^
PH
ao73
Is
.kőt.l
I
A
MAGYAR NYELV
ÉS
NYELVTUDOMÁNY RÖVID TÖRTÉNETE
I I, KÖTET
|a m, nyelv ű- és középkora.
i IRTA
IMRE SÁNDOR,
EGYET. TANXr, A M. TUD. AKADÉMIA ÉS KISFALUDY-TÁRSASÁG R. TAGJA STB,
BUDAPEST,
HORNYÁNSZKY VIKTOR BIZOMÁNYA.
1891.
A
MAGYAR NYELV
ÉS
NYELVTUDOMÁNY RÖYID TÖRTÉNETE
I, KÖTET
A M. NYELV Ű- ÉS KÖZÉPKORA.
IRTA
IMRE SÁNDOR,
EGYET. TANÁR, A M. TUD. AKADÉMIA ÉS KISFALUDY-TÁRSASÁG R. TAGJA STB.
-«\^í^
BUDAPEST,
HORNYÁNSZKY VIKTOR BIZOMÁNYA.
1891.
ELOSZO.
A m. nyelv történetét teljes bőséggel és alapossággal
csak ugj lehetne megírni, ha a szók egész kincse mindenünnen
tehát oklevelekből , köz- és magán ügyiratokból , személy- és
helynevek stb. teljesen összegyűjtetvén, ez alapon dolgozhat-
nánk, — más részről a legnagyobb részt fordított munkák ere-
detijét minden pontban összevethetnők, sőt a középkor latin-
ságának stb. szótárait is használhatnók s még a középkor theo-
logiájában is volna jártasságunk ; — ha a tartalmat szellemet
teljesen ismernők.
Ezeket mind nem tehetve, adok itt a mennyit lehet ; a
mi egyelőre a végre szükséges, hogy a régibb magyar n3^elv
alkata, rendszere, szelleme kis képben szemlélhető és tanul-
ható legyen.
Fő dolognak néztem a középkor kiadott elme-műveinek
nyelvét mutatni fel, az akkori rendszert és a rendszer során
a szók és szólások formáit, változatait, alakulásait, élet-moz-
gásait esmertetni meg.
A legrégibb időkről elmondottakban inkább csak meg-
említésre, figyelmeztetésre, a tanulmánytárgyak kijelelésére
szorítkoztam. Némelyek nem is tárgyalhatók itt elég bőven.
Azokhoz szólok, kik a magyar nyelvet történelmileg tanulni
és tanitni hivatottak.
Hiányaim, rendezésben és egyébben lehetnek ; helyzetem-
ben többet nem tehetek. Jóakaratommal menthetem magamat
s azzal a reménynyel, hogy munkámban jóakaratú tanulaiá-
nyozók. egyet és mást, jót is találhatnak,
május 3'
I. S.
A MA&YAR NYELV ES NYELTTÜDOMÁNY TÖRTÉNETE.
BEVEZETÉS.
1. §. A nyelvtörténet fontossága.
Valamely nyelvet tudni különbözöképen lehet. Tud valamely
nyelvet az; is, a ki az életből a saját érintkezéseihez legszükségesebb
alakokat és számos szót eltanult s ezeket gyorsan és ügyesen alkal-
mazza. Az is, a ki a maga korának irodalmából eltanulta a nyelvet és
szóban s írásban kellő készséggel használja. De az a nyelvtudás, mely-
lyel a felsőbb hívatású, tudományosan művelt embernek kell birni,
többet kíván és többet teszen szükségévé, azt, hogy az illető a nyelv
összes kincsét, tehát összes szavait, legalább a fontosakat tudja, úgy-
szintén a nyelv rendszerét : alakjait, kapcsolatait, még pedig mind-
ezeket a múltból, jelenből, tehát a voltakat és meglevőket. A nyelv
alapos tudása tehát azt kívánja, hogy azt térben ós időben lehetőleg
teljesen megesmérjük ; tudjuk mi volt és mi van a nyelvben : jelentős
hang, szó, alak és kapcsolat. És hogy mily irányt követett fejlődése
egész útján, mily irányban és eszközökkel gyarapodott előbb és mikép
lehet a maga természete szerint és szellemében tovább gyarapítani.
Mily szükséges a nyelvet történelmileg ismerni, vagy a nyelv
történelmét tudni, könnyű átallátni. A szóknak csaknem kivétel nélkül
történelmök van. Változtak alakjokra, értelmökre nézve. Van érdekes
eredetök, kapcsolatban a természeti hangokkal és emberi beszédtehet-
séggel és más rokon s idegen nyelvekkel. Vannak a szavaknak idő-
folytában elágazásaik, jelentés- és alakra nézve elfajzásaik, némelyek-
nek sérülése, romlása és igen soknak halála. És mindenikben egy-egy
fogalom vagy gondolat, vagy őseink egy-egy ötlete, érzésének egy-egy
nyilatkozása foglaltatik. És az összesnek vagy fontosabbaknak változás-
folyama megtanít a nemzet gondolkozásának módjára, annak változá-
saira, az erkölcsök, szokások, hajlamok alakulására. Bennek foglaltatik
a nemzet szellemének belső, sőt legbelsőbb története. Csak akkor
fogjuk igazán tudni a nyelvet, esmérni a nemzet szellemét, ha mind-
ezeket tudjuk és szem előtt tartjuk ; azaz tudják és tartják azok, kik-
hez itt szólunk, a magyar nyelv szakbeli taiu'dói, kivált tanítói. De más
IMRE S. : MAGY. NYELV TÖRT. 1
bármely tudó mán j-ág művelői is csak akkor fogják szaktanulmányukat
nemzeti szellemmel felfogni, a nemzet szellemében és nemzetökre
hatva előadni, művelni, ha a nyelv szavait és alkotásait minden válto-
zatban, minden időszak álláspontjáról és saját tudományuk érdekében
is vizsgálták és jól megismerték.
Vegyünk fel egyes példákat. A vallás szót használni fogja elég
szabatosan az is, a ki eredetét nem tudja ; de eszesebben az, a ki tudja,
hogy a középkorban már confessio mellett dicsőitést is jelentett. A kor-^
széyi/cn-YSiWsiS, stb., ily szókat pedig aligha fogja érteni, ki nem tudja,
hogy val vagy vaU habere jelentéssel is birt. kjohádzni szót csak az
érti, ki jonh joh szót a középkorból ismeri. Asszony helyett nem fog
nőt mondani, a ki tudja, hogy amaz általában doinüia, ez pedig csak
femina jelentésű. Mondjuk : ö^sin*c. de csak úgy értjük meg, ha tudjuk,
hogy ezt így is mondták : maga színént való. Mondjuk : ohrctethn ; de
a régiek szólásai : okát veti, okvetéssel, okvetés nélkül : okadás, moti-
válás stb. teszik értelmessé vagy biztosan használhatóvá. Némely szóval
csak a nyelvtörténelem tanulmánya békéltet meg. így a szakbelitudós :
ag\kér, fegy, kegy, reg, s még több ily rövid szót, a szépíró :
dagály, vész, ár stb. szókat csak azáltal használja bátran, ha a régibb
időből megismerte. És a nyelvnek számos kincse vész el arra nézve,
a ki a régibb nyelvet nem ismeri. Az imént emiitetteken kivűl csak
egyet-kettőt hozok fel : ihletett, iktelen, ireskedik, loshad, roshad stb.
így kivált más megesmerést érdemlő, de életre nem mindig támaszt-
ható szók, a szellemi életre tartozók : bájos, néző, táltos, reül. rűtet,
rémül stb. Mindezekről a stilról szóló szakaszban lesz szó.
A nyelvtörténelem tudása s a nyelvnek történelmi tudattal alkal-
mazása az irodalomban múlhatatlanul szükséges. A multat nem tanulni,
a múltra, mint alapra nem építeni, annyi, mint elveszteni a múlt kincseit
és kellő alap nélkül építeni. Vagy oly fát tenyészteni, melynek talaja
sőt gyökere sincs. A mi irodalmunk és nemzeti életünk jobb kora a
XVI. és XVII. század kapcsolatban volt a múlttal, az ősi világgal, ezt
tanúsítja a nyelve ; a XVIII. század a múlt nyelvének elfelejtése miatt
korcsosodott el, egyfelől. És az 1 790. óta megújult nemzet küzdésének
egyik tényezője a nyelvnek régi alapra visszahelyezése és az ősi alapon
tovább művelése volt. Ez egyik, az időhöz és eszközökhöz képest
másod sorbeli törekvése volt a nyelvújításnak ; de ez a nagyobb érdeme.
Főkép pedig azoké, kik az újítást mellőzve, a régi nyelvet tanulmá-
nyozták. Teljes lett volna az érdem és a siker, ha az újításhoz, azaz
bővítéshez buzgósággal, jó ízléssel, de ép oly alapos történelmi tanúl-
mánvnval is láttak volna.
Jövőre nézve mint a folyton fejlesztésben vezérül, zsinórmértékűi,
úgy a szellem és nyelv megjavításához eszközül a régi és új nyelv
együttes tudása szolgálhat. Ebből győződünk meg, hogy nyelvünkben
a legmagasabb czélokboz van erő és anyag, — hogy benne a szépnek,
valónak tolmácsolására minden eszköz feltalálható, — ha szellemétől
áthatott egyének fejlesztik és alkalmazzák. De szükséges, hogy, mint
nemzetünk régi tetteivel, intézményeivel, eszméivel, úgy szólásaival
alapos ismeret által összeköttetésben maradjunk, és nyelvünk a régibb
szellem és beszédmód által erősödjék, őseink és népünk szellemi,
erkölcsi erejét, értékét, nyelvökből mindinkább megesmérjük és lehe-
tíileg örököljük.
2. §. A magyar nyelv torténeimének korszakai.
A nyelv változására különféle dolgok tesznek liatást, külsőkép a
természet : más égalj alá jutás, más helyzetű vidékre költözés, más
népek szokásainak, külső dolgainak látása, eltanúlása ; belsőképen v.
belső okok s érintkezés által erősebben megindított gondolkozás,
módosított vallási, társadalmi, erkölcsi nézetek.
Nagy hatást tett a mi szellemi életünkre is több oly körülmény,
mely közé itt jutottunk ; a nyugoti népek közé jövés, azok szokásai
eltanúlása , földmívelés és művességek (ipar) gyakorlása , főkép a
keresztyénség, mely ősi hajlandóságainkat módosította, új vallási és
erkölcsi nézetekre vezetett. Majd a középkorban jogi és társadalmi
életünk fejlése, melynek visszatükrözője a középkori törvények. Utóbb
a reformáczió, mely által a XV. században már feljutni kezdett nép-
elem a nyelvben érvényesítette magát ; s ez a XVIII. század kezdetéig
meglátszik a nyelven. Majd a XYIII. század franczia és német culturája
s végre az 1790. óta feltámadt nemzeti öncállóságra törekvés.
Több nagyobb és kisebb korszakokat ilyformán veszünk fel :
I. Ókor 1. időszak. Kezdettől a keresztyénségig 1000-ig.
í 2. „ Az Árpádok kora 1000— 1301.
) d. „ Az Anjouk kora 1301-1458.
-"-ozepk. \ ^ ^^ Mátyás s a nagyobb mííveltség kora "^''
f . 1458—1526.
!5. „ Reformáczió kora 152G — 1606,
6. „ Nemzeti függetlenség küzdése 1606 — 1711.
7. „ Korcsosodás kora 1711 — 1790.
Legújabb kor 8. „ Önállóságra törekvés 1790 — 1848.
1*
Mivel a középkor két utóbbi százada a nyelvre külön-külön
bélyeget nem nyomott, a két korszak termékei nem lényegesen és vilá-
gosan különböznek, azt a két időszakot egybevonjuk és iigy ismertetjük.
I. Ókor.
3. §. A magyar nyelv eredete.
A magyar nemzet és nyelv eredetének bővebb megismerése végett
legújabb és legalaposabb tudósaink műveire utasítván, itt csak röviden
szólunk felöle.
A magyar egyike az ugor népeknek, melyek a Volga táján, „az
Ural begy két lejtőjén" laktak (Húiifalvy Etbnogr. 259.). E népek tör-
ténetét előadja Húnfalvy (u. o. 260.). Közűlök némelyek kivesztek,
mások megvannak, de ezek közül is némelyek elapadni, vagy nyelvöket
vallásokkal, szokásaikkal együtt veszteni kezdik. Emlékezetesebbek a
finnek, vogulok, mordvinek, ostyákok, lappok, mindenik töbl) ággal és
dialectussal. Volt Ugorország is, Jugria v. Jubaria (Húnfalvy u. o.),
mely aztán az orosz birodalomba olvadt (u. o.). Még 1510 — 1519-ben
Hcrherstein Zs. német császári követ úgy értesült ,az akkori Orosz-
ország fővárosában, bogy Jubariából vagy Jugariából jöttek volt ki
őseink s ott most is magyarul beszélő nép laknék. Hogy már előbb
Mátyás király is értesült az orosz birodalom némely részében lakó
magyar ajkú népségről, s bogy azokból ide szállítani is akart, töbl)
magyar történetíró állítja.
Népünk bát és nyelvünk a Volga és Ural tájain kezdett fejlődni,
ural-altaji, különösebben finn-ugor fajta és efféle nyelvű népek között.
De környezve volt török eredetű és nyelvű népekkel is és így vettek át
az ősidőkben már több török-tatár eredetű szót. Magokat is törököknek
nevezik a régi történetírók. így vették át többek közt a tenger nevét,
mely az ugor népek nyelvében nem így, banem saris, vagy saria, zaris^
vagy zaridz-n&\ hangzik (sárV).
A Volgától elszorittatván, még délibb vidékekre jöttek, elébb
Lebediába, a Fekete tengertől északra eső tájakra, majd Etelközbe,
mely az al-Dunába szakadó négy folyam által bezárt kis tartományt
jelenti. Innen jöttek a mai hazába, behozván alaijjában ugor, de már
korán török fajtá'ral vegyülni kezdett nyelvöket.
Hogy épen ez a nyelv eredete máig eldöntetlen kérdés és a nem-
zet eredetéről való kérdéssel kapcsolatos. Hvinfalvy és társai ezt vallják,
azaz. bogy a nemzet és nyelv eredetileg ugor, de emez törökkel vegyült;
Vánibéiy ellenben, hogy nemzetünk és nyelvünk eredete török ugor
vegyület -el. A dolog a nyelv életére és tudományára nézve kevéssé
fontos. Eldöntése pedig a kétféle, finn-ugor és török nyelvágak rend-
szereinek és szavainak összevetésétől várható. Ezt erősen munkába
vették és munkálják.
4. §. Magyar-ugor nyelvrokonság.
A magyar és finn-ugor népek egy eredetét, közös életét és kez-
detbeli együtt fejlődését tanúsítják a nyelvbeli egyezések.
7. Hangzásra nézve.
1. Magánhangzók harmóniája vagy hangzó-vonzat, mi szerént a
hangzóknak két osztálya, a mély és magas hangúak egy szóban nem
vegyülnek, hanem a ragok, képzők, néha összetett szók egyike is a
törzsnek mély vagy magas hangjához alkalmazódik (Húnfalvy Vogul
föld stb. 299. 1.).
2. A mássalhangzók torlódását kerüli, leginkább szó elején, egyik
nyelv inkább mint a másik.
3. A szótörzs végén, legalább legrégibb ismert állásponton, több
rokon nyelvben csak magánhangzó állhatott. Régi magyarban is, Árpád-
kori oklevelekben, krónikákban : Tos«, Sarko stb.
//. A nérféléh ragozáfiára nézve.
1. Ragozzák a névutókat, sőt a casusragokat is és a ragok
nagyobbrészt közösek a rokon nyelvekben (Húnfalvy u. o. 300.).
2. A nevek személyragai a személy és birtok többségét több sor-
ban tudják kifejezni, a minek nyoma az árja nyelvekben nem található.
Ezek a ragok a személyes névmásokból eredtek stb. (Húnfalvy u. o. 305.).
3. A többes rag vagy képző magyarban Z-, lappban hasonlóul, míg
másokban t d (Húnfalvy u. o. 304.).
4. Hetes számlálási rendszer található mindenikben (Húnfalvy
u. 0. :-i02.), úgy, hogy a hétig egyszerűk a számnevek, azontúl ösz-
szetettek.
5. A középfok összehasonlításban íw^-vel képződik, mint a magyar-
ban hh-yel (u. o. 308).
6. A névmások alkotó elemei ugyanazok : alá, elé, felé, közzé, ki
(kivé) stb. (Húnfalvy Ethnogr. 235).
III. Igeragozásban.
1. A személyragok elemezhetők személynévmásokból (Húnfalvy
Vogul föld 314).
2. A tárgyi ragozás (látok-látom stb.) magyarban, vogulban mord-
YÍDben nagyon egyező (ii. o. 315).
3. Különösen fontos a hem hiánya, mely e nyelvfajnak tulajdona,
bár néhol némi jelei vannak.
IV. Nevesdeschl) szók egyezése.
1. A test részei :/ó' f. páa, haj v. saii, sz^m v. sem fin. selma, száj
f. síi V. sop, iriy v. egn v. én, <rr v. ur, nyelv v. nyelm, máj v. majt, mell
V. majl, vér v. vér vur, Véz v. kat stb. (Húnfalvy Vogul f. 283).
2. Természetbeli dolgok : összerűk : vis v. vit, jég v. jáng, tüz v.
tut taut, arany v. sarny, ólom v. oln, vas í. vaski, fa vog. iju ju, ló v. lu,
el) V. amp és sok más (u. o.).
3. Ugyanazok elvontak : fdhö f. pilvi, iél v. tél tal, est v. iet név i.
nime v. nám, dme f. mieli, szó v. suj, nö v. né, mony v. tojás v. mong
(u. 0. 285. s köv.)
4. Az élet elemi működéseit jelentő igék : szül f. szűnt, él f. elii,
emik (szopik) f. ime, esz - (eszik) f. szűö, isz - (iszik) f. juo v. iij,
alv - v. al-, men (megy) f. - men, ííl v. unl, lel v. kuál, ad f. ant, viv -
(viszen) f. V. vi, tiyel v. nál, ral (vanj f. ol, Icv - (lesz) f. lee stb.
(u. 0. 289. s köv.)
5. A művelődésre tartozó első kellékek vyil v. nyál, tegez v. tiiget,
hés V. kíisi, cl v. elm, csata f. szota, had v. kant, /oi f. pun v. pan, köt
f. kut, szö V. szag, őr v. ur, tolcaj v. tolmak stb. (u. o. 295. 1).
így sok más megfelelő vagy közös eredetű szókat találunk, más
szó-osztályra nézve is, oly számosakat, hogy a rokonságot lehetetlen át
nem látni.
De rokonságot találnak méltán is a magyar és a török nyelv-
osztály között. Ez van különös bőséggel kimutatva Vámhéry Mugyaroh
Eredete cziniű n.uukájában, miután ugyan ő már előbb is Abuska czimű
dolgozatában s több rendbeli értekezései által a Nyelvt. Közlemények-
ben ezt bizonyitotta.
Erveinek veleje ide megyén ki. (Némely érvei a finn-ugor rokon-
ság ellen, mások a török-tatár rokonság mellett szólanak.)
1. A finn-ugor nyelvekben a hangzó-vonzat nem oly általános és
megvalósult, mint a törökben (im. 228. l.j. A kéthanguság: csal-csel stb.
amott nincs oly teljesen kifejlődve. Hangtorlat is kevésbé találtatik a
törökben (u, o.)
2. A vogul és más ugor nyelvekben háromféle szániok : egyes,
többes, kettős van a neveknek ; ennek a magyarban és a török-tatár
nyelvben semmi nyoma (im. 231.).
3. neJc névrag a törökhöz közelebb járó mongol- és mandzsu ui^g ;
ntnilAwA áll közel, holott auia nyelvekben nincs meg igy teljesen
(u. 0. 232.).
4. Számnevekre nézve a finn-ugorok közelebb állanak, de S20r-
szrr, aii-en számnévképzök amazokban vannak meg (u. o. 234.).
5. (6.) A névmások egyezőbbek a török-tatárban (im. 235.).
0. (5.) A személyragok (birtokragok) a magyarban és törökben
egyezőbbek, hasonlóbb hangokkal jelöltetnek meg (ii. o.).
7. Névutükra nézve is közelebb állunk a törökhöz (u. o. 236,).
8. Az inűn.-ní végzete amazokhoz közelebb áll, mint a finn-ugor
megfelelő végzethez (u. o. 230.).
9. Átható ige képzője t meg van a törökben is, valamint a -gál
-l'ál gyakoritó és az -l meg -z -zs mint cselekvés visszonyosságát jelentők
és a -le mint többes első személyraga (u. o. 237).
De a tárgyragozásnak itt csak halvány nyoma van.
10. A múltat a magyar í-vel fejezi ki, a török c?-vel : voltam:
holdiim stb.
1 1. Következő névképzők: -aí, -am, ew, -as, -cs, -a's, -és, mámj,
-meny török fajta nyelvekben is vannak.
Mindez nem döntő oly értelemben, hogy a magyar közelebb állna
eredetére nézve a török-tatár nyelvekhez, de azt mutatja, hogy elha-
tározottan amoda sorozni, legalább rendszerénél fogva, lehetetlen.
E mellett a szókincsben sok a közös, részint ősi időkből egyező,
közös örökségből való, részint ujabb időben tőlök átvett. így szél : sil,
árpa t. árpa , alma : ólma , ti/iik : tauk , szúnyog : szineg. Állat-
nevek különösen : kos : tör. kocs, kos, ürü : tör, ürü, toJclyó : tör.
tokli, ?;//cfí t, buga, tinót tana, borjn: puru, tokány: talkány, túrói.
turaj. Jó: tör, lau, enihi : em, im, - iv- : ics: kel: gel, tél: dol, nyel:jsd,
fú : pul, ral (vagyok) ; ol v, olt ; ős : isi, atya : ata, anya : ana, ük : öge,
ángy : iuge, arat : oraklamak stb, (Hunfalvy im, 280 — 296. Vámhéry
im, 243. stb.)
A későbbi időkben átvettek (Hunfalvy u. o. 297.) számosok :
bilincs, béklyó, bölcs, bölcső, balta, papucs, betyár, vásár, buzgány,
deli, kapu, kocsi, kefe, kapocs, tengely stb.
A szók lehetnek többfélék :
1. Vannak olyan szók, melyek az összes ural-altaji nyelvekkel
közösek. Ilyet Vámbéry 217-et talált. (Vámbéry im. 244. 1.)
II. Melyek inkább a finn-ugor nyelvekhez tartoznak, a török-
tatárból kienyésztek (u. o. 245. 1.).
III. Melyek a török tatárban lelhetők fel inkább hasonlóbb hang-
zattal és megfelelőbb jelentéssel. Igen érdekes csapat (Vámbéry 247. 1.).
IV. Olyanok, melyeket sem egyik, sem másik iiyelvcsaláclbúl nem
igazolhatni (u. o 248. 1.).
A ílolog lényegét kifejti Vámbéry (25i. 1.) ilyfonnán : „a magyar
szókincsnek körülbelöl két harmada szoros összeköttetésben áll a török
szókincscsel s annak segélyÓYel lehet elemezni és felvilágositani, e
szerént a magyar szókincs közelebbi és nagyobb rokonságban van a
török-tatár mint a finn-ugor szókincscsel,"
A mngyar toszok összeségét 2400-ra tehetni, ezekből Biidenz
996-nak analógiáját bizonyitotta volna ; , de ennek alig harmadrésze
igazolható, miután a túlnyomó szám török eredetre mutat." (Vám-
béry 253.).
Másutt ugyanő (im. 230. 1.) igy szól : r, Olyan nyelvvel van dolgunk,
mely egyrészről a finn-ugor, másrészről a török-tatár nyelv-járások felé
hajlik, de szigorúan véve mind a két nyelvcsoport kiegészitő részéül
tekintendő és szorosabb rokonsági fok szempontjából sem az egyik,
sem a másik csoportba nem sorozható."
Meg kell még jegyeznünk, hogy a finn-ugor eredetet és rokonságot
főkép a nyelvbeli adatokból bizonyítják Hunfalvy Budenz és társaik, de
a testalkat, szellemi tulajdonok, művelődési adatokból stb. Vámbéry és
egy-két társa a török-tatár rokonsághoz vonzódnak. Emez utóbbit, bár
sok félreértéssel formált okoskodás és adatok segitségével elökészi-
tették azok, kik a sémi vagy mint mondták : keleti nyelvek rokonságát
fejtegették : Otrokocsi után Bél Mátyás stb.
5. §. A hazai rokon népek és nyelvek.
Első helyen a hunokat vagy kunokat (Szabó K. stb. de helyesen-e V)
kell emliteni'.i.k.
Bégtől fogva nemzeti hagyomány és a nép, kivált a székely nép
mondái alapján elfogadott nézet volt, hogy a hunok a magyarok ősro-
konai, vagy épen ősatyái voltak. így tartják a krónikások közül leg-
többen, igy beszéli a székely nép, mely saját őseinek tekinti a hunokat,
a székely krónikát s az Attila rege némely székelyföldi maradványait
eredetieknek, valóknak vallja és hirdeti. A történetirók is úgy tárgyalták
a hunok idejövetelét és itt való honfoglalását, mint a magyar nemzet
története első szakaszát. Sőt a hunokat magyaroknak s megfordítva
nevezgetek Heltai s még előbbi középkori irók, kik szittya unnus és
magyar neveket vegyesen Írogattak. Ujabb időben, bár nem először,
mert már többen ily nyomokon jártak, Hunfalvy lépett fel erősen e
rokonság ellen, mely a külföldiek hibás állításai alapján jöhetett be
hozzánk és azok nyomán terjedhetett el a székely és a magyar nép
közt. De ennek a rokonságnak sem a magyar és székely nyelv csekély
különbségében, sem egyébféle aclatokban semmi alapját nem találnak.
A hún népet, valamint a vele egyeredetü avart is török fajta nép-
nek gyanítja Vámbéry, miután elődei azoknak nemzetiségéről semmit
megállapítani nem tudtak ; mert az a két-három magyar szó, melyet
byzanczi irók szerint a magyaroknak tulajdonítottak és a hunokkal
közöseknek állítottak (vár,hon, vadon), közelebbi megvizsgálás után sem-
mitsem bizonyított (Húnfalvy Ethnogr. 389.). Vámbéry leginkább számos
tulajdonnév alapján állítja a hún-avar népek török rokonságát. Ilyen
szók főkép:
Affiin vagy hitelesebb alakjában Efzcl magy. Etel általában nagy
folyót, különösebben a Volgát jelenti. Baján az avarok khágánjának
neve: gazdag, hatalmas nemes. Wcda vagy Ulid : felhő. Bengczildi igen
heves, tüzes. Edekhoii szerencsés, üdvös. Ella v. /////.- : legelső (el- V).
HúnAíxm^ húnnivar, melyben a var nem a mai vár szó, hunok tarto-
mánya. Irnah ifjabb testvér (/r, cr férfi, f)?r/Z; ifjabb fitestvér). KerlcU kir-
aka : idősb nő. Klialan (v. kágán régibb íróknál) főnök, khán szótól
eredő név. Mundmik v. Mundzsuk zászló, zászlófő. Oibarsz (Oebarsios)
párducz, - OLiar vadász (oh lövőszer, okta, lőni). Tvdun tudó, Tvrnm
teve stb. (Vámbéry im. 39. s köv.)
A húnolihul rokon nép a sajátképi lunok, azok, a kiknek szereplése
a magyarországi történetben sokszor előfordul; kik ellen a XII. s XIII.
században harczoltak. kik közííl sokan megtelepedtek itt s kiknek nevét
ma is megyék, kerületek viselik. Ezekkel ismét rokonok ama más vidéki
kiinok, kiknek nyelvét a Petrarca codexből ismerhetni s kik a Fekete
tenger éjszaki partjain laktak. Némelyek amaz ide jött s itt megtele-
pedett kunokat a magyar nép (és kivált a liúuok) fajából valónak
tartják. Nehéz is felfogni, hogyan veszthették el minden nyom nélkül
nyelvöket, bár helyhatósági önállásuk volt. Ezen alapon igyekezett
Gyárfás I. több rendbeli munkájában a kunok és magyarok őseredeti
azonosságát bebizonyítani. De e nézetnek ellene vannak és a mai
kunokat külön eredetű és nyelvű, de beolvadt népnek tartják. Hozzájok
tartozóknak tartják a kabarokat vagy palóczokat is, kik aztán utóbb
ngy veszthették el nyelvöket, mint a többi kunok ( Húnfalvy Ethnogr. 3G4 .).
A kunok külön nemzetisége mellett Húnfalvy érvei :
1. 1300 körűi ott, a honnan a ruthcnek idejöttek, tatár nyelvű
kunok éltek. Ezt tanúsítja a Petrarca-codex (Húnfalvy, Petrarca-
codex 34. 1.), melyben ezek nyelve foglaltatik.
2. Kuthenről a kunok vezéréről Eoger azt mondja, hogy ide csak
10
azért jött a többinél előbb, bogy megesmérje a földet és megtanulja a
magyarok nyelvét jó előre. (Húnfalvy u. o. 35 1.)
3. Mária királyné egy I 268-iki rendeletében Kelduch kún ember
„tolmácsainak" adott földet (u. o.).
Zsigmond pedig egy alkalommal félreállítá azokat, kik kúnúl
nem értettek (u. o.).
Egy térilő mondja magáról, liogy elébb megtanulta a kún és ujgur
nyelvet, úgy ment a kunok közé (u. o.).
4. Oláh MiUós említi a bozát, hogy avval élnek a kunok. Ez j)edig
tatár ital.
5. A kunokat szerteszélyel tatároknak nevezik, péld. Tatár Szent
Miklós nevében 1 f. (tatár lőreV) u. o 35.
6. A tatár MialyátiliOi több községben tudták s a legidősbek közül
némelyek ma is tudják.
Némely nevek is ugyanazt bizonyítják (n. o. stb.), egy-két hely-
névben ujabb idükbeli török nevezet lappanghat. így : Turgony, Bodog-
lár, Bösztör stb.
Vezérök neve Kötöny v. Kuthen érthető a török nyelvből. Köz-
nevek pedig (u. 0. 42.) kéneső, egyház stb.
A bessenyők szintén ngor, vagy mások szerént tatár eredetű nép
voltak, mint a bolgárok, kozárok stb. Kivált ez utóbbiak, kiknek nyelve
is, ha csak elemzetlen tulajdonnevekben nem, alig hagyott világos
nyomot, bár a magyar nemzet történetében mint külön népség összesen
és egyesek is sokszor találhatók. És községek neveiben s valódi nevek-
ben a bessenyö nevezet sokszor fordul elő.
Ki e népekről többet kíván tudni, utasítjuk Húnfalvy és Vámbéry
müveihez.
6. §. Műveltség. Magyar és nem-magyar tulajdon- és
köznevek.
Ez a korszak a még le nem telepedett magyarság dolgait és
nyelvét foglalja magában. A művelődésnek, legalább európai értelem-
ben, kevés jelei maradtak ekkori őseinktől. Sőt mostani lakóhelyökben
és ide kőltöztöktől fogva a X. század végéig leginkább az ázsiai szo-
kások és jellem képviselői voltak.
Egy volt nemzetünk kétségkívül ősi lakásában s utóbbi vándor-
lásában ama bódító nomád népek közül ; olyan a mely sem belső, sem
külső csinosodásnak mint államiságának is fényes jeleit nem hagyja át,
de a mely természetes elmetehetséggel, kiraüvelődhető elmével és
n
műérzéssel és már csak érintkezései folytában is súrlódván, e miatt sok
belső derékséggel és némi líülsü díszszel bírt. Az ideköltöző őseinkkel s az
első két században itt élővel érintkezett műveltebb népek történetírói s
egjéb tudósai, kik rólok emlékeznek, nem írnak rólok kedvezőtlenül. A
bizancziak vitéz, erős, jól rendezett népnek, fejedelmei némelyikét eszes,
bölcs rendtartónak említik, valamint fegyverzetét, hadi szokásait,
ruházatát, társadalmi és erkölcsi vonásait elég vonzóan adják elő. Ezek
közül sok, a mi az étkezésre, életmódra, öltözésre jellemzőbb, ma is
meg van a magyar népnél, a fődolgokra nézve, hasonlóan (Vámbéry
Honfogl. magyar jeli. 22. 1.) ; és nagyon különbözik az európai nyugoti
népekéitől. Ha más krónika-irók, németek, olaszok kedvezőtlenül szól-
tak rólok, oka az, hogy csak hódításaikból, harczaikból ismerték.
Szellemi értéköket nem a nyugoti gyűlölködő krónikások, hanem
a régibb ázsiai kultúra méltánylásával tekintve, ugy találjuk, hogy
valamint az állam belső rendezésében és a nemzeti alkotmány fentar-
tásában eszesek, a szabadságot megérdemelni és fentartani tudók
voltak, ugy más nemzetek irányában, bár hódítók, de mérsékeltek s
igazságosak tudtak lenni ; a legyőzötteket magokhoz vonni, tulajdon
fajtájokkal egyesíteni, egyeztetni ügyesek.
De sem e korszak szellemi míívelődéséről általában, sem kivált,
a mi legfőbb, nyelvünk ekkori állapotjárói tárgyias adatokkal nem
birunk. Ha itt-ott régi és épen ekkori fegyverek, eszközök vetődnek is
a felszínre, ezek nem őseinlc művei, noha tulajdonaik lehettek is. Ha
nyelvökről vizsgálódunk is, alig találunk oly jelenséget, melyről állít-
hatnók, hogy e korból maradt volna. Csak egy sornyi magyar írást sem
ismerünk a XII. század előtti időből, sem az 1000 év előttről feljegyzett
hely- vagy más nevet.
Legfeljebb itt is idegen nyelvű krónikásoknál, vagy oklevelekben,
de későbbi időkből maradtak már e korban meglehetett egyes szók,
kivált tulajdon-, személy- és helynevek. A nyelv rendszerére csak ugy
következtetünk a későbbiekből és a szókincsből, csak egyes szavak
némelyikét sejthetjük az irók után, az ősi időkből valónak, ős-hazai
tulajdonnak.
A tulajdonnevek közül, bár nem szorosan ide tartozólag már
említettünk néhány hun nevet, melyeket Vámhéry a tatár nyelvekből
értelmez. De a hunok nyelvében sok idegen, szláv stb. szót találunk,
így : strorn : strues (Grimm. KI. Schriften II. 289), mások szeréut
szlávul , lakoma, - /rí/mos : kumisz: lótej. Zerchon : zwerg, Onégcszios
Vámbéry szerént török szó, görögös átírásban: hatalmas. (Vámbéry
im. 48.)
12
A liúnok avarok tulajdonnevei közül a mai helynevekkel azonosí-
tottak némely személyneveket (Szabó K.), de ezeket a legújabb nyomozók
azonosoknak nem ismerik. így Fiua Eoas Ruga Rugila Sz, szerént JRoff
helynévnek felelne meg , ezt Húnfalvy tagadja. (Ethnogr. 109.) Ha-
sonlóul Scottis : Csat, Knridach : Korda, Bléda Buda stb. Egyeh : Ede-
kon, Ecka V. Piika Erdélyben Attila nejének neve volt.
Némely helynevek idegen eredetűeknek látszanak, de rokon
nyelvekből magyaráztatnak : Ki'űciillö kukuljó ; jó^viz, Eiphoens Ei-
paeus osztják np rcp : hegy-böl, Rha (Volga) mordv. rav rava : tenger
jelentésű szóból. L. Húnfalvy: üngern 104 — 120. l.
Ellenben a mai hazai helynevek s személynevek nagyobb része
idegenből magyarázható. így a Dima Dvina Donecz kelta nyelven gyors
folyót jelent. 3Iiros Schaífarik szerént mare-tó\ ? Pelso : Fertő
svédeknél Plesse és magyar név, Gran: Hron (határ?) mások szerint
szláv eredetű. Esztergom mint Eszterháza -gár, -gál, -ág mind, a Dunán-
túl való megyékben.
A magyaroktól származott, azoknak tulajdonítható nevek: Sar^
Sárvár, Sárvásár, Sárszeg, Sársziget, Sárrét, Sárviz stb. sár köznévtől
(Húnf. Ethnogr, 180.). Fejérvár, Bakonbél, Pécsvárad, Fekete Magyar-
ország (u. 0. B32., 350.) stb. Fehér szó általában helynevek mellett
(u. 0. 349.J.
Már az Árpádok korából esmeretes oklevelekben levő helynevek
és személynevek, bár későbbről jelennek meg, de nagyrészt ez időbe
tartozhattak, ebben eredhettek. Mégis amoda számítván, utóbb muta-
tunk fel belőlök néhány jellemzőt.
De ez időből való jellemzőbb nevek még : a magyarok fejedel-
meinek közneve Kende ; méltóságnevek, törzsek nevei : Kahiir^ Nyék :
iSeke. Megere, Kürty, Germatu, Tarjanu, Genach (u. o. 216.), talán
a mai helynevekkel mégis összevethetők : Nyék, Jenő, Tarján stb., Gyla
ma Gyula tulajdonnévvé vált méltóságnév, mint király, kenéz stb.
Kaichas hivatalnév még a királyok idejében is. Uram rendes czime a
király férlitestvéreinek (fr. Monsieur).
Mythologiai eredetű ösnevek : Terem : Tárom vogul szó : isten ;
réjülé-í finneknél : y/j melegedés, hevűlés, Tarom-réj isten melege ; egy-
ház szentház (1. Budenz szótár), tündér: -dér képző ebben tar, tar.
Isten előbb : <7ó' (HB) Húnf, szerént előbb is : atya, ezzel : ten - ég,
utóbb persa Izd hed, űim isdn : atya (v. ö, Yámbéry M, Ered, 671. 1.),
regelés, - trromt. törlíf, törökben tőre, torit, vog. tarét (Yámbéry M.
Ered, válasz Húnf, 39,), U/.kon pohár Húnfalvy szerént (Ethnogr. 325,)
ukko okán istennevekkel kapcsolatos. [Ellene Révész Imre : Ellenőr
13
1857. márcz, 31., Figyelmező 1878. márcz. füzet. V. ö. Geiger UrsiDi'ung
der Spr. I. 353. Castrén után]. Ukkon jelentené a gazdától vendégeknek
kínált poharat, mely mintegy családiasítás jele volna, ükko : gazda
(u. 0. 354., 55.). AkLa amannak femininuma, ólatin nyelvben : Accn \
Akszin (HB.) imád Húnf. szerént Juinala- meg ö/cZ-tól ; Vámbéry
szerént máskép. (Vámb. Magy. Ered. 378., G72.), úldos, áfol% álhoz -
áldkoz^ (Vámb. Válasz u. o. 40.), áldani^ áldomá.t (u. o. és Ethnogr. 325.).
Jzé (u. o.\ Vámb. tenger török szó : tengir, halvány (Vámb. M. E. !i 1 1.).
óriás (u. o.), laraJcdn tulajdon-név, mint szilajságot, vadságot jelentő
személynév, ördög (u. o. Vámb.), csJcii (u. o.), káronikodni (u. o.), táfos
tátos : pap? tátos ló ; sarkán lu. o. Vámb.) stb.
Az ősi vallásra mutat némely más nevezet is, igy : tor. ni'tnó^
r<'jtezil\ révedez (1, reűl stb.), áldosólö (Húnf. Ethnogr. 304.), IL mn-
Jirgtj (u. c).
A magyar nev(?t elemezi Húnfalvy előbb a M. Nyelvészetben I.
45 — 48., utóbb a Bp. Szemlé1)en VII. évf. LXI. füzet 91. 1., majd
Ethnogr. 2 { 1 . 1. és ma ma : föld és Jcdr : ember : föld ember-tői ma-
gyarázza.
7. §. Az ősi nyelv rendszere.
Az ősi nyelvet a legrégil)b emlékek tanúlmányá})ól és a rokon
nyelvek szótörzseinek, alakjainak összevetéséből lehet biztosan kiszá-
mítani. Még így is nehéz s többek szerént sikertelen dolog számítgatni;
mert róla teljes ismeretet nem szerezhetni. Nekünk pedig régibb idő-
ből, avagy csak az ide költözésünk két első századából sincsenek
semmi emlékeink. Legfelebb helyneveink. Tehát mintegy levegőtől üres
tájra kell emelkednünk, melyben nyomosán vizsgálódni alig lehetséges.
De a történelmi adatok lépcsőjén feljebb menve, a meglevő vagy
lett tényekből s formákból következtetve, mégis sejthetjük, többször
biztosan kiliozhatjuk a legrégibb lehető alakok mivoltát ; és élőnkbe
állíthatjuk a régibb nyelv rendszerét, ragozása és képzése módjait stb.
De csak általános vonásokban fogjuk az ősi nyelvről való képünket
festeni ; nem bocsátkozunk — nem is tehetjük ezt — az etymologia
mélységébe. Csak azt adjuk elő, mit gondolunk őseink nyelvéről ; miben
állott annak jelleme hangzását, egyes alkotó részeit, a szónemeket, a
beszéd kapcsolatait tekintve ?
Nagy különbség van a nyelvek régi vagy művelődés előtti és
újal)bkori művelődés, elegyedés, érintkezés utáni állapota között ;
olyan között, a milyen volt a magyar idejöttekor és a milyen ma vagy
14
mostanábaii. Olyan, mint az akkori és mostani szellemi állapot, az
egyszerű nomád ember és a sok ismerettel bíró sokféle hatás alatt
álló között. Amaz érzett eleget, érzett nagyon és mélyen, erős és tevé-
keny szépérzése, aestliesise lehetett ; de észlelésre, gondolkozásra
sokkal kevesebb oka és tárgya volt. Gondolatainak viszonyításai egy-
szerűek és egyneműek, ezeket kevéssé szokta rendezni, vagy a kevés-
féle viszony miatt könnyen rendezhette. Nem volt rá szüksége, hogy
sokat beszéljen, beszélni siessen, gondolatait összesűrítse, összeponto-
sítsa és sok reflexióval szerkesszen beszédet ; tehát gondolatait mester-
séggel fűzze egy-egy központ körűi. Valami egymenetűség mutatkozik
a legrégibb népek elmeszüleményeiben, irodalmi emlékeiben, az ok
és okozat, előzmény és következmény, ellen-ok és feltétel, mellék-
körülmények gondos mérlegelése, kellő tekintetbe vétele nélkül. Pár-
huzamosság, inkább alárendelés, vagy egymástól eltérő irányzás a
mondatokban. Semmi körmondat, semmi bonyolítása a mondatoknak,
semmi egyéni színezet vagystil a beszéd szerkesztésében. Ilyen a gyer-
mek-beszéd, melynek logikája gyarló és ki nem fejlett ; az egyszerű
nép beszéde, mely a hely és időviszonyokat jól fogja fel s jól sorolja,
de az okok, ellentétek kapcsolatát, a következtetés, észlelés törvényét
nem bírja mindig és elég helyesen tekintetbe venni és a beszédben
alkalmazni. Ilyen a népmesék nyelve, melyekben, mint a lyrai egyszerű
és igazán dalféle művekben is, nincs helye az elvonásnak, mély fel-
fogásnak, a gondolkozás némely törvényei alkalmazásának ; mert
bensőleg az érzések, a sensatiók vezetik a beszélő embert és a kedély
mozdulatai okolják meg a kapcsolatokat.
Ily beszédben sok olyan jellemző hiány van, sőt tényleges tulaj-
donság is, a mely utóbb kivész.
] . A hol nincs pontos és sokoldalú észlelés, szükségtelenek, vagyis
nem létesülhetnek periódusok^ azokban a mondatok kapcsolói a ter-
jedtebb, határozottabb értelmű kötőszók. Mondanunk sem kell, hogy a
minélfogva^ aniiál/ogra, jóllehet, mirídazáltal, liövelkesölcg stb. ilyen
távolról sem volt meg a régi nyelvben ; valamint egyes használt kötő-
szóknak sem volt megállapodott vagy kizárólag kötőszói értéke. Bizo-
nptása ennek (1. al. Kötőszók. Szófűzés.) :
a) hogy a nép máig sem ismeri az ilyeket, vélek élni a nép irá-
nyál)an ízetlen pedánsság volna,
b) hogy helyettök, mint utóljb kimutatjuk, leginkább kedély-
szókat vagy indúlatszókat alkalmaztak, milyeneket a j/o, holia, ám, húr
stb. összetettjeikben találunk. így voltak más nyelvek is. A régi görög-
ben jóval kevesel)b a kötőszó, mint utóbb : mert Ilomér és Herodot
If)
mondatai sokkal rövidebbek s ha hosszúk, sokkal kevésbé összefűzottck
és boiiyolodottak, mint utóbb Pindarosnál vagy Platónál, A régi héber-
ben, mely iirózúval sohasem birt, talán nagy átváltozás nélkül nem is
bírhatott volna, alig van több kötőszó egynél {ve Y), mely aztán, mint
nálunk is némelyik, nemcsak az egymás mellé rendelt egyszerű kap-
csolt mondatokat (és, aztán, majd), hanem az ellentétesen stb. egymás
mellé tartozókat (de, pedig, tehát), sőt az egymás alá sorozottakat is
(noha, bár stb.) kapcsolta és vezette. így az líjabb tatár mesékben,
mondákban stb. s a régi védákban kötőszót nem sokat vagy alig
találunk. De tapasztaljuk a magyar mesékben és régibb verselésben is,
hányszor hagyják ki a hor/i/-ot és elYéléket, s mennyire nem találhatók
kivált az okjelentő hosszabbak. >\. ö. Húufalvy Vogul nép IG!). s, köv.).
2. Az ősi nyelvnek összerűbb kifejezései vannak, hangutánzók, á
természettől ösztönszerűen vettek, úgy mint a mai népbeízédnek.
Ehhez képest a mai beszéd szavai „üresek'", tartalmatlanok : amazok
teljesek, érzelmesek és kiábrázolók. Az ősi nyelvben, mint a termé-
szetes ösztöne szerént beszélő népében is, a hangutánzó és ösztön-
szűlte szókon kivűl számtalan az ikerszó, a hanggal színezés és ez által
való megkülönböztetés ; az ily czél nélkül való hangváltoztatás, mint a
görög, német hangváltoztatások, az időkülönbségek s többes szám
megjelölésére, sőt eredetileg a nélkül. Ilyeneket mutat fel a régi nyelv ;
magyar : megyer, trufa : tréfa stb. S ezeket jórészben ma is szaporítja
a nép nyelve, kacza: köcze, tarafara: terefere stb.
3. Különösen hangzatra nézve a régi magyarban találunk :
a) Utó- vagy póthangot; Vagy a törzshöz tartozót és utóbb
onnan lekopottat, milyen az újabb szlávban, ruménban s általán új-latin
nyelvekben látható. Vagy csak a kimondást természettel kísérő vég-
hangzást, mint a mai gyermekbeszédben tapasztaljuk ; de a mással-
hangzó végződésnél természetes is. (V. ö. az ó-indus mássalhangzók
hangzását, melyekkel mindig egy utóihangzó a ejtődik).
Példák ; álrau : álom (almo), sarkú : sark, Tosu : Tos, Kundu :
Kund V. Köud, hetu : bet, Zeguholmu : Szeghalom,
b) Az átmeneti szelletek (h j v) előfordulnak legrégibb irataink-
ban, helynevek és egyébfélék régi leírásában ; hihető, előfordultak
beszédben is (?) A szó végén, kezdetén, magánhangzók között, termé-
szetesen; úgy mint az itt a) alatt érintett utó- v. póthang. De hogy
mássalhangzók mellett a nép ejtette volna, alig hihető. Nem hihetjük,
hogy a helynevekben Kerequi, Quiar (Kajár), Quiesd, Queled (Keled),
Qeureusig (Kőröshegy) stb, a k mellett v is ejtetett volna, habár a
HB-ben némely körülmény arra mutatna is (l. al. A j toldásáról pedig
16
Tiszja stb. 1. a XVI. sz. nyelvét). A mássalhangzók, kivált t mellett
gyakori h kimondásl)an nem hangozhatott. Ettől a magyar hangoztatás-
mód egészen idegen.
c) A hangzóvonzat vagy egyezés törvénye általános a rokon-
nyelvekben, de különböző mértékben. A magyarban ma elég szigorúan
alkalmazódik, de a régibb nyelvben aligha úgy volt. A régibb tájszó-
lások egyike a palócz, mint a székely s ezek nyomán a HB. sok eltérést
mutatnak ; hálálnék, pukulnek, kanálvel, másüvé, hatodszer, halljátok-
sze, szálljon-sze stb. És az alföldi nép ma is gyakran enyhíti a hang-
vonzattól okozott egyhangúságot és mondja : Csenád (így régen is) :
Csanád, sejáta : saláta. És felváltva vannak ; tehát : tahát, tápászkodik :
tápészkodik, avul : avélt, kajált : keált, arány : erány, odábl) : odébb,
tovább : tovébb stb. Ellenben néhol máskép : járatbali : -béli, balól :
belől, a hajt : az helyt stl).
Ebből következtetni merjük, hogy a hangzóogyezés nom volt ősi
nyelvünkben egész következetességgel megtartva.
d) Az ősi magyar beszédben a mondat vagy gondolat nyomatéka
uralkodott ; a szóhangsúlynak annyi nyoma sem volt, mint a maiban.
Ha van valamilyféle ma, azt az érintkezés okozta, a némettől,
szlávtól vehettük. Különösen igazolja ezt, hogy
e) Hosszú és rövid magánhangzók igen sok szóban az értelem
módosulása nélkül szeszélyesen váltakoztak. így van ma is ; de régen
még inkább igy volt. Nézzünk kissé bővebben példákat a mai nyelvből,
hogy a régire következtethessünk.
A szeszélyes v. önkényes hang- vagy szótag-hosszabbitás — ez
utóbbi torlat által is, — előfordul a mai és fentebbi idők nyelvében.
7. Szó ejrjéii :
a) leszek, ttszek, vészek, eszem, megyek : leszek, teszek, vészek,
észera, megyek s igy több alakjaikban ; légyen, mégyen stb. régen : léve
(Mikes) ; ma léve;
b) bírom, sTrok, mutat, unom, unalom, ünodalmas, ellenkezőleg:
bírom, sírok, unom stb.
c) növök, szülő, tíidós : növök, szülő, tudós. Igy müvei : művel ;
d) tesz- stb. -tői: tétet, étet: tétet, étet, tététes régibb nyelvben,
ma tettet ettől tetni ;
e) túró, fúró, bíró stb. túró ;
f ) jussom holott : vasam, hasam, de tövissera.
g) vassárnap, vlssel, addom uttán (XYI. sz.) : vasárnap ;
h) ásszály : aszály ( Molu. sz.) bösszu : boszú, rossz: rósz, ásszu :
aszú, ázzon: azon (Helt.) közzel (Bod Athén.) Igy attyánk, Mátíyás (Helt.U
17
i) épi^en, éppitik, éppül. Az első általában divatos. így : képpen
képpest sőt képpére, kivel, kivül : kivel kívül ;
k) nyájjas, ajjándék, ajjánl ; hiány liijjány. így : nyájja, májjá,
szájjá, tájjá stb. holott : szája, tája is ;
1) téged : téged, tége, tégetlen ;
m) hozzám holott : -hoz. Kassainál s többeknél : liozz, épen ezért ;
véllem : vélem: vélem, másokban is: felőliem, belőllem, róllam, bennem,
fellebb v. feljebb az egyszerű-vei, -ról, -ben, fel- mellett is.
n) íí/íCó': éhes; Tihít: áhít, öhajt : óhajt, sóhajt: sóhajt, sóvárog;
sóvárog, iigyehít : ügye, kéz: kéz, (kezem: kezes) vésze, szélvésze:
vészes ; tere, terűlet : tér téres, de tereget terepély, és : és, be : bé.
Régen : én, ma : én, engem : engem ;
o) egytagúak : ügy : űgy, jog : jóg, kör : kör ;
p) irigy : irigy, egy : eggy : edgy, származásai : egyenlő, egyenes
eggyezü, eggyetlen, eggyesség ;
q) halad : haliad, ballaszt, halandó : hallandó ;
r) avagy: avvagy, netalán: netalán, héány : hiány, héány ;
s) holta, volta : holta. Told , Tóid stb. Az alföldön és Erdélyben
hosszú, néhol rövid, mint öl stb. képzőkben is.
t) győzedelmes, nyíígodalmas, sőt nyöczadik tájsz. Általán győzed-,
nyúgod- stb.
//. Szók lözepén képzők és ragok előtt vagy képzőkben és össze-
tételekben másod szó előtt :
a) Apafh, Dezsőffi, Szepessi, Andrássi.
^) ismerem : ismerem, emlékezem : emlékezem. Erről Geleji K. I.
mondja, ma nem tudjuk mi okból, hogy Si'hibboleth a fel és alvidékek
között (megkülönböztető) ;
6) enyhittem, tanittom, készittem stb. és ellenkezők ;
o) enyhitenni, indítanni ( Veráncz szótára) ;
c) -l képző szóközépen és végűi is kettöződik : kedvellő tájb. ren-
dellő, beszéllő, szólló, szavalló, dallos.
Néha képzés értékű a kettőztetés, vizel : vizeli.
'^) így az .sképző: bölcsesség: bőleseség, békesség, holott : vereség,
nyereség, apaság, szüleség.
rj Ragok előtt való gyengülése és változása hangzónak: apró;
apraja és -ója, vessző: vesszeje és -ője, szőlő: szőleje cs -ője, pohár:
pohárot és -árat, (előbbi Tlialy Vit. En.), késő: kései, kettő: kettei stb.
Érdekes a véghang kétes volta ragok előtt ilyekben : kedvéért;
kedvéért: kedviért, lelkéért: lelkéért: lelkiért, elemében, elemiben,
IMRE S- : MAGY. NYELV TORT. ■^
18
rendében : rendiben, beszédének: beszédinek, képét: képit, ló: lovat,
kő : követ, holott szó : szót is. Továbbá : pép : pépet, de tél : telet, szél :
szelet, fél: felet, feles, holott: él: élt: éles, sár: sárt: sarat, holott: tál :
tálat, nyár : nyárt : nyarat, holott : tár : tárt, vár : várat.
Kétes : szolgáim : szolgaim, szolgai (tájbeszéd), holott : atyáim
marhái.
0) -at képző : hallattára, hallatára, holott : életére : esetére ;
'.) s képző (1. f.) Itt ilyek : erössen, sebessen, holott: pomjiásan,
rendesen, élesen. Tiszavidéken következetlenül, Dunamelléken mindig
Tíettőztetve ;
y.) örökkön, holott: örökül öröködve;
2. -fyú képző : bibetyű (bibetartó. Diószegi), de : pergettyü, csör-
gettyű stb. Emez a rendes : az egy mondva csinált szóban.
III. Szócégen kivált ragokban és képzőkben.
aa) -o», -e/?, -?>'.-», h^iK Régebben többnyire egy mássalhangzóval
írták, de a kimondás kettőztető lehetett; utóbb a kettős mássalhangzó
írását szentesítették (Erdősi kettőztette. Kassai Jiozz t is).
Versrghi az igehatározó -ow, -en-jét egy, a rag -o/?, -Cií-jét két
n nel kívánja íratni. De igaz, hogy ma egyformán hangzik (?) nagyou/?,
sebese»w, enil)ere»w. Sőt a határzó igenév -ván, -vén is némi sulylyal
ejtődik.
bb) íó/, -töl^ -röl : Dunántúl néhol: ról, -tői, -fül. így felől belől
mellől. Ez ragozva felőlem, belőlem. Idevág: orczel: arczúl, kül: kivííl,
cc) Örökké (Szatmárb.) örökké ; felé : felé, belé : belé, (raesszére :
messzire), hová : hova.
Ide tartozik : árrá : arra, helyre : helyre, vissza : vissza.
dd) -am : ám képzők : hullám, sirám : folyam, roham, terem.
ee) -nr : -í/>, sóvár, kopár, zsinár, füzér ; agyar, badar, sivár és
sivár. Tájbeszédben : tislér, henkér, sintér, Hontér, fítsér mind idegen
szóból.
ff) -Oii/, -ény . serény, kömény, edény, kötény ; heveny, föveny.
gg) -/>A : előtt : inkább : inkább (tájb.) hamarább : -abb, hok)tt :
fanyarabb, komorabb.
hh) -ál -al képző : eddegél, iddogál ; (tájb.) ; de nézéll, kíméli és
húzgál, járkál.
: így : -M -Iái fagylal, foglal, kérlel : szaglál, szemlél.
ii) onuát, innét : onnét, innét.
így : szálnét : szálnyit (Moln.) ; hihetően : méné és méné (régen).
kk) pedig : pedég, addig : addég, eddég ; mindig : mindég.
19
11) -it képzőnek egészen ingatag a hanginértéke : javít : javít, (1. f.)
taníttani stb.
mm) -yíZ-ban hasonló : javul, javulás és -úl -úlás ; igy az eredeti
-öl, -öl: öl is: uimöl : uémúl, igy az igehatározó -úl, -ül-beu.
-«,-»' szóképzök: tanú: tanü, lábú : lábú, eszű : eszű ; eredetileg
vagy a régibb nyelvben: -ó, -ö tanó, mérgö, bölcseségö ; tanó, fejő stb.
nn) ráun : vénn mint bann : benn.
oo) üt -át : szakadat hn. Szakadat.
pp) and és á)i(í : hiend : hiénd, látíínd : látánd,
([({) Névtörzsekben és ígcnévi alakokban a végső o. Legalább egy
némely nyomtató péld. N.-Szebenbcn. Hochmeisteré. talán az erdélyi és
Duuamelléki kimondás szerint d-t ír ilyekben csoniö ilhtö\ Igy Gyar-
niathy Nyelvmestcrél)en. Aranka „Nyelvniívclö társulat" magyar nyelv-
könyvében, Boj'h;/ és Sscut-Fúli nyelvtanaiban. De mondják is Erdélyben
született magyarok : a dohány cs imöját, a leány k'éröjcf.
rr) Xíijou jár! áJ., látcJ mondatott- o. a székely tájszólásokból lát-
hatni, hogy igen. Igy még :
SS) hallanaja, vetneje lehetett régen rövid hangzóval : Toldy úgy
hiszi. De Molnárnál hosszúval íratik. Ilyenek:
tt) névképzíi -íí/, -(7, -('r stb.: levcl, kötöl, teher, veder: kötél,
veder, levél: egér. szemet, cserép, lenek, kevés, a kö:'- gyakorlat ellen.
nii) hála : hála : hálaadás és hálaadás ;
xx) a kérdő szócska : -r, -l\ -i ?
gy) -onk, -ónk: hármönk : harmónk, négyünk, egyikőnk, és -önlc •
ma. így is : hármunk egyikünk.
Ily először jelentéktelen változatból lesznek : lengő : lenge, fürgő :
fürge, ingó : inga, intő : ínte (1. -ah képzés).
zz) -OS : lakos : lakos, szopös : szopós, pirítós, úrias tekerés,
csavarás.
E példákból, melyeket líagyon szaporíthatnánk, következtetni
meijük, hogy a régi v. ősmagyar nyelvben vagy beszédben a szótagok,
kivált a magánhangzók hai gmértéke különböző és ingatag volt igen sok
esetben. Valahányszor t. i, a szorosan megállapodott értemény a hang-
zatot is megrögzötté nem tette. Azaz némely magánhangzó i i\ c gyak-
rabban, a 0 ó ö ritkábban, hol hosszan, hol röviden ejtődtek, a jelentés
változása nélkül.
(londolhatni azt is, hogy a mássalhangzókra nézve is volt különb-
ség. A mai dz csak képzőkben, ezek összetalálkozásakor található ma
is. A dzs, bár némely török-tatár nyelvben meg vau, nem mutatkozik a
mai magyarságban. Az s cs zs • z sz ez hangzók ma is gyakran felcse-
•2*
20
rélődnek; annyival inkább régen. A f? és ^ sokszor megkülönböztethető
értelműek ; de sokszor határosok, alig különbözők értékökre nézve :
mosadék : -ték (1. al.), nyomaték : nyomadék stb. így a v -f. És találko-
zásban sok más.
A hangok, magánhangzók és mássalhangzók határos volta okozza
a leírás sokféle ingadozását: ö -ü -é, a -o. e -é -i, ű -i stb.
f) A szónemek, bár ragok által már kezdetben különfélék lettek,
kivált pedig a dologjelentő neveli és igék között különbség létesült : de
a különbség nem volt olyan, hogy általában a név ige gyanánt és meg-
fordítva nem állhatott volna. Sőt az ige sokszor felveszi a névtörzsek
után állható ragokat, és az ige alakját névtörzs gyanánt alkalmazták a
mondatban és úgy is ragozták. így csak röviden szólva :
a) név áll igetörzs helyett : szabadna, elegendő, hurutni, ábrázni.
(í) Ige név helyett : találomra, bízómban, lehet lesz, marad lenne.
Ilyformán alakúi az igeragozás ilyekben : látok valék, vala ; látok volt,
látok lesz (tájb.) stb., átkoztam versek, elhagyták urok, reformáczió
megjobbitá erkölcsök (által megjobbított) ; ehetném vagyok, ehetném
volt, ihatnám volt, urhatnék v. úrhatnám ember, érzemszabású ; voltom:
voltam ; láttam : látottam ; az ige múltja a /-vei képzett névből ; vagy
viszont; nyitja valaminek. így volt ige 3. személyi név gyanánt: utálság,
nyereség, verség, nevetség, szeretség (régi). így -iidimnul: éretlen,
látatlan.
j) igehatározó névtörzsek : éjjcnség, fenség, általság,rakvák, marad-
vája. maradvái.
0) határozók ragokkal : béig félig, bellebb feljebl), marig máig
mától,
£) ) határozók szejuélyragokkal : mondvám, látvánk stb.
t) főnév mint melléknév : emberebb, papabb, asszonyabb ; mint
jelző : csuda nagy. Ijarom álgyú (1. szófüzés).
Y) névragaink az u. n. casus-ragok nem egészen a maiak voltak.
A -hor -szer képen külön szók voltak, melyek utóbb oda ragadtak a
nevekhez, némelykor saját ragjaikkal úgy gyengültek ragokká. P>rröl az
utóbbi idők adataiból teljesen meggyőződhetni. E mellett
]. az egyszerűbb rá -ré hi -he -hói -ra -ró/ -o« stb. ősiebbek
lehetnek. Ellenben az említett -kor -on kivid a nál -fogva, ra vézre^
nlta fogra -hoz képe.-:/ határozókkal összetettek bizonnyal későbbiek.
Mutatja ezt az is, hogy az utóbbiak szerkesztése kétséges, vagy hasz-
nálatok ingadozó. így : arra képest, azúla fogva s ilyenek fordulnak elő
utóbbi időben, mikor alakulófélben vannak a bővebb mondat-szerkesz-
tések. De mutatja kivált az a jelenség, hogy -náJ -kiíl-lel szemünk előtt
21
olvad össze, egyszersmind az előbbi leválik a név mellől ; a -iiál pedig
magában is jelenti azt, a mit nélkül (1. alább Szófüzés).
2. Voltak, a melyek utóbb kivesztek. Ilyen -ni, mely mint névrag
megvan a székelyek némely tájszólásában. És a [tőle eredő : vitt -núl.
Ilyen az -on rn ragozásából származott cnyett és aközéjDkori iratokban
találliató rizctf viszett (?) talán visszá-ió\.
3. Névutóink is kevesebbek lebettek : Nélkül mint most említők,
még közé])k()ri codexeinkben : hál Ml, tehát egy rag és egy határozó és
a hangrendhez nem alkalmazkodó két elem, bizonyosan nem volt meg.
Ellenben névutók szerepeltek névrag helyett is még pedig sokszor köz-
vetlenül, átmeneti rag nélkül : kapu kül, ma : -on kivűl ; balól belől
ma : -ból (1. al. Szóképzés).
Semmi esetre sem volt ősi a birtokviszonyokban álló névutó :
annak utána, esztendőknek előtte, másoknak ellene, legalább akkor
mikor lulajdonítás, irányzás nem jeleltetett, csak összetartozás.
4. A Irff határozó mivóltú szócskát aránylag újnak találjuk: mint
-hh végzetü középfok előtt állót. Helyette mendtöl- vagy más szókkal
alkottak határozott értelmű superlativust.
5. U. n. igekötőink inkább igehatározók voltak, mint ma, vagy az
előbbi századokban. Kevéssé forrtak össze az igékkel, kevéssé szaporí-
tották az összetett igék számát. Kétség kivtíl szegényebb volt a nyelv,
de eredetiebb. Csak egy-két példát : behasznál, kihasznál, felhasznál
stb. nem voltak, mint betud, kitud, kiismer, beismer, felismer, stb.
Igealak volt, a mely ma nincsen. Volt ragozott igenév : látvám,
látvád (_1. al. ragozás).
A tárgyas elbeszélő múlt végső hangzója egy szótaggal hosszabb
volt : látája, látnája, látnójok, de főkép mind két számbeli harmad sze-
mélyben. Ha még ehhez a ragozott iníinitivust tesszük: látnom stb. és
a gyakorlatban általán divatozhatott látok, látom vala s ily alakokat,
világos, hogy igénk nem volt, főkép összetett alakokban, szegény.
Az pedig, hogy erősen gyanithatólag láttál, láttál, látnája és lát-
nája alakot is hangoztatták, még változatosabbá teszi az egyszerű alak-
ban nem gazdag igét.
De van újabb időbeli gyarapodás is, melylyel a régi nyelv nem
birt. így az -ond jövő képzője gyakrabban fordult elő, bár kétségbe
hozták, hogy legősibb származás volna. De az összetett jövő/oí/ö^-kal
épen nem volt még rendes alak. A láttam vala stb. pedig, némely nyo-
mokból Ítélve, inkább így hangzott láttam valék ; láttam volna : láttam
volnék, latom valék stb.
A tat-td mint külszenvedő képző nem volt meg nyelvünkben.
22
vagy csak ritkán ; hihető európai fejlemény. A nép nyelvében alig van
{szidetett is ily alak) ; a mi abban nincs, aligha volt meg a régi nyelv-
ben. Az újabb európai nyelvek, kivált pedig a régi latin nyelv, folyto-
nosan ily szenvedő alakokban beszél ; ezektől tanulhattuk el az ily
gondolat-formát ; úgy alakították a -fatik -ff/ZZ-féléket.
i) Hogy igeképzőink : -od - ód - ol - ól -ni - ál s -r/af. -gal stb. keve-
sebben voltak volna, nem lehet állítani. Ezt az utóbbi korszakbeli
nyelvezet határozottan taniisítja, melyben sok igetörzs igen sokféle
képzővel fordul elő.
k) k névképzésben nem volt meg az a szabatosság, melyre utóbbi
időkben törekedtek. De meg volt minden képzés-mód, melylyel az
utóbbi nyelvben találkozunk. És némely képző oly törzsekben is, a
melyekben utóbb nem fordul elő,
1) Határozó, kötő és indúlatszócskánk közül is sok volt, a mi
utóbb nem úgy lett és nem úgy van (1. Szófűzés.).
Szótőinkből némelyek kivesztek, mások módosultak jelentésre
nézve. így emni^ honnan emtet, emlet, csecsemő, cselni még a Pai<n.
ÉnJc-hen meg van : átmenni ; aszó : völgy, aóf/ : Hétság, Hanság stb.,
fólnagy : villicus (MC.) mái hegynevekben. És némely összetétek is :
ur-ral (Ipolyi Myth. 22 , 23. Anonym.), Vrsniir : Örsur, Opour : Apor,
Éjszaki német tulajdonnevekben : Sigundur, Sigmundur, Konungur stb.
[Dankovszky a görög sjpoc (őr véd) és a német Hrrr-re\ veti össze.]
Összetett szókat találunk oha : apa szóval is. így Anomymusnál :
Tonuzoba, mint ezekben : Jaroslavoba, Urusoba.
Összetétekre hajlandó lehetett az ősi nyelv, ha nem oly nagyon
is, mint a hogy az újabb időben erőltetik. Az ily összetett szók : öszvér
(ösz+vér), özvegy (össz+egy V), igfan (ig-|-fan 1. Jerney Nyelvkincsek),
igjól (így óid 1. Taróti Szabó Szótár) hézag stb. s a népnél ma meglevő,
akkor is meglehetett, kacskaringó és számos növénynevek (ezerjófű),
és számtalan helynevek igazolják.
Általában pedig állítni merjük, hogy a legegyszerübl) képzés-
módok a régi nyelvben sokkal inkább feltalálhatók, mint az idegenessé
lett müveit vagy irodalmi nyelvben. Sok oly képzés van a nép nyelvé-
ben, melyet az irodalmi nyelv nem esmér s a tudomány, mely főkép
arra támaszkodik, nem bír magyarázni. így példák : szádorog (szájtól?),
ángyó, ringyó (-gi/ó képzővel), csélcsap (csél-től?), fardi bébíró stb.
A mi pedig a nyelvnek hangzásbeli jelenségét és hiányait illeti,
arra nézve röviden megjegyezzük. A mai nép elmemüveit úgy tekint-
hetvén, mint alaj)jában az ősi népével azonosokat, attól nem lényegé-
ben, hanem csak mellékes tulajdonára nézve különbözőket, e mellett a
23
rokon népek elméjének termékeihez is hasonlókat; azt mondhatjuk,
hogy mint ma, úgy az ázsiai ős időkben is voltak népünknek közmon-
dásai, szójátékai, találós és másféle meséi, dalai vagy énekei, mon-
dókái, az élet viszonyaira vonatkozó, erkölcsi és vallásos vagy mythikus
tartalommal. Ezen kivűl azt is állíthatjuk, hogy az ősi nyelv bírt a
hangzato&ság sok oly tulajdonságaival, milyekkel a mai bír.
1. Volt mondataiban hangarány, párhuzamosságnak, ellentétnek
megfelelj hanglejtés, rhytmus. így : Kerek, mint az alma, rétes mint a
béles : ettem belőle, jaj de nem édes. Uti czifra, házi rósz. Lába
megbotlék, lába megcsokék ; csont mene ki helyéről, velő mene ki
helyéről, ér mene ki helyéről, vér mene ki helyéről stb.
2. Méginkább ikerszavaiban és szójárásaiban, melyek a primitív
elme igen érdekes szüleményei, utóbb ellentett szólásokban hangzatos
mondatokat alkottak : Se hete, se hava. Se híre, se hamva. Til-túl.
Minden szíre-szóra. Agas-bogas ; inog-binog.
3. Előrímek mással- vagy magánhangzók ismétlődése a szók
elején és néha közepén (alliteratio). Magas Miklós mennybe néz, min-
dig pipál.... Kéz után keletlen, lapát után sületlen. Hátán háza,
kebelében kenyere. Utón, útfélen úrfiak ugrálnak. Szakálas szolgának
szó is vereség (1. Stíl.).
4. Magánhangzói és együtt mássalhangzói rímet : Ettem sültet,
főttet, föld alatt, fa tetején. Elül megyén fényeske, hátúi megyén
fehérke, fel van a farka kötve. Hosszú lábú, piros szoknyájú, fekete
sipkájú.
5. Mérték nyomai. Nem a görög-római képletek szerint, hanem
főkép a magyar népdalokban található váltakozások és a hanglejtés
módjai szerént felfoghatók.
A hangnyomat és hangmértek egyenlőn uralkodnak. A hosszúság,
rövidség, hosszú és rövid szótag a hangnyomat kedvéért felcserélődik,
a kettő közt való különbség, kivált a hangtorlódás esetében mellőztetik.
Tehát :
a) Van hanglüktetés, rövid, hosszú szótag változása ; de alig von-
ható rendes képletre, sem anapestusi, sem dactylusi vagy másféle sor
formájára. így : Ném ányátöl lettél - Eózsá fán termettói - Piros pün-
kösd napján hajnálbán születtél. Szakálas szolgának szó Is vgriíség.
b) Vannak görög-római képletekhez közelítők, vagy azoknak
teljesen megfelelők :
a) Trocheusi mértékkel : E világot által éri, mégis egy tyúk által
lépi. Pántlikás kalapom fújdogálja á szél: Köszönöm galambom, hogy
24
eddig szerettei. — Sárga csizDías Miska sárba jár. — Pamii patakon túl
réá vár.
ft) Jambusi : Lassan siess, tovább érsz: — Csomó, csomó, végig
csomó, végéstelen végig csomó. — Ha meghalok se bánom, úgy sincs
engem ki szánjon — Koporsómra boruljon stb.
Y) Hármas szótagú lábakkal, még pedig dactylusi vagy anapes-
tusi lejtéssel. Egy garas ára nem fer a házba. Istenem, Istenem, vajon
mi lelt engem — Három röf stb. Né nézz rám, n6 névess, mert meg-
tudják, hogy szeretsz. Istenem Uram az olyat - mennyköveiddel pas-
koljad. Tilalom, Tilalom, keserű tilalom, - nekem is tilalom a kedves
galambom.
0) Amphimacer- vagy Creticussal. Ugy megyén, még sém áll,
földön fékszik fél ném áll.
Mindezekben a hosszúságot és rövidséget a hangoztatásból és
felmondásból vehetni ki biztosan.
Általán szólva, a magyar beszédben a természettel rövid és
hosszú szótagok, vagy rövid és hosszú hangzók száma oly arányl)an
van, hogy egyéb tulaj donságoTc mellett már az maga is a nyelvezet
hangzatosságát okozza. Mert ha a szók képzőinek és ragainak össze-
halmozódása által — a mennyiben a hosszú szón is több nyomatékot
alig erezhetni — egyhangúság okozódik is, melyet a szóhangsúly
hiánya is nagyobbít; de ( zt a hiányt a hosszabb szók némelyik tagjára
eső tartalmi nyomaték pótolja és ez a tulajdonság vagy hiány megvan
némely régi és új legszebb nyelvekl)en is, melyekkel mindig előnyösen
lehet a miénket összehasonlítani. A szótagok önállósága, vagy a hang-
súly miatti összesugorodás hiánya, a jól világosan megkülönböztetett
szótagok, mint n rokon és más régibb állásponton maradt nyelveknél
is, kiválón előmozdítják az érthetőséget, szónoki erélyt és hatást. Ez a
tulajdon a nemzeti értelmességet, a hangarányosság pedig a népnek
természetes szépérzését tanúsítja ; mi a népdalokból stb. eléggé
szembe is tűnik. *
8. §. A magyar nyelv ősi szókincse.
Az ősi magyar nyelv szavait pontosan összeszedni és összeállítani
lehetetlen. Vettünk át egyszerű szókat is, melyek ma egészen hason-
lítanak az ősi magyar szógyökerekhez. És a nép a legtisztábl) beszédű
vidékeken is vesz fel idegen szókat, szükségtelenül is. E miatt sok
olyan szónk van, melynek eredete kétséges, sok, a melynek rokonsága
bebizonyítva nincsen és nem könnyen lehet.
25
Mindazáltal úgy tartjuk, hogy csak az eléggé igazoltakból is
olyan sorát állíthatni össze a magyar gyökérszóknak, összerüknek és
elvontaknak, hogy belőle a magyar nép ősi szelleme és nyelve érté-
kéről ítélhetni.
Tiszta magyar szókkal nevezzük :
1. Az emberi test részeit : fő haj száj ajak iny áll orr nyelv fog
szem fül homlok halánték váll kar kéz újj mell hát derék láb czomb
bőr bél ér vér hús agy agykér begy tag máj lép in ideg epe szív
gége torok könyök ököl köröm hüvelyk oldal vese izom köldök.
Szembetűnő itt az egytagúak nagy száma.
Betegségek : csúz kelés ebag kór csömör süly kosz köszvény
hagymáz himlő fene rüh sömör v. sömörög (PP) túr tarjag fekély
fakadék (láz) geny seb folyosó (csúz) vérzés verő v. veréj görcs
mirigy méreg dög leletezés és hideglelés senyv sanyarú stb.
Házi viszonyokra , rokonságra tartozók : apa anya fiú nő férű
bátya néne öcs húg vő meny nász ős déd ip nap ük v. üke hős agg öreg
ősz gyám ángy gyermek csecsemő emős kisded.
a) Természeti dolgok az állatországból: ló eb kan farkas '?) ökör
bika ürü hód lúd gólya récze rucza holló varjú daru ráró kerecsen (?)
sas dög szú nyű.
b I Növények : fű fa tő törzs ág galy mag makk héj fürt levél
virág bokor erdő tövis derék (1 f.) bimbó gyümölcs szirom gyom szőlő
kacs gubó fenyő (?) szil nyár riyir gyökér bogyó bolyó.
c) Ásványok stb. : kő föld homok agyag mész gyöngy viz,
d) A természetből, távolabbiak : menny víz jég tűz láng szén fagy
hegy tár tér táj vidék orom hegy halom völgy odú bakony tó feilő nap
csillag hold szél szivárvány világ csere rét mocsár láp i'óna csermely
(-geteg) part erdő (ardó) eresztvény part bokor öböl sziget szirt fok hó
zúz hő hideg felhő lé gőz füst dara zúz jég vén.
4. Művelődési első szükségek : téj vaj sajt túi'ó só savó kenyér
lepény háj zsír pép bor ser;
ól sátor akol karám fal zár (?) ajtó tár saru ing suba gúnya (?)
kendő keszkenő süveg öv örv guba ;
kés kalán fejsze fúró ék olló tű ár rúd (?) fonal kötél gúzs (?)
hajó tatt (?) alattsági?) nyíl íj v. ív tegez hüvely tör kard.
5. Külső cselekvéshez : áll él ül ev-: eszik iv-: iszik lehel lább-:
megy jár kel fú fut foly lohol lógat üt ver tör tev- : tesz vet hány ver -
vesz viv- : visz von húz hoz szól ír ró riad stb. Sí rí kiált búv-: bú búg
búdos bolyg arat met-: metsz ás vés vág vás-: öl fúr farag fon sző varr
kapar teper kotor csavar teker takar ont bont ront fő főz fűt hűt csíp
26
dug szí szúr száll vár zavar stb., alv- : alsz huny szuny hág rág vág
emel int hint dönt.
G. Belső cselekvést vagy változást jelentők: val(habeo) él lát les hall
ér érez sejt gyanít akar hív- : hisz, esk vigaszt ún undorod unszol kell fáj
eped apad hat örül bán véd vét bánt sejt képzel tud áld kér kérd keres
esd ajánl óv.
7. Elvont dolgokat : ész lélek elme értelem íz kéj kín vágy öröm
kény kedv bú bánat harag düh boszú csata háború dacz gőg dölyf gar
hős dali deli él őr erő szer sor ; szín : piros veres sárga fakó tarka
szürke kék, mese rege monda, alak.
8. Tulajdonság nevek : nagy kis kicsi magas bő széles hosszú
téres tágas jó rósz ép szép rút fényes nemes dicső ékes (ék) hü hiú
üres enyhe öreg ifjú.
9. Állami és törvénykezési legősibb szók : kende (1. f.) bíró bírság
kárkán dúló ravó (róni) bírság folnagy törvény jobbágy (Húnfalvy
Ethuogr.) jog bűn.
9. §. A magyar nyelv tájszólásai.
Olyan értelem])en, mint ezt a szót nyelvtudósok venni szokták,
a magyar nyelvnek dialectusai nincsenek. A különböző beszédmódok
nem állnak egymástól oly távol, mint a régi germán és a szláv dialec-
tusok, melyek különböző nemzetekhez tartoznak. Talán oly különbség
lehet, mint a görög dór és jón között volt. Leginkább némely ragozás-
beli alakok meg hangok különböznek. A hangok mások vagy máskép
színezettek. Egyik úgy látszik régibb, másik újabb állásponton van ;
egyiknél megvan, a mi a másiknál kiveszett ; egyik inkább idomúit az
érintkező idegen beszéd szerint, mint a másik.
A magyar nyelvbeli különbségek a többféle magyar rokonságbeli
néptől is lehetnek. A palóczoktól. avagy kunok egyik ágától, ha a
maga nyelvét hozta be (Húnfalvy Ethnogr. 364.); vagy ha „eredetileg
magyarok nem valának." A be.-S'ni/őktöl, kiknek nevét több helynév
tartja fenn. kiknek nyelve szintén rokon lehetett (Húnf. Ethnogr. 354.)
És másoktól, melyek akár rokonok, akár nem, de vélek őseink érint-
keztek. Kiváltképen gyaníthatni pedig, hogy a kunok nyelve különbö-
zött, tanúsítván ezt egy egykorú görög író is, ki állítja, hogy bejövén,
más beszédmódot terjesztettek el.
í^lég az, hogy ma két fő tájbeszédet különböztetünk meg : a
sajátlag magyart, a tiszait és a dunamellékit, szemben a jjalóczczal és
a hozzá lényegesekben közel álló székelylyel. Mindenik főágnak több
27
vidéki fajtája van, péld. a palócznak, lözép pülócz : Gomör, Borsod,
Nógrád, harM : Gömör. göcseji, Szála, Somogy, Veszprém megyékben,
ciima-drávai : Baranyában és Órmányságban a Dráva mellett. A szé-
kelynek egyes belső erdélyi tájakon kivűl a csángó Moldvában és
Erdély déli tájain, melyeket azonban, mint nem eléggé kitanúltakat,
részletezni nem akarunk. A vidékek sajátságai oly sokképen mutat-
koznak és vegyülnek, bogy melyiknek sajátja voltaképen egy és más,
alig mondhatni meg. így az ö szemben az e-vel s az e-vel, vagy az é
«-vel. Nem lehet szabatosan megmondani, hol van a fészke vagy valódi
hazája egyik-másik hangoztatásnak.
Csak néhány fövonást számlálunk el.
I. Hangoztatásra nézve a palócz beszéd megtart sok kettős
hangzót : on ao eu U cé ; a székely is ejt sok hangzót kettősen, vagy,
mint Kriza kifejezé, homályosan. így az a o r-t. Az ié pedig Szaljolcs-
ban és Szatmárban is hallhatók, a palóczságtól elég távol.
Mindenik szereti az r l mássalhangzókat hangzókká tenni, péld.
alma : auma v. aoma, mért : meett. A tiszai ellenben tiszta hangzókat
ejt ugyan, de az Z-et könnyen kihagyja, volt : vót, halt : hótt, által :
átal, olta : óta.
[Ez a hangváltozás megtalálható az angol népi lueszedben, a
román nyelvek alakulásában (trancziák), azt kell hinnünk, hogy a
hangoknak a kimondás könnyítésére törekvés miatti természetes
változása.]
A dunai az ö-i az e, az e-t az í ellenében kedvellí. De sok az
eltérés. Szomszédos községekben különbség látható; s ez mutatja talán az
eredetét. Néhol mind a három e vagy változata megvan : e é ö, kezem
le könyér stb. Másutt csak egyféle e, s az ö is hajlandó r-vé lenni. Az
ö-t a székelyek némely vidéke is kedvelli és a tiszai is mond : münköt,
üköt, tütököt.
A palócz és székely nem mindig alkalmazza magát a hangrend
törvényéhez legalább a ragokra nézve. Előfordul kanálvcl. hnznrk s
ilyes. A székely is ragoz így : hezzám, noha ebben közép é van, mely a
mély hangúakkal megfér. Ilyeket szaporít is a tiszai vidéken némely
tájék, mondván : sejáta, cselán, derága, gerádja stb. Mintegy enyhítő
dissimilatióúl azzal az í-vel, mely legkönnyebb.
A székely s a palócz is, néhol nagyobb másutt kisebb mértékben,
de többnyire hallhatólag nyomatolja a mondat s egyes szók végét is.
így előjönek árrá, érré, meddég, addég, akkorra, helyre (héré), szó-
végén a végső hangzó kettőztetése által (Nyt. Közi. III. KI.) szálné, szál-
úét (Moln. A.). Ugyanezek némelyikét Tiszántúl is : pedég, addég (1. f.).
28
A clunai beszédben inkább : árra, bázböl, embertől.
Általán véve a duuamelléki beszéd inkább rövidit, a tiszamelléki
inkább hosszabbít, vontatva ejt ki ; s ez megtörténik a szó elején és
végén is.
A két régibb tájéki beszéd szereti a lágyítható mássalhangzókat
lágyítani : de : gye, dió : gyió, dug : gyug, pedig: pegyig, szereti : szeretyi,
harmadik : -gyik, tolni : tolyni. fon : fony.
Néhaj-vel toldás: hidegjebb, kjerék, kjözűl, karjos stb. (1. XYL
század nyelvét).
A palócz megtartja az eredeti szelleteket, legalább némely rag-
ban: emberrel, nagyá. reg/el. Máskor meg kiejt némely hangokat
péld. j- f- süt z- félét : bion, ien, sied : bizon, ilyen, sülyed.
De van : fijajes : fiai is, anyjajes : -ja is helyett.
A tiszai beszéd az ó helyett «-t, ö : n-t é : i-t szeret ejteni (1. f.) ;
de nagy eltérésekkel a különböző vidékeken. Néhány szóban M-t ejtenek
a kik általában 6 t szeretnek, majd i-t, bár legtöbb szóban é-t. Oly
szeszélyei vannak a kim.ondásnak, melyeknek szabályát találni lehetet-
len, legalább még eddig.
Némely székely vagy palócz elzártabb vidékeken oly hangsulyos-
ságot, csaknem éneklő hanglejtést tapasztalni, milyenre a Tisza és
Duna vidékén nem hajlai dók. Ezt pedig, mint amazt az idegenek
kisebb nagyobb hatásainak kell tulajdonítanunk. A szláv és oláh néptől
tanúlbatták el a mieink. Vagy talán megtartották az ősi éneklőbb
beszédet V Az utóbbit nem hihetjük.
II. A két fő beszédmód közt különbséget okoz a nyelvrendszert
érdeklő némely tünemény. így:
1. A göcseji beszédmódban (M, nyelvészet I. 231. T.-gy. 837. III.)
előfordul a neveknek ily személy ragozása: fiaimak, leányaimak, földei-
mek, szekereimek, f;ílusiokakat (Nyő. III. 2.) e. h. fiaim, leányaim,
földeim, szekereim, falusiakat.
I'gyanez alakok a régi nyelvben (1. al. líagozás).
2. Némely névragok, casusragok fenmaradtak a székelyeknél,
melyek ott máig szokottak legalább némely vidékeken. Ilyek -ni -nitt,
-nnl : Babosni : Babosnál -hoz, Babosnitt : Babosoknál, -núl : -éktől. Kz
alakokat ismerte s említi Gyarmathi Nyelvmestere is. Mindezek alapja
az ősi helyrag -ni, mely hihetőleg egy eredetű az infinitív -wi-jével és
rokon a -né -n/t ragokkal, valamint a mai -nál -w(?7-lel is.
3. Érdekes a -t vagy tt hely- és időrag ilyen alkalmazása : legény-
tem, leánytam. ifjattam : legény; leány koromban ; ifjúkori legénykori
néhol : legéntcmi stb.
29
Összevethető a múlt jelentő igeunév -it -/-jével. De sokkal inkább
a helydtcm, köröttem stb.-vel.
4. etujelt névutó a székelybeszédben maradt meg a közelebbi
időkig. Innen jegyezhette fel Baróti Szabó D. szótárában s még előbb
Párizpápai. A XYII. században pedig többen használták.
5. Az igék idő-alakjai: láték, látok vala, látok volt megtartása a
székely vidékek kiváló érdeme. Más vidékeken ezekből az idő-alakokból
csak kettő is alig van meg. LátoJc vahi pedig a tiszai lájbeszédben épen
nem található. De némely vidéken van : mondtam lesz vagy mondtam
leszek, fogam mondani : sajátlag akarám, kezdem, marad lesz, lehet
lesz, megteszi lesz stb. Úgy látszik feltételes jövő az and -e- d helyett.
III. A szókincsre nézve a tiszai és dunamelléki tájszólás gazda-
gabb. Mint maga az alföldi nép kedvezőbb körülmények közt, elegyű-
letlenebb állapotban, testben lélekben dúsabban, nemesebben fejlőd-
hetett mint a hegyes vidékeken élő székely és palócz, úgy nyelve is
saját erejéből többre ment, kifejlettebb, kivált új képzésekkel gazda-
gabb, mint a palócz vidékeké. A székelyek legtöbb vidéken eléggé sok
szót alkottak és régies alkotással inkább birnak, mint bármely más is,
de elzárt helyzetöknél fogva nem újítottak olyan sokat. Más részről a
székelyek, nyelve, kevés oláh szót kivéve, nem sokat vett fel idegenből,
holott Dunántúl a németek- és horvátoktól, a Tisza némely vidékén a
szlávoktól sokacska szó csúszott be, szükségtelenül is. így csak az
iparágak különböző fajtáira s az iparos élet fogalmaira részint bevették
az idegen szókat, a meglevő sok mellett s megtartották a német
műszavakat, magyarokat alkotni nem tudva vagy nem akarva. így
jöttek be : fazekas : gerencsér, kerekes : bognár, varga : csizmadia
(törökszláv) könyves : kompactor, kádár : ])intér, néhol bodnár, áros :
kalmár, műves : kézmíve-s: mester stb., ól : istálló, pad, bank stb. Még
a földmívelés körében is : gereblye szekér rúd istráng mereglye pet-
rencze kalangya kuruglya lazsnak stb.
Általában szók elfogadására vagy szókötésbeli majmolódásra
nézve idegenkedőbb volt és merevel)b a tiszavidéki s dunamelléki
alföldi nép. Megállapodott mondatszerkesztése és mondatfűzése ; idegen-
kedik a ragok hibás, külföldies használatától. Hasonlít r«, nagyobb
/ó7c, egyenlő Jiozs'i, mi lesz rdc stb. ezer ilyen csak a legközelebbi
időkben kezd becsúszni a magyar nép jobb beszédébe, az elkorcsoso-
dást, nyelvferdűlést elősegítő vagy már most ellentállhatatlanúl okozó
egyenlőség és közlekedő élet világában.
E század elején gúnyolta a tisztán beszélő magyar a Dunántúl
30
valót glázlijáért stb. (1. Szirmay A. Hungária. Van valami ilyen Szeicz
Leó Kis Frázeologjiájában is 1 50. s köv. 1.).
Különben az átvett szókat és alakokat meg szókötési fordulato-
kat nagyon meg kell különböztetni. Legkisebb vétek egyes szók és
szólások átvevése. Ennek sokszor a szükség, máskor affectálás, de
néba az aestbesis érdeklődése az oka. Ha a tótból átvették a potomra^
az oláhból f ácsol, tctún-drácseY. tetuufornm stb. szókat, hihető, hogy ez
azért történt, mert a szólásokat a magokénál erősebbeknek, hangzatosab-
baknak érezték. Néha meg a szabatosság keresése okozta. Péld. a
székely, ha saját szavai : /ó, csibó mellett Jcdhulát felvette, ezt azért
tette, mert a kettő mellett is szüksége volt erre. Nagyobb bűn szófűzés
alakjait, legnagyobb szóalakokat, ké])zőket, ragokat felvenni. Amaz
gyakori, ez ritka. Amannak példája a liogij né?: ki stb., emennek a -nolí
képző, a -nej- ssfhh alak. Emettől nyelvünk csaknem egészen tiszta
maradt, amazoktól kevésbé.
10. §. Régi magyar írás, betűk.
Több adatot és érvet hoznak fel arra nézve, hogy a magyaroknak
ősi írásmódjok volt. így ])éldáúl :
hogy Menander Proteetor l)yzanczi író állítja, hogy a magyarok
a VL századl)an scyíha hetikkel írt levelet küldtek H. Justínhoz, mely-
l)ől nem tetszik meg, hogy saját betűik és írásjeleik voltak ;
hogy a csíki székely krónika szerint a székelyek az Árpáddal
kötött vérszerződés pontjait kövekre metszették (Szabó K. Bp. Szemle
U. F. 864. IV, 140.'. De a „székely Krónika" nem biztos hitelű írat ;
hogy a nemzeti nyelvnek világos és ősi szavai vannak, melyek
erre mutatnak. így : /r, mely részint festést, részint vájást, metszést
jelent, részint kép vagy jelek írását. És van ró-ni, mely szintén azt
jelenti, legalább a jegyzés, írás egyik régi nemét. Ezektől az íralás,
mely írás által való bűvölést, és ráolvasás, mely szintén ily értelmű
dolgot jelent. Van hctü vagy hötíí, mely szót Ipolyi és előtte mások
betűzéstől (be-}--tűz) származtatnak, utóbbiak helyesebben hetik török
szóval, egy eredetűnek, festést vagy írást jelentőnek tartják. (Vámbéry
M. Er. 358., 61L Ipolyi Mythol. 515.).
De általában egy oly rendezett hadi életű, patriarkális életben is
eléggé rendezett népnek alig tehetni fel, hogy írásjelei, ha egyszerűek
is, ne lettek volna (Vámbéry u. o. 399. ), annyival inkább, mivel írás-
jelekkel más ilyfajta népek is éltek s néhány írásjelt feltalálni, elta-
nulni nekik is csak úgy lehetett, mint éjszaki Ázsia némely, egészen
barbár és gyarló népének.
31
A történelem bővebben is igazol legalább annyit, hogy a közép-
korban a XIII. századtól fogva már volt a székelyeknek valamely saját
alfabétjek. Bizonyítja ezt a XIII. századból Kczai Simon krónikás
(1280) állítván, hogy a székelyeknek valami különös és tulajdon írások
van, melyet talán az oláhok cyrill-betűivel zavart össze, melylyel akkor
éltek. Ugyanazt bizonyítja a Képes Krónika a XIV. századból, és követ-
kezőből Thuróczi krónikája, a XVI. századból Székely István, ki maga
is székely eredetű volt. És Oláh Miklós érsek hasonlóul erdélyi szárma-
zású író. Majd ugyanezen XVI. században többen. Veráncz és Szamosi,
kik azt is állítják, hogy az írásjegyeket rorogatfúli botocskákra, mi már
a cyrill-féle betűkkel nem történhetik. A XV. század végén Leydában
1599-ben, Telegdi János ott időző theologus egy négy lapnyi kis
nyomtatványon e jegyeket kiadta : „Kudimenta priscae hunnorum
lingvae." Többen bírnak tudomással s tesznek említést erről az írásról,
melyet már nemcsak látásl)ól, hanem használatból is esmértek. így
JJccsi János történetíró az Ada<iinniok derék szerzője, ki a Telegdihez
ez ügyben írt levelében, melyet Bod Péter Athcuása élőbeszédében
olvashatni, nemcsak dicséri amaz írást, melyet, úgy látszik, előbb is
ismert, még pedig azért, hogy a magyar kiejtésnek inkább megfelel és
könnyen írható (?), hanem az iskolákban és nép körében is meghono-
sítandónak mondja. (A Rudimentának érdekes megjegyzése, hogy e
betűk nevei előltett r-vel mondatnak ki, így h : eb, ez : ecz stb., mivel
érdekes összevetni azt a székely szokást, hogy az e a székely írásban
mássalhangzók előtt néha kihagyatott, péld. a csík-szent-miklósi fel-
iratban ezer szó csak s r-rel van írva.) Különben itt 34 betű közöltetik
a latin uhc szerint.
A XVII. századl)an nemcsak emlegették, hanem használták is
többen többfelé. Geleji Katona Istrán nemcsak azt említi, hogy esméri,
hanem hogy óhajtja : vajha azok, mint a magyar nyflv hangjainak meg-
felelőbbek, használatba vétetnének, hogy el ne enyésznének (Graduál
lG3f). BiJvid intés, végül). L/s,?>?íí/fl/ Korác^ Pál azt állítja Krónikái'á-
ban, hogy Erdélyben és a székelyföldön voltak olyan prédikátorok, kik
magyar betűkkel írtak egymásnak Ilyen volt Tsulai ref. püspök is.
Innen érthető, hogy Komáromi Cs. György magyar nyelvtanában (Hun^
garia illustrata IGö'-. Corpus Gramm 342.) említi, hogy „nálok" azaz a
debreczeni főiskola könyvtárában van egy ilyen betűkkel írott könyv
(apud nos liber literis vetustis hungaricis exaratus), melyet olvasni és
érteni tudtak .Czáfolja ugyanott Boxhorn állítását, hogy a magyar írás
lefelé haladna, mint a chinai (?). S állítja, hogy a magyar ősi írás-
jegyeket is közölné, ha volnának könyvnyomtatásbeli jegyek ho//i'Á, ha
32
úgy tudná nyomatni, mint írni, „si ita typos ad imprimendum, ut pennám
et digitus ad describendum haberemus" (Corpus Gramm. 344.). Komá-
romi Cs. Gy. és Mi.s]:olc<i GíUpár rüvid irataikat utazó emlék
könyvökben máig láthatni ; de a K. Csipkés említette nagy könyv elpusz-
tult. Említette, röviden érintve ezeket Ofrokocsi. Fóris Fereitcs a ma-
(/yaroJc eredetéről írt könyvében (Origines Hungaricae 1693.) De hitelt
nem ad nekik, mivel nem a keleti népeknek alfabetjei rendin íratnak,
magánhangzóiknak külön jegyeik vannak stb. (id. m. 320). Bővebb
fejtegetés tárgyává tette Bél MátyrU (De vetere literatura hunno-
scythica 1718) munkájában, mely tüzetesen e tárgyról íratott s melynek
tartalma röviden az, hogy e jegyek az úgynevezett keleti nyelvek jegyei
közé tartoztak, mint maga a magyar nyelv is azok közül való. A magya-
roknak saját betűikről általános volta meggyőződés utóbb is. Így Csécsi
János sárospataki tanár, jeles nyelvtan-író is kétségtelen történeti
hagyománynak véli ezt s állítja, hogy némelyek szerint a székelyeknek
még ma is megvannak ama jegyeik. ís ezt vallja Schwartz Gottfrid,
azonkívül még Oertelius (Harmónia lingvarum Orientis et Occidentis) ;
külföldiek közt is elfogadott nézetté lett ez (Szabó K. ih.)
A XVII. században több ily jegyekkel írt templomfelíratot talál-
tak, így a csik-sz.-mihályi templomfelíratot, melyet Kunits Ferencz
jezsuita kúlosvári tanár Dacia Sicnlica czímíí müvében 1731-ben
említett, de nem" ismertetett; s mely utóbb el is veszett. Másik a csik-
szent-miklósi t('rai)lomfelírat, melyet Dczsericly József Incze: De initiis
et majoribus hungarorum 1 753. cziraü művében közölt, de értelmezni
nem birt. Megmagyarázta azután Bod Péter, majd Gyarmathy Sámuel
is Magyar nyelvmesterében (I. 4. stb. 1.) a nélkül, hogy Bodról említést
tenne. Mindkét emlék elpusztult. Utánok sok ideig serami efféle nem
tűnt elő, míg 1863-ban b. Orbán Balázs rátalált az enlaki templom-
feliratára 1668-ból (1. Szabó Károly, Arany : Koszorú 1864.1.522.1.
Orbán B. Székelyföld).
Emez azoknál rövidebb. Mindhárom a Telegdi-féle jegyekkel van
írva, melyektől némi eltérés található némely íróknál. Ezeket egymás
mellett felmutatja többek közt Révai (Elab. (iramni I. 146.). Tehát a
Telegdi- Bél- és másféléket ; kikét, nem mondja meg. Hihető részben
a Csik-Sz. -Miklósit értette, bár ennek jegyei Gyarmathinál meglehetősen
zavartak, kivált összeolvadva.
Bél hagyománya, hogy rovogatták volna ezeket a jegyeket s úgy
utóbb is olvasni tudták stb. semmi felfedezés által sem volt igazolva.
Ellenben a turóczi faköuyv, Rohonczi codex stb. kivált pedig latin fel-
iratoknak effélékkel összezavarása sok tévedésre adott alkalmat.
sa
Hogy áll bát erre nézve a dolog? Hihetni-e, hogy ezek a széke-
lyektől általán ismertek lettek volna, hogy a hunoktól maradtak volna,
hogy magyar, vagy bún saját és találmány volt volna V
A kik a székelyeknek a hunokkal való eredetközösségét tagadják?
és valóban fontos érvekkel bizonyítva : e betűknek a hunoktól maradt
voltát ez által megtagadták. Hogy a székelyeknél elterjedt volna,
néhány feliratból vagy más iratból és csak oly sok magyarországiból
mint székelyföldiből, nem hozhatni ki. Lehetséges, hogy oly saját írás
volt, a milyet másutt is sokat találtak fel, alkottak össze mesterséggel,
titkos vagy bizalmas közlekedésre használván.
A legújabb időben egy két véleményező felelevenítette ezt a kér-
dést. Hódolt/ László e jegyek közül néhányat keleti nyelvek alfabetjéből
valónak bizonyít (Hodoly L. A székely írás eredete). Moldován G. oláh
tutajosok jegyeit találja ezekkel azonosaknak vagy hasonlóknak. (Bp.
Szemle 1887. okt.). Amaz előbbi nem teljesen pontos összehasonlításo-
kat teszen. Emez a felhozott (ih. 70. 1.) jegyek legnagyobb részében
csakugyan az úgynevezett hún-székely jegyeket mutatja fel. És azt nem
ok nélkül látszik feltenni, hogy ezeket az oláhok a székelyektől vehették
és nem dák ABC maradványai, mint oláh írók akarták.
Legújabb adat az a 65 lapra terjedő kézírat melyet 1888-ban
Király Pál a m. földrajzi társulat előtt esmertetett, mely felől nem
ítélhetünk, míg további tárgyalás alá neríi vétetik. Ugyan ő szólott
erről 1890. a Fővárosi Lapok 105. számában.
Némely nyelvtudósaink, mint sok más hagyományt, az erre vonat-
kozót is, tévedésen alapúlónak hiszik. így Húnfalvy Pál, üngcrn czímű
művében (183. 1.), hol bár szerényen, de mégis kifejezi ebben való két-
kedését. Úgyszintén a rolionczi coclexncl^ a m. tud. académiánál levő
vastag könyvnek, melynek egyes betűi ama jegyekkel megegyeznének,
fontos voltát is kétségbe hozzák.
A túróczi fakönyvet s még egy két ilyen latin írással vegyes
maradványt, már rég leleplezték. Ez ügy irodalmát a fentebbiekben
adtuk. Legbővebb s legfontosabb Szabó K. említett két műve, legújab-
ban Király Pál kétszeri nyilatkozata gazdag gyűjteményéről s ez ügyben
tett lépéseiről. Ezek által reményihetünk nem sok idő múlva bekövet-
kezhető eligazodást.
Nagy gonddal írta Eischer K. A. is ez írásjelekről, kjvált történe-
tökről ily czímű terjedelmes művét : A hún-magyar írás és ennek fen.
maradt emlékei. 12 régi magyar alfabettel és 83 különféle ábrával.
4" 105. 1. Budapest 188U.
IMRE S. : MAGY. NYELV TORT. 3
34
Középkor.
I_ Időszak- .A.Z -Á.rpá.d. királyok, kora-
ll. §. Művelődés. A nyelv kozdivata.
A nyelv állapotja, szavai bősége, helyessége, rendszerének épsége,
eredetisége attól függ, kik beszélik s a beszélők mily állapotban van-
nak ; tehát a nemzet érintkezéseitől, elegyedésétől s általában külső-
belső állapotjától.
Az ősi magyar nyelvre ez időben, e 300 év alatt, két dolog hatott
főképen : a keresztyénné létei és az állam megalakulása. A kormány-
zatnak új rendszere létesült : nyugot-európai királyság, időnkénti
országgyűlésekkel, megyékkel és főispánokkal, más országos méltósá-
gokkal, tisztviselőkkel, szabadokkal, szolgákkal. Hatóságok, bíróságok
újabb rendezéssel és intézményekkel. Másfelől a keresztyénség a szel-
lem megváltozására hatott ; a ker. cnltus, a vallásos újabb eszmék és
erkölcsi törvények, újabb és szelídebb erkölcsöket akartak meghono-
sítni. a vallásos eszmélkedésnek a lélekben nagyobb tért foglalni, iskolák
által a nyugoti ker. művelődést megalapítni ; egyházi intézetek, tem-
plomok, papság, püspökségek hatóságai által a vallást külsőleg és
belsőkéj) is megerősítui, annak a lelkeket meghódítani.
A polgári és társadalmi intézkedések nagy részét a német biro-
dalmi intézményektől vették ; de némely dolgokat másunnan is, mint
némely szláv méltóság- és egyéb nevek tanúsítják. A nemzet tanítói
templomokban és iskolákban eleinte, sok ideig, külföldi pajsok voltak ;
nemcsak térítők, egyházalapítók, hanem főpapok is. Csak idő múlva
leltek helyet egyházakban, iskolákban és szerzetek körében kiképezett
magyar papok. És a lelkészek eleinte alig használhatták a magyar
nyelvet. Gellértd tolmácsok magyarázták a népnek az első században ;
így kétségtelenül másokat is. Majd csak a legelemibb, legegyszerűbb
vallási beszédek, formulák taníttattak magyarul : az úri imádság, hiszek-
egy, üdvözlet, tízparancsolat, melyekhez a legrövidebb egyházi és
temetési beszédek adathattak. Az iskolák a Septem arles liheráles-t
nem magyarul tanították és magyarul aligha értelmezték. Sok idő
kellett ahhoz, míg a nép nem csupa bámulója lett az egyházbeli dol-
goknak s istentiszteletnek ; míg tettleg részt kezdett venni a szertar-
tások némely részében ós érteni kezdte vallása tanait és erkölcsi
tételeit. Még több ahhoz, hogy magát ama tantételeknek szívesen meg-
35
adja, azokat vallja — a szó mindkét régi értelmében ; magáéinak
ismerje ama tanokat és mint olyakat, meggyőződésből vallja is.
De sok idő telt abba is, míg a nyugoti nyelvek szerint és ezek
segítségével a megalkotott újabb törvényeket, behozott újabb szokáso-
kat tulajdon szavaival, részben kölcsön vettekkel megnevezhesse, kellő
mennyiségű, ide tartozó szókat szedjen össze és alkosson, a megértett
törvényes és vallásos fogalmakhoz szólásokat tanuljon el, vagy saját
kévéséből szedjen elő. Sok idetartozó kifejezést kellett a hazabeli
idegen, vagy szomszédságbeli német és szláv néptől felvenni, átidomítni,
kimoudhatókká és a tulajdon szavaikkal összevágókká tenni.
A nyelv eszköze a szellemre tehető hatásnak, feltétele az átala-
kulásnak is. A nyelvért magáért nem küzd a nép, de más érdekből való
harczát erősebbé, lelkesebbé teheti a nyelv érdeke. Egyfelől a nyelv
érdeke lehetett mozgatója annak a vissza- vagy ellenhatásnak, mely
I. István s I. Béla alatt nyilatkozott. A régi gondolkodás- és érzésmód
ellenségei erőszakot tettek a nyelven is, a szellem legbelsőbb ösztönén,
legsajátabb tolmácsán. Nemcsak az ősi szokásokat, egyszerű természet-
cultust érezhették megváltoztatva, vagy épen megsemmisítve, és igy
lelki valójokat, lényegeket erőszakkal átalakítva, hanem az élet leg-
nemesebb kifejezőjétől, a társas élet közlőjétől és tényezőjétől, a
nyelvtől is megfosztva, mely a nép ősi dalaival, áldozati s más énekei-
vel, közmondásaival, hagyományaival s mindennel, a mi neki szent
volt, összefüggött.
Előkelőink is soká és nehezen adták meg magokat az idegen
culturának és nyelvének. Sok ideig alig találkozott közülök, ki latinul
olvasni és írni, sőt magyarul is irni tudott volna. Hihető hogy I. István
a nem tudók közé tartozott; Aba pedig bizonyosan. De a mint sűrííbb
lett az érintkezés őseink és a keleti és nyugoti nemzetek között, mind-
inkább tanulták a latin és a külföldi műveltebb nyelveket, kivált az
előbbit, mint az állami magasabb élet, egyszersmind az egyház nyelvét.
Másfelől a nemzet előkelői sokkal önérzőbbek és tartózkodóbbak
voltak, mintsem a hazai élet természetes eszközéről, a nemzeti nyelvről
meg tudtak volna feledkezni. A törvényhozás magyarul tárgyalt, A
törvényeket magyarul hirdették ki. A külföldi államokkal ily nyelv által
érintkeztek. A hazába költözött idegen főurak és családjaik, az itt való
előnyök kedvéért, magyarokká lettek ; általok jeles magyar családok
alapultak. Az egyház sem rekesztette ki maga köréből a nép és nemzet
nyelvét. A templomi oktatás, a szentségek kiszolgáltatása, a térítés és
lelkipásztorkodás érdekei azt okozták, hogy a magyar nyelvet tanulják
s műveljék ebben a körben is. A 13. századtól fogva sz.porodtak a
3*
36
hívők, és hihetően a magyarul tudó lelkészek is, A. HB. nyelve (1170.)
már némi időtől fogva művelődött nyelvezetet mutat. A helynevek pedig
nagyszámnak s azt tanúsítják, hogy legalább a birtokrészek, tájékok
magyarul elnevezése idején megkezdődött s élénk nyelvérzéssel gya-
rapodott. Ezt igazoljuk a következőkben.
12. §. Nyelvmaradványok.
7. Egyes szók a művelődés köréből.
A nyelv ekkori bőségét, gazdagságát, a miívelődésre tartozó szók
alakulását adatokban eléggé kimutatni igen nehéz. Magyar nyelvű írat
alig maradt ránk. Csak az oklevelekben, törvényekben előforduló egyes
tulajdonnevekből vehetünk ki tájékozó adatokat. És a következett
időkből visszamenve, gyaníthatunk ekkoriaknak némelyeket. Kevés
példára szorítkozunk; többért a megnevezendő kútfőkre — oklevelek
és törvények gyűjteményeire — utasítjuk olvasóinkat.
E korszakból valók lehetnek :
1. Az állumí élei köréből : drenda - a francza rente-től. Ián '•
rabonbánban magyar eredetűnek tartják, bilochus, hilotiis : boloch'
bologh, a bíró egy neme : bírság magyar eredetű ; kapcciam : köpécze,
mérték; Jdrály : kval-.jóbágt/ Húnfalvy szerint magyar eredetű; jocolia:
fr. joyaux-val rokon ; mega : megye ; nádor : nadr szláv ; x^ulathnis
németföldi eredetű : pcdrar szláv ; pisetarins : pisetum-tól ; j^'^'fstaldns :
perest oldó (!) sajátlag szláv ered. ; urbura honnan urbárium, majd úrbér
német urbar-tól.
2. Vallásiak és egyházi életre tartozók : angyal arkangyal barát
bérmál : íirmeln, búcsú v. bócsó commuuikál egyház : ecclesia (1.
Húnfalvy) érsek gyónás gárgyán kereszt keresztség kófitál miioszt :
malaszt, monostor oltár ostya pap pápa paradicsom penitenczia : pele-
döncze, perjel, prosoncio : processio, purgatórium püspök sacramentum
sanctuarium sekrestye szentség templom veternye vecsernye.
3. Hely- és más t id aj dori nevek. Már ez időszakban özönnel találjuk
a magyar hely- és személyneveket, vegyesen ide tartozható dologne-
vekkel. Ezek nyomozása a magyar szótörzsek nagy számára, egyszers-
mind a szóalkotás, kivált szó-összetétel módjaira vetne világot. Ezért
hozták ezek nyomozását szóba már ezelőtt 40 érvel (Révész Imre,
Szabó Károly) ; de a nyomozás nem ment sokra ; legbecsesebb ered-
ménye Pesti Ír. Magyarország helynevei I. k. Budapest 1888. Itt
elsőben személy- és helyneveket, azután egyes önálló szókat, végre a
szóalkotás módjait jegyezzük fel. csak oly mértékben, mely a tárgy
37
iránt figyelmet gerjeszthet. Jegyzéseinket Wenzel oklevéltára, Czinár
M. és Kovács N. szcStárai után tesszük. Tehát :
A) fiűajdovnfvek, leginkább magyar nyelvből érthetők, vagy ma-
gyarosítottak : Almo Apa Aratás Aruczeg Árokszege Banriveh Bán réve
Beké Bére Bod Botla mai nevek is ; Beseneu : besenyő, Benczeh :
Bencze, Benedictus ; Béla, Bolchou : Bolcsú, Bocu : Bak, Biirevohei :
borévű hely : locus juxta aquam, Bizotlan Chabarakiisa : Cs. rákosa,
Colon Colondiis : kalandos (V) Cond Chyma : Csinia, Chycha : csicsa,
Cheke Chydur : csődör Deme Dóba Emiis Eiiren : őrény örvény : stag-
num, Egiir : Egör rivulus, Eunich : örök '? Fenueres : fenyéres, Fe-
kethetoii Feketenép Feketeholm stb. Furizvelge : fűrészvölgye, Finta
Fita Filé Figud Feregh Gyapártető Gyepes Gyerhegye Gyümölthenes
Halad Hatos Hagymás Hagymáskő : colliculus, Hyg : locus, Hiresztény:
locus, Horaorou Homouhajluk : hajlak, Hozug : ember Jacou Kaal :
ember Kyal : terra, Kaláz : ember, Keresztzeg Keled Kerek (1. al.)
Keureu : Korév, Latamás : Látás Levelük Ludashere Miltou : mély tó,
Medve Moglo Monos Monios Mordál Morodek Muncas Nagy euren :
nagy örem (1. őriny al.) Orr : hegy-orom (Jerney) Quesereu : keserő,
Quereu : kérő Quumlovolou : kondó völgy, Eigou Saar Saartue : Sártő,
Scenholm, Szénhalom, Sucoro Sethe Seekzou : székszó székaszó,
Sceque : szék : alveus salsuginis Tenke Teke Tompa Topa ember-
nevek, Tulvaius : tolvajos Varsa Vida Yados Vasad Wlues : ölyves,
Zemeh : személy V Zennyes : szennyes V Zele Zaka Zeke Zakan stb.
Ez csak parányi mutatványul. Ide csatolunk még néhány személy-,
férfi- és nőnevet utasítva a már említett gyűjteményekre s kivűlök
még Jerney Mfigijar Ni/dv kincsei:. 1. ez. munkájára, melynek azonban
származtatása sokszor hibás. By nevek : Agg Apa Apó Após Adós
Apród Aranka Árva Áros Bajnok Baka Bakó Bátor („Botor") Bedé
Bekény Béna Bizotlan Bolha Bolia Bötös Búbos Budosó Buga Bura
Csaló Csatabér Csarló Csomós Csompó Csöbörke Csöbrös Csög Csőre
Czinke Czompó Cziicz Czuczor Dalos Dara Déd Dobor Drága Ebedi
Edenes Edő Edus (édös V) Edua Égető Ekölcs Éld Éles Elő Előd
Emelő Erős Falka Fardi Fegyveres Fejdi Fodor Fogas Fojtós Fondor
Fosztó Futó Fuged Füles Gálád Galamb Gebe Geda Gedi Gég Gége
Gegő Gegős Gercse Gomba Gombos Gondi Göce Gödé Gödény Guba
Guta V. Guda Győ Gyokdi Gyönyörű Hadi Haladó Haláldi Hadolos
Horka Hármas Hatos Hava Hazug Hazugdi Him Hincsa Here Hóka
Híved Hivatal Hódas Horka Hős Húga B)orka Ilemér Blegő Imes Irigy
Játék Jobbcsecsű Jólegóny Kalóz Kaján Kancza Kanda Kánya Kárász
Karcsú Kech : kecs (V) Kedvelő Kelé Kéme Kemény Kenő Kevély
38
Keverék Kila Kincs Koldus Koma Koncza Kond Ledé Legény Lel
Lengő Lepe Lépes Leső Levente Liba Liliom Lompos Lovas Lovász
Lőcs Lökös Löle Lövő Ludas Lükó Mag Magló Magos Makk Makó
Manó Méhes Ménes Mérő Monyas Monyok Nana Néma Nemes Nős
Nőtlen Nyikos íNicolaus Jern. Nicasius PP.) Nyúlás Ocsó (Jern. ócsó)
Okmand Oláh Olaszdi Orda Ormos Öcs Ocsény Odelény Öklelő Öklédi
Ontos (Antos ?) Ős Ősz Öz (úz ?) Özönd Paraszt Patkány Péntek Per-
lőké (?) Petend Picsor Poka Ráda Pádon Ragydi Piák Piáró Ravaszdi
Sebedi Sebes Selypé Serkentő Síkos Sípos Somod Söprő Sötét Subadi
Sulyok Suta Süket Süllő (?) Szabó Szabód Szacska Szacsod Szák
Szakáll Szakocs Szalárd Szárnyas Szegő Szemő Szemőke Szele
Szemere Szenes Szenező Szentös Szenti Szeredu Szerem : -ény (?;
Szerető Szikár Szomorka Szőke Szőkéd Tagadó Tajtó Takó Tálas
Talpas Tarakandi Tardos Tarka Tegező Tege Tekös Teme Tetős
Timár Tinó (?) Toka Tokos Tolvaj Tompa Tojia Torda Torna Tögdi
Törő Törpe Tós Tövis Tükör L'god Unoka Úszó Utaló Uras Utód (?)
Ünőd Üstöketlen Vad Vadas Vágdi Vér Vetős Víg Vid Villám Viola
Zador Zerge Zömök Zúzó.
Leginkább azokat jegyeztük ki, melyeknek olvasása biztosabb és
JernejTiek inkább sikerült. De ezek közt is lehet olyan, melynek más
leírását és más hangzását találhat fel az, a ki az okleveleket nagy szám-
ban és nagy gonddal olvashatja és összevetegetheti.
B) A tulajdonnevekben található magyar szók, melyekre a régibb
nyelvezet megvizsgálása nagyobb világosságot vet. Önállók és össze-
tettekben lévők :
ág összetettben : Hasság, Aranyág, helynevekben, táj jelentésű ;
általüt : általutallya föld ;
ardó : erdő ; Fekete Ardó, Ardó nyárs :
aszó : Apraszó, Aszófő, Agyagszó, Csontaszó, Meggyaszó, Nyáraszó
„ycur azov" — ökör a. „mely oscsu" — Tikaszó, Keveaszó : völgy;
ár, árd : mint, ér, érd : folyó ;
ayantos Jerneynél : alantos szekér (1. al. ayantó : ajtó. Képzés.) ;
haj : hatalmbaj ;
hohor : Rekettye bokor. Tölgybokor ;
bő ,,beo beő" ma is : Tiszabő, Cserbö, Bűd ;
bereJc sok össztételbeu : Agberek, Somberek, Szárazberk ;
colond, colondos calanda?
elö: Hidelö, Körözselő :
eresztvény : kis erdő Benkeeresztvénye ;
estenJcelö : forrás, mely csak estve fakad fel ;
39
cr\ Sárkér, „Sarchuér", Ludasér stl). ;
cörs „eurs": kővágó Örs;
falva fa stb. Mikófalu, Koloiifa, Miliályfa ;
fő: Csörcsefő, Körösfü, Aszófő, V. ö. Kútfő, Telkös fő: portus
Marczalfö ;
foh\ meatus aquae „Toldus fuca" — „buzjafuka" — „buzyas
fuka" Péchfoka ;
gaz : liget, apró erdő : Péturgaza ;
gyciiüve „gyepwe" : Bud gyepwe : locus metalis;
gijör „gewr" : bika györ, V. ö. gyűrű ;
gyümölcsény : gyümölcsös ;
JtcU : sövóuybáz stb. ;
hát: Almaháta: almás, füldliát : locus metalis. Tekenő hát.
hohn^ Italm: Halmoch: halmok mint Levelek, Fizek stb. Aporhalm.
here : Feuyerhere, Ludashere, Kukeuhere (Kökény-), Feketehere ;
hida: Kehida: Kende hida;
hel : „weyzhel" : vész azaz háló, halászás (vagy viz ?) helye
„Burevhel" (bö rév helye?)
horh : Horhi, Horhag, Horhtetö Y. ö. horny-horog stb.
hajloc : „homu hojloc" ;
járás : csarada járás ;
JÓ: víz, „ket you kuzi", két víz közé. Berikjó, Sajó, Héjó vagy
héjő (a népnél: Hajó Biharm.)
iher „ykir" : „ycur bucur" kettős bokor;
kdl : Köves kál, Benedekkál :
7{eJcd: kelet, forrás, (V. ö. kelő 1. f.) Guthkeled ;
Jiclö : ujkelő (V. ö. Kelés) ;
h'd : Tardos ked vagy „kegy' {nem Jceg: kög : tér, versenytér stb. ?)
JcercJc: silva sokszor: Nagykereku „Kereczugu" V. ö. Almakerek,
Meggykerek, Méhkerék, Monyorókerek (mogyoró), Somkerek, „Cheh-
kereki". Szilkerek, „Silkerek" ;
köz „cyz" : 1. két jó közi. Etelköz. Temesköz, Szamosköz, Sárköz,
Csallóköz ;
Jiö : Tarkő, Nyirkő, Oskő, Sólyomkő ;
hU: Beche kútja, Király kuta fő, Kolonkuta: fons, Köbölkút^
Kőkút ;
lás : Isaac láza, Berkös láza stb. ;
láp: Magyalasláp : locus, Hangyásláp ;
les : Bikák lesi (1. al.) Simonlese, Végles ;
liz : (1. al.)
40
Za/i-a, lóca : Ketellaka, Mezőlak, Pósalaka, Széplak ; Ivk : Maecla-
luka, Miklósluka ; barlaug-veremféle ;
mái : mons hegyoldal ; Keseimái, Elömál Meggyesmái, Komál,
Kakiikmál, „Arnykmál" ;
megye, „mege", „mega":Tövismege; mege: limesterrae: Megyeág^
Megyekő, Megyefölde stb. ;
mart : Feyermarth, Magosmart ;
murtiia : Morotua ; Feyermurtua ;
mohm : malom ; Csősz molnája :
paUaij : Mátépallagja : terra inculta ;
orom : apex ; ősoromja (1. al.) ;
öröm, őrem : Chenk öreme ;
ré, rév : Bánrireli : bánréve (1. f.) ;
ság önálló szó, összetettekben : Hanság, Rétság, Bakonyság,
Ipolyság stb :
sár: ,.saai'" : aqua Ördögsara, „Orduks-", Sarocska ; rivulus ; Sár-
köz, aqua. Sárd : u. a.
séd : Osojosid rivulus. Mélséd : jiatak ;
selyméhös : ma: semjék ;
sér : sír ; Poganseer ;
soJc : Malomsok, Adámsuka, Arpádsoka ;
sarJc : angulus ;
ség : ság : Kerekség (Jeru. 1. f.) ;
szád . Bükkszád, Telekszád ;
szár : Szárberény, Szárhomok, Szárbegy ; szár : kopasz V
szeg: zug szeglet, Hódszeg, Kerekszeg, Arokszeg. Körösszeg
Kőszeg stb. ;
szék: „scequi" szik szikeshely vagy csak: telep. Bábaszeki;
székéig : Székhely '? Püspökszékel
sziget : Sóssziget stb.
tana, tene, tener: pisciua; Paptana, Bortana, Pastortana, Pentele
tonyája stb.
tarló: „thorlou'* Besseneutharló stb.
telő: Javornoktetö, Chaltaljuktető
tó: ásvántó „kerek-ozou-tu", - „watulu-ozou tu" — „Cui-tueltou":
Körtvélytó, Sártó stb., Kigyóstó
tő : Köröstő, Foktő ;
ut: agyagosut, általüt, hod-ut „hat- lounog- uta" (hat lónak uta ?)
„horuas ut" : horgas (horh. 1, f.), ..cuhordow" ut, „rapachos" ut
(ripacs ?)
41
üJés „ylés" : szállás, telepitvény ;
ii(/i/ : folyó ; Blagus ügy : fluvius nietalis (V. ö. iigrogy : ugró ügy
rohanó árviz 1. középkor nyelve Érd. 216., Jord. 379.) ;
rm: „Ahzun veyze" : Asszony vésze. „Chekre fel veyze Úrban
vészi, Coiin vészi : piscina ;
VÍ2: fekete víz, „ydes víz", Ikervíz ;
völgy : Telökvölgy stb ;
vágás : Kiincb vágása ;
verőfény „very fyn" falu Somogyban ;
mton : sziget és piscatura, zátonya, „zadena" ;
zoroni : Turdos-zoroni, lueu-zornia : ünő zorma, Zini-zorma. (V)
Zadur-zorma, Komló-zoroni, (Vajon oroui-e mint Nagy Gyula véli a
Nyelvőrben V 1. al.)
C) A tulajdonnevekben stb. találtató képzés módok főkép ös=;zcté(el
példái is tanulságosok. Találhatók ezek a képzők :
1. -a e : Apa, Mocsa, Vada, Csege, Csejte.
2. -i (y) : Vári, Halmi, Olaszi, Figedi, Szepesi, Apáthi.
3. -di: Embeldi, Haláldi, Halasdi, Hámodi, Jákódi, Jánosdi,
Kakasdi, Fardi, Végdi.
4. -íí : mezed : kis mező, , kigyó mezed", érd vagy éred kis ér?
árd: kis folyó, ar-tól ; Artánd, Borsod, Bélád, Fűzed, Várad (Várda).
5. -árd: Temérd, Temérdek. Idegenek lehetnek: Szalárd stb.
6. -áng, rány stb. : Hetény, Cserény, Öttevény, Eresztvény, Gyü-
mölcsény. Ingovány.
7. -ca : orotva : ortvány, irtvány (".■') Folyó nevekben : Bitva, Boldva,
Ikva, Szinva stb.
8. -ok : hajlok, ajándok.
9. -tcg : Görgeteg.
1 0. -OS : Almás, Bikás, Árpás, Halmos, Szőlős, Meggyes, Szilvás,
Gyékényös, kékös, gyümőlcsényös, kökényös, hegyös („hygis"; „sel-
mekes" : semlyékes, szilas, f „scylas ') vermös.
Összetettek közül is néhány példa :
1. Birtokosok. Néha három szó, szorosabb és tágabb kapcsolat-
ban. Ezek a) ragtjal állók : Álló szeghát ja, Ádám vészi. Árokszegi, Árpád-
soka, Bálvánköve, „Bechkereke" Csabarákosa, Bikáklesi, Keresztszegi,
Kétvízközi, Kendertó feje. Királykuta fő, (Jsoromja, Révfő oromja, Szi-
dalmtava foka. Torda hasadékja ;
b) rag nélkül: Bika győr, „Churche fő": Csörcsc fő, Gyisznó kert,
Hatalmbaj, Hódszeg. Kenderhelfő, Seedfő : séd vagy patak feje, Tetőfő,
Telekfő.
42
2. 3IásféJe összetetteJc : jelzöiek liatárzóiak: Altalfalva, Altalkerek
Altalparlag, Homorúaszó, Határfűz, Hegymagos, Hegvmögülfalu, Iker-
bokor, Falimagy. Háromhegj, Héjö vagy Hajó, Kerekmái, Horhfö,
,,Keykmál" : kék, szölömál, fel liz, mege liz : eljből lelesz : piscatura,
farkas agasztó akasztó stb. (L. Nyelvőr VH.)
A tulajdonnevekben találunk sok élőfa nevet. Ezek elszámlálása
— legalább részben — adalékul szolgál a középkor nyelve esmereté-
hez. A íöhhek ezek: barkócsa: „burcoulcba", hcikene: berekenye fa,
horfa . nyrfa és borfa" nyírfa neme lehet, melyből ma is a nyírvizet
csapolják ; 602^ buz -fa : utóbb is sokszor : bodzafa, doh: „arbor vulgo
dob" equrfa : égörfa „ikrus egorfa" \fijz : fűz, határfyz, gyahuhtr : áió-
bokor V /iaras^í „horast" arbor ; hotbaraszt: locus. veresharaszt, hárs
„haas" : tília v. „tylia" (L. P. Pápait); jucor javornok? jegenye
„ygunefa", íVmr ,arbor hyhor" ;ír??« : frutex; „iwafa" : arbor ; höl.ény
„kukén"; körtvély „kurtuel"; Jcörös: „keureus"; lasponya: arbor (Jern.),
nyárfa : kereknyár, lapos nyár, kerek és lapos az erdőnek jelzői (Nagy
Gy.), „''o?w?í.s/oíf" arbor ; .soy», : nagy som: erdő tölgy- tölyfa „twlfa" :
magyal tölgy, „sunth tuulgfa" ; ívcmiz: arbor „egur et wenuz." (Lásd
Nyelvőr ih.)
A helynevek bővebb vizsgálatából bizonyosnak látszik, hogy
őseink csak egy két száz év alatt is sok helyrészt, tájékot stb, neveztek
el a magok szavaival és így ez által mint egy még erősebben, erköl-
csileg is birtokba vették ezt a földet. Meggyőződünk erről avagy csak
az Árjjádkori oklevelek szótárainak megvizsgálásából is. De más felől
azt is beláthatjuk, hogy sok földtájnak, helyiségnek, halomnak, hegy-
nek, völgynek, erdőnek, rétségnek stb. a m.ár akkor megvolt s az itt
lakóktól hallott neveit meghagyták, átvették, a hogy tudták kimondták
s dívatoztatták, sokszor módosítva és utánozva.
Mily sok idegen szó név van helyneveink közt, azt csak Sándor
Jsiván SoJcfcléjéhen\a\ó fejtegetéseiből is átláthatni ; de méltó is keresni;
mert újabb időkben péld. Pesii Fr. nyomozásaiból kitűnt, hogy sok
idegennek tartott tulajdonnév elferdített magyar szó volna. Felmutatok
az idegen helynevekből néhányat, leginkább Sándor nyomain. Ahony
szerinte : Aba hon, Bajmócz : bajnok vár, Balo)iy : tót bukinye, Bu-
l:ouna : bükkös, Balaton : blato : palus, lutum : Fertő ; hajdan ez volt a
neve, Baranya : borina borovna : fenyves. Beczhó Anonymusnál :
Blundus : bolondos, Bihar tót bugar : domb, halom, Bodrog tót brod :
gíiz\ó\i(Ay, Behreczcn: dobre zem : jó föld, Déra : Singidava ősi dák
nevéből, Esztergom. : tót osztri chem: éles vagy hegyes halom, Belegrád
szl. neve Fehérvárnak, Gyárak, Gyarmat : ettől a m. gyökértől gyár :
43
agrum colere (?) Uéjö (1. f.) hév jó, Ihrámj Ahrány : Ábrahám, Ibrahim.
Kalocsa tót kolucsa : fertő mocsár, Kanizsa : knezina, fejedelmi hely,
Komárom : római Crumerum, KonipoUh : villa Compliiti, sz. Kompoktól,
Kuhin : Kéve: Kövi, Kömiöcs: Kremnice : kőbánya, Légrád: levigrad :
oroszlánkö, Mehddia : rómaiaknál média, Pesti szerint Miháld magyar
névből, Szenfyel vagy Szentgyei : szent angyal, Mishólcz : Miska Mi-
hálytól, Nagy- Szombat tótnl Trnova ném. Dornaii, Orsóra ol. Ursuva,
Ruszava. {-ócz szl. képző : Mosócz, Bracz, Bakócz stb. Annyival inkább
-vicza : Makovicza stb.) Ozora : tót ozera : tó. Somorja v. Samarja :
S. Mária. 55'6'cs tót szécs: kivágott erdő. Szini/ér: szvenyár: disznó-
tartó hely (V) Szolnok : sal-tol lat. Tata : Theodatus. VaiszJó vaszilova ;
basileustól, császár vagy királyfalu, Veszprém; Weiszbrunneu, Visegrád:
magas vár, Zemplin v. Zonilin Zemlin: földvár stb. Mindez igen kevés.
Hozzá adjuk még, hogy megyéink, főbb városaink nevei is idegenek:
Csongrád: fekete vár, Nógrád: uj vár, Pest Buda mindkét név: bánya
stb. Nekünk ebből elég lesz ennyi. Czélunk csak az, hogy ezek elemi
tanulójának figyelmét e tárgyra rá vezessük. így teszünk még más két
rendbeli nevekkel, a midőn röviden elsoroljuk az öltözet és hangszerek
neveit, melyeket őseinknél a közelebbi időkben találunk, melyek e
korban is meglehettek, és az ellenkezőket.
Öltözetre tartozók közül kevés, leginkább legelemibb szüksége
tartozók azok, melyek kétségtelenül sajátaink s talán Ázsiából hozattak.
Elszámláljuk az idegenekkel együtt :
bakancs vagy bakkancs. N.-szótnr szerint boka-tói. Gyarmathy
szlávnak tartja, Miklosich nem említi;
berhfí börhc ; ebben : clberhcl ma is ; különben nem járó szó.
Görögül latinul : P-.ppc; birrhus ; bő vagy felső ruha lehetett. Burrhus
Rcgenmartel Klotznál, berhe P. Pápainál : nadrág, kötény, fürdő ruha ;
bocikor Miklosich nem említi. Gyarmathy szláv szókhoz hasonlítja.
bunda : kis oroszban és oláhoknál is. Nyclvt. Közi. VI 301.
csalma ném. Helm, lithv. szalmás (Grimm KI. Schriften III. 198.)
Vámbéry szerént török eredetű ;
czipö, czijjellö, czipellös ; utóbbiak kicsinyített alakok. Magyar
eredetű lehet Gyarmathy horvát illyr hasonlításai ellenére is. Miklós,
nem említi.
cserge régen: tzerge Molnárnál, P. Pápai megkülönböztette a
serge, tzerge szókat. Amaz serge : Siparium Vorhang Teppich. sericából,
mely selymet jelent. Emez terge : gausape stragulum, zottigt kleid.
Tehát amaz finom selyem lepel, emez pokrócz, szlávoknál és új görög-
ben is meg van. Nyelet. Közi. X. 344.
44
cnznia : töröktől vettük, mint a papacsot is ;
csulia i^ers. csuclia (Pictet: Origiiies AryennesII. 298.) újgörögben
és szlávban : czoclia Miki, De a magyar népnél is előfordul. A ten-
gerinek is van csuhája ; különben csak a barátok csuhájáról van szó a
köz nyelvben.
czoiidra. czomlora : szlávoknál csak rongyfelét, az erdélyi magyar
népnél durva szövetből készült felöltőt és nadrágot jelent.
csiildya régen : hulclya is . cuculus, szerzetes ruha Miki.
dnrócz : szláv szó. Miki.
dolmán török-tatár eredetű magyar szó. A'ámbéry.
faraszja ? Szalay 400 lev.
füsztán^ fttszlán : a középkorban már ismert szó. sőt foszlán már
ekkor mai értelmű név foszt-tól; így: íbszlánná „fothlan" eltörém
(Jcrcl. 230 ) ; Gyöngyösi Istvánnál : fosztan ; s ez az igazi (Szilády :
költők IV. 397.), e szerént persa szó : ujjatlan köntös, alsó ruha. Sok-
szor előfordul kivált a töröknél s kelettel inkább érintkezett erdélyiek-
nél, különböző jelzőkkel : aranyos fosztan, vont aranyos stb.
gatya : finneknél is kaatio. szlávoknál is ;
gerezna : Szalay 400. lev. Miklosich. A magyar köznóimél is
itt-ott. mesében is ;
giihd : V. ö. gubanczos stb. Miklós, gausape ;
giDnjn : középkori görögben Y^jvva, lat. guna, angol gown : tóga ;
utóbb csak hosszabb ruha. általában csekélyebb vagy épen fehér ruha ;
izfomcth : felső ruha gombokkal. Szalay 400. lev. ;
irha : török nevezet. Vámbéry ;
halap^ kalpali stb. török-tatár nevezet és dolog. Vámbéry ;
JiUcza, Jifczp. haczahrjka a magyar nép déli szlávoktól vette. Vagy
a hiczagányhól rövidült volna, legalább az első két alak, s a töröktől
vették volna a szomszéd népek. Mert kaczagány megvan nálok csak-
nem ebben az alakban. Vámb. És hiczik : bőr ugyanitt. Előbbi szóval
nevezték azt a kezdetleges ruhát is, mely a nagyobb állatok bőréből,
a mint levonták és megszárasztották, alig valamikép idomítva készült.
Xemrég. most élők emlékezetére is viselték, és e néven ismerték leg-
alább néhol az alföldön. Idomítottabb volt és ma is az a h dmön.
hozsóh-. JcHZsók tájszó az alföldön és a székelyeknél (Nytközl. X-
333.) gör. 7.^-717 szűk ruha (Pictet II. 99.J. persa kashah, népies latin cisnla
és sp. cusaccaol. casaccia, ang. cassoch. öregek bő ruhája, szláv kassuch.
Egészen más törzs latin cassis, melyből a magy. sisakot származtatták ;
liöpeinj, köpenyog törökből 1. Vámbéryt ;
karakó ; pers. karkuh felső öltöny. Biharmegyei népnél ma is ;
45
himzsa : camisia, Lonuau : cbemise ; csak barátruhát neveznek igy;
Jcüíhnön 1. Vámbérjt (309. 1);
l:öntös : y.avGjc, kantus persa-görög ;
Jiöfénp^ Jcötő : magyar nevezetű egyszerű ruhadarab ;
■mcnfe : u.avOjc, niantel keltában is (Pictet II. 99.) ;
öv, orv : magyar lehet, s az utóbbi talán eredetibb. L. Vámbéryt ;
ruha : szláv rucho, rucha, német rock ;
saru, talán sark-kai kapcsolatos. Egyszerű bőr lábbeli egy darab
bőrből, melyet még nem régen is maga vágott ki és kötött fel a saru
szíjjával az egyszerűbb alföldi nép. Egyszerűbb a bocskornál is. Utóbb,
mikor már varrták, vurga lett a lábbeli mestere. Török-tatár csaruh.
Vámbéry.
sóJya : Károlyi bibi. ford. s másnál. Latin : solea ;
szür\ azt tartják, hogy éjszakról került a magyar nép közé, dél-
felé. Ott lakott „a tótság szűrös háznépével", mint a Kistükör monda
már 1760. körül. Miklosich és Gyarmathy mellőzik;
süvpg ; eredete ismeretlen. (Gyermeknyelven süsü). Ennek for-
májára Yolnsiföveg Molnár A. Szótárában. Vitatják, hogy tévedésből az
s és/ hasonlósága miatt a magyarul nem értő, külföldi ember téve-
déséből ;
sapka, sipha : ív. chapeau-tól, ez pedig caput-tól ;
suba : török-tatár szó. Vámb. : hölgysuba : hermelin NgtJcözl. III.
324. Volt abasuba. Ma bundafélét értenek rajta.
vászon, inkább öltöny anyagja, [mint carassia Szál. 400 lev.
carisel- vagy cariset-től, karassia nadrág, meg : karmazsin : kermes,
alkermes : veres színű : cramoisin, törökből oroszba is átment szó. Vámb.]
Szabad lesz ide tennünk az ismeretesebb fegyverneveket, melyek
megtekintése hasonlóul tanúiságot ad ősi műveltségünkről. Nagy
részök törökből s kisebb nyugoti népektől átvett nevezet. Néhány ugor
népekkel kÖzös tulajdonunk lehet. Ezek : halta törökből, bárd francia-
német eredetű, bicsah török, bot tatárban is meglevő, Vámb. ; buzogány
török-tatár, csákó ugyanaz, dzsida Zrínyi költőnél csida, lándzsa török,
fegyver eredete nem világos ; sem rokon, sem idegen nyelvből biztosan
nem magyarázhatni ; afegy és ver-hö\ is nehezen eredhetett, Sifehde és
(ge)- wehr-böl azuitén ; furJcó ugor rokonságú, fus ' el y lutin fustisból,
diákos szó, hcdó pányvás kötéllel fogásra való eszköz neve, ugor fajtá-
nak mondatik, hurok török rokonságbeli, íj vagy ír, kézív görög b;-szal
is egyező, de rokon nyelvekbeli szókkal is (1. Budenz), kard persából,
ko2>jfi régen kÓ2)ia is, Gyöngyösinél, szláv Miklós, köh/ú vagy kölfi török-
ből való, lándzsa : lancca franczia-latin szó ; nyíl ugor rokonságl)eli ;
46
parittya a magyar népnél még gyermekjátékban is használt eszköz ;
hihetően szláv : Miklós, puzdra szlávból Miklós. ; szahlija német Sábel,
fr. sabre, tegez török eredetű, tör igen gyakori a későbbi codexekben.
török eredetű. Vámbéry. így még : lép láncsa stb. ered. magyar ; sziícsa
V. csúcsa szl. eredetű.
Ezeket a fegyverneveket nagyobbrészt rokonoktól vettük, vagy
vélek közösen birjiik. De már hangszereink neveire nézve még ilyen
kedvező helyzetben sem vagyunk. Mert bár énekelni csak oly korán és
oly jól tudhattak őseink, mint más ily nép, bár verset törlítni (\. al.
Stil.) vagy költeni szokásban volt őseinknél, mit az Anonymusnál fen-
maradt adatok, a vezérekről szóló hagyomány — miszerint tetteiket
magok foglalták volna énekbe — nyilván bizonyít, de hangszereinket,
úgy látszik, legnagyobb részt európai életünkben s itteniektől vettük
át. Saját hangszerünk volt-é, alig lehet elhatározni. Legfeljebb némely
kezdetleges hangszerek lehettek meg ősidőkben minálunk is. Elszám-
lálunk néhányat :
duda hangutánzó név, bár Miklosich szlávvá teszi ; csak úgy lehet
— nevéről Ítélve — sajátunk mint az övék és másoké (héber did.).
sip hasonló eredetű név, si- gyökértől. Volt szó tárogató sípról,
melynek mellékneve tár tárogat igétől ered, mint Decsi Adagiumai
egyik helyéből kitetszik, hol „szitokkal átokkal tárogató" embert
említ. És hordó síp (Geleji Katona). Bordó, bördő a hagymának és más
ily növénynek hosszúkás üres szárát jelenti. Volt török síp is.
küit^ áttétellel : tűrök, tűrköl. A tehén szarvából készül, minél-
fogva a nép a tehén szarvát is híja türkének vagy tülkének. Es mivel
ugyanabból egykor italmértéket is készítettek, emleget ma is egy tülök
pályinkát. A hangszer ily eredetét feltaláljuk másutt is ; ide tartozik
például a latin rorhu.
trombita, dorotnh, cimhalom mind ily hangzású európai nyelvek-
beli szóktól ; ném. trompete, ol. trombo, szl. drumba, (magyar doromb)
7.ú[j.[3aAcv stb. Ez utóbbitól oláh czimpolya is, mely nem egyéb mint a Geleji
K.-tól említett bordó síp. így tambura, citera, hárfa stb.
lanf, német Laute fr. luth. stb. „lawthwr" : lauthur v. -húr (?) Fest. ál,
hegedő Kassai szerént ideg szótól ; vagy a hcdegtöl ebben
hederít (L. Akad. N. szótára) sokkal hihetőbben az olasz fidico-tól
(latin fides), melyben a hangcsere épen úgy feltehető, mint lekcze :
leczke stb. szóban tajjasztaljuk ;
iillinló falusi egyszerű nép gyermekeinek hangszere, a fűzfa
bordós héjából magoktól készítik. Magyar eredetű lehet a neve, a
dolog sok néppel közös ;
47
igric: a honnan : igréczkésség, igriczesség (1. al. Stil.), akármely
hangszer vagy több hangszer együtt, szláv eredetű név ;
[gajdol. Thalynál (Vitézi Ének) a XVI. századból : lakodalmi gajd
szláv szó ;]
furulya vagy furuglya szláv eredetű név. Kivált a nem magyar
népnél ;
flaufe-. flóta-hol lett fuvola, legalál)b annak hangzatára alakúit.
így lehetne átnézni a szók egyéb osztályait is, például a házi
eszközöket, és számba venni, miket neveztek őseink saját nézetök
szerént a magok szavaival, miket az itt talált népektől átvettekkel.
ügy találnék, hogy sokszor tudtak neveket alkotni, de többször nem
volt idejök erre, hanem kenteiének voltak azt tanulni el, a mit a meg-
ismert eszközökkel együtt itt készen találtak. Ezért számosan lehetnek
a már e korban átvett szláv és német szavaink. Ezeket egyik-másik
korszaknak biztosan alig lehet tulajdonítani és itt elszámlálni alig
lehetne. (Láss belőlük valamit Magy. írod. és Nyelv története czímű
könyvünkben.)
13. §. II. Irodalmi maradványok.
Hogy a műveltebb élet köreiben kezdett a nyelv gyarapodni, az
idegen szólások mellett magyarokkal is bővülni, az utóbbi idők nyelve-
zetéből következtethetjük ; e kor irodalmi vagy írott hagyományaiból
pedig világosan láthatjuk. Első maradvány: két kis írott emlék : egy
rövid beszéd és könyörgés mindkettő temetés alkalmával a néiahez és
nép előtt tartatott. Egyik a halál eredetéről, az esetről, annak gyászos
következéséről : a halandóságról, mint közös sorsról szól. A második
felhívás könyörgésre, hihetően a Miatyánk elmondását megelőzve.
Mindkettő egy 154. levélre terjedő, vegyes tartalmú latin kéziratban
található, mely 1770. körül a pozsonyi káptalan könyvtárában, azelőtt
több más helyen volt, ma a nemzeti múzeum levéltárában van. Amott
találta meg Pray György történetíró és Sz. Erzsébet életéről írt
munkájában közlött belőle valamit 1770. Ugyanez évben kiadta S'^j-
novic^^ „Demonstratio idioma ungarorum etlapponum idemesse" czímű
munkájában, Faludi olvasása szerént. Utóbb KoUer a pécsi püspökség
történelmében. De teljes gonddal, méltó nagy készülettel és máig fontos
bő magyarázattal adta Ilévai Miklós (Antiquitates liter, hung.) 1803. Itt
JRécai e kis müvek (H. B.) minden szavát legnagyobb gonddal vizsgálja
és az akkori nyelvhasonlítás felhasználásával fejtegeti. Történelmi bő
és nyomós fejtegetésekkel pedig Dvhrentci Gábor adta ki 1838. a
48
magy. tud akadémia K. M. Nyelvemlékei első kötetében. Ezek alapján
fejtegette Toldy F. Magyar Nemzeti Irodalom története czímű munkája
első kötetében 1858.
írva így találjuk :
Latiatuc feleym zumtuchel mic vogmuc, ysa pur es cliomuv vog-
muc. Menyi milostben terumteve eleve miv isemucut Adamut és odwtta
vola neki paradisuraut bazúá. Es mend paradisumben uolov gimilcictul
munda neki élnie. Heon tikiwa wt ig fa gimilce tvl. Ge mundoa neki
méret uű eueyc. ysa ky nopun emdul oz gimilstwl, balalnec balaláál
bolz. Hadlava cboltat terumteve istentvl, ge feledeve. Engede urdung
intetvinec es evec oz tikívt gimilstwl es oz gimilsben balalut evec. Es oz
gimilsnec wl keseruv vola vize bug turcbucat mige zocoztia vola. Num
beon muganec ge mend w foianec balalut evec. Horoguvec isten es
veteve wt ez muncas vilagbele, es levn balalnec es puculnec feze es
mend w nemenec. kic ozuc miv vogmuc. Hug es tiv latiatuc szumtucbel
Isa es num igg ember mulcbotia ez vermut, ysa mend ozcbuz iarov
vogmuc. Wimagguc uronc isten kegilmet ez lelic ert bug iorgossun
w neki es kegiggen es bulscassa mend w bunet Es viraagguc scen
acbscin mariat es bovdug micbael arcbangelt es mend angelcut bug
uimaggonoc érette. Es uimagguc szent peter urot kinec odút botolm
ovdonia es ketnie bug ovga mendw bunet. Es vimagguc mend scentucut
bug legénec neki segéd uromc scine eleut, bug isten iv vimadsaguc mia
bulsassa w bunet. Es zoboducba wt urdung ikletuitul es pucul ken-
zotviatwl, es vezesse wt paradisum nuguhnabeli és oggun neki
munbi uruzagbele utót es mend iovben rezet Es kcassatuc nromcbuz
cbarmul, kirí.
Scerelmes bratym uimaggomuc ez scegin ember ]ilkiert kit ur ez
nopun ez bonuis vikig timnucebelevl mente, kinec ez nopun testet
tumetivc bug ur uvt kegilmebel abraam ysaac iacob kebeleben
belbezie bug birsag nop ivtua mend w szeutii és unuttei cuzicun iov
felevl iocbtotnia ilezie wt Es tiv bennetuc. Clamate III. k.
OlraHÍSd :
Látjátok feleim szömtökkel mik vagymok ; isa (bizony) por és
bamu vagymok Mennyi milosztben (malaszt) terömtéve (teremtéje,
teremte) eleve (isten, élő) mi isemöket (ősünket) Ádámot, és adottá
vala neki paradicsomot bázává. Es mend paradicsomben való gyümöl-
csektől monda neki élnie. Heon (csak) tilova (tiltá) őt egy fa gyümöl-
csétől. Gye (dej mondaa (monda) neki mérett nem enneik, isa (bizony)
ki napon (mely n.) endöl a gyümölcstől (-tűi) balálnak kalákával kalsz
(meg). Hallava liolt it tcremteve (-tő) istentől, gye feledéve. Engode
49
ördöng intetvinek (-tétjének), és evek az tilott gyümölcstől és ez gyü-
mölcsben halalot evek. És a gyümölcsnek oly keserű vala vize (leve),
hogy torkukat megszakasztja vala. Ném lieon mogának gye mend ö
fajának halálot evek. Haraguvék isten és vetéje öt ez munkás világ-
bele (-ba) és lön halainak és pokolnak feje (kútfeje) ; és mend ö nemé-
nek, kik azok mű vagymok. Hogy es tü látjátok szömtökkel. isa es nőm
éggy ember múlhatja ez verniöt, isa mend azhoz járó vagymok.
Vimággyok uronk isten kegyelmét ez lélekért, hogy jorgasson (irgal-
mazzon) őneki (űneki !) és kegyedjen és bocsássa mend ö bűnét. És
vimággyuk szent asszin Máriát és boudog Michael arkangyelt és mend
augyelkot, hogy vimággyanak érette. És vimággyuk szent Péter urat,
kinek adott hátaim oudania és kötnie, hogy ougya mend ő bűnét. És
vimággyuk mend szentököt, hogy legyenek neki segéd uronk színe előtti
hogy isten ö imádságok miá bolcsássa ö bűnét. És szabadéba öt ördöng
ildetvitűl (ildetjitűl) és pokol kinzatjatúl, és vezesse öt paradicsom
nyugalmabeli (-bele), és aggyon neki mönnyi (-ei) országbele iitat és
mend jóban részét. És keátsátok uronkhoz chármul : Kirí.
Szerelmes brátim vimággyamok ez szegény ember lelkiért, kit
ur ez napon ez hámos világ timnöczebelöl (tömlöczéböl) mente, kinek
ez napon testét tömetjük, hogy ur öt kegyélméhel (-vei) Ábrahám
Izsák Jákob kebelében helyhezje, hogy birságnap (-ra) jutva mend ö
szentéi es önöttei (önnönei ?) közikön (között) jó felöl joktatnia ileszje
(élessze) öt. És ti bennetök (-et is). Clamate ter. k.
Másik e korbeli irodalmi és nyelvemlékünk a königsbergi töredék,
mely a XIV. századból maradt egy kézíratkönyvnek fedelén van a königs-
bergi könyvtárban. Onnan közölték 1864-ben tudósainkkal. Először
tárgyalta és közölte a Bpesti Szemle XVIII. 129. 1. A szöveg ez :
1. ug scolanoc vylagnoc kezdetuitul fugvan rohtonc ez nem levt
vala, hug scuz lean fiot sciulhessen, scuz segnec tukere, tistan marad-
hassun es nekunc hyrunc benne ne leyessen. 2. Tudyuc latiuc evt scuz
leannac qui vleben tart cbudaltus fiot. 3. Furiscte musia etety ymleti,
ug hug ana sciluttet. 4. de qui legun neki atia ozut nem tudhotiuc. 5.
Ez oz ysteu mint evt esmeriuc, quit sceplev nem illethet, mert ha
ysten ev num uolna niy es benne bynut lelhetneync. Ámen.
Olvasása :
Ugy szólanak (szolának?) világnak kezdetjitől fogva: rótonk
(rajtunk) ez nem lőtt vala, hogy szűz leány fiat szülhessen, szűzségnek
tüköré tisztán maradhasson és nekünk benne hirünk ne lehessen.
Tudjuk, látjuk ezt szűz leánynak, ki ölében tart csudáltos fiat, füreszti,
mosja, eteti, emleti, úgy hogy (a hogy) anya szülöttét, de ki legyön
IMRE S. : MAGY. NYELV TORT. 4
60
neki atyja, azot (azt) nem tudhatjuk. Ez az isten, mint öt esmérjük,
kit szeplő nem illetliet; mert ha isten ü nem volna, mi es benne bűnöt
lelhetnénk. Ámen.
14. §. E nyelvemlékek irása és nyelve.
A HB, írását 1170 — 1183. közé teszik. A kön. töredék írását az
1300. előtti időkre tehetni, már csak az által is, ha azt a nagy különb-
séget meggondoljuk, mely az utána időrendben következő legi'égibb
codex például az Ehrenfeld-, vagy Bécsi c. és e között írásra és nyelvre
nézve van.
Az elsőknek (HB) rideg gót betiíi és az utóbbinak latin cursiv
betííi eléggé olvashatók ; bár amabban sok betűnek nagy mértékben
hasonló s csaknem egyenlő vonásokkal való jelelése, péld. i u n w t r
stb. csaknem azonos részletekből állása, sok helyen felcserélést gya-
níttat és zavart okoz, mint mindjárt látni fogjuk. Van itt sok figyelemre
méltó, s a megérthetéshez okvetlenül megvizsgálandó leírási tünemény,
melyet itt el kell sorolnunk és lehetőleg megvilágosítnunk.
Elsőben azt mondhatni, hogy a leírásban a gondnak némely oly
jelei mutatkoznak, milyenek az utóbbi időkben terjedtebb és tartal-
mokra nézve becsesebb darabokban nem találhatók. így a mondatjelek,
ha a maihoz mérve tökéletlenül is, de mégis némi gonddal tétetnek fel.
Pontot találunk mondatcsoportok, mondatok és mondattagok után, csak
ritkán felesleg és helyén kivül. így rövid mondatok után, melyek eléggé
önálló értelműek, az 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. sorokban (a Beöthy Zs. fényké-
pezett szövege szerént). Kapcsoló mondatok után : ge feledeve — kng
tur chucat ^ih. e\öii. Párhuzamos mondattagok előtt: és kegigyen es
bulsássa stb. abraam, isaac, jacob stb. között. — A mi több, bár soha
a tulajdonneveket nagy kezdő betűkkel neui írja. a mondatcsoportot
végző pont után nagy betíível kezdi a következő mondatot. Ily formán
2. 4. 5. 8. 11. 13. 16. 19. sorban.
De az e korbeli írók gyakorlatlanok voltak; és még 1170 — 80
körül kevéssé magyarok, magyar nyelven írni alig tudók. E mellett a
magyar nyelv hangjai közül némelyeket latin betűkkel jelelni ma is
alig lehet szabatosan és czélszerűen ; annyival kevésbé lehetett akkor,
midőn még több nyelv tanulása és a nyelvtan által okozott reflexió nem
segítette a hangok megkülönböztetésében az egyoldalú írót. Nehéz volt
például a lágyított ly ny gy ty^ — a latinban és elő uj nyelvekben is
különféleképen jelelt s sz zs z cs c^-féléket, kivált pedig az ö ü hango-
kat, melyek itt minduntalan előfordulnak, a vidéki kiejtésben pedig
51
kisebb-nagyobb mértékben módosulnak, mint az e é e, ó í többféle kiej-
tése is. És némely bangók oly szomszédosak vagy határosak egymással,
hogy hallásban megkülönböztetni, kivált meg Írásban szabatosan jelelni
eleinte lehetetlen volt, — mint a helynevek Írásából is minden lépten
láthatni.
A rövid és hosszú hangzók megkülönböztetése még sokkal utóbbi
időkben is nehezen ment. Alig merték jelelni és ha jelelték, tökéletle-
nül tették. Itt a HB-ben látni némely szótag felett ily jeleket péld.
liazóá neki éneyc halaláál ív munhí szentii ; de legtöbb esetben alig gon-
dolhatni a jeleknek valami értékét.
A leirásbeli következetlenség, rendetlenség, tévedés számos jelei
találhatók, melyek közül néhányat megemlitünk :
liazóá világosan igy irva. De miért iratik az itt lenni tartozó á
vagy a ó-val, holott a hosszú á ó-val sohasem jeleltetik, sem o-val, el
nem gondolhatjuk. ;
iilutoa vagy tüotoa : igy olvassák. De ha az l után álló jegy (két i-
forma), rr «, hol van a í ? És hogy a végső a előtt való figurát, mely
világosan kettős w-t mutat, to vagy /«-nak nézzük, mi jogon tesszük
ezt? Sokkal világosabban látni itt a íiÍM^í;a jegyeket. S ekkor tílmia
vagy tilova lesz íí/-tól, mely alább itt is, de másutt is (1. Képzés. Egy-
tagú törzsek) előfordul ; itt világosan a tilut-hü.\\. És ez alig más alak
mint hall : hallava : hallá. Csak az n állana az o : a helyett s ezt lenne
nehéz megmagyarázni. De erre (u : a) is van példa, ez utóbb következő
nugiüma- és niuga-haai.
nem irva num : nöm, nem pedig : genus. Ma nincs tájszólás, mely
amazt mm-nek mondaná, de van olyan mely emezt nöm-nok ejti, igen
következetesen : nömös ember. Igy az utóbbi időszakok codexeibeu is.
szén achszin, itt elmarad a t ; ellenben szent Péter. Ma igen ter-
mészetesen : szent asszony, szempéter. Az itt való irást tévedésnek
tartjuk.
öwmegkülönböztethetetlenek. Leirások — mert nem tudjuk melyik
melyiké — képtelenül szeszélyes. Igy: ^vt w ev vv iv u v. Több heljt
nem tudjulc hogy olvassuk. Nem tudjuk wt : őt vagy üt, unuitei : önöttei
vagy ünüttei, -ticJ: tői vagy tül?
sccntii két i-vel : holott íoieijvi unutte^ ;
-71CC külön irva ebben : muganec ; de össze el)ben : halalnec pukul-
nec stb. Igy : tnl : gimilcetul ; de ildetvitul kenzotviatul. Igy lelic ezt
sőt horogu vec. Nagyon érthető a mige zocoztia külön irása. Alig van
több ilyfajta szócska az egészben. És einiek külön állásához alig fér
4*
52
kétség mint a ragokéhoz, kivált az épen nem önálló igeragokéhoz, —
Effélékre nézve még sokáig hahoztak az irók.
A lágyultak és összetett sziszegök jelelése még különösebb. Ama-
zok legtöbbször nem jeleltetnek : vogniuc igg ge hug angelcut. Jelelve
ebben : mimJii : mennyei, meriyi : mennyi. Ez utóbbi váratlan ebben a
korban. A /í-val való lágyitást, mely utóbb is gyakori, az ujabb nyel-
vekből vehették (?). — Az sz hang irása következetlenül sokféle : s-sel
csak idegen szókban : >;í//o.sí; ,£-vel: zumtuc-hel, zoboducha stb., sc-vel
és sc/-vel : scene scegen sciulhessen ; sz-szel : szén szent szum-
tuchel ;
munda és nmndoa ; ez talán mondaa mondává : monda 7. tilova.
ig és igg : egy ;
V ebben kinzotiiatwl. nem tudni mi lehet. Ebl)en üdetvitvl értjük
hogy a mai j helyett áll: üldetjitöl, — mint ezekben : hadlava : hallája,
veteve : vetéje az utóbbi időkbeli ; helyén. De amott van egy i is. Vagy
ama v vagy ez / feleslegvaló.
-hcle ezekben : uruzagbele világbele, de : nugulmabe/í ;
vimagguc és viniagganuc. két különböző alak, mindkettő kötelező
módban. Ugy gondolhatni hogy mindenik szokásban volt. de a hosszab-
bik kezdett elavulni. Ezt mutatja az a kijavitás is. melyet egy helyen
látunk ;
k és c: ez utóiibi szó közepén is Dévai ABC-jének szabálya ellen :
szentucut torchucat. A eh is J: helyett ebben torchucsit.
Általában az Írásmódról, arróí mikép jelelték a HB. KT. és az
oklevelek])en lévő tulajdonnevek leirói a magyar nyelv hangjait ebben
az időben, megjegyezzük még ezeket :
1 . A rövid és hosszú hangzók, mint más idegen nyelvekben, kivált
a latinban, nem Írattak megkülönböztetve, még utóbb sem, latiatuc
scolrtnac stb. Csak néha találni ilyeneket : Baatur Beech Beel
Beerch stb.
2. Két a-t jelelnek "megkülönböztetve a nyelvemlékek : a nyíltabb
a-t és a vastagabbat vagy zártabbat, mely o-hoz közelít. Amaz külön-
bözik a helyes kiejtésben attól, mely a felső vidékeken s más tájakon
is néhol, nagyon is élesen, talán idegenektől eltanult élességgel ejtődik.
A helyesen ejtett nyílt a a magyar közbeszéd a-ja ebben : magyar alak
0 0 u
stb. A zárthangu a ebben : marha, az stb. (Legtöbb vidék kiejtésében
nehéz a kettőt megkülönböztetni). Amazt következetesen írja a HB.
a-val: ysa oudia odutta halál stb,, emezt o-val vogmuc mulehotia stb, sőt
w-val is nugulma. így más ii-óknál, például a helynevekben : Obad
53
Ozofev : Aszófö, Orouospotok : Aranyospatak stb. Sokszor kétes a kimon-
dás : Omodé : Amadé, Orod : Arad stb. Legalább az a kétes, hogy
mondták ki a régiek.
3. Az i hangot írják i-vel és y-nal, mint a középkori latinban és
annak utánzásául más nyelvekben is. A kettő közt biztos határt nem
vonhatni. Összetévesztve irnak bárhol is i-i s y-i. így ysa és isa (1. f.)
isten felym mic mennyi wilagnoc.
4. Két í?-t különböztetnek meg a HB és KT. Egyiket e-vel irják :
eleve leány élnie kezdet stb. Másik i-vé lehet s i-vel vagy y-nal iratik ^
lílkiért keg/d ke^<7met, /gg m/ge scentii. De az e-vel irt hang közt is
lehetett különbözés. Mert feleim, és /;eassatuc vagy me«d, Zeán és nekünk
stb. e-/ aligha egyenlően ejtődtek ki.
5. Az 0 hangot irják o-val : iorgassun nronc iochtat choltat. De
Írják M-val is, hug oziic ])iikn\ pur munda nopun wl : oly, ozut : azot.
A hosszú ó a HB-ben o«, oklevelekben is számtalanszor igy: uolou
iouben, somion, ozou : aszó. A KT-ben : o : scolanac. Ebben : zobodwcha
is hosszú ó lehet.
6. Az u hang ?í-val iratik : horoguvec iwíva. De iratik w-vel : wr,
mely különben ö-t és ü-t is jelel s melynek a HB-ben többféle az alakja.
7. Az ö ü ö íi Írása ; eo ew eu u : levn timnucebeleíd elewt
fele?rl mim. íírdung zumtuchel unuttei, oklevelekben hasonlóul : telük
kewholm stb.
8. A mássalhangzók közül a j hangot irják ?'-vel és ü-nal : latiatuc
musia foianec iarov stb. Oklevelekben : Soyou Yolanta.
9. A (/In lágyitásáról 1. f. A nem jelelés korábbi volna , az /-vei
vagy y-nal lágyitás későbbi ; de aHB mást tanusit ; c i előtt kivált köny-
nyen lágj- ulnak, főkép tájszólásokban : ge: gye : de, giszno :gyiszno, Geor :
Győr, Georg : György; Nikos : Nyikos, Nyikó ; de jelöltetnek is : Giula
Niar Nyir stb.
10. A Ic hangot jeleli /.-val és c-vel (1. f.) De érdekes a qui KT-ben
és igen gyakran az oklevelekben : qui : ki, Beque : Beké, Kerequi,
Requettie, Qu eled : keled, Queresszeg Körös-szeg, Quiar : Kajár, Quiesd:
Kiesd, : Quistó Kistó stb. Ezekben talán a Z; erősíttetett a szellettel, hogy
cz-évé ne legyen. Vagy csak egy latinos változata volt a k hang leírásá-
nak. Ily forma eredete lehet a ch-nak ílyekben turc/uicat Chovachy
Kovácsy stb.
Ezekben pedig c7<omuv c/ioltat a'7/színc/<armul 02chuz talán a c:k
erősítette a h-t, mely h utóbb maga szolgált kettőztetésnek, vagy végül
a hangzó erősebb hangzásának eszközéül. Nem gondolhatni, hogy
zmnfnchcl-hen vagy turchuk-ban h ejtődött volna; inkább amott v. így
54
ebben is : kegilmébel. Az ily szelletek Írásban nagyon, kimondásban is
eléggé váltakoztak : fijája : fiává, biivában : bujában ; jámbor : hambor :
(Guary cod. II.) De ma, & vei v-je helyén h-t semmiféle vidéki vagy
más kimondásban nem találunk ; nem könnyen hihetjük, hogy valaha
igy mondták volna; megjegyzést érdemel a KT. leyessen irása: lehessen.
\\. kcz. hangot irják egyszerű c-vel; de mély hangok előtt alig
valaha. Van íimn?fce, oklevelekben : Cegun: czégény, Cenk Cetin : czétény,
Cimor : czimor. De irják a ez hangot c/i-val is, oklevelekben és néha ugyan-
azokban, a melyek c/i-val Írattak és ma cs-vel hangzanak, mert cseke és
czeke ; czapó és csapó vegyesen fordulnak elő kivált utóbbi iratokban. És
12. A cs-i is irják c-vel : gimilce és s-sel : bulsassa keassatuc
gimik, de már ekkor is, kivált pedig utóbb leginkább cli-ydX : c^udaltus
(KT) chaba chak chica chiha stb. oklevelekben : csaba csak csika csiba.
13. s egyes s-sel : birság isten muncas isemuc. Kitkán és kétsége-
sen : zultu : solt : zulkus : Sulykos (Jern.)
16. §. Hangsajátságok.
Az előbb elmondottakon kiviil megjegyezzük :
1. Láttuk hogy a HB. irója, de sok más is, ki a helyneveket leirta,
érezhette a két a közt való hangkülönbséget, valamint a kétféle e-i is.
0
2. Az 0 hangzása nála közel jár egyfelől az «, másfelöl az u hang-
o
jához, kitetszik ez abból, hogy mint az a-i o-val úgy az o-t sokszor
M-val Írja,
De már e korban érezhették, hogy e hangzók ily határos volta, a
hangjaik színezése, tájbeszédek szerént különböző s általában meg nem
állapítható. így azok az c-k, melyek keassatuc mend és Z/Zki-ben, és azok *az
a-k, melyek : foianec oz- vogm- és ísa meg parcídis- szókban találtatnak.
Mert nem hihető hogy az elébbiekben o-val jelölteket o-val ejtették
volna.
3. Az M, melyet w-val is ír : btniet stb., i-vé lesz : iláei /-/í'milc
szókban. Itt még az ö is, mely különben is könnyen válik íi-vé. (Utóbbi
időkben is : rövid : rüvid rivid, könnyű : kynnyü stb.) így : isemuc :
ősönk : ősünk.
4. Az utóbbi időkbeli s részben máig is meglevő szelletek közül
itt a legerősebbet a t'-t találjuk, kivált a HB-ben ; de meg van a h is.
Találjuk :
a) szók kezdetén magánhangzó előtt : uimad- itt egy ősi j- hang-
ból, vize : ize (ha nem víz-) vö : ő némely olvasás szerint ;
55
b) középen kivált ragok előtt, szók végén : ildetvitul kinzotviatul,
(1. f.) Ladlava veteve. Tehát egyrészt a harmadik személy név vagy ige
melletti ragjának j-je helyén ;
c) végül ; chomuv mir tir. Ezeket azonban Döbrentei és Mátyás
FI. nem ok nélkül olvassák igy : mü tü, ép oly joggal mint egy más he-
lyén a Hli-nek iv-et olv.issuk M-nek. És chonmv-han a végső v vagy az
u egészitője, hosszúságának jelelője volt. vagy egy betűnek tekinthető
a kettő.
5. A V- sajátságos kihagyása : hasóa és mundoa : házóvá mondává,
holott hadlava veteve tiliiva terumteve. Kézainál van : ciivc azoa : kő
aszója vagy kő aszó (Jem.)
G. Véghangzó ősi maradványul vagy átmenetül : mige zocoztia.
Oklevelekben Bultzu Zoardu Borsu stb. Kimarad : zu«/tuchel angeZce/t
chuííaZ/us.
Megvan ezekben : urz/zág isemuc oki. Kundunec : Kundnak
(utóbb : alosó.) Megvan ezekben : rezet : részét, ozut : azot : azt,
halalut : halált.
7. Az l feleslegvalóuak látszik ebben : buZsassa : bocsássa : holott
kimarad ebben ; keassatuc. De itt képzőben, ott törzsben állana. Utóbb
több ilyen : alcs móld (S. sz. péteri végzés) tanálcs és tájbeszédben :
szőlke stb. (Nyő. III.)
8. A jelentő és kötőmód j-je elváltozatlan ebben : musja ilezie
helhezie, holott hasonulva ebben : vezesse vimagguc. De itt a mással-
hangzók különbsége az ok.
9. hadlava rf-jét a törzshöz tartozónak bizonyitják a rokon nyelvek
összehasonlitásából. Különben utóbb előfordul vadl- : vall, mednek :
mennek stb. (L. al. Hangtan.)
10. Kettős hangzók példái is találhatók. Ezek nem kis számmal
találhatók a palócz beszédben s ebből bejuthattak nyelvemlékeinkbe és
okleveleinkbe. így ezekben : voIouím'Ov jouhen bot'dog. Helynevekben :
Sojou Heujo?< stb. A feö cö Írástól, ünnepélyesebb alkalommal, nem
könnyen állottak el még négy-öt évtizeddel ezelőtt sem.
1 1. A hangegyezés vagy hangzóvonzat törvénye minta mai palócz
és székely beszédben, ugy a HB. Írójánál sem volt alkalmazva kivétel
nélkül. Itt van : puculnec halalnec foianec jouben milostben. Még soká
találunk példáit az itt levő angel-nek, krónikásoknál : Kundnek
Tosunek stb. hele hcJöl mindenik hangsorbeli szó mellett állanak, holott
Ehrenf. c. s több más halól-t is ir. (L. al. Ragozás.)
\2. A s megmarad a^choz-ban. Tudjuk mily tartós ez utóbb is,
kivált szók előtt.
56
13. Sajátságos hangfejlés látszik az utóbbi idők szavaiban, ezekhez
képest : iochtat iorgossun : iktat irgalm. Tehát a j-vel álló magánhang-
zó együtt amavval egy magánhangzóvá lesz. így utóbb is : jónk joh :
eh- ih, ionkább vagy jonkább : inkább : jöge : ige, majd : szabadojt :
-it stb.
16. §. Alakok : I. Ragozás.
1. Némely törzsek után véghangzóval (1. f.j, mások után a nélkül
járulnak a ragok : halalut rezet bynut- zumtuchel angelcut stb.
2. Némely nevek és igék után a személyragok teljesebb alakjok-
ban állanak, úgy hogy ahhoz hasonlók, a mint a személynévmásokból
lettek ; s csaknem úgy mint névmások. Erre csak az első személyben
van eset és csak a HB-ben ; utóbb semmi más nyelvemiékben effélét
nem találunk. Példák : isemuc : ös-mik v. -műnk -raük (tájb.), vogmuc :
vag- val- mik v. -muk, vimádjamuc : vimád-ja-muc. Ellenben : vimagguc
(kétszer) s tömetjök. Ez és az hogy más személyek ragjai más módon
vannak, tanusitja, hogy e régies alakok már szokásból kimentek. De a
mennyi van is ily adat, rendkivűli fontossággal bir, mert igazolja azt a
nyelvtörténelmi eredményt és nyelvelemzési elvet, hogy a nevek sze-
mélyragjai (a hol vannak) és az igékéi általában személynévmásokból
lettek.
3. Ilyen fontosak ezek az alakok is : hadlava veteve ; melyek al-
katát ugv fogjuk fel : hadl-a-va. a törzs meg a multat jelező a (e) meg
a 3. személyt jelező a (ő) e-ből áll. így veteve : vet -fa e -f a e=ő. Utóbb
is meg van : látája látnája látnájok, stb.
4. Turchucat vimádságuc -uh ragját M-val mondták-e s igy ez a
mai tájszólások némelyikében divatos, legújabban az irodalmi nyelvbe
is felvett -uli-ksl azonos-e, vagy a mellett bizonyit-e? Megítélhetjük ab-
ból 1. hogy a latiatüc -icAr-jának ilyen (u) kiejtése mellett sem tudunk
elfogadható érvet vagy adatot felhozni, miután bizonyos 2. hogy az u
a HB-ben sokkal többször áll oly helyen, hol ?mak mondani lehetetlen
és csak 6-nak vagy ö-nek ejthető, annyira, hogy mig az első eset
turchucat szón kivül 6-, eme kétféle ejtés, 27-szer fordul elő. 3. más co-
dexekben is mig az ily ragokban az o hang rendesnek mondható, az u
csak kivételes az Marg. 1. s Érs. c. néhány lapján tűnik fel. (1. al. Hangtan)
De 4. az uromc és zumtuc : szömtök irás és kiejtés is tanusitja, hogy itt
az u és ü hangoztatása az o és ö ellenében nem uralkodott.
Cuzicun bizonyosan közikön-nek mondva (V. ö. közinkbe kö-
zikbe 1. al. Szófűz. Névutók.) közökön helyett, mint gimüc : gyümölcs.
57
5. A -ha -he rag helyén : -bele -béli, a -bál -böl helyén belől áll
ezekben : világbele uruságbeli nugalmabeli timnucebelül (V. Ö jouben
kebeleben milostben paradisumben.) Csupán ez esetben, azaz csak -ha
és -ból helyett állnak ily alakok. De belől előfordul az Ehr. codexben
Guary- és Lobkoviczban s még egy-kettőben. Ily alakban is -halói (Ehr.
c.) Hol vette magát ez a két alak ? Talán -hól-nak első alakja belől és
baZóZ volt, mint sok hihetőséggel ban-é : bal, vagy inkább -hen-é : -bel
(L. összetett igék, és Szófüzés: -ben) és a -bel-böl származott belől mint
fel : felől, al : alól stb. Ilyen forma alak a BC-ben : jogfelőle: önnön jog
felőlié : ö jogja felöl. A belől (balól) ma is használt határzó volt
névi-agul.
G. Tájszólásban ma is elforduló, bár az irodalmi nyelvben nem
honos ragozás : -ojt : -óhon, ejt : -éhen vagy -íhon; szakajt : szakéhon,
szőrit : szoréhon : szoríhon. Ilyen alak a HB-ben : zubuducha : szaba-
dóha. Ehhez hasonló : rohtouc : rótuuk : rajtunk. Itt is -aj : -ó ; tájb,
rútunk.
7. Enneyc : enneik : ennék, részletesen adja azokat a ragokat, me-
lyek itt a szókban lehemek ; ev- ne- ik vagy inkább ev- ne-e-ik ; a törzset,
az óhajtó, a 3. személy ragát és az ili-ei. így ősrégi tájszólásban : elvin-
neik annáik : adnék, mondanáik : mondanák (Nyö. II. 41), csakhogy itt
nem i^es ragozás van. így : szentöltetneik Veszpr. 48. esmerneik ho. 64.
fogattatneik uo. 74. vitetneik uo. 90.
8. Az igék időire nézve a) elbeszélésbea alig van a HB-ben más,
mint elbeszélő múlt,: teremteve hadlava tilova munda feledeve engede,
b) egy helyen : odút röviden e h. adatott c) tartós múlt : zocoztia vola,
d) régmúlt : odutta vola és feltételes jövő emdul, utóbb ez is : vendők ;
tehát rövid törzs : ejendők és veendő helyett f) kötelező jelen néha
régibb, néha ujabb alakjában, mint emiitők ; némelyek teljesebb, mások
rövidebb alakban : vimaggomuc és vimagguk, helhezie ilezie. stb.
Ragozott ni végzetű igenév : élnie jochtatnia oudaniaketnie.
Múlt jelentésű -at képzőjü ige-főnév : choltat.
17. §. II. Szóképzés.
1. Egyszerű vagy az utóbbi időkbeli alakoknál rövidebb, tehát
kevesebb képző raggal alkotott szók : til : tilt, ezekben tihvt : tilott
tiluva : tilova ; ezek közül az előbbi világosan bizonyltja, hogy iil a
törzs, melyből tilos tilalom stb. így : mend : menden helyett, iorgat :
irgalmaz h. kegid : kegyed : kegyelmez h. ildet : üldözés, munhi :
mönnyi : mennyei helyett.
ÖS
2. -ahn : :úom, ebben hátaim szokatlan, de a közéjjkorban gya-
kori mássalhangzó-torlódással ; holott más helyt a véghangzót is meg-
tartja : mige. A kimondást uhn-han az l teszi könnyűvé, mely aztán
sokszor ki is esett és am-em képzőt engedte formálódni, (1. al.m képzőt).
3. -at névképzö ezekben : ildet kénzat intet cholt- : halat, nem
mindig végzett cselekvés értelmében. A középkor igen kedvelt képzője.
(L. -rtík.)
4. -OS ebben hámos a mai -is helyén. Az o és i felcserélődnek :
porejt : pirit, gyolkos : gyilkos (eredetibb amaz.) Még a XYI. százban
is van hámos. (L. Szalay 400 lev,)
5. Igeképző -ad -at oly törzsek mellett hol ma nem, és oly egysze-
rűen mint máskor nem : kegyed : kegyelmez, jorgat : irgalmaz. E két
szó utóbb nem fordul elő ; de ilyek nyomod vagy nyomot tipod. stb.
6. -ul névrag határzó képzőül ebben : hármul : háromszor.
7. Igekötős igét e helyen HB. és KT. alig találunk, csak migp van,
de összekötetlen állapotban. Ellenben igekötők nélkül ezek : horoguvec
(meg) mulchota (el) kegigyen (meg) bulsassa (meg) ouga (meg) zabo-
duch (meg) mente (ki) ilezie (fel).
8. (összetétel példája e HB-ben : birság nap. A nap szó utóbb és
máig könnyen csatlakozik. Így : üdnep majd kinnap büunap (XYII. sz.)
És ma : Ítéletnap, stb. De helynevekben sok az összetétel (1. f.)
18 §. Szókotés és stil.
1. Névelő mely egyedül anévnémi megjelelésére, de nem erősebb
meghatározására és kiemelésére való, itt nem található. Közbeszédben
hogy volt a dolog, nem tudhatjuk, ügy látszik még ekkor mutató név-
másból nem alakult meg, vagy csak kevéssé volt használatban. Nincs
ilyek előtt : paradisum ördög pokol ur,- hogy mint, tehát több esetben a
visszaható névmások és határzók is gyengén jeleitettek.
2. Az a név, főkép tulajdonságnév, mely a lét- vagy állapotjelentő
mondományhoz tartozik mint sajátlag mondomány, és így az alanynak
felelne meg, azzal egyezne, ha bár az alany többesben van is, egyesben
áll itt egy-két helyen: legyenek (a szentek) neki se^ed uronk színe
előtt, — mend azhoz j«ró vágyónk (mi).
3. Birtokviszony -nek rag nélkül ilyekben : fa gyimilcse. uronk
kegyelme, paradicsom nyugalma, ember lelke, világ tiranöcze, jacob
kebele, önöttei közikön.
Ellenkezőleg kitétetik a -nek rag nagyobb nyomaték végett erősen
kifejezett tulajdonítás, vagy különválasztás esetében, mikor a birto-
59
kosra nagyobb nyomaték esik: a gyümölcsnek oly keserű vala íze,
halálnak halálával halsz, lön hálálnék és pokolnek feje. - — nok és a
birtoknév közé tett «^:-nak híre sincs.
4. -tói : -ból helyett : gyimilcsektöl élnie.
5. imád kiható ige tárgyraggal : vimagguk sz. Péter urat, szen-
tököt stb., de vonzat nélldíl és benmaradó jentéssel: vimagganak érette
stb. így utóbb is.
6. -ni igenév mond éleszt után czélzat jelentésével : monda élni,
éleszje j oktatni : juttatni vagy iktatni (Budenz).
7. midni kiható ige : vermöt múl : elhalad elkerül. Utóbb is :
elmúlni valamit vagy valami mellett,
8. ki : aki mely mi ; ki napon emdöl : mely n., még sok ideig ilyen-
formán.
9. mcnd : mcnden vagy mind helyett , jelzőül. Még sokáig igy.
10. nem egy : egy sem. Ma ellenkezőt jelent : nem egy, néhány,
nem senki.
11. es^is: a kiemelendő szónak előtte áll, nem utána mint ma :
hogy es ti látjátok : (a) hogy ti es látjátok (1. al. Szófűzés).
12. Kik azok, mü vagmok. Tóldy szerént kik azok? kérdés. De
lehet a két névmás egymáshoz tartozó és épen nem kérdés. A mutató
névmás erősebben rámutat arra, mit a visszahozó érint vagy jelel.
Utóbb is van : a kit azt — a mit stb. És előfordul e névmás-kettőztetés
másutt és utóbb. (L. Névmások. Szófűzés) így: „kik imezekazok" Virg.
c. 11. 12. és „kik ezek" u. o.
A HB. stilját, mely csakugyan megérdemli a figyelmet, rövidsé-
geért dicséri Kazinczy Ferencz (R.M.Nyk. I. XIII. 1. és Toldy M. írod.
tört. III. kiad. 114. 115.) Ezt eszközlik:
a) a névelő elmaradása, sőt hiánya ;
b) rövid név- és igetörzsei ;
c) igekötők hiánya ;
d) -nek mérsékelt csínos használata ;
e) hosszabb kötőszók nemléte ;
f) mellékmondatok rövidsége és
g) hogy mellőzése -ni igenév és -at név által : hadlava holtát.
De azt is mondhatni, hogy az egyszerű kis művecskében (szabad a
kettőt, együvé tartozókat egy műnek nézni) keresetlen csin, kenetesség,
egyszerű, érzés adta szépség, jó hangzat és tartalmasság találtatik, —
egy-két oly képpel, melyet a magyar iró vagy fordító másunnan vett át,
nem maga talált, de jól fejez ki magyarul. Rövidsége, egyszerűsége
60
védte meg, hogy nem oly latinos, mint az utóbbi időkből valók. — -
A r/ye : de, palócz eredetű fordítóra mutat s talán a hangzó-nyújtások
vagy kettős hangzók is ezekben ; jou volou. Még csak
19. §. szavaik
lesznek említendők. Kétfélékre oszthatni : régiesek vagy tájszó-
lások és idegenek. Ilyenek : •
achszin : asszony. Csak az alak és hangoztatás idegen. Összevet-
tetik uJcka finn szóval, eredetileg ak, mely uJc!,-t)-nak nőnemű alakja
volna (Hunfalvy) és egyezne az ó latin aJcka-xsil is (Acca Larentia, Ro-
mulus és testvére mesebeli dajkája). A S0>7) képző volna mint csőn
ebben alacson. A / : o-ból változhatott, mint jorgat : irgalom stb. (1. f.)
Lehetséges, hogy a cli vagy A, mint ozchuzban, csak kettőztetés jelelöje
ós eszköze, mint sok más esetben : ahra : arra stb.
ysa és isa. Azt hisszük vastag s sel ejtendő, mint HB-ben minden
magyar szóbeli s : es ysten iorgossun segéd vezesse scerelmes homus
testét bírság. Máskép az idegen szókban : milost. És a KT-ben : tistan :
tisztán. És oklevelekben sokszor. Jelentése rokon nyelvekből igazolva :
bizony
élévé : élő = teremtő : teremteve. Tehát : isten, absolut vagy kivá-
lóan és voltakép élő. Az isten legősibb neve. Ezt igazolják az összeha-
sonlítások. — De gondolták azt is, hogy: eleve itt a mai értelmében áll :
oda elő, eleve : primítus. Ez esetben nem volna e mondatnak alanya.
Amaz értelmezés megállhat. Az élet legfőbb attríjjutuma az öröhJcévaló-
nak, Der ewige (Bunsen bibi.) Jehovah.
lieon : hvÁw (hívón): csak. p]redetileg a hí hé hc-tö\, melytől sok
más szónk. Érthető, de ily értelemmel másutt seholsem található.
Jifídlava: halláva, hallája (1. f.)
feze Jgy olvasók : feje. Faludinál, Révainál : feszültség : expansio,
feszült-nek gyökere, mely élő név volna : fesz. Utóbb : vész. Majd Hún-
falvynál : fészek, a finn peszá-nak megfelelő. Erdélyi Jánosnak : /^•e :
fizetése, mert van a népnél fizi : fizess, tréfás rövidítés, milyen a gyer-
meknyelvben sok van. — A f(je : kútfejé olvasást a teljes érthetőség
mellett, igazolja az a körülmény, hogy bár a. feze z-je német z-vel (})
van írva, és épen oly alakúval mint a többi z hang jelzője, ez egyre
nézve tévedés és tévesztés foroghat fenn, több oknál fogva a) a leírásban,
mint elől kimutattuk, igen sok a következetlenség (L 14.§.); b) e tévesz-
tés annál inkább feltehető, mert a fö vagy feje így szerkesztve már e
korban nem volt gyakori használatú, vagy könnyen érthető, kivált ke-
61
vésse gyakorolt írónak vagy idegennek. Összetételekben igen is: Aszófö
Tapolczafő stb. általán helynevekben, melyek a XII. század vége előtti
eredetűek lehetnek, de ezekben a /ő máskép van kapcsolva, más hely-
zetben vagy környezetben, épen nem ily elvont és erkölcsi vonatkozás-
ban, c) Emlithetnök a /adra és Jadra leírását, melyet helyneveink
táraiban feltalálni, — továl)bá hogy a s valaha, a római császárok ko-
rában a i \. j által lágyított d jelelöje is volt, — igy lett diabokis : dja-
bolus : zabolus, diaconus djaconiis : zaconus stb. (Corssen Aussprache
Vocalismus 1. Kiad. 123. 1.) és hogy később is lett Zestt : Jesu ; felhoz-
liatnók, hogy a y régi skótban ^-vé lett, úgy alakult a formája ; és pél-
dául: year sc?>-nek, yct zit-nek íratott , — és yoiir h. zonr-i talál Sayce
is (Introduction), valamint azt is, hogy régi angolban a gij ( j) hang
jelelője az ypsilonhoz és g-hez közelit, mint Morley Library of the engl.
Liter. Religion 19.1. mondatik, hogy aj (z) jegy gy ésj értékkel bírt. De
erre súlyt nem tévén, csak a nyomtatások mostan is oly gyakori tévesz-
tését (fegyver : fegz-) merem megemlíteni, mely azt hiszem érthetővé
teszi a ?/ és 5 felcserélését, — és azt a tévesztést, mely : fcjejt-et ír fezejt
— és zdös-i jelös helyett. Mert az összefüggés csak az utóbbi szók ér-
telmét teszi lehetővé Gnary c 10. és Czech. c. 25.
unuftei., önötteiuek olvassák, Révai után egy tájszóból indulván
ki, mely onih^ meg nem öniJc alakban Dunántúl volna használatban : bol-
dogul értelemben ; ugy hogy önött boldogultat tenne.
isemuc: isemök, ősemök : ősönk. Az i van ó'-ből, mint a gimüs-hen.
ftieym : nem avult szó ; csak azoknak volna ilyen, kik a szomorú
felek, érdekelt fél, pörös fél stb. szólásokat naponként nem hallották.
Idegen szók, itt leginkább a vallás és egyház köréből felvettek :
■milost : malaszt, szláv eredetű szó ; ma is leginkább a r. kath.
nép esméri.
hratim : feleim ; mássalhangzó-torlódással, mint eleinte több
más, például Keltáinál : sturm svógor stb.
pucid : pokol, szláv eredetű, általán ismeretes.
timnnce : timnöce, tömlöcze ; az eredeti magánhangzókkal , ha-
sonló eredetű.
uruzag : oroszág, ország Miklós, és mások szerint is szláv szó. De
ha ur magyar, miről senki sem kétkedik ; ez csak ugy lehet magyar,
mint más, például : jószág.
paradisum : paradicsom (nem -zum ; mert s sehol sem : z) esme-
retes persa-görög szó.
urdung: ördöng. Helynevekben ma is ördöngös. Némelyeiinéi
62
(Otrokocsi. Ipolyinál M. Mjtliol. 36, 1.) ör-dög „circum riigit leo vorans
. ." Erdösinél: döy.
angcl : angyel, a hangrendhez még nem alkalmazódva, mint né-
mely más is. Utóbb is igy: „Angyeloknak felséges asszonya" és több
más helyen.
Nyelvezete rövidségéről és ennek okairól már szólottunk. Még csak
néhány oly szólást jegyzünk ide, melyek a keresztyénség belső hatására
származhattak, tehát nem csak a szóknak, hanem az érzés és gondol-
kodás módjainak változtat is jelelik. Ilyenek : bűnt bocsát, isten szen-
téi és boldogai, imád valakiéit, paradicsom nyugalma, ördög üldözése,
pokol kénzása, hamis világ, mennyei ország, világ tömlöcze, Abraam
kebele stb. (birságnap lehet régibb, mint vermet múlhat stb. is). Mind-
ezek kevésbé héber, inkább keresztyén világnézetre mutatnak és ahoz
idomulni kezdő beszédmódra, mely most még inkább egyes szókban,
rövid szólásokban mutatkozik ; utóbb majd a gondolkozás felfogás tár-
gyalás nagyobb körében, nagyobb müveiben, rendszerében. A HBeszéd
minden izében keresztyén szellemre mutat; tisztábban és világosabban,
már csak rendeltetésénél fogva is, mint sok más utóbbi mü. Mert a kije-
lentés esméretére jutást, a bűntudatot, bűnért elégtételt, attól való meg-
váltatást stb. őseink ázsiai ősi vallásában épen nem találhatnók fel,
ha még oly bőven ismerhetnők is. Mindezek, mint kifejtették, árja vagy
ősi indus tanok s ugy mentek át a keresztyénségbe, alig a sémiektöl.
Általában mily nagy változást okozott népünk szellemére, nyel-
vünk összes szavaira, szólásaira nézve a keresztyénség, abból sejthet-
jük sőt láthatjuk, hogy a legelső legelemibb természet szemlélet tár-
gyainak, a természeti dolgoknak nevei hogyan alakultak. Például a
növények, melyeket őseink ide jövetelök korában ismertek, kicsiny szá-
múak lehettek. Mert magyarok a fa, fű, bokor, avar, levél, ág, galy stb.
nevek, de legesmertebb gyümölcsfáink éleimül szolgáló növényeink
európai vagy keletről eltanult neveket viselnek. És aa átvett nevek
közül sok van istenről, boldogasszonyról (^asszony, kisasszony) szentek-
ről, ördögökről vett szó. Istentől Diószeginél 10 angyalról, ördögről,
szentekről jóval több, legalább 40. így néhány név állatok nevei közt.
És igen sok helynév s tulajdon személynév keresztyéni fogalmaktól.
Végül megemlithetjük, hogy ez csak nem egyetlenegy és fő nyelv-
emlékünknek a legnemzetiesebb körökben tulaj donitottak legkisebb
becset. Kazinczy méltányló szavaival ellentétben visszatetsző Dugonics
Ítélete, ki tót pap munkájának és „egy tót greslit" nem érőnek mondja:
Ily kevés becset tulajdonit neki a debreczeni magyar grammatika is. És
a nyelvész Verseghy. Ellenkezőleg kortársa, az alapos tudós Ttécai, ki-
63
nek róla irt terjedelmes fejtegetései inaig megtartották beesőket. —
Hogy benne némely jelenségek palócz tájszólásra mutatnak az kétség-
telen. De a palóczságot tótsággal zavarni össze, — bár sokszor teszik —
képtelenség, A HB. fontossága folyvást tart, utóbbi idöszakokok nyelv-
tüneményei mindinkább kitüntetik és tigyelenu'e méltóknak bizouyitják.
II_ Id-öszak. -A-z -Á-rpád. királyok: latán a.
reformá-tióig-
20. §. Művelődés és nyelv.
Már első királyaink érintkeznek a külfölddel, némelyek nyugottal,
vagy déllel, mások inkább kelettel. 'Kezdettől fogva sok idegen fordult
meg a hazában és a királyi udvarban; sok jutott itt méltóságokra, sok
nyert vagy szerzett birtokot. Ez időben még nagyobb száma jön hoz-
zánk az idegeneknek : magok a királyok is nagy részint, továbbá csa-
ládjaik, előkelőik, idegenek voltak. Ezekkel érintkezve a mieink is
idegen eszméket, szokásokat, nyelveket tanultak el. amazok pedig meg-
ismerkedtek a mag}'ar szokással, szellemmel, beszéddel. Mint a magyar
nemesség és polgárság közé idegenek, ugy a magyar eszmék és szólások
közé külföldiek elegyedtek, külföldiek kedveért és formájára idomultak
a magyar művelődési szólások, és idegen szólások magyar szabásuakká
lettek.
És a magyar nyelv megmaradt a közigazgatás, törvényhozás, ta-
nácskozások, sőt jó részben az udvari és még nemzetközi érintkezés
eszközének is. így az Anjou-királyok idejében, kik idegen műveltséget
ismertettek meg velünk, de annak kedvéért nyelvünket nem mellőzték.
I. Károly kevéssé, de Lajos valóban magyar király volt. mint leányai
is magyarul tudók. Alattok gyarapodott a nyelv, mert terjedt annak
közdivata ; többet használták s a használók művelődvén az által a nyelv
is belső erőben gyarapodott, nemesedett. Ez történt a Hunyadiak ide-
jében is. A Mátyás előtti királyok sem csatlakoztak erősebben, valamely
más nép érdekeihez és közéletéhez mint a magyaréhoz. Épen nem volt
érdekökben, magyart mellőzni, jellemét, lelkét elkorcsositni. Xincs ada-
tunk arra. hogy a nyelv elnyomására tettek volna valamit. A Hunyadiak
pedig és az a tájbeliek más nemzet művelődésébe épen nem voltak oly
mélyen avatva, hogy magokétól, a magyartól, ha alantasabb volt volna
is, elidegenedjenek. De a magyar műveltség legalább az előkelőké és
értelmi osztályé, nem volt oly alantas más népekéhez, még a németek-
vagy francziákéboz képest sem, mint goudolhatnók. Kévéseké volt : vi-
64
lágiaké, papoké, s azok igen mindenütt egy magasságon állottak. — És
a magyar nyelv mint honn divatozott minden körben, ugy elfogadtatott
külföldi udvarokban és felsőbb körökben is. Hunyadi János magyarul
tette le kormányzói esküjét. Verbőczi és mások magyarul szónokoltak
az országgyűlésen. Magyar köriratu pecsét volt elég ; maradt is meg. De
a magyar követek magyarul beszéltek Velenczében is. A szomszéd cse-
hek-, lengyeleknél ismert és némely rokon föuri családoknál beszélt
nyelv volt a m. nyelv. Az u. n. compactátákat, Prága várostól és husszi-
táktól elfogadott egyezmény-pontokat az utraquisták magyarul is kí-
vánták kihirdettetni ; a mi meg is történt. Mátyást vonzották a renais-
sance tudományos és művészeti nagy törekvései ; és áldozott is ezekért, az
ábrándosságig nagyszerű intézetek : főiskola, könyvtár, természettudo-
mányi eszközök beszerzése, olasz tu(íósok ide gyűjtése által. Ezekkel
foglalkozott, társalkodott. De lelke mélyében magyar maradt ; lelke
egyedül nemzetéhez, népéhez vonzódott. A magyar nyelvű beszéd, m.
nyelven tolmácsolt gondolkozás ezen érintkezések által sokat fejlett és
nemesedett. Az ő magyar nemzetéhez való vonzalmát pedig a népnél
való nagy kedvességén kivűl érdekesen tanusitja az a szándéka, hogy
ide magyar fajta vagy rokon népség beköltöztetése végett már-már ha-
tározott lépéseket tett.
Sajnos, hogy e nagy király a magyar irodalomra, irodalmi foglalko-
zások közben sem gondolt : magyarul semmit sem Íratott, nem is tanít-
tatott az iskolákban, bár maga magyar versekből tanulta hazája, elődei
dolgait; utóbb is magyar énekeket hallgatott udvarában és a magyar
alnép körében szeretett megfordulni, annak elmeműveivel ismerkedni.
Magok a tudósok sem voltak hajlandók magyarul irni. Leveleiket kül-
földiekhez vagy hazaiakhoz nem amagán és nemzeti élet dolgairól irták ;
de többnyire latin cultura tárgyairól. A tudósok többnyire papok ; s ezek
nyelve utóbb is a latin. Vitéz János nagy könyvtára, valamint Mátyásé
is magyar iratot aligha foglalt magában Viféz és János Pohnonins ma-
gyarul nem irtak ; az utóbbi alig is tudhatott.
Az iskolákból is számkivetve volt a magyar nyelv mint másutt is a
nemzeti. Még a latin nyelvtant sem az anyai nyelv segítsége által ma-
gyarázták és tanították. Ott a középkori ker. bölcsészek tételei, formulái
uralkodtak latin nyelven. A régi nagy bölcsészek : Plató, Aristoteles
alaptanait, mélyebb felfogású tételeit nem ismerik, legfeljebb a köz-
erkölcsiségre tartozó mindennapi alkalmazású, elemi oktatással, ke-
resztyén erkölcsökkel érintkező mondásaikat emlegetik. Mennyire,
esmérhetik ezeket, meg a sokkal egyszerűbb nekik kedvesebb Cicerót
Scnecát stb. láthatjuk idézeteikből, a milyenek például a Katalin-legen-
65
dában előfordultak. De rendesen idegen irók után beszélnek rólok s
idéznek tőlük ; azt hogy ők mit tanultak s hogy gyarapodtak belőlök,
nehéz kitanulni.
Csak az alsó papság tette meg ebbeli kötelességét. Ezek művei
érdekesek, műveikben a nyelv gyarapodása nem megvetendő. Nagy el-
mék nem mutatkoznak köztök ; sőt alig van, a ki a bibliát nehezebb
helyein megérteni és értetni tudná. Sok helytt harczolnak egyfelől a
latin forditás értetlenségeivel, nehézkes szólásaival, másfelől a magvar
nyelvezet hiányaival, nagy hatást tett rajok e tekintetben a csehországi
husszitákkal érintkezés. Ezek hatására készült a bibliaforditás, megle-
het régibb dolgozatokra is támaszkodva és a cseh régibb forditástól is
ösztönöztetve. Ezek tették ily dolgozat által lehetővé, hogy a bibliát
többen olvassák s ez által a köz értelmesedés terjedjen. így mérkőzhet-
tek meg az irodalmi és nyelvbeli művelődés ama legnehezebb feladatá-
val, hogy a bil)liát, azt a nagy szóböséggel, keleties, tehát nagyon eltérő
és nehézkes szófüzéssel irt régi és szent könyvet a nemzet tulajdonává
tegyék. Tagadhatatlan, hogy ez nem is sikerült egészen, az összes közép-
kornak sem. Nem forditották le az egészet. A legjelesebb könyvek : a
történelmiek, a nagy próféták stb. nincsenek magyarul ez időből. A ke-
vésbé nehéz történelmi könyvek sem eléggé érthetők ; annyival kevésbé
az énekek, a profécziák. — Könnyebben megbirták a legendák, beszé-
dek forditását, — kivált ha bennek bölcselkedés, elmélkedés nem igen
foglaltatott. Legjobban irták a nemzeti dolgokról való elbeszéléseket,
legendákat királyainkról és hazai szentekről, Margit legendáját stb.
Egy-két rövid világi tartalmú okirat : esküforma, városi határozat stb-
legmagyarabb, legcsinosabb. Egy némely ének, szorosabban vagy nem
egészen templomi hangulatos és egyszerűen szép nemes nyelvű.
Különösen a XV. századot nem ok nélkül nevezték az irodalom és
irod. nyelv első virágzása korának. Számos a fordító : s némelyik önál-
lón, nem szórul-szóra fordit. És több ügyes leiró. Néhány versben a
néj) verselésbeli könnyedségének, tartalmasságának jele. A sz. -László-
ról, kevésbé a Mátyásról szóló ének bizonysága ennek ; sz.-Katalin le-
gendája, hihető a derék Pelbárttól, máig is teljes méltánylást érdemel,
költői heveért, megfelelő csinos nemes nyelveért, vers-alakjaért, jó
rimeiért, melyeket a sok változtatás sem ronthatott el — és főkép élénk
drámai voltaért. És örömmel olvashatjuk az Érd. c, némely más co-
dexinket póld. a Debreczenit és Érsekujvárit, némely kisebbeken kivül,
Bennek, kivált az elsőben, a felszabadulni kezdő nyelvösztön szabad saját
alakitásait találjuk, e mellett a nép elméjének szólásait, szójátékait
— a népies igaz és ősi magyar nyelv kincstárából felvett szókat, fordu-
IMRE S : MAGY. NYELV TORT. 5
66
latokat, figurákat, nem csak szorosan úgy a mint hallhatták, hanem a
népét népiesen gyarapítva, módosítva. Mint utóbb látni fogjuk (1, Stil),
az erkölcsi élethez és tanitáshoz, a tudományos élethez, legalábl) az
akkori szükségekhez való műszókat és megkülönböztetéseket a nép
és a tanultabbak kielégítésére.
De azt is látjuk, mily kínosan haladtak ebben a dologban, mily
darabosak, érthetetlenek és élvezhetetlenek néhol ; ott is a hol az író,
vagy fordító tehetségét tapasztalhatni s hol nagy nehézség nem fordul
elö. Mily messze maradhattak ezek, kivált némely helyeken, nyelvökre
nézve egyfelől a nép természetes, egyszerű, de tartalmas és szép nyel-
vétől, másfelől az előkelők, péld. egy Verbőczi beszédétől s általában a
nemesebb élet szabadabb nyelvezetétől. Tanúsítja ezt egy némely kis
részlet oly helyeki'ől, melyekben a fordító, talán egy szabadabb órájá-
ban könnyebben mozgott, kedvvel és saját ösztöne s hivatása szerint
szólott. — A kor élő- és élet-nyelvéről, beszédéről ítélnünk lehetetlen.
Xem tudjuk, hogy énekelhettek Tar Lőrínczről vagy Mátyás táborában
az ö és az ősök tetteiről. Legfeljebb az utóbbi időkről visszamenve kö-
vetkeztethetünk erre a korra. — De szorosan a megmaradt írásokból
okoskodva szólunk már. elsőben is :
írás- és liang"tan_
21. §. Az írásmódról általában.
Különböző nemzetiségű és nyelvű emberekkel érintkezvén, külön-
féle hangokat tanultak el ; e közben hihető, sajátjaik is módosultak a
határ-vidékeken, sőt az ország belsejében is vélek érintkező idegenek
hatására. Nem a magyar nyelv belső valójából, természetes fejléséből,
hanem idegenek beszédének hatására történt, hogy egyik vidék c0-t, a
másik cs-t ejtett és írt akkor, és ejt ma is. meg d : gy. n : ny, 1 : Íj, j,
e : é : ö, é : í, ó : ú stb. ilyet. Mert érintkeztek németekkel, éjszaki és
déli szlávokkal, kevésbé olaszokkal stb. Az írók pedig a latinul írt köny-
veken kívül a latinul levelező, beszélő cseh, német és más kartársakkal.
E zek hatását keressük a leíi'ásban. Talán c a szlávból, ic a németből ci chy:
cs az olaszból jöhettek hozzánk. így a többi, az eii ev cw a gi g stb.
így idegen a eh tli gh^ a végső c=A-., mely elől és középen is előjön.
A sokféle hatás, a latin nyelv föhatása mellett, sok egyéb miatt,
a sokféle saját és idegen hang és jelelésmód mellett, az íi-ás is csak
67
ingadozó és tökéletlen lehetett. Es ez sokáig tartott így a miatt, liogy
az irodalom raal vagy írással foglalkozók kevesen voltak, az iskolák a
magyar írásért semmit sem tettek ; rendtartás, megállapodott vélemény,
és bírálat nem lehetett ; legkevésbé pedig a magyar nyelvnek az életből
való kellő esmerete, a magyar kiejtésnek, beszédmódnak idegen kiejtés
és írásmód ellenében való fentartása. Innen általában az az értetlenség,
ügyetlenség az írásban, sok eltérés és ellenmondás nemcsak különböző
írók közt, de ugyanazon egy író írásmódjában, néha egy sorban is. Ide
járult a leírók tudatlansága és kevés volta. Utóbbi időkben kevesebb
ellenmondást, több figyelmet, következetességet tapasztalunk ; bár nem
mondhatfíi, hogy a régibbek általában hibásabbak mint az utóbbiak. A
BC. MC. nem oly gondatlan, értetlen leírást mutatnak fel mint a későbbi
Döbr. c. A zsoltárfordítások pedig, mint tartalmokra nézve sok helyt
nehezek és nyelvök zilált, szaggatott, úgy írásmódjukra nézve is egyen-
lőtlenek és zavartak.
Egyes hangjelekre, betűkre nézve megjegyezzük, hogy köztök csak
egy van különös nem a közönségesen ismert latin betűk sorából vett
jegy a L a bécsi, müncheni Peer Guary stb. codexekben. Értéke több-
i^ire ez vagy c.s, a Guary c-ben néhányszor li. Az és-i jelölő alak köz
más latin kéziratokkal, mint az összevonások is, melyekről szólni nem
ide tartozik, de a melyeken legkönnyebb is eligazodni.
A többiek rendes latin jegyek, melyeket különféle hangmódosulá-
sokhoz képest, melyeket a latinban nem mind lehet megkülönböztetni,
különbözőkép csatolnak és cserélgetnek s melyből itt a méltóbbakat el-
számláljuk.
aa: á, víias: vas Érd. 224. mézet szopnaa Jord. 273.
aa : á, szolgöí/k Érd 77.
ee : e, weeztegseeg : veztegs. WinM. 131. eegyezseeg Erd. 16.
ee: é, geeztetik : győztetik Winkl. 131.
ee : i, ees: is Érd. c. rendesen, Jord. sokszor Winlcl. 135.
i lágyító : gi : gy, ci : cs stb. (1. al.)
i: j: keserögktek Veszpr. 2. iöiön : jöjjön Winld. 133
00 : ó, zoolj : szólj Winld. 132. hooheer : hóhér Érd. 122.
e c e c
o: ö, zokdos Bchr. 163. De sokszor o: 6: o IJebr. 93. stb. (Téve-
désből.)
e
ó : ö, óvoltés : övöltés Dohr. 18. ól: ül uo. 26.
o: ö, őrizet, toreie lottetee, megismeroio Be. 94, 06.
u: ü, tezunk : teszünk Tíh. 19.
68
u : V, zenued : szenved, ouek : övék NSz. 218.
j : i jdeje : ideje Marg. 18 20. jdvesség : idv- Lámji 3. irgalraaz/A
BÜ. 25.
j : i, ky : ki stb. Peer 37.
y : ij, yenö : ijeiiö Kessth. 233. 256. stb. yed : ijed Döhr. 42. y : éj
Bohr. 138. ywth : ijott. ijutt: v. ivott Érd. J4;^. kyo : kijo, kigyó Tel.
274. 276. Sokszor a liibás leirásból, vagy rósz olvasás után való rósz
feljegyzésből.
y : ű. byneink büu Veszpr. 2. kylgy : külgy Érd 221.
y : j, ültalmazyon : -mazjon Thewr. 119. yaudjor : jámbor ]^i d. 223.
ly: j; lywy: jöjj Érs. 44 (2).
* vagy " felül : y vagy j, igy : vigasztal' : -talj Theivr. 155. bir"
birj uo. 149. vag" : vagy Jord. 285. vag"on : vagyon iio. 380.
c: ez, yönöce,Veleucze. francia, lekce Debr. 08. penitenda Theur.
129. tömlő tből Kas. 68. cypo : czipó Érd. 192.
c : cs, cufti : csúíi Th. 24. cellacca : czellácska Th. 25. codálkodik,
calardsag Kaz. 08.
e e
c: k, accoYon ]S^S2. 211. kovecbol : kövekből JSíSz 5Ö.5. öröcké :
örökké NSz. 199. cayaltás : kajáltás ^'SB. 203. embornec NSz. 199.
V V
c : cs, uincen NSz. 199.
c : ez, barmié arac, orcád Vitk.
V V V V
c : k, hatalmasoc Lohh. 124, 125. tezunc : teszünk uo. kövec :
kövek uo.
eb: ez, dsz, lancb: láncz Marg. 165. orcbamat : orcz- Theur. 119.
ach : adsz, bacb : bagysz Horv. 169. lecbke : leczke I)om. 213.
eb : cs, cbufol : csúfol, bocbát : bocs-, cbacbogás : csacsog
WinU. 132.
eb: k, zerelmucb: szerelmök Winld. 557.tekenecbe : tekenöke (V)
Érd. 243.
czy, czj : cs, boczjat : bocsát Kaz. 67.
ez : cs, vakeycz : vakits Theur. 118.
ez : dsz, tsz, masoczer : másodszor Veszpr . 2. teczik : tetszik
NSz 228.
ez : k, elnvncz : élnünk Lobk. 39. stb.
S- gj, wag: vagy Veszjyr 2. legének: legyenek Winld. 137.
g : gy, bog : bogy Thewr. 112.
69
g : g, meg : meg Theur. 112.
gh : gy, liogh : hogy Peer. 40. ugh : ugy iio. nagli : nagy Winkl. 136.
gl : gy, vigiorgü : vigyorgó Virg. 4. kegies : kegyes Theivr 125.
w : u, gywytokman : gyujtokmány Peer. 45. habwrwsag : Peer 47.
tawl : távol Keszth. 271.
w : ü, zwzei : szüzei Veszpr. 2.
AV : ö : zwd : zöd, zöld Virg. 66. elw : elő uo. fwz : főz Virg. uo.
c e e
V : ö, gvnvrvseges : gyönyör- Theivr. 1,85.
ew : ö, ewket : őket Winld. 180.
ev : ö, kezevt : között Dom. 43.
1 : ly, eletén : ilyetén Tih. 19.
V : ly, bell'ek : helyek Dehr. 136. fogVait uo. 132.
n : ny, söwen : sövény Winld. 134. ane, mene : annyi, mennyi
Theivr. 124.
n : ny, sörnu : szörnyű NSz. 216.
ni : ny, kouiorűl azzonionk Veszpr. 1.
s : sz, theseen : teszen Peer 36. cLasar : császár uo.
[: zs, [aak: zsák Erd. 502.
V : ty, at'amfiai Bod. 9.
tz : dsz : atz : adsz Érd. 170.
se : sz, scenvettek scerelm Peer. 39.
z : sz, zenved Veszpr. 2. eze : esze Winld. 123.
z : zs, zir : zsír. . . zakót : zsákot Th. 22. zolgya : zsoldja Érd. 548.
1. Az Írásra, jegyekre nézve legtöbb codexben igen nagy az inga-
tagság. Van olyan, melyben ?-t alig lelni, csak y-t elöl, közepén és utol.
Van, a melyben w nincsen, csak v. Legtöbb emlékben az ilyenféle kétes
jelentésű és leirású l)etű zavarosan cserélgetödik, ugy hogy a közép-
kori irók ebbeli tévedéseiben eligazodni, gyakorlatoknak valami rendét,
okát, szerét találni épen nem, vagy alig lehet. A legszabályosabbakban
is sok a tökéletlenség. Megtörténik, hogy egyik sorban egyenes, másik-
ban eriggeues, egyikben 7r('ie/r, niásikl)an kesölx., egyikben egi/, másikban
rí/, — egy lapon ioahho, thunha és tvábha Gyöngy. 45 — 47. Ha csupán
belölök kellene valamely szó értelme, vagy hang mivolta felöl eliga-
zodni, nem érnénk czélt. Sok pontra nézve a nyelvtörténet tanulása meg-
zavarna, nem felvilágositana bennünket.
2. Ebből következik, hogy sokszor nem ad maga a középkor irás-
l)eli szokása, gyakorlata eligazodást. Sokszor nem tudjuk megállapítani,
70
melyik betű milv hangot jelel, némely szóban és szótagban mit kell
hangoztatni ; és igy az előbb adott kimutatásunk sem minden tételében
csalhatatlan. Annyival inkább, mert a régi, mint a mai tájszólások is
különböznek. Tehát lehet czap és csax), bár chap van irva. Továbbá fmh
lehet fiók és fiuk. lainaa lehet : látná és látná, hyic : hiv és hiu, menee :
méné méné, sőt menye stb. így van a dolog, tudjuk, kivált atv: u,ix stb.
értékére, a eh, 2, s stb. hangjára nézve. Ha zir-t találunk vagy 2old-ot,
nem merjük mondani, hogy valaha valahol s-nek nem mondták volna.
Ha a személyragos többesben tvtwk-a,t látunk, nem merjük állitni, hogy
nem lítuk-nak mondták, de az ellenkezőt sem biztosan. Azt sem, hogy
czephét ejtettek volna, nem csepkét^ cselleng nem eselleng^ öszvc nem
öszvö, leülő nem leűk-t és i/?í/en-t, nem elJyen-t.
Az ily nehézségekre nézve csak a codex tulajdon gyakorlata vagy
a régi hagyományok általános szokása s némileg a mai tájbeszédek
kiejtése igazit el.
3. Igen sokszor a hangoztatás, még pedig a közönséges henye kimon-
dás, sőt talán idegenes, hibás kimondás szerint irnak, kivált oli/ hangok
találkozása esetében, melyek a latinban vagy másutt nem csatlakoznak
ugy s midőn a hangok az érintkezésben módosulnak vagy összeolvadnak
s kivált oly szókban, melyek nem igen érthető eredetűek. így : lac, lach,
latz : látsz Érd. 488. stb. valhacz Winkl. 148. tucz : tudsz Veszpr. 133.
acz : adsz Érd. 170. ja.czni: játsz- Érd. 50/. jacodtak Be. 104 fogac :
-Síász Be. 50 maradcz K/'Szth. 207 fizetze? Bohr. 252. myntzentnapja :
mindszent Érd. 599. szengergely : szent G. Érs. 541. uenkel : nem kell
Behr. 363. Pcer. 339. főttig, fattig7i«r/. 2310, 2403. fetteth : fegytet Bohr.
519. szettek, szed Be. 283. pokorra : pokolra Pecr. 203. éterre, itarra
Érd. 559. czabdos : csap- Érs. 58, 39. agy : adj Érs. 58. ünnömmagába :
önmaga I\S:>. 179. 205. hollehet : jóllehet Érd. 19. szánkivetés £"/•£?. 520,
Behr. c. stb. irélvén : irigyel- Érd. 001. egyellő : egyen- NSz. minemmen :
minemüen Bohr. 413. kélleld : kérlel Theivr. 170. óggyad : oldjad Be. 03.
csalárság: -óxAKesztli. 18. honne, honnem í'rfZ 204:. NSz-. 20 stb. szeke-
regben : szekerekben, lovagban : lovak- Bohr. 41. veggye : védje Bohr.
13Í. tásd : tátsd Bohr. 183. segéccség : segéd- Df&r. 230. atte : add te
vagy adj te Érd. 101. bátgya : bátyja Érs. 399 bimbe, bimből : bűn-
Behr. 358. „elleteth:" előtted Thncr. 157.
Szóvégen : jóbbóhat te magadat : jobbóhad Érd. 21.
különösen ingatag e szók leirása: pedit] és erkölcs. Ez alakban
alig találhatók valahol. De van: kedeg Be. 21. stb. kedegh Jord. 53 a.
stb. kedek Érs. 324, 328. Bohr. 292. stb. kedech Lányi 11. kegegh
Érs. 523. kedig Behr. 254. kedeeg Kulcs. '629. kóglen Behr. 334. kedik
71
Lániji 187. Dehr 030. Iceiiirj Virr/. 108. kedeek Prer. 30. kegyeg Ehr. .5.
kegyig Dehr. 34, 108, 109. Kati. 1135, 2379. tedeg Bohr. 376. tedik,
thedik Lárnji 18, 70, 189. thedech Lámjí 178. tedeegh Apor 183. penek
Érs. 74. peneg uo. (E lapon négyféle leírása !) penigb Thetvr. 177.
Erkölcs : elkulcs Dehr. 1, 37. el kulcb Veszpr. 130. elkocli Érd.
519, 037. elkecz Érd. 24é. elkoccli Érd. 89. erkevlch Horv. 242.
erkucli Dehr. 235., Kaz. löl. erkoch Érd. 040. erkecz Érd. 222., 244.
erkAvlcli Érs. 330. elkwlcz Érs. 312. erköcz Jord. 753.
Az általános mindenütt mntatkozó ingatagság tanúsága, hogy
például a T(l. c. néhány utolsó lapján ö, a másutt oly gyakori, alig
fordul elő, de van ily leírás : bolkez wele : balkéz fele (275.), vol : váll,
olit : alit, oz : az stb.
Sok alakú szó. s utoljára is eredeti alakjában alighanem ismeret-
len szó : joli, eh, van: jonho Mc. 20. „bódogok tiszta jonhouak", hol a
jonho véghangja az u előtt is megmarad. Majd: juhod: johod Winld.
213. továbbá : eh : joh Érd. 1.55. eehok, juhok Érd. 343. ehából Érd. 363.
enliom:johom WinJd. 191. eeha: joha Jord. 106. eehából Jord. 11. 0.
Érd. 240.
Van több is azok közt, a melyek használata gyakori, eredetök
nem érezhető ; melyeket a nyelvérzés elhagyott s ezért változnak s néha
kivesznek. így: ottogyon Xíírf. ottogyol Be. 97., 99. stb., ,,ottogyn'' Lobk.
204. „hotogen-' Lohk 199. „hottogiu" «. 0. íí)3. „hittegien" : ittegyen
u. 0. 236.
4. Különböző vidékek szerént változik a szokás a hangnyomatra,
kettőztetésre, hangok színezésére, magánhangzók kiejtésére nézve. így
volt hajdan is ; és e miatt sokféle eltérést látunk az írók közt. Ez az
oka többek közt, hogy a végső mássalhangzó idegen vagy vidéki
kimondás szerént kettőztetődik vagy a kettőztetni tartozott mássalhangzó
egyike mellőztetik; annyival inkább, mert ez a kettőztetés mással-
hangzó kezdetű szó előtt tisztán nem hallható. így : ot : ott, ótett :
ótet stb.
Kettősen íratik pedig némely mássalhangzó ott is, hol a rendes
beszédben semmi hangnyomat nem tapasztalható, de tájbeszédben
lehetett és volt is. így : fárrad : fárad Be. 90. attya : atya Bóbr. 152. (igen
sokszor) appol Bebr. 34S. képpé : képe, ma is : képpen, képpest. Deftj-. 51i.
efíiu : iíjjú Dibr. 519. felkellének : kelének Debr^ 42. esse : eső, ma is : essö
Bebr. 469. stb. támraad : támad Apor 41. 82. éppűl Érd. 227. éggö : égő
Érd. 449. zúggódás.... hallott: halott Érd. 637. hamossan : hamisan
Nsz. 326. haborgatauni : -gatui Jord. 3S3. okká : oka, „zeerreut" : szerént,
immádkozik, íggen stb. Évx. 322., 323. stb. pappíros Veer. 16.
72
Ellenben : azon : asszony, kel: kell, mosa: mossa. ^>-s.c.. 322. stb.
Magánhangzók : aa ce^ kivált az utóbbi (az o ritkán, i épen nem
kettöztetődnekj, hol hosszú hol rövid hangnak felelnek meg. Igj kivált a
Érd. és Jord. codexekben. Lehetséges, hogy az ott jelelt hangokat itt
röviden, ott hosszabban ejtették, de a kettős leírásból sem eredeti és
törvényes hosszúságot következtetni, sem ebből a származásra nézve
valamely nézetet lehozni nem mernénk. Mert ez az írásmód, az utóbbi
nyelvszokásban nem lelhető és általán véve semmit sem jelent. Xem
lehet ebből a kétfelé a és a-ra e és é-re (s talán harmadikra) követ-
kezést tehát megkülönböztetést állapítani meg. A bővebb megvizsgálás
tanúsítja, hogy a nevezett codexekben (a többiben még inkább) ama
páros magánhangzók rend és meggondolás nélkül íratnak. így vegyesen
a kettős és egyes hangzók ilyekben :
_/
aa: a: Aquilinaat, ad««, fogaat, nyakait, saart, vigasszaak.
a: á\ mondónak, uczakat balvonnak templomában rantvon kyral
halrtloak sentenciajat imádságot meltosíígarol.
2
ee: e: teenek köteek töreek haragveek neep dühödveen lelkeet fejee-
ben stb.
ee: e: zeegen : szegény Érd. 497. (előbb három sorral zegen)
meely: mely u. o cegj : egy u. o. kezee: keze Érd. 345. lee: le u. 0.340,
reezzen : rezzen u. o. 336. rémiek : remek u. o. 339. eegyeb : egyéb u. o.
346. eeleb : elébb u. o. 347. neegyed : negyed u. o. 367. edlyen : elyen,
ilyen u. o. 364. 432. stb. rehik : ehik u. o. 343.
e: é: azonképpen kelwen (s erez sorelem rea (másutt reeá) teree :
téré (mind az Érd. codexben).
5. A különböző vidékekről eredést mutatja a magánhangzó és
mássalhangzó kölönböző színezése, lágyítása, változtatása is némely
esetekben. Csak egy néhányat emelhetünk ki :
a) hogy a d-t gy váltja fel: hogy a de az Ehr. cod. írójánál : gi/e,
dicséret : gyecséret. Holott másutt dimelcs : gyümölcs Horv. cod. (1. al.),
nevolya : nyavalya, nyeged: negéd Érd. 19. stb. von : vony ; tol : toly
(1. al.). Ügy tetszik, a palóczságnak tulajdoníthatjuk ezeket, mely ma
is ily lágyításokat kedvel : gyisznó, gyiák, gyió stb., de lelhetők ilyesek
az erdélyi székelyes beszédben is Ilyen forma az igjér, megj stb. is ;
b) különösen a tájbeszédek hatására mutat, hogy némely codexek-
ben / uralkodik az é egyik faja felett, és sokkal inkább mint a mai élő
nyelv némely vidéki gyakorlatában. Mert ott is feltaláljuk az í-t a hol
a mai beszédben, de oly alakokban is a hol ma nem. A mai tájszólások
szerént van : ínek : ének Keszth. 108. és Uohr. c. rendesen; /get: éget
73
Bohr. 49. vír : vér I)öhr. 41. set/ttíl : sötét Döbr. 7. szHes föld v?gére
Bohr. 30. víii : vén Bohr. 60. öszvír : öszvér Böbr. 29. megnímol : némul
I)ö/yr. .9/. liajl/k Bohr. 1^9., elm/jű Ftld. 3. kinyer Érd. 609. sth.,
tígedet dícsírven líszek Bohr. .M írlelés : érlelés, ígíd Bohr, 58.
De a mai tájszólás ellen, azt az / használatában túl baladva : nízínek
Bohr. 44, türílek u. o. 108. megjelenik n. o. 40.. őrízm u. o. 48, és sok
ily mnlt személyragábau, továbbá : írdöm : érdem Pöhr. 2. stb. Táj-
beszédi a kinyir. kiunyű v. künnyű is, mely sok ideig előfordul íróinknál
mint talán vidékenként a népnél is.
A magánhangzók közül egyre nézve sem találunk a tájszólásnak
olyan batását, ez által okozott olyan nagy különbséget, mint az ö-re
nézve. A mai gyakorlatban igen korlátozott használatú, de a régi
nyelvben, kivált némely írók nyelvében, oly gyakori, hogy általa, a mai
sok és egyféle sok c ellenében szép hangzatossága vagy hangzásának
szép változatossága volt.
Sokszor áll ö a mai e (é) ellenében.
I. Törzs-szótagokon vagy a törzs másod tagján, melyet képzőnek
nem mindég esmérhetünk: köröszt Sánd. 4. 7. ez'ór Scbnl. 11. Vet'ór
Sánd. 7. Gergör Sánd. 7. szömély S-'md. 3. készörejt Smid. 5. embör
WinM. 353. stb., Sánd 2. Elséböt Sánd. 4. rojt Bohr. 37. (rejt is), főst
Bohr. 35. tőz : tűz Böbr. 33—37. (sokszor) szöm Sánd. 2. vöttek Böbr.
34. lőtt Wínkl 353. terőh Bchr. 275. főied : füled Bohr. 18. 50. fölötte
WinU. 353.
így gyakori az ö : ű helyén is. melynek példáit 1. al. is.
II. Ragokban 7. nevek személyragaiban : ennekőm WinkL 354.
engőmet WinJcl. u. o. küldözésőm Sánd. 5. neköd Winkl. 354. tegödet
u. 0. 353. eszöd Sánd. 3. kölkő : kölke Apor 67. kőrnyőllő A2)or 46.
(1. al.) 2. igék személyragábau : leülő Be. 5. gyöjtő u. o. betöttő u. o.
115. legyőn. veszőra Böbr. 7. 8. tejendőd, megyök Sánd. 11. megesmeröd
Sánd. 1. élőnk stb., jövetük stb. (1. al.) 3. casusragokban :
a) tárgyrag és helyrag : -t -tt előtt : őköt Böbr. 16. ötöt Bohr. 34.
bíkességöt Sánd. 2. örökségőt Böbr. 7. tisztességőt WinM. 354. velő-
jőköt, reméukődökőt Böbr. 33.
b) -n : térdőn WinJcl. 353. egerekőn Sánd. 5. égőn Sánd. 2.
c) -Jiez : egerekhőz Sánd. 5.
d) -szer : egyször Sánd. 6.
e) -est: képöst (névutó) Sánd. 12.
III. képzőkben 1. Xév- és igeképzőkben: a) -/^ : múlt jelentésű
igenév : szerzőtt Sánd. 3. stb.
74
b> -n : mimlön Sáníl. 1. öuiiöii. tciinön stb. (1. névmások) czön-
képeu Sánri. 5.
c) -dJcn : kegj'ötleii WinJ;J. H54.
(1) -/.' többes képző : keresztök miudönök Td. löl,. 157.
e) -1: : szóképzö : lelök Sánd. 3.
f) -('(j: részög' Sánd. II.
g) -.9 édös stb. tisztösség WinM. o5'i. stb.
gl) -d : szököU Sánd. 1;^. tisztöl Sánd. .:?. 15. íneköl : énekel
Sánd. 12.
h) -(? törödelmes Wiiill. 353. engödelmes Sánd. 10. (névk, 1. :il.i
i) -dd: késedölem Td. ÍCO. 10 1.
k) -di'm : érdönil Dd)r. 440. írdöm Döbr. S.
1) -led: vitézködö Kad. 12. csüvelköduek i^aim. .>. i seleködés u. o.
m)-7.(^í: emleközik. érteközui Sánd. 1. környéközik Sánd. 3.
igyeközni Sánd. 6.
2. yévutó- ('S lialározókcpzülxhfn: -ast. -est: képöst 1. f.. -ve:
összvö B. c. 44. -én : igöu Sánd. 1. éhön Sánd. 11. bévön Döhr. S.
Ragok kapcsolója : örvendönek : -deuek Bohr. 2H. stb.
Különösen uralkodik az ö hang (valamint az o is), mint már jelez-
tük s alább (Ragozás) is érintjük, a személyragokban, főkép a harmadik
személv ragábau. midőn az a birtokos többesét jelenti. Erre példákat
kell felhoznunk, mái' csak azért is. hogy a régi nyelv hangzatát, hang-
változatait kitűntessük, másfelől hogy a jelenkori használat jogosságát
kimutassuk, s a legújabb irodalmi gyakorlat helyességét Ibntolás
alá vegyük.
[A magas hangú ci-uek megfelel a mély hangú o. mely úgy fordul
elő a gyakorlatban mint amaz : ezért tekintettel is vigyünk rá, bíír itt
főképen az ö által okozott hangzatról szólunk.]
A nyelvemlékek némely része nem él az ö-vel. mert a személy-
ragos többesnek az eg}-szerú többestől való megkülönböztetését szük-
ségesnek nem érzi, úgy mint többnv-ire, legtöbb vidéken a magyai" nép.
Ez okért például a Be- és Mc.-ben alig találjuk az ö-s többest. így
a Bc.-ben: aratóiknak előttök 4.ő veteményeket. végf'kiglen 13. (ö vái'o-
sokat), eresztvényfket 15. ő értelmeket (o temjjlomok) 15. ő lelkeket 16.
(ö városok) az ő erejek, seregek, (attyok) istenek 17. ö seregek (urok)
istenek 18. (elfordóltokat) ő istenek (állaniok) ő istenek ö közzölök
ellenek megölniök 19. (szólniok) ő vélek kezekbe ellenök 21. o kevél-
ségek erejek 22.
A Mc.-ből : papoknak, segedelmeket tollök (álmok) 10. (országok)
17. kezekbe 19. (hálóiok. attyok synogógájok^i 20. nevek 30. S-nak
75
<i-riak földök, (n tunácHokj ö ííynlokczotok, Ctanóságokj .'11. H/ííléjok 32.
iióinborieknek Hziilöttök ?,';'>. f'clok u. o. óhczvójek ílátvájokj tcniiiek,
eniiiek (Hzagííutriiok) 34. stb.
Vegyosen íiiggctlí'n ós .szoinélyragos többííS sok (odexbcíi,
mint: bilkök kincsök, gyönyörűségök Ka2. 10^1. vdök Kaz. 05. idves-
ségök, szoríjhíiök //ory. 2.'52. élőtök Marfj. /%., /.^y.. /^^í/r. .^6»'2. kc-renz-
tyéiiök /^^-/y/-. .W2. líiiridöiiök Td. /.'5/. követőket, vidékök Kati. no., 111
(jmböriík J)ihr. 7. stb.
így legtöbb codcxberi. A WiriM. c többnyire helyes következe-
tességgel ; vége felé pedig alig használja. A leíró egyéniségétől függött
ez is mint sok egyéb,
A AT/íZor c-ben mindig velők, szinök, beléjök 125 örömök 155.
közöttök stb.
Sándor codc'./:bcri : szömök (szemj 1. felelniök 1. bennök 1. szép-
ségök 2. értelmök 3, életök 6. (2.) testök 7. (4j vénségök, érzékenségök,
kivülök. bennök 8. könnök. szivijk. vesséjök (vesej.
így az Érdi codexhm: betel Ijesedésök 20. vélek 27. érettök 100.
életök művelkedettyök, szenvedésök. végezettyök íkét sorban ezek I)
300. nemzetiségök, dicsérettyök, dicsőségök. testök, szívok 355. életök
350, bennök 300. leikök 425. keserüségök 460. lenniök 401. bennök
400. leikök. üdvességök, érdemök 4ÍJ1. szépségök 511. örömök, dieső-
.ségök, szerelmök, előttők, szívok leikők, kezök 514. (mind ott), töre-
delmességök 548. fegyverők, életök 548. velők, nevok 549. hitők 551.
bőlcseségök, dicséretők, tisztességök 57 J. ÍVitelmetes-ségök 575. jövésök
580. testök u. o. szükségök 581. szívok, testök, életök 592. tenniők 591.
fejedelmök 592. előttők 594. stb.
Sok más ö : szentők, élők, tíírhetöm stb. De ü sehol I
Jordánssly codexben hasonló az írásmód, kevés eltéréssel. P>bből
is néhány példa: bennök 46'=<. verőket 913. közöttök 893. vezérök 788.
kezök 710.. 743.. 721. szelők 732. szüvők 731. velők 742., 743.. stb.
ellenők 750. sebök 705. idvességök 801. leikők (-ük), 853. istenök 27.
kezök 49. stb. stb.
Az Érs. codcx nagyobb részéljen is így van a dolog. De egy
két helyen máskép jelel ; a 1 1 9. és kővetkező lapjain találunk írva :
kerelmeswket 119. majd feeltwk, kőztwk. wrwk (I) 120. velwk u. o. :
zywk : szívük (?) 124. zemwk u. o. elmeywket 125. zywk 132. De
ugyanott vannak ezek : angyalok, zengések, éneklések 121. velewk
124. vélek 128. önbennek 122. vélek 128. zemek, ellenek 128.
kegyetlenségek 129. kezek 1J9. kegyetlenségek 129. vétkek 131.
késedelmök thwlök" : tülök 132. természetek 133. stb. Hasonlóul
76
Érs. c. 435. stl). lapjain : rohvk nekiwk zwkségwk waluk eleywkl)en
434. De itt is van : érettek 43G. szükségek u. o. azt kell gondolnunk,
hogy a w olvasása kétséges, leírása tévesztett lehetett. De a codex
általában ö-vel él.
Ebből következtetni merjük : 1. Az ö előfordul igen gyakran, a
többesben is, de voltaképen nem a kétféle többes megkülönböztetése,
hanem csak a hangzat változtatása végett, mint a mai nép beszédében.
Azt a megkülönböztetést nem érezték szükségesnek, mint mi sem a
legújabb korig, legfeljebb 50 év óta. 2. Az w olvasása nagyon kétes.
Ha itt legtöbbször ew vagy ó'-vel írják az ö-t, de a w jeleli ugyan azt a
hangot Virg. c. péld. íiö., 08., (i9., 7.1, 75., 76., 90.. 91. : zwd : zöd fa,
kwzwt : között, elsw : első, elw : elő, elwtte: eh'itte, erws : erős, wreg :
öreg, wrwk : örök stb. Veszpr. c, hasonlóul : bwlch : bölcs. 3. Az c és
ö kimondása oly közel jár egymáshoz, hogy sok, itt leírva talált r-t
mondhattak ö-nek és megfordítva. így péld. : -tel : -tői ragban. De az
bizonyos, hogy az e-t az w-vel össze nem tévesztették. 4. Általában a
közép e kiejtése, és helye a szókban, valamint ö-vel és másféle í'-vel
váltakozása, oly ingatag lehetett az akkori, mint a mai beszédben. Ez
okozhatta az írás tökéletlenségét, különféleségét, mely csak annyiról
tesz világosan bizonyságot, hogy az ó-vé változott é által a beszéd
hangzatosabb és szebb volt. Van is néhány bizonyos helye az ö-nek, a
mint láttuk ; de még ez is sokszor függ, mint a népnél, úgy a régi
íróknál is a szó hosszaságától, az egy szóban találkozó hangzók mi-
neműségétől stb.
6. A leírás természetesen sok tekintetben a latin írásmódot utá-
nozza. Az it helyett álló alak megtartatik és: í'.s-t jelent. Az effélék a
facsimilés vagy hívebb kiadásokból láthatók. Az összevonások is a latin
szerént vannak : Xs Ihs Chrs, ppha : profeta, Xpina : Christina, Mr :
martyr (Be), pnia : penitentia, pdical : prédikál, Isrl : Izrael és több
más. így kivált ott, a hol latin vagy más irók műveire hivatkoznak, és
azokat, meg szerzőiket is röviden jelelik, vagy jelelték azok, kikből a
mieink fordítottak. Nálunk még a codexek tartalma szakbeliek (theo-
logusok) által tanulmányozva nem lévén, tehát az eredetiekkel össze-
hasonlítva sem, némely kiadott szöveg megértése nem könnyű dolog.
Latinos középkori leíróknál divatozó összehúzások fordulnak elő
magyar szókban is. Például az n kihagyása : modnac : mondnak. A
szóvégi ac oc egy felül tett c-vel íródik. Az a c kimarad : mg : meg.
A végső m mellőzne : ne : nem, kettős nn egy ^-nel : monon : monnón ;
m is egy : imár : immár. De mindez másképen is van.
7. A latinos írásmódnak, melyet a középkori leírók általában
77
követtek, köszönjük a c y, némileg az x behozását, melyek által a Jc
és i használata korlátolttá lett, melyek közül a két első mai Írásunkból
sem pusztult ki Az első a nyelvünkben sokfélekép módosult sziszegők
némelyikét jelelte (1. f.). Az utóbbival rendetlenül élt a közeidkor. Né-
mely codex alig használ i-t, mindenütt p-t. A Döbr. c. Érdi c. alig
másutt, mint isten nevében és egy-két idegen szóban. Ellenben : haynal,
hytok (hí-től) yel : íjjel, éjjel, vyonnan stb. Lágyitáshoz nem mindig
ugyanazt alkalmazzák. Néha nem jelölik. Máskor felül tett vonással
(g) de egyenlőtlenül, majd /-vei (özvegi) és y-nal.
A némettől vett /r alkalmazása is ily tévesztett és sok bajt
okozó (1. f.).
8. A latin és más, általában középkori és régibb írásmód példát
adott arra is, hogy a hosszú hangzók és az u. n. megtörtek (ö ü stb.)
egyideig ne jeleitessenek. így van ez általában és sok ideig. A Be.
némely hang2flk felett és alatt álló pontjai, vonásai értéktelenek. Az
y felett álló két pont, vagy az ü hangra, melylyel alig bir valaha, vagy
az i-\-j=y kettős voltára mutatna, tehát kettős értékére, a mi néha
meg is van (y : ij vagy éj). De néha egy vonás van, vagy semmi sincs
felette.
Hosszúságot jelelnek a /í-val is; és ennek alkalmazása világosabb.
Jelelnek vele időmértéket, általa a következő mássalhangzót kettőz-
tetvén : ahra : arra Dehr. 1., vagy a megelőző hangzót hosszúvá tévén,
vagy erősebbé, kezdeh : -de Dehr. 5., kih : ki, Dehr. c. 1. heh : be Érd.
5f)0 Vagy emphasis végett írják, ott, a hol ki sem mondhatni, sem
erősítő hatását ki nem fejezhetni: deh : de Feer 21. 549. \ zarih
zárj, vesztegih : vesztegj, irgalmazih : -mazj. Van ilyek mellett : molyh
moly Döhr. 300 , kelh : kell, álh : áll Lohk. 11., sőt lágyításúl is : hogh
hogy stb. Peer 5. igen sokszor (1. f.).
9. Idegen szók leírásában ritkán pontosak, vagyis magyar (talán
szláv) kimondás szerént írják legtöbbször ; némely hangváltozásaikat
nem is tudjuk, miért vannak. így : isturucz : strucz, lydröcz : lidércz
Érd. 638. istáp Dehr. 210., cyntyrym : cinterem, coemeterium Érd. 034.
segrestyéres, omelya : homilia Corn 95. Néha megtartják az eredetinek
torlott mássalhangzóit : strumlott : ostroml- BMKl. 24. spaczyál
Bod. 21. Marg. 169.
1 0. Nem csudálhatjuk, ha első íróink nem lehettek a felől sem
tisztában vagy egy értelemben, hogy egyes szók alkotó részeiből meny-
nyit írjanak össze s hogy egyes szóalak és hosszabb szóalakban egyes
alkotó elem meddig tart. (Mint a régi latin felíratok írói és a nép fiai).
Egy nyomaték alá tartozik a szótörzs a képzővel, raggal, az ige a
hozzá tartozó alakformáló képzővel, raggal, segédigével, igekötövel,
a rövid jelzők, határozók a hosszabb és rövidebb törzs-szóval, névvel
vagy igével stb. De még ha más, péld. latin nyelven írt munkákat figye-
lemmel néztek is, iigy sem volt lehetséges a segéd vagy alakító szócs-
kák, például névutók, ragok, ige-alakok külön álló voltát mindig vilá-
gosan belátni. Mert nekünk néha összetett ige-alakjaink vannak a latin
egyszerűknek megfelelők, (látok vala : videbaui, láttam vala : videram
stb.). De érezték némely segéd szók : névutók, ragok — amott casusok
végzetével kifejezettek — önálló voltát is, melyek kevésbé és nera
végleg olvadnak a törzshöz, külön is állnak (a névutók, s határozók is),
mikor személyragot vesznek fel. Tehát e kettő, az összetartozás és
különállás, külön módosulás között habozva :
1. Összeírják a) elől a névmásokat : őmenden Be. 17. stb. mü-
gyermekdedink, müméltó életönk Be. 01. őszemek, őhúi^kból, őférje,
őháza stb., atte : a te Dőhr. 2., 5., aházi Be. 3. ammi, emmi Kati. 881.
annap, annép, alovat, abölcsek Mc. akky WinlL 152., Érd. 15. efő
Be. 40.. ezüvőltések, ezenföldön Ehr:, egyőzedelem Be. 4G
b) elől rövid szókat : egymenden Be. egyelméjőek Be. 2').
egyhó Be. 32.
c) utói rövid szókat : kőes, csepegőes Döh: 130.
d) névutók és effélék utói : útnálkül Be 182.^ indúlásnekől Boni.
181.. nyakanálkűl Be ál.., tőrnélkülön, fiaknálkülön Be. 193.. nemes-
bekközűl, ihlésmiatt, küsdedtőlfogvan Be. i4., törmiá Winl'. c. szent-
ségszerént, világszerént Peer 5.
e) összetett igealakokat : engesztelhetettvolnameg Be. 15., féli
vala Be. 27., hallottavala Be. 20., montakvala, állvala Ehr. c. (ren-
desen igy) szednémeg Be. 4., ylle : ülj le Jord. 834.
í) s es elől és végűi : esmenden űkes : ők is Döbr. 292., ennekes
Ka2. c. (mindig) singyen, sieles : s jeles Mc.
Kötőjellel : ő-es, mű-es Döbr. /., 20 , 8.'). stb.
g) Néha másféle hosszabb szólások is: holvallevén küsdedtölfogva
Be. 44., irgalmasságnélkűl való Be. 184., szentneklenni Ehr. kecsideg
„kechydeg" : kicsi ideig Tel. 284., harmadnapon 3Ie. 45., nenkel v.
ninkel : nem kell (1. f.)
Külön írnak, a fentebbiekkel nagyon ellenkezve, többfélét, a mit
ma összetartozóuak érzünk és összeírunk. így : nagy ságtok Eh7'. e.,
Amun al : Hámánnal Be. vala ky Érd. 3., kétségnél kül (itt a It'úl saját
értékű, önállását még megtartja) Érd.e., (mindig) egy ház P/^í'/- 5. 5.,
9-10.. 11., 7-2. (másutt ritkán), anyaszent egyház, felebarát Vr.s-pr.
79
122., egy igyű „egy ygew" lüir. 114., 115., önnön kéjén Kuth 2250.
(ebből később összetétel), szíve béli igazak Kcszth. 17., mi idén Dehr.
71., mind nyájan JorJ. 788., had nagy Jorá. 742., gyűl vész Jord. 770.,
an napok Érs. 324., jó zagokat : jószág Vesspr. 136., el kulch
erkölcs Yrszpr. 130., ime hol Érs. 112. 121. stb., rend béli Ér.9. 141.,
az béli Gyöngy. íű., sok ságú Gyöngy. i7., bölcse séges u. o. ez üst :
ezüst Be. 13. 56. 104., mély föld Érs. 134. stb., békeség es tűrés
Veszpr. 146.
Van : ezüst Be. 112. 114 , békeség és törés Veszpr. 14G,
22. §. Hangzatbeli sajátságok.
A régi nyelvemlékekben levő hangzatbeli sajátságok, melyeket az
írás tökéletlensége, az olvasás bizonytalansága mellett is kellő bizo-
nyossággal megállapíthatunk, többfélék :
1. Nem általánosak, csak egyetlenegy vagy néhány leíró kü-
lönössége.
2. Általánosak : a) régies magyarosak, b) idegenesek, e) mai táj-
beszédben feltalálhatók s ezek ismét lehetnek a régi gyakorlattal
közösek.
Sohasem szabad elfelejtenünk, hogy az első leírónak, valamint
az utóbbi leíróknak és könyvnyomtatónak is lehetnek tévedései. A
leíróknak még e mellett egyéni czifrázataík vagy szépítéseik. És mint
szabály vagy nyelvtani tétel alapját nem lehet felvenni oly tüneményt,
mely vagy tévedés, vagy affectatio szüleménye ; vagy egyszer fordulván
elő, nem állapítható meg végképen. így vajon a t és crrk szándékosan
íratik-e mindenütt, a hol k kellene, a z szándékosan-e ez és nem s
ebben : miizi, civ eyv szándékosan áll-e eiv helyett, az y=íj vagy j ebben:
yenő (1. al.), nehéz elhatározni s nem szükség vaktában elhatározni.
A mai köz-nyelvszokástól eltérő hangváltozások, melyeket egyes
adatok ingatagsága mellett is megállapíthatni, főkép ezek :
1. Elötétcl a) hangzó előltevése : isőt iwhr. 32., 261., 262. stb.
e
ysogh: sőt Winld. 175., avayha : vajha, avagyha : utinam V. Be.
249., usturucz Kaz. 103. (1. f.)
. b) mássalhangzók kivált szelletek : vimádság Ehr. 14., vonoka :
unoka Tel 6'., 17., 56. stb , vőnekik : őnekik Tel. 262., hű : ű, ő Érd.
Jord., herék : örök, yaspis : áspis Ehr. 143., Jord. 390.
A maitól való különbséget vettük fel. De az elől álló hang ősi
80
lehet ; és lehetséges, bogy a felhozott és sok más szóban a h nem hang-
zott csak úgy, mint egyebütt.
2. BelölíűhMs, régi véghangzók, ragok elÖtt stb.
a) véghangzós törzsek : vyovan : víván, hioni : hini Be. 16. 18. ^
(1. Szóképzés). Ilyforma: Emréhet : Imrét Érd. 519., születtem: születni
nehr. 334., látottam Dom. 292.
b) véghangzók képzők előtt : eleső : első, „ellése" Jord. 416.,
honneiet : honnét Döbr., feketeiek : feketék : nigra l)öbr. 479., csitte-
henet : -net Ehr. 136.
c) átmeneti bővülés könnyebb kimondás végett : alkolomas : alkal-
mas j:;jo>- könöve: könyve Tel. 8. 59. 147., korcsoma: korcsma Dehr. 163.
íirégy : frigy BMKl. 193., palogár Érd. 2.34., kalomár Jorű. 73. a. 919., 920.,
kompolár Jord. 396., malaszat : malaszt Göm. 48., fesető : festő MC. 88.
d) törzsek belső bősége a rendes hangzattal szemben : büőg : bőg
JDöbr. 250., gyovon, gyuvon (ma is) : gyón íJhr. 53., 107., 155., zavarjatok :
zárjatok (ered. szláv) Érs. 115., 313., zenegnek Érs. 241., riűttetik, másutt
rűtet (de rejt is) Ehr. 77., emptet : emtet Érd. -U , lampan : lappan
Be. 263.
3. ntóltóldás: régi véghanghoz hasonló. Itt ritkán. Mégis az Ehr. c-
ben : éhsége : éhség, őke : ők, kegyege : kegyeg, „zolyw" : szólj, mon-
diw: mondj, „vye" : víjj, „hye" : híjj Kuks. 79., 129., előve : elő Érd. 34.
stb., leve : le.
így tűnnek fel kivált a régi teljesebb ragok és végzetek : keve-
senneie : kevésnyi v. -nyire Döbr. 521., honneiet: honnét Döbr 511., 513.,
könyökletneiet Be 124., látája látnája stb. (1. Ragozás).
így az ilyenek : örülvel Ehr., hetével : téve Jorá. 310.. mioltol
Mc. -on -cn (\. Határzó- képzők) sirral : sirva Koz 12.
4. elől csonkúlás : incs : nincs Me 55 , iranus „jmnus" : hymnus
Do])i. 202., ispanyat : hispania Dom. 234., izelkedés : hizelkedés ?
Keszth. 98.
5. belső Összevonás a) törzsekben: fászkodás 3Iarg. 118., Dom. 103.,
225., nyásság : nyájasság Dom. 109., Ehr. 114., 133., nezkös : nehézkös
Érd. 111, düs „dys" : dühös Gííoh/ 12. (2), esztő : esvAendö Érd 427.,
508., 608., fedelm : fejed- Be. 1I7., Apor 70. stb., „zent" : szerint
Jord. 190. buszt : husszita Érd. 76. stb.
b) mondatban : meggyek : mit tegyek Kati. 3538., 3803., Érs. 101.,
mettszek : mit teszek Mc. (1. al.) jöjte „juwtew" Ehr. 23., (1. Ragozás),
szóiszó „/.oolzo" : szószóló Érd. 23.
81
c) Képzőkben : tend : tejend : Be. 191. stb. vendő : vejendő Be.
2. iréljék : irigyeljék Virg. 133. bünliendik bünhödendik Mc. 47. 150.
mosság : mohosság WinM. 34. minemmeii : minemüen I)öbr. 303. 300.
310. kegylen : kegyiglen Böbr. 334. (leirás ?) egyéniben : egyetemben
Érd. 57.
A törzs végliangzója kiesik : iirság : uraság Ehr. 78. 79.
G. Utol csonkulás : val; vala Ehr. c. 4. (leirás ?) ke : kedeg Tel. 128^
stb. (leirás ?) man : manna Jord. 47. palaz : jíarázna (1. f.) Jord. 839.
tulaj : -don Jord. 912. (leirás?) tompor : torapora Jord. 29 a.
7. Mai és szokott bangzóvonzat és hangrend ellen : arczcl WinJcl.
107. orczel Böbr. 510. stb. társéi : úl Ehr. 01. azontel : -tul vagy -tol
Bihr. 492. ottogyel : ottugyan (1. al. Kötőszók) hóhérnek : -nak Érd.
378. hánszer Féld. 57. másodszer Be. utóiszer Be. 320. irgalmasségö
Apor 41. vékonségő Bebr. tisztaségő Be. 32. magasségő kazdagségő Be.
13. nálkül Be. 182. stb. kénből : kínból Érd. 239. zsirrel Kaz. 100.
szirtot : -tet Apor 80. „liyma" : hime v. liimje Tih. 40. olyetán Kaz.
141. 192. hóhérek (1. f.) Érd. 80. szerencsa Érd. 054. stb. Jord.
(legtöbbször igy) szerencsásúl Keszfh. 87. 203. nevolya : nyav- Boni. 308.
Curn. 130. 414. sér magas hangú : sír ; így : serben ÉJrs. 108. sért se-
réből Péld. 22. serben seréhez Marg. 104. 100. Apor 43. sirnél Érs.
174. serbe Böbr. 317. sirhez Böbr. 319. sírötök Kaz. 183. sírébe Bohr.
442. 404. olyetán, rohog : röhög röfög disznó Vír(/. 112. dereb : darab
Mc. 41. dereblés-darblás Ehr. 131.
8. Mássalhangzók torlódása Talán inkább leirásban, mint kiejtés-
ben. Alig volna ez érthető a magyar hangoztatás ismeretes tulajdonsága
mellett, mely szerént az összetorlódott mássalhangzókat nem tudja ki-
mondani, még a folyékony és kimondható ily hangzatokat is közbe tett
magánhangzóval enyhíti (palogár : polgár, eleső : első stb.) A régi
nyelvben feltűnő ily csoportokat találunk Péld. irgalmnyerő iv*3/AT. íö.
étkkel : étekkel n. o. 182. titk Be. 20. stb. titkja RMKl. 180. segédeim
óltalm Böbr. 73. gyötrelm Böbr. 332. károml Böbr. 379. sereim Böbr.
388. fejedelm Bcbr. 542. nyugodalm Bebr. 023 fejedelmkednek^c. 52.
segédeim Be. 27. féléimnek Be. 40. félelmei Corn. 152. félelm-
nélkül Corn. 153. szerelmei : -mmel Bum. 36. országi országljon
Be. 51. vesztegl Keszth. 124. baml : bonyol, beborít Jord. 407. ká-
romlat Érs. 41. forbátlhat Be. 113. genyetbé lenni. Bcbr. 455. szurk :
szurok Lobk. 310. 317.
Különösen gyakoriak a tith és ragozott s összetett alakjai, továbbá
az -l -hn -b képzők.
9. Hangzók között nyilas (liiatus) : koász : kovász Böbr. 310. szoár-
IMRE S. : MA.GY, NYELV TORT. G
82
vány : szivárvány Böbr. 471. toábbá Tel. 267. ^tawl" : taul : távol Tel.
277. kűet : követ Kati. 805. fiiall, fúallott tűz Döhr. 324. Érd 209. ede-
toa : idetova Dehr. ies : íves Dehr. 137. balászoá : -óvá Döhr. 391.
mié : mivé jBc. 114. semmié Be. 87. semmiől : semmisül Be. 84.
10. Magánhangzók hasonulása : az anna : anne vagy -nyi (1. al.)
ottogyon : ugyan (1. al.) uzturucz : istur — : struccz Kaz. i03. aranyas
(1. al.) Guari/ 13. váras, csattagás Érd. 599. tartománbali Lohic. 20. po-
kolbali u. 0. 201. kórságbali u. o. 242. 243. -balól : Párisbalól stb. Ehr.
c. (1. al. Ragozás.)
11. Magánhangzók hasonlótlanulása : magyer : magyar (1. al. e :
a) orczel ottogyel stb. (1. al.)
12. Mássalhangzók hasonulása: ött : önt Corn. 45. öss : önts
BMKI. 182. kiettem : kiöntöm Keszth. 390. Döhr. 268. mekkimlés
megk- (1. f.) barrang Apor 1. egyellő BMKI. 179. Döhr. 154. 222.
248. ebélleni Be. 6'ö. hasollatikDöAr. 162 irill : irigyl- Jord. 716. nyu-
gonni Keszth. Í,V(5. megrottat : roth- Keszth. 419. tassoly : tarsoly Döhr
450. tarró : tarló Érd. .546. Jord. 341. keddel : kedvvel Érd. 649. herröl
Jord. 32. a. minnyajan, „mynnyayan" Jord. 45. honnem Jord. 723. stb.
eenneha : ennehány : egynehány Jord. 738. ömmaga (1. f.) lakozan-
nak : -ndnak Jord. 100 stb. fogadannak leennek sth. Jord. 116. 129.135.
13. Mássalhangzók nem hasonulása : aztúl : attúl Ktdcs. 230. áz-
nak BMKI. 184. azkort : akkort u. o. 201. azba Keszth. 58. azból
Keszth. 180. ezröl: erről Corn. 25. ezre Corn. 415. ezben Murg. 33. eznek
Marg. 38. ezből A2ior 135. sárval kövekvei : -kkel Khr. 3. örömvei sze-
relmvel Ehr. „ydnep" : innep Ehr. 39. 49. 73. Apor 148. üdnep Döhr.
309. vadlana : vall- Ehr. 10. belmednek : mennek Ehr. 115 vadtok :
vagy- vat- Ehr. 126. Itt tévedésből való dissimilatio is van.
14. Mássalhangzó kettöztetése (1. f.) fárrad fárraszt Be. 30. 37.
90. appol : ápol vagy ápol Dehr. 348. képpé Dehr. 514. stb. efim Dehr.
519. gyeppő : gyepű Dehr. 352. hallott : halott Érd. 637. szerént Érs.
323. nekkünk Érs. 324. alittod : alitod (másik sorban : alit-j Érs. 326.
akkarják hammarság £>.*. 330. ippának : ipának Jord. 33. a.
15. Hangáttétel töl)bször eredeti és helyesebb rendi a hangok-
nak : lekcze : leczke Dehr. 68. 69. stb. Teszp. 133. (de lechke Dom.
207.) jászlo : jászol (szláv) Pozs. 33. zaradnok : zarándok Eltr. 84.
cohnya : konyha Marg. 2. Apóst. 33. vehmeet : vemhét Döhr. 258.
vehmen : vemben Döhr. 119. Me. 51. sakcsó : zsacskó Döhr. 450. eh-
nyit : enyhit Érd. 136. 555. 560. teröh : teher (tereh is) Érd. 369. lyd
röez : lidércz Érd. 504. kelebébe : kebelébe Kaz. 151. Érd. 640. Tíh. 233.
szövendek: -étnek A'cra. ^3. ehnyedik : &uj\\öí\\k Érs.143. keleh: kehely:
83
Corn. S78. (2) Dom. 173. kornika : krónika Dom. 299. Bchr. 139.
pököd : köpköd Theivr. 114. gyöngörejt : göngyölít Mc. (1. al.) gyöngölek :
göngyölet Virq. 31. verteiig : fetreng Winld. stb. tövix : tövisk Jord.
510. megfélelniik: feleim- Érá. 313. félelmének: -emlének Keszth. 194.
érdelrabessek : -demelh- Fest. 10.
23. §. Egyes hangok változása vagy eseréje. Magánhangzók.
Hogy a középkori beszéd és írás bangjaít a mai köznyclvbez
hasonlítva megérthessük, szükséges minden egyes hangot főbb viszo-
nyaiban áttekintenünk.
I. a áll hosszú á helyén : Júdeában JorcL 748. ennehanya u. o.
l'íthvan u. o. valanak u. o. akarván u. o stb. (1. f.) Itt a leírás jön több-
ször tekintetbe.
ua : á hosszú : hozaa hagyaa JorcL 747. (1. f.)
aa : rövid á (1. f.)
a : e, i : anna : anne : annyi I)om. 192. Jord. 49., Erd. 325.
stb. szerencsa : -cse Érd. SO. stb. kajált : kealt : kiált Dcbr. 325.
tahát : tehát Dchr. stb gyalkos : gyilkos (ered. o) Bühr. 349. stb.
a : 0. csattagás : csattogás Érd. 599. mást : most Kati. 2188. far-
dul : fordul RMKI. 2(1. tikakot : tikokat u. o. 201. álnak : -nok Apor
10. stb. iszanyóság : iszony- Kriszt. Péld. 48. álmát : álmot Jord. 10.
váras : -os Érd. 32. stb. rákon : rokon Jord. 49.
« : u : tagaszul : dugaszol £rd. 298.
a betoldva (1. f.) lakannak : laknak (?) lakanní : lakni (1. f.)
II. e: é stb. (1. f.)
e : a, reytani : rajt- Tel. 273. Kidcs. 102. orczel : arczal Döhr. 513.
magyerázás magyeról Corn. 24. 26. élig: alig Ehr. 14G. holté kelve :
hóldá, holddal (?) Dchr. 44. stb.
e : i napeg -íg Debr. 123. csenál: csinál Dcbr. c. esteg Be. 5. enne :
ennyi, ennet : ennyit, enneszer Dchr. c. X.^z. 54. ely : ily Bchr. 239.
edetova Behr. 507. ennen : innen Jord. 80. a. ett : itt Érd. 89. stb.
kezdetek : kezdetik B(hr. 48. eszek : eszik Mc. 119.a\eg : alig Kati. 2 122.
egyek : egyik BMKI. 109. en : iny Ilorv. 232. 107. éneim: Ínyeim Apor
18.107. esraeg : ismcg Corn. 17. stb.es : is, ees: is Erd. Jord. kén: kin
Horv. .58. stb. velág verág Gnary. menden Corv. 14 velágos : vil- Kaz.
139. mene : mennyi Thcirr. 99. -ne : nyi, hajitásne Winkl. 155. hertelen
Kulcs. 224. Virg. 18. ergalm- Apor 101. RMKI. 109. sér : sír (1. f.)
Pecr 108. verrad : virad Winkl. 272. kencs Mc. Keszth. 7i. enség : ínség
Érd. 277. ré\íis Kati. 3700. egy : így Kati. 304. heuság : hiu- Kati. 2227.
6*
84
e : ö, elet : öl^iKatl. 1822. ent : önt Jord. 912. 913. kiessed : önts
Keszth. 207. belcsesség gjenyerűség Mc. 57 . Ehr. 123. ériztetik Veszp.
124. erdeng : ördög Érd. 259. Gyergy Érd. 263. 204. nesteen : nőstény
Jord. 544. Érd. 527. ennen : önnön Érd. 549. kenyerek : könyörög Apor
5. erekkől erekké: örök- Apor 25. „zelő" : szőlő Jord. 104. kennyen :
könynyen Kati. 2583. kezzöl : köz- Jord. 5. kezettek : -tök liMKI. 4.
kevet : követ u. o. eril : örül u. o. tervin : törvény u. o. kútfé : fő Jord. 9.
ragokban : esset : esőt Aiwr 15. leljek : leljök- ük KaÜ. 30.
ősenk : -önk -üuk Érd. 308. kellessenk : -önk -ünk A^wr 1. endekoz-
zenk liMKI. melyiktel: -tői Dthr. 492. éntelem : tőlem u. o. régiekrel :
-ről RMKI. kijöttekrel u. o. kezettek : -tök ii. o. azontel (1. al )
képzőkben : bynes : -ös Kulcs. stb. mine : minő (?) (1. al.) ide :
idő Dehr. 498. gyüleség : gyűlölség Keszth. 46. bégedének : begedőnek
Keszfh. 178.
e : ü (e : ö : ü.) szenik : szűnik Érd. 86. Keszth. 19. szenyetlen :
szünetlen Érd. 178. szenetlen : szün- Ehr. 68. szenjél Érd. 423. szente-
len Érd. 448. elleni (lóra) : ülni : Be. 200. stb. felelleni Döhr. 142 Keszth.
191. térjek : tűrjük Kati. 2291. 92. terelmes : türelmes Döhr. 22.
kövei : kivül Ksz. 63. sérö : sürü Érd. 244. ősenk : ősünk : Krd. 308.
309. gyelel : gyülől Kulcs. 29. feletek : fületek Kutl 3120. szezesség :
szűz- Dehr. 263. stb.
megeskevén : esküv- Érd. 546. eskesznek Apor 62. izesell- :
ízesül Ehr. 2. vetjek : -jük Kall. 2291. szenvedjek : -jük Kati. n. o.
c u : azontel: azontúl Dehr. 492. orczel : arczúl : (1. f.) azoktel
-tói, -túl „azéak" : asszéak : asszuk Döhr. 492.
ce -.i: ees : és Érd. (1. fj eeljen : ilyen Érd. (1. f ) eenség : Ín-
ség : Érd. 522. anneet : annyit Érd. 558. beertelen : birtelen Érd. ü'27.
eett : itt Érd. 99.
e : jo ju : szoméb szoraéhság : -juság : Döhr. 121. ebod : jobod :
stb. Jord. 810. stb.
ej ci : i, beiság, másutt byság Z>ó7/r. íí^, keietlen kietlen Peer
65. beit : bitt Winkl. 144. 273. stb. -ojt -ejt. képzők (1. képzés.)
III. / : -ai -ei -jai -jei ragokban : napi Be. 203. bálit : balait Be.
270. uuisti ; mustjai Be. 184. (1. Ragozás) rittam : rajtam T,h 355.
i : j : irgalmazib : -mazj Be. 25. stb. ionkább Kaz. 4. 33. Mint
lágyitó : keresztien sebestien stb. (1. f.) Dehr. 128. 129.
i: e: rija : reá T<1. 244. birvad : her- Döhr. 86. (tájszólásban 1. f.)
lilék : lelek Döhr. 158. tivé : tévé Döbr. 181 liány Döhr. 190. (leány is!)
«ygy" : egy Ehr. 15. szipegés : szepeg- Ehr. 65. elmiű : elméjű Pcld.
6'. kinyer: kenyér RK MI. 9. „bystyák" bestiák Keszth. 187. simi :
85
semmi, sinki mindinik mini minire stb. Dehr. 65. 80. stb. mérig: méreg
Td. 84. „tyzik" : teszik Debr. 536. ygyenlő : Érd. 564. sziligv : szelid
Érd. 265. Ers 29. stb. pinész : penész Érd. 287. „kimök" : kémek
Jord. 8H. II „yydrek" : vedrek Érd. 124 kiszerit RMKI. 9.
i : ü : bin : bűn RMKI 163. stb. sziletek : szülétek u. o. 224.
izem: űzöm Kcszth. 31. sirő sűrű Érd 527. „yllí" : ülli üdl-) Dom.285.
Jord. 35. Érd. 5.9ö.„dyhes" : dühös Dom. 161. szíz szűz Kati 21. stb.
,yres-" ,yresködik" iresködik : üresködik : Jord. 5. (1. al. Stíl.) istök:
üstök („wstwk" u. 0.) Érs. 176.
i : ö : bimbel : bömböl Debr. 362. rivid : rövid Dehr. 591. kine :
könnyű Érd. 26. kinyebb : könyebb Gunry. 2. Debr. 288. 346. Nsz. 30.
i : u: párdicz Be. 148.
i : gyo- : elhaitt : elhagyott Kas. 49.
i felesleg hátul : „zolgwli" : szolgúl szolgául Lohl{. 2. vártali :
vártál, regely : reggel Lobh. 13. kerély : kérél u. o. (V. ö. -j-t).
IV. 0 : a : anyádot Poer 26. hagyásidot Döbr. 70. almákot : -kat
D'óbr. 482. osztón : osztán Ijobk. 59. 74. Dchr. 59. alkolmas Kaz. 55. bol
kéz : bal Tel. 275. forcsok : farosok farcsík Mc. 71. movlvA Jord. 68. a.
stb. vol : val, olit : alit, oz : az Tel. 306. stb. viosz : viasz (1. al.)
De'r. 326.
0 : u. 1. ragokban, kivált személyragokban és képzőkben:
látónk gondoljok halljok Kati. 25. 1850. 1851. halnonk Be. 86.
imádnonk 3íc. 10. hanonk : hagynunk Debr. 487. látjok Érd. 570.
tanóh Kaz. 169. hazól : házul Érd 511. járói : -úl Nsz. 133. fordól
Be. 63. kazdagól : úl Be. 44. nimól : némul Döbr. 91. iijól : újul u. o.
fordól Elír. 146. kóldolás : -úlás : kóldosság Keszth. 294. Döbr. 192.
197. haragodjál : -udjál Horv, 14. szagold : úld Peer 64. hoszjó :
-jú -ú Érs. 65. szomoró Döbr. 97. Be. 254. Pozs. 1. máskép: „zumuru"
u. 0. hatalmó Be. 63. ifjó ifjú Be. 87. u. o. 89. háláló Göm. 139. borjó
Döbr. Í07. bosszü Döbr. 140 tanó Döbr. 165. ottogyol : ott ugyan :
ugyan ott Be.279.de[ákó\Be.202.isza,TiyósigEhr.l25. sotó : sotú Ehr.
162. heóság : hiú Debr. 282. samaritanos Jord. 382.
1. törzsekben : felgyót : gyút Érd. 447. ondók Érs. 34. onszoll Me.
73. stb. Tlieicr. 245. jotott : jut Jord. 763. hosvét : hús- Jord. 773.
odvar Ehr. 83. bolcsó Ehr. 39. joh : juh Kidcs. 323. onoka : unoka
Kaz. 57. „heyoz" : heóz : hiúz Jord. 907.
0 : i : szovárvány : szív- : Mc, 105. Döbr. 442. gyolkos : gyilkos
(dolch) Ehr. 154. forcsok: esik Mc. 71. porejtás RMKI. 89. porit :
pirit Döbr. 63. 83. 85. pirong u. o. csomota : csimota Döbr. 152. (csi-
mot is) bombóz : bimbóz Döbr. 403. 475. 482. alamozsna : alamizsna
86
Aiwst. 17. Df'hr. 159. bamos Döhr. 18. 63. 85. (mellette : hamis !) Nss.
326. hamosság, liamossejt Kcsdh. 344.
0 : ö : e : párhuzamos hangzású törzsekben : hömpölyög : höm-
pölyög 3ÍC. 46. tori : töri. törlejt, igét stb. Döhr. stb. (Stil 1. a.) virlong :
vérleug Döbr. stb. (1. al. Képzés.)
Máskép : gyortya : gyertya Ns2. 381. clozka : dezka Érs 397.
darab : dereb, darblás : dereblés (1. f.)
-ojt : it : szakojt stb. (1 Képzés és 1. -i hangz.)
Y. ö : e : i : a) ragokban és képzőkben : szei)lősöjtetik : -ittetik
Horr. 251. helhöztetik Péld. 50. kölkö : kölke Apor 67. törtö : -te
J2^or 83. környöllő Aj^or 45. öröz : őriz Td. 240. fizetőm Horv. 14.
idvözejt : idvez WinM. 319. (1. f.) köcsönség : kicsin Guary 43.
b) törzsekben : lölkömet : leik- Fozs. 38. önség : enség (1. f.)
Ínség Göm 36. kössebb : küssebb : kissebb Ehr. 89. kösded Fhr. 129.
köcsöned : kecsinded „kewczewned" EJir 145. köllött: kellett Érs. 70.
ödő : idő WinM. 64. kövei : kivül Nsz. 63. ödvösség : üdv- idvesség
Wiithl. 216. szöm : szem Nád. 295. (4.) öbrön : ébren Ehr. 35.
ö : V. ő : V : könyö (v-?) : könyv Pozs. 31. Érs. 317. Be. 300. stb.
nyelő : nyelv Ehr. Döhr. 204. stb Érs. 541.
ö : ií : a) törzsekben : szön : szün 3Ic. 116. ötközet : ütk- Dom.
129. szüvő : szívű Érd. 47. kört : kürt Tel. 241. gyöjt : gyűjt Kati.
2579. gyölöl : gyűlöl Döhr. 38. gyölőség : gyűlölség : Mc. 32. tőz : tűz
Döbr. 34—31. föst : füst Döbr. 34. szőlés szül BMKl. 191.
b) ragokban, kivált személyragokban: féljök,tiszteljökXtt^. 168. mi-
nekönk Érdi 570. istenönk Fest. 122. legyönk, éljönk Erd. 595. s általá-
ban igy :
c) képzőkben : revőletes „revevletes" : revűl- Dom. 165. elevenyöl :
-nűl Érd. 310. böcsölet : -űlet Érd. 631. ípöltetik : épül- RMKI. 97.
repölő Be. 300. erekköl : örökül BMKL Í90. görögől Be. 202. remől :
reműi Döbr. 35. egyebövé : -üvé Debr. 362 nevő Kati. elméjő, örömö
Be. 105. beeső, nemő, szűő : szívű BMKL 200. minemő D(>m. 184.
bötő : bötű : betű Érd. 124. szérő : szérű Be. 6. eskö : eskü Be. 300.
YI u : 0. : a) törzsekben : hug : hogy Ehr. 2. 3. hul : hol Döhr.
30. 96. 111. 392. réguta Kati 1378. míulta Érd. 340. 511 burejt elbo-
rejt Keszth. 203. Döbr. 239. nugat: nógat BMKL. 17. 19. kuldulás Dom.
200. ur uroz : oroz Kulcs. 122. Dom. 269. urvos BMKL. udu : „wdAv"
Jord. 104.a. ucsud „wchwd" : ocsúd Érd. 448. tuldol : tóidul Drbr. 3.
kápyszta Érd. 503.
b) ragokban képzőkben : -túl : tói- Kati. 266. 267. stb. -rúl,
rúlad Döbr. 96. alú : alvó Mc. drágalatus Kulcs. 296. alázatus Apor 96.
87
iitálatus Apur 96. mocsárus Keszth. 2S7. csalárdságus Keasth. 352. pirus
^il/iír/kiváiiatus Be. 193. Jánus Peer 127. stb. poklus iVcí.Jí'S'.bóldügsá-
gusÉrd. üOő.ajótsitus Lf d. 409. hizonyűt: bizonyojt: bizonyít Zrt^í. 177.
yúágosút Ka z. 139. bodugút bizonyút Tih. 356. indút, vidámút Kuz. 201.
« : a : viusz „vihiusz" viasz Dehr. 44.
V : ü, bulcs : bölcs Vessp. 133. u. o : „bewlcli", uzturú : öztörü
Kas. 30. (leirás ?)
u : végül toldva : „szoljw" : szólj, „olyw" : oly Ehr. 9. 12. „orw-
ság" : ország Jord. 58. a. „arw" ; ár : Jord. 3S.a.
VII. it : ö : gyük ér : gyökér Be. 136. künnyü : könnyű, megke-
serüdöm Ns2. 90. ünnömmaga Nsz. 179. tüvis : tövis Be. 182. jünned :
jön- Kati. 272. meddű Kati. 342. küvet : követ Kati. 805. ükét Bohr.
320. stb. dühüt : dühödt Bebr. 567.
ü : e : feketü : fekete Guary XIV. 48. fügyelmez : fegy- Be.
186. környüközhetetlen : -nyék- Nss. 190.
ű : i : dücső : Kati. 2. küsebb : kis- Mc. 124. tü : ti Be. 27. mü :
mi Be. 28. stb.
^í : V : hiii : hiv- Be. 183. viu : viv Be. 266. Jord. 906. meghiuni
Be. 291. Bcbr. 354. auult : avidt stb. (leirás.)
24. §. Mássalhangzók cseréje.
I. h áll felesleg, hosszúság jelzése vagy eszközlése végett (1. f.) :
épéht : épit 3Iarg. 3. gyűht : gyűt : gyűjt Vitk. 22. gyohtot fáklyát Bom.
2. mezehtelen Féld. 37. „yhyeet" ihjet : ijjét Érd. 592. zökent : zökk-
Veszpr. 105. önnön kéhjén : kéjén Kati. 2250. „aleht" alit Péld. 37.
visszha vissza Be. 112. ahra : arra, ah : az a Bebr. 1. ahkjJord. 714. ah
másik Jord. 729. ahme : ame ime Bthr. 17. ehyfeli koron : éjféli Göm.
15. kelh: kell-D(6r. 16.
h végül némi nyomaték végett (1. f.) vagy a nélkül. így a kérdő e?
itt -eh ? „minemde árvává maradunk eh. .^" Tel. 177. alh : áll Loblc. 11.
seh : se Apóst. 3. vezneh : veszne Apóst. 4. feleségeh u. o. miveh :
-vé ; joh : jó Bebr. 128. kelleh : kellé Veszp. 6. kinzódoh Veszp. 1.
lezh : lesz Böbr. 1. molyh : moly Böbr. 300. Imbreh Apóst. 55. deh :
de Peer 57. 60. 64. 72. 74. beeh : be Érs. 15. 539.
Kötelező (kötő) vagy parancsoló : oldozh : oldozj Apóst. 50. sirh :
sírj Péld. 66. „syryh" ; örízhy : őrizz Be. 197. akarh : akarj Be. 102.
nezíh : nézj Be. 109. sírhon R3IKI.
h : g t. mellett (1. f.) : „hwth" : hűt. hit Apóst. 5. csíllagh Érd.
311. keth : két szenth Peer 36.
h : felesleg elől (1. f.) : hü : ű, herék : örök, hember : ember Jord.
Winlil.Érdi .'általában) ; hontál : ontál Göm. 60. horvos: orvos Göm. 69.
boka : Göm. 74. horcza, hostoroz Göm. 80. 83. hijed: ijed Jord.öO.n.
halázatos : alázatos Érd. (1. f. leirás.)
// elöl elesik (1. f.) árpa : hárfa Fest. 41. 265. oű mester : hof
Jord. 74. a. izelkedni : hizel- Érs. 188.
h elesik közbűi : rotad : roth- Érd. 486. rotadando Jord. 754. (3)
károztak : kárhoz- Kaz. 193. ait : áhit Kati. 260. Érs. 89. 527.„h\zo
Aveek" : bűzövék bűzhövék Jord. 22. 46. „serwggem" sérügj : sérhüd-
^;-.s\ ő.
h : j, eh : éj Ers. 539. hambor : jámbor Erd. 203. ehhambor : e
jámbor Guary 67. enhom : éjjom : éh jonh- Winkl. 191. szoméhon : -jan
Érs. 6. irha : irja Td. 262. sírhon : sírjon RMKI. Érd. 559. teremtéhe :
-tője KdÜ. 1195. tehendö : fejendő Jord. 29. a.
II. v. u. (leírás) : „tvnywolni" : tunyolni Dom. 62.\ysL : újjá Dom
173. wr : úr Érs. 68. „arw" : árú (1 f.)
V elül toldva (vagy megmaradva 1. f.) vönekik : őnek- Tel. 262.
vimádság- Ehr. 14. volta : olta Lohk. 19.
V közbetéve : dicsővit „dycso'wyt" Jor. 715. érdemövek : -deműek
Ers. 163. fogadandüvol : -úl Apor 125. szinövek-Bc. 67. miuemővek Be.
17. hitüvek Döhr. 373. négyszegőven Be 11. „reevui" : ríni Jord. 48. a
nagy állatóvak^í. 104. nyelvővet : nyelvíít Be. 106. hivend : „h}wend":
hiend Érd. 486. elövek utóvak 3Ic. 92.
-vei ragban megmarad, de csak itt-ott, rendetlenül : étkekvei
(örömekkel u. o.) Kat. ével : éjvel E/ir. 73. sárval n. o 5. vétekvei Ehr.
155. jonhval Ehr. 156. johval lélekvel szépségedvei Fed. 120. 124.
V kiesik : or : orv Bohr. 344. (u. o, 345. : orv ; igy : Jord. 370.)
iirság : orvság Be. 185. lehet ősi ur or) keedünkre : kedv- Kuz. 65-
kény : könyv Jord. 706. sziűket : szív- RMKI. 195 szíben : szív- Bohr.
115. szi : szív „zy" Érs. 529. 541. stb. szoárvány Bohr. 471. urusság :
orvosság : Td. 334. óhat : óvhat Érd. 553. taul : távol Keszth. 93. 271.
381. koász : kovász Bohr. 316. fúall : fúv- Bohr. 324. alás : alvás Lohk.
5. toábbá Tel. 267. iand : iv- Bohr. 315 étöl : évtől Bohr. 387. semmié
Nsz. 26ő. Bohr. 117. sérés : sérvés Corn. 253.
V : j jövetek Fest. 3 jövenek : jöjenek Érd 336. hivendesz : hijend
Érd. 486.
V : 1 vépik : lépik Be. 42. 81. Bohr. 39.
-ve végül ezekben : ki (határzó és igekötö) kivé Érd. 8. 214 280.
stb. Jord. 106. a. eleve : elő Be. 91. előve Erd. 7. stb. leve : le Jord.
291. 300. Érs. 109. 112. 137. stb. (ki sokszor Érd. 214.)
89
III ;■ : V : leányájá : -ává Be. 53. örökségéjé Kulcs. ,338. kábája :
-ává Debr. 25'.). megijandó Érd. 432.
j : l. kiájtó : kiáltó Érd. 110. „kjajtás-* kiájtás Jord. 30. a.
jejtés : lejtés, táncz Jord. 472.
j : h. megijatjátok : raegibatj- Érd. 432.
j : gy. jógyúlás „yogy-" gyógyulás Ehr. 126. yogeyt Kidcs. 64.
je : i. jege „yege" : ige Jord. 902.
jo : i. joh : íb, jiib Dehr. 11. 160. jouba: iba EMKI. 175. 922.
iba ibod Érs. 8. yonkább : inkább Érs. 12. Bohr. 32. jhát : ibát jiibát
Dom. 113. (leirás ?)
j betoldva a) sz és z mellett : biszjük Be. 202. Dchr 479. aszjú
bosziú stb Marg. 148. stb. szjűl : szül lúdcs. 282. feszjület : feszület
Dchr. 499. teszjek : tesszük Kall. 1699. bozjá bozjánk bozjájok Marg.
148. Érd. 90. 1470. iszjátok Érd. 430.
b) Mássalbangzókboz szók közepén és végén : regjel : reggel (v ?)
Döbr. 102.'kÖTij'ór^ü\etes WiuE. 11. keserjűségH^wí/c/. Í5 igjen „igyen:"
igen Corn. 272. kienvezés : könyv- Ehr. 4. vigy : víg Kh\ 3. vjér : vér
Ehr. 68. fjül : fül Kulcs. 295. terjűl : terül, zyükség : szükség Debr.
477. 478. igjér : „igyér" : igér Érd. 38. 619. stb. mjü „myw" : mű
Jord. 78. stb. „hywség" : bjűség v. hívség ? Jord 739. „nekjwlön" :
nekjül, nekül Winli. 18. „tywz" tjüz : tüz Apóst. 2. Dchr. 449. (2.)
„megby" : meg niewr. 4. vesztegjet : veszteget „megyodatlan" : oldat-
lan „elyámúlás" 1470.
c) kivált l mellett, néba lágyitás végett, néba jelentesteién toldás ;
talán irás, hangoztatás nélkül : „törlyöm" : törlöm Jord. 889. „tuljok"
tulok Jord. 814. másik sorban: tulkok; „telyik:" teWk Dom. 270. „bom-
lyok" homlok Érd. 537. „eljö : élü Jord. 922. „valy" : val T<1. 260.
„ely« ; el „halály" : halál Tel 347. „kely" : kell Tel. 243.
j kiesik ; -ével : éjvel Ehr. 3. ee : éj Jord. 362. für : fürj Knlc^'.
258. Jord. 142. (2) „szy" gyártó: szíjgy. (mint igyártó : íjgyártó;
y: íj ?) Jord. 741. házbéen : ház helyen v. beán : tér meg : térj Ehr.
421. 422. stb.
25. §. Mássalhangzók. Folytatás.
IV. r : l lg : gergör : Gergely Érd. 233.
r betoldatik : csalárdos : családos Tih. 11. (2.)
r kie<=-ik : segöstyés : segrestyés Kaz. 69. nyes : nyei-s Érs. 48.
fasang : farsang (az eredeti) Corn. 238.
Y.l: r : ful, megfúl : fúr Érd. 591. Jord. 102. a. elköcs Érd.
84. 232. erkecz u. o. fuldal, fulánk Tel. 108. készölit : -rit Kaz. 47.
90
Ölsébet : P^r7sébet Döhr. 402. udval : -var Jord 39. a. mély v. mélföld :
luérfölcl íamaz eredeti) Érd. 548. Jord. Í02. a.
1 : t képmutaló Mc. 24. 138. Döhr. 351. 386. 492. újoimal : -iiat
Érd. 120.
l betoldatik a) végül : hetével tart Jord. 310. bel : be (1. al.)
sirral : sirva Kas. i2. örűlvel : -ve Elír. 21. netalantal : -ta (1. Kötőszók.)
b) törzsben vagy összetett szóban : tanálch : tanács Horv. 44.
Dom. 125. Apor 83. álcs : ács Mc. 40. stb. tálnyér : tányér Érd. 169.
lilcza : úccza v. útcza (eredeti ?) Ktdcs. 33. szóiszóló : ÉJrd. 530. stb.
fenelkedik : feneked- Be 79. bölcsűletett : böcsűl- Érs. 324. beltelt
Kidcs. 203. bel akarok menni Érd. 604. bel iktat Érd. 468. bel vádol
Érd. 467. bel lepőd : takar Érd. 472. belajánl Érd. 473. (betelvén Érd.
565. stb.) imálcság Lohk. 187. 198.
1 kiesik : a) végül : nappá : -al Jord. 391. stb. ee nappaa Érd.
360. nekűl, nekől (és nélkül) Jord. stb. (1. Ragozás.)
b) törzsben vagy szó belsejében : bód Érs. 58. ámél, ámélat
elámolkodik Jord. 64a. 714. 733. Debr. 164. kúcs „kwcs" Érd. 366.
(4.) csepesz „cbepez" : csepl- Ktdcs. 283. vota vona : volta volna :
Ve<zp. 119. Tih. 169. 170. stb. Érs. 225. stb. Jord. 891. 893. stb. gyű-
lőség Kidcs. 273. gyílőség Ehr. 66. érdemnek : -melnek Érs. 193.
erdemheted Érd. 300. udvarnak : -ólnak Érd. 553. megkáromnak :
-mlnak Nsz. 105. bőcsesség Kaz. 92.
l:-hj: mosolúl KatJ. 908. 1448. gályád : gálád Fhr 30. 46. 129. 132.
l : n : ottogyol stb. ott ugyan Fhr. 26. B(hr. 334. ittegyen :
itt Ígyen Ehr. 74. talantal Be. (1. Szófüzés. Kötőszók) enbelem : ben-
nem Be. 196. stb.
VI. II : l : lengyen : lengyel Bom. 266. bolvan : bolval
Jord. 6. atyai, anyai : atyján, anyján Bom. 283. különbéi : -ben
Bebr. 508.
n : m '. szántalan Kati. 47. szánkivet Behr. c. stb.
n : vy : fenefa : fenyő Be. 310. énim : ínyeim, torkom Apor 93.
fen : fény Ehr. 49.
n betoldva : onszonlak : unszol Fozs. 5. entülen „enthywlen"
fogva : ettül f. (1. Határozók), ilyentéu : ilyetén Érs. 520. sonba : soha
(eredeti ?) Ehr. 47. 67.
n toldva végül : miattan : -atta Jord. 363. előtten Böbr. 239.
birónak előtten BMKI. 182. harmannapok előtten n. o. 197. öszven
Ehr. 22. 39. 59.
ri kiesik elől : incs, incsen Mc. 171. 183. (egyik sorban igy, má-
sikban : nincsen Mc. 175.)
91
w kiesik a szó belsejében: muka Keszth. 46. Jorá. 801. Behr.
247. ött : önt Be. 208. stb. lappag : pang Fcld. 45. Érd. 525. Corn. 414.
harmicz : -incz Corn. 425. véhed : vónhed Jord. 45. a. basoltatik -onl
Gyöngy 12.
nn : n : báborgatannak : -tni Jord. 383. stb. (b f.) Yagy hu: nd ?
VII. m: n : „Caym" Kaim, Kain Guary. mevet : nevet Mc. 120.
Kati. 2733. Göm. 7. stb. (mindig), megbimt : bint Mc. 36. Érd 84. imt :
int Be. 58. 291. Mc. 36. romt : ront Jord. 21S. taLántam Dehr. 237.
240. torom : torony Marg. 185. 187. (eredeti.)
m betoldva : lampan : lappan Be. 263.
26. §, Mássalhangzók. Folytatás.
VIII. h : V : Beszprim : Veszprém 3íarg. 66. tibelyeg : tévely-
Döhr. 496.
h betoldva : Imbre : Imre : BMKL 224.
p : f : zaprany : sáfrány Erd. 446.
p betoldva : emptet : emtet Erd. 44.
/ : V : fona : vona Érd. 502. (leirás.)
/ : p : ífasee : pascba (1. f ) ffutifar : piitifar Jord. 74a.
k : t : ennektova : enneg : -net Erd. 567.
k : p : kedeg : pedig (soksz. 1. f.)
k : y : kazdag : gazdag Be. 7. (mindig) vesztek : veszteg Érs.
332. éjfélik : -ig Érs. 333. (leirás.)
k : cs : kuklya : csuklya Nád. 435. (eredeti), muslika : -cza Apor
71. (ered.) kikörgö kútfeje : kicsörgö (?) Erd. 527.
IX. g : t : sög, sőgb Ehr. 53. 81. (sőtt Ehr. 106.) inneg Ehr. 121.
bonneg : -net BMKL 24. tebág Fest. 83. onnag Nád. 040.
g : h : jog : jobb (mindig) Be. 166. Jord. Corn. 69. stb. jog
szem Be. 312.
gy :j : tj stb. : bagynallik Érd. 545. ógyatok : ójjatok Virg. 52. szer-
kegyel : szerkedjél (}) Be. 169 vongy : vonj i^Jf/iI io. vongyad m. o.
16. 19. tárgya : tartja 3Iai g. 7. Horc. 29. ongya: ontja Horo. 2i5. ba-
gyit : bajit Elír. 21. (3.) meggyünk : menjünk Jord. 146. mengyön :
menjen Ers. 565.
g : d : menygörgés (gördül?) Corn. 416. Apor 66. Be. 74.
dgy : gy : adgy : ágy Göm. 25. (leirás.)
gy : d : gyecséret gyecsösség Ehr. 1. stb. gyicsekedni : „gyczewl-
kev^'d" Ehr. 125. ,.gybes" gyibes : dübös (1. f.) Ehr.
gy kiesik : iril : irigyl Jord. 716. stb. elbaitt : elhagyott Kas. 49.
92
27. §. Mássalhangzók. Folytatás.
X. / : d : tagasztot: dagaszt- Jord. 34. tagaszul : dugaszol (l.f.),
tagály : dagály JÉrd. 96. tajka : dajka Érd. 42('>.
t : ty : szattrot : szatyrot Jord. 109. 110. a. (leirás ?)
t végül toldva : kijÖvént : kijővén Döhr. 235. mikort : mikor Ehr.
9. stb (hely rag).
t : l : zásztó Érd. 118. porosztó : poroszló Be. 125. 3íc. 48.
(mindkettőben t eredeti).
XI. d : i : derécsel : terécsel Dehr. 345.
d : gy : dimőlcs : gyümölcs Marg. 9. vadnak : vagy- van- Fest.
3. stb. hadni : hagy- Lányi 71. 199. hadot : hagyott Tih. 204.
d : h : dérmái : bérmál Erd. 145.
dl : n : vadlani Ehr. 10. vádlottá : vall- Érd. 402.
dii : iin : idnep : innep Lányi 71. Apor 148. mednek : mennek
Ehr. 85. 115.
dz : dd : adzig (acczig) : addig Dehr. 108.
d toldva : Isdrael Keszth. 22. stb. ezerend : ezerén Jord. 124 (2)
d elesik : tarcs : tartsd Dehr. 130. fordíts RMKI (1. al. Igeidők)
áldj- áldjad Döhr. 180.
28. §. Mássalhangzók. Folytatás.
XII. s : sz : kerestölt (és „kerezt-") Jord. 746. eghes : egész
Peer 30. chasar : császár «. o. 31. (leirás.)
SS : rs : fassang Érd. 504. (1. f ) nyássán : nyársán Xsz. 183.
s : z : esüstösült „esystwswlth" Keszth. 64.
-szt kiesik : ijeget : -sztget Fest. 373.
XIII. 2 : s : zaprany : sáfrány (1. f.)
z : zs : zolgya : zsoldja Érd. 54é. zirral : zsir- Kaz. 100.
z : dz : jezzi : jedzi, jegyzi Dehr. 522. mazzag : madzag Apor 81.
z : sz : (1. f.) „zyttyha" : szittya Érd. 286. „zeeget" : sziget ÉJrd.
377. „zanky" vetik Kfiz. 110. stb. „zaar" szar Érd. 502. zoppa : szopa
Pozs. 45. zü : szü Apor 2.
XIV. c^z : sz: -tsz : maradcz : -adsz Ke.<izth. 267. magasztacz :
-atsz Kulcs. 33. lácz : látsz Kidcs. 122. (leirás.)
ez : cs : teröczied : terítsed Dehr. 283. czucza : csúcsa (?) Vitk. 72.
eh : ez : ulcha : utcza Kesz-th. 32. talcha : tálcsa vagy -cza Érd.
(1. Képzés), orchul : arczúl Drhr. 309. capichomos : capuczinus Dom. 58.
c : k : cs : cerdölés : kérd- vagy cserd- v. gördülés Peer 76. (2),
kikörgö : kicsörgö patak Érd. 527. kokonya : kocsonya (?) Sánd. 2.
93
Alaktan. I. Ragozás.
I, ISTevek,
29. §. Nevek személyragai.
Az első személy ragára nézve egyesben nem igen fordul elő kü-
lönösség. Mégis találjuk : atyámfiam : atyámfia. Ehr. 149. (2) 150. (ma
is népnél : atyafim), attyafiok : at}-jokfia Érd. 654. fém : fejem. Döhr.
72. (utóbb is : szóm, jóm stb. s ez nem kivételes). És miám, körülem
^ih. Érd. 537. (1. Névszók ragozása); ritam : rajtam Tilii 345.
Másod személyben : féd : fejed Mc. 22. rájad : rád Döhr. 523.
Harmad személy ^ nélkül : langa : -ja he. 205. jobba : -ja Nsz.
57. burához : -ja Érd. 277. baba : -ja Kulcs 103. ballá : -ja Be. ISti.
Tel. 221. papa : -ja Be. 16.
árja : ára Döhr. 438. sulyokja : sulyka JhJrs. 383. titkja : -ka. Érd.
176. titkaja : titka Dehr. 363. övéje : övé Érd. 262.
Végső c belyén -i : bitire : bitére Dehr. 42. elei : eleje, kezdeti :
-e í^rs. 487. (Kati.) kettei : ketteje Nád. 233.
Többes. Első személy : langim, búgim Ehr. 74. énim : Ínyeim
Apor 93. kenyerim Be. 182. jobim Mc. 19. kincsim, pénzini Lohk. 49.
atyámim Jord. 96. a.
egyink másink : egyikőnk, másikonk Döhr. 378. egyönk sem ki-
van : egyikőnk Érs. 337. bázink : házaink Be. 252. napink A2^or 1.27.
melyönk : -ikönk Érd. 463.
Másod személy : kénid : kínjaid Gyöngy tagid Gyöngy. 12. mondá-
sid szavid Érd. 575. bívid : -eid BMKI. egeitek, mástok : egyikőtök,
másikótok Virg. 123. egyitök WitM. 147. mindöntök ; mindenikőtök
Jord. 154. kitek : ki közületek Döhr. 332. 376. büntek : bűnötök Göiu.
39. esztek : eszetek Döhr. 144. húgtok : búgotok Be. 182. bajtok : bajo-
tok Kati. 2260. viadaltok Kati. 2267. fétek : fejetek Mc 32. ellenség-
tek, istentek, mindentek Jord. 111. 112. 114.
Szódtok : szótok Érs. 252. (3.) náladtoknál: nálatok (igy is) Érs.
234. tiedek : (tietek) tieid Jord. 65. a. 540. az enyimök mindenek
tiedek u. o. Jord. 583. örön)edi : -eid Peer 137.
Harmad személy : burai : búrjai Erd. 204. babai Kuz. 54. Tel.
85. szavi : -ai Ehr. 72. titki : -ai Ehr. 61. sebi : -ei Ehr. 65. johi : jo-
hai Keszth. 184. juhi Döhr. 151. papi Döhr. 149. jói : javai Döhr. 208.
kúti : kútjai Döhr. 2i3 — 244. dolgi : ai Döhr. 252. madari : -ai
Döhr. 295. izi : ízei : Be. 141. jégi, völgyi, ceti barmi, vádi Be. 132.
nyomi Be. 175. szívi : -ei BMKI. 194. egyebi : ei Mc. 52. 171 - 175.
gondiba Lohk. 47. emlei : emlői Be. 182.
94
közelök Érd. 614. rettenetük RMKI. 22. essek : esőjök Be. 305.
erőek, időek : erejök, idejök Bod. 7. mivelkedettjök, végezettjök J^Jrd.
300. ösejök : ősök (ősük) Érd. 312. határaijok (-uk) Jord. 432. miájok
Poss. 28. réok : reájok Jord. 334. (1. Névutók.)
székik : eik (vagy -ök) Corn. 102. száik : szájok Döbr. Í4G. mon-
naik : miudkettejök Dóhr. 500. Be. 54. Birk 192. 335.
féléke : ki miud az ő féléke mellett űle Jord. S8a. nádnak vadaki
(„vadatí") : vadai Apor 17. asszonyoki : -ai Kidcs 327. földnek szeli-
dekeért : szelídéiért : Dob-. 414. megjelenésekit : isten fiának meg-
Jelenésekit várja Döbr. 353. Mártának és Máriának kastélyokából :
-lyából -lyokból Döbr. 487. nyissátok kajDuktokat : kaputokat vagy
-itokat Döbr. 47. lelkemnek haboki és vészeki : -ei Fest. 378.
Tehát -e és -i -ok és -aih stb. az egyes és többes birtokos- és bir-
tokragai gyakran felcserélődnek, mint a mai népnél is, így világosan
ebben is, ne adatnának ő gyermekdeded ragadatba, ö feleségf'A* ő vá-
rosok ö szentek undoklatba Be. 10.
Különben a személyragokban, nevek és igék alakjaiban a mai u és
ü többnyire o és ö. így látónk- látjok-, életöm életöd életö életönk
életötök életök-, környőlönk környőlök stb, (1. Hangtan.)
A harmadik személy -«-ja, e-je gyakran mint mais, sőt még gyak-
rabban is, felesleg némely szók ragja előtt, így bizonyába Mc. 138. bi-
zonyával : bizonnyal Veszp. 110. Keszth. 72. gyanánt gyanába (1. Képzés.)
Különösen szokatlan módja van pedig a személyragok oly esetbeli
csatlakozásának, midőn egy névutós név mellé tétetik. Ez a uévutó ki-
vált : felől. Ily alakok vannak : jogfelöUö Mc. 107. e. h. jogja felől, bal-
fellöled eh. balkezed felől Me. 51. én jogfelőliem eh. jogom vagy job-
bom felől u. 0. és balfelőlem, balja felöl Be. 299. (2.) (1. Szófüzés.)
30. §. A hasonlítás fokai Comparatio.
A három fok közt való különbség, mely ma oly szabatosan meg-
különböztethetőleg fejeződik ki, a középkorban még épen nem igy van,
nem is határozott alakokkal jeleltetik. A középfok -6-je gyakran felső
fokot is jelent. A felsőfok körülírva jeleltetik ily szók mellékelésével :
mentől (niend ) mennél, minuél (mind-) A leg igen ritkán fordul elő ;
mai módon alig néhányszor. Példák :
1. Középfok legtöbbször röviden a -b vagy -bb előtt álló hangzó
mellőzésével, néha mássalhangzók torlódásával : teljesb üresb békét-
lenb Veszpr. 144. bátorb kedvesb Corn. 137. galyádb Ehr. 127. álnokb
Jord. 392. hitváb : -nyabb Ehr. 127. kemémb Kcdl 2'1. keservebb
95
Jord. 818. BMKI. 15. bóldogbak Fest. 370. genyetb Jel 217. rettene-
tesb KdZ. 3. temérdekb 1470.
főnevektől : szégyenb Érd. 474. iiyavalyább. Virg. 123. súllyabb
Érd. 436. ritka alak melléknévtől : teliebb „tellyebb" szeretet Érd. 480.
halározüktól : nyilvábban Érd. 541. haraarb Be. 270. hamarabban
Be. 90. feljebben i\sz. 216. örömesben Winkl. 132. elesztebb Beir. 54-
átalabb (melléknév is) ÍWd. 606. bizonban : bizonyosbban Érs. 334.
338. gyakortább Ehr. 61.
körülírva : nagyval inkább, nagyobb stb. Bebr. liO, 280. Guari/
8. nagyval ékösb Kati. 1115. nagyval szebb Erd. 220. nagyobban kel-
lemetes : kellemetesb Érs. 217. jobban könnyebb Bebr. 07. Ezek már
az összefüggés által felső fokká lehetnek.
Középfok helyett : jó keze : jobb keze. Ehr. 21.
Középfokból alkotva : öregbded Erd. 628. magasbdad Gunry 60-
(1. képzés -ad dad) hajolbhatatlan : hajolhatatlanabb Érs. 420. hajolb:
hatatlanság u. o. fehérbséges Tel. 362.
2. Fclsö fok. a) egyszerűen a középsővel kifejezve : nagyobb,
legnagyobb Deir. 7. 1470. rettenetesb keservesb (1. f. 1) kellemetesb
Nsz. 346. ne utálj engemet te kisebbik szóigálódat Göm. 159. szeutsé-
gesb Ehr. 22.
b) körülírva : nagygyal (1. f.)
c) körülírva más szókkal : mennél kisebb : legkisebb Tik. 340
Erd. 441. 505. Giiury 8. mennél alább való Birk 85. minél „mynnel"
jobb Erd 662. mentől nagyobb Corn. stb. mentől gonoszb. Be. fí3.
mintül kisebb Nád. 314. Virg. 125. mentől szerelmesb Be. 194. 199.
mentől alul : legalól (?) Lohk. 26. mentől utói legutól Lobk. 2i4. ta-
gosb minden gyermekek felett Be. 118.
legelső Bebr. 147. legkisebb ; „az a ki nagyobb tiköztek legyen
mikép legkisebb" Virg. 127. legkisebb BeJtr. 574. legjonkább Gnnrg. 40.
De a leg ily viszonyban ritkán található. Van : leg-azonnal Bebr.
30 legottan Bebr. 567. stb.
31. § A többes alakjai.
A többes szám alakjaira nézve kevés sajátság kivan megjegyzést.
1. Némely oly szóknak alakítottak többesét, melyeknek ma nem
szokás. Péld. elegek Érd. 324. bizonyok Érd. 634. hármak Horv. fi. Be.
132. hármakat Érs. 136. tiedek Jord. 65. a. 99. a. (1. f.)
2. Némely szók végén a többes /r-ja előtt kapcsoló hangok álla-
nak : kútfejek : fők Fest. 37. egyenlővek Me. 57. Be. 113. szinüvek :
színűek Be. 48. nagy állató vak : állatúak Be. 104.
96
.5. -i kéi^ző után sokszor -a -e járiíl ma is, mely néha jelentésvál-
tozást okoz. Régen találunk ilyeneket : estiét • estit Be. 207. nékiek :
nékik, némelyek Knz. 170. Tih. 380. stb. testiek lelkiek örökiek Érs.
539. semmiek Ka2. 5. meneieket : minőket mennyiket Ajmr 13. 34-
az anneat 31c. 125. asszéak : asszuk (1. í.)
Más ragok előtt : kenyerünket najíonkét/Zet adjad Dehr. 478. mi
kenyerünket mindeunapiat adjad Érs. 163.
32. §. Névmások alakjai.
Ezek alakjai és értelmök jobban különböznek. így :
t'/(-től, mely hihető röviden is ejtődött : enijéim Mc 294. encim :
enyéim enyimek Kr szili. 125. ennen tőlem Mc. 148.
mii íü műk tük Mc. stb. (1. Hangtan) mai : mi ti vagy mik tik.
Tájbeszédben ama régiesek is. Továbbá: tennen rólad Tlfc. iQ»9. „tenem
magad" : tennen Döhr. 134. (soksz.) tűnöm magatok Mc. 1G5. tün ben-
netek Mc. 1S2. tüncktek Mc. 58. tűtöket Mc. 58. tün tulajdonitókba
Mc. 205. tenen nálad Mc. 206. tenen tőled Be. 109. ienwQm magad Érs.
32. Nsz. 192 Apor 52. tenen érted : magadért Be. 156. tünön maga-
tok Mc. 57. Érs 256. tinen bennetek Döbr. 337. tünön tőUetek stb. :
ti magatoktól Be.
Ö igen sokszor az helyett, tehát dologról elvontan is (1. Szófűzés.)
öveje : övé Érd. 202. („eweyee")
ön : ömaga Mc. stb. önét: magáét Fest. 370. önné: magáé ^nem
tulajdon önné" Mc. 161. önnei : magáéi Mc. 10,9. tulajdon önnébejöve
és őt ennei (önnei) nem fogadták Jord. 623. önbenne : magában Érs.
34s. Mc. 152. önnön : maga ; önnön nála Me. 182 önnön közöttök :
magok közt Mc. 101. önnen benneten : önmagában Khr.lO. önnön benne
(1. f.) KafJ. 2'd09. önközepettek Dchr. önnönbele : magába Be.
ennen : önnön Érd. 562. ünön : önnön Sánd. 6.
ön egymást elárolják Mc. 58. (1. Szófűzés.)
őféle szolgák : conservus suus V. 3Ie. 00.
az aniia: ugyan az Mc. 125. meg azonnieat adok: megannyit 3íc.
154. azon : azon : ugyanaz Érd. 114. ^ki látta, azon megírta" : a ki
látta, ugyanaz megírta Erh. 103. azonnak Be 320. azokból Jord. 806.
azomól Érd. 1. azont hirdeti anyaszentegyház Érd. 4. ime azon az anya,
azon az szűz és ennen maga szüle és szűz leány es ; ugyanazon
ki istent és embert szült Érd. 454. az annen : ugyanannyin Elír. 132.
ez ei,ne : ugyanez Ehr. 100. ezent teszi Dehr. ö97. ezenekről szól idve-
zitőnk Jord. 354. ezenhez Dom. 181.
97
li : me]}^ mint jelző : ki kö : mely kö Bom. 173. stb., ki : mint „oh
ki igen kivánnám" Dehr. 43 ki felmagaztattak te mivelkedetid Ajior 52.
kitek : kicsoda közületek Mc. 2á. (1. f.)
ki mind : mindenki, kiki Érd. 508. Döbr. 309. stb.
rx'ki : némely valaki (1. f.) Érd. 602. Kas. 177. stb.
valaki : bárki akárki ; valaki csak Tlr^. 42, valakiknek megbocsá-
tandjátok bűneit, megbocsátva lesznek Érű. -145. valaki végig megma-
rad ... az idvezűl Érd. 121.
mchj : ki Apóst. 6, ; mely : melyik Mc. 50. mely az ige ? : mi, me-
lyik ? ]\Ic. 116. mely : a mi Mc. 52. mely te keserved : mi? Be. 63.
mely dolog : a mely Bihr. 15. adjátok meg a mely császáré császárnak
Mc. 55. olvastátok-e, melyet tött Dávid Mc. 119. ki szolga, melyet
bocsát . , melyet ad társa, melyet nem ismert Lom. 178., 179. beszédet,
mely mondatott próféta miatt Mc. 07, melyünk győzi el egymást Érd. 463
mi ez mely kimegyen Be. 300. emlékezzél meg mely (az) én jóm Apor 48.
mcne : mennyi, minő Theivr. 99. raineieket mennyiket Be. 173.
inene : mennyire (1. névragok)
mcnc : minő Behr. 13. nemő-nemö : némi-nemű Bom. 100., 107.
némi idő Elír. 9. Bom. 261. némihány napok, néhány Érs. 434.
némi és némely felváltva Érd. 273. menehány : mennyihány Pvzs. 44.
ncmi-nemö kastély Mc. 150. nemi-nemőhad Érd. 538. neműnémű
Marg. 5.
néki : valaki általános használatú : nékik jól kezdik . . nékik gono-
szul . , nékik resten . . Érd. 121. némi nemű hajlék . . Érs 457. valami-
nemő Érs. 553.
enne : ennyi : enne világosság Érs. 331.
ugyan ezen Corn. 43.
féle : olyanféle lélekben jő az lír isten Érd. 35.
mindeiiink : mindenikőnk Érs. 534.
egyéb : mks; egyéb ki vetés egyéb ki arat iHfc 175. (2) egyéb
övedz be Érd. 175. egyebek mondnak Mc. 189. (2)
33. Számnevek alakjai.
Az egyszerű sőt összetett tőszámnevekre nézve is alig van eltérés.
De a nagy mennyiségeket jelentök alakjai összetétek és módositások
által maitól eltérőleg formáltattak. így : két negyven ettendei :80. Jord.
18 két negyven ezör ember js^'úd. 6)7. négyszer ezer emberek : négyezer
Mc 43- tizszer ezer, húszszer ezer Mc. 140. ezerször való százezer
Érd. 553. ezerször való ezer aranyforintokévá-. '^9S. tizször való száz ezer
Sánd. 10.
IMRE S. ; MAGY. NYELV TORT. 7
98
liús^í lieán háromszáz esztendő Nád. 569. tiz heán száznyolcz
esztendőben Érs. 316 linsz heán száz Jord. 5S^. két negyvenhét esztendős
ember : 94 éves Érd 286.
nagyobb és több szóból álló számnevek külön ragoztatnak : ezerén
kétszázan, ezért és ötszázat, ezért és háromszázat, ezerén ötszázon
Jo)'d. no, 121, 123.
tömén szó közbejöttével : tízszer („tizer") való száz ezör, ezör-
ször való tömén ezör udvarlók nézek Sánű. 10. tizenkét tömén í„the-
men") angyal Apor 107 . (tömény ezer : myrias M. A. L. N. szótár)
-dil: helyett legtöbbször -d áll a sorozó számnevek végzetéül (1.
-d képz.) szakaszok czimíratában : negyed capitulum ; de másutt is ; ki-
marad pedig a -d is néha esztendő előtt : meghalt úrfiú születésnek
utána ezerkétszáz harmincz esztendőben. Érd. 572. stb.
egi/-tö\ : egymenden egyniendenik Mc. 143. stb.
moinió, mindkettő gyakran péld.iHc. 20.Debr. 613. WinlJ.li4. monnó
fél Jord. 395. I)chr.6l3- Érd. 21 , 336 ,3S9. Ehr. 12. Lohk.lST, monnaik :
mindkettejök „monnaic birodalom" Be. 73. monnal (1. Határozó
képzés)
(lö : első ; elővek, utóvak: elsők, utolsók Mc. P2.,
34. §. A nevek esetragai.
Némelyeknek alakulásában s legelső viszonyaiban találni különöst
és megjegyzésre méltót, némelyek pedig más alakúak és mások mint
ma, sőt némelyek ma nincsenek meg.
-t tárgyrag liiegelöző vagy változtatott végzettel és hangzóval ra-
gasztva : vészét indojtanak Érd 447. lelláhot : lelláht kárpitot Jord 74\.
gyapjat hammat Ajwr 120. Döhr. 179. ammenöt : áment Debr. 42.esset: esőt
(„esőt" is!) Be 205 részét : részt Érs. 318. aunyiat 3Ic. Keszth. 208. (1. f.)
■t -tt helyrag : közepött : középen Jord. 39 miidéttönk : mi időnk-
ben Érd. 571. napot estig Winld. lo9. Ehr. 95. világot mia („goc")
Ehr. 13. éjt által Böbr. 169 \ 368. étaltal jÉcs 4i, 546". ebédet szaka
Marg. 71., 117 önbenneten : magában Ehr. 92. önnön bennette Ehr. 71. ö
benneten Ehr. 100. azmtigheiölték Döbr. 2S5. eleventébe széltébe Döi?.
443., ^63. alázatost (határozó-képző ?) eeth szaka Érs. Í32.
-ne ma nem létező vagy átalakult rag (1. hat. képz. Szófűzés) ke-
vesenne : kevésnyire h'c. 288. könyökletne ; -re Be. 130. hajitásne : -ra
Mc. i62, anne alászáll : -nyira jÉrs. 57.9. mene : menynyire Kati. 4000 stb,
menne hogy éjjelre juta : mihelyt Kati. 1320., 1057. hatvan láb fóldne,
99
hatviiii kegne í'óld Dcbr. lövésue (Szófűzés) ; minet a világra latem
Kati. 1817.
-011 : tegnapon JDom. 309. vasárnapon (és : vasárnap) Érd. 100. 103.
stb. holnapon Dehr. 40. milielyen és mihelyt í^cir. 104. nelkülön (1. Határ-
zókéijz.) oztoii (u. 0.) elötten Döhr. 239. elöttén 30 napnak BMKI.
197. hordozná az polvát az szélönt Dehr. 252.
-nál önállánál Dehr. 2őö. Jord. 35 í. nálatoknál és náladtoknál
Érs. 234. tölenél : nála Tili. 142. töleteknél Apóst. 30. ötöllöknél : nál-
lok Ajjost. 02.
-nek : (1. Szófűzés) messzenek lenni a helyet Ehr. 39.
-lói : azontól (túl?) Peer 04. (1. f. ) tölemtől rokonb : nálam Be. 7.
tőledtöl megválva Göm. 131. WinkJ. 201. töledtöl tisztelendöbb Mc.
144. tőiétől : tőle, nála Be. 20. 208. Érd. 047. tőiétől megválva Be. 27.,
00. Dehr. 412. töletektöl Jlrg. 139. mentől (1. f.) öröktől : -tői fogva
KesztJi. 272.
-vá : holdá kelvén 3Ic. 170. Csanáddá gyűlének Érd. 396. Pécscsé
f}rd. 397. Fehérvárrá (u. o.), holté kelve : holddá : reggelre Dehr. 44. ká-
bája lehetsz Dehr. 259. többé : tovább (adv.) Dehr. 556.
•vei: sokszor a ma csak tájszólásban lévő v-vel, sokszor mint
határzó-képző, malasztval reménségvel Peer 363. hótal kelvén Érd.
103. hoUal : reggel hajnalban (adv.") igen hollal : jókor Érd. 545. [ujon-
nal való gabona Jord. 234.] elfakadt sírral (sírval: -va-1- -n ?) Kuz. 12., 14.
szávai szádval Kaz. 100. késvei Éhr. 66. eggyel : együtt Ehr. 19. (1.
Szófűzés.)
-úl : világul : mig világ világul leszen Kati. 3. örökkői örökké
Nsz. 172. gyermekül Érd. 501. erekkől : örökül Apor 25 meszől :
meszsziröl Apor 108. Döhr. 442 Be. 270. arczel: £iyc7Áú Döhr. 512. szol-
gaól Be. 57. szülejől : szüléül Peer 60.
•ént : ez világént : világ szerint Ehr. 12 kegyetlenségént
Kulcs. 248. önnön beszédedént Döhr. 03 tenyerént (1. Szófűzés),
sokaságaént, igazságaént, ártatlanságomént, magasságodént, isten-
ségént, emberségént Döhr. 21. 29. 58. igédént Döhr. 65. álnok-
s;igaént, munkájaént, itéléseént Döhr. 67. 73. szereiént : szerént
Döhr. 198 isteni természeteént Döhr. 499. hasonlatént monda Döhr.
295. testént, léiéként, szüleént Dölir. 308. emberségeént mond Döhr.
■ !58. szokásént ijöhr. 457. törvényteként Ítéljetek Döhr. 407. azént;
aszerént Kati. 1558. károdnak nagyságaént Döhr. 151. csodálatosént
Döhr. 142. stb. Legtöbbször : szerént ; tehát rövidebb, egyszerűbb alak a
mainál. Sokszor: gyanánt és -úl stb.
ként (kényből-e ? hihető, mivel van kéj : kéjen képkén stb.) csaknem
7*
100
egyértelmű -étd-tel, de ez nemcsak hasonlító, lianem osztó, csoporto-
sító értelmű is. így : korosként : koronként RMKI. 205. mindenként ;
-kép Be. 4'). fejenként „fowent kynth" Dehr. 553.
-héd amannak rövidülése lehet, vagy az ennek bővülése ; az n
mint orrhang könnyen belopódzó és kicnyészö lévén. Ilyekben : koron-
kéd Winld. 40. Érd. 90. izenkéd Érd. 222. igénkéd Érd 240. tagoidíéd
Winlcl. 150. egyenkéd Kaz. 15. városonkéd Érd iO/., értelemkéd u. o.
114. stb. konczonkéd („-két") I)ehr. 25. esztendönkéd Érs. 815., 310.
aprónkéd Dehr. 573. naponkéd Bohr. 96.
-ha -han -hel, -he -ben felváltva Böhr. 323. stb. il. Szófűzést) ben-
nedön : benned Wii'Jd 90. (ben-f d=t-f-n) bennette önbenneten Elír.
119., 120 , 121., 135. Nád. 417. önnön bennedön Csech 142. belem :
bennem Be. 196. bele : benne I'c. 38. (bel- ígekötöt 1. Szófűzés) ele-
ventébe Döhr. 443.
-hói (1. halói : névutók) : belől (1. u. o )
-ra : hóta kelvére Kaz. 69. holvarra Aj^or 175. igéről igére Ehr. 124.
■ról (1. Szófűzés.)
-ig : addeg Winld. 113. (határozó) aláig : usque deorsum Döhr.
442. földenig Erd. 2S. mennyekiglen Apor 2., 78. ködökiglen u. o. mély-
ségekiglen Apor 78. mindörökiglen j?c. 46. {hn hat. képz. 1. al.)
szer : háromszerrel : háromszorta vagy szerte Lohk. 25. mineszert
aniszert Lohk. 304. mindenszer Lohk. 244.
35. §. Névutók.
kivül kül stb. Jeruzsálem kivűl Be. 101, Jézus kivűl Ers. 321. Te-
hát -o« rag nélkül (1. Szófűzés); gorombaság külűl Z'ci^r. 16. külöl Döhr.
87. kölől Böhr. 44. cellája kül Ehr. 41. eledel kül : nélkül Érd. 426.
kapu kül Ehr. 147. törvény kül „kywl" veszekösznek Érd. 524. ház
kivűl (kivel') Göi)?. 155 (1. Szófűzés) ön küvőlök Sánd 8
uálkül, veikül, neköl : vértnél és tőrnérkül Be 18. ételnél italnál
kül Érd. 282. hitnél reménységnél szeretetnél és malasztnál kül Érd. 306.
(u. 0. több ilyen) nála : nélkül Döhr. 272 Mc. 169.
Az ilyekből munkánál kül Érd. 456. az tetszik ki, hogy elébb a
-nál rag olvadt a törzshez, azután ahhoz függetlenül, de oda tartozólag
járult a kül; a kettő jelentése újjá vagy különbözővé lett, a két particu-
lából egy névutó vált s elébb a munka, azután a Z .' hangrendét követ-
vén a -nál, megszülemlett a nélkül (without ang.) elszakadt a munkúiól
s tőle függetlenné vált ; és a név is, luelynek véghangzója míg a -nál
vele járt, hosszú lett, most már e tekintetben is változatlanul áll :
101
ndl- és nélMdüu Be 103. nélkíílüii Ehr. 157. kőfalnál külön Be. 106. stb.
s/intén ide tartoznak s az alakulás mozzanatait mutatják {külön és
-nál.)
halói hclöl : -hói., tehát nóvutó állott rag helyett, mint előbb Txül
Jralöii (1. HB.) És a mély hangú névutó valamint a talán létezhetett
határozó : halói kiveszett. Kénbalól Nád. 550. ezekbelől WinJcL 124. jÉhr-
IHO. bőségbelől NSz. 200. társaságbalól NSz. 212. Gnaríj c. rendesen
igy; kéttőbelől Ehr. 1. helybelől Ehr. 16. azokbalól Ehr. KJ. Páris-
balól Ehr. 28. társimbalól Ehr. 38. mennybelől langbalól Ehr. 43., 44.
Assyriabalól Ehr. 50. számabalól Ehr. 51. azbalól Ehr. 53. szájabalól
Ehr. 111. érczbelől 1470. kikbelől Nád. 495. nemzetbelőí Nád. 555.
Cseh. 172. dcreblés-darblásbalól Ehr. 131. házambalól Ehr. 123. vér-
belől Kulcs. 24. mennybelől Kulcs. 29. 74. 200. ugyanott : felségéből
245.) Kesdh. 74., 132., 2P>7., 445. Dehr. 505. kezebelöl Keszth.44. álma-
tokbalól Dehr. 358. (mennybelől igen sok helytt, talán, mivel ez a neve-
zetes vallásos tartalmi! szó inkább megtartotta régies alakját.)
hclöl : bel bél : bement az ő belőlibe (1. alább : utói felül) in inte-
riora Vulg. Ajjor 81.
hőst : önnön köztök Be. 148. közikbe „kezykbe Érs. 7. Jord. 13. a
508. tolvajok közibe Göni. 145. közükbe Tih. 189. (1. Szófüzés.)
felöl: jogfelőllő balfelőllő (1. f.) tebalfelőled ii/c 51. felyüle: felette
Érs. 17. felire : felibe Jord 447.
hörnyid : környűlem környüle Keszth. 359., 362. környőlem Behr. 77.
k'óvmöVó Tih. 341. környölök : környülöttök 31c.88.,S9. körös körüle
Jord. 927. környŐlünk Dnhr. 150.
öszve : („öszvö") tüzvel öszve Be. 322 választottidval öszve Göm.
128. szentidvel öszve Göm. 121.
szfréiit, szerte stb. (1. Stil) világszerte jjebr. 40. Egyiptom szerte
Nád. 426. időszerént : idő során szerén ]\íc. 116. il. Szófüzés.)
últa fogva : kisdedségünk últa fogva Jord. 96 a 220.
megé : megém : menj én raegém Satanas Mc. 87.
gyanáha gyanáut gyanánt „gianyan" Virg. 100. (1. f. Személy-
ragok.)
álial : erdő által (-n) Dcbr. 629. tőfok által Mc. 92. (1. Szófüzés.)
miatt mid stb. BMKl. 20. Döbr. 402. Kall 3569. Winkl. 246. 247.
én miám mbr. 344. miám Érs. 502- ( Kntl. ) te miád Lobk. 251. Kati 3245.,
326% 3S64.,3862. Ee.sf. 106; ö nűsi Göm. 47. próféta mik Döbr. 279. mi
miánk Dóbr. i38. Kati 2811.
clüe clvöl : Jordán elve („elwee") Jord. 338. Érd. 109 tengör elve
102
Érd. 65b. Döbr. 308. Tordán Tizének elvőle Jord. 212. víz elvől
Ehr. 66.
eleve (adv.) elő Ehr. 110. névutó : elő : pápa elő Feer 21.
hátra : vissza (adv.) Jord. 238. stb.
visétt vizet : íiii vizett „wyzett" Winhl. 110. vizette való Keszth.
57. császárnak vizette Döbr. 2. dajka „tajka" vizett Érd. 42f). ő vizötte
Tel. 178.
S_ Igeragozás.
36. §. Igék személyragai.
A végbangzós törzseket (1. Szóképzés.) Itt egy kevés példát adunk
elő a végbangzós igék ragozására. így : iv- (iszik) iott Be. 303. iutt :
ivott Mc. 174. iúnak : ivának (1. al.) megiúnak : ivának-Bc. 175. Mc. 100.
hiú : hí V. hív- Be. 1S3., 190., 287. hiutt : hitt vagy hívott Be. 39. hiot-
am : híttam Be. 287. hiotok : hívtok Be. 3. hionotok ,hyon" híuotok v.
hívnotok Be. 3. viii- : ví vagy vív Be. 160., 162., 165. viiijak „vyuyac"
víjjak, vívjak Be. 160. viuja vívja Be. 165. vyovan Be. 16 réo : ri Dóbr.
520. reio : rí Be. 204., 210., 215. rójanak : rinak Be. 112.
Másod személy -S0 -e helyett néhol ma -ol -öl -eláXh régen ó.* volt.
így : hissz : hiszel Jord. 794 „hisz" : hissz : hiszel Mc. 190. keressz
Érd. 167. alussz: -szol Érd. 297. alossze „aloze" : alszol-e? Érs. 435,
óldozsz „oldozh" : oldozol, kőtözsz : kötözöl Ajwst. 50. essezsz : essözöl
Döbr. 28. átkozsz : átkozol Jord. 165. vigyázsz : vigyázol, elvessz elve-
szel Bod. 15. „víz" vizsz : viszel Tih. 10. behozsz : -ol Kati 1965. „fe-
kewze" : fekeszsze fekszel-e Érs. 435.
Harmadik személy : -on -én raga : vonzón : vonz Érd. 559., 593.
Debr. 283. éhezen : éhezik Érd. 243. eszén ^ezen" Poz.s 23. ^ottogyon
ezen meg" Be. 263. aluszon : aluszik Keszth. 103. lemetön : lemetsz Döbr.
244., 1470. győzőn „gézen" győz (?) Jord 887. fekszön : fekszik Winli.
233. leszön Debr. 12. 62. stb.
-?A;-esek (1. képzés) : kelletik : kell É:rd, 581. Döbr. 94. kellendik
Érd. 453. lépik vépik Be. 134. lépjék ki a vőlegény Döbr. 299. Ehr. 43.
vacsorálik Debr. 608. Virg 81. elválom Érs. 27. figyelmezik Keszth.
214. Kulcs. 203., megaggik Döbr. 20. letérdeplik Kati. 487. 2210.
Ehr. 42. küzdik Pecr. 319. végezik elvégezik : végezödik Pozs. 13.
Érd. 30. tökéllik : tökéllödik Döbr. 288. Kati 2202. óldozik : ól-
dik oldódik Dobr. 367. megmeuik, menekedik Tel. 359. foganik, fogan-
neiek Dö6r- -278. megbocsáuik : -tódik Dubr. 353., 379, 417. teremik:
terem Debr. 30. csökönik : csökön csökken Fest. 39 i. szegik : szegő
dik törődik ; egy ember karja ketté szegék Érd. 638.
103
Ilyféle megfelelő alakok : elválol : válsz Td. 177. elválom Érs. 27.
(de e\vál is van), kimiilám Dchr. 41. tisztuljál meg Jord,. 457. 535.
hajoljon : -ék Bohr. H55.
A maitól eltéröleg ragozott ildelcn igéknek ily alakjai fordulnak
elö (1. Képzés): fekszök : -em Ni<z. 6"7'. fekszen : -ik Ers. 78., Be.
/o.'y. fekszesz Ers. MO. íekössze: -szel „íekeszsze^ Jord. 298. alusz :
alszol Érs. 89. 435, Behr. 344. elaluszok Kesüh. 5. Kulcs. 0.
Bohr. 478. aloszon : alszik Be. 239. ásza: aszék Keszth. 39 205.
(ugyanott 2(>7. : aszék) Jord. S9!>. asz : -ik Be. 312. különbőz : -ik
Behr. .98. hazudozsz KaÜ. 1965. másza: -ék Br, 57. szök : szökik
„züc" Tel. 171. bánjam: bánjak Erd. 551. nyúl: -ik Jord. 191.
liazud Apot^ 146 származa m.agából olajat Be r. 55. hajol: -lik Kesztli,
273. ügyekez : Krisztust ügyekezje Be, 265. virágoz : -ik Bohr. 170. 251.
ehet: miuem ehet valaki sajtalant Bohr. 520. eszén (l.f.): két angyalok-
nak szája eszén „eezen" tellyes szávai Ers. 186. megiva engemet az bor
féregben Bom. 58.
-onh -örik stb. -unk -iink helyett (1. Hangtan).
-ja -je stb. (1. Hangtan és Szófüzés).
Az Ehrenfeld c. sajátja a jelentő és óhajtómód -<7i; (láték látnék)
ragja helyett iz -áJ:. Nem mondhatjuk sem írástévesztésnek, sem
hibás olvasásnak. Tehát példáit adjuk : megiszonyodák : -di : Elír. 128.
132. (2) iszonyodák Ehr. 3. 4. 12. 22. fohászkodnak n. o. 135. imád-
koznak u. 0. 142. 143. kimúlák : -ék ii. o. 143. csudálkodák v. o. 35.
haraguvák ti. o. 54. változtaták ii. o. 53.
Az elbeszélő magánhangzós múlt többes sz. első személyének
ragjai : ók : útálók, megtagadók Apóst. 3. stb.
De e részbeli teljes következetességet állitani nem mernénk.
Az igenemekröl s a szerénti ragozásról (1. Szófűzés«).
37. §. Az igék idői. Múltak és jövök.
A végzett múlt, melynek betűje -/, mely előtt a törzs véghangzója
megmarad vagy kiesik, a maitól sokszor eltérő. így : juttak : jutottak
Ehr. 130. Lohli. 24. nyitta: -otta Be. 175. vettél : vetettél Keszth. 56',,
Bohr. 98. elvettél: elvetettél Keszth. 110. vettek: vetettek Be. 45^
vetted : vetetted Be Döhr. 107. kötték : kötötték Érs. 06. kötte : kötötte
7íc. 45. győztett : győzetett Apor 141 juttanak : jutottanak De&r. 5(S.
juttani volna „jutám" Érs. 426. megvakittam lelki szemeidet Érs. 530.
tátta: tátotta T<li. 237. táttak : tátották Bohr. 44. futtái: futottál Be. 4
104
teremett : termett Döftr. 57. (u. o. „termet" és teremt!) megélem edt ;
-dett Mc. 107. *
így néha tájbeszédben ma is ; de láttam -ban stb. is.
Ellenkező esetben a törzs véghangzója megmarad : rettenett : ret-
tent Ehr. 44. 45. jelenett : jelent 29. felemelett : felemelt E/ir.
63. látottam Dom. 292., Péld. 52., kólcsolott: kulcsolt Ehr. 137. ölett
„ewleth" : ölt Ers. 571.
Elbeszélő múlt rövid összevont alakban oly igéktől, melyeknek
végső hangja -v könnyen kienyésző hang. így :
lesz, törzs: lev: lék: leYék Érd 159., Kulcs. 218.. 244., 192.,
214., 312., löl Fozs. 1., Tel 291., Bohr. 63., 90., 130.
léi, lől : Kidcs. 143., Fest. 197., Tel. 21)3.
lén. lőu : Tliewr. 293. Kati 2507. EMKI. 19. stb.
lénk : levénk Keszth. 207. lőnk Döhr. 150. 207.
létek : levétek Jord. 200.
lének : Érs. 18, Ktdcs. 230.
vesz t. vev- : vők Döhr. 67., Be. 311. vék: vevék Tel 291. Kidcs. 4.
vők Be. 311., Érs. 426., Ehr. 74. Érs. 426
vőm Tel 298. vém Érs. 111., Winkl 262.
vélek : vevélek Kulcs. 319. vék Keszth. 20.
vél: vevél Debr. 546., Érs. 140. RMKL 195., Kulcs 348.,
Keszth. 64.
véd: vőd: vevéd Kati. 3892., Kulcs. 212., Theivr. 281.
xén: \e\e Kati 2907.. Érs. 390., 567., Göm. 179., vén: vün :
véve (?) Döhr. 16.2., Ehr. 131., Keszth.- 29. 31.
vőnk Aposl 60.
vétek : vevétek Jord. 641.
vőnek: Be. 175., Döhr. 161. Érs.. 562 , vének: vevének Érs. 421.,
Jord. 655.
visz-: vív-: vím : vivém Nsz. 294., Tel 300.
víd : vivéd Érs. 262. 140.
vín : vivéd Göm. 8.
vín : vive Kulcs. 43. vün : u. a. Dehr. 41. 629. Keszth. 29. vynek
Td. 228. vínek Nád. 575., Pozs. 7. 8.
tesz- : tev- tői : Dehr. 298. tők : tevék Veszpr. 4., ték : tevék Jord.
51. 675.
tűm : tevém Döhr. 130. tőm Tel 298
telek: tévéiek Érd. 341., 390.
tél : tevéi Thewr. 167. tői Behr. 498. Érs. 118. tül : „twl"
Érs. 439.
105
téd : tevéd Kulcs. 232. Kesztli. 131. 132. töd Behr. Cy<m.
tén : Érd. 661. tön Dehr. 314. Fest. lOS. É'S 70.
tétek Érs. 82., Jord 341. tötök Bdr. 029.
tének Érd. 573., tőnek R3ÍKT. tének Giiari/. 17.
hiss : hiv- : elhüm : hivéni Tel. 152.
hűl „liywl" Döbr. 324., Peer 238. Virg. 23. Behr. 33. hűl és liöl
„hewl" kinek hűl Ehr. 52.
hűn: hive Brhr. 40. 43., Be. 171., hin Vdr. 570.. Érd. 168.,
Nád. 296.
Inuek „hynek" Kidcs. 260. Érs. 574.Kesstli. ,200. hűnek Drbr. 568.
562., Jord. 628.
esz- ik: cv-:mQg^m „-eeni" Jord. 12, ööm, ióm : cvéni, ivám
Bohr. 478., eém : evem Jord 12. (2).
ön: evek Y^ulcs. 162. Döbr. 130. („eewe" Jord. 628.).
űnek Ikhr. 46. 246. önek Apor 36. ének Érs. 578 Jord. 61.
Keszth. 199. Döbr. 359. megönek Be. 175. „eenek ynak" evének ivának
Jord. 61. 113.
iszik : iv- : ióm : ivám Tel 306. megiúnaki'c. 175. yiouak, „yionak"
l)öbr. 445. ínak : ivának Jord. 88.a.
Más hosszabb igéktől ilyenek : alúm : alvám Döbr. 17., haragúi
Döbr. 243. megharagúl : -vál Keszth. 149. megharagúnak : -vának Be.
54. esköl: eskövél Döbr, 479. megeskűm: megesküvém Jord. 803.
Fest. 5. elmeiöm: metszem Be. 311. fekők : íekyék Ehr. 74. bűz-
hűnek : bűzhödének Döbr. 89.
Oly igéktől, melyeknek jelene -cZ -5^ -0-vel bővült: r-s alakok :
tetövék, tetöék: „tetwek" tetszék É^s. 473. sephevék: sebhed-, seb-
hösz- : sebhödék Debr. 532. dühövék „dwhewek" Debr. 553. fekevék :
feküd- fekűsz-: feküdék Cor/L 4;>;7. vérhövék vérhöd- xérhösz-, Göm.
115. vérzik ; sérzik : sérzék sérüle Nsz. 220. szerkövek : szerközék
Döbr. 178. megdihövék : dühöd- liatl. 1901. mérgövék : mérgöszik
Döbr. 191.
Tartós múlt ra/a-val, úgy hogy ez személyragokat vészen fel s a
törzsige alakjával személyben egyez: valvala: habebat Be. 298.Mc.18.
Féld. 38. tudom valék : -vala FJir 98. fizetem valék Aj^or 18.
hivattatom valók Nsz 60. járok valék Döbr. 60. tartom valék Mc. 206.
k V(da változatlansága szintén előfordul.
Tartós múlt voU-ta\: beszéli volt, tesz volt Pccr. 99. 100. lakozik
volt Pccr. 111. mondja volt WiiiM. 181. megfárad volt Winld. 1S9.
kezdik volt u. o. hatja volt WinM. 205. gondolok volt Nsz. 168. tudom
volt Nsz. 206. jövök volt Érs. 437. kéri volt Érs. 399. kerestek volt (ti)
106
tudjátok volt Pn:zs. 21. alítják volt Tel 273. nem tudjátok volt-e ?
Érd. 12H. hoz volt KnO. 2605. hasad volt RMKf. 2G. szereti volt Éra.
76". sír volt É/s. .'^17. kettei megfárad volt, kettei esmeg verni kezdi
volt yáfl 23.1.
Régmúlt a ma is esmért volf-tííl és r(ila-\i\\, néha személyre nézve
megegyezvén ezek a törzs igével, néha maiasan : így: hívatatott valék
Nsz. 60. bocsáttunk (-ottunk) volt Jorű. 296. mondatott volt Be. 170.
vitetett volt Ehr. 1. születtem, vesztem volt ^sz. 70. mire szültem volt
én fiat, kit ekképen látok Wlnkl. 77.
Régmúlt idő alakja, ligy hogy a törzsige elbeszélő midtba tétetik
és a valn vagy volt mellé adatik : éltettetének vnla /Ve. 1V<. nem gon-
dola vala vele i-V^/. 6^58. lelek vala Döhr. 392. küvelé volt liMKI. 186.
szüléd vala G (■/»/. .9^6'. tud ád vala Érs. 83. vénk volt: vevénk volt
WiiiU 121. gyönyörűségben helyheztetének vala Td. 287. felfogadtatá
vala Dchr. 121.
Latinos múlt alakok : született vagy : natus est Fí.s7. 82. megvan-
nak számláltattanak Jonl. 569.
h.<:z-sze\ körülírottak : lettek lönk megvigasztaltattak, lettek lönk
vigadók Fest. 83. (L. Szófüzés. Igenevek).
Néha ige múlt alakja is lfi(-e\ formáltatik. így : vélhetjük, hogy
vetette lőtt legyen : abjectum factum fuisse? Érd. 422. (1. al.).
Jelentő módbeli külön alakú jövő nincsen e korban, mint ma sem
igen, mert a középkor nem ismerte a /o^-gal összetevést. Ha előfordul
ez az igQ^ kezdést jelent. És hezd is előfordul ilyforma jelentésben.
Egyik sem egyszerű jövő mozzanatát jeleli, nem épen alaki vagy segéd-
igei értelme van. Páldákból kivehető (1. bővebben Szófűzés. Igék
idői), hogy :
A /o.íjf inkább csak múltban fordul elő : foga: kérdeni foga őket
Bod 11. foga hallgatni Bod 34. foga ivőteni Pcer. 12. 33. K<dl. 472.
vonakodni foga Göm. 31. foga ülni Pecr 5. foga megbántani Érs. 429.
foga nyalakodni Lohl\ 300. hamarját foga futni Lohk. 308. foga dicsérni
J obk. 34.0.
Értelme tisztán: kezdés. A liezd ige ilyekben : tovább nem kezde
mehetni : kezde nem tudni menni Érd. 427., ki kezdlek pökni én szám-
ból J(>rd. 801. kivé kezdlek okádni én számból É'd. 60. kezdenek élnie
Dchr. 29. kezdi mondani: fogja fíihi.45. kezdek siratni l)ebr.44. házá-
hoz kezde menni I)>hr. 72. mérgökben olyat tesznek, kit miudiiyájan
megkezdünk siratni ÉJis. 488. (Kati.) nem tudod-e, hogy a tengeren
nagy vész szél vagyon és történhetik, hogy mind gyermököstül el kez-
desz vesznie Érd, 420,
107
Múlt jövő alakjai ritkák, de néha érdekesen egyeznek némely
tájbeszédbeli alakokkal : ha élhetend vala; mi nagygyá leszen Frd 640.
ha az élet követ leend, raegszereztetik : megíratik Be. 265. ha Jézus
testét K. pitvarában tették leszen le, mi teendő vagy? Ers.320. (1. töb-
bet Szófűzés, óhajtúmód jövője) mondja a király azoknak, kik az ő
balja felől állnak lesznek „liznek" Td. 264.
Már ez időben, korán megkezdték az igenevekkel összetevés által
alakítani a múlt és jövő időket. Számos példája vau ennek a kötelező
mód múltja és a főnévi igenév múltja stb. alakításában. De van eset,
melyben a szenvedői jelentő mód jövője is igy alaknl : adja azokat és
aláztattak lesznek te hatalmadnak járnia alá Be. 10.
38. §. A kötelező és óhajtó mód alakjai.
A kötő vagy kötelező mód jelenének formáló ragja a J, mely
néha elváltozatlanul áll, máskor elváltozik hasonul a középkori ige-
alakokban. Jelesen :
Néha megmarad s a törzs mássalhangzója után kivált a -z-sz
után hangzik, így fel ne lábbaszjad, lábbaszt : -aszszad Keszlh. 62.^
vonzja : vonzza, vonja Behr. 127.^ győz Ddr. 108., orozj („zhj") Be.
107., szerezjönk WiriM. IIÜ..^ szerezj Apor 80., harmatozj : ozz Bchr.
ÍOS., őrözjön Böbr. 345., irgalmazj : „zih" Be. 77. lakozjék Apor 40.
orozj : „-zhj" Be. 197., szerezjönk : szcrr:j Winhl. 116 , Apor 80.
Máskor a -d -v vagy rokonhangzókkal találkozván gij-vé lesz :
fekegy, fekedj v. fekügy Vilk. 58., fekögy etetek Be. 204 , elmegyed,
elmetj-: elmessed A2wr b8., meggyük: metj - messük Me. 211..,
Böbr. 470 , meggyetek (1. f.) Be. 136., feggyetek ('?), fekögyetek Be
204., vongyon : -njon Bebr.127., vongyad BMKI. 13., 16., ógyad : óvj-
óggy : óvj v. ójj Böbr. 109., 116., 223., szerkeggyél : szerkeszj- vagy
szerked- (?) Be. 169.
-njt -pjt ma -it képzős igéktől A-val alakitódik a jelen és ez a
leggyakoribb ; némi változással, A helyett j mondatván, ma is esmeretes
tájbeszédben. így ezekben :
alóhad : alítsad E'n/. 1/0, Zíc ."JS., alihátok : alíts- NSz-. 395,
bátoróh: -its Bozs. 13., bizonyóhatok : -itsatok Be. 2'J., bővéhed : -itsed
llorv. 30., bövéh BMKI. 185., buróhon : borítson Kuk.^. B]3., Böbr-
130., czerdéh : cserdíts v. csördíts Ehr. 14., dicsősőhétek : dicsőítsétek
Böbr. 45., emiéhed : -ítsed Döbr. 48., épíhed i\S:>. 264., eppőhed u. a.
Jord. 55., Behr. 588., éppűhed u. o., erősséh : íts Keszth. 423., feszíhed :
ítsed Winll. 182., feszőhed WinU. 195., gjöh : gyűjts Kid es 264.,
108
gyóhanak : gyújtsanak í^rd. 196., egybe gyűh : gyűjts Ajwr 75., gyöhö :
gyűjtse Be. 203., gyéhetik : gyűjtetik KcHzth IM., győhétek Döbr.
101)., idvezéhöii : idvezitsen Göm. 3., készíhek : -itsek Be. 56., lágyéba :
-ítsa Virfj. 4.9., keseröhöd : -ítsed líMKI. 15., köníhed : könnyítsed
BMKT. 187., merélijetek : merítsetek Döbr. .243., líémóhátok : némít-
sátok Döbr. 327., nyóhad : nyiijtsad Érd. 320., poréba : porétsa Be.
203., segéb : segélj : segíts Kcsz/Ji. 207., Be. 2.9., 79., megsokasébod
A2)or II., szabadóh Boz.^. (J., Kidcs. 48., szabadébk Be. 79., szóróba
Böbr, 131., tágóbad : -ítsad WínkJ. 103., tanob : -íts Ehr. 4.5., tanéb
Kidcs. 46., teríbed : terítsed NSz. 353., tisztób : -íts Kcszfh. 34., 128.,
tisztóbatok : tisztuljatok Jord. 382., újjub : újjits Kidcs. 127., Kosüh.
124., üdvözöb : -íts Apor 75., Böbr. 2'J., reszohe I : -ílsed WinJd 195.,
TÍlágosébad VIrí/. 25., Kidcs. 20.
Még rövidebb törzsektől : megfelied : fejtsed BMKI. 193., ebed :
ejtsed Be. 30., elrebék ; elrejtsék Be. 114., meg foba : fojtsa 1470.
h belyett néhsij=i áll : nyóbad : nyiijtsnd Döbr. 324., nyójd ki :
nyújtsd 3Ie. 120., feszeid meg Me. 210. „aloya" alója : alítsa
Erd. 110.. szabadij meg : -íts Tel. 25., merébjenek : merítsenek
Döbr. 243.,
Némelyekben már a ; baug mellett cz=cs is van : „segeycz"
Thenr. 280., „idvezeycz" Thrwr. 207., majd: „tyztocz" meg minden
bűneimből Thenr. 280., „zabodycz" u. o. ,zabadoic : ojts Döbr. 21.
j nyomtalan kiesik : medd el : metjed el : mesd el 3Ic. 22.
Az egyes másod személy c?-je kiesik, bibetö bangoztatás köny-
nyebbsége kedvéért : roncb meg : rontsd Theivr. 100., „uieb" újítsd
Theicr. Í05., „tölcb" be elmém : töltsd Thncr. 165. (de ugyanott :
gyóbad, világosóbad stb. I 57. stb.), fordíts : fordítsd Fest. 205. stb.
Kötelező mód múltja jórészt mai alakjában, azzal a különbséggel,
bogy a lefnjen pótlék a személyek ragait felveszi. így ; jöttem legyek
Mc. 21., lőttem legyek NSz. 132., láttam legyek Be. 119., mondottam
legyek Me. 137., beszéllettem legyek Ne 208., megtöttök legyönk
Béld. 69., birtam legyek Be. 9.
jöttél légy Veszj^r. 142., Be. '?'., 33., tettél légy Tel 91., meg-
battad légy Be. 4., szerette legyen „oka, bogy kijelentötték, bogy azUr
Isten szeresse (így?) legyen a szerelmes munkálkodást" Érd. 89., töttenek
legyenek Marg. 100.
Sokszor úgy, bogy a Icgijeii elébe még a tölt vagy tett is járul a
múlt erősebb kifejezése végett, némileg a latin formájára, mint az
iníinitivusak lett tött leuni-rel alakított múltjában. így : mely igen fel-
magasztatta lett légyen Kiisztust Érd. 291., vélbetjük, bogy vetötte
109
lett legyen Érd. 44.?., júlleliet írást maga nem tanúit lett legyen
Érd. 570.
Jövő -and raggal vagy inkább képzővel : mert bogy -ajul (örvend,
csikland stb.) törzsek képzőivel atyafias és a iiyelvérzés bajlandó volt
törzskóp tekintvén és tovább ragozván, belőle alakokat formálni, két-
ségtelenül (1. al.) bizonyosnak vehetjük.
Egyszerű jövő feltételes mondatokban (1. Szófüzés) : tendem :
teendem Be. 100. (2), vend : veend L'c. :289., jelendik : jelencndik
K'-ssth. 56',, szokandik, esnierködendik , édösködendik , könyörgend
Wiiili 200., véndik : veendik Be. iii.., bünbendik : -bödik Mc. 47.,
kellendik esedözni Corn. 18.
Az ettől utóbl) alakított efféléket némileg igazolja (1. al.) az ily
mondat : „fiam, ne akarj félni te életedben, mert nagy sok jószágunk
leszen, csak az ur istent „felengyek" : félendjük (v. félendjékV)
Érs. 554.
Fe'tételes jövő így is : megkeresztelkedett leend : megkeresztel-
kedendik Corn. 18.., ha élhetend vala, mi naggyá leszen (1. f.), ha az
élet követ leend, megszereztetik Be. 205. (1. f.).
Körülírva ragozás innen : teendő vagy íJr.^. 320.., kiket vendők
vattok Be. 2.. lesztek embereket fogandók Me.117., teendő volna 7)rfer. /8,,
fel vala veendő Debr. 22.
Kötőmód jövőjétől alak : jntandana (1. al.) az óhajtó módhoz
tartozik.
Egy-két sajátos alak : teszik leszen le : leteendik, áll leszen :
állani fog stb. (1. f. és Szófüzés, igék időalakjai.)
-sza -sze indúlatszócskával kötelező jelene vagy parancsoló ala-
kok : hallgassza („gasza") Nád. 323., hallgassadsza NSz. 203.. hall-
gassaccze Dehr. 588.., hallgassadsza „-tcha" AposL 15.., nézjedsze
T)ebr. 345., nézzedsze Sáiid. 31., gondoljadsza Dehr. 351., mondjadsza
NSz.' 01., tegyedze Ddr. 281., lássadze Jord. 500., vegyetöksze „ve-
getöze" Kaz. 187., mutassátoksze Mc. 55., tekintsedsze a világot Nád.
670., gondoljátokze : -sze Lohk. 8.
-te is ilyformán : hozte : hozdsza Döhr. 324., atte : apa atte,
anya atte kenyeret (1. Stíl), jőjte v. jöszte ,.yewtew" Ehr. 23.. jövetek
A2J0r 55., Dehr. 31., jerünk el, jer el Éts. 00., 445.
-dék : látdék Dehr. 12., láddék Dehr.' 20.
óhajtó mód jelenének kivált az egyes és többes harmadik sze-
mélyben, néha elsőben is, legtöbbször régies teljességgel, egy taggal
hosszabbak az alakjai. Megfelelnek némileg a honnejet : honnét alak-
nak, így : oktatnája : -ná Döhr. 180., hallai)áj;i, óldoznája' 7)/i?>/-. 180.,
110
ápolnája WinM. 162.. seblietnéje, szaggatnája Marg. IIS.. öttenéje
Dehr. 4., átkoztatnejek, gyötrenéjek IJöhr. 325. , vartatnéjek, kÍTántat-
néjek Trl. 31., fogattatnéjek Poz.^. 20.., fekennéjek Félő. 7., lakuéjek
Bcbr. 103., érdömlenőjök Deb ■. 23., tagaduája Com. 350 , Ibganneiek :
fogannék Döbr. 278., hallgatnájak Corn. 41i., ériznéjek, keresnéjek
Kulcs. 258.. behinájak : invitareut 1470. communicalnéjek : -ék. eléged-
néjek : elégednék É>'S. 408.
láthatnójok : -nók NS:. 212., adnójonk : adnók Horr. 43., mond-
hatnójok : -nók Dehr. 34.
Ritka az ekkori nyelvben, ma pedig alig (legfelebb merész és
újító nyelvtan-íróknál) van az efféle : mikor írnának vala Érd. 239.,
öríílue vala 1470.
Óhajtó múltja : itt is, mint másutt a volnék egyeztetve a törzs
igével: vol (t) volna Winld. Ii8., írtam volnék Bod. 20. (2), LoU: 327.
(2), (u. 0. : olvastam volna ! ) érdemlettem volnék SSz. 392., jártam
volnék Érd.42U., kértem volnék Érű. 542., elkezdtem volnék Érd. 503.,
megkérdeztem volnék Érd. .505.. akartam volnék, születtem volnék
Érs. 171., 172.
megbiztatna volna (így) Érd. 195., ívet tart vona (így) Jord. 894.,
a csont tetem megtöj-ék ő benne úgy annera, hogy a velők is kij önének
vala a csontokból Dcbr. 193. (a leírás nem biztos).
óhajtó jövője : jutandana Ehr. 80., 109., hozandanának S. -szent-
péteri vég-.^cs. Ritka, de később is előforduló alak.
39. §. Igenevek.
A jelennek nevezett és határozatlan értelmíí melléknévi igenév :
-ó -ü képzővel, alakjára, alkalmazására nézve az volt, a mi a mai
(1. Szófűzés).
A múlt jelentésűnek alakja és értelme egyaránt sajátságos. Mint
a jelentő módbeli múlt 4 -tt \el formálódik, de többképen módosul.
Vannak személyragosok, személyes cselekvés kapcsolásában alkal-
mazottak, a mondat tárgyával vagy alanyával személ}"viszonyra nézve
megegyezők. Ilyenek : áJmattam, émettem : álmomban ébren levén,
alvó ébren levő stb. Virg. 13., látá Jézus azokat követtek : követőket
köveiteket követni — hallak morgattak a gyülekezetet : morgót, mo-
rogni 3fc. 184., keresztfán fűggetted káromkodással illetnek vala
Gyöngy. 16. (több példát 1. Szófűzés.).
inká1)b határozóilag : bemenette, tétova járatta Be 168.. hozzá
jövetté Mc 170., látta elmulatta : elmenni Be.. 8., látta állatta a kost
111
Be. 152.^ mind ;'i]ni;iit;i, mind émette Éid. .279., öröklötté : öröklés
által A))or 94., onszollotta Be. 145.. baiwatta Winkl. 120. (1. Szófűzés.)
Van : allottokban Bohr. 4S4.
Jövő jelentésű melléknévi igenév alakja ugyanaz, a mely ma ;
látandó, láthatandó P<er 258., lehetendő Érd. 510., csodálkozandó
(cselekvő) Horr. 2., rágalmazandó (erre hajlandó) Horc. 240., lako-
zandó város : lakó KesztJi. 294., lakozandó eml)er Érii 312., ártandó :
ártalmas Dehr. 71., várandó (csel.) Náci. 297., vigasztalandó sz. szellet:
vigasztaló Mc. 204. (2).
Az 11. n. határozatlan (infinitiv) vagy főnévi igenév jden értelmű
alakja a mai. Kevés eltérés mutatkozik és az inkábl) s többször hangzat-
l)eli. így ezek : volni : válni, esse Me. 9(1., tudnyi : -ni Lányi 206., 207.
szerkenni Be. 108., lakanni Jorű. (1. a.) eskenni Döhr. 437 . Az ilyen
igenevek személyragozását 1. Szófűzés.
Bemutatjuk ezeket : jutnia : jutni Dehr. 288., vonnia : -ni Dehr.
100., innia : inni Jord. 8S7. Eltérés csak ilyekben : vennik : venniek
Cor7K 22., felnik : félniek, n. o. 87., jönied : jönnöd „jewnyed"
Bebr. 523.
smietteni ily kapcsolatban : „hol kellett Krisztusnak születteui".
hihető csak : születni tehát : születenni vagy más ilyes, roszúl írva,
nem pedig Vajda Péter és Szvorényi múlt infinitivusok.
Az ilyen főnévi ígenév múltját nagy nehezen erőlködnek körűl-
írás által kifejezni. És ez egy a legérdekesebb jelei közül a szók
alakjai csinálásának s a latin nyelv kedveért újításnak. Többféleképen
találjuk.
1. Az illető törzs ige melléknévi igeneve cűaníjcsetévd a \eimi-t
kapcsolva : látta lenni vagy látott lenni : vidisse Be. 292., hiszem győ-
zelmet vett lenni : victoriam reportasse ]\^Sz. 34., használt lenni : pro-
fuisse Érd. 404., magyarázzák eredeti bőnnél (-kűL jött lenni e világra
Éld. 530., mondanak űtet hallott lenni Jord. 725., nem olvasónk. . tött
lenni Érd. 30., felemelett lenni, Fhr. 03., vallott lenni : habuisse
Ehr. 111., ismer gonoszul élt lenni Érs. 570., mondatott Anna szült
lenni T<]. 14., vallom megbántottam lennem Td. 87.
2. -?/r7c-kel az illető név : olvasónk lőttnek lenni gonoszokat :
factum fuisse NSz. 302., látván az almából öttnek lenni : edisse, és
semmit ártottnak lenni Tel. 209., tekintve vétközieknek lenni Td. 210.,
főtteknek lenni, jöttéknek, fénlöttnek, vittnek „vitnek", vöttnek lenni
Tih. 348., 349.
3 A lenvi elé még lőtt járul, mint előbb a kötelező módban
112
tanúit lett lenni Érd. 570., hallott lett lenni . . . vélhetjük lett lenniök
Érd. 452.
A határozói ígenévre nézve érdekes, hogy leginkább -van alak
fordul elő, -ra alig. így akkor is, midőn ma emez áll, péld. írva talál-
tam, futva láttam stb. (1. Szófüzés). így : válván, évén, iván, fekvén
Fcer. 2G4.
-t raggal : kijövént : jővén vagy jövet Döbr. 235.
Jelesebb azonban, hogy a mi már alig történik, a középkorban
gyakran előfordult, hogy személyragokat vészen fel az ntóbbi rövidebb
-ra alak. így erősebben, mégis kellő rövidséggel foglalódik a másik
s talán alanyféle névhez (1. Szófüzés) : látvánk Be. 7ü.. élvénk Bc. 77..,
hitetlenkedvénk Bc. 98., megbizonyítvánk Bc. 85., meghalvánk BC. 14.,
akarvánk líc. 24. munkálkodvánk Apor 133.
valvád : te levén stb. WiuU 26'2. Mc. 54., valvátok Mc. 25., tud-
vátok, eltávozvátok Bc. 120. 128., megfordúlvátok, bemenvétek bc 108.,
110., látvátok BC. n. o.
valvájok Mc. 25., éhezvéjek, látvájok BIc. 34., birvájok Bc. 30.,
bemenvéjek Bc 52., akarvájok Bc. 61., szenvedvéjek Bc. 90., megért-
vejek BC. 140.
Leginkább a biblia-fordításokban. A fentebbi múlt ígenév : imád-
hozottá pedig csaknem kizárólag azokban.
í/'ít-f/: sírral: sirval? elfakada Kas. 12., 14., Ehr. 117. (1.
Hangtan.)
val és vcdl: esse habere; alakjai közül elszámoljuk a fontosabbakat:
ra/ jelenidőbeli alakjaival Mc. 91. 171. 178. Bc. 173. 185. 290.
Ehr. 1. Érd. 214. 526. Tih. 96. 97. Kati 1839. K-z. 27. Tih. 223.
valiii válni: Mc. 90. Gyöngy. 26.
[vall: coníitetur I)öbr 90.101. 177.182. hálát ad: Döbr. 97.
Mc. 134. Apor 29. 30. dicsőit : Döbr. 20. 51. 53. 61. Kulcs. 05. Keszth.
108. Dehr. 2. Tel. 83. mond: Döbr. 57. Bc. 298.]
vallott: habuit Bc. 79. Tih. 98. valljam: habeam Mc. 91.
vallatott : habitus est Bc. 319.
ral vala : habebat Ehr. 9.
valló : habens Mc. 02. valálokat valló 3Ic. 91.
válván : habens etc. Bc. 15. ens : Döbr. 510. Apor. 129. Ers. 79.
Mc. 92.
valvád: tu habens etc. 3fc. 54. ens Mc. 174. valvátok : entes Mc.
30. valvájok (1. f.)
válhatni : liabere posse Fest. 10.
113
mttás szóra nézve 1. Ax)or 57. 66. Döhr. 199. Kulcs. 362. 388.
Keszth. 256. 263. Érs. 104. Jord, 6.a. Tih. 295.
Alaktan. II. Szóképzés.
40. §. Rövid törzsek.
A középkorban oly rövid törzseket találunk, melyek egytagúak,
néha alig terjedtebbek mint a legegyszerűbb gyökér; meg számos
olyanokat, melyek rövidebb kevesebb képzővel állanak ekkor mint
utóbbi időkben és ma. Ezekből idézzük a nevezetesebbeket :
ábráz : főnév és ige. Horv. 52. Doni. 227. Virg. 44. Dehr. 326 .
£rs. 359.
agy : szemeit agyából kiváják Nád. 50S.
(d- : alszik Vitk. 57. Dehr. 613. alossz : alszol Dehr. 614. alás aló
Döhr. 149. 160. Be. 61. alot : altot Be. 183. alú : aló Dom. 129.
áld : áldoz Apor. 13. Jord. 55.
alk- : alkuszik : alkhatik : alkudh- Érd. 245. 444. alkó, alkóbb
BMKI. 20.
ár : tengernek árja Jord 279. stb., gyönyörködések árjából itatod
Döhr. 86.
hesze : beszéd Be. 157.
hö „bew" liberális 1470. Érs. 262.
htiz : foganatnak kivánatos buzjábau Döhr. 508. hőség Érd. 455.
csimot : csimota csemete Apor. 146.
csökik., megcsökik : megcsuklik, csökken Jord. 97.
doh : szegényeknek dohát el nem szenvedheti Corn. 155. Jord. 915.
hirnek doha Érs. 304. földnek doha Érs. 141.
dög', ördög Beér 70. égnek döge : dögössége Dehr. 215.
egész : egésséges Érs. 205. 329. Mc.. 29. Virg. 43. Érd. 434.
éh : éhség Ai)or. 4, éhes Dehr. 168. stb., Dom. 85. Érd. 205.
eh- joh- : belső részek, szív, gyomor, derék Jord. 128. Érd. 240.
Érs. 561. Thewr, 78.
éj: éjszaka, általában igy, péld. Kulcs. 179. stb.
emni : szopni : emö Mc. 52. emni Érs. 438. Tih. 26. Kriszt. 15.
es: eső „esset" Be. 270. 287. Mc. 26. Apor 37. Kulcs. 29. esseket
Ktdcs 257. Keszth. 179. Döhr. 135. 187. 251. Be. 132.
es : eskü Döhr. 185. 406. 437:Be.\284. 300. Mc. 12. Apor. 69. 127.
Kulcs. 172.
csk- : esV-üsz : eskhetik eskés, de : esküszik, eskügyetek is ; tehát
IMRE S. : MAGY. NYELY TORT. b
114
mindkét alak szokásban. Példánl : eskés Mc. 57. Érs. 92. Kaz. 26.
Corn. 125:I)€hr. 629. eskés, eskhetik.iVs. 186. 187.
esni : esedezni (isten előtt) Apor 55. földre esik és imád Döbr. 447.
Érd. 378. Jord. 368. 488. 921. essedés : -dezés Thcivr. 257.
est : este estve : Bcilw. 292. 323. 437. est : napeset Td. 219. 221.
esti Be. 270.
cv: evesség ,,büz ev" Vcsrjpr. 141. „eve" £"/<>•. 103. evvel „eewwel"
Fest. 395. Nád. 537.
év : esztejidő Döbr. 242. 246. 367. Tel. 35. Érd. 56. WinJd. 21.
Corn. 409.
ét: evés (ma is) Be. 91.
eszvesz: észveszés, összeveszés isrc/. 298. 606. (1. Stil.).
ezfeh : eszfek (?) észak (?) Be. 13, 122.
frgtf : fényit, fegyö i\sz. 124. fegyés Nsz. 351. fegytetik Ehr. 57.
107. 109. megfegy KnJcs. 353. Kessth. 13. 125. 256. Döbr. 89. 106. Be.
65. fegyettetik Be. 185. 195. 251. Nád. 451.
feJc-: fekszik, féket : fektet 3Ic. 110. Fcer. 41. Virg. .31. feköt Fhr.
11. 68. 148. Nsz. 266. fekö- : fekvő- Be. 27. Nád. 526. Fcer. 105. fekés
Döbr. ó\, 238., fekő Be. 7., 42., 67., fekjen liMKl. 213., fekni
BMKl. 18.
fel : feleség, társ 3Ie. 49. 97. Érd. 397. Be. 317. stb. íeleJcrd. 241
felebarát Jor,d. 27. a.
fele : felsője : mennynek fele ; siiperiora Vtdg. Apor. 66. székednek
fölére ültetök (valakit j Tih. 266.
/« : fiu : mely (milyen) atya, olyan fi („fy") olyan szent lélek,
teremtetlen fi. , . örök atya, örök fi, . . mindenható atya. . . fi. . .
Knles. 53. 54.
fdty : nagy fittyel előáll Kidl. 3415.
fohászás Ehr. 33.
fog : fogan, fogad méhében Be. 181. .
ggoropik : gyarapodik Érd. 543.
hason : hasonfele Döbr. .']S9. hasonl : -ít (1. Képzés).
hed, hitt : hiú, hitvány 3íc. 57. Érd. 184. Apor. 31. 29. Döbr. 105.
110. hitság Érs. 7. heul (meghiúl. Érd. ,37. 555.) hiúi : irogüresedik ;
ettől : /ií-iíí mint ; avél : avitt. Ehhez tcirtozik : /u' „hy": hiú Érs. 277.
Tel. 209. hitól „hytol" : hiútól Döbr. 146. hiság Döbr. 15. 17. 51. 76.
92. 93. 146.
hó : hónap Be. 69. stb
hon : „honnyának"£'/ír, 58. hon marad Érd. 436. honnyában Me. 176.
liö : hőség 3Tc. 142. Nád. 647. hő hó Érd 455.
115
hurutin mint ábrázni, bajnalni stb. Ehr. 100.
huszi : Imsszita, eretnek Érd. 76. 600. Tik. 13.
ihJ, ihli iblés Érs. 146. 147. Nsz. 164. 165. Érd. 426. 540. 666.
Kaz. 158. Fest. 35. Ehr. 3. 56. ihel Ehr. 106. ililés Ehr. 130. Bohr. 395.
Tel 59. 127.
jár : járul Nsz. 384.
inf/erni : ingervén El.r. 154 ingerheted Corn. 404.
inhély : üres h. Debr. 54.
intők: intetök Érd. 50. Y. ö, (Kati.) Érs 453. (inte 1. a képzőt).
ízes : Ízlelés ? Virg. 4. izl : sápit Döhr. 254. magasat ízleni
Döhr. 284.
kárhoí : -boztat Érd. 80.
keg : stádium, tér, kör. Debr.Gi. Érs. 23. 25. 440. Érd 8S. 594. (3)
kéj : ön kéjén, kénkén Be. 25. Mc. 77. Érs. 495.
l;ép : fegyver neme : képökkel általveré Érd. 300. éles kép a ti
oldalatokba Jord. 191.
kér., agykér: a tövisek általhatván még feje koponyáját is, és meg-
szakasztván az agykért Veszpr. 8S.
kereng : kerengő, átrium ; a templom kerengje Jord. 363.
kihik : képped (?) Fest. 325. 333. V. ö. RMKI.
kiszt : késztet, kisztet : persvadet Vulg. Bohr. 439. (1. kiszlel. Képz.)
leh: lehő Pter. 74. lehés Peer. 97. lehni Érd. 545.
lejt: angyal lejt mennyből Kati 2075. Jord. 309. lejtő 31c. 155. 1470.
Ifp: leped, takar; belepi palástjával Jord. 327.
magaszí : mint vigaszt, vigaszik stb. (L. Szóképzés.)
marad., maradi: maradék; maradjára száll 1470. (2).
megmenik: menekszik tőle; megmenől (-él) tőle Érs. 347. keresz-
tyének megmenének Érs. 5ii.
merészili : merészte : merészel Be 264. 265. (V. ö. vigaszik.)
met : metsz ; mettetik Apor. 140. megmet Delr. 299. elmet Bebr. 179.
metön Böbr. 244. Tel. 70 elmetenni Be 86. elmettetik Be. lOS. mettetés
Be. 202 Érs. 347.
mecct : nevetés ; mevetre ingerlő beszéd Vitlí. 34. Péld. 13. mevetben :
csúfolásból Bom. 25.
moh : mohó mohos Érs. 538. (2) mohság Érs. u o.
mii: „myw" takács mü szerént Jord. 78. 254. mű nélkül Íratott kép
Peer. 4. fa mű Érd. 310.
nö : mire tötted e dolgot gonosz nő ? Tel. 210. ime az szerelmes nő
„neő" is megadatik (?j As^. 14. aghné: „byes bájos a." Érd. 429., porko-
lábné Bom. 244. Krisztus lábainak mosóuéja Theur. 183.
8*
116
tiyuy- nyugom : nyugod- Döbr. 517. nyugás Kulcs. 252. Kezth. 275.
nyugot : -tat Kati 2410.
or : orv Virg. 136. Ehr. 78. orság Érs. 8. Mc. 190.
Öldök- : öldököl, öldökés Mc. 43. 187. Döbr. 99.
ott : önt ; öss Göm. 135. ötté : önté Gö)n. 138. öttéd Göm. 144. stb.
parancs : -ólat Jord. 81. a.
reg : reggel ; reglitöl fogván esteiig Jord. 49. 795 regmise Lámji
189. 289.
roh : sárkány és ló Jord. S95. 905. (sárga Kár. bibi.).
seh, sebbel : sebesség Debr. 507. Kati. 3549. Döbr. 521. Érs. 158.
sém : sérvés, sérülés ; fog sérés, fősérés Debr. 574. 575. WinM.70.
sérettség Apor. 43.
sib : emberek Érd. 603.
sídijahh : súlyosb Érd. 436. siilyság (1. -ság képz.)
sza : száj Érs. 532. Dom. 308. ^^sz. 174. szávai Kaz. 105. Corn. 125. Be
90., 150.
szeg : szegkö : szeglet Érd. 165. 602- Virg. 52. Jord. 741.896. a háznak
négy szöge Ehr. 133. öt szegű Érs. 68. Tel. 2i6. Kaz 74.
szegik : törődik, szegődik Érd. 63S.
szerJi-, szerkvén : szerkeződ-, Ehr. 155. egybe szerkezni: szerke-
ződni Be. 170.
szár homlokú : kopasz Érd. 398.
táj : tájék Érd. 560. 424.
tel, betel : betölt Winld. 5. megtel BMKI. 194.
eltékozni Döbr. 362.
tér : téres ; a tenger igen tér Keszth 276. térhely : téres Döbr. 76.
tét : tétel Döbr. 450. Be 245. mint : vét szentségnek vétével Guary V.
tetik : tetszik B3IKI. 27., 3Ic 57., tetött Érd. 426., Ehr. 2.,
tétnek Marg. 113., Apor 52., teték : -szék Debr. 629., Kati 2029.,
tétének Döbr. 340., tetett vala Mc. 16.
til : tilt ; tiltott gyümölcs Debr. 509., tilódik Döbr. 154., tilhat
RMKI. 16., megtilódik R3IKI. 178.
vagy : vagyon Jord. 24., Döbr. 196., vagy és vagyon Döbr. 349.,
522. V. ö. Be. 75. 68. 165. val és vall alakjait (1 f.).
véd : védés, legyen én nekem védésem Theior. 251., Döbr. 131.,
kitől ur isten védjen „wegyen" Érs. 213., védi vala Érd. 298., védd
meg Döbr. 44., 134.
vész : turbó Kaz. 53., Fest. 38., 367., Kulcs. 161., Tel. 121—124.,
Corn. 322., 1470. vész ebben oszvesz ,.yzvesz" (1. f.).
veszteg : vesztegl ; vesztegj Érd. 152., vesztegni Tih. 238.
117
vigassik, vigaszt Mc. 27. stb.
Ezek közül némelyik a néjmél megmaradt, másik talán a leírás
miatt nem eléggé biztos, péld. tulaj : -don vagy esztö ; esztendő Érd. c.
Némelyik leliet összevonás, mint az épen most felhozott, vagy .ingerni :
-gerelni, -gerlni stb. De hogy a rövidség példái ezeken túl is számosak,
arról utóbb is lesz alkalmunk meggyőződni, midőn az -hatatlan., -alom
és más képzők rövidebb alakjaival találkozunk.
41. §. Véghangzós törzsek.
A törzsek véghangzatait, melyek kipusztiiltak, láttuk fentebb.
Ismeretesek a tulajdonneveknek oklevelekbeli írásából és a HB.-ből.
De találunk a középkor utóbbi századaiban is oly törzseket,
melyekben a véghangzók megmaradtak, de úgy, hogy néha az értemény
változásával, néha a nélkííl, elenyésznek a ragok elől és néha ismét
jelentkeznek.
Kétféle ily törzsek vannak :
1. Nevek : ajtó : ajtára : ajtajára Mc. 149., ajtáról Mc. 105.
mélták : méltók Érd. 42., árú ; az ő árokat immáran senki nem veszi
Jord. 908., hajójok vala, a tengeren árút hordozván Jord. 919., ár '
árú : annyival több árút kell értté adni („arwlt") Érd. 629., árút sza-
kasztunk : árát szakasztjuk. RMKI. 6., búcsú, bolcsu : holcha, bolcsa :
búcsúja Fcer. 172. (2), fiu : fiak Bohr. 474., fion : íiún Nád. 363., fi
(1. f.), garázda : garázdot Érs. 225., gőg : „gegw", arrogantia 1470.,
ok : oka Erd. 04., 88., 152. stb., sok okáért : okért ; másod okáért, mi
okáért stb., Érd. 400., 433., Kas. 84., Bchr. 366., oka nálkül Bohr,
134., szomj, szomjé „szomjóhom" : szomjam Érs. 53., zngohja : zugoly,
zug ; minemű zugolyában taszittatik Érs. 37., tompor : tompora Jord.
39. (/., mennyei : memiyi (HB) Mc. 125, Be. 100., meneiek : minők Be.
17., BMKL, sznzri : szűzi Veszpr. 2., Tih. 37.,Kaz. 39., 40.,Horv. 57.,
Göm. 18., Behr. 613., Tel. 2., 117., 119., ük : üke és ükcje Krisztusnak
Kaz. 39. T(l. 9., 61., 91., 131. stb., szolga : szolgul „zolgwl" : szol-
gául adtad Lohk. 2., sziú : szijj „zywyat" : szijját Jord. 454.
2. Igék : hiú : hí, hív- hiuttam Be. 196., hiottam Be. 105., hiúttak
Bohr. 292., Be. 183., hiú : hí Bchr. 347.
iu : iv-, iszik ; iott : ivott, itt Be. 303. iutt BIc. 174. iuttok : isztok
Érd. 237., 309., ionia : innia Tel. 178., megiúnak : ivának Be. 175.
viu : ví, vív Bc. 148., 162., 163., 267. ,317., viúja Be. 165., viúják:
víjják Bc. 160., vionak : vinak Bc 74., kiviutt Ajwr 86., 100., viutt : vitt
Bc. 227.
118
reio, réjo : rí, ordít ; ur Sionból reio Be. 210., B'óhr. 520.. reionak :
rínak Be. 112., reiott Be. 204., reio Be. 197.. Bohr. 520. reuni ,rewni"
Jord. 48. a.
Nevek és igék egyszersmind, mai képző vagy véghang nélkiíl :
ábrázni (1. f ) hurutni Ehr. 100.
42. §. Egyes képzők. Magánhangzók.
Az -a -e képzők alkalmazására nézve alig lelünk valami külö-
nösséget. Mégis meg kell emlitnünk egy-két ily képzőjű szót :
-a : monda : mondás ? Mc 49.
-e : döllye : á'ó\jíÉrd.208. Jord. 101. a, inte: intő ; az ég forgása
inte lőn: intője Érs. 453., mövete : mövete -tendő Guary 4,
-ó -ö 1. igék törzsei mellett igenevet formáló (1. Szófűzés. Ige-
nevek.) Érdekesebb olyakbau, melyek törzse vagy kevésbé ismeretes
vagy kiveszett : verő : veréj, verejték ; veréjének cseppe Fest. 149.,
Poss. 2., {\iver az izadság, szeplő). Winld. 155., 159., Thivr. 189.,
haló verő : li. v. kivé űt, elfolyván (futván) minden tagaimat: halál
verítéke ^>-s. 303., nyelő : nyelv Érd. 62, Döbr. 313, 325., Érs. i5l. (2),
könyő : könyv Be. 71., 72., [ha Jcönij^ gömj (M. A. Szótár) hajlást jelent,
akkor igétől.]
Különösek : együgyő szem (V. ö. szemigy) Mc. 137., Bohr: 112.,
mennydörgő : dörgés Jord. .52., való : levő, lény Sánd. 14.
2. nem igéktől, hanem névmási és egyéb törzsektől: elő Apor. 37.
71. utó Kaz. 84. alkó, alkóbb ílf.) BMKI. 26. enyő : enyv ; készeriti a ma-
darakat be menni tőrbe avagy az enyöbe („enő") Bod. 7. V. ö. I)(br.570.
térő : tereh teher : terőbe esett Tel. lOl.
3. tulajdonság-jelentő képzős nevektől melléknevek ; itt az ó ó: ú ü
helyén. Különösen sajátosok a -ságó -só kéjjzőjű ily melléknevek.
(L. -ság -só.)
-ú -ü mai módon fordulnak elő. Különös ezekben : siríí (sűrű)
sokorú kökörű (a pokol tüzének és a kénkőnek lángja) Náá. 80. Guary.
40 E két szó csak itt fordul elő, és nehezen elemezhető. Sok- és kékes
formájú szinű. (L. az idézett codexeket a hozzájok adott szótárban és
Czuczor és Fogarassy szótárjokat stb.)
-/ képző, amazoknál sokkal gyakoribb és jelentősebb. Alkalmazták
a középkoriak néha ugy mint mai nép- és tájbeszédb^n, máskor úgy,
sokféle viszony kifejezésére, szabatosság és világos jelentés nélkül,
kétes vonatkozással, mint az utóbbi időkben és a mai roszabb irodalmi
gyakorlatban. Szabatosan leginkább hely- és időviszonyt jelelne ; de
119
hozzátartozást, tőle függésben léteit is sokszor jelent. A főbb jelen-
tései ezek :
a) főnevek mellett alig valami jelentés-változást okozva, főnévből
melléknevet vagy épen nem, vagy jelentéktelenül formálva, így : nóm-
beri : némber, nő ember Be 9. 29. magyari király Mav(j. 26. stb. ma-
gyar néha : m. ország, pélcl. magyarrá jött (1. al. Szófűzés. Ragok
vonzata) magyari urak BMKl. 30.y. magyari mélyföld iv>{. 135. Ily forma :
nyitrai vármegye Marg. 187. tömérdeki Lohk. ISG. (ma is így ; de tömér-
í/r/íis!) éjféli „ehf-" : éjfél (é] Me 7) Debr. 52 napi napon „egy n. u."
erösitő ismétlésül Érd. c. (k al.)
b) hely- és idöviszonyban, tárgyiasan és elvontan : tizen harmad-
napi Érd. 03. egy napi napon (1. f.) Érd. 152. 183. Jord. 598. Foss. 16-
Gj/örigy. 24. negyednapi hideg 3I(irg. 137. negyednapi halott Érs. 76. negy-
vennapi Érs. 85. naponkédi Nsz. 343. Érd. 465. Behr. 478. 490. estveli Kulcs.
353. Keszth. 388. esti Be. 157. estöni „esthöni" Jord. 25. veternyei csil-
lag: reggeli Poí/í. 5. veternyei dicséret De?jr. 48. holvali vigyázás Kulcs-
333. Keszth. 365. holvali Bohr. 209. hollali Jord. 841. délszegi királyné Mc
177. évi: éves Thmr. Ikl. egy éviek Érd. 116. tizenhármad évi Behr. 500.
.502. tizenkettőd évi volt Jézus l)öbr.2Sl. harmad évi Jorc?. 28. a. száz
esztendei ember Érd. 563. Jord. 18. a. 23 a. 27- a. esztendei köszvényes
jL'rd. 608. elébbi Tel 101., Mc 70 , Bom. 101., 102., elébbeli : -ben Jord.
81't. elesztébbi Pe:r. 5 . Elír. w. 19. Marg. 131. feljőli BaiKI. 365 egyébhai
szokás Vtrg. 59. 61. mindenhai Batlhy. 162. földi nép : föld népe Ér?, ^j34.
országi birodalmasság : országl)an való Érd. 387. lyuki emberek : bar-
langbeli Tel. 27 i. tengeri zengés : tengeren való Érd lOö. pokloki : -béli
Ajjor. 124. 129. mennyei görgés : dörgés Döhr. 283. álomi „fesvénység
kívánatosság egy alomiak" (kiváncsiság, kapzsiság) Érs. 208. húsvét
napjg,i predikáczio Jí]hr. 130. ( Jerikói rózsa Vehr. 56. ) lábi öltözet Nád
538. (mezitelen láb. n. o.) elmei bűn Göm. 142. szentírási jószágok
Nád. 308.
c) birtokviszonyban, vagy mivel ez is sok más viszonyt rejthet, oly
esetekben, mikor az összetartozás -neh-hel stb. is kifejezhető vagy fel-
váltható, így : angyali esés : angyalok esése BMKI. 175. angyali romlás
Érd. 13. isteni meglátás : -nek meglátása (vagy -t meglátás ?) Ns.z. 256.
isteni szerelem Nsz. .335. isteni hatalom Nsz. 332. isteni anyaság : istennek
aayja volta Cu>n. 51. keresztyénségi bizonyság Böbr. 57. elmei vigaság
Czeck. 22.
d) más viszonyokban. Hozzátartozást aíféleséget hasonlóságot
jelentök: angyalomi : -hoz illő Ehr. 59. anyai választás: anyává Érd. 273.
ssY^onyáUsLÜ &zemé\y Érd. 273,274. baromi eledel: húsféle Be. 21^. beszé-
120
denkénti értelme az igéknek: szó szerénti 1470. (1. Stíl.) deáki nyelv :
deákhoz való, annak tulajdona : literatoria, literatorum 1. Marg 187. Érs.
316. Érd. 560. deáki bötűk Érs. 275. Tel. 93. deáki görög zsidói tudo-
mány Érd. 560. (Syria országbeli tudomány u. o.) ebi szokás Tih. 112.
egyházi szerrel szerzé a templomot, nagy szent egyh. sz érrel. JVáíü. 616.
egyházi szernek szentségét neki szolgáltatá mid. 654. emböri állat Nád.
272. emberi test Érd. 519. isteni káromló : istent. Érd. 288. isteni
félő Jord. 524. „mikor úristen ennyit teremte, jó magokat hintett vala :
az isteni ismeretet (oly ismeretet mint istené, tökéletest) isteni értelmet
(u. a.) isteni látást, isteni szerelmet: luciper hinterá vakságnak s tudat-
lanságnak konkolyát Érd. í59. jámbori élet: jó emberi Lobk. 191.201 kézi
engedelmesség : kézzel jelelt, kézadás j)om. lOi. lelki vélekedés : lel-
kekhez méltó, való Érd. 492. lelki népek : egyházi Érd W9. lelki gond
vagy őrizet 7)o»7), J92. lelki édes ének Z)ö&r.í2i. lelki ajándék „adjatok
testieket és adatnak tinektek lelkiek és örökiek" Érs. 539 mezi édesség
JDom. 7. Nss. 118. rózsai test Tih. 104. rózsái szép orcza Nss. 73. 135. 367.
rózsái vér, rózsai szép piros tündöklő szin Nsz. 73. rózsai boldogság
Corn. 259. rózsai fényesség Corn. 258. zsóltári dicséret Fest. 94. 105. 107.
szíz virági test Nád. 633.
Látni való, bogy az -i csatolódik fő- és melléknevekhez, a hozzá-
tartozás különböző, legalább különbözőkéi3en magyarázható és szóval
fejtegethető viszonyait jelelvén. E viszonyok sokszor egyes esetben is
többképen foghatók fel. Mert a cselekvés tárgya, mikor az egyik szó
ilyet jelent, úgy is gondolható, mint a cselekvőnek műve, tulajdona,
birtoka, mint ahhoz ily módon tartozó. Isteni tisztelet lehet istent tisz-
teles, de istenhez méltó, illő tisztelés is ; ebi szoltás lehet : eb szokása,
de ebhez illő, emberhez méltatlan szokás is ; mezi édesség lehet a méz
édessége, de lehet mézben való, mézéhez hasonló édesség is. Itt is
látható, mely igen különbözik a felfogás és a szóval kifejezés útja
és módja.
Csatolódik az -i képző, mint látszik a nevek többesének képző
természetű -/í-jához : jiokloki, ragos vagy ezek nélkül való határozók-
hoz : estöni, esteli : esti, elébbi, beszédenkénti stb.
De különösen gyakori az i-nek {-ben) -bel-hez csatlakozása Előbb
már láttuk hogy -ben másik és régibb alakja bel, mely mint utóbb látni
fogjuk (Igék összetétele) igekötőül is járul igék elé. Az -i képző ehhez
a határzói alakhoz járul és nem a -fto? raghoz, minélfogva nem szük-
séges az H-nek 1-\q változását venni fel (bel alak található a helöl bele
határz ókban is).
121
-hcli képző előfordul :
1 . Hely- és idöviszoriy jelentésében tárgyasán vagy összerüen :
derekadbeli véred Po2s. í 4. drágakőbeli korona: köböl való Döhr.á-2.
előbeli Be. 150. elébbeli Érs. 251. előbbeni Érs. 439. elesztebeli Be. 149.
érczbeli íjj Döhr. 37. (1. kőbeli) fogságbeli nép Apor. 133. földekbeli fű
Kulcs. 257. házbeli közele : rokona Jonl 38 i. házabeli Ktdcs 3i0. holvali
Döhr. 209. isten kezebeli pohár Döhr. 141. kietlenbeli pellikán Döhr. 179.
öltüzetbeli király Érd. 167. lábbeli : lábodbeli Érd. 361. Jord. 29i. lábabeli
Érd. 270. 316. Jord. 280 lábabelije Érd. 270. 312. lábatokbeli Jord. 263.
szemedbeli gerenda Döhr. 35i. vizbeli gyökérbeli élet Érs. 440.
2. hely- és idöviszony jelentésében elvontan, sokképen elemezhető
és változtatható kifejezések : átokbeli ember Jord. 298. három állatbeli
emberök Guary 18 asszú kórságbeli Érs 13., 113. sok barombeli jószág
Jord. 184. bűnbeli lélek Bebr. 362. Corn. 422. bűnbeli embör
Behr. 390. egészségbeli Tili. 216. egyességbeli törvény Döbr.
57. egyetembeli tisztelet : egyetemes : collaudatio V. Böbr. 79. mi
életünkbeli s társaságunkbeli Ehr. 98. mi életünkbeli akarsz len-
ned" u. 0. jó iletbeli népek Érd. 558. elméjekbeli kevélyek Apor. 135.
emberbeli reménység Batty. 2. gyötrelmekbeli lélek Be. 102. háború-
ságbeli szenvedetlenség : türelmetlenség JS^sz. 345. hegedűbeli ének
Knlc^. 278. Keszth. 247. hitbeli igazak Kesztli. 10. 259, 418.
hitbeli és szent életbéli keresztyén Érd. 562., 577. istenbeli
társaim Kati. 2857. istenönkbeli irgalmasság Aíior. 128. jegybéli
leány Marg. 165. jelenségesbeli és községbeli : jeles és közönséges v.
középszerű Bhr. 79. johabeli töredelmes Ehr. 72. képebeli ember :
képviselője Corn. 415. Bebr. 145. BMKl. 181. keresztségbeli ártatlan-
ság Bebr. 142. keresztyénségbeli bulcsu Bebr. 390. Krisztusbeli én sze-
relmes atyámfiai Érs. 244., 247. kórságbeli ember Marg. 168. (1. f.) lé-
lekbeli ember „ti kik lélekbeliek vattok" Bőbr. malasztbeli embö-
rök Guary 19. marhabeli gazdagság Nss. 345. méltóságbeli Horv. 62.
gonosz nembeli Nád. 556. nyavalyabeliek Pozs. 24. paráznaságbeli
fiak : törvénytelen Corn. 145. penitenciabeli gyötrelem Érd. 365. szent-
írásbeli doktor Érd. 365. szerbeli : sorbeli, soros Marg. 124. szívedbeli
békeség Tcwr. 131. szóbeli igaz Kulcs. 149. Keszth. 72., 88. szívbeli ke-
serves Böbr. 197. szívbeli jó Kulcs. 329. Keszth 359. szívbeli tanult Kulcs.
225. szívbeli egyenes Böbr. 87. szívbeli heitok Böbr. 142. szívbeli aláza-
tos Apor. 139. tisztességbeli asszonyi állat ÍSyíV?. 570. tisztességbeli vitéz
Bom. 286. Érs. 284. tulajdonságbeli : -gal biró Horv. 44.
-báli hangzatú képző, mély hangú törzsek mellett Lobit. c. (1.
Hangtan) így : pokolbali tartománybali kórságbeli.
122
43. §. Mássalhangzó képzők. 1. -b. -p. -m.
A -/>-re nézve alig van megjegyezni való. De azt itt is meg kell
röviden említenünk, liogj mint a középfok képzője (vagy raga) más
képzők elé járult a mai és ujabb gyakorlat ellenére. így ezekben : ha-
jolbhatatlan : bajolhatatlanabb, fehérbséges: -ségesebb Tih.3G2. öregb-
ded stb (1. Ragozás.)
-h van ^-vel szemben itt : terböködik : terpeszkedik Érd. 100.
-p a ma is esmért igékben, de máskép fordul elő : így ezekben :
állapik : -odik Kula. 0. Apor. 66. Keszth. 297. Dlhr. 330. I)om.
53. Corn. 108. Fest. 100. „állajitak valáuak lábaink" u. o. ültepik :
ülepedik Fcs\ 100. Kulcs. 49. ültepei székedre Kes-th. 13, ültepei keru-
bin angyalon Kalc<. 190. ültependetek Kalcs. 330. ültepének Kulcs. 304.
lejtepik „idvezitőnk mennybe." Érs 233.
cselekvő igében : hagyap : köp Érs. 31. Pccr. 200. WinkJ. ílSsth.
Theur. ö. Km 180.
Bővebb használata van az -m képzőnek magában a) nevek formá-
lásában : egyem egyetem, csak be-\e\ : egyembe egyetembe egyedembe
Be. 7. stb. sokszor Ehr. 41. Kulcs. 21. Tel 20. alm : alom al- alv- vagy
alu-túl : „almában" Érd. 410. ^fogadd házad alwöba ez szegény za-
rándokot" iszam : iszamodás. iszamak Ajjor. 1. sirám : siralom Murf^.
13., 83. JDebr. 380. WirikJ. 33.
b) igékben még többször : folyamni Wi)i]il. 40., 322. folyamik.
Érs. 18. Ér.1. 212., 4.28. Kiz. (JC. elfolyamván : elfutván yád. 452.
iszamik Horv. 247. „mikor eszökbe sem vesziök, eliszanionk" u. o.
Kulcs. 20,. 284. megiszamodik WinkJ. 329., 325. iszamo Sáncl. 19. Lohh.
209. iszamik 7v(/.?. ns. iszamás iszamandó Thrwr.so. BMKl. 207.
uszamik „vszam-" Lohh. no, uszamó Loblc. 97. futamik futamandik
Be. 41 futamának Érd. 16S. elfutamának Kulcs, 219. elfutamtat Keszth. 230.
futamott .Jord. 19 'I. félemik félémnek : félemi- Döbr. 190. megfélemit Mc.
ISO. (élehmk Érs' 107., lOS. félelmjél meg Jord. 241. kéremés Keszth. 352.
megfélemik Érd. 396. Keszth. 156. Bohr. 23 , 110.
-am -cdm váltakozva : hiedem, -dlem Érs. 402. értem : értelem
í:rs. 334., 3.37., 338. fájdara : -alom Gőm. 31. félem : -elem Bcbr. 543.feg3'em :
fegyelm Bthr. 2'i2. fejedem : -elem Debr. 578. fejedemkedik Érs. 371. gyöt-
rem Dehr. 397. hátam : hatalom V^iríj. i32. hiedem : -elem Nsz 299. Nád.
276.. 5S.5. jutám Lohk. 57. lakodam Loft/.'. iü5. nyugora Nád. 542. nyugodam
Nsz. 299. segédem Göm 31., 34. sirám Xád. 270. türedem Göm. 34 vesze-
dem Bebr. 2i3., 571., Érs. 385.
123
-f/owí ebben : ildomos : eszes fortélyos i?c. .50., 54 , 55 , 105, Érs. 533.
536., Mc. 37. stb. alakjára nézve a többiekhez hasonló ; de törzse nem
világos (/7/-ik magas hangzású ; ebből aligha van.)
alm- am -mai szembe : feleim Apor. 127. fertelmes ég : fertőzött
levegő Jord. 258. fögyelmes : fegy- Peer. 335. fegyelm Kulcs. 30^3. követel-
mes „istennek követelmes akaratja" Mc il. nyugalm Theicr. 38. nyugal-
mat PíM 2y. nyugalomból iV>!. 555. siralm i;/ír. 59. tartalmában Be. 135.
tételm „tételmeket tökéilettél" tetteket tettél Ehr. 148.
-wás : áldomás : áldás áldozás Horv. 44. folyamás : futás Kulcs. 34.
futamás Ehr u><. hagyomás: rendelés „nagy hagyomást tenni" Nád. 527.
császárnak hagyomása Érd. 203. ^teneked hagyok felelni" : rendelek
u. 0. hagyás : elhagyás Érd. 3. halomás : meghalás Jord. 130. iszamás
(1. f) Kulcs 133. kéremés Veszpr. i'i5. Bod. 12. Kulcs. 86. Tí.cwr. ne. ké-
relmés Érd. 155. Kaz. 43. látomás Döbr. 106. lelemés Ajwr. 68 74, UO.
villamás Kulcs 186., 237.. 285., 339. Behr. 568
-mat : villámat Apor. 33. Elír. i38- (1. -cif)
-ma : íityma Be. 41. (törzse 7)
-mó : kozmó : koszmó Fest. 374.
-mánij : gyujtokmány Fecr. 45. (1. -ány -vány -mány képz.)
44. §. -t -d és a vélek összetettek.
-t -at stb. névképző.
a) igekötő nélkül való egyszerű i,q;c]:íől : adat : adatás „ez mag-
zatnak nem adatja" Kati. 2:25. ajtat : áhítat Bohr. 420. alázat Bohr. 2i.
állat : állás megállás Apor. is. bizat : „biztom" hozzád való b. Érs. 52.2.
cseppenet : csép WinJd. 259. Be. 263. 509. Érs. 3.33. csittenet csittehenet
Ehr. 135. érdemlet Wmkl. 368. eset napeset Kaz. 19S. féket : -vés Be.
312. fejezet : Jord 301. fertözetesség Jord. I6i. foganat : foganta-
tás Érd. 158. foglalat : foglalkozás Érd. 151.. 653 foszlat : fosz-
tás fosztatás Be. 269. Mc. i36. gonoszbólat : -bodás 3íc. .39. gonosz-
bodlat Apor. 98. göngyölet : -eg Virg. 3. gyászolat Be. 57. gyónat
Giiongij.9. halálát Me. lei. hasonlat Be. 312. hirtelenkedet : harag,
indulat Be. 49. stb. igazolat : igazság Apor. 58. intet „intők" :
intetök intésök Érd. 50. jelenet Kulcs. 254. -kéret: kérés Apo^.
73. kivánat Döhr. 90. könyöklet : cubitus Be. 61. környöközet : környék
Bohr. 407. köszönetköszöntés ivis^- 347. láttat láttatjára: láttára É>d. 137.,
259., 655. láttod l'jszen : látatod : aedificaberis 1470. nyugot : nyugta
Be. 146. onszollat : sürgetés esdeklés A2wr. 6, 13. öröklet : örökség Be
77. Apor. 105. paráznáikodat Be. 189. porejtat : 'piritás Apor. 122- raga-
dat Be. 16. reület : elrejtetés elragadtatás Tel. 59. rűtet, elmének rűtete
124
u. az Be. 2r>8. Apor. ifí. stb. rejted : rejteted mint : intők (1. f.) „te clrej-
tedből megtelik házok" Kes.:th. 2fí. ronilat : ruina, szikla szakadék
Apor. 86. stb. szellet : lélek szellem szél Kriza 85. Dow. 104.315. Kulcif. 248.
I)öl>r.213. ÉnI. J.98. szerzet : szerzés, rendelés 7íc. 212. támndat, naptáma-
dat Kaz. J!)S. tökéllet „jószágnak tökéllete" jijh,-. íoi. törlejtet : figmen-
tum Apor. 05. vádolat Jic 144. változat : váltság Kntl. 1520. vanalat
„vanalata nem leszen" non dirigetur 1470. (vanal : bene hiihot Mc. 109.)
vétet : vetés vétek ihhr. ^i79. vét : vevet vétel (mint ét tét vót v, volt)
Guaríj V. villámat : villámodat Jic. 30. villámat Apor. 32 , 33. volt : válás
levés TÍVíí. .9,95. substantia 7;ö/»-. iö5. „mine vótot vall" Tih.09. „bűneim
nagy voty" : volt iívs. 205. mindenbató vótára : létérc 1470. mennyivota:
statura sua 1470. vigadolat : vígadás Apor. 72. veszteglőt Thewr. 131. vi-
lágosólat Apor. 100.
Látjuk, bogy -t -at képzővel csaknem minden igétől alkothattak s
az ily igei nevek sok más kéi)zői nevek helyét elfoglalták, a szabatos-
ság ellenére. II;i,sználatok igen gyakoi'i volt, sokszor melléJcmondatok
rövidítése végett éltek vélek, czélszcrűen (1. al. Szófílzés.) így A -hoz
való biztában ÉrJ. 32i. az ki vótát nem ismerem : hogy ki lehet Érs. 450.
gyötrelmek kerestén dicsekedhetünk : azzal bogy. . .keresünk Ehr 32.
lássátok nagy tanultát : hogy nagyon tanult ]<jrs. 455. jártunkban-köl-
tünkben és veszteg fektünkben Thewr. 177.
Eövid népies alakok : intők : intetök : rejted : rejteted v. rejteked
stb (1. f.)
b) -/' névl<ép/ő jgekötős igéktől formál, niai időben szokatlanul. így
ezek : elrejted : ellejteted (l.f.) eleset Tih. 205. elkái'bozat Kra. Ili), felmen-
ted : felmenésed poz.i. 18. kivé okádat Érs. 249. megismeret /Mr.^/0.,4í8.
megemleközet J)chr.238 Tih. 5 megítélet Fest. 400. megbocsánat ií'/s. ni.
Jord. 723. megígéret Jord 29 a. megíratat : -tás Mc no meglátat Apor.
3. megéppűletióVcZ. 37.Marg. /^^.meggondolat TiTi. 15. 13. Vük. 8. meglelet
Erd. 440. megjelenet Érd. 210 ,440. megutálat Fest. 73. megíbrdúlat
Éh-d. 207. megforbátlat : megtorlás Apor. 20. meggonoszbolat ylpor. 20-
Hihetően tárgyragból ebben : rekeszt : rekesz fv. ö. ereszét :
eresz tájszó, így lehet : rekeszét : rekesztés) „rekesztben lakozik" —
„rekesztnek kivűle" Sánd. 16. Dom. 23
-lat képzőjü nevek vagy némely -Zképzőjű nem mindig használt, de
lehető alakú, néha éj)en rendesen előforduló igéktől, vagy analógia sze-
rént nevekből melyektől az -/- képzőjü ige lehetne, formáltattak. Ilyenek
mindkótfélék : dőglet : döglik Nád. 3io (dögletes Dehr. .5.37.)hindet : him-
lík : dispersio V. Mcmi. közlet : közöl Mc. J50. lóleklet: -zet „1. berekesz-
tetik" : megszorul Hc. IGO. undoklat : ondoki- Be lO'i. Továbbá : balga-
125
tagoslat : bolondoskodás bohóskodás Mc. gonoszbodlat Mc. r,G. bangos-
lat 3ÍC. 48. képmutalat : -tatás Mc. 57. moblalatosság „szömnek m-a
Jord. S66. vitelét : vitel vitotés Be. 237. Jord. 357. (2) vitelés Érd.
480. vételét Érd. 104. felvitelét líc. 302. közelet „test szerént való közé-
letit elfeledé" : rokonit Érs. 401. czímerlet : czímer czimírat Mc io'4.
császárlat : császárság cs-kodás Mc. 112. Apor. 42 előlet : első szülött
Be. 254. koi^aszlat : calvities, calvaria Be. 248. Mc. 104.
-zat -z ígeképzötöl ; csak azokat emiitjük, melyek vagy ma nem
létező igéktől származtak, vagy jelentésükre nézve különösek így : fe-
delezet : fedél Érd. 387. fejezet : fő „Róma a keresztyénységnok feje-
zete" Érd. i5G. fejezet : fő kútfő Bozs. 8. Gyöngy. 15. ÉJrd. 02. f : f ő : főnök
„kiknek atyjok fejezetök és előttök járója ennen maga lenne" Érd. 37.
hájazat : házbéja, fedele Apor. 02. „új hájazatok, . fedelek házak Peer.
80. köny vezet : könny Fest. 84. nemzet: fajzat Jord. 233. orozat „seregek-
nek orozatja'' Tel. 332. Kaz. 61. Érs. 521. máskép : orra arra Döbr. 480 , 502-
végzet : czél Érd. 251. mennyezet : cortina Be. 42.
at-tal igéből képzett főnevektől származtak és nagy számmal
-atos végzetű melléknevek. Ma is sok van ilyen : kivánatos utálatos stb.
de jóval több a régieknél. Az ilyenek nagyrészt hosszas hangzatos ala-
kúak. Például : akaratos a házasságra : akaró Nád. 570. egy akaratosok :
egy akaraton lévők Érd. 83. dögletös : dögös fertőzött ég, levegő Érd.
236. Bebr. 537. érteim etesség : értelem Érd. .502. énekletes : cantabilis
Apor. 89. felmagasztatott: magasztalt Jic. 13 1. fertezetes „avagy parázna"
Érs. 535. Fest. 404. fertelmetes Lobk. 295. fertelmetesség : -telem Érd.
222; 575. fogyatkozatos : hiányos 3Ic. i58. gyakorlatos : gyakori Érd. 422.
Nsz. 36. TJom. 151. gerjedetesség : gerjedés Érd. 50i. helyheztetesség :
helyzet „az ö h-ének méltósága Érd 228. hervadatos : -andó -ó Érd. 169.
ijedetes : ijedős ijesztő Apor 109. 143. Jjöbr. i24/;^j U'i., 102 ijenetes :
ijenő ijesztő Keszth. 398. incselkedetes álság : incselkedő Be. 84. kívána-
tosság : kívánás Érd 113. könyvezetös : lacrimabilis Y. Be. 146. Érs 537.
különbözetes : különböző Be. 294., kedveletes: kedves: í'fer. 2í4. láta-
tos : látható: látszó Gyöngy. 11. („láttatos és láthattatlan"u. o.) onszollatos:
unszoló gerjesztő Apor. 50. örvendetes : örvendő .Jord. 200. örvendezetes
Érs. 540. örömetösen : örömmel ÉJrd. 441. réűletös test : corpus fantas-
ticum 1470. rothadatos vagy -tatos Kulcs. 25. Lobk 282. sietetes : siető
Érd. 112. Döbr. 375. szenderetes Ehr. 2. szenvedetes : szenvedő, türelmes
Ehr. 50. szeretetes Veszpr. 121. Lobk. 13., 43 szerelmetös Kriza 28. szidal-
matos Veszpr. 140. szorgalmazatos Nsz. 3'i3. Guary. 15. 1470. tetetes :
tető tetsző látszó Érd. 661. Thewr. 180. tettetés Thewr. 185. corpus fan-
tasticum 1470. töretetes : tört 7ic. 1H4. választatos : választott ÉJrd. 220.
126
497., 540., 600. Jord. 916. vanalatos : profiéit 1470. ímegvanal : meggyógyul
3Ic. 106.) vesztegletes lelkiismeret : hallgatag néma Thewr. 132. Érs. 223.
vigasztalatos igék Be. 295.
Különösen érdemelnek ezek közül megjegyzést azok, melyekben
az -alm és -at képzők egymás után állanak. Tehát a névképző -ahn, -m
után áll a voltakép csak igéktől neveket képző -at : fertelmetes, szerel-
metes, örömetes. Ez mutatja az analógia sajátos hatását, mely szerént
alkotva a szóelemek természetét mellőzzük, vagy tekintetbe nem
veszszük. í^gyezőbbek a képzés szokott módjaival az -azután következő
-cd stb. szorgalmazatos. (1. al. Stil.)
•talanxhgy -aflan tagadó vagy fosztó néhol kiemelő képző oly szók-
ban található, melyekben ma nem, és néha a törzseknek olyan értelmet
ad, a milyen utóbbi időkben nem fordul elő. Többféle törzsekből formál :
a) névtől eredők ezek : ájtatlan : ahitat nélkül való; határozói
jelentéssel is : „hidegen vagy ájtatlan kimegyönk, mint bejöttönk
szertelen" Horv. 228. dicsőtelen : dicsőségtelen Kati. 3799. egyenlőtlen :
„igyenletlen" Érd. 32S. „egyetlen" áll mai jelentésében egy szóval
Pm-. J9/. egyetlen egy űn Göm. 4"^. egyetlen egy Nád. 275. egy nélkül:
egyetlen vigasztalója Lobk 205. egyetlenem Kulcs. 42. egyetlené Czech. 33.
egyetlen : magános, magány : a halál embert egyetlenné teszen . .
I)ebr. '161. magány Elír. fí. 12. egyettel egy : egyetlen e. Dehr. 505. enge-
delmeŰenség Be. 28. Érs. 531. elmétlen £"/»/-. 57. elmételenség: deliranien-
tum 1470. eröltelen : erő- Pozs. 44. erkölcsetlen 3Iarg. 30. haláltalan: hal-
hat- Tel 211. Kati 2718. Corv. S4., 95, 97., 272. igaztalan Kulcs. 245-iktelen?
éktelen Böbr. 76., 78. i. tanok Döbr. 83. Erd. 78. i. lévő Döbr. 73. iktelenség :
iniqnitas Y. Döbr. 73. ildomotlan ilfc 84. éktelen „egtelen" Peer 44.
íztelen Erd. 75. jámbortalanság Jfc. 135. Érs. 408. jeltelen Nád. 629.
kelletlen : inutilis Döbr. 111. kellemetlen Érs. 526. késztelen : nem
kész Bebr. 2il- Lobk. 40. kételen Dom. 253. Bobr. 322. kételenit Lobk. 29.
kietlen: puszta Be. 206. stb. „keyetlen" u. 0. Peer. 59., 65. stb. részetlen
Dohi. íö. sajtalan Érd 65. szégyentelen Érd. 30. széltelen Winkl. 207.
szemérmetlen Winkl. 93. Vük. 66. tisztelenit „thyzthelenyth" : dísztelenít
vagy tisztelenit? Érs. 1S7. „mindenek t-ik azt a ki rágalmaz" u. 0.
vagyotlan : vagyontalan Böbr. 30. 83 , 94., 136., 140. 154., 156., 246.
útatlan Böbr. I9'i. „tévelygeté őket az útatlanban és nem az útban"
u. o. vizetlen : puszta Ajm: 73. 76.
b) igéktől eredtek : ájtatlan (1. f.) Winkl. 6. Péld 27. bossziiállatlan
Érd. 161. boritlan : borital nélkül, borivatlan Pozs. 31. búcsúvétlen
„bolchw-" Peer. 99. elvégeztelen Érd. 20. érzetlen : érzéketlen É:hr. 56.
étlen-itlan : ev-iv- Bebr. 185. Td. 302. fertezetlen Apor. 10. háborólatlan
127
Ehr. 21. hálálatlan j^'rtí. ('. 5'>3. Féld. OS. hasznátalan : használ-
Horv. 245. hasoiilatlaiiúl l)om. 1S3. liitlen : hív- vagj bit? Bon. 70.
megliívatatlan : inrevocabilis, megmásolh- Nád. 265. iiidúlatlan megáll
Érs. 350. Bohr. 248. Jord. 42. ismeretlen : nem ismerő (1. al.) kételkedet-
len Mc. 13G. környékezetlen : körülmetéletlen : Be. 79. magzatlan : steri-
lis, magzik Kulcs. 291- Keszih.313. Bohr. 201 nemzetlen : nemz- Bohr. 155.
penitenciatartatlan Behr. 48S. séretlen : sérül- sért- Kriza 21. számlálta-
lan Dom. 186. száradatlan tégla Érs. 169. szerzetlen : rendezetlen Marg.
60. szegetlen hit : töretlen Bohr. 56 szoktalan : -atlan Tel. 97. Horv.
101 , 106., J09. tudatlan : nem tudott jord. 767. teremtetlen : nem teremtve
létező Bohr. 56. Kulcs. 53. vacsorátlan Be. Ii6.
c) nem világos törzsektől : mezeit lábú Érs. 369. mezítelen mezte-
len (1. f.) tegetlen Érs. 7'í , 76. stb.
Különös alkotás, visszaélés az analógiával „mindenek látója és
látlanóia" Peer. 191.
Ide sorozzuk a haüixw -ha^/ílan kéjDzöt is, és nem a hdt-hoz a h
betű alá. Oly szorosan tartozik ez a -talan-hoz., oly gyakran cserélődik
fel vele, határos jelentések miatt (haláltalan : halhatatlan, értetlen :
érthetetlen, éktelen : ékhetetlen tájb.) hogy egymástól elválaszthatók-
nak nem véljük.
Az ide tartozók közt van néhány, melyben törzsök szóul név áll,
a -hat természetével ellenkezőleg. De ezeket vagy igékből rövidítet-
teknek (véghetetlen : végez-, mértékhetetlen : mértékel- stl).) vagy inkább
értelmetlen analógia (sokszor ilyen) által, szokatlanul származottaknak
tarthatjuk és a másfélékkel együtt soroljuk itt el.
Ilyenek alejthatatlan : vélhetetlen (1. al ) Bom. 156. Com. 143. álhat-
lan, „kik neki szolgálnak állhatlanok" Bohr. 518. elékhetetlen „éktelen és
elékhetetlen bestye oroszlán" : éktelen és elégedhetetlen (?), tájszólás-
ban : ékhetetlen : igen éktelen Kaz. 31. megellenzhetetlen Bdr. 9«.
Lohk. 137. engesztelhetlen Tih. 237. érzethetetlen Érs- 3i8. megfejthetetlen
paciencia : zavarhatatlan Jord. 797. hajolbhatatlan (1 f. Eagozás)
„keménb vala kőnél : hajolbhatatlan vajnál" Érs. 420. hajolhatatlan Km. 87.
megiutézhetetlen használat : kiszámíthatatlan Bohr. 57 eliszamhatatlan
Túl. 201 jótehetetlen Kati. 3624. kénszenvedhetlenség Kas. 195. kénszen-
vedhetetlenök Síbul 7. képezhetetlen: képzelh- Érd. 4S9.\á,th.SLÜíii\ Pen-
26.3. meglelhetetlenség hiedelme jVí.,.-. 67. mérhetlen Bohr. 56. 57. (2.) mér-
hetlenség Keszth 49. Sánd. 37. mértékhetetlen ^sz. 39. 43. 76. 107.
WinkL 69. nyomodhatatlan : taposhatatlan Érs. 336. olthatatlan szám-
hatatlan r.sanh-": számláihatatlan (?) számtalan Lohk. 71. szeghetetlen
beteljcsités iVf/. Í40 6'6.5. megszeghctetlen tartyd Érd. 269. niegszeghetet-
128
len jár isten parancsolatába Érd 4W. szenvedhetetlen isten, a ki nem
szenvedhet (1. szenvedetes) Érd 663. szólhatatlan szólatlan néma Böbr. 11.
22. Jord. 304. szólhatlan Fest. 6. szólhatatlan éstéjszopó: infansFesí. 222.
törhetlen Peer. 358. szeghetetlen ^/-á 663. tudhatlan „ki nagyokat éstudhat-
lanokat teszen" : inscibilia V. Döbr. 519. vélhetetlen Ers. 335. 336. véghe-
tetlen mz. 76. vékhetetlen u. a. Apóst. 29. elvégeztelen Érd. 20.
E példákból látjuk, hogy az -at és hat képzők összetalálkozván,
a hangzat megcsonkúl s így áll elő : tudhatlan, törhetlen stb. Jelentésre
nézve pedig, hogy a Jiatlan cselekvő (szenvedhetetlen, szólhatatlan stb.)
és szenvedő (tudhatatlan, törhetetlen) értelemmel birt mint bir ma is.
-t -at -tat ígeképző cselekvő és tétető értelmű igéket alkotnak,
egyszerű vagy képzős igetörzsektől. Tehát :
a) egyszerűen kiható cselekvést jelentöket : állat: állit, tesz Döftr,
194. stb. csalat : csal Fest. 128. daggat : dagaszt Érd. 193. gyárat : járat?
„mit gyaracz, alwze vagy ébren vagy" Étd. 40. mit gyaracz, hogy nem
sírsz és nem óhajtasz ?" Lobk. 236. (V. ö. gyártat : vánszorogva jár" Cz.
és F. szótár) gyárt Böbr. 109., 146., 163. hasonlat : -ít jord. 147. bimt hint
Tel. 227. stb. meghület : meghűt Érd. 624. aláhorgat : lehorgott szemöl-
dökét 1470. készt : készlet kisztet kisztet Böbr. 439. kóliogSit Fest. 408.
Érs 318. könyörget könyörög (közvetett könyörgés is) irgalmasságnak
könyörgetője Mária : ki irg-ért könyörög Göm. 117. Bebr. 101. Érs. 81.
Í36., í 75 könyörgessük az úri&tent Érs. 219. istent könyörget i'Jrs. 375.
követ : kivan követel Kati. 1252- Ehr. 161., j(73. nyomtatni („nyomatni" is !)
Ehr. Ii7. elnyomotik Érd. '^97. ött : önt Ehr. 93. stb.
b) gyakori vagy erösebb cselekvést jelentők (1. fentebbi koltogat
könyörget stb. is) böget : bőg béget Érd. 307. iktat „igaz lítra" Érs. 457.
„iktat" u. 0. Böbr. 392. statuo V. Keszth. 19. felmagasztat : -asztal
Mc. 123. Érd. 109. Corn. 102. sirat: sír Td. 236 vartat várakozik
Mc 163. kevés vártatva Vh-g. 82- vontat beszédet Corn. ^54. csaptat: csap
ver jBc. 315.
c) tetető -at vagy -tat képzőkkel : alot : alut altat JBc 184.
állaptat : -it Be. 21. Apor. 78., 112. • erőssöhtet : erősít BMKI. 27.
emtet TJmvr. 186. Tel. 117., 222. Kati. 663. Til. 37., 38. emptet (1. f.)
Tili. 56. elemtet : ablacto V. Be. 181., 183. fegyverködtet Ksz. 301. féket :
fektet 31c no. Peer 41. felfügget : -észt Böbr. 214. „felfüggettük
mi orgonánkat" -gyónt, gyóntó : -tat Érs. 424., 428. hiútat: hívat Ehr. 89.
hoztat : hozat B3IKI. 2i. irtat : írat Ehr. 89. jártat járat és jártat JEhr.
147. létet : léteztet, lev- (1. al.) lázzat : -azt Érd. 29. magasztat (1. f.) el-
mentet : menet, meneszt : migrare facio v. Be. 22i., 356. nyugot : nyugtat
Bom. 139. Érd. 8.3., 498, 569. Böbr. 139. leszállott vagy -at (!) : it, tele-
l29
pit „leszállottak" Jord. íU. szerencsáltat Keszth. 324. szötet : szövet :
szőtet Be. 33. Apor 140. tenget Peer 13. teremt : -terem termeszt Érd. 436.
stb. tévelyget JSíád. 322. többőhtet : többit RMKI. tudtat tudat. Döbr.
245., 2S3 , 363., 36i., 416. villámtat „villámtassad te villámidat" Keszth. 395.
teugettet : tenget Pozs. 13.
d) ugyan ilyenek, szenvedő jelentésűek, -^'A■-kel : állattatik Ehr.
68. ábráztatik Érs. 179. áméltatik : álmélkodik Jord. 907. ástatik Keszth.
252. Apor. 54. Kidcs 231. bírtatik Nsz. 333. Peer 81. Sánd. 25. Nád. 308. dicse-
kedtetik Érd. i74. értetik : éretik bűnben Jord. 299. éltetik angyaloktól
Corn. 252. fettetik : fegyet- Böbr. 519. feseltetik Mc. i92. feleltetik
Horv. 84., 85. fogtatik : fogat- WinJd. 20. megfogtatik Ktdcs, 140. Döbr.
25., Keszth. 15., 147. fügyelmeztetik nemzetekhez j)rófétia: figyelmez-
tet Be. 146. gyarapodtatik : gyarapodik Érd. 298. győztetik : győzet-
Érd. 185., 204., 268., 305. Kati. 663., 3808. itéletik Érd. 11. irtatik :
íratik Döbr. 217. hábortatik : háborít- Érs. 18i. hajlatik A2}or 66. hitetik :
hitetödik Debr. 85. itatik : itatod- „itatál" : itatódál Göm. 54. megkárom-
tatik, „-káró mtatol" : káromoltat- Jord. 887. kéböztetik (igy) : képez
alkalmazódik jord. 845. kentetik : kenet- Corn. 251. kelletik „kelletnéjek"
meghalnod" Lobk. 75. eleget kelletik tenni Érd. 581. ember előtt kellet-
tetünk Érd. 567. (kelleti magát Érs. 584 , 585. stb.) láttatik Horv. 84., 85.
létetik, létet : léteztetik léteztet ^ létetel •' Fesf. 43. lőtetik : lövetik
Érs. 533., felmagasztatik Mc. 109. méltóltatik Virg. S3. mértetik : méretik
Be. 227., Döbr. 353. mostatik : mosat- Kidcs. 275. mutathatik : mutat-
tathatik Jjebr. 35. „nyomatik" nyomul Élrd. 265. Jord. 768. megnyilattatik
„az szentöknekúta" Jord. 814. Érs. 124. elnyeltetik „nyeltettek" Apor 112.
nyertetik : nyerődik Ehr. 137. ökledeztetik vala : ökleldez, öklel : szúr
Gyöngy ■9. rűtetik „rywtet-" Ehr. 8., 77. elrűtetik Tel. 63. Érd. 502. rakta-
tik : rakódik Döbr. 132., 161. Fest. 282. rejtőztetik i^rejtezik rejtődz- Döbr.
520. taglattatik : megtagoltat- RMKI. 213. társalkodtatik „-tatandik"
Kaz. 148. eltékoztaltatik Debr. 610. tisztúltatik : -tisztit- Mc. (l-?</ képz.)
tökélletik ii/c. 109. inegtökélletik Érs. 53., 58., 80. vártatik : váratik
Érd. 599. véltethetik JSísz. 67., 75. vetekedtetik Horv. 84. vezérletik Horv. 226
elvontatik : vonatik Debr. 236. levontatik Pc. 219. fog kivontatik Nád. 489.
-at vagy -tat midőn az -atlan -hatlan képzőkben sőt a gyóntó stb.
alakokban kevesíttetik, másfelől a most elsoroltakban (vontatik stb.)
gyakran sokasítják. így kivált kömjörget- s még néhányban. Egészen fe-
lesleg valónak érezzüJí pedig az ilyekben : árúitat : árúi Érs. 224. árúitató
áruló Érd. 172. á. atyafiak : árúlók É}rd. 38S. árúitatás : árulás Érd. 631.
búdoztatás : búdozás Debr. 293. kerűltetés : kerülés Jord. 185. kormá-
nyoztató evező : gubernaculum clavus 1470. (2.)
IMRE S. : MAGY. NYELV TORT. 9
130
-tat halmozva ezekLeu is : teremtettetött : creatum, neveztettetik :
nomiüatur Hurv- 123. vetekedést ellmgyattata Horv. 124. tisztálkodtataii-
dik : kodaiidik llorv. 148. De az efféle nem gyakori.
Igenév-képzö -t -tt- (1. Ragozás. Szófűzés). A liatíárzó jelentésű
-tt -tta stb. ilyekben : jövetté menettiiiik stb. (1. u. o.)
-Jat igeképzö -Jt -Itat stb. ellenében sokszor fordul elő. így ezek-
ben : bódoglatik : bódogultatik bódogúl Be. 152. I5i. megcséi)letik
„cbeplet-' : csépeltet- Corn. 2W. megdöglet: dögösít Érd. 31. Nád. 310 Érs
200 döglet jjebr. 214. fénylet Jtlc. 22. megfesletik Be. 259. forbátlat
l.f. i?c. 4. Mc. 145. elhimletik .l^wí- 4 52. Be. 55. mértéklettetik Bc.214..
ostorlatik Bohr. 137. ötletik Bom. 2(>f) kiötletik m.t. 16. Érd. 647. Dcbr. i'i.
panaszlatik Bohr. 523. törlet viadalt RMKI. 25. 32't. eltörletik Apor SÍ. ye-
zérletik (1. f.), zárlattatik Viríj. i:í6.
Fentebbiekben az l és t képzők különböző rendezése s a hozzájok
tartozó -dt -lat kihagyása által okozott rövidülés okozza a -lat gyakori
előfordulását. így: cséplet: csépeltet, forbátlat: forbátoltat, ostorlatik:
ostoroztatik stb.
-a^tat (1. -ni -l képzőt).
-gat (1. -(j képzőt).
-ltot -kot (1. -h -h képzőt).
A -t igeképző elé -ry -oj -ej hangzatok járulván, alakúi: -ajt -ojt
-ejt ; ma nagyobbrészt -// alakban. Azt tartják, hogy ez az ei-edetibb -ól
-ni -ül képzőből lett, -t járulván hozzájok. í^s ezt töbl) példa igazolja :
feszültetik : feszejt-, vakultatik : vakojt stb. És legtö])bször oly igékből
alakúinak azok, melyeknek emez (-ál) alakjok meg van vagy lehetőnek
érezzük, úgy hogy alakjok is, jelentésök is feltehető. De vannak analógia
szerint alakúit oly igék is, melyeknek az a fornuija se nem létezett és
létezik, se nem gondolható, llyek : ajejt alajt ásojt ordejt stb. ájul alul
ásul ordúl stl). nem gondolhatok.
Az -tU-hól egyenesen származhattak az -út -ói képzővel formáltak,
melyeknek itt előleg hozzuk fel példáit. így : bizonyút : -ít Tih. 69.,
135., 143., 217. boldogút Tih. 139, 140. (u. o. l4l.boldogíí !) ékesőt: -ít Tih.
268. éppöt Tih. 199,, 200. gyógyút^^rrf 625. Jord. 456. éppőt : épít Tel. 199.
haragot Keszth. 201.. 203., Döbr. 145. megharagút Apor 37., r:., 75. megke
ményűt Jord. S04. indút Kaz. 201. megnémút : némít jord. 848. megször-
nyűt rútít ,S'«ní/. 23. tanút Tih. 131 tisztút Tih. IW. tulajdonút Tih. 131.
megvakút Tih. 154. velágosút Tih 2.
-ajt -ojt -ejt ilyekben : ájejt áhit Kulcs 302. ajejtat Be. 159. alejt
alojt : alit Bc.92. Jord. 467. ámojt : ámít Érs. 489., 497- ásojt : ásít Ehr.
160. bévesöjt : bővesít bővít Érd. 55. burojt : borít Érd. ü3. csudásejt
131
Készt. 25. dicsővejt : dicsőít non: 26. emiejtet: említ- emlékezet Döbr. 75.
egyenejt : -ít Döbr. 29.2. egybefonalojt : egybe fon, egyesít Jord. 12., 34i.
egyeiejt Jord. l. a. Keszth. 266. Veszpr. US. Érd. 90., 551. elvegyejt : elegyít
Döbr. 56. „gomolojtás avagy kerekded állat" : gömbölyít göml^ölyít Nsz.
7ő gyöiigörejt : göngyölít 3Jc. 212. liamossejt Kcszth. 344. „bomlojt nagy
követ a koporsó ajtajára" jord. 449. bagyojt : bagyit bajit Döbr. 109. bí-
vöjtöz : refrigeratur V. Döbr. 92. elbosszabbejtatik Be. 160. megbiúzageit:
bézag- biányosít üresít : evacuatV. Dő&r. 297. 367. jójejt ^yogeit" : gyógy-
Kúlcs. 64. Keszih 402. kazdagejt A2)or 11. készerejt Érd. 581. képtelenejt :
deíiolíire Döbr. 473. képesejti magát: szinli színlel: űngitY. Döbr. 320.
megkülönöjt Döir. y.57. keveröjt ^Vrf. 539. szégyenbe keveröjt iVcZ. 561.
kurtább ej tátik a nap : rövidül 3Ic. 59. lejt angyal a mennyből"
descendit Kati 2075. 1470. jejtés „yeytest tenni" tánczolni Jorá. 472.
lejtenének Jord. 309. melegöjt Érd. 420. nagyojt Döbr. 136. nagyejt
nagyít magasztal Döbr. 132. nyojt Ajyor JOS. öregejt Be. 86. örökejt: örö-
köl Döbr. 88. ordojt Érd. 179. porojt : porit pirít Elír. 75.. Kati. 1780. saldejt:
F/'jdit Peer 75 segejt : segít Fest. 71. szólajt Jord. 399. megsemmejt :
semmit Be. 123. tisztojt : -ít Jird. 420. takarojt : takar Jord. 446. társosejt :
társasít „tarsoseygya" őtet angyalokkal Com. 307. tébolojt : tébolyít
Érs. 224. töri ejt : törlít simít művet csinál (1. Stil ) Nsz. 160. Be 266. Ehr.
122. törlejtö : statuarium V. Be. 311. beszédet törlejt Kati. 2033. verset
t. u. 0. 1457. lel. 14. szót t. Érs. 156. (1. al. Stil) tisztesejt magiit Döbr. 247.
(tisztelenít 1. f.) Érs. 187. megtisztetlenejt : inhonorifico Mc 188. vakojt :
Érd. 421. vellejt : vesz- vev- (1 -l képző) Nád. 359. WivJcl. 92. elvegyejt :
elegyít vagy elvegyít ? (1. f.) verbenyejt Érd. 421. világojt Döbr. 98.
-ít képző már a középkorban együtt találbató amavval. Az átme-
nés az összes nyelv fej lésben ez : -ojt (ajt) : -ejt (ét) : ít. Megtetszik e
nébányból : csodásít Keszth. 25. dicsősít. Döbr. 229. (elbaitt : elbagyott
Kaz. 49.) kait : kajált : kajájt : kiált. Tih 84. megkerít : betegít Debr. 590.
törlít (1. f.) tisztelenít (l.f.) elbait : elbagyott Kaz:. 49. bocsita: -át Tih. 160.
mai -fyíl más bangókkal adva, a -t még épen lévén : kösöntő ma
-fyü Be. 183. kezte : keztő k 'ztyű Dchr. 299. szítta „scitta" : szittyó
(Diószegi) -n csomót lel Giíary 14. sarkantya „felemeli én ellenem ő
sarkantytyát-' : sarkát Kár. calx V. Jord. 675.csengetű : -tyü Jord. 42. trat-
tyú agnő : trődel vagy trotty ! ? Tel. 147.
-cl képzővel a maitól valamennyire eltérőleg formáltak :
1. neveket, még pedig
-d által sorozó számneveket, melyek többször -ik nélkül de ezzel
is ; tehát vegyesen fordulnak elő. így : negyed hatod kilenczedstb. Be.
Élni. 278. stb. negyedik felváltva negyed-del Ér.^. 30. 31. 09. 70.
9*
132
-ih előtte -d-yel : középsődik Jorcl. 14. a. 96. a. monnódik Jorcl.
401., 546.
-d névképző ebben : szád száda „a koporsónak száda" Ers. 122.
szádat : száját Bohr. 131. szádazatja a kútnak Jord. 52. a. segéd Dőhr.
51., 155., 196. segédség Bohr. 33 , 110. Tel. 81. 127. Érs 18. (segéli
u. 0.) apród Be. 24. apródság (1. Stil.) kicsénedség Be. 54., 72., 74.
-dad : apródad Érd. 56. Bohr. 297. édesded Jord. 352. eszesded
Érd. 519. ifjúdad Nsz. 47. Érd. 319. szegényded Virg. 124.
öregbded Érd. 628. magasbdad (hely) Guary 58.
-dahn -dalom : lakodalom : lakás Érd. 37. Nsz. 112. Bom. 86.
Kulcs. 58. szegödelem : megszegés töretés Érd. 663. szegödelmesség
Érd. 57. viadalom „viadalmat felvesz" vállal £'rs. 208. hiedelem: híves,
hivesedés Be. Érd. 526. Winll. 87. hiedelm : „hihed-" Érd. 656.
-dom : ildom : ebben : ildomos (1. f.) ildomosság Be. 30. stb. ildo-
motlan J/c. 84.
-don leginkább határzó képző (1. ott) ; név : tulajdon „tűn tulaj-
donotokba elhimlessetek" Mc. 205.
-dal viadal Bohr. 37., 38. igeképző : -dal : fajdal Jord. 456. (1. -/
-alm k.)
2. igéket formálnak : -d -od stb. rövid hangzókkal : egyelőd :
„egyelőtt" Kesztli 189. elmyedik : enyhül Érs. 143. essedés : esedezés
Theivr. 257. kiharsad Bohr. 16. meghorgad Kulcs. 91. Keszth.
92.419. lehorgad Be. 100. kurtábbodik a nap 3Ic. 59. küszöd : kiiszköd-
küszödés Be. 197., 264., 265. Bohr. 381. lángad „meglángadának
a szemei" Kulcs. 215. lepőd : takar Tih. 19. Érd. 472. Nád. 318. ue-
hezüdik Jord. 141. nyomod : nyomogat Apor. 51. megnyomod
Bohr. 113., 169. nyomódik Jord. 903. Kessth. 139. pököd : köpköd
Thcwr. 114. megrezzed Be. 74. szállód „kiszállodának a földnek szí-
e e
nére" Jord. 924. szunnyad „zvnoggon" Bohr. 205. betellyedik : betelik
Brs. 26. megszégyenedik -tói Jord. 867.
-ínad (1. m- képz.) duzmad, megduzmadának Érd. 508. Jord. 202.
„megduzmadott kevélység u. o. duzmadtak Érs. 230. (1. vilamod- stb.f.)
-ód -öd : dolgolódik : dolgozgat Jord. 371. fénlődik „azaz dicse-
ködik" Érd. 604. forgódik Be. 68. förtődik „förtögy kevély ördög!" KaB.
32. (verteng fetreng a leány lábai alatt ?) „kérődik (ker- ?) gondolat
nélkül" valamit beszélni Khr. 136. „nap napnnk kérődik igét" Fest.
8., 225. morgódik : -lódik Bohr. 361. tilódik: tiltódik Böbr. 157. zajgó-
dás 1470. zugódik : -olódik Érd. 130. Keszth. 148. ocsódik : -údik
Nád. 596.
133
and : veckend : viczkándoz (V) Tel. 96.
-dal : fuldal Érs. 287. fajdal (1. f.)
-vad : nyomvad Ers. 496. (Kati.) Ehr. 161. nyomvaszt
Thewr. 66.
-óid : „zagóld" Peer 64.
-óidos : öklöldöz Döbr. 471. kérödözik (1. f. kérődik) Be. 191.
45. §. -h -k -g képzők és összetettjeik.
Először is egy olyan képző tűnik szemünkbe, mely önálló ige volt
a középkorban is, és az ma is. A különbség csak az, bogy akkor, leg-
alább az íróknál, terjedtebb és latinosabb alkalmazása volt, azaz igék
határzatlanával (infinitiv) kapcsolatos és a mellett oly értelemben is
fordult elő, melyben ma nem. Találunk ily szerkesztéseket és értelme-
zést : habemus redemtionem : ..liatonk" 1470. az örök életet hatom :
birom J/c. 134. „nem hatsz egy fürtöt fehérré tenned" 3Ic. 22. hathat-
nék adnia Ehr. 48. hathatsz vallani : birhatsz Ehr. 98. egyébképen nem
hathatták „ő kárhozattyok nal keivV barátokat intenie Ehr. 117. van-
nak ilyek is : félelem hatá meg Izraelt Be. 198. által háta poklokat
Co.'n. 82. és a mai szerént való kapcsolás rendesen. Ebben : jelenthet-
tetik Érd. 318. más képzők közt való helye van eltévesztve.
-Jiot cselekvő és közéj) igék formálója : kárhot : -hoztat (kárt okoz ?)
Érd. 80., 458. helhöt helhet : helyheztet 3Ic. 69. Éid. 283., 336. Nád.
478. helhöztet helheztetés Érd. 486. bünhöt : büntet bánt Ns0. 99. Jord.
718. sebhet Ajior 45, sebhött „szephött" poklos is/<r. 101. kivel nehezen
sebhetik vala istennek szolgája : sebhetödik Ehr. .50. ügyehőt ügyehét
„a szentlélek ügyehét tünektek mindeneket" : suggerit i)ic. 202. minden
nép ügyehőt vala hallgatván : rá ügyel, suspensus erat V. tőle függ vala
Kár. 3Ic. 156. mérgehét : -sít Bohr. 147., 148.
-hen- : csittehenedik Ehr. 41. csittehenetet vet : hallgatást paran-
csol Ehr. 135., 136.
-hod -hosz- -hoz- : bűnhöd PéJd. 78. bűnhöttönk A2)or 72. dü-
höszik „dühövék" Behr. 550. (gyölhözik) gyölhözés Ehr. 146. gyölhöz-
ség „gyewlhewzség" Ehr. 149. gyöUiöttség Ehr. 146., 151. gyülöl-
vagy düh-? háboroszik Apóst. 11. hírhedett Érd. 618. estvehe-
szik : -veledik 3Ic. 167. sérüdik -hüd Érs. 5. szélhüdt „zelhewt"
fejedelem : kábult Behr. 549. szerkött „zerkhewt" : szerkeződöt
Ehr. 10. sebhöszik, sebhövék Behr. 532. sebhed A2wr 145. szó-
méhoz Bohr. 6., 196. Pozs. 8. szoméhozik Tel. 345. megloshad
Keszth. 92 , 419. megroshadatlan Kriszt. 11. vénheszik Böbr. 399. stb.
134
vénhüttem Jord 46. a. vérhött Winkl. 50. vérhözés TiJi. 147. vérrel
megvérhöztet Nád. 250. megvérliöték Winkl. 203.
-h képző előfordul
1. neveJchen. maga a le: kisztök : kisztet késztetés Ksz. 236. törik
Érd. 132.
-la-csJia: gyermecske Erd. 450. hajlocska ; hajlékocska Érs. 329.
330. hösecske : adolescentulus Apor 16. (ifjucska u. o.) kutiacska
^kwtyacska" : barlangocska kunyhócska (1. kutiaj Jord. 821. ösztöke :
ösztön Jord. 706. 736. porozka ló Kati. 140. roncsika „roncbyca'''
rocska, lat. vas 1470. iijjocska : manica Apor 122. tekenöke : „tekeneche,
tekenelche" _É>fZ. J?i.5 chepke : csepke apró ember RMKI. ^7.5. l.cse-
pesz (-SZ képz.)
-ék -oh -alc : bajlak ; bajlék Be. 40. Dehr, 581. P,ier 53. Tih. 88.
Keszih. 51 bajlok Döhr. 139., 156., 189. az ő féléki (többes, /f-jával?):
Diagafélék Jord. 88. a. jajveszék Érs. 142, 143. Tel. 378 (2J jaj bogy
veszek „vezyk" ! Érd. 268. (v. ö. mai : szegény veszökös !) mondék :
mondás, közmondás Be. 201., 202., 290. Ehr. 24. megmaradék Keszth.
26. Winhl. 264. Horv. 10. Jord. 101., 907. fázok : fazék Bohr. 119.
•déli -dőli : ajándok Jord. 36 a. Mc.2'. menedék : engedelem Jord.
789. menedéklevél : biztosító, nyugtató oller. senvedék : seiinyedék
Jord. 97. Nád. 96. zarándék : -dok Érd. 500 Jord 59. (2.)
-lék : aprólék : kis ember, gyermek Jord. 64. a. 201. ázalék Vük.
54. fedelek „fedeleebevel" Marg. 104.
-fék : iszamtékos Kidcs. 79. pocsaték : pocsolya Corn. 180. Jord.
860. verejték Xsz. 16. mosaték Érs. 423. méi"tök : mérték Brd. 580.
-nok : bajnak : -nok Érs. 260. asztalnok pobárnok Jord. 76. a.
78. a. Behr. 39. (idegenek).
?. igéidjen -ák: siákol „aligsiákol vala — a gyertya" : pislákol Érs.
162 kövékel : koákol kisded Érs. 332. Tih. 55. Pozs. 43.
-kod- képzöjű igék származnak
a) nevektől, a névben kifejezett tulajdonság állandó viselését
vagy birását, vagy a névben jelentett dologgal bánást jelentök. így :
asszonykodik, asszonyaura valaminek ; az alázatosságról mint (latinban)
nőnemű (s tán női) erényről mondva Ns2. 270. (1. Stil ) beléndezkedik :
fajtalankod- Be. 186. fegyverkedik : -zik Be. 43. fejedelmködik Behr.
197. stb. feleködik, felekezik : párosul nősül Érs. 252. gyicsekedik : di-
cseked- Bl(r. 128. bajóskodás : b. által közlekedés Jord lOl.a. berte-
leukedik : praecipitari Bohr. 112. iresködik : ires, üres Tili. 296. Kaz.
42. 109. 134. Tel. IC', „iresködnek szent Írásban" azt kurkásszák Érs.
313. iresködés „wresk-" : bivalkodás Érs. 322. ireskedteti elméjét el-
135
mefuttatás ? Kas. lOS. stb. testének táplálására való ireskedés Érs. 322.
(1. f.) kietlenkedik „kyetl-' : kegyetlen- Érs. o^Ö. merészkedik : (merész
Be. 200.) Veszirv.láo. njomorkodás Érd, 082. berekeszkedik „lakozik
vala berekeszkedvén" Be. 20. szükösködik „zykes-" Érs. 11.
b) igéktől legtöbbször -/ és -z képző előzvén meg : alázkodik :
alázódik, alázza magát Be. 98., 240, álnalkodik : álnokoskod- Be. lOS.
átalkodik : átall, erubescitur V. Be. 170. békélkedik Wiíikl. 00. Virg.
40. beléndezkedik (1, f.) botránkodás Érs. 3H7. csodálkodik Be. 32.
Ehr. 33. Kati. 001. elámulkodik : álmélk- Simor 12., 13. fenelkedik :
fenekedik Be. 79. 152., 179. egybecsonkolkodik : convolvitur Döhr. 244.
gyászolkodik Be. 1')8. héjolkodik : bívalkod- Be. 323. irélkedik : irigy-
ked- Be. 239. kábálkodik Jord. 793. {2J kémelkedik : kémked- Virg.
45. kérdezkedik, -dés Jord. 759. Me. 101. Vbuj. 121. késálkodik : küzd
Jord. 355 Dvhr. 02., 179. (késa késás Mc. 103.) kórolkodik : beteges-
ked- Dehr. 213. 210. egybekúcsolkodik vö. csonkolkodik Érd. 600. mél-
tolkodik Kri.szf. 11. szárnyalkodó Xs^. 114. usurálkodik Érd. 003
vádolkodik Érd. 370. vonagoJás (így) : vonakod- vonaglás Mara. 191.
niegszakaszkodik J( rd. 112.
c) ismeretlenebb vagy nem határzott mivóltú törzsektől : késálko-
dik (1 f.) csonkolkodik (1. f ) felcsüvelkedik „az egerek felcsüvelked-
nek" : felczipelyedik (czipel) kapaszkodik Sánd. 3., 0. háborkodik : -og
Érs, 190, 223. dagaszkodik Giiary 53.
-dok- öldökni Bohr. 99. öldökö il/c. 187. öldökés Mc. 43. őldök-
ség (1. -ság k.)
■doJcol : nndoklat : Be. 10. fuldokol Mc. 34.
-líoz- : szerközik hozzá B'óhr. 178. Kesztli. 100. Virg. 139. feleke-
zik Érd. 57. (1. f.) Érd. 152. szegyeközzél : szedöközik tájsz. Keszfh. 0.
(készülj Kár.) tolyakozás Virg. 138. győjtekezik fösvénységre : gyűjt, in
avaritia negotiatur v. Jord. 855. elfedeközik BJtr 101.
-I:os : rejDeköső : repdeső Apor 30.
-y alkot:
1. neveket. Magában így: jog : jobb, péld. kéz Be. 100. Ns2. 272.
stb. (általában így) jogúi : javul 1470. sarog sárig: sárga (idegen?) Be.
87. gombolag Bohr. 352. (3) V/rg. 103. göngyöleg „hat göngyönliget"
Virg. 31. göröngyög : göröngyögöket : göröngy -ingy Ivrs 48. daganag :
-at 1470. Marg. 152. sömörgős orcza Féld. 83.
-dng -lag : csergeteg: patak Be. 210. Apor II. ,145. Érd 31 1^312.
Kulcs. 151. KafJ. 158. Döhr. 250. {nvatíig Mc. 120. kergeteg, kergeteg-
nek lelke Ehr. 93. Tel. 111. hervadagos -tag Érd 470. (2) rothadagos
Be. 207. reszketeg Krd. 405. sennyedeges : rühes Tel. 1. viszhadagos :
136
visszás (?) DÓbr, 252 veszteg, ige és határzó „kinek mondja az angyal :
vesztögjetek. mert istennek törvényét nem tudjátok" yád 673.
2. igeképző -g magában : fanyalog Mc. 182. kiharsag Döhr. 106.
elközelg istennek országa t/ord. 5ffö. lappag : -ng Corn. 421. nyava-
lyog KaÜ. 8517. rezzeg a nép Érs 97. sugorog Winld, 206. szomorog:
-kodik Tel. 26. Corn. 364. Virg. 123. szorog Ehr. 70. tapog Kulcs.
274. vonagni Tel. 38., 120. szégyeng : -kedik mr. 00.
-ng : irrengés : gonosz Kár. Bohr. 31. kereng, templom kerengője
Jortl. 363. Virg. 140. kerengés beszédben Érd. 180. ])ivongIiMKT.215.
szállong kiszállong Jord 761 szégyeng : -kedik Ehr. 00. verteng : fet-
reng vergődik Nád. 356. stb. vérlengő : vérenglő Döbr. 50. 100. 113.
virlongó : villong : „ingerlettek ötét és minden virlongásokban haragra
indojtották" Jord. 274.
-gat : kerenget BMKI. 305. Jord. 252. könyörget (1. f.) egyenesget:
-itget Vifk. 60. igyenget körakó mester köveket valahová Érd. 227. ije-
get : -észt- Fest. 373. jelenget Érd. 608. réogat Döhr. 17 1 . Marg. 137.
Keszth. 251. rezzöget Érd. 554. szalogat : -asztgat „a ravaszokat a ga-
bonákba szologatá" Jord. 341. szégyenget Ehr. 48., 128. terjeget :
-szteget Ktücs. 5. lijogat : -itgat Érd. 407. verdöget : verdegél Bod. 22
megzuzogat a fertelmes lélek Jord. 456.
46. §. -r -1 -ly -n -ny képzők stb.
Sokszor l helyett áll r és megfordítva : szoutyorodik : -olodik stb.
De többször maradandó mindenik saját helyét és értékét megtartván.
így:
-or : háborkodik (1. f.) sugorlás Érs. 223. „sugorlóknak hallás-
tokát ne adjátok" Érs. 188.
-orú (1. ú. képz.) sírű sokorú kökörű Nád. 80. Guaríj XVI.
(ugyanazon szöveg) „az ő langa s. sokorú kökörű" (1. f.)
-r -or stb igeképzőkben : szontyorodik : szompolyodik stb. Érd.
515. czondorodik : czondrává lesz Jord. 263. „öltözettek meg nem cz-
dik" ; kalapári : ál Érd. 561. tipárl : tépász WirJd. 174. (más olvasás :
tiporják) tántorodás : botránkozás b. szerzés Érd. 12. 80. 107. 551.
göngyörget : göngyölít gördít? Virg. 103. „a hóba göngyörgete két
gömbörőt" u. o. ócsárl Érs. 168
-ár nevekben, rendesen idegen : sekrestyéres Erd. 343. szilemér
„zylemér" tántorodásnak zylemere" Érd. 80. „bynnek zylemere" Érd.
198. folyár : lascívus Eéld 57. sajtár „leghitványabb sajtárunk és elve-
tett deákunk napnjnigoti mestereket mind meggyőzné" K'itl. 2047.
(v. ö. RJIKI.) g}-öngyér madár Tíh. 40.
137
-l magában névképzö : fial : fiatal, fiú 3íc. 200 estvele : estve
„estveiére" Dom 206, Érs. 120. (vd ragból? 1. Határzó-képzés) utói :
utó „napoknak utóli" Be 229. 250. belöli A^wr SÍ.
-ctlm (1. f, -in képzés) követelmes „gyeimek követelmes akaratja"
Mc. 71. fertelem Érs. 177. fertelmes ég : fertőzött levegő" Jord. 258.
fertelm RMKI. 181. fegyelem : disciplina Be. 89. ir/.Keszth. 126.257.
fegyelmez Érs. 349. fögyelmes RMKI. 170. érzelm Be. 42. 113. tarta-
lom Be. 66 sietelm Be. 171. nyugalom Ers. 533. bántalom : b-t szen-
ved Érs. 395. értelem „öt értelmek" (igy) : érzékek ÉJrs. 531 582. (3 )
váraim „ur én váralmam" : expectatio V. Bohr. 92 (v. ö. megfélelmik :
-ml ; v. ö. kérelmés I)öbr. 105.)
-dal igeképző (1. f ) szegdel, tétova sz. Corn. 53. fajdal jord. 454.
-dal., -dalom : viadal Döbr. 242. viadalom Péhl. 59. engödel (?) :
-delem WinU 288. (leirás?) hiedel WinJcI. 216. (hiedelmu. o.)biedelm :
refrigerium (1. f.) Böbr. 76. diadalmni magát Be. 28. váradalm (1.
váraim) Aj)or 94. fédelmség A2)or 110 fejedemkedik (1. f.) Érs. 377.
siradalmas RMKI. 70. 207. segédeim Be. 27. lakodalm : lakás Marg.
44 stb.
-lag : fuldalag „balálnak fuldalagja" : fúlánk (ful : {úr) Böbr. 233.
-J igeképző magában, az az világos név vagy igetörzs után egy l.
a) igéktől formál ilyeneket : eml emleni : emtet szoptat (emni 1.
Szóképzés. Rövid törzsek) JSÍS2. 120. 135., 136. stb. hagyapal 1. hagyap :
köpköd Thetvr. 5. Vil/c. 18. Érd. 98. barapal : -dál Jord. 164. Érd. 184.
meghível : hív- : hit által megtérit Érd 259. Ehr. 110. lesel : lesez :
leskelődik, leseget Bebr. 25. Ehr. 41. kiménél : ki-ki megy Jord. 535.
kiötlik a sz. lélek Böbr. 136., ÍM., 342. Ehr. 68. WinM. 267. pori iste-
neket porit pirit szégyenít? Ér.s 47. (Kati.) tori valamit „az én szívem
jó igét tori" Böbr. lOO. „ajakim szerzett éneket torlanak" : eructat V.
Böbr. 70. „János tiszta szívéből kitorlá az evangyéliomot" Böbr. 238.
(prédikál Kár.) „nap napnak igét tori" .Böbr. 39. meg kell atyámfiai
halálát torolnom Bebr. 25. megtorlik a viz, mint hegy Jord. 290. ütel
ütöget Böbr. 437. vérengl- : -gez (1. f. virleng vírlong-) Ktdes. 133., 349.
Keszih. 139. vitelés mennybe Érd. 489. fulyamlik „folyamljak nem tu-
dom kihez" Nsz. 383
b) névféléktől árnyékl-: -nek : árnyékot tart Apor 50 hábál : ápol
(bába: nutrix) t/orí?. íOSa balgatagoslik líc. 189. BIe. 191. haml: bo-
nyol „fényes köd be-bamláőket Jord. 407. sötét köd bebamolja a sátort
Jord. 71. Érd. 462. elborul Érd. 259. béli- béllött ruha : béllel Kdcs.
277. betegl : -eskedik Ehr. 73. Bom. 140. édeslő ajakak : -kedő, édes
Nsz. 119. ezerlő : ezredes 1. negyedlő, negyvenlő. Be. 42. megforbátl
138
Be. 2 Iá. (1. f. ) Apor 20., 107. meg gonoszlaiii : gcuosznak Ítélni rcpro-
baie V. TJöbr. 53. gonoszlani Döhr. 137. haliotál : -áz I)öhr. 308. han-
goslik : -kodik Vir;/. 115. basonl- : -ítliasonlja magátí'í/. 556. Be. 198.
Ehr. 20. a tag elliasonlik a testtől Érs. 244. liewzagoltatik Döhr 297.
elhimlik : elszéled elpusztul Br. 55. liitöl : esküszik, hitvesül vészen s.
ad Krisst. 4. meghüköl a gonoszságtól Ns2 184. izl „magasat ne ízlje-
tek" alta snpere V. Döhr. 28'i. „kivánnám. hogy izlenéjek" ut saperent
I)'őhr 254. adja azont izlenetek Bohr 250. (íz-c vag}^ űz ?j V. ö. MA.
„uram nem űz nagyra szívem" 131. Zsolt.) izelkedés infaraia Kulcs. 97.
jogi : jog szerént bir ad vesz, deferunt V. Be. 50. megjátékol Tel. 178.
kincsei : kincsez tbesaiirizo V. Ers. 310. megkiml- : -lel E/ir. 144. ké-
telkedik í/o- .)6'. kölcsönl : -özjírs. .5/r>. Do/>,. 88., 190., 200., 410.
leiek-lik : zik Éis. 551. másl- : másod É-ch 81. Apor 102. méltói : mél-
tat, méltónak néz Fest. 100. Ehr. 133. Knlcs. 52. Göm. 39. LoU: 8.
Ndű. 012. négy venlö bojt : -napi Érd. 037. negyedlö : tetrarcha M<: 40.
nehezei : -tel, n-nek találja Xáű. 422. nehezelés Keszth. 202. ostorl :
-oz Döhr. 137. özvegyleni : kedni T4. 23. pakocsál Kall. 3420. Horr.
247. pakocsa : tréfa Féld. 45. Com. 282. palánkol : elkerít Döhr. 407.
szizlö : szűz tuhíjdonaival díszes „szizlö szép orcza'' Nsz. 119. szinlö
„jó szinlö" : ács Jord. Oc sántái : sántít Br. 283. Érs. 313. két felé
sántái tévelygvén" Jord. 825. szózatl- : szól Be. 43., 201., 202., 276.
szózatlik : neveztetik „ísinive drágalátosnak sz." Be. 258. társoló : társ
Fest. 387. eltékozl. Ksz. 297. megundokol : iitál, ún Döhr. 193. ural
„téged teremtett állatok uralno.k ' Kas. 30. engem uraltok Kati. 3212.
vircígló 1. szizlö stb. -z6 Göm. 101. Wiidl. 247. víszonl : visszálkodik
Ér.^. 200
c) egyszerű, kevéssé elemezhető, kétes mivoltú törzsektől : tori
(1. f.) iklaiii : „hátra iklani" Frsf. 400. (V. ö. iktat) elfeslik „ha elfes-
lyendez" SánL 33. (fejt : fes^^ejt : es) elfeslik az élettől Tih. 345. be-
baml- (1. f.) vanal: benn habét (l.f.) Mc. 100. pori: porit, pirit (1. f.lüdl
„en naponiat üdli" : üllí ünnepli Add. 489. ihl : ihlet Éis. 140., 147.,
377 . Ehr 22. ihel : ihl Horr. 127. soklás : zokogás csuklás (Vj
Doni.. 145. rejteles imádság Veszpr. 139.
-11 kettőztetve fentebbiekben is más képzőkből (-A -r)[is alakulva :
ill üli : üdl (1. f.) ,.il]ü iunep" 14 70. vall : val habét Be. 173., 185. vallál
liabebas Pu^.v. 11. ízesellett: -ül FJir. 2. szökell : szök- Érd. 299. Jord.
772. leszököllik Erd. 510. hasollatik : hasonl- Döhr. 105. hasoll : -nlit
Döhr. 28'). onszoll : unszol Döhr. 2'tO. Pozs.5. stb. megtalpall : suj^p-
lauto „megtalpallta ő atyjafiát a méhben" Be. 197. megnyegeli magát
Érs. 154.
139
4 végezetű névtől : liajnall- „a nap kezde hajnalnia" N.sg. 113.
(V. 0. ábrázni) más képző előtt gyakoritó vagy kicsinyítő : vellejt
„erőt vellejte" : yev-töl : veveget (?) Whtld. 92. czipellős : „-lles"
Jord. 305
-hl: elázlal Ddr. 169. bizlaltatik bizlal : biztatgat Ehr. 53. Nád.
399. húzlal : -gál Thcur. 9. Göm. 45. nieghúzlal liMKI. 12. kíszlel :
késztet Érd. 220., 292, 350.. 428. Be. 3., 36., 70., 88., 89. kiszlelet iírr/.
129., 549. kíszieletesség Érd. 465. késlel Bchr. 186., 552. váslal : vásol
3íarg. 46\ öklel: szúr WinJd.119. ií'rd. 5P6\ .őf^ö. raohlalatosság szemek-
nek m-a: concupiscentia V. Jotd. 8(>6\ váslalódzik : exercitare BirJc. 33.
-ál : búval „bwal" : bujkál Vesqn\ 113. bepókál : pólál Ers. 331.
levél Ehr. 31. Thcicr. ISI. (2) „leyel" Nsz. 110. rajtad kivűl
„leyel" „ez világ szerént való háborgatás : létezik" u, o. elméll valamit
RMKI. 23. megtökéll : tökéllik, tökélyre visz, megy Lubr. 295. stb.
3ÍC. 146. tökéllett tanács BMKI 26
-hü -gál: repeskel a keselyő Jord. 27 3. múlatdogál Virri. 78. jődö-
gél Kaz. 75.
-log : búsülog Erd. 307 . •
-ól -úl az előbbi régibb ; de itt vegyesen találjuk. így : megaláza-
tosól Bohr. 91. asszúl „aszyúl" : aszik B(d>r. 260. betegül : -ül -szik
Apor 82. Bohr. 294. beldagaszúl : dugódik, dugaszolódik (1. tagasz-)
Kidcs. 137., 148. dicsősől Bohr. 420. ebről : ébred Ehr. 161. megebűl :
-bezik Knlc<. 77. egyelői : elegyül Ér ■. 19. Bohr. 5. Kidcs. 182. meg-
egyenesül : egyezik Tel. 250. estöl : estül esteledik B''>hr. 320. megezüs-
tösült tollak Keszth. 164. felemül „ember fel emui rajta" ? Erd. 110.
felesül : elatus est V. Apor 101. feszől : -ittetik Bohr. 451. gyakrúl :
gyakorúl Be. 3. meggyakról : elterjed szaporábbá lesz^í. 51. gyermek-
dedől : -deddé lesz Me 59 gonoszból Apor 20 báboról : -odik Be. 74.
megháborúl Keszlh. 8., 219. megheúl : megüresedik Érd. 555., 637. hé-
zagul u. a. 1470 meghűl : hü- (1. f.) behomorúlt hegy KessHi. 164. elhit-
lenöl : hitlenné lesz : seductus V. Me. 185 istenesői N^2 119. ízetlenől
Bohr. 418. jogólás : jobbulás Be. 28. kazdagól Ehr. 70. kergetegől :
k-é lesz Ehr. 60. kóldol Ehr. 153. kórul: betegül Kules. 13. Keszth. 46.
kuldol : kódúi Apor 81. kovászoséi Be. 189. meglángosól Apor 27. mo-
sóiul : mosolyodik Kafl 908. némól : némul Virg. 100. nagyol : nagyúl
naggyá lesz Bohr. 41. megnehezkesűl A2)or 129. megnyavalyúl Bohr.
90. Kísdh. iií>. megnyomorúl Bi-hr. 82. öregület Garmj IV. reménte-
lenől : reménytelenné lesz Be. 247. remől főid : reng rendül Ers. 527 .
repöl repőlés Bohr. 252. Creppel Ehr. 2.) réülés : rémség Érd. 034.
lelki réülés Jord. 741., 745., t85. setétől WinJcl. 20. semmiül, semmi-
140
sül „megsemmiöl" J-Jrd. 97. Be. 84. (semmis 1. -s képz.) sugurúlás -ódás
Marrj. íá'i. megszarvasól : szarvassá leszen (Mózes a hegyről lejövet)
Jorcl. 75. „szarva kelt" u. o. szélljííl a kire : procedit rumor V. Jord.
450. kiszéllníl „kizzelywl" u. o. szerkezűi Virg. 137. megszomékúl
Jorő. 684. megszomjul : szomjuk- Whikl. 119. megszomorúl : -odik
Göi}). 30. Döhr. 399. megszörnjnl : megrémül Érd. 126. szörnyűi vala-
mit : sz-űnek talál Apor 137 . tagaszúi : dugaszol (1. f.) Érd. 298. meg
tagosól a test Tih. 68. tanól : tamil ííc. 74. megtántorúl : -odik Döhr. 294.
kiterül : terjed Érd. 303. elterjül : elterjed a hit Kati. tisztesői Döhr.
337. tunyul Í470 üdül ^bánattól megüdűlhetett^ Érs. 317. vakmerőűl-
-vé lesz „megvakmeröült lélek" Ers. 422. világosólott elme Elír. 77. (2)
megvirágosúl Keszth 248. megzajosúl „megszajosúl" U31KI. 17., 313.
zordul „zordulva mentek" : irruere 1470. „egybe takarodó gyülö zordúló" :
tumultus u. 0. zöndöl : zendül Döhr. 431. újól -vyol" hevöl görből stb.
Döhr. 90.., 91. stb.
-ól ni stb. íat- előtt : bizonyiiltatik : -íttatik Érd. 450. stb. bővöl-
tetik Kidcs. I. ( „bew-") megdicsöüitetik „dicsövölt-" : -ittetik Be. 287.
egyesültetik É-s. 131. esmeretlenőltetik E/ir. 114. épültetik : -ittetik
Dorn. 294. Ehr. 113. megépűlet Erd. 37. erősűltet Drhr. 531. feszül-
tetik Jord. 903. gyógyúltatik Érd. í33.Jord. ÖO?. hasznosóltatik : -ittat
Apóst. 7. háboróltat- Kulcs. 9. házasoltatott Göm. 49. igazúltatik Erd.
133. indóltatik Apor 57 . Ehr. 66., 99. kisebbűltetik Keszth. 77. meltól-
tatik Virg. 83 modóltatik Apor. 57. elmerőltetik Ehr. 56. nyomorul -
tátik KeszŰi. 150. révöltetik Érd. 246. eirívöltetik (1. reül) Ehr. 186.
sephesűltetik : sebesítt - BMKI. 11. szabadóltatik Be. 58 Göm. 10. szé-
gyenőltetik Apor. í?í. tagaszúltatik (1. f.) Kfszth. 155. tisztúltatik Kulcs.
19. megvakúltatik Érd. 208. megvídámúltat Döhr. 183.
-lan határzó képző. (1. Képzés. Határzó-képz.)
-áhí -ál névképző : dagály Dchr. 233. Veszpr. 120. stb. tagályu. a.
Érd. 96. V. ö. ..feldagadsz vagy kevélykedel" Corn. 291. dagadvány
(1. -ány képz. ) valál valály : vagyon birtok Érd. 40. Lohk. 200. Kulcs. 3.
stb. valályokkal megerősíté Érd. 496. valál : A2}or. 37., 70. Döhr. 148.,
184., 186. veszély Döhr. 203. martély : raartir Sárid. 15. (ideg.) mar-
tir u. 0.
-n képző : -an névképzo : hason, hason fele ErA. 543. egyenes :
egyes egyező egyenlő Döhr. 284. stb. eleven : élő Keszth. 319. Döhr.
244. 436. névmásokban : müuöu magunk Be. 88. tunön stb. (1. Ragozás)
állanás : állomás ? Jord. 98. versenség vörsönség (1. -ság k.)
-0)1 határzó-képzö (1, ezt) ; igy : nélkülön; félen : félre (1. Hat. k.)
egyen -egyen 31 c. 106.
141
•na -ne -nd névmás melléknév és batározo-képző : anna anne :
annyi Bom. 192. az anna : ugyan annyi Ehr. 112. Gyöngy. 24. Sánő.8^
ezenne í/Ví/'. ^í. mene minevel minét stb mennyi Tiwr. 00. %ih. mmei
használtál : gyarapodtál, minet fogyatkoztál Érs. 374. WinkJ. 361. ke-
vesenne világ : kevésnyi Mc, 197. lövésne föld : -nyi Dom. 205. minee
anee : mennyi annyi Erd. 463.
-fán : olyatán oly etán : olyatén: Kaz. 14 L, 192. Féld. 37. Be. í 18.
Ehr. 96. 112. Kides. 293. Behr. 382. ilyetén elyetén Apor 141. stb.
imelyetén Érs. 520., 521. (3) „nesteen" : nőstény oroszlán Jord. 101a.
-an igeképzö : lappan lampan : rejtezik Jord. 309. ellappan Jord.
12. ijenö : ijesztő rettenetes Kulcs. 217., 235., 240. Kcszth. 191., 233.,
256., 261. ijenet : u. o. 288., 383., 398. vetőnik „bosszú ideig való tisz-
tciságtartás szüzességhez vetönik" vethető, hasonlítható Sáhd. 33. meg-
rossan „megrossangyon a te eehod" : rossanjon, roskad- v. ö. losbad
(l.f.) Jord. 128. csökön „csekenik" Fed. 394. meggyaponik : meggyú-
lad Bebr. 542. gyopon gyapon : gyúlad Érs. 140. zokkan : zökken Érs.
99. Veszpr. 105. porczan „ketté porczana" Veszpr. 102. bocsánik : „bo-
csántatik" : megbocsáttatik Corn. 352. kiharsan : harsad harsog B"hr.
91. háranlik : -mlik Érd. 543. estenneg sddoznak Jord. 234. estennen u. o.
Néha a főnévi igenév -rii~ie előtt -a>i, vagy annak «-je kettőztető-
dik. így háborgatanni : -tni Jord. 383. egybeszerkenni Be. 170. Van :
laka>í>?ak stb. Jord. 95. s több helytt, mert -nn : nd (1. f. Hangtan.
Ragozás)
-ant : hárant : hárint hárit Erd. 542. rajok hárintatnék Tűi. 213.
boszantZ)öir. íí?. Í44. újjontás : újjitás ? E'rcZ. 568. szíirent „zyrent" — „
lehet hogy a kútfő. . . keserű vizet szürentsen" Jord. 838. kösöntő : mo-
nile (1. f.) Be. Í<S'5. hivent hivöntöz : hiventés hintözés Bohr. 503. Erd.
476. elrekkent : elrejt a keresztyénséget, fejét BeJ>r. 336. Erd. 292.,
547. Kati. 1393. illent : illet érint Érs. 346. megillent ,ytlent" (?) Érd^
446. vonont : attrahit V. Apor 95. összeszöűt ,,zevnt'' : szőtt Bom. 174.,
175. egybeszöventett : complicatum V. Bohr. 74. gyopont gerjeszt,
gyújt (1. f.) Érs. 190. megfeszent : feszült Dchr. 498. hasollont : -lít
Bohr. 223. ]egyent: üt, legyint A'a/Í. 4035. megrokkant „nehéz álom
meg ne rokkantson" Tlicwr. 132. zokkant : zökkent Ers. 99. (V. ö. -t
képző) ajontó : ajtó Jord. 444. (V. ö. Jerney m. nyelv Árpádék kor.)
♦dn más képzőkkel : botránkozik stb.
-ány -vány -mány igen egy jelentésű szóképző : dagadvány : da-
gály dagadás Be. 83. eresztvény : lucus „almának eresztvénye" : erdeje
Be. 253. Érs. 182., 220. gyójtokmány : gyújtás Guary 11. gyójtokvány
„hirtelen való hideg és gyójtokvány kezdé törni" V. ö. nyavalya töri.
142
JÉrs. 31!. gyójtokmány „meggyőzi vala testi gyójtokmánynak tüze" P(er
45. győjtevény Guary. 5. Nsz. 268. irotvány : irtyány Be. 195. jöve-
mény : -vény Kulcs. 96. Kcszfh. 327. kelevény : k-nynek dohossága, mo-
satéka Érs. 43 ^. óltovány Be. 64. őrény öriny : örvény Döbr. 247. (2)
407. orem (1. f. linevekben) örmény „érmen" kö : lapis molendinarius
1476. öttevény : öntvény faragvány bálvány : sculptile V. Be. 195.,
260. ragadvány „világnak ragadványától embernek lelkét elszakasztani"
Érd. 540. [v. ö. enyves ragadós világ (1. Stil.) ; ragály] szovárvány : szí-
szop- Mc. 69. takarvány, takarojtvány : -mány Ilis. 182. teremtmény
Fest. 180. tömény ..százezerszer való tömény ezer udvarlók" Sánd. 10.
•)iyó : derlienyö verlienyő Mc. 44.
-elcony -élieny : álmókony : álmos aluszékony Érs. 388., 531. Apor.
102. féléköny : félénk Garay 14.
Itt említjük meg a verő veréj verejték képződést WinJd. 155., 159.
Axwr. 162. és : kéj most még élt szót, mely /.f/^ hnry-njel rokon Kati.
2250 stb. (1. f.)
-ja : hamarja, fő és melléknév : Lamai'i, gyors „halál szülő h.
nyik' Érd. 343. hamarja herjó felszökellik Érs. 114, hamarj át futni :
versenyt Lohk. 307., 308.
47. §. -s -es -ez -z képzők stb.
-,9 -OS stb. anyós Érd. 527. áros ember Guary. 24. Lohk. 7. árusé.
Bebr. 28. (1. Stil) bájos, bájoló, bájolás Böbr. 116. bies-bájos Érd. 405.
barátos ellenséges : barátságos stb. Mc. 164. Nád. 224. bövös marhá-
val Nád. 308. czipellős : czip-e Krisztusnak Érs. 220. dagályos Erd.
208. stb. érttes élet : érett kor Érd. 97. érttes erkölcs Érd. 322. féle-
delmes : félelmes félős Thcwr. 81. havas: a havasokból kezdenek kiáj-
tani a fertelmes „lydröczök" Érd. 598. havas : lunaticus 3Ic. 20. stb.
hiteles : hitelező Jord. 546. idős „idés" ideigvaló. Kár Mc. 38., 77 ^
^ihres" nap: üres, ünnep? BiJtr. 51 ildomos : prudens Be. 105., 222
Érs 535., 536. jószágos : erényes tehetséges stb. Érd. 663. kalandos :
harczos Tel. 192. koldos : -ús Böbr. 94. köteles : kötelezett Kati 2661.
köves : köves vidék, mint hegyes stb. Jord. 464. lovagos: -as Böbr. 249.
Jord. 223. Nád. 249. macskás lábak : görcsös Marg. 59. mezős : m.
vidék 1. köves Jord. 311., 313. mives : munkás Be. 191. Jord. 769. (L
Stil) nehezes : -ztelő (1. f.) Érd. 612. ördöngös Mc. 35. Érd. 433. örö-
mes Fest. 56 , 109. ötvenös vitéz Guary 55. pathvaros „megvédjék az
árvákat a hamis p-októl" Érd. 391. -peres: perlő Tel. 377., rosszas : ^Ví/.
229., f)24. százas : centenarius Be. 21. székes angyalok Érd. 115. szü-
143
kös valami nélkül Dohr. 82. szelletes : lélektől megszállott Érd. 283.
szénás : vidék 1. me/.ös stb. semmis : semmivel biró Döbr. 302. sokas
„tízezerrel sokas" Ki'ssth. Wi. tagos: izmos Be. ÜS. termetes: formo-
sus Döbr. 473. ,.jó termet (t)" Döbr. 475. titkos : t- a császárnak" Dehr.
545. tulajdonos VéJd. 15. töviskes vidék 1. mezős stb. Jo) d. 464. vála-
szos : választott Elír. 91. vérös verő : verejték Goin. 5. 62. végezetes
szerzés : jjraefinitum V. határ Kár. kitűzött határ Be 167.
-OS nem képző, nem állandó életű szókat formál, csak ideiglenesen
alkalmazott végzet, erősítés (empliasis)) kedvéért ismételt szók vagy
szóelemek mellett. Ilyenek : egyes egyetlenség : egyetlenegység V. ö.
egyes egyedül BMKI. 183. únos untalan „untalan" Érd. 378. méglen
méglenes Elír. 54. (nem : meglen -es -is '?) körös-körűi és -körüle Érd.
290., 485. Jovd. 927. mihelyes mihelyt Tel. 250
-i(S : -OS (1. Hangtan) családus £"/ f/. 49. stb.
-oslik : balgatagoslik Be. 189. szűköslik 3Ie. 191. stb. (1. l képz )
-só : elölső : első Be. 62. 164. 3Ic. 50. Elír. 2. [elő : első 3Iarg.
10. stb. Döbr. 346.]
-OS igeképző : futos Érd. 194. Döbr. 473. folyós : futkos Be. 66.
(folyó : futár u. o.) repes : repeső madár Be. 123. (1. repekös -k képz.)
-5 igeképző más képzők előtt : megdicsősült Corif. 104. niegcse-
metésít : fásít Fest. 384. kiharsag Döbr. 106. harsan (1. f.)
-tli átalán a mai értelemben; de néha ma nem esmeretes törzsek
mellett és más képzők helyén (láttuk, hogy a mai -ás helyét nagyrészt
-at foglalta el.) sérés : sérülés P(er 255. (V. ö. a mai sérvés) fog sérés
Nád. 489. Dvbr. 575. fő sérés Nád. 490. Debr. 575. temetés : temető
Jord. 467. (3) sietelmezés sietés Be. 330 162. folyás : futás É'-s. 336.
hagyapás Ehr. 142. (2) érlelés : maturitas Döbr. 68. nemzésről nem-
zésre : nemzet Döbr. 213. gyülekezés : -zet Döbr. 233. vitelés : vitel
(1. f.) Érd. 480. jejtés : táncz Jord. 472.
-más lelemés áldomás (1. -m képző).
-dos igeképző : búdos : tévelyeg vakoskodik Kati. 26 12. {\. Stil.)
hágdos Érd. 477. tűdös vagy -des „twddes" Göm. 57. „lábait megtü-
desték" Ér.<. 93. „nyilaid belém tüdőstek" : tűvel szúr Döbr. 89. gyak-
dos „belém gyakdostatiJi" : szurkál Döbr. 79.
-ság névképző összerű és elvont tulajdonságot voltot jelentve; ta-
lálható nevek és névfélék, igék és alakszók mellett :
a) nevek mellett : aitatosság „igen aitatossággak' isV.s-. 38. álmas-
ság : álom alvás „neki jelenék meg álmasságában Jézus" Erd. 443. ál-
ság Döbr. 26. Be. 154. stb. asszonyság, „ő szent assz-a" Debr. 199.
átalsága a keresztfiínak (V. ö. áltid út stb) ('i/önr/y. 12. átkozottság :
144
átok Jord. 260. belalkonság : bealkonvodás 1470. csapásság : csapások
Jord. 309. dagályosság : dagály Érs. 143. deákság : tamíltság Érd. 603.
dölfesség, Érd 61S. kazdagságos Érd. 618. egészlenség : egészség „egeez-
len-" Fe.4. 143. egészség : gyógyulás 3Ic. 144. (\. ö. egész : -séges 3Ic.
29. Virg. 48. Érd. 434.) előség -utóság Döftr. 57. egyetlenség d.f.) embe-
riség Kati. 2725. epeség ]<>sz. 113. Pozs. 1. Wmld. 329. eredetség : -nek
bűne Érs. 577. érzékenség : érzék érzés Dehr. 7. Érd. 450. Tih. 65.
Kulcs. 35. Kaz. 184. eszközösség : eszköz, -lés Érd. 557. fajzatosság :
elfajulás Érd. 597. felség Ax)or 46. Kidcs. 267. Bohr. 137. gerjedetes-
ség Érd. 501. gyülőség iJöbr. 196. gyöleség LoU: 273. g}-alázatosság :
gyalázat Ers. 110. bálálatlauság : -átlanság Érd. 567. liasználatosság :
baszon Corn. 120 beitság bitság Be. 183. Kutl. 1670. bivság : biuság
Horv. 49. belybeztetesség : belyzet Érd. 228. bervadatosság : berva-
dás Érd. 169. italság : ital Jurd. 852. ^jobság" : jobb volta Viry.
120. kelletlenségnek felette : kelletén túl Ehr. 78. kellemetesség :
kellés megelégedés Érd. 594. Ji rd. 72. Mc. 155. királyság : király
Behr. 297. Kati. 45. korság : kor „bös korság" legénykor Kaz.
71. 92. kivánatosság : kívánság Kúza 32. Érd. 113. Nsz. 56. Érs.
208. 323. készleletösség : késztés készlelés Érd. 4.65. közönséggel
közösen Érs. 331. következendőség : -kezes Érs. 577. „lewság"
leúság? opprobrium , abprobr-" 1470 (V. ö. „leúzat" í'/jr.c. több-
ször : scandalum !j magzattság : szülés Érd. 471. magyarság : m. for-
dítás Jord. 77a. .^igék betű szerént való magyarsága" Érd. 349. merész-
ség Corn. 80. Kati. 1084. módisság : mód, módozat Tih. 31., 88. mob-
ság : mobóság 1470. okosság: ok Tih. 5., 0. Horv 65. Apást. 48.
orság : orvság Ehr. 78., 79. pompaság B(hr. 104. stb. rokonság „ö ro-
konsága Erzsébet' Érd 346. Rómaság : római világ, birodalom Tih.
24. Bohr. 92. Érd. 186. rotbadagosság (1. f.) Be. 207. segédség Érs 18.
Bohr. 83., 110., 305. súlyság : súly Érd. lOl., 475., 567. Szalaság So-
mogyság Érd. 496. szerelmetesség Érs. 564. szeméremség Ssz. 167.
Ehr. 20. Kulcs. 45. Érs. 226. Jord. 55. Bohr. 422. szenvedetösség :
türelem szenvedés Érd. 503. szenderetesség Ehr. 2. szomébság Bohr.
120. szerzetség : -ződés Érd. 31. szerzetösség: u az -JorfZ. 55. szentség :
sanctuarium Jord. tiszteletesség : tisztelet Érd. 554. megútálatosság :
utálat Apóst. 5. úristenség Behr. 385. ünség „vnség" (ínség) -be el-
adatni : szolgaság Böbr. 186. vesztegség Érd. 192. Nád. 313. viadalság
Bom. 42.
b) Igék törzseitől származók : aszalság : aszottság Érd 277. csa-
latság: csalás csalódás „ördög cs-a : 1470. Veszpr. 131. feletség:feled-
Erd 602,612. követség : követés Éid. 106.. 146., 540., 595. szeretség:
145
-és Érd. 84., 80., 97., 99., 242., 263., 326. Sánfl24.meg\iltskg : váltós
J'Jrd. 105. 142. 522. 537. tenyészség Jorő. 8. öidekség : öldöklés Jord.
7í^8. átalság : átállás pudor 1470. tanólság 7/orv. ^48. Corn. 284. (6)
rodhadság Keszth. 65. lankadság Kati. 275.
c) alakszóktól kivált határozóktól ma több, e korban kevesebb
származott, jórészt emphatikus szók : mostansággal : Érs. 169.
Látható, hogy némely szókban a ság képző csak a rövidebben ki-
fejezhetett jelentést erősíti, új mozzanatot nem ad neki : így ilyekben :
napság „ez napságtól fogva" Érd. 173. Jord. 611. súlyság, királyság
okosság : -ok stb. De az is több adatból világos, hogy -sóa) helyett annak
értelmét magyarázó más szó is használtatott. így : látván Jézus annak
szomorú létét Mc. 153. gonosz leiünket elszenvedé Érs. 505. (Kati.) az
ő isten -létele (istenség) hazugság K-dl. 2532.
A -ságtól -ó -ő -ti -íi egyiránt alkalmazott végzettel származott
melléknevek, elöl tett melléknevek nélkül, még ekkor sokszor állottak.
A ság : volt vagy tiüajdon stb. értelmét még erösebben érezték, tehát a
-sdgot külön értelmű név gyanánt vették, úgy, hogy szépségő : szép
ségő : szép voltú stb. természetesen állhatott így és teljes jelentőséggel
birt. Példák : drágalátosségő leány JBc. 52. édességö orcza Gyöhgij. 9.
erősségő gondolatok Be. 163. ékességő és szépségő Hester Be. 53. V. ö.
Bod. 6. Jord. 79.a Kall. feneségő farkas Érs. 30. kazdagségő magas-
ségő város Be. 13. vékonségő selyem Nsz. 293. „sok ságú beszéd"
Gyöngy. 17. keménségő szolgálat I?c. 78. ])üdösségő hagyapok Ers. 31.
Feltűnik, hogy a -ség magas hangzás gyakoribb a hangrend elle-
nére is.
Gyakori a máig is jelentős -s ígos-síű formálás, mely alak nem-
csak a még szinte teljesen hiányzott Ipg-es felső fokot jDÓtolta, hanem
általános jelentésű, nagyító szólásokat is szolgáltatott, — akkori időben
igen kedveseket (1. Stil.) Ezekből példák : ártatlanságos Krisa 55.
becsességes Tel. 367. békételenséges gondolatok Marg. 222. bizonsá-
gos Marg. 126.h. vallás : bizonyos, igazi Érs. 104. boldogságos Fest. 3.
békességes Gyöngy. 17. édeíiséges Winkl. 107. Nsz. 202. egyességesszűz
BMKI. 189. eretnökséges Érd. 519. feledékenységes Veszpr. 119. fenesé-
ges oroszlán 1. feneségő farkas jÉVs.oí/.fehérséges Corn. 98. Nsz. 202. fe-
hérbséges Tel, 354.(1. Ragozás) gyarlóságos Ssz.55. gyengeséges Thewr.
142. Nsz. 17. 224. Érs. 93. gyengédességes Nss. 35. gyarlóságos Nsz.
55. hamarságos iVsá!. 224. hatalmasságos Kriza 57. heitságos I)om. 130.
272. Marg. 35. hitságos Vük. 63. hevságos : hiú Ilorü. 237. hiúságos
Z)e&r.58P.jelenséges : jeles Ehr. 2. 9. i.55.kazdagságos Winld. 345. Lohk.
189. kegyösségös „kegyösöknek kegyességese" Fest. 17. keménséges,
IMRE S. ; MAGY. NYELY TORT. 10
146
igQ Keszth. 244. keserűséges Kriza 55. kevánatosságos Xss. 224. okos-
ságos : okszerű Tél. 238. undokságos Érd. 125. rettenetösséges Poxs. 2.
ronilatlanságos Thnvr. 30. segédségös szabadító Xíid. 056. szégyönsé-
ges hely Döhr. 9. szorosságos számvétel Dfhr. 403. szűzességes Tlicivr.
36. Érd. 125. tisztaságos, igen t. u. o, Horv. 60. vesztegséges Tel. 307.
vigasságos Fest. 3.
-csa -cda (1. f.) kicsinyítő képző mai szokástól eltéröleg ilyekben :
ajándékcsa Be. 70. emberese Ehr. 118. fóvénycse Dehr. 583. Nsz. 257.
gyengyöcske : rügy, hajtás fán Erd. 379. gyermekese Tel. 254. PeJd. 39.
királycsa Me. 170. oroszlánosa Be. 261. szamaracska Mc. 196. „talcha"
tálcsa V. -cza Érd. 235. 238. itt „tálcza"; -nyalábcza Be. 220. tolvajcsa
Be. 1S9. szegéncse Ehr. 02.
-ácz : dly, lapácz : lapály Jord. 190. 212. 314.
-incza (idegen) oltárincza „o-nak külső kapujára fordítani maga-
mat" Döhr. 509.
-z -OTi igeképző formál: a) nevektől: ábráztatik (ábráz-tól mintha
úhra volna 1. f.) Jord. 355. beléndezkedik Be. 186. Me. 49. ,,el])elén-
dezkednek tetőled" fornicanturV. Ai)or. 27. bizodalmaz : hivWMc. 205.
bűnöz : vétkezik Döhr. 511. 513. stb. megdiadalmaz : d-t nyer Be. 179.
érdemeztetik : érdeme szerint jutalmaztatik Érd. 555. essez : esőzik
^esset essőz" Döhr. 140. 332. fegyelmez Vitk. 04. WinJd. 2S7. feketé-
zik : feketéztetik Marg. 35. (vélomoztatik Mcirg. u. o.) fészkez : -kel
Corn. 130. íiaz : fiat szül Döhr. 308. győzedelmez Be. 209. gyümölcsöz
]\íc. 38. gyűrűz „gyüréz" eljegyez X.'sz. 53. hatalmazik : hatalmaskodik
Be. 102. 208. meghiedelraez : megfrissül Apor. 111. meghitez : esket
Jord. 39.(1 holnapoz „halogassa holnapozza" a dolgát Marg. 43. igéz :
csábít „nagy sokkal ígézélek" Érs. 509. (Kati.) illatoz : szagol Vitk.
32. képez képeztetik: képzel stb Tel. 308. Kati. 71. 2013. „kébőztetik":
alkalmazódik Jord. 845. kelenczözés : kilincsezés kapcsolás (l.f.) kúcsol
Érs. 223. károztatik (1. f.) kárh- Dchr. 300. kincsQz: kincset gyűjt i>ö/>r.
92. Mc. 2). megkörnyékez : körűi metél Be. 41. meglánczoz Marg. 165.
láiigaz : lángol BMKI. 195. Érd. 84. lángazik ÉJrd. 276. leletezik Mc
123. 192. megleletezem : labesco. megsenyved Be. 154. 204. 317.
Apor. 43. 97. 110 meglelkez valakit : lelket ád bele, lelkesít Érs. 105.
megmartiromoztatik : m-á tétetik Dom. 301. mártózik : te lábad vérbe
m. Döhr. 128. menyez : férjhez ad 7ic. 184. Mc. 108. nyakaz : nyakon
ver : colai^hizo Dihr. 295. púpozott mérték : halmozott Döhr. 353.
sietelmez : siettet Be 102. megsaruz : calceare Me. 81. megszemélyez
ábrázol deformat Y. (1, képesít. Stil.) Döhr. 300. szerencséztetik : sz-
szé lesz Döhr. 15. Jól szereucsézzél" : légy sz. .! Döhr. 53. szorgalma-
147
zik : -inaskodik Bohr. 262. tanácsoz : -ol JBc. 51. Veszpr. 147. 148.
Sánd. 28. tolmácsoz : -ol Be. 73. töredelmez : töretik A^jor 19. 75. 76.
uroz : oroz, lop Be. 235. raegvégez : kivégez Be. 90. veszedelraezik :
veszélyben forog Be. 240. világoz : yilágit RMKI. 179.
h) igéktől eredtek : „ajotozik-* : ajitozik áhit Jord. l.a fegyözödö
„fegyöződö nyelv méröggel rakva" Éts. 224. gyöjtözik : gyűjtöget,
„rágalmazatnak gyöjtözése" Érs. 224. ördögi gyöjtözés Érs. 288.
Érd. 326. fűtőzik : melegszik Érs. 90. hevítöz hevítőzik : u. az Be.
268. keretezik : kéreget Kati. 473. lappangoz Érd. 236. felreazkodik
Nád. 339. felriazkodik Aj'tor. 182. megsérzik : sérül Be. 206. tőltöző :
epiilans V. Bohr. 96. tőltőzés Bohr. 257. vonz Érs. 177.
-fZ-vel czatolva: dz-doz és -óJdos -ódoz : övedz „evehzy" Marg. 41.
övedezzél be Érd. 444. égödőz Be. 37. 268. fegyedez Érd. 118. Jord.
448. zugüdoz : zugódik Jord. 148. kérődöz „kérődőznek búzán, boron"
Be. 191. szakadoz Nád. 593. késsödőzik : -delmez Lohh. 63. öklőldöz
transfigere Döhr. 471. vugódoz: rugdos anyyit Érd. 322. szeldöz : ke-
nyeret Érd. 472. vondoz szerte v. Brs. 428.
-ioz- : gyöjtözik (1. f.) „rokoni és baráti összegyöjtőzvén „gyew-
tewzven" Ekr. I5ü. fogotozik : fogódzik Érd. 265. hevítőzik (1. f.) stb.
-goz- -hoz- túrgyagoz „jó kenetekkel túrgy ágazó" fragrantia un-
guentis optimis V, Bohr. 473. elfedeközőtt : elfedődött Ehr. 161.
szerkőzik (1. f.) Bohr. 438. Virg 139. Nád. 534. felekőzik : párosodik
Érd. 152. „ szegy ekezyél' : szedeközik Ki szili. 6.
-zet (1 : t képzőt) : bírzet : hirdet Pee.r 239. Bohr. 16. 19. 23. stb.
-áz : pókáz : pólál „körűi pokazanak" circiim ílexi sünt" Bohr.
61. EMKI. 365.
-sz magában : válasz : választás jÉVr/. 165. 556. csepesz „chepez"
cseplesz (háj) Kulcs. 285. ehepez : retiola Birk 197.
-asz -rész ijász Bohr. 248. gyiilx ész „gyúl weez" : synedrium Jord.
779. 783. (2)
-sz igeképző ; vigaszik, vigasztott Mc. 20. stb. vigaszás Beír. Me.
stb. alkoszik (alkó) Kati. 406. 1152. 1448. 1957.
•ászt : lábbaszt „lábbazyad" Keszfh. 62. meghasaszt : meghasít
Ke.^zfh. 197. Bohr. 145. Apor 72. Lohk. 208. felmagasztat Bohr. 17.
402. meghorgaszt : görbít Keszth. 171. vigaszt Be. 189. rezzeszt: riaszt
Bhr. 67. Be. 27. 42. bizonyságot hatalmat rezzeszt Keszlh. 195. 210.
felrezzeszt Ehr. 159. megrezzeszt Keszth. 63. elenyészt Érd. 131. „tő-
teszt" : tőkeszt : támaszt Be. 265. 271. 279. silleszt „syll-" : sülyeszt-
Jord. 265. görbeszt Bohr. 131. megengesztetik Be 157.
■asztal : lankasztal Érs. 5í5. tapasztal : tapint „szemeid nem lát-
10*
148
hatják, .kezeid nem tapasztalják" Corn. 150. függesztel „figesztel-' :
iiifigere 1470, fiasztal : fiadzik EJir. 145.
-szt névmási törzs mellett eftelék (adverb.) képzője : eleztébb Be.
G7. elesztebbi Tcer 57. elesztebeli Be. 140.
47. §. Határozók alkotása.
Határozók helyett állanak néha melléknevek ilyformán mtgy
sh'ván kimene Nsz. 395. (ma is : szép röviden elmondá). Van kü-
lönösen néhány oly szó, mely a középkorban s utól)b is határozó gya-
nánt áll a mondományra vonatkozván ; bár melléknévül is alkalmazó-
dik. Ilyenek :
bizony : bizony mondom Mc. 24. bizonban : bizonyosabban bizto-
sabban. Érs. 334. melléknév : bizonyok Kulcs. 35.
igaz, :ha igaz el akarnék is rejtenem (bűnöket) nem tehetném Po£^^'.
49. ngy , .mint igaz te kivánod Dom. 33. igaz azon időben Érd- 568. Kati.
1078. igaz ügy Behr. 399. igaz te Bebr. 503. megölhette volna igaz
kétszer Tih. 204.
egyéb : mit illik tovább énnekem egyéb, hanem csakhogy enma-
gamat megntáljam Nsz. 70.
elegy : vérrel elegy aláfolynak Nsz. 19.
rokon : rákon : rokon előtte : közel Érd. 505. rokon utána Kcsz'h.
114. rokon vannak : közel A^^or 54. rokon vala a koporsó Mc. 212.
hamar : hamar való nap Érd. 451.
Világosan melléknév képzőjével. így :
'talán : szeplőtelen szolgálhassalak Gyöngy. 12. Kiüc<.23. incsel-
kedjetek (töreked-) szeplőtelen lelettetni Jorcl. 862. kételen leejté a
levelet Boni. 253. Érd. 606. a páter noster kételen meghallandó mindö-
nöktől Nsz. 337. megszegetetlen megtartja a parancsolatokat Érd. 269,
szertelen elhagyatik Horv. 37. szertelen teszen magával Guary 15.
szertelen szól Bebr. 447. siratlan nem tűrheti Marg. 101. tudatlan tisz-
telték Jord. 767. iktelen : éktelen tevő Böbr. 73. (V. ö. Böbr. 72. 76.
78. iniquitas Vulg.) egyetlen vagyok egyedül Keszfh. 45. tegetlen : „kit
ez világ tegetlen gazdagított;" Nád. 314. {2) tegitlen : tegnap Tih. 340.
342. raezeitelen mutatá magát Khr. 342. oktalan mondottam Érs. 99.
indúlatlan megálla Érs. 350. nevem untalan káromlattatik Érd. 449.
szólatlanel nem hagyá Jord. 304. ismeretlen : nem ismerve 7)öZ*r. 507.
-teg : veszteg (1. al. Kötőszók.)
Vannak legegyszerűbb alkatú minden rag nélkül való szócskák,
melyeket határozókúl kell tekintenünk, mert mindenben azok termé-
149
szetével bírnak, Ilyenek főkép a tér- és idöviszonyt (eredetiteg amazt)
jelentő s az után átvitt értelmű u. n. igekötök : fel- le, meg -el, ki- be
stb. Ilyenek a kötőszónak is használt ha hogy stb. Ezek határozói sze-
replését a kötőszók alatt tárgyaljuk, valamint általában minden oly
határozóét is, mely kapcsolást is eszközöl ; pl. mikor akkor stb.
De a határozók legnagyobb részét teszik az eset- és más ragokkal
formált ilyenemű szók. Ragjaik kétfélék, vagy ismeretes esetragok,
vagy különösen a határozókkal járók. Elszámláljuk a kornak sajáto-
sabb határozóit, a ragok szerint.
-on végzetűek származnak a) névtől, sokszor ragos névtől is : es-
tigen Kessth. 65. egyen-egyen : egyenként Mc. 100.[mmd egyen : mind
nyájan Kati. 1710. (V. ö. egyembe) „eetön" Érd. \390.'[e[QYe\\ : élőén
élve „eleven prédikál vala" Nád. 640. földigen Keszth. 403. földenig
Érd. 28. gyakorlatosan : gyakran Nsz. 04. 65. gyalogon oda futának
Jord. 474. honn „hon" marad Érs.430. hévan hívón héianihiiin otiose,
üresen stb. i?c. 3.Döbr. 21. 305. Érd. 509. iVáf?. holnapon: holnap Jord.
^8.9. igaziilvábban Döbr. 300. ideigen : -len Kulcs. 172. ő kéjén : önként
Be. 30. ön kéjeken Be. (1, f.) kén-kén : önként Be. 25. keserven : kese-
rílen sira ÍN^ííí/. 554. nyilvábban jÉ'rí. .556'. rúton : nitúl Dehr. 541. szereb-
ben, jobb szerrel Ns2. 30. szeren szerte Érd. 334. 017. szerte szerént :
szere szerént Érd. 495. szoméhon Bebr. 342. végigen : -iglen Kidcs. 225.
b) névmásféléktől származnak : előtten : előtt Veszp. 141. ezten,
ezten napon stb. (1. al.) Érd. 440. 027. Jord. 19. 773. 794. fennyen Érs.
498. félen : félre Böbr. 111. feljebben Érd. 509. honnaton Bebr. 339.
majten : majdan Böbr. 400. mégen mígen : méglen míglen Keszth. 199.
210. Jord. 928. mihelyen : mihelyt Bebr. 48. iménten Érs. 406. (Kati.)
inkábban Jord. 423. olyan : ugyan Érd. 11. ilyen : igyen „ilyen igen
elszegényednek" : így nagyon Érd. 88. ottogyon : ugyanott Win/d. (1. f.)
Jord. 210. ottogyel stb. (L. Hangtan) ittegyenek „etthegy ének" : épen itt,
igyen itt (tájb. ottanag itteneg) Érs. 299. onnetan : ugyan onnét Tih.
50. Érs. 522. honnaton Bebr. 339. onnetan enneten Tih. 50. 78. inneten
Érs. 27. Horv. 1. onnatan Tel. 351. honnaton Bebr. 350. entülen „enthyu-
len fogva nem eszem ő belőle" Jord. 606. ugyan, igyen Érd. 347. Sánd.
8. (1. Szófíízés. Kötőszók) talántan Érs. 318. tegeten : nuper V. Be. 19.
igetön könnyező : együtt Guary 31. Ismeretlen eredetű : kordén „k,
tudják a dicséretet" Jord. 271.
Sok helyt, mint látjuk, lett az -en -len bői is (1. al.) -n nélkül ;
vélte : elvélten „vétkezett" Érd. 352. összevonva : minemmen „mi
nemen" Böbr. 303. 306. mi nem men u. o. 311.
-cel raggal : hóival : reggel Apor 30. Be. 174. igen hollal : korán
150
reggel Érd. ^^ö.jóliollal : jó hajnalban Jord. 513. \i6\n2í\y2í Kulcs. 64. hol-
Yalokon : reggeleken Döbr. 137. holté kelve Behr 44. hota kellel Dchr.
301. holta kelve JSÍád. Í77. legazonual Dohr. 30. raonnal : mintegy Bq.
38. Mc. 120. stb. közönségvei Bchr. 41. 90. mostansággal Érs. 169. or-
czel rá pökének Dom. 303.
1 az n vagy- vd az on helyén : ottogyol : -n Be. 194. 197. Érs. 51-
ottogyel ittegyel Vi'h. 57. (1. f.) éhei szoniéhal meghalni Érs. 435.
-ha -h(in : mikorban : -on Horv. 229. bizonyába Bohr. 115. egybe :
együtt il/c 145. egyembe : u. a. Ehr. 41. Mc. 212. Nád. 294. egye-
tembe : u. a. Jord. 69a stb. egyetlenbe: együtt Ehr. 12. egybe: együtt
egymáshoz „ellenségesek lőnek egybe" Nád. 225. egyben gyűjt Nád.
226. egyben élés : convictus 1470. öszve egyembe ménének Nád 294-
ezenbe : e közben Kati. 723 lassattába Jord. 77a.
-ól id : örökkői : örökké Fc.<if. 16. Böh. 155. örökkül örökké Jord
928. külsői való- belsői való Ehr. 50. végezetől : végkép Apor. 3. (a
végén : végűi Lohk. 22) hittnl ^hytol" : hitványul gonoszul Göm. 86.
messzől ; -iröl? Bohr. 359. feljől ^fellyől" 3Ic. 173. hazól : hazúl, domi
Bohr. 76. hösűl Bohr. 72. nagyúl : nagyon Bohr. 283. napúi napestig
Jord. 138. 927; utói : (mn. ebben utóli) novissimi Mc. 37. utóiszeren
(1. alább.)
'vá : örökké (1. f ) örökkel örökké A}wr 88. Bohr. 155. 166. to-
vábbá : többé tJorf/. 5(>8.- kisebbé /orí?. 547. egyövé Jord. 269. megé
„ménének megé" hátra 31 c. 182. hát megé A2^or. 86. (2) megé való
öregbek : retro maiores V. Be. 78. „hanyittaa" : hányatta esik Érd. 429.
hosszá, mésszé Birk. 108.
alá : alant, alább : megbizonyultatik a három alá mondandókban
Érd. 278
-ig földenig (1. f.) ezkédig : eddig Jord. 101, örök életig Éhd. 43.
Érs. 316. napestig Bohr. 161. stb. estvéltől hollalig Jord. 135. vénőltig
Bohr. 134. főttig fattiglan : fogytig Ér.^. 450. (Kati.) 498. 499. élig :
alig „nagy clig mer vala kimenni a városnak kapuja kewl" {nagy
1. f.) Ehr. 146. „méglen nagy élig vala hetedévi gyermeki erkölcscsel"
Ehr. 158. kecsideg „kechideg" a barlangból kilépénk" Til. 284.
■iglan (1 -lan.)
-t helyrag magában és -fa -it alakjában. így ilyekben : éjt- vagy
ét- által : éjszakán á. Be. 23. előst előszert ; először ^;s •'''6'. szerte (1.
névutók) „az egyház szerte zengene : sz. szélyel Bom. 48. szei'te sze-
rént Érs. 132. szeren szerte (1. f.) mikort akkort Koil. 2435. Érs. 343.
Sánd. 4. hányat homlok Nsz. 72. hányatta feketék Pecr 43. banyatta
Veszpr. 103. (-att- igenév?) hanyitta esek Érd. 429. -atta Érs. 83. Vitlc.
151
58 Wi))lL 120. miúlta fogva Jorcl. 220. közepött Jord. 39a. közép
aránt Ddír 1(J5 együtt : egyheljt, egyidén Jord. 800. stb. más lielyött
„helyűt" Érd. o(i. regönte : -teiiiVaí?, .3/2. gyakorta Marg. 2Í2. gyakor-
tább Xád. 587. gyakorlatost (1 al.) idő járatta : utóbb Érd. 382. beiinet-
tem stl). (1. Ríigozás) benedön (1. u. o )] ennente : innen, ezentúl Jord.
430. éjfélikort JÍz-v. 352. elöszert Tel. 53.
-stdkn pótlékkal, mely változatlan : ebédet- „ebédöd" szaka : ebéd
idején Marg. 71. 117. hetet szaka : hetenként Lányi 12. 195. 205. 209.
238. heted szaka Érd. 217. Érs. 309. éjt szaka „echaka" 3Iarg. 164.
ed szaka : éjszaka Érs. 374 esztendötszaka nyarad szaka Lányi 225.
-ast végzetű határozói alakok kétfélék :
a) -as -OS végzetű melléknevektől -f raggal : akaratost : -an Bohr.
51. bőségest : -sen Keszlh. 70. csodálatost Ehr. 35. buzgóságost Ks2.
104. édességest Gyöngy. 8. ellenségest N^2. 17. engedelmest Be, 91.
gerjedetöst BMKL 17. ijenetest, ijenetösen (1. f. an képz.) ijesztőn.
Kesz'h. 383. jelenségest : jelesül Ehr. 60. kedvelctest Ehr. 39. látomást
manifeste Bdbr. 100. nieltóságost LÍ3IKT. 19. reszkettetöst : reszketve
liMKL 19. rettenetességest Pozfí 2. szorgalmazatost Be. 168. sietetest
Dchr. 538. tökélletest Ehr. 67. vigasságost Ehr. 20.
b) nevektől, igéktől -ast raggal : tetést : tető- 3Ie. 121. repülést :
repülve -st Ehr. 139. (mint lépvest fogvást stb.) előst „elősth" Érs. 98.
-rn -ve határozói igenév alkotója (1. Ragozás); de alakszókhoz is
járul. így : eleve : elő Me. 171. (1. -ve Hangtan) ede elöve : ide elő Érd.
34. eleve, fut Mc. 212. eleve szól Be 142. leve : le Jord. c. (l Hangt.)
kivé : ki (u. o.) öszve, — határzó : mennyet földet össze birná Érs. 529.
„barátosok lőnek öszve" ellenségesek voltak öszsze" Nád. 224. Határozói
rag: -ast ól : mindenestől Bom. 313 ilyen alakokat egészít : fogva :
mindenestől fogva : általában Érd. 332. Nád. 315. Legsajátosabb ily
végzetű határzója a középkornak a hóival hollal és ragozott alakjaiban
már ismert szó, melynek igealakjai ragozva és máskép vannak ezekben,
holdá kelve Bohr. 390. holté kelve Bchr. 189. holté kelvére Kaz. 69.
holté kelveig Bchr. 176. hota kelve Jord. 640. hotal kelve Érd. 429.
-ne többé kevésbé tapadván a nevekhez is, alig lehet biztosan ha-
tározó-képzőnek mondani (1. Ragozásban és Szófüzésben -ne rag). Ta-
lán az ilyekben : kevesenne : kevesnyire, kevéssé Be. 189. kevestenne
u. az. Jord., 508. kevessene Bohr. 64. mene : mennyire Bohr. 181.
„mene távol napkelet vagyon napnyugottól, olyan távol. ." u. o. L'Catl.
176. 474.
-naja amahoz úgy áll, mint látnaja : látna. így : kevesemieje :
-ssé Bohr. 521. honnejet jösz? Bohr. 511.
152
-nan : -naut : ennen tova : ezentiil Érd. ]70. fennent „alonni
fennent és mélségest mutatá magát" Ehr. 4. jelennen : jelesen és jelen
Göm. 00. Kati 1012. Ehr. 54. 89. Mc. 183. Érs. 24 Winhl. 137. Érd.
004. egyönnen másuvá I\ád. 82. Gnory XVII. messzünnen, -önnen :
Jord. 200. Érd. 03. 414. Fest. 395. estennen Jord. 202. titkonnan Ehr.
83. 92.
■nag -iuik : estennek : -net -neg vespere V. Jord. 234. „estwe"
u. 0. egyebönneg Fest. 393. (1. Hangtan) ettegyenek (1. f.)
-lati melléknevekben- -talán alkotó része ; batározók közül kivált
az -lg végzetüekbez csatlakozik. Sokszor egy értékű -log-ga\. Példák :
rijolan : újból Krissf. 18. 23. 33. mégleu (1. -s képzőt) Ehr. 54 vala-
míglen Apor 88. 93. iimetlen Ehr. 85. 113. onnatlan Ehr. 138. méglen
sem : ne dum Ehr. 155. egy eddigien Mc. 102. kediglen Apor 148.
meszszeiglen Be. 251. estveliglen bolvaliglan Be. 153. mind fattiglan
fogytig Érs. 450. inkábblan LahJc. 219. viradólan Peer 173. Lohk. 181.
Tel. 29 i. egészlen Guary 01. \-len belyett -en 1. f. ideiglen mígen : míg
Kesztli. 19. 20:\
inkább ragos nevek : raagasságiglan Jord. 234. vénségiglen vénöl-
tiglen Apor 23. io\)h\g\Q\\ 200 esztendőnél Érd. 290.
-lag : váltóslag Érd. 071. Jord. 23a. végesleg Ehr. 105. 100. kö-
zösleg Ehr. 107. nyavalyáslag Lollx. 53.
-ként -ént -kód ezenként: ekképen Bohr. 44. mindenként: -képen:
teljesen 3Ic. 215. egyenent : -ként Birk 7. koronkéd Érd- 353
-I.cpen : alig összeforradt, külön álló ragos névvel : hasonlóképen
bocsánandóképen vétkezett Érd. 352. minden voltakéjDen Érd 498. ime-
lyeténképen „bőven teljesen előadá s iraily-" T/h. 278. keresztképen
(keresztül) eloszlanak a világ négy szegére Virg. 52. 43. „keresztül el-
OSzl-" 11. 0.
névragúl : „leszállván nagy fényes nagy dicső felségképen"
Érd. 487.
-don utóbb és aTíkor is néba -ten péld. ..mayten" : majdan (1. f.)
ezten. km&z ebben: „tulajdon való" Érd. 493. e dolog tulajdon istent il-
leti Érd. 297. eleinden : -ten Érd. 344. szépden : szépecskén : Kati.
3921. szegéndön; szegényecskén „a kivel sz. megérné" Kád. 580. ige-
tön : egyeten együtt „vele igetön könnyeze" Guary 37.
-szer : mindenszer Érd. 501. 550. szerszerént : sorba Érd. 257.
utóiszeren Be. 90. (1. f.)
-ten : sajátlagos és mára a múlt század óta elavult, melléknévi és
határozói közös tulajdonnal biró szó : ezten. Rendesen időt jelentő
névvel kapcsolták. így : ezten napra esmeg eljön — harmad ezten pénte-
153
ken ismét megjelenek Érd. 446. ezten nappal : „az szenvedésnek napja
az mai napnak előtte ezten nappal esik" Érd. 027. ezten nap : heted
nap Jord. 19. Lányi 224. ezten napig : jövő ez napig, heted nap Jord.
773. 794. Van ozton : aztán Lányi 299. lehet : ezten, eztán (tájsz.)
ezután.
Mindig, tehát ekkor is ritkán fordulhatott elő ez a nehéz megfej
tésű határozó Jcim hem ken sokkép leírva (1. bővebben Szófűzés Kötő-
szók). Talán teljesen határozó lehet. így ebben : lásd meg uram, kem
az „mew" zarándokunk az Peer 19.
48. §. Összetett nevek.
Az összetett nevek fajtái előfordulnak a középkorban is, kisebb-
nagyobb mértékben összeragadva egygyé forradva, vagy lazábbao állva
össze és csatolódva egymáshoz. Néha nem könnyű megítélni szófűzéssel
van-e dolgunk vagy összetétellel Vannak :
1 Kettős összetettek, egymás mellé nem alá rendelt tagokból ál-
lók, két vagy több megfelelő, de egymást kevéssé módosító, egyenlő
értékű szókból. Ilyenek : felebarát : fél (felem) és barát (egyik szó
erősíti a másikat) Érd. 622. Dehr. 278. Yeszjii^' 127. feleidnek barátid-
nak bocsás meg Érd. 179. ha ti feletek barátotoknak jobb öltözetet
vettek, mint tinektek, ne vessetek gondot reá Érs. 225. jövő-járó : járó-
kelő, jövő-menő Wiiil. 17. szóheszéá Érd. 201. szélvész „zeel weez" s
mellette közel : vész szél Érd. 425. szelet veszet indojtának Érd. 447.
mélyföld : meile (uém.) és föld Érd. 338. Tih. 50. az idegen szót jel-
zés magyarázás végett a magyar mellé teszik (1. Stil.) jajveszék Érd-
615. stb.
Ellenesek csatolva : holteleven Veszpr. 98. kéve kételen, kés v.
kéjes kételen Érd. 247. 479. 515. 565 Ez utóbbi és sok más ilyen iker
szólásban az első tag a másodiknak elejét ismétli vagy a szót változ-
tatja: szánszándék : (utóbb) szántszándék £/í? <S6>. Corn. 153. 1470. ijaid
fiaid iatok-fiatok Jord. 266. Érd. 612. (1. Stil.) csonka-bonka (itt a máso-
dik utánozza (az elsőt)í;/T?. 268. habahurja: hebehurgya Érd. 201. (1. Stil.)
Egyformák, egy-értékűek ismétlése sokszor : szerte-szerént : sze-
ren-szerenként : sorba-sorszerént stb. (1. Határzók) Érd. 495. byes
-bájos (1. Stil.) fée-fée urak Érd. 30 1.
2. JchöieJi, midőn az első név a másodiknak jelzője, tulajdonsá-
gát jeleiTti. így : apát-úr „apatur uram" Érd. 323. máskor elől áll úr :
úr pápa, úrfiú stb. agg-ellenség Dcbr. 184. agnő Tel. 147. Érd. 644.
asszonyállat Botn. 281. stb. Döhr. 404. stb. Jord. 721. asztalkés : asz-
154
tali Ehr. ISO. déíló's T3c. 275 délest vagy déllest déliestre : déli est
vagy dél este esete (V. ö. iiapeset napestig ; ez esetben birtokos össze-
tett) Bohr. 113. délszél : déli FesK 84. döghalál : dögös ragályos Érd.
.'")50. (vagy kettős összetett) egyház: egy vagy szent? Mc. 47. Jorő. 721.
előszülött : első Knlcs. 220. 257. 339. eredet bűn : eredett „eredett
bün" is Td. 83. Érd. 164. Tik. 70. 71. 77. (1. Stil) felszél Aiwr 14^. al-
szél Kulcs. 329. felhéviz : fel hév viz Miirg. 157. fölház Döbr 71. félele-
ven Bohr 369. félpap : diaconus Érs. 108. Éi d. 203. íélhitő „máskép ereth-
nek" 1470. főmeredck (1. al ) gazdasszony, igy : gazdám asszony, gazdája
a, ÉJid. 354. 442. 654 gimborjó : szarvas b. Érd. 379. Bohr. 400. 403. ha-
sonfele É:rd. 264. havaselfölde Érd. 496. időnap : rendes idöűl felvett
vagy kitűzhető nap ; időnap előtt Lohl: 4. (vagy idő és nap ?) inhely :
üres hely, téres h. B'hr. 51. idnep Bohr 454. ydnep Lányi 71 stb. innep
napJj7or 28. Íródeák Nád. 337 jogfeled : jobb fél Bohr. 101. király út
Horv. 225. köes : kőeső jégeső Krssth. 406. Bohr. 35. 148. 228. kőláb :
oszlo}-) Bfhr. 104. í 23. Érs. 258. kölik : barhing, foramen petrae V.
Peer 54. Bohr. 403. köszirt Kulcs. 258. kútfő Érd. 191. lép méz : lépes
ni. Érs. 125. mennyég, menny egek Nád. 291. mennyei egek Érs. 173.
mivolta „mivóta" Érd. 274. sth. mestörasszony Dehr. 119 mesterember:
artifex ! 470. mindszent Érd. 599. mirigyhalál : dögh- Kaz. 49. némberi :
nő ember Be 9. stb. né-vel összetettek : „agbné" bies bájos a,. Érd. 4U9.
agnő Td. "222 dúsné Behr. 194. királné asszony Érd. 290. stb. gonosznő
Tel. 210 mosóné „Krisztus lábainak mosónéje" Tewr. 183 nő: „neö'?
Nsz. 74 pártaöv Pee-- 3. példabeszéd : képes b. (ném. bild ) porkolábné
asszony Dom. 244. pippárna : pih pehely p. iVói. 540. pokolfa : kereszt
Tik. 312. 31^1. regmise : reggeli m. Lán}jilS9. 289. sárarany : sárga : tiszta?
liMKI. 202. szerbeszéd : rendezett b. (1. Stil) V ö. szerzett ének
Böbr. 70 szőrimög : ing Bchr. 80. tanú bizonyság l\ád. 197. tanúbizonyok
a szent angyalok Va-g. 147. tárház „taar haáz" Com. 199. térmező : téres
m. Érd. 210. titkhely : titkos h. Kcszth. 371. tikszó : kakas szólás Érd. 177.
Érd. 4i2. tűszőllő : szöllőtő Kulcs. 331. úrfiú : fiú ur, úri (?) Érd. 66. 672.
úszó-mászó férgek Kriszt. 40.41. véghagyás : testamentom Böbr. 314. vi-
rágszombat stb. ÉJrd 103 vizkenyir böjt Érd. G'i2.
3. Bi'tohos összetettek, vagy mivel a birtokviszony neve alatt sok-
féle viszonyt Ijefoglalunk, oly összetettek, melyeket az ismert birtok-
szerkezettel (-iiak, -ja) oldhatunk fel formaihag. így : agyvelő „agya-
veleit" ÉrJ. 288. agya velője Nád. 036 Érs. 96. béli fájás : bélé fájása
Érd 450 béli fájdalom: Érs 429. boredény Jon/. 306. bőjtfőszerda Ehr. 26.
Érd. 282. böjtmás hó : b. m. hava ÉJrd. 103. délszeg : dél szege vagy szaka
Auster (!) Be. 237. délszeg, -i király, Be. 161. 162. 163. stb. ebédidő Érs. 407.
155
eb légy : kutya 1. Apor 71. esthajnal Érd. 511. engalya ruha Ehr. 4f>. 56
eszvész eszveszés „yzweez" : ész vészese vagy összeveszés ? Jord.773.
Érd. 298. V. ö. észt „yzt" veszte köztök : összeveszité Érd. 398. féfedel :
fő fedele, Venáö Veszpr. 101. éjfél ,. éjfele" z>o?h. í20. éjfelének „éfél-"
idején nom. 183. Bernádfi : B. fia Virg. 70. Bernáldfi Péternek fia" u.o. fog-
sérés, feje fájása : stb. Nád. 496. fogsérés fősérés Debr. 575. (1. f.) fol-
nagy : falu nagyja, villicus Döbr. 362. Mc. 148. forcsok : far csíkja czikója
(V. ö. csigolya) Be. 26. fültő : fültöim A2)orl02. háloház Ehr. 86. házhéj
„házhea" mbr. 209. Keszth. k25. hegyköz : montes Y. Böbr. 402.403. heuzag
heuzagol : heu hiu : ixres, zag: -szak szög zug : evacuatur Y. Döbr 297.
hitvétel Ehr. 150. húgafia Pálnak Jord. 784. húshagyat Érd. 275 időfor-
dúlat Frff 18. kardfok Nád. 195. levélszál Horv 17. mennyütés : m. kő
ütése Érd. 465. Y. ö. mennyel ni egütteti : villámmal íÍíí. 32. mennydörgés
V. görgés (1. Hangt.) Be. 74. Érs. 113. mézszin Döbr. H77 Kules. 35. Y. ö.
színméz (1. f.) napeset, nap esete, estve Keszth. .56'.székhely Érd. 461. sze-
migy : szemügyelése Debr. 162. szertartás : szer v. sor megtartása Érd. 523.
szíveszakadás Érd. 569. szőllőfő : gerezd Döbr. 255. tanúsághely Tel. 69.
püspökséghely ^/íj-.í;. tikmony :tyuk tojása Ehr. 105. tiznagy: tíznek elöl-
járója : hekatontarchos (!) ; így Jord. 199. 77*^. 782.785.787. törvénynap
Jord. 56. Érd. 297. vállköz Nád. 195. városrész liMKl. 203. vásárhely
Mc. 56. vasaszakadatja sz. Pétörnek Winkl. 3. stb. vérötlés : -ömlés
Keszth. 21. vérszakadat : vértolulás Érd. 113. vizfő : forrás Keszth. 314. kútfü
Döbr. 477. zarándokjárás Érd. 495.
Látni való, hogy itt némely összetettek valóban összeforradtak,
belsőkép is egygyé lettek : tiznagy szőlöfö stb. de némelyek bár össze-
tartoznak, nem váltak úgy egygyé, hogy alakjok is ahhoz képest idomult
volna : megmaradt a külön létei jele a rag : -ja, péld. házhéa hugafia stb.
— Az össze- vagy külön-ii'ás pedig alig jelent valaha valamit biztosan.
4. Tárgyi és határzói összetettek. Első tagjok tárgy, melyet -t
tárgyraggal lehetne szerkeszteni, vagy határozóul szolgálható ragosnév.
A tárgyrag nem tétetik ki, az esetrag több esetben. Tehát
a) tárgyas összetettek, második tagjok ígenév vagy elvontal)b, de
igétől eredt szó, cselekvést jelent egyenesen vagy mellékesen. Péld. ajtó
tartó Bi: 74. ajtók tartók Be 54. (nem valódi) ; álomlátás Érs. 403. baj-
vevő incr. 183. bajvivó ]\^S0. 24. boszúvallás : bosszúszenvedés, mint
szégyen- kár- kínvallás stb. Érs. 544 búcsúvétlen Érd. 299- fazékgyártó
Keszth: 3. Döbr. 16. gondviselő „gondodnak viselője" is LoZ//ű. .V háláadat-
lanság ^/^/^'W/ ''^'-hirköltés Virg. 8. írástudó Be 90. irgiúmnyerö BM KI.
10. jótehetetlen Érs 512. kaputartó 1. ajtótartó É:Jir. l'H. Apor l-l. képíró
Nád. 337. kénvallás Nád. 551. magahányás Érs. 193. magavádló Gyöngy. 14.
156
magameutés vagy mentes Dehr.275. magabiro Érd. 152. oktalanságtét:
-got tevés Nád 228. okvetés : okadás, indokolás „semmi okvetés miatt
ki nem rekesztetik" É>s. 185. 2^4. perviselö : caiisidicus: ügyvéd 1470.
semmitudó : s. sem t. Érd. 183. számvetés : „dolgok számvetése"X)o»í. 294.
szertartás (If) szószóló Érd. 176. mr. szótszóló u. o.Jord. 757. szómszóló
Pozs. 40. szónkszóló : szószólónk Dom. 1S5 197. 274. Érd 647. 660. „te
elődbe bozom én szóm szólnia" Nsz. 134 szótevö : szóhallgató Döbr. 3.30.
vérszivó: szoipó Kulcs. 7. vértevő angyal Jord. 35. vesztegségtartás jfar(/.9.
világbiró Sándor Bod 7 8. zablyaviselő : szablya v. szolga Kaz. 127. Ilyen
forma : penitenczia nem tartás Nsz. 322. szaru csinált kürt Kulcs. 239.
b) határozóval vagy ragos — de többször ragjától megfosztott —
névvel összetettek, mondhatjuk : batárzói összetettek : előljáró, előttök
járó Érd. 230 331. 471. fömeredek: főnek meredek vagy főt széditő m. (If.)
J/c. 58. hittül szakadott: eretnek 1470. stb. általfa, által tett v. által
álló ísiÉrs. 67. belölvaló Be. 199. enni való, „enned való" Winkl i8. hozzá-
látatlanság Marg. 162. kűmives Éni.68. semmire kellő „semmire leszesz
kellő" j^/rf. í5i. vérkórság: vér miatt Tel. 143. töviskoronázás: tövissel
Érs. 67. vizkenyér böjt (If.) versszerző Érd. 519. verstörlejtő Debr. 537.
5. Mellékmondatból vagy mondattagokból — alany és mondo-
mány vagy tárgy és mondomány — lett összetett szók. Ezek:
a) Mellékmondat alanyából s mondományából : béli fájó: a kinek
bele (alany) fáj (mond.) Érd. 4i3. bestyemart : a kit b. m., kutya v. fene-
vad m. jord. 230. ehaszakadt halál : h. melynek e. sz. Érd. 326. ereje sza-
kadt orcza Érd. 40 eszeveszött vélekedés Érd. 606. időjárta rokonság :
r. a kinek ideje lejárt, eljárt. Érd. 480. keze megaszott ember Mc. 75.
szeretőm hagyott vagyok : kit sz. elhagyott, mz. 5í
b) mellékmondat tárgyából vagy határzójából és mondományából;
bizonságvött ember : a ki b-t vött bűne szánt: a ki a bűnt meg-
szánta, bánta Elír. 158. fiúszült asszony : a ki fiat szült Winll. 8. test fel-
vött isten Érs. 324. kénlátott asszony Érs. 100. kinvallott martir Peer.. 296.
testfelvett igazság Érs. 387. utavesztött asszonyi állat Tel. 148. Nsz. 64.
hiteszegett : a ki hitét szegte. Érs. 357.
49. §. Összetett igék.
Mivel az igék természetesen határozó szókkal, ragos nevekkel
vagy sajátlagos és egyszerű adverbiumokkal járnak, ezekkel is tevődnek
össze. Tehát :
1. Határzó természetű egyszerű szókkal u. n. igekötőkkel. így :
157
megad: visszaad Bom.öO. (2) megdögöstíl „deges-" 1470. megfoly
valamit Kati. 205. meghagy: elliagy Apor 23 Ke.-zth. 100. Kall. 298S. meg-
hézagitja magát : exanimatur megüresit 1470. meghunyja szemét
Döbr. 7. megidvezel Jord. 770. megkér : elkér Nád. 227. megkiesitnek
lelket mennyei Ígéretek iVs. 555. meglát: ellát valamivel, meglátogat
(isten -vei), megajándékoz, „asszonyom megláttál engem posztó ruhá-
val, kérlek láss meg imegvel es. . . meglátlak" Érs. 417. megreng a ház
Érs. 107. megtökéll : tökéletességre visz, bevégez 3íc. 175. stb megvádol :
bevádol Be. Ii7. megvégez : kivégez Uc. !:o. megvirágzik Kulc.'^'. 279. (2)
megvisszál : visszássá teszen jjwr ~0. 76 elbir valakit: megbir Jord. 204.
elékesit : megékcsit A'fl.i.^3. elfesés : -lés „a test elfeslése" elbomlása
Knz. lOG. Dom. 142. olfoly -mit : -min Jord. 129. elhat Sidonig Jord. loi. a-
elidéz a halál Debr. 463. elkövetkezik: eltávozik idején Debr. 205. „elki-
lömlöttek" házasfelek: elkülönöztek, különváltak Nád. 620. ellesz: hová
lett el? Jord. 9 La. elkisztet : dissvadet 1470. elhitlenöl : h-nné lesz
Mc. 185. elremeköl egy darabot, elvág Bom. 26. (2) elmulat bánatot
valamivel Nád. 320. elsűrit: megsűrit Bebr. lU. eltesz : megtesz Jord. 54-
eltökéli : megtökéll „akarom eltökéllenem az ő kivánságát" leljesit
Érs. 385 elvilágosodik : megv- Bebr. 55. előlkel valakit: megelőz iívs. 48.
Mc. 101 élőtökbe kel Érd. 311. előllel : előtalál i)66r. 158 Ehr. 77. 88. elől-
vesz : megelőz Kessth. 26. 29. Érd. 86. Nád. 252 stb. előmond Bebr. 82.
(elében kelni Érd. 490.) előve kel : megelőz Mc. 100. Apor 16. 97. előve
lát: elő előre jE/i)-. 5. előve számlál Jívrf. 7. eleve vet : meminisse Apor
107. eleve mul : eléje megy Mc. 153. belkiszlel : bekénszerit (szerzetbe)
Érd. 320. belférkezik Érd. 321. belvádol Érd 467 beliktat u, o. beltelik
Érd. 352. felfarag : kifarag Érd. 54"^. felhirdet : fennhirdet Érd. 542. fel-
ragad : elragad elréültet Bom 4'i8. feltombol marhát : vagyont fellaktak
lakomáztak Lobk. 291. felülhág : felülhalad Nsz. 77. felülmúl n^z. u o ki-
haladni a határt : túl iVd. Í59. kivé hányatik, kivé hull, kivé megyén
Érd. 7. 8. 230. kimulat : „isten dicséretben mulaták ki az éjjet" Érd. 456.
kivé hasonlika társaságból: kiválik Érd 419. hátra von: h. „vohatja"
(igy) : vissza JÉrd íO, hátra vár : vissza Jord. 040. hátra vőn tőlök irást
De&r.íOá. hátra kér : „ki elveszi, kik tiedek, hátra ne kérjed": vissza
Jord. 450. visszafordult akarat : visszás Érs. 338. Kulcs. 280. visszajár Érd.
144. visszapredikál Érd. 167. visszavívó Kulcs. 30. visszaváló ítélet, tanú-
ság Be. 266. alájőni: le Érd. 458. leve hull Érs. 299. stl).
d más ilyekkel halmazva : elbelköld : küld rmki. 29. elbemene,
elkiszökellék Érs. 523. el ki meghall Marg. 13. elbetér Érs. 523. elfelemelni
Fest. 401. elfelvígy Peer. 303. elfelküld Érd. 496. elkimen Döbr. 459.
Érd. 91. 229. Lobk. 10 i. elkihoz Böbr. 356. Kati 3294. „el ki földre hozák
158
liajójokat" liohr. 35G. elkiemel Éis. 452. (Kati.) elkioszlott minden földe-
ken TJoin. G. elkidöl Érd. 449. elkinyomotik Érd. 297. elkivet Tel. 339.
2. Ragos nevekkel: egybeszerkezés Kesizth. 53. ]o\. mondani vala-
kinek : bene dicere, megáld, áldást kivan Ehr. 124. Nehéz megfejtésű
összetétel, a mennyiben alkatára nézve páratlan: számkivet, leirva:
szánkivet : a polgárok számából vagy osztályából kivet ? (szám : nu-
merus, ratio, summa). Ez esetben szám szó mellett Id ugy állana mint
lapu lül ^ih. {\. Szófűzés Névutók). Előfordul sok lielytt. így : szán-
kivetés Bom. I9i. Érd. 359. 520. szánki vettetik Tih. 227. vettessenek
száukive Ddr. 61. vettetölt vala szánkive J)chr. 72. (If.) szánki akarnája
vetnie Debr. 104.
Igekötő nélkül sok egyes ige áll sok Írónál ; a Miatyánk pedig
több helyt, most is utóbb is, olvasható oly igékkel, melyekben feltűnő
az igekötök hiánya. Ez a régibb állapot. (1. Stil Rövidesség.)- így :
jőjön te országod, legyen te akaratod stb. így a sok ilyenből ezekben :
bocsát: elbocsát, megbocsát Érd. G09. jelenik: megjelenik Érd. 49i. 594.
(mcfj-gel Érd 593.) „fezéhed": feszitsd meg I)öbr.46l. (2.), tagadsz:
megtagadsz Bohr. 459. irtam : megirtara Mc.2ll. foglalni: befoglalni
Mc. 225.
Elvónt nevek igeköíős igéktől a mai szokás ellen : meggondolat
Érs. 19. megmaradék líorv. 10. 11. megemlékezet Tih. 15. megutálatos-
ság Ai)or25. eleset Tih. 205.
Az igekötő mint határzó csak cselekvést határozhat; a nevet mint
dolog-jelentőt csak jelzőül szolgálható névfélék határozzák, minősitik.
A nevek dolgot nem cselekvést jelentenek, nem térben és időben s
bizonyos módozatok szerént mozgást létezést ; tehát határzókkal nem
jól állanak ; mivel ezek ama mozgás helyét idejét stb. határozzák. így
érzi a mai bcszéllő ; igy van más nyelvek gyakorlatában is.
(l igekötő vagy határzó, mint ilyen is sokféle kapcsolatban, de
mindig tér- és időviszonyban fordul elő. így : el hajnal felé elfárada
Bebr. 516. el oda mene Kaz. 136 el házához mene Érs. 356. Nád. 433. el
atyjához Böbr.327. el haza téré -mene Lobk. 14. Érs. 86. el hozzájutott
Lobi: 241. el Rómába mene Lobk. 18. el Rab asszonyhoz mene Jord. 286.
el távol... Jord. 2^7. el igen alázatosan Tih 60 (mérték, terjedség
átvitt értelemben ; tér-viszonynyal rokon) el igen nagyon megalázá
magát Lobk. 311. asszonyok ő férjektől el külön lesznek vala Nád. 61S. el
némikoi-t monda nagy keserű sírással Érs. 6'<'. az ő nagy siralmát még
el ki es hallották Marg. 13. külde el fel Győrré, az negyediket el be
Erdélybe . . . Érd. i96. (If.)
159
50. §. Határozók és kötőszók összetétele.
(Határozókra nézve 1. Hat. alkotása. Kötőszókra nézve 1. Szófűzés,
Kötőszók. Kötőszók származása. Névmások) Itt csak a középkorban főkép
divatozott, jelentés és alak tekintetében kiváló és jellemző néhány ba-
tárzót és kötőszót említjük. Ezek alkotására hozunk fel kevés példát.
üsszeteszik az ily szócskákat :
1. Egymásból, két vagy több határzó és kötőszó-félét ; haneha
hanemha (1. al.) ig-jól, határozó ///-bői és jól-ból. Az előbbi ez alakban
nem él, nem található. Jerney szerént (M. Nyelvkincs. Arpádék korából)
?í/fanban elő fordulván igont-i jelentett. [A. helynevekbenlevő ig (Igmánd
Ig-lktár stb.) mily eredetű?] Ez meg egyezik az v,q[/o/ jelentésével, mely
szót feltalálunk Nsz-. 32. Ehr. 116. Kati. 3940. Utóbbi helyen így : im
engem hív, igjól hallom. V. ö. igjól : satis bene MA. H. Szal)ó Kisd. szó-
tár igjó : igenjó stb. Majd igyóld : forsitan n o. és a mai népnél táj-
szólásban : igyók u. a. — „így jól" is. Továbbá : ottogyan JorJ. íí?/. itt-
egyen (1. al. Kötőszók. Szófűzés) attogyn Lohk. 20 í. hotogen w. o. 199.
hottogin u. 0. 195. stb. hihető : ott és itt, ugyan és igyen összetételei. Egy
kimondása többféleképen irt szó : ennek tova: innét tova ezentúl Nád. 315.
34Ü. (2) innét tova Dom. íí)íj. túlbelől HM KI. 2f>. ennen alól : deorsum
Jord. 054.
2. Névmásból és határzóféle szócskából : minem midenem (1 al.)
néha némiha ^'ád. 345. 596. stb sonha soha.
3. Névből és határzó forma szócskából : egyébha egyébhai V/rg.
59. mindenha Fcsf. ]3ő. 131 stb.
4. Nevekből ragokkal: nM})ril-napcstig „be nem zárulnak a kapui"
Jord. 927. örökkül örökké stb. miolta stb
5. Igéből : holta kelve stb. Jord. 070. azolta fogva stb. (1. f.)
Szófiüzés-
I. Szóegyezé3.
51. §. Többes szám.
1 . Többes számbeli alany, vagy többes személy ragával álló alany
stb. után egyes számbeli mondomány vagy reá vonatkozó névféle. így :
üdvez Irgg szent fülei Thetor 83. tanits meg azokra, kik is/mé Nad. 414.
kié menden jók, kik vannak Nád. 454. nem szerette azokat, kik ez \Uágé
Nád.G/G. kiket szerzettél, l:ié lesznek? Jord. 570. netalán vagyon kulcsai
160
Jord. 886 az galambnak hét tulajdonsági vagyon Com. 226. az ö szemei
az igazakon vagyon Jord. 8W. Több iDékla Lohh. 51. 56. betegekkel legye-
tek beteg és könyörületes ^V*-. 216. (itt a mondomány többesben, az alany
egyesben van.)
2. Egyes számban levő alany s egy határozóképen mellé tett gon-
dolatbeli másik alany után többes mondomány : Tamás Abanessel ten-
gerre ülének. Dehr. 39.
3. Gyűjtő, vagy magokban többet foglaló nevek mint alany stb.
után többes ragu birtokos vagy mondomány jön : a többi félelembe
esének Jord. 904. az ő származattya sok vizekké támadtak Jord. 117. a
többi a tengerbe halának Ér.s. 4ii. a többi oda ne közelgessenek Jord. 61.
minden dologra, kikre küldtek Érd. 341. hallván a meggyűlt nép zen-
gésöket (-sét) Jord. 69. 146. elfogyatkozott a népnek vizök Jórd. 159. a
népnek megkeményült ö szívok Jurd. 393. akarván a gonosz nép akarat-
jóknak (-ának) eleget tenni, megostoroztató Jézust. Xád. 232. meggyőz •
tek seregnek erejöket Jord. 823. az nép, ki a törvényt nem tudja, átko-
zottak Jord. 6.51. a nép engemet csak nyelvökkel tisztel Jord. 476. ez te
népednek kőztek lakozol jord. 148. sok jámbornak könyörgésök Kaz 71.
4. Személytöbbes rag ismétlése a többesben álló birtokos után
álló birtoknévnél : farizeusoknak kovászjok. Jord. 480. confessoroknak
innepek Com. 194 első szüleinknek vétköknek miattok Tili. 17. élőknek
könyvök Tih. 230. emböröknek előttük kellemetösb Tih. 262. az ő fiainak
tisztességökre Com. 190.
5. Személytöbbes ragával álló név után többes számbeli mondo-
mány : ő nyelvök hazudának Keszth. 200. orczátok porittatnak Döbr. 81.
három tanúságunk lehetnek Érd. 384. ő napjok legyenek Be. 98. az ő
gondolatjök a felséges istennél vadnak Com. 189. lehullnak a ti ellenség-
tek Jord. 113. hullnak le a ti testetek Jord, 150. hol vannak az ő istenek
Jord. 216. tü véntek álmadoznak, leántok iirófétálnak Fc. 808.
6. Töl)b birtokos szó után személytöbbesben áll a birtok: testnek
és ördögnek igájok Jjebr. 16. M.-nek és A.-nak vezérlésök miatt
.lord. 188.
7. A teljes, — személy- és bírtoktöbbes tévesztése : ne ölessenek
meg az atyák az ő fiai (-ik) helyett Jord. 250.
Általában a személyragokat, bár mily világosak és szabatosak is
tévesztette a közé^íkori iró, mint a mai nép is.
8. Többesben állnak, mint többesek úgy füzetnek némely oly szók,
melyek ma nem állanak úgy ; még akkor melléknévi voltok villágosabb
volt. így ezek : bizony, elég, üdvöz. Urnák Ítéleti hizonyok Kulcs. 36.
nem volnának elegei- szólásra Érd. 382. üdvözök legyetek Göm. 38.
161
Melléknevek ilyekbeu is : bizoii hit, b. reménség Döbr. 5. b. ember,
b. isten Kati. 3219. (L. Ragozás.)
9, Többes számban levő melléknevek elvont főnevek helyett : az
életnek haláláért magát alkalmatlanokba ne eresztené : tilalmasba illi-
cita V. Be. 91. adottak : ajándék, adomány, („adománt.") Döbr. 333.
52. §. Személynévmások szerkesztése.
1. Mind három személy névmásai felesleges erősítés vagy erősebb
rámutatás kedvéért sokszor kitétetnek. így ilyekben : én asszonyom te
szemeid Corn. 372. atyám te kezeidbe ajánlom lelkemet JSíád. 281. nem én
egyetlen egyem szava ez Náű. H07. rágják én oldalamat férgek Nád. 325.
ő bennek 3Ic. 207. ö szemei ő szájok Be. 317. Ide tartoznak a máig is
ismeretes : énnekem teneked stb. ragos alakjai a személynévmásoknak.
2. Különösen felesleg való pedig a harmadik személynévmás ö,
birtokos szerkezet tagjai közé téve stb. császárnak ő nagy tanácsa, le-
ánynak ő vetekedése, világnak ő bölcsei Dchr. 539. embereknek ö fiai,
ö fogai, ő fegyvere ; ő nyilai és ő nyelvök éles tör. A Vulgatában : filii
hominum, dentes eorum arma et sagittae et lingua eorum gladii acuti*
Ajwr 1. istennek ű haragja lakozik ü rajta Jord. 632. kietlennek ő pusz-
tája, napnak ő hősége Érs. 312. püspöknek ő élete, léleknek ö nemessége
Érs. 528. embernek ő szívébe, bűnnek ö rútsága Bebr. 415. kínnak ö ál-
gyúja JDebr. 549. éjnek ő vadában WinJcl. 236. Eusebius ö levelében lát-
tam : -nak nélkül Érs. 334. Még szükségtelenebb az üncki nagy haszná-
lata. Guartj 51. űneki hagyásin tudakoznak : az ö h-in JJobr. 53.
3. Általában ő és más személynévmások (nem a latin, hanem) új
nyelvek módjára gyakoriak : Miután meg nevették volna űtet. . .öltöz-
tetek űtet ... és kivivék űtet ... és adának űneki . . . ; miután kedeg
megfeszítek űtet megoszták ű öltözetit stb. Döbr. 440 híjad ő nevét . , .
Be. ISI. föld enyim és űneki ű teljessége Döbr. 107.
á. ö dologról is rendesen mondatik : ő az ki megkerüli (folyó)
Jord. 9. a fa gyümölcséről Jord. /i. bárányról Jord. 31. főzzétek meg
a húst és egyétek meg otet jord. 90. menjetek ő bele (földbe) JoríZ. í 45.
5. ön ennen önnen önné stb. Mikép alakúinak és ragoztatnak (1.
Ragozás.) Itt csak kapcsolódásokra nézve egy-két példát. Sokszor
állanak mafja helyett, mely szó a mai értelemben előfordul ugyan, de
mivel kötőszói értéke is van, itt korlátozva használtatik. Péld. ön étkei :
maga étkei Be. 117. önnébe jött, önnei nem fogadták : magáé Me. 169.
ön új koporsója : magáé Nád. 299 önnön tőle a szőlő vessző gyümölcsö-
zik : magától Mc. 202- mikoron hazugságot szól, ennennéből szól mint
IMRE S. ; MAGY. NYELV TORT. 11
162
csalárd Jord. 656. kezdenek mondania önnön bennek Érd. 417. ön egy-
mást megnyomódnak il/c. \38.
6. A személyrag elmarad : atya atte kenyeret anya atte kenyeret
(1. Stil.) atya, ha akarod, vedd el ez kelyhet ilfc. \62. atya te kezeidbe
ajánlom en szelletemet Mc. 165.
53. §. Más névmások szerkesztése.
1. az ez mint mutató névmás e helyett állanak az a, ez a (néha ez f)
Utóbbi esetben öz í'i- a név előtt s vele együtt ragoztatnak, előbbi esetben
rövidség tapasztalható. Régebben így: az ember: azaz ember. Ferencz-
nek a-i gyötrelméről mikor lát vala gonosz barátokat. Ekr. 117. oly dol-
got teszök ma az embörrel, hogy . . . Dchr. 163. letette az ember előtt :
az előtt az ember e. Behr. ifíJ. netalantal az földön lakoztok ki mine-
könk adandó JorJ. 305. te vagy e ki az szót szóltad? Jor'h 33S- az férfiú-
nak jegyeztetett, kinek neve vala . . Jord. 018. az időben monda Jézus :
akkor Döbr. 431. ez én fiam megholt vala : ez az én . . . Jord. 5S3. ki
felesége leszen az asszony jord. 497. ez ige, ez sz. Lázár Debr 3i. 32. is-
mered-e ez ruhát? Debr. 161. kik ez dolgot hallak Debr. 16\.
2. Rámutató, de kevéssé meghatározó névmássá már előbb lehe-
tett, de most terjedt el erősebben — az elébb mondottak daczára is. —
E miatt mint névelőt sokszor kiteszik, de sokszor mellőzik is, — mint-
egy homályban lévén a nem szabad elmével, de többnyire forditva utá-
nozva írók a felől, melyik nevet vagy dolgot jeleljék meg s emeljék ki,
melyiket ne. Kimarad :
a) ur isten anyaszentegyház király menny föld stb. jelentősebb,
eléggé fontos s csaknem tulajdonnév módjára határozott jelentésű ne-
vek mellett, sokszor, de nem mindig. így : valljatok úrnak mert jó — ki
beszéli úrnak hatalmát Apor 12. igazat isten el nem hagy. Jifí/L 2CS4. tied
nap és éj — te tötted nyárt és tavaszt te szörzéd — heit férfiú nem
ismeri ezeket — igaz virágzik Apor 52. föld úré Kulcs. i4 ország úré
Döbr. 45. felkölt úr ; Döbr. 320- Úr nagy Döbr. 103. mi állat ember iKeszth. 11-
nap tied és ég tied Döbr. IW. mennyek tieid és fÖld is tied Döbr. 162.
egyéb atyának személye, egyéb finak, egyéb szent lélckiiok Kidc.^. 53.
uram mi ember mert neki megjelöntél, és embernek fia . . . Döbr.222. an-
nak kettő oka, első hogy . . . : az oka — a^ első Nád. 224.
kitéve nap hold stb. előtt Érd. 105. stb.
b) elmarad ki mely s ilyek előtt : ilyenek az testi emberek, kik ő
életeket fertezetességben végzik Corn.2U. másod dolog . . . kiről ugy
mond . . . Corn. Z46. semmi nem lőtt, tnely lőtt Mc. 169. mely testtől szü-
163
letett, a test és mely szellettől született, a szellet Mc. 172. {a ^niely is
Mc. 171.) melyet en teszek nem tudod Mc. 198. Náci. i58. ki alázatosság
őtet megszenteli vala : a mely Ehr. 70. ki napról istennek fia mondja
stb. Ehr. S9. ki ok Be 232. ki ország u. o. ki kiáltás Gyimgij. 21.
Jci és mi megkülönböztetve, amaz személyről, ez dologról mondva:
mindazokat mivel és kikkel ez világba éltének, megátkozzák g^ha?-^. XXi.
Sajátságos az ez ebben : esztendő ez húsvét napján hoztad nekem
a Kr. testét Nád. 666. ismét kére őtet, hogy hozzá jőne esztendő meg
az nap Nád. 667. betelvén esztendő az nap . . . eljőve, n. o. (L rzten \.
ö. mai : esztendő egy nap múlva.)
én te ö előtt is elmarad. Atyám te kezeidbe ajánlom lelkemet
Nád. 291. nem én egyetlenegyem szava ez Nád. 307. faragának én háta-
mon Nád. 207 stb. (1. f.) te néped, te örököd A2mr 54.
Birtokviszonyban mint a mai néjmél és azt utánzóknál „ember
nek a feje" szerkesztés alig jön elő valahol, sőt inkább ilyenek : város
vagyon, kinek Hulna neve. . .kinek nagysága anne, hogy . folyó, kinek
„fsyson." neve. Alább: „ott vagyon Tamás apostolnak egyháza. .T-nak
szent teste" stb. (1. al. birtokviszony) Érd. 169 („embernek ö feje 1. f.)
De felesleg való az található : a kelhet, kit adott énnekem atya, aka-
rod-e hogy kiigyam azt ? 31c. 208. (1. al. ki).
Elmarad nijaralyás előtt mint a mai beszédben : megijedt nyava-
lyás Debr. 804. az isten irgalmas szerelmetessége nem ottan elhagyja
az bűnös embert, mint nyavalyás vétkezik. . .Érd. 418.
3. lii mind : mind a ki, vagy mindenki (1. Ragozás. Névmások).
Péld, ki mind azon ólálkodik Érd. 270. vallásttevének ki mind óvárosok-
ban Érd. 111. ki mind ő malasztja szerint ÉJrd. 483. így ki mint felvéve az
ő álgyúját minemő mives volt Corn, 428. a szentségök válnak, kinek
mind tisztúlatjára : mindenkinek t. Érd. 75.
lii után ö vagy az stb. felesleg (V. ö. HB. kik azok mű vagymok.)
ki és., ő Jerusalemben vala: ki is -- Mc. 164. kies ő várja vala
istennek országát: ki maga is várja... Mc. 166. kire koronkéd esőt
ad reája .Jord. 224. házat építe fundamentom nélkül, kire reá szakad
az árviz Jord. 5i2. mentenek Jézust megkenni, kiről immáron az
szent evangyéliom ő róla emiéközetet teszen Érs- 567. János pátri-
árkát, kit őtet keresztyéuségre fordíta, hozzá hívatá Nád. 6i5. men-
den szőlő vesszőt, nem gyümölcsözőt énbennem elveszi őtet Mc. 202.
mendent ki gyümölcsöz, megtísztitja azt Mc. u. o. elmének, ki is-
tent bizonyával keresi, isten kivől semmi nem elég őneki Érs. 529. ki-
ről úgy olvassuk róla Érd. 377. minden beszédről kit szóltonk e földön
számot adónk róla ítélet napján Nsz. 325. vádolom bűnösnek magamat
11*
164
sz. lélek ellen való bűnökbe, Ják imezek azok. elő . . Virg. ll- a menny-
országban két kar -ayagy rendbeli szentek vannak, kik ezek angyalok,
pátriárkák Virg. íí. vétkeztem az mennybe kiáltó bűnökbe, lik ezek:
vérontás, néma bűn stb. Virg 12. kit sz. Jeronimusnak mondása szerént
az mennyekzőből híva el ötét Érd. 17G. dicsőség neked Uram, /./ csak
te tessz csudákat Tih. 3S4.
annyi messze. . . annyi nagy hosszú út Érd. 3Sí.
vgy : oly ebben : kőfalnak ugynak „wgynak" láttatik hogy az . .
tornyokat felérné. Érd. 169.
Másféle névmások halmozva : fehérek miképen a hó, minemüt az
„fuUo few" (festő fű) nem tehet olyan fehéret jord. 4S3.
ki : valaki, Jta után (L. Kötőszók.)
Mai módon népiesen : húsát miét (az áldozatnak) az oltár alá
vesse. Jord. 182- mellyét miét es tomporát egyétök ti JorJ. 93.
54. §. Számnevek szerkesztése.
1. Számnevek többesben a nép helyes szokása ellenére : hármak
lesznek mondandóban Corn. 7?. ezer esztendők betelnek Jord. 9.23. hár-
mak vannak, kik bizonyságot tesznek Jord. 872. (3) kettei (ketteje) meg-
halnak Bom. 78. (■-') kettei eltávoztanak Bom. 79. ime egyéb kettők állnak
vala Be. 166. hét heteket, az az hétszer való heteket számlálj Jord. Hl.
Egyesben lévő számnév mint jelző mellett a név többesben : öt
sánták vettenek járást, négy siketek hallást, két némák szóllást, három
vakok látást, hármo/.nak adatott meg kezek. . Bo)n 314.
2. Számnév egyesben, mondomány többesben : ez három egyek
Böbr. 323. két vak hallak 3Ic. 51. tíz vagyon melyek énnekem kelleme-
tesbek. .iVs. 257. a tíz kezdenek méltatlankodniok Mc. 93. két atyafiú
sírnak Lobk. 292.
3. Számnévi határozók -o/í végzetűek, mint tárgyak vagy tárgy jelzői
a mondatban, mintha nevek volnának : ennyin minket ide gyűjtsön :
ennyit Kati. 20i4. mindnyájan fejeteket veszi Bebr. 332. megemészte a tűz
harmadfél százan Jord. — titeket tizenketten választottalak-e? Mc. 182.
kűldé el őket ketten ketten prédikálni Corn. 374 vén négyen bennek :
négyet vett belőlök JjM. is. ötvenen kihozatál minket Érs. 480. {Kati.)
4. -ad elhagyatik ebben : sok számtalan magával Érd. 511. (1.
Számnevek. Ragozás. Harmad sokad maga szerkezetre nézve 1. Diez
Gramm. III. 18. hol selbstdritt, luitroisiéme Tp-.Tc; 'aj-r^; található.)
5. Egymenden : együtt m. egy mendenek vallják JBc. 178. („men-
denic") — egy meuden : kiki il/c. i5i.
165
Egy eddeglen: usque huc. T. Mc. 162-
G. mind mend : minden ; mind keresztyénség értté böjtölne
Nád. 335.
„hatzer" hatszer ízten Corn. 378.
" -mji : a kastély vala hatvan láb földnyi : lábnyi föld távolságra
Jeruzsálemtől. Mc. 167.
55. §. Mondomány.
1. A mondomány, ha t'tíí?-nak valamelyik alakja, vagy nem tárgyas
jelentésű ige alakja volna, sokszor elmarad, Jil kivált a zsoltárok fordí-
tásában, mivel sem az eredeti héberben, sem a Vulgata latin szövegében
az ily tartalmatlan mondományok, kivált a hol a nyelvezet indulatos,
szaggatott, rövides, legalább állandón ki nem tétetnek. így : Uram én-
nekem sem hamisságom, sem bűnöm (nincsen) DöT^r. j/7. enídvessegem
ő tőlle Bohr. 120. ha hóival én ágyamon (vagyok, fekszem) rólad emlé-
kezem vala Döhr. 121. honnat az ? (van) Be. 4. ö nem én feleségem és
én nem ő férje Be. 182. mert e törvény és próféták Mc. . . énbennem az
urnák malasztja, én bennem az életnek minden reménsége Tik. 269. ő
szívének gondolati nemzetről nemzetre Bohr. 80. Uram te felség (vagy)
örökké Bohr. — mi énnekem es teneked (közöm) Jord. 532. ime rajtad
Sámson a jászok Jord. 345 ő vére mi rajtonk es mend mü
fiainkon 3Ic. 68. ahol ő ott te Érd. 5]9. szolgálónak szeme ű asszonyá-
nak kezébe (van) mi szemünk mi urunkra istenünkre Bohr. 206. mü
istenönk minden istenök felett Böbr. 212- egy ur, egy hit, egy keresztség,
egy isten Bohr. 375. urnák irgalmassága öröktől fogva és örökiglen őtet
félőkön Apor 65. miként ő sötété ugyan es Ő világa, A2)or io9. áldott te
asszonyállatoknak közötte Fest. 221. még egy kevestennee és ez világ
engem nem lát ; adhuc modicum. V. Jord. 679. ( . idő vagyon Kár.)
2. Latinosan, de nem vétkes idegenességgel használtatnak magok-
ban és létígével a jelen és jövő értelmű melléknévi igenevek. így :
a) vala őket tanító Mc (1. al. Szófűzés. Igenevek.)
b) ez három megtartandó Debr.23i. okádandó vagy istennek előtte
Cuni. 127. ez ily ember elmetendö anyaszentegyháznak egyessógétől
Corn. 173. Ígérendő vagy, bocsátandó vagy :Érs. 325. (1. al. Szófűzés.
Igenevek.
c) A múlt jelentésű igeuév már a szokott alakok kedvéért is kö-
rűlíratik: látott volt vala volna stb. De ilyet is találunk : valaki hijend
és megkeresztelkedett lejend : idvezűl Com. 18. nem adja, hanemha
léssz megékesűltetett Cjm. 55. (1. Szófűzés. Igenevek.)
166
56. §. Jelző.
1. Van főnév jelző, több és más szók mint a mai beszédben. így
kivált : úr asszony ag titk stb. De sokféle más szó is. Péld. úr isten, úr
pápa, úr fiu Érd- 572. 605. asszonyállat Érd. 273. stb. asszony feleség
Érd 519. asszony szülő : a. anya Érd. 42S. asszony állat kép Jord. 209. ag
nő Érd. 644. (1. f ) ageb Érd. 337. titk ajtó : titkos Be. 169. titk szentség
Apor 131. titk szokás Bohr. 239. titk álság Be. G.i. titk hajlok Be 26. titok
báz Nsz. 163. titok ruha Virg. 44. titok hely Kulcs. 339. titk látat Be 121.
rejtek irás Érs 334. boszii beszéd Érd. 180. pokol bölcs Dom. 125. pokol
Júdás Érd. 228. pokol szellet Érd. 503. hajnal idő Virg 33. hálván papok
Érd. 260. tanács nem : senatorius ordo Érd. 2i9. aszály föld jord. 318. nagy
szégyen orcza Érd. 486. szemérem beszéd Érd. 572. szerzett sereg orrozat
Érd. 490. kar angyalok Apóst. 1—2. minden k. a. Tí/t.- 570. felső k. a.
Érd. 557. barom döghalál Érd. 550. barom kép : baromi Jord. 209. barom
állat Jord. 182 borjú kép Jord. 67. borju orczával kért Guary. 68. galamb
szemek Dölr. 474. mirigy halál Kaz. 'i9. „mérig" (mirigy v. méreg?)
Tel. 84. kristály ég Érd. 661. földkerekségének sark lábai JDöbr. 407. szeplő
(-s) élet Érd. 215. igricz beszéd : fajtalan, mámoros (?) Nsz. 356. engalya
ruha (1. f.) Ehr. 56. férfi egybeszerkezés Keszth. 53. sereg nép Jord. 50 a.
fene háborúság Peer. 39. fene ember Mc. 155. (2) szokás élet Jord. 1-^2.
király ember 1470. csuda nagy ok : csodás D hr. SO.
Ezek közül némelyeket, mint az ilyféle összetetteket is, ugy fog-
hatni fel, mint birtokviszonyban levő szókat.
Néhány mértéket jelentő név van : kar, sereg ; a többi milyen-
séget akar jelenteni. Némelyek melleknév gyanánt is vannak: fene
kristály stb.
Némelyek nem a mai és helyes rendben állnak: úr pápa, pap
jámbor, asszony feleség stb. Különös : monnaik birodalom Be. 73.
Látjuk, hogy némelyik állandó jelzőül jár bizonyos nevek mellett,
így : úr ag v. agg stb. Van egy hangúlatos jelző, versben ; utóbbi idők-
ben alig egyéb pótlásnál, ez : jó. P. itt való te sok jó (ember) (Kall.)
Érs. 471. jó fiam, jó szolgám Érs. i72. mikoron jó tizennyolcz esztendő
Tolna u. 0 470.
2. Határzók mint jelzők: kétszer „ketzer" ruha: diplois V. Ajn^r
82. százszor izben imádá. . . Érs. 330. voltakép szer: sor főnév, s ennek
érezhették, rúla beszéd v. példa róla b.: róla való Döbr. 291. 331. 347.
351. 362. 365. 380. rula való b. Döbr. 349. által fa Érs. 07. (2) tulajdon
egy : valóban sajátlag Érd. 662. igazán tétemény : igazságos „mi igazán
téteményönkért valjok e kint" Nád. 269. messze út (ma is) Jord. 4.95 502
167
yrt/o-val : tahát való üdö : akkor V. Be. 179. hijad ö nevét irgal-
masság nélkül (valónak) Be. 181. hamar való nap Érd. 665.
3. A jelzőül szolgáló -ságú végzetű melléknév előtt nincs mellék-
név mint ma, csak határozó, — mint már előbb mondottuk (1. -ság
képzójü nevek). így: igen szépségő gyermek: igen szép voltú Debr.298.
382. igen felette ékességö Be. 53 ő erősségő gondolata Be. 163.
4. Összetett jelzőket alakitnak mellékmondatokból, olyan kapcso-
latokat formálván, melyek ma nem vagy alig fordulnak elő. így: mon-
dom nem én népemnek — a nem én népem Be. 184. kölkei elragadott
nőstény medve : kinek kőikéit elragadták (1. összetettek) Be- 199. a test
felvett isten Érs. S'í't. (1. u. o.) tennen tötted frigyed N^z. 18 Dávid
zsidóságnak királya szerzetté zsoltár l)öbr. 15. úristen teremtette zsidó
nyelv Érd. 54 í. az te magadnak választottad városok Pozs. 2. a mi
mentől gonoszb titkon való és nyilván való ellenségünk Be. 63. ezer-
kétszáz vagy közel hozjá esztendőben Érd. 639. mikoron ez világ szü-
letetinek utána ötezer egy héján, nékik tiz héján mondják, esztendőben
írnénék Érd. 40. (1. Szófüzés. Szórend.)
5. Néha, tekintettel lévén a latin nyelv természetére, melyből
fordítnak, a szók és dolgok neméhez alkalmazzák magokat. így : csak
önnön maga kiváltképen való leánya a felséges királynak ez jóban való
végig megmaradás : perseverantia constantia; nőnemű erény és nevezet.
Corn.189. így midőn az alázatosság asszonykodik (1. Stil.) Debr. 577. Jézus
lábainak mosónéja (1. összetétel.) Ez azért visszatetsző, mert a Jii és mi
mely között való efféle különbséget a középkori írók épen nem vagy
alig érzik, tehát nem veszik tekintetbe az élő és nem élő valókra
vonatkozás különbségét ; holott sok esetben hajlandó ezt észre venni,
a magyar elme.
II. SzŐYonzat.
57. §. Birtokviszony.
Két dolog tehát név szoros összetartozását fejezi ki. Ez a két
dolog vagy személy egyik tulajdonságot másik annak birtokosát jelenti.
És e viszonyban foglaltathatik többféle ; lehet a birtokos a birtoknak
oka czélja eredménye stb. Ezt a kapcsolatot úgy fejezik ki, mint ma is
a köz szokásban, hogy az egyik szó, a másod sorban fontos birtok neve
a harmadik személy ragjával, az első pedig vagy birtokos, alanyesetben,
vagy változatlan, vagy -neJ,- raggal áll. Ez utóbbival sajátlag akkor,
ha a tulajdonitásnak, vagy a feléje irányulásának legalább némi
168
árnyéka forog fenn. Oly viszony, a mely összetétellel vagy sokszor
jelzői alakkal is kitehető ; de ez a birtokviszony szerkezete sokszor
világosabb és néha egyedül helyes.
Ezt a viszonyt, a mint mondók, kivált a harmadik személy -ja -je
stb. ragja jeleleli. így van ma a helyes közbeszédben, mikor egyszerűen
ez a kapcsolat forog szóban, a nélkül, hogy a birtokost különösebben
kiemelnök, reá mutatnánk, vagy a hozzá tartozást mintegy hozzá irá-
nyozással nem akarnók erősíteni. így látjuk a HB.-ben, hol : fa gyü-
mölcse, szegény ember lelke stb. az egyszerű birtokos kapcsolatot
fejezik ki. Ellenben halálnak és pokolnak feje (vésze), halálnak halála
már többet akarnak jelenteni. Részint héberesen vagy bibliásan nyo-
matékos beszédet tesznek, midőn egy nagy komolyságú s fontosságú
gondolat súlyosabl) szava emelődik ki, részint külön akarják hangoztatni,
hangnyomattal erősíteni a kapcsolat részeit, úgy hogy már neJci tulaj -
donítás, neki irányzás mondatnék ki, mint egy hangnyomat alatt egybe-
folyó két szó által, egyszerű status constructusban. Az utóbbi
idő ezt az egyszerű alakítást vagy szerkezetet elhagyta s amazt, a
különragozást vette inkább szokásba, — bár nem egészen. A latin
dativusával cserélték fel a genitivust, a külön tulajdonítással az össze-
állító egyesítő szerkesztést ; de itt emez is fordul elő s igen tanulsá-
gosan. Tehát találjuk a codexekben a többféle birtokviszony kifeje-
zését. Megvan :
1. Az egyszerű összefoglalás ilyekben : sz. Ágoston mondása
Com. Q96. Krisztus kínja Corn 303. Kr. vére, u. o. János látása Corn. 306.
császár halála Corn. 308. Péter egyháza Corn. 310. Sirák fia Corn. 327. fel-
támadása napja — temetés napja Érd. 1H5. (u. o veli-kol is !) ki ma-
lasztja : kinek m. Érő. 572. Dienes estin végeztem Corn 334. úr születeti
u. 0. mártírok halála Com. 337. uratok isten beszéde JorJ. 289. emberek
szemérme — isten születeti napja i7ír. n. 18. 55. 58. 68. Bernát dicsőséges
halála — Alverna hegye — atya alázatossága — karácson napja —
húsvét napjai predikátzió u. o.
Kettős birtokviszonyban -neJc nem ismételve : úristennek nyugo-
dalma napja 3Ic. 198. Sirák fia könyvének része Corn. 149. lelkünknek
aitatos térde hajlása isísz 116. isten fiának anyja segedelme Nsz. i38.
zsidóknak ünnepe napjok jord 637 testének kedve keresése Guary. 4.
2. A nek-ke\ alakítva birtokviszonyt a kapcsolat igen sok módjá-
nak kifejezésére, tehát jelzői tárgyi határozói viszony rövid jelentésére
sokképen használták. Számos példáinkból mind ezek kitetszhetnek. így :
ajejtatoknak férfia és ajejtatosságnak férfia : áhítatos, kitűnően a.
f. Be. 159. 160 békeségnek gyülekezete, békeségnekherczege: b.-t szerző,
109
kedvellö Nád 55. Be. 163. bizonyságnak lelke, a melj b.-t teszen 1470.
bölcseségnek és értelemnek lelke Tih. U77. bölcseségnek ü fia avagy
tanuló deákja : b.-t tanuló ^sz. 76. dicsőségnek királné asszonya : dicső-
séges Érd. 489. dicsőségnek reméntelensége : d.-t nem reménylés Virg. .9.
egésségnek kenete : e.-t okozó Dom. 36. emberségnek hasonlatosa és
egyenlője : e-hez hasonlatos Fest. 1^5. eledelednek juhi Apor 28. ő ele-
delének népe Apor 56. (öves pascuae ejus : az ő általa legeltetett juhok,
nép) elfeledésnek földe : elfeledésről nevezett, arra emlékeztető föld
Apor 43. életnek feltámadása — Ítéletnek feltám- Jord. 640. eredetnek
bűne — mivelkedetnek bűne (1. Stil) : eredett bűn l)cbr. i04. elégtétel-
nek penitenciabeli gyötrelme : elégtétel és bűnbánat v. vezeklés által
okozott gyötrődés Érd. 365. felségnek ura : felséges Lobi-. 34. fertelmek-
nek tudatlana : f-t. nem tudó L'MKI. ISI. földeknek világa : földi világ
Apor 59. gonosz napoknak aggja : gonosz napokból maradt (megedzett)
vén: inveteratus veterum dierum V. L'c. 172. győzedelemnek ura: győ-
zedelmet adó Apor 54. halálnak késálkodása : h-al való küzdés Debr. 62.
hamisságnak folnagya : hamis f. 3ic. 148. hamisságnak birája Mc. 152.
haragod hertelenkedete : furor irae Apor 20. időnek minden korán
Fecr 278.287. (1. al. -kor -koron) istennek idvessége : -tői való Érs. 260.
(2) jószágnak ura: jószágos kazdagságnak férfiai : erős férfiak Kár.
Apor 31. keresztségnek tisztúlatja: k. által való t, Jord. 631. keresz-
tyéneknek gonosza: igen gonosz k. Tih. 312. környűlállásnak ajtóját
vessen en ajakimra : köriilzárló ajtót Fc^i 203. kétségnek esése: kétségbe
esés ? Ns2. 70. irgalmasságnak királyné asszonya Dom 35. kegyelmesség-
nek k. a. u. o. ő kezének johi : keze alatt valók Apor 56 méltatlanko-
datnak haragja : méltatlankodó li. Apor 37. nagyságának neve ; nagy
neve Apor 25. napoknak utóliban ; utolsó n. Be. 250. népeknek szegényi
Apor 24. V. ö. embereknek vénei (1. Ragozás) népeknek tisztelendőbbi
Be 125 (u. n. részelő génit.) oltalmnak istene : erős kőszál Kár. Apor 22.
oszlásnak kötele: sorssal elosztás Kár. Apor 38. te öröködnek vesszeje:
virga hereditatis V. örökségednek része Kár. Apor 28. pokolnak keze :
koporsó Kár. Apor 48. pokolfa : keresztfa, — „mit felelsz ezekre pokol-
fára való?" Tih. 31 i. sebemnek sérelme Apor 20. szél, eső szele, dél
szele Apor 36. napkeleti szél, déli szél Kár. — személyednek világa :
orczád előtt világosságban Kár. Apor 45. szentségnek hegye : szent hegy,
szent határa a hegy Kár. Apor 38. szerzetességnek és szentségnek
leánya Dom. 88. szeretetnek rózsája BMKI. 165. szívemnek istene Apor
27. szomorodatnak bora Aitor ő. tisztaságnak lilioma : tisztaságot jelző
1. BMKI 165. titoknak tudója Tih. 286. testi látásnak személye : testikép
látható arcz Dum. 36. töredelmnek keze : törő kéz? Apor 34. üdvösségnek
170
istene : üdvözitö Apor 42. véreknek férfiai : vérengző f., vérontó
Kár. Aiior 3. viadalnak erős vallása : erős vivás Náci. 624. vigasztalás-
iiak eml(:')jével megelégedett Dom. 1S9. vizeknek folyói : árviz Ajior 35.
viznek fergetege : fergeteges eső Ajjor I9. vitézségnek tőre Be. 20.
Kiváltképen két nemök van ezeknek érdekes. 1. A részelő vagy
osztó kapcsolat: szegényeknek szegényi, gonosz napoknak aggja stb.,
mely a több közül való kiemelést jelenti s a biblia után ma is esme-
retes : uraknak ura, királyoknak királya stb. (1. al.) 2. a jelzői vagy
jelzőt befoglaló szerkezet : ájétatosságnak féríia, gyözedelemnek istene,
oltalmnak istene. A héber és latin biblia után ma is előfordul : irgalom
atyja (Arany) halálnak fia, sok szenvedésnek gyermeke (Petőfi). És
előfordulnak ezek más ismeretes nyelvekben is.
Érdekesek az oly birtok-kapcsolatok, melyekben a birtok maga
is birtokos stb. összetett. Ilyenek: bűnöknek ellenállásában tnrya voltál
Dehr. 231. bűnnek okadási vádolják : okokkal bizonyított b. v. jÉrd 12.
jelenvaló időknek gondviselése ÉrJ. 'iQG. dolgoknak igen kemény szám-
vetése Dom. ^í^i. fogyatkozásoknak számvetése Dom. 204. Pálnak huga-
fia Jord. 784. isten látásának kárvallása: i. nem látása miatti Nsz. 322.
Péternek vasa szakadása napja Lohk. 46. köszönetnek szertartása Érd.
253. ártatlanoknak vére ontás Nsz. 360. prófétálásnak végvetése Érd.
340. isten parancsolatjának törvénytörése Tel. 212. okvetéseknek okve-
tései : okoknak okokkal támogatása Frsf. 293.
Többszörös birtokviszonyt már előbb is láttunk. Ilyenek még
vagy ezeket pótló kapcsolatok : egyebeknek idvességes tanács (a) nem
fogadása A Sá'. 355. más embernek jó hire elvesztés, — jót Ígéret nem
állás : jó Ígéret meg nem állása — ön maga meg nem ismerés — egy-
házakat predikácziókat eltávoztatás, — azokat kiket hamar kellene
tenni elhalasztás — vetkezetteket meg nem fegyés stb. Nsz. 356.
Mikép lesznek összetétek az ily kapcsolatból, könnyű feltalálni a
mai beszédben is (1. f. összetétel). Néha nem elég szorosan csatlódik a
két szó, úgy hogy az összetétel nem igen különbözik a mellé tevéstől
vagy összeírástól. így az ilyekben : úrfiu születet Érd. 56. 66 572. 605.
születet nap: születés napja! Éid. 522. szíve szakadás Érd. 569 ebédidő
Dom. 81. (l. f.) joh pásztor Corn.319. Összetettek ezek : tanusághely,
püspökséghely stb. (1. f.) Érd. 577. 672.
3. A birtokos szerkezet sajátságos alakot vészen fel akkor, ha
valamely név e^j névutóval tétetik ily viszonyba, mintha a névutó név
volna. Igaz, hogy az ilyen rendesen névtől is eredt Ily névutók : előtt,
után, felett, alatt, mellett stb.
171
De itt két eset van :
a) Midőn a névutó, mintha külön név volna maga után veszi a
személyragot, a név pedig a -nek-et : színének előtte, urának ellene, ki-
nek miatta Gu^ry 59. stb. (1. Szófüzés, -neh rag)
b) Eitkább és feltűnőbb eset, midőn a névutó egy névvel össze-
ragad, így ketten egy más név mellé tevődvén, úgy jutnak avval birto
kos szerkezetbe, hegy a névutós név veszi fel a személyragot, a másik
név pedig a-»c/.'-et. Ily szerkezetben csak /V/ő? névutót találjuk. Péld.
Ciliciának balfelölle : C. balja felől Be. 13. lámpásnak jogfelőlle bal-
felőle Be. 299. (2) te jogfelőlled : ad dextram Me. 51. De : oltárnak
jogja felől Mc. 107. bálija felől Be. 299. jogom felöl, balom felöl Mc.
92. 93.
Itt a jog és hal úgy köttetnek, mint ebben : után Iwzött mellett :
út köz mell. A szók és elemek rendé az a mi a fiim ragozásban vagy
névutó-kötésben. Olyformán mint ebben : én helyettem e h. helyemen
vagy -ett, körülötted : magad körűi v te-ed körűi
4. Gyakoribb eset és még különíisebb, mikor a birtokos kapcso-
lat természete — miszerént az birtokos rag nélkül csak akkor lehet,
ha összetétellé válik — fólreism ertetvén vagy mellőztetvén, valamely
név, egyesben vagy többesben állva, utánna rc/i/ik vagy más ik-kel vég-
ződő névfélét vészen. És néha félveszi a -nck ragot, de nem mindig;
az egyik stb. pedig nem veszi fel a személyragot. így : egyik az szol-
gáknak Winkl. 168. hajó egyik Mc. 117. városok egyik Mc. ii. o. lán-
csáknak egyik I)om. 477. napok egyik Bfc. — azok egyik Be. 116.
lakosoknak egyik Peer 67 tőröknek valamelyik Dehr. 119. polgárok
egyikhez: e. p.-hoz Mc. 147. máskép így : tudnia vala Jeronimust a na-
gyobb polgároknak egyikének lenni Érs 339. egyik az vitézöknek Nád.
295. annak a mentől legalsóbbik : a közül . . Sánd. 2. kiknek az
egyik . . . győzött vala Peer 41.
De tolvajok közíil egyik il/c 165. „lanchaknak" egyikével vagy
elsővel Bom. 177.
5. kor sajátlag főnév, még ez időben nem vesztette volt el teljesen
önállóságát; • tehát összetételképen vagy jelzővel áll és legtöbbször -on
raggal; holott későbben összetéve, és saját nyomatékát vesztve állott,
mit maga az is mutat, hogy raga lassanként elesett vagy eleshetővó
lett. Önálló ebben : elközelget az óra kiben Jézus született, az éjféli kor.
Érd. 6i5. Másutt is: éjfélikor Behr. 52. „eynek" éjnek vigyázatja koron
Mc. lil. De már önállóságát kezdi veszteni ilyekben : elő tikszókoron
Maiy 96. kezdetekoron, elevátiókoron Apor Í5^. ^.57. körösztöléskoron
Dehr. 354. estve koron Nád. 462. születésedkoron Nád. 489. némely-
172
koron JS^nrl. 462. utolsó bórám korban Gőm. 29. így is : ez bórának
minden korán : ez borában mindenkor, minden évben, — időnek min-
den korán Pccr 287. kimeneti korán Pccr. 149. stb.
birtokrag nélkül : ö előtt Érü. 209. tengör kezepett 3Ic. 83. (1.
Szófűzés. Névutók.)
58. §. Esetragok vonzata.
E tekintetben sok tétovázást, a mai beszédtől eltérő szerkesztést
a vonzat eltalálásában való ügyetlenséget találunk az íróknál. Egyfelől
a nép beszéde, melyet nem is esmértek elég jól. nem adott elég pél-
dát és elég jó szólást, másfelől oly sok új kapcsolat s kifejezni való
idegen szólás akadt fordítás közben elébök, bogy a tévedést, zavart ki
nem kerülbették. és lebetetlen volt sokszor latinosságokba nem esni.
Mégis sok figyelemre méltó, sokáig divatozott^ sőt máig is élő szólás-
módot találunk nálok, — és olyakat is, melyek mostanig élhetnének.
Vegyük sorba a szokottabb ragokat,
1. -neh mint birtok-viszony kapcsolója most volt szóban. Azon kí-
vül még itt előfordul
a) mint irány, tulajdonítás. érdek stb. összerü és elvont értelem-
beli kapcsolója így : mi lőn teneked, bogy elfutaraál? Kulcs. 292. ma-
gamnak tettetöm láttatni : videor mibi videri Fost. 403. láttatik vala a
fráternek, bogy látna egy széket Bom. 249. bonnat az énnekem ?
Be. 4. jól lenni minekünk Be. 128. bagyj énnekem elmennem Corn. 330.
magának valhatja : sibi babere Nsz. 27. mi láttatik teneked í'/y/. .^)52.
igyekezik én onszolatomnak : reám gondol, figyelmez : intendit mihi
Apor 13. éneklek neked Keszth. 178. dicsősítek úi-nak Bohr. 72. 80.
istennek iresködöm: másutt -hm Tih. 285. áldjatok úristennek Bohr.
128. áldok nevednek és áldalak Bohr. 224. úrnak ibtatni valakit : ajánl
szentel Bohr. 392 jól mondjatok urnák, istennek : bene dicite : áld Be.
131. Apor Í6. vallónk a te szent nevednek Apor 75. 76. uram! kelles-
sék neked : tetszik BüUr. 94. egymásnak azont értsétek : -sal Bohr.
284. kételen mindennek beteljesedni Bohr. 322. kételen istennek gyöt-
retni u. o. mi kelljen lenni a férfiúnak kit kerály alejt tisztelni : becsül
Be. 01. segéllettél a romlatnak Be. 40. vádolatot lelnetek Dánielnek
Be. 144. vígnak jelenik : látszik Bom. 140. lábaknak a tenger bátat vet
Winld. 88. kétség annak megvigaszni : kétséges Érd. 93. valamit isten
néki ibl Ehr. 56. elfeledésnek adassék én jogom Apor 107. elől men-
jenek az ur isten szekrényének Jord. 295.
173
b) helyhe mozdulás : neki öklel Érd. 265. (1, f. is.)
c) más ragok helyén. Sokszor a mai jelentéssel lényegben egyezve,
de más rokon értelmű szóval, a maitól különbözővel. Például emiitünk
néhányat.
a) -vá -úl helyett : semminek tudja : -vé v.-ül ÉrJ. 640.
^) -ra: dicséretnek méltó Be. 83. kinek megharagutt úr: Be. 321.
haragszol minekönk A})or 39 harag.s'zik attyafiának, 3Ic. 21. méltó íté-
letnek Me. 21. méltók Kr. szeretinek W'mkL 41. tisztességnek méltó :
megtisztelni -vei Be. 62. halálnak m., m. munkás ö étkének Mc.
y) -vei : bővölködött bálványoknak Be. — ne ellenkedjél ne-
kem 3ÍC. —
c) -hon : magoknak vannak: maradtak jord. }66. elmenének puszta
helyre magoknak 3Ic. 82. Jézus magának vagyon Érd. 462. 576. külön ő
magának nyugszik vala 3Iar(f. 162. magának megyén vala Td. 20. önnön
magának lelni Be. 16S. e nép csak magának lakozik jord. 168.
e) -ho;2 : új nem illik ónak 3Ie. 119. nekem engesztelj Be. 12.
méltó vénségnek Be. 92.
'Q) -t: életemnek félek : féltem -t. Fest. 396.
d) tiévutókkíd (1. f.) Példák : a) belől : határitoknak belőle Érd. 5S0.
ítilö háznak belőle Döbr. 451. kapudnak belőle Jord. 235. sokszor -ben
benne jelentéssel.
b) kívül külől : háznak kivőle Vitk. 54. klastromnak k. 3íarg. 57.
Krisztusnak k. Winkl 365. kőfalnak k. Corn. 255. példának k p. nél-
kül Jo re?. 46'6'. embernek k. Jord. 477. út külől Feer. 187. ház külől Peer.264,
e) elv öl: Jordán vizének elvőle : túl, túlról Jord. 212. J. vize el-
vől u. 0.
d) előtt, elöl: istennek előtte Corn. 127. szénének előtte Jord. 252.
emböröknek előttök kellemetesebben Tih. 62. királyoknak elöttök Tih. u.
0. Farahónak előle Jord. 25. szömnek Q\ö\eBebr.238. jegyesöknek ele-
iben Érs 251. urnák eleibe felmegyen a füst Peer 10.
Van így is : minden előtte az úristent szeretni Érd. 392.
e) után : annak ennek utánna Me. 125. Jord. 547. 563. 577. 580. 583.
stb. ezeknek utánna Jord 559. ezek után Me. 133, 176. 179. 182. 214.
f) feleit f'löl : természetnek felette Corn. 419. erődnek fölötte Jord.
50. ennek felette Kriza 3 székednek fölire Tih. 266. kelletségének fe-
lette. Ehr. 78. Krisztusnak felőle parancsolok : nevében Ehr. 148. Jor-
dán vizének más felől Jord. 319.
g) alá alatt : bűnnek alája vettetett lélek Tűi. 268. bűnnek a. vet-
tetés Érs. 154. időnek alatta Tih. 169. lábainak alája vetettél mindene-
ket Érd. 596. '
174
h) inclhtf : pokolnak mellette Kulcs. 354. városnak mellette Corn.
270. asszonynak m. C'ur». 4L6. keresztfának m. Göm. 20. házadnak mel-
lette Böbr. 208.
i) körmjül : asztalodnak környölle Apor 100. Döhr. 208.
Jc) hlydt : Arkelaus uralkodnék ő atyaíiának helyette Jord. 360.
l) által : sípoknak általok Sánd. 17. Jordán vizének általa Jord.
104a. 298.
7n) miatt, m iá : békességnek miatta. Debr. 262. beszédnek miatta
vétkeznek Bebr. 273. álnokságnak m, Ehr. 67. dagályosságnak m. Érs. 162.
betegségnek miá Marg. 216.
ti) clhn : istennek ellene Jord. 326. 75a. úrnak e. Keszth. 2. ellensé-
ginek álnokságának ellene Kriza. 3.
A névutók ilyen szerkezetére nézve világosan látható, hogy itt a
kÖ0 hel fil (d stb. nevek lettek viszonyszókká úgy mint ma kezdenek :
okáért (tájbeszédben : okán) következtében stb , úgy mint a németben
ivegen halher stb. elvesztvén önállóságokat és rendes szerkesztésök mód-
ját viszonyszókká lettek genitivval, a román nyelvekben c?r-vel -csatla-
kozva össze. Csak oly szók adnak különösebb meggondolásra okot, a me-
lyeknek név voltok át nem látható, mint : miatt s némi részben : környűl.
-ueJc kétszer van ilyekben : apátnak ágyának fejéhez IJom. 170.
apostolnak vasa szakadásának Érd. 443 bűnnek megtételének utánna
Tih. 221. istennek igéjének hallgatása Debr. 432. anyjának halálának
utánna Dehr. 505. istennek hatalmának törvénytöröi Tel. 212- Máriának
mennyországba menésének utánna Érs 262. tudománynak fájának gyü-
mölcse Jord. 10 gonoszságnak fertezetességének műveikedetje Érs. 423.
istennek parancsolatjának ellene Jori. 84. uradn ik istenednek sz. szí-
nének előtte Jord. 052. Jordánnak vizének közepibe megy Jurd. 291. isten-
nek fiának embörre létele Tih. 273. természetnek törvényének miatta
Tih 218. istennek anyjának tökéletösnek kellé lennie «. o. 271. (1. f.)
-nek elmarad mondomány és kiegészítő tulajdonságnév mellett
latinosan és más nyelvek szerént : láttassál embereknek böjtölő Mc. 24.
szavok mondatik monnal lelki trombita Be. 213. néha hosszú leletik
Érd. 289. első méltóság mondatik angyali idvezlés Erd. 157. monda-
tik tisztulatnak napja Érd. 212. (ellenkezőleg -mk ugyanott) nehéz
láttatik Érd. 6il. másod dolog mondatik jó ok Érd. 320. monda-
tik kútfeje . . . m. szeplőtlen és ártatlan élet Érd. 641. nehéz lát-
tatik u. 0. felségnek prófétája hivatol Apor 136. te Kéfás hi-
vatol Böbr. 890. mit gondolhatunk nagyobb tisztességet istentől adatni,
mint hogy Isten szülő magzatnak atyja és anyja lenni és istennek ősi
üki neveztetni Krd. 438.
175
Ünnepélyesen ismételve (1. al. Stil) : uraknak ura, isteneknek istene
Jorű. 222. halálnak halálával haljon l'Jrd. 365. röviden : halállal haltok
meg Tih. 249. h. h. halunk meg Jord. 338. szüzeknek szüze JÉrd. 489.
szavaknak szava A2)or 17. hiúságnak hiúsága Lohk. 35. csudának csu-
dája Érd. 511.
-nrk áll óh! ind. szó mellett; mint míi jaj mellett, oh nekem : jaj
Debr. 336. oh nektek I)ebr. 3S6.
2. -/ tárgyrag mint hely-jelentő áll ilyekben : világot miá békesség
volt (1. Ragozás) Corii. 74. világot miá Bchr. 367. ét (éjt) által Be. 23.
Apor 35. napot estig beteljesedik az imádság Be. 22.
Mint tárgyrag a) latinosan : általkelik a tengert Jord. 475. által-
folyja lelkedet bánatnak tőre Erd 117 . szívét tőrképen megfolyá Pozs.
7. folyások határit kihaladják Érd. 159. valamit sz. lélek ihl. Ehr. Í35.
az életet általmegyem Be. 75. általmennyem ötét Be 228. átalhatják és
elfolyjak őtet Jord. 130. kőfalt általmegyek Kulcs. 31. vidd meg enge-
met vívókat Bohr. 83. igére Izrael vérét megdiadalmazni Be. 179. igaz-
ságot örvend Bohr. 109. valamit örül Kall. 3168. Jóach házát gya-
koriak Be 168. őtet remőlik Be. 142. harmincz évet tökéli : bevégez,
perficit Bohr. 242. napnak felét elmente Peer. 60.
b) Szokatlan szók mellett, de lényegben a mai fűzéshez hasonlón :
beszédét megvisszálá Apor 70. szemigyöt vet valamire : figyelmet for-
dít, titkon ellesni akar (?) Bchr. 162. hamarját fut IIMKI. 169. Bohr.
237. vásárt áll : ma is Bohr. 291. szózat megtelé a házat Bohr. 340.
betelik te házadat és te népednek házokat Jord. 26. megtelé ütet féle-
lemnek lelke B'óhr. 413. árút szakaszt : árt BMKI. 6. kancsalt vet :
gáncsot Érs. 31. hátat vet ő hozzá Érs. 576. hátat ad : fordít Jord.
301. valaminek számát veti Érd. 278. asztalt vet : terít Érd. 287.
leuzatot vetnek ö köztök és a világ közt : botránkozást Ehr. 112.
czittenetet vete neki : hallgatást parancsolt Elír. 135. 136. nevet
vete az apostoloknak : ada ^n?. 5tf4. viadalt törlit RMKI. 28. töilit
mindig tárgyesettel (1. Stil) üdőt múlat Be. 120. bizodalmat vall úrban
Be. 170. örömet vall (úrban) Érd. 214. boldogságot vall. BéJd. 6S. (vall
és val mellett mindig -/) magát jó dologba foglalás Ér.<. 533. széket ül
(1. vásárt áll) Jord. 790. visszát von Érd. 96. innepet illeni Érd. 113.
Corn. 17. Joi d. 235. udvart áll (1. f) Érd. 480. orvosságot fohászkodni
Érd. 239. magát eszébe veszi : eszére jön Érd. 596. poklokat általhat
Corn. 82. testet félig behatotta a pokol Jord. 144. hasonlja magát Ehr.
128. bócsót ad : elbocsát Ehr. 145. magát felindítja : felkel Mar(/. 54.
áldozatokat áld Ajjor 13. vigadom irgalmasságodat Apor 5. najiot elmúlni
Be. 7Í, ese tüzet és büdös kénesőt Mc. 151. téged szenved „az az utánad
176
óhajt" : vár, tűr érted Érs. 320. tűrj urat várd u. bizzál benne(l. Stíl) vilá-
got látatlan fogantak : qui concepti non viderunt lucem Vulg. Böbr. 516.
tesz mellett sokszor s magyarosnak látszó kapcsolatokban : béke-
séget teszen Ehr. 149. penitenciát t. Ehr. 151. stb. (1. Stil)
c) -t elmarad igen sokszor, cselekvő igék fő- és melléknévi és határo-
zói igenevei előtt (-ó, -ván stb.) : ezek hallván csudálkodának 3Ic. 49. mi
tévén hatom az örök életet 3Ic. 134. ő teste meg nem lelvén jövének
'Wirtlil.273. ö szemei behunyva és fülei bedugva mégis meglátjavala Érs.
404. Siz szent test illetvén megvigasztatuak Peer.5i. tövis koronája fejébe
tevén Wwkl. 197. keze elterjesztvén Winhl. 233. hála adván monda
Peer 7. feje lehajtván Nss. 367. magát feje lehajtván leterjeszti Eltr.
148. predicatio elvégezvén Virg. 66. búcsú vévén Érd. 122. üvöltés
hallván, segedelme (segedelmét) hiván Eítr. 160. ágya megtisztitván
Marg. 56. te halál ösztöne meggyözvód, nyitád meg. . . Ajior 125. sző-
lők őrizővé tőnek Döhr. 473. ő háza rakó Mc. 122. eledele kereső
Keszth. 89. ajtók tartók valának i?c. 54. anyámnak emlője szopó atyám-
fia Böbr. 482. királyoknak királya, ki ö neve viselőket mennyországgal
elégít Érs. 505. (Kati.) semmi tudó Peer 18. énekek mondás (-ket ?)
Virg. 5 nagyok lesznek magok alifással Sánd. 16. te ember megsza-
badításodra nem útálád . . Apor 125.
-ni végzetű igenév mellett csaknem épj)en mai gyakorlat szerént :
köntöse felvenni megfordól Mc. 59. leány látni jőve Kati. 500. zarán-
dokság járni megyén Érd. 253.
Határozott igealak mellett aligha áll valaha. Hlyen mellőzése a
ragnak a magyar nyelv természetével gyökeresen ellenkezik. A Pann.
Énekben lévő: hét kapitányoA; emelének kétes hitelességű leírás. Lehet:
kapitányt)/. Vagy verselésbeli megbocsáthatatlan szabadosság. Ilyennek
tartjuk, mig több adatunk nem lesz.
De látjuk és tagadhatatlan, hogy a régi nyelv oly helyeken mel-
lőzte a -í-t, hol ma mellőzni lehetetlen volna. Ma ha ni végzetű igenév,
vagy -ván (inkább -vu) végzetíí határozó mellett elmarad, szorosabb
kapcsolatot s csaknem összetételt érzünk; ez amott nem képzelhető.
Latinosan van a mondomány mellett kitéve ilyen esetben : ki szer-
zett engemet hirót ti rajtatok Jord. 569.
Álliteratióval : látást lát Jord. 517. Érd. 335. látatot látnak Be.
250. kérőt kér (1. Stil) ünnepet űl Jord. 235, kívánatost kívánja
(adv.'P) Uhr. 7 J. hallást hallottanak JortZ. 778. az szót szóltad Jord. 338.
szerzést szerzének Böbr. 155.
3. iól a) távolság különbség stb. értelmében : mendtől „myntől"
nagyobb, annál . . . Virg. 162. tőlemtől erősb Mc. 124. őtőletöl kegyet-
177
lenb Behr. 412. tőiétől jobl) Be. 50. tőiétől öregebb Érd. 647. nien-
dentől különb : különböző Ehr. 89. minem nagyobb vagy te mi atyánk-
tól il/c. 188. öztövérb egyéb ifjaktól Be. 118. véntől megválván : -kivűl
kivéve Be. 109. bárom naptól megválva : kivéve h. napot Corn. 426.
bűntől bein : üres Be. 318. atyától kisebb A/wr 123. őtőle válván
egyéb senki : kivűle P<;er 59. bűnöktől megtisztulás I)<'br. 47. tulajdo-
nóbad meg magad minden nemőtől: foszd meg. Ehr. 98. figyelmezjetek
az Írástudóktól : óvakodj- 3Ic. 158. megszenvedteti magát az ételtől
Brs. — megsz. magát éktelen dolgoktól Bvbr. 59. 142. örömtől való
szenvedés : megtartózkodás Érs. 537. bűntől való sz. ii. o. 538.
4. -ha -han -bel. Sokszor a mai gyakorlat szerént vagy aboz közelí-
tőleg általában pedig kétfélekép használják : hova és Jtol kérdésekre, —
mindig vagy összerű vagy átvitt értelemben.
a) Jiov(t kérdésre ilyformákban : tóba leszállók : pokolba Kcszlli.
64. örömbe fordít: Örömre változtat Be. 84. „raggbassad" az te elméd-
ben. . .minden ember szívében „rakazya" mind ezeket Érs. 288'. 289.
utolsó szelletibe jutván : lélekzetére, perczére Be. 87. nemzetekbe
adlak : -nek, közé Be. 207. nap setétségbe fordul Be. 208. egy pedig az
isteni liárojn személy nem istenségnek testbe fordúlásval, de embersé-
get istenbe vitellel Döbr. 58. ezt Jákobnak parancsolatba tökéllé Döbr.
185. veszedelembe bálólni Tel. 218. nagy szégyenségbe zabált : keve-
redett ? Te/. y^(>. elméjébe beölelni Tel. Í56. ragadatba adatnak Be.
27. (1. nemzetekbe) futatba fordejtom : verto, converto Apor 46. nagy
birtelenkedetbe gerjed Be. 49. vetette folyókat kietlenbe : kietlenné
szárazzá tette Apor 78. gyümölcs földe lesz sósolatba : szikes meddő
földdé u. 0. szerezték a nyilakat puzdorákba : rakták Keszih. 17. nar-
dosba alkotott nemes kenet Winld. 142. szívébe ibl valamit Knh 666.
megesküvék ur Dánielnek bizonságba Be. 160.
b) hol kérdésre különböző értelemben :
a) hely- és idő-értelemben : összerűen és elvontan : marada az
bajiokba, fekszik az ágyba Gunnj 5)'^. csimotákba megelégedének X(P5^í/í.
26. hatalmas úr viadalba K<szih. 43. szentírásban üresködnek i^rí>. 5:Z.?.
istenben üreskedni igyekezzél F/7/.-. 7. bűnnek tételében iresködni Tíh..
290. imádságban i. Tih. 37. üresködvén házasságnak tövében, kevély-
ségben, gyilkosságban D:ihr. 87. (1 -kod képz ) megtántorodandik én
bennem Böbr 261. 433. alázatus szelletben fogattassunk Be. 129. elől-
veszlek érlelésben : megelőzlek hajnalban Kár. Böbr. 68 úrba tisztes-
kedik én lelkem : dicsekedik Kár. Bohr. 81. fogadjad jóba te szolgádat
Bobr. 66. görög írásban jól tanúit Pecr 38. törvényben tudó : tudós
Bom. 216. kit az keresztyén hitben Crysogonus „Grisogon" taníta Z)c'6r.
IMRE S- : MAGY. NYELV TORT. 12
178
59. énekeljetek úrnak vallásban Kcssfh. 403. törvényben nem leledzett :
törvényes házasságban nem élt Érd. 1 18. semmi dolgot izében nem
fogbat Érd. 421. jól kelletik Urnák ő népében : megelégszik -vei Apor
122. kiben kellemetességöm vagyon : kiben v. kivel megelégedtem Érd.
594. kiben énnekem kellettem Érd 457. malasztban múlik ki e világból
Érd 554. V. ö. (Istenben hal meg), tőrben esnek le : t. által Be. 227.
földben hala meg : földön ii. o. a nyavalyásokat birjuk ezüstben
possideamus in argento : pénzünkön rabjainkká tehessük. Kár. Be. 228.
meglátok a férfiakra, ó sepröjökbe tőtöztettekre : visitabo super viros
defixos in faecibus suis Be. 279. hitetlen az én beszédemben : hinni
valamiben Jord. 161. Jézusban a maiak elhidegültek Érd. 595. kérel-
mésében meghallgattatni Pozs. 40. egyetlenben vélek megmaradának :
együtt Ehr. 130. pusztolatba lőttének A2)or 87. mind én éltembe, mind
éltig Keszth. í8. lelkébe elrejtetek : elrejtezék Fí'/y;. 109. mennynek
széleiben himtettelek el : az égnek négy széle felé Kár. Be. 296.
3) részelés, részvevés értelmében -?;ó/-lal cserélhetöleg vagy más
raggal : őnek az mézbe : evének -böl Jord. 340. kenyérben enni Jord.
152. kenyérben eleget lele E/ir. 87. lesznek ez napságtól fogva öten
egy házban, különbséggel (egyet nem értök) három kettőben és kettő
háromban osztatnak el, atya ű fiában és az fiú az ű atyjában, anya ű
leányában stb. -val ? Jord. 573. látánk az Enók fiaiban is : -ból Jord,
146. semmi nem kel benne : s. sem lesz belőle Érd. 299. 337. egyéb
nem lehet benne (ma is) Érd. 100. nagy bölcs ember lesz ő benne :
belőle Érd. 259.
y) anyag ok tárgy következés értelmében ; aranyban gyártott kép :
-ból Kati. 2924. szappanban gyártott késség Be. 169. bűnhöttek én ben-
nem : ellenem vétkeztek Be. 102. bünhendik te benned te atyádfia :
in te il/c, 47. isten legyen neked tanóban : -úl Be. 2á6. én népem ellen-
ségbe kőit fel : -ül Be. 249. örözzék A-nak földét tőrben Be. 252. fék-
ben és hámokban „hamvtba" törd meg ő állókat : f. és h. által Döbr.
79. orczáját borban megvidám oltatta Bohr. 183. éjjel nappal. sz. írásban
múlatván Érd. 501. olajba megkövérítéd : által Döbr. 46. feje és
jószága vesztében ki tartozik jelenteni : alatt Bebr. 19. állaptata fer-
geteget szellőbe : megáliítá sz. által Apor 78. kintornába dicsérjétek
-val, által Kulcs. 73. valljátok urat hegedűbe Kulcs. 73. nem fegylek
meg te áldozatodba : miatt Kfsztli. 125. az annyel)an tiszteli vala őtet
hogy nem mer vala ellene mondani : annyira Khr. 103. (az anna 1. f.
Névmások)
-hrl : bele a) hova kérdésre : nyilaid en belém regeztettek : con-
fixae Kules. 91. restség és tunyaság esek beléje Érd. 143.
179
b) Jiol kérdésre : éu belém bisznek Mc. 47. ő beléjek merészke-
döket, ü erejekben dicsekedöket megalázod : magokban Be. 22. te
beléd bizók u. o. mi nem bitt valaki ö bele Mc. 185. sokan bűnek ö bele
Mc. 184. ö bele reménkedök . . Be. 38.
5. -hói részint a maiboz basonló értelemben de különböző, szo-
katlan bár rokon vonzóval, — részint más kapcsolatban és értelemmel :
nem vérszakadatból születtenek, de istentől : nem testi indulat által
Ér(L 114. abból dicsekedjék V/rg. 128. kiből isten dicsértessék RMKI.
23. tibelöletek csügg azoknak lelkek : tőletek függ Be. 28. mind ez jó-
szágból csügg vala nem beléndességből : erénytől nem bujaságtól van
Be. 31. megirattatik a király nevéből : -ben Be. 56. a községből kivül
lakozik Jüi'cl. 98. nemes vér voltából könyörüle Kati. 3008.
6. -on : a maiboz közelítőleg átvitt bely-értelemben kapcsol
más ragok belyét foglalva el. így : fején marad : fővesztésre Ítéltetik,
ezen állapodnak meg itélői (?) Debr. 331. zsemlyén fintorognak : zs -n élve
fanyalognak kényeskednek Apóst. 13. mi időn : midőn Döhr. 14. vész
támada, Campauia batárára véré a szél őket, ngyanottan a tengerbez
egy mérföldön eltemeté Dchr, 194 a fa az ö gyümölcsén ismertetik
meg Jord. 541. szemérmet tesz Izraelen : szégyent, gyalázatot Jord.
247. megragadá ő tetején és vivé ő fejének fürtin Be. 176. tőteztem
én grádicsomat az erősítésen : támasztom Be. 265. 271. tolmácson
szól : által -val Jord. 84n. kevesön áll, bogy meg nem kövez Jord. 47.
az ő vére az ő fején . . a mi fejünkön Jord. 28'^. tudakoznak ő halálá-
nak okán Corn. 414. úristen örül te rajtad minden jókban, „jogbbau"
miként vígadott a te atyáidon Jord. 207. ba min kérendítek én atyá-
mat . . adja nektek Jord. 685. alajtod-e, bogy okán haragszol ? : méltó
okon Be. 244 önnön kéjén meghala „kehen" J£rs. 485. ő kéjén vállá
Érs. 495. bázsárton vetés : koczkán . . Poss. 27, ajándékon adni Debr.
93. értekezik a szegényen : gondoskodik felől Keszih 101. követségen
el beküldik BMKI. 29. légy kegyelmes az ű álnokságokon Jord. 08.
7. -ne ma csak melléknév-képző -nt/í alakban. Ez időben még
casusragúl is előfordul : -ni/irc jelentéssel : elsietett miként egy kőha-
gyitásne Döbr. 457. így is : hajításneera Érd. 427. kiöttetik a láng
negyvenkilecz könyökletne 5c. 130. egy mákszemne meg nem indíthatja
Nád. 99. Gnarii. XX. anne alá száll hogy alig látják Érs. 573. mene
hallak a nevet, térdre esének : mihelyt (határozó.) Debr. 338.
8. -nál mai értelmében, de néba kettőztetve (1. Ragozás) : tenálad-
nál erősb Érd. 304. náladnál nagyobb ereje leend Jord. 241. ő nálánál
sokkal jobb Peer 59 tőle-nél főieteknél Mc. (1. f.)
-leid amavval csatlakozva (1. Ragozás.)
12*
180
9. -vá a mainak nagyobb részt megfelelő értelemben, de más
szókkal téve viszonyba ; sokszor -naJc -ni stb. ragokkal magyarázható.
Az urak Bácscsá „Baccba" gyűlekezének Corn. 334. vivék Pécsesé
„Peccbee" mene Febérvárra Érd. 396. 400. magyarrá jött: m. országra
Érd. 396. boldá kelvén (boldá ?) bolvalra jutva, hóival : reggel Mc. 170.
„ee és nappaa" : éjjé nappá vagy : éjjel nappal? „negyven ee nappaa
lők az hegynek tetein" — „leesem ur istennek előtte esmeg negyven e.e
és nappaa mint aunakelőtte" Jord. 219. „negyven ee és nappaa l)őjtö-
lék" Erd. 211. kilencz ee napi^aa sem enni sem innija nem adata"
Érd. 220. V. ö. Jtrd. 362. a pók „éj nappaa" így elmunkálkodik . . az
ember ez világi morhát „eej nappaa keresi" JBod. 8. , kilencz hónappá
méhednek termébe akara lakozni" Ns0. 383. árossá teszi : árúba bo-
csátja (eladóvá teszi) Bcbr. 27. hirré leszik Jord. 286. özvegygyé marad
Dehr. 79. gyözötté hagyák magokat Érd. 662. bűnössé hagyom maga-
mat istennek Virg. 5. 10. semmié nem vette : -be Érd. 491. bűnné
vétetik Érd. 612. eléggé véve : elégnek Jord. 94. semmié tudá Jord.
45a. Érd. 204. undoksággá tudd bűnnek miatta te ékességedet Érs.
530. erős néppé terüle : terjede Jord. 252. tengernek vészét széllélekké
állata : statuit procellam im aurám V. Bohr. 194. jobbá tartani Kafl.
1838. úrrá látnak, istenné királylyá vallanak KatJ. 2755. a lélek isten
templomává lőtt oktatandó Én. 529. eltestesűl úrnak testévé : válik,
alakúi Érs. 500.
10. -ól -ni : szinől teljes pohár : szinig (V. ö. szinültig) Érd. 432.
szénül szénre : -rül Jord. — szinúl töltik a vedreket Érd. 124. örökül
való ez a tűz : -kké Jord. 86. arczúl leesének Jord. 294. arczúl a
földre leesék Dehr. 309. Jord. 155. (arcza Ehr. c. mindig) neki adá
leányát házasul Jord — fiának venné házasságul Érd. 591. engemet
valljon drágalátos fivól- én őtet valihassam édességes anyául Érs. 43.
tanítómúl és szolgúl adtad Lohk. 2. tisztül tartani a tartományt Behr.
9. nekem mindennél kisebbül vagyon D:,hr. 261. betegííl fekszik Ehr.
74. Krisztusnak testől léte : testképen testi Ajyor 123. te (Kr.) ember
megszabadításodra nem útálád szűznek méhét fogadóvol : embert meg
akarván szabadítni nem utálod hogy sz. méhe befogadjon Apor 125-
esködt mi atyánknak Abraámnak adandóvol önnön magát mi nekönk
Apor 127. a templomból ki nem ment Jakwl" : lakúi, lakni ? É>d.
118. Marciánosnak adá gyötrendöül Behr. 12.
11. -ra a) a mai gyakorlatnak megfelelő szerkezetben, más és ma
nem alkalmazott vonzóval : szálljon én velem késálkodásra : tusára
viadalra Horv. 8. isten nem a könyörgönek szavára igyekszik, de a
szívét nézi YHk 5. reá ügyekezik Mc. 115 Tih. 64. incselkedjék ajta-
181
tosságra VKl-. 13. huragva remöjt Jorá. 210. ájtatosságra reinűl Érd.
612. haragra reniűl Érd. 180. 214. /ú/7c.'í. -2cS^. dicsőségre óhajt Érd.őlO.
fordúlának a s/. hitre : tér IJrd. 625. házsártot vetnek valamire : kocz-
káznak (1 f.) Ktdcs. 41. gonosz nevet költe rá„kewte" Érs. 431. elméd
rajtad birú : uialkodó Kati. 1940. te fédre hazudál Be. 172. déliestre
megfordulnak : visszatérnek Döhr. 117. reád vijják városodnak kapuját
Jord. 201. alajtanák szemérmére: gyalázatjára vélnék (mire véled?)
Fhr. 69. tisztöletlenségre alajtá Érd. 497. boldogságra választás Dehr.
125. egészségre segít Marg. 50. magát meghalásra szerzé : készíti ren-
dezi IJihr. 240. nagy deáki bölcseségre férközék : juta, vergődék vere-
ködék (1. alább) Érd. 234. jóra való vereködés Érd 516. tisztességekre
űzni „ízűi" (1. f.) Lohl\ 30. szent életre foga magát Érd. 495. félelem
esött reám, rettenet és reszkedet jöttek én rajtam Erd. 576. miként
szolgálónak o szeme önnön asszonyának kezébe (-én), ugyan mi sze-
mönk mi urunk istenünkre : függesztessék Döhr. 200. sz. Ferencz és
társai valának kinról kinra hivatalosok Eltr. 19, jóra legyen teneked :
javadra Jord. 222. reá szűkölködnek : szorulnak Tih. 216. felindojtá
istennek lelke és mind fótra szaggatá az oroszlánt mint gödölét
(„fottra" : folt darab „kewdolet") Jord. 339.
b) szokatlan, kevésbé érthető, maiból nehezen magyarázható kap-
csolatokban : nem förtözik a test, ha az akarat reája nem enged : rá
nem hagyja, engedelmet nem ad rá (1. f. szükséges) Dchr. 29. reá en-
gedett neki: rá állott, rá hagyta T/Z 55P. képtelenre hertelenkedik _ÉV(7.
563. tóldattanak bünhödetre : adjicere, tetézték bűnöket Be. 198. az
én népem csügg én fordulatomra : pendet in reditum meum : megátal-
kodott az én tőlem való elszakadásban Kár. Be. 196. igazságra vétetek
neki : igazságul Ke^zth 289. pogányoknak képre vettél minket : képpé
tetted elébünk, in similitudinem posuisti V. hasonlóvá 7 Döhr. 99. öltö-
zetemet szörimögre tőm : -vé Döhr. 130. valaki titeket ünségre „vnseg"
foglal : in servitutem redigit V. szolgaságba viszen Döhr. 293. ma-
lasztra tulaj donittassék Nsz. 96. sokak jelenvoltára monda : voltában
Doni. 241. (V. ö. magára volt) jelen voltomra panaszla : -ban Dom. 247.
reá tartoztam : vele V. ö. köteles reá Virg. 5. leszen nektek a vér
jegyre : -űl Jord. 31. ha ki az istennek részére vagyon, jöjön én hoz-
zám : részén Jord. 70.
rajta ra-nak Jiol kérdésre felelő alakja. így : nyilat vet rajta (1. f.)
W'UikJ. 211. szerencsézik rajta Döhr. 470. megkérdeni rajta : róla felőle
Érd. 271. Jord. 084. hálát adunk rajta : értté Érd. 310. menyönk raj-
tok (tájb. ma is) Érd. 385.
182
12 -róZ a) a maiakhoz hasonló kapcsolatokban és érthetőn, bár
ma szokatlan szók mellett vagy más értelmű vonzókkal : érteközik az
igéről : tudakozik tanakodik Érd. 112. mivelkedetökröl okot adnak :
-nek okát ad- Apor 124. valamiről hálaadás legyen D'óhr. 7. a ruháról
mit szorgalmaztok : aggódtok Mc. 24. elhajol vala róla : tőle Jorá.
284. „se jóra se balra ne hajolj ő róla" u. o.
b) más viszonyszók helyett szokatlanabb kapcsolatokban: örülnek
bosszúságokról, bánkódnak tisztességekről : -en Ehr. 20. vígasztalásról
örül Winkl. 5. víg vala látogatásáról : miatt Ehr. 20. alázatosságokról
dicsekedni Be. 27. jajj énnekem ilyen nemi (-u) látásról Nád. 845. gjö-
zedelem ellenségekről Be. 06. 292. magokat ellenségről megdiadalmaz-
zák /ic. 67. bosszút állni haláláról Bclr. 569. b. állni gonoszságokról
Tih. 242. megfeddi és megrongálja a kegyetlenségről Behr. 550. sege-
delem szükségről Bhr 106. érdeniljek a ti jelenvóltotokról örvendez-
nem Tel. 63. kiről csudálkozom Nsm. 20. az ördögöt szidalmazza arról,
hogy hatalma elveszett Dehr. 57. bűnös voltáról hire vesztő : infamis
(1. összetett : hire vesztett) Érd. 542. mi leszen mi rólunk avagy mine-
könk nyavalyásoknak Vlfk 87. vallana irgalmasságot népről Krisztus
iránt Bhr. 111. menedékek nincsen ő bűnökről Jord. 682. (mentség)
bűnről elég lenne : bűnért Kall. 1902.
13. -vei a maiból többnyire érthető alkalmazással, ok eszköz társa-
ságkapcsolat hasonlóság stb. kifejezésére : méltósággal szűkös : -ölködö
Vtrg. 126. szűkös az keresztséggel : hiányzik neki, szüksége van rá Corn,
17. nincs szükségünk orvossal Z)öZ^/\ 410. marhával szegények de istenvei
gazdagok Ehr. 70. lélekkel szegények Corn .2 8ö. tejjel mézzel foly Corn.
211. vélek egyenes : egyes (arányos) Érs 339. barátokkal egyénbe : együtt
Ehr. 86. mihden állatból valami rész vagyon az emberbe vagyon az em-
bernek „kez" (köz) része az kövekkel, . . vagyon élése az fákkal,
érzékenysége az barmokkal . . értelme az angyalokkal, köz terjnészete
minden teremtett állatokkal Ers. 133. álnokokval számláltatol Jord.
50. ö vélek megszerződtenek „-zettenek" Jord. 308. lába nyoma vérrel
tettetik vala : tetszik ki, tűnik íelNád. 539. nem vagyunk méltók kincs-
csel „-ewl" Ehr. 130. méltó vagy háláival Ehr. Ii8. orczával ékes Be.
51. szívvel alázatos Be. 246. szép személylyel vala : arczú Be. 170.
hotal kelve : hóddal reggvel Érd. 429. két szerrel megbővöjti Éid. 611-
tétemenynyel szótevö Bohr. 330. borral „meghevőlt" : hevült (?) Be.
63. heteiének dagálylyal Jord. 722. előlveszi tisztességtétellel : meg-
előzi Bom. 283. halállal előlvétetik : megelőz- Tel. 70. fével rázni •
fejét Kules. 276. foggal csikorgat ő ellene Br.hr. 66 farkával csavar
Érs. 315. meghalnak szoméhal /orr?. :ZJÍ^. irgalmazzon az uraz ő népé-
183
vei Joril. 244. irgalmazok kivel akaraurlok Jord. 72. írásával adta ma-
gát üidögnek Dihr. iö5. vérrel kifolyó sehek Winld. 77. tekintettel
inegfügaték : captus Dom. 33. émelyeg a „yoliunt" gyomrunk étekvei
Apóst. 13. mely hóval emberek ugyan meggyúladnak nagy bőségnek
miatta Érd olÜ. vélbetetíen bideglelésvel foglaltatik meg Tel. 130. ötét
úristen nagy szépséggel tökéllé Kati. 1636. vele össze Corn. 229. bűn-
nel ember elrekkent vala Kati. 1903.
Kettőztetésben : szereimmel szerettem, haraggal haragszom
Be. 295.
14. -hoz összetartozást s effélét jelentve maiaktól különböző von-
zókkal : hozjád vigyázok : rád figyelmez- Thrwr. 133. urokhoz hallgat-
nak : -ra Kati. 15ő4. Magyarországhoz hallgat : tartozik Krd. 496.
hozjá szerkezett Kitles. 242. szerkezének én hozzám Kesstli. 46. hozjá
fonalodotí : fonódott csatlódott Érd 479. férjéhöz eg}'esödÖtt Dehr.
42. magát a szüléshez szerezni : alkalmazni Tel. 221. valakihez tériti
magát Debr. 283. hozjád láthatás Frsf. 143. érdemedhez egyenes :
egyenlő arányos méltó Döhr. 420. lábához békél : simul ÉJrs. 123. pat-
vart keres mihozzánk Jord. 87a. gonosz hírt költ „kötend"' valakihez
Jord. 246 kiket hozá hallunk : róla Erd. 272. hozjája vél : róla gya-
nít, rá gyanakodik Nas. 139. gyakorta ríítetik vala istenhez : ragadtatik
Elír. 8. intéztetünk halni valókhoz : aestimati sumus V. hasonlittatunk
Döhr. 99. figyelmezek én hozzám Keszth. 214 nemzetekhez fügyelmez-
tetik prófécia Be. 180.
15. -éld ma csak határzók ragjául él, máskép alig ; némely codex-
ünkben élő esetrag és gyakori (1. Eagozás). Jelentése itt a mai -Jcéíd -rá
nézve gyanánt szerént stb. így : szája kedvént eszik : szája izént v.
izén Ehr. 80. ezént fizetsze : ekkép Döbr. 252. ki beszédek példa értei-
mént vannak : -ként, gyanánt Döhr. 309. istenségint atyjával egyenlő,
emberségént annál kisebb : -ra nézve Döbr, 58. úgy mint egy napént
volna : nap gyanánt napnyi Jord 309. törvényént való vőlegény : sze-
rént Érs. 530. száz geraént való örökség : girányi Érs. 416. hasonla-
tént monda Döbr. 295. ki testént született vala háborgatja azt ki léié-
ként . . Döhr. 308. vala az ruhának ő mértéke az szűznek ő testének
mértékeént Érs. 418.
16. -ként leginkább határzók képzője vagy ragja : esztendőnként
Corn. 120. miként — azént Kati. 1554. nem hiszitek-e mert (hogy) éu
atyában (vagyok) ; egyébként művelkedetekért higyétek Mc. 201. ha
mindenként megíratnának, nem foglalná mind e világ összesen . .
Mc. 215.
17. -kéd eredetére nézve amavval azonos lehet ; de jelentése szo-
184
rosabban osztályozás, csoportozás. A inai -hént szercnt helyén állott,
így : koroukéd -ként Jord. 107 . 221. fejenkéd házonkéd Jord. 175.
esztendönkéd Jord. 230. seregenkéd a hadnagyok kiáltsák Jord. 241.
seregenkéd megyén a nép Jord. 290. izenkéd reá felel Érd. 527. az
evangyéliom kezdettől fogva mind végéig igénkéd s értelemkéd teljes
isteni méltóságos bölcsességgel Érd. 114.
18. -ért a maitól ritkán eltérő jelentéssel. Mégis néha : miatt heJi/ett
stb. kenetekért hamuval tölte be a fejét : helyett Br. 78. szemei meg-
homályosodtak, nem vénségért de könyhullatásért Virg. 107. az út
hosszú voltaért körülmetéletlenek valának Jord. 293. legyen ö neki
szállásért az istálló, eledelért téj. Lohl-. 138.
A ragok alkalmazására nézve a fentebb alkalmilag megjegyzette-
ken kivül meg kell még jegyeznünk, hogy az ebbeli eltéréseket, a mai-
tól való távol járást, ingatagságot és zavart általában a nyelvezetnek
a maihoz képest szembetűnő rendetlenségét belsőkép a gondolkozás
és beszéd elvontabbá létele, a gondolkozás és beszéd tárgyainak
viszonyainak változása, külsőkép az idegen latin iratok nyelvalakjai-
nak nagy és zavaró hatása okozta. Két szükség volt ; mindket-
tőnek nehéz volt eleget tenni. Ugy gondolkozni, mint az irók,
kiket fordítottak, utánoztak ; úgy beszélni, mint amazok tárgyalása és
beszéde, másfelől a magyar nép lelke kivánta, nehéz és idegen dolgok-
ról magyai'osan : alig volt egy hamar lehetséges.
Különösen kitűnik ez — a szókéi^zésről most nem szólván — a
szófűzésben, kivált a ragok alkalmazásában és okozza különösebben:
a) A casusok jelentésének sokfélesége. Ezeknek megfelő ragokat
nem könnyű volt találni, legalább olyakat, melyek a dolognak úgy meg-
feleljenek, niiiit a magyar nyelvszokásnak, és a kifejezett viszonyokról
való alapnézetnek. A norainativust és accusativust, amazt semmi, emezt
tárgyraggal forditani nem volt nehéz ; de itt is könnyű volt megtévedni,
ha az idegen szólás erősebben vonzotta őket mint a nyelvérzés. Innen
az effélék : az első mondatik alázatosság (nak), — isten teremte az
embert ártatlant stb.
De nehezebb volt visszaadni az u. n. obliquus casusokat, melyek
végzetei a latinban sokszor azonosok voltak, a magyarban pedig többféle-
képen tétethettek ki ; a dativ és ablativ, a nominativ és többes vagy
egyes accusativ végzetei ott egyenlők igen sokszor, itt pedig sok ragnak
felelnek meg, ezek közül az igazit megválasztani, a választás által
mindkét irányú hűségnek eleget tenni igen bajos volt; ellenben könnyű
a ragokat egymással és a névutókkal hibásan cserélni fel, kivált ott, a
hol a gyakorlat is többféle és ellenkező volt s némely esetben egyiket
185
is másikat is, de bizonyos egyes esetek korlátai között megengedte,
így lettek : méltó ítéletnek ítélettel pokolban, nagyobb vagyok atyám-
tól -ról, -nál, méltó halállal -nak -ra, marhával szegények stb,
b) Ugyanez áll, látjuk, a névutókról és illetőleg a latin praeposi-
tiókról is. A latin in oly esetekben használtatik, mikor a magyarban :
-ba -ban -úl -ra iránt stb. állhat ; j?ro : -ért miatt, helyett, gyanánt. így
lettek : szálláséra lett istálló, kenetért hamu . . , vénségért homályo-
sodtak : -úl gyanánt miatt stb.
c) Nagyobbá tette a bajt és a zavart az elvont, bár gyakran előfor-
duló elvont szók vonzatának eltalálása. Péld. szűkös szükséges zavaro-
san többféleképen szerkesztettek. így : szűkös keresztséggel, nincs
szükségünk orvossal, reá szűkölködnek stb. Mutatja ez a ragokon való
nehéz eligazodást. Talán a népnél lévő s az iró emlékezetében jelent-
kező szólások zavarják. Mert van : szükség valamire, szűkös szükséges
valami, szűkében van valaminek stb. így az ily alakok : jól kelletik úr-
nak népében, kiben kelletségem vagyon, kiben jól kellettem magamnak.
d) Mutatkozik aztán a középkorban is megvolt tájbeszédek kü-
lönbsége. Hogy egy azon esetben -tol -nál -ról -lói -ral stb. mondattak,
egyik oka itt van. Mondják ma is : nagyobb tőle : nála, egyenlő vele
és hozzá, mire véled, mit hallok hozzád, rólad, felöled, semmi sem lesz
rólad, belőled stb.
A ragok használatában feltűnik még, hogy ezeket s még többször
a névutókat, legritkál)ban pedig a képzőket, ha igen sokszor vagy né-
hányszor fordultak elő, mellőzik az irók. így ezekben : nagy kegyetlen-
és irgalmatlanságokért vesztette el az idegen nemzeteket (V. ö. a mit
-Ság alatt mondtunk 1. Szóképzés) Jorcl. 318. se lelki- se testiekben
Göm. 43. hozj ide erőtleneket vakok- és sántákat Bohr. 350. ez sz. Pál-
ban Antal idvezítőnk (et) Krisztust látná PiCr 92.
így van kivált a nálhűl v. ncUt'ü-re nézve. Ha ez sok egymás után
következő szó után tétetnék, maga a -nál tétetik mindhez, a -líil keve-
sebbhez vagy egyhez. Péld. oltári szentségnél kűl és hitnél reménység-
nél szeretetnél és malasztnál kűl kivé nem mulhatik Érd. 306. Itt is a
nál és Jcűl önállósága az ok (1. f.)
59. §. Névutók vonzata.
A névutók nem épen azok voltak a középkorban, a melyek ma
ismeretesek ; s jelentésök sem minden esetben a mai volt. Voltak ezek
is, elve elvől, vizett, ulta fogva ; és nem a mai alakjokban és jelenté-
sökkel voltak több mások. így ezek :
186
felett felöl felibe felire v. fölibe stb. Ezek vagy fél föl határzótól ered-
tek : vagy fél ma is meglevő, akkor többjelentésű névtől. Például : a) min-
den tanítóimnak felette értek : mindnek felette vagyok értés dolgában
Döbr. 65 én f jemnek hajának felette sokasúltak, kik engem gyűlöltek
Döbr. 129. port bányának ö fejők felire : felibe Jord. 919. Döbr. 615.
álla a koporsónak felire Érs. 346. b) parancsol te felöled : a te ügyed-
ben, rólad Kulcs. 227. nincs vétők ő felölök : részökről Kati. 300.
330. ki ti ellentek nincsen, ti felöletek vagyon : feleteken, részeteken
(feletek ily értelemben Kazinczynál gyakran!) Jotd. 786. a szűznek
teste felöl kell fénlenie : -re nézve díszesnék lenni Tih. 261. Máriának
teste és lelke felöl kellé Názeretben laknia testiképen Tih. 274. tizen-
két jószágokat kellé vallania, teste felől negyet, lelke felől négyet, teste
és lelke felől is négyet Tih. 275. menere ti felőletek lehet, minden em-
berekkel békességösök legyetek Erd. 76. különb-különb félbelöl jőnek
vala hozzánk : k. felől részről Elír. 25.
alatt alá alól : ok és szerzés alatt akar valamit : feltétel alatt
Érd. 591. semmi ok alatt meg nem nézheté Nád. 479. bűnnek alája
vettetett; obnoxius (1. -nek) Tih. 2'j8. mennynek alóla töröljed el Jord.
265. megesmeré, hogy Heródes hatalma alól volna : de potestate H. is
esset V. Mc. 164. orczájokat alá vallják : alant lehajtva tartják (hatá-
rozó) Tih. 200. (fel vallja o. u.)
bclöl : ben, te kapudnak belőle lakoznak Jord. 235. ligy vala ön
belőle kivűl, hogy te beszédidhez mendenestől fogván semmit nem hajla :
annyira magán kivűl (magából) vala Ehr. 10.
kiviil lid kalöl -on pótló raggal is, de sokszor a nélkül : sövény-
nek helye kívül : helyén k. Ehr. 60. (1. Ragozás) ajtó kül Ehr 84. spitál
kövől Ehr. 102. út kivel Kidcs. 270. hit kívül Kati. 2258. város kivűl
Kati. 3916. Be. 23. egyház kivűl, oltár k. Virg. 4. 6. tábor kivűl Jord.
109. 152. törvény kivűl él Jord. 106. határ külől Döbr. 87. Izraelnek
tábora kivűl Jord. 200. kívííl lakozik a tábornak Jord. 98. példának
kivűle : nélkül Jord. 466. biblia kivűl Lobk. 35. lön magának és okos-
ságának kívüle Marg. 177 .
kiviil helyett : megválva, háromtól megválva Dom. 40. (3) vala
ott valaki a két véntől megválván Be. 169.
között köziben közepett stb. szállások közepett Be. 42. mikoron
a templom közepett volna, megjelenek . . Nád. 504. tövis ötletik ö
szemek közibe Érd. 288. ez napot valljatok egyéb ünnep napok köziben :
között Érd. 184. helyhöztetéuek két tolvaj közibe Nád. 283. beirák
szenteknek közibe Érd. 184. elegyejt beszedők közibe istentől való
igéket Dom. 224, megszüntetem emberek közül az ö emlékezettyeket
187
Jord. 275. te közepettecl : közötted Be. 255. te közepedből Be. 253.
ö közepeitek Be. 281. népeknek közepettek Be. 253.
elé előtt : pápa „elő" járulván foga az levelet Beér 21. essünk le
isten előtt Kvlcs. 234.
élce eh'öl : tenger elve : t-n túl Döh. 308. Jordán vize elve Jord. 2f)8.
269. 277. e barát lakoznék hegyek elvől : túlnan Ehr. 66. ki te veled
vala Jordán elvől, ime az keresztel Mc. 173. meglelték az tenger elvől
Mc. 180. Jézus jutott tenger elve Mc. 28. mene Cedi'on áradatja elve
Mc. 207.
ellen : eltemetek Moáb völgyében „fogor" ellenében Jord. 281.
menjetek a kastélyba, ki ellentekbe vagyon Mc. 51. mindezök vissza
ellen fordultának Nsz. 66. (adv.) egyik szája kedvént eszik, a másiknak
ne legyen az ellen mit ennie ? Ehr. 80.
után : utánok válta : eredett, indult Jord. 333. szenteknek után
járjatok Érd. 604.
aránt : az aránt hol szenvedett ű és megkisértetett : in eo V.
Jord. 802.
által -on és t rag nélkül és evvel : tő fok által menni 3Ic. 149.
tenger által menni Jfc. 179. Krisztus víz által és vér ált il is jött : per
aquam per sangvinem V. Bohr. 324. közepi által : -n á. Be. 35.
menne erdő által Debr. 629. Jordán vize által Jord. 270. „ét által" :
éjt által ^c. 55. Mind ezekben hely és idő értelmében; de átvitt és
elvont szólásokban is.
Diicdt mid néha hely értelmében, többször okot jelent és eszközt.
A kettő közt különbség nincsen : örvendetességeknek miattok Ka0.
196. uroknak miatta Dehr. 111. keze miatt Íratott : által Mc. 215. be-
tegségnek miá Marg. 216. vér miá föld megdöglék : dögösűlt Kcszth.
290. Olaszország miá vivé avagy tévé a hírt : 0-n által Dom. 151. vi-
lágot miá eloszlattak Ehr. 93. Cyprianus ő miájok kinzatott : általok
Beér 40.
öszve : együtt -vei, minden hozzám tartozóval össze Winld. 107.
az emberek felkeleti legyen önnön testetekvei össze : együtt D'óhr. 59.
barátosok lőnek össze (adv.) Winld. 184. ellenségesek valának egybe
(adv.) u. o. ez asszonynyal össze Corn. 416. sororvai összve Marg. 4.
vizekkel összve Be. 46. áldozat utálatos a tűzvel öszve Be. 322. veled
öszve — íiamval ö. Nád. 273. conventvel öszve Nád. 481. a bornak
ízét ő illatjával öszve elveszti vala Ers. 397. öszve : határzó Ehr. 9-
egybe : látá őket atyjokkal egybe Érd.. 146. Jézussal egybe esz-
nek vala Ble. 29.
lépest hasonlón, illőn : hoz raggal : Lázáron te is sirál hozzá képest
188
Érs. 318. kik látják vak azok és sirnak vala bozzájok képest Ehr. 69.
hozzá képest imádkozni kezde : amahhoz hasonlón Peer 100.
últa fogra : óta : miulta fogva ismertelek, dagályosok voltatok
Jord. 220. harmadnap últa fogva Jord. 403. ifjúságom últa fogva Érd.
217. kisdedségünk últa fogva Jord. 06a.
nálkül nélkül neköl stb. szükséges valami nélkül : szűkölködő,
szükséget érez n. v. Jord. 767. sz-ök vagyunk malaszt nélkül Érs. 577.
melyek nélkül voltál szűkes Fest. 382. áldozat nekül szűkes KaÜ. 1648.
néll.id h.-).úl (1 f.) én nálam semmit nem tehettek : nélkülem,
nálam nélkül (itt a nál ismételve) Guary X. ünála nélkül semmi sem
lőtt Dölr. 272.
vizeit: helyett, gyanánt -úl : bába vizet Tel. 77. tajka vizett :
dajka Érd. 426. betegség purgatórium vizett adatik Érs. 282. miként
bocsátott én atyám, azonképen én is élek én atyám vizett ÉJrs. 556.
császárnak vizette való : helyette Veszpr. 94. Gellértet szent atya vi-
zett kezdek tartani Érd. 544. hagyott, hogy ö vizette volnál én fiam
Tel. 118.
szerént szírte, szer-höl most alakúinak különböző ragokkal : -n
-t -ni -tc-\e\ így : hitnek szerént : hitnek szere-n-t vagy szere-ént Érd.
149. templom szerént : per templa V. : során Be. 174. látám réülés
szerént : r. során, folytán Jord. 745. jöjön ide nemzetség szerént :
során Jord. 299. személy szerént u. o, megháborította a népet mind
Judeán szerte (h.itárzó?) 3Ic. 164. kettei test szerént kettei kedeg
lélek sz. halnak meg Dom. 78. látá látás szerént A. asszonyt jővén ISád.
488. világ szerént szolgáit elereszté : v. szerte elküldé Peer 6. szó sze-
rént való káromlás szó sz. való isteni dicséret Sánd. 20. ne Ítéljetek
csak szín szerént Jord. 649. házasság szerént neki adatik h. során, ren-
dén Peer 2. kimene az hír faluszerte Ehr. 97.
gi/annnt (1. f. Ragozás. Névutók) helyett : gyanáján : ő hasokat
választották, magoknak isten gyanáján Cor)í. 164. szent gyanáu tisztel-
tetem „gianyan" : gyanyán (gyanó: gyanán, méltó : méltán stb.) Virg. 100.
Látjuk, hogy az -on-nal szerkesztés nem volt oly gyakori, mint ma ;
de ily összekötő ragul -t is szolgált. Továbbá, hogy a hol és hová kérdé-
sekre felelők felcserélődnek, mint elve-elvől, alatt- alól, ben- belől stb.
névutóknál láttuk.
60. §. Igéktől származó nevek vonzata.
Az igéktől -árképzővel származó elvontabb jelentésű neveket, mint
a szóképzésről szólván kitüntettük, gyakrabban használták. Alkalmaz-
ták az ás végzetűek helyett is gyakran. A mit ma így mondunk : állta-
189
ban, ültében, jártában, költében stb akkor más esetekben sok más rag-
gal és igen sokszor mondták. Mondatok összevonására és igy rövidebb
szóllások formálására fordították mint most is, de sokkal többször. így
a) áö' helyett mellékmondatok rövidítésére; kivánák eltávoztokat:
-ásókat vagy bogy eltávozzanak Apóst. 44. igy akaráai íí maradtát
JDöhr. 274. semmit sem alajtom én magam vallatomat. miglenM-tülette
látom a királyi kapu közt : nihil nie habere puto V. Be. 60. halálra
mondják vala menteket Érs. 33. te vagy kiben ő szünetlen szokta lakoz-
tát Guary. 68. ö ettekben, ittokban nagy szél támada : edentibus illis
Döbr. 513. sirtában mondja vala Winld. 84. e világ teremtetett mikor a
gyümölcsök értőkben vannak TiJi. 223. az isteni jószágnak ismeretére
kívánod juttodat Nsz. 3. mikor látandjátok az ködnek nyugot felöl köl-
tet ]\Ic. Í42. időnek elesztébb voltában születtetett : mikor az idő elébb
volt Ehr. 2. hallak ö voltát : hogy volt ^]c 83. senkinek sem akarja
megtudtát Mc. 85. látta egybe futtát a gyülekezetnek il/c. 80 bementét
szégyenli vala Érs. 314. nem kívánván vésztődet és halál miá rekkentö-
det : elrejtetés Érs. 507. {Kati ) jobban kívánja létét : hogy jobban
legyen Guary 23.
b) -nt képzőjíi név, tárgy- vagy más raggal álló vonzott névvel
csatlakozik. Igy ez beszédet szóltában Péternek esek szent lélek. . .
Döhr. 342. te magadat ismereti (igy) : magad ismerése Vesz]}r. 127.
vétkeztem hét írgalmasságokban nem lelettemben, hitemnek ágazatit
nem tartatomban, ellene vétetemben Viry. 11. 13. úrnak jovit hiszem
láttomat Döhr. 72. még az szóltában jőve : azt szólva Döbr. 513. mit
tétellel vallok örök életet Döbr, 368 kakas nem szól mígnem három-
szor tagadacz (igy) meg engemet ismertedet 3Ic. 102. [tudako-
zás (igy) kerestekben megfogyának : defecerunt scrutantes scrutinio Y.
Döbr. 122.]
c) hasonló vonzatban áó' néha sáy -talán képzős név is. Igy: imád-
lak fogl3^okat szabadításodért Pozs. 18. engem temetésre tötte, hogy
ajándékozott . . . Döbr. 431. őtet megáldás S<í>.d. 4. őtet látogatása
D(hr. 625. békességet hirdetés Döbr. 382. jó dologban magát foglalás
Érs. 533. az ellenséget mogijesztésre énekeltek Érs. 531. az ő minket
meglátogatása Dihr. 49 magát érettünk ennyire megalázása Dcir. u. o.
Decius császárnak a keresztyénséget háborgatása De r. 113. isteni en-
gedelmességért halált szenvedés Lobh. 168. M. mondatik áldottnak ő
szent fiát szűzen szülésének okáért Ksz-. 350. azokat, kiket kellene
tenni, elhalasztás Nsz. 357. András apostolnak úr Jézust követségéből
tanúságot vehetünk : követés Érd. 146. férfiat ismeretlen nem ismerő
Döbr. 507. szivemet való szerelmed : szeretés Thenr. 205.
190
61. §. Határozó szó és névféle csatlakozása.
Az esetragos vagy névutós főnév más névhez közvetetlen nem igen
csatlakozik. De igéhez és az igéhez közel álló, attól származott, jelen-
tését megtartott (-ó -ás) igei névhez kapcsolható ; de már igétől szár-
mazó elvontabb nevekhez (-at -mány stb.) csak egy közbe tett oly szó
által csatlódik, mely a viszonyszós nevet melléknévi vagy tulajdonság-
névi természetű szóvá tegye. így : házban ülő ült ülni szokott ember,
házban ülés : mondatnak, de házban ület iromány stb. nem ; tehát ház-
ban való írat iromány stb. kell. Gabonával élni élés lehet ; de gaboná-
val üzlet gazdagság stb. nem. Tehát a létezés mozzanatát: mely amaz
esetekben csatol, s mely az illető nevek ige mivoltában rejtezik való
lévő szokta pótolni.
A középkori nyelvszokás, a való lévő kapcsolóra nézve néha
eltér az utóbbitól és maitól Néha mellőzi, inkább mint az utóbbi idők,
azt a XVII. százban is némelyeknek unott kapcsoló szót (L. Geleji
Katona, Corpus Grammaticorum 315. 1.). Máskor nagyon is kiteszik,
ott is a hol elég világos az összetartozás, feltehető az összefoglaló
kimondás, és igy a kapcsoló szó szükségtelen. így téved a mai nép
szokása is mikor mondja : abbeli való bosszúság, vagy : templomba való
járás stb. ha csak az utóbbihoz hasonló esetekben a való-nak különös
fontossága nincsen.
1 . Mellőzik a középkoriak ilyekben : bűnöktől megtisztulásnak
miatta Böbr. 47. az ő minket meglátogatása (1. f.) Dchr. 49. az ö fel-
ségének magát érettünk ennyire megiilázásaért Dchr. 49. malaszttal
nem élés Nád. 89. (ugyanott való sokszor !) Krisztusnak bódog sz.-Fe-
renczre látogatásáról Ehr. 79. Máriának mennyországba menetinek
utána Érs. 262. bódogságra választás Dehr. J2o. bosszúságoknak
könnyen megbocsátása Dehr. 132. bűnre hajlandóságnak sonkolya Erd.
129. szíved szakadván (való) kérésed Theivr. 141. tűzzel emésztés
Jord. 807. bér szerént megelégöjtés (szolgáké) Érd. 78. rúla beszéd ;
de rúla való is; amaz többször D^öhr. (1. Stil és Szókötés) jegy az
idvességre az ájtatosság Dthr. 183. (szórend változtatása által kike-
rülve a víüö)., mondjad az ő nevét irgalmasság nélkül (valónak) Be. 181.
2 Kiteszik ilyekben : tudván és vakmerőséggel való tett bűn Érd.
208. megfeketűlt nap levő színed. . . hó levő tested BMKI. 20. 21 jó
levő ifjú Jord. 35>u néhai való jó Mátyás király RMKI. bálványoknak
való imádás (-nak -a) Érd. 428. pénznek való örültökben keresték
Nád, 545. szertelen való Ígéret, sz. való poritás „porithas" : pirítás
191
pirongíitás ? oktalan való vesztegség Nss. 356. szertelen v. ígéret
fenyegetés Nád. 601. rajta való írás : felírat Döhr. 402. (ma is) háború-
ságot békével való szenvedés Guari/ 14. éktelen való vigaság (é. adv.)
Náíl. 689. magának való értés Nád. 090. malasztra való nem szerzés :
készülés (szerződés) ? Nád. 092. kétségbe való esés Lahk. 79. rövid
való nap Lohk. 310. tekints meg engem: szívemet való szerelmeddel
Thcwr nem szűnik téged való bántástól Érd. 405.
Ig-ék kötés e-
62. §. Igenemek.
Kémely igék ma l)enmaradók -//. raggal, a melyek a középkorban
cselekvők vagy legalábl) ^/. telének voltak és e szerént szerkesztettek,
bár nem teljesen, de néhány legszokottabb példában kimutattuk fentebb,
az alakokról szólván. Itt csak néhány ilyet hozunk fel és mutatunk elő
összefüggő beszédben, — azután egykét különösséget sorolunk el, meg-
jegyezvén, hogy ezek nagyobb részét is a latinból fordítás, a latin írók
szolgai követése okozta. így :
1. oly igék vétetnek tárgyra hatóknak, melyek ma nem, olyak
melyeket jelentésöknél fogva alig is lehetne úgy venni. Például : eltéve-
bedték házát : eltévesztették (téveszt-től lehet : févched, tévesszed helyett :
mint ebed: ejtsed, szakóhad : szakajtsad, alóhad: alajtsad helyett: de
tcvelietUk tóvehcdte nem ; tehát téved tévelyed volt : tévehed s ez a
h képzőhöz tartozik) ilfc. 4o. teljed : töltsed. meg Winkl. 57. az éjét
mehessük ki (mint általfoly stb.) Lohk. 249. (az éjből m-nk ki) lakott
az klastromban busz esztendőt (ma is) Murg. 221. 224. beborulta vala
az homályosság: borít- Nsz. 37. istennek nevét elmélködi : -ről elmél-
ködik Érd 175. csudálatosokat gondolkozom Döhr. 54. elborulnál a
szép szigeteket Batty. 105. emléközeudő dolog Doni. 190 öríílöm, hogy
jöttél Erd. 180. igyeke/jed úr isten az megútálókat, hogy megfegyjed
őket, igyekezjed avagy nézjed az tudatlanokat ... az meggyónókat'
Érs. 307..
2 visszaható igék moga-\íi\ formálva a mai belszenvedő alakok
helyett: magát aláztatja: megalázódik Efir. 35. magadat indítod:
indulsz, mozdulsz Eh: 44. leteríti magát: leterűl, leborul Ehr 54.
siratja magát a leány : siráukozik Nád. 537. mene az viz partjára és ott
mikoron siratná magát, lehajtá fejét Érd. 386. aláhajtván ő magát
feligazejtván ő magát : aláhajol feligazodik Mc. 185. magát felfegyver-
ködteté : felfegyverkezik Virg. 54. kezdi magát boszantani és ilyen
192
szóval siratni : boszankodni siránkozni JÉrs. 511. (Kati.) magát rajok
haraguta «. o. 512. magát gyászruhába felöltözteté : felöltözött
Horv. 80.
3. Az első sz. alatt emiitett esettel ellenkezőleg mai tárgyas. igék
benmaradókul kapcsolódtak : csudál azon — rajta : -kőzik l\er. 69. 72.
imád: imádkozik, igy : imádni tere cellájába Ehr. 53. isten embere
imádjon Rómáért Fcer. 18. így igen sokszor sőt rendesen ujabb időkig
imádságokban, litáníákban péld. Pccr. 357 — 62. De van ez is: imádók
fiadat 11. 0. 366. istenhez imádkozik u. o. 364. ereszt : követet . Be. 11.
4. tévesztik ha nem gyakran is a tárgyas és nem tárgyas igealakok
vonzatát. így") általában : keáltonk te nevedet, hirdettönk te csudáidat
A2^or 30 én lelkem áldj Urat Dohr. 180. a világi hangosságokat és mu-
latságokat én érettem mind elhagyj és eltávoztass Naz. 98. az mit ő
hadban nem tehet, bölcs tanácscsal megszerezhet Kati. 607. kit soha
semlátám vala: láttam? Ehr. 47. kiket letette volna Jord. 158. ajánljad
mosd ki engemet. . . Theicr. 182. fordéhad engemet. . . . Kriza. 63.
sokakat tehetz (igy) kiket ama nem teheti Boci. 14. bódogok a szolgák
kiket találja Jord. 571. kit onnan maga megbizonyitja Érd. 406. tudó
dolog kit azok jobban tudják Krd. 407. efféle bölcseséget nem vallják
Dehr. 210. kit semmi nemű teremtett állat érdemiette Ns^. 32i. erököd-
jed megmaradnod a jóban Dom. 246. h) különösen a kötő vagy kötelező
mód egyes másod személyének d ragja végül elmarad, hihető könnyebb
kimondás kedvéért is. de a nélkül is : fordits hozzánk az apostolokat
stb. Ptír. 333. ujojcs meg a földnek színét : újítsd Érs. 144. orczádat
fordíts el : -ítsd D'óhr. 109. nyójcs ki. . .: nyújtsad Jord. 461. Igy sok-
szor utóbbi időkben is,
5. A szenvedő ige alakját latin példára szerfölött alkalmazzák ;
oly igéktől is formálják, melyektől utóbb és ma nem. Igy érdemeztetik :
érdemesíttetik Erd 555. Jeremiás miatt (általi vala igértetett Be. 285.
reá feleltetik D/br. 474. dicseködtetik Érd 474. csudáltattattik u. o.
jövendő bírónak hitetik lenni Kesstli. 49. hitettetik lenni Tel. 18. senki-
től sem hitethetnék bizony istennek lennie Debr. 256. bíró hitétől
eljövendő : bíróul Fest. 243. veteködtetik : vetekednek rajta : certatur,
disputatur Corn. 23. mi láttatik tinektek? Jord. 508. megbocsássatok
és megbocsáttattok Jord. 541. láttatik vala a fráternek, hogy látna egy
széket Dom. 249. láttatik dolognak történni Doni. 229. magamnak
tettetöm láttatni : mihi videor videri Fcsf. 403. a dolgot hitetik, hogy
megjelentötte a fráter Dom. 229. kérdetik — teleltetik X.<z. 319.
egészségnek gyógyejtási orvosoktúl kételködtetnek Dom. 33. nem
emberi akarat szerént szólaltatik. . . az jövendő mondás Érd. 457. sem
193
kell ebből igeu nagy szomorúságot vennie, hogy ha némikoron ellened
niondattatik és tétetik Dchr. 28'j. mennynek ablaka létetél : facta es Fest.
43. 267. szentirási jószágok nem gondoltattak Nád. 308. ha a liléknek
miatta a test nem birtatik, legottan megboloudúltatik Xád. 324. miként
,a várnak ajtaja erősen betétettetik és meglakatoztatik és az ajtóra na-
gyobb őrizet vettetik : mert hamar megvétethetik a vár : igyen színek
„zynek" (szív) kapui betétessenek, erősen meglakatoztassanak, mert
hamar megvétethetik. Ér.-^. 532.
6. lesz ige v n helyett áll sokszor mint utóbb és kivált ma. így :
alítja hogy ne legyen : nincs (1. Kötőmód) Bod. 5. mind ez (a mit te-
remtett) nem lőn elég úristennek : nem volt Corn. 120. ki jelentette
meg teneked, hogy mezejtelen lennél : volnál vagy Jord. 12. hogy ke-
deg ő benne lőtt legyen az isteni szerelem, az megjelentetik ebből.
Corn. 327. nem leszen egy ige es lehetetlen úristennél Jord. 519. ezek
lének a beszédek : lőnek valának Jord. 214. ember kedeg jó állat lőn,
isten meg annál is jobb lőn : vala Kati. 790. 791.
lesz alakjaival más igék körűiiratnak (1. Igenevek) így : lettek lőnk
megvigasztaltattak, lettek lőnk vigadók Fest. 83. (1. u. o.)
volt volna Corn. 324. (2) Chiary. 61. {>)
hat igével való alakítás vagy potentialis igék formálása (1. Szókép-
zés) ; hat mint önálló ige (L u. o.)
igen visszatetsző latinosság : nem vannak : nincsenek Jord. 124.
jelen nem vannak D(hr. 536 az zsidókkal Krisztust megölni tétettem :
megölettem Corn. 357. ha engemet tesz megfertőztetni : megfeztőztetsz
Corn. 404. még Marton vagyon fél keresztyén Érd. 343. val adni : van
mit adnia „mindenkor vagyon valami mit ember val adni tudnia"
Érs. 540. (1. f. Igenevek) mindenek lehetségesek vannak teneked
Jord. 503.
63. §. Az igék módjai. Kötelező mód.
Eftele alakok szerkesztésére nézve a latin szerkezet utánzása
okozott sok rendetlenséget s a magyar közbeszéd ellen való vétséget,
A jelentő mód alakjaira nézve alig van feltűnő különbség vagy
középkori sajátság. Mert igaz, hogy az alakok— természetesen idő-
alakok — némelyike kikopott már a használatból, ~ igy látok volt stb. de
mivel még ekkor, kisebb nagyobb mértékben divatoztak, elszámláltuk a
ragozásról szóló részben. Szófűzésbeli sajátságaikról alább az igék idői
czime alatt teszünk említést.
Itt a kötő és óhajtó mód alakjait tárgyaljuk, melyekre nézve a
latin hatása alatt sok oly eltérést találunk, a mely annyival inkább
IMRE S.; MA.GY. NYELV TORT. 13
194
megesmertetendő, mivel rajok nézve még ma is kétség vagj habozás
fordul elő, melyek némely ré.szét méltó megjelelnünk,
A kötőmód időit vesszük sorba.
1. Jelene önállón óhajtó, magát kötelező kifejezésekben a mai
módszerént; ilyekben : menjek el mirhának hegyire., és szóljak én
jegyesemnek: megyek Kár. J>öir. 477. Oh, ha én magamra lígy haragud-
jam, hogy téged szeresselek, vagy későn Fest. 368. Továbbá :
a) idői mellékmondatban, kivált ha jövő helyett állanak : minde-
neket ismersz mielőtt legyenek Be. 171. ülj az én jogom felől, míg nem
vessem . Mc. 50. hallgassatok, miglen a nap megvilágosuljon s a csillag
feltámadjon Érd. 4ő7. minekelőtte egyem, fohászkodom Érs. 375. én
mikoron kereskedő ember legyek, vallok egy drága követ K112. 96. mi-
nekelőtte elkezdessék az isteni zsolozsma, tanulj Horr. 227. nap setét-
ségbe fordul, mielőtt eljöjön úrnak nagy napja Be 208. idő jő mikoron
elólgyad. .Jord. 4!la. fenyeget, hogy megöljön 11. 0. minekelőtte enge-
met sötétség buróhon pokol elragadjon, .tűz égessen : segélj engemet
istenem É^'S. 171. mielőtt jöjön, keressétek Be 280. reménkedem,
miglen elmenjen hamisság A))nr 1. kicsoda merészkedik kevélykednie,
mikoron lássa. Dihr. 259. hozd, hogy lássam minekelőtte meghaljak
Tel. 231. mielőtt menny és föld elmúljék egy bető el nem miilik, mig-
nem mind legyenek Döhr. 418. kivántam ennem, mielőtt gyötressem
Dc7)r. 455. gyűljenek „-lenek" élőmbe.. és áldjam meg, minekelőtte
meghaljak Tel. 224. még hat napok vannak, hogy azután az ö lelke ki-
menjen Tel. 230. beszélletek énnekem, miglen idő elmúljék Be. 120.
hét idék változtatnak terajtad, míglen megtudjad, hogy a felséges ural-
kodjék Be. 139. nem nyugoszom, mignem kinyomottassék Érd. 38 oh
te hit kába mit gondolod ezt, hogy sukat élsz („eliz") mikoron csak
egy bátorságos napod ne legyen D ftr. ,?ii. Mária mikoron legyen irgal-
masságnak anyja, egy bűnöst is el nem hagy Tih. 149. minekelőtte
meggyónjam és communikáljam, megbocsássa Marg. 72.
b) okjelentő mondatokban nem illik tennünk, miért (mert) róma-
iak legyünk: vagyunk Jord. 704. az emberek megháborították a várost,
mert ők zsidók legyenek Jord. 704. menjen el és térjen haza, netalán
más emberre szálljon az örökség : száll (ha netalán : nehogy, akkor a
kötőmód rendes) Jord. 241. nem igazságodért adja neked a földet, mi-
ért kemény nyakú légy Jord. 218.
c) feltételes mondatban : ha angyaloknak nyelvével szóljak, sze-
relmem kedik nem leend, olyan vagyok. . Corn. 48. ha szerelmem ke-
deg ne legyen olyan lettem, mint zörgő érez. Döhr. 2Í>7. ha ti holot
gonoszok legyetek, tudtok jó adottakat adnotok, .moncvcl inkább ti
195
atyátok. . Dühr. 333. nincsen nagyobb, bogy ba ki vesse ű lelkét ű ba-
rátjáért : mint ba veti adja Döhr. 415. mert es ba mendeneknek gyötrel-
miböl megszabadiiljak, de a mindenbatónak kezét sem elevenen sem
balván nem távoztatbatom el. Be. 91. istennek országa igyen vagyon,
miként ba ember vessen jó magot és elaludjék és felkeljen és a mag
teremtsen és nőjön mikor ö nem tudja. . Mc. 77. mikoron fiadat öledbe
valjad, mikéi3 véled te magadat társaságunkra méltónak Tih. 189. mit
árt énnekem, ba minden ember gonoszt mondjon-, ba én lelkiismeretem
jónak mutat Ers. 542. mit basznál, ba minden ember en rólam jót
mondjan es jót állitson, ba én lelkiismeretesen gonosznak mutat..
Érs. u. 0.
d) megengedő mondatban : monda István : jóllebet szent apostol
belyett legyek, de méltán. . .Érd. 498.
e) visszabozó névmássalkezdett jelzői mellékmondatban : nincsen
oly titkos bely, ki eltitkoltassék istennek szemei elől Com. 120. biszed-e
lenni istent, ki mindeneket meglásson, melyek ez világon történjenek
Com. — (elleiíkező : u. o )
f) alanyi mellékmondatban : a credo első része az, bogy ő le-
gyen és bogy teremtette légyen Nsz. 315. meg vagyon irva, bogy én
legyek ti istentek Jorű. 94. láttatik, bogy ördögöknek birdetője legyen
Jord. 704.
g) tárgyi mellékmondatban : azt sem ballottuk, ba ingyen szent
lélek legyen I)'óhr. 338. megmutatja nekem, melyek jövendők legyenek
Be. 122. 153. tudom, bogy szép légy Jord. 19a. leszállok és meglátom,
bogy ba a kiájtást beteljesítsék Jord. 3Ca. fenyeget, bogy megöljön
Jord. 49ii. íé\Qlí. .'íúie meg: megöli Jorí/. 6;2rt ki tudja, ba megfor-
dóljon és bocsásson isten : fordul Be. 206. aleitja bogy ne legyen :
nincs Bod. 5. bogy kegyek ez úgy legyön, megbizonyítják Tik. 88.
tudom, bogy ez népnek birója légy Joid. 780. mindeneket meglásson,
melyek ez világon történjenek Com. 120. alajtom vala, bogy megismer-
jen Aimr 27. ezek irván vágynak, bogy bigyétek, bogy Jézus legyen
Krisztus, istennek fia Dühr. 325. látod, bogy arczel áldjon tége-
det: szemtől-szembe megátkoz Döhr. 514. mit obajtasz legyen ez
Jord. 407.
2. Kötőmód nniltja :
a) megengedő mondatokban : jóllebet semmi munkát nem töttél
légy, de maga. . Tel. 91. jóllebet nagy kár legyen, a mit rajtunk tett
legyen, de mégsem, akarnám vesztét Kati. 8779. akármely sokat
battunk legyen meg, ez világi morbát, ba az szabad akaratot meg nem
liattuk es serarait nem basználunk {fs 1, al. kötőszók) Ers. 168.
13*
196
b) alanyi és tárgyi mellékmondatokban : mondják, hogy ez ember
lőtt legyen Jakab WiuJil. 105. megbizonyíttatik. hogy inkább szerette
jegyen Érd. 3fíS. kérdés : mi időbe múlt legyen ki Érd. 481. láttatik
vala, hogy elhagyott legyen engemet Ns2. 104. lássátok, hogy úristen
adta legyen tinektek, Jord. 40. tudod miképpen szállottak le az mi
atyáink Egyiptomba és ott lakoztunk legyen, miként gyötrettenek min-
ket, miként kiáltottunk úristenre és meghallgatott legyen minket Jord.
101. mely igen felmagasztalta lett legyen, bel van Íratván . . Érd. 2'Jl.
Arról a sajátságos körűlírásról mely : „vetette lőtt legyen" stb.
példáinkban kitűnik, könnyen átláthatjuk, hogy a /acVíS snw vagy fai
stb. latin alakok másolata (L. Ragozás. Igék idői).
3. Kötő mód jöföje.
Néhány példából és rokon alakból, kivált az andó igenév haszná-
latából azt gyaníthatni, hogy -and jövő nem mindig feltételes vagy ké-
tes de egyszerű cselekvést jelent, hanem szokásos feltételes jövőt, mely-
ben néha csaknem egészen mellékes a jövő mozzanata. Nincs emberem,
mondja a tó mellett ülni szokott s régen űlő beteg, ki mikor a viz meg-
háborodand, ereszjen engem a tóba Mc. 177. ki eskendik az tartozik
n. 0. 50. mikor ő ága meggyermekdedőlend és meglevelezendik, tudjá-
tok, mert (hogy) közel van a nyár Mc. 50. Ugyanez : mikoron immár ő
ágában gyenge leend és levelecskéi kelendnek, tudjátok . . íJrs. 508.
minem ,,réio bial (ordít) midőn fíve vagyon, avagy „bűőg'' ökör, miko-
ron teljes jászol felett álland Ddbr. 520. mikoron az fertelmes lélek
kimenend emberből száraz helyeken jár, keresvén nyugodalmat Jord.
505. nem esznek, hanemha gyakran megkeresztelkedendnek (fürödnek)
3fc. 84.
Rendesen használták ezt az alakot :
a) idői mondatokban : mikoron a lelki vigasztalásoktól megfosz-
tandlak és tőled elvejendöm, szomorúságban hagyandlak : (tahát akkor)
te es légy megfeszídtképen Xs2. 110. ha úr házat nem rakand, héjában
munkálkodnak . . ha ur nem őrizend, héjába vigyáztok, keljetek fel,
me itől (mihelyt) leűlendetek Fe^^t. 85. én tisztelendő atyámfiai, mikor ti
testi betegségeknek miatta megszegctendötök . . tagaitokban kórsággal
illetendötök (így) fájdalomnak ösztökéjével izgatandatok . . lelki hántá-
sokkal szomorkodandotok . elmebeli keserűségekkel bántatandotok . .
kísértésekkel környíilvétetcndötök ; valamely ezek közül titeket talá-
land : azt ti bűneitekért isteni igazság engedi Érs. 200 ha leszállandok
(netalán leszállok) pokolra, jelen vagy, ha vendöm én tollaimat (-niá)
villámodat és lakandom tengernek végében : oda (is) te kezeid
visxnek engemet Apor. 109. míglen megizenendem, semmi se legyen
197
Be. 20. mikor lútaiuljátok ezeket leniiiek, tudjátok, bogy. . . Mc. 99.
bódogok az szolgák, kiket mikor jövend az úr, leleiul vigyázattok
Mc. 141.
h) feltételes mondatokban : ba földben eső mag meg nem lialand,
iiiiön maga marad; ba kedig megbaland, sok gyümölcsöt boz ki Bohr.
41S. ba só izotlenőlend, mibe sózatnak. . . Bohr. u. o. ba elmenendek
és lielyet szerzendek, ismét megjövök Bohr. 427. ba eljutand én
balálom. ott jelönjél én megváltóm Theicr. 296. az istennek bázában
cédrus lesztek, ba tőletek jó életnek példája származandik, ti társaság-
toknak jó nyájasságnak nemes illatja adatandik Érs. 249. nem teszen
lisztet, kit ba es teend, idegenek eszik meg Be. 191. miként mebet
erősnek bázába, banem ba elébb megkötözendi és azután vendi meg
Mc. 80. senki magának tisztességet ne vegyen, baneba bivatandik. . .
Aposf. 40. Valnki bijend és megkeresztelködött leend, idvezűl Corn. IS.
c) visszabozó névmással kezdett alanyi s más mellék mondatok-
ban : ki titeket illetend, illeti én szememnek fényét Be. 207. ki meg-
lelendi ű lelkét, elveszti útet Mc. 32. valaki kedeglen ez beszédeket,
kiket én nevemben szóland, nem akarandja fogadni, én magam állok
boszút Jonl. 240. ki teendi istenek akaratját az (az) én atyámfia 3Ie.
70. ki Krisztusnak bitét megtagadandja, busztnak neveztetik Érd. 70.
valaki n]ondand igét embernek fia ellen, megbocsáttatik neki, ki kedig
moiidand sz. lélek ellen, nem bocsáttatik Mc. 30. valakiket megoldo-
zandotok, megoldoztak lesznek menyben Me. 47. tü kiteknek szamara
avagy tcbene á kiitba esendik és nem legottan kivonzja-e azt szombat-
nak najijáu 3íc. 144. ki elbagyja ő feleségét és mást veend, belendez-
kedik és ki a fertői (így) elbagyottat veend, belendezkedik Mc. 49. 140.
ki az ? felele Jézus : kinek én a mártott kenyeret nyójtandom. BiJhr.
420. (Itt a főmondat, elmaradt); ba sokáig téged nézendlek és tebozzád
közelgetnék, netalántán a földre esném Féld. 48.
Ez alak basználata általában szabályos, kivételt alig szenved, úgy
áll, mint a XVIII. százig általaiban állott, bár kétségtelen, bogy ezt s az
ilyet a nép sobaseni alkalmazta.
64. §. Óhajtó mód.
A latin nyelvű írók példájára, kiknek nyelvében a kétes, feltételes
stlj. dolgokat mindig e két móddal jelték s néba finomul árnyékolták a
l)izonyossal ellentétben, gyakoribb az óbajtó basználata ez időben, mint
utóbb, kivált a nép nyelvének felülkerekedése óta. Még gyakoribbnak
mondbató, mint a XVI. századtól fogva. így :
198
1. Óhajtó jelenét találunk
a) Fömondatokban, mint ma, óhajtást jelentve. Oh ha (vaj !)
immár megtörnéd az egeket és leszállanál. . . Érd. 307.
b) idömondatokban : mikor meg akarnám vigasztanom Izraelt,
megjelentetett. . . JBc. 189. intenek, hogy mielőtt teneked szólnék,
azelőtt neked köszönnék Kati. IGIS. nem jutának, míg nem ragadnák
őket oroszlánok Be. i47. minekelőtte a kakas szólana, háromszor
tagadsz meg engemet. Jord. 610.
c) ol\ czél jelentésű mondatban : Jézus vitetik kietlenbe, hogy
megkisértetnék. Mc. 18.
d) tárgyi mellék mondatokban : félnek vala, hogy meg ne szaggat-
nájak Féld. 25. nem értheti volt, mi az szó volna Marg. 16.
e) alanyi mondatokban : lőu, ki minden nyelven értene, minden
írásban bölcs lenne Érd. 560. lőn hogy lílne Jord. 549.
í) mód-, fok-jelentésben : úgy lőtt, hogy meghalna a koldus és
vitetnék Ábrahám ölibe Mc. 149.
2. Óhajtó múltja.
a) Fömondatban : oh de ne támadott volna fel a nap ő világossá-
gával én reám, hogy ne vétkeztem volna (1. kötőszók: de) Ers 171. (a
mai módon, de más szókkal.) Jobb volt volna énnekem, ha ingyen se
születtem volnék «. o. 172.
b) idömondatokban : mikor született volna Jézus, ime a magosok
jövének napkeletről Mc. 16. kik mikor elmentek volna, úrnak angyala
jelenék . . . Mc. 17. Jézus, mikor leült volna, jövének tanítványi közül
Mc. 135. mikoron az ő atyja azt megtekintő (tte) volna, látá, hát ime
hét angyalok állnak ő előtte Érd. 837. mikoron a néji Moysesre kiájtott
volna „vona", imádá úristent Jord. 139. mikoron azért hitta volna M.
Józsuét és reá vetette volna ö kezét, mindenek eleibe veté, kiket meg-
parancsolt vala neki úristen Jord. 179., hogy elkezdtem volna levelet
írnia, fényesség foga be a cellát Érd. 563. Mikoron Fábián tizenhárom
esztendeig bírta volna a pápaságot, a D. császár F. császárt mordályúl
megölte volna s a császárságba férkőzött volna: a pápát hitiért meg-
ölette Dehr. 134.
c) okhatározó mondatban : nevezé az helynek nevét égetésnek,
mert ott támadott volna tüz Jord. 139.
d) megengedő : jóllehet mindennap veletek voltam volna, nem
nyójtottátok kezeteket reám Mc. 163.
e) feltételes mondat : ha Absolonnak szájában békeség volt volna,
soha atyjafiának ellene nem támadott volna és szörnyű halállal meg
nem halt volna stb. Guary ö7. ha itt voltál volna, az én atyáraíia meg nem
199
holt volna. Mc. 19H. (Itt csak volt volna ma elmcllőzött alak fontos s
ezt másutt is találjuk itt.)
f) tárgyi mellékmoiidatljaii : beszéljed iniue jót tett Tolna veled
Jnnl. íj.jl . meir})iedikálá, liogy neki jót tett volna u. o. gondolták, bogy
a íauitványok urzották volna el Érs. 104.
Oluijtó múltja belyett feltételes mondatkapcsolatnak fő- vagy
mellékmondatában jelentő módbeli jelen vagy múlt. így : Ha attyafiának
ellene nem támad, szörnyű balállal meg nem bal vala. . . ba békesége
volt volna, tebát önmagát fel nem akasztja vala Guary G7. ba jó leszen
vala, másképen is megtebeti vala KnÜ. 2077. ba nem leszen vala több
cápája egynél, tebát kéreti vala a priorissát. Marg. 60.
-nd vula-.hsi e gyermek élend vala „eellend" mi nagy lészen ő
benne : belőle Érd 259.
Fő mondatban : vajba vélönk jöbetsz vala Ehr. 74.
Némely más alakokat 1. Eagozás.
65. §. Az igék időalakjai.
Az igék időalakjai számosabbak voltak ez időben Osiek-e, vagy
ez időkben származtak, nem igen batározbatni el. De oly számosak,
oly sokfélék, a latin nyelvnek, mely effélében vezér és j^éldány volt,
alakjainak kifejezésére oly szabatosak, általában az igeidőkre nézve
tekintetbe vebető momentumokhoz oly alkalmasok, bogy nagy részök
kivesztét lehetetlen nem sajnálnunk. És méltánylást érdemelnek azok,
kik ez alakokat ismertetni igazolni sőt lehetőleg meghonosítani igye-
keztek. — vagy legalább a nyelvet történelmileg tanulmányozták és
annak egykori alakjait kincseit hivatottak s műveltebbeknek tudatába fel-
eleveníteni, benyomni törekedtek.
Az alakok elszámlálva (1. Ragozás. Igék).
Az egyszerű alakok származásának ősi volta kétséget alig szen-
vedhet. Az összetettekről pedig megjegyezzük, hogy ezek hihetően a
magyar nyelvérzéssel biró beszélők és irók szükség-érzetétől és nem
öntudatosan más nyelv utánzásából szülemlenek. Mert ezeknek a német
nyelv alakjai nem felelnek meg, (a szlávokéi ?) valamint a latin nyelvéi
sem. A latin alakokat pedig úgy megérteni, jelentésöket úgy kifejezni,
hogy : videbam : lát vala, vidi : láta és látott, videram : látott vala
viderit: látott legyen, videro: látandók — legyen, valóban élő és tevékeny
nyelvérzésre mutat. Hihető tebát, hogy az alakok nagyobb része ősrégi,
de mivel a magyar nép, a palócz és székely némi kivételével, legna-
gyobb részöket nem használja : egy részöket még is újabb, bár a köz-
200
érzéssel, megegyező alakoknak kell tartanunk (látok volt, láttam
legyen).
Mi volt az egyszerű és összerű alakok értéke, miben különbözik
általok a régi beszéd a maitól, példából lássuk meg.
„ . . . ime vala egy ember Jeruzsálemben . . . és az ember igaz és
istenfélő vala . . és sz. lélek hJcozik vala übenne. És feleletet vett vala
a szentlélektől nem látván (így) ö halálát, hanem döször látná úrnak
Krisztusát. És jőve ... a templomba es mikoron hdioztáh a gyermeket
Jézust. . . ez ember ottan vévé karjaira és megáldá úristent és monda
„uram elbocsátod a te szolgádat. . . mert látnk én szemeim te idvezitő-
(\qí,Yií szer Zeitéig minden népeknek szinök előtt. .. És ű atyja anyja
valának esudálkozván mind ezeken, mik mondatnak vala üróla. És
w/fT/rí/f/á űtet Simeon és monda Máriának: ime vct'etött ez sokaknak
Izraelben elesetőkre és feltámadásokra és jegyre kinek ellene mondtak.
És vala ott Anna. . . Ez nagy sok időket múlatott vala el . . . és ő urával
csak két esztendeiglen, élt rala ... es el nem távozik vala soha a
templomból, de éjjel és na])pal szolgál vala úr istennek ... Es ez oda
jővén ez korában vallást tcszcn rala úr istennek . . Jtrd. 524, (Láss
példákat Jord. (:18a. Ehr. 47—80. Corn. 855. stb.)
Ezekből és az ide összevetendő példákl)ól láthatni, hogy
1. A jelen alakja jelent a) jelen időben folyó cselekvést, b) tartóst
szokásost, c) jövőt.
2. Az elbeszélő múlt (láték) egyszerű cselekvést, melynek végbe-
menése máshoz való viszony nélkül emlittetik.
?. A tartós múlt (lát vala, lát volt) jelenti az egy másik cselek-
véssel egy időben folyó cselekvést. Latin imj^erfectum.
4. A végzett múlt némileg névi természetű alakja bevégzett multat,
állapotfélét jelent. Latin perfectum.
5. A régmúlt (látott vala, volt, láta vala) egy utóbbi cselekvésnél
vagy állapotnál elébb történtet jelent.
6. A mellékmondatok igéi, ha függésben idő- ok- stb. kajicsolat-
ban állanak, más cselekvést kifejező igékkel, vagy valamely gondolat-
beli történettel stb. rendesen kötő vagy óhajtó módban állanak. így
hozza ezt magával a latin conjunctivus gyakran előfordulása s annak
óhatatlan utánzása a megalakulni kezdett prózában.
7. A jövő rendesen a jelen alakjaival tétetik ki (1. f. 1.), mely
jelenleg folyót, de tartóst és jelent, — tehát jövőt is jelenthet és jelent-
hetett. Más rendes jövő még ekkor nincsen. Csak alakúlóban fog-gal
és pótolva kezd-áoi.
Ez lényegében és röviden az igék jelentő módbeli alakjainak
201
használata. Ezekre példát a fentebbiekben, a/ idézettben és minden
lépten találhatókban könnyű elővenni és alkalmazni. A kötő és óhajtó
módbeli idöalakoknak sajátságai, a mód mivoltával vannak kapcsolat-
ban, abba foglaltatnak, azzal együtt érthetők, mint a megelőző §-okban
kimutattuk.
De az elébb elsorolt idöalakoknak megemlített értéke, tehát ez
alakok, kivált a jelentöbeli egyszerű és összetett két múlt használata
nem volt általános, egyformán és egészben kifogás nélkül való. Mutassa
ezt néhány példa :
1 E példában rendes az elbeszélő múlt (láta) használata : lön
mikoron vélek ülne, kenyeret felvon es meg áJdci es nirgszcgé es nyújtja
vala nekik Döhr. 320. Az elsőbb alakok : lőn, felvon, áldá, megszegé,
világosan egyszerű, viszonytalan, rövid tartamú cselekvést jelenterek ;
az utóbbi nyújtja vala (nyújtogatja többeknek, egymásután) : tartóst.
Máskép itten : térdemre esem. .. teljes 40 éven térdemen állék.,
addig íel sem lölicm, hanem sírással hálákat adtam Istennek. Látni
való, hogy itt: állék: állok vala, adtam, ha folytonos cselekvést akar
jelenteni : adok vala, ha egyszerit : adék helyett áll. Tel. 303.
így : függél : fiiggesz vala WitM. 252. megszerzed, hogy honnan a
halál támad vala, onnan az élet támadna e. h. megszerzetted és :
támada. Érd. 537. megnyugovék a föld, míg éle Gedeon : él vala Jord.
334. álla: áll vala 3Iar(j. 147., 149. Döhr. 326.
2 A tartós múlt elbeszélő helyett: Mikor Mózes bemegyen taber-
naculumba, szózatot hall vala Jord. 133.
Rendesen : meddü vala, őneki magzatja nem leszen xalaNád. 397.
ki hátra ránt vala, ki agyon üt vala Göm. 8.
3. A végzett múlt némely íróknál alig, másoknál csaknem kizáró-
lag s a mai gyakorlat szerint, — mely már alig esmér más múlt alakot
— található. A Be. 45 körül sok ily t-s múlt. A Mc. 142 , 189., 198.
stb. csaknem kivétel nélkül mind ilyen.
Biztosan mondhatjuk, hogy a múlt e három alakjára nézve a név-
természetű elemeknek az igefélékkel vegyűlése s a körűlírás által
származott értelem-zavar miatt az egy korbeli írók közt sincsen meg-
egyezés. Jónak látjuk ezt épen az írók egybevetése által egy kevéssé
bővebben igazolni. Mert e dolgot fontosnak, általános érdekűnek tartjuk,
miután már a gyakorlat kérdése iskolákban is szóban forog s a nyelv
bőségére nézve igen fontos.
Egy codex írója alig használ egyebet, mint valá-^ tartós jelent.
Egy időben — mondja — vala egy fráter, hogy ki ördögöktől annyira
késértetik vala éhséggel, hogy napnak első ideje jutván oly igen éhezik
202
vala és ö ereje oly igen elíogy átkozik vala, de maga azért nem eszik
vala. hanem úgy mond valaö szívében. Mikoron keáef^ eljö rala az har-
mad óra, úgy mond luda. És mikoron djő vala az kilenczed óra, szokás
szerént hcfcJjesiti rala az ő imádságát, .és leleszi vala a kenyeret, liogy
ennéjek. Ezféle kisérteteket sok nap. . .szenvede az fráter. Tabát látá.
hogy az kosárból, kiben az kenyeret tartja vala, nagy füst kelé fel, es
kimeue az czella ablakán. Attól fogva az fráter nem éhezik, sem meg
nem erőtlenül vda. de inkább oly igen megerősíttetik vala, hogy még
két nap után sem gyönyörködik vala étket vennie. . .Féld. 1. 2.
Látható, hogy itt az úgy mond vala. jö vala. jut vala stb. elbeszélő
múlttal állhattak volna helyesebben, mivel egyszeri nem tartós cselek-
vést jelentenek.
Ez az ingatagság található másutt is. De leginkább kitetszik több
iró gyakorlatának összevetéséből. így : Márk ev. XU. részéből.
MmicAeni codex.
Kezde ö nekik beszélni. Zőlőt plántált ember és megköriiyékezé. .
és ásot(t) patakot és rakott tornyott és ajánlotta azt a vincellérnek és
és eredeti szarándoklaui. Es eresztette szolgáját, .kiket megfogván meg-
verek és eleresz'ék őket hivon. . . .Az követ, kit megutálta nak a rakok, ez
lőtt a szegeletuek fejében, úrtól löft ez a csodálat . . 'Megesmértek vala.
hogy ö reájok mondaná. . .
^ord. c.
Kezde szólani. Egy ember plántáUi és sövénynyel körülvéve és
vermet «>a és tornyot raka . . és ajátdá és messze útra mene. Es kiddé
a másikhoz ö szolgáját . . . azok kedig megfogván űtet és megverek és
hévon horsáfák el . . . Az követ, kit meyútállanak lön az szegeletuek
fejévé. Úristentől szereztelek ez. Megesmérek, hagy ő rólok. . .
Még egy példát veszünk a zsoltárok fordítóiból :
107.
JJobr. cod. 129.
Apor
18.
Keszth
bemenének
mentenek
(bemennek)
borítá (?)
mer ej tett
meréjte
munkálkodám
munkálkodti
im
-dám
rekedének
-dtek
-dének
megfogyának
-tanak
-ának
megsokasultak
-tak
-ának
gvűlöltek
-tek
•ének
203
megbátoníltak
-odtak
-erő sülének
tűrik
tűrtem
szenvedek
befctlc
befedte
befedezé
lök
lettem
lék
öü „eon"
ött
ön „eewu"
eséiiek
estének
-esének
lön
lőtt
lön
lök
lőttem
lék
várom valii
várt
tűrtem
vala
volt
vala
lelek
leltem
lelhetek
adáiiak
adtának
adának
itatának
u. a.
itattanak
verél
vertél
verél
háborgaták
üldözték
háborgaták
toldják vala
toldottak
sérelmet tőnek
fogacla
fogadott
hozzá vén
111 egh álla
hallgatott
hallgatott
utálá
utálta
utálta
így még a Bohr. c. 34'J: és 350 s köv. összehasonlítván 3íc. és Jord c.
ugyazon (Luk. ev. XIV. XV. XVI.) részeit. Csak keveset jegyzünk ide.
Döbr. c.
3Ic.
Jord.
tön
alkotott
tön
híva
hiva
hívott
külde
eresztett
bocsátá
elveszett vala oö2
u. az
elveszett
lelem
leltem
leltem
monda 3(í2
mond val
a
monda
gonosz hir vala
megócsái
•látott
vádoltatok
mond vala
u. az
monda stb.
Látszik, hogy ez idöalakok törvénye az volna, melyet több Írónál,
több esetben találunk. De ez a törvény sohasem volt általános érvényű
s úgy nem állapodott meg, mint a hogy a görögben az aoristos, latin-
ban az imperfectum stb. használatát megkülönböztető nyelvérzésen
alapult szokás törvénynyé lett. És ingadozott a mi gyakorlatunk már a
XVIII. száz. előtt is. Nem erősítette s állandósította ezt a nyelvérzés
sem, mely a népbeszédre támaszkodott volna ; ez is a latin szófűzés és
az élő idegen nyelvek között ingadozott. Ezt tanúsítja azaz eset, mikor
204
egymás után rögtöü következő igék idöalakjai is tévesztődnek. Például :
én éhcz'ein és nekem ennem adtatok, szomjulioííá/w és innom adatok. Mc.
02. alább : ébezém- adatok- szomjuhogám stb.
66. §. Igenevek. Ige-fönév.
A magynr helyes népbeszéd sem idegenkedik az infmitivus gya-
gyakori használatától. Használja alanyul, mondomány-kiegészítöűl sőt
határozatlün igeképen mondományúl is De a latinos beszéd e haszná-
latot még sokkal gyakoribbá tette s oly viszonyok közt is alkalmazta,
melyekben már a nyelvszokássil és a nyelv természetével megegyezö-
leg nem állhatott. A következő példákból láthatni a helyes és hibás
alkalmazás esetei közül némely főblieket. Használták hát az ige-főnevet :
1. évzhf^ cstrrrétdt hitet J adást stb. jelentő igék után, mellékmon-
dat helyén : hiszede lenni istejit? Corri. í^6'. hisszük illeniek. .Be. 202.
hitetik lenni Keszth. 40. igazat higyetek mondanom Érd. 189. hissziök
Máriát dicsőséges lenni Erd. 482. látlak állanod Érs. 35. láta kijőuie
nékiket Érs. lOl reménylem ezeket ő tőle vennem Be. 87. miket
szólottam istenének ismeritek lenni Be. 29. szénán fekünni szenvede :
türé hogy . . Frs^ r>28. örül benyelni engeuiei Érs. 174. királynak or-
czáját nem viselheté szenvedni : nem birja kiállani Be. 63. megutálsz
tisztelnöd a te vakmerő bátorságoddal JVI. 05 hallotta gabonának lenni
Egyiptomban Jord 727. Istennek ajándékát vélted pénzzel birnia Jord.
734. élni nem l)izik vala Ehr. 4i. láttatik vala istentől elhagyott-
nak „hait" lenni Kaz. W. emlékezzél örülni, gondolkozni Corn. 79. kit
alítnak vala tűznek miatta megemésztettet lenni (múlt) Brs. 349. nui
kakas nem szól mignem engemet háromszor megtagadni esmérnéd :
esmérnéd, hogy megtagadtál Dör. 450. az epistolának tartalma ez volt,
liogy minden földekben és népekben . . .jelen esmeretekre lenne a zsidókat
készeknek lenniek ő ellenségekről győzödelmet venniek Be. 66. beszédét
meg nem változtatta, a melyeket (így) lenni okosság szerént meggondolt
Bom. 43. nem kételte szentnek lenni Ehr. 56. József kovácsnak olvas-
tatik lett lenni Érs. 211. olvassuk szentöknek angyaloknak ennen magá-
nak is az Christusnak jőniek Érd. 480. leié az asszonyi állatot minde-
nestől fogva semmit sem szólhatni Bom. 281. leltetik vala alonia
Marff. 14.
2. Nyilatkoztatás, Ítélés jelentésében : mutatod magadat lenni
szolgáló személynek Cori/. 202. nemdee mondám ez embert lenni
bolondnak Con). 350. mondván lenni csak tiszta embernek Boni, 305.
jelenti támadniok KcdJ. 1861. emberek kinek mondják ember fiát
205
lenni ? Döhr. 399. a tisztaságnak ékességét megjelenté szeretni Érd.
404. mondának a begynek felvettetni és a tengerbe eresztettni : [parancsl.
3 sz.] Mc. 94. szolgának vállá lenni önnön magát is'n/. 293. megmondotta
a zsidóknak ő magát lenni. .Doni. 358. mondván ötét lenni csak tiszta
embernek Doni. 305. mondják a felkeletet nem volni : bogy feltámadás
nincsen Mc. 90. ba képes volna annak lenni, bogy az ű testek pokol
tüzébe vettetnéjek, még az sem ártbatna nekik Sánd. 7. úrnak testét
minden napon venni sem dicsérem sem ocsárlom Ers. KIS.
3. Akarást, kívánást, bagyást slb. jelentő igék után tárgyi stb.
mondatokban : bol akarod alkotnunk vacsorát Me. 160. úgy akarom
ötét megmaradni Erd. 175. ne akarj sirni, se szomorkodjál Érd. 213.
ne akarjátok ezt csodálkoznotok Mc. 148 akaratja az ti atyátoknak
az országot tinektek bagyni Jotd. 571. átalkodnak vala ötét látni Be.
108. légy méltó bozzánk jönie : méltóztassál E'S. 100. az szent bitért
te neked bagyok felelni : kívánom engedem. .E'd. 203. elvégeztetett
dolog embernek megbalni Erd. 479. távol legyen egyébben dicsekednem
Erd. 530. tudnotok legyen tinektek Jord. 717. megbagyá ostorozni :
-tata Jézust Winkl. 188. ö parancsolá csendességet lenni Be. 3^. bagy
adni : adat Jord. 398. kére beljebb vitetni Jord 534.
4. tárgy- vagy czéljelentö s más szók után : ülnötök kedeg
én jogom, avagy balom felöl nem én adbatom tinektek Mc. 93. reája
vetek a keresztet Jézus után vinnie D'ob'\ 402. keresnek valamenniek és
futniok Be. 301. keresi elveszteni Ttl. 219. tanácsoznák az istennek
akaratját lennie Tel. 3 minekokaért szerzettél engömet meddőt özvegy
lenem? Td. 23. szerzé magát eleibe mennie : készüle l^jhr. 147. szer-
zettem őriznem; köteleztem Ai'Or 93. úr isten örökséget szerzett adnia:
ígért N^2. 187. közel volnának megkeresztelkedni Erd. 2S7. szerzek
környülállani minden bálványt Coni. 191. kívántam a pascbát veletek
ennem Döbr. 455. szorgalmatossággal szorognak vala kazdagólni ly r.
70. incselkedik Jézust látni Érd. 138. incselkedjenek imádkozni VUk.
10. ki mutatott elfutnotok Mc. 18. bozzá told. .elereszteni (1 f.) Mc.
157. toldok irgalmaznom : addam misereri Be. 181. másutt : nem tol-
dom, bogy szei-essem őket Be. 194. és : tóldattanak bünbödetre : ad-
diderunt ad peccatum Be. 198. egy belyt : nem toldom továbbá
ötét ékesejtenem Be. 220. más belyt : ne toldjad továbbá bogy pró-
fétálj Be. 227. bozzája járulni tébolygana Érs. 442. veszedelmezik
megtörettetni : períclitatur contei-i nervis Be. 2í0. mindenkor vagyon
valami, mit ember val adni tudnia Ér.i. 540. sokat vallok türólatok
beszélenem : sok van a mit beszéljek 3Ie. 18d. kibozta mü atyáinkat
adni minekünk földet Bf. 99. adjon nyugalmat lelnetek Be. 2. engedjen
206
én velem lakozni vacsorán Guary 57. állj meg gonoszt tenni, ottan
megáll az isten boszút állani Érd. 87.
5. /ör/c)??7i; fs^Ví ntán mellékmondat helyett : történek esőnek vé-
szétől szelétől őnekik megsetétiílni Dow. 230. történik menniek Tel. 20.
t. zai'ándokságot járni menni Uril. 253. t. jelentetni T<1. 3. jömDoni.31.
esek hallani Érd. 202. egyedül futnia esek liMKI 8. veszedelmezik
meg törettetni Be. (1. f.)
C. hat önállóan más ige mellett, kiket hathatsz vallanod: birhatsz,
tudsz birni Ehr 98. (1. többet -hat képző.)
nem tehetek e beszédnek értelmét megnyitni : aperire Be. 142^
megfogyatkozott szólni WinM. 87.
tudnia vala Jeronimust. .polgároknak egyikének lenni Ers. 339.
leszen megítélni eleveneket és holtakat Érd. 59. oly szépségő volna,
hogy senki sem kétölködnék benne (hogy) angyali kéz miatt nem volt
vona szerezni azt : a. kéz által nem volt volna alkotva Érd 201.
A helyesebb szerkezet hogij-gyal nem ritka. Tehát a hibás szer-
kesztés nem általános és kivételtelen; csak több esetben előfőfordúló,
túlnyomó és az ebbeli latinismus szolgaisága szembetűnő. Visszatetsző
1. midőn oly esetben jön elő az infinitivus, melyben a közgyakorlat
szerént nem jöhet s hihető a népnél akkor sem jöhetett volna : esek
hallani, 2. még inkább, midőn valamely név esetraggal fordul elő mel-
lette, melylyel nem fordulhatott volna : történek ő nekik megsötétűlni,
3. még inkább, a hol a latin szerkezet kedvéért tárgyragos név is jő a
szerkezetbe : tanácsoznak isten akaratját lennie. 4. és midőn még lenni
leit lenni stb. által is bővitődik a mondat : mondára ez embert lenni
bolondnak, — és : láttatik kellemesnek lett lenni istennél. De erről most
fogunk szólni.
A főnévi igenév n.idtja a mondomány-ige múlt igenévi alakjától,
meg a hsz-wek Irniú alakjától formálódva, a névi mondománynak pe-
dig /e//-nek és lenni-u^k, mindkettőnek utánna tétele által alakulva e
kornak sajátja, és elég általános használatú.
a) Icsz-wQk múlt igeneve : lett lenni ; ily formán fordul elő : ki-
ket szent angyaloknak vélhetjük lett lenniek Érd. 452. vallják lőtt
lennie Ehr. 69. nem kételkedőnk M-ról lőtt lenni Djhr. 496. mondom
Jézust szolgáltatójának lőtt lenni a környülmetélésnek Érd. 9 mely
tisztúlat (-ot) az ott eltemetett keresztfának ereiből hihetjük lett lennie
Érd. 290. e dolgot a leánynak mondása szerént vallák lőttnek lenni
Tih. 314. láttatik kellemetesnek lett lenni istennél Jord. 823.
b) más igéktől származó ily alak használata : kit alitnak tűznek
miatta megemésztettet lenni Érs. 319. lelek Mártont kimúlt lenni
207
úr istenben 7i>5. 352. arra monflja verstörlitő mester . . három Máriá-
kat szült leimie : szültek T<7. 14 minden lélek, ki vallja Christust,
eljöttnek lenni, istentől vagyon Jord. 870. tekintvén magokat vétkez-
teknek lenni Tel. 210. vallom nehezen téged megbántottam lennem :
súlyosan . . Tel. 87. mond vala négyet nyert lenni úr istentől Ehr. 104.
látlak téged ördögtől megcsalatott lenni Elír. 52. alitja magát megkent
lenni Eln\ 93. érdemié látni szent atyát égbe félemeleti lenni Ehr. 64.
azanna örvendezést érzett, hogy sonha ö életében oly nagy vigaságot
nem emiejt vallott lenni : nem emlékezik hogy birt Ehr 132. érzé
megtartott lenni Elir. 144. találá megfejtett lenni Ehr. 144. ismerte
feltámadott lenni Ehr. 161. bizonyítaná úr Jézust szenvedöttnek lenni
JDihr. 5. találjuk használt lenni Érd. 404. asszonyról olvassuk mondott
lenni : hogy mondta Érd. 481. hallottuk eltemetett lenni Erd. 486. gon-
dolhatunk koronát adott lenni : adott Érd. 402. érdf met nem volt, mint
mostan halljok vött lenni Erd 556. mondának őtet hallott lenni ká-
romlás beszédet Jord. 725. mostan emlékezik ö magát éjjel látta lenni'
mint jelenik vala Izrael népének elmenése : end. hogy látta, mikép lát-
szott . . . Be. 292. inkább választom istennek házába elvetette lennem,
hogy nem bűnösöknek házába lakoznom : elvetetten ? Kidcs. 208.
Az ily igenév személyraggal áll más személyragos szó mellett,
felesleg ragozva :
a) mikor az ily személyragot; a másik szó személyi viszonyával
megegyeznek, ugyanazon személynek felelnek meg. Péld. ha merész-
kedik kevélykednie . . . I)ehr. 259. mit látnotok mentetek ? Döbr. 261.
engedj engemet juthatnom í^^rd. 21^. érdemeljök meglelhetnönk Erd.
810. akarnám megtudnom Pild. 40. 51. alajtották ő magoknak valla-
uiok éneknek edényit Be. 224. kerestek vala menniek Be. 301. nem
toldom tovább őket ékesejtenem : non adjiciam ultra superinducere
eum Be. 226. kére bellebb vinnie őtet Jord. 534. ha merészkedik ke-
vélykednie.. . Dcbr. 259. tudok megaláztatnom, tudok felmagasztal-
totnom es tudok fogyatkozást tűrnöm, tudok bövölködnöm es Érd 372.
hányszor akartam egybe gyűjti nem... Me. 58. akartam veszteglenem
Érs. 334. bemenvéjek királyhoz, valaniit kértének volna, veszik vala
Be. 52.
b) mikor csak e személyragos infinitiv van személyileg meghatá-
rozva, de ez is felesleg : mintha igen fáradtam volna kezde alonnom
kelletni Tel. 301. kezdette a leszállóknak gyülekezete dicsérniek az
istent Mc. 155.
c) mikor a személyragok vagy személyek különbözők, egyik több-
nyire'az egyes harniadik személyé s ez a másik, vagy többi ragos szóval
208
személyre nézve nem egyezik. Erre nézve maga az is különös eset, La
a mondomány igéje is ragos, a tárgyúi álló ige is s ez utóbbi infinitiv.
Ez ma szokatlan, de lehetetlennek nem látszik. így: kit akartok elbo-
esátnom ? JorO. 445. alíták meglelnie Dchr. 108. aliták, hogy lelné-
jek n. 0. 107.
Szép rövidséget okoz és egész-^n lehető ilyen : nem akará a jó
isten megtunnonk, ha választott minket vagy nem Behr. 127.
De következetlen a személyragok különbözése, mikor egy cselek-
vésre vitetik. Például : királyok akarnak vennie Tel. 265. mit hathatnék
adnia Ehr. 45. kész vagyok neked irgalmaznia Nsz. 73. kezdek siratnia
Dehr. 44. ne akarjatok sirnia Érci. 535. elkezdtem volnék a levelet,
Írnia Érd. 563. nem akarandjiik jó mivelkedetekkel követnie Érs. 218.
láta kijönnie nékiket Jirs. 101. készek vagyunk a te mondásidnak en-
gednie J'Jys. 436. készek vagytok engem elhagynia Dchr. 230. nem
jöttem hivnia az igazakat Jord. 536. ha te kivánsz jutnia az bizon aláza-
tosságra Dchr. 252. látja vala az sz. atyákat igen örülnie Ve^spr. 93.
két barmot akartak befognia Dcbr. 15. nemde szemönket is akarod-e
kivájnia Jord. 154.
Ily igenév helyett, áll hogij mellékmondattal : kell, hogy tulaj-
donóhad Ehr. 98. mit akarsz, hogy tegyek 3íc. 154. (1. al. liogy
kötőszót.) •
Ugyan ez esetben -»c/.-kel szerkesztve : Jónás prófétát a királyok
negyedik könyve jelenti voltnak Be. 238.
A latinosságnak ebben különböző fokai vannak (1. f.).
1 . Maga a ?í'S^ múlt igeneve : /f/í lenni teljesen ellenkezik a mai
és hisszük a régi magyai nyelvérzéssel is. De így van a dolog a más
igenévvel kapcsolt lenni és lett kn-ii-vel is. Mindkettő világos utánzása
a latin szenvedői alaknak: visum fuisse — visum factum fiiisse.
2. A -}iek és -/ esotragok használata is korcs beszédre mutat; a
)?í7i;-et fsak az a körülmény mentené néha, hogy valami mozzanata
fordul elő a -nek-ke\ járó jelentésnek némely tulajdonítást jelentő szó-
ban így: vallja eljöttnek lenni: vallja eljöttnek. Ugyanez a -/ tárgyragot
is kevésbé latinosnak mutatja, ha az illető ige tárgyragot vonz. így :
mondja verstörlítő három Máriákat szült lenni : mond Máriákat. De ez
csak a -ncJc és -t ragokat menti az infinitivust nem ; és azokat sem
igazolja.
/
209
67. §. Igenevek. II. Melléknevek.
1. Jelenidü értelmével birok -ó -ö végzetűek. Ezek jelentése
gyakran szenvedő való és dolog, néha cselekvés helye és eszköze, úgy
mint a mai népbeszédben is sokszor előfordul: fonója van, szántóföld
temető stb. A régi nyelvben ilyek fordultak elő : mondó: mondandó
Böbr. 329. baló : halandó Kati. 6. Tel. 137. álmélkodó nagy csuda
RMKI. 170. tudó dolog: tudott, tudvalevő Érd. 7. plántáló fa: -ni való
Érs, 157. hideglelő nap : -lelés napja, nap melyben hideg lel Marg.
186. h. ember Tel. 139. leletező Lázár nevű Mc. 192. húsvét készülő
napja : húsvétra készülő 3íc. 210. lejtő : hegy lejtője 3Ic. 155. napi járó
út Urd. 123. Ninive nagy város, három napokban menő Be. 243.
Jelen és tartós cselekvést jelentő igenév, gyakran fordul elő
körülírva, vagy magában ige helyett, nem idegenesen, csak gyakorisága
által feltűnően. Urnák igazsága megfordító. . , bölcseséget adó . . . vi-
gasztaló , . . megvilágosító stb. Fest. 9. 10. te vagy engemet hozjád
fogadó . . . fejem felmagasztató KesztJi. 4. én hozzám folyamé vagy
Kessth. 27. 152. 175. állók valának mi lábaink Kesztli. 355. engem látó
mind megnevete DÖbr. 43. ez az istennek színét kereső nemzet Bohr.
47. megemlékezők legyetek stb. : memores Be. 28. 39. úrnak szava
tűznek lángjcíí osztója (így) puszták megtördelője, szarvasoknak szer-
zője, megindítója Kades pusztáját (így) cervos praeparantis V. Bohr. 74.
sötétbe járó dúlok Bohr. 108. tudom vala, hogy emberi nemzetet meg-
váltó legyen Apor 169. leszen hatalmat valló tiz városokon Mc. 155.
vala sok valálokat valló ilic. 91. valának felmenők u. o. hozam én
fiamat néma szellet vallót 3Ie. 89. látott figefát leveleket vallót Me. 94.
ez az életnek kenyere, mennyből leszálló Mc. 181.
2. Múlt jelentésű igenév :
a) jelzői kapcsolatban, mint melléknevek a mai gyakorlattól
kevéssé eltérők, csak gyakoribbak, állva az illető névnek előtte vagy
utána, vagy név nélkül is. így jó mértéket mérnek . . . teljest, tetöztet és
kifolytat Érs. 554. isten adta jókat elfeledni Érd. 129. lettek lőnk mint
megvigasztaltattak Fest. 83. hozának egy nemberiet törvénytöretben
fogottat Mc. 185, ragadj ki engem környűlvettektől Bohr. 79.
b) körülírva les3 stb. igével : született vagy szűztől : natus es Fest.
82. lesznek mindenek tanúitattak istentől Me. 181.
c) személyraggal : istenadta jók (1. f.) ten magadnak választottad
városod Pozs. 2. jövel es vegyed az neköd szerzöttem koronát Kaz. 34.
vén és idő járta rokonsága magzatot érdemlött fogadni : vén és időtől
megviselt rokona Érd. 384. (kitől az idő eljárt).
IMRE S. : MAGY. NYELV TORT. 14
210
d) -tt képzőjű, határozói szereplésű múlt igenév :
a) személyraggal, első személyijei kaijcsolathan : Úrangyala meg-
örízött innen elmenettem, ott lakottam és onnan ide fordólottam Be.
39. vétkeztem mindezekben álmadtam (álmod- alusz-) émettem (elmed-)
„almotam emetem" Virg. 13. [V, ö. vétkeztem... hitemnek ágazatit
nem tartatomba, ellene „vettetembe" (vétet) . . . u. o.] Itt -at főnév, ott
határozói alak vagy melléknévi. A gyakorlat habozása, a kétféle hasz-
nálat emez alaknak avulni kezdését mutatják.
h) másod személy ragával : láttunk téged éhezetted . . . szomjaz-
tad Mc. 62. téged keresztfán függötted káromló beszédekkel illetnek
vala Pozs. 9. imádlak tégedet a keresztfán függötted, tövis koronát
viselted Par 176. ti a városba bemenettetek, élőtökbe kel egy ember
Mc. 160.
7) személyraggal, mely harmadik személybeli alanynyal vagy más
névvel egyezik. így : lelek Dánielt imádkozotta és onszollotta ö istenét
Be. 145. őtet haragutta . . . ötét nevette senki sem látá Érs. 34S. látták
S-t a vének bemenette s tétova járatta Be. 168. mely fa alatt fogad
meg (őket) egybe beszéllettek Be. 172. látván azokat elfutottak (at),
leszállának Be. 43. látta Eszter királynét állotta Be. 59. M-t illette
látom Be. 60. látta Ferenczet egyház seprette Elír. 97. (1. liagozás)
Jézus azokkal vacsorálatta vévé a kenyeret Mc. 64 ö íi házban ejette:
evén, őtet látvájok a tengeren járatta megszomorodának Mc. 29. 41. a
népet tanította és evangelizálatta egybegyülekezének a papi fejedelmek
Mc. 156. Jézus látván azokat őtet követtek, monda Mc. 170. leié
árolókat illettek Mc. 171. mit tett isten ő vélek járattak Jord. 759.
látá őket alattok : nludtokban 3íc. 65. hallak a leváltak a gyülekezete-
ket morgattak ő rólla Me 184. a szolgák, kiket az úr lelend vigyázat-
tok Mc. (1. f.) ha vetkezette róla penitentiát tartott , . az isten neki
megbocsátja Gnari/ 6. láták Jézust a tengeren járatta és közelejteni.
3Ic. 180. Jézustól különb-különb látásokkal és jelenetekkel mind
„émette^ mind „álmatta" látogattntni l'Jrd. 279. mikoron idő járatta
Jézus szerelmében tökéletes lett voliin, megvígasztá őtet mindenestől
fogva Érd. 332. Ez már hatái'ozó. Ilyen formák ezek is :
-tt : a városba menett leitök egy embert WinJd. 145. hanyot (így)
homlok ^".v^. 72. Í54. nem a mai menet (jobban : menett) jövet
formája-e ?
Ez alakok hnsználata. sőt létre jövése is latinból épen nem
magyarázható ; tehát eredetien magyaros alakok és szerkezet, meg-
felelnek a) -tYÍw-nak, b) -al képzőjű igei főnévnek, melyekkel monda-
tokat rövidítünk vagy összevonunk. Az utóbbiból azonban alakjok nem
211
származhatott, mert a rag elmaradása példátlan volna (L. al. -ván) Itt
pedig elmaradnának a szeméi jragokon kivül a tárgyrag, söt -vei. Származ-
tak hát az ige-melléknevektől s lassanként határozókká merevültek.
3. Jövő értelmű ígenéo : -andó. Jelent :
1) Nemcsak jövőt, hanem általában gyakoriságot, képességet, szo-
kottságot (1. f. Ragozás). így ezekben : élendő állat : élő Érs. 347.
ártandó : ártalmas Érd. 518. utálandó Göm. 32. rágalmazandó : -mas
Horr. 246. lakandó város Ers. 541, látandó állatok : látható Jord. 820.
pusztába akozandó : lakos, remete Dehr. 519. csudálkozando Horr. 2.
szenvedendő : türelmes Jord. 73. neked menden lehetendő : lehetséges
Döhr. 447. reszketendő ítélet Pozs.28. vigasztalandó sz. szellet il/c. 204.
2) Mondomáuyúl szolgál magában, ma ily értelemben ritkán. Péld.
az éj úristennek megtartandó : szentelendő observabilis V. Jord. 34. úr-
nak nagy dolga, kit teendő Jord. 38. mely király menendő hadat tenni,
nemde először meggondolja Mc. Ü6'. ki meghalandó feltámadandó Kati.
2753. én lelkem annak élendő .annak szolgálandó I)öhr. 40. jövendő
szülendő u. o. megnyittandó az szív ez igen szerelmes vendégnek és
betétendő az álnoksága tolvaj ellen Ers. 533.
3) körülírva van lesz alakjaival (voltaképen amaz esetben is van-
nal állana) : Kánaánnak szokása szerint, kibe en beviendő vagyok Jord.
102. adandó vagyok Jord. 178. 214. bocsássad el, melyet bocsátandó
vagy . ígérendő vagy E's. 325. vala megfogatandó, és barátitól megvál-
tatandó. mikoron vala beteljesödendö Er,^'. 20. mi bűneinkről számot
leszünk adandók és meghihatatlan szententiát leszünk veendők Kaz. 4.
a földből fel vagyok támadandó Kaz. 170. okádandó vagy istennek előtte
Corrt. 127. szörnyű halállal vagyok megöletendő Ers. 84. onnan vala
menendő Bfc. 154. tudja vala, mit volna tejendő 3íc. 179. ezt mondja
vala az szent szelletről, kit vendők valának, hiendők ő bele. Mc. 184.
tudja vala, kik volnának hiendők és ki elárulandó volna őtet Mc. 1S2.
Előbbiekből kitetszik, hogy -7idó végzetü igeneveink, mint ma,
úgy a középkorban is jelen értelmű alakkal is felcserélhetők voltak,
így : lakozandó : lakó, ártandó : ártó stb. Mert ez is állandót, tartóst,
tehát jövőben is létezőt jelent.
68. §. III. Határozói ígenév.
a) A két alak : -ván -va közül az utóbbi általában alig fordul elő
A másik áll ilyekben is : írván leltem Be. 72. Dehr. 304. Döhr. 280 ^
bocsátván lesznek Dehr. 367. teste megszakítván függe („szakatván")
Göm. 21. leltek egy szamár vemhét megkötvén Mc. 155. lelek a követ
14*
212
elhengerejtvén Mc. 100. amaz évén megfúlt Dehr. 245. nagy sirván ki-
megyen Nsz. 395. kell teneked megadózván lenned Érs. 384. ki vagyon
gondolván, ki ű magasságára egy singet vethet Jorcl. 570. így lön hagy-
ván Érs. 400. (Kati.)
b) kettőztetve a jelentmény erősítése végett; bibliás szerkezet,
mely utóbb népiessé lett : látván lát Jonl. 548. Érd. 513. áldván, meg-
áldalak, sokasojtván megsokasoj tálak téged Jord, 8ÖS. sírván sír Nád.
387. akarván akarnám Érs. 319. érezvén nem érez, látván nem lát, hall-
ván nem hall Érs. 318. adván adja. .Be. Í9. (gyermek mondókában :
kérvén kértük, adván adták, régiesen) jővén jő Urs. 320. (1. Stil) kissé
módosított értelemmel és alakkal : jóval jöttél : jó, hogy jöttél, jó hirt
hoztál Érs. 330. jóval jöjj : jó szerencsével (?) Érs. 419. Szent Péter
mondja : jól jöttél és jó tanácsnak engedtél J^rs. 438. Jónás eresztetik
(küldetik) ; eresztetvén megutálja, megutálván elfut s elfutván elaloszon
Be. 239. megmaradván megmarad vala Tt l. 188.
c) ragozva -va végzetű alak : pásztor vagyok szegdelvém szeder-
fákat Be. 227. bűnös valvám „walwam" és pirongván ölellek szent ké-
nodban Tlieur. 295. mi aluvánk elorozták őtet Mc. 70. te zsidó ember
valvád kérsz én tőlem inuod Me. 174. mely föld téged meghalvád fo-
gadand Be. 2. mire jöttél ide nem valvád menyekező ruhát 3íc. 54. az
én szívem téged jelen valvád lásson WinJd. 202. te a^zoknak advád szed-
nek, te kezedet megnyitvád mindenek beteljesednek ; te kedig te arczo-
dat elfordítvád megháboríttatnak A2)or 08. ne akarjatok szorgalmaza-
tosak lennetek, mondvátok, mit eszönk avagy mit iszunk 3Ic. 25 valvá-
tok u. 0. imádkozvátok ne akarjatok sokat szólnotok Mc. 23. adjátok,
hogy tarthassam őtet meghalvája : bírhassam WinJd. 232. bemenvéjek
a házba lelek és leesvéjek imádák Mc. 10. 17. atyámfiai kevés sérel-
met szenvedvéjek. . .lőttének Be. 90. atj'ja és anyja meghalvájok M. ő
magának lányáól vévé Be. 51. meghirdeté a meddőknek álnokságát,
akarvájok királyt megölni Be. 01.
Áll a személyragos határozói igenév a) alanyra vonatkozó jelzőül
vagy értelmezőül : atyámfiai szenvedvéjek . . lőttek, b) tárgyra vonat-
kozva s mint határozó természetű nem egyeztetve, nem ragozva : meg-
hirdeté a meddők álnokságát akarvájok (akarókét) megölnie ; c) a latin
független ablativusok helyén : mi aluvánk elorozták őtet : nobis dor-
mientibus abstnlerunt ; emberek ingyen nem vélvén a halál eljön fíorv.
111. Is ajtók betevén és ablakok berekesztvén állapék köztök Mc. 213.
Az ily személyragos alakok már ez időben kifogyó félben voltak.
A XVIIL. századra már kipusztultak. S utóbb nem merték használatba
venni.
213
69. §. Általában mondatfűzési sajátságok.
A juondatok helyes fűzéséhez a nemzeti nyelv egész kincsének
tudásn, a gondolatok szokott és népies kapcsolatainak és fűzése mód-
jainak ismerése és gyakorlata kívántatik. A mi íróinknál is láthatólag
szükség lett mind erre. minél inkább terjedt az irodalmi, — bár csak szűk
körű — munkálkodás. A nyelvet mind bővebb és elvontabb beszédben
kellett alkalmazni és ezáltal fejleszteni, gazdagítani. A ker. hit hirde-
tése, magyarázása, e végre a ker. bölcselkedés, az ész és kijelentés
tételeinek fejtegetése megkívánták, hogy a nyelv minden erőit össze-
szedjék, felhasználják. És e végre nagy lépést kellett tenni, hogy a
kezdetleges és egyszerű vallásos formulák, hitvallások, imádságok után
beszédek, életírások, históriai részletek adathassanak a népnek és kivált
a latin oktatásban valamennyire részesült műveltebb világnak. Any-
nyival nehezebb lépés volt ez, mivel az írókat egyházi munkáikban az
élőbeszéd műveltsége, tárgybeli gazdagsága nem segítette. Tudományos
tartalmú, magasabb irányú beszélgetések, társalgások magyar nyelven
nem igen folyhattak ; az iskola és tudományos egyének latinul szólottak
és írtak. E mellett az írók nagyobb része sok ideig nem volt igazán
magyar, vagy a valódi magyar beszédben kellőleg jártas, felsőbb és
mégis magyaros életre képezett, műveltségét, szellemét, ismereteit a
magyar élet nyelvén tolmácsolni tudó. A magyar nyelvet nem is érezte
alkalmasnak arra, a mire kellett volna használni : iskolákban, templo-
mokban, tanításban, prédikálásban, papokhoz, szerzetesekhez, apá-
czákhoz intézett beszédekben, utasításokban, intelmekben. De nem is
érzik az egyházi élet czéljaihoz képest oly fontosnak, hogy a beszélés-
ben a nyelv szelleme iránt kíméletesek, gondosok, tartózkodók, másfelől
erőinek összegyívjtésében szorgalmasok, gondosok, felhasználásában lel-
kesek és ügyesek tudjanak lenni. A nép nyelve inkább csak úgy néze-
tett, mint kikerülhetetetlen eszköz stalán, mint szükséges rósz, melylyel
élni kell, nem mint czél, művészi erély és lelkes munkálkodás kedves
és nemes eszköze vagy magasztos tárgya forgott előttök.
E mellett annak, a mit magyarul adtak, mivel fordítás volt, vagy
csak félig megértett tantételek s idegen tudósok mondásai, — melyek-
kel rakva vannak becsesebb bővebb dolgozataink is —nagy része olyas,
a mit nem tettek magokévá, nem tolmácsoltak minden ízében a magok
eszével és szívével, sokat adtak értetlenül. Kivált a próféták s zsoltá-
2 14
rok nyelvét. A Vulgata nyelve is sokszor homályos, kevéssé alkalmas
sajátos szólásokkal teljes. Nem volt érthető az iskolabeli Doiia'ns és
Prisciamts után sem; mert nem volt — latinul. E miatt a mieink a
jelesebb egyh. írók nyelvét, ha érthették is, de egy ideig s jó darabig
érthetően adni nem tudták. Sokszor csak szókat fordítnak, nem gondo-
latokat vagy okoskodást; és a szók összerakva zavaros értelmet tárnak
élőnkbe.
Innen van kivált egy ideig a zavaros nyelvezet, tökéletlen mondat-
fűzés, nem magyaros kapcsolatok, mit a szók sikeretlen válogatása, ki-
fejezésbeli erőlködés, másutt ellenkezőleg az összes értelemmel nem
gondoló s csak egyes szókra kiterjedő figyelem vagy figyelmetlenség
okozott. Ez tűnik ki :
1. Általánosan a homályos beszédrészletekben. így a Be. némely
szent könyveinek bevezetésében, melyekben a latin eredetinek törté-
nelmi, kritikai, bár egyszerű fejtegetéseit megértetni a mi írónknak
nem sikerűi. Hosszabb példákat nem idézhetve (1. Stil . . ) csak utasít-
juk az érdekelteket Be. 177— 180, 201 - 203, 211—213. stb. lapjaira.
Hasonlókat találunk azon gyarló kapcsolás miatt zavaros részletekben
a Ns2. c. első felében a Keszth. c-ben stb. Mind e helyeken az értetlen
leírás s kritikai tanulmány s bibliai tudomány nélkül szerkesztett ma-
gyar új kiadások hiányai is tényezők.
2. A szóegyezés magyartalansága és az esetragok vonzatának
meg nem állapodott volta is okozza a mondatszerkesztés, tehát -kötés
homályát. (Lásd Stil.)
3. Mondat végzése -váii-w'á\. határozóval, utána es de s más kötő-
szó alkalmaztatván mondat kezdése végett. így ebben : nagy követ
támasztván és clmene Wiiíhl. 229. azok nem hívén és elvonák őke^
Dehr. 630. csodálkozván és nem akara Virg. S5. a lovak megijedvén és
mind földre bányák . . IJrs. o48. látván és megkérdé Érd. 449. megszo-
morodván, de semmit sem mernek vala szólani Ehr. 103. tekintvén és
monda Mc. 170. bocsáss el engem két hónapig kerengvén és budosván
az hegyekben és sirassam én szüzességemet : hogy Jord. 337. (ván :
-ni) kési válván kivevé azt és csapván a püspök szolgáját és elmeté ő
jog fülét Mc. 207.
4. Közbe tett mondat : tegyem az ő akaratját, ki eresztett enge-
met, atyáét Mc. 181. adj hálát ne annak, a ki írta, de annak a ki adta,
liristennek Érd. 3. illik bízom, mi nekünk is sirnonk Vcs^j'X'- 80. (bizony?)
úfjymond maiasan Ers. 564. stb.
Uj szokás szerint közbe tett csonka mellékmondat momluniány és
kötőszó nélkül : ez ördöngös, zsákja hátán, . . kezde kiáltani ]'tr</. 72-
215
5. ki visszahozó névmásnak elbeszélésben nem mindig világos és
nem né})iesen helyes alkalmazása mondatok összefoglalására. Monda a
király : tégy eleget a törvénynek, ha meg akarsz szabadulni Ki monda
örömest . .; kinek monda a király : mondd el a második igazságot is;
ki monda : az második igazság ez . . kinek monda az bíró : bizony azt
jól liisszük, mondd el a harmadik igazságot es, ki monda . . kinek
monda stb. Érs. 526. kit hogy Katerina hallá . . Érs. 472. (Kati )
kit hogy a szűz hallott . . ii. o. stb. gonosz életű szépségű leánnak hizöl-
ködésével, kit hozzája bocsátanak, akarák . . eltéríteni, ki a tűzről egy
üszögöt ragadván, kiveré vele a szömélyt a házból Dehr. 205. lei mon-
dat-kezdésben Jord. 230. nem kell a szentírást megutálni, hátra vetni,
de olvasni . . ; kinek mine haszna legyen . . Érd. 4.
Népies beszédben ily kapcsolóul : és az., de az stb. áll. De a Tcí-nq\
kötés máig szokott.
G. Vonzat vagy kapcsolati hasonítás : attractio és kapcsolat-
tévesztés : analvóluthla., szintén gyakoriak. Mikor egj^ik mondat tag-
jainak vonzatát a másik mondatbeli vonzó kedveért hasonlóvá teszi
emehhez, vagy e végett elrontja, össze nem férő vonzatot létesítvén. Az
író néha mintegy megfeledkezik a megkezdett mondat vonzója termé-
szetéről és zavart csinál. Mint a sietve beszélő.
Ennek különféle esetei számosak. Találni ily eket már némely fen-
tebbi példákban is. Az esetragok alkalmazása — ismételjük — új és
szokatlan kapcsolatokban különféle változó és a mai nyelvezethez ké-
pest tökéletlen volt. Mi itt csak egy-két esetre adunk kevés példát,
melyek nyomán sokat találhatni.
a) Vonzat-hasonítás (attractio) : mit mentetek a kietlenbe látno-
tok ; mit látni ? Mc. 33. az követ, a kit a rakok megutáltak, ez lőtt a
szegletnek fejezetében Mc. 54. nem lelvén meg a testet, jövének mond-
ván önmagokat angyali látatot láttokat Mc. 107. mindent, melyet adott
énnekem, ne veszessek el abban (-ból) . . Mc. 181. mindeneket, melye-
ket adtál énnekem, tetőled vadnak Mc. 206. az dolgot (k?) kit. énnekem
adott én atyám, hogy elvégezjek, ugyan azonok bizonyságot tesznek én
rólam : opera, quae dedit, ipsa opera testimonium perhibent de sne V.
Jord. 640. mindeneket, melyeket beszélettél, igazak Be. 28.
b) Vonzat-zavarás, kivált birtokos szerkezetben : tunya voltál
bűnöknek ellene állásában Dehr. 231. sz. fiadnak pokolnak ajtaját
megtörése Feer. 147. ez te fedet (fejed-) tövis koronával átalfogatásának
idején : a te fejed átfogatása idején Lohlc. 165. a te leiködnek testöd-
tül kibocsátásod CzccJi. 79. a te fejed tövis koronádban jobb válladra
bocsátásodért Czech. 80. gondját viselője Guary 8.
216
c. Jelzők fűzésében rend- és füzesbeli zavar. Megjelenek Jézus
Tamás nélkül való tanítványoknak, azután T. köztök lévén valóknak
Sárid. 5.
cl) Másféle mondatzavarodások : úgymond sz. Gergely, liogy egy
apácza, ki jóllehet tiszta vala, de elkárhozék azért, hogy az ö nyelvét
nem enyhíté „ehnejte" meg, mik épen kell vala ; de mégis Corn. 301.
amannak tiz fiait mene (minő, mily, mennyi ?) öldökléseket alajtasz,
hogy tesznek ? Be. 68. énnekem e titk nem mely vagyon én bennem
több hogynera minden élőkben jelentetett meg a bölcseségben, de
hogy ő magyarázatja királynak megjelentetnék és te elmédnek gondo-
latit tudnád : . e titok nem azért a bölcseségért jelentetett meg, mely
bennem minden mások felett volna stb. Be. 122. valaki mindazokat,
kiket bír, ellene nem mondand, nem lehet én tanítványom I\ád. 617.
pápáktól reá engedett búlcsúk : melyeket megengedett, melyekhez en-
gedelmet adott Érd. 383. ti kedig az szent leiköt, kit ű tülle vettetök,
lakozjék ti bennetek Jord. 867, jelöntetik, hogy mü ez világi marhát,
kit istentől kérőnk, felette hozzá szorgalmazatosok ne legyönk . .
Nsz. 343. (1. a.)
Különösen pedig a kötőszók használata okozza a középkori ma-
gyar beszédnek a maitól különbözését, sőt sokszor a mai nyelvszokás-
sal nyelvérzéssel való ellenkezését, és valamely ma már nem érezhető
nem is sejthető hanglejtését annak a beszédnek. A kötőszókat fogjuk
bővebben ismertetni.
70. §, A kötőszók.
A kötőszóknak közéj^korbeli mivoltok, alakjaik s kivált alkalmaz-
tatások megvizsgálása által érdekes tanúiságokra vezettetünk. Megta-
nulhatjuk 1. hogy a régi beszéd kevesebb kötőszóval élt, kevésbé szo-
rosan csatolta mondatait. Egyszerű ősi kötőszóink kevesek. Az alakulni
kezdők értelme egy ideig határozatlan. Inkább a hangúlat, indulat, ér-
zések ellentéte, ezeknek kiemelése stb. eszközölte a mondatok kapcso-
lását, viszonyokba szerkesztését.
2. Ez a fűzés lazább, észszerűtlcnebb és kevésbé logikai volt.
Némely viszonyt legalább világos szóval nem fejezett ki és nem szaba-
tosan fejezte ki az ismert vagy megértett viszonyokat sem.
A kötőszók alakulásairól (1. al.) Itt sorban tárgyaljuk i'iket az
egyszerűbbekről menvén át az összetettebbekre s aközönségesebbeki'ől
a kevésbé ismertekre.
217
71. §. Kötőszók : és iS es összetételeik.
Az elölkötö és és utólkötő es is értelme és forniííja csak néhol van
szabatosan írás által megkülönböztetve. Az Érd. c. rendesen rcs-nek
Írja az is-t, (?5-nek az ést. Ilyformán a Jord. c. is, de kevésbé követke-
zetesen.
Háromfélét különböztetünk meg, t. i. 1. előlkötő cs-t; 2. hátúlkötö
fs ?s-t; 3. erősítő nyomatékot adó rs-t Mindhárom más értékkel és
nyomatékkal fordul elő e korban, mint ma.
a) Egyszerííen kapcsol, néba egymásután sokszor, mint az ó-szö-
vetségi könyvek nyelvezetében: es lőn úrnak igéje Jónáshoz . .kelj
fel és menj el. .és prédikálj .És felkele Jónás, hogy elfutna úrnak or-
czájától es leszálla Joppenba es lele hajót, .és megadá neki a hajóbért,
és bele szállá, hogy elmenne ő vele . . Úr kedig ereszte nagy szelet . .
és lőn igen nagy vész és a hajó veszedelmezik vala megtörettetni és a
hajósok félének és a férfiak üvöltenek . . és ereszték az edényeket. . és
Jónás leszálla. .és aloszon vala. . Be. 240. így Be. 241. stb. mind ó
törvény és mind új törvény Édr. 38. „mind s mind" igen gyakran,
utóbbi időkben is.
b) Némi emphasissal köt rs : mit akarnak itt ezek, es ha
tehozzád tartoznak ? : vajon Jord. 64.a. mikor mondom egyiknek,
eredj el : és elmegyen, az másiknak jöjj el . . Ers. 2. ha vallan-
dotok hitet, mondandótok ez szederfának kiirtatni, és enged tinek-
tek Mc. 150. mit tegyek és möggyek (1. Stil.) ; ki betegől meg,
és én nem betegőlök, ki tántoról meg és én nem gerjedek : et
ego V. hogy én meg ne gerjednék? Kár. Bohr 294. mikor
látjátok a ködnek napnyugot felől költet, legottan mondjátok és jő,
és úgy lesz. 3Ic. 142.
c) Ellenkezőket köt : mire hívtok és nem teszitek a mit mondok
(latinos) Jord. 542. nagy dicsőségük vagytok, hogy ha kinek árthatná-
tok és engedtek : mégis Brs. 198. miként jöttél ide és nincsen
mennyekzői ruhád Bohr. S81. senki sem gyójt szövétneket és veti rej-
tekbe Mc. 137. mikor láttunk téged éhezetted és nem adtunk teneked ?
3Ic. (Igenevek) mit kellett volna tenni ez szeretőnek és meg nem tette ?
Horv. 272.
d) Czélt jelentüket köt : mit tegyünk teneked, és megszönjék a
tenger mü tőllönk Be. 241.
és előltéve is helyén : ki valland engemet vallom, es en : én is őtet
218
Mc. 32. ba én megmostam, es tü tartoztok megmosnotok Mc. 100. ha
isten mcgfényesejtetett ö beinie, es isten megfényesejti 3Ic. 200. legye-
tek egyek miképpen es mii (1 miként) Mc. 206. ki ez, ki es bűnöket
bocsát?: bűnöket is V DcT^y. 4^7. igyál az edénekbői, kikből es az en
gyermekim isznak : gy-m is. Be. 4. jőve József ki es ő Jézus tanítványa
vala : ki ő is Mc. 09 hogy ki es vet egycmbe örüljön es ki arat : ki vet
is ör-, és ki a. Mc 175. nem azon szere a prófétáknak a hébereknél,
ki es minálunk : a mely minálunk is Be. 177. megvigasztaltál, mert es
én vallom igazságodat: éwh Apor 23. utóiszer profétált. midőn es
Aggeus Be. 320. legyetek tökéletesek, miként es ti mennyei atyátok
Mc. 23.
Ily esetekben es röviden ejtödhetett ; átmeneti vagy közép hely-
zetben lévén az és meg is közt
icJiát előtt : ha en veszteg hallgatnék, es tahát az köveknek paran-
csoltatnék, hogy szólnának Éis. 332. monda a kór : es tehát az Anna
asszony napja közel vagyon. . . .imádságot tegyetek Tel. 140.
is helyett hátúi kapcsol a) általában : megoltalmazom minden
nemő ellenségimtcil, láthatlanoktól, nem láthatlanoktúl es Feer. 263.
b) li mely után közvetlen vagy távolabb : Krisztus hatalmas mar-
kában vannak, menden teremtett állatok, ki es leszen (igy) jövendő
megítélni eleveneket és holtakat, ki es érdemet oszt. . . „ees": is Érd.
59. szükség lőn, hogy király közönséges békeséget szerezhetne, kiért
es akará, hogy egy lir birnája mind e földet Dehr. 107. önnön keze
írásával adta vala magát egy iíjú az ördögnek, mely írást is hátra vőn
iíAok D(hr. 105. y6\e József, kies istennek országát vala váró Dö6r.
453. vala húga, ki es ülvén hallgatja vala Bohr. 404. akada tolvajokra,
kik es űtet megfoszták Böbr. 369. engedelmessé lévén mind halálig,
kiért es isten űtet felmagasztalta Bi:ibr. 313. pásztor ki es ő trombitájá-
val énekel Be. 213. hívattatott B-nak mezején, hol es megholt Be. 203.
az én életem Jézus, kiben is hiszek Érd. 304.
c kötő- és indúlatszók után, a mondat valamely tagját csa-
tolván, így :
í/c rí,: nem elég, hogy istennek szolgáljon, de es hogy emberek-
nek jó példát mutasson: embereknek is Corn. 158. neköd nem engedek,
de es éu barátomn)al hitöni vallom mind holtomiglan KaíJ. 3836. én
örvendek neked, de es éu nyelvem mind estig szólja te igazságodat
Keszlli. 178. nem csak a királyt, de es mindeneket Be. 49. kiöttetik ő
vérök, de es ő aranyok nem szabadíthatja meg őket Be. 279. fiak
nálkülön teszem őket ; de es jaj nekik, mikor elmenendek ő tőlök
Be. 193.
219
ha : nem teszeii lisztet, kit ha es teend, idegenek eszik meg ötét
(azt) Be. 191. gyümölcsöt nem tesznek, de ha es szülendnek megölöm
ő méheknek mentől szerelmesbit Be. 199. hogy ha es ő fiokat nevelen-
dik, fiak nálkülön teszem őket emberek között : fiak nélkül valókká
Be. 193. ■
íy^erif : mert es ha megszabaduljak, de a mindenható kezét nem
távoztatom el Be. 91. mert es én vallom igazságodat : én is, vagy
vallom is V Apor 23. mert es ha járok halál árnyékának közepette, nem
félek Kes^th. 42. Bohr. 4G.
hogy : szükséges, hogy es higye Kulcs. 55.
ugyan ngyan es ; ha ki egyszer bemenend, soha többé ki nem
jő. . . mert sz. Ágoston mondása szerint ugyan es (ita et . . . V) az végre
teremtette úr isten az embert. .. Brd. 141. ezen ember három nevekkel
neveztetik, ugyan es ő földe Edomnak mondatik Be. 234 úr istennek
tisztességére van, valamit az ő szent szüléjének szolgálatjárateszünk;
ugyan okosság cs azt adja . , . Brcl. 160.
az óláért.^ aunalc ol-áért : kit akaratja ellen választa az ország
királylyá ; annak okáért es soha nem akará, hogy fejébe tennék az
koronát Érd. 400. a tömlöcztartó szabadon hagyá járni ; annak okáért
es kérik Pétert . . . hogy elfiitamnék Brd. 377.
avagy : minem adhat kenyeret ; avagy es alkothat asztalt ö né^DÓ-
nek Apor 36.
bizony : uram Jézus bizony es szőlő vessző Kriza 59. tudora,
bizony es tudom Érd. 426.
Látni való, hogy az és vagy cs ez ily mondatokban eme kapcsoló
szerej)ében alakúi Is-sé., elvesztvén hangsúlyát és elölk;i])csoló szerepét.
Az is látszik, hogy az is kapcsolata néha nem világos, t i. hogy
melyik mondattagot vagy talán az egészet kapcsolja-e. Innen e szócska
bujdosó volta, hol ez hol ama szó után állása, mely tulajdona ma is
megvan.
es r^ is ; mint ma ebben „soha is" úgy a régi nyelvben felesleg
áll ebben : ki en beszédemet tartandja, halált örökké es nem kóstol
Bohr. 311
te cs összehúzva fés : menj el tégy tés ígyen Bohr. 309. te császár
tés megmondjad Kafl. 2U09. 2153. elől hátúi : és te es.
11. erősítő, kiemelő értéke van sok esetben. így az ilyekbon : mikor
jutott volna, es ime nagy fényesség ^zkWn, Erd. 485. értettetek-e? es
úgy ! 3Ie. 40. de uram es te mig vársz Bohr. 20, a szolgáló monda : es
ez es Jézussal vala Bohr. 437. es te es Jézussal valál ! u. o. én istenem,
cs mire hagyál el engem Bohr. 452. mondanak : es ezért te isten fia
220
vagy-e? Döhr. 459. ki es ki vagy te és mely felé lakozik istennek szol-
gája ? Pccr. 62.
s kötöszócska cs-hcA rövidül, azzal, mint egy eredetű, úgy egy
értékű is. De mindig elölkapcsoló és szintén kiemelő erősítő jelentése
is van Tehát:
1 . oh s vajon mit szólhat ? WinhJ. 94. mind magáért s mind ő
érettCdc imádkozék Dchr. 67. ha valaki szeret engemet... s az én
atyám es szereti Behr. 46. B. nevű ... a keresztyéneket háborgatnája,
annera, hogy még a barátokat es (is) 5 a szűzeket is nyilván ostoroztat-
nája Dchr. 1.20. ha fiát feltámasztanája, elbocsátnája s ő es felvenné a
törvényt Lkhr. 196. láta neminemő szerecsenöket s tahát egy mérték
vagyon kezökben Bdr. 161. (a Debr. c-ben számtalan ily 6"!)
2. erősítő értelemben: s uram s mi vagy te? Virg. 43. vajon s ki
ment volna ő előle el? Aposf. 45. (2) oh nram s vajon miért vőd fel?
Dchr. 35. Saol Saol, s mit háborgatsz engömet? ki felelvén monda: s
ki vagy uram ? Dchr. 154. s uram, mit akarsz én velem tétetni? suram,
miért bánkódol Érs. 545.
es meg is összetételei me(j-még-ge\ : esmeg esmég ismeg ismég. . .
esnieglen meges mégis megesmég megesmeg stb.
ívfíf; magában is kötőszó, igen egy értékű néha és-se]., ismét-
tel, tiiegint-tel. Péld. meg szent A. ugy mond : es. . . Érs. 529. meg ezen
szent meg úgy mond : es, ismét u. o. meg úgy monda más helyen . . .
Érs. 553. ágyából elő voná ismeg igen szörnyen, véré — meg igen véré
Ers. 459. János meg ugy mond. . . Jeronymus meg u. m Gergely
meg u. m. . . . Érs 328.
de lii'g határozóul ebben : mikoron jutott volna de weg az ő
annya (Sethé) Ádámhoz, megmondanak ő neki mindeneket. Tel. 231.
/^.smi"/;: Domokos megszabadult a betegségtől ; esmeg úgy mond
vala. . . esmeg egy időben a révész kér vala tőle pénzt. . . esmeg gázol
vala némely folyóvizet Doni. 93. 94. és jőve a tanitványokhoz és
monda . . esmeg másszor eljőve. És jőve esmeg. Es őket meghagyván
esmeg elmen stb. 3Ic. ismeg megjelenek a csillag Dehr. lOS. az fráter
megvakúla de . . . mikoron esmeg mindent háttra prédikállott vona,
ottan esmeg megnyilék szeme. Mikoron esmeg egy fráter. . . Érd. 165.
L. Érd. 335. 546. (határzók ?)
mégos mégis mégis : végy te magadnak meges balgatag pásztor-
nak edényit Dr. 312. jóllehet a szerzet némáknak adjon szólást s hogy
mégis több halottakat felkölt, írjad mert még ott sincs tökéletes
boldogság Ehr. 29. mégis legottan az járóknak kejált vala u. o.
221
mcgcn (Lat.) ki árt, ártson megen ; ki igaz, igaziiljon megen stb.
„meogen" Jorü. 028.
mrgint „meg eutli" : más csuda megent ez lön Érs. 510. (Kati.)
csnieyent : azért esmegent kérdik vala ötét az írástudók Winld 803.
mogcsmcgn.t : niihelj'eii megkeresztelé, meg ismegent kimúlván a
világból idvözűle Behr. 216.
72. §. Kotösz5k : sem se.
IliliC'tö, hogy sucm - snc-hv\ származtak, mint sincs: siiiiics-hú\.
Ezért állnak az előbbiek sokszor az utóbbiak helyén, de sokszor
egymás kiséretében is.
1. sem sf : es nem, es ne helyett, vagy ti' ni is., nr is helyett: és
veszi vala Mária nagy hálaadással ; sem csuda, hogy étket vészen vala:
s nem Corn. HO. keserűségnek tőre az ö szívét által járá; sem leletek
csak mentől kisebb békételcn ige es : és nem Corn. 41, viseli az
önnön vállain ruháit, sem akarja vala . . . I)i./m. 120. soha sem volt, sem
leszen : se nem Erd. 55í). soha hiába nem lehetett, sem lehet is 7í/í/. 6'i6'.
ne bízzál temagadba, se merészkedjél : és ne Tlorr. 222 nem illik
adnia, sem akarja vala: nem isMarg. 58. megtöröm űket, sem állhatnak
ellenem : és nem Kitlcs. 32- ez a keresztyénség, hogy háromságot tisz-
teljünk, sem egybe elegyejtvén személyeket, sem állatot el választván:
sem-nem Kulcs. 53. fülök vagyon, de nem halinak, sem nincsen lehellés:
és -nincsen Kulcs. 340. nem győzhetének sem ő helyek leletteték meg
Jord. 906. készek vagytok elhagyni, sem akartok követni Dehr. 230. a
véneket nem tisztelték, sem könyörültek a gyermekeken Be. lO'J. ez
belől sár, sem eszik valaha Be. 174. asszonyunk azt viseli vala méhé-
ben, sem csoda, hogy isten ezt megtehette Tih. 36.
2. nem nélkül sem se, a mai gyakorlat ellenére, de nem halbitlan
az utóbbi időkben sem ; sem cseng, sem peng, mint az érez : se nem
(közmondásokban, rövid szólásokban ma is : se hete, se hava, sem eleje
sem utója stb.) i'>Vfif.-í6'(>. se mondjad, se a mondottakat liallgassad Vi/7c.
63. sem láthatsz sem felelhetsz Göm. 17. ne mondják, se mondják
Döhr. 85. sem tudom, sem ismerem kit mondasz Döhr. 440. János sem
evek sem ivek Jord. 386. sem élhetak sem halhatok Krd. 229. (1. 1.)
3. sem marad el a másik seni-se- összetételei péld. scnlii után : kit
semminemű teremtett állat érdömlene Nsz. 324. az ő szomorúsága
mind semmi leszen ezekhez képest Ers. 21. én nállam nélkííl csak
semmit tehettök Ér.-^. v. o. senki jó, hanem csak isten ő maga Mc. 01.
222
sem : mégsem: ha én ellenem várak állanának, én szívem sem
fél Döbr. 71.
es nem; sem : ha ti nem bocsátandotok, ti atyátok es nem bocsát
Jord. 370. én es nem mondom : én sem 71/c. ő.V. keresem, sem lelem ;
kiálték, sem szóla Érs. 123.
sem egy : egy — sem : sem egy fráter húst ne ennék Ehr. 17. sem
egy homályosság : semmi Kcszth. 54. hogy sem egy ellenség engem
kárhoztasson Pccr 204. sem egy ember Kcszth. 383. sem egy ügyet nem
lel benne Döhr. 321. sem egy helyt es ne adjunk B3IKI. 182. kikben
sem egy gabona nem terem L'c. 214. sem egy hatalmat nem vallott
Be. 134. ez hatalmat sem egyik ne vallja terajtad El/r. 24. sem egyben
mrgháboroltatott BJir. 21 kinek tőledtöl megválván sem egy segedelme
nincs egyéb Be. 78. paráznaság és sem egyfertezet ingyen ne neveztessék
ti bennetek Bohr. 305. sem egy lakás sem vala BItr. 27.
scmclij : mi sem, se melyik, se milyen : egyik sem B/ir. 108. bot-
rányos latinosság : egy cml)er sem vagyon Ér^. 173. (1. f.)
73 §. sőt sög isöt isögh stb.
Az (söt isőg alak (írva ysőgh stl)) C9- i.s-vel való kapcsolatot sejtet
(sög : s még^=sem : s nem= sincs : s nincs). Többnyire mai mód sze-
rént valami többnek, nagyobbnak, kiseljl)-nagyobb ellentétben levőnek
kapcsolására s csak ritkán egyenlő fokúak kötésére alkalmazták.
Mégis van példa az utóbbira is. (Még több az utóbbi időszakban.)
ha sokat böjtölsz, vigyázzi sőt „el vezz" : elveszel, meghalsz Bod. 15.
Nagyobbnak kötése ilyekben : minden természet isöt mennyei es
csudálja Bübr 501. ez innep egyéb innephez, isőt angyali erőknek es
csudálatos u. o. szép, miként hold, isőt szepb holdnál B'óhr. 502. monda
az ördög : hadd törjem el e templomot, .felele az apostol : vajne, sög
ezt parancsolom X>í7>r. 4tí esik fertezetességben . . és sőt nemcsak ő
maga, de sőt mind emberi nemzet (halálba esett) Érs. 383.
inkáhh-íi\ csatlakozva, mint ma : megfosztanak, mezítelen, . le-
fekötének, sőt inkább úgy mondják, hogy .hajaidnál fogva lerántanak
Döbr. 3.
74. §. ha és összetételei.
ha gyakran a mai érteimébén és alkalmazásában fordul elő. De a
mily szerepe ma kivételesen v;igy ritkán találtatik, az a középkorban
gyakoribb volt. Kivált időjelentésben, kérdésben, indulatosan előfordu-
lása szembetűnő. Találjuk :
223
1. ií7ö értelemben. Ily értelemben határozó is, ezekben : néha,solia,
mindenha, egyébha stb. így : ha megötté a képet, az őtet nem követé Kati.
HS4. ez leányba szülétek, király hon nem leletteték Kati. 4H8. az időben,
ha ez történek Kitl. 092. mii bánkúdol mostan, ha neked örülnie kellene
327. lia ki kesereg, akkor vígad Theivr. 2SS. atyám, ha lön ö hahílán,
nekem ö tölle így lön hagyván. Érs. 460. (Kati.) mely ártatlan veszett el
valaha, avagy igazak ha vakartattak el : mikor töröltettek el ? Döhr. 517.
2. Amavval függ össze a fcUc'tcl jelentése, mely ma csaknem
kizárólag tulajdona, akkoriban is gyakori volt : ha ki nem tud szen-
vedni, nem is tud uralkodni Érd. 431. ha kinek házastársa vagyon, úgy
tartsn, ha ingyen sem volna Erd. 353. ha hitedet nem erősíted, ingyen
majdan mind elhagyunk Ktfl. 2820. ha parlag szénáját rubázza, mitől
inkább titeket : mennyivel iidíább (1. al.) mind hatalma alatt vaunak, ha
tegye avagy ne tegye : akar teszi. .Jord. 180. ha im te nem akarsz, nii-
nevel inkább mennybeli úristen Erd. 11)8.
3. Z:(?íY?í?6-ben, mellékmondatban: vajon-wíú soksor egy értelemben,
az előbbiekhez — feltétel kétség — rokon jelentéssel. Monda : Uram, ha
tőrrel vijunk? : vajon Winkl. 102. gondoljad, ha vagyon avagy lett le-
gyen tebenned ? Veszpr. 120. miképen ismerheti meg, ha odajárul Nád.
54. monda Pál az fejedelemnek : ha illik en nekem valamit szólani.?
Jord 779. lássa meg, ha erősen megtartja* . .? Erd. 309. lássad meg,
ha bennem vagyon kegyetlenség 7iíí7('.5\ oáC. látod, ha arczel áldjon téged
Döhr. 514. nem tudjuk, ha választottak vagyunk-e, vagy nem IJcbr.
128. akarnám, ha tudnám Kati 1994. ki tudja, ha megforduljon és bo-
csásson Be. 200. leszállék e diós kertbe, hogy megnézném, .ha a szől-
lük virágoztak volna es .ha pányika almák termettek volna Bi.hr. 480.
kérdi, ha illik innep napon jól tenni Jord. 538. ebből megismerhetjüJc,
ha az édes urunk jármát vouzjok vagy kiét Dehr. 10. tekintse meg ma-
gát, lássa meg. . miuére szeresse az úr istent, .ha erősen avagy édesen,
ha úr istennek parancsolatját megtartja, ha minden bűnöket gyüliil, ha
igaz életet él, .ha irgalmas, ha békességes, ha szent szeretetben hiko-
zik É)d. 309. nem tudja ha .Enl. 423.
Főmondatban : óh ha immár megtörnéd az egeket, és leszállanál
Erd. 307. ha feledtök el istennek nevét, ha terjesztettök kezönket iá.e-
gen istenekre? A>ó"2í/?. i/i. uram ! ha ezen időben megadod-e Izrael-
nek országát ? Jord. 707. fogadást fogadott Jákob istenének ; ha beme-
nendek én házamnak sátorába, ha felhágandok én nvoszolyámnak ágyá-
ban, ha adandók álmot én szemeimnek, és szemfedelimnek szunnyodást,
míglen leljek helyt úrnak ! Fest. 127 .
ha utá i valaki s más ily szóbúi elmarad, vda-., mint latinban
224
ali- és a közbeszédben néha ugyanaz ma is, Pékl. két erős indulat
vagyon ba melyik erősebb leend, a másikat meggyőzi Érd. 480. ha mi
fogyatkozás esett. .Jord. 282. ba ki engem nem követ. . !\rd. Í47.ba ki
én utánam akar jöni u. o. ba ki kesereg, akkor vigad (1. f.) ha ki nem
tud szenvedni (1. f.) ba valaki és ba ki Dühr 293. ha ki megemlékezen-
dik,. .az embert meg akarom ajándékozni Érs. 202. ba ki azon (úton)
jár, ne féljen, hogy elvesszen ; ba ki nem jár, féljen Érs. 575.
Elmarad még vala- csak után : csak ki nekik ne engedjen, semmit
sem árthatnak Érd. 72.
vulahí után : valnki feljebb ennállam mit szeret, az nem méltó én
előttem Joid. kóstolhat mit valaki? Döhr. .526.
Kétkedést jelentő mondatokban : mikoron ki itélé. .Erd. 26.
mondhatná ki, miképen kell Jézust követni Érd. 148.
hanem : ba-nem-ből, kisebb-nagyobb mértékben összeragadva
a két szó, és a jelentmény egy mozzanatot jelelvén. Péld. el nem élhet,
hanem nagy munkával : lia nagy munkával licm., máskép nem Érd. 516.
nem leletek ki megjőne, hanem csak ez idegen : ba csak az i. nem
Döhr. 371. nagyobb vétket neni tehet, hanem hogy ö tisztességét elve-
gye Kati. 1653. az isten nem szeret senkit, hanem azt, a ki bölcsesség-
ben lakozik Dchr. 211. nincs próféta tisztesség nélkül, hanem csak ő
hazájában Mc. 80. hova fussak, hanem csak te hozzád Doni. 213. 214.
mi az, hanem csak a keresztnek győzedelme Be. 264. 2')5. nem vet ki
ördögöt, hanem csak Belzebuppal ördögök fejedelmével Mc. 35. nem
adatik neki jelenség, hanem csak Jónás prof. jelensége Mc. 36. nem
egyébről értetik mondani, hanemcsak Krisztusnak eljöveteléről Be.
264. mi ez hanemcsak emberek üdvösségének meghirdetése? Be. 264. ez
napságtól fogva semmit egyebet, hanem csak szent irást olvas vala
Érd. 561.
luDicmh'i ; ez összetételben a második ha értéke és az egésznek
kapcsoló hatása úgy érthető, ha liaricm-et egygyé olvadt kötőszónak
vévén, a l/a feltételesnek vétetik : hanem = de ugy ha. .Péld. hanemha
niegmondandjátok az álmát, elvesztek : elvesztek de ha megm. az álmát
nem Be. 119, V. ö. 3Ic. 21. 72. Ns2. 307. a farizeusok hanemha gyak-
ran megmosdanak úgy esznek Jord. 476, mondom tinektek, mert ba-
nendia inkább bővölködendik ti igazságtok, hogy nem az írástudóké
nem mehettök mennyeknek országába Mc. 21. nem adja meg, hanemha
léssz m 'gékesültetett Corn. 55. az egyesülés el nem vétetnék hanemha
elesztébb az lélek eltávoznék a testtől Tili. 66. az nemtelen nemtelent
szül, hanemha azután a királytól nömösíttctik meg Tih. 70. 71. hanemha
az úr alkotandja a házat, hiába müvelkcdnek akik őt alkotják A^wr 99-
225
\
haneha : a tiltó ne-\e\ alkotva, mely itt annyit jelent, mint a ta-
gadó twm. Tehát : nem : ne^^sem : se. Némileg világosságot vet erre
a XVII. századbeli Rosnyainak ily sora : . ba ne szánd, lesz vala máso-
dik Achilles" (Rozsnyai Tört. Maradv. 173). Közbeszédben : ne néztem
csak gyermekét, majd elbánok vele! De ebben a középkori luineha kö-
tőszóban tiltó, kötelező értelem nem található ; csak úgy mint a tájbe-
szédbeli 1ia)t(há-hRu sem. Péld. senki magának tisztességet ne vegyen,
haneha hivattassék mint Áron Aposf. 40. mégsem hiszem, haneha ujai-
mat bocsátom AposL 58. 59.
hana : ha-j-na egy kötő- és egy indulatszói elemből alkotva össze :
ha-)io\ vagy ho-hal értelemmel; de nolui egyedül megengedő értelmet
tartott meg, amaz pedig egyetlenegy írónál, a legrégibbek közé tarto-
zónál fordul elü. Rendesen liogi) van elölte, és mivel ez nimtet módje-
lentést is fejez ki, ha no értelme csak he, mint, mintegy. Péld. kezdé
gondolni ennyi hosszú szenvedetét, ugy hogy hana két esztendeig meg-
utáltatott : mintegy Elír. o. mit gyicsekedel, hogy hana nem vötted
volna : mintha Ehr. 32. elmerültetett, hogy bana volt volna érzetlen
Elír. 50. leesék, bugy hana megholt volna Ehr 68. monda Fereucz Ja-
kabnak, hogy hana őtet megfegyvén Eh.r. 102. esmeretlenek között,
hogy hana útáltatik vala mindenektől Eíir. 129. jött vala ez ágyra, hogy
hana egyebeknek előtte ment volna Ehr. 143. mennek vala, hogy hana
kellett volna menniek erős hadra Eliy. 146.
hogíjlui : mintha, ruhái oly igen megszáradnak vala, hogyha ke-
menczében száraztatott volna Don). 93. Ebből is látszik, hogy hogy
hana-h'c\n a na csak erőt adó szócska volt, mint néha noJia-han. Ez a
maival egyező értelemben fordul elő : a gonoszok, noha e világon
kedvökre éltek, de holtok után pokolra szállottanak Érti. 388.
o/í//ia oly = úgy, mint (1. al.) olyba: mintha mintegy. így: egy
szát és két fület vettünk a természettől, olyba azt mondanája, hogy
sokakat kell hallanunk és keveset szólnunk FeJd. 20. én jószágom,
olyha serami te előtted Kulcs. 95.. .tizenkét sereg angyal menet győzne
meg : oJgha azt mondanája, nem kell, hogy segélj WinH. 163. olyan ha
azt mondanája u. o. kezde vigadozni olyha ő urának előtte I)ehr. 349.
olyha azt mondanája. . Corn. 2. hová lett a nagy család, ki téged követ
vala? olyha a te farkad mindenestől elszakada Nád. 315. olyanlia azt
mutatná Ers. 315.
oly mdy : úgy mintha: hozaték Pilátushoz, oly moly immár érzé-
sétől távozott volna : olyan a milyen, úgy mintha Érs. 4ü. kezdé az ő
fejét az ő édes anyja felé hajtani, oly mely az ő sz. szeriiélyét adván
IMRE S. : MAGY. NYELV TORT. 15
22 G
?í. 0. 55. monda : idvez légy, oly mely azt mondaná : ó nemes asszony
állat. . . . n. 0.
tly nielyha : oly = úgy, mely : mint, tehát : úgy, mintha: az imád-
ságot mondjad, olymelyha az keresztfa alatt volnál Erit. 58.
oli/nia : olyha, mintha : Ferencz elmene szomorúivan és olyma
panaszolván önnön benneten Eliy 10.
75. §. Kötőszók : hogy és összetételei.
Leginkább a mai jelentései fordulnak elő, -vagy azokhoz közelitő
szerkezetek, így :
1. Idö éridcmhen: hogy ezt monda nekik, hátra ménének Wmld.
161. hogy látá, mert sok dolgok tétetnének, elbagyá a világi életet
Dtlr. SO.hogj lefeküvék, ismét hivá az ördögöket TJclr. 11S. hogy
estve lett volna, jőve el József JohI. 512. hogy vizárja jövend... el
nem döjtheti Jorű. 542. én lelkem el laukada, hogy szóla Döhr. 479.
'1. Alaiuj- tárgii- jdcn'cssd: nem toldom, hogy szeressem (1. f):
toldom szeretni Be. 144. nem alku (illendöj hogy kinn járnak Aj^or
1()7 . Legtöbbször úgy mint ma.
hogy lin : alig más, mint magában la vagy hor/y. Péld. meglátom,
hogy ha beteljesítsék Jord. 30a. kérdezik, hogy ha Mária vette-e az
oltári szentségöt avagy nem ? Corn. 22. vettetik kérdés arról, hogy ha
a pokolnak kínja kerestetik nagyobb munkával, avagy kedeg a menny-
ország yári. 117. hogyha semminemű háborúságot nem akarsz szen-
vedned, miképen léssz tehát a Krisztusnak barátja V Szenvedj háború-
ságot, hogy ha ő vele egyetembe akarsz országlani Dchr. 280.
hogyha : mint ha : egy titokszó jüve és hogyha urozna fogadta
volna én fülem : quasi furtive suscepit Döhr. 517.
Jci előtt : vala egy hogy ki kórságos vala Mary. 175. vagyon oly
szent, hogy ki teszen sok csudákat Marg. 186. lőn oly hogy ki mondaná
Érd. 594. olyannak kellett választatni, hogy ki jegyzetött volna Tdi.
274. a szép lovat megszereté. hogy ki miatt földét elveszte BMKÍ. 5.
tudod-e a törvényt, hogy valaki három igazat mondhat olyat, hogy
kiben semmi hamisság nincsen, tahát megmentheti magát Érs. 525.
oh ki boldog asszony vala ez, hogy ki gondot visel vala. .. hogy ki
emböröket int vala. . . Xád. 542. egy az ördögök közül, /íoí/?/ ki bátrabb
és szörnyűbb vala : rútabb Ers. 405.
Ez utóbbi esetben feleslegvaló a hogy, mint a latin q>iod6Í-hei\
a quod.
felesleg az ilyekbon is : vajh ki volna, a ki liogv adna nekem
2 27
olyan szélos hártyát. . . Ns2. 09. mert nem egyébért, liogy hanem csak
azért, hogy mindeneknek irgahnas vagy Nsz. 7,9. álnokságot gondolván,
hogy mivel őket elveszthetné Érd. 434.
ígenév helyett : hova alítjuk, hogy megyén Corn. 280. mit akartok,
hogy tegyek Mc. 92.
elmarad : mit vélhetünk tett és teszen Erd. 494. vakmerőségek,
ne mondjam tévelygések A^iost. 41. akarod-e elmeggyönk és megszedjök
őket Döhr. 290. hol akarod szerezzönk neked húsvétet enned V Döbr.
432. akarjátok-e bocsássam el zsidóknak királyát Döhr. 468. hova
akarod mennyönk el Jord. 504. miképen ma lásson, nem tudjuk Mc. 189.
mondának : el kell menjünk, mert megégetnek Érd. 471. mit alajtasz
leszen ez gyermek? Jord. 520. atyámfia, engedjed vessem ki a kalászt
3[c. 25. hadd a holtakat, temessék el ő halottaikat ]\Ic. 28. embernek
fia jővén, alajtod-e lel hütöt e íőldön Mc. 152. látván az erdei szamár,
hiszem megijcde T<J. 294. istennek Juda minden királyi felett kelletett
legyen (Jósiás) : istennek kelletett hogy. . . legyen Be. 276.
hofjtjhogi/ vagy egyik kapcsoló, másik módjelentő hogp vagy mai
módon mindkettő módjelenlő: kereskedtek vele a papi fejedelmek,
hogy hogy Jézust megölhetnék : hogy mikép Jord. 605.
liOf/i/nem — Ik iiyne különfélekép írva: hodneni honnom honne stb.
A kettő közt olyan különbség van, mint a iiem és ne közt termé-
szetesen van. Amaz a mai Jiogf/.^cni scmhoy'ij, riiintsem., mint stb. kötő-
szókkal egy értelmű, tagadva kapcsoló, emez tiltó vagy kötelező, bár
ez nem oly világosan kifejezve, mint a mai nehogy (tájbeszédben) és
hogyne által. Ily mondatokban jőnek elő :
világiakról könnyebb embernek érteköznie honnem az mennyeiek-
ről. Sánd. I. inkább költik jószágokat pompaságra, honnem szegények-
nek segedelmére Dow. 129. többen hogy nem százan Virg. 29. mert
nem egyébért, hogy hanem csak azért hogy mindeneknek irgalmas vagy
Nsz. 79. inkább, hogynem Elír. 80. hogy egy ember haljon meg jobb,
honnem mind a sok nép veszjen WlnM. 138 többet tehetek, honnem te^
Érd. 204. elárulhatták volna a kenetet többen, hogy nem 300 pénzben
Döhr. 444. emberi elme mendig készebb a gonoszra, hogy nem az jóra
Dod. 3. nagyobb érdemet nyer istentől, hogy nem ha imádna érette
Érs. 22
^Oí/í/wp : örömesben hallgass, honne szólj WinU. 132. ö S7Áy eket
egyetemben költik el ez világi életért, alejtván, hogyne legyen nagyobb
öröm (lat. conjunctiv.) Bod. 5 (2) hagyjuk békeséggel őket, honne
mind elveszjönk Érd. 366. nagyobb alamizsnát tettem, hogy ne te Ehr.
83. hogy áldjuk meg urat, hogy ne meghaljunk : hogy meg ne . . Be. 25.
15*
228
félvén, hogy ne azt köznépek eszekbe vennék Ehr. 68. Jwgyne:ne
hogy: ö lányival menj ki, bogy ne valaki ellened álljon Be. 0.
latinosan: félnek vala, bogy meg ne szaggatnájak Féld. 25. (1. f.)
féljen, hogy ne kárhozjék Érs. 575.
hogy nem után gyakori mint ; az előbbiekhez képest felesleges,
bár a mint., az egybevetést világosabban kifejezi: isten többet tehetne,
hodnem mint a természet TiJi. 40. ugyan vigasság lesz egy bűnösön,
honnem mint kileuczven kilencz igazon (1. ugyan) nagyobb haragra
gyulának, honnem mint annak előtte Dehr. 84. inkább akarának meg-
ölettetni, honnem mint e velágba élni Delr. 125. többet, hogy nem
mint tizenkétezer angyalokat kérhetnénk Érs. 90. ezerszer akarnék
halált szenvednöm, honnem mint csak egyszer vetkőzném Nsz. 81. a
szeretetben nagyobban mutattatik az édes istennek jó volta, honnem
mint a több ajándokában TJehr. 211. inkább elszakasszatok „el zakas-
satoc", hogy nem mint az dagályosak levágattassanak Tel 109.
nem hogy nélkül; lábaim kevéssé nem mind megindultak, én
lépésim kevéssé nem kiötlének Bohr. 136.
hogycsah és csakhogy : szenvedi vala, hogy csak lelkét megvigasz-
taná Érd. 420. Mária maga volt mind hírmondó, mind vendég, hogy
csak, mint hiszem lenni, az szent öröm nagyobb lenne Érd. 384. nagy
örömmel siet vala, hogy csak hamarább oda juthatna u. o. ne akarj
félni: csak hogy higyed és megvigaszik Jord. 552.
csaJc magában többször mai módon, néha más szókkal szer-
kesztve : csak az úr istent ne kértem volnék . . rátok hárantanám Érd.
542. csak az te szamarad ki ne tért vóna (így) az útból, téged meg
öltelek vona és ő élne Jord 167. én mennyei atyám, ha a kén el nem
múl, csak szenvedjem ötét s legyen te akaratod JÍ/>-. 90. nagy sok
jószágunk leszen, csak az úristent félendjük „fellengyek" Érs. 554. soha
senkit el nem hagy csak ki ő benne kétségbe ne essék Érd. 386. (1. f )
alig hogy : csak alig hogy. . . az ő ruháját elváltoztatta, mígnem
mindenestől fogva megavult Marg. 3. alig hogy maga D. ágyban alutt,
demaga egyebeket szerelmest int vala nyugodalomra Doíh. 129.
76. §. Kötőszók : hát tahát stb.
Akkori alakjában többször: tahát, hátiíú. egy eredetű és jelen-
tésű. Előjön :
1. elbeszélésben egymás mellé sorozott mondatok utóbbikának
elején, néba tárgyi mellékmondat előtt, kiemelés, rámutatás, a beszéd
hangúlatossá, élénkké tétele végett. Így : leié tehát az nemes szűz egy
229
szép székhen űl víila Behr. 123. epeséget tehát vallál (sokszor) Winld.
320. 336. halála után j.elenék meg egy szomszédjának, hát nagy hosszú
nyelve vagyon Érd. 77. egy hódogtalan, ki minden idejét gonoszságban
foglalta vala el, mikoron magához tért vala, látáhát kétségnek kapuján
vagyon Erd. 49. látá, hát Siseraa földön fekszik Jvrá. 328. álmodám,
hát tömlöezhen vagyok. . . a tömlöcz hát fényes. . . hát vele angyalok
Kdtl. 3046. helkiilde Farahó, hogy meglássák és hát semmi az övék
közül meg nem halt Jord. 23. mikoron kimúlt volna megjelentetek :
hát Mária Magdaléna a koporsó mellett áll... Erd. 427. hetelika
példázás, mert tahát Krisztus . . . Sámsonnal ellenségnek adatik
WhiJd. 179
2. alilxor azután értelmében, mint néha ma is használjuk a liát és
ti'hát kötőszókat. így : lábainál ülj és tehát igen aitatossággal megcsó-
koljad JÍr5. ÓV. Jézus monda ... valahol hírdetendik mind... világot
miá, megmondatik ez es ; tahát elmene Dühr. 431. ez édes ének mond-
ván elkimenének olajfának hegyére. Tahát monda Jézus . . . Döhr. 433.
monda neki Jézus : háromszer vagy engem megtagadandó ; es tahát ő
többet szól vala I)öhr. 446. monda Péternek a szolgáló : es tees . . .
Jézussal valál ; es tehát ű megtagadá Döhr. 449. sokíin mondanak
nekem, nemde a te nevedben prédikáltunk. . . es tehát vallok azoknak,
nem ismertelek tűtöket Mc. 26. némely iíjó követi vala űtet csak egy
gyolcsban, es megtarták (fogták) ütet ; es az tahát a gyolcs elhagyván,
elfuta ű tőlök mezejtelen Döhr. 448. minden ember előszer a jó bort
veszi eleve, mikor megrészegödendnek, tahát azt mely alább való
Mc. 171. mostan látunk tükör által mesében, tahát kedeg orczáról
orczára, mostan félrészént esmérek, tahát kedeg megesmérem Döhr.
298. így innc a Vulg. értelmében 3Ic. 37. 03. Tel 29. Döhr. 399. 401.
stb. es tahát (1. f.)
3. okozat kapcsoló mint ma : ha magadat hányod vagy dicséred,
tahát megútáltatol Horr. 246. valaki káromlást mondana, hát az meg-
haljon Dehr. 92. ha emberek voltak, hát teremtett állatok, ha szület-
tenek es megholtanak, hát nem élnek. . . Erd. 152.
77. §. Kötőszók : de, nemde, de maga stb.
Mint nemde mutatja, de nem mindig ellenkezőket köt, hanem van
indúlatszói és kiemelő értéke is. Tehát :
1. indúlatszóféle : én istenem, de miért hagyál el? Döihr. 6. Kriza
39. császár, hogy ezeket hallá, de csak nem hala búsulván : csak nem
raeghala Kati. 2837. társaim, de hálát adjunk Kati. 2867. mond a
230
király : de jó doktor (kérdésben ellentét nélkül) Drhr.492. óh de volna
ily veszélyem, .jfiu^í/. .9574. édes Jézus de mire remejted ez asszony
állatnak ö lelkét? JErs. 320. jaj de mert csak ez leszen az én nagy
vigasztalásom, hogy vigasztalást nem veszök továbbá Nsz. 56. oh atyám,
r/^í kérlek Lohk. 15. vaj te de mi ennek oka Lohh. 5. oh fráter Ferencz
de mire nem mégy Lohk. 11. V. ö. Lolh. 177. 184. 191. 223. 227.
2. Elleneseket köt : ha akarod hogy irgalmat vallják, de te tegyed
Ehr. 111. ne annak a ki írta, de a ki adta. .Érd 3. nem én, de úr Érd.
337. nemcsak oktalan természeteket de es embereket megmarál Ehr,
1Í8. nem úgy, de .Ke.'izfh. 1. én el nem fordojtottam, de megfordojtot-
tam Érd. .508. mi az oka, hogy az elefántnak sem szárnya, sem hat
lába, de csak négy? Erd. 654. hazudsz, mert nem úgy mondották, de
(úgy hogy) a hol ö ott te Érd. 519. nem földi a te jegyesed, de meny-
nyei Ka/l. 1387. megerötlenülék, de sem marada bennem erősség Be.
159. nem mondja, alátok vagy mellétek, de ugyan azt mondja hogy
reátok Behr. 15.
Sokhelyt a mai honéin helyett, mely gyengébb ellentétezést, s nem
oly erélyesen jelel.
vf^m de rendesen nem magában kérd, mint ma, hanem -r? hozzá
adásával a mondat valamelyik tagja mellett (L. al. Szórend) Nemde
három férfiakat, megbékozottakat ereszténk a tüz közepibe-e? //c. 133.
monda Jézus : nemde böjtölhetnek-e a mennyekzőnekű fiai? Jord. 459.
V. ö. Jord. 465. nemde-e méltán kellene örülnöm a te idvességedön?
NíiZ. 74. avagy nemde csak az igazaknak vagy-e atyjok ^'s2. 80. uram,
nemde-e jó magot hintél-e te földedre, es tahát honnejet az konkoly ?
Böbr. 290.
de maga ellentétet jelel : gazdag és hatalmas volt, de maga
pogány Érd. Í52. nem jó a fiaknak kenyerét az ebeknek ereszteni; és
monda, úgy uram, de maga lám a kölykek is esznek a martalékok-
ból 3Ic. 43. V. ö. Nsz. 63. leié az frátert bűntől idegennek, de
maga leié hogy. .Bom. 190. akar álljunk, akar üljünk, de maga az ha-
lálra megyünk Péld. 65. mutatá magát bűnösnek, mikoion de maga
bűntől tiszta volna Dthr. 95. elbocsátlak, de maga messze ne
menjetek Jord. 22. az út keménséget mutat, de maga sok jót
talál ember rajta Érd. 389. V. ö. Érs. 9. Máriába bűn nem volt, de
maga egyéb nem volt tisztaságnál Nsz 347. Írásomat vedd jó nevén,
jóllehet igen elégtelen és oly ha (olyan mintha) semmi volna, .de maga
. tisztességgel megvégeztem Érs. 342.
de lám (1. lám) : de maga lám : kivűl láttatik tisztának, de ]naga
lám előre jönek számtalanok, kik lelkét gyötrik N;iZ. 63. ©h lám. de
231
maga, ba kivűl („kövei ós kivil") láttassék ö neki vidámsága, de lám
elenyésztetvéii vagyon az ki űtet belől untalan rágja u. o.
n)(ujii kötőszót is itt emliítjük még. Tájbeszédbeu ma is meg van ;
erőt ad és ellentétet jelel, kivált: 1. megszólításban: monda Rufén
Masseusiiak, maga mi dolgom vagyon Ferenczvel ? Érd. 51. monda:
maga te mit forgatsz (ugyan)? Kail. 2519. ha hóival tollaimat ragadan-
dom és tengernek partján lakozandom, és maga bizony oda te kezed
viszen : de bizony oda is. .7)ó7>ir. 217.
2. ellentét-jelentő; s ez gyakoribb : múljék el tőlem ez pohár de
maga nem mint én akarom Jord 441. jobb nekem meghalnom az ár-
tatlanoknak egészségek megtartván, honnem mint az ö halálokkal
egésséget lelvén ; kibe maga bizonyos nem vagyok Érd. 1S5.. imádtatik,
maga bálvány Kati. 1660. semmi neköm róla nem jelenék, maga éjjel-
nappal imádkozom vala érötte Nád. 445. Krisztusnak lelkét hiszi ő
benne, maga sátán lakozik ő benne Frs. 530.
ucwde mi-vel : mincmdc ? (mit ? nem-e ? hogyan ? nemde '?)
még nyomatékosabb kérdő, tagadva kérdő kötőszó vagy inkább ilyenül
szolgáló kérdő határozó. Péld. minem de semmié teszöd-e? Tih-
235. mi nemde te es ez embernek tanítványi közííl való vagy-e? Debr.
6':Z7'. minemde nem kellene meghallgatnom őtet? Bod. 33. minemde
sz. Anna asszonyt anyául választottad volna-e? Tel. 104. minemde ár-
vává maradonk-e ? Tel. 177.
niidencm ugyanazon elemekből : midenem réjó oroszlán a liget-
ben, hanemha ragadozatot valland? num quid rugiet Y. Be. (1. f.) mi-
denem mondja Sión..? Apor 42. midenem istenek lehetnek-e? Be.
114. jöjjetek és lássátok az embert, .midenem ő-e Krisztus Me. 175.
hallgassatok Jákob fejedelmi . .midenem nem nektek kell tudnotok az
ítéletet-e V num quid non vestrum est scire judicium ? Y. Be. 249.
miiiem : midenem Be. 254. [\. al. Kötőszók : mi)
78. §. oly és összetételei.
Ohi határozó szerepében áll és úgy-gyal egy jelentésű (1. f. ha)
így érthetők olymint ohjlia stb.
Sőt néha olyan : ugyan : a nyavalyás bűnösök nem mehetnek
olyan (úgy) de kit mind (mindeniket) az ő ördöge viszen Érd. II.
oly : olyan, előfordul mai módon mint melléknévi természetű név-
más, de ez nem egyedüli jelentése. így : te szent véred oly mint kinyílt
rózsa Thewr.285.
olymint : úgymint, mintegy, mintha : lön nagy csendessége olymint
232
fél hóráiglan Jord. 898. énekelnek oly mint iij éneket : mintegy Jord.
009. kiket Jézus szelídíte, lőnek oly mint bárányok Winll. 350. az ifjú
oly mint mind félnapig függe Kaz. 5^. vala Betliánia Jeruzsálem mellett,
oly mint f , holmynth" j tizenöt futamatnyi földön Winld. 322. hallék szó-
zatot mennyből, oly mint sok vizeknek szózatját Érd. 378. mint vagyon
istennek szeretete ő benne ; oly mint azt mondaná. .Tih. 18. ezt azért
mondja urunk, oly mint adná nekik érteniök. .Td. 158.
ohjmehi-hQXi a mely is határozóul vagy ridegen álló s alig oda
köthető melléknévi névmás gyanánt áll. így : hozaték olymely immár
ereitől eltávozott vala : olyan mint a ki Ér-<. 46. ez imádságot mondjad
olymely ha a keresztfa alatt állanál Ers. 4,9. 55. kezdé fejét édes anyja
felé hajtani, olymely az ő személyét adván,, .olymely azt mondván : id-
vezlégy. .Érs. 55. tebenned vetvén gondolatomat, olymely a nagy magas
mélységből kijővén Xs0. 128 fellövöldöznek, olymely golyóbissal Gu'iry
XVIII. olymely nem értőm vala u. o.
oJj/ma : ez fráterek az tartományokban olyma negyven esztendeig
viaskottanak Dom. 310. Ferencz elmene szomorúiván olyma panaszol-
ván Fhr. 10.
vigy mint is előfordul és úgy mintha jelentésű : nemcsak beszé-
dével, de téteményivel szerété minket, ugy mint mondanája lássátok .
úgy mintha D<djr. 32. nagyon kezde szikrázni a csillag, úgy mint örö-
met jelentene IJrd 06. a szüzeknek nem adok parancsolatot : úgymint
(hogy mint?) de tanácsot úr istenben Erd. 149.
79. §. Kötőszók : mi-töl származók : minem mire miért stb.
mi ismét ugy mint mely oly stb. nem csupán névmás és melléknév
természetű, hanem ragozhatatlan, határozói szerepű szócska is, mely
ilyen formákat jelent : mint, mikép hát stb. De meg kell valUmunk,
ma sem hangoztatása vagy hangnyomatéka, sem összetétekben az ér-
telme nem egészen világos, noha még száz évvel ezelőtt iiémely írónk
használta (Ányos). A Vulgata mimquid-je s Czuczor és Fogarassy szótá-
rának nemde-je lefordítja de nem értelmezi. A példák világosítják : mi-
nem megcsalja isten az Ítéletet, minem elfordítja azt, a mi igaz : hát
megcsalja-e stb. Horv. 11. mit mívelsz „myelz" te,. . .tartván te orczá-
dat és orrodat az földön miképpen az disznó, minem az földben keresed
az úr istent ? : hiszen nem. 3Iorg. 73. minem mind örökké elvet isten :
avagy Kesztli. 193. ki közőletek atyját kenyerén kéri, minem követ ad
neki, — avagy halat (ha kér) ; minem kígyót ad neki ? : vajh nem, úgy-e
nem ? Döbr. 333. nincsen ingyen mibe meréh, és az kút mély : ezért
233
lionnaifl vagyon eleven vized ? (élő viz, forrás viz) Mi nem nagyobb
vagy te („ti"') mi atyánknál Jákobnál : vajh nem nagyobb .Döhr. 484.
minem valaki ííneki enni hozott: vajon nem, .e? Döhr. 480. minem bo-
londot találtál : vajh nem. KnÜ. 2423. felele Pilátus: minem zsidó
vagyok én ? : nemde Kár. Mc. 209. minem sirhatnak a vőnek liai mig
vélek vagyon a vő ? : numquid V. Mc. 29. mi nem te-es az ember tanit-
ványi közül vagy-e ? Döhr. 465. minem ember szól ö tőle : mi ! nem e.
sz. belőle ! Kati. 2824. V. ö. Döhr. 432.
midonem winemde (1. f.)
minemmcn : mineműen, határozó de néha kapcsol is ; csak össze-
mondás után való összeírás : miként vettétek mitőlünk minemmen kel-
lene, járnotok és istennek kelletnetek, .9 úgy-es járjatok i)öí/r. 5Ö5. monda
ez lejány : oh isten, minemmen lőtt szentté ez Margit asszony. .
Marg. 207.
Névmási mivoltát megtartja ilyekben : mene iiiiiir, mely először
melléknévi jelentésű s ezt teszi : milyen minemű (mai : minő, tájbe-
szédből felvett szó) de határzót is alkot -JVí^-vel (1. f.) ily mondatok-
ban : mene kedeg balgatag volt, ingyen ottan isten nem volt : a mennyi
ben .K<itl. 2616. mene hogy éjjelre juta, a képet mutatá: amint. . KtitL
1320. mene evek, legottan kivettetek : mihelyt Érs. 538. mene a szót
elvégezé, az áldozatot elkezdé Kati. 412. 426. 474. mene hallak a nevét
térdre esének DrJir. 338.
miJcénf : miként mennyben, és földön iV!^^. o4Í (2) miként árviznek,
ugyan (van-) én révásom Döhr. 516. a szózat kit hallék miként sok he-
gedűsöknek hegedűlések volna Jord. 909 kezdek kérni, miként minden
időn szokta vala tétét ű nekiek Döhr. 450. miként urokhoz hallgatnak,
azént több kincscsel áldoznak Érs. 472. L. még Döhr. 201. Kati. 1918.
mi heh/en : mihelyt : mihelyen imádkozék azonnal kezde szólni
D(hr. 48. 104.
mielőtt : mielőtt neked szólnék, azelőtt neked köszönnék Kati.
1618. minekelőtte meggyónjam s communikáljam, megbocsássa énne-
kem. .Marrj. 72. minekelőtte engem sötétség beboróhon, segélj engem
istenem Érs. 171.
mivel czélzatosan : megöleté az apró gyermekeket, hogy mivel
országában békességgel megmaradhasson : quo Érd. 179.
mineoel inkább -atiúl inkább Dehr. 347. ménével — anéval Dehr-
408. mennyivel — annyival í^rd. 542. ménére — annyéval Erd. 506.
miitoron -akkoron Érd. 447.
miután Döhr. 433 miíúfa fogva : dagályosok voltatok niiúlta f. is-
mertelek Jord. 220.
234
m're: niiért? leginkább mondat elején kérdőleg: mire baragudtál
meg. . . mire esött meg a te szíved? Jord. 14. mire hogy nem könyö-
rültél tennen magadon? Nsz. 25. mire nem féled nagy böneidnek
kénját. . mire' hogy bűnben teljességgel láttatol ? („látattol") . . .mire
akarod az pénzt elvenned? Winkl 148. mire nem hagyod magadat
megvigasztanoin? Érd, 217. te ablakaidat beteszed szél ellen és villa-
matok ellen ; mire nem teszed be te értelmidet (így ; érzék érzés) késér-
tetek ellen ? Érs. 432. mire nem holtam meg. . . mire fogtak térden. . .
mire emlettek csecsből? Mert immár alván veszteglenék Döbr. 516.
miért: mixel minthogy; néha előmondatban mely okot jelent,
másszor hátul álló hasonló tartalmú mondatot vezet. Péld. miért isten-
nek akaratját tudják vala, imádságra adák magokat Érd. 50. miért G.
óltalmazá a keresztyénséget, méltán mondhatja... Bdr. 209. miért
nagy vala a város 145 ezer gycimeket ölete meg Eródes Dehr. az
ördög mind ez széles világot megbáboritja, miért nyilván megesméri
iogy e világnak hamar vége lesz Érs. 568. nem igazságodért adta
teneked, a földet, miért kemény nyakú légy : mert — vagy Jord. 218.
halálára tanakodának ; miért kegyig még ennek oka nem vala, elraene
a háborúság előtt Dclr. 82. miért bűnössé vallád magadat, megbocsát-
ván vannak te bűneid Dchr. 804. 1. Kall. 1884. stb.
vri.rtliogy a /<'////-gyal toldva ugyanazon jelentésű. így: Lázár-
nak Jeruzsálembeli részt adák, miérthogy udvarló ifjú vitéz vala
Érd 424.
luiokactt: miokért, ugyanazon értelmű: ki vagy én nemes uram és
miokaért versz ?. . másodszor ismeg elővoná, meg igen szörnyen véré,
ki ainiál inkább szabódik vala, hogy miokaért verné Érs. 549. miokaért
kedig látod az szálkát te atyádfiának szemében, az szelement („zelem-":
gerenda) kedcg te szemedben ingyen sem gondolod . . Érs. 552.
m<")f ma, csak okkötő, legtöbbször hátul álló fömondatot köt ;
hajdan ez a jelentése is megvolt, elől- és hátúi álló okjelentő monda-
tokat kapcsolván, de még gyakoribb volt egyszerű liog// értelme, tárgyi
vagy más mellékmondat kapcsolásában. Tehát :
1. Itofjy helyett köt mondatokat : és azért te istennek fia vagy-e ?
Jézus felele : ti mondjátok, mert én vagyok Mc. 103. jól mondod mert
nincs férjed. Döhr. 185. ne akard mondani mert gyermek vagyok
Érd. 341. de hogy látá mert sok dolgok tétetnének, elhagyá. . . Dt^hr-
8'h mit használ a faragvány, mert ő tevője reménkedett a törlejtetben,
hogy tenne néma faragványokat Be. 274. mi ember mert megjelented,
avagy embernek fiamért alajtod ütet? Kulcs. ([. i.) Döhr. 223. ^éi
csuda történek; elő mert hogy fejét vevék nem jára vér ő nyakából. . .
235
más... Éri. 519. Acbior megismerje mert megcsal minket Be. 30.
utána nyomban következik: tőrrel által vei'ettetik Jiogij tudja mimlen,
hogy N. földnek istene u. o.
2 okkötö a utol járván az okjelentő utomondat elütt: mit nehez-
teltek az asszonyemberre, mert jó dolgot tettén bennem (okjelentő
hogij) Döhr. 431. oka ez, meit igaz törvény Péternek adatott Érd. 365.
igyatok mind ebből, mert ez én vérem Bohr. 433. ne féljetek, mert
tudom hogy az megfesz ejtett Jézust keresitek ; nincsen itten, mert
felkele Döhr. 47.2. mit miveltek ? mert nem illik ezt tenni az innepen
Jord. 537. bogy leszen? mert én íVrfit nem ismerek Jord. 518.
b) az előmondatot vezeti: mert negédes lől (valál), oly belyre
juiottál Knfl. 3402. egy közölök Caipbas nevű, mert az esztendei püs-
pök volt volna, mondott ő nekik. . Mc. 195. mert nem keresztelked-
tünk meg, kérjük a szent asszonyt Kail. 2S03. mert engedelmes (az)
ur, erről penitencziát tartsunk Be. 27. mert ezt tetted átkozott léssz
Tel. 211. mert elfeledkezel, elfeledkezem én is Be. 185. mert te elűzted
a tudományt, én is elűzlek Be. n. o. mert kedeg félének és a főidre baj-
Iának, mondának azoknak Mc. 100. isten ! bálát adok tenéked, mert
nem vagyok miként egyéb emberek Ér.'i. 535.
Az ok-jelentő mrr/-et, mint ma is, ekkor is gyakran Ao^gf/y váltja fel.
c) nyilatkoztatást jelentő mondatok után, uéba egészen felesleg,
mint sokszor a mai beszédben a JiOf/y. így legtöbbször az egyenesen
felhozott és elmondott nem mellékesen idézett beszédben vagy rövidebb
szólásban (recta et obliqua oi'atio). Péld. kivé mennek vala az ördögök
sokakból, kiájtván és mondván : mert te vagy az élő istennek íia ! Jord.
533. a népek keresik vala ütet, tartóztatják vala bogy ne távoznék
űtűlök, kiknek ottan monda : mert egyéb városoknak is szükség nekem
prédikállanom, mert azért vagyok bocsátván JorJ. ii. o. dicsérik vala
lir istent mondván : mert nagy csudát látánk ez nap Jord 536. Jézus
monda : mert istennek fia vagyok Nád. 209.
mhif íi maitól sokszor eltérő alkalmazásban fordul elő. Péld.
mint : a mint; mint ezt látták volna, elfutának Jord. 556. mint a
királyok kivé baladtak volna, eleikben kelé a fényes csillag Érd. 00.
mint az lett volna, ottan nagy jámbor emberré változtatá önnön magát
Érd. 182
m hit : mi módoD, hogy: megmondá mint úr isten űtet kihozá :
miképen hozta ki, Jord. 750.
íwmí hasonlitásban a mai szerént: te szent véred piros oly mint
kinyilt rózsa TJuivr. 285. aranynyal mint királyt, tömjénnel mint istent
és kenettel mint halandó embert (ajándékozák Jézust) I^rd. 07. minden
236
teremtett állatok engednek az úr istennek, nem ugyan mint mostan, —
mindenek hallgatják nem ugyan mint mostan stb. Érd. 144.
minf : mintha, szerété minket úgy mint mondanája : lássátok. . .
TJehr. l.f. níigycn kezde s-zikrázni a csillag, úgy mint örömet jelentene
Énl. 66. (1. f.) úgy imádlak mint látnálak B3lkl. 260
mint — azonnal (1. f.) i)ii)it — aitól : nám mint kegyösben tessz
én velem, attól inkább keserög az én lelkem Nsz. 83. mint hamarabb
Érd. 80. mint inkább — annál inkább : mint inkább end^er az ö bűnét
elrejti, annál inkább kijelenti D<hr. 369. mint nagyohhan levél („leyel"
létezik) rajtod kivül a világ szerént a haborúságtétel, az atwyeval
inkább léssz hasonlatos a te Krisztusodhoz Nss. í 10. ha látnék barmot
ilyképen szenvedni, még azon is meghasadna az én szívem . . . hát
mint annál inkább terajtad Nsz. 20.
mentől : mihelyt keljetek fel mentől leűlendetek Fest. 85.
mifj niiijhn mai értelmében időtartam vagy időhatár (térre is
átvitt) jelentéssel. De különbözik a maitól hasonlító értelme, mikor
miy<rl helyett áll, megfelelvén neki utómondatban : annál inkább és
eífélék. így: nvg tovább vína, azénf nagyobb kárt vallana : minél tovább
— annál Kati. 38,51. mig nömösb annál kedvesb. Tíh. 265. mig inkább
égettetik, annyival inkább szebb Ksz. 312. mig közelebb megyén,
aneval inkább niegmelegűl Ajwst. 42. míg valaki közelben van a meg-
szentelő nagy istenhez, annyival nagyobb szent, részeltetésképen :
részesülés által Érd. 438. annyival nagyobban dicsekednek, mig
nagyobb nemzetségből támadtanak Érd. 439. mig beljebb mennek,
aneval a víz feljebb hatalmazik vala Érd. 436.
flc/í//// : annyival, a ház addig erős: annyival erősebb 1470. mig
tovább addig nagyobl)an Érd. 642.
mif/lcn hasonlóul időtartam vagy határ és vég értelmében : remén-
kedem míglen elmenjen hamisság A2)cr 1. (1. fentebb Kötömód.
Szófüzés.)
méglen : adhuc, még ; méglen Jézus nem ment vala a városkába,
de még azon helyen vala, a hová elébe ment Mária WinJd. 323. 1. Ehr.
26. Érd. 216.
mígnem összeragadva és a szórend és nyomaték változtatásával
alkalmazva ebből : míg . . . nem. így ebben : ülj én jogom felől mígnem
vessem te ellenségidet te lábaidnak sámolya alá Mc. 56. Ez esetben az
összeragadt migiiem-ve magára esik a hangsiily ; ha pedig mig-nem
külön helyeztetődik, mindkettőnek egj'enlően van hangnyomatéka :
ülj . . . mig ellenségidet 1. a. nem. vetem. Ekkéjíen a )iem több mondattag
elébe eshetik. így : sem ennének, sem innának mígnem megölnék : mig
237
meg nem ölnék Jord. 785. el nem bocsátlak mígnem megmondod Érs.
257. nem énekel kakas míg nem engem háromszor megtagadsz Döhr. ,
427. míg e. h. meg nem t. ; mondom nektek nem iszom e szőlőtőnek
nemzéséből mígnem eljö istennek országa D'^hr. 455. nem eszem azt
míg nem megteljék Döhr. n. o. Jeruzsálemért nem nyugoszom, míg nem
az ö idvezítöje mint a lámpás, meggyújtassék Érd. 38. fel ne serkent-
sétek míg nem ö akarja Dibr. 474.
80. §. Kötőszók : az ez, azon ezen, ha- névmási gyökerektől.
fl.s f/á*, ugy mint ma: id est. L. Érd. 91. (U.rn. 220. 229. 281 stb.
(iiént: a szerént: mcgballottátok az mint — azéut: úgy a bogy. . .
Érs. 573.
asi.nha, azonközhc mai értelmében : az alatt, a közl)en stb. úrrá ha-
gyom . . . azonban az isten ö neki jó férjet ;d Kati. 003— 010. reggel hollal
felkelvén íme azonközbe beljutott hozzá a szent sereg Erd. 579. mikoron
szentírást olvasna, azonközbe jőve be hozzá egy oroszlán sántálván
Érd. ,%'i. tekintem, tehát elenyészett ; azon közbe. . . kimének Tel. 301.
azonnal mai jelentésben, \Qgazomial amaz erősítve ; legazonnal,
hogy hozzá vévé, megadá lelkét I)( hr. 30. ezt megtévén azonnal meg-
álla a döghalál Dcbr. 139. ha keresztyén nem volnék, ezennel meg-
állanám bosszúmat Érd. 430.
annak okáért: azért, mint utóbb VifJ:. 5í. stb.
oit cttan : (az a -|--tt) idő-jelentéssel : találának egy sárkányt, ki
ellen keresztnek jegyét vetvén ottan ketté romla Éid.434. mikoron
leöntötte, ottan vérré változék Jord. 913. mikor az angyal kürtölt
volna, ottan nagy kőeső támada. Joid 899. mihelyt )átá, ottan hivé
TJchr. 33. ha eljutand én halálom, ott jelenjél. . . Tlteivr.290. nagy szózat
melynek hallására minden állatok ottan engednek Erd. 10. megápolá
űtets monda ottan ííneki. . . Jord. 442. mége beszéd szólván, ime ottan
Judas eljuta s vele seregek J'oíy/. 441. kezde keseregni s ottan monda
űnekik tt. o. ágyából felszökellék, ingyen ottan letérdeplék Kati. 482.
oitogyan ottogyol oitogycl stb.: ott ugyan: ugyanott; itlegyni
iitegyel itt ígyen : ugyanitt Péld. egybegyűjtöm, ottogyan megvetekedem
velők Tel. 243. úrnak napjának szózatja keserő, ottogyol az erős töre-
delmeztetik Be, 279 L. több példát : ottogyan v. ottogyel : Apor 150.
Vük. 5. 87. Ehr. 20. 27. 87. Tel. 269. stb. ittegyel : Vitk. 12. 57.
legott legottan ma ismeretes jelentéssel határozó és kötőszó: ezt
megértvén F. legottan Bernáldhoz fordúla. . . De B. legottan elől leié. . .
Ehr. 10. mikoron Krisztus Judásnak a kenyeret adá, legottan elalvék
238
WwícI. 150. ha a léleknek miatta a test nem birtatik, legottan megbo-
londultatik Nád. 32 J. 1, 3Iarg. 211. Xuű. Hld.
hol oit rendesen külön írva : liol o't uhi ihi, jelentése mint kötő-
szóé egy mozanatot fejez ki, még pedig.
a) helyet és időt, hely- és idő-viszonyt, melyet ma nem. így : erről
szol a Paternosterhen holott parancsolat adatik Ey.^. 554. holott vacso-
rált, a poharat vette .I)öhr. 313. kérdés támad doktorok közt holott
leszen az utolsó Ítélet (hely) Érd. 10. mikoron jutott volna oda, holott
Jézus vala. . Winld. 324. magamnak szenteltem e helyt'holott lakozom
Érd. 70. holott voltál te az éjjel? Kati. 3200. holott volna S. házában,
hozzá mene egy asszony Döbr. 431. holott kóstolta volna, nem akara
innia Döbr. 440. paradicsom, holott az első szülék vétkezének. napkelet
felől vagyon Erd. 04. a királyné küldé egy gonosz emberhez holott
ottan az temleczbe vetek (hol rögtön) Erd. 434.
b) Jioloft megengedőleg mai módon : ha ti, holott gonoszok legye-
tek, tudtok j(jt adnotok, ménével inkább. .D)br. 333. semminemű okát
nem látom, miért oktalan (ok nélkül) mondatnék Jeronimust vélek
egyenesnek nem lenni, holott szentségnek életiben ő tőlök kisebb nem
(igy), holott isten személyt ne válogasson ;. .ha kinek teték. .kisebb
dicsőséget vallani, holott ő szentségének jedzési és muuká.inak érdemi,
kiket szerzett, minden jövendőknek hagyja: sz J. tőlök a dicsőségben
meg nem válik É>:<. 339.
hol-hol mai módon néha időről is mondva : megölelé a gyermök-
csének ő tagait, hol új;' át, hol kezét, hol lábát Nád. 486.
itgijiin (az -gy -on), minden esetben ági/-tó\, először Ita jelentésű,
másodszor erősítő, amazzal rokon értelmű határzó és mondatkötő, har-
madszor megengedő kötőszó Tehát
a) ú(ji/'i!i : -ita : ugyan vigasság leszen mennyijén egy bűnösön
honnemmint (mint) kilenczven kilencz igazon Döbr. 352. miként ő világa
ugyan es ő setéte Apor 109. monda es ugyan lőn Jord. 21. minden
állatok engednek, nem ugyan mint mostan. .(1. f.) Érd. 144. boldog az
oly szolga, kit mikoron megjövend az ő ura, ugyan talál a mint hattá
Erd. 150. miként szolgálónak szemei önnön asszonyának kezében,
ugyan mi szemönk . Döbr. 206. miként éjjel, délben ligyan tapogatnak
Döbr. 519. mindeneket jól látnak, fel ugyan mint alá, messze ugyan
mint közel, kicsineket ugyan mint a nagyokat, hátra ugyan mint előre
^á/íf/. 8. miként az szélvész, .ugyan támad napkeletről.. : ugyan lé-
szen jöveteli embernek ő tiának . Érs. 568.
b) erősítő értelemben : mikoron látá az ő szent atyját, csak
ugyan ketté nem hasada nyavalyásnak szíve Lobi: 209. monda Jézus :
239
már lunld ,,haa(l" el ugyan jó liívem, mört ígyen kell nekünk minden
igazs.'igot beteljesítenünk : ucyan hadd Erd. Há'? . mikor el akara men-
nie, ugyan által szakad vala szíve, oly igen keserüli vala Lohk. 212
felette óliajlja vala őtet az én lelkem, mert ngyan meghasad az ón szí-
vem értté Loh/ö 213. ah ! ugyan meguntatál Érd. 4üS. ugyan bizony
mondom tinektek, hogy. .Jord. 803.
c) nc/yan megengedő értelemben ; mai módon ritka.
^ffíjcii : így, határzó mint amaz, néha mondatot vezet, kivált ha-
sonlításljan. Péld. ime ez ígyen vagyon, miként kikeresték Döltr. 520.
miként ittál én szent hegyemen, igyen isznak és minden nemzetek Jír.
23<i. töredclmeknek miatta löii istennek learatja ; ígyen Izsák, ígyen
Jákól), ígyen Mózes. lic. 2S.
hm cl'l^i'p''"-' istennek iia megtest(>sóle ami idvességönkért ; igyek-
képen egyem (1. al.) vídami vagyon a íVjldön mind azoknak oka..^)'/.
73. 7ö. IT-iS. stb.
intten tora (ez-|-n-|-n) : ezentnl Nád. 31:"). innektova Nád. 340.
(2) miképen látatok azokat eltemettetni, inneutova ezenképeu temes-
sétök el a tü halottatokat Tel. 233
81. § Kötőszók ; vala- kezdetű melléknevek és hatápzók
avagy akar stb.
v<íhi- kezdetű melléknevek és határzók cdar- (a ki csak, a mi
csak stb.) helyett állanak ez időben, mint állottak sok ideig utóbb
is. Jgy például :
ral iki : akárki : valaki esedeznék vétőkért, megbocsáttatnék Eid.
528. mindent vala minemű téteményben lel, azouképen itél Ers. 5'->3.
innepnapon kedeg szokta vala elbocsátani egy foglyát valamelyet kér-
nek vala Bohr. 450. senkit nem illethetőnk, valaki a te hajlékod alatt
van Érd. 433. valaki többet szolgál addig nagyobb kinnal fizet neki :
minél-annál (luaríj XXII.
Vídahol : akárhol bárhol : valahol akarja, ott leszen Nsis. 223.
valaJiorá : akárhová bárhová : menjen el valahová íikarja
Érd. 433.
cdar ] . ismételve szétválasztó értékű. Például ellenes vagy meg-
különböztetett mondatok elején : akar alugyunk, akar vigyázunk, akar
üljünk („yllyewnk"), akar álljunk, demaga a halálba megyünk Fcld. 65-
akar akarjátok s akar ne Ehr. loS. bűnödet mondjad, akar légy bűnös,
akar ne l^itk. 05 akar-akar Be. 140.
240
2. Külön kiemelő : avagy legalább ob Margaretba, akar csak most
higj immár, bogy élj Corn 329.
Ehhez közelít jelentésére és alkalmazására nézve, mint mondók,
avogii, mely mint vncifi is hihető vált vajh. rar]i-h(A ered, — indúlatszó-
ból kötőszó (1. al. Kötősz(')k eredete), kétfélekép szerkesztik :
a) avagu mint szétválasztó egymás után többször téve ; ma ritkáb-
ban és csak tisztesebb vagy régiesebb beszédben ; régen sokszor, több-
ször. Az a előtett hang, mely ha vagy a rámutató szóelemből származ-
hatott, erősebbé tette, mint a milyen a rövid vagg. Péld. avagy hideg
volnál, avagy meleg ; de miért állhatatlan vagy, kivé kezdelek okádni
én számból Éid. 69. .de miért egyik sem vagy, ki kezdlek pökni. . .
Jord. 801. vagy alunnéjek ember, avagy ennéjek; ahir mit tenne, mind
szükségből tenné Dehr. 12J. avagy te Krisztus vagy, avagy sz. Ferencz
Virg. 60. avagy lelkével avagy szívével, avagy kivár.ságával,. .avagy or-
czájával, avagy beszédével az ő atyafiához dagályt avagy gyűlölséget mu-
tat Dthr. 233. de űzetni kell avagy akarja, avagy nem J^rd. 23. holott
asszonyok zugodnak morgódnak, avagy házasságról, avagy hadakozásról,
legottan elmenj onnan Vitk. 66. a ki pedig tiszta gyónást nem tett volna,
hitetlen és eretnek volna, avagy ottan meg kell az ö gonoszságát jelen-
teni ; avagy meg kell térni, avagy ottan meg keli halni l^rd. 169. monda,
valaki ő házát elhagyandja, avagy atyjafiait avagy húgait, avagy felesé-
gét avagy mezeit az én nevemért, száz annyit vészen érette Érd. 207.
ember embernek nem mondatik, ha avagy teste avagy lelke nem leend
JÉrd. 336. avagy jól avagy gonoszul veted valakire te kezeidet Erd.361.
b) Kérdésben, kétkedés, kívánság kifejezésél)en stb. erősítő, ki-
emelő : avagy nemde csak az igazaknak vagy-e atyjok : nem. . ? 'Ks3
86. könyörüljetek avagy ti én barátim : legalább, kivált ]^rd. 607. itt
állok, itt haljak meg, hogy avagy én uramnak koporsójánál temettes
sem. .Ers. 319. ha jószágomat nem kíméli, avagy magamat kiméllene
É>d. 642. én kedeg kérem őtet, hogy avagy csak egy bóráig engednéje
nekem az koszorút Féld. 72. idő kedeg vala avagy hatod: mintegy Bohr.
484. óh szivemnek egyetlenegy vigassága, avagy nem tudod hogy.,
megfeszítötték Jsúd. 50^. oh ha én magamra úgy haragudjam hogy téged
szeresselek vagy későn („keeseen") : bár Fest. 368.
82. §. Kötőszók : ne netalán.
w tiltó szócska nehogy hogyi^c helyett, tehát tiltás tagadás értel-
mében ily mondatban : világosítsd meg szemeimet ne valamikor mond-
hassa ellenségem Feer. 181. ragadjatok fegyelmet, ne mikor (vala-)
megharagudjék úr Fis'. 316.
241
nehogy hogyne 1. hogy kötőszót.
tahim talántan stb. így : mikor baragudnéjek ő dühök mi reánk,
taláiitan tíz elnyelt volna minket . talán általment volna mi lelkönk
tűrhetetlen vizet. .Fest. 74. hijad te istenedet, ha talantal isten gondol-
jon mi rólonk Be. 240.
Itt határzóval van dolgunk, mely alig kapcsol ; csak a kapcsolás-
nak ád módosulást, hangúlatot. Inkább hasonlít kötőszóhoz sőt valóság-
gal köt : »ie/rt/aw, kivált mikor a kapcsolat ellentétes és különben, is
világos. YjZ is csak határzó ebben ; angyalok kezökben vesznek tégedet,
hogy ne talantal megsértenéd az kövekben te lábadat Jord. 303.
Mint kötőszó vagy kötést segítő szó főkép két esetben kapcsol:
a) nehogy hogyne értelemben tiltólag, óvólag : monda, ne irtsá-
tok ki (a gyomot), netalántan kiszaggassátok a jó gabonát Érd.
128. áldozjál netalán haragudjanak : hogy talán meg ne h. Kriza
8. így gyötröm én testemet, netalántan mikor egyebeknek hirdetek, ön-
nön magamnak megvetette legyek : ipse rej)robatus eíficiar V. DiJhr.
201. ne hagyj el engemet, netalantal felmagasztassanak Apor 111. ke-
gyelmezz meg, netalántan nemzetek azt mondják. .Döbr. 150.
b) kétkedés kif ej ez ője írt Zá/i értei mének túlnyomósága által : Uram!
netalán az zarándék istennek embere?! Tih. ^5, ménjénél, térjen haza,
mert netalantal meghal a hadban Jord. 241. sírjatok, netalán irgalmaz
Tel. 22'^. könyörögnének netalámtan adna az élet fájában ésmegvígasz-
néjek Tel. 226. ha Izrael én utániban járt (volna), netalantal ő ellensé-
geket semmivé aláztam volna Kidcs. 203. ha tudnád istennek ajándokát,
netalantal te kértél volna ötöllö : Mc. 174. ha engemet tudnátok, talantal
én atyámat es tudnátok Mc. 186. L. még Ehr. 03. Érd. 271. Katl.934. stb.
83. §. Kötőszók : kedeg, viszont ellen, monnal stb.
licdeg : j)edig. Sokféle alakját, hangoztatását és leírását ismer-
tettük (Hangtan 1 f.) Jelentése a mai. Csak kevés eltérés van a maitól,
melyet a vele szerkesztett másféle szók okoznak. Erősebb és gyengébb
ellenkezést vagy csak időbeli következést jelel. Péld. hogy kedeg víz-
árja jövend (a jó épületre), a házat el nem dőjtheti : ha aztán Jord.
542. jóllehet kisebb legyen (a mustárnál), mikoron kedeg (de) felnevel-
kedik magasabb minden veteménynél -/orc/. ,555. jövének Simon házába ;
Simonnak kedeg napa fekszen vala hidegleletbe 3Ic. 73. monda Jézus :
menjönk el ö hozzá; monda kedeg Tamás, mcnjönk el mi -es. Érs. 75.
az M. Jézusnak lábait könyhullatásával megmosta vala, ennek penek
Lázár atyjafia vala Érs. 74. némelyek lábokkal rugódozzak vala ; és
kik kegyik viszik vala, kegyetlenül reá omolnak vala Érs 31.
IMRE s. : MíSlGY. nyelv tört. 16
242
visson ellen. Mivel viszon nem volt név (ma : viszony), gyanítható
hogy vissza viszont helyett áll, egy vele azonos jelentésű szóval párhu-
zamban, egymás jelentését erősítve, — úgy kapcsoltatván, mint a kö-
tőszók sokszor péld. de maga, de mindazáltal stb. Péld. első átok onnan
támada, mikor úr isten embert megátkozta; viszon ellen (viszont) azért
akará úr isten hogy esmeg onnan támadna örök áldomás Érd. 64. ha
ki ez világot szereti, nincsen abban istennek szereteti, viszon ellen vala-
hol istennek szereteti vagyon, ott lakozik Cristus Érd. 09. mely igen jó
atyafiaknak szűléjeknék engedniök. .viszont mely igen gonosz őket
megnem hallgatniuk Kas. 120. szeretetre indúltatik, irgalmasságot te-
vén ő vele ; kit kedeg viszon ellen ismert gonoszul élt lenni, hátat
vet ő hozzája Érs. .576. Hermogenes rajta kiildé Filétást hogy meg-
győzné; de mikoron viszon ellen meggyőztetett volna, .haza mene
Érd. 433. 1 Érd. 57. (2) viszont elleri Érd. 610.
monnal : monnó-tól, mely mindkettőt jelent, -rrf raggal. Jelentése
állandón mintegy : quasi. így ezekben : lakozott kedeg ö vele Mária
monnal három hónapokban és megfordúla ö házába Mc. 160. felmene
az innep napra, nem jelennen (nyilván) de monnal titkon 3Ic. 183. bó-
dogok lesztek, mikor kivetik ti neveteket, monnal gonoszt, embernek
fiáért 3Ic. 120. „leié az árpának monnal efi mértékét" Be. 5. a vizek
megerősödnének monnal kÖfal Be. 18. mikor hallandják a némát nem
szólhatni, viszik azt Beelnek. .monnal érezhetné ki nem vall indulatot :
mintha é. ki nem mozoghat : qui non habét motum Y. Be. 113.
84. §. Kötőszók : igéből mondatból alakultak : tudniillik
jóllehet.
tudniilUk máskép tudnimert tudniamcrt (mert : hogy) tunna : tudna
tudni stb. alakokban található, megfelel a mai ilyen alaknak és kapcsoló
jelentése igen azonos a maival, azaz : magyarázólag köt egy szót vagy
mondatot az előbbihez.
Egy helyen igy is áll : érteni illik ; vigyázzatok, érteni illik (ez az
oka) hogy meg ne csalattassatok Érd. 327.
A szokott alakban és értelemben áll igy :kérdetik Lcgy ha (va-
jon-e) vétkezik a halálos bűnbeli ember, mondván az imádságot, tudniil-
lik a miatyánkot. Dehr. 487. illek lenni hogy egy idvezítőnek miatta
sok igazak szöröztetnének, tudniaillik Jézus Kii. zlusnak Érd. 46. nem
messze járnak egymástól, tudniaillik a sz. úr fiú születésnek bizon jele-
neti és fényes világossága Érd. 56. vala régi időben tudniaillik úr fiú
születésnek előtte egy próféta Jird. 66. én mondom mert istenek vagy-
243
tok. tudniaillik részszerént és mind ö felségének fiai, tudniaillik vá-
lasztás szerént Érd. 461.
tiidniniert, isten megmntatja nekik mŰTelkedeteknek gyümölcsét,
tudni melt (igy) sok lelkeket, kik üdTÖzültenek. . Fhr. 114. az áldott
Krisztus ajánla ostyát (liostia : áldozat) miértünk, tudnimert testét a
kereszt oltárán Ilvs. 52 az volna jó barát, ki vallauá a szent barátok-
nak életét, tudnimert Bernalduak hitét Ehr. 120. . .mert a vár előtt,
tudnimert a híd előtt az ellenség vagyon Érs. 531. 1. még : JiJir. 1.
104. 120. 13S. 137. Érs. 539.
ttuhnamiid (mint : hogy) : szüle tudniamiut az Sz. M. az ő első
szülöttét Tih. 31. összeegyesüdének tuniamint az istenség s az embörség
Debr. 53. három úton kezdék-istennek irgalmasságát kérnie, tunnyamint
először az ő könyörgésekkel Tel 18. 02. Xsz. 308. 311. 3 13.
tudnamint Be. 14. 48. tudniamint Kaz. 199. Nád. 686. 687.
tudnia tmiya stb. de örömest szenvede,. .tudnia istensége egye-
sűit vala Krisztusnak lelkével Érd. 58.
jóllehet., ma is hasonló alakú és használatú, megengedő mondat-
ban, néha világosabban másutt kevésbé kifejezett ellenesség jelölésére:
jóllehet ne legyen az szentírásban, de ha ki megutálja, kárhozatos Cor)i.
22. jóllehet vétkeztünk, de maga teremtésid vagyunk Fest. 69. jóllehet
pirongó orczával, de lám igaz akarattal járulunk. .Thcivr. 290. jóllehet
(a mustár) kisebb legyen, mikoron kedeg felneveködik stb (1. f.) Jord.
395. jóllehet e világ szeretőiben ugyan legyen, de miképen megfeszült
emberben ezek lehessenek méglen én azt nem tudom Nsz. 6. jóllehet
hogy bűnösök vagyunk, demaga ez ország terhét viseljük Kád. 592. 1.
Érd. 498. 570.
meglehet értelemben : a jó angyaloknak elbocsátása nem jelente-
tik egyébre, hanem csak a választottak egybegyűjtésére, jóllehet min-
deneknek jDorát hamuját nekik kellegybeszedniek : mert úgy lehet hogy
(és ugy van !) Tel. 246. gyümölcsét adja némely jóllehet százannyit, né-
mely hatvan annyit, némely kedeglen harmincz annyit Jord. 394 (a
Vulgatábau semmi nyoma) 1. Se. 34. V. ö. Jord. 700.
Röviden is találni így : lehet (ma is) így : lehet mind futnak, de
egy vészen nyereséget Döhr 290. lehet űk rothadó koronát vegyenek,
mi kedeg rothadatlan(t) Dóbr. u. o. lehet embernek fia elmegyen, de
jajj az embernek ki miá elároltatik Döbr. 445. lehet lélek kész, de test
beteg Döbr. 447. (itt : „potest esse" is állhat.)
16^
244
85. §. Indúlatszók, erősítők, kötőszók mellett és gyanánt.
Van néhány olyan szó, mely mondat elején kapcsolás végeti, A'agy
itt és mondat belsejében is kiemelés végett, vagy hangulatos összefog-
lás kedvéért áll. Némelyik ezek közül formaszerűleg kiképzett név vagy
határozó, mások kevéssé megalakiilt elemi voltokban álló szócskák, vagy
inkább indulatos tartalmú szóelemek. Ilyenek :
valóhizony : első része melléknévi igenév, az utóbbi határzói és e
korban melléknévi természetű szó. Indulattal erősítve emeli ki az
ellentétes vagy nagyítva kapcsolatos mondatot, Péld. mit mentetek lát-
notok ? prófétát-e ? valóbizony mondom nektek nagyobb hogynem pró-
féta Mc. 124. ha e próféta volna, tudná valóbizony mely és minemö
volna ez némberi Mc. 124. vigyázzatok és imádkozzatok, a lélek valóbi-
zony kész a test kedeg beteg Ers. 27. ha lehetséges, múljék el tőlem ez
kelyeh, de maga valóbizony ne úgy mint én akarom i>5. 27. ha jóltesz-
tek azoknak, kik nektek jól tesznek, mely tiéteknek halálát? ha valóbizony
a bűnösök is teszik azt ? Mc. 121. tiz napok után jelenének (látsza-
nak) jobbaknak és tagosbaknak . . ; valóbizony M. viszi vala az étkeket :
mert bizony jól tartotta őket Be. 118. mikor esendik tűz a fa arany
és ezüst isteneknek házában, valóbizony a papok elfutnak .Bt. ü-i. 113.
tat a XVI. százban gyakoribb, itt ritka (Sándor István szerént :
in- der That) értelmetlen érzés- vagy indulatszónak látszik. így ebben :
mondának neki : hallod-e mit mondanak ezek? Jézus kedeg monda ne-
kik, tat úgy : igen is Mc. 52. a ti mestertek nem íizeti meg a didrag-
mát (adótj? és ö monda : tat úgy! Mc. 46.
vall vak : vajh : vah ,,waw" ki megtöröd a templomot. . WinJd.
222. vach (igy) ki istennek templomát megtöri, . . szabadóhad el tennen
magadat Döbr. 452. vajh sohova nem megymik. .Apóst. 57. vajh bátor
ne higyék Veszp. 139. vajh bizonyával megemléközöm Dehr. 322. igy
mondott (felelt) : vajh istennek fia vagyok ! Mc. 69. monda az ördög :
vajh te fráter. .Xot/;. 7. valamely ember ha az sz. M-t hivandja, az
ilyen ember vajh bizon malasztot nyer Tel. 345. valaki ember ö róla
gyakorta emlékezik, vajh bizonyára az ilyen nem szomého;.ik Tel. 344.
monda az ördög : hadd törjem el a templomot, hadd vesszenek el te
ellenségid ; felele az apostol : vajh ne, sőg azt parancsolom. .Dehr. 44.
vajh bizonyára akkor^üevekedik ez világi hitságclip.nk kívánsága, miko-
ron kívánja hogy légyen embereknek szeretetíben Debr. 232. L. u. o.
276. 322.
vajha (1. f. ha) feltételes kétkedő erős óhajtást jelentő indulatszó.
245
mely rendesen főmondatokat vezet, mint ma. De vajha csak egyszer
bementél volna, .az áldott Jézusnak ö belsejébe és. .szeretetébe va-
lami keveset érzettél volna („erzedel") Dehr. 289. vajha helyett vajh :
a te neved édes név, vay (így) érzenéjek emberek Horv. 219.
am a mai népbeszédböl ismeretes á;» lehet ; de röviden vagy hosz-
szan ejtették-e '? alig határozhatjnk meg. Rokon vele cm ím mely mint
am röviden hangozván az am em im végén a-val <?-vel sőt «-vel (lásd al.)
továbbá otf. hol stb.-vel csatlódik : ama ame eme cmi íme amott amhol
Ímhol emitt stb. am. amc sokszor közbetett indulatos vagy emphatikus
szócska, másszor mondatok vagy szók kötését eszközli. így : monda úr
ame valamije vagyon mind kezedbe legyen : ám ! Böbr . 512. am nem
hajlékot látok : ám vagy ime . .IJrs. 457. mint a madár am hogy fiait az
fészökböl kihányja, azonképen minket ez világból kihány. . Tih. 17. no
immár hagyjuk el királyné asszonyt, mert am megadta ő neki a megfe-
szent Jézus a mit kévánt ötole Dehr. 408. némelyek mint am sz. Kate-
rina. .Sánd. 32. ezt vallották az angyalok, am sz. Máté írja. Tih. 41.
uram am mire távozál el szükségbe?. . Döhr. 25. mikora (mekkora)
volt legyen, am Rómába felírták Tih. 99. hol hagyád az én mesteremet ?
am az város kivűl : amaz vagy am (ott) ? Érd. 379. fondamentomát ve-
gyök az szent evangyéliomból ; am úgy olvassuk. .Érd. 367. menj hozzá
reggel, am kivé jő az víz mellé Jord. 181.
ame : ám e ! ám ! ime ! : ottan születtetik Amborus, kit ahme
mikor a dajka lefekötött volna, .s a gyermek alunéjék, ezenközbe egy
raj méh szállá reája . . Debr. 17. megbizonyúták az oktalan állatok es
uronk születését, mert am eh mind az ökör . . . mind az szamár tér-
dökre esvén imádák . . az ördög is tanúságot tön erről, mert ameh a
rómaiknak régi krónikájokban vagyon . . Bohr. 56. bölcsek urunk hi-
tére térének, ame mikorra Balakhius . . háborgatnája a keresztyéneket,
. .sz. Antal levelet irata neki Debr. 120.
ime : ime hol kezkenőd, tisztességgel tartsad Érd. 379. szükség
mivelkednem miglen nappal vagyon; ime éj jő, mikoron senki nemmű-
velködhetik. : mert Kár. Jord. 057. lát ám ime egy fehér ló, és ki rajta
űl vala, ívet tart vona (igy) Jord. 894. látám és ime egy bárány . .
Jord. 909. 910. ime hol Ádám, ime hol Noe ! (két külön szó is lehet,
saját nyomattal) Érs. 567. ime hol a hel, hol letettétek volt ötét
Érs. 562.
cmi : ime helyett leírás tévedéséből-e? többször : emi a te fiad,
emi a te anyád VitJc. 72. 105. 107.
bátor néha mondat vagy mondomány helyett vagy határzóúl magá-
ban, tehát kihagyással és indulattal: monda a király : miképen te a te
246
istenedhez fordojtottad, azonkéiDen teszek én is teveled. Felele az apos-
tol : ha ezt tehetőd, bátor ; . . ha kedeg én eltörhetem a te isteneidet,
higy az én istenemben Érd. 508. monda Yarius, no majd meglátom
hogy segéli ; monda Hyrene : bátor. Sánő 29. menjönk el mi es a több
zarándokokval . . ; monda az anyja, menjönk el bátor szerelmes leányom
JDehr. 26. monda a szent atya, ha ott akartok lakozni, az igen kellemetes
szolgálat YÓna . . felele Kristóf, azt örömest megtehetem ; bátor (tehát,
na hát) azt választom Érd. 435. (itt mondatkötö, nem ridegen álló
szócska) ; felelhetönk engedve neki, hogy bátor úgy legyen £rd. 555.
vedd el bátor fejemet Kaz. 34.
bátor mai bár. megengedöleg, mondatkötő : akárminemű nyava-
lyát bocsásson az ur isten . . bátor akar döghalál legyen, akar kedeglen
mirigy halál legyen, mindenben jó szerencséje leszen Tel. 347. az olya-
nok (ingatagok) bátor hallják az igét, de miért nyitva tartják szívókét,
hamar kiveszi onnan a szentírásnak értelmét az ördög Érd. 133.
bátor melléknév mint ma : légy bátor dolgodban, ne legyen gon-
dod . . . Sánd. 2 1 .
bátor módja szerént, várj ! (hallgass stb ) értelmében áll néha :
veszteg ; mindig veszte^'-e, vesztegni igétől, mely él, vagy határzó
(elliptice) ? : nékik iigy mondnak vala (a kereszten éli éli-i kiáltó Jézus-
ról) niyést híja ez. Nékik mondának : veszteg, lássuk ha Illés eljő meg-
szabadítani ötét Xád. 286. az vitézök megmevetik vala és mondnak
vala : veszteg, lássuk ha eljő u. o. 2S8 Barbara monda az ő szüleinek :
kicsodák ez ember képek, kiket itt felállattak ; mondának ő neki : vesz-
tegj, ezek az istenek. . . £rd. 152. vesztégtél volna. . . JBc. 235.
110 indulatszó ma is sokszor erőt ad a mondat kapcsolásakor, a
mondat elejét hangnyomaték által fontosabbá teszi, a netalán mellette
álló kötőszót teljesebb hangzatává fontosabbá. így elbeszélésben újabb
és fontos dolgok, vagy okoskodásban újabb kiemelendő érvek kapcso-
lásakor, — okozatok következmények figyelembe ajánlása által. Néha
magában áll, többnyire pedig más indiilat- vagy kötőszóval. Péld. a
lelki ember soha ő magát mindenestől fogván ez világi hitvány kíván-
ságokra ki nem önti ... No nem bántja meg őt az községnek munkája
Debr. 290. valamely ember jól meg leend szereztetvén az ő lelkébe,
(rendbe szedve) no nem igen sokat gondol az feslett embereknek szer-
telen járásokkal Debr. 291. ha semmi nemű háborúságot nem akarsz
szenvedned, mikép léssz a Krisztus barátja ? No azért szenvedj a te
Krisztusoddal egyetembe I)tbr. 289. bölcs ember ki belől az lelkiekben
tud járnia és keveset gondolnia ez velági hitvánságokkal ; no bizonyára
nem keres az eíféle ember helyöket avagy időket. .. Deir. 36". az
247
megtaníttatott ember no bizonyával nem merészködik valamit az ő
tulajdon erdőmének tulajdonítnia Dchr. 294. 295. ba az szerencse én
reám térend és én őket meggyőzendem : mivel ajándékozsz meg engem
(császár)'? no énnekem én nagy kincsem legyen nekem dicsőségem,
Jézus Kr. én jegyesem stb. Kati. 2142 — 47. csodálkozjál a mennyen és
földön, tengeren. . . No jó császár, mikor ezeket eszedbe veszed...
tanúid meg. Díbr. 534. jó erkölcsben és ker. bitben neveli vala. No
mikoi'ou immár növekednék, . . az atyja egy magas toronyba tar-
tanája ; no mikoron ez meglőtt volna, ada űneki ki űtet őrizné Dehr.
559. ez(t) megmondván az angyal elenyészek ; no ennek utána eszébe
vévé az gazdag ember magát és szolgála Érs. 549.
no meg am vagy ám összetételéből állott elő ??á»?, melyből utóbb,
vagy a lát ide hatása által, vagy a nélkül az w és / elcserélődvén
(nadány : ladány, nandor : landor, talantal : -tan stb.) lett : lám. Nem
volna lehetetlen, bogy Jámhól lett volna nám (ama két jDÓlda úgy
mutatná) de ennek, az utóbbi akik régibb és régen sokkal gyakoribb
használata mond ellene. Nám és láiti is egyes szók vagy mondatok
indulatos vagy szelíden hangúlatos kötését és kiemelését eszközlik.
Ma is meg van lám mind az élő közbeszédben, mind élénkebb nyelvű
irodalmi munkákban.
1 . iiám így : első méltóság mondatik angyali idvezlés ; nám úgy
olvassuk, . . . Érd. 157. hogy jöttél ide, nám nincsen mennyekzőhöz
való ruhád. . . Dihr. 392. oh mennyire eltévedtönk, nám nem volt ben-
nünk világosság Érd. 517. hogy jövetek alá ilyen hamar : nám mind
mennyországban valátok? _Érs. 55/. mire jöttetek ránk; nám semmi
háborúság nincsen Jord. 342. emberek, nám atyafiak vattok, mire
ártotok egymásnak ? Jord. 728. mit félsz, nám nagy sok esztendeig szol-
gáltál ? Érd. 10. minden állatoknak tökélletes része istentől adatik ide
alá; de maga nám az ember isteni ismeretre igyekszik feljebb hágni
N!<s. 2. ha valaki mondaná : nám ruhánk vagyon, jól mondja, de azt is
a barmoktól erővel vettük Érd. 389. olyba a te farkad mindenestől
fogva elszakadt: nám nem vagy most a négyszögíl kőtoromba. . . Nád.
315. miért mondod : ki vagy mennyekbe, nám isten mindenütt mon-
datik lönni Ntí2. 338.
lám : lám csudálod e templomot (ugye '?) ; de mind őket úr isten
szerzé . . . Kati. 1030. a doktor így veteködék : lám ha mind így volt
volna . . . hát mire hólt meg ? Kati. 2641. stb. pirongó orczával, de lám
igaz akarattal jöttem hozzád. . . (1. f.) Theivr. 290. óh mely szegényen,
mely meztelen lám keresztfán mevettetél Theivr. 292. lám epedtél utá-
latost és meghaltál keservetöst Thcwr. 295. oh lám de maga ha némi-
248
képen kövei (kívül) láttassék neki vidámsága, de lám elenyésztetvén
vagyon a ki belől rágja Xsz. 63. úgy uram ! de maga lám a kölykek is
esznek a morzsalékból Mc. 43. az nap jóllehet egy nap legyön, lám
egy nyilvábban látja hogy nem mint más. . , az istennek állatja jól-
lehet egy legyön, lám azért különben (más-másképen) láttatik az bódo-
goktúl Sánd. 13.
86. §. Hasonlító inkáhh, kiemelő kozbetett szók : ingyen
egyen:! oUyom kim.
Hasonlító mltábh mint-tel csatolva (1. Kötőszók w/-ből) ; magában
nem mindig hasonlít, néha több közül kitüntet mint határzó, de álta-
lánosságban, úgy mint a közép fokú név.
1. magában áll mint határzó ezt jelentvén: nagyon, eléggé. Ily
esetben is ott rejtezik, oda érthető a hasonlítás ; de nincs kitéve. Péld.
kalastromba befogadtaték, holott (a hol) inkábban elnehezödvén még
sem szőnék a bölcseségnek tanúságától Dehr. 208. én édes fiam én
adok inkább hálákat. . . Veszpr. 41. mindenkor inkább állhatatosnak
láttatik vala Ehr. 3. inkább mennyei szenteknek grádosa szerént
jószágról jószágra használván (erőről erőre gyarapodván) leplébe fel-
emeltetik istenhez Ehr. 64. Jakab azon kérlek, inkább nyerj szent mér-
tékletességet Thewr. 166 .
2. hasonlításban mint kötőszó : megszereté őt király inkább hogy
nem menden némberieket JBc. 53. ha az mezei füveket isten ezenképen
ruházza, miuevel jonkább titeket Jorcl. 372. az királynak fiát tévöly-
gésbe nem ejtöttem, de jonkább az tévölygésből kivöttem Kaz. 122.
nem igazságot tesz, hanem jonkább erőszakot. Kaz. 125. Több esetben
határzó, mely a kötőszó értelmét erősiti.
Nem élénk hangnyomatékot adó vagy indulattal kiemelő szerepe
van, de mégis valami hangnyomatéka, hangúlat-adó vagy jelelő hatása
van wgyen szócskának, melynek legegyszerűbb jelentésénél (gratis)
egyebet ma nem ismerünk, melynek hangúlatos voltát alig érezzük csak
kevéssé is a mai beszédben. Mint sok más szó ez is elvesztette egykori
értékét. Néha magában, legtöbbször kötőszókkal vagy határzókkal
kapcsolatban, ezekkel együvé hatva találjuk. Eredetét az in tagadó
vagy ürességet (inhely 1. összetettek. -ínség, itt néha ünség) jelentő
gyökértől vévén itt két fő jelentése van : egyik : ok vagy munka nélkül :
gratis stb., másik kiemelő : épen, teljességgel.
1 . ingyen gratis. így : szükség mostan sok ideig való penitenczia-
tartással meglelni, kit akkor ingyen adnak vala Érd. 85. ingyen és
249
méltatlan ezeket vettem Fest. 388. ingyen vettétek, ingyen adjátok (az
igét) Jord. 382. Mc. 31. fejedelmek üldöztek engemet ingyen Apor 98
ingyen rejtettettek el nekem való veszedelmet, és héjába boszantották
én lelkemet : ok nélkül. Kár. Kulcs. 80. mit háborgatsz minket héjába
avagy ingyen Tel. 216. fejedelmek ingyen háborgatának Bohr. 70. soka-
súltak kik engemet ingyen gyűlöltek Bohr. 129. Mc. 203. szükség a
teendő jószágot ingyen tennie Tel. 71. oknélküUj)or 18. 94. Kulcs. 34.
2. általában, teljességgel, igen stb. jelentéssel. Még pedig a)
állítólag : a leány monda : add nekem a János baptistának ü fejét ; és
ingyen megszomorodék azon a király : igen, contristatiis estV. Jord. 398.
ez tenger nagy és ingyen tér : igen teljességgel téres, sík. Kulcs. 252.
de ingyen mikép idvezülhet, a ki M-t megátkozza? Erd. 161. ingyen
mi lehet bűnös embernek nagyobb . . . bizodalom Érd. 162. ingyen ottan
feltérdeplék Kail. 482. ha hitedet nem erősíted, ingyen majdan mind
elhagyunk Kotl. 2829. ingyen valami kevés B< hr. 321. mikor szólok
vala nekik, ingyen vínak vala ellenem Fest. 54. monda az úr ingyen
majd „ingyam mait" a bordélyba vitetlek Bcbr. 29. igyen : ingyen (?)
istent ígyen sem ismerte Guary. VII. ^
b) tagadólag, a tagadást vagy annak eredményét erősítve, nagyob-
bítva vagy kiemelve : mene (a mennyiben, minthogy) kedeg balgatag
volt, ingyen ottan isten sem volt Kcdl. (/./.) oly módon jő el ez világot
megítélni titkon, hogy emberek ingyen sem vélik, sem várják Érs. 572.
ha jó mívelkedet ott nem lejend, az ilyen ember istent ingyen sem
ismerte („igyen'") Nád. 36. olyan volt mintha ingyen lelke sem lett
volna Érd 511. az istenről nem tud halandó ember ingyen csak gon-
dolnia is Érd. 160. ingyen meg nem szűnöm csodálkodástól Ns2. 21.
az én szemeimet a nagy szégyönséges pirongásoktól ingyen fel sem
merészlöm emelnöm i\.<2. 60. ingyen meg se rettentsenek Nsz. 32. ha
meg nem akart volna halni, ingyen sem született volna Fid 56. nem
hogy barátját megcsalná, de még ingyen sem gondolná is Frd. 180.
nem lát vala ingyen hová lépni is Érd. 19 í. kit én nem akarok ingyen
hallani is Érd. 217. a jók ingyen igazat sem mernek mondani, ottan
ellene mondó támad Érd. 597. kiben ingyen híre sem vala Frd. 616.
várj csak, ingyen majdan nem lesznek Bchr. 383. paráznaság sem egy
fertézet ingyen ne neveztessék ti bennetek : köztetek Bohr. 305. (V. ö.
464. 468. u. 0.) nincsen ingyen mibe meréh Bohr. 484. óh jaj énnekem,
jobb ingyen sem születtem volna Nád. 333. Érs. 172. ingyen majd, és
ingyen majdan Frs. 88. (2.)
Néha ugy látszik igen (nagyon) vagy iqyen-ho\.. (1. f.)
egyem rendesen mondat közepén egy vagy több szó után álló
250
szócska, melynek eredetét — Cziiczor és Fogarassy szerént icn/an-höl
— és értelmét nem igen esmérjük. Molnár A-nál és Barúti Sz. D. Kis-
(li<] S:ót<íráhan /iiqntnn-mal niagyar.ázva. A középkor némely írójánál,
(utóbb is néha) ilyenfélékben fordul elő : így ekképen egyem valami
volna a földön mindazoknak oka az isten Tel. 78. mit adna többet
egyem, ki semmit nem bir. Tel. 98. honnat van egyem ez esztelenség
Tel. 168. nem olyan asszonyi állat az egyem mennyországba, hogy
szent gyanánt hívandó volna segédségűl avagy óltalmért egyem ; nem
kell szent gyanánt tisztelni ötét egyem Td. 109 intetik, hogy ez világi
marháknak gondja nélkül csak liristenhe vetné az ö gondolatit egyem
T<:1. 124. ime egyem fogadsz sz. lélektől Tilt. 290. ha mind teljes világ
hártya volna és tenger tenta volna, és fáknak u,iii'Jen leveli és füvek-
nek minden „niagyai" írok vú\nknük egijem .. . mnid ezek megfogyat-
koznának Teld. 71. (itt egyem lehet: egyemheti rövidítése).
Egészen ismeretlen ma ez a homályos eredetű szócskii : ollyuiii.
Egyszer találtuk, így : „Mint vagy édes barátom ; olyom sírtál, mely
könyves a szemed" Ers. 548.
Ily ismeretlen ma s a közép- és utóbbi korban legtöbb írónál
szokatlan ez a hasonlóul bizonytalan eredetű határozó, melynek azon-
ban értelmét tisztán kivehetjük : Jani vagy hem ken. Különböző alakban
fordul elő. Található Nádasdy Tamás nádor családi levelezésében,
néhányszor, a XVI. században. Itt is több írónál. Jelentése : ialán. E
korban ilyeneket lelünk : te törvényed én gendolatom, tahát (akkor)
liCn elvesztem volna én alázatosságpmba : máskép talán elvesztem v.
úgy megaláztak : nisi quod lex tua meditatio mea est, tunc forte
perissem Vulg. DöZ;;-. í7-í. mikor emberek ránk támadnának, /./;;) ele-
venen benyeltek volna. . . Mikoron ö mérgek mi reánk haragunnéjek_^
/•/m víz minket be burejtott volna. .. mi lelkünk a vizet által méné,
Jciin mi lelkünk tűrhetetlen viz által ment volna : forsitan Vulg. Döhr.
20G. (3) mikor feltámadnának népek mi reánk /./m elevenen elnyeltek
volna minket, mikor haragudnéjek ő leikök mi reánk, (alantom viz
elnyelt volna minket. .. í'fl/Jw által ment volna (más codexben ugyan
az) ö kívánsága nem elégíttethetnek meg, minem azt vallaná (birná)
kinek képe hasonlatossága ő ; ki csak isten lint elégítheti meg őtet :
vajh talán cs. isten elégítheti . , . Érs. 529. lásd meg Uram, kem az mi
szarándoktunk ez Feer 19. (V. ö. ugyané helyen : netalantam ii>c/. 411.)
tanóhatok engem és éii veszteglek és Itim valamit ha nem tudtam
tenóhatok meg : sí quid forte ignoravi. Vulg. Döhr. 522. istennek semmi
ajándéka kisdednek nem láttatik, még ha hcn háborúságot eresszen
mi reánk es Behr. 290.
251
87. §. Kötőszó mellőzés és halmozás. Asyndeta Polysyndeta.
A nép egyszerű és helyes beszédében feltalálható mindenik : a
kötőszó mellőzése és összehalmozása. Amaz valahányszor a hangnyo-
maték, tehát az indulat hanglejtéssel kifejezése eléggé megjeleli a
mondatok viszonyát, az ellentétet, okkapcsolatot stb. — és ez által
mellőzhetökké teszi az ily feladatú szócskákat ; amaz valahányszor a
fontolgató, okoskodó, néha a kapcsolatot találgató, minél nyomosabban
éreztetni akaró elme erőlködik magát minél megfelelőbben kifejezni,
minél nagyobb szabatosságot eszközölni, a mellett, hogy kedélybeli
érdeklődését is minél bővebben közölni és észrevétetni kivánná. E végre
az egyfajtákat vagy különböző jelentésűeket összeteszi, egymással
módosíttatja stb.
Kötőszók maradnak el a közbe tett mondatok vagy szók mellől
mint : hiszem tudom stb. (így talán a most említett egyem mellett?) így
marad ki hogy a mondatok összevonásakor (1. -at képzőt s az igenevet).
Kimaradnak az egymás mellé rendelt mondatok közül az okozat-,
következmény- időkapcsolatban levők előtt. Például : adjatok jó mér-
téket és nyomottat ; púpoztat és kifolyót adnak élőtökbe Döhr. 353.
egy úr, egy hit, egy keresztség, egy isten Döhr. 375. monda Júdás:
bűnhődtem igaz vért elárulván ; mi miánk Dcbr. 438. valaki ellene
mondana, írna, szólna, megátkoztassék Errl. 529. emlékezjél kelljen
te ajándékidról isten (isten kelljen h. e.) Fest. 381.
Gyakoribb dolog hogy a kötőszók halmozódnak, az egyszerű
népies, de kissé okoskodni kívánó beszéd módjára stb így kivált a
kérdő szócskáknak egymással meg rs-sel összerakása, a pathétikus és
erős állítás minél határozottabb és hatásosabb kifejezésekor. így :
minemde tehát nagyobb-e szolga uránál Bchr. 250. Hasonlóul mikor az
cs: teJuít annahohúéyt stb. mellé helyeztetik (1. f.) mikor a liogy. ha ki
és más szók előtt áll, a nélkül hogy az értelmet módosítná s csak a
hangzatot te -;zi teljesebbé. így: parancsolá hogy semmi oly hogy hi
neki valaminemő szomorúságot tehetne, elébe ne bocsáttassék Kas.
93. ezerszer akarnék halált szenvednem honnem mint ha csak egyszer
vétkezném Nsz. 81. Tel. 100. ha tollaimat ragadandom és tenger partin
lakozandom, és maga bizony oda te kezed viszen Döhr. 217 . de hogy
mert sz. Ferencz igen szereti vala, monda neki. Ehr. 46'
Sok kötőszó egy mozzanat kifejezésére : úgy annyira Dehr. 89^
oly mint ha Kriszf. 1. miérthogy niidenem minemde nemde-e ?
252
88. §. Általános észrevételek a kötőszókról.
Az előbbiekben láttuk a kötőszók természetét, alkotó részeit a
mondatok fűzésében való szereplését. Gondolhatjuk, kivált a többi
nyelvemlékektől oly nagy idő távolságban levő HB. megvizsgálásából
hogy a régi magyar beszédben, mielőtt irodalmivá lett volna s művészi
próza eszközévé, mielőtt az iijabb szellem hatására, idegen művekből és
érintkezésből több ismerettel gazdagodott és mielőtt íróink és olvasó
közönségünk több oldalról gondolkozni, elvontabb dolgokról vizsgá-
lódni kezdtek volna, ahhozképest többféléről bővebben kifejtettebben
szólni képesek lettek volna, beszédünk is egyszerűbb lehetett, mon-
dataink kevesebbféle kapcsolatban voltak, a mellé- és alárendeltség
nem sokszoros viszonyában fűződtek össze : tehát kevesebb és nem oly
sok fajta kapcsoló szókra volt szükség. Épen úgy mint a nép nyelvében a
művelt nyelvezet ellenében. Gyaníthatjuk, hogy csak néhány ősi egy-
szerű kötőszónkat alkalmazták (es de ha hogy) ; a többi későbbi szü-
letésű s a nagyobb rész, vagy ezekből,,/jelentésök módosulásával, vagy
összetételeikből, vagy ezeken kivűl egykét névmási törzsből alkotódott.
De azt is láthatjuk, hogy abban az időszakban, melynek nyelvé-
vel itt főképen foglalkoztunk s melyben nagyobb nyelvemlékeink létre
jőni kezdenek már az utóbbi fejlés korszaka : a mondatok többféle és
mesterségesebb kapcsolata folyik. Tehát a kötőszók szaporítása, össze-
rakogatása, sokféle kapcsolá'^, bonyolodottabb alá- és mellérendelés,
szónoki és bölcselői tekintetből változatosabb fűzés, és ez által a kötő-
szók értelmének szaporodása, módosulása, alakjaik összetételeik soka-
sodása tapasztalható.
Ezt a dolgot a nyelv történetében igen fontosnak tekinthetjük. Az
írók, tehát a nemzet értelmesebb része és képviselője elméjének, és a
nyelvnek is mint a szellemi élet kifejezőjének és tényezőjének gyarapo-
dását, tovább haladását szemlélhetjük benne. Méltó lesz hát vele kissé
bővebben foglalkoznunk.
1. A legtöbb kötőszóknak, melyek alig elemezhetők, ridegek és
egyszerűen rövidek, nemcsak származások bizonytalan, hanem épen
rideg és egyszerű voltok miatt jelentésök is sokféle és kétes ; ugyan-
azon szócskák sokféle érzések, hangulatos szólások, s a gondolatok
többféle viszonyai jelelésére használtatnak. így például : egyszerű kap-
csolásban független mondatok között, hely és időviszonyok, ellentét, ok-
kapcsolat, következtetés stb. jelelésére (Lásd: és ha hogy hát stb.) Mint
az indulatok érzések nem osztályozhatók logikailag, úgy az ezeknek
megfelelő, ezek által szülemlett szócskák jelentése sem.
253
2. Eleinte, még a középkor íróinál is nagy szerepe van a monda-
tok kötésében az indulatszóknak. Találunk számos «o-val kapcsolt am
vagy áni, lám nnm tahát hát szócskákkal fűzött egyszersmind iiyomaté-
kosokká tett, nyomaték által összefűzött mondatokat, valamint vajJt
valóhizony ingyen stb. által hangulatosokká tetteket is.
3. Még a valóban névmási eredetű kötőszók is szolgálnak indula-
tot, erőt adó kiemelés, emphasis tényezőjéül. így : hát tahát magaminem
midenem sőt hogy ha stb. Még a név természetű háto)\ összevonva :
hár^ veszteg (ige : vesztegni) is ilyformán alkalmazódnak.
4. Az indulatszók és a sajátlagos kötőszók összetételéből szár-
maznak aztán sok kötőszóink : nvha és hana (csak egy írónál) no-|-ha
minem minemde ámde vajha. És az újabbak, részint valódi kötőszók,
részint határozók, nevek sőt igealakok, meg egész mondatok kisebb-
nagyobb mértékben megváltozott alakjai, mindinkább elszigetelt sajá-
tossá lett jelentésekkel Ilyenek : mintha hogyha hogy csak stb. demaga
valóbizony netalán jóllehet tudniillik stb.
5. Alakúinak névmási elemekből ragokkal ; mine mene : mennyire,
mire miért azonban ezennel legottan ezért ezokaért stb.
6. És az összetettek részei hol ez hol más rendben állanak egy-
más mellett, — ily esetben hangnyomatok is változik s valamennyire
értelmök is. így : noha : hana, hogy-sem : semhogy, minemde : mide-
nem, ima : emi.
7. Némelyek külön állnak, külön hangnyomatékkal a régi, mint •
ma és a népies nyelvben. Csak utóbb és már a középkorban kezdenek
egy nyomaték alá jutni. Néha és nem ritkán úgy külön állva mutatják
ki valódi jelentésöket. így például ebben : minemde : mi? nemde! vagy
mi ? de nem ! vagy : de mi ? nem ? Ebben mignem : mig-nem, imhol ;
ime hol van ! ime lásd hol van stb. (1. al.)
8. Feltűnő végre a kötőszóknak általában való sok-jelentése. így :
mert : hogy mivelhogy ; tahát v. tehát : akkor azután azér/* annálfogva,
ha időt és feltételt jelentő (irann és wenn) vagy valamely kérdést kétke-
dést hangúlattal bevezető szócska ; hogy idő- máskor okjelentő, sokszor
tárgyat kapcsoló, sőt egészen felesleges szócska (hogyki miérthogy
hogyha stb.) Innen következtetjük, hogy a régi sőt a középkori beszéd-
ben is a mondatok tartalmi mivoltát nem oly világosan különböztették
meg, — nem tudták, nem szokták, nem is akarták szorosan megkülön-
böztetni És a mondatokat — mint már említők — inkább egymás mellé
mint egymás alá sorozták. Az es hogy ha de stb. ősi egyszerű, egymás
mellé rendelt mondatokhoz való alkalmazása ezt tanúsítja És innen
következik, hogy itt is mint más nyelvben a mondatok tartalmához nem
254
.-/abódnak pontosan és mindenkor a kötőszók, nincsenek is a mondatok
minden nemeihez elég kötőszók, pontosak és gépiesen alkalmasok. Sőt
inkább felcserélődnek a legkülönbözőbb fajták és eredetűek is. Péld.
a) A bely- és időviszonybeliek : ha hol holott legott.
b) hely és időmondatbeliek okjelentőkkel : holott mikor miután.
c) Időmondatok kajDcsolói feltételessel : ha hogy.
d) időmondat kötője ellentétessel : noha ha mikor holott.
e) kérdő feltételessel : ha.
f) módhatárzó időhatárzóval : hogy.
g) Ugyanaz hasonlítóval : mint hogy miképen.
h) Egyszerűen kapcsoló és ellentétet kötő : és
így sok más esetben, melyekből kivehető, hogy a kötőszók magok-
ban nem tökéletes kötök, de a mondatok tartalma, összefüggése, értéke,
nyomatéka teszi a kapcsolatot világossá.
De kiválón érdekesek a kötőszók közül azok, melyek részben név-
mási elemekből alakultak, legegyszerűbbek, legrégibbek. Az effélék közt
vannak :
a) Rideg törzsek : es de ha ma (olyma).
íí) Mai használat módjából tekintve melléknévi természetű név-
mások, de hajdan rideg ragozatlan határozói természetű alakok. Ilye-
nek röviden szólva :
hi melynek ma csak melléknévi jelentése és mivolta esmeretes, a
régitől abban különböző, hogy ma jelzőül nem állhat, a középkorban
(és utóbb is) széltére állott, sőt határzóúl igéhez sorozva is találtatott.
Volt : „/ti nagy : mily nagy stb. így többek közt ebben : li sokan van-
nak . .Érd. 77. 104. Itt csak úgy leJiet mellék névi jelző, mint oly migy-
ban : oly, mih jó-hícn : mily stb. De már ebben : ki .felmagasztattak te
mivelkedctid" A2)or 52. valóságos határzóúl áll. Ebben is: ki csak isten
elégítheté meg őtet. .Érs. 529. így esméri GeJrji K. I. is, ki egy helyen
mondja : vajh ki óhajtják ama p. kofortyok. .így a nép beszéde, mely-
ből idézi _Z?. iS^'fí&ó B. Kisded szótára igy : „ki: mi mint, vajki sze-
retném. . "
oly : úgy, ohiha. mintha, vlymhű : úgy mintha 1. f. és Winlá. 163.
169. Corn. 2. PHd. 20.
mely : oly mely : úgymint „mely megkívánta a király a te színed-
nek ékes voltát ! Érd. 601.
maga ma kirekesztőleg, a középkorban (s utóbb is) sokszor ra-
gozható névmás, tehát melléknévféle. De többször határozó módjára
ridegen áll s egy jelentésű fZovel (L. f.) Nsz. 220. Boni. 190. Mc.
43. stb.
255
Mily kevés kötőszó van a bibliai ó héber beszédben és hihetően
más régi nyelvben vagy beszédben is, az egyszerűen magasztos rövides,
költői indulatossággal szóló, nem magyarázó nyelvezetben, az újabb
főképen értelmező, erősen okoskodó, mondatokat bovitő, összefűzögető,
gondolatokat összepontosító nyelvezethez képest, megláthatni, ha a kö-
zépko]', de kivált az utóbbi idő bibliafordításait az eredeti héber bib-
liával összevetjük. Vagy mivel itt csak a Vulgata visszaadását találjuk
s az ősi hébert a Vulgatán át csak tökéletlenül szemlélhetjük, ha mást
például Károlyi fordítását vetjük össze az eredetivel. Vagy csak ezt a
fordítást magát vesszük közelebbről szemügyre. Ebben azok a szók,
melyek az eredetiben nincsenek, melyeket a fordító értelmezés vagy
népszerűség kedvéért, de sokszor felesleg is adott hozzá, saját betűk-
kel vannak nyomva. Itt könnyen megleljük az eredetiben hiányzó kö-
tőszókat is. Például egy elbeszélő könyvben I. Sámuel I. s köv. részei-
ben könnyen meglátjuk mily sok: hogy csak tehát vajon hanem annak-
utánna akkor azért ennekutána ismét mindazáltal úgyannyira stb
van itt a mi amott nincsen.
Méltó végre azt is megtekintenünk, mit okoztak a magyar beszéd
hangoztatására nézve a szaporodott változott terjedtebbekké lett kötő-
szók, vagy a réginek hangoztatása, mondatban és mondatkötésben való
hangnyomatékai miben különböztek a maitól. Körülbelöl ebben :
1. A régiek, mint Játtuk indúlatszókkal kapcsoltak s a kötőszók
közül kivált az egyszerűbbeket indulatosan ejthették ki. A de indulattal
emelte ki a mereven ellentétes mondatot. Az és erős hangon mondatott
mikor kérdést vezetett vagy ellenkezőket kötött : noha nyomatékosan és
érzéshanggal kezdte a megengedő mondatot, no egész indulattal, éb-
resztőleg rwgatca kezdte vagy csatolta a következéseket, eredményeket
stb. A hát naiv elbeszélésben erősebb, másfélében gyengébb hangeme-
léssel jelelte az érdeklődést. így volt nem régen még s talán igy van ma
is a gyermek- és népbeszédben legalább az am vagy ám dolga; ez az
együgyűséget, gyermekes ámulatot, vagy bámulatot kifejező szócska
maga sokat tett arra, hogy a beszéd hangulatosabb, kedvesebb és von-
zóbb legyen. Már a középkorban összetétetett az ez (amaz emez ime
emi) névmásokkal és kezdé súlyát veszteni A mainépnyelvben máig elő-
fordul s ebből gondolhatjuk, mily hangulatot okozhatott a középkori
beszédnek. Mindezek a meglátott, vagy megfigyelés végett felmerült
dolog különösebb kijelelésére s figyelem csodálat ébresztésére gyakran
előfordulván, képzelhetjük, mennyire különbözővé tehették a régiek
beszédét a maitól. így hatottak nám lám is, melyek közíd az utóbbi máig
előfordul, kivált az el nem korcsosult népnél. K különbség fontosságát
256
az teszi nagygyá a mit soha sem szabad felejtenünk, hogy a nyelv nem
az a mi írva van, hanem a melyet beszélnek.
2. Az összetett kötőszóknak egyelőre minden alkotó részök
magában is érthető és használt lévén, saját értékkel és nyomatékkal
birt, tehát több mozzanatot fejezett ki; csak utóbb lett összesen egy
mozzanat kifejezőjévé. Kiváltképen az ellenességet kötőkről és kérdőkről
— tagadva kétkedve habozva kérdőkről — mondhatni ezt, melyekben
többszörös rámutatás, tagadó vagy kétkedő kiemelés fordul elő
Kevésbé aragos vagynévutós alakból származottakról. Amazok példája
lehet: nemde nemde-e? minemde midenem? stb. emezeké : minekutána
ezokaért aunakelőtte stb.
Érdekes az ily kérdő egyszersmind kapcsoló, vagy több mondat-
ból állva kapcsoló kötőszókat elemezni, részeiket oda helyezgetni a
a mondatban, hová kezdetben s a nép mai beszédében is tartoznak.
Például ebben: minemde te-es ez ember tanítványi közül vagy-e? ere-
detileg az elhelyezés így lehetett : Mi ? de (hát) te es nem ez ember
tanítványai közül vagy-e ? Vagy így : de mi ? (hogy) nem ez ember
tanitvánji közül vagy-e te es? Vagy ebben : az atya mi nem követ ad
fiának: Mi? az atya nem ad követ a fiának. A hanem hogynem mígnem
stb. ily elemzését már érintettük : könnyű is a nép rendes beszédéből
mégérteni. így például : nem válla (bir vala) senkit, kivel nyájaskodnék
hanem csak az szüzeket: ha csak nem. . . Horv. 128.
Hihető a Vulgatabeli niimquidYagj latin ??o?ywe hatására is lett egy-
némely kötőszónk. Az csaknem bizonyos hogy a mert : hogy jelentését
egyfelől a Vulgata qiiia-ykndk köszöni. De hogy a magyar írók és nép
magoktól alkották az efielék legnagyobb részét és épen a kérdő kötő-
szókat is : a hátúijáró e.^ mutatja, melynek használatát sokkal inkább
lehet m, tájbeszédek gyakorlatából eredtetni — mikor tudni illik illeték-
telenül áll hátúi, — mint idegen nyelvszokásból. Inkább a székely és
palócz hátúi járó nyomatékból, mint egyébből.
3. Sok ily összetett szócskának és a vele kötött mondatnak hang-
lejtését alig tudnók ma eltalálni, sőt nehéz elképzelnünk is. Minő
hanglejtés illette például mincm első és másod tagját, vagy minemde
tagjait, vagy hátor-i és veszteg-ei^ midőn elliptice mondat helyén áll,
vagy am- talán ám-oi vagy hne hol egyes tagjait ; igy e : ime ! hol az
ember? vagy csak ime hol az ember! stb. továbbá ingyen-i egyem-et: a
mai beszédből, meg a legtisztább lejtésű népbeszédböl sem lehet
eltalálni.
Bizonyos hogy ha a középkor mondatkötése tüneteit, kötőszóinak
mint erre nézve fő tényezőknek hangoztatását az összes hangzatbeli
257
jelenségekkel elgondoljuk s tekintetbe vesszük a szórendezést is, mely
amavval szoros kapcsolatban van : ama kor beszédében a maitól igen
különböző, mondhatni egészen más hangzatot sejthetünk. Kevésbé
élénket néha, szelid komoly folyásút, de sokszor mainál hangúlatosbat,
egyenlőtlen hangeséssel, a csendesen elmélkedő de egyszersmind
mystikus érzelmességtől meghatott léleknek megfelelőt
De átlátjuk azt is, hogy a középkori beszéd hangúlatosságát
főképen a kötőszók okozták, melyek a mondatokat nemcsak összefűzték
hanem egyszersmind a gondolatokat is értelmesen csatolták ; a monda-
toknak nemcsak értelmi súlyát tartalmát, hanem értelmi minőségét
(mintegy hangnemét is) jelezték. Tartalmok és hőfokuk exponensei
voltak. . .
89. §. Szórend.
Ha feltesszük, hogy az ősi m. szórendezés és a mitől ez függ : a
hangoztatás hangnyomat, lényegében olyanforma volt mint a mai népé
— bár vidékek szerént ez is különbözik, de tisztább ajkú vidékeken
eléggé egyező — azt kell hinnünk, hogy a középkorban az íróknál
található szórendezések ferdeségeit a latin és más idegen nyelvek
befolyása okozta. Lehetetlen volt ezek hatását kikerülni, lehetetlen
volt az idegenek és utánzottak mondat-alkotását s rendezését magya-
rossá átalakitni ; midőn sem amazokat teljesen át nem láthatták, sem
a magyarral úgy rendelkezni nem tudtak — nem is volt elég szó és meg-
felelő mondat-alak — hogy az idegent híven és magyarosan adhassák
s a magoké itt-ott ne módosuljon.
Van azonban oly ferdeség is, melyet a nép nyelvéből magyaráz-
hatunk ki. Ilyen az is rendezése vagy helyezése, mely részint minden
esetre nem volt megállapodva és általánossá valamely szabálya nem
lett, részint olyan új alkatú mondatok létesültek, melyekben helyet
lelni neki nem könnyű vala. Például a mindig szaporodó igekötős ige
s összetett igealakok részei közt stb. így a kérdő szócska helye, mely
tájbeszédekben ma is kétes (rád-e meg, rád-e vicsorítja még? láttad e
volt ?) A mondatbeli határzó szók, tárgy stb. pedig még a XVII. száz-
ban is oly sokfélekép rendeztettek, s a kötőszók egy vagy két szó vagy
mondattag után tevése mais oly kétes, hogy a jelen százbeli nyelvújítók
közül némelyeket arra a nézetre vezetett, hogy a magyar szórendezés
egészen szabályozatlan és egyéni tetszéstől függő dolog. (Élet és lite-
ratura. Kölcsey) Sőt némely esetre nézve máig kérdésbe tehető, vajon a
nyelv természetéhez képest melyik a szabályszerűbb és magyarosabb.
IMRE S. : MAGY. NTfELV TORT, 17
258
Csak a mai irodalmi jobb nyelv gyakorlatához mérhetjük a közép-
korit és csak ettől eltérő sajátságait érinthetjük, — felmutatván mi
fordult elő, de nem ítélvén mindenütt és végleg a helyes és helytelen
felől. Ilyenek :
1.' A mondattagok közül a mondomány-ige elől tevése (talán
újabb nyelvek : német, franczia után ma is) : hala meg Eleazar pap és
temetek el ötét. .Jord. 322. vévé fel, ménének be Jord. 43. irta meg ez
mai sz. evangyéliomot. Érd. 64. 72. 80. 85. szerété meg ötét Jord. 348
J. vére meg tizezer embert. Jord. 323. üték szállották meg. .Jord. 180.
190. történek, bogy megbetegedvén halna meg. Jord. 739. kelének fel . .
Jord. 297. 331. 339. 343. vagy te malaszttal teljes RMKI. 165. miko-
ron ajojtatus volna, ment be Rómába pápához, kére meg Erd. 648.
2. A mondomány előtt a határzó szók nem a mai szokott rendben
állanak, jelesen nem a nyomatékos, leginkább kiemelt határozó szó —
ragos vagy névutós vagy más név — áll közvetlen a mondomány előtt,
hanem az attól távolabb eső, mellékesebbnek vett dolgot jelentő kifeje-
zés, így : mire nekem nem szólasz ? Winkl. inte megmondván miként
őtet úristen kihozta Jord. 750. kérdezi mi ez volna ? Böbr. 298. avagy
mi oka ennek volna Kati. 222. keresem, miképen ez teljesednék be Be.
75. minemő jutalmat ebből vesztek Érs. 3. az dolog, hogy megláttaték,
félelem őket ijeszté, Kati. áldva te légy Jézusnak dajkája i?7l/^i. 175. láta
egy vak embert ő születetétől fogva 3Ic. 188. miképen az mezítelenítés
lőtt legyen. . F/rí/. ^i. megvárjuk minemő kimenetelt ez dolog valljon Be.
nem érthetik vala mi az szó volna Marg. 16. kétsége vagyon róla hová
a halálnak utána megyén Xád. 311. senki nem, mikoronó („ooh") bort-
iszik, ottan újat kivan utánna, mert azt mondja, hogy az ó bor jobb
Jord. 537.
3. Jelzők, kivált névmásfélék vagy rövid szók nem mai módú so-
rozása, így : boldog ez világnak szerzője : e v. b. szerzője RMKI. 192.
különb-különb ez világi gondok Érd. 498. édességes én asszonyom Göm.
178. irgalmas én uram isten Tel. 87. szeretett én örökségem Lohk. 205-
szerető mi hiveink Kati. 1802. méltatlan te szolgáid Fest. 296. az nagy
te dicsőséges sebid Poz.s. 10. gyönyörű te tested. Göni. 120. drágalátos
te nemes szűz Kafl. 3129. irgalmasságos te szívednek Csech. 118. édös-
ségös te fiadnak Cztch. 120. vallja hatalmát harmad ö országában : ő
országa harmadában vagy ő h. o. Be. 144. titkon való ű barátja rágal-
mazó : barátját rágalmazó Kulcs. 242. gyakorta való ő térdének meg-
hajtásaért Marg. 20. Fossenovenevű az apát uraknak klastromába száll :
a f. n. n. apáturaknak k. Dcbr. 207. másod immár szerető leányom
testamentomom im ez Dfhr. 503. úr Innocentius pápa negyed N.iZ. 391.
259
4. Összetett vagy több jelző (mellékmondatból alakúit) elemei za-
vartatnak ; látnod te miattad lett igét testté ; 1. a temiattad testté 1. igét
Corn. 78. nagy hozzánk való szeretet Eid. 56. óh megszomorodott te
áldott Máriának ö édes fia : óh megsz. áld. M.-nak te édes fia Göm. 14.
óh csudálatos hozzád való isteni kegyességnek méltóztatása ÉrcL 90.
imádkozó istennek szerelmes szolgája; ist. im. szer. szolgája Érd. 64.
gonosz ez világi gazdagságnak kivánsaga Peer 48. bűnös Ádám fia
Gyimfiy. 27. mely Urunk Jézus születése mellé, test szerént világgá, há-
rom tanúságunk leszen Ddr. 58. e mi mentől gonoszb titkon való és
nyilvánvaló ellenségönk : e mi t. v. es ny. v. mentől g. e. Be. 63. oly
nagy úr istennek haragja szállá, hogy nékik önnön újjokat elharapalák
Érd. 184. édes szememnek világa Ér.^. 802. egy asszonyunk M.-ának
ünnepe napján az egyházhoz mentenek Ei d. 258.
5. Jelzők vagy ahoz tartozó szók hátúi szokatlanul, de alapjában
nem hibásan, mert a nép beszédében sem példátlanul. így : és felszedik
a derebeknek maradékát tizenkét füles kosarakat, teljeseket, Mc. 41.
urat val vala szántóföld Booz nevűt. . Z)V. .9. mi kenyerüidcet, napon
kédiet adjad nekönk Dehr. 472. megfosztanak engemet sok kazdagsá-
goktól, gyöjtöttekről (így) énnekem igen messzönnen Fest. 895. talál
tak egy némberiet, törvénytöretben fogattat („fogott — ") Mc. 185. az ő
cellája teljes vala ördögökkel őtet bántókkal Érs. 405. János nevezte-
tik vőlegénynek .ki meg esmertetik úr Jézusnak, sokszor való jövéséből
Jánoshoz, mint szerelmes barátjához Erd. 346 Ésaiás irta meg könyvé-
nek kilenczed részében, kibe nyilván kivé jelenti urunk Jézusnak ez
világra való szent születését szűztől Érd. 42. az evangélisták megírják
istenfiának foganatját szent lélek miá sz. Máriától Corn. 6. L. Nsz. 343.
imádom sz méhedet, fehér liliommal megkörnyéközött búza asztag-
hez hasonlottat Göm. 300.
6. Az igekötők rendezése, midőn azok az igétől távol, sokszor a
mondat legvégére vettetnek, a hangnyomat kivánata ellenére. Ne haljon
így szörnyű halállal meg Érd 26 i. adj mindent el Érd. 820. az episto-
lát irta meg (1. f ) az igék elől tevését) Érd. 92. hogy minemű tisztes-
séggel ajándékozza a Krisztus anyját meg. Kaz. 1. de nem mindeneket
megmagyarázok Érs. 25. gondoljad mely igen nagy szomorúság meg-
ütötte a tanítványok szívókét Érs. 29. mikor közel volna Joppéhoz, hal-
Iák meg a tanítványok (1. f. Jord. 739. miképen szenvedé azért ezt a
te dicsőséges atyád el ? Ers. 36. jövének egy faluba be Di.br. 515. óh
Jézus, emlékezem meg. . Göm. 4. minden ti közííletek ki nem meg üze-
nendi Mc. 146. nézzétek jól meg Jord. 145. vidd kezedben el az árát
Jord. 280. ezeket kell vala tennetek és azokat nem meghagynotok Mc.
17*
260
57. édes Juliánná miért utálsz engemet olyan igen meg ? Érd. 224,
húzz utánad hogy haljak veled össze meg Nád. 273. temessétek anyját
es el fiával Nád. 305. vétetik az édes tüzes predikatióból kivé Érd. 587.
1. A kötőszók nem az igazi helyen állnak, hanem néha birtokos,
jelzői vagy egyéb kapcsolatban levő szók közé tétetnek. így : minden
kedeg tetőled kérőnek adjad Jord. 540. semmi azért hatalmasság nem
lelettetik Érd. 228. úrnak kedeg angyala szóla Jord. 734. mit kedig ott
mivelt legyen Debr. 265. leány ! akar te miMnt járj, tégy választ. Kati.
3359. minemű kedeg malaszttal ilyen dolgok leheltének, ki mind eszébe
veheti : mindenki .Erd. 278. a fának kedeg gyümölcsébe parancsolt
hogy ne ennének Jord. 11. húsvétnak kedeg ünnepe napja Mc. 198.
minden azért ti szorgalmasságtokat .vessétek Lóik. 146. a lelki kedeg
gyönyörűségek csak őmaga kívánatos tisztességes (így) Dehr. 292. jót
kedeg tételminkben meg ne fogyatkozzunk Döbr. 372. doktoroknak
azért mondások szerént Érd. 367. az király nagy haragra gerjedvén, az
vitéznek demaga semmit sem felele Kaz. 91.
8. es is sem rendezését 1. f. Itt csak egy két példát ; a mit ember
nem látott, nem kívánhatja is : nem is k. Érd. 459. ha seregek megál-
lanak én ellenem es, nem fél az én szívem. Vitk. 69. meg is több halot-
tat felkölt : még több h. is f. JEhr. 29. nemcsak oktalan természeteket
elvesztettél, ... de es embereket Ehr. 148. nem lehetetlen istennél sem
egy ige : egy i. sem 1. WinkL 277.
9. Kérdő-e? csatlakozását 1. f. így ezekben : nemde ö anyja mon-
datik Máriának-e ? Mc. 40. nemde két verebek adatnak egy fél pénzen-e ?
3Ic. 32. nemde mi királyunk-e lesz te ? Jord. 71a. imma kell-e téged
legyőzni egy erőtelen leánnak-e? Winkl. 93. nemde a gonosz mivel-
kedetbeliek teszik azt-e ?3í'c. 23. látod a nagy rakásokat-e ? Mc, 98. mi-
nek mentetek ki a pusztában ? látni szél miatt háborgó nadat-e? stb. Jord.
544. 545. istennek alázatos leszen én lelkem-e ? Apor 7. avagy a folyók-
ban te haragod-e ? avagy a tengerben te méltatlankodatod-e ? Be. 274.
10. Összetett igealakok tagjai közétéve is: nem csak hallgatják
vala, de illetik is vala Apóst. 46.
11. Mondattag részei közé mondat tétetik : nekünk adott időt,
megkeres isten, mint elköltötted Nss. 326.
Stil.
A fentebbiekben a nyelv rendszerét megismertük ; de nem ismer-
jük még a középkori irodalom vagy írók szellemét, ízlését vagy szépérzé-
sét, gondolkozását, amint mindezek a nyelvbeli alakítás módjára hat-
261
nak, a nyelvezetben mutatkoznak. Ezt csak az által ismerjük meg ha a
középkori m. írások stiljával, kifejezésivei, nyelvbeli tulajdonságaival
megismerkedünk. Egy részről szellemével foglalkozunk és nyomozzuk
mivel táplálkozott, honnan vette tanulmánya foglalkozása tárgyait, mely
korlátok között mozgott, mik voltak fő irányozol mozgásának, mi ve-
zette esze járását és Ízlését. Más részről, hogy bánt a nyelvvel, hogy
alkalmazta annak szavait, és alakjait a maga érzéseinek, gondolatainak
kifejezésére. Ehhez kéi)est először a szellemről, azután a nyelvezetről
szólunk.
I. A szellem.
90. §. A gondolkozás és ízlés.
Megjegyezzük ismét, és folytonos figyelemben tartásra ajánljuk
azt, hogy a mi íróink legnagyobb részben fordítók s általában utánzók
voltak. Eredeti feltaláló elmének legfelebb egykét költői műben (Kata-
lin-legenda, Sz. László és Mátyás feletti énekek, Apáti feddő éneke)
van nyoma ; egyebütt alig. Általában is a tekintély kora ez nálunk nem
csak a hit, hanem az irodalmi nemek, és formák dolgában is, azt hiszik,
valják, hirdetik szoros és kicsinyes engedelmességgel, a mit az egyház
tekintélyes írói ; szellemök, pathószok, frázisaik ugyanazok és csaknem
egyenlők. Ha sz. István, Imre, László királyok, sz. Margit sőt talán
alexandriai sz. Katalin legendája magyar művek volnának is, a szellem
bennek ugyanaz, a mi a külföldi legendáriumokból vett ilyenfélékben.
Talán nem elfogultság mégis aKat. legendában kevesebb mysticismust
és több jellemet, kisebb fokú sötétséget találni mint amott némelyek-
ben ; a királyok halálát gyászoló énekekben, kivált a feddő énekben
pedig lelkes józanságot, illetőleg szellemes kritikát és hatalmas humort
tálálunk és némi magyarságot is.
Azt szokták mondani, hogy a középkor kivált a X. századtól fogva
a renaissance kezdetéig csaknem egészen elszakadott a görög-római
eruditiótól és szellemtől ; a keresztyénség, hogy egészen új világot te-
remthessen, erkölcsi átalakulást okozhasson, a régi művelődésnek ter-
mékeit, a régi világ minden művészeti és tudománybeli jelességét, elő-
nyeit megtagadta, elutasította, — vagy legalább erejéből kivetkeztetve
fogadta el és adta tovább, — a művelődést más irányba terelte, más
szellemben folytatta. Erkölcsi érdekből megrontotta, elferdítette, eltör-
pítette a régibb szellemet. Az ókor isteneit ördögöknek, erényeit bűnök-
nek, vallását gonosz szellem művének vallotta, hirdette. Ilyképen ide-
genkedett minden classikai elmeműtől, óva, félve tanultak csak néme-
lyek ; elsajátitni a nemesebb írók magasabb gondolatait nem merték,
262
nem is tudták, belölök szellemi táplálékot színi nem lehetett. A
XIII. XIV. századok előtt nem is tudták azokat érteni, felfogni és
élvezni.
Miképen tilalmazták az egyház főemberei az ily tanulmányokat,
kivehetni sok körülményből. Némi részletek a mi covlexeinkben is vo-
natkoznak eíTélékre. Egy helyt azt mondják, hogy sz. Hieronymus, ki ifjú
korában a classikai olvasmányokat kedvelte ,,a pogány bölcseknek köny-
vei és hit „hyth" (hitvány hiábavaló) iratok tudományából isteni irgal-
mazásoknak miatta ostorozásokkal hivatott ki" Ers. 33S. másutt, hogy
ugyancsak Hieronymust, az effélékkel foglalkozásért, az igaz, hogy
csak álmában, de isten színe előtt „megkalapárlák" Érd. 561. általá-
ban ezek a tudományok (és igy mind) kevés becsületet vallanak a szent
írók előtt. „E világi tudományban csak hitság leletik. .ne akarjátok a
pogányoknak litait megtanulni, mert az ő törvények hitságok" Nád. 404.
„A mi tudományunk csúsz-mász a földön" Erd. 570. Első a mit esmérni
kell az isten ; azután a természetet. .Magasztalják ellenben a szegé-
nyes keresztyén bölcsességet, mellyel nagy erkölcsi erő és az akarat
hatalma járt (?) „a szent bolondságot" stb. amazok ellenében. Többek
közt így gondolkozik a legnagyobb szentek egyike : assisi Ferencz
„igen bánkódik vala, ha imádságnak jószágairól feledvén (így) kerestet-
nék felfuvalkodott tudomány .akarja vala őket szerelemmel jóknak
lenni (tanítványait), hogy nem mint tudománynak kydességével (így)
kevélyeknek lenni Ehr. 100. az emberi észről pedig így szól egy író :
szégyenkedjék az rútságos gané és egy kevéssé tetető homály az em-
beri elme, önnön magát felmagasztatni.- Virg. 127.
liassanként el is homályosodik az emberek vallásos elfogultságtól
eltompult elméjében és írásaiban a classikai régiség világossága, — el
a nagy elmék és nagy eszmék szeretete. Nem tanulják kivált eredeti-
ben a görögöket ; nem értik, nem tudják érteni, élvezni, megválasz-
tani a rómaikat. Lucretins Tacitus stb. lezárt kincsekké válnak és
végleg ismeretlenekké . , Legfelebb erkölcstanításra használják a gyar-
lóbbakat vagy dialektikai rhetorikai hasznokat veszik. Ily érdekből
tanulják. Platót^ Aristotclcstnem értik; amannak magas idealismusáról,
emennek philosophiai s tudományos realismusáról: általában nagyobb
eszméikről képzetök sincs és nem is lehet. Platóból („Plató ncvü mester"
Ers. 311.) idézi a Kati. 672. azt a mondatot, hogy boldogok az álla-
mok mikor bölcsek (pilosophok !) uralkodnak beimek. Másutt azt a
helyet ahol Soh-at''íi azt mondja Ka'L.1142 — 1156, hogy a földön
egyedül az ember tudománynyal ékes stb. ArÍH'.oti'le<h')lÉr<. 10. hogy a
„gyönyörűséges élet barominak hivattatik" ; hogy egy isten van Érd.
203
663 hogy a szokásból nehéz embernek kitérni Dehr. 379. azt hogy egy
urnák kell lenni s egy királynak (mit különben Homerus mondott elébb!)
Kuli. 716S hogy ember istenné nem lehet, mert ez végetlen állat s vé-
gezetet nem vallhat Kail. 1175. Aristotelesből hozza fel, hogy a világ
örökkévaló, tehát a teremtés eszméje nem állhat meg Kati. 2350. ur-
ság és szolgásáig ellentétes voltáról való nézetet, melyből a kettőnek
Krisztusban való meg nem férhetését következtetné Kati. 2385. Bc.br.
379. stb. Idéznek Horai'mshól is Kati. 318. 1948. jelentéktelen monda-
tokat ; Ciceróból („tullius mester" Érs. 311.) Kati 1701. VcgetinsUl
Kati 677. De kedvesebbek nálok a moralisták. így hivatkoznak Cato
morale distichou-airsx Ka'l. 1781 Senecára Kati. 1954. De kiválóképen
kedvelik Virgilius költőt, ebből igazolják a világ teremtését Kati. 2360.
egy új világ bekövetkezését Kati. 2437. ez szerepel mint varázsló bölcs
és udvari ember Ers. 307 . megemlitik azonban és kicsinyléssel, hogy
azt a mit János evaugy. az igéről hirdetett : „ezt Plató nem tudta, ezt
Dcmo.sfhcvcs nem mondta" Ajwst. 44. Kedvesek voltak nekik a Syhilla
könyvek, melyekből idéz a hellesponti S.-ára hivatkozván Kati. 2740.
hol ezzel bizonyítja, hogy Plató hitte és vallotta Krisztusnak szűztől
születését, emberekért meghalását és hamadnapra feltámadását. És
Sytiilla Tiburciávaf^ hogy Mária szüzén fogja szülni a Krisztust
Kati. 2448.
De általában a ker, írókon alapítnak mindent, a mit tanítnak.
Ezekre hivatkoznak valahányszor valamely komoly tantételt, dogmává
emelendő nézetet vagy történetet, mystikus módon felfogott jelenetet,
vagy erkölcsi tételt kell megerősíteni megalapítni. Néha halmazva és lép-
ten-nyomon idézik szükségnélkűl s alig hozván felbelőlök jelentős szót
vagy mondást. Néha a nevek magyarázata végett is. Czéljaikra mindent
megtalálnak bennek. Sokszor szép szókat, fontos mondatokat, találó,
meglepően ügyes hasonlatokat, képeket. Néha csak odavágó egykét szót.
Sokszor nem is fejtegetnek máskép, nem bizonyítnak egyes tételt más
érvekkel, csak ezekből jól és roszul idézett mondásokkal. Elég az hogy
ipse dixit. így fordulnak elő mint tekintélyek az ősi egyház jelesein kí-
vül az újabb V — XIV. századokbeli egyházi atyák műveinek idézett
helyei. Találkozunk itt Ágoston Aranyszájú sz. János, Ambrus Gergely
stb. kivül sz Bernáttal, Leo pápával, Bruno, Lyrai Miklós stb. írók-
kal. Néha ferdén fogják fel, felületesen értik, s csak tetsző érvül hord-
ják elő szavaikat. — Azt pedig mondanunk sem kell, hogy a bibliabeli
tételek hasonlatok minden lépten jól roszul alkalmazva találhatók
nálok.
Hogy általában szabadon nem vizsgálódhattak, emberi szabadság-
264
gal nem emelkedhettek eléggé magasba — a hová pedig némely jobbak
csak az itteci uyomok szerint is, fel tudtak volna jutni (1. al.) — igen
természetes. Jézust sem érthették egész valóságában. A poesis mely
nálok és általok alásülyedt, a philosophia, mely a vallásos mysticismus
ancillájává lett, nem segíthette. Nem vettek tudomást a világi iroda-
lomról sem, mely itt-ott például az olaszoknál, németeknél már ekkor,
kivált pedig a XIII. század óta gyarapodni kezdett. Sőt az egyháziak
közül sem ismerték a jelesebbek egyéniségét, egész szellemét, Augustin
Benedek Bernát és az előbb éltek némely része csak némely munkáik-
ról, Abelard pedig épen nem volt nekik esmeretes. Költés rajok nézve
csak az létezett, melyet az egyház énekeiben, majd drámákban és a
régi egyszerűbb latin költőknél, kivált pedig a klastromok verselései-
ben találtak. Csuda, hogy egy közülök említi Danféf^ kinek három so-
rát az apostolok magasztos voltának bizonyítására idézi Apóst. 48. Sőt
egy helyt említik Mahomed Koránját is, mely Mária fenségéről tanúsko-
dik Tik 140.
A mysticismus uralkodik a nálunk lefordított müvek nagy részé-
ben ; az az irány, mely istennel egyesülést, más szent személyekkel
való benső révedezést, általában az általok régi magyarsággal ugy ne-
vezett reülést vagy elrejtezést írja le, beszéli el és hirdeti, mint a vallás
fő feladatát. A szent foganást, a sz. anya viszonyát, az idvezítö szen-
vedése részleteit, az ő és M. megjelenéseit a szentekhez, ezek mártír-
ságát csudáit, világgal való küzdéseiket, a magányba elvonultak dolgait
tárgyalja, mondai felfogással, naiv hévvel és hittel, gyermekesen. Álta-
lában más hit, más szellem ez itt, mint az ó-szövetségi történelmi és
prófétai munkáké : naivabb, lágyabb, erőtlenül vallásos, és kicsinyesen
csuda kedvellő.
Innen yan elsőben is az a mit a természet felfogására nézve talá-
lunk. Magasztosnak találják a természetet ezek is. de nem úgy mint
amazok, kik nem hitték hogy a természettel minden szent, minden kicsi-
nyes érdekből rendelkezhetik. És magasztos költés adott lelket az ó-
szövetségi irodalomnak. De ott is. itt is, felséges ugyan a természet, de
nem magában, hanem isten által; benne egyedül ez a magasztos és imá-
dandó. A természet magában, kivált a ker. felfogás szerint : nem fel-
séges, nem szép, nem is igen létezik. Egy ereklye, egy kép érdemesebb
a cultusra. Rajta a szentek is tetszés szerént uralkodhatnak, nem na-
gyok, nem fontos okból is. Tehát törvényei nincsenek volta képen (Dá-
vid pedig úgy fogta fel, hogy a föld mozdúlhatatlannak van alkotva)
Mert nem törvények azok, melyeket minden lépten megváltoztathatni,
felfüggeszthetni. Különösen így volt betegek gyógyítása, mártíroknak
26 5
kintól, gyalázattól megszabadítása, halottak feltámasztása eseteiben.
Gyakori volt az a mi keleten ma is a mágia tárgya, de a bűvölésnek is
törekvése ; a szenteknek vagy bölcs embereknek a földről felemelke-
dése. Erre itt is sok példa van így sz. Tamás nebéz tanulás közben „oly
nagyon foglalta magát az isteni üresködésben, hogy gj^akrau titkon való
imádságában a földről nagy magasan az égben (levegő) felemelkedik
vala" Bchr. 206. sz. Antalt az angyalok emelték fel Dchr. 119. Márta
Aegyptica „olyba egy sengnyire" Érs. 425. sz.Ferencz különböző magas-
ságra. Ehr 63—65. Domokos hasonlóul I)om. 71. 72. I. István király
Erd, 495. is megnyerte ezt a kitüntető tulajdonságot.
Hogy parancsoltak a természetnek megmondja Erd. 576, „vala-
mikoron (sz. Ferencz) az természet szerént való éltető állatoknak pa-
rancsola, mint tűznek, viznek, dögös égnek zsirtalan (sovány, nedvetlen)
főidnek, vadaknak, madaraknak, akaratjára hajtotta őket, — kibe meg-
ismertetik az ő tiszta ártatlauságos élete." Ábrándos idealismus : a
tisztaság, nemesség, a természet felibe, sőt annak urává emeli az embert.
Az ortliodoxia nevében elvesztették a szabadság szeretetét, az
emberies türelmet legalább a más vallásos nézetűek iránt. Tűrtek min-
dent, de ezeket nem. Irtódzással gondoltak a husztokra, a félhiten va-
lókra, eretnekekre. Így az „Aryana nevő hitre," mely a világot megfer-
tőztette Érs. 345. a hittől szakadtakra Érd. 600. Luterre ki „Machu-
mettel, az ördöggel telt kalomárral" „egyformán átkot érdemel j?/ rí.
605. mert „sok országokat megdögletett" Érd. 30.
Gyarlók ha a vallásos gondolkozás tárgyairól szólnak, gyarlók
ha a természetbeli jelenségeket emlegetik. Nem emelkednek a lélek va-
lódi magasztos tulajdona és tárgyai vizsgálatára. Nagyokká teszik a
kicsiny dolgokat, emberiesítik a legfőbbeket. Méltatlan kicsinykedésseí
és emberiesen szólnak a cultus tárgyairól is.
De nemes felfogást találunk az élet czéljairólsz, Ferencznél (K/ír.
cod.), nemes lemondást minden emberi vagy földi jóról, a test megta-
gadását, a szenvedés istenítését. Mérsékeltebb de szintén nemes néze-
teket némely másoknál póld. az idvesség szerző okairól Ers. 22. arról a
mi az idvezítőnek (leg) kedvesebb, a bűnösnek (leg) hasznosabb ; hasz-
nosabb az egyházi külső cselekvényeknél is Érs. 257 . Virg. 34. Mégis
sokszor halníozva jőnek elő a méltatlan nem illő részleteskedések a val-
lásra nem tartozó dolgokról, miáltal azt megalacsonyitják. így Pozs. 42.
Ns2. 121 — 123. Mária emlőiről és azok hasonlatairól. Mária hajárób
természetéről, szinéről stb. Tih. 98 — 104.
Csudálva olvassuk mily anyagias részletességgel irják le egy codex-
ben a többek közt Mária halála jelentését és Gábriel által való újabb
266
üdvözöltetését, balálát és a Joznfát völgyében való eltemettetését,
mennybemenetelét, ott angyali karonként és isteni személyenként üd-
vözöltetését és mennyei életét. Még különösebb mikor leirják a menny-
országnak mint épületnek részleteit, padimentomát, és hogy ott a boldo-
gok mit esznek, hogyan lejtenek, mily hangosságot tesznek, milyen
koszorút viselnek stb. Ez pedig allegória nem lehet oly időben, mikor a
legegyszerűbb földi eseményeket is allegoriáson magyarázták ugyan, de
a legfelsőbbeket is földi szenilélet és érzéklés tárgyává tették, — s fő-
kép, mikor a mystikus képzelődésnek hatalma volt egy bizonyos czélra
mindent kigondolni és való gyanánt hirdetni.
Valóban termékenyek voltak ez idők írói, a mieink is mint utánzók
vagy fordítók, az allegoriás vagy ha^oilat szerént való magyarázásbau.
Mindenütt hasonlítható elvont dolgot s ellenkezőleg elvonttá tehető
concret alakokat találnak, így tesznek az evangyéliorai történetekkel
Érd. 75. 131. Ily elmagyarázásra felhozzuk azt a mit Érd. 104. találunk.
Itt Jézusnak Jérusálembe menéséről van szó, ennek egyes mozzanatait
értelmezik ilyformán : atya úr istennek ez világra jövetele értetik Jé-
zusnak Jérusálembe menetelén. A tanítYán3^okon, kiket beküldött értet-
nek égő lámpások, avagy szent prédikátorok, Jérusálem városán, a vi-
lág melyet megvált. A szamáron az emberi nemzetnek minden nemzet-
ségi, a szamarakon mind az bűnös lelkek stb. Ily allegoriásan, csavar-
gatja Dávid élete egyes mozzanatait Smid. 34. írva van, hogy Abigail
asszony öt szolgáló ieánynyal ment volt Dávid elébe „Az Dávid urunk
Krisztus, az Abigail az szüzesség tartó személy" Az ily elbeszélések
igazak úgy is a hogy hangzanak, meg allegorásan is. Ez utóbbi pedig
mintha amazt tagadná. — E tekintetben oly formán tesznek mint a
XVII. század némely prédikátora s HalUr Hármas luistoriája némely
részének szerzői. - Másutt a B. Salamon bölcs asszonyi állatján értik a
a sz. írást : annak urán a predikálló doktort és egyebet Érd. 415
Sokszor eltaszítok, máskor egyűgyük az allegóriáik. Eltaszító
egy kép a pokolból 8ánd. 37. együgyű pedig az egerekről és kókonyá-
ról szóló, melyre amazok úgy „csüvelkednek fel" mint az elesett ember
az isten kegyelmére Sái/d. 6. ízetlen pedig kivált az mely az idvesség
munkája megkészítéséröl szól, melyből egy részecskét közlenünk kell :
„szentséges dolgával az úr isten megszentölé az éjféli időt s tisztölé,
mikor az angyali kenyérnek ö búzája megarattatik és kévébe köttetik
és házhoz vitetik és megcséplék, megszórák és megrostálák, megőrlék
és meggyurák. Ez meggyúrás Ion az szűznek méhében, szent léleknek
miatta és mind enuekutánna megsüttetik a keresztfának nyársán (igy)
és ennekutána kemenczébe bevettetik mikoron az istönös lélek lymbus-
267
nak kemenczéjébe szállá, a szentséges test az koporsóba tétetek és
onnaton harmad napra kivettetek, mikoron ez szent angyali kenyér nagy
fényösségös dicsőséggel feltáraada Nss. 132. 133.
Kellemetlen a hasoulatok halmozása is. így Mária egy füst alatt
hasonlíttatik cédrushoz, ciprushoz, mirtushoz, Sionhoz, pálmához stb.
Érd. 475. másutt mystikus magyarázattal a hóhoz, melynek tulajdonai
az övéihez hasonlíttatnak Érd. 454 455. És megfoghatatlan mi alapon
s mi jóért számlálják el a Krisztus halálakor használt eszközöket, meg-
mondván, mindenik hol tartatik ma hrs. 71. 72. És miképen merik
számokkal kifejezni hány csepp vére folyt ki Kr-nak, t. i. 47 ezer !
Vcszpr. 60. (Ez utóbbiakat magok is Ízetlennek találták.)
Több helyt előjön itt is a világirodalomnak ama kedvelt né])ies
nagyítása, mely egy székely balladából is esmeretes, a tcntáróléspapir-
ról. Itt egy helyen igy szólnak : „Jaj ki volna, a ki hogy adna neköm
egy olyan szélös hártyát, kinek széle légyön oly szélös, mint hogy az
égnek, avagy a mennyországnak széle mene ; tentát annet, mene fáknak
ű levél (i) és az réti füveknek ő magi avagy magvai ; hogy írhatnám
meg az én keserüségömet N62. 69. nem ízetlen allegória pedig az mely
a szívről, mint az ellenség földében vetett várról, hosszas bár nem min-
denben megfelelő képben szól Érs. 531
Viszont gyarló és méltatlan részletek azok, melyekben a középkor
divatja szerént a szentek neveit magyarázzák. Alig jön elő oly jelesebb
név, melyet magyarázni meg nem kisértenének. Mária nevét többképen;
Egy író egy „kisded predikatiót" tart az édes M.-ának nevében talált
bőtükről „minden betűkön egyegy drágakő példáztatván." Első bctü 31.
margaretha : gyöngy, mely az embert félelmes helyen bátorságossá
teszi ; másod A : adamas, harmad B melyen példáztatik a drágalatos
rubin az J-n értetik jáspis, az J-n : allektorius(? !) mely az őtet viselőt
nagy tisztességre emeli Éri;. 520. Knz. 60. 61. E mellett még ugyanez a
név magyaráztatik keserű tengernek jE'rí. 563. másutt tengeri csillagnak
Majd az avfí szót (avere havere-tői) a-^-vfí az az sive ve : fájdalom nél-
kül „jaj nálkűl való ének-"re magyarázzák ÉJrd. 252. Márton püspök
nevét a mors és ieneo-iól a halál visszatartására Ér.s. 343. Margaretha :
Margit nevet a gyöngyből fejtik ki „ő nevéből magyaráztatik szép
gyöngynek, ki ennen állatja szerént fejér kisded és jószágos" (vir-
tusos : jeles tulajdonokkal bír) Érd. 407. Lörincz neve a boros-
tyántól ered „a kiből győzedelmes vitézeknek és poétáknak ko-
szorút szoktak szerezni tisztöletösségért" Érd. 469. Bernát neve „ma-
gyaráztatik mély kútnak avagy kifolyt kútfőnek (Born) és szép illatú
nárdus virágnak" (Miard) Urd. 500. így más-másképen fejtik Lukács,
268
Cecília, Katalin, Sophia. Augustin stb. neveiket. És sz. László királyun-
két, mely név ismét szótagokra szakasztván jelesen „hárommá hasaszt-
ván lesz : laus dacio (igy) popiilus : dicséret adás nép, kiket egybe ra-
gasztván annyit teszen : népnek istentől adatott dicséret" Érd. 394.
Anglia nevét a lakosai színének sxépségeért Gergely pápa angelusból
magyarázza Erd. 285.
Érdekes az a felfogás, melyet a plastika is alkalmazott, melyet
ily ékben találunk : Sz. Máté emberi személyben (kép), Márk oroszlánnak
személyében értetnek (írattatnak) mert az idvezítö feltámadásáról emlé-
kezik, Lukács bikának személyében, mert az idvezítö örök papságáról
áldozatjárói teszen beszédet, sz. János keselyűnek személyében, mert
az idv. istenségéről ír. Mert Jézus ember lön. .bika lőn. .oroszlán. .
keselyű lőn Jord. 355.
Leginkább jellemzi pedig a középkor vallásos szellemét, mely a
mai vallásos iratokban kivált imádságokban és régibb énekekben is felta.
lálható s a magyar mint más nyelvezetre stilra is leginkább hatott, az
a mystikus szerelem a vallásos érzésben, mely oly sok szóvirágok, édes
kifejezések tálasára s összegyűjtésére vezetett. Az melyről sz. Ágoston
igy szól „beviszen engemet uram némikoron igen szokatlan kívánságba
belől (be), nem tudom minemö édességbe, mely édesség ha raegtökélle-
tik (teljessé lesz) én bennem, nem tudom mi legyen egyéb az-
örökélet, ha ez édesség nem leend az . .két ájtatos zesztrák (soror) . . .
kezdenek istentől szólni ; oly igen nagy édességgel beszélnek
vala, hogy sem éhezének, sem szoraéliozának, sem semmit nem érzette-
nek" Corii. 237. Ez a szeretet sokszor elréűlést vagy elrejtezést okoz
Nsz. 325. 326., mely Jézust a sz. asszonyokhoz ú^\ beszélteti, mint az
Énekek énekében szól a szerelmes szerelmeséhez. Igy látjuk több co-
dexben, beszédben, legendában j)éld. a Kati. végén. Ahűkeresztyéu nő,
vőlegényének mondja Jézust, érette így eped, — majd annak sebeiben
kivan elrejtezni ez a szeretet őtet kivált a szűz anyát, oly szépségesnek
s testikép is oly tökéletesnek képzeli és festi, — hogy ez által az „édös-
ködések" oly nagy helyet foglaltak el az énekekben és elmélkedések-
ben még a középkor után is, — és ez oly erős volt, hogy miatta nem
csak az emberi életről lemondani, de a halálra menni sem volt nehéz.
Meghaltak számosan martir-halállal, de meghalt többek közt egy
szent „az nagy édességnek miatta, melyet merített vala, talám
az sz. Máriának az ő fiával való édességes jelenésiből. . " Hort\
318. Igy halt igy senyvedt el sok sz. szűz péld. Eufrozina Nád.
397. stb. a stigmatizálás egy esete bőven és jól leírva található az
Ers. c-ben : elragadtatik (sz. Katalin) elméjében es elidegenűle
269
érzékenségétől és lélekben rwytetvén Chr.-nak sebeit „kivanya
Yala" végre „jövének (a sebek,) testének öt belére, az az kezeire,
lábaira, szívére."
Ez az érzés ihleti, lelkesíti az írókat, hogy a mystikus magaszta-
lás tárgyait dicsőítvén a természet minden szépségeit összehordják, a
csillagokat, az egeket, a virágokat, élőfákat, rózsákat liliomokat és
almákat stb. És ily gyermeteg, sokszor igen érzékies édelgésök okozza
előadásoknak azt a naivságát, melyet utóbb érintünk, melynek épen az
érzelgést okozó hőség és szenvedélyes ábránd az alapja, melynek —
tárgyától eltekintve — az az érdeme van. hogy sok tekintetben szer-
zője a stíl szépségének.
így elmerülve levén középkori m. íróink, mint fordításaikból kitet-
szik, a vallásos elmélkedésekbe és érzelgésbe, nem csuda ha tökéletlen
és képtelen felfogással bírtak a természetről egészben vagy nagyban és
egyes tüneményeiben. A világegyetemet vizsgálni, abban a raérhetőket
méregetni, bár voltak előzmények, épen nem kisértették ; legalább egy-
házi írók effélének semmi nyomát nem mutatják. E miatt az olyakról a
vallásos lélek egyoldalúságával, gyermekességével gondolkoznak és
beszélnek, vagy a korokbeli és régibb bölcsészet nem értett szólásaival.
Pál apostol is a harmadik égben tanult ; tehát három ég van általában
a szentírás szerént. De van kílencz ég is Érd. 880. a világegyetem pe-
dig maga „egybegyűlt nagy gomoloytás avagy egy tüzes kerekdid állat"
Nss. 75. A világ teremtése napjáról három különböző vélemény van ;
többek közt, hogy az „sz. Mihály havában teremtetett, mikor a gyü-
mölcsök értőkben vaunak" Tűi. 223. A nap mások szerént „ható állat...
igen serény, oly igen gyors, hogy egy éjjel és napon is igen sokat foly
(fut) hogy egy ellőtt nyíl száz esztendeig annyit nem mehetne'' Nsz. 222.
Sz. Ágoston így szól az elemekről, „valamínemő teremtett állat feljebb
vagyon ez földtől és a felső éghez közelben helyheztetett, anneval
tisztább, szép, ékesb, fényesb ; példa az víz, mely tisztább az fekete-
földnél, az éltető ég az víznél, az tűz az égnél" Érd. 661. Ugyan e tárgy,
ról egy másik így szól : a kristál kű, ki volt elesztébb jég ; mert sokat
állott, változik kűvé, ugy hogy immár meg nem olvadhat Guary. 21.
Az emberi nem eredetét, őseit tudjuk. De itt a szentíráson túljárnak,
azt is tudván, hogy Ádám egy pénteken tíz órakor űzetett ki a paradi-
csomból. Tih. 226. és hogy a nyelvek— melyek eredete tudva van— mind
elmúlnak, „csak az isten teremtette zsidó nyelv marad meg" Érd. 541.
Számtalan badarság fordul elő az állatokról való mondákban.
Arábiában van egy madár., mely midőn meg kezd aggania, vérét bo-
csátja és a nap fénye a vért érvén „az vér megelevenedik és belőle
270
madár leszen" — „a publikánus nevű madár az ö hót (így) fiait véré-
vel feltámasztja" — „az oroszlánok fiai is halva lesznek és harmad
napra ordításával őket feltámasztja" Tili. 34. az gyöngyér madár fából
terem (fán). Az ölűnek „hyma" nincsen (himje). az angvilla nevű hal
atya nélkül leszen Tih. 40. így a gyíkról. Az adamas és más kő csuda
hatásairól Érs. 520. a Nikis a paradicsomból eved Érd. 547. (Efféléken
alig csudálkozunk, ha Apáczai Cs. J. Encyclopaediáját ismerjük).
Altalán szólva a középkornak, mint a mi emlékeinkből is látható,
volt naiv hite, az értelemtől nem világosított látása, nem higgasztott
szenvedélye ; voltak magas eszmék, melyeket észszel fel nem ért, csak
gyermekies felfogással tárgyalt ; volt lelkesedése az isteni dolgokért, de
értelmének ereje, vizsgálódáshoz bátorsága, nyomós képzelődése, magas
eszméknek gondolatoknak megfelelő .szépérzése nem volt. Képzelmök
szeszélyessége, ábrándjaik gazdagsága, mély érzésük, sokszor megra-
gadó szólásokra, kifejezésekre, szép nemes Jiyelvre adott alkalmat; de
az emelkedett és nemesen szabadon mozgó ész gyöngyeire nem találunk,
legalább azoknál, a kiket a mieink magyaráznak. Legfeljebb a vallás-
erkölcsi elmélkedések és mystikus ábrándozások közben merültek fel s
nem kevés számmal, némely nagy embereknek átvett vagy módosított
nemes szólásai. Előadások csak kisebb fontosságú előnyökkel bír; nyel-
vök csak akkor lesz tartalrnasabbá természetesen emelkedettebbé, mi-
kor higgadtabban érezni, nyomosabban okoskodni kezdenek, és azoknál
a kik ezt tudják. Általában nálok nem a gondolatok fontosságát, magas-
ságát, mai napság tanúságos voltát, csak a nyelvezetnek a korszellemé-
nek tolmácsolására alkalmas voltát, előnyeit és hiányait kell keresnünk.
II. A nyelvezet.
91. §. A nyelvezet tisztasága.
A mi íróink, mint már említettük, lcgtöl)bnyire fordítók voltak.
Sokszor kellett nekik erejök felett valót fordítani. Néha olyat, a mit
magyarul kitenni nem tudtak, ha értelmét sejtették is. Sokszor olyat a
mit nem értettek. Mert nem lehetett annyit adni magyarul, a mennyit
megbírtak érteni. A szentírás nagy szókincscsel bír, rég elhalt népek
nyelvén, tehát felfogása szerint és elfeledett műszavaival vagy saját szó-
lásaival szól — valamint az a fordítás is a melyből dolgoztak; tehát a
magyar nyelv természetével ellenkező formákat a ra. nyelv kincséből
nem. fedezhető szólásokat kellett elmondaniok és magyarázniok. A
Vulgata nem könnyen érthető, nem is az egykor élt és műveltségre
jutott latin nyelven szól, — de a gazdagabb latin nyelv sem birta mind '
271
azt kellő hajlékonysággal és bőséggel visszaadni, a mi keletiesen el volt
az eredetiben mondva s néhol a poesis sajátos merészségével, kivált a
héber poesis ó-keleties stiljával elénekelve. Ennek szerzője sem volt
egyfelől a keleti nyelvek és szokások, másfelől az élő és tiszta latin
nyelvnek úgy birtokában, nem tudta ezt úgy alakitni, a classikus szer-
zőkből úgy bővitni hogy mindent megbirjon ; mert sokat olyat kellett
mondania, a mit előtte még azon a nyelven el nem mondtak, más világi
más életbéli beszédet és mondásokat. Különben nem volna a Yulgala
nyelvében oly sok barbárság, gyarló képzések, hibás szófűzés és általá-
ban a nyelv hanyatlására, az izlés gyarlóságára mutató erőtelenség.
A legendák, intő beszédek, predikácziók nyelvezete megállapo-
dottabb, mint szókincse is újabbszerű és szűkebb, tárgya könnyebb és a
nyugoti életnek s felfogás módjának megfelelőbb. De az eredetiekben itt
is sok izetlenség, ügyetlen latinság, barbár irányú bővülés fejlés j<dei s
a fordítóknak hiányos tökéletlen nyelve található igen sokszor. Jelesen :
Az eredetinek nem értése, a magyarnak a latinhoz idomitni nem
tudása okozta :
1. A sok idegen szót, melyet nem tudtak leforditni. Némely
esetben a lefordítás csaknem lehetetlen. Csak úgy volt tehető, ha az
eredeti értelmétől jó messze eltávoztak ; — s ennek találjuk jelét az
utóbbi szabadabb nyelvezetii iratokban, (1. al.) De találunk oly idegen
szókat is, melyekről legalább a mai felfogásmóddal alig lehetséges
érteni, hogy nem tudták az illető magyar szó törzsét, annak i'okonsá-
gait, az alkotás módjait a köz nyelvből is feltalálni és igy lefordítani :
Mindkétféléből számlálunk el néhányat. Ilyenek : ábráz : -at Bom. 227.
Virff. 44. adespes : adeps Apor 99. ,,adesd" : ex adipe V. kövér,
aquilon: sas Ajwr 45 arguál Érd. 159. aureola: sugár Ka2. 191. bel-
licanus : pellicanus Aj^or 62. buífo „undok b. szökellik ki szájából"
Guanj 47. borostál : fésűi Érs. 391. burdély, máskép fertezetes báz
Corn. 404. 413. buzuldug : idétlen, abortinus V. Döhr. 365. cántál Érd.
570. coaka kamora szék : árnyékszék JÍV.s\ .533. castellum : másutt kas"-
tély is Jíhr. 82. capsa u. o. ccra Érő. 160. communikál Virr/. 10.
conscientia Érd. 567. cooperal, corporal Kaz. 63. megdisciplinál 3Iorg.
06. ebur Corn. 65. Döhr. 479. exemplum Khr. 82. evangelizál ^4^/;or J5-
fantomfánt Jpos^. 27. fiala Be. 308. firmamentum Be. 166. fullo : festő
Jord. 483. forbátlat: megtorlás (1. f.) Apor 65. 107. gádor: pitvar
A;por 57. galista: fonalszál Tel. 69. gardináros gardinár Ehr. 75. Érs.
316. gerezna Bohr. 24.9. 473. házsárt : h -on vetés : koczkázás Pczs. 27.
igricz, igricz beszéd Nsz. 356. instrumentum Sánd. 17. kamoroszék :
árnyékszék Aposf. 14. katroncza Poss. 3. kókonya Sánd. 2. kibóltó
272
Tel. 54. (2) 139. (gör. vj.^M-oq) kompolár Döhr. 12. kusztósa az egy-
háznak Kaz. 74. laiithiir „lawthwr" lant ? Fest. 41. leena : nőstény
oroszlán JBc. 199. legistroni : lajstrom Tik. 49. macula : szeplő Jord.
234. malogranatum JBc. 209. malus u. o. manica Érs. 349. niargo: kis
margpba befoghat Érs. 336. „maycz" öv Corii. 38. matirizál, megmat- :
mártírrá tesz Érd. 295. „muzlika" : muslicza legyecske Ajwr 71. „mor-
dályúl, áruitatás képen" Dehr. 134. marczona: hitvány Katt. 3593.
Virg. 129. neszmélyesség : opinio (Nyő. 11.) Elír. 115. násfa „kit mes-
teri kéz gyárt." Döhr. 481. Nád. 317. „naszua" Corn. 411. oraelya :
homilia, egyh beszéd Corn. 95. oratorok advocatusok Corn. 204.
paciencia Érs. 570. palaz : i^Rrázna (^) Érd. 82. 523. 524. Jord. 839.
parancsom : paradicsom Erd. 169. (2) i^arancs : -csolat t/ort?. 81a. pelp:
selyp Érs. 332. penitenczia Érd. 365. pitancya ii. o. Dom. 123. pene-
teneze Fhr. 96. 103. (2) stb. peledöncze Dehr. 131. pykhonok : pikák
szúró fegyverek Ehr. 147. pokol: lepra p. var? Jord. 97. 14.4. primus
Jord. 480. 491. ponct punct Érd. 7. 87. psalter Döhr. 152. másutt :
psalmus slb. prodigiom Apor 70. pagimentom Erd. 511. megresymálván
az igéket : resumálván ? Jord. 272. ribald Dehr. 623. sanctuarium
Apor 28 sarmenta: venyige Be. i29. scaramancia: viadal játéka,
scaramuccia Jír5. .5Sí>. scola Dow. 303. úh „syb" emberek: zsib...
Érd. 603. soror Mxjirg. 4. spaciál Bod. 21. sólya : solea czipő Dom. 122.
megsupplantál Apor 111. szórnak; kigyó Erd. 429. Jord. 102a. 906.
timporál : temperál Fa^t. 375. timpanizáló Apor 10. tősér (így). Winll.
145. veniát tesz Marrj. 72. 74. verfelyét vetnek: koczkát würfel Corn.
305. usura Döhr. 31. 112. volva valiva : golyva Tel. 143. Érd, 444.
zsolozsma Jord. 714. vatalé Be. 289. veternye Be. 188. stb.
Ezek és az itt elő nem hordható számtalan közt vannak, a melye-
ket kénytelenségből vettek be. így a tulajdonneveken kívül az egyházi
és polgári életbéli műszókat : pap. oltár, zesztra evangyelízál matirizál
stb. Tová.bbá : pohárnok asztalnok hoszjDÍtal stb. Némelyeket le is fordí-
tottak, péld. sanctuarium v. ecclesía: egyház, sacramentum: szentség
stb. Vannak a melyeket a köz életből, idegen népekkel érintkezve
fogadtak el : borostál fántonfánt forbátl stb. És a melyeket hanyag-
ságból könnyeden vettek fel : fiala, fullo cera exemplum fragmentum
stb. ; bár figyelmet érdemel, hogy mindezek, vagy sok ilyen utóbb is
idegenekkel pótoltattak : viasz, pohár példa stb. A gyarapodott szellemi
élet mnidíg több szót tett szükségessé, és a nyelvet nem könnyű volt
idegen segítség nélkül kellő gazdagságra segítni. A nyelvtísztátlanságát
okozták vele, a mi íróink úgy mint a németek és mások ; ezt a mint a
népre nagyobb tekintettel kezdtek lenni, legalább a szellemi életre tar-
273
tozük lefordításával igyekeztek helyre hozni, mint utóbb látni fogjuk
nem sikeretlenűl. Ha egészen helyre nem hozták s a nyelv tisztán nem
maradhatott is, nem történt nagyobb méltatlanság rajtunk mint
másokon.
Különös gyarlóságot, bár nem fontost, tanúsít pedig az a mód,
melylyel a latin alakú idegen tulajdon fö- és mellékneveket átvettek.
Ugy tették ezt, mint hallomás után a nép szokta. A latinos szók kép-
zőire, ragjaira nem voltak tekintettel. Nem a szótörzset veszik át mint
magyar nomiuativust, hanem a véletlenül elébök akadt alakot Tehát
effélék fordulnak elö : Hugonis ur JDom. 215. Persidisnek neveztetik
Dehr. 77. tungrorum város Kaz. 46. Jeropolim nevű város Dehr. 17.
trajectensi (így) nevö város Kaz. 46. hostiensisnek ura Uhr. 86. cremo-
nensisbeli batár Dow. 198. 303. prodiensisbeli határ Dom. 199. per-
sidiai Érs. 334. (ezt ők csinálták). Sz. -Máriához de Angelisnél valóhoz
Ehr. 69. halljok mindeniket mi nyelvönkön szólni s . . . parthy és medy
és elamithe. , . Jonl. 710. Pataramba, Cypromba, Rodomba, Tyronba
Jord. 776. fratresek Ehr. 18. Némelyeket hasonítanak : Irsalyom :
Jérusálem Dehr. 331. 333. Adorján Apaliu alamozsna gargyán gardi-
náros stb.
Római naptár szerént nevezik meg a napot : kimúlék Augusztus
havának tizenkettedik kalendáján Corn. 337. az kálandát az lúnát. . .
két nap kell mondani Lányi 103.
2. Másik gyarlóságok, hogy a latin szók jelentéseit fogyatékosan
és ügyetlenül adják vissza. Ez némely oly hiányokkal együtt tíínik fel.
melyek a nyelv szavainak függetlenül is félreértésére és hibás formá-
lására mutatnak. A szóképzésről fentebb adott tárgyalásainkból kitet-
szik, hogy nem tudják az írók, talán nem is tudhatták, mert nem voltak
megállapodva, megválasztani a szóalkotás helyes módjait, a formáló
szócskákat vagy elemeket, melyekkel bizonyos jelentés-mozzanatok
szokás szerént kifejezendők, — másfelől a szók jelentéseit nem alkal-
mazták úgy a hogy utóbb tették és legalább a mai népnyelvből ítélve,
helyesen tehették volna. Más és idegen jelentéseket adtak a szóknak ; s
ez fordításban és eredetiben is hibássá tette a nyelvezetet, így :
a) világos, hogy a képzőket nem határzott értelemben vették.
Talán nem is volt meghatárzott, megállapodott értelmök a népnél sem.
Talán újabb értelmöknek lehetett sőt kellett e korban létre jőni. De
sok esetben a lehető értelmekkel is ellenkezőre használták. így lettek :
kopaszlat: kopasz hegy, koppattak helye Mc. 68. koppasztó hely,
czimerlet: czimer, balgatagoslat: b-ság. Továbbá: előlet: első, kör-
nyékez : körülmetél, megdöglik: dögösödik, szűkös szükséges: szüköl-
IMRE S. : MAGY. NYELV TORT. 18
274
ködö, választás: válás, köszönet: köszöntés, nemzés: nemzet stb. szen-
telet : sz. hely Be. 226. öröklet : örökség Be. 255.
b) egyazon szó jelentései is különbözők és csaknem összeférhetet-
lenek. Itt foroghatott fenn határozatlanság és szószükség; de az össze-
illöség hiánya tapasztalható. így : farag hajnalt napot, pori : pirit porit,
méltó : méltányos, egyenes : egyes, inyek : fauces, tori : torol és töri :
törlít, egyembe egyetembe egyetlenbe, onszoll : esdekel, incselkedik:
igyekszik, hiedelem : hit és hűvösítés, képez : képzel és formál, edény :
eszköz stb.
Mindezekhez számtalan hasonlót találtunk feljebb a képzés tár-
gyalásában és lelünk alább is.
Ezek mellett nagyobbá teszi a hiányt, vagy zavart, a fordítók
ügyetlensége és gondatlansága, melynek Döbrentei is mutat fel példáit,
(RMXyEI. 277.) ily formán : videre dignatus es : méltó lettél (1. f.) tu
videris : te láttatol : lásd ; gyülekezet kiveszi : excipit fogadja, nehezen
ellene áll : graviter, erősen, te illis eredére : hiszi magát nekik: bízza
rajok, benedicere : jól mondani, simulare: hasonlanak stb. Itt említ-
hetjük meg a számok furcsa tévesztését. Egy helyen duplum és de-
cuplum a fordítónak ugyanaz Be. 91. más helyeken a hekatontarchos
állandóan tiznugy Jorcl. 779. 7S2. 785. 787. így téveszti a 3Ic. 140.
és 147. is a kilenczszázkilenczet a kilenczvenkilenczczel. A Nád. c.
G58-h'dn pedig ez áll: írták e könyvet ezörkilenczszáz nyólcz esz-
tendőben 1508 helyett. Máshelyen a zsoltár könyvnek 159-ed része
említtetik Érs. 563. Itt a leírás hibái is lehetnek.
Az ügyetlen fordításnak általában tanúja az a sok latinosság,
mely irodalmi emlékeinken általában elárad, mely Jiy elvünk egész
rendszerét átjárta s a szófűzésben csaknem minden pontban jeleit talál-
juk ekkor, de nyomait láthatjuk néhol ma is. Itt csak a nyelvrendszert
főbb vonásaiban érdekelt latinosságot akarjuk említni. Ilyenek :
a) a névelő mellőzése vagy talán nem volta, legalább gyakori
elmaradása, ott hol rámutatást érzünk, a hol ma kitétetik. E miatt
sokszor nehézkes, idegenesen különös alakú a mondat, mintegy tulaj-
donnévvé lesz a köznév. Ha mondom : ur alkotá főidet, más mint : a
földet. Ma ellenkezőleg. Ha mondom : a János ez által a tulajdonnevet
dolognévvé tettem.
b) a casusragok alkalmazásában. így a -t ragot alkalmazzák
cselekvő igék mellett latinosan : általmegy hegyet (1. f.) a -neJ: rag sok oly
birtokszerkezetre adott alkalmat, mely ünnepiességet okozhatott, de
nem magyaros : kegyelemnek istene stb. (1. f.) A -tói abl. rag -nál -hói
-ról stb raggal sokszor a latin abl. révén cserélődik fel, -mint -ra -vei
'275
-neli a dativus miatt, továbbá a -han -6a-val az in miatt, bár azt hihet-
nők hogy e kettő megkülönböztetése utóbb fejlett ki az accus. és abl-al
járó in hatására, vagy úgy mint a németben.
Mennyire nem érezték meghatárzottnak némely nevek és igék
mellett a ragot, kitetszik abból, hogy ugyanazon cod. közel való sorai-
ban vannak : állaptatta fergetegeket szellőbe : által Apor 78. vetett
folyókat kietlenbe : tett kietlenné, gyümölcs földe lett sósolatba : szikessé
soványnyá u. o. szolgáiban onszollatik: által vágytól u. o. 105. kenet
leszáll Áron szakállába : -ra u. o. 103. Krisztusnak te.stöl léte w. o. 12S.
atyától kisebb : -nál u, o. áldjatok úrnak u. o. 128. (többször) áldjátok
urat «. 0. 129. téteményével ártatlan, szívével tiszta Kuhs. 44. A ragok
vagy vonzat sokfélesége ilyekben: kérlek körűlmxetélkedésedew — kérlek
örömedre — k. fiadnak temj^lomba jövéseeVí : ma : kérlek az istenre,
hitedre stb. Nss. 881—388.
c) a fokozás ily alakjai : mint hamarább : quam quo citius, citis-
sime Érd. 639. (1. Kötőszók.)
d) a latin nevek nemeinek hatását találjuk a szófüzésben (1. f.
Jelzők) de tapasztaljuk a mosóné agné stb. formálódásában is. Asszony-
kodik a szolgáló leány ő asszonyán Com. 287. az alázatosság is (1. f.)
Beh: 594.
e) a főnévi igenévnek a latin infinitivus szerént alkalmazása külö-
nösen el-latinositotta szófűzésünket Minden oly viszonyban alkalmaz-
ták ezt, melyben a római írók (1 f.) Azok kedveért latinos szerkezettél
is éltek. Tettek mellé tárgyragos szót is Sőt a mi legtöbb, a m. nyelv
képző vagy formáló erőinek megerőltetésével, a mondatszerkesztés
ferdítésével, ama nyelvet akarva utánozni, erőlködtünk az u. n. határ-
zatlannak múltját is alakitni : látott lenni, sőt: látott lett lenni (1. f.)
f) a melléknévi igenév jövő alakja, csakúgy mint a miből szárma-
zik, a kötelező -arci alakja is nem a latin -ndus kedvéért és belőle
alakúit ugyan, mert ez az -and mint képző ősrégi ; de ennek kedvéért
terjedt el a gyakorlatban (meglévén a latinban minden lépten előfor-
duló conj. fut. belső formája nálunk is) és alakult belőle a körülírt
ragozás (1. f.)
g) A kötőmód jelene-, múltja- és jövőjének alkalmazása feltételes
vagy valamennyire kétes cselekvést jelentő mondatokban hasonló
eredetű.
h) így az óhajtó jelene és múltja is e hatásra áll mellék-
mondatokban.
i) az igék köríilírása: ne akarj-jal — mi már nem a nyelvrend-
szerre tartozik s a szófűzésre nézve sem fontos, inkább az Ízlésre tar-
18*
276
tozik, a latin noli utánzása péld. ne akarjatok alajtanotok Mc. 21.
Ne akarjatok kivezetnetek Mc. 24.
k) ilyen dolog a vaJamihöl s ilyekböl a vala elhagyása ha és más
effélék után. (1. f.) És ez ma már megbonosodottnak látszik.
1) a kötőszók kivált az es elől- és utóikötő, 5^m-mel nem nélkül
való használta is latin szófűzés hatása, bár a népnél is előfordul. A
mert : mint hogy helyett álló egyszerű tárgy- vagy másféle kapcsoló a
Vulgata quia-ydbó\ vette csaknem korlátlan elterjedését. Hogyha quodsi,
hane, hanemha stb. nisi nonnisi-töl vette eredetét és helyeztetését vagy
szerkesztését is.
m) a van stb. ily ige kapcsolásában botrányos szerkesztések, me-
lyek utóbb is találhatók. így : ezek vannak kiket parancsol BirJc. 1.
mindezek lehetségesek vannak teneked Jord. 506. nem vagy (méltó)
irgalmasságot lölnöd Ehr. 34. felkelnem nem tehettem Fest. 404. (1. f.)
ez vessző tehetett természet ellen nemzetet Fest. 836.
n) A szórendre nézve capitulum harmad stb. latin eredű. így a
hátúi tett jelzők, a közbe tett kötőszók, a szétszórt mondattagok, me-
lyek az indulat csapongásai s nem megállapodott rend szerént, nem is
a természetes nyomaték szerént helyezkednek, latin szórendezés hatá-
sának köszönhetők. Ekképen a közbetett mondatok is, melyekről előbb
volt szó.
Ezek a főbb latinosságok. Mind ezek még több ily fajta jelenségek
tűnnek elő a nyelv rendszerének átvizsgálása közben.
A latin szólások kedvéért alkotott szók által sokszor bővült a
nyelvkincs, annak hatására változtatott szófűzésünk sokszor nemesebb,
tartalmasabb kapcsolatok és beszéd formálására segíte bennünket;
valahányszor nem a népszokás ellen formálódtak a szók és alakultak a
mondatok. Nem mondhatni veszteségnek, hogy az igéknek némely ösz-
szetett időalakjai formálódtak bár a közbeszéd nem igen fogadta el (lát-
tam legyen) vagy az ígenevek körűlíratván egész sora formálódott a
látandó vagyoh stb. alakoknak. De az ily alakokkal : jól mondani e. h.
áldani, megdiadalmazui magát, megtalpall, toldani, magának kelle-
tik valamiben stb . . nem gazdagodott a nyelv. Mindenesetre legbecse-
sebbek a latin stil hatására szükségeseknek talált, de magyarosan szü-
lemlett szók, milyekkel gyakran találkozunk. így : okvetés okadás visz-
szavívó véghagyás stb. És nem mondhatni, hogy a nyelv állandón meg-
romlott s átalában elkorcsosodott volna. Az összetett igealakok legna-
gyobb részt nen idegen formára estek. A középkor legkedveltebb képzői :
-at -atos -ság -ságú -ságos -1 -ol stb. mind eredetiek és sajátjaink. És
bár sokat mertek alkotni, akkor is mikor nem kellett volna, de az
277
idegenből átvett képzőket -noh -ár csak az idegen szókban tűrték meg,
ujbúl alig {}ioTi-oi épen nem) alkalmazták, azt mutatja, liogy a nyelvér-
zés tevékeny volt és alapjában ép. A nyelv rendszere alapjában meg-
maradt; csak annyira sem korcsosult el, mint a német, mely román kép-
zőket (i-ren) vett át és kiirthatatlan idegen szókkal van legelemibb
szükségekre valókkal is megterhelve (religion ciiltur stb.)
92. §. Nehézkesség, homályosság.
Az előbb érintett okokért sokszor találunk a középkornak nyelve-
zetében nehézséget, kivált a költői részek fordításában. A zsoltárok
eredeti nyelve, melyet a latin fordító is kénytelenségből utánoz, indula-
tos és 2 miatt szaggatott, hézagos. Azért is ilyen, mert a héber költői
nyelv sok oly alakszóval nem birt vagy nem élt, mely a beszédet, kivált
mai felfogás szerint simává, könnyen érthetővé teszi. Tartalmok és
nyelvezetök egyiránt különbözik a középkori latin énekekétől, melyek-
ben a forma, hangzat, mysticus érzelmesség s könnyedség uralkodik,
amazoknak (látszó) alaktalanságával (a szabatos rövid sorok, mértékek,
csengő rimek hiánya miatt) kemény, erős, töredezett nyelvével, és megfe-
lelő kemény, de magasztosán komoly tartalmával szemben. Ma is sok
pótlással, módosítással, értelmező hozzáadásokkal fordítják őket. Innen
a sok nehezen érthető részlet az illető könyvekben, mint a Döbr., Apor,
Kulcsár, Keszth. codexekben. így például :
Vércze háza ű nekik berezegek és szarvasoknak magas hegyök es
gimeknek köszirt hiedelmek
idében teremte holdat és nap raegismeré ő elnyugását
szerzélsetétségeket éslén éje,ű benne járnak minden erdei vadak
oroszlán kelkek réván hogy ragadjanak es ű lakodalmakba
menjenek
nap feltámad es összegyűlnek és ű lakodalmakba mennek Keszth.
275. 270.
Ugyan ez az Apor c-ben 67. 68.
Erodiusnak háza ö vezérek magas hegyek szarvasoknak szirtjok
birodalm szőlőknek. Tötte a holdat idejében, nap megismerte ő elnyug-
tat. Vetted a setétségeket és lőtt éj ; ő benne általmennek erdőnek min-
den vádi oroszlánoknak kölkö rühögvén hogy ragadjanak és keressenek
étket istentől ő magoknak. Felkölt nap es egybe gyülekeztenek es ő
hajlakokba egybe szerzettettenek stb.
Méltó a Döbr. c. 182—184. lapjairól is ugyanezt ide írnunk: Vér-
cse háza ü nekik berezegek (herodii donms dux V. eszterágokuak házok
2 78
Kár.), szarvasoknak magas begyek, gimoknak hiedelmek köszirt. Időkre
holdüt töiJ, nap megesmérte ó elnyiigodtát. Setítet tői és íj (éj) lőn
übenne erdei vadak mind eljárnak oroszlán kölkök rivással liogy ragag-
gyanak és istentől ő magoknak étket leljenek. Nap feltámada és meg-
gyölekezének és önnön hajlakokba helyheztetének. .Uram te munkáid
hogy nagyoltak (-ól : -úl). .Ez nagy tenger és kezeknek igen tér, amott
repesők kiknek számok nincsen. Kicsid lelkesek nagyokkal, amott ha-
jók múlnak . .
Látszik itt a nehézkesség, a szók feltalálásának kivált a monda-
tok szerkesztésének s kötésének nehézsége.
Gyakori a nehézkesség a prózai fordításokban is. A vallás-erköl-
csi és bölcseleti szóllásokat nehéz volt latinul is adni. Az evangyéliom
nem ezen a nyelven hirdettetett, alapja az ó-szövetségben és annak
nyelvében volt. .Még nehezebb volt magyarrá tenni. Tapasztalható ez
például a biblia egyes könyveihez adott bevezetésekben és a gondolkozó,
bölcselkedő egyházi íróknál, kik néha minélinkább igyekeztek értelme-
sen, hathatósan, választékosan írni, annál zavartabban írtak. Innen és a
fentebb elmondott okokból ered a sok határozatlanság és homályosság
a rövidebb szólásokban és terjedtebb fejtegetésekben. így mondják péld.
felette való : superstes Döbr. 309. ugyan az : felesleges Horc. 73. felííl
való : u. az Jord. 654. öntsd ki kincsedet : effunde frameam 1. al.)
imádságom önnön öblömbe fordul : kebelembe (V. ö. átka kebelébe for-
duljon — átkod szádból kebeledbe hulljon : a népnél) Döbr. 84. szom-
szédinknak ö öblökbe két annyit fizess Döbr. 151. az ember képben
elmúlik : in imagine Döbr. 92. or jege : conopoeum : szúnyogháló Kár.
Be. 38. 39. 40. és számtalan példa a fentebbiekben.
Nagyobb beszédrészletekben található homályosság példája Jochel
prof. bevezetésében Be. 201 — 203. Sz. Jochel — így hangzik — az hé-
bereknél Ozeas után vettetik és miként ott Efraimnak neve alatt a 10
nemzetre mondatik a prófétálás, ki emlékeztetik gyakorta avagy Sama-
riának, avagy Izraelnek, ugyan e prófétában jninden, mely mondatik
hiendőnek mondatni és illeni Juda nemzetének és Jerusálemnek : a tiz
nemzetének és az időket kikben prófétált azonoknak vehetjük, melye-
ket Ozeásba olvastunk stb. Hogy kedeg mondatik Enotisetay görögöl
deiákol szózatlik füleitekkel észtekbe vegyétek, mely tulajdon nem füllel
de szüvvel éreztetik. Kik vének és mennyeiek lélek szerent hal(l)nak,
kik kedeg földben lakoznak, földnek lakozói és földieknek neveztetnek,
kik ő fülökkel földieket értnek. Valahol kedeg e két igék egybe egye-
sülvén vettetendnek, nemcsak az egyűgyő igéknek szózatjára hisszük
illeniek, de az elrejtett mondékoknak avagy igéknek értelmére."
279
így a Nsz. codexben, melynek írója lelkesen és mystikus szere-
tettel teljesen érzeleg és bölcselkedik. Szól az isteni bőlcseség mond-
ván : az isteni jószág mindennemű állatot, kit emberi elme illetött vagy
fogott, az ö jóságos voltával felül múlat : azért miképen az emberi elme
űtet meg oeni fogbatja, ki miatt minden teremtett állat az ő természe-
töknok folyását viselik avagy viszik az ő végezetökre ; azért az ily
okosságos bülcseségös kérdésektől a te lelked megszűnjék, kik tulajdon
csak az isteni jóakaratból függenek, úgy bogy a felette nagy mélységes
tudakozó az felséges istennek dicsőségétől meg ne fosztassék, a vagy
meg ne iiyomorittassék. De maga tudjad stb. Nsz. 26. 27.
Hasonló példa Apor 144. 145. egy profécziából : Uram, ballottam
hallásodat . . uram te dolgod esztendőknek közepében azt megele-
venébed. . . stb.
Különös nehézség látszik a jelentősebb szók fordításában. Értelr
mezes végett a jól át nem érthetett, magokat sem kielégítve fordítható
szólásokat, mondatokat erőlködtek szabatosan kifejezni. Ez többképen
történik :
1. Körülírva magyarázva fordítnak péld. Érs. 3. (Mát. V ) és az
előbbi példákban is. Sok sajátos szók hiányával homályosan péld.
Erd. 461. 507. stb. Döhr. 56. 57. és a Fest. c. zsoltárai, bár néhol
velősök is a mondatai.
2. Kivonva fordítnak. így talán a tartalom mellőzhető voltáért
Jorch c. rövidítve kivonva adja Mózes némely könyveit s más részeit az
ó-szövetségnek, kihagyván több szakaszokat. De egyes szólásokat is
egyszerűbbekké tesznek, nem találván megfelelőn tartalmasokat, mint
a műszóknál látni fogjuk.
3. egyes szók vagy szólások értelmezése végett meghagyván az
idegen szót mellé teszik jelentésöket magyarul, néha idegennel is
értelmezve a nem általán ismerhetett magyar szót (1. al.) így az avult
vagy avulni kezdő törzsek mellé a szokottabbakat, a kevésbé kedvelt
és szokott alakok mellé a divatozóbbakat, néha pedig az egyszerű
kifejezés mellé képest, vagy ellenkezőleg átvitt értelműt tesznek ; sőt
ujabbakat formálni is megkísértik, így ezekben, melyeket a nyelvezet
formálódására nézve fontosaknak tekintünk és azért nagyobb számmal
mutatunk fel :
ábrázára képére Corn. 363. ábrázban tekintetben Ehr. 125. álla-
tomat avagy mivoltomat Érs. 425. áldván vagy jól mondván : bene-
dicere (1. f.) Ehr. 136. apróság, avagy csúfság Corn. 53. aspergál :
meghint Jord. 99. babel az az röhögő Érs. 64. beszéde igéi Corn. 169.
beteg kór gyarló íiad Nsz. 130. bizonság avagy bizonságot vallás
280
Érs 104. csónak „conok" avagy halászó hajó Dchr. 4. conscientiája
lelkiismereti Lohh. 37. carta levél Érd. 674. csinálá tévé Corn. 127.
nagy deják és eszös ember Debr 18. discipulus avagy bölcseségnek fia
avagy tanuló deákja Nas. 71. eretnekek hittől szakadtak Morcf. 83,
estvele vagy vége a világnak 1. világ, „evreskedö" üreskedö vagy hévol-
kodó, 1. ires iresködik : üres sth. Horv. 249. feddés avagy fegyés Nss.
557. fegyelmez avagy strófol Vitk. 04. fog garádics: fok, lépcső í'rs.
379. 389. (sokszor) fiildalási vagy gyötrelmei Horv. 248. frigy v. békös-
ség Ns2. 78. gyaponjál v. gerjedj Ilmv. 239 hagyapalás, pökdösés
Ns2. 17. Kítz. 189. hangostassanak avagy hangoslassanak Ns^. 52.
heában és meseuÉrd. 640. heit kába Lohk. 45. hivés v. hitel Virg. 134.
holdak és húgyak Fest. 223. időben avagy esztendőben Érs. 38"). Dchr.
312. idő hóra Ns3. 57. ideiglen és idékiglen és félüdőiglen He. 151.
idvezlé avagy idvezlette Nss. 346. igye avagy peri valamely nagy feje-
delemmel. Corn. 315. eliszamtál eltántonjdtál Ns2. 71. ivöltő v. fen-
szólló Horv. 245. játék v. scaramancya fi. f.) Érs. 580. jegy v. ,billeg"
Corn. 19. képes avagy hasonlatos : similis 1470. késálkodó viaskodó
Nsz-. 110. (1. al.) kereskedő kalmár Érs. 363. kivel avagy melylyel tar-
tozol 1470. kiről avagy kivel Ádámnak isten élni parancsolt vala Nsz.
352. kordái avagy hurai Érs. 371. megkórúljak betegűljek Nsz. 58.
közeli és rokonsági Érs. 389. közelid avagy rokonid Virt/. 133. lágy
gyenge : finom ruha Apóst. 33. lajtora avagy lábitó Vitlc. 17. legátot
követet. Horv. 46. magi avagy magvai ^sz. 69. mosnájak avagy feresz-
tenéjek Érs. 431. mi lőtt neked vagy mi történek Nsz. 71. mi leszen
rólunk avagy minekönk nyavalyásoknak Vith. 87. megoldoztaték avagy
mególdoztaták (passiv és activ) az gyermeket Érs. 363. niivelkedtetni
avagy lenni jószágokat avagy jótéteket csudákat Dom. 151. nevezet
avagy czimer „chymer" Bom. 195. öle vagy kebele kegyességnek 7)oí)/.
788. öv vagy „maycz" Corn. 38. philosophiára avagy bölcseségre tanítá
Dchr. 560. port avagy feddést nem lassítás : pirongatás N.^z. 357. por-
ban és pörnyében Érs. 571. rög por Guary 5. számtalan és számlái-
hatatlan szent emberek Érs. 288. ruhája avagy öltözete Érs. 430.
sanctuarum az az egyház Jord. 62. sennyedegös rühes TcJ. 1. sudár
kezkenő : sudarium, veritek törlő : kéz törlő Jord. 77. szerebben avagy
jobb szerrel Xsz. 29. szól avagy zeng a kürt Virg. lio. zöngés avagy
szó u. o. nem találák lelek Érs. 108. tiszt avagy szolgálat Érs. 431.
törlés avagy taszitás u. o. tollakat avagy szárnyakat Corn. 137. egyéb
ágyát soha sem tudom és nem tudok hanem az köveken Érs. 333. ung-
ventom kenetök Érd. 390. vágyókat avagy javokat Be. 75. vallanád
birnád teremtett állatoknak jószágát Nsz. 108. megvégeztetött és tökél-
281
letött Érs. 53. vélom hÁvintJord. 75. megvelaraodnék azaz megveradna
Érs. SGl. vesztegj és némulj meg Lohh. lOS. elvesztegletlietném hall-
gathatnám Nss. 58. vet okád 3Iarg. 40. retés hányás 3Inrg. 55. világ-
nak estvele avagy vége Érs. 371. viaskodás késálkodás Corii. 360.
Ez a szók ismétlése, vagy inkáhb a fogalomnak különböző szók-
ban ismétlése, bár számos nevezet értelmezésére igen sokat tehetett és
tehet ma is (állat igy közel lágy és gyenge, maycz por egyház stb.)
néha pedig a szó-alakok változása és váltakozása tekintetében ád
tanúiságot (magi avagy magvai, mególdoztaték avagy -oldoztaták stb.)
máskor a szók divatozására és divatból kimenésére nézve ad példát
(toll avíigy szárny, hagyap ; köp stb.) : de a beszéd folyékonyságára
nem volt jó hatású, tétovázást, ingadozást, szófelesleget okozott. Es
így eszköze volt a hosszasságnak, melyre nyelvezetünknek, szavaink
képzői összetorlódása, kivált hosszas igealakjaink miatt a nélkül is
hajlandósága volt.
A homályosság pedig a latinság zavaró hatása nélkül is előállott,
az akkori tanítás módjából származott kevéssé szabatos gondolkozás-
ból, a tiszta felfogás és megkülönböztetés hiányából, kivált a nyelvnek
nem készséges alkalmazásából, a nyelvérzés erőtlenségéből. Ennek
tiilajdonitjuk a sok hibás mondat-szerkesztést, melyet már említet-
tünk. Innen van az a tapasztalás, hogy az íróknak a mondatok viszo-
nyáról, okszerű kapcsolásáról péld. az ok és ellentét kellő jelentéséről,
beszédbeli szünetekről, fordulatokról oly kevés ismeretök van és oly
kevéssé biztos tapintatok. Hogy a mondatok csinos könnyed fűzéséhez
a nyelv is merev volt, az sem tagadható. Mutatják ezt kötőszóink. A
minem, olíjmchj, ohjlia^ nám stb. által való kapcsolások vagy kiemelések,
mint mai napon általában, úgy akkor is, jórészt ismeretlenek lehettek
a népnek, és az íróknak sem egészen megszokottak és könnyeden
tehetők, A mert hogy jelentésben alkalmazása, mely által az egyszerű
tárgy kapcsolás az okkapcsolással, tehát a qnod és q^iiia (scire quod €t
scire qufire v. quia) megkülönböztetése zavarodik össze, valamint a ren-
detlenül vagy épen nem alkalmazott mondatjelek is ide tartoznak és ezt
tanúsítják. így még :
a) a -tu'k -f ragok elhagyása a köznyelv ellenére (1. Szófüzést.)
b) a gondolatok kifejtésének néha félbehagyása, máskor a latin
szabad szórendezés miatt összezilálása (1. Szófüzés. Anakolutbia)
így kivált :
c) -ván határozói igenév \^el mondat bevégzése (1. f. u. o.)
d) sem hancmlia hogyncm stb. a nép nyelvétől eltérő s általában
nem magyaros használata (1. u. o.)
282
93. §. Hosszasság.
Ez is együtt jár a homályossággal. Sokszor ezt is az a gyarlóság
okozza: a kifejezésnek, a gondolat világos kimagyarázásának nehéz-
sége, az e miatt való böbeszédüség, több szóval élés, többképen pró-
bálkozás valaminek értelmezésére ; az a feltevés, hogy több szóban
többet mondunk. FA're alkalmas eszköz, tehát a bosszasságnak eszkö-
zévé lehet az a nyelv, melynek elvontabb vagy műszavai, nemesb nyel-
vezete az irodalom mindenik ágához még meg nem állapodtak, mely-
nek e mellett terjedelmes alakjai vannak és azt a hangteljességet, meg
azt a szónoki ünnepiességet is tudják eszközölni, melyet szónokias
elmeművekuek kivált egyházi írói annyira kedveltek. A classikai csinhoz
és tartalmassághoz nem szokott ízlés, a nem eléggé tevékeny nyelv-
érzés, a fontoskodó hajlandóság ki tudja válogatni a hosszas szó-ala-
kokat, teljes hangzású mondattagokat, körmondatok szakaszait stb.
ebben tartván a beszéd fő érdemét.
Az ily czélra alkalmazott szók a maiakhoz képest terjedtek, sza-
badabban és szétfolyó lazasággal, nem az újabb nyelvnek rövidségre
törekvésével használtattak. Ezt tapasztaljuk :
a) névutóknál, melyek, kivált az önálló nevekből lettek -nek-ke\
köttetnek, annak utána stb. S meg ezen felül ö közbetevésével is
bővíttetnek. így a -ufJc alkalmazása egyszerű birtokviszony helyén, vagy
-nek helyén : üneki stb.
b) terjedtebb ragok, és ragok ismétlése : addiglan holvaliglan,
tőlemtől nálánál stb.
Igék időiben kivált a régies látája látnája látva jok stb. Jlgy még a
vala volna s aflele összetett és toldott alakok. Sokszor Ízetlen hosszúság
van az ilyekben : igen kisded és könnyű bűnt úgy sirat vala meg, hogy
valaki látta volna, azt alította volna, hogy embert ölt volna Érs.
317. 333.
Az ily hosszúságok, kivált ha megfelelőn ismételt mondatok okoz-
zák, néha kedves hangzatot adhattak a régi elmélkedő szelíden folyó
beszédnek. Oly valamit a mi újabban nem adható ; a mi a régi beszédet
gyakran teszi érzelmessé kedvessé (1. al. Naivság). Ez az újabb idők
ízlésének, mely a tartalmas rövidséget szereti, nem kedves.
Még ízetlenebbek az ilyek : tanúit lenni, tanúit lett legyen stb.
c) Ide tartozik kivált a -ság -ságos képzők alkalmazása, tehát
általok valami állapotnak, tartósságnak stb. jelentése akkor is, mikor
283
egy rövid cselekvés vagj' nem fontos elvont tulajdon mondatnék. Alkal-
masok ezek ünnepi hangulat jelelésére és ébresztésére, de többször
ízetlen dagályosságot és erő hiányát tanúsítják, kivált halmozva mint
ezekben : istennek kazdagságos bőségének, magasságos bölcsességének
mélységes tudománya N^iz. 118. örökkévaló, szépséges, .kiváuatosságos,
fényességes Nss. 128. okosságos, bőlcseséges Ns0. 27. kegyösöknek,
kegyességesse, szentek szentségese Fest. 17. oly nagy szorgalmatosság-
gal vigyáznak, oly mértékletességgel élnek minden érzékenységnek in-
dúlatit hajtván az okosságnak törvénye alá Érd. 559.
Különösen kellemetlenek pedig hosszúságok miatt az olyan -ság
képzüjű szók, melyek helyett egyszerű vagy képzőtlen törzszsel, általában
rövidebbel is be lehetne érni. így : átkozottság : átok Jord. 260. bé-
kességtelenség : békétlenség Fest. 409. békételenséges gondolatok.
Marg. 222. erősség : erő „teljes erősségedből" Jord. 216. érzékönség:
érzés, érzék Dehr. 7. Érd. 450. Tih. 65. eszközösség : eszköz „az mi
sebességünk eszközössége" Érd. 557. fejedelemség : fejedelem Jord.
491. gyalázatosság : gyalázat Ers. 116. jelenséges : jeles Ehr. 155. kí-
vánatosság : kívánás Érs. 208. követség : követ Erd. 106. 140. malasz-
tosság : malaszt Erd. 480. méltóságos : méltó „mindön dicséretre méltó-
ságos" Tik. 142. nyavalyásságos gazdagság Ers. 218. okosság : ok
Apóst. 48. Tih. 5. 6. 88. örvendetesség : örvendés Fest, 84. 87. Érd.
422. örökséggé : örökké Keszth. H42. rettenetesség : megrettenés Érs.
422. utálatosság : utalás u. o. siralmasság : siralom Knz. 196. szerze-
tesség : szerzés Jord. 33. uraságos fejedelmek Jord. 472. 481. uristen-
ség : isten Dchr. 385. versenség : verseny Jord. 20a. vesztegletesség :
veszteglés Érs. 223. (1. ság k.)
A középkori vallásos érzés és ízlés gyönyörködött az ilyen sorok-
ban : téged illet nagy dicsőség — tökéletes nagy ékesség — menny-
országban nagy dicsőség — énekbeli nagy idvesség (idvezlés) — és világi
nagy fényesség — jószágbeli nagy tisztesség. — Neked legyen hatal-
masság — és világban nagy királyság — Neked legyen minden jóság
— földön mennyen minden ország Kati. 3988 - 3990. óh lám én nem
voltam felség — csak mindennapi szegénység u. o. 2801.
Az édességes, szentséges, dicsőséges, méltóságos stb. megszólítá-
sokban (1. -ságos képzőt) máig ünnepélyes szólásra, hódoló tiszteletre
törekvés van kifejezve. Tetsző volt ez a képző komoly hangzása, még is
könnyű lejtése által a középkori (és utóbbi) folyóbeszédben is, többféle,
más nyomatékos képzőkkel váltakozva. „Ha rágalmasság és háborúság
lakoznak a kalastromba, vajon hol van szerzeteseknek vesztegletessége,
régolának szentsége, szerzetnek vesztegsége, a kalastromnak szerzetes-
284
sége (rendezett volta) . . egyességnek békessége . atyafiság egyenessége
(egyesség). . .Éra. 223.
d) Más képzők által is okoznak a beszédnek liosszaságot ésbád-
jadságüt, ha öszszehalmozzák. Például ilyekbeu : almékonyság : álmos-
ság, balgatagoslat : balgaság, dögletösség : dögösség, elölet : első, elö,
szeretettség : szeretet Érd 50(>. fejezet : fő (1. f.) Érs. 182. féledel-
mes, íélelmesTliewr. 87. fertelmetesség : fertelem Érá. 575. fertezetes:
fertős, gyakorlatos : gyakori, győzedelmez : győz Be. 209. hangos-
lat : hangosság, hi lylieztetesség : helyzet „dicsértetik az ő székében
helyheztetességének méltóságából Frd. 22S. hervadatos : hervadó,
hiedelm : hűlés. frisűlés, kedveletes : kedvelt Ehr. 114. különbözetes :
különböző, könyöklet : könyök, könyvezetes : könnyes, lakodalom :
lakás, örveiidetös : örülés Corjt. 112. örvendözetös Érs. 540. rotha-
dagosság : rothadás, sietetes : sietős Érd. 112. sietelmes Érs. 537.
sósolat : sós étel, szádazat : száj, Jord. 52cí. szenderetes : szendergő,
szidalmatos Veszpr. liO. szorgalmazatos : szorgalmas, tetetes : tetsző,
töredelmeztetik : töretik Apor 75. 76. váiasztatos : választott, vára-
dalom : várás Apor 94. végezet : vég Érd. 539. végezhetetlen : végtelen
Érs. 335. 336. vesztegletes : veszteglő, viadalom : vívás, vitelét : vitel
stb. (Lásd az illető -a^ -í/.(7 -á^ stb. képzők alatt) nagy dicsőségnek nagysá-
gában csodálatos és dicsőséges és dicséretes, láthatatlan és szólhatat-
lanjclentethetetlen. félelmes, illendő, tisztelendő .. -É';-i\ 342. eladatthat-
tatik vala. Jord. 348.
Látni való, hogy itt főkéj) az ígeképzők gyakori és analógia sze-
rinti, voltakép nem mindig természetes, alkalmazása tette a szókat
hosszasokká. Igeképzőnk van sok, igéktől tudunk sok nevet alkotni ;
avval éltek vissza őseink a miben bővölködtek, mert szereim- fertelm-
öröm- s több ilyektől -at képzővel : szerelmetes-t örömetös-t formálni,
elvont dolognak, nem cselekvésnek például világ-nak végezet-ét, csiúM-
nakfejcsrtéi mondani stb. a bövölködés visszaélése.
e) Az alakszók például kötőszócskák szaporítása is hosszaságot
és ízetlenséget okoz. így :
a) a harmadik személy névmása : ő (ü) ismételve „elvetem az én
lelkemet, hogy ismét felvegyem ntd, de én magam vetőm el én tülem
űtet, hatalmam vagyon elvetnem ütet stb. Jord. 662.
b) ennenmaga ennentőle stb (1. névmások),
c) az első és másod személy névmásai hasonlóul (1. u. o.),
d) hogy ki és más szók előtt (1. kötőszók, szófüzés),
e) és oda tevése mind elé, mondatok kötésében (1. ezt).
285
f) körülírt ragozás : született vagy szűztől : születtél Fest. 82.
lettek löiik megYÍgasztaltak Fesf. 83. 84. (1. í.)
Kivált az igéktől származott neveknek körűlírása less-szei egy-
szerű ige-alakok helyett, így : támadatja lőn. .jelenete lön : támadott
megjelent. j&,rs. 567. leszen eredeti (e) fattyúságból .leszen, ő táma-
dása Izraelnek nemzetéből, .leszen kedeg foganatja törvény kivűl Érs.
571. leszen uralkodása három esztendeig Érs. u, o. (V. ö. mai : erede-
tét vette, kifejezést adott véleményének stb.)
g) magyarázó, körülíró elnevezések néha tudományos szók helyén,
másszor egyszerűbb mindennapi beszédben : nardosba alkotott nemes
kenet Winld. 142. vígasságtevő álgyú Sánd. 18. gyümölcsnek tized déz-
mája Jord. 118. (1. f, kettős szólások) bozfában alkotott igréczkészség
Be. 125. pusztában lakozó : remete (1. al.) menny felett való víz Döhr.
230. rula beszéd, rula való beszéd : parabola (1. al.) szappanban gyár-
tott késség JBc. 109. oltáron néző : mágus Be. 119. sárban mívelö mes-
ter Jord. 889. karon viselő ékesség Jord. 41. fülben viselő arany gyűrű
Jord. u. 0. fülben hordozó gyűrűk „kyruk" Jord. 184 fülbe vető :
aranyból csinált függő Kár. Döhr. 529. asszonyállati fűzött „fyzoth"
ékességek Jord. 184. nyakba vető Be. 141. vékonségű spring selyem
Dehr. 529. természet szerént való éltető állatok (1. al.) Érd. 570. nyom-
tató késség Be. 215. esztendők szerént lett dolgoknak könyve : krónika
Be. 55.
Sok ilyen a tud. műszók alábbi sorozatában
Hosszaságot okoztak a kettős szólások (1. f.)
Némelyek pedig ez időben is tudtak röviden és velősen szólni.
Erről utóbb.
94. §. Naivság. Népiesség.
Az elébb említett és igazolt gyermekies világnézet, korlátoltság,
vallásos együgyűség stb. okozzák a stil együgyű érzelmességét, naivsá-
gát. Megkülönböztetjük ezt attól a gyarlóságtól, mely az ügyetlen szó-
fűzésben, hibás mondatkötésben, ízetlenségben mutatkozik. Ennek a
naivságnak van kedves oldala is. Ügy áll a mai beszédhez, mely értel-
mesebb, mint a gyermek beszéde az ért emberéhez, — általán véve.
Természetes érzés, mely az egészet hevíti, színezi s mely az egészen
elárad, saz értelmestartalmon is uralkodik ; hangúlatos szólások, ártat-
lan botlások, de akaratlan elmésség is találtatnak benne s kivált a
már tárgyalt mystikus szeretet tartalék nélkül való kifejezése. Ilyet
okoznak a középkori írásokban :
286
1. Az érzelmes és indulatos szólások, az előadó állandó heve
részvét- és indulat-nyilatkozatai, fontosabb dolgok iránti gyermekies
bámulata, vallásos imádata, mely őszintén előadva önkénytelenül meg-
hatja az olvasót. .Egymást érik itt némely szakaszokban a pathétikus
szólások, az u. n. kedélypartikiilák, melyek a beszéd folyamában egyes
szóknak és egész mondatoknak kiemelő nyomatékot adnak, néha az
ének mivoltához közelebb viszik a beszédet. így :
lám : oh édes istenem, lám elmémben megfogyatkozom Ns2. 58.
(L. kötőszók) ; roj no mondatok elején Dehr. 232. stb.
no : azért kegyös atya, no azért nézzed meg, .no azért lássad, .no
azért de gondoljad meg, . no azért kérlek, hogy ezöket nézzed Nsz. l8.
no mondatok elején 1, Bebr. 290. 295.
j"ji ^''^'.y^' • vaj- bátor higyek, . Vcszpr. 189. monda a király : jaj
hogy veszek ! Érd. 268. jaj veszik sokszor Érs. 294 — 303. sók jaj Nsz.
56—58.
de: f?í' én istenem ! c?e miért hagyál el? Kriza 39. de lám..
Tlmcr. 290.
liám hál om ame iine ím avogy lat vah (1, Szófűzés. Kötőszók.)
Ide tartoznak az elbeszélés vagy elmélkedés folytában gyakori felkiál-
tások : óh irigy ember ! — oh ajetatos keresztyén — mit gondoltok. .
stb. Kivált a Jézus szenvedése elbeszélésében. . WinJd. c. Érs. 19. stb.
Ilyenforma érzelmesség van az én oda tevésében ha valamit érzéssel
nevezünk magunkénak, — mint nj költőknél is : ón istenem, én szerel-
mem, én uram, én istenem!
2. Ismétlések; kivált rövid szók, ragok, de másfélék is elől vagy
utói ismételve. Például : te : te vesztegj, te hallgass, te mulasd el, te
ne szólj, te tarts vesztegséget, boszút ne mond Érs. 202. no semmit
ne tűrj, mert nagy vagy, szép vagy, nemes vagy, nagy nemből való vagy,
bölcs vagy, tudós vagy. Micsoda te hozzád képest a ki rajtad boszút
tőtt ; csak fél kezed is jobb annál. Ne hagyjad, ne szenvedd, ne tűrjed ;
forrj szűvedben, égj elmédben, mind addig se hadd, miglen boszút áll-
hatsz ; fantonfánt . . Apóst. 26. 27. Örülj Mária te tulajdon fiadban, te
tulajdon fiadnak, te tulajdon fiad miatt Horv. 164. E példákból az is-
métlések ízetlensége, üressége is látható (L. alább Hangzat) : mind a
mély völgyeket és mind a magas hegyeknek teteit és mind a magas
égnek magasságát felülmúlja a sírás kajáltás Nsz. 52. ne lelettessél
megehnyitetlen nyelvűnek, ne torkos, ne részeges. . Vírg. 134.
vala : vala készöletnek napja és szombat feltetik v.ala ; követvén
kedeg a némberiek kik ő vele jöttek vala, láták a koporsót Mc. 106.
elároltatol vala, megfogtatol vala. .ruháztatol vala; nyakaztatol vala,
287
arczul csapásokkal verettetöl vala (15 vala!) Winll. 7. 246. jóllehet
hogy az én mennyei jegyösöm engemet az ő szeretetébe vött vala. és
. .éltet vala és. .jegyösének választott vala és ömagának gyűrűzött
vala, nagy sokképen niegékösitött vala . . Ksz, 53. esznek isznak vala,
vesznek adnak vala, szőlőt ültetnek vala s házakat építnek vala. .Jord.
589. a görögben és latinban ily alakoknak és a rímelő ismétlésnek
nyoma sincsen.
Egy codexben gyakran egy tájon a beszédnek ilyen kezdése : el-
megyek meghalni. .Féld. 57. Sajátos ismétlés, emphasis kedveért, me-
lyet a XVIII. század lelketlensége pusztított ki : mit tegyek és möggyek
„meggyek immár és hová legyek" Érs. 38. 101. (1. összetétel) a • XVII.
százban Medgyesinél és kortársainál : mitszünk immár és mit teszünk
stb. Olyanforma mint Plautusnál : metuoque et timeo, — salve ex sal-
vum advenisse gaudeo (Gerber : Sprache u. K. I. 452. 453.) És olyan
mint az előbb felhozott kettős szólások némelyike.
3. Gyermekes édelgő jelzők, kivált Jézus és Mária és a szentek
irányában. Leginkább csak itt a középkori szerzőknél és szellemi utó-
daiknál. A bibliában ismeretlenek. Ott még Mária siralmas édelgésé-
nek sincs példája. A keresztyén mysticismushoz tartozott, mely a ter-
mészetfelettiekhez való földies vonzódását ily hő és lágy szólásokkal
akarta és szokta kifejezni, Ellenkezőleg a ó-szövetségnek, de jó részt
az újnak is szellemével, melyekben a sémi népektől örökölt hódoló
imádat, komoly félelem és tisztelet uralkodik. Ez az a „belől való ayh-
tatosság, mely által juthatni az isteni hódolásra avagy édességre
Vith. 4. Amaz a távolról szólló komoly és félelmes imádat . .
Ez érzelgős szólásokhoz tartoznak az édes ídcssc(/cs mellékszók,
csaknem minden alkalommal, ha a vallásos tisztelet ama két tárgyáról
van szó ; más ilyenekkel kapcsolatban. így : édes szemem világa Érd.
428. (gyakori megszólítás) ; jövel már en édös szemem világa KaÜ.
4020. jaj íiam . . én szememnek világossága Pccr. 26. édes emlőt emleni
Nsz. 7. bodog vagy te én szemem világa Nád. 564. ez előfordul ó-szö-
vetségi írónál is : a ki tűtöket illetend, illeti én szememnek fényét Be.
296. Jézus az ő anyjának M-uak és „tetaya-"nak Annának : aranya
Érd.' 440. 441. atya istennek élő „ylew" aranya J. u. o. Sok efféle : kis-
ded áldott aranyos, szépséges kicsinded gyermek Jézus Érs. 832. Jé-
zusnak szép tűkörös emberségének fényessége Érd. 604. Krisztusnak
szép szerető jegyese Érs. 178. rózsás, rózsái, rozsálló vér, orcza, lágy
és gyenge ruhák Ajwst. 33. oh színlő szép szemek csillagozó fényesség-
gel csillagozván, oh rózsálló piros tündöklő szép orczák, oh arany
színnel fénylő szép sár hajak, oly mezi édességei folyó avagy édeslő
288
szép ajakak, isten fia gyakorlatos csókolgatásával megistenesűltek Nsz.
119. három sziuü isteni ékes világosságnak gyertyatartója (M.-a) Érd.
486. úristennek tükörös színe személye (arcza) Érd. 446. 553. mézzel
szóló sz. Bernáld Érd. 500. gyengeséges szerető Ns.z. 3S2. stb.
Ezek s számtalan más ilyek vagy valóban érzésből származó, de
gyermekes és méltatlan kicsinyeskedő szólások, vagy csak erőltetett
kendőző phrasisok, melyek a gondolat és mély érzés hiányát pótolják.
Arányban vannak a plastika czifrázataival, vagy a szinezett szobrokkal,
a vallásos imádás tárgyait emberiesen érzékítö művészet termékeivel.
Némely ilyeket utóbb a nép-szólások között liozunk elő. Mert
bennek a tartalomtól némileg elgondolva, szép színes, hangzatos nyel-
vezet található. De a természetes lelkesedés, az érzés forrósága együtt
annak mélységével és komolyságával, ama szépítő szók és szópipere
nélkül is, benső erővel teljessé, megragadóvá teszi némelyek előadását.
Szép példákat találunk erre sok helyt. Például Aposf^57. ilyekben : „én
édes megváltóm, én édes istenem, ne hagyj engem, de emlékezzél meg
én rólam. Eskeszik-e Péter, hogy nem esmér tégedet ; én eskeszem
hogy esmérlek tégedet Elhagytak-e tanítványid ? én nem kívánlak té-
gedet elhagynom. Elfelették-e ők az mondást : „hova menuyönk" ? Vaj
sohová nem megyünk édes mesterünk."
4. Népies ikerszólások, annyiban ide tartozók, hogy bennek a
gyermekies népnél kedves és annál szülendő szójátékok vagy olyas
tulajdonságú szólások találtatnak :
A népies ikerszólások vagy kettősek, többnyire alliteratióval.
Amazokban naiv érzés, felfogás, a gondolatoknak különféle hangzatok-
kal kifejezése (1. Arany J. Alliteratio) ; ezekben komolyabb, sokszor el-
més ötletek, érdekes képzet, fontos kifejezések. Igyekszünk számos
példákban tüntetni fel efféléket, a nyelvünk megismerésére becses, meg-
szerettetésére kedves és hasznos dolgokat. így ezek : ága-boga a pálma
fának Érd 483. elágazott-bogozott Tel. 5. áldozott áldozást ké\á.n Ehr.
75. (1. al. szolgált szolgaság) a bel és bal felől valóknak törvényitől
megszabadóh Érs. 54. bíborba-bársonba éltem K(dL 1876. bíesek-bá-
josok y'rrrj. 5. Erd. 201. ^29. bízom beszéd Dthr. 542. boszú beszedők
WnJcJ. 237. (1. f ) sem cseng, sem peng mint az érez s üveg Erd. 466.
csonka-bonka, sánta, siket Erd. 268. 468. 514. csudának-csudája, szép-
nél-szeb É'd. 511. csúsz-mász Tel. 211. úszó-mászó íéreg Kri.s2t. 40. 41.
dohos dög Ér.^. 333. dulnak-fulnak Érs. 469. (Kati.) Jord. 723. étlen-
itlan Érd. 610. étiúi éjtszaka Érd. 396. fánton-fánt Apóst. 27. fogyatlan
megfogyának Dölr. 24. füleiddel füleljed Ajyor 39. gyenge gímnek
gyorsasága Erd. 380. haba-hurja : hebe-hurgyaság Érd. 201. hamarja
Ö89
herjó felszökellik Érs. 114. lianvat-liomlok leomla a földre LohJc. 8.
háta orja tarkabarka (egy állatnak) Érd. 501. hol járt, hol költ, mit
látott s hallott Érd. 513. hárman hárman, szerrel szerrel Drhr. 112.
igéről igére (ma tájszó : ígröl igre) Dcbr. 511. ijait-fiait Érd. 645. Jord-
200. 210. stb. ízét-bűzét Érd. 510. jővén jő : jöttön jő (?) ; jóval jöttél :
isten hozott, jót hoztál Érs. 329. 330. jól jővén szegénységnek asszonya
Virg. 102. jó tanácsból jösz Érd. 425. jószágról jószágra ; erőről erőre
(előbb megyén) Tel. SÍ. kéve kételen Érd. 247. 637. (utóbb : kés
kételeu, ké-kételen) ; — kérőt kér Erd. 650. LohJc. 0. keresvén ke-
rengé a várost, .Dom. 51. ketten ketté szakada : kettődön ketté (V. ö.
csupádon csupa, merődön merő) Mc. 69. ketten ketté küldé : kétfelé
Jord. 559. kivánatost kivánja Ehr. 75. kikörgő kútfő : kicsörgő ÍWd.
527. látván látom V. ö. jővén jő stb. Erd. 513. menvén jővén Ers 638.
mihelyes mihelyt Ttl. 250. morgódik ziigódik VitJc. 63. egy napi napon
Érd 152. stb. nyaka szakada Érd. 377. sírás-rívás Érd. 612. sován
világnak savai (apostolok) Theivr. 167. súgó-biigó VitJc. 63. szánja-
bánja Érs. 154. Énd. 561. szánszándék Érd. 80. (1. f.) minden szegét •
bogát Érd. 99. nagy széllel lélekkel : nagy léhvel péhvel alig halada
£"/f?. 5^7. szem-szembe megyén Érd. 243. szemlátomást látá..iVí?.
300. szebb szinü személyű Érd. 407. szeren szerte Éhd. 440. 411. 617.
szere szerten Érd. 334. szerte szerént Ers. 132. szerről szerre Tili. 6.
Í86. szíve szakadás Érd. 569. színek szának bölcsessége Ers. 210. vá-
runk lelkünk szakadva Érd. 488. szorgalmassággal szorognak (így)
Ehr. 70. szolgált szolgája Ns0. 3'JO. Jord 217. 233. Érd. 72. {2) 411.
szószólló Érd. 23. 176. 487. téjjel-mézzel foly az ígéret földe Érd.
562. sem té sem tova Jord. 163. J68. tétova néző szejnek Jord. 153.
térül fordul Érd. 493. ünnepet ül Jord. 235. velág verada Virg. 83.
világ virradtig szólván beszélvén Jord. 773. vízben vérben Döbr. 323.
Az ily allitei'atiós és rimes szólásokat azt m nem csak a nép al-
kotta, hanem úgy látszik, elvontabb tartalmú beszédben az írók is sza-
porították, ösztönt adván erre, vagy legalább kedvezvén ennek a héber
nyelvszokás is, kivált a látván látom, tudván tudom, isteneknek istene,
uraknak ura stb. ismétlő kifejezésekkel, melyek különben több más régi
nyelvnek is tulajdonai. A középkor pedig, a nyelvek alakulásának vagy
vegyülésének kora, épen naivságánál fogva is természettel hajlandó és
ügyes volt az effélére (1. Hangzat). Ennélfogva már az elsoroltakban is
találunk nem a néptől eredteket, a következőkben még inkább :
áldozatokat áldok Ajwr 13. álraattam-élmettem : émettem (1. fel.)
dicséretnek áldozatjával áldozom Winkl. 236. dicsőséges drágalátos
Kati. 18. édes és ékes Döbr. 480, éltető ég Érd. 489. ért erkölcs Virg.
IMRE S. ; MAGY. NYELV TORT. 19
293
72. 78. ISÍ). ért erkölcs viselés Sánd. 34. édes emlőt eiuleni Ns2. 7. fe
jet térdet hajt Érd. H02. földiiok fái és virági virágozni kezdenek Corn.
113. gonosz gondolatok WhtM. 237. habnak háborodása Érd. 105. (ha-
barodik tájszó) nem liiresködik hanem istenbe erősködik (?) „ewres"
Df?>;-. 550. jőnek vala a tolvajok; „harangot harangoztatnak, kürtöt
kürtöltetnek" WinU. 198. keménb kinokkal követték Kati. 24. kívá-
natossággal kívántalak Érs 208. kegyes kéváusággal kevánja látni
Boyii. 188. a napot közli vala közelének (rokon) az éjét úristennek,
tudván, hogy az ur isten parancsolta nappal az ő irgalmasságát, éjjel az
ő énekét. . .Dom. 44. lágy légy siralomra, lágy légy bánkódásra Érs.
55. levil megöl, lélek megelevenejt Döbr. 366. méltolj mostan és min-
den koron Winkl. 241. nyavalyákban nyavalygok, fertezetős fertezem
vermekben Fcst\ 404. nap napnak igét tori JDöhr. 39. nép népre támad,
ország országra tör J^rd. 30. örök örömekkel élni W'uild. 236. örömmel
örül Jord. 632. örülni örülőkkel, sírni sírókkal Dom. 46. porban és pör-
nyében tartani penitenciát Érs. 571. porító panasz Xsz. 240. sem rejtek-
ben sem rekeszben Érd. íii. régi poétáknak regzett mondások ií^rdJ6'4.
sereimnek és seresnek nagysága Winld. 256. megsokasejtván megsoka-
sejtom a te nemedet Jord. 35a. szégyentelen szemű Virg. 134. az ö szent
szíve lelke Érd. 484. színek szának bölcsesége Dehr. 210. testemnek szőri
mcgszörnyüdének : inhorrueruut pili carnis meae Döhr. 518. (a szörnyű
azaz rút etymologiájára gündol?j ; ha szülő szüléd tégedet éltetött em-
lőjével előtted állana. . Érd. 118. isten szülő szűz anyának szüzességes
szíve lelke Érd. 483. vérös vér, vérnek verője Winkl. 155. 159. véres
verőkkel verejtözik (verejtékkel) Winkl. 235. bajvívó vitéz vijja \a\sLÉrd.
373. xirágok virágával virágozik Dom. i/. velem vígadj végezetlen Kati.
4017. visszafordult visszajár Érd. 144. viaskodásokkal víni Kr.t. 35Í.
Másféle népies szólások : közmondások, példák stb. mene fő, ane
ész Krd. 69. ha ki nem tud szenvedni nem is tud uralkodni Érd. 431.
szégyenbe keverejt Érd. 561. csikorog mint a kenetlen szekér Nsz.247.
. .és megpattan mint a tűzbe tött ires (üres v. íres?j fazék Dchr. 600.
kívánatosság (kapzsiság) és fösvénység egy alomiak Krs. 208. utói ütő
pálcza Xsz. 175. idő nap előtt Erd. 393. meiniybe kajáltóbün Guary 2.
apa atte kenyeret, anya atte. . : adjszad. f.) Erd. lOí.nagy fitytyel Kutl.
3415. olyan bolond mint a majom, ki mikor a diófára hág és a dióba
szakaszt, meghara])ja és érzi a külső hajának keserűségét, elhagyítja és
ekképen nem jut a belének édességére Dihr. 601. estigen siralm, hói-
val ra vigasság Kc.^s'li. 65. szelet vetnek és vészét aratnak De. 191.
Ezeket mind eredetieknek nem mondhatjuk. Némelyik külföldi
ínjb('il. másik a bibliából és catechismusból van véve. De csinos forma-
291
jok, ügyes szavaik a miénk. Általok a mint egyfelől termés/etesb és
ízesebb lett a beszéd, másfelől magyarabb sajátabb szinü. És valóban
ilyen tulajdonokat találni, minden gyarlóságok mellett is, az utóbbi
időkből való iratokban például az Érdi, Jord. Érsekújvári és Debreczeni
nagyobb codexekben. Ezek nyelve, még egy-két kisebbé is, sokkal
szabadabban folyó, élettel teljesebb, érthetőbb, élvezhetőbb, — bár
rendetlenség, nehézkesség ezekben is van elég. És ezeknek gyeugesé-
gök mellett is, épen szembetűnő önállóságok a gondolatokban és szók
értelmében ad különös becset, — bár a szellemi nyomástól és a nyoma-
tás miatt való ügyetlenségtől nem szabadulhatván, valamint némely
irodalmi vagy aesthetikai tulajdonok hiányzik, iigy a nyelvezet némely
jelessége is épen nem található nálok.
Sem a néptől nem örökölhették, sem külföldiektől régibbektől
vagy újaktól el nem tanulhatták, — ha ezeket tehették volna is nem gya-
korolhatták, ki nem fejezhették azt a mi már ekkor a fejlettebb iro-
dalmakban (olasz, franczia, német) nagy helyet foglalt el, a népies vagy a
műveltebb humort és annak többféle nemeit. Helyzetök és szokásaik tilt-
ják, hogy tréfát űzzenek vagy azt tegyék a mit ők magok egy helyt úgy
mondanak : „trufában hamis beszédet szalaszt, kivel senkinek nem árt"
(csintalan?) É}-d.20. .,trufálásokra igyekezni" Hort\257. „undok buffo"
G«'ír?/ 47. pakocsa szeméremtelen rút Corn. 2S2.\idi\oc^k\ Hori\247.
Kati 342'). Ehr. i57. pachkol : jocando Birk. 170. (1 még Féld. 45. B.
Szabó K. Szótár. P. Pápai stb.)
Mégis találni itt-ott egy kevés nyomot. Ilyet találni bár csak hal-
ványan, egy helyen, hol a confessorokká lenni vágyott de nem lehetett
és a pápától kissé megtréfált apáczákról van szó Corn. 114— 116. En-
nek előadását tréfásan így végzi az író: „ezen képen az társakhoz
hévon térének meg az szegény confessor anyáim." Ide tartozik az a hely
is, melyen ari'ól van szó, hogy királyok leányai elhagyták a világi kincse-
ket — s ezek ellenében valaki felhozhatja az apostolokat is, mint a kik
szintén mindent elhagytak az evangyéliomért. Az író az apostolokra
megjegyzi : De mit (hagytak el)? am megmondja sz. Máté : elhagyván
hálójokat és a hajócskát, követék őtet. Óh nagy gazdagság: egy roszas
háló és foltos hajó; megért volna tiz pénzt!" Ax^osf. 30 31. És lelkes
és nemes humor az melyben a szent bolondságról, bolond szentek okta-
tásáról van szó [\. al.) és az melyet itt {l.) említénk, hol már a gúny
éle is érezhető, hol a bosszúálló kicsinyes dühét valódi drámai erővel
és élénkséggel megfelelő nyelven adja az író : no semmit ne tűrj ; mei't
nagy vagy, szép vagy, nemes vagy stb. — A közmojulásokban nyilat-
kozó tréfa és gúny példáit már láttuk.
19*
292
Többet ér a példa, a nép hiímorának az a jelentkezése, mely az
Emlélcczziuih régiekről stb. színezetében, ősi néjiies naiv felfugásában,
mesés gyermekies előadásában mutatkozik. És legtöbbet Apáthy Feddő
énehének jeles tartalma és nyelvezete. Tartalma erős giiny a hatalmas-
kodva henyélő, romlott előkelők ellen ; nyelvezete is ehhez való tulaj-
donokkal bír. Tartalmassággal, mely szándékos kihagyások, rövidítések
elhallgatások által néhol homályossá válik s talán ez által akar hatni ;
nyers kemény szólásokkal. Igazi paraszt népies humor, müveit ember
szájában; hol akarja finomabb mezben, a hol kell egészen meztelen vad
keménységgel, kíméletlen őszinteséggel. A gúny és a kíméletesebb (kissé
érzelmes) humor felváltva vannak benne. Egészen az a nyelvezet és szel-
lem, melyet a következő századokban, de ritkán ily velősen alkalmaztak.
És említik ők magok is néha a parasztos szólást. Ügy gondolhat-
juk, hogy néha hajlandók voltak magok is egy kevéssé eltávozni a for-
dított szövegek merevségétől és conventionalís latin szólásaitól ; mert
szólásaik néha amazoknál hangzatosabbak, élőbbek, önállóbban for-
máltak. Mintha hajlandók volnának néha a m. nép meséit, közmondá-
sait, szólásait felhozni s ezekkel hatni, egy párszor ilyen durvasággal
kitörni is. Említ „egy példát parasztul-' Apóst. 92. a kiválón magyarról
szóló közmondást ,,l)oldog ember ki máson tanúi" hozza fel Lohk. 60.
Van ilyen az Frd c-ben is. És van durva piszkos szó is : dög búr :
ptög l)wr" Lohk. 129. „zaar saac" Érd. 502. A Pozs. c. írója pedig
írásban hagyta (u. o. 31.) hogy „fárad boritlan."
95. §. Szóbőség. Műszók.
Az írók szaporodása és gondosabb munkálkodása által a nyelv
bővült, gyarapodott olyan szókkal, melyek a vallás-erköksi élethez, majd
a kezdetleges tudomány sajátos és szabatos közlésére s tovább müvelé-
sére tartoztak. A tudományos nyelvezet alapja létre jött. Ez alapon
épített tovább és feljeld) az utóbbi idők tudományos szorgalma
Az erősödött, gondolkodás által tevékenyebbé lett nyelvérzés sza-
vait többnyire a nép ismerete köréből vette (honnan is?) ; ezekből a
latin szóknak megfelelve nem rövid szabatos és merev fordított műszókat
alkotott, a mi lehetetlen is volt, szükségtelen is, hanem sokszor körül-
írások, mondatok, sőt néha csonkán hagyott mondattagok szolgáltak
műszók helyett, — vagy gyarlón távolról felvett szók, vagy épen cou-
cret jelentésű, hasonlatot kifejező szólások. De mindezek érdekesen mu-
tatják az íi-ók jó és sikeres törekvése mellett a nyelv erőit, bár merev-
ségét is ; de lassankénti hajlékonyabbá válásíít, a szók időmúlásának
293
niegfelelöleg a felfogás és gondolatok tisztulását, a középkori tudomány
eszméihez való simulását.
Vannak a művelődés első tényezőire és tényeire tartozó ősi sza-
vaink, melyek nem csak e korban lehettek a népéi, hanem már az ősi
hazából hozathattak. Ezek közül, nem vévén tekintetbe a ma közönsé-
gesen luisználtakat, elsorolunk egynehányat, megjegyezvén, hogy ezek-
nek ősrégisége mellett az látszik haiczolni, hogy a) jelentésök meglehe-
tett a keresztyénség és európai műveltség előtt is b) alakjaik egyszerűk,
jelentésük concret, képzőik legesmertebbek . . .Mivel azonban itt a
határt elvonni nehéz, a fogalmak közül az ősiek és későbbiek közt
ismertető jeleket sehonnan elég biztosan nem találhatni és nem is igen
keresgetnek, nem lehetetlen, hogy több szónak ősi voltára nézve csa-
lódunk.
Művelődési és szellemi életbéli régibb szavaink közé sorozzuk az
ilyeneket ; áld áldomás : áldás JDehr. 93. Érd. 471. álgyó : eszköz szer-
szám (gép) péld. vigasságtevő á. (1. f.) kinnak álgyója Dchr. 549. Kati.
3473. álság Döhr. 20. ápol : csókol Winld. 155. stb. ázalék Viil\ 54.
bólcsó búlcsú : búcsú bocsánat I^hr. 145. stb. csepke „czepke"
R3IKI. 201. (1. f.) deli ördög Apor 50. BaUij. 335. döllye dölyf, dől
dülyed Urd. 208. egyenes egyenesség : egyesség méltányosság Kulcs.
236. 319. stb. emni emtet emlet Döhr. 307. Érd. 44. Vitt 80. stb. elem-
tet : ablactare elválasztani az emlőtől Be. 181, eszeveszett vélekedés
eszvesztés eszvesz „yzwees" Érd. 006. Jord. 773. eszveszés „ez veszés"
esze V. Jord. 700. (1. f.) folnagy : villicus majoros Mc. Vítk. 45. gyön-
gyér madár Tih 40. havas : lunaticus Mc. 20. hamarja herjó (1. al )
ham. nyil Bchr. 106. 167. húgy : csillag Y. ö. hód Ehr. 152. Tih. 2.
Fest. 6 106. Döhr. 213. 235. 260. 316. elhomlol homlojt : homlít Be.
212 Jord 4A9. idnep : ünnep Döhr. 443. 454. ihlés ihl stb. JEhr. 322.
stb. iklani hátra : csuklani hanyatlani Fest. 400. iktelen : éktelen?
Döhr. 83. 84. í66\ ízleni magast : sapereDötr. ^87. jajveszék Érd. 615.
jószág jószágos : virtus Be. Me. Apóst. 42. jószágos művelkedet Dehr.
320. keg : kör stádium versenytér Érd. 88. 594. Érs. 75. 123. Dehr. 61-
kergeteg : k.-nek lelke Tel. 111. késa késaság késálkodás : Dchr. 02.
179. Mc. 103. 164. Érd. 431. stb. Nsz. 110. kép : dárda (gép ?) Érd.
306. Jord. 191. képös : lancearius Jord. 785. kőláb : oszlop, szobor
Dchr. 104. Érs. 442. kőlik : barlang Dehr. 123. Nss. 114. kőlyuk Tel.
284. reűl, rűtet, elmének rűtete Be. 258. rűtetben kételen szóll Be. 264.
reűlés Jcrd. 745. Érd. 56. 119. 459. esek lelki reülés ő reá Jord. 741.
reület Fest. 396. rütetik istenben Ehr 8. rívőlés „ryuewles" Fhr. 132.
elrívöltetik Fhr. 136. látásha elrejtetett Dehr. 524. elritet-[ben] volt
294
[ragadtatván] Péhl 83. elrittetés Érs. 139. eb-ejtésben vala (V. ö. mai •.
elrejtezett.) Virg. 50. elrűttetik lélekben Nsz. 881. lelkében úgy mint
megrészegült Vinj. 59. a világnak négy szege : napkelet és eset, dél és
észak Érd. (102.. .tizenkét szege Kas. 9. mennynek négy széli : szegei
JBc. 301. ezfek : auster Be. 45 délszeg Be. 163. 164. Érd. 603. Virg.
53. líorv. 74. (1. összetettek) szerez : készít rendez soroz Dehr. 47. Mc.
27. EJir. 147. szer : sor Ns0. 25. 38. Érd. 280. stb. ezüsttel szerzett :
ezüstbe foglalt Döbr. 474. ezüsttel begyeztek u. o, (V. ö. higy és kösön-
työ : inauris et monile) ; szerzést szerez : szabályoz, szabályt csinál
Döhr. 155. szerzi magát : kötelezi Döbr. 47. szerkezés : nemi közö-
sülés : coitus Horv. 71. egybe szerkezés Böbr. 481. táltos : mágus Be.
119. 120. 122. Érs. 42. torol : boszúl, a roszat viszonozza Behr. 25. ügy :
vétek, vád, per 3Ic. 164. Apor. 26. báláinak ügye : oka Böbr. 321. 390.
okos ügyet keres vala hogy beadhatná Böbr. 432. feje felé ő ügyét ír-
ván Böbr. 441. ügy : cura, uram, nincsen-e ügyed ehhez ?" gondod
erre, ügyelésed (1. szemügy) Böbr. 404 üreskedni vagy iresködni : va-
care (dat.), hiúskodni, valaminek adni magát (l.f) Ti/i. 296. stb. vallás:
confessio, imádás, tisztességtétel T/Jl 295. Apor 29. 30. 57. Böbr.
98. 166. Érs. 104. veszteg vesztegl : hallgatag némán ül vár stb.
Éld. 518.
Ezek közül, melyekhez még sokat adhatnánk, vannak a melyek
ősi formájokat, melyekben még itt is megjelennek, valamint régi értei.
möket is megtartották : álság ázalék szeg stb., továbbá a melyek for-
májokat megtartották, de értelmök elváltozott: álgyú ápol stb. ellenke-
zők, melyeknek furmájok elavult vagy változva jelenik ma meg, de ér-
telmök jórészt meg van : emleni hamarja eszveszés stb. Végre nem
kevés van, melynek értelme és alakja is elveszett, mindenestől kienyé-
szettek : folnagy iklani keg kesa táltos reül stb. Soknak formájában
érdekes változás történt az idők folytán. így : jonh Mc. 49. Ehr. 11.
joh EMKI. 15. euh enho Winhh 45. eha ihai BBIKf. 175. stb. így :
tori V. töri : törlít, pori : porejt porit porit pirit stb. (1. f.)
Azok közül, melyek az újabb felfogás és szóalkotás vagy alak-
módosúlás jeleit inkább magokon hordozzák, például idézzünk néhányat,
ide foglalva a műszókká lenni kezdő vagy azok helyét elfoglaló körül-
írásokat is.
ágazat : betegségnek ágazatja Dow. 169. állatom vagy mivoltom
í'lrs. 425. hinni istent egy állatjában Nss. 317. állat szerént való juta-
lom : reális Érd. 492. apródság, lelki Böbr. 112. áros: kereskedő ivr.s.
15. árossá tenni: árúba bocsátni Bebr. 27. asszonykodik az alázatosság,
mely nőnemű erény, tehát nem urkodbatik (1. f. Szófüzés.) Bibr. 594.
295
asztalnok Jord. 75a. 7fíu. Guary 11. átaljába való liataloni : potestas
absoluta 1470. bajnak : -iiok Érs. ^00. bajvivo Nsz. 24. bajvevő. Thnrr.
183. bajt folvc'szen Érd. 504. bajt vouzoii Érd. 503 bájos : bájoló,
bűvölt) Kall. 3287. Kaz. 107. Krisst. 39. békél, fertebetes tettetés ; beléii-
tles: buja Be. 31. stb. nyilván való b-ség Érs. 4.20. beljől való kisálás
— kiilböl való kis: küzdés Elir. 50. bizonság: igazság Fhr. 115. hviony-
ságtétcl : bizonyítás Jord. Gn. bötű, „deáki b-re változtatott": fordított
Érd. 333. bűne szánt ember EJir. 158. bűntebetetlenűl ?'//< 204. csúf
„világi cbuff": bobócz játékos Jord. 800. dagály dagályos vitéz iVf7.
548. d-s kevélység ÉJrd. 208. d — s fiak : elbizakodott lázzadó f. Jord.
245. deákság és bölcseség Érd. 003. deáki bötű (1. f.) derék szerént
való : derekas lényeges I)cbr. 142. döllyével bertelenkedik (1. f.) Érd.
208. ég ; felső fényes ég a bol a szentek laknak Érd. 18. crístal ég
J2rd. 001. ég kit bevonszuuk Érd 1!). éltető ég Érd. 489. forgó ég
Erd. 490. égbe néző bölcs Kas. 87. égbe néző mester, Érs. 134. egész :
egészséges Jord. 88a. Mc. 29. Virg. 48. Érd. 434. egészség: gyógyulás
Ers 355. egészlenséggel való Fest. 143. egyenesités : irányzás directio
Döhr. 54. egyes egyetlenség : egység egyedűlvalóság BMKI. !83. Érs.
427. 428. egyetemben egyéniben egyetlenben (1. Határzó képz.) egymás
felelés : antipbona Fest. 14. éltető állat : elem Dehr. 54. Lobk. 303.
Ers. 141. éltető ég: levegő Dthr. 55. é. föld Készt. 41. élő föld Fe.^t.
219. é. víz i(. 0. előlétel : primogenitus (?) Apor 37. 71. előlvevő isteni
szeretet : megelőző Dehr. 20C. ellene vall bőlcseségnek : praejudicare
sapientiae 1470. ért erkölcs Guary 14. éltes erkölcs Erd. 232. megért
erkölcscsel való járás Ers. 202. érzékenység: érzés érzék „érzékenység
szerént való fájdalom" JZ'/-6\ 4/4. érzékenységnek indulati: érzéki fel-
gerjedés Erd. 559 é-uek dagályossága Tih. 65. külső érzékenységének
kívüle négy óráig teljességgel mozdulatlan maradott Ers. 411. é. sze-
rént való bizonyságvétel : é. által vagy érzékileg bizonyítás (ad sensum)
Érs. 321. érzékenység nekől, indiilás nekől marada három napokon
Duni. 181. érzet: érzék Érs. 321. értelem: érzék ,,öt értelem" („vth")
Nsz. 359. (t=z ?) énekletnek edénvú : eszközei hangszerek Apor 24.
eredetnek bűne Érs. 578. JDthr. 404. eredett bűn Tel. 253. eredetbűn
Érd. 104. 210. Tel. 83. eredet bűnét von valaki Tih. 74. (3) eredetség-
nek bűne Érs. 578. (itt három : eredet bűn (2) eredetnek és -ségnek b.)
eredendő b. Xsz. 322. téteménnek bűne Nsz. u. o. érteim adó írás „a
bibliának é. írási közt írattatik" i\'s:-. 5'^P. értelem 1. testi érteim sze-
rént : secundum sensum litteralem 2. lelki érteim szerént s. s. allego-
ricum 3 mennyei érteim szerént : s. s. auagogicum (itt : anagoricum
hibásan) 1470. 359. 1. a középkorban ez a hármas megkülönböztetés
296
gyakori volt. Erre mulat a vers : „Litera gesta refert, quid credas
allegória, Morális quid ágas, quid speres anagogia." leesni előtte:
esdekelni leborulni ír(Z. 450. fántomfánt : faute-tól. megtorlás Ajwr
27. faragvány : bálvány, sculptile Apor 74. fegy, fegyedez. fegyelem stb.
Fhr, 57. Bohr. 519. Érs. Ili. 118. fején marad : föve^ztésre ítéltetik
Döhr.331. felette valóság: felesleg VitJi. 50. fölötte való u. az Xa^.
72. fertehetes béke : mala pax 1470. félhitő : samaritanus, eretnek Jord.
382. félpap : diaconus Dchr. 64. 05. 103. 133. félbevaló Érti. 555.
fohászás Jíhr. 33. forbátl, megforbátl megtöri Be. 4. stb. A2Jor 20. 65.
107. fordejtós : ajtós, ajtótartó u. az Doin. 100. Be. 74. Winld. 160.
Érs. 531. földkerekségének sarklábai I)öhr. 407. hagyás : rendelés Kulcs-
42. 201. véghagyás : végrendelet Díhr. 314. hangosság, világi : zajos
élet Érd 019. /uí-val fogadta : feltétellel Tih. 273. azúr isten a törvényt
//ával adta Tih. 172. hadakozó késség : eszközök Be. 146. hét
tudományokban tökélletes (Hierouym) Érs. 316. hét szabad tudomá-
nyok Debr. 500. hét vetekedésnek könyvei TJchr. u. o. hét természetről
való tudomány ií'rf/. 6'6'5. hideg kórság: febris 1470. elhimel elhimlett
nép: elpártolt Be. 76. 1Ó8. hirevesztö : infamis Érd. 542. hire vesztött
u. az (1. f.) hitságos iátékok : nugae Viíl: 63. hitvétel Ehr. 150. hitez
raeghitez : meghitel, hitet tétet vagy tesz (1. f.) Érd. 525. hittől szakadt:
eretnek 1. félhitő buszt stb. Érd. 76. 612. Érs. 316. Tih. 13. meghivel :
megtérit hit által Érd. 259. meghiületett : m. téríttetett Corii. 416.
megbeűl : megtér Brd. 624. meghywtette magát : megtaníttatta a hitre
u. 0. meghűl : u. az Dchr. 92. hiuságos IJehr. 389. meghívni gonosz
tettét : revocare Kafl. 2921. elidegenül érzékenységétől és lélekben
elreütetik Brs. 414. igazúlás : justificatío Döbr. 54. igéknek beszéden-
kénti értelme : iutell ectus verborum 1470. igriczkésség : hangszer stb.
Be. 125. bozfában alkotott igriczkésség (l.f.) Be. 126. igyenőlés : egye-
nesedés egyezés (1. f. ) Érs. 150. iktat, igaz útra Érs. 457. (Kati.) inai
elszakadoznak : szélhüdt? Érs. 440. intézni : aestimare, valakihez
hasonlitní DöZ>/\ 99. játékos 1. csúf : bohócz Érd. 95. jobbágy: főúr
Döbr. 178. jonhabeli siralmasság Ehr. 58. kalandos : sok kalandosokat
tart Tel. 192. kaputartó 1. ajtót. Ehr. 141. képe a császárnak : képvise-
lője Bebr. 18. képesejt: ábrázol, simulat Döbr. 320. fi. megszemélyez)
képez, képzel Érs. 332. Kall. 2013. képez „kéböz": formál Jord. 845.
configurati V. szabjátok magatokat Kár. az nemes kenetet „kébzette"
Winll. 143. képzés : forma „kígyónak képzése" Döbr. 116. képözet :
szinlés ürügy Jord. 499. képíró Winld. 283. képére jön a bíró eleibe :
személyesen Dowí. 250. képzés szerént való látás képzelés. . . Ér.-i. 401.
kérődik „nap napnak igét kérődik" Fest 8. ruminare Döbr. 481. kézi
297
vigasságok eszközei Érs. 371. keresztségbeli ártatlanság Behr. 142. késál
(1. f,) késált valamit neki az ördög Ehr. 52. kettős beszéd avagy csa-
lárd mivelkedot : anceps, anibiguum. Dom. 46. kettöztetés és képmu-
tatás : duplicitas Vitl\ ^4. kevélységgel való ig izságmutatás : erénygögV
Érs. 433. kincset : k-t szerez Mc. 24. kintorna, tiz biirú k. Kulcs. 239.
359. könnyüség : könnyelműség ingatagság Dom. 137. ne légy könnyű
hinned mindeneknek mondását, mert az könnyen való bivés elmének
könnyű voltát jegyzi Virg. 134. körakó mesterek : kömíves Érd. 227.
kötél avagy köteles szerzés Érs 580. köteles : kötelezett, pokolra
kötelez Ers. 542. közönséggel : általában Behr. 90. közönség-
gel : közösen i?r.N\ 5oJÍ. k. világ : (.-gesz Tih. 48 középaránt: középen
Btbr. 105. körakó mester Érd. 227. lágy gyenge ruba (1. f ) Apóst. 33.
lelés : inventio „Jézus maga leié" szerzé az imádságot Ns0. 337. lelkes:
állat Kcszth. 201. 1. állat: u. az (oroszlán.) Érs. 314. lelki apródság:
törpeség Böbr. 112. lelök szerént: lelki vagy átvitt értelemben Tih. 44.
megleletezett : senyvedett: langvescere tabescere V. A^wr 43. 97. HO.
lyuki emberek : barlanglakók Tel. 274. magamentés Behr. 275. mély-
föld: mérföld Ehr. 87. mérheti enség Keszth. 49. megmértékbet étlen
Nsz. 39. 43. 76. 107. mesterség kordái avagy burai (1, f.) Éts. 371. a
pogány hiszi isten voltát, de nem tudja ini vollát Nsz. 316. módisság :
mód módozat Tilt. 31 mordályul áriiltatásképen (1. f.) Behr. 134. mű-
veltető : vinczellér Döhr. 292. menedék : engedelem Jord. 789. néma-
bűn Bthr. 52. neszmélyesség : makacsság ? Ehr. 115. nízők és bölcsek
Jord, 78a. nyakvágó Bohr. 406. ok : ügy „semmi okba magatokat ne
elegyítsétek Érs. 225. 226. okos eszesség Ers. 377. okosságra való
tetetés (így): cautio 1470. méltán való ok : caussa sufficiens 1470. okot
vet: ad Horv. 115. Érd. 441. okádandó istennek előtte valamiért Corn.
127. okosságos: okszerű Tt7. 238. okvetés okadás (1 f.) „se akarattal
se okvetéssel ne szóljatok hazugságot" Érs. 185. semmi okvetés miatt
ki nem rekesztetik Ers. 244. ne fordólj én szívem gonoszságnak sza-
vaira, bűnökbe, okvetéseknek okvetésére : okokhoz okoknak találgatása
koholása (1. f.) Fest. 293. orvosságról való tudomány Érs. 545. ördön-
gös 7)ow. 242. parancs Jord. 87a. paraszt törvény: világi, polgári
Boni. 194. egyházi törvény u. o. paraszt, p. urak : világi Érd. 106. 448.
patvaros : patvarkodó, hamis Érd. 298. példabeszéd Böbr. 144. rula
beszéd, rúla való b. „példa rúla beszéd" Bohr. c. (1. f.) hasonlatost
mond : u. a. Bohr. 353. pénz : derék p. : capitale 1470. pobárnok Érd.
167. ribaldok : rablók (ripők ribancz ?) Behr 623. elragadtatik elmében
Boni. 181. felragadása elmének 1. reűlés Bom. 148. rész szerént való
Ítélet — végső közönséges i. : részletes — összes végleges v. utolsó
298
Érs. 572. sálsás tál, sósolat : salsiigo, sauce? Apor 78. Mc. 100. seb,
farkas s. PéhJ. 28. sereg orra: orrnzatja Nsz. 22. Érd. 490. Érs. 521.
sérés, fog s. fő s. Behr. 574. 575. „syb'' emberek : zsiványfélék Érd.
603. szabad tudományok (1 hét) számkivet, számkivetés stb. Érd. 520.
Dehr. 61. 72. 8.S. 104. (1. f) szám : ratio 1470. szoros szám: districtus
1470. számvető pénz Döhr. 506. szellet : lélek szellem, szél. A2)or 113.
115. 119. 120. 121. Érs. 314. Be. 102. 108. Mc. 40. stb. szellet lelkös
„zelet..." Érs. 314. megszemélyez : -esít, kiábrázol (1. képesejt)
Drj^^r. 5(7^. szentírás magyarázó mester ^^S5. 5;?5. szerbeszéd : mübeszéd,
szónoklat „szerbeszédet törlejt" EJir. 122. megszerez: rendbeszed stb.
Érs. 521. szerzés : constitutio Dom. 17. levelet szerez J'Jrs. 450. szer-
zést szerzének Döhr. 455. szerzett ének Döhr. 70. szín szerént való
értelem - lelki nemes értelem Érd 380. tanácstartó báz : a szent-
báromságé Tih. 205. 208. táutorodás : 1)otránkozás Érd. 12. 107. 552.
Döhr. 433. méiské}): gonoszbejt, gonoszbodlat ilíc. 47. stb. tapasztal:
tapint, palpare A])ur 86. természet szerént való jó : hona naturalia 1 470 t.
tudó mester Érd. 465. bét t-ről való tudomány Érd. 665. tulajdon és
természet szerént a bűnösök isten fiainak nem mondatnak JErd. 461.
tétemény: effectus 1470. apostolok téteménye: acta Birk. 10. tetetes
V. tettetés: simulans 1470. notabile Birh. 95. tévelygéseknek leengesz-
telése Dom. 309. töri tori „nap napnak igét tori" Döhr. 39. „én ajakim
éneket torlanak" Döhr, 70. „én nyelvem igét tori" Döhr. 101. meg-
torlik a víz mint begy Jord. 290. gyönyörűségbe torlom : deliciis affluens
V. Dnhr. 482. megtökéll: teljesít, bevégez £rd. 616. stb. tömény „tbemen"
sereg Apor 167. töredelmes malaszt : spiritus contribulans Döhr. 109. töri,
törlejt törlit (1. fel. tori.) Nsz. 228.Dchr.62. „beszédét törlé, így szabá az
ő beszédét" Nss. 160. 288. Dehr. 135. írástörlejtö mester Winkl. 133. Érs.
261. törvényt v. szerzést t. KalL 1457. verset t. T> J. 14. könyvet Dehr. 627.
törlejtet : figmentum : faragvány festvény „romlandó edény" Kár. Apor
65. törlejtü : statuarium Re. 311. (1 — ojt k.) történettel való : acciden-
talis 1470. törvényben tudó Dont. 216. t-t tör Be. 282. törvénytörö
patvarozó Apor 95. tudatlan tett bűn Érs. 348. tudván és vakmerőség-
gel való tett bűn Érd. 208. udvarló vitéz Érd. 519. udvar módra: úri
módra Ehr. 83. 85. udvarló módra tördelni szódat éneklésedben Horv.
254. udvarlóképpen éneklésnek módja Horv 255. szódnak udvarlósága
Horv. u. 0. liríiú ágy : úri Érd. 642. véggel való jó — véghetetlen jó. . .
Tih. 210. vég: czél „a szeretet minden szerzetnek vége vagy tökéletös-
sége" Dom. 135. jó végre szerzek Érs. 16. végezet: czél ii. o. Erd. 251.
verekedés jóra : küzdés törekvés, vergőd- Érd. 516. versszerző Erd.
519. vanalatos legyen: proíiciat, 1470. visszavivás visszavívó nép
299
Kulcs. 30. Érs 527. 537. Jord. 762. visszavívó, v. való akarat Nss. 345.
Érs. 533. visszavívó Ítélet Be. 270. visszaváló törvény Br. 76. a sátán
a jószágokat veled vissza müvelkedtette : visszásán Ers. 536. visz-
hadagos nemzet : gonosz JDöbr. 252. megvísszál „vízhal" : exacerbare
V. A2)or 76. universítás „nagy jeles u. deáki tudományok bölcsesége"
virágzik (Parisban) Érd. 573. zsoltár tízhúrú , . . Apor 116.
A nyelv szókincsének az az ága gyarapodott inkább, melyet az
akkori tanító és tanuló kivált szónokló és író osztály gyakorlott, tehát
gyarapítní, művelni kénytelen volt. A vallás-erkölcsi életre tartozó szók
szaporodtak. Az ide tartozóknak néhol egész sorát találjuk.
A bűnöknek a gyónáshoz való teljes és hosszas elszámlálását
Vinj. 1. stl).
Hasonló czélra egy szógyűjteményt Érs. 218. Itt el van mondva
hogy vannak bűnök „művelkedésben, gondolatban, tekintetben, hallás-
ban, indulásban, szemlélésben, kezeiben, lábaiban, vetekedésben,
haragban, dyhösségben, tétova hányásban hiú dicsőségben, kevélység-
ben, liivalkodásban, torkosságban, álomban, bujaságban, erőltetés-
ben." stb.
Egy bűn-sorozat Nád. 689. stb. összesen 91 szót és szólást foglal
magában. Ezek közül megemlítjük : ájétatlanság hézölködés, nemzethöz
való kévánság (?j jószágnak megútálása, jószágnak szégyönlése, magá-
nak való értés, uraságnak kívánása, magamentés, ígréczség, dínom-
dánom, (vígasság-kedveilés) szembe fenyögetés, szóviselés (-hordás)
hirszólás, magas hányás, szertelen való veszteglés, szertelen való fenye-
getés, liivalkodó beszéd, malasztra való nem szerzés, malaszttal nem
élés, isteni „hyhlesre" magát nem tartani avagy meg nem téríteni,
zsolozsmára nem igyekezni, magát bűntől meg nem fegyelmezni.
A hol az erkölcsökről szólnak, mindenütt számos kifejezéseket
szednek össze a néptől, vagy alakítanak — sokszor hosszas mondat-
tagokat — magoktól. így a Guari/ c. 26. és kivált Thewr. 170 — 181.
hol felosztatnak a vétkek a gondolatok, szólás, cselekedetek körűi
levőkre. Ilyenek a hivalkodók, haszontalanok, jóra való restségre
vívók (gondolatok) gyanósok, éretlenek, mordok, szemérmetlenek,
szemtelenek (így) tettetesek, kívánatosok, negédesek, heábavalók, rend
nélkül valók, habahurják.
Gazdag az ily ékben az Érs. c. 161. 185. stb. lapokon. Ebben
fordulnak elő : szűnek ájtatlansága, szának csacsogása, testnek herte-
lensége, ételnek és italnak mohsága, munkának tunyasága, hitságos
öltözet, önnen magoknak megútálása Ers. 322.
300
Ezek közül kevés, a mai értelemben, műszó. Nagy részt nem is
tudományosok, mert a közélet és közbeszéd tárgyaira tartozók, a köz-
beszéd határozatlanságáboz lazaságához illők. Más felöl nem oly
rövidek, tartalmasok, ridegek, melyek a közbeszédből — mint formás
kristályok a formátlan kövecsekből — kiválnának. Körülírók, szétfolyók.
De legalább annyit eszközöltek, bogy az idők tudománya, a vallás és
erkölcs, elég bő és csinos nyelvezettel voltak előadhatók, néha felsőbb
eszmékre irányzott beszedők is elég tartalmas volt. Ügyesebb íróknál,
sok gyarlóság mellett is, szép példáit találjuk a szóbőségnek, sajátos
szólásokban gazdag nyelvezetnek, a magyarázó és érzelmes, a költői és
prózai írásuemekhez alkalmazott beszédnek. Legalább a szónoki nyelv
legszükségesebb kellékeinek eleget tudtak tenni. így kivált az utóbbi
időkből való nagyobb codexekben. Ezekben sok oly alkotást találunk,
sok oly műszót, mely utóbb századokon át használatban maradt vál-
tozva vagy változatlanul, így ezek: ágazat bötű, dagály-dagályos, egye-
nes éltető állat (még a XIX. száz elején is) eredettbíin fántonfáut,
fején marad, hagyás véghagyás, hával fogadta (XYII. százban), hittől sza-
kadt, igazúlás iktat intéz, képe a császárnak, köteles lelkes (állat),
lyuki (ember), mordályul, nézők jiatvaros elrejtezik : elragadtatik, se-
res számkivet tántorodás (botránkozás) stb. Irodalmi és tudományos
nyelvezetünk alapja e korban van.
Meggondolást érdemelnek a magán családi életre tartozó oly szók
is, melyek ez időben számosak voltak, szemlátomást kedvesebb, han-
gulatosabb beszédet okoztak. Ilyenek közül a mais divatozókat mellőzve
felhozzuk ezeket : ős dédős ük v. üke teta nő némberi, fél : feleség
felebarát, felekezik, menny mennyekezik menyez, agg agnő, kegyes
jegyes jegybéli, gyűrűs jegyes, gyűrűz : eljegyez, apród aprólék : gyer-
mekek, emni emlet emtet ápol, vő vőnek fiai : vőfi, ajtótartó, érttes
erkölcs stb.
Másféle szók : áldomás áros ázalék baml bojt boza : ital, búdos
elme, buz csökik dákos dagály doh dús : előkelő, döllye deli délczcg
emberség eresztvény : erdő, észveszés elö-utó, félhitíí félpaji folnagy
fonalodik gyaponik himlik homlojt iklani ildomos ireskedik irrengés :
tévelygés, ízleni jószág : virtus, ízetlen és aitatlan, kelleti magát, keg
kelencsöz késa kőláb kőlik kulcsolódik létet levél míves, moha a földnek,
odva. .okvetés orozkodik palol porit pirhonyodik ravó, reííl és rűtet,
rejteles imádság, roshad és loshad salyog sokorú stb. sérés szár : kopasz,
szemigyöt vesz, szellet szerbeszéd szorgat tetetes tiznagy tömény tör-
lít űz val vagy valály vanal vég : végezet : czél, vért vész villanó vísz-
szavívó vellejt stb.
301
Kzeknek nagy részök ma ismeretlen, vagy nem a régi módon is.
méretes és él a beszédben. Némelyekkel együtt a felfogásmód és foga-
lom is elenyészett (búdosó elme, folnagy fonalojt vanal stb.) Soknak he-
lyébe más szó állott, hazai vagy idegen. E miatt változott a szókincs, a
beszédmód és a szellem. Jobbra e általán fogva? ez a kérdés.
A szóbőségnek s ezen alapuló választékosságnak csak kevés és
rövid példáit adhatjuk. Mégis meg kell egykét rövid idézettel bizonyít-
niink, hogy kellő szóbőség és csin már itt találhatók. „Ki vagyon ki ezen
az világon az ő ifjúságát tisztán megtarthassa ? Akkoron bizonyára a
pokolbeli ördög is nagyobban kísért embert miglen ifjú, gyenge, haj-
landó mind jóra, mind gonoszra. Akkoron töri meg az ifjúságnak szép-
ségét ez világnak hangosságával, akkoron szeplősöjti meg az ő gyen-
geségének virágát különb-különb ez világi fajtalanságokkal, akkoron
hajtja el az ő idvességének útáról, míglen hajlandó minden gonosz szo-
kásra; mert jól tudja, hogy ha az iíjúságnak erősségét megfog-
hatandja, az gonoszul aggott vénséget hamarább elveszti. Erről mondja
sz. Ágoston : boldogtalan ember, ki az ö ifjúságának virágát ördögnek
adja és vénségének seprejét istennek" Érd. 126.
Bőséges szókkal, szólásokkal gazdag és nemesen folyó beszéd a
szeretetről sz. Pál egy levele után Éid. 96. 97. Érdekes bölcselkedés
jó nyelven sz. Ágoston után Nsz. 1S8. Elvont, de elég ügyes beszéd ar-
ról : mi a szó, beszéd, ige közt a különbség ? Érd 348. Miből származik
az ismeret ? bölcselkedő, elvont tárgyú, de azért érthető beszéd Érs.
321. Pathétikus, beszéd sz. Ágostontól Érd. 563. az alázatosságról
Debr. 571. (1. f.) az irigyek gyötrődéséről részletesen Nsz. 304. kevély-
ség és alázatosság leírása Ns2. 265 — 209.
A gonosz asszony ismertető jegyei Érs. 322. a hatvanas ember
életéről érdekes leírás, elmés beszéd, velős jellemzés Urd. 40.
Egy kép az utolsó ítéletről Erd. 78. az utolsó ítélet után való bol-
dogságról keresve keresett szépségekkel, válogatott szókkal, csinos pró-
zában Nss. 188. 195.
Keresztyén lelkű derék és kedves előadás, sok de hathatós ismét-
lésekkel, hangúlatos és régi zamatú próza Érs. 257 s köv. Ebből egy
keveset :
„Jézus monda : tiz vagyon, melyek énnekem kellemetesbek (leg-
kell.) és neked („nekem") használatosbak :
„először : ha az én szeretetemért a te életedben egy pénzt adan-
dasz, nekem kellemetesb és teneked használatosb, hogy nem halálod
után egy arany hegyet adnál, ki az eget érné föl ;
ha egy ellened való igét elszenvedsz én szeretetemért, énnekem
302
kellemetesb és teneked használatosb, hogy nem mint ez világnak erdőit
hátadon elszaggatnád avagy eltörnéd ;
harmadszor, ha imádságodban vigvázsz („vygasz") és a te ál-
modba egy keveset elhagysz, nekem kellemetesb és teneked használa-
tosb, hogy nem mint böjtölnél negyven esztendeig vizzel kenyérrel ;
hetedszer tennen magadért könyörgeui, hogy te bűneidet megbo-
csássam és teneked malasztomat adjam, én nekem kellemetesb és tene-
ked használatosb, hogy nem mint én szent anyám és mind a szent an-
gyalok és én szentira, l<ik mennyországban vaunak, e földön teértted
imádnának."
Ehhez hasonló szellemű és nyelvezetű egy más kicsi részlet :
nagygyal jobb és idvességre használatosb és istennek kellemetesb egy
nehéz boszúságot istenért elszenvedni zúgódás nekűl, honnem ha száz
szegényt étetne sok napig, még annál isjobb, honuem minden pénteken
vizzel kenyérrel böjtölne. Még annál is jobb, honnem ha sok napig
imádságba állana. Mert mit használ embernek az testén sok gyötrelmet
tenni. . .ha ű atyjafiátúl egy boszúságot el nem szenvedhet Virg. 90.
Vaskos népies szók bőségével de erővel teljesen :. .ez az átkozott
ördögi nyelv, ki az szép igyenös szittyón („scittan" ; káka) csomót lel,
és a jó illatba bűzt lel és az szeplőtelenbe fertelmességöt lel, az ke-
rekded állatba szegeletöt 1., az világosságba setétségöt 1., az ellyetén
átkozott gonosz nemzet képrautatásoknak döge, sidóknak marása, pha-
riseusoknak kegyötlensóge, bűnök öregejtője, dicsőségnek kisebbejtöje"
Guary 15.
96. §. Szépség.
A középkori írók birtak érzékkel a néphez is. És ennek két fő
oka van, mely egybevág és együtt hat. A mystikus szeretet és érzések
hevessége, melyről már szóltunk, együtt a természet hatásával. Mert
bár ezt nem magáért szerették, nem oly közvetlen bámulattal s imádó
tisztelettel voltak iránta mint némely régi népek és nagy emberek és
számos ujak a költők közül, de ellenállhatlanúl hatott ez rajok. Ebben
találták a természetfelettinek képét hatalmát, imádások tárgyának ki-
ábrázolását s fenséges voltának jeleit És az a mystikus szépérzés, me-
lyet a közéijkori theologusok kivált legenda-írók legendáikban, elmél-
kedéseikben, énekeikben kifejezni igyekeztek, meg volt a mieinknél is ;
ezek is mély érzéssel birtak mint azok, s ehhez képest elég gazdag
és szép nyelvezetet tudtak, ha néhol darabosan is alkotni ehhez a trans-
cendentalis és mégis oly testies hévvel nyilatkozó szeretethez. Igaz,
303
hogy a magyar írók eredeti müvekben kevéssé tüntették ki ezt az ügves-
ségöket, és ebbeli erejöket; de általok a m, beszédben ép oly szép, és
íi szép cultusának ép ngy megfelelő szólásokat találunk. Nagy sikerrel
tudták felhasználni a nyelv kincseit, a szókat, annak erőit : az alakú-
iások, kapcsolások módjait ; szép szólásokat és sorokat, szakaszokat
tudtak formálni.
Talán azt is állíthatjuk, hogy az a belső vagy gondolatbeli szép
és külső vagy szólásokban levő szépség, kellem, melyet a középkor ker.
latin íróknál találunk, nem haladja felííl azt a nyelv- és stilbeli szépsé-
get, melyet a magyar nyelv és szellem kifejezni tudott, — kivált ha nem
számítjuk ama nyelvnek természetes előnyeit péld. széphangzását. Ügy
lát -zik, hogy a megalakult keresztyén írod. nyelvnek nagyon ártott az
a körülmény, hogy a római szellemnek és nyelvnek egy nagy fokkal
alább kellett szállani a klassikai műveltség, finomúltság magasságából a
végre, hogy a keresztyénség érzéseit, tanait tolmácsolja, — mint magá-
nak a népnek kivált a felsÖ osztályoknak, abból az erkölcsi szabados-
ságból, mely a szép cultusával járt, mely annyira ellenkezett a keresz-
tyéni önmegtagadással, egyszerűséggel, tiszta erkölcscsel stb. A római
irodalom és művészet szellemének ha szabad úgy mondani, meg kellett
tagadni erejét, elhagyni irányát, lemondani a képzelődés virágairól,
melyekkel a mythologiából és népies elmeművekből oly gazdag volt. Le
kellett mondani a játékos elme szabad csapongásairól ; komoly arczot
kellett ölteni, belsőkép is komolylyá, sőt gyászossá válni, — komoly
stillal és nyelven beszélni. E miatt úgy látszik, hogy csak az elsőbb
századok jelesebb szellemeinek, míg a középkoriság erőt nem vett rajtok,
sikerűit jó stillal és mégis keresztyénül írni latin nyelven.
De a magyar szellem az ősi időkben, a természetfelettiekkel s álta-
lában felsőbb eszmékkel, a helyzetnél fogva nem foglalkozhatott any-
nyit ; tehát irodalmi, művészeti megállapodott ízlése, szólásai, nyelve
nem lehettek, — sem nézetében úgy megerősödve, megizmosodva nem
volt ; így a keresztyénség bevétele kedveért nem kellett előbbi művelt-
ségét levetkezni vagy lényegében megváltoztatni, műizlését stilját, szó-
lásait úgy megtagadni. Tehát nem korcsosodva alakúit át, nem saját
szelleme ellenében művelődött, bár szelídülnie és valamennyire lassan-
ként erőtlenűlnie kellett volna is. Az irány új, de nem oly ellentétes
volt. Most alakúit meg, a mivel kevéssé bírtunk, szókincsünk a morál-
hoz, valláshoz és az állami élethez; de az ezekről való régibb fogalma-
inkat ritkán kellett megtagadnunk vagy mellőznünk; csak belőlök
kellett az ujabbakhoz képest fejlesztenünk, módosítnunk vagy hozzá
adnunk. Igaz, hogy a nyelv néha nehezen birta, az új irányban haladva,
304
az új fogalmakat jelelni, az új szükséget pótolni, az új inondat- és
szóalakokat kicsinálni s jól alkalmazni : de legalább alakjai annyiban
nem voltak korcsok, bogy előbbi jelentésüktől megfosztott, méltatlanul
elaljasított, szabatos jelentéssel nem bíró szólások voltak volna ; a
régiekkel legalább a szók nem voltak oly ellentétben, mint a latin nyelv
régiből átmaradt szavai.
A mi régi vallási szólásaink : élő isten ibl áld á.ldoz áldomás átok
imád, reűl rűtet elrejtezik hisz- hűl hivel vall lélek szellet jonh : eh-,
ész elme szív ige üdl (üli) üdnep ég menny nap hold hugy éj bölcs néző
bájoló (?) bűn özön búcsú gyón jó örök igaz erő év stb. a mennyiben
az idő némelyiket, de csak egyet-kettőt el nem utasított és a változott
nézetek a szók jelentését meg nem változtatták, legnagyobb részt ősi
értelmökben vannak meg. Nincs rajtok nyoma a korcsosodásnak, jelen-
tésök ferdülésének. Alakjok is a régi maradt, a nyelv természeténél
fogva. Vagy a hangváltozásnak és hangzat egyszerűbbé válásának tör-
vényei szerént módosult.
Ellenben a régi latin szók elvesztették régi jelentésöket, ha alak-
jok megmaradt is. De ez is változott, oly képzők által, melyek amott
gyéren fordultak elő, itt pedig gyakoriakká lettek, mint alis -aiio -antia
stb. Legyen elég csak kevés példa a jelentés és alakok változására. Itt
drw.-í elvesztette nőnemű alaját ; religio jelentése korlátozódott, elébb
babonát fanatismust is jelentvén, most csak vallásos érzést; sacramcn-
tnm itt mást teszen, valamint sacer sanofns is ; sanctuarium Jord. 721.
egyház, holott más helyet egyház : ecclcsia Mc. 47. 162. Megváltozott
ViVlus : jószág értelme is, mely már nem férfias erőt és erélyt jelent,
hanem keresztyéni erényt : alázatosságot stb. Egész sora alakúit szók-
nak a mondott és más képzőkkel : spirituális v. spiritalis, carnalis cor-
poralis, — incarnatio resurrectio revelatio tribulatio, trinitas salvator
redemtor bencdicere (aliquem) praescire jDraedestinare, vicaria satis-
factio, passió compassio deitas resipiscentia longanimitas soliloquium
elangvescere stb.
Némely szókat nem tudtak latinban megalkotni. így : baptisare
ecclesia (ooetus sacer) angelus scandalizare thesaurisare (magy. keresz-
tel egyház stb ) És magok érezték barbarismusokat a sz. írók. Megvall-
ják ezt Augustinus, Hieronymus is. Az első Salvator szóról beszélvén
igy szól : ne quaerant grammatici quam sít latinum, sed christiani
quam sít verum (Trench Study of words 1 1.^. 1.) Eme pedig így szól :
non nobis curae est vitare sermonum vitia, sed scripturae sanctae qui-
buscunque verbis disserere (Euchs : Die romanischen Siirachen 44. 1.)
A nyelv épségére és ősi természetességére nézve legyen ennyi elég.
305
Visszatérünk a középkori íróknál található tárgy- és nyelvezetbeli
szépségre.
A természetet, mint már mondtuk, bár nem magában tekintették,
magában érthetőnek, fontosnak, annyival inkább felségesnek nem talál-
ták, — törvényeit nem ismerték, nem is igen keresték, mert a törvény
az isteni akarat volt — de mégis sokszor teszik beszédjök, sőt érzeléseik
tárgyává. Mert abból vesznek képeket az elvont vagy felsőbb és termé-
szetfeletti dolgok leírására, ábrázolására, másfelől, mert az ebben levő
élő valók magokra vonják íigyelmöket és akaratlanul is megnyerik
szeretetöket.
Ennek egy-két jeles példáját találjuk, valamint a természet tanu-
lására való hajlandóságnak is. A középkor legnemesebb embereinek
egyike Assisi sz. Ferencz nem csak hii-es bymnusában a természet által
imádtatja istent : a nap, hold, csillagok, tűz, levegő, szél stb. által, —
tehát mintha ő maga is a természetben imádná, — hanem a természet élő
és nem élő valóit igaz szeretettel, testvéri hévvel öleli magához. Mint
az ősidőkben Jóh a férgeket testvéreinek nevezte, úgy ő is most éne-
kel a napról stb. de szól a madarakhoz is mint húgaihoz Vtrg. 105. a
fecskével együtt és egyszerre beszél a teremtőről és amattól legyőzetik
és ebből tanúiságot vészen és ad Virg. 106. isten dicséretében verse-
nyez a fülenlilével Virg. 107. Ugyanez testvéreinek nevezi, a teremtő
szerelmével eltelve könnyeivel öntözi és csókolja a fákat, — a napról
való hymnnsában pedig sorban nevezi a napot testvérének, a holdat
húgának, a szelet ugyanannak, a földet anyjának stb. a halált testvéré-
nek (Biese Entwickelung d. Naturgefühls im Mittelalter 196. 1.)
A természet hatásának nem állhatnak ellene. Bár mellékesen is
mindig gyönyörködnek benne ; örömmel szólnak és énekelnek róla. Sőt
tanúinak tőle. Mondják, hogy a természet megismerése tanúsítja a lé-
leknek méltóságát !Ss0. 229. Sz. Bernát magáról azt mondja : „neki egy
mestere sem volt ; de mind az erdőn, haraszton és fák közt járván,
elmélkedvén, gondolkodván, úristentől adott (adatott) neki minden igaz-
ságnak esmereti és értelmetessége (értés), kit kétség nélkül hihetünk,
ha meggondoljuk ő mélységes írásának csudálatos édességét" Erd.
502. A természetben találják fel a transscendentalis szépnek alapját
vagy mását. A teremtőről így szólnak : „ha látunk a rózsába szépséget >
lilium verágba és violába, ennek miatta megérthetjük, hogy az ő terem-
tőjök sokkal szebb legyen" Corr}. 105. Majd az állatokról okoskodik
u. 0. Innen nagyon érthető, hogy a temészetből veszik mind azt a díszt,
a mivel a felsőbbeket ékesítik.
Összehordják a virágokat, hogy szépeknek írják le a szenteket
IMRE S. : MAGY. NYELV TORT. 20
306
és szépekké tegyék, feldíszítsék őket. Annyi rózsa, liliom, rózsálló
ajkak, rozsai vér, rozsai szép tündöklő szin Kss. 73. stb. van itt az
énekekben, legendákban stb. a mennyit talán egy nép szerelmi dalaiban
sem találhatni. Mert hiszen a tisztaság jegyeztetik a rózsán az ő édes
illatjának okáért Corn. 245. összehalmozza a virágokat Dcbr. 228. hol
sz. Bernát így szól : „virág szülétek a virágtól virágba és virágnak
idején" u. o. Gábriel angyal Máriához menvén halála előtt, üdvözlése
mellett pálmaágot viszeu Erd. 483. a holtak testéből nemcsak illat :
Nss. 201. 202. Tih.332. Marg. 104. hanem „nömös rózsák" is származ-
nak. Rózsa és alma kedves dolgok a szenteknek, kivált az asszonyoknak
életében ; például sz. Dorottya életében. „Urunk Jézus b. asszony havá-
ban méltán külde rózsákat a paradicsomból sz. D.-ának, miképen tisz-
taságos kegyösnek'* Dehr. 183. némelyek „rózsái boldogságtól (gazdag-
ság) fénylenek" Corn. 259. sz. Dorottya „tisztasággal virágozván olyan
vala mint a fehér rózsa, a martiromságért olyan mint a jó illatú nömös
piros rózsa" Döbr. 184. ugyanaz asz. asszony Úr Kr. kertjében rózsákat
szed almákkal egyetömbe k. o. 186. halálakor egy bársonyba öltözött
gyermeknek képébe úrnak angyala megállapék előtte, kezébe egy kis
kosárka, s benne három rózsa és három alma ?í. o. 187. Mária piros
és fehér hét rózsából koszorút köttet és kezében rózsát hord Dehr. 629.
Máriába plántálta Kr. virágoknak szépségét ; mert szent alázatosság
virágozik ő benne, mint kék viola, szeretetnek rózsája, tisztaságnak li-
lioma. . WinJil. 352 rózsa és viola Ns3. 57. sz. Ferencz véréből rózsák
származnak, azokat mutatja fel Lohk. 6. 14. 17. 18. sz. Lőrincz ékes
aranyos gyöngyszem és nemes liliom virág Eid 464. Az énekek is tel-
vék rózsával és virágokkal, melyek a mystikus szeretet kifejezői. „Piros
rózsát ha szedtek pünkösd idejében. ." Péhl. 32. gyenge rózsa megher-
vad..u. 0. myrrliának gyengeséges illatja Érs. 239. Kempis Tamás
műveinek czimei : Hortulus rosarum, Vallis liliorum. Az utóbbi (?)
Liliomoli vöUjíjc czim alatt nálunk raaig ismeretes, a lióssás kcrttd és
Bóssakoszorúval együtt. Ide tartozik az olvasó ilyen neve is.
A magok vallásos érzésének megfelelőnek ta'álták a Salamon neve
alatt álló Éiielcek-éneke. némely forrón ömledező részét, mely a termé-
szetben való gyönyörködést is tanúsítja. Több helyről lehetne ezt co-
dexeinkből felmutatni. így : „Szeretöm ö énnekem és én őneki, ki legel-
tetik liliom virágok között, míg napnak melegsége érheti, és setétség-
nek homályossága hajolván, elérkezik Ers. 238. ime az én szeretőm
szól énnekem : kelj fel én szeretőm, én galambom, én ékességem ; és
jöjj ide. Mert immáron az tél elmúlt, az zúz elmentés lehullott, az mezei
virágok kinyiltanak a mi földünkön, az miveltetésnek ideje eljött ; az
30 7
gerlícze madárnak szózatja hallatszik, .az figefa levele kihozta az ő
gyÖTigyöcskéit („gyciigy-"), az virágzó zöld szőlők illatot bocsátnak ;
kelj fel azért, siess ide éii szeretőm, én szépségem ; és jöjj el én ga-
lambom az kőszálnak odvaiban és az gyepünek odújába; mutasd meg
énnekem az te szép orczádat íme zengedez immáron az te szózatod
énnekem füleimnek ; mert a te szód igen édes és a te szemed igen ékes
Érd. S79. Hasonló Dölr. 475 A nap leírása Nsz. 221. s köv. A termé-
szet szemben Máriával Nsz. 120. 121. Ugyan az szemben Kr. fenségével
dicsőségével KuÜ. 046. stb. A tavasz leírása kapcsolatban Kr. kereszt-
fájával Nsz. 118. ÍM. A világ vagy mindenség leírása Nsz. 220. 2S0.
A tengöibeli leány színű hal és a tengör csudája a szépen éneklő említve
és erkölcsi vonatkozással, bő és virágos stillal Xsz 64. 66.
A természetből vett trópusokkal, külső világtól vett képekkel,
hasonlatokkal bővölködnek. Van pogány- világi niythos (syrén 1. f) a
phoenix madárról Nsz. 208. nép monda Fókus kovácsról Érs. P>07.
találós mese Döbr. 483.
A szépnek szeretete, a jó ízlés gyai-apodása, a magyar íróknak a
nép felé fordulása, a nép elmeműveinek tudomásul vétele következté-
ben, — sok szép példáját hozta létre a virágos beszédnek, több-keve-
sebb valódi dísszel, egészséges gondolat-tartalommal, — sok kedves
szólást, szép szakaszokat, sokszor nagyon is összebalmozott képeket,
össze nem hangzó hasonlatok halmozását ; de gyakran csinos vagy
nemesen szép beszédet is. íme egy példa a jó lelkiesmeretről, sok ha-
sonlattal : A jó lelkiesmeret atya mindenható istennek kellemetes pa-
lotája, Kristus isteufiának szerelmes hajioka és szent léleknek szerelmes
temploma, úristennek kincses háza, a mennyei ígéretnek bizony édessége,
isteni áldomásnak szaporojtó mezeje, ki minden jó gyümölcs és művel-
kedéssel teljes és minden isteni édességnek gyönyörűséges kútja Én].
25. (a sok hasonlat miatt zavart kép). A penitentia egy uémi-nemő fel-
magasztatott árboczfa, kit az anyaszentegyháznak közepötte íiltetött és
plántált az mennyei áldott tanító ember király Kr. Jézus, kinek élő
gyökere szívbeli töredelmesség, ága-boga jó mívelkedetök, levelei
tiszta gyónás, gyümölcse kedeg elégtétel l'Jrd. 578. az én szívem
elmém erős kősziklán helyheztetött. az ti beszedtek („-el") szél,
az ti igérettek esők („essek"), az ti fenyegetésitek ugrogyok („wgwgok)
kik jóllehet háborgatnak, de maga az én házam fundamentomát el nem
ejthetik Érd. 215. („ugrogy"-ra nézve, mert csak ez az olvasás illik
ide, ez a jelentés lehetséges (1. Jord. 874.)
De összefüggő nagyobi) darabokban kimutatni az ekkori stil szép-
ségeit nincs módunkban, — nem is ide hanem iskolai olvasókönyvbe
20*
308
való. Csak egyes, rövidebb és hosszabb szólásokat idézhetünk, melyek-
ből felölök ítélhessünk, sőt tölök tanúságot vehessünk. Mert sokat
mondtak szebben mint ma szoktunk és tudunk ; mert többet, naivabbúl
éreztek az írók és utánok a lelkesebb fordítók is ; bár néha mint láttuk,
gyermeki módra eszteleniil és idétlenül. Mert valamely magasztos szép-
séget, melyben az ész a képzelődéssel és érzéssel együtt megelégedést
leljen, melyben a képzelődésaz észnek méltó tárgyat adna, vagy annak,
hogy az ész kellő magasságra emelte volna a képzelraet, kellő magasz-
tos tárgyakat jelelt volna ki annak élvezetes leírás végett : annak itt
nyomát nem találjuk. Csak némely vallásos érzés- és képzelődés-szűlte
mystikus szeretet által színezett alakok forognak itt előttünk, ezek
adják a kifejezéseket vagy ezekhez mért szólásokat. Ezért van,
hogy szólásaik sokszor illatos virágok, de egyszersmind kábítók, csak-
nem émelyítők ; ámbár gyakran kétségtelenül kedvesek és tartós illatú
frissítő zamatú virágok. Némely szavokban van valami báj, me-
lyet megérez a régiesebben beszélő nép, sőt megérzünk magunk is, ha
élőnkbe kerülnek. így mint előbb is mondók, némely szavaik, melyek
illatja már végkép elszállott, lágy, gyenge, nemes, fényes, ápol, bájol,
budosó (elme, szemek) csepke csittenet gyöngyöcske moha (a földnek)
doha (a bűnnek) eha joha réűlet loskad roshad pori : porit, töri : törlít
stb. és némely alakok : édességes szépséges stb.
íme néhány szólás a szépség példájául. Nagyobb számban adjuk,
hogy választhassanak belőle, a kik a közeidkor nyelvét élvezni vagy
méltányolni vagy ismertetni hívatvák.
1. A természetre tartozók :
Szép istennek mezejének virága Érd. 532. nemes szép kies mező
Érd. 548. nemes virággal teljes áldott mező Érd. 85.
tűz köves es (1. f.) hó jég, vizeknek lelke Fest. 38. jőve vész szél
eső, pásztor mene egy sűrű ágú fa alá Corn. 322. vészben és ködben
úrnak útai; vésznek idején először az ég megháborodik és homályos
lészen és azután napfény stb. Érs. 53 i. nap setétségbe fordul és hód
vérbe, mielőtt eljőjön úrnak nagy napja Be. 208.
megemlékezek hogy ük testek, elmúló szellet és meg nem térő
Bohr. 147. lesznek monnal veternei elmúlt harmat, miként forgó szél-
től szérőben elragadtatott por, miként kéménből származó füst Be. 199.
Keszth. 201. sár és vékony árnyék vagyok és füst szélnek ereje előtt
Fest. 402.
Szépséges ifjú gyenge test Ns2. 40. gyengeséges ifjúdad test u. o.
47. óh szép virágok nemes ifjak Érd. 651. látja válasz. Domokos atyánk
álmában, nemő-nemő elmélkedő látásban egy. .szép magos fát, ágaknak
309
kiterjesztésével kioszlottakat, kitérőiteket (így) és zöld levélő ágaknak
sírőségéuek ékességével szép fát, nyugodván az fának ágán madarak-
nak nagy sokaságát. Kevés időnek utána kedeg az fa leesék és mind
az madaraknak sokasága eloszolván elfiita Boni. 79. másutt egy elbe-
szélésben : , ifjat kit mikoron ö ifjúságának virágában fénlenék, egy nemes
diszes kertbe, fejér liliomok és fehér rózsák közibe vínek („wynek")
holott vékou szólásval csergedés vala, és fának leveli lassú szél miá
ingadoz vala, egy ékesen megvetett ágyba hányatta feketék..."
Peer. 42. 43.
kietlenbeli pellikán Döbr. 179, hamarja herjó felszökellik Érs. 114.
kisded edénben mind az egész tengört befértetheted V kisded
markodba mind az egész világot beszorojthatod ? Érd. 568.
a képet leragadván az tűzbe vetem, és mind foszlánná („fothlan-")
eltörém és porrá tevén az folyóvizbe vetem Jord. 2.20.
2. Az erkölcsi világ és élet köréből.
óh csalárd világ ! oh kegyetlen fene haragos kémén vad ! oh te
vérben telhetetlen bestye ! Nsz. 06. megdöglött és oly mely elveszett
világ Virg. 82. világnak pora füsti doha Érd. 18. ez világnak képe
szine személye elmúlik u. o. dohos testi fajtalanságnak szégyentelen
baromsága Éi'd. 517. bűn miatt megdohosúlt Bebr. 383.
bűnnek sok rútságába magad elmerittötted Nsz. 162. bűnbe
iszamik Érs. 154. bűnnek terhét ö lelkéről le nem hány vet Érd. 393.
búdosó elméjű ember Érd. 503. búdosó személy ki soha sem
állhat vala imádságában Érs. 372. búdosó szem Corti. 282. az elmének
hamis szabadsága, az az tétova való búdoztatása ; az embernek önnön
magába való nagy búdoztatás, avagy bizodalom Debr. 293. búdosó
avagy eszeveszett Érs. 247. földenig elburúl a világba Érd. 28. tétova
szegdelő viselet Corn. 53. tétova hajladozó város u. o.
szíve szakadva (1. f.) várunk lelkünk szakadva (1. f.) Érd. 488.
szívbeli hit, szűbeli kejerves — töredelmesek Böbr. 141. 197. 226.
szívének g}'ökeréből fázkodni : fohász- Dom. 119. meg kell térni az ő
lelki esmeretihez és ő szívének kietlenében szólni kell az édes istenhez
Érs. 367.
régi poétáknak regzett mondások (1. f )
világi enyves élet Érd. 516. világi veszedelmes hangosság, világi
szép zöngés Érd. 619. 620. gyönyörködésednek árjából itatod Z)ö&r. 86\
agg ellenség pokolbeli sátán Érd. 31. ha az ördög hideg kísér-
tetének enged, megfagy mindönöstül a\lélek 1470. istentől futamott
világ Érs. 247.
310
ellenem vivó test Érs. 313. igazságtól eltántorodott Ádámfia
Énl. 303.
ájtatosságra rémül Érd. 011. (V. ö. rezzed rozzeszt réogat Ftb.)
szemeid mérges nyilaival sebösíted Nsz. 101. az ö bölcseséges igéi
olyaténok. . . mint a tüzes nyilak, melyek lötetnek a szent szeretetnek
íjéból Ajwst 45. fejed felett függ isten Ítéleti, mint a két élű tór
Nss. 102.
szeretet elveszi a bűnnek rozsdáját Enl. 122. öttének isteni ma-
lasztnak balzsamomat Ehr. 130. irégységuek kevélységnek füsti Ers. 420.
liizelkedésnek szolétól megkörnyékeztetni Ers. 103.
szentségnek fensége — esti bomályosság Poss. 42. 43.
bólcseségnek ízivel egészen eszesűltetett Ehr. 38.
3. Különösen érzelmesek, tartalmoklioz képest választékosak és
szépek a sokszor említett mystikiis szeretetre, jibhoz való felfogásra
tartozók, milyeket özönnel lebet codexeinkben (Pozs. Nsz. Virg. stb.)
feltalálni. Például :
édességes sebek Virg. 104. édes vigasság, isteni édességes gon-
dolat Virg. 7S. édeskedik édeskedés Virg. 08. 12. édesen bocsát könny-
bullatásokat Corii. 08. az ő édes szerelmes szíve megfeslik és elolvad
Tsr.s'. 207. édességes kegyesség Virg. 72. úrnak édességes és fene
beszéde (így) -^^^,^. 100. isteni tüzes igék Eid. 418. édes tüzes isteni
predikátió Érd. 587. óh édes szent színről színre való látása Érd. (1. f.)
lelki édes ének Döhr. 124. mézzel szóló sz. Bernáld Erd. 580. (1. f.)
mézzel folyó édes beszedő sz, B. Api^st. 15. aranyos beszédű sz. János
doktor (Cbrysostom) Giiary 13. arany színű isteni fényesség JSÍsz. 375.
apostolok lŐJK'k a mézzel és tejjel folyó édes bölcseségökért ; ők valá-
nak az rózsával és liliommal megvirágozott magasságó begyek is, az
isteni elmélkedésnek nagy voltaért, kik pirosak valának mint a piros
rózsa vérek bullásával, febérek mint a liliom tisztasággal, jó illatóvak
csudatétellel Apóst. 9. sz. Pál is febér liliorasíál Theivr. 105. imád-
koztak nagy édes szívvel lélekkel Érs. 157.
áldott szentbárom úristennek szép tükörös szent színe Erd. 553.
Jézusnak szép tükörös emberségének fényessége Erd. 004. mennyei
életnek és szentséges nyájasságnak tükörös volta Érd. 400. (tükörös :
rogyogó ?) az nagy tüzes és aranyos szinű szent szeretetnek méltóságos
volta Erd. 405. isteni szent szeretettel felgyopont szent szívét lelkét
az ellenségnek tüze lánga úgy nem jiörzsölbeté, bogy megoltsa
(„occlia") Érd. 405. Krisztusnak tüzes parancsolati égnek az ö szívé-
ben Érd. 400.
311
féiilik a több szentek között, mint a szép illatú rózsa virág az
több viráguk között, úristennek színe előtt Érd. 467.
angyali buldog asszony Viry. 87. stb. ez a nemes vesszőszál kiben
sem orodetbünnek „böthke", sem bocsánandó, véteknek „bojtása"
nincsen Enl. 16 i. elkezde olvadni a sz. M.-ának szíve Dehr. 52. lelké-
nek angyali kiessége „kyess-" Vlrg. 7:1. az ő szerette szülötte tartotta
nevelte Jézus 'Nsz. 274.
oli én szivemnek a vas keménségéhez hasonlatos keménséges
volta ; mire hogy ennyi keserűségben keseregvén meg nem hasadt?
Oh ti mind isteni nömös virágok lássatok és hallgassatok engemet
Nsz. 50.
Jézushoz intézett nyolcz sornyi könyörgésben szép szó tizen-
háromszor.
A természet körébe vonják le, látjuk, a szentek dolgait, midőn
azokkal mystikus szeretetben és imádatban egyesíílni vágyakoznak.
Arany szinű violákhoz hasonlítják Mária emlőit Nsz. 122. édes illatú
tárgyakhoz ugyanazokat : majd így szólnak M-ról : kicsoda él ki fel-
támad, választott mint az fényes nap, szép mint az világos hóid és
szikrázó mint az égi csillagok? Érd. 454. Másik így szól: lépes méznél
édesb, rózsánál pirosb, liliomnál fehérb Feer. 288. 289. Szépnek tartják
Krisztust is. Valami természetfeletti és általános s végtelen szépet
látnak vagy ábrándosan képzelnek benne „óh ájtatos lélek, valahol az
áldott Christust Jézust látod, látsz nagy szépségöt ; ha az menny-
országban látod, ott szép ; ha a földön voltában, szép ; ha atyaistenben
az szent igét, szép; ha embör anyjában testöt és igét szép ; ha szü-
letvén a jászolban, szép ; szép minden csudatételében, szép beszédében,
szép kínszenvedésében. . . szép az magas keresztfán. . . szép feltámad-
ván, szép mennyekben az ő szent atyjának jobbjára ülvén. . . Érd. 45.
Mi több még az isteni fötulajdonok közé is számítják a szépséget. Pózért
mondják egy helytt. „Az teremtő úristent mindennek felette nem
másért avagy adományért, de tulajdon ő szent voltáért, édes voltáért,
szép voltáért" kell hallgatnunk szeretnünk tisztelnünk Jord. 352. Egy
írónk vagy fordítónk pedig annyira megyén, hogy bizonyítja, hogy szép
test, szép lélek együtt jár. Legalább a belső és külső szépséget meg-
különböztetvén így szól : „az külső szépségnek miatta vitettetik az
elme az belső szépségre ; mert a jó és szép leiköt illet nömösb és szebb
test." Tih. 268.
A mennyiben mindkettőt, a külső és belső testi és erkölcsi szép-
séget kezdték és mindinkább igyekeztek e korbeli íróink szókban
visszaadni, gyarlóságaik mellett is, teljes íigyelmünket érdemlik. Külö-
312
nősen pedig lia az itt elsoroltakhoz és ezek nyomain feltalálhatókhoz,
másfelől a természeti és erkölcsi szépen kapó hajlandóságokhoz a
fentebbiek közül a szintén csinos gyönyörködtető szókat és mondásokat,
az alábbiak közül a hangzat szépségének példáiul felhozandókat fog-
laljuk és a több jeles tulajdonokat együtt tekintjük : meggyőződünk,
hogy a mi fordítóinktól vagy íróinktól és azok nemes eszközétől a
magyar nyelvtől és elmétől e tekintetben is sok telt.
97. §. Hangzatosság.
A stil jeles tulajdonai közé tartozik a Imngzalosság is. Ezt már az
előbbi példákban is sokszor feltaláltuk, ennélfogva láthatjuk és meg-
győződhetünk, hogy a magyar nyelv már e korban is alkalmas eszköze
volt egyéb mellett a hangzatos beszédnek is. Van ennek vele született
jó hangzása ; van benne a magán- és mássalhangzóknak, azok között
a keményebbeknek és lágyabbaknak, mélyeknek és magasaknak kedvező
aránya. És a magyar népnek s annak köréből vált íróknak van érzéke
tehetsége a mondatok és mondattagok megfelelő hangarányának, egyen-
súlyának, hangteljességének, kellemes esésének eltalálásához. Ez szük-
séges a hangzatos beszédhez.
Az énekekben nem találunk jeles hangzatot : sem soraik megfelelő
szabatos terjedségét, sem ezek végeinek egyenlő zengését, sem a gon-
dolat- és mondatok egyező ritmusát, — sem a középkor latin vallásos
énekeihez méltó könnyed lejtést, — annyival inká])b oly csint és alak
tökéletességét, milyet a classikai íróktól tanúltunk. Még a szépnek
mondható Katalin-legendában, vagy az Emlékezzünk régiekről ez. ének-
ben stb. sem találunk könnyen olyan sort vagy sorpárt, mely megköze-
lítse régibb és valódi népdalainkat vagy balladáink hangzatát. Csak egy-
két énekben van valamivel szabadabb és igazán jó lejtés s a hangzatnak
különösebb kelleme.
De mind ezekben mind kivált a prózában van annyi jele a néptől
eltanult, vagy az ősöktől örökölt, de a latin szép művek hatásának is
köszönhető jó ízlésnek, a mennyi figyelmünket megérdemli.
Van érzékÖk az alliteratióhoz mint előbb is láttuk és a közdivatú
népies szólásokból kimutattuk. Itt másféle példákat akarunk erre fel-
hozni, a prózaírás efféle jelenségeiből, melyek az írók aesthesisének
tulajdoníthatók. így az ilyek : ^mérjed, meg Moyses és ismerjed meg"
Gunry 68. (l. f.) lesz örök gyűlölség (a jjokolban), hogy kik e világon
ezt szerették ezt szerzötték ott mindörökké szenvedjenek Nád. 106.
szörnyűképen leszen ott a pokolban valóknak; a lidlál l<alál nekül,
313
vexjezet vég iiekűl és íx fogyailtozás soha el nem fogijüikozik . Náci. 94.
tőrrel és tűzzel vesszen el : gladio et igne (az eredetiben semmi allite-
ratió) Be. 85. nemzetséggel német, nemzettel nemes, szívvel alázatos,
öltözettel hitvány Doni. 309. aranyos engedelmesség, nagyságos sze-
génység, fényesséí/fs tisztaság Virg. 45. vakok látnak, sánták járnak,
poklosok tisztulnak, halottak feltámadnak . . . Érd 107. sem cseng, sem
peng. . . (1. f ) így az imádságról Guary. 64.
Hangzatos sorok, megfelelő mondatpárok : minden dolgodban
Máriát gondoljad, M-t hívjad. Mert őtet követvén el nem tévedsz, gon-
dolván el nem vetenyöl (így) ; ha ű tartand el nem esel, ha óltalmazand
meg nem rettensz, ha vezérlend meg nem fáradsz, ha kegyelmezend
érdemet gyűjtesz, ha igazgatand elérhetsz JErd. 482.
Itt és több helyen, ugy tetszik, a hangzatnak az értelem egy
kevéssé áldozva van. Némely ízlés, így a középkori is, éneklésben ver-
selésben, prózai széjjségek keresésében, többre becsülte a hangzatot a
gondolatnál ; azt könnyen megérezte, ezt nehezebben értette meg,
tisztázta és rendezte; azt mesterkélte játszi módra, ennek kárával is.
De az értelem kára nélkül is sokszor jól sikerült a hangzat. „íme
mely kisked leczke és mélységes tudomány, rövid bölcseség és hosszú
Ígéret, rövid út és mondhatatlan dicsőség" Ers. 552. „oh fráter Leo —
mondja assisi sz. Ferencz — jóllehet ez szerzet vakokat világosóhon,
görbéket terjesszen, ördögöket kiűzzen, siketeknek hallomást, sánták-
nak járást, némáknak adjon szólást... jóllehet ez szerzet szóljon
angyali nyelővel és tudná hu gy oknak (csillag) folyását és füveknek
erejét és minden földeknek kincsi volnának neki megjelentettek, és
megesmérné madaraknak, halaknak és lelkeseknek, embernek fának és
gyökereknek és vizeknek jószágit : írjad mert nincsen ott tökéletes
boldogság" Ehr. 29.
Több mondatoknak vagy mondattagoknak, megfelelő tartalmúak-
nak és hasonló vagy egyenlő hangteljességgel és terjedtséggel biroknak
czélszerü fűzése, változatos bár hangzatos lejtése által meggátolják az
egyhangúságot és a beszédnek kellemes folyást adtak. így ebben : az
alázatosság minden lelki jószágnak királyné asszonya: bűnöknek halála,
fegyelmnek dajkája, tudománnak gyökere, szeretetnek erőssége, szü-
zességnek koronája, szent lelöknek lakodalma, szentháromságnak gaz-
dája (szállás adója) Dchr. 577. böjt elmét raegtisztit, értelmet felemel,
testet úrnak engesztel, szívet töredelmessé és alázatossá teszen ; kíván-
ságnak ködét elhinti, bujaságnak forróságát megoltja, tisztaságnak
kedeg világát meggerjeszti ; böjt bűnöknek halála, vétkezeteknek
kiveszése, idvességnek orvossága, malasztnak gyökere, tisztaságnak
314
foiidamentoma Érs. 53S. (A szabatosság itt is több mondatban
hiányos ; nehezen értelmezhető közülök nem egy.)
Elleutett részletekkel még élénkebbé, érdekesebbé tétetik a
hangzatos nyelvezet. így: vétkeztem mindenekben. . . akaratommal és
akaratom nekűl, tudván tudatlan, értvén értetlen, időkben és napokban
és órákban (így), álmattam émettem Virfj. 13. Az örök boldogság
leírásából: „ott vagyon csak vigaság szomorúság nekűl, egesség kórság
nektíl, szeretet gyűlölség nekűl. Ott az ifjúság meg nem vénheszik, ott
az élet meg nem végeztetik, ott a szépség soha meg nem hervad, a
szeretet soha meg nem lankad, ott soha valaki meg nem ijed, — ott az
egesség soha meg nem kórul, ott a vigasság soha meg nem kisebbül.
Nss. 207. 208. bűnöknek feddésében tart vala (Domokos) oly édes
keménségöt és oly kémén édességöt, hogy a vétkezőt eléggé megfed-
denéje és az cn)bert lelkében meg nem háborítanája Dom. 117.
A hangesés, hasonló hangzású sorok, jól tagolt mondatok sokszor
a magyar író érdeme lehetnek ; de a szabatosság rovására eső szósza-
porítás is lehet az ő bűne.
Hangzatos sorok : angyalok hirdetnek, isteni erő környékez,
felségnek szent lelke leszáll ; szíz hiszön, szíz fogad, szíz szül, szíz
szízen marad. Itt az olvasó megkülönböztetheti az élénk menetelü
versformában az első hosszabb mondatokat, mintegy komolyabb részt,
és az utóbbi gyorsabb lejtésű részleteket, mint más hangúlatot kifejező
részt. Az ily sorok a nép gyermekének mondókáit juttatják eszünkbe
és bár a szöveget az eredetivel ö'ssze nem vethetjük, legfeljebb a biblia-
fordításokat, hol efféle kevésbé találtatik, arra a nézetre vezetnek,
hogy ném.ely középkori írónk nyelvérzése magyarabb és erősebb volt
mint az utóbbi idők legtöbb francziás és ú. n. classikus költőjéé.
Némely darabban pedig, a fentebbiek között, a mint a mondatok
terjedtsége változik, a próza mintegy strophai alakot őlt feles a szerént
változtatja ritmusát is.
Tartalmas, hangzatos, bár nem gyors léptekkel és fordulatokkal
lejtő és komolyabb prózaibb meuetelű beszéd példája legyen ez, mely-
nek tartalma is magasztos ; „angyal hirdetnéje ű malasztjával teljes
voltát, ki mennynek dicsőséget adott, földnek isteni békét adván,
pogányoknak hütöt, bűnöknek véget; életnek szert (rend) erkölcsöknek
fegyelmet. Es jól küldetek angyal az szűzhöz, mert szüzesség min-
denkor rokon angyalságnak, mert testben test kűl (-en kivűl vagy
nélkül) élni nem földi élet, de mennyei. Azért is testben angyali életet
keresni nagyobb érdemre vagyon, hogy nem angyallá létei. Mert
315
angyallá létc4 boldogság, szűzzé lenni kedeg jószág" Döhr. 499. Veszp.
149. 150. Érd. 405.
A hangzatos beszédre való hajlandóságot, a hasonló zengésű szók
önkéiiytelcn sorakozását az írók elméjébe és tolla alá, már említettük
és ismertettük. Egy i^éldát hozunk fel még erre : és lesznek csudák
uap&aí?, hóidban és csillagokí-rty/ a földön j^^íeknek >/?/OMíorúsági, az
ienger zcnrjésének és habinak //a^orodásának miatta Jord. 04. A Vulgá-
tában itt sincs semmi nyoma a megfelelő, általába semmi jelessége a
hangzásnak : erunt signa in sole et luna et stellis et in terris pressura
gentium, prae confusione sonitus maris et fluctuum.
Láttuk ama meglepőn szép és magasztos, emberiesen nemes
bölcselést több példából. Találhatnék más adatait is. Az ilyenekkel
néhol oly nemes és szép stil jár, hogy bár tartalmok eredetije nem
miénk, de magyarságokban lehetetlen nem gyönyörködnünk.
A középkor ritmus- vagy hangarány-kedvellését tanúsítják
némely hármas felosztások, hármas mondatok vagy szakaszok. „Mert
minden számnak tökélletessége íiJiáromszcru számban áll" Td. 46. 47. És
ezt ősi időktől fogva a néptől tanulhatták az íiók keleten úgymint más-
felé. Az itt előfordulók pedig — mondanunk sem kell — nem a mi
népünk elméjének gyümölcsei; csak a nyelvezet alajjtulajdonai, a
szóbőség, a csin szabatosság az övé, meg az íróké mint jeles tolmá-
csoké. Ilyennek példája B. Salamon módja szerént Péld. 54. „emberi
állatnak három elmúltakat kell megérteni és három jelenvalókat meg-
gondolni és három jövendőket kell meglátni. Először. . . három elmúl-
takat : az első az gonosz mívelkedet, melyet ő tött, második. . . a bűn
hármat teszen embernek : elő hogy valamitől megtartóztat endjert
(megfoszt). . . más hogy valamitől eltérét (t. i.) az istentől, harmad,
hogy valamiic kötelez. . . az örök kinra. . . Három jószág vagyon, kiért
embör úr istentől igön nagyon szerettetik stb. D'br. 417 — 4'20.
Van ilyen alkotású négyes 'mondatsor is. . . Istennek négy háza
van : első mennyország, ennek kulcsa a jó mívelkedet. . . más háza ez
világ, ennek kulcsa az igaz hitben való lélek. . . harmad háza purga-
tórium. . . negyed háza a pokol. Dibr. u. o.
A hatos szám is tökéletes mert. .két háromból szöröztetetik. .
J)cbf. ^20.
Vannak hetesek is Ddr. 448. És fentebb láttunk tizcs felosztást.
Általában nagyon szeretnek osztályozni. .A bűn egy helytt har-
mincznégy télére osztatik Bebr. H80. a pokolnak tizoukétféle kénja van
Guary 35. 36. a szent kín gondolatjának tizenkét haszna és a kereszt-
nek tizenkét gyümölcse Érd. 537. az angyalok kilenczfélék Éid. 557,
316
Lukácsnak van tiz méltósága Érd. 588. sz. Júdásnak nyólcz Erd 596.
a mennyei városnak tizenkét kapuja Erd. 608. az örök életnek tíz rend-
beli öröme Érd. 604 Katalinnak hét koronája Érd. 664. az isten igé-
jének kilencz tiszteletes volta jÉVí/. 93. az antikrisztusnak kilencz jegyei
Érd. 30. stb.
Ez nem szorosan a stilra, kivált a magyarra tartozik, csak a gon-
dolkozás- és tárgyalásmódra. De amattól sem távol esik. Mert az ily
osztályozás, kivált a sokfelé osztás, ritkán szólhat szabatosan. S ez már
a stil hiányát okozza.
98. §. Rovidesség.
A fentebb érintett hosszassággal szemben található a középkori
iratokban rovidesség is. Amott magyaráznak bőven, leírnak, értelmez-
nek, elmélkednek aprólékosan, keresve-keresik a dialectica csekély
fontosságú kérdéseit s fejtegetik az unalomig, áradoznak terjengő
hosszú szavakban ; itt a feltalált vagy erősen megérzett gondolatokat
sietnek velősen kimondani, unva fejtegetést, magyarázgatást ; tartal-
mas beszedőkben nem készülgetnek, nem fegyverkeznek, de gyorsan a
czélra törnek. Néha naivul szólnak, a nép elméjének módja szerént,
nem a beszéd díszére vagy a tartalom képeinek színjátékára, sőt nem is
az érthetőségre tekintve, csak közvetlenül az érzés rohamával, az ihlet-
ség hevével szólnak és hatnak.
Ily okokból való rövidség itt is található; de többször olyan, mi-
lyet a gondolatbeli szükség, szóbeli szegénység, az érzések vagy gondo-
latok hiánya okoz. Tehát néha ez a gyermekies szegényes rövidség,
máskor a csinos feszes tartalmas kifejezésből eredő.
A középkori stil e tulajdonát már régen elismerték. Bévai (An-
tiqu. praef.) azt állítja, hogy a régieknél rövid törzsek találtattak s
ezek helyett az újabbak aífectatióból vettek fel terjedtebbeket „prolixio-
ribus pro iis quae olim brevitate placebant, aífectatione adscitis"
Kazinczy — mint említők — dicsérte a HB. rövides voltát és nem ok
nélkül. Az értelmező kapcsolással járó kötőszók hiánya, még inkább a
mellőzött igekötők (vagy még szokásba nem jöttek) és névelő, csakugyan
csinos rövidséget adtak neki s átalában a régi, gyakran természettel
kötetlenebb és szótalanabb beszédnek és nem szónokiasnak, csinos rö-
vidséget okoztak. így volt utóbb és akkor is, mikor már szükségből
származó szegénységgel vagy szók szűk voltával nem vádolható a nyelv,
— mikor a rövidség nem mindig szegénységet, hanem néha fösvénysé-
get tanúsít, vagy ebből eredő szótlanságot, brachylogiát.
317
De a régieknél sok is nem volt meg, a mi ma felesleg való ; sok
hiányzott olyan is, a mit utóbb a jelentések elágazása, szaporodása,
módosulása s a nyelvbövűlés érdeke megkívánt.
Kövidséget okoztak :
1. Általában a rövid törzsei^ melyek nagy részét utóbb elfeledték,
vagy elmellözték, melyeket leginkább a XVIII. század pusztított ki, majd
a nyelvújitás legalább némely részben feléleszteni igyekezett, n)elyek
hasonlatára (másfelől külföldi nyelvek rideg törzseinek utánzása végett)
ez a mozgalom, jól-roszúl, nem kevés újat is alkotott. Mert bizonyos,
hogy rom vágy stb. buz reg stb. hasonlatára alakúihatott. így mások :
fegy véd vész ár stb. rövidsége szerént. És ingerni Vitk. 51. por : poritás
Nsz. 857. romhatatlan Tih. H63. példájára.
Ez ily rövid alkatú törzseket 1. lehető nagy számban elsorolva :
Szóképzés. Rövid törzsek.
2. JRövid alakok. így kivált a változó -ss. véghangú igetörzsek
végének összehúzásából eredő : tők tői tőn,-lők v. lék léi lőn lőnk lőtök
stb. Hosszabb törzsekből : alám alvék, éhen : ejtserr, fehed : fejtsed stb.
mely utóbbiak nem annyira rövidek vagy rövidültek, mint lágyultak.
'ént rag : -ként vagy szerént, mid : által helyett stb. midőn szelídebb
véghangzást, egyszersmind rövidséget is okoztak.
A -tes0 igével — hogy csak ez egyet említeisük, mellőzvén vet és
más ilyet — sokat jelentett és szép rövidséget okozott a régi nyelv.
Péld. gyümölcsöt tesz : teremt, terem. Döbr. 415. Mc. 20. az isten em-
bert tett Érd. 187. Tih. 222. hálát t. Döhr. 455. imádságot fohászko-
dásokat tesz Pcer 14. 24. isten tette Izraelt Fest. 89. békeséget t. Ehr-
151. penetenczét t. u. o. isten minket tött Jíjwr 55. mennyeket tötte
Ajwr 57. időt fellegeket hegyeket stb. t. Fcsf. 383. fészket t. F/ir.
145. segedelmet tesz. Winkl 88. véniát t. Marg. 72. 74. sebet t. Érd.
595. plántáló fákat t.^Vs. 157.
3. Rövidséget okozott, hogy a latin nyelv példájára, vagy talán mi-
vel még ekkor nem jött használatba itt sem mint másutt, elhagyták
vagy nem használták a névelőt. Kimarad ez a középkorban sok határ-
zott értelmű köznév előtt, melyet kitüntetni, rámutatás által megjelelni
nem szükséges. De más esetben is számtalanszor. És igaz hogy követ-
kezetlenül, úgy hogy a gyakorlatból töi-vényét megalkotni alig lehetne,
így (1. f. Szófüzés) úré ország és ő uralkodik népeken Keszth. 41. heit
férfiú nem ismeri, igaz virágzik mint pálma A2)or 52. te néped, te örö-
köd ; megöltenek özvegyet és jövevényt A2)or 54. állja ki állhatja tár-
csa, .fogja : capiat qui capere potest - mert betölt az idő Érd. 85.
elesőt megtartottál, eliszamót megerősítettél, holtat megelevenítöttél
318
Fesf. 387. tied nap és tied éj, te faragtad o hajnalt és a napot, — te
tötted földnek minden határit ; nyárt s tavaszt te szerzed Ajwr 29.
4. Ljrhötoh mcllüzése. Bizouynyal a mai szabatossággal szem-
ben hiány; de azt sem tagadhatni, hogy a mai igekötök egy része
alig fejez ki valamit, bár a mai nyelvérzés megszokta és valamely érté-
két is sejti. így : bocsát jelen fogad stb. e h. ki- vagy elbocsát, meg-
jelen és elfogad stb. Érd. 009. stb. mondottad, lettének; eresztetted te
szelletedet és teremtettek : dixisti ef facti sünt stb 7?c. 40. adatik, nye-
red Be. 59. 00. félemik : megfél- i?c. 03. így van a Miatyánkban, Ye-
rá.ncznál és a régibb biblia fordítóknál, több codexben Mc 23. Jord. 360.
Níi0. 337. 344. Zhlr. 472. Ezek egy és másban különböznek egymástól,
de e tekintetben nem (1. f.) így a tiz parancsolatban Jorű. 5í. nevegyed
(fel) te uradnak istenednek nevét — ünnep napot szenteljed (meg) El-
lenben : megnyngodt, megáldotta. így még: halhatna: meghal- /^J/7t/.
10. 18. váltó : megváltó : u. o. 21. változtatik : megvált- u, o. (1. f.
Szófűzés.)
5. Mellőzött vagy egyszerű hötö^zók kivált versekben; mert pró-
zában néha nagyon is összehalmozzák (1. f.) De prózában is lelünk ilye-
ket, válj urat, hösűl mivelj, bátoruljon meg szíved és tűrj urat I)öhr.72.
az ö gonoszságaiba megkeményedék, kétségbe esek, gonosz halállal
hala meg, kárhozék. .L. több példát kivált a zsoltárokban. Rövid ellen-
tétes mondatokat Döhr. 301. 302. a szentháromságról ugyanott : mi-
nemű attya olyan fiú, olyan szent lélek attya, teremtetlen, fiú teremtet-
len, mérhetlen attya, mérhetlen fiú, mérhetlen szentlélek stb. Döbr. .50, 67.
6. Moiuloniánijid ssoh/áló Jcfign vagy más kevéssé tárgyas ig.e el-
hagyatik, mint közmondásokban, feliratokban és más elliptikus beszéd-
ben : hazudsz anya, hazudsz, mert nem úgy mondotta teneked ; de a
hol ö ott te,. , .ahol te ott ö Érd. ölO. úr ti veletek I)C. 4. 8. uram énne-
kem sem hamisságom sem bűnöm Döhr. 117.. én idvességem őtőle Döftr.
120. ha hóival én ágyamon (valék), rólad emlékezem vala Bohr. 121. én
úr, te niegvígasztód Jord. 43. ő tisztessége mindenkor én számba. , .
úrnak szemei igazokon és ö füli ö imádságokon stb. Döhr. 81. 82. Ke-
ressenek eledelt, mert itt hol mostan (állnak) puszta hely (van) Jord
5.54. quia hic in loco deserto sunius Y. — nem a lélek a testért, de a
test a lélekért Érs. 528. mit te hozzád ? quid ad te ? Jord. 702. 703.
Uram ez kedeg mit ? (akar) u. o.
7. Tái-gyúl vagy általában határzóúl szolgáló névből igét formál-
nak, hogy az ige tái'gyassá legyen és így egy szó fejezze ki a cselek-
vést és tárgyát stb. így : kincsez : kincset szerez Mc. 2't. fiaz : fiat szül
Döhr. SOS. essez : esőzik, eső esik (így eredetibb) Döhr. 491. be-
319
keszkeiiődött apácza T("/. y.9i. szereiicséz : szerencsét játszik, koczkát
vet Döhr. 470. eltestesül: testté lesz J'Jrs. 560.
99. §. Érzékiség vagy osszerűség.
A középkori m. stilcak tulajcloiia végre a közvetlenség vagy érzé-
kiség. A régibi) nyelv í'iltalábíin érzékiebb szólásokkal él, ilyekkel
gazdiig ; az újabb nyelv mindég elvontabbá fejlik A természetben élő
s általában érzéseiben élő ember közvetlenül fakadó érzései szerént és
a természet segitségével, utánozva, ad neveket a dolgoknak, érzései
bangjain nevezi meg általában gondolatait; eszeiént beszéde érzé-
sekkel és utánzó bangókkal teljesebb; viszont a mint l(>l)btöbb tárgya
lesz a gondolkozásnak, a melynek az érzéssel semmi vagy kevés köze
van, annál többet nem nevezbet úgy el, annál kevesebbet gondol a
beszélő a természetbeli, vagy emberből fakadó bangókkal, annál kevésbé
lesznek ezek is alkalmasok az ő gondolatai jelelésére. Tebát mind
kevesebb s utoljára ritka lesz a beszédben az olyan szó, mely az ősi
formálódás, vagyis az érzés és utánzás jelét bordaná magán.
Ebhez kéjDest eleinte, vagy a nyelv ifjabb frisebb koréih^nérséhileg
jclvliinl-. ábrázolunk, utánzunk, közvetlen elnevezésekkel élünk ; utóbb
messziről, nem az érzéstől vagy érzéki dologtól vett hangzatokkal,
tehát dvonian jvlelüvl'. Csak jelelünk, nem ábrázolunk vagy utánzunk.
Nagyobb fejlettségű, magas igazságokat, szellemileg fontos isme-
reteket tételeket tolmácsoló nyelvezet nem birhat, legalább nagy mér-
tékben vagy főkéiben, azzal a tulajdonsággal, az érzékies jelelés ezen
eszközeivel. Lehetetlen, hogy minden elvont fogalmat atermészetből vett
kép vagy vonás, vagy hang által terjesszünk elő, úgy mint némelyeket
lehetséges. Van lélek (leh-) szellem v. szellet (szél-) tapasztalás (rapint,
tapaszt: tapasztal) és néhány más. De van: ész ok elme erő ügy jó rósz
vég öröm üdv ért érez él stb., melyeket nem az anyagi világból vett, nem
tudjuk hogy állitott elő a nyelvalkotó szellem, és így alig állilhatni
elő ma már csak kicsiny számban s valamilyen szabatossággal is (V. ö.
erfahren, verstand, erinnern stb.) Legfeljebb alkalmi és múlandó liasz-
nálatra, sohasem tökéletes metaphora vagy efféle által ; csak a kapcso-
lattól értelmesítve és mindég tökéletlenül, ha más szótúl nem vetődik
rá világosság.
De bizonyos, hogy a mely nyelvben több az érzékies és mégis
szabatos és eszmékhez is kellőleg alkalmas szó, az szebben szól, erő-
sebben és töljbekre tesz hatást, közlekedésben inkább eléri czélját, —
másfelől erősebben gyökeredzik a beszélők lelkében ; nemcsak az
320
emlékezetben, de az érzésekben vert gyökeret és ezekben fogódzik,
tartósabban megmaradnak ősi formái ós szavai. Ellenben a nagyon
elvonttá lett beszéd, melynek szavait mind megegyezés szülte csupa
emlékezet tartja fenn, mind kevesebbeknek szól, feladatától mind
messzebb távozik, mind nehezebbé teszi az eszmék eredetéhez közele-
dést, ahhoz alászállást vagy emelkedést, az ősi érzéki tartalom meg-
érzése által. Ez pedig szükséges akkor, midőn a tudomány mindinkább
tárgyiassá lesz, mindinkább a földi dolgok reális megesmerésére
törekszik, sőt az eszméknek anyagi vagy érzéki eredetét kutatja, —
s midőn a szellemi élet alapjait a nép meg a vad népek érzéki életében
is keresi.
Bizonyosnak tarthatjuk, hogy a mi középkori nyelvünk, midőn a
vallásos, kivált eikölcsi nemesebb élet fogalmaihoz idomult és ezeket
tolmácsolni kezdette, sok oly szót idomított mely nemcsak akkor volt
kifejező szabatos és ügyes közlője az ismereteknek, hanem mai időben
is megismerést érdemel és természeti eredeténél s alkotásánál fogva
tanulságos. Méltó e tekintetből is röviden megtekinteni az eddig ismer-
tetett nyelvkincset.
Ha az ember erkölcsi életét mozgásnak, haladásnak, — a keresz-
tyén eszmék szerint való tökéletesség felé utazásnak s zarándokiásnak
nézhetjük és így nézték a középkori írók és szóformálók is: látjuk, hogy
érdekes elnevezéseket vehetni és vettek is a mozgás különböző irányá-
tól, módosulásaitól. Természetes vala egyenességnch nevezni az egyenes
irányban járást, mely ide-oda hajlás nélkül (félen vagy részre hajlás)
igazságra, méltányosságra, tehát egyességre is vezet (ezt jelentette).
Ehhez képest szintoly természetes visszásnak (vissza vivó, v. vonó,
viszhadagos stb.) nevezni a természetes és törvényes vég végezet (czél)
ellenében haladást, cselekvést; to\Ahhíi féhnJiajJámaJc tántorodásnaJc
botránkozásnak (boti-) az eltérést vagy akadályba ütközést, — hudusás-
nak tétova s^egőclésneJc (vagy szökdelés? szegni : törni) a kétkedő,
habozó, nem biztos vagy ellenkezőleg igen is merészen ugrándozó já-
rást testi és lelki értelemben ; továbbá cstiszó-má-izónalc némely állat-
fajon kivűl az embert és az akkori felfogáshoz képest a tudományt is,
melynek elébb istent, azután a földi dolgokat kellett volna, az egyhá-
ziak szerint, megismernie és még is hajlandó volt itt ott előbb itt alant
a földiekkel foglalkozni ; — majd repesöknelc nevezni a madarakat, sze-
gödelmesncli a ki megszegi vagy megtöri, elfordítja az igazságot vagy
eltér annak útjától.
És ha külső cselekvésben lehet ábrázolni az ész muukáit, nem
méltatlan figyelmünkre, ha törlitőnek (rövid törzse : tori BiJhr. 70. 100.
321
s ez nem törl-e7) az az simítónak nevezi azt, a ki képet faragványt (Iml-
vány, szobor) írást (festés is) igét l»eszéil(;t verset könyvet szentbeszé-
det (1, f.) csinosítva simítva készít. Nem méltó elnevezés ; de együgyű
felfogáshoz képest természetes. Attól veszi ez az elnevezést, a mit lát,
vagy általában érzékel. így méltó kikeresni a természetes származást
és így az ősi érzéki alap-jelentést, etymont, az ülatozáslan, mely szag-
lást tett és az illó illat- tehát illanó szaggal van kapcsolatban, — a
döUi/cséghen, mely ha idegen szóval egyformán hangzanék is, de a dől
dűl düllyed, kidüllyedt dölyfös stb. szók által jelelt magatartásra czéloz
(V. ö. pöffed pöffeszkedik puffadt pofok püífös tájsz. és hül, szája hűlt,
hüledez : hiile vagy hülye, — dagályos : dagad feldagadtak deged
degesz dúcz stb. — dúz : duzmáskodik Xa'/. 2272. duzmad duzzad duhad
stb.) ösztön a vele itt egyértelmű ösztökére, üreskedés ireslccdés: üresre,
mely hiú hiúság hivalkodás-sal igen egy értelmű (lat. vacuus vaco ; va-
nus.) í^l^ az eszi'csz eszi-Cí>Z(:s észvesztő QváokQ'ienXe'S.z összeveszéssé, mely-
ben az elveszt vagy vesz értelem módosult. — Érdekes nézetre vezető-
dünk ha meggondoljuk, hogy a ma általában állatoknak nevezett élő
valókat e korban lelkeseknek (animál) mondják (lelkes kWsLiFest. 3S5.)
— az oszlopot kölábnak, a barlangot kőlyuknak (barlanglakó : lyuki),
a rühet vagy inkább eves sebet scnnyrdcgmk (senyved sauyar), a csúfo-
lást, talán szorosan héber után, vagymaiasan is, /ői^zí/a/ásnaZ: a lakomát
talán gúnyosan tőHözésnck, az imádást sokszor esésnek (leesik előtte,
térdre esik, neki esik), a csatlakozást, társítást csonkolkodásnak kúcsol-
kodásnak^ kelencsözésnek (kelencsözése a szeretetnek Erd. 223 ; kilincs :
zár) hozzá fonal ojt áss íd \Rgy foncdodás -ságnak (fonódás), a bűn rútsá-
gát dohosságnak stb. nevezik. És a patakot csergetcgnek. a szédelgést,
kcrgetegnek (1. f. ma : kerge juh, keringő bolond), a föld nedvét
és iíjúság erejét: zsírjának, a felnövést emberesedést : felinasko-
dásnak stb.
Sok ily érzéki szólás a vallás-erkölcsi életre tartozók közt. így
mondanak, mint láttuk : világi enyves életet, bűnbe iszamást, földnek
mohát és dohát, világi hangosságot vagy zengést, vigasságtevő álggókat
és edényeket, melyek által az ember mrgzajosú'. És mondják a pusztát
kietlennek, a magányt egyeit (nnclt, a szárazhelyet vizetlennek, a lázbete-
get (?) leletezettnek (hideglelő is), az absolutiot ódozatnak búcsúnak,
az erkölcsi romlást elfedésnek, az elromlottat tévedtet : útavesztönek
útavesztettnek, a kifejtést tudományban : kihámozásnak, fejtegetést ha-
sogatásnak (1. f.)
Érzékies felfogás és elnevezésbeli természetesség lehet az ilyek-
ben : csokik vagy csökik, elhomlolása városnak, iklnni : hátra iklani,
IMRE S. : MAGY. NYELV TORT. 21
322
ünség iiisfg (1. f.) iiihely, regez kiregez nyilat mondást (regez) megloshad
roshiid amaz : Kesz-th. 92. 419. Kulcs. 91. túrgjagozó emlők, stb.
Figyelembe ajánlhatók ily érdekből még ezek :
agyarkodni Virg. 72. bába hir beszéd Erd. 18. baml bcbaml bonyol
Érd. (l.f ) bojtás, véteknek bojtása (1. f.) Érd. 104. búdosóelme (1. f.) cse-
metésűl csemctézik Ffst. 234.237. csepke ; cseplesz, csepez (1. f.) csit-
tenet : hallgatás (1. f.) csergeteg (1. f.) dagadók ^tagadai" : belső részei
Jord. 708. egybe csonkolkodtak Dom. (1. f.) epeség : epedés, bánat
Ers. 267 esti varjú : bagoly (varjú : madár) 1470. faragtál hajnalt,
napot Döbr. 140. testnek elfeslése : bomlása Be. 160. Doni. 142. e vi-
lágtól elfeslés : elhajlás, távozás. Pecr 87. fő fedél v. fédel : kendő
llarg 12. Érs. 131. fualkodott tudomány Elír. 109. fúall érczböl iste-
neket Jord. 104. halál fúldalagja : fúlánk (1. f.) fertezetes ház : bor-
dély Corn. 404. gyöngyöcske : rügy hajtás bimbó a fán (1. f.) Érd. 379.
gyöngy ér madár (1, f.) foly : fut Érs. 547. 580. Be, 60. (folyó : futár)
gegő : gőg : arrogautia 1470. güggése a madárnak iVf/. 58ö.ha-val fogad
stb. (1. f.) hasogat il. f.) I)ehr. 508. Éis. 339. hurok : viscera Y. Be.
106. hóival hóval, virradattal (1. f.) irrengés : dolus V. Dilr. 31. keren-
gés beszédben Erd. 189. kerengő : átrium Be. — könyöklés : cubicu-
him Döbr. 18. kőeső jégeső JDom. 204. lélek szemet vőn : refocillare V.
(V. ö. vérszemet vet, szerszemség XVII. százból) Jord. 3^2. lejtés „jcj-
tés" táncz Jord. 472. lágyak; finom gyenge ruhák (1. f.) Mc. 123. Erd.
107. moh ; földnek mohából teremtetett Érd. 16. 555. mennydörgő Ers.
5')8. nyakát szakasztja É]>d. 429. nyűni szakállát; tépni Pecr 23. öklel:
szúr WinlJ. 119. stb. orra orozatja a hadseregnek (1. í.) Ní^z. 22. stb.
odva kőnek Jord. 72. potyog ,.pogyog" vakmerő szóval Corn. 263. rág-
ván szólni : rágalmaz Érd. .572. remíil rezzed rezzeszt réogat stb. (]. f.)
megrongál : dorgál Debr 550. roshadatlan Kriszt. 12. sebbel Érs. 15S.
sogorg : sugorodik Wir//.l 206. szegetlen törvény (1. f.) szörnyű : rut
deformis 1470. (1. f.) megtalpall : supplantare (1. f.) Be. 197. űzés :
tisztességre ű. 1470. ízi- (1. f.) elvakar : eltöröl Horv. 10. vet, helyet
V. : készit Me. ICO. szerencsét v : sorsot Döbr. 441. vetött asztal Ksz.
271. okot vet (1 f.) Érd. 14. törvény vettetik : tétetik Érd. 103. barát-
ságot vet Ke.iztJi. 126. vált : utánok válta és megfogá Jord. 333 vir-
longás virlengés (1 f.) Jord. 274. vetekedés (1 f )
Különösen a vallásos képzelődés alkotott sok ily érzéki metapho-
rás szólást, melyeket a mieink is lefordítottak vagy utánoztak. így a
poklot kénkővel égő tónak tartják és nevezik s néhol : tóba szállni, po-
kolra jutást jelont. Néha igen kisszeríí Ízetlen anthropomorphismussal
élnek, például ilyekben, először kell könyörgetni az úr istent, hogy az
323
ő bemarkolt (-wlt) avagy beragasztott száját ajakát megnyissa. Ér.^.
3(>6, Ilyen az elöl^bi ékben is van elég.
Ezekből és az előbbiekből könnyű kiválasztani az érzéki eredetű
neveket és igéket ; a metapborás kifejezéseket, melyekből néba műszók
vagy állandó elnevezések lettek, másszor csak múlólag alkalmazódtak
(bűnnek doha, sonkolya stb.) Továbbá az ősi gyermekies elnevezéseket
(könyöklés : szoba, öklel stb.), azokat a melyek helyébe nem tudni mily
okból, ha csak nem idegen szók utánzására, vettünk be idegeneket
(kőlyuk, áros, míves stb.) De találunk máig megmaradtakat is, és életre
méltókat (dagály, okot vet, törvényt tör. stb.)
Evvel némileg ellenkező irány az, melyet a bibliai és más nyelvek
divatja szerént ezek az írók követtek, midőn egy összerűbb név helyett
mely cselekvőt, tényt vagy tulajdonságot (melléknév) jelentene, egy el-
vontabbat (főnév) alkalmaznak. Ez a szokás honosíthatta meg több
mással együtt (tudván tud, halálnak halála stb.) legalább egy részben a
mai de szűnni kezdő népies gyakorlatot, mely szerént mondatik : szerel-
mem eh. szerettem, szeretöm, halála: halálát okozó stb. Tehát elvont az
(isszerű helyett, abstractum pro concreto. E korból legyenek példáink :
én setétség vagyok, de te fényesség Ers. 408. ki vagy felséges jószág Czccli
28. Ferencz volt népnek utálatja, embereknek szemérme : csuíja Ehr.
20. a mi lelkönk bővösökuek szégyen gazdagoknak utálat Fest. 73.
idvezlégy. .mi életünk, mi édességönk és mi reményönk Fest. 138.
Altalán e kor nyelvezete, az utóbbihoz mérve, nem világosán ok-
tató, sokszor iidvább zavaros felfogást mint értelmi világosságot ter-
jesztő. Okait fentebb előadtak. Az ismeret tárgyai, tételei nincsenek itt
szabatosan előállítva, fontosságok szerint kitüntetve megjelelve, mű-
szókba foglalva melyek k(>rűl biztosan foroghatna az elmélkedés. Ho-
mályban tűnnek élőnkbe a tudományos nézetek s egyes tárgyai el van.
nak rejtve vagy vegyülve. Oly virágok, melyek tisztán rendben nem
szendélhetők, csak itt-ott összecsapzott füvek közt zavarban. Az írók
nagy része, — voltakép nem írók, csak egyházi szónokok, tanítók, —
nem is voltakép tudomány, iiikább kegyes elmélkedések, érzelmes taní-
tások, erkölcsi történetek és mondák, gyakran erőlködve bölcselő fejte-
getések előadói. E végre igyekeznek érthetőn, de még inkább érdeklőn
szólni ; nem annyira feljebb emelni felsőbb eszméket megértetni, min^
a vallásos képzelődés szüleményeit, megsejtetni, megéreztetni a hallga-
tókkal. Ezért kellettek a tárgyias, testes szólások, melyekkel a közönség
megelégedett, melyeknek hiányát, hatások gyarlóságát ők magok sem
tudták vagy épen nem vették tekintetbe. De az ő szavaik a m. nyelv
fejlődésében íigyelemre nagyon méltók.
21*
324
A nyelvtudomány kezdete.
100. §. Reflexió a nyelvre. Szógyűjtések.
A középkori író, követvén a bibliai szokást, szintúgy az ó- mint
iíjszövetségi könyvek szokását, sokszor gondol a személy- nép- és hely-
nevek, kivált az előbbiek eredetére, ősi természetes származásával
kapcsolatos legértbetőbb, igazabb jelentésére (etymon). Alig mellőznek
ezek az egyházi írók egyetlenegy jelentősebb nevet, hogy magyarázatát
néha többféleképen, előadva meg nem kisértenék. A középkor némely
írója mestere volt ennek. A VI. VII. százban élt Isidorus hispalensis,
ki fejtegetéseket adott a népek eredetéről, clneveztetésök okairól, va-
lódi értelméről, — és müve, a mi időnkig követett tévelygéseiről máig
is nevezetes. Magyarázták a mieink is, természetesen külföldiek után,
nemcsak Jézus nevét, a biblia szerint, hanem a szentekét is, — mint a
stilról szóló szakaszban előadánk. Mondhatni, a nevek eredetének és
kapcsolatainak fejtegetése egy részét tette azoknak a prológusoknak,
melyeket az ó-szövetségi írók munkái előtt olvasunk. így találjuk a
próféták neveinek magyarázatját az illető könyvek előtt Be. 201 213.
231. 238. 246. 258. 264—266. stb.
És midőn így lehetőleg minden embernevet s néha mást is, értel-
mezni, értelmesítni akarnak, mely névnek megmerevűltsége, elszigetelt-
sége miatt köz értelme nincsen, — tehát a tulajdonnevet köznévvé teszik,
mintegy azt akarják, a mit az ujabbkori philologia teszeu, midőn minden
névnek ősi értelmét, tehát eredeti szülemlését keresi, — a mit a biblia
is, de Homér is, midőn Odysseus meg Astyanax stb. neveit keresi. .
Tehát az ősi nyelvalkotás nyelvérzés functiójára, állapotjára akar esz-
méltetni.
így a debr. c. magyar írója az eredeti nyelvnek nyomán értelmezi
többek közt a wartir szót, mely értelmezést, egyet a sokból, méltó lesz
nagyából ide Írnunk : „ .lássokmeg micsoda ez ige („yewge") martyr \
mert igen gyakorta halljok az misébe, az imádságba és az predicatióba;
martir martir (így). Immár ez ige (^„yghe") szintén magyer szóvá vált.
Azért ez ige magyer szó-e, avagy dyak szó-e, reá feleltetik, hogy sem
magyer szó, sem dyak szó, hanem gereg szó. magyei'ól úgy értsed,
hogy tanó. .dyaky nyelven mondatik : testis Dchr. 520 — 527.
325
Az Érdi c. fordítója, ki a „riidis et rustica nostra gens bungara"
számára fordít, nehezein munkáját, bizonyosan a nyelvbeli nehézsé-
gekre gondolva, de semmit nem említve, — azonba isten nevében
elkezdi még is, magát előre mentegetvén, hogy csak az eláradni
kezdő eretnekség miatt dolgozik. A nyelvre tovább nem eszmél ; a ne-
hézségeket, a két nyelv különbözéseit s efféléket épen nem mondja-
Hogy legtöbben érezték, mennyire nem csekély dolog az idegen szókat
jól megértejii és hiven megértetni, tanúsítja az, hogy sokszor egész
nyomatékkal emlegetik némely szónak ^.magyarságát" : magyarázatját
— és hogy sokszor meghagyják az idegen szókat, még többször lati-
nosságokat engednek meg magoknak.
A nyelvre való reflexiót v. eszmélést jelenti a mit a kettős szollá-
sok kisértgetéseiben tapasztalunk (1. Stil.) ; mikor vagy idegen mellé
hazai szót, vagy régi mellé újabbat, szokatlan mellé szokottab-
bat tesznek, — vagy mikor kivált a szók alakjait így próbálgatják, ta-
lálgatják. Az előbbiekre legyenek példákúl : jószág mellett : jótét, por
(poritás) : feddés, sennyedeges : riihes, állat : mivolt, áld : jól mond,
apróság : csúfság, beteg : kór, csónak : halászó hajó, fog : garádics,
gyapon : gerjed, hagyap : pök, igye : peri, vagyok : javok, vall : bir. .
Az utóbbira, az alakokban válogatásra : szerebben : jobb szerrel, id-
vezlé avagy idvezlette (igék idői), kivel vagy mellyel (a személy- és
dolog jelentő névmások), kiről avagy kivel élni (ragokat cseréli), meg-
óldoztaték avagy megoldoztatak (igenemek), mi leszen rólonk avagy
minekönk (ragok), egyéb ágyát soha sem tudom és nem tudok (tárgyi
ragozás), meggyünk és mit tegyünk stb.
Csak az néha a baj, hogy nem könnyű megállapitni, melyik áll
elől, a jobbnak nézett és nézendö-e vagy a másik. De ha oly szó áll elől
mely bizonynyal régibb, (val : bir, gyapon : gyújt) akkor már tudjuk
mit gondoljunk.
A stilról szólván említettük az alliteratiókat, melyeket nem csak
a néptől eltanultak, hanem magok is szaporítottak. így az alliteratiós
ikerszókat, elmés czélzásokkal talált szólásokat. Ezekben megint a szók
értelmének keresése, eredetöknek sejtése s arra eszméltetés rejtezhe-
tik. így midőn egy író mondja : testemnek szőrei megs^öínyüdének
(1 Stil) ; másik : merjed meg Moyses és esmérjed meg (1. u. o.) biztosan
állíthatni, hogy a magyar lelkű elmés író a szörmjü szónak a szőr bor-
zadásától, az ismerésnek a méréstől származására gondolt (mint egy
utóda a mi időnkben !)
A morálhoz és vallástanhoz való szósorozatokat említettük. Van
még egy több reflexióval készült bár i)arányi sorozat a jogi és egyéb
326
szólásokból, melyek talán egy világi tisztviselő tolla alá gyakrabban
jöttek. Egy ilyen Nt/írMUai Tanidsiól kevés ily szót foglal magában és
a m. Akad. Értesítő 1847. 521. 1. található. Ilyen szók: gyalog út : arta
via, byt ember : beit, kerengő : átrium, válság : commercium, főal :
auriale, birodalom : babena, szántók : coloni, nebezék : pondus, íel-
bitö : scbismatikus, kamaz : sylveus, gerjed : saevit, vizsla : clancula,
varázslás : auguriiim, pelpb : blaesus, fial : privignus stb. Vagy
kevéssé ismeretes, vagy nem teljes jelentésökkel feljegyzett szók.
Többet ér az a szójegyzék, melyre itt mint nyelvtörténelrai kút-
főre hivatkoztunk. Ez 1470-ből ered és megjelent a 71/. 7v'ö)/7/í-6£vw7í!
1883. folyamában. Itt már sok és a vallásos és jogi életben fontos szót.
szólásformát, sőt mondatot is találunk, melyek más homályos eredetű
szókra is világot vetnek. De itt is van sok szabad, az ősi és ismertebb
értelemtől távol járó visszaadás és tökéletlen értelmezés. Gyakorlati
czélú lévén a nyelv törvényeire nem gondol, annak elméletétől mesz-
sze jár.
A renaissance idejében a m. király udvarában élt idegenek fog-
lalkoztak a nemzet eredetével, történetével stb. de a nemzet belső
szellemi életére tehát a nyelvre is kevéssé gondoltak, mint a néptől
is távol maradtak. Egyetlenegy akadt, ki a m. nyelv természetére némi
figyelmet fordított és erről megjegyzéseket tesz. Ez Galeotfi Marz'w^
a ki De sapienter. .dictis et factis Iv.-Mattbiae ez. munkája XVII. XX.
czikkeiben a m. nyelvről mond egy-két észrevételt. Említi, hogy a m.
líyelvet müveit és műveletlen osztálybeliek egyformán beszélik. Ez neki
azért tűnhetett fel, mivel talán az Olaszországban divatozott latinnal
szemben az abból alakúit „lingva vulgáris" -ra az olaszra gondolt vagy
ennek tájszólásaira. Említi azt is, hogy csak a XV. százban kezdtek
magyarul irni „ungaricus sermo nostra primum aetate seribi coepit,"
így gondolták más külföldiek és a hazában is általában, mig a lap-
pangó kéziratokat nem ismerték. Azt is megjegyzi, hogy ..hungarorum
lingva non facile seribi potest," mert a hangnyomat vagy ékezet legki-
sebb változata által változik a jelentés. Például felhozta az u kiejté-
sét, mely az ajakak (?) különböző tartása által különbözővé válik : hozzá
teszi, hogy e szerént négy u van (u ú ü ű?) Különben a nyelvről, hihető,
neki is olyan véleménye volt mint .barátjának Janus Fahnoninsnuh
és az Érd. c. írójának a népről : „gens rudis et rustica." — Megjegyzi
még, hogy e név : Olasz ország két szóból áll, nem mini Itália egyből,
hogy e nyelvben sok latin szó van : mit chercss ? : mit keiessz ?
és szláv is.
327
101, §. Az első magyar nyelvtan.
A múlt íszázad óta elterjedt nálunk az a vélemény, bogy az első
nia^nyar grammatikát Jauiis Fannonius v. Ccsírtr/e János az ismeretes
liécöi püsi)ök és latinista költő irta Erre a véleményre alkalmat adott
Uaranyai Decsi Jánosnak, a XVI. század végéről való jeles törtéiiettu-
dósnak és írónak s közmondás-gyűjtőnek egy nyilatkozata, melyet
15'JS-ban Telegdi Jánoshoz írt levelében (közölve Bod Péter Athénása
előszavában) olvasbatni. Ez így szól : Janus ille Pannonius episcopus
(piinque ecclesiensis, nostrorum poetarum celeberrimus. .non erubuit
grammaticam liungaricam conseribere. Quam si majorum nostrorum
negligentia non amisissemus, liaberemus certe quo in hoc quoque etudii
genere gloriaremur. Ez volt volna az első magyar nyelvtan, melylyel
hazafias tudósaink dicsekedni szoktak. De hogy ez valóban létezett-e,
más szóval, hogy az első magynr nyelvtan-író Janus Pannonius
volt-e V arra nézve következőket jegyezzük meg és ajánljuk figyelembe.
1. Decsinek 1598-ban, Janus Pannonius halála után liG évvel
kimondott véleményét, melyet emliténk, magokévá tették többen ; ezek
közt Csécsi János grammatikai Observatióinak kiadója Brcvcr 1708-ban,
ki hozzá adja, hogy talán ez lett volna az a m. nyelvtan, melyet 3Iis-
/.-olczi István lG70-ben Molnár AJhcrhuk kiküldött, melyről kisérő leve-
lében ezt írja : „grammaticam hungarico latinam en mitto, quam in
juvamen tuae grammaticae exoravi a quodam nostrate." E sorok elébe
bocsátja Bréver P. Pápai szótárához csatolva végül Csécsi Observatioi-
ban, h( gy Janus P. grammatikát írt, mely szerzője halála után elveszett
„uisi forte ea fuerit, de qua Miskolczi ad Alb. Molnár scripsit" stb.
vagy is az a melyet kiküldött neki. A kiküldést említi Bod Fétcr is (At-
hénás 35G 1.) de Bréver gyanítását mellőzi.
Bréver a mit mond gyanú után mondja, Miskolczi nem mondja,
hogy a küldött grammatika ki műve, csak azt említi, hogy nehezen
tudta megnyerni — exoravi a quodam nostrate — s hogy Molnár gond-
ját viselje, ha visszatér tulajdonosának visszaadja „Dabis operám ne
amittatur sed a te reduce pristino possessori restituatur." Egy szóval
sem czéloz szerzőjére; csak Bréver gyanítja a szerzőjét minden ok nél-
kül. És feltűnik, hogy bár elszámlálja (P. Pápai : Dictionarium hung.
latinum. Bod Péter kiad. 1782. végén: praefatiuncula editoris raoderni)
a nyelvtan- és szótár-írókat, Sylvestcrt csak egy szóval sem emliti;
és ebből következtetjük, hogy nem ismeri. És így a könyv csak úgy
lehet Sylvesteré (Johannes Sylvester Pannonius) mint Janus P.-é, —
328
annyÍTal inkább mivel a két könyv czíme : a Janiis P.-é mely itt és
másutt említtetik és a Sylvesteré. melyet jól ismerünk, csak két éjien
nem jelentős betűvel különböztek. Amaz gr. bungarico -latina, emez :
Lungaro-latina. Miskolczi felismerhette volna Sj'lvester munkájának
szerzőjét mely a czímen ott áll, meg az ajánló beszéd (Ad Theodorum
filium epistola nuncupatoria) tartalmából is világos és a benne foglalt
viszontagságok miatt érdekes ; de hihető nem volt rá gondja. Nincs
semmi jele, hogy a szerzőre gondolt volna. És amaz csak kézírat lehe-
tett volna még ekkor is; nyomtatványnak nyoma nem veszett volna így
el. Emez nyomtatvány volt. Nem hihetőbb -e, hogy nyomtatványt küldött
nem kéziratot, mely miután 1598-bau már elveszettnek mondatik, ott a
JSIislcolczi társainál vidéken hogy maradt volna meg ? holott a középponti
könyvtárakban Janus feleinél eltűnt, emlékezetben sem maradt, — s na-
gyon mellőztetett ha a szerző halála után 140 év alatt sem nyomatott
ki. És lehetséges-e, hogy Mohtár A. nyelvtana előszavában meg ne
említse a tőle használt grammatikát holott így szól : „ego verő
quem sequcrer. quemque fugerem, habebam prorsus neminem" És elbe-
széli, hogy hozatott meg, lehetőleg minden magyar könyvet a hazából stb.
Vagy ha ebben, mely 1610-ben jelent meg, az 1610-ben küldött köny-
'^'et nem használhatá s említheté, hogyan nem szótára másod és harma-
dik kiadásában V Nem lehetséges, hogy Miskolczi küldeményét nem
is kapta. Arról gondoskodott az ő aggodalma.
2. Janus P. munkái nagy gonddal gyűjtettek össze ; átvizsgálták,
többször kiadták, töredékeivel, leveleivel és a juvcniliálkal együtt. S
mind ezek közt semmi nyoma, sem emlékezete a nyelvtannak. A Teleki"
féle kiadás két kötetében legalább annak, hogy grammatikát irt, vagy
eífélét írni készült vagy hajlandó volt volna, semmi nyomát nem lel-
jük, csak a kiadótól azt. hogy az a gyanított grammatika elveszett-
nek mondatik (11. 237.) És alig tehetni fel azt is. hogy GaJfoHi, midőn a
magyar nyelvről elmélkedik ne emlékeznék meg barátja művéről, ha lé-
tezett volna. Ő Jáuusuál utóbb halt meg hat évvel (1478) ; alig hihető,
hogy arról tudomása nem volt volna.
Ha csak röviden tekintjük is meg Janm F. élete körülményeit,
alig tíiláljuk feltehetőnek, hogy ily munkával foglalkozott volna. A
Dráva partján (Művei II. 127. 128.) bizonynyal nem magyar ajkú szülék-
től származott, bái' anyjának s némely rokonának neve eléggé magyarul
hangzik (ha nem az is), sziavon eredetűnek mondja magát (Munkái I.
168.) Igen korán, már 13 éves korában, Olaszországba ment és ott élt,
ott élvezett és tanúit. A magyar nyelvhez semmi érdek nem csatolta.
Olaszországban teljesen mellőzte, pécsi püspök korában teljesen
329
mellőzhette, miután ennek vidéke nagy részt idegen ajkú népességgel bir.
Megvolt a m. nyelv nélkül, idegen és előkelő, pajíi. és tudós körökben,
mint megvoltak a külföld academiáin, a német és hollandi néptől egé-
szen elszigetelve azok a prot. theologusok, kik pedig ott néha éveket
töltöttek, mégis egyedül latin nyelven tunultak és leveleztek stb. és
épen úgy, mint a mi századunk elején és azelőtt egy némely főpap és
főtisztviselő, kivált ha idegen eredetű volt. A magyar népi nyelvre, a
m. nyelv mélyebb ismeretére gondolni nem volt okuk, legalább nem
érezték, hogy volna. Az ő lelke is Rómába költözött, rómaiasan érzett;
még juvcniliáit is latinul irta, szerelmi vágyásairól és kalandjairól.
Olaszból fordította' szerelmi verseit (Munkái I. 12. f, 133. Korányi III.
17.) ; hogy a magyarra gondolt volna, semmi jele.
3. Ebből következik, hogy nyelvtan-írásra nem ösztönözte a ra.
nyelv szeretete, annak olyan mély és gondos ismerete, tanulása. Nem
ismerte úgy, hogy szerethesse, és a családban és nép körében nem sze-
rethette meg úgy, hogy tanulni vágyódjék. — Vagy tudós társai kedveért
írta volna, kik a nyelvekről gondolkoztak, azokat összehasonlítgatták s
fordítgatták, a nyelvek eredetéről inductiót kezdtek csinálgatni. De
hogy a magyarra gondolt volna valamelyikök, legalább azt Janus és tár-
sai levelezéséből nem láthatjuk. Pcfraycu jegyzeteit régibbről ismerjük,
de az gyakorlati czélból készült szójegyzék, grammatikától oly távol
áll mint Bálhi hasonló szógyűjteménye, — mely magyar szók sorozata.
Ilyen fordul elő több is, de a nyelv rendszerét tárgyaló könyv vagy leg-
alább ily czélú jegyzetek, nehezen. Effélét akkor szoktak írni, mikor a
nép érdeke szükségessé teszi, mikor átalakulás nagy időiben vallásos
vagy másféle ismeretek szélesebb korbeli elterjesztése válik szükségessé.
p]zt nem a XV., hanem a XVI. század, a reformatio százada tette. Er-
clösi megmondja miért írta grammatikáját ; ebből megérthetni a dol-
got. Latin nyelvre és líitinm/elven a kor tudományára, theologiára akart
gyermekeket tanítni a magyar nyelv segítségével ; tehát ennek a nyelv-
tannak sem a m. nyelv a fő vagy egyedüli czélja. .Molnár A. nyelvtana
egy magán kedvtelésért nyelveket tanulni (inkább ismerni) vágyó feje-
delem, de hiszem nemzete számára is készült. Erdösi és Mohuír taní-
tók voltak. Ily hivatása, foglalkozása, czélzata Jamisnah nem is gon-
dolható.
4, Sok adatunk van, hogy legalább szellemi felsőbb életét vissza-
tükröző müveiben idegenséget tanúsít a hazai szellemi élet iránt ; az
itt való nyelvet, mely a műveltek közt forog, tehát a hazai latin nyelvet
barbárnak, hitványnak tartja; a nép- nyelvekről pedig nem is emlékezik
mint érzelmek tolmácsairól. így :
330
Adrianiis Wolfhardus Transsylvainis neve alatt magáról írt ver-
sekben fordul elő ilyen :
A'ivebam dum fata dabaut sine crimiue quondam
Qua tluit Ister aqua, iiatiis, in Hungária,
Meque laborantem palriae scahrcdhie lingvae
Suscepit i)lacido terra latina sinu 11. 250.
(Kérdés, hogy a scnhredo : darabosság, által a magyar vagy más-
féle, például szláv népnyelvre czéloz-e a latin költő : vagy a vad bar-
bár latínságra?)
Mcntegetődzik Galeotti előtt, bogy neki küldött versei roszak,
hogy nem az előbbiekhez hasonlók.
Nec te niirari nimium Galeotte debebit
Esse videbuutur vix mea si qua tibi.
Scilicet iugenio multuiu locus addit et aufert,
luter et est sub (pio sidere carmen eat,
In latiis S('rii)si fortasse latinius oris,
At nunc barbarico barbára in őrbe crepo
Hic Maró ponatur fiet lyra rauca Marouis,
Huc Cicero veniat, niutus érit Cicero I. 473. Epigr. XXXV.
Tribrachis poétához (álnév V) írja :
Vobis ingeniuni, vobis dedit ore rotundo
Musa loqui, exterui barbára túrba sumus
Nec geticum Pallas colit, aut Cyllenius Histruu),
Sed 2)haetontei brachia amoena Padi :
Istrum concreto vectai\teni praelia dorso
Mars colit et Mártis sangvinolenta Soror.
/. 80. lyujr. I. 49.
Másutt ismét hasonló szellemben :
Tu seribis grajo, seribis sermone latino
At tibi nos contra barbára dicta damus.
De itt is több helyen csak Galeottihoz szól, tehát csak latinul írott
versektől lehet szó, melyeket szerzőjök nem lalimtl az az classicai la-
tinsággal írottaknak vall
Táborozásban fordult meg s talán az idők szokása szerént ott
tartózkodott is ; és ott hallhatott magyar vagy más élő nyelven dalló
katonákat :
. . , altum
ebrius ante ignem carmina lixa canit I. 280.
Maga mondja hogy ily helyeken fordult meg :
331
Nunc Marti miles non Phoebo servio vates.
Obstrepit et iiiolli buccina rauca lyra Epiyr. I. 86.
Dalol leánykáknak is I. 305. V. ö. még Epigr. I. 35. 49. Az ilyek-
böl azt is merték gyanitani, bogy m. verseket is költött. De ezekből,
mint összes müveiből is az tetszik ki, liogy magyar szót ballott, magya-
rul valamennyire tudott ugyan, de lelke egészen be volt merülve a
renaissancc latinságába, abból Mátyás nép-szeretete, a m. közélet s
némely nemes kartársának, a magyarul predikálló papságnak s például
netalán ;i Katalin-legenda költői lelkű szerzőjének vonzó batása sem
emelte ki. Magyar nyelvtant, bármilyet is, de kivált e névre méltót tőle
várni képtelenségnek tartjuk.
Mellékesen jegyzünk még meg a kor ismertetése végett egy-két
vonást Janus írói működése közben tett nyilatkozataiból.
Mily barbárnak s felliasználandó valaminek tartotta a magyar
baza népét és a nemzet javát is, megtetszik például abból, a mit egy
belyen Galeottinak ír (Munkái II. 98.) „Musae tuae et facetiae bic inter
barbaros majora inveniunt premia quam domi. . .venisti ut doceas in-
doctos, exbilares moestos et te ipsum locupletes.
Mint fordítója egy némely görög szerző numkájának, nébol érezte
a latin nyelv szűk és szegény voltát. így nem találván szót a polyprag-
mosyne kifejezésére, ezt formálja : negotiositas (II. 72 ) és megjegyzi:
Sed baec et complura bujusceniodi velpropter necessitatem facile tole-
rabuntur, vei sieut illa Ciceronis Ixatdiido et hcalifas usu aliquando
emollescunt. Hozzá adja a fordításról : quodsi in totó opere dicendi
venustatem desiderabis, fac primum cogites quam aegro jn'ocedat om-
nis traductio ; tum quod nec orationesnec bistoriae tani diftíciles trans-
latu. quam scripta pbilosopliorum, in quibus si modo sententiam
recte verteris, magna felieitas est cetera non omnino insipida videri (ih.
74. lap.)
Gondolkozó, a nyelvről nyelvezetről eszesen ítélő író ; de sajnos
mindez nem a magyar nyelvnek volt baszuára.
5. Nem lehetetlen, bog/ itt a Sylvcster nyelvtanával van amaz fel-
cserélve, vagy is S. nyelvtana amannak tulajdonítva, — elsőben is oly
embertől, ki mind a kettőtől távol állott, korára és helyzetére nézve.
Erre nézve meg kell gondolnunk, bogy
a) a két név azonos a „Sylvester" kivételével : Joannes (Sylvester)
Tannonius. Hogy Janus P. is János^ az az Joannes volt. alig kell bizo-
nyítnunk. Maga is mondja, mentegetvén magát, miért bagyta el ezt, és
vette fel a Janus nevet.
332
Joannes fueram, Janum me pagina dicit,
Admonitum ne te lector amice nega.
Non ego per fastum sprevi tara nobile nomen,
Quo nullum totó clarius őrbe sonat;
Compulit invitum mutare vocabula cum me
Lavit in Aonio flava Tbalia manu (Opera I. 1 16.)
b) Mindkettő verselő volt, bár Sylvesternek nem volt a költés
Himyira fő érdeme és foglalkozása, mint amannak. (Emennek verseiből
láss némelyeket Révész és Dunkó róla írott munkáikban.) Annyival i)e-
dig S. különb volt, bogy magyar verseket is megkísértett írni és nem si-
keretlenül ; a mértékes magyar verseknek pedig ügyes kezelője, korá-
ban és sok ideig leghivatottabb szerzőié volt, (Mily nagyra becsülték
költőiséget ]. Dankó 49. 1.)
c) Sylvester élete és emlékezete elhomályosodott ; alakja máso-
kéval összezavarodott. Élete kis körben folyt le. Wittembergben tanult,
onnan egyenesen Uj-Szigetre jött; már 15H9-ban itt írt. Innen némi
zavargások vagy viszontagságok után Bécsbe hivatik és ott héber nyel-
vet tanít az egyetemen. Már 1544-ben ott találjuk. Egy ideig zavartala-
nul él, de utóbb egy pórlázadás családjával együtt elűzi, hihetően val-
lásos elvei miatt 1551-ben. Ettől fogva eltűnik s nem lehetetlen hogy
nem sokára meghal. Minden további dolga ismeretlen ; életét, munkál-
kodását is csak kortársai közül kevesen ismerhették ; mások csak távol-
ról és alig. Kevéssé ismerhette D<'csi is, kiről az elébb szólánk, még-
kevésbé Brérer a jóval utóbb élt kiadó stb. így a nagy szorgalmú Bod
Péter is tévedésben volt felőle és Kolozsvári Sercdéhj János csauádi
püspökkel zavarja össze, ki fordította volna a Nádasáy Tamás költsé-
gén megjelent bibliát ; az eredeti és igazi Sylvesterről vagy Erdösiröl
pedig annyira nem tud semmit, hogy ennek neve sem fordul elő az
Athénáshan. így lett aztán, hogy Sylvestert mindkét munkájától ok nél-
kül megfosztották, grammatikáját Janus P,-nak, bibliáját pedig K.
Sercstélyiick adván. Téveszti Veszprémi István is, a Biographia me-
dicorum nagy érdemű szerzője egy értekezésében „az első m. gramma-
tika szerzőjéről" ; nn'g végre Dniis bécsi könyvtárőr, a magyar régi
irodalom kutatója és Vallaszhj, már Conspcdusa első kiadásában
(1785.) tisztább és helyesebb nézetekre jutottak, legalább Sylvesterre
nézve, bár Janus grammatikájára nézve tovább is tévelyegtek s néze-
tünk szerént tévelyeg Bankó ma is. (1. J. Sylvester P. 54. 1.)
Valóban is S.-t összezavarni Janussal még könnyebb lehetett mint
Kolozsvári Serestélylyel (Serestély : Sylvester), és nem volt nehéz mun-
káit ezek közt megosztani. Könnyű volt kivált azoknak hallgatása vagy
333
nem vilúgos beszéde után, kik a XVI. század közepétől kezdve Bécstől
távol éltek és írtak a Sylvester munkálkodása jelesebb helyétől, hol
egyedül maradhatott fenn az emlékezete. Az elenyészett újszigeti iskola
sem tarthatta fenn a nevét, melyet a vallási viszonyok változtával Bécs-
ből is kienyésztettek.
És mily különböző ez a két alak ! A magyar népet és nyelvét nem
ismerő vagy korának divatja szerént, mellőző, lenéző olasz latinságú
főpap: és a nép nyelvét úgy szerető, úgy dicsérő, a népies elmemü-
vekre is szeretettel gondoló, meg grammatikájában hazájával foglal-
koz(j szegény hazafias theologus és tanitó. Mily kétes bár fényes jellem
-— hogy többet ne mondjunk, — az egyik ; mily tiszta és nemes a má-
sik. Sylvester midőn a közmondásokat, képes és egyéb sajátos szóláso-
kat, szépségökért, mint gyöngyöket a szeméten piszkos vegyületben
is, a nép tréfái között is, felkeresi és ezeket környezetök miatt
undorítóknak nem találja. Jánus midőn vad rideg hazának t'kinti
ezt (barbaricus orbis), melyben — mint egy epygrammaírónk monda
— Latium „elcsent cicerói virágaival" nem tudtak oly ügyesen élni
mint ö (mikor Itáliában élt!) és némely verselő társa. Mert Ci-
cero hazájának költővé hangoló, szegény Pannóniának butitó barbárrá
tevő levegője van! Ez a renaissancenagyzó embere, önmaga szerént is.
„Pannóniáé prima glória" (Kazinczy G. Mátyás király 195. 1.) Gvarini
szerént pedig „lux maxima secli" (u. o.) kinek „az ő Pannoniája (így
mondja) idegen föld maradt, magyarrá vissza (?) honosulni nem bírt
soha" (u. 0.); amaz a renaissance-tól is sokat tanúit, de kivált a refor-
matio híve, — szerény tevékeny ember, kinek neve és hatása megma"
rad, míg a magyar nyelv él.
De erről többet szólni a következő időszak tárgyalásában fogunk.
Pótlások és javítások.
70. 1. 28. sor Nsz. 174. 265. — u. o. 33. s. 134. 1:3. — 34. s. tár-
gya : tartja. — u. o. 49. s. Icedecb kedeeg — 71. 1. Láuyi 107, kiha-
gyandó. — u. 0. 3. s. 189. kih. — u. o 8.'s. 331. u. o. 37. "s. Debr. 1G9.
72. 40. s. 118. 73. 2. s. 60. h. 65. 29. h. 79. 3. s. hajlék h. tivé: tévé.
6. s. 108. h. 48. u. 0. örízím. 7. s. Döbr. 8. u.o. 18. s. Sáiul. 11. helyen:
Debr. 392. 20. s. Döbr. 34. 26. s. küldözésöm stb. kih. 27. s. 43. h^ 45.
•j7. s. betöttö h. törtö, 28. s. 115. l 215. 31. s. Döbr. 19 32. s. tisztes-
segöt h. tehetségöt 74. 1. :-^. s. 3.';5. 4. s. kenetük 7. s. 356. 8. s. Sánd.
16. 9. s. 9. 12. s. 443. 13. s. Kath. 75 1. 6. s. Debr. 362. kih. 14. s.
félelmök. 20. s. l)ennök h. elüttök. 367. 23. s. hirök. 26. s. életök 590.
29. s. vezérök 708. 3 \ s. szelők h. fülök.
76. laphoz. Az Ers c. !0 — 12. 7. /f-nak vagy M-nek olvashattj w-t
találunk 3-szor ; amazokat (iiekiök nálokbynek gonosságok keezzwtek)
5-szöru. o. 15 — 18 1.1. ir-t mely u n-nek olvasható 11-et, ellenben vi-
lágosan 0 ö~i vagy e-t csak 5-öt. Legtöl)b ilyet pedig Érs. 3 — 7-ben, hol
tizenhárom ii ü ellen amolyan csak 2 található. De hogy az w olvasása
kétséges, abból láthatni, hogyu. o 15. 1. egy sorban: Já>n}>ása/c és vc-
Icnl', a 36. 1. egy sorban Jcrző/,- és Icz/.w (igy : kezwk !) és még édcsaé-
f/irs fordul elö. — A Debr. c-ben csak nk öle olvasható : ellenök 4. 1.
lelk("»k testök 15 nekiök 36 bölcsességök 57 rólok u. o. velők 36. 121.
örökségök 31. fejők szökségilk 59. így tovább 15. 91. 94. 1 19. 124. 125.
126. 127. 129. 135. (4) 151. (5) stb.'íl. így az Érd c-ben is. — A Mara.
leg-ban v: x. nyoma 88. 9i. 11. akarati'k teteményk'k, de a y kimondása
kétséges, leírása is o helyett lehet. És a 89. 91 11. 3 uJc ük ellen 9
mást taláhmk. Azon túl nyoma vész. — A Jord. r.-ben 599. 1. levő
krzich magában alig jelent valamit.
77. 1. 28. s. 30". h. 301. — 78. 1. 14. s. ővitézi. 17. s. Érd. 15.' kih.
20 s. egy hó h. egvszó 21. s. köes Keszth 406. u. o. csepegöes kih. —
27. s. Be. 26 n. o^hallottavolna 40. s. 12. kih.— 70.1. 1 s 122. kih. 2. 3.s.
Debr. 71. h. (1. kötőszók). 3 s. Jord 738. kih. 36 s. nztnrucz 38. s. 56.
h. 57 39. s. 1 13. h 147. — -SO 1. 5. s. 519. h. 529. 21. s. Kulcs. 120.
kih. 29. s. isparyai. 31. s. Marg 1 18. h. 48.
9'i. 1.-hoz székyk : -eik Corn 87. művelkedetyk Ers. :U0. felnik
-iek Corn. 87. i07. 1.-hoz : tizször százezörÖn — ezörször való ezörön.
Tih. 387. tizszáz ezőrszíir, Tih. 391. százszor százezör Tih 392. isten-
nek sokképen való tizször ezöri Apor 16, istennek szekere tizezerrel
sokas Keszth. 164 — 100. 1, Jerusálembeli felmene Veszpr. 36. lOl.
1. világny: -ni -nak (?) Érd. 610. (csak itt!) lO'J.X. jöttének leend
Birk Sú^—ll(j. 1. por : poritás Nsz. 351. segéd Birk 219. - 142 1. 13.
s. Guary. - J.'7^>. 1. nagy alig hogy Ehr. 65; ezkédég Jord. 103.275.
Érd 356. — 17(1. 1. összegyűjti vala mind az papok (at) Ehr. 97. —
188. 1. lelkeient kéri Birk. 155. 257 1. 5. 8. s. érzelmesen, érzelmi. —
290. 1. „a hol a szerelem, ott a szem" Corn. 109.
TARTALOM.
Bevezetés. 1. §. A nyelvtörténet fontossága 1. 2. §. A nyelv-
történet korszakai 3. 1. /. Ohor. — 3. §. A m. nyelv eredete 4 1. — 4. §.
Magyar ugor nyelvrokonság 5. 1. — 5. §. A hazai rokon népek és nyel-
vek 8. 1. — 6. §. Magy, és nem-mag}'ar tulajdon- és köznevek 10 1. —
7. §. Az ősi m. nyelv rendszere 13. 1. — 8. §. A m. nyelv ősi szókincse
24. 1. — y. §. A m. ny tájszólásai 26. 1 — 10. §. Régi m. írás, betűk 80. 1.
— II Kozéplcor. I. i d ö s z a k. Árj>á<l királyok kora. 1 1 . § Művelődés.
A nyelv közdivata 34. 1. — 12. §. Nyelvmaradványok 3G. 1. — 13, í^.
Irodrilmi maradványok 47.1. — 14. §. E nyelvemlékek írása és nyelve .00,1.
— 1 5. §. Hangsajátságok 54. 1. — 16. §. Alakok 1. Ragozás óG. 1. — 1 7. §.
II. Szóképzés 57. 1. — 18. §. Szókötés és stil 58. 1. — 19. §. Szavaik 00,
1. — II. Időszak. Az Arjiád királyok után a rrfornin Hóig. 20. §. Műve-
lődés és nyelv 63. 1. — írás és Jiaii(/ian — 21. §. Az írásmód általában
66. 1. — 22. §. Hangzatbeli sajátságok 79. 1. — 23. §. Egyes bangók
változása v. cseréje. Magánhangzók 83. 1. — 24. §. Mássalhangzók cse-
réje 87. 1. — 25. §. Folytatás 89. 1. — 26. §. Folytatás 91. 1. — 27. §,
Folytatás 9.'. 1. — 28. §. Folytatás u. o. — Alaktan. J. Ba(joms. 1. Ise-
w/i-. 29. §. Nevek személyragai 93. 1. — 30. §. Hasonlítás fokai. Com-
paratio 94. 1. — 31. §. A többes alakjai 95. 1. —32. §. Névmások alakjai 96.
1 — 33. §. Számnevek alakjai 97. 1. - 34, §, Nevek esetragai 98. 1. —
35, §. Névutók RO, 1. — 2. Ifjcragozás. 36. §• Igék személyragai 102. 1,
— 37. §. Igék idői. Multak és jövők. 10<. 1 — 3S. §, Kötelező, óhajtó
mód alakjai 107. 1, — 39. §. Igenevek 1 10. 1. — Alakon. II. Szóhépzé.'<.
40. §. Rövid törzsek, 1 13, 1. — 41. §. Véghangzós törzsek 1 1 7. 1 — 42. §_
Egyes képzők. Magánhangzók 118, 1. — 43. § Mássalhangzó képzők 1.
-h -p -m 122, 1. — 44. §. -t -cl és a vélek összetettek 128. 1. — 45. §.
-h -k -(/ stb. 133. 1. — 46. §. -r -l -hj -iic -m/ stb. 136. 1. — 47. §. -.s' -r*-
ez. -z stb. 142. 1. — 47a, § Határozók alkotása 148, 1. — 48. §, Össze-
tett nevek 153, 1, — 49, §. Összetett igék 156, 1. — 50, §. Határzók és
kötőszók összetétele 159. 1. — Stófüzés. I. S.íó('(///ezés. 51. §, Többes
szám. 159. 1. — 52. §. Személyuévmások szerkesztése 101. 1. — 53. §.
Más névmások 162. 1. — 54. §. Számnevek 164. 1. — 55. §, Mondomány,
165. 1. — 56. §. Jelző 166. 1. — 57. §. //. Szóronzat. Birtokviszony. 167, 1.
— 58 §, Esetragok vonzata 172, 1. — 59. §, Névutók, 185. — (U). §,
Igéktől származó nevek vonzata 188, 1, — (il, §. Ilatárzó szó és név-
féle csatlakozása 190 1. — Igck kötésr. 02. §. Igenemek 191.1. — 63.§,
Igék módjai. Kötelező 193, 1. — 04 §, Óhajtó 197. 1. 05. §. Az igék
33G
időalakjai 199. 1. - GG. §. Igenevek. Ige-főnév 204,1.~G7. §. Igenevek
II. Melléknevek 209. 1. —68. §. III. Határzói igenév 21 1 . 1. Mondat l,öf és.
G9. §. Általában mondatfűzési sajátságok 213.1 — 70. §. Kötőszók.
21G. 1. — 71. §. ^s is és összetételeik 217 1. — 72. §. sem se 221. 1. —
73. §. sög isöt i'iögh stb. 222. 1. — 74:. §. ha és összetételei u. o — 75. §.
Jiogy és összetételei 22G. 1. — 76. §. Iiát tahát stb. 228. 1. — 77. §. de
nemde dcmacjn stb. 229. stb. — 78. §. olt/ és összetételei 231. 1. — 79. §,
«i/-től származók : min^m mire miért stb. — 80. §. az ez azon ezen
ha névraási gyökerektől 237 1. — 81 §. vaJa- kezdetű melléknevek és
határzók, av ujij ak ir stb. — 82. §. ne netalán 240. 1. — 83. §. hdrg
viszont ellen, monwd stb. 241. 1. — 81. §. Igéből mondatból : tudniiWk
jólehd 242. 1. - 85. §. I dúlatszók, erősítők. 244. 1 86. §. Hasonlító
inkább, kiemelő ingi/en stb. "48. 1. — 87. §. Kötőszó mellőzés és balmo-
zás 257. 1. — 8-<. §. Általános észrevételek a kötőszókról 252. 1. —
89. §. Szórend. 257. l—S'il. 90. §. A gondolkozás és i/dés. 261. l.— 9I.§. A
nyelvezet tisztasága 270. 1. — 92. §. Nehézkesség. Homályosság 277. 1,
93. §. Hosszasság. 282. 1. — 94. § Naivság. Népiesség 285. 1. — 95. §^
Szóbőség. Míiszók 292. 1. — 96. §. Szépség 302. 1. — 97. §. Hangza-
tosság. 312. 1. — 98. § Rövidesség 316. — 99. §. Érzékiség vagy össze-
rűség 319 1. — 10). § Anyelvtan kezdete. Reflexió a nyelvre. 3241. — 101.
§ Az első magyar nyelvtan. 327. 1. — Pótlások és javítások 334. 1,
lE^ö-vicLitéselc-
Apor : Apor codex. Apóst. : Apostolok méltóságáról c. JBa/tg. :
Batthyáni c Be. : bécsi c. Birk : Birk c. Bod : Bod c. : Corn. : Cor-
nides c. Dcbr. : Debreczeni c. Dom. : Domokos legenda. JDöbr. : Döbren-
tei cod. E/tr. : Ebrenfeld cod. Érd. : Érdi c. l'Jrs. : Érsekújvári c. Fest. :
Festetics c. Göm. : Gömöry c. Guary : Guary c. (Tijimgy. : Gyöngyösi c.
HB, : Halotti beszéd stb. Horv. : Horvát cod. Jord : Jordánszky c.
Kntl. : Alexandriai sz. K. leg. Toldy kiad. Kaz. : Kazinczy c. Keszfh. :
Keszthelyi c. Kriszt. : Krisztina leg. Krizd : c. Ktdcs. : Kulcsár. Kár. :
Károlyi G. bibi. ford. Lányi cod. Lobk. : Lobkovicz c. Marg. : Margit leg.
Nád. : Nádor cod. Ksz. : nagyszombati cod. l'éld. : Példák könyve.
Pozs. : pozsonyi cod. B3IKI. régi m. költők tára I. köt. szerk. Szilády
Á. Sá'id. : Sánd c. Tel. : Teleki codex. Thricr. : Thewrewk. Tih. : Tiha-
nyi c. Veszpr. : Veszprémi c. Winkl. : Wínkler cod. Vitk.: Vitkovics c.
F. : Vídg. : a biblia Vulgata nevezetű fordítása Virg. : Virginia c. 1470.
németujvári szójegyzék a M. Könyvszemle 1883. folyamában. Az elso-
rolt codexek és legendák általában a Nyelvemléktárban. Birk c. a M,
Könyvszemle 188y-dik évfolyam. — Guary Nádor Jord. codexek A m.
tüd. akadémia nyelvemlékei közt. Ugyanitt a Bécsi, Döbrentei és Winkl.
c. egvik kiadása is. /^Vt^í A\\ — .
NYOMATOTT A VÁROS KÖNYVNYOMDA-JAbaN.
1891.— 10.
PH
2073
15
köt a
Imre , Sándor
A m.fí.gy?ir nyelv ^s
nvelvtudomáay rövid törtenete
PLEASE DO NOT REMOVE
CARDS OR SLIPS FROM THIS POCKET
UNIVERSITY OF TORONTO LIBRARY