szeretetet F. .

889S. Későn, korán orczádra kerUl a titkolt ^2^yén,

8893. Ki magasb széken ül, a fö helyet tartja

8894. Szép annak, ki nem érti.

8895. Nincs oly ai^ség, inelyhez több ne fórqe.

8896. SViomszéd tehenének nagyobb a tölgye. <7436.)

8897. A szó be nem töri embernek fejét.

8898. A szót elfújja szél.

8899^ Ki qsegszegi szavát, ne tartsd neki sízayad
8900. Várd végére az okos szót. ^

8901« Szép vigasztaló szó betegnek orvosság.
8902* Sokat szólani és okosan, ritka egyijltt.
8903. Külső szin is tud ugy hazudni mint a száj.
8904* Ki mihez szokott, rajt akad szive.

8905. Ha szombatot akarsz érni, láss hozzá a dologhoz*

8906. Jaj, kinek szüléje van és kény ere, nincsen.

8907. Szüléidnek átka ostort fonhat nyakadra.)

8908. Ki megveti szüléi oktatását, hóhérkézre kerül.

• Digitized by CjOOQIC

480

8909. Tartozunk mi egymásnak valdmivel.

Akkor mondjuk , ha egymásután többször találkozunk
valakfrel az utczán. -

8910. Kinek tehene nincs, kecskét fejjen.
891 ]• Minden állat visszatér a természetre.

8912. Ha nyulat látsz, Üsd meg a térded.

8913. Térden felfii, púpon alul

8914. Ha fölvetted a tisztét, el is jfirj benne. KV.

8915. Tisztviselés gonddal jár.

8916. Nem okosság a titkot ellenségnek kijelenteni.

8917. Tojás tojáshoz nem hasonlóbb.

8918. Lator a torok, nem kell a szájnak hinni.

8919. Kinek kelletinél több van, hasznát nem veheti.

8920. Törtil szárad a tök.

89S1- A ki tökös, nem egészséges. ^

8982. Törpét völgybe állít.

8923- Ki tövisttil félti kezét, ne fogjón rózsaszedéshez. K.

8924. Megette Trajller a morest. (8705.)

8925. Tudatlanok közt akárki is mutogathatja magát.
9926. Tüzet viszek, nem látjátok.

8927. Kicsin tüzet kevés viz olt.

8928* Vak tyúk addig piszkál, mig szemre nem talál.

8929. Nagy udvarokban ritka szép egyesség. "

8930. Ujjain át nézte.

8931* Ha az ur akarandja és élűnk.

8932. Nagy urakkal nem jó tréfálódni. (7956. a.)

8933. Szegénybül lett ur mindig kegyetlenebb. (7757.)

8934. Nagy umak is találkozik ura. K.

8935. Nagy urnák szolgája is levély.

8936. Nem mind nagyságos ur, kit annak mond a czigány.

8937. Vakot ütni valakin.

Szégyenítve állni boszut.

8938. Nem fél a veréb köbül faragott botos embertől.

8939. Más kölesérül veri a verebet.

8940. Nagy pipesség és kendözés Vénust vadász.
894]* Hússal él mint a vércse.

Digitized by VjOOQIC

431

8942* Megterem a virág gazban is.

8943* Akármint siessen a vitéz, késA lia megütik.

8944. A ki barom, nyakán járom.

8945. Kire többet bíznak, tQbbrttl számol.

8946. Egy bolond annyit kérdezhet hogy száz bölcsnek i$
goind leszen rá megfelehii.

8947* Szakadj bunda, majd vesz gazda.

8948. Pelyvába takarta isten a buzaszemet. *

8949. Ebiével főzd az ebet.

8950. Elvenni emberség, adni meg istenség. '
8951* Szabad a csók.

8952* Nem vonja nagyobb' csigára eperjest hóhér a tolva-
jokat.

8953* Erős az igazság, szép aszony és jó bor.

8954. Még az eszterág is megismeri áz A idejét.

8955* Kevély koldus, tudatlan pap, félénk katona mit sem
érnek.

8956. Örvendj immár a faháznál.

8967. Jíagy tönk van a farán.
Gazdag leány.

8958. Idvességes dolog közé ne elegyíts fazéktörést.

8969. Fáradtság bér előtt jár. "

8960. Elrejtett kincs, rósz feleség ki nem megy eszedből.

8961. Ugyan nagy felszékre hágott!
8962* Fityeg annak, a kinek van.
8963* Fösvény, elégbül sem mer enni.

8964. A föld munka után is ha terem, ha nem.

8965. Száraz fürdőben úszkál.

8966* Tudatlansággal egy szálláson lakik a gonoszság.
8967* Kigördül belőle, mint görgei tökbül a nyúl csikó.
8968* Kicsi gyermek, kicsi gond.

8969. Játékkal ámítják a gyereket.

8970. Gyermekeszü kivan végére menni a gyermek sza-
vának.

8971. Hadakozás oly orvosság, mely nem lehet veszedelem
nélkül. ^

Digitized byVjOOQlC

488

8972. Halál nem változik esttjitön , aranyon.

8973- Elég veaseU, ha elesett abte.

8974. Hegyeset hugyozik, (17ft7.)

8975* Három katona, kilenoz puska*

8976* Köágyi préposttá lett. (6«86.)

8977. Férjhez menő leány rul^fának töUb ^MakNitye mint

száma. (2949.) ;

8978* Sok leánykérőnek több száma mint baszna*
8979. Hátul köti a lovat. (2964.)
898Q. Édes magam, ne hagyd magad.

8981. Tromfot tromfiái üt a magyar. (46380

8982. Megbotlásra elesés következik.
8983* Nem aggasztja méhecskét a tél.

8984. Ha sáros a mosdö, olyan lesz. kendőd is.

8985. Igen késedelmes a nagybátyák segítsége*

^986. Ha minden hazudság lángot vetne, nyelve régen
megsült volna.

8987. Nehéz az ellőtt nyilat. visszahúzni.

8988. Sok kába közt elvész az okos. (6918.)

8989. Nehéz az ördögöt bemeszelni.

8990. Nem látszik az öltözeten, ^nüly kdrcsu az erszéciy s
ösztövér a konyha.

8991. Parázna jutalma és az ebnek ára nem isten házába
valök.

8992. Kis patak nem árasztja meg a tengert.

8993^ Szent Pál harmadik égben tanult, még se mehetett

mindennek végire.
8994. Belé veszt, ki reménységbe öli pénzét
8995* Kiki elégéinek meg a sorssal, amelyben isten Jiagy ta«

8996. Kinek savával élsz, főztét megdicsérjed. (7142.)

8997. Erős a szamár, ha rest i^.

8998. Ha szegény vagy, kevély légy. .

8999. Konkolyos szemmel néz. (3887.)

9000. Illik hozzá mint szeYecsenhez a fehérség.

Digitized byVjOOQlC

KÖZMONDÁSOKÉUL.

Digitized byVjOOQlC

Digitized byVjOOQlC

Hallgasd , axcrelines fiam ,, a te atyádnak böl-
caeségét , és a le anyádDak oklalái<t el
ne higyjtd. Bélc9 Súlamaa.

I.) Ha igaz 9 mit a n,^ esi^e lart / hogy a ^gjobb éleit asz-
talra solia .nem t-szik , ér(ven az anyai tejet , életünk elsÖ tápsze-
rét , alatta : szinte azon szerint igaznak látszik állitánmik bogy a
iegjpbj) könyY^t, mely a lélek eisd szükségeit fedezi , sóba meg
nem frják. Az a könyv ez,^ mely a tudomány kenete, az iskola
rendszerei nélkül idők folytán készül meg a népek lelkében , s em-
lékezet álta) lesz ört)kéYé minden ivadéknak; E könyvben dalok és
tanpk , képek és példák , intelmek és szabályok váltogatják egy-
mást gyorsan n^inö a szükség, tarkán minő az élet,- hiven minő az
igazság. ^'

A magyar irodalom birja már e könyv égy részéi a dalok
és monda k ban , most következik egy másik része a k ö.z m o n-
dá sok kai. JMi a kettőnek egymás iránti viszonyát illeti: ügy álla-
nak egymáshoz ,, mint a nép költő és gondolkodó ér^je , és
igy induló pontjai a nemzeti mivelÓéésnek , mely akárhonnan veszi
is a vezéraugaUatot, egyedül akkor számithat tartós életre, ha népe
szája izéat sz<U , azaz a magasabb eszméket , a tudomány követe-
léseit bizonyos hazai levegő, színével önti be, hogy a szokatlan
megszokhatóv^ , az idegen itthonivá legyen avatían előtt is. Ennél
togvík helyes azok véleménye , kik a nemzeti költészet elemeit a
népdalokban hiszik lerakva , s ezekből ügyekeznek kiVirágoztatni
amazt ; a b^^leselmiség dső alkatrészeit pedig a népi tapasztalás és
eszmélkedés maxiináiban , a közmondásokban keresik ; vagyis a^
ejgyetemes világmüveltségnek , az eszmék általánosságának ittl^on
l-esnek törzsököt , melybe az oltó galyat beékelhessék.

Tevén már némi elmélkedő nyomozásokat az első körül, ter-
mészetes átmenetünk van a másikra s ezúttal a közmondások lesz-
nek vizsgálódásunk tárgya.

Midfin a közmondásokban bölcselmí magvakat lelünk : senki

28*

Digitized by VjOOQIC

436 .

ne higye , mintha egyszersmind rendszereket is akarnánk fölfedezni
bennök. A népnek nincs rendszere , hanem élete , élet után szel-
leme. Életét csak részenként lehet adni , mint a nagy természetet
egyes rajzokban ; csuda-e hát hogy a legjobb könyvet soha meg
nem hrják ? s nekünk , kik a nép lelkét vettük tanulmányul , fö kö-
telességünk hogy a mai napig és az élet külön pontjai szerint, ugy
szólván, tétlen kaptuk és azon hevenyént fogtuk legyen föl a népi
szellem működését , mely a nemzet életével folyton irja e könyvet
oda vetvén az érzelem és gondolkodás hieroglyphjeit, a történét
sötét vagy vidám alakait , a szeszély arabeszkéit , melyekre aztán
megtaiut öregei , ifjat a nélkül hogy elárulná magát egészen , mert
gyakran olyféle szavakat s igazságokat tesz közzé , melyekben a
gyermek öregnek, az öreg gyermeknek látszik , melyeket az ösz
tapasztalás soha el nem hagyhat , a kezdő ember azonnal felfog,
hogy mint az ég a földet, kisérje <
benne éljünk a firól fira örökölt U
Tehát a közmondások czii
egyéb mint az a tér vagy kör , m
vagyis a népi gondolkozás , eszm
pontokat veszünk föl , minden biz
álló igazságokra is fogunk emelke
cfiéjének — magyarázatai körül,
moqdásokruí általánosan és külöi

dalmi szempontbul egyiránt, elme

béri lélekhez való viszonyát s ez által roppant nyelvi fontosságát ,
nemzeti tekintélyét, hová a formai tulajdonok , szerkezet és mód, a
népdali s müköltészeti rokonság s némely irók eljárása , érdeme is
sorozandó}.

Ima alatt gondoljuk n»iaddzon r^vid
mtí örökölt formában mint jelpi érte-
ae) szájrul száji:a élnek. Természe-
gy a nép azokat, magyarázat és fej<?
l|ség , alkalmazni tudja , habár szorul
elvesztette is. Ilyen értemény pedig,
sok van minden nyelvben, lielyek u-
tt , mint a jiépi gondolkozás kincses
orognak közöttünk. A szószerinti, je-
nyaglása muta^a hogy a közmondá--
áll , hanem más egyébben. Ugyanis
fesen vagy belső szükségbül fölvett,
elme van» mihöz képest jelentésük
ik alattok, a mire van vitetésök , mm
pedig azt, a mi bennök betű és szó szerint vagyon. Ez utonasym-

Digitized by VjOOQIC

i3?7

boHka méljren bejálsízac a közmondások' természetébie , kettffs halá-
lommal ruházván föl a szavakat: hogy legyenek ott a fíil és szem
efölt imnt hang és kép, és a lélek előtt , mint az általok kifejezett
gondolat.

Például ezen közmondásban „addig hajtsd a fát , mig fiatal^
korán sem czélunk kertésznek adni tanácsol hogy ifjohta bánjék a
fával , s5t inkább itt a fa és a mi róla mondatik , csak kép , az esz-
me arc2a , s többet jelent mint a mennyit mond , és épen ez a töb»
bet jelenld viszony, azaz fokozat, határozza meg aztán minden köz-
mondiás becsét.

Nyelvi hozomány levén a közmondások , a nyelvnek pedig
minden egyes szavai ugyanannyi jelv , azaz míúden szó egy egy
tárágyat képvisel : a közmondások is, követik az egész nyelv sor-
sát a íjymbolikára nézve. És ha egyes szó, p. „tavasz," általvitet-
helik az életre hogy ifjúságot jelentsen , hasonlókép egyes monda-
tok is átvihetők más valaminek jelentésére , szószerinti órtelmököu
kivűl és felül, melyeket ha elfogad á szokás, felavat az élet, köz-
mondásokká lesznek azonnal. Ez utón és egyedül azért, mivel ugy
és közegyezés szerint megállapított s elfogadott formában jelen-
nek meg mindig: közönségesnél nagyobb értékkel bimak az élet-
ben. De követik még a nyelv sorsát abban is, hogy nem tesznek kü-
lönbséget szép vagy rut,'iHÖ vagy nem iílö, erkölcsi vagy nem er-
kölcsi dolgok között ; míképen a nyelv minden tárgyat megnevez :
a közmondás azon szerint mindenféle Beleteket hallal, s ríemkiméli
az öregséget, megszólja a szépnemet, kifog a hatalmon, olykor
paczkáz, máskor kedvkeresö , néha parancsoló, söt mosdatlan szá-
jú is nem egyszer. Ha nyelvből kiirtjálok a trágár jelentésű szókat,
a közmondások is elhagyják orczapirító megjegyzéseiket ; de mig
az meg nem lesz , addig tűrjétek el a közmondások pajkosságaít is.
Ezt jónak látám korán megjegyezni , nehogy balul értessem a lep-
Ictlen közlés miatt, jól tudván hogy sók keblet izgat álszemérem
a népi dolgot őszinteségén , mint at népdalok után is volt alkalmam
egyesekttil tapasztalni. Mindez mutatja, menöyíre nyers, anyagi
a sokaság eflPéle dolgok megi telesében. Ott vesz a szórr, s nem bír-
ván elszakadni tőle, rágódik rajta, felejtvén hogy ily gondolkozás
után öntésiét is, melyen szinte hagyott szégyelni válót az alkotó ter-
mészet meg kellene csonkítania. ^

Fölebbiek szerint a „közmondás" szó csak ugy veendő, mint
k ö zakarat , k ö zvélemény stb. eíTéle szavak , minden iskolai aján-
ISitos illát nélkül, s becsét nem éz erkölcsi vagy bölcseimi tarta-
lomtul mérjük , mint az illödelmek korában .a franczia nraximisták,
kik leginkább irókbul gyújték össze a jelesmondatokat f hanem az
országos helybenhagyástul, mely a symbolizálás alapján löegadta

Digitized by VjOOQIC

48»

neki á ködieletet és forgalmat, mint pénznek ais ország és lör-
vény tekintélye. <

De mielAtt e fogalmat tovább fejtegetnAk , lássuk aiagát a
szót , az elnevezést több nyelveken , ha ugyan innét is ka^tt fel--
világítást a fogalom.

A magyar nyelv Aincs tisztában az elnevezéssel , még eddig
a szótárirók sem gondoltak vele , maradván a közmondások gx^jtöi
és magyarázói mellett, kik közül Faludi pusztán ^^közmóndfeokat'^
ira, s utána Kresznerfcs ésCzuczor, mindkettő lexieoni dolgozétaib-
ban ; Dugonibs „Példabeszédek és jeles mondások^^at Kovács Pál
,,PéIda- és közmondásokat , Szvorényi ^^közmondásokat és példa-
beszédeket'^ együtt, Ballagí főleg |,példabeszédeket;'' Baróti
Szabó pedig ,,köz- és erkölcsi mondásokat^' raka be a „Magyarság
virágai'' közé. Tehát a mennyi gyüjtö , csaknem annyi ei^vezés.
De a német nyelv sincs e részben megállapodva. Egyik irja
„Sprichwort," másik „Sprüchwort vagy Spruchwort." Eltó^, mely-
ben fö tekintet hogy a közmondás országosan beszéltetik , megfe^
lel a görögös paroemia ^) szónak , mig a Sprüch vagy Spruchwort
a mondatok erkölcsi súlyára támaszkodik , s am. a magyar jeles-
mondások. Ugy hiszem, mindegyiknél helyesebb a diák^proverbíum^'
elnevezés , s ez legtöbbet nyom a mi értelmezésünk helyes voltára
nézve is. Ha nem csalódom , proverbrom alatt „szó helyett szó
vagy szóért szó" (verbum pro verbo ; verba pro verbis) értendő,
míkép Romában a hivatalok fokainak elnevezésénél : consul, pro-
GOiföul , s mint ez annak helyettese , képviselője : igy a i»*overbium
is helyettese a verbum vagy verbiumnak, mely utolsó már több szók
öszletét azaz mondatot jelent.

A magyar „közmondás'^ szó inkább a német Sprichwort és
görögös paroemiára ütött, a mennyiben általános, országos ér-
vénynyel biró mondatot jelent, vévén a k ö z szót ugy mint ébbem
közhivatalnok. E szóban tehát fő a gyakorlat, a szokás. A ,4>élda-
beszéd'^ szó mely a közmondásnak legerősebb vetélytársa , szoro-
san véve ugyanegy a példázattal (parabola), legalább a szentírás
fordítói egyiránt péMabeszédnek ir^k bölcs Salamon intejlraeit és
Jézus parábolás előadásait, minők a szoros kapu és széles ut, a
gyümölcs és fa ^*) és magvető**^) példázatai. De nyelvszidíásí^
lag is „példabeszéd," példázódás , példásat nem lehet egyéb mmt
az a beszéd- vagy előadási mód , mikor nem egyéneién i szeme

*) Qttöd p«r ord homfaram obBmbuht.Erkrsmí proverbh>k*9m BpUoflié;
pJNiefatiD.
*♦) Máté. VU. 13-20.
♦♦♦) Máté. XIII. 3-13.

Digitized byVjOOQlC

4M#

stMíhéi halieÉl ke^lúirva, ttagy félteket líéHlvé mondjtík M gm-
dotaliilkal )^ ozélizásokttt ejtttínk kog^y 6]éKédsék áki<rafufik. Ez ér-
telemmel a proverbium gyakran kotálékegyenéi^t ellenlÉetíi , lúert
ihövidehb ttriMentiél^ épeá tníftt a£ e^etiés vonal matbeihalikában
egyéb vöndok kost, s a helyett hogy nagy feneket kerffene Valami-
nek , rájtimk tt és kímomlja a bökkenőjét.

I'ekát pifoveriiSiim és példabes:íéd köifcétt, noha míádkettí szét
mond sDé hétyett, sié^s aÉ a különbség, hogy emez hosztt, amaz
K^TÍd ; emezt ft mente njjából rdzbatói ki , amarra pédig országos
gyakorlat kel] ; hanem viszont, a mennyiben a proverMumok kö-
zött ígeii sök van, mely pnsztdn hásonlittfson fordul meg a „mint* ^
összekdié szócska segedelmével (czifra mtn^ a rácz olldr), hol a
felhozott kép ugyanannyi példa : jogosan cselekszünk a „példabe-
széd" széval , ha meghagy váh péícUzetnak a j^aráboldt , a provér-
biumok egy részét^ mely példák és hasonlítások áltat Ölt alakot,
ugy neVezBdk el, mert az ilyet: „ea^ernél nunki^ istéiiaél áldás,
,^ vagyok y 4n vagyok,*^ példabeszédnek soha nem fogházak - jo-^
gosan fe^aztekii^ ellenben a három felhozotty de bilöbbÖzA alkata
és szellemű proverUam megfér ez álta)áaos ebievezés alatt: kőz-^
mohéü. ,.

így hát paroemíá, Sprichwort és közmondás egyértéköek/
De megegyezik jéleritésökkel bölcs Salamon loirása is^ mondván:
Az i^az fö bölcseség kim szerálszerle kiált és az vtczákon zenge-
dezteti &i ö szavA. A néf bkEöft legmagasabb kelyen prédikál , a
kapáknak bemenetelin minden váródban az A beszédit szÓ^a. *)

Ezen okoknál fogra éá a kösmondás s^ót haa^nálofÉ áltabí*
nosaR mfait lienet; megjegyezvén hogy irodalmon kivtil, életben
balliiiiH.ily elnevezéiieketis: ,,közbeszéd, példaszó," mig Pázmán-^
nál i^^en gyakran ^^aggszé," vévén alapul a közmondások hagyö-
mányes életét, tégíségét; Ivalljuk, midőn valaki épen közmondást
akar klézni, az efféle bevezetést: ,Jél mendfták a régiek, mindig
hallottam « igaza van a közbeszédnek, jól mondja a példabeszéd"
stb. ugyanannyi ünnejpFéflyBs figyehneztetés a léleknek iUÖ készü-
letre^ hogy tisztelettel fogadja a szót^ mely az ősök akarata s vég-,
rendelete , épen mintha személyesen jetennék b^ közülök valaki.

III.) Tehát a köa^mondások elmélete a jelviség, gyakorlata
pedig az életi Amonnan^ elvét vesaa , itt formáját leli s eme két sa-
rok az , ni körül a közinendások lényege forog. Világosabban : le-
het aymbeUcus előadási formájú valamely eazmének, de ha életben
el nem fogadtatik^ ne^i lesz abból közmondás ; valamint az is igaz-
nak látszik hogy az élet által felkapott ilyetén szólásmódok alapja,

♦) Wld. 20, 21. V.

Digitized by VjOOQIC

4NW

rendesen mindig valami tapasztalás, megtörtéiU ddkng^ miahita:*
mondások természetét előlegesen megkülönbözteti a fejben csinált ,
bölcseleli utón lehozott igazságoklól. ^

Jelv tulajdonlag minden képes előadás , ha mögötte valamely
eszme áll. Az 5s népek minden tanítmányai jélvekbe voltak foglal-
va, s nem mondhatni a kora emberiségrül jellemzőbbet, mint ha
állitjuk, hogy előbb érezte mint tudá az igazságokat isten, vHág és
rendeltetés felől, s annak, mi elméjében fogant, mihamar meglelte
illő köntösét- a körülte és hozzá közelfekvő természetben, mikor
az elvont fogalmakat szó helyett alakkal , betű helyett cselekvény-'
nyel ábrázolta ki, betöltvén a tárgy és gondolat közötti távolságot,
ha volt, képzelődése póUékaivaL A gyermek ma is ugyanezt teszi;
és bizony a „henye ember'^ fogalma előbb volt meg alakban, mint
puszta elvontan kimondva, mit szóval utoljára igy fejeztek ki: ösz-
szedugja kezeit.

E szólásforma ugyancsak symbolious s egyszersmind köz-
mondás ; s elemeztetvén , legott felismerjük benne a kezek, jeleii-
tését , melyek összetéve ílologtalanságot , egyébiránt munkára való
készséget, erőt, aztán hatalmat is ábrázoWk, azért mondjuk:
„kerülj csak a kezembe,'^ vagyis hatalmamba, „van még nekem két
kézem,^^ azaz tudok még én dolgozta. E közmondásban tehát az
emberi tagok (kezek) alakja volt a gondolat képviselője, s mmtán
a tagnyelv áltelános: alkalmasint sok nyelvben le^ feltartva köz-
moiKlásul e héf , s egyúttal Mnní is ugy hiszem hogy az ily szer-
kezetű közmondások legrégibbek , míkép a tagnye^- maga smte
megelőzi a hangnyelvet. Annálfogva helyén esik megjegyeznem,
minő szereppel vannak megbízva az emberi testrészei le^bb nép
k<>zmondásaiban ; főkép a kéz , láb , orr , fej , has , gyomor, szem^'
fül és száj , fog és nyak stb. miről kiki meggyőződik azonnal , mi-
helyt e ^ók közmondási családjára tekint csak a mi könyvünkben is.

De^ vannak oly közmondások , melyéket nem kép ólán foga-
dott el a szokás, melyekben, legalább tudtunkkal semmi nyoma a
symbolismusnafc , például: „meglásd, kinek higy; ész jobb erőnél,^
tömérdek ily erkölcsi és bölcseimi tartahnu mondatok. Ezeket ille-
tőleg igy gondolkozunk : mikép az előbbeni , névszerint aZ emberi
tcjokról vett , közmondásokat egy égy képből vette át az élet : ugy
az efiPéle szárazabb tételek valami lefolyt történétből vannak elvon-
va , s a helyett, hogy puszta szók, előlegesen megállapított igazsá-
gok maradnának, ez utón már tényi becscsel bírnak, miért nincs
efféle tartalmú közmondás, mely kopaszsága mellett ís minden ok
és alkalom nélkül , egyíszerre s akármikor volna használható , ha-
nem megkell jöní a körülménynek ,. a lélek hangulatának faozzájok,
mik között elpattantva, soha nem hibázhatják el hatásukat ^;és ama

Digitized by VjOOQIC

441 _

k(>rülinény rendesen az vagy legalább hasonló' ahoz , mely a k^z-*
mondást, valamikor igen régen, létre hozta legelőször.

Még^ világosabb lesz e magyarázat a symbolismusra néi;y6
a^n alakú közmondásokból, melyeket fölebb példabeszédeknek
mondánk, hol a megesett történet, legalább részletesen, maga is él
a közmondásban , például : „kap rajta mint Czibak bátya a kula->
csőn/' — Okkal fogjuk tudakozni , náórí van ez épen igy , mi en-
nek a, meséje, mi adott erre alkalmat vagyis: mi e közmondásnak
symbolísmusá i

A symbolismus tehát , melyben gondolat és jel vannak egy^- ^
gyé olvasztva , ama tért foglalja el , mely a szellemi és anyagi vi-
lágot összeköti , szám nélküli fokozatokon vivén által egyiket a má«.
síkig, hogy közbenjáró és kiengesztelő legyen a szellem és anyag
között , s meghonosítsa testben az eszmét , eszmében a testet , s
kellő egységre hozza össze egy szerencsés középponton az ellen-
tétek végleteit , azonítsa a különbözőket s cserélgesse a hasonlókat.
Tehát itt eszközzé válik, minden tárgy, eset és történet, szabaddá
lesz minden eljárása képzelődésnek , gondolkozásnak egyformán,,
mert a czél nagyobb mindennél : az eszme , s ennek szolgálatára
fel van ajánlva , mi csak embertül s emberi képzelődéstül telik; mi-
kép minden i^ugár a naphoz vi^zen, ugy minden eszmélkedés az
eszmére viszonylik, mint fényt a lég, ugy az anyag és szellem ösz-
szeköttetését a symbolismus vezeti most világos majd ködös terü-
leteken át, hagyván derűt és homályt, tudalmat és vágyat maga
Után.

E szerint a symbolismusban mim
dig a szó, tulajdon értelmében, mivel
mének gondqlatrul gondolatra , képrül
tárgy jelent gondolatot , a kép történe
viszont , mindenféle cserében. Ez a cí
tás tündéri játékot állit elő. Jő , megy
csónakjai, egymás mellett egymás elle
keleti szőnyegen, ki vannak irva ég és 1
az ifjúság és aggkor , az élet és halál.

Mondjad hogy ez a tejút, melyen minden kis csillag fénye-
sebbnek látszik , mondjad hogy ez Jákob lajtorjája , mely földrül az
eget éri , mondjad hogy finom szál , melyre a lélek örömei , mint
sor gyöngy, vannak összehozva, és igazad lesz mindenkép: az ez,
mi nélkül nincs élet , nincs költészet , tehát alapja minden képes
beszédnek, írásnak s az egész köhészeli nyelvnek.

Minden nép oly mértékben költői vagy gondolkodó , aminő
mértékben jutott neki ez élő tündérvilág elevenítő ajándéka. Közös
foni&i melyhez minden nép óda jár meríteni. Természetesen ainyit

Digitized by VjOOQIC

Itt

merfí miíilefyik) a minő benne a képesség, r felfogó erft, e% pe*
dig^ csakugyan különböző. És így mindjárt a közös forrásnál beoí-
tátik népi egyéniségekbe az egymástul eltérés vagyis népi sajátsá-
gok eleme , s abból, ki mit visz haza és terjeszt el háza tüze körU
s övéi kúrében^ Ítélhetni a népek lelkére, felfogó tehetségére s !z^
lésére örökTeg és kifogás nélkül ; s van abban valami hog^ az é
görög nép a baglyot vévé bölcseség jeHépeöl , mikor e madár sok
ujabb kori népnek épen ostobát, erölient és rutát képvisel.

De változik a symbolíka más körülmények szerint is ; minők
az élet, égalj, társi viszonyok* A halái?zat és vadászatbul élö nép
ha gazdagot akar mondani , körülbelül igy fejezi ki magát : „sok
vidra vagy medvebőre van," szántó vetÖ nép alkalmasint így szól :
„hat ökör jár ki udvarábul," mig a tengervidéki „hajókat" fog mon-
dani gazdagság helyeit. Ha már vadászatbul élő nép a medvebőrt^
földmivelő az Ökröt veszi a gazdagság jelképe gyanánt , ez mond
valamit népnemzeti tekintetben; és bár életviszonyok szükségesnek
mutatták is e két különböző dapból indult, de egyre menő kifeje-
zést: nem szükség mindazáltal hogy a gazdagság eszméjét csak
igy és nem máskép lehessen kíábrázolni.

tehát a symbolika változik a. népek felfogó ereje és kedélye,
égáljí helyzete , és házi azaz társas viszonyai szerint. Ez jól meg-
jegyzendő, mert ilt rejlik a népek Ösbecsónek igazi mértéke , itt
van meg^Ősítve az első karika , melybe öltvék aztán a korok és
évek lánczolatának egyes gyürüi , melyeket vissza felé nyomoz-
ván, feltaláljuk ama régi képességet, miből oly biztosan Ítélhetni
az elődökre mint vizből a forrásra.

Szó sincs róla hogy a közmondások ily régi hagyomány, ily
ókori lelki képesség jegyei s nem tairtunk azokkal , kik a közmon-
dásokat valami elveszett régi philosopbia ereklyéi gyanánt veszik,
vagy bölcsek és jósodáktul hozzák te. Volt idő , mUíor a nyelvek
származását is egyes liölcsek agyában Jceresték « de nem találták s
elállván a fölvett véleménytül , okszerűbbnek láták megnyugodni a
népek felfogó s alkotó erején, égalji és történeti viszonyain , házi
és nyilvános életének adatain. Ugyanez áll a közmondásokra néz-
ve is.

Nem kétlem ez okbul hogy ama íiszta erényre s életbölcSé-
ségre vezető jeles mondatok is , minők Pythagoráséi , bölcs Sala-
monéi , csak az által válhattak közkincscsé , hogy ön népök sym-
bolismusából voltak merítve; s a régi bölcsek, mUcor valamely
nagy igazságot akartak elterjeszteni , szükségesnek láták hogy né-
pök Ízlése szerint szóljanak, magokat alihoí alkalmazzák, mint Jé-
zus is a példázatokban; s nem áz hogy jósodák és köHőt lettek
votoi a közmofidélok^elBő ^láenSij hanem ezek Í8 a népKK mM^

Digitized by VjOOQIC

m

tík el s vélték át d módjit : miképen S2ólj6»fök batályoiiafi á kb^
zotiségkez , küldnbén a menfiyi bl^les ffiondatiykal ira már és»t^ a
tudós világ , annak mind a népek fejében kellene zugní ma ^ holott
vajmi kevés ment vérbe nálok a magok éHtat szüzeit én taf^vszkalt
iffazságokon kivül. Mert van nép , melynek bölcse soha nem volt,
de olyan nines , melynek közmondása ne volna ; osztán a symbo-
lismus közös forrás , nem szükség Ii(»zá szabadalom , s az ég nem
niindenkor tudósok előtt nyilik meg, hanem igen gyakran együgyű
pásztoroknak is.

I VO Qa iá#n4J!ik, bogy as eszme j e Ih^z köti magát , kelyesen
motfdettuk, ha pedig ify lejezcük ki magunkat, az eszme h agón-
ia tba öltözik, világosabban szólottunk; de megjegyezzük e helyütt^
hogy « jel , mi gyakran ©setíeges, csak annyiban egy most előttünk
a hasonlat fogalmával , mi kényszerű ^ hogy szintén ugy eszünkbe
villantja a safavakon felül levő gondolatot^ mint a hasonlat sr maga;
főtárgyát ; például e közmon<Íás alatt „bagoly is biró barlangfálmtt,^^
oly kölmyefl föltalálom a fő gondolatot^ mikép ebben y,ment mint a
szél'^ a sebesség fogalmát;

És bár minő küt^nbséf van is a jel és hasonlat köpött ^ mind
kettő elenyész, vagy inkább egymásba olvad át a h&zmondá^dbbah,
mert csak emlékeztető jegyül áflnfak a lélek előtt hogy ráreÉessék
a tiem tulajdon szavakkal mondott gondolatra , fő érteleinre.

Bzt a« emléke^telőr tulajdonjogot net^^eem röviden hasonlat^
nak , s miután ez minden közmondásban megvaá , ivgy ^ekihtheld
mfiít középpont, mélyből növi ki mag*át az ások ós mindenféle be-
szédálak, mely a tlrópusokon és figurákon kivfil tucfományds. rendőr
szerbe aKg foglalható tömérdek s minden órihíi növekvő siiMswá^
dokdt állít elő.

" Mert a hol van hasonlat, ott van különbség is; a különbig
fogalmát önként köv^l ate ellentét, és ugyanazonsdg tudaté, mdlyek
is ^ hasonlóságnak jobb és bal felöl eső ki^öigeilései. E fojgalma^
kát az átviteli szdbadság törvénye sfeerínt egymással kicserélvén,
felváltván: « hasöUló jelenteni fogja azt mire hasonUt^ é^ nem faa-^
soülit egyiránt, a ktflönbség jelenthet ellenkezőt, az eüenkeEd pe-^
dig épen egyenlőt ( s ekkor réj^len lárkaságu , szeszélyefii , ala^
pos, a közönségestül eltérő, módját birjuk egyszerre a beszedjék.
Dé szóljanak a példák. Mikor két egyforma jeitemü egyélíit akarunk
motídmi , ekkép szólunk : „egyik subás , míásik gubás ; egyik iát^
tya,> másik eb,^^ világos hogy itt a különbözteté^sel ngyahcsak é^
gyenlő s ugyanazon fogalmakat mondottunk ki. Továbbá: ha némi
csAóly hivatalra jutott, és dicsvágyó embertől ily megjegyzést te-
szltnk : ,^felk8pott az úborkafára,^^ ezzel nem jelentünk valaalí ntgy
dftméiiet^ y hanem enáek majdnem épen a^ tíléoteziyét.; ugjr

Digitized by VjOOQIC

444

giinte ha Kis-ViozayndI dicsértetik a haj<iu , hogy ,;Í9ea tud ha-
rai^t öateni^^ ez sem tesz mást mint az ellenkezőt , azaz bizony
nem tud hajdú harangot önteni.

VegyOk ide a példák halmazát ,

hói az ellentétes fogalmak, mint ^sok^ kevés; kicsi,
nagy; hideg, meleg; szegény, gazdag," engesztelvék össze, nor
vezetésen : „sokból keveset, kevésből sokat ; sok kis. viseli a nagy
nevet ; egy sz^ faj hideget, meleget ; gazdag pénzzel , szegény
észszel ;"

hd az egyenlő értelmtt mondatok, p. „a ki szegény, nem
ur az ; kevés kell ahoz hogy valaki szegény legyen," mint egyik a
másiknak tulajdona , magyarázója hozatik elö ;

hol a h p 1 y és idő viszonyai egymást mérséklik , kicseré-
lik , p. „erre közelebb , arra hamarabb ;''

hol az idő részei múlt , jelen és jövő, egymásért állnak, p.
„alkalmas tavalyiban ; msyd soha napján ;"

hol a lehetséget míérsékli a létei, a valóság s viszont,
például : „hogy ne volna , mikor van ; azért nincs , mert lesz ;^^

hol ha n gon fekszik a közmondás ereje, p. „hoszabb a pén-
tek mint a szombat" (6305.3 stb.

Vegyük, mondom, a példák halmazát, a belőtök elvont legkö-
zelebb eső igazság megmutatja hogy a közmondások végettenül
változó és meglepő formái a szólásnak, s egész csillagos egét tár-
ják fel a nyelv szépségeinek előttünk.

V.) De a symbolismns ott éri el tetőpontját a közmondásokra
nézve , hol ezek különcz , daezos formája meghozván az értelmet,
azon körülmények eltalálására is kényszerit, mélyek a közmon-
dást Valaha megszülték. Soha nem volt eszébe semmi bölcseletnek
vagy kötelességtannak ócsárolni a hűséget, tanítani az adott szó
naegtörését, ajánlani a haza hránti hidegséget, mégis van közmondás,
mely a hűségre nézve megjegyzi , lK>gy „csak kutyához ilQk," a
fogadásról ezt mondja : „eb a ki megállja;" szemére veti a hazának
hogy „senki sem próféta benne ; haza , mostoha ;" hasonlóul köny?
nyed^ veszi az igéret megtartását , paczkázik a szegényen sib;
mindezt soha nem tanitá erkölcs , vagy böloselem , mi jogon tani^a
hát a közmondás ? •

Itt a kettő szükségkép összeütközésbe jő ^ s pedig egyedül
ai^ért, mhrel a böloselem és erkölcstan általános igazságokat
lyánl, a közmondás pedig egyéni állapotokra is alászáll, vévén
minden tudományát az életből ^ a tapasztalásbul.

Ezt tudva, utána kell néznünk az életnek , s feltaláhii benne,
azon állapotokat, melyekben az egyes emberis, mintegy magával
jővén meghasonlásba, meghasonlik az álfólános és -egyéaí , köz.éa

Digitized by VjOOQIC

445

lAagán dolgok között , 9 igazjságul ismeri azt, mU előbb iiem ismelrt,
stb. p. valaki által megcddatva tesz eé^küt, fogadást, de késMl) tisz*
lába hozatván eUHte a csalónak czélja , leteszéljtik 6t a fog^^adás
n^^fiartásárul, mondván: „ember fogCKl fogadást, eb a ki megállja/^
•ByeA eset volt ^ magyar történétekben , mert mikor a császár hű-
ségére felavatott hajdúkat magához akarná édesgetni Bocskay, min-*-
den oka után végre ama közmondást vágta fejőkhöz és jobban ha-
tott reájok , mint akármennyi szónoklatával , mert csakugyan hozzá
is állottak, mikép elbeszéli IstvániTy. — A. hűséget gyalázó köz-
mondás hasonlóképen oda emlékeztet , hogy volt eset, melyben va^
lakínek ártalmára volt a hűség , a ragaszkodás, annálfogva mint
tényeken alapuló igazság int hogy vigyázzunk a hűséggel , ne hi-
gyünk vakon, mivel kárára lehet az .embernek legjobb akarat
mellett is*

De nem állítjuk azért s ezt kérjük megjegyeztetni , mintha
nwk volna helye közmondásokbün minden szép ^s erkölcsi oktatá«-
soknaK- 1Ai csak az egyoldalú és korlátozotit nézetekét akarjuk ez-
zel megjavítani, a fogamat ugy viíágítoi föl, a mitit van, sót in-
kább eme tudományos rendszerbe vagy iskolai elv alá nem foglal-
ható szabadság , egyéniségig feloszló részlettesség mutatja ki a
közmondások igazi, mélyebb vizsgálatra méltó, becsét, azaz ha mind
azt veszszűk áltatok, mi egy népnek akarva, nem akarva, körűinél
nyék és alkalmak szerint , ajkára jö^ ^ igy maga egész öszintesé-^
^ében tárja ki elötttink gondolkozása módját illö, nem illó. Jó és
rósz felöl: leffalkalmasban vehetjük ki szelleme arezképét, s mikor
a közmondásofibul könyvet csinálunk, csak tükröt tartuidc a nemzet
eíé , hogy lássa benne saj^t erkölcsi %rczát , jellemvonásait minden
árnyéklatáival. -

fiogy már a fogadás megtartása ellen közmondást lud ja ma<-
gyar, nekem ez , megvallom , tanúság igen sok esetről, melyeidben
a magyar nép el volt ámítva , s jobb észre hozatván , n^n tartá
bűnnek esküje törését,, s igy mintegy történeti igazsággá lett közte
az; de másfélül szilárdság nélküli lengeséget, könnyen hivési,
együgyű meggondolatlanságot is fedez föl előttem^ mely állítás ha
vakmerő is némelyek előtt, de aligha nem volna igazolható nem-
zeti életűnk sok adataival.

A közmondások e nyomon uj stádiumba lépnek a figyelmes
vksgáló előtt, azaz, miután állapotok magyarázatához lesznek kul-
csul, egyszersmind jellemzők is, mely minőségben szónoklat és
költészet s áltatok mindazon neine az iromásnak s beszédnek, mely
li^élyhez és képzelődéshez van intézve , határtalanul nyer. Szó-
noknak kímaradhatlan, költőnek nélkűlözhetlen segéd eszköSr Pél-
d&at nem fogok dőhozni. Ezeket észrevette s pedig örömmel , az

Digitized by VjOOQIC

446

Mré&ó flűadig , vahhánysaior jó helyen vall ^gyegy k^smoiid^ ai^
tadmasva itt vagy ott és^ érinteni akárám fiat á viszanyt, n^Iy a
aaótómüvéMEeteknek mintegy alkotá réaaév^ teniakdamonéásokal,
m^yekbftl eEerenkénI lehetne i4ézii) mint fdnebb a biteóg és foga*
disra vonatkozólag tettem. Legyeii elég ez iQaMilalás; okoa en^
ngyis kevésbftl g^lM ért.

Vi> Tehát a közmondások nem átalános , eHVI^gesen a tiszta
észMl lehozott, igazságok, hanem legfnkáM) az átlapptokból és kö-
rillményekból kifejlett állítások, népszerű elvek, közkeletű vezér-
igék. Ezzel megint ném mondjuk mintha egy általános igazság se
vohia a közmondások között. Van ott elég, még pedig oly ál-
landó igazság mint a mennyiségtan tételei^ p. ,ja hol' nincsen, ótt
ne keresd ; kinek lova nincsen , gyalog jár az Pestre , addig nyuj*
tózzál , meddig a lepel ér , mi nem lehet, kezdete sincs,^ s8). mé-
lyek agyanaimyi marimák , kifogás néHcOli elvraondatok , épen oly
«dakban mint a mathematikaí kétszer kett& négy s esak áz^gyeri«ti
jel (cm) hiányzik köBttlök , s ngyan azért nézethető, ^y telintétre
felfaghs^ igazságok , de nem Mflcseletiek* <

SAt ha bölcseleti vagy fogalmakból alkotott tételeket koz is a
késmondás ^ azok sem veendők má&dcépen odint hoszu tapasztalás
által megerősödött, megUtelesített igazságok gyanánt, mert fogalt
makkal á nép nem vésődik , hanepd van ugy hogy tudomány és e<-
zer éves né^ tapasztalás öSszejői^k s összefővén ketten tesznek
bizonyságot az igazság felől ; s az ez , mit feljebb tényt becsnek
és gyakcurlf tíaak mondánk és mondhatunk.

VII.> A közmondásokat kettős rokonságban találom : ereiét
és hUsé formára $ tartíriemra nézve. — Eredet szerint rc^on a
közmondás a rege és mondakörre^ és népdaloKkál^ mennyiben mind-
ézdmek émrevehetőleg sok elemeit tartotta fen az előidAbitf^ a né-
fék t^uságAid. Ki példml egy nemzeti symbolikát akarna írni , a
kőimottdáSiOk vizsgálata egyik fojrrásul szolgálna előtte , ugysz^
tén a népdalok igen sok kifejezése, mikről haBgat a nyelv- és szó^
tát j egyedül innen kap fényt , világot.

Kftlső forma.és tiartalom szerint rokon vele a j^mon40f , de
a ki^BUHMiás nem csak erkötosi és bö^eleti tanokat hoz ; söt az
a közmondás is , melynek tartalma egyenlő a jelesmondatéval, ktt-*
Itek^zik ettől a közéleti gyakorlat áfti^l, vagyis : minden ily ko-
moly tartalma közmondás egyszersmind jele$mon<iat is , de nem
minden jetemondi^ egyszersmind közmondás is. Ez csupa élet,
fnaeség , mindig uj ; amaz iskolai , verejtékes , eKöz képest avaa;
emez lapass^nhOí, amaz tan; ez rábeiszél, javasol, hízelgő; amaz
parancsol, kényszerit, dorgáló.

Bariton vele az apepkUŰBgmm , élezés , rövid ebnésmondat,

Digitized by VjOOQIC

M7

tfgkiktfU^ törtétnéli s;(em^I;ektU^ ^ vúut 9wiáí^§mhen hstfgfMA
k^^^ s íf^ 41M4- P' Bmli^ a^t mM^^a vak: n k9km ae Idfaáva,
hanem kezére bizza életét; érteni al^OTMliii^ ftblta : ae szaladjo«»
liiijieQi )« rciioljaii. -r^ ISm vahi, kogy ^í apo^lbegéőbúl osak egy
j|«^irif^tpra p# |Qzmm4^0i válbatik, miJi^z nem is hiámyzih «gyé5
wnt fcfigy HZ éJet elfcga^is, 5 forgdowka te^ye. Btesoplékép: mU
]i^ An^^or^ i^«p^ve4é»|>^ küktotüék, azzal tön biisítTa, hogy
inipár m^gfoszta^ éám ha^d^átnl. 6 feleié: „Nem kOlönJ^ea ham
zte én ti^leii^'^ Ma i$ api^hlh^giiia , de néx mm oly közelálló 9t
Ití^i^iímniisMz^ s e kié(t(^ f^lboKiBiv^} ndeg akcffám kni a hatdrl^
jnely]^^ az a^pcq^li^gwt forog.

Némelyek ezzel ugyane^gynek biszH^ az anekéhtát , i» peéí^
van kőztök különbróg. Aé fmekáota vagyis mint én ma^arjtom s
iNioma, jáv ismert , nem ismert egyének, megtörtént, nem tdrlént^
ée megtörtéidietett dolgok felfl). Tehát niem oly igen történelr mint
az apophthegna , hanem ráfogott, kigondojl, mindenesetre csat*
imi&v^gBetü, rövid, ükeimet fieszM eleven eseményke , mit el
kell tudni mondani.

Az adoma vel^e igen gyakran válik közmondássá, egyébi-
ránt pedig alapja eredetfleg a novelták vagy beszélyeknek, például
ha költfi ezen közmondásból: „Anda Pál hadá^ való,^' ek>lvasván
a róla maradt adomát, beszélyt irna , melynek hőse papucshős.

fiókon vele a gnoma vagy gpndolat , melyben uralkodó az
erkölcsi vagy élets;sabályi elem,, csak annyiban különbözfileg a
jelesmondásoktól hogy míg ^zek megállapított igazságp^ , a ^omf
rendesen csak pézet és vélemény gyanánt lép föl , s ^Ualái^os ér-
vépyti Áaf lenni komolyságánál fogva, de azért ra'ncs mögötte va-
laha ^ü>ön szerű történet^ tapasztalat , nincs hozz^ forrva körül-
mény, mint a közmondáshoz npndig.

{(özelebb áll hozzá az erhfilcH tn^se már csak azért is, m^rt
benne szintén erős a symbolizálás^ midőn általános ígc^z^ág egyes kis
es;^d£^kben , melyeknek sze^epvívői legiji^kább állato^L és lelketlen
dolgok , hozatS^ lié^lésünk elé , s (oglaIt^t|l^ a történet rámái közé.
A mese hangja tanító , erkölcsneg pktat^ rendesen, a kö^mpndásé,
hol a mesébűl yejtte is igazságát, spha.; A mese tapasztalása köl-
tött, személyesített} a közmondásé l^özvetten, gyi^o^lati. Aii^ott az
erkölcsi elem és tan miatt szövetik történet , itt a történetből me-
rittetíH intelem , szabály., .

Az élez As ötlet rokonsága talán leghelyesebben magyará-
zandó , ha'áll^tjuk hogy ezel^ mfnt a hasonlító s ktilön3égeket ösz-
szevető lélek játékai s viílanatai közvetlenül , metszőleg csapnak
reánk, ínig a közmondás a maga leplezettségében ha találó is , de
mindig kímélő és gyermekded. Amaz tudja n^Ciár'^ mond > qz érzi,

Digitized by VjOOQIC

448

mtM moud megjegyzést ; dlialában : a köamokidás hagyománytott,
az élez és ötlet újdonság által tneglepft , gondolat ; igy eredeti*
legis ellentétes sarkon állók.

Mi legyen a péUdzai ragy parabola és közmondás közti ktt--
lönbség , már fönebb éríirtök a ^^példabeszéd^* szó magyarázatának
alkalmsai , mind a mellett a f5 jegy köztök az hogy a példázat in-^
kább allegória, mig a közmondás inkább symbolismus. Azaz a pél-
dázatban elöyett hasonlat egészen párhuzamos haladást ir le sze*
mttnk előtt a lelkünkben is fejlődő, czélra Igyekvő gondolattal, ér-
telemmel. A. parabola nyoma kinn van, a gondolaté lelkttnkben; de
a kettő párhuzamban megy elő , mint látható kerékvágáls az egyik^
láthatlan a másik. A közmondás egyszerűbb, szabadabb, rövidebb.
Itt nem párhuzam áll hasonlat és alapeszme közt, hanem fokozat^
azaz feltllről le és aluhról fölfelé dolgozik egyiránt a lélek a jel és
jelzett dolgok között ; a jel önkényes azaz igen gyakran tetszés
szerint választott és igy subjectivus ; mig példázatban a hasonlat
csak ugy és nem máskép lehető vagy igen korlátozott, tárgyilagos
érvénnyel is kellvén bírnia.

VUI.) Mi a közmondások formáját illeti^ az egyszersmind
példányát állítja elő a tökéletes előadásnak, mert fő kelléke a rö-
vidség. Tartalma, mint látók, oktató leczkék, tanok és képek tárhá-
za, egyébiránt rokon a költészettel , s igy tartalom mellett a külső
alak is oly tisztult mint a tűzben próbált arany , melybül minden
salak kiégett. Kimértség , tagba szakadt arány ,. kerekdedséggel s
gyakran rímmel egyésiUve, oly kiválóvá teszik a közmondásokat,
hogy legtöbbször fölismerhetŐk az első hallásra már.

IX. Abból , mi a közmondások fogaimárul előadatott , kitet-
szik azok ó régisége is. Mert egy idejűek az értelmessé lett nyelv-
vel. Mindamellett mint irodalmi tárgy, az ó szövetségi bölcs Idrály,
Salamon által emeltettek ama fokra hogy a szentkönyvnek egy és
pedig tartalmas részét tennék a „példsd)eszédek,^' melyekről tudva
van , mini fölebb is volt érintve , hogy különböztek a közmondás
mai fogabnától, mért azokat ő szerzé maga, legalább ugy iraük:
„szerze háromezer példabeszédeket,^) ''mi pedig a közéletből sze-
retjük felfogni és elfogadni azokat.

Hogy a régi görög népnél igen nagy divatjok lehetett, mu-
tatja sok , csaknem mmden ujabb néphez átszivárgott , közmondás.
Aristoteles könyvet irt rólok, mint Laeftius említi. Tanítványai sze-
rinte cselekvének , de mind a mester mind a tanítványok dolgoza-
tai elvesztek. Aspasiárul fenmaradt, hogy egy tragikus költőnek
szemére veté, miszerint nem örömest él közmondásokkal, s a költő

^) 1. kir. 4: 32.

Digitized by V^OOQIC

449

csupa netnei» bossuból legujübb müvét asszál kezdle meg. Az iUeni
Plató örömest hinlé be velők tanitásait.

A római müvek nem keyésbbó rakvák ilynemtt „bízotty talán
szerz;öktüíl eredt" mondatokkal, melyek, OuínlHían szerint, azért má-
radtak fen^ hogy' tisztességesnek és igaznak látszottak minden
időben.*)

És emez irodalmak voltak mint sok másban, ugy a közmon-
dásokban is, első eszméltetöi az ujabb keresztyéni korszak nemze^
telnek a nyelv és benne fekvő kincsek iránt. Részint a szenlirás
terjesztése a reformatio által, részint a két classicus nemzet czélo-
sabb, mélyebb vizsgálata gyújtott szövétneket.

Rotterdami Erasmus, vagy magyarosan R á z m á n^ nyeré az
uj idők dicsérettel ,erászbea. Eiraúnő hiányosak, gyakran ráfpgot-
tak is 1^ ö görög és római proverbiumai , melyek 1500. jelentek
meg először, mégis átmentek sok nyelvbe, k<)vetésre s nyomozásra
inditák az uj nyelvtudósokat.

X. Nem sok jdő múlva nálunk is megszólaltak a közmondások
és pedig ugyancsak Rázmán buzdító példájára decsi Csimor János
által, ki a rotterdami tudós latin közmondásait vagy fordításban vugy
eredeti magyarral adta vissza. (^LiheUus adagiorum latino^ungari" >
cerum. Bártfa. Klósz Jakab. Í5830 Én e könyvet nem láttam; leg-
újabban Lugossy József adott róla egy két szóval ismertetést; Bod
Péter szükséges és hasznos könyvecskének irja. És igy a közmon-
dások irodalmát Csimor kezdi meg, kit Lugossy szerint, Kis-Vi-
czay. Kovács bár forrásul használtak is, de megemlitoni feledtek.

Idő rendít köveive, nem ugyan mint gyűjtő , hanem melléke-
sen mint lexicograph, Szenczi Moln4r Albert, és főleg Pázmán Pé-
ter mint iró csaknem gyűjtői, ranggal folynak be a közmondások iro-
dalmára. Soha senki nem tudta, nem érezte ínk
becsét mint Pázmán ; senki nem tudta ugy és an
kalmazni azokat mint ő. Hatalmas dialektikája
mellett, özönlő argumentumai között, minden ál
mondás majdnem bölcseleti, mondhatnám, absoli
lauza megjelenésének ideje 1613. év, tehát a h
ez időtájban legalább oly tekintélyes, főrangú ii
mán, ítélve, nagyobb volt mint Ina, s a nyelv er
lami betyáros és nemes, de igaz magyarság ösz
lemben fejlődött, melyet később folytatva nem Íj
ujabban is az a csicsomás, urfias nyelv, mi ezelőtt évekkel jó pró-
zának tetszett, Pázmán nyelve mellett , vajmi halvány rendesség,
életerőből kiaszott vénség, mentve némileg Széchenyi prózáját, ki

^) InftituiioiHim lib* V.

29

Digitized byVjOOQlC

45Ö_

épen ugy volt képviselője mai nap a politikai poleniiának, mintPáz-^
mán akkor a vallásinak ; képviselője a nyers, igaz magyarságnak
is, de az övé még sem Pázmán nyelve.

És a prózai nyelvből, hol igazabb, eredetibb s legdlább kény^
szeri lleiy alakban használták a közmondásokat , költői formákba is'
lön a magyar közmondás öltöztetve Beniczky Péter ^ szentelt vitéz, ál-
tal. Rhythmusai 1664-ben jelentek meg, adván ily alakot pátdaul e
népi formának : „Lágy pásztor alatt gyapjút mg a farkas"

Mert lágy pásctor alatt
Farkas lejtöt rúghat,
S gyapjat hányhat előtte.

Mint rendes gyűjtő KU-Viczay Péter lép előtérbe a múlt szá-
zad elején, mert könyve iSetecta Adagia latino-ungariea. BértfaO
1713-ban jött ki , bevezetve egy ajánló levéllel , melyben a köz-
mondások becsét emeli ki , és derék előszóval , melyben elmondja
nézeteit s forrásait.

Neki fájt az a vétkes hanyaglás, melylyel néhutt az iskolákban
vollak a magyar nyelv iránt, s igy munkája iskolai ifjúság számára
késztilt. De javasolja is nekiek hogy a nyomott levelek közé tiszta
papirost köttetvén, irják fel „a régiek emlékezetes mondatait*' Cme-
morabiles veterum senlenlias). Forrásokul megemlíti : első helyen
Beniczky Péter idézett munkáját, aztán a szótárakat, előre föltevén,
hogy mint a népi és közélet barátja, merite innen is közvetlenül;
írván többek között hogy egyszer 1707. évben, egy zemplénme-
gyei gyűlésén, mely három óráig tartott, száznál több latin, magyar
közmondást hallá tulajdon füleivel, mi tanuja naponkénti figyelmé-
nek, tárgyán függésének. Nála még fő dolog a latin szöveg. Ezt vi-
lágosítja néha szó szerinti fordítással, de legtöbbször egyedül csak
született magyar közmondással, megjegyezvén hogy e magyaráza-
toknál a német irodalomba is kikanyarodik, innen kölcsönzöttekkel
adván vissza a latint. Ezt onnan gyanítom , mert némely közmon-
dásnak rokonságát a némettel régibb korból nem tudom. Egyébiránt
felötlő nála a közmondások igen tiszta, egyszerű formája , rövid-
sége annál inkább, mert Beniczky kezde már bannyaskodni velök^
midőn versekbe nyujtá ki a tömör rövidséget.

A múlt század utolsó felében kedves mulatság volt irók előtt
a közmondások jegyezgetése, mert többeknél látjuk az ily töredé-
kes munkálatokat. Rajnis ^^Magyar Helikonra vezérlő Kdauzáhaní'^
(Pozsony, 1781.) szép számmal idéz közmondásokat nem gyűjtői
szándékbul, hanem hogy kimutassa bennök, mint a magyar nép rom-
latlan szólásformáiban, az ő általa oly hévvel ajánlott és fejtegetett
római versformákat. Faluéi Költeményéé maradványai CPozsony

Digitized by VjOOQIC

451

17&70 után ^ Je§ysíök(hiifv szinte hoz egy pár százra menÖ köe**
mondást; nem kűönben Molnár Ferenci^ Mvitéskép „magyar pél-
dabeszédeket' kö2öl Mágpar Kdtáfáank (Bécsben, 1789.) második
részében. $ ugyancsak egy pár év mulya Noszkó Alajos Virág szó-*
rdhi (Pesten, 1791.) j& ki betűrendi alakban, elmondván p. e szá
alatt ,, gazdagsága' az ezen eszmére vonatkozó közmondásokat. '

Minden mulatságf kedvtelések önM^os mxmkáiE^giá féjUtd*-
mkKo»áe» PáénM iMagyar Ftidé^ h kékimonááM, Gyár. ÍTM,};'
ki negyedfél ezer magyar köztaonklást ada 'k! egyedül magyar sz6>
végigél, hoL a diák elem csak alig akad meg^, vettén prózás títí^ú^
rázalokat is egyes közmondások után. Az elrendezés nem t^gY>
so^i^, minő a Rázmáné, minő volt előtte Nöszkéé , hanem amint-^
jen-qgymás után külén külön mindenik. Ez az igén beesés gyűjti^
menynek igeniaagy hiánya. » ^ „

Előljáró beszédében értelmezi a közmondást BázmáiiiitáTi;-
Elmondja forrásait, kik Kis-Viczay,J^niczky, Fatadi, ílígffis'^j ^1""
mondja, mikép Rázmánból némelyeket nyelvünkre áUaltett, s. JBer
líiczkynek némely mondásit ,^8 versköl^Iböl" kivette, ft közle elös-
ször világosiié anekdotákat. Fábchich e jelens^en megörveddeitt és
dicsérő verset ira, melyben Kovács Pál magyar Salamonnak nevez-
tetik ; miníl e mellett alig hangzott neve a legújabb idökben.\

E század elején Baröti Szaba JX. kiadván a ^^Magyefaág virá^
gait^' (Komárom, 1803.)^ mellékesen közmondásokat is közöl oly
rendben mint Noszkó Alajos. Eözlöttei szama kevés, de jSQk van
benne uj, éleiből kikapott.

Ugy^n egy időre esik Szirmay jeles munkája : Hungária in
Paraholis (Buda, 1804.). Sok ^történeti , életbéli a^at van itt, mint
alap fölfedezve, melyen aztán *ez vagy amaz közmondás épült. Az.
előadás egyike a legjobb magyar vérből forrt könnyű, szeszélyes,
nedélyes előadásoknak; alig van könyv, mely diákul irva magyarabb
legyen, még Névtelen jegyzőt sem véve ki. Némely közn^ondásin-
kat egyenesen Szirmay köté össze történeti életünkkel. • .

Elődeinél nagyobb, gyűjteményt mutatott fel az irodálonmak.
Dugonics András a ^JSÍagyar Példabeszédek és jeles mondásokat két
kötetében (Szeged, 1820.), mi közel negyven esztendei, szorgalmasa
figyelem és jegyezgetés gyümölcse, mint az előszóban em|itteiik;
Dugonics közélrül ismeré a népet; családi viszonyok s hivatal kapcsai
a legtisztább magyar vidékhez , különösen Szegedhez, csak ^zért-
csatolák, hogy még inkább ismerje és szeresse azt%

Két kötotti munkája tárgyak szerint van felosztva; p. békés
emberről, haragosról ; gazdagok, szegények ; melyek alá rendez-
vék aztán az értelemnek me^elelő közmondások. Azonban ez igen
batározallaa módszer; sehogy sem igazodhatni el benne; aztán köz-^

29*

Digitized by VjOOQIC

452

mondásokban ,»okos, nem okofii^' s lőbb ily fogalmak egy azu$z8eal
kimondhatok, mert vagy állítva vagy tagadva szólok, p. tudja, mi-
től döglik a légy, vagy : azt se lAdja, mitől düglik a légy^igy as is-
mátlés, fölös beszéd kimitradhaüan. A czimekhez kellvén már al-
kalmazkodni, Dugonics gyakran ugy csavarítá a közmondás nyakát,
mint a czim kívánta, vagy könnyen vette a dolgot, p. mikor „békés
ember" alá szurl ilyeket is : péns és diófa verve jó ; sajtó alól is
néha jó a bor ;'' elmódositá^ pteasifisá lette, az eredetit, csak ho^
oda üljék, p. ,^tfálankéilt ss&edeli ki szeme. szőrét ;" mert a szokott.
ö«fortfia, „kiszedték a szeme ssöréi** nem igMiieíél meg a békés ^
ember czimének. Látni való , hogy maga eitett egy mM vél^eilen
számig viheti de vitte is Dogonicsnál, a szapotítáat, miért a ni nála
közmondáskép adatik, nem mind az ; nem is rUka szerű, hanem ki-
gondolt, ráfogott szólásmód ; tanúi az öreg mr föltétlenül buzgó ma-^
gyaraágának*

Nála körülbdül oly arányban közöWék a pbrasisok vagy
pfarasissá tett közmondások, hogy százból egyre másra csak ötven
a közmondás ; s e szerint sok vigyázatra van sztiksége olvasónak.
Írónak, hogy meg ne higye mindazt, mi előtte van. — A scythák
bölcsesége, mennyi régi irókbnl vala merithető , szinte ugy adatik
nála mint része a magyar jelesmondásoknak. És menthető okbul, mi-
vel Dugonics elve csak nyelvszépitési , erkölcsi és oktatási czél
volt, s ezt avval is annál könnyebben érte el. ^

A közmondások unalmas egyformaságát ő igen sok jegyze-
tekkel frisitgeté, most anekdotát, majd történeti valamit , s egyéb
mulattatót vetvén utánok , hazai és nem hazai, jelen és ó világbul.
Magyar anekdotái leginkább Mátyás királynál játszanak , jele hogy
Dugonics hallgatá a népi előadásokat , melyekben Mátyás az
egyetlen.

A sok oldalú iró talán egy munkájával sem szerze oly tartós
nevet, elévülhetlen jogoK a késők méltánylására mint példabeszé-
deivel. Innen volt hogy elődeit teljesen homályba borítá, s az egész
közmondás! irodalomból .legismertebb az ő neve.

Ha kiv^szszök hogy imitt amott folyóiratokban került egy-
szer másszor elő a közmondások ügye : hallgatott ez a legnjábi
időkig, mikor t. i. a népdalok gyűjtése megkezdetett. így foglal szé-
ket mint akadémiai tag, Szvorényi Jéiséf í8i7'hen egy értekezés-
sel a közmondások és példabeszédek szeUeme és vegyes elemeiről^ Ígér-
vén hogy azok teljesebb és részletesb kifejtését külön munkában ki-
sértendi meg. > .

Ez értekezés a közmondások gyakorlati oldalát fogja fél , s
nyelvészetileg vizsgálja ; amott erősebb, itt gyöngébb^ mert köny-
nyen enged ámulatoknak, mik a nemzeti melegség rovására rendé-

Digitized by VjOOQIC

453 .

sen a legjobb igyekezetet csábinak el, p. mikor Szvorényi a török
fél holdéiul hozza le hódolj holdol igénket, Szirmay után; vagy az
íimeretes kóczipor (^kóczi pór, Kotzenbaner) szót összehozza Koc$
és kocsi szavak ráfogott történetével, Dugonics szerint stb. Ezek
üsak sejtésekUl hagyathatnak fel a képzelödés részhre, de tudomá-
nyi rangot nem követelhetnek, mivel erötetések. Egyébiránt Szvo-
rényi értekezése reményt hagy közmondások körüli függellen, ön-
álló, kimerítő munkálódásokra.

Csak alig néhány hó elölt jelent meg Dr. Ballagi Móriul :
Magyar példabeszédek (belül : közmondások és szójárások) gyüjte*
menye (két köDet. Szarviis, 1850.) reál rendben félig, s a kezdő be-
4ük szerint tnás felében, bevezető értekezéssel, hol a „példabeszé-
dek^^ fogalma, kiterjedése, rokontársai, haszna, külön nevezetei, hro-
^alma stb. vannak megérintve/ Közmondásai száma nyolcz ezerén
felül rug, világosiivá több európai liyelv közmondásaival, frísítve
történeti s anekdotái aprésággal. Egyet lehetlen megjegyzés nélkül
hagyni e könyvre nézve. Meglátszik rajta a sietés, szemet szúr a
közmondások pongyolasága elégszer, csináltsága sokszor, akárhon^-
nan elfogadása több izben.

Imé a közmondások iltalam ismert története hrodalmunkban.

XL) Arról nem sokat fogok szólani, minő első szükségi jó
valamely népnek és nyelvnek a közmondások., Már az , hogy csak
is a közmondásokban egy a nyelv a néppel, a nép a nyelvvel , miht
utolsó biró szabván törvénydt a közakarat, a közérzület s a nyelv
ösztöne, eléggé mutatja, mit lehet bennök nyelvileg fölfedezni^
mint kell feléjök vísszahajlani minden nyelvmiveltségnek örökké,
hogy el ne idegenüljön, niínt kell hozzájok folyamodni szónak vagy
íródlak hogy illően hasson a népre s megértessék általa.

tartalmilag a közmondás, mint valami Kandi Pál, és Szabó
Mihály (mind kettő sukat, mindent tudó egyén magyar közmondási
neve) hoz hirl a legmagánabb helyekről, bekandikál minden fedő
alá, mi fő alatta ; kimerítő oktatást ad egy vagy más nemében az^
életnek, legyen éz ilyen vagy olyan hivatal királyiul kezdve a leg-
utolsó közemberig^ pápátul a templom ajtajában imádkozó koldusig*
£ szerint qyilvánosiságra nem ^zánt titkokat árul el, s ha nevet nem
mond, annál jobb : míndeniiít sújthat kivétel nélkül. Egyébiránt csú-
fot üz a szegén^ bül, .hogy egymást hamar kineveti; epéshedik a
sánta bé(nára; tükörrel, színekkel kisérli a vakot, borot^lni ftkar
kopaszt, akasztófára viszi a tolvajt, mert nem tudta jól elrejtem, amit
lopott; neki énekes, hegedűs, kereken kimondva, egyíránt iszos ; a
kalmár hazug, a vámos gótomba, a gazdag kevély, a kevély ostoba,
az ostoba szamár^ mely arany lant mellett is csak szamárnótát. or-
dít.. Gondolnád, hová mindenüvé nem üti még orrát? Hallgattatik a

Digitized by VjOOQIC

. 454

Wró lelkistnéret , vigyázkodik marka , tenyere körül, ha nincs-e
megresztegetve egyik vagy másik vagy mind a kettft ; ellesi a nök
természetét, vágyait sötétben ; a pap gondolatját ttnnepi köntösé-
ben ; a pörlönek javasolja ugyancsak pörölni , a hivatal viselőnek
tisztét erősen viselni. Szóval a közmondás a nép ballható lelkisme-
rete, ó és nj testamentoma , szellemi hítbizománya.

XI!. A magyar közmondás néhány aesthetikai és nyelvi saját-
ságairól jegyezzünk meg ennyit :

ű) Van benite rím gyakran, még pedig a mondatok végin , p.
ki jókor k#/, arányát le/*, illa, bareA, nádak, erek; a mondatok ele-
jén, p. Aomar Aiímvas, kés6 k0á9es ; bőhen Mdös, Aben ^des ; vagy
ééák vagy diú^znó. Errre nézve a becsnek bizonyos fokát lehet meg-
állapítani, p. van ilyen közmondás : sürü g«zda, ritka köntös , vagy
sürü gazda, ritka gatya: ez utolsó jobb, mert van benne eUrim. Yam
félrtm, hol csak a mássalhangzók egyeznek, p. ne csak tudd hanem
tedd is a jót ; adj kést én is tudok kent kötni ; a muMAánaA egyenese
jó, a mesiMnnk horgasa.

A rímes tulajdon kisarjazásai az iker szavak, p. e$iri bki, im^
mel ámmaly inczi finczi^ tipeg topog^ melyek száma tömérdek a ma-
gyarban, s belölök fogyhatlanul gazdagíthatja magát nyelvünk örök-
kg. — Ballagl Mór sokat állított össze magyarázó értekezése vé-
^n, Czuosor szinte még 1847. az Athenaeumban.

E rímes természet adá meg közmondásaink külső rokonságát
a népdalokkal, s költészettel. Formája mindkettőnek oly szívesen
ömlik gömbölyűvé, kerekké, mint az e}cseppeirtviz,mint a gyöngy.
Azért Beniozky s Molnár Ferencé, kevesebb, több sükerrel csak t
közmondások költészeti hajlamára hallgAtUk, mikor el kezdték
versbe szedni azokat. Van népdal , mely egész strophákon keresz-
tül csupa ily rövid mondatokkal pereg le, p. a „Népdalok és mon-
dák^^ második kötetébén a 73. dal ; megjegyezvén hogy egyenként,
dlssórva föMs ssámmal találhatni közmon^t a népi költemények-
ben, legyenek ezek dalok vagy mesék. Nekem gyakran felötlő volt
Kovács Pál és Dugonicsnál daltöredékeket taláhii közmondás gya-
itánt, melyeket én csak dalokbut imerék, p. rózsaszedés tövissel
jár; melyhez- valaki még ezt adván: „a szereneüét éri kár,"
lett két közmondásbul egy csin#s versecske.

De belsőleg is alapul szolgál költészetnek a közmondáSv Sok
népi költemény van, mely víiltozatakép tűnik fel e^y egy közmon-
dásnak, p. a „Népdalok*' 1. k. 309. dala ebből van ktfonva : re-
ménység tartja az embert. De mi más a2 a Kisfaludy K. Bánkódó
férje. Fazekas Ludas Matyia, Garay Nagyidai czlgányai, mint a köz-
mondási hagyományok összeszedése, egfy képb^ dnfre , mozgásba
hozva? Mennyi van még ezetikivül, miket fel nem használnunk, mik^

Digitized by VjOOQIC

455

'Ml népi eposzoknak kellene, söl azt mondom, kell készülni eiöbb
n óbb. Annyi vigjátéki alak, még több mondat, melyből egész cse-
lekvényl lehet kifejteni, személyi, jellemet alkotni, csak olvastas-
sanak figyelemmel. Mi ment át e népi elemből a nemzeti költészet-
be : arról itt nincs mikor szólani ; s annak, rokon- e vagy nem a nép-
dal és közmondás, elég példáját olvashatni a főszöveg idézeteiben.

b) Nevezetes, hogy a főnév gyakran áll határzolt formában az
igével, p. szegényt az ág is huzzíi, e h. a szegényt ág is húzza,
vagy szegényt ág is huz. E három közül tagadhatlanUl legrövidebb
az utolsó^ mégis legjobb az első, s pedig mint én gondolom , azért
mivel ott a „szegény" szó tulajdon név gyanánt áll, mintha monda-
nád : „Pétert az ág is húzza," ellenben a két utóbbi forma ily sze^
mélyesUétt viszonyban nem járja meg ; más szóval : közmondásaink-
ban a személyesítés igen fontos szerepet játszik, kifogván a nyelv-
tanon, följebb becsülvén az eszmét, a czélt a nyelv külsejénél.

c) Tömérdekszer használ igét név helyett ; p. nem sokat ér a
csupa „hallom mondom"; nincs „merie"; nagyobb a „szerezd meg*'
a koncznál ; „tedd" ide ,,tedd" oda (azaz .mindenfelé hajtható)
ember. így a beszéd más részeivel is , mit elsorolni nem fogok, ha-
nem utasitom az olvasót magára e gyűjteményre, hói számos példát
fog lelni és Szvorényi J. értekezésére, melyrül fölebb szólottam,
hol nyelvi tekintetben igen jól rendezett kivonatok , észrevételek
advák, miknek utolsó alapját én egyenesen a izemélyesitéshen talá-
lom, alítván hogy e s^ymbolikal tulajdon egy áUalam ismert nép
közmondásaiban sem működik oly feltünőleg mint a mienkben , s
vájjon a névelő gyakori elhagyásának is, p. (a) „megelőzés gyö-
zés," mi lehetne más igazi alapja, tudván mennyire utálja a magyar
nyelv, kivéve a dunántúliakét , az ily szólásmódokat : a Pista , a
Jancsi: Pista, Jancsi helyett, egyedül azért, mivel mind Pista mind
Jancsi személyek, kivéve ha dunántulra valók.

d) Szereti a szójátékot szinte utólérhetlen bátorsággal. Én
legalább ugy hiszem, hogy eme közmondásoknak : aezéh (a czél)
jó, de kovája rósz ; már a mász (más), ha nem csusz ; hoszabb a
péniek (pendely) mint a szomb^ii (izoknya) ; minden hátnak (ergo)
van egy hasa," egyenesen a szójáték ada létet. Hát ez : „Futakon,
Bátorban lakik," azaz „félénk, futos vagy bátor," szinte mi egyéb
mint szójáték ?

Xni. Olvasunk ily közmondásokat : „ha nem kaka^ nem papa ;
se hukö se pizse nem lett belőle" stb. s bennök szavakat , melyek
a szótárákban eddig nem voltak elfogadva. Az ily szavak „gyer-
meknyelv" szavai, azon nyelvé, melyet dajkák terjesztenek el, mi-
dőn könnyebben kimondhatás kedveért az egyszerű ős gyököt meg-
heítSzietih^ mi e szavaknak aztán jelleme. A szónyomozás fogná Ht-?

Digitized by VjOOQIC

456

mutatni, mennyi elem van ebből a mi nyelvünkben. Én el&hozók né-
hányat. — Ilyenek már baba^ babus, báb : kis gyermek , kis alak ;
bibe, bibi (melynek egyszerű gyökéből lett a baf szó az i hangnak
a^ szótagra változtával, ktáU, kajál, ht, haj; ft, fa/, fajzik; st\ sa>,
sajog ; stó, sajö ; Yfda, Vajda, söt még képzőben is : szakit, sza-
kajt) kis baj, sérülés ; bubu, bubu$ , gyermekijesztő hang ; c$ao$,
csacsog ; csecse, gyermeki ékszer ; csucsu, csücsülj, aludjál ; csúcsú,
csúcsülj, ülj le; czéczó , mulatság; cziczi, emlő, anyatej; czicza,
czicztM, kis macska ; czoczó, czöczö, ló ; dada, dajka ; didiy didiké,
búzavirág, régi di gyökből, mely sanscrilben am. fénylik, ragyog,
honnan a mi áisz, áics, dij, divaf, diadal szavaink is származnak ;
diiáw, hideg van ; gögicsél, beszélni kezd ; gug^ gugol, félig ülve,
lekusadva áll ; haha, hehe, hihi, nevetési jelentök ; hohó, állatoknak
parancsoló szó, fenhanguvá is átváltozik ; hö ne hői hők, (Jiök meg,
tompa. Pázmán; hök meg villás!) s alkalmasint gyöke hód vagy hold
(jugerum) hódii (subjugat) szavainknak ; kaka, gyermeki neve a
ganéjnak, mocsoknak; kokó , kuké, tojás; kuku, kukucsál, néz-
degél titkon, rejtekhelyből; kikiriki, kukorikol, kakasszó; lala,
léte, dalokban előfortuló pótlék; UH, igy hivják a járni kezdő
gyermeket magok felé a dajkák, eleikbe terjesztvén karjaikat.
Ifama, anya; mumu, mumus, ijesztő mintbubu; néne, nenő, né-
nike ; nini , odamutató , néz ige gyöke ; nono , nógat ige gyöke ;
papa , apa ; pép, papa, enni való ; pipi , pépe, pepecsel, pipi kendő;
aztán, pi pi! pulykát hivó szó, hol a pi gyökből ugy lett pulyka,
helyesebben pujka, mint fentebb a bi bői baj , mivel az t hangzó-
nak természete jo, jő, ju, jő, aj szólagokká álváltozhalni , p. mondí,
mondja , tg jog ; ihász , jwhász ; idegen , jödegen , a ki jött , adve-
na; fí faj; pupu, pup, púpos, a mi gömbölyűvé emelkedik; susu,
susog ; tata , mondják a gyermeknek , mikor élviszik valahová jár-
kálni vagy valakihez ; tiitú , ital , ivás ; tyutgu , tyúk ; zsizsi meleg ;
zsuzsu, igy hivják a ludakal néhol. Vannak ezeken kívül egészen
saját szavai a gyermeki nyelvnek , például kacsó , kéz ; bambó, láb;
puki (talán bukik , büki igétől) leesel ; tenti, tente, aludj ; ácsi, áll|;
ücsi, ülj; piczi nyelv és hus; béli, altató szó (béli babám , béli !
Pázmánnál innen : gonosz bölcsőben belegeletí bélyeges próféta)
gyöke rejlik benne a beleső vagy bölcső szónak ; czinu , -hegedű-
szó ;pac«t, malacz; csidu, csikó; becze^ boczi, bocs, borju; pizse,
csirke; tücs, hajtó szó (se tücs ki, se hajts ki).

XIV.) Helyiratilag közmondásaink köre kihat néhány nem-
zetre és városra , emlegetvén a velünk egy hazában élő népfajokon
kívül a törököt, tatárt, olaszt, francziát, lengyelt; a^tán Jeruzsá-
lemet, Rómát, Velenczét, Bécset, a mi ezeken kivül van, az leg-
inkább ópefenczia, söt még ezen is tul, vagy néha India, éájm-

Digitized by VjOOQIC

457

perium. Egyébiránt tud yalamit mondani székelyről, oláh , ^sz8S2,
tót , rácz népek felöl, sokat tréfál a czígáíiynyal , s mintha fé^szó-
val gondolkoznék olykor , mert maga dien is kiböffenti az igazsá*-
gol s pedig elég szigorúan, midőn ama régi közmondást „malo ac-
cepto sluUns sápit," olykópefi restaurálta hogy magát lévé a bolond
(stuhus) helyére s most a közmondás nekünk így szól: kárán tanul
a magyar.

A hazai városok közt legtöbbet hallott és mond Budárul.
Dciíreczeube eljár. pipaéri, Szegedre dohányért , Kolozsvárra ke-^
nyérévt. Neki a budai bor nyel-i:5ü, a beezkói borral vallatni lehel,
különben aem is bor , ha nen^ tokaji. Történeti szeaaélyekrül ke-
veset tud. Atilla és Mátyás, Toldi és Rákóczi s ttég néhány van
meg nála ; egyébiránt Mátyás korának emlegetéséhez, főleg a köz -
mondások anekdotáiban, egyiknek emlékezete sem fogható.

Hagyott fen némely történeti dolgokat is. „Kutyát fogni, hátra
van még a fekete leves , hoszu mint Rákóczi líúcodalma sű). félre-
ismerhetlen adatok. A főszöveg folytán sok ilyet lehet észrevenni.

XY.) Maradt fel általa sok tfjcoAdtf, szertartás, játékok, ün-
nepély , például , a gergelyvilézek , pünkösti királyság , szent Iván
éneke czim alá sorolt visszaemlékezések.

XVI.;) A magyar symbolikához feltalálni benne ó hitregekö-
rünk (mythologia) némely töredékeit.* A garabonczás, boszorkány,
lidércz, manó, stb. légi, tűzi és hegyi vagy földi lények, különösen
a garabonczás szélisten, a boszorkány levegőégi megrontó, a mar
nókíncsőrző, a lidércz pénzhozó , áloraszaggató , értetvén alatta
hogy a gazdagnak, kit felboldogítani látszik, nyugalmát lopta el.*)

Ekképen .bevág közmondásunk a mese világába is. Hamupe-
peiyke , babszem Jankó , vadhnszár, a sárkányölés stb. ilyek, mind
a mese körébe tartozók.

XVII.) Elvégre hogy példáját mutassam fel a symbolismus
játékának a közmondásokban , hogy meglássék , mennyi mindenfe-
jői tódulnak össze az eszme uralkodó széke köré a szólásmódok , s
mily Mlönbözö köntösben udvarolnak avagy csak egy nép ajkairól
is előtte : ide iktatok néhány , ugyanegy értelmű közmondást: „^
tísKfa vizet is megszűri ; kitolná krajczárért k^skét a sárbul ; li-
dérozel imádja hogy pénzt hozzon; sokszor elmondta Kristóf imád-
ságát; szúnyogban is hájat keres; elégbül sem mer enni.; somfá-
nál főző ; magáiul is szánja ; ha nyálával jóllakhatnék , soha nem

*) Lugossy J. a „szombatosokról'^ tartott akadémiai értekezésébe n
ugy hiszi , hogy eleink a negyedik vagy vizi tündért sellő név a-*-
tatl iamerMk; álUtésának alapját, melyet a szényomozás is támogat,
egy régi versben találván foh ^

Digitized byVjOOQlC

458

pökné ki ; disznón gyapjat keres ; még a disznöalmot is eladná,
isten oltárárul is elvenné ; holtnak szemfödelét is elvenné ; a halált

se váltaná meg" slb. — mind e közmondás birvágyót, fés^

vényt jelent.

„Nem mind tiszta búza , mi az fi földjén terem ; csapja a
csíkot a lencsével ; muhart vet ; letéreget az országútról ; hamis
pénzverő ; elvetette a sulykot; elódzott a bocskorszij ; esettet ve-
tett a szája; megcsuszamodott ajka; sokféle fábul farag, szereti a
zuzát,^^ stb. itt árnyéka sincs a ^^hazug^^ szónak s mégis azt jelenti
mindegyik. És ez nem körülirás. Hanem u tiszta búza vétetvén
igazság jelképe gyanánt , kiben az meg nem terem, neve hazug;
esik és lencse nem igen férnek össze , mint nem az ellenmondás
azaz hazudság; országút megint képe az igazságnak, ki erről le-
tér, hazug; mikor a bocskorszij elódzik, széthull a kapcza, egy
hazudság elszórja hitelét egész előadásnak ; esettet vet a száj, az-
az nem azt teszi , mit kellene , mint a puska , mikor ném sül ; ez
hazudság ; sokféle fa nem illik együvé, mint nem az, ha fehéret, fe-
ketét összebeszélünk , ez is hazudság.

XYIII. Mily közelségben voltak atyáink szántás vetés, pásztori
élet által a természethez , s minő hirtelen játszá be képzelfidésök a
házi s mezei állatokat közmondásainkba : mutatja tömérdek példa.
Magyar ember sokszor itél balul,kicsniysége érzetében-e vagy bflrvöl-
ten, sok dolog felfii, nevezetesen arról is, mi eredeti, mi nem a köz-
mondások közt. Sok hazámfia, ki jobban tud idegen nyelven mint
magyarul, szememre fog lobbanthatni egyes közmondásokat, mintha
tudva kölcsönöztünk volna elfideim is. én is ! Nem vagyofk oly kis
hiszemmel népem önállósága felfii hogy szüksége lett volna min-
dig másébul élfidni, s kifejtett nézeteim nyomán talán felfoghatóvá
is tettem, mi az, ha egyik vagy másik nép mondásaiban egyforma-
ságot veszünk észre.

E végett néhány fis jelet fogok elfihozni, minfik némely ál-
latok, aztán az emberi lest egyes részei, melyek, mint följebb^ volt
róla már szó, szinte kész lakhelyei az elfogadandó eszmének , igen
is, előhozni a magyar és német nyelvből összehasonlítva. így pél-
dául iítfrfí*) gyűjteményében, mely egyike a legteljesebbeknek
Simrocké után, melyet még nem ismerek, és a jelen magyar gyűjte-
ményben, mely minden órán szaporodható, ily arány van a két
nyelvi s egy családba tartozó közmondások között , névszerínt : a
német gyűjtemény „Pferd és Rósz * czím alalt közöl harminczon fe-
lül való közmondást, a magyar az egy „ló'^ czím alatt nyolczvawiál

*) Volks-Bibliolhck, Drilter Btind, BieSprickwnrter der Deulichen^ v.
Dr Wil/ieím Körte. Leipzig. 1847.

Digitized by VjOOQIC

459

töhht. Előbbi ^^Himd^^ alá sorol nyolcztannü többet , az utóbbi az
egy „eb'* szó alá száz ötvenet , „kutya" alá kilenczvenen felül ;
„ökör" amott hnsz , nálunk harminczkét közmondást hoz , „disznó"
amott huizotmégyéi^ nálunk neygveneí; ., szamár" Bmoiíneygvenőtölf
nálunk HzetmyúfczHíi ; „farkas" amott hu$zonnyokz , hálunk ötoen^
négy.

A két első szükség! czikk : „kenyér és bor" és pedig amaz
németben hoz fi^s^^d/ot , magyarban harminczí}X\ emez németben
negyvenöt^ magyarban nyolczvan körül. így a testrészei is. Magyar
„orr" van Aíirmtfic^Aárom , német „orr" tizenkitencz ; kéz, német
negyt>efmyolcz ^ magyar harminczöt; fej amott huszon^^ imitt őt^
venőt; nyak, német nyolcz ^ magyar harmincznégy; fog amott ti-
zenegy , imitt huszonnégy ; szem ott harminczkilencz , itt negyvenöt.

Mondottakból látszik hogy az ös jeleknél kedvezőbb az arány
részünkre , s nem szükség hogy ezek akármelyikében , például a
szomszéd némettől , kellett legyen kölcsön vennünk; de látszik
egyuttsl az is hogy ösmeretek szerzésében talpra ésettebb volt az
ős magyar mint a mai; esze dúsabb, szive fogékonyabb, képzelő-
dése alkolóbb ; ellenben az uj idő hanyagul találta sokban, a mint-
hogy ennek eszméi , uralkodó érzelmei kevésbbé foganzottak meg
nála s tartalmasság , talán mélység tekintetében is a magyar köz-
mondás ez okbul Uhetőleg alább fog állni gondolkozóbb, észlelőbb,^
s takarékosabb népekéinél , mit egyébiránt mély tanulmányokat !-
génylő , flyenre nálunk alig vállalkozó, búvárkodás fogna eldönteni;
de a jelenségek oda mutatnak.

Hogy megint példával és számokkal álljak elő , a „nemes"
fogalmat tul a kutyabőrön , azaz erkölcsi értelemben , alig emlití
két közmondás ; holott ez egyike a legmagasb fogalmaknak ; me-
lyet nem külső czimer, kutyabőr, hanem valódi szivbe át ment,
szivtül átmelegült ész után kell ismerni , s létesíteni. Mit gondolok
én fogalmakkal , melyek örökös emlegetés után folynak a vérbe !
Közmondásaink eléggé koptatják a „törvény és igazság" szavakat,
emlegetik a „hit és vallás" eszméit: de én olyakban szerelem e-
rősnek látni a közmondásokat , melyek köteleztetés nélkül, önként,
a legbensőbb emberbül fogannak , azaz szeretem népnél a fölszin-
re csalt s csillogásban gyönyörködő positívitas helyett a negatív tu-
lajdonokat s ezeknek kifejlődését, mikor kedély és művészet aM-
jában lépnek elő.

És igazán arml lehelhe valamit irni, mennyire positív szelle-
mű n magyar faj , mig az is áll más oldalrul , hogy nem volt min-
denbetl olyan s valamikor , egyszer vagy másszor, meghasonlásnak
kellé kitárni befeő és külső embere között, mely tusában ezé lön a
győzelem , s innen ktílsiőn kapkodása , csillogni szeretése.

Digitized by VjOOQIC

460

Közelebbrül szólva közmondásainkhoz , az említett jel érté-
két is meghatározhatni egymásután. A lö^ mint már a népdaloknál
megjegyeztem , mindig kedves és különösen a fakó szinü legkitű-
nőbb ; azért „fakóra jutni^^ am. szerencsésnek lenni. Az eb jelképe
a falánkságnak, (talán innen van neve is «, e-sz-ik^ 6f?o gyökből)
hizelgésnek, rosznak, mely értelembül aztán tagadóvá lesz, p.
„ebet tud hozzá,^^ azaz semmit se tud , igy végre minden roszat rá
fog a közmondás, mintha mondaná: ki gyomrának él, az minden
roszra képes, azaz eb. Az ökör csendes, dolgos állat, igavonó
barom , mely másnak szánt , abbul él , mi a lótul n^marad , azért
mondják „megeszi ökröt a ló; ökör szánl a zab alá, de a ló eszi
meg.^' DiBznö jelképe annak, mi éktelen, dísztelen, ktíjönben szin-
te falánk; czigány szerint, „ha szárnya volna, legjobb madár len-
ne/^ mit a magyar együtt vall vele , mondván hogy „a disznó hus
mindennel jó/^ így a többiek is.

A test részeiről vett közmondásokból talán ilyen értelem ki-
forgatiiató : ha nekünk harmincz három szólásmódunk van az orr
felöl , mikor a németnek tízenkilencz, mi talán Anyásabbak vagyunk
mint ök s hamarább megorrolunk valamit ; ha negyyennyolczszor
emliti, vagy akár emelinti, kezét a. német, mig a magy^n* nem több
mmt harmínczötször ; talán a német dolgosabb , tevékenyebb ; bár
neküuk több van a fejrül , mégis a német gondolkozóbb , mi pedig
fejesebbek vagyunk tán; a nyakasságot ne vitassuk; mig a szemet
többször emlegetve is, alig vagyunk szemesek, nem hogy szeme-
sebbek. Azonban ezek talán gyermekségek ; de ugy hallottuk hogy
„részeg, bolond, gyermek mondanak igazat." Higyétek el : mély és
belső összeköttetés van a népkedélye s annak kifolyása között, mi-
kor aztán a gyermekség nagy dologgá leszen.

Ki fogja mindezeket kimagyarázni ? Hol az elme, ki elszán-
ván magát nagyszerű dolgozatra, tudományos vizsgálódáshoz szük-
íséges nyugalommal s kényelemmel bírjon , és ha végig nézett fa-r
jui>k történelén, ennek a világ folyására beható vögy nem haló fon-
tosságán , összevesse a lelket a külsővel minden korszakon át , ki-
jegyezze a határvonalokat : ijieddig és nem tpyább volt érvénye
annak , a mi (nagyar ; melyik szaludban volt fölepen (niveau) alul
vugy felül e saját faj mivelödése,, hol, mikor és miért maradi el
kísérői mögé ; egy szóval : mi a magyarnak történeti és népnem-
zeli psychologiája?

fiogy ily eredményhez a népi lélek ismerete is szükséges,
iQOndani sem kell. E sorok írója itt , ugy szólván , fenhangon gon-
dolkozik, s legré^b vágyait árulja el, mert bizony nemzetének
lehető kitudása volt a czély melyért a népi dolgokat u^^ ejtette
s minden jó szándéka mellett ott áll mai nap hogy a nem igenked-

Digitized by VjOOQIC

461

vezö időben és körülmények között , félúton kell félbe szakasztani
törekvéseit.

Azonban az irodalom élete megint fölpezsdülhet, s nincs
kétségem beiine hogy a népi dolgok iránt csak ezután lesz még fi-
gyelem és fogékonyság. A bölcs addig is így tanit : „hallgasd,
szerelmes fiam , a te atyádnak bölcseségét , és a te anyádnak ok-
tatását el ne hagyjad. Értsük az intést , hiszen ez a nemzeti ha-
gyományok tisztelete másszóval.

XIX. Értekezésem folytán leginkább oly oldalokat czéloztam
érinteni , melyekről eddig nem volt szó az irodalomban. Áthatólag
kimerítőt adni ezúttal , mikor inkább csak gyűjtő vagyok , czélom
sem lehetett.

Digitized byVjOOQlC

Sajtóhibák.

Lap

sor

hiba

olvasd

41

13

U

ki

45

25

ia

is

111
173
176

10
21
32

Ember talpán

jó

de nem azért

Ember a talpa
de azért

204
250
277

35

3

19

magának

pirse

kozák

magáénak

pizse

hozzák

287

26
15

anyjának
mátkatál

atyjának
roátkatál.

Digitized byVjOOQlC

Digitized by VjOOQIC

Digitized by

Google

Digitized byVjOOQlC

/

/

Digitized byVjOOQl^

•^

W^^'m

1

^^í

Digitized by

GooqIp

Digitized byVjOOQlC